1999. április 13. soros

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. április 13-án (kedd) 14.00 órakor tartott soros ülésén.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István és Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Karmazin József városi főépítész, Imre Béla, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta irodavezető, Bodzai Tiborné személyzeti vezető, Lőrincz Lászlóné HUMÁN GESZ, Vargovics Józsefné a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Horváth István, Varjasi Gábor r.ezredes, Nagy Sándor Ottó r.alezredes, Mátyás József átvilágítási menedzser, Dr. Kustán László, Dr. Rech Attila, Papp Miklós, Jakabfy Sándor pályázók.

 

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.

 

Tüttő István: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, megjelent kedves vendégeinket, az apparátus tagjait.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Szeretném a jelenlévőket és a lakosságot tájékoztatni arról, hogy városunk kapott a Zala Volán Rt. részéről egy csuklós, valamint egy magas minőségi osztályt képviselő hosszú távú utazásra is alkalmas kiránduló buszt. A csuklós busz a 32-es helyi járat egyik reprezentánsa lesz, mely a mai legkorszerűbb technikai eszközökkel van felszerelve. Ugyanez mondható el a távolsági járatról is. Bízunk abban, hogy az új jármű balesetmentesen közlekedve szolgálja a minél gyorsabb és kényelmesebb utazást. A járatok megvételéhez városunk 22,5 millió Ft-tal járult hozzá.

Szeretném jelezni, hogy a pályázati határidők teljesítése miatt szükségessé válik, hogy még a mai nap folyamán tárgyaljuk meg a pályázatokkal kapcsolatos napirendi pontokat.

Birkner Zoltán: Véleményem szerint a 22. napirendi pont elveszítette aktualitását, mert a Felsőoktatásért Alapítvány nem tud pályázni a PHARE programhoz. Kérem, hogy hagyjuk el ezt a napirendi pontot.

Röst János: Napirend előtt szeretnék kérni 2 percet, illetve javasolnék egy napirendi módosítást. A 29. és 30. napirendi pontokat szeretném a 2. napirendi pont után előrehozatni. Mindkét napirendi pontot zárt ülésen tárgyalnánk és hogy az érintett személyeket ne várakoztassuk meg, ezért javaslom az előbb említett pontok előrehozatalát.

Dr. Gőgös Péter: Javaslom, hogy a 11. napirendi pontot a Röst János által említett napirendi után tárgyalja meg a közgyűlés.

Tüttő István: Körünkben üdvözölhetjük Nagy Sándor Ottó rendőr-alezredes urat, az Országos Rendőr-főkapitányság Közbiztonsági Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztályáról és köszöntöm Varjasi Gábor rendőrezredes urat a Közbiztonsági Igazgatóság főkapitány helyettesét, valamint Horváth István alezredes urat.

Nevükben szeretném kérni, hogy a rendőrség tájékoztatását is előbb tárgyalja meg a közgyűlés, mert az uraknak még a mai nap folyamán olyan programjuk van, amelyen szeretnének részt venni.

Tóth László: Interpellálni szeretnék a 330/1998. számú határozat hatályosulásával kapcsolatban.

Bicsák Miklós: A kérdéseknél szeretnék szót kérni. Egyik témám Palin csatornázásával kapcsolatos, a másik a Sugár úton lévő Béke mozival szemben elhelyezkedő autóbusz parkoló és a kijelölt parkolóhellyel kapcsolatos probléma.

Balogh László: A 13. és 14. napirendi pontokat szeretném előbbre kérni, mivel a két általános iskola igazgatóját szintén körünkben köszönthetjük.

Tüttő István: Az SZMSZ előírja a napirendi pontok sorrendjét, valamint tartalom szerint osztályozza azokat. A közgyűlésnek van lehetősége arra, hogy az itt elhangzott javaslatok alapján az SZMSZ tudomásul vétele mellett másképp döntsön.

Dr. Csákai Iván: Annyit szeretnék hozzátenni, hogy a 29. és 30. napirendi pontok előrehozatalát nem javaslom. Szeretném, ha a közgyűlés a 11. és a 18. napirendi pontokat a gazdasági témájú napirendi pontok után tárgyalná meg.

Tarnóczky Attila: Napirend előtt szeretnék szót kérni és a Város Napja alkalmából szervezett rendezvényről szeretnék tájékoztatást adni.

Marton István: Napirend előtt szeretnék kérdést feltenni.

Törőcsik Pál: Napirend előtt szeretnék 1 percet kérni gratuláció ügyében.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a PHARE program támogatásával kapcsolatos előterjesztést a közgyűlés napirendi pontjai közé felvegye, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért Röst János képviselő javaslatával, hogy a 29. és 30. napirendi pontokat a 3. és 4. helyen tárgyalja meg a közgyűlés, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért Dr. Gőgös Péter képviselő javaslatával, hogy a 11. napirendi pontot közvetlenül a Röst úr által javasolt napirendi pontok után tárgyalja meg a közgyűlés, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért Balogh László képviselő javaslatával, hogy a 13. és 14. napirendi pontokat sorolja előbbre a közgyűlés, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a rendőrség beszámolóját a 3. napirendi pontként tárgyalja meg a közgyűlés, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal a javaslatot (egyhangúlag) elfogadja.

 

Tüttő István: Aki az írásban kiküldött, valamint a most megszavazott napirendi pontok sorrendjével egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

 

Napirendi pontok:

 

  1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

  3. Interpellációk, kérdések (írásban)
  4. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város 1998. évi bűnügyi, közbiztonsági, közlekedésbiztonsági helyzetéről (írásban)
  5. Előadó: Horváth István a Rendőrkapitányság vezetője

  6. Javaslat az Uszoda Kft. ügyvezetőjének megbízására (írásban)
  7. Előadó: Tüttő István polgármester

    Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

     

    Zárt ülés

  8. Javaslat az Önkormányzat gazdasági és igazgatási tevékenységének komplex átvilágítása pénzügyi fedezetének biztosítására (írásban)
  9. Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

     

    Nyílt ülés

  10. Javaslat a Phare Dél-Dunántúli Regionális Kísérleti Program Alaphoz – a nagykanizsai termálvíz-hasznosítási - program témájában benyújtandó pályázat támogatása (írásban)
  11. Előadó: Tüttő István polgármester

  12. Javaslat a “Nagykanizsa Város Környezetvédelméért” Alapítvány által a PHARE-HU 9705 Dél-Dunántúli Regionális Kísérleti Program Alaphoz Erdei Iskola megvalósításának témájában benyújtandó pályázat támogatására (írásban)
  13. Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

  14. Javaslat bírósági ülnökök megválasztására (írásban)
  15. Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző

  16. Javaslat a pénzbeli és természetben nyújtandó szociális támogatásokról szóló 1/1998.(II.17.) sz. rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

10.)Javaslat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről a fizetendő térítési díjakról szóló 34/1998.(XI.12.) sz. rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

11.)Javaslat a Városi Könyvtár új előzetes címzett támogatási pályázat benyújtására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

12.)Városi Kórház gazdasági helyzete (írásban)

Előadó: Dr. Szabó Csaba főigazgató

13.)Tájékoztató a lakosság egészségi állapotáról (írásban)

Előadó: Dr. Buzás Judit városi tisztifőorvos

14.)Beszámoló az Általános Iskola Kiskanizsa munkájáról (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

15.)Beszámoló a Zrínyi Miklós Általános Iskola munkájáról (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

16.)Javaslat Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotására (írásban)

Előadó: Tóth László bizottsági elnök

17.)Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város jelképeiről és azok használatáról szóló 4/1999. (I. 26.) számú rendelet módosítására (ír.)

Előadó: Tóth László bizottsági elnök

18.)Javaslat az Önkormányzat és Park Szolgáltató KFT., valamint a Saubermacher- Ryno Hulladékgyűjtő KFT. között hatályban lévő vállalkozási szerződések 1999. december 31-ig történő meghosszabbítására (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

19.)Beszámoló a VIA Kanizsa Kft. 1998. évi tevékenységéről. A VIA Kanizsa Kft. 1999. évi üzleti terve (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Gáspár András ügyvezető

20.)Nagykanizsa Megyei Jogú Város városüzemeltetési koncepciója (ír.)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

21.)Előterjesztés a munkahelyteremtő beruházások létesítéséhez kapcsolódó önkormányzati kedvezményekről (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

22.)Előterjesztés a Petőfi u. 5. szám alatti épület irodaház funkcióban történő hasznosításáról (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

23.)Előterjesztés az Autó-Kárpáti Kft. területvásárlási igényéről (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

24.)Előterjesztés az Erzsébet téri rekonstrukció pályázatáról (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

25.)Javaslat Nagykanizsa-Miklósfa és Nagykanizsa-Palin városrészek csatornázásához hitelfelvételi kezesség vállalására, beruházási okmány módosítására és céltámogatás ÁFA tartalmának lemondására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

26.)Együttműködési megállapodás a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal (írásban)

Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző

27.)Birkner Zoltán önálló képviselői indítványa (írásban)

 

 

Napirend előtt

 

Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy az 5. 6. és 7. napirendi pontokat május 11-én tárgyalja meg a közgyűlés. Indokom az, hogy intézményi egyeztetésekre van még szükség a pénzmaradvány elvonás tekintetében. Javaslom a 3. napirendi pont elnapolását is, mert véleményem szerint meg kellene várni az új jegyző munkába állását.

Tóth László: Döbbenten állok Tarnóczky Attila javaslata előtt, mert valószínűleg ő is tisztában van azzal, hogy a közgyűlésre is vonatkoznak a törvények. Az 1994. évi LXIII. törvény 62. §-a következőképpen rendelkezik: a képviselő-testületek az alakuló ülést követő fél éven belül felülvizsgálják, megalkotják a Szervezeti és Működési Szabályzatukat. Nagykanizsa város közgyűlésének alakuló ülése 1998. november 2-án volt, az ettől számított hat hónap május 2-án jár le.

Tarnóczky Attila: Véleményem szerint semmilyen megdöbbentő dolgot nem javasoltam. Szerintem azzal, hogy a témát napirendi pontra vettük, a törvényi előírásoknak eleget tettünk.

Tóth László: A törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy hat hónapon belül meg kell alkotni a Szervezeti és Működési Szabályzatot. Az új jegyzőnek biztosan kell majd egy-két hét, esetleg egy-két hónap, hogy a kanizsai viszonyokat átlássa. Ha lesznek olyan javaslatai, amit a szabályzatba be kell építeni, akkor azt utána is meg lehet tenni. Felhívom képviselőtársaim figyelmét arra, hogy amennyiben Tarnóczky úr javaslatát megszavazzák, úgy nem járnak el törvényesen.

Dr. Lukácsa Erzsébet: Tóth úr a törvényt pontosan, szó szerint idézte. Mulasztásos törvénysértést követ el a testület, ha hat hónapon belül nem vizsgálja felül az SZMSZ-t, illetve azt nem alkotja meg.

Tüttő István: Elhangzott, hogy az 5. 6. és 7. napirendi pontokat napoljuk el. Tudomásom szerint ezeket a napirendi pontokat május 15-ig kell elfogadnia a közgyűlésnek.

Beznicza Miklós: A költségvetési évet követő négy hónapon belül kell beterjeszteni. A beterjesztés megtörtént, a jóváhagyásról szóló döntést június 30-ig kell az Állami Számvevőszékhez eljuttatni.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy az 5. napirendi pontot napolja el a májusban tartandó ülésig, kérem szavazzon.

A közgyűlés 20 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a 6. napirendi pontot napolja el a közgyűlés, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a 7. napirendi pontot napolja el a közgyűlés, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

93/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának az 1998. évi költségvetési gazdálkodásáról, a Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1998. évi költségvetési beszámolójának auditálására, valamint a Javaslat az 1998. évi pénzmaradvány felosztására és az 1999. évi költségvetési rendelet módosítására című előterjesztések tárgyalását 1999. május 18-i üléséig elnapolja.

Határidő: 1999. május 18.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tarnóczky Attila: Visszavonom a 3. napirendi ponttal kapcsolatban tett javaslatomat.

Röst János: Az SZDSZ helyi csoportja kezdeményezi, hogy Fejtő Ferencet, aki ebben az évben tölti be 90. életévét a város vezetése hívja meg egy ünnepségre.

Fejtő Ferenc 1909. augusztus 31-én született Nagykanizsán. A Piarista Gimnáziumban érettségizett, József Attilának volt kortársa és vele is szerkesztette a Szép Szó című folyóiratot. Sok elismerést kapott élete során, főbb kitűntetései: Francia becsületrend, Magyar Köztársaság-i érdemrend, Pulitzer-díj, Budapest Díszpolgára cím, Nagykanizsa Díszpolgára kitűntető cím. Mi, akik kezdeményezzük ezt a méltó módon történő felköszöntést, szintén szívesen és nagy tisztelettel vennénk részt az emlékműsor megszervezésében.

Tarnóczky Attila: Örömmel jelzem, hogy az a szervezői bizottság, amely felkérésünkre magára vállalta a Város Napja rendezvény megszervezését, munkáját elvégezte. Az ünnepségsorozat már április 19-én 16.30-kor megkezdődik a kaposvári honvédzenekar közreműködésével. Másnap a program mindenki számára kellemes kikapcsolódást ígér. A Város Napja ünnepségen bemutatásra kerül a Kanizsai Enciklopédia is. Este kötetlen rendezvény keretében kerül sor a város és az önkormányzat által kitűntetett személyek díjainak átadására.

Kérem, hogy a rendezvényen minél többen tiszteljenek meg bennünket jelenlétükkel.

Tüttő István: Szeretném hozzátenni, hogy a rendezvények mindenki számára ingyenesek, ezért is számítunk arra, hogy akinek ideje engedi, az ellátogat az ünnepségre.

Törőcsik Pál: Az újságból értesülhettünk arról, hogy a Baloldali Önkormányzatok Közössége megyei elnökévé választotta Tüttő István polgármestert. Ebből az alkalomból a frakció nevében szeretnék gratulálni. A munkához jó erő és egészséget kívánunk.

Tüttő István: Köszönöm szépen a jókívánságokat és az elismerést.

 

  1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: 1999. április 9-én Zalaegerszegen a dunántúli megyei jogú városok tornáján Győr, Veszprém, Dunaújváros, Zalaegerszeg és Nagykanizsa városok vetélkedtek egymással. Csapatunk küldetését tisztességgel teljesítette és 1. helyezést ért el.

Szeretném megköszönni a Péterfy és az Attila utcai Óvoda között lévő játszótér felújítóinak és támogatóinak, hogy példaértékű közösségi munkát végeztek. Megköszönöm az odaadó munkát a VIA Kanizsa Kft., a Kanizsa TV Kft. munkatársainak és mindazoknak, akik ezt támogatták.

Tarnóczky Attila: A polgármesteri beszámolóhoz szeretnék kiegészítést tenni. Mint ahogy önök is tudják, városi küldöttség járt Kovásznán. Megérkezésünk napján április 7-én alkalmunk volt a Kőrösi Csoma Sándor emlékszobornál lévő koszorúzási ünnepségen részt venni. Művészeink sikeres műsort adtak. A műsor végén adtuk át az önök által megszavazott kitűntetést Málnási Levente polgármester úrnak. Ez úton szeretném megköszönni a velem utazó képviselőknek a hozzáállást, a fellépőknek pedig a szép sikereket.

Tóth László: Mivel a polgármesteri tájékoztatóban nem találok a Zala Megyei és a nagykanizsai Ipar és Kereskedelmi Kamara Sugár u. 3. szám alatti épület ügyére vonatkozó utalást, meg szeretném kérdezni, hogy tudta-e teljesíteni az Iparkamara a vállalásukat, ugyanis a tervek benyújtásának határideje lejárt.

Marton István: A transzformátorállomás elhelyezésével kapcsolatban az a véleményem, hogy az állomást ne helyezzük el az Erzsébet téren.

Tüttő István: Nem része a tér rehabilitációjának a transzformátorállomás. Az állomás oda kerül, ahova a közgyűlés megszavazta.

Dr. Fodor Csaba: Nem tudom, hogy igaz-e az a hír, mi szerint a Nagykanizsa Felsőoktatásért Alapítvány kuratóriumának elnöke lemondott.

Kelemen Z. Pál: A 69/1999. számú határozattal kapcsolatban szeretnék észrevételeket és javaslatokat tenni. Mint köztudott, a PLAZA CENTER építésére a városnak a 2963 m2-nyi területből a felét meg kellett volna vásárolni és a tulajdonosnak 1200 Ft/m2 ajánlották ezt fel. A hír kiszivárogtatását követően a telkek ára 50.000 Ft/m2, majd 25.000 Ft/m2 árra emelkedett. Véleményem szerint tudatos károkozás történt a város rovására. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságban van két olyan személy, akik tagjai voltak annak a konzorciumnak is, amely ajánlatot tett a terület megvásárlására. Javaslom, hogy azok a személyek, akik vélhetően és tudatosan kiszivárogtatták az információkat, ne lehessenek a jövőben a bizottság tagjai. Arra kérem a delegálókat, hogy szólítsák fel az illetékeseket, hogy mondjanak le bizottsági tagságukról.

Törőcsik Pál: Véleményem szerint először meg kellene állapítani, hogy honnan és kitől szivárogtak ki az információk. Ha ezt módunkban áll kideríteni, akkor kerülhet csak sor ilyen jellegű felszólításokra. Addig azonban az ő védelmükben kénytelen vagyok az elmondottakat visszautasítani.

Kelemen Z. Pál: Nem kívántam megnevezni a személyeket. Örülök, hogy alpolgármester úr a kiszivárogtatás és a morális kérdés megítélésének tényében egyetért.

Marton István: Sajnos ilyen problémával nem először találkozunk. Én az ügy másik oldalát világítanám meg, ami nem más, mint a nagyfokú előkészítetlenség. Ha korrekt módon jártak volna el az előkészítők, akkor a tavaly felajánlott 1200 Ft/m2-es áron megpróbálják megvenni, és utána került volna bizottsági, majd közgyűlési szakaszba az ügy.

Tüttő István: Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a vásárlónak tudomása volt arról, hogy milyen a konstrukció tehát, hogy nem az önkormányzat tulajdona az a területrész, amiről korábban tárgyaltunk.

Tarnóczky Attila: A földterület felajánlása már tavaly megtörtént. A hír kiszivárogtatásával kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy sajnos az önkormányzat és a testület több területéről is megtörténhet az információ kiáramlása. Nem értem továbbá Fodor úr felvetését sem, amely nagymértékben okozhat károkat a leendő főiskola számára.

Tüttő István: Hozzá kell tennem, hogy nem áll fenn ez a körülmény. Személyesen beszéltem a kuratórium elnökével. A kuratórium belső ügye bizonyos dolgokat rendezni, ez azonban nem érinti a főiskola fő kérdéseit, létrehozásának momentumait.

Dr. Fodor Csaba: Azt gondolom, hogy az általam felvetett hír igaz volt. Ezek után azonban az ügy nem ránk tartozik, ha a viszonyok rendeződtek. Azt gondolom, ha az ügyet illetően problémák merülnek fel, akkor a megoldásban az önkormányzatnak segíteni kell.

Azért kértem szót, mert a PLAZA CENTER ügyével kapcsolatban az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság tárgyalta a telekvásárlást. Emlékeim szerint olyan döntést hozott a bizottság, hogy az ominózus helyrajzi szám kivételével az önkormányzat az ingatlant értékesítse.

Tüttő István: Hozzátenném, hogy az épület elhelyezése megoldható ezen telekrész megvásárlása nélkül is. Nem értem azt az árfelhajtó törekvést, amit a tulajdonosok megpróbálnak elérni.

Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 3. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 3. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 4. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 4. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 5. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 5. pontját elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

94/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 163/1994, a 303/5./1998, a 310/1998, a 332/1998, 334/1998, a 6/6./1999, a 11/1999, a 34/1,2./1999, a 39/4,5,6./1999, a 42/1999, az 58/1999, az 59/1999, a 61/1-4./1999, a 62/1999, 67/1999, és a 69/1./1999. számú határozatok végrehatásáról szóló jelentést elfogadja.
    2. a 303/4./1998. számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. augusztus 31-ig meghosszabbítja.
    3. megpályázza a “Könyvtárpártoló Önkormányzat–1999.“ címet
    4. Határidő: 1999. április 14.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    5. egyetért azzal, hogy német testvérvárosunk meghívásának eleget téve Tüttő István polgármester 1999. április 16. és 18. között Puchheimben részt vegyen a kulturális központ átadási ünnepségén.
    6. Határidő: 1999. április 17.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    7. a fontosabb intézkedésékről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

Felelős: Tüttő István polgármester

 

 

 

  1. Interpellációk, kérdések

 

Tóth László: Az 1998. december 15-i közgyűlés alkalmával a 330/1998. számú ma is érvényes határozatban a közgyűlés többek között az alábbiakról rendelkezett. (Ismerteti a határozatot.)

A fent említett munkacsoport az 1999. április 6-i Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság ülésének megkezdése előtt fél perccel egy határozati javaslatot terjesztett elő a fentiekben vázolt feladatok elvégzésére kiírt pályázat értékelése tárgyában. Én, mint a bizottság elnöke, miután átolvastam a határozati javaslat kétoldalas indoklásában írtakat, valamint szemrevételeztem az előterjesztés mellékletét jelentő 28 oldalas szerződés-tervezetet úgy döntöttem, hogy kezdeményezem az előterjesztés elnapolását, melyet a bizottság egyhangúlag támogatott. A benyújtott előterjesztést nem vettük fel napirendre.

A határozati javaslatban leírtak nem felelnek meg a 330/1998. számú határozatban foglaltaknak. Mind az ajánlott vállalkozási összeg és mind a teljesítési határidő vonatkozásában jelentős az eltérés.

Mielőtt a munkacsoport tagjai felhívnák a figyelmemet arra, hogy az inkriminált határozati javaslat a 330/1998. számú határozat hatályon kívül helyezésére is vonatkozik, meg szeretném kérdezni, hogy kinek az engedélyével jelent meg a közbeszerzési értesítő 1999. február 10-i számában a 2000. február 10-i határidő? A fentiek ismeretében kérem a közgyűlést, hogy foglaljon állást a tekintetben, hogy a pályázati kiírás minden vonatkozásban összhangban van-e a 330/1998. számú határozat szellemével. Ezt követően a szükséges intézkedéseket hozza meg.

Tarnóczky Attila: Az előterjesztés valóban nem felel meg a Tóth László által ismertetett határozatnak. Azért írtuk meg az előterjesztést, hogy a képviselőknek legyen fogalmuk arról, hogy a vállalási díj milyen munkát takar. Kérem a képviselőket, döntsék el, hogy az interpellációra adott válaszomat elfogadják-e, vagy sem.

Tóth László: Sajnálom, hogy az általam feltett kérdésekre Tarnóczky úr nem tudott válaszolni. A választ nem fogadom el.

Tüttő István: 15 napon belül is válaszolhatunk a kérdésre. Megkérdezem alpolgármester urakat, hogy ragaszkodnak-e ahhoz, hogy a kérdésre írásban adjuk meg a választ, és így a részletekre is kitérjünk?

Tarnóczky Attila: Ha olyan válasz születik, hogy Tóth László képviselő úrnak igazat ad a közgyűlés, akkor érvénytelennek kell nyilvánítani a pályázatot, és nem lesz átvilágítás.

Tüttő István: Aki a szóbeli interpellációra adott választ elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a választ elfogadja.

Bicsák Miklós: Szeretném megkérdezni, hogy mi az oka Palin városrészben, hogy a csatornázással kapcsolatos beruházás előkészületei még nem történtek meg.

A Sugár út bal oldala végig fizető parkolónak van felfestve a Rozgonyi utca keresztezéséig. A lakosság kéri, hogy az ott kialakult helyzetet vizsgáltassa meg a közgyűlés, mert ha a Béke mozival szemben lévő autóbuszmegállóban a járat megáll, így ott közlekedésre veszélyes helyzet alakul ki. A gépkocsik a parkoló járművektől nem tudnak elmenni.

Tüttő István: Kérdezem a Műszaki Osztály vezetőjét, hogy a Ryno Kft. mikor kezdi meg a csatornázással kapcsolatos munkát?

Imre Béla: A munkaterület átadás a kivitelező részére megtörtént. A kivitelezői szerződés szintén létrejött, melynek meghatározott befejezési határideje van. Tudomásom szerint a konkrét kivitelezési munkát részben az gátolja, hogy a csöveket külföldről hozzák be, melyek szállítása még nem történt meg. Az aknák helyszíni előregyártással készülnek, melyeknek bizonyos kötési ideje van. Ezeket a kivitelező már elkészítette, csak a kötés idejére kell várni. A másik ok az lehet, hogy a Közútkezelő Közhasznú Társaság kezelésében lévő út felbontása csak áprilistól engedélyezhető.

Bicsák Miklós: A választ elfogadom.

Imre Béla: A parkoló kialakítását koncepció alapján a VIA Kanizsa Kft. végeztette el. Az üggyel kapcsolatosan a Kft. jelen lévő ügyvezetője tud nyilatkozni.

Gáspár András: Véleményem szerint nem okoznak különösebb gondot a parkolóhelyek, illetve a megálló. Amíg az utasok le, illetve felszállnak, az autók tudnak várakozni.

Tüttő István: A problémát illetően az a veszély is fennáll, hogy a Csengery út felől jövő járművek a Fő úton megállnak, nem tudják tovább folytatni útjukat a lámpa zöld jelzése ellenére.

Kérem, hogy a felvetést a Kft pontosan vizsgálja meg, és utána megoldási javaslattal álljon elő.

Marton István: Szeretném megkérdezni, hogy a Vásárcsarnok végelszámolásával kapcsolatos problémában történt-e előrelépés, és hol tart az ügy?

Tüttő István: A végelszámolásnak az a feltétele, hogy a tulajdonosok aláírják a végelszámolást. Ezt két tulajdonosnak kell megtennie: az önkormányzatnak és Palotás Tibornak. Az álláspontok messze vannak egymástól. Az aláírásra részemről sor kerülhet, míg Palotás Tibor nem írja alá a végelszámolást. El kell döntenie a közgyűlésnek, hogy így, vagy más módon történjen-e meg a végelszámolás. Kis türelmet kérek a közgyűléstől, megpróbálok mindhárom féllel újra tárgyalni. Ennek eredményéről tájékoztatni fogom a közgyűlést.

Bicsák képviselő elfogadja-e az interpellációjára adott választ?

Bicsák Miklós: Nem fogadom el.

Tüttő István: Aki egyetért a Bicsák képviselőnek adott válasszal, kérem szavazzon?

 

A közgyűlés 9 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Marton képviselőt kérdezem, elfogadja-e az interpellációjára írásban adott választ?

Marton István: A választ elfogadom azzal a kiegészítéssel, hogy a Környezetvédelmi Felügyelet a területet folyamatosan ellenőrizze. A legfontosabb, hogy a területen közlekedni lehessen, hiszen nagyon nehéz az átkelés a Tavasz utca felől mind a Teleki, mind pedig a Rózsa utcában.

Tüttő István: Csákai képviselőt kérdezem, elfogadja-e interpellációjára adott választ?

Dr. Csákai Iván: Mivel a bejárással a probléma megoldódott, így okafogyottá vált az ügy.

Tüttő István: Kiss László képviselőt kérdezem, elfogadja-e interpellációjára adott választ?

Kiss László: Elfogadom a választ.

Dr. Lukácsa Erzsébet: A gyepmester mobil telefonnal történő ellátása megtörtént. A száma: 30/956-7768.

Tüttő István: Dr. Baranyi Enikő távolléte miatt nem tud nyilatkozni a válasz elfogadása tárgyában.

 

3.) Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város 1998. évi bűnügyi, közbiztonsági, közlekedésbiztonsági helyzetéről (írásban)

Előadó: Horváth István r. alezr. kapitányságvezető

 

Horváth István: A közgyűlés, a Rendőr-főkapitányság vezetésének és nem utolsó sorban Nagykanizsa város közvéleményének egyetértésével 1997-ben változtatásokra került sor a Rendőrkapitányság életében. Akkor egy folyamatot indítottunk el, ami fejlődő tendenciát mutat és amelynek keretében a lehetőségek határain belül a törvényességet és a modern elveket maximálisan figyelembe véve végezzük munkánkat.

A magyar rendőrség átalakulási folyamatát a nagykanizsai rendőrkapitányság nap mint nap átéli. A kapitányság tartalékainak 99,99%-át feltártuk és átcsoportosításokat hajtottunk végre különböző állománykategóriák között, osztályokon belül, az őrsök állományában és megszűntettünk olyan beosztásokat, munkaköröket, amelyek nem voltak feltétlen szükségesek. Ezeket az erőket a közrend védelem érdekében, illetve a bűnügyi feldolgozó munka érdekében, az igazgatásrendészeti tevékenység érdekében felhasználtuk.

A jelen kormányzat nagyon eltökélt a tekintetben, hogy a helyenként fellelhető pénzpocsékolást és a takarékosság ellenes rendőri intézkedéseket és tevékenységeket megszűntesse. 1998-ban a kormányzat által rendelkezésünkre bocsátott kereteket felhasználtuk és egy forinttal sem léptük túl, sőt bizonyos tekintetben megtakarítottunk, amit 1998-ban túlóra címén felhasználtunk, illetve a jövőben a közbiztonság fenntartására tudjuk fordítani.

A kapitányság fegyelmi helyzete szilárd, eltökéltek vagyunk annak a folyamatnak a folytatásában, amely a szigorú és kőkemény parancsnoki fegyelemkezelő és szakmai munkát tartja szem előtt. A kollégáim által elkövetett bűncselekmények és szabálysértések, fegyelemsértések legnagyobb hányadát mi magunk fedeztük fel az ellenőrzéseink során. 1998-ban sem tusoltunk el egyetlen olyan ügyet sem, amely számunkra problémát vagy kényelmetlenséget okozott volna. Néhány katonai bűncselekményt követtek el munkatársaink, amelyek jobbára a szolgálat ellátásának minőségével kapcsolatos és a fegyelemsértések is a munkavégzés hanyagságából fakadtak. Kiemelendő, hogy elöljáróink és én magam is 55 embert jutalmaztam, léptettem elő és dicsértem meg kiemelkedő helytállásáért. Köszönetet mondok azon szervezeteknek, amelyek velünk együttműködtek és köszönöm az önkormányzat támogatását is. Kiemelendő a polgárőr egyesületek támogatása és nagyon fontos a sajtó, valamint a rendőrkapitányság közti pozitív irányba alakuló viszony. Úgy gondolom, hogy a rendőrkapitányság nyíltságával, azzal, hogy egyre kevesebb adat és információ kap titkos minősítést, illetve hogy kényelmetlen ügyeink nincsenek az együttműködés egyre gyümölcsözőbb lesz.

A közlekedés rendjéhez fűződő társadalmi érdek sokkal jelentősebb, mintsem hogy azt figyelmen kívül hagyhassuk, és sokkal jelentősebb, mintsem arról gondolkodjunk, hogy a mai és a jogkövetés szempontjából viszonylag alacsony színtű társadalmi tudatot rendőri eszközökkel, hatósági eszközökkel befolyásoljuk. Majdnem 2000 ilyen irányú intézkedés történt Nagykanizsán, amely folytán a város közlekedési rendje jobb lett. A bilincselésekkel és elszállításokkal kapcsolatban mintegy 2000 intézkedésből néhány panasz érkezett, melyek kivizsgálása során meg kellett állapítanunk a rendőr vagy éppen a közterület felügyelő mulasztását.

A bűncselekményi struktúrát a jelentés viszonylag átfogóan mutatja. Amennyiben elfogadják, bízzanak meg Önök közül valakit, aki velünk együttműködve a bűnmegelőzési koncepció kidolgozásában részt vesz. Az önkormányzati törvény szerint a településeknek rendelkezniük kell közbiztonsági koncepcióval, amit a képviselő-testületeknek kell kidolgozniuk. A Rendészeti Kutatóintézetben felkutattam egy olyan csoportot, amely Magyarországon néhány városban (Miskolc, Kecskemét, stb.) folytatott ilyen vizsgálatokat díjazás ellenében. Ez a díjazás nem akkora, hogy a város ne tudná kifizetni. A rendőrség részéről mind személyi, mind technikai és humán erőforrást rendelkezésre tudunk bocsátani. Javaslom, hogy a közgyűlés, vagy az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság hívja meg a téma egyik szakértőjét, aki kifejtené véleményét, és ismertetné azt a munkamódszert, amelynek segítségével ki lehetne dolgozni Nagykanizsa legmodernebb elveken alapuló közrendvédelmi és közbiztonsági stratégiáját.

Balogh László: A szórakoztató és vendéglátóipari helyeken mindannyian ismerjük az ifjúság veszélyeztetett helyzetét. Lát-e arra törvényi és pénzügyi lehetőséget, hogy ifjúsági őrjárat létesüljön a jövőben?

Horváth István: Természetesen látok erre lehetőséget. Több tanácskozást folytattunk minden iskola részvételével és mindenki támogatta az elképzelést. Ilyen jellegű akciókat egyébként már hajtottunk végre. Elgondolkoztató és megdöbbentő tény az, hogy főleg a hétvégeken, de hét közben is sok tizenéves italozik a városban. Ha a szüleik nem tudják vagy nem akarják tudni, hogy hol vannak ezek a gyerekek, akkor nekünk kell gondoskodni róluk.

Cserti Tibor: Kérem az elöljáróktól, a megyétől és az ORFK-tól, hogy a kapitány munkájához minden segítséget megadni szíveskedjenek és az eddig végzett munkát ismerjék el.

Magunk is érzékeljük, hogy a közterületeken és az iskolák környékén megjelent a drogárusítás, sorozatosak a magánszemélyek esetében is a vagyonelleni bűntettek.

Sajnos a közterületeken folyik a valutázás, amelynek visszaszorítása még hátra van. Zalaegerszeg esetében a monitoring rendszer, amely a főutcán kiépítésre került, visszatartó hatású és segíti a rendőrség munkáját is. El kellene gondolkodni, hogy a vállalkozókkal együttműködve a városban legalább a Fő utca és közvetlen környékén kiépüljön-e egy ilyen rendszer. Létfontosságú, hogy a bűnmegelőzés gyermekkorban, iskoláskorban történjen. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság, valamint az intézmények figyelmébe ajánlom a DADA programot és javaslom a lakosság, a vállalkozók, valamint a sajtó közreműködését. A rendőrségnek azonban meg kell fogalmaznia, hogy mit vár tőlünk.

Köszönjük szépen a rendőrség munkáját.

Horváth István: A valutázással kapcsolatosan elmondanám, hogy ez egy akut probléma. Ránk hárul 100%-ban ennek felelőssége, ugyanakkor nem másra mutogatva csak a tárgyilagos helyzet megítélése szempontjából elmondanám, hogy ez deviza és pénzügyi cselekmény, melynek nyomozása a Vám- és Pénzügyőrség feladata lenne. A közterületeken ezen emberek jelenléte akkor gyérül, amikor a tevékenységünket erősítjük ezen irányban, hasonlóan a prostitúció esetében, és erősödik mihelyt mi egyéb irányban összpontosítjuk erőinket.

A DADA program egy nagyon kiforrott rendszer, bár csak néhány, igaz jól képzett ember vesz részt a munkában. 1999-ben a feladattervünkben szerepel az, hogy a lehetőségeinkhez képest ezt szélesítjük. Az ideális az lenne, ha minden kanizsai és Nagykanizsa környéki iskolában első osztálytól nyolcadik osztályig – középiskolákban is – a program folyamatosan és rendszeresen haladhatna. Köszönöm a dicsérő szavakat.

Mayer Ferenc: Tapasztalaton szerint az elmúlt 1-2 évben példásan alakult a Rendőrkapitányság és az iskolák együttműködése.

Az elmúlt időszakban gyakorivá váltak a bombariadók, különösen az iskolákban. Ennek megelőzésére, illetve a tettes felderítésére vonatkozóan mit tett és mit tesz a rendőrség? Technikailag felkészült-e ennek a felderítésére, mert óriási zavart okoz egy intézmény munkájában egy ilyen felelőtlen telefonáló.

Horváth István: A megelőzés terén nehezen tudunk valamit is tenni. A számunkra ilyen esetben előírt intézkedéseket megtesszük és a szükséges technikai eszközökkel rendelkezünk. Ha valaki közterületről és nem ellenőrizhető készülékről közveszéllyel fenyegetés bűntettét követi el, az ügy kinyomozása roppant körülményes. Maguknak az elkövetőknek a társadalmi helyzete és hozzájuk fűzhető büntetés viszonylag alacsony, így ebben a kérdésben nagyon megnyugtatni senkit nem tudok. Minden bombariadót a szükséges technikai eszközökkel, kutyával és egyéb robbanószer kereső eszközzel, vizuális felderítéssel ellenőrizzük és a szükséges nyomozási cselekményeket elvégezzük. Ha bizonyítani tudjuk, akkor bizonyítjuk, ha nem, akkor az ügyet kényszerűségből megszüntetjük.

Mayer Ferenc: Nem vagyok benne biztos, hogy olyan gyerek vetemedik erre, akinek az ellenőrzőjébe rossz jegy került, vagy konfliktusba került tanárával, igazgatójával.

Tüttő István: A Polgármesteri Hivatalban több alkalommal is volt ilyen jellegű riadó. Jó pénzért meg lehet rendelni egy olyan szolgáltatást, melynek keretében azonnal jelzést lehet adni a telefonközpontnak, ha olyan telefonáló van vonalban, aki ilyen bejelentést tesz. Be lehet azonosítani, hogy honnan történt a hívás a tettenérés esélye azonban nagyon kicsi.

Tarnóczky Attila: Nagyon nagy szükség van a társadalmi összefogásra. Köszönetet mondanék a kezdeményezőknek, többek között Simánné Mile Évának, akinek a vezetésével néhány csoport állt fel pedagógusok bevonásával, melyek a szórakozóhelyeket látogatják, kiszűrve a kiskorúakat.

Horváth István: Ezek az ellenőrzések rendszeresek és rendszeresek is lesznek.

A polgárőrség az elmúlt időszakban a vezetése körül kialakult anomáliákat rendezte, új vezetést választott.

Marton István: Előttem van az előző belügyminiszter válaszlevele az akkori polgármesterhez. A levél a következőkkel zárul: “Várhatóan lehetőség nyílik a megyei jogú városok rendőrkapitányságainak kiemelt kategóriába történő besorolására.” Ez 1997. július 30-án kelt és azóta nem történt semmi. Egészen biztos, hogy a kiemelt státuszt városunk nem nyerte el. Korábban részletes számokkal rendelkezett a közgyűlés arról, hogy mekkora Nagykanizsa területe, amely a kapitánysághoz tartozik, mekkora a potenciális fertőzöttsége, mekkorák a létszámadatok. Egyértelmű volt számomra, hogy ha valahol indokolt a megyében a kiemelt rendőrkapitányság létrehozása, akkor az Nagykanizsa. Meggyőződésem, hogy önerőből Nagykanizsa rendőrsége már jelentősen fejlődni nem tud. Erősíteni kell a rendőrkapitányságot, létszámot kell növelni, a hozzá tartozó bérrel, stb. Indítsuk el újból a két éve meghalt folyamatot, hogy a nem megyeszékhelyű megyei jogú városokban lehessenek kiemelt rendőrkapitányságok. Ez nem okozhat olyan anyagi következményeket, amit ne bírhatna el az ország, illetve a rendőrség. Bízzuk meg a polgármestert e folyamat elindításával.

Tüttő István: Egyetértek a javaslattal.

Törőcsik Pál: Mindannyian emlékszünk rá, hogy a téli időszakban olyan időjárás volt, hogy egy válságstábnak ügyeletet kellett tartani. A jelenlévő kapitány a kötelezettségeit túlhaladó módon vállalta a szervezést, és otthont adott ennek a csoportnak. Szeretném ezt megköszönni.

Ki kellene dolgozni egy bűnmegelőzési és közbiztonsági stratégiát az imént felvetett drogproblémákra és a fiatal korúak problémájával kapcsolatos mentálhigiénés programot. Ennek megvalósítására azonban forrást kellene teremteni. A pályázati lehetőségeket megvizsgálva a rendőrséggel közösen egy széleskörű program kidolgozását szeretném kezdeményezni, és egy találkozót szeretnék javasolni.

Horváth István: Rendőrkapitányként nem vagyok kompetens nyilatkozni a Marton képviselő által felvetett kérdésekben. Véleményem az, hogy pozitív dolog lenne, ha a rendőrség megkapná azokat a pluszminősítéseket, amelyekről képviselő úr beszélt. Valószínű, ha a munka minőségét javítani akarjuk, akkor ehhez új erőforrásokra van szükség akár pénzügyi, akár humán erőforrásokról van szó. Hantos dandártábornok úr az 1998. évet értékelő értekezletünkön tett egy megállapítást, amely a sajtóban is megjelent. Elmondta, hogy a megyei főkapitányság alárendeltségében működő erők és eszközök, amelyek a nagykanizsai rendőrkapitányságot jellemzik, jelentősek. A zalaegerszegi kollégák munkájához képest nem végzünk nagyobb munkát, viszont azok a körülmények, amelyeket képviselő úr felsorolt, valósak.

Varjasi Gábor: Nagykanizsa 76 önkormányzattal kell, hogy együttműködjön, Zalaegerszegnek 79-cel. Amilyen nagyszerűen fejlődik Nagykanizsa városa, úgy sajnos a bűnözés is növekedik. Nagyvárosiassá kezd válni a bűnözés és a bűnözés szerkezete is átalakul. A lakosságot is rá kellene venni arra, hogy védje tulajdonát, hiszen a legfontosabb dolog a megelőzés. A főkapitányság vezetése úgy érzi - ezt az adatok is alátámasztják –, hogy helyes volt azon lépésünk, amikor a váltásra sor került a nagykanizsai rendőrkapitányság élén és jónak tartjuk azon utat, amin elindultak, és amin dolgoznak. Ha a kapitányság ezen az úton halad tovább, akkor még komolyabb eredményeket tud elérni.

A mai szabályozásban a létszámot illetően semmit nem jelent a kiemelt kapitányság. Annyi a különbség, hogy a kapitányságvezető ezredes lehet, és kötelezően külön kell lenni a most egyben lévő bűnügyi osztálynak a vizsgálatnak és a felderítő résznek. Ezelőtt 15 évvel Nagykanizsa is kiemelt város volt, akkor valóban kötelező létszámot jelentett, most sajnos nem. A főkapitányságnak nem lenne ellenére, hogy Nagykanizsán kiemelt kapitányság legyen, az országos vezetés azonban közölte velünk, hogy ebben az évben semmiképpen sem számíthatunk létszámfejlesztésre, tehát a meglévő erőkkel, eszközökkel kell dolgoznunk.

Elhatároztuk, hogy áttekintjük a megyében lévő erőket, eszközöket, és megpróbálunk átcsoportosítást végrehajtani, ami nem lesz jelentős nagyságrendű, de Nagykanizsa számíthat arra, hogy a létszámból tudunk átadni. A két kapitányság létszáma egyébként közel azonos. A komplex bűnmegelőzési program kidolgozásában szeretném felajánlani segítségünket, ehhez azonban pénzt is kell szerezni. Kérem, hogy azzal a hozzáállással, amelyet itt is tapasztalhattunk, segítsék a kapitányság munkáját, hogy az Önök által képviselt lakosság minél nagyobb biztonságban érezhesse magát.

Marton István: Ha csak annyi előnnyel jár a státusz, amit itt felsoroltak, úgy gondolom, hogy akkor is megéri. Nem mondtam, hogy érdemben nagyobb a területünk csak azt, hogy Zalaegerszegen sokkal több rendőr van, mert ott van a kiemelt megyei kapitányság. A potenciális fertőzöttsége nagyobb Nagykanizsának és sajnos rosszabbak a lehetőségeink, mint Zalaegerszegnek. Kérem, hogy indítsuk el a két éve megrekedt folyamatot.

Tüttő István: Megköszönjük a tájékoztatást. Javaslom, hogy határozati javaslatban fejezzük ki, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megköszöni a Rendőrkapitányságnak az illetékességi területén és Nagykanizsa városban kifejtett munkáját, és eredményes munkájának segítéséhez az erejéhez mérten anyagilag és erkölcsileg a további támogatást biztosítja.

A kiemelt kapitányságot szorgalmazzuk. Ajánljuk figyelmükbe képviselőinknek, hogy próbáljunk meg elérni egy olyan törvénymódosítást, amelyben a kiemelt kapitányság többet jelent az előbb elhangzottaknál.

Marton István: Úgy gondolom, hogy a nem megyeszékhelyű megyei jogú városoknak ezt együtt kellene kezdeményezni.

Tüttő István: Az érintett városoknak megküldjük az erre vonatkozó felhívást, valamint a megyei jogú városoknál is kezdeményezzük.

Tarnóczky Attila: Szerintem lehetetlen feladatra vállalkoznak.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a beszámolót és a javaslatot elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

 

 

95/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. elfogadja Nagykanizsa Megyei Jogú Város 1998. évi bűnügyi, közbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzetéről szóló beszámolót és megköszöni a Nagykanizsai Rendőrkapitányságnak a városban és illetékességi területén kifejtett munkáját, melynek további segítéséhez szükséges anyagi és erkölcsi támogatást, erejéhez mérten biztosítja.
    2. felkéri a polgármestert, hogy keresse meg a nem megyeszékhelyű megyei jogú városok, illetve a megyei jogú városok polgármestereit annak érdekében, hogy közösen kezdeményezzék a kiemelt rendőrkapitány-ság létrehozását, ehhez a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Határidő: 1999. június 10.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

4.) Tájékoztató a KANIZSA USZODA Kft. ügyvezetői munkakörére beérkezett pályázatokról (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Jakabfy Sándor kér-e zárt ülést?

Jakabfy Sándor: Nem kérek.

Tüttő István: Dr. Kustán László kér-e zárt ülést?

Dr. Kustán László: Nem kérek.

Tüttő István: Papp Miklós kér-e zárt ülést?

Papp Miklós: Nem kérek.

Tüttő István: Dr. Rech Attila kér-e zárt ülést?

Dr. Rech Attila: Nem kérek.

Dr. Fodor Csaba ismerteti a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság állásfoglalását. (Jegyzőkönyv mellékletét képezi.) A bizottság zárt ülésén tárgyalta a témát. Kérem a közgyűlést, hallgassa meg a pályázókat.

Balogh László: Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság miért nem tárgyalta meg az előterjesztést? Úgy gondolom, hogy az uszodavezetés sportszakmai kérdés is.

Kérdezem a jelölteket, hogy sportszakmai szempontból hogyan képzelik el az uszoda jövőjét?

Dr. Fodor Csaba: A közgyűlés döntött arról, hogy a pályázatokat a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleményezze.

Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy a jelölteket egyenként hallgassuk meg, oly módon, hogy válaszaikat a többi jelölt ne hallhassa.

Tarnóczky Attila: Kelemen képviselőnek igaza van, azzal azonban, hogy a jelöltek nyílt ülést kértek, nincs törvényes lehetőségünk arra, hogy bárkit is kiküldjünk a teremből.

Röst János: Határozzuk meg a szavazás módszertanát. Mivel Czoma Péter és Jónás László nem jelent meg, ezért kérem, hogy ismertessék adataikat. Amennyiben igény van rá, én Czoma Péterét ismertetem.

Tüttő István: Kérdezem bizottsági elnök urat, hogy rendelkezésre állnak-e az adatok?

Dr. Fodor Csaba: Nem állnak rendelkezésre.

Röst János elkezdi felolvasni Czoma Péter önéletrajzát.

Tüttő István: Egyeztetve van ez Czoma Péterrel?

Röst János: Nincsen, de úgy gondoltam, hogy mindkét jelöltnél meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a közgyűlés tagjai megismerhessék az önéletrajzukat.

Tüttő István: Azért kérdeztem, mert lehetséges, hogy Czoma úr zárt ülést kért volna.

Röst János: Nem mondok olyan dolgokat, amelyeket nyílt ülésen ne lehetne elmondani.

Birkner Zoltán: Mindenkinek volt lehetősége a pályázatokat megtekintésére. Röst úr azt mondta, hogy nem kapott felhatalmazást, ezért úgy gondolom, hogy a TV nyilvánossága előtt nem kellene semmit sem felolvasni.

Kérem a polgármestert urat, hogy erről szavazzunk.

Tüttő István: Nem tartom szerencsésnek, nem dönthetek az illetők nevében.

Röst János: Akkor módosítanám az előbb elmondottakat, nem olvasnám fel az önéletrajzot, hanem a véleményemet mondanám el.

Czoma Péter 23 évig volt üzemvezető a VÍZMŰ-nél, azt követően a zalakarosi fürdőnek volt a vezetője. Rövid ideig volt a strandfürdő és fedett uszodának a főgépésze és a teljes beruházás lebonyolításban közreműködött. Az ok, amely miatt nem lehet jelen az, hogy operálták, és jelenleg kórházban tartózkodik.

Kérem, hogy Jónás Lászlóról is mondjunk valamit.

Tüttő István: A szavazás módjára van valamilyen javaslata?

Röst János: Az eddigi szokásos szavazások nem vezettek eredményre, ugyanis a legtöbb szavazásnál mindenkinek van lehetősége arra, hogy igennel szavazzon. Lehet-e szavazni a jelöltekről több esetben igennel? Szerintem nem lehet korlátozni egy képviselő szavazási jogát, legfeljebb az történhet, hogy az a szavazat nem érvényes. Ebben a kérdésben kérnék jogi állásfoglalást.

Tüttő István: Ezzel kapcsolatosan kaptunk a közigazgatási hivataltól egy írásbeli véleményt, de a testület többségnek ellenvéleménye volt a hivatal állásfoglalásával szemben, mert a testület minden tagja mindenkire mondhatja azt, hogy megfelel, vagy nem, illetve tartózkodik attól a véleménytől, hogy megválassza vagy nem. Ha a név titkos szavazással felkerül egy lapra, akkor már választani kell, hiszen ha egyről van szó, akkor csak egyet jelölhet be, vagy ha azt mondjuk, hogy csak egy maradhat benne, akkor a többit ki kell húznia. Tehát erre az esetre egyértelműen az vonatkozik, hogy választunk. Mivel nem titkos szavazással fogunk dönteni, ezért Röst képviselő felvetése azért megfontolandó, mert nagy valószínűséggel mindenki nem kap 27 szavazatot. Azt eldönthetjük, hogy aki a legtöbb igen szavazatot kapja, az

megkapja a megbízást. Azt is mondhatjuk, hogy kétfordulós lesz a szavazás és a legtöbb, illetve a második legtöbb szavazatot kapó közül választani kell. El kell döntsük, melyik verziót választjuk.

Dr. Csákai Iván: A kétfordulós szavazással értenék egyet.

Tüttő István: Ha az első fordulóban valaki megkapja a minősített többséget, akkor nincsen második forduló. Lehet, hogy az azt követő kettővel több igent kapna.

Tarnóczky Attila: Javaslom a kétfordulós szavazást. Amennyiben az I. fordulóban valamely jelölt abszolút többséget szerez, akkor nincsen II. forduló. A II. fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerüljön és reméljük, hogy valamelyikük megkapja az abszolút többséget.

Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy a II. fordulóban titkosan szavazzunk.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a II. fordulóban titkosan szavazzunk, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Az előttünk lévő tájékoztatóból nem derül ki, hogy mind a 7 pályázó érvényes pályázattal rendelkezik-e. Kérdezem, hogy akár formailag, akár tartalmilag a kiírásnak megfelel-e a 7 pályázat?

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén elhangzott olyan határozati javaslat, hogy tekintsük érvénytelennek a pályázatokat és a jelenlegi ügyvezetőt bízzuk meg határozott időre, de ezt a javaslatot a bizottság nem szavazta meg. A bizottság úgy döntött, hogy minden pályázatot alakilag és tartalmilag is alkalmasnak tart arra, hogy a közgyűlés elbírálja.

Tóth László: A Szervezeti és Működési Szabályzat 63. §-a rendelkezik a következőkről: A szavazás nyílt vagy titkos, tehát nem lehet közbenső megoldást választani. Vagy nyíltan vagy titkosan szavazunk.

Zsoldos Ferenc: Javaslom, hogy a pályázók felszólalási idejét tegyük egyenlővé, mindenki maximum 5 percet kapjon.

Kelemen Z. Pál: Az I. fordulóban nyíltan arról szavazunk, hogy ki az a két pályázó, aki felkerül a szavazólapra. Maga a választás titkos.

Marton István: Egyetértek Zsoldos képviselővel, de az 5 percet soknak tartom. Javaslom, hogy maximum 3, de inkább 2 perc legyen.

Jakabfy Sándor: Beadott pályázatom elsősorban gazdasági és műszaki terveket, feladatokat vázol fel, ezt szeretném kiegészíteni. Idegenforgalmi és elsősorban egészségügyi vonalon szeretnénk a továbbiakban lépni. Írásos propaganda anyagokat készítettünk, melyeket szállodákba, utazási irodákba is szeretnénk elhelyezni más rétegeket is megcélozva az Uszoda Kft. szolgáltatásainak igénybevételével. Terveink között szerepel, hogy a jelenleg kihasználatlan területen – a strand északi oldalán – az elkövetkezendő időben faházak létesüljenek, illetve a jelenlegi strandfogadó épület tetőterének beépítési lehetőségeivel vendégszobákat szeretnénk kialakítani, és nyári sporttáborokat szeretnénk szervezni. Az egészségügy terén adódó lehetőségek kihasználása végett már folytattunk tárgyalásokat a kórház szakembereivel. Korábban már működött egy asztmás csoport és szeretnénk ha asztmás és légúti betegségben szenvedő óvodás gyermekek rendszeres uszodai foglalkozása megoldódna és szeretnénk speciális oktatóval beindítani a különböző mozgásszervi betegségekben szenvedő felnőtt lakosság gyógyítását is. A felnőtt lakosság jobban is bekapcsolódhatna az uszoda életébe, hiszen gyógyhatása bizonyított. A jövőben szeretnénk elindítani egy olyan programot, hogy az úszni nem tudó felnőtt lakosság körében népszerűsítsük az úszást, hiszen bizonyított tény, hogy 3-4 hét alatt meg lehet tanulni úszni. Az úszó és vízilabda sportágak nagyon kedvező lehetőséget kapnak az uszodában, hiszen 11 éve díjmentesen használhatják az uszodát edzésen és versenyen. Más sportszakosztályok is látogatják az uszodát, igaz nem rendszeresen csak alkalmanként (kosárlabdázók, labdarúgók). Az uszodai rekonstrukciós bővítést meg kell említeni, mert az uszodai két szauna téli időszakban és hétvégeken túlterhelt és igény van egy harmadik kabin, sőt egy gőzkabin kialakítására. Legnagyobb problémát a 66 éves strandfürdő állapota jelenti, különösen a medencék. Szerkezetileg, műszakilag rossz állapotban vannak, hidraulikájuk nem megfelelő. Két éve készítettünk egy rekonstrukciós tervet és el kell dönteni a jövőben, hogy ez a terv marad, vagy bővítjük a strand területét a sétakert irányába. Úgy gondolom, hogy ezen célok megvalósítása érdekében lehetne pályázni.

Birkner Zoltán: Jónás László elmondta, hogy jobban a piacra nyitva a kanizsai uszoda jobb eredményeket érhetne el.

Dr. Kustán László: Az Országos Közegészségügyi Intézetben kerültem kapcsolatba a fürdővizekkel. Hatósági jogkörbe tartozott a különböző fürdővizek minősítése, ellenőrzése, így ebben a kérdésben gyakorlatot itt szereztem. Az Állami Gazdaságnál, valamint a Szeszipari Vállalatnál a beruházások levezénylése volt a feladatom. Az uszodával kapcsolatosan a kérdés két részre bontható. Az egyik a beruházás, a másik pedig a forgalom növelése, az árbevétel fokozása. E kettőt különválasztani nem lehet, hiszen az eladott szolgáltatás hozza a bevételt. Csak akkor van bevétel, ha a szolgáltatás a látogatók érdekét szolgálja, tehát a beruházást e témakörhöz vissza kell kapcsolni. A beruházásokat különböző pénzügyi számításoknak kell megelőzniük és vizsgálni kell azok hatékonyságát, mert csak ennek ismeretében lehet dönteni arról, hogy egy-egy típusú szolgáltatásnak a beruházása jelenleg aktualizálható-e. A bevételek között megemlítem a különböző pályázatokkal elnyerhető pénzeket. Nagykanizsa idegenforgalom szempontjából exponált hely, ezt a különböző utazási és egyéb idegenforgalmi célokat szolgáló intézményeknél propagálni kell, különböző prospektusokat kell eljuttatni hozzájuk. Az IBUSZ irodák mellett, a letenyei határátkelőhelyen elhelyezett táblákon is fel lehetne hívni erre a figyelmet.

Fontos lenne a közigényeket kiszolgálni és a versenysport felé való tendenciára átállni.

Zsoldos Ferenc: Többször hangsúlyozta az uszoda és a strand gazdaságos működtetését. Szerintem ez tág megfogalmazás. Közismert, hogy a város nagyon jelentős összegekkel tudja támogatni az uszodát. Ismeri-e a támogatás mértékét? Elképzelhetőnek tartja azt, hogy ennek jelentős csökkentésével gazdaságosabbá tudná tenni az uszoda működését?

Dr. Kustán László: Ha jól emlékszem a számadatokra, kb. 75%-os önkormányzati támogatást kap az uszoda a működtetésre, tehát a jegybevételből kevés folyt be. Az uszoda kihasználtságát fokozni lehetne azzal, hogy a minőségi sportot fejlesztjük, melyhez különböző pályázatokon lehet pénzeszközöket nyerni. A pályázatok elnyerhető összegek valójában állami támogatást jelentenek, de nem a várost terhelik, ezáltal az uszodának az árbevétele, kihasználtsága növekszik, így a város támogatását lehet csökkenteni.

Tüttő István: Mit ért a versenysport alatt? Kik lennének a versenyzők, van-e köze az Uszoda Kft-nek a versenysporthoz, hiszen csak a feltételeket biztosítja.

Dr. Kustán László: A versenysportnak Nagykanizsán nagyon jó bázisanyaga van, hiszen sok oktatási intézménye van a városnak. A tehetségeket ki lehet választani, ezáltal egy bizonyos szintű versenyzést el lehet indítani.

Tüttő István: Arról van ismerete, hogy a versenysport területén a forrást ki biztosítja? Itt nem úgy alakul a versenysport, hogy hatalmas pénzeket pumpálnak a szülők és a cégek a gyerekbe a város számára, hogy a tehetségek lehetőséghez jussanak. Azt is a városnak, illetve a szülőknek kell finanszírozni. Milyen esély van a forrásnövelésre?

Dr. Kustán László: Az egyik lehetőség a különböző pályázatokon való részvétel és alapítványokat is lehet létesíteni, adományokat is lehet gyűjteni tehetséges sportolókért, így mindenképpen csökkenhet a városi támogatás.

Tüttő István: Megkérem Papp Miklóst, hogy fáradjon a mikrofonhoz.

Papp Miklós: A pályázatomat az uszodában töltött 11 év motiválta, hiszen napi kapcsolatban vagyok az uszoda életével, nyomon követhettem annak életét az átadásától kezdve napjainkig. Megismerhettem a gondokat, a lehetőségeket és ezek alapján dolgoztam ki pályázatomat.

Az eltelt 11 évben nem alakult ki az uszoda sajátos arculata, nem sikerült úgy menedzselni az uszodát, ahogy a létesítmény lehetőségei alapján lehetett volna. Elképzeléseim a következők lennének.

A Bolyai Iskola úszóosztályos képzését 6 éve csinálom és a Bolyai DSE-nek az úszó szakmai tevékenységét is irányítom, előtte a VÍZMŰ SE-nek vezető edzője voltam. A nagykanizsai úszásoktatásban én kezdtem el az óvodások oktatását, tehát a sport részéről az oktatáson, utánpótlás nevelésen, versenysporton keresztül nagy tapasztalataim vannak. Akik ismerik munkásságomat, azok ismerik az általam nevelt versenyzőket, akik valamilyen formában a város hírét öregbítették.

Az uszoda menedzsmentjén változtatni kellene, és a bevételeket ezáltal lehetne növelni. Nagyon sok lehetőséget látok a kiadások csökkentésére, rövid távú elképzeléseim között ezek szerepelnek. Hosszú távú céljaim között egy szabadidő sportcentrum kialakítása szerepel, amely a versenysportot, a szabadidő sportot, az egészségmegőrzést egyaránt szolgálja, és olyan jelképe lehet városunk sportjának, amely eddig igazából hiányzott.

Nagy szükség van a beruházásokra, mert hosszú évek alatt visszaesett az uszoda színvonala olyan értelemben, hogy amit 11 éve megkapott a város, abból sajnos már az elektromos időmérő berendezés nem működik, komoly nemzetközi és hazai rendezvényt nem tudunk lebonyolítani, visszaestünk 20 évvel a versenyek rendezését illetően. Szeretnénk, ha ezeket a lehetőségeket a város megkapná, de beruházás nélkül ez elképzelhetetlen. Olyan beruházásokat is meg kellene ejteni, amelyek a külső strand hasznosítását szolgálják, ugyanis egy muzeális korban lévő nyitott uszodával rendelkezik a város, amely nem jelent vonzerőt a látogatóknak. Hallottunk a sok pályázati lehetőségről és reméljük, hogy el fog készülni a strandrekonstrukció, amely a pályázatomban úgy szerepelt, hogy kielégítse a magas szintű versenysport igényeit, amely egy 50 m-es szabvány versenymedencét jelentene. Ez a medence a lakosság sportolására is alkalmas lenne. Emellett a gyermekmedencék, a melegedő és lazítómedencék kialakítása a strand területén, műanyag borítású sportpályák kialakítása, valamint a szabadidőpark hangulatát jelző egyéb kiegészítő szolgáltatások beindítása a célom, amely nemcsak a város pénztárcáját terhelné, hiszen a vállalkozásba adással csökkenteni lehetne a terheket. Mindezekkel az uszoda látogatottságát növelni lehetne, jobb bevételi forrást lehetne elérni, illetve a nyári időszakban – amennyiben megvalósulna a strand rekonstrukció – edzőtáborok szervezésére is lehetőség nyílna. Nagyon nagy igény van a nyugati országrész uszodáira Ausztria, Németország, Horvátország úszó csapatai járnak rendszeresen oda edzőtáborokban, tehát újabb bevételi forrást jelenthetne ennek városi menedzselése, megszervezése.

A kiszolgáló épület fenntartása nagyon költséges, de véleményem szerint a tetőtéri beépítésével egy sportszálló kialakításával lehetne a forgalmat növelni, edzőtáborok szervezését könnyítve meg ezáltal.

Pályázatomban a műszaki, illetve a gazdasági vonal volt az, amelyik nem volt igazán biztosítva. Örömömre szolgált, hogy sikerült a napokban egy olyan hátteret találnom, amely az uszoda műszaki, gépészeti, villamossági felülvizsgálatát, ellenőrzését egy másik cég el tudná látni, és valamilyen formában a város önkormányzatával, illetve a kft-vel együttműködési megállapodás útján a munkát el lehet végezni. Így a műszaki hátterem is biztossá válna és arra a munkára tudnék összpontosítani, amelyet jelenleg is tanulok, a menedzselésre, az uszodának jó értelemben vett eladására.

Cserti Tibor: Hogyan ítéli meg a jelenlegi ügyvezetővel való kapcsolatát? Ha megbízást kapna, akkor ebben a rendszerben milyen változás következne be? A későbbiek során külső vállalkozás megbízásával tudná elképzelni és fenntartani a fedett uszoda működtetését és szakmai felügyeletét?

Papp Miklós: 11 év alatt nem történt különös felújítás. A jelenlegi műszaki állapot szükségessé teszi, hogy elkezdődjön a rekonstrukció, de azt a jelenlegi uszodai személyzet nem tudja megoldani, tehát a kft-nek mindenképpen városi segítséget, vagy valamilyen cég segítéségét kell igénybe venni. Előrelépést jelentene, ha fel lenne mérve a létesítmény műszaki állapota és az, hogy a felújítás mennyibe kerülne.

Jakabfy Sándort 11 éve ismerem, kapcsolatunk emberi, úgy érzem, hogy mindig jól kijöttünk egymással és nem hiszem, hogy ez a jövőben megváltozna. A kanizsai úszósport érdekében azonban olyan dolgokat is felvállaltam, ami összetűzésekhez vezetett, de a problémák azóta megoldódtak, így együtt tudnánk dolgozni.

Bicsák Miklós: Mit tudna tenni annak érdekében, hogy az uszodát még többen látogassák?

Papp Miklós: Elsősorban a szolgáltatások számát és azok színvonalát emelném. Ha a strand területére tervezett beruházások megvalósulnának, akkor a látogatottság is sokkal nagyobb lenne. A programok bővítésére csak a beruházásokat követően kerülhet sor.

Tüttő István: Megkérem Dr. Rech Attilát, hogy fáradjon a mikrofonhoz.

Dr. Rech Attila: Közgazdász vagyok a Pécsi Tudományegyetemen szereztem diplomámat, ahol később szervező-vezető szakon is végeztem. 1981-ben jöttem Zala megyében, korábban a BORSODCHEM ösztöndíjasa voltam két évig majd ezt követően vezető beosztásban dolgoztam számos fürdőnél, ahol teljes felújításokat is megvalósítottunk kollégáimmal. A kanizsai uszoda felújításával kapcsolatos feladatokat tehát kellő ismeret és gyakorlat birtokában tudnám levezényelni. Dolgoztam Zalaegerszegen az Innovációs Park Rt-nél, jelenleg külkereskedelmi szakterületen dolgozom és egy saját alapítású céget vezetek. A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelemfejlesztési Osztályán is dolgoztam vezetőként, ahol nemzetközi kapcsolatokkal foglalkoztam.

A napi üzemeltetési és karbantartási feladatok és a szezonra való készülődés alapvetően meghatározza a munkát, de véleményem szerint meg kellene nézni a további szolgáltatások lehetőségét és vizsgálni kell azok fedezeti hányadát. Meg kell szüntetni azokat a szolgáltatásokat, amelyek nem gazdaságosak és csak más szolgáltatások kárára üzemeltethetők. Ezen felül rövid és hosszabb távra meg kell határozni azokat a programpontokat, amelyek alapján eldönthetők a következő évi fejlesztések. Számítani kell arra, hogy az önkormányzati támogatás a jövőben csökkeni fog, ezért a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács munkájához csatlakoznunk kell és a megyei turizmusfejlesztési koncepciót is szem előtt kell tartanunk. Plusz forrásokat a PHARE által kiírt és egyéb pályázatokon is lehet szerezni. Az elmúlt időszakban Magyarországon mintegy 1235 önkormányzat és 116 egyéb szervezet nyújtott be pályázatot. A pályázatnak feltétele az volt, hogy az önköltségi szintek, az ivóvíz, illetőleg a csatornahálózat tekintetében 185 Ft/m3, illetve csatornázás vonatkozásában 140 Ft/m3 díjat, önköltséget elérjék. Ennek függvényében már elképzelhetetlen, nemcsak az uszoda szintjén, hanem a külterületi strand vonatkozásában is, hogy vízforgató berendezés nélkül működhessen medence. Tisztában vagyok azzal, hogy mai árszinten ez mennyibe kerülhet, éppen ezért szükséges a pályázatokon való részvétel. Az úszásoktatást nagyon fontosnak tartom. Már 1986-ban benyújtottunk egy olyan pályázatot Kaposváron, amellyel szerettük volna éppen a turizmus élénkítése érdekében egy campingnek a létrehozásával az ottani szolgáltatásainkat továbbfejleszteni. Ez 60 mFt-ba került volna, ami miatt elhalasztották. Tudomásom szerint azóta sem került megvalósításra.

Röst János: Mi motiválta Önt zalaegerszegi lakosként, hogy Nagykanizsán pályázzon, hogy kívánja megoldani Nagykanizsán való tartózkodását? Az általános igényeken kívül kíván-e megfogalmazni olyan igényt, ami többlet igényként jelentkezik a szerződéskötésnél?

Dr. Rech Attila: Tapasztalataimat 1981-86. között szereztem. Otthon érzem magam az egyszeres és kettős könyvvitelben, a beszámolókat, a bérszámfejtést és az egyéb bevallásokat magam készítem.

A bejárással kapcsolatban már említettem, hogy személygépkocsival járnék be buszjegy elszámolással, vagy személygépkocsival és a hozzátartozó üzemanyag tarifának az alkalmazásával. Nem kértem letelepedési támogatás. Egyéb költségek vonatkozásában étkezési költségtérítést, ruhapénzt és egy mobil telefont kértem.

Cserti Tibor: Hogyan ítéli meg az elmúlt 10 éves távlatban az Ön kapcsolatteremtő és kapcsolatfenntartó képességeit a tekintetben, hogy egy önkormányzati társaságot kell vezetnie. Ha elnyeri ezt a pályázatot, akkor a jelenlegi társaságnál, ahol igazgató, gondolom le fog mondani. A tulajdonosi viszonyt fenn kívánja-e tartani a későbbiek folyamán.

Dr. Rech Attila: Egyértelműen megszüntetném az ügyvezetői és a tulajdonosi viszonyomat is. Magát a BT-t nem tudjuk megszüntetni, mert részben családi vállalkozás, azt a többiek vinnék tovább. A kapcsolattartás vonatkozásában nem volt problémám.

Röst János: Számomra négy pályázó jöhet szóba, Czoma Péter, Jakabfy Sándor, Dr. Rech Attila és Papp Miklós, mivel valamilyen formában kapcsolatuk van a vízüggyel. A bizottság álláspontja az volt, hogy két típusú vezetőre lenne szükség. Az egyik a menedzsment, a másik pedig a műszaki oldal képviselője. Ilyen értelemben számomra két pályázó maradt: Jakabfy Sándor és Czoma Péter. Olyan döntést kell hoznunk, ami hosszú távra garantálja az épület működtetését. Kérem, ha a jelöltekkel kapcsolatban személyes jellegű véleményük van, akkor azt ne nyílt ülésen mondják el.

Dr. Fodor Csaba: Javaslom, hogy rendeljünk el zárt ülést és a vitát ott folytassuk le.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat, döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza.

A napirend tárgyalását a közgyűlés nyílt ülésen folytatja.

 

Dr. Fodor Csaba: Határozati javaslatokat terjesztenék be, kérem módosításként kezelni azokat az eredeti előterjesztéshez képest. Áttanulmányoztuk a 63/1999. számú határozatot, amellyel az önkormányzat 1999. május 1-től 5 évre szólóan a Kanizsa Uszoda Ügyvezető munkakörére pályázatot írt ki. Határozati javaslatom a következő: 1.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a beérkezett pályázatok alapján nyilvánítsa eredménytelennek a Kanizsa Uszoda Kft. ügyvezetői munkakörére kiírt pályázatot. 2.) A jelenlegi ügyvezető Jakabfy Sándor megbízatását a pályázatban megjelölt határidőig hosszabbítsa meg.

Alaki hibásak a pályázatok, mert nincsenek csatolva azok az anyagok, amelyeket a pályázati kiírás tartalmazott. Nem rendelkeznek olyan iskolai végzettséggel, amelyet kötelezően előírtunk, vagy a vezetői gyakorlat hiányzik. Mind a hét pályázat e tekintetben alkalmatlan, nem felel meg egyik sem a pályázati kiírásnak. Az eddigi ügyvezető úr három éve vezette ezt a Kft.-t és az önkormányzatnak magával a Kft. működésével, az általa nyújtott szolgáltatással gondja nem volt, az ügyvezető munkáját mindig elfogadta.

Birkner Zoltán: Jakabfy úrnak letelt a mandátuma. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén előkerült az a kérdés, hogy meghosszabbítsuk-e Jakabfy úr megbízatását 2003-ig vagy sem. A bizottsági ülésen az ott lévők egyértelműen úgy döntöttek, hogy nem hosszabbítjuk meg, hanem pályázatot írunk ki. A legutóbbi bizottsági ülésen úgy foglaltunk állást, hogy alaki és formai értelemben tökéletes pályázat nem érkezett be. Például Dr. Rech Attila esetében hiányzott az erkölcsi bizonyítvány. Ha így nézzük, akkor igaza van az előttem szólónak. Volt akinek megvolt az erkölcsi bizonyítványa, de nem lehetett elfogadni a vezetői gyakorlatot. Mindezekre tekintettel úgy határoztunk, hogy dolgozzunk azzal, ami van és ha a pályázati feltétnek tökéletesen senki nem felelt meg, de mégis értékes pályázatok érkeztek, akkor ne tegyük meg azt, hogy levesszük a témát a napirendről. Ha elfogadjuk azt az indítványt, amit Fodor képviselő előterjesztett, akkor az elmúlt három órát fölöslegesen töltöttük. Van annyi információnk, hogy képesek legyünk a döntésre. Nem minden esetben történik meg, hogy a kiírt pályázatra minden szempontból megfelelő ember jelentkezik. Az erkölcsi bizonyítvány másolatának nem léte, vagy esetleg nem eléggé igazolt vezetői gyakorlat nem ok arra, hogy ne döntsünk.

Dr. Fodor Csaba: Amikor a bizottság úgy döntött, hogy pályázatot ír ki, akkor lehet, hogy egyértelműnek tűnt, hogy legyen pályázat kiírva, de ezt a FIDESZ többség szavazta meg. Jobban örültem volna a zárt ülésnek, mert olyan kérdések is felmerülhetnek a vitában, amik talán nem tartoznak másra. Tudom, hogy a FIDESZ frakciót befolyásolja döntése kialakításában az a FIDESZ-hez közel álló személynek a levele, illetve “támadása”, amelyet a jelenlegi ügyvezető ellen intézett. Ha eddig nem volt probléma a korábbi ügyvezetővel, akkor célszerű lenne újra kinevezni. Kérem, hogy a hivatalban ezért az ügyért felelős személy mondja el a véleményét. Ha valóban nincs igazam a határozati javaslatok tekintetében, akkor kár rá szót vesztegetni.

Bodzai Tiborné: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén a beérkezett pályázatokról tájékoztatót készítettünk. A tájékoztatóban szerepelt az iskolai végzettség, szakmai gyakorlat, vezetői gyakorlat és egyéb megjegyzés címen, hogy mi van becsatolva és mi nincs. A pályázati kiírás tartalmazta a szakirányú felső fokú végzettséget, előnyt élvezett a műszaki, illetve a közgazdasági végzettség, a büntetlen előélet, a legalább két év vezetői gyakorlat pedig pályázati feltétel volt. Továbbá szerepelt a kiírásban az is, hogy a pályázatokat a szükséges mellékletekkel együtt (önéletrajz, érvényes erkölcsi bizonyítvány, szakképesítést és gyakorlatot igazoló okirat) kell becsatolni. Egyetlen egy olyan pályázat nem érkezett, amely alakilag és tartalmilag a bizottság döntése alapján megfelelt volna a pályázati kiírásnak. A vezetői gyakorlat tekintetében a bizottság vitát folytatott. Volt három olyan eset, amikor nem igazán fogadta el vezetői gyakorlatnak azt, amit a pályázó megjelölt. Egy esetben nem is derült ki az önéletrajzból, illetve a benyújtott anyagokból, hogy van-e vezetői gyakorlata a pályázónak. Két személynek nincs felsőfokú végzettség, egy esetben pedig felmerült, hogy a megjelölt tevékenység szakirányúnak minősül-e vagy sem. Azokban az esetekben, ahol a tartami kellékeknek megfeleltek a pályázatok, ott alaki hiányosság volt. Vagy erkölcsi bizonyítvány hiányzott, vagy pedig a gyakorlatot igazoló okirat másolat, vagy a munkakönyv másolata.

Tüttő István: Megfeleltek, vagy nem?

Bodzai Tiborné: A közgyűlés határozatában foglalt pályázati kiírásának nem feleltek meg.

Röst János: Birkner képviselő és Fodor képviselő próbálja mellőzni a politikai vitát. Szakmai döntésről van szó.

Birkner Zoltán: Valóban nem érdemes ebből politikai vitát csinálni, de az előbb az MSZP oldalról nem teljesen megfogalmazott, árnyékba tett személyekről volt szó. Ha valakivel név szerint problémája van, akkor azt nevezze meg Fodor képviselő. Javaslom, hogy döntsünk.

Zsoldos Ferenc: A hivataltól egyértelmű választ kaptunk arra, hogy a pályázatok a kiírásnak nem feleltek meg. Abban dönthetünk, hogy adunk egy határidőt az új pályázat kiírására és a témát újra napirendre tűzzük. A pályázati kiírásnak május vége is lehet a határideje. Természetesen az uszodának addig is működnie kell, így a döntésig a jelenlegi vezető lássa el feladatát. A pályázatokat újbóli elbírálás alapján vissza kell hozni a közgyűlés elé.

Birkner Zoltán: Kérdezem Aljegyző asszonytól, hogy ezen esetben törvényességi hiba merül-e fel, vagy sem.

Dr. Lukácsa Erzsébet: Nem emlékszem arra, hogy ez a testület, vagy a korábbi akkor, ha nem volt megfelelő a pályázat elfogadta volna azokat. Ha valakinek nincs erkölcsi bizonyítványa, vezetői gyakorlata, hogyan nevezik ki, amikor mindez előírás? A felsőfokú iskolai végzettség is előírás, amiről Önök döntöttek. A határozatot vagy megváltoztatják, vagy más feltételekkel írják ki a pályázatot. A jelenleg érvényes közgyűlési határozatnak ezek a pályázatok nem felelnek meg, így az azok alapján hozott döntést törvénysértőnek tartom.

Kiss László: Az előterjesztő szándékosan megkerülte az egyenes választ, amikor tudja, hogy a pályázatok nem felelnek meg a kiírásnak. El kell marasztalnom a hivatal képviselőjét is, fel kellett volna állnia és el kellett volna mondania, hogy ez törvényességi szempontból nem felel meg.

Zsoldos Ferenc: A Szervezeti és Működési Szabályzatnak megfelelően kellett volna eljárni. Az ügyrendi javaslatról vita nélkül kell dönteni, amihez ragaszkodom.

Tüttő István: Mindenki ügyrendi gombot nyomott, tehát meg kellett hallgatni a többiek véleményét is.

Györek László: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén felmerült az a kérdés, hogy valóban megfelelnek-e formai szempontból ezek a pályázatok. Véleményem szerint a hármadik pályázó minden szempontból megfelelő pályázó.

Tarnóczky Attila: Zsoldos képviselő indítványa nem ügyrendi. Fodor képviselő javasolja, hogy tekintsünk minden pályázatot érvénytelennek, de az egyik pályázót, mintha misem történt volna, ugyanúgy kinevezné 4 évre, mintha érvényes lett volna a pályázata.

Bodzai Tiborné: Kiss képviselő véleményére szeretnék válaszolni. Ugyanezt jeleztük mi bizottsági ülésen, ennek ellenére a bizottság másként döntött és nekem nincs jogom azt felülbírálni. Györek képviselő úrnak válaszolnám, hogy a bizottság mondta ki, hogy ezt nem fogadja el vezetői gyakorlatként.

Kelemen Z. Pál: Az MSZP frakció nevében elmondanám, hogy amit Fodor képviselő mondott, azt bizonyára olyan ismeretek alapján mondta, amiket én nem ismerek. Ez nem frakció vélemény volt. A felelősség a bizottságé, amely jogellenesen járt el. A bizottsági elnöknek az a feladata, hogy a bizottság álláspontját képviselje. Ha úgy dönt a közgyűlés, hogy ebben a kérdésben szavazunk, akkor a Zala Megyei Közigazgatási Hivatalhoz fordulunk, amely valószínűleg érvényteleníteni fogja a szavazást. Frakciónk véleménye az, hogy ebben a kérdésben ne szavazzunk. Fodor és Zsoldos képviselőknek volt egy határozati javaslata, ezekről szavazhatunk, ha jogszerűen akarunk eljárni.

Kiss László: Osztályvezető Asszony véleményét elfogadom, valóban nem volt alkalma felülbírálni Fodor képviselő bejelentését.

Tüttő István: Eredménytelennek nyilvánítjuk a pályázatot, ennek következtében két verzió van. Zsoldos képviselő javasolta, hogy új pályázatot írjunk ki, de nagy valószínűséggel május vége nem lesz elég rá.

Birkner Zoltán: Két perc szünetet szeretnék kérni.

Törőcsik Pál: Szavazás előtt van törvényes akadálya?

Dr. Lukácsa Erzsébet: Szavazás előtt nincs.

 

(S z ü n e t)

 

Tüttő István: Egy módon kezelhető a kérdés, hogy a testület most a döntésével nem a személyt jelöli ki, hanem abban foglal állást, hogy hogyan kezeli ezt a kérdést törvényességi szempontból.

Zsoldos Ferenc. Az indítványomat szeretném módosítva, kompromisszumos javaslatként a közgyűlés elé terjeszteni, figyelembe véve azt, hogy az illetékes bizottság nem járt el pontosan és precízen az előterjesztés előkészítésében. Új, egyértelmű pályázati kiírást fogadjunk el figyelemmel arra, hogy ezt a naptári évet a jelenlegi vezető dolgozza végig és a pályázati kiírást február 28-i határidővel fogadjuk el.

Röst János: Záró időpontnak 2000. május 31-et javasolnék.

Birkner Zoltán: Javaslom, hogy 1999. május 31-ig írjunk ki újabb pályázatot és július 1-ig döntsünk az új ügyvezető személyéről. Úgy írjuk ki a pályázatot, hogy felsőfokú végzettség követelmény, illetve a szakirányú vezetői gyakorlat csak előny legyen.

Dr. Fodor Csaba: A határozati javaslat 2-es pontját visszavonom. Röst képviselő javaslatával, hogy 2000. május 31-ig terjedjen a megbízás, egyetértek.

Röst János: Nem szabad most megfogalmazni a pályázati kiírás feltételeit, mert azt a bizottságoknak meg kell tárgyalniuk. Javaslom, hogy ne szavazzák meg Birkner képviselő javaslatát.

Tüttő István: A vitát lezárom. Javaslatként hangzott el a következő: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Uszoda Kft. ügyvezetői munkakörének betöltésére kiírt pályázatot eredménytelennek nyilvánítja. Aki a határozati javaslattal egyet ért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Következő javaslat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a jelenlegi vezető Jakabfy Sándor ügyvezetői munkakörét 2000. május 31-ig meghosszabbítja. Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: 1999. május 31-ig pályázatot írunk ki és július 1-ig a pályázat döntését le kell bonyolítani. Ezen időpontig hosszabbítja meg Jakabfy Sándor ügyvezető munkakörének ellátását. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Birkner képviselő javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy milyen módosításokat hajtsunk végre a korábbi pályázati kiíráson. Javaslom, hogy ezt bizottságok tárgyalják meg.

Birkner Zoltán: Egyetértek polgármester úrral. Utaljuk vissza bizottsági szakaszba.

Tüttő István: Javaslom, hogy az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság is tárgyalja ezt a kérdést.

Tarnóczky Attila: A pályázat kiírásának jogát az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságnak adjuk át.

 

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

96/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.) a Kanizsa Uszoda Kft. ügyvezetői munkakörének betöltésére kiírt pályázatot eredménytelennek nyilvánítja.

2.) a Kanizsa Uszoda Kft. ügyvezetői munkakörének 1999. július 1. napjától történő betöltésére pályázatot ír ki azzal, hogy a pályázati feltételek kidolgozására felkéri az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot.

A pályázatok benyújtásának határideje:1999. május 31., elbírálásuk határideje 1999. június 20.

Határidő: 1999. ápriis 30.

Felelős : Tóth László bizottsági elnök

3.) Jakabfy Sándor ügyvezető megbízatását 1999. június 30-ig meghosszabbítja.

 

 

5.) Javaslat az Önkormányzat gazdasági és igazgatási tevékenységének komplex átvilágítása pénzügyi fedezetének biztosítására (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a napirendet zárt ülésen tárgyalja meg a közgyűlés, kérem szavazzon.

A közgyűlés 21 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat, döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

Tüttő István: Kihirdetem a zárt ülésen hozott határozatot.

 

97/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése

1.) egyetért a polgármester döntésével, mely szerint az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok feladat-ellátásának átvilágítására, hatékonyság-vizsgálatára, feladat-ellátási koncepciójának kidolgozására és a 2000. évre a nulla bázisú költségvetési javaslat kidolgozására a VIKÁRIUS Fejlesztő, Tanácsadó és Szervező Kft-t bízza meg az önkormányzat. Az átvilágítási munka 1999. évi pénzügyi fedezetét, 21.633 eFt-ot az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően a költségvetés céltartalékának belső átcsoportosításával biztosítja.

Határidő: 1999. április 20.

Felelős : Tüttő István polgármester

2.) felkéri a polgármestert, hogy közösen folytasson tárgyalást a megbízott munkacsoport tagjainak bevonásával a további együttműködés ügyében 2003-ig terjedő időszakkal bezárólag, amelyet a szerződésnek is tartalmaznia kell.

3.) a vállalkozói díjat arányosan csökkenti amennyiben a szerződésben foglaltak teljesítése az 51% többségi tulajdonú társaságok esetén lehetetlenné válik.

4.) a 330/1998. számú határozatát hatályon kívül helyezi.

Határidő: folyamatos és 2002. április 20.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

 

 

6.) Javaslat a Phare Dél-Dunántúli Regionális Kísérleti Program Alaphoz – a nagykanizsai termálvíz-hasznosítási - program témájában benyújtandó pályázat támogatása (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

98/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja, hogy a város PHARE Dél-Dunántúli Regionális Kísérleti Program Alaphoz nagykanizsai termálhasznosítási program témájában pályázatot nyújtson be.

A közgyűlés a pályázathoz szükséges 40.500 forintos pályázati díjat, valamint a 450.000 forintos önrészt a városrendezési tervezési feladatok terhére biztosítja.

Határidő: 1999. április 13.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

7.) Javaslat a “Nagykanizsa Város Környezetvédelméért” Alapítvány által a PHARE-HU 9705 Dél-Dunántúli Regionális Kísérleti Program Alaphoz Erdei Iskola megvalósításának témájában benyújtandó pályázat támogatására (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

99/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja, hogy a zöldtábor területén erdei iskola kialakítása céljából a “Nagykanizsa Város Környezetvédelméért” Alapítvány pályázatot nyújtson be a PHARE-HU 9705 Dél-Dunántúli Regionális Kísérleti Program Alaphoz.

A pályázat önrészét és a pályázati díjat, 1.071 eFt-ot az 1999. évi költségvetés intézményi felújítási céltartalékából a közgyűlés zárolja úgy, hogy maximum 1.000 eFt-ot a céltartalékok között különít el Erdei Iskola pályázati önrész címen a 71 eFt pályázati díj összegével pedig egyidejűleg megnöveli a központi igazgatás dologi előirányzatát.

Határidő: 1999. április 13.

Felelős : Tarnóczky Attila alpolgármester

 

8.) Javaslat bírósági ülnökök megválasztására (írásban)

Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző

 

Birkner Zoltán: Szeretném tudni, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogatta-e Balogh Erzsébetet?

Teleki László: Nem kérte, hogy támogassuk, viszont Szokol Sándor igen és őt támogatjuk is Balogh Erzsébet helyett.

Tarnóczky Attila: Nem értek egyet az eljárással, hiszen a jelölteket nem ismertjük. Milyen alapon véleményezzük a jelölteket. Az előterjesztés alapos, ezért kérem, hogy fogadjuk el a javaslatot.

Tüttő István:Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. Én tartózkodom a szavazástól, mert érintett vagyok.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

100/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

Zala Megyei Bírósághoz:

    1. Dr. Balázs Sándor – aki 1935. augusztus 3-án Nagykanizsán született, anyja neve: Sebestyén Rozália, nyugdíjas jogász – Nagykanizsa, Bajza u. 12. szám alatti lakost,
    2. Harasztosi Vincéné, szül.: Németh Erzsébet - aki Nagykanizsán 1939. január 11-én született, anyja neve: Peszt Viktória, nyugdíjas – Nagykanizsa, Egry J. u. 18. szám alatti lakost,
    3. Horváth György – aki 1954. január 24-én Nagykanizsán született, anyja neve: Hegyi Ilona, elektrolakatos – Nagykanizsa Batthyány u. 1. szám alatti lakost,

Zala Megyei Munkaügyi Bírósághoz:

    1. Anik József – aki 1949. november 1-én Kacorlakon született, anyja neve: Herceg Mária, szerelő csoportvezető a Zala Volánnál – Nagykanizsa, Kazanlak krt. 3/D. szám alatti lakost,
    2. Horváth József – aki 1955. április 14-én Nagykanizsán született, anyja neve: Godinek Erzsébet, esztergályos a DKG-EAST Rt.-nél – Nagykanizsa, Kazanlak krt. 4/C. szám alatti lakost,
    3. Kósáné Horváth Ágnes – aki 1951. február 24-én Ságodon született, anyja neve: Pál Kornélia, tanítónő – Nagykanizsa, Batthyány u. 14. szám alatti lakost,
    4. Kovács Józsefné – aki 1936. augusztus 12-én Nagykanizsán született, anyja neve: László Katalin, nyugdíjas – Nagykanizsa, Bartók B. u. 7/B. szám alatti lakost,
    5. Magasdi Istvánné – aki 1943. augusztus 20-án Nagykanizsán született, anyja neve: Németh Anna, nyugdíjas – Nagykanizsa, Pivári u. 78. szám alatti lakost,
    6. Marton Boldizsárné – aki 1941. augusztus 4-én Balatonszentgyörgyön született, anyja neve: Kollarics Katalin, nyugdíjas – Nagykanizsa, Kodály Z. u. 4/B. szám alatti lakost,
    7. Nemes Lajos – aki 1956. július 4-én Nagykanizsán született, anyja neve: Lukács Mára, szakszervezeti vezető a Liga Szakszervezet Dél-Zalai Szövetségénél – Nagykanizsa, Rákóczi u. 2/A. szám alatti lakost,
    8. Sorok Ferencné – aki 1934. október 23-án Telekiben született, anyja neve: Paréj Margit, nyugdíjas – Nagykanizsa, Berzsenyi D. u. 1/C. szám alatti lakost,

Nagykanizsai Városi Bírósághoz:

    1. Gyöngy Sándorné – aki 1932. április 29-én Nyíregyházán született, anyja neve: Both Sára, nyugdíjas – Nagykanizsa, Platán sor 4. szám alatti lakost,
    2. Ivády Árpádné – aki 1935. szeptember 27-én Nagykanizsán született, anyja neve: Danis Julianna, nyugdíjas – Nagykanizsa Ady E. 5. szám alatti lakost,
    3. Fartig Ferencné – aki 1939. február 18-án Budapesten született, anyja neve: Liszkay Margit, nyugdíjas – Nagykanizsa, Csengery u. 27. szám alatti lakost,
    4. Krénusz Lászlóné – aki 1937. július 28-án Somogyszentmiklóson született, anyja neve: Bébecz Anna, nyugdíjas – Nagykanizsa, Platán sor 9. szám alatti lakost,
    5. Mandl Imre – aki 1930. október 17-én Mezőörsön született, anyja neve: Onodi Erzsébet, nyugdíjas – Nagykanizsa, Katona J. u. 7. szám alatti lakost,
    6. Nádasi Tiborné – aki 1942. augusztus 22-én Nagykanizsán született, anyja neve: Borsos Anna, nyugdíjas – Nagykanizsa, Kodály Z. u. 4. szám alatti lakost,
    7. Péntek Gézáné – aki 1942. február 11-én Felsőrajkon született, anyja neve: Kovács Mária, nyugdíjas – Nagykanizsa, Kossuth L. u. 28. szám alatti lakost,
    8. Grácz József – aki 1931. november 22-én Nagykanizsán született, anyja neve: Plánder Rózsa, nyugdíjas – Nagykanizsa, Bajcsy-Zs. u. 5. szám alatti lakost,
    9. Balogh Erzsébet – aki 1956. augusztus 24-én Bagolán született, anyja neve: Orsós Mária, foglalkozás nélküli – Nagykanizsa, Rózsa u. 11. szám alatti lakost,
    10. Bárdosi Gábor Jenő – aki 1953. január 18-án Nagykanizsán született, anyja neve: Zábráki Anna, megyei igazgató az ARGOSZ Biztosító Rt. Zala Megyei Igazgatóságánál – Nagykanizsa, Huszti tér 5/C. szám alatti lakost,
    11. Bogáthy József István – aki 1949. május 4-én Nagykanizsán született, anyja neve: Balla Erzsébet, foglalkozás nélküli – Nagykanizsa, Babóchay u. 49. szám alatti lakost,
    12. Jámbor Lászlóné – aki 1939. május 12-én Pölöskefőn született, anyja neve: Rosta Irén, nyugdíjas- Nagykanizsa, Fő u. 9. szám alatti lakost,
    13. Kárpát Géza – aki 1944. február 27-én Nagykanizsán születet, anyja neve: Váradi Olga, foglalkozás nélküli – Nagykanizsa Árpád u. 30. szám alatti lakost,
    14. Paulik Dezsőné – aki 1943. május 12-én Jákon született, anyja neve: Held Erzsébet, nyugdíjas – Nagykanizsa, Platán sor 4. szám alatti lakost,
    15. Dr. Péró Csabáné – aki 1940. április 4-én Szentpéterfán született, anyja neve: Töreky Teréz, nyugdíjas – Nagykanizsa, Ady E. u. 12./A. szám alatti lakost

bírósági ülnöknek megválasztja.

Utasítja a jegyzőt, hogy az ülnökök személyéről és megválasztásáról az illetékes bíróságok elnökeit értesítse.

Határidő: 1999. április 22.

Felelős : jegyző

 

9.) Javaslat a pénzbeli és természetben nyújtandó szociális támogatásokról szóló 1/1998.(II.17.) sz. rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

 

Dr. Csákai Iván: A 8.§ (2) bekezdésének 2 francia bekezdésénél javaslom, hogy ne szerepeljen az, hogy aktív korú nem foglalkoztatott jogosultak kivételével, tehát ők sem kapnának kedvezményt.

Tüttő István: Aki ezzel a módosítással a rendelettervezetet elfogadja, kérem szavazzon.

A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

15/1999.(IV.13.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 15/1999.(IV.13.) számú rendelete a pénzbeli és természetben nyújtható szociális támogatásokról

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

10.) Javaslat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről a fizetendő térítési díjakról szóló 34/1998.(XI.12.) sz. rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

 

Tüttő István: Aki a rendelettervezettel egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

16/1999.(IV.13.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/1999.(IV.13.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló többszörösen módosított 12/1996.(III.26.) sz. rendelet módosítására

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

11.) Javaslat a Városi Könyvtár új előzetes címzett támogatási pályázat benyújtására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

101/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. egyetért a Városi Könyvtár beruházásának címzett támogatási pályázaton való részvételével oly módon, hogy a kétféle koncepció követelményét úgy elégíti ki, hogy 1.009.625 eFt összköltségű új könyvtár építését hagyja jóvá a Kálvin téren.
    2. Második alternatívaként a 1.032.971 eFt összköltségű beruházásként megvalósuló Apolló Filmcentrum bővítéses rekonstrukcióját, könyvtárrá alakítását kívánja megvalósítani.

    3. vállalja, hogy bármely koncepció nyer támogatást, a 10% saját forrást - a Beruházási Adatlap szerinti ütemezésben -, valamint a működtetési feltételeket és költségeket az éves költségvetési rendeletben biztosítja.

Határidő: címzett támogatási igény benyújtás:

1999. május 5.

megvalósítás:2001.december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 22.00 órakor bezárta. (Az ülésről hangfelvétel készült.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Lukácsa Erzsébet
Tüttő István
aljegyző
polgármester

 

 

1999. április 20. ünnepi közgyűlés

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. április 20-án (kedd) 19.00 órakor tartott ünnepi ülésén.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ színházterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Lovrencsics Lajos

Fülöp Antal

Rostonics László

Szászfalvi László

Dr. Lukácsa Erzsébet

Szebenyi Mária

Rózsa úti Általános Iskola tantestülete

Soproni Tibor

Dr. Joós László

Dr. Kígyóssy Lászlóné

Major György

Dr. Petőné Dr. Berkes Sarolta

Dr. Szabó Csaba a Városi Kórház igazgatója

Szermek Zoltán a Dr. Mező F. Gim. és Közgazdasági SZKI igazgatója

Milasshin Tamás a Mátrix Marketing Műhely ügyvezetője

Horváth Miklós a GE TUNGSRAM RT vezérigazgatója

Lengyel István

Tóth Miklós kitüntetettek és vendégeik

Dr. Bakonyi Károly a Város Borverseny zsűrijének elnöke

a közgyűlés tagjai a mellékelt jelenléti ív szerint

Dr, Pintérné Grundmann Frida, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Nemesvári Márta, Szabó Lászlóné, Imre Béla osztályvezetők, Bodzai Tiborné személyzeti vezető, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella hivatalvezető, Gerencsér Tibor, Halmos Csaba

Dr. Varga Tibor a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal osztályvezetője

Zakó László, Göndör István országgyűlési képviselők

valamennyi oktatási intézmény igazgatója

Gleisdorf, Kovászna, Csurgó és Letenye városok küldöttségei.

A Rákóczi Tárogatóegyüttes nyitó műsorát követően Tüttő István polgármester köszönti a megjelenteket és elmondja ünnepi beszédét, majd a Szociális Foglalkoztató támogatása érdekében kifejtett munkájáért okleveleket nyújt át Milasshin Tamásnak, Szermek Zoltánnak, Dr. Szabó Csabának és Horváth Miklósnak. Ezt követően Dr. Bakonyi Károly, a Város Borversenyen zsűriének elnöke ismerteti a verseny eredményét és a Város Fehérbora cím odaítélését tanúsító oklevelet átadja Lengyel Istvánnak, a Város Fehérbora cím odaítélését tanúsító oklevelet pedig Tóth Miklósnak.

 

Tüttő István polgármester több évtizedes kiemelkedő pedagógusi és intézményvezetői tevékenységéért átadja Szebenyi Máriának a “Nagykanizsa Oktatásárét” kitüntető cím adományozását tanúsító oklevelet, az erre emlékeztető kisplasztikát és pénzjutalmat.

Tüttő István polgármester átadja Horváth Istvánné igazgatónak a Rózsa úti Általános Iskola tantestülete eredményes oktató-nevelő tevékenységéért a

“Nagykanizsa Oktatásárét” kitüntető cím adományozását tanúsító oklevelet, az erre emlékezető kisplasztikát és pénzjutalmat.

Tüttő István polgármester Dr. Kígyóssy Lászlóné könyvtárosnak négy évtizedes kiemelkedő szakmai műveltséggel végzett magas színvonalú munkájáért átadja a "Nagykanizsa Kultúrájáért” kitüntető cím adományozásáról szóló oklevelet, az erre emlékeztető kisplasztikát és pénzjutalmat.

Tüttő István polgármester az aktív sporttevékenységtől visszavonult atlétának és sportfotósnak, Soproni Tibornak kiváló sport- és sajtótevékenységéért átadja a “Nagykanizsa Sportjáért” kitüntető cím adományozásáról szóló oklevelet, az erre emlékeztető kisplasztikát és pénzjutalmat.

 

A kitüntetések átvétele után az Állami Zeneiskola Vonósnégyesének előadásában felcsendül Mozart B-dúr vonósnégyesének 1. tétele.

 

Tüttő István polgármester átadja Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyzőnek a városban végzett több évtizedes kiemelkedő köztisztviselői munkájáért a “Paizs Ferenc Díj” kitüntető cím adományozásáról szóló oklevelet, az erre emlékeztető kisplasztikát és pénzjutalmat.

Tüttő István polgármester kiemelkedő orvos szakmai és vezetői tevékenységéért Dr. Joós László nyugalmazott osztályvezető főorvosnak átadja a “Szekeres József Díj” kitüntető cím adományozásáról szóló oklevelet, az erre emlékeztető kisplasztikát és pénzjutalmat.

Tüttő István polgármester a cigány kisebbség történetének kutatásáért, a cigány kisebbség körében végzett kiemelkedő nevelő és ismeretterjesztő munkájáért, a cigány és nem cigány származásúak közötti békés együttélés elősegítéséért végzett eredményes munkájáért Kardos Ferenc könyvtárosnak átadja a “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kisebbségeiért” kitüntető cím adományozásáról szóló oklevelet, az erre emlékeztető kisplasztikát és pénzjutalmat.

 

A kitüntettek köszöntésére a Cantare Kamarakórus előadja Pászti Miklós Lamento című paraguai népdalfeldolgozását. Szólót énekel, Horváth Diána.

 

Tüttő István polgármester a néhai Berkes József nyugalmazott építész-tervezőnek a város építészeti fejlesztéséért végzett kiváló munkájáért odaítélt “Nagykanizsa Megye Jogú Városért” kitüntető cím adományozásáról szóló oklevelet és emlékplakettet átadja Dr. Petőné Dr. Berkes Saroltának.

Tüttő István polgármester a néhai Dr. Kreiner Zsigmondnak, a Nagykanizsai Városi Kórház osztályvezető főorvosának kiemelkedő gyógyító és egészségügyi szervező tevékenységéért odaítélt “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” kitüntető cím adományozásáról szóló oklevelet és az erre emlékeztető kisplasztikát átadja Major Györgynek.

 

A kitüntetettek tiszteletére Kollonay Zoltán zongoraművész előadja Görög táncok című szerzeményét.

 

Tüttő István polgármester Letenye város polgármesterének, Rostonics Lászlónak a városaink közti együttműködésért végzett kiemelkedő munkájáért átadja a “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” kitüntető cím adományozásáról szóló oklevelet és az erre emlékeztető kisplasztikát.

Tüttő István polgármester Csurgó város polgármesterének, Szászfalvi Lászlónak a városaink közti egyre javuló együttműködésért végzett munkájáért átadja a “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” kitüntető cím adományozásáról szóló oklevelet és az erre emlékeztető kisplasztikát.

Tüttő István polgármester ismerteti Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 86/1999. számú határozatát, mely alapján Málnási László Leventének 1999. április 7-én Kovásznán a Tarnóczky Attila alpolgármester vezette delegáció átadta a “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” adományozásáról szóló oklevelet és emlékplakettet.

 

A kitüntetések átadását követően a paksi Tűzvirág Táncegyüttes szórakoztatja a díszelőadás résztvevőit ír sztepptáncukkal.

 

Tüttő István polgármester Fülöp Antal nyugdíjasnak, a Kiskanizsai Polgári Olvasókör egykori titkárának kimagasló kulturális és közéleti tevékenységéért átadja a “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára” kitüntető cím adományozásáról szóló díszoklevelet, a város címerével ellátott arany pecsétgyűrűt és pénzjutalmat.

Tüttő István polgármester Lovrencsics Lajosnak, a Nagykanizsa Városvédő Egyesület elnökének városunk szépítéséért, történelmi emlékeinek megóvásáért átadja a “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára” kitüntető cím adományozásáról szóló díszoklevelet, a város címerével ellátott arany pecsétgyűrűt és pénzjutalmat.

A díszpolgárok köszöntésére Cziglényi Andrea szopránénekesnő és Csáth József tenorista népszerű operett és musicalrészleteket adott elő Oláh Ferenc és kisegyüttese kíséretében, majd Csala Zsuzsa a Vígszínház művésze lépett színpadra. Ezt követően az ismételten fellépő Tűzvirág Táncegyüttes szórakoztatta a közönséget.

 

A díszelőadás végén a kitüntetettek, a műsor szereplői és a szervezők a színpadra vonulnak, majd a polgármester 22.00 órakor bezárja a közgyűlés ünnepi ülését.

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Lukácsa Erzsébet
Tüttő István
aljegyző
polgármester

 

 

1999. április 22. folytatólagos

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. április 22-én (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos ülésén.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István és Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Karmazin József városi főépítész, Imre Béla, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Dusnoki Ágnes osztályvezető-helyettes, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán irodavezető, Bodzai Tiborné személyzeti vezető, Dr. Szabó Csaba a Városi Kórház főigazgatója, Papp Péter a Városi Kórház gazdasági igazgatója, Dr. Buzás Judit városi tisztifőorvos, Silló Zsolt igazgató, Molnár Géza igazgató, Gáspár András a VIA Kanizsa Kft ügyvezetője.

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.

 

Tüttő István: Köszöntöm képviselőtársaimat, kedves vendégeinket és az apparátus megjelent tagjait.

Megállapítom, hogy a képviselők több mint fele jelen van, ezért az ülés határozatképes azt megnyitom.

Munkánkat a előző ülésen elfogadott napirendi pontok tárgyalásával folytatjuk.

 

Napirendi pontok:

 

12.)Városi Kórház gazdasági helyzete (írásban)

Előadó: Dr. Szabó Csaba főigazgató

13.)Tájékoztató a lakosság egészségi állapotáról (írásban)

Előadó: Dr. Buzás Judit városi tiszti főorvos

14.)Beszámoló az Általános Iskola Kiskanizsa munkájáról (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

15.)Beszámoló a Zrínyi Miklós Általános Iskola munkájáról (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

16.)Javaslat Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotására és a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 7/1996.(III.5.) számú rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tóth László bizottsági elnök

17.)Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város jelképeiről és azok használatáról szóló 4/1999. (I. 26.) számú rendelet módosítására (ír.)

Előadó: Tóth László bizottsági elnök

18.)Javaslat az Önkormányzat és Park Szolgáltató KFT., valamint a Saubermacher- Ryno Hulladékgyűjtő KFT. között hatályban lévő vállalkozási szerződések 1999. december 31-ig történő meghosszabbítására (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

19.)Nagykanizsa Megyei Jogú Város városüzemeltetési koncepciója (ír.)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

20.)Beszámoló a VIA Kanizsa Kft. 1998. évi tevékenységéről. A VIA Kanizsa Kft. 1999. évi üzleti terve (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Gáspár András ügyvezető

21.)Előterjesztés a munkahelyteremtő beruházások létesítéséhez kapcsolódó önkormányzati kedvezményekről (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

22.)Előterjesztés a Petőfi u. 5. szám alatti épület irodaház funkcióban történő hasznosításáról (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

23.)Előterjesztés az Autó-Kárpáti Kft. területvásárlási igényéről (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

24.)Előterjesztés az Erzsébet téri rekonstrukció pályázatáról (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

25.)Javaslat Nagykanizsa-Miklósfa és Nagykanizsa-Palin városrészek csatornázásához hitelfelvételi kezesség vállalására, beruházási okmány módosítására és céltámogatás ÁFA tartalmának lemondására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

26.)Együttműködési megállapodás a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal (írásban)

Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző

27.)Birkner Zoltán önálló képviselői indítványa (írásban)

12.)Városi Kórház gazdasági helyzete (írásban)

Előadó: Dr. Szabó Csaba főigazgató

 

Dr. Szabó Csaba: Marton képviselő kérdései nincsenek pontosan definiálva, ezért igazán meg sem válaszolhatóak. A kórháznak lejárt kötelezettségvállalása nincs. Átadom Marton képviselő úrnak az egyetlen rendelkezésre álló hivatalos okmányt, amely a fekvőbeteg gyógyintézetek teljesítményadatainak a hivatalos összefoglalását tartalmazza. Hasonlítsa össze képviselő úr a teljesítményünket más intézményekkel. A kórházi büfé elsősorban nem a kórház fő bevételi forrásainak növelésére szolgál. A kórház 1999. évi költségvetése hozzávetőlegesen 2.080 mFt, a büfé eredménye viszont 350-400 eFt körül van.

Egy orvosi rendelő akkor funkcionál, ha abban munka folyik, hiszen az intézet épületeit fűteni, világítani kell. A közvetlen költségek gyakorlatilag változatlanok, és ha azt bérbeadással hasznosítjuk, akkor az egy többletráfordítás nélküli bevételi lehetőség, melynek nagyságrendje mintegy 3,5 mFt. A mosodaszolgáltatást se azért adtuk vállalkozásba, mert nyereségesen akarta azt valaki is üzemeltetni, hanem azért mert nem volt 50 mFt forrásunk arra, hogy a teljesen bizonytalanul működő 1974-ben átadott, és azóta csak nagyon hozzávetőlegesen felújított mosoda üzemképességét valahogy megoldjuk. A kórházi mosás nem kerül többe, mintha mi végeztük volna. A kórházi üzem olyan szolgáltatásokat ígér a biztosítottaknak, amelynek a színvonala garantált, és ezt minőségbiztosítással kívánjuk elérni a többi magyarországi kórházzal együtt.

A CT beszerzésének kérdése talán segítette volna a kórház működését. Bízunk abban, hogy az önkormányzat pályázata, amelynek a legelső beadási határideje április 30., lehetővé teszi, hogy a Területfejlesztési Tanácshoz beadott pályázattal az önkormányzati költségvetésben elkülönített, erre a célra fordított összeget meg tudja duplázni. Nem állt szándékunkban a kórházi Felügyelő Tanács működését megszüntetni. Kezemben van az a törvény, amely előírja, hogy 1999. január 1-től milyen módon kell létrehozni a kórházi Felügyelő Tanácsot.

Tüttő István: Nekünk kell meghatározni a Felügyelő Tanács létszámát és annak függvényében lehet azt kialakítani. Ebben az ügyben a legközelebbi közgyűlésen döntünk.

Marton István: Egy félreértést szeretnék eloszlatni, ugyanis köztem és a kórházi vezetés között semmiféle nézeteltérés nincs. Nem lett volna rossz, ha hasonló nagyságú kórházak adatait is tartalmazza az anyag. A kórházi büfével kapcsolatban még a korábbi közgyűlésen éppen főigazgató úr bizonygatta, hogy miért jó, ha vállalkozásba adjuk. Ebből később bonyodalmak is származtak. Mindennemű tevékenység az én szemszögemből alapvetően eredmény centrikus, ezért is kérdeztem rá a mosodára. Az anyagból az derül ki, hogy nyereséges tevékenység. Annak idején hallottam olyan véleményeket is, hogy majdnem 10 mFt körüli összeget emésztett fel az átalakulás, illetve az ezzel kapcsolatos munkaügyi perek költsége. A takarítással kapcsolatban örömmel hallottam volna, hogy a betegek kétszer jobban elégedettek mint korábban. Ezzel szemben úgy tudom, hogy jelentősen nőtt az elvándorlás. Az anyag 7. pontja elég nagy újdonságot tartalmaz számomra. Azt hittem, hogy az önkormányzatnak csak hozzá kell járulni úgy a CT-hez mint a mammográfhoz, de nem mi lennénk ennek a beruházói.

A kórházi Felügyelő Tanáccsal kapcsolatos álláspontot csak azért nem értem, mert jó előre mindenki előtt tudott volt, hogy tavaly december 31-vel lejár az addigi Felügyelő Tanács tagjainak mandátuma és ettől az évtől kezdődően teljesen új Felügyelő Tanácsot kell létrehozni. Ez a kórház első számú vezetőjének a feladata. Ha valamit tudnunk közel egy évvel a határidő lejárta előtt, akkor miért nem alakul meg legalább a 24. óra befejezéséig.

Olyan gazdasági tájékoztatót még nem láttam, amelyből hiányoznak az értékelő táblázatok. Az eredeti anyag 3. oldalán található 8-10 soros táblázat nem elegendő. Hiányolom az anyag 5. oldaláról azt, hogy az “átvilágítás eredményeként” került sor ennek a főigazgatói utasításnak a kiadására. Az adóssággörbénél semmiféle periodicitást nem tudtam felfedezni. Köszönetet mondok mindazon kórházi dolgozónak, akik lehetővé tették, hogy a kórház a két-három évvel ezelőtti nehéz helyzetből kimozduljon. Elfogadásra ajánlom a tájékoztatót azzal a kiegészítéssel, hogy a július hónapban kezdődő revízió befejezése után, hallgassuk meg újra a kórház beszámolóját.

Tüttő István: A kórház főigazgatója 1999. január 20-án kelt levelében a Felügyelő Tanács létrehozására konkrét javaslatot tett. A törvény azt mondja ki, hogy január 1-től lehet létrehozni a Felügyelő Tanácsot, melynek felállítására 180 nap áll rendelkezésre.

Dr. Szabó Csaba: Az átvilágítás megelőzte a főigazgatói intézkedést. A kórház kötelességének tartotta, hogy jogerős munkaügyi per eredményeképpen fizessen. Ettől teljesen függetlenül az Egészségbiztosító Pénztár törvény alapján átvállalta és kifizette az összes ezzel kapcsolatos költségünket, ami 4.200 000 Ft volt.

Tüttő István: A beruházó többnyire a tulajdonos. A kórház esetében pedig az önkormányzat a tulajdonos. Megbízásos alapon beruházó lehet maga az intézmény is.

Kelemen Z. Pál: Jelenleg mekkora a ki nem fizetett és még le nem járt számlák nagysága a kórháznál? Milyen kifizetések várhatók a jövőben és ennek megvan-e a fedezete?

Cserti Tibor: A kórházi rekonstrukció szakmai tartalmának az előkészítése nem az akkori testület szellemi szüleménye volt, hanem az abban résztvevő előkészítő bizottságé. A jövőben előtérbe kellene helyezni a gépi technológia fejlesztését. A magam részéről nagy teljesítménynek fogom fel a hiány kigazdálkodását.

Zsoldos Ferenc: Milyen gazdasági, szervezeti, irányítási eredményt lehet meghatározni az átvilágítás során? Mérhető-e ez egyáltalán? Tekinthető-e modellnek egy nagyvárosi intézmény?

Tarnóczky Attila: Az idei év elejétől az önkormányzat a kórház esetleges gazdasági problémáiért felel. Egy ilyen fontos ügy tárgyalásánál, bármiféle kérdés megengedhető.

Marton István: A volt Felügyelő Tanács egyszerre kapta meg a főigazgatói utasítást, illetve az átvilágítás anyagát.

Tüttő István: A dátumát említettem, gyakorlatilag ezt megelőzően kellett készülnie. Ma általános gyakorlat a világban, hogy a cégek, intézmények kimondottan a szakfeladataik ellátására koncentrálnak, és minden olyant levesznek saját tevékenységükről, amely nem kimondottan függ azzal össze. Nem tartom rossz megoldásnak, hogy akár a mosás, vagy egyéb olyan tevékenység, amely nem illik igazán a gyógyító munkához, vállalkozásba legyen adva.

Papp Péter: Abban a felkérésben, amit Polgármester úr írt a Főigazgató úrnak az szerepelt, hogy a tájékoztatót készítsünk el. A kórháznak lejárt határidejű kifizetetlen számlája nincs. A gazdálkodás során három hónapra tudunk előre tekinteni, mert két hónapos késéssel finanszírozzák a kórházakat. Mi a márciusi teljesítményünket április 10-ig kell, hogy elküldjük a Gyógyító Információs Központnak és azt mi két hónapos késéssel kapjuk meg finanszírozásként. A márciusi teljesítmény jó volt. Ez garantálja azt, hogy ha valamilyen pénzügyi rendkívüli restrikció nem következik be, akkor még három hónapig biztos, hogy áll a kórház. A mai jogszabályi keretek között a kórház működése, gazdálkodása biztosítottnak látszik. Azt az összeget, amit az Egészségbiztosító Pénztártól kapunk a működésre fordítjuk (fűtés, világítás, gyógyszer, szakmai anyagok, bérek kifizetésére) és nem beruházásra. A beruházás, a fejlesztés, a felújítás a tulajdonos feladata lenne, tehát törvénysértő módon járnék el, ha kötelezettséget vállalnék, mondjuk egy CT beruházásra. Kötelezettséget csak olyan beruházásra és felújításra vállalhatunk, amire forrásunk van. Azért emeltük ki a bérleti díjakat és a büfé eredményét, mert ez a kórháznak nem a biztosítási pénzből befolyó bevétele, hanem azon felüli bevétel és ezt felhasználhatjuk akár beruházásra is. Ez éves szinten 2-10 mFt. A kórház a saját pénzeszközeiből az utóbbi időben egy-két területen tudott fejleszteni (sebészeten, traumatológián, szemészeten és az urológián). Az átvilágítás részben igazolta a főigazgató úr utasítását, másrészről egy olyan elméleti dolgozat volt, amit Magyarországon nem lehetett volna bevezetni. A kórház adósságállománya 1997. decemberében már csökkent. Egy három hónapos finanszírozás esetén ez azt jelenti, hogy augusztusban, szeptemberben meg kellett kezdeni a változások sorát. A decemberi csökkenésnek semmiképp nem lehet a decemberi átvilágítás a forrása. A főigazgató úr utasítása volt az alapvető momentum, ami a kórház eladósodási folyamatát megszüntette.

Tüttő István: Úgy érzem, hogy az átvilágítás visszaigazolta a szeptemberi döntések sorozatát, és ebből a szempontból nem volt haszontalan, hisz a kettő összhangja nagyon jól látszik és az eredményessége is megvan.

Kelemen Z. Pál: A kórháznak mekkora le nem járt határidejű tartozása van? Ennek megvan-e a finanszírozhatósága?

Papp Péter: 30 mFt összértékű számla van, de egyik sem járt még le. Van a számlánkon pénz, de ha az lenne a cél, hogy ne legyen a kórházba egy számla se, akkor ki tudnánk fizetni. Lejárt határidejű számla nincs a kórházban és nem is lesz.

Dr. Szabó Csaba: Tapasztaltam, hogy milyen jelentős hatékonyságnövekedést jelent az a tény, hogy majd lesz átvilágítás. Ez egy olyan időszak, amikor vezetői intézkedéseket lehet hozni, amiket sokkal komolyabban mérlegelnek és hatékonyabb a végrehajtás is. Utána következik az átvilágítás, ami a vezetőt adott esetben megerősíti abban, hogy jó irányba haladnak. Ha ezek megtörténnek, akkor számomra részletkérdés, hogy az átvilágítók forint fillére mennyit hoznak ki.

Tüttő István:. Aki egyetért a Városi Kórház gazdasági helyzetéről készült tájékoztatóval, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a tájékoztatót tudomásul veszi és a következő határozatot hozza:

 

102/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Kórház gazdasági helyzetéről készült tájékoztatót tudomásul veszi.

 

 

  1. Tájékoztató a lakosság egészségi állapotáról (írásban)

Előadó: Dr. Buzás Judit városi tiszti főorvos

 

Dr. Buzás Judit: Röviden összefoglalnám az ÁNTSZ munkáját. A nagykanizsai városi intézet egyik területi szerve közigazgatási területű, kiterjedt Zala megye 1/3-ára és 76 települést foglal magába, ami összesen 102 000 embert jelent. A tisztifőorvosi szolgálat az 1991. évi XI. tv. szerint végzi munkáját, mely meghatározza népegészségügyi feladatainkat. A népegészségügyi feladatok keretén belül ellátunk közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi feladatokat. A lakosság ivóvíz mintázását folyamatosan, negyedévenként végezzük és a szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatosan is vannak feladataink. Munkaegészségügyi szempontból a munkahelyeknek a higiénés ellenőrzését végezzük. Tevékenységünk kiterjed a gyermek és ifjúság higiénére is. Járványügyi szempontból a betegségek megelőzésével kapcsolatos feladataink: a védőoltások beszerzése, szétosztása, a különböző oltóköröknek az ellenőrzése, illetve a védőoltások beadásának ellenőrzése, nyilvántartások vezetésének ellenőrzése. A fertőző betegségek megelőzése kapcsán kivizsgálást végzünk, elrendeljük a szükséges fertőtlenítéseket. Járványügyi szempontból az egészségileg káros rovarok, rágcsálók irtásával kapcsolatos irtószer felhasználási engedélyek és ezzel kapcsolatos közegészségügyi teendőknek a meghatározása a feladatunk. Egészségvédelmi feladataink körébe tartozik az anya- és csecsemővédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem, melynek keretében az iskola egészségügyi feladatok szakmai ellenőrzését végezzük. A védőnői munka egészségvédelmi feladatainak szakmai felügyelete, az üzemegészségügyi, illetve munkahelyekkel kapcsolatos egészségvédelmi feladatok végzése és a sporttal kapcsolatos szintén egészségvédelmi feladatok. A törvény elrendeli azt, hogy az egészségügyi ellátás kertében szakmai felügyeletet gyakoroljuk, ami a különböző szakirányú szakfőorvosok a bevonásával történik. A tisztiorvosi szolgálatnak az egészségügyi ellátással kapcsolatos véleményezési javaslattételi jogát is tartalmazza ez a törvény. Elsőfokú egészségügyi és közegészségügyi hatóság vagyunk, így közreműködünk, mint szakhatóság, mint engedélyező hatóság és mint ellenőrző hatóság is. A nagykanizsai tisztiorvosi szolgálatnál 21 fő látja el ezeket a feladatokat, ebből 6 fő kisegítő személyzet, a többiek felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Közöttük 2 orvos, 3 védőnő, 1 egészségügyi főiskolát végzett, illetve közegészségügyi főiskolával rendelkező van. A jelenlegi tájékoztatóban konkrétan leírtuk, hogy milyen segítséget várunk technikai felszereltségünk javítása terén. A fertőző betegségek tekintetében rendkívül jó Nagykanizsa járványügyi helyzete, míg a nem fertőző betegségek tekintetében némi javulás látható a korábbi adatokhoz viszonyítva.

Tüttő István: Az új TBC-ben megbetegedettek száma 12 fő. Ez a trend gyorsuló, emelkedő, vagy stagnáló?

Dr. Buzás Judit: Járványügyi szempontból a megyei tüdőgyógyász szakfőorvosnak van olyan kötelezettsége, hogy a megelőzés tekintetében rendeljen el konkrét feladatot a tisztiorvosi szolgálat számára. TBC szempontjából a város nem veszélyeztetett.

Dr. Baranyi Enikő: Nagykanizsán a vezető halálozási ok a daganatos, valamint az anyagcsere betegségek, éppen ezért nagyon fontosak a szűrővizsgálatok és megelőző tevékenységgel kapcsolatos szakmai feladatok.

A TBC esetében kérdés, hogy friss fertőzöttekről, vagy reaktivált fertőzésekről van-e szó. 400-ra tehető a gondozottak száma, figyelembe véve a társadalmi-gazdasági és a szociális helyzetben bekövetkezett változásokat.

Dr. Buzás Judit: A veszettségre gyanús állapot azt jelenti, hogy az állat magatartása alapján a veszettség gyanítható. A területünkön történt veszettség majdnem minden esetben kutyaharapásból eredt. Véleményünk szerint változást csak a kutyatulajdonosok kötelezettségeinek pontos meghatározásával lehet elérni. A város már többször kísérletet tett arra, hogy az ebeket kordába tartsa. Járványügyi szempontból akkor nem szükséges a védőoltás, ha az állatorvos megfigyelheti, hogy a veszettség tünetei megmutatkoznak-e az állaton. A veszettség szempontjából nagyon jó a járványügyi helyzet, de mindenképpen a megelőzésre kell koncentrálni.

A TBC-s esetekre vonatkozóan elmondanám, hogy 12 fertőzőképes eset van. Járványügy szempontjából elsősorban azokra kell több figyelmet fordítani, akik a fertőzést tovább vihetik. Ilyen szempontból úgy gondolom, hogy aggodalomra nincs ok.

Dr. Csákai Iván: A beszámolóból hiányzik az egyes üzletek előírás szerinti használatával kapcsolatos ellenőrzési feladatok végrehajtása. Nem hiszem, hogy minden üzlet megfelel az előírásoknak. Elképzelhető, hogy az önkormányzat rendelkezéseivel ellentétben üzemelnek azok az üzletek, amelyeknél nem megfelelően tárolják az élelmiszereket.

Ki kellene alakítani az egészségügyi alapellátásban egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi az ÁNTSZ és az önkormányzat hatékonyabb együttműködését. Szerintem az évi egy beszámoló kevés.

Dr. Buzás Judit: Kérem képviselő urat, konkrétan nevezze meg, mely élelmiszerforgalmazó egységekkel nincsen megelégedve? A területünkön 1481 az élelmiszeregységek száma. Amennyiben a volt piactérre gondol, úgy feltételezem, hogy a kipakolás elsősorban önkormányzati területen történik, ahol az egységeknek az engedélyezéskor történő közegészségügyi vizsgálatnál nem találtunk kifogásolni valót. Jelenleg a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy intézkedjünk, ráadásul ha híre megy az ellenőrzésnek, bezárják a boltot és a szabálysértési bírságnak sincs visszatartó ereje. Az élelmiszerforgalmazás kapcsán számos egészségvédelmi szabályt be kellene tartani, de nem hiszem, hogy egyedül az ÁNTSZ-nek kellene intézkedni. Az egészségügyi alapellátással kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy a privatizációhoz az ÁNTSZ-nek nem sok köze lesz. Véleményem szerint az egészségügyi alapellátás privatizációját alaposan végig kell gondolni, hogy az mind az önkormányzat, mind a háziorvosok érdekeit szolgálja.

Dr. Gőgös Péter: A nemi betegségekre vonatkozó adatok meglehetősen idillinek és szerénynek tűnnek számomra. Véleménye szerint a felderítés hiánya vagy az adatközlés hiányossága okozza ezt?

Dr. Buzás Judit: Az adatok biztosan nem a valós számokat mutatják. Tudni kell, hogy a nemi betegségek olyan betegségek, amelyekkel más orvosi területek is foglalkoznak, például nőgyógyászat és urológia.

Tüttő István: Javaslom, hogy a közgyűlés vegye tudomásul az ÁNTSZ tájékoztatóját, és köszönje meg annak tevékenységét. A különböző típusú betegségekkel, és azok megelőzésével kapcsolatos javaslatait vizsgálat tárgyává tesszük és lehetőségeink, illetve a törvények szerint annak szellemében járunk el.

Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással az tájékoztatót tudomásul veszi és a következő határozatot hozza:

 

103/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a lakosság egészségügyi állapotáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi és megköszöni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tevékenységét.

Felkéri a polgármestert, hogy a különböző betegségekkel és azok megelőzésével kapcsolatos javaslatokat és azok megvalósításának lehetőségeit vizsgálja meg.

Határidő: 1999. augusztus 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

felkérésre Dr. Buzás Judit tiszti főorvos

 

14.) Beszámoló az Általános Iskola Kiskanizsa munkájáról (írásban)

Előadó: Balogh László az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke

 

Balogh László: Jó lenne ha a jövőben az ilyen beszámolókra az átalakítások előtt kerülne sor. Az iskola strukturális változása kapcsán az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság az elmúlt közgyűlésen a gyermekek, a szülők, a dolgozók sorsának alakulása mellett a város érdekét is képviselte. A bizottság a beszámolót megtárgyalta és egyhangúlag támogatja a határozati javaslatot.

Szeretném megkérdezni, hogy az elmúlt múltkori döntése óta, hogyan alakult a helyzet a kiskanizsai iskolában?

Silló Zsolt: A közgyűlést követően a szülők kérésére szülői értekezletet tartottunk. A felmerült problémák nagy része a közlekedéssel volt kapcsolatos. Horváth Ferencnével – a VOLÁN forgalomirányítójával – beszéltünk arról, hogy milyen időpontokban lenne célszerű az autóbuszokat indítani és az útvonalakat hogyan kellene módosítani. A szülők véleménye szerint legalább egy csuklós buszra lesz szükség, mert a jelenlegi járat túlzsúfolt. A másik probléma az volt, hogy a menetrend szerinti járatok indulása nem igazodik a gyerekek órarendjéhez. A legmegfelelőbb időpont a 13.50. lenne, ami a Bajcsy-Zs. u. - Nagyrác u. felé közlekedő járatra vonatkozik. Módosított útvonallal kerül be a menetrendbe a 16.10 körüli járat, amely a délutáni foglalkozásokhoz igazodna. A szülők kérése volt az is, hogy a jelenlegi 19-es autóbusz útvonalán alakítsanak ki fedett várakozó helyeket. Kérés volt, hogy a Bajcsy-Zs. utcai bejáratnál sebességkorlátozást jelző tábla kerüljön elhelyezésre. Ha mód és lehetőség van rá, akkor a zebrát is fessék fel az iskola bejáratával szemben, illetve a jelzőlámpa elhelyezése is jó megoldás lenne. Kérésként hangozz el a Ráckert rendbetétele is, mivel egyesek kerékpárral közlekednek, és szükség lenne a közvilágítás megoldására is. A szülők által megfogalmazott kéréseket írásban is eljuttatjuk a hivatalhoz.

Tüttő István: Meg fogjuk vizsgálni a kérdést. Mindent biztosan nem tudunk teljesíteni, de a felvetések egy része jogos.

Silló Zsolt: A döntést követően a megfelelő munkaügyi lépéseket meg kell tenni. Ez ügyben a Művelődési Osztállyal már megkezdtük az egyeztetést.

Dr. Baranyi Enikő: Úgy gondolom, hogy hiba volt a 315/1998. számú határozat elfogadása. Abszolút ésszerűtlennek tűnik, hogy a Bolyai Iskolához csatoljuk Bajcsát. Úgy gondolom, hogy a pedagógusállomány nem helyes kifejezés.

Bicsák Miklós: Úgy ítélem meg, hogy a Kiskanizsán működő szakiskolára szükség van. Mi a véleménye erről a tantestületnek, illetve igazgató úrnak?

Silló Zsolt: A beiskolázási területtel kapcsolatosan nem tudok a határozat megszületésének körülményeiről, arról a Művelődési Osztályt, illetve a bizottságot kellene megkérdezni.

A szakiskolával kapcsolatosan elmondanám, hogy a szakképzési törvény értelmében nem lehetett a szakiskolai képzést 1998. szeptemberétől elkezdeni, hiszen a szakirányú képzést a törvény az alapműveltségi vizsga utáni időpontra tolta ki. Ennek értelmében csak 9. és 10. osztály indult, melynek célja az alapműveltségi vizsgára való felkészítés. Az idei tanévben 9. osztályként fog indulni a képzés, amelynek alapműveltségi vizsgára való felkészítés lesz a célja.

Balogh László: Bajcsával kapcsolatosan elmondanám, hogy tudomásom szerint az egészségesebb tanulólétszámi adatok miatt került sor az új beiskolázási körzethatár megállapítására, szerintem ideiglenes jelleggel. Azt hiszem, 8 óvodáskorú gyermekről van szó, akik ha a Nagyrác utcai vagy a Templom téri intézménybe kerültek volna, akkor olyan helyzetbe került volna az iskola, hogy túl nagy létszámú első osztály beiskolázására került volna sor.

Tüttő István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

104/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Általános Iskola Kiskanizsa beszámolóját elfogadja.

Megköszöni az intézményvezetés és a nevelőtestület folyamatosan eredményesebbé váló pedagógiai tevékenységét. Elismerését fejezi ki különösen a sport területén elért, kiemelkedő teljesítményeiért.

A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy az intézmény vezetőjét a határozatban foglaltakról tájékoztassa.

Felelős: Tüttő István polgármester

 

 

15.) Beszámoló a Zrínyi Miklós Általános Iskola munkájáról (írásban)

Előadó: Balogh László az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke

 

Balogh László: Az előterjesztésben szerepel a következő mondat: “Az iskola jövője megalapozott.” Köszönet érte az intézmény vezetőjének. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság a beszámolót részletesen megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot.

Kérdezem igazgató urat, mit üzen az Ön után következő iskolavezetésnek?

Molnár Géza: A szülők bizalmát meg kell tartani, jó viszonyba kell velük lenni, a gyerekeket nagyon kell szeretni a fenntartókkal pedig meg kell egyezni.

Marton István: Az elmúlt 25 évben megismerhettem az intézmény munkáját, így elmondhatom, hogy a beszámolóban írt dicsérő szavak nem túlzóak. Kérdés, hogy a megszerzett színvonal hosszú távon tartható-e? Bízom abban, hogy az intézményvezető nyugdíjba vonulása után a hivatalba lépő új vezetés, hasonlóan eredményesen tudja vezetni az intézményt.

Molnár Géza: Megítélésem szerint Nagykanizsa iskolaváros és a város vezetősége mindig iskolapárti volt. Megköszönöm a közgyűlés segítségét. Nagyon jól felkészült és tisztességes emberekkel dolgozhattam együtt, ez vonatkozik a hivatali elöljárókra és a közvetlen munkatársaimra, a tantestület tagjaira, vagy éppen az intézményben dolgozókra is.

Tüttő István: Nagyon hosszú, aktív, jó egészségben eltöltött nyugdíjas éveket kívánok mindannyiunk nevében igazgató úrnak. Reméljük, hogy az utódlás kérdése úgy fog megoldódni, hogy a Zrínyi Iskola megőrizze eddig elért szép eredményeit.

Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

105/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Zrínyi Miklós Általános Iskola beszámolóját elfogadja. Köszönetét fejezi ki Molnár Géza igazgatónak többévtizedes vezetői munkájáért, melynek eredménye az intézmény széleskörű elismertsége.

Tiszteletét és megbecsülését fejezi ki azért a mindig emberséget sugárzó szolgálatáért, amit kollégái és tanítványai iránt tanúsított.

Elkövetkezendő nyugdíjas éveire jó egészséget és megérdemelten jó pihenést kíván.

A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy Molnár Gézát és a Zrínyi Miklós Általános Iskola nevelőtestületét a határozatban foglaltakról tájékoztassa.

Felelős: Tüttő István polgármester

 

 

16.) Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotására és a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 7/1996.(III.5.) számú rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tóth László az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke

 

Tóth László: A ma kiosztott javaslatok közül a zárt ülés tartására vonatkozó javaslatomat visszavonom.

Röst János: Örültem volna annak, ha az új jegyző részt vesz a szabályzat megalkotásában.

A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az anyagot nem tudta megtárgyalni határozatképtelenség miatt.

A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság hatáskörébe javasolják 10 millió forint erejéig az ingatlaneladás összegét. Az ötletet jónak tartom, azonban a 10 millió forint helyett 5 millió forintot javaslok és kérem a megfogalmazás módosítását is oly módon, hogy egy ingatlan értékesítése esetén ne lehessen több egységre szétbontani az ingatlant. Ez azt jelentené, hogy az ingatlan árát nem lehetne ötször 5 millió forintra értékelni.

A 13. §-sal kapcsolatosan javaslom az (1) és (7) bekezdésekben a 3 fő helyett 2 főből álló képviselőcsoport meghatározását.

A 31 §-ban nem javaslom, hogy a polgármesteri beszámoló az ülés végére kerüljön, mert a lakosságot érintő vélemények itt hangzanak el és ha ezt a végére tesszük, akkor a lakosság nem fog értesülni ezekről a felvetésekről. Nem hiszek abban, hogy ezzel fel lehetne gyorsítani a munkát, ugyanis nem azon múlik egy előterjesztés hossza, hogy miről szól, illetve mikor kerül sorra, hanem a képviselők önmérsékletéről. Javaslom, hogy minden képviselőcsoport jelöljön ki egy vezérszónokot, így elkerülhetnénk az azonos vélemények ismételgetését.

A 42. § (2) bekezdésben szereplő megfogalmazás erősebb, mint az interpellációra vonatkozó hasonló megfogalmazás. Javaslom, hogy az első részét hagyjuk el, és ugyanazt helyezzük be, mint ami 43. § (3) bekezdésnél az interpellációra vonatkozik. Tehát: “A kérdést az ülés napját megelőzően legalább 3 munkanappal a polgármesternek írásban kell bejelenteni, indokolt esetben a közgyűlésen szóban is előterjeszthető.” Utána következne: “A válasz elfogadásáról csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a közgyűlés nem foglal állást.”

A 88 § (2) bekezdésében szerepel, hogy a képviselőket minden bizottsági ülésről tájékoztatni kell. Ez eddig így is történt. Nem hiszek abban, hogy minden képviselő minden reggel 8 órakor megnézi a hirdetőtáblát. Javaslom ennek a résznek a törlését.

A (6) bekezdéssel kapcsolatosan a beterjesztés szerint titoktartási kötelezettségük van a bizottsági tagoknak. Javaslom, hogy e részt vagy hagyjuk el, vagy a bizottsági tagokat is kötelezzük az eskütételre.

Az 1. számú melléklet 11. pontjával kapcsolatosan egyetértek azzal, hogy kellő munkavégzés esetén a polgármestert és az alpolgármestereket jutalomba részesítse a közgyűlés. Kérem, hogy ez ne úgy történjen, ahogy az előterjesztés írja, mert így 50%-os béremelést jelent. Javaslom: “… teljes naptári évben maximum 6 havi illetménynek megfelelő jutalom illetheti meg, amelyet a közgyűlés állapít meg.”

Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy §-onként tárgyaljuk az SZMSZ-Tüttő István és szakaszonként szavazzunk a módosításokról.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Budai István: A 8. § (2) bekezdésénél javaslom: “minden képviselő azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.”

Kiss László: A 8. § (1) bekezdésben az eskü szövegéből hiányzik: “Isten engem úgy segéljen.” Kérem, hogy az eskü szövege egészüljön ki.

Tüttő István: Ezt úgy szoktuk értelmezni, hogy akinek a meggyőződésével egybeesik, az mondja, aki nem azonosul vele, nem mondja ezt a mondatot.

Dr. Fodor Csaba: Nem lehet kötelezően ilyen szabályokat előírni. Ha beemelnénk az eskü szövegébe, akkor szóról szóra végig kellene mondani. Aki mondani akarja, mondhatja, aki nem, az nem mondja, de ettől az eskü érvényes. Utána lehetne írni, hogy ha valaki úgy kívánja, mondhassa ezt a mondatot.

Kiss László: Úgy gondolom, hogy eskütételünkkor azért nem hangzott el a szöveg, mert nem volt benne az eredeti, kötelező szövegmintában. Ez a fakultatív választási lehetőség mindenki számára adott, de csak akkor, ha elhangzik. Úgy gondolom, hogy a mintaszövegbe beletartozna.

Zsoldos Ferenc: Az esküszövegnek azonosnak és egyöntetűnek kell lenni. Amennyiben a közgyűlés többsége a Kiss képviselő által elmondottat javasolja, akkor az kötelező azokra nézve is, akik esküt tesznek. Az eskü szövegét nem lehet vagylagosan, mérlegelés alapján variálni és módosítani. Az eskü szövegének egységes és egyöntetű egésznek kell lennie.

Törőcsik Pál: Ha a szöveget valaki szó szerint kimondja, - akár hisz valamiben akár nem - semmi kockázatot nem vállal. A betartás szándéka a lényeg.

Dr. Lukácsa Erzsébet: Az önkormányzati törvényben az eskü szövege nem szerepel. A választójogi törvény mellékletében az eskü szövege két variációba jelent meg, az egyik az, amit Önök is olvashatnak, a másikban viszont oda van írva a hivatkozott mondat. Ez az emberek választási lehetőségére utal. A törvény nem mondja ki kötelezően, a Kiss képviselő által javasolt szöveget.

Tüttő István: Ez azért nehezen kezelhető, mert ha nem olvassák fel az esküt tevőnek ezt a szövegrészt, akkor nem fogja mondani. Úgy oldom fel ezt honosítás esetében, hogy felolvasom, hogy “Isten engem úgy segéljen.” de tájékoztatom az esküt tevőt, ha ezt nem ismétli, attól az esküje még érvényes.

Tarnóczky Attila: Szerepeltessük a rendeletben azt a megjegyzést, hogy az eskü az utolsó mondat hiányában is érvényes.

Dr. Baranyi Enikő: Ne vitatkozzunk tovább ezen a kérdésen, hiszen a Himnuszban is szerepel az Isten szó.

Tüttő István: Aki egyetért Tarnóczky alpolgármester úr javaslatával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Budai képviselő javasolta, hogy 8. § (2) bekezdésénél az szerepeljen, hogy minden képviselő azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: A 9. § (4) bekezdésénél javaslom, hogy az alpolgármesterek szónál a többes számra utaló ragot tegyük zárójelbe, de ne csak itt, hanem mindenhol, ahol ez a szó ebben a formában előfordul.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 9 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Marton István: Úgy gondolom, hogy a 11.§-nál a mellékletről is beszélnünk kellene.

Dr. Baranyi Enikő: Nem világos számomra a harmadik pont azon megjegyzése, hogy az alapdíjon túl az alapdíj 100%-ával növekszik a tiszteletdíj több tisztség, bizottsági tagság esetén is. Ezzel ellentétes az, ha több bizottsági tagság esetén is csak 50%-os a plusz tiszteletdíj és a 2. pont is ennek megfelelően fogalmaz. Melyik igaz?

Tóth László: Nem értem a kérdést, mert számomra egyértelmű, hogy a 2. pont 2. bekezdése arról rendelkezik, hogy akárhány bizottságnak is tagja valamely képviselő maximum az alapdíj 50%-ával emelhető a tiszteletdíj. A 3. pont arról szól, hogy 100%-kal növekszik az alapdíj abban az esetben, ha bizottság elnöke, ha tanácsnok, ha ideiglenes bizottság elnöke a képviselő és ez független attól, hogy ezen felül hány bizottság tagja a képviselő. Tehát 100%-ban van rögzítve az elérhető tiszteletdíj nagysága. Ha a megjegyzés zavart okoz, akkor hagyjuk el és az ideiglenes bizottság elnöke szó után legyen vége a mondatnak.

Tarnóczky Attila: A változtatás után lesz majd csak igazán félreérthető a szöveg, ezért javaslom, hogy ne változtassunk semmi.

Dr. Baranyi Enikő: Visszavonom a javaslatomat.

Röst János: Szeretném elmondani, hogy az előterjesztés kiegészítő anyagában ezen melléklet 11. pontjára vonatkozóan van egy javaslat.

Tüttő István: Röst képviselő javasolta, hogy a jutalom maximum hat havi illetmény legyen, és ne legyen kötelező, tehát az illetheti meg kifejezés szerepeljen a szövegben.

Marton István: A hat havi illetménynek megfelelő jutalom a közgyűlés döntése értelmében legyen adható. A hivatkozott rendelet szövegét viszont nem tudom elfogadni, mert véleményem szerint minden választott tisztviselőnek csak a közgyűlés szavazhat meg jutalmat.

Tüttő István: A mondat a jelenleg hatályos helyi rendeletből lett idézve és ez lenne a javaslat szerint módosítva.

Tarnóczky Attila: Nem tartanám szerencsésnek, ha az SZMSZ –ben módosítanánk egy másik rendeletet. Alkotnunk kellene egy olyan rendeletet is, amely a hivatkozott rendeletet módosítja.

Tüttő István: A 7/1996.(III.5.) sz. rendelt 10.§ (5) bekezdését hatályon kívül kell helyezni ezzel a rendelettel.

Tarnóczky Attila: Véleményem szerint ezt a javaslatot úgy kell kezelni, mint egy rendeletmódosítást, tehát két rendeletet alkotnánk.

Tüttő István: Aki egyetért a 7/1996.(III.5.) sz. rendelt módosításával, kérem szavazzon.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

17/1999.(IV.30.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 17/1999.(IV.30.) számú rendelete a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 17/1998.(VI.19.) sz. rendelettel módosított 7/1996.(III.5.) sz. rendelet módosítására.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

 

Tóth László: Támogatom Marton képviselő indítványát, de javaslom, hogy az előzőekben elfogadott rendeletmódosítás hatására a szükséges változtatásokat mindenhol végezzük el, tehát a következő közgyűlések valamelyikén a rendeletet vizsgáljuk felül. Azzal egyetértek, hogy választott tisztségviselő esetén a közgyűlés döntsön a jutalmazásról.

Marton István: Javaslom, hogy az új SZMSZ megalkotása miatt az egyéb rendeletek módosítására vonatkozó előterjesztéseket a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai készítsék el.

Bodzai Tiborné: A polgármester és az alpolgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja. A jegyző esetében, aki köztisztviselő - és ezért szerepel a 7/1996.(III.5.) sz. rendeletben - az alapvető munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja, minden egyéb munkáltatói jog a polgármesteré.

Cserti Tibor: Javaslom, hogy a jutalom kifizetésére a tárgyévet követő hónap 31-ig kerüljön sor.

Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság javaslatának utolsó mondatáról ne szavazzunk, azt a bizottság elnöke vonja vissza, mert lehet, hogy a javaslat törvényellenes.

Tüttő István: A személyzeti vezető véleménye alapján a jegyző esetében ezt a jogkört nem vehetjük el a polgármestertől. Aki egyetért azzal, hogy az 1. sz. melléklet 11. pontjaként az szerepeljen, hogy max. hat havi illetménynek megfelelő jutalom illetheti meg a közgyűlés döntése alapján, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság a képviselők tiszteletdíjának mértékét a polgármesteri illetmény 25%-ában javasolja megállapítani. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Cserti képviselő javasolta, hogy a jutalom kifizetésre január 31-ig kerüljön sor. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Röst képviselő javasolta, hogy a képviselőcsoport létszáma 2 főre változzon. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 5 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Cserti Tibor: Javaslom, hogy a 13.§ (7) bekezdésénél a három helyett kettő szerepeljen.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 2 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Cserti Tibor: A 22.§ (3) bekezdésénél javaslom, hogy a 15 nap helyett 10 szerepeljen.

Tarnóczky Attila: 10 nap után is lehet olyan válaszlevelet küldeni, hogy nem csinálunk semmit és 15 nap előtt is el lehet intézni az ügyet.

Tüttő István: A jegyzőkönyv elkészítésének határideje miatt nem támogatom. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 4 szavazattal, 17 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Kelemen Z. Pál: A 24.§ (3) bekezdése arról szól, hogy az indítványt a választópolgároknak alá kell írniuk és lakcímükkel kell ellátniuk. Javaslom, hogy a személyi igazolvány száma szerepeljen a szövegben, mert azt a hivatal ellenőrizni tudja.

Dr. Lukácsa Erzsébet: Az igazolvány száma alapján nem lehet azonosítani senkit, mert a népesség-nyilvántartónál a személyi szám alapján vezetik a nyilvántartást. Annak használata azonban pontosan rögzítve van.

Kelemen Z. Pál: Visszavonom a javaslatomat. A 27.§ (3) bekezdésénél javaslom a jegyző nevének elhagyását, mert ő a törvényesség őre, a zárt ülés tartására a figyelmet csak felhívhatja, dönteni nem dönthet, ha pedig az ügy a személyét érinti, akkor amúgy is kérheti a zárt ülés tartását.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Kelemen Z. Pál: A 27.§ (2) bekezdésének b. pontjánál javaslom, hogy ne együttes feltétel legyen, tehát az és helyett a vagy szó szerepeljen, míg a mondat úgy végződne, hogy érdeket sérthet.

Dr. Lukácsa Erzsébet: Ez a meghatározás pontosan a törvény szövegét idézi, tehát ha ezzel ellentétesen szabályozzák a kérdést, akkor az törvényellenes lesz.

Dr. Baranyi Enikő: Ha a jogszabálynak nem ellentmondó a meghatározásunk, akkor szerepelhet a szövegben.

Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy maradjunk a törvény szövegénél.

Kelemen Z. Pál: A javaslatomat visszavonom.

Cserti Tibor: A 27.§ (5) bekezdésénél javaslom a három napot.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

A közgyűlés 6 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy a 31.§ (2) bekezdésénél az a betű után szerepeljen, a meghívóban szó. Nem támogatom az eddigi rendszer megváltoztatását.

Tüttő István: Aki egyetért az eredeti sorrenddel, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tóth László: Ha meghatározzuk a sorrendet, akkor az ülésen ehhez kell tartanunk magunkat.

Tarnóczky Attila: Ha az SZMSZ-be belekerül a sorrend, akkor nem lehet azt néha-néha megváltoztatni. Pontosan ezért javaslom, hogy a meghívóra vonatkozzon a sorrend.

Tüttő István: Tarnóczky Attila javasolta, hogy a meghívóban szó szerepeljen a (2) bekezdésben. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Bicsák Miklós: Javaslom, hogy az 5 nap helyett 3 szerepeljen.

Cserti Tibor: Javaslom az indítvány készítésének időpontját is írjuk be a (2) bekezdésbe.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki Bicsák képviselő javaslatával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Dr. Lukácsa Erzsébet: A döntés értelmében az indítványokat csak a közgyűlés ülése előtt kapják kézhez, mivel a többi anyagot 5 munkanappal előbb kell kiküldenünk.

Kiss László: A közgyűlés az ilyen indítványokat minden esetben bizottsági szakaszba utalja, így nincs jelentősége annak, hogy az ülés előtt kapjuk kézhez.

Röst János: A 42.§ (2) bekezdésénél javaslom, hogy a szöveg az interpellációnak megfelelően alakuljon át és egészüljön ki az utolsó mondattal.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Röst János: A 43.§ (1) bekezdésénél a korábbi konkrét döntéshez, illetve annak végrehajtásához megjegyzés maradjon ki, majd az intézkedés elmulasztása stb. résszel folytatódjon a mondat.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: A módosító javaslatoknál sokszor előfordul, hogy ugyanazon pontra egymásnak ellentmondó módosító javaslatokat tesznek a képviselők. Ha összevissza szavazunk, annak az lesz az eredménye, hogy a legradikálisabb változásokat indítványozok adott esetben nem szavazzák meg a kevésbé radikálisabb változtatásokat. Ha tehát egymást kizáró javaslatok érkeznek, akkor először a legradikálisabbat tegyük fel szavazásra. Javaslom tehát, hogy a szövegbe harmadik francia bekezdésként kerüljön be az, hogy amennyiben az előterjesztés ugyanazon részéhez egymást kizáró módosító indítványok érkeznek, a szavazást a legradikálisabb változást kezdeményező indítvánnyal kell kezdeni, majd az egyre kisebb változást javaslókkal kell folytatni.

Marton István: Egyetértek a javaslattal, de kérem, hogy ne a harmadik helyre tegyük, hanem a másodikra.

Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy amennyiben a módosító indítványhoz azt módosító javaslat érkezik, akkor az utóbbiról szavazzunk először.

Tarnóczky Attila: Ez a javaslatban szereplő sorrendnek a fordítottja lenne.

Tüttő István: Aki Tarnóczky alpolgármester úr javaslatával egyetért, azzal a kiegészítéssel, hogy az a második helyen szerepelne, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Kelemen Z. Pál: Kiegészítésként javaslom az előbbiekhez azt, hogy ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha azt a módosítások logikájának sorrendje indokolja.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Kelemen Z. Pál: A 61.§-t egy új (4) bekezdéssel kérem kiegészíteni: személyi kérdések eldöntésénél, amennyiben kettőnél több jelölt van, minden esetben kétfordulós szavazást kell tartani. A második fordulóba az első szavazáskor legtöbb igen szavazatot kapott két jelölt közül választunk. A mostani (4) bekezdés lenne az (5) bekezdés stb.

Tarnóczky Attila: Nem korlátoznám a közgyűlés jogkörét. A második forduló kötelező tartásának kimondása törvényellenes, mert ha valaki az elsőben már minősített többséget kap, akkor nem szabad folytatni a szavazást.

Kelemen Z. Pál: Korábban volt arra példa, hogy az egyik képviselő mindegyik jelöltre igennel szavazott. Ha csak egy jelöltre lehetne igent mondani, akkor el tudnám fogadni az álláspontját. Javaslatomat fenntartom.

Tarnóczky Attila: Amennyiben a közgyűlés mégis úgy dönt, hogy szabályozza, akkor legalább az ne legyen benne, ha valaki az első fordulóban megkapta az abszolút többséget, akkor még további szavazásra kerül sor.

Tüttő István: Pontosan ezt kifogásolta a Közigazgatási Hivatal, hogy nem álltunk meg akkor, amikor a minősített többség már megvolt.

Dr. Fodor Csaba: Ha mi úgy szabályozzuk, hogy személyi kérdések esetében amennyiben kettőnél több jelölt van, kétfordulós választást tartunk, akkor abból az következik, hogy valaki az első fordulóban 88 szavazatot is kaphat, akkor sem nyer vele többet, mint hogy bekerül a második fordulóba. Ez egy előminősítési eljárás, és csak a második fordulóban fogjuk a döntést meghozni. Azt hiszem, hogy ezzel az eljárással nem sértünk jogszabályt.

Marton István: Három jelölt esetén előfordulhat, hogy mindenki minősített többséget kap. Egyetértek azzal, hogy az első forduló előminősítés legyen.

Véleményem szerint a 61. § (5) bekezdésében tartalmi hiba van, mely a következőképpen szólna: ha a szavazás körülménye felől kétség merül fel a szavazást a polgármester megismételtetheti.

Tüttő István: Az észrevétellel egyetértek.

Tarnóczky Attila: Az általam javasolt változat törvényes. Véleményem szerint azonban a kettő között árnyalati különbség van. A Közigazgatási Hivatal az előző ciklusban törvényességi kifogással élt abban az esetben, ha az első fordulóban két jelölt is megkapta az abszolút többséget.

Tüttő István: Ez ügyben már akkor is vitánk volt. Az érvelés logikája annyiból nem volt világos, hogy ez akkor igaz, amikor titkosan kell választani.

Kelemen Z. Pál: Figyelmeztetném Tarnóczky urat, hogy ő volt az, aki három igennel szavazott.

Tarnóczky Attila: Véleményem szerint a két kérdésnek nincs köze egymáshoz. Továbbra is minden olyan esetben, ha több jelöltet alkalmasnak tartunk, mindegyiket szeretném megszavazni. Észrevételem az volt, ha az első fordulóban egy jelölt megkapja a kinevezéshez szükséges többséget, akkor a további szavazásra nincs szükség, a választást be kell fejezni.

Dr. Fodor Csaba: Ez valóban így lenne, ha nem mondanánk ki előre, hogy mi csak a második fordulóban fogunk választani. Az első forduló azt jelenti, hogy kiválasztjuk azt a két legtöbb szavazatot kapott jelöltet, akik közül majd választani fogunk. A második forduló lesz a választási forduló. Biztos vagyon abban, hogy ez az eljárás nem sérti a jogszabályt.

Tüttő István: Abból a szempontból támogatom Fodor úr javaslatát, hogy több jelölt esetén nagyobb a kockázata az első fordulós döntésnek.

Röst János: Javaslom, hogy az SZMSZ-nek ezt a részét most ne tárgyaljuk, hanem utaljuk vissza bizottsági szakaszba. Gondolom, ki kell kérni a Közigazgatási Hivatal vezetőinek véleményét, és ezt bármelyik közgyűlésen meg tudjuk tárgyalni.

A Közigazgatási Hivatal azt kifogásolta, hogy ha mind a két jelölt megkapta a minősített többséget, akkor a több szavazatot kapott jelöltet nem nyilvánítottuk győztesnek, és nem volt egy megerősítő szavazás.

Dr. Lukácsa Erzsébet: A Zala Megyei Önkormányzat SZMSZ-e azt mondja, hogy választási, kinevezési, megbízási és kitűntetési cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, a közgyűlés lépcsőzetes szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az a személy, aki az egyes szavazási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapta, az kiesett. Tehát többfordulós szavazás van több személy esetében. Ha két személy van, akkor nem kell többfordulós szavazást tartani, mert ha az első megkapja a minősített többséget, a másik ezt eleve nem kaphatja már meg.

Az önkormányzati törvény nem írja elő pontosan a szavazás menetét. Véleményem szerint a lépcsőzetes szavazási rendszert meg lehet oldani, úgy hogy az ne legyen törvénysértő.

Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy személyi döntések esetén, amennyiben kettőnél több jelölt van, minden esetben kétfordulós szavazást tartsunk. A második fordulóban az első szavazás során a legtöbb igen szavazatot kapott két jelölt közül lehet választani.

Marton István: Úgy gondolom, hogy konszenzus kezd kialakulni azzal kapcsolatban, amit Fodor úr, Röst úr, Kelemen úr és én mondtam. Amit az aljegyzőnő az előbb ismertetett velünk, az ugyan ez, csak a sok lépcsőből csinálunk egyet.

Tarnóczky Attila: Nem mondtam, hogy a lépcsőzetes szavazás törvénytelen. Azt állítottam, hogy amennyiben az első fordulóban valamelyik jelölt megkapja az abszolút többséget, akkor megválasztásra került. Értelmezésem szerint az első forduló nem szavazás, hanem közvélemény-kutatás.

Tüttő István: Vállaljuk annak a kockázatát, hogy ez nem lesz szabályos.

Dr. Kalmár Béla: Javaslom, hogy a pontot úgy fogalmazzuk át, ahogy aljegyzőnő felolvasta, tehát ilyen esetekben lépcsőzetes szavazás legyen.

Tüttő István: Aki Dr. Kalmár Béla javaslatával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 2 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 10 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Megkérdezem az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnökét, hogy Kelemen Z. Pál javaslatával egyetért-e?

Tóth László: Támogatom a módosító indítványt.

Tüttő István: Aki egyetért, Kelemen Z. Pál javaslatával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 11 szavazattal, 6 ellenszavazattal, és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Kiss László: Az előbbi javaslattételeket úgy értelmeztem, hogy az elhangzás sorrendjében kell a javaslatokat feltenni szavazásra.

Röst János úrnak is volt javaslata, hogy a jelenlegi megfogalmazás maradjon addig, amíg bizottsági szakaszban a témát még egyszer végigtárgyalva megfelelő állásfoglalások birtokában újra megtárgyalhatjuk a kérdést.

Tüttő István: Aki egyetért Röst János javaslatával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

106/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy foglaljon állást a szavazás módjáról olyan személyi kérdésekben, ahol kettőnél több pályázó van.

Határidő: 1999. május 31.

Felelős : Tóth László bizottsági elnök

 

Tüttő István: Megkérdezem az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnökét, hogy a Marton István által kijavított mondattal egyetért-e?

Tóth László: A javítással egyetértek.

Tüttő István: Aki a Marton István javaslatával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Véleményem szerint az a rendszer, hogy bejelentés alapján egy kérdésről újra és újra szavazni kell, a közgyűlés munkáját nevetségessé teszi. Javaslom, hogy ne a polgármester, hanem a közgyűlés ismételtethesse meg a szavazást.

Tüttő István: Kérdezem Tóth László urat, hogy Tarnóczky Attila kiegészítésével egyetért-e?

Tóth László: Igen, egyetértek.

Tüttő István: Aki Tarnóczky Attila javaslatával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Kelemen Z. Pál: Kérném visszavonni a Röst úr javaslatáról szóló szavazást, ugyanis május 2-a előtt meg kell alkotnunk a rendeletet.

Tarnóczky Attila: Törvénysértés nem történik. Röst úr javaslatára a kérdést újra megtárgyalhatja a bizottság.

Tóth László: Összhangba kellene hozni a 61. § (3) bekezdését és az 58. §-ban foglaltakat. A 61. § (3) pontját az 58. §-ba kellene foglalni.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: A 66. §-ba illene az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság javaslata, hogy a titkos szavazás milyen esetekben fordulhat elő.

Tóth László: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság ülésén többek között arról volt szó, hogy milyen esetekben lehet titkos szavazást elrendelni. Úgy döntöttünk, hogy a kérdést alaposabban megvizsgáljuk. Azt mondtam, hogy abban az esetben lehet titkos szavazást elrendelni, amikor a törvény ezt előírja.

Tüttő István: Véleményem szerint nyílt ülésen is lehet a zárt ülésnek megfelelően szavazni.

Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy a 66. § folytatódjon úgy, hogy a 27. § (2) bekezdése szerinti ügyekben nem zárt ülésen, hanem olyan ügyekben, amelyeket zárt ülésen is lehet, vagy kell tárgyalni.

Tüttő István: Ezt úgy értelmezem, hogy bármikor elrendelhetünk titkos szavazást.

Tóth László: A javaslatot elfogadom.

Tüttő István: Aki Tarnóczky Attila javaslatával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Röst János javasolta a 88. § (2) bekezdésnél, hogy hagyjuk el a következő mondatot: A meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell elhelyezni.

Nem értek egyet ezzel a javaslattal, mert ez mások számára is információt ad.

Röst János: Javaslatomat úgy módosítom, hogy a képviselőket minden bizottsági ülésről írásban tájékoztatni kell. A második mondat maradhatna jelenlegi állapotában.

Tüttő István: Egyetért a javaslattal Tóth László úr?

Tóth László: Igen, egyetértek.

Dr. Kalmár Béla: Azt kellene a mondatba még beleírni, hogy a meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is el kell helyezni.

Tüttő István: Aki Röst János és Dr. Kalmár Béla javaslatával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Röst János: Kérdésem a (6) bekezdéssel kapcsolatban az volt, hogy a bizottsági tagoknak kell-e esküt tenni?

Dr. Lukácsa Erzsébet: A törvény úgy rendelkezik, hogy csak a képviselőknek kell esküt tenniük, a bizottságok kültagjainak azonban nem. A többi városok anyagát átnézve megállapítható, hogy esküt tetetnek a kültagokkal is annak érdekében, hogy ők is érezzék a felelősséget. Javaslom, hogy ezt foglaljuk bele a mondatba.

Tüttő István: Megkérdezem Tóth László elnök urat, hogy a javaslatot támogatja-e?

Tóth László: Igen, támogatom.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot.

 

Balogh László: Véleményem szerint a 91. §-ban van helye a Teleki László által beterjesztett önálló képviselői indítványnak, melynek az volt a lényege, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság létszáma 11-ről 13 főre emelkedjen. A bizottság Teleki László indítványát támogatja.

Cserti Tibor: Véleményem szerint a részvények, üzletrészek értékesítése, hasznosítása nem csak a Pénzügyi Bizottság, hanem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság hatáskörébe is tartozik.

Szerintem az, hogy javaslatot tesz, illetve tehet a téma-, cél és utóvizsgálatok megtartása a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot is megilleti. Indokom az, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság területén fordulnak elő az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok esetében olyan konkrét kérdések, amikor indokolttá válhat egy-egy vizsgálat kezdeményezése.

Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy a 2. számú melléklet tárgyalásánál tegyünk javaslatot a bizottságok feladat- és hatáskörét illetően.

Tüttő István: A rendelet tárgyalását megelőzően felhívtuk a figyelmet arra, hogy a mellékletet ott tárgyaljuk, ahol a rendelet utal rá.

Tarnóczky Attila: Dr. Baranyi Enikőnek is volt egy önálló indítványa a Szociális és Egészségügyi Bizottság szétválasztásáról. Akkor azt mondtuk, hogy az indítványról az SZMSZ tárgyalásánál fogunk dönteni. Meggyőződésem szerint ebben a kérdésen is állást kell foglalnia a közgyűlésnek.

A közgyűlés által meghozott határozatok egy részét bizottsági szakaszba utaltuk át, ezért kérem a közgyűlést, hogy a 2. számú melléklet 2. oldalán az egyes bizottságok feladatai után a következő cím szerepeljen: A bizottságok hatáskörébe utalt ügyek.

Felhívnám a figyelmet a következő javaslatra: az alapítványi támogatáskérelmek elutasításának jogát a közgyűlés átadja az illetékes bizottságainak. Javaslom, hogy ezt tartsuk fönn.

A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság kéri a másik oldal alján szereplő jogköröket. Kiegészítésem az lenne, hogy a külterületi mezőgazdasági földek értékesítése esetében is az 1 millió Ft-os értékhatár szerepeljen.

Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság ellenőrzi hatáskör fejezetbe javaslom a egy újabb bekezdésként: az önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező kft-k és kht-k pénzügyi gazdálkodását a tagsági jogot gyakorló megbízásából.

Támogatom Cserti Tibor javaslatát. Véleményem szerint a helyes megfogalmazás a következőképpen szólna: javaslatot tehet.

Elhangzott, hogy a részvények, üzletrészek értékesítéséről, hasznosításáról ne kizárólagosan a Pénzügyi Bizottság döntsön, hanem esetenként a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság egyetértésével. Két évvel ezelőtt már erre vonatkozóan a vagyonrendeletben történt módosítás.

Javaslom Tarnóczky Attila javaslatának elfogadását, hogy mi módon legalizáljuk azokat a döntéseinket, amelyek már bizottsági hatáskörbe utaltak dolgokat.

Tóth László: Javaslom, hogy az SZMSZ paragrafusainak megtárgyalása után térjünk át a mellékletek megtárgyalására.

Tüttő István: Aki egyetért Tóth László javaslatával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 91. §-nál elhangzott az a javaslat, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság létszáma 11 főről 13-ra emelkedjen, valamint a Szociális és Egészségügyi Bizottságot válasszuk ketté. Dr. Baranyi Enikő önálló képviselői indítványát a bizottságok nem támogatták, ezért a bizottság szétválasztása nem szerepel az anyagban.

Tarnóczky Attila: Dr. Baranyi Enikő önálló képviselői indítványát megtárgyalták a bizottságok. A közgyűlés azzal az indokkal nem tárgyalta, hogy majd az SZMSZ tárgyalása során fogunk visszatérni rá.

Tüttő István: Az indítvánnyal a Pénzügyi Bizottság nem ért egyet, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem tartja indokoltnak, a Szociális és Egészségügyi Bizottság nem ért egyet a szétválasztással, az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elfogadja a képviselőnő javaslatát, az Ügyrendi és Jogi Bizottság nem ért egyet a javaslattal.

Cserti Tibor: Nem támogatom a kérdést.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy szétválasszuk a Szociális és Egészségügyi Bizottságot, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 4 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Szabó Lászlóné: Kérném a közgyűlést, hogy foglaljon állást a bizottságok létszámát illetően és az a rendeletben legyen megjelölve.

Tóth László: Az érvelést elfogadom. A paragrafusba tételesen fel kell sorolni a bizottságok nevét, illetve tagjainak számát.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság tagjainak száma 11 főről 13-ra emelkedjen, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 10 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tóth László: Javaslom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatot jelenlegi állapotában a módosításokkal együtt fogadja el a közgyűlés.

Cserti Tibor: Javaslom a Polgármesteri Hivatalban az önálló csoport elnevezést egységesen, irodává alakítani.

Tüttő István: Kérem Cserti urat, hogy javaslatát önálló képviselői indítványként terjessze elő, mert csak azt követően lehet a későbbiek folyamán róla dönteni.

Aki Cserti Tibor javaslatával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 3 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Kelemen Z. Pál: 15 perc szünetet kérek.

 

(S z ü n e t)

 

Tüttő István: Kérdezem Tarnóczky Attila urat, hogy a bizottságok hatáskörébe utalt ügyeket a rendelet mely részébe gondolta beleírni?

Tarnóczky Attila: A javaslatom az volt, hogy Az egyes bizottságok feladatai címszó után kerüljön be oldalcímként a bizottságok hatáskörébe utalt ügyek megjegyzés.

Tóth László: A javaslatot elfogadom.

Tüttő István: Aki Tarnóczky Attila javaslatával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Röst János: Módosító javaslatom a Pénzügyi Bizottság döntése fejezetbe tartozna. A részvények, üzletrészek értékesítésénél javaslom az 5 millió Ft-os összeghatárt beépíteni, illetve közös döntést kérnék ebben a témakörben a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal.

Marton István: Semmilyen okát nem látom annak, hogy a Pénzügyi Bizottság hatáskörén változtassunk. Az előttünk leírtakat kívánom megszavazni.

Tarnóczky Attila: A részvények kapcsán különösebb aggodalmaim nincsenek, azok mennyisége lecsökkent értékük ellenére megmaradt.

Tüttő István: Böröcz úr a Pénzügyi Bizottság ellenőrzi fejezetbe a következő megfogalmazást egy újabb bekezdésként javasolja: az önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező kft-k és kht-k pénzügyi gazdálkodását a tagsági jogot gyakorló megbízásából.

Böröcz Zoltán: Javaslatomhoz szeretnék kiegészítést fűzni. Egyetértek azzal, hogy a Pénzügyi Bizottság kompetenciájából az üzletrészek értékesítése részt kiegészítsük azzal, hogy közös döntés szükséges a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, ha úgy fogalmazunk, ahogy Röst úr a módosító indítványt megtette, akkor az 5 millió Ft-os értékhatár esetében hibát követünk el.

Kérdésem az, hogy a részvényeknél miről beszélünk?

Javaslom, hogy a részvények értékesítése, cseréje és a velük való bánásmód maradjon a Pénzügyi Bizottság hatásköre. Az üzletrészek tekintetében elfogadom Tarnóczky Attila javaslatát, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal együtt kell eldönteni. Ha azonban ezt elfogadjuk, akkor a vagyonrendeletet is módosítanunk kell.

Javaslatom tehát a következő: Az önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező kft-k és kht-k pénzügyi gazdálkodását a tagsági jogot gyakorló megbízásából.

Röst János: Egyetértek Böröcz Zoltán képviselőtársammal. Javaslatomban névértékről szóltam.

Cserti Tibor: Támogatom Röst János módosító javaslatát, mert nem a bizottság hatáskörének csorbítását javasoltam.

Javaslatom a következő: a részvények, üzletrészek értékesítése, hasznosítása 5 millió Ft névértékig.

Marton István: A felszólalásomban elmondottak csak a részvényekre vonatkoznak. Az üzletrészeket szót kihagynám, mert a két bizottság meg tud bennünket szabadítani pl.: az Uszoda Kft.-től anélkül, hogy a közgyűlésnek erről tudomása legyen. Az önkormányzat tulajdonát képező 3,5 Ft-ot kitevő kárpótlási jegy sem a legjobban hasznosult.

Tóth László: Javaslom, hogy zárjuk le a Pénzügyi Bizottsággal kapcsolatos vitát és döntsünk.

Tüttő István: Aki Tóth László javaslatával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a vitát lezárja.

 

Tüttő István: Aki Röst János és Cserti Tibor javaslatával egyetért, hogy a Pénzügyi Bizottság döntési jogkörét egészítsük ki és ezáltal 5 millió Ft-ig névértéken közösen a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal döntsön, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Dr. Fodor Csaba: Ha a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság szóba kerül, akkor azt kérem, hogy a bizottság elnökét is kérdezzék meg, hogy mi az álláspontja a kérdést illetően.

A bizottság állást foglalt ez ügyben és közös döntést kérünk a Pénzügyi Bizottsággal. A vita azonban le lett zárva, és nem tudom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság döntési hatáskörét miként fogjuk módosítani.

Tüttő István: Az előbb úgy foglaltunk állást, hogy amennyiben a közgyűlés úgy dönt, hogy bizonyos kérdésben újabb szavazást kíván tartani, akkor megtehetjük.

Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy válasszuk szét a részvényeket és az üzletrészeket.

Tüttő István: Megismételjük a szavazást részenként. Először a részvények értékesítéséről és hasznosításáról dönthetnénk úgy, hogy nem határoznánk meg értékhatárt.

Marton István: Javasoltam a két téma leválasztását. Ennek ellenére javaslatomat nem akceptálták.

Tüttő István: Az üzletrészek rész kimarad, arra vonatkozó döntésünket meghoztuk.

Cserti Tibor: Az SZMSZ alapján a javaslatokat elhangzás sorrendjében kell megszavazni. Nem látom annak akadályát, hogy ugyanarról a kérdésről még egyszer szavazzon a közgyűlés.

Böröcz Zoltán: Kérném javaslatomat újra megszavaztatni. Az elhangzás sorrendjében kérem a polgármestert, hogy állítson fel egyfajta logikai sorrendet.

Elhangzott egy javaslat arra, hogy a két dolgot válasszuk szét, egy javaslat arra, hogy az üzletrészekre vonatkozó döntést a két bizottság együttesen hozhassa meg, és egy javaslat arra, hogy az üzletrészre vonatkozó döntést a közgyűlés hozhassa meg. Kérem az előbbi szavazás érvénytelenítését.

Tüttő István: Elhangzott az is, hogy a legracionálisabb, illetve legradikálisabb javaslat legyen először megszavaztatva.

Györek László: Megszavaztunk egy döntést, ha újra akarunk szavazni, akkor arról is döntenünk kell.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a kérdést illetően újra szavazzunk, kérem szavazzon.

A közgyűlés 14 szavazattal, 8 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a részvények értékesítéséről, hasznosításáról a Pénzügyi Bizottság korlátozás nélkül értékhatár nélkül dönt, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a részvények értékesítéséről, hasznosításáról a Pénzügyi Bizottság a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal közösen dönt, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy az üzletrészek értékesítéséről és hasznosításáról a Pénzügyi Bizottság a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal közösen dönt 5 millió Ft névértékig, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 7 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Döntésünk értelmében a részvények esetében a Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság jogosítványt kap, az üzletrészeknél továbbra is a közgyűlés a döntéshozó.

Aki egyetért Böröcz úrnak az ellenőrzi részhez tett javaslatával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy nem a tesz javaslatot mondatrész, hanem a tehet szó szerepeljen, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Röst János: Korábban tett javaslatom az ingatlaneladások témakörét érintette. A közös döntéshez 5 millió Ft-os értékhatárt javasoltam, valamint azt, hogy kerüljön be az a rész, hogy egy ingatlan az értékesítéskor több egységre nem bontható.

Szeretném megkérdezni, hogy a döntési kompetenciánál melyik intézményről van szó konkrétan?

Tüttő István: Az IKI-t kellene megjelölni és ide beírni.

Dr. Fodor Csaba: Az ingatlanok tekintetében a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság úgy foglalt állást, amit az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság is támogatott, hogy az ingatlanforgalommal kapcsolatosan az értékhatár 10 millió Ft legyen. Módosító javaslatom az, hogy ebben a kérdésben a Pénzügyi Bizottsággal együtt döntsön a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság. Véleményem szerint az ügyek így gyorsabban intéződhetnének.

Cserti Tibor: Javaslom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is kapjon lehetőséget egy téma, cél utóvizsgálatok megtartására.

Tüttő István: Aki egyetért Dr. Fodor Csaba javaslatával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a döntésnél az intézmények szervezeti és működési szabályzatáról részben az IKI-t jelöljük meg, a többi intézményt pedig annak függvényében, hogy milyen szakterülethez tartozik, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Röst János: Volt még egy javaslatom, melyet egy ingatlannak a több egységre történő szétbontása ellen tettem. Szeretném, ha egy ingatlant nem lehetne szétbontani. pl.: egy 50 millió Ft-os vételt 5x10 millió Ft alatti összegért bizottsági szakaszban ne lehessen megvenni, vagy eladni.

Tüttő István: Aki Röst János javaslatával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: A javaslat értékhatár megállapításáról szólt. Még nem döntöttük azonban el, hogy kinek a hatáskörébe utaljuk az ügyet.

Tüttő István: Úgy tettem fel szavazásra, hogy az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság ingatlaneladás esetén 10 millió Ft-ig javasolja a Pénzügyi Bizottság, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság hatáskörébe utalni. Erre vonatkozóan döntött a közgyűlés úgy, hogy a 10 millió Ft-tal elfogadjuk a bizottság javaslatát.

Aki egyetért azzal, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság hatáskörébe utaljuk, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Antalics Dezső: Javaslom, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság döntési hatáskörébe kerüljön a javaslatot tesz részből az önkormányzati környezetvédelmi alapjának felhasználására megjegyzés.

Tüttő István: Aki Antalics Dezső javaslatával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság ellenőrzési feladatai közé javasolt 6 pontnak és 1 záradéknak a megszavazását kéri.

Tüttő István: Megkérdezem Tóth László elnök urat, hogy a javaslattal egyetért-e?

Tóth László: Elfogadom a javaslatot.

Röst János: Javaslom, hogy a döntési kompetenciánál soroljuk fel, hogy konkrétan mely intézmények tartoznak ehhez a bizottsághoz.

Tarnóczky Attila: Nem tartom indokoltnak Röst úr javaslatát. Egyértelmű, hogy mely intézmények tartoznak a szociálisan támogatottak közé.

Tüttő István: Aki Kelemen Z. Pál javaslatával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságnak volt még egy javaslata, mely a következőképpen szól: Javasolja, hogy a környezetvédelmi információs iroda Környezetvédelmi Felügyelete önálló egységként működjön, osztály, csoport, polgármester, vagy jegyző közvetlen irányításával. Ezt a felvetést külön meg kell vizsgálnunk.

Cserti Tibor: Javaslom a Szociális és Egészségügyi Bizottság, valamint az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság esetében azt megfogalmazni, hogy az intézmények megnevezése helyett a Szociális és Egészségügy Bizottság feladatsorába a Szociális és Egészségügyi Bizottság intézmények szervezeti és működési szabályzatába való döntés szerepeljen. Ennek analógiájára ez így szerepeljen az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság esetében is.

Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottságnak az IKI szervezeti és működési szabályzatát véleményezni kellett. A GESZ esetében ugyanez a helyzet. Nem az összes szociális intézmény tartozik a Szociális és Egészségügyi Bizottsághoz.

Tüttő István: Mivel az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság esetében nincs módosító javaslat, ezért aki egyetért a leírtakkal, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Nyilvánvaló, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság a szociális intézmények esetében megkapja a jogkört, az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság viszont a kulturális intézmények esetében.

Tüttő István: Aki egyetért Cserti Tibor javaslatával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 6 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Dr. Fodor Csaba: Az előterjesztéshez szeretném javasolni, melyet az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság is elfogadott, hogy a közgyűlés hatalmazza fel szakmailag illetékes bizottságát, hogy a pályázatok benyújtásához szükséges önkormányzati támogató nyilatkozatot megadja minden olyan esetben, amikor a pályázathoz önkormányzati forrás nem szükséges, illetve a forrás az éves költségvetésben a rendelkezésre áll.

Tarnóczky Attila: Egyetértek Fodor úrral, de a javaslatomat, mely szerint az az egy mondat, mely a két hatáskör átadásáról szól, már a közgyűlés elfogadta.

Tüttő István: Aki egyetért a Dr. Fodor Csaba által felolvasott javaslattal, kérem szavazzon.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot.

 

Tüttő István: Aki egyetért az alapítványok támogatásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a módosításokra figyelemmel a rendelettervezetet elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal a következő rendeletet alkotja:

 

18/1999.(IV.30) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 18/1999. (IV.30.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

 

17.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város jelképeiről és azok haszná-latáról szóló 4/1999. (I.26.) számú rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tóth László bizottsági elnök

 

Tüttő István: Aki a rendelet módosításával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

19/1999. (IV.30) számú rendelete

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 19/1999. (IV.30.) sz. rendelete Nagykanizsa Megyei Jogú Város jelképeiről és azok használatáról szóló 4/1999. (I.26.) számú rendelete módosítására.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

 

18.) Javaslat az Önkormányzat és Park Szolgáltató KFt., valamint a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft. között hatályban lévő vállalkozási szerződések 1999. december 31-ig történő meghosszabbítására (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Tüttő István: Kérdezem Törőcsik urat, a napirend előterjesztőjét, hogy kíván-e szóbeli kiegészítést tenni?

Törőcsik Pál: A kérdés a Városgondnoksági kht megalakításával függ össze. Kérem a közgyűlés támogatását.

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontjával egyetért.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

107/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. egyetért azzal, hogy a Park Szolgáltató Kft-vel és a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft-vel 1996. szeptember 27-én megkötött és 1996. október 1-től 1999. június 30-ig hatályban lévő vállalkozási szerződések 1999. december 31-ig a vállalkozóval meghosszabbításra kerüljenek.
    2. Felhatalmazza a polgármestert az Önkormányzat nevében a szerződések aláírására.

Határidő: 1999. április 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

 

Beszámoló a VIA Kanizsa Kft. 1998. évi tevékenységéről. A VIA Kanizsa Kft. 1999. évi üzleti terve (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Gáspár András ügyvezető

 

Birkner Zoltán: Gáspár András elfoglaltsága miatt nem tud itt lenni. Ezért javaslom, hogy megérkezéséig tárgyaljunk meg egy másik napirendi pontot.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

 

19.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város városüzemeltetési koncepciója (ír.)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

 

Törőcsik Pál: Bizottsági üléseken megtárgyalták az előterjesztést. Kérem a napirend másik előterjesztőjét, hogy ismertesse véleményét.

Dr. Fodor Csaba: Korábbi ígéretünkhöz híven alpolgármester úrral elkészítettünk egy önálló képviselői indítványt, amely elindíthatja azt a folyamatot, hogy városunkban valóban városgondnokságról beszélhessünk és nekiállhassunk részletesen kidolgozni egy olyan szervezeti, gazdasági keretet, amelyben a városgondnokság a jövőben hatékonyan működhet.

A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, valamint a Pénzügy Bizottság támogatták az előterjesztést. A Pénzügyi Bizottság kérését a határozati javaslat 3. pontjába beépítettük.

Az előterjesztésben megpróbáltuk bemutatni, hogy melyek azok a feladatok, amelyek a városüzemeltetés körébe tartoznak. Egyes feladatok továbbra sem vehetők ki a gazdálkodó egység hatásköréből, vannak azonban olyan feladatok, amelyeket a városüzemeltetés terén az önkormányzat kötelezően vagy önként magára vállalt, de ezek több intézmény keretében, illetve gazdasági társaságok, szervezetek keretében működnek. A hatáskörök között azonban vannak átfedések is.

Úgy ítéltük meg, hogy mindezeket koncentráltan egy gazdálkodó egység keretébe lehetne sorolni, és ez a gazdálkodó egység működtetné azokat az üzleteteket, üzletágakat, melyekről a közgyűlés úgy dönt, hogy oda sorol.

A jelenlegi határozati javaslat arról szól, amit a 2. pont tartalmaz. A VIA Kanizsa Kft. átalakításával létre kívánjuk hozni a közhasznú társaságot, ez azonban akkor fog megtörténni, ha júniusra a határozati javaslat 3. pontjában megjelölt munkabizottság olyan korrekt előterjesztést készít, amely alapján egy megalapozott, előremutató döntést lehet hozni. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell majd az 1999. évre szóló üzleti tervet, és egy középtávú 5 éves tervet.

Mi előterjesztők arra kérünk a közgyűléstől felhatalmazást, hogy komolyan nekiállhassunk a munkának. A határozati javaslat elfogadásával a közgyűlés nem nyilvánítja ki határozottan, hogy mindenáron megalapítja a közhasznú társaságot, csak azt vállalja, hogy júniusra megtárgyal egy döntésre képes anyagot.

Budai István: Az előterjesztés többszöri átolvasása után úgy érzem, hogy az a városüzemeltetés jó keresztmetszetét mutatja be. Véleményem szerint most egy olyan döntés előtt állunk, melynek segítségével egy olyan szervezetet sikerült felállítani, amely ennek a városnak a hasznára válik, és amelynek eredményes működése a város számára megtakarítással járhat. Javaslom, hogy a koncepciót fogadja el a közgyűlés, de a végleges döntést a gazdaságossági számítások kialakítása után hozzuk meg.

Tarnóczky Attila: Reménykedek, hogy sikerül megtalálni azt a formát, amely gazdaságosabbá és hatékonyabbá teszi ennek a feladatnak az ellátását. Az önálló képviselői indítványban az is szerepel, hogy a közhasznú munkások foglalkoztatása a leendő céghez kerülne át. Az 1998. december 15-i közgyűlésen döntöttünk úgy, hogy a közhasznú munkások foglalkoztatását a Szociális Foglalkoztatóra bízzuk, mely ennek a feladatnak létszámfejlesztés nélkül eleget tett. Véleményem szerint indokolt lenne, ha a közhasznú munkások foglalkoztatásának ügye továbbra is a Szociális Foglalkoztatónál maradna.

Javaslom, hogy a határozati javaslat 1. mondata úgy folytatódjon, hogy egyetért azzal, hogy a közhasznú munkások foglalkoztatásával továbbra is a Szociális Foglalkoztatót bízza meg.

A határozati javaslat 4. pontjával kapcsolatban azt szeretném megjegyezni, hogy véleményem szerint az április 30-i határidő aktualitását vesztette. Javaslom itt is a június 10-i határidőt, valamint egy beszúrást: a VIA Kanizsa Kft. alapító okiratának módosításával a szervezeti felépítés kialakításával, az üzleti terv elkészítésével kapcsolatos előkészítő munkákkal a kft. ügyvezetőjét bízza meg.

Dr. Fodor Csaba: Nem tudom szerencsés lenne-e, ha most előre kinyilatkoztatnánk, hogy a közhasznú munkások foglalkoztatásával továbbra is a Szociális Foglalkoztató foglalkozzon.

A tevékenység oldaláról próbáltuk megvizsgálni az ügyeket és így próbáljuk meg csoportosítani is.

Tarnóczky Attila: A Fodor úr által elmondottak számomra azt jelentik, hogy a Szociális Foglalkoztatótól a feladatokat esetleg elvonja és a Foglalkoztató egész problémakörét megvizsgálja.

Javaslom, hogy az előterjesztésbe kerüljön bele, hogy a Szociális Foglalkoztató esetében a közhasznú munkások kérdését külön meg kell vizsgálni.

Törőcsik Pál: A kht. gazdasági formát azért választottuk, mert a pályázatoknál és a munkanélküliséggel, illetve foglalkoztatással kapcsolatos ügyekben ezek a gazdasági társaságok előnyben vannak. Véleményem szerint új források teremtése nélkül nehezen tudunk előre lépni.

Tarnóczky Attila: Egyetértek azzal, hogy e foglalkoztatási forma, amely nem azonos a közhasznú munkával, átkerüljön a gazdasági társasághoz.

Dr. Fodor Csaba: Sokkal hatékonyabb lehet az a támogatási forma, amikor egy elvárt munkamennyiségért adunk valamekkora pénzt, mint segélyeket osztogatunk. Félrevezetőnek tartom az elsőt.

Azon előterjesztés, amely júniusra elkészül bizalmas lesz, és kérni fogjuk, hogy minden bizottság tárgyalja meg. Olyan fontos információk hangzanak el, amelyek elősegíti a megalapozott döntés meghozatalát.

Tüttő István: Tarnóczky alpolgármester úr javasolta az első pontnál, hogy a közhasznú munkákkal kapcsolatos kérdést, illetve a Szociális Foglalkoztatónál foglalkoztatott közhasznú munkások helyzetét külön vizsgáljuk meg. Ezért kiegészítést teszünk, hogy külön visszatérünk rá, illetve megvizsgáljuk.

Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 3. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a június 10-i határidővel egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért Tarnóczky alpolgármester módosításával, - az előkészítést végezze el – kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a határidőt június 10-re módosítsuk, kérem szavazzon.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

108/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. A városüzemeltetési koncepcióban szereplő célkitűzésekkel és azok végrehajtására irányuló programokkal egyetért, A koncepcióban foglalt célokat a 2000-2002 évek önkormányzati költségvetésének előkészítésekor és jóváhagyásakor lehetőség szerint figyelembe kell venni. A Szociális Foglalkoztatónál foglalkoztatott közhasznú munkások helyzetét külön meg kell vizsgálni.
    2. A városüzemeltetési koncepció részét képező szervezeti átalakítással egyetért. Az önkormányzat városüzemeltetési feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében 1999. július 01. hatállyal a Via Kanizsa Kft. átalakításával, tevékenységi körének kibővítésével létre kívánja hozni a Via Kanizsa Városüzemeltető Közhasznú Társaságot.
    3. Megbízza a polgármestert, hogy az előterjesztőkkel közösen hozzon létre munkabizottságot. A munkabizottság feladata jogi és pénzügyi szakemberek bevonásával a szervezeti átalakítás műszaki, pénzügyi és szervezeti előnyeinek, várható eredményeinek bemutatása. A bizottság munkájának eredményét összefoglaló előterjesztést úgy kell elkészíteni, hogy a képviselő-testület a júniusi soros közgyűlésén a szervezeti átalakításra vonatkozó döntését meg tudja hozni.
    4. Határidő: 1999. június 10.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    5. A Via Kanizsa Kft. alapító okiratának módosításával, a szervezeti felépítés kialakításával, az üzleti terv elkészítésével kapcsolatos előkészítő munkákkal a kft. ügyvezetőjét bízza meg. Az ügyvezető munkája során köteles együttműködni a megalakított munkabizottság tagjaival.

Határidő: 1999. június 10.

Felelős : Gáspár András ügyvezető

 

 

20.) Beszámoló a Via Kanizsa Kft. 1998. évi tevékenységéről (írásban)

Előadó: Gáspár András ügyvezető

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta a beszámolót és elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. A bizottsági ülésen a határozati javaslat 5. pontjával kapcsolatosan vita alakult ki. Mi történjen a régi élelmiszerpiac területével? Amikor a közgyűlés úgy döntött, hogy a Vásárcsarnokba át kell telepíteni a kosaras piacot, akkor volt a határozati javaslatnak egy olyan pontja, amely a fizetőparkoló kialakításáról rendelkezett. Emlékezetem szerint a régi piacon maradó kereskedők ezt a bírósági tárgyalás során kifogásolták, ezért e határozatot a közgyűlés visszavonta, tehát ott gépjárműparkolót nem lehet üzemeltetni. De azt nem értem meg, hogy az ott dolgozó kereskedők miért állnak bent nap mint nap autóikkal. Javaslom kivenni a fizetőparkolók sorából a régi piac területét. A közgyűlés kérje fel a VIA Kanizsa Kft ügyvezetőjét, hogy holnap reggeltől zárassa le a parkolót, hogy oda gépjárművel ne lehessen bemenni. Amikor az önkormányzat így kívánta saját területét hasznosítani, akkor az ott működő kereskedők mindent elkövettek, hogy ez ne történhessen meg. Most úgy néz ki, hogy érdeküknek az felelne meg, hogy odamennének. Nem az a célunk, hogy azt a piacot konzerváljuk.

Tüttő István: Táblákkal kell ellátni a területet, hogy parkolni tilos.

Gáspár András: Könnyebben megoldható és jobb eredményre vezet, ha fizető parkolóként működik. A lezárás nehézkes dolog. Korábban már próbálkoztunk az átmenő forgalom megakadályozásával.

Tüttő István: Egyetértek Fodor képviselővel.

Gáspár András: Amennyiben a közgyűlés úgy dönt, a lezárást meg tudjuk oldani.

Tóth Zsuzsanna: A VIA Kanizsa Kft. üzleti tervével kapcsolatosan szeretnék szólni, mivel a benne foglaltak választókerületemet – a belvárost – érintik, az újabb fizető parkolók kialakítására vonatkozik. Lakossági fogadóóráimon, nagyon sokszor szóba kerül – negatív bírálatként – azon folyamat, hogy a belvárosi parkolók szinte teljes számukban fizetőként üzemelnek. A kör bővítését a lakosság nagyobb hányada ellenszenvvel fogadja. Ha a testület megszavazza új fizetőparkolók üzemeltetését, akkor szinte sehol nem lehet leállítani a gépkocsikat díjmentesen, még azok számára sem, akik 300-400 m-t hajlandóak gyalogolni a városközpontba. Mivel a további fizetőparkolók létrehozása üzletileg sem indokolt, a városnak nem jelent különösebb bevételt, mindenképpen célszerű lenne megvárni a gazdasági társaságok, így a VIA Kanizsa Kft. átvilágítását is.

Eljutottak hozzám olyan hírek is, hogy vannak a körzetemben utcák, ahol kifejezetten kérnék a fizetőparkoló felállítását. Két utcáról van szó: a Szent Imre utca, illetve a Felsőtemplom közti köz (zsákutca). A Szent Imre utcában az óvoda, az iskola, a KÁBELTEL Kft. miatt van nagy forgalom. Nem hiszem, hogy arra a 10 percre, míg valaki beadja az óvodába a gyereket, vagy befizeti a számláját a KÁBELTEL-nél meg fogja váltani a jegyet. A Felsőtemplom mellett nagyon kicsi azon rész, ahol a járművek elférnek, emiatt nem volna gazdaságos. Javaslom, menjünk végig a listán, amely az új fizetőparkolásra bevont területeket jelöli és gondoljuk át a fizetőparkolók ügyét.

Balogh László: A legtöbb újonnan létesítendő fizetőparkoló az én - 3. számú - választókerületben lenne, leginkább az iskolák, óvodák környezetében. Javaslom, hogy további hatástanulmányokat kérjünk, legalább is egyesével szavazzunk a területekről. Problémának érzem a Szent Imre utcát, (iskola, óvoda), valamint a Batthyány Gimnáziumot is. Hatalmas a forgalom azon a területen és hiba lenne, ha fizetőparkolóvá tennénk a Batthyány Gimnázium teljes környezetét. Egyetértek azzal, hogy a Kertmozi mellett burkolt parkolót alakítsanak ki.

Tarnóczky Attila: Egyetértek azzal, hogy a régi élelmiszerpiac kerüljön ki a felsorolásból. A régi piacon bérlők vannak, akiktől idő előtt nem lehet megszabadulni, sőt tulajdonosok is vannak, akiktől egyáltalában nem lehet megszabadulni. Ha az a célunk, hogy a szándékunknak megfelelő beruházás időben megkezdődjön, akkor ennek megfelelően kell cselekedni. Elindult a próbálkozás polgármester úr kezdeményezésére, hogy beruházót találjunk, aki talán az érintettekkel megegyezik. Kérem a közgyűlést, hogy ne zárassuk be az ÁNTSZ-szel ezeket a boltokat és próbáljunk meg konszenzusra jutni. Nem javaslok a volt piac területére fizető parkolót és parkolási tilalmat jelző táblát sem. Szerintem a Király u. 23. sz. ingatlant ki kellene venni a felsorolásból. A vagyonértékesítésünk katasztrofális helyzetben van, részben önkormányzati döntések miatt az értékesítése kijelölt ingatlanaink ügye halasztódik (pl. Sugár u. 3.), és messze elmaradunk az időarányos teljesítés mögött. A Király u. 23. szerepel a költségvetésben eladandó ingatlanként. Megítélésem szerint el kell adni, különben a likviditásunk kérdésként fog felmerülni. Javaslom, hogy a Király u. 23. sz. alatti ingatlant vegyük ki a felsorolásból.

Tüttő István: Javaslom, hogy a táblát tegyük ki a volt piac területére.

Budai István: Örömmel látom, hogy az 1998. gazdasági évet 1.238 eFt eredménnyel zárta a VIA Kanizsa Kft, de nem örülök annak, hogy ezt nem forgatta vissza. Örülök, hogy a temetőgondozás, temetőfenntartás jelentős nyereséget hozott, annak ellenére, hogy a tervben jelentős veszteség volt beállítva. Ennek azért is örülök, mert amikor a hulladéklerakó kft-től elvették a temetőgondozást, akkor azt próbálták bizonyítani, hogy ez a tevékenység veszteséges. Szerintem a 41.606 eFt-os útfenntartási ráfordítás nem látszik az utakon, e célra sokkal többet kellene fordítani. Véleményem szerint a parkolókkal kapcsolatos bevételeket fokozni lehetne megfelelő ellenőrzéssel és odafigyeléssel, ugyanis kevésnek tartom az 1998. évi 22 millió forintos árbevételt. Remélem, hogy ez a helyzet megváltozik, és ennek többletbevétele az útjavításhoz, útfenntartáshoz is felhasználható. A rövid lejáratú kötelezettségek között jelentős értéket képvisel a szállítói követelések összege, aminek nem látom a pénzügyi fedezetét. Úgy gondolom, hogy a mai napon dönteni kellene a temetkezési helyek használati díjának ügyében.

Bicsák Miklós: Szerintem a Szent Imre utcában is legyen nyilvános parkoló. Nem értek egyet Balogh László és Tóth Zsuzsanna képviselőkkel. Más városokban még a külterületeken is szednek parkolási díjat. Fegyelmet kell tartani a városban.

Antalics Dezső: Egyetértek Tóth Zsuzsanna képviselővel, hogy a Felsőtemplom melletti zsákutcában – az ott lakók kérelmére – fizetőparkolót alakítsanak ki, a közlekedéstechnikai fórumon is támogatta ezt a bizottság. Javasolták továbbá, hogy a templom oldalsó bejáratát zárják le és csak a Széchenyi tér felől lehessen megközelíteni.

Kelemen Z. Pál: Javaslom a régi piactér lezárását, a területet határozottan el kell zárni a közlekedés elől.

Balogh László: Nem javaslom, hogy a Sugár u. - Hunyadi u. között, illetve a Sugár utcában a Rozgonyi utca és a Kazinczy utca között fizetőparkoló legyen. A Kertmozi melletti burkolt parkoló ügyében fontos lenne a változtatás. A Rozgonyi utca problémáját valószínűleg egy jövőbeni egyirányúsítás fogja megoldani.

Tóth Zsuzsanna: Kérem, hogy egyesével szavazzuk meg a leendő fizetőparkoló helyeket.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérdezem az ügyvezetőt, kíván-e hozzászólni?

Gáspár András: A fizetőparkolók bővítését nem anyagi, hanem forgalomtechnikai szempontok vezérelték. Aki látta a városközpontot a fizetőparkolók kialakítása előtt és látja most, az érzékelheti, hogy sokkal kevesebb jármű van a városban, bárhol, bármikor meg lehet állni. Akik a városközpontban dolgoznak és a munkahelyüknél nem parkolhatnak, azok szorulnak ki a környező utcákba. Ezeket az utcákat terheltük fizető parkolók kialakításával. Amennyiben a fizetőparkolók a környező utcákban megvalósításra kerülnek, két megoldás van. Egyrészt parkoló automatákat kell elhelyezni, másrészt jegyszedőket kell alkalmazni, aminek 6.700 eFt-os éves szintű bérköltség vonzata van. Ezen felül mintegy 2 millió forint munkaruha és egyeb juttatás terhelné a céget. Az automaták beruházása 16 millió forint lenne. Felhívom a figyelmet, hogy a határozati javaslatban nincsen bent, de az anyagban szerepel, hogy ezt ez évben nem tudjuk kigazdálkodni. Ehhez hitelt kell a társaságnak felvenni, de jelenleg is van hitelszerződésünk az OTP-vel a jelenlegi automatákra, ezért veszteséges a temető és nagyon kevés a nyeresége a parkolónak. Hitelt más pénzintézettől nem tudunk felvenni, ezért hoztam javaslatban, hogy az önkormányzattól tagi hitelt kapjunk. Nem javaslom azt, hogy utcánként szavazzanak, hanem mondja ki a közgyűlés azt, hogy nem lesz fizetőparkoló bővítés. A régi piac esetében úgy járunk el, ahogy a közgyűlés dönt. A Kertmozi mellett akkor tudunk burkolt parkolót kialakítani, ha valahonnan bevételünk van.

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Gáspár András: Felhívom a figyelmet, hogy a határozati javaslat 2. pontja nem tartalmazza a fejlesztéseket.

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A határozati javaslat 3. pontjában javaslom: A Közgyűlés a VIA Kanizsa Kft. üzleti tervének 2. sz. melléklete szerinti javasolt temetői szolgáltatási díjakkal készítsen egy rendelettervezetet, tehát a díjakat most ne fogadjuk el, hanem az itt javasolt díjakkal készüljön el a rendelettervezet.

Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A június 10-i határidő tartható?

Gáspár András: Igen, tartható.

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 4. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Gáspár András: Szakmai szempontból rossz eljárás az, ha egy utcaszakaszon bővítünk, a másikon pedig nem.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Vásárcsarnok parkolója fizető parkoló legyen, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Gáspár András: A Király u. 23. sz. alatti ingatlannál csak addig gondoltunk fizető parkoló alkalmazására, amíg az önkormányzat nem adja el az ingatlant. Ott jegyszedő állna, a területet karban tudnánk tartani.

Cserti Tibor: Az autóbuszoknak külön tarifát kell meghatározni?

Gáspár András: A rendelet szerint 4-szeres.

Cserti Tibor: 1 órára egy autóbusznak 200 forint díjat kell fizetni, ami nagyon kevés. Kérek javaslatot az emelésre.

Tüttő István: Azt a forrást mindenképpen meg kell teremteni, amely a fenntartásához szükséges. Egyelőre azokat az arányokat alkalmazzuk, amelyeket korábban meghatároztunk.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Király u. 23. sz. önkormányzati ingatlan fizető parkoló legyen, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a régi piac területét vonjuk ki, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 7 szavazattal, 12 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Szent Imre utca fizető parkoló övezet legyen, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Csengery utca (Szent Imre u. – Zrínyi u. között) utca fizető parkoló övezet legyen, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Zrínyi utca (Csengery u. – Katona J. u. között) fizető parkoló övezet legyen, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Rozgonyi u. (Sugár u. – Hunyadi u. között) fizető parkoló övezet legyen, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 9 szavazattal, 10 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Kölcsey u. parkoló fizető parkoló övezet legyen, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Sugár utca (Rozgonyi u. – Kazinczy u. között) fizető parkoló övezet legyen, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 10 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Felsőtemplom melletti zsákutca fizető parkoló övezet legyen, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A június 30-i határidővel a rendszer bevezethető-e?

Gáspár András: Bevezethető, csak abban nem döntött az önkormányzat, hogy automata legyen-e vagy jegyszedő. Leírtam a beszámolóban, hogy tagi hitelt szeretnénk kérni finanszírozási formában, amit tárgyalt a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság is.

Tüttő István: Visszatérünk rá.

Gáspár András: Ebben az esetben hiába döntött úgy a közgyűlés, nem tudom megvalósítani.

Tüttő István: Nem tudunk forrást biztosítani.

Cserti Tibor: Javaslom, hogy a vásárcsarnoknál autóbuszok esetében óránként 500 forint legyen a parkolási díj.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

 

109/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a VIA Kanizsa Kft. 1998. évi beszámolóját, egyszerűsített éves beszámolóját, könyvvizsgálói jelentését elfogadja és jóváhagyja.

2. a VIA Kanizsa Kft. 1999. évi programját és üzleti tervét elfogadja.

    1. a VIA Kanizsa Kft. üzleti tervének 2. sz. melléklete szerinti javasolt temetői szolgáltatási díjakkal egyetért.
    2. Utasítja a polgármestert, hogy a temetői díjakat meghatározó 10/1998. (III.24.) sz. önkormányzati rendelet módosítására vonatkozó javaslatot terjessze a közgyűlés elé.

      Határidő: 1999.június 10.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. A VIA Kanizsa Kft. üzleti tervében szereplő parkolási díj emeléssel 1999. július 01-i hatállyal egyetért (I. övezet 120.- Ft/óra, II övezet 100.- Ft/óra)
    4. a fizető parkoló övezet bővítésével – 1999. július 01-i hatállyal – az alábbiak szerint egyetért:

  1. Vásárcsarnok parkolója személyautó

autóbusz

50.- Ft/óra

500.-Ft/óra

2. Király u. 23. sz. önkormányzati ingatlan

50.- Ft/óra

3. Szent Imre utca

100.- Ft/óra

4. Csengery utca (Szent I.-Zrínyi u. között):

120.- Ft/óra

5. Zrínyi u. (Csengery u.-Katona J. u.között)

100.- Ft/óra

6. Kölcsey u. parkoló

120.- Ft/óra

7. Sugár u. (Rozgonyi u.-Kazinczy u. között)

100.- Ft/óra

8. Felsőtemplom melletti zsákutca

100.- Ft/óra

 

Határidő: 1999. június 30.

Felelős : Gáspár András ügyvezető

 

 

21.) Előterjesztés munkahelyteremtő beruházások létesítéséhez kapcsolódó önkormányzati kedvezményekről (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és az “A” variációt támogatta azzal a megkötéssel, hogy az 1. pontban a 25 fő helyett 10 fő kerüljön megállapításra.

Tüttő István: A közgyűlésnek emellett mindig lesz joga arra, hogy néhány ügy kapcsán egyedi elbírálásra kerüljön sor.

Tóth László: Az előterjesztésben megfogalmazásra kerültek a garanciák. Kérem megjeleníteni a határozati javaslat 4. pontjaként, hogy amennyiben nem valósulnak meg ezek a beruházások, akkor a pénzeszközöket vagy a területet szerezzük vissza. Tehát a garanciák kerüljenek megfogalmazásra a határozati javaslatba.

Tarnóczky Attila: A határozati javaslat 3. pontjának harmadik francia bekezdését az első sor után kell írni, azt követi a többi.

Zsoldos Ferenc: Változatlanul meghagynám a határozati javaslat “A” variációjának 1. pontjában meghatározott 25 főt meghaladó szintet, mert a 70%-os kedvezmény eléggé nagy, és ehhez képest a 10 főt alacsonynak tartom. Javaslom az 1. pont változatlanul hagyását.

Tóth László: Ez a kedvezményes területértékesítés mekkora területre vonatkozik? Ha pl. 25 vagy 10 fős munkahelyet akar valaki létesíteni és kér 3 ha-nyi területet, akkor arra is vonatkozik ez a kedvezmény? Ezt is le kellene szabályozni.

Tüttő István: Könnyen előfordulhat, hogy egy GE TUNGSRAM szintű társaság kb. egy milliárd forintos beruházást végez de csak 25 főt alkalmaz. Annak a csomagológyárnak - amely esetleg városunkba települ - is meg fogja haladni a beruházás értéke ezt az összeget, de szinte csak automaták végzik a feladatot. Nem biztos, hogy csak munkahelyteremtést kell támogatnunk.

Tarnóczky Attila: Ennek az előterjesztésnek az a célja, hogy egy készülő befektetési kiadványban valamilyen, a közgyűlés által jóváhagyott kedvezménysorozat megjelenhessen. Ezt tovább pontosítani felesleges. A polgármesternek az a feladata, hogy ezen keretek között előzetes megállapodásra jusson a befektetni szándékozókkal. Minden egyes ajánlatot a bizottságok elé kell vinni.

Tóth László: Fenntartom azon álláspontomat, hogy vagy értékhatárhoz, vagy területnagysághoz kell kötni a mértéket. Ha pl. idejön Mongóliából egy rideg tevetartó és 10 főt foglalkoztat, de 2700 ha területre van szüksége, akkor ugyanúgy a 70%-os kedvezményt biztosítjuk, mintha idejönne egy világcég?

Tarnóczky Attila: Ahhoz kérünk közgyűlési felhatalmazást, hogy mit írhatunk a kiadványba, amely nagyon sürgős lenne, mert a következő kiállításon be kellene mutatni. Túl nagy a súlya a dolognak.

Tüttő István: Fodor képviselő kéri, hogy “biztosíthatja”, szóra változtassuk a “biztosítja” szót, ami egyfajta rugalmasságot biztosít a számunkra.

Cserti Tibor: A Kereskedelmi és Iparkamara véleményét tolmácsolom. “Üdvözlünk minden lehetőséget, amely a terület gazdasági növekedését elvileg lehetővé teszi, de kell mondani a 4. pontban, hogy a szerződés garanciális elemeit a kedvezményekre való tekintettel bővíteni kell.” A garanciális elemeknek, vagy az alkalmazandó garanciális elemeknek, illetve a szerződés típusnak a konkrét megszerkesztésére vonatkozóan kérjük fel a jegyzőt, hogy valamilyen záros határidőig ezeket dolgozza ki és terjessze az illetékes bizottságok elé.

Törőcsik Pál: A határozati javaslatban jelenítsük meg a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság által javasolt 10 főt. Aki már 10 főt foglalkoztat, annak nagyon jelentős vállalkozása van városunkban. Egyetértek Tóth László képviselővel a szabályozást illetően, de úgy gondolom, hogy ez legyen a bizottságok feladata.

Tüttő István: Nemcsak megígérni kell a foglalkoztatást, hanem garantálni is, legalább a kedvezmény idejéig.

Röst János: Az első pontban a kedvezmény mértéke és a foglalkoztatottak aránya pont fordítottan arányos. Az tűnik ki az anyagból, hogy minél kevesebb főt foglalkoztat, annál kevesebbért veheti meg a területet.

Kálócziné Éberling Márta: Az anyagban a kedvezmény mértéke szerepel. Az előterjesztésnek az a célja, hogy a befektetőket a kedvezmények fajtáiról tájékoztatni tudjuk. Konkrét befektetések esetén természetesen lehet különböző garanciákat meghatározni. Tóth képviselőnek válaszolnám, hogy általában a beépítési százalék határozza meg a befektető által vásárolni kívánt terület nagyságát, ugyanis ő tudja, hogy hány m2-es csarnokot szeretne építeni. Nincs értelme tehát előre szabályozni ezeket a kérdéseket.

Tüttő István: Javaslom, hogy azt is határozzuk meg, hogy a maximális kedvezmény mekkora lehet, mert nem biztos, hogy nekünk azonnal a legnagyobb kedvezményt kell ajánlatni.

Kelemen Z. Pál: Helyi viszonylatban 50 főt foglalkoztató cég már nagyvállalatnak számít.

Törőcsik Pál: Javaslom, hogy az 1. pontnál 10-25 fő foglalkoztatásáig 60%-os kedvezmény legyen, 25-50 főig pedig a előterjesztésben meghatározott kedvezmény.

Budai István: Véleményem szerint a % a kedvezmény mértékére vonatkozik.

Röst János: A határozati javaslatban a vételár a forgalmi érték százalékában van meghatározva, tehát 10-20-30% kedvezményt kap.

Cserti Tibor: Javaslom, hogy a meghatározás a következő legyen: Pl. 100 fő feletti foglalkoztatás esetén a vételár a forgalmi érték 90%-ig terjedhet.

Dr. Fodor Csaba: Ha úgy jobb lenne, akkor a 70-80-90 % helyett legyen 30-20-10%.

Budai István: A szöveg akkor lenne értelmes, ha nem szerepelne benne a vételár szó.

Törőcsik Pál: Azt rögzítsük, hogy az egyes esetekben az adható kedvezmény hány százalék.

Tüttő István: Úgy kellene megfogalmazni, hogy a vételár után kettőspont legyen, majd a forgalmi érték százaléka szerepeljen.

Aki egyetért azzal, hogy a biztosítja szó helyett biztosíthatja szerepeljen, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Törőcsik alpolgármester úr javasolta, hogy 10 fő és 25 fő közötti foglalkoztatás esetén 40% szerepeljen. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a szövegben az szerepeljen, hogy a vételár a forgalmi érték 30-20-10%, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Tarnóczky alpolgármester úr javasolta, hogy a vételárat 2 év után kell fizetni 3 év alatt 30-30-40%-os megoszlásban amennyiben min. 50 főt foglalkoztat, vagy zöldmezős beruházást hajt végre. Ez együttes feltétel?

Kálócziné Éberling Márta: A szándék az volt, hogy a két feltétel együttesen valósuljon meg és ha valaki minden feltételnek megfelel, akkor a lehető legnagyobb kedvezményt kapja.

Tüttő István: Aki az előbbi javaslattal egyetért azzal a kielégítéssel, hogy a két feltétel között és szó szerepeljen, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Cserti Tibor: Az javasoltam, hogy a garanciális elemeket az önkormányzat érdekében erősíteni kell. Az ezzel kapcsolatos szerződéstípusokat és garanciális elemeket a jegyző vezetésével a hivatal dolgozza ki. Ennek az életbelépésére egy hónapon belül nyílik lehetőség.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a szerződésbe a garanciális elemeket be kell építeni, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a jegyző június 30-ig dolgozza ki azokat a garanciákat, amelyek az előbbi javaslatban nem szerepelnek, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

110/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.) egyetért azzal, hogy munkahelyteremtő beruházások létesítéséhez az önkormányzat az alábbi kedvezmények valamelyikét biztosíthatja:

a.) Kedvezményes területértékesítés 10 főt meghaladó termelő zöldmezős beruházás esetén

- 10–25 fő foglalkoztatása esetén a vételár a forgalmi érték 40%-a

b.) a vételárat 2 év után kell fizetni 3 év alatt 30-30-40%-os megoszlásban amennyiben min. 50 főt foglalkoztat és zöldmezős beruházást hajt végre

    1. felhatalmazza a polgármestert, hogy a befektető igényének és az önkormányzat érdekeinek legmegfelelőbb kedvezményben részesítse a befektetőt. A szerződésbe az önkormányzati garanciákat be kell építeni
    2. Felelős : Tüttő István polgármester

    3. felkéri a jegyzőt, hogy a garanciális elemek és szerződéstípusok konkrét megszerkesztésére vonatkozóan dolgozzon ki javaslatot és azt terjessze az illetékes bizottságok elé.

Határidő: 1999. június 30.

Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző

 

 

22.) Előterjesztés a Petőfi u. 5. szám alatti épület irodaház funkcióba történő hasznosításáról (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem támogatta, hogy az épületben pártok és társadalmi szervezetek kapjanak helyet és úgy foglalt állást, hogy 1999. december 31-ig az épület ilyen jellegű hasznosításával egyetért, és mindent el kell követni annak érdekében, hogy ez az ingatlan kikerüljön az önkormányzat vagyonából.

Törőcsik Pál: Mindkét változat 4. pontja azonos, de a megállapított rezsiköltségekkel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy ha a pártoknak ilyen mértékű költséget kell fizetniük, akkor a helyiségek üresen maradnak. Véleményem szerint más összeget kell megállapítani.

Tüttő István: A költségek arányban állnak a helyiségek nagyságával és a használati idővel. A rezsit mindenkinek fizetnie kell.

Kálócziné Éberling Márta: A tavalyi közüzemi számlák alapján számoltuk ki a 300Ft/m2/hó díjat, ami annál magasabb, minél kevesebb bérlője van az ingatlannak. Ha minden helyiségnek lesz bérlője, akkor korrigálni lehet majd az összeget.

Bicsák Miklós: Az A változatot támogatom, mert a kiadásainkat csökkenteni kell. A piacgazdaság lehetővé teszi, hogy csak az béreljen helyiséget, aki meg is tudja fizetni az árát.

Tüttő István: Az épületben olyan szervezetek is elhelyezésre kerülnek, akikkel az önkormányzatnak együtt kell működnie. Ne határozzuk meg, hogy csak december 31-ig maradhatnak az épületben.

Tarnóczky Attila: Az épületben került elhelyezésre a Zala Rádió is. Mi lesz akkor, ha ezt az épületet eladjuk? Úgy gondolom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság információhiány miatt javasolta az értékesítést. Véleményem szerint az épületet már nem lehet eladni. Tájékoztatnám a közgyűlést arról, hogy rengeteg civil szervezet keres meg minket azzal, hogy helyiségigényüket elégítsük ki. A pártok elhelyezése megoldott, sokkal olcsóbban, mint az a tervezetben szerepel. Önkormányzati ingatlanokat használnak ingyen, de ha itt kerülnének elhelyezésre, akkor a felszabaduló helyiségeket hasznosítani lehetne.

Dr. Fodor Csaba: Valóban nem állt rendelkezésünkre elég információ, éppen ezért ez az előterjesztés alkalmatlan arra, hogy véleményt mondjunk róla. Egyetértek azzal, hogy a pártok beköltözzenek az épületbe, de határozzuk meg, hogy mekkora területet foglalhatnak el. Ha nem fizetnek rezsit, akkor előfordulhat az is, hogy két emeletre tartanak igényt. Kérem, hogy a bizottság következő ülésére a Polgármesteri Hivatal illetékes osztálya készítsen részletes szintenkénti alaprajzot bejelölve, hogy melyik egyesület melyik helyiségre tart igényt. Ezen kívül a rezsiköltséget pontos számítás támassza alá, mert csak ezek ismeretében lehet határozati javaslatot készíteni.

Cserti Tibor: A bizottság nem látta akadályát a bérleti joggal terhelt értékesítésnek. Napoljuk el a témát.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

111/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Petőfi u. 5 sz. alatti épület irodaház funkcióban történő hasznosításáról szóló napirendet 1999. május 18-ig elnapolja.

Felkéri a polgármestert, hogy az új előterjesztéshez mellékelje az épület szintenkénti alaprajzát, mely tartalmazza, hogy az egyes szervezetek mely helyiségre tartanak igényt. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a pontos számításokon alapuló rezsiköltségeket is.

Határidő: 1999. május 18.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

23.) Előterjesztés az Autó-Kárpáti Kft területvásárlási kérelméről (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Dr. Csákai Iván: Az ÉK-i városrészben biztosítani kellene az átjárást.

Kálócziné Éberling Márta: Amikor az ingatlan értékesítéséről volt szó, akkor a testület úgy döntött, hogy nem kötelező megépíteni a gyalogutat. Egyébként még mindig marad egy 105 m-es földterület, ahol az út kialakítható.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

112/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy az AUTO-KÁRPÁTI Kft. (Nagykanizsa, Balatoni u. 31.) a nagykanizsai 1847/25 hrsz-ú ingatlanának bővítéséhez az Önkormányzat tulajdonában álló 1847/44 hrsz-ú ingatlanból 20 m széles területsávot, azaz kb 720 m2-t vásárolhasson 3.800 Ft/m2 áron.

Határidő: 1999. augusztus 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

24.) Előterjesztés az Erzsébet téri rekonstrukcói pályázatáról (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Tüttő István: Az eddigi tervek mindegyike jó ötleteket tartalmaz ezért el kell gondolkodnunk azon, hogy szükség van-e újabb tervek kidolgozására. Mindegyik tervből ki kellene emelni a legjobb részeket és azokat kellene megvalósítani.

Zsoldos Ferenc: A Városvédő Egyesület fontosnak tartja, hogy az államiság 1000. évfordulója alkalmából az Erzsébet tér teljes rehabilitációja megtörténjen és az erre utaló emlékmű elhelyezésre kerüljön. Javasoljuk, hogy az önkormányzat a fenti feladatok megvalósítására írjon ki pályázatot és hogy Szent István emlékműve kerüljön felállításra. Kérem, hogy mérlegeljék a pályázat kiírásának lehetőségét, melynek forrása egyébként rendelkezésre áll.

Véleményem szerint ha az átvilágításra 53 millió Ft-ot tudunk fordítani, akkor van pénz a tér rekonstrukciójára és a millennium méltó megünneplésére is.

Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság támogatta az előterjesztést. Sajnos a pályázat kiírását anyagi okok miatt több bizottság is elutasította, bár annak szükségességével egyetértett.

Tüttő István: Nincs értelme új pályázatot kiírni akkor, amikor a már meglévők kivitelezésére sincs pénzünk.

Tarnóczky Attila: Én csodákat várok az átvilágítástól, amire a kórház is jó példa. A Városvédő Egyesület céljaival egyetértek, de véleményem szerint a városban vannak olyan közterületek, amelyek jobban rászorulnának a felújításra. A javaslatot nem támogatom, mert a megvalósításra nincs pénzünk.

Zsoldos Ferenc: Bízom benne, hogy a csoda bekövetkezik. A Városvédő Egyesület azzal a kéréssel fordult a polgármesterhez, hogy a terveket terjessze az illetékes fórumok elé. Ha erre a tervre nincs szükség, akkor azt el kell utasítani, ám kötelességemnek éreztem, hogy a Városvédő Egyesület szándékát szóban is megerősítsem.

Tarnóczky Attila: Senkinek a jó szándékát nem kérdőjeleztem meg, csak arra utaltam, hogy amennyiben támogatjuk a javaslatot, úgy felelőtlenek vagyunk.

Röst János: A szándék nemes, de sajnos Tarnóczky alpolgármester úrnak van igaza. Ha a pályázat kiírásra kerül kérem, hogy abban az emlékmű szó ne szerepeljen, az anyag csak a tér rendbetételére vonatkozzon.

Tüttő István: Aki az A változattal ért egyet, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 6 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Aki a B változattal ért egyet, kérem szavazzon.

A közgyűlés 10 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a közgyűlés mondja ki, hogy a terveket sajnos anyagi okokból nem tudja támogatni, kérem szavazzon.

A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

113/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1999. évi költségvetés lehetőségeire figyelemmel nem lát lehetőséget arra, hogy az emlékmű előkészítő tervpályázatát ez évben kiírja.

Felkéri a polgármestert, hogy a pályázati lehetőségek körében vizsgálja meg az előkészítés és a megvalósítás ütemezhetőségét, együttműködve a Városvédő Egyesülettel.

Határidő: 1999. június 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

felkérésre Lovrencsics Lajos egyesületi elnök

 

25.) Javaslat Nagykanizsa-Miklósfa és Nagykanizsa-Palin városrészek csatornázásához hitelfelvételi kezesség vállalására, beruházási okmány módosítására és céltámogatás ÁFA tartalmának lemondására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Bicsák Miklós: Kérem, hogy a határozati javaslatot fogadjuk el.

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 3. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 4. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 5. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 6. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

114/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a Nagykanizsa-Miklósfa Csatornamű Társulat részéről felvételre kerülő 80.000 eFt-os hitelre és járulékaira a kezességet vállalja.
    2. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a készfizető kezes nyilatkozatot írja alá.

      Határidő: 1999. április 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. a Nagykanizsa-Palin Csatornamű Társulat részéről felvételre kerülő 40.000 eFt-os hitelre és járulékaira a kezességet vállalja.
    4. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a készfizető kezes nyilatkozatot írja alá.

      Határidő: 1999. április 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    5. a Miklósfa városrész csatornázásának a 3/1999. sz. közgyűlési határozattal jóváhagyott beruházási programjának a 9. pontját a 2. sz. melléklet szerint módosítja.
    6. Felhatalmazza a polgármestert a módosított beruházási program aláírására.

      Határidő: 1999. április 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    7. a Palin városrész csatornázásának a 4/1999. sz. közgyűlési határozattal jóváhagyott beruházási programjának a 9. pontját a 3. sz. melléklet szerint módosítja.
    8. Felhatalmazza a polgármestert a módosított beruházási program aláírására.

      Határidő: 1999. április 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    9. a Miklósfa városrész csatornázására az 1998. évi Önkormányzatok közlönyének 7. számában közzétett kormányközlemény alapján 297 sorszámon odaítélt 125.400 eFt céltámogatás ÁFA tartalmáról, azaz 25.080 eFt-ról lemond.
    10. Határidő: 1999. április 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    11. a Palin városrész csatornázására az 1998. évi Önkormányzatok közlönyének 7. számában közzétett kormányközlemény alapján 296 sorszámon odaítélt 52.200 eFt céltámogatás ÁFA tartalmáról, azaz 10.440 eFt-ról lemond.

Határidő: 1999. április 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

26.) Együttműködési megállapodás a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal (írásban)

Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

115/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal kötendő együttműködési megállapodás megkötésével.

Felkéri a polgármestert a megállapodás aláírására.

Határidő: 1999. május 10.

Felelős : Tüttő István polgármester

27.) Birkner Zoltán önálló képviselői indítványa (írásban)

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy az indítványt bizottsági szakaszba utaljuk, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 14 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

116/1999. számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Birkner Zoltán képviselőnek az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló rendeletének módosításával kapcsolatos önálló indítványának megtárgyalására felkéri a Szociális és Egészségügyi Bizottságot.

Határidő: 1999. május 15.

Felelős : Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 22.00 órakor bezárta. (Az ülésről hangfelvétel készült.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Lukácsa Erzsébet
Tüttő István
aljegyző
polgármester

 

 

1999. április 22. soron kívüli

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. április 22-én (kedd) 21.50 órakor tartott soron kívüli ülésén.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István és Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Karmazin József városi főépítész, Imre Béla, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Dusnoki Ágnes osztályvezető-helyettes, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán irodavezető, Bodzai Tiborné személyzeti vezető.

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.

 

Tüttő István: Köszöntöm képviselőtársaimat, kedves vendégeinket és az apparátus megjelent tagjait.

Megállapítom, hogy a képviselők több mint fele jelen van, ezért az ülés határozatképes azt megnyitom.

Tíz képviselő kezdeményezte a Javaslat a “Zala Megyei Közbiztonságért Közalapítvány” kuratóriumi tagjának megválasztására című előterjesztés napirendre vételét. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja:

 

1.) Javaslat a “Zala Megyei Közbiztonságért Közalapítvány” kuratóriumi tagjának megválasztására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

117/1999. számú határoza

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a “Zala Megyei Közbiztonságért Közalapítvány” felkérésére a kuratórium tagjának Törőcsik Pál alpolgármestert delegálja.

Határidő: 1999. április 29.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 22.00 órakor bezárta. (Az ülésről hangfelvétel készült.)

 

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Lukácsa Erzsébet
Tüttő István
aljegyző
polgármester

 

 

1999. május 4. soron kívüli 1.

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. május 4-én (kedd) 14.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, GyörekLászló, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Fernc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelent:.Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Beznicza Miklós, Dr. Nemesvári Márta, Szabó Lászlóné, Kálócziné Éberling Márta osztályvezetők, Bíróné Mike Éva, Borsos Péterné a 4. sz. Óvoda vezetője, Horváth Györgyné az 5. sz. Óvoda vezetője, Tóth Lajos az Érdekegyezető Tanács munkavállalói oldalának képviselője,Papp Péter a Városi Kórház gazdasági igazgatója, Szabóné Bohrát Margit, Sajni József, Bázár Elemérné, Faller Zoltán, Mezriczky Lajos, Cseke Zoltán, Szabó Edit, Dózsáné Farkas Márta, Édesné Busch Aranka, Dr. Benedek József könyvvizsgálók.

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.

Tüttő István: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, az apparátus tagjait és kedves vendégeinket.

Megállapítom, hogy a képviselők több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

A mai közgyűlésen csak azok az osztályvezetők vesznek részt, akik a napirendi pontok kapcsán érintve vannak.

Tóth László: Javaslom, hogy a 6. napirendi pontot a 3. napirendi pontként tárgyaljuk, mivel célszerű lenne a zárt ülésre javasolt napirendi pontokat egymás után megtárgyalni. Így a 4. napirendi pont megmaradna negyediknek, a 3. napirendi pont 5., az 5. napirendi pont pedig 6. lenne.

Dr. Baranyi Enikő: Megítélésem szerint az 1. és a 3. napirendi pontok nem igénylik a zárt ülésen való tárgyalást, így nem tartom szükségesnek az előrehozatalát.

Tüttő István: Aki el tudja fogadni a napirendi pontokat, kérem szavazzon.

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért Dr. Baranyi Enikő képviselő javaslatával, - a 3, 4., 5. napirendi pontok az 1., 2. 3. napirendi pontokként szerepeljenek - kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért az 1., 2., 6. napirendi pontok zárt ülésen való tárgyalásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok:

1.) Tájékoztató az 1999/2000. tanévi óvodai jelentkezésekről és általános iskolai beiratkozásokról (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

2.) Előterjesztés a Fő u. 7. szám alatti irodák értékesítéséről (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

3.) Javaslat a Városi Kórház kerítésének felújítására (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

4.) Javaslat oktatási-nevelési intézmények vezetőinek megbízására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

5.) Javaslat könyvvizsgálói feladatok ellátására szóló megbízásra (ír.)

Előadó: Tüttő István polgármester

6.) Előterjesztés “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakett adományozására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

  1. Tájékoztató a saloi utazásról (szóban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

 

 

Napirend előtt

 

Tüttő István: Engedjék meg, hogy körünkben üdvözöljem Dr. Tuboly Mariannát, mint Nagykanizsa Megyei Jogú Város új jegyzőjét.

Dr. Tuboly Marianna: Köszönöm Polgármester úr szavait, valamint a képviselő-testületnek az irántam érzett bizalmát. Munkám során törekedni fogok arra, hogy a törvényesség megóvása mellett pozitív javaslatokkal is segítsem a közgyűlés munkáját.

Birkner Zoltán: Tisztelettel köszöntöm a FIDESZ-frakció nevében a jegyzőnőt, munkájához sok szerencsét kívánunk.

Kelemen Z. Pál: Tisztelettel köszöntöm az MSZP-frakció nevében a jegyzőnőt, munkájához sok szerencsét és türelmet kívánunk.

Dr. Baranyi Enikő: Tisztelettel köszöntöm jegyzőnőt a Kisgazdapárt-MDF frakció nevében, munkájához sok sikert kívánva.

Zsoldos Ferenc: Tisztelettel köszöntöm jegyzőnőt a Városvédő Egyesület nevében, eredményes jó munkát kívánva. Kívánom, hogy érezze magát otthon közöttünk.

Röst János: Tisztelettel köszöntöm jegyzőnőt az SZDSZ frakció nevében, jó munkát és kitartást kívánva.

Dr. Tuboly Marianna: Köszönöm a frakcióvezetők üdvözlő szavait. Megítélésem szerint a jegyző pártoktól független, elfogulatlan és szakmailag elkötelezett kell, hogy legyen, ennek fogok minden tekintetben megfelelni.

 

 

1.) Tájékoztató az 1999/2000. tanévi óvodai jelentkezésekről és általános iskolai beiratkozásokról (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

Balogh László: Az előterjesztést az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság, valamint az Érdekegyeztető Tanács is megtárgyalta. A törvényességnek megfelelően városi szinten biztosítjuk a gyermekek felvételét, a megszűnő álláshelyeken lévők további sorsának rendezésében pedig a Művelődési Osztály folyamatos koordinációval próbál segíteni, de ez nem jelenti bizonyos munkáltatói jogok átvételét. A létszámváltozás és a város gazdasági állapota indokolja a következő döntéseket. Mint előterjesztő a határozati javaslat 1. pontját visszavonom - jegyzőnő javaslatára -, mert annak eldöntése óvodavezetői hatáskörbe tartozik. Az Arany János úti és az Űrhajós úti óvodákban egy-egy csoport megszüntetését javasolja az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság. A szülők aláírásgyűjtést is végeztek, új határozati javaslatot is megfogalmaztak, de sajnos a város vezetésének a realitások talaján kell állnia. A csoportmegszűnés következménye a hat fő óvónő és három fő dajka elbocsátása. Az idei évben 67 gyermek nem bizonyult iskolaérettnek. Helyhiány miatt a Bolyai Iskolából 15 gyermek, a Kőrösi Iskolából 23 gyermek lett elutasítva. Szükségesnek tartjuk bizonyos általános iskolákban a tanulócsoport megszüntetést, amelynek 20 pedagógusi álláshely megszűnése lesz a következménye. Az óvodai megszüntetéssel kapcsolatos határozati javaslattervezetünket 9 szavazattal, 1 tartózkodással, az általános iskolai tanulócsoport megszűnésekre vonatkozó javaslattervezetet pedig egyhangúlag terjeszti az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság a közgyűlés elé.

Dr. Baranyi Enikő: Hivatkozom az Oktatási Törvény 102. §-ára, amely egyértelműen kimondja, hogy a fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, megváltoztatásával, feladatainak módosításával köteles érdekegyeztetést végezni. Megítélésem szerint igazi érdekegyeztetés nem volt, ez az előterjesztés pedig azt igényelte volna. Lesz olyan csoport és lesznek olyan csoportok bizonyos intézményekben, amelyekben a törvényi előírásoknak nagy átlagban igen, de konkrétan nem teszünk eleget. Ha utánaszámolnak, hogy mennyien vannak a beiratkozottak, és hány csoportot kívánunk elhelyezni az érintett előterjesztésben szereplő óvodákban, akkor egyértelmű, hogy ezen óvodák esetében az önkormányzat törvénysértést fog elkövetni. Megtekintettem két statisztikai táblázatot, az egyik az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság ülésén lett beterjesztve, a másik táblázatot pedig a közgyűlési előterjesztéshez kaptunk. Véleményem szerint vagy az egyik vagy a másik nem helytálló. Mely számadatok a helytállóak? Olyan törvényt még nem láttam, amely azt mondja, hogy 20 és 25 fő közötti átlagos egészséges gyerekkel kell egy csoportot kialakítani.

Cserti Tibor: Az elmúlt időszak egyik zárt ülésén hangzott el, hogy a tulajdonosi pozíció erősítésének irányában kényszerülünk továbbmenni, ami az anyagi konszolidációs kényszert jelenti. Megítélésem szerint a napközis tanulócsoportok számának alakulása az alapellátási feladatokhoz képest aránytalanságot tükröz. A Bolyai Iskola esetében 24 tanulócsoport van, a napközis csoportok száma 15, a tanulószobás csoportok száma 2, és ugyanez a helyzet a Zrínyi Általános Iskolában is. Figyelembe vette-e az előterjesztő az intézmények egymáshoz viszonyított arányait?

Bicsák Miklós: Nem tartom megfelelőnek azt az intézkedést, amelyet a testület kíván véghez vinni az óvodai csoportok megszüntetésével kapcsolatosan. Kérem a közgyűlést, adjon még egy év /2000. május 31-ig/ haladékot arra vonatkozóan, hogy ezen intézmények megmaradjanak a jelenlegi állapotban. Vegyük figyelembe a Dr. Baranyi Enikő által elmondottakat is.

Tüttő István: Idézek az Belügyminisztérium helyettes államtitkárának, Kara Pál úrnak a nyilatkozatából:

"Helyesen járnak el azok az önkormányzatok, amelyek felülvizsgálják intézményeik működését és racionalizálják azt.".

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Az Oktatási Törvény kötelezően előírja az önkormányzatnak az óvodáztatást öt éves kortól. Az intézménybe történő felvétel az intézmény vezetőjének a hatásköre. Remélem a testület nem hoz ma olyan döntést, hogy létszám feletti óvodáskorú gyermekeket kell felvenni. Az óvónő nem írhatja be a 3. életévét be nem töltött gyermeket az óvodába. A statisztikai adatok egy része - ami a bizottságokhoz került - október 15-i keltezésű. Az intézménybe beírt 3. életévét betöltött óvodás után az önkormányzat lekérheti a fejkvótát. Hivatalosan három alkalommal egyeztettem, egyszer a vezető óvónők fórumával és az érintett intézmények vezetőivel. A Művelődési Osztály nem tudja folyamatosan naprakészen követni a változást, és nem lehet összehasonlítani az iskolai adatokkal, hiszen a tankötelezettség teljesítése kötelező. Nem volt idő megnézni - mivel nem beiratkozás történik, hanem jelentkezés -, hogy ténylegesen hány gyermek van. A másik az 1999. októberi létszámtáblázat, amely becsült adatokat tartalmaz. A jelentkezésnek törvényi feltételei vannak és csak abban az esetben írható be az óvodáskorú gyermek, ha ezeknek megfelel. A végső számok szeptemberben derülnek ki, amikor az óvoda elkezdődik. A statisztika nem egy önkényesen megválasztott szempont szerint készült. Szakmailag az a legideálisabb, ha 20 vagy az alatti létszámmal foglalkoznak az óvodában, ami nyilvánvalóan gazdasági döntés is.

Az általános iskolák esetében is tanulócsoportokat szüntetünk meg. Ott is ideálisnak tartaná az intézmény vezetője, ha 52 tanulót továbbra is három első osztályos csoportba iskolázhatna be, csak ott más volt a megközelítés.

A tanulószobát és a napközis ellátást az oktatási törvényben 16 éves korig –amennyiben a szülő igényli -, köteles az önkormányzat biztosítani. Összehasonlítani azért nem lehet, mert teljesen más igény jelentkezik egy belvárosi iskolában, mint egy külvárosi vagy egy keleti városrészi iskolában. A szülők a beiratkozáskor nyilatkoznak arra vonatkozóan, hogy hányan kérik ezt a szolgáltatást. Két intézmény esetében soron kívül is javasoltuk egy tanulószobai csoport fedezetének elvonását.

Tarnóczky Attila: Az évek során, amikor a gyermeklétszám csökkent a szükséges csoportmegszüntetések megtörténtek. Akkor senkinek nem jutott eszébe törvénysértést emlegetni. Itt valóban álláshelyek megszűnéséről van szó, de az Érdekegyeztető Tanáccsal a tárgyalásokat lefolytattuk. Az előterjesztés az iskolákat érinti, mégis az óvodákról folyik a vita. Ez a folyamat hónapokkal ezelőtt elkezdődött, mindenki tájékoztatva lett arról, hogy mire készülünk. Az egy év haladék körülbelül 10 millió Ft-os költségkihatást jelent az önkormányzat számára.

Zsoldos Ferenc: Egyetértek a Dr. Baranyi Enikő által elmondottakkal. Véleményem szerint nemcsak a határozati javaslat első, hanem a második pontja is sérti az érvényben lévő törvényt. Jelzem, hogy a négy óvodába beírt gyermeklétszám meghaladja a 25 főt. Amennyiben ezeket a határozati javaslatokat elfogadjuk, nagyon helytelenül döntünk. Megfelelőnek tartottam volna, ha az 1. számú mellékletben az intézmény mellett feltüntetésre került volna, hogy mekkora volt az intézményben eddig engedélyezett csoportlétszám is. Miért került elutasításra sor? Azt a gyermeket, aki a 3. életévét még nem töltötte be, a vezető óvónő nem írhatja be. Az élelmezési napokat ne keverjük össze mással, hiszen a norma a beírt gyermekek után jár. Ha beteg a gyermek, a norma akkor is jár. Véleményem szerint a csoportmegszűnést a statisztikai adatok nemhogy nem indokolják, hanem egyszerűen nem teszik lehetővé.

Kelemen Z. Pál: Egyetértek Bicsák képviselőtársammal abban, hogy drasztikus módszerhez folyamodtunk. Számolunk azzal, hogy a következő évben mindig kevesebb gyerek lesz. A tény az, hogy három éven belül meg fognak szűnni ezek az intézmények.

Dr. Baranyi Enikő: Nem látom azt a hosszú távú programot, ami valóban egy következetes racionalizálást tenne lehetővé. Tisztában vagyok azzal, hogy lehetetlen a testületet másfajta döntésre bírni, persze ez egyfajta kényszerpálya is. Azt a rossz utat választjuk, hogy három óvodában úgy szűkítünk, hogy közben az ottani óvoda fajlagos költségei mégiscsak emelkedni fognak. Egy év múlva ugyanez a testület akarja majd kimondani, hogy nagyon ráfizetéses intézményei a városnak. A nevezett óvodával kapcsolatban azt is el kell mondanom, hogy a törvényi előírások betartása és a jelentkezők száma alapján négy csoport lenne az ideális.

Tóth László: Kérem Polgármester urat, hogy az április 22-én elfogadott SZMSZ szerint legyen szíves a vitát levezetni.

Tüttő István: Mérlegelni fogom, de nem biztos, hogy azzal jutunk előbbre, ha mereven ragaszkodunk a szabályokhoz.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Az új testületi tagok valóban nem láthatták azt az oktatási koncepciót és az annak részét képező óvodai koncepciót, amely 1997-ben készült el. Ebben az anyagban a csoportszám-csökkenést teljesen egyértelműen prognosztizáltuk. Sajnos a született gyermekek száma még további csökkenést mutat. Ugyanez történik az iskolák esetében is. A fejkvótát valóban a gyermekekre kapjuk meg, csak a bekerülési költség nem esik egybe a fajlagos költséggel. Az új előírásnak megfelelően a legideálisabb az lenne, ha a négy csoporttal rendelkező óvodában (a helyiségeket tekintve) a felszabaduló óvodai csoport helye tornaszoba lenne.

Tarnóczky Attila: Dr. Baranyi Enikő képviselőasszonnyal vettem részt azon a szülői értekezleten, ahol tájékoztattam a szülőket a terveinkről. Ez a folyamat oda torkollik, hogy az egyik óvoda kiürül, beköltözik a másik két épületbe. Olyan megoldást kellene találni, ami gondjainkat enyhíti pl a szociális otthonok tekintetében, és semmiképpen sem eredményezi azt, mint Kiskanizsán, ahol széthordták az épületet. A csoportmegszűnés kizárólag a gyermeklétszám csökkenés következménye. Igazságosabb, ha a terhekből is több intézmény részesül, mintha egyetlen intézmény alkalmazottjaira nehezedne. Zsoldos képviselő úr felvetésére válaszolom, hogy azok a gyerekek, akiket említettem, bölcsődében maradhatnának egy évig, amit a törvény megenged. Amikor a bölcsődéből kikerülnek, javulni fog a létszámmutató az óvodákban, a bölcsődében pedig romlani fog. A 25 feletti létszámok esetében nem az osztály, nem a testület utasítja az óvodavezetőket, hanem ez saját döntésük. Csupán jelentkezések történnek nem beiratkozások és abba, hogy hány gyermeket vesznek fel, abba van beleszólásunk a csoportmegszűnések miatt.

Balogh László: Felvettük a három óvodával a kapcsolatot. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság a három óvoda egy-egy képviselőjéből és a bizottság három képviselőjéből álló ad hoc bizottságot hozna létre. Egy több ezres adatnyilvántartás kapcsán a napi folyamatosság biztosítása a nyilvántartásban néha pontatlanságokkal járhat együtt. Olyan döntéseket kell hoznunk, melyet az előző testület sok esetben nem mert meghozni.

Zsoldos Ferenc: Mit takar a 27, illetve az 52 fő elutasítása?

Dr. Pintérné Grundmann Frida: A Rózsa úti óvodában a létszám indokolta az elutasítást. A visszautasított gyerek szüleinek nagy része úgy döntött, hogy ebben az évben még visszatartja a gyermekét a bölcsődében, vagy pedig nem viszi még óvodába, ha az az óvoda nem tudja felvenni.

Röst János: Hiányolom, hogy az érintett vita kapcsán még nem hangzott el az intézményvezető véleménye. Könnyebb helyzetben lennénk, ha előttünk lenne egyfajta elképzelés az intézmények sorsáról. Kérem a közgyűlést, hogy ez minél hamarabb kerüljön elénk.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy hallgassuk meg az intézményvezetőket, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Horváth Györgyné: Horváth Györgyné vagyok az 5. számú óvoda vezetője. Szeretnék köszönetet mondani azon képviselőknek, akik bennünket képviselnek és nemcsak az anyagi helyzetet nézték, hanem a szakmai kérdéseket is fontolóra vették. Kérem, gondolják meg, hogy szakmailag vagy anyagilag éri-e meg a városnak, hogy a csoportösszevonásokat végrehajtsák. Alpolgármester úrtól azt az információt kaptuk, hogy csoportösszevonásról van szó. A Művelődési Osztály vezetője említette, hogy az óvodai felvételnél nem beiratások folynak, hanem jelentkezések, amelyek folyamatosan történnek. Jelenleg 90-95 gyermekünk van az Űrhajós Óvodában 4 csoportra és a Corvin óvodában is folyamatosan növekszik a létszám. Korábban 6 csoport működött az Űrhajós Óvodában, de 1995-ben kettő csoportot megszüntettek, pedig van autista csoportunk és konduktív pedagógia is működik nálunk. Hogyan képzelik a működést? Ha nem tudnak összevonásokat létrehozni, tehát ha nem tudják elcserélni, illetve eladni az intézményeket, akkor két kolléganőnek fel kell mondani és 3 csoporttal működünk tovább 26-28 fős létszámmal. Szakmai programunkat elfogadták és jónak találták a szakértők, melynek keretében az Űrhajós és a Corvin utcai óvodában művészetekre nevelés folyik és az óvodai differenciált bánásmód rendszere is megvan, melyre ezen a környéken nagy szükség van. Háromféle környezetből járnak hozzánk a gyermekek: a gyermekotthonból (20 kisgyermek), a Citromszigetről, valamint a Palinból és a Garay utcából. Mindez nagyon komoly differenciált bánásmódot igényel az óvónők részéről és ezt a szakmai munkát csak úgy lehet végezni, ha 25 fős létszám alatt vannak a csoportok. Kérem, ha nincs elképzelésük arról, hogy lesz-e óvodaeladás, vagy csere, akkor 2000. május végéig, vagy augusztus végéig halasszák el ezeknek a csoportösszevonásoknak a határidejét.

Borsos Péterné: Borsos Péterné vagyok a 4. számú Óvodaegység vezetője. Ha azon ígéret, hogy egy-egy csoport megszűntetésével az intézmények élete nyugodtan továbbfolytatódhat és évekig nyugodt élete lesz az óvodáknak az új programok elindításával, akkor biztosan van esély arra, hogy a tagóvoda is tudjon jól továbbdolgozni.

Bíróné Mike Éva: Bíróné Mike Éva vagyok a Szülői Munkaközösség tagja. Intézményünkhöz tartozik a Rozgonyi utcai Óvoda és az Arany J. utcai Óvoda. Kiegészítést szeretnék tenni Dr. Baranyi Enikő képviselőnő hozzászólásához. Intézményünk megítélését és jövőjét negatívan befolyásolták a következők.

A beiratkozás előtt 2 héttel felröppent a hír, hogy az óvodánk elköltözik a Corvin utcai Óvodába. Ez azt jelentené, hogy azok a szülők, akik a belvárosba szerették volna hozni gyermekeiket, azoknak ki kell vinniük az északi városrész óvodájába, annak viszont egészen más a vonzáskörzete, ezért nem értjük, hogy miért az északi városrész óvodáival kerültünk egybe, ha már az intézmények racionalizálásáról esik szó.

Az Arany J. utcai Óvoda a város az első óvodái közé tartozik, 1886-ban épült, és ugyanebben az évben óvodában hozták létre azt a nemzetközi hírű gyermekjáték kiállítást, ahol a világ nagy játékgyártó cégei vettek részt. Ebből következik, hogy az intézményünk 113. éve működik. Megért két világháborút, egy forradalmat, és mindezek után megújulva és nagyon korszerűen tudja ellátni és fogadni az odajáró óvodáskorú gyermekeket. A jelenlegi létszámunk 103 fő, vagyis az intézmény által befogadható 100 fő fölött működünk. Ha nem jelent volna meg ez a hír, akkor mai napig is hasonló létszámot tudtunk volna produkálni. Kérdezem, lehet-e annyira szegény egy város, hogy egy ilyen történelmi múlttal rendelkező intézmény, amely jelentős a város számára, egy csoport megszűntetésével a létét kockára tegye?

Tóth Lajos: Köszönetet mondok Dr. Baranyi Enikő képviselőnőnek. Felhívom a testület figyelmét a kézhez kapott állásfoglalásunkra. Ha a mai napon arra kerül sor, hogy óvodai csoportokat szűntetnek meg, ez önmagában nem törvénytelen, de annak következménye már az lehet. A csoportmegszűntetés nem azt jelenti, hogy a gyerekek el fognak tűnni. A gyermekek ott maradnak, és nyílván csoportlétszám növekedést indukálnak. Nem látunk esélyt arra rövidtávon, hogy nyugvópontra jusson az óvodák és az iskolák helyzete körül támadt vita. Felhívom a figyelmet állásfoglalásunkra, különösen annak 5. és 6. pontjára.

Tóth László: Kérdezem a jegyzőnőt, hogy a megszűntetések törvényesek-e vagy nem? Javaslom a vita lezárását.

Dr. Tuboly Marianna: A közgyűlés nem dönt a csoport létszámáról, hiszen ez nem tartozik hatáskörébe. Ezért vonta vissza Balogh László bizottsági elnök az 1. számú határozati javaslatot. Következésképp a testület törvénysértést nem követ el, figyelemmel arra a szintén elhangzott tényre is, hogy az óvodavezető joga és kötelezettsége a törvény eme részének - amely a csoport létszámra vonatkozik - betartása.

Tarnóczky Attila: Olyan intézményhálózatot kell hátrahagyni az átszervezések nyomán, amelyben van levegő. Az, hogy üresen marad egy óvodában egy helyiség, nem is jelentene problémát. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy az intézményeink olyan nyomorhelyzetben vannak, hogy a működési költségek megtakarítása csepp a tengerben, hiszen a költségek jó része személyi költség. Elismerem, hogy ez egy nagyon kínos feladat, de az előbb említett számnak kb. 10%-a az, amely egy intézmény kiürítése során megtakarításként évente jelentkezik.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy zárjuk le a vitát, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Mivel a bizottsági elnök a határozati javaslat 1. pontját visszavonta, ezért arról nem szavazunk, így a határozati javaslat pontjainak száma automatikusan változik.

Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 3. pontját elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

118/1999. (V.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. az óvodába jelentkező gyermekek számának csökkenését figyelembe véve 1999. szeptember 1-től egy-egy csoport működését megszünteti a 4. számú Óvoda Arany János úti és az 5. számú Óvoda mindkét egységében. A fenti intézményegységekben 1999. szeptember 1-től 3-3 csoportnyi gyermek vehető fel.
    2. Határidő: 1999. szeptember 15.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. az általános iskolákban racionalizálás eredményeképpen 1999. szeptember 1-től az alábbi számú tanulócsoportot szünteti meg:

Általános Iskola Kiskanizsa: 4 tanulócsoport 2 tanulószobai

csoport

Kőrosi Csoma Sándor Általános Iskola 1 tanulócsoport

Általános Iskola és Óvoda

Nagykanizsa-Miklósfa 1 tanulócsoport

Péterfy Sándor Általános Iskola 2 tanulócsoport

Petőfi-Vécsey Általános Iskola 1 tanulócsoport 1 napközis és

1 tanulószobai cs.

Zrínyi Miklós Általános Iskola 1 tanulócsoport

Széchenyi István Ipari Szakmunkás-

képző és Szakközépiskola autószerelő szak-

mában feladatmeg-

szűnés

A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Határidő: 1999. szeptember 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

2.) Előterjesztés a Fő u. 7. szám alatti irodák értékesítéséről (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: A közelmúltban tartotta ülését a Zala Megyei Érdekegyeztető Bizottság. Az ülésen kezdeményeztem a múzeum épületében található - napirendként szereplő - irodák cseréjét a Zala Megyei Közgyűlés számára. Az iroda ellenértékeként az Erzsébet tér 11. sz. épületet kértük, mert szeretnénk a belváros, illetve az Erzsébet tér mielőbbi rehabilitációját megvalósítani. Ehhez szükségünk lenne arra, hogy olyan befektető érkezzen, aki segít ezen probléma mielőbbi megoldásában. Mi értékarányos cserére gondoltunk, azonban a Zala Megyei Közgyűlés elnöke és a főjegyző megfogalmazta, hogy nem érdekeltek a két ingatlan cseréjében, így az értékesítés mellett foglalnánk állást. A csere azért lett volna fontos, hogy a múzeum épületét egységes múzeumi felhasználásra tudjuk kialakítani. Ennek hiányában előfordulhat az a helyzet, hogy a múzeumnak éppen ezek az irodák kellenének. A Zrínyi u. 62. sz. alatt folyó rekonstrukció a megyei vezetés véleménye szerint teljes mértékben ki fogja elégíteni a múzeum raktározási és egyéb igényeit. Megerősítették, hogy nem kívánnak a cserével élni, hiszen vevők vannak az irodaegyüttesre. Megítélésem szerint az értékesítésre van csak lehetőség, a csere és hasznosítás számunkra nem annyira előnyös.

Cserti Tibor: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az előterjesztést megtárgyalta. Bizottsági elnök úr távollétében én tájékoztatom a közgyűlést a bizottság döntéséről. A bizottság az előterjesztés szerinti “A” variációt javasolja elfogadásra, mely szerint a Fő u. 7. sz. alatti emeleti irodák nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítésével értsen egyet a közgyűlés. Kikiáltási árként a 80.000 Ft/m2+ ÁFÁ-t javasolja. A szavazás eredménye 9 igen, 2 tartózkodás volt.

Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság az értékesítést megtárgyalta és egyhangúlag támogatta.

Röst János: Megfontolásra javaslom a kikiáltási ár összegét. A 80.000 Ft/m2 + ÁFA összeg jelenleg egy belvárosi épületnél a lakásárat sem fedezi. Üzlet, iroda céljára ennek a kétszerese a lakásárnak. Javaslom az ár lényegesen magasabb meghatározását, legalább 120 Ft/m2 + ÁFA.

Tüttő István: Aki egyetért a Fő u. 7. szám alatti irodák értékesítésével, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Kálócziné Éberling Márta: Kérem, hogy mivel nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítésről van szó és az épület műemléképületben van, - amelyre a közeljövőben a tetőszerkezet miatt jelentős költségeket kell fordítani - ne irreálisan magas kikiáltási árat határozzanak meg, mert ennek következménye az lesz, hogy két eredménytelen versenytárgyalást követően árcsökkentésre vissza kell hoznunk az ügyet a közgyűlés elé.

Tóth László: Emlékezetem szerint ezen ingatlant 1997-ben vagy 1998-ban cserélte el az önkormányzat az ismert körülmények között. Akkor mennyiért vásároltuk meg és most mennyiben van nekünk ez az ingatlan? Legalább azt az árat kapjuk meg, amennyibe nekünk került.

Tüttő István: Az értékbecslő által meghatározottnál 1 millió forinttal kevesebb volt.

Aki egyetért a 120 ezer Ft/m2+ÁFA kikiáltási ár megállapításával – figyelembe véve az irodavezető által elmondottakat – kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 10 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 11 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Aki egyetért a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

119/1999. (V. 4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Nagykanizsa, Fő u. 7. szám alatti, 322 m2 területű irodák nyilvános versenytárgyaláson 80.000 Ft/m2+ÁFA kikiáltási áron értékesítésre kerüljenek.

Felkéri a polgármestert, hogy a versenytárgyalás lebonyolításáról intézkedjen és felhatalmazza az adásvételi szerződés(ek) aláírására.

Határidő: 1999. július 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

3.) Javaslat a Városi Kórház kerítésének felújítására (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

 

Tarnóczky Attila: Mivel elindítottuk az akciót, úgy gondolom, hogy az önkormányzatnak kötelessége legalább 1 kerítésmezőt megvásárolni a kb. 60 db-ból.

Tüttő István: Én személy szerint már be is fizettem a csekket. Kérem, mindenki propagálja az akciót a mielőbbi teljes körű megvalósítás érdekében. Kérdezem Papp Pétert, milyen az akció fogadtatása?

Papp Péter: Nagyon örültünk a kezdeményezésnek, ami elég kedvező visszhangra talált. A mai napig - konkrétan befizetéssel és a szabályos nyilatkozattétellel megtörtént jelentkezés alapján - 25 kerítésmező kelt el és összesen 64 kerítésmező megvásárlására van lehetőség. A kivitelezési munkák időközben megkezdődtek, a mai napon az alapozást betonozzák és még a héten készen lesznek az alapozás lábazati munkáival. A jövő héten a járda felújítására kerül sor, illetve megkezdődik az öntöttvas kerítéselemek beszerelése. Minden remény megvan arra, hogy eredeti tervünknek megfelelően május 22-re ténylegesen elkészül a kerítés. A szervező munkát az “Új Kanizsai Kórházért Alapítvány” végzi.

Tarnóczky Attila: Az akció még mindig nyitott, így van lehetőség a mezők megvásárlására. Kérjük mindenkinek a támogatását.

Bicsák Miklós: Az iparosok jelezték a mező megvásárlását.

Tüttő István: Kérjük, hogy a Kórház gazdasági osztályvezetőjénél a szándékot jelezzék, ahol csekket is tudnak adni.

Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

120/1999. (V. 4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése vállalja a Városi Kórház kerítésének felújításánál egy kerítésmező költségeit, mely forrása az 1999. évi költségvetésről szóló 6/1999. (III.2.) sz. rendelet 10. sz. mellékletében nevesített szociális és egészségügyi feladatok támogatásának előirányzata.

Felhatalmazza a polgármestert a mellékelt nyilatkozat aláírására.

Határidő: 1999. május 20.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

4.) Javaslat oktatási-nevelési intézmények vezetőinek megbízására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István ismerteti az előterjesztést. Kérdezem Szabóné Bohrát Margitot, kívánja-e zárt ülés tartását?

Szabóné Bohrát Margit: Nem kérek zárt ülést.

Tüttő István: Kívánja-e pályázatát kiegészíteni?

Szabóné Bohrát Margit: Nem kívánok kiegészítést tenni.

Balogh László: Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság megtárgyalta a pályázatot. A bizottság 10 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül Szabóné Bohrát Margit megbízatását támogatja.

Dr. Horváth György: Szabóné Bohrát Margitnak rendkívül logikusan felépített a pályázata. Alkalmas arra, hogy azt a munkát, amelyet eddig folytatott, tovább folytathassa.

Tüttő István: A bérét a nyilvánosság előtt felolvashatom?

Szabóné Bohrát Margit: Igen.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy Szabóné Bohrát Margit legyen a 6. számú Óvoda vezetője 1999. augusztus 1. napjától 2004. augusztus 31. napjáig – öt évre – illetve, illetménye összesen 84.700.- Ft legyen, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

121/1999.(V.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv., a törvény végrehajtására kiadott 138/1992.(X.08.) kormányrendelet, a módosító 177/1993.(XII.09.) kormányrendelet, valamint 3/1997.(I.15.) kormányrendelet alapján 1999. augusztus 1. napjától 2004. augusztus 31. napjáig – öt tanévre – a 6. sz. Óvoda intézményvezetői feladatainak ellátásával megbízza Szabóné Bohrát Margitot.

Alapilletménye: 57.700 Ft

Vezetői pótlék: 27.000 Ft

Összesen: 98.100 Ft

Határidő: 1999. augusztus 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

Tüttő István: Bérére vonatkozóan mást mondtak. Természetesen illetménye a törvény szerint előírtaknak fog megfelelni. Gratulálok az intézményvezetőnek.

Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa igazgatói álláshelyére meghirdetett pályázatokról kell döntenünk. A vezetői álláshelyre hárman pályáztak: Bázár Elemérné az intézmény jelenlegi igazgató-helyettese, Mezriczky Lajos a beleznai általános iskola pedagógusa, valamint Sajni József a zalaszentbalázsi általános iskola igazgatója. Mezriczky Lajos pályázatát írásban visszavonta. Kérdezem Bázár Elemérnét, kívánja-e pályázatát zárt ülésen tárgyalni?

Bázár Elemérné: Igen.

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

A közgyűlés a napirend tárgyalását nyílt ülésen folytatta.

 

Tüttő István: Köszöntöm Sajni József urat, megkérem, hogy fáradjon a mikrofonhoz. Szeretném megkérdezni a pályázótól, hogy kívánja-e a zárt ülés tartását.

Sajni József: Nem kérek zárt ülést.

Tüttő István: Nyílt ülésen folytatjuk tovább közgyűlésünket, azonban a szavazást előre láthatóan zárt ülésen fogjuk lebonyolítani.

Szeretném megkérdezni Sajni urat, hogy kívánja-e pályázatát szóban kiegészíteni?

Sajni József: Pályázatom előzménye 1992-re datálható, hiszen akkor kerestek meg Miklósfáról, hogy a nyugdíjba vonuló igazgató megüresedett helyére adjam be pályázatomat. Mivel nemrég választottak újra igazgatóvá, elindult egy szakmai program és folyt az iskolabővítés is, ezért úgy döntöttem, nem pályázom meg az állást.

1997-ben Dr. Kotnyekné pályázata lejárt, aki beszélgetésünk során elmondta, hogy szeretne még maradni és újra meg szeretné pályázni az igazgatói állást. Tiszteletben tartva az elképzelését nem adtam be pályázatomat. 1999-ben újra megkerestek, hogy amennyiben úgy gondolom, adjam be pályázatomat.

Sok szülőnek és a falu jelentős részének bizalmát élvezem, valamint bírom több nevelő támogatását is. Úgy gondolom, hogy új szakmai kihívást jelent számomra, hogy olyan iskolába mehetek, ahol 11 évet már eltöltöttem. Vannak olyan jellegű elképzeléseim, hogy nemcsak az iskolában, hanem akár a községben is a már megszerzett tapasztalatomat hasznosítani tudom.

Pályázatom két részből tevődik össze. Egyik része az óvodával, másik az iskolával kapcsolatos, hiszen vezetés tekintetében integrált intézményről van szó. Véleményem szerint szakmailag egymásra épülő két intézményegységről van szó. A Ligetvárosi óvoda kapcsán külön is hangsúlyoztam azt, hogy a gyerekek összetételénél fogva rendkívül fontos az etnikai program, melyet a továbbiakban is támogatatni kívánok.

A miklósfai óvodában a jelenlegi jó személyi és tárgyi körülményeket szeretném még tovább fejleszteni. Fontosnak tartom egy peremkerületi iskolában azt, hogy a gyerekek számára ne legyen kérdés, hogy helyben tanuljanak, illetve ne a városi iskolákat keressék fel. A zalaszentbalázsi óvodában is fontosnak tartom a családias légkör megteremtését.

Örömömre szolgál, hogy létezik a Cigány Közösségi Ház, ahová azok a gyerekek járnak, akiket más iskola nem tud felvállalni.

Véleményem szerint a szakmai program olyan mércével rendelkezik, melyet érdemes megvalósítani. Kiemelném a minőségbiztosítást, valamint fontosnak tartom megteremteni azokat a lehetőségeket, melyeket az önkormányzat nem tud biztosítani. Szeretném megvalósítani továbbá a kistérségi oktatási együttműködést, mellyel sok támogatást tudnák szerezni.

Balogh László: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság Sajni József pályázatát is megtárgyalta. Számomra szakmai igényessége imponáló, de a bizottság döntése patthelyzetet eredményezett, a döntést a közgyűlésig elhalasztottuk. Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság Sajni József megbízását 5 szavazattal, 5 ellenszavazattal tartózkodás nélkül terjesztette a közgyűlés elé.

Szeretném megkérdezni, hogy kinevezése esetén milyen szerepet adna Bázár Elemérnének?

Zsoldos Ferenc: Szeretném megkérdezni, hogy mi motiválta abban, hogy most ismét Miklósfára adja be pályázatát. Van-e további terve ezzel kapcsolatban?

Törőcsik Pál: Mivel a két jelölt közül az egyik nyílt, a másik pedig zárt ülést kért, szeretném megkérdezni, hogy a vitát nyílt, vagy zárt ülésen kell lefolytatni?

Tüttő István: A vitát zárt ülésen kell lefolytatnunk, hiszen mindkét felet érinti. Amikor a testület azon fog vitázni, hogy milyen álláspontot alakítson ki, az is zárt ülésen fog lezajlani.

Kiss László: Szeretném megkérdezni a jelölttől, hogy pályázatának leadása előtt az iskolai nevelőtestületet személyesen megkereste-e és beszélt-e a szándékáról, elképzeléseiről. Másik kérdésem az lenne, hogy miért hagyja ott a jelenlegi iskolát? Mint ismeretes, a nevelőtestület 11 tagja írt egy levelet. Ezzel kapcsolatban azt szeretném megkérdezni, hogy Ön szerint mi motiválta őket a levél megírásában?

Bicsák Miklós: Szeretném megkérdezni, hogy kihívásnak tekinti-e, hogy újra bizonyítson abban a kerületben, ahol egykor dolgozott? Tudja-e garantálni azt, hogy az ismeretsége útján szerzett üzletemberek támogatását az iskola javára fordítja?

Sajni József: A jelenlegi igazgatóhelyettesnek Bázár Elemérnének határozatlan idejű kinevezése van. Ebből következik, hogy a nyugdíjkorhatárig az iskola a munkahelye. Ha ő a leendő szakmai programot támogatja, és részt kíván venni benne, valamint az igazgatóhelyettesi teendőket elvállalja, akkor ő fogja betölteni azt az állást.

Szakmai kihívásnak tekintem az igazgatói állás betöltését és a program megvalósítását.

Pályázatom beadása előtt 2-3 alkalommal voltam az iskolában. Az akkor ott tartózkodó nevelőkkel kötetlen beszélgetést folytattam, a tantestületet személyesen is ismerem. Úgy érzem, nem lenne sportszerű, ha az ismeretségre alapoznám a pályázat elnyerését.

Az említett levél létezéséről a bizottsági ülésen szereztem tudomást, tartalmát sem ismertem. Nem tudom, hogy elfogadható-e, hogy olyan levelet írnak, amelynek valóságtartalmáról nem győződnek meg. Az önérvényesítésnek ezzel a módjával nem tudok azonosulni.

Bicsák Miklós úr kérdésére azt tudom válaszolni, hogy ha valaki 14-15 évet egy adott intézménynél vezető beosztásban eltölt, akkor egy idő után elfogynak az ötletek. Úgy gondolom, hogy kellő segítséggel és a tantestület támogatásával meg tudom valósítani a szakmai programot. Véleményem szerint jelenleg egy iskolaigazgatónak egyben menedzsernek is kell lennie, hiszen a forrásteremtésnek olyan technikái alakultak ki, melyeket az intézményvezetőnek ismerniük kell. Kell tudni pályázatokat írni és tudni kell, hogyan lehet a különböző pénzeszközökhöz hozzáférni. Pályázatomba azért írtam bele a kistérségi oktatási együttműködést, mert jelen pillanatban minden komoly pályáztató azokat preferálja, akik vagy kisiskolák, vagy valamilyen formában társulnak más iskolákkal.

Balogh László: A nyilatkozat kapcsán annyit szeretnék elmondani, hogy a levél első két oldalát személyesen adtam át Sajni József úrnak. Ha az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság zárt ülése után módunkban állt volna, akkor a levél tartalmát elé tártuk volna. Mivel ez akkor nem sikerült, ezért éreztem úgy, hogy a levelet számára is közre kell adnom.

Kelemen Z. Pál: Kérem képviselőtársaimat, hogy a nyilatkozatot ne vegyék figyelembe. A nyilatkozat rágalmazó stílusa azokra a levelekre emlékezetet, melyeket az 50-es évek elején az ÁVH-nak írtak különböző feljelentések ügyében. Egy ilyen stílusú levél nem méltó a közgyűléshez, és árt az ügynek. Kérem, hogy az ilyen jellegű leveleket a későbbiek folyamán ne vegye figyelembe a közgyűlés.

Tüttő István: Mivel több észrevétel, kérdés nem hangzott el, ezért a közgyűlés a vitát zárt ülésen folytatja.

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és Bázár Elemérné igazgatói kinevezéséről történő szavazát a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

A közgyűlés a napirend további tárgyalását nyílt ülésen folytatta.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy Sajni József legyen az iskola igazgatója, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Megkérdezem, hogy illetményének nyilvánosságra hozatalával egyetért-e?

Sajni József: Igen.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy Sajni József illetménye összesen 98.100 Ft legyen, kérem szavazzon.

A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

122/1999.(V.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv., a törvény végrehajtására kiadott 138/1992.(X.08.) kormányrendelet, a módosító 177/1993.(XII.09.) kormányrendelet, valamint 3/1997.(I.15.) kormányrendelet alapján 1999. augusztus 1. napjától 2004. augusztus 31. napjáig – öt tanévre – az Általános Iskola és Óvoda Nagykanizs-Miklósfa intézményvezetői feladatainak ellátásával megbízza Sajni Józsefet.

Alapilletménye: 66.300 Ft

Vezetői pótlék: 27.200 Ft

Összesen: 98.100 Ft

Határidő: 1999. augusztus 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

Sajni József: Köszönöm a támogatást és ígérem, hogy munkámmal igazolni fogom a választás helyességét és mindent elkövetek, hogy az iskola mindenki elvárásainak megfeleljen.

Tüttő István: A Zrínyi Miklós Általános Iskola vezetői álláshelyére három pályázat érkezett, egy személy azonban visszavonta pályázatát. Megkérdezem Faller Zoltánt, hogy kívánja-e a zárt ülés tartását.

Faller Zoltán: Nem.

Tüttő István: A pályázatához kíván-e szóbeli kiegészítést tenni.

Faller Zoltán: Nem.

Balogh László: Faller Zoltán a jelenlegi igazgató bevált pedagógiai módszereit követni kívánja. Pedagógiai programját a nevelőtestület 90%-a támogatja, az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság pedig 9 szavazattal, 1 tartózkodással támogatja a jelöltet.

Szeretném megkérdezni a pályázótól, hogy mit csinálna másképp?

Dr. Horváth György: A vezetési programot korrektnek tartom, látszik, hogy a hagyományokra épül. Egyetértek az informatikai képzéssel is és véleményem szerint már régen szervezni kellett volna egy ilyen kurzust a kanizsai tanárok részére. A minőségbiztosítási rendszer nem pótolja az ellenőrzést. Milyen szerepet szánna az ellenőrzésnek?

Bicsák Miklós: Mit tud tenni annak érdekében, hogy az iskola színvonalát megőrizze, illetve emelje?

Faller Zoltán: A intézmény eredményei tiszteletre méltóak és ezeket természetesen szem előtt tartva olyan lépéseket szeretnék tenni, amelyek a szülők és a mai kor követelményeinek megfelelnek. Az informatikával és az egészségmegőrzéssel kapcsolatosan olyan fejlesztéseket tervezek, amelyek a mai világban a szülők jogos követelései az iskolával szemben.

Az emberi kapcsolatok terén a legfontosabban azt tartom, hogy a gyerekeknek példát mutassuk.

Az információs rendszerrel kapcsolatosan szeretném elérni, hogy az iskola olyan hely legyen, ahol a pedagógus megújulhat és a gyerekek érdeklődési körének megfelelő teret tudunk engedni. Erre akár az iskola utáni szabad foglalkozásokon is sor kerülhet. Jó lenne, ha a pedagógusoknak nem kellene más városokban tartott továbbképzésekre elmenniük, helyette nagyobb hangsúlyt helyezhetnének az önképzésre.

Olyan fejlesztésekre is lehetőség nyílna, amely az információs rendszer iskolán belüli előrelépését eredményezi, hiszen egy informatikus kolléga megtarthatná ezeket a foglalkozásokat.

Támogatom a tömegsportot, de továbbra is fontos az élsport, hiszen az iskola szép eredményeket ért el ezen a téren. A tömegsport előtérbe helyezése hozzájárulna az egészséges életre neveléshez.

A pályázatban olyan dolgokról is írtam, amelyek plusz forrást is igényelnek, hisz a tornaterem bővítése is időszerűvé válik, ráadásul ez egybeesik az Ifjúsági és Sportminisztérium pályázati felhívásaival.

Irányítási elveim között az önállóság, az innováció és a munkahelyi demokrácia megteremtése áll. Az ellenőrzést az együttműködés jegyében kell lefolytatni, el kell ismerni a pluszmunkát, melyek megállapítását ellenőrzésnek kell megelőznie. A minőségbiztosítási rendszer segíti az ellenőrzést és bízom abban, hogy kollégáim ebben segítségemre lesznek.

Teleki László: A Cigány Kisebbségi Önkormányzat elindított egy programot, mely a cigányság történetét mutatja be. Ismeri-e ezt a programot és tudná-e ennek továbbvitelét biztosítani?

Faller Zoltán: Ismerem és az előadásokon is részt vettem. Természetesen a programot támogatom és a gyerekek is szívesen fogadták ezeket az előadásokat.

Tüttő István : Megkérdezem Mezriczky Lajost, hogy kívánja-e a zárt ülés tartását.

Mezriczky Lajos: Nem.

Tüttő István: Kívánja-e pályázatát kiegészíteni?

Mezriczky Lajos: Nem.

Balogh László: Megállapítottuk, hogy a jelölt széleskörű ismeretekkel rendelkezik és helyismerete is alapos. Szakmai programját a nevelőtestület 40%-a támogatta, ami külsős pályázóként nem elhanyagolható. Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság 1 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 1 tartózkodással támogatta a jelöltet.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy az iskola igazgatója Faller Zoltán legyen, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Megkérdezem Faller Zoltánt, hogy az illetményét felolvashatom-e?

Faller Zoltán: Igen.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy Faller Zoltán illetménye összesen 87.450 Ft legyen, kérem szavazzon.

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

123/1999.(V.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv., a törvény végrehajtására kiadott 138/1992.(X.08.) kormányrendelet, a módosító 177/1993.(XII.09.) kormányrendelet, valamint 3/1997.(I.15.) kormányrendelet alapján 1999. augusztus 1. napjától 2004. augusztus 31. napjáig – öt tanévre – a Zrínyi Miklós Általános Iskola intézményvezetői feladatainak ellátásával megbízza Faller Zoltánt

Alapilletménye: 46.000 Ft

Vezetői pótlék: 31.050 Ft

Összesen: 87.450 Ft

Határidő: 1999. augusztus 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: A Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola igazgatói álláshelyére két pályázat érkezett, de az egyik pályázó visszalépett. Megkérdezem Cseke Zoltánt, hogy kívánja-e a zárt ülés tartását.

Cseke Zoltán: Nem.

Tüttő István: Kívánja-e kiegészíteni pályázatát?

Cseke Zoltán: Nem.

Balogh László: Cseke Zoltánt a tantestület 76%-a támogatta, ami igényes szakmai programjának köszönhető. Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság a jelöltet egyhangúlag támogatta.

Szeretném megkérdezni, hogy mit tenne annak érdekében, hogy kevesebb legyen a bukás az iskolában?

Dr. Horváth György: Kiemelném a pályázatból azt a részt, amely hosszú távra meghatározza az iskola jövőjét. Fontosnak tartom azt a pontot, mely a pedagógiai folyamatok, a munkák ellenőrzéséről és visszacsatolásáról szól. Önkritikusan határozata meg az eddigi problémákat és javaslatot tesz azok megoldására is.

Cseke Zoltán: A bukások számának csökkentése érdekében egy az eddiginél jobban működő ellenőrzésre van szükség, jobban oda kell figyelni a munkaközösségek műhelymunkájára, meg kell határozni azt a minimális követelményrendszert, amit minden kollégának be kell tartania. A szülőkkel jobb kapcsolatot szeretnénk kialakítani és motiválnunk kell a gyerekeket is, ám a reménytelenül lemaradók számára be kell indítani egy olyan programot, melynek segítségével nem alapvizsgához kötött, de OKJ-s végzettséget adó szakmát tanulhatnak.

A tantestület véleményére és jogos igényére jobban oda kell figyelni. Ilyen jellegű kérés volt az is, hogy az igazgató többet legyen a tanárok között, de az elmúlt évek feladatai sajnos ezt nem tették számomra lehetővé.

Teleki László: A hátrányos helyzetű tanulók számára felzárkóztató programokat kellene szervezni és arra kell ösztönözni a gyerekeket, hogy befejezzék az iskolát.

Cseke Zoltán: Nyílván arra törekszünk, hogy a legtöbb tanuló eredményesen vegye az akadályokat és olyan szakmát kapjon, amilyen céllal intézményünket választotta. Sok esetben irreális elvárás a gyerekek felzárkóztatása, hiszen a családi háttér nem ad motivációt ehhez. Lehetőség van azonban alapvizsgához nem kötött szakma elsajátítására.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy az iskola igazgatója Cseke Zoltán legyen, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Megkérdezem, hogy illetményét felolvashatom-e?

Cseke Zoltán: Igen.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy Cseke Zoltán illetménye összesen 111.450 Ft legyen, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

124/1999.(V.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv., a törvény végrehajtására kiadott 138/1992.(X.08.) kormányrendelet, a módosító 177/1993.(XII.09.) kormányrendelet, valamint 3/1997.(I.15.) kormányrendelet alapján 1999. augusztus 1. napjától 2004. augusztus 31. napjáig – öt tanévre – a Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola intézményvezetői feladatainak ellátásával megbízza Cseke Zoltánt.

Alapilletménye: 73.300 Ft

Vezetői pótlék: 33.750 Ft

Összesen: 111.450 Ft

Határidő: 1999. augusztus 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

5.) Javaslat könyvvizsgálói feladatok ellátására szóló megbízásra (ír.)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Aki egyetért a zárt ülés tartásával, kérem szavazzon.

A közgyűlés 12 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Megkérdezem Dr. Benedek Józsefet, hogy kívánja-e a zárt ülés tartását?

Dr. Benedek József: Nem.

Tüttő István: Megkérdezem Édesné Busch Arankát , hogy kívánja-e a zárt ülés tartását?

Édesné Busch Aranka: Nem.

Tüttő István: Megkérdezem Szabó Editet , hogy kívánja-e a zárt ülés tartását?

Szabó Edit: Nem.

Tüttő István: Megkérdezem Dózsáné Farkas Mártát, hogy kívánja-e a zárt ülés tartását?

Dózsáné Farkas Márta: Nem.

Tüttő István: Megkérdezem Dr. Benedek Józsefet, hogy kíván-e kiegészítést tenni a pályázatához.

Dr. Benedek József: Nem.

Tüttő István: Megkérdezem Édesné Busch Arankát, hogy kíván-e kiegészítést tenni a pályázatához.

Édesné Busch Aranka: Nem.

Tüttő István: Megkérdezem Szabó Editet, hogy kíván-e kiegészítést tenni a pályázatához.

Szabó Edit: Nem.

Tüttő István: Megkérdezem Dózsáné Farkas Mártát, hogy kíván-e kiegészítést tenni a pályázatához.

Dózsáné Farkas Márta: Igen. Szeretném elmondani, hogy az elmúlt négy évben több városnak végeztük a könyvvizsgálatot. Munkánkat úgy végeznénk, hogy én lennék a kijelölt könyvvizsgáló, de a nagykanizsai Vándor Péterné, aki költségvetési minősítésű önkormányzati gyakorlattal rendelkező könyvvizsgáló segítené a munkámat.

Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta a pályázatokat és az érvényes pályázatok vizsgálata után egy szempontrendszert alakított ki, melyben szerephez jutott az ár mellett a referencia is. Első helyen a Városháza Audit Rt-t emeltük ki, míg a második helyen Szabó Editet, aki a jelenlegi könyvvizsgáló és már kellőképen ismeri a helyi viszonyokat.

Cserti Tibor: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is megtárgyalta a javaslatot és azt a jelöltet támogatta, aki biztosítja az önkormányzat számviteli munkájának segítő jellegű támogatását. Eddigi munkája miatt Szabó Editet támogattuk első helyen, míg második helyen emeltük ki a Városháza Audit Rt-t.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a könyvvizsgálói feladatokat Dózsáné Farka Márta lássa el, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 11 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a könyvvizsgálói feladatokat Szabó Edit lássa el, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért a 100.000 Ft/hó+ÁFA díjazással, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

125/1999.(V.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1990. évi LXV. tv. 92/A § (1) bekezdése és a 92/B § alapján a könyvvizsgálói feladatok ellátásával Szabó Editet bízza meg 1999. június 1 napjától 2001. június 30. napjáig tartó időtartamra 100.000 Ft+ÁFA/hó díjazásért.

A megbízás aláírására felhatalmazza a polgármestert.

Határidő: 1999. május 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

  1. Előterjesztés “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakett adományozására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

Tüttő István: Kihirdetem a zárt ülésen hozott határozatot.

 

126/1999.(V.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Baksa Attila úrnak a ZÁÉV Rt. vezérigazgatójának, - akinek vezetésével a városban az Rt. kiváló minőségű munkát végzett – “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakettet és oklevelet adományozza.

Határidő: 1999. május 5.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

7.) Tájékoztató a saloi utazásról (szóban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Szeretném tájékoztatni önöket, hogy városunk küldöttsége május 12-16-ig Saloba utazik, ahol egy kiállítással egybekötött rendezvényen vesz részt.

A vásárra az alábbi személyek utaznak: a polgármester, Burján Emese közgazdász, Gerencsér Tibor nemzetközi kapcsolatok referense, Karmazin József főépítész, Varga Ágnes ifjúsági és nemzetközi referens. A két hölgy, mint tolmács lesz jelen a rendezvényen.

Nem az önkormányzat képviseletében és saját költségen utazik még Doucha Ferenc a Zalai Kézműves Kamara elnöke, Litter Nándor a MOL Hotels Rt. vezérigazgatója, a Kereskedelmi és Iparkamara képviselője, Dr. Polai József az OTP Bank Rt fiókvezetője és Ferencz József ügyvezető.

A vásáron 3x3 méteres felületen poszteres kiállításra nyílik lehetőség.

Bicsák Miklós: Engem is, mint iparos vállalkozót érdekelne a saloi bemutatkozás. Szeretném megkérdezni, hogy van-e lehetőség még az utazásra?

Tüttő István: Nem tudom megmondani, hogy tudunk-e jegyet biztosítani, vagy sem. Ez ügyben Gerencsér Tibornál lehet érdeklődni.

Dr. Baranyi Enikő: Szeretném megkérdezni, hogy milyen módszerrel történik annak meghatározása, hogy városunk miként, hogyan, milyen termékekkel fog bemutatkozni ilyen nagyszabású kiállításon. Megítélésem szerint akár egy ún. lakossági felhívás keretén belül is lehetett volna tájékoztatni azokat a szakembereket, akik a produkciójukkal bemutatkozhatnak és egy helybeli zsűri eldönthette volna, hogy mely alkotásokat, produkciókat, termékeket tartja legalkalmasabbnak arra, hogy kiállítsák őket.

Tüttő István: Csak poszteres kiállításról van szó. Behatárolt falfelület áll rendelkezésre, mely 1,5 méter x 3 méter nagyságú. Erre vonatkozóan elkészítette a Mátrix Marketing Kft. városunk történetének, iparának, kereskedelmének, elhelyezkedésének anyagát, amivel ezen a kis felületen megpróbálunk fotókkal bemutatkozni.

Kiss László: Csatlakozni szeretnék Dr. Baranyi Enikőhöz. Amennyiben a bemutató anyag már elkészült, célszerű lett volna a közgyűlésnek is bemutatni, hogy milyen formában jelenik meg városunk a Salo-i vásáron.

Tüttő István: Be tudjuk mutatni, mert elkészült a makett is.

Kiss László: Következő javaslatom az lenne, hogy a résztvevő delegáció a visszaérkezés után számoljon be, hogy milyen tárgyalásokat folytatott, gazdasági téren mit tudott a városnak biztosítani, milyen kapcsolatokat tudott teremteni.

Tüttő István: Külön fogunk tárgyalni a kamarák képviselőivel.

Cserti Tibor: Rendkívül hasznosnak tartom a vásáron való részvételt, a küldöttség összetételét is optimálisnak vélem. A gazdaságos helykiosztás érdekében javaslom a mikrofilmes megjelenést.

Tüttő István: A nemrégen elkészült CD-t is visszük magunkkal, mely városunkat mutatja be.

Marton István: Érdekelne, hogy hányadik saloi kirándulás ez az önkormányzat történetében? Megítélésem szerint egyre nagyobb homály veszi körül a delegáció tagjainak kijelölését. Utolsó kérdésem az lenne, hogy a külügyi tervben előirányzott összegbe a kirándulás költsége hogyan fér bele?

A megelőző napirend és ennek a napirendnek a kapcsán is az az észrevételem, hogy a Polgármesteri Hivatal illetékeseinek tudatniuk kellene a képviselőkkel minden reggel azt, hogy a város likviditási helyzete abban a pillanatban hogyan áll. Talán így a közgyűlések sokkal rövidebbek, célirányosabbak lennének.

Tüttő István: A jövőben informatikai megbeszélésünk lesz a szakemberekkel. Elképzelhető, hogy minden képviselő terminállal fog rendelkezni, így megoldható lesz, hogy reggel betekintést nyerjenek a város gazdasági helyzetébe.

Tóth László: Véleményem szerint minősíthetetlen az a módszer, ahogyan kiválasztják a rendezvényeken résztvevők körét. Szeretném megkérdezni, hogy a Polgármesteri Hivatal, vagy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata mutatkozik-e be Saloban? Amennyiben a Polgármesteri Hivatal kirándulásáról van szó, akkor elfogadom ezt a kiválasztási módszert, amennyiben Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata mutatkozik be, úgy az előkészítőktől elvártam volna, hogy az önkormányzat valamelyik illetékes bizottsága ezekben a kérdésben állást foglaljon.

Tüttő István: Az elvárás azért nem jogos, mert ezt semmi nem szabályozza. Nekünk egy kiállítást kell ott felállítani, és szeretném megkérdezni, hogy ki az, aki ezt érdemben felvállalta volna? Azért alakult így a küldöttség, mert 2 személy mint tolmács vesz részt, Karmazin József a kiállítás standjának berendezéséért felelős, míg Gerencsér Tibor a nemzetközi kapcsolatok referenseként került be a küldöttségbe.

Tóth László: 19 óra 10 perckor átadtam Szabó Lászlónénak a már megírt önálló képviselői indítványomat, melyben javaslatot teszek Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata protokoll rendeletének megalkotására. Indokaimat az előterjesztés tartalmazza.

Tüttő István: Jó gondolatnak tartom, mert a protokoll rendeletet a szakember készíti, és sok esetben felvilágosítást tud adni számunkra.

Amennyiben több kérdés nincs, úgy a vitát lezárom. Kérem a közgyűlést, hogy az utazást, és a delegáció összetételét vegye tudomásul. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Kértem, hogy szavazzunk arról, hogy a képviselők naprakészek legyenek a város anyagi helyzetét illetően. Mint említettem ez az üléseink hosszúságát pozitív irányban befolyásolná. Megkérdeztem azt is, hogy hányadik saloi kirándulása ez az önkormányzatnak, valamint mennyibe kerül mindez, és belefér-e az idei költségvetés külügyi fejezetrészébe?

Tüttő István: A repülőjegyek kifizetéséig vesszük igénybe az önkormányzat költségvetését, mert a kiállítás megrendezését, a hely biztosítását, és az odautazók egyéb költségeinek fedezését a saloi önkormányzat állja.

Nem tudok arra a kérdésre válaszolni, hogy hányadik saloi kirándulásról van szó, én most megyek először.

Nincs akadálya annak, hogy mindig rendelkezésre álljanak a költségvetési adatok, de az a forma, amit képviselő úr javasol, még elérhetetlen. A testületi ülések minden alkalommal kezdődhetnek úgy, hogy a polgármesteri tájékoztatóban utalunk a költségvetés pillanatnyi helyzetére, ez azonban a Gazdasági Osztály vezetője szerint nem lehetséges. Meg kell találnunk a probléma megoldásához vezető utat.

Cserti Tibor: Nem tartanék igényt egy ilyen jellegű tájékoztatóra reggelenként. Javaslatom az lenne, hogy a Polgármesteri Hivatal költségvetése állja a kirándulás költségét.

Marton István: Felszólalásomnak az volt a lényege, hogy jó lenne, ha a képviselők mindig tudnák, hogy hogyan áll a város likviditása. Ha erről mindig pontos információnk lenne, akkor egyes kérdésekben másképpen tudnánk dönteni.

Véleményem szerint téves az a kijelentés, hogy az önkormányzatnak csak a repülőjegyet kell fizetni. Ha ugyanis városunk küldöttségét ott vendégül látják, akkor ugyanazt egyszer nekünk is meg kell tennünk. Nem szeretném, ha félévkor drasztikusan meg kellene emelni a külügyi terv kiadásait. Egyetértek azzal, hogy protokoll rendeletet kell alkotni.

Tüttő István: Az informatikai koncepció továbbfejlesztéseként valószínűleg lehetőség nyílik arra, hogy minden képviselő otthon is információkhoz jusson. Ebben a kérdésben azonban egy megfelelő előterjesztés alapján kell dönteni.

Tarnóczky Attila: Kérem a közgyűlést, hogy ne módosítsuk a költségvetési rendeletet.

Tüttő István: Aki Cserti Tibor javaslatával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 6 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

127/1999.(V.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Saloban 1999. május 12-16. között megrendezésre kerülő kiállításon a következő személyek képviseljék az önkormányzatot:

Tüttő István polgármester

Varga Ágnes ifjúsági és nemzetközi referens, tolmács

Burján Emese közgazdász, tolmács

Karmazin József városi főépítész

Gerencsér Tibor nemzetközi kapcsolatok referense.

 

 

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 20.00 órakor bezárta. (Az ülésről hangfelvétel készült.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

1999. május 4. soron kívüli 2.

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. május 4-én (kedd) 20.05 órakor tartott soron kívüli üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, GyörekLászló, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Fernc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelent:.Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Beznicza Miklós, Dr. Nemesvári Márta, Szabó Lászlóné, Kálócziné Éberling Márta osztályveztők.

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.

Tüttő István: Nyolc képviselő kezdeményezte soron kívüli ülés tartását két témában, az egyik a Vikárius Fejlesztő-tanácsadó és Szervező Kft-vel megkötendő szerződéstervezetről, a másik a Duna Plazával kötendő szerződésről szól.

Aki egyetért azzal, hogy a Vikárius Fejlesztő-tanácsadó és Szervező Kft-vel megkötendő szerződéstervezetéről szóló témát megtárgyaljuk, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 7 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Duna Plazával kötendő szerződésről szóló témát napirendre vegyük, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Az átvilágításnak már május 5-én el kellett volna kezdődnie. Ha most megint elhalasztjuk a döntést 2-3 héttel, akkor azt fogja mondani a pályázó, hogy nem tudja teljesíteni a kérésünket, mi pedig nem tudjuk aláírni a szerződést.

  1. Tájékoztató a Duna Plazával kötendő szerződésről (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Törőcsik Pál: A 70/1999. számú legutóbbi határozatunk szerint a közgyűlés felhatalmazta a polgármestert az adásvételi szerződés megkötésére azzal, hogy az önkormányzat szándékát védő biztosítékok érvényesülése érdekében folytasson tárgyalásokat. Ennek határideje 1999. május 15-e. A tulajdonos érdemben nyilatkozott arról, hogy milyen kötelezettséget milyen határidőre tud teljesíteni.

Tájékoztatom a közgyűlést, hogy a Duna Plaza építésével és adásvételével kapcsolatos elvi akadályok elhárultak. A határozati javaslat pontjai tartalmazzák a tárgyalás eredményeit. Megfelelő biztosítékokat kérünk arra, hogy az építési engedélyt időbe beadják. Eredeti elképzelésünk szerint az aláírással egyidőben a vételár 10%-a, majd a jogerős építési engedély átvételekor a vételár 90%-a kerül megfizetésre. Azt az ígéretet tették, hogy az építési engedély kézhezvételétől számítva 10 hónapon belül a létesítményt megépítik.

24 hónapon belül, amennyiben az építési engedély átvétele után nem fejeződik be az építmény megépítése, az önkormányzat kötbért vet ki annak érdekében, hogy egyfajta ösztönzést adjon a vevő számára.

A tulajdonossal nem sikerült a 10 hónapos írásos garanciát egyértelműen megkötni. Legfőbb indok az volt, hogy a szegedi Plaza építését is egy időre fel kellett függeszteni.

A tárgyalás jelenlegi eredménye véleményem szerint megfelelő biztonságot jelent. Kérem a közgyűlést, hogy a határozati javaslat pontjainak megfelelően hatalmazza fel a polgármestert a szerződés megkötésére, melynek határideje 1999. június 30.

Tüttő István: Megkötöttük azt a szerződést, amely megfelelő nagyságú telket biztosít az építkezéshez. Az 50 ezer Ft/m2 áras illúzió, amely velünk szembe lett támasztva, megszűnt. Ezek után minket az a terület csak az eredeti, 1200 Ft/m2 áron érdekel.

Kelemen Z. Pál: A határozati javaslat 4. pontja arról szól, hogy 10 hónapon belül megépül a Duna Plaza, azaz a beruházó vállalja a létesítmény megépítését. Az 5. pont viszont arról szól, hogy ha 24 hónapon belül mégsem épül meg a létesítmény, akkor annak semmilyen káros következménye nincs. Véleményem szerint nincs mi alapján kötbért kivetnünk. Szerintem a két pont ellentmond egymásnak és értelmetlen.

Szeretném megkérdezni, hogy a Duna Plaza vállalta a határozatban leírt határidőket? Véleményem szerint a talajmechanikai vizsgálat nem fog szeptemberig befejeződni.

Tüttő István: Valóban, a 4. és 5. pontok tartalmukat tekintve ellentmondanak egymásnak.

Cserti Tibor: Javaslatom az, hogy amennyiben a létesítmény megépítése a jogerős építési engedély kézhezvételétől számított 10 hónapon belül nem fejeződik be, akkor 15 hónapon belül induljon az ezzel kapcsolatos kötelem teljesítése. Amennyiben jogi szempontból érvényesíthető az a kötelem, hogyha nem fejeződik be az adásvételi szerződés megkötésétől számított 15 hónapon belül az építkezés, akkor a befejezés időpontjáig a telekár havonta 250 Ft/m2-rel növekszik.

Hiányolom a határozati javaslatból azokat a tényezőket, amelyek a telepítésnek a gazdasági vonatkozását is megalapozta, különös tekintettel a foglalkoztatásra. Javaslatom továbbá az, hogy egy létszám kikötése mellett függetlenül attól, hogy a beruházó milyen szerződéses kötelemben kívánja üzemeltetni, amennyiben bizonyos éven belül csökken a foglalkoztatottak száma, akkor ismét garanciális elemet kelljen beépíteni.

Tüttő István: Azt nem ajánlottunk föl, hogyha bizonyos számú dolgozót alkalmaz, akkor valamilyen kedvezményt ad az önkormányzat. Ezt a szerződésbe már korábban bele kellett volna foglalni.

Törőcsik Pál: Jelenleg nem egy szerződésről van szó, az anyag csak a tárgyalási pozíció sarokpontjait rögzíti. Amennyiben a tárgyalás mostani fordulójában nem tudunk megállapodni, úgy nem jön létre az adásvételi szerződés.

Messziről indultunk, amíg odáig eljutottunk, hogy az építési engedély megadásától számított 24 hónapos határidőt megszabtuk. A szankciót más módon lehet érvényesíteni, valóban nem kötbérről van szó. A tárgyalások legelső szakaszában is említettük azt, hogy a helyi vállalkozások bevonása a kivitelezésbe, valamint egyéb részvételi lehetőség a beruházás végrehajtásában mindenképpen szóba jöhet, de ezt majd szerződésnek kell tartalmaznia.

Azért hoztam ismét a közgyűlés elé az ügyet, mert a legutóbbi szóbeli tájékoztatás szerint a beruházó első szóbeli vállalása arra vonatkozott, hogy a jogerős építési engedély kézhezvételétől számított 6 hónapon belül megépítik a létesítményt.

A 4. és 5. ponttal kapcsolatos észrevétel valóban jogos. A tárgyalások alkalmával a beruházók úgy fogalmaztak, hogy mindent megtesznek azért, hogy az építési engedély kézhezvételétől számított 10 hónapon belül felépítsék a létesítményt. Amennyiben olyan körülmény merül fel, amely ennek a határidőnek a tartását lehetetlenné teszi, úgy a kötbért vagy más szankcionálható vállalást csak 2 évre tudnak vállalni. Amennyiben ez nem történik meg, úgy nem jön létre a szerződés.

Tüttő István: A május 18-i közgyűlésig meg tudjuk beszélni, hogy milyen módon kerülhetjük ki a 4. és 5. pont ellentmondásait, és a beruházóval egyeztetni tudunk a most megfogalmazott pontokról. Ezen egyeztetés, valamint a jegyzőnővel való átgondolás után az Ügyrendi és Jogi Bizottság is meg tudja tárgyalni az ügyet. Azt követően május 18-án eldönti a közgyűlés, hogy melyek azok a számunkra fontos biztosítékok, melyek fontosak ahhoz, hogy a szerződésben bent legyenek. Ezt az ügyrendi javaslatot tenném meg, és a vitát ezennel bezárnánk.

Megkérdezem az irodavezetőt, hogy van-e ezzel kapcsolatban észrevétele?

Kálócziné Éberling Márta: A tegnapi tárgyaláson abban állapodtunk meg a Plaza Center ügyvédeivel, hogy május 15-ig olyan adásvételi szerződéstervezetet fognak küldeni, amely aláírásra alkalmas. Véleményem szerint annak nincs akadálya, hogy május 18-án az adásvételi szerződést a közgyűlés megtárgyalja. A kivitelezés határidejére nem látok lehetőséget, mert kikötötték, hogy 2 évet tudnak írásban vállalni.

Dr. Baranyi Enikő: Szeretném megkérdezni Törőcsik alpolgármester urat, hogy ez nem veszélyezteti-e a további tárgyalást? Ha május 15-én már szerződéstervezetet hoznak a tárgyalópartnerek, akkor ezek az időpontok már beépített formában fognak megjelenni. Úgy gondolom, hogy az alpolgármester kapott megbízatást arra, hogy az önkormányzat számára a lehető legelőnyösebb helyzetet próbálta kialkudni. A magam részéről inkább időt szánnék a határozati javaslat pontjainak korrigálására.

Tóth László: Az utóbbi idők eseményei azt bizonyítják, hogy az Ügyrendi és Jogi Bizottság nem gazdasági és nem szakértői bizottság, így nem tudja meghatározni azokat a gazdasági, műszaki tartalmakat adott tárgykörökben, amelyeket elvárnak tőle. Egyetértek Dr. Baranyi Enikő feltevésével.

Tarnóczky Attila: Véleményem szerint az SZMSZ megalkotásánál nagy hibát követtünk el, ugyanis az szerepel a rendeletben, hogy az Ügyrendi és Jogi Bizottságnak meg kell kapnia a szerződéstervezeteket közgyűlés, és bizottsági ülés előtt. Az Ügyrendi és Jogi bizottság feladata az, hogy véleményezi a szerződéstervezeteket. Ezt a feladatot annak idején azért kapta meg a közgyűléstől, hogy jogi szempontból véleményezze azokat.

Jelen esetben üzleti tárgyalásról van szó és a közgyűlés elé most azért lett ez az anyag beterjesztve, hogy megerősítést kapjon, vagy más feltételeket határozzunk meg a további tárgyalásokra vonatkozóan.

Röst János: Kérem a polgármestert, hogy még egy pár gondolat erejéig ne kérje a téma megszavazását. Legalább azt tegyük meg, hogy meghatározzuk a kötbér jellegét. Véleményem szerint ebben az esetben inkább károkozásról, kártérítésről lehet szó. Javaslom, hogy a kötbér szót ne használjuk, mert helytelen. Két lehetőség van: vagy a telekárhoz viszonyítjuk a kártérítés mértékét százalékos arányban havi vagy évi bontásban, vagy fix összegben határozzuk meg ugyanazt. Kérném, hogy ebben az ügyben jussunk egyezségre, mert különben nem tudjuk megkötni a szerződést.

Tüttő István: Visszavonom ügyrendi javaslatomat. Szeretném megkérdezni, hogy kinek van javaslata ennek a feloldására?

10 perc szünetet rendelek el.

(S z ü n e t)

 

Tüttő István: Javaslom, hogy zárt ülésen folytassuk a vitát. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

Tüttő István: Kihirdetem a zárt ülésen hozott határozatot.

 

128/1999.(V.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Plaza Centerrel (továbbiakban vevő) megkötendő szerződésben a következő feltételeket érvényesítse:

    1. A vevő az építési engedély kérelmet 1999. szeptember 1-ig köteles benyújtani.
    2. A vevő vállalja, hogy a jogerős építési engedélyt 1999. december 15-ig megszerzi.
    3. Ha a vevő érdekkörében bekövetkező mulasztás miatt a 2. pont nem teljesül, úgy eladó a szerződéstől visszalép vételár-előleg visszafizetési kötelezettség nélkül.
    4. A vevő a jogerős építési engedély kézhezvételétől számított 10 hónapon belül mindent megtesz a létesítmény megépítéséért. Rendkívüli, előre nem látható körülmények bekövetkezte esetén a jogerős építési engedély kézhezvételétől számított maximum 24 hónapon belül építi meg a létesítményt. Ezt meghaladó késedelme esetén évi 15 millió Ft késedelmi kötbért fizet az önkormányzatnak.
    5. A Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 70/1999. számú határozatát úgy módosítja, hogy az abban megjelölt határidő 1999. június 30-ra módosul.

Határidő: 1999. június 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 20.40 órakor bezárta. (Az ülésről hangfelvétel készült.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

1999. május 18. soros

 

J e g y z ő k ö n y v

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. május 18-án 14.00 órakor tartott soros üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila,Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelent: Dr, Tuboly Marianna jegyző, Karmazin József városi főépítész, Beznicza Miklós, Imre Béla, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemsvári Márta, Szabó Lászlóné, Partiné dr.. Szmodics Györgyi osztályvezetők, Kápolnás Zoltán önálló irodavezető, Bodzai Tiborné személyezti vezető, Dervalitsné Schott Zsuzsanna, Janzsó Norbert a Polgármesteri Hivatal munkatársai, Torma Lászlóné intézményvezető , Somos Béláné a Munkaügyi Központ nagykanizsai Kirendeltség vezetője, Kámán László az Ingatlankezelési Intézmény vezetője, Dr. Berlinger Henrikné a Szociális Foglalkoztató vezetője.

Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Molnár László a Kanizsa Extra Szerkesztőségének és a Zala Rádiónak a vezetője.

 

Tüttő István: Köszöntöm képviselőtársaimat, megjelent kedves vendégeket, a Polgármester Hivatal osztályvezetőit, irodavezetőit.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

 

Balogh László: Javaslom, hogy a 24., és a 25.napirendi pontokat a 3., és a 4. napirendi pontonként tárgyaljuk.

Tüttő István: Szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy a gazdálkodással, a költségvetéssel kapcsolatos napirendek megelőzik a többit. Kérném, hogy a Csónakázó tavi projekt támogatására készült javaslat után a 28. napirendi pontot a Zala Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltség vezetőjének a tájékoztatóját tárgyaljuk, mert összefügg a két napirend egymással.

Röst János: Napirend előtt szeretnék szót kérni, az M7-es autópálya ügyében, valamint a kérdéseknél az Alfától Omegáig Kft végelszámolásával kapcsolatban.

Cseri Tibor: Napirend előtt szeretnék egy percet kérni a női kard világkupa versennyel kapcsolatban.

Tóth László: Kérném a 29-es napirendi pontot a 2. napirendi pontkor tárgyalni, mert tulajdonképpen logikailag ebbe az interpellációk kérdések rovatba fér be. Saját hibámból valószínűleg ez az SZMSZ-ből kimaradt. Az indok a következő: Mivel önálló képviselői indítványt csak rendelettervezet vagy határozati javaslat módosítására vagy megalkotására kell benyújtani, úgy gondolom, hogy az elfogadott SZMSZ szerint a napirendi pont tárgyalásakor közvetlenül a költségvetési témák után a rendeleteknél kellene ezt meghozni. Ez lenne az egyik javaslatom. A másik pedig, a 10 napirendi pontot kérném előrehozni az aljegyzői kinevezést a 3-as napirendi pontra. Az indokom, hogy a megválasztandó aljegyző minél korábban tudjon befolyni a közgyűlés munkájába.

Tarnóczky Attila: Kérném, hogy a 7. napirendi pontot harmadikként tárgyaljuk meg tekintettel arra, hogy összefüggésben áll, a téma a költségvetéssel. Ugyancsak kérném, hogy az 5. és a 6. napirendi pontokat szíveskedjünk egy pontban tárgyalni, sőt egyszerre szavazni róluk tekintettel, hogy a 6. napirendi pont meg a módosítása múlt hónapban beterjesztett 5-nek. Ezenkívül kérnék két perces szót a gyermeknap ügyében.

Bicsák Miklós: Kétszer két percet kérnék választókörzetem a Palin- Korpavárral kapcsolatosan.

Teleki László: A fellebbezések napirendi pontot szeretném ha ma tárgyalná a közgyűlés.

Tüttő István: Mikor?

Teleki László: Utolsó pontként, ha esetleg folytatólagos lenne.

Tóth Zsuzsanna: A kérdéseknél szeretnék kétszer két percet kérni, egyszer az állatmenhely területkijelölésével kapcsolatban kérdeznék, illetve a Király u.31. szám alatt lakó problémáját vetném fel.

Kiss László: A kérdéseknél szeretnék kétszer két percet kérni, két kérdésem lenne a miklósfai témában. Köszönöm!

Dr. Baranyi Enikő: Szeretném kérni, hogy az oktatási intézmények beszámolójához kapcsolódva a bölcsődék helyzetéről szóló tájékoztatót egymás után egy dokkban tárgyaljuk.

Tüttő István: Ez hányadik?

Dr. Baranyi Enikő: 26-os.és a kérdések között szeretnék szót kérni,

Tüttő István: Úgy látom többen nem kívánnak szólni, akkor eldöntjük a napirendi pontokat. Szeretném jelezni, hogy egy új napirendi pont felvételét is szükségesnek tartjuk, amely a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/1999.(IV.30.) rendeletünk módosítására vonatkozik. Egy hatáskör átadásáról lenne szó bizottság számára. Kérném eldönteni, hogy a Szervezeti Működési Szabályzatról szóló rendelet módosítását tárgyalni kívánjuk-e. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal 1 ellenszavazattal 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Javaslat hangzott el Balogh László részéről, hogy 24., 25.-ös és Dr. Baranyi Enikő a 26-os napirendi pontokat soroljuk előre, lehetőleg a gazdasági rész tárgyalása után. Kérném, aki ezzel így egyetért szavazzon.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Tóth László úr javasolta, hogy az általa 29. napirendi pontként beadott képviselői indítványait az interpellációkkal együtt tárgyaljuk.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Az SZMSZ módosításáról szóló javaslatot szeretném ha még ma tárgyalnánk.

 

A közgyűlés 22 szavazattal 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Tóth László úr még javasolta, hogy a 10. napirendi pontot, amely az aljegyző kinevezésére vonatkozik hozzuk előre harmadiknak Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással elfogadja.

 

Tüttő István: Tarnóczky úr javasolta, hogy a 7. számú napirendet hozzuk előbbre negyediknek. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki az elfogadott módosításokkal együtt az összes napirendet elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok:

 

1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

  1. Interpellációk, kérdések

3.) Tóth László képviselő önálló indítványai

Zárt ülés

4.) Javaslat aljegyző kinevezésére (írásban)

Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző

Nyílt ülés

5.) Javaslat a Palini városrész csatornázása beruházási okmányának módosítására és a többlet céltámogatási igény lemondására (ír.)

Előadó: Tüttő István polgármester

6.) Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1998. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

7.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1998. évi költségvetési beszámolójának auditálására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

8-9.) Javaslat az 1998. évi pénzmaradvány felosztására és az 1999. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

10.) Tájékoztató az Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa oktató-nevelő munkájáról(írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

11.) Tájékoztató a Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola oktató-nevelő munkájáról (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

12.) Tájékoztató a bölcsődék helyzetéről (írásban)

Előadó: Torma Lászlóné intézményvezető

13.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalra vonatkozóan az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer bevezetésére (írásban)

Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző

14.) Javaslat a temetkezési szolgáltatások díjairól szóló 10/1998.(III.24.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

15.) Javaslat Nagykanizsa Dózsa Gy. u. – Hevesi u. – Balatoni u. mellett építendő kerékpárút építésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

16.) Javaslat a fogászati körzetek körzethatárainak módosítására (ír.)

Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

17.) Javaslat a fogászati körzetek körzethatárainak módosítására (ír.)

Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

18.) Tájékoztató a fiatalok, pályakezdők, munkanélküliek munkalehetőségeiről városunkban, munkahelyteremtő tervek, intézkedések (írásban)

Előadó: Somos Béláné a Zala Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltség vezetője

19.) Tájékoztató a fiatalok, pályakezdők, munkanélküliek munkalehetőségeiről városunkban, munkahelyteremtő tervek, intézkedések (írásban)

Előadó: Somos Béláné a Zala Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltség vezetője

20.) Javaslat a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díjainak módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

21.) Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/1999. (IV.30.) számú rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

22.) Javaslat a Kórház Felügyelő Tanács tagjainak létszámára (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

23.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata munkájáról (írásban)

Előadó: Teleki László elnök

Zárt ülés

24.) Tájékoztató a bagolai hulladéklerakó ügyében (szóban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Dr. Tuboly Marianna jegyző

25.) Fellebbezések (írásban)

Nyílt ülés

26.) Javaslat az Eötvös tér 16. szám alatti irodaház, a Deák tér 5. szám alatti ingatlan, azt Erzsébet tér 21. szám alatti ingatlan és a Király u. 47. szám alatti ingatlan hasznosítására (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

27.) Előterjesztés a Petőfi u. 5. sz. alatti épület irodaház funkcióban történő hasznosításáról (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

28.) Előterjesztés a Jessberger Kft. ingatlanvásárlási kérelméről (ír.)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

29.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye Alapító Okiratának módosítására (ír.)

Előadó: Kámán László intézményvezető

30.) Javaslat az Általános Iskola Kiskanizsa, a Rozgonyi úti Általános Iskola és a Petőfi-Vécsey Általános Iskola Alapító Okiratának módosítására (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

31.) Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ, a Városi Könyvtár és a HUMÁN GESZ Alapító Okiratainak módosítására(írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

32.) Beszámoló a középiskolai beiskolázásról és a szakképzési évfolyamok indításáról (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

Zárt ülés

33.) Előterjesztés Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere emlékplakett adományozására (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Napirend előtt:

 

Röst János: Május 1-jén a Csónakázó tónál a kanizsai SZDSZ Kovács Kálmán parlamenti képviselővel aláírásgyűjtésbe kezdett az M7-es megépítése ügyében. Ezúton szeretném megköszönni mindenkinek, aki támogatta az aláírásgyűjtést és szeretném kérni a jelenlévő pártok vezetőit, hogy csatlakozzanak hozzánk és a kezdeményezéseinket támogassák. A városvezetésnek év eleji közgyűlésen javasoltam, hogy Nagykanizsától Lentiig sőt a Balaton partig keressük meg az érintett Önkormányzatokat, és összefogással próbáljuk meg elérni az M7-es autópálya megindítását. Bármely kormányról van szó, úgy gondolom a lobby nagyon fontos. Kaposvár nem Kanizsa és Zágráb között helyezkedik el, így a probléma is nekünk nagyobb, Ott már gondolom letették az alapkövet egy ilyen építkezésnél. Holnap lesz Nagykanizsán a parlament bizottságának kihelyezett ülése, amelyen szintén téma az M7-es megépítése, valamint az ipari park és logisztikai központ. Szeretném kérni a városvezetést, hogy méltóképpen és kellő egészséges agresszivitással képviselje a város érdekeit.

Tüttő István: Az anyagok elkészültek, amiket próbálunk az érveink mellett felsorakoztatni. Kérem, hogy a képviselőtársak ezen az ülésen amennyiben idejük engedi vegyenek részt, a Cserháti Szakközépiskolának az előadótermében 10 órakor.

Cserti Tibor: Vívó barátaim a VIVERE Alapítvány alelnökét kértek meg a következő levél tartalmának az ismertetésére. A levél címzettje a Nagykanizsa Megyei Jogú Város képviselő-testülete.

" Tisztelt képviselőtestület! Az Önök nem kis anyagi támogatásával május 15. és 16. napján megrendeztük a vívók kard világkupa versenyt 14 ország 76 versenyzőjének részvételével. E világverseny rendezésével célunk volt, és a jövőben is az lesz, hogy városunk hírnevét erősítjük. Ismeretem szerint Európa különböző újságaiban 40 alkalommal írták el Nagykanizsa város nevét. A televíziók több alkalommal adtak híradást a nagykanizsai versenyről. Reméljük, hogy az elkövetkezendő évek során és vívótevékenységünkkel segítjük másokkal, hazaiakkal, és idegenekkel egyaránt megismertetni városunkat, jó hírnevét öregbíteni. Kérjük Önöket, hogy tovább is legyenek segítségünkre, tiszteljék meg részvételükkel a rendezvényeinket. A város vívótársadalma és a Magyar Vívószövetség nevében egyúttal megköszönöm segítő szándékukat érdeklődésüket, és támogatásukat. Nagykanizsa 1999. május 17., tisztelettel, aláírás: Bálits Károly Nagykanizsa, Rózsa u.4. "

Tüttő István: Köszönjük szépen, és reméljük, hogy Nagykanizsa hírnevének hasonló további terjesztésére sor kerül még, és örülünk, hogy meg tudtuk oldani ezt a feladatot. Úgy gondolom emlékezünk rá, hogy elígérkeztünk - hosszabb távra ennek a rendezvénynek a további támogatására. Reménykedünk benne, hogy ez a rendezvény egyre nagyobb érdeklődésre tart majd számot, nem csak idehaza, hanem külföldön is.

Tarnóczky Attila: Május 23. napján lesz a gyermeknap, ahol változatos programok várják a gyermekeket. Örülnék, ha sokan eljönnének. Elsősorban azért kértem szót, tisztelt képviselőtársaim, mert 10 óra 10 perc tájékán indul a "dominó dili" nevű rendezvény, ahol a rendezők szándéka szerint Önökkel városi képviselőkkel a gyerekek dominóban összemérhetik a tudásukat. Aki már túl öregnek érzi magát, és elfelejtette a dominó szabályait, rövid formába hozó alapozáson részt vehet. A fiatalabbakat meg majd arra figyelmeztetném, hogy a leendő választó polgárokkal dominózhatnak. Aláírásgyűjtésbe kezdek, hogy ki az aki vállalja ezt a szerintem kedvező feladatot.

 

1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Először azokkal a kiegészítésekkel kezdeném amelyek inkább tájékoztató jellegűek. Szeretném jelezni, hogy dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok 1999. május 11.-én kelt levelében tájékoztatott minket arról, hogy a használatba vették a Mercedes Benz 2000 típusú gépjárműfecskendőt. Aki kint volt a majálison, és megtekintette a tűzoltóság standját, a Csónakázó tó partján, ott láthatták ezt a nagyon szép és igazán korszerű eszközt, amely megközelítőleg 58.000.000,-Ft-ba került. Ebből a pályázati önrész 8,7 millió forint volt. Bátran mondhatom, hogy egy olyan eszközzel gazdagodott Nagykanizsa és vonzáskörzete ahol a tűzoltóság feladatait ellátja, reményt adott arra, hogy ha komolyabb probléma van ezzel a teljesítménnyel rendelkező géppel, sokkal nagyobb hatásfokkal lehet a tüzet nem megelőzni, mert az egy más feladat, hanem elfojtani, illetve megakadályozni a továbbterjedését. Az önrész a tűzvédelmi alapítvány számlájáról került kiegyenlítésre, melyre az önkormányzatunk évenként állandó lakosként 50,-Ft összeget utal át. Döntenünk kell, az 1999 évi rendkívüli téli időjárás során bekövetkező visszamaradó helyzetből adódó többletköltségek megtérítésére irányuló pályázat benyújtásáról. Mindenképp formailag foglalkoznunk kell vele hiszen a polgári védelem, és az un. helyi védelmi bizottság irányításával a rendkívüli időszakban kénytelen volt igénybe venni olyan eszközöket, szolgáltatásokat amelyeket utólag kell téríteni azon szervezeteknek akik ezt biztosították, a város számára. Örömmel azt is mondhatom, hogy nagyon sok cég és vállalkozó nem is kérte a megtérítését az ilyen jellegű használatnak, illetve gépkölcsönadásnak, illetve bevetésnek. Mindösszesen a 148.960,-Ft megtérítését kérnénk, a Zala Megyei Területfejlesztési Tanácshoz benyújtott pályázattal.

Kelemen Z. Pál: Ha jól értelmezem ez a javaslat része a polgármesteri beszámolónak, nem új napirendi pont. Mielőtt erről a határozati javaslatról szavaznánk, az a véleményem, hogy beszéljünk is a dologról. Nem ez a 148.960.- Ft az, ami engem ebben a tájékoztatóban bánt, hanem a második bekezdésnek az a része, ami február hónapban az Önkormányzat a hó eltakarítást végző vállalkozók felé további 6.428.800.- Ft-ot fizetett ki a munkálatokért. Úgy tudom, hogy nekünk erre átalánydíjas szerződésünk van, ami sír-nevet alapon megy, ráadásul nem is volt Szibéria Kanizsán, hogy ennyibe került volna, sem olyan hó szakadás nem volt, csak normális tél volt. Kifizettük ezt a pénzt, de vissza nem kaptunk belőle. Az idén esett a hó, ez nekünk 6.428.400.- Ft-ba került. Én tiltakozom az ilyenfajta kifizetések miatt, és azt kérem, hogy ezt a Pénzügyi Bizottság vizsgálja ki.

Imre Béla: Az itt szereplő 6.428.000.- Ft-os kifizetés, ez pontosan az az átalánydíjas szerződésnek az esedékes része, amit a pályázat miatt írtunk ide be, hogy nehogy azt gondolja a tisztelt pályázatot elbíráló bizottság, hogy mi 148.000 Ft-tal úsztuk meg ezt a telet, tehát nekünk további költségeink voltak, azon a szerződésen felül, csak a 148.960.- Ft kifizetésre.

Tüttő István: Kormányígéret volt rá, hogy minden olyan költség, ami így merül fel, meg fogják téríteni, de csak ezen az egy módon lehetséges ehhez a pénzhez hozzáférni. Az önkormányzatnak meg kell tárgyalni, és határozati javaslatban dönteni, hogy a pályázatot támogatja.

Kelemen Z. Pál: Egy befogalmazás az, hogy további. Nem kaptunk használati utasítást. Azt hiszem, kellett volna valamiféle magyarázat. Ilyen formában elfogadom, de én arra kérem a Pénzügyi bizottságot, hogy tartsa a szemét ezen az átalánydíjas fizetésen.

Tüttő István: Önök emlékeznek rá, hogy március 31-i határidőt kért Szakony Szilárd úr képviseletében az iparos testület a Sugár u. 3. alatt lévő volt iparos ház vagy iparos székház ügyében, amelyben annak idején kérte, hogy március 31-ig halasszuk el az értékesítést. Most pedig újabb haladékot kérnek és a határidő módosítását. Ha eladtuk volna március előtt azt a könyvtárat, akkor nem lopták volna el a csillárt, nem kellett volna havi 500 ezer Ft-ot fizetnünk az őrzésért. Szeretném egyszer ennek az ügynek olyan jellegűek indítását, hogy ne csak nekünk legyen belőle kárunk. Semmilyen garanciát nem nyújt nekünk a kérő, mi pedig vállaljuk annak a kockázatát, hogy plusz költségeket kell még emellé letennünk, holott nekünk a költségvetésben erre a pénzre mindenképpen szükségünk van. Megjelöltük, döntöttünk benne, de mindenképpen szerettem volna Önöknek ezt a kérést továbbítani, hiszen korábban is mi döntöttük el, hogy elhalasztjuk az eladást. Ennyi lett volna a kiegészítés, most pedig a vitát megnyitom.

Tarnóczky Attila: Én vettem részt a város részéről polgármester úr távollétében a világkupa kardvívó női verseny megnyitásán, díjkiosztásán és egyben magán a versenyen és nagyon jó benyomásokról számolhatok be. Nemcsak az én tapasztalatom ez, hanem a Magyar és a Nemzetközi Vívószövetség képviselőjéé is. Felsőfokon nyilatkoztak, minden esélyünk megvan arra, hogy a következő évben is ezt a versenyt megrendezhetjük. Hadd említsem meg én is, hogy 13 országba eljutott a kanizsai képeskönyv, - biztos ismerik mindannyian, ez a kis befektetői füzetke, körséta idegen nyelven – legtávolabbra Mexikóba is. Meg kell köszönni a rendezőknek azon a helyen is a nagyon lelkes és önzetlen tevékenységüket, és szeretnék gratulálni a kanizsai lányok közül, akik nem kanizsai mivoltuk miatt kerültek be ebbe a versenybe, hanem azért, mert az első 25-ben országosan benne vannak az előlistán. Kalamár Zsófiának, aki a legjobban szerepelt és talán Dani Diánának, aki másodikként legjobban szerepelt a kanizsaiak közül ezen a versenyen. A másik ügy, amit szeretnék jelezni Önöknek, ugyancsak szombaton átadásra került az RTL Magyar TV adó és a Reál TV részéről egy díszkút a Deák téren. Aki nem látta még, feltétlenül nézze meg, próbálja ki. Tájékoztatom Önöket, hogy a Magyar Speciális Művészeti Műegyesület Elnöksége utolsó ülésén úgy döntött, hogy 2000. júliusban itt szeretné rendezni Kanizsán az Országos Fesztiválját, ahol a sérült gyermekek vennének részt körülbelül 1000 fős létszámban. Ez a rendezvény anyagi terheket nem jelent. A mi segítségünkkel úgy gondolom, ha ez létrejön, akkor a 2000. év ezzel is gazdagodni fog.

Röst János: A tájékoztató 9. oldalán lévő Sugár u. 3. számú épülettel, a korábbi könyvtárral szeretnék foglalkozni. Köztudott, hogy a csillárt ellopták az épületből. Ha ez egyedi eset lenne, akkor igazából nem is szóltam volna, de mint Önök is tudják, korábban elloptak abból az épületből falikarokat és azt megelőzően pedig, a Zsinagóga épületének lopták el a csillárját. Ezek a mennyezetcsillárok nem 50 dekát nyomnak, hanem jelentős súllyal bírnak, azok leszereléséhez jelentős embermennyiség és jelentős szerszámkészlet kell. Úgy gondolom, hogy ezt valami szervezett csapat végezhette. Bevallom őszintén ilyenkor felmerül a kérdés, hogy hol van az Önkormányzat felelőssége, ugyanis ilyen esetekben le kellett volna korábban szereltetni és biztonságosabb helyen kellett volna tároltatni Őket. A másik téma szintén ehhez kapcsolódik, amit a polgármester úr az előbb szintén elkezdett elemezni, a Sugár 3-as épületnek az értékesítése. Mint tudjuk április 29-én tárgyalta a Gazdasági Bizottság ezt a témát. Egy kéréssel érkezett Szakony Szilárd hozzánk, hogy hosszabbítsuk meg a határidőt, illetve közgyűlésre utaljuk a döntést. Meggyőződésem, hogy a Gazdasági Bizottság jogszerűtlenül járt el, ugyanis két lehetőség van. Vagy már az SZMSZ érvényben volt, és akkor a 10 millió Ft alatti – fölötti értékben nem dönthetett, holott aznap nem egy ilyen döntést hoztunk, hanem többet. Tehát vagy ez érvénytelen ez a döntés, vagy a többi is érvénytelen, vagy ez érvényes, de akkor a többi érvénytelen. Ezt meg kellene vizsgálni a jegyző asszonynak. A másik, hogy a korábbi döntést közgyűlés hozta, tehát a határidő meghosszabbítást. Én úgy gondolom, hogy ilyen esetben, ha a közgyűlés ad határidőt egy vállalkozói csoportnak, arra, hogy visszahozza, akkor azt a Gazdasági Bizottság nem bírálhatja el. Tehát szeretném kérni jegyző asszonyt, hogy jogilag tisztázza, történt-e jogsértés, illetően azt követően amiben történt, akkor a pályázati kiírást meg kell semmisíteni, mert jelenleg a tegnapi nap a Zalai Hírlapban ez már megjelent. A következő témám az Olajbányász Sportklub. A tájékoztatóból kiderült, hogy a polgármester 29-én részt vett a taggyűlésen. Szeretném kérni, hogy milyen érdemi megállapodások, illetve döntések születtek, ugyanis az Olajbányász jelenleg olyan állapotban van, hogyha az összes mérkőzését elveszti, elvileg még akkor is felkerülhet a ligába. Ami azt jelenti, hogy a városnak jelentős költségkihatással fog járni. Szeretném kérdezni, hogy voltak-e már ebben érdemi egyeztetések, a másik a tulajdonjogi viszony az Olajbányász Sportpályának rendeződtek-e illetve volt-e a korábbi helyzethez változás a tulajdonossal. A másik megjegyzésem lenne, hogy ezt a tájékoztató anyagot a GVB kapja meg, ugyanúgy az alatta lévő NSR Kft-nek a taggyűlési beszámolóját. A következő témakör, az április 13-i közgyűlésen kértem a város vezetését, hogy Fejtő Ferencet Nagykanizsa város díszpolgárát kellő tisztelettel köszöntsük a születésnapja alkalmából. Köszönöm polgármester úr pozitív hozzáállását. Jeleznék egy időpontot augusztus 28-át, mert várhatóan Fejtő Ferenc Nagykanizsa város vendége lesz. Szeretnénk erre egy megfelelő szintű köszöntést létrehozni, ebben kérném támogatását a polgármester úrnak.

Törőcsik Pál: A hétvégén nagy jelentőségű nemzetközi meghívásos militari bajnokság zajlott le a Csónakázó tónál. Országos viszonylatban is kiemelkedő részvételi aránnyal, több, mint 90 ló, és lovas nevezett be. Itt volt az ország lovas sportjának a krémje, valamint Lajtár József dandártábornok úr, mint fővédnök is. Ez úton szeretném kifejezni köszönetemet mindazoknak, akik az önkormányzattól segítőkészen részt vettek a verseny előkészítésében, szervezésében, és minden kanizsainak, akik meglátogatták a rendezvényt. Reményeink igen kedvezőek a tekintetben, hogy a militari bajnokság, egy nemzetközi világkupa szintű versennyé fog fejlődni. Komoly esélyünk van arra, hogy Kanizsa adhat ennek otthont, ennek érdekében mindent meg fogunk tenni. Nagyon örültünk az SZDSZ kezdeményezésének, az M7-es autópálya ügyében. Megjegyzem, hogy a holnapi gazdasági kihelyezett ülésen egyik fő téma, kiemelt pontként szerepel az M7-es autópálya építésének szorgalmazása, gyorsítása. Külön öröm számunkra az, hogy ameddig kormányzati pozícióba voltak szintén erőfeszítéseket tettek ez ügyben. Természetes, hogy szándékunk ebben az ügyben egyezik.

Dr. Tuboly Marianna: Röst János képviselő úr kérdésére a Gazdasági Bizottság határozataival kapcsolatban szeretnék válaszolni. A Szervezeti és Működési Szabályzat április 30-án lépett hatályba, ekkor hirdették ki. Ez a számozásában is szerepelt, tehát egyértelmű. Április 29-én volt a Gazdasági Bizottság döntése, tehát nem az új SZMSZ szerint kell értelmezni. Ön a határozat hosszabbítását jelölte meg, mely szerint a Gazdasági Bizottság ebben nem dönthetett. Én máshol látom azokat és más miatt került ide. Ugyanis két ellentétes elfogadott határozata van a Gazdasági Bizottságnak, az egyik szerint elfogadja Szakony úr javaslatát, miszerint határidő hosszabbítás miatt kerüljön a közgyűlés elé, a másik határozatával pedig döntött az értékesítés összegéről. Tehát gyakorlatilag polgármester úr azért kéri a közgyűlést a vita eldöntésére, mert a határidő hosszabbítás szerint az erre vonatkozó javaslatról a közgyűlésnek kell dönteni.

Tüttő István: Megkérdezem a Gazdasági Bizottság elnökét, hogy az elmondottak alapján mi a véleménye?

Dr. Fodor Csaba: Nem voltam akkor Nagykanizsán és nem én elnököltem a Gazdasági Bizottság ülésén, hanem Cserti Tibor. A jegyzőkönyvet láttam ugyan, de nem tudok mit mondani erről az ügyről. Természetesen, ha aggályos kérdések születtek, akkor csütörtökön soron kívül a gazdasági bizottsági ülésen felvesszük napirendi pontként, és újratárgyaljuk ezeket az ügyeket.

Tüttő István: Ahogy a jegyzőnő is mondta, bennem is az volt az igazi kérdőjel, hogy az egyik döntésében a bizottság várja a döntését a közgyűlésnek, a másikban pedig elhatározza, hogy x millió forintért el lehet adni ezt az ingatlant. Hát a kettő bizony nem azonosat jelent, ezért kell a közgyűlésnek ebben dönteni.

Röst János: Hasonlóan látom, mint jegyzőasszony a problémát. Úgy gondolom, hogy a bizottságnak joga volt elvileg dönteni ebben a kérdésben, gyakorlatilag nem volt, mert a közgyűlés hozott döntést. A közgyűlés adta a határidő hosszabbítást. Ilyen esetben vissza kell vinni mindig a közgyűlés elé. Nem hiszem, hogy egy bizottság magához vonhat olyan jogkört, ami egyébként a döntési jogkörben és maga a közgyűlésben születik meg.

A jegyzőasszonyt kérném, hogy ezen a napon született több döntés a Gazdasági Bizottság részéről, amilyen vagyoni értékesítés mellett döntött. Az SZMSZ csak másnap lépett hatályba, akkor viszont ezek a döntések semmisek. Szeretném ezeket a döntéseket visszavitetni a Gazdasági Bizottság elé, mert ilyen értelemben nem jogszerűek.

Marton István: Bár szóba került itt a kanizsai Futball klub helyzete, ezért ezzel kezdeném. A tájékoztató 3. pontjában a 326/98. számú határozattal kapcsolatban, úgy tudom, hogy a közgyűlés vállalt 10.000.000.- Ft visszafizetésére kezességet. Most úgy néz ki, hogy gyakorlatilag a 383.000.- Ft kivételével érvényesítették. Kérdésem, hogy ez a pénz végérvényesen elment-e? Az 5. oldalon a célhitel átütemezése, ugye, az OTP-nél két célhitel kérelmünk van, a kórházi rekonstrukció, és a vásárcsarnokra adtuk be a hiteltörlesztés átütemezését. Ezek a polgármesteri tájékoztatók elég régiek, ez is ugye jó 10 napos, majdnem két hetes, kérdésem az, hogy van-e új fejlemény, és mikorra várható, hogy ebben döntés lesz. A vásárcsarnokkal kapcsolatban – ez később is többször említésre került, - a kérdésem az, amit már egyszer egy közelmúltbeli közgyűlésen is megkérdeztem, hogy mikorra várható ez az ügy, ha a tavaly decemberi közgyűlésen az hangzott el, hogy 2 napon belül, mármint 1998. december 31-ig lezárható lett volna. Ahhoz képest laza 5 hónapos csúszásban vagyunk. A 8. oldalon a tájékoztató első bekezdése taglalja, hogy az Altus Consulting Kft. jogorvoslati kérelemmel fordult a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottságához. Az anyagban benne van, hogy a közbeszerzési törvény értelmében ennek a bizottságnak legkésőbb 30 napon belül döntést kell hozni. Mikor támadták meg, és mikor jár le ez a harminc nap. Ehhez kapcsolódó kérdésem, hogy a szerződést ennek ellenére megkötöttük-e vagy ennek ellenére lóg a levegőben. Megdöbbentő a 9. oldal közepén a vásárcsarnok árammérő ügylete, melynek eredményeként a közös költség előleg 100.- Ft/m2/hó összegre emelkedik, ha ugye március 10. napján javították ki és márciusban már 650.000.- Ft volt az áramdíj, miközben az egész évben tavaly alig volt több, nem érte el, az 1.000.000.- Ft-ot. Gyakorlatilag két hónap alatt bő 2/3 évet elérte, tehát itt mindenképpen nagyságrendi gondot érzékelek, mert olyan 11 néhány szoros, hogy ha ezt kivetítem egy évre, tehát nagy figyelemmel kísérem, hogy ez, hogy fog alakulni, illetve a visszamenőleg fizetendő állami jogi hátterével kapcsolatban történt-e valami, mert mint már említettem, ez több mint 10 napos anyag. Ugyanezen az oldalon írja a tájékoztató, hogy a vásárcsarnokba három üzletre jelentkezett vevő, akik a szerződés elkészítését követően az adásvételtől visszaléptek. Tudjuk-e azt, hogy ennek a három fő visszalépésének mi volt az oka, véletlenül nem-e a Plaza megvalósítása motiválta Őket. Érzésem szerint ilyesmi biztos, hogy van benne, mert hogy a Plázáról még azt is tudni kell, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségének Urbanisztikai Társasága, kb. 10 nappal ezelőtt elég élesen foglalt állást, hogy ilyenek épüljenek. A következő bekezdésben említés történik arra, hogy az ÁPV Rt-ről 16.000.000.- Ft DKG-EAST részvényt kaptunk, aminek nagyon örülök. A Zala Gabona Rt. belterületi földértékét 9,1 millió forintot, a folyamatban lévő peres eljárás miatt 1999. május 4. napján átutalta. Ezt nem egészen értem, mert a folyamatban lévő peres eljárás miatt nem szoktak átutalni, csak akkor szoktak átutalni, ha netán történt valami peren kívüli egyezség, és abban a hitemben erősít meg a következő mondat is, amely taglalja, hogy peres eljárás folyik még a … Dél-Viép belterületi földértékének meg nem fizetése, illetve a DKG-EAST részvények osztalék és kamatai kifizetése ügyében. Így végül, de nem utolsó sorban a 11. oldal utolsó bekezdésében értesülhettünk róla, hogy április 23-án a DKG-EAST Csónakázó tavi vendégházában ülésezett a Nagykanizsáért tevékenykedő úgynevezett “magisztrátus”. Én már ezen a fórumon is szóvá tettem ezt a magisztrátus kifejezés szó használatát, ami nemcsak hogy nem pontos, de kifejezetten szerencsétlen is, mert ugye a magisztrátus az egy magas állami hivatal, illetve ilyen hivatalt ellátó férfiak a régi Rómában. Ez az egyik értelmezése, ami értelemszerűen nem vonatkozik ránk, a másik értelmezése vonatkozik, és ennek bárki utánanézhet az idegen szavak szótárában: elöljáróság, városi hatóság. Azt hiszem benne van, hogy én miért szólaltam fel. Kérem, összeülhet itt a vének, vagy éppen az okosok tanácsa, akármilyen más szervezet, a magisztrátus nem, mert ebben a pillanatban Nagykanizsán a magisztrátus az itt van, és hát itt ülnek a tagjai, Önök kedves képviselőtársaim.

Tarnóczky Attila: Két dolgot szeretnék válaszolni, az átvilágítási szerződéssel kapcsolatban. Május 5. napján kaptuk a faxot, történt a szerződéskötés megtiltása. Pontosabban az aláírásának a megtiltása, a szerződéskötés jogi oldalról korábban megtörtént, amikor polgármester úr közölte a céggel a közgyűlés döntése értelmében Őket választottuk. A határidő, ami alatt a nyilatkozatot meg kell tenniük, az 15 nap hétvégén le fog járni. Mi az észrevételünket írásban adtuk le, tehát nem 30 napos a határidő, hanem 15 napos. A hétvégén tehát valamilyen intézkedés várható. Ez az egyik dolog. A magisztrátusban annyit jeleznék, hogy nincs neve ennek a csoportnak, hát valahogy emlegették, biztos a csoport, ha figyeli a közgyűlést, akkor figyelembe fogja venni ezeket, amúgy jogos kifogásokat és más lesz a neve. A lényeg az amit csinál. Olajbányász ügyben nem válaszolnék, nekem eszembe jut közös képviselőtársaim a felügyelő bizottság elnökének a levele, amelyben azt ígérte, hogy ha azt a bizonyos fedezet garanciát megadjuk a hitelhez, akkor annak több milliós haszna várható. Kíváncsian várom, hogy az a több milliós haszon mikor fog jelentkezni.

Dr. Baranyi Enikő: Szeretném megköszönni a 11. oldalon a polgármesteri tájékoztatónak azt a részét, ami a berni pásztorkutya tulajdonosok találkozóját jelentette. Köszönöm azoknak az ismerősöknek, a képviselőtársaknak, régi képviselő-testületi tagoknak, akik megtisztelték a rendezvényt, hiszen ez egy elő gyermeknapnak számított, hiszen a gyermekek és a kutyák találkozója volt. A beszámolóval kapcsolatban az 1. és a 2. számú mellékletre szeretnék rákérdezni, nevezetesen a kiemelt, illetve az átlagos súllyal megjelenő rendezvény naptárra. Gondolom, hogy nem volt könnyű helyzetben az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság, amikor ezt a listát összeállította. Ha jól számoltam, 14 alkalommal szerepel a rendezvények lebonyolítójaként a Ryno Kulturális Menedzser Iroda. Mennyibe kerül ez a rendezvénye a városnak, amikor van egy HSMK és egy Móricz Zsigmond Művelődési Otthonunk, meg egyébként sok-sok olyan szervezet, amik szintén egy-egy rendezvényt készséggel, hatalmas hitel és talán kevesebb pénzzel meg tudnának rendezni. Történt-e ilyenfajta elemzés az OKSB részéről, vagy a Gazdasági Osztály részéről és erre a legközelebbi tájékoztatóban nem kifogás, csak egy tájékoztatás szintjén szeretném, hogyha számszerű adatok is megjelenhetnének.

Balogh László: A megszólíttatás jogán szeretnék válaszolni képviselőnő társamnak. Ez a városi rendezvénynaptár sajnos későn készült el. Ennek sok oka volt. Részint az információk késéssel érkeztek be. Igazából az az elképzelés, amely a jövőben helyére rakja az ilyen szintű városi rendezvénynaptárt, tehát amelyet kellő nívóval és kellő előkészítettséggel lehet megcsinálni, tehát az most nem történt meg ebben az évben. Abban bizakodhatunk, hogy a jövő évben egy bővebb információgyűjtéssel és előzetes munkával már a költségvetést megelőzően alakul ki, ha nem is a végleges formája, mert ehhez kell a költségvetés is városi rendezvénynaptárnak, de egy olyan előzetes alakja, amely méltó lesz Nagykanizsa megyei Jogú Város városi rendezvénynaptára címre. Tehát ilyen szempontból kritikát elfogadok, nem lehet optimálisan jól kidolgozott ez a mostani rendezvénynaptár. A Ryno kapcsán annyit mondhatok, hogy az Oktatási, Kulturális és Sportbizottsághoz nagyon sok pályázata érkezett a Ryno Kulturális Menedzserirodának, de ezt tulajdonképpen bővebb összeggel nem támogattuk, sőt itt volt olyan probléma, hogy határidőn túl érkezett és egyéb szempontok alapján sem támogattuk, ennyi a konkrét rövid válasz erre a felvetésre.

Kelemen Z. Pál: Két megjegyzésem lenne a tájékoztatóhoz a 10. oldalon. Alulról a harmadik bekezdés, ahol olvashattuk, hogy vállalkozási szerződést kötöttünk a Geng Stúdióval Nagykanizsa számokban című kiadvány megjelenése tárgyában 192.640 Ft értékben, illetőleg másik kiadványra 300 ezer Ft értékben. Bizonyára nagyon jók ezek a kiadványok, de hatékonyságuk meglehetősen kétséges, ugyanakkor megnéztem az Interneten Nagykanizsa Home ... kétségbeestem, kb. három hete néztem meg utoljára nem volt semmi rajta. Ebből az összegből, vagy ennél kevesebből fel lehetne tölteni és sokkal nagyobb hatékonyságot érnénk el a város érdekében egy ilyen munkával. A másik észrevételemre Marton képviselőtársam hozzászólása inspirál. A magisztrátus nevezetű … Szóval kérem szépen való igaz, hogy Magyarországon volt magisztrátus, amely kapcsolódott a virilizmussal. A virilizmus azt jelentette, hogy fél demokrácia volt a Horty korszakban, hogy a képviselők felét választották, a másik fele az adófizetőkből került ki, ami a modern demokrácia megcsúfolása. Akkor még … volt, de ma már nem, mert a modern európai demokráciában ilyen fogalmat nem használunk. Ennek a tanácsadó testületnek, amelynek sem jogköre sem hatásköre nincsen, valami emberibb nevet kellene adni és akkor sokkal emészthetőbb lenne a kérdés.

Törőcsik Pál: Ez a bizonyos magisztrátus ez egy munkacím, amit maga ez a csoport még nem fogadott el éppen, ezeket az okokat és indokokat figyelembe véve. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy indokolatlan félelmeket ne gerjesszünk, hiszen ennek a testületnek a pozíciójára és jogosultságára senki nem pályázik e közül a magisztrátusi, vagy most nevezzük magisztratúrának, vagy máshogy, teljesen mindegy, hogy milyen csapatnak. Egyszerűen arról van szó, hogy régi olyan igény, ami próbája a város alkotóerejét egybefogni és olyan embereknek részvételével, akik a maga területén komoly alkotásokat és tetteket vittek végbe éppen azért, hogy a városvezetést az igazi magisztrátust segítsék és segítsenek ezt a várost fejlődési pályára lendíteni és ebből az állóvízből kimozdítani. Ilyen szempontból teljesen mindegy, hogy minek nevezzük még annak is abba is ki tudnék egyezni, ha tényleg ez magisztrátus lenne, de a lényeg az, hogy milyen eredménnyel jár majd az, amit Ők tesznek. Remélem, hogy sikerül rövidesen bebizonyítani és nyilvánosságra is hozni.

Györek László: Az imént említett Internettel kapcsolatban szeretném azt mondani, hogy természetesen folyamatban van Nagykanizsa Home lapjának készítése és megjelenítése. A régit, amit hát enyhén szólva még rosszabb volt mintha nem lett volna semmi, meg kellett szüntetni. Tehát folyamatban van ez, még gyorsabb lenne az Informatikai bizottság plusz póttagjait is megválasztanánk. Nem tudom, hogy ez ügyben történt-e valami.

Teleki László: Április 17-én a Nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat tartotta ülését, amelyen a Városi TV is képviseltette magát.

Tüttő István: A vitát lezárom. Akkor a felvetések sorrendjében próbálnánk válaszolni, amire nem tudunk arra írásban, illetve a legközelebbi beszámolóban megválaszoljuk. Több képviselő társam is felvetette az NSR Kft. és a Labdarugó Klub, illetve Kft.-nek a kérdését. A Labdarugó Kft.-ről ebből az anyagból is kiderül, hogy ez a taggyűlés ez nem az a taggyűlés volt, ahol ezekről a kérdésekről esett volna szó, mert előzetes információt kértünk a jelenlegi helyzetről. Elkészítettek egy tervezetet, amely a bekerülés, tehát a professzionális ligába való bekerülést követően elképzelés, hogy kinek mennyi terhet kellene viselni ebből a várható megnövekedett költségekből. A professzionális liga az eleve többe is fog kerülni, körülbelül háromszor. Korábban is jeleztük, hogy ennek a teljes mértékű finanszírozását az önkormányzat semmiképp nem tudja felvállalni. Erre vonatkozóan az OKSB rövidesen összeül és hivatalosan meg is hívta az ülésére a labdarugó, tehát a Futball Kft.-t. Ott kerül sor először a beszámolásra és tájékoztatásra a jövőre vonatkozóan. E mellet az úgynevezett taggyűlésre is sor kerül, mert abban is megállapodtunk, hogy a Labdarugó Kft.-nek a taggyűlése is kell hogy tárgyalja ezeket a kérdéseket. Röst úr kérdezte, hogy mi a helyzet a sportpályával kapcsolatban. Nincsen érdemi előrelépés az ügyben. A tulajdonosa nem mi vagyunk. Jövő csütörtökön találkozom a német és osztrák vezetéssel. Akkor ismét próbálkozunk ennek az ügynek az előrehozatalával. Közben a gazdasági vezető, aki itt működött, ha jól tudom, Ő más területen folytatta munkáját. Tehát bizonyos kérdéseket újra kell kezdeni tárgyalni, hogy a sportpálya ügyében valamilyen megállapodás szülessen. Az szeretném azért jelezni, hogy próbálkozunk már most úgynevezett támogatók körének bővítésével. Levélben, személyes megkereséssel is több nagy magyar cégnek a vezetőit kerestük meg. Találkozást kértünk és tárgyalási lehetőséget. Ezekre még az érdemi válasz nem érkezett. Erről később majd tájékoztatjuk a tisztelt közgyűlést.

Tarnóczky Attila: Még annyival kiegészíteném a korábban elmondottakat, hogy a pályázati kiírás az tartalmazza a szempontokat. Oda van írva, hogy ezek nem rangsort jelentenek. Tehát minden normális ember számára azt jelenti, hogy ezen szempontok együttese alapján dönt az Önkormányzat. Más kérdés, hogy valóban a mondat hiányzott, hogy ezt így kell értelmezni.

Tüttő István: Marton úr felvetette, hogy a 9. oldalon a folyamatban lévő peres eljárás. Jogos az észrevétel Marton úr itt elírás történt, mert annak az eredményeképpen. Az eljárás lezárult és ennek az eredményeképpen. Ebben kérném, hogy fogadja el, hogy ezt módosítjuk. Kelemen Z. Pál úr a kiadványokkal kapcsolatban észrevételt tett. Ezeket a kiadványokat azzal elintézni nem lehet, hogy nincsen igazán hatásuk és nem térül meg az a befektetés, amit erre fordítunk, mert megtérül. Az internettel kapcsolatban pedig szeretném jelezni, hogy az informatikai bizottság új tagjai Perkó Zsolt, Tóth Elek és Tóth László urak, csak ezt még nem ismertettük Önökkel. Természetesen ez az informatikai bizottság azonnal összeülhet. Megadjuk hozzá a pontos címeket. A 11. oldalon Marton úr és Kelemen Z. Pál úr a magisztrátusra vonatkozó megjegyzést tett. Én magam fogalmaztam így, mert pillanatnyilag ez így ismert. A későbbiekben ezt a nevet mindenképp el fogjuk vetni és helyette egy más jellegű szót fogunk használni, ami talán jobban kifejezi a tartalmát ennek a társaságnak. Felvetődött még az a kérdés, hogy az Alfától Omegáig Kft.-vel kapcsolatban, mikor várható a befejezés. Nagyon röviden annyit mondanék erről többször tárgyaltunk azóta az Alfától Omegáig Kft vezetésével. Én mint a tulajdonos képviselője a másik tulajdonos a végelszámolást végző Stáhl úr. Gyakorlatilag minden verzióra megvannak már a konkrét számok, de az ügyvezető úr olyan jelzést adott, hogy mindenképpen bírósághoz fordul, ami gátolja a folyamatot. Addig amíg az le nem zárul azt lehet mondai, hogy nem működik maga az Alfától Omegáig. Tehát nem fogunk költségeket erre már elszámolni, de nem tudjuk véglegesen a vagyonmegosztást elvégezni, nem tudjuk bejelenteni a cégbíróságnak, hogy ez a Alfától Omegáig Kft. megszűnt. Én korábban tettem már egy javaslatot, hogy próbáljunk megállapodni még akkor is, ha érzelmeink ezt nem igazán támasztják alá. Pillanatnyilag az a pénz, ami ebben a felosztásra váró társaságban még benne van - még tartalmaz egy olyan 5-7 millió forintot - hogyha elhúzzuk még az időt ez a benne maradt kis felosztható vagyon rész is el fog olvadni.

Dr. Baranyi Enikő képviselőnő kérelmével természetesen egyetértünk. Összesítjük az erre vonatkozó költségeket, várható költségeket illetve olyanokról, amiről még ugye ami még nem lett lebonyolítva. Legközelebbi ülésre vissza. Tehát, csak azt tudjuk pontosítani, ami már volt, és ami meg lesz. A Sugár utcával kapcsolatban, hogy kinek a felelőssége vetődik fel. Én biztos vagyok benne, hogy a tulajdonosnak kell megóvnia saját vagyonát, de bárhogy védi is valaki a vagyonát ha betörő jár ott akkor bizony kár érheti. Természetes az ismeretlen tettes ellen feljelentést tettünk. Hát a rendőrség reméljük, hogy eredményesen fog vizsgálódni. Megadtuk pontosan a csillárnak a fényképét is. Tehát a beazonosítása is így könnyebbé válhat, de ne reménykedjük túlzottan, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy vagy túl gyorsan eljuttatják olyan helyre ahol megrendelték, vagy olyan emberek vitték el akik szétszedik és más módon értékesítik. Tehát nem könnyű feladat. Az önkormányzat felelősségét föl lehet vetni. Ki fogjuk vizsgálni. Egy biztos, hogyha korábban eladtuk volna nem erről az oldaláról beszéltünk volna az ügynek.

Dervalitsné Schott Zsuzsanna: Azt a választ tudnám adni erre, hogy ez több esetben és nem csak a vásárcsarnokra vonatkozó, tehát a vásárcsarnok üzleteivel kapcsolatban fordult elő, hogy esetleg a közgyűlés döntött olyan esetben, hogy valaki, valamit alapáron közvetlenül megvásárolhat és ezután a kérelmező, nemhogy lemondta volna a vásárlási szándékát, hogy visszamondta volna, hanem egyáltalán nem is jelentkezett többet nálunk. Többszöri felhívás ellenére sem. Én úgy gondolom, hogy ez nem függ össze a Plazaval, a Plaza részére való területértékesítéssel.

Tüttő István:Amennyiben ettől többet tudunk akkor arról is értesítjük Marton urat. A vásárcsarnokban a DÉDÁSZ saját maga kiderítette, hogy a mérőóráit rosszul kötötte be. Sajnos azt is közölnöm kell, hogy ez nem csak a vásárcsarnokban fordult elő, hanem a Batthyány Lajos Gimnáziumban is. És még van esély arra is, hogy mivel a DÉDÁSZ most folyamatosan vizsgálja felül minden ilyen objektumot, amely számára mint kezelőnek kötelessége, hogy máshol is találnak hasonló műszakilag kifogásolt, általunk nem kifogásolt problémát. Jogi véleményt még nem kértünk, de kivizsgáltattam már amennyire lehetett jelenlegi ismereteink alapján, hogy mi az ami elfogadható és mi az ami nem. Erről tájékoztatást tudok adni. Nem lett sokszorosítva, de itt van már nálam az erre vonatkozó vélemény mely szerint a következő ajánlat, illetve javaslat szerepel. A DÉDÁSZ bírósági úton szerezzen érvényt a követelésének, vagy állapodjunk meg egy bizonyos alacsonyabb összegben és későbbi fogyasztás átlaga alapján lehet valamilyen egyezséget kötni. Nem kívánom hosszan részletezni. Tárgyaltam a DÉDÁSZ vezetőjével is Takács Zoltán úrral és Ő a fele összeget ajánlotta fel, mint tárgyalási alapot, de volt még egyéb kérése is. Abban maradtunk, hogy megpróbáljuk közelíteni a dolgokat, de végleges megállapodást még nem kötöttünk. Illetve úgy kötöttünk, hogy Ő benyújt egy számlát, és majd mi azt követően megvizsgáljuk, hogy be tudjuk-e fogadni, mert számára ugye kötelező a számlakibocsátás. Itt tartunk most. Kérem ezt így fogadjuk el.

Marton István: Az általam feltett kérdések jó részére választ kaptam. Méghozzá jó válaszokat. Elfogadható válaszokat is. De hát én úgy gondolom, hogy abban a vásárcsarnokban, ahol a vételi szándék finoman fogalmazva sem dühöng, ott egyszerre három üzlettől visszalépnek, annak valami oka kéne, hogy legyen. Talán most teljesen mindegy, hogy összefügg a Plaza ügyével vagy nem függ össze, talán nem ártana kideríteni mert lehet, hogy olyan dolog, amit el lehet hárítani és akkor jobban megy az értékesítés. Amire hát nem nagyon kaptam választ az ugye a Futball Klubbal kapcsolatos kérdésem. Meg hát, amit a Röst úr is feszegetett. Sajnos szomorúan kell tudomásul venni, hogy még a tárgyaló fél személyében is változást állt be, miközben a tulajdonjog megszűnésére irányuló törekvéseink öt éve tartósan hát finoman fogalmazva is zátonyra futottak. Magyarul öt éve nem történt semmi érdemi ebben az ügyben. Az én kérdésem az, hogy végérvényesen elment-e az a 10 millió forint, vagy van esély, hogy ebből valamit látunk. Egy kérdés volt amire, megnyugtató választ nem kaptam. Az pedig az Alfától Omegáig ügye. Konkrétan, hogy mikorra zárható le ez a végelszámolás. Nekem új fejlemény ez és gondolom képviselő társaimnak is, hogy a Stáhl úr a bírósághoz fordul. És hogy fogyóban van a vagyon, ami pillanatnyilag 5 és 7 millió forint között van. Úgy gondolom, hogy az önkormányzat jó szándékának ebben az ügyben már réges-rég végesnek kellett volna lenni. Nem kellett volna megvárni, hogy a minket képviselő végelszámoló, illetve a pár tized százalékban lévő másik tulajdonos társ forduljanak a bírósághoz, hanem szerintem nekünk kellene, de azonnal. Ugyanis ezek a perek, hát eléggé sok irányúak és nem az szokott történni, hogy mondjuk van több tízezer kis tulajdonos és addig amíg a mondjuk a Posta Bank esetében a több tízezer emberre 30-40 ezer emberre nem tudnak megállapodni addig nem lehet tenni semmit. Igenis lehet tenni. És úgy gondolom, hogy mivel mi elsöprő többségű tulajdonosok vagyunk, nekünk lépni kellett volna. Ha nem tettük meg eddig, akkor tegyük meg most és előzzük meg mi a peres eljárás kezdeményezését.

Röst János: Ugyanebben a témában szerettem volna kérdést feltenni az Alfától Omegáig Kft. végelszámolásával kapcsolatosan. Tekintettel, hogy Marton István képviselő társam ezt itt megkérdezte, úgy gondolom, akkor nem a kérdéseknél mondom el a véleményemet, hanem ennél a napirendi pontnál. Az Alfától Omegáig Kft. végelszámolását a közgyűlés, a korábbi közgyűlés 1997. november 14-én határozta el. Jól hallották képviselőtársaim. Tehát most 99 május van. Ez több mint másfél év. Ha napokban mérem, akkor elmúlt 5x50 nap, jobban mondva ma van az 5x50. napja a végelszámolásnak, ami úgy gondolom, hogy jelentős időhányad. Egy végelszámolásnál úgy gondolom, hogy ennyi időre nincsen szükség. Ilyen típusú beruházások lezárását követően fél évnél be kell, hogy fejeződjön egy végelszámolás. Ugyanis itt nem kell vagyont értékesíteni. Nem kell dolgozókat elbocsátani, végkielégítést kifizetni. Egyszerű manuális munkáról van szó. Meggyőződésem, hogy egy év óta a végelszámoló nem csinál egyebet mint a saját működési költségét fizeti ki. Körülbelül ebből áll a munkája. Kérdésként azt kellett volna feltenni, hogy mit kíván tenni a városvezetés és meddig kíván szórakozni az önkormányzattal, a város vagyonával, a város pénzével a végelszámoló. A jegyzőasszonytól szeretném kérni, hogy javasoljon jogi megoldást, hogy amennyiben a végelszámoló a város akaratával szemben, város érdekével szemben helyezkedik, miként lehet megszüntetni a státuszát és továbbra is javaslom a büntetőjogi ügyészi felelőségre vonást, mint a végelszámolóval szemben, mint pedig a korábbi Kft. vezetőjével szemben.

Tüttő István: A legutóbbi megbeszélésen megállapodtunk, hogy mikortól állítjuk le teljesen az összes működését. Ugyanis jelezték, hogy már számla nem érkezik be. Illetve kintlévőség van még, de az a úgynevezett üzlettulajdonosok részéről fennálló tartozás formájában, átadható követelés formájában létezik. Tehát ilyen szempontból nem várható olyan fejlemény, ami szükségessé tenné a további fenntartását ilyen körülmények között is a működésnek. Tehát így ez a része befejeződik.

Kelemen Z. Pál: Egy kérdésem lenne, hogy ezzel az Alfa Omega üggyel kapcsolatban van egy társtulajdonos négy ezrelék mértékben. Van e annak olyan követelése, ami nem teljesült, vagy ami akadályozza a végelszámolást.

Tüttő István: Van. Nagyon egyszerűen tudok rá válaszolni. Egészen másképp ítéli meg azt az úgynevezett vagyon megosztásnak a forintális részét, mint ahogy mi látjuk. Mi azt mondjuk, hogy a Számviteli Törvény szerint kell eljárni. Tehát az átadás az a könyvszerinti értéken történik. Ő pedig azt mondja, hogy számára elfogadhatatlan, mert olyan jellegű költségekben kívánja ezt elszámoltatni, amely nem más mint egy felértékelt vagyon. Sőt most egy újabb ponttal megtoldva azt jelzi, hogy mivel a Plaza területe iksz forintér el kel négyzetméterenként. Világos, hogy az a terület is, ami átadásra került ennek függvényében elszámolni a vagyonmegosztásban így kell. Tehát mi teljes mértékben ettől elzárkózunk, de számára elfogadhatatlan. Ő kéri, hogy a 15 millió forint úgynevezett kamatot, amelyet a ZÁÉV számunkra 45-ről letornázott 15-re Ő nem fogadja el, mert Ő vétlen abban, hogy kamatot kellet fizetni. Tehát számára 15 millióval megnövelni kell azt a részt az egészt, amin majd osztozunk. És fejből most nem kívánom hosszan még sorolni, több ponton van még ilyen jellegű nézeteltérésünk, illetőleg nem nézetazonosságunk. Én bármikor hajlandó vagyok aláírni ezt az általam kért és megkövetelt formájú végelszámolást. A másik oldal nem teszi meg. Én pedig nem vagyok hajlandó aláírni azt a verziót, amelyet épp az előbb mondtam el. Csak a bíróság dönthet. Jó akkor ezt a lépést a jegyzőnővel megbeszéljük. Van e még. Úgy látom nincsen. Kérem, akkor a határozati javaslatokra kerül sor, azoknak az eldöntésére. Azzal a határozati javaslattal kezdeném, amely nem szerepel a felsorolásban. Ez pedig a Sugár utca 3-ra vonatkozó határozati javaslat. A közgyűlés az Iparkamara részére további határidő hosszabbítást nem biztosít. A Sugár utca 3. szám alatti ingatlan 26 millió forint plusz a felépítmény utáni ÁFA limit áron nyilvános pályázaton való értékesítéssel egyetért. Határidő, 1999. május 19.. Felelős, a polgármester. Ez a határozati javaslatom.

 

A közgyűlés 16 szavazattal 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezután az 1-es számú határozati javaslatot teszem fel szavazásra, amelyben felsoroljuk mindazon számú határozatokat, amelyekről a jelentést elfogadjuk. Kérem, döntsünk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 2-es számú. A 69/1998. számút hatályon kívül helyezzük.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 3-as számú határozati javaslatról kérem döntsenek.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 4-es számú határozati javaslatról kérem döntsenek.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István:. A 5-ös számú határozati javaslatról kérem döntsenek.

 

A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodás a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 6-os számú. Ez pedig a OKSB javaslata alapján. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodás a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a Városi Könyvtárral kapcsolatos javaslatot elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 7-es számú határozati javaslatról kérem döntsenek.

 

A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 8-as számú. Melyben elismerésünket fejezzük ki a HSMK vezetőinek a Tavaszi Zenei Fesztivál sikeres megrendezéséért.

 

A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Döntsünk, a Zala Megyei Területfejlesztési Tanácshoz beadandó pályázat ügyében.

Dr. Baranyi Enikő: Igen. A problémám az, hogy én ezt úgy érzékeltem, hogy erre a határozati javaslatra úgy fogunk visszatérni, hogy lesz módunk itt még javaslatot, illetve korrekciót tenni. Tehát nem igazán futott végig ez a kör.

Tüttő István: Mi lenne a korrekció, mert csak ennyi összegről lehet pályázni és csak így lehet pályázni. Nem tudok mást. Ugyanis ki kellett mutatni pontosan, hogy mennyibe került és ki mennyit kér. Ez lett a végelszámolásnak az eredménye. A pályázatot május 20-ig be kell nyújtanunk, vagy eldöntjük most, vagy azt mondjuk, hogy ez nem kell nekünk.

Böröcz Zoltán: Elnézést kérek az ügyrendi gombnyomásért, de valóban csak így tudtam közbeavatkozni, hogy Baranyi Enikő képviselőtársam valószínű arra célzott, hogy itt elhangzott egy olyan javaslat, hogy meg kell vizsgálni azt a bizonyos 6 millió forint kifizetésének az összegét. Az hiszem Kelemen képviselőtársamtól hangzott el. Szeretném mondani a képviselő-testületnek, hogy a Pénzügyi Bizottság meg fogja vizsgálni, nem is kér rá Önöktől felhatalmazást, automatikusan megteszi. Tájékoztatni fogja Önöket, hogy ez a 6 milliót meghaladó összeg az valójában plusz pénz, vagy a szerződési kötelezettségünk telesítése volt.

Tüttő István: Kérném, akkor a javaslatról döntsünk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Akkor a 9-es számút kérem. Illetve most már a 10-es számút. Kérem döntsenek. Ez a végszavazás.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

129/1999. (V.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 28/b/1997, a 77/2/1998, a 226/3/1998, a 259/2/1998, a 315/1/1998, a 326/1998, a 12/1999, a 13/1999, a 39/3/1999, a 68/1999, a 71/1999, a 72/1,2,3/1999, a 73/5,6/1999, a 77/1999, a 78/2/1999, a 82/1999, a 88/1999, a 89/1999, a 96/2/1999, a 97/1/1999, a 100/1999, a 115/1999 és a 117/1999. számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja.
    2. a 69/1998. számú határozatot hatályon kívül helyezi.
    3. a 174/1998. számú határozatot hatályon kívül helyezi.
    4. a 336/1998. számú határozatot hatályon kívül helyezi
    5. a 18/3/1999. számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. június 30-ig meghosszabbítja.
    6. az alapítványi kérelmet az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság javaslatával megegyezően, a kulturális feladatok támogatása alapból költségvetési rendelet 10. számú melléklete 2. pontjában szereplő összegből Nagykanizsai Református Gyülekezetért Alapítványt 20.000 Ft-al támogatja.

Utasítja a polgármestert, hogy a közgyűlés által jóváhagyott kifizetések végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Határidő: 1999. május 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

    1. a Városi Könyvtár költségvetésében biztosítja Pintér Béla a Városi Könyvtár volt igazgatója munkaviszonyának megszüntetéséhez szükséges fedezetet.

Határidő: 1999. június 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

    1. a Szociális és Családügyi Minisztérium által a közmunka program megvalósításra kiírt pályázat beadásával egyetért.

Saját forrásként - a városüzemeltetési szakfeladatra tervezett költségvetési összeg terhére - biztosítja a 2.309,9 eFt-ot.

Felkéri a Polgármestert, hogy a határozatát a pályázathoz mellékelje.

Határidő: 1999. május 19.

Felelős : Tüttő István polgármester

    1. elismerését és köszönetét fejezi ki a Hevesi Sándor Művelődési Központ vezetőinek és munkatársainak a Tavaszi Zenei Fesztivál sikeres megrendezéséért.
    2. Határidő: 1999. május 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. az Iparkamara részére további határidő hosszabbítást nem biztosít. A Sugár utca 3. szám alatti ingatlan 26 millió forint plusz a felépítmény utáni ÁFA limit áron nyilvános pályázaton való értékesítéssel egyetért.
    4. Határidő: 1999. május 19.

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

       

    5. megbízza a polgármestert, hogy a rendkívüli téli időjárási viszonyok miatt felmerült mentési többletköltségek – 148.960 Ft – megtérítésére a Zala Megyei Területfejlesztési Tanácshoz pályázatot nyújtson be.
    6. Határidő: 1999. május 20.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    7. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

  1. Interpellációk, kérdések

 

Bicsák Miklós: Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Polgármester úr! Mit tesz az önkormányzat, illetve a hivatal, ha valaki nagyobb értékű ingatlant megvásárol és gondoskodik a rendbetételéről, kaszálásról 6-7 évvel Palinban. Ilyen a volt ÉPGÉP az úgynevezett somogyi kastély és a lazsnaki kertészetnek a területe is. Főleg érvényes ez a lazsnaki kertészetre. A parlag fű már a közvetlen lazsnaki kertészet szomszédságába lévő Alkotmány utcai lakosokat, házakat veszélyezteti. Egyszerűen a tulajdonos nem vesz tudomást, hogy az ingatlanát rendbe kell tenni. Ilyen tavasszal hála a jó égi áldásoknak, az esőzéseknek, hogy minden héten füvet kellene nyírni, vagy rendbe tenni, nem törődik. Rontja a környezetet ott a területemen, tehát jogos a lakosság felháborodása. Tisztelettel kérdezném a hivataltól, illetve a Polgármester úrtól, hogy ilyen esetben a hivatal mikor és hogyan jár el a tulajdonossal szemben, mert most már nagyon irritálja az ott lakó tulajdonosokat. Mind a három épületnél fent áll. Főleg ha Zalaegerszeg felé megyünk a somogyi kastélyt, bármelyik képviselőtársam látja közvetlen az út széléről, hogy néz ki ez az ingatlan környezete. Korpavár városszéli település ugyancsak talán fejlődésnek indul Az elöregedett, úgynevezett kis falucskába lassan a városból többen kiköltöznek és megvásárolják az ingatlanokat. Nekem nem is az a gondom és a kérdésem, hanem az ott lévő fiatal házasoknak közvetlen a falu szélén lévő helységtáblánál úgynevezett háromszög van, a régi út ami a temetőhöz és a zalaegerszegi úttal kapcsolatban lévő mezőgazdasági terület, a rendezési terv szerint nem lehet rá építkezni. A kérdésem. Szeretne ott fiatal házaspár építkezni a saját telkükön, de mivel városrendezés végett ez nem megoldható. Kérném polgármester urat, hogy a módosításra szíveskedjék lehetőséget teremteni ott mezőgazdasági területek vannak, amire a lakosság egy része már igényt tart. Magánházak, illetve kis szolgáltató egységet szeretnének építeni ott többen, szeretném ha a kis település is egy kicsit virágozzon ki. Ez a városunknak is nagyon jó lenne, mert Zalaegerszeg felé haladva bizony valamit már mutatna.

Tüttő István: Én erre az utóbbira azt válaszolnám, hogy fogalmazza meg Bicsák úr levélben ezt a kérést, hogy ott építkezni szeretne a település. A rendezési tervet természetesen hozzá kell igazítanunk, mert akárhogy is a rendezési terv ha ott nem tesz lehetővé ilyesmit, akkor az építési engedély ilyen célra nem adható ki. Tehát, fel kell oldani azt a meglévő korlátot. Eddig ilyen jellegű igény egyetlen egy merült fel - hát ugye ennek a fiatal házaspárnak - csak azt a választ tudtuk adni, hogy a jelenlegi rendezési terv előírásai mellett nem tudjuk engedélyezni számára a dolgokat. Amennyiben az úgy áll, ahogy azt elmondta Bicsák úr, hogy ott nagyobb számban szeretnének ilyen jellegű, hát akár lakást építeni, akkor kezdeményezzük a főépítészi irodánál ennek a rendezési tervnek a módosítását. Nem az én hatáskörömbe áll, hogy áthúzzam egy ceruzával ez egy hosszadalmas dolog, de mindenképp elindítjuk. A jegyzőnőnek átadnám a szót a úgynevezett tulajdonos felszólításának lehetőségéről.

Dr. Tuboly Marianna: Ha ingatlan rendbetételéről van szó építéshatósági törvény alapján van lehetőség felszólítani a rendbetételre. Keményebb esetben bírságot kiszabni, természetesen a humánosabb megoldással kezdődik a folyamat. Parlag fű ügyben pedig külön nyomatékosabb eljárás is lehetséges. Tehát speciálisan parlag fűre szintén ez a folyamata. Felszólítása megfelelő eljárásra, nem teljesítés esetén bírság. És kérem képviselő urakat, hogyha parlagfű, vagy ilyen hasonló esetet találnak akkor szíveskedjenek Önök is jelezni. Természetesen, hogy ez a hivatalnak a feladata környezetvédelmi felügyelőkön keresztül, de annak ellenére, hogyha ilyen tapasztalatuk van.

Tóth Zsuzsanna: A Király út 31. szám alatti lakók fogadóórámon kerestek fel problémájukkal. Állítólag gondjukkal már többször folyamodtak a Polgármesteri Hivatal illetékeseihez, de elmondásuk szerint problémájuk érdemi része nem kapott elég körüljárást és emiatt ügyük elutasításra talált. A birtokukban lévő dokumentumokban pontosan le és körülírt vita tárgyát egy elmaradt parkoló kialakítás képezi. Kérem Tisztelt Polgármester urat, hogy tegye lehetővé a téma bonyolultságára való tekintettel, hogy a jegyzőnővel történt egyeztetés után az Ügyrendi és Jogi Bizottság tárgyalja a témát. Köszönöm szépen.

Tüttő István: Természetesen.

Kiss László: Két kérdésem lenne Miklósfával kapcsolatban. Az egyik az, hogy Miklósfán örvendetesen halad a csatornaépítés. Három utcában már gyakorlatilag kiépítésre került a vezeték, a főátemelőnek a beton ciszternái is elhelyezésre kerültek. Hosszabb várakozás után végre a lakosok is megkapták a Csatornaépítő Társulattól a befizetésre vonatkozó információkat. Imre Béla úrtól kérdezném, úgy is mint a miklósfai Csatornaépítő Társulat Intéző Bizottságának az Elnökétől, hogy fenn áll-e az idén is az a lehetőség, ami a Csatorna Társulat szervezése kapcsán szóba került, hogy aki egy összegben fizeti be a közmű hozzájárulást ilyen címen 10 vagy 15 ezer forint visszatérítésben részesülhet. A másik kérdésem pedig a Szentgyörgyvári hegyről a miklósfai Gárdonyi utca felé lejtő hegyi utaknak a csapadékvíz elvezetésére vonatkozik. Egy olyan eső kapcsán mint például május 1-én is volt. A Gárdonyi utca végén a buszmegálló környéki házaknál, valamint a Gárdonyi utca közepén a csapadék víz körülbelül 50 cm-es magasságban állt a házak udvarán. Fóliasátrakat mosott el és gyakorlatilag fél órára a közlekedés is szinte lehetetlen volt. Ott valami műszaki hiba is van a csatornánál a csapadékvíz elvezetésénél az árokrendszerben. Arra kérném a Polgármesteri Hivatalt, hogy vizsgálja felül ezt a kérdést. Mikor számíthatnak az ott lakók arra, hogy ez a műszakilag és egyébként is tarthatatlan állapot megszűnik.

Imre Béla: Információim és ismereteim szerint még a 15%-os állami támogatás a közműfejlesztési hozzájárulások után utólagosan visszaigényelhető az államtól és ez visszajuttatható a lakosság részére. Mindenki, aki az idén valamilyen összeget befizet és érthető itt a részletfizetésekre is, kivéve azt, aki lakás takarékpénztári szerződést kötött, mert az majd a tényleges átutalást követően kerülhet ebbe a helyzetbe. Ez a bizonyos visszautalást megfogja kapni. Ez az önkormányzattól kapja, tehát nem a társulattól. A másik kérdés ez a csapadékvíz probléma. Ismert számunkra két olyan neoralgikus terület Miklósfán ahol ez a csapadékvíz elvezetés ilyen intenzitású esőknél valóban problémát okoz. Az egyik a Gárdonyi utca Marek út kereszteződésében a TSZ területről lezúduló víz, amely nagyon koncentráltan jelentkezik, valamint a Szentgyörgyvári hegyről és a Szentgyörgyvári utcán keresztül zúduló víz. Megnézzük, hogy mit tudunk tenni, sajnos már több ízben vizsgáltuk itt elég komoly beavatkozás kell ahhoz, hogyha tényleg generálisan meg akarjuk oldani a problémát. Amire a források bizony-bizony nagyon szűkösen állnak rendelkezésre.

Dr. Baranyi Enikő: Rövid kérdésem az lenne, hogy meddig kívánja fenntartani a város vezetősége és a hivatal és egyáltalán a közgyűlés azt a gyakorlatát, hogy egy-egy közgyűlésre 30-32 napirendi pont kerül ide. Tudva levő ugyanis, hogy ennyi napirendi pontot reggel hat órás kezdés mellett se lehet végig tárgyalni, főleg hogyha képviselőtársaim hozzászólási és sokszor SZMSZ-t is sértő oda-vissza történő párbeszédét veszem figyelembe az elmúlt két órában. Van-e módja tehát az SZMSZ módosítása nélkül is, hogy a folytatólagos közgyűlést akár beépítve, vagy pedig időkorláttal, időben befejezve történjenek meg a napirendi pontok tárgyalásai.

Tüttő István: Korábban javasoltam, hogy kezdjük 9 órakor a közgyűléseket. Mivel erre vonatkozóan most nem tudom, jegyzőnő kíván erre vonatkozóan valamilyen véleményt mondani. Hát megvizsgáljuk a lehetőségét.

Tarnóczky Attila: A rendszeresen jelentkező 30 egynéhány napirendi pontot természetesen ketté lehet osztani. Két közgyűlésre mondjuk kéthetente. Nem ajánlom, mert egy rendes közgyűlésen természetesen polgármesteri tájékoztatót kell tartani, interpellációk, kérdésekre, napirend előtti felszólalásra kerül sor, és még mindig itt tartunk. Ez körülbelül mutatja, hogy a kettéfelezés az idő igényét mennyire növeli a dolgoknak. Én ezt jósolom. Természetesen folytatólagos közgyűlésre lehet számítani. Azt kiszámítani előre, hogy meddig tart egy közgyűlés magunk között szólva nem tudom. Nem lehet az eddigi gyakorlatot figyelembe véve, de bármelyik képviselő, hogyha úgy érzi, hogy a fizikai lehetőségei határaihoz ért, akkor legyen szíves javasolni, hogy zárjuk le a közgyűlést és folytassuk egy hét múlva.

Tüttő István: Szeretném tájékoztatni Önöket nem részletesen erről a finn útról majd egy tájékoztatás készül írásban. Az ottani közgyűlés még soha nem tartott egy óránál tovább.

Dr. Tuboly Marianna: Jobban szeretném képviselő urakat, képviselő hölgyet is egy későbbi időpontban meghívni a közgyűlés munkarendjének remélhetőleg tervezettebbé tétele érdekében. Egyébként az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Tóth úr indítványára tárgyalnánk ezt a kérdést újra. Fogok írásos meghívót is küldeni, de addig az ötleteket össze lehet gyűjteni.

Tüttő István: Úgy látom több észrevétel és kérdés. Az interpellációs kérdésekre kapott írásos válaszra teszem fel a kérdést. Bicsák Miklós úr elfogadja-e a választ.

Bicsák Miklós: Az elsőre a buszmegállóval kapcsolatban elfogadom polgármester úr. A második kérdésem a Sugár úttal kapcsolatban, hogy a károlyi kerttel, illetve a helyi járat buszmegállója fenntartja, most is fenntartom. Mi képviselők azzal a szándékkal dolgozunk a közgyűlésben, hogy az állampolgároknak a problémáját, egyéb észrevételeit kötelesek vagyunk tolmácsolni és képviselni. Itt a beszámolóban, illetve a válaszban azt olvasom, hogy egyáltalán nincs ilyen probléma. Én igenis, most is megerősítem és határozottan felelősségteljesen kijelentem, hogy ez probléma. Az autós polgárok jelzik, hogy csúcsforgalomban délutáni főleg esős időpontban a helyijárat busz, amikor felveszi az utasait, több percet ott várakozni kell és ez idegesítő. Sőt a kocsiknak az egymás után való a Fő útra is ki ér a végük. Én nem tudom elfogadni. Én 6 helyet kértem, hogy szüntesse meg a szakgárda, erre 14 helyről van itt a válaszban. Én továbbra is úgy néztem, mint autós ember. Megoldható ez a probléma. Nem fogadom el.

Tüttő István: Egyébként ha olyan javaslatot van, amit lehetne érdemben hasznosítani, azt kérjük, a Műszaki Osztály fele, tegye meg. Tehát az első részét elfogadja Bicsák úr. Én akkor felteszem a második részt szavazásra, hogy Önök ezt elfogadnák-e vagy sem.

 

A közgyűlés 6 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a választ nem fogadja el.

 

Tüttő István:Dr. Baranyi Enikő képviselőnőtől kérdezem, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.

Dr. Baranyi Enikő: Elnézését kérem Polgármester úr, de kénytelen vagyok Bicsák képviselőtársam mintáját követni. Nevezetesen nem tudom elfogadni a választ. Méghozzá azért, mert azt hiszem, hogy újabb helyszíni bejárásra lesz szükség. Esztétikai érzékemet zavarja az a helyzetkép, ami ott van. Más a feladatunk és más a lehetőségünk, mint ami a válaszban megjelent.

Tüttő István: Megkérdezem a közgyűlést, hogy elfogadják a választ.

A közgyűlés 2 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Akkor erre is szintén visszatérünk.

  1. Tóth László önálló képviselői indítványai (írásban)

    1. Javaslat protokoll rendelet megalkotására

 

Tóth László: Fogadóóráimon többször szóvá tették, hogy, amikor a közgyűlést nézik, akkor nem tudják, hogy miről folyik a szó, amikor írásos interpellációkat, meg önálló képviselői indítványokat adnak be. Ezért nagyon röviden a lényeget felolvasnám mind a két esetben. Az első önálló képviselői indítvány tárgya: Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata protokoll rendeletének megalkotására. Tisztelt Polgármester Úr ! Az elmúlt időszak eseményei, melyet itt nem kívánok részletezni arra késztettek, hogy egy protokoll rendelet megalkotására tegyek javaslatot, mely rendeletben foglaltak betartása elengedhetetlen feltétele nemcsak az önkormányzati, hanem a hivatali munkának is. Többek között az alábbiakról kell rendelkezni: Kik és milyen szinten képviselhetik az önkormányzatot, az önkormányzati rendezvényekre, ünnepségekre meghívandók körét, V.I.P személyek, címek rangok feltüntetésével részletezve. Minden egyébről, ami közvetlenül, vagy közvetve a protokoll fogalmába tartozik. Ez lett volna az első önálló képviselői indítványom lényege. És megkérdezném, hogy egymás után tárgyaljuk, vagy egyszerre a kettőt.

Tüttő István: Ezt el is kell készíteni.

Tóth László: Tudom. Csak akkor az lenne a kérdésem a tisztelt közgyűlés felé, amennyiben úgy gondolják, hogy ezt rendeletben kell szabályozni, akkor kérem a bizottsági szakaszba utalják.

Tüttő István: Bizottsági szakaszba utaljuk, de az lenne a kérésem, hogy mivel hát protokollról három javaslat kötet van a forgalomba. Tehát teljesen általánosan protokolláris témákat három vastag kötetbe lehet meghatározni, mert az is valószínű, hogy még hiányos, hisz ez állandóan bővül. De ha leszűkítjük azokra, amit Tóth úr javasolt, akkor meg kellene határozni pontosan Tóth úr részéről, hogy mely területeket szabályozzunk és kiadjuk annak a csoportnak, aki ilyen jellegű munkával foglalkozik, mert ilyen jellegű szakemberünk van már. És akkor bizottság elé kerül, és azt követően visszakerül a közgyűlés elé. Így elfogadható-e?

Tóth László: Elfogadom

Tüttő István: Milyen határidővel?

Tóth László: Mondjuk szeptember 30.

Tüttő István: Jó. Köszönöm. Akkor ezt kérném. Tarnóczky úr ügyrendi gomb? Tessék.

Tarnóczky Attila:Az SZMSZ szerint az eljárás az, hogy ezt az indítványt automatikusan érdemi vita nélkül bizottsági szakaszba kell helyezni, hogy ott aztán milyen határidő lesz kitűzve, ott kellene megbeszélni, nem most eldönteni előre.

Tüttő István: Akkor bizottsági szakaszba utaljuk. Kérem döntsünk, hogy bizottsági szakaszba kerül.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

130/1999.(V.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth László képviselőnek a protokoll rendelet megalkotására vonatkozó önálló indítványa megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát.

Határidő: 1999. szeptember 30.

Felelős : valamennyi bizottság elnöke

 

b.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kezdési időpontjának megváltoztatására

 

Tóth László: Tisztelt Polgármester Úr! Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlés 1998. november 2-i megalakulása óta a testület immár a 16. ülésnapján van túl. A testületi ülések minden esetben kivétel nélkül 14.00 órakor kezdődnek és általában 21.00-22.00 óra között fejeződnek be, illetve sok esetben be sem fejeződnek. A napirendi pontok száma átlagosan 20-30 között van. Úgy gondolom, hogy Nagykanizsa város sorsát nagymértékben meghatározó döntések (rendeletek, határozatok, személyi és gazdasági ügyek) súlya indokolja, hogy olyan időpontban tárgyaljunk a fenti napirendekről, mely időpont korrelációban van az emberi agy teljesítőképességével. Hivatkozom e témában megjelent kutatási eredményekre, melyek szerint az emberi agy teljesítménye reggel 9 és délután 14 óra között éri el a maximumát. Utána pedig folyamatosan csökken 19-20 óra között pedig, a délelőttinek csupán 30 %-a. Ennek ellenére eme időszakban nem egy esetben bonyolult, szakmai döntéseket kellett hoznunk. A jelenlegi gyakorlat tapasztalataira és jellemzésére most inkább nem térnék ki. Határozati javaslatom: 1999. június elsejétől Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kezdési időpontja reggel 9.00 óra, egyben 19.00 óra után a napirendi pont tárgyalása nem kezdhető meg. Módosítanám a határozati javaslatom azon részét, amikor júniusról rendelkezik, szeptember 1-től szeretném ezt elérni.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy jegyzőnő előbb említette, hogy ennek a témának külön teret fog szentelni és Baranyi Enikő képviselőnőnek is jelezte, hogy kéri a véleményt. Éppen arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne racionalizálni a közgyűléseket. És egyben ez is része lehet ennek a kérdés körnek, ezért bizottsági szakaszba utaljuk. Erről döntsünk, és a jegyzőnő fogja ezt az ügyet gondozni. Nem abban döntöttünk, hogy elfogadtuk, amit javasolt, hanem arról, hogy megvizsgáljuk. Kérem szavazzunk

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

131/1999.(V.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth László képviselőnek a közgyűlés kezdési időpontjának megváltoztatására vonatkozó önálló indítványa megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát.

Határidő: 1999. július 31.

Felelős : valamennyi bizottság elnöke

 

4.) Javaslat aljegyző kinevezésére (írásban)

Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

Tüttő István: Kihirdetem a zárt ülésen hozott határozatot.

 

132/1999. (V. 18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. 1999. május 19. naptól az aljegyzői munkakör ellátására kinevezi Dr. Gyergyák Krisztinát.
    2. Személyi illetményét havi 207.000.- Ft-ban állapítja meg.

      Határidő: 1999. május 31.

      Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző

    3. ismételten megköszönve Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző munkáját, a 72/1999. számú határozat 3. pontját módosítva 1999. május 19. naptól munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti.

Határidő: 1999. május 31.

Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző

 

 

Tüttő István: Kívánunk nagyon jó munkát és kiváló együttműködést, hiszen a jegyző, az aljegyző, a polgármester, az alpolgármesterek és a képviselők csak egy cél érdekében dolgozhatnak, nevezetesen, hogy ennek a városnak minél jobb feltételeket biztosítsunk a továbbéléshez, illetve a fejlődéshez. Kívánjuk, hogy ehhez Dr. Gyergyák Krisztina aljegyzőként is jelentősen hozzájáruljon. Még egyszer köszönjük, és akkor megkérem, hogy foglalja el méltó helyét.

Kelemen Z. Pál: Nem a kötelező udvariasság okán, hanem őszinte meggyőződésből a szocialista képviselőcsoport frakcióvezetője, jó munkát, sok sikert kívánok a megválasztott új aljegyzőnek, és köszönöm a távozó aljegyző munkáját, akinek hosszú életet és sok boldogságot kívánok.

Tüttő István: Annyit hozzátennék, hogy Dr. Lukácsa Erzsébettel mi külön fogunk találkozni és külön megköszönjük az eddigi tevékenységét, ezért nem kívántunk itt most ezzel foglalkozni. Természetesen nem úgy fog elmenni, hogy ne ismernénk el az eddigi munkáját.

Birkner Zoltán: Szeretnék csatlakozni Kelemen Z. Pál képviselőtársamhoz. A FIDESZ frakció nevében az új aljegyzőnek nagyon jó munkát kívánunk és megköszönjük Dr. Lukácsa Erzsébetnek az eddigi munkáját.

Röst János: Bízva a közgyűlés bölcs döntésében már korábban gratuláltam Krisztinának, most szintén megteszem az összes liberális nevében.

Marton István: Az előttem szóló összes frakcióvezető mondanivalójával az FKGP-MDF frakció nevében tökéletesen egyetértünk és sok sikert az új aljegyzőnek.

Zsoldos Ferenc: Én nem egy frakció nevében, hanem a Városvédő Egyesület nevében köszöntöm az új aljegyzőt, kívánok neki sok sikert, és kérem azt is, hogy a lehetőségek alapján mi megkeressük minden alkalommal természetesen jegyzőasszonnyal együtt kérjük a támogatásukat és biztos vagyok abban, hogy az együttműködésünk célszerű, és hasznos lesz. Jó munkát kívánok.

Tüttő István: Még egyszer megköszönöm. Mielőtt tovább mennék nem megfeledkezve, de talán most már azok is otthon ülnek, akiknek szólnánk. Nagy szeretettel köszöntöm mindannyiunk nevében azokat a ballagó diákokat, akik lehet, hogy már haza is értek az érettségi vizsgáról, és kívánunk az életútjukon nagyon szép eredményeket és azt, hogy a magánéletükben sikeresek legyenek, és azt kérjük, hogy öregbítsék Nagykanizsa hírnevét. Még egyszer minden jót és nagyon sikeres érettségi vizsgát, a szülőknek pedig sok-sok türelmet, hisz ilyenkor ők izgulnak leginkább. Bár a diákokra is jellemző ez, de a szülőkre talán még jobban. Biztos vagyok abban, hogy a diákságunk, aki most éppen a megmérettetés időszakában van, bizonyítani fogja, hogy Nagykanizsa oktatása magas színvonalú.

 

 

5.) Javaslat a Palini városrész csatornázása beruházási okmányának módosítására és a többlet céltámogatási igény lemondására (ír.)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta elmúlt csütörtöki ülésén ezt az előterjesztést, és az a helyzet állt elő, hogy a Gazdasági Bizottság igazából semmit nem tud mondani a tisztelt közgyűlésnek, hogy mit tegyen az előterjesztéssel. Az én személyes véleményem megvan róla, ami finoman arról szól, hogy a közgyűlés szíveskedjen elvetni ezt az előterjesztést. A Gazdasági Bizottságon tettem egy olyan javaslatot, ami szerint a Gazdasági Bizottsághoz kerüljön vissza ismételten ez az ügy, vizsgáljuk meg pontosabban, és akkor hozzunk érdemleges határozatot erről a dologról. Többen úgy gondoltuk, korai megtenni ezt a lépést, azt gondoljuk az ügyről, hogy ezt ráérünk megtenni novemberben is, és pénzmaradványként esetleg lehetne kezelni ezt a pénzeszközt, ha valóban lesz maradvány, és akkor ténylegesen tudjuk már, hogy mennyiről fogunk dönteni, és azt pedig a költségvetési rendeletnek megfelelően fogjuk felhasználni, és nem így, hogy ad hoc módon elvonunk egy beruházásból több mint 30 millió Ft-ot. Nem tudjuk, hogy szükség lesz-e rá, vagy az egészre, vagy egy részére, és elkezdjük különböző helyekre megcímkézni ezt a pénzt. Én azt gondolom, hogy az elfogadott költségvetési rendeletünknek sem felel meg ez az eljárás. Az általam előbb említett előterjesztést, mi szerint kerüljön vissza a Gazdasági Bizottsághoz az ügy a 8 jelen lévő tagból 4-en szavazták meg, míg az önök előtt fekvő előterjesztés 3 igen és 1 tartózkodást kapott, tehát igazából a Gazdasági Bizottság ebben az ügyben érvényesen határozatot nem tudott hozni. Kérem a közgyűlést, hogy ne szavazza meg ezt az előterjesztést. Ráérünk ebben a kérdésben novemberben is dönteni.

Bicsák Miklós: Egyetértek a bizottsági elnök véleményével. A mai előterjesztések közül többen is a palini csatornázás jelenik meg forrásként. Hogyan lehetne elvonni a pénzt egy olyan beruházástól, ami még félig sincs készen. Hol van még a beruházás vége? Előttem szólalt föl Kiss képviselőtársam, hogy milyen gond van a belvízzel. Képzeljék el én is megemlíthetem, hogy Palinban a förhénci hegyről a belvíz hogyan folyik végig a Kalász utcában. Jöjjenek el velem és ha nem gumicsizmában megyünk végig, akkor én külön aranycipőt veszek bármelyiküknek. A településrész egyik része civilizált életet él, míg a másik részen áldatlan állapotok uralkodnak. Az előterjesztésben olyan dolgok vannak, amelyek elfogadhatatlanok a paliniak számára. Én kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy várják meg a beruházás végét, és nagyon kérem, hogy ezt ne szavazzák meg. Ha a beruházás végeztével marad pénz, akkor dönthetünk a további felhasználásról, de kérem, hogy ne csökkentsük az összeget, mert olyan költségek is felmerülhetnek, amelyekre ma még nem számítunk és akkor honnan veszünk pénzt.

Tüttő István: Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a palini csatorna megvalósítását semmi sem fenyegeti és a létrejött szerződések konkrét adatainak ismeretében a beruházás pénzügyi-műszaki áttekintése megtörtént. Az áttekintés során világossá vált, hogy a beruházás megvalósítása során a tervezetthez képest jelentős megtakarítás realizálható. Szó sincs arról, hogy a palini csatornán spórolni akarunk. Az ugyanolyan műszaki tartalommal fog megépülni, mint ahogy eredetileg elképzeltük.

Birkner Zoltán: Itt részben megkaptam öntől a választ, amit szerettem volna kérdezni. Bicsák úr természetesen hozzászólt ehhez a kérdéshez, hiszen Palin városrésznek az önkormányzati képviselője. Én a magam, és az ő megnyugtatására is szeretném megkérdezni az előterjesztőtől, hogy valóban veszélyezteti bármilyen szinten a kivitelezést az, hogyha ezt a napirendi pontot most mi elfogadjuk? Megkérem a Műszaki Osztály vezetőjét, hogy ezt ö mondja el nekünk, hiszen szeretnénk tényleg minden szempontból körültekintő döntést hozni és nagyon szeretném annak még a látszatát is elkerülni, hogy a mai döntésünkkel veszélyeztetjük Palin városrész csatornázását.

Cserti Tibor: Azért kértem szót nehogy az a látszat alakuljon ki, hogy bárki ebbe a városba különösképpen Palinban, meg akarná rövidíteni a városrész lakóit a jogos infrastrukturális ellátás megvalósításától, avagy az indokoltnál magasabb költségbe szeretné beleverni a lakosságot. Én azt hiszem az a tisztességes szakmai indoklás még e mellett, hogy ennek a beruházásnak a jogi-műszaki előkészítése nem ezen a sínen haladt. Az is a megvalósítás irányába mutatott, hogy lényegesen magasabb önkormányzati forrásvállalás mellett történt kötelezettségvállalás. Itt egy elvi, és egy konkrét jogi megoldási lehetőség is mutatkozik arra, hogy a város önkormányzatának forrásaiból valamekkora rész felszabadítható legyen. Erre egy reális jogi lehetőség van. Hozzá szeretném tenni, hogy ez nem jár olyan lehetőséggel, hogy egyúttal kisebb legyen a lakossági részvállalás, mert egy picit ebbe az irányba mutatott, ha áttételesen is Bicsák úr hozzászólása is. Én, mint a városrész képviselője ezt az ő részéről megértem. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy folyamatban van más városrészek csatornázása, befejeződött egy elég szép program az elmúlt időszakban, és ezek a lakossági részvállalások közel azonos arányúak mindenhol. Tehát olyan indokolatlan arányeltérítés ebből a pénzügyi-technikai módosításból nem született, és ezért a Gazdasági Bizottsági ülésen a módosítás föl sem vetődött. Az viszont igen, hogy egy további lehetőség mutatkozna esetleg a központi források megterhelésére, aminek most a részletes magyarázatától eltekintek, mert a tisztelt képviselőtársak nem is nagyon értik, hogy miről van szó. Ugyanakkor Törőcsik urat a bizottság felkérte arra, hogy a hivatallal együttműködve nézze meg ennek az elvi és gyakorlati lehetőségét. Ő ugyan jelezte, hogy nagyon rövid az idő a gyakorlati áttekintésére, de a Gazdasági Bizottság ennek ellenére várta a közgyűlésen ezt a fajta visszajelzést. Ha úgy tetszik, akkor én most megkérdezem, hogy a felkérésnek eleget tett-e? Kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy a mai napon ebben a témában ne foglaljunk állást.

Kelemen Z. Pál: Két gerincvezeték helyett egy gerincvezeték készül, és ettől lenne állítólag a módosított beruházás olcsóbb. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ha kettő helyett valami egy lesz, az nem ugyanazt az üzembiztonságot, és nem ugyanaz a kiszolgáló-képességet jelenti. De erre kérnék megnyugtató választ a Műszaki Osztály részéről, hogy egy gerincvezeték egyenértékű-e a kettővel. A beruházás befejezése előtt kimondani azt, hogy valami olcsóbb lesz, hacsak nem valami csökkentett műszaki tartalommal csinálunk meg valamit, enyhén szólva kalandorság. Itt már korábbi beruházásoknál elmondták beruházási szakemberek, hogy 20% tévedés még elfogadható. Mindezek alapján én nem javaslom, hogy ezt a kérdést ma tárgyaljuk, vegyük le a napirendről. Amennyiben mégis úgy döntenek képviselőtársaim ne szavazzák meg ezt a határozati javaslatot.

Tüttő István: Az lenne a véleményem, hogy hallgassuk meg a Műszaki Osztály vezetőjét, mert itt olyan műszaki kifejezések hangzanak el, amit szerintem helyre kell tenni.

Imre Béla: Azt hiszem egy téma körül forognak a kérdések igazából, úgyhogy talán nem is személy szerinti válaszokkal kezdeném, hanem általánosságban. Sajnálatos dolog, hogy a költségvetés feszített helyzete olyan lépésre kényszerít bennünket, hogy át kell számolnunk azokat az előirányzati forrásokat, ami megragadható és esetleg más célra felhasználható. Én is örültem volna, hogyha ezzel várhatunk a végéig, hiszen valahol az eddigi tevékenységünk is erre utalt. El kell mondjam, hogy a céltámogatásról szóló törvény alapján meghatározott beruházási cél elérése érdekében lehet az állami támogatást igénybe venni. Ezt azért deklarálnám, mert elhangzott itt útjavítás, árokrendezés, csapadékvíz- elvezetés, de felhívnám a tisztelt testület figyelmét, hogy még bújtatva sem szeretném, hogyha ilyen rávilágítás történne a dologra, hogy ebből a pénzből bármi egyebet csináljunk meg, hiszen az Állami Számvevőszék nem szúrópróbaszerűen, hanem tételesen és minden évben ellenőrzi ezeket az állami támogatással megvalósuló beruházásokat. Szóvá is teszi, hogyha olyan előre látható megtakarítás tapasztalható és az állam felé nem mondja vissza azokat az állami támogatási forrásokat, ami beláthatóan nem szükséges. Ez persze nem jelenti azt, hogy most feltétlen ezt a néhány millió Ft-ot mindjárt vissza kelljen mondani, hiszen ennek a kisebbik része mondjuk az állami támogatás és ez mintegy 9 millió Ft-os összegre tehető. Ez a kiviteli terv alapján generál vállalkozásba került vállalkozásba adásra egy gerincvezetékkel és nem is volt kettő tervezve. Szeretném hozzátenni, hogy a megtervezett és engedélyezett megoldás van vállalkozásba adva, és ezt valósítják meg. Mindenki természetesen ugyanazzal a lehetőséggel, telekhatárig kapja a bekötés lehetőségét továbbra is, tehát műszakilag nem sérült senki ezen terv alapján.

A megtakarítás több összetevőből tevődik össze és nem feltétlen effektív megtakarítás ez, hanem abból, hogy kedvezőbb kamatozású hitellehetőségünk van az OTP-nél a társulat részére. 10 millió Ft-tal több hitelt tudunk fölvenni, ami automatikusan azt kell hogy maga után vonja, hogy az önkormányzat ezzel a 10 millió Ft-tal kevesebb összeggel kell, hogy hozzájáruljon. De hozzáteszem, hogy a kezességvállalás, hiszen ebben a múltkor döntöttek az az önkormányzat részéről kerül fölvállalásra, vagyis hadd mondjam azt, hogy aki netán valami okból nem tud fizetni, vagy nem akar fizetni, annak a behajtása is a hivatalra hárul és az önkormányzat a költségvetéséből kell, hogy bizonyos átmeneti finanszírozásokat tegyen.

Én azt hiszem, hogy semmilyen műszaki sérülés nem fog bekövetkezni e miatt és az természetes, hogy az előirányzati költségekben nem tudunk olyan lazán mozogni és feszítettebb egy picit a megvalósítás. 10% körüli tartalék van pillanatnyilag itt a befektetésre kerülő jóváhagyási összegben. Természetesen én is örültem volna, hogyha ezt az önkormányzati pénzt mondjuk akár útjavításra, akár egyébre használhatnánk föl.

Dr. Tuboly Marianna: Annyi apró kiegészítést szeretnék hozzátenni, hogy általános a csatornapályázatoknál, hogy amikor a céltámogatási igényt az önkormányzat benyújtja, akkor a céltámogatási törvény és az ahhoz tartozó végrehajtási rendeletek alapján egy fajlagos költséggel kell benyújtani a pályázatot, ami aztán a közbeszerzési pályázat eredményeként való vállalkozásba adásnál mindig olcsóbb.

Röst János: Egyszerűsíteném a helyzetet. Azt kérdezném meg Imre Béla osztályvezető úrtól, hogy tudja-e szavatolni, hogy nem lesz többletköltsége a beruházásnak, illetve tudja-e szavatolni azt, hogy a lakosság részéről 100%-kos befizetés történik. Mert ha ezt nem tudja szavatolni, akkor ezt a napirendet nem szabad tárgyalni a mai nap.

Imre Béla: Azt igazából én nem tudom szavatolni, hogy a lakosság 100%-os fizetési hajlandóságot mutat-e, de bizonyos rátartás ott is természetesen van, hogyha az OTP adja a hitelt egy minimális 10-20-30 olyan nem fizető vagy késedelmes fizető esetleg számításba vételre került, de ilyen garanciát tőlem nem tud várni és nem is tudok vállalni.

Bicsák Miklós:. Szeretném ha tudomásul vennék, hogy még egy egyszerű beruházás sem annyiba kerül a tervek készítésekor, mint a munka befejezésekor. Én nagyon kérem, hogy ezt az előterjesztést ne szavazzák meg.

Marton István: Ha durván összeszámoljuk ennek az évtizednek a városban végrehajtott nagyobb csatornaberuházásait, akkor ez kb. a 6. ami a százmilliós nagyságrendet eléri, illetve meghaladja. Viszont az első azok közül, ahol valami döbbenetes mértékű megtakarítást lehet elérni. És ez nekem nem tetszik megmondom őszintén, mert amik itt érvekként elhangzottak mindkét tábor részéről, azok nem lehetnek helytállóak. Ugyanis, amit most tudunk erről az ügyről, azt amikor a beruházási okiratot elfogadtuk, akkor is tudnunk kellett volna. Egyszerűen mellbe vág engem az, hogy itt az eredeti költségvetésben be van állítva 174 millió Ft, és most 109 millió Ft-ra kellene ezt csökkenteni. Ilyen megtakarítást nem lehet elérni. Ez azt jelenti, hogy 35-38%-kal kerül kevesebbe az eredeti előirányzathoz képest. Azt meg már fel sem merem tételezni, hogy ez a palini csatornaberuházás, ez valami olyasmi, mint volt az első közgyűlés életében a temető előtti nagy vasúti híd. Aki figyelmesen elolvasta a mai napirendi pontokat az látja, hogy három vagy négy helyen szerepel, hogy az itt megmaradó pénz oda megy.

Bicsák úrnak azt az aggályát nem osztom, hogy Palin a rövidebbet húzza, mert én úgy gondolom, hogy ezen a városon ez a szégyen nem eshet meg, hogy valamivel évtizedes praxisunk van, és akkor mondjuk a hatodikat fogjuk elrontani csak azért, hogy kispóroljunk belőle pár tíz milliót. Én úgy gondolom, sőt biztos vagyok benne, hogy az előkészítés nem állja meg a helyét. Annak egyébként örülök, hogy fővállalkozásban kelt el - kétségtelen ma van kilencedik éve szorgalmazom - az összes ilyet, hogy az nyerje el, aki végül is dolgozik, mert ugye ez a példa is legalábbis engem is a korábbi igazamról győz meg, hogy tízmilliós nagyságrendbe lehet zsebre tenni úgy pénzeket, hogy elvállalja valaki a jó kapcsolatain keresztül, és utána megcsinálja más. Én azt hiszem, hogy intő példa kell, hogy legyen ez az előterjesztés és tartalmilag mindegy, hogy megszavazzuk-e vagy nem, de talán költségvetésileg szerencsésebb lenne, ha megszavaznánk. És még egy dologról kell, hogy beszéljek. Nem tartom szerencsésnek, hogy a szakbizottság érdemi álláspontot nem tudott az ügyben kialakítani. Megint a testületet a sürgetettség állapotába hozták. Teljesen mindegy, hogy itt milyen a testületnek a politikai összetétele, a személyi összetétele, de ezt a cuclit a harmadik közgyűlés szopogatja szépen, folyamatosan.

Kelemen Z. Pál: Meghallgatva Imre Béla urat, megerősödött a meggyőződésem. Amit elmondott, abból azt a következtetést vontam le, hogy korrekt lojális képviselő, nem jelentett ki semmit kategorikusan, általában az azt hiszem kifejezést használta, és sejtetni engedte, hogy a költségvetés jelenlegi helyzete azt diktálja, hogy megtakarítsunk itt közel 40 millió Ft-ot. Másképpen fogalmazva megrövidítsük a paliniakat 40 millió Ft-tal. Erről szól a kérdés, és semmi másról. Kérem eszerint szavazzanak.

Tüttő István: Vissza tudjuk igényelni?

Imre Béla: Marton úrnak szeretném mondani, hogy ez a bizonyos megtakarítás egy több összetevőjű megtakarítás, ahogy ezt az előbb is említettem. 174 milliós előirányzatot nem a 109-cel kéne összevetni igazából, hanem a 136-tal. Ugyanis mi a 174-et a korábbi gyakorlatnak és a lehetőségnek megfelelően ÁFÁ-s összegben igényeltük a céltámogatás során és így állítottuk be a költségvetésbe is. Ez az ÁFA megtakarítás igazából április elején realizálódott, amikor az APEH-hal is le tudtunk mindent úgy egyeztetni, hogy mi szükséges ahhoz, hogy az önkormányzat hozzá tudjon jutni egy ilyen beruházás ÁFÁ-jához és ehhez több olyan részben okirat módosítás, illetve több olyan megállapodás, ami a bizottságok előtt is járt el kellett készíteni, hogy dokumentálva legyen ennek a kérdésköre. Tehát a 136 és a 174 között már nem olyan jelentős összeg van.

Tarnóczky Attila: Eléggé meghökkenten hallgatom ezeket az érveket. Én magam is éreztem, hogy abból botrány kerekedhet, ha egy beruházás jócskán túllépi adott esetben a rá szánt összeget. De hogy a fordítottjából is az kerekedik, az azért meglepetés számomra. Jelzem önöknek, hogy Miklósfa esetében is az ÁFA, mint téma fel fog merülni. Nem tudom, hogy a képviselő-testület bármely tagja tudna bármiféle olyan garanciát adni azon kívül, hogy 10% tartalék van a beruházás összegben, miközben a szerződések megkötésre kerültek, hogy elmozdulás ebben az összegben nem lesz. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy itt érdemi megtakarítási lehetőség van.

A két gerincvezetékkel kapcsolatban osztályvezető úr esetleg elmondhatná, hogy hány utcában van két gerincvezeték.

Tüttő István: 2000-re nincs már ebből a programból pénzügyi teljesítés és ezzel összhangban a műszaki teljesítésnek is meg kell történnie. A mi szerződésünk ezzel a céggel fix összegre szól. Megkérdezem Imre Béla urat, hogy ezek után mi vetődhet fel plusz költségként, hiszen szerződést kötöttünk ennek a munkának az elvégzésére x millió Ft-ért.

Imre Béla: A szerződés a megtervezett megoldásra készült. Pótmunka abból adódhat, ha a meglévő közművek nyilvántartása nem volt pontos és ez miatt nyomvonal pontosítást kell alkalmazni. Ennek az eddigi gyakorlat alapján a 10%-ba bele kell férni.

Dr. Tuboly Marianna: Történt ma hivatkozás arra, hogy napirendi pontok között és a következő közgyűlés napirendi pontjai között is szerepelhetnek olyan más fontos ügyek, amelyeknek a holdpontról való elmozdulása előirányzatot igényel, úgyhogy ennek fényében szeretném tudatosítani, hogy ez egy kötött előirányzat, tehát ha bármi új fedezetre volna szükség, az az önkormányzat hitelkeretét kell, hogy megnövelje, ami úgy gondolom, hogy indokolatlan.

Törőcsik Pál: Szeretném, hogyha ez a vita egy kicsit más irányt venne. Palin arra kapott lehetőséget, hogy közművesítve legyen, és ezt nem veszélyezteti semmi. Osztályvezető úr elmondta, hogy konkrétan honnan adódnak ezek a megtakarítások, azt is, hogy mi ennek a forrása, azt is, hogy milyen tartalékok vannak még ezen kívül ebben a beruházásban. Próbáljunk tárgyszerűek lenni és ha valakinek más a véleménye, az próbáljon érveket fölsorakoztatni e mellett és ne érzelmi húrokat pengessen.

Bicsák Miklós: Nagyon köszönöm osztályvezető úrnak az optimista véleményt. Nem szeretném, ha a költségek módosítása miatt nem a paliniak húznák a rövidebbet. Ez a költség, hogyha ez megtörténik, ami itt az előterjesztésben van, ebből A gerincvezetékkel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a városban lehet, hogy csak egy van, de sokkal nagyobb is. Az öreg faluban biztosan gondok fognak felmerülni a beruházás során, ezért arra kérem a közgyűlést, ne szavazza meg az előterjesztést.

Tüttő István: Erre azt mondom, hogy nagyon sajnáljuk több nem lesz rá.

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr, a terveket nem én készítettem, hanem szakemberek.

Cserti Tibor: Úgy érzem, hogy mellébeszélünk. Azt hiszem a bizottsági viták után mindenki értette, hogy miről van szó. Jegyzőnő hozzászólásában említette, hogy a későbbi napirendi pontok összefüggésben vannak ezzel az előterjesztéssel. A költségvetési rendelet módosítása előtt a sürgetettség állapotában forrást akarunk keresni. De itt nem arról van szó. Gyakorlatilag itt egy konkrét költségvetési rendeletbe foglalt cél megvalósításáról van szó, és ez a fajta műszaki konstrukció és jogi megoldás nem új keletű, csak mi nem gyakoroltuk az elmúlt hat beruházás megvalósítása során. Ideje áttérnünk nekünk is erre a megoldásra, mert költségtakarékos. Ez a műszaki tartalmat Palin esetében nem csorbítja, a lakosságot hátrányos helyzetbe nem hozza. Akkor miről van szó? Arról, hogy a költségvetési rendelet módosításához azonnal forrást kell találnunk. Mihez? A későbbi kiadáshoz és ez már finanszírozási kérdés. Most az átcsoportosítással arról a bizonyos 30%-os részről, amit az önkormányzat számára az állam a céltámogatási rendszer keretében mellérendelt. A képviselői vélemények egy része arról szól, hogy valószínűsíthető, egyfajta többletköltség. Ne mondjunk le arról a lehetőségről, hogy gyakorlatilag ezzel bármikor élni tudjunk. Ugyanakkor mindenfélefajta többletkiadásnak majd a költségvetési rendelet módosításához kapcsolódva más célhoz kapcsolva még adjunk lehetőséget. Ilyen értelemben a két téma nem függ össze egymással.

Dr. Fodor Csaba: Várom alpolgármester úrnak a kapott felkéréssel kapcsolatos válaszát, amit Cserti úr is kért. Addig is, amíg gondolkodik, elmondanám, hogy olyan még nem volt a nagyberuházások kapcsán, hogy a munkák kezdetekor már csökkentjük a beruházási előirányzatot. Az, hogy bizonyos munkák elvégzésére fővállalkozói szerződés áll a rendelkezésünkre, az nem bizonyítja azt, hogy esetlegesen nem merülnek fel többlet, illetve pótmunkák, amelyeket bizony csak prognosztizálni lehet, de volumenüket meghatározni nem. Arról pedig igenis volt szó, egy szakmai megbeszélésen, hogy mi lenne, ha két gerincvezeték menne Palin Alkotmány utcai részén, mert a házak közel vannak az úthoz és egy gerincvezeték problémákat okozhat. Ez nem került ugyan megtervezésre, de szó volt róla.

Tarnóczky Attila: Nem mondtam, hogy nem volt róla szó.

Dr. Fodor Csaba: Tisztességesebb lett volna az egész ügy akkor, ha a miklósfai csatornázás kérdését is ide hozzuk, és lehet, hogy akkor nem alakult volna ki az a látszat, amit el szeretnénk kerülni. Ha a fajlagos költségek alapján lett meghatározva a beruházási program, akkor azt gondolom, hogy a 220 milliós fajlagos összköltségből sokkal nagyobb az az arány, ami megtakarítható, különösen hogyha csak az ÁFA-t nézem, mint a 170-ből. Tehát célszerűbb lett volna talán a kettőt együtt idehozni és akkor meg lehetett volna a kettőből meghatározni, hogy mekkora az a pénzmaradvány, amelyet el tudunk osztani. Továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy korainak tartom most még lemondani bármiféle előirányzatról, ráérünk ezt megtenni novemberben, és akkor a költségvetési rendeletünknek megfelelően fel tudjuk használni az akkor keletkezendő pénzmaradványt.

Tüttő István: Ez igaz, de addig ezt a pénzt hitelből kell biztosítani és annak a kamata magasabb lesz.

Törőcsik Pál: Többször elhangzott a bizottsági felkérés. Én úgy érzem, hogy ebben a vitában minden érdemi és használható érv elhangzott annak érdekében, hogy megfelelő döntési helyzetbe kerüljön a testületet. Felkérhet a testület bármire én azt nagy örömmel teljesítem is.

Tóth László: Kérem, hogy a vitát zárjuk le. A tisztességnek igenis, mint jelzőnek meghatározó szerepe van, és ebben messzemenően egyetértek Dr. Fodor Csaba képviselőtársam által elmondottakkal.

Birkner Zoltán: Hallgassuk meg Marton képviselőtársunkat is. Tóth úr kérem, hogy álljon el addig a javaslatától és ezt a tisztesség szót gyorsan felejtsük el.

Marton István: Én az Imre úr szakértelmét még véletlenül se vonnám kétségbe, hiszen közel egy évtizeddel ezelőtt, ahol én lakom, ott ő volt a műszaki ellenőr, még beosztott ügyintéző korába, és tökéletesen jó munkát végzett. De azt nem értem, hogy lehetne összevetni a 136-tal a 174-et. Ez egy olyan összeg, ami a szokásos megtakarításoktól jóval nagyobb. Az anyagban szerepel a 10% céltartalék. Én úgy gondolom, mivel ez az idei évben befejeződő beruházás, ezért Bicsák képviselőtársam felvetései nem teljesen jogosak. Én úgy gondolom, és ez lehet, hogy cinikusan hangzik, ha ne adj Isten ebből a 10%-ból nem jövünk ki, akkor a többletköltséget majd ugyanez a testület megszavazza. Az kell mondanom Tarnóczky alpolgármester úrnak, hogy a tervtől való eltérés mindkét irányban szakmai hiba. Ezt az elmúlt években néhányszor elmondtam. Egy különbség van a kettő között, hogy a többlet elviselhetőbb, mint a hiány.

Tüttő István: Az első határozati javaslat a) pontja, úgy szól: egyetért a Palin városrész csatornázása, céltámogatással megvalósuló nettó 109.000 eFt összköltségű önkormányzati beruházással. A 136-ból levonjuk az ÁFA-t.

Törőcsik Pál: Tehát 136 bruttó, 109 nettó.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 10 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza:

133/1999. (V.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem ért egyet Palin városrész csatornázására elfogadott beruházási okmány 114/2/1999. számú határozat módosításával.

 

 

6.) Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1998. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: A város 1998. évi költségvetésének végrehajtása a 3/1998.(II.17.) szám alatt elfogadott költségvetési rendeletünkön alapult. Az önkormányzatunk változatlan intézményrendszer fenntartása mellett a költségvetés egyensúlyát csak 300 millió Ft-os hitelfelvételi irányzattal tudta biztosítani. Sajnos az inflációt évek óta nem követte az állami támogatások mértéke, a helyi bevételek behatároltak, hiszen minden határon túl nem lehet az adókat növelni. Az önkormányzati vagyonhoz kellett közben hozzányúlni, hogy az egyensúlyt, illetve a feladatainkat végre tudjuk hajtani. A vagyonfelélésnek nevezett fogalom, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy olyan tulajdonunktól kellett megválni, amit nem szívesen tettünk, de a város működtetésére kellett fordítani, ez pedig nagyon nehéz helyzet felé viheti az egész város jövőképét is. Ráadásul a felújítások nagy részét nem tudtuk végrehajtani, legfeljebb azokat, amelyek az életveszély elhárítására irányultak. A pénzforrások beszűkülése miatt egyre nagyobb intenzitással kísértük figyelemmel a pályázati lehetőségeket. Eredményesen pályáztunk kerékpárút építésre, lakótelep közművesítésre, informatikai és számítógépes rendszerfejlesztésre, szoftverfejlesztésre, idegen nyelv oktatásához szükséges eszközfejlesztésre, tehetséggondozásra, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására és prevenciós hálózat működtetésére. A szigorú takarékosság mellett a költségvetésben megfogalmazott célkitűzések végrehajtásra kerültek. Működőképességünket megtartottuk, meghatározott feladatokhoz a pénzügyi forrásokat biztosítottuk, a folyamatban lévő beruházásokat, felújításokat folytattuk, ugyanakkor nem tudtunk kellő mértékben forrást biztosítani ingatlan-vagyonunk állagmegóvására. A felvett hiteleinket határidőre törlesztettük, év közben lakásértékesítési bevételek átmeneti igénybevételével a tervezett hitelfelvétel egy részét is kiváltottuk.

Tarnóczky Attila: Szeretnék elébe menni a következő napirendi pontnak. Szeretném tisztelettel óvni képviselőtársaimat attól a képzettől, hogy az intézményeknél kinn lévő pénz, ami persze nincs kinn, csak tavaly megígértük nekik, és adott esetben az a veszély fenyegeti őket, hogy azt a pénzt is elvesszük tőlük, amit törvényileg nem vehetünk el, és amely pénz nem is a miénk, az egy létező, és az önkormányzat céljai szerint használható pénzmennyiség. Nem erről van szó. Ennek tudatában legyenek szívesek a 98-as zárszámadást elfogadni és a részleteket majd a következő napirendi pontnál el fogom mondani.

Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és javasolja a testületnek, hogy fogadja el Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1998. évi költségvetési gazdálkodásáról szóló beszámolóját.

Cserti Tibor: Módszertani észrevételem van a zárszámadással kapcsolatosan. Polgármester úr szóbeli kiegészítésébe ténylegesen rávilágított az 1998. évi gazdálkodás legfontosabb összefüggéseire. Úgy, mint a Kereskedelmi és Iparkamara területi elnökségi tagja feltétlenül fel szeretném hívni egy dologra a figyelmet. Az 1998. évi terv jóváhagyása még a korábbi közgyűlésnek a hatáskörébe tartozott, a végrehajtás főleg a második félévbe már új testület munkaköri kötelességévé vált. Az elmúlt időszakba a helyi adó szabályozásnál a Kereskedelmi és Iparkamara a többi érdekeltségi kamarával együtt felhívta a figyelmet, hogy igenis ismeri, tudja, látja a város jelenlegi pénzügyi-, anyagi helyzetét és hajlandó hozzájárulni annak konszolidációjához. Ennek érdekében együttműködött a helyi adórendelet technikai előkészítésében és lebonyolításában. Egy konstruktív vita alakult ki akkor, aminek a végén felhívtuk már akkor a figyelmet arra, hogy az adómérték egy picit magasabban lett megállapítva. Most vissza szeretnék utalni arra, hogy effektíve, ez a fajta többlet adóbevétel 1998. évi zárszámadási sorok között is kiolvasható. Szögezzük le, hogy a város gazdaságának szereplői ebben a konszolidációban az erejükhöz mérten nagyobb részt vállaltak és ez sem volt elegendő a tisztességes konszolidációs állapothoz, mert az egyensúlyi állapotok romlása tovább tart. A vagyonértékesítés elmaradt a tervezettől, az állagmegóvásra utalt a polgármester úr és a részvényvagyon drasztikus csökkenése is bekövetkezett.

Technikailag egy összefüggő feladatsort alkot a zárszámadás, pénzmaradvány- megállapítás, pénzmaradvány felosztás és ez összefüggésben van a Polgármesteri Hivatal Revizori Csoportjának és a bizottságoknak a munkájával, az intézményekkel való egyeztetési munkákkal. Az intézmények részéről megmutatkozó igények összefüggésben vannak a város anyagi konszolidációjának a hiányával. Én azt hiszem, az 1999 évi tervben ezt a fajta anyagi konszolidációt céloztuk meg. Én a magam részéről megmondom őszintén ezt a fajta gyökeres irányváltoztatást, de még egy nagyobb irányváltoztatást sem érzékelek, ennek ellenére nyilvánvaló a zárszámadást, ha nem jó szívvel, de megszavazom.

Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság szintén megtárgyalta a zárszámadást és elfogadásra javasolja.

Tüttő István: Aki a rendelettervezettel egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

20/1999. (V.20.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 20/1999. (V.20.) számú rendelete az önkormányzat 1998. évi költségvetési zárszámadásáról

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

 

7.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1998. évi költségvetési beszámolójának auditálására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Szabó Edit: Tisztelt Közgyűlés! 1999. március 30-án zártuk le Nagykanizsa Megyei Jogú Város 1998. évi beszámolójának felülvizsgálatát. Megállapításainkat a jelentésben foglaltuk össze, és ezt a jelentést úgy tudom, hogy Önök megkapták. Ezért a szó szerinti ismertetésétől eltekintek, és a lényegi kérdésekre szeretnék a jelentésből reflektálni. A felülvizsgálatunk kettős irányú volt, mint általában a könyvvizsgálati feladatok elvégzésekor. Egyrészt vizsgáltuk azt, hogy az önkormányzat beszámolója a valóságnak megfelelően tükrözi-e azokat a gazdálkodási költségvetési folyamatokat, amik 98. év során megvalósultak, valamint az elkészült beszámoló, illetve ennek a fejezetei a jogszabályi előírásoknak, a törvényi előírásoknak formailag, alakilag megfelelnek-e. A felülvizsgálatunkban foglalkoztunk azzal, hogy az önkormányzat költségvetési gazdálkodásának rendszere hogy alakult az 1998-as évben, és megállapítottuk, hogy változatlan intézményi körrel és feladatkörrel foglalkozott, illetve működött az önkormányzat. Szakmailag támogatjuk az intézmények felülvizsgálatának, átvilágításának az elkezdését. A Polgármesteri Hivatal és a hozzá tartozó intézmények gazdálkodásának szabályozottságáról megállapítottuk, hogy kielégítő szintű, néhány intézménynél helyszíni vizsgálatot is végeztünk. Vizsgáltuk az önkormányzat vagyoni pénzügyi helyzetének alakulását az 1998-as évben, és a már elhangzottakkal egyet tudunk érteni. Megállapítottuk, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak mérleg szerinti értéke az 1997. évi állapothoz képest jelentősen nőtt, számszerűen 931 millió forinttal. Ez a növekedés nem kevés. Jól lehet, nyilván az igények ennél lényegesen nagyobb feladat megvalósítást esetleg kevésnek tartottak volna. Megállapítottuk, hogy a pénzügyi befektetések állománya jelentősen csökkent, ez összefüggésben van azzal, hogy a működés, illetve felhalmozás finanszírozásába be kellett vonni ezeket a pénzügyi befektetéseket. Az üzemeltetés, tehát az eszközök állománya összességében valamelyest csökkent, a forgóeszközök állományán belül pedig jelentős a követelések állománya. Az előzőekben felmerült az az álláspont, hogy vajon a Polgármesteri Hivatal tud-e garanciát vállalni a lakosság fizetőkészségére. Nyílván, hogy nem tud garanciát vállalni. A december 31-vel kimutatott 80 milliós összeg azt jelzi, hogy a lakosságnak van olyan rétege, amelyik csak a jogait ismeri és a kötelezettségeit nem. Én javaslatot tettem arra, hogy a követelések csökkentése érdekében a behajtás gyakorlatát gondolják át, és esetleg szigorítsák bizonyos területeken az önkormányzat részéről, mert ez lehetőleg demokratikus gesztus azzal szemben, aki nem fizet, viszont biztos, hogy nem demokratikus gesztus azzal a réteggel szemben, akinek ebből a pénzből kellene, hogy megvalósítsunk valamilyen beruházást. A pénzügyi egyensúly önkormányzati szinten biztosítva volt december 31-én év közben pedig az átmeneti hitelfelvétellel tudott gazdálkodni a költségvetés. Az önkormányzat az 1998. évben külső forrás bevonásával tudta csak megvalósítani feladatait, ezért jelentésünkben felhívtuk az önkormányzat figyelmét az adósságcsapda elkerülésére, ugyanis a hitelállomány tapasztalatunk alapján évről évre dagadó nagyságrendű. Ennek a kimenetelét, illetve a megállítását határozottan kellene körvonalazni a következő évek költségvetéseiben.

Megállapítottuk, hogy a Polgármesteri Hivatal és az intézmények számviteli politikája tartalmazza a zárlati teendőket tételesen, és ezek nagyjából végrehajtásra is kerültek. Tehát az analitikus és a főkönyvi számlák lezárása teljes körűen megtörtént, és alapvetően szabályszerűnek minősítettük a zárlatot. Ennek alapján az éves egyszerűsített beszámoló egyszerűsített mérlegét úgy értékeltük, hogy hitelesíteni fogjuk 8.041.088.000 Ft végösszegben, mert a mérlegtételek leltárral alátámasztottak, tehát a valódiság elve érvényesülni látszik. Az értékcsökkenés a befektetett pénzügyi eszközöknél a költségvetés elszámolásra került, ezzel az óvatosság elve is kielégítést nyert. A források kimutatása könyv szerinti értékben történt, a tőkeváltozások elszámolását szabályszerűnek tartottuk. Az aktív és passzív pénzügyi elszámolások számbavételét szabályszerűnek tartottuk, tehát a mérleget hitelesnek minősítjük és auditálni fogjuk. Az egyszerűsített pénzforgalmi jelentés felülvizsgálatát is elvégeztük, és megállapítottuk, hogy a pénzforgalmi kimutatás tartalmazza az eredeti és a módosított bevételi és kiadási előirányzatokat teljes körűen. A teljesség elve, a következetesség elve érvényesült. Az egyszerűsített pénzmaradvány kimutatást is felülvizsgáltuk, és gyakorlatilag az 1999. március 30-i megállapításunkat továbbra is fenntartjuk. tehát azt, hogy a tárgyévi hitelesített pénzmaradvány a módosított pénzmaradvány a Polgármesteri Hivatal és az intézmények egyesített pénzeszközét 204.023 eFt összegben tartalmazza. Ebből a Polgármesteri Hivatal pénzmaradványa 44.810 eFt. és az intézményeknél 159.213 eFt pénzmaradvány található. Konkrétan nem tekinthető pénzben meglévő pénzmaradványnak az a 69 millió forint pénzeszköz, ami beforgatásra került a Polgármesteri Hivatalnál az intézményektől. Az egyszerűsített eredmény kimutatást is auditálni fogjuk. A pénzmaradvány egyszerűsített pénzmaradványa eredmény, illetve vállalkozási tevékenységet az intézmények körében csak az IKI végez, ahol helyszínen ellenőriztük, és ennek alapján a vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye 579 eFt összegben alakult. Tartalékba helyezhető összege pedig 1.987 eFt összeg. Összességében a beszámoló 4 fő elemét és a Polgármesteri Hivatal által elkészített szöveges beszámolót elfogadásra javasoljuk a közgyűlés felé.

Budai István: A könyvvizsgáló jelentését meghallgatva és elolvasva az a javaslatom, hogy a határozati javaslatot egészítsük ki a mérleg egyező eszköz és források egyező végösszegével 8.041.085 eFt-tal.

Marton István: Az auditálás kérdéskörében én összességében egyetlen egy témakörrel óhajtok foglalkozni, ami az anyag 6. oldalán a III.2. fejezet cím alatt található. Ez talán a legrövidebb fejezet, de azt hiszem, hogy nem tanulságok nélküli, főleg ha a polgármesteri tájékoztató mellékleteként kiosztott első négy hónapi pénzügyi helyzettel is egybevetem. Ezek a megállapítások: “Az önkormányzat az 1998. évben sem tudott önfinanszírozó lenni, hitelállománya törlesztések, és az újabb felvételek eredményeképpen növekvő.” Nem ártott volna, ha a növekedésnek a rendjét is bemutatják, és nem ártana, ha ez a jövőben így lenne, hogy mindig lehessen viszonyítani. Minden megállapítása, ami a pénzügyi helyzet alakulására vonatkozik, sajnálatos. A pénzügyi helyzet alakulásánál a mobilizálható vagyonelemek, a pénzügyi tartalékok tovább csökkentek. Ezzel együtt a módosított pénzmaradvány állomány és az előző évi töredékére esett vissza, mert az egyharmadát sem teszi ki, ha megnézi az ember a leírt számokat. Az előző évi hitelállomány törlesztése a következő évek pénzügyi lehetőségét csökkenti, az adósságcsapdába kerülés veszélyének elhárítására fokozott figyelmet javaslunk fordítani. Azt kell mondanom, hogy ez végtelenül árnyalt megfogalmazás, mert nem az adósságcsapdába kerülés veszélye áll fenn, hanem szerintem igen keményen benne vagyunk. Megnyugtatásként talán annyit lehet ehhez mondani, - mint ahogy a könyvvizsgáló szájából elhangzott - hogy legalább szabályosan történik városunknak az elnyomorodása. Ez is öröm, ha kicsi is.

Most térnék rá a pénzügyi helyzet első 4 hónapos taglalására. Nagyon rafináltan állította össze ezt osztályvezető úr, hiszen minden benne van, de lehetőleg úgy, hogy az ember ne tudja pontosan összevetni a dolgokat. Jó lett volna, ha kibontotta volna, hogy mit jelent az, hogy a lakásalapot átmenetileg igénybe kellett venni hiteltörlesztésre. Bár itt a végén írja, hogy “természetesen a lakásalap jelenleg kamatmentes hitelként került bevonásra, annak esetleges fel nem használt maradványa a tárgyév során visszapótlásra kell, hogy kerüljön, akár pénzintézeti hitelből, akár saját bevételi többletből.” Nagyon szomorú, hogy vannak egyes előirányzatok, ahol az éves előirányzat már teljes összegében felhasználásra került, vagy annak jó része szerződéssel lekötött, illetve az időarányos felhasználást meghaladó. Itt jön egy komoly felsorolás után, ami azt vetíti előre, hogy nagyon szomorú féléves beszámolót fogunk hallgatni valamikor szeptember elején, szomorúbbat a korábbiaktól, és még szomorúbb lesz a harmadik negyedévi helyzet. Öröm, igaz apró öröm, hogy nincs alultervezés. Ezt a helyzet diktálta, hogy amit be lehetett tervezni, azt betervezték, sőt ahogy nézem a bevételek alakulását, sajnos még többet is. Tehát lehet, hogy a 8 éven át folytatott gyakorlatot most más irányban próbáljuk folytatni egészen addig, amíg ki nem derül, hogy meglehetősen lehetetlen a helyzet. A gazdálkodás szabályossága felől érdemi kétségeim nincsenek. Én is csak azt tudom alátámasztani, amit a könyvvizsgáló asszony megállapított. Azokat az általa árnyalt megfogalmazásokat, mint az előbb is céloztam rá, hogy az adósságcsapdába kerülés veszélye áll fenn, nem tudom elfogadni, mert szerintem már erősen benne vagyunk. Egy konkrét kérdést feltennék, amellett, hogy megköszönném Beznicza Miklós osztályvezető úrnak ezt a nagyon tanulságos 1 oldalas kimutatást, hogy az idei költségvetésben hitelfelvételre tervezett 330 millió forintból Ön szerint ebben a pillanatban mennyi a szabad rendelkezésű. Ahogy ezt az oldalt végig tanulmányoztam, ez a szám, nem érheti el a 30 millió forintot a visszapótlási kötelezettségekkel együtt természetesen. És akkor azt hiszem, hogy ettől a perctől kezdve mindenki gondolkozhat azon, hogy egyharmad év alatt elment mondjuk a 90%. Módfelett örülnék, ha az osztályvezető úr engem meg tudna cáfolni.

Beznicza Miklós: Cáfolni nem nagyon akarom, mert sok mindenben talán nem is tudom. Biztos, hogy arra gondolt, hogy a 150 mFt-on felül, ha vissza kellene most a lakásalapot pótolni, valamint ha vissza kellene fizetni az intézményeknek a kölcsönvett pénzt, akkor hogy állnánk. Remélem ez mostanában nem fog bekövetkezni, hanem meg fogja várni ez a visszapótlási kötelem azt, amikor bejönnek az adóbevételeink július elején, és akkor már nem ilyen tragikus lesz a helyzet, ahogy Ön mondja.

Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy a határozati javaslat felépítésében úgy jó, ahogy van. Ezt a könyvvizsgálói jelentést el lehet fogadni, vagy nem, de módosítani, számokat bele passzírozni semmiféle alapunk nincs.

Cserti Tibor: Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a könyvvizsgáló egyetlenegy területen észrevételt tett, és a közgyűlésnek, mint fenntartónak ezt nem szabad megkerülni, dönteni kell róla. Nevezetesen a pénzmaradvány konkrét főszámainak a megállapítása. Gyakorlatilag ez összefüggésben van a mérleg egészének és tartalmának a megállapításában. Szeretném még egyszer egyértelműen az előterjesztő részéről ezeket a fő számokat az auditorral megerősítve hallani, ahhoz hogy érdemben tudjunk szavazni.

Tüttő István: Kérem erre vonatkozóan a pontosítást.

Szabó Edit: Úgy gondolom, hogy ebben a számban kell egyezséget kötnünk, amit végül is az alapbizonylatok, a banki kimutatások egyértelműen az álláspontunk szerint alátámasztanak. Az 1998. december 31-én a Polgármesteri Hivatala esetében 44.810 eFt összegű pénzmaradvány volt fellelhető, az intézmények körében 159.213 eFt. Ez összesen 204.023 eFt pénzmaradvány, ami a felülvizsgálatunk során az önkormányzatnak 1998. december 31-én pénzügyileg effektíve a rendelkezésre állt, tehát ez az induló pénzkészlete 1999. január 1-jén.

Cserti Tibor: Egy kérdésem összefüggésben van nyilvánvalóan az 1998. évi pénzmaradvány felosztásával, amely a következő napirendi pont. A kettő anyag között van-e ilyen értelemben összefüggés? Tudniillik azt mondták, hogy az induló pénzkészlet 204.023, de az anyag nem ezt tartalmazza az én olvasatomban, de lehet, hogy tévedek, akkor cáfoljanak meg.

Beznicza Miklós: Két dolgot szeretnék nagyon élesen kettévenni. Van az önkormányzatnak egy módosított pénzmaradványa. Ez nem a jóváhagyott pénzmaradvány. A jóváhagyott pénzmaradvány vagy módosítottból akkor lesz jóváhagyott, ha van rá pénz és a testület jóváhagyja. Másrészt az 1998. évinél, ami itt már éles vitákat váltott ki heteken keresztül az egész pénzmaradvány kérdése. Itt való igaz, hogy 204 millió Ft van, de a levezetésnél az szerepel, hogy 271 millió forintban hagyja jóvá. De ha nincs annyi, akkor nem tudja jóváhagyni, akkor csak annyi van oda előterjesztve és a többit, ha vissza akarjuk adni az intézménynek a 159 millió forintot, akkor más kasszába kell nyúlni. Ez a más kassza itt most már az előző két napirendi pont tárgyalása után csak a hitel lehet. Tehát ne tévesszük meg úgy a közgyűlést, hogy ez mind jóváhagyásra kerül, mert itt a különbség pontosan a számszerűen vezetem és akkor egyszerűbb lesz, aki előtt ott az anyag, hogy 204.023 a jóváhagyott módosított pénzmaradvány az auditor szerinti melléklet szerint. Elnézést, ha visszamegyünk az auditálási melléklethez, akkor Önök ott azt látják, hogy 67.750 eFt az, amely tavalyi évben tartalékba lett helyezve a lakásalapból. Ezt a lakásalapból történő felhasználást pedig a közgyűlés az 1999. évi költségvetés tárgyalásakor úgy döntött, hogy az egész lakásalap számláját bevonja a miklósfai és a palini csatornába. Tehát megszűnt a 97. évben tartalékba helyezett 67.750 eFt. Ez az auditált melléklet, tartalmazza az 1998. évi módosított pénzmaradványt, de ha ehhez hozzáadjuk a 67.750 eFt-os tartalék bevonást, akkor ez 1998. évig keletkezett pénzmaradványról beszélünk. És ha a közgyűlés nem döntött volna úgy, hogy bevonja a tartalékkal együtt a bérlakás számla teljes egyenlegét, akkor másképpen kellene most számolnunk, de a pénzmaradvány akkor is annyi lenne, semmi sem változna, mert ez a pénz újra tartalékba kellene, hogy helyeződjön, mivel nem használható fel sem finanszírozásra, sem dologi előirányzatra. De a felhasználásra a döntés megszületett, ezért mi 271 millióval számoltunk, mert az auditálási mellékletnél az előző években a pénzmaradványnál a 67.750 nagyon tisztán látszik, mint mínusz, és ha így számolom, akkor ez vissza kellett volna tennem, hogy be tudjam vonni.

Tüttő István: A vitát lezárom. Az 1998. évi költségvetési beszámoló auditálásáról döntünk. A határozati javaslatban több módosítás válik szükségessé, hiszen elírás történt a dátumnál, a felelős Dr. Tuboly Marianna jegyző és utasítja az aljegyzőt helyett, jegyzőt. Kérem, döntsünk a határozati javaslatról.

A közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

 

134/1999. (V.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerűsített mérlegét, egyszerűsített pénzforgalmi jelentését, egyszerűsített pénzmaradvány kimutatását, egyszerűsített eredmény kimutatását elfogadja.

Utasítja a polgármestert, hogy a könyvvizsgálatról készített jelentést az Állami Számvevőszék részére küldje meg. Egyúttal utasítja a jegyzőt, hogy a közzétételről gondoskodjon.

Határidő: 1999. június 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

Dr. Tuboly Marianna jegyző

 

8-9.) Javaslat az 1998. évi pénzmaradvány felosztására és az 1999. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tarnóczky Attila: A nevemmel jelzett előterjesztést módosítom. Kérem, nézzük meg az intézményi táblát a rendeletmódosítási javaslatban. Legyenek szívesek összehasonlítani a délután kiosztott másik anyaggal a határozati javaslat intézmény táblájával. Egy különbséget találnak, a Szociális Foglalkoztató esetét. Kérem a rendelettervezetben lévő második sort fölcserélni a határozati javaslatban lévő második sorral. Az indítvány érdeme az, hogy a Szociális Foglalkoztatótól a 4.759 eFt ne kerüljön elvonásra, és ennek megfelelően a költségvetés összegszáma természetesen változik.

Tüttő István: Lapozzunk a 8. számú melléklethez. A Széchenyi Ipari Szakközépiskolánál 2 mFt szerepel a speciális célú támogatás rovatban. Azt lejjebb kell vinnünk egy sorral, mert az nem ott jelenik meg, hanem a Batthyány Lajos Gimnáziumnál. Tehát ezt kérném értelmezni, és ennek értelmében a többi is hozzáigazodik.

Cserti Tibor: Polgármester úr azért kértem szót, mert azt hittem, hogy egy korábbi téma lezárásaképpen mindenféleképpen 3. napirendi ponttal összefüggésben van a dolog. Világos volt számomra, és nem reagáltam az előbb a pénzmaradvány fő összegének megállapításakor arra a dologra, hogy a módosított pénzmaradvány megállapításában nyilvánvalóan az előző évi pénzmaradvány intézmény forrásainak egy része nem kerül visszapótlásra. Abszolút összegben nem is mondom, mert ez a szám rendkívül magas. Én a magam részéről tekintettel arra, hogy volt egy ilyen előkészítési folyamat és sokfordulós egyeztetés, gondolom mindenkinek meg van róla a véleménye. Én a magam részéről azt a fajta jó szándékot, ami egy konszolidációs állapot irányába mutat mindenképpen támogatni tudom. Ezt érintett képviselőtársaim sem kifogásolták, akkor miért kifogásolnám én. A pénzmaradvány felosztásának érdemi szerepe van. Ezzel a típusú kis kincstári szabályozással végső soron az intézményvezetői gazdálkodói munka során az alapvető motivációt, a jó gazda módjára történő gazdálkodást, a többletforrások megszerzésére való törekvést kérdőjelezhetjük meg. Tekintettel arra, hogy a gazdálkodási munka során és a bizottsági munka során ez felülvizsgálatra került, jó értelembe véve, van egy pénzmaradvány megosztás vagyis az intézmények hozzájárulnak a város konszolidációs állapotának megteremtéséhez. Meggyőződésem egyébként, hogy nagyon nagy mozgástere nincs a közgyűlésnek ebben a dologban. Én a magam részéről egyedi jelleggel ezt a dolgot meg fogom szavazni mindenféleképpen, de a jövőben ettől a magatartástól tartózkodni szeretnék. Azt azért megkérdem, hogy az előterjesztők ezt a fajta erkölcsi és szakmai tanúságot levonták-e ebből az előkészítési szakaszból. Én jó érzéssel most nem adom a nevemet hozzá, de kényszerállapot miatt meg fogom szavazni.

Tüttő István: Annyit hozzátennék, hogy erkölcstelenül nem kezeltük a kérdést, legfeljebb a lehetőségeink tettek minket olyanná, mintha nem igazán törődnénk azzal, aminek éppen a támogatása, illetve a rendezése lenne a dolgunk. Ez alatt azt kell érteni, hogy a lehetőségeink sajnos továbbra is arra kényszerítenek minket, hogy az intézményeknek – ahogy ezt Cserti úr mondta – bizonyos értelemben áldozniuk kell, úgyis fel lehet fogni, ahogy Ő mondta, hogy hozzájárulnak a konszolidáláshoz.

Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy tanulsága van a dolognak. Első tanulság az, hogy lehet, hogy más járatosabb a költségvetés készítésben mint én, de meggyőződésem, hogy a képviselő-testület nagy részének fogalma sem volt annak idején arról, hogy a 99. éves költségvetés az indirekt módon azt jelenti, hogy intézményektől az összes pénzt elvonjuk. Aki ezt tudta, az tegye fel a kezét és utána megkérdezem tőle, hogy milyen erkölcsi alapon szavazta meg a 99. évi költségvetést. Én nem tudtam. Második tanulság: az eredeti előterjesztés elkészítésekor úgy gondolom, hogy belső információs zavarok voltak, mert a Gazdasági Osztály úgy értelmezte az intézményeknél lévő pénzmaradványt, hogy nincs ott semmiféle pénz, mint ami olyan tétel, hogy teljes egészében megtagadható a kifizetése. És ebbe a csapdába magam is beleestem. A Művelődési Osztály, illetve a Revizori Csoport meg tudta volna mondani, mik azok a tételek, amelyek nem vonhatók el törvényesen, tehát ezért van szükség a módosításra. Más kérdés, hogy reményeim szerint a jövő évben senki az intézményektől nem akar semmit elvonni. Megint más kérdés, hogy nem nagyon lenne mit elvonni. A két előterjesztést együtt legyenek szívesek elfogadni, hogy azok a tételek, mint pedagógus továbbképzés, és így tovább, amelyeket ki kell fizetni, és nincs bent a 99. évi költségvetésben, azok kifizethetővé váljanak. Mert bizony a bérmaradványokat ez az előterjesztés még mindig nagyon szigorúan elvonja.

Balogh László: Pénzügyi laikusként, de az oktatás ügyéért aggódóként muszáj, hogy megszólaljak. A javaslatot az OKSB két változatban is tárgyalta és természetesen az intézményeinket érintő 60 millión felüli elvonás problémás volt számunkra. Az első esetben, valóban olyan súlyos szavak hangzottak el, hogy nem éreztük etikusnak, nem éreztük korrektnek az eljárást, amellyel az intézményekről egy újabb bőrt húztak le. Így az első változatban az OKSB a javaslatot nem támogatta. Mert visszapótlása 21 néhány millió forint összegben elengedhetetlen, hacsak a törvényi előírásoknak akarunk megfelelni, és ez meg is történt a második változat szerint, amely második változatot a Művelődési Osztály egyeztetése és előterjesztése után készítette. Felvetődött a Gazdasági Osztály vezetőjének felelőssége azzal kapcsolatban, hogy már a költségvetés tervezésekor is ismert volt az intézményi alulfinanszírozás ténye, így arról a közgyűlést tájékoztatni kellett volna. De végül így, egy kismértékű, illetve megfelelő mértékű visszapótlással az OKSB az előterjesztést egyhangúlag támogatta.

Böröcz Zoltán: Tájékoztatom a közgyűlést, hogy a Pénzügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és a képviselő-testületnek elfogadásra nem javasolja. A szavazati arányt mondanám: 1 igennel, 1 nemmel, és 2 tartózkodással nem javasoljuk.

Beznicza Miklós: Nem a felelősségem kérdése. Szeretném idézni az 1999. február 9-i közgyűlési jegyzőkönyvet, ahol a válaszom a következőképpen hangzott arra vonatkozóan, hogy az anyagban miért nem szerepel pénzmaradvány. “A pénzmaradvány elszámolása nem történt még meg, de ha az intézmények előirányzat maradványa 90.737 eFt, akkor igazából nem fogunk tudni beszélni pénzmaradványról.” Szó szerint idéztem.

Mayer Ferenc: Nem szívesen szólok hozzá a témához intézményvezető révén, de Böröcz urat kérném, hogy indokolja meg a Pénzügyi Bizottság döntését.

Böröcz Zoltán: Természetesen megpróbálom megindokolni a Pénzügyi Bizottságnak az álláspontját. Ez a testület valamikor novemberben hozott egy döntést, ami teljesen megalapozatlan volt. A lényege az volt, hogy a költségvetést 100 millió Ft-os hitelkerettel kell elkészíteni. Telt múlt az idő, polgármester úr megpróbált összeállítani egy ennek megfelelő költségvetést, de ez lehetetlen feladat volt. A tervezet fogadtatására valamennyien emlékszünk. Végül is nem 100 millió forintról szólt az elfogadott költségvetés, hanem közel 330 millió forintról. A Gazdasági Osztály vezetőjétől több képviselő megkérdezte, hogy mi lesz a pénzmaradvánnyal, és azt a választ kapták, hogy először is nem tudjuk elszámolni, majd csak x idő múlva, nevezetesen, ha jól emlékszem a májust említette, hiszen akkor tisztázott az intézmények költségvetési helyzete. Többször hozzátette, hogy pénzmaradvánnyal nem számolhatunk, hiszen a pénzmaradvány azért nincs mondjuk a hivatalnál, vagy az intézménynél mert ez az a pénz, amit a korábbi évben 98. évi hitelfelvételi keretből meg lehetett spórolni. Tehát a hitel teljes összegét nem vettük fel. Valószínűleg erre még valamennyien emlékszünk. Ezek után a Pénzügyi Bizottság elé terjesztettek egy anyagot a következő tartalommal: további hitelfelvétel szükséges 21.542 eFt mértékben 500 eFt-ban egyéb talált pénzből való pótlással megoldható és a pénzmaradvány felosztáson kívül ennyi szükségeltetik. Ez évi kihatásának a költségvetésben való megtervezéséhez, és erre megjelöl további hitelfelvételt 21.542 eFt értékben. Ez azt jelentené, hogy 354 milliónál tart a költségvetés hiánya. Akkor az volt a véleményünk, hogy ez aggályos, nem támogatható. Ez azt is jelenti, hogy a két osztály a Gazdasági Osztály és a Művelődési Osztály között nem volt megfelelő együttműködés a költségvetés készítésének időszakában, hiszen az 1999-re áthúzódó hatások nem a pénzmaradvány keletkezésekor, illetve elszámolásakor, hanem már decemberben mérhetők és láthatók lettek volna. Egyébként is nehéz a költségvetési rendeletet módosítani két hónappal az elfogadása után, különösen ha egyébként előrelátható dolgok miatt fogunk most rendeletet módosítani. Hozzáteszem, hogy éppen alpolgármester úr javasolta a bizottsági ülésen, hogy ne hitelből fedezzük ezt a hiányt. Természetesen a pénzmaradványt visszakapják, a minimális mértékben visszapótlásra kerül a költségvetés módosításakor. Ennek a forrása már más megnevezést kapott, nevezetesen a Palin csatornázásból megtakarítható pénz. A Pénzügyi Bizottság erre nyilvánvalóan úgy foglalhatott állást, hogy az ilyen talált pénzek kezelése ilyen módon és ilyen módszerrel nem helyes. Semmiképpen sem helyes, ha azonnal módosítjuk a költségvetést, hanem tartalékalapba kell tenni és majd a közgyűlés dönt, hogy milyen célra használja fel vagy már a költségvetés elfogadásakor meghatározott célokra kell fordítani. A Pénzügyi Bizottság az előterjesztést nem támogatta, mert maga az elv, a forrás megnevezése is enyhén szólva aggályos.

Tarnóczky Attila: Emlékeim szerint a közgyűlés sohasem fogadott el olyan határozatot, hogy az 1998. évre az intézménynek megszavazott összegeket nem fizeti ki. Azt se, hogy ki, igaz az előző években ki szoktuk fizetni pénzügyi bizottsági egyetértéssel. Továbbá olyant sem fogadott el a közgyűlés, hogy el lehet vonni olyan összegeket, amelyek nem is a miénk. Hogy mi történt a költségvetés készítésekor? Én tudom hogyan lehet öt éves tervet készíteni, ugyanis kétfajta irányítás van, vezérlési szabályozás, a vezérléskor kitűzzük a célt, aztán hogy változnak a körülmények vagy nem változnak, az tökéletesen mindegy, a lényeg, hogy tudjuk-e teljesíteni vagy nem. Az egyetlen biztos irányítási módszer és abban Böröcz képviselőnek biztos, hogy igaza van, hogy itt a célhoz való közeledés az eléggé görbe úton történt. És ne állítsa senki sem, hogy pénz adtunk az intézményeknek, mert éppen hogy elvettünk.

Mayer Ferenc: Köszönöm Tarnóczky Attilának, hogy kimondta azt, amit én szerettem volna kimondani. Annyit talán Böröcz úrnak válaszként elmondanék, hogy elképzelhető, hogy a szakbizottságok közötti megfelelő kommunikáció hiánya is szülte ezt az állapotot, de azért én mégiscsak visszakanyarodnék oda, hogy a költségvetés elfogadásának pillanatában én szerintem a Gazdasági Osztály nagyon is világosan látta, hogy milyen kötelezettségei vannak még az intézmény felé. Nem a Gazdasági Osztálynak, félreértés ne essék, hanem nekünk, a képviselő-testületnek. Kérdem egyébként, hogy az törvényes-e egyáltalán, hogy akkor, amikor mi a 99-es költségvetésről beszélünk, akkor ez szóba sem kerül jóformán. Jegyzőnő véleményét szeretném kérni. Nagyon jól tudom, hogy él egy jogszabály, miszerint az önkormányzat szükséghelyzetben megteheti azt, hogy elvonja a pénzmaradványt intézményeitől. Ez a jogszabály, ha január 1-től él, akkor visszamenőleg is érvényes?

Tüttő István: Az biztos, hogy nagyon nehéz tárgyalások folytak az intézményvezetőkkel és gazdasági vezetőkkel. Amikor a költségvetésünket jóváhagytuk, a pénzmaradvány 0 forinttal szerepelt, mert ha akkor szerepelt volna azokon a rovatokon, ahol meg kellett volna jelenni, akkor nagy valószínűséggel nem azt a verziót választjuk a tárgyalások során, amelyik mellett végül is döntöttünk. Gondoljunk bele, hogy akkor valószínűleg más rovaton kellett volna ugyanezt a mennyiségű pénzt elvenni. Én azt tartom a legnagyobb hibának, hogy etikátlanná válik megítélés szerint ez a dolog, holott ezt a részt meg lehetett volna úgy is oldani, hogy ez rendben, érdekeltté is tettük volna az intézményeket, hiszen a legnagyobb hibája ennek a konstrukciónak az, hogy nem ösztönözzük arra, hogy ilyen szempontból költségeket takarítson meg, pénzmaradványa keletkezzen. Nem azért keletkezik pénzmaradványa az intézményekben, mert oly jól állnak, hogy már nem tudják hová tenni a pénzt, hanem mert valamilyen oknál fogva vagy jól működnek együtt más társaságokkal, nem kell ezt ragozni, hogy miről van szó, vagy pedig olyan nem igazán profilba vágó, de igazán rákényszerült tevékenységet, szolgáltatást is végeznek, amely ezt biztosítja. Tehát ezt én ilyen szempontból is tanulságosnak is tartom a jövőre nézve. Most megadnám a szót jegyzőnőnek.

Dr. Tuboly Marianna: A válaszom a következő. A kérdésnek volt egy első fele, hogy tudható-e a költségvetés készítés időszakában a pénzmaradvány várható összege. Hát nagyon óvatos becsléssel. Semmilyen megalapozott számítás, adat nem áll ebben az időszakban rendelkezésre, hiszen a pénzmaradvány a zárlati munkálatok eredményeképpen és különböző korrekciós tényezők figyelembevételével számviteli levezetésként alakul ki, derül ki, tehát csak ebben az időszakban, ami követi a zárást. A kérdés másik fele, ha jól emlékszem ez a 217-es kormányrendeletre utalt Ön, amely január 1-jétől lépett életbe, és úgy gondolom, hogy igen, közben könyvvizsgáló asszonnyal is egyeztettem, Ő is megerősítette ezt a véleményt, hogy ezen 98-as pénzmaradványra is vonatkoztatható ez az előírás. De az én tudomásom szerint ez korábban is élt, hogy a pénzmaradvány bizony indokolt esetben elvonható, tehát ez nem új keletű dolog.

Cserti Tibor: Én azt hiszem, hogy jegyző asszonynak az indoklása jogi szempontból helytálló volt, és magam is megerősíteném. Tehát két dologról van szó. Van egy napi pénzkészlet, azt mindig tudjuk, az a tárgy évi költségvetés jóváhagyásakor gyakorlatilag egy technikai szám ebből a szempontból. Én azt hiszem, hogy Mayer úr arra utalt, hogy az intézmény önállóság kategóriája kérdőjeleződött meg, és én az előbb erről részletesen beszéltem. Valójában a korábbi évek gyakorlatához ez nem kapcsolódik. Tarnóczky úr nagyon élesen rámutatott erre a dologra, hogy az előző napirendi pont kapcsán gyakorlatilag az intézményi pénzmaradványnak egy jelentős részét elvontuk, és nagyon sokan azt vetettük fel, hogy tessék mondani, hát az intézmény, mint sajátos intézmény a Polgármesteri Hivatal munkájának a koordinálása gyakorlatilag hogyan történt meg az elmúlt időszakban. A költségvetésről hallottunk a Böröcz úr tálalásában, de gyakorlatilag a pénzmaradvány tartalmi felülvizsgálatához hozzákapcsolódik a feladatáthúzódásnak a megvizsgálása. A pénzeknek egy jelentős része feladattal terhelt volt. Gyakorlatilag majdnem eltelik egy félév, és arról vitatkozunk, hogy kérem szépen törvényes-e vagy nem, terhelve volt-e vagy nem. Gyakorlatilag ezek a technikai dolgok tartalmilag belejátszanak a pénzmaradvány felülvizsgálatába. Én magam voltam annak az indítványozója, és ha úgy tetszik baki volt, úgy fogalmaztátok gyengébb jelzővel, hogy ne menjen tovább 100 millió forintnál a tárgyévi hitel állomány. Meggyőződésem, hogy a 99. év még inkább rájátszik erre a folyamatra, és amikor konszolidációs kényszerről beszéltünk, akkor minden eszközt meg kell ahhoz ragadni, hogy a felveendő további hiteligény és a hitelállomány összességével csökkenjen, és relatíve ne nyíljon ez a rés. A megoldás nyilvánvaló az intézmények működési kiadásainak csökkentése, amely a költségvetési intézmények átvilágítási programjának a része. Módosító javaslatot teszek. Tudom, hogy nem ennek a napirendi pontnak a kapcsán, de kérem polgármester urat, mindenféleképpen szavaztasson róla, én a magam részéről elfogadhatónak tartom a 330 millió forint hitelfelvételt, mint hitel előirányzatot a tárgy évi terven. A további 21 millió forinttal való növelését semmiféleképpen nem tartom indokoltnak a célok sérelme nélkül. Figyelmeztetem képviselőtársaimat, ha előirányzat módosítás mellett lehet megoldani a célok átcsoportosítását vagy új célok felvételét, akkor javaslom a helyi adókat és az iparűzési adó növelését. Ha kell, akkor meg is indoklom részletesen.

Böröcz Zoltán: Engedjék meg, hogy két dologra felhívjam a figyelmet. A költségvetés szempontjából teljesen mindegy, hogy palini csatornázásról felmentett pénzeszközről van szó, amikor azt a 21 néhány millió forintot természetesen oda kell adni az intézményeknek, mert áthúzódó hatásokat fedez, vagy hitelt veszünk fel rá, mindkét dolog gyakorlatilag működési célra felvett hitel. Tehát ebben valószínűleg közöttünk nincsen nézeteltérés. Téves az a felvetés, hogy ha nem támogatjuk ezt a javaslatot, azzal talán az intézményeket nem támogatjuk. Szó sincs róla. Egy dologban egyetértünk, hogy az intézmény gazdasági önállóságát semmilyen intézkedéssel nem sérthetjük, mert attól a pillanattól kezdve mindenféle ösztönzés okafogyottá válik és valójában becsapjuk azokat, akiket önálló gazdálkodásra ösztönöztünk. Ennek ma is következetes híve vagyok. Tehát nem ez az oka annak, hogy a határozati javaslattal nem értek egyet. Az egy óriási kompromisszum ám, ha valaki úgy érzi ebben a testületben, hogy olyan rossz a költségvetés helyzete és a távlatai egy-két évre vonatkoztatva, hogy nem tehet mást, mint a saját költségvetési kapcsolattal rendelkező intézményeinek a költségvetését fagyasztja be, illetve pénzmaradványát fagyasztja be.

Mayer Ferenc: Egyetértek Böröcz úrral, és úgy gondolom, hogy az akadémiai vitát fölösleges folytatni. Ezt a kérdést sokkal korrektebbül és sokkal szakszerűbben, sokkal emberségesebben elő lehetett volna készíteni és nem kellett volna megkeseríteni ennyire az intézmények szája ízét. Mielőtt elfogadtuk a költségvetést, polgármester úr ígéretet tett arra, hogy Zsigmondy Műszaki Szakközépiskola költségvetését tételesen felülvizsgálják. Ez az én információm szerint a mai napig nem történt meg, ezért kérem polgármester urat, hogy az akkori ígéretét szíveskedjen betartani.

Tüttő István: Ebben a témában egyeztetésre került sor és mindenki elismerte, hogy igazuk van. Azt hiszem, hogy a Művelődési Osztály is megerősítheti, hogy nem vitattuk azt, hogy hiba történt.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Az elhangzottakat meg tudom erősíteni, de úgy gondolom, hogy nem a Művelődési Osztály feladata, hogy a Zsigmondy Szakközépiskola költségvetését felülvizsgálja. Szükség van a felülvizsgálatra, hisz ha az ott elhangzott tények a valóságot tükrözik, akkor egy idő után működésképtelenné válik az intézmény. A most visszaengedett pénzmaradvánnyal, én legalábbis most úgy látom, egy darabig ez a probléma nem jelentkezik, de az új tanév indítása előtt a felülvizsgálatot el kell végezni.

Tarnóczky Attila: Minden bizonnyal más intézményeknél is szükség lesz felülvizsgálatra, bár ettől a tény még tény marad, hogy a Zsigmondy Szakközépiskolának az önkormányzat 46 millió Ft-tal mindezeken felül tartozik, úgyhogy majd a felülvizsgálatnál ezt a tényt is figyelembe kell venni, mert a kölcsönadott pénzt nem úgy kezeljük, mint a többi iskolának a pénzét.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta és többségében elfogadásra javasolja a közgyűlésnek az előterjesztést. Magam csak annyit szeretnék hozzátenni a dologhoz, hogy szeretném, ha mindenki belátná és nem ez tudatosulna az emberekben, hogy a közgyűlés rosszul bánik az intézményekkel, mert végrehajtotta azt a Kormány ígéretet, miszerint a pedagógus béreket meghatározott mértékben emelni kell. Odaadtuk a pénzt, de így az egyéb bevételi forrásokból kell finanszíroznunk az oktatási intézmények működését. Ha azt nézzük a pénzmaradvány jó részét nem adjuk vissza, viszont más csatornákon visszajuttatjuk ezt a pénzt. Én nagyon szomorú vagyok, hogy nem tudjuk az egészet visszaadni, de a költségvetés helyzete miatt erre nincs lehetőségünk. Ha megkapjuk azt a céltartalékként zároltatott 50 millió Ft-ot ami járna az önkormányzatnak, akkor majd beszélhetünk arról, hogy vissza tudjuk adni.

Tüttő István: Erre vonatkozóan már döntés született.

Dr. Fodor Csaba: Mármint, hogy nem kapjuk meg. Hát akkor még szomorúbb a helyzet, de erről sem mi tehetünk.

Tarnóczky Attila: Fodor képviselőnek sok tekintetben igaza van csak a mondókája kicsit egyoldalú, mert az önkormányzat gazdasági ellehetetlenülése nem az Orbán-kormány műve. Az első önkormányzati költségvetés volt valószínűleg a leggazdagabb és a csökkenés az Antall-kormány idején kezdődött el, majd folytatódott a Boros-kormány, valamint a Horn-kormány idején és jelenleg is folytatódik. Ennyit a politikáról.

Tüttő István: Ciklusonként 30-34%-kal csökkent a reálértéke a támogatásnak.

Törőcsik Pál: Az 51 millió befagyasztása bizonyos szempontból indokolt, hiszen a közelmúltban az országot több katasztrófa is sújtotta. Ettől a mi feladatunk természetesen nem lesz könnyebb, annak meg kell, hogy feleljünk. A költségvetés készítésével kapcsolatban egyesek szelektív memóriával rendelkeznek, mert először száz milliós hitelfelvételi keretet határoztunk meg, amely olyan tervezet elkészítését tette lehetővé, amelyben a kiadásokat radikálisan csökkentették az oktatási intézményekkel kapcsolatban, ami nyilvánvalóan elfogadhatatlan volt. Most majdhogynem visszaérünk ugyanoda, de, majd meglátjuk mi történik.

Tüttő István: Ezt azért cáfolnám, mert ma már nem a száznál tartunk, hanem a 350-nél. A fűnyíró elvet én mindig magamra veszem, de higgyék el, hogy amikor a 97 millió Ft hitelkeret megállapították és ennek alapján elkészítettük a tervezetet utána könnyű volt minket azzal bírálni, hogy ilyen rossz tervezetet készítettetek, amikor plusz 200 millióval megnövelve mennyivel szebbet lehetett csinálni. Hát ez kicsit mulatságos.

Tarnóczky Attila: Ne ámítsuk magunkat. Hogyha ez a testület ugyanazokat a plusz igényeket megszavazta volna a 100 milliós hitelkeret mellé, amiket aztán a 300 elhatározása mellett megszavaztunk, akkor az a száz messze nem száz lett volna.

Birkner Zoltán: Két perc szünetet kérnék szavazás előtt.

 

(S z ü n e t)

 

Tüttő István: Megkérdezem, van-e még valakinek észrevétele? A vitát lezárom. Együtt kell szavaznunk a pénzmaradvány felosztásáról és a rendelet módosításáról. Cserti úrnak volt egy módosítása, hogy eleve deklaráljuk azt, hogy hitelfelvétel helyett határozzuk meg az úgynevezett iparűzési adó többletbevételeként azt a 26 801 000 Ft-ot.

Cserti Tibor: Továbbra is fenntartom a javaslatomat, de azt hiszem, hogy nem volt mindenki számára egyértelmű. Tehát a helyi adó szabályozási feltételek megtartása mellett az előirányzat felemelését javaslom ezzel az összeggel. Az iparűzési adó bevallási határidő május 31. és az annak függvényében nagy valószínűséggel az általam előterjesztett javaslat realizálódni fog. Egyébként bármikor év közben, ha ez nem teljesedne, akkor még további mozgásra van lehetőségünk. Ezt azért tartottam hangsúlyozni, mert nem adómérték növeléséről van szó.

Tüttő István: Akkor erről döntsünk először. A gazdasági osztályvezető úrnak erről mi a véleménye?

Beznicza Miklós: Azért vagyok tanácstalan, mert a május 31-i adatokat még nem ismerem. Tudni szeretném, hogy mennyi lesz és utána mondhatnám azt, hogy igen vagy nem. Ha nem lesz ennyi, újra ide kell jönni a képviselő-testület elé, hogy ezt a hiányt hitelből pótoljuk. Viszont ha most a hitel lesz megszavazva, akkor könnyebb annyiban a helyzet, hogy ha a helyi adóbevételek meghaladják a tervezettet, akkor természetszerűleg a helyi adóbevételi többletet hitelkiváltásra lehet fordítani.

Tüttő István: Nekem az a véleményem, hogy a hitel mellett kell döntenünk.

Tarnóczky Attila: A két előterjesztő egyetért.

Tüttő István: Aki egyetért Cserti képviselő javaslatával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Ezek után egybe szavaztatnám meg a rendeletmódosítást. Aki egyetért vele, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő rendeletet alkotja.

 

21/1999.(V. 20.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/1999.(V. 20.) számú rendelete az 1999. évi költségvetésről szóló 6/1999. (III. 2.) számú rendeletének a pénzmaradvánnyal kapcsolatos módosításáról

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

10.) Tájékoztató az Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa oktató-nevelő munkájáról(írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

Balogh László: Az OKSB megtárgyalta az előterjesztést, Mostanában többször és bőven foglalkoztunk a Miklósfai Általános Iskolával és Óvodával, így mélyebb elemzés helyett én most csak az OKSB egyhangúlag elfogadott határozati javaslatainak lényegét mondanám el a nyilvánosság számára. Első, az intézmény tájékoztatóját tudomásul vesszük, mert ott igényes, tartalmas munka folyik. A második határozati javaslati pontban pedig a közgyűlés elismerését fejezi ki és megköszöni Dr. Kotnyek Isvtánné igazgatónőnek több évtizedes pedagógusi munkáját vezetői és intézményvezetői tevékenységét. Ismét elmondom, hogy az ilyen tájékoztatót célszerű lenne a vezetőválasztás előtt tárgyalni, amennyire lehetőség adódik rá. Köszönöm igazgató nőnek, hogy itt van. Nem tudom, hogy kíván-e megszólalni.

Tüttő István: Teljesen jogos képviselő úr felvetése, hisz mért ne az számolna be aki a szép és jó munkát elvégezte, hogy még a jelenlétében ki tudjuk fejezni köszönetünket. Aki egyetért az egyes számú határozati javaslattal kérem, szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kettes számú határozati javaslat, melyet én is felolvasnék újra. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elismerését kifejezve megköszöni Dr. Kotnyek Istvánné több évtizedes pedagógiai munkáját, vezetői és intézményvezetői tevékenységét. Felolvasás nélkül sokkal szebbet tudtam volna mondani. Aki egyetért vele, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

135/1999.(V.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. az Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa intézmény tájékoztatóját tudomásul veszi.
    2. A munkahellyel nem rendelkező pedagógusok elhelyezkedésének koordinálásával minden segítséget megad a szakos hiány kiküszöbölésére.

      Határidő: 1999. szeptember 1.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. elismerését és köszönetét kifejezve megköszöni Dr. Kotnyek Istvánné több évtizedes pedagógiai munkáját, vezetői és intézményvezetői tevékenységét.

A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a határozatban foglaltakról az intézmény vezetőjét értesítse.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

 

11.) Tájékoztató a Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola oktató-nevelő munkájáról (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

Balogh László: Mivel ezzel az iskolával is bővebben foglalkoztunk a közelmúltban, ezért csak röviden a lényegre térnék ki. Az OKSB a tájékoztatót megtárgyalta és egyhangúlag azt a határozati javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, melynek a lényege a tudomásul vétel és az elismerés és köszönet kifejezése Cseke Zoltán igazgató úrnak a felsőfokú képzés megszervezéséért, a városi rendezvények sorában oly sok nagyszerű alkalom megteremtéséért az elmúlt öt évben. A következő határozati javaslati pont pedig arról szól, hogy felkérjük az iskolát, hogy pedagógia tervet dolgozzon ki a hátrányos helyzetű és nehézséggel küszködő tanulók felzárkóztatása, eredményesebb képzése érdekében. Tehát ismét örömünket és köszönetünket fejezzük ki egy jól működő iskola és annak vezetése kapcsán, még ha van benne előrevivő kritikai elem is. Ez nemcsak az udvariasság hangja, hiszen szerencséje városunknak, hogy benne sok jól működő oktatási intézmény van.

Tüttő István: Van-e valakinek kérdése, felvetése? Úgy látom nincsen. Aki egyetért a határozati javaslat első pontjával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy Cseke Zoltán igazgató úrnak elismerésünket fejezzük ki az akkreditált főiskola megszervezéséért és beindításáért, valamint az intézmény nevével összeforrott tevékenységéért, városi rendezvények lebonyolításáért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki egyetért a harmadik határozati javaslattal, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

136/1999.(V.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola tájékoztatóját tudomásul veszi
    2. elismerését és köszönetét fejezi ki Cseke Zoltán igazgató úrnak az akkreditált felsőfokú képzés megszervezéséért és beindításáért, az intézmény nevével eggyé forrott városi rendezvények lebonyolításáért
    3. az intézmény alapfeladatának eddiginél eredményesebb teljesítése érdekében készítsenek pedagógia tervet a hátrányos helyzetű és tanulmányaikban nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása, eredményes képzése érdekében.

Határidő: 1999. szeptember 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

Tüttő István: Persze itt nem arra céloztunk, hogy legyetek elnézőbbek a diákokkal szemben, hanem olyan módszert találjatok, ami serkenti őket. Köszönjük szépen, további jó munkát kívánunk az iskola minden pedagógusának, dolgozójának és természetesen diákjainak is.

 

 

12.) Tájékoztató a bölcsődék helyzetéről (írásban)

Előadó: Torma Lászlóné intézményvezető

 

Torma Lászlóné: Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! A bölcsődei dolgozók és a magam nevében köszöntöm a közgyűlést. Örülök, hogy beszámolhatok a bölcsődében folyó munkáról, a bölcsődék helyzetéről. A mi munkánkat naponta értékelik, véleményt mondanak róla. A kisgyermekes szülők azok, akik jól ismerik a bölcsődében zajló életet és az ő megítélésük általában pozitív. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos, hogy az önkormányzati képviselők is képet kapjanak a bölcsődei munkáról, amelyet mi nagyon sokrétűnek tartunk. A gyermekvédelmi törvény szerint a gyermekek nappali felügyeletét, ellátását biztosítjuk a családban nevelkedő a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermekek számára. Ez tulajdonképpen önkormányzati feladat. A bölcsőde a intézményes nevelésnek az első lépcsője, ami nagyon meghatározó és a bölcsődének is nagyon nagy szerepe van. A bölcsődében a szaktudás és a megfelelő környezet adott a gyermekneveléshez és mi ezen fáradozunk, hogy ezeknek a feladatoknak megfeleljünk. Csak ezeket szerettem volna mondani, a beszámolóban mindent leírtam, amit úgy gondoltam, hogy fontos.

Dr. Csákai Iván: Javaslom, hogy a testület erről a magas színvonalú munkáról szóló beszámolót fogadja el és köszönje meg a vezetőnőnek és a kollektívának, hogy időnként mostoha körülmények között ilyen magas színvonalú munkát végeznek.

Marton István: Az első oldalon úgy vélem van némi ellentmondás, mert rögzítve van, hogy az intézmény négy részlegében 204 férőhelyen jelenleg 227 gyereket látnak el, majd az oldal vége felé két mondat: az elmúlt években a bölcsődei férőhelyek száma több, mint a felére csökkent a városban. Ez olyan arányú csökkenés, hogy már-már nem tudjuk kielégíteni a lakossági igényeket. Azt tapasztaljuk, hogy igénynövekedés van a szülők részéről. Eddig minden rendben van, de ha megnézem az utolsó előtt sort, abban az szerepel, hogy szeptembertől várhatóan a létszám 190 főre zsugorodik a jelenlegi 227 fővel szemben. Ez 15%-os csökkenés szerény számításaim szerint és ettől a perctől kezdve nem értem, hogy miféle igénynövekedést tapasztalnak a szülők részéről. Ha a hármas számú mellékletet tételesen elemezzük, akkor abból az derül ki, hogy a kettes számú részleg itt a Sugár út 28. alatt 2/3-os kihasználtsággal működik jelen pillanatban, ami szerintem rendkívül alacsony. Tehát amellett, hogy én az egésszel alapvetően egyetértek és az anyagot elolvasva is látszik, hogy színvonalas munka folyik szeretném, ha ezt az ellentmondást valaki fel tudná oldani. Úgy gondolom, hogy a tisztelt szakbizottságnak ez elkerülte valahogy a figyelmét.

Dr. Csákai Iván: A szakbizottság figyelmét nem kerülte el, de itt a remény van kifejezve arra, hogy az igény megnő, hisz a munkahelyüket védik a hölgyek is és ha vissza akarnak menni dolgozni, kénytelenek elhelyezni a bölcsődében a gyereket. Az, hogy a Sugár utca nincs kihasználva felvetettük a bizottsági ülésen és a vezetőnővel megbeszéltük, hogy a kérdés továbbgondolásra alkalmas és esetlegesen átszervezést igényel, de erre a szeptemberi beiratásnál, tehát amikor látszik, hogy tényleg csak 190 körüli lesz a gyereklétszám, akkor érdemes visszatérni.

Tarnóczky Attila: Annyit talán hozzátennék, hogy itt a létszám állandóan változóban lesz az egész év során. Abban Marton képviselőnek igaza van, hogy amikor a létszámról beszélünk, akkor érdemes hátraforgatni a kihasználtsági adatokhoz, mert abból lehet igazán megítélni, hogy a beiratkozott gyerekek mennyire járnak és milyen körülmények között férnek ott el. Azt gondolom, hogy a mostani férőhelyszám az ő elhelyezésükre elegendő. Épp azért, hogy tisztán lássunk a bölcsődékben és az óvodákban a jelenlévő gyermekek számát tekintve azt kértem mind vezetőasszonytól, mind az óvodavezetőktől, hogy havonta legyenek szívesek jelenteni, hogy kik azok a gyermekek, akik az adott intézménybe járnak, hogy tiszta képünk legyen a kihasználtságról.

Marton István: Örömömre szolgál, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság figyelmét nem kerülte el az az ellentmondás, amit én kiszűrtem a számok alapján és higgye el itt nekem bárki, hogy ez bizony-bizony létező ellentmondás. Még jobban örültem volna neki, ha legalább két sorban a véleményüket is itt látom ezzel kapcsolatban, de hát ez a szóbeli kiegészítésben többé kevésbé elhangzott, de ettől még a 15%-os csökkenés az kétségtelen tény. Olyan becslést még nem láttam, ami ne negatívabbra sikeredett volna, mint amilyen az előrejelzés volt. Ezt a közel egy évtizedes tapasztalatom mondatja. Nagyon szeretném, ha ez nem így lenne. Kétségtelen, hogy ez a hatás érvényesül, merthogy egyre többen visszamennek, de a gyermekszám olyan nagymértékben csökkent, hogy nem hiszen, hogy ez növekedést hozhat. Szerintem is 190-200 között fog megállni valahol és módfelett örülök annak, amit Tarnóczky alpolgármester úrtól hallottam, hogy havonta jelentik, hogy mi a helyzet és ennek eredményeként kell letenni valamilyen intézkedést.

Tüttő István: Legyünk optimisták! A fiatalok, akik most érnek be a házasságra az a korosztály, amely a legnagyobb számú, így reményeink szerint ha nem is azonnal, de középtávon nőni fog az igényre jelentkezők száma.

Torma Lászlóné: Képviselő úr azt mondta, hogy csökkenés van a beiratások tekintetében. Erre azt tudom mondani, hogy ez a beszámoló április végén készült és azóta is jöttek gyerekek jelentkezni és ha figyelmesen elolvasta az anyagot képviselő úr, akkor több helyen is említettem, hogy a bölcsődébe folyamatos a jelentkezés, nem úgy van, mint az óvodába, ahol szeptemberbe iratkoznak be, mert ha a kisgyerekek helyzetében, egyáltalán a szülő helyzetében változás áll be, akkor év közben is veszünk fel gyerekeket. Tehát csak meg szeretném említeni, hogy december 31-én 205 kisgyerek volt és most áprilisra 227 lett. Ez nem azt jelenti, hogy én most nem tudtam többet beírni és nem fognak még jelentkezni.

Tüttő István: Marton úr kikényszerítette a pillanatnyi állást. Úgy látom nincs több észrevétel. Én megkérem önöket, hogy szavazzunk a Szociális és Egészségügyi Bizottság vezetője által előterjesztett határozati javaslatról, amelyben megköszönjük a munkát és elfogadjuk a tájékoztatót. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

137/1999.(V.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a bölcsődék helyzetéről szóló tájékoztatót tudomásul veszi és köszönetét fejezi ki vezetőnőnek és a kollektívának, hogy az időnként mostoha körülmények között is magas színvonalú munkát végeznek.

Felkéri a polgármestert, hogy erről az érintett intézményeket tájékoztassa.

Határidő: 1999. június 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Még egyszer további jó munkát kívánunk minden dolgozónak, a kisgyerekeknek meg egészséget és gyors növekedést. Szellemit és fizikait.

 

13.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalra vonatkozóan az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer bevezetésére (írásban)

Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző

 

 

Dr Tuboly Marianna: A minőségügyi szabvány Polgármesteri Hivatalban való bevezetéséről már nagyon sok szó esett, nem szeretnék róla részletesen beszélni. Talán egy mondattal úgy gondolom, hogy megindokolhatnánk azon célt, hogy hatékonyságunkat növeljük úgy gondolom, hogy az átláthatóság és az ellenőrizhetőség egy ilyen formájának a növelésével, bevezetésével is tudunk javítani. Kérdésként elhangzott háttérbeszélgetések során, hogy ezen összegen kívül merülhetnek-e fel egyéb járulékos költségek. Erre azt tudom válaszolni, hogy tudomásom nincs róla és nem is gondolom, hogy merülnek fel ilyen irányú, vagy ilyen költséghelyről véleményem szerint nem merülhet fel. Ami felmerülhetne, az az informatikai háttér megteremtése, de ez párhuzamosan folyamatban van és erre a hivatalnak van költségvetési előirányzata.

Tóth László: Én csak két mondatot szeretnék elmondani, és ebbe benne van a véleményem is. Amennyiben a minőségbiztosítási rendszer bevezetését követően eltűnnek az ügyintézés tengeréről a “szküllák” és a “szklarindiszek” és a lobbizás megáll a törvények, rendeletek és határozatok keretein belül és ezen túlmutató előterjesztések még bizottsági szakaszba sem kerülhetnek, így a magam részéről ennek a rendszernek a bevezetését támogatnám és támogatom is. Természetes elvárásom ezzel párhuzamosan a felelősségvállalás és a fegyelmezés eszközrendszerének szinkronba hozása és következetes alkalmazása.

Dr. Fodor Csaba: Nem értettem pontosan a jegyzőnő szavait. Úgy kell értelmezni, hogy a határozati javaslat 1. pontja akkor módosul az 1.690.000Ft+ÁFA szerződéskötési díj forrásmegjelölésével, ugye? Azt mondtam, hogy ugye a forrás megjelöléséhez a határozat 1. pontjában a palini csatornázás, amit levettünk és azt szeretném pontosítani, hogy erre is kiterjed-e az a forrásmegjelölés, amit jegyzőnő mondott.

Dr. Tuboly Marianna: Igen, az előző napirendnél hangzott el, hogy az ezt követő napirendekben, ahol a palini csatorna kiadási előirányzat csökkenése szerepel fedezetként bizony hitel kell, hogy megnevezésként kerüljön.

Tüttő István: Van-e valakinek észrevétele még? Morbid humornak tűnne, ha azt mondanám, hogy ezt is tegyük még az iparűzési adó növekményre, hiszen ennek a százalékos aránya rendkívül kicsi és ezzel plusz ne növeljük a hitelkeretünket, ne legyünk már ennyire kicsinyesek ebben az ügyben.

Úgy látom nincs több észrevétel, kérem döntsünk. Volt egy módosító indítványom, hogy ne hitelkeretből, hanem ugyanúgy, ahogy az előbb döntöttünk, ezt is az iparűzési adó várható többletbevételére adresszáljuk. Először ezt megszavaztatnám. Kérem a döntésüket.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Szeretném innen megnyugtatni a vállalkozókat, hogy nem az iparűzési adó emelésről döntöttünk. Ezt követően mindhármat fölteszem, hiszen egyik a másikból következik. Kérem, szavazzuk meg a 2-3-at, illetve az 1-2-3-at azzal a módosítással, amit már elfogadtunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

138/1999.(V.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a kötelező és önként vállalt feladatai ellátásának magasabb színvonalra emelése és a városvezetési intézkedések lakossági elégedettségének fokozása érdekében egyetért azzal, hogy a TÜV Rheinland Hungária VRF Kft. ajánlata alapján az ISO 9001 szabvány szerinti minőségügyi rendszer kidolgozására a szerződés létrejöjjön.
    2. Az előkészítés, az oktatás, a minőségügyi kézikönyv és a rendszerre vonatkozó minőségügyi eljárás-utasítások kidolgozása, valamint a bevezetés és működtetés szakértői támogatása az “A” változatú ajánlatban foglaltak szerint végeztethető el 1.690 ezer Ft+ÁFA szerződéskötési áron a helyi iparűzési adó várható többletbevétele terhére.

    3. a minőségügyi rendszer kidolgozásának költségcsökken-tése érdekében figyelemmel kell kísérni a pályázati lehetőségeket, és annak támogatására pályázatokat kell benyújtani.
    4. Határidő: szerződéskötésre 1999. június 1.

      teljesítési határidőre és pályázati forrásbővítésre 2000. június 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

      Dr. Tuboly Marianna jegyző

    5. felhatalmazza az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy a jegyzővel együttműködve a minőségügyi rendszer kialakítását – a bizottságok szükség szerinti bevonása mellett – folyamatosan kísérje figyelemmel, és annak főbb szakaszait értékelje, eredményeiről a közgyűlést tájékoztassa.

Határidő: 1999. november 30, 2000. március 30. és 2000. június 30.

Felelős : Tóth László bizottsági elnök

Dr. Tuboly Marianna jegyző

 

14.) Javaslat a temetkezési szolgáltatások díjairól szóló 10/1998.(III.24.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Aki a rendelettervezettel egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

22/1999.(V.20.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 22/1999.(V.20.) számú rendelete a temetkezési szolgáltatások díjairól

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

15.) Javaslat Nagykanizsa Dózsa Gy. u. – Hevesi u.- Balatoni u. mellett építendő kerékpárút építésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Marton István: Csak egy támaszkodó kérdést tennék fel leginkább talán önmagamnak, hogy biztos, hogy erre a 8.5 millió forintnyi saját forrásra ennek az 1100 folyóméternyi kerékpárútnak az elkészítése a legmegfelelőbb fedezet? A mai nap vitáinak az ismeretében teszem fel ezt a sztereotípnek tűnő kérdést- Bár én nagy barátja vagyok a kerékpárútnak, de ezt meglehetősen sokallom ilyen rövid útért. 24 millió Ft és 1100 méterről van szó, ha jó a léptéke a rajznak. Úgy egyébként sajnálom, hogy ez nem derül ki az anyagból, ugyanis egy képviselőnek szorgalmi anyagként kell lemérni, ha tudni akarja.

Tüttő István: Megkérdezem műszaki osztályvezető urat, hogy erre vonatkozóan van-e közölni valója.

Imre Béla: Tisztelt Marton Úr! Erre is kb. azt tudom mondani, mint a csatornázásnál. Előirányzati költség. Lehet, hogy a pályáztatás során beigazolódik, hogy közel azonos. Ez a tavalyi kerékpárút költségeiből került kalkulálásra, de az is lehet, hogy esetleg egy 30%-os maradvánnyal fog zárni, habár itt nagyobb mértékű a támogatás, tehát kisebb az önkormányzati önrész. A pályáztatás után, még ha egyáltalán nyerünk ez még az idei évben kiderül és akkor lehetőség lesz ennek az előirányzatnak az esetleges módosítására is, vagy újabb pályázat benyújtására.

Tüttő István: Végül is Marton úr, legalábbis érzésem szerint nem azt kifogásolta, hogy miért akarunk utat építeni, mert régi problémája ennek a területnek, hogy kijusson pontosan a Hevesi utca és a Dózsa György között. Mivel nem volt Marton úrnak módosító javaslata csak meditatív kérdése volt, kérem, hogy szavazzunk a határozati javaslatról.

A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

139/1999.(V.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Nagykanizsa, Dózsa Gy. u. – Hevesi u. - Balatoni u. mellett építendő kerékpárút 65% támogatással megvalósuló 24.285 eFt összköltségű önkormányzati beruházással. A közgyűlés saját forrásként 8.500 eFt-ot a Beruházási program szerinti ütemezésben 1999. évi költségvetési rendeletében biztosítja.

Határidő: pályázat benyújtására: 1999. május 31.

a beruházás megvalósítására:1999. nov. 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

16.) Javaslat a fogászati körzetek körzethatárainak módosítására (ír.)

Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

 

Dr. Csákai Iván: A rendeletben az van, hogy 6000 fő a maximum, amit el lehet látni, és ennek megfelelően egy körzetbővítéssel kell számolni Nagykanizsán. Ezért terjesztettük elő az anyagot.

Tüttő István: Bele kell gondolni, hogy kellene egy fogorvost felvenni és új rendelőt kiépíteni. Teljesen reális az a javaslat, ami itt elhangzik.

Kiss László: Én is átolvastam ezt a körzethatár módosítására vonatkozó javaslatot és mivel a miklósfai körzetet érinti a legjobban, ezért azt hiszem, hogy nekem kell elsősorban reagálnom rá. Én megmondom őszintén, hogy ezt a felosztási javaslatot nem tudom elfogadni és nem is javaslom elfogadásra a közgyűlésnek három okból. Az egyik az, hogy ha a közgyűlésnek van egy érvényes határozata, amely még valamikor az én önálló képviselői indítványom alapján született, hogy a közgyűlés szeptemberben a fogászat privatizációs lehetőségeinek felülvizsgálata kapcsán visszatér erre a kérdésre. Tehát ez egy érvényes határozat, amit a közgyűlésnek meg kell tartani. Egyszer ezért nem tudom elfogadni. Másodszor az előterjesztés szerint a miklósfai 18. sz. háziorvosi körzetet gyakorlatilag a bizottság felszeletelte. Utcánként be van osztva 9 fogorvosi körzethez, két utca ide tartozik, két utca oda, két utca a 9. körzethez. Képzeljék el, idős, öreg emberek, akik gyakorlatilag már ingyen jogosultak a fogászati ellátásra elindulnak és keresgélik, hogy hol van az ő körzetük egyáltalán. A bizottsági tárgyalás ugyancsak nagyon furcsa módon azt kell, hogy mondjam az Egészségügyi Bizottsághoz szokásos módon zajlott le. A meghívó szokásos módon érkezett, tehát délután 16 órakor a 14 órai megbeszélésre. Én nem tudom, hogy a bizottsági tagok hogyan kapták meg, de információim szerint a többi képviselőtársam is ugyancsak késve kapta meg. Tehát nem volt módunk sem arra, hogy erről az elképzelésről véleményt nyilvánítsunk. Harmadszor azért nem tudom elfogadni, mert itt az előterjesztésben az van, hogy volt ugyan egy vállalkozó fogorvossal megbeszélés, de az nem vállalta, csak akkor, ha az ellátási felelősséget is megkapja és az előterjesztés szerint erre az önkormányzati törvény nem ad lehetőséget. Én azt hiszem, hogy ez enyhén szólva nem felel meg a valóságnak, mert akkor azt kell, hogy kérdezzem, hogy Zalaegerszegen, Keszthelyen, Zalakarosban, Zalaszentgróton, hogy működhet a fogászati ellátás privát alapon. Nekem az a véleményem, hogy ez a fogászati körzethatár módosítás nem annyira sürgős, hogy ne várhatná meg azt a szeptemberi időpontot, amiben már határoztunk annál is inkább, mivel a bizottság is a Kanizsa körzetéhez tartozó vidéki településeket Sormás, Eszeregnye önkormányzatait is támogatta, hogy addig, amíg a saját fogászati ellátásuk ki nem épül, addig a város folyamatosan vállalja az ellátást. Én azt hiszem, hogy ez alatt az időszak alatt a miklósfai ellátás is maradhatna hasonlóképpen és akkor visszatérhetnénk a közgyűlési határozatnak megfelelően erre a kérdésre ismét. Tehát én nem tudom elfogadni, különösen úgy nem, ahogy elmondtam, hogy gyakorlatilag a miklósfai körzet felszeletelésre került. Úgy látszik az osztály így szeretne megszabadulni ettől a problémától, mert le is írták, hogy az önálló képviselői indítvány így okafogyottá vált. Hát nem okafogyott, mert gyakorlatilag a miklósfaiak szeretnének a területükön lévő körzeti fogászati rendelőben kezeléshez jutni, nem pedig szétszórva a város 9 pontján.

Tüttő István: Részt vettem azon a megbeszélésen, ahol a környező települések polgármestereit tájékoztattuk a miniszteri rendelet következményeiről. Június 30-ig vállaltuk csak az ellátás úgynevezett átvállalását a másik pedig az, hogy Nagykanizsán most privatizáljuk ezt a szektort az nem ilyen egyszerű dolog, mert ennek a privatizációját nagyon komolyan elő kell készíteni, ráadásul megítélésen szerint most belevágni olyanba, amire kormányrendelet fog születni nem igazán ésszerű, mert nem biztos, hogy ennek a most általunk lebonyolított privatizációnak mi lennék a nyertesei. Egyedül a lakosságnak kellene, hogy nyertes legyen, de nem valószínű, hogy most ezt így tudnánk lebonyolítani. Mindenképp döntenünk kell, mert ez a kérdés nem tűr halasztást, hiszen szerződést kell kötni a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral és az pedig finanszírozási oldalról gátolná meg éppen az emberek ellátását. Azért megkérem osztályvezetőnőt, hogy ha van még kiegészíteni valója, azt tegye meg.

Dr. Nemesvári Márta:. Kiss László képviselőnek mondom, hogy semmi akadálya nincs, hogy szeptemberben visszatérjünk, mert úgy saccoltuk, hogy júliusban jelenik meg a jogszabály a fogászat privatizációjáról, ami rendezi ezt a kérdést. Meg kell mondanom viszont, hogy nem tervezi a szakminisztérium az önkormányzati felelősség átadását. Azért készült így ez a felosztás, hogy Miklósfát három részre osztottuk, mert biztosak voltunk abban, hogy megköthetjük ezt a szerződést Máriaföldi doktorral, és az utolsó pillanatban mondta vissza Máriaföldi doktor és ő miatta késett tulajdonképpen ez a felosztás. Egyébként nem kell a miklósfaiaknak a város 9 pontjára menni, mert a Szent Imre utcai rendelőben reggel fél nyolctól este fél nyolcig van rendelés, úgyhogy megtalálják az orvosaikat, tehát nem fognak máshova menni. Polgármester úr elmondta, hogy holnap kell szerződést kötnünk a finanszírozásra, mert különben nem lesz finanszírozás.

Tüttő István: Ezt én is megerősítem, hogy a központi rendelő a Szent Imre utcában van és minden orvos ott dolgozik, tehát csak egy helyet kell megtalálni.

Marton István: Szomorúan hallgattam a Kiss képviselőtársam által elmondottakat, azzal együtt, hogy igazat kell, hogy adjak neki. És talán pontosan ezért. Mielőtt elvi dolgokat kifejtenék én úgy gondolom, hogy ha mi kapunk egy körzethatárt, azt illik pontosan rögzíteni. Ha valaki a 9 létesítendő körzetből csak az elsőt lapozza fel, akkor a harmadik oszlopban azt látja, hogy Szabadhegy kettőspont. Azt hittem, hogy itt jön Szabadhegy felsorolása, de tévednem kellett bizonyos értelemben, mert semelyik területet sem sorolják fel úgy, hogy mondjuk Bagola és sorolják az utcákat, Palin sorolják az utcákat. Ebből bátorkodtam levonni azt a következtetést, hogy a Szabadhegy utáni kettőspont az nem más, mint a Szabadhegy utca. Amikor végigolvastam ezt a középső oszlopot ott láttam az Alsó Szabadhegyi utcát, a Felső Szabadhegyi utcát, amelyek közül a felső csak rajzon létezik, az alsóban van már ugyan néhány ház, de a Szabadhegy utcából áll tulajdonképpen Szabadhegy és azt meg nem találtam meg benne. Ebből bátorkodtam erre a következtetésre jutni. És most még egy kicsit kiegészíteném azt, amit Kiss képviselőtársam és Tüttő polgármester úr mondott. Meg kell, hogy mondjam egészen ellentétes végkövetkeztetésre jutottam, mind amit ő mond. Nem értem, lehet, hogy az én hibán, hogy már nehezen igazodom el a számok közt, mert ugye itt ilyeneket olvasok, hogy az év végi népességi adatok szerint Nagykanizsa város lakosságszáma 54.000 fő, ehhez adódott hozzá a 4800 fő vidéki lakos. A számokból következik, hogy a kilenc körzet lakosságszáma lényegesen meghaladja a maximált 6000 főt. Az értelmezés kérdése, hogy a lényeges alatt ki mit ért, én semmiképpen sem azt értem, hogy ha még 10%-kal sem haladja meg, de egészen pontosan átlagában 8,8-del, hogy ez lényegesnek minősül.

Tüttő István: Marton úr kikötés, hogy még 6001 sem lehet.

Marton István: Ezt én értem, de most hadd ne soroljam, hogy hány olyan kikötés van, amit ettől sokkal lazábban kezeltünk és nem is látom indokoltnak a szigorúbb kezelést pontosan azáltal, amit polgármester úr és a szakosztály vezetője mondott. Kérdem én, hogy hova sietünk, ha hónapokon belül, esetleg két hónapon belül itt van. Nem lenne jobb ezt tartalmasan átgondolni és közben amiket Kiss képviselőtársam mondott figyelembe venni. De ezen túlmenően ugye azt mondja az anyag, hogy a fenti önkormányzatok polgármestereit tájékoztattuk arról, hogy a továbbiakban nem tudjuk vállalni településük fogászati ellátását. Addig, amíg a fogászati alapellátásukat megoldják a folyamatos ellátást biztosítjuk. Én írásba adom, hogy nem fogják tudni megoldani az idők végeztéig se, mert 4800 ember, nem tesz ki egy létszámot. Azt kell, hogy mondjam, hogy sose tudnak összefogni és ki lesz az, aki ezt ráadásul bevállalja? Az meg már gazdasági szinten is óriási pocsékolás lenne, ha ne adj Úristen nem is egy ember, hanem talán több tenné. Tehát szerintem ez eleve megoldhatatlannak tűnik, még akkor is, ha ezt bevállalták egyes polgármester urak, tételezzük fel, hogy bevállalták. De a legnagyobb bajom kérem ezzel az, hogy nagyon szép lépéseket teszünk az ilyen és hasonló előterjesztésekkel, javaslatokkal a szigetté válás útján. Tehát nem központ, hanem sziget a térségben. És összesen ezért az egy mondatért én visszautasítom ezt az egészet, természetesen mindenki úgy szavaz, ahogy a lelkiismerete diktálja, én nem gombot fogok rá nyomni.

Tüttő István: Szeretném hozzáfűzni, hogy nem érzelmi alapon kellett közölni a környező települések önkormányzataival ezt a döntést, hiszen Nagykanizsa és Környéke Területfejlesztési Társulása mind bent vannak ebben a problémakörben, de nem lehet másképp megoldani, ugyanis nem finanszíroznak ennél többet. Föl lehetne vállalni ugyan, de akkor 4800 főnek az úgynevezett ellátására nem kapnánk meg a pénzt. Ki finanszírozza? Hát az önkormányzat miért finanszírozná mondjuk x-et z településről amikor erre állami forrást biztosítanak? Hát nem hiszem, hogy olyan ötletük támadna, hogy nem kell nekünk az Egészségbiztosítási Pénztár támogatása, fölvállaljuk magunk. Ennek megvan a módja, 54.000 ember számára Nagykanizsa tudja biztosítani az ellátást, emellett a következőt tudja tenni, hogy Nagykanizsán vannak olyan fővállalkozású magánorvosok, akikkel köt a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár szerződést, amennyiben meg tud állapodni x z y település a doktor xy-nal. Tudomásunk szerint megoldódik ez a probléma, hiszen nincs másról szó, mint egy szerződéskötésről és akkor az a települések lakói ugyanúgy be tudnak jönni Nagykanizsára, mint eddig, csak nem fognak bemenni a Szent Imre utcai rendelőbe, hanem valamelyik másik fogorvosnak a megadott rendelőjébe és éppúgy állami ellátásban részesülnek. Marton úr aggályoskodásával egyetértek, hiszen el is hangzott a polgármesterek részéről ugyanez a bírálat, de megértették, hogy a rendelet így szól és nem tudjuk másképp áthidalni ezt a problémát.

Dr. Nemesvári Márta: Marton úrnak szeretném válaszolni, hogy a feltételeket nem mi diktáljuk, hanem a Társadalombiztosítás. Nem mi akartunk sietni ezzel, viszont ez volt a feltétele az új szerződéskötésnek. Egy fogászati körzet optimális finanszírozású lakosságszáma 3700 fő, a 6000-ig fő, tehát a 3700 fölötti rész már degressziós finanszírozásba esik és eddig is azt a 4800 főt a degresszió miatt ingyen láttuk el. Tehát erre nem kaptunk már olyan minimális finanszírozást. Nem szeretném most itt elmondani a német pontértéken való bázis és lebegtetett finanszírozást, de ezeket a feltételeket nem mi diktáltuk és nem nekünk volt fontos, hogy most így megkeverjük ezeket a körzeteket.

Kiss László: Valóban az OEP már 3600 főtől finanszíroz egy körzetet. Tehát akkor végig lehetne gondolni, hogy Nagykanizsa városa, az 54000 lakosra 15 körzetet kapna finanszírozva. 15 körzetet finanszírozna az OEP a város részére, ha az Egészségügyi Bizottság döntése vagy javaslata alapján a közgyűlés úgy döntene. A megyei OEP-nél Tóth János úr, aki ezzel foglalkozik elmondta, hogy Zalaegerszeg, Keszthely, Zalakaros, Zalaszentgrót alapellátása már magánpraxisban történik úgy, ahogy itt mi privatizációt emlegetünk. Nem tudom, ha ők meg tudták csinálni minden rendelet nélkül, privatizációs törvény nélkül, akkor mi miért akarunk sziget lenni, úgy ahogy azt Marton képviselőtársam mondja. Ehhez még hozzátartozik, hogy megyei szinten a háziorvosi és a gyerekorvosi praxisok 86%-a közvetlenül van finanszírozva az OEP által és nem önkormányzaton keresztül, mint itt Nagykanizsán a fogászat. Azt hiszem ezeken azért érdemes elgondolkodni, ezért a beterjesztést én nem javaslom elfogadásra és én nemmel fogok szavazni.

Tüttő István. Az önkormányzat nem tud felvállalni olyan költségeket, amelyek most nem ésszerűek. Az ellátást meg tudjuk oldani, csak nem a saját szakembereink alkalmazásával. Ráadásul ha abból indulunk ki, hogy 6 fővel kéne növelnünk a rendelőintézetben lévő fogorvosok számát, minimum 5 millióba kerülne fejenként a berendezés. Kiss úrnak igaza van, hogy a jövő az lesz, hogy privatizálunk, de most nem erről van szó, most körzet kiegészítésről, módosításról.

Tarnóczky Attila: Én is azt hiszem, túldimenzionáljuk a példát. Egyébként Csákai elnök úr és én magam is a mai napon kértük el Zalaegerszegről az összes ezzel kapcsolatos privatizációs előterjesztést, hogy a bizottság és minden képviselő, aki valóban tájékozódni akar tisztán lássa, hogy mit kell csinálni adott esetben, mit lehet csinálni és annak milyen hatásai vannak. Tehát a privatizáció lehet egy következő lépés. Én nem hiszem, hogy szigetté válunk. Ezek az emberek a szomszéd falvakból továbbra is ide fognak járni, nem az általunk megnevezett orvoshoz, hanem a helyi önkormányzat által megnevezett orvoshoz. Simán menni fog a dolog, mert Belezna, Surd, Liszó, Kisrécse, Nagyrécse, Nagybakónak, Zalasárszeg eddig sem tartozott hozzánk. Nem hiszem, hogy a miklósfaiakkal e tekintetben valami rossz intézkedés születik, hogy egyik utcából az egyik rendelőbe kell menni, a másik utcából a másik rendelőbe. Ez van az egész városban kedves képviselőtársaim még háziorovosi szinten is, sőt ott még nagyobb a kavarodás. Azt kérném, hogy válasszuk szét ezt a 9 körzetet és a privatizációt és a 9 körzetet most ne növeljük semmi esetre sem, mert a bérköltség, amivel az ott dolgozókat fizetni kell az az önkormányzat számára egy olyan teher lenne, amit nem tudnánk felvállalni.

Dr. Gőgös Péter: Szeretném megelőzni, hogy néhányan tévedésből nemet mondjanak, ugyanis nem arról van szó, hogy a privatizációt nem szeretnénk. A privatizációt mi szeretnénk és ez lesz a jövő, ez lesz a következő lépés, a fogászati ellátás így fog megvalósulni. De most arról van szó, hogy holnaputántól a város fogászatának TB finanszírozásra van szüksége, így ehhez módosítani kell a körzethatárokat. Ettől függetlenül meg lehet indítani a privatizációs előkészületeket, de ez a következő lépés és nincs időnk megvárni azt.

Dr. Csákai Iván: Tarnóczky úr és Gőgös Péter is előttem sok mindent elmondott, amit én is szerettem volna. A privatizáció nem arról szól, hogy nekem van egy üres helyiségem és azt kiadom. Tudomásul kell venni, hogy egy alapellátási körzeti orvosi rendelőt, vagy egy fogászati rendelőt nem lehet ugyanúgy privatizálni, mint egy vendéglőt. Ez biztos, hogy az önkormányzatnak pénzbe kerül. Én több helyen is érdeklődtem és ahol privatizálva volt, vagy van a fogászati ellátás ott minden közgyűlésen vita van belőle. Ha nem kerül sokba a privatizáció, amit én most nem akarok elmondani, akkor lépjük meg, de ha egyszer annyiba kerül, akkor nagyon meg kell gondolni.

Marton István: Szomorúnak tartom, hogy 94 óta ez a fogorvosi rendelő privatizációja vissza-vissza térő téma és pillanatnyilag sem vagyunk sehol sem. Ha figyelembe vesszük a Kanizsán jól működő magánorvosi praxisokat, akkor az az érzésem, hogy nem a maximumot léptük túl, hanem esetleg a minimumot sem fogjuk elérni, de hát ezt számokkal is alá lehet támasztani, illetve nem ártana egy ilyen kardinális kérdésnél ezt alátámasztani annak, aki előterjeszt.

Tüttő István: Miben?

Marton István: Hát hogy körülbelül mennyi az, aki az 54000 ezerből igénybe veszi a mi ellátásunkat, mert én a hasamra ütve azt mondom, hogy mondjuk 30, vagy esetleg 35 és akkor máris ott vagyunk a minimumon. Tehát ezt kellett volna mindenképpen mérni, mert ez 4-5 éves téma.

Tüttő István: De ez nem így működik.

Marton István: Kiszűrhető. A településekkel kapcsolatban én úgy vagyok ezzel, hogy hol adok, hol kapok. Én úgy gondolom, hogy ebben az évtizedben közös társulati beruházásokon jó néhány 10%-ot nyertünk, amivel ezt az egy-két hónapot esetleg még finanszírozni is lehetne, bár ennek alapvetően én sem vagyok a híve. Az viszont egyenesen felháborít, hogy itt most megtudom, hogy holnapután lejár a szerződésünk az OEP-pel és most kell erről dönteni, miközben hangsúlyozom, hogy ez elég régóta húzódó téma. Kétségbeejtőnek tartom, a képviselőket egyszerűen lehetetlen helyzetbe hozzák azzal, hogy nulla másodperc alatt dönteniük kell.

Tüttő István: Végül is nem látom lehetetlen helyzetnek, mert osztályvezető asszony elmondta, hogy miért került erre sor. Korábban a megállapodást egy tárgyalás előzte meg és remény volt arra, hogy az egyik orvossal megállapodás születik, éppen Miklósfa esetében. Mivel ez meghiúsult, most az a helyezet állt elő, hogy azonnal át kell rendeznünk a körzethatárokat, mert akkor kimarad Miklósfa, vagy pedig azt mondjuk, hogy nem kapjuk meg rá az Egészségügyi Pénztártól jogosan igényelt pénzt.

Dr. Nemesvári Márta: 1997 évben hétszer változott a fogászat finanszírozása, ebben az évben pedig már kétszer, tehát nehéz követni ezeket a dolgokat. A 6000 fő korcsoportonkénti, majdnem név szerinti bontásban van elosztva. Egyébként annyit szeretnék elmondani, hogy ha nem felel meg ez a beosztás Miklósfának, lehet változtatni. Nincs akadálya annak, hogy a szerződés megkötése után kicseréljük a beosztást úgy, hogy a 6000 főt eggyel sem lépjük túl. Tóth János úr is rugalmas ebbe a dologba. Most csak egy szerződéskötésről van szó és nekünk le kellett faragni a többletet. Egyébként két hete szereztünk tudomást a változásról, így nem sok időnk volt arra, hogy bizottság elé is vigyük az anyagot. Elnézést kérek Marton úrtól a gépelési hibáért, köszönöm a korrekciót.

Tóth László: Tisztelt Polgármester Úr! Azt hiszem kialakultak a vélemények, kialakultak az ellentáborok, ezért kérem a vita lezárását.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a vitát lezárja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

140/1999.(V.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a fogászati körzetek beosztásával a melléklet szerint egyetért.

Tudomásul veszi, hogy a miklósfai városrész fogorvosi ellátásának átszervezése az önálló képviselői indítvány szerint okafogyottá vált.

Felkéri a jegyzőt, hogy a lakosságot az új körzethatárokról tájékoztassa.

Határidő: 1999. május 19.

Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző

 

17.) Javaslat a Csónakázó-tavi projekt támogatására (írásban)

Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

 

Tüttő István: Megkérem, Dr. Csákai Iván bizottsági elnök urat, hogy ha van kiegészíteni valója tegye meg.

Dr. Csákai Iván: Egyértelműen le van írva az előterjesztés első mondatába, hogy hogyan kerültünk bele ebbe a projektbe, úgyhogy kérem szavazzunk.

Marton István: A határozati javaslat első pontjával kapcsolatban van egy kérdésem. A második mondat úgy hangzik, hogy az ehhez szükséges pénzügyi fedezet az intézménynél az 1999. évi költségvetésben biztosított. Kérdésem az, hogy ez hogy lehet biztosítva, mert amikor a költségvetés készült erről még nem volt szó.

Dr. Berlinger Henrikné: Az az anyag, ami a bizottságok elé került, az részletesebb volt és tartalmazta azt, hogy a Csónakázó-tónál erre az évre 15 fő közhasznú munkás foglalkoztatása volt betervezve egész évre, tehát tulajdonképpen mivel ehhez a Munkaügyi Központ több, magasabb összeggel járul hozzá ami 15 főre tervezett foglalkoztatási költség volt, abból most 20 fő foglalkoztatását tudjuk megoldani ebben az évben.

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

141/1999.(V.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. egyetért azzal, hogy a Szociális Foglalkoztató az elnyert pályázat alapján megvalósítsa 20 fővel a közhasznú munkások foglalkoztatását a Csónakázó-tónál. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezet az intézménynél 1999. évi költségvetésben biztosított.

Felhatalmazza a Szociális Foglalkoztató Igazgatóját, hogy a Zala Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltségével a Csónakázó-tó projektre vonatkozó szerződést kösse meg.

Határidő: 1999. május 30.

Felelős : Dr. Berlinger Henrikné igazgató

2.) a 2000-es évben biztosítja a programból adódó pénzügyi fedezetet mintegy 2.135 eFt összegben.

Határidő: 1999. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

18.) Tájékoztató a fiatalok, pályakezdők, munkanélküliek munkalehetőségeiről városunkban, munkahelyteremtő tervek, intézkedések (írásban)

Előadó: Somos Béláné a Zala Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltség vezetője

 

Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés?

Somos Béláné: Úgy gondolom, hogy az írásos anyagban igyekeztem teljes körű áttekintés adni, a megadott témakörre vonatkozóan, Azért néhány gondolatot engedjenek meg, ha 28. napirendi pontként is, de úgy gondolom, hogy ez nem a téma fontosságát jelzi talán a város önkormányzatának életében. Hiszen foglalkoztatás én úgy gondolom, hogy az egyik legfontosabb várospolitikai kérdés ebben a városban. Néhány gondolatot csak kiegészítésként szeretnék még az anyaghoz hozzáfűzni. Az itt elhangzott előző témakörökhöz kapcsolódóan is. Én úgy érzem, hogy a munkáltatóink többsége a város területén tájékozott a támogatási lehetőségeinkről és bizonyára az önkormányzati testületi tagok tudják, hogy a foglalkoztatási törvényben foglalt kötelezettségekkel és eszközök kezelésével a munkaügyi központunk kirendeltsége foglalkozik a területen. 1087 munkáltatóval vagyunk napi, rendszeres, illetve eseti kapcsolatban, ezeknek az összes foglalkoztatott létszáma megközelíti a 25000 főt. Tájékoztatásul annyira felhívnám a figyelmüket, hogy az elmúlt évben 3500 munkanélküli került ki munkahelyekről a város területén és ebből 1100 fő kisebb-nagyobb mértékű pénzügyi támogatásunkkal is nagyon figyelemre méltó, s az előző témakörhöz kapcsolódóan szeretném megköszönni, hogy a Csónakázó-tavi projektünk indítását is egyhangú szavazatukkal támogatták. De majd mondanám még a gondjaimat. Mi igyekszünk azokat támogatni, akik számunkra a legfontosabbak, így a tartósan munkanélkülieket, a pályakezdőket, a halmozottan hátrányos réteget, beleértve a cigányokat is és itt kiemelném a Cigány Önkormányzattal meglévő kapcsolatunkat és jó együttműködésünket és a megváltozott munkaképességűeket. A pénzügyi lehetőségeink, amik a tennivalóinkhoz mérten viszonylag kevésnek mondhatók a 154 millió Ft-os mértékével 10 reintegrációs program indítását engedi meg területünkön, ebből Nagykanizsa Önkormányzat területét érintené 2 úgynevezett reintegrációs program, ami az egyik a Cigány Közösségi Házban indul meg a másik pedig a Csónakázó-tavi programunk. Ezen kívül a Szociális és Családügyi Minisztérium pályázati felhívására igyekeztünk most egy 110 fő foglalkoztatását tervező közmunkaprogramot pályázatot kidolgozni a Szociális Osztály volt ennek a programnak a kidolgozója és tudomásom szerint ezt a Szociális Bizottság megtárgyalta. Én kérném, mivel a minisztérium hiánypótlásra visszaküldte, hogy közgyűlési határozatot kell mellékelnem, holnapi napon telefaxon hiánypótlás címén, hogy erre jóváhagyó határozatot szíveskedjenek hozni. A foglalkoztatási szerkezetünkben én úgy gondolom, hogy jó dolog az, hogy 31%-át a foglalkoztatottaknak a területünkön a részvénytársaságok, 26%-át a kft-k, 7%-át a szövetkezetek és 22%-át az intézmények teszik ki és 14% az egyéni vállalkozók, betéti társaságok részaránya. Hogy mi jellemzi és mik a főbb ismérvei a régiók foglalkoztatásának, erről csak néhány gondolatot, mivel hogy már fél kilenc van. Én úgy érzem, hogy az elmúlt évben megindult fejlődés jó, hiszen az 1992-től fennálló tartós munkanélküliségi állapotot, ami 5000 fő induló munkanélküliséget jelentett a területen ma 3700 főre sikerült csökkentenünk, de tovább útkeresésre, együtt gondolkodásra megoldások keresésére van szükségünk. Úgy gondolom, hogy ebben a helyi önkormányzat felelőssége nem elhanyagolható. Én úgy érzem, hogy az önkormányzat vezetésének nagyon pozitív a hozzáállása, de további munkahely teremtési kezdeményezések, fejlesztési elképzelések lennének szükségesek. Hát az elmúlt évnek főbb munkahely teremtései volt az a Eybl, ami az autógyártásnak egy háttéripari bázisa, a TUNGSRAM-nak egy új autólámpa gyár üzeme, amit holnap az országgyűlési képviselők gazdasági bizottsága meg fog tekinteni. Példa értékű felnőttoktatás, átképzési és munkahely teremtési programot. A Gázgép fejlesztése és a Bonbonetti Édesipari Gyárának a fejlesztése volt az elmúlt évnek a legfontosabb kiemelt feladata. Én úgy érzem, hogy a kudarcokban bővelkedő privatizációk sora után, ami az elmúlt években 1995-ig jellemezte a város foglalkoztatását, hiszen az olajipar megszűnés, a gépipar leépülése, az élelmiszeriparunk sajnálatos módon történő radikális lecsökkenése az elmúlt évben a sörgyár, a gabonaipar, a tejgyár ez mind-mind 8000 munkahely megszűnését eredményezte az elmúlt hat évben a területünkön. Én úgy érzem, hogy az önkormányzat abban segíthetne, hogy a tőkehozzáférés lehetőségének a feltárásában kellene mindnyájunknak aktívabbnak lenni és ennek érdekében úgy gondolom, hogy a szükséges információ az alapvető és fontos lenne.. Az ágazatok közötti átrendeződési folyamat, ami ugye az olajipar és főleg a gépipar csökkenésével néhány esetben azt eredményezte, hogy az előzőeknél lényegesen alacsonyabb átlagkeresetű munkahelyek jöttek létre, ami várospolitikai szempontból is nagyon komoly feszültségeket indukált a területen. Ezt azért mondom el, mivelhogy vannak itt újabb önkormányzati képviselők, akikkel azt hiszem, hogy ebben nem tudtam még szót váltani. A megmaradt, életképes munkáltatóink közül pedig úgy gondolom, hogy a nagy munkáltatóinkat a magas termelékenység jellemzi, és nyilván, hogy a termelésnövekedésük feltételét nem a létszámnövelésük, hanem hatékonyságnövelés biztosítja. Amire oda kéne még figyelnünk várospolitikai szempontból az az elhagyott ipari üzemek, telephelyek sora, amiknek a rendezettségét, romló állagát én úgy gondolom, hogy mint társadalmi értéket és és városképi szempontból is nagyon fontos teendők kellene kezelni és erre én úgy gondolom, hogy ez önkormányzati intézkedéseket igényelne és én ezt javasolnám a tisztelt önkormányzatnak.

Tüttő István: Épp tegnapelőtt láttam Finnországban egy sörgyárat, amelyet lakásokká alakítottak át.

Somos Béláné: Kérem szépen át kell gondolni.

Tüttő István: Itt is lehetőség lesz majd erre.

Somos Béláné: Én mint javaslatot adom önöknek. Úgy gondolom, hogy a térségünk rendkívül információhiányos a foglalkoztatási és a beruházási lehetőségeket illetően, és ebben kellene talán a legsürgősebben változtatni önkormányzati szinten, mert a helyi lehetőségek és adottságok megismerésének igénye úgy gondolom, hogy a helyi vállalkozóknak is jogos igénye lenne. Össze lehetne hozni egy olyan koordinációs irodát a Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, a kamarákkal, az önkormányzat vállalkozási csoportjával közösen működtetve, ami érdembe a pályázatok elkészítésébe ténylegesen segítséget tudna szolgáltatási szinten adni a vállalkozóknak, az induló vállalkozóknak.

Értékeinkről is szeretnék azért néhány gondolatot szólni, mert úgy gondolom, hogy nem csak a negatívumokat kell látni, hanem azt is, hogy mi az, amibe esetleg többek vagyunk, mint a környezetünk, a szűkebb környezetünk.

Tüttő István: Egerszeg.

Somos Béláné: Igen, és Somogy megye É-Ny-i részét is ha nézem, mint a csurgói térséget, hogyha régióba gondolkodunk. Én úgy gondolom, hogy elsősorban a sok évtizedes ipari munkakultúránk, az, ami a meglévő munkanélküli állományunkat is, ha nem is teljes egészében, mert nyilván van egy nagyon leépült rétege is, de minőségi munkára alkalmas és képes munkaerőnek minősítheti. Én úgy érzem, hogy a tenni akarás igénye a munkanélküliekbe megvan, és sajnálatos módon a munkanélküliség az tehetetlenséget és szegénységet igényelt az elmúlt években a városban. Én úgy gondolom, hogy ez valahol a város közhangulatán is érződik. Én úgy gondolom, hogy a munkanélküliek mélyebb megismerésének igénye az mindnyájunknak az érdeke, éppen ezért én a szolgáltatásainkat igyekszem olyan emberközponti szolgáltatásokkal kiegészíteni, hogy egészen lent igyekszünk lemenni a családok szintjére a munkanélküliség kezelésében és éppen ezért a Kanizsa Környéki Társulással együtt egy szociális gondozóhálózatot 14 fővel indítottunk el a városkörnyéki munkanélküliek segítésére és támogatására, ami úgy gondolom, hogy egy integrált intézményi rendszerbe fog reményeink szerint pár éven belül működni a Családsegítő Központtal együtt. Ezt természetes, hogy reintegráló program keretébe állami támogatással szerveztük meg ezeknek az embereknek a képzését és foglalkoztatását, bér és közterheit teljes egészébe állami támogatásból fedezzük. Ezzel együtt, amit én itt röviden megpróbáltam önöknek összefoglalni, sajnálatos módon még mindig a megye legnagyobb munkanélküli rétegét kell, hogy kezeljük a 3700 fővel együtt, és ma is másfél szeresen meghaladja a megyei munkanélküliségi rátát a területünk munkanélkülisége. A város és vonzáskörzetében a tartós munkanélküliek rétege úgy gondolom a rendszerváltás legnagyobb vesztesei, ezek azok a jövedelempótlósok, akik a Szociális Osztályon nyilvántartott és most ismételten átgondolásra érdemes réteget képezik. Én úgy gondolom, hogy ez a réteg munkához jutását a foglalkoztatási eszközeink célirányos felhasználásával eddig is segítettük, és a jövőt illetően pedig szinte 100%-osan a meglévő pénzügyi eszközöket csak ezeknek a foglalkoztatására kívánjuk felhasználni. Említettem, hogy reintegráló programjaink vannak, emellett, ha beindulna július 1-jétől ez a közmunka lehetőség 110 fővel, amiből 85 főt érintene Nagykanizsa város területe és 25 fővel Zalakaros területe. Megpróbáltunk régiókban gondolkodni olyan aspektusból, hogy a közmunka-feltételeknek jobban megfelelő pályázati anyag készülhessen. Az anyagból, ha elolvasták figyelmesen, akkor észrevehették, hogy másik jellemző rétegünk sajnos a rövid időre munkahelyhez jutók köre. Ezeknek a számát 3000-re becsüljük, ezek azok az idényfoglalkoztatottak, akik a jogszerző idejüknek az összegyűjtését érik csak el, és ezeknek általános gyakorlatává vált a határozott idejű foglalkoztatás. Ebbe kellene tenni valamit, hogy munkahely-telepítésekkel, tartós foglalkoztatássá és hosszú idejű foglalkoztatássá tudjuk átváltani ezeket a munkahelyeket. Nagyon komoly gondunk még a 25 év alatti 530 fő pályakezdőnek minősíthető munkanélküli gondja, problémája. Én úgy gondolom, hogy erre a rétegre fokozatosan figyelnünk kell, hiszen gyökeret verni és tartósan megállapodni a szülőhelyünkön, csak a számunkra elfogadható élettérrel lehet úgy gondolom, és erre ha nem akarjuk azt, hogy hosszú távon lakónépességünket elbocsátó, kibocsátó várossá váljunk, akkor egyetlen kiút csak a munkahelyteremtés lehet. Hogy milyen irányba kellene az önkormányzatnak elmozdulni, arról néhány gondolatot engedjenek meg. Én úgy gondolom, hogy elsősorban a sokéves évtizedes tradíciók számbavételével kellene a felhalmozott tőkét, szaktudást elsősorban kamatoztatni, és éppen ezért a gépipari és élelmiszeripari ágazat munkahelyteremtése felé kellene elmozdulnunk. Én folyamatosan vizsgálom, hogy milyen területekről érkeznek tömegével az emberek, és milyen munkaterületekről lehetne a legkisebb költségráfordítással, energiával ismételten hadrendbe állítani ezeket az embereket, hogy a foglalkoztatásuk biztosítható legyen. Én úgy érzem, hogy a város meglévő oktatási intézményrendszere, a középfokú intézményrendszer megfelel a struktúraváltás alapját képező felnőttoktatás feltételeinek. Igyekszünk bázisintézményenként ezeket az intézményeket maximálisan kihasználni. Ennek az egyik reprezentánsa lesz csütörtökön, amikor a megyei szinten szervezett, a Thúry Szakközépiskolában szervezetett felnőttoktatási konferencia, amit figyelmükbe ajánlok. Én úgy érzem, hogy továbbra is a rugalmas szerkezetváltással összefüggő feladatokat meg fogjuk tudni oldani ezzel az intézményrendszerrel. Jó lenne, ha egy főiskolával a választékunk kiegészülhetne. Én azt hiszem, hogy a végére értem. Én azt kérném, hogy legfontosabb igényként, hogy egy térségfejlesztési információs központot legyenek szívesek létrehozni, ott foglalkoztatott manager-teammel, ahol a lehetőségek után mennének, és pályáznának a régió érdekeiért. Nem tudjuk felvállalni hosszútávon kérem szépen, hogy a foglalkoztatással és munkahelyteremtéssel kapcsolatos összes pályázati anyagot konkrétan én nézzem át és és próbáljam olyan szintű anyaggá tenni, ami átmehet a szűrőkön a minisztérium szintjén. Köszönöm a figyelmüket.

Tüttő István: Köszönjük a sok ötletet. Nagyon sokra azt tudom mondani, hogy már bele is kezdtünk, sőt foglalkozunk is vele. Éppen ez az információs központ is szerepel az elképzeléseink között. Kérdezem van-e kérdés, észrevétel?

Teleki László: Annak ellenére, hogy tényleg nagyon előre tartunk, én azt hiszem, meg kell köszönni Terikének a hozzáállást, amit a Megyei Munkaügyi Központon keresztül tesz. Én azt hiszem, hogy nem a helyi kirendeltségen múlik, hogy mekkora a munkanélküliség Nagykanizsa és vonzáskörzetében, hanem egyéb okokból adódnak össze. A mostani programban 24 fővel tud részt venni, ami azt hiszem, hogy egy hatalmas szám, és ez köszönhető elsősorban a nagykanizsai kirendeltségnek.

Tüttő István: Csatlakozunk mi is ehhez a köszönethez. A közmunka-program megvalósítására pályázatot kell beadnunk, ezért felolvasnám az erre vonatkozó határozati javaslatot.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város önkormányzatának közgyűlése a Szociális és Családügyi Minisztérium által közmunka-program megvalósításra kiírt pályázat beadását támogatja, saját forrásként a városüzemeltetési szakfeladatra tervezett költségvetési összeget jelöli meg, hiszen ezen a területen alkalmaznánk ezeket az embereket. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a tájékoztatót elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

142/1999.(V.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a Zala Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltségének tájékoztatóját a fiatalok, pályakezdők, munkanélküliek munkalehetőségeiről, valamint a munkahelyteremtő tervekről és intézkedésekről elfogadja
    2. a Szociális és Családügyi Minisztérium által a közmunkaprogram megvalósításra kiírt pályázat beadását támogatja.

Saját forrásként a városüzemeltetési szakfeladatra tervezett költségvetési összeget jelöli meg.

Hatáidő: 1999. május 19.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

19.) Javaslat Ifjúsági koordinátor/referens pályázati forrásból való alkalmazására (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

Tüttő István: Balogh László bizottsági elnök urat kérdezem van-e kiegészíteni valója?

Balogh László: A bizottság a javaslatot támogatta.

Tüttő István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

143/1999. (V.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az ISM által kiírt pályázattal erre az anyagi fedezet biztosított 2000. június 30-ig ifjúsági referenst főállásban alkalmaz.

Felhatalmazza a polgármestert, hogy a benyújtott pályázatot írja alá.

Határidő: 1999. május 26.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

20.) Javaslat a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díjainak módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

144/1999. (V.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a térítési díj ellenében igényelhető egészségügyi szolgáltatások díjait az 1. és 2. számú mellékelt szabályzatok szerint elfogadja 1999. évre.

Felkéri a Polgármestert és a kórház főigazgatóját, hogy a térítési díjak emeléséről az érintetteket tájékoztassa.

Határidő: 1999. május 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

Dr. Szabó Csaba főigazgató

 

 

21.) Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/1999. (IV.30.) számú rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Aki a rendelettervezettel egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

23/1999. (V.20) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Város Közgyűlésének 23/1999. (V.20) számú rendelet a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/1999. (IV.30.) számú rendelet módosítására

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

22.) Javaslat a Kórház Felügyelő Tanács tagjainak létszámára (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Itt felvetődött javaslatként, hogy a kórház Felügyelő Tanács tagjainak létszámát legalább határozzuk meg, hogy utána hozzá tudjunk kezdeni a továbbiakhoz.

Marton István: Érdekelne, hogy ennek a határozati javaslatnak, ami két mondatot tartalmaz, az előkészítése miért vett igénybe kb. fél évet. Mert ezt mondjuk illett volna még az elmúlt esztendőben elfogadtatni.

Tüttő István: Én most erre azt tudom mondani, hogy jogos a bírálat. Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

145/1999. (IV.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kórházi Felügyelő Tanács Tagjainak számát 9 főben határozza meg.

Felkéri a városi kórház főigazgatóját, hogy a Tanács megalakulását követően a közgyűlést tájékoztassa.

Határidő: 1999. május 31.

Felelős : Dr. Szabó Csaba főigazgató

 

23.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata munkájáról (írásban)

Előadó: Teleki László elnök

 

Teleki László: Elsősorban ki szeretném emelni, amit nem említettem meg a tájékoztatómban, hogy olyan pályázatokat nyertünk, ami a foglalkoztatást segíti el. Elsősorban az amerikai nagykövetség és egy amerikai fejlesztési társaság támogatta pályázatunkat úgy, hogy 15 fő olyan személyeknek a beiskolázását tette lehetővé, akik a későbbiek folyamán majd vállalkozók szeretnének lenni. Ez mintegy 6 hónapos időtartamú iskola. Ez idő alatt olyan szakemberekkel próbáljuk meg elősegíteni a vállalkozóvá válását, hogy a résztvevő tudjon olyan kisvállalkozást elindítani, amivel talán jobban tud érvényesülni, mint az állami szférában. Ez az egyik, ami azt hiszem a beszámolóból hiányzott, illetve a Megyei Munkaügyi Központ támogatásával a 24 fő részvétele a reintegráló programjában, ami nagyon fontos, hiszen tudjuk, hogy a kisebbségek számára elég nehéz munkát találni és most nem szeretnék kitérni a rövid idő miatt a bizonyos olyan diszkriminációs jelenségekre, amire most már Nagykanizsa város is többnyire találkozhat és ez a foglakoztatás terére értendő elsősorban. Ki szeretném emelni, hogy vannak olyan pozitív példák, mint pl.: az iskolai intézmények, amelyek egy olyan lehetőséget nyitottak 1995-ben napjainkig is, ami valóban a cigányság történelmének, kultúrájának, másságának bemutatására szolgál, és azt lehet mondani, hogy ezek az óraszámok minél tovább haladunk, annál nagyobb óraszámban kérik az intézmények, ami azt hiszem, hogy önmagáért beszél.

A közösségi házban folytatjuk a cigányság oktatását elősegítő programokat, hisz a szülők nem engedhetik meg maguknak, hogy gyermekeik mellé korrepetitort fogadjanak. 8-10 pedagógus foglalkoztatásával cigány gyerekek, és halmozottan hátrányos gyerekek foglalkoztatását vállaljuk és étkezést is biztosítunk számukra. Azon cigány gyerekek, akik jelen pillanatban középiskolai, általános iskolai rendszerben nagyon jó eredményeket érnek el, különböző pályázati rendszerekben próbáljuk meg irányítani, amivel tudják a tudásukat.

Külön kellene foglalkozni a cigányság lakáshelyzetéről, de sajnos már nem fér bele az időbe.

Meg szeretném köszönni a Települési Önkormányzatnak, a Polgármesteri Hivatal munkatársainak azt a hozzáállást, amit az elmúlt években tapasztaltam és remélem, hogy ez a bizonyos kisebbségi önkormányzat fele irányuló magatartás nem fog megváltozni, és én azt hiszem, hogy a jövőben mi is tudjuk segíteni a testület munkáját, illetve a Polgármesteri Hivatal munkatársainak a munkáját.

Tüttő István: Mindannyiunk nevében köszönöm a Teleki úr tájékoztatóját. Dicséretet érdemel az önkormányzatuk. Külön kiemelném azt a 20-25 pályázatot évente, amit benyújtnak, és azt, hogy annak kb. a fele nyer is, tehát ez egy nagyon jó teljesítmény. Szeretnénk, ha ezen tapasztalatokból néhány részletet átvehetnénk. Meg kell azt is fontolnunk, hogy közös pályázatok beadása is talán ésszerű lenne.

Szeretnénk gratulálni is Teleki úrnak az országos alelnöki funkciójához, és azt kérjük, hogy továbbra is úgy vezesse ezt a csapatot, hogy példaértékű legyen az egész ország számára. Aki a tájékoztatót elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

146/1999.(V.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkájáról szóló tájékoztatót elfogadja.

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

A zárt ülésen hozott 147/1999.V.18.) számú határozata nem került kihirdetésre.

A közgyűlés 148/1999.(V.18.) – 157/1999.(V.18.) számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött.

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 21.30 órakor bezárta. (Az ülésről hangfelvétel készült.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

1999. május 25. folytatólagos

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. május 25-én (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterem

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál képviselők.

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Imre Béla, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Szabó Lászlóné osztályvezető, Kálócziné Éberling Márta irodavezető, Kámán László IKI vezető, Ferencz József ügyvezető.

Megjelentek: Lukács Ibolya KANIZSA Dél-Zalai Hetilap főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai kirendeltségének vezetője, Molnár László a KANIZSA EXTRA Szerkesztősége valamint a Magyar Rádió és Körzeti Stúdió képviseletében.

Munkánkat a soros ülésen elfogadott napirendi pontok tárgyalásával folytatjuk.

 

Törőcsik Pál: Kedves TV-nézők folytatólagos közgyűlésünkön sok szeretettel köszöntöm önöket. Üdvözlöm a sajtó megjelent képviselőit, meghívott vendégeinket.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több, mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes azt megnyitom.

Munkánkat a soros ülésen elfogadott napirendi pontok tárgyalásával folytatjuk.

Napirendi pontok:

 

26.) Javaslat az Eötvös tér 16. szám alatti irodaház, a Deák tér 5. szám alatti ingatlan, azt Erzsébet tér 21. szám alatti ingatlan és a Király u. 47. szám alatti ingatlan hasznosítására (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

27.) Előterjesztés a Petőfi u. 5. sz. alatti épület irodaház funkcióban történő hasznosításáról (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

28.) Előterjesztés a Jessberger Kft. ingatlanvásárlási kérelméről (ír.)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

29.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye Alapító Okiratának módosítására (ír.)

Előadó: Kámán László intézményvezető

30.) Javaslat az Általános Iskola Kiskanizsa, a Rozgonyi úti Általános Iskola és a Petőfi-Vécsey Általános Iskola Alapító Okiratának módosítására (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

31.) Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ, a Városi Könyvtár és a HUMÁN GESZ Alapító Okiratainak módosítására(írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

32.) Beszámoló a középiskolai beiskolázásról és a szakképzési évfolyamok indításáról (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

Zárt ülés

33.) Előterjesztés Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere emlékplakett adományozására (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

 

Napirend előtt:

 

Törőcsik Pál: Mielőtt folytatólagos közgyűlésünk munkáját megkezdi, felkérném Ferencz József urat, a Ryno Kulturális Menedzseriroda képviseletében, hogy az elmúlt napokban gyermeknappal kapcsolatos rendezvénnyel mondja el gondolatait.

Ferencz József: Elnézést kérek, hogy ezt a fórumot, ezt az ülést használom fel egy olyan dolognak a lezárására, amit a múlt hét végén tartottuk az Erzsébet téren, aminek volt egy gyereknap része is, és a gyereknapon belül volt egy olyan esemény, ami eddig még Nagykanizsán nem volt, ez pedig a Dominó dilinek hívott rendezvény, amelyen képviselők és a gyerekek mintegy dominó versenyt és bajnokságot rendeztek. Ezt követően tartottunk egy ünnepélyes eredményhirdetést, és mivel a képviselő urak jó néhányan nem voltak jelen a díjkiosztón ezért ezt most vagyok kénytelen pótolni.

Összességében azt kell, hogy elmondjam, hogy megítélésem szerint nagyon sikeres, a gyermekek részére kimondottan felemelő élmény volt és nagy élmény volt, hogy a polgármester úrral, alpolgármester úrral, és a képviselőkkel dominózhattak profi módon.

9-en vettek részt a testületből, a gyerek részéről több tucat, összesen 56 futamot vívtak. Úgy gondoljuk, hogy a nyert és a nyeretlen versenyek arányában valamilyen formában mégis csak emlékezetessé szeretnénk tenni a képviselőknek, illetve a polgármester, alpolgármestereknek ezt a rendezvényt. Ezért úgy gondoltuk, hogy ennek eredményeként diplomát adunk ki azoknak, akik részt vettek ezen a versenyen. Meg szeretném kérni, hogy akik itt vannak, - mert jó néhányan hiányoznak – a diplomát vegyék most itt át tőlem.

Részt vett ezen a versenyen és eredményesen teljesítette a Dominó dili feltételeit Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Csákai Iván, Gyalókai Zoltán, Györek László, Teleki László, Tóth László, Tüttő István valamint a végén a gyerekek és a képviselők között a bajnokság végeredményeképpen kis dominóbajnokot és nagy dominóbajnokot avattunk a nyert és a nyeretlen versenyszámok arányában. A kis dominóbajnok Viharvári Eszter lett és a képviselők között a nagy dominóbajnok pedig Tarnóczky Attila. Neki egy emlékplakettet is adnánk át ebből az alkalomból.

Bízom benne, hogy jövőre még többen vesznek részt még nagyobb lelkesedéssel. További jó munkát kívánok.

Törőcsik Pál: Köszönjük szépen az elismerést. Most pedig folytatólagos közgyűlésünket megkezdjük. Képviselőtársaim, mint ahogy tudják, legutóbbi egy héttel ezelőtti közgyűlésünk alkalmával 8 napirendi pont maradt, amit nem tárgyaltunk meg.

 

26.) Javaslat az Eötvös tér 16. szám alatti irodaház, a Deák tér 5. szám alatti ingatlan, az Erzsébet tér 21. szám alatti ingatlan, Király utca 47. szám alatti ingatlan hasznosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Törőcsik Pál: Az előterjesztő nevében szeretnék mindjárt egy változást bejelenteni a határozati javaslat résznél. Az elmúlt közgyűlésen ugyanis a források tekintetében már bizonyos döntés született. Ezt a módosított határozati javaslatot képviselőtársaim megkapták. Az eredeti előterjesztéshez képest nem két variáció, alternatíva szerepel benne, hanem polgármestert bízza meg a költöztetések lebonyolításával, valamint a fölmerült pótelőirányzatot a 114/1999. számú közgyűlési határozat 4. pontja szerinti beruházási okmány módosításából származó 34 millió 360 ezer önkormányzati megtakarításból biztosítja. Ennyi lenne a változás. Megnyitom a vitát.

Dr. Csákai Iván: Nem ehhez a napirendi ponthoz. Én tudom azt, hogy az SZMSZ nem engedi meg, hogy napirend előtt szólaljunk föl, ezért kérem, hogy a napirendek után szeretnék 2 percben észrevételt tenni a ballagás és környékén felmerült anomáliák miatt.

Törőcsik Pál: Képviselőtársaim szavazásra teszem fel a kérdést. Amennyiben a napirenden kívüli felszólalással egyetértenek, kérem szavazzanak.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 2 tartózkodással a napirenden kívüli felszólalást elfogadja.

 

Röst János: Hasonlóképpen Csákai Iván képviselőtársamhoz, én is ehhez kívánok hozzászólni. Egy kérdésem lenne az alpolgármester úrhoz. Az szeretném megkérdezni, és vagy zárt ülésen vagy pedig a közgyűlés végén válaszoljon rá, illetve tájékoztasson bennünket, hogy jelenleg milyen stádiumban van a Pláza értékesítése?

Törőcsik Pál: Folytatólagos közgyűlésünk 8. napirendi pontja zárt ülés, engedjék meg, hogy ennek keretén belül tájékoztassam képviselőtársaimat. Jogos a kérdés.

(A válasz valójában a soron kívüli zárt ülésen hangzik el!)

Kelemen Z. Pál: Én a napirendhez szeretnék hozzászólni. Észrevettem, hogy a korábbi 4 pontos határozati javaslathoz képest 3 pontosra módosult a napirendi pont határozata. Ha a múlt héten bevették volna a programba, akkor e szerint a 4 határozati javaslat szerint tárgyalnánk. Ma kaptunk egy módosítást, amit Tüttő István valami T betűs aláírt, nem tudom ki volt. A lényeg a lényeg. A két határozati javaslat között iszonyú nagy különbség van. A mi képviselő csoportunk az eredeti határozati javaslatot tárgyalta meg. A hármasat képtelenség is volna. Bocsánatot kérek, de nincsen nálam a 114/1999. számú közgyűlési határozat 4. pontja, úgyhogy nem tudom miről van szó. Azt javaslom, hogy ezeket a határozati javaslatokat a módosított határozati javaslatokat a mai közgyűlés ne vegye figyelembe, ugyanis megkaptuk a közgyűlés anyagát, lehetett volna hozzá módosító javaslatokat tenni bármikor az ügy tárgyalása folyamán. Én az eredeti javaslatot tudom elfogadni vagy méltányolni, vagy az ügy elnapolását kérem.

Törőcsik Pál: Képviselőtársamnak erre módja lesz, hogy a megfelelő határozati javaslatot támogassa.

Tarnóczky Attila: Hivatkozok az SZMSZ 76.§-ára, mely megadja a lehetőséget a szavazás megkezdéséig a határozati javaslat megváltoztatására. Ez az egyik érvem. Ha ezt nem fogadják el önök tekintettel, hogy a T betűs Tüttő aláírás fölött az én T betűs másik nevem szerepel, akkor legyenek szívesek módosító javaslatnak tekinteni, hiszen módosító javaslattal aztán végképp bármikor lehetséges indítványt tenni.

Törőcsik Pál: Mielőtt Birkner Zoltán úrnak megadnám a szót, mivel elhangzott az a bizonyos 114/1999. számú határozat, Imre Béla urat kérném, hogy ennek a tartalmát ennek a forrásnak ismertesse és akkor kicsit közelebb leszünk a megoldáshoz.

Imre Béla: A határozat mivel határozati számmal van jelölve, ezért elmondanám röviden a tartalmát. Ezt egy korábbi közgyűlésen, az áprilisi közgyűlésen hagyta jóvá a testület, amikor arról volt szó, hogy a csatornázás utáni ÁFA visszaigényléssel módosul a beruházási program, és ez az összeg gyakorlatilag a jóváhagyott költségvetéshez képest egy olyan korrekciót jelent, amely ezt az összegű megtakarítást jelenti a palini csatornázás vonatkozásában. Nem kívántuk a további csökkentést pillanatnyilag testület elé terjeszteni. Ez volt az egyeztetés témája függetlenül attól, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság foglalkozott azzal az üggyel is, ami korábban napirendi pont volt a múlt heti ülésen a palini csatornázás további megtakarításának kérdésköre egyelőre halasztódik.

Birkner Zoltán: Imre Béla megadta a választ. Kelemen Z. Pál képviselőtársamnak szerettem volna segíteni a döntés meghozatalában, valóban erről van szó. Ez előkerült, és Gazdasági Bizottságon tárgyaltunk is és beszélgettünk erről, de akkor most már tudjuk a választ.

Dr. Tuboly Marianna: Az szeretném megerősíteni Kelemen úr kérdésére, hogy a legutóbbi képviselő-testületi ülés óta ez a határozati javaslat úgy gondolom, hogy leegyszerűsödött. Az első pontban a képviselő-testület nem dönt, ezt tekinthetjük némiképpen törvényességi kérdésnek is, hiszen a hivatal vezetőjének a polgármester úrnak megvan ahhoz a joga, hogy a megfelelő elhelyezésről döntsön. A VIA Kanizsa Kft. elhelyezése volt még ezek között, ami közgyűlési hatáskör lett volna, azonban a Gazdasági Bizottság úgy döntött, hogy a VIA Kanizsa maradhat az eredeti helyén, tehát ez ily módon nem jelent döntési kényszert. A 3. pontban szintén egyszerűsödésnek tekinthető a határozati javaslat, hiszen már egy közgyűlési döntésen megjelölt előirányzat lehetőséget jelöl meg. Az eredeti javaslat pedig egy olyan előirányzatot jelölt volna meg, amihez feltételezett lett volna egy közgyűlési döntés. Én azt hiszem, hogy előbbre vagyunk a megoldásban, és kérem, hogy képviselő úr vegye figyelembe.

Györek László: Egy módosító javaslatom lenne a 2. számú határozati javaslathoz. Gyakorlatilag az 1. oldalon található szöveget kellene beemelni a határozati javaslat 2. pontjába a következő megfogalmazásban:

Az informatikai hálózat kiépítését a következő megoldással támogatja - az első oldalon található pontok - belső strukturált telefon- és számítógép-hálózat kiépítése a MATÁVCOM 5 éves futamidejű lízingajánlata szerint és a 2. pont, az Eötvös tér 16. szám alatti épületet stb. Ennek a szövegnek a beemelését kérem. A 2. pontba az első oldalon található két pontból álló szöveg beemelését.

Törőcsik Pál: Mint előterjesztő támogatom. A 2. ponthoz beemelésre kerülne az első oldal telefon- és számítógép-hálózat kialakításával kapcsolatos két pont.

Kelemen Z. Pál: Imre Béla úr elismerte, hogy a palini csatornázás megtakarításának kérdésköre halasztódik. Azt vélem, hogy az ÁFA- kérdés is több mint kétséges ebben az ügyben. Ezért én ezt a napirendi pontot nem javaslom megszavazásra. Egyébként elfogadom Tarnóczky alpolgármester úr álláspontját, hogy ezek módosító indítványok.

Birkner Zoltán: Egy kicsit kérdőjelekkel mondok most valamit. Nem tudom és nem értettem most teljesen Kelemen Z. Pál képviselőtársam, hogy mire gondolt akkor, amikor azt mondja, hogy ez nem időszerű az ÁFA kérdésének ide behozatala. Ezt már egyszer megszavaztuk közgyűlésen. Nem egészen értem, hogy most hogy nem kerülhet ez ide bele ebbe a pontba, és hogy nem lehet forrásként feltűntetni ezt az összeget, amit már egyszer megszavaztunk közgyűlésen.

Törőcsik Pál: Jegyzőasszonyt megkérném, hogy olvassa be a határozat szövegét, hogy egyértelmű legyen ezzel kapcsolatban.

Dr. Tuboly Marianna: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése, és akkor csak a 4. pontot olvasom: a Palin városrész csatornázásának a 4/1999. számú közgyűlési határozata jóváhagyott beruházási programjának a 9. pontját a 3. számú melléklet szerint módosítja.

Felhatalmazza a polgármestert a módosított beruházási program aláírására.

Marton István: A határozati javaslat tervezett 3. pontjának utolsó pontjának mondatával van gondom, mert ugye ez így hangzik, hogy utasítja a polgármestert, hogy a fenti előírás biztosítását a költségvetési rendelet legközelebbi módosításakor a költségvetésbe vezesse át. Tudomásul kell venni, mert ez már kb. 9. éve van így, hogy nem történik olyan közgyűlés, ahol így vagy úgy ne nyúlnánk bele a költségvetésbe. A legközelebbi módosítgatás az ugyan elmegy mint fogalom, de szeretem, ha ezt pontosítjuk, és ezzel azt szeretném megakadályozni, hogy 5 percenként módosítgatva legyen a költségvetési rendelet. Lehet pontosítani és kimondani, hogy az első féléves tájékoztató tárgyalásakor esedékes módosítás, amikor lesz kb. 50 vagy 100 módosítás, és azt ugye valamikor augusztus végén fogjuk tárgyalni. Véletlenül se legyen az, hogy egy évben mondjuk módosítjuk harmincszor a költségvetést, ennek legyen 8 vagy 10 nyoma, és akkor szegény képviselők nem csinálnak mást, mint kilószám lapozzák a papírt. Hanem amikor eljön annak az ideje, ki kell alakítani egy ilyen gyakorlatot, hogy mindenképpen aktuális, hogy egy féléves tájékoztatókor, vagy éppen a ¾ évesnél végképp aktuális amit mindig november végén szoktunk tartani. Nekem az a kérésem, hogy ez legyen bent.

Törőcsik Pál: Szavazás előtt pontosítjuk és szavazni fogunk róla.

Böröcz Zoltán: Marton úr gondolatát próbálnám egy kicsit továbbfejleszteni azzal, hogy ez a megfogalmazás is maradhat, de ez költségvetés módosításnak minősül, és minősített többséggel kell elfogadni. Az lenne a furcsa megoldás, ha most elfogadnánk egy kötelezettséget, de azt mondjuk, hogy nem módosítjuk a költségvetést, majd csak az első féléves tájékoztatókor, ugyanis mi a helyzet akkor, ha akkor valaki “nemet” nyom. Akkor gyakorlatilag ma kötelezzük el magunkat, ma módosítunk költségvetést ez meggyőződésem a 3. pont szerint. Ez egy minősített többségű szavazás nyilvánvalóan.

A másik dolog. Birkner úrnak igaza van abban, hogy egy határozatot már elfogadtunk a 114/1999. számú közgyűlési határozat 4 pontját. Azért arra felhívom a figyelmét, hogy nem egységes igenléssel szavaztuk meg, mert az ÁFA visszaigénylés ténye ma is vitatott többek részéről.

Dr. Tuboly Marianna: A szavazás módjával kapcsolatban korábban is szerettem volna jelezni, hogy nagyon egyetértek Böröcz úr észrevételével. Jelen pillanatban az SZMSZ nem úgy rendelkezik, én arra kérném a képviselő urakat, hogy míg az SZMSZ-t ennek megfelelően nem módosítjuk, egy határozattal ezt a szavazási módot erősítsük meg, hogy a jövőben minden költségvetést érintő határozati javaslat minősített többséggel kerüljön elfogadásra. Elnézést kérek, én úgy tartom korrektnek, mert jelen pillanatban az SZMSZ a minősített többséget igénylő szavazásokkor nem tűnteti fel ezt a pontot.

Tarnóczky Attila: A kérdést megfontolásra ajánlanám olyan kérdésként, amit most hipp-hopp eldönteni nem kell, mert hogyha most ezt elfogadjuk, az azt jelenti, hogy az önkormányzat eddigi 9 éves működési gyakorlatával szemben egy teljesen másfajta gyakorlatot vezetünk be annak minden egyes következményével. De ugye senki sem fogja azt mondani nekem, hogy eddig mondjuk akármilyen tételű beruházás, felújítás vagy pályázati összeg megszavazásakor minősített többséget követeltünk volna a határozat elfogadásához. Végig kellene gondolni, hogy ez az út hová vezet.

Marton István: Mindhárom előttem szólóval, tehát a jegyzőnőtől kezdve a Tarnóczky alpolgármesterrel, a Böröcz Zoltánnal, mindenkivel egyetértek, mert teljesen logikus dolog az, hogyha valamihez minősített többség kell a meghozatalához, akkor azt ugyan már ne lehessen nem minősítettel módosítani. A Böröcz úrhoz annyi kitérőt tennék, hogy ezt eléggé részletesen próbáltam ecsetelni, hogy az átvezetésre mondom, amit mondok. Tehát ne legyen az, hogy minden közgyűlésen módosítunk jó párat, és akkor a következő közgyűlésen kapunk egy nagy köteg anyagot, a módosított költségvetéshez. Azt kell mondani, hogy ezt papíron megjelölik egy évben kb. háromszor. Ezt megjelölik az alap költségvetési rendelet, a féléves tájékoztató után, meg a ¾ évest, illetve a legvégén a zárszámadás teszi kerekké azt, hogy lezárunk egy esztendõt. Tehát itt az átvezetésről szólt az, amit én mondtam, úgy gondolom fontos hangsúlyozni. Igaza van az alpolgármester úrnak, hogy ennek különböző vonzatai lehetnek, de én tisztességesnek és erkölcsösnek azt értem, amit Böröcz úr javasolt illetve a jegyzőasszony megerősített, hogy bizony nem akarok most ötleteket adni, de ez a létező legjobb kiskapu lenne, hogy átnyomorítunk valamit 20 fillérért, aztán egyszer meg módosítjuk 1,20-ra vagy 2,40-re aztán a végén rámegy a fél költségvetés mondjuk egy komolyabb beruházásra. Ez kivédendő, de talán tényleg nem kell ezt ebben a pillanatban eldönteni, hanem végiggondolni minden oldalirányú ágazását ennek mint lehetőség és ráérünk a következő közgyűlésen dönteni. Akkor talán népesebbek is leszünk, mert ettől a létszámtól minősített többséget várni csak olyan esetekben lehetséges szerintem, amikor nincsen semmi fék, mármint politikai jelleg.

Dr. Tuboly Marianna: Még egyszer szeretném megismételni, hogy jelenleg jogilag nem kötelező a minősített többség. Azonban még talán egy gondolatsort hozzá lehetne tenni ahhoz, amit Tarnóczky úr mondott, hogy ma már olyan költségvetésünk van, amikor minden plusz pótlólagos forrás hitelt érint. Azt hiszem, hogy ez is egy olyan momentum, ami megfontolásra ajánlott.

Cserti Tibor: Szeretnék egyetlen gondolattal részt venni a vitában. Azt hiszem majdnem mindenki a maga hogy mondjam jó gazda módjára történő gazdálkodás került előtérbe, és ennek meg kell felelni jogilag és tartalmilag is. Azt hiszem elhíresültem az elmúlt időszakban arról, hogyha bizonyos költségvetési témában bizonyos döntésnek bizonyos forrás oldali igénye volt, akkor azonnali hatállyal a forrás is oda lett mellé rendelve. Hogyha nem volt meg a külön szavazással gyakorlatilag a közgyűlés megjelölte. Azt hiszem, hogy mindenféle magyarázkodás nélkül az Államháztartási törvény a költségvetési gazdálkodással összefüggő törvény, plusz a mi költségvetésünk végrehajtási rendelete együttesen meghatározza a gazdálkodási szabályokat. Ez való igaz, amit a jegyzőnő mondott, hogy az SZMSZ külön taxatív felsorolással vagy egyéni megjelöléssel a költségvetést érintő olyan jellegű témáknál, ahol nem belső átcsoportosításról van szó, vagy a belső hatáskörök, vagy bizottságok, vagy valamely szintekhez rendelt hatáskör gyakorlásáról van szó, hanem olyan kötelezettségvállalásról, ami túlterjeszkedik a költségvetés beltartamán, és forrást igényel én meg mondom őszintén, hogy a jelenlegi gazdálkodási gyakorlatnak megfelel ugyanolyan témának tartom, ami minősített többséget igényel és amennyire ismerem, minden magyar város gyakorlatában ilyenkor minősített többség szükséges. Különben az van, amit a Marton is mond. Helyesnek tartom az SZMSZ-nek külön ezt a dolgot így szabályozni. Egyébként a minőségi többséget igénylő szavazást elrendelni.

Törőcsik Pál: Igen, érthető a képviselő úr aggodalma.

Kiss László: Marton úr hozzászólásához csatlakoznék. Őneki, ha jól tudom az volt a kicsengése a hozzászólásának, hogy nem feltétlenül szükséges ezt ma feltétlenül eldöntenünk. Teszem ezt azért is, mert 3 különböző határozati javaslat van itt előttünk, amelyek bizonyos mértékig egymásnak ellent mondanak. Nekem az lenne a javaslatom, az előterjesztők a határozati javaslatokat fésüljék össze egy egységes szerkezetbe, még egyszer gondoljuk végig, hogy mit kell itt megcsinálni, mert pl.: a VIA Kanizsa Kft. szerepel az előterjesztésben a térképeken már nem, mivel másképp, máshova akarják elhelyezni, vagy másképp gondolják az elhelyezésüket. Azt hiszem, ezt újra kellene dolgozni egységes szerkezetbe a legújabb változatnak megfelelően és visszatérhetünk erre a témára később.

Törőcsik Pál: Ahogy látom több hozzászólás nincs. Az én véleményem az, hogy ezzel kapcsolatosan azok az információk rendelkezésünkre állnak. Módosító indítványok hangzottak el, a döntéshez megfelelő információink rendelkezésre állnak.

Kelemen Z. Pál: Két ügyrendi javaslat hangzott el. Az enyém volt elsősorban, hogy napoljuk el a kérdést, és most Kiss képviselőtársam is az elnapolását kérte. Kérem, hogy erről szavazzunk.

Törőcsik Pál: Ügyrendi javaslat hangzott el Kiss László képviselőtársam részéről. Aki egyetért azzal, hogy a napirendi pontot elnapoljuk, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 7 szavazattal és 8 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: Kiss László hasonló jellegű javaslatát nem tudom van-e értelme még egyszer feltenni szavazásra ennek értelmében? Folytatjuk a vitát.

Györek László: Most már a felszólalásom gyakorlatilag elavult. Fel akartam hívni a figyelmet, hogy a határozati javaslatok között van olyan pont, amelynek fontos lenne, ha minél gyorsabban meghoznánk. Éppen ezért nem javasoltam volna, de ezek szerint.

Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy az a fajta határozati javaslat, amely önök előtt fekszik az asztalon, világos, áttekinthető, semmiféle ellentmondásokat nem tartalmaz. Felvet bizonyos ellentmondásokat, amelyek korábban megemlíthetők lettek volna olyan értelemben, hogy nem kell itt a) és b) változat formájában beleszólni abba, hogy melyik osztály hová költözzék ebben az épületben, hanem az arra illetékes polgármester és természetesen a jegyző a beköltöztetést a tényleges igényeknek, hiszen azt is meg kell nézni, hogy az osztályok által bejelentett helyfoglalási igények megalapozottak vagy sem elvégeztethesse. Ellenben jelezni szeretném, hogyha ez az épület- helyreállítás nem fejeződik be, akkor azok a költségek, amelyek a költségvetésben elfogadott ingatlanértékesítési tervek vannak, nem realizálhatók. Ez nem egy olyan dolog, amit hétről hétre, hónapról hónapra el lehet napolni, vissza lehet hozni, majdcsak történik valami alapon.

Törőcsik Pál: Mivel több hozzászólás nincs, a vitát lezárom, és szavazni fogunk a határozati javaslatról. Először a módosító indítványokat teszem fel szavazásra az elhangzás sorrendjében. Györek László úr 2. ponthoz tett indítványt, ezt befogadtuk, erről azt hiszem külön szavazni nem kell. A határozati javaslat 3. pontjához Marton István képviselő úr tett kiegészítő javaslatot. Kérem, fogalmazza meg pontosan és erről szavazzunk.

Marton István: A legközelebbi helyett pontosítva az “első féléves tájékoztató tárgyalásakor esedékes” vezesse át.

Törőcsik Pál: Azt hiszem, ha befogadjuk a javaslatot, akkor nem szükséges erről szavazni. Egyetértünk, akkor ez is bele fog kerülni a határozati javaslatba befogadással. Most sorrendben szavazni fogunk.

Aki egyetért a határozati javaslat 1. pontjával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Aki egyetért a határozati javaslat 2. pontjával és Györek László kiegészítésével, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Aki egyetért a határozati javaslat 3. pontjával és a Marton István által tett kiegészítéssel, kérem szavazzon.

A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

158/1999. (V.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a Deák tér 5. sz. és az Erzsébet tér 21. sz. ingatlanok értékesítését célzó költöztetéssel a polgármestert bízza meg.
    2. Az informatikai hálózat kiépítését a következő megoldással támogatja:

3.) A szervezeti egységek elhelyezéséhez szükséges pótelőirányzatot, 15.700 eFt-ot a 114/1999. sz. közgyűlési határozat 4. pontja szerinti beruházási okmány módosításból származó 34.360 eFt önkormányzati megtakarításból biztosítja.

Utasítja a polgármestert, hogy a fenti előirányzat biztosítását a költségvetési rendelet első féléves tájékoztató tárgyalásakor esedékes módosításakor a költségvetésbe vezesse át.

Határidő: 1999. november 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Röst János: Arra szeretném kérni alpolgármester urat, hogy kérjen ebben állásfoglalást a Közigazgatási Hivataltól, ugyanis véleményem szerint a költségvetés az egységes szerkezet ilyen értelemben egyetlen jellemét nem lehet módosítani minősített többség nélkül. Nem lehet kiemelni, áttenni és nem lehet ….szerint módosítani.

Tarnóczky Attila: Csodálkozom kedves képviselőtársaim. 9 éven keresztül a kutyának nem jutott eszébe állásfoglalást kérni, SZMSZ-be belerakatni, most egyszerre kiderül, hogy mindenféle határozatnál költségvetést módosítunk. Igazuk van, de még egyszer mondom bármit ír a Közigazgatási Hivatal vezető, hogy SZMSZ-t kell módosítani minősített többséggel megint csak természetesen. Így működik a dolog, mert ettől lesz a kérdés SZMSZ-szel szabályozva.

Cserti Tibor: Határozottan továbbra is azt állítanám, hogy minden egyes kérdés az elmúlt időszakban is minősített többséggel járt. Nem tudom elképzelni, hogy ne legyen egy ilyen fontosságú kérdésben valamilyen egység a tisztelt képviselők között. Ezért javaslatomnak a lényege az lenne a 3. pontra visszatérve, szíveskedjék új szavazást elrendelni és tekintettel arra, hogy a képviselők egy részét tartalmi és formai szempontból zavarja a megjelölt javaslat, e helyett javaslom, hogy ebbe az esetbe a korábbi téma tartalmi tisztázásáig hitelfelvételt megjelölni forrásoldalon. Elvileg bővíthetünk, nyilvánvaló. Ez jogilag is mindenféleképpen helyt álló lenne.

Dr. Tuboly Marianna: Összefoglalnám a vitát. Arra tettem javaslatot, hogy indokolt lenne minősített többséggel szavazni róla, merthogy költségvetést érint. Annak ellenére, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat nem így rendelkezik, és ilyen módon meg kell, hogy jegyezzem Cserti úrnak, hogy a Közigazgatási Hivatal mindezidáig ezek szerint 9 év távlatában ezt nem tette szóvá és nem kifogásolta. Ez állítólag nem egyértelmű. A visszaemlékezések alapján nem 100%-kos, talán így össze lehetne foglalni. A vitában ez is kikristályosodott, hogy az SZMSZ-ben a minősített többségnek akkor lenne indokoltsága, hogyha pótlólagos forrás igénybevételére utalna a határozati javaslat. Szeretném megjegyezni, hogy a jelenlegi az nem igényel pótlólagos forrást, mert benne van a jelenlegi költségvetésben. Viszont amit most Cserti úr legújabb felvetése valóban pótlólagos forrást igényelne, hiszen hitel. Azért tettem korábban javaslatot, hogy az ügyrendivel lehetett volna ebben állást foglalni. Míg nem oldottam meg a vitát, azt hiszem tovább kell lépnünk.

Törőcsik Pál: Mivel ez SZMSZ módosítást igényel, és ehhez egy ilyen folytatólagos közgyűlés keretén belül nem alkalmas, hogy ebbe állást foglaljunk, későbbiek során módosítási javaslattal fogunk élni az SZMSZ felé ez ügyben, és mindenképpen megnyugtatóan tisztázódik a helyzet. Visszatérve képviselőtársam aggodalmára, véleményem szerint minden olyan lényeges információ elhangzott és nem hiszem, hogy megtévesztésben részesültek a képviselők, hanem a döntésüket korrekt módon meghozták, a vitát lezártuk, a szavazást megtartottuk.

Dr. Baranyi Enikő: Nem tudom jól értettem-e, feltételezem, hogy nem alpolgármester úr akar ennek a kezdeményezőjének lenni, ennek meg van a maga útja, módja. De hát miért kellene most az SZMSZ-t módosítani?

Törőcsik Pál: Az előbb elhangzott egy bizonyos idővel ezelőtt, hogy jelen pillanatban az SZMSZ szerint nem szükséges minősített többség a döntéshez. Ahhoz, hogy minősített többséggel szavazzunk, azért az SZMSZ-t módosítanunk kell, és ezt az SZMSZ módosítását nem akartuk a jelenlegi közgyűlésen lefolytatni. Ezért mondtam, hogy erre majd sor kerül, ha az SZMSZ-ben módosítani akarunk, de ezt jelen közgyűlés keretein belül nem tartom indokoltnak, és nem tartom jónak. Ezért a napirendi pontot és annak vitáját lezártnak tekintem, és áttérünk a következő napirendi pontunkra.

 

 

 

27.) Előterjesztés a Petőfi u. 5. szám alatti épület irodaház funkcióban történő hasznosításáról (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Törőcsik Pál: Önök előtt az előterjesztés. Az előterjesztő nevében szintén egy változást kívánok bejelenteni. A határozati javaslat, amit önök megkaptak, két változatot tartalmaz. Az első változatot visszavonom, és önök előtt van egy határozati javaslat, ami tulajdonképpen nem új, csak átfogalmazza az eredeti kettes változatot és sok mindent egyértelműbbé tesz. Tartalmilag nem tér el attól. A vitát megnyitom, kérem hozzászólásaikat.

Kelemen Z. Pál: Megint ugyanaz az eset fordul elő. Van egy előterjesztőnk, az eredetiben, akit úgy hívnak, hogy Tüttő István, és van ehhez egy képest egy visszavont. Én azt hiszem, hogy Tüttő István vonhatja vissza a határozati javaslatát. Ön azt mondta, hogy visszavonja. Második határozati javaslat Törőcsik Pál ellenjegyzésével. Tekintsük a másodikat módosító indítványnak?

Tarnóczky Attila: Hála Isten képviselő úr ezt a másodikat nem az én T betűm jelzi, úgyhogy elmondhatom a véleményem, hogy miről szól ez a vita. Arról szól ez a vita kedves képviselő úr, hogy Törőcsik Pál alpolgármester ebben az esetben előterjesztő. Véleményem szerint a polgármester az előterjesztő, és ebben az esetben távolléte miatt az alpolgármester teljes jogkörben helyettesítő természetesen előterjesztő Törőcsik Pál. Úgyhogy van joga a 76.§ szerint megváltoztatni, értelmesebbé tenni a határozati javaslatot, kiegészíteni azt, hogy ne maradjanak benne gikszerek. Tessék már elhinni nekem, - bár nem biztos, hogy el tetszik hinni , - hogy polgármester úrnak sem lenne ellenére a beterjesztett határozati javaslat. Nem arról van szó, hogy a háta mögött az ő elképzelésével ellentétes dolgokat akarunk önökkel elfogadtatni.

Dr. Fodor Csaba: Lehet, hogy én nem olvasom kellőképpen alapossággal az előterjesztéseket, de téves az alpolgármester úr megjegyzése, hogy tartalmában nem új, de igenis új ez. Ha az 5. pontot megnézzük, az új előterjesztésnek, én azt nem találtam a korábbi se egyes, se kettesben, ami arról szól, hogy a nagytermet az ott elhelyezkedő pártok ingyen használhatják térítés nélkül, de ki nem sajátíthatják. Tömören, velősen ez a lényege. Én meg azt gondolom, hogy ez teljesen új, ezt ebben a formában a Gazdasági Bizottság nem tárgyalta és erről szó sem volt. Én azt gondolom, hogy az új határozati javaslatot el tudom fogadni az 5. pont nélkül az újat, de az 5. pont nélkül, mert ez viszont elég alaposan módosítja a korábbi beterjesztést.

Törőcsik Pál: Igen, valóban ez az egy nem szerepelt az előző verzióban, viszont nem csak pártokról van szó, hanem az épület bérleti jogviszonyban álló valamennyi bérlő számára, tehát nem csak pártok és egyéb szervezetek, hanem az épület valamennyi használójának ez a lehetőség biztosítva lenne. Véleményünk szerint nagyon sok olyan rendezvény van, amit megfelelő nagyságú terem híján nem lehet megfelelő körülmények között lebonyolítani. Maradna tulajdonképpen ez a terem továbbra is önkormányzati tulajdonban, ez arról szólna, hogy nem adnánk ki bérbe, tehát semmiféle más dologról nem szól, csak egy ilyen közös hasznosítási lehetőségről, úgyhogy ez a dolognak a lényege.

Dr. Fodor Csaba: Tudvalevő, és a Gazdasági Bizottságon többször tárgyaltuk ezt a kérdést, és mindig az merült fel, hogy nincs kellő anyagi forrás az önkormányzatnak arra, hogy ezt az épületet megfelelő módon rendbe rakja, karban tartsa az épület-gépészeti munkáit el tudja végeztetni. Most én kérdezem, ha a nagytermet valaki használja, annak bizonyos, ha nem is bérleti díj, de azért valamifajta működési költségek, rezsiköltségek felmerülnek, és én azt gondolom, hogy akik ott bérleti díjat fizetnek, azok megfizetik az ott meghatározott összegben a saját maguk által kizárólagosan használt ingatlanrészek irodáknak a bérleti díját és megfizetik a hozzá tapadó rezsiköltséget. Én azt kérem, én az 5. pontot abban az esetben fogom tudni elfogadni, amennyiben bevesszük, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság dönti el. Használni lehet természetesen, de eldönti, hogy ennek mennyi a per órás használati díja, ami lehet, hogy kedvezőbb lesz, mint a bérleti díj, de hogy meg kell, hogy haladja a rezsiköltségeket, azt hiszem, hogy mindannyiunk számára evidencia.

Törőcsik Pál: Mielőtt Tarnóczky úrnak megadnám a szót, itt az előterjesztésben egyértelműen kiderül, hogy a Gazdasági Bizottság kapja meg azt a kompetenciát, én azt hiszem, hogy ennek különösebb akadálya nincs, de itt az előterjesztését a határozati javaslatban ezek itt egyértelműen szerepelnek.

Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, az igénye jogos, hogy a Gazdasági Bizottság az evidenciákat megállapíthassa. Erre lesz is alkalma bőven, mert azért jelzem, hogy itt olyan szervezet, hogy pl. pedagógus nyugdíjas klub jelentkezett azzal az igénnyel, hogy hetente egyszer összejöhessenek foglalkozást tartani, amelyektől nagy pénzt leakasztani sajnos nem lehet, vagy azt lehet mondani, hogy ilyen termet nem tudunk biztosítani, vagy hozzájárulni a tényhez, hogy ettől a társaságtól, pl. sok bevételre nem számíthatunk.

A másik dolog amit megjegyeznék. A Gazdasági Bizottság igényeivel az előterjesztés új változata szerintem összhangban áll. Az eredeti változatnak meg volt az a hibája elnök úr, ami sajnos a mi figyelmünket is elkerülte, de a Gazdasági Bizottságét is, hogy miközben arról nyilatkozunk, hogy az egész épületet hasznosításra kijelöljük, megjelöljük, hogy az első és második emeleten a gazdasági társaságok, magánszemélyek, harmadik, negyedik emeleten a társadalmi szervezetek és pártok, de hogy a földszinten mi történik, arról szó sincs az eredeti előterjesztésben, és ezt a riátust ugye pótolja az a fajta elképzelés a földszinten ott van az orvosi rendelő – növekvő helyigénnyel egyébként- és van ez a nagyterem, amit nem biztos, hogy az épület működtetése szempontjából oda kéne adni valakinek. Hogy hogyan működtetjük, az egy jogos felvetés, de valahogy hozzátartozna ez az irodaházhoz egy nagyterem, ahol bejuthatnának az ott működők valamiféle rendezvényigénnyel.

Dr. Baranyi Enikő: Megdöbbentő számomra, mert egyrészt egy látszólagos aggódást érzek, hogy a költségbevétel és ne a források bővüljenek. Nekem az az érzésem, hogy ennek a nagyteremnek a bérleti díjával kapcsolatos hercehurca nem igazán a frappáns és rugalmas közgyűlés levezetést támogatja, hanem inkább egy ilyen oda-vissza játéknak a része. Fodor úr helyében inkább annyit tettem volna meg, és – ne haragudjon, hogy ezt így mondom – hogy az 5. határozati ponttal kapcsolatban ilyen és ilyen módosítást kérek, maradjunk térítésmentesen, hanem későbbiekben a Gazdasági Bizottság ha kompetenciába utalják, a méltányosan elszámolható térítési díj megállapítását. Kérem, azóta már azt hiszem, hogy egy következő napirendi pontnál járhatnánk, mert tudtunk volna már szavazni. Úgyhogy most odaadom a szót, és tessék akkor folytatni.

Dr. Fodor Csaba: Azt gondolom a dologról, azért voltam kénytelen szólni többször is vagyok kénytelen, mert helytelen volt a napirend felvezetése. Igenis tartalmában módosul az eredeti előterjesztés egyszerre. Ezt alpolgármester úr, levezető elnök közölte, tehát ez helytelen volt, ezt meg kell jegyeznem azt gondolom. Felhívva azon képviselőtársaim figyelmét, akiknek elkerülte volna.

A “használó szervezetek” kifejezésben szíveskedjenek az eredeti előterjesztést megnézni, hogy hány gazdálkodó szervezet van ebben az építményben. Én azt gondolom, és nem a pedagógus alapszervezet, vagy nyugdíjas alapszervezetet érinti a dolog, de mondjuk azt nem szeretném, hogyha a gazdálkodó szervezetek is ezt ott térítésmentesen használhatnák. Nem iszonyú bevételt szeretnék ebből remélni, hanem azt remélem, hogy azok a költségek megtérülnek, amik a nagyterem használatával merülnek fel. Nem lesz mindig nyár, és nem lesz mindig este 9-kor és ½ 10-kor is világos, hanem lesz tél is. Ebben részt vesznek pártok is, és én azt gondolom, hogy nem feltétlenül kellene támogatni a pártokat arra, hogy ilyen nagytermet nagygyűlések helyéül bármikor, térítés nélkül használjanak. Azt hiszem, hogy a korrektség az, hogy a Gazdasági Bizottsághoz kellene telepíteni ismételten ezt a jogosítványt, és a Gazdasági Bizottság megmondaná, hogy pl. a szakszervezet térítésmentesen használhatja, hogy a pártok a rezsiköltségért használhatják, vagy a gazdálkodó szervezetek rezsiköltség és x Ft/m2. Ezt a Gazdasági Bizottság hadd mondja meg, és erre szólt a módosító indítványom, melyet továbbra is fenntartok.

Törőcsik Pál: Fodor Csaba képviselőtársam nyitott kapukat dönget, hiszen a határozati javaslatban egyértelmű, hogy a Gazdasági Bizottság kompetenciája lesz ennek megállapítása.

Röst János: Segítek, a 3. pontban van egyébként ez bent. Pont ehhez kívánok hozzászólni. Aggályosnak tartom, hogyha egy Gazdasági Bizottság dönt el politikai kérdéseket, mert végül is ez az lesz.

A második mondandóm pedig, hogy a mondat mindenképpen kettéválásra ítéltetett, ugyanis a 3. pont úgy szól: A Közgyűlés a társadalmi szervezetek, pártok által fizetendő bérleti díj, valamint 2000-től a rezsiköltség meghatározására felkéri a Gazdásági és Városüzemeltetési Bizottságot. Ebből nem derül ki, hogy a pártok részére határozza meg a rezsiköltséget, vagy pedig a gazdálkodó szervezetek részére is meghatározza. Vagy kérném pontosítani egyrészt, és kettévenni külön pontként, másrészt viszont nem javasolnám, hogy a Gazdasági Bizottság pártok és szakszervezetek részére döntsön. Jöjjön be közgyűlés elé rezsiköltségképpen, mert ne történjen meg az, hogy ott érdekek, pártok valamilyen szinten maguknak megszavaznak ingyenes használatot. Ezt nem szeretném. Mindenképpen a közgyűlés elé tartozik, és a nyilvánosságra tartozik.

Cserti Tibor: A Fodor úr által indokoltakkal alapvetően egyetértek. Nem a politika jellege miatt, hanem azzal, hogy valójában tényleg úgy tartom, jelentkezzünk be az 5. pont megfogalmazásával. Külön kihangsúlyozom, semmi kifogásom a pártok törvényes működése ellen, és nyilvánvaló, hogy valahol kell működni nekik akár nagyrendezvényeken, akár kisebb rendezvények esetében. Ugyanez vonatkozik a társadalmi szervezetekre is. Abban nem vagyok teljesen biztos, hogy ilyen nagyterem használata fontos a pedagógus társadalomnak minden egyes esetben, ilyen nagyságrendben van szüksége. Tökéletesen hiányzik számomra a működtető szervezet. Ennek a hiánya végigmegy az egész anyagon. El nem tudom képzelni, a korábbi időszakban jól tudjuk, hogy hogyan működött. Intézmények csatoltan gyakorlatilag portása egy konkrét funkcióra volt használatos. Ma a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodási osztályának szervezeti rendszerébe telepítve, ami az átmeneti időszakban egy szükséges rossz volt, ha úgy tetszik. A működtető szervezet hiánya viszont a későbbiek során hogyan képzelhető el? Mindenkinek kulcsot adunk? Ha mindenkinek, akkor azt jelenti, hogy bárki átjáróház nyilvánvaló. Elvileg a bérlők számára jogos, valahogy be kell közlekedni. Nyilvánvaló, valakinek koordinálni kell, bármilyen szituációban is a nagyterem használatát, annak összes kiegészítő egységeivel együtt. Tessék mondani ki fogja ezt? Megint a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodási szervezete? Nem hiszem, hogy tökéletes lesz. Éppen ezért a Városgondnokság szerepe, meg egy olyan további kiegészítő javaslatsor kapcsolódik hozzá, vagy kapcsolódhat hozzá, amit én az előterjesztésben nem látok kiolvasni.

A 3. pont nyilvánvalóan nem terjed ki a gazdálkodó szervezetekre. Azzal a 2. pont foglalkozik. Nem tartom szerencsésnek minden esetben, hogy bizottsági szintre telepíteni a bérleti díjakat és a funkciós használat koordinálását és engedélyezését. Alapvetően jó szándékú előterjesztésnek tartom és minél előbb döntést a témában, de pontosításra is javaslom mindenféleképpen.

Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy a Cserti képviselő úr által felvetett problémára legalábbis részben választ ad a mostani 4. pont, amely az IKI kezelésébe adja az intézményt. Természetesen igaza van képviselő úrnak, kell egy gondnok, gondoskodni kell a takarításról, fűtésről, gondoskodni kell a vagyonbiztonságról. Tudomásom szerint nemrég törtek be az épületbe, végigjárva az irodákat és meg is kaptam a felkérést, hogy közöljem, hogy azóta az ott működő szervezetek őrséget tartanak fenn, hogy a betörő ezzel tisztába legyen, hogyha újra akar próbálkozni. Ezeket a kérdéseket meg kell oldani. Az előterjesztésnek épp az a lényege, hogy az IKI keretében ez megoldható.

Marton István: Figyelve képviselőtársaim vitáját nekem az a javaslatom, hogy az 1. és 2. pontot érdemi vita nem volt, tehát azt nyugodtan lehet hagyni. A 4. pont rukkoljon elő 3.-nak, az 5. pontból legyen a 4. úgy, hogy “a közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a földszinti nagytermet az épületet használó szervezetek tevékenységükhöz kapcsolódó rendezvények céljára használhassák”. Az 5. pont legyen a 3. azzal az apró kiegészítéssel, hogy a közgyűlés a társadalmi szervezetek, pártok által fizetendő bérleti és eseti használati díj, valamint 2000-től a rezsiköltség meghatározására a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot bízza meg. Azt hiszem, hogy ebben minden benne van.

Röst János: A 3. pontot a következőképpen módosítanám. A közgyűlés a gazdasági szervezetek és magánszemélyek által fizetendő bérleti díj, valamint …ami korábban bent volt, az maradjon bent a társadalmi szervezetek és pártok helyett. Nincsen bent a 2000-től a 99-ben bent van, azt követően pedig nincsen bent. A pártok viszont ne kerüljenek be a hatáskörébe Gazdasági Bizottságnak, a közgyűlés hatásköre maradjon azt javaslom mindenképpen.

Törőcsik Pál: Ez egy módosító indítvány volt Röst János úr által.

Tarnóczky Attila: Kedves képviselő urak, kedves párttagok. Hogyha önök azt akarják javasolni, hogy abba a házba párt ne kerüljön be, legyenek szívesek indítványozni. Szavazzunk róla. Közlöm önökkel, hogy a pártok jól érzik magukat ott, ahol most vannak. Ingyen laknak önkormányzati helyiségekben. Ehhez tessenek a próbálkozásokat viszonyítani, amit itt szánni akarnak a pártoknak. Lehet azt mondani, hogy a pártok ezt fizetnek, azt fizetnek, akkor marad minden a régiben. A pártok lakáshoz nem fognak élni, a pártok irodákban fognak élni, amelyek úgyis maradnak természetesen. Ez persze nem érint minden pártot, mert van olyan párt, ami ugye örökölt tisztességes apanázst az elmúlt évtizedekből. Más pártok viszont úgy vannak, ahogy vannak.

Marton István: Úgy gondolom, hogy teljesen fölösleges akármilyen pártos irányba elmozdulni, mert ezek a pártok jelen vannak az illetékes szakbizottságban is, és ott szórakoztassák el egymást, és ne itt bennünket, meg a nézőket. Kérem a szavazást.

Törőcsik Pál: Több hozzászólás nincs, a vitát lezárom és szavazni fogunk az előterjesztett határozati javaslatról. Először a módosító indítványokat teszem fel szavazásra. Tekintettel arra, hogy az 5. pontjához több módosító indítvány is érkezett egyrészt a Fodor Csaba képviselő úr részéről, másrészt Marton képviselő úr részéről. Kérem pontosítsuk akkor a módosítás szövegét.

Dr. Fodor Csaba: Nem pontosítok, mert a Marton képviselő úr utóbb elmondott indítványa bent van. Nincs értelme a módosító indítványomnak.

Törőcsik Pál: Kérném, hogy Marton képviselőtársam pontosítsa a módosító javaslatát, mielőtt szavaznánk.

Marton István: Csak azt tudom szó szerint elmondani, amit az előbb. A határozati javaslat 1. pontjához semmi, a 2. pontjához semmi. A 4.-ből lesz a 3. és semmi kommentár. Az 5.-ből lesz a 4. úgy, hogy “ a közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a földszinti nagytermet az épületet használó szervezetek tevékenységükhöz kapcsolódó rendezvények céljára használhassák. Majd a szavazáskor eldől, hogy az azt követő módosítások mit kapnak. Ez a pont három szóval módosul: “a pártok által fizetendő bérleti és eseti használati díj”. Ebbe benne van minden, nem szintenként jelöljük meg, hanem kulturálisan befed mindent.

Tehát bérleti, és eseti használati díj. Mert az eseti használat értelemszerűen csak a földszinten merül föl, de ezt majd részletezhetjük annak, aki gépelte.

Törőcsik Pál: Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a határozati javaslat 1. pontját.

 

Törőcsik Pál: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.

 

Dr. Baranyi Enikő: Azt gondolom, hogy most ezen kellene végigmenni, és hogy most lesz akkor a 4. napirendi pontból a 3. Hogyha a Marton féle javaslatot végig megszavaztuk, elnézést kérek Röst képviselőtárstól, de lehet, hogy már az ő javaslatára a szavazat már csak formálissá válik, ha ez megkapja a megfelelő többséget.

Röst János: Kérném az SZMSZ szerint szavaztasson alpolgármester úr, az elhangzás sorrendjében.

Törőcsik Pál: Időrendi sorrendben először a Röst János módosító indítványa volt.

Kelemen Z. Pál: A legutolsó SZMSZ-ünk a módosító indítványokat az elhangzásuk sorrendjében kell megszavazni, tehát nem a legutolsót, hanem egy esetet kivéve, ha a logikai sorrend másképp kívánja. Ezt tessék eldönteni levezető elnökként, úgy fogunk szavazni.

Törőcsik Pál: A logikai sorrend azt kívánja, hogy a Marton képviselő indítványát szavazzuk folyamatosan.

A 4. határozati pont helyet cserél a 3.-kal és változatlanul marad. Aki ezzel egyetért, szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Az 5. határozati pont kerül a 4. helyére a Marton István által elmondottak szerint.

 

A közgyűlés 18 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: A régebbi 3. legyen az 5, figyelemmel a kiegészítésekre.

Törőcsik Pál: Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

159/1999. (V.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. kijelöli irodaházként történő hasznosításra a Nagykanizsa, Petőfi u. 5. szám alatti épület I-IV. emeletét. A helyiségeket Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata megtekintett, felújítás nélküli állapotban, iroda funkcióban bérbe adja 2002. december 31-ig a következők szerint:

    1. egyetért azzal, hogy a gazdasági társaságok és magánszemélyek számára 550 Ft/m2/hó + ÁFA bérleti díj legyen meghatározva úgy, hogy a bérlet ellenértéke évente az infláció mértékével emelkedjen. A rezsiköltséget 1999. évre 300 Ft/m2/hó + ÁFA összegben határozza meg.

3.) 1999. július 1-től az épület kezelői jogát Nagykanizsa Megyei Jogú Város Ingatlankezelési Intézményének átadja azzal, hogy a kezelő a villamos energia leválasztását a tanműhelyről 1999. szeptember 1-ig, a vizesblokkok kialakítását, felújítását 2000. szeptember 30-ig oldja meg.

4.) hozzájárul ahhoz, hogy a földszinti nagytermet az épületet használó szervezetek tevékenységéhez kapcsolódó rendezvények céljára használhassák, ez azonban kizárólagos használatra egyetlen szervezetet sem jogosít fel.

5.) A társadalmi szervezetek, pártok által fizetendő bérleti és eseti használati díj, valamint 2000-től a rezsiköltség meghatározására a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot bízza meg.

Határidő: 1999. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

28.) Előterjesztés a Jessberger Kft. ingatlanvásárlási kérelméről (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Törőcsik Pál: Kérdezem van-e valakinek hozzászólása. Amint látom, hozzászólás nincs, a határozati javaslatot szavazásra teszem fel. A határozati javaslat 3 pontjáról egybe szavazunk.

Röst János: A következő kérdést szeretném feltenni, hogy a rendezési terv rendbe van-e ennél az értékesítésnél.

Kálócziné Éberling Márta: A következő közgyűlés elé fog bejönni önök elé a Thúry laktanya és környéke szabályozási programtervének elfogadása. A rendezési terve még nincsen meg az ingatlannak. Vevő is tud róla, várhatóan az ősszel fogja a közgyűlés ezt elfogadni. Azért szerepelt az előterjesztésben az, hogy mivel a rendezési terv nincsen meg és nem lehet telekalakítást csinálni, ezért csak adásvételi előszerződést tudnánk a vevővel kötni. Ő ezeket a részleteket ismeri, és ilyen feltételekkel írásban nyilatkozott, hogy elfogadja a vételárat és az értékesítést.

Törőcsik Pál: Aki a határozati javaslat mindhárom pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a határozati javaslatot és a következő határozatot hozza:

 

160/1999. (V.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. egyetért azzal, hogy a nagykanizsai 3110/1 hrsz-ú, 5 ha 3829 m2 területű ingatlanból kb. 6000 m2 –t a JESS-IMMO Kft. 6000 Ft/m2 áron megvásárolhasson.
    2. a földterületen lévő épületeket vevőnek kell elbontania, az azzal kapcsolatos hatósági engedélyek beszerzése vevő feladata és költsége.
    3. felhatalmazza a polgármestert, hogy a Thúry Laktanyára vonatkozó programterv közgyűlési jóváhagyása után az adásvételi előszerződést aláírja.

Határidő: 1999. június 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

29.) Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye Alapító Okiratának módosítására (ír.)

Előadó: Kámán László intézményvezető

 

Törőcsik Pál: Kérdezem van-e valakinek ezzel kapcsolatban észrevétele.

Tarnóczky Attila: Javasolnám, hogy a határozati javaslat egészüljön ki azzal, de egyébként ez a többire is vonatkozik, hogy a melléklet szerint fogadjuk el az új alapító okiratot.

Törőcsik Pál: Tarnóczky képviselőtársunk kiegészítő javaslatával együtt teszem fel szavazásra a kérdést.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

161/1999. (V.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ingatlankezelési Intézmény Alapító Okiratának módosítását a melléklet szerint elfogadja és felhatalmazza a polgármestert a Módosított Alapító Okirat aláírására.

Határidő: 1999. május 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

Kámán László intézményvezető

 

30.) Javaslat az Általános Iskola Kiskanizsa, a Rozgonyi úti Általános Iskola és a Petőfi-Vécsey Általános Iskola Alapító Okiratának módosítására (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

Törőcsik Pál: Ahogy az előbb Tarnóczky képviselőtársam kiegészítésként elmondta, az 1.- 3. melléklet szerint. Kérem van-e valakinek hozzászólása, kérdése? Nincs, akkor szavazásra teszem fel a kérdést.

Aki a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

162/1999. (V.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Általános Iskola Kiskanizsa, a Rozgonyi úti Általános Iskola és a Petőfi-Vécsey Általános Iskola Alapító Okiratának módosítását az 1-3. sz. melléklet szerint elfogadja.

Felhatalmazza a polgármestert az alapító okiratok módosításának aláírására.

Határidő: 1999. június 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

31.) Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ, a Városi Könyvtár és a HUMÁN GESZ Alapító Okiratának módosítására (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Törőcsik Pál: Kérdezem van-e valakinek kérdése, észrevétele? Aki a határozati javaslattal, kiegészítve a mellékletekkel egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

163/1999. (V.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hevesi Sándor Művelődési Központ, a Városi Könyvtár és a HUMÁN GESZ alapító okiratának módosítását a mellékletek szerint elfogadja.

Felhatalmazza a polgármestert az alapító okiratok módosításának aláírására.

Határidő: 1999. június 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

32.) Beszámoló a középiskolai beiskolázásról és a szakképzési évfolyamok indításáról (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

Törőcsik Pál: Kérdezem Balogh László bizottsági elnök urat, hogy kíván-e kiegészítést tenni?

Balogh László: A beszámolót az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság megtárgyalta. Röviden szeretném a lényegét felemlegetni. Az 1999/2000. tanévi középiskolai beiskolázás még az előző oktatási tárca új rendelete szerint bonyolódott. El kell ismerni, hogy sajnos kaotikus viszonyok teremtődtek így. Mert csak a beiratkozásnál zárul le véglegesen a felvételi eljárás, ami június vége felé várható. A jövő évben változások lesznek, melyek remélhetőleg jó irányba vezetnek. A 9. évfolyamba felvételt nyert tanulók száma Nagykanizsán 1085 fő, ennek megfelelően 33 osztály indulna a 9. évfolyamon.

Az érettségire épülő szakképzésről röviden. Az idei évben érettségiző 638 tanuló alapján figyelembe véve, hogy kb. a fele jelentkezik szakképzésre, 15 érettségire épülő szakképzési csoport meghirdetését javasoljuk. A tájékoztatót az OKSB egyhangúlag elfogadta, mert a jelentés egyértelmű. Kérem a határozati javaslatok támogatását, melynek lényege az, hogy a beszámolót elfogadjuk. A 2. pontban az OKSB dolgozza ki a szempontjait a 2000 és 2001. tanévre a középiskolai felvételekre. A 3. pontban az érettségire épülő szakképző osztályok számának meghatározásakor ez lényeges. 24 fős átlaglétszámot veszünk alapul. Kérem támogassák a határozati javaslatot.

Gyalókai Zoltán: A 3. oldalon felolvasnám, hogy mi van a szövegbe leírva. A más megyékből jelentkezők mely esetekben és milyen mértékben részesüljenek előnyben a Nagykanizsa és vonzáskörzete tanulói előtt. Ezt nem egészen értem, szeretném, ha valaki megmagyarázná.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Szeretnék először is kérni egy módosítást, amit azóta jelzett az intézmény. A Széchenyi István Szakmunkásképző és Szakközépiskola faipari technikus fél csoport indításának pillanatnyilag nem látja lehetőségét. Tudni kell, hogy az idei évben egyetlen kimenő osztályuk sincs ebben a szakmában, tehát mind más iskolákból történő beiskolázással tudnának a feltételeit megteremteni. Meg van hirdetve a csoport, amennyiben lesz rá jelentkező, a döntést úgyis csak augusztusban tudják önök meghozni, tehát igazából elviekben most pillanatnyilag nem nagyon jelent plusz döntési igényt, de ezt tájékoztatásképpen szerettem volna elmondani.

A beiskolázási felvételi szempontsort szeretném most pontosítani, mert ez úgyis visszakerül a közgyűlés elé. Kizárólag ajánlás lehet, hiszen törvény nem ad lehetőséget az önkormányzati testületnek, a beiratkozás beavatkozására az intézmény vezetője dönt a tanuló felvételéről. Nyilván ezen ajánlás tartalmazhatja azt, amit a képviselő úr felvetett, hogy amint látják az adatokból 77 más megyéből való jelentkezés van. Azt a jogot természetesen törvényileg kötelezettsége van a városnak biztosítani, hogy nagykanizsai 14 éves tanulóknak a beiskolázása garantált legyen, azaz 16 éves korig tart a tankötelezettség, erről az adott önkormányzat köteles gondoskodni. Az idén előállhatott volna az a helyzet, hogy – és van is 12 olyan tanulónk, aki nagykanizsai illetőségű, de nem nyert felvételt egyetlen iskolánkba sem- de van 77 más megyéből felvett tanuló. Ehhez azt is pontosítanom kell, hogy a középiskoláztatás megyei kötelezettség. Azt gondolom, hogy jogos, hogy ebben a szempontsorban egyik ajánlás az legyen, hogy a nagykanizsai tanulóknak egy bizonyos fokig előnyt kell élvezni, hisz őt kötelező nekünk felvenni.

Gyalókai Zoltán: A más megyéből jelentkezőknek milyen esetben …(mikrofon nélkül elismétli újra a mondatot)

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Ennek is megvan a magyarázata. Van olyan iskolánk, amelyik országos beiskolázású. Pl. az olajos ágnak a beiskolázása országos. Hogy milyen feltételek mellett kívánja előnyben részesíteni, ez majd az ajánlásból kiderül. Egyetlen egyet tudok pontosan mondani, hogy az önkormányzatnak kötelessége 16 éves korig a nagykanizsai tanulóknak biztosítani az iskoláztatást és természetesnek tartjuk, hogy a vonzáskörzetben (tehát a kistérségnek nevezett vonzáskörzetben) ugyanez a lehetőségnek kell, hogy legyen. A más megyét azért nem lehet kizárni, hiszen Somogy megye a csurgói körzetig világos, hogy azok a szülők hátrányos helyzetbe kerülnének, hogyha nem iskoláznánk be. Az előny megfogalmazása természetes, hogy majd az ajánlásoknál ki fog derülni. De csak ennek figyelembe vételével lehet bármilyen előnyt megfogalmazni, hogyha ezt a kötelezettségünket teljesítettük.

Kiss László: Két észrevételem lenne. Egy kérdés, és egy észrevétel. Az egyik egy mondat, hogy a városunkon és a környéken túlról jelentkezettek magas száma majdnem 20% és felveti az egyes iskolák körzeteinek átgondolását. Úgy vélem, hogy ezen nem kellene gondolkodnunk, tekintve, hogy egy város akkor tudja a központi szerepét betölteni, hogyha vonzerővel rendelkezik a környezete számára. Igaz ez az oktatásra és igaz ez a munkavállalásra is. Azt hiszem, hogy ma a munkavállalóknak több mint 20%-ka érkezik vidékről. Nem értem ezt a felvetést.

A másik. Más szakmában, pl. autószerelő szakmában indítható-e az idén évfolyam érettségizettek számára? Ha igen, akkor milyen módon, ha nem, akkor pedig miért nem? Ez a kérdésem.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: A beiskolázási körzet ugyan ahhoz a kategóriához sorolható majd és idézőjelbe van téve egyébként ez a beiskolázási körzet, mert ez nem az a körzet, amiről szó volt az általános iskolában. Csak egy részben, amit az előbb is mondtam. Kell, hogy legyen egy iskola, amelyik a nagykanizsai tanulót be fogja majd írni középiskolában is. A szakmák indításáról szeretném felhívni a testület figyelmét arra, hogy tavaly elfogadásra került minden intézmény pedagógiai programja. A pedagógiai programja az adott iskolának rögzítette, melyik évben, milyen szakmát és milyen formában kívánja indítani. Az iskolák ezen pedagógiai programjuk értelmében hirdetik meg minden évben a képzésüket. Azt hadd tegyem még hozzá, hogy testületi döntés és igazgatói döntés természetesen a következő évi beiskolázás, illetve a szakmák meghirdetése. Nincs akadálya tudomásom szerint az iskola tervezi a vasút illetve a közlekedéshez kapcsolódó két szakmának a hirdetését az érettségizettek számára. Arról kell azonban önöket tájékoztatnom, hogy nagyon kicsi a valószínűsége, hogy nagy számú jelentkezéssel számolhatunk, de ebben döntést önök augusztus végén tudnak hozni. Önöknek kell dönteni, hogy 5 tanuló esetében elindítják-e pl. azt a szakmát. Ha a tanuló ezt választja, nincs kizárva a szakma megszerzése elől, hiszen Zalaegerszeg vagy Keszthely, tehát az együttműködésben a 3 város közül valamelyik biztos, hogy kínálni fogja a felvétel lehetőségét. Tudni kell azt is, hogy az új szakképzési törvény szerint két évig még és ehhez még azt is hadd mondjam, hogy Nagykanizsa egy évvel előbbre hozta látva ezt a problémát, tehát az új típusú képzés bevezetését kettő évig még nincs lehetőség a most bent lévő tanulók esetében az autószerelő szakmára történő képzésre. Ez csak más intézményekből történő odajelentkezésből lehet elvileg.

Törőcsik Pál: Több kérdés nincs, képviselőtársaim elegendő információ birtokába vannak ahhoz, hogy szavazni tudjunk. A határozati javaslat 3 pontját egybe kívánom feltenni szavazásra. Kérdezem van-e aki ragaszkodik a pontonkénti szavazáshoz. Nem látok jelzést, ezért a 3 pontról egybe szavazzunk.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

 

164/1999. (V.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a középiskolai beiskolázásról szóló beszámolót elfogadja.
    2. felhatalmazza az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságot, hogy a törvényi előírások figyelembevételével dolgozzon ki felvételi szempontsort a 2000/2001 tanévi középiskolai felvételekre.
    3. Határidő: 1999. december 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    4. az 1999/2000 tanévben indítandó, érettségire épülő szakképző osztályok számának meghatározásakor 24 fős átlaglétszámot vesz alapul.

Határidő: 1999. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Törőcsik Pál: Folytatólagos közgyűlésünk nyilvános tárgyalásra szánt napirendi pontjainak végére értünk. Képviselőtársaim önök elfogadták Dr. Csákai Iván képviselőtársunk napirendek utáni felszólalását, ezért mielőtt zárt ülést rendelnék el, - ugyanis a következő napirendi pont Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere emlékplakett adományozásáról szól – amit SZMSZ szerint zárt ülésen kell tárgyaljunk, ezért most megadom a szót Dr. Csákai Iván képviselőtársamnak.

Dr. Csákai Iván: Két hétvégén ballagási ünnepséget tartottunk városunkban. Gyerekeink számára ez egy nagy ünnep volt. A ballagás felemelő hangulatát nagyon rontotta a Környezetvédelmi Felügyelőség tevékenysége. Ilyenkor sokan érkeznek autóval az ünnepségre. A felügyelőség munkatársai sok esetben megengedhetetlen hangon tárgyaltak a rokonokkal. Sorban bűntettek meg embereket 2000 Ft-okra. Kérek megfelelő intézkedést az idei évre. Ezen büntetések elengedését kérem, és ezzel összhangban a jövőre nézve a jövő évre szolgáljon tanulságul nekünk is, hogy hozzunk egy olyan rendeletet a ballagás időpontjában a parkolást ingyenessé téve és fölkérve a rendőrséget a ballagás környékén a ballagás időpontjában a zavartalan közlekedés biztosítására.

Törőcsik Pál: Tudjuk azt, hogy minden középiskolai intézménnyel rendelkező város életében minden évben kiemelkedő alkalom a ballagás. Szomorúan hallottam, hogy ilyen atrocitások előfordultak. Ennek értelmében a szükséges információkat meg fogjuk szerezni és tájékoztatni fogjuk a tett intézkedésről.

Mielőtt zárt ülést rendelnék el a következő napirendi pont tárgyalásához, jelezném képviselőtársaimnak, hogy várhatóan soron kívüli közgyűlésre kerülne sor.

A zárt ülés feltételeinek biztosításáig 5 perc szünetet rendelek el.

 

32.) Előterjesztés “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakett adományozására (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntést a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

Törőcsik Pál alpolgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 15.55 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Törőcsik Pál
jegyző
alpolgármester

 

 

1999. május 25. soron kívüli 1.

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. május 25-én (kedd) 16.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.

 

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterem

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9)

 

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál képviselők.

 

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző.

Törőcsik Pál: Köszöntöm kedves képviselőtársaimat és az apparátus megjelent tagjait.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes azt megnyitom.

Soron kívüli közgyűlés összehívására érkezett javaslat a bagolai szeméttelep szerződéseivel kapcsolatban. Ezt a kérdést zárt ülésen tárgyalnánk. Kérem képviselőtársaimat, hogy szavazzunk a soron kívüli közgyűlésről. Ehhez minősített többség kell.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja.

 

Napirendi pontok:

 

  1. Tájékoztató a bagolai szemétteleppel kapcsolatos szerződésekről (szóban)

Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző

Napirenden kívül:

Tájékoztató a PLAZA-val kapcsolatos ügy állásáról (szóban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

1.) Tájékoztató a bagolai szemétteleppel kapcsolatos szerződésekről (szóban)

Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző

 

Törőcsik Pál: A bagolai szeméttelep szerződésekkel kapcsolatosan megkérem jegyző asszonyt, ismertesse ezzel kapcsolatosan az információkat.

Dr. Tuboly Marianna: Mindjárt ki fogják osztani a szerződéseket, lemásoltuk. Azért szükséges a közgyűlésnek a döntése, mert az Ügyrendi Bizottságot összehívtuk fél órával a közgyűlés előtt, de nem volt határozatképes. Dönteni azért tartom szükségesnek minél hamarabb, mert nem egyforma összegben sikerült a hét ingatlan ügyében. Elnézést kérek, zárt ülés elrendelését kérném szépen.

Törőcsik Pál: Aki egyetért azzal, hogy zárt ülésen tárgyaljuk a témát, kérem szavazzon.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és a hozott döntést a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

A Közgyűlés zárt ülésen hozott határozata nem került kihirdetésre.

Napirenden kívül:

Tájékoztató a PLAZA-val kapcsolatos ügy állásáról (szóban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza.

A Közgyűlés a zárt ülésen nem hozott határozatot.

 

Törőcsik Pál alpolgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 16.25 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Törőcsik Pál
jegyző
alpolgármester

 

 

1999. május 25. soron kívüli 2.

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. május 25-én (kedd) 16.35 órakor tartott soron kívüli üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterem

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál képviselők.

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Jakabfy Sándor a Kanizsa Uszoda Kft ügyvezetője, Maros Sándor a Kanizsa TV ügyvezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője.

Törőcsik Pál: Köszöntöm kedves képviselőtársaimat és az apparátus megjelent tagjait.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes azt megnyitom.

Soron kívüli közgyűlés összehívására érkezett javaslat a Kanizsa Uszoda Kft, a Kanizsa TV Kft. és a Kanizsa Újság Kft. 1998. évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadására.

Dr. Fodor Csaba: (Nem mikrofonba mondja, ezért a felszólalás nem teljesen hallható!!!) Én azt gondolom, hogy …- A mérlegek, mindaddig, amíg nem kerülnek az alapító által a közgyűlés által elfogadásra, addig …. becsatolják a cégbírósághoz. A Kanizsa Újságnál fel fog merülni olyan valami, ami miatt, én azt javaslom, hogy maradjunk…

Törőcsik Pál: Egyetlen bejelenteni való lenne a nyílt ülésen, hogyha ezt a gondolatmenetet elfogadjuk, méghozzá zárt ülésen hozott határozat arról, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere emlékplakettet adományoztuk, és akit elfogadtunk. Nem tudom, hogy érdemes-e azért külön nyílt ülést folytatni, - mert nem kötelező közzé tenni – én szerintem a következő közgyűlésen azzal kezdjük a polgármesteri tájékoztatóval.

Először is szavazzunk arról – minősített többség szükséges – hogy soron kívüli közgyűlést tartunk a Kanizsa Uszoda, a Kanizsa TV, és a Kanizsa Újság 98. évi beszámolóját és egyszerűsített éves beszámolóját. Mindhárom napirendről külön kell szavaznunk. Tehát három napirendi pont lenne. Utána, hogy titkos lesz vagy nem, arról külön fogunk szavazni. Kérem, elsőként szavazunk arról, hogy soron kívüli közgyűlésre napirendi pontként felvegyük a Kanizsa Uszoda Szolgáltató Kft. 98. évi beszámolóját. Kérem szavazzunk.

A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Indokként a legfontosabb ok, hogy május 31-ig a mérleget le kell adni, és nem szeretnénk büntetés alá futni, addig pedig közgyűlésünk nem lesz. Ezért szükséges a soron kívüli közgyűlés.

Második napirendi pont Kanizsa TV Kft. ugyanilyen tárgyú előterjesztése lenne. Kérem, erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Harmadik napirendi pontként Kanizsa Újság Kft. 98. évi beszámolója lenne. Kérem, erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Most arról kell szavaznunk, hogy zárt ülés legyen-e. Tekintettel az elhangzottakra, és előzetes megbeszélés alapján fognak kérni zárt ülést is, ezért szavazásra teszem fel a kérdést, hogy zárt ülést tartsunk-e. Szintén egyesével kell a napirendi pontokat megszavazni, hogy melyikről kívánunk zárt ülést, ez az SZMSZ.

Dr. Fodor Csaba: (Nem mikrofonba mondja, ezért a felszólalás nem hallható!!)

Törőcsik Pál: Aki az első elfogadott napirendi pont zárt ülésen történő tárgyalásával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Aki a Kanizsa TV Kft. zárt ülésen történő tárgyalásával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Aki a Kanizsa Újság Kft. zárt ülésen történő tárgyalásával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok:

 

Zárt ülés

 

1.) Beszámoló a Kanizsa Uszoda Szolgáltató Kft. 1998. évi működéséről (írásban)

Előadó: Jakabfy Sándor ügyvezető igazgató

2.) Beszámoló a Kanizsa TV Kft. 1998. évi működéséről (írásban)

Előadó: Maros Sándor ügyvezető igazgató

3.) Beszámoló a Kanizsa Újság Kft. 1998. évi működéséről (írásban)

Előadó: Lukács Ibolya ügyvezető-főszerkesztő

 

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntések mindhárom napirend esetében a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

A Közgyűlés zárt ülésén hozott 167/1999.(V.25.) – 169/1999.(V.25.) számú határozatok kihirdetésére nem került sor.

 

 

Törőcsik Pál alpolgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 17.15 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Törőcsik Pál
jegyző
alpolgármester

 

 

1999. június 15. soros

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1999. június 15-én (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Zoltán Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

 

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Imre Béla, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnár Zoltán irodavezetők, Bodzai Tiborné személyzeti vezető, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella Gyámhivatal vezető, Karmazin József városi főépítész, Dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok, Senkó Zoltán Megyei Tűzoltóparancsnok, Vadas János a nagykanizsai Határőr Igazgatóság képviselője, Jakabfy Sándor a Kanizsa Uszoda Kft ügyvezetője, Koczfán Ferenc, Czoma Péter, Rózsahegyi István pályázók, Dr. Szabó Csaba a Városi Kórház főigazgatója, Papp Péter a Városi Kórház gazdasági igazgatója, Dr. Gáti Zoltán, S. Zlamál Ilona tervező, Farkas Zoltán ügyvezető.

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Molnár László és Nagy Judit a Zala Rádió részéről.

 

Tüttő István: Tisztelettel köszönöm megjelent képviselőtársaimat, vendégeinket, a sajtó képviselőit és a Polgármesteri Hivatal osztályainak, irodáinak vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Először döntenünk kell a mai nap megtárgyalandó pontokról, szeretném jelezni, hogy annak ellenére, hogy huszonkilenc napirendi pont került kiküldésre írásban, két napirendi pont felvételét még be kell, hogy jelentsem. Az indoklást is megteszem. Az egyik Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 11/1999. (III. 25.) számú rendeletével módosított 43/1995. számú a belterületi határvonal megállapítására vonatkozó rendelet módosítására. Ez az a terület, ahol a nagykanizsai vasút villamosítás úgynevezett betápláló állomása készül, és a gyakorlati elindításához szükséges még a terület végső rendezése, azon indokok alapján, hogy a belterületi határvonallal kapcsolatos kérdésben döntenünk kell, és ebben a közgyűlésnek van jogosítványa. Ezt az anyagot nem ma tárgyalnánk meg, csak felvennénk napirendre és így módja lesz a bizottságnak – amennyiben rendelkezésre áll időben megfelelő anyag – akkor a folytatólagos közgyűlésen meg tudjuk tárgyalni és el tudjuk dönteni. Kérdezem Önöktől, hogy elfogadják-e ezt a napirendi pontot. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Előterjesztés a nagykanizsai 1847/44. hrsz-ú ingatlan értékesítéséről. Ezt pedig azért szeretnénk, mert a vásárlási szándékát benyújtó cég, aki a Balatoni úton már a többször meghirdetett területrész megvásárlásában most már úgy tűnik, hogy végleges döntés születhet, illetve vásárlási szándék komoly, minél előbb szeretné megvásárolni a területet, és az építkezést megkezdeni. Ezért kérném, hogy a döntést meghozhassuk a jövő héten. Kérem szavazzunk erről.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezek után kérdezem Önöket, hogy a napirendi pontokkal kapcsolatban van-e hasonló kiegészíteni valójuk illetve azzal kapcsolatos észrevételüket.

Kelemen Z. Pál: Képviselőcsoportunk megtárgyalta a napirendi pontokat és a kérésünket a következőben tolmácsolnám. A 10. számú napirendi pont ma ne kerüljön megtárgyalásra, mert a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem tárgyalta, abszolút hatáskörébe tartozó kérdés. Ennek alapján javaslom, hogy a folytatólagos közgyűlés napirendjére vetessék fel illetve tolódjon el jövő hétre – valószínű, hogy folytatólagos közgyűlés lesz – amennyiben nem, további elnapolását. Ugyanez a javaslatom a 9. és a 23. napirendekre, hogy a folytatólagos közgyűlés napirendjére kerüljön ne a mai nap kerüljön tárgyalásra, még bizonyos fajta információk szükségesek ahhoz, hogy megfelelő döntést tudjunk hozni.

Röst János: Napirend előtt szeretnék kérni kettő percet a Zsinagóga ügyében, lenne egy szóbeli információm a másik mellett, az Alfától az Omegáig Kft végelszámolásával kapcsolatosan és szeretnék én is javasolni napirendi változtatást, szintén kérném, hogy a 16. napirendi pont kerüljön hátrább hasonló megfontolásból, mint amit Kelemen Z. Pál képviselőtársunk közölt.

Tüttő István: Hátrább, az mit jelent?

Röst János: Legutolsók közé vagy a következő folytatólagos közgyűlésnek napirendjére kerüljön, végülis nem tárgyalta lényegében a GVB, mondjuk legyen a 29.

Tüttő István: Eldönthetjük, hogy eleve ma nem tárgyaljuk meg és a folytatólagoson igen.

Balogh László: A 19. napirendi pontot a Helyi óvodai programok jóváhagyását szeretném kérni, hogy előbbre kerüljön, hogy megtiszteljük a jelenlévő sok óvodavezetőt, a folytatólagos közgyűlés alkalmából ugyanis ők zárás környékén vannak most nagyobb az esély, hogy megtisztelhetjük őket nagyobb számban.

Tüttő István: Szeretném közbe jelezni, hogy a tűzoltóság bemutatója itt a téren az Önök szeme láttára zajlott, volt szerencsém a 10. emeletről megtekinteni a várost, mert beültem ebbe az új ragyogó berendezésnek a kosarába, illetve beálltam. Éppen ezért, mivel a tisztelt urak együtt a határőrséggel miniszteri látogatót várnak délutánra, és ennek a bizonyos fokig nem teljesen biztos időpontja, arra kértek minket, hogy lehetőleg ha lehetne első napirendként tárgyaljuk meg az ő ügyüket, mert az előbb jelzett témában bizonytalan az ő felmeneteli kötelezettségük. Ezért volt kérése egyszer Fonyódi György dandártábornok úrnak, mert a jelenlévő Vadas János úrnak ugyanúgy meg kell jelennie a miniszteri fogadáson, illetve a találkozón és kérném, hogy a tűzoltóságnak az ügyét is tárgyaljuk meg, kérem, hogy ebben majd később támogassanak. A nemzetközi kapcsolatok témakörét sem tárgyalta meg a bizottság, ezért azt szintén javasoljuk, hogy folytatólagos ülésre tegyük, mert így mód lesz a héten ezt megtárgyalni.

Tarnóczky Attila: Kelemen képviselő úrnak a Kanizsa TV hálózati csatlakozásával összefüggő halasztó indítványával nem tudok egyetérteni. Az indítványt minden bizottság megtárgyalta, mert kötelessége volt, ilyesfajta halasztási kérés nem merült fel, úgy gondolom, hogy azoknak az aggodalmaknak, amelyek esetleg egyes képviselőtársaimban …. Élnek elejét lehet venni azzal a javaslattal, amit be fogok terjeszteni szindikátusi szerződés véleményezésére és jóváhagyására, a két aggodalmakat megfogalmazó bizottságot a Gazdasági Bizottságot és a Pénzügyi Bizottságot kérje fel a közgyűlés. Bonyolítja a dolgot, hogy Gáti Zoltán úr a körmédia képviselője már elindult Kanizsára, öt óra tájban érne hozzánk, én azt kérném, hogy fogadjunk el egy olyan munkarendet, hogy amikor megérkezik, akkor befejezve az előző napirendet, következhessen ez a fajta napirend, hiszen vissza is kell érkeznie Budapestre.

Tóth László: Vitába szeretnék vitába szállni Tarnóczky alpolgármester úrral, ugyanis az Ügyrendi és Jogi Bizottság nem tárgyalta meg a Kanizsa TV-vel kapcsolatos jogi formulákat, személy szerint is aggályosnak tartom a szindikátusi szerződésben rögzítetteket, ugyanis az önkormányzatunk szerint egy egészen új más aspektusokat bemutató szindikátusi szerződés van készülőben mint amit mi láttunk. Ez az egyik. És én is szeretnék feltenni majd egy kérdést a képviselők azonos jogállásával kapcsolatban.

Tarnóczky Attila: Természetesen nem tárgyalta meg a nem létező szindikátusi szerződést a létező Ügyrendi Bizottság. Ezt a fajta jogosítványát senki nem vonja kétségbe, ez határozat nélkül él az SZMSZ alapján. Az Ügyrendi Bizottságnak megvan az a jogosítványa, amit az SZMSZ ad neki, hogy véleményezheti ezt a fajta szerződés-tervezetet, ami egy a Gazdasági illetve a Pénzügyi Bizottság által kialakított formába fog kerülni.

Bicsák Miklós: A kérdéseknél szeretnék három rövid kérdést feltenni Palin város lakóövezetemben közérdekű kérdésekről van szó.

Törőcsik Pál: A Kelemen Z. Pál elővezetésében javasolta a 9. napirendi pont, nevezetesen a VIA KANIZSA Városüzemeltető Kht. elhalasztását folytatólagosra, én támogatnám azzal a feltétellel, illetve kéréssel, hogy a bizottságok jórészt már tárgyalták, hangozzanak el ennek a napirendi pont tárgyalása során csak a kérdések, amik aggasztóak, vagy aggodalomra adnak okot a képviselőtársaimnak és a folytatólagos közgyűlésre már válaszokkal tudnánk előállni, én ezzel a kiegészítéssel tudnám támogatni, hogyha Kelemen Z. Pál képviselőtársam is elfogadná.

Kelemen Z. Pál: Először tudomásul veszem és méltányolom Tarnóczky úr álláspontját, ezért el tudom fogadni, így a mai napon megérkezik Gáti úr, tárgyaljuk a kérdést, a másik az, hogy nem a 9-est kifogásoltam tisztelt Törőcsik alpolgármester úr, hanem a 10-est, amit nem tárgyalt a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság. Ha én sorrendet állítottam volna össze, minden bizonnyal a 10-est megelőzte volna a 9-es, tehát a városüzemeltetés tapasztalatainak összegzése megelőlegezett volna egy változtatást. Így mivel ezt a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem tárgyalta, elég nehéz helyzetbe kerülök. Semmit nem veszítünk, ha ezt a jövő héten tárgyaljuk a folytatólagos közgyűlésen. Kérem szíveskedjenek ezt méltányolni.

Dr. Baranyi Enikő: Napirend előtt szeretnék két percet kérni, témája Arany János utcai Óvoda munkahelymegszűnés.

Dr. Gőgös Péter: A kérdések napirendi pont alatt szeretnék egy kérdést feltenni. Témája a területbejárások.

Birkner Zoltán: Napirend előtt szeretnék kérni egy percet, egy meghívót szeretnék felolvasni.

Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság nevében hadd kérjem, hogy a 9. napirendi pontot ne tárgyaljuk ma, illetve folytatólagos ülésen tárgyaljuk. Alpolgármester úrnak volt egy kérése, hogy a kérdéseket tegyük fel, szeretném kérni, hogy csütörtökön még adják meg azt a lehetőséget a Pénzügyi Bizottságnak, hogy tárgyalja, ugyanis olyan kérdések is felmerültek a VIA KANIZSA Városüzemeltető Közhasznú Társaság létrehozásával kapcsolatban, amik jogi természetűek, sőt egy kérdésre az APEH-tól várunk választ és azt csütörtök előtt minden bizonnyal nem kapjuk meg, tehát ma nem is adhatjuk meg. Kérem, hogy folytatólagos üléssel értsenek egyet a társasággal kapcsolatos napirend tárgyalásakor.

Marton István: A második napirendi pontnál a kérdések között kérek kétszer fél percet az egyik témája az Alfától az Omegával kapcsolatos, azt lehet, hogy visszavonom annak függvényében, hogy az e témában előttem szóló mit mond, a másik pedig a 0143-as hrsz. ügye.

Tüttő István: Úgy látom, hogy több felvetés, illetve jelentkező nincsen, akkor döntenénk a napirendi pontokról. Kelemen Z. Pál úr javasolta, hogy a 10. számú napirendet, valamint a 9-est és a 23-ast visszavontad igen és hozzácsatolnám a 16-ost, amely Röst János javaslata volt, szintén folytatólagosra tegyük, most azokat vesszük, amely a folytatólagosra kerülne, illetve a jegyzőnő említette, hogy a külkapcsolatokról szóló anyagot sem tárgyalnánk most hanem csak a folytatólagos ülésen, mert bizottság nem tárgyalta. Erre vonatkozóan kérném az Önök döntését, hogy ezeket eleve ma nem tárgyaljuk, napirendre vesszük, de ma nem tárgyaljuk. Akkor sorba mennénk. Tehát egyszer a 9. napirendi pont folytatólagos ülés, napirendre vegyük, de folytatólagosan tárgyaljuk? Ez a kérdés.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 10-re ugyanez volt a javaslat. Kérem döntsünk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 16-ról kérem döntsünk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Most azok jönnek, amiket előrehozunk. Tehát nem maradt el. Én szeretném, ha elfogadnánk azt, hogy a tűzoltóság és a határőrség első, második napirendként szerepeljen. Említettem azt a rendkívül fontos körülményt, hogy miniszteri látogatás lesz a határ mentén. Kérem akceptáljuk a kérdést. Tehát tűzoltóság első, második határőrség. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezek után javaslat érkezett, hogy a 19. számú napirendet az óvodaügy tárgyalását hozzuk előre. Én akkor azt tanácsolnám, hogy a Polgármesteri tájékoztató és az Interpellációk után, ha Önök úgy döntenek harmadiknak, illetve most már így ötödiknek tennénk. Kérem döntsünk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Törőcsik úrnak volt egyetlenegy kérése, hogy a kérdések feltevésére adjunk lehetőséget. Én azt tanácsolom, hogy azt az utolsó napirendi pont, amit még megtárgyalunk, azt még a végén ezen kérdéseket feltesszük és úgy zárjuk be a mai napot, ha ezt így Önök elfogadják. Kérem erről szavazzunk. Ez végülis nem egy napirendi pont, hanem előkészítése a következőnek.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Kelemen Z. Pál: Elnézést, hogy kissé késve reagáltam, múltkori közgyűlésünkön precedens értékű döntést hoztunk abban a tekintetben, hogyha egy önálló képviselői indítvány interpelláció jellegű, márpedig Tóth László két önálló képviselői indítványa annak minősül, akkor azt ott, és abban a napirendi pontban tárgyaljuk. Kérném szépen, hogy ez a mai napon is így történjen.

Tüttő István: Bár én ráírtam a bizottsági anyagra, hogy mindkettőt bizottsági szakaszba kell tenni, csak most döntjük el, hogy oda utaljuk. Kérem Önöket, hogy szavazzuk meg az eddig nem említett napirendi pontokat, tehát a teljes napirendsort, kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok:

 

1.) Beszámoló a nagykanizsai hivatásos önkormányzati tűzoltóság működéséről, javaslat alapító okirat módosítására, pályázat magasból mentő gépjármű beszerzésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Dr. Tolnai Sándor tű.alezredes tűzoltóparancsnok

2.) Tájékoztató a határőrizet-, határrendi helyzetről és a határforgalom alakulásáról (írásban)

Előadó: Vadas János

3.) Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

  1. Interpellációk, kérdések, önálló képviselői indítványok

5.) Javaslat a Helyi Óvodai Programok jóváhagyására (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

6.) Javaslat az Uszoda Kft ügyvezetőjének a megbízására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

7.) Javaslat a Kanizsa TV Kft. csatlakozásáról, a helyi televíziók önálló független hálózatát szervező és működtető részvénytársasághoz (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

8.) Javaslat a Nagykanizsa, Thury Gy. Laktanya és környéke szabályozási program és településrész szerkezeti terve jóváhagyására és az Általános Rendezési Terv mód. (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

9.) Javaslat a Nagykanizsa Vásárcsarnok és környéke rendezési terv jóváhagyására és az Általános Rendezési Terv mód. (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

10.) Javaslat a felsőoktatási intézményekben tanuló nagykanizsai fiatalok tanulmányi ösztöndíj rendeletének módosítására (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

11.) Javaslat a Janus Pannonius Tudományegyetem kollégiumi férőhelyei elnyerésének pályázati rendjéről szóló rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

Zárt ülés

 

12.) Javaslat kórházi gépbeszerzésre benyújtandó pályázatra és épület felújításra (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

13.) Javaslat egyes plasztikai sebészeti beavatkozások térítési díjainak megállapítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Nyílt ülés

 

14.) Javaslat a lakások bérleti díjáról szóló 35/1995. (XII. 12.) sz. rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Kámán László IKI intézményvezető

15.) Beszámoló a Nagykanizsai 1. Futball Club Szolgáltató Kft. munkájáról (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

16.) Javaslat I. Futball Klub Szolgáltató Kft. támogatására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

  1. Javaslat a VIA Kanizsa Városüzemeltető Közhasznú társaság létrehozására (írásban)
  2. Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

    Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

  3. Tájékoztató a városüzemeltetés alakulásáról 1991-1998 közötti időszakban (írásban)
  4. Előadó: Tüttő István polgármester

  5. Javaslat az 1999. évi költségvetési törvényben megjelent a “Pedagógiai szakmai szolgáltató és szakértői tevékenység támogatás” pályázat útján történő igénybevételére (írásban)
  6. Előadó: Tüttő István polgármester

  7. Tájékoztató az adósságkezelési programban való részvétel lebonyolításáról a 21/1998. (IX.29.) sz. önkormányzati rendelet alapján (írásban)
  8. Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

  9. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának külkapcsolatairól 1998. áprilistól napjainkig és javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának külkapcsolati tervére 2002-ig (írásban)
  10. Előadó: Tüttő István polgármester

  11. Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról (írásban)
  12. Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző

  13. Javaslat alapítványok támogatására (írásban)
  14. Előadó: Dr. Fodor Csaba és Balogh László bizottsági elnökök

  15. Javaslat vevő nevének megváltoztatásáról
  16. Előadó: Tüttő István polgármester

  17. Javaslat a nagykanizsai 3066/34 és 3066/35 hrsz-ú ingatlanok értékesítéséről (írásban)
  18. Előadó: Tüttő István polgármester

  19. Javaslat a Geoview Systems Kft-vel Együttműködési szerződés megkötésére (írásban)
  20. Előadó: Tüttő István polgármester

  21. Javaslat a “FLOREÁT” Kanizsa Alapítvány Kuratórium tagjainak megbízására (írásban)
  22. Előadó: Tüttő István polgármester

  23. Javaslat Nagykanizsán és körzetében foglalkoztatott falugazdászok elhelyezésére (írásban)
  24. Előadó: Tüttő István polgármester

  25. Javaslat a nagykanizsai 1847/44 hrsz-ú ingatlan értékesítésére (írásban)
  26. Előadó: Tüttő István polgármester

  27. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 11/1999. (III. 25) sz. rendeletével módosított 43/1995.(XII.20) sz. a belterületi határvonal megállapítására módosítására vonatkozó rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Napirend előtt:

 

Röst János: A Kanizsai Zsinagógáért Alapítvány jelenlegi kuratóriuma áttörést hozott a Zsinagóga ügyében. Az épületbe életet leheltek és rendezvényei ráirányítják a figyelmet. Jelentős munkát végeztek eddig is és remélem, hogy ezek után is, s a nyilvánosság előtt szeretném megköszönni a munkájukat. Ezzel azonban a dolog nincs lerendezve. Tehát úgy gondolom, hogy a Zsinagóga műszaki állapota nagyon rossz, előkerültek olyan problémák, melyek korábban nem voltak ismertek, ilyen például a főiskola építése kapcsán, a főiskola belső udvarának a terepszintje 50 cm-rel magasabban van mint a Zsinagóga padlóvonala, ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy a csapadékvíz befolyik a Zsinagógába. Nemrégen műszeres vizsgálatot végeztek az épületnél és kiderült, hogy kb. 4-5 méter magasságban jelentős vizesedés tapasztalható az épületfal szerkezetében. Én úgy gondolom, hogy az Önkormányzatnak törvényi kötelessége az állagmegóvása, éppen ezért tisztelettel kérem a város vezetését, hogy próbáljon megtenni mindent annak érdekében, hogy az épület megmentésre kerüljön. Azzal is tisztában vagyok, hogy ehhez nem elég az Önkormányzat jó szándéka, ehhez mindenképpen kormányzati sőt megkockáztatom, külföldi pénzeszköz bevonása szükséges. Arra kérném a városvezetést és a városlakókat, hogy próbáljanak ebben az ügyben segítséget adni, én úgy gondolom, hogy jó szándék mellett köteleznék el magukat.

Törőcsik Pál: Mindjárt akkor szeretnék egy örömhírt bejelenteni, hogy megtört a jég Zsinagóga ügyben, három és fél millió Ft-ot nyert pályázaton a tetőfelújítás. Reméljük, hogy ez kedvező indulás és bízunk abban, hogy folyatódni fog, úgyhogy én is gratulálok mindenkinek, aki ebben az ügyben tevékenyen részt vesz.

Dr. Baranyi Enikő: Valóban nagyon rossz szívvel kértem a szót, mert megítélésem szerint amiért most szót kellett kérnem, több szempontból is nagyon szomorú és elgondolkodtató. Mindannyian tudjuk, hogy amikor egy intézményi összevonás vagy csoportmegszűnés történik, akkor az egy szomorú dolog, mert jelzi azt, hogy nincs megfelelő gyermeklétszám, azt is tudjuk, hogy munkahelyek fognak megszűnni, egy vagy két családnak nehéz helyzetet teremtünk és ez a város nem képes felkínálni egy-két, három óvónői állást sem. Ez történt az Arany János utcai óvodában is, eddig a történet Nagykanizsa város életében sajnos – hogy így mondjam – a szokásos módon zajlott. Nem tartom azonban egészen szokásos dolognak azt, hogy egy óvodában történő óvónői állás megszűnése miatt polgármester urat meg kell keresni – ha nem jól informálódtam, kérem, hogy korrigáljanak – alpolgármester urat szintén meg kell keresni az érintett személynek, családtagjának, meg kell keresni esetleg munkatársaknak és esetleg meg kell keresni a szülőknek. Igazságtalanságot, sőt mondhatnám politikai pikantériának és egyszerűen minősíthetetlennek is érezhetem azt, hogy egy olyan nagykanizsai lakosú óvónővel kapcsolatban történik egy vezetői lépés, akinek egyébként a családja illetve a férje is – és ezt nagyon komolyan kérem, hogy gondolják végig – több esetben egy kiskanizsai intézmény jövője miatt tisztességesen és élve a demokráciában adta jogaival és lehetőséggel nem azt mondom, hogy szót kért, hanem ki merte mondani a véleményét. Szeretném megkérdezni, hogy jogsértő-e az az Önkormányzat, jogsértő-e az az osztály, amelyik hogyha ilyen típusú anomáliákat észlel, akkor nem számon kér, nem beleszól – hisz tudom, hogy mit jelent, legalábbis sejtem a munkáltatói jogkör – de azért a dolgokat korrekt módon én úgy gondolom a tisztesség elve alapján körbe kell járni. Az SZMSZ szerint járt-e az intézményvezető minden pontban, van-e az intézménynek érvényes kollektív szerződése, jegyzőkönyvek valóban azt a legdemokratikusabb intézményi struktúrát és működést tükrözik-e amely az osztályvezetőnő távollétében az osztályvezető-helyettesnőtől kaptam telefoninformáció alapján. Én úgy gondolom, hogy a város kényszerpályán van, amikor ilyen intézményi redukciókat, szűkítéseket kell elvégeznie. De azért az is elvárható lenne az intézményvezetőknek időben adjuk meg, azokat az egyébként nem törvényszerűen és mechanikusan végrehajtható javaslatokat, amelyeket sajnos a közgyűlési döntést követően csak július 9-én fogalmazott meg az osztály, illetve írt alá polgármester úr, hogy a város érdekeit szem előtt kell tartani mindenfajta döntés meghozatalánál. Személy szerint tehát kérdésem és kérésem az, kíván-e a polgármester úr illetve az Önkormányzat ebben az ügyben a munkáltatói jogkörének megfelelően az intézményvezetővel megfelelő kommunikációs kapcsolat fenntartásával a realitások és a tisztesség talaján és mezsgyéjén maradva valamifajta olyan egyezséget kötni, amelyben nem érződik az, hogy a háttérben egyéni személyes motivációk is megjelenhetnek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Tüttő István: Annyit rögtön elmondanék, hogy én név szerint tudom, hogy kiről van szó ebben az ügyben nem kívánom a nevet említeni, fogadónapomon keresett meg az egyik óvónő és elmondta azon panaszát, amely valójában összhangban van azzal, amit képviselőnő elmondott. Én felhívtam a vezetőjét is az intézménynek, ő is elmondta a maga véleményét, én ezen közben írtam azt a levelet, amelyben valóban felhívtam a figyelmet a város érdekeinek szem előtt tartására, mert a legfontosabb körülmény az volt számomra, hogy egy Somogy megyéből bejáró dolgozót kívánunk tovább alkalmazni, egy nagykanizsai dolgozót pedig el kívánunk bocsátani, számomra ez volt az alapvető kérdést, hogy ezt mindenképpen vizsgáljuk meg, hogy mennyire ésszerű, szakmai oldalról pedig természetesen, hogy az intézmény vezetőjének és természetesen az osztálynak kell ebben a kérdésben állást foglalni, nem került még pont az ügy végére, éppen ezért itt most nem is döntenénk, hanem inkább megvizsgáljuk a kérdést és nem szeretném azt sem állítani, hogy egyoldalú ez a dolog, hanem pro és kontra kerestek meg minket mindkét irányból és az ellenkezője is elhangzott, én ezért most nem kívánnék ilyen értelemben állást foglalni, de osztályvezetőnőnek megadom a szót.

Dr. Pintérné Grudnmann Frida: Baranyi képviselőnő felvetésére az alábbi tájékoztatást szeretném adni. Mi valóban konzultáltunk a vezető óvónővel, amit én úgy gondolom, hogy törvényi kötelességem, hogy megtegyem, hogy felhívtam a figyelmét, hogy abban az óvodában van egy óvónő alkalmazás, aki nem felel meg a törvényi előírásoknak, tehát az óvodai csoport megszűnésétől függetlenül is el kellett volna bocsátani. A másik személy ügyében természetes, hogy semmilyen egyeztetés nem történt, a névvel mi nem foglalkozhatunk, hisz a vezető óvónő hatásköre a munkáltatás, nyilván nemcsak személyi hanem szakmai döntést is hoz egy ilyen esetben. Szeretném elmondani, hogy megvan szigorúan a szabályzója annak, hogy milyen egyeztetési kötelezettsége van, kiknek van véleményezési jogkörük ebben a szituációban intézményen belül. Tehát itt válaszolnék arra, hogy van-e kollektív szerződése vagy nincs, az Önkormányzat a kollektív szerződésben nem nyer betekintést, hisz ők nem küldik el nekünk, csak azokat a pontokat kell egyeztetni a kollektív szerződéssel mielőtt rögzít olyat amit költségvetést érintő kérdésben a kollektív szerződésben az Önkormányzatnak nincs hatásköre. Szervezeti és működési szabályzata természetesen van az intézménynek, az intézményvezetővel mi ezen túl, tehát az a tájékoztató levél, amire Ön utal az a közgyűlési döntés után követő első bizottsági ülésen született meg az a határozat, ami alapján mi tájékoztattuk, azzal a jogkörrel amivel élhet az Önkormányzat, hogy felhívja a figyelmét – ami egyébként törvényi kötelessége az intézményvezetőnek – hogy a város költségvetését kímélő módon járjon el. Szeretnék még véleményt nyilvánítani a más településről bejáró dolgozó alkalmazását illetően, azt gondolom, hogy semmilyen szinten nem szabad kimondani ezt, hisz az összes elbocsátásnál akkor ezt következetesen szem előtt kellene tartanunk és én azt gondolom, hogy mindannyian tisztában vannak azzal, hogy az intézményhálózatunkban nagy százalékban dolgoznak vidékről bejáró dolgozók, hisz azt gondolom, hogy a városnak nemcsak saját lakosságának, lakóinak kell munkahelyet teremteni, ebben az esetben ha ezt egy intézményre vonatkoztatjuk, akkor azt hiszem, hogy innentől kezdve az összes többi intézménynél ezt ugyanúgy működtetni kellene: Még egyszer mondom a munkáltatás az intézményvezető hatásköre, természetesen történt egyeztetés és mi a névvel akkor szembesültünk, amikor a polgármesteri fogadónap után az asztalomra került az az ügyirat, amelyet a polgármester úr nevében meg kellett válaszolni. Tehát arra a kérdésre, hogy milyen összefüggés van mögötte vagy van-e összefüggés mögötte erre én nem tudok válaszolni. Hogy a mi részünkről összefüggés nincs, ez biztos, hisz mi a névvel addig nem találkoztunk.

Birkner Zoltán: Tulajdonképpen egy meghívót szeretnék tolmácsolni Önök felé. Ez a meghívó most az ülés előtt kezembe adott csomagban van. Egészen pontosan a programköltségvetés a gyakorlatban egy magyar város tapasztalatainak az átadásáról lenne szó. Ez 1999. június 29-én kedden 10 órára szól ez a meghívó s Kéri József főosztályvezető Szolnok Megyei Jogú Város gazdasági főosztályának vezetője mutatná be nekünk a programköltségvetés lényegét. A helyszín az a Hevesi Sándor Művelődési Központ. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, nagyon szépen kérem, hogy amennyiben tehetik jöjjenek el és hallgassák meg ezt az előadást, ugyanis már ezelőtt kettővel azt hiszem beszélgettünk erről, ha egy kicsit módosítani szeretnék a költségvetés elkészítésén, akkor most nagyon sürgősen neki kellene állnunk, nagyjából az utolsó időpont itt a nyár elején, hogy ezt meghallgassuk és elszánva magunkat részben a jövő évi költségvetést már e szerint készítsük. Ha módosítani szeretnénk az eddigi gyakorlaton, akkor nagyon fontos lenne, hogy minél több képviselő és mindenki a hivatal minden osztályvezetője részt venne ezen az előadáson. Ugyanis csak úgy lenne értelme ennek. Nagyon szépen köszönöm előre is a megjelenésüket és Önöknek is képviselőtársaim az érdeklődést.

Tüttő István: Támogató mondataimmal szeretném folytatni. Én a magam részéről fel akartam hívni a figyelmet erre az előadásra. Márcsak azért is mert nem egyen vagyunk ebben a testületben, akik már találkoztunk több alkalommal a programköltségvetés témájával. De ahhoz, hogy elkerüljük az idei évhez hasonló problémákat mindenképp fel is kell rá készülni, hiszen a programköltségvetés nem ugyanazzal a szisztémával készül, mint ahogy jelenleg készült és a tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemes vele foglalkozni. Köszönöm. Nem találtam több olyan képviselőt legalábbis a feljegyzésemben nem találom, aki a napirend előtt kívánt volna szólni, akkor rátérnénk az első napirendi pontra, ezt pedig az én kérésemre fogadták el. Természetesen én csak továbbítottam a kérését a tűzoltóságnak. Úgy szavaztattam meg, hogy 1., 2. napirend legyen.

 

  1. Beszámoló a nagykanizsai hivatásos önkormányzati tűzoltóság működéséről, javaslat alapító okirat módosítására, pályázat magasból mentő gépjármű beszerzésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Dr. Tolnai Sándor tű.alezredes tűzoltóparancsnok

 

Tüttő István: Megkérdezem akkor a tűzoltóparancsnok urat, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban, ha van szóbeli kiegészítése, kérem nyilatkozzon. Tisztelt képviselőtársaim, azzal kezdtem, hogy itt az udvaron az előtt mutatták be azt a berendezést, amely alkalmas arra, hogy Nagykanizsa legmagasabb épületéből is mentést tudjunk végezni, amennyiben a sors úgy hozná, hogy arra szükség lesz. Akár tűz eset, akár más oknál fogva. Ez a berendezés, amit itt kínálnak nekünk gyakorlatilag megközelíti a 100 millió Ft-ot, a feltételek azonban, hogy hozzájuthassunk olyan értelemben kedvezőek, hogy nem az idén kell a hozzájárulásunkat fizetni, és várhatóan a berendezés is a jövő első negyedévben érkezik. Egyet azonban el kell döntenünk, hogy ezt mi felvállaljuk-e, mert megítélésem szerint erre a berendezésre már évtizedek óta szüksége van a városnak és a város ilyen jellegű problémái mindenképp kezelendőek, hiszen nagy baj lenne, ha csak akkor döntenénk az ügyben, ha komoly katasztrófa kényszerítene rá bennünket. Tehát én úgy érzem, hogy szükséges ennek a kérdésnek az érdemi tárgyalása. Megkérdezem alpolgármester urat, Törőcsik urat, mint a téma egyik referensét is, hogy van-e hozzáfűzni valója?

Törőcsik Pál: Igen, egy pár szóval, mivel a Gazdasági Bizottság elnöke még nincs jelen, ismertetném a Gazdasági Bizottság döntését. Egyhangúlag támogatták ennek a beszerzését ennek a magasból mentőkocsinak, nem akarok tovább érveket és szempontokat felsorolni, nagyon nagy szüksége van erre a kocsira a városnak, egy olyan érték növekményt kaphatnánk, amivel ezeket a problémáinkat meg tudjuk oldani, nem beszélve arról, hogy egyéb olyan tevékenységet is tudunk vele végezni, ami plusz bevételi forráshoz juttat bennünket, tehát egyértelműen támogatásra javaslom.

Tüttő István: Szeretnék még annyit hozzáfűzni, hogy az előbbi próba közben beszélgetést folytattunk a megyei tűzoltóparancsnok úrra is, akit tisztelettel köszöntök körünkben. Egy örömteli mondattal járult hozzá a mi lehetőségeinkhez, kérem erősítsél meg ha amit kimondok, ő azt jelezte, hogy a 15 % önrész helyett 10 % önrésszel is hozzá lehet jutni ehhez a berendezéshez. Kérdezem, hogy jól emlékszem-e?

Senkó Zoltán: Igen.

Tüttő István: Köszönöm szépen. Tehát ez tovább javítja azt a konstrukciót, ami számunkra rendkívül fontos, hogy hozzájussunk, sőt azt is felvállaltuk, hogy még további engedményeket próbálunk megfelelő módon elérni, de arra most komoly és konkrét választ nem tudunk adni, de lehetőség még van rá, hiszen maga a cég képviselője – aki bemutatta – ő maga jelezte, hogy még talán tud találni olyan lehetőséget, amely Nagykanizsa város számára ezt tovább javítja. Kérem ez az egyik témája ennek a kérdésnek. Van-e Önöknek kérdése, felvetése? Úgy látom nincsen. A határozati javaslatot szeretném felolvasni, illetve talán egy kicsit előrementünk, mert a tűzoltóság beszámolója is szerepel a napirendjeink között, a beszámolóval kapcsolatban van-e Önöknek kérdése? Addig amíg gondolkodnak szeretném jelezni, hogy a tűzoltóságunk mindig a helyzet magaslatán megfelelő időben és megfelelő szakértelemmel látta el a feladatát, és mindig példamutatóan látta el a feladatát. Szeretném, ha Önök egyetértenének velem abban is, hogy a tűzoltóság kollektívája, illetve a tűzoltók felé elismerésünket fejeznénk ki és köszönetünket az eddig végzett precíz és áldozatos munkájukért.

Dr. Horváth György: Én ezt azzal folytatnám, hogy köszönetet kell mondani a tűzoltóságnak azért az egyéb irányú tevékenységéért, amely nem kicsi volt az elmúlt évben, nyugodtan mondhatom most már, hogy évtizedekben, amelyet a városért végeztek. Igazán konkrétan az első hívó szóra a legnagyobb segítőkészséggel rendelkeztek és Tolnai Sándor úrnak külön köszönöm, hogy bármikor bármilyen kéréssel mehettünk hozzá, támogatták, kérem ez is legyen benn a polgármester úr által javasoltakban.

Marton István: Ezzel a napirenddel kapcsolatban mindössze azt kívánom elmondani, hogy nagyon örülök annak, hogy amit az első két testület nem tudott megoldani, annak most a kedvező konstrukció miatt lehetősége nyílik a város számára. Én azt kívánom, minél hamarabb itt legyen.

Tüttő István: Emlékeztetni szeretném Önöket, hogy éppen a városnapi, vagy a majálison, pontosan nem is emlékszem, de tudom, hogy a Csónakázó-tónál nemrég került bemutatásra az a fecskendőkocsi is, amely vadonatúj és szintén ilyen szempontból a város és városkörnyék lakosainak a biztonságát növelte és növeli. Kérem szépen akkor a határozati javaslatokról döntenénk. Mivel több hozzászóló nincsen az előterjesztésnek megfelelően módosítja a hivatásos önkormányzati tűzoltóság alapító okiratát gyakorlatilag pár szavas módosításról van szó, kérem szavazzunk róla, minősített többség kell hozzá.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A második határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Itt szintén minősített többségre van szükség. A szervezési állománytáblában szereplő 1 fő önkormányzati finanszírozású takarítói álláshely bérfedezetét 2000. január 1-jétől biztosítja a közgyűlés. Kérem erről a döntésüket.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A közgyűlés kötelezettséget vállal a körzetben alapvetően szükséges magasból mentő gépjármű belügyminisztériumi pályázatához előírt önrész fedezetvállalására, figyelembe véve a körzeti tűzvédelmi fejlesztési társulás működését is. A fedezetvállalás összegét most nem említem, mert annak függvényében, amennyi majd lesz, természetesen az kevesebb lesz, mint amit most itt leírtunk, tehát ez a maximum, így fogadhatnánk el, egyenlőre a forrása a hitelkeret. Kérném döntsünk erről is.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Önök is tudják, hogy várhatóan a Tűzoltóságot és a Polgári Védelmet – legalábbis a koncepció erről szól – összevonják. Az összevonással összhangban szinte kínálkozik az a lehetőség, hogy a tűzoltó laktanyai tetőfelújítás kérdésében egy tervkoncepciót kell előterjeszteni, mert ennek a későbbiekben az lehet az eredménye, hogy a Polgári Védelmet és a Tűzoltóságot egy helyre tudjuk telepíteni, ami gyakorlatilag most is a működés szempontjából szinte elválaszthatatlan a feladatuk végrehajtásakor. Kérem erről is döntsünk.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Most pedig én arról szavaztatnék, amit az elején mondtam, hogy elismerésünket fejezzük ki a tűzoltóságnak azzal együtt, amit a Horváth György úr említett, tehát minden olyan munkát megköszönünk, amit egyéb területen is végeznek. Kérem erről a szavazatukat. Erre már nem kell a minősített többség.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

170/1999.(VI.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. az előterjesztésnek megfelelően módosítja a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Alapító Okiratát.
    2. Határidő: 1999. június 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. a korábban jóváhagyott tűzoltósági Szervezési Állománytáblázatban szereplő 1 fő önkormányzati finanszírozású takarítói álláshely bérfedezetét 2000. január 1-től biztosítja.
    4. Határidő: 1999. szeptember 1.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    5. kötelezettséget vállal a körzetben alapvetően szükséges magasból mentő gépjármű BM pályázatához előírt önrész fedezetvállalására, figyelembe véve a körzeti tűzvédelmi fejlesztési társulás működését is. A fedezetvállalás összege maximum 8 millió Ft forrása hitelkeret.

Határidő: 1999. augusztus 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

4.) a tűzoltó laktanyai tetőfelújítás kérdésében tervkoncepciót kell előterjeszteni.

Határidő: 1999. október 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

Dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok

5.) köszöntetét fejezi ki a Nagykanizsai Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságnak a város érdekében végzett több évtizedes sokrétű tevékenységért.

Felkéri a polgármestert, hogy a határozatban foglaltakről az érintettet tájékoztassa.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Megköszönjük a jelenlétet és reméljük, hogy érdemben minél előbb meg tudjuk oldani azt amiben itt döntöttünk – főleg a berendezésre vonatkozóan - a parancsnok uraktól az kérem, illetve kérjük, hogy mindig jelzést adjanak, amennyiben ezek a kérdések akármilyen irányban is változnak, hogy ne érjen minket váratlanul semmilyen fordulat sem. Köszönjük és további jó munkát kívánunk.

2.) Tájékoztató a határőrizet-, határrendi helyzetről és a határforgalom alakulásáról (írásban)

Előadó: Vadas János

 

Tüttő István: Felkérem Vadas János urat, hogy a határőrség munkájával kapcsolatos kérdésben, ha van még szóbeli kiegészítése, akkor most tegye meg.

Vadas János: Köszönöm a szót polgármester úr. Tisztelt Közgyűlés! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy a Nagykanizsai Határőr Igazgatóság vezetése és teljes személyi állománya nevében tisztelettel és nagyra becsüléssel köszöntsem a Megyei Jogú Városi Közgyűlésének valamennyi részt vevőt. A nagykanizsai Határőr Igazgatóság 98. és ez év határőrizeti és határrendi és határforgalmi helyzetéről a tisztelt közgyűlés elé terjesztett tájékoztatóban reményeim szerint sikerült egy átfogó képet adni az igazgatóság alaptevékenységének a helyzetéről. A terjedelmi és időbeni korlátok természetesen csak egy összefoglaló előterjesztést tettek lehetővé, ezért most szóbeli kiegészítésemben három olyan gondolatkörrel szeretném kiegészíteni a tájékoztatót, amelyek egyrészt a tavalyi évben is meghatározóak voltak, de az idei év folyamán újólag jelentkeznek. Ilyen témakörnek tekinthető a koszovói válság tavaly ősztől kezdődő EU-i ülése, amely az idei év tavaszára a NATO fegyveres beavatkozását tette szükségessé. A közgyűlés előtt is ismert a konfliktus rendezésére irányuló sokirányú erőfeszítés úgy politikai mind katonai téren, de talán kevésbé ismert, hogy igazgatóságunknak milyen részfeladatai voltak annak érdekében, hogy a magyar-jugoszláv államhatáron a törvényes rend fennmaradjon. A válság elhúzódása és a NATO légi csapások folyamatossága megkövetelte, hogy a Határőrségnek más szervekkel együttműködve kiemelt figyelmet kellett fordítani a Duna-Tisza köze határterületi lakosság biztonságérzetének élet és vagyonbiztonságának a fenntartására. Ennek érdekében az ország határőr erőinek fokozott jelenlétét kellett biztosítani a térségben. A Nagykanizsai Határőr Igazgatóság két alkalommal is kivette a részét ebben a feladatban, így első esetben április hónapban két hét időtartamban mindkét határvadász-századunk részt vett a kiskunhalasi Határőr Igazgatóság megerősítésében, míg második alkalommal egy hét időtartamban a letenyei határvadász-század igénybevételére került sor. Bátran kijelenthetem, hogy századaink fegyelmezett szakszerű tevékenységükkel országos szinten is elismerést kiváltó munkát végeztek. Kiválóan megállták a helyüket akkor is, amikor a zöld-határ őrizetében kellett jeleskedniük, hiszen közel 100 fő jogsértő személyt fogtak el, de megállták a helyüket akkor is, amikor különböző protokolláris rendezvényeken kellett helyt állniuk, ilyen volt például a Belügyminiszter úr térségben tett látogatásakor szemle végrehajtása, ahol a miniszter úr és kísérete messzemenő elismeréssel nyilatkozott a kanizsai határőrök munkájáról. A kiskunhalasi megerősítések időszakában jelentősen megnőtt az itt maradt állomány munkája és leterheltsége. A koszovói válság és főként a bombázások hatására nagymértékben emelkedett a jogsértő külföldiek elsősorban a koszovói albán nemzetiségű jugoszláv állampolgárok létszáma. Reájuk jellemző volt, hogy úti okmányokkal és anyagi fedezettel nem rendelkeztek, ezért ügyük rendezéséig közösségi szállásunk lett részükre kijelölve kötelező tartózkodási helyszín. Többek között. A létszámnövekedéshez hozzájárult az is, hogy a háborús események miatt a kiutasításokat nem lehetett végrehajtani, vagyis jugoszláv területre nem toloncolhattuk őket. Ennek eredményeként mintegy 200-230 fő elhelyezéséről kellett gondoskodnunk, ezért alakítottuk ki az igazgatóság székhelyén az ideiglenes közösségi szállást. Az idegenrendészeti törvény vonatkozó pontjainak következetes betartásával és betartatásával sikerült elérnünk, hogy jogsértő és védelmet kérő az igazgatósági objektumon belül korlátozott mozgási szabadság mellett várhatták ki ügyük rendezését. A mindennapi megélhetéshez szükséges élelmezést, ellátást ezenfelül tárgyi eszközök adományozásával segítettük elő a boldogulásukat. A város közigazgatási területére csak szigorú …. mellett mehettek ki, így a város közbiztonságára nem jelentettek semmiféle különös veszélyt. A lehetőség függvényében igyekeztünk főként a gyerekekkel rendelkező családokat, időseket, egyedülálló nőket menekültügyi és migrációs hivatal által fenntartott befogadó állomásokon elhelyezni és így a kialakult feszültségeket nagymértékben óvni. A személyek elhelyezésének biztosítását és őrzését folyamatosan a közösségi szállás állományával valamint a határvadász századokkal oldjuk meg. Harmadik lépésként arról kívánok szólni, hogy a határforgalomban bekövetkeztek bizonyos változások. A forgalmi utak összességében az igazgatóság szlovén és horvát viszonylatában eltérően alakulnak. Míg szlovén viszonylatban Rédics-Tornyiszentmiklósi átkelőkön a személyi forgalom közel 50 %-os csökkenése tapasztalható, addig a horvát viszonylatú közúti átkelőhelyeken ez Letenye és Berzence ebben az évben 12 %-kal több személy és 17 %-kal több jármű lépett be. Ezt a tisztelt közgyűlésnek a résztvevői bizonyára jól ismerik, hogy ez a bevásárló turizmus ami jelenleg még él, ezzel összefüggésben tapasztalható. A letenyei határforgalmi kirendeltség személyi forgalma az előző évhez viszonyítva közel azonos, a Berzence hfk. Mintegy 15 %-os az emelkedés. Ezen belül a horvát állampolgárok 7 %-kal többen utaztak ezen a két közúti átkelőn ebben az évben 1 millió horvát állampolgár lépett át. Meg kell jegyezni, hogy a magyar állampolgárok utazása viszont 30 %-kal csökkent. Végezetül szeretném tisztelettel megköszönni a tisztelt közgyűlés és az Önök segítő együttműködését, amit a magunk részéről a jövőben is szeretnénk ajánlani és kérni a tisztelt közgyűléstől. Köszönöm szépen.

Tüttő István: Köszönjük szépen Vadas úr. Kérdezem van-e kérdés, hozzászólás? Úgy látom nincsen. Megköszönjük a határőrség munkáját, kívánjuk, hogy problémamentesen oldják meg, igaz, hogy nem könnyű ezt a rendkívül felelősségteljes munkát és kívánjuk a parancsnok úrnak, igazgató úrnak és a vezetőknek, hogy tényleg az az együttműködés, ami a város és a határőrség között van az még zökkenőmentesebb legyen. El kell, hogy mondjuk, hogy továbbra is szeretnénk igényt tartani az ünnepségeinken azon katonai segítségre, amely a határőrség nélkül ma már megoldhatatlan feladat lenne és természetesen a város és a környékének nyugalmához rendkívüli módon hozzájárul a határőrség nagyon jó minőségű, magas színvonalú munkája. Ehhez gratulálunk. Kérem Önöket, hogy fogadjuk el a tájékoztatót azokkal a kiegészítésekkel, amit most mondtam, hogy megköszönjük a munkát, további jó erőt egészséget kívánunk az egész határőrség minden tagjának. Kérem szavazzunk erről.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

171/1999.(VI.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai Határőr Igazgatóságnak a határőrizeti-, határrendi helyzetről és a határforgalom alakulásáról szóló tájékoztatóját elfogadja és köszönetét fejezi ki a végzett munkáért, mellyel rendkívüli módon hozzájárult a város és környékének nyugalmához.

Felkéri a polgármester, hogy a határozatról az érintettet tájékoztassa.

Határidő: 1999. június 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Még egyszer minden jót kívánunk és reméljük, hogy még az időben is jól gazdálkodtunk. Viszontlátásra.

 

 

3.) Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Mielőtt a tájékoztatóra rátérnénk egy mulasztásos törvénysértésben élünk. Szeretném ezt feloldani, szeretném jelezni az elmúlt időszakban méghozzá 1999. május 25-i közgyűlésén az önkormányzat testülete zárt ülésen is tárgyalt napirendi pontokat és szeretném felolvasni azokat a határozatokat, amelyek ezeken születtek, mert ezzel adósai vagyunk a lakosságnak, illetve a médiáknak is.

 

Előterjesztés “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakett adományozására

 

165/1999. (V.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakettet és oklevelet adományozza Blum József zeneszerzőnek, akinek jelentős szerepe volt Nagykanizsa Jazz-életének fejlesztésében, Jazz fesztiválok sikerében és aki zeneszerzőként, előadóművészként nagy közönség-sikereket aratott a Bazár Udvari Zenei Esteken.

Határidő: 1999. október 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

 

Beszámoló a Kanizsa Uszoda Szolgáltató Kft. 1998. évi működéséről

167/1999. (V.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Uszoda szolgáltató KFT 1998. évi beszámolóját, egyszerűsített éves beszámolóját, könyvvizsgálói jelentését elfogadja és jóváhagyja.

 

Beszámoló a Kanizsa TV Kft. 1998. évi működéséről

168/1999. (V.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa TV Kft. 1998. évi beszámolóját, egyszerűsített éves beszámolóját, könyvvizsgálói jelentését elfogadja és jóváhagyja.

 

Beszámoló a Kanizsa Újság Kft. 1998. évi működéséről

 

169/1999. (V.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Újság Kft. 1998. évi beszámolóját, egyszerűsített éves beszámolóját, könyvvizsgálói jelentését elfogadja és jóváhagyja.

 

Tüttő István: Ma kaptam Fejtő Ferenc úr levelét, amely sajnos arról tájékoztat minket, hogy elfoglaltsága és korábban kialakított programja miatt nem tud eljönni Nagykanizsára, tehát nem tud eleget tenni annak a meghívásnak, amit a közgyűlés döntése alapján is megtettem. Azt hiszem meg fogjuk ismételni, hiszen jelzést is ad a levelében, hogy ami késik, nem múlik szóhasználattal reméli, hogy ettől eltérő időpontban még fogunk vele találkozni. Szeretném figyelmükbe ajánlani Dr. Latorczai János úr az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke válaszolt és megkapta azokat a dokumentációkat, amelyeket ők kértek, ahhoz, hogy minket tudjanak segíteni. Erről is kiegészítésre került még a polgármesteri tájékoztató, azért kérem szíves elnézésüket, mert ugye, amikor az anyag elkészült és aláírtam, azt követő időszakban még történtek események, de megelőzően, minthogy a közgyűlésre sor került, ezért szükségesnek láttuk, hogy még tájékoztatást adjunk. Ezeket külön nem olvasnám fel, Önök előtt van írásban, kérem, ha ezzel kapcsolatban van észrevételük, kérdésük, tehát magával a napirenddel, kérem most tegyék meg.

Tarnóczky Attila: Tennék egy javaslatot egy újabb határozat elfogadására. Az intézményünk átvilágítása elindult, ebből a célból a szerződés értelmében az ún. HIR egyeztető bizottságot kell felállítani, mely bizottság néhányszor fog ülésezni és koncepcionális kérdésekben a munkát befolyásolni fogja. A javaslatunk az, hogy az öttagú bizottságból Legyen bent a jegyző asszony és a két leginkább érintett osztály osztályvezetője a testület részéről viszont két képviselőt. Kérném szépen a személyi javaslatait.

Tüttő István: Még szeretném megemlíteni, úgy tudom, hogy megkapták Önök, ma tárgyaltunk az OTP vezetésével és arra vonatkozó tájékoztatást is megadtuk az ún. hitelkezelés ügyében nem kívánok különösebben részletezni.

Kelemen Z. Pál: Tarnóczky képviselőtársam említette, hogy hírbizottság fog létrejönni, képviselőcsoportunk ebbe a hírbizottságba Budai István urat ajánlja elfogadásra. Kérem szíves tudomásulvételét. Köszönöm.

Birkner Zoltán: Mi is megtárgyaltuk ezt a kérdést és Marton István urat javasoljuk ebbe a bizottságba. Köszönöm.

Kiss László: Én a beszámoló másik témájához szeretnék hozzászólni. Nem a bizottsághoz. A beszámolóban a 114/1999. számú határozathoz szeretnék hozzászólni. Ebben szerepel, hogy Nagykanizsa-Miklósfa és Nagykanizsa-Palin Csatornamű Társulatok beruházási, céltámogatási igényéről a lemondó nyilatkozatot az önkormányzat elküldte. Emlékezetem szerint a közgyűlés a legutóbbi ülésén amikor ez téma volt nem fogadott el semmi ilyen határozatot. Sőt a miklósfai városrész céltámogatásáról lemondó nyilatkozat szóba sem került, sőt kategorikusan tagadásra került, amikor én rákérdeztem. Ennek ellenére ilyen nyilatkozatok születtek. Azt kérdezem, hogy milyen alapon és hogyan? Kérdésem az, hogy ki hozza itt a döntéseket a hivatal, vagy a közgyűlés?

Tüttő István: Nem céltámogatásról mondtuk le. Ez fogalomzavar.

Kiss László: Céltámogatási lemondó nyilatkozat szerepel itt a szövegben.

Tüttő István: Valóban jogos így a kifogás. Nem ez a tartalma. A céltámogatással összefüggő ÁFA tartalomról mondtunk le. Le kellett mondani. Amiben a közgyűlés döntött azt mondtuk le.

Kiss László: A közgyűlés ilyesmiben nem döntött úgy tudom. Az ÁFÁ-ról igen, de nem céltámogatásról.

Tüttő István: Teljesen jogos az észrevétel. Ami itt le van írva nem arról döntöttünk, hanem az ÁFA tartalmáról mondtunk le.

Kiss László: Tehát akkor az előkészített anyag megtévesztő és nem pontos.

Beznicza Miklós: A céltámogatásról kell lemondani. Mivel úgy lett az egész elintézve, hogy az egész ÁFÁ-ját visszaigényeljük a lehívott céltámogatás ÁFA-ról le kell mondani. Céltámogatásról mondtunk le. A beruházási okmány szerinti összeg valós, és úgy valósul meg ahogy az jóvá van hagyva. Döntött a közgyűlés erről.

Imre Béla: Ahogy Beznicza úr elmondta, az azt megelőző közgyűlésen volt egy határozat. Erre való jelentés van leírva. Az ÁFA tartalmának a céltámogatási részéről le kellett mondani, hogyha nem kívánjuk felhasználni. Ellenkező esetben az Állami Számvevőszék kifogást fog emelni és így büntető kamatok terhelik az önkormányzatot, hogyha ezt nem teszi meg.

Kiss László: Miért nem lehet ezt pontosan megfelelő hivatkozási helyekkel mindenki számára érthetően és meggyőzősen megfogalmazni és leírni.

Tüttő István: Ugyanezt kérdezem, bár aláírtam az anyagot.

Röst János: Tarnóczky Attila alpolgármester úr javaslatát, hogy jelöljünk bizottságba tagokat az MSZP-FIDESZ nagykoalíción kívüli képviselők nem tudták megtárgyalni. Információ híján nem javasolnak személyt. Szeretnék kérni tájékoztató kiegészítést a polgármester úrtól, mégpedig a következő témakörökben: a Sugár u. 3. és a Fő utcai irodáknak az eladása, a PLAZA-nak a szerződéskötése, valamint szeretnék egy észrevételt tenni, hogy a közgyűlés 1999. évi munkarendjénél szerepel a májusi közgyűlés tematikájában két napirend. Mégpedig “Javaslat az önkormányzat középtávú fejlesztési programjára”, valamint “Tájékoztató a lakáskoncepció felülvizsgálatára”. Ez a két témakör sem a májusi, sem a júniusi anyagban nem szerepel. Melyik közgyűlésnek lesz napirendje és mikor tárgyaljuk ?

Kálócziné Éberling Márta: A Sugár u. 3. szám alatti épületre nyilvános pályázat került kiírásra. A pályázati határidőben egy pályázat érkezett, melyet a bíráló bizottság elbírált és érvényesnek minősített. Erről a pályázót értesítettük. Szerződéskötésre még nem került sor. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság következő ülésére fog a szerződéstervet bemenni. 27.000.000 Ft volt az ajánlat. A Fő út 7. számú irodákra meghirdetett első nyilvános versenytárgyalás eredménytelenség miatt elmaradt. Egyetlen érdeklődő jelent meg, de Ő sem indult a versenytárgyaláson. A PLAZA szerződéssel kapcsolatosan elmondanám, hogy ma érkezett meg a vevőtől az általuk véglegesnek minősített szerződéstervet, amit ma összeolvastunk az általunk korábban elkészítettel. Találtunk benne apró hibákat, illetve nem a megállapodásban foglaltak jöttek vissza a szerződésben. Holnap ezeket megkifogásoljuk és információnk szerint jövő héten ünnepélyes aláírást szeretnének Ők tartani.

Tüttő István: A következő téma pedig a középtávú koncepció. Ennek az aktualizálásával megbíztuk a hivatal egyik dolgozóját. A munka folyik, de ezt nem tudom egy hét alatt úgy aktualizálni, hogy mindenki számára elfogadható legyen. Úgy gondolom, hogy szeptember körül érdemben lehet majd tárgyalni. A lakáskérdéssel kapcsolatban pedig el kell készíteni egy koncepciót. A forrásokat is mellé kellene rendelni, amivel egyenlőre még nem rendelkezünk.

Tóth László: Tarnóczky úr azon határozati javaslatával, miszerint a HIR Egyezető Bizottság akként álljon fel, - hogy a jegyzőnő és a hivatal két osztálya képviselője, valamint egy-egy választott képviselő - nem értek egyet. Módosítanám a határozati javaslatát. A képviselő-testület 3 fővel és a hivatal 2 fővel szerepeljen ebben az Egyeztető Bizottságban. Furcsának tartom, hogy egy átvilágítandó hivatalban 3 ember legyen egy 5 fős bizottságban.

Tarnóczky Attila: A HIR Egyezető Tanács az nem egy jól fizető felügyelő bizottsági hely. Ennek a bizottságnak kell azokat a stratégiai irányokat kijelölni, amelyik stratégiai irányokban, például az intézmény átszervezések folynak. Semmi kifogásom az ellen, hogy 3 képviselő legyen. Nem a hivatal átvilágításáról van mindenek előtt szó, hanem a szociális, egészségügyi és az oktatási intézmények átvilágításáról. Saját véleményem az, hogy a két érintett osztályvezető ebből a rendszerből kihagyhatatlan. Különben épp ez a bizottság információk hiányában fog a tárgyalások folyamán szenvedni. Amit a FIDESZ, MSZP nagykoalíciónak az együttműködéséről Röst képviselő elmondott az egy másik mulatságos bejelentés. Itt látszik az együttműködés. Az említett nevek között FIDESZ-es nincs is. Nem tudom elképzelni, hogy gondolja azt, hogy mások ehhez az információhoz nem jutottak hozzá. Az utóbbi időben egyre többen félrevezetéssel vádolják a hivatal vezetését, hogy határozati javaslatokba olyanok kerülnek bele, ami oda nem való, vagy bevallják, hogy nem olvasták el. Tessék olvasni, a HIR Egyezető Tanács 5 tagjáról is szó van az anyagban. Ez sem titok.

Röst János: Úgy gondolom, hogy a FIDESZ sajátjának érzi ebben az esetben Marton Istvánt.

Dr. Baranyi Enikő: A polgármesteri tájékoztató 7. oldalán szereplőre szeretnék rákérdezni. Örülök annak, hogy egy rászoruló család lakásproblémáját sikerült megoldani. Van-e konkrét elképzelés, hogy az így önkormányzati tulajdonba jutott lakásnak mi lesz a sorsa. Május 18-án felmerült már, hogy a különböző rendezvények, amit a RYNO Kft. támogat, illetve rendez, mennyibe kerül a városnak. Vannak aggályaim, hogy ez egy teljes sort jelenít-e meg, hisz a ’99 Rendezvényi Naptár több mint a felét a RYNO Menedzseri Iroda rendezi. Legalábbis Ő volt feltüntetve még akkor is, ha az osztályvezető úr ezzel nem ért egyet. Ehhez társulóan a Város Napját ki rendezte, illetve arra vonatkozóan semmiféle szerepe nem volt ennek a Kft.-nek ?

Tüttő István: Két családnak határozott úgy a közgyűlés, hogy maximum 1.000.000 Ft-al támogatjuk a lakáscserét. Mindkét esetben úgy tűnik, hogy az 1.000.000 Ft sem elegendő. Döntsék el, hogy azt mondjuk, hogy többet nem adunk, mert a helyzet úgy alakult, hogy az egyik esetben 100.000 Ft hiányzik, a másik esetben pedig, ha jól emlékszem 300.000 Ft. Annak idején abban maradtunk, hogy egyforma mértékkel mérünk. A jelen esetben ez már nem tartható, vagy azt mondjuk, hogy többet nem tudunk adni, és akkor visszaáll az egész. Azért addig nem tudunk válaszolni érdemben arra, hogy mi lesz a lakásokkal, mert lehet, hogy a döntéstől függően az is lehet, hogy vissza kell az egész ügyet játszani. Reméljük, hogy nem kerül rá sor, de ezt majd külön tárgyalni fogják a bizottságok és a testület is.

Tarnóczky Attila: A Rendezvény Naptár hosszú rendezvénysorozatát végignézve nagyon kevés az olyan rendezvény, amit a város támogat anyagilag, amit támogatni tud. A RYNO Menedzser Iroda rendezvények túlnyomó többsége is ilyen. Ebből a szempontból, hogy önkormányzati támogatás nélkül hajlandók bizonyos rendezvényeket létrehozni, (pl.: a Gyermeknap) úgy gondolom, hogy köszönettel tartozunk a város lakossága nevében. A Város Napját nem a RYNO rendezte. Felkértem Ferencz József urat, hogy hozzon össze egy csapatot, amely ezt a műsort kitalálja. Ez megtörtént. Nagyon széles körből újságíróktól, művelődési házi dolgozókig. Ez a csapat állította össze a műsort. A rendezvényt az önkormányzat finanszírozta. Beznicza Miklós úr közvetlenül fizette a fellépő együtteseket, a rendezvény különböző költségeit. A RYNO-nak semmi köze nincs ilyen értelemben a történtekhez. Az anyagban szerepel, hogy a jövő évi Város Napja rendezvényre a felkérésük. Ferencz József úr tájékoztatott arról, hogy szeretné ugyanezt a csapatot felkérni, de a RYNO Kulturális Menedzseri Iroda nevében valami minimális tiszteletdíjat adni nekik, úgy, hogy ez a városnak nem kerül pénzébe. Tehát a RYNO fizetné. Nagyon komoly egész napos munkát végeztek annak idején nagyon sokan az érintettek közül.

Bicsák Miklós: A polgármesteri tájékozató 7. oldalán, Palin városrészben már több éve a Förhénc utcában van egy sarok telek, aminek a gondozása a Polgármesteri Hivatal fűnyíró és kaszáló embereinek lenne a feladata. Mint területi képviselő is állandó odafigyeléssel , hogy rendben legyen ez a sarok, és ne legyen gond az ott élő embereknek, hogy az egyéb rovarok és bármilyen férgek megteremjenek. Kérdésem polgármester úrhoz. Olvasom itt a beszámolóban, hogy többször nyilvános árverésen ez a sarok meg lett hirdetve. Kérem Kanizsa Város Közgyűlését, hogy legyenek olyan kedvesek a sarok telek tulajdonosa már tudomásom szerint írásban is jelezte a Gazdasági Hivatalnak, hogy szeretné megvásárolni tisztességes árért, amit a Gazdasági Osztály, vagy az illetékes Gazdasági Bizottság meg fog állapítani. Közvetlen a lakó tulajdonában lévő ez a Förhénc utcai sarok telek, amit utána hasznosítana, mint szolgáltató tevékenység, valamilyen üzletek, vagy bármi, ami az ott élő lakosságnak, vagy utcának megfelelő lenne. Nem sikerült nekik megvásárolni, mert a közgyűlés, illetve a hivatal állandóan nyilvános árverést tűz ki, ami mutatja már többször is, hogy nem sikerült eladnunk. Kérném a közgyűlést, hogy a Gazdasági Hivatalt hatalmazza fel egy napi piaci árnak megfelelően ezek a tulajdonosok hajlandóságot mutatnának, hogy közvetlen a területhez csatolnák, vagy megvásárolnák ezt a telket és ott hasznosítanák az ott élő emberek városszéli lakosság részére.

Tüttő István: Az lenne a kérésem, hogy Bicsák úr tolmácsolja, hogy egy ilyen megkereséssel írásban forduljanak a hivatalhoz, és akkor eldöntjük. A korábbi tapasztalatok alapján nem érdemes ezt az ügyet ilyen formában kezelni. Volt már rá példa, hogy célirányosan adtunk el, amikor erre szükség volt.

Tóth László: Mielőtt a DUNA PLAZA-ás szerződést aláírnák a hivatal nevében, szeretném, hogyha az Ügyrendi és Jogi Bizottság betekintést nyerne ebbe a szerződésbe. Az első szerződéstervezet, amit a bizottságunk látott az még köszönő viszonyban sem volt a közgyűlési határozattal.

Tüttő István: Azt hiszem, hogy nem is gondoltunk másképp.

Dr. Horváth György: A polgármesteri tájékoztató kiegészítésével kapcsolatban kérdezném polgármester urat, hogy a Móricz Zsigmond Művelődési Ház pályázatát miért nem tárgyalta a bizottság? Ugyanakkor nem lesz ebből probléma, hogy 8.-a volt a határidő és a határozati javaslatban pedig 9.-e szerepel.

Törőcsik Pál: A DUNA PLAZA szerződéssel kapcsolatban legutóbb egyeztettünk. Nem tudom, hogy melyik volt az a szerződéstervezet, amit utoljára látott a bizottság. Azon igyekszünk a magunk részéről, amit mi beépítettünk maradéktalanul bekerüljenek ebbe a szerződésbe.

Tarnóczky Attila: Tudomásom szerint valóban az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság olyan értelemben nem tárgyalta a kérdést, hogy hozott volna döntést. Elnök úr úgy tájékoztatott és Vincze Ferenc úrtól is ilyen információ jutott el hozzám, hogy a bizottság viszont beszélt róla olyan értelemben, hogy támogatni kellene. A beadás napján a Móricz Zsigmond Művelődési Ház Igazgatója felkeresett, hogy vagy beadjuk a pályázatot, vagy nem. Úgy döntöttem ezen információk alapján, hogy a pályázatot adják be. Természetesen, ha Önök úgy döntenek, hogy ezt az önrészt most nem biztosítja a közgyűlés, erre egy ígéretet kapott most az igazgató úr azzal a feltétellel, hogy a közgyűlés hozza meg a végső döntést, akkor a pályázat érvénytelen.

Tüttő István: Különösebb szankciója nincsen.

Marton István: Röst urat meg kell, hogy nyugtassam, hogy az általa emlegetett nagy koalíciónak nem tudok róla, hogy tagja lennék. Azt sem tudom, hogy a FIDESZ mennyire érez a sajátjának. Pillanatnyilag az FKGP-KDMP frakciónak a tagja vagyok. Nem fogok kétségbe esni, ha ennek a munkának a végzésére nem fog megszavazni a tisztelt testület. El sem vállaltam volna, ha ez nem ingyen munka lenne. Úgy emlékszem, hogy a Fejtő úr meghívását azért tettük arra az időpontra, mert éppen az SZDSZ képviselője Röst úr javasolta. Ezért lep meg egy kicsit a dolog. A polgármesteri tájékoztatóban a 120/1999. számú határozatnál az szerepel, hogy Városi Kórház kerítésének felújítása ez év május 20-án. Ez a határidő lejárt már négy hete. A lábazatot legalább már két hete ilyen állapotban látom. Hogy áll ez a munka és miért csúszik?

Tüttő István: A betonkötés ideje 21 nap. Most vicces választ adtam.

Marton István: Akkor viszont az az érzésem, hogy a határidő el lett galappírozva, tehát nagyon rövidre lett téve. Ez nem egy olyan horderejű munka, hogy hónapokat lenne illő csúszni rajta. A tájékoztató 7. oldalán, illetve már a 6. oldal alján megkezdődik a város pénzügyi helyzetével való foglalkozás. Itt szó van arról, hogy az eredetileg elfogadott 330 mFt-os hitelállomány, ami az összevont anyagban szerepel, nem 300, ezért vagyok kénytelen elmondani mert itt a 7. oldal 2. bekezdésében 300 van leírva, holott az 330. Azon kívül ugye lóg ez a 26 millió forint, amire, ha szerencsénk lesz nem kerül sor. Örülnék neki ha ez így történne. Ha lejjebb megyek és az 5. bekezdést nézem, ami azt rögzíti, hogy összességében újból megállapítható, hogy a kiadások tervezettek szerinti kifizetése, valamint a bevételek nagyfokú alulteljesítése következtében a hitelállomány nagysága tovább nő. Itt meg kell hogy jegyezzem, én nyolc évig a költségvetés tervezését mindig másért bíráltam.

Ez volt az első költségvetés, amikor azt mondtam, hogy a bevételek bizony-bizony úgy tűnik, hogy túl vannak tervezve. Sajnálatos módon az idő egyre inkább az én korábbi álláspontomat erősíti. És itt folytatom a mondatot. Ez már elérte a 200 mFt-ot. az önkormányzat és intézményei likvidítása csak ezen formában vált megvalósíthatóvá. Itt ez az anyag szerintem diszkréten hallgat arról, hogy a lakásalapból önmagunkat is finanszírozzuk, ami természetesen a törvények értelmében visszatöltendő, mert nem csak erről hallgat, hanem ha igénybe vettük, már pedig meggyőződésem, hogy már ebbe belenyúltunk rendesen, akkor talán nem ártott volna ha megírjuk, hogy plusz van ez is még 100-150 mFt értékben. Harmadik témakör, amit Baranyi Enikő képviselőnő már érintett, de én ezt más megfogalmazásban közelítem meg. Engem mélységesen elszomorít, hogy a városi rendezvényekre tervezett összeg az év első öt hónapjában nem hogy elfogyott, hanem sikerült 1 mFt-tal túllépni. Kérdésem az, hogy a város jelenlegi anyagi helyzetében nem kellene visszafogni. Mert én sok tekintetben érzek indokolatlan rongyrázást is. Talán ez a legszerencsésebb megközelítése mondandóm érdemi részének mert illő lenne erősebb kifejezéseket is használni részemről. Ugyanezzel kapcsolatban az döbbentett meg, hogy a Kanizsa Napok ’98 rendezvényre 900 eFt most kerül kifizetésre. Kérdésem az, hogy eddig miért nem tudott erről a testület. Miért az év közepén kell ezt megtudnunk. Holott ugye cipeltük át az elmúlt évről. Mellesleg ha ezt nem most kellett volna kifizetni akkor is túl lennénk az ez évre előirányzott kereten. Nem akarok én a tisztelt Pénzügyi Bizottságnak feladatokat szabni, de nem ártana hogyha a féléves tájékoztató felülvizsgálatánál lennének olyan sorok, főleg az ilyen jellegűek amiket drasztikusan sikerült már túllépni, amiket mélyebben megnézne. Örömmel látom, hogy Budai képviselő társam, aki tagja ennek a bizottságnak már intenzíven bólogat, hogy egyetért. És már csak egy apróság. Két betű felcserélése mit is jelenthet, ha az utolsó előtti mondatot olvassuk. A mondat úgy hangzik, hogy a fentiek alapján a korábbi elállást indokoltnak tartjuk és kérjük a közgyűlés jóváhagyását. Hát az leállást akar jelenteni, aminek az érelme teljesen más. Ezt csak azért mondom, mert számtalanszor mondhatnám, hogy ilyen-olyan-amolyan hibák vannak, de az eléggé ritka, hogy két betű felcserélésével teljesen ellenkező értelmet is kaphatunk. Hát azt hiszem, hogy ennyi ebből az ügyből elég volt.

Tarnóczky Attila: A május 20-a kórház kerítéssel kapcsolatos határozat esetében nem az építés befejezésének a határideje, hanem a pénz átutalásának a határideje. Az megtörtént. Az építésnek nincs határideje, nem is hozhattunk ilyen határidőt. Nem is a mi beruházásunk, magunk között szólva, hanem közadakozás eredménye. Részben pedig a kórház alapítványi pénzeiből folyik. Én is bíztatom a kórház vezetését, hogy az átadást nem kapkodják el, mert addig míg a kerítés átadásra nem kerül addig bármikor lehet egy-egy 100 eFt-os támogatót még találni. Pontos számom nincs, valahol 40 támogató környékén járhat a dolog és azt gondolom, hogy az még is csak 4 mFt. Tehát nem lényegtelen támogatás az ügynek a város, a megyei önkormányzat és a vállalkozók, magánszemélyek részéről.

Dr. Horváth György: Marton István úr rosszul emlékezik. A városi ünnepségekre az emlékbizottság 1999. évre egy fillért sem kapott. Bizonyítja az, hogy amit állított az nem felel meg a valóságnak. Nagyon is takarékos a város annak ellenére, hogy nem ide tartozik, de elmondom, hogy milyen rendezvények voltak. és még lesznek is társadalmi munkába.

Tüttő István: Szeretném a 900 eFt-ra vonatkozó kérdést úgy megválaszolni, hogy ez az a 900 eFt, amire Marton úr biztos jól emlékszik. Ebben utólag ÁFA vitánk támadt a szolgáltatóval, mert a közgyűlés ÁFÁ-san értette a 900 eFt-ot. A szolgáltató pedig úgy vélte, hogy mi nettóban határoztuk meg és idáig húzódott még végül a mi igazságunk győzedelmeskedett. Tehát ez volt az oka.

Kelemen Z. Pál: Megkaptuk a kiegészítőt a polgármesteri tájékoztatóhoz Csengey Dénes Vers- és Prózamondó Verseny pályázatának önrészére azzal az egy hiányossággal, hogy a forrás oldala nem lett megnevezve. Javaslom, hogy a szféra forrásából legyen fedezve az OKSB rendelkezésére álló kulturális alapból legyen fedezve a 350 eFt. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatomat.

Balogh László: A felmerült probléma kapcsán, hogy eloszlassam a félreértéseket had utaljak én is arra, hogy itt nagyon sok pályázati lehetőég van mostanában és egyik napról a másikra kell esetleg érvényes pályázatokat beadni. Némely esetben sajnos ilyen késlekedések vannak mint ezen eset kapcsán. Június 7-én este egyeztettünk a kultúrház vezetőjével. Másnap ment be a hivatalba alpolgármesterrel úrral és az osztály kultúrreferensével felvéve a kapcsolatot. ….. nem született OKSB szinten, viszont a kulturális kisbizottság tárgyalván a jövő évi rendezvényeket ez is a jövő évi kiemelt rendezvények között szerepel, de pénzügyileg ez még nem jelentett semmit az idei évben. Ez jövő évi rendezvény. Utolsó pillanatban befutva nem éreztük jogosságát annak, hogy emiatt visszadobjuk. Ennek a pénzügyi hátterét természetesen meg lehet még akár úgy is oldani a jövő évi nagy kulturális alapból, hogy a Móricz Zsigmond Művelődési Ház terhére, amelyet majd az OKSB és az akkori kulturális kisbizottság fog átgondolni és megcsinálni. Nem érzem én ezt kardinális kérdésnek. Közel sem biztos, hogy nyer ez a pályázat. Sok ilyenre számíthatunk a közeljövőben, mivel már sok ilyen befutott már.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy Tarnóczky úr azonnal értesített erről a megkeresésről. Hasonló módon nyilatkoztam, mint ahogy Ő is elmondta, mert nem látok benne olyan kockázatot a jelenlegi szituációban, amely bármilyen veszélyt is jelentene, hiszen ha nem lesz rá pénzünk legfeljebb a pályázatot visszautasítjuk.

Tarnóczky Attila: Kérem képviselőtársaimat, hogy egyforma mércével mérjenek. A polgármesteri tájékoztató 7. pontja úgy szól 2000. március 15-től – április 11-ig tartó Tavaszi Művészeti Fesztivál címmel benyújtott pályázati önrészként 1,5 mFt-ot biztosít. Ezt is az Oktatási Bizottságnak a kasszájából? Ugye nem? Ez a fajta ígéret a jövő évre vonatkozik. Tehát lehet hozzáfűzni bármelyik pályázati igérvényhez ilyen kikötéseket, de akkor egyforma mércével mérjünk. Továbbá úgy gondolom, hogy versmondó verseny április 7-9 között szervesen csatlakozik ehhez a Tavaszi Művészeti Fesztiválhoz. Megmozgat 500-600 embert, nagy számban a határainkon túl élő magyar fiatalokat. Egy baja van persze ennek a versmondó versenynek ezt érzékelem, hogy nem József Attila versmondó verseny mondjuk, hanem Csengey Dénes versmondó verseny. Ez egyeseknek nem igazán szimpatikus, de nem Csengey Dénes verseket fognak a versenyen szavalni.

Kelemen Z. Pál: Őszintén sajnálom, hogy Tarnóczky úr olyasmit hallott ki, amit én nem mondtam. Semmi kifogásom nincs a versmondó verseny ellen, sőt nem is erről beszéltem, hanem forrásoldaláról. A forrásoldala pedig egyértelmű a szférának kell biztosítani és nem külön mércével mérni, ha a tavaszi fesztivál része ez a rendezvény, akkor abból a 1,5 mFt-ból fogjuk finanszírozni, ha nem része akkor a kulturális alapból fogjuk finanszírozni. Még egyszer kérem Tarnóczky urat, hogy ne halljon ki olyant a szavamból, amit nem mondtam.

Marton István: Két téma kapcsán ismét szólnom kell. Végre egy olyan beruházás, aminek nincs határideje. Nagyon örülök annak, amit Tarnóczky alpolgármester úr mondott, bár én úgy tudom, hogy fizetni általában az elvégzett munkáért szoktak. A dolog érdemi része számomra az, hogy remélem azért a havazást nem várjuk meg az avatással. Igenis valahol valami határidőt hátha ha mi nem is diktálhatunk - bár azért efelől is vannak kételyeim – de legalább ajánlhatunk és úgy gondolom, hogy ezt még szeptember táján tető alá kellene hozni. Azért is mert teljesen egyértelmű, hogy egy ponton túl már nem érdemes várni. Most ebben a pillanatban nem tudom megmondani, hogy ezt a pontot elértük e már mert aki akart adakozni az érzésem szerint nagy valószínűséggel már adakozott. Lehet, hogy egy-két ember még nem. Mellesleg a kórház gazdasági igazgatója, amikor ez téma volt, amikor ezt elfogadtuk, akkor azt mondta, hogy Ő is azt kéri mindenkitől a televízió nyilvánossága előtt és a testület is azt kérte és én is azt kérem, hogy adakozzanak. Ha nem sikerül összehozni, akkor sajnos nekik kell állni a különbözetet. A másik pedig elnézést Horváth úr, de nem szeretném, ha kabát ügyem lenne. Ugyanis én ki sem ejtettem azt a szót, hogy az emlékbizottság. Az emlékbizottság munkájával én maximálisan meg vagyok elégedve és köszönöm az ingyenmunkátokat. Azt mondtam, hogy a városi rendezvényekre tervezett összeget 5 hónap alatt sikerült túllépni mintegy egyharmadával. Mivel ti nem kaptatok és nem mondtalak benneteket nem is vonatkozhat rátok.

Röst János: Marton István Fejtő Ferenccel kapcsolatos véleményére a következőket szeretném elmondani. Fejtő Ferenc meghívásakor nem volt biztos, hogy melyik napra tud eljönni. Egy sávot jelöltünk meg és ezt kértük tőle. Időközben kaptunk egy olyan hírt és egy olyan programot, amiről nem volt tudomásunk. Ez pedig Göncz Árpád augusztus végi Dél-Zalai látogatása. Össze akartuk kötni a két eseményt és ily módon lett volna augusztus 28-án együtt Göncz Árpád és Fejtő Ferenc. Mi is nagyon sajnáljuk, hogy nem jött el. Marton Istvánnak pedig azt mondanám, hogy vicceltem én sem gondoltam komolyan, hogy a FIDESZ sajátjának tekinti.

Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincs, a vitát lezárom. Menetközben válaszokat adtuk. Összegző válaszra most nincs szükség.

Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 3. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 4. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 5. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 6. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 7. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 8. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 9. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 10. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a 11. pontot a kiegészítéssel együtt elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a polgármesteri tájékoztató 1. kiegészítésével egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 2. kiegészítés 1. pontjáról kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 2. kiegészítés 2. pontjáról kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 3 tartózkodással a javasltot elfogadja.

 

Tüttő István: Most itt a Csengey Dénes pályázati önrészről is akkor szavazunk.

Már szavaztunk ? Az volt az 1-es ?

Most a forrásában. Tavaszi Művészeti Fesztivál. A jövő évi költségvetés. Jó. Akkor előlegeztük. Akkor ezt a napirendet lezártuk.

A 106/1999. számú határozat végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. Ezt szavaztuk meg. Felkértük az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy foglaljon állást a szavazás módjáról olyan személyi kérdésekben, ahol kettőnél több pályázó van. A bizottság kialakította erre vonatkozóan az álláspontját, ami úgy szól, hogy kettőnél több jelölt esetében ABC sorrendben véleménynyilvánítási szavazást tartanak a képviselők a jelöltekről, melynek eredményeként az első két legtöbb szavazatot kapott jelöltből kell választani. A megválasztott az lesz, aki a minősített 14 szavazatot megkapta. Minimum 14-et megkapta. Erről döntöttünk. Ez a 106/1999. számú határozat. Marton úrnak abban van igaza, hogy tudják. A következő pedig az Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola autószerelő szakmában feladat megszűnés részt hatályon kívül helyeztük. Ez volt a következő.

Marton úr ezzel rendben? Jó, köszönöm.

 

 

172/1999.(VI.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 118/1998, a 261/3/1998, a 295/1/a./1998, a 304/1/1998, a 16/1,2/1999, a 32/1/1999, a 40/1999, a 65/1999, a 69/3/1999, a 70/1/1999, a 76/1999, a 79/1999, a 94/3/1999, a 95/2/1999, a 98/1999, a 99/1999, a 101/1/1999, a 107/1,2/1999, a 114/1,2,3,4,5,6/1999, a 120/1999.(V.4.) és a 125/1999 (V.4.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja.
    2. a 17/1/1999. számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. december 31-ig meghosszabbítja.
    3. a 166/1999. számú határozatát hatályon kívül helyezi.

    1. a 70/1999. számú határozat 1. pontjában foglaltakat úgy módosítja, hogy a nagykanizsai 93/4, 93/8, 82/1, 81/2, 82/6 hrsz-ú ingatlanok és a 82/7 hrsz-ú ingatlanból 99 m2 a PLAZA CENTERS (Budapest V. Steindl I. u.) részére 5.000 Ft/m2 áron értékesítésre kerüljenek.
    2. Határidő: 1999. július 15.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. az óvoda épület kiürítése és átadása érdekében a Kisfaludy úti Óvoda bezárását – a gyermekek elhelyezésének biztosításával – 1999. június 21-től jóváhagyja.
    4. egyetértve az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság javaslatával a város millenniumi napjává április 20-át jelöli meg.
    5. Felkéri az 1999-es év város napja szervező bizottságot a jövő évi rendezvény lebonyolítására.

      Határidő: 1999. július 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    6. a 2000 március 15-től április 11-ig tartó “Tavaszi Művészeti Fesztivál” címmel benyújtott pályázati önrészként 1,5 millió Ft-ot biztosít.
    7. Határidő: 1999. június 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    8. a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványba Nagykanizsa város részéről Doucha Ferencet delegálja.
    9. Felkéri a Polgármestert, hogy a döntésről az alapítványt tájékoztassa.

    10. a nagykanizsai 03/1, 03/3, 05/3, 05/5, 05/6, 05/32, 05/33. hrsz-ú ingatlanok tulajdonosainak kezdeményezését, mely belterületi határvonal módosítására vonatkozik véleményezésére, előkészítésre a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága elé utalja.
    11. Határidő: 1999. július 6.

      Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök

    12. a Geohidroterv Kft. által készített előzetes környezeti hatástanulmányban foglaltak alapján a GE Lighting Tungsram RT beleznai galvániszapjának végleges elhelyezése ellen kifogást nem emel.

Erről a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséget tájékoztatni kell.

Határidő: 1999. június 19.

Felelős : Tüttő István polgármester

11. 2000. április 7-9-ig tartó IV. Nemzetközi Csengey Dénes Vers- és Prózamondó Versenyhez pályázati önrészként 350.000 Ft-ot biztosít.

Határidő: 1999. június 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

12. a 106/1999. számú határozat végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja.

13. a 118/1999. (V.4.) számú határozat 2. pontjából hatályon kívül helyezi a “Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola autószerelő szakmában feladat megszűnés” részt.

Határidő: 1999. június 16.

Felelős : Tüttő István polgármester

14. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót a kiegészítéssel és pontosítással együtt tudomásul veszi.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: A HIR Egyeztető Tanáccsal kapcsolatban két oldalról kaptunk javaslatot. Megkérem Tarnóczky urat, hogy a neveket említse.

Tarnóczky Attila: Elhangzott Budai István úr, Marton István úr neve. Tóth László úr részéről az volt a kívánság, hogy három képviselő üljön a bizottságba. Ehhez kellene produkálni egy harmadik nevet is majd, hogyha erről szavazunk. Azt kérem, hogy polgármester úr szavaztasson, hogy három képviselő tagja legyen-e a bizottságnak.

Tüttő István: Áthidaló megoldást is lehet találni, hogy az osztályvezető mindig legyen ott, amikor tárgyalják a témát.

Tarnóczky Attila: A szerződés elég egyértelműen fogalmaz arra nézve, hogy nem tömegek jelennek meg az egyeztetésen, hanem öt ember.

Tüttő István:Akkor először szavazzunk arról a módosító indítványról, amit Tóth László úr javasolt, hogy a 3 fő polgármesteri hivatalival szemben 2 fő legyen és a képviselők száma, legyen 3 az 5-ön belül. Magyarul, most ha igent nyomunk, akkor abban foglalunk állást, hogy a Polgármesteri Hivatal 2 fővel vegyen részt.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Most akkor még kell egy plusz fő a képviselők közül.

Tarnóczky Attila: Talán Röst urat kellene.

Tüttő István: Kérem Röst urat erre fogadjuk el. Vagy ő tesz javaslatot? Cserti urat ha javasolhatnám. Kérnék javaslatot.

Birkner Zoltán: Javaslatot szeretnék tenni. Kérdezzük meg Röst urat, hogy elvállalná-e ebbe a bizottságba a részvételt és ha elvállalja akkor kérem, hogy szavazzuk meg.

Tüttő István: Nem bizottság arra ügyeljünk. Kérem, szóban tegyünk javaslatot. Elvállalná-e Röst úr?

Röst János: Megvárnám a többi javaslatot. Majd utána döntenék.

Dr. Fodor Csaba: Cserti Tibor urat szeretném javasolni. Van roppant nagy hivatali múltja ismeri a hivatal munkáját. Most már van közgyűlési tapasztalata is. Kérdezzük meg Őt is.

Tüttő István: Cserti úr elvállalná?

Cserti Tibor: Nem.

Röst János: Segítenék Birkner Zoltán kollégának, én Őt javasolnám, ugyanis a FIDESZ részéről senki nincs bent. Ezt nem szabad megtenni a közgyűléssel.

Dr. Baranyi Enikő: Magam részéről szeretném elmondani, hogy 2 órakor kezdtük a közgyűlést, humorizálgatunk és 32 napirendi pont van. Jobb lenne, hogyha Tóth László képviselő társam is módosítaná az önálló képviselői indítványát amiben javasolta, hogy 9 órakor kezdődjék a közgyűlés. Hála istennek nem fogadták el, mert reggel 6 órakor kellene kezdeni. Lehet, hogy akkor jobban betudnák fejezni este 9-ig vagy 10-ig. Gondolják meg, nézi a TV-t remélem legalábbis a lakosság egy része és azt látja, hogy itt a szavak, a ”labdák” jobbra-balra pattognak. Neveket mondunk és humorizálunk.

Birkner Zoltán: Baranyi Enikőnek igaza van, 4 óra van és még nem jutottunk előre egy lépést sem. Röst úr teljesen komolyan felteszem a kérdést Önnek. Vállalná-e ebben a testületben, tanácsban a részvételt? Én köszönöm nem szeretnék ezzel foglalkozni. Legyenek kedvesek akkor egy feltett kérdésre normálisan válaszolni.

Tüttő István: Kérem Röst úr válaszát.

Röst János: A viccelődést nem én kezdtem kedves Birkner kolléga. Egyébként vállalom.

Tüttő István: Aki egyetért Röst úr ezen egyeztető tanács tagságával, az kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Budai István urat teszem fel szavazásra.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Marton István urat teszem fel szavazásra.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

173/1999.(VI.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalakítja a HIR Egyeztető Tanácsot, melynek tagjai a következők:

Budai István képviselő

Marton István képviselő

Röst János képviselő

a Polgármesteri Hivatal két érintett osztályvezetője.

 

 

4.) Interpellációk, kérdések, önálló képviselői indítványok

 

Szóbeli intepellációk

Tóth László: Mint Orwel Állatfarm című regényéből tudjuk, hogy mindenki egyenlő, de vannak még egyenlőbbek. Ez a gondolatsor jutott az eszembe, amikor két héttel ezelőtt a médiákból kellett értesülnöm, hogy Nagykanizsán volt a Bundestagnak a képviselő csoportja, amelyben a polgármester úr, azonos frakcióhoz tartozó képviselőtársaim és a hivatal jeles dolgozói vettek részt. Az iránt érdeklődöm, hogy a képviselő-testület tagjai azonos jogállásúak-e, vagy pedig nem. A kérdésem a következő. Milyen gondolatkör mentén lettek kiválogatva a találkozó résztvevői.

Tüttő István: A kérdés eléggé nehéz és könnyű is rá válaszolni. Először is ez a Bundestagnak a képviselői által reprezentált küldöttség egy szakbizottság volt. A szakbizottságnak pedig az volt a feladata, legalábbis minket erről tájékoztattak, hogy tanulmányozzák Magyarországon és többek között Nagykanizsán a régi úgynevezett panel épületeknek a kezelését, hogy próbáljuk mi a későbbiekben ezeket olyan állapotban tartani, vagy átalakítani, ami megfelel az európai normánknak. Kíváncsiak voltak a város szerkezetére is. Főleg az infrastruktúrájára és a tömegközlekedésére. Ilyen jellegű kérdésekben volt a tájékozódás a részükről. Világos, hogy a szakma képviseltette magát, hiszen a kérdések ilyen jellegűek voltak. Ezért kapott rá meghívást a Főépítész úr, a Műszaki Osztályvezető úr. Német nyelven tudtak Ők, Kiss László úr pedig elvállalta, mint képviselő – úgy tudom természetesen ingyen - , hogy Ő pedig a német nyelvtudását hasznosítja és tolmácskodik. Ezen kívül még részt vett alpolgármester úr. Ha jól emlékszem Gerencsér Tibor úr a külkapcsolatok tanácsnoka, illetve referense és az IKI vezetője, mint a szakreferens ebben a témában. Ez volt a kör. Nem hiszem, hogy különösebben szelektáltam volna valamilyen irányban is. Főleg a szakmai érv dominált, amikor a csapatot kiválasztottuk. Lehet, hogy nem jól tettük, de nem volt arra mód, hogy képviselők teljes körét meghívjuk, mert hely sem lett volna. Ezt a választ tudom adni. Elfogadni el lehet. Azt is lehet mondani, hogy nem. Legfeljebb leszűrjük a tanulságokat. Kérem erre a véleményt.

Tarnóczky Attila: Az MSZP-sek Kazanlakban voltak.

Dr. Fodor Csaba: Szeretnék választ adni alpolgármester úrnak foghegyről odavetett megjegyzésére, hogy az MSZP-sek Kazanlakban voltak. Ez úgy igaz, hogy valóban ott voltak, de azért mert a bizottsági elnök urak egyikének lejárt az útlevele a FIDESZ-nek, a másik FIDESZ—es Gleisdorfba volt elígérkezve. A harmadik pedig nem tudta elcserélni az ügyeletét és ezért alakult ki, hogy az MSZP-ek mentek Kazanlakba. Csak, hogy pontosak legyük, és legközelebb talán nem kellene ilyeneket szólni.

Tüttő István: Egyébként valóban így van. A bizottsági elnök urakat delegáltuk magára a kazanlaki útra.

Dr. Baranyi Enikő: Egyszerűen a kérdésfeltevéssel kapcsolatban az lenne a válaszom, hogy polgármester úrnak úgy tudom, hogy van arra a hatásköre, hogy a különböző delegációkra kijelölje és ugyanúgy gondolom, hogy egy városi ilyen típusú rendezvényre is jogának kell arra, hogy a képviselő-testület külön engedélye nélkül meghívhasson képviselőt, vagy osztályvezetőket. Az egész ettől a pillanattól kezdve ugyanaz, amit az előbb mondtam. Haladjunk a napirendi pontokkal.

Röst János: Arra kérem a polgármester urat, hogy ügyrendi esetben adjon csak szót. Úgy gondolom, hogy ez nem az volt. Kérdéseknél nem lehet vitát nyitni felette.

Bicsák Miklós: Kérdéseim Törőcsik alpolgármester úrhoz szólnának. Gondolom mindnyájan a városban autózva, vagy sétálva látjuk azokat, főleg a 7-es elkerülő szakaszán azokat a nagy magán, vagy nem tudom közterületek a hivatalhoz, vagy a városhoz tartoznak-e, ami nagyon magasan nem túlzás talán egy méter magasságban is áll a gaz az úgynevezett az egyéb kóró, vagy akárminek nevezzük parlagfű. Rengetek ilyen terület van főleg itt a benzinkutak környékére gondolok. A kérdésem összefügg mindjárt az elsővel. Palin városrész, az úgynevezett második kérdésem is vonatkozik a Lazsnak utcára. Tudni kell a Lazsnak utca sarok és az Inkei utcánál 10 telek eladásra került. Mellette még 8 telek, úgynevezett licitre vár. Az a nagy gondom és bajom, mint a terület képviselőjének, amellyel sajnos péntek este a nagy viharban – erre a második kérdésemben fogok visszatérni – meggyőződtem, hogy azon a telken, hasonlóan a 8 telek, ami az önkormányzaté, amióta ki lett jelölve, hogy licittel fog eladásra kerülni az a 8 telek a Lazsnak és Inke utcasarok ismétlem, senki nem törődik vele, ugyancsak nagyon magasan a fű benőtte. A fácánok a hajnali ébresztést ott a környék közvetlen ott a Lazsnak utca részére, meg a kertész utca, sorolhatnám az utcákat. Megteszik kellemes rikoltozással, de nem is az a veszély, hanem most már mondhatom, hogy a patkányok is vagy egyéb olyan állatok ebben a magas fűben elszaporodnak. Kérdezem a közgyűléstől, hogy az ilyen területek, főleg amit a város kijelöl miért nem végeztessük el, vagy tesszük rendbe ezeket a területeket, főleg egy ilyen úgynevezett új városrészben, lakótelepen, amivel az emberek a közvetlen közelében élnek és laknak, dolgoznak. Második kérdésem a Lazsnak utcával. Ahogy említettem péntek este az a nagy vihar az égi áldás. Tudni kell azt, hogy Palin városrészében egy kicsit lejtős, ahol én is lakom a Felsőerdőtől lefelé a csatornázás, a Lazsnak Szociális Otthon, illetve kertészet saroknál csatlakozik a közmű a városnak a fő vonalára. Lazsnak utcán keresztül megy ez az úgynevezett szennyvíz. A rengeteg esővíz, hogy kerül be, vagy egyéb ez a szakemberek dolga, hogy kivizsgálja. A Lazsnak utcai csatornákban a szennyvíz fedelet este 9,45 órakor a lakók telefonálására elmenvén személyesen tapasztaltam nagyon szörnyű állapot volt. A szennyvizet ez az erős esőzés belekerülvén a szennyvízcsatornába felnyomta. Hadd ne mondja, hogy milyen ízléstelen, vagy egyéb higiéniának nem megfelelő dolgok. Szóval ezt kérném és kérdezném, hogy mi ilyenkor a teendő. Ezt a kérdésemet már ezelőtt két éve is a tisztelt közgyűlésnek feltettem és azóta sem történt intézkedés. Harmadik nagy gondom és kérdésem Palin városrész orvosi rendelője. Tudni kell, hogy két háziorvos dolgozik. 15 éve történt, ha jól tudom a tető, a cserépnek a tetőszerkezet javítása. Szabályosan széjjel mállik a cserép, ami azt jelenti, hogy a Bogár doktor úrnál beázik a tető, maga az orvosi rendelő, ami várható bármikor nem akarom a KÖJÁL figyelmét felhívni bármikor bezárhatja a Palin városrésznek az orvosi rendelőjét. Tudni kell, hogy a két háziorvosnak nagyon-nagy létszámú betegei vannak. Azt kérdezném, hogy milyen megoldást tehetnénk arra, hogy ezt legalább a tetőt, itt van a mai nap is bizonyítja nap mint nap a medárd, az esőzések. Az állapot nem javul, hanem rosszabbodik. Erre kérném, hogy szíveskedjenek segíteni és megoldani az orvosi rendelő tetőszerkezetét.

Tüttő István: Megvizsgáltatjuk a elvetéseket és a lehetséges intézkedéseket megtesszük.

Dr. Gőgös Péter: A választókerületeikben tett tavaszi területbejárások számos megoldásra váró problémát vetettek fel. Ezen teendők pontokban szedve remekül mutatnak az általunk megkapott jegyzőkönyvekben. Megkérdezném van-e lehetőség, hogy egy fél év elteltével

Tüttő István:Azt hiszem nincs akadálya neki, csak azt nem tudom megmondani, hogy a rovatok aránya milyen lesz, mondjuk jóslásokba lehet bocsátkozni.

Marton úrnak úgy látom, még van kérdése.

Marton István: Nem túl régen megkérdeztem, hogy az Alfától Omegáignak a végelszámolása hogyan áll, ugye akkor azt mondtam, hogy december utolsó napjainak egyikén közölték velünk, hogy akár két nap alatt is lezárható. A kérdésem ugyanaz, mint amikor utoljára megkérdeztem mikorra várható részünkről, hogy ez az ügy lezárul. A másik kérdésem pedig, hogy hónapokkal ezelőtt volt utoljára szó a 0143 hrsz-ú területről, az un. Fasori dűlőről érdeklődöm, hogy akkor valami olyasmi válasz volt, hogy a Legfőbb Ügyészség hamarosan dönt, vagy állást foglal,hogy ezzel kapcsolatban pillanatnyilag mi a helyzet.

Tüttő István: Az Alfától Omegáigra való válaszom, azt kell, hogy mondjam, nem tudok rá válaszolni, mert a megegyezés hiányában megállt az ügy.Jegyzőnővel konzultáltunk erről a kérdésről ma délelőtt, ez nem közönbös számunkra sem, elrendeltük a legutóbbi alkalommal a KFT mindennemű költségének a megszüntetését, tehát ilyen jellegű elszámolásra nem kerülhet sor a továbbiakban. Azt jeleztem a múlt alkalommal is, hogy nem vagyok hajlandó aláírni azt amit a végelszámoló le kíván tenni az asztalra, amit én már írnék alá, azt nem írja alá a Palotás úr, illetve amit én aláírnék, azt pedig nem hajlandó elkészíteni a végelszámoló. A jelenlegi állás szerint, az általam aláírható, az megegyezik a Közgyűlés álláspontjával. Erre vonatkozóan a jegyzőnővel abban állaapodtunk meg, bár itt a megállapodás szó itt nem igazán jó, hanem azt próbáltuk mérlegelni, hogy mi lenne az ideális, és azt hiszem megerősít abban, hogy a frakcióknak ebben az ügyben szintén le kellene ülni, meg kellene vitatni, hogy mi jó most az Önkormányzatnak, figyelembe véve azokat a körülményeket, is amelyek Önök előtt ismertek. Ugyanis a kimenet, vagy hosszú időre elhalasztjuk a döntést, annak hiányában, hogy nem tudunk megállapodni, és a későbbiekben esetleg feléljük azt a pénzt is ami még rendelkezésre állhat, vagy döntünk, esetleg félretesszük, a személyes érzelmeinket, ezt követően pedig a végelszámolás lezárulhat, az önkormányzat milliókban mérhető pénzhez jut, azt követően még mindig mód van arra, hogy bárki bármilyen folyamatot kezdjen, vagy kezdeményezzen, de ezt az ügyet másképp lezárni, egyelőre nem lehet. Szeretném ezt jelezni, mert legutóbb is ugyanezt el kellett, hogy mondjam. A Fasori dülőre vonatkozóan pedig azt tudjuk mondani, hogy elutasították legutóbb azt hiszem mindenki előtt ismert a Földművelődési és Vidékfejlesztési Minisztériumban elutasitó választ kaptunk, gyakorlatilag ugyanott tartunk ahol korábban. A minisztérium nem utasitotta a Megyei Földművelődésügyi Hivatalt, hogy tegyen pontot az ügy végére. Nekünk ismét kezdeményezni kellett, hogy az Ügyészség lépjen az ügyben, vagy birósághoz kell fordulni. Más lehetőségünk nincsen, itt tartunk pillanatnyilag. A jegyzőnőt megkérem,hogy ez ügyben a jogi lehetőségeket vizsgáljuk meg, mert az a lépés amit megtettünk eddig, eredménytelen volt.

Marton István: Már elnézést, de én úgy tudom, hogy kb. utoljára is ugyanezt a választ kaptuk, és én azt hittem, és azt vártam, hogy az Ügyészségnek is megvan ezzel az üggyel kapcsolatban az állásfoglalása.

Tüttő István: Nem kaptuk meg, én legalább is nem találkoztam vele. Amint erről bármilyen információnk lesz jelezni fogjuk a Közgyűlésnek. Ismétlem, a jegyzőnőt megkértük arra, hogy gyorsítsuk fel a folyamatot, ha mást nem forduljunk birósághoz. Úgy látom a kérdések elfogytak, most sorkerülne az interpelláció taglalására, szóbeli interpellációra jelentkezett ha jól látom Röst János.

Röst János: Valóban két interpellációt szeretnék ismertetni, az egyiket benyújtottam írásban, fém hirdetőtáblák és hengerek ügyében a másik pedig szintén az Alfától Omegáig végelszámolása volt, Marton István képviselőtársam elmondta lényegében amit el akartam mondani, azért kiegészíteném pár gondolattal. Az elmúlt közgyűlésen én is kértem, és jeleztem, hogy a jegyzőasszony vizsgálja meg a jogi helyzetet, mit lehet tenni annak érdekében, hogy a végelszámoló munkaviszonya megszünjön. Én úgy gondolom, hogy ez az Alfától Omegáig ügy 19 hónapja húzódik, az épület egy évig épült. Tisztelt képviselőtársaim! Gondolják végig, hogy ehhez képest a végelszámolás több mint másfél éve zajlik. Én úgy gondolom,hogy a végelszámoló bebizonyította, hogy alkalmatlan arra, hogy a munkáját ellássa, és szeretném kérni, hogy a közgyűlés a következő alkalommal tárgyalja meg a végelszámolás ügyét, és olyan döntést hozzon, hogy felmenti, a végelszámolási munkaköre alól a végelszámolót, azt az összeget amit pedig kifizettek a részére, alkalmatlanság miatt követelje vissza. Vizsgálja meg, hogy történt-e károkozás a végelszámolás időszakában, és amennyiben történt, ugyanúgy birósági eljárást kezdeményezzen ellene, ugyancsak javasolni fogom, hogy a korábbi időszakában végzett munkájára tekintettel állapítsa meg a Közgyűlés, hogy történt-e károkozás, és amennyiben történt, szintén birósági útra terelje az ügyet. A másikat is elmondanám, hogy ha már nálam van a szó, a másik interpellációm lényege a hirdető fémtáblák, és fémhengerek ügye. Nagykanizsa város területén korábban több tucat ilyen jellegű műtárgy került megépítésre, elhelyezésre aminek jelenleg rendezetlen a sorsa. Nem egyértelmű a tulajdonviszony ugyanis ezek korábban hirdetőtáblaként működtek, nem rendezett gyakorlatilag ennek a működtetése, a karbantartása. Nagyon sok tábla elkorrodált, életveszélyes, nagyon sok tábla nem felel meg a jóizlés határainak. Rengeteg hirdetés kerül ki egyéb helyekre, ilyenek pl: a közmű üzemeltetőknek a műtárgyai, telefonfülkék, Dédász oszlopok, trafóházak stb… Én úgy gondolom, hogy ez az állapot teljesen kaotikus Nagykanizsán, és ebben kérném a polgármester úr intézkedését. Köszönöm.

Tüttő István: Azt hiszem, hogy ezt egységessé kellene tenni, erre vonatkozóan voltak korábbi elképzelések, valóban fel kell mérni, hogy mely táblákat és hirdetőoszlopokat kell kivonni a forgalomból és talán fel kellene ajánlani szakcégeknek akik ezt felvállalnák, és akik a városban egy egységes arculatot teremtve, biztositja a hirdetés tárgyi feltételeit. Nem feltétlenül kell az önkormányzatnak ezt magára vállalnia, mert nincs is rá pénze, de értelme is. Köszönjük Röst úr a javaslatot, megvizsgáljuk, és lehet, hogy pályázatot fogunk írni, de ezt a bizottságok majd véleményem szerint át kell, hogy gondolják. Akkor következne Tóth László úrnak az a javaslata, amelyet ugye megállapodtunk, hogy önálló képviselői inditványként beadott, de interpellációként is kezelhető inditványa a képviselőknek. Bicsák úrnak van egy írásos anyaga, erről is ek kell döntenünk, mint ahogy Tóth úréról is, interpelláció Kanizsa városszéli problémák megoldása cimmel Bicsák úr önálló képviselő beadott egy interpellációt, én azt hiszem birósági szakaszba kell utalni, erről döntenünk kell. Kérem Bicsák úr, kiván e ehhez hozzáfűzni valamit?

Bicsák Miklós:Nem kívánok, bőven leírtam az interpellációmban, én kérném akkor a tisztelt Közgyűlést, ha a bizottsági szakban visszaadják , hogy a bizottság megfelelő lenne.

Tüttő István:Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

174/1999.(VI.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Bicsák Miklós képviselőnek a Kanizsa városszéli problémák megoldásával kapcsolatos interpellációjának megtárgyalására felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot.

Határidő: 1999. augusztus 31.

Felelős : Antalics Dezső bizottság elnök

 

Tüttő István: Röst János úr által felvetettek is ugyancsak bizottsági szakaszba kell, hogy kerüljenek, kérem szavazzunk róla.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatokat hozza:

 

175/1999.(VI.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.) Röst János képviselőnek a hirdető fémtáblák és fémhengerekkel kapcsolatos interpellációjának megtárgyalására felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot.

2.) Röst János képviselőnek az Alfától az Omegáig Kft végelszámolásával kapcsolatos interpellációjának megtárgyalására felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, a Pénzügyi Bizottságot és az Ügyrendi és Jogi Bizottságot.

Határidő: 1999. augusztus 31.

Felelős : Antalics Dezső bizottság elnök

 

Tóth László önálló képviselői indítványai

 

Tüttő István: Tóth László úrnak a javaslata következik.

Tóth László: Az önálló képviselői inditványaim mellé, szóbeli előterjesztést nem kívánok fűzni, ugyanis mind a két önálló képviselői inditványom önmagáért beszél, amennyiben úgy gondolja a közgyűlés, hogy ezt bizottsági szakaszba kívánja tenni, akkor kérem tegye meg azt. Köszönöm.

Tüttő István: Nem tudom tételesen foglalkozzunk-e vele, egyik arra ösztönzi az Önkormányzatot, hogy bővítsük a kapcsolatunkat Horvátország, Szlovénia, és Olaszország irányába, és megjelölt településeket, kérem megfogjuk vizsgálni, biztos vagyok benne, hogy van benne ráció, most azt nem sorolnám fel, hogy mely városokat jelölném meg.Kérem szavazzunk arról, hogy bizottság megvizsgálja-e.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

176/1999.(VI.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth László képviselőnek Nagykanizsa Megyei Jogú Város partnervárosi kapcsolatainak bővítésére vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát.

Határidő: 1999. augusztus 31.

Felelős : valamennyi bizottság elnöke

 

Tüttő István: Végül is az önálló képviselői inditványa volt Tóth László úrnak, amely gyakorlatilag közgyűlési díszterem kialakítására tesz javaslatot, méghozzá a mostani mozinak az átalakításával kapcsolatban. Megítélésem szerint érdemes foglalkozni a kérdéssel, azonnal úgy sem tudunk benne dönteni, sőt a megvalósítás is egy kicsit odébb van. Nagyon komoly függvénye a város más helyen épülő mozijának a megvalósítása, csak azt követően lehet róla szó, kérem így fogadjuk.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

177/1999.(VI.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth László képviselőnek Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlési dísztermének kialakítására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát.

Határidő: 1999. augusztus 31.

Felelős : valamennyi bizottság elnöke

 

Györek László önálló képviselői indítványai

 

Tüttő István: Szeretnék hozzátenni valamit, pontosan nem is tudom megítélni, hogy az, amit Györök úr önálló képviselői indítványként beadott, maga a tartalom egy teljesen részletesen kidolgozott rendeletmódosítás, gyakorlatilag és több témában, én úgy érzem, hogy ennek a formája nem felel meg igazán az önálló képviselői indítványi formának, megkérem, hogy szíveskedjék ennek megfelelően átalakítani, de természetesen maga a témával foglalkozni kell, bizottsági szakaszba utaljuk. Kérem erről döntsünk.

Birkner Zoltán: Tulajdonképpen csak annyit szerettem volna hozzátenni, ha esetleg formai probléma volt, akkor az a hivatal hibája volt, mert Györek kollégám hozzátette a fejlapot, és előkészítette tisztességesen, azért nem egészen így szól a történet, ettől függetlenül azt gondolom, hogy utaljuk át valóban bizottsági szakaszba.

Tüttő István: Aki egyetért a bizottsági szakaszba utalással, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazatttal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

178/1999.(VI.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Györek László képviselőnek

megalkotására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát.

Határidő: 1999. augusztus 31.

Felelős : az érintett bizottságok elnökei

 

Írásban beadott interpellációk

 

Tüttő István: Bicsák úr elfogadja-e a választ?

Bicsák Miklós: Elfogadom, de egy kis szépség megjegyzésem van a VIA Kanizsával. Én tudom, hogy nagyon ügyesek nem műszaki ember lévén pont olyan időt választottak a felmérésnek amikor így is az emberek a nyári forgalomban. Ezért tavasszal, amikor esőzés vagy egy olyan időszak van, elfogadom a választ.

Dr. Baranyi Enikő: Azzal a feltétellel fogadom el, ha megigéri a hivatal, hogy a jegyzőkönyvet illetve a magnót meghallgatja, mert eredendően sem erről szólt az interpelláció.

Tóth Zsuzsanna: Én azt annak idején nem neveztem interpellációnak, de köszönöm a választ rá.

Kiss László: Köszönöm, a választ elfogadom azzal a kiegészítéssel, hogy a területbejárás kapcsán hasonló jellegű problémáról tájékoztattam a műszaki osztályt és a bejárást végzőket, a Szentendrei u.12-14.szám előtti útszakaszról és ott is nagyon sűrgős megoldás vár, én javaslom, hogy a kettőt együtt kellene megvalósítani. Itt arról van szó, hogy az év folyamán a Műszaki Osztály felméri, és elvégezheti ezeket a dolgokat. Én ezt várom.

 

 

5.) Javaslat a Helyi Óvodai Programok jóváhagyására (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

Tüttő István:Akkor a kérésnek én úgy érzem, hogy tegyünk eleget értsünk egyet, az óvónők szeretnének menni, mert dolguk van. Megkérem az előterjesztőt a bizottsági elnök urat, hogy sziveskedjen, ha van szóbeli kiegészítője megtenni, hallgatjuk.

Balogh László: Nagyon röviden, de szeretném az itt jelenlévő 11 óvódát és annak képviselőit a vezető óvónőket megtisztelni, hogy néhány mondat erejéig a javaslat lényegéről szóljunk. A közoktatási törvénynek megfelelően a pedagógiai programokat a fenntartónak kell jóváhagynia. Ez szakértők bevonásával megtörtént, az OKSB-én részletesen megtárgyaltuk külön-külön mind az összes pedagógiai programot, a lényege egy tételmondatban: a programok igényes pedagógiai munkát tükröznek. Épp ezért kérem, hogy a határozati javaslatokat támogassák, jó lenne az egyenkénti jelentésben, mivel ez az utánajárás megvolt, ezért inkább csak köszönöm az óvódavezetőknek, és a nevelőtestületeknek a munkáját a szakértők is egyértelműleg elismerték ezt a munkát, némely esetben volt kritikai észrevétel, amely bizottsági ülésen elhangzott, és utánajártunk, és ebből is tanultunk azt hiszem a jövőt illetően.

Tüttő István:Van-e még kérdés, észrevétel, úgy látom nincsen, a vitát lezárom. Kérem a határozati javaslatokat hagyjuk jóvá, az 1.-es határozati javaslat melyben az óvódák programjának a jóváhagyásában kell döntenünk, kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

179/1999.(VI.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság véleményezése alapján az

    1. számú Óvoda (Csokonai – Sánc)
    2. számú Óvoda (Platán sor – Kossuth tér)
    3. számú Óvoda (Szent Flórián tér – Kisrác – Bajcsa)
    4. számú Óvoda Rozgonyi úti intézménye
    5. Arany János úti intézménye

    6. számú Óvoda Űrhajós úti intézménye
    7. Corvin úti intézménye

    8. számú Óvoda (Szent Imre úti)

Attila úti Napköziotthonos Óvoda

Rózsa úti Napköziotthonos Óvoda

Hevesi Óvoda

Helyi Óvodai Programját jóváhagyja.

Határidő: 1999. szeptember 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

    1. az eszközfejlesztési terv végrehajtását évenkénti egyeztetéssel, a költségvetési rendeletben ütemezi és biztosítja.

Határidő: évente december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

6.) Javaslat az Uszoda Kft ügyvezetőjének a megbízására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

 

(Az írásos előterjesztés a zárt ülésről készített jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

Tüttő István: Üdvözöljük az újonnan megjelenteket. Kérem foglaljuk el helyünket. Önök előtt is ismert, hogy egyszer már pályázatot írtunk ki, az Uszoda Kft ügyvezetői munkakörének az ellátására, de akkor a pályázatokról kiderült, hogy egyik sem tesz eleget maradéktalanul a pályázati kiírásnak. Ezért úgy döntött a Közgyűlés, hogy megismétli a pályázat kiírását. A benyújtási határidőben 9 pályázat érkezett be, a pályázók közül egy fő az első szakaszban visszavonta a pályázatát, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleményezte a pályázatokat, és ennek az eredményeképpen a következőt lehet most megállapítani. A bizottság a pályázatok elemzésekor még előirta néhány pályázó számára, hogy a szakmai gyakorlatát igazolja a Közgyűlés kezdetéig, illetve június 15.-ig a Közgyűlésig igazolja. Jelenlegi ismereteink szeirnt Czoma Péter úr eleget tett ennek a kötelességének, nincs tudomásom arról, hogy más is eleget tett volna, még kettőnek kellett volna ennek a kötelezettségnek eleget tenni. Megkérdezem a bizottság elnökét, hogy kapott-e mostanáig erre vonatkozóan információt. Szeretném megkérdezni, ha felsorolná, hogy Czoma Péter úr jelen van-e. Megkérdezem, hogy nyilt, vagy zárt ülésen kivánja-e tárgyalni a napirendet.

Czoma Péter: Nem.

Tüttő István: Jakabfy Sándor kéri-e a zárt ülés tartását?

Jakabfy Sándor: Nem.

Tüttő István: Rózsahegyi István kéri-e a zárt ülés tartását?

Rózsahegyi István: Nem.

Tüttő István: Koczfán Ferenc kéri-e a zárt ülés tartását?

Koczfán Ferenc: Nem.

Tüttő István: Először abban foglaljunk állást, hogy aki nem igazolta a bizottsági kérésének megfeleően a szakmai gyakorlatát, azt kérem döntsünk, hogy hogyan tekintsük tehát, hogy eleget tett-e a pályázati kiírásnak. Kérem szavazzunk arról, hogy aki nem nyújtotta be a napirend megkezdéséig a szakmai gyakorlata igazolását, azt elfogadjuk-e, vagy nem. Én a magam részéről azt az álláspontot képviselem, hogy aki nem tett eleget ennek, az nem tett eleget a pályázati kiírásnak sem. Aki igent nyom, az azzal ért egyet, hogy nem maradhat tovább a versenyben. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Önök úgy foglaltak állást velem együtt, hogy aki nem nyújtotta be az igazolást a szakmai gyakorlatról az kiesett a pályázatból. Koczfán úr nálam az van a táblázatban, hogy három éves műszaki gyakorlat elfogadható, amennyiben június 15.-ig a Közgyűlés napjáig igazolja. Kérdezem, hogy igazolást hozott-e.Az előttem lévő táblázatban az van, hogy pótolni kell Koczfán úrnak is, én most átadom a szót a jegyzőnőnek.

Dr. Tuboly Marianna: A bizottság elé azt a javaslatot terjesztettük, hogy miután Koczfán úr vállalkozói igazolványt csatol, mintegy bizonyítékként a szakmai gyakorlat igazolására, hogy döntsön a bizottság, hogy ezt elfogadja-e a bizottság, ezt megfelelő igazolásként elfogadta, elnézést kérünk Koczfán úrtól, de az előterjesztésben rosszul szerepel.

Tüttő István: Én pedig nem tudom fejből megitélni. Kuczogi Balázs pedig nincs jelen, tehát az ő esetében ez nem is érdekes. Akkor meghallgatnánk a tisztelt páyázókat, mivel nyílt ülés van, így azzal a lehetőséggel minden pályázó élhet, hogy meghallgatja a másik félnek a válaszait az esetleg feltett kérdésekre. Megkérem Czoma Péter urat, hogy fáradjon ide a mikrofonhoz. Köszöntjük Czoma urat. Megkérdezem, hogy esetleg van-e szóbeli kiegészítése ahhoz a pályázathoz amit irásban beadott. Most meghallgatjuk, ha nincs akkor jelezni kellene, hogy nincsen, és akkor a közgyűlésé a szó. Kérdezhetnek, vagy véleményt mondhatnak.

Czoma Péter:Tisztelt Közgyűlés! Azzal kezdeném, hogy szeretném kérni a támogatásukat, szeretném megnyerni ezt a pályázatot. A pályázatomban leírtam, de egy, két gondolattal elmondanám, hogy 25 évet töltöttem a vizes szakmában a nagykanizsai üzem vezetőjeként ez alatt az időszak alatt a Fürdőnek voltam a vezetője, pontosabban 1970-től 1985-ig. A fedett fürdő indulásáig.Ezen belül még munkaköröm mellett még két évig a 1970 és 1971-ben a zalakarosi fedett gyógyfürdő vezetői munkakörét is elláttam. A pályázatomban három fő részre tagoltam a mondanivalómat, illetve a pályázati értelmezésemet. E szeirnt első helyre tettem az üzemeltetés fontosságát, második helyen taglaltam a szolgáltatás fontosságát, a harmadikon a menedzselést. Az üzemeltetést azért emeltem első helyre, mert egy biztonságos és magas szinvonalú üzemeltetés nélkül, nincsn jó szolgáltatás, és nincs menedzselés. Az üzemeltetés alatt szeretném megvalósítani azt, hogy egy energetikai felülvizsgálatot tervezek a fürdőn ami magába foglalná a víz, fűtés, gáz, szeretnék olyan technikai megoldásokat alkalmazni amelyek az elmúlt évek során nem valósultak meg, itt gondolok a kazánok cseréjére, a hőcserélők cseréjére, a töltetgyertyák, természetesen a teljesség igénye nélkül mondom, hiszen önök előtt biztos ott vannak a leirtakban a gondolatok, nagyon fontos a felujítás a strandi medencéknek, és egy jó kapcsolatot szeretnék kialakítani a kollektívával.Mindenkinek bizalmat szavaztam, vagy bizalmat szavazok fél évig, természetesen ez idő alatt munkaköri átcsoportosításokról szó lehet. A beruházások, illetőleg a technikai megvalósításokra pénzügyi ütemtervet készítek, az ütemterv alapján sorrendiséget fogok megállapítani. A szolgáltatás csak úgy működik, ha megfelelő színvonalú üzemeltetés áll mögötte, ennek érdekében a strandfürdő területén több sportpályát építenék, a strandfürdő területén egy új gyermeklubickoló építése szükséges, természetesen a gyermekek igényeinek megfelelő berendezéssel, a fürdőzők igényeinek megfelelően szeretném áthelyezni a strandfürdő bejáratát, a Csengery úti oldalra, a strandfürdő nyitvatartását nagyon fontosnak tartanám a fedett fürdőben lévő öltözők üzemeltetését biztosítva az ottani használatot is. Amikor megvan az üzemeltetés, illetve a szolgáltatás akkor jöhet a menedzselés dolga, természetesen a fürdőt menedzselni az Önkormányzat nélkül nem lehet, azonban a költségeinek csökkentése reális cél lehet, ennek érdekében reklámtevékenységet szeretnék biztosítani, lehetőséget szeretnék biztosítani a fürdő területén, úgy a fedett strandfürdőnél. Szeretnék pályázatokon résztvenni, a különböző pénzügyi források elnyerése céljából, amire igénybe szeretném venn a Polgármesteri Hivatal szakértőit, valamint külső szakértőket is. Így csökkentve a fürdőre, illetve az Önkormányzatra nehezedő pénzügyi terheket. Nagy gondolatokban ezt szerettem volna elmondani, mégegyszer kérem a támogatásukat.

Tüttő István: Kérdezem a testületet, hogy kiván-e valaki kérdést feltenni, avagy vélemény alkotni. Önöké a szó.

Tarnóczky Attila: Azt javasolnám, hogy minden jelöltet hallgassunk meg, és utána a kérdéseket egyszerre intézzük.

Tüttő István: Akkor köszönjük Czoma úrnak, kérném foglaljon helyet itt az első sorban.

Következik meghallgatásra Jakabfy Sándor úr. Megadjuk a lehetőséget, hogy szóban is előterjeszthető amennyiben, kiegészíteni kívánja az irásbeli pályázatát.

Jakabfy Sándor: Tisztelt polgármester úr, tisztelt közgyűlés! A beadott írásos pályázatomat szeretném szóban is kiegészíteni. A Kanizsa Uszoda Kft ügyvezetőjeként szeretnék továbbra is pályázni, a létesítmény vezetésére, a Kft ügyvezetőjének a pozíciójára. A múltamról tulajdonképpen annyit, hogy 12 éve dolgozom a nagykanizsai fedett uszodában, a pályázatomban beadottak szerint nagyon sokféle munkakörben, ami lényeges, hogy a tulajdojnos Megye Jogu Város Önkormányzata három évvel ezelőtt egy egyszemélyes fürdőüzemeltető Kft-t hozott létre, előtte a létesítményt a Dél-Zalai Vizmű Vállalat üzemeltette. A gazdasági társaság első ügyvezetőjének én lettem megválasztva ezelőtt három éve. A megalakuláskor lévő nehézségeket úgy érzem sikerült áthidalni és 1996-1997 évben jelentős szolgáltatásbővítéseket tudtunk végezni, ami statisztikailag is kimutatható vendégszám elemkedést árbevétel emelkedést jelentett a társaságnak. Ilyenek voltak pl: a szolárium helyének a kialakítása, sportruházati bolt helyének a kialakítása, az egyre növekvő igényt a szaunázásra, tudtuk bövíteni még egy szauna kialakításával, és egy kisebb méretű szaunamedencének a megépítésével. A következőkben is úgy látom, hogy a fedettuszoda szolgáltatásait célszerű ezirányban bövíteni, mert téli viszonylatban óriási az igény a szaunázásra és túlzsúfolt, tehát nem tudunk kulturált állapotokat biztosítani, mindenképpen meg kell találnunk a helyet arra, hogy hol lehet kialakítani, sőt bár olyan igény is van, akik az un. száraz szaunázást nem kedvelik, gőzkamra kialakitását is szeretném. A gazdálkodásunkról, a pénzügyi helyzetünkről annyi elmondható, hogy az önkormányzat minden évben városi költségvetésben megállapítja az uszoda számára nyújtott un. működési célú támogatást, ami tulajdonképpen a költségvetésünknek a 70%-át biztosítja. A 30%-át az Uszoda Kft árbevétele biztosítja. Itt meg kell jegyeznem, hogy az iskolai tanév alatt közel naponta 400 gyerek díjmentesen jöhet az uszodába, és nyilvánvaló a jövőben is ez a cél, hogy megtartjuk, hogy a kihasználás minél jobb legyen és a gyerekeknek a megfelelő uszodalátogatást tudjuk biztosítani. A pénzügyi helyzetről úgy érzem az elmúlt három év tapasztalata alapján, hogy mindenképpen kellene a tulajdonos önkormányzatnak is az üzemeltető Kft-nek is egy hosszú távú együttműködési megállapodást kötni, és ennek a kidolgozását véleményem szerint már ebben az évben meg kellene oldani, és hogy ez gördülékenyebben jobban menjen, létre kellene hozni egy felügyelő bizottságot, ami már három éve halasztódik. Mindenképpen egy jobb biztonságosabb rugalmas kapcsolat az üzemeltető és a tulajdonos között is. A létszámgazdálkodásunkhoz kapcsolódóan azt szeretném elmondani, hogy tulajdonképpen három éve egy olyan stabli 24 fős dolgozói létszámmal működik, én terveim szerint hosszú távon szeretnék bővíteni, hogy a nyári nyitvatartási időt mindenképpen szeretném meghosszabbítani. Ne jelentsen gondot a szabadságok, betegségekből adódó kiesésnek a biztosítása. Nyilvánvaló, hogy számításba jöhet , hogy a nyári viszonylatba a meglévő Olaj utcai pénztár bejárata mellett még egy bejáratot az uszodait is működtessük egész nyáron. Ehhez tulajdonképpen szintén csak létszámbővítés szükséges. Az irásos pályázatomban elég részletesen foglalkoztam a fedett uszoda műszaki állapotával, állapotrögzítésével, én úgy érzem, hogy jövőben ez egy konkrét terv szerint szakaszaiban megvalósítható. A legnagyobb gondot a 66 éves strandmedence a strand állapota jelenti, aminek nem csak közegészségügyi és műszaki feladatok miatt célszerű ezt elvégezni, hanem a 121/96-os kormányrendelet szerint szintén ami ad egy véges határidőt, az un. átfolyós töltő hűtő medencéknek, a vizvisszaforgatóval való ellátására, illetve egy korszerű hidraulikának a kialakítására. Az Uszoda Kft tulajdonképpen 1997-ben készítetett egy rekonstrukciós tervet, ugyan ezt a hatóságok engedélyezték, de érzésem szerint mindenképpen a közeljövőben a tulajdonosnak ezt véleményezni kellene ha kiegészítés módosítás szükséges, akkor ezt meg kellene tenni, és egy un. fürdőfejlesztési koncepciót kialakitani, amely tartalmazná nem csak a medencéknek a felujítását, ha nem azt, hogy milyen funkciójú medence legyen, hova legyenek építve, mert a jelenlegi gyermekmedence az nem építhető újjá, egy új helyre kell megépíteni, a méretét, mélységét, létfontosságú kialakítani, a számításba jöhető bővítést szintén célszerű megfogalmazni, mert a hiányossága a strandfürdőnek, hogy nincsenek minőségi sportpályák, tehát megfelelő minőségű strandröplabda, kispályás labdarúgás, kosárlabdapálya, amit ugyan a rekonstrukciós terv tartalmazott, de hát tulajdonképpen ez egy tanulmányterv szinten van. Mindenképpen létfontosságúnak tartom a strand zöldnövényzetének a teljes megvizsgálását. Véleményem szerint teljes felújításra van szükség, a pályázatomban is írtam róla, hogy a strand zöldnövényzete szerves része a sétakert zöldnövényzetének, tehát a kettőt együtt kell kezelni, és erre javaslatot koncepciót elfogadni, egy ugynevezett természetvédelmi szakértői jelentést kell kérni. Pályázatomban megemlítettem, hogy van egy ugynevezett mélyfúrású héviz kútunk aminek 42 fokú a vízhőfoka, véleményem szerint ez egy idényjelleggel, májustól októberig tudna működni, egy un. melegvizes ülőpados medence, amire szintén nagy az igény, mert a sok felnőtt vendég aki nem tud úszni, az nyáron ezt igényelné. A kút kapacitása elbirná ennek a kapacitását. A fürdőfejlesztési koncepcióban úgy érzem, hogy szükségszerű belevenni a már 1991 óta nem működő Kőrösi Tanuszodának a felújítását.

Tulajdonképpen, 1988 és 1991 között volt egy ideális állapot, amikor a városban két tanmedence volt a Kőrösi Iskoláé és a mienké és amióta a gépészete tönkrement a Körösi Iskola tanmedencéjének azóta óriási teher nehezedik ránk, az oktatóknak a munkáját nehezítik, illetve az órarend az időbeosztást roppant nehéz beütemezni, óriási az igény rá, és a medence szinte állandóan 100%-san túl van terhelve. A pályázatomban tulajdonképpen azt hiszem, hogy amit irásban leírtam nagyjából vázlatszerűen átffutottam rajta, továbbra is szeretnék a Kft ügyvezetői állására pályázni, és az elmúlt három évben az önkormányzat segitségét a működtetéshez az üzemeltetéshez szeretném megköszönni Önöknek.

Tüttő István: Szólítom Rózsahegyi István urat.

Rózsahegyi István: Tisztelt Közgyűlés, Polgármester Úr! Magamról csak annyit, hogy 26 évig voltam a KÖGÁZ-nál üzemvezető, ott elsősorban üzemfenntartással, egy gyártelep üzemeltetésével foglalkoztam, Kögáznál gépészettel, ezen belül nyilván kazánházzal, vizvezetékszereléstől,minden ilyen fenntartási jellegű munkával. Tíz éven keresztül voltam az olajbányásznak a létesítmény műszaki vezetője, erre az időpontra esett az olajbányász ugynevezett nagy beruházások, értem ezalatt a lelátó építése, salakospályál építése, a mostani csarnok építése, tehát ezeknek részben műszaki ellenőre, részben kivitelezője, és későbbiek folyamán ugynevezett fenntartója voltam. Az uszodával kapcsolatos pályázatomat én leadtam, én annyival szeretném kiegészíteni, nagyon röviden, hogy amennyiben elnyerném az ügyvezetői állást, tevékenységemet három részre bontanám, gazdasági, műszaki, fejlesztési illetve a biztonságtechnikai részre. Gazdasági rész alatt értem én azt, hogy egy teljes pénzügyi gazdasági átvilágítást, nyilvánvaló a költségek elemzését, természetes dolog megvizsgálni azt, hogy hol lehet takarékoskodni. Az árbevételek növelésére én úgy látom, hogy sok lehetőség lenne, az Uszoda Kft alapító okirata nagyon sokfajta tevékenységre adna lehetőséget, amelyet a későbbiek folyamán nyilván az Önkormányzattal karöltve vagy engedélyeztetve, vagy megvizsgálva úgy érzem, hogy létre lehetne hozni. Ebbe én beleértem a nagyobb reklámtevékenységet, beleértem azt, hogy kiterjeszteni a tevékenységi kört, én úgy érzem,hogy az uszoda törzsközönségét kellene növelni, elsősorban az ifjúság bevonásával, hiszen az úszásoktatás keretén belül napjában tényleg 4-500 iskolás korú gyermek fordul ott elő, és reklámhordozóként, vagy reklámlehetőségként őket kellene elsősorban felhasználni, olyan irányban hogy a családjukat is magukkal hozzák. A műszaki alatt értem a műszaki állapotvizsgálatot, karbantartási költségek csökkentését, illetve a biztonságnövelést. Fejlesztés alatt értem én azt, hogy megvizsgálni azokat a műszaki dolgokat amelyeket az idő folyamán feltétlenül cserélni kell, a műszaki fejlesztés alatt értem én a termálvíz bevezetését, az uszoda idénynek a meghosszabítását. A biztonságtechnika mit értek én, én azt értem, hogy balesetmentes fertőzésmentes, a fertőzést feltétlenül kiküszöbölő és fertőzésmentes, balesetmentes üzemvitelt. Nagyon, de nagyon röviden én ennyit szerettem volna úgy kiegészítésképpen elmondani. Köszönöm szépen, és kérem a támogatásukat.

Tüttő István: Köszönjük, kérem Koczfán urat, hogy fáradjon a mikrofonhoz!

Koczfán Ferenc: Tiszelt Polgármester Úr, tisztelt alpolgármester urak, tisztelt hölgyeim és uraim. Az előbb egy kicsit furcsának találtam, hogy a szakmai múltamról kell beszélnem azt gondoltam, hogy én a jelentkezésemben leírtam bizonyos dolgokat. Én úgy úgy gondolom, hogy leírtam lehet, hogy esetleg csak átfutottak rajta, azért egy szóval azért elmondom,hogy volt ebben a városban egy elég jó kis cég, úgy hivták, hogy Hidroplastik korábban Finommechanikának hívták. Én 19 évig dolgoztam ennél a cégnél, a Tüttő képviselőtársuk az bizonyithatja, hogy oszlopos tag voltam. Ennél a cégnél főleg vízkezelő berendezésekkel foglalkoztunk, legkülönbözőbb helyekre szállítottunk a Donyectől kezdve Irakig, Lengyelországba, Varsóig, jártunk legkülönbözőbb vásárokra, továbbképzésekre. Elég jó kis műszaki gárdánk volt, és résztvettünk a műszaki életbe is, cikkeket irtunk, különböző nívos folyóiratokba. Ennek alapján kaptam én meg hajdanában 1986-ban a pénzkezelési szakértő minősítést. Tehát 19 évig dolgoztam ezen a területen, nem a mi bűnünk, hogy ez a cég megszünt, sajnos 1993-ban, 1994-ben felszámolták ezt a céget. Azóta is dolgozom ezen a területen, de még másik területen is. Ami az uszodát illeti, az én véleményem az, hogy Kanizsának egyik ilyen szépség pontja ez az uszoda, és azt gondolom, hogy nagyon hasznos dolog is, az én lányaim is itt tanultak meg úszni, és azt gondolom, hogy az a sok fiatalember, akit itt megtanítottak úszni, azok nagyon sokat kaptak ettől az uszodától. Az a véleményem, hogy minél jobban ki kellene ezt az uszodát használni, és az Önkormányzatnak, még ha olyan kevés pénze is van, minnél több pénzt kellene juttatni. A kiírásban irják, kb. ¼ részét a költségnek tudja az uszoda megteremteni, 3/4 részét az önkormányzatnak kell állni, ez valószínûleg ez egy reális szám, de azt mondják a nyugati szakirodalmak, hogy Magyarországon egy főre jutva az energiaköltség az lényegesen nagyobb mint pl: Nyugat-Európában, gondolok itt arra, hogy egy fürdőzőre túl sok víz fogy, egy fürdőzőre túl sok gáz, villanyáram fogy.

Én azt gondolom, hogy ebbe az uszodában is megvannak a tartalékok,és ezeket a tartalékokat mindenképpen ki kellene használni.Van egy, két elképzelésem pl:a víz vonatkozásában én azt gondolom,hogy bizonyos rendszereket be lehetne állítani,a vizet azt többször felhasználhassuk, és ezáltal lényegesen csökkenteni lehessen a vizfogyasztást. Azon kívül van még egy olyan elképzelés is,hogy egy ugynevezett ipari vizre rendszert ki lehetne alakítani, ami azt a célt szolgálná, hogy azok a vizek amelyek elfolynak ilyenek a fürdők, ezeket a vizeket külön kellene választani attól a viztől amit betermelünk a medencékbe, és igy is csökkenteni lehetne a vízfogyasztást. Véleményem szerint csökkenteni lehetne az energiafogyasztást, pl: a gázfogyasztást is, tekintve, hogy azt mondják , hogy elég sok gázt elhasználunk arra. hogy a vizet felmelegítsük. Új technikákat én úgy gondolom, hogy be kellene vezetni, ilyesmi a hőszivattyú, aminek az alkalmazását előbb vagy utóbb el kellene kezdeni alkalmazni, hőelemek alkalmazását, ez az uszoda ez úgy látom, úgy van tájolva, hogy a déli faláról nagyszerűen fel lehetne szerelni egy pár hőelemet, amely azt gondolom, hogy elég jelentős mennyiségű gázt vissza tudna tartani, tehát nem gázzal melegíteni a vizet ha nem esetleg hőelemekkel.Aztán van még egy dolog amivel a villanyfogyasztást csökkenteni lehetne, nem tudom, hogy a Tungsram mit szólna hozzá, hogy ha felkérnénk, hogy egy kicsit jobban patronálja az uszodát,tekintve, hogy a Tungsram eléggé energiatakarékos fényforrásokat gyárt, és nem tudom, hogy mennyire van ellátva az uszoda ezekkel a fényforrásokkal. Még egy dolog, aminek,lehet, hogy nem nagyon örülne a helyi Vizmű, lehet, hogy újabb kutat kellene fúrni a sétakertbe és ezzel is lehetne csökkenten a fogyasztást. Na most másik költségtényező ami bejön a képbe, ez a személyes kiadások. Én úgy gondolom, hogy ez a 24, 25 fő akik folyamatosan üzemeltetik ezt az uszodát, csökkentésre,nem nagyon van lehetőség. Lehetséges, hogy minőségi cseréket lehetne elvégezni, szerintem csökkenteni nem kellene, tekintve, hogy Nagykanizsán így is elég magas a munkanélküliek aránya, tehát ne növeljük a munkanélkülieket, inkább próbáljunk meg új munkahelyeket teremteni. Ami a fejlesztéseket illeti, tehát először is alaposan fel kell mérni, hogy hol állunk, és mire lesz lehetőségünk. Ezt úgy gondolom, hogy előbb vagy utóbb abban az irányban kell tendálnunk, hogy az egész uszodát, egy ilyen fedetté kellene alakítani, tekintve, hogy a nem fedett medence az azt gondolom, hogy elég rosszúl van kihasználva. Én egyszer, kétszer mostanában elmentem az uszoda környékére megnézni, hogy végül is mennyien fürdenek, hát ha egy kicsit borús az idő akkor délig nem nagyon fürdenek. Amikor jobb idő van, akkor is csak délután. A július, augusztus hónapra elég luxus nyitotba üzemeltetni, ezért én azt gondolom, hogy azt is fedetté kellene tenni, tehát azt is bevonni a jelenlegi fedett fürdőbe, tehát ehhez pénz kell, tehát végül is én azt gondolom, hogy ez megérné. Tehát mennél több embert be tudunk csalogatni ebbe az uszodába annál kevesebb ember fordul a kórházhoz, hogy ebbe,vagy abba a nyavajájába segítsenek rajta. Ha megkapom ezt az állást, akkor azzal kezdeném, hogy alaposan felmérném a terepet, hogy mit lehetne csinálni, gazdaságossági intézkedéseket próbálok végrehajtani, megbeszélem a hivatal illetékeseivel, hogy mire van lehetőség, így állnék hozzá a dolgokhoz. Köszönöm szépen, amennyiben esetleg kérdés van, nagyon szívesen válaszolok. Köszönöm a türelmüket.

Tüttő István:Akkor megkérdezem kedves képviselőtársaimat, hogy kérdése kinek van, akár személyre szólóan fel lehet tenni. Kérem, van-e kérdés, esetleg vélemény. Úgy látom nincsen, akkor a képviselők számára elegendő volt az irásos pályázat, és ezek a szóbeli kiegészítések amik itt elhangzottak. Megkérem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság Elnökét, hogy szíveskedjék ismertetni a bizottság által elvégzett értékelést ismertesse, illetve mondja el a Bizottságon elhangzottak lényege.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság is az elmúlt ülésen meghallgatta a pályázókat, áttanulmányozta az irásos anyagokat, voltak kérdések, tehát nem voltunk olyan szűkszavúak mint most. A Bizottság a következő sorrendet állapította meg szavazással, illetve pontszámítási módszerrel, amelyet képviselőtársaim megkaptak bizalmas feliratú anyagként, de azt gondolom,hogy a bizalmas anyagtól el lehet most tekinteni, hiszen a pályázók hozzájárultak a nyílt üléshez. A helyezési sorrend a következő volt. Czoma Péter úr, Jakabfy Sándor úr, Rózsahegyi István úr, Kuczogi Balázs úr, és Koczfán Ferenc úr. Tehát első helyen a bizottság a Czoma Péter urat hozta javaslatként a Közgyűlésnek. Tulajdonképpen a szavazati számok között nagy eltérés nem volt, tehát pár szavazat döntött a számításunk szerint három, négy szavazat döntött a helyezettek között. Köszönöm szépen.

Tüttő István: Köszönöm szépen, van-e még valakinek észrevétele, úgy látom nincsen, akkor meg kellene állapodnunk a döntés mechanizmusában.

Birkner Zoltán: Szeretnék kérni két perc szünetet, mielőtt szavazásra kerülne a sor.

Tüttő István: Ez most lenne?

Birkner Zoltán: Igen mert, hogy polgármester úr lezárta ezen részének a vitáját.

Tüttő István: Nem volt mivel nem is jelentkezett senki. Marton úr is ügyrendi gombot nyom, még őt meghallgatnánk.

Marton István: Azt hiszem, hogy a szavazás módjáról nem kell semminemű megállapodást kötni, hiszen a polgármesteri tájékoztató kiegészítéseként az Ügyrendi Bizottság állását a testület elfogadta aszerint kell eljárni.

Tüttő István: Marton úr jelezte, hogy a 106/1999. számú határozatunk szellemében járjunk el, bár azt tudni kell, hogy ez határozat volt, és az SZMSZ-ünket módosítani is kell ennek értelmében majd, de én ennek szellemében fogom javasolni. Mivel két pályázónál több pályázónk van illetve jelöltünk, ezért ABC sorrendben először véleménynyilvánítási szavazást fogunk tartani. Itt az első két legtöbb szavazatott kapott jelöltből fogjuk aztán kiválasztani, hogy ki az, aki betölti majd az ügyvezetői beosztást. Kérem szavazzunk arról, hogy először csak véleménynyilvánító szavazást tartunk.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki Czoma Pétert támogatja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki Jakabfy Sándort támogatja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 10 tartózkodással támogatja.

 

Tüttő István: Ezután Koczfán Ferenc úr.

 

A közgyűlés 8 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 14 tartózkodással támogatja.

 

Tüttő István: Rózsahegyi István úr.

 

A közgyűlés 4 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 20 tartózkodással támogatja.

 

Tüttő István: Megállapítom, hogy Czoma Péter és Jakabfy Sándor urak az ún. vélemény-nyilvánítási szavazáson az első két helyezést érték el. Ezek után döntünk a két úr közül, hogy ki fogja betölteni Nagykanizsán az Uszoda Kft. ügyvezetői munkakörét.

Czoma Péter urat teszem fel szavazásra. Azt kell még hozzátennem a szavazás előtt, aki a minősített többséget megkapja, győzött. Ha az első úr akire szavazást teszek fel minősített többséget kap, nem folytatjuk a szavazást. Így érti mindenki ugye? Czoma Péter úrról szavazunk.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Czoma Péter megkapta a minősített többséget, tehát a másik jelöltről nem kell szavaznunk. Meg kell állapítanunk az illetményét.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság ugyan nem foglalt állást az illetmény tekintetében, de elhangzott, hogy a jelenlegi bért, - információink szerint ez 110 eFt/hó - javaslom a közgyűlésnek, hogy szíveskedjen megállapítani.

Tüttő István: Szavazásra teszem fel a határozati javaslatot. Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Szeretném megkérni Czoma Péter urat, hogy fáradjon a mikrofonhoz. Mivel az illetményével kapcsolatban nem hallottunk nyilatkozatot, hogy ezen feltételekkel is vállalja-e?

Czoma Péter: Igen, mert nem a pénz volt a lényeg.

Tüttő István: Köszönjük szépen és jó erőt, egészséget és kívánjuk, hogy eredményes működésével bizonyítsa mindazt, amit itt előttünk vázolt mindannyiunk javára. Jó munkát!

Czoma Péter: Köszönöm a bizalmat, élni fogok vele.

Röst János: Úgy gondolom, hogy a gratuláción kívül meg kellene köszönni a korábbi ügyvezetőnek a tevékenységét és a munkáját.

Tüttő István: Még nem zártam le a napirendet, de elmentek. Az lenne az én javaslatom, hogy szavazzunk arról, hogy Jakabfy Sándor úrnak köszönjük meg az eddigi munkáját és kívánjunk neki a továbbiakban jó erőt, egészséget. Kérem, erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

180/1999.(VI.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.) a Kanizsa Uszoda Kft. ügyvezetőjévé 1999. július 1. napjával 5 év időtartamra Czoma Pétert nevezi ki.

Illetményét 110.000 Ft/hó-ban állapítja meg.

Határidő: 1999. július 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

2.) megköszönöni Jakabfy Sándornak az Kanizsa Uszoda Kft ügyvezetőjeként végzett tevékenységét.

Felkéri a polgármestert, hogy a határozatban foglaltakról az érintettet értesítse.

 

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy Antalics úr, aki előterjesztője a Nagykanizsa Thúry Laktanya napirendjének kérte, hogy elfoglaltsága miatt várjuk meg, amíg megérkezik, ezért javasolnám, hogy a Városi Televízióval kapcsolatos napirendet mely úgy szól, hogy Javaslat a Kanizsa TV Kft. csatlakozásáról, a helyi televíziók önálló föggetlen hálózatát szervező és működtető részvénytársasághoz. Megkérdezem Tarnóczky Attila alpolgármester urat, a napirend előterjesztőjét, hogy van-e szóbeli hozzátenni valója,

 

 

7.) Javaslat a Kanizsa TV Kft. csatlakozásáról, a helyi televíziók önálló független hálózatát szervező és működtető részvénytársasághoz (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

 

Tarnóczky Attila: Köszöntöm, Dr. Gáti Zoltán urat. Talán vannak akik emlékeznek arra, hogy négy éve egy hasonló ajánlat megjárta a Polgármesteri Hivatalt. Közgyűlés elé nem is került, mert úgy tűnt, hogy kimondottan előnytelen a Városi Televízió számára. Megítélésem szerint, természetesen egy másik cég ajánlatáról van szó ez az ajánlat viszont előnyös ígéreteket hordoz, többek között olyanokat, hogy a frekvencia elnyerésekor nem kell nekünk itt a városban 8 óra műsort készíteni, amelynek az anyagi költségeit a televíziónak megszavazott működési összeg messze nem fedezi, ezt jeleznem kell. Elég lesz a 4 óra műsor készítése. Előnynek ígérkezik az, hogy mivel ez a rendszer, a hálózat bekerül az országos médiákba, a műsorújságokba egyfajta nem kereskedelmi, de mégis egész nap működő adóként tud működni, szert tehet központi hírdetési bevételekre, melyből visszacsoroghat. Előnynek tekintem, hogy az ajánlatban olyan időpontokban jelenhet meg a Városi TV a hálózat műsorában kap ablakot, amikor a nézettség jónak mondható. Előnynek tekintem, hogy lehetséges, hogy az önkormányzati ülések továbbra is közvetítve lesznek. Sorolhatnám még ezeket, természetesen vannak bizonytalanságok, két bizottságban is ezek felvetődtek, ezért kérem szépen, hogy az előterjesztésem új határozati javaslatán a utólag kiosztott változatot tekintség azzal a kiegészítéssel, ami most a délutáni Pénzügyi Bizottsági ülésen elhangzott, hogy az utolsó sor így hangzana: a közgyűlés felhatalmazza a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, valamint a Pénzügyi Bizottságot a szindikátusi szerződés véleményezésére és jóváhagyására. Úgy tessék érteni, hogy mindkét bizottság ebből adódóan egyfajta vétójoggal rendelkezik, ha ezt Önök megszabják. Azt hiszem, hogy bizottsági szinten lehet megbeszélni azokat a félelmeket és az azzal kapcsolatos biztosítékokat, amelyek azt hiszem, hogy jogosan fogalmazódtak meg a bizottságokban. De én nem folytatnám tovább, úgy gondolom, ha kérdések vannak igazgató úr nálam sokkal hatásosabban képviselni tudja az ügyet.

Dr. Fodor Csaba: Köszönöm szépen Tarnóczky alpolgármester úrnak, mint előterjesztőnek, hogy magáévá tette a Gazdasági Bizottság határozati javaslatát. Én maga a bizottság elnökeként el tudom fogadni a Pénzügyi Bizottság álláspontját, miszerint az utolsó mondat egészüljön ki. Továbbiakban szólnék arról, hogy a Gazdasági Bizottság kellő alapossággal én azt gondolom megtárgyalta az előterjesztést. A bizottsági ülésen Gáti úr jelen volt kolléganőjével együtt, akik a kérdéseinkre megfelelő, megnyugtató választ tudtak adni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy itt nem fognak újabb kérdések felmerülni. A maga véleménye az volt a dologban, az előterjesztésből ki kellene emelni azért mégiscsak azt, hogy tőkebefektetésről mégsincsen szó, tehát ezt a mondatot töröljük, ne is vegyük figyelembe. Továbbiakban az az álláspontunk, hogy a szindikátusi szerződést úgy kell elkészíteni összességében, hogy az mindkét fél, illetve minhárom fél érdekeit szolgálja. Ez alatt értem természetesn magát a részvénytársaságot, magát az illető alapítót, aki aláírja és természetesen azt a mendzsmentet, aki majd harmadik félként ezt a részvénytársaságot igazgatni, vezetni fogja. Tehát éppen ezért az egyeztetési kötelezettséget ahol ezek előfordulnak az anyagban azt ki kell javítani a Gazdasági Bizottság álláspontja szerint. Bejelentési kötelezettségre gondolunk arra, amennyiben a műsorterv megváltozhat az eredeti javaslat szerint a menedzsment döntése alapján. Ebben egyezségre jutottunk, hogy ez nem lenne szerencsés, hiszen azok az információk, adatok, amelyek a műsorterv megváltoztatásához vezetnek, azok speciálisan médiához kapcsolható információk, tehát ahhoz az értékeléshez igazából nekünk nem sok ismeretanyagunk, nem sok tudásunk van. Éppen ezért ezt majd a szindikátusi szerződésben kell majd pontosítani, illetve a szervezeti felépítésben vázolt szakértői team, szakértői munkacsopothoz kell hatáskörként delegálni, hogy ők dönthessenek abban a kérdésben, hogy a műsorterv hogyan és miként változhat. Ez egyfajta biztosítékot jelent az alapító tulajdonosnak mindenképpen, hiszen ennek a szakértői teamnek, munkacsoportnak a tagjai az alapító TV társaságok képviselői lesznek. Pontosításra szorul egy-két helyen a szindikátusi szerződés azt gondolom, különös tekintettel az esetleges műsorcserékre, amikre valóban ez a részvénytársasági forma lehetőséget nyújt arra, hogy Nagykanizsán országos hírértékű rendezvények vannak, akkor ezeken a csatornákon keresztül teríteni lehet az országban, de ennek a minkéntjét és a módját szerencsés lenne a szindikátusi szerződésben szabályozni, mint ahogy azt is, hogy ezt akár programtervvel vagy programajánlattal minden tulajdonos legyen köteles letenni, mert az előre lehet tudni pontosan, hogy jövőre is lesz április 20-a és Város Napja, lehet tudni, hogy lesz Kanizsa Napok, hogy mikor azt nem tudjuk pontosan, de nagyjából egészéből hónapra pontosan ezeket be lehet határolni és egyfajta műsortervet igenis össze kell állítani és a részvénytársaság menedzsmentjének, illetőleg szakértői munkacsoportjainak ezeket mindenképpen az éves műsortervben fel kell dolgozni, mert akkor arra lehet számítani, hogy ezt valóban mondjuk ez a Város Napja vagy bármilyen hír értékű rendezvényről az országban a tulajdonosok, a részvénytársaság tulajdonosai a saját rendszerükön keresztül sugározhatják. Ez egyfajta hiányként merül fel a szindikátusi szerződésben. Tulajdonképpen azt mondanám, hogy a viszonosságot értelemszerűen be kell építeni, a kölcsönösséget, ha tetszik, tehát ez a szerződés mégiscsak egyfajta bizalmon alapul, egyfajta mögöttes szerződése az alapító okiratnak, ami a társasági törvény szabályait tartalmazza és ez bizalmas szerződés a tulajdonosok és a menedzsment között, amit pontosan be kell tartani annak lejártáig. Én azt gondolom, hogy helyes az a megállapítás és ez a Gazdasági Bizottság és most már a Pénzügyi Bizottság részéről is az az igény, hogy ennek a szindikátusi szerződésnek a kidolgozásában két bizottság vegyen részt és mindenképpen azokat a garanciákat fontosnak tartjuk beépíteni, amelyek képesek lesznek azt biztosítani, hogy a Kanizsa TV Kft. hírértékű munkái megjelenhessenek, ezen az országos csatornán, mert hiszen amennyiben ez a részvénytársaság létrejön, akkor nagyjából egyészéből azért az ország 80%át képes lesz lefedni még akkor is, ha azt mondjuk, hogy ez nem kereskedelmi, harmadik kereskedelmi csatorna, de nézettség tekintetében képes lesz azt a nézettséget produkálni, mint a nagy központi kereskedelmi tévék. Magam részéről és a Gazdasági Bizottság részéről azt kell mondjam, hogy mi támogattuk ezt az előterjesztést. Utolsó, ma délelőtti információm szerint nem tudom, ha valakinek esetleg ellenkező van akkor mondja el, a nagyobb városok közül úgy tudom, hogy Zalaegerszeg, Keszthely, Kaposvár talán Pécs már pozitív szándékát kinyilvánította, miszerint ebben a társaságban részt kívánnak venni.

Balogh László: Az OKSB az érvek és tények alapján a Kanizsa TV Kft csatlakozását a hálózatos televíziók részvénytársaságához egyhangúlag támogatta remélve, hogy a beépített garanciák működnek majd és az elképzelés költségmegtakarítást és minőséget jelent az esetleges önálló frekvenciához jutás helyett. Néhány tételmondat nagyon röviden engedtessék meg, amire itt is szereném felhívni a figyelmet. Elhangzott bizottsági ülésen, hogy pluszként jöjjön be a vidéki kulturális élet bemutatása is ebbe a bizonyos műsorstruktúrába. Néhányak részéről sajnálattal hangzott el, hogy nem történik annyi esemény Nagykanizsán, hogy az kitöltené a 8 órát, ezt sajnálattal állapították meg néhányan. Reméljük, hogy ez a vidék televíziója lesz, nem rendelik alá a nagyobb televízióknak és azt is reméljük, hogy ez a rendszer az állampolgárnak se fog többe kerülni. Erre is kaptunk ígéretet, hogy ez nem következhet be, hogy nem közvetíthető az önkormányzati ülés, bár ha néha fájdalmakkal teli is az ilyesmi. Gáti úr minket meggyőzött, úgyhogy ezt kell, hogy közvetítsem. Mi támogattuk a javaslatot.

Tüttő István: Azt hiszem, hogy nem említettem, bár lehet, hogy sokan tudják, hogy 1500 Ft-ba kerül percenként, úgyhogy amikor hozzászólunk mindig kiszámolhatjuk, hogy mennyibe került.

Cserti Tibor: Módosító javaslatom van a határozati javaslathoz. A szakmai bizottság munkájában, tehát a Gazdasági Bizottság munkájában is elővezettem ezt a javaslatomat és tudomásom szerint a bizottság erről döntött is, támogatta, nevezetesen, hogy jegyzett tőkéjű részvénytársaságba való belépésről van szó, aminek alapítonkénti jegyzett tőkéje városunk esetén 520.000 Ft-ról szól és idén, 1999-ben esedékes ennek az 50%-a. 50%-át gyakorlatilag ez a határozati javaslat tartalmazza, de ahhoz, hogy teljes felhatalmazást kapjon a két szakbizottság a szerződés aláírására, ill. a későbbi együttműködésre én azt hiszem, hogy ilyen mértékben ki kell terjeszteni a teljes jegyzett tőkére a felhatalmazást. Erősítsen meg vagy cáfoljon meg a Gazdasági Bizottság elnöke, hogyha nem hoztunk volna erről támogató döntést. Egyébként az alpolgármester úr és az elnök úr által elmondott szakmai érvekkel maximálisan egyetértek, én magam is támogatom.

Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság éppen most, az ülés előtt és sajnos nagyon korlátozott időben foglalkozott a téma feldolgozásával. A Pénzügyi Bizottság állásfoglalása a jelen lévő négy tag egyhangú szavazata alapján, hogy nem támogatja a szerződés létrejöttét és a Városi TV csatlakozását ehhez az RT-hez. Felsorolhatnám, és ha külön kérik felsorolom természetesen az indokainkat. Hogy összefoglalva mondjam mindazokat az előnyök, amelyek felsorolásszerűen alpolgármester úrtól elhangzottak, amire Balogh képviselőtársam célzott garanciákat, mindazokat az előnyöket, amelyeket a rendelkezésünkre álló szerződésből, szindikátusi szerződés töredékből, ha szabad ezt mondanom nem lehet kiolvasni. A szindikátusi szerződésben pedig, amelyre hivatkoztak ezek a garanciák nincsenek bent. Lehet, hogy létezik egy szindikátusi szerződés, ami teljes egészében tervezet, ami teljes egészében rendelkezésre állt képviselőtársaimnak, nekünk nem, a rendelkezésünkre álló információk alapján részünkről ez nem támogatható. Szeretném hozzátenni, hogy csütörtökön a Pénzügyi Bizottság ülésezik, vélhetően foglalkozik, ha önök igénylik ezzel a témával, jelen formában nem fogadható el. A Pénzügyi Bizottság még egyet döntött ezen túlmenően, amit alpolgármester úr jól interpretált az önök számára, hogy az a kérésünk, ha önök többségi szavazattal mégis a határozati javaslat elfogadása mellett javasolnak, akkor kérjük, hogy bízzák meg a Pénzügyi Bizottságot éppúgy, mint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot azzal, hogy a szindikátusi szerződés részleteiről tárgyaljon és véleményt alkosson.

Tarnóczky Attila: Valóban tisztelt testület az óvatosság indokolt ebben az esetben, az aggodalmak indokoltak, bár a Pénzügyi Bizottság ülésén elmondtam még a szavazás előtt, hogy készséggel előterjesztek egy olyan határozati javaslatot, amelyben a Pénzügyi Bizottság felhatalmazást kap, hogy az általa tisztázatlannak, aggodalmasnak, bizonytalannak tartott valamiféle szindikátusi szerződéstervezetet szája íze szerint fogalmazza meg. Ezek után egy kicsit meglepett a négy nem, megnyugtatott viszont, hogy az utána következő szavazással mégiscsak jelezték, hogy ezt a munkát szeretnék elvégezni. Azt hiszem, hogy a két bizottság együttesen mindenféle aggodalmat alaptalanná tehet a közgyűlés részéről. Olyan lesz a szindikátusi szerződés, amilyennek ki kívánjuk.

Tüttő István: Azért visszakérdeznék, mert Tarnóczky úr jelezte, hogy a bizottságoknak külön-külön is vétójoga van, ill. ha nem szavazza meg, az gyakorlatilag a nemet jelenti bármelyik is nemet mond. Mert itt úgy szól, hogy a közgyűlés felhatalmazza a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot és a Pénzügyi Bizottságot a szindikátusi szerződés véleményezésére és jóváhagyására. Ha az egyik jóváhagyja, a másik nem … ezt módosítani kell, mert akkor nem jóváhagyására hatalmazzuk fel, henem a véleményezésére. Erre kérdezek vissza, mert a jóváhagyás teljesen más.

Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom polgármester úr, hogy amennyiben a két bizottság jóváhagyja, akkor nincs semmi gond az előterjesztéssel. Ha az egyik nem hagyja jóvá, akkor még mindig vissza lehet hozni a közgyűlés el, aztán vitatkozni erről egy jót, hogy melyik bizottságnak kell igazat adni. Nem kellene feltétlenül visszahozni majd amikor szeptemberben ide a közgyűléshez, amikor adott esetben a két bizottság sokkal előbb végezhet a problémával.

Tüttő István: Azért szerettem volna tisztázni, hogy ez a jóváhagyás egységes igen esetén a közgyűlés mellőzését is jelentheti. Nehogy utólag kiderüljön, hogy nem hoztuk ide.

Marton István: Polgármester úr előző szavaihoz kapcsolódva szerintem azt kell, hogy jelentse, hogy ha a két bizottság együttesen jóváhagyja részünkről az ügy befejeződött. Ha nem, akkor ahogy alpolgármester elmondta az ügy kezdődik előlről. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke említette, egyébként én is ott voltam, bár nem vagyok tagja a bizottságnak ezen az ülésén. Néhány város nevét én szeretném tudni egyrészt saját magunk megnyugtatására, másrészt pedig a minket nézőket is érdekli, hogy mely városok szálltak be eddig, illetve még mely városok várhatók. Azt azért tudni kell, hogy a Városi TV-nél hamarosan, ha szerencsénk lesz, és most már ugye a jelek ebbe az irányba mutatnak, hamarosan elérjük a 96-os szintet, magyarul ismét rendelkezünk frekvenciával. Ezt azért említem, mert ezzel a TV-vel a mindenkori testület sokat foglalkozott és sok ballépést is elkövetett és akkor még mindig nagyon árnyaltan fogalmaztam tisztelt hölgyeim és uraim. Mivel az ördög nem alszik és a részletekben bújik meg én azt gondolom többek között, hogy egy esetleges válási feltételeket is tartalmazó szindikátusi szerződést kell kidolgozni. Magyarul rögzíteni kell, ahogy Böröcz bizottsági elnök társunk említette ebbe a szindikátusi szerződés töredékbe. Nem is értem én, hogy ….ez hogy kerülhetett ez ide. Én úgy gondolom, hogy ettől a szindikátusi szerződés töredéktől a semmi is jobb lett volna, mint amit itt kaptunk, mert a leggyengébb része szerintem ennek az anyagnak. Ha mindezek az itt elhangzottak teljesülnek, akkor azt mondom én is, hogy tudom támogatni ezt a közgyűlési döntést, hogy most döntünk és a két bizottság együttes igenje, tehát bármelyik nemje esetén újból jön a közgyűlés elé. Ha mindkettő igent mond rá, akkor el lehet felejteni részünkről a kérdéskört. Én úgy gondolom, hogy mivel ez, bizottsági ülésen is elmondtam érzésem szerint egy holding jellegű részvénytársaság lesz, tehát adott esetben egy válás nem kerülhet annyiba, mint a legutolsónál, ahol az üzletrészünket, ahol ha jól emlékszem 833%-os szinten kell visszavásárolnunk.

Tüttő István: A vállás mindig többe kerül, mint az esküvő.

Marton István: Ebbe még nincsen gyakorlatom és remélem nem is lesz csak az ilyen jellegű válásokban, itt viszont már be vagyok oltva, tehát a védekező reflekszeim egészen kifejlődötten működnek. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassuk ennek a határozatnak az elfogadását.

Dr. Fodor Csaba: Én igazából nem érzem azt a veszélyt, hogy itt vétójoggal vagy bármivel is élne a két bizottság, mert korántsem erről van szó, hanem arról van szó, hogy a Gazdasági Bizottság támogatta is, tehát ebben nincs is hiba, nem igazán gondolom, hogy meg fog változni a vélemény. Arról van szó, hogy egy olyan nagy televíziós részvénytársaságba kívánunk belépni, vagy kíván belépni az egyszermélyes önkormányzati tulajdonú kft., amely egy majdnem országos lefedettséget fog eredményezni. Mi magunk nem vagyunk tekinthetők, bocsánat, ha valakit megsértek, de többségében akkor azt kell mondjam nem vagyunk tekinthetők médiaszakembernek. Nem rendelkezünk azokkal az információkkal, azzal az ismeretanyaggal, hogy megfelelően belelássunk a dolgok mélyébe és a média körül kialakult problémák miatt értelem szerűen mindenki egy kicsit aggódva tekint egy ilyen vállalkozásba, amihez hozzájárul az is, amit alpolgármester úr előterjesztőként nagyon helyesen mondott, hogy volt bizony egy olyan megkeresés, ami nem célozta volna meg a mi televízióknak az érdekeit, hogy szépen fogalmazzak. Tulajdonképpen arról volt szó, hogy igen rosszul jártunk volna abban a buliban, ha betesszük a lábunkat. Ilyen előzmények után értelemszerűen az emberben van egy kis félsz és azt hiszem, hogy értelem szerűen van bennünk egy jó adag felelősség, hogy ezt az egyszemélyes társaságot igazából ne vigyük be egy olyan utcába, amiből csak úgy tudunk csak kiszállni, ha ráfizetünk jelentősen a bulira. Valóban ez a pár százezer forint két év alatt idén 260 és jövőre is annyi nem jelentős tétel, de ahhoz, hogy az ablakon kidobjuk, ahhoz mégiscsak soknak tűnik számomra és ezért szeretnénk olyan garanciákat beépíteni és erre egyébként volt is fogadókészség, de Gáti úr majd el fogja mondani bizonyára ha olyan kérdést kap. Tehát ez egy olyan munkaanyag volt, olyan vitaanyag ez a szindikátusi szerződés amit igenis a tulajdonosoknak magunknak kell kialakítani és maguk között kell majd egyezséget kötni a tekintetben, hogy az ő érdekeiket is szolgálja. Továbbiakban azt viszont szolgálja nyilván valóan, a megalapítandó részvénytársaság érdekeit is, mert ha ezek az érdekek ellentétesek, akkor ennek a részvénytársaságnak nem lesz olyan hosszú működési ideje, pedig ez a cél nem lehet cél. A frekvencira visszatérve valóban úgy néz ki, hogy megkapjuk a frekvenciaengedélyt, ami 8 órás műsorsugárzásról szól, de azért az igazsághoz tartozik az is, hogy a 8 órás műsorsugárzás úgy is teljesíthető, hogy 4 óra műsor van este és azt a 4 óra műsort másnap délelőtt megismétli a TV és akkor utána a következő 4 óra jön délután. Tehát jelentőségében anyagilag nem terheli ez meg a TV-t. Egy reményünk lehet, hogy a visszaosztott működési költségek fejezetben, nem tudom, hogy ki kapta meg ott a központi reklámbevételekből a működési költségeket, illetőleg amit a szindikátusi szerződés meghatároz levonásokat tekintve mennyi pénz milyen százalékos arányban fog ebből visszakapni. Most 1.6% ez a pénzeszköz, de ez függ attól, hogy a részvénytársaság menedzsmentje milyen marketingmunkát végez, milyen reklámpiacokat fog tudni felfedezni és milyen reklámszerződéseket fog kötni, illetőleg az adott reklámtortából mekkora szeletet fog tudni kihasítani. Ehhez viszont produkálni kell megfelelő nézettségi és egyéb mutatókat. Én azt gondolom, hogy helyes lesz ez a határozati javaslat, ha tisztelt közgyűlés megszavazza, hogy a Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági Bizottság együttes ülésen vizsgálja át a szindikátusi szerződést és az alapján kapjuk meg a felhatalmazást.

Tüttő István: Amit Cserti úr javasolt azzal együtt.

Dr. Fodor Csaba: Azt már tisztáztuk, mert az bent van az új határozati javaslatban azt én közben megbeszéltem Cserti úrral.

Tarnóczky Attila: Mindenki bizonytalanságát értem és megértem, nincs ezzel nekem semmi gondom hiszen ez a határozati javaslat, amiből átvettem a Gazdasági Bizottság határozati javaslatát, némileg formába öntve, mert nem volt formába öntve elnök úr. Ezt az utolsó mondatot én önhatalmúlag tettem be, a Gazdasági Bizottság hagyja jóvá ezt a szindikátusi tervezetet és amikor a Pénzügyi Bizottságban éreztem az aggodalmakat, ugyanezt ott is felajánlottam. Tehát a magam részéről tiszta szívből támogatom, hogy a két bizottság tegye rá a kezét az ügyre.

Tüttő István: Úgy látom nincs több hozzászólás, megkérdezem Tisztelt Gáti Zoltán urat, hogy kíván-e pár szót szólni az itt elhangzottakhoz?

Dr. Gáti Zoltán: Tisztelt Testület tagjai! Köszönöm szépen, hogy a kérdést napirendre tűzték és hogy valóban felelősséget éreznek a saját médiájuk iránt. Ezt én teljesen abszolút módon megértem. És semelyik kérdést sem tartom sem zaklatásnak, sem feleslegenek. Nagyon sajnálom ugyanakkor, hogy a Pénzügyi Bizottság ülésén nem lehettem jelen, itt ugyanis ez a fajta határozati javaslat, ami ha igaz elfogadásra kerülhet ez némi határidős és jogi problémákat okozhat, ugyanis július 2-ára ez az alakuló ülés ki van tűzve. Mint általában a szindikátusi szerződés, annak hiányosságai vagy ellentmondásai vagy nem kellően kidolgozott részletei okoznak Önöknek fejtörést, bár felhívnám a figyelmet, hogy azért az alapító okiratban, amely itt nem került elő, - egyébként eddig a résztvevők előtt ismeretes lehet, ott azért pár kérdésre megnyugtató válasz van, például ami a kilépést illeti és egyebeket, de erre majd akkor a konkrét kérdésekről, ami a lényege a dolognak, hogy július 2-án szeretnénk a Részvénytársaságot a maga valóságában megalapítani, ott az alapító okiratot és a szindikátusi szerződést aláírni. Ez nem azért van, hogy nyáron mindenki békében mehessen szabadságra és nyáron lubickolhasson a Balaton vagy a tenger vizében, hanem ez az egész hálózatos szervezési munka most érkezett el, egy lehetséges, de ugyanakkor szinte kötelezően most megcsinálandó fázisba. Ennek az a lényege, hogy a médiatörvény illetve az ORTT médiatörvényben való felhatalmazás alapján való eljárásai nyomán maga a hálózat jogilag legálisan törvényes pecséttel mindezidáig létre sem jöhetett volna. Az emlékezetes javaslat, ami annak idején Baló György úr nevéhez fűződött az a médiatörvényt megelőző utolsó pillanat kísérlete volt, de maga a törvény – ezt egyébként a média szakértők lexbalónak hívják azóta – a törvényben megtiltotta a hálózat alapítást egészen a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül illetve a hálózatos összefogás törvényes feltételeit úgy határozta meg, hogy azoknak az előfeltételei mind napig nem teljesültek, egyik az, hogy műsorszolgáltatási szerződése legyen a belépő televízióknak – Nagykanizsának e pillanatban még nincs, csak hogyha a pályázat eredményes lesz – a másik pedig, hogy legalább napi 4 óra műsort tudjon egy a hálózatba bekapcsolódó televíziónak. Ez a helyzet most érlelődött meg, most van 40 olyan potenciális tag gyakorlatilag pár kivétellel az összes feltárható frekvencián meghirdetett és nyertes helyi televízió összefogásával, amely egyáltalán jogi lehetőségét megadja a hálózatalakításnak. Ami a sietség oka, bár hát ez másfél éve folyik azért az előkészítő munka és a szervezés az viszont az, hogy most van az az egyetlen jó pillanat a televíziós világban, most itt talán hosszan nem kell ezt részleteznem, ezt kérem, hogy higgyék el nekünk nagyon sokat dolgoztunk rajta, az a pillanat, amikor ha megalakul és létrejön és szeptember végétől december végéig felmutatja magát a marketing, reklám, PR-piacon, akkor van arra esély, hogy a tervezetben szereplő költség-tervezetek, a projekt-nek az egész ígérete meg is valósuljon és mi mint Ön vagy közjelölt menedzsment csak ebben az esetben tudjuk vállalni ennek a tervnek a valódiságát. Itt a gond az, hogyha az Önök bizottságai utólag kívánják jóváhagyni a szindikátusi szerződést, akkor meglehet, hogy ez az alakuló ülésen való belépés hát csúszást szenved, amint hallom szeptemberben lesz ugye testületi ülés és sajnos az utólagos belépésnek vannak viszont hátrányai, amennyiben teljes összegű részvénymegváltás lehet csak, amennyiben az igazgatósági felügyelő bizottság és egyéb posztokról értelemszerűen egy évig a város potenciálisan kimarad és így tovább mást nem is sorolok. Ami igazán a lényeg, hogy nem véletlenül ilyen bizonytalan és ilyen mondhatom valóban kezdetleges szindikátusi szerződés és csak ilyen részben került elénk, ugyanis mély meggyőződésünk, hogy ezt nem a leendő menedzsmentnek kell mintegy oktrojálni a társaságra, az volt a véleményünk, hogy miközben mindenki tudja pontosan az érdekeit, ezeket egyébként legalább ekkora körben mint Önök egyeztetni is illik ezen az alapító ülésen azzal együtt, hogy rengeteg előzetes egyeztetésen, együttes összejövetelen és személyes konzultációkon vagyunk túl és ott kell megfogalmazódnia a végső elfogadásnak. Mi azt gondoltuk, hogy a helyi televíziók felhatalmazott képviselője erre alkalmasak lesznek ismerve a dolog előtervezeteit és kimeneteleit, én nagyon remélem, hogy ez valahogy jogilag mégis ebbe a dologba bele fog férni, de erre most itt nem tudok Önöknek igazán javaslatot adni, ellenben akkor a konkrét kérdésekre akkor most röviden megpróbálok megnyugtató választ adni. Tehát mi azt gondoljuk, hogy a szindikátusi szerződés alapzata az, hogy milyen kötelezettségek és milyen jogok illetik a különféle feleket, ezt a másik két bizottság előtt elmondtuk, a polgármester úrral külön is volt alkalmunk – amit köszönünk – tárgyalni, beszélgetni a dologról, hogy ez egy olyan típusú hálózat, amely a HÍD televíziónak nemcsak törvényesen, hanem a dolog természeténél fogva meghagyja azt az önállóságát, aminek értelme van, hogy finoman fogalmazzak. Olyan műsoridőket kér központi értékesítésre, amivel a helyi televíziók ma egyébként nem nagyon tudnak mit kezdeni. Olyan műsorgyártási kapacitásokat enged a helyi műsorgyártáshoz felszabadulni, mivel esetleg teljesen feleslegesen és költségpocséklóan dolgoznak. Na most ilyen alapon, hogy az önkormányzati ülések közvetíthetők, hogy a város napja eseménynaptár – erről volt szó a Gazdasági Bizottsági ülésen – de nemcsak Nagykanizsával, hanem a potenciális 40 tag valamennyiével egyeztetést kíván, ezzel nagyjából mindenki egyetértett, ez a szindikátusi szerződésben valószínűleg az olvasottnál részletesebben és pontosabban szabályozva lesz. Ez az egyik dolog. Tehát e felől olvasható lesz persze mondom itt csak az a gond, hogy esetleg későn. A kilépés például, mert ez is gond, az egész úgy van kitalálva és higgyék el ez a dolog lényege, mert egyébként az ORTT az összes rádió és televízió testület, az abban képviselt politikai pártok nem fogják támogatni a hálózatot, amely hosszú két és fél hónapos bejegyzési procedúrának néz elébe, ezért van a július 2-a, hogy szeptemberig ezek lefolytathatók legyenek, amennyiben ez nem valóban a helyi televíziók érdekeit, az alágazat mintegy megsegítését szolgálja. A lényeg az, hogy a helyi televíziókat helyzetbe kell hozni a saját piacukon a központi piacok bekapcsolásával, mert különben az egész alágazat van bajban, diszfunkcionális mondhatnám három-négy Önökhöz hasonló egy kisebb város, már visszaadta az engedélyét, mert rájöttek, hogy nem tudnak megfelelni a műsorszolgáltatási szerződés előírásainak. A dolog úgy van kitalálva, hogy ezen befizetett alaptőkén kívül a helyi televíziónak alapszabály, alapító okirat, szindikátusi szerződés minden jogi garancia alapján egy fillér több a dolog megkerülhessen. Csak haszna lehessen belőle. Haszon önmagában a műsorkiegészítés és a műsorcsere, haszon az esetleges üzemi nyereség, haszon az egyéb valószínűleg nem kívánt osztalék hiszen azt inkább évközben üzemi nyereségként érdemes kiosztani, nem tudok mit mondani. A kilépés pedig névértéken bármikor, bármelyik pillanatban megoldható, semmiféle esély nincsen arra, hogy nyolcszorosába kerüljön a kilépés, mint a belépés, szóval ez a válás ugyanannyiba kerül, mint a házasság polgármester úr, tapasztalattal kiegészítve.

Tüttő István: Nem saját tapasztalat.

Dr. Gáti Zoltán: Ez számunkra nagyon egyszerű, mert másfél éve csináljuk, gyakoroljuk és mondjuk, hogy kockázatmentes a dolog, például az a tőkerész, amit a város befizet, nem műsorra megy, nem erre megy nem arra megy, sok mindent mondhatnék, hanem olyan garanciális alapba kerül készpénzbe, amely állandóan pótolandó, például az ORTT-nek nyújtandó garanciák fejében. Maga a befizetett alaptőke, ami ha igaz ugye most a befizetett 10 millió Ft lesz, ez két év múlva is, hogyha hozzárakjuk még a 10-et is ott lesz, az mindig ott lesz egy bankszámlán, mert ez garanciális kötelezettség és abból a kilépő mindig kielégítheti magát például. Ezer részletet tudnék megnyugtatásul mondani, én azt mondom, jogos az Önök aggodalma, különösen a nagykanizsai televíziót ért különféle hát balszerencsés fordulatok – fogalmazzunk így – nyomán, ugyanakkor tényleg szeretném megnyugtatni, hogy ez, ha az ORTT ráadásul jóváhagyja, akkor biztos, hogy olyan lesz, ami nem balszerencsés, csak szerencsés lehet a dolog. Minden garanciával körül van és lesz bástyázva, hogy a város ne fizethessen rá, én kérem, hogy a határozatban ezt a kiegészítést valami olyan megoldással fogadják el, és akkor hadd mondjam el, mert van egy-két hely, kérdeztük, hogy a 40 potenciális kapcsolat közül kb. 35 helyen az igen szinte biztos, öt-hat-nyolc helyen – attól függ, hogy ma éppen hány helyen szavazták meg – az igen megvan, Zalaegerszegen testületi döntés van, Kiskunhalason testületi döntés van, Debrecenben 1 hét múlva lesz, sorolhatnám sokan vagyunk, Pápán holnap lesz, gyakorlatilag júniusban majdnem mindenütt meglesz, bizottságok ugyancsak elfogadták, a frakcióegyeztetések is lezajlottak, van olyan hely viszont, ahol fizikai képtelenség átvinni a dolgot július 2-ig, az önkormányzati procedúrán, ezért a körmédia, aki mélyen hisz szakmailag ennek a dolognak a megvalósításában vállalja azt, hogy például, ha Önök 2-án mégis aláírják a szindikátusi szerződést, akkor egy nyilatkozatban tudjuk ezt vállalni, hogyha ezt utólag az Önök két bizottsága – ahogy itt elhangzott – nem hagyja mégsem jóvá, akkor a körmédia egy mint abszolút jogilag kötelezett jogi nyilatkozat folytán az Önök tőkerészét ideiglenesen megvásárolja és két héten belül visszaszáll az Önök pénztárába vagy büdzséjébe. Tehát például ezt tudom javasolni, hogy talán így egészítsék ki inkább a határozatot, amennyiben persze a tisztelt testület mégis az igen mellett voksol, hogy ez a belépés 2-án lehetséges legyen, de a bizottságok már ott egyébként közösen és véglegesen kötött szindikátusi szerződés bírálata után eldönthessék, hogy akkor jóváhagyják-e utólag a belépést vagy sem, ha nem, előtte a szerződésben azonnal garantáljuk a kilépés azonnali lehetőségét. Köszönöm szépen, ha van kérdésük, nem húzom nagyon az időt.

Tarnóczky Attila: Igazgató Úr én úgy gondolom, hogy a beterjesztett határozati javaslatnak annak a változatnak a jóváhagyására is a bizottságokat felhatalmazza, amit Ön elmondott. Van gyakorlatilag július 2-ig két hét, érdemben munkában el lehet tölteni két hetet, ha létezik, azt gondolom, hogy az a fajta teljes felhatalmazás a közgyűlés részéről Maros Sándor úr felé, Sándorkám írj alá azt, amit akarsz ez nem fog menni. Én arra is kérem Önt, ha a témával végeztünk, akkor kérem a két bizottsági elnökkel beszéljük meg, hogy hogyan lehetne ezt nem személyes utazgatásokkal, tehát a modern technikai vívmányokat kihasználva nagyon gyorsan egyeztetni. Nem tudom, hogy ez elképzelhető-e? És akkor június 30-ig tennék a határidőt a két bizottságnak.

Dr. Gáti Zoltán: Véglegesen elfogadott szindikátusi szerződést egyszerűen nem tudunk prezentálni, mert a harminc-negyven tagot fogja a végleges változatot elfogadni. De azt meg tudjuk tenni, ha a tisztelt bizottság rendelkezésre állna vagy az elnökeik, hogy akkor e-mailon, faxon, bármin a szöveget természetesen 15.00-kor átküldjük és 16.00-kor várjuk a választ, hogy még az ülés érdemleges aláírása befejeződhessen. Vagy más ha jobb megoldást tudnak abban is nyilván készségesen benne vagyok. A lényeg, hogy ez valóban megnyugtatóan és jól működjön.

Tarnóczky Attila: Akkor annyiban módosítanám az előterjesztést, hogy a határidő június 30-a lenne.

Tüttő István: Mivel több vélemény nincsen, ezért a vitát lezárom, Tarnóczky úr által ismertetett határozati javaslatot kérem szavazzunk róla. Tehát módosítja a határidőt június 30-ra. Tehát lényegében a Gazdasági és a Pénzügyi Bizottság kompetenciája.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

 

181/1999.(VI.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság együttes jóváhagyását követően a Kanizsa TV Kft nevében, mint tulajdonos 1999. év második felében alapító tagként aláírja a Hálózatos Televíziók Részvénytársasághoz csatlakozó szerződést. A csatlakozáshoz szükséges 260.000 Ft-ot az 1999. Évi költségvetés céltartalékában, évközi feszültségek rendezésére elkülönített és jelenleg rendelkezésre álló 767.000 Ft terhére biztosítja.

Határidő: 1999. június 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Kérem a bizottsági elnök urakkal az egyeztetést. Nem tartanánk szünetet még egy napirendig.

 

 

8.) Javaslat a Nagykanizsa, Thury Gy. Laktanya és környéke szabályo-zási program és településrész szerkezeti terve jóváhagyására és az Általános Rendezési Terv módosítása (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Tüttő István: Köszöntöm Antalics Dezső urat, ő kérte, hogy várjuk meg az elnök urat, átadnám a szót, hogy van-e szóbeli kiegészítése az írásos anyaghoz elnök úr.

Antalics Dezső: Az anyagot időben megkapták, én úgy gondolom, hogy a jogszabályban előírt egyeztetések, széleskörű egyeztetések megtörténtek, a közzététel kifüggesztése megtörtént, és az anyag mellékletei tartalmazzák az érdemi megjegyzéseket, illetőleg azokat a javaslatokat, amelyek érdemesek arra, hogy a programba beépüljenek. Szeretném kiemelni, hogy az a.) határozati javaslatban a közgyűlés korábbi döntésének korrigálása szükséges, azt hiszem, hogy nem volt kellően körültekintő az akkori döntés, úgyhogy javaslom ezt elfogadásra, nevezetesen a hajléktalan szálló elhelyezését máshol kell megoldani, ennek indokát azt hiszem, hogy nem kell részleteznem. Ezenkívül itt az oktatási terület funkciót rugalmasabbá kell tenni, ennek megfelelően a szabályozásban a településközpont egyes területtel kerülne be. Ezenkívül egy érdemi javaslata a bizottságnak az északi lakótömb megközelítéséhez a volt műszaki bejárót a könnyebb feltárás, feltáró úr építése szempontjából indokoltnak látjuk. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság egyhangú javaslata alapján kérem a közgyűlésre a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm szépen.

Tüttő István: Köszönöm szépen, egy kérdéssel kezdeném és utána átadom a szót. Én úgy emlékszem, hogy az Önkormányzat döntött, hogy a Vöröskeresztet támogatja, ráadásul egy pályázat kapcsán sőt a minisztériumból illetékesek megtekintették azt az épületet, amelyre most azt mondjuk, hogy ilyen célra nem használható. Megkérdezem a Szociális és Egészségügyi Osztály vezetőjét, hogy erre vonatkozóan van-e információnk, hogy ez milyen következménnyel jár. Tessék parancsoljon.

Dr. Nemesvári Márta: A Vöröskereszt annak a közgyűlési határozat nyomán beadta a pályázatát június végéig döntenek a pályázatról, nincs információnk róla, tehát az a két utolsó épületre van a pályázat.

Tüttő István: Én azért vetem fel, mert ha nyer pályázaton, ott pedig nagyon sok pénzről volt szó.

Dr. Nemesvári Márta: 12 milliós a pályázat.

Tüttő István: Kérem Karmazin úr ügyrendi gombot nyom, de az ő esetében ez hozzászólás.

Karmazin József: Mndenekelőtt szeretném köszönteni a tervezőt Zlamál Ilonát, aki a VÁTI Közhasznú Társaság tervezőjeként kívánta ennek a napirendnek az Önök elé kerülését. És szeretném elmondani, hogy itt az a helyzet adódott, hogy az előterjesztés mellé terjesztettük, hogy a 261/1998. számú határozatában 1998. szeptember 29-én a közgyűlés meghatározta a volt Thúry laktanya és környéke tervezési programját. Ez a program ott látható rajzi megjelenítésben is, és ez a munka elindult és a tervezés későbbi folyamatában született valamilyen váratlan módon február 9-én ez a Vöröskereszt beszámolója, amelyben el volt rejtve ez az időzített bomba, ha szabad így mondanom, és szeretném javasolni, hogy hallgassuk meg a tervezőt, hogy milyen szakmai érvei vannak arra vonatkozólag, hogy az eredeti program szerint folytatódjon ez a munka. Köszönöm szépen.

Tüttő István: Köszönöm szépen, most tájékoztatnak, hogy családi otthonra adta be a pályázatát, tehát akkor valójában annak az igénynek megfelel, amit a rendezési terv engedélyez és a hajléktalan szálló akkor nem is kerül szóba, de ezt most tisztázni kellett, mert az én emlékeim szerint ilyenről is szó esett.

Dr. Csákai Iván: Ez a rendezési terv mindennel foglalkozik, de azzal, hogy a szociálpolitika van Nagykanizsán és valakikkel kell foglalkozni Nagykanizsán, akik rászorulnak avval nem. Két szociális otthonunk is van, aminek az elhelyezésével gondok vannak, a felújításával gondok vannak, és állandóan bombáznak minket, hogy el kell helyezni, ebben az évben be kell zárni ezeket az intézményeket. A családos otthon, nem hajléktalan szálló, családos otthon vele szemben foglalkoztató épülettel, szeparáltan, ez februári bejárásunk alkalmával megfelelőnek látszott a közgyűlés úgy döntött, hogy el is fogadja és ez nem belopott dolog építész úr, hanem egyszerűen rászorulók is vannak Nagykanizsán, akikkel kell foglalkozni és nem uk mukk fukk beloptuk ezeket a dolgokat. Abban a komplexumban azonkívül, hogy valami másra gondolja bárki ezt az épületet, abban a komplexumban nagyon jó elhelyezésre alkalmas terület van például a Szent Imre utcában levő öregeknek a helyzetének a megoldására és lehet, hogy nem kell ezzel foglalkozni uraim, képviselőtársak, meg kell mondani, hogy ebben a városban nem foglalkozunk az öregekkel, nem foglalkozunk szociális otthonnal és kész. Tehát, hogyha mindezt kizárjuk, lehet-e a választási programban azt mondani, hogy szociálisan érzékeny vagyok, eddig amíg az én érdekeimet nem sérti. Én nem úgy gondolom, hogy a mi érdekeinket támogatta, hogy mi ezt a komplexumot megnéztük, és oda az elhelyezést alkalmasnak, elhelyezésre alkalmasnak találtuk ezeket az intézményeket én tudom azt, hogy a mi javaslatunkra van a HCSR-be egy szociális otthon és egy öregek napközi otthoni elhelyezés javaslatunk, ha nem kell ne tárgyaljunk róla, ne tárgyaljunk róla, de én szerintem, ha a benyújtott pályázat érvényben van, akkor az a.) pontot nem szabad elfogadni. És nagyon jó lett volna, hogyha az érintett bizottság, aki kidolgozta, hogy odakerüljenek ennek a benyújtott pályázat előtt azért megkérdezték volna a bizottságot is. Köszönöm.

Dr. Baranyi Enikő: Természetesen szeretnék Csákai Iván úrhoz kapcsolódni és a véleményét részben támogatni. Én azt hiszem ez egy döbbenetes dolog, amikor a jobb kéz nem tudja, hogy mit csinál a bal kéz. Így is lehetne fogalmazni szerintem. És egyszerűen minősíthetetlen dolgok azok, amik itt felszínre kerülnek. Tehát valóban így van, a város hosszabb távú érdekében, hogy így mondjam a Thury laktanya ezen településrész jóváhagyásának az előterjesztése szükséges és indokolt, de akkor azt gondolom, hogy mindaddig, amíg a pályázat el nem bírálódik, addig erről érdemileg beszélni nem lehet, hisz egy ilyen pályázat elutasítása, azért enyhén szólva hátrányos helyzetbe hoz szociálisan rászorulókat. Másrészt azért rendet kéne tenni a hivatalba, hogy ilyen ne ismétlődhessen.

Karmazin József: Szeretném még egyszer elmondani, hogy a közgyűlés szeptember 29-én határozta meg a tervezési programot. És ezzel került ellentétbe egy másik döntés és az első döntés az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján látott napvilágot. Ugyanis ez a törvény kötelezi a megbízót arra, hogy határozattal döntse el, hogy a területen mit kíván. Tehát a hivatalnak nincs ebben szerepe, sem mellette sem ellene csak a tervezőnek lehet egy olyan igénye, hogy tudni szeretné, hogy min dolgozzon 5-6-8 hónapig esetleg több millió Ft-ért és mikor tegyük félre és kezdjünk el egy új tervet. És szeretném, hogyha a tervezőt is meg tudnánk hallgatni, hogy az itt elhangzott Csákai úr által említett sokféle funkcióból most más akkor végérvényesen melyik helyezhető el ezen a területen. Köszönöm.

Dr. Nemesvári Márta: Családok átmeneti otthonára adott be pályázatot a Vöröskereszt. Ez volt a kérés, eredetileg nem erre a területre szól a Vöröskereszt kérése, hanem a Dózsa 73. Hajléktalan szálló fölötti ma is üresen álló részre. Akkor került a Tarnóczky alpolgármester úr javaslatára ebbe a határozatba, hogy az is kerüljön ki a családok átmeneti otthonával együtt ebbe az objektumba. A Családügyi Minisztérium szakemberei, akik a pályázat elbírálásában is részt vesznek, tiltakoztak az ellen, hogy a pályázati összegből hajléktalan szállás is megvalósuljon. Tehát erre pillanatnyilag a Vöröskeresztnek nincs pénze, bár a közgyűléstől akkor kapott egy három éves határidőt, hogy megpróbálják saját erőből oda kitelepíteni. Tehát a családok átmeneti otthona kerülne erre a részre, arról pedig mindig is szó volt, mióta én emlékszem, mióta a Thury laktanya ezen részét a város átvette, hogy ott szociális intézmények lesznek. Először a Lazsnaki otthon, mindkét szociális otthon közös kiszolgáló részekkel pillanatnyilag most készül a következő közgyűlésre egy javaslat, már a műszaki osztályon és a szakterületeken is átfutott, hogy oda a Szent Imre utca Szociális Otthon emelt szintű gondozóházi résszel elfér. Tehát ez a koncepció fog a közgyűlés elé kerülni, azt hiszem, hogy ezen a területen megvalósítható, de én ezen a területen nem vagyok szakember a csapatrendelő épülete alkalmas erre a feladatra. Köszönöm szépen.

Marton István: Eddig azt hittem, hogy nagyjából értem, ami ezzel a napirenddel történik, de most már egészen elbizonytalanodtam. Mellesleg ritkán értek annyira egyet főépítész úrral, mint amikor volt az az enyhén epés megjegyzése a becsempészésről, mert aki emlékszik annak a napirendnek az elfogadására, az kérem egy társadalmi szervezetnek a tájékoztatója volt és az általánosan kialakult gyakorlattal ellentétesen a végére – ha jól emlékszem – be volt csempészve két határozati javaslat. Amire még szinte precedens sem volt az Önkormányzat történetében, tehát erről ennyit és én erről senkivel nem vagyok hajlandó vitatkozni. A másik pedig, hogy hogy röppent fel a hajléktalan szálló történet, amikor ugye pénz sincs rá, semmi sincs rá, a családok átmeneti otthonára be lehet adni, de az egy dolog, amit osztályvezető asszony mond, hogy az erre alkalmas, de az alkalmas még sok mindenre is.

Dr. Nemesvári Márta: Minden képviselő itt volt úgy tudom azon a közgyűlésen és minden képviselő tudja, hogy nem ez volt a kérése a Vöröskeresztnek, de ha erről határozott a közgyűlés, akkor a Vöröskereszt alkalmazkodott hozzá. Egyébként ez önkormányzattól átvállalt feladat, és bármelyik pillanatban a Vöröskereszt visszaadhatja, és nekünk sokkal nagyobb gondunk lesz ezzel. És akkor, amikor kilakoltatások vannak és a többi, ez tényleg fontos szociális feladatot látna el ez az intézmény. Lehet, hogy nem nyeri meg a pályázatot, és akkor okafogyottá válik ez a dolog.

Tüttő István: Megkérdezzük a tervező hölgyet, hogy a felvetett kérdésekre esetleg adjon nekünk előre nem mondhatom, hogy megnyugtató, de valamilyen választ.

S. Zlamál Ilona: Kizárólag minden empátiás érzés nélkül csak a városrendezési alkalmasságról szeretnék szólni. Egy nagyon értékes területről van szó, amit a település körbe költ és méltatlanul áll a honvédségi funkció miatt nem tudta önmaga integráns részévé tenni, most viszont itt az alkalom, hogy fölszabadult a terület, és úgy érzem, hogy méltóképpen határoztak a 261-es határozatukkal, ami 1998-ban született. Abban megfogalmazták, hogy főiskolai funkció kerüljön erre a területre. Ez csodálatosan illeszkedik is. A minőségét is emeli és meghatározza. Ugyanúgy nagyon passzol ehhez a Zsigmondy-Winkler SZKI idetelepítési szándéka is, valamint a lakópark funkció, ami egy magasabb szint. Valahogy ebbe a funkcionális minőségi színvonalba nem illeszkedik a hajléktalan szálló. A Szociális Otthont be tudom illeszteni, szó is volt róla gyengélkedő épülete elfogadjuk, csak a városrendezési követelményeket teljesíteni kell. Ami azt jelenti, hogy egy bizonyos teleknagyság kell, hogy hozzá tartozzon. Valószínűleg ki kell lépni az általam eddig jelölt zónából, tehát meg lehet oldani. De a Hajléktalan Szálló valahogy olyan probléma, amely nemcsak funkciójában probléma, hanem építészetileg is. Pontosan az a két épület, ami az utolsó nyitást megengedte volna a főiskolai épület komplexumnak, hogy onnan nyílhasson a Teleki utca felől, tehát egy arculatot meghatározó építészeti együttest lehetetlenítünk így el, mert megtartunk két olyan épületet, amit 29 éves szakmai gyakorlattal azt mondanám, hogy nagyon rossz épületek, rossz állapotúak, és nagyon sok pénzbe kerülnek felújítani. Voltak itt felmérések, azt hiszem nem jönne ki abból a 12 millió Ft-ból egyiknek a felújítása sem, nemhogy a kettő, ami erre kijelölt.
Úgy érzem, hogy tartani egy ilyen kevésbé méltó helyzetet, és elnehezíteni, és egy tömbbelsőbe degradálni egy magas színtű funkciót, városrendezésileg nem támogatható, de kizárólag városrendezésileg, tehát nem empátiásan mondom.

Tüttő István: Úgy látom egyéb hozzászólás nincsen, akkor a vitát lezárom. Én csak kérdést tettem fel és ebből fakadt ez a vita, de úgy érzem azért nem ártott tisztázni, hogy miről van szó.

A határozati javaslat a) pontját teszem fel szavazásra. A korábbi rendeletünkben sajnos a Hajléktalan Szálló is bent van, tehát a fél mondatot ki kell hagyni, a Hajléktalan Szálló részt.

Aki a határozati javaslat a) pontjával egyetért, kérem szavazzon.

Megkérdezem elnök urat, az előterjesztőt, hogy van-e ezzel kapcsolatban megjegyzése, véleménye.

Antalics Dezső: Ragaszkodom a bizottság állásfoglalásához, hogy az eredeti változatot fogadja el azzal, hogy itt van egy rendeleti javaslat, értelemszerűen arról is minősített többséggel kell szavazni, mert a területi főépítész úr figyelmünket fölhívta arra, hogy a korábbi általános rendezési tervről szóló rendeleteket hatályon kívül kell helyezni. Ez belekerült az előterjesztésbe, tehát erről is kell szavazni.

Tüttő István: Aki a rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

24/1999.(VI.16.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja a

24/1999. (VI.16.) sz. rendeletét Nagykanizsa Általános Rendezési Tervéről szóló 14/1995.(V.23.), 36/1995.(XII.19), 8/1998.(III.24.) sz. rendelettel módosított 12/1995.(IV.25.) sz. rendelet módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat a) pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a határozati javaslat a) pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat b) pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a határozati javaslat b) pontját elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

182/1999.(VI.15) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 28/1999. sz. határozatát módosítja azzal, hogy a Vöröskeresztnek átadott területen hajléktalan szálló nem lehet. Felkéri a polgármestert hogy erre a funkciójára alkalmassá tehető, más területen lévő ingatlanokat vizsgálja meg, és javaslatát terjessze a közgyűlés elé.
    2. Határidő: 1999. szeptember 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

      Felkérésre: Dr. Baracskai Józsefné Megyei Vöröskereszt titkára

      Antal Istvánné a Városi Vöröskereszt titkára

    3. a volt Thury GY. Laktanya és környéke településrész szerkezeti tervét és szabályozási programját a 4. sz. melléklet szerint az alábbi kiegészítésekkel megállapítja. Felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a szabályozási terv és az építési szabályzat elkészíttetéséről, közgyűlés elé terjesztéséről.

Határidő: 1999. szeptember 14.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Egyéb módosítás nem volt, ezzel a napirendet lezárjuk. Köszönjük szépen a tervezőnőnek a munkát. További jó munkát kívánunk.

 

 

9.) Javaslat a Nagykanizsa Vásárcsarnok és környéke rendezési terv jóváhagyására és az Általános Rendezési Terv mód. (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Antalics Dezső: Az előterjesztés teljesen egyértelmű. Itt ugye végső stádiumban van a rendezési terv. A bizottságunk megtárgyalta és a bizottság kiegészítésével együtt javasolja elfogadásra.

Karmazin József: Gépelési hiba csúszott a rendelet 8. oldal 6.§ 12. pontjába, ahol tévesen szerepel az országos területrendezési és építési irányelvekre való hivatkozás, tehát a 6. pont kimarad, és csak a (7) bekezdés marad bent a rendeletben, tehát véglegesen úgy hangzik a szöveg, hogy “Az országos közutak és vasútvonalak mentén az OTÉK. 36.§ (7) bekezdésében szereplő korlátozásokat érvényesíteni kell”.

Kelemen Z. Pál: Két aprócska észrevételem lenne. Az egyik az, hogy örülök, hogy ilyen széles körben került megvitatásra ez a dolog. Még a valahai mélyépítész-tervező is véleményezte ezt a dolgot, Palotás Tiborra gondolok. Felhívnám a figyelmüket, hogy Palotás Tibor úr jónak tartja azt, hogy ez a tó vagy tócska ott maradjon, ahol van. Javaslom, hogy hagyjuk is ott, ugyanis Palotás Tibor úr tartozik nekünk azon a területen egy szökőkúttal és erre azért számít a város is, a közgyűlés is. Ő ezt felajánlotta annak idején és ezért ezt őrizzük meg.

Másrészt nem értem egészen. Valaha, amikor ezt a vásárcsarnoki környezetet terveztük, akkor az új iparcikk-piacot is ide terveztük, hogy egy helyben egy blokkban legyen meg ez, itt viszont úgy dönt a bizottság, hogy ennek a helyén nem indokolt. Tény az, hogy városrendészeti szempontból mindenképpen jó lenne, ha egy helyen lenne ez. A bizottsági elnök úrtól kérdezem, hogy miért nem indokolt?

Tüttő István: Nálam is ugyanez a kérdés merült fel szeretném a választ.

Antalics Dezső: A bizottság úgy foglalt állást, hogy miután ez a városban kb. a 7. ilyen piac lenne, tehát nem indokolt a nagyság miatt sem tulajdonképpen nem oldható meg egyetlen piacnak az elhelyezése, és éppen ezért egy közpark funkciót javasolt erre a területre helyette. Azt hiszem, hogy főépítész úr a szakmai választ esetleg még ki tudná egészíteni.

Bicsák Miklós: Előttem Kelemen Z. Pál képviselőtársam elmondta, én is csatlakoznák azon polgárokhoz, akik minden hétvégét a Vásárcsarnokban töltik el. Nagy örömömre, mert teltház van, amit az idő és az élet igazolt, hogy érdemes volt megépíteni. A kis tó mellett kérem, ha a környezetet szeretjük, én nem kívánok a szakemberekkel vitatkozni, de én mint laikus és falusi gyerek lévén, -mert falun születtem, ott élek város szélén -, azt a tavat nem szabad kérem betemetni. Meg kell nézni kedves képviselőtársaim a hétvégén, hogy azok a kisgyerekek mit csinálnak, hogy örülnek ott körülötte, és én most is hangsúlyozom nem a szakemberekkel kívánok vitatkozni, annak a tónak meg kell maradni, tiszta az a tó. Ott elmondják az emberek, hogy erre szüksége van a környezetnek, nem egyszerűen az autóparkolóvá tenni, vagy ehhez hasonlóvá, igenis azt beilleszkedik a Vásárcsarnokhoz, ahhoz a környezetéhez az a kis tó igenis ideálisan oda való. Én nagyon kérem és nagy tisztelettel képviselőtársaimat, hogy ezen gondolkozzanak el és maradjon meg. Itt Palotás Tibornak vannak érdemei, nem akarom felnagyítani, ő ígéretet tett hogy ismételjem Kelemen Z. Pál képviselőtársamat, biztos, hogy meg fogja építeni, és az oda be fog illeszkedni, és maradjon az a tó életben úgy, ahogy van. Biztos, hogy annak megoldható a víznek az ún. öntisztulása, mert az szakemberek véleménye szerint jelen pillanatban is megvan.

Tüttő István: Szeretném, ha ehhez a szakemberek is szólnának. Bár akik szóltak, most nem akarom leminősíteni, nem ismerem ennek a tónak a forrását, hogy van-e alulról valami utánpótlása. Csak annyit tudok, hogy az esővíz belefolyik. Nem tudom, hogy egészséges-e?

Karmazin József: A tóval kapcsolatos előterjesztési javaslat azzal számol, hogy ez megmarad, tehát tulajdonképpen ezzel eleget tettünk a Kelemen úr és a Bicsák Miklós úr igényének, ugyanakkor a Kelemen Z. Pál picit ellentmondásba van önmagával, mivel az iparcikk-piac léte feszegetné annak a tónak a megmaradását, ugyanis az az érv merült fel a bizottsági ülésen, hogy a területnek a mérete sem indokolja, hogy itt kialakuljon ez, azonkívül bizonyos önkormányzati, távlati, vagyoni érdekek is azt támasztják alá, hogy jelenleg maradjon zöld terület. A tónak a funkciója valójában a talajvíz és a csapadékvíz tározását szolgálja. Az épület tetőzetének nagy részéről ebbe folyik be a csapadékvíz, és a környező területekről is, és mintegy kiegyenlíti és egy zárt vezeték vezeti le utána a felesleges vizet. Ez a tó élő, és cserélődik benn a víz.

Tüttő István: Nagyon örülök, hogy végülis olyan választ kaptunk, ami a tó mellett szó. Úgy látom, nincs több hozzászóló, ezért szavazásra kerül sor.

Aki a rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslat első részét elfogadja.

25/1999.(VI.16.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja a 3. sz. és a 3/a. sz. mellékletek szerint a 25/1999.(VI.16.) sz. rendeletét Nagykanizsa Általános Rendezési Tervéről szóló 14/1995.(V.23.), 36/1995.(XII.19.), 8/1998.(III.24.) sz. rendelettel módosított 12/1995.(IV.25.) sz. rendelet módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

Tüttő István: Aki a 2. rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja, és a következő rendeltet alkotja:

 

26/1999.(VI.16.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2. sz. melléklet szerint megalkotja a 26/1999.(VI.16.) sz. rendeletét Nagykanizsa Vásárcsarnok és környéke (szabályozási tervéhez tartozó) Helyi építési szabályzatáról, az előterjesztés 1-4. pontja szerinti javaslatokkal kiegészítve.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

 

183/1999. (VI.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a Vásárcsarnok és környéke szabályozási terv Általános Rendezési Tervvel való összhangjáról.

Határidő: 2000. február 28.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

10.) Javaslat a felsőoktatási intézményekben tanuló nagykanizsai fiatalok tanulmányi ösztöndíj rendeletének módosítására (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

Balogh László: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság megtárgyalta, és egyhangúlag elfogásra javasolja a rendeletmódosítást.

Kelemen Z. Pál: Már az előző ciklusban is szóvá tettem – nem sok eredménnyel – hogy ösztöndíj rendeletünk nem tartalmaz szociális elemeket, sőt a bevezetésben ezt olvashatom: Szociális rászorultságot továbbiakban is szociális segély formájában célszerű kezelni. Nem tudok olyan szociális alapról, amelyik szegény, és a diákokat támogatna Nagykanizsán. Az ösztöndíj alapvető célja az, hogy egyik célja, hogy azokat az egyébként kiváló képességű, de szegény sorú fiatalokat tanulmányok folytatásában támogassa, lehetőséget biztosítson nekik a továbbtanulásban. Ösztöndíj rendeletet szociális elem nélkül megfogalmazni hiba. Hiba volt akkor is, amikor ennek az eredeti változatát fogadtuk el, hiba most is, amikor a nélkül terjesztettük be. Ezért a javaslatom a következő. Vegyük le napirendről, és utaljuk vissza a Szociális Bizottsághoz, amelyik megfelelő formában szociális elemeket épít be az ösztöndíjba, ugyanis érvényesülni kell egy ilyen rendeletben a társadalmi szolidaritásnak és az esélyegyenlőségnek is.

Dr. Horváth György: Felhívnám a figyelmet, pontosabban nem értem. Az 1.§ a) pontja, akkor pályázhat, ha első diplomáját szerzi. A 3. § 2. pont első sora kettő, vagy több diploma megszerzése pedig előnyt jelent. Most hogyan kell ezt értelmezni?

Különben ez a módosítás a tapasztalatok alapján feltétlen indokolt, és szükséges. Igaz, hogy a tanulmányi eredmény bővítése, illetőleg a 4,51-es határ nyilván a jelentkezők számát meg fogja növelni, de úgy érzem, hogy feltétlen szükség volt, finoman úgy fogalmaznák, hogy az élethez kellett igazítani.

Tóth László: Messzemenőkig egyetértek Kelemen Z. Pál képviselőtársam gondolatmenetével. Nekem az a gondom a rendelettel, hogy nem fogalmazza meg, hogy tulajdonképpen mi a cél? Ha a cél az, hogy elitképzést részesítsünk előnybe, akkor a rendelet megfelel a leírtaknak. Ha viszont valóban az, hogy ösztöndíjat juttassunk az arra rászorulóknak, akkor átdolgozásra szorul. Én mindjárt javaslom is azt, hogy a rendelet 1.§ e) pontjában a félévenként minimum 4,51 tanulmányi eredményt javaslom leszállítani legalább 4,00-ra, ugyanis akinek gyermeke jár egyetemre tudja, hogy 4,51 fölött kimagaslóan nagy ösztöndíjat kapnak az oktatási intézménytől, és aki 4 egész körül van, az kevesebbet.

Tarnóczky Attila: Annak idején, amikor ez a rendelet elfogadásra került, akkor bevallottam, - és így fogadta el az akkori közgyűlés -, hogy a kimagasló tanulmányi eredményt elérőket díjazza. Ez lehet, hogy hibája ennek a rendeletnek, de az előterjesztők mentségére, - magam is érintve vagyok mint az ágazatért felelős, - azt kell elmondjam, hogy egy rendeletmódosítás, aminek egy célja volt, hogy néhány technikai jellegű változtatást, amelyről kiderült, hogy változtatásra érett, azt végigvezessen a rendeleten. Nem volt más célja. Olyan célokat számon kérni a rendelettervezeten, amit eddig senki soha nem jelzett nem ildomos, nem lehet. Attól pedig az egész közgyűlést óvnám, hogy valamiféle szociális elemekkel ezt a mostani formájú egységes rendeletet megtűzdelje egyenkénti szavazásokkal. Az az út, hogyha a közgyűlés többsége úgy gondolja, hogy legyen szociális alapú a rendelet, az járható, amit Kelemen képviselő úr mondott, hogy akkor vissza kell adni és teljesen át kell dolgozni egy logikus sorrendben, hogy annak a feltételnek megfeleljen. De kérem szépen úgy ne fogadjuk el, hogy most ötletszerűen egy-két …..megpróbáljuk ennek a feltételrendszernek alkalmassá tenni, mert ez minden bizonnyal nem fog menni, és káosz lesz a vége.

Dr. Nemesvári Márta: Elnézést, hogy a szociális témában hozzászólok. Van a főiskolásoknak szociális támogatási rendszere. Egyéb szociális ellátásokba beiskolázási támogatást szoktunk adni részükre és ugyanúgy rendszeres hát nem gyermekvédelmi, de hát rendszeres támogatás is létezik, tehát ez a Szociális Bizottságon is szerepelt és ott direkt kiemelésre került, hogy ebbe azért nem szükséges.

Tóth László: Még mindig nem értem, hogy akkor anno miért kellett így ezt a rendeletet megalkotni, ugyanis nem világlik ki a rendelet szövegéből, hogy mi a szándékunk az elittel. Ugyanis semmilyen kötelmet nem írunk elő az ösztöndíj adás kapcsán, tulajdonképpen így azt mondom, hogy ez “ablakon kidobott pénz”. Sokkal nagyobb értelmét és hasznát látnám, hogyha azt a 4,51-os eredményt levinnénk 4,00-ra, mert többet tudnánk így részesíteni. Megjegyzem, hogy az egyetemeken, főiskolákon sem 4,51 fölött adnak tanulmányi ösztöndíjat, hanem figyelembe veszik az évfolyamok átlagát, és általában 3,51 3,65-3,7-nél húzzák meg azt a lécet, amikor ösztöndíjat adnak a tanulóknak, hallgatóknak.

Tüttő István: Kérdezném az osztály vezetőjét, hogy a 4,51-ről mondjuk 4,00-ra való leszállítás megítélésem szerint nagyon jelentős számú diák megjelenését eredményezné, és ugye azt az összeget, amelyet erre tudunk szánni, rendkívül széles alappal kellene elosztani. Ezután megkérdezem, hogy ez egyáltalán nevezhető-e támogatásnak, ami így jönne ki. Ezt a választ ha most megkaphatnám.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy ez egy tanulmányi ösztöndíj, ami a felsőoktatási intézményekben is úgy működik, hogy a tanulmányi ösztöndíj az a tanulmányi eredmény alapján kerül odaítélésre, függetlenül a szociális helyzettől, mellette ítélik oda rászorultsági alapon a szociális helyzetből adódó jogos összegeket, aminek a másik lába megvan egyébként a Szociális Osztályon. Csak tájékoztatásképpen mondom, hogy minden megyei jogú város rendelkezik egy ugyanilyen típusú tanulmányi ösztöndíjjal, amelynek teljesen egyértelműen az a célja, hogy a kiváló tanulmányi eredményt elért kanizsai tanulóinkat, illetve egyetemi hallgatókat, főiskolai hallgatókat támogassuk. A 4,51-nek a leszállítását azért nem javaslom, mert az elmúlt évben a magas tanulmányi átlag alapján is több mint 200 ösztöndíjra érkezett pályázat, és a felső határ – nem tudom most pontosan – 4,76 vagy 4,78-nál kellett meghúznunk azt az összeget visszafelé számítva, ami az ösztöndíj odaítélésénél rendelkezésre állt, és ez egy teljes, széles palettát átfogott a felsőoktatási intézményekben, tehát nem egyoldalúan egy típusú intézményben jelentkeztek az oda ítélhető ösztöndíjak. Nagyon kérem önöket, hogyha ez nem tanulmányi ösztöndíj, tehát ha ebbe szociális elemet akarnak bevinni, akkor nem lehet onnantól kezdve tanulmányi ösztöndíjnak nevezni, hanem a felsőoktatásban tanulók támogatása tanulmányi eredmény figyelembe vételével, vagy egy teljesen más és új alapokra helyezett rendeletet kell akkor megalkotni.

Tüttő István: Persze ez a rendszer sem tökéletes, hiszen az iskolák között is minőségi különbségek vannak, és mondjuk egy 4,5 x egyetemen, vagy főiskolán lehet, hogy máshol nem ugyan azt az eredményt adja, de hát ebben már ez a rendelet nem tud igazságot adni.

Balogh László: Csak a nagyobb vitát szeretném megelőzni. Igazából az osztályvezetőnők elmondták a lényeget. Ez tanulmányi ösztöndíj. Szociális lehetőség van máshol is szeretnék utalni arra, hogy a Janus Pannonius kollégiumi férőhelyeinél ott pl. be van építve szociális elem is. Ha most ezen a tanulmányi ösztöndíj rendeleten bővebb módosítást szeretnénk végrehajtani, tartok tőle, hogy nem férnénk időben bele a következő rövid időszakba.

Még egy dolog. Minimum 1 millió Ft áll rendelkezésre, tehát az előbb elhangzott számok kapcsán azt hiszem érthető, hogy mi okozna problémát, ha bővülne a pályázható tömeg. Még egy apróság. A pályázhatóság feltétele az első diploma szerzése, és ami felvetődött itt Horváth György képviselőtársamtól, az azonos tanulmányi eredmények esetén élvez előnyt a két vagy több diplomát megcélzó már a kezdet kezdetén megcélzó fiatalember. Én azt gondolom ezzel együtt egyértelmű ez a mostani módosítás.

Tüttő István: Most az itt zavaró, hogy minimum 1 millió van írva, hát az egy kicsit tág fogalom. Maximum nem? Mert ha minimum, akkor itt lehet akár 3,00-ás eredményre is levinni, ha annyi pénzünk lenne, de maximum.

Tóth László: Nem tudom, hogy pontosan a válasz kategóriába tartozik amit szeretnék mondani, de hogyha ami kiviláglik a rendelet szövegéből, szelleméből, hogy valóban csak az elitképzést akarja Nagykanizsa városa támogatni, akkor pedig most olyat javaslok, amitől a közöttünk ülők sokan biztos felhorkannak. Akkor meg tegyünk különbséget kérem szépen a felsőfokú tanintézmények között. Akkor mondjuk ki azt, hogy csak egyetemeket, azon belül csak ezeket referálom, mert ugye azt mindenki tudja, hogy egy főiskolai 4,51 meg egy egyetemi 4,51 az közel sem azonos kategória.

Tüttő István: Bár én az előbb jeleztem, hogy ezen belül igazságot tenni nem tud a rendelet.

Zsoldos Ferenc: Magam részéről a korábbi évek tapasztalatai alapján további finomítást érzékeltem ebben az előterjesztésben. Mind az előterjesztés első indokoló részében, mind pedig a rendelet-tervezetben. Messzemenően nem értek egyet azzal, hogy mi kategóriákat állítsunk fel a különböző felsőfokú oktatási intézmények között. Számomra egy jó eredmény egy tanítóképző főiskolán, ahol jó tanítókat képeznek, és ahol jó eredménnyel államvizsgáznak és fejezik be a tanulmányaikat, éppen olyan fontos, mind bármelyik akár a műszaki egyetem vagy a tudományegyetem bármelyik szakán szakterületén eredményt elért fiatalok zárják jó eredménnyel a vizsgát. Nekünk elsősorban ezt kell honorálnunk.

Messzemenően egyetértek azzal, hogy ez ne szociális támogatás legyen. Én a magam részéről a 4,51 átlagot egyáltalán nem tartom magasnak. Bizottsági ülésen is elmondtam, hogy régen is volt minőségi kategória, függetlenül a szociális helyzettől, és ez az 50-es évek elején volt. Ahhoz, hogy valaki megkapta annak idején a 470 Ft-os ösztöndíjat, 4,71-et kellett elérnie, vagy a fölötti eredményt. Én ilyen szempontból igényesnek tartom és megalapozottnak ezt a követelményt. Tehát a követelmény legyen az, amit honorál a város, az önkormányzat. Éppen ezért, én a magam részéről természetesen a tapasztalatok alapján lehet még finomítani a jövőt illetően. Ez egy jól beindított és bejáratott rendszer, és ehhez a követelményszinthez függetlenül attól, hogy milyen felsőfokú oktatási intézményben tanul a fiatal, a főiskolás vagy az egyetemista, ha eléri ezt az eredményt és megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján odaítélhető az ösztöndíj, akkor megfelelőnek, elfogadhatónak és jónak tartom.

Dr. Baranyi Enikő: Megpróbálom nem ismételni az előző képviselőtársak által elmondott dolgokat. Én a magam részéről ennek ellenére hangsúlyoznám, hogy ne tévesszük össze a szociális támogatást és a tanulmányi ösztöndíjat. Értelmét nem látnám annak, hogy ezt a 4,51-es átlagértéket érdemes lenne lecsökkenteni.

A másik dolog azonban, ami felmerült bennem, hogy a költségvetés és az anyagi lehetőségekhez mérten belefér-e ebbe a kategóriába és a város tudja-e ezt felvállalni, hogy ne csak az első, hanem a többdiplomásokat is támogassa, tehát a 3.§ (2) bekezdésénél ez volt számomra olyan, ami mérlegelhető lenne. Messze nem érzem kidobott pénznek egyébként azt, hogy ezeket a jól tanuló és jól teljesítő diákokat támogatjuk, és a magam részéről a 3.§ (2) bekezdésében felsorolt összes többi kritérium igenis egy szellemi elvárás, tehát egy teljesítményorientált életvitelt tételez fel a fiatalról. A baj az, hogy ezeknek a fiataloknak ezt követően a visszaútja a városba kérdéses. Itt nem tudunk megfelelő munkahelyet biztosítani, de ettől még nem dobjuk ki a pénzt az ablakon én így gondolom.

Mayer Ferenc: Annak idején, amikor a rendelet megszületett, akkor kimondottan ez volt a szándéka a rendelet alkotóknak a közgyűlésnek, hogy igenis a tehetséges, és jól teljesítő egyetemista főiskola hallgatóinkat támogassuk. Attól pedig óva inteném a közgyűlést, hogy itt elkezdjünk bölcselkedni, és rangsoroljuk a felsőoktatási intézményeket. Biztos vagyok benne, hogy nagyon rosszul járnánk.

Ami a szociális jelleget illeti, Kelemen képviselő úr ezt kifogásolta. Szeretném felsorolni, hogy milyen jellegű szociális juttatásokba részesülhet ma egy nagykanizsai illetékességű főiskolai, vagy egyetemi hallgató a várostól vagy a megyétől.

A kollégiumi férőhelyek odaítélésének kizárólagos szempontja. Az osztályvezetőnő által elmondottak szerint sok minden egyéb szociális támogatásban is részesülhetnek azok, akik annak rendje és módja szerint ezt kérik, és jogosultak. A Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány minden évben nagyon szép számmal támogatja a kanizsai főiskolai és egyetemi hallgatókat. Csak tájékoztatásképpen, hogy pl. ’99-ben mindenki, aki kérelemmel fordult egy kivétellel megkapta a támogatást. Ez olyan havi 5000 Ft-os szociális ösztöndíjat jelent. Ezen túlmenően azok a hallgatók, akik felvételt nyernek, ha rászorultak, akkor természetesen a felsőoktatási intézménytől is kapnak rendszeres szociális támogatást. Ez négy viszonylag jelentős szociális elem.

Nem értek egyet én sem a leszállítással. Tavaly mindössze hárman voltak olyanok, akik részesültek ösztöndíjban, és nem kitűnők. Osztályvezetőnő jól emlékezett, az alsó határ 4,78 volt.

Kiss László: A legutoljára elhangzott mondatra szeretnék visszatérni és kérdést feltenni Mayer képviselőtársamnak. Ez azt jelenti, hogy tavaly 3 ember kapta meg azt az 1 millió Ft-os ösztöndíjat? 3-an nem kaptak, akik nem kitűnőek voltak. Elnézést, félreértettem.

A Tóth László képviselőtársam által elmondottakhoz szeretnék csatlakozni annyiban, hogy valóban a város kifizet egy bizonyos összeget a tehetséges fiatalok támogatására, de nem kap érte semmit. Azt hiszem, hogy ezt a helyzetet valamiféleképpen kellene árnyalni, talán olyan módon, hogy feltételként szabhatnánk, hogy ezek a fiatalok, akik a város ösztöndíjában részesülnek, később a diplomamunkájuk valami olyan témában írják, ami a városhoz kapcsolódik, a városnak valamiféleképpen valami hasznot hoz. Ahogy így volt már pl., hogy a soproni erdészeti egyetemen végzettek elkészítették a városnak a fásítási tervét, mert erre már volt példa. Én ugyanezt el tudom képzelni más területen is. Adott esetben létesíthetnénk ezeknek a végzős fiataljainknak akár gyakornoki helyeket mondjuk a hivatalon belül, ahol egy évet adott esetben le kellene dolgozni ilyen feltételekkel. Oda jöhetne műszaki szakember, pénzügyi szakember, jogász. Talán azt hiszem érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy ezeket a feltételeket a rendeletbe beépítsük.

Kelemen Z. Pál: A polgármester úr azt mondta, hogy elégséges lesz-e a támogatásra szánt összeg, ha leszállítjuk 4,51-ről 4,00-ra. Baranyi képviselőtársam mondta, hogy méltók a támogatásra azok, akik kiválóan tanulnak. Mind a ketten abba a tévedésbe leledzenek, hogy ez támogatás, a támogatás feltétele pedig a rászorultság, itt pedig rászorultságról egy árva szó sincsen. Ne nevezzük ösztöndíjnak, nevezzük jutalomnak, apanázsnak, vagy akárminek, csak ösztöndíjnak már ne nevezzük azt, ami nem az. Én azt hiszem, hogy más értékrendek mellett gondolkodunk. Ez nem az én napom, én tudom, önök nem értik meg, amit én mondok ebben a kérdésben. Én továbbra is a rászorultság elvi és a teljesítményelvi ösztöndíjat tudom csak elfogadni. Nem fogom megszavazni.

Dr. Csákai Iván: Annak idején megszavaztuk ezt a rendeletet. Azért nézzük meg, hogy mikor kelt ez a rendelet. 1997-ben, és akkor dalolva a képviselőtársam megszavazta ezt a rendeletet, hogy ösztöndíj, vagy tanulmányi segély? Az ösztöndíj szerintem az, hogyha én jól tanulok, a jó tanulmányi eredményemért kapok valamilyen pénzösszeget.

Az első oldalon le van írva, hogy mennyi könnyebbséget ad ez a mostani rendelet, mint a ’97-es 35. számú rendelet. Ezt kellene figyelembe venni, és azt, hogy a szociális rendeletünkben a rászorultság alapján beiskolázási segély, tankönyvsegély jár. És ott nincs kikötve, hogy 8 éves gyereknek, vagy egyetemistának. Ez mindenkinek jár, aki oda benyújtja. Az ösztöndíj, az egy ösztöndíj azért, hogy ösztönöz arra, hogy minél jobban tanuljak. Tényleg 97/35-ös rendelet.

Tarnóczky Attila: Hadd szálljak be ebbe a félreértések vitájába. Úgy gondolom nem nevezhető feneketlen kútba dobott pénznek, amit itt elköltünk. Az ösztöndíj rendelet címe teljesen találó, tanulmányi ösztöndíj. Ösztöndíj, arra ösztönöz, hogy tanulj jobban. Úgy gondolom, egy országban az, hogyha az egyetemen nem lébecolás folyik, hanem valóban kiváló eredménnyel tanulnak a kanizsai diákok is pl., az egész ország számára hasznos, tehát van ennek haszna. Olyasfajta feltételeket kikötni, mely a városnak hasznot hozna, azt meg úgy gondolom, sajnos aktualitását vesztette. Nem az a probléma kedves képviselőtársaim, hogy nem akarnak visszajönni a Kanizsáról elment diákok, vissza szeretnének jönni, csak általában nincs hová. Úgyhogy igen egyszerűen meg lehet ezt a kérdést oldani, a saját fiamon látom, olyan jellegű munkahelyek kellenének, ahol el tudnának érdemben helyezkedni. A kötelezés itt nem igazán segít. De hadd tegyek egy érdemi javaslatot is, bár apróság, hogy az adatlap az szerves része ennek a rendeletnek. Azt javasolnám tehát, hogy záró rendelkezéseknél - az 5. §-ban - legyen bent, hogy a rendelet a mellékletével együtt a kihirdetése napján lép hatályba. Illik rá utalni úgy gondolom.

Tóth László: Elöljáróban is elmondom, hogy nem fogom megszavazni ezt a rendeletmódosítást, de azért próbálom javítani. Az előző rendelet rendelkezett az adható ösztöndíj minimális mértékéről, ezt az előterjesztők okosan kikerülték. Nem tudom mi volt a szándék, mert azért meg kellene határozni, hogy mi az, amivel lehet támogatni egy hallgatót.

Tüttő István: Erre vonatkozó átlagos számunk mennyi?

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Miután a rendelkezésre álló összeg a jelenlegi költségvetés tervezése szerint is elég szerény összeg volt, azt gondolom, hogy el lehet fogadni szakmailag, hogy legyen egy alsó határ a felső határt nem szívesen venném, hogyha megjelölnék, mert hátha egyszer több pénz áll rendelkezésre. A tavalyi évben átlagosan 7.000 Ft-ot, illetve egységesen 7.000 Ft-ot kaptak a hallgatók.

Tüttő István: A 4.§ (4) bekezdésében a jegyző eltekinthet a jogosulatlanul felvett ösztöndíj visszafizetésétől akkor, itt az a vélemény, hogy a jegyző nem tekinthet el, a polgármester tekinthet el. Mert a költségvetés végrehajtásáért a polgármester a felelős. Ezzel a kiegészítéssel a vitát lezárom, és szavazni szükséges.

Tarnóczky Attila: Az a kérdésem polgármester úr, tekintettel, hogy módosító indítványok vannak, - bár most nem olyanok, hogy döntően befolyásolná valószínűleg az álláspontokat -, de először a módosító indítványokkal kellene kezdeni, hogy dönthessen valaki nyugodtan arról, hogy rendeletet akar-e.

Tüttő István: Akkor én először észrevételeztem, hogy a maximum szó szerepeljen a minimum szó helyett, kérem ezt fogadjuk el.

Maradjunk abban, hogy a költségvetésben meghatározott összeg. És ezt ugye meg kell minden évben határozni, hogy mennyi. Most 1 millió Ft. A költségvetésben meghatározott összeg szerepeljen. Ezt a módosító javaslatomat szavaztatom meg. Még esetleg hozzátehetjük, hogy minimum 1 millió Ft, mert akkor ezzel kettős korlát van. Ez a költségvetés számára is egy utalás, hogy 1 milliónál kevesebbet ne határozzon. Módosító indítványom volt, szavazunk.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Következő a polgármester eltekinthet című változást kérem szavazzuk meg.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Tarnóczky úr javasolta a záró rendelkezésnél módosításképp, hogy a rendelet a mellékletével együtt kihirdetésével egy időben lép hatályba. E helyett a jegyzőnő szeretne esetleg módosítani.

Dr. Tuboly Marianna: Formailag megfelelőbbnek tartanám, hogyha a 2. szakasz (2) bekezdésében hivatkoznánk az 1. számú mellékletre. Ahol pályázati adatlap igényelhető az 1. számú melléklet szerinti formátumú pályázati adatlap igényelhető.

Tarnóczky Attila: Ez is jó, de ne 1. számú legyen, mert az meg adott esetben egy 2. is. Tehát a mellékelt.

Dr. Tuboly Marianna: Akkor a mellékelt pályázati adatlap igényelhető. Ez a legegyszerűbb.

Tüttő István: Tarnóczky úr visszavonja?

Tarnóczky Attila: Igen, ennek javára.

Tüttő István: Aki Dr. Tuboly Marianna javaslatával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Tóth úr javasolta, hogy 4,00-ra vigyük le az átlagnál az elvárt szintet. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 3 szavazattal, 15 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Tavaly 7.000 Ft volt a minimum. Kérem akkor elhangzott javaslatba, hogy 5.000 Ft-os minimumot határozzunk meg. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 9 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Én javaslom a 7.000 Ft-ot. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Több javaslatom nincs, tehát nem fogjuk meghatározni a minimumot.Aki a rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

27/1999.(VI. 16.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja a 27/1999.(VI.16.) számú a felsőoktatási intézményekben tanuló nagykanizsai fiatalok tanulmányi ösztöndíjáról szóló rendeletét.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

Tüttő István: Aki az egész rendelettel egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Dr. Tuboly Marianna: A rendeleti javaslatot kell megszavazni.

Tüttő István: Nem kell az egész rendeletet még egyszer?

Dr. Tuboly Marianna: Nem, hát most szavaztuk meg.

Tüttő István: Megszavaztattuk. Ugyanaz jött ki.

11.) Javaslat a Janus Pannonius Tudományegyetem kollégiumi férőhelyei elnyerésének pályázati rendjéről szóló rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

Tüttő István: Megkérem Balogh László urat, a bizottság elnökét, ha van kiegészítenivalója, tegye meg.

Balogh László: Egy régebbi szerződés alapján módunk van arra, hogy Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetemen 9 nagykanizsai fiatal jusson kollégiumi férőhelyhez. Itt is az elmúlt idők tapasztalata alapján javasoljuk azt, hogy jó pár pontban finomítsuk az eredeti rendeletet. Bővebb konkrétumok nélkül csak a lényeget mondanám, mert a sajtó úgyis közzéteszi a szöveget, és olvashatjuk mindannyian. A szakmai bizottság egyértelműen egyhangúlag támogatta azzal a kiegészítéssel, - ekkor még ugye nem tudtunk a másik két bizottság módosító javaslatáról -, hogy mint OKSB elnök elfogadhatónak tartom a Szociális és Egészségügyi Bizottság, illetve az Ügyrendi Bizottság rövid módosító megjegyzéseit.

Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság a rendeletet elfogadhatónak tartotta. A 3.§ 3. francia bekezdésében mindenki megkapta azt, hogy ha speciális városi érdek a továbbtanulás, ezt kérjük elhagyni. Ennyi volt a mi kérésünk.

Tóth László: Az előző napirendhez képest szigorítani szeretném a rendeletet. Az előző rendeletben az ösztöndíj odaítélésénél 4 évben határoztuk meg azt az előírást, mi szerint ösztöndíj adható. Úgy kérem, hogy a rendelet 1.§-ában is a legalább 2 év 4 évre módosuljon. A 3.§ (1) bekezdésében a hallgató szociális körülményei, amely környezettanulmány útján ellenőrizhető, ezt kérem módosítani. Kell ellenőrizni. Tehát magyarán egy olyan megfogalmazás-formát kell befogalmazni, hogy kötelező ellenőrizni a környezettanulmányt.

Szigorítanám a (2) bekezdést is, mégpedig úgy, hogy a tanulmányi eredményt minimum 4,00-ban határoznám meg. A (3) bekezdést pedig figyelmen kívül hagynám úgy ahogyan van egy az egyben.

Tarnóczky Attila: Itt is megismételném az előző javaslatomat, de akkor a jegyzőnő változata szerint. Ha jól értettem az előző javaslatot, akkor a 2.§ (1) bekezdésébe kellene beírni, hogy a melléklet szerinti adatlapon.

Marton István: Úgy gondolom, bár érdemben nem tudjuk orvosolni a gondot, hogy a Janus Pannonius Tudományegyetemmel kötött szerződés a Pécsett tanuló diákjaink közül 9-et méltánytalanul hoz kedvezőbb helyzetbe az ország többi városaiban tanuló gyerekeinkkel szemben. Ha mondjuk 100 férőhelyünk lenne az ország különböző városaiban, akkor teljes mellbedobással tudnám támogatni a pécsi 9-et, ami valaha 5 volt, és az itt ülők arcaikon végignézek, jó néhányan még emlékeznek rá, hogy hogy duzzadt fel 9-re. Nem óhajtok én ezzel érdemben foglalkozni, mert tudom, hogy a gond nem orvosolható, talán úgy lenne orvosolható, hogy eladnánk a felét, vagy az összeset, és ebből fizetnénk mindenkinek, aki máshoz tanul és megérdemli. Viszont az adatlapot nem így fogadta el a Jogi és Ügyrendi Bizottság. Elnézést elnök úr elkerülte a figyelmedet, hogy az adatlap közepén, amikor a “Család jövedelme, és alatta kettő sorral a Család vagyoni helyzete” így lett elfogadva. Kérem, hogy erről szavazzunk majd. Ez azt hiszem, hogy csak korrekció, illetve pontosítás.

Balogh László: Csak egy kis pontosítás. Elhangzott részemről, hogy ezen módosításokat nem a bizottság részéről, hanem mint elnök úgy gondolom, hogy logikus és egyértelmű, hogy bevegyük a rendelet-módosításba. Ezek szerint nem mindenki kapta meg. Bár most kaptuk meg a közgyűlés előtt.

Tüttő István: Legyen szíves felolvasni elnök úr.

Balogh László: A Szociális és Egészségügyi Bizottság a 3.§ utolsó fél mondatának a módosításában azt kéri, -elhangzott az előbb- ha a speciális városi érdekek a továbbtanulás bekezdés elhagyását javasolja.

Az Ügyrendi és Jogi Bizottság 3 módosítást javasol. Egyszer ugyan ezt, amit a Szociális és Egészségügyi, egyszer azt, hogy a pályázati adatlap képezze a rendelet mellékletét. És egyszer azt, hogy az adatlap a vagyoni helyzet szövegrész helyett a “Család vagyoni helyzete” szövegrész kerüljön. Akkor így azt hiszem, hogy egyértelmű, ami elhangzott.

Dr. Kalmár Béla: Tóth Lászlónak azt a módosító javaslatát, hogy 4 évre hosszabítsuk meg a kanizsai állandó tartózkodás feltételeként ezt a megszabott feltételt, nem tartom jónak. Tekintettel arra, mert hogyha ilyen feltételt kikötünk, akkor az illető fiatal kiesik a Megyei Önkormányzat hasonló keretéből is, és itt Kanizsán sem fog szerepelni. Ezt egyáltalán nem tartom praktikusnak.

Tüttő István: Miért esik ki?

Dr. Kalmár Béla: Mert akkor a Megyei Önkormányzat hasonló keretébe se tud pályázni. Mert hogy 4 évig kanizsai állandó tartózkodást kell igazolnia.

Tüttő István: Ha ott tudja igazolni, akkor itt is tudja, tehát semmi gondja nincsen.

Dr. Kalmár Béla: Na igen, csak közben beköltözik valamelyik vidéki faluból és akkor Kanizsán itt a 4 év.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Ez nem zárja ki a megyei pályázati lehetőséget, hisz a megyével megvan az a megállapodásunk, hogy azok a tanulók, akik nálunk bármilyen támogatásban részesülnek, mi azon mindig előtte döntünk Zalaegerszeg és Nagykanizsa városa és átfaxoljuk a megyének. Tehát dupla náluk kizáró ok, hogyha a városban kapott támogatást náluk nem kaphat már. Tehát összehangolt a megye területén a tanulmányi ösztöndíj odaítélése is és a kollégiumi férőhely, hisz a megyének is van a Janus Pannonius egyetemen kollégiumi férőhelye. Nem zár ki senkit semmilyen nagykanizsai állandó lakhely a megyei pályázati jogkörből. Ha nálunk nem kap tavaly is kapott. Ha már nálam a szó, engedjék meg, hogy kérjem, hogy ne vigyék le a határt 4,5-re azért, mert ez a rendelet viszont arról szól, ha szociálisan rászorul valaki, akkor a lakhatását könnyítsük. Hadd mondjak még egy érvet hozzá, hogy erre a 9 férőhelyre nem túl sok a pályázónk. Volt olyan év, amikor gondunk volt a férőhelyek odaítélésében. Volt olyan év, amikor 2 férőhelyet átadtunk. Kérem, hogy további szigorítást ilyen értelemben ne vigyenek be, mert az meg legyen érdekünk, hogy azért a kanizsai kollégiumi helyeket kanizsaiak kaphassák meg, és ne kelljen átadnunk másnak. Az eladásra lehetőség sincs, megpróbáltuk egyébként az alapítványi férőhelyeket értékesíteni, nem kéri senki a férőhelyet.

Tüttő István: Azt hiszem mindenki emlékszik rá, hogy éppen a másik ösztöndíjat azért állapította meg a közgyűlés, mert nem tartottuk teljesen korrektnek, hogy a Janus Pannonius egyetemen támogatjuk a kollégiumot és egyéb területeken nem támogatunk. Ez volt az egyik indítékunk. Úgy látom több hozzászólás nincs, a vitát lezárom.

Tóth László: Elnézésüket kérem, én nem voltam tisztába ezekkel a statisztikai adatokkal. Én is úgy gondoltam, és azért próbáltam szigorítani a rendeletet, hogy minél több kanizsai jusson ehhez a férőhelyhez. Ezeknek az adatoknak a tényében visszavonom a módosító indítványomat. Kivéve a 3. szakaszt, a 4 évet vontam vissza.

Tüttő István: Nem a 4 évet, hanem a 4-es átlagot.

Tóth László: Nem a 4 év már volt, hogy a 2 évről 4-re javasoltam.

Tüttő István: Azt vonod vissza?

Tóth László: Azt visszavonom igen. Fenntartom a 3-ból az (1)-es bekezdést és a (3)-as bekezdésnek a.

Tüttő István: A vitát lezárva a módosító indítványokkal kezdjük. Módosító indítvány a Tóth úr részéről az volt, hogy határozottan fogalmazzuk meg, hogy ellenőrizni kell vagy ellenőrzi.

Aki a módosítással egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a módosítást elfogadja.

 

Tüttő István: Javaslat érkezett a 3.§ 3. francia bekezdésre. Két bizottság is javasolta

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadva.

 

Tüttő István: Tarnóczky úr javasolta a 2. § (1) bekezdésben, hasonlóan az előzőhöz, a melléklet szerinti adatlappal kiegészíteni az (1) bekezdést. Tehát adatlap melléklet szerinti adatlappal kiegészítjük. Kérem szavazzunk.

A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon. Minősített többség kell ehhez is.

 

A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslattal egyetért.

 

Kelemen Z. Pál: Amit megszavaztunk, az értelmetlenné teszi a harmadik szakasz harmadik francia bekezdését. Ugyanis ezután így fog szólni: A hallgató kiemelkedő tevékenysége a felsőoktatási intézményben a szociális helyzet figyelmen kívül hagyásával ha a továbbtanulás. Az egész szakasz kimarad, annak van értelme. Nem arról szavaztunk, hogy az egész szakasz maradjon el, hanem a speciális városi érdek …. ez volt Csákai úr előterjesztése. Ha az egész szakasz törlődik, akkor jó.

Tüttő István: Természetesen az adatlapon azt a módosítást, amit a bizottsági elnök úr ismertetett, azt most meg kell, hogy szavaztassam, mert elfelejtettem, de végül is a bizottság támogatta, elfogadta. Kérem azért szavazzunk róla.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja.

 

28/1999. (VI.16.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja a 28/1999. (VI.16.) számú, a Janus Pannonius Tudományegyetem kollégiumi férőhelyei elnyerésének pályázati rendjéről szóló rendeletét.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

Tüttő István: Most lenne az a tiszteletteljes javaslatom, hogy a kórház vezetését ne várakoztassuk tovább, mert lehet, hogy nagyon élvezik a közgyűléseket, de lehet, hogy emberéletek vannak veszélyben. Kérem, fogadjuk el, hogy az Ő napirendjük következik. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

 

 

 

12.) Javaslat kórházi gépbeszerzésre benyújtandó pályázatra és épület felújításra (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Javaslom zárt ülésen való tárgyalását. Szavazzunk a zárt ülésről.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

184/1999.(VI.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Javaslat kórházi gépbeszerzésre benyújtandó pályázatra és épület felújításra, valamint a Javaslat egyes plasztikai sebészeti beavatkozások térítési díjainak megállapítására című napirendi pontokat zárt ülésen tárgyalja.

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

Tüttő István: Mivel zárt ülést tartottunk, tájékoztatom a lakosságot, a sajtót, a médiák képviselőit, hogy milyen döntést hoztunk a zárt ülésen. A téma a kórházi gépbeszerzésre benyújtandó pályázatra és épület felújításra készült javaslatot tárgyaltuk meg, melynek a határozati javaslatok alapján az alábbi határozatot hozta:

185/1999.(VI.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 119.500 eFt-os összeköltségű gép-műszerbeszerzési és épületfelújítási programot támogatja.
    2. az 1. pontban meghatározott programhoz 1999. évben 30.000 eFt-ot a 2000. évben 14.000 eFt-ot a költségvetésben biztosítja gép-műszer beszerzés céljára.
    3. felhatalmazza a kórház főigazgatóját, hogy a főépület felújítását (26 millió Ft összegben) két év alatt saját beruházásban megvalósítja.
    4. felhatalmazza a polgármestert, hogy a gép-műszer beszerzést önkormányzati beruházásban valósítsa meg.
    5. a 2. pontban vállalt önkormányzati önrész 2000 évre csak eredményes pályázat esetén biztosított.

Határidő: 1999. szeptember 30., illetve

2000. március 31.

Felelős : Dr. Szabó Csaba főigazgató

Tüttő István polgármester

 

13.) Javaslat egyes plasztikai sebészeti beavatkozások térítési díjainak megállapítására

 

Tüttő István: Döntést hozotunk az egyes plasztikai sebészeti beavatkozások térítési díjainak megállapítása kapcsán. A térítési díjakat majd megjelentetjük, illetve a kórház is megjelenteti a megfelelő módon. Úgy tudom, megjelent a Kanizsa Újságban. Elfogadta az önkormányzat azokat a javasolt díjakat, amelyet a kórház a közgyűlés elé terjesztett.

 

186/1999.(VI.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a térítési díj ellenében igénybevehető egészségügyi szolgáltatások díjtételeit a Kórház Rendelőintézetnél a 3. számú melléklet szerint elfogadja 1999. évre. Előírásait 1999. június 30-tól kell alkalmazni.

Felkéri a Kórház főigazgatóját, hogy az intézményi szabályzatot 3. számú melléklettel egészítse ki, az abban foglalt térítési díjakról az érintetteket tájékoztassa.

Határidő: 1999. Június 30.

Felelős : Dr. Szabó Csaba főigazgató

 

Tüttő István: Idáig ez volt az a rész, amit a televízió nem közvetített, illetve a sajtó nem vehetett rajta részt. Szeretném kérni, hogy a lakások bérleti díjáról szóló 35/1995. számú rendelet módosítására készített javaslatot még tárgyaljuk meg, mert ennek a határideje annyira szoros, hogy nem tudjuk különben időben értesíteni az érintetteket. A lakások bérleti díjáról szóló rendelet módosítása.

Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy függetlenül attól, hogy hány óra van, a Futball Club támogatás ügyét nekünk meg kellene tárgyalnunk, ez tovább nem folytatható. Amennyiben ezt egy héttel elhalasztjuk, hozhatunk bármilyen döntést, esetleges szükséges intézkedések megtétele semmivé nem marad, továbbá egy héten keresztül marad a tökéletes bizonytalanság a két vezető részéről. Ennek én rendkívüli veszélyeit látom meg kell, hogy mondjam, tehát azt javaslom, és kérek róla szavazást, hogy ezt a napirendi pont még tárgyaljuk meg.

Tüttő István: Nem hozta javaslatba senki sem, hogy ne tárgyaljuk meg. De megerősítésként, ügyrendi javaslatként megszavazzuk, hogy ezt még megtárgyaljuk, és utána elmegyünk. Nem volt döntés, hogy meddig maradunk. Kérem döntsük el, hogy még megtárgyaljuk a labdarúgást. Szavazunk róla, és akkor azt követően most már abban is szavazunk, hogy utána befejezzük.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A korábbi gyakorlat az volt, hogy 9-kor felállunk és hazamegyünk. Szeretném, ha még reggel előtt hazamehetnénk, tehát tárgyaljuk meg a lakások bérleti díjáról szóló rendelet módosítását.

 

14.) Javaslat a lakások bérleti díjáról szóló 35/1995. (XII. 12.) sz. rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Kámán László IKI intézményvezető

 

Kámán László: Nincsen szóbeli hozzáfűznivalóm.

Tüttő István: Szeretném figyelmükbe ajánlani, hogy alternatív között kell választani. Azért szeretném ismertetni a Szociális és Egészségügyi Bizottság, a Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatokat támogatva az “A” változat, vagyis a lakbérek infláció mértékével azonos, tehát 100%-ával történő emelését támogatta. Ügyrendi és Jogi Bizottság a rendeletmódosítással egyetértett. A Lakásbérlők Egyesülete a “B” változatot tartja elfogadhatónak, mely az infláció 80%-ával történő 11,4%-os lakbéremelést jelentene. Kérem ezek után a döntést. Az “A” változatot teszem fel először szavazásra. Amely a 14,3%, magyarul az infláció teljes mértéke, ez azt jelenti. Tehát az infláció 100%-a, de az 14,3%-nak felel meg ez az “A” változat, kérem erről döntünk.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 3 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

29/1999. (VI. 16.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/1999. (VI. 16.) számú remdelete a lakások bérleti díjáról szóló 15/1996.(III.26.) sz. rendelettel módosított módosított 35/1995.(XII.12.) sz. rendelet módosításáról

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

15.) Beszámoló a Nagykanizsai 1. Futball Club Szolgáltató Kft. munkájáról (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Mindannyiunk előtt ismert, hogy a labdarúgó csapat a profi ligába való kerülésért vívott kemény csatában eredményesen vett részt, és bekerült a profi ligába, melyért elismerésünket fejezzük ki, és elmondhatjuk, hogy ma Nagykanizsán az élsport, tehát az ún. minőségi sport a labdarúgás részéről a legmagasabb szinten reprezentálva van. Azt is tudjuk, hogy az önkormányzat önmaga nem képes arra, hogy finanszírozni tudjon egy ilyen minőségi sport club működését, de ahhoz, hogy egyáltalán ez a sportág eltudjon indulni, tehát nevezni tudjon, és meg tudja kezdeni az arra való felkészülést, hogy ősztől a profi ligába működjön az önkormányzatnak döntést kell hoznia forrás ügyében. Közben ugye meg kellene tárgyalni a labdarugó klub, tehát a Futball Club Szolgáltató Kft. munkájáról készült beszámolót. Én azt hiszem, hogy azt most soroljuk a 2. helyre, mert lehetségesnek tartom, hogy annak a tárgyalására ma nem kerül sor. Hiszen túl későn kaptuk meg a könyvvizsgálói jelentést, sok olyan észrevétel van a könyvvizsgálói jelentésben, mert aggályos a könyvvizsgálói jelentés megállapít olyan tényeket, amelyeket most nem kívánok elmondani, zárt ülésen óhajtom, illetve javaslom a tárgyalását, azonban ez függetlenül ennek a mérlegnek és a könyvvizsgálói jelentésnek a tényeitől a továbblépést mindenképpen ennek a napirendi pontnak, tehát nem a beszámolóval, hanem a támogatással kapcsolatos napirendi résszel foglalkozunk. Remélem ezzel egyetértnek.

Dr. Fodor Csaba: Gazdasági Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és a pótlólagosan megküldött anyag tulajdonképpen a Gazdasági Bizottság határozati javaslatait tartalmazza, amely az 1. ponthoz mégiscsak valamit hozzá kellene fűzni. Valóban mindenkinek az élt a fejében, hogy a mérlegbeszámolóról a számviteli eredmény számviteli törvény szerinti eredmény beszámolóról van szó. Igazából a Gazdasági Bizottság azért fogadta el az 1. határozati javaslatot, és kivette belőle az eredeti előterjesztés szerint és a könyvvizsgálati jelentés kitételt, mert hiszen az anyaghoz tartozik egy beszámoló, és ha azt annak fogom fel, és nem a mérlegbeszámoló, félreértés ne essék, egy szöveges, írott anyag, amit a kft. ügyvezetője csatolt az anyaghoz. Ha ezt a beszámolót tekintem, akkor erről azt mondjuk, hogy ezt elfogadjuk, mert ezt tudomásul vesszük, ezzel sok mindent nem tudunk csinálni, tehát csak ilyen mértékben foglalkozik a beszámoló fogalmi körébe a Gazdasági Bizottság, mert mi sem kaptuk meg a mérleget.

Tüttő István: A mérlegbeszámolóról szó sem lehet.

Dr. Fodor Csaba: Nem is volt az előterjesztésben. Egyfajta beszámoló volt, és az a fajta beszámoló, itt van mögötte, ha szükséges, akkor fogadjuk el, de nem a mérlegbeszámolóról szól a történet. Hiszen a könyvvizsgálói jelentés és a beszámolót azt valóban most kaptuk meg, talán tegnap este a Gazdasági Bizottság tagjai azt hiszem. Te nem is vagy tagja a Gazdasági bizottságnak. A Gazdasági Bizottság tagjait említettem, akik megkapták. Hát az egy dolog. Most ez a helyzet. Ezért a polgármester úrnak a …. vissza kell hozni, akkor viszont már egy új napirendi pontként, és akkor majd a két bizottság a Pénzügyi és a Gazdasági is megtárgyalja, és akkor a közgyűlés hozhat róla érvényesen döntést úgy gondolom. A Gazdasági Bizottság kicsit megdöbbent azért, amikor ez a napirendi pont úgy került hozzá, hogy az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságtól elvártuk volna azt, hogy legalább azt mondja, hogy igen, a sportbizottság úgy döntött, vagy az az álláspontja, hogy szükség van Nagykanizsán a professzionális ligában induló csapatra, és ehhez próbáljunk meg forrásokat teremteni. Nem ez történt. Az eredeti előterjesztésben volt egy előterjesztés 21 néhány millió forintról, a “B” verzió tartalmazott 11 néhány millió forintot, ez volt a 2/a és 2/b az eredeti szerint. Az Oktatási bizottság nagyszerűen keresztül vágta a gordiuszi csomót és azt mondták, hogy a 2/c javaslatot támogatnak, amit majd a Gazdasági bizottság fog kidolgozni. Hát körülbelül ez volt a lényege. Nagyon ügyes volt, de hát én azt gondolom, megoldottuk mi a problémát, nincs ebben hiba, de én azt szeretném azért, hogy ha az Oktatási bizottság elnöke nyilatkozna arról első körben, hogy igen, fontosnak tartja a bizottság, hogy a professzionális ligában induló csapata legyen a városnak. Mert ha így van, akkor a Gazdasági Bizottság itt fekvő, most már csak sima 2. tört betű nélküli javaslatát tudom támogatni. Ami arról szól valóban, hogy a Gazdasági Bizottság úgy foglalt állást, hogy 25 millió forint összegben biztosítsa a támogatást a kft-nek, fedezetéül pedig az iparűzési adó előirányzatát, ez azonos összeggel megemeli van az előterjesztésben. A Gazdasági Bizottság 9 igen szavazat, 2 tartózkodás, 1 nem szavazattal fogadta el ezt a határozati javaslatot. A 3. határozati javaslatnak többé-kevésbé az … a Gazdasági Bizottsági ülésen elhangzott. Nem olvastam fel az egészet természetesen, tehát az írottaknak megfelelően.

Balogh László: Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság valóban megtárgyalta még először, jóval a Gazdasági Bizottság előtt a beszámolót és a hozzá kapcsolódókat. Ennek a lényege röviden ismertetném a következő: A beszámolót mi is többé-kevésbé tehát azt az írásos anyagot elfogadtuk, hozzátéve azt a kitételt, hogy kérjük a könyvvizsgálói jelentés azonnali csatolását. Ezt jelen pillanatig nem kaptuk meg. A 2. a pont arról szólt, hogy a PNB-ben való indulást 25 millióval támogassa Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata. Ezt 1 igen, 4 nem és 3 tartózkodással elvetettük. A 2.d pont pedig arról szólt, hogy NB-I-ben való induláshoz szükséges 17,5 millió forintos támogatást megadná az önkormányzat ezt is elvetettük 3 igen, 0 nem és 5 tartózkodással. És volt még akkor egy más jellegű 3. pont, amely az utánpótlás támogatásáról szólt. Ezt elnapoltuk, jelezvén azt, hogy az Olajbányász SE-re és a létesítményekre hamarosan a július 6-i közgyűlésen visszatérünk. Igen, levetettük a döntésünket, mi még ebbe a körbe jóval előbb kerültünk be, megadtuk a lehetőséget arra, hogy a továbbgondolkodás a gazdasági szakemberekkel együtt és felvértezve tovább tartson, esetlegesen újabb plusz szempontok lépjenek be az olyan döntésbe, amely minél többek számára elfogadható. Azért döntöttünk így, mert ugyan örömünket fejeztük ki a siker fokán, de Nagykanizsa város mai gondterhei közepette nem tud felvállalni egy PNB-s csapatot. Ez így racionális, logikus és etikus. Az év elején is ez hangzott el, amikor azt a bizonyos 28 milliós támogatást megszavaztuk nem kis harcok árán. Tehát hogy az 1. FC Kft-nek a PNB-nek meg kell szereznie a szükséges szponzorokat, fő szponzort, erre a mai állapotra, vagy a mostani … állapotra. Ez eddig nem történt meg sajnos, de talán még vannak kis csodák. Így a véleményünk felvértezve a megkötött határozati javaslatainkkal együtt és az itt elhangzottakkal, hogy az a féle határozati javaslat tervezet, ami a Gazdasági Bizottságban született, tudom indokolni az OKSB-s állásfoglalásunkkal, hozzátéve, hogy mint OKSB elnöke most is utólagosan véleményezhetem. Tehát az első határozati pont a kft. beszámolójának elfogadása az így megtörténhet. Viszont a PNB-ben való indulást ugyan fontosnak tartjuk, de az ehhez szükséges támogatást, tehát az itt szereplő 25 millió forintot nem tudjuk, beszélek most az önkormányzat nevében, OKSB indukálásban, nem tudjuk biztosítani.. Helyette ez felvetődött már akkor OKSB szinten, ugyan nem konkretizálva, de helyette támogatnánk egy olyan elképzelést, hogy a kft. akár ebben a névértékben, adjon ki ún. gyeptégla jegyet. Erről még biztos szó esik még a mai este folyamán, ebből a város is venne természetesen valamennyit, itt lenne a dolgunk, hogy ezt konkretizáljuk, s a városvezetés segítene abban, hogy ez az akció esetleg sikeres legyen. Legyen ez egy nagy városi összefogás, ez a véleményem, van rá még két hetünk, mert hogy a június 30-i nevezési határidőig mondjuk június 29-i rendkívüli közgyűlést el tudnánk képzelni. Addig még sok minden történhet. Ez az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnökeként a véleményem, felvértezve a bizottsági határozati javaslatunkkal.

Budai István: Én kénytelen vagyok ellentmondani azoknak, akik azt javasolják, hogy a kft. beszámolóját fogadjuk el, úgy ahogy az előterjesztés történt. Hát azért vagyok kénytelen ezt mondani, mert a beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést együtt úgy szokták érteni, hogy az a mérlegbeszámoló. Nem egy valakinek a szövege. Nekem az a kérésem, és a polgármester úrral értenék egyet, hogy ezt ma ne tárgyaljuk, tudniillik a könyvvizsgálói jelentés is és a mérleg is mond nekünk olyanokat, legalábbis nekem mond olyanokat, amelyeket igenis a tulajdonosnak meg kell tárgyalni, és igenis következményei lehetnek. És ezért én azt javaslom, hogy a következő folytatólagos közgyűlésen ezt a témát ismételten vegyük elő, és akkor tárgyaljuk meg a mérlegbeszámolót és a könyvvizsgálói jelentést. Én nekem ez határozott kérésem, ugyanis többszöri kérésre sem tudtuk megszerezni határidőre a mérlegbeszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, így a Gazdasági bizottság tagjai tegnap délután vagy ma délelőtt kapták meg, a többi tagok pedig nem is kapták ezt meg. Tehát nem vagyunk döntési helyzetben, mert nem tudnak róla, hogy mi van benne. Olyanok vannak benn, olyan dolgok,

Tüttő István: Ne mondd el.

Budai István: Nem mondom el, csak amik igenis megérnek egy misét, és foglalkozzunk vele. Én erről ennyit. A többi az majd még kialakul. Én még egy témát mondanék, hogy előttünk van egy javaslat a Futball Kft. támogatására az 1 millió forintos támogatásra értem ezt az ügyet. Én nekem az a véleményem, hogy ez nem támogatás, mert ez a törzstőke befizetése. Ugye tavaly jegyeztünk mi a 3.250 eFt-nak a 70 vagy 75%-a.. tisztázni kellene Farkas úr, mert te 70%-ot mondasz, a közgyűlési anyagban 75 van, de akármelyik igaz, akkor sem 2.250 eFt, mert ha 70%, akkor 2.275 eFt, ha a 75% 2.438 eFt-ot kellene összesen befizetni. És nekem az az érzésem, hogy amikor támogatásról beszélünk, akkor csak azért beszélünk róla, mert nagyon megszoktuk ezt az elnevezést, hogy támogatás. Ez szabályos jegyzett, de be nem fizetett törzstőke, ezt így hívja a szakirodalom. Én így kérem majd ezt az anyagot helyesbíteni és elfogadni. De még egyszer azt mondom, hogy a következő közgyűlésen feltétlenül foglalkozzunk a mérlegbeszámolóval, és a könyvvizsgálói jelentéssel.

Marton István: Ügyrendi javaslatom kapcsolódik a Budai képviselőtársa