Zsobrák Eszter:

Wlassics Gyula

(Zalaegerszeg, 1852. márc. 17. - Budapest, 1937. márc. 30.)
jogász, miniszter

— a szerző a könyvtárunk névadására kiírt pályázatra beküldött munkájának része —

Jogász, miniszter, egyetemi tanár, kultúrpolitikus, az MTA tagja. 1852. március 17-én született Zalaegerszegen. Kétéves korában a család Nagykanizsára költözött, s itt végezte elemi iskoláit és a gimnázium alsó osztályait is, a felsőket Budapesten. A szünidők egy részét Nagyradán töltötte a nagyszüleinél. Első cikkét 15 éves korában - Sóhaj címen - Oláhfi Gyula álnév alatt írta a Zala-Somogyi Közlönybe. Mint felsős gimnazista Budapestről, a Magyar Tudományos Akadémia üléseiről küldött tudósításokat, és hetedikes gimnazista korában már a Pesti Napló Thaly Kálmán történelmi folyóirat, a Századok közlik a felsőház és közigazgatási bíróság mai elnökének cikkeit.

Hazai jogi tanulmányai után külföldön tett tanulmányutat, majd rövid bírósági szolgálat után az igazság-ügyminisztérium törvény-előkészítő osztályán dolgozott (1882-től mint adóügyész, 1886-től mint főügyész). 1890-1895 és 1903-1906 között Budapesten dolgozott, mint egyetemi tanár. 1892-től Csáktornya országgyűlési képviselője, szabadelvű párti országgyűlési képviselő, az egyházpolitikai törvényjavaslatokkal kapcsolatban a polgári házasság mellett foglalt állást. Az 1889. évi választáson Nagykanizsa Hertelendy Bélát küldte be a parlamentbe. Az 1892 januári választáson azonban Hertelendy már jobbnak látta nem vállalni a jelöltséget, mert a szabadelvű párt Wlassics Gyula egyetemi tanárt, Nagykanizsa jelöltjét, a nagynevű jogászt jelölte. Végül Hévizy János, az egyszerű, névtelen piarista tanár 150 szótöbbséggel megbuktatta. Ezt hamarosan alkalma volt megbánni Nagykanizsának, mert Wlassics Gyula 1895-ben már vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. Miniszteri pályája 1895. január 15-étől 1903. november 3-ig tartott a Bánffy- és a Szél-kormányban. Ez idő alatt polgári jellegű reformokat kezdeményezett (nők felvétele a bölcsészeti-, gyógyszerész-, és orvosi karokra; nyomdai alapítása stb.) 1903 és 1906 között újból egyetemi tanár Budapesten. Ezután a Közigazgatási Bíróság elnöke 1935-ig. Bíróságot is kapott 1916-ban. Jelentős szerepe volt a zalaegerszegi gimnázium létrehozásában is. Emiatt a gimnázium avatása alkalmával szülőházára emléktáblát helyeztek. A tábla az épületen 1990-ig lemeszelve maradt, akkor a ház lebontása előtt a Göcseji Múzeumba került. 1913-ban segíteni akart a nagykanizsai állapotokon, hiszen Thury Zoltán író itt jártakor szerzett tapasztalatairól írja, hogy amíg itt volt, egyetlen könyvet sem látott, de látott annál több csomag kártyát. Wlassics Gyula akciót indított egy kanizsai városi könyvtár és múzeum felállítására. A helyi sajtóban írt cikkeinek, tárgyalásainak, levelezésének eredményeképpen 1913-ban a város 3000 korona államsegélyt kapott, a városnak magának is volt a költségvetésében évenként e célra félretett 800-1000 koronákból némi tőkéje, úgy, hogy kinevezték Halis István tanácsost könyvtárosnak és muzeumőrnek, és megkezdték a régiségek gyűjtését és a könyvek vásárlását. Wlassics Gyula 1918-ban a főrendiház, majd 1927-től 1935-ig a felsőház elnöke lesz. MTA nagyjutalmat kapott 1920-ban. 1923-tól a Hágai Bíróság tagja volt, majd 1927-től a főrendiház elnöke. Főleg jogi és művelődéspolitikai kötetei jelentek meg. Budapesten halt meg 1937. március 30-án.