1999. július 9. soros

 

J e g y z ő k ö n y v

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. július 9-én (péntek) 14.00 órakor tartott soros üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesvári Márta, Szabó Lászlóné, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta önálló irodavezető, Bodzai Tiborné személyzeti vezető, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella a Városi Gyámhivatal vezetője, Markó László csoportvezető, Tárnok Ferenc osztályvezető-helyettes, Vargovics Józsefné a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke.

Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Molnár László és Nagy Judit a Zala Rádió munkatársai.

 

Tüttő István: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, kedves vendégeinket és az apparátus megjelent tagjait.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Kérném, hogy vegyük napirendre a Javaslat európai üzleti befektetői kiadványban Nagykanizsa Megyei Jogú Város bemutatkozására című anyagot.

Nagyon röviden annyit, hogy tudják, hogy miért így került ide, tegnap délután kaptunk egy faxot Angliából, amely lényegében röviden leírva, ha idejük engedi még szíveskedjenek elolvasni, lehetőséget kapnánk arra, hogy hirdesse Nagykanizsa önmagát egy európai uniós kiadványban, amelyet természetesen azon országban terjesztenek, amelynek tagjai. Meg kell gondolni, le van írva, hogy ez milyen terjedelemben lehetséges, az itt felsorolt illetve jelzett ár, ami nem kicsi még 50% kedvezménnyel kaptuk és ráadásul egy A/5-ös formátumú terjedelemben pedig ingyen írhatunk Nagykanizsáról, ha pedig ezeket a nem igazán alacsony összegeket még beszorozzuk azzal a faktorral, ami a kedvezmény nélkül lenne, akkor érzékelni lehet, hogy európai unióban mennyibe kerül egy hirdetés ilyen terjedelemben. Ezt követően tehát erről szeretném, ha döntenénk, hogy felvesszük-e a napirendi pontjaink közé kérem, erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ráadásul azt fogom kérni, hogy ezt első napirendként tárgyaljuk meg, mert várják a visszajelzést, hogy faxon leadhassuk, ugyanis ma 10 óráig meg kell érkezni a faxnak, vagy nem tudunk ebben részt venni, de a nemleges választ is várják, amennyiben úgy döntünk. A másik Javaslat a Ryno Kft 1999. I. félévi használati díjának az elengedésére című napirendet tárgyaljuk meg. Szavazzunk.

 

A közgyűlés 10 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 12 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Ezután kérdezem Önöket, hogy kinek van észrevétele.

Kelemen Z. Pál: Kérek lehetőséget arra, hogy a kérdések napirendi pontnál egy kérdést feltehesse.

Bicsák Miklós: Tisztelettel kérem, a napirendi pontoknál a 20, 22, 23-as oktatási csomagot szíveskedjen a tisztelt közgyűlés az elejére venni, mivel a tisztelt óvoda vezetői részt vesznek, akik jelenleg is munkaidőből jöttek el, hogy kérném a tisztelt közgyűlést, támogassa, hogy ezeket a napirendi pontokat előrehoznánk és megtárgyalná a tisztelt közgyűlés. A második kérésem, a kérdéseknél szeretnék kérdezni a polgármester úrtól és alpolgármester uraktól. Köszönöm szépen.

Röst János: Napirend előtt szeretnék szót kérni Törőcsik Pál sajtónyilatkozata kapcsán.

Tüttő István: Nem értettem egyébként.

Röst János: Köszönöm a szót még egyszer, Törőcsik Pál sajtónyilatkozati kapcsán szeretnék napirend előtt szót kérni.

Budai István: Kérdést szeretnék feltenni. A kérdésem a következő. Kinek van joga a közgyűlési határozatot megváltoztatni?

Kiss László: Napirend előtt szeretnék két perces hozzászólást kérni a Budapesten megalakult kanizsai Baráti Kör témájában.

Tóth László: A kérdések napirendi pont témakörében két kérdést szeretnék majd feltenni. Az egyik a városban elterjedő kolduló egyénekkel kapcsolatos a másik pedig az átvilágítással kapcsolatban.

Tóth Zsuzsanna: Két percet szeretnék kérni napirend előtt a hivatalban folyó ügyintézés gyorsaságával kapcsolatban.

Dr. Gőgös Péter: Az interpellációk között szeretném szóban ismertetni írásban benyújtott interpellációmat.

Antalics Dezső: Napirend előtt szeretnék két percben szólni, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság rendkívüli üléséről, amelyen Gleisdorf testvérváros képviselői voltak jelen.

Cserti Tibor: Az interpelláció kérdéseknél, egyetlen rövidke kérdést szeretnék feltenni, Polgármesteri Hivatal telefonközpont telepítésével kapcsolatosan.

Birkner Zoltán: Napirend előtt szeretnék hozzászólni a Kanizsa Főiskola ügyében.

Dr. Fodor Csaba: A napirendek közé szeretném felvetetni a Via Kanizsa Kht alapító okiratának a módosítását, egy mondatról van szó, de oly módon, hogy azért ez még ma kellő időben megtárgyalható legyen, mert határidők folynak.

Tüttő István: Tehát napirendként? Igen?

Dr. Fodor Csaba: Igen.

Tüttő István: Úgy látom több felvetés nincsen, akkor a napirendekről döntünk, Fodor úr javaslatát teszem fel először szavazásra, hogy a VIA Kanizsa Kft alapító okiratának egy szavas, vagy hát egy-két szavas, egy mondatos módosítása, ami feltétlenül szükséges. Kérném erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezt követően Bicsák úr javaslatát szeretném megszavaztatni, hogy a 20, 22, 23-as napirendet hozzuk előre, bár meg kell, hogy mondjam, hogy nem működnek az óvodák, nem azért vannak itt az óvónők, mert munkaidőben jobb itt nekik, vagy fordítva, a javaslatát mindenképpen megszavaztatom. Kérem aki úgy gondolja, hogy a képviselői önállói indítványok után tárgyaljuk meg a 20, 22, 23-as napirendet, támogassa, ha nem, nem. Tessék.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

 

Tüttő István: Most hallom a jegyzőnőtől, hogy az Alfától Omegáig Kft. napirendjét kéri az ügyvéd úr, aki egyben szerepel az anyagunkban. 11 óra előtt szeretné, ha megtárgyalnánk, mert el kell utaznia. Kérem erre garanciát sajnos nem tudunk vállalni. Ha lehet jeligével támogassuk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Én azt tanácsolom, hogy akkor az óvónők elé vegyük, mert csak úgy férünk bele talán. Igen. Akkor megkérem Önöket, hogy szavazzunk a napirendekről. Ami Önök előtt van írásban, kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben (valamint a későbbiek során) elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok

 

    1. Javaslat Európai Üzleti Befektetői Kiadványban Nagykanizsa Megyei Jogú Város bemutatkozására (írásban)
    2. Előadó: Tüttő István polgármester

    3. Javaslat az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolási eljárásnak lezárásáról (írásban)
    4. Előadó: Tüttő István polgármester

    5. Polgármesteri tájékoztató (írásban)
    6. Előadó: Tüttő István polgármester

    7. Interpellációk, kérdések
    8. Tóth László képviselő önálló indítványai
    9. Javaslat oktatási-nevelési és szociális intézmények szervezésére és áthelyezésére (írásban)
    10. Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

    11. Javaslat a Nagykanizsán tanuló kovásznai diákok támogatásának szabályozására (írásban)
    12. Előadó: Tüttő István polgármester

    13. Javaslat az 1999/2000. tanév előkészítésére és az 1999. évi oktatási intézményi elvonásokra, pótigényekre (írásban)
    14. Előadó: Tüttő István polgármester

       

       

       

       

    15. Javaslat az oktatási-nevelési intézmények szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyására (írásban)
    16. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

       

    17. Javaslat intézményi telephelyek módosítására (írásban)
    18. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

    19. Javaslat a gazdasági területek szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló rendelet megalkotására, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 8/1998. (III.24.) sz., 36/1995. (XII.19.) sz. és 14/1995. (V.23.) sz. rendeletével módosított 12/1995. (IV.25.) sz. Nagykanizsa Általános Rendezési Terv Szabályozási Előírásairól szóló rendeletének módosítására (írásban)
    20. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

    21. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú város Közgyűlésének 20/1995. (VII.4.) sz. Csónakázó-tó és környéke Részletes Rendezési Terv Szabályozási Előírásairól – mint szabályozási terv és helyi építési szabályzatról – szóló rendeletének módosítására (írásban)
    22. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

    23. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 42/1995. (XII.20.) sz. Nagykanizsa Szabadhegy RRT Szabályozási Előírásairól, mint Helyi Építésügyi Szabályokról szóló rendeletének módosítására (írásban)
    24. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

    25. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 41/1997. (XI.4.) sz. Nagykanizsa Északi Városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervéről – mint szabályozási terv és helyi építési szabályzatról – szóló rendeletének módosítására (ír.)
    26. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

    27. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 7/1997. (I.28.) sz. Nagykanizsa Keleti Városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervéről – mint szabályozási terv és helyi építési szabályzatról – szóló rendeletének módosítására (írásban)
    28. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

    29. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelete az első lakáshoz jutók helyi önkormányzati támogatásáról szóló 7/1999. (III.2.) sz. rendelet módosításáról (írásban)
    30. Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

    31. Javaslat a települési folyékony hulladék kezeléséről szóló 10/1997. (II.18.) önkormányzati rendelet módosítására (írásban)
    32. Előadó: Tüttő István polgármester

    33. Javaslat a települési folyékony hulladék 1999. évi szállítási díjairól szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban)
    34. Előadó: Tüttő István polgármester

    35. Javaslat a közterületek és közterület jellegű területek használatáról szóló rendelet megalkotására (írásban)
    36. Előadó: Tüttő István polgármester

    37. Javaslat a vásárokról és piacokról szóló többször módosított 34/1995.(XI.28.) sz. önkormányzati rendelet módosítására (írásban)
    38. Előadó: Tüttő István polgármester

    39. Györek László adatvédelmi rendelet megalkotására kapcsolatos önálló képviselői indítványa (írásban)
    40. Előadó: Tüttő István polgármester

      Györek László képviselő

    41. Javaslat a Deák tér 5. és az Erzsébet tér 21. szám alatti ingatlanok értékesítésére (ír.)
    42. Előadó: Tüttő István polgármester

      Ferincz Jenő hozzászólása

    43. Javaslat a lakások bérleti díjáról szóló 15/1996.(III.26.) és a 29/1999.(VI.15.) sz. rendeletekkel módosított 35/1995.(XII.12.) sz. rendelet módosítására (írásban)
    44. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

    45. Javaslat a fasori dűlővel kapcsolatos jogi helyzet megoldására (írásban)
    46. Előadó: Tüttő István polgármester

    47. VIA Kanizsa Városüzemeltető Kht Alapító Okiratának módosítása (szóban)
    48. Előadó: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

    49. Horvát Kisebbségi Önkormányzattal együttműködési megállapodás kötése (írásban)
    50. Előadó: Tüttő István polgármester

      Vargovics Józsefné Horvát Kisebbségi Önkorm. elnöke

      Ügyrendi és Jogi Bizottság jelentése a 192/1999.(VI.22.) számú határozat vizsgálatáról

    51. Javaslat az Ablak Zalára Közalapítvány támogatási kérelmére (írásban)
    52. Előadó: Tüttő István polgármester

       

       

    53. Javaslat a FORD AUTÓ-KANIZSA Kft. részére történő területértékesítésre (írásban)
    54. Előadó: Tüttő István polgármester

    55. Javaslat az Eötvös tér 1., 2., 3. és a Király u. 43., 45. számú, IKI kezelésű lakások bérlőinek elhelyezésére (írásban)
    56. Előadó: Tüttő István polgármester

       

    57. Javaslat a Thury laktanya 1999. II. félévi őrzési költségeire (írásban)
    58. Előadó: Tüttő István polgármester

    59. Javaslat az ÁPV Rt.-vel szembeni követelések érvényesítésére (írásban)
    60. Előadó: Tüttő István polgármester

    61. Javaslat a nagykanizsai 705 hrsz.-ú közterület értékesítésére (írásban)
    62. Előadó: Tüttő István polgármester

       

      Zárt ülés

       

    63. Fellebbezések (írásban)
    64. Javaslat Thury laktanya volt csapatművelődési otthonának értékesítésére (írásban)
    65. Előadó: Tüttő István polgármester

    66. Javaslat az észak-keleti városrészben található 1839/8. hrsz-ú ingatlan értékesítésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Napirend előtt

 

Röst János: Tisztelt Közgyűlés! Köszönöm a szót! Mint azt Önök is tudják, az elmúlt időszakban a sajtóban, több politikai nyilatkozat MSZP-FIDESZ üzengetés jelent meg oda jutva, hogy a Törőcsik Pál által vezetett FIDESZ elbutulással vádolta az MSZP-t. Ez a kijelentés azért is súlyos, mert a jelenlegi főnöke Tüttő István MSZP-s polgármester és úgy gondolom, hogy a városvezetés működésénél egy fontos szempont, hogy a két funkció egymás mellett pozitívan tudjon dolgozni. Hasonló a helyzet egyébként az SZDSZ által tett nyilatkozat kommentálásában is, aminek a tartalma és hangneme miatt úgy gondolom, hogy nem lehet elmenni szó nélkül. Az SZDSZ hasonlóan más párthoz sajtótájékoztató keretén belül értékelte az elmúlt időszakot és megfogalmazta a véleményét, természetesen abból a szemszögből, amiben jelenleg működik. A következők kerültek megfogalmazásba, nem mondanám el összesen az egész sajtótájékoztatónak a lényegét, mert elég hosszú lenne az idő, itt csak kiemelem azokat a lényegi pontokat, amelyek számomra fontosak. Az első ilyen pont, hogy megállapításként a két alpolgármester úr létjogosultságát nem igazolta vissza jelenleg a munka. A második pontunk volt, nincs egységes városvezetés, ezt alátámasztja az is, hogy a két alpolgármester között nagyon sok esetben nincs összhang, teljesen ellentétes véleményeket nyilvánítanak ki a közgyűlési munkában, úgy gondolom, hogy a városvezetésnél a kifelé való protezálásnál fontos eleme az, hogy összehangolt megfelelő szintű egyeztetett munka végződjön. A következő pontunk volt az MSZP-FIDESZ személyzeti koalíciót kötött, nem kívánom kommentálni, a város érdekét szolgáló gazdasági elképzelésekről jelenleg döntés nem született sem MSZP-FIDESZ között, sem a közgyűlésben. Ezt azért tartom fontosnak, mert ilyen értelemben a polgármester mozgásterét ez a tény teljesen leszűkíti. És egy városvezető részéről úgy gondolom, hogy mozgástérrel kell, hogy rendelkezzen. A következő ilyen pontunk volt a költségvetési hiánya, ami lényegében júniusban elérte a 200 milliót, ami számomra borzasztó, általában az ilyen jellegű hitelfelvételek az év vége felé szoktak bekövetkezni és nyilatkoztuk, hogy ez magában hordozza a költségvetés összeomlását és előre vetíti a vagyonfelélést, ugyanis ha hiányok keletkeznek, valamilyen módon kell pótolni, ha többlet hitelfelvétel nem lehet, akkor nincsen más útja a városnak, mint a vagyonfelélés. Hasonló nyilatkozat volt a munkahelyteremtő beruházások hiányáról, továbbra sincsen Nagykanizsán munkahelyteremtő beruházás, ennek az a következménye, hogy a legnagyobb munkanélküliség Zalában Nagykanizsán van. Az ipari park, logisztikai központ továbbra is a szlogen szintjén van, állítottuk. A városvezetés nem tesz meg mindent véleményünk szerint az M7-es autópálya megépítése ügyében, én több esetben kértem és javasoltam a városvezetésnek, hogy agresszívabban, rámenősebben képviselje a város érdekét, megítélésünk szerint ez nem történt meg.

Tüttő István: Fegyvereket vásároljuk már.

Röst János: Pista az is egy lehetőség. A városvezetés lobbyképességét alacsonynak tartjuk, ez alól kivétel lényegében a három parlamenti képviselőnek a munkája, aki úgy érzem, hogy példamutatóan dolgozik együtt és valójában a város érdekében tevékenykedik. A nyilatkozatunk döntő része a jelenlegi városvezetésről szólt, de hát természetesen az elmúlt időszakot sem lehet figyelmen kívül hagyni, mert a korábbi döntések áthúzódó hatása az érinti lényegében a mostani helyzetet is. Ezeket a pontokat Törőcsik Pál alpolgármester a sajtóban érdemben nem cáfolta, hanem egy sértett alapállásból minősítette a nyilatkozót az SZDSZ-t, és több esetben a jelenlegi eredmények kisajátítására törekedett. Mondanék erre példákat is, Törőcsik Pál összefüggésbe hozta az M7-es építését a főváros 4-es metró építésével, én úgy gondolom, hogy ilyen szembe állítás annak idején az orvos pedagógus bérek szembeállítása volt, ami lényegében a Kádári-korszak hagyománya volt. El kell, hogy mondjam a jelenlegi kormány ebben az évben egyetlenegy km autópályát nem épített, az autópálya tendereket – amik folyamatban voltak – leállította, újakat nem írt ki. Tehát gyakorlatilag sem metrót nem épít a kormány sem autópályát. Erről lényegében ennyit. Törőcsik Pálnak volt egy igénye, hogy vele kéne egyeztetni egy képviselőnek, amikor nyilatkozik, magam elé képzelem Tarnóczky Attilát az elmúlt ciklusban, amikor Suhai Sándortól engedélyt kér, hogy nyilatkozzék bármilyen kérdésről. Én úgy gondolom, hogyha egy ellenzéki képviselő gyakorolja a kritikai realizmust, azt meg kéne köszönni, mert előre szólt és nem utólag. Pár gondolat a sikerek kisajátításáról. Mondanék pár témakört, amelyben hasonló megnyilatkozások történtek: vagyonértékesítés. Tisztelettel kérdezném Törőcsik Pál alpolgármester urat, hogy ebben az évben amennyiben a vagyonértékesítés végrehajtódik a tervek szerint, jövőre a város mit fog értékesíteni? A átvilágítás. Úgy gondolom, hogy minden párt programjában szerepelt és ez nem egy különlegesség, hogy ezt a közgyűlés elfogadta, megszavazta, de mindenképpen az 50 milliós költséget én számomra sokallom. Városgondnokság kérdése. Akkor kérnék még egy percet, úgy gondolom, hogy a fontossága megérdemli, tehát a közgyűlés munkáját ezek a megnyilatkozások alapvetően befolyásolják és úgy gondolom, hogy ezt tisztázni kell. A városgondnokság egy korábbi koncepció volt, aminek a lényegi kidolgozását annak idején az SZDSZ végezte. PLAZA építése. Ennek a megépítéséhez szükséges területvásárlást Törőcsik Pál alpolgármester nem támogatta, mint gazdasági alpolgármester és nem szavazta meg. Az iskolák kérdése. Döntés az elmúlt ciklusban született róla és egyedül ha jól emlékszem vissza a FIDESZ mostani másik alpolgármestere nem szavazta meg. Könyvtárépítés. Az előző MSZP-SZDSZ kormány döntött, támogatta. A jelenlegi döntött nem támogatta. Az, hogy mégis lesz az lényegében a három parlamenti képviselőnek Göndör Istvánnak, Kovács Kálmánnak, Zakó Lászlónak az érdeme. A könyvtár a kormány ellenében és a FIDESZ ellenére valósul meg. Szeretném megkérdezni, hogy a FIDESZ lobby hogyan működött ebben a kérdésben? Úgy gondolom, hogy a kanizsai FIDESZ, és a Törőcsik Pál azt a stílust másolja, amit úgy hívnak, hogy kormányzati stílus és nem hiszem, hogy ez szerencsés Nagykanizsán és szeretném arra őket kérni, ugyanúgy a siker pr valótlan propagandáját ne tegyék tovább meg és arra szeretném kérni, hogy gondolják újra tevékenységüket én egyébként nem tartom őket rossz szándékú politikusoknak ezek ellenére sem, inkább én ezt a fiatalságuk, tapasztalatlanságuk, felkészületlenségük és a helykeresésük számlájára írom és bízom benne, hogy a városérdek előbbre valóbb lesz, mint a pártpolitika.

Tüttő István: Megkérem Önöket, hogy ne lépjük túl az időt, mert 10 órára nem fog elkészülni az a döntés, amit várnak az Európai Unióban.

Kiss László: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. január 26-i ülésén javaslatomra úgy döntött, hogy támogatja egy Budapesten létrehozandó nagykanizsai Baráti Körre vonatkozó elképzelésemet. A szervezési feladatokkal a közgyűlés engem bízott meg. Ezennel tisztelettel bejelentem a közgyűlésnek, hogy több hónapos adatgyűjtés és szervező munka eredményeképp 1999. június 30-án Budapesten a Kossuth klubban megalakult Budapestre került nagykanizsaiakból, iskoláikat a városban végzettekből a nagykanizsai Baráti Kör. Az első lépcsőben látókörünkbe került kb. 50 főből 40-en nyilatkoztak úgy, hogy szívesen részt vesznek a kör munkájában, de folyamatosan érkeznek újabb nyilatkozatok a kör nyitott, továbbra is lehet csatlakozni hozzá. A kiküldött meghívók nyomán 28-an jelezték, hogy az alakuló ülésen részt tudnak venni, és 24 fő volt jelen az ülésen. Városunkat az alakuló ülésen Tüttő István polgármester úr, Dr. Polai József az OTP fiók igazgatója, mint az Összefogás Baráti Kör képviselője, valamint jómagam képviseltük. A megjelentek örömmel üdvözölték a kezdeményezést, elmondták, hogy szívesen vesznek részt a városért folyó munkában. Az alakuló ülésen sor került a Baráti Kör vezetőségének megválasztására is. Ennek tagjai Balázsovits Lajos, Bakonyi Attiláné, Krapek Edit, Tonk Emil, Ördög Csilla, Molnár Csilla és jómagam.

Tüttő István: Ördög Csilla és Molnár Csilla ugyanazt a személy.

Kiss László: Ugyanaz a személyiség ezért a zárójelben utólag mondtam igen. Úgy vélem, hogy ezennel létrejött egy olyan pártoktól függetlenül működő tanácsadó testület, amely a város előtt álló feladatok megoldásában közreműködve hatékonyan segítheti a város mindenkori közgyűlésének munkáját. Kívánom, hogy a közgyűlés tudjon élni ezzel a lehetőséggel és legyen hasznunkra földieink városunk érdekében kinyilvánított tenni akarása.

Tóth Zsuzsa: Köszönöm a szót polgármester úr, egy rövid kis mese, hogy levél érkezett a Polgármesteri Hivatalba a feladó által június 17-én datálva, mivel ez a feladás szombati nap azaz hétvégére esett, csak a jövő héten érkezhetett meg a hivatalhoz és a Polgármesteri Hivatal 21-én, június 21-én érkeztette az iktató bélyegző szerint. Én július 4-én a kérelem beérkeztéhez képest két héttel, azaz 10 munkanappal később jártam az illetékes osztálynál, ahol elmondták, hogy a levél hozzájuk előző napokban jutott el és ők természetesen nem tudtak a témában érdemben foglalkozni, mivel annak meg kellene illetve meg kellett volna járnia a bizottságokat, hogy az abban szereplő kérelem a közgyűlés elé kerülhessen illetve kerülhetett volna. Ha valaki nem tudná akkor elmondom, hogy természetesen az állatmenhely kérelméről volna szó, többek között arról, hogy maradhassanak 10 év határozott időtartamra jelenlegi helyükön. Legközelebb majd csak augusztus végén lesz újra közgyűlés, amikor a téma, ha minden jól megy esetleg a közgyűlés elé kerülhet. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy az első írásos kérelme a tárgyban 1998. augusztusi dátummal került a hivatalhoz. Tisztelt képviselőtársak, egy év nem volt elegendő érdemi munkára.

Antalics Dezső: Június 30-án a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság meghívására Gleisdorfból küldöttség érkezett az alpolgármester úr személyében, aki egyben a környezetvédelmi referense a városnak, a hivatalvezető úr, a városi építész illetőleg a városüzemeltetés vezetője tisztelte meg Nagykanizsát látogatásával. A programban szerepelt a városfejlesztés, a környezetvédelmi feladatok ellátása és az ő javaslatukra ez kiegészült városüzemeltetési feladatok ellátására. Kicseréltük tapasztalatainkat és szó volt a szervezeti megoldásokról, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság működéséről. A tanácskozás eredményeképpen az elégedettségüknek adtak hangot és a folytatás ősszel lesz, amikor egy projekt kiválasztásával részletekbe menő tárgyalásokat fogunk folytatni várhatóan az energia programjukat fogjuk megtekinteni. És ezen kívül ennek a találkozónak az lesz a jelentősége, hogy a régiós pályázatokat, pályázatokban együtt tudunk működni és reményeink lesznek arra, hogy EU-s pénzekhez jusson Nagykanizsa.

 

Birkner Zoltán: Tisztelt Polgármester úr, tisztelt közgyűlés, kedves kanizsai polgárok! Egy örömteli dolog történt velünk az elmúlt hetekben, a kanizsai főiskola ügye lassan révbe ér és ezért kértem egy-két percet Önöktől. Először is azzal szeretném kezdeni, hogy nagyon szépen köszönjük a kuratórium nevében az eddig nyújtott támogatásokat és nagyon reméljük, hogy a közeljövőben, illetve a következő évben is hasonló módon támogatják a kanizsai főiskola ügyét. Ami miatt szót kértem, azok az első eredmények lesznek, hiszen úgy néz ki, hogy a munkánk beérni látszik. Múlt héten aláírtunk egy megállapodást, egy három oldalas megállapodást, amely egy európai integrációs képzés beindítását jelentené a Kanizsa Főiskola épületében, a szombathelyi Berzsenyi Dániel főiskola, illetve Európai Tanulmányi Központ, a kanizsai Határőr Igazgatóság és a Kanizsa Felsőoktatási Alapítvány kuratóriuma között. Ez lenne az első olyan oktatás, amely – ha reményeink teljesülnek – akkor főiskolai, egyetemi szakká is válhatna és az országban egyedülállóan Szombathelyen és Nagykanizsán oktatnák európai integrációs képzésben szakembereket illetve képeznének. Emellett S. Nagy Katalin professzorasszonynak a kuratórium elnökének sikerült aláírni egy megállapodást a Műszaki Egyetemmel, amely szerint 2000. szeptemberétől Nagykanizsán három szakot fog kihelyezni a Műszaki Egyetem, ez azt jelenti, hogy 2000 szeptemberében – most már 99 %-os biztonsággal kijelenthetjük, ha nem is önálló, ha nem is alapítványi, de valamilyen szintű főiskolai képzés indul Nagykanizsán egy elismert jó nevű egyetemnek a szervezésében, illetve a mi közös szervezésünkkel. És még egy nagyon fontos dolog, tárgyalásokat folytatunk Kaposvárral, ennek az eredményéről még nem tudunk biztosat mondani, de ha az isten is velünk lesz, akkor nincs kizárva az, hogy Nagykanizsa a kaposvári egyetemnek akár egy kihelyezett főiskolai kara lehet, hogyha ez összejönne ez a tárgyalás, ez a megállapodás, akkor azt hiszem a maximumot értük el főiskola ügyben, amit ma egy ilyen integrációs időszakban el lehet érni, nagyon kérem Önöket, hogy szurkoljanak nekünk továbbra is és továbbra is kérjük a támogatásokat.

Tüttő István: Mivel több napirend előtti felszólalásra nem volt jelentkező, Törőcsik Pál válaszolni szeretne vélelmezem melyik felvetésre.

Törőcsik Pál: Tisztelt Polgármester Úr, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Röst képviselőtársam! Én mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy nem kívánom kihasználni a helyi adófizető polgárok pénzén finanszírozott városi televízió műsoridejét arra, hogy érdemben újból válaszoljak arra a nyilatkozatra, amit az SZDSZ a sajtóban már megtett. Az elhangzott közel 8 perces felszólalásból újra tételesen ismertette tájékoztatást a részükről. Én szeretném leszögezni, hogy ez a közgyűlés nem a pártpolitikai vitáknak a fóruma, és erre én itt nem szeretnék reagálni. A választ az újságban megírtam, ha abból nem derül ki egyértelműen a szándék, azt tudom sajnálni, mi nem a jogos kritikának a megtételére való jogot vitatjuk, hanem azt, hogy a városnak olyan színben való feltüntetését, ami rendszeresen a sajtóban megjelenik, kifejezetten károsnak tartjuk a város számára, éppen amiatt, amit számunkra mint mulasztást rónak fel, hogy bizonyos munkahelyteremtő beruházások és egyéb dolgokat ugye az ő megítélésük szerint nem elég intenzíven tudtuk keresztülvinni, egy ilyen üzleti tárgyalás során a város gazdasági helyzetét sorozatos újságcikkekkel sötéten festik le, nyilvánvaló, hogy sokkal nehezebb pozícióban vagyunk kénytelenek képviselni a város érdekeit. Ezt én külön nem kívánom taglalni. Az autópálya építéssel annyit, hogy igaz, hogy autópályát nem épít a kormány, de elkezdte az autópályák felújítását, azt hiszem ez most nem ennek a vitáknak a helye, a polgármester úr nem jelezte számunkra, hogy a mozgástere bármilyen formában szűkült volna, gondolom, hogyha ilyen lett volna jelezte volna felénk, az, hogy a két alpolgármester között egyes dolgok megítélésében van véleménykülönbség, abszolút természetes dolog, lényegi dolgokat nem érint, még egyszer szeretném elmondani, hogy én a kanizsai FIDESZ alapszervezet nevében szeretném kijelenteni, hogy a közgyűlés előtt pártpolitikai vitát a jövőben nem kívánunk folytatni, ezért majd megfelelő fórumokon ezeket a nézeteinket ki fogjuk fejteni.

Kelemen Z. Pál: Az előző kérdésre először reagálok, amiért a képviselőcsoportunk nevében szeretnék megszólaltatás jogán arra, amit Röst János mondott. Mi nem váltottunk szót a FIDESZ-szel, az MSZP-nek ez nem stílusa, mi a lakossághoz fordultunk képviselőcsoportként és nem pártként. Egyszerűen nem tartjuk ízlésesnek azt, hogy sajtón keresztül üzengessünk politikai ellenlábasainknak. Másrészt azt meg a sajtószabadság megsértésének tekintjük, hogy politikai pártok nyílt leveleket közöltetnek a városi újságban, nem erre való, a városi újság foglalkozzon az Önkormányzattal, az önkormányzati képviselőcsoportokkal, de ne a politikai pártok nyílt leveleivel, mert ezek sértik a sajtószabadság intézményét.

Tarnóczky Attila: Tisztelt Röst képviselőúr! Az egész felszólalásával nem foglalkoznék csak néhány megjegyzésével, amely engem érint és amely mögött csúsztatás van. Az átvilágítás, aminek előterjesztője voltam, bár úgy érzékeltem, hogy közgyűlési igény van rá, nem került 50 millió Ft-ba. Ez egyszerűen nem igaz. 27 millió Ft a körülbelüli költsége, Önök hogyha jövőre és azt követően új munkákat megrendelnek, ami nem is átvilágítás kedves képviselő úr, az megint pénzbe kerül. Az a következő döntések kérdése, ne tessenek itt 50 millió Ft-ot emlegetni, ami egyébként a 27 millió csak részben átvilágítás, részben pedig a 0. bázisú költségvetés elkészítésének a költsége. Az egy teljesen másik ügy. Főiskola ügyben valóban én voltam az egyetlen szavazó az előző közgyűlésben, aki nem gombot nyomott. Nem bántam meg, máig is úgy gondolom, hogy az a fiatalos lelkesedés, amely az előző közgyűlés belevágott abba az alapítványi főiskola ügyébe, nem volt igazán megfontolva, anyagi oldalról nem volt igazán megfontolva, és hogyha sikerül a főiskolánk ügye, akkor majd szembesülni fognak Önök azzal, hogy micsoda őrült összegbe kerül az épületek létrehozása. De azt azért ne tessék mondani kedves képviselő úr, hogy mióta alpolgármester vagyok, nem fogadom el a közgyűlés döntéseit, még hogyha adott esetben nem felelnek meg az ízlésemnek, mert a főiskola ügyéért tiszta szívből küzdök, ezzel ellentétes példát nem hiszem, hogy bárki tudna mondani ebben a teremben. Könyvtár ügye. Nem akarom senkinek az érdemét kisebbíteni kedves képviselőtársaim, de hát azért meg kell, hogy mondjam, az érdemek 90%-a Zakó László képviselő úré. Aki kormánypárti létére elérte, hogy legyen kormánypárti oldalon annyi támogatás, hogy az ellenzék segítségével ez az ügy elfogadásra kerülhessen. Nem akarom tehát az ellenzéki képviselők érdekeit megligálni, de azért meg kell, hogy jegyeznem, hogy volt egy előző négy éves ciklus, ahol ugyanaz a társaság 75%-os többségben bármikor megszavazhatta volna a kanizsai könyvtárépítés ügyét, ami egyébként az M7-es autópálya építésére is tökéletesen igaz.

Röst János: Úgy gondolom, hogy volt értelme hozzászólásomnak, ugyanis a vélemények a jobbítás irányába fognak elmenni úgy érzem, pár gondolat. Ami miatt a 200 milliós hitelt felvetettem az a következő. Polgármesteri beszámolóban szerepelt egy segélykiáltásként – úgy gondolom – én nagyon sajnálom, hogy az alpolgármester úr ennek hatására nem rakott össze egy intézkedési csomagot, meggyőződésem, hogy pótköltségvetése lesz a városnak valószínű, hogy ősszel, és jó pár olyan kiadást megspórolhatna a város, amelyik előttünk van. Én úgy gondolom, hogy a felelősség mindenkinek más, más az alpolgármesteré, más a mienké. Én ebben kérném, hogy még nem késő, próbálja meg, vegye igénybe minden pártnak a képviselőit, szakértelmüket, mert úgy gondolom, hogy elég nagy tudásanyag gyűlt össze több képviselőcsoportban, amely lényegében parlagon hever. Tarnóczky Attila véleményének örülök igazából, valóban fegyelmezett katonaként támogatja a főiskolát. Kelemen Z. képviselőtársam helyesen mérte fel a helyzetet, valóban semmi szerepe a pártpolitikának sem az üzengetésnek, viszont úgy gondolom, ezt az üzengetést nem az SZDSZ kezdte el, az MSZP-FIDESZ között húzódott több alkalommal és szeretnék erre pontot tenni és ezért is mondtam el a véleményemet. Köszönöm a figyelmet.

Tüttő István: Egy mondattal szeretnék kapcsolódni ehhez az ún. katasztrófa emlegetéssel kapcsolatban. 156 millió Ft-ot azonnal vissza kellett fizetnünk, gyakorlatilag a 200 milliós állománynak ez az egyik fő oka. A másik az, hogy nem sodródunk úgy az eseményekkel, mintha így tűnne, hanem szigorú elszámolás és állandó kontroll alatt van a költségvetésünk, sőt ki is adtuk már, hogy 30 millió Ft-ot kell lehet most szeptember közepéig felhasználni mindazon célokra, amelyek tervünkben szerepelnek, magyarul visszafogott a kiáramoltatása a pénznek és csak az iparűzési adó beérkezése, illetve annak a pontosabb ismeretének függvényében oldjuk ezt a korlátozást. Ez nem azt jelenti, hogy az összeomlás fenyegeti az önkormányzat büdzséjét, mert talán azt is fogják tapasztalni, hogy vannak olyan lehetőségeink, amelyek talán a realitás talaján mérlegelve a bevételi oldalon is a növekedést fogják eredményezni. Természetesen a bevételi oldalról szintén ugyanúgy folyamatosan tájékoztatást fog kapni a tisztelt közgyűlés és nem az ún. lyukak betömésére, hanem ésszerű felhasználására szeretném majd Önöket közösen a döntésben aspirálni, de bízunk abban, hogy e mögött az ún. nagy probléma mögött a valós kép ebben az évben azért nem ezt fogja mutatni. Hát ezért legalábbis megtesszük ami szükséges. Én nem kívánok végigmenni a Röst úr által felsoroltakkal, egy jelentős része el is fogadható egy jelentős részének megvan a maga realitástartalma, de van egy másik oldala is az önkormányzat önmaga képtelen munkahelyteremtő beruházásokra, az önkormányzat önmaga képtelen elfoglalni a katonai laktanyákat azon szándék nélkül, ami éppen a tulajdonos részéről ha nem áll fenn, de higgyék el, hogy a lehetőség szerint megtesszük azokat a lépéseket, amely ennek a problémának a feloldásárhoz vezet. Elképzelhető, hogy meg kell majd vásárolnunk, erről sem mondtunk le, ennek a feltételének megteremtésén is fáradozunk, természetesen bízva abban, hogy eredményesen.

Marton István: Két ok miatt szólók, mind a kettő Röst képviselőtársam hozzászólása miatt lett aktuális. Az egyik ezen a fórumon rengetegszer hallottam már, hogy a város három országgyűlési képviselője. Egyszer-kétszer én már említettem, hogy ennek a városnak nincs három országgyűlési képviselője, Nagykanizsa Megyei Jogú Városnak és 12 környező településnek van egy országgyűlési képviselője, akit Zakó Lászlónak hívnak és az FKGP frakciójában foglal helyet. Én nem vitatom, és tökéletesen egyetértek Tarnóczky alpolgármester úr kijelentésével, hogy az ellenzéki képviselők sokat tettek azért, hogy a könyvtárépítés ügye megindulhat, de körülbelül az érdemek arányát lehet vitatkozni, hogy ez 90 % ahogy ő mondta, de hogy 80 egész biztosan az számomra sem kérdéses. Ennyit erről. A másik pedig itt mindenki beszél a 200 milliós adósságról. Hát hogy ez mennyire jó vagy mennyire rossz ezt lehet vitatni, vérmérséklet kérdése, de én úgy emlékszem – és azóta sem cáfolt senki – hogy a június 15-i közgyűlésen kaptunk egy mellékletet, amelyben a Gazdasági Osztály vezetője beszámolt a május 31-i helyzetről, amelyben az is el volt rejtve, hogy a lakásalapot is felhasználtuk, ami 146 milliót tett ki akkor. Ez azt jelenti – és ezt én akkor elmondtam, sőt a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap, városunk újsága meg is írta, hogy ez 350 millió hitel. Így vagy úgy, kérem de ez ennyi, ezért nem értem ezt a 200 milliós vitát. Ami persze nem azt jelenti, hogy ha ez 350 vagy ne adj isten még nőtt is vagy valamennyit csökkent, hogy ettől még össze kellene omlani a város költségvetésének, de nagyon bízunk benne, hogy ez nem következik be. De ez az összeg június 15-én garantáltan ennyi volt és azóta sem tett senki ellentétes értelmű nyilatkozatot.

Tüttő István: Ez arról szól, hogy már ennyit igénybe vettünk. Kelemen Z. Pál úr ügyrendi gombot nyom, tudom is, hogy mit fog mondani.

Kelemen Z. Pál: Röst János úr napirend előtt szólalt fel ebben a kérdésben vitázni nem lehet, az, hogy Tarnóczky képviselő úr, és Törőcsik képviselő úr, valamint jómagam hozzászóltunk, az a megszólíttatás jogán történt. Marton képviselő úrnak nem lett volna szabad szót adni, ezért kérem, hogy amit elmondott, az maradjon ki a jegyzőkönyvből.

Tüttő István: Én egyetértek Marton úrral, hogy szólt, hiszen meg lett szólíttatva.

Marton István: Én képviseltem a frakciót.

Tüttő István: Én azt hiszem, hogy ebben pláne ne nyissunk vitát, Marton úr vissza is vonja a gombot. Így van erről szóltam.

 

 

1.) Javaslat Európai Üzleti Befektetői Kiadványban Nagykanizsa Megyei Jogú Város bemutatkozására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tóth László: Meg kell, hogy mondjam nem értettem az indulatos megjegyzését, hogy valaki felhúzta. Hát az én voltam, mert amikor elolvastam ezt az előterjesztést, akkor minősítettem, amit valóban nem kellett volna, de tartom továbbiakban is a jelzőt. Én úgy gondolom, hogy komolytalan egy olyan médiában hirdetést megjelentetni –még hogyha csak 2 fontba kerülne is – akik azt mondják egy Megyei Jogú Városnak, hogyha másnap délelőtt 10 óráig nem faxolod el, akkor nem jelenteted meg a hirdetésedet. Nem tudom polgármester úr, meg tetszett nézni ezt a kiadványt, mit tudunk róla? Honnan jött ez a fax? Ha jön Amerikából, vagy Angliából egy fax, akkor mindjárt kell ugrani Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének?

Tüttő István: Megszólíttattam, tehát válaszolok. Most jött ez a megkeresés, de egyszerűen nem tudtunk kapcsolatot teremteni az ügyintézővel, aki a faxot aláírta, mert mindannyiszor amikor kerestük nem volt elérhető. Ennek a kb. egy hetes időszaknak tegnap jutottunk úgy a végére, hogy végre elértük, mert ő azt kérte, hogy szóban akar a polgármesterrel, eszmét cserélni. Magyarul a telefonon kellett a tisztelt angol képviselővel tárgyalni és akkor mondta el mindazokat a feltételeket, hogy ő most azonnal lefaxolja a lényege itt van Önök előtt és lehet ehhez csatlakozni. Kérem végülis én nem tettem arra ígéretet, hogy mi ezt biztos bevállaljuk, de azt is látják, hogy én 870 ezer Ft-ot nem dobhatok ki az ablakon csak azért mert ez a lehetőség adva van, hát az Önök támogatását kérem. Amennyiben azt mondják, hogy ebbe most ne szálljunk be mérlegelve annak az előnyeit is hátrányait is, akkor azonnal telefonálunk, hogy egy nemleges választ küldjünk. De ha Önök úgy érzik, hogy az Európai Uniós kiadvány éppen az előbb elhangzottak alapján hozzájárulhat ahhoz, hogy Nagykanizsára befektetők jöjjenek, akkor bizony érdemes a kérdéssel foglalkozni. Hát ez volt a lényege, de az, hogy nem kerülhetett bizottság elé az csak amiatt van, hogy tegnap délután kaptuk meg a faxot, amire a választ úgy kérte, hogy azonnali választ kér, de én jeleztem, hogy kérem holnap lesz közgyűlés szíveskedjenek még, azt mondta, hogy holnap akkor 10-11 óra között várja a választ. Ezért hoztam ide és köszönöm, hogy lehetőséget adtak arra, hogy egyáltalán bekerüljön, de a véleményüket is azért kérném. Túl sokat nem tudok mondani, hiszen magáról a kiadványról nincsen komolyabb információnk, amit elmondott az gyakorlatilag itt le van írva, hogy Nagykanizsa bemutatkozhat egy A/4-es oldalon grafikákkal, megfelelő szöveggel és egy sűrített bemutatkozó anyaggal és ugyanennek a másik oldalán meg lehet jeleníteni Nagykanizsáról egy 400 karakteres szöveges részt. ez a lényege.

Bicsák Miklós: Tisztelettel kérem, hogy ezt a lehetőséget, amit polgármester úr elmondott, ne hagyjuk ki gazdaságilag. Meg egyéb a lehetőségek, azért a mi kis városunkkal most mód van, ha megint sáfárkodunk, hogy jaj ennyibe kerül, annyiba kerül, akkor hogy fogunk mi kilépni a világban, a lehetőség az üzlet az kérem a business, abba benn van a nyereség, a vesztés, tudni kell a világnak, hogy ez a város milyen lehetőségekkel. És ha mi most megint ezért, majd valahol meghúzzuk a nadrágszíjat és én támogatom részemről, mert nagyon jó ötlet, és kérem a tisztelt közgyűlést, hogy hasonlóképpen tegye.

Tóth László: Ennek pont az ellenkezőjét javaslom Önöknek, ne támogassuk ezt az előterjesztést, mert senki nem látta, hogy milyen ez a kiadvány immáron ugye 8. alkalommal jelenik meg, hogyha ez egy komoly üzletkötő lett volna, akkor legalább egy bemutató példányt elhozott volna. Nem nagyon hiszem, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Városának van most közel egy millió Ft-ja, hogy valahol Nagykanizsa megjelenjen, nem is tudjuk, hogy hol. Köszönöm.

Tüttő István: Köszönöm, végül is az ellenvélemény és a mellette szóló vélemény elhangzott majd eldöntjük.

Cserti Tibor: Az előterjesztés módszertanával én a magam részéről nem értek egyet, a fontosságát a magam részéről is kb. úgy ítélem meg, a városnak nyitni kell minden lehetőséget irányában egyébként ha ez egy komoly üzleti ajánlat, akkor a szerződéstervezet is mellette van, ezt nagyon sokszor elmondtam én magam is, tehát ebből a szempontból majdnem, hogy közel áll a véleményem Tóth úrhoz. Én szeretném tudni, hogy gyakorlatilag ezért mit kapunk? A szerződésben gondolom a példányszámtól kezdve egy csomó olyan dolog bent lenne, ami a szerződés megkötéséhez, a város érdekének érvényesítéséhez szükség lenne. Ettől függetlenül ha Önök bizalmi elven ezt kérik a képviselőtestülettől, hogy igenis szükségünk van erre a dologra és Önök is egybehangzóan, mint a város vezetése ezt támogatja, akkor a bizalmam ebbe az irányba igennel fejezném ki.

Tüttő István: Cserti úr, hogy mit kapunk csupán annyit, hogy az uniós országokban, Amerikában, Egyesült Államokban, Japánban kerül ez terjesztésre, tehát így mást nem tudok mondani, mint egy reklámanyagként magyarul a világ fejlett országaiban megjelenik. Ennyi.

Marton István: Bár az előterjesztés módszertanával kapcsolatban véleményem tökéletesen egyezik Tóth úréval illetve a Cserti úréval…

Tüttő István: Én elmondtam, hogy ezt tegnap este intéztük. Hát mit tudtunk volna tenni.

Marton István: Igen, hát ezt korábban kellett volna kezdeni, én támogatom a végkövetkeztetésem más, mint az előbb említett két úré, az anyagban le van írva, hogy az idén először jelennek meg bent a felvételt kérő közép-európai államok is. Én úgy gondolom, hogy ebben nekünk részt kell venni. Én nagyon jól ismerem Tóth úrnak a gondjait ezekkel a kiadványokkal kapcsolatban, szinte tökéletes köztünk az összhang, mert én sem vagyok híve annak, hogy egy évben három térképet jelentessünk meg a városról és az egyik hibásabb a másiknál, egy ilyen színvonalú kiadványból bűn lenne kimaradni.

Tüttő István: Végülis én Tóth úr felvetésével teljesen egyetértek, csak meg kell, hogy értsék, hogy most más lehetőség nem volt, és több információnk sincs, mint ami itt le van írva.

Dr. Baranyi Enikő: Elnézést, hogy késve érkeztem és mégis máris szólók, döbbenet, ami most itt megint zajlik. A múltkor itt volt mindenkinek az asztalán az a városi térkép, amin kérem szépen salétromsavas vagy ilyen salétromos tégla látszik a várkapunál. Az senkinek nem tűnt fel, hogy milyen képek vannak a városunkról, és nem kérdezte meg senki, hogy mennyibe kerül. Ezzel szemben most itt van egy olyan előterjesztés, ami 1 millió Ft alatti értékkel egy nemzetközi megjelenítését egy A/4-es oldalon a városról adhatna és ezen 15-20 percig – elnézést, hogy ezt mondom – lamentálunk. Én azt kérem polgármester úrtól, hogy valójában valahol úgy lehetne ezt a közgyűlést, és máris úgy gondolom, hogy a délutáni 30 %-os aduredukció csökkenésébe jutottak egyes képviselők, hogyha ezen a napirendi ponton ennyi ideig fogunk lamentálni, szavazzunk van egy előterjesztés, az hogy igen vagy nem azt a gombot valóban azt hiszem még így is el tudjuk dönteni.

Tüttő István: Ügyrendi javaslat, kérem akkor, tehát a vitát fejezzük be, ez a javaslata Baranyi Enikő képviselőnőnek végülis én nem tehetek más, ha Önök jelentkeznek, szót kell adnom. Szavazzunk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A határozati javaslatot felteszem szavazásra. Kérem, fontoljuk meg, én támogatom.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

205/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárulását adja ahhoz, hogy a város promóciós anyaga megjelenjen az Európai Üzleti Összefoglalóban, A4-es terjedelemben, melynek költsége 2.225 GBP, forrása pedig az iparűzési adóból származó többletbevétel.

Felhatalmazza a polgármestert, a megrendelő aláírására.

Határidő: 1999. július 10.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Dr. Kovács Lóránd ügyvéd úrnak az volt a kérése, hogy 11.00 óráig van ideje, mert el kell utaznia, amennyiben úgy érezzük, hogy – megkérem, hogy kapcsoljuk ki a telefonokat, szíveskedjünk már egyszer normálisan igazodni a dolgokhoz – Arról döntöttünk, hogy az Alfától az Omegáiggal kapcsolatos napirendet megtárgyaljuk, figyelembe véve a kérést.

 

  1. Javaslat az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolási eljárásának lezárásáról (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Kérem szépen nem először kerül elénk az ügy és úgy tűnik, hogy amennyiben elfogadjuk azt a határozati javaslatsort, amennyiben azonosulunk azzal a gyakorlati lebonyolítással, amely itt a határozati javaslatban szerepel, akkor mód van arra, hogy rövid időn belül lezárjuk a kérdést. Szeretném Önöket tájékoztatni, hogy levelet írtam már a tisztelt végelszámoló úrnak mindazon kérdésekben állást foglaltam, amelyet korábban kifogásolt, hogy nem egyértelmű a válasz, ma elküldésre került. Hétfőn reggel 8.00 órakor pedig megtartjuk azt a taggyűlést, amelyen végleges döntést ismertetem, természetesen a mai nap amit a közgyűlés hoz határozatot, azt fogom ismertetni mint a tulajdonos képviselője. Kérem Önöket, hogy mivel az anyag eléggé ismert, ha van még kérdés vagy vélemény, akkor azt most mondjuk el, egyetlen hiba, hogy nem tudtam értesíteni a Palotás urat vagy itt van? Küldtünk neki jelzést, hát reméljük, hogy időközben, meghívót kapott, csak hát nem abba az időbe tárgyaljuk, mint a valószínűsége lett volna. Kérem van-e észrevétel? Tudomásom szerint Önök megkapták a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, valamint az Ügyrendi és Jogi Bizottság üléséről készült kivonatot, amely pontosította azokat a felvetéseket, határozati javaslatokat, amely az előzőleg kiküldött írásos anyagban szerepel. Ez lenne az a javaslat, illetve határozati javaslat, amit aztán szavazásra tennék fel, természetesen ha módosításokra nem kerülne újabb felvetések után.

Röst János: Köszönöm a szót, először szeretném megköszönni jegyző asszonynak, hogy egy nagyon korrekt és jó anyagot tett le az asztalra elénk, én úgy gondolom, hogy a felvetésem korábban ennek igénye az megalapozott volt, és bőven már ideje volt. Hadd mondjam azt el, hogy a végelszámoló jelenleg a 20. hónapja végelszámoló korábban is jeleztem, hogy szerintem alkalmatlan munkájának elvégzésére, mert 20 hónap alatt lehet, hogy a Postabankot is végelszámolják, nem pedig egy lezárt beruházást. De nem akarok belemenni a minősítésébe, úgy gondolom, hogy megtörtént többször, módosító javaslataim lennének. A Gazdasági Bizottsági ülésen a beterjesztéstől eltérően foglalt állást a Gazdasági Bizottság részünkről és csomagokat állított össze, aminek alpontjai lettek, és egy lényeges pont – amit mint megtudtam Törőcsik Pál javasolt, és ennek örülök - ez pedig az eredeti beterjesztésnek a 7. pontja, hogy a kft haladéktalanul indítson kártérítési eljárást Stáhl György ellen a végelszámolási eljárás indokolatlan elhúzása miatt. Örülök a megállapításnak, hogy ez megtörtént, indokolatlanul elhúzódott és örülök annak, hogy azt az összeget, ami meggyőződésem, hogy nem jár neki, ez közel 600-700 ezer Ft-ról van szó vagy még többről, attól függően, hogy mikor fejezi be a végelszámolást. Én úgy gondolom, hogy a városnak büdzséje nem áll olyan jól az előző viták alapján, hogy egy ilyen összeget jogtalan kifizetésként odaadjunk. Nem akarom felsorolni a célokat, hogy mire lehetne ezt költeni – Csákai úr ebben megerősítene a szociálpolitikát, úgy gondolom, hogy Balogh úr az oktatás területére nagyon hiányzik ez az összeg, én mindenképpen azt javaslom, hogy ezt semmiképpen se fogadja el a közgyűlés és ez év január elsejétől mindennemű kifizetést, ami bér jellegű illetve költségtérítés jellegű, azt követelje vissza Stáhl úrtól akkor is, hogyha a végelszámolást lezárja. Egyébként ezt a tényt, hogy ő van késésben az ő által dokumentált iratok is bizonyítják, elismerte tavaly novemberben, hogy napok kérdése a végelszámolás lezárása és azok az indokok, amik egyébként elhangzottak, azok mint kiderült a jogi szakértő véleménye szerint nem voltak megalapozottak. Ilyen volt többek között, hogy nem lehet lezárni, mert a másik tulajdonos nem járul hozzá. Palotás Tibornak semmihez sem kell hozzájárulni, ha nem tetszik neki a végelszámolás ténye vagy jellege, akkor bírósághoz fordulhat. Ugyanígy nem szükséges a társasházi alapító okiratnak a befejezése, elkészítése a végelszámolást e nélkül is be lehet fejezni. Ha a korábbi indokok ezek is voltak és az elhúzódás, én úgy gondolom, hogy egy félrevezetés következménye többek között.

A módosítási javaslataim a következők: A beterjesztés f.) pont legyen önálló pont, kerüljön ki a Gazdasági Bizottság csomagjából és függetlenül attól, hogy Stáhl György befejezi a végelszámolást vagy nem, mindenképpen azt az összeget követelje vissza a város Stáhl Györgytől. Ez az egyik javaslat. A másik egy kiegészítés, amely arról szól gyakorlatilag, hogy a zárójelentés, amit el kell készíteni a könyvvizsgálónak, vagy egy 5. számú melléklet az anyagban, az a tiszteletteljes kérésem és javaslatom, hogy ennek a mellékletnek a tartalmi részei szerint készüljön el a zárójelentés és egészüljön ki a zárójelentés kiemelten és tartalmazza a zárójelentés a végelszámolás időszaka alatt összes kifizetett számláknak, a szerződéseknek a tételes kimunkálását és elemzését, és hatásait a végelszámolás elhúzódására illetve a költségkereteire. Ezt kérem módosításként beemelni. Ugyanúgy kérésem az iratok átadása, ugyanis kétfajta irat létezik, egyrészt, amelyek a csarnok működtetésére szükséges és meggyőződésem ezeknek az iratoknak úgy gondolom az Önkormányzatnál van a helye mint tulajdonosnál.

Szeretném kérni a polgármesteri hivatalt, hogy állítsa össze azt a jegyzéket, ami alapján még ezek az iratok pótlólag, amik nem kerültek átadásra, átadásra kerüljenek – ez egyébként szerepel az én indítványomban – a Gazdasági Bizottság 3. csomag elnevezésével. Ezenkívül a többi iratot szintén kérném az Önkormányzatnál megőrzésre leadni a végelszámolónak. Ezt azért emelném ki, hogy ne levéltárba kerüljön, hanem az Önkormányzathoz a megfelelő tulajdonoshoz és kezelőjéhez. Ezek lennének a módosító javaslataim és erről kérnék szavazást.

Kelemen Z. Pál: Egy-két aggályom van és ezzel kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni, meg esetleg véleményt mondani. Az első úgy tudom, hogy az elszámolás elhúzódásának legjelentősebb oka, hogy a tulajdonosok nem tudtak megegyezni a vagyonmegosztásban. Mennyi – ha ez publikus – mennyi volt az az összeg, amiben nem tudtunk megegyezni? Illetve legalább nagyságrendileg, millió alatt millió fölött kérdés. A másik dolog az, hogy Stáhl György végelszámoló számtalan alkalommal beszámolt itt a közgyűlés előtt, amit egyébként nem kellett volna megtennie, mert a végelszámoló nem tartozik a közgyűlésnek elszámolni, csak a kft. közgyűlésének és minden elszámolás, minden beszámolás végkicsengése az volt itt a közgyűlés előtt, hogy a tulajdoni viták lehetetlenné teszik a végelszámolást. Mennyire igaz ez, hogy a tulajdonosok nem tudtak megegyezni?

Tüttő István: Nem vett részt ebben az úgynevezett alku pozícióban, és nem az ő hibájából következett be, és az ő számára ez nem fogadható el. Úgy is felfoghatnám, hogy akkor az 55.000.000,-Ft-ot kellene odatenni, hiszen ha nem fogadja el, akkor a tényekkel kellene számolni, mert annyi volt akkor. Ezt nem fogadtam el, ez már 15.000.000,-Ft. Ő azt kérte, hogy az az út, amelyet gyakorlatilag a város épített és nem azon az értéken ismerte el az Önkormányzat, mint amennyit ér, (István ugye ez így van), ezért azt a különbözetet, amely a valódi értéke az útnak, és az átadott összeg, amely úgy emlékszem 12.000.000,-Ft volt, e közötti különbséget kéri elismerni, hogy az a vagyonrész amivel megrövidítjük őt, amennyiben nem reálisan számolunk. A következő pedig az a vita volt, hogy közben felértékelődött az a terület, ahol ez az építmény kialakult, ezért most ő a jelen értéken kívánja elismertetni azt a vagyont amit ugye korábban már átadásra került. Tehát visszamenőlegesen azt kérte, hogy mint egy 20.000.000,-Ft-al növeljük azt az értéket ami a területekre vonatkozik, a vagyonmegosztás elismeréseképpen, ezt szintén nem tudtam akceptálni, mert igaz, hogy elhúzódott a végelszámolás, de nem az adott pillanatra vonatkozó kérdésről van itt szó, ha nem a könyv szerinti értékek a számviteli törvény szerinti értékekkel lehet csak számolni, én folyamatosan ezt az álláspontot képviseltem, egyetlen egy amiben meg tudtunk állapodni a Palotás úrral, hogy az az úgynevezett telefonközpont, amelyről már kérdés fog elhangzani, az a telefonközpont valóban átkerült az önkormányzathoz, és az a beruházás időszakában valóban a beruházás része volt, ezt el tudjuk fogadni, hogy az Palotás úr jogos igénye, hogy az mivel az Önkormányzathoz átkerült, ne, hogy úgy kezeljük, mint, hogy ha az nem ennek az előzményi része lett volna korábban. Ez volt az amire azt mondtam, hogy ezt tudom támogatni azzal az értékkel, amivel ha jól emlékszem 6,8 millió pontosan nem emlékszem milyen érték. Tehát ezzel az összeggel tudjuk elfogadni. Tehát ez volt a vita. Volt még egy alapvető eltérés. Palotás úr azt mondta, hogy ha minimum nettó 1.000.000,-Ft-tal nem díjazzuk végelszámolót, hogy akkor eleve nem hajlandó aláírni. Természetesen ezt sem tudtam elfogadni, hiszen ennek a díjazásnak alapfeltétele, hogy a Közgyűlés hozzájáruljon, nem történt meg. Röviden ennyi.

Van-e kérdés?

Röst János: Köszönöm a szót, próbálok röviden válaszolni Kelemen Z. képviselőtársamnak, a 0,4%-al rendelkező Palotás Tibornak semmifajta beleegyezése nem kell semmilyen döntéshez, ¾-del bármilyen döntést a Kft meghozhat, ilyen értelemben az, hogy Palotás Tibor mit gondol vagy mit mond, teljes mértékben érdektelen, a végelszámolás lezárásnak ez nem témája és nem alapja, és nem lehet ráfogni, hogy emiatt húzódott el. Én úgy gondolom, hogy Palotás Tibor beperelheti az Önkormányzatot, mint jogutódot, egyéb lehetősége neki a 0,4%-ával nincsen.

Tüttő István: Igen, valószínűleg ez lesz a gyakorlat.

Marton István: Én nem akarom nagyon felmelegíteni a kedvet ettől az üggyel, de polgármester úr által elmondottak, hogy a 0,4%-os tulajdonos mit keres rajtunk én úgy gondolom, hogy ennek nagyon súlyos ellentételei vannak, kezdve ott, hogy az objektum nem ott épült meg, ahova eredetileg terveztük, s ez bizony jelentős több tíz milliós költségtöbbletet jelent, Arról nem is beszélve, hogy ott olyasmi is épült ami nem szerepelt eredetileg, és ennek a többletét ki fogja lenyelni egyedül mi. Ha most a 75%-nyi összegről teljesen igaz az a vélemény ami elhangzott, csak az a félő, hogy a város esetleg nem kerül 75%-nyi összegben, ha nem mondjuk megállunk 73%-nál, ez majd csak akkor derül ki, ha az ügyet sikerült lezárni, korábbi közgyűléseken többször elmondtam, hogy ott akik üzletrészhez jutottak, itt elsősorban a földszintre gondolok, azok a piaci érték alatt jutottak hozzá, és ha a teljes objektív értékét nézzük, akkor bizony az lényegesen többet ér, mint amit fizettek érte. A teljes összegnek a 30%-át sem fizették ki sajnálatos módon. Tehát teljesen igazat adok Röst úrnak, hogy Palotás úrral ilyen formában nem kell törődnie a közgyűlésnek, indítson pert ha akar, és nem halottam hogy Röst úr kérte volna a szavazást arról amit elmondott, ezért kérem módosító indítványként szavazzunk arról.

Budai István: Én úgy gondolom, hogy az eddigi hozzászólók elolvasták volna az eddigi előterjesztést, akkor egy, két dologban nem vétettek volna, mint a Marton úr is a 0,4%-ban, mert ez 0,621% ez bent van. Nem ez a lényeg, nem ezért szólok hozzá, el kellett volna olvasni, ebben az előterjesztésben mi elmondjuk, vagy leírjuk (azért tudom ilyen jól mert én írtam), hogy milyen követelése volt a második tulajdonosnak, tehát 0,6%-os a Palotás úrnak, ennek a kalkulációs lapnak a második oldalán ez bent van. Különféle változatokban gondolkodtunk. Szerintem azt akkor el lehetett volna dönteni a tulajdonosoknak, hogy melyik változatot fogadja el, az én találásom mindig az volt, és most is az, hogy tény szerinti vagyon legyen a kiindulópontja, a felosztásnak, aztán azon túl, hogy mit akceptál a tulajdonos társaság a másik félnek, hogy a felértékelt vagyon, hogyan alakul, tehát a földérték mert az talán jogosnak tűnik, ez kettejük megállapodása lehetett volna ilyen alapon még most is vallom, hogy a tavaly novemberi levél amit a cégbíróságnak elküldtünk, azt is én szövegeltem meg, annak idején reményt adott arra, hogy év végére lezárható a végelszámolás. Én nem a Stáhl urat tartom bűnösnek ezért hogy a tulajdonosok között előbb utóbb kiéleződött, ha nem a tulajdonosok vitája. Az egy másik kérdés, hogy az én véleményem szerint is valamilyen módon le kellett volna zárni, és utána akinek ez nem tetszik az forduljon bíróságra, és vitassák meg a bíróság előtt. Semmiképpen nem szabad hagyni a mostani a helyzetet. Én úgy gondolom, hogy július 30-val minden körülmények között le kell zárni a végelszámolást. Azokat a vitákat amik itt vannak közbe, azokat én nem venném figyelembe, a végelszámolás leválása során, ha nem július 30.-i mérleggel meg a közben ismertté vált egyéb kötelezettségekkel mert, hogy van még mindig, mert, hogy ugye az életet nem lehet leállítani, vagy szüneteltetni, mert jönnek telefonszámla, bérleti díj, egyebek, egyszer valamikor ki kell mondani, hogy itt a vége, és azzal az időponttal le kell zárni, és én ismételten kijelentem, de már annyiszor elmondtam, hogy olyan stádiumban van a kft számvitele, hogy két napon belül mérleget produkál ott, meg vagyonfelosztást, hogy ezek, hogy marakodnak a tulajdonosok, az már szerintem nem a mi dolgunk. Nekem az a kérésem tisztelt közgyűlés, hogy gondolja meg még egyszer egyáltalán pert indítson-e a Stáhl úr ellen, de nem vagyok benne biztos, hogy ebből a perből győztesen kerülünk-e ki, és az a furcsa helyzet alakulhat ki, hogy keresztbe pereljük egymást. Nem akarom a Röst urat megsérteni, de legalább akkora kárt okoztunk akkor ennek az Önkormányzatnak, amikor megbíztunk két beruházó céget, hogy vizsgálja meg a beruházás alakulását, 3 millió forintba került ez akkor az Önkormányzatnak,

azóta nem lett semmi eredménye. Tudniillik nem jött be az a probléma amit sejtettek mögötte. Nem lett különösebben baj belőle. Nekem az a véleményem, hogy az ilyen sárdobálás oda vissza, most már jó lenne, ha abba maradna. Fejezzük be a végelszámolást tisztességesen, és tudjunk örülni a vásárcsarnoknak, mert a város örül neki, csak mi képviselők nem tudunk örülni, úgy látszik.

Röst János: Szeretném képviselőtársaimat emlékeztetni, hogy a szakértői vélemények megrendelésének az előzménye az volt, hogy a jegyző a külső szakértő véleménye alapján ügyészi feljelentést tett a Kft ellen. Az ügyészi feljelentést követően amit visszaadott kivizsgálásra, a közgyűlés szerintem bölcsen döntött akkor amikor ezeket a szakértői véleményeket megrendelte. A szakértői vélemények amelyek elég vaskos anyagot tartalmaznak, úgy gondolom, hogy rengeteg hiányosságot tárt fel, igazából szabályos megmozdulása a Kft-nek, azt lehet mondani, hogy nem volt a működése kapcsán, és a beruházás kapcsán, én úgy gondolom, hogy bőven kimeríti azokat a fogalmakat ami alapján ügyészi eljárást le kellett volna folytatni ez meggyőződésem, a Közgyűlés, hogy miért nem így döntött, az egyszerű matematika volt, kedves képviselőtársaim, mint emlékeznek rá a legutolsó közgyűlés volt, az elmúlt ciklusban, és úgy jött ki a matematikai arány, hogy mint egy politikai védelmet biztosítva számára lényegében nem szavazták meg ezt a feljelentést. Én továbbra is azt állítom, hogy ennél az építkezésnél történtek olyan események, amelyek ügyészi vizsgálatot kívánnak maguk után, két olyan önálló szakvélemény van, pénzszakértői, amelyik mind a kettő ezt rögzíti, nem az én véleményem, a másik a két műszaki szakértői vélemény ugyancsak sok száz oldalon keresztül taglalja, azokat a hibákat hiányosságokat, ami gyakorlatilag úgyszintén felszínre kerültek, én úgy gondolom, hogy ez a közgyűlésnek még megkellene tenni most is és nem magán cipelni ezt a sarat, ami lényegében ott letapadt, és nem sárdobálásról van szó, ha nem én úgy gondolom, hogy annak kiderítésére, hogy miért kellett sok tíz milliót kifizetni a városnak, egy ilyen alkalomból fölöslegesen a hozzá nem értés, a szakszerűtlenség miatt gyakorlatilag. Ezt akartam csak válaszolni.

Tüttő István: Ehhez annyit tennék hozzá, hogy bizonyára sokan olvastuk, azt a jogász nem nevezem most meg, hogy hivatalosan közérdekű bejelentést tett, és eljuttatta a megfelelő szervekhez talán most kb. egy évvel ezelőtt, az ezzel kapcsolatos anyagokat, de azóta sem kaptunk semmilyen jelzést attól a vizsgáló szervezettől akinek jogosítványa van erre, hogy érdemben kíván-e vele foglalkozni, azt sem tudjuk, hogy a tisztelt jogi képviselő úrnak válaszoltak-e mert az is lehetséges, hogy az a helyzet állt elő, hogy további bizonyítékokat kér a megfelelő hatóság, mert nem találta elegendőnek. Ezt vélelmezem, nem tudok róla többet. Lett feljelentés téve ebben az ügyben, igaz, hogy nem az önkormányzat tette, de nem tudok róla már egy éve nincsen visszajelzés.

Cserti Tibor: Én azt javaslom, hogy koncentráljunk a témára. Ha belemegyünk az elvégzett beruházásnak, a kft-nek a korábbi munkájának az értékelésébe, azt hiszem a mai napot erre szánhatnánk, az én véleményem az, hogy ebből az jön ki, hogy nem szabad egy önkormányzat érdekeit alapul véve, olyan beruházást megvalósítani, magam emlékszem, hogy 1992-ben amikor anno még a Jesch Aladár úgy fogalmazott, hogy a vállalkozónak ne mondjuk meg, hogy mit csináljon, ő azt nagyon jól tudja. Most ebből a vállalkozóból ma gyakorlatilag egy ugyancsak majdnem 100%-os többségű önkormányzati kft lett, és gyakorlatilag a végelszámolás feladatainál, én a magam részéről, most a Gazdasági Bizottságnak, az Ügyrendi Bizottságnak egy olyan közös előterjesztésével találkoztam az elmúlt bizottsági ülésen, amikor gyakorlatilag ma már az egyetlen szinte járható úton történő jogi döntéshozatali kényszer előtt állunk a mai napon. Tehát én azt hiszem, hogy ennek a csomagpernek a két bizottsági ülésen való megszavazása az nagyon alapos vitát követően történt meg, ennek kulcskérdése nyilvánvaló, hogy az önkormányzat érdekei mennyire sérültek, az f. pont esetében a kártérítési igény esetében a végelszámoló esetében, a végelszámolóval szemben, személy szerint nekem azért volt az a módosító javaslatom amit a bizottságok többségi szavazattal támogattak, itt azért szeretném megjegyezni, hogy az f. pont ami ugye a végelszámolókkal szembeni kártérítési kötelmet veti fel itt az előttünk lévő jegyzőkönyvbe szerintem picit tévesen került meghatározásra nyilván nem 99. januárba felvett díj és költségtérítésről van szó, hogy azt fizesse vissza, hanem januártól a mai napig felvett díj és költségtérítésnek a visszafizetéséről van szó, kérem ezt népszavazásnál majd megszavazni, befejezésképpen, mindenképpen javasolnám, hogy a mai napon, az egész témának a lezárását, mert minden további taglalása az csak időhúzás. Gyakorlatilag az önkormányzati vagyon csökkenését fogja eredményezni. Köszönöm szépen. Egy alkalommal s ezzel külön a Gazdasági Bizottság is foglalkozott ezzel a dologgal. Mint minden önkormányzati beruházásnak az utóértékelésére viszont szükség van, én szeretném minél előbb ezt bizottsági szintre vinni.

Budai István: Csak egy mondattal a Röst úr válaszára. Én nem vártam tőled ezt a választ, én tudtam ezeket a dolgokat, én csak annyit mondanék, hogy a mind két vizsgálatnak az utolsó mondata azt volt, hogy jó minőségben és költségszinten belül befejezték a létesítményt. Úgy gondolom, hogy ez sok mindent elárul. Voltak közben olyanok, hogy mit tudom én nem volt meg valamilyen dokumentáció, ami a Röst szemébe nagy bűn, az én szememben is az, de azért nem akkora,hogy az épület most akkor össze fog dőlni. Én csak ennyit akartam ehhez mondani, és ismételten kérem, hogy a Gazdasági és Jogi Bizottság együttes ülésén hozottakat fogadjuk el, én bízom benne, hogy a hétfői taggyűlésen konszenzust találunk, és nem kerül sor peres eljárásra. Én ebbe bízom, mert aztán annak a kimenetele évek lehetnek, addig ki tudja milyen költségek keletkeznek, és lassan oda jutunk, hogy a megmaradt kis tartalék pénzünk elfogy és akkor ez az önkormányzat rövidül. Én kérem, hogy ne menjünk vissza ilyen mélységben, ha nem fogadjuk el azt a bizottsági állásfoglalást, hogy amennyiben nem sikerül megállapodni a taggyűlésen akkor indítsa meg a közgyűlés a illetve a polgármester úr az eljárást.

Tüttő István: Azt el kell mondanom, hogy a végelszámoló mindig úgy foglalt állást, hogy mindkét tulajdonos érdekeit kell, hogy védje, tehát nem tudja figyelembe venni, tehát csak azt amit az önkormányzat képviselője mond.

Kérem mivel több észrevétel nincsen a vitát lezárom. Akkor a szerint fogok szavaztatni, amit pótlólag kaptunk meg a bizottsági ülések együttes ülését követően. Nem tudom, hogy felolvassam-e, mert elég hosszadalmas. Akkor a 190/1999. Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, és Ügyrendi és Jogi Bizottság határozata. Három csomag kerülne akkor szavazásra. Az 1-es csomagot teszem fel először szavazásra. Vagy először a módosítást kellene amit a Röst úr javasolt. A Cserti úr kijavította, hogy januártól… ezt természetesen szerepeltetjük. A harmadik csomagnál pedig a Röst úr kérte, bár a harmadik csomagba amit a Röst úr említ, azért a második csomagra utal vissza, és a Cserti úr ugyanennek a megerősítését kérte. Nem tudom Röst úr az úgynevezett 5-ös számúároHáHáh

melléklet szerinti végelszámolási kérelem az értelemszerűen úgy kell.

Röst János: Nem értelemszerű teljes mértékben, mert azt lehet rövidebb tartalommal is megvalósítani.

Tüttő István: Akkor megszavaztatjuk az 5. számú melléklet szerint is.

Röst János: Felolvasom a javaslatom. A zárójelentés az 5-ös számú melléklet szerinti tartalommal kerüljön kialakításra, valamint a zárójelentés tartalmazza a végelszámolás időszaka alatt kifizetett számlák, azok szerződéseinek tételes elemzését, azok hatásait a végelszámolásra és a költségkeretre. Nagyon fontos mind a két eleme.

Tüttő István: Kérem erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Röst János: Azt akartam javasolni, hogy a beterjesztés eredeti f. pontja az külön kerüljön ki a Gazdasági Bizottság által javasolt pontok közül önálló pontként, és a negyedik csomagot alkossa ez a javaslat. Erről kérnék majd szavazást, ez megegyezik lényegében Törőcsik úr beterjesztésével és véleményével. Tehát akkor ez a negyedik csomag.

Tarnóczky Attila: Én szeretném, hogy ha nem csomagról szavaznánk, hanem mindenki tudná, hogy miről szavazunk. Arról szavazunk, hogy minden körülmények között bírósági pert kezdeményezünk, erről szól a javaslat, így tessék dönteni.

Tüttő István: Kérem erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

 

Tüttő István: Ezek után a csomag helyett végül is az első határozati javaslat amelyet úgy is mondhatnánk, hogy első csomag, de határozati javaslat, kérem, hogy erről döntsünk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A második határozati javaslatról kérem a döntésüket.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezt követően a harmadik határozati javaslat. Elnézést a Röst urat kérdezem, hogy volt módosítás, nem esett róla még szó?

Röst János: A beterjesztésemet, amelyet a bizottsági ülésen tettem, azzal egészíteném ki, hogy a végelszámolással kapcsolatos iratokat - ez lehet egy b) pont - a levéltár helyett lehetőség szerint az önkormányzatnál kerüljön elhelyezésre.

Tüttő István: Nem tudom, milyen levéltárra gondol, a levéltár alatt mit értünk? Tehát Kanizsán tároljuk. Szavazzunk róla.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezt követően akkor a harmadik határozati javaslat már ugye ezt a Röst úr kiegészítésként tette, arról döntsünk.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

206/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert, hogy

1.)

    1. haladéktalanul szólítsa fel Stahl György végelszámolót a végelszámolási eljárás lezárására, a zárómérleg, zárójelentés és vagyonfelosztási javaslat 8 napon belüli elkészítésére és a tagoknak való átadására, valamint a kft. taggyűlése szabályszerű összehívására.
    2. A zárójelentés az előterjesztés 5. számú melléklete szerinti tartalommal kerüljön kialakításra, valamint a zárójelentés tartalmazza a végelszámolás időszaka alatt kifizetett számlák, azok szerződéseinek tételes elemzését, azok hatásait a végelszámolásra és a költségkeretre.

      Határidő: 1999. július 15. és 22.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. az elkészült és megkapott zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot terjessze be jóváhagyásra az Önkormányzat Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsága elé, s azt elfogadni csak a bizottság jóváhagyása után lehet
    4. Határidő: 1999. július 21-ig vagy új végelszámoló esetén a zárómérleg átvételétől számított egy héten belül

      Felelős : Tüttő István polgármester

    5. a bizottság felé a zárómérleg leadásával egyidőben jelentse be, hogy Palotás Tibor milyen jogalapon kér magasabb díjazást a 0,6%-os törzsbetéte szerinti értéknél, és a magasabb díjat minek az alapulvételével számolta ki.
    6. Határidő: 1999. július 21. vagy új végelszámoló esetén a zárómérleg átvételétől számított egy héten belül

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

    7. gondoskodjon róla, hogy az önkormányzatot, mint társasági tagot megillető vagyonrész mihamarabb a rendelkezésre álljon

Határidő: 1999. szeptember 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

2. )

    1. amennyiben Stahl György a felhívásnak nem tesz maradéktalanul és határidőben eleget, akkor a törvényes határidőn belül javasolja a taggyűlésnek a végelszámoló felmentését és új végelszámoló személyére is tegyen javaslatot, figyelemmel a jelentésben javasolt szakmai szempontokra.
    2. Határidő: 1999. július 22.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. az új végelszámolóval állapodjon meg a taggyűlés annak díjazásában a következő keretek között: a végelszámolás befejezéséig havi bruttó 50.000 Ft azzal, hogy ha elhúzódik az eljárás, akkor maximum összesen 150.000 Ft díjra jogosult a végelszámoló, vagyis ha tovább tart is az eljárás, három hónapi díjnál semmiképpen nem kap többet
    4.  

      Határidő: 1999. július 22.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    5. a bizottság felé a zárómérleg leadásával egyidőben jelentse be, hogy palotás Tibor milyen jogalapon kér magasabb díjazást a 0,6%-os törzsbetéte szerinti értéknél, és a magasabb díjat minek az alapulvételével számolta ki
    6. Határidő: 1999. július 21. vagy új végelszámoló esetén a zárómérleg átvételétől számított egy héten belül

      Felelős : Tüttő István polgármester

    7. gondoskodjon róla, hogy az önkormányzatot, mint társasági tagot megillető vagyonrész mihamarabb a rendelkezésre álljon.

Határidő: 1999. szeptember 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

3. )

    1. Az Alfától az Omegáig Kft mindazokat az iratokat adja át a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályainak, amelyek az önkormányzatot, mint tulajdonost a társasházban megillet ahhoz, hogy az önkormányzat tisztességgel tudja tulajdonosi jogait gyakorolni.
    2. Határidő: 1999. július 21.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. A végelszámolással kapcsolatos iratok a Levéltár helyett lehetőség szerint az Önkormányzatnál kerüljenek elhelyezésre.

Határidő: 1999. július 21.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

4. )

A Kft. haladéktalanul indítson kártérítési eljárást Stahl György ellen a végelszámolási eljárás indokolatlan elhúzása miatt, a kártérítés összege Stahl György által 1999. 01.01. óta a felmentéséig felvett díjának összege.

Határidő: 1999. július 21.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

3.) Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: A Vasember Ház Dióssy termében 1999. július 6. napján a képviselők egy része, sajnos többen nem tudtak részt venni, mert bizottsági ülések voltak közben, vagy egyéb elfoglaltság akadályozta azokat, akik nem jöttek el, a Lyonnaise De Eaux Hungaria Tanácsadó Kft. tájékoztatóját hallgattuk meg. Ez az a világcég, amely ajánlatot tett arra, hogy szívesen betársulna a Vízmű nagykanizsai és a környező településeket működtető Vízmű Társuláshoz, és ígéretet tett, illetve felajánlotta, hogy ingyen egy vizsgálatot végez, átvilágítást végez, és javaslatot tesz az önkormányzatnak, arra, hogy milyen módon látná ő a Vízmű működését, a Dél-Zalai Víz-és Csatornamű Vállalat további működését, kérem ebben majd határozati javaslat formájában állást is kell foglalnunk. A jelenlévő képviselők egyhangúlag amellett foglaltak állást, hogy hozzájárulunk ehhez. Természetesen azt tudni kell, hogy öt alapító tulajdonos van, ez a mostani hozzájárulásunk csak olyan értelemben ad jogosítványt, hogy közölni fogjuk a többi társtulajdonossal, hogy mi ehhez hozzájárulunk, ha mindenki hozzájárul, abban az esetben van lehetőség ennek a vizsgálatnak az ingyenes lefolytatására. A magunk részéről ha támogatjuk, a többiek támogatása mellett akkor sor kerülhet rá. Reméljük, hogy ehhez mindenki hozzá fog járulni. A Nagykanizsa Kultúrájáért alapítvány megszüntetésére intézkedést megtettük, visszajelzést is megkaptuk, hogy törölve. Az Uszoda Kft ügyvezetőjének a megbízására sor került. Ezzel szerettem volna kiegészíteni az Önök elé letett anyagot, de úgy tudom ezt is megkapták írásban, csak pótlólag kérem a hozzászólásukat, véleményüket.

Cserti Tibor: A tájékoztató három olyan határozati javaslatot is tartalmaz a végrehajtás témájában, ahol határidő módosítást kérnek. Mind a három téma vagyongazdálkodást érintő. Úgy vélem, hogy ezeknek a határozatoknak a végrehajtásáról a tájékoztató e három esetben szinte formális, 43/99-es 64/99-es, illetve 66/99-es számú határozat. Különösképp a 66/99-es számú határozatnak a végrehajtásáról szóló jelentés gondolkoztatott el picit, amiben gyakorlatilag megbíznak egy Kft-t, március 25-én egy viszonylag egyszerű megosztási vázrajz elkészítésével, a mai napig gyakorlatilag ezek a vázrajzok nem készültek el, nem írja le a tájékoztató, hogy mi a határidő. Gyakorlatilag itt nem tudtunk egy adásvételi szerződést megkötni, ergo ha nem tudunk megkötni, nyilvánvaló az árbevételt később fogjuk behajtani, gyakorlatilag szeptember 30-ig kell meghosszabbítani. Na már most, az üzleti világban, egy ilyen egyszerű munka elvégzésére megbízunk valakit és gyakorlatilag az nem is teljesít, nem is kapok információt, arról, hogy milyen akadályok merülnek fel, nem kapok arról információt, hogy egyetlen határozat esetében sem, hogy milyen intézkedést tettünk, milyen rásegítő intézkedést tettünk, akkor a magam részéről megmondom őszintén ennek a végrehajtásáról szóló beszámoló tájékoztató anyagot formálisnak, és a magam részéről elfogadhatatlannak tartom. Tekintettel arra, hogy megjegyzem referens értékűnek látom az ilyen jellegű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót, nem tudom elfogadni.

Tarnóczky Attila: Köszönöm Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! Mivel nem kerültek be a polgármesteri beszámoló írásos részébe, három dologról szeretném tájékoztatni Önöket. Az egyik kiosztásra került, a Gyámhivatal munkatársa Simánné Mille Éva fordult hozzánk a szerintem nagyon jó elképzeléssel, hogy a Kanizsán megszülető csecsemők szüleinek az anyakönyvvel együtt a város nevében egy kis üdvözlő kártyát is adjunk át.

A második dolog, hogy a héten a polgármester úr megbízásából voltam a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában ahol elnyertük a Könyvtárpártoló Önkormányzat című pályázaton a különdíjat. Azóta is nyomozzuk, hogy erre mennyi pénz jár, reméljük, hogy pénzt is adnak hozzá. A harmadik dolog, hogy ugyancsak Pesten jártunk Röst képviselő úrral, elsősorban azért, hogy a zsinagóga felújítási pályázatunk ügyében illetve a könyvtár ügyében még az utóbbi szerintem fontosabb, nagyon lényeges, hogy a minisztériumban pozitívan álljanak hozzá a dologhoz ,azt hiszem, hogy ezt sikerült elérni, a polgármester úrnak megküldött levele államtitkár úrnak, amiben jelzi, hogy szívesen részt venne az alapkő letételben azt hiszem, ezt jelzi.

Sajnos a zsinagóga ügyében a 3,5 milliós támogatást megnyerni nem tudtuk, de bíztatást kaptunk, hogy ha majd pályázunk akkor jövőre nyerhetünk. Én köszönöm képviselő úrnak, a kapcsolatteremtését Röst képviselő úrról beszélek, mert ez az ő érdeme.

Röst János: Tisztelt Közgyűlés! Köszönöm a szót, úgy tűnik, hogy azért működik lobby. Fontosnak tartom, közösen voltunk ott, és én úgy érzem, hogy eredményt értünk el. De nem erről kívánok beszélni, hanem a polgármesteri tájékoztatóról. Pár kiegészítést kívánok hozzáfűzni, az első egy köszönet, amiben szeretném megköszönni a hivatalnak azt a lehetőséget, hogy együtt lehettünk elmúlt héten a köztisztviselők napján. Azt sajnálom, hogy a képviselőtársak közül 1/3-ad része vett részt, én úgy gondolom, hogy egy ilyen laza lehetősége a kapcsolattartásnak, kapcsolatteremtésnek, mindenképpen fontos, én úgy gondolom, hogy egy ilyen szép napot ilyen körülmények között mindenképpen el kellene egymással töltenünk. A másik, Kiss Lászlónak napirend előtti hozzászólását szeretném kiegészíteni a kanizsai Baráti Körrel kapcsolatosan. Nagyon jónak tartom az ötletet, kérném a hivatal támogatását, hogy a jövő évi városnapi ünnepségre már most készülhet, hívják meg ezeket a vendégművészeket, és én úgy gondolom, hogy ez egy elég kellemes színfoltja lehetne a városnapi ünnepségnek, ami kiegészülhetne Kanizsa találkozóval, ami lényegében egy terepet tudna adni annak, hogy a Kanizsáról elszármazottak találkozhassanak egymással. A másik örömhír, az pedig a sportból származik, a kanizsai baseball csapata a hangyák, mint olvashattuk a sajtóból felkerültek Európa első csapatai közé. Gondolom, hogy mindenkinek a neve felsorolásra került, egy nevet kifelejtettek, még pedig Iváncsics Jánosét, aki ennek a csapatnak a kanizsai letelepítésének az oroszlán részét vállalta, rengeteg pénzt áldozott erre az ügyre. Kérem a városvezetést, tekintse át a lehetőségeit a baseball csapat működtetéséhez szánt összeggel ugyanis a nevezési díjat elég jelentős összegben határozták meg, ugyancsak a működési költséget, egyébként összességében az pár milliós nagyságrend tehát nem egy olajbányász kategória , de úgy gondolom ha egy ilyen színfoltja van a város sportjának akkor mindenképpen támogatandó.

 

Tóth László: A polgármesteri tájékoztató fontosabb intézkedéseivel kapcsolatban szeretnék pár mondatot elmondani. Az első témakör a Városi Könyvtár és az azzal kapcsolatos tevékenységek, a július 17-i Városfejlesztési Bizottsági ülésen kezdeményeztem, hogy a hivatal illetékes osztálya indítsa meg azokat a munkálatokat, amelyek szükségesek a városi könyvtár építésével kapcsolatban. Nem tudom, hogy hol tart ez a munkálat, ennek segítésére és azért, hogy soha többé ne forduljon elő a Nagykanizsán, hogy egy beruházást különféle ………jellemezzék, ezért határozati javaslatot terjesztek elő most, hogy a képviselőtársainkból alakuljon egy kvázi felügyelő bizottság, a Városi Könyvtár beruházásával kapcsolatban. Ennek az elnökére javaslatot is teszek Röst János személyében, és javaslom, hogy ez a bizottság három léptékben kerüljön felállításra. A Városi Könyvtárral kapcsolatosan a második észrevételem a következő. Tisztelt uraim! Az, hogy kinek milyen érdeme volt a városi könyvtár címzett támogatásának az odaítélésében, felhívnám az önkéntes óraadók figyelmét, hogy lapozzák fel a Magyar Köztársaság Országgyűlésének a honlapját, 1999-től visszamenőleg mindenkinek a hozzászólása a javaslata szavazása meg van az Interneten. Nyomon lehet követni, hogy mely képviselőurak mit tettek a városi könyvtár érdekében, vagy ellenében. Ennek tényében szeretném tájékoztatni Önöket, hogy ha tisztességes akarok lenni akkor azt mondom, hogy Göndör úr és Zakó úr érdemei messze magasan vannak ebben a témakörben és közel azonosak, mert valóban úgy gondoljuk, hogy a szervezésből vette ki a részét 76-95%-ban, a Zakó úrnak az érdeme pedig az volt, hogy a Kisgazda Pártot maga mellé tudta állítani a Parlamenti szavazásban. Csak ennyit a tisztességes tájékoztatás érdekében. Június 29-én részt vettem Túri József Szolnok város Polgármesteri Hivatalának gazdasági főosztályvezetője által tett fórumán meg kell, hogy mondjam nekem semmi olyan friss dolgot nem mondott, amit nem tudtam volna, vagy ne gondoltam volna, hogy így kell tenni. Én elmondanám, hogy két olyan rendelet van, amihez bármikor bárki hozzányúlhat. Az egyik az a költségvetés a másik pedig az SZMSZ. A polgármester úr az első napirendi pont keretében úgy jellemezte a költségvetést, hogy szigorú elszámolás és kontroll alatt van a költségvetés.

Minden egyes pótigényt az iparűzési adóból származó többletbevétel terhére írunk. Szeretném megkérdezni a gazdasági osztály jelenlévő képviselőjét, hogy akkor legyen szíves a mai nappal az iparűzési adó többletterhére elígért pénzmennyiségről tájékoztatni.

Tüttő István: A gond az, hogy július végére ígérte nekem az adócsoport, akkorra tudjuk nagyobb valószínűséggel meghatározni a bevétel alakulását. Addig kérem szíves türelmét. Tájékoztatást fogunk adni.

Röst János: Köszönöm a szót, örülök, hogy Tóth László képviselőtársam felhívta a figyelmet arra, hogy hol lehet megkeresni a szavazásokat, jelentem nálam van, meg lehet tekinteni nálam is. 1999.06.15-én 22 óra 33 perc 15 másodperckor történt egyébként a döntés, 136 igen, …nem…tartózkodás mellett. Én megint nem kívánok belemenni kisajtátítási eljárásba. Úgy gondolom, hogy az SZDSZ…két hozzászólás volt a végszavazás előtt, ez pedig Zakó László, és Kovács Kálmán volt, mind a kettő kérte a frakcióit, hogy szavazzák meg. Úgy gondolom, hogy mind a három képviselő eleget tett annak érdekében. Mind a háromnak meg kell köszönni. Ne menjünk bele ilyen kisajtátítási dologba, hogy az egyik 33%. Nyilvánvaló, hogy Zakó országgyűlési képviselőnek az érdemei annyiban valóban nagyobbak, hogy koalíció oldalról szavazta meg. Én úgy gondolom, hogy ne forszírozzunk, örüljünk neki, hogy megvalósult, és egyformán dicsérjük meg mind a három képviselőt.

Tüttő István: Ha most nagyon bele akarnék menni, akkor most azt mondanám, hogy azoknak is köszönet jár akik nem támogatták volna, de kikapcsolták a gépüket, mert azzal javították az esélyt, ne menjünk bele.

Törőcsik Pál: Elnézést, hogy még egyszer ehhez az ügyhöz szeretnék hozzászólni. Éppen azért mert előttünk két olyan felszólalás volt ami ezt az ügyet érintve ellentéte. Az egyik oldalon a Tóth képviselő társunktól kaptunk egy feddést, hogy a költségvetés, a város költségvetésével kapcsolatosan milyen megszorító intézkedéseket, és milyen megszorító intézkedéseket és milyen plusz igényeket kell elhárítani, hogy ne veszélyeztessék. Most kezd az egész könyvtár ügy olyan fordulatot venni, hogy ha lenne egy gonosz kormány koalíció aki megtett mindent annak érdekében, hogy Kanizsának ne legyen könyvtára. Itt arról van szó, hogy ugyanúgy az országnak is van egy költségvetése, tisztelt hölgyeim, és uraim ahol bármely jogos, és bármilyen helyénvaló célokat is finanszírozni kell. Egyszerűen arról volt szó, hogy az idei évben az eredeti terv szerint költségvetésbe a kanizsai könyvtár felépítése és ennek támogatása nem fért bele. Ott ugyanúgy érveltek a képviselők, mint ahogy most kioktatást kaptunk, hogy hogyan vigyázzunk a város költségvetésére, itt egyszerűen erről volt szó. Egyébként ha már a teljes igazságnál tartunk, ugyanúgy amikor én ezzel kapcsolatban szót emeltem, a kormányzati szinten a következő évre megígérték a kanizsai könyvtár támogatását. Én ezzel direkt azért nem foglalkoztam, mert egy ígéretet, mint tényt nem lehet kezelni. Mind e mellett hogy ha a képviselők, és most nem akarok itt érdemeket rangsorolni, el tudták érni azt, hogy biztos ami biztos, az idén már kaptunk egy kis részt, hogy a következő évben biztos megvalósuljon a könyvtár, tisztelet, becsület, köszönet, valamennyi képviselőnek, aki egy szalmaszálat is keresztbe tett ennek érdekében, tehát nem az érdemeit akarjuk , tehát egy irányba tette a szalmaszálat , de a lényeg az, hogy a könyvtár ennek ellenére meg fog valósulni, ezt még kiegészítésképpen szerettem volna elmondani.

Tüttő István: Akkor most ragadnám meg az alkalmat, elhangzott kérdésként, és javaslatként, én most a kérdésre válaszolok, hogy megkezdődtek azok a lépések amik az előkészítéssel függnek össze. Az Ingatlankezelő Intézmény megkapta már utasításban, hogy azok a lakások amelyek ezen a területen helyezkednek el, valamint a folyamatos kiürítése, és a lebontásáról is gondoskodni kell. Ez volt az első olyan intézkedés. Ezt követően az IKI vezetője is kapott utasítást, meg kell jelölni azt a helyet is ahol az alapkő letételre kerül sor, egy ésszerű helyet. Egyéb annak hiányában nincs még, hogy nem írtuk még alá a szerződést, jelezném, hogy már egyeztetve van, és megbízást kapva már írásos megbízást kapott Beznicza Miklós úr, ő fogja a megállapodást megkötni a minisztériummal, a három éves program végrehajtására. Erről ezt szerettem volna jelezni, amit Tóth László úr kérdezett. Van-e még kérdés, úgy látom nincsen. Akkor a vitát lezárom. Kérem akkor szavazzunk.

Először is a kiegészítésekről. Röst úr javasolta, én is támogatom, hogy baseball együttes nagyszerű eredményét ismerje le az önkormányzat gratuláljon, és tegyen ígéretet, hogy a magas szintű, európai szintű sportegyesület támogatását hasonlóan a többi sport egyesülethez a szívén viseli, és lehetőségeihez mérten támogatja. Kérem ezt a határozati javaslatot szavazzuk meg.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A Tóth László úr javasolta, a tanulságok levonása után, hogy a városi könyvtár beruházásának folyamatos ellenőrzésére, segítésére, felügyelő bizottság, vagy nem tudom pontosan, hogy hogyan nevezte, három-öttagú bizottságot javasol, én ezt úgy tudnám javaslatként feltenni, és a bizottságok tárgyalják meg, és tegyenek javaslatot ezeknek a tagoknak a nevére, és amit majd a közgyűlés jóvá hagy. Mert ugye elhangzott egy javaslat Röst urra, de azt később is megtehetjük, hogy az ő nevét elfogadjuk. Egységesen kezeljük. A bizottság tagjai illetve annak a testületnek, vagy szervezetnek aki ezt felügyeli, én azt hiszem hogy ésszerű lenne kialakítani, hogy mik ennek a jogosítványai tehát egy előterjesztés formájában kellene ezzel foglalkozni, de magát az ötletet szavazásra teszem fel, én magam támogatom.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezután a kiegészítés anyaga amely a polgármesteri beszámolóhoz eljutott önökhöz, ennek a határozati javaslatát szeretném Önökkel megszavaztatni, ez pedig nem más mint a Lyonnaise Des Eaux Társaság felkérése, illetve ajánlása, hogy ingyen elvégez egy felmérést, egy átvilágítást a vízműnél. Egyszerű szótöbbséggel el tudjuk dönteni. Én a magam részéről és a jelenlévő képviselők akkori véleménye alapján én azt mondom, hogy támogassuk, de hát Önök döntenek.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezután a 9-es számmal szereplő határozati javaslatot teszem fel szavazásra. 85/1999-es.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 10-es a Kanizsa Uszoda Szolgáltató Egyszemélyes Kft. alapító okiratának IV-es, VI-os, és X-es fejezetét módosítanánk, a melléklet szerinti formában. Kérem erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezután az eredeti anyag határozati javaslatait teszem fel szavazásra. Az 1-es számút, kérem a döntésüket.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 2-es számú ez egy határidő hosszabbítás. Kérem szavazzanak.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 3-as számú.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 4-es számú, ezek határidő hosszabbítások.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Az 5-ös, ezt mellékelnünk kell majd a szerződéshez amit a minisztériummal kötünk. Úgy szól, hogy három éven belül kell megvalósítani, és amikor aláírjuk a megállapodást, akkor attól számított három éven belül kell befejezni. Így elfogadható?

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 6-ost kérem. Ingatlankezelési Intézmény alapító okiratának a módosítása.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 7-es, amit gyakorlatilag utolsó pontként fogunk majd betenni a többiek mögé a sorszáma most nem tudom, hogy mennyi.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

 

207/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 296/1998, a 314/3,4/1998, a 10/1-3/1999, a 18/3/1999, a 33/1999, a 41/1999, a 110/3/1999, a 113/1999, a 128/1999. (V.4.), a 129/6,7,8,9,10,11/1999. (V.18.), a 132/1,2/1999. (V.18.), a 134/1999. (V.18.), a 137/1999. (V.18.), a 139/1999. (V.18.), a 140/1999. (V.18.), a 141/1/1999. (V.18.), a 143/1999. (V.18.), a 144/1999. (V.18.), a 145/1999. (V.18.), a 162/1999. (V.25.) és a 163/1999. (V.25.) számú határozatokról szóló jelentést elfogadja.
    2. a 43/1999. számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. október 31-ig meghosszabbítja.
    3. a 64/2/1999. számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. november 30-ig meghosszabbítja.
    4. a 66/1999. számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. szeptember 30-ig meghosszabbítja.
    5. az új városi könyvtár megépítéséhez – a címzett támogatáshoz igazodóan – az alábbi éves ütemezés szerint az éves költségvetési rendeletben a saját forrást biztosítja az alábbiak szerint.
    6. 1999. évben 2.778 eFt

      2000. évben 57.744 eFt

      2001. évben 31.262 eFt

      Az 1999. évi önrész forrása a tárgyévi iparűzési adó többletbevétele. Egyúttal a 31/1999. számú határozatot hatályon kívül helyezi.

      Határidő: 1999. július 9.

      2000. és 2001. években a tárgyévi költségvetés elfogadása

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

    7. az Ingatlankezelési Intézmény Alapító Okiratának módosítását a melléklet szerint elfogadja és felhatalmazza a Polgármestert a módosított Alapító Okirat aláírására.
    8. Határidő: 1999. július 15.

      Felelős : Tüttő István polgármester

      Kámán László intézményvezető

    9. hozzájárul ahhoz, hogy a LYONNAISE DES EAUX HUNGÁRIA TANÁCSADÓ KFT. a Dél-zalai Víz- és Csatornamű Vállalat átvilágítását térítésmentesen elvégezze. Az elemzés alapján készített javaslatot a közgyűlés napirendjére kell tűzni.
    10. Felkéri a polgármestert, hogy a LYONNAISE DES EAUX HUNGÁRIA TANÁCSADÓ KFT. vezetőjét, a Dél-zalai Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatóját, valamint a társtulajdonosokat a döntésről értesítse.

      Határidő: 1999. november 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    11. a 85/1999. számú határozat végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja.
    12. a Kanizsa Uszoda Szolgáltató Egyszemélyes Kft. az 1996. április 6-án kelt alapító okiratának IV.VI. és X. fejezetét módosítja a mellékletben foglaltak szerint
    13. Határidő: 1999. július 15.

      Felelős : Czoma Péter ügyvezető

    14. elismerését fejezi ki a Nagykanizsai Ants Baseball Clubnak sikeres szerepléséért, és az önkormányzat a lehetőségekhez mérten támogatja.

11. felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy Tóth László képviselőnek az új Városi Könyvtár beruházásának folyamatos ellenőrzésére és segítésére létrehozandó munkacsoport felállításával kapcsolatos javaslatot tárgyalja meg és tegyen javaslatot a munkacsoportban résztvevő személyekre.

Határidő: 1999. szeptember 30.

Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

12. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

Felelős: Tüttő István polgármester

 

4.) Interpellációk, kérdések

 

Kelemen Z Pál: A kérdés, hogy miképpen kívánunk a csendrendeletnek érvényt szerezni Nagykanizsán ez a csendrendelet ez egy áttételes fogalom de én az egyéb rendeletinek is, pl: a köztisztaság fenntartásának is, konkrét példáról beszélek, képviselői fogadó órámon, több ember megkeresett, aki a Zrínyi utca, és az Ady utca kereszteződésének a környékén laknak, közel a HEMO-hoz, ahol működik egy vendéglő, ahol hétvégeken általában lakodalom van, és a környékbeliek már előre rettegnek. Ilyenkor a vendéglő ablakai nyitva vannak. A több száz wattos zene nem hagyja aludni az ott élőket, ezen kívül a hajnalban kitóduló emberek összerondítják a környéket, és zajonganak. Tisztelettel kérem a hivatalt, hogy ezt vizsgálja felül, kérem a polgármester urat, hogy utasítsa a hivatalt, hogy ezt a körülményt vizsgálja felül, és utasítsa a helyi vendéglőst a csendrendeletet, a közrendre vonatkozó előírásokat tartsa be.

Tóth Zsuzsanna: Elnézést polgármester úr, csak jelezni szeretném, hogy e tárgyban benyújtottam írásos kérelmemet a jegyzőnőhöz, mert engem is megkerestek ugyanebben a témában.

Bicsák Miklós: Mielőtt elmondanám, vagy kérdezném tisztelt polgármester vagy alpolgármester urat , talán megkérném a tisztelt közgyűlést, hogy most már jó lenne, ha engem kineveznének környezet miniszternek, mert a városnak a gondjait problémáit felvállalva, el kell mondani, hogy állandóan a problémák nem, hogy fogynának, ha nem sokasodnak. A következőt kérném, és kérem tisztelettel a közgyűlést, hogy hallgassák meg, mindnyájan utazunk Zalaegerszeg felé. Ha megfigyelik a tisztelt képviselőtársak ahogy elhagyjuk Palint, illetve jobbra gelsei elágazót, Korpavár nevezetű településnél úgynevezett bitumen hegyek a Kanálist átlépve, az úton haladva látjuk, hogy napról napra, a közúti ….. én feltételezem, és gondolom, hogy ez így van, ha a kivizsgálás meg fog történni, és engem igazol, odahordják ezt a mérgező bitumen anyagot. Rájöttem és önszorgalomból nyomozást kezdtem, hogy ahol Sormást elhagyjuk a 7-est szélesítik korszerűsítik, és valószínű, hogy onnét hordhatják ezeket a bitumen tömegeket, Korpavár település illetve a környezete a Kanális partnak az oldalára. De most már hegyek, ezt hangsúlyozom, és a lakosság jogosan fel van háborodva. Azt kérdezném tisztelettel a polgármester uraktól, hogy nem lehet ezt megakadályozni, kié ez a terület, mi jogon hordja ide a KPM, de már évek óta, ez nem mostani friss dolog, valóban mint e terület képviselője javasoltam azt, már régóta, hogy ott vannak ilyen kisebb dolgok, de azokat a parlagfű és a különféle gyomok benőtték, és nem igen látszott ki, de kérem ha arra mennek

Zalaegerszeg felé, akkor szíveskedjenek megnézni. Ez az állapot nem állapot, ezt a lakosság jogosan kérdezi tőlem is, hogy mit tesz a lakosság, illetve a város. Mert ami ott van, az még ráadásul olvad ebben a 36 fokos hőségben. Gondolom nem vagyok környezetvédő, de van itt olyan képviselőtárs aki ezt tudná igazolni, hogy ez veszélyes. Nagy tisztelettel kérem a polgármester urakat, a közgyűlést, hogy szíveskedjenek kivizsgálni, hogy kié ez a terület, mi jogon jogosan rakják e oda, és mit lehet tenni ennek a megakadályozására.

Tarnóczky Attila: Azért örülök annak, hogy ezek szerint Zala megyében mégis csak folynak útépítések, Valahova ezt le kell rakni, ki kell vizsgálni ezt elismerem, azért kérem, hogy itt tömeges mérgezés felfestésére a falra ne foglalkozzunk, mert ezek szerint minden aszfaltos út mérgezést okoz ebben az országban.

Tüttő István: Azt hiszem abban nincs vita közöttünk, hogy ha nagyon meleg a bitumen akkor bizony annak a gőzei rákkeltő anyagok. A legfőbb probléma az, hogy nem azon a helyen van, ahol hosszútávon eltűrhető. Ezt kell kivizsgálni, hogy ez időszakos a cég részéről aki ezt odaszállíttatja, egyáltalán engedéllyel történik-e, teljesen igaza van Bicsák úrnak, meg fogjuk vizsgálni, és megtesszük a szükséges lépéseket. Minden körülményt figyelembe kell venni.

Budai István: A kérdésem címe az volt, hogy kinek áll jogában a közgyűlési kérdéseket megváltoztatni. Az kényszerített erre a kérdésre, hogy a 192/99-es közgyűlési határozat 7-es pontja amiben a Via Kft vagy Kht részére átadott piacok és vásárok rendezési jogáról szól, én úgy emlékszem, de több képviselőtársam is úgy emlékszik hogy a kosaras piac kivételével, ezt a szót Marton úr javasolta, hogy tegyük be ezt a, hogy a piacok és vásárok rendezési jogával a kosaras piac kivételével ha nem így lenne akkor nem kellene beletenni azt a mondatot, hogy az önkormányzat a kosaras piac bérbeadására a Kht-vel kössön szerződést. Én úgy gondolom, és erősítsetek meg vagy mondjátok meg ha nem így volt, hogy ez így hangzott el, ha viszont úgy lenne, hogy szerződést kellene kötni az viszont úgy hangzott el a Böröcz úr részéről, hogy vizsgálni kell annak a lehetőségét, hogy a szerződés beadás mikéntjét, és ezt egy későbbi időpontban közgyűlés elé vissza kell hozni. Én így emlékszem. Ha nem így van akkor cáfoljatok meg.

Tüttő István: Én is így emlékszem, miért a gyakorlat ezzel ellentétes?

Budai István: Igen ezzel ellentétes, mert már kérem a kezemben van egy szerződés, véletlenül belecsöppentem a Jogi Bizottság ülésére, ne haragudj, ha kijátszom a bizottság titkait, de egy aláíratlan szerződés tervezet van nálam, ami arról szól, hogy szerződést kötünk, az Önkormányzat és a Via Kht július 1-i dátummal, havi 10.000,-Ft bérleti díj ellenében. Ezt felháborítónak tartom, azért tartom annak, mert azzal egyetértek, hogy sokan ugye azt mondják, hogy a Kht is a miénk, de egy névleges bérletet lehet kötni, de akkor én ezt kérném ha ez így van, akkor azt is kössük ki, hogy ezzel viszont a város üzemeltetésére fordítandó költségvetési teher csökkenni fog, ugyanis a piacok bevételeiből mi az idei költségvetésünkben ideit terveztünk, szemben a költségeivel a 45 millióval, tehát 35 milliós fedezet mutatkozik a piacon, Ezt a 35 milliót látom én veszélybe ha azt mi csak úgy elengedjük. Én a 10.000,-Ft-ot, ebben az esetben jónak tartom, hogy ha ez a városüzemeltetésben megtérül, vagy úgy, hogy ennyivel kevesebbet adunk, vagy úgy, hogy a város gondozottsági színvonala ennyivel jobb lesz, ha erre a költségvetésünk fedezetet nyújt. Amennyiben ismerem ezeket a kérdéseket engedjék meg tisztelt képviselőtársaim, hogy egy, két gondolatot mondjak. Kosaras piac bekerülési költsége illetve vételára 250 millió forintjába került az Önkormányzatnak plusz az ÁFA, az 312.505,-Ft volt a bruttója. Na most ha a hitelt otthagyjuk meg annak a kamatát, akkor nekem a kérdésem, hogy ki fizeti a hitelt, ki fizeti a kamatot, és a kamat költsége úgy szól a szerződés szerint , hogy a Cserti úr te ezt jobban tudod, de biztos van ilyen kamat, hogy változó kamat, és a három hónapos diszkont kincstárjegy a rendes kamata az + 0,25% ha megszámolom akkor ez plusz 30 milliós évi kamat teher. Na most hát azért én úgy gondolom, hogy ezt az értéket havi 10.000,-Ft-ért bérbe adni, elnézést kérek …..

Akkor ilyenkor miért nem alkalmazzuk a nem lakás céljára szolgáló bérleti helyiségekre vonatkozó törvényeinket vagy rendeleteinket? Nekem az a véleményem, hogy ezt még egyszer meg kellene nézni azért, hogy jó helyen vagyunk mi-e ezzel a kérdéssel. Ha nem jól tudom a közgyűlési határozatokat erősítve cáfoljatok meg, de énnekem az a véleményem, hogy ebbe nem olyan messze vagyok az igazsághoz.

Tüttő István: Megnézzük. Én nem tudtam arról, hogy ellentétes gyakorlat lenne a döntéssel szembe, természetesen, ha ez látszik ki, akkor megkapja a megfelelő terület a feladatot. Kérném a titkárság vezetője, kíván szólni és utána megadom a szót.

Szabó Lászlóné: Én úgy érzem, hogy nincs ellentmondás. Az előterjesztés, és az azt követő határozati javaslatot követve nagyon sok módosító indítvány hangzott el. És valóban az is, az a kitétel is, amit a Budai úr említett. Amikor a szavazásra került a sor, a határozati javaslat a pontoknál akkor már ezt a kifejezést nem használták, és ezért két mondatba került megfogalmazásra. Azt szavazták meg a második mondatnál, amit a Budai úr a határozati javaslat második pontjában említett.

Tóth László: Tényleg megszavaztattam. Elöljáróban le szeretném szögezni, mint magánember sem mind az Ügyrendi Bizottság elnökeként és a bizottság egyetlen egy tagjának nincsenek titkai a közgyűlés és a bizottsági munkát illetően, sőt minden egyes zárt ülésnek ellene vagyok. Azt kell, hogy mondjam, hogy megmondom őszintén 100%-osan én sem emlékeztem az inkriminált határozati javaslat szó szerinti szövegére, utána néztem, a szó szerinti jegyzőkönyvbe egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a kosaras piac átkerült a kht. hatáskörébe, és ezzel természetesen párhuzamos az a szerződés-tervezet, amit Ön megkifogásol. Ugyanis arról van szó, hogyha a kht. kezelésébe kerül a kosaras piac, akkor és ő kezeli valamilyen jogviszonyt kellett létesíteni a kht-nek. Mert tulajdonképpen vagy vétel, vagy bérlet címszó alatt a vagyont a mostani törvények szerint. Úgy gondoltuk, hogy a 10.000 Ft+ÁFA az a legkisebb méltányos díj, amelyet még el tudunk viselni, mert meg lehetett volna állapítani 10 millió Ft-ot is, csak mért lett volna jó az önkormányzatnak, hogyha befizetett.

Kelemen Z. Pál: Eltérően értékeljük ezt a dolgot, és eltérő módon emlékezünk. Én is úgy emlékszem, ahogy Budai úr emlékezik. Böröcz Zoltán képviselőtársammal beszéltem is, beszéltem képviselőtársakkal, másképp emlékeznek. Ennek valami oka van. Ezt úgy lehetett egyféleképpen eldönteni, ha meghallgatjuk az eredeti magnetofon felvételt. Hallgassuk meg, és akkor lehet, hogy tévedtünk. Lehet, hogy az írásos jegyzőkönyv téved. Az egyetlen igazi bizonyíték, ha azt a magnetofon felvételt meghallgatjuk. Kérem biztosítson valami lehetőséget erre.

Tüttő István: Nem dicsekszem, határozottan emlékszem, hogy az volt a lényege, hogy a kosaras piac nem kerül át. Hát ez volt a lényeg.

Kelemen Z. Pál: Abban az esetben, ha tévedtünk, akkor együtt tévedtünk.

Tüttő István: Egy határozathozatallal most pótoljuk. Erősítsük meg, hogy nem kerül át, és e szerint tisztázzuk. Kérem szavazzunk erről. Tehát a kosaras piac kivételével nem emlékszem pontosan. Hát ebben állapodtunk meg, legalábbis az volt.

Akkor felolvassuk. Az önkormányzat piacok és vásárok rendezési jogával finanszírozásával és bevételeinek városüzemeltetési célú felhasználásával a kht-t bízza meg a kosaras piac kivételével. A hetedik pont helyére ez lép.

Arra meg emlékszem, hogy a Pénzügyi Bizottság elnöke javasolta, hogy utána pedig az önkormányzat a kht.-val a kosaras piac bérbeadására kössön szerződést. Ezt javasolta.

Törőcsik Pál: Ez pedig külön szerződés tárgyát képezi.

Tüttő István: Ebbe volt az ellentmondás.

Budai István: Ha ez így van, hogy bevesszük a kosaras piac kivételével, akkor az első rész jó, viszont nem jó a következő mondat, mert akkor arra már nincs szükség. Az úgy volt, hogy azt mondtuk, hogy vizsgáljuk a lehetőségét és majd visszatérünk erre. Ez így hangzott el, és tessék így bevenni a jegyzőkönyvbe és a határozatba. El kell hagyni.

Tüttő István: Nem kell megsemmisíteni, hanem azt mondjuk, hogy az önkormányzat a kht-vel való kosaras piac bérbeadásáról szóló szerződésre visszatér. Az előkészítésre szeptemberben visszatér, és akkor eldöntjük. Azt tanácsolom, hogy akkor vonjuk vissza azt a mondatot, amely most a bérbeadásra vonatkozik, és kiegészítjük azzal, hogy a kosaras piac kivételével.

Dr. Baranyi Enikő: Én úgy értelmezem, hogy nem kell itt semmivel ezt kiegészíteni. Azzal a résszel lezárul, hogy a kosaras piac kivételével. A második mondat, amiről szavazott állítólag és feltételezzük, hogy így van a közgyűlés arra vonatkozóan nem tudom, hogy az SZMSZ módot ad-e, hogy azt visszavonjuk és minden további egyéb, hogy milyen kosaras piaci szerződés lett, erről most ne szavazzunk. Ilyen kapkodás ezekhez vezet, mint ami most is van. Egyáltalán ha akarja a város.

Cserti Tibor: Nevetségesnek tartom egyébként a korábban hozott határozatok végrehajtásának értelmezését. Egyáltalán a határozat értelmezését, arra való az Ügyrendi Bizottság tudomásom szerint. Fölmerült a képviselőkben az-az igény is, hogy hallgassák vissza a hangszalag eredeti változatát, és az ezzel kapcsolatos határozathozatalt. Amennyiben szükség van ezt követően módosításra, közgyűlési hozzájárulásra szíveskedjenek visszahozni. Amennyiben nincs, és olyan jellegű korrekcióra van szükség a határozat szövegében, akkor ugyanúgy a jogi bizottság végezze el. Amennyiben egyébként a határozat tartalmi módosítással nem jár, akkor ilyen esetben felhatalmazhatjuk az Ügyrendi és Jogi Bizottságot is, hogy a szükséges módosításokat a helybeli bizottsági ülésen végezze el.

Kelemen Z. Pál: Mivel az én ügyrendi javaslatom volt, hogy hallgassuk vissza a magnetofont, úgy vélem, hogy teljesen felesleges visszahallgatni, ha most erről szavazunk. Tehát a módosító ügyrendi javaslatomat visszavonom.

Tüttő István: Kérem szavazzunk arról a kérdésről,

Röst János: Egyetlen egy kérdésem lenne, hogy mi van a dolgozókkal jelenleg. Illetve a szavazást követően mi lesz velük?

Dr. Tuboly Marianna: A hivatal érintett dolgozói mind megállapodást kötöttek a közhasznú társasággal.

Tarnóczky Attila: Ami itt folyik, az meghökkentő. Ez egy kérdés volt kedves képviselőtársaim, amire kell adni egy választ. Vitának, határozathozatalnak meggyőződésem szerint helye nincs. Ezt biztos Tóth László elnök úr is tudja, mint az Ügyrendi Bizottság elnöke.

Tüttő István: Az SZMSZ szerint valóban így van, de akkor függőbe kell hagynunk a kérdést. Az a kérésünk az Ügyrendi Bizottság felé, hogy addig ne foglalkozzon ezzel a kérdéssel. De ennek van egy másik veszélyes oldala. Akkor nem fog vele foglalkozni senki, és lesz egy másfél hónapos űr, mert az egyik rész azt hiszi, hogy hozzá tartozik, a másik rész meg azt, hogy nem hozzá tartozik. Azt tanácsolom, hogy bízzák meg a polgármestert és a jegyzőnőt, hogy ezen kérdés másfél hónapi áthidalására tegyen intézkedést.

Dr. Baranyi Enikő: Jogosan fognak szólni, de lehet, hogy ügyrendit nyomtam. Ez alapjába véve döbbenetes dolog. Van egy közgyűlés, van egy határozati javaslat, aminek az első része tartalmilag alapvetően ellent mond vagy az első mondata a befejező mondatnak. Kérem szépen. Ha én – most ne sértődjenek meg – azt mondom ha én egy jegyzőkönyvet elkészítek és látom, hogy ilyen tartalmi különbözőség van az a) és a b) rész között, akkor nemcsak legépelem és határozati javaslatként behozom, hanem odateszek egy akkora felkiáltó jelet kérdőjellel, és azt mondom, hogy hoppá, itt olyan ellentmondás van, hogy ez így nem kerülhet tovább. Tehát én nem hiszem el, hogy ezt minden körülmények között ilyen formában még a képviselőknek és utána a közgyűlésen kelljen ilyen helyzetet kialakítani. Tisztelettel kérem tehát a jegyzőnőt, a hivatali munkatársakat, hogyha hasonló hibát elkövet a közgyűlés, akkor az egy közös hiba, és 10 évvel és ne utána menve az eseményeknek próbáljuk a lehetőségek szerint ezt korrigálni.

Tüttő István: A leírt szöveg alapján nincsen ellentmondás, mert hiányzik belőle az a mondat, amit az előbb mondtam. Hát így nincsen ellentmondás.

Dr. Tuboly Marianna: Semmiféle hiba nincsen, és a jegyzőkönyv is jól készült, csak én úgy gondolom, hogy a képviselő urak egy korábbi vitára jobban emlékeznek, mint ami a szavazás előtt közvetlenül elhangzott, és a korábbi vitában ugye az volt a hangsúlyosság, hogy a bérbeadásra vonatkozóan később szülessék döntés. Ugyanakkor a határozathozatal előtt mégis egy mostani hogy mondjam végleges elhatározásra született meg a határozat. Tehát minden rendben van, ez egy jó határozat. Önök így döntöttek, a jegyzőkönyvek is rendben van. Csak az a gond, hogy a szándékuk viszont valószínűleg nem ez volt, ami a határozatban benne van. Ezért csak avval lehetett áthidalni, hogy önök most vagy ezt erősítik meg, vagy az eredetit szándékoznak megfelelően a bérbeadásra később kerülne sor, hogyha kellően megvizsgálták ezt. Én emlékszem a bérbeadásra-vonatkozóan a vizsgálatra volt a javaslat. Ez volt a hangsúlyosabb, ezért van önökben az én véleményem szerint ez a rész.

Tüttő István: Ezt a Pénzügyi Bizottság elnöke javasolta. Arra is emlékszem.

Cserti Tibor: Az előbb volt egy módosító javaslatom. Most már tökéletesen meg vagyok arról győződve, hogy igenis az Ügyrendi és Jogi Bizottság ülésére kell ezt a témát terelni. Itt a tisztelt jegyzőnő azt állítja, hogy tökéletesen jól szavaztak. A képviselők másképp emlékeznek. Tartalmilag is egyébként másképp kívánták érvényesíteni e témában az akaratukat. Én patt helyzetnek látom. Nem kívánom a mai drága időnket ezzel egyébként lényegében. Mert egy új előterjesztés vitájában érzem magam. Nagyon sok napirendi pont van előttünk. Mivel volt egy módosító indítvány, én úgy gondolom, hogy polgármester úrnak ezt meg kell szavaztatni ügyrendi témában.

Dr. Tuboly Marianna: Tóth úr meghallgatta már a magnófelvételt.

Tüttő István: Meghallgattad már a magnófelvételt?

Tarnóczky Attila: Azt javaslom, hogy zárjuk le a vitát. Hogyha van olyan képviselő, aki ezt az ügyet tárgyalandónak tartja a mai napon, javasolja azt, hogy az Ügyrendi Bizottság délután hallgassa meg a magnófelvételt, foglaljon állást.

Tüttő István: Aki Tarnóczky Attila javaslatával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

 

 

208/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy a VIA Kanizsa Parkoló és Útüzemelő Kft. átalakításával kapcsolatos 192/1999.(VI.22.) számú határozat 7. pontjával kapcsolatban hallgassa meg a hangfelvételt, és vesse össze a közgyűlési jegyzőkönyvben foglaltakkal, és a vizsgálat eredményéről a Közgyűlést tájékoztassa.

Határidő: 1999. július 9.

Felelős : Tóth László Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke

Tóth László: Kétszer rövid kérdést szeretnék feltenni. Nagykanizsán az utóbbi időben egy sajnálatos színfolttal gazdagodott a közterületeken megjelentek a koldusok. Mégpedig a zenészekkel most nem foglalkozok, csak a koldusokkal. Úgy vettem észre, az a tapasztalatom, hogy a koldulásnak a szervezett formája folyik Nagykanizsa közterületein. Kérdésem az, hogy mi a teendő ennek megszűntetése érdekében?

Második kérdésem pedig az átvilágítással kapcsolatos. Meg szeretném kérdezni a polgármester úrtól, hogy hol tart az átvilágítás, és a képviselőket meghallgatják-e az átvilágítók vagy nem?

Tüttő István: Megpróbálok most válaszolni. Koldus ügyben nem tudok, az szabálysértés, de mindenütt a világon megtűrik ezt a tevékenységet. Amennyiben úgy érezzük, hogy ennek ilyen háttere van, azt pedig a rendőrség figyelmébe kell, hogy ajánljuk. A válaszom tehát az, hogy átiratot küldünk a rendőrségnek, hogy szíveskedjen megnézni, hogy nincs-e ilyen jellegű koldulás a városban.

Dr. Müller János: Szabálysértési vonzata van a tiltott koldulásnak, 5000 Ft pénzbírsággal, vagy 10-zel sújtható az ilyen koldus. A napokban hoztak be a rendőrök egy román állampolgárt hozzánk, aki figyelmeztetést kapott, és az eljárást megszűntettük. Lehet gondolkodni, hogy az ilyen szankció mit ér. Pillanatnyilag a szabálysértési szabályok olyanok, hogy a meg nem fizetés nem változtatható át elzárásra, tehát nagy súlya nincsen neki.

Tüttő István: Nem erről beszéltünk, hanem van-e más vetülete, azt meg kell vizsgáltatni.

Átvilágítás hol tart? Pontosan nem tudom, de az átvilágítás folyamatban van, hiszen a munka óriási. Nem tudom pontosan, hogy hol tart, annyit tudok, hogy folyamatban van, és már több területen meghallgatásra kerültek az érintettek. A képviselők meghallgatása nem szerepelt a programban.

Tarnóczky Attila: Az előző közgyűlésen ki lett osztva, ami az átvilágításnak az időrendi lefolyását mutatja. Pontosan aszerint zajlik a dolog. Tehát az iskolák érdemben még nem kerültek sorra, ott a felkészítés folyik. A művelődési házak esetében a hivatalban már munka folyik. A képviselők átvilágítása viszont nincs napirenden, azt tudom válaszolni a másik kérdésre. Interjú sincs tervezve, és nem hiszem, hogy akadálya lenne egyébként, hogyha valamelyik képviselő az átvilágítást végzőkkel szót akar váltani. Ha el akarja mondani a véleményét, annak nem lesz akadálya.

Cserti Tibor: Talán megmosolyogtató egyébként az interpelláció napirendek között a feltett kérdésem. A lényege a következő. Az ismert a korábbi napirendi pontok közül is, hogy egy új telefonközpont kerül telepítésre a Polgármesteri Hivatalban egy új korszerű rendszer, hosszabb távon kiszolgálja az igényeket. Nem is azzal van nekem problémám, hanem azt hiszem, hogy aki telefonált a hivatalba az már tudja, hogy egy német nyelvű kellemes lágy hang türelemre int bennünket “Bitte warten”. Én azt hiszem, hogy Nagykanizsa város lakosságának többsége nem német anyanyelvű. Én úgy gondolom, hogyha technikai problémáról van szó, akkor némelyeket a magyar nyelvű változattal ki kellene egészíteni záros határidőn belül. Kérdésem, mivel kérdés formájában kell megfogalmazni, tervezi-e polgármester úr?

Tüttő István: Ez a kérdés már elhangzott egyszer a testületi ülésen nem tudom pontosan kitől. A válaszunk akkor is az, és most is, hogy kb. két hónap alatt tudja a Siemens cég pótolni a magyar nyelvű kártyát. Megrendeltük, még egyenlőre nem érkezett meg, és az eredeti kártya nélkül, tehát ha ezt kivesszük, akkor meg nem működik a rendszer, tehát ezzel a furcsa képlettel kell egy darabig szembe ülnünk, vagy hallgatnunk, de természetesen a magyar változatra a megrendelés elment, és hát a visszavonás szerint őszre már rendbe lesz a dolog. Az észrevétel jogos, mert én is ugyanezt hallom annak ellenére, hogy magyarul keressük az ügyfelet “Bitte warten” a válasz, amennyiben nem érhető el azonnal. Ezért elnézésüket kérjük.

Egyéb kérdésre nem érkezett igény, de Gőgös Péter úr kérte, hogy szóban is szeretné előterjeszteni interpellációját.

Dr. Gőgös Péter: felolvassa interpellációját.

Tüttő István: Találkoztunk ezzel a levéllel. Jogos felvetés. Meg fogjuk vizsgálni, sőt meg is keressük a cégeket, illetve céget, most pontosan nem tudom, hogy hány érintett van, és felkérjük őket az út állagának rendbehozatalára is.

Mivel más nem jelezte, hogy szóban is ki kívánja egészíteni, vagy elmondani interpellációját.

Tóth László: Felolvassa interpellációját, melynek tárgya a munkahelyteremtés és munkanélküliség csökkentése érdekében valamint egyéb meg nem hozott intézkedések.

Tüttő István: Nem tudom, hogy kinek mi az elképzelése, én a magaméról tudok, hiszen a közgyűlésnek van kérdés feltéve. Nem tudom úgy elfogadni, hogy egyáltalán nem foglalkoztunk vele, hiszen külön beszámolt és tájékoztatást adott a Munkaügyi Hivatal vezetője elég hosszan tartóan ecsetelte a lehetőségeket és a problémákat itt önök előtt. Másodszor. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága előtt külön ezzel a kérdéssel foglalkoztunk, melyen a Megyei Munkaügyi Központ igazgatója taglalta ennek a térségnek a problémáit és lehetőségeit. A másik pedig az, hogy szeretném azt is jelezni, hogy a munkahelyteremtés törvényileg nem önkormányzati feladat. A munkához joggal való élés egy alkotmányos jog, de annak a kérdésnek a felvetése, amit Tóth úr jelez, hogy dolgozzuk át, és alakítsunk ki egy olyan programot, amely ezt helyezi prioritásként a középpontba, erre vonatkozóan pedig kiadtam már feladatul, hogy most készül az a gazdasági program, a középtávúnak az átdolgozása, és természetesen ennek részeként ott a munkahelyteremtés lesz. Szeretném azt is jelezni, hogy a Munkaügyi Központban éppen a héten részt vettem azon az ülésen, amelyen döntés született. 25 millió Ft támogatást kap Nagykanizsa és 100 fő közhasznú munkás részére programot tudunk biztosítani. Ez a program összesen 130 ember biztosít ilyen jellegű munkát, de a 100-on felüli részt azt Zalakomár és Zalakaros, de Zalakaros csak akkor kerül bele ebbe a körbe, ha Nagykanizsa és Zalakomár nem tudja kitölteni. Örömmel mondhatom, hogy ki tudjuk tölteni a ránk eső részt. Ebbe természetesen a Kisebbségi Önkormányzattal egy megállapodást is kötöttünk és a program közösen folyik.

Arról beszélni most nem érdemes hosszan, hogy mi minden lehetőség van, vagy mit próbálunk tenni, hiszen az is elhangzott, hogy csak beszélünk az Ipari Parkról, meg a Logisztikáról, de higgyék el, hogy a beszéd mellett rengeteg olyan lépésre is sor kerül, amely megpróbálja előbbre vinni a kérdés megoldását, de hát ahogy önök előtt is ismert, a döntés nem a mi kezünkben van. A döntés a kincstár, és egyben a kormány kezében van. Megpróbáljuk befolyásolni ezt a döntést pozitív értelemben. Erről talán most ennyit. Amit elmondtam, nem azért mondtam, hogy Tóth úrnak az a javaslata, hogy ezt tényleg tárgyaljuk ki, hiszen amiről éppen Kiss úr beszélt, hogy a Kanizsa Baráti kör is létrejött már Budapesten, az is éppen ezt a célt szolgálná, hogy ide vonzunk vagy ide segítsünk vonzani olyan befektetőket, akik a mi gondjainkon enyhítenének. Nem könnyű feladat. Az önkormányzat nem tudja vállalni a munkahelyteremtést, csak annak a “katalizálását”.

Törőcsik Pál: Az Ön aggodalma, valamint a munkahelyteremtő tevékenységgel felvázoltak teljesen jogosan. Annyit azonban a tevékenységről el kívánok mondani, hogy talán nem kellő az információ és a tájékoztatás, hogy milyen lépéseket, és konkrét intézkedéseket tettünk annak érdekében, hogy itt valóban a munkanélküliség ilyen magas szinten való stabilizálódását megszüntessük. Éppen 10.00 órakor ma a helyemről azért hiányoztam, mert most hozták meg az Ipari park megvalósíthatósági tanulmányának a végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvet, és átadták ezeket. Szeretném azt mondani, hogy igaz, hogy az önkormányzatnak kötelessége, hogy közreműködőként munkahelyterem-tésekben részt vegyen ez 100%-osan igaz, de a munkanélküliség problémáját nem ez fogja megoldani. Nyerhetünk 25 millió Ft-ot, nyerhetünk 100 millió Ft-ot is közmunka program finanszírozására, de az igazi megoldás az a munkahelyteremtő vállalkozások idetelepítését szolgálja. Ez az, ami a Logisztikai Központtal kapcsolatos tanulmánytervet elkészítését, az Ipari park megvalósításával kapcsolatos tanulmány elkészítését. Ezek mind ilyen vastag anyagok, amik konkrét előrelépést jelentenek, és a Gazdasági Minisztériumnál a Chikán Attilánál most várjuk, hogy mikor fogják kiírni ezt a bizonyos pályázatot, amire ezt a bizonyos tanulmányt be tudjuk nyújtani.

Másik sarkalatos kérdés, ami a kitörési pontunkat is jelentené, hogy a laktanyák tulajdonjogának megszerzése. Ez is napi feladatként szerepel, de higgyék el, hogy ezek a malmok nem nálunk őrölnek most jelenleg lassan, hanem a döntéshozás és birtokba kerülés sajnos ……

Alternatívákat dolgoztunk ki arra az esetre is, ha a laktanyákat első lépésben nem tudjuk megszerezni. Tartalék területeket jelöltünk ki. Ezt most azért kell esetleg időt rablóan elmondani, de a kérdésből és az interpellációból kitűnik, hogy jogos ez az igény, és jogos az, hogy most ezt így a TV nyilvánossága előtt a lakossággal is közöljük, hogy igenis nagyon kemény erőfeszítések folynak annak érdekében. A javaslat, hogy leüljünk és tárgyaljuk meg egy hosszú távú vagy középtávú koncepció elkészítését, ezt természetesen csak támogatni lehet, és nyilvánvaló, hogy meg kell lépni. Csak azt mondom, hogy ameddig ezt nem tettük meg, addig sem álltunk és vártunk karba tett kezekkel, hanem igenis nagyon komoly lépéseket tettünk és remélem, hogy eredményekről is fogunk tudni beszámolni a közeljövőben.

Teleki László: Én is szeretnék hozzákapcsolódni ehhez a témakörhöz, mert valóban nagyon sok romát is érint a városban, és igazolhatom azt, hogy a vezetők a Polgármesteri Hivatalban illetve polgármester úr a Munkaügyi Tanácsnál ezt a 25 millió Ft-ot úgymond kilobbizta, mert nagyon nehezen adták volna oda. Azt tudjuk, hogy a pályázatunk nem nyert a Közmunka Tanácsnál, és ebből a maradék pénzből próbálta megoldani a Megyei Munkaügyi Tanács ezt a bizonyos finanszírozást. Azt hiszem, hogy hallottuk alpolgármester úrnak a hozzászólását. Mindenképpen arra inspirálnám a képviselő-testületet, hogy ezek a bizonyos Logisztikai Központok kialakítása, vagy bármilyen olyan munkahelyteremtő beruházás, ami elindul a városban azt hiszem, hogy új foglalkoztatásokat is jelenthet. Arra is felhívnám a figyelmet a képviselő-testületnek, vagy esetleg a koncepció fog kialakulni, hogy ezekhez a munkafolyamatokhoz mindenképpen indítsanak átképzéseket, illetve valamilyen szintű képzéseket, mert ha megindulnak ezek a beruházások lehet, hogy akkor nem lesznek olyan szakemberek, akik esetleg majd tudnak dolgozni ezeken a munkahelyeken. Ha előre lehetne gondolkodni, akkor mindenképpen abban látnám a dolgok megoldását, hogy már előre gondolkodjunk, hogy milyen szakmákban és kéne képzéseket, és átképzéseket biztosítani.

A másik része az, hogy a tartós foglalkoztatás Nagykanizsán azt hiszem, hogy most már minden média, minden olyan intézmény lehozza akár sajtó, akár különböző médiában, hogy bizony Zala megyében Nagykanizsán valóban halmozott és hátrányos helyzetű a térség. Ezért én külön megköszönöm azt amit mondott alpolgármester úr, hogy üljön össze valaki, vagy egy ad hoc bizottság tekintse át azt, hogy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a tartós munkanélküliség valóban valamilyen szinten azért realizálódjon most már Nagykanizsa területén is. Azt hiszem, hogy most a Zala Megyei Munkaügyi Központ is Nagykanizsának, és nyugodtan mondhatom a polgármester úr útján keresztül a Munkaügyi Tanács is. Tehát én arra kérem, hogy ez valóban jöjjön létre, hogy ez a tanács, vagy bizottság létrejöjjön, és dolgozzon ki egy olyan dolgot, hogy mennyivel lehetne ezt felgyorsítani ezt a folyamatot.

Tüttő István: Való igaz. El lett utasítva ez a 25 milliós pályázatunk, de sikerült elérni, hogy pótlólag mégis megkaptuk.

Cserti Tibor: Örülök, hogy jól elvannak egyébként, a téma fontos, az biztos. De én úgy érzem, hogy nem a napirendi pont kapcsán fontos. Egy interpellációs napirendi pontnál vagyunk, annak megvan a kezelési technikája az SZMSZ szerint. Az felett nincs vita úgy tudom. Polgármester úr! Előttünk van még vagy 30 valahány napirendi pont, azt kérték tőlünk még a nyári szünet előtt, tárgyaljuk meg a csomagot. Annak a részleteiben van egyébként munkahelyteremtő támogatással összefüggő pl. szabályozási terv, és most arról vitatkozunk, hogy hogyan lehet. Gyakorlatilag majdnem minden napirendi pont kapcsán politikai kérdéseket csinálnak egymásnak esnek. Én -megmondom őszintén - ilyen jellegű vitában nem szívesen veszek részt.

Tüttő István: Nem tudom, hogy értelmezed az SZMSZ-t. Amikor interpellációt feltesznek, és kapásból lehet rá válaszolni, semmi nem tiltja ennek a lehetőségét. Nem hiszem, hogy politikai színezete volt. A munkanélküliség nem politikai színezetű kérdés. Az sajnos ténykérdés.

Kérem szavazzunk arról, az interpellációja Tóth úrnak megfelelő előkészítés után napirendre fogjuk tűzni és minden olyat, amit javasol bizottságok és közgyűlés. Megkérdezem, hogy így a választ elfogadja-e?

Tóth László: Hogyha valóban szeptemberben, vagy legkésőbb októberben sorra kerítünk egy napirendet, akkor elfogadom az interpellációra adott választ, ha nem, akkor nem.

Tüttő István: Igen. Itt megígérjük, hogy szeptember végén vagy október elején sorra kerül a napirendi pont. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. Ja bocsánat elfogadtuk, akkor nem kell. Dr. Gőgös Pétertől kérdezem, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e?

Dr. Gőgös Péter: Igen, elfogadom.

Röst János: Két interpellációmra kaptam választ. Elviekben mind a kettőt elfogadom, viszont lenne egy kérésem, és kiegészítésem.

Az egyik a Zsinagóga épületnek az állagmegóvása. Azt szeretném kérni a polgármester úrtól, hogy jelöljön ki ennek egy felelőst, aki ezt az ügyet kezeli, valamint a Műszaki Osztálytól kérjen műszaki javaslatot, hogy ekkora összegből milyen jellegű munkákat lehet elvégeztetni és elvégezni, és amennyiben többletforrást tudunk erre szerezni, akkor ennek milyen lehetőségei vannak. Ez lenne a Zsinagógával kapcsolatos.

A hirdetőtáblák kapcsán örülök, hogy a Környezetvédelmi Felügyelet egy egy programot készített, amit jónak tartok. Egy kérdésem mindenképpen azért még lenne. Én az interpelláció kapcsán kérdeztem a tulajdonjogát a hirdetőtábláknak. Erre nem kaptam választ. Megmondom őszintén, hogy jelenleg én sem tudom, hogy ki a hirdetőtábla tulajdona jogilag. Ez korábban annak idején MAHIR-os táblák voltak. Az interpellációban erre rákérdeztem, hogy erre adjanak választ. Ez számomra nem történt meg. Ezzel a kiegészítéssel elfogadom.

Tüttő István: Most kapásból nem tudok válaszolni, de erre vonatkozóan utánajárunk, hogy a tulajdonjoga kié. Kié a tulajdon? A javaslatát, hogy külön jelöljünk ki egy személyt, aki a Zsinagóga ügyével foglalkozik, azt is támogatom és megoldjuk.

Megkérdezem Bicsák urat, hogy az interpellációkra adott választ elfogadja-e?

Bicsák Miklós: Elfogadom, csak annyi kiegészítéssel, hogy a munkálatok ezzel a fűkaszálással én Palin városrész településnek tényleg az újtelepi részén nem igen haladnak. Ugyanúgy az Inkey utca és a Lazsnak utca sarkán, 8 telek esetében ugyanúgy áll a nagy parlagfű, ahol a fácánkakasok kukorékolnak továbbra is reggel ébresztő van ott, és ellenben a 2-es bekötő útnál sem történt semmi kaszálás, és ez nem tudom, hogy nincs erre megfelelő ember. Már gondolkoztam – ne vegyék nagyképűségnek – hogy egy nap a saját pénzemből le fogom kaszáltatni, mert már a polgárok jogosan háborognak.

Tüttő István: Egyébként előre is köszönjük, de reméljük, hogy nem kell minden esetben Bicsák úr nagyvonalú támogatására hagyatkoznunk. Jeleztük ez a 100 fő, akiről az előbb szó esett, a VIA Kft. irányítása alatt fog tevékenykedni, és eleve az volt a cél és a megbeszélésen éppen ezen a héten abban állapodtunk meg, hogy kiemelt hangsúlyt fektet a VIA Kft. a közhasznúak ilyen jellegű feladatok végrehajtására. Külön megkértem a közhasznúakat irányító illetékest, hogy minden képviselőt keressen meg. Megadtam a listát, a telefonszámot, a címet, remélem, hogy nem veszik rossz néven, és akkor külön megkérek mindenkit, ha megkeresésre sor kerül, hogy az ilyen jellegű felvetését közvetlenül még neki mondja el. Az illetőt úgy hívják, hogy Rózsahegyi István.

A napirendet ezzel lezárhatjuk. Ezek után az önálló képviselői indítványokra kerül sor.

 

5.) Önálló képviselői indítványok (írásban)

 

Tüttő István: Megkérdezem Tóth László urat, hogy van-e szóbeli kiegészítenivalója az indítványaihoz?

Tóth László: Nincs polgármester úr.

Tarnóczky Attila: Úgy érzem elérkezett az idő, hogy ügyrendi megjegyzést tegyek, mert a termékenysége nagyon figyelemreméltó, de hát egy önálló indítványnak megvannak a maga előírásai. Ön bevezette az interpelláció-szerű képviselő önálló indítvány fogalmát, ami szorosan csatlakozik az interpellációkhoz. Hát ez egy micsurini fogalom, de az SZMSZ nem ismeri. Lehet határozati javaslatot benyújtani és rendelettervezetet. Ezek nagy része most talán az egyik kivételével nem felel meg. Ennek megfelelően a sorsa utána az egésznek bizonytalanná válik, mert van egy felvetés, aztán csinálj vele amit akarsz. Kérem szépen, legyen szíves mindegyik olyan határozati javaslatot mellékelni, amiről lehet dönteni pro vagy kontra. Ne másnak kelljen kidolgoznia a határozati javaslatot, mert az nem illendő. Ez is elég furcsa indítvány, amelyben ön bejelenti, hogy alkossunk ilyen rendeletet, alkossunk olyan rendeletet. Magyarul az elképzelését dolgozza ki valaki más.

Tóth László: Alpolgármester úr az utóbbi időben megdöbbentő, amiket mond. Én úgy gondolom, hogy amikor egy önálló képviselői indítványt elkészíttek, akkor fel szeretném hívni azokra az anomáliákra a figyelmet, vagy azokra az el nem végzett tevékenységekre a figyelmet, amelyeket úgy gondolom, hogy célszerű elkészíteni. Valószínűleg a Parlamentben az a szokás volt, hogy Ön megírta a rendelettervezetet, én meg úgy gondolom, ezzel lehet, hogy nem akarok ebben most vitát nyitni, hogy utaljuk bizottsági szakaszba, és akkor majd bizottsági szakaszba majd odaterjesztem azokat a gondolatokat, amelyeket úgy gondolom, hogy bele kell ebbe foglalni. Mint tettem a protokoll rendelet terén is.

Tüttő István: Igen, ugye ott is meghatároztuk, hogy el kell készíteni, folyamatban van erre visszatérve. De hát ugye majd oda kell vinni a bizottságok elé, és a közgyűlés elé. Én, mivel nincs több jelentkező, ezért a vitát lezárom, és megfelelő helyre továbbítjuk, tehát ennek a kidolgozását az illetékes osztályra bízzuk. A másik interpellációnál pedig természetesen 2001. április 20-ra a város napjára ajánlott dolog. Ez keményen összefügg a költségvetési lehetőségeinkkel is, hát annak a mérlegelésével. Ezt pedig köszönettel vettük és a programjainkban szerepeltetjük. Kérem erről döntsünk.

Tarnóczky Attila: Egy önálló képviselői indítványnak a tárgyalási menete az, hogy bizottsághoz utalják, utána a közgyűlés róla dönt, hogy egyetért-e a tartalmával. Előzetesen nyilatkozni arról, hogy az ott leírtakat támogatni tudja a közgyűlés, vagy nem tudja támogatni, egyiket sem lehet megtenni. Vissza kell sajnos hozni ide elénk bizottsági tárgyalás után.

Tüttő István: Én úgy értettem, hogy bizottság elé kell vinni. A bizottság elé hiába kerül, ezt ki kell dolgozni, mondjuk a rendeletre készített javaslatot, tehát azt pedig a szakterület fogja kidolgozni. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

Ez természetesen nem zárja ki, hogy Tóth úr a megfelelő szakismereteivel segítse ezen anyagok elkészítését.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

209/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth László képviselőnek

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata sport és sporttámogatás rendeletének megalkotására vonatkozó önálló indítványa megtárgyalására felkéri az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságot, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, valamint az Ügyrendi és Jogi Bizottságot.

Határidő: 1999. szeptember 30.

Felelős : Balogh László,

Dr. Fodor Csaba

Tóth László bizottsági elnökök

2.) a magyar államiság 1100 éves fennállásának emlékére városi emlékhely, valamint emlékmű létrehozására vonatkozó önnáló indítványának megtárgyalására felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot.

Határidő: 1999. szeptember 30.

Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök

3.) Nagykanizsa Megyei Jogú Városnak a rangjához méltó Internet megjelenésével kapcsolatos önnáló indítványának megtárgyalására felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot.

Határidő: 1999. szeptember 30.

Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök

 

6.) Javaslat oktatási-nevelési és szociális intézmények szervezésére és áthelyezésére (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

 

Tüttő István: Kérdezem alpolgármester urat, hogy szóbeli kiegészítenivalója van-e?

Tarnóczky Attila: A tébláboló városvezetés - ahogy Röst képviselő nyilatkozatában minősít bennünket - egyik tagjaként terjeszttem be ezt az előterjesztést. Azt hiszem, hogy az előterjesztés hatása meglehetősen jelentős, hiszen jó néhány intézményt érint. Lehet, hogy úgy gondolják egyesek, hogy túlságosan sokat is, de az intézményrendszer egésze nagyon sok szállal összefügg, hogyha valahol valamit kezdünk, annak további hatásai vannak.

Ennek az előterjesztésnek a lényege egyrészt átköltöztetésekben testesül meg, de ennél sokkal fontosabb számomra az, hogy jó néhány intézménynek a helyzete a benne dolgozók, és ami ennél fontosabb az ott ápoltak, az ott tanítottak helyzete javulni fog, jobb körülmények közé kerülhetnek. Ilyen tekintetben érzem az előterjesztést fontosnak, hiszen az egész intézmény racionizálási eljárás végeredménye csak akkor lehet elfogadható, hogyha azok az intézmények, amelyekre valóban szüksége van a városnak, jobb körülményben képesek a továbbiakban dolgozni. Ennek az előterjesztésnek van egy ilyen üzenete, hozzáteszem, hogy természetesen ára is van, de úgy gondolom, hogy az ésszerűsítés eredményeként fellépő megtakarítások épületek értékesítési lehetőségei részben legalábbis jelentős részben ezt fedezik. 4 osztály együttes munkájának eredményét látják. Nagyon sok szülői értekezlet, egyeztetés eredményezte, hogy végül is ez a változat került Önök elé. Annyit hozzá kell tennem, az előterjesztésből hiányzik, de nehogy tévedés folytán belőle, hogy a Városfejlesztési Bizottság is megtárgyalta, és akárcsak a többi bizottság a b) változatot támogatta ez a bizottság egyhangúan egyébként.

Amit még a határozati javaslat módosításaként szeretnék előadni ez az 1. pontnak az utolsó bekezdése. Ott, egy 12 millió Ft-os tétel hibásan szerepel. Tehát az előterjesztés lényege, hogy idén a költségvetésben van erre a célra 12 millió Ft, és a jövő évi költségvetésben a 227 millió Ft-ot kell biztosítani. Tehát az utolsó bekezdés így szólna: “A 2000. év költségvetésében a csapatrendelő és az intézményrészek az oktatási nevelési intézmények átalakítására 227 millió Ft felújítási előirányzatot biztosít mármint a közgyűlés”.

Ennyit bevezetésül, hogyha kérdések vannak, szívesen állok rendelkezésükre.

Balogh László: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság a javaslatot egyhangúlag támogatta. Ez a lényeg, de mégis kicsit hadd dicsérjem az ún. Tarnóczky csomagot röviden.

Természetes, hogy vannak benne fájdalmas elemek, de szakszerűségében, tervszerűségében, előkészítettségében a döntési hatásmechanizmus tisztességességében és törvényességében példának tekinthető. A javaslat realitásokból indul ki, ugyanakkor a nagy többségnek egy kicsit jobb lesz általa. Ezért városvezetői felelősségünkből egyértelmű a döntési helyzetünk. Szerintem ezt még a szakszervezetnek is el kell ismernie. Megjegyzem, hogy a három északi városrészi óvodát illetően még ad hoc bizottság is létrejött, mely elvégezte munkáját. Így a sok-sok egyeztetés lépcsőfoka után mind a 6 bizottságot megjárva, tényadatok alapján a mielőbbi igenlő döntésünk szükséges, hogy végre nyugvópontra kerüljön ez az összetett kérdéskör, és eggyel kevesebb csomagra legyen szükségünk Nagykanizsa oktatási és szociális szférájában.

Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság is az őrá vonatkozó részt megtárgyalta. A b) variációt támogatásra javasolta. A Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésén elhangzott, hogy megfelelő telekkialakítás szükséges az időskorúak otthona és a gondozóház területe körül. Ennek két okát láttuk: egyrészt egy későbbi bővítés lehetőségét, másrészt – és ezt elsősorban fontosnak tartjuk – hogy az idős emberek megfelelő zöld területhez jussanak, és ott pihenni tudjanak. Megjegyezni kívánok még annyit, Balogh László képviselő úr mondta, hogy nincsenek régi viccek, csak öreg emberek, egy újszülöttnek minden vicc új. Ez a koncepció lényegében és nem ebben a formájában 1995 óta létezik más épületekkel, és más vonatkozásokban, de a koncepció az ’94, ’95-ben alakult ki. Támogatásra javaslom, és kérem képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg.

Zsoldos Ferenc: A magam részéről is támogatom az előterjesztést, és különösképpen a határozati javaslatokat az előbb említett módosító javaslattal. Mindenekelőtt azért, mert a tervezett lépések következtében azok a rendkívül nehéz lépések amelyek, illetve helyezet és körülmények, amelyeket meg kell oldani, mind a Szent Imre utcai intézmény a Lazsnaki Szociális Intézet, Szent Flórián téri Óvoda, Kisrác óvoda esetében mindenképpen keresni kellett a megoldást. Kanizsán 3 olyan intézmény van, amelynek a működési feltételei rendkívül rosszak. Az ésszerűség pedig olyan szempontból érvényesül, hogy a még mindig rendkívül értékes teszem azt a volt Csapatrendelő Intézet épülete végre hasznosításra kerül és nem megy teljesen tönkre. Ugyanez érvényesül a többi tervezett lépés esetében is. Ugyanakkor logikusnak érzem ezt a tervet, amit mindenképpen meg kell valósítani, különös tekintettel azért, hogy végeredményben minden érintett intézmény kedvezőbb, jobb feltételek, és körülmények között tudjon dolgozni. Ez vonatkozik mind az óvodákra, mind pedig a szociális szférára. Javaslom a határozati javaslat elfogadását.

Dr. Baranyi Enikő: Tarnóczky alpolgármester úr számára részben már ismétlésnek fog tűnni az általam most elmondottak egy része. Hisz én ezt tegnap az érdekegyeztetőn már érintőlegesen, de elmondtam.

Egyrészt azt hiszem, hogy szintén csatlakoznom kell ahhoz, hogy üdvözölni kell arról a pontról való elmozdulást, ami a szociális intézmények áthelyezésére vonatkozóan ténylegesen az ellátottak számára egy biztonságosabb és egy jobb helyzetet fog tudni megteremteni. Magam részéről azonban szívesen láttam volna, ha az előterjesztés tagozódása más formában jelenik meg, tehát külön az oktatási és egy nevelési szférát külön a szociális szférát érintő és harmadik alpontként bizony nagyon szerencsés lett volna ha az alapellátás vonatkozásában nevezetesen Kiskanizsa térségére vonatkozóan az egészségügyi ellátás konkrét tervét, koncepcióját is ebben az előterjesztésben láthattuk volna. Miért mondom ezt? Azért mert az adott térséget valóban egy folyamatosan érintő átszervezés és az átszervezés kapcsán egy folyamatos redukció jelenik meg, és ezzel szemben az adott térség az ott élő 6-7 ezer ember problémájának megoldásaként bizony jó lett volna azt is megjeleníteni, hogy az alapellátás vonatkozásában egy konszolidált, az ÁNTSZ által hosszútávon is működtetésre engedélyezett rendelők, alapellátási egységek működhetnének. Magam részéről itt elsősorban most a szociális elhelyezéssel kapcsolatban egy kérdésemet is szeretnék feltenni egyetértve azzal, hogy a mostani helyzet így tarthatatlan, feszítő. Azt gondolom, hogy hosszútávon ez az elhelyezési kapacitás sem fogja lefedni a várhatóan jogosnak vélt időskorúak elhelyezését. Legnagyobb gondom az előterjesztéssel kapcsolatban, bár tudom, hogy a fedezettel és a forrással vannak gondjaink, és 2000-ben is ez még meg fog jelenni. Én úgy gondolom, hogy jó lenne, ha módosításként már ebben az áthelyezési programban szerepelne az, hogy a telekkialakítással egyidejűleg megjeleníteni, hogy hova lehet hosszabb távon az idős korúak otthonát és a főzőkonyhát elhelyezni. Nem tudom, hogy mennyibe kerül a főzőkonyha kialakításának költsége, hány 10 millió ezzel szemben szeretném megkérdezni az osztályt, illetve az intézmény vezetőjét, hogy megítélése szerint miután most egy olyan megoldás van ebben az előterjesztésben megjelenítve, milyen költséggel számolunk 1,3, esetleg 5 éves mai árak szerint kalkulálva az ott elhelyezettek étkezési biztosítására? Gondolják végig azonban még azt is a képviselőtársaim, hogy az ott élő időskorúak az év minden napját ott fogják tölteni. Azzal a megoldással, hogy csak egy melegítő-konyha lesz, hosszútávon valóban a számokra az étkezés csak a napi egyszeri garantáltan meleg étkezést biztosítja. Márpedig esetleg ennél többet igényelnének, illetve talán az intézmény működtetése szempontjából is gazdaságosabb lenne, hogyha a főzőkonyha közvetlenül ott működne, és az ellátáson kívül gazdaságosabban lehetne az élelmezésüket is biztosítani. Az előterjesztésben is, aztán be is fejezném szerepel még a Templom téri építménynek az értékesítése. Szeretném bejelenteni, hogy a szeptemberi közgyűlésig, addig úgysem történik minőségi változás, egy megfelelő tanulmány és előkészítés alapján konkrét számításokkal egy önálló képviselői indítvánnyal kívánok élni, miszerint az egészségügyi intézmény működtetésére gondolom, hogy az előterjesztésem alapján majd remélem, hogy el is fogják fogadni lenne célszerű azt az épületet hasznosítani.

Tóth László: Nagyon rövid leszek. Tartalmilag és formailag majdnem tökéletesre sikerült az előterjesztés hogy formailag magamban csillagos ötöst adtam az előterjesztésnek az, hogy Imre Béla osztályvezető úr nem írta alá az előterjesztést, de kívánatos követendő példának tekinteném a jövőre nézve, hogy minden előterjesztés ilyen formában kerüljön a közgyűlés elé.

Tüttő István: Képviselőnő kérte, hogy szólíttassuk meg az osztályvezetőt, de Tarnóczky úr előbb szólni kíván, és utána átadom a szót az osztályvezetőnek. Nem kérte, hanem megszólítva lett az osztályvezetőnő, hogy válaszoljon vagy az intézményvezető. Mindketten adhatnak választ.

Dr. Nemesvári Márta: Véletlenül tudtam, hogy a képviselőnő meg fogja kérdezni ezt az ételszállításnak a dolgát tegnap érdekegyeztetőn. Pontosan felkészültünk rá, durván 6 millió Ft az éves szállítási költség a napi kétszeri ételnek, hogyha a Corvin gondozóház konyháján főznek. A másik dolog a Tóth képviselő úrtól elnézést kérünk az eredeti műszaki osztályos véleményen rajta van az Imre Béla úrnak az aláírása. Tekintettel arra, hogy ő adta ki az eredeti levelet, már akkor szabadságon volt, és amikor kiment az anyag, akkor nem került aláírásra. Tehát ez a formai hiba és akkor gondolom, hogy az ötösről elvész a vonal.

Azt hiszem, hogy válaszoltam a képviselőasszonynak, hogy olyan 6 millió Ft-os éves költségvetési része van. A terület alkalmas arra egyébként azt is megnéztük, hogy főzőkonyha kialakulhasson a továbbiakban. Műszaki kollégáink arról tájékoztattak bennünket, hogy plusz 30 millió Ft-os kiadást jelentene, de hát ebben az anyagban rengeteg kompromisszum van. Ez volt az egyike azoknak a nagy kompromisszumoknak, hogy így egyelőre abba belenyugodtunk, hogy a Corvin Gondozóház konyhája működik, majd a későbbiekben kialakítható a főzőkonyha.

Tarnóczky Attila: Egyrészt szeretném jelezni, hogy az Érdekegyeztető Tanács megtárgyalta tegnap az előterjesztést, és hosszú idő óta ez volt az első, amit támogatott. De az itt elhangzott felvetésekkel Kelemen képviselő felvetése természetes igény. Az előterjesztés nem foglalkozik – igaza van Dr. Baranyi képviselőasszonynak - a leendő Szociális Otthon telekhatáraival. Természetesen arról majd bizottságot megjárva döntést kell hozni. Csak azért, mert osztályaink vannak nem kell, annál inkább mert alaposan össze vannak keveredve, és hogyha az egyiket érintem, a másikat is érintem. Ráadásul abba a helyzetbe se szerettem volna hozni kedves képviselőtársamat, hogy a javasolt intézkedéscsomag egyes elemeivel foglalkoznának csak. Az egészségügyi alapellátás ügyével szándékosan nem foglalkoztam. Talán még emlékeznek Önök rá, hogy a Nagyrác utcai iskolának az egyik darabkája még üres. Továbbá, hogy a közgyűlés határozatot hozott rá, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság vizsgálja meg ennek a hasznosítási lehetőségeit. Sajnos egészségügyi funkciót mindeddig a napig mindig nem sikerült találni. Ugyanakkor én azért azt jelezném önöknek, hogy jellegzetes előterjesztés szerintem egyensúlyban lévő elemeket tartalmaz. Én egy olyan előterjesztést - még hogyha képviselhetek önálló indítványként előadni, amely újabb intézményeket hoz létre bevon a rendszerbe újabb épületeket működtetésre magam részéről nem tudok támogatni. És egyébként tagadom, hogy Kiskanizsán ez az előterjesztés redukciót jelentene. Az, hogy a két óvoda beköltözik abba az iskolába, ahová elvileg kellene gyerekeket biztosítania legalábbis az iskola számára ez alapvető érdek lenne, az egy szerintem előnyös változat lesz, hiszen az iskola és az óvoda együttműködhet. És hát meg kell nézni mondjuk a Szent Flórián téri óvoda épületét, hogy az milyen állapotban van.

A meleg-étkeztetés ügyében valóban itt 30 millió Ft-ról van szó egyrészt, másrészt én azt várom, hogy az átvilágítás a konyhák ügyében eredményeket fog hozni. Az oktatási ágazatban a konyhák működtetése egyfajta kvóta rendszerhez kötődik, ami nem biztos, hogy jó, de legalább egyformán mér. A szociális ágazatban ezzel szemben megítélésem szerint ez a fajta egységes mérési eljárás még nem tudott kialakulni. Ez a másik ok, amiért nem akartam belenyúlni ebbe a kérdésbe, de leszögezném, hogy a mostani helyzethez képest nincs visszalépés a két gondozóházat és a Szent Imre utcai Szociális Otthont melegítőkonyhával látják el most is étellel. Önök úgy gondolják, hogy van még 30 millió Ft egy ilyen konyha kialakítására, én nem ellenzem, bár igazán végiggondolva, hogy mit kell csinálni a konyha-rendszerünkkel a kérdés ilyen oldalról nincsen.

Tüttő István: Kaptunk egy ajánlatot, megkeresést, és természetesen bizottságok elé kerül, és közgyűlés elé, melynek a tartalma, a lényege, a tárgya éppen a közétkeztetés olyan jellegű koncentrált kezelése, amely szintén meggondolás tárgyát képezheti, de természetesen addig nem kívántunk vele foglalkozni, amíg az átvilágítás, és az ezzel kapcsolatos javaslatok és a megkeresésben fellelhető ajánlat összhangba nem hozható. Természetesen visszatérünk rá, a döntést majd meg fogjuk hozni. Egyelőre részletekről nem szólnék, de nagyon sok helyen már ilyen formában működtetik a konyhákat. Tehát központilag egy vállalkozás formájában. Természetesen előnyeivel, hátrányaival együtt. Ezt végig kell majd tárgyalni.

Dr. Baranyi Enikő: Polgármester úr megfogalmazása jó volt, válaszolni és nem vitatkozni szeretnék. A Kiskanizsa térségét érintő jelzésem, hogy redukció. Alpolgármester úrnak figyelmébe csak a 90/1999. számú határozatunkat szeretném említeni, és felhívni a figyelmét, és akkor rögtön gondolja, hogy miért érzem, hogy ez a térség úgy érzi, hogy bizonyos elvonások történtek ezen a területen.

A másik dolog, hogy azért az étkeztetéssel kapcsolatban a szociális ágazat étkeztetésével kapcsolatban azért el szeretném mondani, hogy az nem egy egységes étrendet jelent, hanem időskorúak, tehát nem homogén csoportjáról van szó. Ennek megfelelően elég gyakran speciális diéta és étrend biztosítása is indokolt lehet.

A harmadik dolog a Nagyrác utcai iskola ún. helykihasználására vonatkozó hasznosítási terv. Kérem szépen, és itt, ha jól értelmeztem alpolgármester úr az egészségügyi hasznosítást jelenítette meg. Nem kívánok részletekbe belemenni, de evidens módon, hogy ez a település ilyen szempontból népességét tekintve sem egy egységes, és arányos elosztású a terület nagyságához képest. Az a település és személyek az egyik oldalán hogy így mondjam kettő felnőtt praxist, és a másik részen egy felnőtt praxist tud működtetni a lakossági számarányokat tekintve érthető módon akkor nem tudja a Szociális és Egészségügyi Bizottság olyan könnyű szívvel felvállalni a javaslattételt, egy Nagyrác utcai iskola egy épületrészének egészségügyi célú hasznosítására. Ehhez tudni kell a rendelők elhelyezkedését. Nem véletlen amiért én ezt alpolgármester úr ismételten hangsúlyozom. Ezt azt hiszem, hogy majd bizottsági szakaszban részletesen át kell tárgyalnunk, hisz a cél az, hogy tényleg egy egységes, és egy elfogadható nem túlzó mértékű alapellátási helyzetet tudjunk biztosítani az ott élő emberek számára.

Tüttő István: Gondolom annak idején pontosan megismerjük majd a javaslatot.

Tarnóczky Attila: A 90-es határozatunkra emlékszem, az valóban redukció. Ahogy fogalmazott képviselő asszony azt mondta, hogy ez az előterjesztés redukció, ez pedig nem redukció véleményem szerint. Azt megjegyezném, hogy a főzőkonyha működtetésével semmilyen mértékben nem sérül az ápoltaknak az az érdeke, hogy naponta akárhányszor meleg ételhez jussanak, és a speciális diétát megkapják, eddig is megkapták.

Tüttő István: Úgy látom több észrevétel az előterjesztéshez nincs, a vitát lezárom. Az előterjesztő módosította a határozati javaslat 1. pontjának utolsó bekezdését, és értelemszerűen összevonásra került az összeg. Nem tudom, felolvassam-e? 227 millió Ft felújítási előirányzatot biztosítunk az Időskorúak Szociális Otthonának átalakítására. Így alakulna a mondat.

Tarnóczky Attila: És az oktatási intézményeknek.

Tüttő István: Oktatási intézmény azon rész az nem marad ki. Oktatási nevelési intézmények átalakítására és az Időskorúak Szociális Otthonára 227 millió Ft felújítási előirányzatot biztosít 2000. évben. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Minősített szótöbbséget igényelt, mivel a költségvetést érintő döntésről van szó.

Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon. Itt ugyancsak minősített többség szükséges.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

210/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése az előterjesztett oktatás-nevelési és szociális intézmények áthelyezésével egyetért. Az intézmények további zökkenőmentes működése érdekében az alábbi határozatokat hozza:

 

 

 

 

1.)

- az Egyesített Szociális Intézmény Időskorúak Otthonának és a Corvin utcai I. sz. Gondozóházának, valamint a Templom téri II. sz. Gondozóházának áthelyezése céljából a volt Thúry Laktanya csapatrendelő épületének átalakításával egyetért.

- az 1999. évi költségvetés céltartalékban rendelkezésre álló Lazsnaki Szociális Otthon terveztetése címen 12 m/Ft van, ez lesz a forrása a csapatrendelő épület terveztetésének, a munkálatok elkezdésének, és az intézményi áthelyezések költségeinek.

Felkéri a polgármestert az előirányzat átcsoportosítási javaslat beterjesztésére és a tervek elkészíttetésére.

- a 2000. év költségvetésében a csapatrendelő és az intézményrészek átalakításához, az Időskorúak Szociális Otthonára és az oktatási-nevelési intézmények átalakítására 227 m/Ft felújítási előirányzatot biztosít.

Határidő: Terveztetés megrendelésre vonatkozóan: azonnal

Előirányzat átcsoportosítási javaslat beterjesztésére vonatkozóan:

1999. augusztus 31.

A költségvetés tervezésére vonatkozóan

1999. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

2.)

- az Űrhajós utca 6. szám alatti épületből 1999. szeptember 1-től a konduktív tevékenységet és az autista csoportot az Attila utca 7. szám alatti épületbe helyezi át.

- az Űrhajós utca 6. szám alatti épületben az óvodai ellátást megszűnteti, a tevékenységet változatlan feltételekkel a Corvin utca 2. szám alatti intézményben biztosítja.

- a Kisrác utca 25. szám alatti óvodát a Nagyrác utca 26. szám alatti iskolaépületbe helyezi át.

- a Szent Flórián tér 17. szám alatti óvodát a Bajcsy-Zsilinszky u. 67. szám alatti iskolaépületbe helyezi át.

- a Kisrác utcai Óvodában működő konyha üzemeltetését megszűnteti. A kiskanizsai térség ellátását a Bajcsy-Zsilinszky u. 67. szám alatti iskola főzőkonyhájáról biztosítja.

- a 3. számú Óvoda gazdálkodásával 2000. január 1-től az Általános Iskola Kiskanizsát bízza meg.

- Felkéri a polgármestert az intézmények módosított Alapító Okiratának közgyűlés elé terjesztésére.

Határidő: 1-4 bekezdésre vonatkozóan:

2000. szeptember 1.

5-7 bekezdésre vonatkozóan:

2000. január 1.

Felelős: Tüttő István polgármester

 

7.) Javaslat a Nagykanizsán tanuló kovásznai diákok támogatásának szabályozására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és Kovászna Város Tanácsa a testvérvárosi kapcsolatáról szóló részletes megállapodásban foglaltuk annak idején azt, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város az oktatási intézményeiben vállalja évente igénytől függően 2 kovásznai gyermek szak-, illetve középiskolai képzését, biztosítja a tanulók elhelyezését és ellátását.

A kovásznai tanulók támogatásának 1993. évi márciusi szabályozása szerint Nagykanizsa város 1992/93. tanévtől évente két fő 14 éves kovásznai diák részére biztosítja a négyéves középfokú képzés lehetőségét. Az oktatás mellett a teljes ellátást - ez alatt értjük étkezés, kollégium, tanszer és felszerelés, utazás zsebpénzt - is vállalja.

Önök előtt az anyag, mely ismerteti, hogy jelenleg hány ilyen diákot támogatunk. Az anyag arról is szól, hogy milyen kéréssel fordult hozzánk Kovászna polgármestere, és ennek a kérésnek a megvitatása illetve eldöntése most ebben a napirendben a feladatunk.

Szeretném jelezni, hogy az egyik ún. kritikus kérés, melyben a már korábban általunk támogatott diák az érettségiig eljutott, és szeretne Magyarországon felsőfokú egyetemi oktatásban részt venni, és ennek a támogatását is kérné. Azonban tudni kell, hogy ő a Műegyetemen kíván továbbtanulni, és ösztöndíjra csak az Erdélyből illetve az Erdélyben érettségizett és az Erdélyben középiskolát végzettek elsőbbséget élveznek. Azonban a pályázatot onnan kell benyújtani. Most eleve itt ez a probléma, hogy ez a fiatalember itt végzett, és ennek az ún. elsőbbségnek az előnyeit nem élvezheti, hiszen nem Erdélyben végezte el a középiskolát.

A másik gondunk az, hogy pontosítva azokat a költségeket, amely az ilyen felsőfokú képzés támogatása igényel, összességében 145 ezer Ft/félév költség jön ki, hát ezért kell. Parancsol? Csak a tandíj. Hát ugye egyéb költség. Hát gondolom, hogy maga a tandíj sem kevés, mert egy félévre 145, és ehhez még hozzá kéne tenni több olyan tételt, amely a lakhatás, az életvitelhez szükséges egyéb költségek. Önöké a szó. Kérdés, vélemény van-e?

Dr. Horváth György: Javaslom a határozati javaslat elfogadását, ugyanis az végre úgy szabályoz, hogy egyértelmű, hiszen ebből adódott eddig is probléma. A jövőre hosszú időre biztosítja a jelenlegi iskoláztatási rendszer mellett a tanulás feltételeit, illetve a lehetőséget, hogy Nagykanizsán tanuljanak.

Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincs több észrevétel, a vitát lezárom. A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Nem tudom soronként olvassam, vagy Önök előtt van.

Aki a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

 

211/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése a Kovászna Város Tanácsával kötött testvérvárosi megállapodást és a kovásznai tanulók támogatásának szabályozását az alábbiak szerint módosítja:

Határidő: 1999. szeptember 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

8.) Javaslat az 1999/2000. tanév előkészítésére és az 1999. évi oktatási intézményi elvonásokra, pótigényekre (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Szeretném ismertetni önökkel, bár úgy tudom mindenki megkapta az Érdekegyeztető Tanács állásfoglalását a napirenddel kapcsolatban. A Tanács 9 szavazattal egyhangúlag az előterjesztést elfogadja, tárgyalásra alkalmasnak tartja. Az észrevételeket is eljuttatta hozzánk az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói képviselete, amelyből felolvasnám az erre a napirendre vonatkozó észrevételt.

Az oktatási intézményi elvonása pótigényekre tett javaslatot, bár az előzőekben született döntések súlyosan sértették munkavállalói érdekeket, közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartjuk. Fenntartjuk azonban korábbi megállapításainkat, hogy a döntés-előkészítők és döntéshozók sokkal körültekintőbben járjanak el, mert véleményünk szerint így csökkenthetők azok a feszültségek, amelyek egyes munkahelyeken még mindig fennállnak.

Gyakorlatilag egy nagyon általános megfogalmazás. Ez hangzott el, ez a lényeg. Ez került levél formájában elénk.

Ezek után megkérdezem, hogy van-e kérdésük, észrevételük? Megkérdezem Gyalókai Zoltán urat, illetve átadom a szót.

Gyalókai Zoltán: Az előterjesztés utolsó oldalán a 118/99-es határozat utolsó a Széchenyi Ipari Szakmunkásképző Intézetre vonatkozó része tudtommal vissza lett vonva, és a Művelődési Osztálytól illetve az iskolától ígéretet kaptunk az autószerelői szak meghirdetésére. Szeretnék érdeklődni, hogy ezzel kapcsolatban történt-e valami?

Dr. Pintérné Grundmann Frida: A hirdetést - természetesen az önkormányzati oldalon eljuttattuk - a Zalai Hírlaphoz, ahol sajnos a mai napig nem tudták még megjelentetni. Kétszer érdeklődtünk az ügyben. Miután ugye ők nem kötelezői hirdetői oldal, reméljük, hogy ez megtörténik. Egyébként a jelenlegi, tehát a saját körökben és az intézményhálózatban történt hirdetés alapján semmilyen pozitív elmozdulásról pillanatnyilag nem tudok beszámolni. Kérni szeretném egyébként, hogy annak az utolsó sornak, amit itt a közgyűlési anyag tartalmaz, ehhez a tényhez pillanatnyilag nincs köze.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a határozati javaslatban a hitel lett megjelölve forrásként, de ennek a mértéke nem növelhető, ezért úgy módosulna, hogy az iparűzési adó előirányzata, tehát ezzel azonos összeggel megemeljük. Nem tudunk más ötletet adni.

Balogh László: A javaslat a meglévő határozatok miatt egyértelmű. Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság egyhangúlag támogatta. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, higgyék el, hogy nem az indulat, hanem a tények tisztelete vezette ezen javaslat előkészítőit, mely egy sok-sok ezres emberi adatbank napi karbantartását igényli szakmai és emberi vonatkozásaiban. A konkrét tények mindegyike fontos, de részletesebb elemzésbe én most nem mennék bele. Ezt megtehettük három bizottság ülésein is. De az előkészítők állnak rendelkezésre, mint ahogy az előbb is már ennek kapcsán volt megnyilvánulás. Az OKSB nevében egyetértek a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság azon javaslatával, hogy a hiányzó összeg forrása lehetőleg ne a hitelkeret legyen, hanem egy másik napirendi sorrendnél esetleg ez is előjöhet még, csak nem tudom, hogy mi ennek a technikája, hanem a Csapatművelődési Otthon értékesítéséből esetlegesen befolyó bevételt. Elhangzott valamilyen szinten gondoltuk, hogy utalunk rá. Röviden ennyit szerettem volna a bizottság nevében hozzáfűzni.

Gyalókai Zoltán: Az osztályhoz lenne még egy javaslatom, mivel hogy itt nem megyei beiskolázásról van szó, hanem elsősorban nagykanizsai lakosok illetve környékbeli lakosok. Sokkal jobbnak, és ésszerűbbnek tartanám, hogyha a Kanizsa Dél Zalai Hetilapban tehát a Kanizsa Újságban történne meg ez a hirdetés, ami szerintem minden este 21.000 lakásba eljut, és nyilvánvaló, hogy egerszegiek a Zalai Hírlapban lévő reklámra nem Nagykanizsán fognak jelentkezni.

Tüttő István: Én azt hiszem, hogy mindkét helyen megjelentetjük, ez természetes, de megkérdezem művelődési osztályvezetőnőt, hogy kíván-e szólni? A javaslatot köszönjük. Úgy látom több észrevétel nincs, a vitát lezárom.

Kérném döntsünk a határozati javaslatról azzal a módosítással, amit jeleztem.

Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 23 szavazatta, 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

212/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése

    1. az intézményi átszervezések, létszám-racionalizálás, csoportmegszűnések során felszabaduló 8456 ezer Ft intézményenkénti elvonását az 1. és 2. számú melléklet szerint hagyja jóvá.
    2. A pótigényeket 19400 ezer Ft összeggel az 1. és 3. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

      A hiányzó 10944 ezer Ft forrásaként az iparűzési adó előirányzatát jelöli meg.

      Határidő: 1999. szeptember 1.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. az intézmények létszámkeretét az alábbiak szerint módosítja:

 

Intézmény

Közgyűlési határozat és rendelet száma

Költségvetési létszámkeret

(fő)

Elvonás

Pót

Módosított létszámkeret

(fő)

HUMÁN GESZ

Óvodák

 

259

   

237

ebből:

         

1. sz. Óvoda

 

26

   

26

2. sz. Óvoda

 

28

   

28

3. sz. Óvoda

 

32

   

32

4. sz. Óvoda

118/1999.

36

  • 2 fő pedagógus
  • 1 fő technikai
 

33

5. sz. Óvoda

118/1999.

31

  • 4 fő pedagógus
  • - 2 fő technikai
 

25

6. sz. Óvoda

74/1999. 118/1999.

24

  • 8 fő pedagógus
  • 5 fő technikai
 

11

Hevesi Óvoda

 

28

   

28

Rózsa Óvoda

 

28

   

28

Attila Óvoda

 

26

   

26

Általános Iskolák

         

Bolyai János

 

83

   

83

Hevesi Sándor

 

77

   

77

Kiskanizsa

90/1999.

118/1999.

82

  • 8 fő pedagógus
  • 1 fő technikai
 

73

Kőrösi Cs. Sándor

118/1999.

67

- 2 fő pedagógus

 

65

Miklósfa

118/1999.

51

- 1 fő pedagógus

 

50

Palin

 

36

   

36

Petőfi-Vécsey

118/1999.

40

  • 3 fő pedagógus
  • 1 fő technikai
 

36

Péterfy Sándor

118/1999.

74

- 3 fő pedagógus

 

71

Rozgonyi

6/1999. sz. rendelet

43

 

+1 fő technikai

44

Rózsa

 

69

- 1 fő pedagógus

 

68

Zemplén Gy.

118/1999.

51

- 1 fő pedagógus

 

50

Zrínyi Miklós

118/1999.

71

-2 fő pedagógus

- 1 fő technikai

 

68

Állami Zeneiskola

 

40

   

40

Középiskolák

         

Batthyány L.

164/1999.

44/1999. OKSB

126

 

+1 fő pedagógus

127

Dr. Mező F.

 

115

   

115

Cserháti S.

 

123

   

123

Zsigmondy-W.

 

124

   

124

Thúry Gy.

 

73

   

73

Széchenyi I.

 

85

- 2,5 fő pedagógus

+1 technikai

83,5

 

 

 

Határidő: 1999. szeptember 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

9.) Javaslat az oktatási-nevelési intézmények szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyására (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

Tüttő István: Mielőtt átadnám a szót Balogh László bizottsági elnök úrnak, mint előadónak, szeretném legalábbis a lakosság felé jelezni, hogy az Érdekegyeztető Tanácsnak ezzel kapcsolatban mi volt az állásfoglalása.

A Tanács 9 szavazattal (egyhangúlag) az előterjesztést elfogadja, és tárgyalásra alkalmasnak tartja. A Tanács felkéri a polgármestert, hogy vizsgálja meg, hogy a hivatalban foglalkoztatható-e az intézmények munkavédelmi felügyeletét ellátó szakember. Így természetesen az erre tekintettel adott pótlékok visszavonásra kerülnének. Meg kell, hogy mondjam, hogy foglalkozunk a kérdéssel, és szeptemberben kívánjuk ezt az ügyet érdemben közösen eldönteni. Úgy emlékszem volt már róla szó, szükséges egy munkavédelmi felügyelő illetve egy szakembernek a beállítása hasonlóan mint egy energetikusé ezt a két kérdést együtt szeretnénk megoldani. Ezt kérem, hogy mint információt mondtam, a döntést úgyis meghozzuk közösen.

Ezek után kérdésem lenne, hogy elnök úr kíván-e szóbeli kiegészítést tenni?

Balogh László: Inkább a nyilvánosságnak néhány rövid mondatot a témához. Az iskoláink, óvodáink szervezeti és működési szabályzatait nekünk, az önkormányzatnak, mint fenntartónak kell jóváhagynunk. Ehhez a jóváhagyáshoz az előkészítő felülvizsgálatot a Művelődési Osztály végezte el, precíz munkával. A felülvizsgálatnak voltak tanulságai, de egyeztetések és korrekciók kapcsán a hiánypótlások mára megtörténtek. Megjegyzem, hogy a melléklet táblázataiban szereplő hiányok nem törvénytelenséget mutatnak, hanem hogy azok általában a szintén fontos alapdokumentumok pedagógiai programban vagy a kollektív szerződésben vannak benne. A javaslatot az OKSB és az Ügyrendi Bizottság is egyhangúlag elfogadta, így gondolom egyértelmű a közgyűlés döntése is.

Tarnóczky Attila: Az Érdekegyeztető Tanács a tegnapi ülésen valóban javasolta és kérte a közgyűléstől, hogyha elfogadható, akkor hozzunk egy ilyen határozatot, amely szerint meg kell vizsgálni, hogy a hivatalban foglalkoztatható-e érdemlegesen egy munkavédelmi megbízott, felügyelő. A második mondat, amit polgármester úr felolvasott, az már nem tartozik a döntéshez, mert ebben vita alakult ki. Azt kérném, hogy ne szavazzunk, hogy ilyenkor el kell vonni vagy sem, mert éppen vizsgálatnak ez lehet az egyik témája, hogy milyen hatása lehet összességében egy ilyen emberi beállításnak.

Tüttő István: Én úgy értettem, hogy szeptemberben, amikor eldöntjük majd, akkor kell erről is dönteni, tehát most nem.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Egy kéréssel szeretnék a testülethez fordulni. A határozati javaslatok és a mondata úgy szól, hogy a “Szervezeti és Működési Szabályzatát a kötelező mellékletek hiánypótlásával elfogadja”. Kérem, hogy a kötelező mellékletek hiánypótlását ki lehet hagyni, mert közben minden intézmény maradéktalanul bemutatta azokat a kötelezően előírt mellékleteket, ami nélkül nem lehet elfogadni. Kérem, hogy akkor úgy módosuljon, hogy “ szabályzatát elfogadja”, tehát a közbülső rész törlésre kerül.

Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincs, a vitát lezárom. Határozati javaslatról döntünk. Amit az előbb a művelődési osztályvezető asszony kért, természetesen annak szellemében kérem, hogy szavazzunk. Egyszerű szótöbbséggel döntünk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

213/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság felülvizsgálata alapján az

    1. számú Óvoda
    2. számú Óvoda
    3. számú Óvoda
    4. számú Óvoda
    5. számú Óvoda
    6. számú Óvoda

Attila úti Napköziotthonos Óvoda

Rózsa úti Napköziotthonos Óvoda

Hevesi úti Napköziotthonos Óvoda

Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa

Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin

Általános Iskola Kiskanizsa

Bolyai János Általános Iskola

Hevesi Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Péterfy Sándor Általános Iskola

Rozgonyi Általános Iskola

Vécsey-Petőfi Általános Iskola

Zemplén Győző Általános Iskola

Zrínyi Miklós Általános Iskola

Rózsa Úti Általános Iskola

Állami Zeneiskola

Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola

Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola

Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola

Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola

Thúry Gy. Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép és Szakmunkásképző Iskola

Zsigmondy-Winkler Műszaki Szakközépiskola

Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadja.

Határidő: 1999. szeptember 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

10.) Javaslat intézményi telephelyek módosítására (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

Balogh László: Inkább csak a nyilvánosságnak néhány mondatot a javaslat lényegéről. A Petőfi-Vécsey Általános Iskolában egy tanulócsoporttal kevesebb lesz szeptembertől, így szükségtelenné válik a Petőfi utca 5. szám alatti intézményegység. Így az iskola átköltözne teljes egészében a Vécsey utcába, és az iskola neve is ezentúl Vécsey Zsigmond Általános Iskola lenne. Tisztelve volt polgármesterünket. A Petőfi utca 5. szám alatti intézményegység megüresedett épületébe augusztus 1-jétől a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola kerülne. Így a Széchenyi kicsit jobb feltételek mellett tudná folytatni az új rendszerű szakképzést. Erről szólnak a határozati javaslatok, melyet két bizottság is egyhangúlag támogatott, így valószínűleg egyértelmű lesz a döntésünk.

Tüttő István: Kérdezem van-e még? Úgy látom nincsen, akkor a vitát lezárjuk. Köszönöm elnök úr a kiegészítést. Kérem szavazzunk. Mivel alapító okiratot is módosítunk, ezért a minősített szótöbbség szükséges a döntéshez.

Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a határozati javaslat 1. pontját.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

214/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.)

    • 1999. augusztus 1-jétől a Petőfi-Vécsey Általános Iskola Petőfi u. 5. szám alatti telephelyét megszűnteti. A tanulócsoportok elhelyezését a székhely intézményben biztosítja.

    • a Petőfi u. 5. szám alatti épületet a Petőfi-Vécsey Általános Iskola vagyonából kivonja és további használatra a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola kezelésébe adja át.

Határidő: 1999. augusztus 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

2.)

    • a Petőfi-Vécsey Általános Iskola Alapító Okiratát telephely, székhely és név vonatkozásában az 1. számú melléklet szerint módosítja és felhatalmazza a polgármestert az Alapító Okirat módosításának aláírására.

    • a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola Alapító Okiratának telephely vonatkozásában történő módosítását a 2. számú melléklet alapján módosítja és felhatalmazza a polgármestert az Alapító Okirat módosításának aláírására.

Határidő: 1999. augusztus 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

11.) Javaslat a gazdasági területek szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló rendelet megalkotására, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 8/1998.(III.24.) sz., 36/1995.(XII.19.) sz. és 14/1995.(V.23.) sz. rendeletével módosított 12/1995.(IV.25.) sz. Nagykanizsa Általános Rendezési Terv Szabályozási Előírásairól szóló rendeletének módosítására (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Tüttő István: Antalics Dezső bizottsági elnök urat kérdezem, van-e írásos előterjesztésen kívül szóbeli kiegészítése? Ha igen, akkor Öné a szó.

Antalics Dezső: A következő két előterjesztéshez együttesen szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni. Magyarázatra szorul a kiegészítés, amely 4 napirendi ponthoz is ma került kiosztásra. Ennek az az oka, hogy az egyeztető tárgyaláson a területi főépítész úr a koncepcióval egyetértett, és egyeztetési kötelezettsége van a Főépítészi Irodának a főépítész úrral, illetőleg a területi főépítész úrral, ami megtörtént, és a véleményezés alapján volt szükséges azoknak a kiegészítéseknek az elkészítése. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy ez érdemi változást nem jelent, csak formai követelményeknek kellett megfelelni az előterjesztésnek. Ilyen pl., hogy a módosítást érintő kérdésekben a hatályon kívül helyezést külön kellett venni, és ezt követően pedig a módosításokat kellett külön megfogalmazni, és így kellett megalkotni a rendeletét az önkormányzatnak.

Még egy általános vélemény, illetőleg elnézést kérek, de az egyeztetés minden előterjesztésünkben ugyan az, természetesen azért, mert együtt tárgyalta ez a bizottság, akik jelen voltak és az egész előterjesztés, tehát mind az 5 előterjesztést érintette a hozzászólás. Nem szedtük külön azokat a véleményeket.

Az előttünk lévő napirendi pontnál kiemelném azt, hogy nagy jelentősége van a befektetett igények kielégítése szempontjából az 1 hektár minimális ….csökkentésének, éppen ezért arra kérem képviselőtársaimat, hogy ezt az előterjesztést, miután az Ügyrendi és Jogi Bizottság is egyhangúlag támogatta, ugyanúgy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is támogatta, kérem a határozati javaslat elfogadását, illetőleg a rendeletmódosítás elfogadását.

Cserti Tibor: Egyetlen vonatkozásban szeretnék hozzászólni, a szabályozási előterjesztések közül a gazdasági területek helyi szabályozási tervéhez. Hangsúlyozni kívánom elöljáróban, hogy előremutató helyi szabályozásnak vélem és tartom és a Települési Iparkamara területi elnöksége nevében feltétlen támogatásra javaslom. Azáltal, hogy nagyobb elvi lehetőséget teremt a helyi gazdasági vállalkozók számára egy kisebb alapterület megszerzését, egy kisebb vállalkozási terület megvásárlásával létre jöhet, vagy legalábbis elhihetőséget kapjanak helyi vállalkozások gazdaságuk viteléhez. Nagyon sok korábbi igénynek tesz eleget a helyi szabályozás. Ugyanakkor szeretném felhívni a szabályozási tervek elkészítése során a korábbi ÁRT-től változtatás nélkül került be a szabályozási feltételek közé a zöld terület minimális nagyságának a meghatározása. Jelen esetben pl. a kereskedelmi célú területek közé 50%, vagy a zöld területi intézmények esetében 70%. Gondoljunk bele miről van szó. Arról van szó, hogy korábbi 3 hektáros területtel szemben vagy 1 hektáros területtel szemben ma már a minimális teleknagyság 1/3-ára csökkent, tehát egy 3000 m2-es területen gyakorlatilag egy új vállalkozás lealapozódhat. Épülhet mondjuk egy ipari csarnok. Gyakorlatilag a közvetlen környezetének egy nagy része a közlekedésre alkalmas burkolt felületűnek ellátott kell, hogy legyen. Ha mi ténylegesen ösztönözni szeretnénk a vállalkozásokat, és bent hagyjuk hosszabb távra a teleknagyság 50%-át, akkor erős korlátokat szabunk a vállalkozások számára. Valószínűnek tartom azt a fajta felvetésünket az egyeztetési munka során később vetettem föl, hogy ismerem főépítész úr véleményét, elnök úrnak a véleményét is, és semmiféleképpen nem kívánom azt, hogy a mai napon ne kerüljön elfogadásra. Javaslatomnak a lényege az, hogy a későbbiek során, amennyiben ezeknek a rendeleteknek a karbantartására kerül sor, akkor az a fajta szabályozás mindenféleképpen felülvizsgálatra kerüljön, és a gyakorlati élethez igazodjon. Mert egyébként az eddigi beépítések is ezt igazolják, hogy ennek a feltételnek a szabályonkénti betartására valószínűleg egyetlen esetben sem került sor ez pedig megfelelő gondolatokat vet föl.

Tüttő István: Van-e észrevétel még? Úgy látom nincsen. Elnök úr van-e erre vonatkozóan valami viszontválasza, ami elhangzott?

Antalics Dezső: Egyetértek képviselőtársam felvetésével. Valóban most ehhez nem szabad hozzányúlni, mert további egyeztetéseket igényelne, de megfontolandó is a továbbiakban. Ezt kezelni fogjuk.

Tüttő István: A vitát lezárjuk. A kiegészítés is Önök előtt van. Aki a rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon. Minősített többség szükséges.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezek után kérném a rendelettel kapcsolatos döntésüket. Itt is minősített többség kell.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja, és a következő rendeletet alkotja:

 

31/1999.(VII.14.)számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja a 31/1999.(VII.14.) sz. rendeletét a gazdasági területek helyi építési szabályzatáról, melyben egyidejűleg az eredeti szabályzatból ezen régi szabályozási elemeket hatályon kívül helyezi.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

 

12.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 20/1995.(VII.4.) sz. Csónakázó-tó és környéke Részletes Rendezési Terv Szabályozási Előírásairól – mint szabályozási terv és helyi építési szabályzatról – szóló rendeletének módosítására (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Antalics Dezső: Két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy a zárt kerti ingatlanok felhasználása megváltozott az utóbbi időben. Hétvégi házas övezetként működik a gyakorlatban. Éppen ez tette indokolttá, hogy a 2000 m2-es minimális telekméretet 1500 m2-re módosítja az előterjesztés, valamint indokolt a 20/1995. rendelet hatálybalépését követően, akik rendelkeznek már egy tulajdonnal és kialakult a gyakorlat a 720 m2-es terület, hogy itt kivételt tegyünk és azokra ne vonatkozzon ez az 1500 m2-es minimalizálás. Ezzel együtt a rendelet-módosítást elfogadásra javaslom.

Tüttő István: Van-e kérdés, észrevétel? Úgy látom nincsen.

Aki a rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja, és a következő rendeletet alkotja:

 

32/1999.(VII.14.)számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja a 32/1999.(VII.14.) sz. rendeletét Nagykanizsa Csónakázó-tó és környéke Részletes Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló 20/1995.(VII.4.) sz. rendelet – mint szabályozási terv és helyi építési szabályzat – módosításáról

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

Tüttő István: A kiegészítéssel és az eredetileg megküldött anyaggal, tehát a határozati javaslatról kérem döntsenek.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a határozati javaslatot, és a következő határozatot hozza:

 

215/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy “az Országos Építésügyi Szabályzatról” szóló 2/1986.(II.27.) ÉVM rendelet (OÉSZ) alapú részletes rendezési terv “az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) szerinti tartalmi és jelölésbeli átdolgozását elkészítteti.

Határidő: 2000. október 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

13.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 42/1995.(XII.20.) sz. Nagykanizsa Szabadhegy RRT Szabályozási Előírásairól, mint Helyi Építésügyi Szabályokról szóló rendeletének módosítására (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Antalics Dezső: Elfogadásra javaslom, nincs kiegészítenivalóm.

Marton István: Nagyon emlékszem a legutolsó vagy az utolsó előtti közgyűlésen szintén foglalkoztunk a Szabadhegyi rendezési terv módosításával. Én akkor szóvá tettem, hogy hiányolom, nincs az állampolgárok számára érthető módon meghatározva az építési mélység. Akkor főépítész úr elmondta, hogy ez az 5 méter nem szent írás, mert lehet ebből 15 is. Na most én úgy gondolom, hogyha az RRT szabályozási előírásairól egy módosítás kerül bele, akkor már nagyon fontos dolog, hogy a meghatározott tetőtér, és a tetőhajlásszög az építésügyi szabályzattal több esetben ellentétes. (mert itt szó szerint idéztem). De talán mégsem annyira fontos, mint az, hogy milyen mélyen kezdheti el az építkezését. Tehát nem ártott volna ezt mondjuk 1 mondat erejéig ebbe beletenni még akkor is, hogyha hosszas utánjárás után ezt az érintett állampolgárok kideríthetik. Egyébként elfogadásra javaslom.

Tüttő István: Úgy érzem, hogy megadnám a szót főépítész úrnak erre a felvetésre. Kérem, a választ adja meg.

Karmazin József: A legutóbbi Szabadheggyel foglalkozó napirend az nem ennek a rendeletnek a módosítása volt, hanem egy külön belterületi határ módosításának a csomagja, amelyhez kapcsolódott Marton úr indítványa. Tehát ehhez a rendelethez most nyúlunk hozzá, és itt a múltkor is említettem, hogy a hatályos rendelet egyértelmű szabályozást ad, tehát az 5 méter az félreértésen alapul, ugyanis rugalmas szabályozás van a tervben, tehát annak a megerősítése nem szükséges.

Marton István: Ha a dolog úgy igaz, ahogy főépítész úr mondta, és én miért kételkednék az ő szavaiban, ő azt mondta, hogy félreértésre ad alkalmat. Az előző hozzászólásomban pontosan azt kifogásoltam, hogy eme félreértésre adó okot nem likvidáltuk.

Tüttő István: Van-e arra javaslat, hogy ezt elkerüljük, tehát milyen módon. Főépítész úr ki lehet így mondani?

Karmazin József: Én nem javaslom, hogy most ezt kimondjuk, mert ennek az anyagnak az elkészítése hosszadalmas egyeztetések után jutott el ebbe a stádiumba, és többször kellett egyeztetni a Minisztérium Területi Főépítészi Irodájával, és ha most új szempontokat vetünk fel, akkor itt valamiféle jogsértés irányába mozdulunk el. Tehát mint ahogy a Cserti úr javaslatát is javaslom, hogy a következő ilyen módosítási csomagban vegyük elő újra, és most ne döntsünk ebben.

Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincs, a vitát lezárom. Aki a rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a rendeleti javaslatot, és a következő rendeletet alkotja:

 

 

33/1999.(VII.14.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja a 33/1999.(VII.14.) sz. rendeletét Nagykanizsa-Szabadhegy RRT Szabályozási előírásairól mint helyi építésügyi szabályokról szóló 42/1995.(XII.20.) sz. rendelet módosításáról

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

14.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 41/1997.(XI.4.) sz. Nagykanizsa Északi Városrész Egyszerűsített Részletes Tervéről – mint szabályozási terv és helyi építési szabályzatról – szóló rendeletének módosítására (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Antalics Dezső: Elfogadásra javaslom, nincs kiegészítenivalóm.

Kelemen Z. Pál: A Vízmű véleményében a következőt olvasom. A téglagyári lakóterület vízelvezetése nem megoldott, a beruházó Rubau Kft. vállalta az elvezetés megoldását, a Honvéd utcai vezetékrendszert átépíti. Amit az egyeztetés időpontjáig nem hajtott végre. Ez közvetlenül bár nem tartozik a rendelethez, de engedtessék meg nekem, hogy megkérdezzem. Történt ebben a dologban intézkedés?

Tüttő István: Van-e még észrevétel? Önök előtt van egy kiegészítés, amellyel kétfelé választjuk így a rendeleteinket, és ennek szellemében egyik a másik pedig konkrétan a Lámpagyár, Lámpagyár utca és Űrhajós utca Óvoda feltáró által határolt tömb. Először kérném a szavazatukat Nagykanizsa egyszerűsített rendezési tervéről és annak módosításáról szóló rendelet ügyében. Kérem a szavazatukat.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a rendeleti javaslatot, és a következő rendeletet alkotja:

 

34/1999.(VII.14.)számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja 34/1999.(VII.14.) sz. rendeletét Nagykanizsa Északi Városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervéről szóló 41/1997.(XI.4.) sz. rendelet módosításáról

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

Tüttő István: Kérném a Lámpagyár u. – Űrhajós u. – Óvoda feltáró u. által határolt tömb rendezéséről szóló döntést.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a rendeleti javaslatot, és a következő rendeletet alkotja:

 

35/1999.(VII.14.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 35/1999.(VII.14.) sz. rendelete a Lámpagyár u. – Űrhajós u.- Óvoda feltáró u. által határolt tömb rendezéséről mint szabályozási terv és helyi építési szabályzatáról szóló rendeletet megalkotja.

(A rendeletet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

15.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 7/1997.(I.28.) sz. Nagykanizsa Keleti Városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervéről – mint szabályozási terv és helyi építési szabályzatról – szóló rendeletének módosítására (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Antalics Dezső: Elfogadásra javaslom.

Tüttő István: Van-e kérdés, észrevétel? Ezzel ugyan az a helyzet mint az előzővel. Kettő részre lett bontva a rendelet. Úgy látom nincs észrevétel. Kérem döntsünk a két rendeletről. Először a keleti városrész egyszerűsített rendezési tervéről.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja, és a következő rendeltet alkotja:

 

36/1999.(VII.14.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 7/1997. (I.28.) sz. Keleti városrész Egyszerűsített Rendezési Tervéről szóló rendelet módosítására a 36./1999.(VII.14.) sz. rendeletet alkotja.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

Tüttő István: Aki egyetért a Balatoni út menti Ipari területek rendezéséről szóló rendelet módosításával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a rendeleti javaslatot, és a következő rendeletet alkotja:

 

 

 

 

37/1999.(VII.14.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 37/1999.(VII.14.) sz. rendelete a Balatoni út menti Ipari területek rendezéséről – mint szabályozási tervről és helyi építési szabályzatról szóló rendeletet megalkotja.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

Tüttő István: Elnézést kérek. Nem kérdeztem meg elnök urat, volt még egy határozati javaslat is a keleti városrész, amely a VÁTI alapján eltérő színnel határot.

Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

 

216/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy az ART- ben a VÁTI 125/1992. törzsszámú tervlapján eltérő színnel határolt Balatoni út menti tömb mint településszerkezeti egység gazdasági hasznosítású terület. A hivatkozott tervrészlet a továbbiakban településszerkezeti terv funkcióját tölti be.

Határidő: 1999. július 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

17.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város rendelete az első lakáshoz jutók helyi önkormányzati támogatásáról szóló 7/1999.(III.2.) sz. rendelet módosításáról (írásban)

Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

 

Tüttő István: Kérdezem Dr. Csákai Iván előterjesztő urat, hogy van-e szóbeli kiegészítenivalója.

Dr. Csákai Iván: Az élet diktálta azt, hogy ezt a kiegészítést meg kellett tennünk, hisz ez a támogatási forma a helyi bevételben van, és ezt a helyi bevételt helyben kell felhasználni, és ezért szigorítottuk meg, hogy csak Nagykanizsára lehet átvinni a jelzálogkölcsönt és 10 évre a jelzálogot a vissza nem térítendő támogatásnál. Kérem támogassák a javaslatot.

Dr. Nemesvári Márta: Az előlapról hiányzik, aznap tárgyalta a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is az anyagot. A bizottsági elnöknek az volt a kérése, hogyha lehet, akkor nagykanizsai illetékességi területen lévő ingatlanra lehessen átvinni. Nincs itt a Fodor úr, ezért kellett elmondanom ezt kiegészítésnek.

Tüttő István: Igen, mert végül is nemcsak Nagykanizsa városról van szó, hanem az illetékességi területéről, tehát ez egy módosítás erről szól.

Tarnóczky Attila: Megfontolásra ajánlanám a 2.§ végét. Erre egyébként a sor elején fölöslegesen szerepel egy (1)-es bekezdés, amit természetesen el kell hagyni. De nem ez a gondom igazából, hanem hogy ezeket a rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell ez az érzésem, de hát jegyzőasszonyt is kérdezem ebben az ügyben. Tekintettel arra, hogy szigorításról van szó, és a folyamatban lévő ügyek esetében a pályázatok beadása a korábbi könnyebb feltételekkel történt, hogy egy ilyen szándék nem jelent-e visszamenőlegességet, és így törvénytelenséget is. Ha igen, akkor javaslom az elhagyását.

Tüttő István: Mivel kérdést tett fel alpolgármester úr, jegyzőnőnek adom meg a szót.

Dr. Tuboly Marianna: Valóban alpolgármester úrnak jogos az észrevétele. Ezért én inkább a kiegészítést javasolnám, mert előfordulhatnak viszont olyan esetek mint a több éves jelzálognál, ami viszont pozitív irányban tenné lehetővé az elmozdulást. Ezért avval a kiegészítéssel tudnám a csorbát kiküszöbölni olyan ügyekre is alkalmazni kell kivéve, ha ez az ügyfélre nézve hátrányos. Tehát azt a mondatot, hogy “jelzálog csak nagykanizsai ingatlanra vihető át” helyett az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanokra vihető át így pontosításra kerülne.

Dr. Csákai Iván: Az eddigi gyakorlatot szentesítjük ezzel.

Tüttő István: Úgy látom több jelentkező nincs, a vitát lezárom. Elhangzottak azok a módosító indítványok, amelyről először döntünk. Először a jelzálog csak nagykanizsai ingatlanra vihető át helyett a javaslat az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanra vihető át. Aki ezzel a módosítással egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezt követően Tarnóczky úr felvetését jegyzőnő megválaszolta, amit úgy láttam, hogy elfogadta. Kérem e szerint szavazzunk.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: De úgy tudom, hogy visszamenőlegesen így szoktak eljárni a törvényben, hogy ami kedvező, az természetes, hogy jár.

A végszavazást kérném, mivel a módosításokról döntöttünk.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendeletmódosítást elfogadja és a a következő rendeletet alkotja:

 

38/1999.(VII.14.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 36/1999.(VII.14.) sz. rendelete a 7/1999.(III.2.) sz. rendelete az első lakáshoz jutók helyi önkormányzati támogatásának módosításáról

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

17.) Javaslat a települési folyékony hulladék kezeléséről szóló 10/1997.(II.18.) sz. önkormányzati rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Önök előtt van a javaslat. Az Állami Számvevőszék vizsgálata megfogalmazódik, az eredménye ebben a rendeletben, és ennek szellemében kívánjuk a módosítást végrehajtani. Van-e kérdés a témában?

Tarnóczky Attila: A tervezetben július 1-jén lépne hatályba, és ma van július 9-e. Javaslom, hogy a kihirdetése napján lépjen hatályba.

Tüttő István: Végül is hatályba lépés kihirdetés napján. Ez volt a módosító indítvány. Teljesen logikus. Úgy látom nincs észrevétel, akkor ezzel a kiegészítéssel szavazzunk.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

 

39/1999.(VII.14.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1999.(VII.14.) sz. rendelete a települési folyékony hulladék kezeléséről szóló 10/1997.(II.28.) számú rendeletének módosításáról

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

 

 

18.) Javaslat a települési folyékony hulladék 1999. évi szállítási díjairól szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Itt ugyan az a helyzet a hatálybalépéssel. Értelemszerűen a kihirdetés napjától érvényes. Kérem a kérdésüket, ha van. Úgy látom nincsen, akkor döntenünk kell. Aki a rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja, és a következő rendeletet alkotja:

 

40/1999.(VII.14.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 40/1998.(XII.15.) számú rendelete a települési folyékony hulladék szállítási díjáról

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

19.) Javaslat a közterületek és közterület jellegű területek használatáról szóló rendelet megalkotására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Nekem egy észrevételem lenne. A 3. oldalon a g.) pontban amennyiben az nem közterületet árusítunk itt, hanem. Igen, tehát itt egy elírás van.

Kelemen Z. Pál: A 14.§ (4) bekezdéséhez a 7. oldalon. Azt mondja a rendeletnek ez a szakasza, mozgatható, reklámhordozó csak a hirdetett üzlet előtt és annak nyitvatartása idején. Csakhogy egy Fő utcai üzlet mert ugye ott van a legtöbb, az nem rak ki ilyen reklámhordozót, mert miért rakna ki mert kint van az utcafronton. Azok az üzletek rakják ki, akik bent vannak a Bazárudvarban. Na de a Fő utca 4-ben. És akiknek nincsen utcai hirdetőjük, valójában a Fő utcán van, de ha üzlet elé teszik ki, akkor a Bazár udvarban az átjáróház előtt van, kérem ezt a rendeletet valamiféle formában módosítani.

Tüttő István: Kérdésem lenne, hogy a 14.§ hányas?

Kelemen Z. Pál: 14.§ (4). Ez azt jelenti, hogy pl. csak egy üzletet mondok, nem akarok itt nevesíteni, de egy könyvesboltot, ami éppen az átjáróházban van a Bazár udvaron azt nem lehet a Fő utcán megállító táblával hirdetni. Ez alapján a rendelet alapján. Ha az üzlet kint lenne a Fő utcán, akkor nem lenne szüksége megállító táblára, mert ott lenne. De mivel bent van az udvarban, nyilvánvalóan szüksége van egy ilyen reklámhordozóra. Csak az üzlet ingatlana előtt erre módosítanám vagy az előtt az ingatlan előtt, amelyikben az üzlet van. Ez lenne a helyesebb módosítás. Tehát azt mondja: Mozgatható reklámhordozó csak az előtt az ingatlan előtt amelyikben az üzlet van, annak nyitvatartása alatt és így tovább folytatódna a rendelet.

Tüttő István: Bár ugye az a kitétele, hogy a megállapodásban meghatározott kivitelben és a megállapodásban le lehet írni azt is, hogy egy sarokkal arrébb helyezhető el.

Kelemen Z. Pál: A rendelet itt elég pontosan fogalmaz, hogy mozgatható reklámhordozó csak a hirdetett üzlet előtt. A többi részével nekem nincs bajom.

Tóth László: Ellentmondás van a mondatban.

Tüttő István: Eleve kizárja, hogy arrébb vigyem az utcára, hogyha nekem bent van az udvarban.

Kelemen Z. Pál: Polgármester úr! Akkor valószínűleg nem jól mondtam el. Megismétlem. A következő a javaslatom, hogy a legtöbb olyan üzlet, amelyik megállító táblát helyez el utcán, az bent van az udvarban. A rendelet pedig azt mondja, hogy az üzlet előtt. Oda meg mindek rakja ki az udvarba a megállító táblát.

Tüttő István: Erről beszélek én is.

Kelemen Z. Pál: Kérném szépen ezt a 4.§-t olyan formán módosítani, és akkor most már pontosan mondom: A mozgatható reklámhordozó csak a hirdetett üzlet háza előtt vagy az üzlet közelében

Tüttő István: Közelében és megállapodás szerint. Elhangzott egy javaslat. Van-e még?

Tarnóczky Attila: Elnézést, lehet, hogy nem vagyok minden papír birtokában de a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülésén elhangzott egy javaslat, és annak nyomán a 6.§ (1) bekezdése módosításra van javasolva, hogy ne a szabályozási tervben meghatározott helyeken lehessen pályázni, hanem a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság által meghatározott helyeken. Tekintettel arra, hogy a Szabályozási Tervben ilyen helyek nincsenek meghatározva. Fontosnak tartom ezt a pontosítást. Szeretném, hogyha ez biztosan bekerülne, mert így pontatlan.

Tüttő István: A bizottság kérte.

Tarnóczky Attila: A 9.§ (1) bekezdés e) véleményem szerint pontatlanul van megfogalmazva. A mostani szövegnek van egy olyan olvasata – ha figyelmesen megnézik – hogy szilárd törmelék és konténer stb. még ráadásul 48 óráig minden további nélkül tárolható díjmentesen akár a járdán engedélymentesen. A szöveget így javasolnám módosítani, hogy a szilárd törmelék konténere stb. három szó kerüljön ki a szövegből, és akkor ha jól értem az előterjesztés szándékát azt fogja jelenteni mint ami az elképzelés volt.

10.§ (6) bekezdése. Ez itt a (7) bekezdésben arról rendelkezik, hogy létrehozunk a pályázatokra egy bíráló bizottságot, ez véleményt nyilvánít, utána a VIA Kanizsa vezetője, mint a megbízó kijelöli a pályázat nyertesét. Ez a demokráciának olyan foka, amit nehezen tudnék elviselni, úgyhogy azt javaslom, hogy egyrészt a (7) bekezdés első mondata maradjon el, a második mondat pedig alakuljon úgy, hogy a pályázati tárgyalást követően a bíráló bizottság a résztvevők közül kihirdeti a pályázat nyertesét, és egyben a pályázók között felállított sorrendet.

Tüttő István: Szerettem volna, de mivel Tarnóczy úr folyamatosan mondta

Tarnóczky Attila: Még be sem fejeztem polgármester úr.

Tüttő István: De akkor visszakérdeznék, és elnézést, hogy beleszólok. Én nem tudom, hogy mennyivel rosszabb az, hogyha egy konténerbe beletesznek valamit, és ott 48 óráig tárolják, minthogy csak azt engedélyeznénk, hogy kiszórják oda a mindenféle törmeléket halomba.

Tarnóczky Attila: Nem erről beszéltem polgármester úr. A konténer tárolásához is engedélyt kell kérni, mint gyakorlott építkező tudom, és fizetni kell érte. Ez a gyakorlat, de a szöveg most nem erről szól, hanem arról szól, hogy 48 óráig a konténert engedély-díjfizetés nélkül lehet ott tárolni. És egy konténert ugye mondjuk fél napig szoktak tárolni, utána hozzák a következőt közterület foglalás nélkül a mostani szövegváltozatban értelmezhető úgy is, de szerintem nem ez a szándék ezt még egyszer leszögezném.

Tüttő István: Nekem ezzel szemben az a kifogásom, hogy egy konténer még mindig esztétikusabb, ha beleszórják a törmeléket, minthogy 48 óráig elnézzem, hogy a törmeléket kilapátolják oda, és semmiféle pénzt nem fizet érte. Nekem ez a kifogásom. Engem a konténer kevésbé zavar, minthogy az oda ömlesztett nagy mennyiségű valami, mert azt még utána majd még el kell hordani, vagy át kell rakni egy konténerbe, szóval nekem ez ellen van kifogásom. A konténert én szívesebben látom ilyen esetben még 48 óráig is, mint a törmelékhalmazt.

Tarnóczky Attila: Polgármester úr mi ezzel tökéletesen egyetértünk. Nem a konténer-használat megszűntetését javaslom, hanem azt, hogy a 9.§ arra szól, hogy mihez nem kell közterület használati engedély, hogy ne szerepeljen itt az a) pontban a szilárd törmelék, a konténer és a stb. mert ez az ég világon mindent jelent a mostani szövegváltozat szerint, amihez nem kell 48 óráig engedély. És meggyőződésem nem ez az előterjesztő szándéka, hanem eredetileg úgy kéne érteni, hogy a lim-lom akció keretében elhelyezett tárgyak

Nyolc órát meg nem haladó. Tehát én nem akarom megváltoztatni az előterjesztés értelmét – meggyőződésem szerint – csak egyértelműbbé szeretném tenni. És utoljára szerettem volna javasolni, hogy a 20. §-ban van, azt hiszem, ott is egy pontatlanság, hogy az (5) bekezdésben, amennyiben díjfizetés nélküli közterülethasználat esetében szól az eljárásról a bekezdés, érzésem szerint ez a megállapodás nélküli közterülethasználat, amiről ez szól. Tehát nem az, hogy ha valaki nem hajlandó fizetni a díjat, hanem hogyha nem kér közterületfoglalási engedélyt. Tehát azt javaslom, hogy az (5) bekezdés kezdődjön úgy, hogy a megállapodás nélküli közterülethasználat esetében a használat

Tüttő István: Engedély nélküli.

Tarnóczky Attila: Azért javasoltam ezt, mert a későbbiekben ezt a fogalmat is definiálja a következő …..

Tüttő István: Tehát megállapodás nélküli. Végül is engedély nélkül.

Zsoldos Ferenc: Mindenek előtt gratulálni szeretnék polgármester és polgármester-helyettes uraknak. Egy folyosón 30 m-es távolságban dolgoznak egymás mellett, vagy egymástól külön. Én azt hiszem, a testület nevében kérhetem, hogy a közgyűlések előtt rendezzék otthon házon belül ezeket a témákat, vagy bizottsági ülésen. Mert ha a testület tagjai vitáznak egy bizonyos témakörökben az természetes, de hogy az egymás mellett ülő, és dolgozó vezetők itt vitatják meg, amit otthon kellene, már a munkahelyet értem alatta, azt már nem tartom természetesnek.

Tüttő István: Ezt én nem tartom olyan súlyos hibának. Tarnóczky úr is felvetette, de Ő is a jobbítás szándékával.

Tarnóczky Attila: Kedves Képviselő Úr! Ha Ön azt gondolja, hogy a napjainkat azzal töltjük, hogy az egyes mondatait szóról szóra megbeszéljük egymással, akkor téved. Nem ez történt a hivatalban. Polgármester úrral kb. hetente együtt tudok tölteni mondjuk 2 órát. Neki is van dolga, és nekem is van dolgom. Bizottsági ülésen egyébként az egyik pontosítás az én javaslatom alapján került megfogalmazásra, de további javaslataim is vannak, hogyha kívánja Ön, akkor visszavonom az egészet, maradjon a pontatlanság.

Gyalókai Zoltán: Kiegészítést szeretnék. A 8. oldal 2. pont legfelül gyakorlatilag útkereszteződésekben a beláthatóság biztosítása is legyen ennek a közterület építőanyag tárolásnak a feltétele. Éppen nem régen volt egy ilyen ügyünk a Teleki u. és a Tavasz u. kereszteződésben. Ezért szeretném, ha ezt a kiegészítést beletennénk.

Dr. Csákai Iván: A 3. oldalon az ötös francia bekezdés e) pontjában tehát a nem közhasznú közterület használati díj megállapodás kivéve az üzletek előtt történő kitelepítést. Én ezt kérném szépen, hogy ezt vegyük ki. Az üzletek elé való kitelepítést szeszesital, dohányáru esetében.

Tüttő István: Hányas paragrafus?

Dr. Csákai Iván: A 6. § (5) franciabekezdése e) pontja. Tehát azt, hogy kivéve az üzletek elé történő kitelepülést kérem szépen kivenni. Jelentősebb kulturális és sportesemények maradjanak benne, de az üzlet elé kipakolást nem támogatnám. A másik a 23. § nagyon szép dolog. Szabálysértést követ el pénzbírsággal sújtható aki szeretném kérdezni, hogy az a pénzbírság az mekkora összeg, ennek a behajthatóságát hogy biztosítjuk, mert az utóbbi években ezek a szabálysértési bírságoknak a behajthatósága nagyon megkérdőjelezhető és nagyon sokszor nem történt meg a hathatós behajtás.

Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincsen, akkor döntünk. Módosító indítvány volt Tarnóczky úr részéről a 9-es vagy talán menjünk sorba, most mindegy, hogy ki mikor vetette fel. Menjünk elejétől.

Először volt a 3. oldalon a 6. § (5) bekezdésében az e) pontnál Csákai úr javasolta a kivéve az üzletek elé történő kitelepülést ezt a kitételt hagyjuk el, tehát ne is fogalmazzuk meg. Kérem, erről szavazzunk. Tehát aki igent nyom, az azt javasolja, hogy hagyjuk el. Csákai úr javaslata.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság valamint az Ügyrendi és Jogi Bizottság javasolja ugyanebben a mondatban még a jelentősebb szónak az elhagyását is. Kérem, döntsünk erről is.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A g) pontban pedig pontosítottuk a szónak a végét. A 7. § (1) bekezdésben pedig a – ha jól emlékszem Tarnóczky úr javasolta és a két bizottság – a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság által meghatározott helyre. Tehát az ún. szabályozási terv helyett a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság által meghatározott helyre kiegészítést, illetve változást kérnek. Kérem, erről döntsünk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezt követően a 8. §-nak egy 3. alpontot javasolt Gyalókai úr, hogy az útkereszteződésben az.

 

(Többen beleszólnak, nem lehet érteni, hogy mit mondanak!!!)

Tüttő István: 8. oldal?

Törőcsik Pál: 18. § (2) bekezdés.

Tüttő István: Akkor én félreértettem. Én azért hoztam elő, mert én odaírtam be 3. pontnak, félreértettem a helyét. 8. §-t értettem, és 8. oldal. Rendben van, akkor majd később.

9. szakasznál Tarnóczky úr javasolta, hogy hagyjuk el a konténerek és a szilárd törmelékek, tehát szilárd törmelék, konténerek stb. Tehát elhelyezett tárgyak. Lim-lom akció során elhelyezett tárgyak.

 

(Valaki beleszól mikrofon nélkül, nem lehet érteni, mit mond!!!)

Törőcsik Pál: Tüzelőanyagok és a lim-lom akció…

Tüttő István: Rendben van, szavazzunk róla. Elhagyjuk a szilárd törmelék és a törmelék és a konténerek stb. szót.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadva.

 

Tüttő István: A 10. § (7) bekezdés első mondat kimarad, és a bíráló bizottság pályázati tárgyalást követően a bíráló bizottság beszúrást javasolta azt hiszem Tarnóczky úr ha jól emlékszem? Igen. Tehát a pályázati tárgyalást követően a bíráló bizottság a résztvevők közül kihirdeti a pályázat nyertesét és egyben a pályázók között felállított sorrendet. Ez a beszúrás kell oda. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 7. oldal tehát az üzlet előtt helyett közelében szót kért Kelemen Z. Pál úr a 7. oldal felső tehát a (4) bekezdésénél. A mozgatható reklámhordozók csak a hirdetett üzlet közelében. A közelében, az jobban kifejezi a lehetőségeket. A közelében pedig azt jelenti, hogy hiszen megállapodást kell kötni, és a megállapodásban kell ezt pontosítani.

Törőcsik Pál: Ahány eset annyi féle.

Tüttő István: Na jó, de éppen arról beszélt a Kelemen úr, hogy a belső udvarban ésszerűtlen odatenni az üzlet elé legalább az utcára ki szokták tenni, ezért kell.

Kelemen Z. Pál: Elnézést kérek polgármester úr. Üzlet közelében maximum 50 méter.

 

Tüttő István: Maradjunk abban, hogy a javaslattevő a “közelében” szót javasolja.

 

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

 

Tüttő István: 8. oldalon akkor idejön, amit Gyalókai úr javasolt, csak én a 8. §. Tehát egy új pontként?

Dr. Tuboly Marianna: Nem kell.

Tüttő István: Akadályozás nélkül, a beláthatóság biztosítása mellett. Vagy a biztosításával. Akkor ezzel a kiegészítéssel kérem, a KRESZ előírja, logikus.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 9. oldalon az (5) alpontnál Tarnóczky úr javasolta, hogy a díjfizetés helyett megállapodás nélküli vagy engedély nélküli szó szerepeljen.

Megállapodás nélkülit javasoljuk. Szavazzunk erről.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És volt még egy a szabálysértésnél. Gyalókai úr mi volt ez pontosan?

Gyalókai Zoltán: (Mikrofon nélkül mondja, nem lehet érteni, mit mond!!!)

Tüttő István: Hát a bírságokkal kapcsolatban éppen most módosultak a szabályok. Majd meglátjuk, mennyi lesz a közlönyben. 10.000 Ft-ig lehet.

Kérem szépen, akkor most szavazunk magáról a rendeletről. Minősített többség kell, kérem a szavazatukat.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:

 

41/1999. (VII.14) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 41/1999. (VII.14.) sz. rendelete a közterületek és közterület jellegű területek használatáról

 

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

20.) Javaslat a vásárokról és piacokról szóló többször módosított 34/1995. (XI.28.) számú önkormányzati rendelet módosítására (ír.)

Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző

 

Dr. Tuboly Marianna: A módosításra kizárólag azért van szükség, mert a régi rendeletben szerepelt a piacfelügyelő szó. Gyakorlatilag Ő is a jegyző nevében járt el, ki kell venni most a kht. összehozása miatt. Más észrevételem nincs.

Tüttő István: Van-e észrevétel? Amennyiben nincs, a vitát lezárom, kérem szavazzunk róla. Szavazunk. Minősített többség kell.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a rendeletmódosítást elfogadja, és a következő rendeletet alkotja:

 

42/1999. (VII.14.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 42/1999. (VII.14.) sz. rendelete a vásárokról és piacokról szóló többször módosított 34/1995. (XI.28.) számú rendeletének módosítására

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

21.) Györek László adatvédelmi rendelet megalkotásával kapcsolatos önálló képviselői indítványa (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Györek László képviselő

 

Tüttő István: Szeretném Györek urat megkérni, hogy a védelmére kelljen a javaslatnak.

Györek László: Talán közismert, a közgyűlés elfogadta az informatikai koncepciót, amely arról is szól többek között, hogy a hivatalban ki kell építeni egy egységes informatikai hálózatot. Ennek rengeteg sok előnye van, ezt most nem ecsetelném, egy hátránya azonban mindenképpen van. Az, hogy elvileg a hálózat bármely pontjáról bármely másik pont elérhető. Ez természetesen vonatkozik a hivatalban őrzött rengeteg féle különböző adatra. Többek között – és itt ez a rendelettervezet csak erről szól – az állampolgárok nagykanizsai polgárok adataira is. Másolatok is vannak természetesen, sőt nem fenyegetésképpen mondom, de már készül egy újabb rendelettervezet, amelyik majd a közérdekű adatok nyilvánosságával van kapcsolatban. Hogy kell ezeket nyilvánosságra hozni, és így tovább. A jelen rendelettervezet kizárólag arról szól ma, hogy az állampolgárok érdekeit hogyan miként kezeljék a hivatalon belül, és nemcsak a hivatalon belül, hiszen ennek a hálózatnak része lenne gyakorlatilag egy kis idő elteltével minden egyes intézmény, ahol szintén őriznek adatokat, gondolok pl. iskolákra, akár kórházra és így tovább. Erről természetesen szól egy törvény is, ez a bizonyos inkriminált 92-es évi LXVI. törvény. Jómagam a törvényt most már lassan kívülről tudom. Úgy értelmeztem, és egyébként némely megyei jogú város is úgy értelmezte, hiszen ilyen rendelet több helyen van, ha nem is ebben a formában, hogy lehetőséget ad az önkormányzatnak arra, hogy sajátos adatait szabályozza. Hiszen természetesen egy önkormányzat nemcsak olyan adatokat őriz, amik a törvényben fel vannak sorolva, lakcím, családi állapot, hanem példának okáért keresetet, lakás nagyságát, gyermekek számát, és így tovább, ami nem hiszem, hogy bárki másra tartozna, mint arra a szervre, amely bizonyos kérdésekben dönt. Úgy gondolom, tehát továbbra is, hogy a törvény lehetőséget ad az önkormányzatnak, ezzel ellentétes véleményen van a hivatallal. A másik megjegyzésem az lenne, hogy, illetve olvasom, hogy polgárok név, lakcím, stb. adatai üzleti célokra történő szolgáltatását szabályozza a törvény, és annak szűkítésére nem ad lehetőséget. Valóban a törvény szabályozza a polgárok adatainak üzleti célra való felhasználását, azonban én sehol sem olvastam benne, hogy azt kötelező kiadni akárki kéri is. Hangsúlyozottan a rendelettervezet üzleti célra való felhasználást írtam, és nem azt, hogy a rendőrség kéri, vagy pedig valamilyen más hivatalos szerv hivatalos okokból. Úgy gondolom tehát, hogy erre az önkormányzatnak módja, ne csináljunk mi üzletet a saját polgáraink adataiból. Mindazonáltal értékelve a véleményeket, én megkérném szépen a jegyzőt, hogy kérjen tanácsot a Megyei Közigazgatási Hivataltól, hogy lehetséges-e ilyen rendelet megalkotása, és ha igen, akkor milyen szabályozással, addig pedig kérem szépen a közgyűlést, hogy napoljuk el a következő közgyűlésig.

Tüttő István: Jegyzőnőé a szó. Valószínű ezzel kapcsolatban már plusz információval fog szolgálni. Öné a szó.

Dr. Tuboly Marianna: Más megfontolásból most Györek úr, mint amilyen céllal Györek úr a rendelet elkészítését javasolta, szintén indítványoznám a tárgykörben rendelet alkotását. A képviselő úr célját nem vitatom, tehát a korábbi célját, a technikai jellegű rendeleti szabályozás vonatkozásában, csak azok olyan aprólékosak, olyan technikai jellegűek, hogy nem biztos, hogy a fontossága egy rendeletalkotást tenne szükségessé. Éppen ezért miután a hivatalban nincsen ilyen irányú szabályozás, ezért mi a jegyzői, vagy a hivatali ügyrend részeként való szabályozást tartottuk célszerűnek. Azonban maga a törvény is írja azt, hogy önkormányzati rendelet az adatvédelmet szabályozhatja. Abban az esetben – és ez nem a technikai jellegű dolgok – tehát a számítógépek, a biztonságtechnikai előírások, hanem magát a tartalmi részét az adatvédelemnek a közgyűlés szabályozza, akkor ebben az esetben az önkormányzati és az önkormányzati hatósági típusú ügyeknél a kérelmet nem kell külön dokumentálni. Tehát gyakorlatilag Önök előtt is vannak államigazgatási hatósági ügyek az összes szociális rendelet ilyen. Az e tárgykörben való adat megkereséseknél gyakorlatilag mind írásos formát kellene eszközölni. Tehát ebből a szempontból, hogyha ezt az önkormányzati, önkormányzati hatósági ügykörök céljához kérik az adatszolgáltatást, akkor itt csak magát az adatszolgáltatás tényét kell dokumentálni, de a kérelmet nem. Tehát ez egy olyan szabályozási tárgykör, amiben én az önkormányzati rendelet megalkotását itt és most javasolni szerettem volna, még az Ön hozzászólását megelőzően. Én azt javaslom, hogy azt a szeptemberi ülésre a képviselőtestület, a közgyűlés utalja az Ügyrendi Bizottsághoz, és elképzelhető, hogy még találunk olyan tárgyköröket, amiben nem egy polgármesteri hivatali belső szabályozás, hanem önkormányzati rendeleti szabályozás lenne szükséges. Én úgy gondolom, hogy ezt a rendeletkészítés fázisában tudjuk megbeszélni, gondolva itt arra, hogy ennek a rendeletnek kikre terjed ki a hatálya, az összes intézményi köre, speciálisan a hivatalra. Itt a hivatalon belül külön kell szabályozni az adó témáját, külön a népesség, tehát elég bonyolult, ezért majd a szabályzat, vagy a rendeletalkotás fázisában kiderül, hogy melyik tárgykört melyikbe kell szabályozni. Én így javaslom a közgyűlésnek.

Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincsen. A határozati javaslatról döntünk. Jegyzőnő bizonyos értelemben módosított azt a javaslatot teszi, hogy a határozati javaslat 1. mondatát ne kezeljünk ilyen mereven, hanem az általa elmondott területre a rendeletalkotásnak van lehetősége, és egy előkészítő munkát kell végezni, és a szeptemberi időszakra Ügyrendi és Jogi Bizottság elé kerülhetne az a tervezet, amely e témakörben készül. Tehát így fogalmaznánk meg, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Adatvédelemről szóló rendelet megalkotását bizottsági szakaszban helyezi, és a határidejét pedig szeptember hónapban tűzné ki szeptember 30-ig. Kérem, aki így támogatja, vagy nem, szavazunk róla.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A képviselői indítvány azon része, amelyben a Polgármesteri Hivatalra vonatkozó adatvédelmi szabályzat kiadását javasolja, természetesen egyetértünk, tehát szavazzunk. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság mindenképp meg kell, hogy tárgyalja. Természetesen a jegyzőnőt felkérjük arra, hogy a megalkotásukról gondoskodjon. Szavazunk.

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

217/1999. (VII. 9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. az adatvédelemről szóló rendelet megalkotásának megtárgyalására felkéri az Ügyrendi és Jogi Bizottságot.

Határidő: 1999. szeptember 30.

Felelős : Tóth László bizottsági elnök

2.) egyetért a Polgármesteri Hivatalra vonatkozó adatvédelmi szabályzat elkészítésével.

Felkéri a jegyzőt, hogy az adatvédelmi szabályzat megalkotásáról gondoskodjon.

 

Határidő: 1999. augusztus 31.

Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző

 

 

22.) Javaslat a Deák tér 5. és Erzsébet tér 21. szám alatti ingatlanok értékesítésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Önök előtt ismert az a cél, hogy a Deák tér 5. és az Erzsébet tér 21. szám alatti ingatlanokat értékesítsük. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem értett egyet a kapualjra vonatkozó szolgalmi jog bejegyzésével. De mivel a határozati javaslatok között ez az észrevétel nem jelenik meg, én majd ezt külön szavazásra teszem fel, hiszen ebben is dönteni kell. Kérem a véleményüket.

Dr. Fodor Csaba: Az egyik ez lett volna, amit javasolni szerettem volna, hogy a szolgalmi jog, a bejegyzendő szolgalmi jog tekintetében jelenjen meg. Döntsön a T. Közgyűlés, hogy ne kerüljön bejegyzésre egyszer. Másodsorban pedig a határozati javaslat 1. pontját úgy lenne célszerű módosítani, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság által meghatározott telekkel együtt maradjon ki, hanem tekintsük a térképet 1. sz. mellékletnek, és akkor mondjuk azt, hogy a Deák tér 5. szám alatti utcafronti főépület 1. számú melléklet szerinti formában kerüljön értékesítésre. És akkor módosítanám a térképet, még pedig oly módon, hogy az lenne célszerű talán, ha a Deák tér 5. épülete az Önök előtt fekvő térképen szaggatott vonallal megjelölt részen. Tehát addig terjedne, és úgy kerülne értékesítésre az IKI vezetőivel folytatott megbeszélés szerint, az lenne szerencsés az ott maradó IKI-nek, tehát akkor most már a Zrínyi u. felőli része marad az IKI-nek, ha ott lenne meghúzva a határ, ott kerülne beépítérsre, tehát ott lenne a telekhatár. Hiszen ezzel a most berajzolt változattal több irodahelyiség is elveszik, ami egy kicsit megnehezítené az intézmény további elhelyezését. Tehát olyan gondokat vennénk át, amiket talán nehezen, vagy meg sem tudnánk oldani. Tehát én azt javaslom, hogy így változzon az 1. számú melléklet, a térkép.

Tüttő István: És ugye mindannyiunk előtt ismert, hogy tilalmi listán van az épület. Tehát itt a rendeletünket módosítanunk kell. Fel kell oldani ezt a tilalmat. Van-e még észrevétel?

Marton István: Előttem szóló képviselőtársammal nem értek egyet. Azért sem tudok egyetérteni, mert hogyha a szaggatott vonal tehát a mellékletet tekintjük, és nem pedig a pirosított terület végét, akkor az épülethez szinte semminemű földterület nem marad, ami azt jelenti, hogy a használhatóságát nagy mértékben csökkenti. És aki ezt megveszi, mondjuk még 2-3 autót sem tud elhelyezni a saját területén. Én úgy gondolom, hogy ha ott a kisház vonalánál, tehát a D-i vonalnál azzal a 1,5 cm-el hogy a térkép mutatja a pirosított részt, azt megtoldjuk, akkor azért elegendő terület marad, túl sokat ezzel nem fog veszíteni az IKI az én meggyőződésem két irodát 5 embert.

Tüttő István: Megkérdezem a Vagyongazdálkodási Iroda vezetőjét, hogy van-e ehhez észrevétele?

Kálócziné Éberling Márta: Csak annyit szeretnék elmondani ehhez, hogy a Műszaki Osztály építéshatóságának véleménye szerint az épület háta mögött 6 m-t minimálisan biztosítani kell. Tehát az 1. variáció ennyiben, - tehát a szaggatott vonal nem jó – tehát a piros vonal és a szaggatott vonal között jönne ki ez a 6 m is. Tehát ennél kisebb telket nem lehet alakítani.

Tüttő István: Akinél zölddel van jelölve, ne ijedjen meg.

Dr. Fodor Csaba: Bizonyára így van helyesen, ahogy a Vagyongazdálkodás vezetője ezt mondta, csak akkor most szíveskedjen megmondani nekem, hogy hol van most az a 6m, mert mintha egy épületet szelnénk ketté ezzel a 6 méterrel, honnan mérjük ezt a 6m-t? Mert, ha most sincs betartva ez a 6m, tehát én azt gondolom, ez nem igazán helytálló indoklás. Ugye? Mert eddig legalább volt egy külön épület és van egy hozzáépítés. Én azt mondtam, hogy annak a határában vonjuk meg. Most meg nem, ezt nem lehet, mert a 6m kell, akkor úgy látszik, hogy ha egy meglévő épületet felezünk meg, egyik fala ide, másik fala oda, ami egyébként egybefüggő épület, ott nem kell a 6m. Tehát nekem ennyi nyűgöm van az egész üggyel. Ez az indok számomra ekként nem indok.

Kámán László: Nem értem a Műszaki Osztály álláspontját. Az egész belváros a rendeletnek megfelelően úgy lett eladva, hogy a főépületet lehetett eladni, beépített alapterülettel. Tehát ez soha nem volt kritérium, hogy még plusz 6m-t adtunk mellé. Gyakorlatilag sorolhatnám itt még a Fő úti társasházakat, ezért nem értem akkor, ez alapján, hogy lettek így meghatározva. Az Ingatlankezelési Intézménynek 4 irodáját érintené, a főépületből kb. 15 irodából kell kiköltöznünk az Ingatlankezelési Intézmény elhelyezése így nem megoldott a Zrínyi u. 51. szám alatt.

Tüttő István: Erre vonatkozóan van-e valakinek észrevétele? Úgy látom nincsen, döntenünk kell.

Dr. Fodor Csaba javasolta, hogy akár zölddel, akár pirossal megjelölt területen az ún. szaggatott vonal legyen a határa. Természetesen az utcától számított, attól az utcától amivel érintkezik, tehát kijárattal. Kérném Deák tér fele nyíló részről van szó. Kérem ez volt a javaslat. Aki egyetért vele, aki nem, szavazzon. Szeretném megismételni. A Deák tér felől, ha megyünk a belső tér felé a Zrínyi utca felé, és ott van egy szaggatott vonal húzva akár pirossal akár zölddel, ezt a területet javasolja egybevonva az alakításnál Fodor úr. Ezt javasolja, aki ezzel egyetért, az igennel, aki nem, aki az eredeti javaslattal az kérem, szavazzon.

 

A közgyűlés 9 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 2 tartózkodással nem fogadja el.

 

Tüttő István: Ez nem azt jelenti, hogy a teljeset támogattuk, arra külön fölteszem. Akkor ezek után felteszem a határozati javaslat közül az 1-re a szavazást. Szavazzunk róla.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Második határozati javaslat.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És itt megkérdezem, mert a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a kapualjra vonatkozó szolgalmi jog bejegyzésével nem értett egyet. Megkérem Elnök Urat, hogy ha kifejtené, hogy miért nem támogatták, vagy pedig csak az ottani véleményt. Igen, hát én tudom, mivel indokolták, mert így csökkenik az értéke. Nem okoz-e ez egyéb bajt? Kérem ez volt a bizottság javaslata határozati javaslatként én megszavaztatom. Tehát kapualjra vonatkozó szolgalmi jog bejegyzését nem támogatja a bizottság. Kérem a közgyűlést, foglaljon állást ez ügyben. Az igen azt jelenti, hogy nem támogatjuk a kapualjba a bejegyzést. Ez a bizottság javaslata.

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

218/1999. (VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. egyetért azzal, hogy Nagykanizsa Deák tér 5. sz. alatti utcafronti főépület a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság által meghatározott telekkel együtt nyilvános versenytárgyaláson értékesítésre kerüljön.
    2. A felépítmény kikiáltási árát 43.000 eFt- + ÁFÁ-ban, a földterület kikiáltási árát 10.000 Ft/m2-ben állapítja meg.

      A közgyűlés a Deák tér 5. szám alatti kapualjra vonatkozó szolgalmi jog bejegyzését nem támogatja.

    3. egyetért azzal, hogy a Nagykanizsa Erzsébet tér 21. sz. alatti emeleti 262 m2 alapterületű irodák nyilvános versenytárgyaláson 100.000 Ft/m2 + ÁFA kikiáltási áron értékesítésre kerüljön.

Felkéri a polgármestert a versenytárgyalás lebonyolítására és felhatalmazza az adásvételi előszerződések aláírására.

 

Határidő: 1999. október 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Van még egy rendelet, amit el kell itt fogadni, mert törölnünk kell a Nagykanizsa, Deák tér 5. szám alatti ingatlannak az ún. elidegenítési tilalmát. Kérem, erről szavazzunk, itt minősített többség kell, mert ez rendeletmódosítást.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a módosítást elfogadja, és a következő rendeletet alkotja:

 

43/1999. (VII.14.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 43/1999.(VII.14.) számú rendelete a 39/1997.(XI.1.) sz. rendelettel módosított 31/1997.(VII.1.) sz. az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló rendelet módosításáról

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

 

Ferincz Jenő hozzászólása

Tüttő István: Közgyűlésen felkeresett minket Ferincz Jenő úr, hogy szeretne még a közgyűlés megkezdése előtt hozzánk szólni. És akkor meggyőztük arról, hogy a legközelebbi közgyűlésen meghallgatjuk, de nem tudott arról, hogy 9 órakor kezdünk. Én azt hiszem, hogy tartozunk azzal, mivel megígértük, hogy meghallgatjuk, megkérjük arra, hogy ugye azt mondta, hogy neki is el kellene menni, most meghallgatjuk. Kérjük arra, hogy nehogy felolvassa, ami a kezében van, hanem 5 percet kapna, röviden ismertesse azt az általa fontosnak tartott körülményt, amit az elmúlt közgyűlésen nem volt módunk meghallgatni. Öné a szó. Zsoldos úr valószínű azt kéri, hogy szavazzunk róla, de én szeretném kérni, hogy most ne utasítsuk el, mert ezt ígértük. Kérem, szavazzunk róla, azt hogy meghallgatjuk Ferincz Jenő urat.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslattal egyetért.

 

219/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy Ferincz Jenő a hulladékszállítással kapcsolatos panaszát előadja.

 

Ferincz Jenő: A következőről szeretném Önöket tájékoztatni egy nagyon fontos dologról. Bizonyára Önök is sokan tudják, hogy évek óta az egyik vesszőparipám a hulladékszállítás. Ezzel kapcsolatban szeretnék Önöknek néhány szóban egy tájékoztatást adni egy hatályos alkotmánybírósági határozatról. Veszprém Megyei Jogú Városnak kísértetiesen hasonló önkormányzati rendelete van a nagykanizsai önkormányzati rendelet vonatkozásában, és az Alkotmánybíróság az ottani önkormányzati rendeletet alkotmányellenesnek minősítette. Korábban is én már tájékoztattam Önöket, hogy én a Nagykanizsa önkormányzati rendeletet szintén Alkotmánybíróság előtt megtámadtam, ami információm szerint folyamatban van, még nem született benne végleges döntés. Azért tartom szükségesnek ezt néhány szóval ismertetni, mert komoly kihatása van ennek az egésznek a Nagykanizsai önkormányzat döntésére, illetve a rendeletére. Ugyanis nem mindegy, hogy az Alkotmánybíróság egy hatályos önkormányzati rendeletet semmisít meg, vagy esetleg sikerül elérni, megértetni Önökkel azt, hogy még mielőtt ez az alkotmánybírósági döntés megszületik, az általam is sérelmesnek és alkotmányellenesnek tartott rendelkezéseket visszamenőleges hatállyal a hatálybalépés napjára vonatkozóan semmisítsék meg, illetve töröljék el és vonják vissza. És néhány gondolatot, ebből az alkotmánybírósági határozatból felolvasom, nem akarom az egészet, mert nagyon hosszú.

Tüttő István: Ferincz úr egy megjegyzésem lenne. Az Alkotmánybíróságtól kaptunk egy levelet. Ebben a levélben felszólítanak minket arra, hogy küldjük el a rendeletünket, és minden olyan okiratot, ami erre vonatkozik, és hát utalnak arra, hogy Ön adott be egy ilyen jellegű felülvizsgálati kérelmet. Természetesen mi magunk megadjuk erre a megfelelő választ, amit kérnek tőlünk, de mi nem fogunk semmilyen rendeletet módosítani vagy visszavonni, az Alkotmánybíróság majd eldönteni, hogy jó vagy nem. Ezt úgy előre bocsátom. Tessék Öné a szó.

Ferincz Jenő: Köszönöm ezt a kiegészítését. Csak annyit tennék hozzá, az Ön kiegészítéséhez, hogy amikor én ezt benyújtottam, már az akkor hatályos valamennyi idevonatkozó önkormányzati rendeletet csatoltam, és ami utána született, azt a későbbiekben ugyanígy megküldtem az Alkotmánybíróságnak.

Tüttő István: Úgy látszik, még sincs meg nekik, mert kérik.

Ferincz Jenő: Feltételezem, hogy hivatalosan a rendeletalkotótól is bekérik, mert gondolom, hogy ez az eljárási mód feltételezem. És most néhány mondatot akkor ebből a hatályos alkotmánybírósági határozatból. Az indítványozó szerint, az a rendelkezés, amely előírja, hogy az ugyanakkora űrtartalmú szeméttároló edény ürítésére nagyobb lakásszámú épületekben lakóknak többet kell fizetni, mint a kisebb lakásszámú épületekben lakóknak, alkotmányellenes különbséget eredményez. Az Alkotmánybíróság ennek helyt adott, és megsemmisítette ezt az önkormányzati rendeletet. Na most itt a nagykanizsai vonatkozás, ugye amit 2,5 éve hajtok, ez az alapdíjra vonatkozik, amibe 2,5 év alatt számításom szerint és utána lehet számolni, az önkormányzati rendelet alapján a hulladékszállító vállalat a várost 180 millió forinttal károsította meg. Ugyanis ebben az alapdíj vonatkozásában a Ptk-nek nagyon sok pontja megsérül. Ilyenek többek között a szerződésszegés, a jogalap nélküli gazdagodás, a szolgáltatás, ellenszolgáltatás törvényi előírásainak a megsértése, jogellenes feltétel, amit ugye a Ptk. külön is szabályoz, hogy ez semmis, valamint az a szerződés, amelyiknek a megalkotása jogszabályba ütközik szintén semmis, és a jogalkotó indoklásában nemcsak a szerződés, hanem a szerződés módosításában is a jogellenes feltétel kerül be az ugyanúgy semmis. Ugyanakkor sorolhatnám még tovább a Ptk-nek az ide vonatkozó rendelkezéseit, ami ellentétes ezzel az alapdíjjal. Most itt szeretném megjegyezni többek között azt a néhány gondolatot még, hogy tessenek elképzelni, hogy hogyan lehetséges az, hogy ha ugyanolyan tömbházaknál, ahol annyi különbség van, hogy az egyik házban 56 lakás van, a másikban 65, a harmadikban 74, és így sorolhatnám. Ugyanazt a szolgáltatást végzi a szolgáltató, tehát végül is ugyanúgy egy edényt odamegy kiürít és elszállít, azért különböző áron számol csak azért, mert abban a házban különböző lakásszámok vannak. Tehát a szolgáltatás azzal nem lett sem több, sem kevesebb. Ez azért is furcsa, mert nem a szemét mennyiségéért fizet az állampolgár, hanem az edény űrtartalmáért. Ha pedig a térfogat a díj alapja, akkor teljesen mindegy, hogy abban 65 lakásba teszik bele a szemetet, vagy csak 14-be, mondtam egy példát. Ugyanis ha a város közepére kitennének egy nagy edényt, és abba mindenki belehordja, attól az edénynek a térfogata ugyanannyi maradna, nem lenne sem több, sem kevesebb. Tehát itt abszolút nem mérvadó, hogy hányan raknak az edénybe szemetet. Ilyen alapon tessenek elképzelni, odamegy valaki autóval a benzinkúthoz, azt mondja a benzinkutas, hát mit tudom én 180 forint a benzin literje, négyen ülnek az autóban, akkor 720 forintot kérek érte, csak azért, mert 4-en használják. Tehát ha a díj alapja mennyiség, pontosabban a térfogat, akkor ezt nem lehet lakásszámok alapján befolyásolni, meghatározni. Felhívom a figyelmüket arra, hogy hulladékszállítás területén az Alkotmánybíróság minden egyes olyan esetben, ahol valamelyik településen megtámadták az önkormányzati rendeletet, kivétel nélkül az adott település önkormányzati rendeletét alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette. Na most én azért javaslom egyébként még addig a visszavonását, mert utána ettől függően a felelősség kérdése is más anyagi felelősség tekintetében elsősorban. Ugyanis hogyha mielőtt az Alkotmánybírósági Határozat megszületik, amit egyébként előre borítékolok, hogy ez az önkormányzati rendelet is alkotmányellenes, tehát ha még előtte az önkormányzat visszavonja visszamenőleges hatállyal, akkor a szolgáltatót lehet ez alapján kötelezni, hogy ezt a jogalap nélkül felvett 180 millió forintot és annak kamatait fizesse vissza a város lakosságának. Ugyanakkor, ha az érvényes önkormányzati rendeletet semmisíti meg az Alkotmánybíróság, akkor már az önkormányzatot, illetve a Polgármesteri Hivatalt terheli az anyagi felelősség, és akkor már Önöknek kell ezt visszafizetni a lakosság számára. Nem mindegy, hogy ezt ki fogja visszafizetni. És gondolom, a városnak sem mindegy, hogy 180 millió forintot, plusz 2,5 éves kamatát, ezt miből fogja kifizetni, aminek esetleg lenne más helye, közben a szolgáltató meg a semmiért felszedte. Egy konkrét adatot szeretnék mondani Önöknek, hogy ezt érzékeltessem. Ferenc József úr a Saubermacher-Ryno Kft. vezetője mondta nyilvános fórumon egyébként, hogy úgy számolták ki a díjat, hogy naponta személyenként 3 l szemetet számoltak. Most tessenek ezt kiszámolni. Nagykanizsa város 55 ezer lakosú, napi 3 l, az 165 m3. Ha Önök ennek utána néznek, akkor a szolgáltató, mivel nem az egész városban szállítja a szemetet minden nap, hanem a város egyik részén egyik nap, másik részén a másik nap, napi átlagban 20 m3-t szállít el. Tehát egész héten kb. 140-150 m3 szemetet szállít el, és 1 napra számolják el a lakosságnak 165 m3-re. Tessék kiszámolni, hogy milyen aránytalan jogalap nélküli díjat szed be a lakosságtól az önkormányzati rendelet alapján a szolgáltató. És még egy információ. Amikor Önöknek beadja a szolgáltató minden évben azt az igényét, hogy emelje a hulladékszállítási díjat, akkor tudomásom szerint minden évben azzal indokolja, és azzal támasztja alá, hogy a költségek alapján nem elég ez az összeg a szolgáltatás költségének a fedezésére. Ugyanakkor én elmentem a Cégbíróságra, és megnéztem a Cégbírósághoz beadott mérlegüket, amit feltételezek, hogy igaz, ott év végére több 100%-os adózás utáni nyereséget mutatnak ki az előző évhez képest. Ugye ez a kettő nem találkozik, és ezt évek óta hajtom. Ha ezt megnézik, akkor kiderül, hogy Önöket, illetve az Önök előtti testületet, amelyiknek Önök jogutódjai megtévesztette a szolgáltató, félrevezette. Évek óta hajtom ezeket a dolgokat, senki nem foglalkozott vele, senki nem mondta azt, hogy hazudok, senki nem cáfolta meg, és eddig semmi nem történt benne. Ugye annak idején hajtottam azt, hogy ezt nem lett volna szabad Önöknek sem megszavazni decemberben, azt a választ kaptam, hogy van egy érvényes szerződése a szolgáltató és az önkormányzat között, és ez alapján nem volt más lehetőség. Én azt is elmondtam, itt van nálam a jelenleg hatályos szerződés, meg a korábbi is, hogy bár Önök ezt aláírták, nincs törvényes alapja. Ugyanis jelen pillanatban az önkormányzatnak és a hulladékszállítónak törvényes keretek között nincs érvényes szerződése. Azt is elmondtam már korábban sokszor, hogyha ezt bíróság előtt megtámadják, semmisségre hivatkozással, a bíróság helyt fog neki adni. Amit Tarnóczky úr az előbbi korábbi témával kapcsolatban mondott, itt is ugyanaz van, a szolgáltató még nem létezett, amikor 1992-ben ezt a pályázatot benyújtották, a szolgáltató 93. július 9-én nyújtotta be a Cégbíróságra a bejegyzés iránti kérelmet. Nem a szolgáltató nyerte meg a bíráló bizottság szerint a pályázatot és mégis Őket jelölték ki. Pedig mondom, akkor még nem is léteztek. Tehát mivel az egész akkori pályázat meg lett bundázva, ezt nyugodtan ki merem jelenteni, onnantól kezdve végig törvénytelen a mai napig minden.

Tüttő István: Szeretnék egy javaslatot tenni, mivel kimondottan jogi témát sorol. Mi ezt hallgatjuk Ferincz úr, de igazán nem tudunk sem azonosulni, sem ellene szólni. Az lenne a javaslatunk, hogy az Ügyrendi Bizottságot szíveskedjen tájékoztatni.

Ferincz Jenő: Na most én nem azt vártam, hogy azonosuljanak, csakhogy évek óta megkárosítják a lakosságot olyan összegekkel, ami nem jogos, és ehhez sajnos az Önkormányzat is a nevét adta, és ezért felelős, és szeretném, hogyha lépnének. Mert mondom, ha az Alkotmánybíróság fogja kimondani, akkor itt az önkormányzatot….

Tüttő István: Köszönjük a tájékoztatót. Mi ezt tudjuk, hiszen nem véletlenül említettem, hogy mi el fogjuk küldeni az Alkotmánybíróságnak azt a kérésére a választ, és természetesen erről tájékoztatjuk Ferincz Jenő Urat is.

Az ügyrendi elé utaljuk majd ennek a válasznak az ügyét. Mi nem tudjuk megítélni, hogy Önnek igaza van. Több bírósági szakaszban volt már az Ön ilyen jellegű felvetése. De tudomásom szerint a bíróságok sorra nem adtak igazat. Az Alkotmánybíróság lehet, hogy másképp dönt majd.

Ferincz Jenő bekiabál, amit nem lehet érteni. (Mikrofon nélkül!!!)

Tüttő István: Kérem, szavazzunk arról, hogy ennek az ügyét az Ügyrendi és Jogi Bizottság a maga ütemterve szerint még az ősz időszakán meghallgatja és megtárgyalja. Kérem, szavazunk erről.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

220/1999. (VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy Ferincz Jenő hulladékszállítással kapcsolatos panaszát őszi ülésszakának végéig tárgyalja meg.

Határidő: 1999. november 30.

Felelős : Tóth László bizottsági elnök

 

 

 

23.) Javaslat a lakások bérleti díjáról szóló 15/1996. (III.26.) és a 29/1999. (VI.15.) sz. rendeletekkel módosított 35/1995. (XII.12.) sz. rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

Tüttő István: Balogh László bizottsági elnök urat kérdezem, hogy van-e kiegészíteni valója?

Balogh László: Az előterjesztéssel kapcsolatosan az előlapot most kapták meg, ez néminemű formai hiba, de talán elnézhető. Elnézést kérünk, és ezzel együtt én eljuttattam Önökhöz egy kimutatást, ami 1993-1998. között mutatja nekünk azt, hogy az önkormányzat a helyi a mi saját művészeinktől, képzőművészeinktől milyen összegben vásároltunk. Értékkelendő adatok ezek, de azt hiszem, hogy lehetünk még jobb mecénások. A művészeknek ugyanis manapság nincs könnyű helyzetük, mert az állami támogatások új rendszerével egy időben a mecénások nem sietnek felkarolásukra. Némi segítséget jelenthet számukra, ha néhányuk közel ideális körülmények közé vonulhatnak vissza alkotni műteremlakásba. Nagykanizsán az önkormányzatnak 4 műteremlakása van. A Művészeti Alap még 1984-es bérlő kijelölésével, - mely jog az övé - a Jókai u. 52. sz. alatti önkormányzati tulajdonú műteremlakás határozatlan időre szóló bérlőjévé Szekeres Emil festőművész urat nevezte ki. Szekeres Emil bérlő kérelemmel fordult az önkormányzathoz, a lakást közös megegyezés alapján visszaszolgáltatná a tulajdonosnak. A lakások és helyiségek bérletéről szóló érvényes önkormányzati rendeletünk alapján, mivel a lakás bérleti díja jelenleg 12.578 Ft/hó Szekeres Emil térítési összegként akár 2.264.040 Ft-ra tarthatna igényt. Ezzel szemben Szerekes Emil úr vállalta, hogyha 1 millió forint pénzbeli térítést kap, akkor a lakást visszaszolgáltatja. Ez kölcsönösen méltányos megoldás lenne. Kotnyek István festőművész úr - a Művészeti Alap vezetőivel történt tárgyalások után - ígéretet kapott arra, hogy az alap neki utalja ki a lakást. Kotnyek István a város kultúrájához az elmúlt évtizedek során nagyban hozzájárult sokrétű művészeti tevékenységével, ezért igazán megérdemelné, hogy Ő kapja meg ezt a lakást. Ez fejezi ki a határozati javaslatunk 1. és 2. pontja, mely az OKSB, a Gazdasági és az Ügyrendi Bizottság közös véleményét fejezi ki. De, hogy a jövőben hasonló problémás helyzet ne alakuljon ki, hogy gesztust tegyünk a mi kanizsai művészeinknek, módosítani kellene a lakások bérleti díjáról szóló rendeletünket 2 variációban, és mivel ez lényeges 3. határozati javaslati pontunk, és rendeletszöveg, itt most a nyilvánosságnak is felolvasnám. Az önkormányzat tulajdonában lévő és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány bérlőkijelölési jogával érintett műteremlakásoknál a bérlő, és itt két variáció fekszik előttünk. A variáció szerint az egész műteremlakás alapterületére vonatkozóan mentesülne a lakbérfizetési kötelezettség alól. A B variáció pedig az, hogy a műteremlakás műterem részének alapterületére vonatkozóan mentesülne a bérlő a lakbérfizetési kötelezettség alól. Az OKSB és a Gazdasági Bizottság többsége inkább az A variációt támogatja, mert így nem lenne pozitív diszkrimináció minden műteremlakásunkra, érvényessé válna, amit ebben a helyzetben teszünk, és nem kellene térítési díjat fizetni a jövőben a visszaszolgáltatásért hasonló esetben. És még egy megjegyzés ennek kapcsán az A variáció támogatása kapcsán, hogy ma már nem létezik a művészeknek a régebben érvényes fűtési támogatás, tehát ezt már nem kapják a jelen időszakban. Az Ügyrendi Bizottság a B variációt támogatta, bizonyos igazságossági szempontok miatt. A magam nevében - mint előterjesztő - logikai és etikai okok alapján, s hogy legyen igazi mecénás az önkormányzat, az A variációt támogatom, és erre kérem tisztelettel képviselőtársaimat.

Röst János: Szeretném megerősíteni Balogh képviselőtársam véleményét. Csatlakozva hozzá, úgy gondolom, hogy Kotnyek István Pro Urbe díjas Nagykanizsa városnak. A művészeti támogatása igazából eddig nem volt túlzó a város életében. Ez alól talán 93., 91. volt egy kicsit jobb év. Azt követően mind a pénzügyi lehetőség, mind pedig a szándék nem volt meg a városvezetésnél és a közgyűlésben sem. Én úgy gondolom, hogy most ebben az esetben ezt kellene elfogadnunk, amit javasol Balogh képviselőtársam. Egyébként a Gazdasági Bizottság szintén az A változatot javasolta.

Tarnóczky Attila: Nem a megnevezett művészek érdemeivel szeretnék foglalkozni, hanem azt szeretném jelezni, hogy véleményem szerint el kellene kerülni azt a helyzetet, amely azt eredményezi, hogy itt nekünk a helyi rendeleteink szerint akár milliókat kell fizetni az érintett művészek költözködése esetén. Lehet, hogy ennek megoldása a rendeletmódosításban az A variáció, ami teljes lakbérmentességet jelentene. Nem vagyok benne biztos, van itt ugyanis egy másik rendelet a 11/1994. rendelet, ami a lakások és helyiségek bérletéről szól, és ez írja elő ezt a 180 szoros szorzót a lakás kiürítése után a volt bérlőnek. És ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy a határozati javaslatok közül a 2. pont önmagában nekem, számomra kevés, mert amennyiben egy hatályos rendeletünk előírja a fizetést, akkor egy határozati javaslattal ez alól kibújni bizony nem lehet. Tehát javaslok egy 3. pontot is, ami úgy szólhatna, hogy a 11/1994. számú lakások és helyiségek bérletéről szóló rendeletnek a lakásbérlet megszűnéséről szóló részét a 2. pontnak megfelelően módosítani kell. Határidő hát nem tudom, augusztus vége, szeptember 30-a, felelős a polgármester. Tehát ezt a rendeletet ilyen szemszögből hozzá kellene igazítani ezekhez a szándékokhoz, úgy szintén, mint a másik rendeletet, aminek a módosításáról egyébként szó is van. Akkor augusztus 31.

Tüttő István: A műterem lakásoknak van egy különleges esete a többihez viszonyítva. Ugyanis nem tudom milyen logikával, valami olyasmi történt, amire sajnos már volt példa, éppen az üzletek kapcsán. Az önkormányzat kvázi tulajdonossá vált csupán, hiszen valamilyen rendelettel úgy döntöttek, hogy nem az önkormányzat kompetens abban, hogy kit jelöl ide, abban az épületben, amit mi építettünk, és amit mi tartunk karban. Éppen ezért nekem aggályom volt az egésszel, hogy ki garantálja nekünk azt, hogy xy, akit mit szeretnénk, Ő fog bekerülni. Tehát ez volt a legfőbb probléma. Mert ugye a Művészeti Alap dönt ebben a kérdésben. Csak tudnám milyen jogalapon, de hát így rendelkeztek. Hát azt tudom, hogy milyen alapon, milyen logikával született meg ez a döntés, hogy mi tartjuk karban, más meg eldönti, hogy ki mehet bele. Tehát ez volt a legfőbb aggályom az egész üggyel kapcsolatban. Azért megkérdezem az IKI vezetőjét, hogy nekünk volt egy olyan ígéret is, hogy a Kotnyek úr jelenlegi lakásával mi rendelkezhetünk. Mi ezzel a helyzet, mert nem találkozom ezzel a kérdéssel.

Kámán László: A bizottságok a Kotnyek úr bevonásával tárgyalták ezt az ügyet. A Kotnyek úr a magántulajdonú lakását, vagyis ami a felesége nevén van tudomásom szerint, 3 évre ajánlotta volna fel az önkormányzatnak. A bizottságok úgy foglaltak állást, hogy ezt a variációt nem támogatják.

Tüttő István: Ez saját tulajdon?

Kámán László: Igen. Kotnyek úr úgy nyilatkozott, hogy nagyobb összegért is bérbe tudná adni ezt, mivel hogy térítésmentesen bocsátotta volna az önkormányzat rendelkezésére a Munkás úti magántulajdonú lakását 3 évre.

Tüttő István: Nem kívánok ehhez hozzászólni, mert lenne néhány szavam.

Kelemen Z. Pál: Előjáróban támogatnám annak a 3. pontnak a bevételét a határozati javaslatba, amit Tarnóczky alpolgármester úr mondott, azzal a kitétellel, hogy nem általában, hanem a műteremlakásokra vonatkozóan. Másrészt visszatérnék arra, hogy mecénás, aki a korának leggazdagabb embere volt, ott mindig eldönthette, hogy melyik művészt támogat, mi ezt nem dönthetjük el adott esetben, és mi nem vagyunk a korunknak a leggazdagabb emberei, de mindenképpen szükségesnek látom, hogy egy olyan jelentős művész, mint Kotnyek István, támogassunk. Kérem T. képviselőtársaimat, hogy ezt szavazzák meg.

Zsoldos Ferenc: Tisztelem, hiszen nagyon régóta személyesen ismerem a városban élő művészeket, mindegyiket személy szerint. Ismerem többé-kevésbé a helyzetüket is. Bennem azért felmerülnek azért aggályok. Jogunkban áll-e, egyáltalán bárkinek is lakbérmentesítést adni? Jogunkban áll-e a nem lakás céljára használt helyiségek bérleti díja alól mentesíteni bárkit, mert a műtermek ugyanúgy nem lakás céljára szolgáló építmények. Én ezt elsősorban jegyzőnőtől kérdezem, szíveskedjék arra választ adni, hogy jogi tekintetben nem követünk-e el hibát, fenntartva véleményeket, hogy én is a támogatás mellett vagyok. A “B’ variációt támogatom elsősorban.

Dr. Tuboly Marianna: Semmi akadálya nincsen az önkormányzat, mint tulajdonos, a tulajdonával szabadon rendelkezik, azt a rendeletben foglaltak szerint szabályozza.

Dr. Horváth György: Az előző 2 millió feletti ügyét én akadályoztam meg a nem szavazatommal. A következő az aggályom. Most adunk 1 millió forintot, mi lesz, ha a másik 3 milliós hasonló eljárás most ugye Kotnyek István ügyét szabályoznánk, ha ha lemond a lakásigényéről. De ez furcsa helyzet. Tudom, jogilag teljesen tisztázott, hogy az önkormányzat épít lakást, odaadja, utána meg eladja az önkormányzatnak. Tehát én nem Kotnyek István ellen szólok, hanem az miatt a gyakorlat miatt, és mi lesz a továbbiakban. Ha mások elköltöznek Kanizsáról, mert van erre lehetőség. És ha ez a rendelkezés ilyen, ki kell mondani, hogy rossz és igazságtalan.

Tüttő István: Azt hiszem, ezt majd külön vissza kell hozni ezt a részét, de most rendeletmódosítás van. Ne foglalkozzunk ilyen szempontból

Tarnóczky Attila: Horváth képviselőnek igaza van. Épp azért kell foglalkozni ezzel a bizonyos rendelettel, mint említettem, hogy a helyzet megszűnjön.

Kelemen Z. Pál: Valaha a szabályozás olyan volt, ha kapott valaki egy lakást, tanácsi bérlakást, akkor használatbavételi díjat fizetett, és ha abból kiköltözött, annak a 7 szeresét fizették ki neki. Kérdezném, fizettek-e az itt lakó művészek használati díjat annak idején, mert ha fizettek, akkor természetesen nem jár nekik a visszatérítés egy módosított variációban is. A másik. Zsoldos képviselőtársam aggodalmára elmondanám, hogy valóban a műteremlakásról beszélünk, de annak a műtermi része nem lakás célját szolgáló ingatlan. Mert nem az egyetlen kivétel, amelyet nem adóztatunk, vagy nem, elengedjük az adóját, esetleg még a bérleti díját is, mivel a garázsokat sem adóztatjuk, kivételt tettünk azokkal a műteremmel is, tettünk kivételt, ugyanis nem mű, hanem iparűzés folyik. Tehát ésszerűnek tűnik egy olyan javaslat, hogy a műteremlakásnak a műterem része az legyen lakbérmentes, a lakás része meg ugyanúgy mint minden más lakás bérleti díjban bérleti díjat kelljen fizetni.

Tüttő István: Van-e még felvetés? Úgy látom nincsen, akkor szavazzunk.

Kámán László: Tudomásunk szerint nem fizettek a kiutalás időpontjában használatbavételi díjat.

Balogh László: Értettem az összes elhangzó indokot, igazából azt gondolom, hogy a 3. pont éppen erről a lakásrendelet módosításról szólna, amit Dr. Horváth György képviselőtársam mondott. És azt, hogy én az “A” megoldást javasolnám elsősorban, annak még egyszer mondom, ez is egy oka, ez elég erőteljes oka, hogy tudjam azt, hogy nem kapják most már ezek a művészek a fűtési támogatást. Egy téli hónapban több ilyen van. Ez 30 ezer forint fölötti összeget jelent. És tudom, hogy emiatt van olyan művész, aki kevésbé is dolgozik ezen időszakban. Tehát ezen apró zárójeles mondattal bíznám én a közgyűlés bölcsességére, hogy most az “A” vagy a “B” variáció között választunk.

Marton István: Tökéletesen értem minden képviselőtársamnak azon aggályát, aki az általános szabályozás korszerűsítése mellett tette le a voksát. Mert valóban meg kell akadályozni, hogy a jövőben ennél a 4 művészlakásnál az itt felsorolt anomáliák előfordulhassanak. De én nem szeretném, ha a bábák között elvészne a gyermek. És emlékszem rá, amikor még az első ciklus polgármestere is ígéretet tett arra, hogy Kotnyek művész úrnak megoldja eme gondját. Kb. 6 éve húzódik. És nem szeretném, ha most Ő esetleg emiatt áldozatul esne. Kétségtelen, hogy amit Tarnóczky úr mondott, azon előbb-utóbb túl kell esnünk, mert hát nem akarom én az összes érintettet végig venni, de az a veszély, amit többek között Kelemen úr is mondott Zsoldos úr is, az bizony reális és fennáll. Tehát az az érzésem, hogy még ebben az évben nekünk ezt végérvényesen szabályozni kell.

Tüttő István: Úgy látom, több hozzászólás nincs, a vitát lezárom.

Elhangzott egy módosító javaslat, mely 3. határozati javaslati pontként a 11/1994-es rendelet a lakásbérlet megszűnéséről szóló részre vonatkozott Tarnóczky úr javaslata, ha megismételné pontosan, és ennek a határideje augusztus 31. lenne, akkor azt tenném fel szavazásra.

Tarnóczky Attila: Igen, polgármester úr. Így szólna a 11/1994. számú lakások és helyiségek bérletéről szóló rendeletnek a lakásbérlet megszűnéséről szóló részét a 2. pontnak megfelelően módosítani kell. És az a 2. pontja nem …Kelemen képviselő …. határozati javaslatról és határidő felelős.

Tüttő István: Igen, akkor erről szavazunk.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Akkor az 1. határozati javaslatot teszem fel szavazásra.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 2. határozati javaslatot kérem, szavazzunk róla.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

221/1999. (VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.) Szekeres Emil festőművész úr bérleti jogviszonyát közös megegyezéssel úgy szünteti meg, hogy a volt bérlőnek 1.000.000 Ft pénzbeni térítést fizet, ezen összeg fedezetéül az iparűzési adó bevételi előirányzatát azonos összeggel megemeli.

Határidő: Kotnyek István festőművész kijelölését követően azonnal

Felelős : Tüttő István polgármester

2.) a megkötendő bérleti szerződésben rögzíteni kell azt, hogy a műteremlakás leadása esetén a bérlő pénzbeni térítésre nem tarthat igényt.

Határidő: az első határozati javaslat teljesülése után

Felelős : Kámán László intézményvezető

 

3.) felkéri a jegyzőt, hogy a lakások és helyiségek bérletéről szóló többször módosított 11/1994.(V.02.) számú önkormányzati rendeletnek a lakásbérlet megszűnéséről szóló részét e határozat 2. pontjának megfelelően módosítsa.

Határidő: 1999. augusztus 31.

Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző

 

Tüttő István: Most jön a rendeleti javaslatról a döntésük. A és B variáció, ezért magáról a rendeleti javaslatról így általában nem tudunk dönteni, hanem feltenném először az A variációt. Tehát először a rendeleti javaslat az A variációra vonatkozik.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Kérem, a B variációról szavazunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Az egész rendeletről kérem most a szavazást.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

44/1999. (VII.14) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/1999. (VII.14) számú rendelete a lakások bérleti díjáról szóló 15/1996. (III.26.) és a 29/1999. (VI.15.) számú rendeletekkel módosított 35/1995. (XII.12.) sz. rendelet módosításáról

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

24) Javaslat a “Fasori dűlővel” kapcsolatos jogi helyzet megoldására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Régi függőben lévő dologról van szó, és Önök ismerik bizonyára azokat a részleteket, amelyek most oda vezetek, hogy egy bizonyos határidőt még kérünk, illetve tudunk biztosítani az ügy intézése érdekében, de azt követően mindenképp kártérítési pert kell kezdeményeznünk. Szeretném azt is jelezni, hogy Kiss Bódog úrral beszéltem a múlt héten. Ő pedig arról tájékoztatott, hogy az ügyünk folyamatban van, tehát a megoldásra kiadták már az utasítást. De ugye ez nem zárja ki, hogy mi ezt a határozatot elfogadjuk, legföljebb nagyobb remény van arra, hogy határidőn belül a döntés megszületik. Kérdezem Önöket, hogy van-e észrevételük az üggyel kapcsolatban?

Marton István: Önök közül biztosan többen emlékeznek rá, hogy a június 15-i közgyűlésen a fasori dűlővel kapcsolatban kérdést intéztem a polgármester úrhoz. És akkor kaptam egy nesze semmi, fogd meg jól választ, de talán annyiból nem volt felesleges, mert meggyőződésem, ha én akkor nem teszem ezt az ügyet szóvá, akkor a mai napon sem kerül a közgyűlés elé a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium válaszlevele, ami ugye az ügyészi óvás keletkezett. Ebben számomra mindössze az a döbbenet, hogy ezt a levelet március 25-én írták, és azóta eltelt több mint három hónap, és egy képviselőnek interpellálni kell, vagy kérdést kell feltenni annak érdekében, hogy hogy áll ez az ügy. Tehát mélységesen sérelmezem, hogy hónapokon át elhallgatnak előlünk sok tízmillió forintos közpénzt érintő ügyeket. Egyébként én a magam részéről nem támogatom a határozati javaslattervezetet.

Tüttő István: Nem kell indokolni. Van-e észrevétel még?

Dr. Tuboly Marianna: Az előterjesztés részben szerepel felterjesztési jog. Javasolnám, hogy amennyiben a T. Közgyűlés úgy gondolja, hogy ezzel élni kíván, azt a határozatba foglalja bele.

Tüttő István: A felterjesztési jog?

Dr. Tuboly Marianna: Igen.

Tüttő István: Mert a határozati javaslatban bent van.

Dr. Tuboly Marianna: A határozati javaslatban az szerepel, hogy amennyiben a felterjesztési jog szeptember 30-ig nem vezet eredményre, úgy kártérítési jogával kíván élni. Én 1. határozati javaslatként – amennyiben megengedik, hogy ezt megtegyem – azt javasolnám, hogy a T. Közgyűlés határozza el, hogy a minisztériumhoz felterjesztési joggal él az ügy előre menetele érdekében.

Tüttő István: Igen, határideje ugyanaz lehet, mint a vagy lehet előbbre hozni.

Dr. Tuboly Marianna: Azonnal.

Tüttő István: Igen, tehát azonnal. Ez egy módosítása a határozati javaslatnak. 1. pont jegyzőnő felolvasta a javaslatát, tehát a FM-hez felterjesztési joggal élnénk, és a határidő természetesen azonnal, illetve hát amint lehetséges, holnap, illetve nem holnap, hanem hétfőn. Kérem, erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Akkor a 2. számúról kérem a döntést.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

222/1999. (VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. felterjesztési joggal él a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz a Fasori dűlő ügyének mielőbbi rendezése érdekében.
    2. Határidő: 1999. július 12.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. amennyiben a felterjesztési jog, illetve a II. fokú eljárás során 1999. szeptember 30-ig határozathozatalra nem kerül sor, úgy az önkormányzat a Zala Megyei Földművelésügyi Hivatal ellen a “Fasori dűlő” vételárelőlegeként kifizetett 32 millió Ft-nak 1996. áprilisától járó kamatai megtérítése érdekében pert indít.

Határidő: 1999. október 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

25.) Javaslat a VIA Kanizsa Városüzemeltető Kht. alapító okiratának módosítása (szóban)

Előadó: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

 

Tüttő István: A VIA Kht. alapító okirat módosítására Fodor úr tett javaslatot. Megkérem, hogy pár mondattal vezesse be.

Dr. Fodor Csaba: A VIA Kanizsa Kht. alapító okiratát szeretném javasolni, hogy a T. Közgyűlés módosítsa. Mégpedig azon pontját, amelyben a felügyelő bizottság létszámát határozzuk meg. A felügyelő bizottság létszámát 5 főben határozta meg a közgyűlés. Én azt kérem, hogy ez a mondat úgy kerüljön majd be az alapító okiratba, hogy a felügyelő bizottság létszámát 3-5 főig határozza meg a közgyűlés. Indoklásom a következő ebben az ügyben. A rövid időszak alatt 2 felügyelő bizottsági ülést tartott, vagy kísérelt meg tartani az új közhasznú társaság újonnan megválasztott 5 felügyelő bizottsági tagja. Amelyen az első felügyelő bizottsági ülésen vagy az első napirendi pont az elnökválasztás lett volna, amelyet nem tudtunk igazából teljesíteni. Bicsák képviselő úr engem jelölt a felügyelő bizottság elnöki tisztségre, míg a Dr. Boa László úr pedig a Gyalókai urat jelölte ezen tisztségre. Értelemszerűen ebben marha nagy egyezség nem született. Mert Bicsák képviselő úr előadta indokul, és én magam is megerősítettem azt, ami velem szemben így van, és ne tűnjék szerénytelenségnek, de elég hosszú ideje gazdasági jogi kérdésekkel foglalkozom. Több mint két évig voltam felügyelő bizottság elnöke egy osztrák-magyar társaságnál. 2 évig töltöttem be ügyvezetői tisztet szintén egy másik osztrák-magyar társaságnál, ahol felügyelő bizottság működött elég szigorúan. Tehát vannak bizonyos ilyen jellegű tapasztalataim, és, mint a kht. egyik előterjesztője szerénytelenség nélkül talán azt mondhatom, hogy ötünk közül a legtöbb szakmai ismeret ebben a kérdésben per pillanat most nálam, természetesen ismerve a felügyelő bizottság többi tagját. Ez pótolható rövid időn belül, de hát Ők is eljutnak erre az ismertségi szintre, mint én vagyok. Ez nem érdem, ez csak egy időponti kérdés azt gondolom. Azzal álltunk fel, hogy újabb javaslatokkal üljünk le reggel 8.30 órakor. A leülés meg is történt, újabb javaslatok megtörténtek az én személyemre szólna az akadály. Én Bicsák képviselőt javasoltam elnöknek, Ő a másik olyan ember ötünk közül, akinek vannak gazdasági tapasztalatai, saját tulajdonú cégei vannak, tehát ismeri és tudja, mik azok a feladatok, amiket el kell végezni egy felügyelő bizottságnak. Ezt a javaslatot megtettük, erre a másik oldali képviselőknek, vagy felügyelő bizottsági tagoknak lett volna idejük reagálni, mindeddig nem tették meg. Ezért nagy tisztelettel bejelentem, hogy mi nem kívánunk részt venni ebben a felügyelő bizottságban Bicsák képviselő úrral. Nagyon szépen köszönjük a megtiszteltetést. Úgy gondoljuk, hogy az a szakmaiság, amit mi képviseltünk volna ebben a felügyelő bizottságban, tehát szükséges lehetne egy ilyen közhasznú társaságnak, mondom aminek azért mégiscsak a városüzemeltetés szélesebb rétegét átfogó tevékenységet kellene kifejteni, és hát bizony ezt szigorúan a felügyelő bizottságnak pedig a törvényes rendet, a törvényes működést kellene ellenőriznie, és ha egy jogász és egy gazdasági életben jártas, hosszú ideje jártas vállalkozónak a tapasztalataira nincsen szükség, akkor mi ezt tudomásul vesszük, semmi probléma. Én azt gondolom, hogy nagyon tisztes szakmai szükség van az állatorvos úr, a pedagógus és a közlekedési mérnök szakmai ismereteire e felügyelő bizottság működése kapcsán tiszteletben is tartjuk mi ezt, és éppen ezért kérjük, hogy módosítsa a közgyűlés a 3-tól 5 főig ezt a listát. Én azt hiszem, és nagyon megdöbbentett egyébként, de ezt meg kell, hogy osszam Önökkel, ami aztán végül is, az elhatározásomba engem is és a Miklós barátomat is megerősített, az pedig az a nyilatkozat, amit Dr. Boa László a FIDESZ alelnöke, mint felügyelő bizottsági tag tett, és azt mondta az első felügyelő bizottsági ülésen, hogy az ilyen jellegű társaságoknál, tehát ami önkormányzati tulajdonú társaság, kétféle megbízhatósági követelmény van, amelyet teljesítenie kell az ügyvezetőnek. Ez az egyik a szakmai megbízhatóság, amivel teljes mértékben egyetértek, a másik az etikai és politikai megbízhatóság, amivel is értek egyet. Mert az etikaival még csak-csak, dehogy politikai megbízhatóságot követelni ilyen esetben ügyvezető, vezető, tisztségviselővel szemben, hát egy kicsit aggályosnak tartom. Én mi mindig, én magam is azon küzdöttem, hogy az önkormányzati tulajdonú cégeknél, az önkormányzati intézményeknél a vezető választásnál lehetőség szerint ne történhessen ilyen, hogy politikai megfelelőséget, megbízhatóságot szabjunk a vezetőkkel szemben. Már csak azért is megalapozta a döntésemet ez a kijelentés, mert a kht-nek az ügyvezetője 2000. december 31-ig került kinevezésre azzal a tudattal, hogy jövőre pályáztatni kell ezt a dolgot, ezt a munkakör betöltését. Én nem szívesen lennék olyan testületnek a tagja, amelynek egyfajta véleményt kellene mondani politikai megbízhatóság szempontjából a majdan benyújtott pályázatokról és a majdan jelentkező pályázókról. Tehát úgy gondoljuk, hogy ilyen körben nem tudunk munkát vállalni, viszont a kht. működését korántsem szeretnénk ellehetetleníteni, hiszen ezzel ellehetetlenülne. De ha ezt a 3-tól 5 főig való meghatározást a T. Közgyűlés elfogadná, akkor a 3 képviselő vagy felügyelő bizottsági taggal működhetne, megválaszthatnák maguk közül az elnököt, és működhetne korrekten, tisztességesen a társaság. És én azt gondolom, hogy kellően megalapozott, pontos tájékoztatást fogunk mi kapni, és majd akkor ráérünk, mint a gazdasági bizottságon, mind a pénzügyi bizottságon és a többi érdekelt bizottságban azokat az információkat megkapni, amelyekre szükségünk lehet, mint a tulajdonos egyik képviselőjének. Elhangzott Boa László úr szájából az is indokul, azért nem tartaná szerencsésnek, ha én lennék, hiszen a korrektséghez hozzátartozik az FB elnöke, mert gazdasági bizottság elnöke vagyok. Akceptáltam én ezt a kitételt, ezért javasoltam Bicsák társamat. De hát Őt 9.00 órától eltelt egy pár óra, mindeddig nem kaptunk tájékoztatást, hogy ezt elfogadja-e vagy nem a másik fél. Ebben az ügyben meg sürgősen dönteni kell, mert a 30 nap azért mégiscsak július 1-jétől ketyeg, törvénykezési szünet áll majd be a bíróságokon, ügyvéd úrnak el kell készíteni az alapító okiratot elfogadó nyilatkozatokat a szükséges mellékletekkel, be kell nyújtani a cégbíróságon. És nem szeretnénk véletlenül sem olyan helyzetbe hozni a társaságot, hogy ez a további működését megnehezítené. Örömmel kell viszont arról beszámolnom, hogy a másik társaságban, ahol felügyelő bizottsági tag vagyok, korántsem ilyen a helyzet, nagyon nagy örömmel dolgozunk együtt mint az 5-en, akik ott bent vagyunk. Függetlenül attól, hogy politikailag megbízunk egymásban vagy nem. Mert azt gondoljuk mindannyian, hogy ez nem odatartozó a kérdés.

Tüttő István: Egyetlen felvetésem van. Ilyet nem lehet meghatározni, hogy 3-tól 5-ig.

Dr. Fodor Csaba: De meglehet.

Tüttő István: De eleve meg kell határozni végül is, hogy hány. Akkor mi a határozatképesség feltétele?

Dr. Fodor Csaba: 3 fő.

Tüttő István: Alsó küszöb. Jó, akkor így belefér, mert ez volt az aggályom, hogy akkor mi lesz a határozatképesség alapkritériuma.

Birkner Zoltán: Furcsa ügy került ismételten elénk, és kicsit furcsálom azt, hogy ezt most ilyen részletességgel Fodor úr elénk tárta. Ugyanis az egyik megszólított úr nincs a körünkben, így nem tartom igazából szerencsésnek, hogyha Fodor úr többször is hivatkozik rá. Mert nem biztos, hogy egészen úgy hangzott el, ahogy Fodor úr állítja egyrészt. Másrészt pedig talán érdemes lett volna Őt is meghallgatni. Én nagyon szépen kérem Fodor urat és Bicsák urat, hogy gondolja ezt még egyszer. Hiszen azért, mert egy körben nem sikerült megegyezni valamiről, és eltelt közben valóban 1-2 óra, hogy ismételten leültek volna tárgyalni, korántsem biztos, hogy csak azért nem ment ez, mert esetleg a másik fél nem jelent itt meg, hogy gondolja meg ezt a kilépést, hiszen nem biztos, hogy egy frissen megalakult kht. felügyelő bizottságának mindjárt egy kis botránnyal kellene elkezdeni a működését. Azt meg különösen nem értem, hogy miért hallatszik ki ebből egy fajta sértettség. Mert Fodor úr maga is azt vallja és mondja, hogy az a fajta rutintalanság, ami lehet, hogy hiányzik Gyalókai úr személye mögül, - bár ezt azért kétlem, mert Ő is a gazdasági életben dolgozik mellékesen mint Bicsák úr - Ő is látott már egyébként gazdasági társaságot mint Bicsák úr. Tehát nem értem a személyek közötti különbségtételt. Én arra kérem uraim, fogadják el Gyalókai úr személyét, aki képes lesz erre a feladatra, és maradjanak, és kérem Fodor urat, hogy a jogi tudásával segítse ennek a felügyelő bizottságnak a munkáját.. Tehát ebből most ne csináljunk politikai ügyet, hanem nézzük a feladat azon részét, hogy Gyalókai úr képes ennek a feladatnak az ellátására, és akkor legyenek szívesek újra átgondolni ezt a feladatot, és ne nekünk kelljen most erről dönteni.

Kelemen Z. Pál: Nem politikai ügy. Fodor Csaba szavahihetőségét kérdőjelezi meg, meg a döntési jogosságát. Politikai gyakorlat, amikor valaki kimondta, hogy politikai erkölcsi, szakmai felelősség kell valamilyen tisztséghez, éppúgy mint a Kádár-korszakban. Ha ez az ideológia, akkor el tudjuk viselni, illetve elviselni nem tudjuk, csak együttműködni nem tudunk vele. Kérem, gondolják meg döntésüket, és kompromisszumos ajánlatukat várjuk.

Bicsák Miklós: Nagyon köszönöm, hogy lehetőséget kaptam. Előttem ecsetelte Fodor képviselőtársam, én is úgy döntöttem, valóban először is nem a sértődöttség vagy az egyéb beszél belőlem, hogy a felügyelő tagságban. Csak az, személy szerint kicsit érzékeny érintett, hogy a 3 másik felügyeleti társam nem jelezte reggel 9.00 órától, hogy valóban na még most egy órával ezelőtt valóban Antalics képviselőtársam szólt, hogy mi van vagy egyéb, de semmi konkrétum nem történt, és én úgy érzem, hogy személyem irányában is hogy a fordított javaslat Fodor képviselőtársam megtette személyemre semmi korrekt jelzés. Egyszerűen hárman Ők kikötötték, hogy a Gyalókai úr nekem sincs ellene semmi, sőt korrektül és tisztelettel ígérem becsülettel, hogy a munkájukat, mint képviselő, továbbra is segítem, de ezek után nincs bizalmam, vagy illetve bizalom Ő irántuk. És Ők ugyanígy az én személyem iránt, hogy együtt tudnánk dolgozni. A másik az, hogy itt a frakció képviselő úr én úgy tudom, és ezt becsülettel, mint az 5-en, akik ott voltunk a Boa úr ezeket a dolgokat elmondta, itt képviselőtársaidat megkérdezheted Zoli. Itt Fodor Csabának nem kell kétségbe vonni az őszinteségét, ez így történt, és ugyan meg lehet kérdezni itt van a kht. ügyvezetője is, hogy ez a politikai kérdés elhangzott vagy nem hangzott. Én szeretem a tisztességet, maradjunk ennyiben. Még egyszer a bizalmat, a T. Közgyűléstől köszönöm, visszavonom a felügyeleti tagságomat.

Antalics Dezső: Jegyzőnőtől szeretném megkérdezni, hogy Fodor Csaba képviselőtársunk elmondta, hogy az első alakuló ülésünkön az első napirendi pontként szavazás volt az elnök kérdésében. Itt abban állapodtunk meg, hogy a két jelölt nevezetesen Gyalókai úr és Fodor Csaba úr nem szavaz, és 3-an szavaztunk. A szavazás aránya 2:1 volt, és ekkor Fodor úr illetőleg azt hiszem, talán úgy emlékszem, hogy Fodor úr azt mondta, hogy érvénytelen a szavazás, mert nem volt minősített többség a szavazásról. Kérdezem, hogy valójában mi a jogi helyzet egy ilyen szavazás alkalmával, ugyanis az alapító okirat semmiféle kikötést a minősített többséget illetően nem tesz.

Dr. Fodor Csaba: Egy pillanat hadd válaszoljak, mert már itt röpköd a nevem, és összefüggéstelenül beszélnek, meg emlékeznek az urak a Birkner frakcióvezető úr nem szeretem, hogyha azért olyant sejtet, hogy nem az igazat mondtam, és ezért én ragaszkodom, hogy az ügyvezető mondja el, hogy elhangzott-e politikai megbízhatóság vagy nem. Az Antalics úr, a Gyalókai úr ott volt, és ha Ők emlékeznek és nem szelektíven, akkor erre emlékezniük kell, és be kell vallaniuk én azt gondolom. Egyébként Antalics úrban nem nagyon bízom, mert az elég szelektíven emlékezik, mert én nem mondtam, hogy így szavaztak, úgy szavaztak, hanem az ügyvezető úr vetette fel ezt a kérdést, és nem én. Tehát azért én azt kérem, hogyha neveket említünk, akkor csak akkor, ha biztosan, pontosan emlékezünk, hogy az úr mit állított, mit tett, vagy mit nem tett. Én ezt tettem, engem igazolni fognak az urak, hogy ez így van, de én ebből nem kívánok ebből vitát, értsétek már meg. Tehát én nem vitát akarok, én azt szeretném, hogy működjön a cég. De én megmondtam, hogy nem fogok tudni együttműködni ezek után, ha még arra sem méltatják a felügyelő bizottság társait az urak, hogy eltelt nem tudom hány óra már 17.00 óra van, és 9.00 órától arra sem méltatnak bennünket, hogy idejönnek, és azt mondják, hogy gyerekek a Miklóst sem tudjuk elfogadni, hanem továbbra is a mi új javaslatunk a régi. Semmi gond. De még erre sem méltattak bennünket, mert az Ő számukra nem fontos, hogy mi mit gondolunk. Hátha ez a hozzáállás egy felügyelő bizottságban, hogy a 3-nak fontosnak, hogy a másik 2 mit mond, akkor ebben a felügyelő bizottságban kérem nem szabad dolgozni, ennek a felügyelő bizottságnak nagyon súlyos kérdésekről kell majd véleményt mondani, nagyon fontos kérdésekben kell egymást meghallgatni, vagy meggyőzni, vagy ha nem sikerül, akkor nem marad más, mint leszavazni. Tehát az együttműködésről szól a történet uraim, nem az erőről.

Cserti Tibor: Én nem akarom, egyrészről nem vagyok nyugodt ilyen ebédelés után és bőséges ebéd után sem vagyunk beszélő viszonyban egymással. Én a politikai felhangoktól tartózkodni, nem tartozik rám, ez az Önök belügye uraim. Praktikus javaslat az, amit egyébként más megfontolásból ugyanezt terjesztette elő a Fodor úr is, az alapító okiratot mindenféleképpen megszavaztuk az elmúlt alkalommal. Szavazás volt ugye a beltartalmat illetően, és abban bizony 5 a bizottsági tagok száma. Ez a módosítási javaslat lehetővé tenne működést. Tekintettel arra, hogy 30 napon belül ugye be kell nyújtani, és megalakultnak kell tekinteni ezt a kht-t. Én javaslom most, csak arról szavazzunk, hogy a 3-5 fővel az alapító okirat módosításra kerül. Ez már az Önök belügye és ez szívügye még egyszer mondom a közgyűlésnek a múltkori javaslat alapján, hogy lemondanak vagy nem mondanak, dehogy működőképessé kell tenni ezt a kht-t, az biztos. Csak erre vonatkozóan a javaslatom ebből a szempontból ügyrendi polgármester úr, ezt a módosítási javaslatot szíveskedjen megszavaztatni.

Tüttő István: Ezt fogjuk felvetni.

Röst János: Szeretném a képviselőtársamat emlékeztetni arra a közgyűlésünkre, amikor ezt tárgyaltuk. Én hasonló kérdéseket vetettem fel, hogy nem szerencsés, ha egy felügyelő bizottság politikusokat, vagy politikához közel álló személyeket delegálnak, és azt követően pártalapon működtetik, ugyanúgy mind a bizottságokat. Úgy gondolom, hogy Nagykanizsa városban nagyon sok civil szakember van, én elvárnám a képviselő-testülettől, hogy mellőzze a képviselőtársainkat, mellőzzük az ilyen felügyelő bizottságba való bedelegálástól, mellőzzük azokat a személyeket is, akik kötődnek politikai pártokhoz. Nem arra gondolok, hogy egyéb személy ebben nem vehet részt, de azt, hogy 5 főből 5 ember legyen és azt követően ilyen politikai villongás előforduljon, az MSZP és a FIDESZ között abszolút nem szerencsés. Ez nem tesz jót sem a városnak, sem a kht-nak, sem az ügynek. És egyébként napirend előtt én hasonló dolgokról beszéltem és szeretném, ha ezt megfogadnák.

Kelemen Z. Pál: Javaslom a vita lezárását, mert ez a vita már nem arról szól, amiről a beterjesztés szól, olyan felhangjai vannak, amelyek nem kívánatosak. Kérem, hogy a Fodor Csaba képviselő indítványát szíveskedjen megszavaztatni a közgyűléssel.

Tüttő István: Tehát magyarul a vita lezárását kérte. Szavazunk erről, hogy támogatjuk-e vagy sem.

Mire nem válaszoltam? Az érvényes biztos. Tessék?

Akkor újra szavazunk. Jegyzőnő elmondja, erre vonatkozó véleményét, és akkor utána szavazunk.

Dr. Tuboly Marianna: Pontosan olvasom a törvényt, egyébként elég hozzá, de azért felolvasom. “A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt, szükség esetén elnökhelyettest, vagy elnökhelyetteseket választ. A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjainak kétharmada, de legalább 3 tagja jelen van. határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.”

Tüttő István: Itt azt a szabályt is meg kell fontolni, hogy aki jelen van, de Ő nem szavazhat, Őt bele kell számolni.

(Dr. Fodor Csaba mikrofon nélkül szól, amit nem lehet érteni!!!)

Törőcsik Pál: Ők saját maguk így határoztak.

Tüttő István: Ezt külön megvizsgáljuk, de nem biztos, hogy ez most nem

(Többen beleszólnak mikrofon nélkül, amit nem lehet érteni!!!)

Tüttő István: Kérem, szavazzunk most arról az ügyrendi javaslatról, amit Kelemen Z. Pál úr javasolt, hogy a vitát most itt hagyjuk abba, és szavazzunk. Utána a felvetésről, hogy 3-5 főben határozzuk meg, és azt követően majd eldől, hogy hogy alakul ez a felügyelő bizottság, hiszen 3 taggal már működhet. Később pedig megnövelheti a számát még 2-vel.

Először Kelemen Z. Pál úr javaslatáról szavazunk.

 

A közgyűlés 10 szavazattal, 11 ellenszavazattal nem fogadja el a javaslatot.

 

Törőcsik Pál: Szeretnénk akkor tényszerűek lenni. Foglaljuk össze, mi történt. Megválasztottuk az 5 tagú felügyelő bizottságot. Az Ő feladatuk, hogy Ők maguk közül elnököt válasszanak. Azt, hogy ez a választás sikerrel járt vagy nem erre kértünk most egy állásfoglalást az elhangzott tények tekintetében. Most jelen pillanatban még mindig nem tudjuk, hogy az a szavazás érvényes volt vagy nem, van-e elnök vagy nincs. Ez a helyzet pillanatnyilag. Tehát az más kérdés, hogy ezt a felügyelő bizottság tagjai közül ki hogyan vélelmezi, hogy érvényes volt-e a szavazás vagy nem. Jelen esetben meg kell állapítanunk, hogy az a szavazás a 2 jelölt tartózkodása ellenére érvényes volt vagy nem. Hát most ezt kell eldönteni.

(Többen beleszólnak mikrofon nélkül, amit nem lehet érteni!!!)

Törőcsik Pál: Jó, akkor most mondom tovább. Én azt nem tartom szerencsésnek, ha most minden egyes ilyen esetben ha valakit nem választanak meg elnöknek, akkor az megsértődik, aztán lemond. Akkor most ugyanúgy megsértődhet a másik, azt mondja akkor, én nem vállalom és akkor addig jelölgetünk majd bizottsági tagokat, amíg 5 olyan embert nem találunk, aki nem sértődik meg. Most én nem tudom ezt másképp értelmezni. Egyébként egyetértek azzal az indítvánnyal, hogy szavazzunk arról, hogy 3 vagy 5 tagú, és akkor kezdődik előröl. Én egyet tudok érteni ezzel.

Tóth László: Kérem, hogy a napirendhez tartozó témát tárgyaljuk a napirendi pont pedig a 190/1998. számú rendelet módosítása, ami a felügyelő bizottság létszámának a megállapítására vonatkozik. Semmi nem tartozik ide ki, hogyan, mikor hányszor, micsoda, csak arról van szó az előterjesztésben, hogy vagy 3 fő, vagy 5 fő, vagy 3 és 5 fő, erről kell dönteni. Nem értem, miért nyitottunk vitát abban a tekintetben, hogy szabályos volt-e a felügyelő bizottság elnökének a megválasztása vagy nem. Ugyanis a két felügyelő bizottsági tag lemondott tisztelt hölgyeim és uraim.

Dr. Fodor Csaba: Nem azzal szeretnék élni, hanem másikkal, mert azért ez meg kell válaszolni. Egyébként egyetértek azzal, hogy zárjuk le a vitát, mert nagyon elcsúsztunk más irányban. Nem sértődésről van itt szó tisztelt alpolgármester úr. Itt az együttműködési képtelenségről van szó, és arról van szó, hogy mi nem vagyunk hajlandóak olyan gazdasági társaságot felügyelő gazdasági szempontból felügyelő bizottság tagjai lenni, amely a politikai szempontból kíván becsempészni a gazdaságba. Ennyi, a többi tárgytalan. Valóban a 3-5 főről kell szavazni, nem másról.

Tüttő István: A vitát lezárom.

Tarnóczky Attila: Én ennek a vitának a nem kívánatos felhangjairól szeretnék néhány mondatot ejteni, amit Kelemen képviselő jelzett. Bár úgy, hogy itt elhatalmasodott a vita és később kezdődött ez a része. Hát az elején kezdődött eléggé. Nekem az a benyomásom, hogy először Bicsák képviselő jelölte Fodor képviselő urat elnöknek, hárman nem választották meg. Utána fordítva Fodor képviselő jelölte Bicsák képviselő urat, úgy tűnik, hogy hárman ha nem is mondtak nemet, de nem mondtak igent.

Dr. Fodor Csaba: Nem mondtak semmit.

Tarnóczky Attila: Ezek után Önök ketten, akik elnökjelöltek voltak, levonják a következtetést, hogy itt politikai játék folyik, nincs szükség a szakértelmükre, mert egyik sem lett elnök, és lemondanak. Ezt persze megtehetik, de ilyen alkalommal Gyalókai úr is bejelenthetné, hogy meg van sértve, mert nincs szükség a szakértelmére, nem lett megszavazva. Szerintem két lehetőség van. Tudomásul véve a lemondást, vagy háromtagú bizottságot hozunk létre, vagy hagyjuk az 5-öt, aztán feltöltjük olyanokkal, akik hajlandóak szerepet vállalni ebben az ügyben.

Tüttő István: Csak ez az esélyünk.

Dr. Fodor Csaba: Az alpolgármester úr azzal kezdte, hogy tényszerű akar lenni, aztán mégsem az lett.

Tarnóczky Attila: Nem ezzel kezdtem.

Dr. Fodor Csaba: Mindegy, de mondta. Az sem volt igaz, teljesen mindegy eben guba. Tök mindegy. Nem akadok én itt fenn. Igen mert, most arra hegyezik ki a dolgot, hogy sértés. Nem a sértődésről van szó. Arról van szó, hogy semmit nem mondtak az urak. És azzal álltunk fel korábban, hogy új javaslattal jövünk, a mi új javaslatunk megszületett, az Övüké nem. Az Övüké új javaslata a régi volt, de nem probléma ez az ügy. Én azt gondolom, hogy nyugodtan dolgozzanak, csinálják, tegyék a dolgukat, mi lemondtunk, és ezt vegyék tudomásul, és nem kell itt továbblihegni ezt a kérdést. Azért tettük mi ezt a módosító javaslatot közösen, hogy lehetőséget biztosítsunk arra, ha van még két FIDESZ-es, aki be kíván jönni a felügyelő bizottságba, tehesse meg, ezért nemcsak 3 főt javasoltunk, hanem 5-öt. Tehát ebben a kérdésben nem lehet probléma. Tegyék ezt.

Kelemen Z. Pál: Summázva a dolgot, és anélkül, hogy kiélezném. Ha valaki abban a csapatban, amelyikben én játszom, valaha olyan nyilatkozatot tett volna, hogy valami felügyelő bizottságban politikai megfelelőségnek is kell lenni, már nem játszanánk egy csapatban. Kérem, gondolkozzanak el a túloldalon róla, az ilyen kijelentésekről.

Tüttő István: A vitát lezárom. A következőkben kell dönteni. A határozati javaslat úgy szól 3 és 5 fő. Tehát nem vagy, hanem 3-5 főre módosuljon az a korábbi 5 fős. Gyakorlatilag a működés feltételei megmaradnak akár 3 fővel, akár 5 fővel, vagy akár 4-gyel is. Tehát mindenképpen a lehetőség adva van, kérem erről szavazzunk. És arra meg nem kényszeríthetünk senkit, hogy a funkciót vállalja, hát lemondott, kész.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Dr. Tuboly Marianna: Az SZMSZ 62. szakasz (2) bekezdése rendelkezik a minősített többséghez szükséges döntésekről. E körben szerepel egy olyan passzus, hogy intézménygazdálkodó szervezet alapításához.

Tüttő István: És ide kell a minősített többség. És ugye korábban úgy foglaltunk állást, hogy minden olyan döntés, amely eszerint történik összességében a részkérdésekben is ugyanezt a logikát alkalmazzuk. Múltkor is az volt a vád, hogy itt brinstormingolung és bedobjuk a neveket, kérem akkor két főre. Én azt hiszem, hogy pár perc szünetre lenne szükség, én 5 percet javaslok.

(S z ü n e t)

Tüttő István: Döntenünk kell, hogy működőképessé válljon az a felügyelő bizottság, amely továbbra is 5 tagú és jelenleg 3 tagja van. A tagok kiválasztása, illetve delegálása a közgyűlés feladata. Kérdezem van-e javaslat 2 személyre, illetve 1-re, tehát kérdezem.

Birkner Zoltán: Képviselőcsoportunk tartja 3 jelöltünket Antalics Dezső urat, Gyalókai urat, és dr. Boa László urat, és nagyon nagy tisztelettel várjuk a közgyűlés többi frakciójától, hogy jelöljön neveket. Mi úgy gondoljuk, hogy megtettük a feladatunkat. Kérem az MSZP frakcióvezetőjét, hogy segítsen ebben, és támogatni fogjuk az Önök jelöltjeit.

Tüttő István: Meg kell fontolni, amit Röst úr is javasolt, tehát nem szükséges csak képviselőkből ennek a bizottságnak a tagjait megválasztani. Megszólíttatott Kelemen Z. Pál úr.

Kelemen Z. Pál: Minden kompromisszumra mindig hajlamosak voltunk. Adott esetben nem látok a kompromisszumban kettőnek kell engedni. Nem látok a másik oldalról semmiféle hajlandóságot erre, ráadásul az az erősebb oldal, s csak az engedhet, aki erős. Ebből következik, hogy addig, amíg ez a politikai megfelelőség nem tisztázódik, nem kívánunk jelölni, nem mi hoztuk szóba, mi nem akartunk politizálni, meg nem is érdekelt kinek mi a pártállása egy felügyelő bizottságban. Amíg ez a dolog nem tisztázódik, addig mi nem kívánunk jelölni.

Tüttő István: Tehát nincs jelöltje. Megkérdezem Röst urat, van-e jelöltjük.

Röst János: Nem kívánunk jelölni, elmondtam a véleményemet korábban. Úgy gondolom, nem változott meg a véleményem, nem szerencsés, hogy politikusok bent vannak, nem szerencsés a párthoz közel állók alkotják kizárólagosan a felügyelő bizottságnak a létszámot. Azt el tudtam volna fogadni, hogy 1 vagy 2 fő a testületből vagy ebből a körből bekerül, de a döntő többségnek meggyőződésem civilnek és szakembernek kell lenni. Itt működtetni kell egy társaságot, nem pedig arról van szó, hogy el kell foglalni bizonyos posztokat.

Tüttő István: Azért vártam 2 olyan személyre javaslatot, akik ennek a feltételnek felelnek meg.

Marton István: Úgy gondolom, hogy ezt a napirendet kudarcként megélve lezárhatjuk, sőt nem tehetünk mást, mint azt, hogy lezárjuk, mert én a múltkori alkalommal a zárt ülésen ha jól emlékszem mintegy 20 percig beszéltem arról részletesen kifejtve, hogy miért elhamarkodott lépés ennek a kht-nek ilyen ripsz ropszra történő megalapítása. Mert ha csak azt az egy apró momentumot említem, hogy aki a felügyelő bizottságba bekerül, az kemény anyagi felelősséggel tartozik, és ezt mondjuk egy képviselőtől tán még el is lehet várni, de most 17.30 környékén keresni két civil embert aki ebbe hajlandó beleugrani két kiugrott helyett, ez több mint komolytalan az én szememben. Tehát az a javaslatom, hogy sürgősen lapozzunk, mármint a napirendekben eggyel tovább.

Tüttő István: Kérem, mivel nincs jelölt, ezért nincs mire szavazni.

Birkner Zoltán: Azt gondolom, hogy ezt a napirendi pontot nem mi kezdeményeztük. Ez a napirendi pont úgy lett behozva, ahogy be lett hozva. Tehát arra kérem az urakat, hogy még egyszer gondoljuk át, mert mi is a működőképesség mellett vagyunk, nekünk van 3 jelöltünk. Nagyon szépen kérem Önöket Uraim, ha két ember kiszállt, akkor keressünk helyettük más neveket, ne politikai felhangokról beszéljünk, hanem próbáljuk megoldani ezt a dolgot. Változatlanul 3 jelöltünk van, a múltkor Őket Önök elfogadták, nem értem Kelemen úrnak mi a kifogása ellenük.

Tüttő István: Jelöltről itt nem kell beszélni, Ők nem mondtak le, tehát Őket már megválasztottuk.

Tóth László: Azt hiszem, igazi patthelyzet alakult ki. Erre csak a következő áthidaló javaslatot tudom előterjeszteni, ami szó szerint megegyezik Fodor képviselőtársam javaslatával. Próbáljuk meg úgy módosítani az alapító okiratot, hogy 3-től 5 főig, és akkor a cégbíróság is elfogadja. És ha találunk esetleg 2 olyan főt, aki megfelel minden olyan kritériumnak, akkor föl lehet tölteni.

Tüttő István: Hát ezt tettem fel Önöknek kérdésként, és 12 szavazattal nem támogatták.

Dr. Fodor Csaba: Tehát akkor én azt szeretném, hogyha most már Tóth László határozati javaslatát kezelnénk, és hogy feloldjuk azt a kérdést, akkor vállaljunk egy olyan kötelezettséget, amiben mondjuk vállalja a közgyűlés, hogy szeptember 15-ig addig lesz még talán a nyár végén és ősz elején két közgyűlés, egyeztessenek a frakcióvezetők személyekről, és amikor egyeztetett vélemény van, akkor töltsük fel plusz két fővel ezt a felügyelő bizottságot legkésőbb szeptember 15-ig. Tehát ez lenne egy 2. határozati javaslat, és akkor át van hidalva az ügy, folyhat az ügy tisztességesen.

Kelemen Z. Pál: Bármikor készen állok egyeztetésre polgármester úr.

Tarnóczky Attila: Nem tudom, miről kell egyeztetni. Jelölnek két embert, szívesen megszavazzuk, de erről nem kell egyeztetni. Nem értem miről fogunk majd egyeztetni hónapokon keresztül.

Tüttő István: Nincs esély most arra, hogy jelöljenek, éppen ezért, az egyeztetés szó helyett használhatjuk azt is, hogy próbáljanak közösen 2 személyre javaslatot tenni, és a közgyűlés eldönti szeptember 15-ig erről kérném szavazni.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Hölgyeim és uraim felteszem szavazásra, de akkor ne kifogásolják, hogy már egyszer szavaztunk róla, annak a ténynek a tudatában döntsenek, hogy ha most a 3-től 5 fős felügyelő bizottságot nem így fogadjuk el, hanem maradunk az 5-nél, akkor az az exlex állapot marad fenn, hogy amíg nem töltjük fel, addig nem lehet a cégbírósághoz fordulni. A 3-5 pedig már most lehet, és lehetőség van a további feltöltésre. Kérem, erről szavazzunk ismét. Tehát 3-től 5-ig.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

223/1999.(VII. 9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 192/1999.(VI.22.) számú határozatával létrehozott VIA Kanizsa Városüzemeltető Közhasznú Társaság alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja:
    2. “A Kht. felügyelő bizottságának létszámát 3-5 főben határozza meg”.

    3. felkéri a polgármestert, hogy Bicsák Miklós és Dr. Fodor Csaba képviselők Felügyelő Bizottsági tagok helyére lemondásuk miatt két tag személyére 1999. szeptember 15-ig tegyen javaslatot.

Határidő: 1999. szeptember 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Akkor a Horvát Kisebbségi Önkormányzattól Vargovics Józsefné az önkormányzat elnöke tisztelettel kéri Önöket, hogy dolga van, ha döntenénk a kérdésben, akkor megköszönné. Én azt hiszem, hogy megtehetjük ezt, de azért megszavaztatnám, hogy hozzuk előre az Ő napirendjét.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

26.) Javaslat a Horvát Kisebbségi Önkormányzattal együttműködési megállapodás megkötésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Vargovics Józsefné Horvát Kisebbségi Önkorm. elnöke

 

Tüttő István: Én átadnám udvariasságból Vargovicsnénak a szót. Én azt hiszem, hogy túl sokat nem kell ez üggyel foglalkoznunk, hiszen együttműködésünk egyre mélyül, horvát konzulátus működik ma Nagykanizsán.

Vargovics József: Mindenekelőtt a Nagykanizsai Horvát Kisebbségi Önkormányzat képviselői nevében tisztelettel köszöntök mindenkit és a város önkormányzatának külön köszönet az eddigi anyagi és egyéb támogatásért. Bízom benne, hogy programjainkkal gazdagítjuk, illetve még jobban színesítjük a város kulturális életét. Kérem képviselőinket, hogy rendezvényeinket, ha idejük engedi minél többen tiszteljék meg jelenlétükkel. Röviden ennyit.

Tüttő István: Van-e észrevétel, kérdés? Nincsen. A vitát lezárom, és reménykedem azzal, hogy az aláírásra felhatalmaznak engem a megállapodással kapcsolatban. Kérem szavazzunk a határozati javaslatról.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

 

 

 

224/1999. (VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Horvát Kisebbségi Önkormányzattal kötendő együttműködési megállapodást elfogadja.

Felkéri a polgármestert, hogy a közgyűlés nevében az együttműködési megállapodást írja alá és biztosítsa a benne foglaltak végrehajtását.

Határidő: 1999. július 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Ügyrendi és Jogi Bizottság jelentése a 192/1999.(VI.22.) számú határozat vizsgálatáról

 

Tüttő István: Tóth úr azt kérte, hogy adjak szót neki, ugyanis felkértük az Ügyrendi és Jogi Bizottság vizsgálja meg a korábban vitatott a magnófelvétel és a valóban jegyzőkönyvben foglaltak, mennyire vannak összhangban, illetve van-e eltérés közötte. Tóth urat kérem, hogy erről tájékoztasson minket.

Tóth László: Nem húzom a szót. A magnószalag meghallgatása után, valamint a jegyzőkönyvek egybevetése után megállapítottuk egyhangúlag, hogy szó szerint íródott le a kazetta tartalma. Tehát nem volt semmilyen gyanús momentum.

Tüttő István: Akkor Tarnóczky úr javaslatával fogunk élni, a végén összeül majd egy rendkívüli közgyűlés, amennyiben úgy látják, minimum 8-an és akkor korrigálhatjuk ezt a hibát.

 

27.) Javaslat az Ablak Zalára Közalapítvány támogatási kérelmére (ír.)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Kérem, mi döntöttünk abban a kérdésben, hogy az Ablak Zalára Közalapítványt támogatjuk, és működését segítjük a Zala Rádiót. Ennek a kérdésnek azt hiszem, nem kell külön ecsetelni a fontosságát, hiszen egy fehér folt kerül feloldásra, és egy olyan rádió működik, amely elismerésre méltóan a szakma elismerését is kiváltotta. Most pedig egy kritikus helyzet állt elő, ugyanis telefonon felhívott engem, sőt írásban is megkeresett a Magyar Rádió egyik képviselője, aki ebben az ügyben, hát mindenképpen a mi válaszunkat várja, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város szíveskedjen támogatni a Zala Rádió működését a Zala Megyei Közgyűlés támogatásának mértékéig. Ismereteim szerint a Zala Megyei Közgyűlés ez ideig 5,3 millió forintot hagyott jóvá a Zala Rádió támogatására. De az ígéretük pedig 8 millió forintról szól. Természetesen ez még egy következő döntést igényel, de várhatóan ez fog bekövetkezni. Kérem ezzel kapcsolatosan a véleményüket. Az anyag Önök előtt van, és azt is, hogy milyen formában lehetne ezt kezelni. Van-e észrevétel? A hitelkeret megemeléséről most mondanám, hogy ennél sem állja a helyét, mást kell odatenni.

Marton István: Épp az lett volna az első kérdésem, meg tudná-e nekem valaki mondani, hogyha határozati javaslatban szereplő összeggel megemelnénk a hitelkeretünket, akkor az ebben a pillanatban hová nőne? Azért kérdezem, hogy a csillagos égnek melyik pontján landolná már ez a hitelkeret?

Tüttő István: Nem, azt elvetjük.

Marton István: Akkor már mindjárt mondom a következő tervezett forrást az iparűzési adó növekménye ugye, amire már megint 30-40 tételt rálőcsölt ez a tisztelt testület. Szerintem valahol már olyan 1 milliárd forint környékén kellene, hogy járjon, hogy ezt ki tudjuk elégíteni, ami nekem azt kell, hogy mondjam, hogy népiesen fejezzem ki magamat, hogy mese gyermekeimnek.

Tüttő István: Hát azért ott még nem tart.

Marton István: A másik. Alig 4 hónapja fogadta el ez a T. testület a költségvetést, amelyben ezt a 2 és háromnegyed milliárdos támogatást jóváhagyta. Azért ekkora összeget fogadott el, mert úriember módjára járt el, hisz a Zala Rádió műsorainak adatait elemezve, mi a költségvetésnek, ha jól emlékszem olyan 15%-a erejéig lennénk jó. Márpedig ez az összeg az akkori számok alapján lényegesen több. Most az ember még azt is mondhatná, hogy végül is még a kedvezményünket természetben is viszonylag olcsón mérjük, tehát az sem biztos, hogy csak ennyi. Én úgy gondolom, hogy ebben a pillanatban az önkormányzat nincs olyan helyzetben, hogy akár 10 fillérrel is megemelje ezt a támogatást. Olyan jól hangzik, hogy a megye adott 8 milliót, hát ahhoz a döbbenetes mennyiségű műsorhoz, amit Ők kapnak a Zala Rádiónál, azt kell, hogy mondjam, hogy ez az összeg kevés. Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy az a 8 millió 8 millió lesz. Ezt a cuclit ezzel a közgyűléssel már többször megetették, hogy más mondhat ekkorát hát akkor mi is vállaljunk erőnkön felül. Én úgy gondolom, hogy ez nem megy. Ha valami nagyon nagy gond lesz, akkor esetleg november utolsó dekádjában, mikor az első háromnegyed év költségvetési beszámolója, illetve tájékoztatója megy a közgyűlés elé, akkor esetleg erre vissza lehet térni. Bár nem szívesen használom ezt a kifejezést, de addig, hogy mi erre igent mondjunk én a magam részéről egyszerűen, elképzelhetetlennek tartom. Még akkor sem, hogyha a bizottsági támogatás nagyobb volt, mint amennyi az én szavaimból kiderülhetne. De az is ugye olyan volt hogy hát egyeztessenek, és akkor kerüljön vissza bizottságok elé. Hát én nem tudok róla, hogy a bizottságok elé ez újonnan visszakerült volna. Azt kell, hogy mondjam, hogy ennek újból el kell indulni, ha mi a Szervezeti és Működési Szabályzatunkat, csak minimálisan is betartjuk, akkor a bizottságok felé újból el kell indulni az úton, ami automatikusan azt jelenti, hogy szeptember előtt ebből eleve nem lehet semmi.

Törőcsik Pál: Azt szeretném kérni Önöktől, hogy a Zala Rádiót támogassuk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy azt a munkát, amit eddig belefektettünk, akár pénzt is, akár munkát és azt a csapatot, aki ott összeállt és dolgozik, nem akármilyen lelkesedéssel és nem akármilyen eredménnyel, ezt egyébként nem csak a hallgatott, vagy a statisztikai adatok mutatják, hanem a díjak is, amikkel elismerték a munkájukat. Visszatérve Marton úr hasonlatára, ahhoz, hogy a gyermekeinknek is mesét mondjon valami, és mondjuk az a rádió, hogy ez ne némuljon el. A mi rádiónkba kanizsaiak dolgoznak, mindenképpen támogatnunk kellene. Nem beszélve arról, hogy a főiskolát, amit alapítani szándékozunk, annak van egy úgynevezett tömeg kommunikációs képzési gyakorlata is, ahol a hallgatók a rádiónál mindenképpen ilyen gyakorlaton is részt tudnának venni. Azt gondolom, hogy a források tekintetében legalább annyit, amennyit a megye jelenleg biztosított, tehát tételesen 5.250 eFt jelenleg. Legalább ennek a mértékéig mindenképpen támogatnunk kellene a rádió működését. Nem engedhetjük meg véleményem szerint magunknak, hogy teljesen lehetetlenné tegyük a működésüket.

Kelemen Z. Pál: Képviselőcsoportunk megtárgyalta az előadott napirendi pontot. Egyértelműen döntöttünk. Egyhangú szavazással támogatni fogjuk az alapítvány kérelmét.

Dr. Horváth György: A vélemény elhangzott itt, de feltétlen felmerül bennem a Kanizsa Újság, Városi TV, sport, kultúra, ne folytassam tovább. A támogatás mellett vagyok, de valahogy pontosan meg kellene határozni a mértékét annak, hogy ki, hogyan, miként lehet támogatni. Nem fog ettől elmenni. Ez a szerencsétlen iparűzési adó is. A világ legiparszűkebb országa Kanizsa. Biztos, hogy ennyi kanizsai adó sehol nem volt még, vagy amit számolunk. Hát, amit a sportra fel fogunk osztani meg a kultúrára. Az a sok százalék. Ezt én óvatosságból mondom. Nem az, hogy nem támogatom, de erre is kell gondolni, mert ez így szégyen. Ha idejön a Lukács Ibolya, és azt mondjuk, hogy egy fillér sincs.

Tüttő István: De csak akkor nem, ha amögött szervezett bűnözés van.

Tarnóczky Attila: Pontosítanám, legalábbis ha jól értettem Törőcsik alpolgármester úr javaslatát. Az előterjesztés szerint 2.741 eFt.ért számítjuk a rádió elhelyezésének költségét. Ha ezt összehasonlítjuk a Megyei Közgyűlés által adományozott 5.250 eFt-al, akkor a kettő között a különbség 2.509 eFt. Ezt javaslom, bár nem tudom miből. Minden közgyűlésen elhangzik, hogy ez az utolsó támogatás amit adunk, mert legközelebb nem adunk, és mindig adunk. Ekkora összeget szavazzunk meg. Nagyobbat magam részéről azért sem tartanék taktikusnak, mert ez az egyetlen eszköz arra, hogy a Megyei Közgyűlést újabb adományokra, arra 8 mFt elérésére sarkaljuk.

Bicsák Miklós: Előttem felszólalók nagyon okosan és hasznosan nemes dolgokat mondtak el. Mi nem tehetjük meg ezt, nemcsak a sportért szólok. A kultúra, a rádió az egyéb, aki a városunkkal, mint korán kellő ember, ha bekapcsoljátok képviselőtársaim, biztos, hogy halljátok, hogy nagyon jó programja van ennek a rádiónak. Azért is, mert a városunk hall a megyéről, és amikor valaki nehéz helyzetbe kerül, mint egy vállalkozó igyekszik kimászni abból. Az ilyen alapítvány, vagy egyéb az, kire számíthat? Ránk, a városra az egyéb és kötelességünk nekünk, hogy az adottságunknak megfelelően tisztességgel támogassuk. Úgy gondolom, ha mi ezt tesszük, akkor egy nagyon okos és nemes célt szolgálunk. Gondolom, hogy a képviselőtársaimban is lehet, hogy csak némileg merül fel, hogy nem áll módunkban, mert a költségvetés nem engedi. Biztos, hogy ha egy kicsit megszorítjuk a nadrágszíjunkat a lehetőségekhez mérten, fogjuk támogatni és tudjuk is a Zala Rádiót. Kérem, hogy támogassa a tisztelt közgyűlés.

Birkner Zoltán: Azt gondolom, és vissza szeretnék térni Tarnóczky Attila javaslatára. Nagyon ügyesen megfogalmazta azt, amit nagyon sokan gondolunk. Nem érdemes talán összehasonlítani a TV-vel és a Kanizsa Újsággal, hisz ezek a saját tulajdonú kft.-ink. Ezt azért ne felejtsük el. Ők Kanizsáról nyilatkoznak elsősorban. A Zala Rádió egy megyei hála istennek egy nagyon jól működő, egyre jobban működő társaság. Ráadásul van egy igérvényünk arra, hogy 2000 január 1-től nem lesz feladatunk a Zala Rádió, aminek nagyon örülünk. Előre is mondom és köszönjük ezt előre, hogy nem lesz anyagi felelősségünk mögötte. Nagyon ügyes gondolat az, amit Tarnóczky Attila megfogalmazott. Támogassuk mindig azzal a mértékkel a Zala Rádiót, amivel a megye támogatta. Hisz ezzel egyfajta újabb lökést adunk, ezzel további pénzek szivárogtatására. Azt gondolom, hogy a pillanatnyi költségevetési helyzetünkben a 2,5 mFt is elképesztően nagy adomány.

Molnár László: Az a 5,2 mFt, az 6.250 eFt. A Megyei Önkormányzat eddig első félévére már jóváhagyott és átutalt 4,5 mFt-ot, és július 25-ig a harmadik negyedévre 1.250 eFt-ot szintén jóváhagyott. Tehát ez a 6,25 mFt ez a háromnegyed évre már jóváhagyott a Megyei Önkormányzat által elfogadott keret. Én azt gondolom, hogy az eddigi tapasztalatok alapján semmi ok nincs arra, hogy azt mondjuk, hogy az utolsó negyed évben a korábbi ígéretét a Megyei Önkormányzat nem fogja teljesíteni, és nem teszi ezt még hozzá, a még meglevő 1,75 mFt-hoz. Amennyiben Önök még is úgy döntenek, hogy arányosítják a Megyei Önkormányzat támogatásához felajánlott összeget, akkor jelen esetben ehhez képest tegyék meg. Kérem, hogy - ha szabad ilyet kérni - az egész évre kalkulált helyiség bérleti díjánál, illetve a rezsi díjnál is ezt az arányosítást vegyék figyelembe. Ma még nem lehet kalkulálni 12 havi bérleti díjjal és rezsi költséggel. Már pedig ebben az anyagban ez szerepel. A 15 %, amit Marton úr említett. Azt gondolom, hogy soha nem volt titok a Magyar Rádió mindig is azzal a szándékkal jött ide, hogy Nagykanizsa bekerülvén Miskolc, Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza körben regionális rádiót kell, hogy csináljon. Egy olyan regionális rádiót, ami Kaposvártól-Körmendig szól. Ez nyilvánvalóan koncentráltan Zala megyéről és Zala megyének szól, de Nagykanizsáról kisugározva. Amit a finanszírozással kapcsolatban Dr. Horváth György mondott ebben az anyagban is szerepel az, amit a tavasz folyamán egy megbeszélés formájában Papp Miklós úr elmondott, hogy január 1-től a Magyar Rádió ennek a szerkesztőségnek a működtetését átvállalná. Sokak előtt talán nem egészen tiszta, de a Magyar Rádió a működési költségeknek a 40 %-át állja és a fennmaradó 60 % …(a felvételt nem lehet érteni). Ez a rádió, bár regionális rádió ide Nagykanizsának készült, ide jött, és ez egy esély lett volna, vagy egy sansz lett volna, hogyha Zalaegerszeget ebbe a dologba bele lehet vonni, de hogy nem lehet belevenni az pontosan annak a jele, hogy tisztában vannak azzal, hogy ez a szerkesztőség ez a rádiós intézmény itt van Nagykanizsán, pontosan annak a jele, hogy tisztába vannak azzal, hogy ez a szerkesztőség, ha valahol hasznot termel hosszútávon akkor itt, ebben a városban.

Tarnóczky Attila: Ezek szerint két fajta adat kering arról, hogy az első ütemben a Megyei Közgyűlés 3,5 mFt, vagy 4,5 mFt támogatást szavazott meg a Zala Rádiónak. Azt javaslom, hogy a határozati javaslat szóljon arról, hogy egyrészt támogatjuk a Zala Rádiót a 2.741.-eFt-os természetben nyújtott támogatással, illetve július 9-ig a Megyei Közgyűlés által megszavazott összeg 2.740 eFt-al csökkentett részével. És akkor ezt a vitát, amit most nem tudunk eldönteni, hogy 4,5 vagy 3,5 mFt-ot kapott a rádió nem kell tovább folytatni.

Tüttő István: Igen akkor 3,5 mFt. Rendben van. Van-e még észrevétel.

Molnár László: Akkor e mellett az önkormányzat továbbra is fenntartja azt a fajta ígéretet, amelyet korábban a képviselők tettek, hogy amennyiben az önkormányzat kiegészíti, akkor Nagykanizsa Önkormányzata is kiegészíti. Kérdezem, hogy ez bele kerül-e a határozatba?

Tüttő István: Bele lehet tenni. Azt meg kell majd szavazni.

Marton István: Tarnóczky alpolgármester úr által elmondott javaslatot tartalmi oldalról én nem ellenzem, de alapvetően furcsálnom kell, mert ilyenre nem nagyon emlékszem a 9 év történetéből, hogy sem összeg, sem forrás. Mert eddig a forrásról sem hallottunk egyetlen megnyugtató kijelentést sem.

Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom, hogy az összeg az létezik, persze nem tudjuk, hogy mekkora. Arról szól a kérdés, hogy 3,5 mFt-ot adott az első ütemben a Megyei Önkormányzat vagy 4,5 mFt-ot. Ennek tudatában azt hiszem, lehet dönteni. Én ezt a fajta ígéretet, hogy amennyiben a Megyei Önkormányzat ad ennyit, mi is adunk annyit, előre nyújtani nem tudom. Úgy gondolom az önkormányzat – bár folynak itt a nyilatkozatok, hogyan állunk – nincs abban a helyzetben, hogy 2,3,4 hónap múlva fizetendő összegekre most ígéretet tegyen. Nyilvánvalóan a szándék megvan, hogy a Zala Rádiót működésképesen tartsuk, mert fontos ügynek tartjuk mindannyian, úgy gondolom. Ezt a határozatot most meghozni véleményem szerint nem kellene.

Kelemen Z. Pál: Kérem, fontolják meg. Az eredeti előterjesztést támogatjuk, és arra szavazzanak. Módosítási indítványokat nem támogatunk ebben a kérdésben.

Tüttő István: Mivel több észrevétel nincs, a vitát lezárom. Dönteni kell.

Tarnóczky Attila: Tisztázni kell, hogy mi lesz a forrás.

Tüttő István: Egyébként bármelyiket jelöljük meg, mindegyikre el lehet azt mondani, hogy nincs rá garancia. Mert megjelölhetjük azt is, hogy mit tudom én ingatlan többletértékesítés, de éppen úgy föl lehet majd később tenni, hogy hát jogos volt-e ebbe a rovatba tenni. Azt javaslom, hogy a változatosság kedvéért ide tegyük. Abban kell állást foglalnunk, hogy ez az összeg mekkora legyen. Erre vonatkozóan információnkat jeleztük, mert mi megkérdeztük a mai nap folyamán, hogy a megye mennyit utalt át. És amikor jeleztük ennek az összegnek a nagyságát, akkor a mai nap ezt a tájékoztatást kaptuk. Azért is szerepelt ennek az összegnek a nagysága ilyen mértékig. Amit aztán kért a Molnár úr, hogy ne az egész éves úgynevezett természetbeni támogatást számítsuk most fel. Módosító indítványa volt Tarnóczky úrnak, amely úgy fogalmazódott meg, hogy a megye támogatásából vonjuk le a mostani, tehát az úgynevezett 2.741 eFt-ot, amely teljes évre szóló. Tehát, ha később ilyen jellegű döntést hoznánk, akkor még egyszer ezzel a részével nem foglalkozunk. Azt is jelenti, hogy egész évre biztosítjuk már akkor ennek az úgynevezett használati oldalát térítésmentesen magára az épületrészre. Molnár úr jelezte, hogy 6.250 eFt a megye támogatása. Én most miért vonjam kétségbe. A kettő különbsége pedig 3.500 eFt. A módosító indítványa Tarnóczky úrnak elhangzott. Egyetlen egyben a módosítást változtatni kell, mert nem mindegy, hogy a 8 mFt-ból vonjuk le a 2.741 eFt-ot, vagy a 6.250 eFt-ból.

Tarnóczky Attila: A javaslatom úgy szólt, hogy a mi támogatásunk pillanatnyilag 2.741 eFt természetben nyújtott támogatás és pénzben pedig a megyei önkormányzat által július 9-ig megszavazott támogatásnak a 2.741 eFt.-al csökkentett részét szavazzuk meg.

Tüttő István: Jó hát akkor ez lehet akár 6.250 eFt is. Ez a módosító indítvány. Ezt teszem fel először szavazásra.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Ezek után felteszem az eredeti javaslatot szavazásra. Elviekben, ha most a döntést meghoztuk volna ez éppen a 3,5 mFt-ot jelenthetné, amennyiben 6.250 eFt az átutalás.

Törőcsik Pál: Szavazzunk még egyszer.

Tüttő István: Miért szavazzunk még egyszer.

Törőcsik Pál: Lehet, hogy meglesz.

Tüttő István: Kérem ezek után az eredeti javaslatot. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

225/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ablak Zalára Közalapítvány részére nem nyújt támogatást.

 

Törőcsik Pál: Na most akkor nincs rádiónk. Közös akarat sehova ment. Mindenki akarta aztán még sem lesz.

Cserti Tibor: Javaslom, hogy a 3,5 mFt-ot szavazzák meg a 2.741 eFt természetbeni támogatás mellett.

Törőcsik Pál: Új javaslat?

Cserti Tibor: Új javaslatot terjesztek be.

Marton István: Mivel az SZMSZ azt írja elő, hogy szavazni úgy kell, hogy először a módosító indítványokról, ez megtörtént, utána jön az eredeti, ez megtörtént. Én úgy gondolom, hogy vége a napirendnek.

Tarnóczky Attila: Ami történt úgy gondolom, hogy nem örvendetes. De már itt láttam, hogy egyesek a rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezik egy papírlapon. Kérném szépen, hogy a 2. napirendi pontként a Zala Rádió támogatásának az ügyét is legyenek szívesek javasolni, és akkor eljuttatjuk az anyagot.

Tüttő István: Rendben van akkor ezt a napirendi pontot lezártuk.

 

 

28.) Javaslat a FORD AUTÓ-KANIZSA Kft. részére történő területértékesítésre (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Azt hiszem, hogy mindenki előtt ismert, hogy a FORD Autószalon fokozatosan és egyre magasabb színvonalon látja el azt a feladatot, amire vállalkozott. Úgy tűnik, hogy tovább kívánja növelni, vagy javítani szolgáltatásának minőségét és ehhez kért egy lehetőséget. Kérem a véleményüket, ha kérdésük van, tegyék fel. Úgy látom nincsen kérdés. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

 

226/1999. (VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a FORD AUTÓ-KANIZSA Kft. részére a 1847/45 hrsz.-ú, 3048 m2 területű beépítetlen ingatlan és a 1847/46 hrsz.-ú közterület melléklet szerinti kb. 500 m2 nagyságú része 4.300 Ft/m2 áron értékesítésre kerüljön.

Felhatalmazza a Polgármestert az adásvételi szerződés aláírására.

Határidő: 1999. szeptember 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

29.) Javaslat az Eötvös tér 1., 2., 3., és a Király u. 43., 45. számú IKI kezelésű lakások bérlőinek elhelyezésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Fölvetődött az a gondolat, hogy zárt ülésen tárgyaljuk ezt a kérdést. Felteszem Önöknek szavazásra, de ha nem értenek vele egyet, akkor nemmel szavaznak.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Az lenne a kérésem, hogy részletekbe ne menjük bele, ha valaki szól. Amennyiben nincs kérdés, szavazzunk a határozati javaslatról. Egyszerű szótöbbséggel dönthetünk.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

 

227/1999. (VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Nagykanizsa Eötvös tér 1., 2., 3. és a Király u. 43., 45. számú ingatlanok lakás és nem lakás célú bérlemények bérlőinek prioritást adva a bérlők folyamatos, lehetőség szerinti elhelyezéséről az IKI intézkedjen.

 

Határidő: 1999. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

30.) Javaslat a Thury laktanya 1999. II. félévi őrzési költségeire (ír.)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Az eredeti változattal szemben van egy újabb verzió. Sikerült megállapodni az őrző-védővel egy olyan feltételben, ami Önök előtt van. Ez pedig eleve csökkenő költséget jelent. Kérem a véleményüket. Bocsánat csak nálam van az anyag. Én azt hittem, hogy ki lett osztva. A bizottság megismerte, tehát 1,7+ÁFA-val sikerült végül is megállapodni. Ez jobb, mint a korábbi. Kérem, döntsünk.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

 

228/1999. (VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Thúry laktanya a II. félévben is őrzésre kerüljön, felhatalmazza a Polgármestert, hogy a SEN-SEI Kft.-vel 1.7 eFt+ÁFA összegben 1999. július 1-től 1999. december 31-ig az őrzésre vonatkozó megbízási szerződést aláírja. A II. félévi őrzési költség fedezetét az egyéb földterület értékesítésből származó többletbevétel képezi.

Határidő: 1999. július 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

31.) Javaslat az ÁPV Rt.-vel szembeni követelések érvényesítésére (ír.)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Azt hiszem, hogy minden lehetőséget meg kell ragadnunk, ami ilyen értelemben segíti a forráshoz jutásunkat. Megkérdezem Önöket, hogy van-e észrevétel?

Cserti Tibor: Egyetlen észrevételem van. Támogatta a Gazdasági Bizottság is és én személy szerint is ezt az előterjesztést. Ugyanakkor a szerződés akkor nem volt előttünk. A szerződésnek egyetlen egy pontja számomra aggályos. Ha ez így marad, én ezt az előterjesztést nem tudom támogatni.

Tüttő István: Melyik az?

Cserti Tibor: A 2. pont a megbízás díja. Legalul. Olvasom. “A megbízási díjon felül a megbízó köteles a megbízás érdekében a megbízó nevében és képviseletében az ÁPV Rt.-nek peres eljárás költségeinek megelőlegezésére és viselésére.” Az én fogalmaim szerint ez azt jelenti, hogy eredményfelelősséget nem vállal, hanem csak egy lehetőséget, hogy akkor a peres követelésnek megfelelően kéri a bírósági eljárás megindításához az azzal kapcsolatos pénzügyi előleget. Én ebbe a formába ezt így nem javaslom.

Kálócziné Éberling Márta: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta ezt az előterjesztést. Az Ügyrendi Bizottság a szerződést is. A szerződésben javításokat javasolt, de mivel az egyik szerződés nem készült még el átvezetve az Ügyrendi Bizottság javaslataival tájékoztatom Önöket arról, hogy mire vonatkozik ez. Az amit a Cserti úr mondott az teljes egészében kikerülne belőle, illetőleg kikerülne belőle a 3. pontból, nem a 3. pontból, hanem az egyéb feltételeknél ott is kikerülne belőle a 3. bekezdés, hogy fentieken túlmenően a sérelmet szenvedett felet megilleti a megbízási díj 50 %-a. Ezen kívül a bizottsági ülésen apróbb jogi pontosításokra került sor, de tartalmilag ez a két olyan rész, ami teljes egészében kikerülne a szerződésből. Köszönöm.

Tüttő István: Kérdésem az, hogy egyeztetve van már a másik féllel?

Kálócziné Éberling Márta: Elfogadták.

Tüttő István: Akkor ez így rendben lesz.

Tarnóczky Attila: Mint láthatják a szöveges részben a Pénzügyi Bizottság 10% sikerdíjat javasol, velem tökéletes egyetértésben. A határozati javaslatban szereplő 20% a duplája, ha jól emlékszem a Tocsik, vagy a Vektor féle szerződésben szereplő összeggel.

Tüttő István: Az a másik oldal.

Tarnóczky Attila: Azt kell, hogy mondjam, hogy a helyzet az, hogy kaptunk egy ajánlatot, ami ajánlat tartalmazza a 20%-ot. Teljesen természetesen az ajánlattevő érdekeit képviseli. Ez olyan mintha elmegyek a piacra és megkérdezem, hogy mennyibe kerül a krumpli. Lehet persze azt mondani, hogy elhiszem, vagy megpróbálok alkudni. Szerintem vagyunk abban a helyzetben, mert ez az üzlet az ajánlattevő számra legalább olyan fontos, mint számunkra, hogy azt mondjuk, hogy 10 %. Tessék rá választ adni. Vagy elfogadod, vagy nem. Ha nem fogadod el, az egy másik helyzet, akkor újra lehet gondolkodni rajta, hogy hány %-al kössük meg ezt a szerződést, de megpróbálni mindenesetre meg kellene. Mondok egy példát. A múltkor jelentkezett a Pénzügyi Bizottságnál - a cég nevét nem mondom, - akinek részvényei birtokában vagyunk, hogy cseréljünk le a részvényeinket egy új általuk létesített cég részvényeire. Névértékben adják a részvényeik felét az új részvényekbe. Mertem javasolni, hogy kérjük az egészet. Egy az egyben cseréljünk. Ebbe az ajánlattevő bele sápadott, de két hét múlva közölte, hogy elfogadja. Hát, hogyha ezt mi nem próbáljuk meg, hogy ezt olcsóbban meg lehetne úszni, akkor véleményem szerint nem vagyunk jó gazdái a vagyonuknak.

Tüttő István: Megpróbáljuk.

Dr. Fodor Csaba: Tarnóczky alpolgármester úr javaslatát abban az esetben tudnám támogatni, amennyiben azt mondaná, hogy törekedni kell, de maximum azért maradjon csak meg valami szám és a 10, azt hiszem azért erre alkalmatlan számnak tűnik. Információim szerint folytak ebben tárgyalások, de nem biztos, hogy így van. Azt gondolom, hogy azért az a piaci példa nem volt egy szerencsés, mert ott a Tarnóczky alpolgármester úr tudja, hogy akar venni burgonyát a piacon. Itt meg nem tudjuk, hogy nekünk mennyi jár. Arról szól a történet, hogy amiről nem tudjuk, hogy mennyi jár nekünk, vagy jár-e egyáltalán valamennyi. Ebből az ígérvényből kapunk mi 80%-ot, ami teljesen talált pénz, mert 20%-ot, vagy 10%-ot, teljesen mindegy valamennyit az a megbízott leakaszt az ügyből, aki felderíti és kikaparja nekünk a gesztenyét. A kérdés az, hogy az a gesztenye, amit kikaparnak nekünk, amiről nem tudunk, vagy mi nem tudjuk magunkat kikaparni, kell-e úgy is, ha az 1 kg gesztenyéből csak 80 dkg-ot kapunk, mert 20 dkg-ot el fog belőle vinni más, vagy azt mondjuk, hogy egye meg a fene, ne kapjon 20 dkg gesztenyét a másik sem, de mi sem 80 dkg-ot. Mert aztán ez marha nagy bulinak tűnik. Valóban így, de nem tudom. Azzal egyetértek, hogy törekedni kell arra, hogy a megbízási díjat csökkentsék, de hatalmazzuk fel a Polgármester urat arra, hogy maximum ennyi %-ig elmehet a tárgyalásokba. Mert akkor nem hal meg az ügy. Mert ha most mi azt mondjuk, hogy 10 és akkor megint visszakerül ide, vagy vissza sem kerül. Nem tudom. Azt hiszem a Polgármester úr erre választ ad valószínű.

Tüttő István: Megkérem az irodavezetőt, hisz a tárgyalásokon részt vettünk, az Ő szájából hallják, hogy ilyen értelemben nem volt azonnal fejbólintás.

Kálócziné Éberling Márta: Akkor, amikor először a Pénzügyi Bizottsági ülésen felvetődött ez a 10%, én utána felhívtam a céget, amelyik az ajánlatot tette az Önkormányzatnak. Megkérdeztem, hogy hajlandók-e engedni ebből az árból, vagy nem. Azt mondták, hogy Ők ebbe a 20%-ba minden költséget és minden egyebet elismernek. Tehát ezen kívül semmit nem kérnek az Önkormányzattól, de alapvetően ebből az árból nem kívánnak engedni.

Tarnóczky Attila: Kedves képviselőtársaim az én édesanyám az úgy alkudott a piacon, hogy az eladót megkérdezte, az mondott egy árat, akkor 10 métert eltávolodott, visszafordult, mondott egy másik árat, és valamibe megegyeztek. Tehát mielőtt mi itt a közgyűlésben állást foglalunk, az lenne a teljesen lüke cég, amelyik azt mondaná, hogy Ő nem 20%-ot kér, neki elég 10% is. Ilyen nincs. Én nem akarom elvágni az egyezkedés útját, de az egyezkedési pozíciónak az alapfeltétele az, hogy legyen egy 10%-os határozat. Ugyanis kedves képviselő úr, ha az van benne, hogy 10%, de Polgármester úr elmehet 15%-ig, akkor én garantálom, hogy el fog menni 15%-ig, vagy 20%-ig, ami felső határként benne van. Mert ugye az világos, hogy ezt mindenki meg fogja tudni, hogy mi van bent felső határként. Ők is. Tehát 10%-ot kellene kikötni, ha azt nem fogadják el, akkor vissza kell hozni. Az a vagyon nem fog eltűnni. Azt, hogy nem tudjuk, hogy mennyi az számomra nem enyhítő körülmény, hanem adott esetben súlyosbító körülmény. mert nem tudom, hogy mennyi vagyonukról mondunk le. Ők viszont tudják. Ez a befolyásoló tényező a viselkedésüket alakítani fogja megítélésem szerint. A 10%-ot én fenntartanám azzal, hogyha nem fogadják el, akkor szeptemberben újra meggondoljuk.

Tüttő István: Ez akkor lenne igaz, hogyha nem tudnánk, hogy a 20%-hoz ragaszkodik, hiszen az a kitétel, amit épp felvetett Cserti úr, hogy nem lenne ésszerű, ha az benn maradna. Az egy olyan tétel, amelyet Ő most elfogad, hogy nem kell bent maradnia a megállapodásban, de világos, hogy 10%-ért és azon költségek, minden költségek egyébnek elismerése a 10%-ba, erre már választ adtak, nem fogadják el, 20%-kal. Hát eldönthetjük, hogy 10% legyen, és holnap már mondhatjuk, hogy vissza kell hozni, mert nem fogadják el. Hiszen már tegnap előtt mondták, hogy nem fogadják el. Ebben a tudatban kell dönteni a 10%-ról.

Marton István: Óvnék mindenkit attól, hogy ezt az ügyet összehasonlítsa az annak idején elhíresült Tocsik illetve, Vektor üggyel. Mert ugye Tocsik állt az egyik oldalon Ő volt az állam kvázi képviselője, (ezt most olyan cinikusan mondom), a másik oldalon pedig álltak a mi önkéntes képviselőink a Vektorok és Ezres Ügyvédi Iroda és társai. 12%-ért a Vektor nekünk az általunk is tudott járandóságunkat szerezte meg. Tarnóczky úr piaci hasonlatánál maradva mi azt sem tudjuk, hogy burgonyát akarunk-e, csak körülbelül annyit tudunk a piacon járva, hogy valamit kéne vennünk.

Tüttő István: Nem. Mi pénzt akarunk, ezt mindenki tudja.

Marton István: Most én a piaci hasonlatnál maradtam. Tehát valamit kéne venni. Lehet erre törekedni, hogy ezt a számot leszorítsuk, de én úgy gondolom a szerződés ismeretében, hogy ebben az esetben a 20 % sokkal reálisabb, mint volt a 12%. Mert azt nem mondom, hogy a semmiért volt, de van is sokkal többért. Ezért pedig nagyon keményen meg kell dolgozni. Kideríteni olyan lehetőségeket, amikről mi vagy nem tudunk, vagy olyan keveset tudunk, amivel túl sokra nem tudnánk menni. Ez nekünk egy az egyben talált pénz lenne, ami ebből bejön, a Vektoré pedig, hát a járandóságunk volt talán egy icipicit előre hozták, akkor árnyaltan így fogalmazok.

Tüttő István: Hát ott az volt a fő motiváló, hogy előbb tudja prezentálni, mint egy bizonytalan távlatra várva. Tehát annak megvolt az a logikája.

Cserti Tibor: Nem kenyerem kétszer ugyanabban a témában szólni, de most megmondom őszintén, meg vagyok rökönyödve. Így gyakorlatilag kialakul egy olyan közös álláspont, amikor azt mondjuk, hogy egy talált pénz irányába szeretnék felhatalmazást adni Önöknek, mint a Polgármesteri Hivatal, vagy Önkormányzat vezetőinek. Fel sem tételezem egyébként, látom mélyen tisztelt Tarnóczky Attila alpolgármester úrról, hogy nem ebben a szellemben tárgyalna, mint ahogy kifejtette előttünk. Ezt így is kell csinálni. De engedtessék meg, mi azt akarjuk, hogy lehetőleg legteljesebb mértékű felhatalmazással egy olyan mozgásszabadságot kapjanak, hogy meg tudjanak állapodni. Máskor mindig a mozgásszabadság hiányáról beszélnek joggal, okkal. Most gyakorlatilag rugalmasan, gyorsan meg szeretnénk hozni egy döntést. Amennyiben az általunk javasolt szempontokra gyakorlatilag a tárgyalások folyamán figyelnek, és úgy tűnik, hogy igen abba az irányba mennek. Akkor nem értem, hogy miért ragozzuk tovább ezt a kérdést. Azt javaslom, hogy a maximum 20% szó beletoldásával fogadjuk el.

Tarnóczky Attila: Az alapelmélettel egyetértek. Az ellen semmi kifogásom, hogy adjon a közgyűlés egy felhatalmazást Polgármester úrnak, hogy egyezzen meg azzal a céggel, de akkor ne legyen benne, hogy maximum 20%. Hát akkor miben fog megegyezni. Hát tudni fogja a cég, hogy milyen felhatalmazást kapott. Hát 20% fölé nem fog menni Polgármester úr. Akkor olyan tárgyalási pozíciót adjunk neki, hogy ne derüljön ki a tárgyalási taktikánk legalább. Akkor legyen benne, hogy igyekezzen a legjobb pozíció elérésére.

Tüttő István: El tudom fogadni.

Kelemen Z. Pál: Lényegében Cserti úr elmondta, amit el akartam mondani. Tény az, hogy ezen a téren nincs kínálati piac. Nem vagyunk alku helyzetben. Azon a piacon Tarnóczky úr, ha van 10 krumpli árus, akkor lehet alkudni. Ha csak egy van, akkor diktálják az árat. Ezt nekünk tudomásul kell vennünk.

 

Tüttő István: Nekem is meg kellene szavazni egy sikerdíjat, és akkor mehet. Elhangzott az a javaslat, amelyet magam is tudok támogatni, hogy ne határozzunk meg most %-ot. Önök ismerik, hogy várhatóan mi fog ebből kialakulni. Reméljük, hogy alá tudunk még menni, de ezt most ígérni nem tudjuk. Természetesen a tájékoztatást megtesszük. Kérem a szavazatukat azzal a módosítással, amit Tarnóczky úr javasolt, az hogy ne maradjon bent, hogy 20%, hanem Polgármester megkapja a felhatalmazást a lehető legjobb pozíció elérésére, és azt tudjuk, hogy mi az a maximum.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

229/1999. (VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy az Önkormányzat a LBY Kft.-vel (Budapest, Bem rakpart 50.) megbízási szerződést kössön az ÁPV Rt.-vel szembeni belterületi földértékre vonatkozó további igények felmérésére és érvényesítésére.

Felhatalmazza a Polgármestert a lehető legjobb pozíció elérésére, valamint a megbízási szerződés aláírására.

Határidő: 1999. augusztus 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

32.) Javaslat a nagykanizsai 705 hrsz.-ú közterület értékesítésére (ír.)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Két változat szerepel ebben a határozati javaslatban. A bizottságok nem voltak teljes összhangban az eladási, illetve a vételár – most mindegy, hogy nevezzük – m2 árában. Éppen ezért kérem a véleményüket.

Dr. Horváth György: Az “A” változat vételárát szakértő állapította meg. A “B” változatot bizottság. Az “A” változat mellett voksolok. Azért, ha megnézik a térképet, akkor van egy olyan telek, amely a kutyának sem kell, és a város úgysem kaszáltatja, vagy évente egyszer azt a területet. Ugyanakkor az utcakép is kedvezőbben alakulna, és egy nagyon szép ház épülne oda. A tulajdonos a “B” változat árát nem hajlandó megadni. Én az “A” változat mellett maradok. Egy teljesen jelentéktelen kis területről van szó. Igaz, hogy ez többletbevételt jelentene, de nem hiszem, hogy ezzel gazdagodik meg a város, hanem majd az iparűzési adóval.

Tüttő István: Egyébként nem ugrunk erre a megjegyzésre, mert teljesen természetes.

Cserti Tibor: Ellent kell, hogy mondjak Horváth képviselő úrnak. Szerintem csak a kutyáknak jó ez a hely. Elnézve a kis beszögeléseket. Magam részéről még fizetnék is a fenntartásért a tulajdonosnak. Félre téve a tréfát, én azt hiszem, hogyha várost akarunk rendezni, és jó gazda módjára akarunk eljárni, akkor csak is az ’A’ pont mellett javasolhatunk. Megértem egyébként ezzel kapcsolatos más irányú felvetéseket, aggályokat, én “A” változat mellett szavaznék.

Tüttő István: Senkit nem akarok befolyásolni, én előre bekereteztem az “A” pontot.

Bicsák Miklós: Nap mint nap ott megyek el a sarok mellett. Ezt már múltkor a Gazdaságin is elmondtam, hogy ha valóban azt akarjuk, hogy egy kicsit rendezettebb legyen az a terület, akkor ezen nem is variálunk, hanem egységesen a tisztelt közgyűlés az “A” változatot, mert 5 eFt az nagyon nagy és így, ahogy elmondta képviselőtársam a Horváth is legalább rendezett lesz az utca képi sarok. Köszönöm szépen.

Tarnóczky Attila: Csak élvezettel figyelem, hogy az “A” változatot támogatók milyen élénk vitát folytatnak egymással.

Tüttő István: Köszönjük a megjegyzést. A vitát lezárom. Kérem, döntsünk. Az “A” és “B” változat között kell döntenünk. Értelemszerűen az “A” változatot teszem fel először szavazásra.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

230/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a nagykanizsai 705 hrsz.-ú 37m2 nagyságú közterület 2.500 Ft/m2 áron Szántó László Nagykanizsa, Magyar u. 79. szám alatti lakos részére értékesítésre kerüljön.

Felhatalmazza a Polgármestert az adásvételi szerződés aláírására.

Határidő: 1999. július 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

 

Tüttő István: Javaslat az észak-keleti városrészben található 1839/8 hrsz.-ú ingatlan értékesítésére című napirend következne, de ezt is zárt ülésen kellene tárgyalni. Ráadásul ott elmondanám, hogy mi a tényállás ezzel kapcsolatban. Most zárt ülést rendelnék el. Két ingatlannal kapcsolatos ügyet tárgyalnánk ezt és a Thury Laktanya volt csapatművelődési otthonának értékesítését, valamint a fellebbezéseket. A zárt ülésről szavazzunk.

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

231/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Javaslat az észak-keleti városrészben található 1839/8 hrsz.-ú ingatlan értékesítésére, valamint a Javaslat Thury Laktanya volt csapatművelődési otthonának értékesítésére című napirendi pontokat zárt ülésen tárgyalja.

Határidő: 1999. július 9.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat, döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

Tüttő István: Kihirdetem a zárt ülésen hozott határozatokat.

 

A közgyűlés 232/1999.(VII.9.) - 240/1999.(VII.9.) számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött.

 

Javaslat a Thury laktanya volt csapatművelődési otthonának értékesí-tésére

 

 

241/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Thury laktanya volt csapatművelődési otthonának értékesítését a szabályozási terv és az ingatlanmegosztás elkészítéséig elhalasztja.

Határidő: 2000. május 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 20.00 órákor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján a jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

1999. július 9. soron kívüli

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. július 9-én (péntek) 19.30 órakor tartott soron kívüli üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Zoltán Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

 

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Szabó Lászlóné osztályvezető, Gáspár Anrdás ügyvezető.

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap főszerkesztője, Molnár László és Nagy Judit a Zala Rádió részéről.

 

Tüttő István: Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Kiderült, hogy a jegyzőkönyv, amit Tóth képviselő megvizsgálat és a magnószalag teljesen összhangban van, tehát nincs mást tenni, mint módosítani. Tíz képviselő kezdeményezte soron kívüli ülés tartását. Az egyik napirend a 192/1999.(VI.22.) számú határozat 7. pontjának módosításával kapcsolatos, a másik pedig a Zala Rádió támogatásáról szól.

Aki egyetért a 192/1999.(VI.22.) számú határozat 7. pontja módosításának napirendre vételével, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki az Ablak Zalára Közalapítvány támogatásával kapcsolatos előterjesztés napirendre vételével egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

 

Napirendi pontok:

 

  1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 192/1999.(VI.22.) számú határozata 7. pontjának módosítása (szóban)
  2. Javaslat az Ablak Zalára Közalapítvány támogatási kérelmére (ír.)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

 

1.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 192/1999.(VI.22.) számú határozata 7. pontjának módosítása (szóban)

 

Kelemen Z. Pál: Határozati javaslatom a következő: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 192/1999.(VI.22.) számú határozat 7. pontját az alábbiak szerint módosítja: az önkormányzati piacok és vásárok, kivéve a Vásárcsarnok kosaras piaca rendezési jogával, finanszírozásával és bevételeinek városüzemeltetési célú felhasználásával a Kht-t bízza meg.

Tüttő István: Van-e erről vélemény? Azt hiszem nem kell ezt ragozni. Gáspár urat megkérdezzük, hogy okoz-e bonyodalmat.

Gáspár András: Az önök döntésének megfelelően, ami július 1-től szól én úgy gondoltam, hogy a Kht megalakulása vagy átalakulása nem egy permanens folyamat, hanem 1-től kell működni, tehát elsejétől a piaci dolgozók nálunk vannak állományban, átvettük őket. Továbbá a bevételek, melyek elsejétől képződtek a számlánk alatt, a mi nevünkön megy. A piac területének bérbevételének az volt az indoka, hogy az önkormányzatnak az ÁFÁ-t a korábban visszaigényelt ÁFÁ-t ne kelljen ismételten befizetni és ezért köttetett szerződés a terület bérbeadására. Ennyi volt akkor az indoka. Amennyiben az önkormányzat most úgy dönt, hogy ezt a kosaras piac rendezési jogot visszaveszi a társaságtól, úgy kérem, hogy az egész pontot helyezze hatályon kívül, vagy vonja vissza, ugyanis külön embert mi nem kívánunk alkalmazni városi szinten a piac működtetésére, viszont akkor fel kell venni embert az iparcikk piac és a nagyvárások rendezésére. A cél az volt, hogy létszámnövekedés az átalakulás következtében nem jelenjen meg. Akkor is ez motíválta a piac területének a bérbevételét, mert vagy az egész piaci tevékenységet a kht rendezi ugyanazzal a létszámmal, aki az önkormányzatnál volt és hangsúlyozom mégegyszer, ők nálunk állományban vannak elsejétől, vagy pedig nem kívánunk rá külön embereket felvenni, mert városi szinten igaz, hogy a Kht. meg az önkormányzat nem azonos, de városi szinten akkor is egy-két emberrel többet kellene foglalkoztatni, több lenne az elvonás.

Kelemen Z. Pál: Elkövettem azt a hibát, hogy csak a felét olvastam fel a határozati javaslatnak. Engedtessék meg, hogy felolvassam a második felét is.A közgyűlés felkéri a jegyzőt vagy a polgármestert, hogy az átszervezéssel kapcsolatos személyi döntéseket, például a dolgozók áthelyezését függessze fel, illetve a dolgozókat továbbra is köztisztviselői állományban foglalkoztassa.

Budai István: Úgy gondolom, ehhez szólnom kell, mert hiszen a délelőtti kérdésem keverte fel ezt az ügyet. Úgy szeretném, ha nem maradnának sértődések ebből a kérdésből, hiszen én kérdeztem, hogy kinek áll jogában a közgyűlési döntéseket megváltoztatni. Én nem gyanúsítok senkit és nem is feltételezem, hogy itt ilyen történt, de úgy gondolom, hogy Cavintont nem nekem kellene csak bevenni, hanem itt jópárunknak, mert mindegyikünk úgy emlékezett szinte, ahogy most ez az előterjesztés megtörtént. Én úgy gondolom, hogy ez volt a tisztességes, hogy ezt most tisztázzuk. Nekem az a véleményem és meghallgattuk mi ezt a szalagot, hát elég zűrös ez a szalag én nem tudom, sok minden nem hallatszik ki belőle, én hiszek benne és tényleg így történt és nem tudjuk követni azt, ami itt a jegyzőkönyben le van írva. De nem is akarok én ezzel foglalkozni. Az a kérésem, hogy döntsünk most úgy, ahogy azt Kelemen úr előterjesztette, és vizsgáljuk meg egy későbbi időpontban, mert a múltkor az is elhangzott, hogy a későbbi időpontban hozzuk vissza ezt a dolgot, hogy hogy lehet a kosaras piacot szerződéssel átadni a Via Kanizsa Kht-nek. Nem feltételezem, hogy egy ilyen 10.000 Ft-os színlelt szerződéssel adjuk oda, mert ezt én annak tartom. Ugyanis a 10.000 Ft-os szerződés egy ilyen nagy kérdésben az 1765 m2 adunk bérbe, 5,67 Ft jut egy m2-re. Ez nem hasznosításnak minősül, hanem tényleg ez színlelt dolog. Nehogy úgy járjunk, mert ennek én utána néztem, és ami miatt féltettem én a múltkor a várost kasszájától elvonni azt, ez pontosan ez volt, hogy nehogy valakinek eszébe jusson és azt mondja, hogy na vissza a beruházási ÁFÁ-t, hanem ezt járjuk körbe, rendezzük le, tisztázzuk le és amikor minden dolog kikristályosodott terjesszük a közgyűlés elé rendezés végett. Nem tartom kizártnak, hogy ez ne kerüljön át a VIA Kanizsához, de nem ilyen áron egyrészt, másrészt akkor értenék egyet egy ilyen vélelmezett, vagy kiterelt 10.000 Ft-tal, hogyha ennek a piacüzemeltetésnek a jövedelme visszaforgatásának a városüzemeltetésbe csökkentené a városüzemeltetésre fordítható költségvetési ráfordításokat. Ha ez így lenne, akkor úgy gondolom, hogy támogatható lenne, de ezt ki kellene munkálni. Fölvetettem én ezt a kérdést illetékeseknek, nem mondom meg kinek, az volt a válasz, hogy ébredjek fel, mert ez nem így lesz. Hát akkor én most azt mondom, hogy én viszont csak akkor támogatom, ha ez a városnak nem kerül többletráfordításba.

Tóth László: Megmondom őszintén, hogy nem vagyok városgazdálkodási szakember, piacra is nagyon ritkán járok, ezért meg szeretném kérdezni és vártam, hogy az előterjesztők, az alpolgármester úr és a felügyelő bizottság jelenlevő tagjai megnyilvánulnak ebben a kérdéskörben. Az a kérdésem, hogy az előterjesztésről a felügyelő bizottság tagjainak a véleménye ebben a kérdésben, mert úgy gondolom, hogy ez lenne a mérvadó.

Gáspár András: Szeretném kiegészíteni, amit a Budai úr mondott. Az anyagból kiderül, hogy a piacok bevételei és kiadásai a Kht-t terhelik. Nem tudom, hogy tudják-e önök, hogy milyen számokról van szó. Havonta nem érte el az első félévben az 1 millió Ft-ot az élelmiszerpiac bevétele, júliusban érte el először, 800.000 Ft körül mozgott. Az élelmiszerpiac közös költsége, amit a vásárcsarnokban fizetni kell, 1.200.000 Ft havonta. Tehát legkevesebb 200.000 Ft mínusz van. Ha ennek a négy embernek a bére közterhekkel együtt, ami kb. 400.000 Ft minden hónapban 600.000 Ft mínusz van. Nem arról van szó, hogy a bevételeket valahova forgatni kell, hanem a társaságnak kell kb. 600.000 Ft-ot megfinanszírozni havonta. Tehát nem nyereségről van szó, épp ezért volt az a szerződés, a Budai úr szavaival élve színlelt szerződés, mert a kiadás, a közös költség, amit a vásárcsarnokba fizetni kell kb. 1.200.000 Ft minden hónapban.

Budai István: Én hiszek a Gáspár Andrásnak csak a költségvetésnek is hiszek, mert ez a költségvetés a piacok és vásárok tevékenységére 80 millió Ft bevételt irányzott elő 45 milliós ráfordítással, tehát 35 milliós fedezettel. Hogy miből van ez, melyik piacról, melyik vásárról én nem tudom, lehet, hogy éppen a kosaras piac veszteséges, mert most az érdekek azt kívánják, hogy azt mondjuk, de az a véleményem, ha piacról vásárról beszélünk, akkor ezeket a számokat ismernünk kell és ezt a 35 millió Ft különbözetet féltem, keresem, ha ezt a városüzemeltetésre forgatjuk vissza a te szavaiddal élve, akkor nehogy az legyen, hogy ennyivel kevesebb lesz a városnak a pénze magyarul. Nem akarom elvenni tőletek, de vagy a város színvonalán kell meglátszani, tehát a gondozottság színvonalán kell ezt a többletbevételt meglátni ha ezt bírja a költségvetésünk, vagy pedig ennyivel kevesebbet kell a költésgvetésből igényelni azonos színvonal ellátása mellett. Nekem ez a véleményem, ne haragudjatok én ezt így fogom föl.

Marton István: Én aki abszolút ellensége vagyok a zárt ülés tartásának most nem bánnám, ha néhány mondatot zárt ülésen is lehetne mondani. Mivel nem zárt ülés úgy próbálok fogalmazni, hogy kárt ezzel ne okozzon az ember. Finoman fogalmazva is az ügy zavaros. Tökéletesen egyetértek az MSZP frakcióvezetőjének az előterjesztésével és a mellette ülő Budai képviselőtársam okfejtésével. Egy színlelt szerződésnek, márpedig ez garantáltan annak minősül beláthatatlan, de ha pontosan akarok fogalmazni, akkor nagyon is belátható következményei lennének a városra nézve, amitől én óvnám a várost, úgyhogy nagyon szerencsés lenne, ha a Kelemen úr-féle előterjesztést elfogadnánk.

Antalics Dezső: A felügyelő bizottság ugyan még nem alakult meg, tehát nem abban a minőségemben szólok hozzá. Én is úgy emlékszem, hogy mi a Kelemen úr által ismertetett módosító javaslatot eredetileg megszavaztuk a múlt közgyűlésen és a Budai úr által kiegészítettekkel teljes mértékben azonosulni tudok és azt tudom megszavazni.

Dr. Fodor Csaba: Nem értek egyet a Kelemen úr javaslatával. Azt gondolom, hogy a társaság, a kht érdeke mindenképpen az kell, hogy legyen, amit a korábbi jegyzőkönyv az elmúlt közgyűlésről tartalmaz és az a határozat mindenben megfelel a társaság érdekeinek. Ennek megfelelően megtörténtek a szervezeti átalakítások és azt hiszem, hogy az a pluszt bevétel, ami ott keletkezi, ha keletkezik, akkor azi igenis is közvetlenül át lehet csoportosítani városgazdálkodási, városüzemeltetési feladatok ellátására és nem egyéb csatornákon kellene ezt a pénzt visszajuttatni. Az volt az alapötlete az egész ügynek, hogy azokat a tevékenységeket mind áttesszük ebbe a kht-be, amik a városüzemeltetéssel kapcsolatosak és amik kisebb zökkenők nélkül áttehetők. Ez áttehető volt, én voltam a módosítás előterjesztője, mert hiszen az előterjesztés nem is ezt tartalmazta pontosan, hanem az előterjesztést azt tartalmazta, hogy a vásárcsarnok egészét tekintve, de a vásárcsarnok egészébe beleértettük azokat az üzlethelyiségeket is, amelyek ott vannak és önkormányzati tulajdonban vannak. Ezeket vettük ki és ezért hagytuk csak benn a kosaras piacot, éppen hogy a piacfelügyeleti jogköre, ami egyébként a többi területen átment és azt zökkenőmentesen meg is szavazta a közgyűlés, hogy ez kerüljön át, hiszen ezzel átkerül az a tevékenységi kör és azt a fajta tevékenységi kört ellátó személyzetállomány is ha tetszik. Engem megdöbbent az, hogy a felügyelő bizottság egyik tagjai így nyilatkozik. Azt gondolom, hogy célszerű lenne, ha a társaság érdekeit tekintenék szem előtt és még oly módon, hogy ebből az önkormányzat hátrányosan ne jöjjön ki. Azt hiszem, hogy ebből a fajta tevékenység átcsoportosításból semmiképpen sem hátrányosan jön ki az önkormányzat sem és a kht érdekeit is így szolgálná az ügy. Azt kérem, hogy az eredeti határozatot tartsuk fenn, figyelemmel arra a pontos és részletes indoklásra, amit egyébként ügyvezető úr elmondott.

Gáspár András: Budai úr kétségbe vonta azt, hogy igaz-e amit mondok. Gondolkodtam, hogy szóljak-e, miután kétségbe vonta, de gondolom, hogy feltételezi rólam, hogy nem akarom félrevezetni a közgyűlést. Azt tudni kell, hogy a régi iparcikk piacnak is igen jelentős bevétele volt év elején, amikor a nagyvásárok helyeit és az iparicikk piac helyeket kiadták és ez a bevétel már ott van a önkormányzatnál, ez a bevétel ez évben már nem kerül hozzánk. Továbbá a bevételek között van a kiadások után visszaigényelt ÁFA is. Tehát azért 40 valahány millió Ft a kiadás, fordítva is igaz, tehát a bevételek ÁFÁ-ja is oda került, ezért 80 millió Ft körüli a bevétel.

Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincs, ezért a vitát lezárom. Elég nehéz helyzetben vagyunk, mert ha nem döntünk semmit, akkor is megy a verkli. Legföljebb azt kellene mérlegelni, hogy visszatérünk rá egy rövid időn belül és tájékozódunk a döntésünk következményéről, illetve eredményéről. Vagy pedig azt mondjuk, hogy Kelemen Z. Pár úr javaslatát felteszem szavazásra. Kérem megismételni.

Marton István: Én nem látom ilyen sötéten a helyzetet, ahogy polgármester úr mondja, mert valóban igaz az első fele annak, amit mondtál, úgy hogy ha Kelemen úr javaslata nem megy át, akkor az a változat még mindig él. De kár szerintem erről meditálni, várjuk meg, hogy hogy zajlik le a szavazás.

Tüttő István: Kelemen Z. Pál megismétli a javaslatot.

Kelemen Z. Pál: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 192/1999.(VI.22.) számú határozatának 7. pontját az alábbiak szerint módosítja: az önkormányzati piacok és vásárok, kivéve a kosaras piac rendezési jogával, finanszírozásával és bevételeinek városüzemeltetéi célú felhasználásával a Kht-t bízza meg.

Második : az átszervezéssel kapcsolatos személyi döntéseket, például a dolgozók áthelyezését a polgármester, vagy a jegyző függessze fel, amennyiben az áthelyezés megtörtént a munkaviszonyt állítsa vissza.

Tüttő István: Akkor erről szavazunk. Először az első rész.

A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza:

242/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 192/1999.(VI.22.) számú határozata 7. pontjának módosításával nem ért egyet.

 

Tüttő István: Tehát akkor marad a jelenlegi helyzet.

 

 

2.) Javaslat az Ablak Zalára Közalapítvány támogatási kérelmére (ír.)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: A Zala Rádió támogatásával kapcsolatban újra szavaznánk, ugyanis az a patt helyzet alakult ki, hogy a Zala Rádióval kapcsolatban semmilyen támogatásról nem döntöttünk, egyik verziót sem fogadtuk el. Én újra feltenném szavazásra azt a verziót, amit Tarnóczky úr javasolt, amely az idézőjelbe tett természetbeni juttatásunkkal csökkenti a Zala Megyei Közgyűlés által átutalt pénz mértékét. Azt legalább támogassuk, ezt újra szavaznánk.

Birkner Zoltán: Most melyikről szavazunk?

Tüttő István: Örülök, hogy itt vagytok. Tarnóczky úr javaslatát teszem fel ismét szavazásra, nem tudom, hogy meg kell-e ismételni? Tarnóczky úr nem mondott forintot, hanem egy viszonyítást, a Megyei Közgyűlés által átadott támogatást csökkentjük az általunk biztosított természetbeni támogatás értékével és a különbséget vállaljuk fel. Ez azért jó… Erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Az eredeti változat, ami 8- 2.7, kérem szavazzunk.

 

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Legalább amíg a rádió működik, addig mondja el, hogy mi történt.

Törőcsik Pál: Gyerekek ez röhej.

Tüttő István: Nem tudok mást tenni, ez a helyzet most.

Cserti Tibor: Kérnék szépen újra szavaztatást, nekem volt egy javaslatom 3,5 millió Ft-os összegben a természetbeni támogatás fenntartása mellett természetesen.

Tüttő István: Kérem erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

243/1999.(VII.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ablak Zalára Közalapítvány részére 1999. évre 3,5 millió Ft támogatást biztosít, továbbá 2.741 eFt-ot természetben nyújt a Petőfi u. 5. szám alatti helyiségek térítésmentes használatáért, forrása ingatlan többletértékesítés.

Egyidejűleg a 225/1999.(VII.9.) számú határozatát hatályon kívül helyezi.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Egyébként meg kell hogy mondjam, hogy ez az, amit Molnár László úr először kért. Forrása pedig az ingatlan többletértékesítés.

Tájékoztatom a médiákat a zárt ülésen hozott döntésünkről.

Kelemen Z. Pál: Én nem egy rendeletet módosítottam, hanem egy határozatot. Rendelethez minősített szótöbbség kell, határozathoz egyszerű szótöbbség. Mutatom, hogy határozat, ide van ám írva. Úgyhogy az átment, az első javaslat 13-mal és akkor most meg kell szavaztatni a második részét.

 

(A képviselők egyszerre beszélnek!!!)

 

Dr. Tuboly Marianna: A kosaras piaccal kapcsolatos határozat elfogadása minősített szótöbbséget azért igényel, mert költségvetés módosítást igényel. Tudniillik a bevételek és kiadások összegével fog változni a költségvetési rendelet.

Tüttő István: Éppen ezért marad, ami volt.

Kelemen Z. Pál: Az SZMSZ-ben ilyet nem ismerek.

Zsoldos Ferenc: Minden költségvetést igénylő tétel esetében minősített többség kell.

Törőcsik Pál: Mikor szavaztuk ezt meg?

Marton István: Ha ez igaz lett volna uraim, amit most mondtatok, akkor a költségvetésünk sokkal de sokkal jobban állna.

Tóth László: Ez igaz, ez jogos.

Tarnóczky Attila: A jogi helyzet tényleg az, hogy az SZMSZ-ben ez valóban nincsen benne, ez jegyzőasszony véleménye, amit másfél két hónapja Önökkel ismertetett.

Marton István: Egyébként erről szavaztunk.

Tarnóczky Attila: Nem szavaztunk erről kedves képviselő úr, nem is szavazás kérdése, hiszen… illetve szavazni kell, de SZMSZ-t kell módosítani, hogy ezzel egyetérthessünk vagy nem.

Kelemen Z. Pál: Nem akarok vihart egy pohár vízbe, ezért elállok a javaslatomtól. Jobb a békesség, vizsgáljuk meg a későbbiekben.

Tüttő István: Megvizsgáljuk és amennyiben kiderülne, akkor természetes, hogy magunk fogjuk pontosítani.

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 20.00 órákor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján a jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

1999. július 27. soron kívüli

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. július 27-én (kedd) 14.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Tóthné Krémer Mária osztályvezető helyettes, Dusnoki Ágnes osztályvezető helyettes, Dr. Nemesvári Márta osztályvezető, Szabó Lászlóné osztályvezető, Dr. Nemesné dr. Nagy Gabriella hivatalvezető, Lőrincz Lászlóné HUMÁN GESZ, Tóth László Széchenyi Ipari Szakközépiskola Igazgató.

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Imre Városi Televízió Nagykanizsa

 

Tüttő István: Elnézést kell kérnem, hogy a megérdemelt pihenés helyett egy viszonylag nem könnyű témában kell a Közgyűlésnek soron kívüli ülést tartani. Természetesen ahhoz, hogy a soron kívüli ülésünket megtarthassuk el kell fogadni azokat a napirendi pontokat amelyekre javaslatot teszek. Először megtárgyalnánk a segélyezésekkel, illetve a szociális támogatásokkal kapcsolatos napirendet. A rendelkezésre álló idő valóban nem volt hosszú, és nehézséget okozott magának a bizottságnak az összehívása is, és a döntéshozatal talán még tükrözi is ennek a körülménynek a voltát. Kérdezem Önöket, hogy ezt a napirendi pontot felvegyük-e tárgyalásra, én mindenképp szeretném, hiszen ha a részkérdésekben is, de a szükségességét mindenképp indokoltnak látom. Kérem döntsünk.

 

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

 

Tüttő István: Ezt követően sor kerül a hivatalhoz beérkezett bejelentés alapján egy személlyel szemben fegyelmi eljárás megindításában kell döntést hoznunk. Azt is jelezném, hogy az érintett személy eleve kéri, hogy zárt ülésen tárgyaljuk, tehát már akkor így a kettőt együtt tenném fel szavazásra.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

  1. Javaslat a pénzbeli és természetben nyújtható szociális támogatásokról szóló 15/1999. (IV. 13.) sz. rendeletének módosítására (írásban)
  2. Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

  3. Javaslat fegyelmi eljárás megindítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Ezután megkezdjük napirendi pontjaink tárgyalását. Felkérem Tarnóczky Attila urat az első napirendi pont előterjesztőjét, hogy indokolja és egyben Önöknek adjon arról is tájékoztatást, hogy a bizottsági ülések elé került anyaghoz képest azok a módosítások amelyek most Önök előtt vannak miért váltak szükségessé és mi az indoka, hogy ezt tesszük javaslatba. Köszönöm, Öné a szó.

 

  1. Javaslat a pénzbeli és természetben nyújtható szociális támogatásokról szóló 15/1999. (IV. 13.) sz. rendeletének módosítására (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

 

Tarnóczky Attila: Tisztelt Közgyűlés! Elnézést kérek, részben ez a napirendi pont is felelős azért, hogy össze kellett ülnünk, de a történethez hozzá tartozik, hogy július 16.-án kaptam a Szociális Osztálytól egy levelet amelyben leírásra került, hogy a szociális támogatási fajtákra kijelölt költségvetési összegek esetében bizonyos tételeknél érdemben az egész évi támogatási keretet majdnem elhasználtuk, illetve volt olyan tétel ahol már túl is léptük a rendelkezésre bocsátott összeget. A levél mellékleteként megkaptam a Humán GESZ-nek a levelét amelyben a gazdasági vezető közli az osztállyal, hogy július 14.-től a támogatások kifizetését leállította. Ez volt az az indok ami arra késztetett bennünket, és itt közbe kell szúrnom, hogy egyeztetett álláspontunkról van szó, hogy kezdeményezi a közgyűlés összehívását és a szükséges lépések megtételét. Néhány technikai jellegű dolgot szeretnék elmondani. Önök megkapták kiküldve a javaslatot, ezt azonban ne tekintsék teljes érvényűnek, most a mai napon kiosztásra kerül egy változtatás amely a14.§-tól a záró rendelkezésekig újabb változatokat javasol. Ennek az oka egyszerűen az, hogy tegnap ült össze a Szociális Bizottság, és a Gazdasági Bizottság együttes ülésen a Szociális Bizottság egy híján határozatképtelen maradt a nyári szünet miatt az ott jelenlévők, ha jól emlékszem egy kivétellel tehát hatalmas többséggel nem javasolták a beterjesztést. A Gazdasági Bizottság többsége elfogadta, és az ott elhangzottak tényében változtattuk meg a beterjesztett javaslatot, tehát ez a plusz csomag amit használni kell cserélve a régi megfelelő §-ait bizonyos fajta könnyítéseket tartalmaz. A másik dolog ezzel kapcsolatban, hogy az előterjesztésből hiányzik mindannak a számszaki oka, ami az előterjesztést indokolta. Mindannyian megkapták a mai ülésen ezt a fajta költségkimutatást. Sajnálatos módon ma újra kellett készíteni, hiányzik belőle az a számsor ami az első félév felhasználásait tartalmazza, Marton képviselő reklamációjára ami teljesen jogos. Most egy második változat ki lett osztva, amelyben láthatják ezt a rózsaszínnel bekeretezett részt, a többi számmal kérem szépen ne foglalkozzunk, mert az az eredeti beterjesztés az ami megváltozott közben, számait tartalmazza, de az első félévi felhasználás számadatait ezen nyomon lehet követni. Elnézést kérek ezért a tévedésért. Amit feltétlenül szeretnék elmondani, az egész rendelet tervezetről, nem szeretnék kabát lopási ügybe keveredni, mindenkinek Önök közül, de az újságírók részéről és a Tv nézők részéről teljes képe legyen a Nagykanizsa szociális támogatási rendszerről, hogy miféle támogatásokra, mekkora összegeket fordít az Önkormányzat, illetve részben az állam. Nem tudom tudják-e, hogy a szociális rendeletünk, összeszámolták-e 15 fajta támogatást tartalmaz. Elnézést kérek az időért, de ezen végig fogok menni ezeken, mert különben a kép nem teljes. Munkanélküliek jövedelempótló támogatása. Ennek a támogatásnak ¼ részét fizeti az önkormányzat, ¾ része állami forrásból származik, hogy ha azt nézzük, hogy mekkora összeget kellene költeni erre a tételre a rendelet változtatása nélkül, azt kell mondjam, hogy 113 millió Ft, ez a fajta összeg.

Tájékoztatásul szeretném közölni, hogy 665 támogatott volt ebben a városban június hónapban ebben a támogatási formában. A csúcsszám 767 volt idei évben. A változásnak részben az volt az oka erről tudnak, de nem biztos, hogy mindenki tud, hogy elindult egy százfős közmunka, közrend, az érintettek egy része ide átkerült, továbbá az is az oka, hogy akik ezt a fajta munkát ami egyébként a képzettségüknek megfelel csak ebben az esetben nem fogadták el, a törvény szerint 6 hónapra ebből a rendszerből felfüggesztésre kerültek. Ebben a rendszerben mivel a törvényi előírásoknak tökéletesen megfelelt, működött, semmiféle változtatást a javaslat nem tartalmaz. Következő támogatási forma a tartósan munkanélküliek rendszeres szociális segélye, idekerülnek az előző kategóriából át az emberek, hogy ha munkához nem jutnak. Ha nem teszünk semmit ez 26 milliós éves kiadást jelent ebben az évben, jelenleg 237-en vannak ebben a támogatási formában,263 volt a csúcslétszám ebben az évben. Egyetlenegy változást javaslunk, a korábbi rendelet vacilált a féléves kizárás és a két éves kizárás között, itt egyértelművé tennünk a dolgot, aki nem vállalja az együttműködést, tehát a képzettségnek megfelelő munkahely elfogadását, számára egy éves kizárás ebből a támogatási rendszerből kötelező jelleggel megjelenik a rendeletükben. Időskorúak járadéka, változtatás ebben a rendszerben nincs, hozzáteszem, hogy 30%-át kell itt a járadéknak biztosítanunk, ez 4.000.000,-Ft, és gyakorlatilag 22-en vannak ebben a rendszerben. Ápolási díj, nagyobb tétel, változtatás nélkül 33.000.000,-Ft az éves támogatás igénye, 199-en vannak jelenleg ebben a rendszerben a városban, 208 volt idén a csúcslétszám. A változtatás lényege. Eddig támogatást kérhettek azok a hozzátartozók akik 18 éven felüli beteg hozzátartozókat ápoltak. A változtatás nyomán csak azok kérhetnek támogatást akiknek a törvény szerint is jár vagy pedig két kategória, a 18 éven aluliakat ápoló családtagok, illetve a 18 éven felüli fogyatékosokat ápoló családtagok. Magyarul a törvény szabta határra beállnánk, hogy ha elfogadják a javaslatot. Temetési segély, 2 millió forintos lenne a teljes költsége kb egy évre vonatkoztatva, a javaslat szerint ez megszűnik. 6.000,-Ft volt egyébként temetésenként a nagysága. Lakásfenntartási támogatás. Ez egy hosszabb történet. Nem tudom mennyire emlékeznek tisztelt képviselőtársaim április 13-ra, a korábbi lakásfenntartási rendeletünk úgy lett megváltoztatva, hogy ez a jövedelemhatár amely mellett meg lett duplázva gyakorlatilag és ez

az összeg amit fizetni kell szintén meg lett duplázva egy olyan közelítőleges számítás szerint négyszeres növelése a kiadásoknak. Azt javasoljuk, hogy az eredeti szinthez növelve összegségében de ezt a fajta önkormányzatunk helyzetéhez képest ezt a svéd jellegű támogatást csökkentsük le. Nem megszüntessük, csökkentsük le. Azt kell, hogy mondjam, hogy tévedtünk április 13.-án. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás, 30%-a terheli az Önkormányzat forrásait, 70 %-át állami forrásból kapunk 105 millió forint összességében ez a támogatás fajta kiadás, 2.839 gyermeket támogattunk júniusban. Tájékoztatásul mondom, hogy Nagykanizsán 11.600 18 éven aluli fiatal él. Csecsemőktől egészen a 18 évig. Javaslatunk abból áll, hogy kapja az akinek a törvény szerint jár, természetesen kapnia kell, és kivételesen az az egyedül álló szülő aki fogyatékost nevel. Korábban a szabály úgy szólt, hogy egyedülálló szülő, vagy aki egészségileg károsodott gyermeket nevel, úgy gondolom az utóbbi fogalom meglehetősen bizonytalan, orvosi igazolás kérdése. Nyolcadik támogatási formánk, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, itt érdemben egy dolgot írunk elő, hogy a jogosultság feltételeit kétszer évente felül kell vizsgálni. Ez újdonság. A kilencedik, átmeneti segély. Javaslatunk szerint az időszaki támogatás amit egy évre lehetett megszavazni, illetve megállapítani megszűnne, az átmeneti segély valóban átmeneti lenne, tehát évente valahány alkalommal adható, a nyugdíjminimum értékének a kétszerese, lehet a maximális támogatási összeg évente. Térítési díj kedvezmény. Ez megint egy nagyobb tétel, 26 millió Ft változtatás nélkül évente, 2.700 gyermeket támogatunk kb. az egészen pontos számot azért nem tudom megmondani, mert a számítógépes program képtelen a pontos szám produkálásra, a következő változtatást javasoljuk. Állami 50%-os térítési díj kedvezmény alanyi jogon jár a három és több gyermekes családok esetében. Javaslatunk abból áll, hogy az egy, és kettő gyermekesek is kaphassák meg ezt a támogatást, ugyancsak 50%-os mértékben, hogy ha az anyagi rászorultság megállapítható magyarul tehát az egy főre eső átlag jövedelem az a nyugdíjminimum értéke, vagy annál alacsonyabb. Beiskolázási segély. Tavaly évben kb. 3000 diáknak adtunk ilyen beiskolázási segélyt, idei évben 4 millió Ft van tervezve, megmaradna a javaslat szerint. .Egy pontosítással bekerülne az a fajta gyakorlat a rendelet szövegébe amit eddig is folytatott az osztály a pénzelosztás nagyságrendjére vonatkozóan. Közgyógyellátás. Javaslatunk szerint abban az esetben jár, hogy ha a törvény szerint is fizetni kell, kivételeket nem tennénk. Gyógyszertámogatás: A rendeletünk nem változna érdemben, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság nem változna, ez egyébként az önkormányzatot kivételesen nem terheli, csak az államot, és a köztemetésre jogosultság összege, illetve feltétele sem változna. Természetesen az előterjesztés ezen felül jó néhány technikai jellegű illetve pontosító javaslatot tartalmaz. Ennek az előterjesztésnek van megtakarítás hatása, és függetlenül attól, hogy Önök úgy gondolják, hogy az idei költségvetésben amit én nem gondolok, fedezhető-e a hiányzó összeg, szerintem nem fedezhető. Hogy ezt Önök, hogy gondolják, felhívnám a figyelmüket arra, hogy lesz jövő évi költségvetés is, semmivel sem szigorúbb körülmények között mint az idén, az elmondottak alátámasztották, hogy az amit előterjesztettünk, az megállja a helyét, nem szünteti meg a szociális támogatások rendszerét. A város anyagi lehetőségeink szerint próbálja igazítani. Bevezetőül köszönöm szépen ennyi.

Tüttő István: Valóban ahogy Tarnóczky úr jelezte nem saját ötletéről van szó, a rendkívüliségét az indokolta, hogy összejöjjünk ez ügyben, hogy ha most nem döntünk, akkor a már korábban hozott döntésünk, április 13. napján hozott határozatok eleve hosszú távra, egy évre terhelnék már a költségvetésünket, és így nem lenne lehetőség arra, hogy beavatkozzunk. Ez intő példa arra is, hogy nem lehet fél évet várni a következő alkalom ilyen jellegű ellenőrzésére negyedévente minimum ennek a kérdésnek napirendre kell kerülni, illetve ha nem is hozzuk abban az esetben is amennyiben a tervezetnek megfelelően alakul, de minden esetben egy normál mértéket meghaladó az eltérés, akkor természetesen időben be kell, hogy avatkozzunk, és a lehetőségeinkhez mérten ezzel élni is kell. Dr. Csákai Iván elnök urat kérem, ő kért szót megadom a lehetőséget.

Dr. Csákai Iván: Polgármester úr, képviselőtársaim. Én azért kicsit visszamennék, az egész rendelet módosítással, a költségvetés készítéséig, amikor is 425 millió volt az eredeti előirányzat a szociálpolitikára és ebből megmaradt 280 millió forint és amikor a költségvetést elfogadtuk akkor jómagam jeleztem, vissza lehet keresni hogy az így kialkudott összeg július végére el fog fogyni bizonyos ellátási rendszerben. Tehát azt nem lehet mondani, hogy nem tudtuk. Mindegyikünk tudott róla, csak belenyugodtunk, hogy ez így van. aztán majd valahogy megoldják. Az igaz, hogy lehetett volna egy hónappal ezelőtt ezt a drasztikus intézkedést, hogy aláírja -e a vezetőnő, hogy nem fizeti ki. Tehát a kiindulási helyzet ez volt, és most jelenleg az, hogy a munkanélküliek végig menve ezeket amiket a Tarnóczky úr, alpolgármester úr felsorolt, hogy munkanélküliek eléggé nagy számban vannak, és az ellátási rendszerből kiesnek, sehol nincsenek regisztrálva és ezek állandóan meg fognak jelenni nálunk, a munkahely teremtéssel nagyon hátul kullogunk, és emiatt ezek az emberek igen is ide fognak jönni, és fogják kérni a támogatást. Az, hogy ápolási díjból kiesnek emberek, ez visszafogja vetni bizonyos családoknak a szociális helyzetét, hisz a kórházban bizonyos idő után a beteg gyógyulttá nyilváníttatik, és utána otthon kell ellátni, tehát az ápolást otthon kellene megoldani. Az, hogy az eredeti előterjesztéshez viszonyítva bizonyos dolgok visszakerültek, én ennek nagyon örülök, mert a térítési díjnál nagyon lényeges volt az, hogy az iskolában éhező gyermek ne legyen, és ezért volt, hogy harcoltunk ezért, hogy a rendeletben benne legyen. Az egész jelenleg elénk került módosítás, elfogadhatóbb, mint a tegnapi tárgyalt, és úgy érzem, hogy nagyon nem sérül a lakosság és a rászorulók, egyetlenegy kérdésem van, hogy ez a rendeletmódosítás, mekkora megtakarítást jelent, mekkora pénzösszeg az jelenleg amennyivel kell hozzájárulnunk a szociális szférához, és ennek mi a hatása, mert, hogy ha ez a megtakarítás tulajdonképpen 2,5-3 millió forint akkor nagyon sajnálom uraim, hogy rendkívüli közgyűlésen kell részt vennünk.

Tóth László: Tisztelt Közgyűlés! Az egyik kérdésem, hogy szeretném megkérdezni, hogy a módosított módosítással mekkora összeget tudunk megtakarítani, polgármester úr Ön azt mondta, hogy nem a Tarnóczky úr ötletéről volt szó akkor amikor valaki javasolta a temetési segélyt, a beiskolázási segélyt, a térítési díj, a méltányos közgyógyigazolvány, és a gyógyszertámogatás megszüntetését. Kérdezném tisztelettel, hogy akkor kinek volt az indítványa, és kinek a javaslatára lett összehívva a közgyűlés. Az alpolgármester úr felé teszem a következő kérdést. Az előttünk lévő kimutatás nem azokat a számokat tükrözte amit felolvasott, mi az eltérés oka. Köszönöm

Tüttő István: Az elsőre a választ megadom. Végül is közösen a vezetőin határoztuk el, és amikor az anyag aláírásra került, akkor éppen nem voltam Nagykanizsán, és így Tarnóczky úr nyakába szakadt az egész napirend. Nem is nagyon örült neki, de meg tudom érteni, hiszen hálátlan témáról van szó, de itt tudni kell, hogy nem az előterjesztő a fontos ebben az ügyben hanem maga a téma tette szükségessé, hogy idekerüljön. Az összehívást pedig az indokolta, hiszen jeleztem, hogy akkor is lépnünk kell most és minél előbb, ha a döntésünket nem is hozzuk meg, mondjuk pozitívan, vélhetően azért meghozzuk, de ha úgy alakulna, hogy nem, akkor is kérni fogjuk, vagy kérem én magam, egyes részterületeknek feltétlen kezelését, mert azok kimondottan hátrányosan érintenek bennünket, biztos, hogy legközelebb hatásvizsgálatot is kell készíteni, az ilyen előterjesztések kapcsán, mert az megelőzhette volna azt a váratlannak tűnő következményt, amiről Tarnóczky úr részleteiben szólt, például a lakásfenntartási támogatás ha egy kicsit mélyebben belenéztünk volna mélyebben a számok mögé, akkor már előre érezhető lett volna ennek a rendkívüli nagymértékű növekedése, ami nem csak, hogy várható volt, ha nem a gyakorlatban be is következett.

Tarnóczky Attila: Hát egyrészt a megtakarítás összegére vonatkozó jóslatot kellene tennem, kívánságra, nehéz dolog mert azért kell tudni tisztelt képviselő társaim, hogy ez az a rendszer ahova emberek bekerülnek, emberek kikerülnek, a létszám állandóan változik, és csak úgy becsülhető körülbelül, hogy hányan lesznek benne. Ha megnézik a pirosan bekeretezett részt az újonnan kiosztott anyagban első félévi felhasználás 197 millió Ft mondjuk és megnézzük az előzőleg kiosztott második várhatót amit természetesen úgy kell érteni, hogy ha a rendeletmódosítás elfogadásra kerül 141 millió a kettő között van 56 millió forint különbség. 58 millió Ft különbség mondja Budai István képviselő úr. Amit kb. nagyon körülbelül kettővel be kellene szorozni. Ez az egyik válaszom, az eltérés oka amit mondtam számoknak, hogy az eredeti anyagból dolgoztam kedves képviselő társaim, és úgy dolgoztam, hogy az első félévben elkövetett tényt vettem kétszerezve. Feltételezve, hogy nem módosul a rendelet ez egy közelítés megint csak nem tudom megjósolni, hogy azok a számok amiket kerekítve mondtam mennyire állják meg a helyüket ezt egyikünk sem tudja megjósolni.

Tüttő István: Dr. Csákai Iván úr válaszolni kíván.

Dr. Csákai Iván: Elnézést, de ismételten felvetődött a lakásfenntartási támogatás rendelete amelyet áprilisban hoztak. Célzatosan került annak idején a közgyűlés elé, és hogy ha a képviselőtársaim emlékeznek arra való tekintettel hoztuk ezt a rendeletet, hogy nagyon sok ember tartozott és tartozik bizonyos cégeknek. A kilakoltatás megelőzésére próbáltunk egy olyan rendeletet hozni, hogy ezeket az embereket olyan helyzetbe hozzuk, hogy ne kényszerüljön a cégbehajtásra, kilakoltatásra. Lehet, hogy elhamarkodott volt, de ugyanakkor itt volt az egész képviselőtestület és úgy gondolta, hogy ez nagyon jó ahogy hoztuk, én úgy gondolom, hogy nagyon jó volt ez a rendelet november táján majd vissza kell térni, ha nem lesz megfelelő mennyiségű pénz a támogatásra. Hogy azokkal az emberekkel mit fogunk csinálni akik nem tudják fizetni a béreket nem tudják fizetni számlákat, jelenleg nincs olyan lakás ahova ezeket az embereket el tudjuk helyezni, a kilakoltatás utcára fog történni.

Tüttő István: Amit Csákai úr említ kilakoltatással nem is élt még Nagykanizsa városa, de szeretnénk elkerülni a továbbiakban is.

Röst János: Tisztelt Közgyűlés! Köszönöm a szót, az első beterjesztett rendelet változtatás elég drasztikusnak tűnt, az első javaslatra. Amit most megkaptunk az egy jóval szelídebb változat, ennek ellenére ha matematikai összefüggéseket megnézünk, és esetleg ha már volt kezdeményezés Csákai Iván részéről az derül ki, hogy kb. 56 milliós többletigény várható erre az évre ami a lefaragások mellett, tehát a rendeletmódosítás elfogadása amit most kaptunk összesen 30 millió forintról van szó. Ha jól tudom, és összevonom és kivonom egymásból akkor mintegy 27 milliót vonnánk ki, jelenleg a szociális szférából, ezzel a rendeletmódosítással, ha nem pontos a szám akkor kérném Tarnóczky képviselőtársamat alpolgármester urat, hogy ebben erősítsen meg, hogy lényegében ha nem változtatnánk a rendeleten akkor az mekkora megtakarítást jelentene nagyságrendileg. Ez lenne az egyik. A másik, hogy mindenképpen kell ehhez a rendelethez fűzni, egy határozati javaslatot, ugyanis ennek van költségvetési vonzata, tehát így nem maradhat a dolog, hogy megszavazunk egy rendelet módosítást és nem rendeljük mellé a költségvetési forrást, tehát mindenképpen kérném a város vezetését abban, hogy ezt fogalmazza meg, és ezt a rendelet megszavazását követően szintén szavazzuk meg. Amennyiben a költségvetési különbség nem jelentős mint ahogy Csákai Iván képviselőtársam is jelezte, akkor megfontolandó, hogy érdemes-e ezzel foglalkozni, mert ez valóban 5-10, vagy 20 millió forint akkor szerintem a költségvetés újra felülvizsgálatánál, mondjuk szeptemberben, vagy októberben kellene megejteni, jelenleg nem tudjuk azt, hogy a költségvetés hogy áll. Ha ebben van pontosabb információ ennek örülnék, hogy ha tudná a képviselő testület, hogy a költségvetés mihez képest áll rosszul, vagy mihez képest áll jól. Voltak olyan vélemények ami azt jelezte, hogy a város nagyon jól áll a költségvetés szempontjából is, tehát ennyire még nem állt jól a város. Volt egy ilyen kijelentés. Én úgy gondolom, hogy ez sem igaz, meg az sem, hogy nagyon rosszul áll a város. Ha itt lenne a gazdasági osztály vezetője, örömmel venném ha legalább nagyságrendileg jelezné a belső kölcsönt, illetve a külső tartozást, hogy jelenleg a város költségvetési hiánya hogy áll. A másik amit szeretnék kérni, hogy a jelenlévő érintett osztályvezetők, tehát gondolok itt az egészségügyi osztály vezetőjére, valamint a gyámügyi vezetőjére, hogy kérném őket meghallgatni, legtöbbünk számára nem egyértelmű, hogy ennek mi a következménye, hogy ha egy mondat megváltozik a rendeletbe, illetve azt, hogy melyik rétegeket érint és mennyire.

Röst János: Én azt hiszem, hogy máshonnan kell átcsoportosítani a pénzeket, ugyanis a helyzet rosszabbodni fog és újabb igényekkel jelennek meg az emberek. Egyre többen kerülnek ki a munkanélküli segélyből és egyre többen jönnek át arra a területre, akik plusz igényeket fognak jelenteni a város költségvetésében. Ha a közgyűlés tagjai pontosabb képet fognak maguk előtt látni, hogy a város hogy áll, akkor én úgy gondolom, hogy a költségvetésnél ezt a döntést megkönnyítik. Így most megmondom őszintén nem tudom, hogy ez a 20 millió forint vagy 30 millió, amit jeleztek, kell-e a városnak, megterheli-e a költségvetését vagy nem terheli meg. Ha nem terheli meg, akkor értelmetlen emiatt megváltoztatni.

Tüttő István: Azt a kérdést feltenni, hogy megterheli-e a költségvetést a 30 millió és közben arról érdeklődni, hogy mennyi a hitelünk, azt hiszem, ez egyben a választ is megadja, mert mindenképpen korábban arról volt szó, hogy a hitelállományunk tovább nem növelhető, nem azért mert ésszerűtlen lépés lenne, hanem azért, mert törvényi korlátai vannak. Ezeket a törvényi korlátokat elértük, és ennek a korlátnak az ismeretében bátran mondhatjuk, hogy a 20 millió, vagy 30 millió vagy 10 millió éppen olyan fontos a költségvetés stabilitásának megőrzése érdekében. Nem vitatkozva azzal, amit Röst úr mondott, hogy természetesen a szociális szférában várhatóan esetleg még nehezebb helyzet alakul ki. Mi jelenleg ezt csak vélelmezhetjük, reméljük, hogy a tények nem ezt fogják igazolni. Azt azonban meg kell tennünk, hogy olyan forrásokat megtartsunk, amely a költségvetés stabilitása érdekében megőrizhető. Erre szolgál a jelenlegi módosított változat, amely egyben azt is jelzi, hogy nem kívánunk már ebben a változatban olyan drasztikus lépésekhez folyamodni, amely egyértelműen azt jelentette volna, ami a tegnapi összevont gazdasági és szociális és egészségügyi bizottsági ülésen arról volt szó, hogy minden olyan támogatást meg kell szüntetni, ami törvényileg nem kötelező. Azért most már ettől lényegesen eltávolodtunk, ha nagyon szükséges, akkor később majd rátérünk a lehetőségekre is, úgy tűnik, hogy megoldható.

Tarnóczky Attila: Egyrészt ehhez a táblázathoz még egy magyarázatot szeretnék tenni. A lap alján a négyzet után szerepel, hogy a rendelet változatlanul hagyása mellett mekkora a pótigény. Az nem igaz kedves képviselőtársaim abban az értelemben, hogy a kiszámítója úgy számolt, hogy a lakásfenntartási rendelet módosítása megtörténik. Tehát semmi nem történik, de a lakásfenntartási rendelet módosítása megtörténik Tehát a 36 millió forintot így tessék érteni.

Én nem tudok mást mondani a megtakarításokra vonatkozóan, hogy az I. félévben az eddigi szabályokkal kifizettünk 197 millió forintot, a rész szabályokkal várhatóan 142 millió forintot kell kifizetni. Ez egy féléves megtakarítás, legyenek szívesek kettővel beszorozni. Ez bizonytalan, és is bizonytalanul szorzom, de a nagyságrendet úgy gondolom kb. eléri.

A munkanélküli segélyből, illetve a munkájukat elvesztők esetében semmiféle korlátozást ez a javaslat nem jelent, a jövedelempótló támogatást ugyanúgy kell kapni mint eddig, az esetleg onnan átkerülőknek a szociális segélyt ugyanúgy kell adni mint eddig, egy változtatással, de aki ezt ellenzi legyen szíves felállni és jó hangosan mondani, hogy aki a képzettségének megfelelő munkahelyet nem fogadja el, azt akkor ebből a rendszerből ki kell zárni fél évre vagy egy évre. Úgy gondolom, hogy ez közakarat kedves képviselőtársaim, ha nem közakarat, de nagy többségi akarat. Polgármester úr már mondta, hogy sajnos azt a fajta rendeletet amit áprilisban megalkottunk elnagyoltuk, nem igazán számoltunk utána, nekem kellett volna, nem Önöknek, ezért az Önök felelőssége csak 10 %, az enyém 80 %, és 10 % a szociális bizottságé aki előterjesztette, ez gyakorlatilag a költségek négyszeres növelése. Ép ésszel ezt így hagyni 1,2,3,4,5 hónapig nem lehet, mert ez a dolog az egész várost sújtani fogja. Hogy mennyi a félévi megtakarítás, az egy kérdés, mert ha decemberben jönnénk ide ezzel a javaslattal, akkor az egy hónapos megtakarítást kellene Önök elé tenni, ami nagyon kicsi összeg lenne. De még egyszer mondom, lesz jövő év, nem lesz jobb év mint az idei anyagilag az önkormányzat, a város számára tehát nem az idei megtakarítással kellene elsősorban foglalkozni, hanem a jövő évi helyzettel. Én azt mondom, hogy támogassuk akik tényleg rászorultak, de ennél nagyobb kört ne részesítsünk támogatásban.

Röst János: Mégiscsak megkérdezném konkrétan, hogy ez a mostani beterjesztés mekkora pótigény. Erről szavazni kell a testületnek külön határozati javaslattal, nem tudjuk megkerülni, mert anélkül nem lehet alkotni rendeletet, hogy nem rendeljük hozzá a költségvetési összeget. Ezért mindenképpen kérek konkrét számot. Itt látok 29 milliót, lehet hogy ennyi, lehet hogy nem, és mindenképpen kérek még egy konkrét számot, hogy amennyiben nem változtatjuk meg a rendeletet, akkor ehhez képest mekkora összeg.

Tüttő István: Szeretném azt is jelezni, ha nem változtatjuk meg a rendeletet, akkor a mostani beavatkozás időszakáig az utóbbi napokban exponanciálisan nőtt az igénybejelentők száma. Tehát várhatóan ez a folyamat felgyorsul, további terheket róhat, és az itteni 197 millió az első félévre, elképzelhető, hogy ennek a vállalkozásnak a hiányában 200 fölé megy simán, és akkor a kettőt összevetve már 100 millióval meghaladja az eredeti tervünket, és az pedig enyhén szólva lényegesen a lehetőségeink fölött van.

Tarnóczky Attila: Tisztelt Képviselő Úr! Ez a táblázat, abban az esetben, ha Önök elfogadnák úgy ahogy van az új módosító javaslattal megspékelt előterjesztés jelent 32 millió forint az év hátralévő részére jelentkező pótigényt. Az egészből csupán a lakásfenntartási támogatás új csökkentett, de az eredetihez képest növelt változatát fogadnák el, akkor 36 millió forint, de ha semmit sem fogadnak el, akkor 49-50 millió forint között lenne a pótigény. De ezzel a pótigénnyel pillanatnyilag nem kell foglalkozni, szeptemberi közgyűlésünkre bekerül a félévi költségvetés módosítása, és ott kell megnevezni, bármelyik változatot is fogadják el, hogy miből fedezzük le ezt.

A pillanatnyi helyzet ugyanis előfinanszírozással fedezhető, azzal a reszkírral, hogy novemberben valóban elfogy az utolsó fillér is. Én azt kérném, gondolják meg, hogy a fedezet megtalálása előtt most kerül rá sor-e szeptember 7-én vagy nem tudom hányadikán, ez nem egy kis mutatvány és súlyozottan gondolják meg, hogy ugyanezt a fedezetet kettővel szorozva még egyszer jövőre is meg kell találni.

Tóth László: Tarnóczky úr azt mondta, hogy 10 %-ban felelősek a képviselők is, hogy ez a rendelet ilyen lett, amilyen lett. Én nem érzem magam felelősnek, mert dokumentálhatóan tudom bizonyítani, hogy 1998 novemberében az 1999. évre vonatkozó munkatervben kértem, hogy a közgyűlés készíttesse el Nagykanizsa város szociális és egészségügyi térképét. Hogyha ez akkor nyitott fülekre talált volna, akkor valószínűleg nem kerültünk volna ilyen helyzetbe a lakásfenntartási támogatással kapcsolatban sem. Ez lett volna az egyik észrevételem.

Tarnóczky képviselő úrtól nem kaptam választ arra a kérdésemre, hogy az Önnél lévő papírok és a nálunk lévő papíroknál miért különböznek az adatok. Ehhez kapcsolódva meg szeretném kérdezni, hogy mennyire aktuális dolgok szerepelnek bent, mi alapján számolták ki a II. félévre várható költségeket, ugyanis a nálam lévő papírok alapján a munkanélküliek jövedelempótló támogatására az I. félévben 75 millió forint fogyott el, a II. félévben a várható költség 36 millió forint. Ennyire csökken a munkanélküliek száma Nagykanizsán?

Tarnóczky Attila: Tisztelt Képviselő-társaim! A bevezetőben említettem, hogy miközben nem változnak meg az idevonatkozó jogszabályok, egy örvendetes dolog beindult szerintem ebben a városban az eddigi közhasznú munkásokon felül 100 közhasznú munkás foglalkoztatására került sor. Ők a rendszerből kikerülnek, ugyanakkor azt is őszintén el kell mondjam, hogy amikor ez a munkalehetőség fel lett ajánlva, akkor az érintettek egy jelentős része, nem jelentős, de egy komoly része nem fogadta el ezt a munkalehetőséget. Ezek a rendszerből kikerülnek, továbbá akik elfogadták azok egy része, kis része 1-2 nap után nem jár be munkahelyére. Ezeket a rendszerből fél évre, a jövedelempótló támogatás esetében a javaslat szerint egy évre a rendszeres szociális segély esetében a rendszerből kikerülnek. Innen a jelentős megtakarítás és ugye elég régóta van erről szó, hogy ennek a problémának részbeni kezelése, mert a munkahely-teremtés az igazi kezelés, éppen ha sikerül az illetőknek hasznos közhasznú munkavégzést felajánlani, ami egyrészt több kereseti lehetőség, a város számára pedig a tisztaság szempontjából lényeges javulási lehetőség. Ebben hála Isten egy fél évre most a munkaügyi központ pályázatának az elnyerése után lényeges javulás van.

Tüttő István: Azt hiszem rövidesen fel fog tűnni mindenkinek, aki a temetőben járkál, és az un. olajos sétakertben megkezdődtek a munkálatok, és még sok olyan területen, amit eddig nem tudtunk megfelelő módon karbantartani, ezek az emberek ezt el fogják végezni, és bízom abban, hogy látványos is lesz ez a tevékenység, amivel megbíztuk őket.

Budai István: Én azzal kezdeném, hogy a tegnapi összevont bizottsági ülésekhez képest kissé lenyugodtam, ott nagyon mérges voltam, mert olyan kérdésekkel foglalkoztunk, amivel nem szabadott volna foglalkozni. Olyan támogatások megvonásáról beszéltünk, amikkel én maximálisan nem értek egyet. Itt ma már ez nem is kicsit, hanem nagyon is megváltozott. Úgy gondolom, hogy nem csak nekem, hanem másnak is a lelkiismerete berzenkedett és kénytelen volt módosítani ezeken a dolgokon. Én úgy érzem, hogy ez ahogy most van és Csákai úrral is az ülés előtt beszélgetve, azokkal, akik most kikerülnének ebből a rendszerből, azokkal talán nem kellene különösebben foglalkozni, mert eddig sem volt nagy jelentősége, akik viszont bent maradtak, tehát az új javaslat szerint, azoknak viszont örülni kell, hogy így alakul és én a magam részéről már elfogadhatónak tartom, ellentétben a tegnapi szavazási eredménnyel. Azt is szeretném elmondani, hogy én igazából csak akkor tudnám adni a nevemet nyugodt lelkiismerettel, hogyha a féléves mérlegbeszámoló után, ismerve a tényleges költségalakulást az önkormányzat költségvetését illetően, látnánk egy olyan megoldást, hol van olyan pénzmegtakarítás vagy többletbevétel, amely forrást teremthet ehhez a többletköltséghez, ugyanis én azt érzem, és azért van a zavar a képviselőtársaim fejében, az én fejemben is van, mert megőszültem a tábla olvasása közben és nem tudom kiolvasni, hogy mi az igazság első látásra. Később rájöttem, hogy össze kell a két táblázatot tenni, mert ugye van itt egy 1999. évi költségek alakulása, ahol a 141.861.000 Ft-ot mondunk a II. félévre, meg a pirossal bekeretezett első félév, ha ezt a kettőt összeadom az 339.384.000 Ft, ebből levonom az eredeti előirányzatot, akkor az én számításaim szerint pótigény 58.932.000 Ft. Ezen kellene gondolkodnunk, ennek a forrását kellene megteremtenünk. Úgy gondolom, akkor erre lehetőség nyílik, ha költségvetési felhasználásokat konkrétan, kompletten teljes költségvetés nagyságrendjében ismerjük. Mert most kiragadunk egy ilyen szociális juttasásos ügyet és keressük a megoldást, Tarnóczky úrral értek egyet, hogy most ennek ne keressünk forrást, finanszírozzuk előre és a költségvetés felhasználását ismerve keressük meg a forrást. Én egypárat felírtam, tegnap is elmondtam, volt amire választ kaptam, volt amire nem, de én tartom továbbra is azt, hogy igenis több területen találhatunk többlet-bevételt, ha majd annak idején a féléves beszámolót megismerhetjük. Én ismételten kérném, hogy addig így ezzel fogadjuk el, ami javaslatot kaptunk és a forrását akkor keressük meg, amikor ismeretében leszünk azoknak a számoknak, hogy hogyan gazdálkodtunk az I. félév során. Én ezt gondoltam. Na most ha beillesztem én az én 58.932.000 Ft-omat az itt beírt szöveghez és hozzáadom a lakástámogatást a 36+13 milliót, akkor ez is 49 millió, de még mindig hiányzik 10 millió forint az én fogalmaim szerint, de nem tudom, talán majd ezt megtaláljuk. Azt gondolom, hogy a két táblázatot egybe kell nézni, akkor látunk valami közelebbi megoldást. Úgy érzem, ahogy most idekerült az támogatható, és nagyon örülök, hogy nem kerültek ki azok a segélyezések, amelyek tényleg a nagycsaládosok, az idős emberek részére jelentenek segítséget. Engem ez idegesített tegnap, hogy pontosan oda nyúlunk, ahova nem kellene nyúlni, mert én úgy gondolom, hogy nem ez a fő problémája a városnak. Tarnóczky úr azt mondta, hogy ez is gond, valóban én is azt mondom, ez is gond. Tegnap 19 millióról beszéltünk, hogy ugye nem a 19 millióval van nekünk problémánk, hanem más egyebekkel és én ezért javaslom, hogy kompletten nézzük meg a költségvetést, ha szabadságról visszajövünk és időnk is lesz rá.

Tüttő István: Eredeti tervünk szerint szeptember 7-én tárgyaljuk ezt a napirendet. Éppen ezért kértük azt a türelmet. Augusztus végén nem tudunk, mert olyan programok lesznek az utolsó héten, amelyek nem teszik lehetővé.

Marton István: Tisztelt Közgyűlés! Amit el kívánok mondani, azt a Független Kisgazdapárt és az MDF frakciójának a nevében mondom el. Mondanivalómat nem ott kezdem, ahol eredetileg szerettem volna, mert Röst képviselő-társam kérdéssorozata indukált bennem egy-két dolgot, amit el kell hogy mondjak Önöknek.

Aki még emlékszik rá, a legutolsó közgyűlésen vagyis július 9-én az SZDSZ, a FIDESZ és az MSZP vezérszónokai mintegy háromnegyed órás vitát folytattak le, hogy áll a város hitelügyben. Gondolom, hogy erre Önök közül is sokan emlékeznek. A háromnegyed óra után mindenki a 200 milliót feszegette, mert tényleg addig annyi hitelfelvétel történt, de nem azt jelenti ez, hogy annyi hitelt használtunk fel, mert én akkor elmondtam, hogy már a június 15-i közgyűlésen a hivatal szakosztályvezetőjének összeállítása alapján én 350 milliós hitelfelvételig jutottam el, amit a következő munkanapon ismét ellenőriztem és akkor az a meglepetés ért, hogy ez a szám bizony nem csökkentő félben van, hanem növekvőben. Az első hitel átcsoportosítása tehát lakásalap és egyebek, amelyekről most nem kívánok beszélni, 400 millió környékén áll. Ebből adódóan azt kell hogy mondjam, hogy bizonyos kérdésfelvetések szónoki kérdés kategóriába tartozik. Mellesleg Budai úrtól függetlenül végeztem számításokat és kb. ugyanazokra a számokra jutottam, ha már ketten így ki tudjuk hozni, akkor nagy valószínűséggel azok igazak. Tehát én nem szeretem azt, amikor politikai pártok ki tudja milyen céltól vezérelve hangzatos szónoklatokat eresztenek meg és háromnegyed óra elment a szócséplés kategóriájával, mert a gyakorlat azt bizonyította, hogy a helyzetünk kétszer rosszabb a hitelfelvétel tekintetében, mint abban a háromnegyed órában ez egymásnak és a nézőknek sulykolva lett.

Tüttő úr említette, hogy a törvényi korlátokat elértük. Hát valóban a törvényi korlátokat tényleg lassan elérjük, ami a külső hitelfelvételre vonatkozik, de mint az előbb említettem a belső hitelek igénybevételével a helyzet pillanatnyilag rosszabbnak tűnik. Hát itt szép eredményekről is hallottunk, meg nagy negatívumokról is. Tüttő úr említette, hogy szépen alakul a város 11 temetője közül a főtemető, mert azért ettől a napirendtől függetlenül, illetve csak részben ehhez kapcsolódva bizony meg kívánom említeni, hogy a múlt héten pl. a sánci temetőben sátor alatt ravataloztak.

Tarnóczky alpolgármester úr említette, ha nem lépünk, akkor novemberre elfogyhat az ilyen célra szánt pénzünk. Hát ahogy számolgattam az inkább szeptemberben, de leges-legrosszabb esetben októberben fog elfogyni, gondolom Budai úr eme számaimat sem fogja megcáfolni.

Most térnék rá arra, hogy ezzel a rendeletünkkel nekem nagyon sok bajom van, még akkor is, ha nem fog új csúcsot felállítani az önkormányzat rendelet-visszavonási történetében, mert azért az elmúlt év végén az iparűzési adórendeletnél ez egy hét alatt megtörtént, ez a rendelet, ha módosításra kerül elmondhatjuk, hogy élt negyed évet, ami bizony kevés.

Polgármester úr említette, hogy hatásvizsgálatokat kell eszközölni az ilyen rendelet-tervezeteknél. Engem mellbe vág, hogy ezt kell csinálni, mert úgy gondolom, hogy ezt már kellett volna csinálni 9 éve legalább, lehet hogy még régebben, de ilyen kérdésekben, ahol ekkora a bizonytalansági tényező, pedig hát pláne aktuális lett volna, mert a vita során kiderült, hogy itt bizony 55-100 millió közötti pénzekről lehet szó, és az nagyon nem mindegy, nem ilyen helyzetben, hanem még sokkal jobb helyzetben sem, hogy ez hogy alakul.

Ha a költségvetésnél, és itt azért sem értem az április 13-i rendelet-kérdést, mert ha a költségvetésnél, ahogy elhangzott már itt bizottsági ülésen meg részben a közgyűlésen is, hogy mintegy 200 milliós faragás történt az eredetihez képest, ez azt jelenti, hogy márciusban már tudtuk mi a helyzet, akkor a kérdésemet fel kell tenni: ki a felelős azért, hogy ez a rendelet egy hónapon belül idekerült a közgyűlés elé egészen más előjellel, azt Tarnóczky alpolgármester úr elmondta, egyes területeken négyszeres költségigénnyel. Kérem ez döbbenetes.

A választott vezetés reagálása meg kell hogy mondjam, ha ez július 16-án jutott a tudtukra, meglehetősen gyors volt és talán abból származnak azok az ellentmondások, amiket én még bővíteni tudnék, de Budai képviselő-társam és mások is elmondtak, hogy a július 21-i anyag még meglehetősen másról szólt mint amit ma kaptunk, de hát még az sem teljesen egyértelmű, de többé kevésbé a lényeget valóban meg lehet érteni. Úgy gondolom, nem érdemes százalékokba bonyolódni, hogy ki hány százalékig felel ebben az ügyben, én a hibák okát alapvetően a hivatalban keresem és nem szeretném, ha ez az ügy rendelet-módosítással véget érne. Megmondom őszintén, hogy a polgármesteri hivatal új vezetésének egyfajta vizsgájaként is felfogom ennek a rendeletnek a vizsgálatával kapcsolatos végeredményét. Visszatérve még a polgármester által említett hatásvizsgálat hiányra csak egy példa: gyakorlatilag minden komolyabb beruházásnál végzünk hatásvizsgálatot, sőt beruházási okmány készül részletesen pénzügyi tervvel, csak vannak olyan szakterületek - nem tudni miért – amelyek eddig nem estek ilyen határ alá. Kicsit úgy érzem, könnyedébben lettek véve a dolgok. Azzal együtt is, hogy itt 5 féle kedvezmény megszüntetéséről van szó nem tudom, és az idő rövidsége sem tette lehetővé, hogy én is mélyebben beleássam magam ebbe, mert pl. a 6000 Ft-os temetési segély megszüntetése nem indukál-e olyat, hogy a 6000 Ft hiánya miatt valaki nem tudja eltemettetni a hozzátartozóját és mivel a föld felett senki sem maradhat aki elhunyt, fizetünk kétszer annyit érte köztemetés címszó alatt. Itt máris visszaüt az a korábbi megfogalmazás, hogy érdemi hatásvizsgálatokat kellene végezni, mert azt mondom, hogy 10 temetési segély összege egyenlő egy köztemetéssel. Számtalan példát tudnék mondani, nem akarok visszaélni az idővel, de ha a dolgok a továbbiakban is így mennek, ahogy ennek a rendelet-tervezetnek a módosítása kapcsán mentek, illetve ahogy ez az április 13-i rendelet megszületett, akkor bizony nagyon-nagyon rossz jövő elé nézünk tekintettel a kialakult rendkívül nehéz pénzügyi helyzetre. Ezek a dolgok meggyőződésem akkor is gondok lennének, ha a tartalékaink tízszeresek lennének, mint jelen pillanatban az adósságunk. Más kérdés, hogy akkor nem ilyen súllyal esnének latba, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell elég alaposan foglalkozni ezzel és azt hiszem, hogy ez a nyári holt szezon elég arra, hogy a legközelebbi szeptemberi közgyűlésre ebben az ügyben is tiszta vizet önthessünk a pohárba, illetve a félévi költségvetés kapcsán ahogy itt Budai úr és Tarnóczky úr említették pontot tegyünk ennek a végére. Kétségtelen bármekkora is az embernek a szociális érzékenysége, a pénzeknek a szinte korlátlan kiáramlását ebben a pillanatban és ebben a szituációban ez a város messzemenően nem bírja el. Kérem a képviselő-társaimat nagyon vegyék figyelembe akkor, amikor erről a rendelet-módosításról szavaznak.

Tóth László: Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Marton Úr! Valószínűleg az elkerülte a figyelmét, hogy a március 2-án megszavazott költségvetést az MSZP képviselő-csoportja egyhangúlag nem szavazta meg, mert azzal sem tartalmában, sem szerkezetileg, sem üzenetével nem értett egyet, beleértve azt is, hogy nagyon meg lett faragva a szociális ellátások sora.

Tarnóczky Attila: Tisztelt Testület! Most erre reagálnom kéne, beleértve azzal természetesen, hogy nem lettek eléggé megfaragva az intézményi kiadások, és ha majd robban alattunk az intézményi bomba, akkor azt ajánlom a két képviselő úr figyelmébe, mert még robbanhat kedves képviselő-társaim, és ülünk még egy-két bombán, a költségvetés általában mindenféle híreszteléssel ellentétben nagyon szigorú költségvetés volt. Budai István képviselő úr igényével a magam részéről teljesen egyetértek. Marton István képviselő minden felvetését el tudom fogadni, kérdésére ráadásul nem is tudok értelmes választ adni, ennyire ülnek. Ellenben kedves képviselő-társaim engedjenek meg nekem két pontosítást: a 6. §-ban tévedésből benne maradt a temetési segély, ha elfogadják a javaslatot értelemszerűen tekintsék úgy, mintha nem lenne benne, tehát e nélkül az előterjesztést, és a Szociális és Egészségügyi Osztály felhívta a figyelmemet, hogy célszerű lenne és igazuk van, elnézést, hogy most mondom, a 9. §. 7. pontjaként behozni ebbe az előterjesztésbe azt, hogy az időskorúak járadéka jogosultságát is ellenőrizni kellene félévenként. Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy tisztán lássunk, ez valóban szükséges. Az Ügyrendi Bizottság ülésén még egy javaslt elhangzott, jegyzőasszonyt kérem, hogy fogalmazza meg, hogy miféle módon kellene a zárórendelkezést pontosítani

Tüttő István: Most átadnám a szót a Szociális és Egészségügyi Osztály Vezetőjének.

Dr. Nemesvári Márta: Tisztelt Közgyűlés! egy, két kérdésre szeretnék válaszolni, most ez a mi tervezetünk a pótigényre változatlan helyzetre készült. Ezek a szociális támogatásoknak a prognosztizált költsége, és azok a létszámok amivel mi dolgoztunk, egy példát szeretnék elmondani és végigvezetni Önöknek. December 31.-én 1085 jövedelempótlósnak fizettünk jövedelempótló támogatást, a csökkentett költségvetésünk 400-ról szólt. Végül is 655 embernek fizettünk jövedelempótló támogatást, most 521-en vannak a rendszerbe és a Munkaügyi Hivatal tájékoztatása szerint 400 olyan ember kerül ki Nagykanizsán a következő hónapban a munkanélküli ellátásból, akinél várhatóan 300-an be kell, hogy kerüljenek a rendszerünkbe, tehát ezzel szeretném azt indokolni, hogy a tervezésünk menyire lehet pontos. Pontosabban ismerjük talán azoknak a körét talán akik a felnőtt rendszeres szociális segélybe kerülnek, mert azok már benne voltak a mi jövedelempótló támogatásunkba, és szeretném elmondani, hogy ezek a költségek a június 30.-i állapotot tükrözik, azóta már a Humán GESZ vezetője tájékoztatott, hogy egy olyan 5 millió forintos kiáramlás van, tehát naponta változik a támogatásra kiutalt összegeknek a nagysága. Tehát a jelenlegi 5oo főre tervezett jövedelempótló támogatás, lehet, hogy novemberre 800 lesz. Na most így tudunk tervezni költségeket, és így tudunk létszámot is tervezni azt hiszem valamennyi támogatási formánál. Ha nagyságrendbe nem is ennyire de azért tíz, húsz elmozdulás az feltétlenül van a jelentkezők számától függően. Azt kérdezte valamelyik képviselő úr, bocsánat, azt nem tudom, hogy ki, hogy mi lenne a hatása ennek a támogatások megvonásának, tulajdonképpen a temetési segély nem volt jelentős, 70-80.000,-Ft egy temetés, tehát a 6.000,-Ft-os temetési költség az jelentős támogatást nem jelentett annak aki temettette a hozzátartozóját. Azt hiszem, hogy ez lényegtelen ez a csökkentés. Méltányossági közgyógyellátásnál el kell mondanom, hogy az egészségügyi kormányzat tervezte, hogy kikerül az ellátásunkból, és átkerül a Tb-hez a méltányossági közgyógy is, vagy valamiféle gyógyszer támogatássá alakul, ezért ezt csak fél évre terveztük, egyébként is a költségbe itt. Nagyon sok olyan gyógyszer kikerült, a közgyógyellátásból ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy nem lesz lényeges ez a támogatási forma elmaradása. Mind ezt figyelembe véve, hogy a gyógyszer támogatás megmarad. A lakásfenntartási támogatási részének az lesz a következménye, hogy az IKI-nek nő a kintlévősége, a közös költségtartozás megnő, több villanyórát és gázórát fognak kikapcsolni, tehát gyakorlatilag azért született a rendeletünkbe az a megemelt összeg, hogy az adósság kezelésbe kicsit többet segítsünk a rászorulóknak. De hát erre majd visszatérünk, ennek a rendeletnek a módosítására azt nem tudom elfogadni, amit a Tarnóczky Úr mondott, hogy négyszeres a lakásfenntartási támogatásnak a kiáramlása hiszen méltánylási lehetőségünk azért van. Azt hiszem, hogy itt még egy dologra szeretnék reagálni a hatásvizsgálatra, ezt úgy gondoljuk, többen úgy gondolják, hogy ez “bűv” szó. Szeretném elmondani, hogy ismerjük azokat az általános statisztikai adatokat, ha egy hatásvizsgálatot készíttettünk, akkor azt hiszem, hogy sokkal szomorúbb lesz az a kép amit kapunk, mint amit ebből a támogatások rendszeréből kitűnik, most már azt hiszem van szociológusa az önkormányzatnak, tehát ezek olyan hatásvizsgálatok amit külön szakembernek kell készíteni, és mi a 24000 ügyirat mellett, és legalább dupla ennyi ügyfél mellett képtelenek vagyunk erre, és nem is vagyunk erre szakember szempontjából felkészülve. Tehát lehet ilyen hatásvizsgálatokat csinálni, én a napi gyakorlatból tudom, hogy az elszegényedés az sokkal nagyobb mint ahogy gondoljuk, mert ezeket meglehet csinálni ezeket a hatásvizsgálatokat. Köszönöm szépen, azt hiszem, hogy minden kérdésre reagáltam.

Tüttő István: Nem “bűv” szónak szántuk a hatásvizsgálat említését, a hatásvizsgálat egy rendkívül széles körű elemzési módszer, de én legalább arra a leszűkített részére gondoltam, amely triviális területen is fellelhető, hiszen ha a módosításunkat is egy kicsit átgondoltuk volna, kapásból látszott, hogy a valószínűsége minimum háromszoros azon a területen a kiáramlásnak, ezt hatásvizsgálat részeként kezelhetjük, de nem “büv” szóként, ha ne inkább a jobb átgondolást kívántam ezzel az úgynevezett bűvös szóval megemlíteni.

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselőtársaim. Valószínűleg zárszóként annyit szeretnék mondani, hogy Marton képviselő szavai annyira meggyőzőek voltak, hogy az egy kifogásomat elfelejtettem elmondani, hogy ebben a tervezetben egyetlen egy a temetési segély a megszüntetésre javasolt támogatás forma nem több. A lakásfenntartási támogatás nem került csökkentésre a tavalyi értékhez képest, hanem az áprilisban megszerzett értékhez képest került csökkentésre, ez egy lényeges különbség, továbbá azt kell, hogy mondja, hogy a négyszeres jelzésem az egy körülbelüli jelzés, és szerintem megállja abban a helyét, hogy négyszer több igénylő adhatja be az igényét hozzánk a két fajta növelés után. Köszönöm szépen.

Tüttő István: A jegyzőnő kér szót, és utána kérdés hangzott még el a gyámhivatal vezetője felé, nem tudom, hogy kíván-e szólni. Most dr. Tuboly Marianna szól és utána következik a gyámhivatal.

Dr. Tuboly Marianna: 22 szakaszt mondanám zárórendelkezések /1/ bekezdésének helyes megfogalmazását, a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, itt befejeződne a mondat, és a következő mondat, a rendelet rendelkezéseit, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, azonban kérelmezőt ez hátrányosan nem érintheti.

Tüttő István: Akkor kérdezném Nemesnét, hogy kíván-e szólni, mert mondhatja azt is, hogy nem.

Dr.Nemesné dr. Nagy Gabriella: Tisztelt képviselők! Csak azért mivel megszólítatott a Röst úr, azért szeretnék csak tényleg pár mondatot, hiszen a Gyámhivatalt közvetlenül magát a hivatalt ez a téma nem érinti, csak azért még is csak muszáj, hogy megszólaljak, hiszen gyerekekkel dolgozunk. Csak pár mondatot. Eléggé mellbe vágott mindenkit azt hiszem a városban, főleg a gyerekekkel foglalkozókat az a fajta információ, hogy milyen komoly változtatások érintik a szociális rendszert itt a városban, én megmondom őszintén most találkoztam ezzel a módosítással és ezt örömmel tapasztalom és így egy kicsit nyugodtabb az ember, főképp a térítési díj kedvezményt érintő változásokat tudom nagyon üdvözölni, hiszen csak annyit kérek a képviselőktől, hogy mielőtt megszavazzák ezt a rendeletet bármelyik javaslatot is nagyon komolyan tartsák szem előtt, hogy itt elsősorban olyan emberek sorsát kell, hogy eldöntsék, akik rászorulnak az Önkormányzat segítségére itt elsősorban a gyerekekért szeretnék szót emelni, hogy ne feledkezzenek el, hogy ők tényleg egy olyan rétege a városnak, akik önmaguk sorsáért igen keveset tudnak tenni, ezt mindenképp tartsák szem előtt, amikor döntenek a rendeletről. Ami még kérdésképp felmerült bennem ennél a mai javaslatnál 15 szakaszban a térítési díj kedvezményről ahol bekerült egy olyasfajta lehetőség az első bekezdésként, ahol a kötelezően elrendelt védelem bevételnél lehetőséget ad arra, hogy térítési díj kedvezményben részesülnek a gyerekek. Itt két variáció van, ha jól értelmezem, és van a másik első bekezdés ami kétszer van zárójelbe téve, amit jól gondolom-e, hogy ez egy variációs lehetőség? Valaki ezt meg tudná nekem mondani, mert, hogy ha a második első bekezdést fogadjuk el, akkor ugye kiesik az első, mert akkor ez önmagában benne van, hogy ezt én így jól gondolom, hogy így lesz elfogadva? Igen? Bólógat az alpolgármester úr. Akkor az első bekezdést ki kell hagyni, mert, hogy ezt a második első bekezdést vesszük, de ez fontos lenne, mert ez számomra nem igazán érthető, mert az belefér, vagy akkor nem kell külön kiemelni a védelembe vett gyerekeket, hiszen akkor amúgy is beleférnek ebbe a rendszerbe. Jól gondolom. Akkor rendbe van, mert ez nem volt számomra tiszta, és akkor ezek alapján kérem, hogy döntsenek a képviselők.

Tüttő István: Tarnóczky úr mivel jelezte, hogy nem kíván szólni átadom szót.

Tarnóczky Attila: Nem jelzek semmit, polgármester úr, de igazgató asszony kérdésére azt tudom mondani, hogy kétfajta okon jár térítési díj. Az első ok és ez talán bővítés, hogy ha a jegyző védelembe vételre kijelöli a gyermeket akkor akár jegyzői javaslat alapján 100%-os térítési díj javaslat is vagy térítési díj kedvezmény is járhat ez volt éppen a gyámhivatalnak a kérése, Önök kérelme nyomán került be a szövegbe. A harmadik bekezdéstől viszont arról szól az előterjesztés, hogy mindenkinek jár térítési díj, aki szociálisan rászorult, és az állami térítési díj normatív kedvezménybe nem részesül. Tehát két fajta okon járhat térítési díj kedvezmény ha a családból kiszedjük a gyereket, akkor is jár neki és akár 100%, ha maga a család szociálisan nem rászorult.

Tüttő István: Köszönöm, Röst úr kíván szólni.

Röst János: Tisztelt Közgyűlés köszönöm a szót, megismétlem azon kérésemet amit az előterjesztő felé tettem hogy a rendelet módosítása mellett legyen határozat amely rögzíti ennek a rendeletmódosításnak a költségigényét, és jelölje meg a forrását az előterjesztő. Én szeretném arra kérni a jegyzőasszonyt, hogy lehet- e elfogadni olyan rendeletet ami költségvetést érint, úgy , hogy arról külön nem hozunk határozatot. Én szerintem nem lehet. Meggyőződésem, hogy ez szintén ilyen rendelet nagy összeget érint, és egy 50 milliós pótigényt a rendelet okoz, ez a költségvetésnek része és ilyen értelemben egy külön határozattal, ezt rögzíteni kell, hogy mekkora összeg a pótigény, tehát, hogy milyen rendelkezést von maga után. Köszönöm.

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő! Itt félreértés van, az általam beterjesztett rendelet tervezet 100 millió megtakarítást jelent éves szinten kb. és ez évben is néhány 10 millió Ft megtakarítást jelent a mostani rendeletünkhöz képest. Az, hogy költségvetési megtakarítást miből fedezünk, azt nem kell határozatban rögzíteni. Ellenben a rendeletnek a módosítása természetesen minősített többséget igényel, tehát, hogy ha én bővítést javasoltam volna, akkor az Ön gondolatmenete, hogy jelöljem meg, hogy miből származik a bővítés, megállja a helyét. Én azt tudom mondani, hogy ha Önök nem szavazzák meg ezt a módosítást, akkor legyenek szívesek megjelölni, hogy a bővítés miből fedezhető. Én nem tudom megjelölni.

Tüttő István: Röst úr válaszol.

Röst János: Tisztelt Közgyűlés köszönöm a szót, akkor azt jelenti, az előbb elmondottak, hogy lényegében nyereséget hoz most a rendelet megszavazása és nem kell hozzá pótigény ? Én úgy gondolom, hogy költségvetésben jelenleg nem ekkora összeg áll rendelkezésre, és ezt a költséget, mindegy, hogy mekkora most egy kicsit több, vagy kicsit kevesebb de mindenképpen költségvetési pótigényt jelent ennek a rendeletnek a megszavazása.

Tarnóczky Attila: Nem ez a helyzet képviselő Úr, a szociális támogatásokra fedezett összeg még ma is biztosítja az eddigi kifizetések fedezetét. Jövőbelit is egészen szeptemberig biztosítani fog. Az egész éves összeg ugyanis nagyobb mint amit eddig kifizettünk, vagy szeptemberig kifizethetünk. A probléma az az év végén jelentkezhetne, amikor is az Ön igénye valóban megalapozott, de hát a költségvetési tételek sorozatát lehetne említeni, ahol a félig arányos részt már meghaladtuk, és ugye nem hozunk mindegyikkel kapcsolatban határozatot.

Tüttő István: Köszönöm Marton úr kíván szólni.

Marton István: Tisztelt Közgyűlés ! Én csak azért kértem szót, hogy egy picit megpróbáljam megvilágítani ennek a kérdésnek a gazdasági vonzatát, egy nagyon primitív számszerű példán keresztül. Tarnóczky úr azt mondja, hogy 100 milliós megtakarítást hoz, az április 13.-i rendelethez képest. Ez ugye azt jelenti, hogy ha ez nem marad így, akkor ettől a 100 milliótól elesünk, tehát ha így maradna és nem módosítanánk és akkor 150 milliónak kellene durván forrást találni. Ebben az esetben, ha megspóroljuk a 100 milliót akkor majd ráérünk szeptember 7. napján az 50-et valahogy leápolni. Ez a kérdés ilyen egyszerű és én a hosszabbik hozzászólásomban azt feszegettem és azért kértem a hivatal új vezetését, hogy nézzük már meg, hogy mindenféle hatástanulmány nélkül, hogy kerülhetett április 13.-án ez elé a testület elé egy olyan rendelet ami mintegy 150 millió forint erejéig belerúgott a költségvetésbe ¾ év alatt, mert éves szinten nézem akkor azt mondom, hogy 200 millióval. De látom, hogy nem mondom rosszul, mert Budai úr is bólogat. Aki pedig azért a számoknak az én szememben szakavatott ismerője. Erről szól a történet, és ebben valóban ráérünk szeptember 7.-én dönteni.

Tüttő István: Köszönöm, a jegyzőnő kíván szólni.

Dr. Tuboly Marianna: Három dologra szeretnék reagálni, az első a vizsgálat, természetesen a vizsgálatra sor kerül, és még az azt követő intézkedések megtételére a dolog súlyának megfelelően természetesen. A másik reagálásom a 100 milliós megtakarításra.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy Tarnóczky úr éves viszonylatban említette a 100 milliót tehát nyilvánvalóan a mostanit megszorozta kettővel, tehát az idei költségvetésben nem 100 millió. A harmadik pedig Röst úr felszólalására válaszolnék, hogy valóban nem kell most költségvetést módosítani, hiszen költségvetést akkor kell módosítani, hogy ha az előirányzat túllépése aktuálissá válik, már pedig mi csak tudjuk, hogy előirányzat túllépés lesz, de ez most még nem aktuális.

Tüttő István: Köszönöm szépen, a vitát lezárom. Tisztelt képviselőtársaim. Annak a tudatában döntsünk a módosítások figyelembevételével, és a 11.§. elhagyásával, mivel a temetkezési segély a módosítás értelmében elmarad, egyedül az marad el, és még a jegyzőnőt kérte fel Tóth László úr, hogy a záradékot egészítse ki, természetesen azzal együtt. Arra kérem Önöket hogy a döntésüket úgy fontolják meg, rendeletről van szó, tehát minimum 14 fő igen szavazat kell a döntéshez mert ennek hiányában marad az eredeti rendelet és azt jeleztük, hogy annak milyen súlyos következménye lehet és szeptember 7.-én pedig Röst úr által felvetett igények is teljesülhetnek hiszen akkor pontosan Önök elé tárjuk a gazdálkodás pontos számait. Kérem ennek függvényében a szavazatukat adják meg.

 

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a rendelet-tervezetet (módosítással, ülésen tett pontosításokkal) elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

45/1999. (VII. 27.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja a 45/1999. (VII. 27.) sz. rendeletét a pénzbeli és természetben nyújtható szociális támogatásokról szóló 15/1999. (IV. 13.) sz. rendeletének módosításáról

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

  1. Javaslat fegyelmi eljárás megindítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

E napirendi pont zárt ülésen került megtárgyalásra, a hozzászólásokat és a hozott határozatot külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 15.50 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján a jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

1999. szeptember 7. soros

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. szeptember 7-én (kedden) 14.00 órakor tartott soros üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina, aljegyző, Beznicza Miklós, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Karmazin József városi főépítész, Tárnok Ferenc osztályvezető-helyettes, Kálócziné Éberling Márta irodavezető, Kámán László intézményvezető, Lovrencsics Lajos a Városvédő Egyesület elnöke, Gáspár András ügyvezető, Dr. Szabó Edit könyvvizsgáló, Vargovics Józsefné a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke.

Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-zalai Hetilap főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.

 

Tüttő István: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Kelemen Z. Pál: Két kérdést szeretnék feltenni, az első a zsinagóga tetőszerkezetével kapcsolatos, a második kérdés, szabályosan lett-e elfogadva a Városi Kórház SZMSZ-e és jogszerű-e a bizottság állásfoglalása?

Bicsák Miklós: A második napirendi kérdésnél az interpellációk, illetve kérdéseknél szóban szeretnék interpellálni Palin csatornázásával, Korpavár városszéli település gázellátás bekapcsolásával kapcsolatban. A kérdéseknél tisztelettel szeretnék kérdezni a nagykanizsai Városi Kórház Tarnóczky alpolgármester úrhoz, a befizetett vállalkozók velem együtt a kórháznak a kerítése ügyében.

Dr. Horváth György: Két kérdést szeretnék feltenni, először a jegyzőnőhöz a fogadóóráimmal kapcsolatban és Tarnóczky alpolgármester úrhoz egy közgyűlési határozattal kapcsolatban.

Tóth László: Az interpellációk között szeretném ismertetni az előzőleg benyújtott három interpellációm lényegesebb momentumait, fenntartva természetesen mind a három interpellációm minden egyes betűjére vonatkozó előterjesztésemet, a kérdések keretében pedig kilenc kérdést szeretnék feltenni. Nagykanizsa Megyei Jogú Városban, a régiók kapujában megtörténhet-e az a szomorú eset, hogy egy kiváló képességű egyetemre felvételt nyert tanuló nem tudja elkezdeni egyetemi tanulmányait, mert kollégiumi férőhely iránti kérelmét elutasították annak ellenére, hogy a család szociális helyzete mindenféleképpen indokolta volna.

Platán sor 5/b.-Leánykollégium – Péterfi Iskola Kreszpark között területen levő sportpályákon és utakon megjelenő motorosok meddig háborgathatják az ott élők nyugalmát.

A belvíz és a csapadékvíz helyzete Nagykanizsán az esetleges nem várt természeti csapásokkal kapcsolatosan.

Berzsenyi u. – Rozgonyi u. sarkán lévő fakivágások ügye.

Mennyi idő elteltével illő egy önkormányzati lakás tatarozása?

Az átvilágítással kapcsolatban szeretnék egy kérdést feltenni.

Szeretném tolmácsolni a Nyugdíjas Pedagógus Szakszervezet kérését, miért nem készült el a szakmai szakértői névjegyzék?

Thúry Laktanya területén kivágott fák sorsa.

Dr. Baranyi Enikő: Két kérdést szeretnék feltenni. Az első kérdés Arany J. utca átszervezése kapcsán, mi történik egy képviselői kérdés feltevés után, van-e ennek folytatása? A másik a Batthyány utca jelenlegi állapota.

Röst János: Szeretném csökkenteni a napirendi pontok számát. Önálló csomagként kaptunk itt több programpontot, ezekről szeretném megkérni az előterjesztőket, hogy egyezzenek bele, hogy ne tárgyaljuk a mai nap, ezek pedig az SZMSZ-t érintő kérdések, Györek László és Tóth László beterjesztései. Az indokaim a következők: egyrészt az alap SZMSZ módosításának az elfogadása nemrég történt, IV. hó 30-án, másrészt jelenleg is van napirendi pontként Tóth Lászlónak SZMSZ módosítása és várhatóan a jegyzőasszony is elkészíti a hivatalnak az új struktúráját, ami szintén SZMSZ módosítást igényel. Az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy az SZMSZ módosításokat egy csokorban tárgyaljuk mondjuk egy másfél hónap távlatában. Arra kérném minden képviselőtársam, hogy addigra gyűjtse össze aki van még módosítási javaslata, hogy ne ezzel foglalkozzunk. Úgy gondolom, hogy vannak fontosabb problémák az önkormányzat életében, mint az, hogy minden héten SZMSZ-t tárgyaljunk. Két kérésem lenne még, az egyik a testülethez, hogy mindenki próbáljon önkontrolt gyakorolni és peregjenek a napirendi pontok másrészt pedig a polgármester úrt kérném meg arra, hogy erélyesebben vezesse a közgyűlést.

Tüttő István: Nem akartam beléd fojtani a szót.

Zsoldos Ferenc: Egy kérdésem lenne az aradi vértanúk emlékmű létesítéséhez kapcsolódva és kérnék majd egy percet napirend előtt.

Kiss László: A kérdések során kérnék egy percet a fogászati ellátással kapcsolatos kérdésem lesz.

Ferincz Jenő: Rendkívül fontos, egy közérdekű dologban kértem polgármester úrtól egy öt percre szót, amit muszáj elmondanom, ami a nyáron történt és nagyon sok családot érint Kanizsán és ez halaszthatatlan idő szempontjából. A képviselő-testület VII.28-án rendkívüli közgyűlés keretében megalkotta 45/1999. számú rendeletét.

Tüttő István: Mivel még nem kezdtük el a közgyűlésünket és még ott sem tartunk, hogy napirend előtt lehetne hozzászólni, Önnek az igényét most majd a közgyűlés meg fogja szavazni, előbb elfogadjuk a napirendi pontokat és azt követően döntünk arról, hogy meghallgatjuk-e vagy sem. Természetesen ezt előre megítélni nem tudom, de bízzon a pozitív válaszban, foglaljon addig helyet.

Módosító indítványa volt Röst úrnak, hogy azokat a napirendi pontokat, amelyek képviselői indítványként SZMSZ-t érintő kérdéseket vetnek fel, megkérdezem a tisztelt képviselő urakat, hogy ezzel kapcsolatban akceptálják-e Röst úr kérését.

Tóth László: Akceptálom Röst úrnak azon kérését, miszerint egy átfogó SZMSZ módosítás keretében hajtsuk végre ezeket a dolgokat, de az a kérésem, hogy a jegyzőnő záros határidőn belül terjessze a közgyűlés elé a Polgármesteri Hivatal felépítésével kapcsolatos új elképzeléseit, mert egy biankó határidőponthoz nem adom a nevemet, magyarán mondjuk azt, hogy a jegyzőnő elkészíti szeptember 30-ig a végleges hivatali felépítést, ugye ez szerves része az SZMSZ-nek, akkor úgy gondolom, hogy az októberi soros közgyűlésen lehetne tárgyalni egybe az egészet és így akkor a polgármesteri beszámolóban levő, a közgyűlés időpontjára vonatkozó indítványomat addig ad apta teszem.

Dr. Baranyi Enikő: Konkrét javaslat hangzott el az időpontra vonatkozóan, én azt hiszem, hogy egy hosszabb és több szintű tárgyalást igényel ez a kérdéscsokor, tehát a magam részéről kérem képviselőtársamat, ha módja van, akkor ezt egy harminc nappal toltja meg ezt a határidőt.

Tóth László: Megvárom a jegyzőnőt és utána szeretnék reagálni.

Dr. Tuboly Marianna: A hivatal részéről az átfogó SZMSZ módosítás tervezetének elkészítésére a szeptember 30-át elfogadom. A hivatali átszervezési javaslat készen van, tehát ebből az következik, hogy az egyéb javaslatok és az új SZMSZ tervezetnek az elkészítése szeptember 30-ig elkészíthető, azonban azt is tudniuk kell, hogy a jó SZMSZ akkor jó, ha minden bizottságon végigjár, tehát akkor jó az októberi közgyűlési határidő, ha az október vége. Én a szeptember 30-át a saját nevemben tudom vállalni, a továbbiak a bizottságokon múlnak.

Györek László: Az október végi határidővel én el tudom fogadni Röst úr javaslatát.

Tüttő István: Akkor ennek szellemében döntünk a napirendekről. Mivel napirendi pontra javaslat külön nem érkezett…. Elfogadta, nem tudom mi a probléma, elfogadta az előterjesztő, nem tudom, hát ott kérdezem. Előterjesztő elfogadta és az október 30-i időpontban állapodott csak azt. Kérem szavazzunk a napirendi pontokkal kapcsolatban. Aki a elfogadja a javasolt napirendi pontokat azzal a változtatással ami az előbb elhangzott.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok:

 

1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

2.) Interpellációk, kérdések

3.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1999. évi költségvetésének I. félévi végrehajtásáról, valamint az 1999. évi költségvetésről szóló 6/1999.(III.2.) sz. rendelet módosítása (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

4.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata által nyújtandó szociálpolitikai támogatásokkal összefüggő pótelőirányzat biztosítására, egyúttal az 1999. évi költségvetésről szóló 6/1999.(III.2.) számú rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

5.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményeinek, vállalkozásainak pénzintézeti számlavezetésére (ír.)

Előadó: Tüttő István polgármester

6.) Javaslat a DÉDÁSZ Rt. részére történő területértékesítésre (ír.)

Előadó: Tüttő István polgármester

7.) Javaslat az Ifjúsági és Sportminisztériummal megállapodás kötésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

8.) Tájékoztató a nagykanizsai Horvát Kisebbségi Önkormányzat munkájáról (írásban)

Előadó: Vargovics Józsefné a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke

9.) Tóth László önálló képviselői indítványai

a.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározása, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló egységes rendeletének megalkotására (írásban)

b.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 18/1999.(IV.30.) rendelete, a Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására (írásban)

10.) Tóth László és Györek László önálló képviselői indítványa

Javaslat a”KanizsaNet Számítástechnikai és Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság” létrehozására (írásban)

  1. Javaslat a Ryno Kft. Téglagyári úti telephelyének 1999. I. félévi bérleti djának elengedésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

12.) Javaslat az ANTS BASEBALL CLUB támogatási kérelmére (ír.)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

13.) Javaslat a Városi Könyvtár Ad hoc Építési Bizottság létrehozására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

14.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város közvilágítási hálózatának átfogó korszerűsítésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

15.) Javaslat Ipari Park cím pályázat benyújtására és az ahhoz szükséges állásfoglalásokra (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

16.) Javaslat Nagykanizsa-Palin, Lazsnak utca folytatásában lévő lakótelek értékesítésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

17.) Javaslat a Tripammer utcai temetőben történő bővítéshez tulajdonosi hozzájárulás kiadására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

18.) Javaslat a 3049/60 hrsz-ú közterületen található vízgépház átadására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

19.) Javaslat a nagykanizsai 36/2 hrsz-ú, út megnevezésű ingatlan egy részének forgalomképes területté nyilvánítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

20.) Javaslat elővásárlási jog gyakorlására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

21.) Oktatási, nevelési intézmények alaptó okiratának felülvizsgálata(ír)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

22.) VIA Kanizsa Kht. Szervezeti és Működési Szabályzata és Beruházási Szabályzata (írásban)

Előadó: Gáspár András ügyvezető

23.) Tájékoztató a nagyobb beruházásokról és az 50 millió Ft feletti beruházások áttekintéséről 1991-1998. (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

24.) Önálló képviselő indítványok

Zárt ülés

25.) Javaslat Tóth László igazgató fegyelmi ügyének lezárására (ír.)

Előadó: Tóth László bizottsági elnök

26.) Fellebbezések (írásban)

 

 

Tüttő István: Szeretném szavazásra feltenni, Ferincz Jenő úr kért mindenek előtt szót. Kérem döntsünk, hogy meghallgatjuk-e. Szeretném hozzátenni, hogy igaz, hogy fontos, amiről szólni kíván, de írásban eljuttatta már az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökéhez a javaslatát, illetve a felvetését, jegyzőnővel is több ízben konzultált, tehát nagy valószínűséggel az, hogy őt most meghallgatjuk, illetve a bizottságot elküldött anyagot később majd megtárgyaljuk a kettő között tartalmi szempontbók nagy különbség nem lesz. Ennek figyelembe vételével kérem döntsünk, hogy most meghallgatjuk-e Ferincz urat.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

245/1999.(IX.7.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy Feincz Jenő Nagykanizsa, Zemplén u.3/B szám alatti lakos napirend előtt szót kapjon.

 

Napirend előtt

 

Ferincz Jenő: Nagyon röviden igyekszem összefoglalni amit az előbb már elkezdtem. A 45/1999. sz. önkormányzati rendelet megalkotása…

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy Önnek is szólni fogok ha átlépi az egyébként megadott öt percet.

Ferincz Jenő: Igyekszem betartani. Szóval a 45/99. számú önkormányzati rendelet megalkotásánál ugye a szociális támogatásokról szól, nem tudom, hogy szándékosan vagy véletlenül, de oltári nagy hiba keletkezett a számításban, ez pedig röviden az, hogy a rendelet alapján a három és többgyermekes családok a szociális támogatások köréből ki vannak zárva egy az egyben. Ebbe az ügybe ugye, mind ahogy polgármester úr mondta Ügyrendi Bizottságot megkerestem, jegyzőnőt megkerestem és hivatkoztam a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. számú törvényre, ennek 143.§ (2) bekezdése szó szerint úgy fogalmaz, hogy az állam az önkormányzat által megállapított támogatásokhoz hozzájárul. Nem támogatást ad, hanem hozzájárul. A törvény ezen pontja alapján világos és félreérthetetlenül egyértelmű, hogy ahhoz, hogy az állami hozzájárulást a rászoruló családok megkapják először az önkormányzattól kell támogatást kapniuk, ugyanis a jogalkotónak a törvényben az volt a kifejezett szándéka, van a törvénynek egy indoklása, azt is el lehet olvasni, hogy a 3 és többgyermekes családok terheihez az állam további plusz támogatást kívánt adni, hozzájárulás formában mintegy pozitív diszkrimináció keretében. Az önkormányzat ezzel a jelenlegi döntésével, ami mondom lehet, hogy nem szándékos, de kizárta azt, hogy ezek a családok megkaphassák. Kétségtelen tény, hogy a jegyzőnő egyébként a levélben, amit írt nekem ennek az ellenkezőjéről biztosít, de állításom szerint a jegyzőnő rosszul értelmezte a törvényt, úgyhogy itt a három és többgyermekes családoknak az érdeke súlyos mértékben sérül. Álláspontom szerint és ez a törvényből is egyértelműen kiderül, az a tény, hogy a három és többgyermekeseknek a törvény által az állam további plusz támogatásként hozzájárult, ez nem lehet feltétele, illetve kizáró tényezője annak, hogy a helyi önkormányzatnál ez miatt ne kaphassanak a három és többgyermekes támogatást. Ugyanis mondtam a jogalkotó további pluszt akart adni még ezen felül, de ezáltal, még ha ez igaz is lenne, hogy a három és többgyermekeseknek elég az, amit kapnak az államtól, akkor ez az állami elképzelés, amit a törvényalkotó kívánt megoldani, akkor ez elveszne ez a további plusz. Akkor sehol nem jelentkezne a jogalkotónak ez az igénye. Ezért azt kérem és javaslom, hogy a helyi rendeletüket ebben a formában vagy ebben a tekintetben módosítsák és a 15. § (3) bekezdéséről van szó, annak is az utolsó félmondatáról, amelyik úgy szól, hogy térítési díj kedvezményben azok részesülhetnek, akik egyéb normatív támogatást nem kapnak. Tehát ezt a végét ha eltörlik, akkor ezzel ez az egész probléma meg van oldva. Úgy gondolom és ehhez hadd tegyek hozzá annyi személyes véleményt, hogy nem szociális ellátásokon kell az esetleges anyagi, pénzügyi problémákat megfogni, megoldani, nem ennek kell lenni először a pénzügyi forrásnak. Úgy gondolom az eddigi információk alapján ennek az önkormányzatnak vannak olyan forrásai, amiből ezt kifizethetnék, ésszerűbb gazdálkodással hatékonyabb átcsoportosítással, ugyanis jelenleg is vannak olyan kiadások, költségek, amik nem biztos, hogy indokolják azokat a kiadásokat, vagy ha igen, akkor nem olyan mértékben. Csak hadd említsem meg ezt az egy átvilágítást, amire eddig tudomásom szerint 60 milliót költöttek értelmetlenül. Annyit hadd említsek meg, hogy a jegyzőnő a levele végén arra hivatkozik, hogy az önkormányzat anyagi helyzete nem teszi lehetővé. Ebből számomra világos és egyértelmű, hogy úgy látszik a jogi szempontokat a gazdasági érdekek határozzák meg, ami súlyos probléma, ugyanis ennek fordítva kellene lenni. Ha valami jogszabály alapján jár, vagy van rá lehetőség, akkor annak az anyagi fedezetét meg kell teremteni, tehát nem azt mondani, hogy nincs rá, hanem elő kell teremteni. Ez lenne az Önök dolga, ebben kérem a támogatásukat, mint mondtam nagyon sok három és többgyermekes családot ezáltal egy az egyben kizártak a helyi támogatásból és azt még hadd ismételjem meg még egyszer, hogy az a tény, hogy az államtól kapnak támogatást, illetve hozzájárulást, az is egyfajta támogatás, ez nem lehet kizáró tényező abban, hogy a helyi önkormányzattól ne kaphassanak. Azt hiszem befejezte, köszönöm szépen.

Dr. Tuboly Marianna: Nagyon röviden szeretnék válaszolni méltányolandó felindulását az úrnak. Figyelembe véve javasoltuk a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénybe vételét. Egyébként jogilag a helyzet az, hogy az állam valóban ad hozzájárulást, ezt normatívának hívjuk ez mindenki által ismert és egyes szociális segélyezési formáknál a támogatáshoz úgynevezett visszatérítést is ad az állam, ez azonban, amit kifogásol az úr nem tartozik ebbe a kategóriába, nem is tartozik a kötelezően nyújtandó ellátási formák közé. Erről szól az úrnak megküldött válaszlevél és ahogy a bizottsági elnök úr mondta, figyelembe véve az úr kérését az Ügyrendi Bizottság a napirendjére fogja tűzni mind az Ön kérelmét, mind az erre adott jogi választ.

Tarnóczky Attila: Elnézést kérek, igazából nem volt ilyen szándékom, de a levegőben lóg egy állítás, ami nem állja meg a helyét, ez a bizonyos 60 millió forint az ismerethiányon alapul. Az átvilágítás jövőre áthúzódó munkáinak költsége jövőre 27 millió Ft.

Tüttő István: Valóban, én azért is kérdeztem rá, mert azt hittem, hogy rosszul hallom. A 60 millió az annyira távol van a valóságtól. Köszönöm Tarnóczky úr, hogy helyre tette.

Zsoldos Ferenc: Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani polgármester úrnak, polgármester helyettes uraknak, a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak ahhoz az engem kellemesen érintő jókívánságokért, amiben a Podmaniczky-díjjal kapcsolatosan írásban, levélben fejeztek ki. Köszönöm szépen.

Tüttő István: Én gyakorlatilag szerettem volna azzal élni, hogy tisztelettel megragadjam az alkalmat és természetesen szóban is kifejezzük jókívánságainkat és elismerésünket a díjazott nagykanizsai polgároknak és valóban, ahogy azt írtuk a polgármesteri tájékoztatóban mi írásban is, levélben is kifejeztük jókívánságainkat és azt az örömet, amit nagykanizsaiak számára is egyben okoz. Szeretném jelezni, hogy miután nincs több napirend előtti hozzászólásra jelentkező, akkor rátérnénk az 1. számú napirendi pont érdemi tárgyalására, de ezt megelőzően szeretném egy mulasztásunkat pótolni. Nem került kihirdetésre önkormányzati határozat nagy valószínűséggel annál oknál fogva, hogy a döntést követően lehet, hogy már a sajtó nem volt a helyszínen, de ezt most ne is vizsgáljuk, hanem inkább tisztelettel felolvasnám az eddig ki nem hirdetett határozatokat.

 

Tájékoztató a bagolai hulladéklerakó ügyében

147/1999.(V.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a bagolai hulladéklerakó bővítéséhez szükséges földterületet (7 db tulajdoni hányad) az önkormányzat a tulajdonosoktól megvásárolja. A vásárláshoz mindösszesen 15 millió forintig fedezetet biztosít a Miklósfai csatornázás ÁFA előirányzata terhére. Felhatalmazza a polgármestert a szerződések Ügyrendi és Jogi Bizottság véleményezése melletti aláírására.

Határidő: 1999. június 18.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tájékoztató a bagolai szemétteleppel kapcsolatos szerződésekről

166/1999. (V. 25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy 06/2 hrsz-ú ingatlanon fennálló önkormányzaton kívüli tulajdonosoktól a tulajdoni hányadukat vásárolja meg a mellékletben foglalt szerződések alapján.

Határidő: 1999. június 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tóth László igazgató elleni fegyelmi eljárás megindítására

244/1999. (VII. 27.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth László igazgató ellen a Kjt. 46.§ (1) bekezdés alapján fegyelmi eljárást indít az előterjesztés mellékletét képező bejelentés 4/b. és c. pontjainak kivizsgálására.

A fenti vétség kivizsgálására vizsgáló biztosként Mayer Ferenc képviselőt jelöli ki.

Felkéri a vizsgáló biztost, hogy a kijelöléstől számított 15 napon belül folytassa le a vizsgálatot és a vizsgálati eljárás lezárásától számított 8 napon belül az ügy összes iratait saját írásbeli véleményével együtt a köz6gyűlésnek adja át.

Határidő: azonnal, 1999. augusztus 19.

Felelős : Tüttő István polgármester

Mayer Ferenc vizsgáló biztos

 

Tüttő István: Egy kérésem van, hogy korábban figyelmeztessenek, amennyiben ilyen mulasztásra kerülne sor. Ezt megkérem akkor a hivatalt, hogy ne kelljen május 18-tól ebben az úgynevezett hibában lennünk.

 

  1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Szeretném azzal kezdeni, hogy az augusztus 20-i ünnepséget, megítélésem szerint és bízom abban, hogy az Önök véleményétől sem tér el, a Hevesi Sándor Művelődési Központ és a rendezvénnyel kapcsolatban megbízott és azt vállaló közösség dicséretet érdemlően oldotta meg ezt a feladatot. Én úgy értékelem, hogy az ünnepség méltó volt augusztus 20-ához, Szent Istváni hangulathoz és bízom abban, hogy mindenki számára akik jelen voltak hasonló élményt is nyújtott. Szeretnék további kiegészítést is Önök felé jelezni. Szeretném jelezni, hogy 1999. szeptember 20-án, tehát szombat, vasárnap és hétfő, kedd, szerdán a Megyei Munkaügyi Tanács tagjaként egy hivatalos látogatásra utazom Írországba. Az utazás költségeit és a szállás költségeit a Munkaügyi Tanács állja, részemre, amennyiben megszavazzák az úgynevezett napi díj biztosítása válna szükségessé. Ugyancsak szeretném jelezni, hogy Königsee türingiai várossal két éve tartunk baráti kapcsolatot. Meghívást kaptunk a város meglátogatására, elfoglaltságom miatt nem tudok eleget tenni a meghívásnak. Törőcsik Pál alpolgármester urat és Kiss László képviselő urat bíztam meg, vagy bíznám meg, hogy ők utazzanak el és ők képviseljék Königseeben Nagykanizsa Megyei Jogú Városát. Kérem, hogy támogassák.

Kiegészítésképpen úgy tudom Önök előtt van a polgármesteri tájékoztatóhoz éppen a aradi vértanúk emlékművel kapcsolatos ún. határozati javaslat. Én úgy tudom, hogy mindenki előtt ismert, hogy miért válik szükségessé ezen határozati javaslatok elfogadása, hiszen az Országos Műemlékvédelmi Hivatal által az engedélykérelmünk elutasításra került és ennek a ún. fellebbezéssel kapcsolatos kérdéskör tartozik ehhez az anyaghoz, ami Önök előtt van. Ennyi lett volna a kiegészítés.

Tarnóczky Attila: Két örvendetes dologról szeretnék először szót ejteni. Bencze Lajos Kiskanizsáról, Szent Flórián tér 8. sz. alól keresett meg bennünket, hogy a svájci Knorr gyár levespor adományozásra készül, tehát az Ő érdeme, hogy végül is a város - a szállítási költségére 100 ezer forint, felét a helyi Vöröskereszt vállalta, felét a Polgármesteri Hivatal - 1.1 tonna levesporhoz jutott a múlt pénteken. Ez szét lett osztva, a Vöröskereszt kapott 600 kg-ot a karácsonyi ajándékozásra ….konyhája 200 kg-ot és a Városi Kórház 300 kg-ot. Ugyancsak örvendetes, tán valaki tud róla, hogy a Saubermacher Ryno cég ingyenesen beszerzett 300 db utcai szemétgyűjtő edényt, ebből százat már fel is szereltek és vállalták a benne összegyűlő szemétnek a térítésmentes összegyűjtését is. Az hiszem, hogy egy régóta feszítő probléma enyhül ezzel. Hallom ronda, még egyszer mondom, ingyen kaptuk, ez az a bizonyos ló foga, de hát mindenki megítéli, hogy mit kaptunk ingyen. Amit jelezni szeretnék, minden bizonnyal itt több kérdés az emlékmű dolgában fel fog merülni, jó lenne ezeket összegyűjteni és kérdezem Zsoldos képviselő urat, hogy feltétlenül kérdésként akarja-e majd egy későbbi napirendben a kérdését elmondani, mert könnyen lehet, hogy mire rákerül a kérdésekre a sor itt már annál sokkal több mindent meg kell beszélnünk, mint amit Ön meg akar kérdezni.

Zsoldos Ferenc: Igen kérdésként szeretném kifejteni, de amennyiben már…

Tüttő István: Még kiegészítésképpen szeretném Önöket tájékoztatni, hogy az ún. Trianoni Emlékmű keretében kell ma állást foglalnunk. Nemeskürty István kormánybiztos úr hivatalából Gansperger Beatrix úrhölgy a következő kéréssel kereste meg Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatát. Rajnai Miklós úr pályázatot nyújtott be Millenniumi Kormánybiztosi Hivatalhoz az ún. Trianoni Emlékmű, Nagymagyarország emlékmű helyreállítása tárgyában. A kérés, amire nekünk nyilatkozni kell: mivel az emlékmű a város területén található hivatalos közgyűlési állásfoglalásra van szükség abban a kérdésben, hogy a város elviekben támogatja-e az emlékmű restaurálását, illetve az emlékműnek az eredeti helyén az eredeti formájában történő visszaállítását. Ez az, amiben nyilatkoznunk kell. Szeretném jelezni, hogy Rajnai úr tájékoztatása alapján a pályázat Nagymagyarország emlékmű helyreállítása és eredeti helyén való felállítása címen 5 millió Ft-ot igényel, további összegekre is van azonban kilátás. Szeretném azt is jelezni a döntés teljesebb körű ismerete érdekében, vagy megalapozása érdekében, hogy amennyiben létrejön a város konszenzus és nyer a pályázat, akkor a városra a következő terhek hárulnak a megvalósítás szakaszában. A jelenlegi talapzaton lévő szobor elhelyezése – hát ugye előbb le kell venni aztán elhelyezni- második pedig tereprendezés. Ez a két feladat hárulna. Kérem majd ennek függvényében döntsünk, amikor erre kerül sor.

Antalics Dezső: A beszámoló 18. oldalán levő Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség KHT megküldte véleményezésre , bírálatra a térség komplex fejlesztési programját. Én azt kérném a közgyűléstől, hogy a véleményezés elkészítését utalja a bizottságunk hatáskörébe és ezt követően a vélemények begyűjtését követően a bizottság beszámol a közgyűlés előtt a véleményről.

Dr. Csákai Iván: Énnekem egy kérdésem lenne a 14. oldalon 4/5-ös pontban a gyeptéglajegyek vásárlására az önkormányzat 5 millió Ft-ot költött. Ezen kívül mennyi gyűlt be a Futball Clubnak? Ez volt a kérdés és tisztelettel elnézést kérek a képviselő társaimtól a kimutatás a Szociális és Egészségügyi Bizottság által odaítélt első lakáshoz jutók támogatásának II. negyedévi alakulásáról című beszámolóról, mert ennek az alsó sorai úgy tűnnének, minthogyha egyedülállóknak adtuk volna, tehát nincs megjelölve, hogy plusz két fő, plusz egy fő, tehát azt hogy valaki elvált és két gyerekkel, három gyerekkel költözött, ezért szerepelnek ilyen magas összegek. A legközelebbi alkalommal erre fogunk figyelni, hogy ez megfelelő módon kerüljön a közgyűlés tagjai elé.

Tüttő István: A ZÁÉV adott támogatást és két kisebb támogatásról van jelenleg tudomásunk a Futball Clubbal kapcsolatban és nem kívánok most arról szólni, hogy egy nagy cég napokban fog dönteni abban a kérdésben, hogy fő támogatóként a Nagykanizsa I. Futball Club támogatását felvállalja-e. Erre vonatkozóan remélem, hogy pozitív döntésről tudok majd számot adni. Pillanatnyilag ez a kép.

Dr. Csákai Iván: Nem ezt kérdeztem.

Tüttő István: A gyeptégla jegyre vonatkozóan, hogy mennyi fogyott el? Arra vonatkozóan később tudok, meg kell kérdezni. Nekem erről nincs pontos információm.

Balogh László: A 10. oldalon lévő 188/1999. sz. határozat kapcsán javasolnék valami mást, mely ugye a nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft. mérlegbeszámolójának határidő módosítását tartalmazza, azaz augusztus 1-ről október 31-re. Tehát a nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft. első félévi mérlegbeszámolóját kérem, hogy október 31-e helyett szeptember 28-ával, a következő közgyűlés valószínű időpontjával kérjük végrehajtani. Indokom: gazdasági társaságaink között nagyon fontos szerepet tölt be a foci csapathoz tartozó, ezért célszerű kiemelni a nagy kalapból már csak azért is, mert valószínű, hogy október 31-e előtt újra téma lesz a Futball Club. Ezzel együtt az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság nevében gratulálok a focicsapatnak az eddigi szép teljesítményéhez.

Bicsák Miklós: Én a 8. oldal 174/1999. Kanizsa városszéli problémái megoldásával kapcsolatban tettem fel interpellációt, Kérdeznék és javasolnák is. Nem tudok egyetérteni, hogy úgy dolgozunk a bizottságok, beleértve a Környezetvédelmi Bizottságot is, mint a Luca szék, hogy ennyire ki tudják tolni a határidőt. Azt hiszem, hogy tavasszal kell a városunkban, a jóérzésű polgárok mind látják, hogy milyen gondjaink vannak a környezettel, a szemét stb., nem akarom újra ecsetelni, napjainkig is megállítanak mindnyájunkat, hogy ez az állapot jelen pillanatban is milyen a városban és erre kérem szépen a Környezetvédelmi Bizottság elnapolja október 30-ig felkérve a VIA Kanizsát, a Műszaki Osztályt stb. Én úgy gondolom, ha kimegy a Környezetvédelmi Bizottság az elnök úrral személyes végigsétálnak, vagy velem – felajánlom – meglátják, hogy ezeket a gondokat rövid, pár napon belül meg lehetne oldani. Én ezzel nem tudok egyetérteni, én a határidőt kérném és javasolnám szeptember 28-ra előrehozni.

Tüttő István: Annyi megjegyzést tennék, hogy lényegesen javult ilyen értelemben a város helyzete. Azok a köztisztasági feladatok, amelyeket éppen Bicsák úr említ annak eredményeképpen, hogy a közhasznú területen lényegesen tudtuk növelni az abban részt vevők számát. Én nem a teljes megoldásról beszélek, de lényeges javulás is történt. Remélem Bicsák úr is ezt meg tudja majd erősíteni, de természetesen a döntésre később kerül majd sor szeptember 28-as javaslatát fölírtuk.

Röst János: Nagyon örülök, hogy a 138-as rendelet végül is megkötésre került. Arról van szó, hogy az önkormányzat polgármesteri hivatala az ISO 9001-es minőségbiztosítási rendszert bevezeti és ennek érdekében a partner féllel szerződött. Egy kiegészítő kérdésem lenne, hogy melyik céggel történt a szerződéskötés és milyen összegért.

A másik kérdéskör az Alfától az Omegáig Kft végelszámolásával kapcsolatos határozati javaslat volt, ez pedig a 175/2/1999. Erre szeretnék kérni határidő módosítást október 15-re. A holnapi nap rendkívüli közgyűlés keretében tárgyalja az önkormányzat ezt a témakört. Úgy gondolom, hogy mindenképpen meg kell várnunk vele. Egy minimális megjegyzésem lenne, hogy az ázsiai elefántnak a kihordási, vemhességi ideje az 645 nap. Jelenleg az önkormányzattal 661 nap óta végelszámol a végelszámoló. Ez több, mint másfél év.

A másik kérdésem szintén a vásárcsarnokhoz kötődik. A 19. oldalon találtunk egy jelzést, amennyiben a bérlemények visszaadásáról szól. Tisztelettel megkérdezném, hogy jelenleg hány bérlemény van kiadva, illetve szeretnék kérni egy tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az eddigi működés kapcsán a bérbevételekből milyen bevétele származott a városnak, illetve a kamatterhek, amiket felvettünk a vásárlásra annak arányában pozitív-e vagy negatív-e a szaldó.

Dr. Tuboly Marianna: A szerződéskötés a TÜV Rheinland céggel történt, ahogy említettük az átvilágítás miatt kedvezményben részesültünk és ÁFÁ-val együtt 2,113 millió forintba került. Egyébként ez a piacon 8 millió Ft körül van.

Dr. Baranyi Enikő: A polgármesteri tájékoztatónál az úti jelentéseknél szeretnék kérdezni. Kérem segítsenek, lehet hogy csal a memóriám mikor volt szó közgyűlésen arról, hogy egy három fős delegáció Bécsbe utazik a város közvilágításával kapcsolatban. Milyen előzménye volt ennek az utazásnak és hát természetesen részletesen ezzel a kérdéssel kapcsolatban a kérdéseimet az e témához kapcsolódó napirend pontnál még fel fogom tenni.

A másik kérdésem ugyancsak a polgármesteri tájékoztatóhoz az lenne, hogy a Mátrix Marketing itt bizonyos előzetes, közöttünk felmerült szerződés megkötését jelzi. Szeretném tudni, hogy a város arculattervezési terve milyen folytatását, tehát tervezik, illetve milyen részeiből épül fel és ez mennyibe került és megvan-e elégedve polgármester úr ezen munkáknak a minőségével.

Tüttő István: A közvilágítással kapcsolatos dologra valószínűleg akkor fogunk válaszolni, amikor a napirendhez jutunk. Hogy volt-e szó róla? Végül is nem lehetett másként megoldani, mert az a cég, amelyik felajánlotta ezt a tevékenységet referenciaként éppen a bécsi dolgokat kívánta bemutatni. Én most erre nem tudok mást mondani, mint hogy a cég ott mutatkozott be igazán, hiszen nem magyar cégről van szó, hanem osztrák cégről és azok az urak, akik elutaztak ott kaptak igazán bemutatást. De talán jobb lenne, ha erre válaszolnának azok, akik részt vettek az úton, vagy valaki közülük. Erre vonatkozó ismeretem így a kérdést feltevőnek nincs.

Dr.Baranyi Enikő: Kérdésem az lenne, én örülök, ha egy nemzetközileg ismert cég foglalkozik a város közvilágításával, de hogyan történik ez, tehát hogyan történik ez, honnan tudta, hogy itt ilyen közvilágítási rekonstrukció lesz, hányan voltak más városokból Magyarországról?

Tüttő István: A kérdést nem így kell feltenni. Ők nem tudták, hogy nálunk közvilágítási rekonstrukció lesz, mert nem is terveztük, csak egyre jobban kényszerít minket az a körülmény, hogy rendkívül elavult, magas fajlagos fogyasztású rendszert működtetünk és egyre növekvő energiaárak mellett. Természetesen ezt ez a cég országosan is feltérképezte és a nagyobb városoknál indítja meg természetesen a lehetséges kapcsolatokat. Nagykanizsát azért keresték meg, mert úgy gondolták, hogy érdemes lesz velünk kapcsolatba kerülni és ráadásul arról tudtak már, hogy minket korábban hasonló témában más cégek is megkerestek és ők ajánlatot tettek és referenciát is mutattak Magyarországon belül is, hogy olyan konstrukciót tudnak felajánlani, ami majd a közgyűlés ezen napirendi pontjánál meg fogunk tárgyalni, amire én most azt tudom mondani, hogy nem mi kerestük őket ők jelentkeztek, mi pedig éltünk azzal a lehetőséggel, hogy az a felvetés és az a konstrukció, amit ők ajánlottak érdemben foglalkozzunk vele. Én erre most ezt a választ tudom adni.

Mátrixra vonatkozóan. Hogy vagyok vele megelégedve? Meg kell, hogy mondjam, sok olyan munkájuk van, amivel meg vagyok elégedve, de ők talán a legjobban megmondhatói, hogy a legtöbb vitánk azért velem voltak, mert nem mindig fogadtam, sőt több esetben nem fogadtam el akár a munkát, annak a teljesítési határidejét, hiszen tapasztalhattunk azt hiszem személyesen is ilyen jellegű problémát éppen a tavalyi Kanizsa Vásár megnyitójára nem készült el az anyag. Természetesen felhoztak saját mentségükre sok mindent, de nem kívánom az ő üzletüket rontani. Sok mindenben azonban olyan munkák megoldására is képesek, amelyet mástól nem várhatjuk el. Az eddigi tapasztalat az, hogy ha árban nem is a legjobb fekvésű, mert náluk olcsóbb kivitelezőket is lehet sok esetben találni, de a nagy számok törvénye alapján azért az általuk adott árengedmények és a gyorsan kért teljesítések összhangját azért meg tudjuk találni, mert abból a szempontból pedig rendkívül fontos, hogy velük együttműködünk, hogyha ad hoc valamilyen feladatot meg kell oldani, nélkülük, tehát egy külső cég megkeresésével és egy későbbi szerződéskötéssel ezeket nem tudnánk megoldani. Milyen folytatás várható? Természetesen folytatni kell azt a munkát, amit megkezdtünk, ajánlatuk van egy CD továbbfejlesztésére. Már egy CD elkészült melyet Finnországban bemutattunk a városról, természetesen ennek a továbbfejlesztése lehetséges. És van még olyan terület, amiben éppen Györek úr és Tóth úr szakmai tapasztalatait lehet felhasználni, ahol szintén ennek a cégnek az együttműködése azzal a számítástechnikai rendszerrel ami kialakul lehetséges, de ez majd a későbbiekben válik el, hogy igaz vagy sem. Erről ennyit most.

Dr. Baranyi Enikő: A kérdésemre csak nagyon hozzávetőlegesen kaptam választ, köszönöm ezt a kérdésre feltett eddigi választ és folytatnám. Tehát van-e mód és lehetőség, szándékozik-e polgármester úr ezt a Mátrix Marketing által eddig elkészített arculattervet részleteiben megismertetni a képviselő-testülettel. Bemutatni az egyes eddig elvégzett munkákhoz hozzárendelt kiadást megjeleníteni és az arculatterv további, itt a szerződésre vonatkozó részleteit is velünk megismertetni és elfogadtatni.

Tüttő István: Így már világosabb a kérdés, de azt tudom mondani, hogy amikor ennek az arculattervnek a bemutatására sor került a testület látta, hiszen itt voltunk, bemutatták. Attól gyakorlatilag nem tér el, annak a szisztémának a továbbviteléről van szó, de természetesen jónak tartom azt a felvetést, hogy ismét térjünk vissza és húzzunk most egy egyenleget, egy mérleget, hogy valóban teljesül-e az, amit elhatároztunk és hogy az mennyiért teljesül. Kérem erre vonatkozóan kezdeményezek egy határozati pontot, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata vizsgálja meg a Mátrix-szal kötött szerződés tartalmi és gyakorlati teljesülését és kérje fel a Mátrix vezetését, hogy ismertesse az eddigi munkát egységesen és vázolja a további elképzeléseit. Ha így megfelel, akkor ezt határozati javaslatban. Határidő pedig legyen szeptember 30, ha így megfelel. Jegyzőnő említi, hogy közmeghallgatási szeptember végén Miklósfára kihelyezett, illetve közgyűlést terveztünk 28-ára. Ez közmeghallgatás lesz és nem biztos, hogy alkalmas időpont lesz. Akkor, ha kérhetem és majd ugye Ügyrendi, nem is Ügyrendi hanem SZMSZ téma lesz, hogy mikor tartsuk a közgyűléseket, mert Tóth úrnak éppen ez volt az egyik javaslata. Akkor én azt kérném, hogy októberi közgyűlésre tegyük és majd akkor meghatározzuk, hogy mikor lesz a közgyűlés a szerint. Kérem így elfogadni. Köszönöm.

Cserti Tibor: Ennél a napirendi pontnál kértem szót tudatosan. A téma fontosságát nem vitatom, amit Baranyi képviselőnő előterjesztett. Egy egyenlegre kíváncsi, gondolom mindnyájan kíváncsiak vagyunk. Azonban precedens értékű a tekintetben, hogy számtalan ilyen és más hasonló ügyek kerülnek önálló napirendi pontként a közgyűlés elé és szaporítják egyébként az amúgy is zsúfolt napirendi pontok számát. Na most, hogy igazán azt a célt elérje én meggyőződésem egyébként, hogy annak a szakmai előkészítését követően én a szakágazati bizottságot, mondjuk mivel ellenőrzési témáról van szó én a magam részéről a Pénzügyi Ellenőrző Bizottsági ülést javaslom és aki gyakorlatilag ez a téma érdekel a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ülésére kapjon meghívót, avagy önállóan is részt vehet. Meggyőződésem, hogy eléri a célját és gyakorlatilag érdemivé teszi a közgyűlés munkáját. Nem szerettem volna elvenni Baranyi képviselőtársam javaslatának konkrét élét, amit a nyilvánossághoz kapcsolódó tájékoztatást is megcélozta. Arra meg tökéletesen alkalmasak a médiák úgy gondolom.

Tüttő István: Nem védelmembe venném Baranyi Enikő javaslatát, de ennek nemcsak pénzügyi vonzatára kíváncsi gondolom a testület, hanem inkább arra az igazi arculatrészre, ami hát ugye már nem ebbe a kategóriába tartozik, de a kettő szorosan összefügg. Én azt hiszem, hogy majd eldöntjük a szavazásnál.

Dr. Baranyi Enikő: Szeretném megkérdezni, hogy az SZMSZ-be belefér-e, hogy egy képviselő egy kérdéssel kapcsolatban felvet egy problémát és utána erről majd csak vitát nyitunk. Úgy gondolom, hogy nem. Én a magam részéről úgy gondoltam, hogy Cserti úr a polgármester úr kérésére fogja a mikrofont és fog és bécsi útjáról egy beszámolót, vagy valami szakmai érvet adni. Köszönöm, majd hallgatom figyelemmel.

Kelemen Z. Pál: Szeretném elmondani, hogy az előző két felszólalás nem volt ügyrendi jellegű.

Tarnóczky Attila: Én nem a felszólalásokat szeretném minősíteni, bár tudnám. Hanem azt szeretném magyarázattal alátámasztani, hogy miért van itt a polgármesteri tájékoztatóban ez a Matrixos ajánlat. Tóth László képviselő úrnak, azt hiszem Ön egyedül ugye van egy olyan indítványa, hogy az interneten meg kell jelentetni a várost. Javasolja a Kanizsa Újságot ennek a munkának a végzésére. Ez a Mátrix tudomására jutott és ők is jelzik, hogy ők is szívesen végeznék ezt a munkát. Ha elfogadjuk képviselő úr indítványát, akkor majd dönteni kell, hogy melyikkel, vagy egy harmadikkal.

Tóth László: Szeretném tovább gombolyítani Baranyi képviselőtársam Mátrixos hozzászólását. Úgy gondolom, hogy teljes mértékben igaza van és támogatom, sőt nemcsak megnézni felülvizsgálni és amennyiben úgy ítéljük meg, akkor megszüntetni ezt az együttműködést a céggel. Azonkívül nem a Pénzügyi Bizottság kompetens ebben a kérdésben, hanem tisztelt képviselőtársaim van a közgyűlésnek egy Városfejlesztési Bizottsága. Pontosan beletartozik ez a témakör is, amiről beszélünk, tehát nem is ezért kértem szót. Visszatérve a polgármesteri tájékoztatóba kérem módosítani a polgármesteri tájékoztató 4. oldalán a 118-as határozat időpontját, ugyanis nem volt sikeres a Fő u. 7. sz. alatti ingatlan értékesítése. Nem tudom, hogy van-e ilyen mód, hogy mit tudom én határidő folyamatos, hogy mindaddig, vagy mit tudom én december 31-be állapítsuk meg az új határidőt.

Ezen kívül kérem a 130-as és a 131-es, ez az ötös oldal 130-as, 131-es határozatoknak a határidő módosítását egyértelműen. November 30. az járható.

Tüttő István: De hát ez úgy van előterjesztve.

Tóth László: Csak mondom, hogy ez ne menjen el. Aztán a 7-es oldalon a város millenniumi napjának jelölésével kapcsolatban szerettem volna napirend előtt szólni, de mivel láttam, hogy bent van a polgármesteri tájékoztatóban, ezért egy kicsit hosszabban ecsetelem ezzel kapcsolatos anomáliákat. Augusztus 12-én többek között Tarnóczky Attila alpolgármester úr által is jegyzett, kérdőív a város napja és a millenniumi városi ünnepségek előkészítése címet viselő paksaméta harmadik oldalának negyedik pontja késztett arra, hogy szót kérjek. A kormányfő augusztus 20-i nyilatkozatát követően az egész ország megkönnyebbülten sóhajtott fel a hír hallatán, miszerint jó kezekben vannak azon város polgárai, ahol a képviselő-testület többségét a polgári pártok képviselői reprezentálják. Nagy valószínűséggel nem ismerhette a fentebb említett kérdőív tartalmát. Ha erre gondolok, olykor még éjszaka is felriadok annyira nyomaszt a 4. pontban megfogalmazottak látványa. Ebből merészelek csipegetni – a gondolatok lenyűgöző gazdagságából, hogy azokat se fosszuk meg az élménytől, akik véletlenül elmulasztották eddig, hogy akár közvetlenül, akár közvetetten elmerüljenek az emberi szellem e jeles alkotásában. Idézek: “Kérjük, hogy x-el jelölje be azokat a területeket, amelyek Ön szerint nem hiányozhatnak a 2000. április 20-i esti díszelőadás programjából. Horgászverseny, polgármesterek főzőversenye, lovas felvonulás, lovas bemutató, menetgyakorlat és városnézés.

Tüttő István: Vakok részére.

Tóth László: Ha nem akarjuk, hogy nevetség tárgya legyen a millenniumi város napja, valamint ez a nap nyílt és valóban a város napja legyen, kezdeményezem a 18/1999. és a 172/1999-es határozat erre vonatkozó részeinek hatályon kívüli helyezését. A 172/1999. sz. határozat 6. pontjának utolsó bekezdése: a közgyűlés felkéri az 1999-es év város napja szervező bizottságot a jövő évi rendezvény lebonyolítására, valamint a 18/1999. sz. határozat 3. pontja: Európa Nap 2000 rendezvénnyel kapcsolatos előkészítő munkára a millenniumi feladatok koordinálására folyamatosan működő emlékbizottságot kéri fel. Ezek valamilyen közvetlen módon rendelkeznek, valamilyen, számomra megfoghatatlan bizottság felállításáról. Mivel egyik határozat sem tünteti fel a felállítandó bizottságok személyi összetételét, hatáskörét, valamint a költségvetésben biztosítandó források megnevezéséről sem rendelkezik, így e közgyűlési határozat alkalmatlan e célok megvalósítására. Lásd az eredményt. Ezennel beterjesztem a határozati javaslataimat. 1. A közgyűlés hatályon kívül helyezi a 18/1999. és a 172/1999. sz. határozatok a város napja és a millenniumi városi ünnepségekre vonatkozó szakaszait. 2. A közgyűlés felkéri a képviselő-testület bizottságait, hogy a 2000. április 20-i város napja és millenniumi városi ünnepségek szervezésére, rendezésére létrehozandó bizottság tagjaira tegyék meg személyi javaslataikat. Határidő: 1999. szeptember 28. Felelős Tarnóczky Attila alpolgármester. 3. A közgyűlés az októberi soros ülésén dönt a millenniumi város napja szervezőbizottság személyi, elnök, tagok összetételéről, a 2000. évi költségvetésben e célra fordítható keretösszeg nagyságáról. Határidő: 1999. októberi soros ülés időpontja, felelős Tarnóczky Attila alpolgármester. 4. A közgyűlés a decemberi soros közgyűlésen önálló napirendi pont keretében dönt a rendezvénysorozat programtervezetéről.

A polgármesteri tájékoztató 11. oldalán a kanizsai Futball Club Szolgáltató Kft. munkájáról azt írja, hogy 5 millió Ft összegben gyeptéglajegyet vásároltunk. A kezemben van a Kanizsa Hírlap 1999. július 29-i száma, amiben azt nyilatkozza a kft. ügyvezetője, hogy 500 Ft-os névértékben 10000 darabot adtak ki. Ezt ha beszorozzuk, kérem ez pont 5 millió Ft. Itt csatlakozom Csákai úrhoz, akkor tulajdonképpen hány téglajegyet nyomtak ki és mennyit értékesítettek.

Tüttő István: Revizori vizsgálat van éppen, majd kiderül.

Tóth László: Azonkívül a határozati javaslatokból kimaradt a 177/1999. sz. határozatban rögzítettek szerint önálló képviselő indítványban közgyűlési díszterem kialakítására és konferencia terem, központ létesítésére vonatkozó indítványomnak a határozati javaslata. Erre tennék javaslatot: A közgyűlés jóváhagyja Tóth László 1999. május 26-án kelt önálló képviselői indítványában foglaltakat. Hozzájárul és támogatja, hogy a jelenleg moziként funkcionáló épület komplex hasznosítása révén annak átépítése és teljes felújítása után közgyűlési díszterem, valamint konferenciaközpont kerüljön kialakításra, határidőt itt módosítom, 2002. október 23. felelős Tüttő István polgármester.

Tarnóczky Attila: Ön nagyon meggyőző, határozott, de méltánytalan legalább ennyire. Elsősorban azokkal az emberekkel méltánytalan, akik tavaly úgy gondolom, minden eddiginél sokkal magasabb színvonalom megrendezték a város napját. Ezek az emberek nem képviselők, nem tagjai a bizottságnak, ezek az emberek a város lakói és szakemberek ráadásul és nem kevesen vannak, kb. 15-en. Lehet azt a határozatot természetesen hatályon kívül helyezni is, bármilyen határozatot, amiről korábban gyakorlatilag közfelkiáltással döntött a közgyűlés. Fel lettek kérve, ezt vissza lehet vonni természetesen. Ön nagyon jól tudja, hogy mi történt annál a nevezetes kérdőívnél. A két kérdés, a két felsorolás előtt meg lett cserélve a gépíró kisasszony megcserélte. Valóban én sem vettem észre, meg a többiek sem vették észre, azóta a hiba korrigálásra került, újra megjelent. Egyébként nekem meg kell mondjam, nem voltam annyira éleslátású mint Ön, én kitöltöttem aggály nélkül, eszembe nem jutott, hogy a színpadon úszóverseny, vagy horgászverseny készül. Azt hittem, hogy akik a kérdéseket felteszik, értelmesek. Egyébként most is ez a meggyőződésem. Ami eddig történt, az a munka elkezdését jelenti. Kb. 10 pályázat érkezett be a Hivatalba, különböző rendezvényeket – de nem így, hogy horgászverseny -, hanem oldalakon keresztül a rendezvény lebonyolítását ecsetelve adott esetben pénzügyi feltételeket biztosítva arra nézve, hogy mi legyen ezen a rendezvényen. Tömegesen érkeztek vissza a közvélemény-kutató lapok, és hogy bugyutaságok vannak kérdezve, hát nem tudom. Hadd említsem Csala Zsuzsát, tömegek 10-es osztályzatot adtak számára, ugyancsak tömegek 1-es osztályzatot adtak számára. Én tudom, hogy melyik tömegbe tartozom, ez világos, de a kérdések ugye úgy gondolom, hogy jogosan feltehetők épp azért, hogy olyan kifogások jövőre ne jelentkezhessenek, amelyek a tavalyi eseményekkel kapcsolatban valóban jogosak voltak. Hát én nem hiszem, hogy módosítani kellene ezt a javaslatot, de hát a közgyűlésre bízom a döntést.

Zsoldos Ferenc: Tisztelt Polgármester úr engedje meg, hogy a korábban jelzett két kérdésemet, a polgármesteri beszámoló kiegészítése kapcsán a később kiosztott anyag alapján most tegyen föl. Akkor kérem korrigálni a későbbre halasztandó kérdést.

Valóban az Aradi vértanúk emlékművével kapcsolatosan két kérdésem van. Az egyik az, hogy az építési engedélyeztetési eljárás miért késlekedett olyan mértékig, hogy a megvalósítást most már ugye a jelzett határozati javaslat alapján is hát megvizsgálni kell a 150. évfordulóhoz viszonyítva, és lehetséges, hogy 2000-ben vagy 2001-ben kerülhet megvalósításra. A kérdésem másik része annyiban kapcsolódik a polgármesteri jelentéshez – amely egyébként korrekt – a késlekedés esete itt is fennáll a Polgármesteri Hivatal illetékes szervei részéről már annyiban, hogy nem kezdeményezték kellő időben az Erzsébet tér Ady Endre utca Zrínyi Miklós utca Zárda utca által határolt telektömb újabb rendezési tervének elindítását. Mindkettőnek az a véleményünk, hogy eléggé jelentős szerepe van abban, hogy a korábban tervezett időpont nem tartható, mert hiszen fellebbezéssel újabb engedélyezési eljárást kell elindítani, illetve hát a rendezési tervek elkészültét megelőzően az engedélyezési eljárásra egyértelműen ismét negatív választ fog kapni a közgyűlés és egyben a Városvédő Egyesület is.

Kelemen Z. Pál: A polgármesteri beszámolók határozati javaslatai közül a 9. pont eltörlését javaslom (megtalálták a 21. oldalon). Visszatérnék a 12. oldalra, a 9-es pont arról szól, hogy visszavonjuk a 201/1999.(VI.22.) számú határozatunkat. Jelesül megválasztottuk a FLOREÁT Alapítvány kuratóriumát és levelet írt a kuratórium korábbi elnöke 154 nappal a saját beterjesztése és 61 nappal a közgyűlési határozathozatal után, hogy hoppá bocsánatot kérek, figyelmetlen voltam, sorry, csináljuk vissza az egészet, elkerülte a figyelmemet az ügy. Na most ugye hát tudjuk, hogy az Alapítvány vezetője jogász volt, most Tóth Zsuzsa a határozatunk szerint, semmi okunk nincs rá, hogy visszavonjuk ezt a határozatot egy ilyen levél alapján. Különösen, mint említettem 154 nappal a beterjesztés, és 61 nappal a határozathozatal után. Egy jogásznak figyelni kell a határidőkre, jelen kell lenni, tehát én kérem Tisztelt Közgyűlés ezt a pontot ne szavazzák meg, illetve kérem polgármester urat, hogy mint határozatot, vonja vissza.

Tüttő István: Azt hiszem emlékszünk rá, a RYNO Kft. gyakorlatilag az elnök kijelölésében jogosítvánnyal rendelkezik olyan értelemben, hogy az egyetértése szükséges a FLOREÁT Alapítvány elnökének kijelölésében és később jelezte, hogy nem fogadja el az általunk kijelölt személyt, Tóth Zsuzsannát. Itt megállt ez a kérdés. Megkérdem jegyzőnőt, hogy van-e erre vonatkozóan javaslata a feloldásra. Ugye most kéri azt a Kelemen Z. Pál úr, hogy ne is terjesszük elő, illetve ne fogadjuk el, ne vonjuk vissza, de a helyzet ennél kicsit bonyolultabb.

Kelemen Z. Pál: …..Csak a RYNO hozzájárulásával lehet a kuratórium elnökét megválasztani. Az alapító okirat…

Tüttő István: Azt hiszem erre most én kapásból nem tudok válaszolni, hogy az alapító okiratra hivatkozott ugye annak idején a RYNO.

Kelemen Z. Pál: Azt a megoldást javaslom polgármester úr, hogy utaljuk az ügyet az Ügyrendi és Jogi Bizottság elé, vizsgálja felül. Én nem látom az okát, hogy miért kellene visszavonnunk, a mai napon ne szavazzunk a 9-es pontról. Ez egy áthidaló javaslat, ki fog derülni egyértelműen, hogy itt egészen másról van szó. Én nem szeretem azt, ha valaki bohócot csinál a közgyűlésből, így is elég nagy bohócok vagyunk néha, ezt kérem önkritikának felhozni, ide számítom magam én is. Adott esetben ilyenfajta előterjesztéssel, mint a FLOREÁT Alapítvány kuratóriumának elnökétől kaptunk, még nevetségesebbé tennénk magunkat.

Tarnóczky Attila: Én Kelemen Z. Pál úrnak a javaslatát azt el tudom fogadni nem az értékelését, az egy másik kérdés, ugyanis az alapkérdés az, hogy a kuratórium jelenlegi elnöke visszavonva a levelét, milyen helyzet alakul ki jogilag. A mi határozatunk ugye nem testesült meg, senkiből nem lett kuratóriumi tag, nem lett senkiből kuratóriumi elnök, meg kell vizsgálni jogilag, hogy mi a helyzet. Hogyha az a helyzet, amit én sejtek, akkor mégis tökéletesen mindegy, hogy visszavonjuk-e a határozatot, vagy nem vonjuk vissza, legfeljebb lesz egy végre nem hajtott határozatunk, ami nem elegáns dolog persze. Hát azt javaslom, hogy az Ügyrendi és Jogi Bizottság akkor vizsgálja meg a kérdést. Ezzel egyetértek.

Tüttő István: Az Ügyrendi és Jogi Bizottsághoz utaljuk ismét az ügyet.

Cserti Tibor: Azt szeretném megkérdezni, a 189/99-es számú határozattal összefüggésben, hogy a város 5 millió Ft értékben jegyzett téglajegyet, illetve vásárolt. Azt szeretném megkérdezni, hogy összevont címletben vásárolta-e, tehát egy db 5 millió Ft-os értékben, vagy pedig kinyomatta 10 ezer db 500 Ft-os címletértéket, ha kinyomatta, akkor ki állta, ki viselte az előállítás költségeit, és jelenleg hol tárolják, milyen feltételek mellett?

Tüttő István: A közgyűlés döntött emlékeim szerint a címletek nagyságáról és a darabszámról. Arról nem volt külön döntés, hogy az önkormányzat részére egy címletben 5 milliós – bár logikus – rendben van, de én úgy emlékszem, hogy a címleteket 500 Ft-ban állapítottuk meg, és a darab számát meghatároztuk, ha jól emlékszem 20 ezer darabban, és e szerint jártak el, akik legyártatták. Természetesen a költségek, amely ezzel kapcsolatban felmerültek, erre most nem tudok válaszolni, hogy ki állta. Gyakorlatilag az önkormányzat bocsátotta ki ezeket a gyeptéglajegyeket, az a gyanúm, hogy nem valószínű, hogy más felvállalta volna az ezzel kapcsolatos költségeket. Megkérdezem alpolgármester urat, hogy van-e ellentétes információja ezzel kapcsolatban?

Törőcsik Pál: A konkrét nyomdai költségekről nincs információm, de egy kedvezményes áron kaptuk a munkát. Közben eszembe jutott a gondolat, akkoriban egy olyan helyzet volt, amikor promt és azonnal dönteni kellett, mert azon múlt, hogy el tudjuk indítani a csapatunkat egy győzelmes szereplés kezdetén, vagy nem. Ez olyan, minthogyha a pákozdi csata után valaki megkérdezte, hogy jó jó győztünk, na de hát mibe kerültek az ágyúk. Ez abszolút lényegtelen véleményem szerint, persze meg lehet kérdezni.

Teleki László: Egy rövid kérdésem, vagy kérésem lenne, hogy a polgármesteri tájékoztatóban az augusztus 1-jei Holocaust emlékünnepség nem szerepelt. Kérem, hogy majd ha lehetőleg erre figyeljenek. A másik pedig meg szeretném köszönni azt, hogy a város nevében annyi képviselőtársam jelen volt, és külön polgármester úrnak, hogy a megemlékező szöveget megtartotta.

Tüttő István: Ezt kiegészítésképpen betesszük. Biztos vagyok benne, hogy azért maradt el, mert én részt vettem rajta, és amikor készült ez a tájékoztató, akkor nem volt előttem a naptárom, mert akkor ez nem maradt volna el.

Marton István: Mielőtt a lejárt határidejű határozatokkal és a polgármesteri tájékoztatóval kapcsolatos kérdéseimet feltenném, egyik-másik pontról a véleményemet elmondanám, előtte egy-két dolgot, ami már a napirend vitája során vetődött fel, úgy gondolom, hogy kell, hogy érintsek.

Nem szeretném, hogyha ezen a helyen téves bizottsági megnevezések válnának gyakorlattá, itt Cserti Tibor képviselőtársamhoz szólok, aki pénzügyi ellenőrzési bizottságról beszélt, amely bizottság az első önkormányzati ciklus életében volt. Pillanatnyilag ugye a harmadikat tapossuk, tehát kvázi 5 esztendeje nincsen. Ezt neki mint egyébként gyakorolt hivatalnoknak is kellene hogy tudja.

A másik. Nagyon egyetértek Tóth László képviselőtársam felvetéseivel, a Város Napja témakörében, amit boncolgatott, de úgy gondolom, hogy ebben a pillanatban rajta kívül nem sokan vagyunk percre készek a témában, és én azt javasolnám, ha Tóth úr ezt elfogadja, hogy önálló képviselői indítványként kezeljük és ahogy aztán már elmondta Tóth úr jöjjön vissza valamikor a legközelebbi közgyűlésre úgy, hogy a képviselők képbe kerüljenek.

Még egy harmadik, ami Tóth úrnak és Cserti úrnak is szól. Nagyon bízom abban, hogy a mi téglajegyünk hiába 500 Ft-os címletértékű, nincs kinyomtatva. Ezen csak az lep meg, hogy olyan urak, akik a részvénypiacon gyakorlottan mozognak, sérelmezik ezt. Kérem, ha nincs kinyomtatva ez pontosan olyan, mint a letétben lévő részvény esete. De nem akarok ebbe én mélyebben belemenni. Bízom benne, hogy költségkímélés okán ez számunkra nem lett kinyomtatva, csak mondjuk a másik 5000 darab, amit Tóth úr is regisztrált a Kanizsa hetilapban.

Rátérnék a napirenddel kapcsolatos konkrét észrevételeimre. A 6. oldalon a PLAZA CENTERS-nek az ingatlan értékesítéséről van szó, hogy július 29-én a szerződést aláírták, augusztus 25-én megkaptuk a bankgaranciát a pénzintézettől. Érdekelne, hogy megjött-e a pénz, mert azóta én úgy gondolom, hogy meg kellett volna érkeznie. Lehet, hogy a tájékoztató elkészítése és a mai nap között érkezett meg valamikor. Nem tudom.

Tüttő István: A számla elment, a kiegyenlítésére várunk.

Marton István: Talán a Gazdasági Osztály meg tudja mondani, hogy megérkezett-e. Tökéletesen egyetértek Kelemen Z. Pál képviselőtársam 201/99-es számú határozattal kapcsolatos megállapításával, ugyanis itt a történet nem arról szólt, amiről most szólna. Én is azt hiszem, hogy egészen más van mögötte, mert ugye alapvetően az volt a gond, hogy a kuratórium határozatképessége nem volt biztosítható, és ezért kellett a 7-ből lemenni 3-ra, és hogy ez a 3 nem mindenkinek tetszik, az egy másik ügy, én is javaslom, hogy napoljuk el, és a mai napon ezzel ne foglalkozzunk. Térjenek rá vissza a megfelelő szakbizottságok.

A 206/1999.(VI.9.)-i határozattal kapcsolatban Röst képviselőtársunk azt hiszem október 15-i határidőt mondott, én azzal együtt, hogy egyetértek az általa elmondottakkal, az október 15-öt nem erőltetném, mert ugye holnap pont ebben a témakörben lesz soron kívüli közgyűlés és úgy gondolom, hogy a holnapi döntés, vagy döntések függvényében kell az új időpontot kijelölni. Ezért kérem képviselő urat, hogy az időpontot vonja vissza, az általam mondottaknak megfelelően.

A 15. oldalon található a 223-as számú határozat a VIA Kanizsa Kht. felügyelő tagjainak javaslatára. Itt az van, hogy a Felügyelő Bizottság létszáma 3 főben lett bejelentve a Cégbírósághoz, így újabb tagok választásához javaslatot tenni nem kell. Amennyiben én jól emlékszem erre a közgyűlési döntésre, akkor ott a Felügyelő Bizottság létszáma 3-5 főben lett meghatározva, aminek a minimuma 3, tehát nem értem ezt, hogy itt már nincsen semmi teendő. Igenis van.

Többen szóba hozták már a külföldi utakat. A 17. oldalon is szerepel, hogy Linic úr szóbeli meghívására, melyet később írásban is megerősít szeptember vége október közepe között önkormányzati delegáció utazására lesz lehetőség Rijeka városba, a megkezdett tárgyalások folytatása céljából. Nem akarok nagyon elébe vágni a 3. napirendi pontnak, ami a költségvetés I. félévi végrehajtását érinti, de annak ismeretében előzetesként is említhetem, hogy nem nagyon tetszik nekem ez a nagy volumenű lófrálás. Nincs rá jobb kifejezés kérem tisztelt hölgyeim és uraim, és a városnak ebben a helyzetében minimum ebben az esztendőben és erre én külön szavazást kérek a tisztelt testülettől, minden külföldi út, bármilyen irányba átlépi valaki az ország határát, az csak közgyűlési engedéllyel történhessen. Ezt le lehet kérem szavazni, de nem tanácsos hozzáteszem. Én most ezt ilyen formában szeretném konkrétan megerősíttetni.

Tüttő István: Az ellenkezőjéről tudsz?

Marton István: Hát hogyne.

Tüttő István: Melyikről?

Marton István: Én nem tudok róla, hogy közgyűlési döntés lett volna pl. a többek által felvetett bécsi úttal kapcsolatban, de erre majd inkább térjünk vissza a napirendnél, mert nem akarok itt túl sok időt elhasználni.

Meglepett, hogy Tóth képviselőtársamnak elkerülte a saját kezdeményezése. A 19. oldalon alulról a 3. bekezdés még a július 9-i közgyűlésen kérte, hogy milyen többlet várható az iparűzési adóból, illetve mi lett ebből elígérve. Nem hangzott el az az összeg, hogy ez közel 76 millió Ft.

Tüttő István: Szeretném felhívni a figyelmet, 6 perc 45 másodperc.

Marton István: Nem kell polgármester úr felhívni a figyelmemet, mert egyrészt beszélek az FKGP-MDF frakció nevében, másrészt a saját nevemben, és ez ugye kétszer annyi idő. Meg is szakíthatom, és akkor fél perc múlva kérhetek ismét szót.

Még két dolgot kell okvetlenül, hogy megemlítsek.

Tüttő István: Ellenkező esetben akkor a bírálatot tessék eltekinteni.

Marton István: Ellenkezős esetben, ha méltányos, én mindig eltekintek. A Belügyminiszter titkársága, illetve a Megyei Jogú Városok Szövetségével kapcsolatos észrevételeimet mindenképpen elég hosszasan kell, hogy megosszam tisztelt képviselőtársaimmal. Jó néhány választással ezelőtt én vállaltam fel azt az ügyet, hogy igenis Nagykanizsa Megyei Jogú Városnak kiemelt rendőrkapitányságra van szüksége. Itt van a mellékletek között a Belügyminisztérium titkárságvezetőjének az a levele, amit végül is egy ilyen embrionális állapotban lévő ügynél mondjuk el lehet várni egy főhatóságtól. Igenis ismert a probléma, megvizsgálják, nagyon örülök neki az összes nem megyeszékhely, megyei jogú városra ezt a vizsgálatot kiterjesztik, viszont nem mehetünk el szó nélkül a miskolci rendőrkapitány ezredes úrnak a levele mellett, mert kérem erre ki kell mondani, hogy a hozzá nem értés iskolapéldája. Én elhiszem, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a bűnözés 50%-a Miskolc városában összpontosul, bár ebben is vannak fenntartásaim, de ennek a levélnek az ismeretében engem ez egyébként a legcsekélyebb mértékig nem lep meg tisztelt hölgyeim és uraim. Más kérdés, hogyha Ózd mondjuk megyei jogú város lenne, akkor igenis azt mondanám, hogy oda is kell kiemelt rendőrkapitányság, hadd ne menjek bele a részletekbe. Egyszerűen nem igaz, ennek a levélnek néhány állítása, és egy rendkívül cinikus megállapítás is van itt benn, ezért külön kell, hogy szóljak. “Egyetlen egy előnnyel jár a kiemelt rendőrkapitánysági státusz, nevezetesen a kapitányságvezető bérbesorolása a Megyei Főkapitány helyettesi besorolása azonos, és az elérhető rendfokozat ezen esetben ezredes”. Kérem ez azért rendkívül cinikus, és hozzá nem értő álláspont, mert amikor a Megyei Rendőrkapitányság itt beszámolt ennek a testületnek, elmondták, hogy olyan túl sok előnyt ez nem jelent, de mégis elmondtak néhányat. Én csak az időkímélés miatt nem sorolom ezeket. Az ugyanakkor itt lévő budapesti BRFK képviselő ezt szintén megerősítette. Ezért azt kérem a polgármester úrtól, hogy amikor ez az ügy elindult még jócskán a Kuncze úr belügyminiszterségének az elején, az azzal kapcsolatos statisztikai adatokat küldjük meg a Megyei Jogú Városok Szövetségének és az a kérésem, sőt elvárásom, hogy ezt az ügyet ne hagyjuk elaludni. Nem szeretném, hogyha egyik másik vezető rendőr szakszerűtlen szakmai állásfoglalása miatt ez az ügy önmagában elhallgatna.

Még egy utolsó dolog, amiről beszélnem kell. Többen érintették már a Vasemberház udvarán az Aradi 13 vártanúk emlékművét. Ebből a beszámolóból megtudhatjuk, hogy az építési engedély kérelmünket az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága elutasította, az építési engedélyt nem adta meg, ezért az építkezést felfüggesztettük. Ez engem kérem mellbe vág. Mi az, hogy felfüggesztettük? A városközpontban engedély nélkül építkezni tisztelt hölgyeim és uraim önkormányzati segédlettel? Más kérdés, hogy én mindig ellenfele voltam annak, hogy a városközpontban egy ilyen monumentális emlékmű épüljön. Minden tiszteletem egyébként a 13 vértanúé, akiknek a száma sajnos nem ennyi volt, hanem sokkal több, csak egy napon volt ennyi tábornokból. Ez mindenféle hatósági eljárásnak a semmibe vétele, a sárba tiprása. Ezek után meg kell, hogy kérdezzem, hogy a város milyen példát mutat az állampolgárainak a hatósági fegyelem betartása kérdéskörébe? Elképesztő. Ha valaki készültségi fok ismeretében tudják Önök is, vagy éppen nincs meg az engedélye elkezd építkezni, százezrekre, milliókra lehet büntetni. Ezt mindenki minősítse, ahogy akarja, én erről levontam a megfelelő következtetést. Sajnálatos módon ezt a kérdéskört nem kerülhetjük meg még az I. félévi költségvetés végrehajtása alkalmával tartott vitánál sem. Köszönöm a figyelmet, és elnézést, hogy hosszú voltam, de talán nem unalmas, és nem érdektelen. Ezt azoknak a képviselőtársaimnak mondom, akik sérelmezték, hogy túlléptem az időt.

Tüttő István: 11 perc 30 másodperc.

Kelemen Z. Pál: Vitathatatlan tény, hogyha valaki frakcióvezető, minőségében szól hozzá akkor azt előre elmondja, és tudomásom szerint ott a frakciónak a vezetője Baranyi Enikő. SZMSZ-ünk is ezt tartalmazza. Amennyiben a frakció nevében beszél valaki, a frakció vezetőtől átruházott jogánál fogva ezt említenie kell. Most már hozzá kimerítette a frakcióvezető idejét, a saját képviselő idejét, meg a viszontválasz idejét ezt 11 percben. Remélem ezután már Marton István nem szólal meg.

Dr. Baranyi Enikő: Szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy az intelligens és mértéktartásukat próbálják ismételten felidézni. El szeretném azt is mondani, hogy nem igazán stílusom, de ha én egyszer összeszámolnám, hogy egyik-másik képviselőtárs három-négy nekirugaszkodásban összesen hány percet beszél, akkor messzemenően azt kell mondanom, hogy Marton István frakciótársam mellett ki kellett állnom, és a magam részéről utólag elnézését kérek. Szeretném elmondani Kelemen Z. Pál társamnak, hogy a Rendőrkapitánysággal kapcsolatos és valamennyi ponttal kapcsolatos véleményét egyébként részben a frakció nevében is mondta el.

Cserti Tibor: Nem kenyerem az izgága felugrálás polgármester úr, de Marton képviselő úr érzengős retorikája személyemben is érintett, és mindenféleképpen szeretném visszautasítani azt a fajta a vádat, amit önálló napirendi pont keretén belül mindenféleképpen én személy szerint szerettem volna Baranyi képviselőnő részére is kifejteni. Nyilvánvaló, itt a bécsi kiküldetésről van. Magam részéről meghívásnak titulálnám, és mindjárt más az optikája. Önálló előterjesztés készült egyébként ezzel kapcsolatosan, és azt hiszem a szakma önmagáért beszélt.

A másik. Marton képviselő kiokított az értékpapír-kezelés letéti jegy szabályaiból. Magam is gyakorló pénzügyesként azt hiszem, hogy konkrét kérdést tettem fel, és akkor én szemérmesen azt a részét szerettem volna átugorni, hogy hol őrzik most ugye a 10 ezer darabban kinyomtatott 500 Ft-os címletű téglajegyet. Most akkor tessék megmondani nekem, hogy hol őrzik, és kinyomatták-e konkrétan?

Röst János: Marton István félreérthette amit mondtam, ugyanis kettő lejárt határidejű határozat van. Egyik a 175/2-es, a másik pedig a 206-os. Én a 175/2-esre kértem határidő módosítást, a másikra egyébként nem is volt beterjesztés se módosítás, se elfogadás.

Tüttő István: A PLAZA- ra kérem a Gazdasági Osztályvezetőt, válaszoljon a Marton úrnak.

Beznicza Miklós: A pénz még nem érkezett meg, múlt héten ment el a számla. Hozzá kell tenni, hogy ez a bankgarancia vállalási formanyomtatványt a számlavezető bank nem vállalta kiállítását, egy idegen bankot kellett megkérni, amelynek Budapesten van a központja, és az 3 hét volt, amíg megjött. Közben elment az a bankgarancia vállalás, ami nem volt jó a PLAZA-nak, és ott helyben kellett egyeztetni az egészet, de pont került az ügy végére. Szerda-csütörtökön ment el a számla, de még nem érkezett be.

Törőcsik Pál: Szeretnék reagálni arra a fölvetésre, hogy az önkormányzati tisztségviselők külföldi útjával kapcsolatos észrevételt jogosnak tartom. Nyilvánvaló az indítékait is fogalmazzunk így, hogy minden tagjára. Mindenki, aki az önkormányzat érdekében úgymond külföldi úton vesz részt. Értem a szándékot, tisztelem is, megvan az értelme természetesen. Most itt ezzel kapcsolatban konkrétan a rijekai kapcsolatfelvétel vetődik föl, erre szeretném elmondani, hogy az első ilyen út, amit ez ügyben én személyesen tettem (saját költségemen egy turista út keretében). Ennek az indítványnak az indítékait és ötletének gazdáját is többen vitatják. Én ezt abszolút nem tartom jelen pillanatban fontosnak. Ha a közgyűlés azt mondja, hogy ugyanúgy a partnervárosi kapcsolat megkötésére saját költségemen utazzak ki, hát akkor majd levonom a megfelelő konzekvenciát. Arra kérnék mindenkit, hogy próbáljon a megfelelő okok boncolgatása mellett egy kis mértéktartást is, és azért próbáljunk egy kicsit disztingválni ezzel kapcsolatban. Azt hiszem mindenki pontosan érti, hogy mire gondolok. Ennyit szerettem volna közvetlen ezzel kapcsolatban mondani.

Tóth László: Meg szeretném nyugtatni Marton képviselőtársamat, hogy semmi nem kerüli el a figyelmemet. Azért nem tettem szóvá azt a 75-6 millió Ft-os elígérkezést az iparűzési adó 10%-os keretére, mert a költségvetés I. félévi beszámolójával kapcsolatban az írásos bemutatásban szerepel. Képviselőtársam Törőcsik alpolgármester úr figyelmébe ajánlom a 19/1997. számú rendeletet, amely az önkormányzati külkapcsolatok szabályozásának egyes kérdéseiről szól. Szerintem egy nagyon jó rendelet, minden egyes olyan kérdést, amit most feszegettünk rendre jelez. Ez kimondja 4.§ 4. pontja: “A külkapcsolatok összeállítását és pénzügyi tervezését a rendezvények, utazások, fogadások időtartamának költségelőirányzatának és a résztvevők körének megjelölésével kell előkészíteni és azt a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hagyja jóvá”.

Tarnóczky Attila: Engedjék meg akkor, hogy az Aradi vértanúk emlékmű ügyében néhány gondolatot, választ elmondjak. Zsoldos képviselő úrnak az első kérdése – elnézést hosszabb leszek mondjuk úgy, hogy mint alpolgármester és képviselő egy személyben, hogy Marton úrra hivatkozzak – az előző közgyűlés 1998. március 31-én döntött úgy, hogy ezt az emlékművet meg kell építeni. Ugyancsak ők április 29-én a Városfejlesztési Bizottság határozatában kijelölte a Vasemberház udvarát 6-0-s egyhangú szavazással. Itt leült a dolog egy időre. Jött ugye az önkormányzati választás. November 11-én már a mi Városfejlesztési Bizottságunk ezt a döntést megerősíti 7-1 arányban 7 igennel, 1 tartózkodással. Ezek alapján mi a közgyűlés, november 24-én tavaly 19 igen 4 tartózkodó szavazat mellett 23-an voltunk jelen a 27-ből elfogadta, hogy itt legyen. Erre előírta, hogy a költségvetésben idén 13 millió Ft-ot kell biztosítani. November 24-én megérkezett a Hivatalba ugyanezen a napon a külső szakemberek által készített költségbecslés. 13 millió Ft-ra néhány Ft-tal kisebbre saccolják tervezési díj nélkül a költségeket a környezet kialakításának költségét. Közben 1999. elején, erre jól emlékszik gondolom mindenki, elkezdődött a 13 millió farigcsálása, ment le az összeg szép lassan 5 millió Ft-ig. Január 11-én idén megérkezett a tervezési szerződés-tervezet, és még a korábbi terv. Az ajánlat 677.600 Ft-os tervezési díjat kért. Az 5 millióból világosan látszott, hogy ezt kifizetni képtelenek vagyunk. Ezt tehát nem fogadtuk el. Ezután kerestem kínomban egy tervezőt, aki elvállalta, hogy ingyen anyagköltségére – ez 10 ezer Ft – ezt a tervet elkészíti. Ez a terv március 19-re készült el az arculatterv, közben polgármester úr aláírta a Városvédő Egyesülettel az érvényes közgyűlési határozat alapján a szerződést, mi szerint mi július 31-ig ezt a terepet úgy ahogy kell biztosítjuk az Egyesület számára, hogy oda fölállíthassa a szobrait július 31-ig. Március 31-én a Városfejlesztési Bizottság megtárgyalta az arculattervet, 6 igennel 2 nemmel elfogadta az általa javasolt két kisebb módosítás átvezetésre került, és ennek alapján elkészült az engedélyeztetési terv április 29-én. Na itt van egy luft képviselő úr, ugyanis az engedélyezési tervek beadása július 2-án történik, ennek a magyarázata az, hogy nem sikerült közben az összes próbálkozások ellenére minden földtulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát megkapni. Ez eddig tartott sajnos. Innentől kezdve húzódott ugye a dolog. Július 22-én elkészült a kiviteli terv, a terveket egyébként szívesen mindenki rendelkezésére bocsátom, aki meg akarja nézni, mert az újságban is valami özönvíz előtti tervek jelentek meg pl. a Zalában mint megépítésre szánt tervek, érdemes megnézni. Így jutottunk el egészen augusztus 23-ig. Ez volt az az utolsó pillanat, amikor ezt a munkát még annak reményében lehetett megindítani október 6-án itt építés illetve átadás lehet. Dönteni kellett, jó választás nem volt. Az egyik az, hogy érvényes szerződésünket megszegjük, nem tudjuk október 6-án átadni az emlékművet. A másik, hogy megkockáztatjuk, hogy az építési engedélyt később kapjuk meg. A kockáztatás vesztéssel zárult ebben az esetben, ugyanis az elsőfokú hatóság nem adta ki az építési engedélyt, egyébként nem véletlenül jelzem kanizsai kezek is vannak a dologban érdekes módon komplett, elmaradt cikkgyűjteménnyel rendelkezik az itteni újságokból a Hivatal. Volt valaki kedves, aki megküldte nekünk. Sajnálom, úgy gondolom, hogy az a terv, amit a Városvédő Egyesület kezdeményezése nyomán megvalósulna, az egy szép terv, szép tere lenne a városnak. Nem temető hangulattal, ez egy óriási félreértés, hanem egy barátságos pihenő parkért itt állunk. Úgy gondolom, hogy ki kell használni a fellebbezés lehetőségét. Hála Isten a tervező iroda, amelyik a tervet jegyzi Török Ferenc Kossuth díjas egyetemi tanszékvezető tanár a Műegyetemen Ybl díjas építész a Balázs Ferenc, aki a nevét adta a tervhez, az pedig csak Ybl díjas, de DLA minősítésű és ilyen kb. az országban van 15 darab. Van remény, hogy olyan szakmai érveket tudnak felsorakoztatni a fellebbező hatóságnál, ami azt az elképzelést, hogy ez egy barokk udvar, és ide barokk kert való, hát érvényteleníti. Itt sosem volt barokk udvar sosem volt barokk kert. Lehetne csinálni barokk kertet, körbeépíteni barokk házakkal, akkor minden bizonnyal a dolog menne, de én ebben nem hiszek, hogy ez a folytatása.

Tüttő István: Annyit megemlítenék, hogy apró momentumok is veszélyesen alakíthatnak kérdéseket. Most nem mondok nevet. Egyik képviselő úr nyilatkozik, melyben éppen a Hivatal, tehát aki dönt, annak a döntését úgy minősíti, hogy bizonyos rosszindulat is van a döntésben. Ez kapásból ott van már az asztalán annak a társaságnak, aki a döntést hozta. Én úgy érzem, hogy ez szintén nagyon komoly hátrányt jelent egy ilyen kérdésben.

Dr. Baranyi Enikő: Megpróbálok nagyon rövid lenni, tőmondatokban fogalmazni. Az egész nem hatott meg, de kellőképpen elgondolkoztatott az, hogy Tarnóczky alpolgármester úr ilyen fokig és ilyen mélységben tájékozott és tájékoztatott bennünket a közgyűlést, és a város lakóit ezen emlékmű építésével kapcsolatban. Nem tudom, hogy pontosan mi lehet ennek az oka.

A kronológiai sorrendben felsorolt határozati pontokkal kapcsolatban meg szeretném mondani, hogy valószínűen közös hibát sorozatosan követtünk el, de szeretném mondani, hogy aki igennel szavazott – remélem én nem nagyon voltam ezek között, de most már meg fogom nézni – azok valószínűleg egyikük sem volt tisztában azzal, hogy egy engedély nélküli építkezéshez vagy emlékmű építéséhez adunk engedélyt. Szeretném megkérdezni, hogy az önkormányzatnak van-e ugyanakkor olyan határozata, amelyik kimondja, hogy a fel nem használt költségvetési tételek visszavonásra kerülnek. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ugyanez a testület ez a város vezetősége – mert itt teljesen egyetértek Tóth képviselőtársammal – valóban nagyon komoly megszorító intézkedéseket tett, és ezzel alapvetően ellentmondásosnak érzem, hogy itt 5, 13 milliók pedig repkednek egy ilyen területre vonatkozóan a levegőben.

Tüttő István: Nem egészen világos nekem amit Baranyi Enikő képviselőnő elmondott, mert itt nem röpködtek ezek a forintok, hanem először az igény szerint határoztuk meg a 13 milliót, hiszen az élet igazolta, hogy kb. ennyire lett volna szükség. Az első döntésünk volt az üggyel kapcsolatban a helyes. A kényszerpályára kerülés történt 5 millióra való redukcióval, de hát ugye 5 millióval – mint ahogy ezt Tarnóczky úr is elmondta -, a megvalósításnak esélye sem lett volna. Itt nem röpködtek a pénzek, hanem a realitás és az igény közötti összhang megteremtése okozta ezt az úgy tűnő pénzröpködést, holott itt pénzről szó sem volt, hiszen nem volt.

Zsoldos Ferenc: A félreértések elkerülése végett szeretnék képviselőasszony-társamnak válaszolni. Már a határozat, az első alaphatározat arról hozott döntést, hogy a képviselő-testület egyetért az emlékmű létrehozásával. Ezt követően egyetért és ehhez még nem kell semmiféle építési engedély, ezt követte a későbbi lépések folyamán. Egyetért azzal, hogy a Vasemerház udvarán kerüljön felállításra. A konkrét döntéseket nyilvánvaló testületi és bizottsági állásfoglalásoknak kellett megelőznie. Ilyen szempontból egyetlen egy olyan momentum volt, amire alpolgármester úr is reagált bízván és reménykedve a korábbi csendes egyetértést jelző bólogatásokból, hogy az építkezést el kell indítani, vagy el lehet indítani, annak ellenére, hogy még nincs jóváhagyott építési engedély. Ezt próbáljuk most korrigálni. Ezt kérem fogadja el tőlem.

Tüttő István: Lovrencsics úr kíván szólni. Kérdezem, hogy hozzájárulunk-e? Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

246/1999.(IX.7.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy Lovrencsics Lajos, a Városvédő Egyesület elnöke az Aradi vértanúk emlékművének létesítésével kapcsolatban elmondja véleményét.

 

Lovrencsics Lajos: Nagy tisztelettel köszöntöm Önöket abból az alkalomból, hogy a városnak egy nagyon komoly elhatározása, egy nagyon komoly alkotás létrehozásának befejező része előtt közösen találkozhattunk ezzel a kérdéssel. Nem akarok részletekbe belemenni, Tarnóczky úr részletesen ismertette mindazon eljárásokat, amelyek idáig elvezetettek. Annyit szeretnék azért elmondani, hogy 1997. decemberében a Városvédő Egyesület 10 éves évfordulójakor döntés született, hogy javaslatot készítünk a város közgyűlése felé, hogy a magyar szabadságharc bukásának 150. évfordulójára emlékművet állítsunk. Nem csak egyszerűen javasolta az egyesület a közgyűlésnek ennek elfogadását, hanem egyben felajánlotta a közreműködését anyagi támogatás vonatkozásában is. Éppen ezért ennek a tükrében és ez a határozat végrehajtásában indítottuk el az eljárásokat a tekintetben elsősorban, hogy az alkotások formája milyen formában jelenjen meg, másodszor pedig az alkotások elhelyezésének milyen lehetőségei vannak a városban. Sajnos a mai világban ismerjük és tudjuk azt, hogy a különböző alkotásokat több helyen megcsonkították, elvitték, elhordták. Ma ennek a városnak több helye is lehetett volna, sőt voltak ajánlások olyanok, hogy vigyük ki az alkotást a Várkapu mögé, csak felteszem a kérdést, hogy a 10 mázsa bronz vajon ha reggel fölállítjuk esti alkotásnál még meg lenne-e. Tehát sajnos ilyenekre is kell gondolni.

Második dolog. Amikor végképpen azt ajánlottuk, hogy a Vasemberház udvarán több mint egy évtizede a Vasemberház udvarának a közepén egy betonoszlop állt. Semmi más, tehát egy elhanyagolt terület volt. Mindenféleképpen úgy éreztük, és úgy gondolom, hogy a város közgyűlésének többsége is úgy érezte, hogy ezt a területet ténylegesen be kellene építeni egy olyan alkotással, amely a történelmi múltunkkal, a város tiszteletével szorosan összefüggésben van. Ennek alapján az Egyesület elkezdte illetve kezdeményezett egy megállapodást a várossal, amely aláírásra került kettőnk között. Ezt megfogalmazta azt hiszem, hogy mely kötelezettségei vannak magának a városnak, és melyek azok, amit az Egyesület vállal. A költségek megosztását illetően úgy nézett ki, hogy 50-50%-ban a Városvédő Egyesület és 50%-ban a város vállalja ezeket a munkálataikat. Amikor is itt az eredeti költségvetésről volt szó, a közel 13 millió Ft, akkor mi azt mondottuk, hogy az, hogy a város mennyiért tudja megcsinálni 2 millióért, 5-ért, vagy 10-ért, az az ő dolga, csak azokat a feladatokat kell ellátni, amelyek alkalmassá teszik az építési területet, hogy az alkotások elhelyezésre kerüljenek. Azt hiszem itt nagyon tisztességes állásfoglalás történt a közgyűlés részéről is, és a bizottságok részéről is. Nem akarom most felsorolni, hogy hány bizottságon ment keresztül, hány alkotást kellett bíráltatni Szolnoktól fogva Budapesttel voltam összeköttetésben ezekkel a dolgokkal. Odáig eljutottunk, hogy ma készen vannak az alkotások, készen van az összes posztamens, ezen kívül amit nem vállaltunk, de elrendeztük, pl. a villamossági dolgoknak egy 2 millió Ft-os költségvetéséből semmit nem kell a városnak fizetni csak az árkot kiásni a kábelekhez. Vállaltuk azt, hogy a Vasemberház díszkivilágításának tervezését plusz megcsináltatjuk, tehát ezek már mind olyan plusz dolgokból jöttek. Az egész villamossági tervet is külön vállaltuk azon kívül, amit korábban nem tettünk. Ma egy olyan helyzet van, hogy minden alkotás készen van. El kell mondanom azt, hogy a város lakossága és a városban élő gazdasági szervezetek mindezt az összeget – közel 14 millió Ft-ot – támogatták. Egy számot mondanák. 66-an vállalkozók támogatják iparűzési adójukból most 200 Ft-tól 500 ezer Ft-ig nagyságrendben. Ez vélemény, olyan vélemény, amelyet nemcsak mondunk, hanem ténylegesen támogatunk. 14 alkotásért 600 ezer fizettek cégek egyenként. A Külkereskedelmi Banktól fogva az Értékforgalmi Bankig a Bútorgyártól fogva a ZÁÉV Rt-ig is ilyen nagyságrenddel támogatják. Felteszem a kérdést ekkor, hogy vajon itt csak egy-két embernek a véleménye, akarata van ebben a tevékenységben? Igenis a város többségének akarata van ebben, és nyilván a város lakossága ezt most már a megvalósítást el is várja. Ami gondot jelent az, hogy ezek az alkotásokra megkötött szerződések pénzeket sajnos ha október 6-án vagy hát nem tudjuk kibekkelni október végéig nem tudjuk elkészíteni az alkotásokat vissza kell fizetnünk. Ebben az esetben mi nem tudunk fizetni, mert az alkotásokat kifizettük. Egy Damjanichot nem küldhetek el sem az Értékforgalmi Banknak, sem a Bútoriparnak, hanem vissza kell fizetnünk 600 ezer forintokat. Most az, hogy megvalósul, vagy nem, vagy hogyan valósul meg, kettőn áll a dolog. Tulajdonképpen már azon, hogy a város a maga részéről ha volt mulasztása az építési engedély környékéről úgy néz ki, hogy helyre kerülhet, remélhetőleg helyre kerülhet ez a dolog. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy ténylegesen ez a gyönyörű alkotás ami egyedülálló lesz az országban, az Kanizsát gyönyörködtethesse és büszke lehessen ez a testület arra, hogy az ő idejében és az ő határozatával, támogatásával ilyen gyönyörű alkotás készülhetett el. Bízok abban, hogy a képviselő-testület józan megfontolt mérlegelése további korábban megtett támogatását megerősítve és bízok abban, hogy a Műemlékfelügyelet is, akihez majd gondolom a fellebbezés holnap eljut, a feltételek megteremtődnek, hogy a fellebbezést módosíthassák, elkészülhet ez az alkotás. Most valószínű október 6-án nem, de én bízok abban, hogy október hónapban ez valamikorra elkészülhet és ténylegesen a csodálatosan összeállított műsor is, amely már összeállt, az tényleg gyönyörködteti a város lakosságát és maradandó élményt is nyújt.

Szeretném még bejelenteni, hogy oly annyira előre vagyunk, hogy október 6-ára emlékérem is készül a városról az Aradi vértanúkkal kapcsolatos emlékérem közel 1,5 millió Ft értékben. Gipszminta, minden elkészült a megrendelések megtörténtek, tehát ott is előre vagyunk. El kell mondanom, hogy készítettem egy nacionálét a vértanúkról egy nagyon szép kiadványunk is lesz, ahol az Aradi börtöntől fogva a kivégző helyek és az aradi vértanúk fényképe, az új alkotások fényképei kerülnének bele, amely ténylegesen a város lakosságát ilyen vonatkozásban is felvilágosítja, tájékoztatja egy-egy aradi vértanúról. Minden olyat, amit úgy gondolom, hogy közös erővel tettünk tehát itt ne sajátítsa ki senki se az egyesület, se a közgyűlés, hanem közösen döntöttünk, közösen vállaljuk a felelősséget is érte, és ha szabad ezt megjegyeznem, valószínű közösen is örülhetünk ennek. Kérem az Önök tisztességes és eddigi korrekt támogatásukat ennek a végrehajtásához.

Kelemen Z. Pál: Tisztelt polgármester úr beszámolója elején említette, hogy a trianoni emlékmű ügyében ma még döntenünk kellene, vagy valamiféle állásfoglalást kellene tennünk, de nem látok semmiféle határozati javaslatot ebben az ügyben, hogy tulajdonképpen miről kellene döntenünk, és miről kellene állást foglalnunk.

Tüttő István: Felolvastam meg fogom ismételni.

Kelemen Z. Pál: Az nem határozati javaslat polgármester úr.

Tüttő István: Felolvasom akkor a határozati javaslatot. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elviekben támogatja az emlékmű restaurálását, illetve az emlékműnek az eredeti helyén az eredeti formájában történő visszaállítását.

Tarnóczky Attila: Baranyi Enikő képviselőasszony kérdésére, hogy mitől vagyok ilyen felkészült. Egyrészt azt mondhatnám, hogy saját érzésem szerint általában felkészült vagyok, de komolyra fordítva a szót megmondom képviselőasszony, hogy mitől vagyok felkészült. Én tudtam arról, hogy ez az építkezés engedély nélkül indult meg. Felelősség tehát terhel, és ennek megfelelően fel is készültem a számonkérésre. A dolog másik része a következő. Én azokkal most vitát folytatni az aradi emlékmű kérdéséről, hogy legyen, ne legyen akik annak idején ellenezték, vagy nem ellenezték, de most azt mondják, hogy ellenezték volna, hogyha itt lettek volna nem kívánok. Ez a vita egyszer eldőlt 19-en, akik itt voltak igent mondtak. Engem ez a 19 igen szavazat kötelez arra, mint alpolgármestert, hogy tegyek meg mindent a dolognak a végrehajtásáért. Nem ott kellene újra folytatni a vitát ami még tavaly valamikor egyszer eldőlt. Illetve meg lehet próbálni, de ebben a vitában nem kívánok részt venni.

Zsoldos Ferenc: Nem válaszolni kívánok, csak jelezni szeretném, hogy az első kérdésemre kaptam választ, a másodikra még nem.

Tarnóczky Attila: Az osztályoknak a felelősségét ebben az ügyben megállapítani nem tudom. Az én véleményem szerint itt két szakemberi álláspont állt szembe egymással a tekintetben, hogy ez mennyire sérti az érvényes rendezési tervet. Mindegyik védhető, tehát ez az eredeti álláspont, hogy ide emlékművet lehet építeni nyilvánvalóan megáll a talpán. A Hivatalnak van egy másik álláspontja, majd a fellebbezés eldönti, hogy melyik álláspont, vagy a Bíróság eldönti, hogy melyik álláspont lesz a végső győztes álláspont, de ebből arra a következtetésre jutni akkor a másik szakmai álláspontnak a kifejteni azt, hogy munkaköri vétséget követett el, nem lehet. Arra hivatkozok, hogy jogászok vitatkoznak egymással, az építés szakmai szempontból lehetséges.

Tüttő István: Ha jól emlékszem Zsoldos úr arra kérdezett rá, hogy miért nem került időben a rendezési terv módosításra. Kérném főépítész urat, hogy erre vonatkozó véleményét mondja el.

Karmazin József: Az építési törvény szerint a közgyűlés határozza el a rendezési terv módosítását. Ilyen elhatározás nem született az előkészítés egyik szakaszában sem annak ellenére, hogy ismert volt a rendezési terv tartalma, hiszen számtalanszor a városközpont tervlapjai itt kifüggesztésre kerültek. Azt még hozzátenném, hogy azok a dokumentációk, amelyek végső soron az építési engedélyezés alapját képezik, azok nem kerültek semmilyen hivatali fórum elé, tehát az osztályokra sem kerültek benyújtásra. Sem az eljáró hatóság, sem a tervező nem mutatta ezeket be.

Tóth László: Következőt javaslom. Fejezzük be ezt a történelmi órát, visszatekintést az aradi vértanúk emlékművel kapcsolatban. Inkább arról beszéljünk, hogyha ezt a témát most tárgyaljuk ennek a napirendnek a keretében, amely szerintem sokkal tisztább lenne, hogyha a költségvetés tárgyalásakor folytatnánk le, mert vastagon érinti a költségvetést. A javaslatom nem erre vonatkozik. Amiért szót kértem az pedig az, hogy kérem én is azt, hogy az irányító szoborral kapcsolatos előterjesztést legyen szíves vonja vissza, ugyanis ez nem olyan egyszerű dolog, hogy ezt ilyen előkészítetlenül ide valamilyen politikai nyomásra be lehet hozni a közgyűlés elé. Erről itt döntés nem szabad, hogy szülessen, melynek társadalmi, politikai és gazdasági vetülete van a városra nézve. Megdöbbentő, hogy ahhoz, hogy a városban egy ablakot elhelyezzenek egy lepusztult házban, oda kell a Városfejlesztési Bizottságnak az állásfoglalása ilyen horderejű kérdés áttárgyalását viszont nem tartja alkalmasnak. Kérem azt, hogy a polgármester úr vonja vissza ezt a határozati javaslatát.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy ennek az apropója abból adódik, hogy ez a bizottság napokon belül dönt, hát lehet aztán erről beszélgetni, hogy kell ez nem kell ez, csak nem lesz később aztán miről szót váltani. Elvi hozzájárulást kérnek, erre már többször került sor megítélésem szerint ennek az eldöntése nyomógombbal is megoldható.

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr! Ön azt mondja, hogy ez polgármester úr előterjesztése. Nem. A kérdés, amit a Nemskürty féle hivatal adott az önkormányzat felé azt, hogy igen, vagy nem. Polgármester úr nem mondta Önnek sem azt hogy igen, sem azt, hogy nem. Kétfajta válasz van. Azt elismerem, hogy a lakosságot megosztó kérdésben kell dönteni. Nagyon kényelmetlen kérdés, mert vannak, akiknek ez vörös posztó, vannak akik nagyon támogatják, másoknak meg egyáltalán nem fontos semmi. Ez egy nehéz kérdés, de hát azzal, hogy bizottságokhoz utaljuk, attól még úgy gondolom mindenki a szerint fog szavazni ebben a kérdésben, ahogy bizottság nélkül is szavazna és a határidővel kifutunk.

Marton István: Lovrencsics és Tarnóczky uraknak annyit, hogy ebben a témában a cél nemességét szerintem senki sem vitatta sosem, és nem is vitatja most sem. A korábbi viták, mint ahogy a kronológia elhangzott azok a helyszínnel kapcsolatosak voltak, de azt kell, hogy mondjam, hogy most is ilyen vak vezet világtalant stílusban folyik a vita, mert még nem hallottam azt, hogy itt van előttünk egy kiegészítés a polgármesteri tájékoztatóhoz című 2 oldalas anyag, amelyben konkrét határozati javaslat van. A határozati javaslat – csak úgy szemezgetek belőle – “az eddigi szabályozás felülvizsgálatán alapuló új tervek elkészítésének célja a térszín alatti parkoló törlése a tervből a Vasemberház udvarban és a beavatkozás hatásainak kezelése a telektömbön belül”. Pillanatnyilag a hatályos részletes rendezési terv alapján oda ugye gyakorlatilag mélygarázs kerülne. Most hogyha ezt egy évig nem lehetett rendezni, és ez most ugrik ki, az szerintem nagyon nagy baj.

Senkit sem mentesít semmi, én örülök neki egyébként Tarnóczky úr fölvállalta ebben az ügyben a felelősségét. Az engedélynek a hiánya egyébként még neki azt is kell, hogy mondjam, hogy ugye célozgatott, hogy a hatóság valamilyen komoly negatív cikksorozattal rendelkezik. Mivel előtte hangzott el a nevem közölnöm kell, hogy erre időm sincs, de mondjuk a módszer is idegen tőlem, nem én voltam. Feltehetően a nevemmel még ebben a magas országos hivatalban nem is találkoztak.

Tüttő István: Erre utaló szó sem hangzott el.

Marton István: Nem, csak úgy össze lehetett mosni, és amit össze lehet, azt össze is szoktak. Azért sem értem ezt az egész vitát, mert hogy folytassam a határozati javaslat tervezetét, ebben olyan egyértelműen le van írva és csak azon csodálkozom, hogy ezt nem tisztelt polgármester úr adta elő, hiszen ő jegyzi ezt a módosítást. Határidő a terv jóváhagyása előterjesztésére 2000 . március 31. Én úgy gondolom, hogy a jövő évi költségvetésnél lehet vitatkozni az összegeken, de ebben a pillanatban nekünk vissza kell vonni, mint ahogy mindig is visszavonta az önkormányzat az adott évben nem megvalósult beruházásainak maradékát. Sorolhatnám a sok 10 milliós tételeket, depónia, vasúti híd ugye az első közgyűlés 3 évig használta céltartalékként stb. Nincs ennek a vitának értelme, én egyébként ezt a kiegészítést meg fogom szavazni, mert ezt a határidőt reálisnak tartom. A nagy népi mondás a szarkáról meg a farokról jut ilyenkor eszembe, amikor nagy vehemenciával nekirugaszkodik a testület vagy önszántából vagy némi segédlettel és akkor itt állunk megfürödve szeptember 7-én és talán egy év múlva érdemben történhet valami. Jó ez a határozati javaslat-tervezet.

Tüttő István: Marton úrnak annyit szeretnék mondani, hogy én azért nem kívántam felolvasni hiszen mindenki előtt ott van, és ráadásul Marton úr meg is fogalmazta most, hogy nekünk ezt azért kell így elfogadni és prezentálni a fellebbezéshez, mert olyan információnk van, hogy egy ilyen ígéret, hogy felülvizsgáljuk a rendezési tervet a szerint, amit itt leírunk abban az időben, az az engedélyt adók számára garanciát jelent, és így esetleg elfogadják. Higgyék el, hogy ez a döntést mindenképpen befolyásolhatja. Ennek hiánya pedig egyszerűen lehetetlenné teszi az ellentétes döntés meghozatalát.

Dr. Baranyi Enikő: Ebben a kérdésben valóban utoljára fogok hozzászólni, és egy kérésem lenne Tarnóczky alpolgármester úr irányában. 4 éven keresztül ültünk itt egymás mellett, és ezen az oldalon, és én nagyon sok mindent tanultam alpolgármester úrtól, pontosan azt, hogy a törvényeket hogy kell betartani, és szabálytalanságokat ne kövessünk el. Szeretném tehát kérni, hogy az elkövetkezendő időben, hogyha olyan fajta előterjesztés lesz, amihez ilyen vagy más de hasonló jellegű valamifajta kiegészítő anyag feltétlenül szükséges vagy tudomása van róla, hogy nincsen engedély egy bizonyos beruházáshoz, azt kérem, hogy időben hívja fel valamennyiünk figyelmét. A Polgármesteri Hivatal osztályvezetőjétől pedig azt szeretném kérni, aki rendszeresen hivatalból itt ül, ha tudomása van arról, hogy az előterjesztésben szereplő valamilyenfajta építmény helyeivel kapcsolatban a rendezési terv módosítást igényel, akkor ez ne utólag derüljön ki, hanem ugyanúgy tegye meg azt a szívességet, hogy szót kér és meghallgatjuk és ennek alapján talán fogunk is akkor lépni és dönteni.

Kelemen Z. Pál: A trianoni emlékművel kapcsolatosan képviselőtársaimmal beszéltünk a kérdésről. Elviekben sem támogatjuk az emlékmű helyreállítását. Engedje meg, hogy indokoljam. Ez az emlékmű abban a korban fogant, amikor egy olyan kurzus uralkodott Magyarországon, ami a vörös terrort leveri, fehér terrort legitimizál. Olyan korban fogant az emlékmű, amikor központi kérdés volt a társadalom hazafias érzületének manipulálása. Azt hiszem nincs egyetlen ember sem a teremben, aki nem ítélné el a Trianoni békét, akinek ne fájna a szíve Magyarországért olyanért, ami régen volt, minden realitás hiányát mutatja az, amiért mégis úgy gondolkodunk, hogy nem nem soha. Másrészről egy modern Európában másfajta gondolkodásmód kell. Ez a rendszer eltűnt a történelem süllyesztőjében emlékműveivel, szobraival együtt, eltűnt a másik totalitárius rendszer a kommunista rendszer emlékműveivel és szobraival együtt a történelem süllyesztőjében. A süllyesztőbe került szobroknak megvan a maguk történelme, semmiképpen sem az, hogy… Képzeljük csak el, aki látta az emlékművet, vagy látta már a képet, az tudja, hogy határozott arc néz északnak, délnek, keletnek, nyugatnak. Ez a négy határozott arcél azt képviseli, hogy mindent vissza. Északot vissza, Erdélyt vissza, de jó lenne, csak realitása nincs. Képzeljük el azt is, hogy egy ilyen emlékmű alatt sétáló horvát állampolgárok, mondjuk például a horvát konzul arra gondol, hogy éppen most követelik vissza azt a régi magyar várost, amit úgy hívnak, hogy Zágráb. Tehát a történelmietlen szobrok visszaállítása mindig olyan konfliktusokat szül a modern Európában. Németországban eszébe nem jut ilyet állítani senkinek sem, Ausztriában sem. Ott általában nem, ahol higgadtan és reálisan értékelik a történelmet. Nálunk igen. A jelenlegi szobor, én legalább tíz éve laktam Kanizsán, hogy a Tanácsköztársasági szobor, amire mindig azt mondták, hogy a Monostori ott van a Jancsi és Juliska. Nekem ez a szobor mindig Jancsi és Juliska marad, ma már 19 sincs rajt és hogy mi a művészeti értéke és mi nem azt nem tudom, de szervesen része a városnak. Ennek alapján el kell gondolkodnunk, hogy érdemes-e ilyen emlékműnek a felállítása, ismételt felállítása. Erre meg kell felelni magunknak, akik Európa felé tartunk és nem szabad semmi olyat tenni, amivel a szomszédainkat provokáljuk. Ha nem értjük meg, hogy ezzel provokáljuk, akkor valamiféle beszűkült tudat van, vagy az empátia hiánya mások érzékenységével szemben. Ahhoz már hozzászoktunk, hogy van Matra Romaneska, meg Matesca Slovensca, olyan nacionalista szervezetek, amelyek a magyarok ellen fordulnak, és várom, hogy alakuljon a Marta Hungaresca. Tisztelt Képviselőtársaim és arra kérem Önöket, hogy ne szavazzanak meg, ne járuljanak hozzá elvileg egy ilyen szoborhoz. Szép ez a város, nem hiszem, hogy a jövőt úgy kell képviselni, hogy szobrokat döntögetünk, helyezgetünk, állítunk fel, törünk össze, költségbe verjük magunkat, ráadásul még provokáljuk is az embereket és szükségtelen politikai vitákat és érzelmeket keltünk.

Törőcsik Pál: Megpróbálok megfelelő higgadtsággal és mértéktartással válaszolni az előbb felidézett történelmi időszakra. Számomra egyébként, mindenekelőtt szeretném tisztázni, hogy ez nem irredenta emlékmű. Ezt úgy hívják, hogy trianoni emlékmű, ez a kettő különbség. Nem szeretném, ha ezzel kapcsolatban előre egy olyan fajta prekoncepciót állítanánk fel, hogy ez az irredentizmus újraéledésének a szimbólumát jelentené. Az egy dolog, hogy mindenki, ezt irányítani nem lehet, hogy kinek milyen gondolatok jutnak az eszébe erről, de engedje meg képviselőtársam, hogy felidézzem, hogy nekem például mik jutnak eszembe éppen Kanizsával kapcsolatban, éppen azzal a Nagykanizsával kapcsolatban, aki Trianonnal a legtöbbet veszítette távol és közel itt a környéken a jelentőségével kapcsolatban. Azok az időszakok is feltűnnek nekem, amikor az itteni kanizsai kereskedőknek önálló hajóflottája futott az Adrián és éppen a rijekai kikötőben önálló raktárbázissal rendelkeztek. Szó sincs arról, hogy ennek a trianoni emlékműnek a visszaállításával bármiféle területi revizionizmust és irredentizmust szeretnénk újraéleszteni, viszont azt is szeretnénk deklarálni, hogy ennek a nemzetnek nem szelektív a memóriája és arra nem lehet kötelezni egyetlen nemzetet sem, hogy a történelmi múltját miként és hogyan ápolja, emlékezik rá. Egyetlen dologra lehet kötelezni és várható el egy nemzettől, hogy ne más nemzetek érdekei ellen cselekedjen. A helsinki záróokmányban aláírtuk azt a záróokmány nyilatkozatot, hogy a határok erőszakos megváltoztatásáról lemondunk. Ez vonatkozik mindenkire, ezt mi aláírtuk és erről szól a dolog. Sem többről, sem kevesebbről. Ezért azt mondanám és még egy dolog szöget ütött a fejemben egy megjegyzés, hogy Európának másféle gondolkodási mód kell, ma ez már nem sikk, nem szalonképes. Európa felé megyünk, Európában nem fogyasztó idiótákra van szükség, hanem önálló arculattal rendelkező öntudatos nemzetekre van szükségük, nem kommersz egyformán gondolkodó, vagy éppen másságot tisztelő nemzetekre van, és minden nemzetnek az értékeit kell ebbe bevinni. Ez igaz, hogy megérdemelne vitát és valóban eszmét lehetne cserélni erről, és ki lehetne fejteni, hogy mi az, amit ezzel akarunk és mi az, amitől elhatárolódunk, de most próbáljuk egy pragmatikus részről dönteni, illetve vinni a dolgot. Nekünk döntést kell hozni a tekintetben, hisz egy pályázat megítélésének az a feltétele, hogy erre pénzeszközt lehet biztosítani a város számára, ha akarja. A város majd eldönti, hogy akarja-e vagy nem akarja, de ahhoz, hogy egy országos döntőbizottság határozni tudjon erre az állásfoglalásra szüksége van. Nem szeretném ezen az úton tovább vinni a vitát, mindenképpen ennek a támogatása mellett vagyok.

Dr. Baranyi Enikő: Nem fog senkinek kifogása lenni ellene, mert ügyrendi lesz a hozzászólásom, én azt kérem, hogy a vitát most már zárjuk le és erről szavazzunk.

Tüttő István: Ügyrendi javaslat volt, kérem szavazzunk erről.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a vitát lezárja.

 

Tüttő István: Folytatjuk, mivel csak ennek a témának a lezárását fogadtuk el, vagy az egész vitának a lezárását?

Dr. Baranyi Enikő: Az egész vitát.

Tüttő István: Határozathozatalra kerül sor. Nem lesz könnyű végigmenni azokon a változtatási javaslatokon, amik elhangzottak. Aki írásban át tudja nyújtani azokat a határozati javaslatokat, amiket javasolt, azt megkérem, hogy szíveskedjék most ideadni. Ettől függetlenül megkérem Önöket, hogy a kiegészítés a polgármesteri tájékoztatóhoz és éppen nemrég foglalkoztunk az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felé benyújtandó fellebbezéssel kapcsolatos határozati javaslat 1. pontjáról kérem, hogy döntsünk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 2. határozati pontjáról kérem a döntést.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 3. határozati pontjáról kérem a döntést.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A Floreát Alapítvánnyal kapcsolatban elhangzott Kelemen Z. Pál úrnak az a javaslata, hogy az Ügyrendi és Jogi Bizottság ismét vizsgálja meg a kérdést és most ne helyezzük a hatályon kívül a 201/1999. számú határozatunkat. Ez a javaslat, kérem a döntést.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Marton István felvetette, hogy a 223/1999. sz. határozat a VIA Kanizsa Kht. felügyelő bizottságának tagjaira a 3-5 főben állapodtunk meg korábban, a három fő bejegyzésre került és ő kéri, hogy a plusz két fő meghatározásra kerüljön. Ennek a mostani eldöntését nem javaslom.

Marton István: Nem ezt kértem, csak azt, hogy nem merüljön feledésbe.

Tüttő István: A 119-es számú határozatnál Tóth László javasolta, hogy ne kelljen mindig visszahozni, tegyük folyamatossá a határidejét, illetve azt javasolta, hogy tegyük maximum december 31-i határidőre. December 31-et javaslom és azt követően visszahozzuk, ha mégsem változna, mert addig már az értéke is változhat. Így elfogadható, erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A város millennium napjával kapcsolatban Tóth úr ideadta a határozati javaslatot, mely úgy szól, hogy: “a közgyűlés hatályon kívül helyezi a 18/1999. és 172/1999. sz. határozatokat a város napja és a millenniumi városi ünnepségekre vonatkozó szakaszait. Erről döntsünk.

Marton István: Én kértem Tóth képviselőtársamat és a testületet is, hogy tekintsük önálló képviselői indítványnak, mert most nincs képben senki rajta kívül és a következő közgyűlésre visszajöhet, vagy két közgyűlés múlva. Tehát ez kb. belefér abba a határidőbe.

Tóth László: Elfogadnám az ötletedet, csak az a gondom, hogy megy az idő és mindjárt itt lesz az aktuális időpont.

Marton István: De nem lehet eldönteni rendesen. A következő közgyűlés legyen a határidő.

Tarnóczky Attila: Ez a szervezőbizottság gyakorlatilag elkezdte a szervező munkát. Ha Önök vissza akarják ezt a megbízást vonni, akkor mielőbb tessék visszavonni, én nem akarom visszavonni.

Tóth László: Nem emlékszem, hogy név szerint valakit is felkért volna a közgyűlés. Az egy dolog, hogy valaki a hivatalban valakiknek szólt. Én nem akartam minősíteni az április 20-i rendezvényt, de ha cél, akkor minősítem.

Tarnóczky Attila: Szívesen felsorolom, hogy kik voltak a tavalyi szervezőbizottság tagjai. A közgyűlés ugyanezeknek megbízást adott.

Tóth László: A közgyűlés nem adott senkinek sem felhatalmazást, mert a közgyűlésnek sem rendeletében, sem határozatában nem született egy sor sem. Tehát valamilyen magán akció keretében kerülhetett erre sor.

Tüttő István: A kontinuitást meghatároztuk.

Tóth László: Végignéztem az összes erre vonatkozó rendeletet és határozatot, sehol nem szerepel egyetlenegy név sem és egy összeg sem, amit hozzárendeltünk volna a rendezvényekhez. Szó sincs itt személyekről, én csak azt szeretném egyszer és mindenkorra kiirtani a közgyűlés munkájából, hogy a közgyűlés nevével takarózva valakik valamilyen munkára megbízást kaphatnak a közgyűlés nevében.

Zsoldos Ferenc: Az ügyrendi gombot azért nyomtam, mert két évvel ezelőtt ez a közgyűlés megválasztott egy szervező bizottságot, amelynek feladata a szabadságharc és a forradalom 150. évfordulója ünnepségeinek az előkészítése és ezzel kapcsolatban az egész éves program. A közgyűlés a következő határozattal ezt a bizottságot megbízta 2000. december 31-ig a további feladatok ellátására. A bizottság elnöke Dr. Horváth György. Valószínű, hogy amit elmondtam, meg fogja erősíteni. Más bizottság nem kapott megbízást. Az más lapra tartozik, hogy x, y, z, és n nagykanizsai tehetséges, rátermett polgárokat bizonyos rendezvények előkészítésére bizottságon kívül felkért. A hivatalnak ehhez véleményem szerint joga van, de az egész évi program átfogásához nyilvánvalóan a közgyűlési határozatokra kell építeni.

Tarnóczky Attila: Két különböző dologról beszélünk. Senki nem vonta kétségbe, hogy az Ön által vezetett bizottságnak a feladata a millenniumi év teljes rendezvénysorozatának a lebonyolítása. Amiről ebben a határozatban szó van, hogy a város napja megrendezésére kap ez a bizottság felhatalmazást, a tavalyi város napját megszervező bizottság, és a város napját egyben a millennium napjává nyilvánította ez a közgyűlés. Ezt lehet módosítani, de ha Önök nem lettek trónfosztva, nagyon remélem, hogy eredményes és nagy munkát fognak végezni.

Dr. Horváth György: Többször mosolyogtam az itt elhangzottakon ezzel kapcsolatban. Pontosan ez a kérdésem és nem akarom most elmondani, csak elmondanám, hogy a 84/1999. sz. határozat hogyan szól, amikor a bizottság beszámolt. Tehát gyakorlatilag szívem szerint most azt mondanám, hogy erről most ne szavazzanak, hanem a kérdéseknél hallgassanak meg, hátha véletlenül igazam van. Tarnóczky úr azt mondta, hogy készüljön a bizottság. Nem kell a bizottságnak készülni, a bizottság a teljes programot elkészítette már. De hangsúlyozom, leírtam magamnak, nehogy mellészóljak valamit, amikor a kérdéseket felsoroltam, pontosan ezt fogom megerősíteni. Érthetetlennek tartom így és akkor azt is megkérdezhetném, hogy mi egy fillért sem kaptunk és mibe került a városnak a város napi rendezvény pénzösszege. Nem folytatom tovább, a lényeg az, hogy én szívem szerint erről most nem szavaztatnék, várjuk meg a kérdéseket és akkor térjenek vissza, mert még egyszer mondom a határozat számot, 84/1999. szeptember 8.

Tüttő István: A kontinuitás azt jelenti, hogy annak a bizottságnak adtunk újra jogosítványt, most mindegy, hogy a bizottságok tagjaiban van csere.

Tóth László: Módosítom, hogy a következő közgyűlés elé kell visszahozni.

Tüttő István: Akkor nem vonjuk vissza ezeket a határozatokat, hanem a következő közgyűlésen áttekintjük. Erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Határidő módosítása volt Bicsák úrnak a 174/1999. sz. határozatnál szeptember 28-ra kérte a határidőt október 30 helyett. Kérem, ebben döntsünk.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Javaslat hangzott el a Röst úr részéről, hogy az Alfától az Omegáig Kft., a 175/1999. sz. határozat 2. pontja október 15-re javasolja módosítani. Marton úr erre úgy reagált, hogy nem kívánja. Megkérdezem Röst urat, hogy fenntartja-e a javaslatát?

Röst János: Úgy gondolom, hogy később is ezt módosíthatjuk, mert az ügy kimenetele úgy néz ki, hogy ilyen. A holnapi közgyűlés tárgyalja ugyan, de várható, hogy egy hónapig el fog még húzódni a végelszámolás. Amennyiben mégsem fejeződne be egy hónapon belül még mindig van lehetősége a közgyűlésnek, hogy szintén módosítsa egy későbbi időpontra. Ennek van több esélye.

Tüttő István: Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Balogh László javasolta a 188/1999. sz. határozatnál, hogy szeptember 28-ra módosítsuk az I. Futball Club Szolgáltató Kft-nek a mérlegbeszámolójával és a többi gazdasági társaságunkkal kapcsolatos határozat végrehajtását. Akkor vetettük fel, hogy szeptember 28-án kihelyezett közgyűlés Miklósfán lesz és várhatóan rövidített napirendi pontszámmal, hiszen közben még egy közmeghallgatásra is sor kerül. El kell dönteni, hogy ez bent legyen-e. Ez a bizottságok határideje, akkor a határidő szeptember 28. Kérem szavazzunk.

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Egy kérése volt, ha jól emlékszem a 18. oldalon Antalics Dezső úrnak, hogy a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség véleményezésre, bírálatra megküldte a térség komplex fejlesztési programját. Ezzel kapcsolatban volt kérése, illetve határozati javaslata, szíveskedjék megismételni.

Antalics Dezső: A határozati javaslat az lenne, hogy a vélemény elkészítését az Önkormányzat utalja a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság hatáskörébe és ezt a véleményét beszámolóként hozza vissza a közgyűlés elé.

Dr. Tuboly Marianna: A tisztelt közgyűlés egy ilyen típusú témát tárgyalt már és akkor rendelettel ruháztuk a bizottságra a hatáskört. Én most Antalics úr javaslatához nem hoztam pontos jogszabályt, amennyiben az önkormányzat véleményezési jogkörébe utalja kifejezetten a jogszabály, akkor ismét hatáskör átruházásra volna szükség. Én azt mondom, hogy tekintettel arra, hogy egy regionális fejlesztési tervről van szó, ha a bizottság tud olyan véleményt készíteni, ami előterjesztésként egy sűrített formában a közgyűlés elé hoz, akkor inkább maradjon a közgyűlés előtt, ha a vélemény elfogadható. Ha nem, akkor a jogszabály ismerete nélkül aggályom van ezzel a javaslattal kapcsolatban.

Antalics Dezső: Mivel a jogszabály erre vonatkozó részét nem ismerem, nyilvánvaló, hogy a jegyzőnő javaslatát ilyen értelemben el tudom fogadni.

Tüttő István: A trianoni emlékművel kapcsolatban kérem döntsenek a nyomógombok alapján. Nemeskürty István hivatalából kíváncsiak arra, hogy a város elviekben támogatja-e az emlékmű restaurálását, illetve az emlékműnek az eredeti helyen, eredeti formájában történő visszaállítását. Erre kérem a választ szavazás alapján.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Jeleztem, hogy Írországba utazom a Megyei Munkaügyi Tanács hivatalos programjával. Ennek időpontja szeptember 20. és 25-e között lesz, tehát két hétvégi nap. A költségeket a Munkaügyi Tanács állja, tehát csak a napi díj elszámolását kérte a Munkaügyi Tanács, hogy a tanács tagjai a munkahelyükön kérelmezzék ennek a lehetőségét. Kérem erről döntsünk.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ismertettem Önökkel, hogy megbízásomból Törőcsik Pál és Kiss László elutaznak Königsee városába meghívásra. 800 éves ez a város. Königsee városból minden évben jönnek ide látogatóba, úgy tudom, hogy ebben a szakaszban a Kanizsa Napokra nem jönnek, a Város Napján voltak itt. Kérem a döntésüket.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: Az előző dologhoz kapcsolódik, hogy kértem, hogy szavaztasson a polgármester úr arról, hogy legalább ebben az évben szigorítsuk a külügyi rendeletünket és minden egyes esetben a közgyűlés döntsön a külföldre utazó delegációkról. Ez így történt most három esetben is, de szeretném, ha erről lenne szavazás, ugyanis a külügyi terv úgy szól, hogy elkészíti a város és ha jóváhagyásra kerül, ami abban van, az úgy történik. Más kérdés, hogy szinte sose úgy történik.

A másik pedig a kiemelt rendőrkapitánysággal kapcsolatban ami ott megvan, azt nem óhajtom még egyszer elmondani, erről is kérek szavazást.

Tüttő István: Akkor először szavazásra teszem fel Marton úr rendelettel kapcsolatos szigorítási javaslatát.

Marton István: A rendelet úgy szól, hogy a terv elkészül, azt jóváhagyják és aszerint zajlik minden. Én viszont azt mondom, de hát ugye számtalan soron kívüli volt, ami nem volt rendezve és csak úgy mentek bele a vak világba már bocsánat többször is jó néhányan, hanem azt mondom, hogy minden egyes utat külön a közgyűlés engedélyezzen. Most erről kérek szavazást.

Kelemen Z. Pál: Én el tudom fogadni, amit Marton képviselőtársam mond, csak éppen nem a helyén mondja a dolgot, ugyanis rendeletmódosításnál be kell nyújtani egy módosító határozatot, bizottságoknak meg kell tárgyalni. Ennek megvan a menetrendje, tessék önálló képviselői indítványként beterjeszteni.

Tüttő István: Marton úr felvetését úgy tekintjük, hogy …

Tarnóczky Attila: Jelezném tisztelt képviselőtársaim, hogy az önálló képviselő indítványnak vannak kellékei, hogyan kell benyújtani, tehát ezt kérem benyújtani, ha valaki komolyan gondolja.

Tüttő István: Ezt a formát tartsuk be és akkor nem szavazunk róla.

Marton István: Örülök neki, hogy Tarnóczky úr a mai napon tanúsított magatartásával ellentétesen most mereven ragaszkodik a szabályokhoz és ezt megköszönöm neki.

Röst János: Úgy tűnik, hogy elvan a közgyűlés így egymagába. Az lenne a kérésem, hogy a szünetben a frakcióvezetők próbáljanak rendet tartani a frakciójukon belül, mert ez teljes káosz.

Tüttő István: Felolvasnám azt a határozati javaslatot, melyet Tóth László úr kért. “A közgyűlés jóváhagyja 1999. május 26-án kelt önálló képviselői indítványában foglaltakat. Hozzájárul és támogatja, hogy jelenleg moziként funkcionáló épület komplex hasznosítása révén annak átépítése és teljes felújítása után közgyűlési díszterem, valamint konferenciaközpont kerüljön kialakításra. Határidő: 2002.október 23. Kérem döntsünk.

Dr. Baranyi Enikő: Szeretném megkérdezni az Ügyrendi Bizottság elnökét, hogy megítélése szerint ezt az önálló képviselői indítványt az SZMSZ szerint a polgármesteri tájékoztató részeként most kell-e megszavaznunk, vagy nem?

Tóth László: Nem írja elő az SZMSZ-ünk, hogy hol kell tárgyalni, erre vonatkozik éppen a nap önálló képviselői indítványom egyik szakasza, hogy ezt külön önálló napirendi pontként kell majd tárgyalni, ha elfogadjuk az SZMSZ módosítását, de hogy eddig ez volt a gyakorlat nem zárja ki, hogy itt szavazzunk erről.

Tüttő István: Kérem szavazzunk, hiszen a gyakorlati megvalósításig még többször fogjuk ezt részletébe tárgyalni.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A kiemelt kapitányságról csak annyit mondtál, ne haragudj, hogy ne feledkezzünk meg róla és küldjük el azt a korábban összegyűjtött statisztikai adatot az úrnak.

Marton István: Erről kérek szavazást.

Tüttő István: E nélkül is megteszem, de kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Az arculattal kapcsolatban még nem szavaztunk, hogy visszahozzuk és a Mátrixot megbízzuk, hogy készítsen egy összefoglaló, vagy az osztály igen, és tájékoztassa a közgyűlést a korábban elfogadott és bemutatott programjának az állásáról és az általa javasolt folytatásról és készítsen hozzá egy költségelemzést, amely mellé állítja ezeknek a költségeit. Határidő október 15. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 3. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 4. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 5. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 10. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 11. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 12. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 13. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 14. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 15. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 16. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

247/1999.(IX.7.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. 157/1998, a 171/1998, a 81/1999, a 103/1999, a 109/4,5/1999, a 112/1999, a 119/1999,(V.4.), a 121/1999(V.4.), a 122/1999 (V.4.), a 123/1999 (V.4.), a 124/1999.(V.4.), a 126/1999.(V.4.), a 131/1999.(V.18.), a 138/2/1999.(V.18.), a 142/2/1999.(V.18.), a 160/1,2,3/1999.(V.25.), a 171/1999.(VI.15.), a 172/4,6,7,9,10,11/1999.(VI.15.), a 175/2/1999.(VI.15.), a 176/1999.(VI.15.),a 177/1999.(VI.15.), a 186/1999.(VI.15.), a 189/4,5/1999.(VI.22.), a 192/2,3/1999.(VI.22.), a 193/1,2/1999.(VI.22.), a 197/3/1999.(VI.22.), a 198/1999.(VI.22.), a 202/1999.(VI.22.), a 205/1999.(VII.9.), a 207/4,5/1999.(VII.9.), a 210/1/1999.(VII.9.), a 211/1999.(VII.9.), 212/1,2/1999.(VII.9.), a 213/1999.(VII.9), a 216/1999.(VII.9.), a 222/1/1999.(VII.9.), a 223/2/1999.(VII.9.), a 224/1999.(VII.9.), a 228/1999.(VII.9.), a 229/1999.(VII.9.) és a 230/1999.(VII.9.) számú határozatokról szóló jelentést elfogadja.

2.a) helyi építési szabályzat és településrendezési terv kidolgozására – a jelenleg hatályos terv 2. pontban foglalt célú felülvizsgálata alapján az Erzsébet tér, Ady E. u., Zrínyi m. u. Zárda u., által határolt telektömböt kijelöli

b.) az eddigi szabályozás felülvizsgálatán alapuló új terv elkészítésének célja

    • a térszín alatti parkoló törlése a tervből a Vasemberház udvarban és
    • a beavatkozás hatásainak kezelése a telektömbön belül

A terv készítése során a törvényi előírások szerint biztosítani kell az érintettek véleménynyilvánítási lehetőségét. ennek érdekében a fenti elhatározást nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlés a tervezési munka költségeit a 2000. év költségvetési előirányzatában biztosítja, melynek összeg várhatóan 300 eFt.

Határidő:

- a tervezési munka vállalkozásba adására és nyilvánosság biztosítására : 1999. október 1.

- a terv jóváhagyása előterjesztésére: 2000. március 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

c.) felhatalmazza a tervezőt – Török és Balázs Építészeti Kft. Balázs Mihály DLA építész -, hogy a fellebbezési eljárásban az önkormányzatot képviselje. Elhatározza, hogy eredménytelen fellebbezés esetén élni kell a bírósági jogorvoslat lehetőségével

Határidő: 1999. szeptember 12. és folyamatos

Felelős : Tüttő István polgármester

3.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elviekben támogatja az “Trianoni Emlékmű” restaurálását, illetve az emlékműnek az eredeti helyén az eredeti formájában történő visszaállítását. A jelenleg az eredeti talapzaton álló szobor elhelyezéséről a város a továbbiakban gondoskodik.

Határidő: 1999. szeptember 8.

Felelős : Tüttő István polgármester

4.) köszönetét fejezi ki a RUBAU Kft. által az Arany J. úti óvodán végzett homlokzat felújítási munkáért.

Felkéri a Polgármestert, hogy az írásos köszönőlevélen kívül a sajtó nyilvánossága útján is tegye közzé a köszönetnyilvánítást a Kft. munkájának elismeréseként.

5.) köszönetét fejezi ki Jakabfi József Nagykanizsa, Március 15. tér 9. szám alatti lakosnak, valamint Horváth Lászlónak és feleségének Nagykanizsa, Honvéd u. 7. szám alatti lakosoknak a város közterületein lévő kőkereszteken végzett felújítási munkájáért.

Felkéri a Polgármestert, hogy a Közgyűlés köszönetét írásos köszönőlevélen kívül a sajtó nyilvánossága útján is tegye meg.

6.) a 15/1/1999. számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. május 30-ig és 2000. november 30-ig meghosszabbítja.

7.) a 78/1,3/1999. számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. április 30-ig meghosszabbítja.

8.) a 119/1999.(V.4.) számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. december 31-ig meghosszabbítja.

9.) a 130/1999.(V.18.) számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. november 30-ig meghosszabbítja.

10.) a 174/1999.(VI.15.) számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. szeptember 28-ig meghosszabbítja.

    1. a 175/1/1999.(VI.15.) számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. október 15-ig meghosszabbítja.
    2. a 175/2/1999.(VI.15.) számú határozat határidejét abban az esetben módosítja 1999. október 15-re, ha egy hónapon belül nem fejeződik be az Alfától az Omegáig Kft végelszámolása.

13.) a 178/1999.(VI.15.) számú határozat - ebek tartására vonatkozó rendelet megalkotása - végrehajtásának határidejét 1999. október 31-ig meghosszabbítja.

14.) a 188/2/1999.(VI.22.) számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. szeptember 28-ig meghosszabbítja.

15.) hozzájárul ahhoz, hogy Törőcsik Pál alpolgármester és Kiss László képviselő Königsee város fennállásának 800 évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken Nagykanizsát képviselje.

16.) hozzájárul ahhoz, hogy Tüttő István polgármester a Megyei Munkaügyi Tanács tagjaként 1999. szeptember 20-25. között Írországba utazzon. A konferencián való részvétel napi díját a közgyűlés biztosítja.

17.) felkéri a Mátrix Marketing Műhely ügyvezetőjét, hogy készítsen egy összefoglaló tájékoztatót a város arculatával kapcsolatos korábban elfogadott és bemutatott programjának állásáról és annak javasolt folytatásáról, valamint számoljon be az eddig végzett munka költségeiről és készítsen költségelemzést a várható kiadásokról.

Határidő: 1999. október 15.

Felelős : Milassin Tamás ügyvezető

18.) felkéri a polgármestert, hogy a kiemelt rendőrkapitányság létrehozása ügyében küldje meg a Megyei Jogú Városok Szövetségének a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság és a Nagykanizsai Rendőrkapitányság általános összehasonlításával kapcsolatos statisztikai adatokat, melyek 1997-ben a Belügyminisztérium számára is megküldésre kerültek.

Határidő: 1999. szeptember 30..

Felelős : Tüttő István polgármester

19.) jóváhagyja Tóth László 1999. május 26-án kelt önálló képviselői indítványában foglaltakat. Hozzájárul és támogatja, hogy a jelenleg moziként funkcionáló épület komplex hasznosítása révén annak átépítése és teljes felújítása után közgyűlési díszterem, valamint konferenciaközpont kerüljön kialakításra.

Határidő: 2002. október 23.

Felelős : Tüttő István polgármester

20.) a 201/1999.(VI.22.) számú határozatában foglaltakat változatlanul fenntartja, egyben felkéri az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy a “FLOREÁT” Kanizsa Alapítvány Kuratórium tagjainak megbízásával kapcsolatos kérdést vizsgálja meg.

Határidő: 1999. október 30.

Felelős : Tóth László bizottsági elnök

21.) a következő soros ülésén áttekinti a millenniumi város napja megrendezésével kapcsolatos kérdéseket a hatályban lévő határozatok figyelembe vételével.

Határidő: 1999. szeptember 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

22.) a 210/2/1999. sz. határozat végrehajtásának határidejét - az Űrhajós u. 6. szám alatti épületben működő autista csoportot az Attila u. 7. szám alatti épületbe helyezi át - 2000. szeptember 1-ig meghosszabbítja.

Határidő: 2000. szeptember 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

23.) a 217/2/1999.(VII.9.) számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. október 31-ig meghosszabbítja.

24.) felkéri a polgármestert, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának külkapcsolati tervével összhangban építsen ki gazdasági jellegű partnervárosi kapcsolatot a horvát Fiume (Rijeka), a szlovén Koper és az észak-olasz régióban Udine, vagy más várossal. A kapcsolatoknak városunk gazdasági-kereskedelmi fejlődését kell szolgálnia.

Határidő: 1999. november 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

25.) hozzájárul a Zala Megyei Illetékhivatal által kezdeményezett előirányzat módosításához és felhatalmazza a polgármestert a mellékelt “Megállapodás” aláírására.

Határidő: 1999. szeptember 8.

Felelős : Tüttő István polgármester

26.) a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

2.) Interpellációk, kérdések

 

Kelemen Z. Pál: Az első kérdésem úgy szól, hogy mit kívánunk tenni, hogy a zsinagóga tetőszerkezete össze ne omoljon. Idén tavasszal fönt voltam a tetőn a padlástérben. Köztük van egy kupolaszerkezet, fölötte egy tetőszerkezet, a kettő között a legszűkebb pontban 20-30 cm között volt. Mielőtt Göncz Árpád ideérkezett nyitva volt a zsinagóga és felmentem újra a padlástérbe és a tető eléri a kupolaszerkezetet. A kupolaszerkezet nem teherhordó szerkezet, tehát nem fogja elbírni a tető súlyát, az első hóesésnél összedől a kupola a tetővel együtt. Én tudom, hogy nyertünk pályázatban erre pénzt, ezt a pénzt mihamarabb arra kellene fordítani, hogy legalább állagmegóvási céllal minél előbb elindítsuk ezt a munkát. Arra kérném, hogy ebben történjen intézkedés.

Szabályosan lett-e elfogadva a Városi Kórház SZMSZ-e és jogszerű-e az. Először a szabályos elfogadásról beszéljünk. Bizottsági hatáskörben tárgyaltuk a Kórház Szervezeti és Működési Szabályzatát. Egy pontban volt jogvitánk, egyébként az egész SZMSZ-t szinte egyhangúan elfogadtuk volna, ezzel a jogvitás ponttal, amiről beszélek a bizottság elfogadta a Kórház Szervezeti és Működési Szabályzatát. Elkövettem azt a hibát a bizottsági ülésen, hogy nem hívtam fel tisztelt bizottsági tagtársaim figyelmét arra, hogy néhányukat ki kellett volna zárni a döntésből. Ki kellett volna zárni azért, mert az SZMSZ 59.szakasz 2. bekezdése a következőt mondja: Személyesen érintett különösen az, akivel vagy akinek a hozzátartozójával a határozati javaslat szerint szerződést kell kötni. Személyes érintettség fennáll abban az esetben is, ha a szerződést olyan gazdasági társasággal kell megkötni, melynek a képviselő vagy hozzátartozója tagja, vezető tisztségviselője. Adott esetben ez állt fenn. Elkövettem azt a hibát, és levezető elnök is, hogy nem hívta fel az érintett személyeket arra, hogy őket ki kell zárni a döntéshozatalból és így egy ilyen határozatot fogadtunk el. Én arra kérném, hogy ezt a határozatot ennek alapján jegyző asszony negligálja és utána elmondom, hogy miért. A vitatott pont a Szervezeti és Működési Szabályzatban az volt, hogy vállalkozói alapon vagy magánorvosként ügyeletet elláthat-e orvos. Állásfoglalás lett kérve az Egészségügyi Minisztériumtól, Gógl Árpád úr az állásfoglalását elküldte Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának, amelyben egyértelműen leírja, hogy ilyen szerződést, vagyis részleges privatizációt egészségügyi intézményben kötni nem lehet. Igaz, hogy van rá precedens, ezzel a precedens üggyel kapcsolatban Dr. Szabó Csaba főigazgató-főorvos úr megtisztelt és elküldte nekem a Legfelsőbb Ügyészség jelentését és állásfoglalását. Ebben az állásfoglalásban a példatárban 27 precedens sorol fel, amely hasonló esetekben van, de ez az állásfoglalás a 11. oldalon a következőket mondja. “Van olyan álláspont, hogy amennyiben a kórház szerződéseket köt gazdasági társaságokkal, amelyek saját cégnevük alatt szereznek jogokat vállalták a kötelezettséget abban az esetben, függetlenül attól, hogy az ügyeleti tevékenységet éppen a megbízó intézmény közalkalmazottai látják el, a KJT 42.§-a alkalmazása fel sem merülhet.” - ilyen álláspont is van, de ez ellentmond Gógl Árpád álláspontjának. Egyébként a KJT 42.§-a kimondja, hogy egy intézmény közalkalmazottal nem köthet szerződést olyan munkára, ami egyébként is munkaköri feladata. És ez köztudott dolog, hogy az orvosokat bizonyos számú ügyelet adásra kötelezik, tehát a munkaköri feladatuk része az ügyeletadás. Én vasutas vagyok és nekem például 800 óra ügyeletadás van előírva a munkaköröm mellett évente, tehát része a munkaköri feladatomnak. Ez, az én értelmezésem szerint nem jogszerű. Félreértés ne essék én nem sajnálom az orvosok díjazásának ilyetén való növelését, sőt szeretném ha jobban keresnének, de a jogszerű álláspontot szeretném elérni. Summázva kérem a jegyzőnőt, hogy ne ellenjegyezze ezt a Szervezeti és Működési Szabályzatot, terjessze azt az Ügyrendi és Jogi Bizottság elé, ahol a többségi és a kisebbségi vélemények birtokosai, a bizottságok kifejthetik véleményüket és döntsön a kérdésben az Ügyrendi és Jogi Bizottság döntsön.

Dr. Csákai Iván: Kelemen Z. Pál képviselőtársam egy szál magában volt aki az ügyelet vállalkozásba adása ellen szavazott. Az érveit, ellenérveit valahol el lehet fogadni, de mégsem. Kétfajta állásfoglalás volt a kezünkben az egyik, jó hogy 1997. május 20-án kelt az Egészségügyi Minisztérium Jogi Főosztályának, a főosztályvezető adta ki ezt a tavalyi évben megerősítette, hogy nem változott az álláspontjuk, ugyanúgy továbbra is áll az. Arra nincs azonban tiltó rendelkezés, hogy az orvos maga létesítsen vállalkozási jogviszonyt. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 42.§-a úgy rendelkezik, hogy munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Azonban egyetlenegy problémája ennek az egésznek, hogy az ügyeleti és a túlmunka, tehát a készenléti ügyeleti meghatározásokkal nem rendelkezik sem az Egészségügyi Minisztérium sem pedig a munka törvénykönyve nem rendelkezik erről. Ugyanúgy a 11. oldalon, ahol Kelemen Z. Pál képviselőtársam felolvasta az utolsó bekezdést, azt mondja, hogy ez a jogi konstrukció több jogértelmezési kérdést is felvet, így például az ügyelet fogalmának mibenlétét. Tehát a munka törvénykönyve nem rendelkezik az ügyeletről. És az, hogy az egyik értelmezésben az ügyelet nem ugyanaz a foglalkozás, tehát amivel én a kórházzal, mint közalkalmazott szerződést kötöttem a leírásban úgy értelmeztük, hogy igenis lehetséges. A másik az érintettség. Nyugodt lelkiismerettel szavaztam mellette, arra való tekintettel, hogy a jogértelmezés úgy szól, hogy az eddigi gyakorlat ahogy volt, az egy szerzett jog, tehát engem nem érint a jelenlegi döntés, tehát magának a bizottságnak a döntése és ezt ezért nyugodt lelkiismerettel szavaztam meg. Az hogy érint, mert beosztott orvos vagyok az valahogy úgy érzem, hogy ha az ügyészi jelentést Kelemen Z. Pál átolvasta, akkor láthatta azt, hogy a felülvizsgálat kifogásolta a túlmunkát és az ügyeletet. Jelen helyzetben én úgy érzem, ha ezt a rendelkezést akár átmenetileg is visszavonja a jegyzőnő nem valósul meg ez a kórházban, akkor az önkormányzat költségvetéséhez fogunk fordulni, hogy megfelelő számú orvost vegyünk föl, hogy az ügyeleti szolgálatot el tudjuk látni, hisz túlmunkára az hat kötelezőn túl nem lehet kötelezni és nem munkaköri leírásban szerepel az ügyelet, mert kötelezhető és nem arról szól, hogy én ügyelni köteles vagyok. Úgyhogy én megmondom őszintén sajnálom, hogy itt fölvetődött, mert a jegyzőnővel ezt a jegyzőnő irodájában is el lehetett volna intézni és meg lehetett volna beszélni az egészet. Ő még nem olvasta át az egészet és nem tud állásfoglalást most bejelenteni, de ha Kelemen Z. Pál úr akarja, akkor nagyon szívesen a jegyzőnőhöz elmegyünk, a pro és kontra érveket fölsorakoztatjuk, és nem kellene a közgyűlést ezzel elhúzni.

Dr. Gőgös Péter: Akik nem tudják gyakorlatilag az SZMSZ-be a vitatott pont ami bekerült azt fedi, hogy a kórház illetve a kórház igazgatói jogkörébe került az orvosi ügyeletek illetve készenlétek vállalkozásként történő kiadása. Valóban amit idézett Kelemen Z. Pál a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény azt fedi, hogy egy alkalmazásban lévő közalkalmazottal nem lehet vállalkozói szerződést kötni. Igen, de itt jön a tárgyi tévedés. Ez a pont nem fedi azt, nem tiltja meg azt, hogy esetlegesen más vállalkozással konkrétan egy bt-vel ne köthessen szerződést. Tehát ilyen elven ez a hivatkozás megdőlt, amit Kelemen Z. kollégám említett, illetve amit ki szeretnék még emelni, hogy a törvény valóban 6 ügyeletre kötelezheti az orvost. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy jelenleg az önkormányzat éppen úgy felelős, mint ahogy mi valamennyien felelősek vagyunk azért, hogy a kórház vezetését nap mint nap törvénysértésbe kényszerítjük az által, hogy az ügyeletek nem állíthatók ki a jelenlegi orvoslétszám mellett a törvény szerint. Nevezetesen 6-nál jelentősen többet kell ügyelni egyes szakmákban amint ha végigolvasta az ügyészi jelentést Kelemen Z. Pál kiszűrhette belőle, ezt kifogásolták is. Ezt a törvénytelenséget áthidalhatja egy ilyen vállalkozói szerződés. Ugyan a vállalkozóra nem vonatkozik a közalkalmazotti törvény tehát ő ügyelhet akár nyíltan is. Ezt is áthidalhatja ez a bizonyos intézkedésünk.

Kelemen Z. Pál: Nem tartottam igényt a válaszra polgármester úr, csak a jegyzőnőtől kérdeztem a dolgot. Kifejtették a véleményt, ez egy vélemény. Én javaslatot tettem, hogy kerüljön a Jogi Ügyrendi Bizottság elé, ahol mindnyájan elmondjuk az álláspontunkat és megkeressük azt, hogy az orvosok érdekében és hangsúlyozom az orvosok érdekében a lehető legjobb megoldást hozzuk létre, és olyan SZMSZ-ünk legyen, amelyik nem törvényellenes, nem jogellenes ez mindnyájunk közös érdeke. Én azt kérném, hogy vigyük a Jogi Ügyrendi Bizottság elé a dolgot. Egyébként az Ügyészség nem jogforrás ezt csak úgy közlöm.

Tüttő István: Kérem ezt fogadjuk el. A Zsinagógával kapcsolatban kérdezem Imre Béla urat, hogy van-e válasza?

Imre Béla: Tájékoztatni szeretném Önöket, hogy nem csak szándékunkban áll tenni a Zsinagóga tetőszerkezetével, hanem folyamatban is van mindazon idő óta, amikor a pályázat elnyeréséről tájékoztattak bennünket. A faszerkezetet szakértővel vizsgáltattuk meg és statikai tervet kell készítenünk pont abból a megközelítésből, hogy ilyen alakváltozások történtek az elmúlt időszakban a tetőszerkezetben. Sajnálattal kell mondanom, hogy ez a rendelkezésre álló forrás az egész tetőszerkezet felújítására és rendbetételére nem elegendő, és éppen ezért kicsit nehéz helyzetben vagyunk, hiszen egy ilyen tetőszerkezethez részben hozzányúlni nagyon nehéz, és a statikai véleménynek ezt is meg kell alapozni, javaslatot kell tenni erre. Várjuk, hogy szeptember közepéig a statikai szakvélemény megérkezik és azonnal fogunk lépni a kivitelezés ügyében is.

Tüttő István: Akkor azonnal jelzést is kérünk, hogy az épület továbbra is látogatható, vagy pedig intézkedni kell a becsukásáról és a megfelelő védelemről, hogy nehogy oda valaki bemenjen.

Dr. Baranyi Enikő: Nem tudok egyetérteni Kelemen Z. Pál képviselőtársam azon javaslatával, hogy a kórházi SZMSZ kerüljön a Jogi Bizottsághoz, ugyanis az SZMSZ-ünk erre nem ad felhatalmazást. Az SZMSZ elfogadásra a Szociális és Egészségügyi Bizottsághoz leadott jogkör, ezt követően pedig vagy azt lehet mondani, hogy egy Szervezeti és Működési Szabályzatot egyik bizottság sem kompetens önmagában elbírálni ezt a kérdést lehet revidálni. A másik pedig tudomásom szerint vagy én úgy gondolom, hogyha ezt az SZMSZ-nek ezt a pontját így elfogadtuk a saját SZMSZ-ünket, akkor a bizottság ha véleményezte ezt követően ennek a hivatalos útja az, hogy azt a jegyzőnő megkapja és véleményezi. Én inkább e mellett a javaslat mellett tudnák kiállni.

Röst János: Tisztelettel megkérem a polgármestert, hogy ne engedjen vitát indukálni a kérdések kapcsán. A kérdéseknél két lehetőség van, hogy polgármester úr válaszol rá szóban, vagy pedig a jelen lévő szakemberek, vagy pedig írásban.

Tüttő István: Azért azt megérthetik, hogy olyan témáról volt szó az előbb, amelyre a jelen lévő hivatali dolgozók közül sem tud senki sem válaszolni, és ezért szinte úgy vettem, hogy a válaszadásra jelentkezett a két orvos, aki itt ül körünkben, ezért szíves elnézésüket kérem, a gyakorlatot nem fogjuk folytatni.

Bicsák Miklós: Tisztelt Tarnóczky alpolgármester úr! Úgy érzem, és úgy gondolom, hogy a kérdésem tisztelettel Önhöz szól, mivel úgy emlékszem, hogy a felvállalója volt annak a nemes ügynek, hogy a Nagykanizsa Városi Kórháznak gyönyörű kerítése legyen ez év nyarára, vagy ha jól emlékszem az ősz elejére megépülve díszíti a városunknak, illetve a kórháznak az egész külső területét. Szeretném tiszteltettel kérdezni, illetve kérdezik a vállalkozótársaim, akik velem együtt befizettek erre a nemes alapítványra, hogy megépüljön ez a gyönyörű kerítés. Két rövid kérdésem van. Miért nem épült meg ez idáig szeptember elejéig ez a kerítés, mi az oka, vagy mi történt azokkal a gyönyörű 60 éves elemekkel, ami addig amíg a lebontásra nem került díszítette a Városi Kórház kerítéssorozatát? Mi történt azzal a pénzzel, amit a vállalkozások, vállalkozók, cégek befizettek, ki kezeli vagy egyéb? Ez nem bizalmatlanság, csak már egy kicsit a fantáziánkat izgatja, hogy jön a november 1-je nagyon sokan elmennek a városi gyönyörű újjáépült kórház előtt és még minden úgy áll ott, ahogy tavasszal volt. Tisztelettel kérdezném, ha erre kaphatnánk választ azon vállalkozók is, akik velem együtt befizettek.

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő most is köszönöm a támogatását és természetesen mindenkinek, aki ehhez az úgy gondolom valóban közérdekű célhoz hozzájárult. Magam is, aki ezt szerettem volna elérni rendszeresen érdeklődöm. Hogy a munka elkezdődött azt mindenki láthatja. Általában az a válasz jött, hogy a kerítéselemek kiöntését vállaló vállalkozóval vannak gondjaik a munka időpont szerinti teljesítésével. Hogy mi történt pontosan a kerítés elemekkel az meg nem tudom mondani, utána fogok nézni, de jelzem képviselő úr, hogy mielőtt erre az egész ötletre adtam a fejemet végignéztem, hogy hány ép kerítéselem van, kb. 10%-a volt az elemeknek ép, volt egy nyúlványa ugyanis lefelé az elemeknek, ami hát nem kell oda erős embernek lenni, csak egy rugdosó embernek s pillanatok alatt letörik. A pénz bekerült a Kórház Alapítvány számlájára, meggyőződésem szerint természetesen a kerítés rövid időn belül avatásra kerül. A kérdés persze váratlanul ért, úgyhogy engedjék meg, hogy a legközelebbi közgyűlésre utánanézzek a kórháznál, hogy hogy áll a dolog, hogy pontos választ adjak Önnek minden kérdésre.

Dr. Horváth György: Tisztelt Jegyzőnő! Decemberben leadtam fogadóóráim idejét egész évre, kivétel a július és augusztus hónap. Később pótoltam. Kérdezem, hogy miért nem jelent meg már többedszer fogadóórám ideje, s miért kell ismételten felszólítanom a hivatalt, hogy ezt tegye meg. Kérdezem, hogy miért nem jelenik meg minden képviselő fogadóórája a Kanizsa Újságban. Ez az újság jelenleg elvileg minden családhoz eljut. A legutóbbi válasz a következő volt: most a hivatal munkatársa nem végezte el a feladatát. Két hónappal ezelőtt állítólag a Zalai Hírlap hibája volt. Gondolom nem itt a városban hibáztak a Zalai Hírlapnál. Kérem, a Zalai Hírlap hivatalos válaszát és elvárom minél előbb, hogy miért nem jelent meg. Ha a fogadóórák megjelentetése gondot okoz a hivatalnak, vállalom társadalmi munkában, hogy én magam minden képviselőről eljuttatom a Zalának és a Kanizsának. Várom válaszát a megkülönböztető kihagyások miatt, ugyanis ez már nem az első eset volt, jelenleg is ugyanúgy van, holnap lenne a fogadóórán és a Zalai Hírlap hallgat róla.

Tisztelt Alpolgármester Úr! Nem tudom, hogy mindenkire vonatkozik-e a közgyűlési határozat. Kérdezem, hogy miként értékeli a 84/1999. számú határozat tartalmát. Ezért meglepő a több alkalommal megkapott javaslati kérelem a millenniumi ünnepségekre. Az emlékbizottság is benyújtsa a terveit? Mi is kapunk jutalmat és belépést az ünnepségre? Vagy nem voltak megelégedve a színvonallal, a két év rendezvényeivel, nem értük-e Csala Zsuzsa színvonalát, amelyet rendezett az emlékbizottság? Kérdezem, hogy kinek nem kell még betartani a közgyűlési határozatot?

Dr. Tuboly Marianna: Természetesen Horváth úr kérésének eleget téve a Zalai Hírlapnak megsürgetjük a magyarázatát, gondolom ez a levél már elment a hivatalból az Ön kérésének megfelelően.

Tüttő István: Tarnóczky úr most kíván válaszolni?

Tarnóczky Attila: Igen Polgármester úr szeretnék reagálni. Bár ilyen 94/ akármi számok nekem nem sokat mondanak meglepetésként. Legjobb emlékem szerint azonban két fajta közgyűlési érvényes határozat van. Az egyik arról szól, hogy a millenniumi emlék ünnepségsorozat rendezésével megbízza a megnevezett bizottságot. A másik arról szól, hogy a Város Napja megrendezésével megbízza a tavalyi város napokat szervező bizottságot, és egyben ezt nevezi meg a millennium napjának. Úgy gondolom, hogy egyik közgyűlési határozat sem került megsértésre. Mindkét bizottságnak dolgoznia kell. Mindkét bizottság normálisan és együttműködve eldöntheti azt, hogy a Város Napján, ami várhatóan 19.-e és 20.-a lesz. A zászlófelvonással kezdünk előző nap, szokás szerint, mik legyenek azok a rendezvények, amelyek ennek a Város Napjának a millenniumi jellegét adják. Én közgyűlési határozatot meg nem sértettem. Ez a bizottság közgyűlési határozatot meg nem sértett. Az persze elképzelhető, hogy a két közgyűlési határozat egymásnak bizonyos mértékig ellentmond, de kétségbeesésre véleményem szerint nincs ok. Ez a két csoport, ha van szándék, akkor mindenféle zökkenő nélkül egymással együtt fog dolgozni. Az előbbi ajánlatomat, kérésemet megismételném. Engedje meg képviselőnő, hogy a következő közgyűlésen pontosan megnézve ezt a két határozat pontos szövegét válaszoljak a kérdésére.

Tüttő István: Köszönöm szépen. Tóth László kilenc kérdést fog feltenni. Hallgassuk.

Tóth László: Tisztelt Közgyűlés! Igyekszem nagyon rövid lenni, ezért leírtam előre a kérdéseket. Az első kérdés: Nagykanizsa Megyei Jogú Városában a Régiók Kapujában megtörténhet-e az a szomorú eset, hogy egy kiváló képességű egyetemre felvételt nyert tanuló nem tudja elkezdeni egyetemi tanulmányait, mert kollégium férőhely iránti kérelmét elutasították annak ellenére, hogy a család szociális helyzete mindenféle képen indokolta volna. Az albérletet jövedelméből megfizetni pedig képtelenség. Megjegyzem, hogy 1999. június 16-án megtartott 1998./1999.-es tanév országos tanulmányi versenyein kiemelkedő eredményt eléret tanulók részére rendezett ünnepségen többek között Ő is átvehette az Önkormányzati elismerést. A június 15-i közgyűlésen nem véletlenül bíráltam az önkormányzati felsőfokú oktatásban résztvevők támogatására megalkotott rendeleteiben foglaltakat. Római költő Martiales szavait ajánlom figyelmükbe. “Az a fontos, hogy jó légy, nem az, hogy jónak tartsanak.” Második kérdésem: Platán sor 5/B. Leánykollégium, Péterfy iskola, KRESZ-park közötti területen lévő sportpályákon és utakon megjelenő motorosok meddig háborgatják az ott élők nyugalmát. A Péterfy iskola udvarán rendszeresen tartanak motoros ugrató versenyt. A motorosok veszélyeztetik a járda hiányában az úton közlekedők testi épségét. Szétrombolták az udvart körülvevő parkosított domboldalt. Tönkretették a beton ülőbútorokat, kosárlabdapalánkot, nem régen szépen felújított KRESZ-parkot is. Harmadik kérdésem: A költségvetésben 1999. évre biztosított keret elég lesz-e esetleges időjárás okozta nem várt természeti csapások elkerülésére. Különös tekintettel gondolok a belvíz és csapadékvíz, csatornák, patakok, árkok helyzetére. Kiskanizsa, Palin és Miklósfa vízfolyásaira. Úgy gondolom, aki elöljáró az legyen előrelátó is. Negyedik kérdésem: A Berzsenyi utca, Rozgonyi utca sarkán már egy idő óta gondot okoz az autóval történő kihajtás. Az iránt érdeklődöm, hogy meddig kell az ott lakóknak arra várni, hogy balesetmentesen tudjanak kijönni a Berzsenyi utcai lakótelepről. Ötödik kérdésem:

Tüttő István: Ott a fák miatt?

Tóth László: Igen a fák miatt nem lehet kilátni. (Igaz Kalmár úr?) Ötödik kérdés: Mennyi idő elteltével illő egy önkormányzati lakás tatarozása. Rozmár Sándorné, Tripammer utca 3. szám alatti lakos 60 éves épületben lakik. 20 éve nem tatarozták a lakását. 1999. februárban bejelentette, hogy befolyik a víz a lakásba a bejárati ajtónál. Ezen kívül tetőt kellene javítani ereszcsatornával együtt. Omlik a belső vakolat stb...Hatodik: Tarnóczky alpolgármester úrhoz intézem a kérdést. (Jó, itt van.) Hogy ítéli meg az átvilágítás szakmai szakértői hátterét. Hogy áll az átvilágítás menete, és bizottságok mikor látják ennek eredményét. Hetedik kérdésem: Nyugdíjas pedagógus szakszervezet, mikor kap egy olyan helyiséget, ahol rendezvényeiket rendszeresen meg tudják tartani. Márciusban még tavasszal egy bizottsági ülésen kezdeményeztük a szakmai szakértői névjegyzék felújítását, karbantartását. Szeptember van. Még nem történt semmi. Mikor lesz új szakértői szakmai névjegyzék. Kilencedik és utolsó kérdésem: A Thúry laktanya területén kivágott fa sorsa mi lesz. Köszönöm.

Tüttő István: Igen köszönöm. Hát oly sok volt a feltett kérdés, hogy kapásból most válaszolni nem tartom ésszerűnek, és ráadásul különböző területekre kell kiadnunk. A legközelebbi. Tehát a határidőt betartva írásban küldünk választ. Bár Tarnóczky úr szeretne a ráeső részt, a választ megadni, de természetesen az elfogadás az a Tóth László úr joga. Tessék.

Tóth László: Írásban elfogadom a választ.

Tarnóczky Attila: Én szóban szeretnék.

Tüttő István: Tessék.

Tarnóczky Attila: Kedves képviselő úr a kérdésére szóban szeretnék válaszolni. Az átvilágítás folyamata rendben zajlik. Az előzetesen megtervezett menetrend szerint. Pillanatnyilag az intézményeinkben, közoktatási intézményeinkben, szociális intézményekben folyik az adatfelvétele. Szeptember végéig be fog fejeződni. Utána kezdődik egy újabb üteme. Körülbelül november vége az az időpont, amikor az első következtetésekkel a közgyűlés szembesülhet. Ennyit tudok válaszként mondani.

Tüttő István: Nekem egy mondat erejéig. A belvíz, csapadékvíz előre nem látható következményeinek az úgynevezett költségeléséről tudom azt mondani, hogy előre nem látható, hogy oda mennyi pénz kellene. Tehát ilyen értelemben csak vélelmezni lehet dolgokat, de a választ megadjuk, hogy végül is mit szeretnék vele elérni, ami van abból.

Dr. Baranyi Enikő két kérdést kíván feltenni.

Dr. Baranyi Enikő: Tisztelt Polgármester úr, képviselőtársaim! Valószínű, hogy emlékeznek még rá, hogy az Arany János utcai óvoda átszervezése kapcsán feltettem egy kérdést, minek a lényege az volt, hogy a létszám csökkenés miatt, milyen elvek alapján történik az óvónők kiválasztása, akinek a munkaviszonyát megszüntetjük. A kérdésem egyik kérdése ugyanakkor az, hogy az akkor adott válasz, amit osztályvezető nőtől kaptam számomra nem volt megnyugtató. Valóban úgy van e , hogy ezt követően ezt a kérdést próbálták vizsgálni, és bizonyos anomáliákra rájöttek. Ha ez így van, egy képviselői feltett kérdésre valójában nem lenne-e célszerű és kívánatos, hogy akár polgármesteri tájékoztató egy bekezdéseként valamifajta visszajelzés lenne. Élt-e azzal a kötelességével. Nem lehetőségével, hanem kötelességével a Polgármesteri Hivatal osztálya, osztályvezetője, hogy valamifajta anomáliát talál, akkor annak egyéb következményei is legyenek. Magyarul a munkáltatói jognak megfelelő gyakorlatot sikerült-e érvényesíteni. Végezetül, hogy megértsék, hogy miért tettem fel ezt a kérdést. Akiért ezt a kérdést valamikor tavasszal felvetettem, valóban így van, az az óvónő került elbocsátásra, akinek a férje, a házastársa ezen a közgyűlésen is ismert személy, de olyan értelemben ismert, hogy Kiskanizsa település rész iskolájával, oktatási jövőjével kapcsolatban tisztességesen és karakánul kiállt és próbálta a településrész érdekeit képviselni. Rendkívül sérelmesnek tartom, tehát azt, hogy egy ilyen fajta átszervezésnek, mint egy áldozata egy óvónő lesz, aki egyébként azt hiszem, hogy szakmai szempontból, de nem az én kompetenciám minősíteni a munkáját, megelőzően jól végezte. Egy másik kérdés pedig a Batthyány utcával kapcsolatos. Erre írásban és nem feltétlenül azt a választ szeretném kapni, hogy fedezet hiányában nem megy. Lát- e arra a Műszaki Osztály és a VIA Kanizsa Kht. lehetőséget, hogy azt a balesetveszélyes járdaszegélyeket, járdákat, amik ott vannak valami módon közlekedésre alkalmassá tegyék ? Ugyanakkor szerepel-e a Műszaki Osztálynak, illetve a Kht.-nak az elképzelésében az is, hogy esetleg a lakosság aktívabb bevonásával, akár bizonyos anyagi vállalással együtt az ottani zöldterület, illetve szintén közlekedési szempontból veszélyt jelentő fáknak fokozatos cseréjét elkezdjék végre.

Tüttő István: Köszönöm. Kérdésem szükséges-e idő, hogy a választ megadjuk, vagy most sor kerülhet rá. Akkor kérem a választ.

Imre Béla: Inkább írásban válaszolnák, hiszen ennek a kérdését a költségvetéssel is egyeztetve és a VIA Kanizsa Kht.-vel közösen tudnánk akkor megadni. Köszönöm szépen.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Először is elnézést kérek, mert én a Tóth László kérdésére szeretnék szóban válaszolni. azon egyszerű oknál fogva, mert ha azaz eset állt elő, hogy a hallgató ezért nem kezdhette meg tanulmányait, akkor kérem, hogy ezt közölje velem, hogy kiről van szó, amit itt nyilván nem tehet meg, hogy eljárunk. Ugyanis akkor egy félreértés áldozata. A mi kollégiumi férőhelyeinkből csak azok a tanulók kaphatnak, akik az anyaintézmény, tehát az egyetemi kollégiumba elutasítást nyertek. Hogy kik kaptak.

Tüttő István: Nem abban az intézményben. Nem Pécsett van, tehát ez a gond. Én akartam a Tóth úr figyelmét felhívni, hogy pontosítsa.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Nem Pécsett pedig nincs férőhelybe beleszólásom.

Tüttő István: A kollégiumi férőhely az gyakorlatilag megigényelte az intézménytől. Tehát nem nekünk kell döntetünk az Ő férőhelyében, hanem ott utasították el. Ez egy más helyzet.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Ezzel együtt felajánlom, ha ilyen eset állt elő valóban, hogy bármelyik felsőoktatási intézménnyel felvesszük a kapcsolatot, ha az a helyzet áll elő, hogy ezért nem tudja a tanulmányait elkezdeni, mert erre még nem volt példa Magyarországon. Tehát mindenképpen megoldást kell akkor keresnünk. Kérem, hogyha úgy gondolja, hogy tudunk segíteni, ezt a segítséget felajánljuk. Szeretnék válaszolni Baranyi Enikő képviselőnő felvetésére, és még egyszer szeretném tisztázni és leszögezni, hogy a Művelődési Osztálynak nincs munkáltatói jogköre, sem az intézmény vezetőjével kapcsolatban, sem a dolgozóval kapcsolatban. A dolgozó munkáltatója a vezető óvónő. Az önkormányzati testület, a képviselőtestület munkáltatója a vezető óvónőnek. Amennyiben, tehát a vezető óvónő szempontjait és elveit, hogy mi alapján bocsát el nem egyezeti velünk. Született egy állásfoglalás, amiről Önök tudnak, ami ajánlásként ment ki, éppen ezért, mert nincs jogkörünk arra, hogy mást megfogalmazzunk. Szeretném egyben azt is elmondani, hogy minden munkavállalót és munkáltatót érintő kérdéskörben a Munkaügyi Bíróság hivatott dönteni. Amennyiben a Munkaügyi Bíróság döntése után kiderül, hogy a vezetőnő jogtalanul jár el, vagy olyan hibát vétett, akkor mi javasolni fogjuk, hogy a közgyűlés tegye meg a szükséges intézkedéseket. Tudomásom szerint ez a folyamat, amíg mi kísértük abban a stádiumban már volt, hogy egyeztetésre került sor, hiszen ezt kötelezően előírja ugyancsak a törvény. Ezen túl nekem semmi másra jogköröm, sem felülvizsgálni, sem kivizsgálni nincsen. Az ajánlást eljutattuk, személyesen is megbeszéltük. A munkaadó ezzel együtt meghozta azt a döntést, amit meghozott.

Tüttő István: Köszönöm. Röst János úr két kérdést kívánt feltenni.

Röst János: Tisztelt Közgyűlés! Félreértés történt. Nem akartam kérdezni. Szerintem másként szerepelek.

Tüttő István: Végül is én felírtam, de nem kívántam ráerőltetni Röst úrra, hogy kérdezzen. Dr. Baranyi Enikő ügyrendi gombot nyom. Tessék.

Dr. Baranyi Enikő: Szeretném megkérdezni itt a képviselőtestület előtt, az Ügyrendi Bizottság vezetőjétől. Ebben az esetben tehát akkor az SZMSZ mit ír elő. Nekem most írásban be kell adnom , és aztán mi legyen a folyamata annak, hogy ez a kérdés kerüljön a testület elé, akár zárt ülésen is, mert ennek precedens értékét szeretném látni.

Tüttő István: Önálló képviseli indítványként be kellene adni magát a problémát, és ennek a kivizsgálását kérni.

Tóth László: Megnéztem az SZMSZ-t a 42. § tulajdonképpen nem rendelkezik erről az esetről. Ugyanis azt írja elő, hogy a válasz elfogadására csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a közgyűlés nem foglal állást. Tehát magyarán kezdeményezni kellene Önnek ezt.

Tüttő István: Jegyzőnő kíván szólni.

Dr. Tuboly Marianna: Azt hiszem, hogyha Baranyi Enikő képviselőnő válaszából kiderülne, hogy törvényességi jelzéssel kíván-e élni, akkor ezt a hivatal megteszi, hogy ezt kivizsgálja, ha egyéb indítványa van, akkor azt valóban önálló napirend keretében kellene, hogy a közgyűlés tárgyalja. Nyílván akkor ez egy munkáltatói intézkedést igénylő indítvány lenne. Csak sejtem, mert nem egészen világos, hogy mit szeretne a képviselőnő.

Dr. Baranyi Enikő: Én úgy gondolom, hogy az osztályvezető nő végül is egyértelműen nyilatkozott. Az intézményvezetőkkel szemben a testület gyakorolja a munkáltatói jogot. Viszont a kérdés jelen pillanatig történő lezárása során eljutottunk odáig, hogy az érintett nagykanizsai óvónő megkapta a felmondását. Tehát ez azt jelenti számomra, hogy a munkáltatói jogok gyakorlása, úgy a testületé, hogy az ehhez szükséges adatokat a testület, ha megszavazza, akkor az osztály beszerzi és azt a testület elé, kell, hogy terjessze. Ha nem jól értelmeztem, akkor kérem, hogy javítsanak ki.

Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy először kérni kell a képviselőnő részéről, hogy ezt vizsgáljuk ki. Ezt szóban meg kellene fogalmazni, vagy írásban beadni a kérelmet.

Dr. Baranyi Enikő: Írásban be fogom adni.

Tüttő István: Rendben van. Akkor képviselőnő írásban benyújtja a kérelmet. Interpellációra jelentkezett Bicsák úr.

Bicsák Miklós: Tisztelt Közgyűlés, tisztelt Polgármester úr! Két rövid interpellációm lenne, amit szóban kívánok elmondani. Lakóterületem, illetve Nagykanizsa városrész település Palin, illetve Korpavár településnek a gondjairól szeretnék az interpellációmban szólni. Az első a palini városrész Rendezési Tervében kialakított és jóváhagyott iparos utca telek tulajdonosai megkerestek, és nevükben tisztelettel kérem a tisztelt közgyűlést, Polgármester úr segítségét, hogy a területen folyó közművesítéshez történő csatlakozási lehetőséget, azaz a csatornázáshoz szíveskedjenek segítséget adni. Sérelmezzük, sérelmezik az iparos utca hátrányos megkülönböztetését, mivel a közművesítéssel beépíthető lakóterület képez az új utcában a lehetőség. Képez az új utcai lehetőség. Ezért tisztelettel kérem a közgyűlést, hogy szíveskedjenek ezt az állapotot megvizsgálni, mivel jelenleg Palinban folyamatában van és nemsokára, nagyon bízom optimizmusomban, befejeződik korrektül ez a csatornabekapcsolás. Ez az 5-6 lakó, illetve a zalaegerszegi út, hogy tisztában legyen a tisztelt közgyűlés, a volt faluházzal szembeni, illetve jelenleg is faluházzal szemben a 70-es út mellett az új katolikus templomban lévő területről van szó, ez az iparos utca. Nem belül az iparosok, ahol dolgoznak a vállalkozók, hanem ez a zalaegerszegi út mellett helyezkedik el, ha jobbra befordulunk a Napsugár utcában az fölött lévő területről van szól. Kérnem, hogy ez, jogos a sérelmük, mert ők ezt egy megkülönbözetésnek veszik. Köszönöm ebben is előre is a szíves intézkedést. A másik gondom és problémám. Tiszteltettel kérem ugyancsak a közgyűlést, hogy a Nagykanizsa város települései, illetve a városkörnyéki település községei Korpavár városszéli településhez közel lévő község, mint Hosszúvölgy, Fűzvölgy, már a gáz bekapcsolásával kapcsolatban történnek, ezt tudom, hogy egy külön program a gázműtől, de mivel nekünk egyedül a városszéli település Korpavár lakossága még ez idáig még nem kapta meg. Holott én már többször a tisztelt közgyűlésben még az előző ciklusban is kértem ezt a lehetőséget. A lakosság vállalja a rájuk eső terheket, hogy szíveskedjenek ezt a programot rövid időn belül megvalósítani, mert Ők is olyan mostohagyerekként érzik, hogy kezeli a város közgyűlése, illetve a hivatal a lakosságot. Én látok benne lehetőséget, én tudom, hogy a mai gazdasági és a város költségvetése, de gondolom, hogy rövid időn belül megoldható lenne, hogy ez a település is, mint a városnak a legszélsőbb települése a gáz meg az egyéb ilyen programba bekapcsolódhasson. Tisztelettel kérem a közgyűlést, Polgármester urat, hogy a közeljövőben a fogadónapon, illetve a lakossággal való találkozásomkor valami biztató, optimista szavakat elmondhassam az ott élő embereknek.

Tüttő István: A KÖGÁZ Vezérigazgatójának levelet fogunk írni, bár egy ízben már személyesen tárgyaltam vele erről a kérdésről. Arról tájékoztatott, hogy ennek milliárdos nagyságrendű a költsége a gerincvezeték építésnek. Ha egy alacsony lakosság, tehát számra vetítve próbáljuk megfizettetni a lakókkal a bekötés költségeit, annak esélye egyenlő a nullával. Itt támogatási pénzeket is fel kell kutatni. A Zala Megyei Területfejlesztési Tanács támogatja az ilyen jellegű építéseket, és még egyéb forrásokat is meg kell nézni. Legelőször a KÖGÁZ-nak fogunk levelet írni, hogy szíveskedjenek tájékoztatni, hogy az Önkormányzat és a lakosság részéről mire lenne szükség. Akkor utána eldönthetjük és ők is eldönthetik a lakosok is, hogy vállalni tudják-e. Ez lenne a metodika. A palini csatornázással kapcsolatban kérdezném Imre Béla urat, hogy most válaszol, vagy majd később írásban.

Imre Béla: Írásban részletesen fogok válaszolni erre a felvetésre. ismert a probléma, de ez egy olyan kertterület, ahol egyáltalán még semmi közmű igazából még nem épült ki, ha jól értettem az elmondottakból. Köszönöm szépen.

Tüttő István: Megkérdezem, hogy a Korpavárra adott válaszomat elfogadja-e Bicsák úr?

Bicsák Miklós: El fogom mondani ott a lakósságnak, hogy ez a közeljövőben. A jó szándéka az önkormányzat részéről megvan.

Tüttő István: Interpellációra jelentkezett még, ha jól írtam fel és kérte szóban is az írásban beadott interpellációjának előterjesztését Tóth László Úr.

Tóth László: Mint a 4. számú választókerület egyéni önkormányzati képviselője 1999. januárjában felkerestem Imre Béla urat, a Műszaki Osztály vezetőjét, hogy az Eötvös tér, Platán sor, Teleki u. által határolt köz és zöldterületen az elmúlt évtizedekben kialakult helyzetet rendezzem. Kértem, hogy a Platán sor 4. és a Bolgár ÁBC közt mint egy 20 méteres útszakaszt valamilyen szilárd burkolattal lássuk el, hogy immár a 1,5-2 méternyire kitaposott sár ne növekedjen tovább a zöldterület rovására. Akkor ígéretet kaptam, hogy tavasszal elkészül az adott útszakasz rekonstrukciója. Júniusban megkérdeztem az osztályvezető urat, hogy mire készül el az út burkolata. Azt a választ kaptam, hogy ebben az évben már nem. Nincs rá pénz. Polgármester úr, mint egyéni önkormányzati képviselőnek az elmúlt hónapokban nem egy esetben kellett szembesülnöm azzal a szubjektív érvvel, hogy valamit azért nem lehet megvalósítani, mert nincs rá pénz, a költségvetésbe nem lett betervezve stb. Zárójelben jegyzem meg. Választókörzetemben például 30 év után Platán sori bekötő, parkoló utak újra bitumenezése, zöldterület rendezése, karbantartása, kitaposott utak szilárd burkolattal való ellátása. Polgármester úr ! Meddig kell várnia választókerületem lakosságának arra, hogy a jogos és minimális elvárásaink teljesüljenek. Augusztus 25-én kelt interpellációm Törőcsik Pál alpolgármester úrhoz íródott. Tárgy: Sajtótájékoztató a Polgármesteri Hivatalban. 1999. augusztus 13-án 10 órára a városi médiák képviselői meghívót kaptak Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének Polgármesteri Hivatalába. A közösen megtartott FIDESZ , Kisgazdapárt és MDF sajtótájékoztatóra. A pártpolitikai rendezvényen az alábbi urak vettek részt: Törőcsik Pál alpolgármester FIDESZ városi elnök, Tarnóczky Attila alpolgármester FIDESZ, Marton István képviselő, Kisgazda, MDF, KDMP koalíció, Birkner Zoltán képviselő FIDESZ frakcióvezető. Az önkormányotokról szóló 1990. évi LX. tv.38. § (1) szakasza szerint a képviselőtestület egységes hivatalt hoz létre, Polgármesteri Hivatal elnevezéssel, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. Alpolgármester úr úgy gondolom az a tény, hogy érett narancs virít a tulipános ládán, nem jogosítja fel Önt arra, hogy pártpolitikai célokra használja fel a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének Polgármesteri Hivatalát. Várom válaszát.

Tüttő István: Először én Imre Béla úrnak tenném fel a kérést, hogy vizsgáljuk ki a régóta fennálló lakossági igénynek a teljesítési lehetőségét, de ha most tudunk valamint válaszolni és érdemben, akkor tegyük meg. Ha nem, akkor írásban. Melyiket válasszuk.

Tóth László: Nekem írásban is jó.

Tüttő István: Írásban. Rendben van. Törőcsik Pál úr válasza.

Törőcsik Pál: Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! Megpróbálok röviden válaszolni a dologra. Köszönöm először is azt, hogy ilyen frappánsan megfogalmazta számomra, hogy tulajdonképpen hol dolgozok. Köszönöm szépen. A másik dolog. Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy ez a sajtótájékoztató nem frakció tájékoztató volt ez, személy szerint én mint alpolgármester tartottam ezt a tájékoztatót. Arra a Zalai Hírlapban megjelent cikkre reagálva, amelyben egy előterjesztés ellenjegyzése miatt a Stahl úr engem feljelentett. Ebben a sajtótájékoztató szövegében szó sincs sem pártokról, sem pártpolitikáról. Egyszerűen tényekről van szó. Még azt sem említettem, hogy Stahl úr az MSZP oszlopos tagja. Igaz, hogy a sajtótájékoztatóban azt mondtam, hogy nem értem, hogy miért pont engem választott haragja céltáblájául,

Tüttő István: Mikor van egy MSZP-és polgármester.

Tőröcsik Pál: Ezúttal már kezdem érteni a dolgot. Befejezésül pedig nekem nagyon tetszik ez a szimbólum a narancs a tulipános ládán. Számomra ez egy elfogadható és vállalható szimbólum. Jobban tetszik, mondjuk, mint a vaságy és a Lenin kép a falon. Úgyhogy, köszönöm szépen.

Tüttő István: Egyébként nem tartok szavazást, hogy kinek mit tetszik ez ügyben. Kérdezem ezek után mivel több olyan jelentkező nem volt. aki interpellálna szóban. Elfogadja-e a választ tisztelt képviselő úr? Nem biztos, hogy az utolsó részére kell gondolni.

Tóth László: Ha kérdés arra vonatkozott, hogy a három interpellációmra feltett kérdésekre írásban kapok választ, akkor természetesen elfogadom. Alpolgármester úr szépen megkerülte azt a kérdést, hogy mire lett összehívva ez a közgyűlés. Én nem kívántam bevonni mást. Információm szerint ilyen megkeresés érkezett a médiákhoz.

Törőcsik Pál: Akkor rosszul kérdezted.

Tóth László: Természetesen így nem fogadom el a válaszát.

Tüttő István: Írásos választ javaslom. Bár ez egy önállóan kifejtett interpelláció volt. Szavazzunk arról, hogy az interpelláló nem fogadta el az interpellációra adott választ. Ezt követően nekünk állást kell foglalnunk, mi elfogadnánk-e.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

248/1999.(IX.7.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth László interpellációjára adott választ elfogadja.

 

Tüttő István: Rátérnénk az írásban már megválaszolt korábbi interpellációkkal kapcsolatos. Marton úr kíván szólni?

Marton István: Előbb szóltam volna, mert engem is oda írtak arra a papírra, de ha elfogadta a választ a közgyűlés, akkor ezt sztornózom.

Tüttő István: Köszönöm szépen. Igazad van. A lap másik oldalát fordítottam, és most látom, hogy Kiss László úr még kérdezni akar.

Kiss László: Kérdésem arra vonatkozna eltérően az eredetileg jelzetthez, attól elállok, mert újabb információk birtokában nem teszem már fenn. (kazetta csere)

Frekvencia engedély, hogy áll és mikor kezdi meg a Kanizsa TV az adóról történő sugárzást. Tekintettel arra, hogy a város csatlakozott a helyi televíziók szövetségéhez. Tehát ennek összefüggései és kihatásai lehetnek. Köszönöm.

Tüttő István: Kiss úr a kérdését továbbítjuk a televízió vezetéséhez, akiknek ez a feladata. Részünkről át lett adva. Konkrét választ most nem tudunk adni Írásban válaszolunk.

Röst úr jelezte, hogy észrevételez valamit?

Röst János: Nem észrevételeztem, interpellációm van, amit Polgármester úr elfelejtett. Úgy látszik, hogy a könyvelés nem pontos.

Tüttő István: Bocsánat. Te nem kérted a szóbeli előterjesztést?

Röst János: Bent van az interpelláció szövegébe, hogy szóban kívánom elmondani. Mielőtt elmondanám megkérdezném Tóth Lászlót, hogy biztos, hogy nincs neki több interpellációja, mert akkor megvárnám, hogy nem bujtatott-e el valahol még egyet.

Tüttő István: Nem a többire azt válaszolta, hogy írásban kéri rá a választ.

Röst János: Jó, ha nincs, akkor egy észrevételem lenne egyébként. Próbáljunk meg pár dolgot megkérdezni, csak úgy direktbe a Polgármester úrtól. Nem biztos, hogy elfogadva azt, hogy a kérdések jogosak egyébként. Az interpellációm témája.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy nem vagyunk rossz viszonyban, tehát megteheti.

Röst János: De most néztem meg. Egy frakcióban vagytok. Tehát ezért gondoltam erre. Rátérve az interpellációra. Az interpellációm tárgya: A Magyar utca és az M7-es elkerülő szakasz, út, útkereszteződésének a forgalma. Mint tudjuk Nagykanizsán, több helyen alakult már ki körforgalom. Ilyen a Teleki-Hevesi sarkok pont, ugyanígy a Hevesi másik északi útkereszteződése, valamint a Király utcai körforgalom. Én úgy gondolom, hogy ebben a kereszteződésben szintén lenne értelme kialakítani a körforgalmi csomópontot. Ugyanis a körforgalomnál lényegesen csökkent a balesetveszély. A gépkocsi áteresztő képessége megnőtt az úrkereszteződésnek. Ilyen értelemben a légszennyeződés is kevesebb. A baleset ezekben a csomópontokban lényegében nem volt. Tisztelettel kérem a Polgármester urat, hogy vegye fel a kapcsolatot a közút kezelőjével és a lehetőségekhez mérten, próbáljuk meg közösen kialakítani ennek a kereszteződésnek a körforgalmi csomópontját. Köszönöm.

Tüttő István: Egy pozitív választ tudunk adni. Imre Béla adja meg.

Imre Béla: Az év elején is tárgyaltuk már Közútkezelő Közhasznú Társaságnál ezt a témát felvetve, amikor a forgalmi rend felülvizsgálata volt szintén szóba került. Körülbelül egy hónappal ezelőtt írásban is elment egy ilyen kérelem. Tekintettel arra, hogy a jövő évi munkákat, ha ütemezik, akkor ezeket a kéréseket vegyék figyelembe. Köszönöm szépen.

Tüttő István: Ez volt a pozitív válasz, hogy már ezt megelőzően mi már léptünk. Az a pozitív válasz még hiányzik, hogy ez megvalósul a részükről. Ezek után mivel valóban nincs több interpelláció, megkérdezem a korábban interpelláló urakat, mert hölgyet nem látok közöttük, Kelemen Z. Pál úr képviselő urat, hogy a július 9-i közgyűlésen interpellációra adott válaszunkat elfogadja, vagy sem.

Kelemen Z. Pál: Elfogadom.

Tüttő István: Bicsák úrtól kérdezem. Nem. Dr. Gőgös Péter úr?

Dr. Gőgös Péter: Felvetettem egy konkrét javaslatot interpellációban nem kaptam meg rá választ, hogy súlykorlátozás bevezethető-e az amúgy rossz állapotban lévő és jelenleg csak mészkővel feljavított förhénci, cserfői úton. Amennyiben erre választ kapok elfogadom.

Sebességkorlátozás kevés oda.

Tüttő István: Erre tudunk most válaszolni? Hiszen elvi akadálya nincsen.

Imre Béla: Tisztelt közgyűlés, kérdően néznek rám, nem tudok válaszolni. Hiszen ez az út felújítási, illetve karbantartási feladatat a VIA Kanizsa Kht. feladata július 1-től. Hogy mit tud erre az adott költségvetési keretéből tenni, azt nem tudom.

Tüttő István: Nem az a része. Hanem azt, hogy korlátozást be lehet vezetni.

Imre Béla: Súlykorlátozást? Szintén az Ő hatáskörébe tartozik, mint üzemeltető.

Tüttő István: Jó. Tóth László úrtól kérdezem.

Tóth László: Elfogadom.

Tüttő István: Bocsánat. Dr. Gőgös úr azzal a feltétellel fogadja, el hogyha erre válaszolunk. A válasz mikéntje az nem érdekes? Csak pozitív válasz esetén ugye? Erre voltam kíváncsi. Megpróbáljuk, de nem látom akadályát én az ilyen jellegű korlátozásnak, hiszen balesetveszélyességet lehet vele elkerülni. Így elfogadja Gőgös úr?

Dr. Gőgös Péter: Igen elfogadom.

Tüttő István: Tóth László képviselő urat kérdezem, mellékeltük még a Rendőrkapitány úr levelét is a koldulással kapcsolatos.

Tóth László: Elfogadom.

Röst János: Tisztelt közgyűlés köszönöm a szót. Elfogadom a választ, és egyben megköszönöm Kelemen képviselő társamnak, aki pozitívan Ő is kiállt a Zsinagóga épület mellet. Remélem azt, hogy egyre több embernek lesz fontos a Zsinagóga, mint a nemzeti örökség egyik része.

Tüttő István: Köszönöm szépen. Bicsák úrtól kérdezem, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e?

Bicsák Miklós: Igen. Elfogadom.

Tüttő István: Köszönöm szépen. Tisztelt közgyűlés ezzel ezt a napirendet lezárjuk.

 

3.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1999. évi költségvetésének I. félévi végrehajtásáról, valamint az 1999. évi költségvetésről szóló 6/1999.(III.2.) sz. rendelet módosítása (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Kiegészítés is került remélem mindenki számára kiadásra a költségvetéssel kapcsolatban. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a 13-as számú melléklet jobb oldali oszlopának felső beírása nincs helyesen. Ezt a teljesítés szóval kell felcserélni az oda írt mondatot, illetve szavakat. Ezek után még egy kérésem lenne. Imre Béla urat kértem meg, hogy azon részterületeken, amelyeken a mondatok még utalnak egy befejezésre, de a befejezés a mondatokból arra lehet következtetni, hogy már az itteni közgyűlésre ezek lezáródtak. Ezt kérdezném, mert megjelöltem, hogy melyek ezek a területek. Szíveskedjék jelezni, hogy azok közül mi valósult meg, illetve mi maradt el.

Imre Béla: Tisztelt közgyűlés, Polgármester úr! Az intézmény felújításoknál voltak meghatározva olyan határidők, hogy augusztus 31. lehetőség szerint néhány esetben ez a határidő nem valósult meg. Többek között volt olyan is, ami az intézmény kérésére, hiszen a nyári termelésgyakorlatok, szabadságolások miatt a Széchenyi Ipari Szakmunkásképzőnek volt olyan kérése, hogy a befejezést, illetve kezdést azt ne augusztusra tegyük, így annak a befejezési határideje, ami a Fő út 21. számú épület balesetveszélyes lépcsőjére vonatkozik, az szeptember 15-e. A Zeneiskola bástya helyreállítási munkái szeptember 3-án megkezdődtek, várhatóan 10-re be is fejeződik. Tehát itt nem volt eltérés. A Rozgonyi Általános Iskolában befejeződtek a munkák. Azt hiszem ez is egy augusztus 25-i határidőt tartalmaz. A Körősi Általános Iskola konyha, étterem, villany rekonstrukciói munkái befejeződtek augusztus 23-ra. Azt hiszem, hogy más határidőset, hirtelen most nem találtam, és ki van gyűjtve, hogy melyik munkák, hogy állnak. Azt hiszem, hogy különösebb működés gátló lemaradás a felújítások tekintetében nem volt. Köszönöm szépen.

Tüttő István: Tisztelt közgyűlés! Városunk Önkormányzata 1999. évi költségvetésének végrehajtása a költségvetési rendeleten alapult. A költségvetési előirányzatok az I. félév során folyamatosan módosultak. Az előirányzat változást eredményezett a központi költségvetésből különféle jogcímen történt feladatlebontás, címzett támogatás igénylése. Működési bevételi növekmény nem tervezett tárgyi eszközértékesítés, pénzmaradvány elszámolás. Önök előtt is azt hiszem teljes mértékben világos kép rajzolódott ki, hogy ebben az évben nem állt rendelkezésre az Önkormányzatnak már olyan forrás, mely a korábbi évben még a belterületi földérték után az Önkormányzat részére. Mindazon problémák, amelyek főleg a működés és a beruházás területén, hogy úgy mondjam lassan, de biztosan halmozódnak egy olyan helyzetet is eredményezett, hogy az intézményeinkkel szemben rendkívül szigorú költségvetést kellett meghatározni, és bátran mondhatom a dicséretükre, hogy ez a szigorúan meghatározott költségvetés a részükről a végrehajtás megtörtént. Tehát ezen feltételek mellett biztosították a munkát méghozzá úgy, hogy Nagykanizsa iskoláinak, intézményeinek, sem a szakmai színvonala, sem pedig egyéb területen a munkája nem romlott. Arról azonban be kell számolni és az anyag részletesen is szól, hogy főleg építmény, illetve épület állagában, tehát eszközeinek állományában nagyon jelentős állagromlások és fokozatos állagromlásokról lehet beszámolni. Jövő évre, illetve a hosszabb távra szükségessé válik egy olyan ütemterv elkészítése, amely mindenképpen besorolja az iskoláknak, intézményeknek az ilyen jellegű igényének a kielégítését. Már csak azért is, mert van olyan terület, amely már nem tűr halasztást. Szerencsére elmondhatjuk, hogy Nagykanizsa városát elkerülték azok a vis maiornak tekinthető elemi csapások, amelyeket sajnos az ország más területein, ha nem is közvetlen érzékeltünk, de megfelelő ismeretünk volt róla. Ettől függetlenül nagyobb esőzések után nálunk is jelentkeztek ezzel kapcsolatban főleg csatorna területen problémák. El szeretném azt is mondani, hogy a feladataink között sok olyan tervezési feladatot megoldottunk, amely megalapozhatja egy következő időszak előrelépését. Sikerült a Logisztikai Szolgáltató Központ megvalósíthatósági tanulmányát elkészíteni. Ugyanígy elindult és azt lehet mondani, hogy pályázati szakaszban van az Ipari Parkkal kapcsolatos munkák. A rendezési tervekben fokozatosan, folyamatosan is hozzá kellett, illetve hozzáigazítjuk a megváltozott körülményekhez ezzel kapcsolatos igényeket. A bevételek és a kiadások tervszerinti alakulásáról nagyon röviden, hogy a lakosság is érzékelje. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata tervezett bevételeit az I. félév során 57,7%-ra teljesítette. Szépséghibaként megemlíthető, hogy ezen források között azonban jelentős tételnek mondhatjuk éppen a hitelt, de a hitel hiányában nem tudtuk volna megbirkózni a feladattal. Időarányos meghaladó teljesítést eredményezett a működési bevételek közül, működési bevételek, illetménybevételek, illetékbevételek, személyi jövedelemadó, gépjárműadó túlteljesítés. Szeretném jelezni, hogy rendkívül kismértékű, szerény mértékű növekedésekről van szó. Az iparűzési adónál 5%-os lemaradás mutatkozik. Ez az első félévre érvényes, mert az adók jellegéből adódóan a II. félévben ennek az adónemnek a hiányáról nem lehet szólni, inkább a várható többletbevételről kell, hogy szót ejtsek. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek teljesítése csak 30,9%-os. Önök előtt gyakran került sor olyan napirendek tárgyalására, melyek az értékesítésekről szóltak. Sajnos ezen a téren a lemaradásunk a hátralévő idő miatt is rendkívül feszített odafigyelő munkát igényel, hogy ezen idő alatt még a forráshoz is hozzájusson az Önkormányzat. Az eredeti elképzeléstől eltérően bizonyos alulteljesítés várható, de a teljesítés megközelítheti a tervezettet, amennyiben az eredetileg tervezettel eltérő, de reális esélyt látunk más értékesítésre. Az éves hitelkeretünk jelentős részét az I. félévben mintegy 200 mFt a bevételi kiesések miatt az I. félév során igénybe kellett venni. Nagyon valószínűsíthető, hogy az évközben megemelt hitelkeret fedezete év végéig várható iparűzési adó többletbevétele lesz. Az intézményi bevételek teljesítése kismértékben haladja meg az időarányost. Lényeges az, hogy meghaladja. Mutatkozik egyéb átvett pénzeszközök és társadalombiztosítástól átvett pénzeszközök terén is ez a tendencia. Lemaradás csak a felhalmozási és tőke jellegű bevételeknél mutatkozik. Hát, hogy pár szót szóljuk a kiadásokról is. A kiadások növekedtek. A város önkormányzatának kiadásai a módosított előirányzathoz viszonyítva 56,3%-ra teljesültek. Nem kívánom részletesen ismertetni ágazatonként a bevételeket és kiadásokat. Kérem Önöket, hogy vitassuk meg és ismerve a problémáinkat azokra, ha van, tegyük ésszerű megoldási javaslatot. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a vezetést szót nem használom, hanem a tisztségviselői, a Polgármester, Alpolgármesterek, Jegyzőnő A sorrendet és a névsort nem kívánom folytatni mert még sokan hozzátartoznak. Abban foglaltunk állást és ez a kiegészítés gyakorlatilag ennek a megfogalmazását is tartalmazza, hogy szigorú és lehetőség szerint átütemező és megtakarításra ösztönző intézkedéseket hozunk természetesen a bevételek növelésének a további keresésével. Kérem ezek után vitassuk meg a napirendet és, ha úgy látják fogadjuk el.

Röst János: Mielőtt a vitát lefolytatnánk, egy kérdést szeretnék feltenni, hogy a Polgármesterúr által jelzett kiegészítésben döntést kíván hozni a testület, vagy kíván hozatni, vagy csak tájékoztatóként jelezte. Ha döntést kíván hozni, akkor kérem levenni a napirendről, mert ezt a Gazdasági Bizottság nem tárgyalta meg, de úgy gondolom, hogy más bizottság sem.

Tüttő István: Végül is ez jelzés értékű, hogy lássuk, hogy ebben a kérdésben ezt vetettük fel, illetve ezt határoztuk el. A döntés természetesen közgyűlési hatáskör. Egyetértve Röst úr felvetésével a következő közgyűlésen fogunk dönteni. Kérem a véleményüket.

Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta a tájékoztatót az I. félévi költségvetési beszámolóról. A Pénzügyi Bizottság olyan módszert is választott, hogy a Polgármesteri Hivatal kiadásait, bevételeit egyáltalán gazdálkodását egy kétfős ad hoc bizottsággal, munkabizottsággal, Pénzügyi Bizottsági tagokkal külön vizsgáltatta. Ezen a területen tett két megállapítást. Az egyik megállapításnak a lényege az, hogy a személyi juttatások tekintetében a Polgármesteri Hivatalnál az időarányostól lényegesen alacsonyabb szintű a teljesítés, vagyis lényegesen mintegy 10%-kal kevesebb személyi jellegű juttatás került kifizetésre. Nyilvánvaló a Pénzügyi Bizottság tagjai azt a kérdést vettették fel, hogy nem-e túltervezett a hivatalnak a személyi juttatásra vonatkozó része. A másik érdekes megállapítás az volt, hogy az energia tekintetében, Polgármesteri Hivatal energiagazdálkodás tekintetében lényeges elmaradás, lényeges különbség van a tervezett és a ténylegesen felhasznált költség között. Erre a válasz az volt a hivatal részéről, hogy igen, mert a bíróság részéről a területarányosan felhasznált energiák költségének átutalása az a későbbiekben, tehát év végén történik. Ez viszont azt a kérdést veti fel szintén, hogy vajon a tervezés megfelelő módon történik-e. Hiszen ezek a bevételek minden évben megjelennek, ezek minden évben tervezhetők. Tehát részei a költségvetésünknek. Végül is osztályvezető úr aztán később, egészen pontosan múlt héten egy levelet küldött nekem, amelyben mindkét kérdést megválaszolta. Annyit hozzá kell tennem, hogy a válasz valójában ténylegesen olyan okokat fogalmazott meg, amelyből ez a helyzet adódhat személyi juttatások tekintetében. Természetesen Pénzügyi Bizottság soros ülésén ezt tételesen is meg kell nézünk, hiszen okai valójában lehetnek, de az elmaradás nagyságrendjét nyilván ez még nem igazolja. Mind e mellett a Pénzügyi Bizottság az javasolja a tisztelt közgyűlésnek, hogy a tájékoztatót, illetve a beszámolót az I. féléves költségvetés végrehajtásáról a tisztelt közgyűlés fogadja el. Köszönöm szépen.

Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is megtárgyalta a beszámolót és a bizottság tagjai több kérdést tettek föl az osztályvezető úrnak. Többek között 9. számú mellékletben a városrendezési tervezési feladatokra 18 mFt volt az eredeti előirányzat, és a módosított előirányzat 16.450.000 Ft. Tehát mintegy másfél millió forint hiányzik ebből a sorból. Nem tudjuk elfogadni osztályvezető úrnak azon válaszát, hogy a műszaki osztály tervezési feladataira adta ezen összeget. Ugyanis a közgyűlési rendelet egyértelműen 18 mFt feletti diszponálást a mi bizottságunk hatáskörébe utalja. Tehát itt hatáskör túllépést látunk. Ugyanakkor azt sem tudjuk elfogadni, hogy környezetvédelmi mérések és tanulmányok a céltartalék rovatában (a 12. számú melléklet tartalmazza) a 4,5 mFt-ból 3.589.000 szerepel a módosított előirányzatban, és osztályvezető úr tájékoztatása szerint ebből mintegy 600 eFt-ot a finnországi útra fordított osztályvezető úr. Én úgy gondolom, illetve a bizottság úgy gondolja, hogy ez nem igazán ennek a célnak megfelelő felhasználás. Éppen ezért ezeket a válaszokat nem elfogadva a bizottságunk szavazatát ismertetem. 2 igen, 4 nem és 3 tartózkodással az előterjesztést bizottságunk nem támogatja, nem fogadja el.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta a napirendi tájékoztatót. A Gazdasági Bizottság elfogadásra alkalmasnak találja és javasolja a tisztelt közgyűlésnek, hogy fogadj el ezt a beszámolót. Az ott megfogalmazott kérdésekre a válaszokat a bizottság tagjai megkapták, illetőleg amit nem az beépítésre került. Például a 4. oldalon ez a táblázat a hitelállományról. Tehát azt javasoljuk a tisztelt közgyűlésnek, hogy fogadja el ezt a tájékoztatót. Köszönöm szépen.

Tüttő István: Én kérdezném, hogy Beznicza úr úgy érzi, hogy már közben válaszol, vagy a végén, mert jegyzőnő jelzi, hogy válaszolni kíván, de ezek szerint nem még.

Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság is megtárgyalta a költségvetést. Ott helyben megfelelő válaszokat kaptunk bizonyos kérdéseinkre, és a következő napirendi ponton szereplő pótelőirányzatra és a bizottságunk elfogadta, és tárgyalásra alkalmasnak tartotta az előterjesztést.

Tüttő István: Mivel most, több jelentkezőnk nincs, de van már Cserti úr.

Cserti Tibor: Olvasatomba két témáról van szó az előterjesztésnek. Van egy teljesítési része I. félévi teljesítése, illetve egy rendeleti módosítási javaslat is van. Tekintettel arra, hogy egy napirendi pont keretében tárgyaljuk, ezért jogos volt Röst képviselő társamnak az a kérdése, hogy a kiegészítésképpen beterjesztett javaslatokat azt, hogyan tekintsük. Azt a választ kaptuk rá ugye, hogy a közeljövőben mivel racionális végrehajtás is érintő ezek átcsoportosításokról, illetve zárolásokról van szó, akkor úgy is be kell terjeszteni közgyűlése elé, tehát logikusan adódik a dolog, hogy az előterjesztés rendelet módosítási javaslat részét itt érdemben tárgyaljuk e vagy nem. Az én javaslatom az, hogy ne tárgyaljuk. Mindjárt meg is indoklom, hogy miért. Amellett, hogy ismételten vissza kellene térni technikailag is egyébként a dologra. Fodor képviselő úr ismertette a Gazdasági Bizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalását. Ez tény és való így van. Két érdemi hozzáfűzést tett a Gazdasági Bizottság. Az egyik az, hogy egy rövid elemző, kitekintő számítási anyagot is készítsen Polgármester úr az előterjesztésében. Illetve pontosabban az I. félévi gazdálkodási tapasztalatokat értékelje számunkra. Maga az előterjesztésnek a szöveges számszaki része az gyakorlatilag írástudó ember számára tényleges teljesítéseket, mértékeket, százalékos mértékeket az taxatíve tartalmazza. Gyakorlatilag mi arra voltunk kíváncsiak, hogy az I. félévi gazdálkodási munka során milyen olyan tényezők voltak, amik hátráltatták, amik nehezítették a gazdálkodást. Nagyon konkrétan, amibe közgyűlés is segíthetne esetleg a II. félévi végrehajtói munka során, illetve mik voltak, amik értelemszerűen segítették. A másik egy nagyon konkrét kérdés volt. Utalt rá Fodor képviselő úr, hogy a bizottság kíváncsi volt a hiteleknek a konkrét alakulására. Azért érdekes ez a dolog, és itt fölvetve, konkrétan azt kérte, hogy a hiteltábla állomány, és az itt jelenlévő képviselők, akik bizottsági ülésen voltak gondolom ebben megerősíthetnek ez oda kerüljön be, tekintettel arra, hogy a költségvetési szervek gazdálkodása ugye pénzforgalmi szemléletű., legalábbis a regisztratív része, és gyakorlatilag, amikor egy bevételek és kiadások pénzforgalmi szemléletű elemzéséről van szó, akkor látjuk, hogy a hitel előirányzati szinten 330 mFt., és ma már 500 mFt.-nál tartunk. Tehát picit megtévesztő ebből a szempontból. Holott tudjuk, hogy a tényleges érdemi igénybevétel, amire most már kiegészítő anyag szöveges része utal rá, az ettől eltérő nagyságrendű. A másik javaslatom az volt, hogy most a rendeleti módosítási részét ne tárgyaljuk. Amellett, hogy a teljesítéssel tulajdonképpen nem tudunk mit csinálni. Nyilvánvalóan elfogadásra, ha úgy tetszik a tájékoztatót el kell hogy fogadjuk. Nekem azzal a részével van problémám és elnézést kérek tényleg nem akarok ilyen értelemben fontoskodónak tűnni. A rendeleti módosítás az én olvasatomban legalább három tartalmi kérdésre kell, hogy kiterjedjen. Az egyik durván 128 mFt.-os nagyságrendű az állami támogatási növekmény, ami központi adatlebontás. Az bent szerepel az anyagban. Értelemszerűen azt át kell vezetni az előirányzat módosításképpen is a költségvetési rendeleten. A másik pedig azoknak a döntéseknek – ugye már a csokorba foglalása – amikről a közgyűlés évközben döntött. Döntöttek, és köteleztük a Polgármester urat, hogy az apparátussal együtt vezesse át a költségvetési rendeleten. Az ugye nem tudjuk, hogy a rendeleti felhatalmazás alapján a rendeltnek van egy végrehajtási szabályrendeleti része, ami felhatalmazást ad a bizottságoknak és felhatalmazást ad a Polgármester úrnak konkrétan személyében is, hogy konkrétan milyen döntéseket hajtott végre, és ilyen értelemben az hogyan épül be a tervbe. Tehát, ha úgy tetszik ez azt is jelentheti – van már két csokor – amiről önálló bemutatást kérnék abba, hogy érdemben tudjunk dönteni. A harmadik csokor természetesen az a szabad kategória, amiben most várnak döntést tőlünk. Kérem szépen ez a három rész összemosódik egy anyagban, mert egyébként kummulálva tényleg a végén össze kell foglalni egy anyagban. Nem tűnik ki az, hogy mibe kell most nekünk dönteni, amibe egyáltalán dönthetünk. Akkor kérem szépen jó szívvel ezt most nem tudnám támogatni. Annak ellenére, hogy racionális maga az előterjesztés. Gyakorlatilag a javaslatom ennek alapján még egyszer az, hogy határozati javaslatnak az eredeti előterjesztési része az gyakorlatilag beterjesztésre került, a tényleges teljesítés elfogadásával és a legközelebbi alkalommal összefoglalva, gyakorlatilag ilyen szerkezetben tárgyalnánk egy költségvetési átcsoportosítást. Befejezésképpen. Tényleg nehéz esztendőben vagyunk Nagyon kemény végrehajtás vár még a tisztelt apparátusra a Polgármesteri Hivatal vezetésével. Önmagából az anyagból kiderül egyénként az is, hogy jövő évben csak a hiteltörlesztési állomány kötelezettség 447,5 mFt. Ha feltételezzük azt, hogy, megáll a jövő évi költségvetés önmagában null szaldósan. Megítélésem szerint és most már itt vitatkozhatnánk és most már itt vitatkozhatnánk számokon, ne bonyolódjunk, 100-150 mFt biztos, hogy kell hozzá. Önmagában félmilliárdot meghaladja várhatóan a hiteltörlesztési kötelezettség az adott évre vonatkozóan. Ezért nagyon fontos a következő napirendi pont, ami a számlavezetéssel kapcsolatos banki feladatokat kívánja megversenyeztetni, hisz a kettő önmagában is összefüggésben van egymással. Hát én ehhez csak Önöknek Polgármester úr jó egészséget kívánok, hogy le tudják vezényelni a II. félévre szóló munkával. Ezért lenne nagyon fontos tudni, hogy érdemben miről döntsünk. Köszönöm szépen.

Budai István: Röviden egy-két gondolatot mondanék ehhez a tájékoztatóhoz. Én is ott kezdeném, ahol a Cserti úr, hogy a gazdálkodást kellene megerősíteni valamilyen módon, mert ebből az összefoglalásból az derül ki, hogy sikerült megőrizni a pénzügyi egyensúlyunkat, illetve stabilitásunkat úgy, hogy többlethitel felvétellel és a lakásalap átcsoportosításával. Én ezt nem tartom jó megoldásnak. Jobb lenne, hogyha olyasmit olvashatnék ebbe, hogy szigorú költséggazdálkodással, bevételi többletforrások felkutatásával sikerült megőriznünk a stabilitásunkat. Én ezt hiányolom, hogy a gazdálkodásról vajmi kevés esik ebben a tájékoztatóban. Az épület felújítás, karbantartás vonatkozásában egy megjegyzést írtam ide. Ez olyan siralom a város romjai felett, mert szinte amerre néztünk ugye mindenfele csak romokba… Egy-két gondolatot a számokról. Úgy látom én, hogy az egyik legfőbb módosító ok a VIA KANIZSA Kht megalakulása volt az előirányzatokban. A Gazdasági Bizottsági ülésen forgott közkézen egy táblázat, egy kimutatás, ami jó lett volna, hogyha emellett az anyag mellett ott van, mert akkor magyarázatot adott volna arra, hogy miért kellett illetve milyen módosítások történtek a költségvetési előirányzatokban. Nekem az a véleményem, hogy ezt azért érdemes lenne kielemezni, és ha összevetem a kiegészítéssel, amit itt kaptunk meg a közgyűlés előtt, akkor ugye az van, hogy a 12 millió 227 ezer Ft-hoz még további 15 millió 870 ezer kellene, ami itt van leírva, ami azt jelentené az én olvasatomban, hogy ennyivel többe kerül a városüzemeltetés. Hát ennyit erről. Egy-két gondolatot a könyvvizsgálatról. Úgy gondolom, hogy ez is megér egy-két mondatot. Ugye megállapítja a könyvvizsgálói jelentés vagy vélemény, hogy az Önkormányzat látszólagos pénzügyi pozícióját javította, mert ugye 57,7%-ra teljesültek a bevételi előirányzatok és 56,2-re a kiadások. De ugye azért, sajnos a polgármester úr ahogy elmondta, ebből a hitelfelvét 167,5%, tehát ha így nézem akkor a pénzügyi pozíciónk nem valami fényesen javul. Még egy kérdésem lenne az Editkéhez. Hogy a könyvvizsgálói vélemény első oldalának az utolsó mondataiban mérlegszerűen elszámol a hitelállománnyal. Én ebben 15 millió eltérést vélek felfedezni, ugyanis a nyitót megnövelem a betétellel és levonom a törlesztést, a halmozott törlesztést akkor énnekem nem 199 állományom marad, hanem 184 millió. Hogy ez mitől van? És azt sem értem, hogy miért tehát az első félévi beszámoló adataira épülve azt mondja itt az elején, hogy a teljesítési adatok a Polgármesteri Hivatal és az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény első félévi beszámolóinak adataira épülnek ellenőrzésem alapján azokkal azonos tartalmúak. Énszerintem nem az ellenőrzésem alapján lettek azonos tartalmúak, hanem gondolom ez már úgy is készült eredetileg. Én ennyiről gondoltam hozzászólni és úgy gondolom egyet kell értenem a Cserti úrral, amikor azt mondom, hogy egy elemző előterjesztés is kellene ehhez, hogy képbe legyen a képviselő-testület, mert elég sok olyan módosító tétel van ebben, amit azt hiszem így nehéz kibogozni. Én megkíséreltem, megpróbáltam félúton abbahagytam, mert volt, ahol emelkedett az előirányzat, volt ahol csökkent az előirányzat, nem találok rá magyarázatot, mert nincs leírva.

Marton István: Nagyon örülök annak, hogy Budai és Cserti képviselőtársaim sokat elmondtak abból, amit magamnak jegyzeteltem. Sajnos minden megállapításukkal egyet kell, hogy értsek, és ez nem azért sajnos, mert egyet kell értenem Budai Istvánnal vagy Cserti Tiborral, hanem ez a városnak sajnos, hogy ilyen a helyzet. Azért én mennék egy-két részletbe is, mert látok itt meglepő dolgokat. Ha valaki megnézi a 3. oldalt és ott a 3. bekezdést, akkor ilyen olvashat benne – ezt azért mondom, hogy akik minket néznek azok is kb. tudják, hogy miről szól itt a vita – hogy az iparűzési adó várható terhére biztosítottuk. Ezt a “biztosítottukat” kiemelten hangsúlyozom, az Aradi vértanúk elhelyezési költségének hiányzó részét, a Vásárcsarnok átvállalt hiteleinek tárgyévre esedékes törlesztő részét, valamint a városi rendezvények várható többletköltségeit. Kérdem én azt, hogy kik biztosították?

Tüttő István: Én elfelejtettem jelezni, hogy átírtam, én itt már korábban “biztosíthatjukra”.

Marton István: Mert ugyanis a gazdálkodás biztonságáért – mint ahogy én ezt már jó néhányszor elmondtam ebben a testületben is meg az elődjeiben is – a képviselőtestület a felelős és ezzel a testület még csak nem is foglalkozott.

Tüttő István: Ez jogos felvetés ahogy le van írva, de ez “biztosíthatjuk”.

Marton István: A “hatjuk”-nál is az a véleményem, hogy kérnék név szerinti szavazást ennél a tételnél. De azt hiszem, hogy mire a mondanivaló végére érek – és most csak azért nem szóltam mindjárt az elején, hogy esetleg Kelemen képviselőtársam megint észrevételezhesse – de mielőtt észrevételezné, szólok, hogy a Független Kisgazdapárt, valamint az MDF frakciójának és a saját nevemben beszélek, hogy az idő túllépéssel ne legyen neki gondja, de egyébként vállalom azt, hogy gondja lesz, mert azt hiszem nem tanulság nélküli, amit mondok. Ugyanezen az oldalon az éves hitelkeretünk jelentős részét, melynek összege 200 millió Ft, a bevételi kiesések miatt az első félév során igénybe vettük, hát ugye itt az éves hitel egy rosszul fogalmazott mondat, mert azért emlékeztetek rá mindenkit, aki nem tudja, az itt ülők zöme persze tudja, hogy ez 330 milliós ez a hitelkeret és abból június 30-ig 200 millió lett igénybe véve. Sajnálatos módon ugyanezen az oldalon látjuk a kiadások mellékletben utolsó bekezdés, hogy több mint 10%-a a kiadásainknak hitel és a kölcsöntörlesztésre megy el. De mielőtt még témát váltanék maradva az Aradi vértanúknál és nézve ezt a kiegészítést, amit ugye most kaptunk meg a közgyűlés kezdete előtt, felmerül az emberben a kérdés, hogy az elutasító határozatot vajon miért nem kapták meg a képviselők, milyen esetleges meglepetések érhetnek még bennünket. És ha 10 milliót azért írták ide, akik ide írták vagy íratták, hogy ők már érzik, hogy mondjuk milyen büntetésre számíthatunk, akkor dicsérnem kell őket, mert ez rendkívül gondos előrelátásról tesz tanúbizonyságot részünkről. Gondolom, hogy nem, ha valaki nem érezte meg az iróniát, akkor .. Tehát a kérdésemnek az a lényege, hogy milyen büntetésre számíthatunk, mekkora az eddigi költsége a beruházásnak. Mert ezt azért eddig mindenki elfelejtette velünk közölni. Tökéletesen egyetértek Budai úrral abban is, amikor a VIA KANIZSA Kht-nak a félévi előirányzatát, meg ami még kell, meg ami még azon felül is kell, amit én már tudok, de még nincs ideírva, mert én azt bizottsági ülés után és a közgyűlés után is elmondtam, hogy rendkívül elhamarkodott dolog volt évközben létrehozni ezt a kht-t. Ezt csak tiszta lappal, ugye tabula rasa indulhatott volna az én felfogásom szerint jövő januárban. Dicsérnem kell, mert ebben az anyagban a 4. oldalon felsejlik olyan előrelépés, ami az előző nyolc évben nem volt, ugyanis itt a hiteleket óvatosan boncolgatja az előterjesztő elég részletesen kifejtve. Én ezt nem akarom most elmondani, már csak azért sem, mert ugye a kiegészítésben erre visszatérnek és talán arról kellene beszélni, hogy a félévkor még 200 millió felhasznált hitel ebben a pillanatban még hogy áll, ugye szeptember 7-e van, a nélkül, hogy én belemennék a részletekbe, a hat kibontás után ott szerepel egy olyan mondat, amely úgy ér véget, hogy szeptember 10-ig a fennmaradó szabad hitelkeret teljes igénybevételét jelentik – mármint az előbbiek. Ez magyarul nekem azt jelenti, hogy a hét végére elfogy a város pénze. Én nagyon szeretném, ha ezt a hipotézisemet valaki meg tudná cáfolni. Egyébként nagyon nagy meglepetés ér, ha ez a cáfolat megtörténik, s ezért mindenképpen kell dicsérnem a hivatalt, a hivatal vezetését, hiszen nyolc éven át nem tudtam pénzügyi tervét látni a Polgármesteri Hivatalnak, illetve ilyen részletes anyagokhoz csak a Pénzügyi Bizottság vizsgálatai során tudtunk hozzájutni. Van fejlődés, de sajnálatos módon az eredmény a másik irányba megy. Az 5. oldal alján látom, hogy kifizettük az ipari park szellemi megalapozó dokumentumai első ütemét. Végignéztem azt a sok-sok anyagot, én nem találtam ezt meg, most ebben a kis mellékletben látok olyat, hogy a logisztikai központ és az ipari park 3,5 millió Ft-os tárgyévi költsége stb. Hát ebből gyanítom, hogy itt erről van szó, én úgy gondolom, hogy a milliós tételeket nem ártana kibontani főleg akkor, ha azok az eredeti költségvetésben sehol sem szerepeltek. Tovább lapozok és igyekszem rövid, de nem tanulság nélküli lenni. A 13 oldal – hát ugye a 13-as az nem kifejezetten szerencsés szám – nagyon őszinte az anyag, a dologi kiadásokat tekintve tervszerű gazdálkodásról ez évben nem lehet beszélni, mert az csupán a működéshez szükséges kifizetésekre korlátozódik. Kibontás, a gázenergia féléves felhasználása az intézmények többségénél rendkívül magas 70-80%-os, nyolc esetben pedig ezt is meghaladó mértékű, magyarul elfogyott az éves. Én örömmel láttam volna, hogy itt leírja, hogy ez nem elég az év vége előtt elfogy, előremutatásként mennyi kell még? Ez is részletezve lett volna. A 14. oldalon végül is az intézmények nehéz helyzete van felsorolva anélkül, hogy kitérnénk a részletekre, tökéletesen egyetértek Budai úrral abban, hogy ha ez így folyatódik, akkor egy végtelenül lerobbant intézményrendszert sikerül a harmadik önkormányzat szabadon választott önkormányzati testületnek az utódjára vagyis a negyedik testületre hagyni. 15. oldal első sora. A fentiek miatt az ősz folyamán finanszírozási problémák várhatók, melynek megoldásához az Önkormányzat közreműködésére lesz szükség. Én jó néven vettem volna, ha valamit látok, hogy mégiscsak miből lehet ezt megoldani. Ennek az oldalnak az utolsó mondata. A közművelődési intézményeink energiamutatója az iskoláknál jelzett képet mutatják a tervezett előirányzat várhatóan nem lesz elég. Talán az itt ülő képviselő és nem képviselő hölgyek és urak emlékeznek rá, hogy februárban meg azt hiszem március 3-án a költségvetés vitájánál is azt mondtam, hogy kérem ezek a számok az önbecsapás tipikus példái, csak azért, hogy a bevétel-kiadás rovat egyezzen el lehessen fogadni egy költségvetés, ezért lettek odaírva. És végül de nem utolsósorban. A 18. oldal összefoglalója, ahol a 2. francia bekezdés, a kiadások mérséklésére prioritások megfogalmazásával kezdetű van, én úgy gondolom, és én mindig így beszélek közgyűléseken, azt hiszem, aki eddig figyelte, a mai közgyűlésen is így beszéltem, hogy ennek a figyelembevételével kell cselekedni és mindent ennek kell alárendelni, tisztelt hölgyeim és uraim, mert a talpon maradásért kell küzdeni a városnak, elkerülendő, hogy a megyei jogú városok közül elsőként kapjunk egy belügyminisztériumi önkormányzati biztost. És nincs tovább, mindent ennek kell alárendelni, és sajnálattal állapítottam meg, hogy az eddig lefolytatott ülésszakaszban is, hát inkább még csak úgy a pénzlapátolás irányába mozdultak a dolgok és nagy figyelemmel várom, hogy a következő napirendeknél ez hogy fog történni. Tehát magyarul a testület arra a törvényi kötelmére ráébred végre, hogy a gazdálkodás biztonságáért a testület felel. És tökéletesen visszacseng a Tóth úrnak az interpellációja, hogy nem egy meg nem három hanem bizony 27 vezetője van ennek a városnak. És szeretném, ha a név szerinti szavazást megejtenék.

Röst János: A mondandómat, amit legelőször elkezdtem ott szeretném tovább folytatni, ugyanis a beterjesztés egy része a beszámoló másik része pedig egy bújtatott költségvetés-módosítás. Lényegében erről szól a történet. Én azt javasolnám, hogy a beterjesztés első részét szavazzuk meg, tehát fogadjuk el az I. félévi beszámolónak az első két pontját, viszont a költségvetés módosítását most ne szavazzuk meg, annak a paragrafusait, annak a pontjait, hanem vagy a következő közgyűlésen, vagy pedig azt követően egy pótköltségvetésként, vagy költségvetés-módosításként hozzuk vissza. Tovább indokolnám, hogy az ezt követő napirendi pont is ugyanezt érinti, a szociálpolitikai támogatásokról szóló módosítás jelentős 40 milliós költséget jelent, úgy gondolom, hogy ezek tudása, birtoka nélkül felelőtlenség lenne most költségvetést így módosítani. A város helyzete – ahogy Marton képviselőtársam elmondta – számomra is aggasztó, én amikor az első költségvetést tárgyaltuk akkor kettő milliárdos abszurd hitel volt beterjesztve, akkor azt mondtam, hogy egy sötét szobában kergetjük a fekete macskát. Úgy tűnik, hogy még a mostani állapotban a macska már megvan, de még a köd nem oszlik. Jelenleg szeptember 2-án az anyag szerint közel 300 milliós tételállományunk, ahogy Marton István jelezte, lehet, hogy ez már elérte az egész évi hitelkeretet és akkor még nem beszéltem a belső hitelállományról. Én is azt hiszem csak nagyon költségtakarékos munkával lehet kilábalni ebből a helyzetből. és nagyon szoros gazdálkodást kell mind a Polgármesteri Hivatalnak mind az intézményeknek és a közgyűlésnek a magatartása is ebbe az irányba kell, hogy hasson. Köszönöm a figyelmet.

Tóth László: Nézzék el tapasztalatlanságomból adódó esetleges nem ideillő kérdéseket. Tisztában vagyok, hogy az előttünk lévő anyag két részből tevődik össze. Egy tájékoztatóból, teljes mértékben igaza volt Marton úrnak én is kisárgítottam ezt a “biztosítottukot”, nem is ezzel kívánok foglalkozni. A kérdésem a következő: Nem akarok lovagolni az Aradi vértanúk esetével, de ott a módosított költségvetés 10 millió Ft-ra módosította azt a sort. Viszont van a 10-es mellékletben a Kanizsa TV és a Kanizsa Uszoda Kft támogatása, ahol a teljesítésből látszik, hogy az első félévben elment 2,5 millió Ft illetve 6,4 millió Ft. Itt az a kérdésem, hogy miért nem lett figyelembe véve a plusz igény. Az Aradi vértanúk sorában megjelenik az, hogy az 5 nem lesz elég, oda 10-et kellett tenni, itt látjuk azt, hogy nem lesz elég a két önkormányzati kft működtetésére a betervezett összeg, ez miért nem lett korrigálva? A másik ilyen téma az 5. mellékletben Sugár 3-ba 20 millió Ft-os összeggel van szerepeltetve az előirányzat meg a módosított költségvetés is, mikor tudjuk azt, hogy 27 millió Ft-tal elkelt? Lehet, hogy a tapasztalatlanságomból és a hozzá nem értésemből fakadóan adódnak ezek a kérdések, de nem szeretnék hülyén meghalni, ezért kérném a Gazdasági Osztályvezető válaszát erre vonatkozóan, azonkívül meg szeretném kérdezni, ott van értékpapír vásárlás és értékpapír értékesítés. Meg szeretném kérdezni a Gazdasági és a Pénzügyi Bizottság vezetőit, mely értékjegyek, értékpapírokról szóló tranzakcióit takar ez a két tétel.

Kelemen Z. Pál: Képviselőcsoportunk álláspontját szeretném ismertetni és ebben a minőségemben szólok most a határozati javaslatról. Képviselőcsoportunk áttekintve a költségvetést megerősítve látta a költségvetés meg nem szavazáskor kialakult álláspontját. Mindezek ellenére a határozati javaslat 1.) pontját meg fogjuk szavazni, tehát tudomásul vesszük a az első féléves beszámolót. A 2. pontot bizonyos módosításokkal tudjuk csak megszavazni, s engedjék meg, hogy megindokoljam. A 2.) pont első mondata így kezdődik. Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése kötelezi a jegyzőt, hogy a.) ugyanis a költségvetést polgármesteri koncepció alapján mindig a jegyző készíti, módosításait is, illetve a hivatal készíti, aminek első embere a jegyző. A tervezett tárgyi eszközök értékesítést haladéktalanul hajtsa végre, amennyiben nem realizálódik biztosítson új bevételi forrásokat. Az abszurdum, bár egy kicsit sarkosan és érdesen van megfogalmazva ez a pont, képzeljük el, hogy a polgármester futkosna a hitelekért és nem a Gazdasági Osztály biztosítaná a működés feltételeit, másrészt a polgármester úr nem vigéc, természetesen közreműködik abban, hogy az értékesítési terv teljesüljön. A jegyző viszont működtet egy hivatalt, a polgármester úr útmutatása alapján ezeket a meghatalmazásokat végrehajthatja.

b.) A kiadások mérséklése érdekében fogalmazzon meg prioritásokat. A prioritásokat megfogalmaztuk, ugye annak idején a közgyűlés a költségvetés előzetes vitájában 97 millió Ft forráshiányt határozott meg Törőcsik Pál előterjesztésében. Tudjuk, ma már tudjuk és ezt később mindnyájunk számára nyilvánvaló volt, hogy ezen határon belül nem tartható ez a költségvetés, tudtuk, hogy több hitelt kell felvenni, mint amit az előzetes vitában elfogadtunk, de nem 330 millió forráshiányt összehozni, ezért nem tudtuk elfogadni a költségvetést, a prioritásokat annak idején polgármester úr megfogalmazta, ezt úgy hívták, hogy fűnyírás, ilyen esetben ezt kell tenni, sajnos erre nem volt mód, a többség máshogy gondolkodott ebben a kérdésben.

c.) Dolgozzon ki feladat-ellátási koncepciót a költségvetési egyensúly hosszú távú biztosítása érdekében. A polgármester koncepciója alapján természetesen a jegyző ezt majd elővezeti. Tehát a határozati javaslat-módosításom a 2.) pont ugyanúgy marad mint ahogy marad azzal a különbséggel tisztelt közgyűlés, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezi a jegyzőt, hogy kettőspont és innentől minden marad. Ilyen formában ezt a pontot képviselőcsoportunk megszavazza. Köszönöm, hogy meghallgattak.

Dr. Tuboly Marianna: Kelemen Z. képviselő urat ki kell, hogy igazítsam, és most utalnék Tóth László úr képviselői indítványában megfogalmazott vezetés és egyéb fogalmak tisztázására. A költségvetési előterjesztést a polgármester terjeszti a közgyűlés elé, azon egyszerű oknál fogva, hogy ő vezeti az Önkormányzatot, illetőleg ő az Önkormányzat feje, hogy így fogalmazzak, tehát magyarul abban a költségvetési javaslatban az kell, hogy legyen, amit a polgármester abban látni szeretne, így ehhez képest technikai jellegű kérdést, hogy a jegyző készíti el az előterjesztést. Kelemen Z. képviselő úr felvezetése alapján a dolgot a feje tetejére kívánja állítani, és azt kívánja javasolni a közgyűlésnek – ami egyébként jogszabálytalanságot is tartalmaz, hiszen a közgyűlés a jegyzőt nem kötelezheti, hiszen az egyéb munkáltatói jogok éppen azért vannak a polgármesternél és azért a polgármester irányítja a hivatalt, mert ez a hierarchia az önkormányzati törvényből következik, tehát Kelemen Z. képviselő úr a feje tetejére akarja állítani a dolgokat és azt kívánja, hogy a jegyző legyen a költségvetési rendelet, illetőleg rendeletmódosítás előterjesztője, mert hiszen ha egy határozat felelőseként a jegyző van megjelölve, akkor nyilván, hogy azt várja el képviselő úr, hogyha figyelne egy pillanatra, hogy az ő elképzelései valósuljanak abban meg. Márpedig, hogyha nem így gondolja, akkor ez kivitelezhetetlen, ez a határozati javaslat. Tehát számomra egyszerűen végrehajthatatlan ebben a formában, ahogy Ön előterjeszti, mert ez a fogalmi tisztázás ehhez szükséges, ugyanis Ön is több esetben utalt a polgármester irányíttatásaira, a polgármester által megfogalmazott prioritásokra. A határozati javaslat szerint pedig a polgármester ebben az előterjesztésben személytelenné válna. Kérem ezt figyelembe venni.

Tüttő István: Annyit szeretnék hozzátenni, hogy amit jegyzőnő elmondott, az a gyakorlatban is így fog működni, természetesen, amit Kelemen Z. Pál úr javasolt, meg kell gondolni megítélésem szerint, hogy a b.) és a c.) pont, gyakorlatilag a c.) pont lefedi a b.) pontot, ha jól meggondoljuk, ezt kérném esetleg méltányolni, hogy akkor elhagyhatjuk, lehet, hogy én látom rosszul.

Tarnóczky Attila: Először tájékoztatnám Marton képviselő urat a kérdései alapján. A VIA KANIZSA kimutatása szerint az eddigi elvégzett munka illetve a beszerzett anyag összköltsége 2.820.000 Ft. Ebből kb. 7-800 ezer Ft olyan anyag, - gondolok itt VIA Color burkoló anyagra - ami adott esetben máshol is használható lenne. A határozat tegnap érkezett, ebben felszólítanak bennünket hétfőn, hogy állítsuk le a munkákat – egy héttel előbb egyébként leállítottuk a munkákat -, kinn jártak, láthatták is, hogy le van állítva és ez így folytatódik: “felhívom a figyelmét, hogy amennyiben kötelezettségét nem teljesíti, terhére 100 ezer Ft-ig terjedő pénzbírság róható ki.” Kötelezettségünket teljesítettük mondom egy héttel ezelőtt, az eddig elvégzett munkával kapcsolatos építészrendészeti jogkövetkezményeit rögtön határozta. Ez lenne a tájékoztatás a kérdésekre. Ami itt az elhangzottakkal kapcsolatos, látják miféle helyzetben ülünk itt mi az asztal végén, Önök egyik oldalon mondják, hogy az intézmények sokat kaptak, az MSZP azért nem szavazta meg a költségvetést, mert nem volt eléggé lecsökkentve ez az összeg. A másik oldalról halljuk, hogy az intézmények a csőd előtt állnak. Hát mindkettő igaz, a lehetőségeinkhez képest sokat kaptak. A tényleges igényekhez képest meg nagyon keveset kaptak. Ezt tudom erre válaszolni. És ha a kettő között nem tudunk egy kompromisszumos mezsgyét találni, akkor megette a fene, én nem tudom, hogy melyik igénynek kell majd eleget tenni. Kelemen képviselő úr javaslatára magam is reagálnék. Ez a fajta határozati javaslat, amit nem is tudom, hogy melyik bizottság kért, hogy szerepeljen határozati javaslatként – talán a Gazdasági – emlékeim nem csalnak, ugye a második pontjában tisztán de igazán tisztán politikai jellegű döntések meghozatalát kérik. Merthogy mik a prioritások, azt nem egy hivatalnoknak kell meghatározni, még hogyha ő a főrangú hivatalnok ebben a Polgármesteri Hivatalban, hanem nekünk együtt. Ezt más felvállalni nem képes, ez nagyon kellemes szereposztás, hogy jön egy hivatalnok, elénk tárja a prioritásokat, amire magunk is tudjuk adott esetben, hogy szükséges döntéseket kíván, aztán szépen ellenkedünk vele. Nekünk kell felvállalni a felelősségeket, az egy ugyanezzel kapcsolatos dolog, hogy azért megvalósíthatatlant egy polgármestertől sem lehet kérni, hogy biztosítson új bevételi forrásokat. Tán pontosításra szorulna és kérem, hogy pontosítsuk – polgármester úr mint előterjesztő megteheti - , hogy tegyen meg mindent új bevételi források biztosítására, mert ez a kijelentés ügy, hogyha nem engedélyeznek hozzá egy pénzjegynyomdát alkalmi vétellel, akkor elég nehezen teljesíthető bizonyos határon túl. Most hallom, hogy ne fogadjuk el. Hát döntsék el, egy csónakban evezünk meggyőződésem szerint mindegy, hogy mennyit veszekszünk itt össze-vissza, döntsék el tiszta szívük szerint. Röst képviselő úr a múltkor még azt mondta, amikor a szociálpolitikai támogatási rendeltünket módosítottuk, hogy miért nem adjuk hozzá a fedezetet, most itt a fedezet most halasszuk el, én ellentmondást érzékelek ne haragudjon a két fajta igény között. Tehát való igaz, de régóta mondom, és sokan ebben a városban nem akarják elhinni, régóta látszik, költségvetésünk az elképesztően nehéz költségvetés, és ennek megfelelően kell intézkedéseket tenni és adott esetben nagyon népszerűtlen intézkedéseket is, ezekkel elő fogunk állni, most is dolgozunk ilyeneken, kérem a támogatásukat, hogyha azt akarjuk, hogy jövő ilyenkor itt együtt üljünk, és a város Önkormányzata működjék, illetve egyáltalán pénzügyileg létezzen ez a város.

Dr. Fodor Csaba: A határozati javaslatokhoz szeretnék először szólni, és a módosítási indítványom a következő: A 2/a pontban “hajtsa végre” azt kérem, hogy úgy módosítsuk, hogy “hajtassa végre” és azzal teljesen egyetértek én magamnak is azt írtam ide fel, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, amit Tarnóczky alpolgármester úr javasolt, tehát a 2/a-ban két módosítási indítványom van. A 2/b-ben a prioritások megfogalmazásával én azt gondolom, hogy ezt talán a közgyűlésnek, de ha nem a közgyűlésnek, akkor minimálisan a Gazdasági Bizottságnak és a Pénzügyi Bizottságnak kellene megfogalmaznia. Nyilvánvalóan a hivatal szakapparátusát elkészített előterjesztések alapján és ebben a hivatal vezetésének, szándékainak, elképzeléseinek benne kell, hogy legyenek. Tehát én ezt innen nem a polgármester hatáskörében tenném, én azt gondolom, hogy a kidolgozásért a Gazdasági ügyekért felelős alpolgármestert nyugodt szívvel meg lehet bízni, és terjessze be a Gazdasági Bizottság és a Pénzügyi Bizottság elé, és akkor értelemszerűen úgy mehet. A 2/c-vel pedig én nem várom el a polgármestertől, hogy ő dolgozzon ki koncepciót, én azt várom el tőle, hogy dolgoztasson ki koncepciót és itt is ez a módosítási javaslatom. Tehát a “dolgozzon” helyett “dolgoztasson”, hiszen a polgármesternek az egyik legfontosabb feladata, dolgoztassa azokat, akik fölött munkáltatói jogokat gyakorol és hát vannak egypáran ilyenek. Az alpolgármester urak én azt gondolom a saját szakterületükön szívesen segítik a polgármester urat ebben a munkában, őneki az a kényelmes szerep jut, hogy ellenőrzi az általuk elkészített munkákat és előterjeszti majd közgyűlés elé, amennyiben majd egyetért velük, mert ez az ő dolga nem a miénk azt gondolom. Annyit válaszolnék még mivel Tóth László kérdést intézett hozzám, a Gazdasági … olyanok nem is voltak. Nem részvényekről szól ez a történet, hanem ez egy rövid lejáratú nyélbefektetési …., amik igazából nem a két bizottság együttes hatáskörébe tartoznak, hanem polgármesteri hatáskörben, hivatali hatáskörben elrendezhetők az az 50 millió körüli vásárlás és 50 millió 52 ezer Ft eladás lett vagy talán fordítva. Tarnóczky alpolgármester úr! Nem azért nem szavaztuk meg mi a költségvetést annak idején, mert úgy gondoljuk, hogy az intézmények sokat kapnak, mi azt gondoljuk és most is azt gondolom, hogy az előterjesztés megerősít abban, hogy az intézmények valamikor sokat kapnak valamelyik soron és van olyan sor amin keveset kapnak. Én azt gondolom, igen teljesen át kell gondolni, teljesen át kell vizsgálni, amire mi tiszteletet tettünk, intézmények gazdálkodását és a gazdálkodásuk után igenis szigorításokat lehet, van olyan tételek, olyan sorok, ahol szigorításokat lehet bevezetni. Ezzel együtt azt kell mondanom, hogy biztos, hogy lesznek olyan sorok, ahol viszont meg kell emelni az előirányzatokat, illetőleg a bázisszemlélettől el kell mozdulnunk, én ezt mondtam, részben ezért nem szavaztam meg, nem azért mert sok vagy kevés. Annyi, amennyi van, át kell néznünk.

Dr. Tuboly Marianna: Általában Fodor úr javaslatát támogatnám, illetőleg javasolnám támogatásra. Szeretném azt elmondani, hogy a kiegészítő anyagból is látszik, hogy az idő egyszerűen bevégeztetett – hogy úgy mondjam – tehát túl vagyunk a 24 órán és nincs arra idő, hogy a Gazdasági Bizottság külön prioritásokkal foglalkozzon. Az ún. pótköltségvetés benyújtására egyszerűen halaszthatatlan az idő, tehát a képviselők asztalán fekvő rendeletmódosításnak azon részeit ezen idő lerövidítése érdekében javasolnám elfogadni, ami plusz igényekről nem szól – itt gondolok Aradi vértanúról, egyéb kiegészítő igényekről, tehát már eldöntött közgyűlési illetőleg szociális témákat javasolnám megszavazni, hogy egyszerűen ne foglalkozzunk állandóan költségvetéssel, illetőleg múlt idejű témákkal, hanem azonnal arról kell gondolkodni, hogy milyen kiadásokat lehet még csökkenteni, illetőleg milyen bevételi forrásokat lehet még a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében feltárni, ezért a Gazdasági Bizottság véleményező szerepe természetesen a költségvetés-módosítás tervezet benyújtásában értelemszerű, de ez a véleményezés ne hosszabbítsa meg azt a sürgős folyamatot, ami előtt állunk, én ezt javasolnám.

Dr. Fodor Csaba: Akkor félreértés volt ebből az ügyből, mert ebben a megfogalmazásban arról szól a dolog, hogy dolgozzunk ki prioritásokat, akkor én ezt innét mégiscsak kivenném és egy 3-as határozati javaslat lenne, és azt mondanám, hogy a polgármester úrnak legyen egy olyan felhatalmazása, hogy a hivatal vezetése által elkészített prioritásoknak megfelelően döntsön, tehát akkor egy felhatalmazás legyen az ügyben. Hát, de ha megfogalmaz prioritásokat, akkor úgyis ez lesz a vége ennek az ügynek, tehát akkor számon kérhető rajta és itt az lesz mondva, ismételten beleléptettük egy csapdába és azt mondjuk, hogy hol vannak azok a prioritások, ami alapján döntött, és azt fogjuk neki mondani, hogy csatoljuk be másfél év múlva, tehát akkor vegyük ki teljesen töröljük ki ezt. Akkor a polgármester úgy dönt, ahogy dönt, aztán a kiadások úgy alakulnak, ahogy alakulnak, és majd számon kérjük rajta a 1999 évi költségvetés végrehajtása során. Ilyet akkor ne adjunk neki, hogy fogalmazzon meg prioritásokat, mert ez gondokat jelenthet a későbbiekben. Én azt gondolom. A polgármester úr védelmének az érdekében azt javaslom, hogy akkor ezeket vegyük ki, és úgy is majd a saját felelőssége alapján dönteni fog tudni, hogy mi az elsődleges vagy a másodlagos kérdés.

Tüttő István: Egy mondat erejéig a prioritások megfogalmazása alatt én magam azt értem, hogy én megfogalmazhatok prioritásokat úgy is közösen kell eldöntenünk azt a sorrendet, illetve azt a prioritás halmazt “ami alapján tovább próbálunk lépni” tehát a fogalmazzon szó lehet, hogy nem igazán fedi a legjobb kifejezést, de mindenképp szükséges, hogy a prioritásokat meghatározzuk. Engedtessék meg, hogy akkor én ezt feladatul kapjam, természetesen a kidolgozásával mindenki a saját maga feladatát megkapja, akár az alpolgármester urak, a gazdasági osztály, szóval végig lehet ragozni. Jegyzőnő természetesen, hiszen együtt végezzük ezt a feladatot. Ezt követően még Kelemen Z. Pál úr válaszol. Én azt kérném, hogy akkor megadnánk a szót a gazdasági osztályvezetőnek, közben olyasmiket is elmond, amire esetleg mi kívánunk reagálni vagy indukál még valamit.

Kelemen Z. Pál: Tudtam, hogy a módosító indítványom ellenérzést, vagy ellenkezést fog kiváltani, csak az eredeti megfogalmazás olyan, hogy abban a formában végre nem hajtható, tehát technikai jellegű intézkedésekre van szükség, és ez a jegyzőnő feladata. Amit Fodor Csaba beterjesztett, el tudom fogadni. Az ő módosításaival elfogadható számomra a 2. pont, ezért visszavonom Fodor Csaba módosítási javaslatával szemben az enyémet. Kérem, hogy ezt vegyék figyelembe.

Dr. Baranyi Enikő: Nagyon rövid és egyszerű kérdést szeretnék feltenni. Volt már rá precedens ugyanis korábban, és meg szeretném kérdezni, hogy összehasonlítottam két napirendi pontot, és magyarázatot kérnék rá. A DÉDÁSZ Rt. részére történő területértékesítés előterjesztést aláírta augusztus 27-én Tüttő István polgármester úr. Mi volt az oka, vagy mi az oka annak, hogy ugyanakkor – mint ahogyan a jegyzőnő mondta – a költségvetés előterjesztéséért a polgármester úr a felelős, ezt az ugyancsak augusztus 27-i dátummal készített tájékoztatót polgármester úr nem írta alá. Nem ő írta alá.

Tüttő István: Valószínű távol voltam, amikor ennek a kiadására sor került, de ez nem azt jelenti, hogy én nem ismertem. Van eset, hogy s.k.-zni kell egy iratot, mert éppen, amikor elkészül, akkor nem vagyok a helyemen, vagy pedig az idő nem engedi meg, hogy megvárják, hogy én megérkezem és aláírom. Ebben az esetben legokosabb, ha az illetékes terület alpolgármestere azért ráteszi a maga helyettes szignóját.

Dr. Baranyi Enikő: Én úgy gondolom, hogy a megválasztott polgármester, aki a város első számú demokratikusan választott személye, szerencsés és kívánatos dolog is lenne, hogy ilyen súlyú előterjesztéseket – főleg, hogyha azon a napon a városban is tartózkodott – a későbbiekben inkább saját maga írna alá.

Tüttő István: Elfogadom ezt a bírálatot, mert itt ugye Tarnóczky úr aláírása szerepel magán az előterjesztésen. Én jeleztem, hogy több olyan mondat is szerepel benn, meg azóta már aktualitását vesztette, na de hát ugye takarékossági okra is visszavezethető, hogy akkor minden alkalommal kis módosítás után újra kellene nyomtatnunk az anyagokat. Lehetséges, hogy erre is visszavezethető, hogy nem élünk minden esetben, hanem élünk azzal a lehetőséggel, hogy a közgyűlésen javítjuk, illetve módosítjuk – lehet, hogy helytelen gyakorlat, bár ebből a szempontból előnyös.

Tarnóczky Attila: Úgy gondolom ügyrendi kérdés bizony kedves képviselőtársaim, bár már egyre több példa van rá, hogy ki írta alá. Én az aláírást úgy értelmezem, mint a hitelesítést a részemről, hogy ez a polgármester úr előterjesztése. Hogyha Önök úgy akarják értelmezni, hogy attól, hogy én írtam alá, ez nem a polgármester úr előterjesztése, vagy fordított esetben nem az enyém, akkor ez tévedés, akkor kérem mondják meg, hogy s.k.-zni kell ezek után az előterjesztést abban az esetben, hogyha az adott tisztségviselő nincs a Hivatalban. És bizony előfordul, hogy valaki nincs a Hivatalban, én ott voltam, aláírtam. Nem azt jelenti, hogy nem értek egyet az előterjesztéssel. Természetesen egyetértek az előterjesztéssel.

Dr. Tuboly Marianna: Alpolgármester urat szeretném tájékoztatni, hogy ezt rosszul tetszik értelmezni, mert a hitelesítés nem aláírással egyenértékű, tehát természetesen, hogy Ön az aláírásával teljes egészében a leírtakért vállalja a felelősséget.

Tüttő István: Azt hiszem Tarnóczky urat ebben az esetben én a magam személyében annyiban nem értettem én sem egyet, hogy valóban ahogy jegyzőnő mondta, én is úgy értelmezem, de mégis azt tanácsolom, és kérem is az alpolgármester uraktól, hogy aláírt anyagok kerüljenek azért a testület kezébe, mert ahogy Tarnóczky úr maga is mondta ő azért ismerte pontosan ennek az anyagnak a tartalmát, és az aláírás nem minden esetben jelenti azt, hogy minden szavával, vagy mondatával egyetért, mert higgyék el azok az előterjesztések, amiket én aláírok, biztos vagyok benn, hogy nem egy esetben magam is kénytelen vagyok egyes elemeire illetve egyes részleteire azt a véleményemet alkotni, hogy esetleg ezt másképp is lehetne, de közös vélemények, bizottsági vélemények alapján alakulnak ki az anyagok, ezért tartalmazhatnak az aláíró részéről is bizonyos gondolati eltéréseket. Amikor ez az előterjesztést aztán végleg elfogadásra kerül, akkor egy csomó olyan módosítás és javítás kerül bele, ami alapján bátran lehetne azt mondani, hogy én azt már nem írom alá. Dehogynem. El lesz fogadva, és akkor ezt fogjuk deklarálni. Én így értettem ezt.

Tarnóczky Attila: Természetesen azt tudom, hogy az aláírással felelősséget vállalok. Itt állandóan az merül fel, hogy kinek az előterjesztéséről van szó. Én jelzem Önöknek tisztelt képviselőtársaim, hogyha nem a tisztségviselőkkel egyeztetett indítvánnyal jövök ide, - mindegy, hogy ki írta alá – akkor rá lesz írva, hogy képviselői önálló indítvány. Egyébként pedig ami az én nevemen fut, ami polgármester úr neve alatt fut független attól, hogy ki írta alá, úgy gondolom, ennek a nem mondom, hogy városvezetésnek, de ennek a néhány tisztségviselőnek és a Hivatalnak a gondolatait tartalmazza.

Zsoldos Ferenc: Már több mint 20 perce, vagy közel fél órája olyan témáról folyik a vita, aminek semmi köze az előterjesztéshez. Ezek hivatali ügyek. Egyébként is a megválasztott polgármester, az általunk megválasztott alpolgármesterek természetszerűen egymást helyettesítik, illetve a polgármestert helyettesítik. Ha a polgármester beteg, akadályoztatva van, akkor nyilvánvaló, hogy az adott témakörben, az őt helyettesítő és a munkakör megosztása alapján aláírási joggal rendelkezik. Az ilyen felvetések csak időhúzók, gyermeteg, témához nem tartozók, és kérem ezért állunk ott, hogy lassan ¾ 8 óra és a 3. napirendi pontnál tartunk csak, és nem a lényegi kérdésekkel foglalkozunk. Nem javasolom azt, hogy most zárjuk le vitát, talán még egy vagy két felszólalónak adjunk szólási lehetõséget, de önmagában most már a felszólalások is kezdenek öncélúakká válni.

Dr. Tuboly Marianna: Valóban sajnálatos, hogy értelmezési kérdésekkel kell a közgyűlésnek foglalkoznia az önkormányzati gazdálkodás majdnem hogy ellehetetlenülése közepette, de mégis azt kell mondanom, hogy ezek alapvető kérdések, tehát nem tudok egyetérteni azzal, hogy olyan előterjesztést ír alá az előterjesztő, és most polgármester úrnak utalok az előbb elmondott hozzászólására, amivel nem ért egyet. Én úgy gondolom, hogy egy aláírásnak és egy aláírásnak és egy előterjesztésnek tükröznie kell az előterjesztő által javasoltakat, mert különben a közgyűlés hova tovább nem kívánatos utakra vezet, és nem lehet tudni, hogy ki miért vállal felelősséget. Ezért azt hiszem, hogyha egy bizottsági eltérő véleményt egy előterjesztésben hogy az SZMSZ alapján kötelező belefoglalni, akkor ott ez nyugodtan feltűntethető, hogy melyik bizottság véleményéről van szó, és az előterjesztő esetleg ezzel szemben milyen alternatívát javasol. Azt hiszem, hogy ez így tisztességes, és így konkrét, korrekt.

Zsoldos úrnak a véleménye egyébként általánosságban igaz, hogy mással kellene foglalkozni, de ezek nem a harmadik önkormányzati ciklusra való felvetések.

Marton István: Először is megköszönném Tarnóczky alpolgármester úrnak az általam felvetett kérdésekre adott korrekt válaszát, majd vitatkoznom kell az itt elhangzott képviselőtársaim álláspontjával. Úgy látszik nem értették meg, hogy a mellettem ülő képviselőasszony mit mondott. Ő azt mondta – lehet, hogy nem így mondta szó szerint de a tartalma biztos, hogy ez volt – hogyha a polgármester úr egy nap alá tud írni egy ilyen 6. 8. súlyú mondhatnám azt, hogy piszlicsári súlyú előterjesztést, akkor ugyanazon a napon egy kardinális előterjesztés, ami mondjuk ebben az esetben a költségvetés, azt miért nem ő írja alá? Ilyen horderejű ügyeket nem aláírni ez már a szelektálás művészete.

Tüttő István: Nem tagadtam meg egyébként, csak nem tették elém akkor.

Marton István: Én nem is azt mondtam, hogy megtagadta polgármester úr. A vita ahonnan indult, ugye a Kelemen képviselőtársam frakcióvezetői minőségében mondott dolgokat, de hogy ilyeneket a jövőben ne mondjon én megkérem, hogy Kelemen Z. Pál képviselőtársam az Önkormányzati törvény ide vonatkozó §-ait a jövőben szorgalmasabban tanulmányozza. Nem kell nagyon messzire eljutnia, mert a 115-ből bőven elég, ha a 35.-ig és a 36.-ig eljut. Egyébként ugyanez vonatkozik Fodor képviselőtársamra is, aki jogvégzett ember. A 36.§ (2) bekezdése kimondja – amire itt többen céloztak – hogy a jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, és tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén. Tehát még itt is csak tanácskozási joggal van jelen, viszont a 35. § kimondja, hogy a polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. Nem mondom én ezt végig, mert sok alpont van, de annyit viszont mondanom kell, hogy a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében a döntések előkészítésében és végrehajtásában. Úgy gondolom, hogy ennek tükrében a 2/b alapvető butaság, meg a 2/c is. Ez a testület egyet tehet. Megbízza a polgármestert ezekkel a feladatokkal, ahogy itt az előterjesztésben van, és azzal egyetértek, amit Fodor úr mond, hogy ne hajtsa végre, hanem hajtassa végre, de az átírással nem értek egyet, és nem bízhatjuk mi meg sem az első sem, éppen ha lenne az 5. számú alpolgármestert sem. Majd a polgármester úr a Hivatalon belül mindenkinek kiméri a feladatát. Ilyen egyszerű nekem a kérdés, és hogyha ezt Kelemen képviselőtársam nem feszegeti, akkor nyerhettünk volna vele fél órát.

Kelemen Z. Pál: Mielőtt még elszégyellném magam a kioktatásért, bár már egy másik kérdéssel egyszer intőt akart adni nekem ebben a teremben pedagógusi mivoltában azért engedje meg, hogy Marton képviselőtársam ha két szakaszt idéz egy rendelkezésből, vagy egy önkormányzati törvényből, jogszabályból, akkor az egészet nézze, mert két előterjesztő vissza lehet élni két szakasszal. Most éppen ezt tette. Egyébként már régen nem volt időszerű, amit mondott, csak sajnos nem figyelt. Az előző előterjesztésemet visszavontam. Máskor tessék figyelni Marton képviselő úr.

Cserti Tibor: Azt veszem észre, hogy tényleg a nyári szünetet követően nagyon élénkek és frissek a képviselők. Én megtartanám a személyes véleményemet. Úgy érzem már munkaértekezlet lesz itt lassan. Amiért szólok, a következő. Örülök, hogy a módosítási javaslat a határozati javaslatok részéről Kelemen Z. Pál képviselő visszavonásra került, és tartalmi egyeztetésre került. Azt hiszem mindenféleképpen a javát szolgálja a végrehajtásnak. Egy vonatkozásban szeretnék felerősíteni és ezzel kapcsolatosan a Gazdasági Bizottság ülésén azt hiszem két vagy három alkalommal is közös egyetértés volt anélkül, hogy külön kiexponált határozat született volna. Meglehetősen szükség van és most már tisztán, világosan látszik az elmondottak alapján is egy nagyon kemény következetes végrehajtása úgy a gazdálkodási munkában beleértve a finanszírozást és gyakorlatilag teljes mértékig a műszaki és egyéb lebonyolítást is, és egyfajta előretekintésre és ez gyakorlatilag egy Polgármesteri Hivatali belső hatáskör. Ezt a polgármester képviseli, vagy a vezető munkatársaival együtt úgyis hétköznapi munka során végzi. Amellyel a c) pont utal rá, az államháztartási törvény is kimondja egyébként egyfajta gördülőtípusú tervezést. Ugye a mindenkori éves költségvetést úgy kell beterjeszteni, hogy annak a kitekintő számításai a legfontosabb összefüggésekben ott megjelenjen. Itt a Gazdasági Bizottság ennél egy részletesebb dolgot javasolt. Azt mondta, hogy igenis picit a prioritásokat is megfogalmaz bevételi és kiadási oldalon, és egyre részletesebben rágombolva, ugyanakkor mindig elhangzott a Hivatal részéről az a válasz, hogy kérem szépen éves költségvetés van, és nem vagyunk olyan információ birtokában, konkrét szabályozási rendszer birtokában, normatív típusú szabályozás birtokában, hogy ezt forintosítani tudjuk. Erre mondtuk azt, hogy kérem szépen, akkor ki kell dolgozni egy pesszimista, és egy optimista változatot, de akkor is meg kell valamit célozni kitekintő jelleggel, és annak a végrehajtására esküdjünk fel, és az úgy kezdődik, hogy a város önkormányzatának költségvetésének konszolidációja. Ezt célozná a c) pont, és ilyen értelemben semmiféleképpen nem javaslom elhagyni, ezért exponáltam rá, hogy egyértelmű legyen végrehajtás.

A másik mondanivalóm és tényleg rövid leszek. A jegyzőnőnek én méltányolom a szándékát, hogy a végrehajtó munka sorát, az ami legalább tiszta a költségvetési rendelet módosításon átvezetésre kerüljön. De az Isten szerelmére. Azért mondtam el, hogy legalább három kategóriája van ennek a dolognak és egyenként csemegézünk, mert ebben az anyagban nem jön ki, hogy mi az igazi döntési kényszer. Azt látom jó érzékkel az aradi vértanúkat mindenki kiemeli, elfogadásra számíthat. Ezt is akceptálom. Jó vezetői készségre van az ön részéről, gratulálok. Anélkül, hogy vitát gerjesztenénk a többi céllal összefüggésben. Ugyanilyen alapon mondhatnám egyébként a személyi juttatás kategóriáját a Hivatal esetében, hogy hogy mondjam most legalább olyan 15 célt azért javasoltuk, hogy amennyiben tényleg a Hivatal részéről a végrehajtó munka során konkrét akadályoztatás van, azt a célrendszert akkor szíveskedjen előterjeszteni. Én ilyet a magam részéről nem látok. A módosítást egységes szerkezetbe foglalva – és itt a Röst képviselő úr egy további módosítást tett – azt mondta, hogy igen, a következő napirendi pontban javasoltakat is egyúttal e kategória alá kéne vonni és a módosítást a következő alkalommal a lehető legrövidebb időn belül beterjeszteni. Ez azt is jelenti, hogy a következő napirendi pontot akkor összevonni, szíveskedjék levenni a jelen tárgyalásról.

Dr. Fodor Csaba: Hogy egyértelműbb legyen, és talán a Marton képviselő úr figyel, meg is érti azt, amit mondani akarok. Az 1. határozati pontot változatlanul javaslom, a 2.-ben az a) pont úgy szóljon, hogy a “tervezett tárgyi eszköz értékesítést maradéktalanul hajtassa végre, amennyiben ez nem realizálható, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy új bevételi források biztosíthatóak legyenek”. A b)-t törölni javaslom. A c) pedig úgy hangozzon, hogy dolgoztasson ki feladat-ellátási koncepciót a költségvetési egyensúly hosszú távú biztosítása érdekében. Határidő: 1999. november 30. Mivel a válasz gombot nyomtam, azért annyit válaszolnék csak Marton jogász-közgazdász-mérnök és ki tudja még mi nem képviselő úrnak, ismerem annyira az önkormányzati törvényt, és én nem mondtam ezzel ellentéteset. A közgyűlésnek jogában áll feladatokat tűzni az alpolgármesternek, polgármesternek, bizottsági elnöknek is, hiszen meg is vagyunk jelölve több helyen, vagy törvénysértő határozatokat hoztunk mindaddig, amikor bizottsági elnököket, ne adj úr Isten még alpolgármestert is feladattal róttunk meg. Akkor azok voltak jogszabály ellenesek, talán akkor kellett volna szólni. Lényegtelen az ügy egyébként, én azt gondolom. A határozati javaslatomat pontosan elmondtam. Én azt gondolom, hogy Tarnóczky alpolgármester úr elfogadhatónak tartja a 2/a-ban és akkor egyként meg lehetne szavazni, ha ebben így nyilatkozna.

Beznicza Miklós: Jó pár dolgot felírtam lehet, hogy egy kicsit hosszabb leszek. Cserti úrral kezdem. Ami a Gazdasági Bizottságon elhangzott, hogy hozzam a hitelt és az egyéb dolgokat, én ezt nem hiteltáblában hoztam, hanem a 4. oldalon dolgoztam ki. Nem akartam összekeverni a költségvetési hiteltáblát, a beszámolói hiteltáblával, ezt Marton úrral, mint felvetővel annak idején itt megbeszéltem és jónak találta. Gazdasági Bizottságon merült fel, azért merem mondani. Itt egy-két dolog elhangzott, hogy szavazzák meg Önök a beszámolót és a rendeletet nem. Meg lehet tenni természetesen, visszaáll a május 20-i állapot. Intézményeknek addig adott előleget visszavonjuk, az összes többit nem tudunk mit tenni, rendelet nélkül féléves beszámoló nincsen. Ezt tudomásul kell venni. Ami a bizottságokon elhangzott, és a bizottságon a képviselő úr kérte tőlem és a kezébe is adtam mai nappal az összes előirányzott átcsoportosítást, nem titok, odaadtam, amelynek három része van, ahogy Cserti úr mondta. Van egy saját hatáskörű előirányzat-módosítás, amely polgármesteri hatáskör. A másik, amely közgyűlési határozatokkal megerősített, van egy harmadik része, ami állami támogatás, és van egy pénzmaradvány. Ebbe a saját hatáskörű előirányzat-módosításba bizottsági ülésen – nem tudom melyiken, mert elég sokon voltam – elmondtam, hogy ennek van 4 sarkalatos pontja, amelyet természetszerűleg, ahogy a jegyzőnő mondtam, hogy a polgármester úr látni szeretne. Ha ezt a polgármester úrral egyeztetett 4 sarkalatos pont ezt ki lehet venni belőle, de akkor ahogy itt elhangzott, hogy az idő bevégeztetett, lehet ámítani magunkat a következőkben. Egy bizonyos, mégpedig az, hogy az Önök által megszavazott 356 millió Ft-os hitelt el kell felejteni. Nincs, nem lesz. Ilyen tárgyi eszközértékesítés mellett az OTP szóba sem áll velünk. Marad a 330, nincs több. Ezt tudomásul kell venni. A polgármester úr 1999. július 9-i közgyűlésen elmondta, hogy július végére az osztály meghatározza az iparűzési adóbevételeket. Megtettük. Ennek alapján mertük azt mondani, hogy az iparűzési adó többletbevételekkel ki kell váltanunk a hitelfelvételt, behozhatjuk újra bizottság elé, akkor is ugyanez az eredménye. Amint tetszenek látni, elfogyott a városi rendezvényekre lévő pénz, ott valamivel ki kell pótolni, mert nem lesz akkor sem október 6., sem október 23. sem egyéb. Aradi vértanúk 5 millióját abban a pillanatban el fogjuk venni, mert innét tudjuk csak biztosítani minden további nélkül, és ha akarjuk ha nem, a vásárcsarnoki hitelből úgy néz ki szeptemberben minimum 5 millió Ft-ot vissza kell fizetni. Amint tetszenek látni, a táblában a Vásárcsarnoki üzletek nincsenek értékesítve. Az OTP tovább azt mondta nincs, most a mai anyag olyan, hogy két héten belül 10 oldalas előterjesztést kell tenni az OTP-nek a Vásárcsarnokkal kapcsolatos hitelekről. Ennyi ebbe a sarkalatos pont, az összes többi nálam is megtalálható, de Gyalókai képviselő úrnál is, mert az egészet odaadtam, mivel ő kérte betekintésre. Semmi titok nincs ebben.

Egy-két dologra még szeretnék válaszolni. Amit a Böröcz úr mondott, természetesen leírtuk, a Pénzügyi Bizottságra el fog menni, és megpróbáljuk megvédeni az álláspontunkat. Antalics úr azt mondta, a hatáskört túlléptük. Dehogy is léptük túl. A kettő együttes összege megvan a 18 millió Ft, mi csak befelé bontottunk, hogy a Műszak is tudja, meg a Főépítészi Iroda is. Nem vettünk el belőle, valamit tettünk hozzá. Nem léptük túl, és hogy a bizottság mit dönt, azt én speciel nem tudom. Ez a 600 eFt, itt én azt mondtam, és lehet, hogy itt a finnországi út előtt történt olyan döntés, hogy befektetési kiadványt kell készíteni és valószínű ezt vitték a finnországi útra. Én vagyok a tettes elárulom, mivel nekem ilyenkor fedezetet kell biztosítani, ránézek a költségvetésre, hogy hol van még fel nem használt keret, és abból javaslom a polgármester úrnak a fedezet biztosítását. Ha jobbat tud valaki, azt nagyon szívesen természetszerűleg végrehajtom. Ennyit a dolgokról.

A Budai képviselő úr mondta a VIA Kanizsa Kht.-vel kapcsolatos való igaz, nem dolgoztam ki mikor a képviselő úr kérte, ha jól tudom fél órán belül a kezébe adtam az egész általam kidolgozott szisztémát, és ahol kimutattam, hogy mennyi jár neki. Természetszerűleg én akkor már tudtam, de valószínű mindenki, hogy a VIA Kanizsa Kht. ebből nem fogja tudni megoldani a feladatait. Sok minden oknál fogva. Egyrészt, ha visszatetszenek arra emlékezni, hogy a 2,7 milliárd Ft-ból hogy lett 330 millió Ft, az csak két oldalról lehetett, hogy a bevételeket túlspanoltuk, a kiadásokat pedig leszorítottuk. A leszorítás a városüzemeltetési feladatoknál volt a maximális. Eleve nem terveztük be, ami oda kellett volna. Nem kaphatta meg ez a terület azt, és most derül ki, hogy ezzel a feladatot nem is fogja tudni megoldani. A kiadott, mai nappal aktualizált beszámolóanyag természetszerűleg nem úgy gondolta a Hivatal tisztségviselői, hogy erről most közgyűlési döntés kell, nem is olyan előterjesztés formában ment az egész. Csak fel akartuk tárni azokat a lehetőségeket – mert azért nekünk egy kicsit előre kell gondolkodni, és nem véletlen ebben a rendeletben már előre gondolkodtam abban, hogy a hitelről nem kell álmodni. Nem lesz meg, nagyon feszes a dolog. De ha Önök úgy gondolják, természetszerűleg akkor a rendeletet nem kell megszavazni, semmi gond, de áltatjuk magunkat a további problémákban. Marton képviselő úr itt a szabad július 10-ig, hogy az én számításom szerint az intézményeknél és a képviselő úr számítása szerint…A bevételek után is néztem és az Illetékhivatal fog fizetni 7 millió Ft-ot és kihúzom 15-éig. Itt táncolunk, ezt tudomásul kell venni 5-7 millióval. Nem véletlen jön egy-két telefon már, hogy a címzett adórészt, türelmet kérek mindenkitől. Mindenki belátja nagyon rendes a 110 cég, mert nem tudok fizetni egyelőre.

Tóth László képviselő úr a következőt mondta, hogy az értékpapír-eladást nem tárgyalta. Szeretném képviselő úrnak a 6/1999. rendelet 20.§-át említeni, amelyben az van szó szerint szeretném idézni, nehogy félreértés legyen: “A költségvetésben átmenetileg keletkező szabad pénzeszközök célszerű hasznosításáról a Hivatal és az önállóan gazdálkodó illetékes polgármester gondoskodik”’. Az 50 millió akkor történt, amikor a tavalyi évi iparűzési adó feltöltési kötelezettséget átutalta az adószámláról az adócsoport, és volt 50 millió Ft két hétig szabad, nem akartam két hétig 14%-kal kamatoztatni, hanem 15 és féllel, ezért nyílt végű, államilag garantált, OTP által nem mondom tovább ez az 50 millió Ft. Az hiszem, hogy a 2% miatt ezt meg kellett tennem. Semmi bukfenc nem volt bent csak szabad pénzeszköz volt.

Sugár 27-re kérdezett rá Tóth képviselő úr. Természetesen, ha egy-egy eladásnál többletbevétel van, azt itt nem hozom, mert sok eladásnál sajnos alulbevétel lesz. Akkor itt állandóan korrigálhatnám, de a mai kiadott költségvetési beszámolóban ez már 27-tel fog megjelenni, amikor levezettem azt, hogy mi a várható következménye rövidesen, és abban már 27 millió Ft van benn, tehát aktualizálásra kerül.

A Kanizsa Újság, Kanizsa TV esetében plusz igény Tóth képviselő jelzem, ilyen plusz igény nem merült föl. A plusz igény jelenleg még nem merült föl, lehet, hogy föl fog merülni, hogy időarányosan több a támogatás, mint ami időarányosan járna az azért történt, mert július végén odaadtuk a július augusztust, ha netalántán elmegyek szabadságra és a kolléganők feledékenyek lesznek vagy veszekedő kedvükben lesznek, akkor ezt nehogy meg. Tehát kifinanszíroztam magyarul két hónapra előre, nehogy az intézményeknél ilyen jellegű probléma legyen.

Marton István: Maximális önmérsékletet fogok tanúsítani, de azért azt ki kell jelentenem, hogy Fodor úr fölruházott engem még jogászi végzettséggel is, de ez számomra nem volt cél sose, hogy jogász is legyen, viszont műszaki és gazdasági tanulmányaim során jogi ismereteket valóban tanultam, és ha már vitatkozik velem az önkormányzati törvénnyel kapcsolatban, akkor azért én megkérném a jegyzőnőt, hogy ha tud, akkor tegyen pontot a vitára, mert én úgy gondolom, hogy a határozati javaslat 2. pontja, hogy abban felelősként ne a polgármester urat jelöljük meg, hanem valamelyik alpolgármestert. Az egészen biztosan biztos, hogy sérti az önkormányzati törvény szellemét, de érzésem szerint még a betűjét is.

Tüttő István: Én úgy emlékeztem, hogy jeleztem, hogy nem kívánom, hogy ettől eltérő legyen.

Marton István: Az ugyanis a polgármesternek a hatásköre, hogy a továbbiakban ő hogy osztja le a feladatokat.

Tüttő István: Én ebben meg is erősítettem az előbb a kedves jelenlévőket, de jegyzőnőé a szó.

Dr. Tuboly Marianna: Valóban Marton képviselő úr azt helyesen mondja, hiszen ez abból az önkormányzati törvényi rendelkezésből következik, hogy a közgyűlés az alpolgármestereket a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére választja meg, azaz nem felcserélhető a kettő, tehát nem lép az alpolgármester a polgármester helyébe. Azonkívül abból a megfontolásból is és szintén törvényi rendelkezésből is következik, hogy a polgármester úr szabja meg az alpolgármesterek valamennyi feladatát.

Tüttő István: Egyáltalán nincs közöttünk ellenvélemény.

Kelemen Z. Pál: Képviselőcsoportunk álláspontját ismertetném a rendeletmódosításra. Annak idején nem szavaztuk meg az 1999. évi költségvetést, de most ez a költségvetés van, ez a város költségvetése, és ezzel kell működtetni a várost. Egy hajóban evezünk ezért képviselőcsoportunk a módosítást meg fogja szavazni.

Cserti Tibor: Egy dologra szeretnék reagálni, bár ez meglepetésként hatott, hogy a módosítást gyakorlatilag így látatlanban megszavazzák a tisztelt szocialista frakcióban a képviselők. Én a magam részéről mindenféleképpen arra szerettem volna invitálni és ezért tettem a módosítási javaslatomat, hogy figyelemmel a Beznicza úr által elmondottakra, hogy ez féléves költségvetési rendeletmódosítás nélkül nem megy a játék, hát megy, hisz a felhatalmazások megvannak a jelenlegi szabályrendeletben is. A magam részéről a saját hatáskörű eredetmódosítást tételesen szerettem volna látni. Állítólag a polgármester úr részére ezt a tisztelt osztályvezető úr bemutatta. Amennyiben Önök megszavazzák, ám lelkük legyen rajta. Én egységes szerkezetben javasoltam ezt a dolgot.

Nagyon konkrétan szeretném megkérdezni – alkalmas ilyen késő éjszakában az időpont én azt hiszem - Beznicza úr elmondta, hogy a város hitelképességének a határára érkezett, ha jól hallottam. A pénzintézet további többlet hiteligényt nem fogad be. Uraim, akkor ezt hogy hívják a finanszírozási munkában vagy a gazdálkodási munkában?

Tüttő István: Ezt kritikus helyzetnek hívják.

Gyalókai Zoltán: A vitának ebben a stádiumában én is kénytelen vagyok hozzászólni. A VIA Kanizsa Kht. azt hiszem nem lett végigbeszélve, és szó volt róla, hogy a második félévben nem tud a város működni, tehát VIA Kht. ügyben. Szeretnék erről több információt tudni, mert úgy tudom, hogy az előterjesztés elkészülte után még voltak itt tárgyalások. Ennek a végeredményéről, ha egyáltalán van ennek végeredménye.

Beznicza Miklós: A végeredménye az, ami itt a féléves beszámoló kiegészítésében jelzett 15 millió 970 ezer Ft plusz a 12-őn felül. Ez volt egyeztetve az ügyvezető úrral. A szerződéses kötelemre az ügyvezető úr szerint elég.

Tüttő István: Szeretném megkérni Gáspár urat, hogy nyugtassa meg a jelenlévőket, avagy támasszon kételyeket.

Gáspár András: Félek, hogy nem tudom megnyugtatni a jelenlévőket, ugyanis a társaságunk összességében 88 millió 301 ezer Ft-os szerződéses állományt vett át az önkormányzattól. Nekünk át kellett venni a szerződéseket, ezt ki kell finanszíroznunk, ezek olyan feladatok. Igaz, hogy ebben már szerződéses állományként feltételezve bent van a 14 millió Ft november, december havi közvilágítás is ebben már bent van, de úgy, hogy tervezzük azt kifinanszírozni a jövő évi piaci licitek előrehozásával. Ezt a 14 milliót, ezt már az önkormányzatnak, hogyha így vesszük nem kell kifizetni, ez az egy előnye megvan abból a szempontból, hogy a társaságnál van. Még egyszer egy négy, kb. négy számot mondanék. 88 millió az az állomány, még egyszer mondom, ami szerződéses állomány. Ezen felül ebben a félévben mintegy 5 millió Ft-nyi olyan kifizetés jelentkezik, ami nincs leszerződve: a közkifolyók vízfogyasztása, a Vásárcsarnok, az állatvásártérnek az állatorvosi ellátása, a közműköltségek, tehát mintegy 5 millió Ft van összesen. Vagyis a várható kiadások 93 millió Ft a második félévben. Ezek a kiadások akkor is jelentkeznek, ha nem a kht. működteti a városüzemeltetést, hanem az önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal. Mindegy, hogy ki írja alá ezeket a kifizetéseket, ezeket a szerződéseket. Bevételek összesen 47 millió Ft várható. A költségvetésben a piaci bevételek 80 millió Ft-tal messze túl lettek tervezve. Igazából nem tudom milyen alapon, nem is tisztem az, hogy én ezt firtassam, lényeg az, hogy a második félévben 24 millió Ft várható piacbevételekből. Nem annyi, amennyi a költségvetési beszámoló szerint időarányos lehetne.

Összességében a bevételek – mint mondtam – 47 millió Ft, a kiadások a 93 millió Ft, továbbá bevételek utáni ÁFA befizetés megint 10 millió Ft. Ez szintén jelentkezne, tehát mindennél elmondom, ahol jelentkezne az önkormányzatnál. Az összes kifizetés a második félévben 104 millió 52 ezer Ft. A kiadásoknál megjelenik 4 millió Ft-tal az az ÁFA visszaigénylés, illetve a bevételeknél, ami az önkormányzatnál nem jelentkezne. A kht. által finanszírozott feladatok következtében - hogy ezeket a kht. finanszírozza – 4 millió Ft többletbevétel jelentkezik. A várható egyenleg 57 millió Ft ebben a félévben, amire elfogadom a Gazdasági Osztály Beznicza úr finanszírozási programját, hogy ebből januárra áthúzódik kifizetés. Ez becslésünk szerint 15 millió Ft, pontosan nem tudjuk meghatározni, 15 millió Ft plusz 100 ezer Ft. Összesen 42 millió Ft-ot kellene az önkormányzatnak kifinanszírozni, ez a 42 millió Ft akkor 46 millió Ft lenne, ha az önkormányzat fizetné direktben, de miután a kht. finanszírozza, így csak 42 millió Ft, tehát 4 millió Ft-tal kevesebb. De akkor is 42 millió és akkor is ki kell fizetni, mert még egyszer mondom, szerződött állomány, és már a 4 millió Ft ÁFA igénylésben benn lesz a költségvetésben megtervezett november, december havi közvilágítási számlákat úgy kell kifinanszíroznunk, hogy a jövő évi piaci árbevétel….. A számok, 42 millió Ft, ami 10-szer 1-2 millió Ft-tal több annál, mint ami eredetileg volt a költségvetésben. Ha jól emlékszem 12 millió 900 ezer, most 15 millió körüli összegről van szó. Együtt a kettő 28 millió Ft, ezzel szemben 42 millió Ft-ra van szükség. Én elkezdtem tárgyalni olyan feladatokról – a közvilágítást nem kell tárgyalni, ki kell fizetni – el kezdtem tárgyalni a köztisztaságról, zöld terület fenntartásra, tudni kell, hogy nincs a munka finanszírozva, nem sok reményt látok rá, hogy milliós nagyságrendű többletbevételt tudjunk elérni.

Dr. Szabó Edit: Igazán nagyon röviden, csak azokra a kérdésekre igyekszem reagálni, amelyek úgy érzem, hogy az írásban megadott véleményemmel kapcsolatosak. Nyilván nem azért egyezik a féléves beszámoló adattartalma az Önök által kézhez kapott tájékoztatóval, mert leellenőriztem, hanem leellenőriztem, és ennek során azt találtam, hogy az adatok azonosak, tehát így a valóságos helyzetnek megfelelő képet tár a féléves beszámoló elénk.

A látszólagos pénzügyi helyzetjavítást is nyilván azért mutattam be számokkal, mert erre a látszólagosra akartam helyezni a hangsúlyt, hisz utána részletesen kifejtem, hogy milyen hitelforgalommal rendelkezett az önkormányzat az I. félév során. Itt elnézést kérek, és köszönöm a képviselő úrnak a felvetését, mert valóban rossz számok jelentek meg, ezeket szeretném kijavítani. Valóban a nyitó állomány 156 millió Ft volt a működési hitelek sorában, és 554414 e Ft halmozott felvétel volt összesen, és 510603 eFt volt az összes törlesztés ebben az időszakban. Elnézést kérek az elírásért, sajnos nem ellenőriztem vissza eléggé figyelmesen, úgy látszik a leírt szöveget és itt ez a hiba becsúszott. A tájékoztatót, a féléves beszámolót, és a költségvetés-módosítását elfogadásra javasltam a képviselő-testületnek, és nem azért javasoltam elfogadásra, mert ebben ragyogó gazdasági helyzetet tár elénk az osztály, hanem azért javasoltam elfogadásra, mert az abban foglaltak fedik a valóságot, annak megfelelőek, és igyekszik a kiutat is keresni a maga eszközeivel. Helyesen látja az önkormányzat a pénzügyi helyzetét, és véleményem szerint a kitűzésekkel is azon igyekszik, hogy ezt a helyzetet javítsa, és így az 1999. évet valamilyen módon ebből a kritikus helyzetből, egy elfogadhatóbb, kiegyensúlyozott helyzetbe vigye át.

Tüttő István: A vitát lezárom. Megkérdezem tisztelt képviselőtársaimat, a menet közben elhangzott kérdésekre az adott válaszokra ki érzi azt, hogy nem kapott egyáltalán választ? Én felírtam néhányat, de nem fogom akkor külön erőltetni.

Módosító indítvány volt a határozati javaslattal kapcsolatban. Én, mint előterjesztő a határozati javaslat módosításokat elfogadom, és megszavazásra javaslom. A módosítás, ha jól emlékszem Dr. Fodor úr részéről történt, amely a következőképpen változtatná meg a szöveget: 2. a) pontja a tervezett tárgyi eszközértékesítést hajtassa végre, amennyiben ez nem realizálható, tegyen meg mindent az új bevételi források biztosításáért.

A b) kimaradna Fodor úr javaslata szerint. Magam is javasoltam, mint előterjesztő, hogy a b)-t hagyjuk ki, mert megítélésem szerint a c)-vel áthidalható. Dolgoztasson ki, a többi az nem változik. A határidőt pedig november 30-ra változtatnánk.

Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Marton úrnak volt a rendelet-módosító indítványa. Azt kérném még egyszer röviden megismételni és felteszem szavazásra.

Marton István: Név szerinti szavazást kértem, hogy ugye itt az volt, hogy az iparűzési adó várható bevételi többletterhére biztosítottuk az aradi vértanúkat később kiderült biztosítható, később kiderült a mai előterjesztésben, hogy az istenére biztosítsuk majd csak jövőre, hát ezek után én név szerinti szavazást kérek arról, hogy a tisztelt testület föl akarja emelni az 5 milliót 10 millióra.

Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy név szerinti szavazás legyen, kérem szavazzon.

Marton István: Egész pontosan ebben az évben a költségvetést akarjuk-e úgy módosítani, hogy az eredetileg szerepelt 5 millió most én cinikus is lehetnék, mert azt mondhatnám, hogy be is van csalva a táblázatokba, pedig ugye még a polgármester úr is csak a feltételes módot használta utóbb, hát éppen ezért kell erről szavazni, hogy a testület óhajt-e adni 10 millió Ft-ot, az 5 millió betervezett helyett. Az én felfogásom szerint az eddigi gyakorlatot ismerve még az 5 millió Ft sem jár. De most én csak a második 5 millió Ft-ról beszélek.

Tarnóczky Attila: Hogy az egyszer megszavazott 13-hoz képest az 5 vagy a 10 mennyi, abba én most nem merülnék bele. Arra kérem Marton képviselő urat, hogy szóljon úgy a módosító indítvány, hogy az kerüljön ki a rendelettervezetből. Erről szavazzunk, mert ez a módja.

Marton István: Én úgy gondolom, a technikai részletei nem érdekelnek az ügynek, hanem az, amit elmondtam. Én el tudom fogadni, amit Tarnóczky alpolgármester úr mond, hogy akkor kerüljön ki, és maradjon bent az 5 millió. Bár mondom felfogásomtól még az is idegen, mert az eddigi gyakorlat is azt támasztotta alá, hogy ami nem valósult meg, onnan a pénzek mindig el lettek vonva hiánytalanul. Én ezzel most nem akarok foglalkozni, most én csak a második 5-ről beszélek. Ezt el tudom fogadni, amit Tarnóczky úr mondott. Erről név szerinti szavazást kérek.

Tüttő István: Először is arról döntsünk, hogy név szerinti szavazás legyen. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 10 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: A jegyzőnő javasolta, hogy legalább azokat hagyjuk bent, amelyekről már korábban döntöttünk.

Tarnóczky Attila: Még egyszer mondom tisztelt képviselőtársaim, hogy egy rendelettervezetet módosítani úgy lehet, hogy valaki megmondja, hogy mi a javaslata szerinte, ami kerüljön ki belőle. Erről a javaslatról lehet szavazni. Egyébként mindenkinek joga van bármit javasolni, Marton képviselő úrnak is. Ne másról szavazzunk.

Tüttő István: Név szerint kell szavazni, mivel a 10 meghaladja a 7-et.

Most pedig minősített többséggel kell döntenünk.

Marton István: Aki azt mondja, hogy igen, az csak megmarad az első 5 milliónál, aki nemet mond, az…

Tüttő István: Hova kerüljön ki?

Marton István: Nyugodtan mehet az általános tartalék, úgy sincs ott semmi.

Tüttő István: Tehát általános tartalékba kerüljön ki az 5 millió.

Marton István: Mert ezzel talán lehetővé válik, hogy jó néhány itt ajánlott dolog, amit likvidálni ajánlottak, talán mégsem kerül likvidálásra.

Tüttő István: A Gazdasági Osztály vezetője a céltartalékot tartaná jobbnak. Céltartalékban van, és onnan kerülne át az általánosba. Jelenleg a céltartalékban szerepel ez a 10 millió Ft. Marton úr pedig azt javasolja, hogy ebből 5 millió Ft-ot most vegyünk ki, és tegyük be az általános tartalékba, vagy töröljük egyáltalán. Marton úr azt javasolta, hogy tegyük általános tartalékba azt az 5 millió Ft-ot, a 10 millió Ft-ot pedig azon a céltartalék rovaton 5-tel csökkentsük. Aki ezzel egyetért, kérem név szerint szavazzon.

(A név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyv mellékelve.)

A közgyűlés 15 szavazattal, 11 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

249/1999.(IX.07.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.) az 1999. évi költségvetés I. félévi beszámolójáról készült jelentést az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően elfogadja.

(22 szavazat, 1 ellenszavazat, 3 tartózkodás)

2.) kötelezi a polgármestert , hogy

    1. a tervezett tárgyi eszköz értékesítést hajtassa végre, amennyiben ez nem realizálható, tegyen meg mindent az új bevételi források biztosításáért.
    2. dolgoztasson ki feladatellátási koncepciót a költségvetési egyensúly hosszú távú biztosítása érdekében.

Határidő: 1999. november 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

(24 szavazat, 2 tartózkodás)

3.) a 6/1999.(III.2.) számú költségvetési rendeletben az Aradi vértanúk emlékpark előkészítésére meghatározott 10 millió Ft-ot 5 millió Ft-ra csökkenti és az így felszabaduló 5 millió Ft-ot a céltartalékból az általános tartalékba helyezi át. Utasítja a polgármestert, hogy gondoskodjon az előirányzat módosítás költségvetési rendeletben történő átvezetéséről.

Felelős : Tüttő István polgármester

(15 szavazat, 11 ellenszavazat)

Tüttő István: Marton úr javaslatát fogadtuk el, mivel a minősített többség megvan, és név szerinti szavazással.

Marton István: Köszönöm tisztelt közgyűlés.

Tüttő István: Aki a rendelettervezettel egyetért, kérem szavazzon. Kérném megismételni azt a módosítás módosítását, mert nálam sajnos nincs. Nem tudom, hogy mit kellene, mert nem emlékszem pontosan, nem írtam fel rendesen.

Cserti Tibor: A tisztelt jegyzőnő azt kérte tőlünk, hogy azokban a témákban, amelyekben már egyszer döntött a tisztelt közgyűlés, az a rendeletmódosításon kerüljön átvezetésre. Az állami vállalatok átszervezését a központi hatáskörökben megint csak kerüljön átvezetésre. Egy kategória van, az a kategória nevezetesen, ami saját hatáskörű, ami érdemben effektív döntést igényel most. Ennek a listáját gyakorlatilag Ön állítólag megkapta. Én azt javasoltam, hogy ezt a saját hatáskörűt most, mivel érdemi döntést igényel, mivel nem ismerjük a beltartalmát, ezt most ne szavazzuk meg, és ne is vezessük át ilyen értelemben a költségvetési rendeletünkön sem.

Beznicza Miklós: Visszaáll a május 20-i állapot, az intézményektől a május 20-ig a mai napig történt folyamatokat, mindent vissza kell vonni. Nem tudom, hogy ez mire jó, a saját hatáskör visszavonása ezt jelenti, de akkor ennek meg kellett volna előzni ezt, mert ez már saját hatáskörben van az 5 millió Ft. Felesleges volt ez, de amit a Cserti úr mondott kérem szépen az intézményektől a holnapi naptól vissza kell vonnunk, ami eddig történt május 20-tól. Ebbe beleértve mindent, szóval ez az igazság. Ha ezt úgy gondolják, semmi akadálya, ezt természetesen megtesszük, de nem értem a Cserti urat.

Cserti Tibor: Tekintettel, hogy a személyes, hogy a felszólításban következem, ha a tisztelt képviselők tetszettek figyelni, ugye arról van szó, hogy egy folyamatot kell gyakorlatilag utólagosan karban tartani. Magam is gyakorlója voltam a költségvetési rendelet módosításának illetve karbantartásának, és tudom, hogy menet közben a polgármester úr számos olyan intézkedést tett, amit gyakorlatilag a költségvetési rendeletben tényleg át kell vezetni. Egyetlen egy kategóriát kértünk, és mindenféle fenyegetettségtől elnézést kérek, a magam nevében én ezt kikérem magamnak. Nem fog megállni az élet, semmi nem áll meg, azt javasoltuk, hogy a lehető legközelebbi alkalommal, a legrövidebb időn belül szíveskedjenek egy listát bemutatni azt, hogy mi az a szabad kategória, és ugye ezt pontosan a költségvetési rendelet módosításkor saját hatáskörű előállított módosításnak nevezik, hogy gyakorlatilag milyen bevételeket zárolunk, milyen bevételi többletek vannak, mit hova javaslunk átcsoportosítani, illetve zárolni. Ha ezt nem lehet megcsinálni, és gyakorlatilag a fenyegetettség állapotába lehet hozni a tisztelt közgyűlést és Önök lemondanak arról, hogy érdemben betekintést nyerjenek az eredet-átcsoportosítás valós kategóriában, amiben most tudnának dönteni érdemben. Valószínűsíthető egyébként, és én jóhiszemű vagyok Önök is azok, hogy ennek a nagyon nagy része megül. Biztos vagyok benne, hogy egy kisebb része, akár kerületi képviselői érdekeket is érint, akár szervezeti érdekeket is érint, vita tárgya lehet, és lemondok a vitáról. Elnézést kérek, énnekem ez a demokrácia alapköve, hogy ismerjem, hogy miről döntök.

Tarnóczky Attila: Szükségesnek tartom tisztázni – mielőtt erről a javaslatról szavazunk – hogy ez kinek a javaslata? A jegyzőnő javaslata, Cserti képviselő úr javaslata, ezt döntsük el egyszer és mindenkorra.

Dr. Fodor Csaba: Azt kérem, gondoljuk meg, úgy látszik, hogy ebben a kérdésben ma felelősségteljes döntést nem fogunk tudni hozni, mert akik eddig meg akarták szavazni a költségvetés-rendeletet, azok is most egy kicsit tétováznak. Ahogy elnézem, ebből folytatólagos ülés lesz. Van-e mód arra, hogy ezt a napirendi pontot nem zárjuk le, felfüggesztjük, áttesszük a folytatólagosra? Én, mint Gazdasági Bizottság elnöke megígérem, ha megkapjuk amit a Cserti Tibor úr kér, - egyébként ami elhangzott Gazdasági Bizottsági ülésen is – ha ezt megkapjuk, azonnal összehívom a rendkívüli Gazdasági Bizottsági ülést, és a folytatólagos ülésre nagy valószínűséggel a Gazdasági Bizottság állásfoglalásával visszakerülhet az anyag, és akkor kellően megnyugszik mindenki. Ha ezt el tudja fogadni a Cserti úr és el tudja fogadni a tisztelt közgyűlés, és ennek nincs akadálya, akkor én azt kérem, hogy ezt tegyük meg, mert hiszen most már csak ez az egyetlen egy kérdést kellene eldönteni, és akkor függesszük fel, és akkor nyissuk meg újból erről a vitát, és akkor fogunk tudni dönteni, de akkor viszont döntenünk kell. Abban bízom, és azt remélem, hogy ez valóban nem jelenthet ez a pár napos csúszás gondot az intézményi finanszírozásoknál.

Tüttő István: Javaslom, hogy tartsunk szünetet, megbeszéljük a lehetséges választási lehetőségeket.

(Szünet)

Tüttő István: A szünetben sikerült egyeztetni, és azokat a kérdéseket átnézni, amelyek jogosan vetődtek fel, hogy nem tisztázottak, szükség volt erre a pár percre, hogy megnézzük.

Dr. Fodor Csaba: Valóban a szünet alkalmas volt arra, hogy áttekintsük, akit érdekel az részletesen áttekintse a felmerült problémákat. A Gazdasági Bizottság jelenlévő tagjai, a Pénzügyi Bizottság jelenlévő tagjai úgy ítélték meg, hogy az előterjesztés alkalmas arra, hogy a közgyűlés a mai ülésén ezt elfogadja azzal, hogy a következő napirendi pontot is egyúttal fogadjuk el, természetesen a kettőt egységes szerkezetbe kell átdolgozni, és akkor ez valóban így alkalmas lehet arra, hogy a féléves beszámolót elfogadjuk. Ez volt a döntés. Azzal együtt, amit majd a Gyalókai képviselő úr fog mondani, azt a módosító indítványt is a két bizottság jelenlévő tagjai támogatni tudják, és arra kérik a közgyűlést, hogy szavazzuk meg mind a kettő előterjesztést.

Tüttő István: Jegyzőnő azért szeretne egy olyan kiegészítést tenni, amely formailag szükséges a sorrend betartása. Először el kell fogadni ezt, erre épül a következő napirend, tehát ez a lényege. Az összedolgozása gyakorlatilag szükségtelen is ebben a szituációban, hiszen egymás után elfogadjuk.

Gyalókai Zoltán: Lenne egy módosító javaslatom. Javaslom, hogy a VIA Kanizsa Kht. részére városüzemeltetési célból a 42 millió Ft-ot a Hivatal utalja át, és egyben felkérem a polgármester urat, hogy ennek fedezetét november 30-ig próbálja előteremteni.

Tüttő István: 28 és a különbséget a 14 milliót. Az előző határozati javaslatban ugye megszavaztuk, hogy nekem ennek ilyen értelemben a forrás megteremtéséért, ha nem is mindent, de ami szükséges meg kell tennem.

Beznicza Miklós: Valószínű azt, amit a Cserti úr mondott, hogy 12 már bent van a rendeletben, ugye Gyalókai úr? Összesen ezt szeretném pontosítani. 12 már ebben a rendeletben, amit remélem megszavaznak, tehát a plusz 30-ról van most itt szó.

Tarnóczky Attila: Csak az utókornak mondanám tisztelt képviselőtársaim, hogy furcsállom majd ezt a döntést, de kb. egy tucatnyi intézmény is akár idejöhetett volna hasonló problémával, mi szerint év végéig nem tart ki a pénze. A VIA Kanizsa Kht.-vel a hivatali vezetés körében Gáspár András is jelen volt, az egyeztetés lezajlott, megegyeztek. András most azt mondja, hogy valamit nem vett figyelembe, ez világos, én elfogadom.

Tüttő István: Az ÁFA befizetést.

Tarnóczky Attila: Mégiscsak furcsállom, hogy ilyen körülmények között most így lendületből egy bejelentés alapján adunk valamennyi pénzt.

Dr. Tuboly Marianna: Gyakorlatilag én is ugyanezen tartalommal szeretnék felszólalni. A beszámolóhoz Önöknek kiadott kiegészítésben is szerepel egy összeg. A Hivatal ez irányú szándéka, vagy a polgármester úr ez irányú szándéka úgy látom, hogy tisztázott, illetőleg Gáspár úrral a beszélgetés lezajlott. Ennek az egyeztetésnek tovább kell folytatódni, és amennyiben beigazolódik, természetesen szerepelni fog a költségvetés módosításban. De majd csak akkor és megfelelő forrásoldal biztosításával. Ezért a mostani módosítási javaslat nem felel sem a számviteli, sem az egyéb törvényeknek, mert nincs mellette forrásoldal egyrészről, másrészről a javaslat átutalást kér. Átutalást költségvetés-módosítás nélkül nem teljesíthetünk. Ha a szándék kizárólag arra irányul, hogy a kht. igénye is kerüljön figyelembevételre, akkor erre vonatkozólag határozatot hozni szükségtelen, hiszen a szándék az egyértelmű.

Tüttő István: A rendeletmódosításról határozunk. Az 1999. évi költségvetésről szóló (III.2.) számú rendeletünk módosítása.

Dr. Fodor Csaba: Azért vagyok kénytelen szólni, mert én mégiscsak jobb szeretném, ha ez a rendeletbe azért valamilyen úton módon bekerülne, mert nem igazán látom biztosítva azt, hogy ez költségvetés rendeletmódosítást igényel és belátható időn belül visszakerül egy oldalról, más oldalról a VIA Kanizsa Kht-ra olyan – bocsánat a kifejezésért – de olyan feladatok lettek rálőcsölve, amelyek önkormányzati kötelezettségek. Ha most ezekhez nem kapja meg a szükséges forrásokat most, amikor a pályáztatások mennek, akkor egy kicsit nehézkes a helyzet. Egyébként én nem értem, valószínű, hogy figyelmetlen voltam, hogy hova tűnt el a pénz, mert annak a pénznek elvileg rendelkezésre kellene állni akkor is, ha az önkormányzatnál maradtak volna azok a feladatok, tehát akkor most ugyanilyen helyzetben lennénk. Ezt a pénzeszközt valamilyen úton módon a VIA Kanizsa Kht-nek biztosítani kell. Valóban Gyalókai képviselő kicsit pontatlanul fogalmazott, és nem az átutalásról van itt szó. Itt arról van szó, hogy ezt a rendeletben megfelelő módon biztosítsuk ezt a pénzt. Azzal természetesen, hogy túlfinanszírozásról szó sem lehet, de az ő munkájának az elvégzéséhez pedig biztosítani kell. Ha a forrásoldal a hiány, akkor én azt mondom, hogy a forrásoldal legyen mondjuk a polgármester úrnak megszavazott előbbi feladatsorban, amikor ugye az van meghatározva, hogy az ingatlan értékesítéseket fel kell gyorsítani és el kell adni, emeljük meg az ingatlan értékesítésből befolyó összeget, hogy az egyensúly megmaradjon, de valamifajta oldalt kell hozzá találni. Mert ha most nem találunk hozzá semmit, és ez nem kerül be, mert egyébként meg borulna a költségvetési egyensúly, akkor ugyan ott vagyunk, mint ahol elkezdtük volna, tehát akkor olybá vesszük a Gyalókai képviselő úr javaslatát, hogy meghallgattuk igaza van, csak nincs eredménye, mert nem kerül semmiféle határozati vagy rendeleti formában ez beépítésre. El tudom fogadni úgy is, hogyha egy határidőt tűzünk, és azt mondom, hogy jó, most vegyük ki a rendeletből, mert további egyeztetések szükségesek, de akkor egy szűk határidővel – mondjuk október 10-ig – tessék visszahozni ide költségvetési rendelet módosításával együtt a VIA Kanizsa Kht. ügyvezetőjének és felügyelő bizottságának véleményével egyeztetessen, de akkor kötelezettséget kellene erre vállalni. Ez a megoldás elfogadható Önök számára? Ez a határozati javaslat kerüljön be, és akkor így kerüljön vissza ide.

Tüttő István: Aki a Dr. Fodor Csaba által elmondott határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

250/1999.(IX.7.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1999. évi költségvetési előirányzatok módosítására vonatkozó rendelettervezetet a következő soros ülésén tárgyalja figyelemmel a közgyűlésen elhangzott módosító javaslatokra.

Határidő: 1999. szeptember 28.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Aki a rendelet módosításával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a rendeletmódosítással egyetért, és a következő rendeletet alkotja:

46/1999.(IX.8.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 46/1999.(IX.8.) számú rendelete az 1999. évi költségvetésről szóló 6/1999.(III.2.) számú rendeletének módosításáról

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

  1. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata által nyújtandó szociálpolitikai támogatásokkal összefüggő pótelőirányzat biztosítására, egyúttal az 1999. évi költségvetésről szóló 6/1999.(III.2.) számú rendelet módosítására (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: A 45/1999. számú rendeletünkkel módosítottuk a pénzben és természetben nyújtandó szociális támogatásokról szóló 15/1999. számú rendeletünket, melynek pénzügyi forrásszükségletét az Önök előtt lévő anyagban jelöltük meg. Erre vonatkozóan kérem van-e észrevételük?

    Dr. Csákai Iván: Bármennyire kényelmetlen, a szociálpolitikával is kell foglalkozni a közgyűlésnek. A bizottsági ülésen megtárgyaltuk az elénk terjesztett anyagot, amelyik hiányt is alkalmazott. Ennek a hiánynak a fedezetét osztályvezető úr bemutatta a bizottságunk egyértelműen támogatta egyhangúlag. Kérem elfogadni.

    Röst János: A Gazdasági Bizottságon kértük a Hivatal vezetőit, hogy indokolják a DÉDÁSZ támogatás elvonását a 3,5 millió Ft-ot, hogy annak milyen jogi következményei vannak, és szakmai következményei. Ugyanúgy kértük, hogy az északi iparterület közművesítés saját erejű elvonásánál milyen hatása van területértékesítésre a közművesítés hiánya. Erre nem kaptunk az osztálytól semmifajta választ. Ezt szeretném megkérdezni.

    Imre Béla: A DÉDÁSZ közvilágítás támogatása egy betervezett közvilágítás rekonstrukciós feladat volt, amit pontosan a mostani közgyűlés előterjesztés javaslataként egy átfogó közvilágítás rekonstrukciót terjesztettünk a közgyűlés elé megvitatásra, így ez szükségtelenné válik, illetve ilyen kis léptékben nem is lett volna nagyon értelme foglalkozni a város közvilágítási rekonstrukciójával, hogy 3,5 millió Ft-ot ráfordítunk. Ez alapvetően nem érinti olyan érzékenyen a költségvetés végrehajtását, hogy ez problémát okozzon. Az észak-keleti iparterület közművesítése érdekesebb kérdés, hiszen a költségvetés készítésekor azon vitatkoztunk, hogy milyen lépték legyen. 50 millió Ft volt legelőször a javaslat ahhoz, hogy a közművesítésben érdemben lépni is tudjunk. Akkor abban maradtunk, hogy csak a tervezéssel foglalkozunk, viszont a nyáron volt egy olyan ajánlattevő, hogy megveszi az egész területet anélkül, hogy közművesíttetni kellene. Ennek a tudatában és ennek az információnak a birtokában tudtuk azt mondani, hogy akkor a közművesítést addig nem kezdjük el, amíg ebben érdemi lépés nem történt, hogy vételre kerül sor. Ha a vételre sor kerül, akkor nincs szükség erre. Ha netán nem kerül sor, akkor abba maradtunk, hogy ezt a közvilágítás tervezését elkezdjük, és a jövő évi költségvetést fogja terhelni a további akár tervezési, akár megvalósítási költség.

    Tüttő István: A cég, akit Imre Béla úr említett, szeptember végére ígérte a tárgyalás alapján, hogy addigra a döntés megszületik, és olyan jelzést adott, hogy pozitív döntés várható. Addig ezt még ki kell várnunk.

    Röst János: A kérdésem egy részére választ kaptam, és meg szeretném kérdezni a vagyonértékesítési csoport vezetőjét, hogy a vagyonértékesítéshez milyen hatása van, mert a kérdésem erre is irányult.

    Kálócziné Éberling Márta: Az idei költségvetésbe betervezett bevételeket az észak-keleti városrészben nem érinti a közművesítés hiánya. Amennyiben ez a befektető aki augusztusban jelezte vételi szándékát nem fogja megvenni, vagy nem fogadja el azokat a feltételeket, amelyeket a közgyűlés meghatározott, akkor ez azt jelenti, hogy az idén elfogynak az észak-keleti városrészben közművesített területek, és jövőre már nincs az észak-keleti városrészben eladható közművesített terület. Ha csak jövőre kezdődik el ennek a tervezése, az azt jelenti, hogy leghamarabb 2001-ben lehet a kivitelezés, és az értékesítés ennek függvényében történhet meg.

    Marton István: Miután éppen 10 perccel, vagy ¼ órával ezelõtt tettünk be 5 millió Ft-ot az általános tartalékba, én tökéletesen egyetértek Éberling Mártával, hogy a viszonylag könnyen mobilizálható földjeink mobilizálási esélyét veszítenénk el ezáltal, ha ezt az összeget onnan lecsapnánk, én el bírom képzelni, hogy esetleg ide lehetne emelni azt az 5 millió Ft-ot. Én ezt lehetőségként említettem, nem módosító indítványként, hanem meggondolásra.

    Tarnóczky Attila: Érdekes ez az emlékmű dolog. Nincs olyan napirendi pont, ahol ne jönne elő. Ugye nem gondolja senki ebben a közgyűlésben, hogy az a beépített 2,8 millió Ft, annyi nincs beépítve, mert ugye vannak anyagmegrendelések is, ahogy jeleztem az megrendelés nélküli munkát jelent. Kérem lássák tisztán, hogy a VIA Kanizsa Kht. mint beruházó meghirdette olvashatta mindenki a pályázatot ennek a beruházásnak a lebonyolítására. Összeült a Beruházási Szabályzat szerinti bizottság. A pályázatot anyagi okok miatt érvénytelenítette, és felhatalmazást adott, hogy 10 millió Ft alatti összegre lehessen új tárgyalást folytatni. Szerződés került megkötésre 9 millió Ft + ÁFA összegben. Aki úgy gondolja, hogy Marton István képviselő úr talált 5 millió Ft-ot, az téved. Talált, hogyha nem kapunk építési engedélyt, és az oda beépített anyag ott fog csúfoskodni. Akkor talált. Ennek tudatában legyenek szívesek az általános tartalékból ezt az 5 millió Ft-os tartalékot most kiszedni.

    Tüttő István: Marton úr nem javasolta, csak gondolatébresztőként mondta.

    Dr. Fodor Csaba: Módosításként vettem, és teljesen egyetértek Tarnóczky alpolgármester úrral. Valóban ezt az 5 millió Ft-ot nem szabad onnan átcsoportosítani, és teljesen igaza van, úgy történt minden, ahogy történt, és ahogy elmondta. Nem tudnám támogatni jó szívvel Marton képviselő úr javaslatát. Ez valóban messze vezethetne, hogyha ilyen “talált pénzeket találunk”.

    Tüttő István: Végül is ő is él a lehetőséggel. A vitát lezárom, több hozzászóló nincsen. Aki a rendeletmódosítással egyetért, kérem szavazzon.

     

    A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a rendeletmódosítást elfogadja, és a következő rendeletet alkotja:

     

    47/1999.(IX.8.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 47/1999.(IX.8.) számú rendelete az 1999. évi költségvetésről szóló 6/1999.(III.2.) számú rendeletének módosításáról

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

    Tüttő István: Szeretném most megkérdezni, hogy van még minimum kettő olyan napirend, melyeket szeretnénk röviden a figyelmüket ajánlani. A DÉDÁSZ telekvásárlása óhatatlanul szükséges, hogy döntsünk benne, hiszen az a mindenki által ismert rendszer kiépítésének alapfeltétele, hogy oda be is lehessen majd jutni. Fontosnak tartanám, hogy akkor döntsünk a pénzintézeti pályázat ügyében, mert annak pedig a határideje sürget. Jegyzőnővel konzultáltam, hogy a 23. napirendi pontnak a halasztása nem okoz problémát. Még az önálló képviselői indítványokat legalább a bizottsági szakaszba utaljuk, így ezt a 3 napirendet még tárgyaljuk meg. Akceptáljuk a Horvát Kisebbségi Önkormányzat beszámolóját, tehát akkor 4 napirenddel folytatnánk.

    Dr. Baranyi Enikő: Polgármester úr javaslatán túlmenően szeretném kezdeményezni, hogy a holnapi napon úgyis soron kívüli közgyűlés lesz, ezt követően a napirendi pontok számát is tekintve holnapi napon arra vonatkozóan ha szavazhatnánk, hogy folytatólagos közgyűléssel folytassuk a rendkívüli közgyűlést.

    Dr. Horváth György: A 19. napirendet az Ifjúsági és Sportminisztériummal kapcsolatos megállapodást is meg kellene nézni, hiszen 15-e a határidő.

    Tüttő István: Holnap meg tudjuk tárgyalni.

    Tarnóczky Attila: A mai közgyűlés tapasztalataiból kiindulva azt javasolnám, hogy holnap szavazzon a közgyűlés arról, hogy – nem tudom hány órakor egyébként – hogy óhajt-e még folytatólagos közgyűlést tartani, mert nem biztos, hogy a rendkívüli közgyűlés 4-kor, 5-kor 8-kor 10-kor véget ér.

    Dr. Fodor Csaba: Teljesen igaza van Dr. Baranyi Enikő képviselőasszonynak. Azt gondolom, hogy 15.30 órára holnap szavazzuk meg ezt a folytatólagos ülést.

    Tüttő István: Aki Dr. Baranyi Enikő javaslatával egyetért, kérem szavazzon.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

     

    251/1999.(IX.7.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy az 1999. szeptember 8-án tartandó soron kívüli közgyűlés után dönt arról, hogy a mai napon meg nem tárgyalt napirendi pontokat folytatólagos ülésen tárgyalja.

    Határidő: 1999. szeptember 8.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

  3. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményeinek, vállalkozásainak pénzintézeti számlavezetésére (ír.)
  4. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Kérdésem lenne, hogy van-e ezzel kapcsolatban észrevétel.

    Marton István: Nagyon meg vagyok elégedve ezzel a határozati javaslattal azért is, mert az én javaslataimat is látom bennük visszaköszönni, ez így korrekt, és javaslom, hogy szavazza meg a testület.

    Tüttő István: Úgy látom nincsen több vélemény, a vitát lezárom. Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

     

    A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

     

    252/1999.(IX.7.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2000. január 1-től 2001. december 31-ig terjedő időszakra – amely meghosszabbítható – pályázatot ír ki a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményeinek és vállalkozásainak pénzintézeti számlavezetési, pénzforgalom lebonyolítási és hitelezői feladatainak ellátására.

    Határidő: Pályázat megjelentetése 1999. szeptember 13.

    Pályázat beadása: 1999. október 11.

    Pályázat bírálata: 1999. október 29.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

  5. Javaslat a DÉDÁSZ Rt. részére történő területértékesítésre (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Dr. Fodor Csaba: Csak annyi módosításom van, mivel a bizottság valóban nem mondott árat, én sem tudok a bizottság nevében. Magam nevében a javaslatban megjelölt 1500 Ft-ot szeretném, ha 2000 Ft-ra módosítanánk. Azt gondolom, hogy az is egy méltányos ár, elfogadható.

Tüttő István: Módosító indítvány volt, van-e még? Úgy látom nincsen, a vitát lezárom. Egy kérdésem lenne a vagyongazdálkodáshoz, hogy volt-e valami előzetes egyeztetés, vagy valami?

Kálócziné Éberling Márta: Annak idején, amikor a DÉDÁSZ kérte, hogy ezt a két területet megvásárolhassa mert az ….kell helyezni, akkor 1500 és 2000 Ft közötti m2/ár-ról volt szó. Az információim szerint a DÉDÁSZ el tudja fogadni ezt az árat, amit a Fodor képviselő úr javasolt. A mellette lévő magántulajdonú területekről csak információként hadd mondjam el, hogy ennek a többszörösét fogja kifizetni a DÉDÁSZ.

Tüttő István: Aki Dr. Fodor Csaba módosító indítványával egyetért, mi szerint a vételárat 2000 Ft/m2 árban limitáljuk, kérem szavazzon. Vagy jegyzőnő egybe javasolja, hogy szavazzunk róla. Akkor szavazzunk egybe.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

253/1999.(IX.7.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 123/1998. számú határozatát hatályon kívül helyezi.
    2. egyetért azzal, hogy a “Kanizsavár” transzformátorállomás építéséhez szükséges 82/3, 82/10, 85/2, 91/2 hrsz-ú ingatlanok építéssel érintett területrésze, valamint a 82/4 hrsz-ú ingatlan teljes egészében a DÉDÁSZ Rt. részére értékesítésre kerüljön m2-enként 2.000 Ft áron azzal a feltétellel, hogy a vízelvezetést a DÉDÁSZ-nak a területen saját költségén meg kell oldania.

Felhatalmazza a Polgármestert az adásvételi szerződés aláírására.

Határidő: 1999. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: (Melyik volt még, a 19-es ?) Megkérdezem a Művelődési Osztályvezetőt, hogy ugye az nem okoz gondot, az iskolákkal kapcsolatos napirendek.

 

7.) Javaslat az Ifjúsági és Sportminisztériummal megállapodás kötésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Nem ugye? Azoknak nincs határideje. Akkor volt az Ifjúsági és Sportminisztériumra vonatkozó megállapodás aláírására. Kérdésem van, hogy van-e észrevétel? Szavazzunk róla. Van egy kis kockázata, de reméljük, hogy nem.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza.

 

254/1999.(IX.7.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ifjúsági és Sportminisztériummal kötendő megállapodást elfogadja.

Felkéri a polgármestert, hogy a közgyűlés nevében a megállapodást írja alá és biztosítsa a benne foglaltak végrehajtását.

Határidő: 1999. szeptember 15.

Fellelős : Tüttő István polgármester

8.) Tájékoztató a nagykanizsai Horvát Kisebbségi Önkormányzat munkájáról (írásban)

Előadó: Vargovics Józsefné a Horvát Kisebbségi Önkorm. elnöke

 

 

Tüttő István: A Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnökét szeretettel köszöntjük. Elnézést kérünk, hogy ilyen hosszantartó élményben részesítettük. Megkérem, ha a tájékoztatójával kapcsolatban van kiegészíteni valója, akkor most tegye meg.

Vargovics Józsefné: Nincs.

Tüttő István: Kérdésünk van-e kedves elnök asszonyhoz? Egy kérdésem azért lenne. Itt szeretném emlékezetbe idézni a jelenlévőknek, legalább is egy részének, hogy amikor a konzulátust - bár nem teljesen függ össze a napirendi ponttal – mi megszavaztuk, akkor vállalta az önkormányzat, hogy az alkalmazottnak a bérét, de nem a közterheit, hanem csak a bérét, 4 órás munkaidőben átvállalja. Nekem szólt most a Karagics úr, hogy alkalmazzák ezt a hölgyet. Nem tudom egy hónapja, vagy mióta, hogy, hát most kérte volna azt az önkormányzati pénzt. Meg kellene vizsgálni, hogy mennyi. Megkérem a tisztelt elnök asszonyt, hogy ezt a gazdasági vezetővel egyeztesse az a hölgy, akit érint. Ez csak úgy eszembe jutott, hogy szükség lenne erre az egyeztetésre, nem tudok most hozzászólni. A következő évben nem döntöttünk ebben, ez arra az évre vonatkozott, mert abban reménykedtünk, hogy az abban az évben már megvalósul. Tavaly. Igen.

Cserti úr.

Cserti Tibor: Találtunk is Zsoldos képviselőtársammal mindjárt keretet. Tárgyévben feláll a bérfejlesztésnek az előirányzati részére, az Aradi vértanúk tárgyi költségvetési maradvány különbözetét.

Tüttő István: Igen, és az elég? Van-e kérdés? Akkor határozati javaslattal kiegészítjük: Nagykanizsa Megyei Jogú Város a tájékoztatót elfogadja, és további jó munkát kíván a Horvát Kisebbségi Önkormányzatnak. Kérem, erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

255/1999.(IX.7.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Horvát Kisebbségi Önkormányzat munkájáról szóló tájékoztatót elfogadja, és további jó munkát kíván a Horvát Kisebbségi Önkormányzatnak.

 

Tüttő István: Még egy kérdésem van. A RYNO Kft. még belefér? Abban megállapodtunk még, hogy önálló képviselői indítványokkal még foglalkozunk. Szeretném jelezni, hogy Tóth László úr. A tárgy amiben javaslatot tett: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése kezdési időpontjának megváltoztatására. Remélem kézben van Önnek is azaz anyag. Az a kérésünk, mivel a bizottságok megtárgyalták és támogatták. Illetve, hát a szerint, hogy ki hogyan támogatta közgyűlés elé ugye az előterjesztőnek, illetve önálló képviselői indítványt beadónak kell egy anyagot készíteni. Ebben kérem akkor az érdemi munkát.

Tóth Lászó: Polgármester úr egy félreértés történt.

Dr. Tuboly Marianna: Ezt már külön, ezt már kivettük.

Tüttő István: Bocsánat, akkor most csak az SZMSZ-en kívülit. A díszteremről már döntöttünk.

Tóth László: … bizottsági szakaszba utaltuk. A 22-es…

Dr. Tuboly Marianna: Vagyonrendelet, …..

Tóth László: Vagyonrendelet megalkotása kérem szépen. Közgyűlés időpontjának meghatározása , önálló képviselői indítványokkal kapcsolatos további …..

Dr. Tuboly Marianna: Számítástechnika.

Törőcsik Pál: Szerintem szavazást igényel. Menjen bizottsági szakba.

Dr. Tuboly Marianna: Csak kettő. A vagyon, meg a számítástechnika.

Tüttő István: Kérem bizottsági szakba tennék akkor azokat az előterjesztéseket, melyeket az előbb felsorolt Tóth László úr.

Dr. Tuboly Marianna: Kettő darab.

 

  1. Tóth László önálló képviselői indítványai (írásban)

a.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározása, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló egységes rendeletének megalkotására (írásban)

Tüttő István: Kettő darabról van szó, melyeket az előbb felsorolt Tóth László úr, és van egy közös a Györek László úrral. Kérem, külön-külön szavazzunk róla. Akkor a javaslat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározása, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló egységes rendeletének megalkotására. Tóth László úr indítványa. Bizottsági szakaszba utaljuk. Kérem, ezt támogassuk.

 

A közgyűlés A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

256/1999.(IX.7.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth László képviselőnek a “Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározása, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló egységes rendeletének megalkotására” vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri az érintett bizottságokat.

Határidő: 1999. november 30.

Felelős : érintett bizottságok elnökei

 

 

b.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 18/1999.(IV.30.) rendelete, a Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására (írásban)

 

Tüttő István: Ugyancsak bizottsági szakaszba kérem fogadjuk el Tóth László úr önálló képviselői indítványát, amely a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására vonatkozik. A közgyűlések időpontjának kezdéséről szól. Kérem szavazzunk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

257/1999.(IX.7.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlés Tóth László képviselőnek a “Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 18/1999.(IV.30.) rendelete, a Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására” vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát.

Határidő: 1999. október 30.

Felelős : valamennyi bizottsági elnök

10.) Tóth László és Györek László önálló képviselői indítványa

Javaslat a ”KanizsaNet Számítástechnikai és Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság” létrehozására (írásban)

 

Tüttő István: Van egy közös indítványa Tóth László úrnak és Györek László úrnak. a”KanizsaNet Számítástechnikai és Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság” létrehozására. Bizottsági szakaszba utalnánk. Döntsünk erről is.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

258/1999.(IX.7.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth László és Györek László képviselőknek a ”KanizsaNet Számítástechnikai és Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság” létrehozására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri az érintett bizottságokat.

Határidő: 1999. október 30.

Felelős : érintett bizottságok elnökei

 

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 21.45 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

1999. szeptember 8. soron kívüli

 

Jegyzőkönyv

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. szeptember 8-án (szerdán) 15.00 órakor tartott soron kívüli ülésén.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István és Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta irodavezető, Dr. Szabó Edit könyvvizsgáló, Stahl György végelszámoló, Dr. Kovács Lóránt ügyvéd, Palotás Tibor kisebbségi tulajdonos, Kalmár István, Dr. Boa László bizottsági tag.

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.

 

Tüttő István: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, megjelent kedves vendégeinket, az apparátus tagjait.

Tíz képviselő fordult hozzám írásban, és szabályos körülmények között és kérték egy soron kívüli, vagy rendkívüli közgyűlés összehívását. A határidő 8 napon belül teszi kötelezővé számomra a közgyűlés lebonyolítását, illetve összehívását. Megállapítom, hogy a jelenlévők száma alapján, hogy a közgyűlés határozatképes, de természetesen a mai nap csak azt a napirendet tárgyalhatja, amit a kérelmezők megjelöltek. Ez pedig az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolásának állása és várható lezárása. Ez volt a fő téma. Elsőként Önök megjelölték, hogy a Polgármester adjon tájékoztatót a végelszámolás jelenlegi állásáról. Én tájékoztatom Önöket. Természetesen napirendre vesszük. Meg kell, hogy szavazzák a mai nap soron kívüli ülésének napirendjét. Én most elmondtam, hogy az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolások állása és várható lezárása, és mindazon kérdésekre pedig a válaszokat megadom, amit a tisztelt képviselők írásban benyújtottak. Kérem, szavazzunk a napirendről.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja:

 

  1. Tájékoztató az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolásának állásáról és várható lezárásáról (szóban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Felvetődött az a kérdés, hogy zárt ülésen foglalkozzunk a kérdéssel, vagy sem. Én a magam részéről nem tartom szükségesnek. Tehát nem teszek rá javaslatot, hogy zárt ülésen tárgyaljuk. Hát remélem azért olyan jellegű részletkérdésekbe nem megyünk bele, ami esetleg az önkormányzat érdekeit sértené, vagy pedig a mások tulajdonos érdekeit sértené. Azért megkérdezem a társtulajdonost, hogy van-e ezzel kapcsolatban észrevétele. Mivel, most az Alfától az Omegáig Kft.-ről beszélünk. Jó, hát akkor köszönöm megerősíti, hogy nem kívánja az ellenkezőjét.

Tisztelt Közgyűlés! A soron kívüli közgyűlést kezdeményező levelükben az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolásával kapcsolatosan tettek fel kérdéseket. A végelszámolás állásáról a következő tájékoztatást adom Önöknek.

A társaság vagyontárgyainak átadásával illetőleg az azt követő adóelszámolások pénzügyi rendezésével 1998. október hónap folyamán a végelszámolás eljutott egy olyan stádiumba, amikor befejezése belátható és rövid időn belül megvalósulhatott volna. A végelszámolási zárómérleg elkészítéséhez egyetlen függően maradt ügyet a végelszámoló díjazásának kérdését kellett tisztázni. A képviselő-testület illetve szakbizottsága többször tárgyalás eredményeként nem szavazott meg a 90.000 Ft havi díjon felüli juttatást. A végelszámoló előbb kilátásban helyezte, majd meg is indította peres eljárását a díjazásának megállapítására az arra illetékes bíróságon. A vagyonfelosztásról a tulajdonostárssal és a végelszámolóval több alkalommal egyeztettünk. Legutóbbi időkben 1999. április 2-án, április 28-án. A megbeszélésen alkalmanként részt vettek a cég és a hivatal képviselői is, többek között az alpolgármester urak is. Az április 28-i megbeszélésen született egyezség szerint 1999. április 30-i állapotnak megfelelően a végelszámoló tájékoztató mérlegét elkészítette és a tényleges értékadatokból kiindulva elkészítette vagyonfelosztási javaslatait, több változatban. Az elkészült anyagokat 1999. május 11-én tárgyaltuk meg. A magunk részéről a felosztásnál a társaságban képviselt tulajdoni arányokat tartottuk elfogadhatónak. A kisebbségi tulajdonos a felosztásnál figyelembe venni kért olyan tételeket, amelyek megítélése szerint a többségi tulajdonosnál vagyonnövekedést illetve a társaságnál a felosztható vagyon csökkentését okozták számára hátrányosan. illetve megítélése szerint, tehát Ő ezzel indokolta, hogy ezért szükséges. (Ilyen volt a földterületek értékének ingatlanszakértővel történő megállapítása, a hitelezési veszteségként leírt Gyergyák-féle követelés, a megépített utak értéktöbblete, valamint ÁFÁ-ja, késedelmi kamat és még lehetne sorolni az ISDN telefonközpont). Korábban annak az igényét is felvetette, hogy 15 mFt olyan kamattétel szerepel az Önkormányzat oldalán, amelynek a kialakítására neki nem volt hatása. Ettől a későbbiekben elállt.

Az egyeztetésen mindkét fél által elfogadható javaslat nem született. Ezért javasoltam a végelszámolás lezárásának 1999. június 30-i határnapot.

Időközben a jegyzőnő megbízásából jogi szakértői vélemény készült. A szakértői anyag alapján a közgyűlés 206/1999. (VII. 9.) határozatában intézkedés sorozatot fogadott el. A közgyűlést követően 1999. július 12-én megbeszélést tartottunk az érdekeltekkel, ahol szóban tájékoztatást adtam a közgyűlés döntéséről (A határozat és a jegyzőkönyv írásban nem állt még rendelkezésemre). A törvényi határidő figyelembevételével július 27-re taggyűlést hívtunk össze. Megítélésem szerint a közgyűlési határozatban foglalt határidőket betartani maradéktalanul nem lehetett.

A taggyűlésre a végelszámoló készített zárómérleg tervezetet és vagyonfelosztási javaslatot. Az elkészített anyagok nem a közgyűlési előterjesztés mellékletében megfelelően történek, de a tartalmuk alapján úgy gondoltam a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tájékoztatására alkalmasak. A bizottság részére függetlenül a soron kívüli közgyűlés kezdeményezésétől a tájékoztató elkészült.

1999. szeptember 2-án a bizottság tárgyalta az ügyet. A vitában elhangzott vélemények egy része ugyan további tisztázást igényel, de az leszűrhető volt, hogy a lezárás sikertelensége esetén a végelszámoló személyének megváltoztatását azonnal kezdeményezni kell.

A tájékoztatómérleg szerint 1999. június 30-án a végelszámolási költségek esetleges módosulása nélkül 7.751 e Ft felosztható vagyona van, illetve volt a társaságnak.

Jogi szakértőnk közreműködésével szeptember 3-án a végelszámoló részére levelet írtunk a taggyűlés összehívásának kezdeményezése céljából. A taggyűlés általunk kért napirendjei:

  • Az auditált végelszámolási zárómérleg és zárójelentés, valamint a vagyonfelosztási javaslat megtárgyalása

  • A végelszámolásról, a végelszámolóról szóló döntés meghozatala
  • Egyebek

 

  1. A polgármester mint a többségi tulajdonos Önkormányzat képviselőjének beszámoltatása:

Ez a b.) pont az Önök által írt kérelemben volt b.) pontként meghatározva.

  • Hogyan képviselte a tulajdonosi jogokat az elmúlt két évben, a hivatalba lépése óta?

A Vásárcsarnok építésének időszakában, kezdetben alpolgármesterként, majd polgármesterként képviseltem a tulajdonos Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatát.

A kifejezetten a Vásárcsarnok megépítésére létrehozott kft. végelszámolását, a tagi gyűlés 1997. október 15-i határozatában, a létesítmény kivitelezésének befejezése előtt határozta el akkor, mikor még számos funkcionálisan nélkülözhetetlen, a járulékos munkákhoz tartozó munkafolyamatok elvégzése, esetenként műszaki tervezése, hatósági engedélyeztetése, kiviteli szerződésének megkötése is hátra volt, mivel azokra csak az épület kivitelező ZÁÉV Rt építési területről való levonulása után tudta átadni, illetve kerülhetett sor.

Ezen időszakban a megépített Vásárcsarnok létesítményt és a kft korábban szerzett minden ingatlanvagyonát vettük számba.

Azok átadására 1998. augusztus 31-én került sor az Önkormányzat részére. A “Vagyonátadási-Megállapodás”-t, mely záradékot is tartalmaz a közgyűlés 1998. szeptember 22-i soron kívüli ülésén a 239/1998. számú határozatával fogadta el.

Ezt követően remény látszott arra, hogy a végelszámolás rövid időn belül lezárul.

Időközben a végelszámoló javaslattal élt

  • a kisebb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos kérésének teljesítésére.

Erre emlékeznek rá, hogy meg is tárgyalta a bizottságok és a véleményük alapján a közgyűlés.

  • a végelszámoló díjazásának elismerése ügyében.

Ezzel is szintén foglalkoztak.

Ezt a javaslatot a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság döntési hatáskörébe utalta a közgyűlés a 346/1998. számú határozatával 1998. december 31. határidővel.

A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak

  1. A végelszámoló díját kellett volna meghatározni
  2. Az a.) pontja ez volt a határozatnak.

  3. A kifizetés feltétele volt a zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítése.

A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem teljesítette a közgyűlés határozatát.

1999-ben folyamatos egyeztetések voltak a megállapodás érdekében, hiszen mindig kötöttem magam Szabó Edit könyvvizsgáló 1998. 01.15-i szakvéleményéhez, melyben az áll:

“Az Önkormányzat a tulajdonostárssal egyezzen meg a vagyonfelosztás, a hitelezők kiegyenlítésében.” A vagyonfelosztásnál vegye figyelembe a tulajdonostárs tartozását.

Ennek szellemében jártam el, de megegyezni nem tudtam.

Az Önkormányzat testületétől nem kaptam olyan felhatalmazást, hogy akár perrel való fenyegetettség árán is befejezzük a végelszámolást. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy mind a mai napig a minimális mozgásteret sem biztosították számomra az Önkormányzat gazdasági társaságainál, miszerint a számviteli törvény szerinti éves beszámolókat (mérlegeket) sem fogadhattam el előzetes bizottsági vélemények nélkül.

Holott a Polgármesteri Hivatalban rendelkezésre állnak gazdasági szakemberek, akik véleményét előzetesen mindig kikértem.

Az Önök által “biztosított” hatáskörömmel éltem. Az ügy pikantériája, hogy a Végelszámoló azt veti a szememre, hogy csak az önkormányzati bizottságok, valamint a közgyűlés döntéseit képviseltem illetve képviselem a vele való tárgyalások alkalmával. Önök pedig azt kifogásolják, hogy nem hajtottam végre azokat!

A végelszámoló helyett más személy kijelölését, a Cégbíróságtól felmentését soha semmilyen elfogadott határozat nem adta feladatul számomra.

A megállapodás-keresés igénye minden esetben felülkerekedett a döntésekben. Indokaként a költségek indokolatlan megnövekedésének elkerülését hozták illetve hoztuk fel.

  • Miért maradt el 1998. ősszel az új önkormányzati testület részletes tájékoztatása a folyamatban lévő, elhúzódó végelszámolás való állapotáról, az elhúzódás okáról, az Alfától az Omegáig Kft tevékenységéről és működéséről?

A polgármestert nem kötelezi arra jogszabály, hogy folyamatban lévő ügyekről automatikusan tájékoztatást adjon. Az anyagok a képviselők részére hozzáférhetők voltak. az 1998. év végi tárggyal kapcsolatos döntésekkor tájékoztatást kaphattak a végelszámolás állásáról, a tulajdonostárs valamint a végelszámoló követeléséről. Akkor a megállapodásra reális esély volt. a végelszámolás befejeződött volna.

A zárójelentés, zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat részletes anyagai a közgyűlés illetve bizottságok elé kerültek volna.

  • Ismertesse álláspontját a végelszámolás mielőbbi lezárásának lehetőségével kapcsolatban/a fenti kft taggyűlésén történt megbeszélések, egyeztetések összefüggésében.

Stáhl György végelszámoló úrnak küldött levelem vázolja a teendőket, amelyet mellékeltem a meghívóhoz.

  • Miért nem hajtotta végre az 1999. 07.09-i közgyűlés ide vonatkozó határozatait?

A közgyűlés 206/1999. (VII. 09.) számú határozatának 1.) a.) pontja:

1999. július 12-én egyeztető tárgyaláson, melyről jegyzőkönyv készült szólítottam fel a végelszámolót a közgyűlési határozatban foglaltak elkészítésére.

A Közgyűlés határidőként július 15. és 22. jelöl meg.

Felhívom a figyelmet, hogy a kft taggyűlésének, egyedüli hivatalos fórumának, szabályszerű összehívásának a törvény szerint minimum 15. nap a határideje. Ebből következik, hogy ha a határozathozatallal egy időben küldtem volna ki a felszólítást, a végelszámolónak, akkor sem lett volna lehetséges a teljesítés.

  1. b.) határozat arról szól, hogy a zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot kézhezvétel után adjam át a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak, hiszen csak annak függvényében lehet aláírni.

Ezeket eleve már a teljesíthetetlen határidő után a kft hivatalos taggyűlésén 1999. július 27-én kaptam kézhez, melyek a határozatnak megfelelően a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elé terjesztettem.

  1. c.) pont – és itt szeretném megjegyezni, hogy anyag csak az lehet, amit elkészít a végelszámoló, az anyagot nem én írom, a végelszámoló kötelessége ennek a prezentálása. Ezt az anyagot kaptam, világos, hogy ezt tudtam Önöknek továbbítani - szerint Palotás Tibor tulajdonostárs által kért magasabb “díjazás” milyen jogalapon történt?

Nem fogadtam el – ugyanis ez azt preodikálja, hogy megtörtént a magasabb díjazás, erről szó sincs. Nem fogadtam el és nem is fogok elfogadni olyan vagyonfelosztási javaslatot (hacsak a Közgyűlés másképp nem dönt), amely az egyik tulajdonos javára, illetve a másik kárára megváltoztatja a vagyonfelosztást. Erre utaltam a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak átadott anyagban is.

A határidő itt sem teljesíthető az előbbi okokra visszautalva.

  1. d.) pont határideje még nem járt le.

Teljesítésére ismét felszólítottam a végelszámolót, amely a meghívó mellékletében olvasható.

2. Határozati pont. az új végelszámolóra vonatkozó határozatot, illetve annak alpontjait tartalmazza.

A végelszámoló felmentését nem tudtam volna a Gazdasági társaságokról szóló törvény szerint végrehajtani, mert a mai napig sem tudok konkrét személyt javasolni új végelszámolóként. (A végelszámoló felmentésével egy időben az új végelszámoló beállítása szükséges!)

Ez ügyben egyeztetések folynak a megbízott jogi szakértő Dr. Kovács Lóránt segítségével. Kérdésként vetem fel a Közgyűlés kívánja-e személyét kinevezése illetve megválasztása előtt megismerni?

A hatályos csődtörvény szerint a korábbi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a végelszámolásra, amennyiben azok a korábbi törvény hatálya alatt indultak. A jogi szakértőnk szerint a gazdasági társaságokról szóló törvény pedig ettől eltérően a már hatályban lévő jogszabályok szerinti eljárást deklarálja.

Ez pedig számomra jogi aggályt jelentett. Ezt követően bíztam meg Dr. Kovács Lóránt ügyvéd urat jogi tanácsadó, illetve esetenkénti képviselői feladattal. A július 9-i közgyűlésre készített szakvéleményét még Dr. Tuboly Marianna jegyzőnő megbízásából teljesítette.

Az Alfától az Omegáig Kft az 1999. július 27-i taggyűlésén a végelszámoló részéről átadott anyagokat a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megerősítő illetve módosító javaslataival, határozataival újra tárgyalhattam volna kft taggyűlésen a társtulajdonossal és határozathozatallal a végelszámolás befejezését is elérhettük volna.

Egyébként az Önök által kezdeményezett soron kívüli közgyűlés előtt egy héttel Törőcsik alpolgármester úrral megbeszélést folytattam és javaslatot tettem, hogy a végelszámolás lezárható legyen. Másnap tájékoztatott, hogy a frakció, illetve hát a megfelelő személyek, akik egyben a soron kívüli közgyűlést kezdeményezték javaslataimat nem tudja támogatni. Ezt tudomásul vettem.

3.) a.) határozati pont. Iratok átadása:

A társaság működésével kapcsolatok iratokat a végelszámoló szerint már átadta, bár felszólítottam a teljes körű átadásra. A törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.

  1. b.) Tájékoztattam a végelszámolót, hogy az iratokat az Önkormányzatnál helyezze letétbe. Feltételeinek megteremtése a Polgármesteri Hivatal feladata. Határideje irreálisan lett meghatározva.

4. Határozati pont

A kártérítési eljárásra vonatkozó határozat végrehajtása a kft feladata. A határozatot átadtam a végelszámolónak.

Csak ebben a szituációban az ügy azért érdekes, mert éppen annak a végelszámolónak kellene kezdeményezni kártérítési eljárást saját magával szemben, aki még a helyén van, aki közben bírósági eljárást kezdeményezett pontosan annak az ügynek a kapcsán, mely a díjazására vonatkozik.

Ez megint egy olyan szituáció amellyel majd számolnunk kell.

Tisztelt Közgyűlés!

A 286/1997. számú közgyűlési határozat, azaz a végelszámolás elrendelésétől 1999. nyaráig 15 határozatot hozott a közgyűlés a tárgykörben. Az 1998-ban megválasztott testület – tehát itt közösen - a kft-t érintően 3 határozatot is hozott. A végelszámolást elrendelő kft taggyűlés után a csődtörvény előírásainak eleget téve elindítottam a végelszámolás folyamatát. Megjegyzem, hogy sem műszakilag, sem pénzügyileg be nem fejezett beruházást bonyolító, többségében Önkormányzati tulajdonú kft-énkkel szemben alkalmaztuk ezt az eljárást. Káros hatással volt a befektetni szándékozókra, szította feleslegesen a közhangulatot.

Ezen idő közben egy európai mértékkel mérhető, minőségileg kiváló (díjjal elismert), bekerülésében szakértők által kedvezőnek nyilvánított Vásárcsarnokkal gazdagodott Nagykanizsa városa. Az eltelt idő igazolta: közmegelégedésre.

Ezek után tisztelt Közgyűlés határidő módosítást kérek az 1999. 07.09-i közgyűlés határozatainak végrehajtása érdekében. Természetesen ugyanazon feltételekkel, mint, ahogy azt meghatározták. Köszönöm a figyelmüket. Önöké a szó.

Marton István: (Elnézést, ha a táblát törölnék, akkor talán a jelentkezés is látszana.)

Tüttő István: (De nálam nincsen senki jelentkező, azért..) Marton úrnak megadtam a szót.

Marton István: Köszönöm ezt nem hallottam, én még csak bejelentkezem.

Tüttő István: Sőt az ülés előtt már kétszer megjelent a neve.

Marton István: Tisztelt Közgyűlés! Azt hiszem az itt ülő hölgyek és urak közül senki sem vitatja, hogy nagy horderejű, de talán azt is mondhatnám, hogy rendkívül nagy horderejű lezáratlan ügyről van szó. És, hogy miért én kérek szót a Fidesz Magyar Polgári Párt és a Független Kisgazdapárt MDF közös frakció nevében, az azért van, mert a két frakció engem bízott meg azzal, mint azt a képviselőt, aki az ügyet sajnálatos módon kezdettől ismeri, ezért engem bíztak meg, hogy ismertessem a képviselő urak és hölgyek álláspontját. Én sem mennék visszább a történelemben, mint Polgármester úr, de mielőtt ezt elkezdeném örülök neki, hogy tulajdonképpen kezdeményezésünknek a soron kívüli közgyűlés kezdeményezésének az anyagát tulajdonképpen felolvasta és, hát úgy is néz ki, hogy megpróbált rá választ adni. Majd kiderül, hogy ez kit elégít ki. Ami viszont engem már a meghívóban zavart, hogy itt egy írásbeli tájékoztató volt ígérve, hát ez elmaradt. Mert itt egy Stáhl úrnak címzett másfél oldalas levél van helyette, és ami igazán zavart az, hogy javaslat zárt ülésre. Ezt viszont örömmel nyugtáztam, hogy nem kéri Polgármester úr, mert úgy gondolom, hogy az adófizetők forintjainak a sorsáról nem szabad zár ülésen dönteni. Ez persze nem jelenti azt, hogy valakinek olyan mondanivalója van, hogy három, vagy öt mondatot nem óhajt a nyilvánosság előtt elmondani, hogy akkor azt kérje, hogy az ülésnek azt a pár percét nyilvánítsuk zártnak. Sajnálatos, nagyon sajnálatos, hogy a végelszámolás megkezdése óta – bár Polgármester úr felsorolta milyen határozatokat hozott a közgyűlés azóta – tulajdonképpen érdemi előrelépés nem történt. Mire alapozzuk? Én mivel a képviselő hölgyek és urak jó része nem ismeri az ügynek az eredetét én azt mondom, hogy addig kell visszamenni, és itt nem akarok untatni senkit, de ennek a Kft.-nek van egy könyvvizsgálója annak volt egy jelentése az 1997-es év beszámoló felülvizsgálatáról, amelyet én annak idején már elmondtam Önöknek, de mivel a résztvevőknek nagyobbik fele nem ismeri, ezért ezt kívánatosnak tartom, hogy megismételjük. Összefoglaló megállapítások. Ezek ugye, hogy zajlott a beruházás. Á Vásárcsarnok és járulékos létesítményeinek tényleges bekerülési költségei jelentősen meghaladták a tervezettet. A beruházás műszaki előkészítése nem volt megfelelő, mivel a járulékos létesítmények költségeit nem tartalmazta beruházási előirányzat. A Vásárcsarnok épület kivitelezési költségei is jelentősen meghaladják körülbelül 30 %-al a tervezettet, mely szintén a nem megfelelő műszaki előkészítésre és a tervezési hiányosságokra vezethető vissza. A bekerülési érték 1 ¼ %-ban meghatározott műszaki ellenőrzési díj nem tette érdekelté a műszaki ellenőrzést végző céget költségek minimalizálásában. Bizonyos nagyságrendű munkák esetében indokolt lett volna munkák versenytárgyaláson való meghirdetése, illetve több ajánlat bekérése. A társaság üzleti tervet 1996. és 1997. évekre nem készített. Így az üzletek és a kosaras piac árának megállapítása mindenféle előzetes számítás nélkül történt. A vállalkozókkal kötött adásvételi szerződések fix összegről szólnak. Nem tartalmazzák a felmerült többletköltségek áthárításának lehetőségét. A fél millió forint feletti szerződések esetében a társasági szerződéssel ellentétesen nem született taggyűlési határozat, vagyis tulajdonosi döntés azok jóváhagyásáról. Írja a Kft. könyvvizsgálója Markó András úr 1997. december 15-én. Egy hónappal később a címét szó szerint idézem “Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Pénzügyi Bizottsága által készítendő az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolásával kapcsolatos jelentéshez.” Szabó Edit okleveles könyvvizsgáló készítette az Önkormányzat felkérésére, mint az Önkormányzat könyvvizsgálója. Szintén csak az összefoglalást emelem ki. A könyvvizsgálói jelentés összefoglalójához tett megállapítások és az önkormányzati határozatok sorozatos elszabotálása alapján valószínűsíthető, hogy amennyiben a végelszámolási folyamat a jelenlegi végelszámoló elképzelései szerint elhúzódik az önkormányzat tervezhetetlen, kilátástalan működését veszélyeztető mértékű adósság terhekhez jut. Ezt én egészítem ki, hogy láteszi szavak. Az Önkormányzat minden eddigi törekvése ellenére az immár végelszámolás alatt álló Kft. öntörvényi közegben él, az Önkormányzat érdekérvényesítési lehetősége messze elmarad tulajdoni hányada arányánál. A végelszámolás napokon belül lezárható írja a könyvvizsgáló és javasolja az 1991. évi idevonatkozó törvény alapján felelősségre vonás kezdeményezését. Tehát ez 1998. január 15-én, kérem képviselő hölgyek és urak, már ilyen sajnálatosan nézett ki. Egészen röviden arról szól a történet, hogy nem egészen egy évig tartó munkának a végelszámolása egy hónap híján két év alatt nem tudott befejeződni. A helyzetet súlyosbítja, hogy ezután a könyvvizsgálói jelentés után egy héttel tartott közgyűlésen a végelszámoló úr vitába keveredve egyik jelenleg is itt ülő képviselő társammal azt mondta, hogy néhány napon belül lezárható a végelszámolás. Erre én akkor visszakérdeztem úgy konkretizálva a kérdést, hogy az 1998. december 31.-ig befejezhető ? A válasz egyértelmű igen volt. Azt hiszen ezek után eléggé értetlenül állunk, hogy 1999. szeptember 8-án még mindig csak itt tart az ügy. A legutolsó Kanizsa Újságban megjelent egy interjú, ami végelszámolás feljelentés címmel készült Sthál úrral, és hát Tüttő úrral is. Ebben a Stáhl úr úgy gondoljuk, hogy kimond egy nagyon nagy igazságot, a gond az és ezt szó szerint idézem, “hogy a Polgármester úr nem él megfelelően a törvény adta jogával, nem foglal állást olyan ügyekben ….” Én úgy gondolom, hogy amit Polgármester úr mondott, mármint hogy az Önkormányzat nem adott szabadkezet őneki bizonyos ügyek intézésében ezt vissza kell fordítani. Mert bizony eleinte megvolt a szabadkéz, amelyet ugye akkor még az 1988-as VI. törvény, majd később a tavaly életbe lépő ezt felváltó törvény biztosított. Hogy azóta bizonyos fokú korlátozások történtek, azt én a magam részéről, mármint a közgyűlés részéről természetszerűen, azt én a magam részéről a legtermészetesebbnek tartom. Ugyanis Polgármester úr sokáig nem tette meg az elvárhatót sem, és ezért kényszeredett helyzetben volt az Önkormányzat. Korlátozni kellett bizonyos jogokat. Sajnálatos módon itt a határidők nagyon gálánsan csúsznak általában hátra, mert a 206/1999. július 9-i számú határozat határideje, zömmel másfél hónappal ezelőtt lejártak. Meggyőződésem, hogy egyetlen képviselő sem tette volna szóvá, hogyha egy vagy két hét csúszás van, hiszen nem is volt akkoriban közgyűlés. Éppen a tegnapi közgyűlés napirendjei bizonyították be számunkra, hogy mivel nem történt érdemi lépés, ez a polgármesteri tájékoztatóba három-négy sorban ismét el lett volna intézve. Egy dologban viszont maradéktalanul egyetértek Polgármester úrral, nevezetesen hogy ennek a határozatnak – mivel kivétel nélkül szinte mindegyik határideje lejárt – ezeket a határidőket módosítani kell. Ezért mindjárt el is mondom a javaslatainkat. Ezek bevezetőben kicsit eltérnek az alaphatározattól, mert van olyan ami már aktualitását vesztette és azt hiszem, hogy ezt egy kicsit ki is kell egészíteni. Egyébként nagyon sajnálatosan állapítottam meg, hogy Polgármester úr megemlíti, hogy tényleg még a mai napig sincs új végelszámolója az ügynek, és ha a törvény erejének, amely ugye az ilyen ügyeket egy éven belüli lezárását írja elő ilyen ügyeknek, ez gyakorlatilag második éve, vagy már majdnem két éve húzódik és még mindig nincs személy a képbe, hát ez több mint sajnálatos megítélésünk szerint. Tehát akkor a határozatok előtt úgy gondolom, hogy a közgyűlésnek meg kell állapítani, hogy Tüttő István polgármester nem hajtotta végre ezt a fenti hivatkozású 206/1999. július 9-i számú határozatot és ezért végrehajtására ismételten felkéri és póthatáridőket ad. És ezeket tekinthetik olyan javaslatoknak, amelyekről szavazást kér a soron kívüli közgyűlést kezdeményező képviselők csoportja. Ahol nincs eltérés azt hiszem az idő spórolása céljából érdemes nem felolvasnom részletesen. Az 1/a. határozat az gyakorlatilag, sőt az 1/b. meg az 1/c. is marad változatlanul csak az abban rögzített lejárt határidejűeket szeptember 30-ra kérjük módosítani. Ezek akkor, mivel itt biztatást kapok arra, hogy hát olvassam fel, hát megteszem. Én spórolni akartam az idővel. Haladéktalanul szólítsa fel Stáhl György végelszámolót a végelszámolási eljárás lezárására, a zárómérleg, zárójelentés és vagyonfelosztási javaslat 8 napon belüli elkészítésére és a tagoknak való átadására, valamint a Kft. taggyűlése szabályszerű összehívására. A zárójelentés az előterjesztés 5-ös számú melléklete szerinti tartalommal kerüljön kialakításra, valamint a zárójelentés tartalmazza a végelszámolás időszaka alatt kifizetett számlák, azok szerződéseinek tételes elemzését, azok hatásait a végelszámolásra és a költségkeretre. Mint említettem szeptember 30. az új javasolt határidő. Felelős értelemszerűen ugyanaz, aki eredetileg volt, Tüttő István polgármester.

1/b. Az elkészült és megkapott zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot terjessze be jóváhagyásra az önkormányzat gazdasági és városüzemeltetési bizottsága elé és azt elfogadni csak a bizottság jóváhagyása után lehet. Szintén szeptember 30-i határidővel.

1/c. A bizottság felé a zárómérleg leadásával egyidőben jelentse be, hogy Palotás Tibor milyen jogalapon kér magasabb díjazást a 0,6 %-os törzsbetéte szerinti értéknél és a magasabb díjat minek az alapulvételével számolta ki, szintén szeptember 30.

1/d. Gondoskodjon róla, hogy az önkormányzatot mint társasági tagot megillető vagyonrész mihamarabb a rendelkezésre álljon. Ezt október 30-ára javasoljuk módosítani.

2. Amennyiben Stáhl György a felhívásnak nem tesz maradéktalanul és határidőre eleget, akkor a törvényes határidőn belül javasolja a taggyűlésnek a végelszámoló felmentését és új végelszámoló személyére is tegyen javaslatot. A továbbiakat javasoljuk elhagyni, feleslegesnek ítéljük meg. Határidő szeptember 30.

És hogy ne tűnjön nagyon soknak, mivel vannak új pontok is, amik az aktualitásukat vesztették, azokat javasoljuk törölni, tehát ilyen a 2/b, 2/c. és a 2/d., ezekkel a továbbiakban nem kell foglalkozni.

A 3. pont úgy módosul, hogy az Alfától az Omegáig Kft mindazokat az iratokat adja át a polgármesteri hivatal illetékes osztályainak, amelyek az önkormányzatot, mint tulajdonost a társaságban megillet ahhoz, hogy az önkormányzat tisztességgel tudja tulajdonosi jogait gyakorolni. Ez is június 21-e helyett szeptember 30. A b) nem kell.

A 4. pont az megváltozna, a 206-os 4. pontjához képest a következők szerint javasoljuk: a közgyűlés utasítja a polgármestert, hogy az 1999. január 1. utáni taggyűlések részletes jegyzőkönyveit a már átadott 1999. július 27-i kivételével, amelyre egyébként már Ön is hivatkozott, a Pénzügyi Bizottság, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és a közgyűlés tagjainak küldje meg. Határidő: szeptember 15.

5. pont lenne a korábbi 4-es pont azzal az eltéréssel, hogy a “haladéktalanul” szó kikerül, vagyis a Kft. indítson kártérítési eljárást Stáhl György ellen a végelszámolási eljárás indokolatlan elhúzása miatt, a kártérítés összege Stáhl György által 1999. január 1. óta a felmentéséig felvett díjának összege. Határidő: szeptember 30,

Ezen kívül még két új pont:

6. pontként a közgyűlés utasítja a polgármestert vizsgálja, szakértőkkel vizsgáltassa meg, hogy a többségi tulajdonos az általa befektetett mintegy háromnegyed milliárd forintért milyen értékű tulajdonhoz jutott a vásárcsarnokban. Erről a polgármester a Gazdasági és Városüzemeltetési bizottságnak számoljon be, a teljes szakértői anyagot a bizottsági tagoknak az ülés előtt egy héttel juttassa el. Határidő: 1999. november 1. Úgy gondolom, hogy póthatáridőnek nagyon humánus.

És végül a 7. pont: a közgyűlés megállapítja, hogy az Alfától az Omegáig Kft végelszámolásának elhúzódásához hozzájárult Tüttő Istvánnak mint a többségi tulajdonos képviselőjének magatartása. A polgármester nem tájékoztatta a közgyűlést és a szakbizottságokat megfelelő gyakorisággal, az elvárható részletességgel és alapossággal a végelszámolás elhúzódásának valódi okairól. A többségi tulajdonos számára biztosított törvények adta lehetőségeket nem használta ki és nem tett új kezdeményezéseket a végelszámolás elhúzódásának megakadályozására. Ennek értelemszerűen nincs határideje, mert ez egy megállapítás.

Köszönöm, a későbbiekben majd még ismét szólok.

 

Tüttő István: Köszönöm. Egyetlenegy mondatot szeretnék most egy pillanatra nagyító alá helyezni. Marton úr éppen a Stáhl úr által mondottakat próbálja úgy beállítani, hogy az ellenem irányul. Egy dolgot azonban kifelejtünk belőle, hogy nem éltem azokkal a jogokkal, amelyek törvény adta jogaimmal. A Stáhl úr nem azt kifogásolta, hogy miért nem mentettem fel valószínű, hiszen ez furcsa lett volna, hiszen ezzel a jogommal élhettem volna, épp ezt kéri rajtam számon a közgyűlés, legalábbis vélhetően. Hanem pontosan arra utalt, hogy én nem voltam hajlandó olyan döntéseket hozni, ami éppen esetleg a közgyűlésnek lett volna hátrányos, én pedig így értelmeztem az Ő általa elmondottakat. Azt hiszem mindkettő attól függ, hogy ki honnan nézi, megállja a helyét. Köszönöm, mást nem kívántam ehhez szólni.

Röst János: Tisztelt Közgyűlés! Azzal kezdeném, hogy a rendkívüli közgyűlés összehívása úgy érzem, hogy jogos volt. Én nem írtam alá, nem kerestek meg vele, ettől függetlenül egyetértek vele. Viszont a polgármester úr által megküldött meghívó lényegében nem tartalmaz semmi egyebet, mint egy Stáhl úrnak írt levelet, ami úgy gondolom nem elégíti ki azt a tájékoztatási lehetőséget, amit a képviselőknek meg kell hogy kapjanak. A gazdasági bizottságnak készült anyag, ha legalább azt eljuttatták volna a képviselőtestület tagjaihoz, akkor a képviselők most valamivel felkészültebbek lennének, mint jelenleg. Nem mindenki ismeri ennek az ügynek a folyamatát, én se mennék vissza évtizedeket, lassan most már úgy lehet jelölni, hanem visszamennék 1998 januárjához, amikor a végelszámolásnál elkészült a könyvvizsgálói jelentés. A könyvvizsgálói jelentés alapján az akkori jegyző hivatalból feljelentést tett az ügyészség felé, aminek következtében két dolog történt. Az egyik, hogy Palotás Tibor feljelentette a jegyző asszonyt, majd pedig az ügyészség visszaadta az ügyet kivizsgálásra, szerintem helytelenül és szakértői vélemények készültek. A szakértői vélemények elkészülte után valamikor ősszel az utolsó közgyűlések táján volt egy közgyűlés, ami ezt összefoglalta és alapjaiban elég részletesen kitárgyalta a szakmai részét a beruházásnak. Én ezekre nem térnék vissza, úgy gondolom, hogy elég hosszú lenne, maga a sűrített változata több mint 15 oldal volt, úgy emlékszem vissza, a testület tagjai amennyiben kíváncsiak ezt megtekinthetik a hivatalban. Nagyon tanulságos történet lenne ennek az elolvasása. Továbblépnék, és itt inkább a személyes motivációkat próbálnám feszegetni Marton István képviselőtársam elég mélyen belement a szakmai részébe.

Mi történt azt követően. Bármilyen úgymond jogsérelem érte a végelszámolót illetve a résztvevőket, ennek a reakciói a következők voltak. Feljelentették a következő jegyző asszonyt illetve a másik alpolgármestert is, Törőcsik Pált. Ugyanakkor a sajtóban bármikor volt ez beszédtéma, illetőleg bármilyen színtű nyilatkozat, annyi történt, hogy Stáhl úr kioktatta Tüttő István polgármester urat, Krémer József alpolgármester urat, Törőcsik Pált, gyakorlatilag bárkit, aki ebben az ügyben bármilyen módon ellentétes véleményt képviselt. A motivációk mik lehetnek végeredményben, hogy így elhúzódott a végelszámolás, nagyon egyszerű tényt mondok a pénz, ugyanis jelenleg két pénzügyi probléma van, egyik a Stáhl úr végelszámolói díja, amit úgy gondolom, hogy méltánytalanul magas összegben próbál meghatározni, úgy, hogy előtte ezt nem reklamálta meg, amikor elfogadta a megbízást, a másik pedig Palotán Tibornak az az összeg, amit úgy gondolnak ők, hogy jár neki mint kisebbségi tulajdonosnak. A másik ilyen problémakör az ügynek az elhúzódása, ugyanis hogyha egy jelentős beruházástól minél távolabb elérünk időben, akkor egyrészt unalmassá válik mindenki számára aki ebben közreműködik, tehát gyakorlatilag lehet rá legyinteni, hogy már megint ezzel foglalkozunk, másrészt a kivizsgálásra való hajlam, mert végül is a végelszámoló nemcsak a végelszámolást nem tette meg, de véglegesen sem számolt el az egymilliárdos beruházással. Én úgy gondolom, hogy erre is sort kell keríteni, amiket elmondott Marton István javaslatokat én azokkal egyetértek és szeretném ha minél hamarabb az ügy lezáródna, amennyiben a végelszámoló nem hajlandó ennek eleget tenni, én úgy gondolom, hogy elég türelmes volt ez a testület is, rövid időn belül el kell érni, hogy ezt valaki más befejezze. Köszönöm.

Tüttő István: Tóth László úr kíván szólni.

Tóth László: Tisztelt Polgármester Úr! Ha Önben az ügy kezelését illetően jogi aggályok merültek fel, miért nem kérdezte meg a Jegyzőnőt, a hivatal vezetőjét a kialakult helyzet jogszabályi keretek közötti megoldása érdekében. Köszönöm, ennyi lett volna a kérdésem.

Tüttő István: Szeretném ezt is egy kicsit hosszabb időtávlatra visszavetíteni. Az teljesen világos, hogy a hivatal nem rendelkezik és nem rendelkezett korábban sem olyan szakjogásszal, aki a gazdasági ügyekben jártas lett volna. Azt azonban bátran mondhatom, hogy igazán jogi oldalról segítséget korábban nem kaptam. Én úgy gondolom, hogy azok az ülések, ahol ezeket a témákat tárgyaltuk, egyértelműen alá is támasztják, sőt az egész vásárcsarnokkal kapcsolatban engem elég kellemetlen helyzetbe is hoztak több esetben, hiszen a bíróság a volt piactéren lévő üzlettulajdonosok keresetére eltiltott engem személy szerint, hogy engedélyezzem, magyarul ettől a gyakorlattól eltiltott a bíróság, hogy az áttelepítést megoldjuk. Ebben a kérdésben nem állt mellém a helyi polgármesteri hivatali “vezetés”, sőt azt tanácsolta, hogy ne lépjem meg. Kénytelen voltam ezt felülbírálva megtenni és én úgy érzem, hogy a Legfelsőbb Bíróság nemrég hozott ítélete, amelyben az én igazamat deklarálta, utólag is azt mondom helyesen tettem. De hát azért nézzünk bele, hogy ebben a szituációban nekem pontosan ezzel a döntéssel saját lelkiismeretemet kellett megnyugtatnom, de egyben szembe kellett néznem azzal, hogy úgy cselekszem, amivel éppen a jogi vonal hogy úgy mondjam számomra nem ezt tanácsolja. Magyarul nem veszem figyelembe éppen azoknak a javaslatát, akiknek az a feladata, hogy részemre olyan tanácsot adjanak, ami ebben az esetben nemcsak ésszerű, hanem jogszerű is. Ez az egyik oldal. A másik: az új jegyzőnő valóban megbízta Dr. Kovács Lórántot az üggyel kapcsolatos kérdés rendezésére. Én erre vonatkozóan azt tudom mondani, hogy helyesen tette, velem ezt gyakorlatilag telefonon egyeztette, mert éppen szabadságon voltam, meg tudtuk ezt így beszélni. A probléma gyakorlatilag pontosan abból a jogi aggályból fakadt, amit az előbb itt felolvastam és Önök részére ismertettem, pontosan az volt a fő dilemmám, hogy megtehetem-e a jogszabályoknak megfelelően. Jegyzőnőtől én kérdeztem több alkalommal, Ő sem tud egyértelmű választ adni, és ezért döntöttem én úgy, hogy Kovács Lóránt úr, aki ebben jártas és gyakorlata van, én a Jegyzőnő által megbízott ügyvédnek ismét megadtam azt a bizalmat, megbízást adtam. Ennek az a lényege, úgy tűnik, hogy a hivatal és vélhetően hosszabb távon sem leszünk abban a helyzetben, hogy szakjogászokkal leszünk megerősítve, és kénytelenek vagyunk igénybe venni azokat a külső szakembereknek a tudását, akik minket ebben segíthetnek. Egy biztos, hogy az ügy kimenete talán ennek függvényében felgyorsul, tehát végeredményt előbb kapunk, de meg kell azt is mondanom, hogy nem lehet azt mondani énszerintem, hogy január 15-e után két-három nappal vagy két-három hónappal ez az ügy lezárható lett volna. Mert azért gondoljunk bele, abban az időben még a jogszabály csak azt tette lehetővé, hogy a cégbírósághoz fordulunk, javaslatot teszünk egy új végelszámoló kijelölésére, ennek megvan a maga átfutási ideje, az új végelszámoló két perc alatt nem fogja ezt az ügyet, hiszen eléggé több alkalommal is tárgyalt és eléggé kényesnek talán egy kicsit “felfújtnak” tűnt ügyeket nem szoktak az ilyen esetben a megbízott szakemberek félvállról kezelni és két perc alatt elintézni, hanem nagyon alaposan körbejárják és nagy biztonsággal kívánnak ez ügyben nyilatkozni és aláírást is adni, hiszen számukra komoly felelősséggel is jár. És ezek a körülmények alapvetően befolyásolják ezen személynek az üggyel kapcsolatos időigényét és nem is beszélve arról, hogy nagyon jelentősen befolyásolják ezzel kapcsolatban a díjazás igényét. Mert nem kívánom most az Önöknek előre mondani, hiszen még nem tudtunk érdemben tárgyalni olyan személlyel aki vállalta volna ennek az ügynek az érdemi továbbvitelét, de hát ez csak akkor szükséges, ha Stáhl úrral nem tudunk és a társtulajdonossal a legközelebbi időszakban megállapodni, illetve ha azt a bizottság jóváhagyja, akkor természetesen megtörtént, ha nem, akkor ismét még ennek az ügynek a folytatása kell hogy menjen, illetve aszerint kell eljárni, ahogy Önök a határozatot meghozták, de ennek megvan az a logikája, hogy nem hiszem, hogy ötvenezer forintért fogunk találni valakit, aki azt mondja, hogy gyerekek ötvenezerért viszem a zászlót és Nagykanizsa megyei jogú városnak az ügyeit rendezem. De azt hiszem, hogy ebben az esetben nem is a pénz a fontos, mert egy elfogadható összeget Önök felé úgy is közölni fogjuk, hogy mennyiért vállalja, amennyiben meghaladja azt az Önök által meghatározott mértéket, mert akkor ugye feloldást kell kérnem a közgyűléstől hogy ilyen értelemben adja áldását, vagy pedig keressünk más megoldást. Én ezt a momentumot is szerettem volna kiemelni, nehogy azt higgyék, hogy csupán az üggyel való nemtörődés és az ügynek az automatikus, időben való eltolása hogy a feledés homályába menjen, függetlenül attól, hogy ennek költségvonzata van. Nem ez vezérelt minket, hanem a folyamatos szándék a megegyezésre, amely sajnos a mai napig nem jött létre. Hát most ugye ahogy Önök is határoztak, ennek az ilyen jellegű egyeztetésnek már rövid a határideje, el fogjuk dönteni, ha sikerül megállapodni akkor gyorsan lezárul, ha nem, akkor gyorsan, de más módon. Most ennyit, a szó Gyalókai Zoltán uré.

Gyalókai Zoltán: Tüttő úr a bevezetőjében hivatkozott Törőcsik urral való tárgyalására kb. két héttel ezelőtt. Ha lehet, szeretnék erről többet tudni, ha ez nem titkos. Szabó Edit könyvvizsgálóhoz lenne néhány kérdésem. Mekkora a Kft. jelenlegi vagyona? Keletkezett-e veszteség a végelszámolás kapcsán? Mibe kerül az Alfától az Omegáig Kft végelszámolása havonta a városnak?

Tüttő István: Egyáltalán nem titkos ügyről van szó. Én Törőcsik úrral megbeszéltem egy olyan programot, ami gyakorlatilag hasonlít ahhoz, amit itt a határozatok tartalmaznak, csak azzal a momentummal, hogy próbáljuk a társtulajdonos és a Stáhl úr igényeit is érvényesíteni. Bár azt is hozzá kell tennem, ebben a megbeszélésben volt egy olyan pont, amire hát azt mondtam, hogy semmi garanciát nem tudunk arra vállalni, hogy Stáhl úr igénye kielégítése esetén is az Ő hozzáállása változna, hiszen Ő már korábban is bírósághoz fordult a díjának a megállapítása érdekében, de egy biztos, hogy mint tárgyalási alap javíthatta volna az esélyeket. Erre vonatkozóan Törőcsik úr azt ígérte, hogy beszél a frakcióval, másnap korrektül jelezte, hogy nincsen esély az ilyen jellegű ügy kezelésére. Tehát én csak azért említettem, hogy próbáltuk az ügyet több csatornán, több formában is rendezni és segítséget is kértem még ilyen értelemben alpolgármester úrtól, mert azt hiszem hogy úgy mondjam az ő meggyőző készsége éppen az Önök irányába sokkal nagyobb mint az enyém. Erről ennyit. Marton úr kíván szólni.

Marton István: Később.

Tüttő István: Jegyzőnő kíván szólni.

Dr. Tuboly Marianna: Elhangzott Tóth képviselő úr részéről egy kérdés, hogy miért nem kérdezte a jegyzőt, ha jogi problémája van. Úgy gondolom, hogy egy kiigazításra illetőleg korrektebb válaszra kell hogy itt szorítkozzam. Tudniillik az első szakvéleményben már készült ami az én törvényességi felülvizsgálati ellenjegyzésem mellett került az Önök asztalára, már kitért erre a jogi problémára, úgyhogy azt hiszem ez minden képviselő előtt világos. Második esetben pedig a legutóbbi gazdasági bizottsági ülésen merült fel ez a jogi probléma Polgármester úr részéről, hát egyértelmű jogszabállyal ugye ha az nincsen, nem lehet szolgálni, helyette azonban a jogértelmezés és a jogi szakvélemény pótolja az állásfoglalást, ami meg is történt, sőt kiegészült egy cégbírósági bíróval való konzultálásra való hivatkozással is, hogy ebben az ügyben történt eset illetőleg precedens jellegű történés az ugye a szeptemberi gazdasági bizottsági ülésen történt. Azt hiszem, hogy így korrekt a válasz.

Tüttő István: Igen, de hát azt azért tudni kell, illetőleg Önök is tudják, hogy a jogi aggályaimat abban az időben kellett magamban megfogalmazni, amikor éppen annak a júliusi határidőnek kellett eleget tenni és ez az az időszak, amikor engem senki sem tudott arról meggyőzni, hogy most kinek van igaza. Most már elfogadom, megbíztam az ügyvéd urat, természetesen amit ő ebben az ügyben képvisel, leír felelősséggel vállalta és ki is jelentette, ebből a szempontból megnyugodtam, hogy biztosan azok a kérdések, amelyek nekem aggályosak voltak, az általa jelzett módon elfogadhatók lesznek. Ezek után megkérdezem, hogy Stáhl urat hallgassuk meg, hátha olyasmit mond, ami esetleg a többiek hozzászólását… a könyvvizsgálót? Bocsánat, a könyvvizsgálónak feltettek egy kérdést, legyen kedves válaszolni.

Dr. Szabó Edit: Három konkrét kérdés hangzott el. Mennyi az Alfától az Omegáig Kft vagyona jelenleg, illetve a június 30-i zárómérlegében, gondolom, hogy pontosíthatom így. A Kft. a saját könyvvitele alapján a mérlegében 7,8 millió forint eszközértéket mutat ki ami követelésből és készpénz értékből áll. Tulajdonképpen ennek a forrásoldala az, amivel én egészen nem értek egyet, olyan felállásban ahogy ezt a Kft. lekönyvelte. Ezt az eszközállományt a Kft. könyvei szerint forrásoldalon 30 milliós tőketartalék finanszírozza 16,.1 millió saját jegyzett tőke, amiből ugye 16 millió az önkormányzaté, százezer a kisebbségi magánszemély tulajdonosé, felhalmozott 35 millió forint összegű eredménytartalékot mínuszban, tehát ennyi vesztesége volt az előző időszakokat tekintve összesen és még a januártól az elszámolás időszak végéig 2,5 millió forint veszteséget számolt el. Én ezt a 30 milliós tőketartalék sorsát annyiban vitatom, mint könyvvizsgáló, hogy az önkormányzat 1997 decemberében határozatokkal átadott 22,5 millió forint összegű pénzeszközt ez pénzügyi folyósításra is került, az önkormányzat könyveiben ez felhalmozási célra átadott pénzeszköz megjelöléssel könyvelődött és mutatódott ki az önkormányzat beszámolójában. Magát azt a tényt, hogy ez egy végelszámolás alatt lévő gazdálkodó szervnél saját tőkeként, saját tartós forrásként jelenhet meg ezt is vitatom, de mivel a 22 millióra ráutaló magatartással az önkormányzat ezt engedélyezte, azt mondtam, hogy akkor a Kft a vagyonmérlegében a tőketartalék soron a 22 milliót szerepeltetheti joggal és felvetődik akkor, hogy a 7,5 millió forint hova kerüljön, véleményem szerint a Kft. veszteségét növeli. Abban az esetben, hogyha ezt a gondolatmenetet elfogadjuk, rögtön eltűnik a Kft. vagyona, hisz annak a kimutatott eszközértéknek egyértelműen megjelenik a tulajdonosa, ami tulajdonos pedig csak az önkormányzat lehet, tekintettel arra, hogy ezt a pénzügyi injekciót ő nyomta ebbe a végelszámolás alatt lévő Kft-be a végelszámolás időszaka alatt. Tehát a Kft. kimutatása szerint a vagyon 7,8 millió, én azt mondom, hogy felosztható vagyon nincs, mert a maradvány eszközérték teljes egészében az önkormányzat jogosultsága. A vesztéségére kérdezett rá a képviselő úr. A Kft. a könyveiben 35.750.000 Ft veszteség akkumulációt könyvel eredménytartalékként mínuszba, 2,6 millió mérleg szerinti eredményt hoz, most ebből, ha a végelszámolás megindítása kori veszteséget … 38-39 millió Ft veszteséget halmozott fel a végelszámolás során. Most hogyha ezt az előbbiek alapján a 7,5-et még ehhez rakjuk, akkor 45 millió Ft összeget, és akkor ebből egy egyszerű osztás alatt a végelszámolás 19 hónapja alatt havonta 1,7 millió Ft veszteség képzése jut. Azt hiszem ezek voltak a konkrét kérdések. Mint könyvvizsgáló ezt tudom mondani, ugyanakkor, mint közgazdász és gazdasággal foglalkozó ember azt mondom, illetve azt tudnám javasolni, hogy amennyiben a könyvvizsgálói véleményemet figyelmen kívül hagyja a többségi tulajdonos, én ebben az esetben is az ügy lezárását javaslom, mert sajnos az eddigiek bebizonyították azt, hogy teljesen ráhatás nélkül működik akár végelszámolási folyamatát tekintve ez a bizonyos kft., akár azt megelőző időszakában. A veszteség halmozódása kilátástalan, és ráhatás nélküli, és ezért mindenképpen amennyiben kompromisszumkészség felmerül a kisebbségi tulajdonos és a végelszámoló részéről és ez felgyorsítaná az ügyet, akkor azt mondom, hogy bizonyos összeg erejéig a kompromisszum az, ami a leggazdaságosabb lehet az önkormányzat javára is.

Tüttő István: Kérdezném, hogy most hallgassuk meg Stahl urat, vagy menjünk tovább?

Cserti Tibor: Ha megengedik, én élnék előtte a hozzászólás jogával, talán valamit befolyásol és talán kompromisszumkészség irányába is tereli a mai közgyűlést. Azt hiszem, hogy 662 nap telt el pontosan a végelszámolási határozat meghozatalától számítva. A mai meghívó a végelszámolás állására vonatkozó tájékoztatóra hívott bennünket, illetve a várható lezárásáról szól, és gyakorlatilag a meghívó mellékleteként egy két oldalas anyagot találunk, ami gyakorlatilag az én olvasatomban a 206/1999.(VII.9.) számú határozat a) pontjában foglaltakat igyekszik pótolni konkrétan. Fel szeretném hívni a figyelmet mindjárt arra, hogy ennek a határideje – bár Marton képviselő nagyon alaposan ….elmondta - , hogy lejárt július 22-én, azonban maga a levélben foglaltak is önmagában hiányosak, merthogy szót ejt, hogy a határozat másik részében foglaltakat ami szakbizottsági ülésen került kialakításra, nem tartalmazza, tehát nem kéri fel a végelszámolót maga a zárójelentés mellékleteként a végelszámolás időszaka alatt kifizetett számlák, azon szerződések tételes elemzésére, illetve azok hatásait a végelszámolásra és költségeire.

Tüttő István: Nem tudom, a melléklet oda került-e mert a melléklet pontosan az 5. számú melléklet, és az pontosan tartalmazza.

Cserti Tibor: Ha jól értelmezem, és én legalábbis így értelmeztem, hogy szó szerint végrehajtását, gyakorlatilag a végrehajtó felé nem tolmácsolta a határozatnak, és én ezt megmondom őszintén lehet, hogy olyan hiányosságnak tartom, amely befolyásolhat egy későbbi ugyanebben a témában összehívandó közgyűlést. Én magam részéről egy alkalommal szeretnék ezzel a témával foglalkozni. A mai ülés így nem szerencsés módszertanilag sem, mert ugyan szakbizottsági ülésen ezek az anyagok szerepeltek, de a képviselőknek egy jelentős része azok, akik nem a Pénzügyi Bizottság illetve Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági tagok, azok nem ismerik a mai állást, és a könyvvizsgálói hozzászólás után is csak sejthetik, hogy mai helyzetében miről van szó. A meghívó szerint és ugye a könyvvizsgáló utalt rá, hogy egy kiürült kft-ről van szó, aminek nincsen befektetett eszközállománya, gyakorlatilag a saját tőkéje két részből áll: követelésállománya és pénzeszközállománya. Ennek a nagyságrendje gyakorlatilag 7,8 millió Ft. Feladat ma ennek a felosztása. Röst képviselő úr elmondta, hogy itt vitatott követelésállomány is van a végelszámoló részére, illetve a kisebbségi tulajdonos részéről. Gyakorlatilag én ezek után a beruházás szakmai részét nem kívánom elemezni, már Marton képviselő úr kitért rá, de én nem tekintem feladatomnak. Ha majd valamikor sor kerül rá, akkor el fogom mondani, hogy tényleges tipikus példája annak az önkormányzati magatartásnak, hogy hogy nem szabad egy ilyen beruházást megvalósítani, és ez nem ennek a napirendnek a témája. Gyakorlatilag akkor koncentrálni kellene ennek a nagyon gyakorlatias végrehajtására. A magam részéről el tudom fogadni azt a gondolatsort, mert egyébként egy politikai akarat is ha jól értelmezem megtestesít, de megmondom őszintén nem tartom pragmatikusnak az 1. b) pontját, mert a polgármester és a közgyűlés között megy egy labda, hogy van egy kiskorúsított polgármester a végrehajtás tekintetében ma már a végrehajtásnak ezen szakaszában és az 1 b) pont pontosan arról szól, hogyha a tisztelt végelszámoló felkérése alapján beterjeszti a zárómérleget a zárójelentést, és a vagyonfelosztási javaslatot a kft. taggyűlésére, akkor megint nem fogadhatja ő el, hanem tessék ide visszahozni Gazdasági Bizottsági szintre, és ez a labda így időtlen időkig mehet tovább. A magam részéről tehát hogyha amennyiben hajlandóak a b) pont módosítására, és most már igazán ilyen értékű a felhatalmazás kiterjesztésénél ezt javasolnám, mert pragmatikusnak tartom. Azt is tudom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági ülésen a javaslatomra egyhangú döntetlen született ebben a témában. Érdemben rációt láttak benn, de igazán mégsem akarták ezt így működtetni, hanem tiszta világos, ha úgy tetszik felelősségrendszerrel végigvinni ezt az egész lezárási folyamatot.

Bejezésképpen. Azt hiszem, hogy mindenféleképpen szükség van majd valamikor az egész beruházásnak az utóértékelésére, mert számtalan olyan koordinációs jellegű beruházás vár még megítélésem szerint a városra, ahol egy korábbi beruházásnak a jó és rossz példáit mindenféleképpen le kell vonni, megvalósítani.

Befejezésképpen. Én azt hiszem, hogy jóval egyszerűbb egyébként ennek az ügynek most a pragmatikus lezárása, és erre kérném a tisztelt képviselőtestületi tagokat, hogy koncentráljunk az ügynek eme fázisára. Most tényleg ha valakit megsértenék, akkor elnézést kérek. A magam részéről szégyellem, hogyha gyakorló gazdasági vezetők – márpedig szép számmal vannak ebben a városban – ezt a műsorunkat nézik, akkor gyakorlatilag megmosolyogtatható, tudniillik döntő tulajdonosi és szavazati súly mellett számomra is érthetetlen, miért nem lehetett rendkívül rövid idő mellett ezt a végelszámolást lezárni.

Tüttő István: Szeretném idézni könyvvizsgálóasszony ajánlását. Ő most is még ezek után is, hiszen a megállapításai egyáltalán nem hízelgőek, mégis azt tanácsolja most is, hogy a megegyezés lenne a legésszerűbb, mert az a legolcsóbb. Én ezt külön kihangsúlyoztam. Mindig is ez volt a fő probléma, hogy az önkormányzatnak a megegyezés lenne a leggyorsabb, és a legkevésbé költséges megoldás, de hát ugye a lehetőségeink korlátozottak.

Kiss László: Két kérdést szeretnék feltenni, azaz szinte ugyanazt a kérdést, de két személynek. Az 1998. január 15-én kelt könyvvizsgálói jelentés már előre vetíti az esetleges veszteségek, és a jelentős veszteségeknek a képét, ezért javasolta, hogy ezt az egész végelszámolási folyamatot minél előbb zárjuk le. Láttuk, hogy polgármester úr ezt követően megállapodásra törekedett a végelszámolóval, a többségi tulajdonos és a kisebbségi tulajdonos közötti összhang létrehozásában. Ez nem sikerült, és így nem került az ügy lezárásra. Cserti úr már az előbb hivatkozott egy-két Gazdasági Bizottsági megállapításra, én is erre térnék vissza. Ott felmerült ez a kérdés, feltettük ezt a kérdést úgy Dr. Kovács Lóránt ügyvéd úrnak, mint a Szabó Edit könyvvizsgáló hölgynek. A kérdés az, hogy ezen megállapodás hiányában és ezen megegyezés hiányában ez a végelszámolási folyamat korábban lezárható lett volna-e? Azt hiszem, ebben a kérdésben kell itt döntenünk, és a könyvvizsgáló hölgytől azt kérdezem, hogy véleménye szerint most mennyi idő alatt zárható le ez a folyamat?

Dr. Szabó Edit: Konkrétan az volt a kérdés, hogy jelenlegi állapotában mikor zárható le legelőbb és mikor lett volna lezárható. Véleményem szerint az ügy akkor lett volna lezárható, hogyha egy klasszikus végelszámolási folyamat bonyolódik. 1997. november 14-ével fejezte be a kft. a normál gazdálkodását, és 15-ével indult el végelszámolás. 1998. január 20-i példányában láttam a cégközlönyben a végelszámolásra vonatkozó hirdetmény megjelenését. Ezt követően 40 vagy 45 nap áll nyitva a hitelezőknek az igényük bejelentésére. Ezt követően én úgy gondolom, mivel nagyon kevés volt a kft. hitelezőinek a száma gyakorlatilag a ZÁÉV Rt. volt a legnagyobb és még egy néhány, én úgy gondolom, hogy a klasszikus végelszámolási folyamat akár március, április elejére - 1998-ról beszélek – lezárható lett volna, amennyiben a vagyonátadás is megtörténhetett volna. Ebből a gondolatmenetből kimarad az, hogy közben még mindig beruházott az észak-nyugati vagy az északi út beruházás folyt, vagy más műszaki teljesítmények elszámolása és aktiválása, de én úgy gondolom, hogy ezt nem egy végelszámolás alatt lévő kft.-re kellett volna testálni, illetve klasszikusan nem az ő feladatkörébe tartozik, hanem az önkormányzatnak vannak egyéb működő gazdasági szervezetei, akiket a lebonyolítással úgy gondolom meg lettek volna bízva. A jelenlegi állapotában a végelszámoló elkészítette a zárómérleg-javaslatát, most a többség tehát ezt el kell fogadni a taggyűlésnek, ami ugye az önkormányzatból és a kisebbségi tulajdonosból áll. Az elfogadást követően és a vagyonfelosztás elfogadását követően szerintem napok kérdése, hogy az ügy lezárható. Ésszerű kompromisszum esetén egyszerűen nem látom okát annak, hogy tovább agonizáljon ez a kft. és tovább létezzen a probléma város szemében.

Törőcsik Pál: Ha a kisebbségi tulajdonos nem fogadja el, akkor mi a helyzet?

Dr. Szabó Edit: Hát akkor én osztom az ügyvéd úr már Gazdasági Bizottságon kifejtett véleményét, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján ugye a taggyűlésben szavazati arányok alapján dönthetők el kérdések és én akkor azt javaslom, hogy ezzel most már élni kell ezzel a törvény adta jogával a többségi tulajdonosnak.

Tüttő István: Könyvvizsgáló nő is ugye megerősíti, hogy azon határozat, amit hozott a közgyűlés önmagában is magában foglalja a megegyezésre való szándékot, csak ezt szeretném kihangsúlyozni, mert a közgyűlés engem nem utasított arra, hogy mentsem fel a végelszámolót, hanem azzal bízott meg, hogy készítsük el közösen a végelszámolási zárómérleget, zárójelentést, illetve nem közösen, hanem hát a bizottság elé terjesszük. Én innen szeretném jelezni a tulajdonostársnak, hogy szíveskedjék átgondolni azokat a lehetőségeket, ami előttünk áll és valóban a megegyezés szándékával. De tudomásul kell venni azt is, hogy az a tulajdonos akiről éppen a végelszámoló jelezte, hogy nem dönt, továbbra sem teheti meg, hogy a bizottság döntésének a mellőzésével foglaljon állást, tehát ezt az ügyet még egyszer vissza kell vinni és azt követően kerülhet sor arra az ún. szavazásos döntéshozatalra, ami hát a törvény adta lehetőség természetesen.

Budai István: Az késztetett hozzászólásra, hogy Szabó Edit könyvvizsgáló nő a Gazdasági Bizottsági hozzászólása óta úgy érzem, hogy mondjam konszenzust próbál teremteni a tekintetben, mert akkor még az is vitatott téma volt, hogy a tőketartaléknak nevezzük-e azokat a pénzeszközöket, amit az önkormányzat átadott. Úgy gondolom most már ez egyértelműen kimondható, hogy igenis az. Én számviteli törvényből készültem és ugye a számviteli törvény 26. §-ában kimondja, hogy tőketartalék részét képezi a fejlesztési célú juttatások összege. Tehát a véglegesen átadott fejlesztési célú juttatások összege. Úgy gondolom, hogy ez most már köztünk többet nem lesz vita. A következő problémám a Szabó Edit könyvvizsgáló hölgy hozzászólásával az, hogy ha úgy számoltuk volna el a tőketartalék átadást, hogy a nettó értékét hozzuk a könyveiben, akkor sértettük volna a számviteli törvény bruttó elszámolás elvét, ugyanis az azt mondja ki, fölolvasom: “A bevételek és költségek, illetve követelések és kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el.” Tehát azt úgy kell kimutatni, ahogy az események fölmerülnek. Nekem az a véleményem, hogy a kft. számvitelében jól szerepel a 30 millió tőketartalék és jól szerepel az önkormányzat által ebből a tőketartalékból levont 7 millió valamennyi OTP által kifizetett beruházási kamat is, ugyanis a számvitel ide vonatkozó előírásai szerint az üzembe helyezésig felmerült beruházási hitelkamatot aktiválható költségként kell elszámolni és ez így került elszámolásra. Tehát eredményt nem érintő kérdés. Ha úgy számolnám el, ahogy Editke mondja, akkor kérem szépen, ha egyéb bevételként ezt elkönyveltem volna, akkor növelné az eredményemet, tehát gyakorlatilag a felosztható vagyon ilyen alapon ugye nem változna, mert megnövelem az eredményt, meg az egyéb ráfordítás is annyival több lenne, tehát gyakorlatilag nem okoz ez gondot. Sértene még egy számviteli előírást a tartalom elsődleges a formával szemben elvét, ugyanis azt mondja, ha én nem tőketartalékként könyveltem volna, mindegy hogy a közgyűlési döntés hogy született, a tartalom a lényeg, itt ilyenkor nem azt kell nézni, hogy mit írt le az önkormányzat közgyűlése amit mondott, hanem ilyen tartalommal határozta meg, Ha ez fejlesztési célú pénzeszközátadás, akkor ez igenis ez tőketartalék, de azt hiszem ezen már túl vagyunk. Én ennyit szerettem volna mondani és én úgy gondolom és kérem a tisztelt közgyűlést, hogy várja meg az önkormányzati közgyűlés azt a mérleget, amit majd a kft könyvvizsgálója auditál, tudniillik ránk nézve, tehát magára a kft-re nézve az a mérvadó. Én szívesen veszem az Editkének a véleményét, meg ha olyan, hogy elfogadható, akkor el is fogadom, de úgy gondolom, hogy a kft-re vonatkozó előírásokat a kft könyvvizsgálója mondja meg, mert vagy ő auditálja vagy nem. Ha nem auditálja, akkor kijavítjuk, ha őneki olyan igényei vannak. Nekem az a kérésem, hogy várjuk meg és én biztos vagyok abban, hogy abban a mérlegben nem 7.751.000 Ft-os felosztható eredmény lesz, hanem kevesebb lesz, mert ahogy az idő megy, a pénzük fogy kérem szépen és ebből ugye valahol majd egyszer megáll ez az összeg. De azért azt szeretném elmondani, és úgy gondolom, hogy ez ide tartozik még, mi beszélünk ilyen nagy összegű 35 milliós veszteség felhalmozódásról, ez a veszteség a kezdetektől számítva jött össze, ugyanis azért mindig az eredménytartalékba helyeződik a kft vesztesége, de olyan okokra vezethető vissza, hogy a végelszámolás során, tehát a végelszámolás időszakában fizettük mi, nem mi, bocsánat a kft., de az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott pénzeszközökből fizettük ki az önkormányzat által át nem vállalat ÁFA összegét, közel 12 millió Ft-ot. Egy féléves bankkamatot még mi fizettünk a végelszámolás időszaka alatt 15 millió Ft-ot, hát szóval ha abból a 30 valahányból levonom a 27-et, akkor már nem olyan nagyon-nagyon borzasztó a dolog. Boa Laci biccegetsz, de így van ez kérlek szépen, hidd el nekem. Így van és ha most nézem én csináltam egy számítást és reggel ezzel foglalkoztam, mert úgy gondoltam, hogy hát ezzel érdemes foglalkozni valamennyit, sőt én bevontam ebbe a kérdésbe a kft. könyvvizsgálóját is és maximális egyetértésével találkoztam az elszámolás technikáját illetően. Ha most nézem, akkor a havi költség, Zoli azt hiszem neked volt ilyen dolgod, hogy mennyibe kerül ez még, ha most nézem és nem számolok mást, mint a most felmerült olyan fenntartási költséget, amit azért fel kell vállalnunk, akkor ez olyan havi 200-210 ezer Ft. Hát ha ez úgy megy tovább az élet, akkor ugye ez a dolog akkor ennyivel fogy. Nekem is az a kérésem kérem szépen, mind aki az ügyet valamennyire ismeri, hogy konszenzust kell találni és a harag rossz tanácsadó szoktuk mondani és nekem az a kérésem, hogy próbáljunk konszenzusra jutni ebben a dologban és ha ez sikerül, akkor biztos, hogy rövidesen meg lehet ezt a kérdést oldani.

Röst János: Teljes mértékben egyetértek a könyvvizsgáló asszony véleményével. Én ugyanúgy gondolom, hogy ez a végelszámolás lezárása az első hat hónapban megtörténhetett volna. A 45 napos észrevételt követően akkor úgy gondolom, hogy minden egyes követelés felmerült, napok kérdése lett volna az, hogy ezeket a követeléseket, illetve kifizetéseket korrigálva megoldják. Az, hogy a dolgot egyértelművé tegyem szeretném megkérdezni a végelszámoló urat, hogy nyilatkozzon itt most előttünk, hogy hajlandó-e javasolni a tulajdonarányos felosztást a kft. taggyűlésén, ez az egyik, a másik pedig, hogy hajlandó-e lemondani a korábbi követeléséről, illetve jövedelmezéséről. A Palotás Tibort nem kérdezem meg ebben a kérdésben, mert úgy gondolom, hogy a szavazataránya nem hiszem, hogy befolyásolná döntésünket és egyébként is neki lehetősége van, ha nem ért ezzel egyet, hogy bírósághoz forduljon.

Marton István: Először egy kérdésem lenne, mert én úgy emlékszem, hogy Gyalókai képviselőtársam az ügyvéd szakértőhöz is intézett kérdést és még nem hallottuk ebben az ügyben nyilatkozni, és akkor annak ismeretében mondanám a véleményemet.

Dr. Kovács Lóránt: Igen lezárható a végelszámolási folyamat. Mint ahogy azt a korábbi jelentésemben is leírtam az abban foglaltakat csak megerősíteni tudom és változatlanul fenntartom. A végelszámoló úr, amennyibe elkészíti a zárójelentés, zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot, hogy ha ez nem is olyan tartalommal készült el, ahogy az a nagy tulajdonos számára elfogadható ez ott a taggyűlésen egy módosító javaslattal módosítható és ennek az elfogadásáról ezután a taggyűlés szavaz. A taggyűlés a társasági törvény, illetve a társasági szerződés rendelkezése alapján ¾-es többséggel hozza meg a döntését, ami azt jelenti az esetünket, az Alfától az Omegáig Kft-nél az önkormányzat részesedése 99,4% a kisebbségi tulajdonos részesedése 0.62%, tehát a ¾-es többség bõven megvan magyarán el lehet fogadni a zárómérleget, el lehet fogadni a zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot is. Még egy zárójeles félmondat a vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatban. Amennyiben a végelszámoló úr olyan vagyonfelosztási javaslatot terjeszt elő, amelyik a tulajdonostársak számára nem fogadható el, akkor a taggyűlésen bármelyik tag terjeszthet elő módosító javaslatot, amit utána szavazásra lehet bocsátani és ennek a kérdésében ugyanúgy ¾-es többséggel hozható határozat. Hogyha valakinek nem tetszik ez a határozat, akkor az érdekei védelme érdekében bírósághoz fordulhat és ott ezt megtámadhatja, de elfogadható és a döntés meghozható.

Tüttő István: Én rögtön annyit kérdeznék Kovács úr, hogy ebben az esetben, ha ő a helyszínen bejelenti, hogy bírósághoz fordul annak van-e a végelszámolás szempontjából valamilyen halasztó hatálya.

Dr. Kovács Lóránt: A kérdést nem értem pontosan.

Röst János: Van-e halasztó hatálya a benyújtásnak?

Dr. Kovács Lóránt: Mármint ki jelenti be?

Tüttő István: A helyszínen bejelenti, hogy nem ért vele egyet, bíróság, tehát független a bíróság és az ottani döntés, tehát halasztó hatálya nincsen a bírósághoz fordulásnak, ugye?

Röst János: És a lezárásnak.

Dr. Kovács Lóránt: Ha valamelyik tulajdonosárs…

Tüttő István: Vagy a végelszámoló azt mondja, hogy kérem, így nem vagyok hajlandó elkészíteni, ugye akkor az van, hogy fel kell menteni automatikusan, a másik fél pedig bejelenti, hogy bírósághoz fordul.

Dr. Kovács Lóránt: Igen, így van. A társasági törvény ezt a lehetőséget…

Tüttő István: De ez magát a végelszámolás befejezését nem befolyásolja.

Dr. Kovács Lóránt: Hát én azt gondolnám, hogy miután a végelszámolási zárómérlegről a döntés megszületik ebbe az esetbe és utána a végelszámoló befejezi a folyamatot, akkor miután megvan a döntés és megvan a tisztségviselők felmentése minden szükséges döntés megszületett, akkor a végelszámoló kötelessége az iratokat beterjeszteni a cégbíróság felé és a cégbíróságtól a cég törlését kérni. Namost hogyha a kisebbségi tulajdonos indít egy pert, akkor a bíróságnál ezt a perindítást a cégbíróságnál be lehet jegyeztetni. Elvileg végül is ez lehet kihatással a végelszámolási eljárás befejezésére, de miután az eljárás le van zárva én azt gondolnám, hogy a bíróság és a mérleg be van fejezve, tehát vége van a folyamatnak, igazából utána már senki díjazásban nem részesül, költségek nem merülnek fel. Ebben az esetben a meglévő vagyon az esetleges követelésre fedezetet nyújt, amiből ki lehet elégíteni és akkor itt egy zárójeles mondatban még arra is kitérnék, hogy amennyiben a végelszámoló úrnak is van ilyen jellegű igénye. Polgármester úr is mondta, hogy megindította az eljárást a kft. ellen, akkor a végelszámolási zárómérlegben erre az összegre is lehet egy tartalékot képezni és ezt félre lehet tenni, ezt letétbe lehet helyezni, akár bírósági letétbe is, tehát lehet gondoskodni erről, hogy a folyamat minél gyorsabban lezárható legyen. Végül is az önkormányzat érdeke ez.

Stáhl György: Ebben a teremben kétféle ember van, van egy olyan, akit a törvény teljes vagyonával tesz felelőssé azért, amit cselekszik, ez a végelszámoló. Mindenki más tulajdonképpen az illetőnek a szerszámával próbálja a csalánt verni senkinek itt a teremben nincs személyes jogosultsága személyes felelőssége a kérdésben. Csak közvetett. Még a két tulajdonosnak is korlátozva van a felelőssége a bevitt tulajdonok arányában, és nem hiszem, hogy nagyot tévednék, ha azt mondanám, hogy a polgármesternek, aki a képviselője a jogi személyiségű tulajdonosnak tulajdonképpen felelős mert ez a felelősség teljesen elsimítható. Tehát a helyzet a következő. Én vagyok a teljes vagyonommal a felelős a végelszámolásban ennek megfelelően a törvény nekem jogokat ad. Itt kijelentem a város közvéleménye előtt, hogy minden cselekedetem, mint végelszámolónak megfelelt ennek a jogosítványnak és a törvényességnek. Ugyan ezt nem mondhatnám el az Önkormányzatról nem azért, mert talán nem tudhatná, hogy mi a törvény ha nem abba a szerencsétlen helyzetbe van épp a polgármester, hogy ide bizottságokhoz kell elhozni olyan dolgot amiben járatos én vagyok, mert minden döntésében a Kft-nek ott vagyok, és bizonyos mértékben a Palotás úr aki a tevékenységben részt vesz. Nem állítom a polgármesterről, aki természetes képviselője a másik tulajdonosnak , hogy ugyanilyen mértékben tájékozott lenne nem is várom el tőle. Én a magam részéről a törvényeket betartottam és tiszteletbe tartottam, sőt azt is amit az önkormányzattal megállapodásokat kötöttem. A törvény azt mondja, hogy nekem jogom van a Kft vagyonát értékesíteni szükség és belátásom szerint. Nem hiszem, hogy Önök a törvényt korlátozhatnák. Ellenben amikor megállapodtunk, hogy én ne értékesítsek semmit a Kft vagyonából én legnagyobb tisztességgel betartottam. Most jön a hülye kérdés, és én csodálkozom, hogy felnőtt emberek ilyen hülyék tudnak lenni, azt meri kérdezni valaki, ez nem ide szól, hogy valaki azt kérdezi, hogy hogyan.

Tüttő István: Megkérem Stahl urat, hogy a minősítéseket hagyjuk el.

Stahl György: Hogy hogyan kaphat a kisebbségi tulajdonos a 0,621 ezrelék aránynál nagyobb részesedést. Ki mondott ilyet. Soha már nem egy vagyonfelosztási javaslatot letettem a polgármester úrnak, összesen négyet azt tartalmazta, soha egyetlen egyszer sem haladta meg a részesedési arány. Csak, hogy uraim azt figyelembe kell venni, hogy nekem mivel jogom van a Kft vagyonát értékesíteni a legjobb kondíciók mellett kell a céget kezelnem. Tehát minden vagyonával úgy gazdálkodjak, hogy a legjobb feltételek jöjjenek ki. Ha én eladom történetesen amikor létrejött a hat hónapos huzavona, hogy hogyan fizessük ki ezt a bizonyos 100 milliós ÁFA terhet, akkor az a veszély fennállt, hogy esetleg nem lehet végigvinni a végelszámolást, noha az önkormányzat vállalta, hogy mindenért helyt áll. És gyakorlatilag foglalkoznunk kellett vele. Ebbe a pillanatban hogy az a földtulajdon amit könyvértéken én a megállapodásban odaadtam az Önkormányzatnak ezzel sértve a kisebbségi tulajdonos érdekét. Önök ezt nem korlátozhatják, mert ugyan nagyon okos határozatokat hoznak ebben, de gyakorlatilag mégsem helyettesíthetik a törvényhozókat. Itt mindjárt válaszolok arra, amit tulajdonképpen kérdezett tőlem a Röst úr, hogy gyakorlatilag én auditált mérleget én akkor fogok letenni, amikor minden költséget ismerek. Tehát az a határozat, amit július 9-én hoztak amit épp most javasolnak, a részemről semmisnek tekinthető. Én ilyet a jogszabály szerint nem teljesíthetek. Önök tőlem ezt hiába követelik engem a törvény ebben a kérdésben feljogosít és azt mondom nem uraim, várják meg amíg minden költséget ismerek, és akkor auditált mérleget, és én nem tudom, hogy a Szabó Edit kinek milye azt tudom, hogy a Kft-nek tulajdonképpen van szerződött könyvvizsgálója és az ő auditálása után fogok ilyen mérleget letenni. Ez az egyik. A másik a polgármester egyszer kétszer elmondta, hogy július 1-jével én pert indítottam a Kft. és az önkormányzati tulajdonos ellen. Azt kértem a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy jár-e a végelszámolónak díj avagy nem. Nyilvánvaló, hogy két lehetőség van, vagy jár vagy nem, és annak függvényében akár megegyezhetünk vagy el van intézve a kérdés. De ez a körülmény azt jelenti, hogy amikor megindul ez a per akkor az összeférhetetlenség miatt létrejön vagy megáll ez a folyamat és gyakorlatilag meg kell várni a bíróság döntését. Lehet ezt másképp magyarázni, de valószínű nem fog megfelelni a valóságnak. A másik, hogy azt kérdezik, hogy én igényt tartok-e a végelszámoló díjazása. Sajnos nem én követtem el azt az ostobaságot, elnézést a kifejezésért, hogy egy működésben lévő Kft-re kimondtam a végelszámolást. Holott még én, mint ügyvezető számtalan döntést kellett hoznom, műszaki gazdasági döntéseket és beruházás megvalósítását. Ne, hogy azt higgye valaki, hogy akár egy jogi személyt, ha odaállítanak végelszámolónak, vagy egy ügyvédet, hogy abban a pillanatban egy szakmai vállalatnak például ő lesz az elsőszámú vegyészmérnöke, villamosmérnöke, vagy valamilye holott ezekre a tevékenységekre, amit egy Kft visz és folytat szakmai előírások, szabványok és egyebek úgy vonatkoznak, hogy azt teljesíteni kell. Ha ez felmerül abban az esetben bármely végelszámolónak szakértőt kell alkalmazni az költségbe kerül. Tehát én nyugodtan mondom, hogy első pillanattól kezdve én végeztem az ügyvezetői munkámat, és gyakorlatilag mutassa meg nekem valaki azt a határozatot, amikor engem ebből a pozícióból visszahívtak. Tessék megnézni a végelszámolásra vonatkozó törvényt, ami kimondja, hogy ez a pozíció pl: az utolsó tagi gyűlésen szűnik meg, akkor mentik fel ezeket a pozíciókat. Engem senki nem mentett föl, és aki idáig nyomozta, hogy én felveszem a fizetésemet vagy nem, annak nagyon nyugodtan kijelentem igenis felveszem. Ezután is felfogom. A másik dolog ebbe a kérdésbe, hogy semmibe veszik azt a jogot, amivel engem a törvény felruház és a kötelezettségeimet. Miért. A hátam mögött megbíznak szakértőt szakértésre ezt megtehetik. De nem tehetik meg, hogy a szakértői jelentést a Kft jogosultjával nem tárgyalják meg, majd utána úgy gondolják, hogy ezt visszacsatoljuk a Kft egészére. Nem csak az én végelszámolói jogaimat sérti, de a másik tulajdonos tulajdonosi jogát amit a társasági törvény viszont biztosít. Már tavaly elkövették ezt az ostobaságot amikor azt a bizonyos veszprémi és egyéb szakértői jelentéseket az illetékesek háta mögött akik tudtak volna ahhoz érdemben hozzászólni. Most is ez történt. Semmibe veszik azt, hogy bejelentettem a tiltakozásomat szóban és írásban éppen a Kovács Lóránt úr alkalmazásával szemben miután meggyőződésem, hogy összeférhetetlenség van. Én az ügyvédi kamarához fordultam ebbe az ügybe. Azt sem tartom titokba, bár nem szeretném megmondani a személyeket, ahol azt tapasztaltam, hogy a Kft-t valaki megkárosította, rendőrségi feljelentést tettem. Folyamatban van. Idetartozik szigorúan. Gyakorlatilag tehát én azt mondom, hogy amit Önök határozatot hoztak július 9.-én annak nem volt meg sem az erkölcsi, sem a szakmai alapja, mert olyan megállapításon alapult ami de fakto bebizonyosodott, hogy tévedés, és gyakorlatilag ezt sehol nem korrigálták. Nem hallok arról, hogy elfogadták volna a tiltakozásomat, vagy történt volna valami. Én, mint végelszámoló következésképpen kijelentem, hogy ahogy eddig éltem a jogaimmal ezután is élek, és csak a szerint vagyok hajlandó végrehajtani azt a határozatot amit olvastam. Megmondom őszintén ennek a 95%-a nem végrehajtható. pl: nem adok ki semmiféle iratot mindaddig, amíg az én felelőségem fennáll. Hiába kérik, másrészt a törvény is intézkedik, hogy mit kell tenni az iratokkal. Most akkor én vegyem figyelembe, hogy mit akar a többségi önkormányzat, a többségi tulajdonos? Hát megyek abba az irányba, amit a törvény előír. Oda fognak kerülni az iratok amit a törvény előír. Intézkedik rá a vonatkozó jogszabály. Lehetne velem tárgyalni, de diktátumokat egyáltalán nem vagyok hajlandó elfogadni. Köszönöm.

Marton István: Ha most döbbenten állnék, akkor valószínűleg leülnék, de egyelőre csak döbbenten ülök az itt elhangzottak miatt. Ez valami elképesztő, minősíthetetlen, és mielőtt bármit mondanék a napirendhez kapcsolódóan, Stahl úr mondanivalóját, főleg annak hangvételét visszautasítom, a közgyűlés nevében. Akinek ez nem tetszik az nyugodtan tiltakozhat esetleg szavazást kérünk róla. Mert ilyeneket, hogy csalány, meg felnőtt hülyék, meg, hogy ki kinek a kicsodája, ez elképesztő, én kilenc év alatt ebbe a terembe ennyi ocsmányságot nem hallottam. Bár egyszer Stahl úr tett rá kísérletet. Erről ennyit, és, hogy visszahűtöm magamat tisztelt hölgyeim és uraim. Egyik képviselőtársam már célzott rá, a FIDESZ Magyar Polgári Párt részéről, én mint a Független Kisgazdapárt és az MDF frakciójának felkért napirendi előadója állítom, hogy Tüttő úr olyan ajánlatáról nem tudok ami az ügy lezárására, illetve annak az előbbre vitelére vonatkozott volna. Tehát ilyen nem jutott el hozzám. Hogy miért nem ezt nem tudom, viszont a dolgot vissza lehet fordítani kérem, nem zárom ki, hogy Tüttő úr, mivel mi már hónapok óta dolgozunk erre valamiféle információt szerzett és esetleg tett valami kísérletet amiről hangsúlyozom én nem tudok. Na most a Stahl úrról még annyit, lehet, hogy az hiba volt, hogy egy működő Kft-t végelszámolt az akkori testület, ez lehet hogy hiba volt. De azt most már utólag azt mindenki megállapíthatja, hogy egészen biztosan, hogy az hiba volt, hogy őt bízta meg ennek a folyamatnak a lezárásával. Akkor a részletekről. Bár Röst úr nagyon jól foglalta össze azokat a fontos részleteket, amelyekkel mi nem kívántunk foglalkozni, ismerve az ő korábbi munkásságát, joggal számíthattunk rá, hogy ezeket elmondja. Nagyon örülök, hogy Röst úr, Cserti úr, ügyvéd úr, elmagyarázzák, de remélem, hogy az itt ülők zömének elmagyarázzák azt de remélem, hogy az itt ülők zömének ismétlés volt a tananyagból, hogy 75%-kal olyan döntést hoz egy tagja a KFT-nek, kérem amilyet csak akar. Természetesen a törvényesség korlátain belül. Tehát én nagyon sajnálom, hogy egy kisebbségi tulajdonosunk volt, aki ennyi gondot okozott éveken át ennek a városnak, ennek a testületnek sajnálom, hogy nem 50, vagy 500 volt aki 24,9 %-kal rendelkezett, mert akkor biztos, hogy nem folyik hónapokon át, éveken át, semmi téren egyeztetés Cserti úr mondott egy figyelemre méltót, nevezetesen azt, hogy az általunk határozati javaslatként elfogadásra javasolt anyag az túl laza határidőket tartalmaz. Én erre azt mondom, hogy jó szándékúan laza határidőket tartalmaz tisztelt hölgyeim és uraim. És amikor mi megfogalmaztuk, akkor még alternatív határidőket és alternatív feladatot is tartalmazott úgy gondolom, hogy az előző hozzászólás után polgármester úr alternatívája egy, azaz egy lehetséges változatra zsugorodik ez majd a szavazásnál kiderül, hogy ki, hogy látja ezt ennek ellenére mi nem kívánunk ezen a határozati javaslat tervezeten módosítani, hiszen mi hangsúlyozom, legalább két változatot ebbe beleépítettünk. Visszatérve a beruházásra. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy ez 1992-ben vállalkozói alapról indult, és döntő többségű önkormányzati beruházássá silányult. Itt nem a produkció műszaki színvonaláról van szó, bár felolvastam én a Kft-nek a saját pénzen tartott könyvvizsgálójának az ezzel kapcsolatos állásfoglalását is. Tehát mindenkinek el kell, hogy mondjam, hangsúlyozva, hogy nem a létrehozott értékről szó a vita, ha nem a beruházás bonyolításáról, az azzal kapcsolatos tevékenységről. A végelszámolás kapcsán természetesen. Aki itt két órán keresztül ül, az tudja, hogy a végelszámolásról beszélünk, de ha ezt valaki igényli, akkor akár, minden második mondatomba is beépítem. Sajnálatos kérdés a nép részéről azért felvetődik, hogy miért fogy a pénz most is, amikor már így áll, hogy napokon belül lezárható, de ez nekem nem újdonság, mert mint említettem én is, ez 1998. december 22-i közgyűlésen is elhangzott, még sem történt semmi. Azt is ki kell mondani, hogy én igazat adok a Stahl úrnak, hogy Tüttő úr gyakorlatilag bizottsági döntések mögé igyekszik bújni, és még a Cserti úrnak is ezzel kapcsolatban, hogy egy bizonyos fokú kiskorúsítást jelent, valóban, ez kétségtelen, mivel már ilyen témákban meg kellett, hogy rendüljön ennek a testületnek is a bizalom, a polgármester úrban. Végül, hogy egy kis humor is legyen a dologban én teljesen igazat adok Tüttő úrnak abban, hogy hát én úgy gondolom, hogy az én részemről humornak helye nem volt, és itt van most a humor, hogy valóban Stahl úr amikor ezt a nyilatkozatot adta, akkor nem a felmentésére utalhatott. Én nagyon örülök, hogy polgármester úr azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy ő nem hozott a közgyűlés számára hátrányos döntéseket. Erre azt mondom, hogy még szép. Bízunk benne, hogy a mostani több hónapos határidő módosítások eredményeként ez az ügy még ebben a naptári esztendőben lezárul, kérem a vitának a lezárását és az általam beterjesztett határozati javaslatról a szavazás elrendelését.

Röst János: Annyiban kérném Marton István képviselő társamat, hogy legyen szünet, ugyanis Stahl úrnak, a véleménye lehet, hogy befolyásolja a javaslatokat. Ugyanis egyértelműen kijelentette, hogy nem kíván közreműködni pozitívan a végelszámolási folyamatban. Amennyiben ezt most lehet tudni és érthető akkor én azt kérném, hogy legyen egy szünet, és amennyiben módosítás van, akkor ha nem így gondolta akkor kérném, hogy helyesbítsen.

Birkner Zoltán: Szeretném egy kicsit nyugodtan folytatni a munkát, tehát térjünk csak vissza az ezelőtti kérdésre. Uraim bocsássák ezt meg nekem, mielőtt szünetet kérnénk, azért én nagyon, nagyon kíváncsi lennék, a önkormányzat által felkért ügyvéd úrnak a véleményére. Arról, amit nekünk Stahl úr mondott, ugyanis ha most tényleg tisztán szeretnénk látni, akkor legyen olyan kedves mondja el Ön mint ügyvéd, hogy Stahl úr állításai megállják-e a helyüket vagy sem. Köszönöm szépen. Uraim beleegyeznek ebbe?

Tüttő István: Mivel ez nem ügyrendi javaslat volt, akkor megszavaztatom Marton úr ügyrendi javaslatát, hogy fejezzük be. Nem vonta vissza.

Marton István: Akkor visszavonom. Az ügyvéd úr meghallgatásának az időtartamára természetesen. Egyébként ha már nálam van szó én azt elmondom, hogy én nem tartom célszerűnek a szünet a tartását, mert mint elmondtam és előterjesztettük, ez a határozati javaslat alternatívát tartalmaz, amiből én úgy gondolom, hogy Tüttő úr már csak egy úton járhat, de az nem indokolja azt, hogy egy szót is megváltoztassunk az előterjesztésen.

Tüttő István: Ügyvéd úr válaszol a kérdésre.

Dr. Kovács Lóránt: Köszönöm szépen a szót, először is ki kell igazítanom Stahl urat mert tárgyi tévedésben van, hogy nem javasolt eltérő százalékú felosztást, mint amennyi a tényleges vagyon, írt egy levelet az Alfától Omegáig Kft tulajdonosainak mint végelszámoló, ennek a levélnek a kelte 1999. május 10. Nem ismertetném végig a levelet, az utolsó 5. pontjára térnék ki. A mellékelt kalkulációs tájékoztató 1-3. változatai egy zérus értékű végelszámolói díjazáson alakulnak. További spekulatív változatoknak nincs értelme mivel a díj megállapítására induló polgári perben a díj a felosztható vagyon 0 és vagy esetleg annak teljes értéke között változhat. A változat amit aláírt a Stahl úr az első változat szerint a könyv szerinti érték felosztása az alapítók tulajdoni hányada alapján Palotás Tibor 0,621%, önkormányzat 99,379%. A 2-es változat szerint Palotás Tibor részére 14,17%, ezt nem én mondom, ezt a Stahl úr írta le, ez pedig nem 0,6 az önkormányzat részére 85,83%. A 3-as változat szerint Palotás Tibor úr részére 13,04%, az önkormányzat részére 86,96%. Tehát ez az első része. A második része amiben a Stahl úr tévedésben van, és a korábbi levelezésből is ez kiderült, és én az augusztus 12.-i taggyűlési megbeszélésen megpróbáltam elmagyarázni neki, de vagy ezt nem hitte el, amit mondtam, vagy nem kérdezte meg mástól, de a lényege ennek az egész dolognak az, hogy ebbe a Kft-be döntő mértékben tulajdonos az önkormányzat. Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás elsősorban a közgyűlésnek a hatáskörébe tartozik, és az önkormányzatot a Kft taggyűléseken illetve egyéb kérdésekben a polgármester képviseli. Tehát a közgyűlés bármiféle olyan kérdést a hatáskörébe vonhat és arról tárgyalhat, amelyet úgy gondol, hogy ezt közgyűlés elé célszerű vinni, és ebből kiszeretnék fejteni a képviselő urak az álláspontjukat és határozatot kívánnak hozni. Ezek a határozatok irányt kell, hogy szabjanak az önkormányzatot képviselő polgármester úr számára, vagy is a közgyűlés igen is, hogy hozhat a polgármester úr számára kötelező határozatot, aminek alapján a polgármester úr ezt a határozatot megpróbálja érvényesíteni, a szavazataránya alapján a Kft taggyűlésében, tehát ezért lehetőség van arra, hogy az önkormányzat közgyűlési határozatban kimondja azt, hogy a KFT vagyonmérlegét, zárójelentését véleményezze és jóváhagyja az önkormányzatnak a gazdasági bizottsága, és a gazdasági bizottság határozatának az értelmében tud annak elfogadásáról, vagy annak elutasításáról a Kft taggyűlésen a polgármester úr szavazni. Ő ezt az önkormányzati álláspontot köteles érvényesíteni. A Stahl úrnak abban igaza van, hogy mint végelszámoló, ő korlátlan vagyoni felelőséggel tartozik, abban viszont nem osztom az álláspontját, hogy senki más nem osztozik, és nincs semmi felelőssége ebben az ügyben, ha mást nem itt az uraknak a város polgárai felé de ez az én magánvéleményem politikai felelőssége mindenképpen van. A másik része, hogy a taggyűlésen egyik tulajdonostársam adhat utasítást a végelszámolónak, illetve az ügyvezetőnek, tehát utasítást nem adhat, viszont hozhat olyan határozatokat amelyek a végelszámoló illetőleg az ügyvezető működését befolyásolják. Tehát ha társasági szerződésben vagy valamilyen más közgyűlési határozatban egyértelmű kereteket szabnak a vezető munkájának, akkor az a szerint köteles eljárni, hogy ha ezt nem tudja vállalni, vagy nem ért egyet akkor le lehet köszönni a tisztségről, természetesen mert nem akarja vállalni a felelősséget. Még egyszer félreértés ne essék, én a tudomásom szerint a probléma a korábbiakban az volt, és én abban látom, hogy a Stahl úr megfelelő jogi végzettséggel nem rendelkezik, ugyanakkor a Kft taggyűléseken jogi kérdésekben foglalt állást. Álláspontom szerint tévesen. Én erről a dologról nem kívánok nyilatkozni, nem látok esélyt arra, hogy meg tudnám győzni. A másik része, és itt már kitértem az összeférhetetlenségre, hogy ami felvetődött azt kezdettől fogva mondja, én állítom, hogy nincs, miután nem a Kft-vel állunk szemben, hanem az önkormányzatnak a tulajdonosnak a felkérésre a végelszámolási folyamat gyorsítása, és lezárása érdekében vettem részt és próbálom segíteni a munkát. Tehát a válaszom végül is ezzel kapcsolatban az, hogy természetesen állok ennek a kérdésnek elébe, de én továbbra is állítom, és azt gondolom, hogy nincsen összeférhetetlenség. Tehát most nem tudom, hogy minden kérdésre tudtam e válaszolni, illetve kielégítő volt-e a válasz. Válaszoltam rá, hogy a Stahl úr tárgyi tévedésben volt. Képviselő úr, erre szavas választ nem lehet erre adni, de én azt gondolom, hogy a mondandóm értelme az, hogy több ponton ne.

Dr. Fodor Csaba: Teljesen igaza van Birkner frakcióvezető úrnak, valóban nyugodtan, indulatoktól mentesen kellene erről az ügyről szót váltanunk és én meg is kísérlem. Én magam sem tartottam szerencsésnek Stahl úr hozzászólását, de ami a kérdések feltevőire vonatkozó megjegyzését illeti azt én nem veszem magamra, mert én nem tettem fel semmiféle kérdést a polgármester úrnak. ami a lényeg viszont az mégis csak, hogy először azt kellene eldönteni, hogy a végelszámolás alatt működik-e taggyűlés, ha igen akkor a taggyűlésnek milyen jogosítványai vannak a végelszámolóval szemben, ha nincs akkor pedig mit lehet tenni. Ebben a kérdésben én nem osztom az ügyvéd úr álláspontját, de én már láttam olyat is, hogy két ügyvéd képvisel, de még olyat, hogy öt ügyvéd képvisel teljesen más álláspontot adott ügyben, még is szóba álltak egymással és vitatkoztak, tehát az, hogy valakinek más a véleménye az nem jelenti azt, hogy nem lehet vele eszmét cserélni. Ezt csak megjegyzem. Abban teljesen egyetértek ügyvéd úrral, hogy nincs összeférhetetlenség, szerintem sem áll fenn, amire a Stahl úr hivatkozik. Bár megítélés kérdése, de ez összeférhetetlenségen kívül eső kérdés, hogy pont ügyvéd úr csinálta annak idején az alapító okiratot. Elég jelentősen részt vett ennek a társaságnak a működésében a kezdetekben, de nem erre célzott gondolom én a Stahl úr, hanem arra célzott, hogy az ügyvéd úr telkét, elég búsás, 10 millió Ft-ot meghaladó értékben kellett megvásárolni kényszerhelyzetben is, gondolom ezért mondta, hogy összeférhetetlen helyzet alakulhat ki. Én azt gondolom, hogy mindez nem alapozza meg az összeférhetetlenséget. Amit a polgármester úr tett ajánlatot, azon az ajánlattételen Marton képviselő én is jelen voltam, valóban nem került szóba az, hogy esetleg Önt kellene tájékoztatni ebben az ügyben, de engem is felhívott alpolgármester úr és velem is közölte, hogy a FIDESZ frakció nem tartja elfogadhatónak ezt az ajánlatot. Volt bent egy kompromisszumos más jellegű megoldás is, nem is tagja ő a FIDESZ frakciónak én azt gondolom, hogy innentől nem baj, hogyha kívül maradt volna. De nem ez jelenti. Annak meg külön örülök, hogy az egyeztetést annak tudja be, ha a polgármester úr dolgozik az csak azért történhetett mert ő már hónapok óta dolgozott és a polgármester úr tudomást szerzett erről, akkor én elvártam volna, ha én hónapok óta dolgozom ezen a pár kérdés leírásán, akkor a határozati javaslatokat is szíveskedett volna mellé tenni, akkor megkaphattuk volna időben. Én most hallottam először a határozati javaslatok jó részét, én azokról nem tudtam, célszerűbb lett volt István korrektebb az anyag és akkor komplettebb lett volna az előterjesztés és akkor a Cserti Tibor úrnak is könnyebb lett volna dönteni, mert első hallásban azért vannak itt elég megfoghatatlan dolgok. Ugyanis az én álláspontom szerint azt kértem volna, köszönöm szépen, hogy megtetszik ismételni. Álláspontom szerint az első határozatban és most tényleg indulatoktól mentesen azt kellene eldönteni, hogy a július 9.-én meghozott határozat csomag azért mégis csak egyfajta tévesen nem megalapozottan készült jogi szakvélemény bár nem szeretem ezt a kifejezést, de jogi szakvélemény alapján született mert igen is az, helytelen megállapítást tartalmaz, és pontosan a végelszámolóval szemben. Tehát igenis, ha a közgyűlés tisztességesen akar eljárni, akkor azt kell mondani mindezek ellenére, hogy továbbra is fenntartja azt, hogy ez így nem folytatható, mert teljesen egyetértünk mi magunk is, be kell fejezni a végelszámolást korrekt módon. Az önkormányzat igen is jusson már hozzá ahhoz a vagyonhoz ami megilleti, tisztességesen. Ehhez az is hozzátartozik, hogy azt is kellene mondanunk, hogy Stahl úr helytelen az a megállapítás miszerint Ön nem tett eleget a törvény szerinti egy éves tájékoztatási kötelezettségének, mert eleget tett. Mint utóbb kiderült az anyag mondjuk nem erről szól. A határozatoknál egyébként arról szól a dolog, hogy össze kell hívni a polgármesternek és intézkedni kell, hogy hívják össze a taggyűlést, de hát ott a törvényi határidők mégis csak a napokban szoktak meghatározódni ebben az esetben például, és nem árt, hogy ha valaki leírja, hogy előterjesztés, akkor mondjuk a 9 meg a 15 összeadja az 24 és semmiképpen nem 21. Tehát eleve olyan határidőket szabtunk meg a polgármester úrnak ami bizony a fennálló szabályok szerint betarthatatlan. Én innentől azt gondolom, hogy jobban tenné a Marton képviselő úr ha visszavonná x. dik határozati javaslatát, miszerint állapítsa meg a közgyűlés, hogy a polgármester úr így, meg úgy, ejnye bejnye milyen csúnya ember mert nem dolgozott. Nem dolgozhatott, mert a határidő olyan volt amilyen, amire a határidők lehetőséget adtak azt megtette, utána közgyűlési szünet volt, a bizottságok sem üléseztek és az volt a feladata, hogy az elkészített anyagot nyújtsa be a Gazdasági Bizottságnak. Arról nem tehet, hogy az anyag nem olyan amilyen, amilyet mi elfogadnánk, de maga az a tény, hogy ez benyújtódott ez megtörtént, akkor amikor elkészült. Én ezt kérem, hogy ezt a részét vonja vissza, legalább is a közgyűlés többsége ne szavazza meg, ami pedig a végelszámolás tényleges érdemi részére vonatkozik, a végelszámolás befejezésére vonatkozó határozati javaslat arról meg azt gondolom, hogy valóban meg kell szavazni, szigorú feltételeket, szigorú határozatokat kell hoznunk, és azoknak a végrehajtását be kell tartani.

Gyalókai Zoltán: Fodor képviselőtársam figyelmét felhívnám Szabó Edit könyvvizsgáló mondatára miszerint a törvények szerint e végelszámolás 1998. március végéig lezárható lett volna, Stahl úr 1998. december eleji szóbeli ígérete amiről szó szerinti jegyzőkönyv is van a Gazdasági Bizottsági ülésen, mondta, hogy három, négy nap alatt lezárható az ügy, december 31.-ig. Ehhez képeset most újabb egy, kettő vagy akár három hónap határidő hosszabbítás teljesen mindegy. Ezt az ügyet már régen le kellett volna zárni, nem hiszem, hogy a közgyűlésen múlt, hogy ezt az ügyet nem zártuk le. Köszönöm.

Marton István: Én úgy gondolom, hogy ha a július 9-hez hozzá kellett volna adni 15 napot, az ugye július 24 ha valaki nem tudja ezt megcsinálni a kiírt mondjuk július 22.-re, két nappal csinálja meg akkor ezért sem a közgyűlés sem egyetlenegy bizottsága szavát nem hallhatja. Végül is miután a polgármester javasolta annak idején a végelszámoló személyét, én bíztam benne a törvény által előírt plafon 15 nap akár rövidíthető néhány nappal, beleférhetett volna még az eredeti határidőbe is. Mint említettem, tisztelt uraim, néhány nap csúszásért nem is tudott volna szólni sem a közgyűlés, sem annak a bizottságai, és nem is akart volna szólni, tehát, hogy ha akart volna sem tudott volna, mivel fizikailag képtelenség lett volna a nyári szünetben. Én úgy gondolom, hogy a mi javaslataink végtelenül korrektek, nagyon lojálisak és adnak egy újabb átlagosan két hónapos kibúvót. Ezt aki akarja megszavazza, aki nem akarja nem szavazza. Mint hangsúlyoztam az előbb ezek alternatív javaslatok, a végelszámoló mostani hozzászólása viszont megerősít abban a hitemben, hogy az alternatívából a polgármester úrnak egy azaz egy út marad, de ez nem jelenti azt ,hogy mi bekorlátozzuk arra az egy útra, soha nem lehet tudni, hátha a másik úton is eredményesen végig lehet menni, bár ez a másfél éves csúszás ugye ha 1998 március végét nézem napjainkig nem valószínűsíti, hogy ezen az úton kell mennie, de ezt neki kell eldönteni törvény erejénél fogva. Kérem a napirendnek most már a lezárását.

Tüttő István: Palotás úr még szeretne szólni.

Marton István: Nekem erről az a véleményem, hogy lehet erről szavazást elrendelni, de ha 500 kistulajdonosunk lett volna, akkor szerencsés helyzetbe lennénk, mert akkor nem kellett volna egy pár tized százalékos, azt is mondhatom, hogy zsarolásnak évekig áldozatául esni ennek a tisztelt testületnek. Akkor szóba se került volna, hogy hallgassuk meg mind az 5oo-at.

Tüttő István: Valószínű nem figyelt, hogy jeleztem.

Marton István: Láttam én is, nem tartom szerencsésnek, de ettől még lehet szavazni, ha a testület megadja neki a hozzászólás jogát.

Dr. Baranyi Enikő: Ügyrendi javaslatom az lenne én egyet értek Marton István úr utolsó mondatával, de ugyanakkor azt hiszem, hogy a kisebbségi tulajdonostársat, az illem is azt diktálná, hogy meghallgassuk, és én azt kérem, hogy erről szavazzunk.

Tüttő István: Kérem szavazzunk róla.

 

A közgyűlés 11 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Mivel Cserti úr is javasolta, innen is olyan vélemény érkezett, hogy most befejeznénk és szünetet tartanánk. Szünetet rendelek el.

Szünet

Tüttő István: A szünetben módomban állt tárgyalni a végelszámolóval és a tulajdonostárssal. Most szeretném jelezni, hogy 1999. szeptember 15-ére taggyűlést hívunk össze. Az időponthoz a tulajdonostárs is hozzájárul, tehát nem szükséges tartani a 15 napot. A végelszámoló beterjeszti azokat az anyagokat, amelyeket kértem. El fogom fogadni – amennyiben megfelel azoknak a feltételeknek, amellyel az önkormányzat megbízott – ennek ellenkezői esetében szavazással, ahogy az ügyvéd úr ezt javasolta. A forgatókönyv a rendelkezésünkre fog állni, ennek a döntését meghozzuk. Amennyiben nem terjeszti elő a végelszámoló úr ezen napon a mostani megbeszélésünk ellenére a zárójelentést az 5. számú mellékletnek megfelelően elkészítve azokat az anyagokat, amelyek úgy szól, hogy záró mérleg, vagyonfelosztási javaslat, akkor a felmentését fogom úgy elérni másnap csütörtökön, hogy azon a napon a taggyűlésnek nem a befejezését, hanem az úgynevezett felfüggesztését fogom megszavazni, és így mód van az újabb határidő kicsúszásának kizárására. Egyetlen egy súlyos feladat van, erre az időre meg kell oldanunk – ha ez így idáig fajulna – az új végelszámoló személyét. Bízom abban, hogy erre is sor kerül. Természetesen ennek az egy kérdőjelnek a fennállását sajnos nem tudom teljes biztonsággal szavatolni. Ez pillanatnyilag a helyzet.

Marton István: Nagyon örülök, hogy Tüttő úrtól ezeket a szavakat hallottam. Ez is alátámasztja a határozati javaslat-tervezetünknek az indokoltságát, mert úgy nézem, hogy az ügy szerencsés fordulatot vehet, és a részünkről alternatív javaslatokat tartalmazó határozati javaslat-tervezet talán mégsem egyirányú utca lesz, mint ezelőtt fél órával itt többen gondoltuk. Most felolvasnám a határozat-tervezetet. Azért olvasom fel, mert ugyan egyszer már felolvastam és szó szerint, tehát ezt ki lehetne venni, de mindenki tudja azt, hogy miről szavazunk és ha csak erre az ügyre gondolok, - mert több száz ügyre gondolhatnék ahol szóbeli előterjesztés alapján zajlott le a szavazás – ha azt gondolom, hogy a Vásárcsarnok beruházásával kapcsolatban egyszer 150 millió Ft-ot egyszer szóbeli előterjesztés alapján sikerült annak a testületnek megszavazni, akkor talán egy kis határidő-módosítást és kiegészítést el lehet ezzel fogadni. Köszönöm, és akkor hozzákezdenék az ismertetéshez. A vita véget ért, tehát már csak az van, hogy én a határozati javaslat-tervezetet ismertetem. Természetesen pontonként, nem is gondolhatom másként.

Tüttő István: A jogi szakértő jelentkezik, hátha olyat mond, ami esetleg fontos az ügy kezelése szempontjából.

Dr. Kovács Lóránt: Két megjegyzést szeretnék tenni a Fodor Csaba kolléga úr nyilatkozatával kapcsolatban. Én nem voltam tulajdonosa és én nem adtam el telket sem az önkormányzatnak, sem az Alfától Omegáig Kft-nek. Ez az egyik, én ott jogi képviseletet láttam el. A másik része pedig, hogy hogy került az a mondat és hibás a végelszámolói vagy ez a jelentés amit én írtam. Én azt gondolom, hogy az abban foglaltakat fenntartom. Az a dolog úgy született, (az ügy érdemére és a lezárásra kihatással nincsen) de mivel a Fodor úr ezt fölhozta, el kell hogy mondjam, hogy én megkaptam a végelszámolással kapcsolatos dossziét azt teljes terjedelmében laponként átnéztem. Ez egy 200-as iktatószámú irat. Ebben a polgármester úrnak a levelét megtaláltam, a polgármester úr levelére küldött végelszámolói választ nem találtam meg. Ezt én csak a Cégbíróságnál találtam meg, ahova a végelszámoló küldte el. Mint utólag utána néztem ennek a dolognak, és utána én a polgármester úrtól rákérdeztem, hogy kapott-e választ több alkalommal telefonon is, illetve személyesen is. Azon a Gazdasági Bizottsági ülésen is rákérdeztem, amelyen a Fodor úr is részt vett, hogy nem kapott-e erre a levélre választ. A polgármester úr válasza ha jól emlékszem úgy volt, hogy “nem kaptam, vagy nem találkoztam vele”. Kérem szíveskedjék megerősíteni.

A lényeg, hogy én azt mondom most is, hogy az ügy érdemére nincsen befolyással, mint utólag kiderült tévedésből a Polgármesteri Hivatalban egy másik aktába iktatták be ezt a levelet, tehát én nem is találkozhattam vele. Én abból tudok dolgozni uram, amit nekem átadnak. Én az önkormányzathoz nem mehetek be, ott az irattárban nem kutakodhatok, nem forgathatom fel. Én utánanéztem, polgármester urat megkérdeztem, tehát akkori legjobb tudomásom és a rendelkezésemre álló információk alapján döntöttem. Csak ezt a két kiegészítést szerettem volna, hogy ne maradjon elvarratlan szál. A másik pedig, hogy a polgármester úr már a múltkori alkalommal a bizottság ülése után kérdezte tőlem, hogyha felmerül annak a lehetősége, hogy új végelszámolót kell kijelölni, akkor úgyis menten utána érdeklődtem a Bíróságon, és van is egy lista nálam itt, majd a polgármester úrnak odaadok. A felszámolók névjegyzékében akik fel vannak véve, és a megyében illetve Somogy megyében, Vas megyében folytatnak ilyen tevékenységet. A Zala Megyei Bíróságon 8-9 ilyen cég van, ebből én 6-ot megjelöltem. Majd a polgármester úr hogyha szükséges lesz, akkor őneki múlik eldöntsék, hogy válasszanak erről a listáról. A felszámolók tudják megfelelő szakmai tapasztalattal, hozzáértéssel és háttérrel is rendelkeznek, hogyha ez szükséges, akkor ezt én majd átadom, és őket fel lehet kérni.

Tüttő István: Amik itt elhangzottak, Önök emlékeznek rá, hogy Tóth László úrnak van egy interpellációja, amelynek az a témája, hogy ez az ún. ominózus iktatás hogy történt, és miért került mégis ilyen megállapítás bele az anyagba. Én azért nem foglalkoztam vele, mert tudtam, hogy vissza fogunk térni rá, hiszen az az anyag majd a legközelebbi interpellációs témánál előkerül, hacsak most nem döntünk abban, hogy én most megkövetem innen Stahl urat, mert valóban az a levél 1998. december 9-i dátummal datálódott, és december 12-ével már iktatásra került. Ő valójában nem tehát ez az a két nap, ami alatt hozzánk eljutott. Az iktatása megtörtént, külön én ráírtam, hogy kérem iktatni, és 1 példányt kérek egy másolatot, de valóban az történt, én pedig ugye nem tudom, hogy az iktatásnál hova kerül a 315-ös számú ún. fakkba került bele, ami szintén a Vásárcsarnokkal foglalkozó ún. dosszié, de hát nem pontosan azokat az alapdokumentumokat tartalmazó dokumentumtárba került bele. Ez okozta ezt az ún. tévedést. Stahl urat most megkövetem, és valóban nyilvánosság előtt el kell, hogy ismerjük, hogy az az információ, hogy ő nem küldte meg annak idején a Cégbíróság részére a kötelezően előírt jelentési kötelességét, az nem állja a helyét, megküldte. Ezzel tartoztam az ügy tisztasága, illetve igazság érdekében. Az, hogy most az iktatással kapcsolatos ezen anomáliának más vetülete van-e az most nem tartozik az ügyhöz.

Dr. Fodor Csaba: Valóban pontatlanul fogalmaztam, mert valóban ebben az ominózus telek ügyben az ügyvéd úr jogi képviseletet látott el a családja résztulajdonos volt, vagy a családjában azt hiszem a felesége, de most már nem mondok senkit se, de ha jól emlékszem így volt, tehát valóban nem ő tulajdonolt, és ebben korrekt az álláspontja. Nem ez az ügy lényege itt valóban.

A másik az, én tényként állapítottam meg, hogy az az irat nem tartalmaz valamit, és nem azt mondtam, hogy ebből szándékosan kimaradt, vagy szándékosan nem került értékelésre valamifajta “bizonyíték”, de attól még, hogy az ügyvéd úr nem találta ezt meg, attól még amit leírt, az téves, és ettől még ez tényként tény marad. Én csak ennyit mondtam, és nem minősítettem az ügyet, és nem is kívánom.

Tüttő István: Azt hiszem, hogy ez a része már úgyis olyan szakaszban van, hogy majd eldöntik az illetékesek, hogy ennek mi lesz a végső kicsengése. Mivel több hozzászólás nincs, a vitát lezárom. Döntenünk kell a határozati javaslatokról. Marton urat megkérem, hogy szíveskedjék soronként, illetve pontonként felolvasni, és utána szavazunk.

Marton István: Egy kérdést kell feltennem. Ahol semmi változás nincs, csak a határidő, azt ismételten mondjam el?

Tüttő István: Igen, hogy mégis tudjuk miről van szó.

Marton István: A 206/1999.(VII.9.) számú határozat módosítása, kiegészítése.

(Mindig annyit olvasok fel, ami után szavazást kérek)

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy Tüttő István polgármester nem hajtotta végre a 206/1999.(VII.9.) számú határozatot, ezért a módosított határozat végrehajtására ismételten felkéri, és az alábbi póthatáridőket adja:

Tüttő István: Most szavazunk?

Marton István: Igen, erről szavazni kell, mert vagy maradhat ez a bevezető vagy nem.

Tüttő István: Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 3 tartózkodással elfogadja.

 

Marton István: Az I. a) pont változatlan lesz. Haladéktalanul szólítsa fel Stahl György végelszámolót a végelszámolási eljárás lezárására, a zárómérleg, zárójelentés és vagyonfelosztási javaslat 8 napon belüli elkészítésére, és a tagoknak való átadására, valamint a kft. taggyűlése szabályszerű összehívására. A zárójelentés az előterjesztés 5. számú melléklete szerinti tartalommal kerüljön kialakításra, valamint a zárójelentés tartalmazza a végelszámolás időszaka alatt kifizetett számlák, azok szerződéseinek tételes elemezését, azok hatásait a végelszámolás és a költségkeretre.

Amit a törvény előír, de a komplexitás miatt benne kell, hogy legyen.

Tüttő István: Az előbb bejelentettem hogy hogyan.

Aki az elhangzott javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: b) az elkészült és megkapott zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot terjessze be jóváhagyásra az Önkormányzat Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsága elé, és azt elfogadni csak a bizottság jóváhagyása után lehet. Határidő: 1999. szeptember 30, vagy új végelszámoló esetén a zárómérleg átvételétől számított 1 héten belül. Felelős: Tüttő István polgármester.

Tüttő István: Szeretném megismételni, amit az előbb elmondtam. Ha ezt megszavazzák, akkor én nem tudom végrehajtani amit ajánlottak. Akkor vissza kell hoznom akkor is, hogyha olyan anyag jött, ami teljes mértékben megegyezik az Önök által kérttel.

Én a következőt mondtam. Ha a végelszámoló beterjeszti és megegyezik azzal, amit a közgyűlés korábban meghatározott, akkor azonnal elfogadom, hiszen Önök elé fog kerülni, azonnal felelősségre vonhatnak, hogyha ez nem így történik. A másik verzió az, hogyha ez nem így történik, akkor én azonnal szavazással korrigálni fogom ahogy ügyvéd úr elmondta a forgatókönyvet. Ha pedig nem kapok ilyen előterjesztést, akkor abban a pillanatban vagy azt kell kezdeményeznem, hogy azonnal felmentem, vagy pedig ha valami olyasmi adódik, hogy mégis fel kell függeszteni az ülést, akkor másnap kerül erre sor. Ezt ajánlottam. Ez módosító indítvány.

Marton István: Ez tulajdonképpen nem módosító, hanem az eredetihez való ragaszkodás. Azt mondom, hogy szavazzunk róla.

Tüttő István: Melyikről a tiédről?

Marton István: Igen, ami itt van.

Tüttő István: Semmi probléma nincs, azt az egy kiegészítést kell tenni, “kivéve az az eset, amikor a végelszámoló által beterjesztett anyagok megfelelnek az Önkormányzat korábbi vagy mostani elvárásainak.

Marton István: Igen, elfogadható így.

Cserti Tibor: Nem zárja ki a kettő egymást egyébként, annak ellenére én magam sem javasoltam a b) pontot, mert felesleges, esetleges időbeli hosszabbításnak vélem. Megvan ennek a jogi megoldása. Az a) pont azt mondja ki, hogy 8 napon belüli elkészítésre és átadásra szólítja fel a polgármestert, és 15 napon belül gyakorlatilag a taggyűlést meg kell tartani azt kéri. A kettő között olvasatomban van 7nap. Pontosan ez a 7 nap alkalmas arra, hogy az átadott anyagot beterjessze a Gazdasági Bizottság ülésére, függetlenül attól, hogy annak az anyagnak milyen a tartalma.

Tüttő István: Akkor ugye az kellene, hogy akkor halasszuk el.

Cserti Tibor: Önmagában nem alkalmas azt akartam mondani, hogy a polgármester úr nem kérhet bennünket arra, hogy amennyiben megszavazták a b) pontot, akkor eleve határidő módosítást kér. Ez nem indok ebből a szempontból. Belefér a törvényes határidőbe.

Tüttő István: Akkor amiben megállapodtunk az most nem érvényes, mert akkor én is ragaszkodom a 15 napos határidőhöz, mert azon idő alatt valóban meg lehet ezt oldani. De azt, hogy jövő szerdán döntsünk, az ebben az esetben kizárt.

Marton István: Most akkor kérem, hogy egyben szavazzunk a kiegészítésről, meg az eredeti b) pontról.

Tüttő István: Aki a kiegészítéssel, és az eredeti b) ponttal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: c) pont. A bizottság felé a zárómérleg leadásával egyidőben jelentse be, hogy Palotás Tibor milyen jogalapon kér magasabb díjazást a 0,6%-os……a magasabb díjat minek az alapulvételével számolta ki. Határidő: 1999. szeptember 30. ….a zárómérleg átvételétől számított 1 héten belül. Felelős: Tüttő István polgármester.

Tüttő István: Szeretném megkérdezni, hogy erre szükség van-e, ugyanis én nem fogom elfogadni, és akkor miről számoljak be?

Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. Végül is ő indokolta már többször, hogy milyen alapon kéri. Az, hogy ennek van-e jogalapja vagy nincs, azt majd esetleg a Bíróság eldönti, ha oda fordul.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: d) pont. Gondoskodjon róla, hogy az Önkormányzatot, mint társasági tagot megillető vagyonrész mihamarabb a rendelkezésre álljon. Határidő: 1999. október 30. Felelős: Tüttő István polgármester.

Tüttő István: Egy kérdést azért feltennék, mert ugye ez taxatíve kijelenti, hogy az összes vagyon rendelkezésre álljon.

Marton István: A társasági tagot megillető vagyonrész mihamarabb a rendelkezésre álljon.

Tüttő István: A mihamarabb és az október 30. között az a különbség, hogy az egyik az megmondja, hogy mikorra, a másik meg azt, hogy mihamarabb, azt pedig nem tudom.

Akkor úgy kellene, hogy beszámolási kötelessége 1999. október 30., és akkor eldöntik, hogy ez.

Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: 2. pont. Az alpontokat azt hiszem, hogy az előzmények ismeretében ejteni lehet, tehát az egyetlen egy gondolatkör.

Amennyiben Stahl György a felhívásnak nem tesz maradéktalanul és határidőben eleget, akkor a törvényes határidőn belül javasolja a taggyűlésnek a végelszámoló felmentését, és új végelszámoló személyére is tegyen javaslatot. Határidő: 1999. szeptember 30.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Marton István: A 3. pont is egy ponttá zsugorodik. Az Alfától az Omegáig Kft. mindazokat az iratokat adja át a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályainak, amelyek az Önkormányzatot mint tulajdonost a társaságban megillet ahhoz, hogy az Önkormányzat tisztességgel tudja tulajdonosi jogait gyakorolni. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős: Tüttő István polgármester.

Tüttő István: Szeretnék valamit kérdezni. Valakinek meg kellene határozni, hogy mik azok az iratok, amik hiányoznak, illetve mik azok, amik törvény szerint szükségesek. Én jeleztem ebben az általam felolvasott anyagban, hogy engem úgy tájékoztatott a végelszámoló, hogy mindent átadott. Én pedig felszólítottam arra, hogy mindent adjon át. Magyarul nem tudom pontosan, hogy a kettő között mi az eltérés? A jogi képviselő majd megfogalmazza.

Marton István: Pont azt akartam kérni, hogy ezzel a közgyűlés, mint alkérdéssel, ne foglalkozzon.

Budai István: Nekem az a kérésem, hogy vegye figyelembe a tisztelt közgyűlés, meg a határozati javaslatot lediktáló Marton úr, hogy feltételezhetően ezt a zárómérleget, zárókimutatást, vagyonfelosztási javaslatot APEH vizsgálat alá vetik, és akkor nehogy az a probléma keletkezzen ebből, hogy a határidőket éppen az APEH vizsgálata miatt nem tudjuk tartani. Tudniillik a zárómérleget 1997-ben megvizsgálta, most szerintem ezt a két évet durván át kell vizsgálni. Ezt azért vegyétek figyelembe, amikor ezeket a kérdéseket eldöntjük.

Tüttő István: Erre is van jogi megoldás. Másolat készül hitelesítve is.

Budai István: Nem a leadásra gondoltam. A könyvelés alapbizonylatait megítélésem szerint eredetiben kell bemutatni az APEH-nak. Azt nem lehet lemásolni.

Röst János: Elkértem ma a Hivataltól – lehet, hogy ezért is feljelent egyébként Stahl úr – azt a jegyzéket, amit átadott gyakorlatilag a Hivatal részére. Itt átnyálazva, átlapozva nagyon egyszerű döntést lehet hozni. Mindent adjon át, amit még nem adott át, vagy nyilatkozzon, hogy a birtokában nincsen több ügyirat, illetve több dokumentáció. Nem akarom felsorolni, hogy jelenleg mi hiányzik belőle, de aki ehhez ért, az meg fogja tudni mondani.

Tüttő István: Teljességi nyilatkozatra szólítom fel a taggyűlésen, és akkor megtesszük.

Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja.

 

Marton István: Új 4. pont, de nem újdonság. A közgyűlés utasítja a polgármestert, hogy az 1999. január 1. utáni taggyűlések részletes jegyzőkönyveit a már átadott - 1999. július 27-i kivételével – a Pénzügyi Bizottság, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és a közgyűlés tagjainak küldje meg. Határidő: 1999. szeptember 15.

Tüttő István: Egyetlen egy aggályom van, hogy nincsen taggyűlés ebben a szituációban, de hát szavazzuk meg. Aki a határozati javaslat 4. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 4. pontját elfogadja.

 

Tüttő István: Ne vegyük zokon, hogyha én csak a taggyűlések jegyzőkönyveit küldöm meg.

Marton István: Igen-igen, ez egyértelmű. Most jön az 5. pont, ami korábban a 4. volt.

A kft. - a korábbiból a haladéktalanul szót ki kell venni – indítson kártérítési eljárást Stahl György ellen a végelszámolási eljárás indokolatlan elhúzása miatt, a kártérítés összege Stahl György által 1999. január 1. óta a felmentéséig felvett díjának összege. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős: Tüttő István polgármester.

Tüttő István: A pert ki kezdeményezi? Ki indítsa meg? Ügyvéd urat kérdezzük majd meg. Amíg a kft.-t a Cégbíróság véglegesen meg nem szűnteti, addig a kft. létezik, csak nem tudom ki fogja a kft. ügyeit intézni. Két tulajdonosa van. Kérdésem elhangzott, ha válasz van rá, hallgatom. Lehet-e ezt így végrehajtani? Én a magam részéről mindent végrehajtok, ha lehet. Szavazzunk, és majd jogilag tisztázzuk. Ha valami oka lenne, problémát okoz, akkor visszahozzuk.

Aki a határozati javaslat 5. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslat 5. pontját elfogadja.

 

Marton István: 6. pont. Én úgy gondolom az Önkormányzat ennek az ódiumát már jópárszorosan megfizette, de tényleg szaladjunk.

A közgyűlés utasítja a polgármestert, vizsgálja, szakértőkkel vizsgáltassa meg, hogy a többségi tulajdonos az általa befektetett mintegy ¾ milliárd Ft-ért milyen értékű tulajdonhoz jutott a Vásárcsarnokban. Erről a polgármester a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak számoljon be. A teljes szakértői anyagot a bizottsági tagoknak az ülés előtt 1 héttel juttassa el. Határidő: 1999. november 1. Felelős: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Végül is egy úgynevezett vagyonfelértékelés. Meg lehet tenni, ennek semmi akadálya, csak ennek forrásigénye is van.

Marton István: Én úgy gondolom, hogy a Hivatal van annyira felkészült, hogy egy hozzávetőleges értékelést, ami plusz mínusz 2% belül, de akár 5% belül is megállja a helyét, el tudja készíteni csak azért, hogy néhány 10 millió Ft pontosságig tudja mindenki minősíteni.

Tüttő István: Azt akkor tegyük hozzá, hogy nem kell hivatalos értékbecslés. A Hivatal megoldja.

Marton István: De talán úgy is megy, hogy először elkészül az egyik, és annak az ismeretében majd később dönt a tisztelt testület, hogy a másikhoz is ragaszkodik-e.

Tüttő István: Szeretném, ha döntenénk, hogy ezt elfogadjuk-e? A Hivatal meg fogja oldani.

A kiskorú polgármester nem emel kifogást.

Marton István: Erről a polgármester a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot tájékoztassa, ez a bizottság alakítsa ki a az álláspontját, és úgy jöjjön vissza a közgyűlés elé. Ez teljesen értelemszerű egyébként. A közgyűlés a beszámoltató minden esetben.

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 6. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 6. pontját elfogadja.

 

Marton István: Utolsó pont. A közgyűlés megállapítja, hogy az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolásának elhúzódásához hozzájárul Tüttő István polgármester úrnak, mint a többségi tulajdonos képviselőjének magatartása. A polgármester nem tájékoztatta a közgyűlést, és a szakbizottságokat megfelelő gyakorisággal, az elvárható részletességgel, és alapossággal a végelszámolás elhúzódásának valódi okairól. A többségi tulajdonos számára biztosított törvények adta lehetőségeket nem használta ki, és nem tett új kezdeményezéseket a végelszámolás elhúzódásának megakadályozására. Nincs határidő.

Tüttő István: Van egy javaslatom. Az önkormányzati testület is magát egy kicsit próbálja ugyanilyen szemszögből. Meg a Pénzügyi Bizottság elnöke, aki folyamatosan ugye nem ösztökélt erre. Aki a határozati javaslat 7. pontjával egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a határozati javaslat 7. pontját elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

259/1999.(IX.8.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy Tüttő István polgármester nem hajtotta végre a 206/1999.(VII.9.) számú határozatot, ezért a módosított határozat végrehajtására ismételten felkéri és az alábbi póthatáridőket adja:

 

1.a) Haladéktalanul szólítsa fel Stahl György végelszámolót, a végelszámolási eljárás lezárására, a zárómérleg, zárójelentés és vagyonfelosztási javaslat 8 napon belüli elkészítésére, és a tagoknak való átadására, valamint a kft. taggyűlése szabályszerű összehívására. A zárójelentés az előterjesztés 5. számú melléklete szerinti tartalommal kerüljön kialakításra, valamint a zárójelentés tartalmazza a végelszámolás időszaka alatt kifizetett számlák, azok szerződéseinek tételes elemzését, azok hatásait a végelszámolásra és a költségkeretre.

Határidő: 1999. szeptember 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

1.b) Az elkészült és megkapott zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot terjessze be jóváhagyásra az önkormányzat Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsága elé és azt elfogadni csak a bizottság jóváhagyása után lehet – kivéve az az eset, amikor a végelszámoló által beterjesztett anyagok megfelelnek az önkormányzat korábbi vagy mostani elvárásainak.

Határidő: 1999. szeptember 30. vagy új végelszámoló esetén a zárómérleg átvételétől számított 1 héten belül

Felelős : Tüttő István polgármester

1.c) A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak a zárómérleg leadásával egyidőben jelentse be, hogy Palotás Tibor milyen jogalapon kér magasabb díjazást a 0,6%-os törzsbetéte szerinti értékénél és a magasabb díjat minek az alapulvételével számolta ki.

Határidő: 1999. szeptember 30. vagy új végelszámoló esetén a zárómérleg átvételétől számított 1 héten belül

Felelős : Tüttő István polgármester

1.d) Gondoskodjon róla, hogy az önkormányzatot, mint társasági tagot megillető vagyonrész a rendelkezésre álljon.

Határidő: 1999. október 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

    1. Amennyiben Stahl György a felhívásnak nem tesz maradéktalanul és határidőben eleget, akkor a törvényes határidőn belül javasolja a taggyűlésnek a végelszámoló felmentését és új végelszámoló személyére is tegyen javaslatot.
    2. Határidő: 1999. szeptember 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. Az Alfától az Omegáig Kft végelszámolója a birtokában lévő valamennyi iratot adja át – illetve nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a teljes iratanyagot átadta - a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályainak, amelyek az önkormányzatot, mint tulajdonost a társaságban megilletik, hogy az önkormányzat tisztességgel tudja tulajdonosi jogait gyakorolni.
    4. Határidő: 1999. szeptember 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert, hogy az 1999. január 1. utáni taggyűlések részletes jegyzőkönyveit - a már átadott 1999. július 27-i kivételével – a Pénzügyi Bizottság, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és a közgyűlés tagjainak küldje meg.
    6. Határidő: 1999. szeptember 15.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    7. Az Alfától az Omegáig kft indítson kártérítési eljárást Stahl György ellen a végelszámolási eljárás indokolatlan elhúzása miatt. A kártérítés összege Stahl György által 1999. január 1. óta a felmentéséig felvett díjának összege.

Határidő: 1999. szeptember 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

6.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert vizsgálja, szakértőkkel vizsgáltassa meg, hogy a többségi tulajdonos az általa befektetett mintegy ¾ milliárd Ft-ért milyen értékű tulajdonhoz jutott a Vásárcsarnokban. Erről a polgármester a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak számoljon be. A teljes szakértői anyagot a bizottsági tagoknak az ülés előtt 1 héttel juttassa el.

Határidő: 1999. november 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

7.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolásának elhúzódásához hozzájárult Tüttő István polgármester úrnak, mint a többségi tulajdonos képviselőjének magatartása. A polgármester nem tájékoztatta a közgyűlést és a szakbizottságokat megfelelő gyakorisággal, az elvárható részletességgel, és alapossággal a végelszámolás elhúzódásának valódi okairól. A többségi tulajdonos számára biztosított törvények adta lehetőségeket nem használta ki és nem tett új kezdeményezéseket a végelszámolás elhúzódásának megakadályozására.

 

 

Zsoldos Ferenc: Javaslom a tisztelt a közgyűlésnek, hogy az eredeti álláspontnak megfelelően szeptember 14-én tartsuk meg a folytatólagos közgyűlést, mert a jelenlegi helyzetben az idő már eléggé előre haladt, azt hiszem a terem belső légköre sem olyan, hogy nyugodtan tudnánk dolgozni. Kérem a javaslatomat szavaztassa meg a polgármester.

Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. Szeretném jelezni, hogy vannak olyan napirendek, amelyek halasztása azért maradt el a tegnapi napon, pl. a fegyelmi ügyben dönteni kell, azért halasztottuk el, mert úgy volt, hogy folytatjuk ma. Az ügyrendi javaslat úgy hangozott el, hogy 14-én folytassuk a közgyűlésünket.

Dr. Baranyi Enikő: Azt a 2-3 napirendi pontot kellene megjelölni, amelyek határideje miatt mindenképpen ma dönteni kell, és úgy lesz 14-én a folytatólagos.

Tüttő István: A javaslat úgy hangzott el, hogy jövő kedden folytassuk soros ülésünket.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:

 

260/1999.(IX.8.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülését 1999. szeptember 14-én tartja.

Határidő: 1999. szeptember 14.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 18.30 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

1999. szeptember 14. folytatólagos

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. szeptember 14-én (kedden) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Balogh László, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Kalmár Béla, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

 

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Gyergyák Krisztina, aljegyző, Beznicza Miklós, Imre Béla, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Simonka Lászlóné osztályvezető-helyettes, Kálócziné Éberling Márta irodavezető, Kámán László intézményvezető.

Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-zalai Hetilap főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.

 

Tüttő István: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Munkánkat a soros ülésen meghatározott napirendi pontokkal folytatjuk.

 

Napirend előtt

 

Tüttő István: Valószínű mindenki előtt ismert az a sajnálatos tény, hogy a 17. hosszúsági kör már másodszor szenved olyan súlyos károsodást, amely vandálok áldásos tevékenységének köszönhető. Most úgy legörbítették az emlékszobrot, amelyet azt hiszem mindenki tud, hogy miért állítottunk, amely a korábbiakat is jóval meghaladja. Én azt hiszem, hogy nem marasztalnak el, a feljelentést a Rendőrkapitányság felé megtettük, és ha valakinek kifogása van ellene, de most mondanám, hogy 100.000 Ft-ot jelölnénk meg a nyomravezetőnek , mert tűrhetetlennek tartjuk azt az állapotot, hogy randalírozó emberek kényük kedvére tönkretehetnek olyan értékeket a városban, amelyek mások munkája és egyben fontos momentumok megjelenítésére alkalmas. Természetesen erről a 100.000 Ft-ról lehet kezdeményezni, hogy ne legyen annyi, de én ezt javasolnám, hogy ezt az összeget jelöljük meg. Talán a kivizsgálás, avagy a rejtett elkövetők felfedése talán ezáltal könnyebbé válhat. Most erről nem kívánok vitát nyitni, ha úgy gondolják, akkor soron kívüli közgyűlésen ezt megbeszélhetjük, de abban azt hiszem mindannyian egyetértünk, hogy valamilyen formában az ilyen elkövetőket tetten kell érni, hogy valamilyen módon azért el is rettentsünk tőle az ilyen elkövetőket.

Azt is szeretném Önökkel közölni, hogy sajnálatos tragédia történt vasárnap délelőtt. A kovásznai testvérvárosunk busza 9 órakor indult volna vissza, hogy befejezze az itteni látogatását visszautazzon Kovásznára. Az utolsó Computer tomograph

csomagok behelyezésre kerültek és épp indult volna a busz, amikor a sofőr hirtelen rosszul lett és azonnali mentő és mentési kísérletek ellenére a kórházban rövid időn belül meghalt. Infarktusban halt meg. Olyan súlyos infarktus volt a halál oka, amely menthetetlennek mutatkozott, illetve a boncolás azt bizonyította, hogy semmilyen módon nem lehetett volna segíteni szegény sofőr állapota tehát ilyen szempontból végzetes volt. A sors sajnos mindig hoz még pluszt. Éppen a fia volt a váltótársa, a fia pedig ilyen lelkiállapotban nem vállalhatta, hogy elvezeti a buszt. Intézkedni kellett, hogy a Volán kanizsai járatát, illetőleg buszát kellett biztosítani, hogy visszavigye a több, mint negyven főt Kovásznára. Visszajelzés érkezett, hogy meg is érkeztek szerencsésen. A halott kovásznai embernek a földi maradványait pedig ma szállítjuk, valószínű ebben a percekben indul a kocsi és szállítjuk Kovásznára, hogy a végső nyughelyét Kovásznán helyezik majd végső nyugalomra. Sajnos ezek nemcsak rendkívül váratlan és szomorú események, hanem egyéb vonzatai is vannak. Gondolom, hogy megértik Önök, hogy ezzel kapcsolatban egyéb cselekedetre nem tudtunk sort keríteni. Próbálkoztunk azzal, hogy magyar sofőröket bízunk meg azzal, hogy ezt a román rendszámú buszt vigyék el. Sajnos egyéb okok miatt külön engedély kell román terültről, hogy romániai felségjelű buszt magyar sofőrök vezessenek. Ennek külön procedúrája van, úgy tűnik, hogy meghaladta volna azt az időtartamot, amely negyven ember ilyen jellegű Magyarországon tartása költségeknek elemzése is egyben sorra került. Ebben segítséget kértem a Gyalókai úrtól, aki megfelelő támpontot adott és azt követően jelezni szeretném, hogy Ekler úr vasárnap állt rendelkezésünkre ebben az ügyben és megkerestem még vezérigazgató urat is. A vezérigazgató úr egyben jelezte, hogy ezen költségeknek mérséklésére számíthatunk. Természetesen a mértékében nem állapodtunk meg, csak elviekben jelezte számunkra. Szeretném azt is jelezni, hogy a Városi Televízió a frekvencia jogosultságot, információink szerint elnyerte és későbbiekben erről majd részletesebb tájékoztatást adunk. Ennyit lett volna, amit még a közgyűlés megkezdése előtt szerettem volna Önökkel ismertetni. Ezek után rátérünk a folytatólagos közgyűlésünkre.

Mayer Ferenc: Az utolsó napirendként feltüntetett Tóth László igazgató fegyelmi ügyét hozzuk előbbre, tekintettel, hogy itt várakozik az érdekelt. Kérem, hogy első napirendi pontként tárgyaljuk az ügyet.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk erről a javaslatról.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Mivel fegyelmi ügyről van szó, eleve zárt ülést rendelünk el.

 

Napirendi pontok:

 

Zárt ülés

  1. Javaslat Tóth László igazgató fegyelmi ügyének lezárására (írásban)
  2. Előadó: Tóth László bizottsági elnök

  3. Fellebbezések (írásban)
  4.  

    Nyílt ülés

  5. Javaslat a Ryno Kft. Téglagyári úti telephelyének 1999. I. félévi bérleti díjának elengedésére (írásban)
  6. Előadó: Tüttő István polgármester

  7. Javaslat az ANTS BASEBALL CLUB támogatási kérelmére (írásban)
  8. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

  9. Javaslat a Városi Könyvtár Ad hoc Építési Bizottság létrehozására (írásban)
  10. Előadó: Tüttő István polgármester

  11. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város közvilágítási hálózatának átfogó korszerűsítésére (írásban)
  12. Előadó: Tüttő István polgármester

  13. Javaslat Ipari Park cím pályázat benyújtására és az ahhoz szükséges állásfoglalásokra (írásban)
  14. Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

  15. Javaslat Nagykanizsa-Palin, Lazsnak utca folytatásában lévő lakótelek értékesítésére (írásban)
  16. Előadó: Tüttő István polgármester

  17. Javaslat a Tripammer utcai temetőben történő bővítéshez tulajdonosi hozzájárulás kiadására (írásban)
  18. Előadó: Tüttő István polgármester

  19. Javaslat a 3049/60 hrsz-ú közterületen található vízgépház átadására (írásban)
  20. Előadó: Tüttő István polgármester

  21. Javaslat a nagykanizsai 36/2 hrsz-ú, út megnevezésű ingatlan egy részének forgalomképes területté nyilvánítására (írásban)
  22. Előadó: Tüttő István polgármester

  23. Javaslat elővásárlási jog gyakorlására (írásban)
  24. Előadó: Tüttő István polgármester

  25. Oktatási, nevelési intézmények alaptó okiratának felülvizsgálata (írásban)
  26. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

  27. VIA Kanizsa Kht. Szervezeti és Működési Szabályzata és Beruházási Szabályzata (írásban)
  28. Előadó: Gáspár András ügyvezető

  29. Tájékoztató a nagyobb beruházásokról és az 50 millió Ft feletti beruházások áttekintéséről 1991-1998. (írásban)
  30. Előadó: Tüttő István polgármester

  31. Önálló képviselő indítványok

 

 

1.) Javaslat Tóth László igazgató fegyelmi ügyének lezárására (írásban)

Előadó: Tóth László bizottsági elnök

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a nyílt üléssé való nyilvánítást külön az érintett, Tóth László igazgató kérte, és az ő kérésének megfelelően a törvény lehetőséget nyújt ahhoz, hogy ilyen formában tárgyaljuk. De azt természetesen a törvény a döntéshozatal időszakára már zárt ülést ír elő, tehát az úgynevezett meghallgatás időszakában a nyílt ülés formájában fogunk szót váltani. Megkérem Mayer urat, hogy szíveskedjék röviden ismertetni, mint vizsgálóbiztosként azokat az információkat, amik az üggyel kapcsolatban mindenki számára szükséges, hogy előterjesztésre kerüljön.

Mayer Ferenc: Vizsgálóbiztosi munkámat úgy érzem, hogy igyekeztem tisztességgel elvégezni. Az első körben az eredmény, ami született a vizsgálódás kapcsán az ott van Önök előtt írásban. Akkor én úgy ítéltem meg az akkori ismereteim alapján, hogy sikerült a két pontban kivizsgálnom, hogy Tóth László igazgató úr semmi olyat nem követett el, semmi olyan súlyú törvénytelenséget, vagy szabálytalanságot, ami indokolná a fegyelmi eljárás elindítását, vagy egyáltalán fegyelmi büntetés kiszabását. A vizsgálat lezárása után megjelent cikk írása a Kanizsa Hetilapban az viszont újabb indulatokat gerjesztett és újabb információk átadására ragadtatott sok mindenkit. Tekintettel arra, hogy többen is az eredeti bejelentő Balázs úr is természetesen tájékoztatott arról, hogy az érdekelt tanúk, akiket nekem meg kellett volna nekem hallgatnom annak idején nem kapták meg az értesítést, azért szeretném Önöket tájékoztatni, hogy minden érintett tanút értesítettem ajánlott levélben, hogy mikor kerül, vagy kerülne sor a személyes meghallgatásukra. Ezekre az értesítésekre nem kaptam semminemű választ, pedig az szerepelt az értesítésekben, ha netán az időponttal bármiféle gondjuk van, kérem tájékoztassanak arról, hogy mikor kerülhetne sor a személyes meghallgatásra. Az egyik ajánlott levél visszajött, az illető hölgy, aki az egyik pontban értesített, őt azért kinyomoztam, hogy végül is hová költözött közben, vele beszélgettem telefonon, ő telefonon közölte velem, hogy ilyen pitiáner ügyhöz ő nem adja a nevét és nem kíván ebben az ügyben tanúvallomást tenni. Ezt tudomásul vettem. A következő bejelentés, ami hozzám érkezett arról szólt, az illető hölgy, aki az egyik pontban érdekelt, nevezetesen az, hogy diplomás volt és úgy iratkozott be, vagy úgy írták be, állítólag szabálytalanul, ez a hölgy végül is beleegyezett abba, hogy tanúvallomást tegyen. Először azt közölte velem, hogy igen, aztán meggondolta magát, mert délután vagy estefelé ugyanaznap végül is elmondta a következőket és erről szeretném Önöket kedves képviselőtársaim tájékoztatni. Itt van előttem, le van írva az illető hölgy aláírásával hitelesítve. “Kijelentem, hogy a Szakmunkásképzőbe történő beiratkozásomkor diplomámat bejelentettem és bemutattam. Tóth László igazgató úr közölte velem, hogy mindenkinek jobb, ha érettségizettként tartanak nyilván. Az okát nem firtattam, nem is tudtam, máig se tudom. Tisztelettel” - és egy aláírás. Ez pillanatnyilag a tényállás kedves képviselő társak, alapvetően ellentétes vélemény van most az Önök asztalán írásban. Tóth László igazgató úr a személyes meghallgatás során úgy nyilatkozott és ezt rögzítettük a jegyzőkönyvbe, hogy nem tudta, hogy diplomással áll szemben, erről csak a bejelentés során értesült, az illető hölgy pedig azt állítja, hogy igenis ő bejelentette és bemutatta. Még egy kiegészítő információt, hogy a mai bejelentés, ami ott van az Önök asztalán, amit az eredeti bejelentő, Balázs Antal úr tett azért veszítette aktualitását az én értelmezésem szerint, mert azzal, hogy a hölgy végül is vallomást tett, írásos vallomást, úgy gondolom, hogy ezek teljes egészében aktualitásukat veszítették.

Tóth László: Kényelmetlen helyzetben, de mégis kellett vállalnom a nyilvános ülésnek a kérését, ugyanis vizsgálóbiztos úr által említett Kanizsa Hetilapban megjelentek olyan fényben, vagy olyan sugallatot kezdeményezhettek személyemmel szemben, ami súlyos fegyelmezetlenség vagy jogszabálysértésre enged következtetni. Ezekkel kapcsolatban volt tanítványaimtól, szülőktől nagyon sok telefont kaptam, egyszerűen nem áll módomban mindenki előtt az igazat elmondani és magamat tisztázni, ezért szerettem volna a nyílt ülést kérni, hogy ne kelljen utána mindenki előtt elmondanom, hogy miért állok itt és remélhetőleg a döntésről a Kanizsa, mint szenzációról majd újból be fog számolni. A fegyelmi üggyel kapcsolatban vizsgálóbiztos úr említette vannak váratlan fordulatok, csak azokra tudtam felkészülni, amelyek az eredeti bejelentésben, feljelentésben szerepeltek. Amit most Önök kaptak ugyan átolvastam, de azokra egyszerűen még reagálni sem tudok az idő rövidsége miatt. A két pont, amely alapján ellenem elrendelték a fegyelmi vizsgálatot, az indokát egy kicsit nem értem, talán aljegyzőnő, polgármester úr meg tudja magyarázni, hogy az okirattal való visszaélés mit takar, mert a lefolytatott vizsgálat és az általam elmondottak alapján én ennek nem érzem a valóságát. Követtem el hibát, amiért vállalom a felelősséget, ez koránt sem okirattal való visszaélés vagy okirat hamisítás. Konkrétan a bejelentésekre. A 4/A pontban a leírtakra a választ a vizsgálóbiztos a meghallgatásomkor rögzítette, az Önök előtt áll. Való tény és el kell ismernem, nem is kívántam soha tagadni, hogy 1997. szeptemberében nem vehettem volna fel B. Ildikót szakmunkás tanulónak. A jogszabály rossz értelmezéséből, illetve az ő októberi születéséből én olyan számításokat végeztem, hogy még abban a tanévben felvehetem. Néhány hónap múlva, hogy letisztult a jogszabály értelmezése rájöttem, hogy már nem szabadott volna felvennem. Ezt közöltem a tanulóval, valamint azt is, hogy ha ennek az Állami Számvevőszék, vagy más intézmény részéről, ahova ő beszámoltató oktatásra jár reklamálnak, szólnak ellene, akkor meg kell szüntetnek a tanulóviszonyát. Semmi nemű ellenszolgáltatást, semmi nemű ígéretet, semmi nemű feltételt nem szabtam, ezek a beszélgetések zömmel az igazgatóhelyettes jelenlétében történtek, de ezt a tanú is elmondhatta volna, ha itt megjelent volna. A tévedésért, félreértésemért nyilván vállalnom kell a felelősséget, de ebben a feljelentő is felelős, hisz ő egy évig nevezett osztályfőnöke volt, vezette az osztálynaplót, a törzslapot, a bizonyítványt, amelyen például aláírásával igazolta, hogy a törzslap adatai a valóságnak megfelelnek, valós adatok alapján került kiállításra. Őneki nem most, két év után kellett volna ezt az esetet bejelenteni, hanem úgy érzem, hogy akkor kellett volna szólni, ha ő felfedte ezt a hibát. Feltételezem, hogy nem ő fedte fel, hanem a nemrég történt elbocsátása során így próbál revansot venni. A 4/b ponthoz: a vizsgálóbiztos úr által történt meghallgatáskor mondottakat annak ellenére, hogy a H. M. monogramú tanuló megmásította véleményét és a tegnapi nap rám nézve terhelő kijelentést, vagy nyilatkozatot tett, továbbra is fenntartom, hogy két év után visszaemlékezve én azt állítom, hogy nem tudtam a tanítói végzettségéről. A felvételnek alapfeltétele volt az érettségi, amit kértem bemutatott. Mentségemül talán az szolgálhat, hogy a két év alatt ez a felvétel szeptember 8-án történt, tehát a tanév beindulásakor zavaros és munkával terhelt körülmények között. Közel hatszáz felvételi ügyet kellett e két évben lebonyolítanom. Én – ezek közül egy volt a nevezetté- így emlékszem vissza, nyilvánvaló, hogy a nevezett jobban emlékszik, mert őneki ez a felvétel életének egy fontos eseménye volt. Ha ő így állítja, én nem vitatom, de még egyszer én úgy emlékszem, hogy én nem láttam és nem vettem figyelembe a végzettségét. A beíráskor előfordulhatott, hogy ott volt a bizonyítványa, ugyanis az érettségi bizonyítványát, a középiskolai bizonyítványát, egészségügyi törzslapját, a kisiparos nyilatkozatát, hogy foglalkoztatja, kamarai nyilatkozatot, hogy a kisiparosnak joga van tanulót tartani, tanulói törzslapot, felvételi lapot és felvételi kérelmet kell a tanulónak kézben tartani, amikor a felvétel történik. Előfordulhatott, hogy e között ott volt a tanítói oklevél másolata, vagy oklevele. Mivel ez nem volt felvétele a feltételnek én erre nem helyeztem hangsúlyt, ma is úgy emlékszem, hogy nem tudtam róla. Ha H.M. ezt a nyilatkozatot adta feltételezem még egyszer, hogy ő jobban emlékszik, de az érdekesség az, hogy mind a hárman másként emlékszünk, hiszen a feljelentő feljelentésében az szerepel, hogy én utólag, hónapok múlva összetéptem saját kezűleg ezt a törzslapot és egy újat állítottam ki, a tanú úgy emlékszik, hogy a felvételekor azt mondtam, hogy nem kell az a bizonyítvány, szerepeljen csak érettségizettként és már így állított ki az adatlapokat, én meg úgy emlékszem, mivel volt érettségije, érettségizettként vettem fel. Az Önök feladata, joga és felelőssége, hogy a három közül eldöntsék, hogy melyiknek nagyobb a valóságtartalma. Még egyszer én a tévedésemet nem zárom ki, de a szándékosságot és készakarva jogszabály megszegést azt igen. Meg kell jegyeznem, hogy ha szükséges mellékletként bemutatom, de a vizsgálóbiztos úr anyagában is megtalálható, hogy törzslap, mai közokirat nem tartalmaz olyan rovatot, hogy a tanuló legmagasabb iskolai végzettsége, vagy legutolsó iskolai végzettsége, tehát semmi indokom nem lett volna arra, hogy ezen másolást végezzek, vagy másítást végezzek. Az egy saját kezdeményezésű, saját feljegyzése az iskolának, hogy a törzslapokra É betűvel rájelezzük, hogy érettségizett, vagy másodszakmás, hogy a statisztikánál, tandíj megállapításnál figyelembe tudjuk venni, de még egyszer ezek nem követelményei és nem részei a közokiratnak, tehát nem követhettem el a közokirattal való visszaélést, még ha ezen javítottam volna is, de nem ok javítani. A másik indok, amit vizsgálóbiztos úrnak nem tudtam átadni azóta jutott a tudomásomra. Az Oktatási Minisztérium statisztikai jelentése, amelyet minden évben meg kell küldenünk, kétféle különbséget enged megtenni a szakmunkás tanulók között, általános iskolát végzett, illetve középiskolát végzett. Ezeknek a számszerű adatoknak egyezni kell a naplókban, beírási naplóban, törzslapokban szereplő létszámadatokkal, ezt az Állami Számvevőszék minden évben ellenőrzi. 1997-ben is ellenőrizte és megfelelőnek találta. Egyszerűen nincs olyan rovat, itt most a feltételezésekbe bocsátkozok, hogy miért mondhattam én azt, hogy így jobb, ha mondtam, hogy középiskolásként, érettségizettként szerepeltetem, mert csak így tudok a tanulóval elszámolni. Amennyiben én őt a törzslapon főiskolásként szerepeltetem, semmi nem tiltja, hogy fölvegyem, tanuló legyen, de egyszerűen ebbe az Oktatási Minisztériumi jelentésben az ÁSZ felé nem tudok elszámolni, mert akkor eggyel nem passzol a létszám, mert ő nem nyolc általánost végzett, nem középiskolát végzett. Én a középiskolai végzettsége alapján, mivel az megvolt, kezemben volt a középiskolát végzettekhez soroltam. Feltételezem, hogy ha valóban volt más bizonyítványa és ott volt nála és én azt mondtam, amit ő most a nyilatkozatában állít, akkor most így visszaemlékezve két évre csak azért mondhattam, hogy a statisztikai nyilvántartásba, ÁSZ felé történő elszámolásba ne okozzon zavart az egy fő felsőfokú végzettségű. De még egyszer kiemelném, hogy nem emlékszem rá, hogy én ezt mondtam volna és így számoltam volna el a tanulóval. Itt is felmerül az osztályfőnöknek, a feljelentőnek a közreműködése, ennek a tanulónak is osztályfőnöke volt egy évig, ő is aláírta azt a törzslapot, hogy az adatok az eredetivel megegyeznek, két évig vezette ezt a törzslapot, nekem jelzést nem adott, hogy a tanulóval valami nincs rendben. Miután a tanuló végzett és a kolléga elbocsátásra került, utána lett szemet szúró ez a szabálytalanság. Felmerül biztos Önökben is a kérdés, hogy mit követhettem el, mi lett volna, ha a nevezett tanuló felsőfokú végzettségűként szerepel a nyilvántartásainkban. Az egyik reakció erre, hogy hihetetlennek tűnne és évek múlva esetleg aki az adattárba lapoz után kell, hogy nézzen, hogy ez valóban igaz-e, nem tévedés-e, hiszen főiskolai végzettséggel “inasnak” jönni olyan 12 évente talán egyszer fordul elő. Ez az egyik, amiért nem tudom, hogy jó lett volna úgy feltüntetni. Második, nem tiltja semmi nemű rendelet vagy jogszabály, hogy felső fokú végzettségű szakmát tanuljon, tehát nem lehetett a célom semmilyen jogszabály megszegése, áthágása, mivel hogy nem tiltja ezt semmi, tehát nyugodtan ráírhattam volna ha tudom, hogy főiskolai végzettségű. Jogszabály ugyan azt előírja, hogy felsőfokú tanulmányok alatt azokat a tantárgyakat, amelyek szerepelnek a szakképzésbe be kell számítani, de a tanító és a kozmetikus szakma között ilyen összefüggés eleve nem lehet, tehát itt sem sértettem meg semminemű jogszabályt, hogy nem vettem figyelembe a tanítói végzettséget, ha tudtam volna róla. Ha felmerült volna, hogy a tanítói végzettsége miatt netán másodszakmásként kell a nyilvántartásba szerepeltetnem és a másodszakmásoknak általában tandíjat kellett fizetniük 1997-ben, idén már nem, erre az a válaszom, hogy a városi és az iskolai szabályzat alapján nevezett tanuló a 4,75 tanulmányi eredménye alapján tandíjmentességet élvezett volna, tehát nem fizetett volna tandíjat, tehát e vonalon se érte se az önkormányzatot, se az iskolát semminemű kár. Másrészt esetleg jövedelmi viszonya is indokolták volna, mivel kereset nélküli, egyedülállóként szerepelt, hogy ne kelljen tandíjat fizetnie. Hibát mindenki követhet el, mint ahogy elkövettek ezen fegyelmi eljárás során is nagyon sokan, például azzal, hogy a vizsgálat kellős közepén az újság a vizsgálat állásáról tájékoztatta a közvéleményt, vagy úgy, hogy az első fegyelmi tárgyalásomra hivatalos meghívót nem kaptam, vagy úgy, hogy a mai fegyelmi tárgyalásra ezelőtt kettő órával ebédkor kaptam meg a meghívót. Tudtam, hogy lesz, jöttem volna, de formai dolog kérem szépen, ugyanúgy hibázott az, aki 10-én adta fel ezt a meghívót, tudva azt, hogy 11.,12-e ünnep. Ma kaptam meg kérem a meghívót, itt vagyok, de ezzel csak azt akarom, hogy mindenki hibázhat. Én is hibázhattam, de készakarva, szándékosan még egyszer nem szegtem meg jogszabályokat, nem követtem el okirat hamisítást, okirattal való visszaélést. Összegezve csak annyit, hogy nem vitatom és vállalom a felelősséget a 4/B pontban felvett tanuló ügyében, mert ezt alaposabb rendelettanulmányozással, háromszori számítással rájöhettem volna azonnal, hogy nem vehetem fel, de előbbre tartottam a tanuló érdekét, hogy befejezze a tanulmányait, mint azt, hogy fél év múlva azt mondjam, hogy a kora miatt abba kell hagynia a tanulmányait. Ezért most is vállalom a felelősséget. A 4/B pontban viszont, ha felelősségre vonnak és megbüntetnek, akkor kérem szépen, hogy nagyon indokolják meg, mert nem tudom, hogy miért.

Tüttő István: Egy kérdésem lenne. Azt ha pontosítanánk, hogy nem kapott értesítést, akkor mire alapozta azt a levelet, amelyben azt kéri, hogy nem tud jelen lenni a tárgyaláson.

Tóth László: Polgármester úr elolvasta azt a levelet nyilván, utaltam rá, hogy a kapott meghívó napirendjei között megtaláltam, hogy szerepel ez a napirend. Mint iskola igazgató az alapító okiratok felülvizsgálatára kaptam meghívót és ebből tudtam, hogy lesz. Ma is így készültem, de ma ebédnél otthon megkaptam ezt az idézést.

Tüttő István: Egyébként mindenki ugyanilyen meghívót kap, tehát a napirendek…

Tóth László: Nem kívánok vitatkozni, de a fegyelmi eljárásra megkaptam a hivatalos meghívót.

Tüttő István: Azért kérdezem, mert igazgató úr reagált arra, hogy nem tud jelen lenni azon a napirenden.

Tóth László: Jöttem volna akkor is, ha nem kapok meghívót.

Mayer Ferenc: Tóth László igazgató úr által elmondottakkal kapcsolatban egyetlen pontosítás kell, úgy érzem a tisztesség ezt kívánja tőlem. A nyilatkozatot tevő, ha úgy tetszik tanú védelmében ezt meg kell tennem, ugyanis az hangzott el, hogy nem tudni miért módosította, vagy változtatta meg korábbi véleményét, és végül is nyilatkozta azt, amit nyilatkozott. Meg kell mondanom, hogy nem módosította és nem változtatott semmit, mert korábban semmit nem nyilatkozott, csak azt, hogy nem kívánok ebben az ügyben nyilatkozni. Ez volt az ő hivatalos álláspontja. Elnézést kérek igazgató úrtól és ezt az ő védelmében el kellett mondanom.

Cserti Tibor: Eredetileg nem szerettem volna hozzászólni, de őszintén szólva az ügynek van egy-két tanulsága és ez késztetett hozzászólásra. Amennyire én összegezni tudtam a képet van két olyan tanuló, aki önszántából szakmát szerzett, még ha az nem is teljesen felelt meg a korosztályi feltételrendszernek. Én magam is, aki a közigazgatásban huzamosabb ideig részt vett finanszírozási oldalról sokszor figyelemmel kísértem azt a nagy hevületet és igyekezetet, ami a tanulószerzést illetően akár az általános, akár a középiskolák terén az elmúlt időszakban a beiratkozáskor megfigyelhető volt. Szóval az vesse az első követ az intézményvezetőkre, aki létükért, a tantestület létéért küzdött ebben az időszakban, hogy nem tett meg mindent a beiskolázás érdekében. Itt azért másról is volt szó természetesen. Számomra, amikor Tóth úr erről a dologról beszélt hihetően beszélt, beleértve mindazokat, amit még egyszer mondom intézményi érdekeket védő vezetői tevékenységet is, ami az előbbi gondolataimat támasztotta volna alá. Én azt mondom, és egyetlen kérdést tettem fel itt a képviselőtársakkal, ahogy beszéltünk, hogy vajon megkárosította-e az önkormányzatot. A válasz én szerintem csak egy lehet, hogy nem. Tehát anyagi kárt nem okozott. Ellenben a mérleg másik oldalán két szakmát adott két fiatal kezébe. A másik, hogy az üggyel kapcsolatos adminisztrációs hiányosságra is egyúttal felhívta a figyelmet és számomra még egy tanulsága van a dolognak, hogy méginkább a felügyeleti és az elmúlt időszakban azt hiszem, hogy a pénzügyi, finanszírozási, felügyeleti rendszer az működött, azt nem mondom, hogy jól működött, működött. Gyakorlatilag az állami finanszírozás rendszere egészének ellenőrző szerve is, itt az ÁSZ-ra történő utalás volt, aki a normatív finanszírozási rendszert ellenőrzi, igen az is működik, de szakmai felügyeleti rendszer vonatkozásában esetleg felvetődhet probléma, ha úgy tetszik a célvizsgálatok során az oktatáspolitikának ezt a vonalat illik erősíteni. És van még befejezésképpen, nem kenyerem a dolog, azt hiszem, hogy ha a jelenlévő médiaképviselők is, és itt a Kanizsa Újságra történt utalás, gondolom a tanulságokat le fogják szűrni belőle, mert számomra az volt ennek az ügynek a tanulsága, hogy mindig hallgattassék meg a másik fél is. Egyidőben hallgattassék meg a másik fél és vizsgálat közben véleménynyilvánítás ne legyen. A tájékoztatás eme formája tűnhet sugalmazásnak. Ez alkalmat adhat esetleg egy-egy ember személyének a lejáratására is. Én azt hiszem, hogy vagy egyidejű tájékoztatás, vagy várjuk meg a végét a tanulságok levonásával. A magam részéről ezzel az ügyet azt hiszem, hogy lezártnak tekintem, mindenképpen szavazatomat az ügy levonása mellett fogom letenni, hogy Tóth igazgató úr gyakorlatilag a fegyelmi indítása előtt bárminemű konzekvenciák mellőzésével mentesüljön.

Tüttő István: Úgy látom más nem kíván hozzászólni, ezért a meghallgatási részt befejezettnek tekintem. Ezt követően döntenünk kell. A döntéshozatalt már zárt ülésen kell, hogy megtegyük.

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

 

Tüttő István: Kihirdetem a zárt ülésen hozott határozatot.

 

261/1999.(IX.14.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy Tóth László igazgató közalkalmazotti jogviszonyából eredő fegyelmi vétséget nem követett el, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.

Egyúttal felhívja az igazgató figyelmét, hogy munkáját olyan körültekintéssel végezze, hogy a jövőben hasonló helyzet ne következhessen be.

Határidő: 1999. szeptember 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

2.) Fellebbezések

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

A közgyűlés 262/1999-től 264/1999.(IX.14.) számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött.

 

3.) Javaslat a Ryno Kft. Téglagyári úti telephelyének 1999. I. félévi bérleti díjának elengedésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Olyan ingatlannal kapcsolatos döntés vár most a közgyűlésre, amely már régebben eladásra került. Bizonyos teljesítések feltételéhez kötődött a kifizetés. A teljesítés okainak elemzése itt van az anyagban. Felvetődött a kérdés, hogy a Ryno Kft.-nek még egy fél évre visszamenőleg bérleti díjat kell-e fizetni és a korábban részére a közgyűlés által engedélyezett két évre szóló törlesztési engedménynek megfelelően törleszt, vagy pedig figyelembe véve a Kft által felvetett indokokat ezt az ún. bérleti díjat elengedi az önkormányzat, de úgy módosítja a korábbi döntését, hogy egy éven belül a pénzhez jut az önkormányzat. Ez a lényeg, kérem a véleményüket.

Marton István: Ennek az előterjesztésnek már az első mondatával komoly bajom van, illetve az első bekezdésével. Ugyanis alapvetően hibásan idéz egy közgyűlési határozatot. Kezemben van az egy évvel ezelőtti, tehát még az előző közgyűlés életében hozott 232/1998. sz. határozat, amelyre hivatkozik ez az első bekezdés. Én szó szerint ezt felolvasom, csak azért, hogy Önöknek legyen módjuk összehasonlítani a most előttünk lévővel. “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Ryno Kft. az általa ténylegesen használt beépített, az önkormányzat tulajdonában lévő Téglagyári u. 20 sz. alatti 2 ha területet telekalakítás után maximum 2 évi két egyenlő részletben történő fizetési kedvezménnyel megvásárolhassa. A vásárló köteles a Téglagyár utcában egy szennyvízátemelő berendezésnek a helyét biztosítani a szolgalmi úttal együtt. Felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására. Határidő az elmúlt év szeptember 30.” Nem tudom feltűnt-e a lényeges különbség az eredeti határozat és az itteni hivatkozási alap között. Ugyanis ha valaki megnézi az adásvételi előszerződést, akkor másfélszer akkora terület van benne, mint amennyiről a közgyűlés egy esztendővel ezelőtt határozott. És ugye ebben az előterjesztésben a kb. 2 ha az nekem elfogadhatatlan, hogy 110 m2 híján a 30000 m2-t kb 2 hektárnak nevezzük. Úgy gondolom, hogy elég nyomós tartalmi ellenérv. Viszonylag friss képviselőtársaink nem emlékezhetnek arra, ez még az első közgyűlés életében történt, de azért a teremben van legalább két ember, aki erre emlékezhet, illetve akinek tán hivatásból kötelessége emlékezni, olyan még tán több is, hogy 93-ban, amikor megváltozott az ÁFA törvény, az akkori önkormányzatot egy Rynoval kötött 10 éves szerződés következtében egy közel egy millió FT ÁFA befizetés terhelte. Ezt ha hat évvel ezelőtti önkormányzati többletkiadást én felkamatolom mai napra, hát bizony-bizony akkor azt hiszem, hogy vastagon túl vagyunk az éves bérleti díjon. Én elmondtam az előző közgyűlés életében is, igaz nem hallgattak rám, hogy mindegy négy év bérleti díjért kerül ez az egész terület valakinek a tulajdonába. Ilyen kondíciók mellett értelem szerűen a Ryno Kft tulajdonába, ezért megítélésem szerint eléggé párját ritkító. Egyébként amikor itt az előbb célozgattam, hogy kiknek kell erre emlékezni, akkor én konkrétan gondoltam Cserti úrra is, mert akkoriban ezt a pénzt neki kellett utalványoznia, mint a hivatal illetékes osztályvezetője. Én úgy gondolom, hogy szóba nem jöhet, hogy a bérleti díjat ez a testület elengedje és nemcsak azért, mert az önkormányzatnak olyan az anyagi kondíciója amilyen. Én ezt mondanám akkor is, ha nem akkora lenne az adósságunk, mint amekkora, hanem mondjuk 10 milliárd Ft tartaléka lenne a városnak, mert vannak helyek, ahová kell adni a pénzt és vannak helyek ahova nem lehet odalapátolni. És ha valaki négyéves bérleti díjért hozzájuk egy 3 hektáros objektumhoz rajta épületekkel, amibe van egészen jó meg természetesen semmit érő állagú is, akkor azt hiszem, hogy csak erről lehet szó. Az én módosító javaslatom, amellett, hogy nem engedhetjük el az I. félévet kitér arra is, hogy gyakorlatilag túl vagyunk a 3. negyedéven is. Tehát én azt szeretném, ha a közgyűlés erről szavazna, méghozzá név szerinti szavazást kérek ebben az ügyben, hogy a 3. negyedévi bérleti díjat is ki kell fizetni abban az esetben amennyiben szeptember 30-ig megtörténik a szerződéskötés, aminek semminemű akadálya nincs. Tisztelt képviselőtársaim olvashatták a második oldal közepén lévő a Ptk. 430. §-ának (1) bekezdését, amelyben ugye az derül ki, hogy a kft köteles a szerződésben meghatározott bérleti díjat fizetni. A közgyűlés valóban megtehetné, hogy elengedi ezt a bérleti díjat, de akkor jószerével hamarosan oda jutunk, hogy a tulajdonunktól hogy megválunk, még mi fizetünk érte. És végül, de nem utolsó sorban talán azon sem árt elgondolkodni, egy 3 hektáros terület, eléggé frekventált helyen, építményekkel, ha a közgyűlés nem engedi el a bérleti díjat, sőt beszedi mind a három negyedévre valót, akkor is csak egy közepes családi ház áráért Palinban megy át a vásárlónak a tulajdonába. Kérem ez az én szememben minősíthetetlen. Ezekkel a döntésekkel, meg a hasonlókkal, amik az elmúlt 8-9 évben is jellemzőek voltak a testületre jutottunk el odáig, ahová eljutottunk anyagilag.

Tüttő István: Egyébként a testület döntéseit lehet bírálni, de végre kell hajtani. Pont a múltkor ez volt a legfőbb kifogás.

Cserti Tibor: Miután Marton képviselő úr által most már ismételten megszólaltattam az elmúlt 8-9 év történései kapcsán és talán egy picit úgy is állít be, mintha minősíthetetlen, szóval ez a minősíthetetlen jelző szólaltatott most megint. Én azt hiszem, hogyha meg kell közelítenünk bárminemű és ilyen jellegű szerződést is, akkor a mindig a két fél egybehangzó akaratán alapuló szerződésről van szó, hogyha szerződésről beszélünk. Az önmagába véve mindig irritál ilyenkor, hogyha elhangzik bármiféle fajta minősítés és másik fél nincs itt. Én rövid leszek és tényleg nem szeretném húzni az időt. Én szeretném az előterjesztés azon két részére felhívni a figyelmet, ami az Ügyrendi és Jogi Bizottság egybehangzó véleményén alapult, aki egyetértett ezzel az előterjesztéssel. Szeretnék utalni a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságra is, aki tovább pontosította és méginkább döntően ott, igaz, hogy megoszlottak picit a vélemények, mert 5 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett értett egyet a végső javaslattal, amely gyakorlatilag úgy szól és rá is pontosít, hogy a bizottság döntése arra is kitért, hogy az önkormányzat számára kedvezőbb ha a vevő a vételárat egy év alatt négy egyenlő részletben fizeti meg. Én azt is elismerem, és tényleg nem akarok vitát provokálni, mert megmondom őszintén egy picit kezd elegem lenni, hogy néha Marton képviselő úrral ilyen kétszemélyes vagy két személyt érintő viták alakulnak ki a közgyűlés főleg vagyoni kérdéseit illetően. Én nem kívánom ezt védeni sem egyébként. Gyakorlatilag a bizottsági üléseken ő, aki mind a kettő bizottsági ülésen rendszeresen részt vesz kifejthette az álláspontját, módja lett volna mindenféleképpen ennek a továbbvitelére, vagy bővített szempontrendszer alapján az ismételt megtárgyaltatására, ha úgy tetszik. Ezt nem tette és én nagyon sajnálom ezért, hogy továbbra is elhúzódhat a dolog. Úgy húzódhat el, hogy a másik fél számára itt viszont anyagi károkozás eseten is fennforoghat. Bár nem vagyok jogász, de gyakorlatilag a szempontrendszerek között ezt feltétlenül meg kell említeni. Ennek alapján én mindenféleképpen a mai napon döntést szeretnék a témába hozatni, de nemcsak ebben a témába és egy sor vagyoni kérdést tolunk magunk előtt és az önkormányzat saját maga számára okoz anyagi kárt. Befejezésképpen, én magam sem mondtam egyébként azt soha, akkor a korábbi időszakban én beosztott, önkormányzati alkalmazott, hogy az a szerződés, ami itt köttetett és kifejezetten az önkormányzat számára magas előnyökkel járt, azt tessék már tudomásul venni, hogy akkori is egy önkormányzati döntés végrehajtásáról volt szó, amit és beosztott vezető létemre nem kritizálhattam. Kritika nélkül viszont végre kell hajtatni. Másrészt akkori Nagykanizsa privatizációs időszakot élt meg és ez tényleg sok anomáliát vetett fel. E szavakkal tényleg a magam részéről Marton képviselő úr további zrikálását befejeztem.

Röst János: Én nem mennék vissza a 90-es évek elejére, én csak 97. januárjáig mennék vissza, ugyanis a Ryno Kft. akkor nyújtott be egy kérelmet területvásárlás iránt. El kell hogy mondjam, hogy 97. januárjától 98. szeptemberéig tartott az az időszak, amire végre a közgyűlés döntést hozott. Én úgy gondolom, hogy ha egy vevő, bejelenti az igényét egy vásárlásra, akkor az a minimum, hogy megpróbáljuk rövid idő belül lezárni. Itt nem ez történt, hanem másfél év huzavona ment az ügyben, volt például helyszíni Gazdasági Bizottsági ülés. Mindenkinek módjában állt megtekinteni a területet, az épületek állapotát. Én úgy gondolom, hogy a végső döntés, amit hoztunk korrekt volt mind a két fél részéről. Az, hogy a Kft nem tudott a birtokba jutni, az úgy gondolom, hogy nem az ő hibája és el kell, hogy mondjam azt is, hogy ilyen eseteknél őt is kár érte, ugyanis ha egy Kft-nek tulajdona van, akkor arra vehet fel kölcsönt, gyakorlatilag lehetősége van arra, hogy fejlesszen. Ebben az esetben eltelt most már másfél év és ettől is megfosztottuk a Kft-t. Én úgy gondolom, hogy úgy a korrekt, ha mindenki megelégedésére és korrekt alapon döntünk. Én azt javaslom, hogy ami a beterjesztésben szerepel, azt fogadja el a testület.

Marton István: Sajnálom, hogy Cserti képviselőtársam így fogja fel a dolgokat, ahogy felfogja és ha volt az előbb köztünk valami nézeteltérés, az a zárt ülésen történt, de hát nyugodt lélekkel természetesen elmondhatja ezt a nyílt ülésen is. Én egyszerűen arról beszéltem az előbb és nem hiszem, hogy rajta kívül még ezt valaki félreértette, hogy a memóriáját hívtam segítségül Cserti úrnak, mert én még arra is jól emlékszem, hogy fogcsikorgatva fizette ki ezt az ÁFA többletet. Persze ezt is meg lehet cáfolni. Fegyelmezett hivatalnokként végrehajtotta a kötelező döntést. Amit viszont nem értek. Nem értem, hogy milyen másik félről beszél. Én úgy gondolom, hogy 9 éve itt az önkormányzat érdekeit próbálom védeni, több kevesebb sikerrel ez kétségtelen. A bizottságokkal kapcsolatban, igen ezt két bizottság is tárgyalta itt le van írva, hogy milyen arányban hogy foglaltak állást, az egyiknek valóban tagja is vagyok, a másiknak nem, de nem volt ott egyik döntéshozatalnál sem. Egyébként a dolog ilyen szempontból teljességgel indifferens, mert a bizottságok nem ismerték a tényeket. Egyik bizottság sem tudta, hogy 3 ha megy el az eredeti, egy évvel ezelőtti 2 hektárhoz képest. Természetesen én tökéletesen egyetértek Cserti úrral abban, hogy a mai napon meg kellene hozni ezt a döntés, mert ha nem hozzuk meg, akkor még ennek a negyedévnek a végével sem, illetve a következő negyedévvel, tehát október 1-el mondjuk nem történhet meg a tulajdonba adás. Röst úrnak viszont az érzelmes hozzászólását nem nagyon értem, mert a Ryno Kft és az önkormányzat között 2001. december 31-ig érvényes szerződés van. Ez ugye 1992. január 1-től, tehát 10 évre szól, és mint bérlő mindenféle jogát gyakorolhatta. Ilyen értelemben ..

Tüttő István: Szeretném felhívni Marton úr figyelmét, hogy a 2 perc lejárt.

Marton István: Köszönöm a figyelmeztetés. Ilyen értelemben semminemű károkozás nem történt. Én kérem azt, hogy a testület név szerinti szavazással döntsön.

Kiss László: Én csak egy alapvető tényre szeretném felhívni a figyelmet, amit ha mindenki figyelt észrevehetett. Az 1998. szeptemberi határozat az arról szól, hogy a közgyűlés a Ryno Kft-nek a ténylegesen használt, beépített önkormányzati területet kb. 2 ha területet telekalakítás után elad. Erre akkor megállapításra került egy vételár, most kiderült, hogy a telekalakítás után ez nem 2, hanem 3 ha, 50%-kal magasabb. Kérdezem én, eladhatjuk mi a 3 hektárt 2 hektár árán?

Tüttő István: Erre szeretném, ha válaszolnánk, hogy ez a rendkívül lazán kezelt m2 kérdés hogy néz ki.

Kálócziné Éberling Márta: Visszatérve a Marton úr által elmondottakra, az előterjesztésnek az 1. bekezdése nem idézetként tartalmazza a közgyűlési határozatot, ezért természetesen hiányos, mert nincsenek benne azok a feltételek, amelyeket a közgyűlés meghatározott. Én elővettem azt a 98. szeptember 30-án készült közgyűlési előterjesztés, amely alapján a közgyűlés végül is meghozta ezt a bizonyos döntést. Az a közgyűlési előterjesztés a teljes, a Ryno által bérelt telephelyre vonatkozott, arra nyújtották be a vásárlási szándéknyilatkozatot. A közgyűlés itt módosította a határozati javaslatot bizonyos pontokkal, itt döntött úgy, hogy beépített alapterülettel kerüljön értékesítésre. Ebben a közgyűlési előterjesztésben hivatkoztunk 98-ban arra, hogy az ingatlanforgalmi szakértő a területet két részre bontotta, egy értékesebb és egy értéktelenebb hátsó területre. Az ingatlanforgalmi szakértő megjelölte azt, hogy az értékesebb terület nagyságát 2 ha 1599 m2-ben határozta, az értéktelenebbét 3 ha 1542 m2-be. A közgyűlés ezért döntött így, mert itt telekalakítás nélkül megmondani, hogy ez a terület most 2 ha 1000 m2 vagy mennyi, ez valójában azt hiszem, hogy erre egyikünk se, aki nem földmérő nem tud válaszolni. Megmutatom Önöknek a telekalakítást. A telekalakítás azt a területet tartalmazza, amelyen az épületek rajt vannak. A telekalakításnak vannak építésügyi szabályai, nem lehet annyi szöget csinálni belőle, hogy minden épület mellett húzok egy vonalat és így alakítok ki telket. A lehető legkisebb területet alakíttattuk ki a földmérővel azért, hogy az még telephelyként használható legyen, illetőleg levettük azokat a területeket, amelyek a későbbiek során a Mindenki Sportpályájához, jobban mondva hozzá is lett csatolva. Tehát ez volt a történése, én ezért mondom, hogy ez a 2 ha, amit akkor a közgyűlés meghatározott nem földmérési munkarészek birtokában, hanem itt a közgyűlésen módosító indítványként fogadta el a közgyűlés és nem arról van szó, hogy a 2 hektárt ugyanazon, m2 árat határozott meg a közgyűlés és a m2-nek megfelelően lett ez kiszámolva, hogy ennek mennyi a vételára. Tehát m2 árat határozott meg a közgyűlés és szeretnék még egy észrevételt tenni ezzel kapcsolatosan, az …

Tüttő István: Így másként hangzik. Marton úr hivatkozott rá, hogy ő nagyon jól emlékszik.

Kálócziné Éberling Márta: Marton úr még mondta, hogy a bizottságok a földterületnek a nagyságát nem látták. Az Ügyrendi Bizottság előtt ott lévő végleges adásvételi szerződés, természetesen a telekalakítás után kialakult területnagyságot tartalmazta és egyetlenegy bizottsági ülésen sem kérték azt, hogy az eredeti 98-as előterjesztést és a történéseket. Itt igazából abból indult ki, hogy a használati díjat el kell engedni, vagy nem kell elengedni és az előterjesztés erre tért ki.

Törőcsik Pál: Azt hiszem félreértés történik. Ez az előterjesztés nem arról szól, hogy egy szerződést fölülvizsgáljuk és új fajta szempontok alapján egy új szerződést, vagy a régit negligálni akarjuk. Az elmondottakból egyértelműen kiderült, hogy az akkori döntéshozó testület, a közgyűlés ismerte azokat a feltételeket, értékbecsléseket, egyebeket, amelyek alapján megegyeztek az árban. Ez lehet, hogy van akinek tetszik, van akinek nem. A véleményét mindenesetre kifejthette. Itt egy két fél által aláírt szerződésről van szó. Ezt vitatni, olyan szempontokat előhozni, ami most a másik fél meghallgatását nem tudja biztosítani nem lenne szerencsés. Javasolnám azt, hogy szorítkozzunk konkrétan az előterjesztéssel kapcsolatos ügyre, tételesen arra, hogy a bérleti díjat elengedjük, avagy sem. Ebben az ügyben több alkalommal egyeztettünk, nemcsak bizottsági üléseken, azon kívül is. Ugyanezeket a szempontokat akkor is elmondtuk, ezért én javaslom, hogy azokat a határozatokat, amiket a két bizottság hozott és az előterjesztésben a határozati javaslat tartalmaz, kérem, hogy fogadjuk el, több alkalommal előjött ez a kérdés, nincs okunk arra, hogy ezt felülvizsgáljuk. Jelen pillanatban egyértelmű az állásfoglalás. Gazdasági Bizottság döntését, illetve javaslatát megtette, kérem, hogy az előterjesztésben szerepelt határozatot támogassák.

Tüttő István: Marton úrnak nem tudok szót adni, mert sajnos az SZMSZ azt írja az 54.§-ban, hogy napirendi pont vitája során a képviselő egy alkalommal kap szó, melynek időtartama maximum 5 perc.

Marton István: Igen, és a személyes megtámadtatás?

Tüttő István: Személyes érintettség esetén 2 perc. Akkor megadom.

Marton István: Köszönöm Éberling Mártának, hogy nagyon szakszerűen elmondta az előterjesztést, amivel nekem semmi bajon nem volt, de nagyon valószínűnek tartom, hogy az előző testület nem véletlenül nem azt az előterjesztést fogadta el, hanem a 2 hektárt és itt semmi kb, semmi efféle nem volt. Kétségtelen, hogy ettől el lehet térni, de akkor meg végképp nem értem, hogy a Gazdasági Bizottságnak miért nem így lett ez felvezetve. Szó nincs itt arról, hogy valaki egy határozatot és egy előterjesztést összekeverne, azt viszont nem is értem, amit Törőcsik alpolgármester úr mond, biztos azért, mert nem nagyon értek hozzá, de itt az ég egy világon senki nem vitat szerződést. Van egy bérleti szerződés 2001. december 31-ig és arról van szó, hogy méltányossági okokból elengedjük-e a bérleti díjat vagy nem. Szeptember közepén elengedni az első félévet, meg első háromnegyed évi bérleti díjakat, ez már nekem katasztrófa. Az előterjesztésben szakszerűen le van írva, hogy nem mi hibáztunk, nekünk akkor kellene, vagy éppen lehetne, de még akkor sem kellene, csak lehetne méltányosságot gyakorolni tisztelt hölgyeim és uraim és engem megdöbbent, hogy a városnak ebben a helyzetében ilyen vita kerekedhet ilyen ügyből. Én most utólag kimondom, korrektnek éreztem volna, ha az előterjesztők ezt az előterjesztést visszavonják és kérem a név szerinti szavazást.

Zsoldos Ferenc: A közgyűlés tagjainak egy része korábbi szokásának megfelelően egészen más témákról beszélgetett, mint amiről itt szó van. Egyetlen egy dologban kell dönteni, hogy elengedjük a bérleti díjat vagy nem. A bizottságok véleményem alapján kialakult határozati javaslat egyértelműen úgy fogalmaz, hogy engedjük el. Marton István képviselőtársunknak más a véleménye. Erről a dologról tulajdonképpen egy szavazással tudunk dönteni és döntsünk is.

Dr. Fodor Csaba: Én nem mondom ki sokat beszélt képviselő úr nevét, nehogy személyes megszólíttatás címén még egyszer szót kapjon ebben az ügyben. Amit mondott azok féligazságok. Valóban tavaly a közgyűlés úgy döntött, ahogy döntött és akkor igenis az volt a cél, hogy kb., pontosan nem lehetett megmondani, hogy mekkora az a terület, amely beépítettnek minősül felmérések hiányában értelemszerűen, tehát ez az igazsághoz tartozik. Az is az igazsághoz tartozik, hogy az a bérleti szerződés, amire a meg nem nevezett képviselő úr hivatkozik tartalmaz más pontokat is, mégpedig azért azoknak a gépeknek és tárgyi eszközöknek a vételéről is szól és a bérleti díjba való beszámításáról, amit azért az Ügyrendi és Jogi Bizottság elég korrektül értékelt és azt mondta, hogy a leendő vásárló által megvásárolt, több mint 7 millió Ft értékű gépeket és ki is fizetett a tavalyi esztendőben gépeknek a bérleti díját 99-es évben követelni nehogy tisztességtelen, hanem talán még jogszabályellenes is. Hiszen a bérlet ugye megszűnik, amikor a bérlő és a tulajdonos eggyé válik és itt ez történt és az a szerződés így is szólt és természetesen ezt is mérlegelte. Egyéb sok más körülményt mérlegelt a Jogi Bizottság és ezért tette ezt a 7 igenes egyhangú határozati javaslatot a Gazdasági Bizottság elé, amelyet a Gazdasági Bizottság ismételten megtárgyalt és én azt gondolom, hogy nem kell lebecsülni sem a Gazdasági sem az Ügyrendi Bizottság tagjait annyiban, hogy a számokat legalább ne ismernék és egy adásvételi szerződésben m2-be van írva, akkor el tudják dönteni, hogy mekkora területről van szó. A területnagyság valóban úgy lett meghatározva m2-ként és azért nem tudtuk pontosan megmondani, mint említettem a területnagyság a döntéskor, mert nem volt ismert, nem volt telekmegosztási vázrajz, nem hozzá szükséges térkép és nem volt hozzá terület kimutatás.

Tarnóczky Attila: Én is pontosítani szeretném a történteket. Úgy gondolom, hogy az a szerződéstervezet, ami elkészült az eredeti közgyűlési szándéknak megfelel tartalmában, más kérdés, hogy a vállalásunkat január 31-ig aláírjuk az adott céggel nem tudtuk teljesíteni mert az egerszegi Polgármesteri Hivatal építési hatóságként május közepéig nem küldte ide azt a telekalakítást, amire szükség lett volna. Ezek után májusban az Ügyrendi Bizottság, nem a múltkori, hanem a mostani találta ki, hogy akkor ez a cég tartozik nekünk félévi díjjal és nem engedte aláírni a szerződést. Egyébként ilyen jogosítványa nincs az Ügyrendi Bizottságnak, legfeljebb megtehette volna, mivel jogilag rendben lévőnek találta, hogy a Gazdasági Bizottságnak a véleményét kikéri, hogy kell-e itt bérleti szerződést kérni. Azóta húzódik és ha ehhez az elvhez tartjuk magunkat, akkor most már háromnegyed évi bérleti díjat lehet kérni, jövőre meg két évit, de hogy ez hová megy ki, mennyire vonódik kétségbe az önkormányzat testületének szavahihetősége azt nem tudom.

Tüttő István: Arról nem is beszélve, hogyha a pénzt már megkaptuk volna már rég hasznos dolgokra lehetett volna fordítani, avagy a kamatáról nem is beszélve. A vitát lezárom. Név szerinti szavazást kért Marton úr. A jelenlévő ¼-ének minimum igennel kell szavazni, akkor fogunk név szerinti szavazást. Kérem döntsünk.

 

A közgyűlés 8 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Aljegyzőnő felolvass a névsort.

Birkner Zoltán: A szavazás előtt azt hiszem, hogy mi még kérhetünk egy kis időt és én most egy kis időt szeretnék kérni.

Tüttő István: 2 perc szünetet rendelek el.

 

(Szünet)

 

Tüttő István: Úgy érzem, hogy a két perc, amit felhasználtak ennek az ügynek a megtárgyalása érdekében elegendő volt. Meg kell szavazni, mert 20 millióról van szó, akkor négy év alatt kapunk…

Törőcsik Pál: Ész érvekkel nem lehet megakadályozni.

Tüttő István: Helyette kapunk most kettő milliót, és akkor mit nyerünk vele?

Törőcsik Pál: Semmit.

Tüttő István: Helyette két év alatt kapunk ugyanannyit.

Törőcsik Pál: Egyszerű csúsztatás az egész, csak a Marton csinálja itt a hangulatot. Farok csóválja a kutyát.

Tüttő István: Matematikázzanak és egyben olvassák a, kérem aljegyzőnőt, hogy olvassa a névsort. Mondanám, hogy aki igent válaszol, egyetért a határozati javaslattal.

Magyarul elengedjük a bérleti díjat az első félévre és egy év alatt pedig megkapjuk az ellenértékét, a szerződés szerinti ellenértékét az ingatlannak. Kérem az első képviselő nevét olvassuk.

 

(A név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyv mellékelve.)

 

Tüttő István: Majd szeretném utána tájékoztatni, hogy a károkozás mértéke mekkora, de majd szeretném, ha azt is valaki felvállalná. Marton úr bizonyára megteszi.

 

A közgyűlés 10 szavazattal, 12 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza:

 

265/1999.(IX.14.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Ryno Kft.-nek a Téglagyári út 20. szám alatti telephely 1999. I. félévi bérleti díját, összesen 2.055.381 Ft + ÁFÁ-t nem engedi el.

 

Tüttő István: Majd szeretném utána tájékoztatni, hogy a károkozás mértéke mekkora. Szeretném, ha majd azt is valaki felvállalná. Marton úr bizonyára megteszi.

 

4.) Javaslat az ANTS BASEBALL CLUB támogatási kérelmére (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

Tüttő István: Megkérdezem elnök urat, hogy van-e kiegészíteni valója.

Balogh László: Az ANTS BASEBALL CLUB bekerült Európa 24 legjobb csapata közé, a Nemzetközi Interliga Kupa küzdelmeiben is részt vesz, magyar kupagyőztes lett és várhatóan a bajnokságban is hasonló, kiváló eredményt produkál majd. Ezzel párhuzamosan jelentősen megnövekedtek a költség igények, ezért a Club minimálisan 1.350.000 Ft-os támogatást kér. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság és a Gazdasági Bizottság egyhangúlag 600 eFt póttámogatást javasol az ANTS BASEBALL CLUBNAK. A csapat az első félévben 900 eFt-ot kapott a várostól, a helyi iparűzési adóból 150 eFt jött be, a második félévre a Sportbizottsági hatáskörbe tartozó 4 millió Ft-os tartalékalapból 600 eFt-ot adtunk a Hangyáknak. Ezen kívül kellene ez a póttámogatás. Indokunk: bármilyen sanyarú gazdasági helyzetben is van a város, de kötelességünk gesztus értékűen támogatni a minőséget és a kiváló teljesítményt. Itt erről van szó, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy üzenet értékűen is szavazzuk meg ezt a támogatást. Persze lehet, hogy hasonló esetekben a jövőben már nehezebb helyzetben leszünk, de most még tegyük meg. Jelzem, hogy OKSB még szeptemberben tárgyalja a város sporttámogatási rendszerét, annak újragondolását, a sportkoncepció felülvizsgálatának szempontjait és a helyi iparűzési adó anomáliáinak helyrehozatalát.

Röst János: Balogh képviselőtársam lényegében elmondta a bizottsága álláspontját. A Gazdasági Bizottság hasonlóképpen foglalt állást, tehát szintén javasolta a támogatás megadását, de szeretném azt elmondani, hogy pár közgyűléssel korábban én javasoltam, hogy a baseball csapatot egyrészt ismerje el a város tevékenységét, az eredményeit, másrészt pedig a támogatás mértékét adja meg nekik. Szintén szeretném még egyszer névsor szerint is felolvasni, hogy kiket gondoltunk köszönteni ebből az alkalomból. Az edzőt, Gondi Zoltánt, Iváncsics János tanár urat, aki nélkül nem lett volna baseball Nagykanizsán és Csordásné Láng Évát. Természetesen a játékosokat is, de őket nem kívánom felsorolni.

Tüttő István: Forrásról nem tudok gondoskodni, az előbb ment el 20 millió.

Tarnóczky Attila: Az a forrás.

Tüttő István: Nem fog befolyni, mert bizonyára pereskedni fogunk. Marton úr nem adok szót, remélem, hogy nem jelentkezett.

Marton István: De jelentkeztem.

Tüttő István: A vitát lezártam. Nem szükséges, nekem kell ezt biztosítani. Én nem tudok. Tessék, döntés következik.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

266/1999.(IX.14.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az ANTS Baseball Club részére a nemzetközi porondon való eredményes szereplés érdekében 600 eFt póttámogatást biztosít, melynek fedezetéül a helyi iparűzési adó többletbevételét jelöli meg.

Határidő: 1999. szeptember 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

5.) Javaslat a Városi Könyvtár Ad hoc Építési Bizottság létrehozására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: A Városi Könyvtár építése rövidesen elkezdődik és azért döntött úgy a közgyűlés, hogy ez bizottságot hoz létre, hogy elkerüljünk olyan problémákat, amely a korábbi építkezések kapcsán gondot okozott. A bizottság tagjaiként Marton István, Röst János, Papp Nándor, Czupi Gyula és Tóth László urakat javaslom elfogadni. A bizottságok megtárgyalták és Önök előtt van a részletes ajánlat, illetve javaslat. A bizottságok többsége az öt fős ad hoc bizottság létrehozását javasolta, de még az önök véleménye változhat. Önöké a szó tessék, változtathat ezen.

Úgy látom kérdés nincs, a vitát lezárom. Tessék dönteni az egyes határozati javaslat, tehát magyarul a bizottság.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 2-es, a bizottság elnöke Marton István, a tagjait pedig az előbb soroltam, Röst János, Papp Nándor, Czupi Gyula és Tóth László urak. Kérem döntsünk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A bizottság feladatáról szól a 3. határozati javaslat, kérem erről dönteni.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A bizottság külön díjat ezért a munkáért nem kap és a működésének rendjét maga dolgozza ki, ez a 4. pont. Kérem a döntésüket.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

267/1999.(IX.14.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a Városi Könyvtár építésének felügyeletére ad hoc bizottságot hoz létre.
    2. az ad hoc bizottság elnökének és tagjainak az alábbi személyeket választja meg:
    3. A bizottság elnöke: Marton István

      Tagok: Röst János

      Papp Nándor

      Czupi Gyula

      Tóth László

    4. A bizottság a beruházás folyamán felmerült, közgyűlési és állandó bizottsági döntést nem igénylő kérdésekben az önkormányzat nevében jár el, beszámoltat, ellenőriz. Tapasztalatairól a közgyűlést szükség szerint tájékoztatja, illetve intézkedést kezdeményez.
    5. A működésének rendjét a bizottság maga dolgozza ki. A bizottsági munkáért külön díjazás nem adható.

Határidő: a bizottság alakuló ülésének összehívására 1999. szeptember 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a bizottság szeptember 30-ig az alakuló ülését is meg kell, hogy tartsa. Minősített szótöbbség megtörtént minden esetben.

 

 

6.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város közvilágítási hálózatának átfogó korszerűsítésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Szeretném röviden vázolni, az energiaárak az utóbbi időben oly mértékben változtak és várhatóan még ez a tendencia folytatódik, tehát egyre nagyobb terhet ró a város működési kiadásainak kapcsán a költségvetésünkre. Az energia racionalizálás programja általánosságban is felmerül akár intézményeinknél, de egy igen jelentős tételt jelent az egész város közvilágításának a finanszírozása. Erre vonatkozóan talán egy számot említené, hogy 1999. évi árszinten 70-75 millió Ft közötti díjat fizet az önkormányzat a közvilágítás működtetéséért. Ennek a csökkentése, illetve korszerűsítéssel való átalakítása ennek a napirendnek az egyik célja. Erre vonatkozóan Önök előtt ismertetésre került az írásos anyagban egy osztrák cégnek a megkeresése, illetve ajánlattétele, akik Magyarországon már, például Dombóváron rekonstrukciót hajtottak végre a segítségükkel, ahol 40% körüli megtakarítás realizálódott. Mosonmagyaróváron 65% az energia megtakarítás és 50% karbantartási költség megtakarítást eredményezett a beavatkozás. Teljesen reményt keltő, hogy Nagykanizsán, ha pontosan előre nem is lehet megbecsülni, hogy az a % most 40 vagy akár 65% lesz, de egy biztos, hogy ajánlatuk magas megtakarítási százalékot jelent. A konstrukció pedig úgy működik, hogy a város további időszakban nem növeli, vagy nem emelkedik a város ilyen jellegű kiadása, hanem ebből a pénzből megvalósul a város közvilágításának teljes újratervezése és átalakítása. A megtakarítás pedig forrásul szolgál a kivitelezéshez és egy bizonyos idő után pedig, ez általában tíz év, teljesen átkerül az önkormányzat tulajdonába és anélkük, hogy nekünk többletkiadásra lenne szükségünk megvalósul egy rekonstrukció. Egy olyan rekonstrukció, amely lényegesen korszerűbb rendszert valósít meg. Még egy fontos elemét szeretném kiemelni, hogy a cég ajánlata mellett egy olyan tétel is megtalálható, amely véleményünk szerint megint csak nem közömbös. A korábbi, tehát a mostani 70-75 millióból még juttat is vissza bizonyos %-ban, tehát a közvetlen visszajuttatás és egyben az energia megtakarítás kettős haszonnal jár az önkormányzat részére. Ez a lényege ennek az előterjesztésnek, kérem a véleményüket.

Cserti Tibor: Azt hiszem ismert az előterjesztésből a tisztelt képviselők előtt, hogy az előkészítő tárgyalásokon három személy képviselte nem az önkormányzatot, mert a képviselői előzetes felszólalásból ugye ismert az elmúlt alkalommal, hogy nagyon sokan rákérdeztek, hogy milyen felhatalmazás alapján, tehát vissza szeretnék térni erre a dologra. Név szerint Imre Béla, Budai István képviselő kollégám és én. Én azt hiszem, hogy elég sok vihart fog ez még kavarni Nagykanizsa életében, függetlenül attól, hogy mondjuk egy másik közműellátási feladat terén mondjuk egy francia vizsgáló céget, aki tulajdonosi szerepben is akar feltűnni Nagykanizsán minden további nélkül megszavazták a tisztelt képviselők. Én is megszavaztam, okkal, joggal, mindenki vizsgálódjon, amíg még konkrét szerződéses feltételekről nem beszélünk, hogy megéri vagy nem éri. Miről van szó? Szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy a magyar sajátosságok egy ilyen közbenső fázisban vannak és tisztul a dolog. A tulajdonjog a magyar, a nagykanizsai közvilágítási hálózat egészében itt a DÉDÁSZ RT tulajdona. Gyakorlatilag… A tulajdonjog az önkormányzaté, tulajdonjog, bocsánat. Gyakorlatilag az amortizáció elszámolása is itt ennek megfelelően kell, hogy történjen, de nem forgatódik vissza az alapfeladat teljesítésére a korszerűsítésre. Polgármester úr utalt rá az elején, az előkészítés során, hogy gyakorlatilag az ellátási felelősség az önkormányzatot terheli. Ez a magyaros sajátosság már Európában …. a világ letisztult a közmű szolgáltató vállalatok, jelen esetben az energia ellátó rendszerek is csak energiát adnak, szolgáltatnak, nyilván ha úgy tetszik egy adásvételi szerződés keretében. Én azt hiszem, hogy nem kell messzebb visszanyúlni, 1992/93-as zárszámadást aki megnézi, a közvilágítási hálózat fenntartására, illetve működtetésére, illetve a közvilágítási feladatok teljesítésére évente 26-28 millió Ft-ot fordított a város. Ma ez az összeg a 80 milliós nagyságrendet súrolja. Szeretném egy dologra felhívni a figyelmet, ami egy veszélyes csapda. Törvényi kidolgozás alatt van és a megyei jogú városok már tiltakoztak is egyébként ez ellen a Kormánynál, az ellátási felelősségnek a konkrét meghatározása normatív műszaki meghatározása hol, milyen helyen, milyen fényerősséget kell biztosítani. Ez várhatóan további kemény beinvesztálásra szorítja az önkormányzatokat, várhatóan köztük Nagykanizsa városét is. Gyakorlatilag a rendszer egészében az előkészítés során arra vállalkoztunk, hogy szakmai bizottsági szintre olyan anyagot teszünk le, hogy azt jó szívvel a közgyűlés részére szakmailag is megfogható és támogatható legyen. Ennek a műszaki részét polgármester úr elmondta, ezzel nem kívánok én foglalkozni, azzal viszont igen, hogy kint mit tapasztaltunk. Gyakorlatilag egyrészt a cégnek a személyét illetően nagyon alaposan lehetőségünk volt a megismerésre, gyakorlatilag a Siemens céget nem kell Önöknek bemutatni, itt a Siemens cég osztrák leányvállalatáról van szó, a Sitecoról, akit gyakorlatilag a Lightig Corporation 1997-ben kivásárolta, mármint a közvilágítási részét. Ez a program rendszeresen végigfutott és ez a házi feladat egyébként húzta és a türelmetlenség szétfeszítette a többi magyar várost is, Mosonmagyaróvár példája egyébként a legelső olyan, ami bizonyítást nyert és teret nyert Magyarországon. Mikor mi kint voltunk Gárdony és Sümeg képviselői vettek részt a bemutatkozáson vagy bemutatáson, amelynek alapján a szakmai teljesíthetőség mellett gyakorlatilag a pénzügyi finanszírozási rendszer volt a szűkebb vizsgálati területen. Én a magam részéről jó szívvel tudnám ajánlati képviselőtársaknak azt a fajta módszert, ahogy az ajánlattevő számunka a vizsgálatot, illetve a későbbiekben való megvalósítást szerződéses ajánlati szinten teljesítené javasolja. Ez az első fázisban természetes dolog, hogy nem kerül pénzébe a városnak. Ilyenkor én azt hiszem mindenképp fölmerül a döntéshozókban egy olyan dolog, hogy kérem szépen egyáltalán egy hátsó gondolatok, hogy miért jó ez a cégnek, vagy miért jó ez a városnak. Hát a városnak egyértelmű, hogy egy korszerűsített hálózatot hoz létre önkormányzati, azonnali pénzügyi terhelés nélkül, természetesen a konstrukció lényege, hogy megtakarításból finanszírozza, külön nem kell a napi finanszírozásból pénzt kiragadnia. Másik oldalon a cég számára nyilvánvaló, hogy azt a fajta know how-t, a szellemi profitot eladja. Ami nagyon fontos dolog, hogy nincs szervezethez, nincs kényszerpályára, hanem gyakorlatilag betartja mindazokat a szabályokat, amelyek Magyarországon van, illetve az önkormányzatnak a közgyűlési határozataiban, tehát a beruházási szabályzataiban vannak konkrétan. Megversenyezteti magát a beruházási szakaszt és megversenyezteti a finanszírozási szakaszt. Itt gyakorlatilag a Gazdasági Bizottsági ülésen ennek a részleteiről ténylegesen beszélhettünk, ha kérdés van, én jó szívvel szeretném eloszlatni a kételyeket. Befejezésként egyetlenegy mondatot. Való igaz, hogy közgyűlési felhatalmazás, mármint a delegálásra nem volt. Itt elhangzott egy-két képviselő részéről, hogy lóti-futi lófrálásról volt. Én a magam részéről egyébként az egyéni szabadságom terhére mentem. A meghívó egyébként ott van Önök előtt a meghívás és ellátás költségeit a kinti cég fizette, tehát nem hiszem, hogy ilyen értelemben magyarázkodásra szorulnék. Én azt hiszem, ha Budai képviselő urat kérdezik valami hasonló véleményt fog elmondani.

Tüttő István: Ez gyakorlatilag az előző közgyűlésünk előző alkalmával feltett kérdésekre is a válasz a csapat kiutazásával kapcsolatban. Szeretném azt még röviden elmondani, hogy érdekes területe ez a gazdaságnak, hiszen a szolgáltató nem érdekelt abban, hogy a legkorszerűbb rendszereket építsük ki, mert nem a fogyasztás alapján kerül itt a díj megállapításra, hanem a beépített teljesítményfelvétellel kapcsolatban határozzák meg a díjat