2000. április 4. soron kívüli 1.

 

JEGYZŐKÖNYV

 

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2000. április 4-én (kedd) 18.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.

 

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

 

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina, Bodzai Tiborné kabinetvezető, Beznicza Miklós osztályvezető, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető, Szokolné Dr. Szolik Enikő irodavezető, Szabó Lajos a Budafok-Tétény Művelődési Ház Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója.

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap Nagykanizsai Szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa, Tarr Mihály az RTL Klub munkatársa.

 

 

Tüttő István: Köszöntöm megjelent kedves vendégeinket, a médiumok képviselőit, képviselőtársaimat, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit, irodavezetőit Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

A mai napra soron kívüli közgyűlés összehívását kezdeményezték nyolcan, tehát megfelelünk az SZMSZ előírásainak. Szeretném felolvasni a napirendi pontokra tett javaslatot. A sorrendet változtathatjuk.

  1. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ további működtetésére.
  2. Javaslat a Péterfy Sándor Általános Iskola – Zemplén Győző Általános Iskola szervezeti átalakítására.
  3. Előterjesztés a Nagykanizsa Postakert utcában található lakóépület-együttes Keleti irányú folytatása érdekében történő telekértékesítésről.

  1. Javaslat a megyei népi kezdeményezéshez való csatlakozásra

Szeretném én is javasolni, itt a szünetben már egyeztettem képviselőtársaimmal, amennyiben megtárgyaljuk - ugye most egyáltalán nem tudom még, hogy melyik napirendi pontot vesszük fel -, ha megtárgyaljuk a Péterfy Sándor úti Általános Iskola és Zemplén Győző Általános Iskola ügyét, akkor éppen a jelenlévők nagy számára, hiszen úgy látom, hogy többségében érintettek, pedagógusok, és érintettek, szíveskedjünk úgy szavazni, hogy első napirendként ezt a napirendet tárgyaljuk. Természetesen annak függvényében, hogy Önök akarnak-e vele foglalkozni, vagy sem. Ezek után kérem, szavazzunk napirendi a pontok tárgyalásáról. Röst úr ügyrendi gombot nyom, tessék parancsolni.

Röst János: A soron kívüli közgyűlés napirendjei közül, a 2. számú napirendi pontra, a Péterfy - Zemplén Általános Iskolák szervezeti átalakítása tárgyában törvényességi észrevételt teszek, és kérem, hogy a közgyűlés ne szavazza meg napirendre vételét. A közgyűlés január 25-i ülésén döntött, és a két iskolánál ki írta igazgatói pályázatokat. Ezt a döntést valaki, vagy valakik elszabotálták, és az Oktatási Minisztériumot értesítették, hogy egy későbbi időpontban jelenjen meg a pályázat. Ehhez nekik nem volt jogosítványuk. A szavazás előtt mindenféleképpen kérem, hogy konkrétan válaszolják meg, hogy ki, mikor, milyen módon, legyen az levél vagy fax, tette meg. mert ez sok mindenre választ adhat. A konkrét véleményem a következő. Az első: a polgármester jogállása, az SZMSZ 9. § 5. pontja szerint: a polgármester, ha a közgyűlés döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy, azaz egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. Ez az elmúlt közgyűlésen megtörtént, ezzel a polgármester ezt kimerítette. Hangsúlyozom, tárgyalásról van szó, tehát nem a döntésről. Az elmúlt közgyűlést követően az azonnali végrehajtása lett volna a feladat, de ezt nem tette meg gyakorlatilag senki, és további folyamatos elszabotálása történik a döntésünknek. Második: soron kívüli közgyűlést megfelelő létszámú képviselő kezdeményezte, viszont a képviselő jogállás szerint, 9. § 2. pont alapján a képviselő kezdeményezheti, hogy a közgyűlés vizsgálja felül a bizottságok döntését. Tekintettel, hogy ez képviselő közgyűlési döntés volt, így sem egy, sem több képviselő ugyanezt nem kérheti, a polgármesteri lehetőség pedig kimerült. Harmadik. Tehát nem is lehet napirendre tűzni. Harmadik: a közgyűlés döntött, hogy teljességi nyilatkozattal szavatolja azt, hogy a Péterfy iskolát nem szervezi át 2002-ig. Felolvasnám konkrétan. Tehát nyilatkozat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármestere nyilatkozom, hogy nagykanizsai Péterfy Sándor Általános Iskolában a 2001-2002. tanév végéig, a pályázatban beadott program befejezéséig az intézményt érintő átszervezést – összevonást, az alapító okiratot érintő jelentős átalakítást nem tervezzük. Aláírta Tarnóczky Attila alpolgármester helyettes, csak alpolgármester. Ahol kettő van, nem tudom eldönteni, mikor melyik, melyik. Tehát gyakorlatilag a beterjesztésben lévő indok szintén nem állja meg a helyét, erre ugyanis történik utalás. A negyedik: a 69/1997. számú határozat - ennek a dátuma 1997. április 15. - 2. pontja: a közgyűlés a közoktatási fejlesztési tervet évenként felülvizsgálja, és a szükséges módosítást elvégzi. Határidő minden év december 31. Ez szintén hivatkozási alap a tárgyalásra. Szeretném azt elmondani, hogy ezt a határozatot ez a közgyűlés sem 1998-ban, sem ’99-ben nem hajtotta végre. További indokom: a Vikárius által készített 2000. évi költségvetési koncepció nem tartalmazza a két intézmény összevonási tervét, ellentétben más intézményekkel. De tovább megyek. Az Önkormányzat döntései, a helyi törvény. Tehát, ha a testület sem tarja be, milyen jogcímen várjuk el bárkitől, hogy betartsa, vagy befizesse mondjuk az adóját. Most itt az Önkormányzat szavahihetősége szerintem a tét, és nagyon megfontolásra kérném a testület tagjait, hogy hogyan dönt, mert ellenkező esetben másik időszámítás kezdődik, úgy gondolom Nagykanizsán. Tarnóczky Attilától azt kérném, hogy gondolja át és fontolja meg, amit elmondtam, és ő kérje, hogy napirendre ne kerüljön ez az ügy. Emlékeztetnélek arra Attila, hogy korábbi ciklusra. Hasonlóan esetben te már ebben az esetben, mindenképpen fegyelmi eljárást kezdeményeztél volna, aki ebben vétett. Tovább megyek. A 3 évvel ez előtti döntés ugyanebben az ügyben, ez egy koncepciószerűség volt, sem te, sem én nem szavaztuk meg. Szeretnélek erre emlékeztetni. Sőt te azt kérted, hogy az elfogadást követően, amelyik 14 szavazattal ment át mindösszesen, az elfogadás puszta tényére a végrehajtásnál kötelező előírás …. hivatkozzék. A közgyűlés teljes szó szerinti szövege megtalálható mind a Hivatalban, mind a könyvtárban. Ha szükségét érzed, akkor a hozzászólásod felolvasom, mert nálam van.

Tüttő István: Végül is egy ügyrendi gomb volt. Röst úr azt kéri, hogy a felsorolt indokok lapján ne vegyük napirendre, de Tarnóczky úr válaszolni kíván.

Tarnóczky Attila: Ilyen értelemben nem ügyrendi javaslat, hogy ne lehetne róla vitát nyitni, mert, hogyha lehet erről nyilatkozni, hogy ne vegyünk napirendre valamit, akkor természetesen a fordítottjára is lehet nyilatkozatot tenni, ráadásul kérdést kaptam, kérdéseket kaptam sorozatban, amely kérdésére óhajtok nyilatkozni, amennyiben napirendre veszi a közgyűlés, és ezt kéri. Ha éppen most szeretnék kitérni, amit Röst képviselő úr törvényességi aggályként felvet, hogy ne lehetne mód jó napirendre tűzni ezt a kérdést. Annak idején a közgyűlés hozott egy határozatot, amelyben kiírásra jelölte ki a meghatározott intézményeket. Mindenféle olyan beállítás, hogy ez fajta napirend annak idején arról szólt volna, hogy melyik iskolákat kell átszervezni, melyikeket nem kell átszervezni, bele illik az is. Nem ez volt a téma. A közgyűlés törvényi kötelességének tett eleget akkor, amikor döntött arról, hogy ki íratja a pályázatokat azokban az intézményekben, ahol lejár az igazgatók megbízása. Az SZMSZ egyértelműen lehetőséget ad a polgármesternek arra, hogy a város érdekét sérülve látja, visszahozzon egy témát újratárgyalásra. Ez történik itt. Ez az első alkalom a visszahozásra. Az első az egy döntés volt. Ennek a módosítására egy másik határozati javaslat, egy új előterjesztés készült. Ez volt az első tárgyalás. Nem egy esetleges felülvizsgálatát kérheti a polgármester a közgyűléstől. Semmilyen törvénysértésbe nem keveredünk, meg kell jegyeznem kedves Röst képviselő úr. Ellenben, hogyha az Ön gondolatmenetét elfogadjuk, akkor úgy gondolom, nem szolgáljuk a város érdekét, nem szolgálunk semmilyen oktatáspolitikai érdeket, nem szolgálunk nevelési érdekeket, nem szolgáljuk a gyermekek érdekét, nem szolgáljuk a szülők érdekét, egyéb érdekeket persze szolgálhatunk.

Tüttő István: Megkérdezem jegyzőnőt, hogy a felvetett jogi aggályokkal kapcsolatban van-e észrevétel?

Dr. Tuboly Marianna: Semmiféle jogi észrevételem nincsen. Úgy gondolom, hogy ezek egy kicsit erőletett észrevételek voltak. Tételes jogi anyagot nem hozott fel Röst úr, amibe kifejezetten ez ütközne. Az önkormányzat bármely korábbi határozatát felülvizsgálhatja, arra való hivatkozása nem helytálló, hogy ez ellentétes volna, hiszen a később meghozott határozat mindig felül bírálja a korábbi határozatokat. Amit Röst úr hivatkozott, egy korábbi polgármesteri nyilatkozatra, amit közgyűlés fogadott el a COMENIUS 2000 Minőségbiztosítási pályázatokra adott polgármesteri nyilatkozattal kapcsolatban, arra külön kitér az előterjesztés, hogy mi volt ott, és akkor annak a nyilatkozatnak a célja. Ezt elemezve megállapítható, hogy ebbe sem ütközik, hiszen lényeges szerkezeti változás csak hallgatók tekintetében nem történik, tehát az oktatás semmiképpen nem sérül. Ennek ismeretében nem történik jogszabálysértés, és amit még el kell mondanom, egy jogelvet azt hiszem, hogy valamilyen módon meg kellene érteni Röst úr, hiszen az önkormányzat korábban hozott határozatai nem merevíthetik meg az önkormányzati rendszert, tehát nem arról szól a közgyűlés munkája, hogy mindenkor és minden körülmények között a régi határozatokhoz ragaszkodjon, hanem pontosan az az önkormányzatnak a célja, hogy mai helyzethez igazítsa határozatokat, és pontosan a cél, hogy minél inkább megfeleljen a legújabb követelményeknek.

Röst János: Nem tudom elfogadni jegyző asszony válaszát. Kikértem a Közigazgatási Hivatal vezetőjének a véleményét, sajnos nem tudtam átfaxolni a számára az írásos anyagot, mert ma Győrben tartózkodott, tehát csak telefonon tudtam vele beszélni. Tekintettel arra, hogy ez közgyűlés így jött létre, hogy tegnap este kaptuk a meghívót, így nem volt módomban írásban ezt a véleményt kikérni. Ő az általam elmondottakat szabályosnak tartotta, de nyilvánvaló, hogy akkor tudna rá válaszolni, hogyha konkrét … anyagot lát. Egyébként a közgyűlési döntést úgy kell értelmezni számomra, hogy ami nincs végrehajtva, ebben az esetben ez nem történik meg, és ilyen értelemben, akik ezt elkövették azt mindenképpen kérném a választ, hogy kik voltak.

Tüttő István: Ezek után döntenünk kell, hogy megtárgyaljuk-e a napirendet. Vagy van-e valakinek még észrevétele? Úgy látom nincsen. Kérem, aki igennel szavaz, az a tárgyalás mellett dönt a Péterfy és Zemplén Győző Általános Iskolával kapcsolatban. Kérem, szavazzunk. Tehát igen, akkor fel vesszük napirendre.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Minősített többség kell, akkor nem vettük fel napirendre. 13, 14 kellett volna, hogy tárgyaljuk. Következő. Javaslat a HSMK további működtetésére. Szeretném jelezni, hogy megtárgyalta a délelőtt folyamán, illetve a délután folyamán az Érdekegyeztető Tanács is. Kérem, döntsünk ez ügyben, hogy felvesszük-e vagy sem.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezt követően kérdezem, javaslat megyei népi kezdeményezéshez való csatlakozásra. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Előterjesztés a Nagykanizsa Postakert utcai lakóépület-együttes folytatásához szükséges telekértékesítés.

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok

  1. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ további működtetésére

Előadó: Tüttő István polgármester

  1. Javaslat a megyei népi kezdeményezéshez való csatlakozásra

Előadó: Tüttő István: polgármester

  1. Előterjesztés a Nagykanizsa Postakert utcában található lakóépület-együttes Keleti irányú folytatása érdekében történő telekértékesítésről. (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Ezek után nem tudok mást mondani, mint a kedves megjelentek nyugodtan hazamehetnek, mivel nem tárgyaljuk ezt. Illetve nem kötelező, ahogy gondolják.

 

 

Szünet

 

Tüttő István: Folytatjuk munkánkat. Talán pontosabban úgy fogalmazhatnék, hogy megkezdjük munkánkat. Kicsit aggályos voltam, amikor idejöttem, mert épp a postámat néztem meg és arra gondoltam, hogy egyáltalán eljöjjek-e. Kaptam egy levelet, amelyben az áll: Tisztelt Polgármesteri Hivatal! Kanizsa város 1974. május óta ENSZ határozat alapján visszavonhatatlanul magántulajdonomat képezi. Aláírás. Szeretném azért, ha nem ijednénk meg ennyire ettől bejelentéstől. Valaki azt állítja, hogy az ENSZ úgy döntött, hogy Kanizsa az övé. Egyelőre ne rettenjük meg, dolgozzunk.

 

 

  1. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ további működtetésére

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. december 1-i ülésén a 379. számú határozatával elvileg egyetért Hevesi Sándor Művelődési Központ közhasznú társasággá történő átalakításával. Önök előtt van tudomásom szerint Óvári István főosztályvezető úr, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumából a Közművelődési Főosztály véleménye. Ugyanis a vélemény nélkül nem tárgyalható ezen napirend. Ez a vélemény summásan azt állapítja meg, hogy Hevesi Sándor Művelődési Központ, mint költségvetési szerv megszűntetését, közhasznú társasággá történő átalakítását nem tartjuk indokoltnak. Ez a summás véleménye a minisztériumnak. Kérem szépen, ezek után megkérdezem Önöket, hogy van-e észrevételük, véleményünk a korábbi döntésünkkel kapcsolatban. És talán megkérném a legilletékesebb urat, Balogh László urat, az OKSB elnökét, hogy mondja el ezzel kapcsolatos álláspontját, a bizottság véleményét.

Balogh László: Az OKSB többször tárgyalta már a Kht-vá alakulás lehetőségét. Mindig felmutatva azt, hogy a Kht-vá szervezés csak nagy odafigyeléssel történhet, mert könnyen előállhat a kultúra piacosításának veszélye. De ez kivédhető, ha Önkormányzat és az esetleges Kht. között olyan közhasznú szerződés születik, amely odafigyel az értékre és a mértékre. Az OKSB mindezt mérlegelte és március 13-án majdnem egyhangúlag támogatta a Kht-vá alakulást, az azt kifejező 12 határozati javaslati pontot. Kisebb vita annak kapcsán alakult ki, hogy Papp Ferenc urat, az intézmény jelenlegi vezetőjét, mennyi időre bízzuk meg a Kht. ügyvezető teendőinek ellátásával. Sokféle variáció volt. Nulla, másfél év, két és fél év, három és fél év, öt év. Az első körben a másfél év és a három és fél év azonos számú, legtöbb igen szavazatot kapott. Ezután a végső szavazásnál a három és félév kapta a legtöbb igent, így ez volt az OKSB határozati javaslata március 13-án. Közben történt néhány megfontolást érdemlő dolog. Gondolok a nem támogató minisztériumi levélre és az Érdekegyeztető Tanács késedelmes és szintén nem egyértelműen támogató véleményére. Így a tények mérlegelésére és a tiszta lelkiismeret szerinti döntésre hívom fel a tisztelt közgyűlés figyelemét.

Zsoldos Ferenc: Az a véleményem, hogy és akkor öntünk tiszta vizet a pohárban, ha Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának leveléből nemcsak az első mondatot ismertetjük, főleg a TV-nézőkkel, amelyet megküldött, mert végeredményben tartalmazza azokat a momentumokat, amelyek miatt bennem is kétségek merültek fel, és amely alapján és ezt előrebocsátom, egyetértek a minisztérium főosztályvezetőjének a véleményével. Az első sort ki is hagyom, ismertette polgármester úr, az indokolással folytatnám. A megküldött dokumentumok alapján nem látszik bizonyítottnak, hogy Nagykanizsán a közhasznú társasági forma jobban tudná szolgálni a jelzett lakossági elvárás növekedést. Nincs alátámasztva, hogy mitől lenne hatékonyabb működési forma Nagykanizsán a közhasznú társaság, mint a költségvetési szerv. A jövőben foglalkoztatni tervezett közművelődési szakemberek száma tekintetében bizonytalanságot látok. Az intézmény emlegetett jó bevételi mutatói pedig éppen azt bizonyítják, hogy jól gazdálkodik a művelődési központ, mint költségvetési szerv. Elhamarkodottnak tartjuk a határozati javaslatokat azért is, mert a szervezeti átalakítást meg kellene, hogy előzze egy átfogó helyzetelemzés elkészítése a város közművelődéséről, zárójel - ehhez szakfelügyeleti segítségünket is szívesen felajánljuk - zárójel bezárva, majd ennek alapján lehetne megfogalmazni, hosszabb távra szóló közművelődési koncepciót, amelyre épülhetne a helyi közművelődési rendelet. A helyi jogszabály az, ahol a kötelező közművelődési ellátás formájáról dönteni kell. Végül megjegyezzük, hogy költségvetési szervet a hatályos jogszabályok szerint, csak tartalmában kötött okirattal lehet megszüntetni, de ennek tervezetét nem tartalmazza az előterjesztés, minként maradéktalanul az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. december 30-ai kormányrendelet 11. § (4) bekezdésében előírtakat sem. Budapest, 2000. március 31. Üdvözlettel Óvári István főosztályvezető. Könnyebben mondhatom el a véleményemet, mert teljes egészében egyezik a főosztályvezető úr által leírtakkal. Nem látom és nem tudom értelmezni, hogy egyáltalán fenn állnak-e olyan előnyök az átszervezést követően, amelyek a város kulturális életét pozitív irányban segítenék tovább fejleszteni. Gazdasági vonatkozásban sem érzek egyetlen egy olyan momentumot sem, amely a város költségvetésében eddig biztosított támogatás csökkentését jelentené, könnyítve ezzel a költségvetésen az átszervezést követően. A tapasztalati adatok is azt bizonyítják, hogy Nagykanizsa lakosságszámához mérten akármilyen működési formában tevékenykedik a művelődési központ, az elért bevételek további növelésére, vagy legalábbis jelentős értékű növelésére nincs semmiféle biztosíték. Viszont bennem is az aggály azt alakította ki, hogy mivel fölerősödik a pénzügyi és gazdasági érdekeltség, s tartok attól, hogy elsődleges szereplővé válik majd, én magam részéről ezt az előterjesztést, és a Kht-vá történő átszervezést nem tudom támogatni. És kérem a képviselőtársaimat, hogy gondolkodjanak ezen, a minisztérium levele alapján, szerény személyem részéről megfogalmazottak alapján, hogy milyen módon és formában működtetjük tovább a művelődési központot. Én a magam részéről nem tudom megszavazni.

Tüttő István: Nem kívánunk befolyásolni senkit, a minisztérium még mindenhol, ahol átszervezési szándékot nyilvánítottak ki, mindenütt negatív álláspontot foglalt el. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a véleményük nem megalapozott, de lehet azért a gyakorlatban a véleménytől eltérően jól működtetni ilyen szervezeteket.

Röst János: A Gazdasági Bizottságban elmondott véleményemet szeretném megismertetni Önökkel. Az első, hogy amennyiben mégis kht-vá alakul át az intézmény, akkor a 9. pontban javasolnám, hogy a kht. felügyelő bizottság tagjai tiszteletdíj nélkül lássák el megbízatásukat, hasonlóképpen a korábbi felügyelő bizottságoknál meghozott döntésünk szerint. A kht-ra visszatérve, a szakértői anyag, amit megkaptunk előzetesen, semmifajta meggyőző érvet nem adott. Igazából az országban, ha jól tudom, 12 helyen működik kht-ként intézmény, ami lényegében egy tucat, ilyen értelemben nem bizonyított létjogosultsága. Egyébként, ha átalakítjuk, akkor se következik jelentős változás az életében, mert a kondíciói így is, úgy is ugyanazok maradnak. Tehát az, hogyha átalakítjuk, sem lövünk vele verebet, magyarul. Tehát nincs jelentősége szerintem.

Tarnóczky Attila: Nem is annyira a kht. kérdéshez akarok hozzászólni, mint Röst képviselő úr, újabb megnyilatkozásához, mert mindig eszembe jut, hogy siránkozik képviselő úr minden évben, hogy ronda önkormányzat költségvetésének tetemes részét működésre használja fel. Utána, amikor előkerülnek javaslatok a működési költségek csökkentésére, akkor erről meg tetszik feledkezni, és akkor egész más véleményt ad, újra és újra elő. Kérem szépen, melyiket tetszik komolyan gondolni?

Röst János: Tisztelettel komolyan gondolom. Egyébként nem mondtam azt, hogy kht-vá ne alakítsuk át, ha figyelt volna Tarnóczky alpolgármester. De azt mondtam, hogy bármelyik változat megfelelne, egyikkel sem lövünk verebet. A másik, hogy a költségvetése akár az intézménynek, akár a kht-nek attól függ, hogy a közgyűlés mekkora összeget szán erre a funkcióra. Ha kevesebbet, akkor kevesebből gazdálkodik, ha többet, akkor többől. A kht-nál sem hiszem, hogy jelentősen több bevételre tesz szert, mint az intézménynél, mert úgy gondolom, hogy vállalkozásba adási lehetősége az intézménynek eddig is megtörtént, maximum jelentősebb költséget, akkor lehetne elérni nyereségként, ha mondjuk kocsmává alakítanánk valamelyik földszinti helyiséget. Egyébként kultúrált célból mást nem lehet én szerintem elérni.

Tüttő István: Egy kultúrált kocsma nem ártana.

Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság tárgyalta természetesen az előterjesztést. Írásban valójában előttünk van a Pénzügyi Bizottság részletes véleménye. Talán négy pontra szeretném felhívni a figyelmet, mert egyrészt hozzászólások már érintették, másrészt úgy gondoljuk, hogy a Pénzügyi Bizottságnak bizonyos értelemben ezzel foglakoznia kellett. Hát az egyik az az a.) pont, aminek lényeg az, hogy egyetértettünk az Oktatási Bizottság által is támogatott kht. létrehozásával, egyhangúlag, tehát 6 igennel végül is. A másik, amire szeretném felhívni a figyelmet, és ezt fontosnak tartom, az Oktatási Bizottság támogatta, hogy a kht. ügyvezető feladatait 2000. július 1-től 2004. május, bocsánat 2003. december 31-ig irányítsa ügyvezetőként. A Pénzügyi Bizottság annyi megjegyzést tett, hogy célszerű lenne május 31-ig, 2004. május 31-ig létrehozni ezt a jogviszonyt. Nem az éven van a hangsúly. A hangsúly azon van, hogy május 31-ig, ugyanis minden gazdasági társaság és kht. ügyvezető kinevezést célszerű erre az időpontra tenni. Egyrészt, mert a gazdasági beszámolás időszaka, értékelés időszaka, nem képzelhető el, mert nem intézményvezetőről van szó, a december 31-i zárása egy ilyen tevékenységnek. A másik, amire szeretném felhívni a figyelmet, hogy Pénzügyi Bizottság állást foglalt abban a kérdésben, amit Röst János úr javasolt. Lényege az volt, hogy a felügyelő bizottság tagjai tevékenységüket anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezzék. A Pénzügyi Bizottság egyhangú határozattal, ezzel nem ért egyet. Szeretném elmondani, hogy nem ennél a kht-nál nem ért egyet, hanem egyáltalán felügyelő bizottság létrehozáskor nem ért egyet, ugyanis tudni kell, hogy a felügyelő bizottság tagjai jogilag felelősek a tevékenységükért, amit végeznek. És nem gondolom, hogy itt képviselőkről lenne szó, itt olyan szakemberek felkéréséről lesz szó, akiknél nem képzelhető az ellenszolgáltatás nélküli felügyelő bizottsági tagság. Egyébként az országban ez nem is gyakorlat. Ez néha jól hangzik önkormányzati ülésen elmondva, de igazából nem ad súlyt ennek tevékenységnek, és nem ad felelősséget. És még egy dolog, amit javasolt Pénzügyi Bizottság, amit szeretném kiemelni. Határozati javaslatunkban Markó Andrást, könyvvizsgálói feladatra javasoltuk megbízni. Ez a javaslat nem egyezik meg a másik bizottság véleményével. Mi azonban úgy gondoltunk, hogy a két….. Annál is inkább, mert az önkormányzat könyvvizsgálójának a tevékenysége a kht-valj .. kapcsolatban nem vagyok bent biztos, hogy jogilag összeférhetetlen, nyilván jegyzőnő erre választ tudna adni, de egészen biztosan nem tartom egészségesnek a dolgot. Nem beszélve arról, hogy az önkormányzat könyvvizsgálója egyébként változik nyilván bizonyos év után, vagy évek után, nem biztos, hogy egy kht-nál ennek a változtatását létre kell jönni. Tehát ennyit szerettem volna kiemelni a Pénzügyi Bizottság javaslatai közül. Még annyit szeretnék elmondani talán és ez magánvélemény, nem bizottsági vélemény, hogy a kht-val vagy kht. nélkül kérdéskörben az az álláspontom, hogy a kht. létrehozása önmagában nem sértheti a kultúra érdekét. Nem vagyok kulturális szakember, de megérzésem, hogy nem sértheti. Ugyanis a kht-ténk az önkormányzattal megrendelő viszonyba szeretnénk, hogyha kerülnének, ez pedig azt jelenti, hogy amit mi megfinanszírozunk a város pénzéből, azt tarjuk fontos kulturális értéknek, és természetes ezt a szolgáltatást a város lakossága számára továbbra is nyújtja, nyújthatná a kht. is.

Tóth László: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság legutóbbi ülésén tárgyalta a kht. átalakításával kapcsolatos előterjesztést. Jogilag nem emel kifogást. Egy szakasz javaslat egyik pontját találtuk aggályosnak a könyvvizsgáló személyét. Teljesen párhuzamos a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával, miszerint aggályosnak tartjuk a az önkormányzat könyvvizsgálóját a kht. könyvvizsgálójává kinevezni, ugyanis saját magát ellenőrizné, ezért Markó Andrást támogatnánk.

Tüttő István: Jegyzőnő itt csendben mondja, de megkérem, hogy erősítse meg ezzel kapcsolatos véleményét, éppen a könyvvizsgálóra vonatkozik.

Dr. Tuboly Marianna: Egyetértek. Tételes jogszabály nem rendelkezik erről, de könyvvizsgálóknak is van saját maguk által elfogadott etikai szabályzatuk, és ebben szerepelnek összeférhetetlenségi szabályok, és valóban, amikor az önkormányzat beszámolóját auditálná, ebben szerepelnek az önkormányzati közhasznú társaságok támogatási összegei is, és valóban, akkor ez egyértelműen összeférhetetlenséget valósítana meg.

Zsoldos Ferenc: Elnézést kérek, hogy még egyszer szót kértem. Amennyiben a közgyűlés úgy dönt, hogy a kht. formára térjen át a Hevesi Sándor Művelődési Központ, a határozati javaslatok esetében tennék egy rövidke észrevételezést. A határozati javaslat 2. pontjának b.) bekezdése esetében úgy hangzik, hogy megbízza Papp Ferencet a kht-be történő átszervezéshez szükséges intézkedés megtételére, és határidő április 1. Hát április 1-jén túl vagyunk, hát legalább a határidőt módosítsuk április 5-re, és a megtétele helyett megkezdésére kifejezés szolgáljon, mert mondjuk a folyamat időponthoz való kötése így pontosabb és egyértelműbb.

Tüttő István: Bár a megtétele az azt jelenti, hogy meg is kell kezdenie és be is kell fejeznie. Van-e még észrevétel? Úgy látom nincsen. Én felkérném Szabó Lajos urat, szakértőt a Budafok-Tétény Művelődési Ház Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatóját, hogy ha van kiegészíteni valója a szakaértői véleményéhez, kérem, most mondja.

Szabó Lajos: Először is köszönöm a meghívást és azt, hogy szót kaphattam. Mindenféleképpen szeretném azért a szakértői anyagot kiegészíteni, illetve egy-két itt elhangzott észrevételre vagy kérésre reagálni. Először is a minisztérium véleményével kapcsolatosan csak megerősíteni szeretném elnök urat, a minisztérium, akár a mostani vezetését, akár az előző vezetését tekintem, a Közművelődési Főosztályvezetését, egyetlenegy átalakítást nem támogatott eddig, ugyanis ellenérdekelt ebben. Ezt részleteznem túlságosan nem lényeges. Magyarán itt arról van szó, hogy minisztérium főosztályának az érdeke az, hogy ezek az intézmények költségvetési intézményként működjenek a továbbiakban. Csak ugyanakkor viszont most már tíz év eltelt a rendszerváltoztatás óta és egyfajta társadalmi igényként jelentkezett ez, hogy a költségvetési intézményi forma helyett egy más formát találjanak, és erre kitűnően alkalmas a közhasznú társasági forma, amely egy non profit gazdálkodási szervezet, magyarán nem nyereség orientált. Nem véletlen, hogy 1997. december 15-én Országgyűlés megalkotta a közhasznú szervezetekről szóló törvényt, hiszen cél is, politikai cél is az, hogy ezt a szférát bizonyos fokig társadalmasítsák. Nem akarok senkit untatni ezzel a rövid elméleti bevezetővel, de ez az egésznek a jogi és a politikai háttere. Jelen pillanatban egyébként 16 közhasznú társaság működik az országban, olyan közhasznú társaság, amely előtte művelődési házként és központként működött. Jó magam egy ilyenek vagyok az igazgatója immár harmadik éve. Bátram merem Önöknek állítani, hogy ez a szervezeti forma sokkal gazdaságosabb, hatékonyabb, racionálisabb, mert a benne dolgozók részben érdekelté is vannak ezzel téve, részben pedig az egésznek az Alfája és Omegája az a közhasznú szerződés, ami itt Önök előtt is és a közgyűlés előtt is van, és amit én nagyon jónak tartok, de az egész előterjesztés is egy rendkívül megalapozott, mindenre kiterjedő profi munka. Én úgy gondolom, hogy a Hevesi Sándor Művelődési Központ részben a nagyságrendje miatt, részben a költségvetése miatt, a bevételei miatt, a vezető, illetve a szakembergárda alkalmassága miatt igen is alkalmassá tehető egy közhasznú társasági formába történő átalakításra. És igen is tudomásul kell vennünk, hogy ez jóval olcsóbba fog kerülni az önkormányzatnak, mint egy költségvetési intézmény. Egy példát szeretnék mondani Önöknek. Mi hasonló nagyságrendű művelődési központ vagyunk, mint Hevesi Sándor, kb. ugyanennyi lakója van a XXII. kerületnek is, 41-en dolgoztunk költségvetési intézményként a művelődési házban, jelenleg 16-an. Ez a 16 ember több munkát ellát, mint az akkori 41, ugyanolyan hatékonysággal, sőt talán még nagyobb hatékonysággal, nagyobb szakmai felelősséggel, és jóval nagyobb gazdasági hatékonysággal. Erősen vitatkozom a minisztérium azon megállapításán, hogy okirattal. A képviselőtestület, illetve a közgyűlés határozattal minden további nélkül, hiszen az önkormányzati törvény is ezt leírja, hogy intézményeket alapíthat, megszüntethet. tehát gyakorlatilag képviselőtestületi határozattal, miután a minisztérium által is hivatkozott államháztartási törvény szerint költségvetési intézmény közvetlenül nem alakítható át gazdasági társasággá, előbb meg kell szüntetni a költségvetési intézményt határozattal, ezek után pedig meg kell alakítani a közhasznú társaságot. Én úgy gondolom, hogy jogilag hibás a minisztérium ezen véleménye. Illetve nem a minisztérium, szeretném hangsúlyozni, a minisztérium Közművelődési Főosztályának a véleménye. Az, hogy a kulturális értékek megőrződnek és nem vesznek el, annak az előbb említett közhasznú szerződés az alapja, ugyanis a képviselőtestület előtt, illetve a közgyűlés előtt lévő előterjesztésben egyértelműen és világosan le van írva, amennyiben a közgyűlés ezt elfogadja, melyek azok a rendezvényformák, különféle klubok és különböző közművelődési események, amelyet az önkormányzat támogat. Azt is bátram meg merem kockáztatni, hogy ez fajta forma, tehát a közhasznú szerződés nagyobb biztonságot, szakmai és pénzügyi biztonságot ad az intézménynek, hiszen az önkormányzat egy szerződésben vállalta, hogy ezeket a formákat, közművelődési formákat támogatja, tehát erre ő akkor valóban meg is kapja a pénzt. Számomra az elég mérvadó és döntő, hogy több bizottság is támogatta a közhasznú társasággá történő átalakítást. Természetesen, ha nem így dönt a közgyűlés, az intézmény akkor is tud tovább működni, de én azt hiszem, hogy talán ennek az előterjesztésnek nem ez volt a célja. Még röviden annyit szeretnék mondani, hogy elhangzott felvetésként a másfél év, illetve a három és fél év, illetve több év is a vezető megbízásával kapcsolatosan. Azt tudni kell, hogy ha valaki költségvetési intézményben tehát, mint művelődési központ igazgatói helyére pályázik, a pályázatot 5 évre szokták kiírni. Általában én, amikor felkértek eddig szakértőnek, az 5 évet javasolnám, többek között azért is, hiszen itt egy teljesen új gazdasági formát kell beindítani egy vezetőnek, arról nem is beszélve, hogy az átalakítás, azért az egy nyugodtam merem mondani, hogy embert és tisztességet próbáló időszak lesz. Hiszen itt emberi sorsokról is dönteni kell. Ugyanakkor pedig kell egy bizonyos idő, amíg igazán jól beindul ez új forma. Én három év után tudom elmondani most teljesen nyugodt biztonsággal, hogy most már tudom, hogy, hogy kell egy kht-t működtetni. Tehát én semmiféleképpen nem javasolnám Önöknek másfél éves megbízatást. Én az írásos anyagban 5 éves megbízatást javasoltam, és miután közhasznú társaságok esetében nem kötelező a pályázat, így én hiszem, hogy bölcsen döntött a közgyűlés, hogy nem írt ki pályázatot erre. Természetesen a közgyűlés feladata eldönteni, hogy mennyi időre kívánja megbíznia a vezetőt. Két apró megjegyzésem van csak, és ezzel be is fejezné, és köszönöm a türelmüket. Az egyik az, hogy a közhasznúsági szerződésbe véleményem szerint markánsabban meg kellene jelentetni az önkormányzat, mint tulajdonos feladatát. Magyarán arról van szó, hogy miután ő ingyen és bérmentve a kht. rendelkezésére bocsátja az ingó és ingatlant, tehát magyarán a művelődési központot, a közhasznú társaság feladata az állagmegóvás és a folyamatos karbantartás, viszont a tulajdonos, itt az önkormányzat a tulajdonos, a tulajdonos feladata viszont a felújítás, tehát magának az épületnek a felújítása. Ez nem szerepel igazándiból ilyen konkrét megfogalmazásban. És ezt csak azért hangsúlyozom ki, mert megtehette volna az önkormányzat azt is, hogy miután 100%-os tulajdonában van a kht., akkor vagyont is átadja a kht-nak, de nem adta át, csak használatba adta át. Tehát ebben az esetben a felújítás viszont, mint tulajdonosnak, az az ő kötelessége. A másik pedig, ez valóban csak egy szubjektív megjegyzés, a megbízott vagy a leendő kinevezett igazgató munkaszerződésében én szerencsésnek tartottam volna, hogy ha a prémium összegét vagy nagyságrendjét konkrétan meghatározzák, akár százalékos formában is. Köszönöm a figyelmüket, és természetesen, hogyha még van kérdés, amit ezzel vagy kht-val kapcsolatos, szívesen válaszolok, ha tudok.

Tarnóczky Attila: Annak idején a közgyűlés határozatára a hivatal Művelődési Osztálya neki kellett, hogy álljon ennek az előterjesztésnek a kidolgozásának. Nekem mindegy, hogy mit ír a minisztérium, és mit mondanak esetleg mások, meggyőződésem, hogy egyrészt hatalmas munkát végeztek, másrészt eredményes munkát végeztek. Ez az előterjesztés minden kritikát kiáll. Szeretném ezt a munkát megköszönni az osztály minden munkatársának, osztályvezető asszonynak és kiemelten Halmos Csaba úrnak. Ha nem lesz kht., az nem a előterjesztésüknek minőségének a kritikája.

 

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Azt azért szeretném elmondani, hogy 30 napon belül nyilváníthat véleményt a minisztérium. A 28. napon felhívtuk telefonon és kértük, hogy éljen ezzel a jogával. és akkor érkezett az a fax, ami nem foglalt állást. Utána át faxoltuk az anyagot, elküldtük tértivevénnyel, a tértivevényes posta visszajött, hogy a címzett ismeretlen, erre a névre ment egyébként. Most azért mondom, mert a 4. pontban, amit felsorol, hogy hiányol, például a megszüntető okirat is szerepel, ott van Önök előtt, ezt anyagot mi elküldtük a minisztériumnak. Úgyhogy én a minisztériumnak a szakértői állásfoglalását kérem, hogy körülbelül ezen a szinten, vagy a gazdasági részét, hisz Közművelődési Főosztály adta ki. Én a szakmait egyébként elfogadom, amit leírtak.

Dr. Fodor Csaba: Szóba került itt a 6. számú melléklet, ami a munkaszerződés. Én azt gondolom, hogy azt célszerű lenne az 5. pontjában módosítani, még pedig úgy, hogy a markáns munkáltatói jogok maradjanak az alapító önkormányzatnál. Tehát értem alatta az alapító okirat szerinti visszahívást, illetőleg munkaviszony létesítését, megszüntetését és módosítását. Míg a többi jogokat átruházott hatáskörben a polgármester úr gyakorolja, mert nehogy az ügyvezető úr szabadságáról is esetleg nekünk kelljen dönteni, hogy mikor menjen, meg hova. Szerencsés lenne így. A 15. pontban én tartom célszerűnek Fővárosi Munkaügyi Bíróság kikötését, van Zalaegerszegen is igen kiváló Munkaügyi Bíróság, mi fenének utazgatnánk annyit, ha netán ebben jogvita lesz. A prémiummal kapcsolatosan elhangzott egy megjegyzés. Nincs annak valóban akadálya, hogy ez pontosan belekerüljön, természetesen azzal a kiegészítéssel, ami ebből az előterjesztésből hiányzik, ez a 9. pont azon bekezdése, ami 2. oldal tetején van, tehát, hogy a prémium sorosáról, mondjuk a munkáltató jogokat gyakorlónak kellene intézkedni az év elején, feladatokat kitűzni, és azokhoz lehet mérni a teljesítést és a kifizethető százalékot, ami lehet az éves jövedelemnek az x százaléka természetesen, de ezt itt meg kell mondani, mert ebből aztán nem derül ki, és nem is lehet utána nyomon követni, hogy ki, miért, mikor fizetett prémiumot, és amit fizetett, az miért annyi, amennyi. Tehát erről.

Tüttő István: Majd a FEB kidolgozza.

Dr. Fodor Csaba: Hát, hát, hadd ne. Hát az nem biztos, hogy felügyelő bizottsági kérdés, az munkáltatói döntés, a prémium fizetése, ami plusz juttatás. Az nem felügyelő bizottság dolga. Továbbiakban a szerződésekkel kapcsolatban, és ezt most úgy általában értem, mindegyikben gyönyörűen meghatározzuk a fejlécben, hogy az önkormányzat, mint alapító, az megbízó, meg nem tudom micsoda, a Hevesi Művelődési Ház, vagy a közhasznú társaság az meg megbízott, aztán többet a szerződésben elő sem kerül ez a két fogalom, hanem előkerül a kht., meg mindenféle rövidítések. Én azt gondolom, hogy célszerű lenne mindenhol, ha már egyszer azt mondjuk a fejlécben, például az üzemeletetési szerződés 5. mellékletben, hogy mint megbízó, a továbbiakban, mint megbízott, és többet ez a két szó szóba sem kerül az egész szerződésen, hanem önkormányzat, kht., kultúrház. Például az üzemeletetési szerződés 3. pontjában a kultúrházat azt vegyük ki, vagy írjuk mögéje zárójelben hasonlóan az előző szerződéshez, hogy ez itt ez a kultúrház a Hevesi Sándor Művelődési Központ felépítménye. Lehet, hogy a tulajdoni lapon így szerepel, de korábban meg ahol ugyanez a kifejezés vagy ugyanez ingatlan Széchenyi tér 5-9. alatt megjelenik, ott már az van írva, hogy Hevesi Sándor Művelődési Központ, ez a 3. számú melléklet. Tehát én azt szeretném, ha valami összefüggés lenne ebbe, ezekben a szerződés csomagokban, és egyként lehetne őket kezelni az egységes szóhasználat okán. Csak ennyi volt a célszerűségi javaslatom. Azt gondolom, hogy ezek nem súlyosak, hogy ne lehetne teljesíteni őket.

Tüttő István: Van-e még észrevétel? Azt kötelességem jelezni, hogy az Érdekegyeztető Tanács is tárgyalta, ők nem támogatják az átalakítást, de kérésük az volt, hogy mindenképp döntsünk ma. Tehát ne halasszuk el semmiképpen. Megkérdezem van-e valaki még, aki szólni kívánna. Úgy látom nincsen, a vitát lezárom. Határozati javaslatokat fogom Önökkel ismertetni. Engedjék meg, hogy hát először a legfőbb döntést hozzuk meg, hogy egyáltalán akarjuk-e, és ha akarjuk, utána lehetne a módosításokkal foglalkozni, mert ha nem, akkor fölöslegesen megyünk a részletekbe bele. Az 1. határozati javaslat végül is a döntést ilyen értelemben meghozza, amely úgy szól: a Hevesi Sándor Művelődési Központot, mint költségvetési intézményt 2000. június 30-i hatállyal jogutód nélkül megszűnteti az önkormányzat és elrendeli a hatályos jogszabályoknak megfelelőn megszüntetéssel kapcsolatos valamennyi intézkedés megtételét. Határidő október 31., felelős a polgármester. Elfogadása minősített szótöbbséget igényel.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

113/2000.(IV.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hevesi Sándor Művelődési Központ, mint költségvetés intézmény jogutód nélküli megszüntetésével nem ért egyet.

 

Tüttő István: Úgy döntöttek, hogy nem alakítják át. Akkor így a módosító indítványokra nincs szükség. Ezek után 5 perc szünetet rendelek el, mert van erre a változatra is anyagunk, csak azt még nem osztottuk ki, amely az átalakítás nélküli verziót tartalmazza. Kérem 5 perc szünet, és utána folytatjuk.

 

Szünet

 

Tüttő István: Dr. Fodor Csaba úr ügyrendi gombot nyom, öné a szó. Közben a szünetben kiosztásra került egy javaslat a helyi Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatói állásának pályázati kiírására. Most ugye könnyen mondhatják azt, hogy mai nap napirendi pontja nem ez volt, hanem az átalakítás.

Dr. Fodor Csaba: Pontosan így van, ahogy polgármester úr mondja. Azt gondolom, hogy ez a javaslat, ami itt van, ez nem tárgya a mai rendkívüli közgyűlésnek. Azt gondolom, hogy a benne lévő határidők tekintetében ez úgy nyugodtan visszahozható, ha polgármester úr úgy gondolja, vagy bárki más, az április 25-i rendes közgyűlésre, hiszen 26-án kezdődik az az interregnum, amiről dönteni kellene. Ezt meg tudjuk hozni 25-én is, de ma semmiképpen sem, mert a korábbi napirendi pont ugye az átalakításról szólt, legalábbis az előterjesztés szerint, így ezt nem vehetjük most napirendre, és én azt kérem Tisztelt Polgármester úrtól, hogy ezt vonja, szíveskedjen visszahozni később.

Tüttő István: Egy kérdésem azért lenne, jogi kérdés, hogy április 25-ével lejár az ügyvezető mandátuma, illetve bocsánat, én már kht-ben gondolkodtam, tehát az igazgató úr mandátuma. Most jogilag az a kérdésem, ha addig nem döntünk, akkor milyen módon hosszabbodik meg az ő munkaviszonya. Csak nem határozatlan idejűvé válik, örökösre, mert ugye ilyen szituációk előfordulnak.

Zsoldos Ferenc: Nagyon egyszerű a megoldás, befejezzük a felvett napirendek alapján az eddigi munkát, és utána egy új közgyűlést indítunk, és ma azért dönteni kellene ebben a kérdésben, hogy a határidőből ne fussunk ki. Semmi akadályát nem látom ilyen formában, és ha ehhez szüksége, akkor gyorsan össze kell gyűjteni 8 aláírást.

Kelemen Z. Pál: Hát, ami előterjesztést kaptam azt csak a Művelődési Osztály vezetője írta alá, így tehát én nem tekintem ezt hivatalosnak. A második része a dolognak az, hogy SZMSZ–ünk szerint az előterjesztőnek a polgármester kellene lenni, de a polgármester úr ezt nem írta alá. SZMSZ-ünk szerint a pályázati kiírásokat a Jogi és Ügyrendi Bizottság fogalmazza meg, és nem kerülhetjük meg a bizottsági szakaszt. Ebben a kérdésben sem. Ami határidő lejártát tekinti, volt már erre példa, nem is egy Nagykanizsa a történetében, a polgármester úr megbízást ad igazgató úrnak a pályázati eljárás befejeződéséig vezető munkakör betöltésére.

Tüttő István: Nem, akkor a helyettese automatikusan átveszi a helyét. Ez szerintem nem igazán a jó megoldások közé tartozik.

Marton István: Lehet, hogy nem ismerem kellő mélységig az SZMSZ-t, de én találkoztam olyan pontjával, és azért kérem, hogy ha én befejeztem, akkor a jegyző vagy az aljegyző, vagy erősítse meg, vagy cáfolja meg, hogy ha egy folyamat valahol elakad, hogy megtiltaná azt az SZMSZ, hogy ezt a szálat elvarrjuk. Igen is, én azt mondom, valóban igaza van Kelemen Z. Pál képviselő úrnak abban, hogy ez hiba, hogy ezt polgármester úr nem írta alá, de erről a határozati javaslatról az a véleményem, hogy vagy a napirend keretén belül, vagy egy soron kívüli közgyűlés, mint amit javasolt Zsoldos kollegám, szavazni kell. Hát ez egyszerűen nonszensz kérem, hogy legközelebb közgyűlés akkor van, amikor lejár egy embernek a mandátuma és akkor döntsünk róla, és mondjuk, meg tudja, hogy másnap nem kell bejönni dolgozni. Egyébként sajnálatos módon, hogy akik az SZMSZ-re hivatkoznak, sokszor nem ismerik, mert azt kell, hogy mondjam igaza van polgármester úrnak, ebben a pillanatban, ha jól emlékszem nyugdíjba készül, így az anyagok kapcsán láttam a helyettes, aki egyébként nyugdíjba készül, annak kéne átvenni október 26-án a vezetést, ami az én megítélésem szerint nonszensz. Ezt a szálat ma el kell varrni így vagy úgy tisztelt uraim.

Tüttő István: Hát, ahogy április 25., ahogy lejár utána.

Dr. Tuboly Marianna: Az, hogy a Művelődési Osztály vezetője írta alá ezt az előterjesztést, semmit nem ront az előterjesztés jelentőségén, hiszen ez egy törvényességi előterjesztésként fogható fel. Magyarul a közgyűlésnek kötelessége jogszabály alapján a pályázatot kiírni. Hogy a közgyűlés mikor tesz eleget ennek a törvényességi kötelezettségének, az a közgyűlésnek a belátásán múlik. Mindenképpen egy ilyen jelentős művelődési ház igazgatójának pályázati kiírását kellő időben, minél hamarabb ki kell írni, és minél hamarabb gondoskodni kell a megfelelő vezetőről az átmeneti időre. Tehát az mindenképpen kissé elszomorító, hogy ezt elkapkodva, vagy elsietve, vagy nem kellően átgondoltan történik, nem kellő időben. Az nem azt jelenti, hogy közgyűlés most ne tudna dönteni, mert pontosan az a lényeg, hogy a művelődési ház tudjon felkészülni a helyzetre. A közgyűlésnek mindenképpen kötelessége kiírni a pályázatot.

Tarnóczky Attila: Hadd jelezzem, nincs itt semmi elkapkodva. Ez az előterjesztés már tíz napja készen van arra az esetre, hogyha ebben a közgyűlésben az történne, ami történt. Itt egy törvényi kötelességünknek tennénk eleget. Én csatlakozom Zsoldos képviselő úr indítványához, hogy ha kell, nem vagyok benne biztos, hogy közgyűlést kellene emiatt összehívni, erről a kérdésről dönteni kellene, mert különben a mai nagyon termékeny ülésünket tovább folytatjuk, és teljesen sterillé válunk kedves képviselőtársaim. A kilátások gyönyörűek, sok sikert kívánok Önöknek ehhez a működéshez a továbbiakban is.

Kelemen Z. Pál: Bátorkodom megjegyezni, a dátum végén 2000. április 3., nem tíz napja, mint ahogy alpolgármester úr említette. Meg lehet nézni.

Röst János: Én szeretném feloldani a problémakört, és én úgy gondolom, hogyha az 1. pontot megszavazzuk, ami arról szól, hogy meghosszabbítjuk Papp Ferenc igazgatónak szeptember 30-ig a mandátumát, akkor ezt a dolgot kiküszöböljük, ugyanis a 2. pontra van lehetőség arra, hogy a pályázat lehetőségét az Ügyrendi és Jogi Bizottság megvizsgálja, és a következő közgyűlésen én úgy gondolom, hogy kiírható a pályázat úgy szintén. És nincs ellentmondásban egyébként a két kategória ilyen értelemben.

Birkner Zoltán: Azt gondolom, jegyzőnő megválaszolt egy feltett ügyrendi kérdésre. Zsoldos Ferenc úr ügyrendi kérdést tett fel. Kérem Tsztelt Polgármester urat, szavaztasson erről a kérdésről, és zárjuk le ezt a vitát.

Tüttő István: Zsoldos úr javaslatát fölteszem szavazásra. Ő azt javasolta, hogy folytassuk a munkánkat a következő napirendi ponttal, és amennyiben 8 képviselő hölgy, úr aláírja, akkor ezt követően egy úgy nevezett soron kívüli, vagy rendkívüli közgyűlésen megtárgyaljuk ezt a javaslatot. Tehát, aki igent nyom azt a verziót támogatja, amit Zsoldos úr javasolt, hogy folytatjuk a következő napirenddel.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Folytatjuk a következő napirenddel.

 

 

  1. Javaslat a megyei népi kezdeményezéshez való csatlakozásra

Előadó: Tüttő István: polgármester

 

Tüttő István: Az EUROHÁZ 2000 Egyesület felkérte az önkormányzatunkat, hogy csatlakozzunk kezdeményezéséhez. Valószínű, hogy olvashatták Zalai Hírlapban is, Onkológiai Osztály támogatása a megyében, a Megyei Kórháznál. Én nem vagyok szakember, de gondolom, a szakemberek ehhez a véleményüket elmondják. A megyének mindenképp szüksége lenne, legalábbis az itt elő embereknek az onkológiai ellátás megteremtésére, és ennek támogatásáról van szó elviekben. Kérdezem van-e az orvosoknak erre vonatkozóan véleményük? Zalai Hírlap foglalkozott vele már.

Dr.Csákai Iván: Evvel a problémával körülbelül 2 évvel ezelőtt kezdtünk foglalkozni. Egy érdekes dolog az, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatát gondoltuk, hogy valahol egy onkológiai centrumot kialakít. Ez megfordult, és tehát Egerszegre kerülne .. eldönteni, hogy ez az onkológiai osztály hova kerül, és úgy, hogy egyszerűen az, hogy az 1300 ágyas zalaegerszegi kórházba, megyei kórházba kerüljön, én nem tudom, hogy egyáltalán ez egyértelműen indokolt-e. Az én meggyőződésem az, hogy akár Keszthely, akár Nagykanizsa sokkal jobban centrumban lenne az onkológiai ellátásban. Zalaegerszeghez mérten Szombathely közel van, de én azt mondanám, hogy a támogatással csínján bánjunk. Én elvben egyetértek azzal, hogy Zala megyében legyen onkológiai osztály, de nem feltétlenül szükséges, hogy ez Zalaegerszegen működjön, mert Nagykanizsa Megyei Jogú Városnak az az érdeke, hogy a minket ellátó, tehát a mi általunk ellátott daganatos betegek minél közelebb kerüljenek ellátásra, és ha netalántán Nagykanizsán kerülne erre sor, akkor az nagyon jó lenne. Le kellene ülni a négy intézményvezetőnek, megtárgyalni, hogy hol lenne a legjobb, az ÁNTSZ főorvosával együtt, mert ez így, hogy támogatjuk, én nem vagyok ennek híve.

Törőcsik Pál: Azért vártam ki a jelentkezéssel, mert gondoltam, hogy ha orvos képviselőtársaim még kívánnak reagálni erre. Én most azért kértem szót, mert egy német befektető társaság jelentkezett nálunk, akik egy úgynevezett interdiszciprinális onkológiai centrum kialakítását kezdeményezték volna, és Nagykanizsát keresték meg ezzel az ötletükkel, terveket bemutatva, és bemutatva más országokban működő ilyen központokat. Megszerveztünk egy találkozót Gógl Árpád miniszter úrnál, ahol Csákai Iván dr. képviselőtársunkkal együtt ezzel a küldöttséggel voltunk. Jelen pillanatban az adatgyűjtések és a szervezeti rendszerbe és a finanszírozási rendszerbe való bevonhatóság van vizsgálat alatt. Ez kezdeményezés párhuzamosan ezzel a szándékkal vetődött föl, ezért tartom én nagyon indokoltnak Csákai képviselőtársunknak azt a kérdésfölvetését, hogy igen, Zala megye, nem okvetlen Zalaegerszeg, hiszen, akár mi is szóba jöhetnénk, ha ez a fajta elképzelés tető alá jöhetne. Elnézést, hogy talán mintha kicsit árkon kívüli, szakmán kívüli ebbe így belefolytam, de részese voltam ennek a folyamatnak, ezért én úgy gondolom, hogy a kérdésfölvetés nagyon jogos, és hogyha az alapvető célkitűzést nézzük, azt, hogy minél jobb ellátását biztosítsunk a városlakóknak és vonzáskörzetünkben élőknek, akkor mindenképpen meg kell fontolnunk, hogy hol és támogassuk egy ilyen központ létrehozását.

Tüttő István: Nekem lenne egy olyan kiegészítésem, egyetértve az elhangzottakkal, hogy kihagynánk, tehát Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése csatlakozik ahhoz a napi kezdeményezéshez, melynek célja, hogy a Zala Megyei Közgyűlés tűzze napirendjére, hogy Zala megyén belül önálló Onkológiai Osztály létesítésének kérdését tűzze napirendjére. A megyében működő kórházvezetőkkel kezdeményezzen egyeztetést és vizsgálja meg a letelepítés legoptimálisabb változatait. Gőgős Péter úrnak igaza van, de azt mi hiába mondjuk, hogy ide vele. Tehát mi csak úgy támogatjuk, hogy Zala megyében, a kórházvezetéssel egyeztetve, és optimális helyet ezen egyeztetés után jelöljék ki. Kérem ennek a módosításnak, mivel lezárom így a napirendet, kérem, így fogadjuk el.

 

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

114/2000.(IV.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. csatlakozik ahhoz a napi kezdeményezéshez, melynek célja, hogy a Zala Megyei Közgyűlés tűzze napirendjére a Zala megyén belüli önálló Onkológiai Osztály létesítésének kérdését.
    2. felkéri a Zala Megyei Közgyűlést, hogy a megyében működő kórházvezetőkkel kezdeményezzen egyeztetést és vizsgálja meg az Onkológiai Osztály letelepítésének legoptimálisabb változatait.

Határidő: 2000. április 5.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

  1. Előterjesztés a Nagykanizsa, Postakert utcában található lakóépület-együttes Keleti irányú folytatása érdekében történő telekértékesítésről (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Szeretném Önöket tájékoztatni, hogy közben megérkezett egy szakértői elemzés, értékelés, igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemény, melynek a summázata a következő. Most érkezett, nem tudtuk. Én is csak most látom először, de végül is csak két számot kell mondanom, remélem, hogy az meggyőző lesz. Amennyiben úgy érzik, hogy titkot árulok el, akkor a 2. határozati javaslat első francia bekezdésében szereplő millió plusz 5 millió, az a szakértői értékelés, és az 1841/4 hrsz-ra pedig az ott megállapítottal szemben plusz 5,7 millió. Tehát ez a szakértői vélemény. És mindösszesen, ugye a mindösszesenre korábban meghatároztunk egy összeget, az pedig, azzal szemben még 7,8 millió. Most uraim, végül is ez egy szakértői vélemény, azt tudomásul kell azért vennünk, hogy itt egy olyan cél megvalósításáról van szó, mely a város számára is fontos. Négy lakáshoz is juthatnánk. Egyben a lakásépítés az elengedhetetlenül égető és megoldásra váró probléma, de szeretném jelezni, hogy a határozati javaslatokban nem szerepelnek azok a megállapítások vagy kitételek egy része, amely a tárgyalási részben bent van, én ezért a következőt javaslom. A kft., amelyikkel ugye ezt az ügyletet megkötnénk 2.1-os határozati javaslattal kiegészíteném, hogy ez a kft. köteles kiépíteni a villamos, gáz és vízközműveket, kerékpár behatárolva a helyet a Balatoni út és a Postakert út között, saját költségére, mert ugye ez kimaradt. Még, ami kimaradt, a szennyvíz és a járda. Bocsánat. És még egy pont, a 2.2.-t javaslok, de az önkormányzat pedig vállalja, hogy a vételárból biztosítja a 9,5 millió Ft értékű út és közvilágítás kiépítését, másképp ez nem fog menni. Én ezt tudnám kiegészítésként tenni. Most Önöké a szó.

Dr. Tuboly Marianna: …és ez az értékesítés feltétele. Nem köteles, hanem úgy kellene, hogy az értékesítés feltétele, kettőspont. …

Törőcsik Pál: Elnézést a képviselőtársaimtól, hogy válaszol gombot nyomtam, de szeretnék az előterjesztéshez egy módosítást tenni, és ezért kértem. Határozati javaslat “A” 2. pontja, harmadik francia bekezdés, ahol a vételár ellenértékeként bizonyos négyszer, 4 db 50 m2-es alapterületű lakást írnak le. Gazdasági bizottsági ülésen egyeztettünk, és egy olyan vélemény alakult ki, amit én magam is támogatnék, hogy írjunk egy össz. m2-t, tehát nem azt, hogy 4 × 4 db 50 m2-es lakás, hanem 2000 m2 alapterületű lakást, a tervek ismeretében eldöntve, 2 nagyobb és 2 kisebb alapterületű lakást, hogy egy bizonyos mozgásterünk ezzel kapcsolatban legyen. Tehát az a lényeg, hogy 200 m2 össz. alapterületű lakás legyen, és később meghatározhatjuk, ami az igényeinknek legjobban megfelel.

Birkner Zoltán: Nem szeretném sokáig húzni az időt, valójában arról, azért szólok hozzá, mert én személyesen támogatom a kezdeményezést abból a szempontból, hogy Nagykanizsán szükséges a lakásépítés. Azt gondolom, hogy jó volt ez a plusz egy hét, mert ugye ez egy héttel előkerült, polgármester úr akkor nagyon helyesen levette ezt a napirendről, azóta sikerült ezzel a kft-vel egyeztetni, az egyeztetésnek lett eredménye. Külön örülök ennek, hogy most az ingatlanforgalmi értékbecslés is hozzákerült, mert így most már még tisztább a kép. Azt gondolom, hogy polgármester úr kiegészítéseivel, alpolgármester úr kiegészítésével, illetve magával az előterjesztéssel így most már egyetérthetünk. Ebben az esetben ez egy érdekes kérdés, hogy eltekinthetünk-e a pályáztatástól vagy sem. Azt gondolom, hogy tekintsünk el, hogy induljon be a lakásépítés Nagykanizsán, de csak erre való tekintettel, azért ezt hozzáteszem, hiszen tudjuk, hogy amióta egy szerencsétlenül járt cégünk leállt a lakásépítéssel, azóta tulajdonképpen pang ez az oldala a városnak, és a folytatás nagyon fontos lenne. Reméljük, hogy ez egy jó kezdet. Egyébként lesz még ilyen kezdeményezés, reményeink szerint a közeljövőben, és csak ebből a szempontból támogatni fogom személyesen ezt a határozati javaslatot.

Dr. Csákai Iván: Az előterjesztésben szerepel egy x összeg bevételként. Ebből 9,5 millió Ft –ot elkülönítve kérek kezelni arra az útra, ami 50 vagy 60 méter út kialakítására alkalmas, tehát ezt másra ne lehessen felhasználni.

Tüttő István: Hát az én javaslatom pont erre szólt.

Dr. Csákai Iván: De legyen elkülönítve, mert az nem hangzott el, hogy elkülönítve. Az, hogy a járdaépítés, a közműt, hogy vállalta a kivitelező, ez egy dicséretes dolog. A járdaépítésnél van egy probléma. Ez, megmondom őszintén az én javaslatomra került be, hisz onnan gyalogosan nem lehet kijönni. Én szeretném megkérdezni a Polgármesteri Hivatal dolgozóit, hogy a Kárpáti, az Autó-Kárpáti jogosan építette-e be teljesen a telekhatárig az oszlopokat, vagy pedig az ő telekhatára csak, ahol a zászlói vannak. Zoli, következő, az ésszerű az lenne, hogy az Autó-Kárpáti oldalán legyen a járda, de arra való tekintettel, hogy teljesen az út széléig ki vannak hozva az oszlopok, és nem tudjuk odarakni, hogyha az az övé, akkor a Ford-szalon tulajdonosaival megbeszéltem, ők fogadóképesek, hogy azon az oldalon épüljön ki a járda. De evvel plusz egy kereszteződésben kell átjárni. Énszerintem az Autó-Kárpáti oldalán kellene kialakítani a járdát, arra való tekintettel, hogy ez van legközelebb a fölfele menő lépcsőhöz. Én szeretném kérni a Polgármesteri Hivatal dolgozóit, hogy nézzenek utána, ha esetleg még mondjuk a jövő héten, és mondjuk nem augusztusban, hogy tényleg jogosan zárt-e le a Kárpáti úr azt a területet, és szeretném, hogy ha ott épülne ki a járda, ha az övé a terület, akkor a Ford előtt, a Ford tulajdonosaival megbeszéltem, fogadóképesek rá.

Tüttő István: Végül is egy kereskedelmi cég előtt, ha járda van, az javítja az arra járók.

Dr. Fodor Csaba: Én a magam részéről is az “A” változatot javaslom a közgyűlésnek nagy tisztelettel, hogy fogadja el. Valóban, Gazdasági bizottsági tagok nem voltunk teljes létszámban jelen, tehát nem igazán mondható bizottsági ülésnek, de akik ott voltunk, megbeszéltük, és mindannyian az előterjesztés szerinti “A” változatot támogatjuk azzal, amit alpolgármester úr mondott, a 2. pont 2. francia bekezdésében a lakások tekintetében. Azt gondolom, hogy elkészült egy ingatlanforgalmi értékbecslés, amin lehet vitatkozni, illetőleg abban megadott számadatokat nem biztos, hogy ebben az összefüggésben nem kell figyelembe venni, hiszen itt a teljes közművek kiépítése, azért 20 millió Ft összköltségre tehető, legalábbis a hivatalos dokumentumok alapján, amelyeket azért ugye az előterjesztés mögé mi megkaptunk, nem biztos, hogy mindenkinek ez a kezében van. Tehát éppen ezért azt gondolom, hogy az itt megállapított árak, figyelemmel Birkner képviselő úr véleményére is, elfogadhatóak, és csak azzal a feltétellel, de én is arra kérem a tisztelt közgyűlést, hogy szavazza meg az “A” változatot.

Marton István: Úgy gondolom, hogy semmi nem indokolja, hogy az önkormányzat a korábban a kialakult gyakorlatán változtasson. Nevezetesen, építési telkeknél mindig nyilvános pályázatok kerültek lebonyolításra, gondolok itt legutoljára, például a palini telkekre. Igen nagy vita támadt egy kiemelt ügy kezelése kapcsán is. Én úgy gondolom, nagyon jó, hogy megkaptuk ezt a szakértői véleményt, és ennek kéne, hogy legyen az alapja a pályázati induló árnak, tehát én a ”B” változatnak a kiegészítését javaslom azzal, ugye az utolsó mondat így hangzik, hogy a bizottság javasolja az ingatlanok nyilvános pályázaton kerüljenek értékesítésre. Értékesítési induló ár a szakértői véleményben rögzítettek. Most ezt nem kívánom megismételni. Tehát én kérek erről egy szavazást.

Dr. Baranyi Enikő: Csatlakozni és kiegészíteni szeretném Marton képviselőtársamnak a javaslatát, ugyanis gondolják végig, hogy ezen a területen összesen a vállalkozó 110 lakást és 80 garázs építését tervezi. Ehhez viszonyítsák, ismerve az új otthonoknak a bekerülési árát. Most nem akarok megnevezni, most is van Kanizsa belvárosában épülő, rövid időn belül beköltözhető lakás, és a bevételt és az ezzel szemben a telekárat. Mindenképpen én is a pályáztatás mellett lennék. A frakció véleménye ez.

Dr. Fodor Csaba: Én azért nem onnan fognám meg a kérdést, hogy hány lakást épít, mert ezek a lakásokat költségbe kerülnek, nem tudjuk, hogy mennyi a nyereségtartalma, de nem is ez a dolgunk nekünk azt gondolom, hogy azzal foglalkozzunk, hogy valaki akar venni egy ingatlant, és azon húz-e hasznot, vagy mennyit húz, mert úgysem fogjuk tudni ezt mi bebizonyítani, meg nem is ez az érdekes. Az érdekes számunkra az, hogy van egy vállalkozó, aki vállalná x lakás felépítését. Erre mi, az önkormányzat esetlegesen így segítséget tud nyújtani. Azért azt szíveskedjenek figyelembe venni, hogy a közművek nincsenek kiépítve, hogy az út nincs kiépítve, tehát ami a szakértői véleményben benn szerepel, azok nem teljesen igazak, mert az út például a 1841/4 hrsz-ú ingatlanig ki sincs építve. A közművek csatlakozási pontjai azok pedig elég távol vannak ettől a saroktól. Tehát azért azt ki kell építeni. Sem víz, sem gáz, sem szennyvíz, sem villany, és a villanyra hivatalos értékbecslés ide van téve, az 15 millió Ft, vagy 15,4 millió Ft + ÁFA, amit csak annak kell viselni, aki az ingatlanokat megvásárolja. Tehát mind, mindezeket figyelembe kell venni, én azt gondolom. Ha valaki vállalja ezt a kockázatot, és ugye értelemszerűen rárakódik a telekárra majd, és ha visszaosztják a fajlagos költségeket, akkor egy kicsit más lesz a leányzó fekvése, és azt gondolom, hogy ezekkel együtt kellene ezt az egészet kezelni. A Gazdasági Bizottság egyébként korábban, amikor teljes ülés volt, akkor támogatta ezt a fajta megoldást, mondom, figyelemre azokra a véleményekre, amit Birkner képviselő úr mondott, hogy valóban most itt van egy olyan terület, ami lakóteleknek fenntartott terület, ahova valóban ilyen lakásokat fel lehet építeni, és ebből talán még az önkormányzat is kaphat saját rendelkezésű lakást. 4 db-ot szándékaink szerint.

Dr. Baranyi Enikő: Még egy mondatban mégis csak válaszolni szeretnék Fodor képviselőtársamnak. Én úgy gondolom, hogy jó tulajdonos és jó gazda módjára nem hoznánk a vállalkozót sem hátrányos helyzetbe, ha ez tényleg egy reális piaci ár, ami itt az előterjesztésben van, és a módosítás alapján ugye az értékbecslést vennénk alapul. Pályázza meg, aztán, hogy ha a pályáztatás eredménye annyi, hogy ő ilyen összegért jut hozzá, és nem fog más beszállni ebbe, akkor kapja ő meg, de nem legyen megcímkézve, hogy ki az, aki ehhez a nagy értékű, nagyon jó területen egy hatalmas építési területhez jut, ugyanis, hogy ilyen objektumot tud kiépíteni. Másrészt én úgy gondolom, hogy a 110 lakás és a 80 garázzsal szemben nagyon mutatós szemre, hogy 5 lakáshoz, azaz 200 m2-hez hozzájut az önkormányzat, de az arányai szerintem még ennek is torzak.

Birkner Zoltán: Elnézést polgármester úr, hogy még egyszer hozzászóltam, csak pontosítani szeretném, tehát én azért valóban mindennel egyetértek, amit Fodor úr mondott, de azért énnekem tetszik az, hogy egy ingatlanforgalmi értékbecslő most mellétette a valós értékeket. Ha már egyszer lemondunk a pályáztatásról, kérem polgármester úr, úgy terjessze elő az új számokkal, s elnézést kérek a Gazdasági Bizottságtól olyan szempontból, mi ezeket a számokat akkor nem láttuk. Röviden ez. Most láttuk, és végre elkészült, és örülök neki, hogy elkészült, mert időben van. Tehát ha már pályáztatás nélkül tesszük, akkor kérem polgármester úr, hogy legalább annyit tegyünk meg, hogy mindazokkal a kiegészítésekkel és emelt összeggel tegyük ezt meg.

Dr. Csákai Iván: Állati jó, hogy vitatkozunk. Van egy vállalkozó, aki több millió Ft-ot beleölne ebbe a vállalkozásba. Pályáztassunk. Akkor ebben az évben nem lesz belőle semmi. Akkor mondjuk ki azt, hogy Nagykanizsán nem támogatunk semmiféle ilyen kezdeményezést, csak ezt, hogy valaki idejön, megpályázza, két év múlva épül valami lakás. Nagyon jól tudta a Polgármesteri Hivatal és jó néhány képviselőtársam, hogy ez az illető szeretne építeni. Hát lehet pályázni, pályáztatni, de a pályáztatásnak az eredménye az, hogy ebben az évben nem fogja elkezdeni az építést.

Kelemen Z. Pál: Elhangzottak új számok az értékbecslés alapján, akkor arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az a 200 m2 alapterület már nem 85.000, hanem 114.000 Ft/m2. Tehát a korábbi 85.000-es ajánlatnál nekünk 268 m2 alapterületet kell kérnünk. Eszerint módosítsuk, kérem az ajánlatot.

Tüttő István: Hát ugye van ennek egy másik vetülete is, ha drágábban adok valamit, akkor ő is drágábban adja. Tehát marad a m2 ugyanannyi, csak többe fog nekünk kerülni. Szóval én elfogadom Kelemen Z. Pál úr javaslatát, csak az a gyanúm, hogy ennyire ezért ez a befektető sem fog mellényúlni.

Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom polgármester úr, hogy ez egy kicsit félreérthető volt biztos, amit Kelemen képviselő úr mondott, de nem is ez a lényeg. Nagy valószínűséggel inkább a lényeg abban van, ha mi drágábban adjuk az adott telket, és azon elkészül egy lakás, akkor a fajlagos lakás m2-i árak nem csökkeni fognak, hanem nőni, és ha nőnek, akkor az érte kapott 200 m2 össz., az nem nőni fog, hanem csökkeni, tehát valahogy így áll majd össze ez az arány. De én azt gondolom, hogy azért ez így nem nagyon szerencsés, de hát jó, hát lelke rajta. Tehát én még egyszer azt kérem, ezek a számok, amelyek itt vannak, hogy ezek mennyiben reálisak, mennyiben nem reálisak, azt nagyon nehéz megmondani már csak azért is, mert nem tudjuk, hogy milyen súllyal, ebből a szakvéleményből nem derül ki számomra, hogy milyen súllyal került figyelembe vételre, vagy nem figyelembe vételre, ami szerint, hogy a Ford-kereskedés és a Postakerti utcából kiépített szilárd burkolatú közútról megközelíthető. Egy darabig, az mondjuk, hiányzik innen. A másik, meg egyáltalán nem, az meg aztán megint hiányzik innen, tehát azért ez, és ami itt van, hogy közvetlen közelében autó-márkakereskedés, meg nem tudom, mi van, az egy lakóterületnél, hogy az forgalmi érték növelő vagy csökkentő, azt igazából nem tudom, mert az sem derül ki, de hát végigmehetünk ezen. Én azt gondolom, hogy az az értéknövelő tényezőként valószínű figyelembe vett közmű csatlakozási lehetőségek a kialakult kereslet-kínálati adottságok, hát nem tudom, hogy ezen a környéken milyen kialakult kínálati-keresleti adottság van, mikor el akartunk adni egy darab területet így pontosan, meg is jött rá a vevő, aztán még sem vették meg, és akkor elállt, tehát igazából a kereslet-kínálat az biztos van, csak nem tudom hol. A közmű tekintetében meg mint említettem volt, dokumentumok vannak, nem tudom, hogy minden képviselőnél nála van-e, de nálunk itt van egy vastagabb anyag, a Gazdasági Bizottság tagjainál, amiben azért bent van, hogy mondom, több mint 20 millió Ft + ÁFA csak a közmű, és akkor még ehhez hozzájön a járda, amit nem tudunk. Tehát én azt kérem, hogy ezeket mind-mind vegyük figyelembe, és valóban ezzel el tudunk indítani egy lakásberuházást.

Törőcsik Pál: Nagyon örülök, hogy ez a vita így kialakult, és itt az összegekről így vitázunk. Szeretném elmondani, hogy nem egy, nem kettő olyan megkeresést kaptam, és olyanfajta információt, hogy Kanizsán azért nem települtek meg munkahelyteremtő beruházó vállalkozások, és itt sorolhatnám, csak nem akarok cégeknek reklámot csinálni, mert az önkormányzat nem biztosított ingyen telket, bezzeg más városok északabbra, nyugatabbra, illetve keletebbre biztosítottak ingyen telket, és azért települtek meg ott a munkahelyteremtő beruházások. Most egyet szeretnék mondani. Az ingatlan értékbecslőnek az a dolga, hogy fölbecsülje a területet, és korrekt számot mondjon, ez is igaz. Az is igaz, hogy az önkormányzat azt mondhatja, hogy nekem most egy bevétel kell, ennyi és ennyi, és azt mondom, csak azt ne felejtsük el, hogy ezt az összeget, amit most mi ráemelünk egy telekárra, és abból indulunk ki, azt a lakáshoz jutni akaró fogja megfizetni, aki a lakásokat meg fogja venni a végén. Magyarul az önkormányzat így lesz árfelhajtó tényező. Nap, mint nap szembesülök idejövő befektetőkkel, elviszem vásárcsarnokot nézni, itt mindenki, hadd ne mondjam, hogy milyen – nem vásárcsarnokot, iparberuházásnak csarnokot, tehát üzemcsarnoknak való épületet – mindenki ott akarja a bérleti díjat lekaszálni, és innen azt mondja, ha így gondoljuk, akkor elmegy egy sorral odébb. Én azt mondom, hogy mi megemelhetjük akár kétszeresére is a telekárat, akkor se lesz 200 m2 összterületnél nagyobb jussunk, amit ki tudunk ebből venni, mert az az összeg, amit mi akarunk, az nem itt fog lecsapódni. Ezt kell tisztán ebben a dologban látni. Ezért szeretném erre fölhívni a figyelmet, mert ez valós probléma.

Dr. Baranyi Enikő: Valóban Törőcsik Pál alpolgármester úr, amit elmondott, valós probléma. Ismételten szeretném elmondani, hogy volt már arra precedens, nagy helyes módon, amikor a testület úgy döntött, hogy mindenfajta telek értékesítése, az csak pályáztatás útján történjen. Most itt lehet mondani, hogy, mert nem indul meg, csak később az építkezés, lehet azt mondani, ami egyébként nem – elnézést, hogy ezt kell mondanom, nem szokás ezt a szót használnom –, nem igazán reális vagy helytálló állítás, hogy az önkormányzat ezzel árfelemelője lesz a lakásoknak. Messze nem erről szól a történet. Hát menjenek ki a lakáspiacokra és számolják ki még azt is, hogy a 80 garázs és a 110 lakás odatelepítése, az gyakorlatilag egy olyanfajta lakásmozgást is meg fog indítani, ami a szoc. pol. kedvezménnyel történő használt lakásoknak a bevonását is eredményezi, tehát szerencsére sok családnak a lakásproblémája meg fog oldódni. Na de hát azért az építési vállalkozók azért kalkulálnak. Nem hiszem el, hogy mi fogjuk a lakásárakat azzal megemelni, és ez egy megalapozatlan vádnak tűnik, hogy ha azt mondjuk, hogy pályáztatunk, és annak megfelelően, hogy mennyi, tehát a legeredményesebb és a legmagasabb árat kínáló vállalkozó fogja ezt megtenni, vagy megvenni, és én még nem láttam olyat, hogy 110 lakás és 80 garázs mellett majd szeretném látni, hogy mennyi lesz m2-e ezeknek a lakásoknak. Nem akarok prognosztizálni, még akkor is, hogy ha ilyen alacsony áron jut hozzá az építési vállalkozó.

Kelemen Z. Pál: Megszívlelve képviselőtársaim észrevételeit nem számszerűsítenem a dolgot, úgy ahogy előbb tettem. Kérem a 2. pont, “A” változat 2. pont, 2. bekezdésének utolsó mondatát az alábbiak szerint módosítani. A fizetés módja: a beruházás I. ütemében felépített lakásokból 4 db 50 m2-es vagy 200 m2 alapterületű lakás önkormányzat részére történő tulajdonba adása. Ennyi. Tehát maradjon ki, amit kihagytam. Tehát a bruttó fajlagos árral számolt rész maradjon ki.

Dr. Gőgös Péter: Egy költői kérdésem volna. Megelőzendő az elkövetkező időkre ezeket a parttalan vitákat, látva itt a megegyezés szerinti összeg és az ingatlanbecslő között közel 33%-os, 40%-os értékkülönbözetet, nem lenne-e célszerű a következő időben előzetesen megkérni az ingatlanbecslőnek az ajánlatát, mielőtt még tárgyalásokba bocsátkoznánk, és hasonló számokat kihoznánk?

Tüttő István: Lezárom a vitát, több hozzászóló nincsen. Én a következőt javaslom. A 1847/47 hrsz-únál fogadjuk el az ingatlanbecslő javaslatát, a 18.-as számút. A másodiknál pedig kompenzáljunk, tehát magyarul mindegy, hogy ott most 17-et írok, vagy 22-t, vagy 50-t, teljesen mindegy, s annak a fejében kérjük a 4 db 50 m2, vagy 200 m2 területet, mert ha jól belegondolnak, akkor így összességében nem növeljük olymértékben az 1 m2-re eső árat, de könnyű kiszámolni, azért nekünk ebből valamilyen plusz hasznunk lehet, és nem oly mértékben terheli meg a befektetőnek a költségeit, hogy ezt, ha jónak találja, ne tartaná elfogadhatónak. Kérjük, gondolják még át. Én ezt javaslom módosításképpen. Akkor, mivel elfogadom a módosításaimat, szavazzunk. Akkor az “A” variáció egyesről szavazunk. Tehát a mindenkori rendezési terv szerint épülhet csak be.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 2. javaslat első francia bekezdése, mondtam, hogy 18 millió és a számokat értelemszerűen változtatjuk, akkor kérem, erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És akkor jön a harmadik francia bekezdés. Második. Hát, amit Kelemen Z. Pál úr mondott 4 × 50, és az összterület 200 m2 legyen. Mondjuk a 4 × 50, az garantálja, hogy 4 lakás.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Tehát az össz. 200-ban maradtunk. Kérem a következőt. Illetve felteszem a következőt. Az értékesítés feltétele jön most, amire én elmondtam, hogy ez a kft. köteles kiépíteni a villamos gáz, egyéb, kerékpárút, szennyvíz, a Balatoni és a Postakert út között. Kérem, e szerint szavazzunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Tehát, ha nem vállalja, akkor nem értékesítjük részére, ez a feltétel. A hármasban nincs változás, azt kérem, szavazzuk meg.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a négyesre a szavazatukat.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja

 

Tüttő István: Bocsánat, még van egy. Az önkormányzatnak is volt kötelezettség vállalása. Hát, ha nem értenek vele egyet, az nekünk előnyös, csak a szerződést rontja. Tehát a vételár terhére elkülönítünk 9,5 millió Ft-ot út- és közvilágítás kiépítésére. Tehát az elkülönítés szó is bent van. Minősített többség kell, mert érinti a költségvetést.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Akkor még egy kérdésem lenne. Feltehetem-e szavazásra, a fennmaradó pénzt pedig akkor tartalékolnánk a felveendő hitel annyival való csökkentésére. Akkor szavazzuk meg.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

115/2000.(IV.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. egyetért azzal, hogy az ingatlan a mindenkor hatályos rendezési terv szerint kerüljön beépítésre.

2.1. a nagykanizsai 1847/47 hrsz-ú, 4500 m2 nagyságú ingatlant és az 1841/4 hrsz-ú földterületből kialakítandó 6000 m2 nagyságú ingatlanrészt közvetlenül értékesíti a Baumeister Kft. részére a következők szerint:

2.2. az értékesítés feltételeként határozza meg, hogy a Baumeister Kft. vállalja a területek teljes közművesítését (víz, villany, gáz, csatorna), kerékpárút, illetve járda (lehetőség szerint a területnek a Kárpáti-Autószalon felőli oldalán) kiépítését.

    1. az 1841/4 hrsz-ú területből kialakított 6000 m2-es rész megfizetésének biztosítékaként a visszavásárlás jogát a lakások tulajdonba adásáig, legfeljebb a jogszabályi maximális időtartamig kiköti és bejegyezteti az ingatlannyilvántartásba. A közgyűlés az 1841/4 hrsz-ú területből kialakított 6000 m2-es részre a vételár megfizetésének a biztosítékaként az I. ütemben megvalósuló lakások tulajdonba adásáig jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat köt ki és jegyeztet be az ingatlannyilvántartásba.
    2. az 1847/47 hrsz-ú és az 1841/4 hrsz-ú ingatlanból értékesítendő területre 2 éves beépítési kötelezettséget ír elő.
    3. kötelezettséget vállal arra, hogy az utat és közvilágítást saját költségén kiépíti, melynek költségét, 9,5 millió Ft-ot az értékesítésből befolyó vételár terhére elkülönítetten kezeli.
    4. az ingatlanok értékesítéséből befolyó vételárat (az út- és közvilágítás költségeként elkülönített 9,5 millió Ft-ot leszámítva) céltartalékba helyezi, annak összegével a 2000. évre előirányzott hitel összegét csökkenti.

Határidő: 2000. május 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Dr. Csákai Iván: A járdával kapcsolatban, mert kerékpárút kiépítése nem lehetséges, de kérném szépen azt, amit kértem, hogy megvizsgálni, melyik oldalra épülhet. Tehát ez is legyen itt benne, hogy a Kárpáti oldalán kellene megépíteni, de hogy ha az övé az a terület, akkor a Ford az vállalja.

Tüttő István: Én azt mondom, hogy hagyjuk benn azzal a feltétellel, hogy megvizsgálja a Gazdálkodási Osztály, és természetesen olyat nem írhatunk elő, ami lehetetlen.

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 20,45 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

2000. április 4. soron kívüli 2.

 

JEGYZŐKÖNYV

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2000. április 4-én (kedd) 20.45 órakor tartott soron kívüli üléséről.

 

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Bodzai Tiborné kabinetvezető, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezetők.

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap Nagykanizsai Szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Molnár László a Zala Rádió munkatársa.

 

Tüttő István: Köszöntöm megjelent kedves vendégeinket, a médiumok képviselőit, képviselőtársaimat, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit, irodavezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Először a napirendi pontról kell döntenünk. 13 aláírással soron kívüli ülésre napirendi pont: Javaslat a HSMK igazgatói álláshely pályázati kiírására című soron kívüli ülés. Kérem, döntsünk, hogy kívánjuk-e tárgyalni, vagy sem. Szavazzunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja:

 

Napirendi pont:

  1. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatói álláshely pályázati kiírására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Én nem tudom, hogy van-e észrevételük még?

Dr. Fodor Csaba: Most, hogy azok között voltam, akik kierőszakolták azt, hogy a jogszabályoknak megfelelően működjünk, módosító indítványt javaslok. A határozati javaslat 1. pontjával egyetértek, azt kérem a tisztelt közgyűlést, szíveskedjék így megszavazni. A 2. pontját korainak tartom, azt gondolom, hogy a közgyűlés kérje fel az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy az eddigi gyakorlatok figyelembevétel és alapján, természetesen az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság szakmai véleményét figyelembe véve, a pályázati feltételeket állítsa össze és az április 25-i rendes közgyűlésre terjessze a tisztelt közgyűlés elé, és akkor döntsünk arról.

Kelemen Z. Pál: A város zászlósai, a két első, kulturális zászlósai a két első számú közművelődési intézménye a könyvtár és a HSMK. Mind a két esetben már pályáztattunk, azonos irányelvek szerint, ettől ez a beterjesztés eltér. Általában szeretem a precedens értékű pályáztatásokat, döntéseket, bár el lehet térni bizonyos esetekben tőle. Mindnyájan tudjuk, hogy a HSMK a Jannus Pannonius Tudomány Egyetem gyakorló intézete, mindnyájan tudjuk, hogy ott milyen fajta kulturális és tudományos munka folyik. Ennek alapján a könyvtári pályázathoz hasonlóan kérem a pályázat módosítását a. pontban a következőképpen: szakirányú egyetemi végzettséggel és felsőfokú kulturális menedzseri szakvizsgával rendelkező. A másik két bekezdést kérem törölni a pályázatból.

Tüttő István: Jó. Kérem, ezek a javaslatok hangzottak el. Van-e még észrevétel? Nincs. Köszönöm. A vitát lezárom. Akkor ezek után a módosító indítványok következnének. A kettesben volt. Na most egy kérdésem lenne. A törvényben előírt feltételek szerepelnek itt.

Dr. Tuboly Marianna: Szigorúbb feltételeket a törvényhez képest megállapítható a pályázat kiírója, de enyhébbet nem. Tehát ebből az következik, hogy el nem hagyhat a bekezdésből, meg kell nézni az idézőjel elejét és a végét, ez kötelező.

Tüttő István: Egyetértek Fodor úr javaslatával, az Ügyrendi vizsgálja meg, hát hogy jogilag minden szempontból megfeleljen. Az 1. pontot szavazzuk meg, amely úgy szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2000. április 26-tól 2000. szeptember 30-ig jelenlegi bérével megbízza Papp Ferenc igazgatót a HSMK vezetői feladatainak ellátásával. Minősített többség kell.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Első módosítás Fodor úré volt. Kérném azt megismételni. Tehát Ügyrendi és Oktatási, tehát az OKSB vizsgálja meg, ez volt a javaslata. Kérem, erről szavazunk, és azt hozza a közgyűlés elé.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

116/2000.(IV.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. 2000. április 26-tól 2000. szeptember 30-ig jelenlegi bérével megbízza Papp Ferenc igazgatót a Hevesi Sándor Művelődési Központ vezetői feladatainak ellátásával.
    2. Határidő: 2000. április 25.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. felkéri az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy a Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatói állásásra vonatkozó pályázati feltételeket az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság szakmai véleményét figyelembe véve állítsa össze, majd terjessze a közgyűlés elé.

Határidő: 2000. április 25.

Felelős : Tóth László bizottsági elnök

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 21.00 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

2000. április 25. soros

 

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2000. április 25-én (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről.

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

 

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grudmann Frida, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella, Partiné osztályvezetők, Bodzai Tiborné, Burján Emese kabinetvezetők, Szamosi Gábor a Főépítészi Irodától, Szokolné Dr. Szolik Enikő, Dr. Müller János irodavezetők, Vargovics Józsefné HKÖ elnöke, Kámán László intézményvezető, Gáspár András ügyvezető, Czoma Péter ügyvezető, Ferencz József ügyvezető, Szabó Edit könyvvizsgáló, Dr. Réti Tamás a Líonnaise Des Eaux Hungária Tanácsadó Kft. vezetője

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap Nagykanizsai Szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa

 

Tüttő István: Köszöntöm megjelent kedves vendégeinket, a médiumok képviselőit, képviselőtársaimat, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit, irodavezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. … feltöltődést is eredményezett, és ez talán abban is meg fog nyilvánulni, hogy egy kicsit ha később kezdjük is a közgyűlésünket, megfelelő ütemben a mai nap még be is fogjuk bejezni. Ez lenne az én tiszteletteljes óhajom. Kérem, hogy ebben támogassanak. A mai napirendi pontok meghatározása előtt szeretném jelezni, hogy ki nem hirdetett határozataink vannak, amelyeket felolvasnék, és azt követően meghatároznánk a mai napra szóló feladatainkat.

Javaslat a Nagykanizsa, Kölcsey u. 17. szám alatti épület kiürítésére

18/2000.(I. 25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. hozzájárul ahhoz, hogy a Nagykanizsa, Kölcsey u. 17. szám alatti épület kiürítése miatt Nagykanizsa Megyei Jogú Város Ingatlankezelési Intézménye 6 db lakást vásárolhasson, melynek forrásául a lakásalapban lévő összeget nevezi meg. A lakások várható költsége 20 millió Ft. Az Ingatlankezelési Intézmény a jelenlegi hat lakás bérlője közül háromnak három darab üres önkormányzati lakást ajánlhat fel. Felhatalmazza az Ingatlankezelési Intézményt, hogy a lakások megvásárlására közvetlenül ingatlanközvetítőt bízzon meg azzal, hogy annak jutalékát a forgalmi érték 1%-ban állapítsa meg. Amennyiben a vételár 20 millió Ft-nál kevesebb, úgy a megtakarított összeg 5%-a is az ingatlanközvetítőt illeti.
    2. Határidő: 2000. március 15.

      Felelős : Törőcsik Pál alpolgármester

      Kámán László intézményvezető

    3. a vásárolandó lakásokat átmeneti lakásként kívánja hasznosítani és kéri, hogy ennek megfelelően az ide vonatkozó rendeletet módosítsa.

Határidő: 2000. június 30.

Felelős : Törőcsik Pál alpolgármester

Kámán László intézményvezető

3.) a határozat kihirdetését az utolsó szerződés megkötését követően hozza nyilvánosságra.

 

Javaslat büntető feljelentés megtételére

 

112/2000.(III.28.) számú határozat

A közgyűlés a napirend kapcsán beterjesztett anyagokat áttanulmányozta, és felkéri a polgármestert, mint a tulajdonos képviselőjét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.

 

 

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a meghívóban feltüntetett, javasolt napirendi pontokon kívül szükséges még ma felvenni napirendjeink közé Dr. Horváth György képviselő úr önálló indítványát a Székely-park elnevezésre vonatkozóan. A második pedig, javaslat a 2001. évi címzett támogatási igények benyújtására és az igénybenyújtáshoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok elfogadására. Ezt szintén óhatatlanul meg kell tárgyalnunk. Én megkérdezem Önöket, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy egy olyan napirendet is tárgyaljunk, amelyet egyébként soron kívülin terveztünk, vagy majd soron kívülire kezdeményezés történik, akkor. Ha időnk engedi, ezt megtárgyaljuk. Akkor arra nem teszek most javaslatot. Ezt majd meg fogom szavaztatni. Ezek után megkérdezem Önöket, hogy napirend előtt kívánnak-e szólni, illetve milyen kérdések, illetve hány kérdést tennének fel, és utána megszavaztatom a napirendi pontokat.

Dr. Horváth György: 3 kérdést szeretnék feltenni a kérdéseknél.

Tóth László: 3 kérdést szeretnék majd feltenni.

Röst János: A napirendi pontok kapcsán kértem szót. Szeretném javasolni, 27. napirendi pont: “Tájékoztató a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdővállalat átvilágításának tapasztalatairól” ez egyrészt ne zárt ülésen történjen, másrészt a Gazdasági Bizottságnál én javasoltam ennek a napirendi pontnak a kettéválasztását. Tehát gyakorlatilag arról van szó, hogy az első pontban tárgyalnánk magát az átvilágítást, azt követően pedig az átalakítási javaslatot.

Kiss László: Napirend előtt szeretnék pár szóban beszámolni a hónap elején Dortmundban történt látogatásról.

Bicsák Miklós: A kérdéseknél 3 rövid kérdést szeretnék, közérdekű kérdést feltenni.

Birkner Zoltán: Javasolni szeretném a FIDESZ frakció nevében a 7. napirendi pont, a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására, ennek a napirendi pontnak az elnapolását. Nem tudom, hogy sikerül-e befejeznünk ma ezt a 29-30 napirendi pontot, ha nem sikerül és folytatólagos lenne, akkor arra, tehát jövő hét keddre, ha nem, akkor pedig a legközelebbi rendes közgyűlésre szeretném ezt javasolni. Az indoklásom a következő: tulajdonképpen valóban volt jó pár módosításunk az SZMSZ-hez és képviselőtársaim elkezdték a különböző frakciókat megkeresték, már jó párral beszélték, egyeztetés alatt van az SZMSZ módosításunk. Tehát ha most erről tárgyalnánk, akkor furcsa lenne 1 hónap múlva újra elővennénk ezt a kérdést, vagy lehet, hogy 2 hét múlva. Tehát nekem ez az indítványom.

Antalics Dezső: A napirendekkel kapcsolatosan szeretném javasolni, hogy a 20. napirendi pont, amelynek tartalma rendeletmódosítás, hogy a 11. után kerüljön megtárgyalásra.

Tüttő István: A 11. után közvetlenül?

Antalics Dezső: Igen.

Törőcsik Pál: Egy rövid bejelentés lenne napirend előtt.

Dr. Fodor Csaba: Napirend előtt szeretnék szólni.

Tüttő István: Úgy látom több nincsen. Ezek után megkérem Önöket, hogy a napirendekről döntsünk. Akkor a sorrendiség. Először elfogadnánk a napirendeket, mint témákat és utána a sorrendiségre tett javaslatokat szavaztatnám meg. Rendben van. Én az elején felolvastam két napirendnek a beiktatását, amely egyik a Dr. Horváth György képviselő úr indítványa a Székely-park elnevezésére vonatkozóan. Kérem, erről szavazzunk, hogy felvesszük-e?

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ebből a számból az is következik, hogy határozatképesek vagyunk. Kérném a másikra. Javaslat a 2001. évi címzett támogatási igények benyújtására és az igénybenyújtáshoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok elfogadására napirend elfogadását.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezek után az Önöknek már korábban írásban kiküldött napirendeket szeretném megszavaztatni. Kérem, ha egyetértenek. Bocsánat. Igaza van. Először a módosítás, amivel a Birkner úr javaslata kizárná. Azt kérte a Birkner úr, hogy a 7. számú, “Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására” napirendet napoljuk el, amennyiben folytatólagos ülésen tárgyalhatnánk, vagy ha erre nem kerül sor, akkor a legközelebbi ülésen tárgyaljuk meg. Kérem, erről szavazzunk. Aki igennel szavaz, az az elnapolás mellett dönt.

 

A közgyűlés 14 szavazattal és 7 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Jegyzőnő javasolja, szerintem is teljesen logikus, a 7. helyére beraknánk azt a két napirendet, amit pótlólag javasoltunk sorrendben. Kérem, ha ezt így elfogadjuk, szavazzunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Nekem lenne egy. Röst úr is kért egyet, de én külön még én is kérek mindjárt egy támogatást. A Röst úr a 27. napirendnél azt kérte, hogy válasszuk ketté a napirendet. Az egyik rész az átalakítással foglalkozzon, a másik pedig az átvilágítás kérdésével foglalkozzon. Kérem, szavazzunk erről. Aki igennel szavaz, egyetért a kettéválasztással.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Még Antalics úrnak volt egy javaslata, hogy a 20. napirend közvetlenül a 11. után kerüljön tárgyalásra. Kérem, erről szavazzunk. Tehát a 11. után kerüljön a 20. tárgyalásra. Jól mondtam, Antalics úr?

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Az én kérésem az lenne. Én bízom abban, hogy ma befejezzük, de ha mégsem és valamilyen oknál fogva nagyon elhúzódnának a napirendek, a 18. számú napirendet, mely “Javaslat a volt Thury Laktanya értékesített önkormányzati területeihez vezető út építésére” azt feltétlen még ma tárgyaljuk meg, mert a munkálatok nem tűrnek halasztást. Kérem, akkor szavazzunk erről, hogy a 18-ast ma még mindenképpen megtárgyaljuk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Röst János: Volt még egy módosító javaslatom, hogy a 27. napirendi pontot ne zárt ülésen tárgyaljuk. Én úgy gondolom, hogy a lakosságot érintő kérdésről van szó és nem szabadna zárt ülésen tárgyalni. Erről kérnék szavazást.

Tüttő István: De azt lehet a napirend előtt is feltenni. Most döntsünk. Jó hát akkor aki úgy látja, tehát aki a Röst úrral ért egyet, igent nyom, amennyiben igent szavazunk, akkor nem zárt ülésen tárgyaljuk. Bár logikus az, hogyha a zárt ülésről szavazunk. Újra felteszem a kérdést, mert zárt ülésre kell szavazni. Hát nyílt ülésre nem kell szavazni. Kérem, eredeti formájában teszem fel. Aki egyetért azzal, hogy zárt ülésen tárgyaljuk az igent nyom, aki nem, az Röst urat támogatja. Ez a logikája. Kérem, szavazzunk. Tehát aki igent nyom, az a zárt ülés mellett dönt, aki nem, az Röst úrral ért egyet.

 

A közgyűlés 4 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Most nézem, hogy volt-e még a sorrendekre valami egyéb. Nem. Ezek után felteszem szavazásra a többi napirendet, amit még nem szavaztunk meg.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok:

  1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

  3. Interpellációk, kérdések (írásban)

  1. Dr. Baranyi Enikő önálló képviselői indítványa (írásban)

  1. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1999. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

  3. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1999. évi költségvetési beszámolójának auditálására (írásban)
  4. Előadó: Tüttő István polgármester

  5. Javaslat az 1999. évi pénzmaradvány felosztására és a 2000. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

  1. Dr. Horváth György képviselő önálló indítványa a Székely-park elnevezésére vonatkozóan
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

  3. Javaslat a 2001. évi címzett támogatási igények benyújtására, s az igénybenyújtáshoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok elfogadására.
  4. Előadó: Tüttő István polgármester

  5. Tájékoztató az önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési intézményeknél végzett ellenőrzések tapasztalatairól (írásban)
  6. Előadó: Tüttő István polgármester

  7. Nagykanizsa “Romlott Vár” műemléki védelem alá vonása (írásban)
  8. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  9. Javaslat közterületek elnevezésére (írásban)
  10. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  11. Előterjesztés a parlagfű elterjedésének visszaszorításáról szóló rendelet megalkotására (írásban)
  12. Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző

  13. Előterjesztés a Északkeleti városrészben történő terület értékesítéséről (I.-II., írásban)
  14. Előadó: Tüttő István polgármester

  15. Önkormányzati rendeletek szabálysértési részének felülvizsgálata (írásban)
  16. Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző

  17. Tájékozató a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átvilágításának tapasztalatairól a 207/7/1999.(VII.9.) sz. határozat alapján (írásban)
  18. Előadó: LYONNAISE DES EAUX HUNGÁRIA TANÁCSADÓ Kft. Vezetője

    Tüttő István polgármester

    A Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átalakítása

  19. Az önkormányzati Kft.-ék, Kht., többségi tulajdonú Kft.-ék vezetőinek beszámoltatása és az 1999. évi mérlegbeszámolóinak jóváhagyása (írásban)
  20. Előadó: Czoma Péter ügyvezető

    Gáspár András ügyvezető

    Ferencz József ügyvezető

  21. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 35/1996.(XI.12.) számú rendeletének módosítására a nevelési és oktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíjak megállapításának szabályairól (írásban)
  22. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

  23. Javaslat a gépjármű várakozóhelyek létesítéséről szóló 10/1999.(III.23.) sz. rendelet mellékletének módosítására (írásban)
  24. Előadó: Tüttő István polgármester

  25. Háziorvos megbízási szerződésének jóváhagyása (írásban)
  26. Előadó: Tüttő István polgármester

  27. Javaslat a volt Thury Laktanya értékesített önkormányzati területeihez vezető út építésére
  28. Előadó: Tüttő István polgármester

  29. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatói álláshely pályázati kiírására (írásban)
  30. Előadó: Tüttő István polgármester

  31. Javaslat nevelési-oktatási intézmények kötelező eszköz és felszerelési jegyzékére (írásban)
  32. Előadó: Tüttő István polgármester

  33. Javaslat az önkormányzati sportirányításra (írásban)
  34. Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

  35. Javaslat az Ifjúsági és Sportminisztériummal megállapodás kötésére (írásban)
  36. Előadó: Tüttő István polgármester

  37. Javaslat a Nagykanizsa Rendőrkapitányság, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti – Közterület-Felügyeleti Iroda működésével kapcsolatos – együttműködési megállapodásra (írásban)
  38. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

     

    Zárt ülés:

     

  39. Dr. Bátorfi József osztályvezető-főorvos lakástámogatási kérelme (írásban)
  40. Előadó: Tüttő István polgármester

  41. Fellebbezések (írásban)

 

Napirend előtt

 

Kiss László: Röviden tájékoztatást szeretnék adni arról a látogatásról, amelyet április 2-án Doucha Ferenc úrral, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökével tettünk a dortmundi kézműves kamaránál. Ez az alkalom tulajdonképpen a dortmundi kézműves kamara fennállásának 100. évfordulójára szervezett ünnepség volt, amelynek keretében adták át az elmúlt évben Dortmundban mestervizsgát szerzett mestereknek a mesterleveleket. Nagyon felemelő érzés volt látni, hogy Németországban a kézműiparnak még milyen becsülete van és hogy milyen ünnepségek, ünnepélyes keretek között történik az okleveleknek az átadása. 603 mester szerzett tavaly a dortmundi kézműves kamaránál mesterlevelet és ez a képzés nem olyan, mint nálunk, hanem gyakorlatilag egy féléves, háromnegyed éves nappali tagozatos képzés, tehát egész napos. Ezt nagyon sokan csak az állami ösztöndíjjal tudják elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a mesterképzést a Német Szövetségi Állam ösztöndíjjal támogatja. Ezen kívül azon mestereknek, akik egzisztenciát szeretnének alapítani – tehát saját vállalkozást indítanak –, még további 20.000 Márka egyszeri egzisztencia teremtési támogatást ad – tehát nem hitelt, hanem támogatást –, és evvel tudják elindítani ők a saját vállalkozásukat. Tehát ott egész más becsülete van a kézműiparnak, mint nálunk. Az ünnepség kapcsán módunk volt Doucha úrral együtt Észak-Rajna Vesztfália tartomány miniszterelnökével Wolfgang Klement úrral pár szót váltani, majd ezen beszélgetés kapcsán a városról vitt anyagot, a “Miért éppen Nagykanizsa” című kiadványt átadtuk több prominens képviselőnek, köztük Dr. Ingo Küpper úrnak, Dortmund város gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési intézete ügyvezetőjének, Reiner Kemigen úrnak, ő az Észak-Rajna vesztfáliai gazdasági, technológiai, közlekedési és középosztály fejlesztési minisztériumnak az osztályvezetője. Egy későbbi látogatás kapcsán, amelyet a dortmundi kereskedelmi és iparkamaránál tettünk, pedig Roland Hussel úrnak adtuk át a 3. számú mappát, amellyel igyekeztünk a városnak potenciális befektetőket keresni. A 4. összeállítás az a dortmundi kézműves kamaránál maradt, ők pedig az újságjukon keresztül igyekeznek a nagykanizsai befektetési lehetőségeket népszerűsíteni. Reméljük, hogy ennek a pár napos látogatásnak is lesz valami haszna, és a továbbiakban javaslom minden képviselőtársamnak, aki külföldön jár, vigyen magával ilyen anyagot. Egy nagyon szép reprezentatív kiadvány, nagyon sokan érdeklődtek iránta.

Törőcsik Pál: Egy örvendetes hírt szeretnék bejelenteni. A közmunka pályázaton sikerült elnyerni a támogatásokat, közel 30 millió Ft értékű támogatást ír alá ma a miniszter úr. Remélem, hogy rövidesen írásosan is megérkezik majd ez az elfogadott pályázatunk. Reméljük, hogy ugyanolyan hatékonyan fogjuk tudni kihasználni, mint az elmúlt évben hasonló nagyságrendű támogatást. Ezt szerettem volna röviden elmondani.

Tüttő István: Köszönjük. Ilyen bejelentésekre adunk időt.

Dr. Fodor Csaba: Én nem tudok ilyen örömhírről beszámolni. Eredetileg kérdést kívántam feltenni, de a hivatal ügyessége okán ez csak napirend előtti figyelemfelhívásra degradálódik. A kezembe került az az úgynevezett Vikárius anyag, amelynek a 2.1. pont második bekezdése olyanokat tartalmaz, amelyekről a közgyűlés koránt sem döntött. Jelesen arról, hogy a Szociális Foglalkoztatót közalapítvánnyá, az IKI-t meg kht-vá kéne átalakítani, holott december 21-én a közgyűlés olyan határozatot hozott, aminek a 3. és 4. pontja arról szól, hogy meg kell vizsgálni és június 30-ig dönteni kell. Én ezért nem tartottam szerencsésnek és ezért a Tarnóczky alpolgármester úrnak tettem volna fel a kérdést, hogy milyen felhatalmazás alapján írta alá ezt a szerződést, de már nem teszem fel ezt a kérdést, mert okafogyottá vált és valóban a hivatal ügyessége folytán, mert mint megtudta már a szerződés módosítás e tekintetben elkészült és aláírásra vár, és én azt kérném a jövőben, hogy szíveskedjenek kicsit körültekintőbben eljárni ilyen ügyekben, másodsorban meg nem árt, hogyha a gazdasági alpolgármester ír alá ilyen szerződést, ha nincs a polgármester és az oktatást felügyelő alpolgármester mondjuk ilyen szerződéseket ne kössön. De ez csak figyelemfelhívás volt.

Tarnóczky Attila: Képviselő úr mégiscsak sikeredett kérdést feltenni nekem a tartalmát illetően, úgyhogy kérdésként szeretnék a megjegyzésére válaszolni. Higgye el, hogy az oktatásügyért felelős alpolgármesternek nem szenvedélye szerződéseket aláírni, de hogyha egyedül üldögélek a hivatalban, aki ezt megteheti, akkor én vagyok kénytelen ezt a feladatot is elvégezni. Ennyit, hogy miért írtam alá. Mint látja, természetesen polgármester úr neve szerepel rajta és természetesen a hivatal, illetve a polgármester, alpolgármester kollégám is tudott arról, hogy mi készül, ahogy Önök is kedves képviselőtársaim. Ezt a szerződést Önök mindannyian megkapták. Ezt a szerződést a közgyűlés rendkívüli ülésen tárgyalta, méghozzá március 7-én. Március 7-i rendkívüli közgyűlésre kiment a meghívó február 29-én, ebben a meghívóban jelezve volt, hogy az inkriminált anyagot Önök már ezelőtt a meghívó előtt megkapták. A szerződés-tervezetben szerepelt az, ami bekerült a végleges szerződésváltozatba, tehát azt hiszem, hogy aki azt a néhány oldalt elolvasta, hatalmas meglepetésben nem részesült. Továbbá helyesbítenem kell képviselő úrnak az ide vonatkozó megjegyzését, hogy mit fogadott el annak idején a közgyűlés. Ez a bizonyos javaslat így szól: “A közgyűlés egyetért az IKI 2000. június 30-ával történő átszervezésével. Felkéri a polgármestert, hogy az átszervezésre vonatkozó részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé azzal, hogy az intézmény önállósága nem sérülhet”. Most ez az álláspont, amit el tudott természetesen fogadni, hogyha ez a közgyűlés álláspontja, amit Ön felvázolt, az azt jelenti, hogy ennek a közgyűlési határozatnak idő hiányában eleget tenni nem lehet, mert ami most történni fog, legfeljebb az, hogy június 30-ig alternatívákat vázol fel majd akárki, ami alternatívánkról nincs szó kedves képviselőtársaim a közgyűlési határozatban. Tessék a magyar nyelv szabályai szerint végigolvasni és utána talán január 1-jétől – ha a közgyűlés úgy dönt – az átalakítás lehetséges. Még egyszer le kell szögeznem, semmiféle közgyűlési határozat megsértése nem történt meg. Félrevezetve meg éppenséggel nem lett senki.

Tüttő István: Nincs több észrevétel. A napirend előtti hozzászólásokat befejeztük. Rátérünk az első napirendi pont tárgyalására.

 

 

  1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

 

Tüttő István: Kérdésem lenne. Mindenki megkapta gondolom a kiegészítést. Szeretném röviden azt is elmondani, hogy 13-ától 18-áig a Zala Volán Rt. meghívására egy szakmai kiránduláson vettem részt a megye településeinek polgármestereivel közösen. Végül is a részletekről majd írásban beszámolok, de csak hogy tudják, hogy ott jártam. Megkérdezem Önöktől, hogy van-e kérdés, észrevétel a polgármesteri tájékoztatóval kapcsolatban?

Balogh László: 3 rövid észrevételem lenne. A 9. oldalon szerepel egy ilyen mondat, amely számomra, de azt hiszem mások számára is értelmezési problémát jelenthet. A mondat így szól: “A Vikárius Kft-vel kötött szerződésünk alapján az intézmények a 2000. évben is a kincstári típusú gazdálkodási rendszer megszervezéséhez gyűjtik a dologi kiadások analitikáját…” stb. stb. Szeretném jelezni, hogy az intézmények a 2000. évben nem gyűjtik, tehát jelen időről szólok, nem gyűjtik ezen adatokat. Már csak azért sem, mert nincs ilyen számítógépes program. Ezzel kapcsolatban szeretnék felvilágosítást kapni. A múlt évben a dolog megtörtént. Én azt remélném, hogy ha történik is ilyen gyűjtést, akkor azért az ne nyáron derüljön ki, mint ahogy az a múlt évben történt és sürgősséggel bizony sok terhet rótt az intézmények gazdasági munkatársai számára. Még egy rövid észrevételem. Az ifjúsági koncepció egyes határozatai kapcsán, itt részint időpont-módosításról van szó, részint az eddig történt munkákról. Én szeretném azt is jelezni, hogy a középtávú ifjúsági koncepcióban a 8. számú határozatunk az az volt, hogy a közgyűlés felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a könyvtár építésével megszűnő Kálvin téri játszótér átépítésének vagy pótlásának lehetőségeit stb. Ennek a határozatunknak a határideje 2000. május 1-je volt. Hát ez az időpont nagyon közeli. Én felvettem egyéb téren is itt a kapcsolatot Antalics Dezső bizottsági elnök úrral és másokkal is, és egyben szeretném azt jelezni, hogy ugye itt a Rozgonyi Általános Iskola előtti játszótérről van szó, amely helyén parkoló épülne a könyvtárhoz tartozó módon logikus módon, de már több lakossági felszólamlás jutott el hozzám – sőt aláírásgyűjtés is kezdődött az ügyben, hogy a leendő könyvtár és moziépület között egy esetleges játszótér váltsa ki ezt a bizonyos megszűnő játszóteret. Én itt szeretném azt javasolni, hogy akkor ezen határozatunkkal is törődjünk legalább olyan szinten, hogy itt is időpont-módosítás legyen. Javaslom a május 31-ét. Tehát ez a második észrevételem és egy örömteli megjegyzés, mint OKSB elnök engedtessék meg, bár a polgármester úr is bőven örömmel szól a tájékoztatóban arról, hogy az elmúlt időszakban különösen és mostanában is sok oktatási, kulturális és sportrendezvény történik a városban. Gondolunk itt országos tanulmányi versenyekre és hát a Tavaszi Művészeti Fesztivál is sikeresen befejeződött stb., lehetne még sok mindent kiemelni. Én büszke vagyok rá, hogy olyan városban élek, ahol sok ilyen történik, és azt gondolom jobb, hogy ezek száma ilyen sok, amikor még a párhuzamosságuk is esetleg problémát jelentenek jobb annál, minthogyha semmi sem történne, vagy kevesebb esemény lenne.

Tüttő István: Talán azzal is kiegészíthetnénk, hogy valószínű mindannyian értesülünk is róla a versenyek után vagy közben, hogy a fiataljaink nagyon jó eredményeket is érnek el, tehát nem csak helyt adunk a versenynek, hanem a versenyzőink is kiválóan helytállnak.

Kelemen Z. Pál: A lejárt határozatok végrehajtásával kapcsolatban a Kölcsey utca 17. számú ház lakóinak kiköltöztetéséről, illetve egy nemkívánatos jelenségről szeretnék beszélni. A lakók egy részének vásároltunk lakást, másik részének 3 db szociális bérlakást adtunk át. Sajnálatos dolog és felháborító, hogy egy könyvtárépítés olyan nemkívánatos következményekkel is jár, hogy Nagykanizsán csökken a szociális bérlakások száma. Azt a hármat is vásárolni kellett volna részeként a könyvtárépítésnek, remélem ez meg fog történni a jövőben, mert 1995. óta nem építettünk szociális bérlakást.

Tüttő István: Én vitába szállnék, mert ez nem állja helyét. Annyiból nem állja helyét, hogy a megvásárolt lakásokat itt tételesen bemutatjuk és hát a közgyűlés úgy döntött, hogy most az első fázisban átadhatjuk ezeket a lakásokat, de a közgyűlés úgy is döntött, hogy a megvásárolt lakásokból hármat ugyanerre a célra vissza kell adni. Nem arról van szó, hogy most mi megrövidítettük a szociális bérlakás-keretet, hanem a közgyűlés engedélyével ebből hármat átadtunk és a vásároltakból pedig majd épp a közgyűlés minősíthet hármat. Tehát én ezzel szerettem volna kiegészíteni, hogy megnyugtatásul Kelemen Z. Pál úrnak, rendben lesz a dolog, csak abban igaza van, hogy most kényszerből ezt a 3 lakást átmenetileg erre a célra fel kellett használni. Ezt szerettem volna erre válaszolni.

Kelemen Z. Pál: A polgármester úr válasza megnyugtatott. Ezt szerettem volna hallani, és szerettem volna, ha ezt a nyilvánosság is hallja.

Dr. Baranyi Enikő: Nem tudom, hogy emlékeznek-e, de vélhetően igen. A múltkor is és most is én úgy látom, hogy elég sok a határidő-módosítás. Én azt gondolom, és azt remélem, hogy ez ésszerű határokon belül és jelentős mértékben csökkenthető. Én nem hiszem el, hogy pillanatnyilag a Polgármesteri Hivatal, illetve polgármester úr és a két alpolgármester úr munkája, tevékenysége mellett ez megalapozott vagy indokolt. Az SZMSZ-t betartva most egyúttal szeretném megkérdezni, hogy talán Fodor képviselőtársamnak az előző megjegyzése talán nem azt sejtette-e, hogy még egy gazdasági alpolgármestert vagy még egy alpolgármestert kéne tartani a városnak?

Tüttő István: Én nem így látom a kérdést, ugyanis a határidő-módosítások egyeztetéseken múló problémákon alapulnak, tehát nem a hivatal mulasztásairól van szó és sok esetben az élet produkálja azt a körülményt, hogy módosítanunk kell a határidőt. Egy biztos, hogy sok esetben túl rövid határidőt is szabunk meg. Ha mélyebben átgondolnánk, akkor ezek közül jó néhány eleve tudható volt, hogy nem lehet ennyi idő alatt megcsinálni. A felvetést elfogadom, tehát a határozatok végrehajtásának módosítása, az csak görgeti a problémát, de sok esetben a megoldás nem rajtunk múlik.

Tóth László: Kelemen képviselőtársam felvetette a könyvtárépítéssel kapcsolatos egyfajta dolgot. Én ehhez kapcsolódnék annyiban, hogy itt a polgármesteri beszámolóban az van leírva, hogy tetőzte a problémát, hogy cserelakás megvásárlására a kiköltöztetettek ……. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város abba a szerencsés helyzetbe került, hogy könyvtárat tud építeni, már másnap kellett volna ezekről gondoskodni, mert tudtuk azt is, hogy hol fog épülni. Ennyit csak a ……….Egy pillanat még. Balogh képviselőtársam pedig érintette a Vikárius Kft-vel kötött szerződés azon mondatát, amit én is hiányoltam, mert megmondom őszintén, hogy nem is értem, hogy mi az, hogy 2000. évben is gyűjtik a dologi kiadások analitikáját a beszerzései tervek előkészítésére. Szóval értelmetlen a dolog. Én gondolom, hogy miről szól a történet, de ezt nem így kellett volna megfogalmazni. A 10. oldal 4. bekezdését pedig szeretném felhívni a közgyűlés figyelmét az abban foglalt jelzős szerkezetre, miszerint arról szól a 4. bekezdés, hogy “az önkormányzati szintű Érdekegyeztető Tanács …”, kérem szépen ilyen nincsen. 1994-ben vagy 1992-ben valamikor aláírt az akkori önkormányzat polgármestere egy megállapodást az általam közalkalmazotti és köztisztviselői jogalkotói tanáccsal, azóta ezt a jelzős szerkezetet használják, hogy önkormányzati szintű érdekegyeztető tanács. Ha valóban ez lenne, akkor hiányolom belőle, mondjuk nem sorrendben a bányász-szakszervezetet, vasutas szakszervezetet, a nyugdíjasok érdekképviseleti szervezetét stb. Arra hívnám fel a figyelmet, hogy ….. jobban, a tartalmat kifejező jelzős szerkezet kerüljön.

Tüttő István: Ehhez csak annyit szólnék hozzá, hogy a munkaadók, munkavállalók állnak illetve ülnek egy asztalnál, és én úgy gondolom, hogy csak az önkormányzati szintűt az jelenti, hogy ami az önkormányzattal összefüggő munkaadó és munkavállalói kör vonható ebbe bele. Mi a MÁV-nak, meg a többieknek semmilyen munkát nem adunk, tehát nem. Ez azért önkormányzati szintű, mert itt a munkavállalók és a munkaadók szintje önkormányzati szintű. Ezért lett ez így megfogalmazva. Ezt szerettem volna tisztázni.

Röst János: 1999. júniusában interpelláltam a Nagykanizsán elhelyezett hirdetőtáblák ügyében, amiről szólt a 170/1999. számú határozat. Ennek az ismételt továbbgördítését kéri a közgyűléstől polgármester úr. Én úgy gondolom, hogy már régen meg kellett volna történni, ugyanis maga az a tény, hogy a hirdetőtáblák egy része balesetveszélyes, esztétikailag nem megfelelő szintű, ez indokolta volna azt, hogy legalább ezek a munkarészek elkészüljenek. A másik kérdésem az volt, hogy tulajdonjogilag rendezett-e a tábláknak a sorsa, ezek korábban MAHIR-es hirdetőtáblák voltak, a mai napig nem tudom, hogy ma kinek a tulajdonában vannak. Ezt is kértem tisztázni. Az a kérésem, hogy utolsó határozati pont legyen ez a június 30. és az a kérésem, hogy minél hamarabb ebben lépjen az önkormányzat.

Marton István: Úgy veszem észre, hogy a mai polgármesteri tájékoztató témáiból egy kb. az időnek a felét magára vonta, mármint a figyelmi részét. Erről ki van osztva a 2000. számú határozat a Kölcsey 17. szám alatti épület kiürítése címszó alatt, amely gyakorlatilag 2 hét késedelemmel megtörtént. Aki itt ezt elolvasta figyelmesen, az láthatja, de ez a tartalék időbe belefért, úgyhogy érdemi késedelmet nem okozott. Amiért én szót kértem ennél a témánál az az, hogy az előző március 28-i közgyűlésünkön Dr. Fodor Csaba képviselőtársam aggodalmának adott a miatt hangot, hogy a Közbeszerzések Tanácsánál a könyvtárt felügyelő bizottság döntése ellen egy kizárt pályázó fellebbezett, megtámadta az előminősítési eljárásban hozott döntésünket. Elmondtam akkor is, hogy ez időveszteséget nem fog okozni az önkormányzatnak, ha a dolog úgy zárul le, ahogy tervezzük, és ahogy mi gondoljuk, nevezetesen, hogy szabályszerűen jártunk el. Örömmel közölhetem, aki még nem tudja, hogy a Közbeszerzések Tanácsa hihetetlen nagy munkát végezve 15 napon belül meghozta döntését, amelyben megerősítette az általunk hozott döntést. Így a továbbiakban a kivitelezésre 8, azaz nyolc pályázó maradt. Köszönet a Közbeszerzések Tanácsának gyors intézkedéséért, mert ellenkező esetben, amire egyébként joga lett volna, egy felfüggesztett eljárásnál tényleg szenvedhettünk volna időbeli késedelmet is, de amint a múltkor mondtam, most érezzük úgy, hogy kb. utolértük önmagunkat. Ahhoz képest, hogy legalább 3 hónap késedelemmel startoltunk – itt egyik képviselőtársam az előbb azt már említette is, hogy egy év is lett volna a lakások kiürítésére -, ahhoz képest úgy gondolom, hogyha utolérjük az időben önmagunkat, az már nagy eredmény.

Tüttő István: Valóban Marton úr ezt nem olvashatta a polgármesteri tájékoztatóból, de gondoltam, hogy mivel az ad hoc bizottság vezetője, ezért ezzel mindenképp információt fog adni nekünk. Úgy látom több észrevétel nincsen, a vitát lezárom. A Vikárius Kft-vel kapcsolatban elhangzott egy kérdés Balogh László úr részéről. Erre vonatkozó választ kérném, amely arról szól, hogy gyűjtik-e a dologi kiadások analitikáját, és a kérés az volt, hogy lehetőleg ne nyáron kezdjenek hozzá. Tehát, hogy ne érje az iskolákat ugyanolyan sokkhelyzet.

Beznicza Miklós: Most lett aláírva a szerződés, most lett az a rendelet, hogy milyen adatokat kell szolgáltatni az intézménynek. A múltkori közgyűlés hagyta jóvá, most lettek fixálva az időpontok a Vikáriussal egy külön mellékletben, és ez a 4 tagú bizottság vagy 5 tagú, aki meg lett ezzel bízva, most egyezteti újra az időpontokat, mert nem tudom azt ígérni, hogy nem kell azt gyűjteni. Gyűjteni kell és a programot is meg fogják kapni az intézmények, e nélkül nem tud a kincstár, meg a többi rész így működni. Ez napokon belül megtörténik.

Tüttő István: Közben, amit Önök felvetettek, arra válaszoltunk. Kérem, akkor szavazzunk a határozati javaslatokról. Az 1. határozati javaslat: a határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadjuk. Erről szavazzunk. Egyszerű szótöbbség kell.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem, a 2. határozati javaslat.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 3-ast kérem.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 4-esre kérem, a határozati javaslatról a döntésüket.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 5-ösre kérem a szavazatukat. Ez mind határidővel kapcsolatos döntés.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 6-osra kérem.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a 7-re. Itt minősített szótöbbség kell.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 8-ra kérem.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 9-es, hasonló határidő.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 10-re kérem a szavazatukat. Itt minősített szótöbbség kell. Kórház épületrész elbontás. Ne gondoljunk a nagy kórházra.

 

A közgyűlés 20 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 11-re kérem a szavazatukat. Itt egy elgépelés miatti helyreigazításnak a, de mivel számszaki elírás történt, ezért kell szavaznunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 12-est kérem. Itt is minősített többség kell, a hulladéklerakó.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 13-ra kérem a szavazatukat. Minősített többség kell. Az Érdekegyeztető Tanácsban való képviseletről döntünk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 14-ben a Polgármesteri Hivatal igazgatási létszámát 1 fővel csökkentjük. Nem az volt a kérdés hogy kevés-e, hanem hogy csökkenjen.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 15., a Városi Könyvtár, a Hevesi Sándor Művelődési Központ és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház továbbképzési terve jóváhagyás.

 

A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És akkor kérném szépen a 16-ra a szavazatukat.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Jogosan vetik fel a Czoma úrnak a bérét, de én úgy tekintettem ezt, hogy majd a gazdasági társaságoknál megtárgyaljuk, csak ide az lett írva, hogy a polgármesteri tájékoztatóban. Szavazhattunk volna valóban most is. Czoma úr hozzájárul a nyílt üléshez ebben a döntésben? Az előterjesztés szerinti bérhez kérem, hogy szíveskedjenek hozzájárulni. Kérem, minősített többség kell.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Balogh László: …. Kálvin téri játszótér áthelyezésére … május 31. …. (mikrofon nincs bekapcsolva, nem érhető)

Tüttő István: Hát ott kérném. Na most a határidő ott mi lenne? A játszótér áttelepítése lenne június 30?

Balogh László: Javaslatom, hogy a közgyűlés felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a könyvtár építésével megszűnő Kálvin téri játszótér áttelepítésének vagy pótlásának lehetőségeit és erre vonatkozó javaslatát az OKSB-vel való egyeztetés után terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2000. május 31. Felelős: Antalics Dezső bizottsági elnök.

Tüttő István: Mi itt a probléma?

Balogh László: Az, hogy május 1-jével az lejár.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk erről. Énszerintem ennyi idő alatt nem lehet megcsinálni. Tegyük júniusra szerintem. Május 31. Végül is a bizottságoknak a feladatát kell végrehajtani.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

117/2000.(IV.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 163/a-g./1994, a 77/2/1998, a 305/1999(X.4.), a 307/1,3./1999(X.4.), a 373/1999(XII.14.), a 12/2/2000(I.25.), a 18/1,2./2000(I.25.), a 32/2000(II.15.), 33/11/2000(II.29.), a 39/3,7./2000(II.29.), a 43/1,2,6/2000(II.29.) a 70/1,2/2000(II.29, a 71/2000(II.29.), a 72/1/2000(II.29.), a 74/1,2/2000(II.29.), a 75/1,2,3/2000(II.29.), a 77/2000(II.29.), a 82/1/2000(III.7.), a 85/2000(III.7.), a 87/7/a,c, 10, 11,15/a,b./2000(III.28.), a 90/1,2/2000(III.28.), a 91/1,2/2000(III.28.) és a 92/1,3,4./2000(III.28.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja.
    2. a 175/1/1999(VI.15.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. június 30-ig meghosszabbítja.
    3. a 178/1999(VI.15.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. május 31-ig meghosszabbítja.

    1. a 247/2/b./1999(IX.7.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. június 30-ig meghosszabbítja.
    2. a 11/2000(I.25.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. május 31-ig meghosszabbítja.
    3. a 36/2000(II.29.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. május 30-ig meghosszabbítja.

    1. támogatja a város részvételét az Ifjúságkutatás 2000 Programban. Felkéri a polgármestert, hogy az őszi kutatási programra való jelentkezéshez a szükséges forrásokat - a szakfeladaton időközben esetleg felszabaduló pénzeszközökből, pályázatokból, stb. - keresse meg és terjessze a Közgyűlés elé.

Határidő: 2000. szeptember 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

    1. a 39/9/2000(II.29.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. június 30-ig meghosszabbítja.
    2. a 70/1,2./2000(II.29.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. május 30-ig meghosszabbítja.
    3. mint tulajdonos hozzájárul a Városi Kórház területén lévő “D” épület lebontásához.

Felkéri a polgármestert a tulajdonosi hozzájárulás kiadására.

Határidő: 2000. május 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

    1. a 87/7/b./2000 (III.28.) számú határozatát az alábbiak szerint módosítja:

Határozatával igazolja és megnevezi, hogy a pályázatra vonatkozó saját forrással 173.000 eFt összeggel rendelkezik, mely a 2000. évi költségvetésben elfogadásra került.

    1. a 92/1/2000(III.28.) számú határozatát az alábbiak szerint módosítja:
    2. egyetért a Nagykanizsa-Bagola hulladéklerakó céltámogatással megvalósuló 422.637 ezer forint összköltségű önkormányzati beruházással.

      A Közgyűlés saját forrásként 235.231 ezer forintot – a beruházási adatlap szerinti ütemezésben – az éves költségvetési rendeletében biztosítja.

      Határidő: (Céltámogatás benyújtására): 2000. április 01.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. a 20/1/1999 számú határozatát az alábbiak szerint módosítja:
    4. egyetért azzal, hogy az önkormányzati szintű Érdekegyeztető Tanácsban Dr. Nemesvári Márta helyett Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella osztályvezető képviselje a munkaadói oldalt a Polgármesteri Hivatal részéről.

      Felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére.

    5. a Polgármesteri Hivatal igazgatási létszámát 1 fővel csökkenti és az 52.5000 Ft illetményt 2000. november 1. nappal zárolja.
    6. Határidő: 2000. november 1.

      Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző

    7. a - Városi Könyvtár,

- Hevesi Sándor Művelődési Központ,

- Móricz Zsigmond Művelődési Ház

továbbképzési tervét elfogadja.

Felkéri a polgármestert, hogy a felterjesztéssel kapcsolatos intézkedést tegye meg.

Határidő: 2000. május 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

    1. a 39/8/2000(II.29.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. május 31-ig meghosszabbítja.

    1. Czoma Péternek, a Kanizsa Uszoda Kft. ügyvezetőjének illetményét 2000. március 1. naptól 135.000 Ft/hó-ban állapítja meg.
    2. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

Felelős: Tüttő István polgármester

 

  1. Interpellációk, kérdések

 

Tüttő István: Közben Önök jelezték, hogy kérdezni kívánnak. A kérdések száma jelentős.

Dr. Horváth György: Ha azt kérdezzem, hogy mondjuk 1999. november 27-én beadott fogadóórámon elhangzó panaszt milyen számon iktatta most mondom a régi Titkárság, milyen választ tudnának rá adni? És ezt azért teszem fel, mert most, ha több hónappal ezelőtt volt pozitív válasz, azóta elfelejtődött a teljesítés. Én úgy látom, lehet, hogy rosszul látom, hogy semmiféle hivatalos nyilvántartása nincs. Ezért kell megismételni a leveleket, ezért kérnek fogadóórákon, mely hát az ember számára kellemetlen, hiszen a kapott válasz pozitív. A másik pedig kérdésem, inkább kérésem, hogy itt a hivatal átszervezése megtörtént. Ezután nem egy esetben úgy jött a panaszokra adott válasz, hogy tájékoztatom a képviselő urat. Nem engem kell tájékoztatni, engem is, hanem a panasztevőt. Kérem, neki is küldjék el, és ismételten kérem azok a vállalatok, amelyek nem közvetlen.a hivatal hatáskörébe tartoznak, nekik is írják meg. Ugyanis adott esetben nem tudni, hogy történt-e intézkedés egyrészt, másrészt, hogy az illetőt tájékoztatták-e erről? A harmadik, tulajdonképpen azon gondolkoztam, hogy lehet-e egyáltalán ezt kérdeznem. Úgy érzem, hogy ez az én problémám, illetve nem csak az én problémám. A szomszédos szórakozóhely, Magyar u. 19., amikor Kovásznán voltunk, berúgták a házunk kapuját. Bejött két férfi, az egyiket megfogta a kutya, hál’ Isten, hogy nem marcangolta szét a lábát, mert gondolom akkor börtönbe kerültem volna.

Tüttő István: Nem.

Dr. Horváth György: A biztosító szerint az okozott kár, a teljes helyreállítás 100.000 Ft, amelyet természetesen a biztosító nem fizet, mert külsőkapuról van szó, nem bejáratiról. Folytatom tovább. Természetesen a biztonsági őrök látták, akik berúgták a kaput, de nem hajlandók tanúskodni. Természetesen a szórakoztatóhely nem tulajdonosa, hanem működtetője állítja, hogy nem onnan történt, nem onnan jöttek át a házba, és folytathatnám tovább. Folytatom tovább azzal, hogy a múltkor a következő reggel először az emberi ételmaradékot söpröm le, utána felöntözöm és Beznicza úrnak mondom, hogy a kapunk ugyan nyilvános WC, de nem szedek díjat, tehát nem is akarok utána adózni. Kérdezem, hogy meddig lehet ezt csinálni? A legaranyosabb a biztosító volt. 53 éve lakom itt. Azt tanácsolja, hogy a probléma megoldódjon, költözzünk el onnan. Tudom már, mert egyszer volt már ilyen cirkusz. Teljesen eredménytelen. Azért mondom ezt, hogy nem csak az én problémám, hiszen mások is már jelezték. Én nem hiszem, hogy nem lehetne valami rendet teremteni. Én most nem azt mondom, hogy minden héten csinálom, minden nap csinálom. Általában kétszer, háromszor takarítok hajnalonta, és kérem hát lehet, hogy ez túlnyúl az önkormányzat hatáskörén, de nem tudom, hogy meddig lehet ezt megengedni. Az, hogy zaj, vagy ordítozás, üvöltözés, ez azt hiszem ez egy természetes dolog, ezt én nem is említem. És mondom, hogy ………..kell-e írni. 70 cm-re vagy 80 cm-re van a bejárat és a kapu. Ilyen még nem történt, és a lányom volt egyedül otthon, mi Kovásznán voltunk, a szomszédokat kellett megkérni, hogy addig őrködjenek, amíg hívott rokont, aki hát valahogy a kaput megcsinálta. Most látszólag úgy néz ki, csak nem szabad hozzányúlni, nehogy bedőljön.

Dr. Müller János: Nagyon régi problémát említett. Valamikor a jelenlegi közigazgatási osztály elődje megpróbálta bezáratni ezt a szórakozóhelyet, a másodfokú hatóság megváltoztatta, illetve megsemmisítette a döntésünket. Beadvány érkezett ezzel a kapubetöréssel kapcsolatban. Megvizsgáljuk a beadványt, nem lehet ígérni azt, hogy ok lesz és alap lesz arra, hogy jogszerűen bezárassuk. Ezt nem is tudom előre megígérni sem, meg kijelenteni sem. Remélem, hogy büntető eljárás is indul az ügyben, annak talán valamilyen visszatartó hatása lesz. A működési engedélyekről szóló jogszabályt akként módosították pár éve, hogy a vendéglátóhelyről kimenő vendég viselkedéséért a vendéglátóhely üzemeltetője felelősséggel nem tartozik. Így ami az utcán történik, erre való hivatkozással nem tudunk szankciót alkalmazni. Sajnos jobbat nem tudok ígérni.

Tüttő István: Kérdésem lenne. Én teszem fel a kérdést. 1999. november 27-i panaszos levél. Ugye pozitív választ adtunk, de a gyakorlat nem lett pozitív?

Dr. Horváth György: Igen polgármester úr. Most ne a dátumot nézze, de konkrétan meg fogom mondani, nem is egyet, hogy megígérték, hogy végrehajtják, megcsinálják novemberben vagy tavaly áprilisban is idén áprilisban nem tették meg. Ugyanis valószínű az, hogy, én úgy érzem, hogy nincs egy olyan nyilvántartás a …….pozitív válasz. Hát addig nem lehet megcsinálni, nem lehet megoldani, nem arra vonatkozik. Nem a november 27-e a lényeg, hanem az a lényeg, hogy tavaly megígérték az elmúlt évben és 2000-ben az nem realizálódott. De kívánságára én ezeket összegyűjtöm, több tucat lesz belőle.

Tüttő István: Rendben van, meg fogjuk vizsgálni, de kérném ehhez külön jelezni, hogy miről van szó. Meg, hogy mi meg átadjuk a közhasznú társaságnak pl., vagy egy másik társaságnak, akinek az intézés a feladata, és valóban a visszajelzés az elmaradhat. Okulunk ebből, egy megfelelő ellenőrzőrendszer kidolgozását megtesszük. A panasztevők felé is adjunk jelzést. Legalábbis nálunk a gyakorlat az, vagy nálam, meg úgy tudom a fogadóórákat végző kollégák, minden esetben válaszolunk a hozzánk fordulóknak. Ebben az esetben az lenne a tanácsom, hogy képviselő hölgyek és urak, ha fordulnak a hivatalhoz, akkor szíveskedjenek egy mondatot odatenni, hogy szíveskedjen a hivatal az érintett ügyfélnek választ is adni, tehát a választ is adja meg, mert ennek hiányában arra gondolunk, hogy a képviselő majd ő eljár a saját körzetében a részére megadott válasz alapján. Kérném akkor azt jelezni, hogy kérjük, hogy a válaszról az ügyfelet is értesítsük. Ez lenne a javaslatom. A Magyar u. 19-re vonatkozó témát megvizsgáljuk.

Tóth László: 1999. október 23-án interpelláltam a Teleki utcában fellelhető csatornabűz ügyében, amelyre 1999. november 9-én kaptam egy választ. Felolvasnám “természetesen a vizsgálatot a jövőben figyelemmel kísérjük és a tárgyban az igazgató úrtól kapott tájékoztatást a szükséges intézkedések megtételéről, illetve a vizsgálat eredményéről Önhöz is eljuttatjuk”. A múlt héten alkalmam volt személyes tárgyalást folytatni a Vízmű igazgatójával és rákérdeztem erre a kérdésre, hogy meddig kell a Teleki utca lakóinak szagolgatni már évek óta azt a penetráns szagot. Azt válaszolták, hogy még akkor novemberben elküldtek a hivatalnak egy levelet, mi szerint felvázolták, hogy mi a teendő, és hogy mindez mennyibe kerül. A kérdésem az, hogy Nagykanizsa, Teleki utcai lakóinak meddig kell elszenvedni a csatorna szagát? Ez lett volna az egyik kérdésem. A második: szeretnék kérni egy tájékoztatást az Európa-napi pályázati kiírásokról. Magyarul arra vagyok kíváncsi, hogy kik szervezik az Európai-napot és milyen alapon lett kiválasztva a szervező cég? A harmadik: Nagykanizsán mikor lesz városbemutató képeslap? Múlt héten voltam Molnáriban, és meglepődve tapasztaltam, hogy Molnáriban tisztességes képeslap van, Nagykanizsa Megyei Jogú Városáról pedig nem lehet kapni semmilyen képeslapot. Nagykanizsáról mikor lesz képeslap?

Tüttő István: Az utóbbira könnyű a válasz: amikor megrendeljük és legyártatjuk. Hát ugye erre vonatkozó válasz ez. Marketing feladat, szerepel különben a képeslap az elképzelések között, de úgy gondoltuk, hogy több más olyan feladatunk van, amelynek a fontossága ezt meghaladja, mert nekünk ez a marketingfeladatra meghatározott költségvetési forrás nem tette lehetővé, hogy képeslappal is foglalkozzunk, hanem éppen, amit Kiss László úr pozitívumként említett, hogy szép anyagot tudtunk előállíttatni, hát ugye annak az előállítási költségei, meg az ez évre szóló marketingfeladatok költségei azt a keretet ki fogják meríteni, amelyre a költségvetésben engedélyt kaptunk, illetve lehetőséget kaptunk. De a képeslap semmiképp nem elvetendő dolog, meg kell próbálkozni esetleg olcsóbb vagy valami olyan megoldással, ami közvetlenül hozzá integrálható ahhoz a marketing anyaghoz, amit most készítenek. Érdemi választ nem tudok adni, de foglalkozunk vele. Az, hogy mikor lesz, azt nem tudom. A Vízmű igazgatójával folytatott megbeszélés: én nem emlékszem pontosan ennek az anyagnak a részletes tartalmára. Emlékszem, hogy ilyen levél érkezett, de ez sok, sok millió Ft befektetést igényel, meg kell vizsgálni. Erre választ fogunk adni. Az Európa-napra vonatkozóan pedig azt szeretném jelezni, hogy pályázatot írtunk ki az Európa-nap megszervezésével kapcsolatban. Az erre jelentkező. Mikor jár le a határidő? Vagy lejárt már Tarnóczky úr?

Tarnóczky Attila: Három cég adott be pályázatot az Európa-napra. Ezeknek a pályázatoknak bontása megtörtént és polgármester úr fogja a megfelelő kör bevonásával eldönteni, hogy a három cég közül melyik.

Tüttő István: De a döntés még nem született meg, tehát lezárult a pályázat, de az értékelésére nem került sor.

Tóth László: Azt szeretném megkérdezni, hogy hol jelent meg, melyik sajtóorgánumban?

Burján Emese: Zártkörű meghívásos pályázatot hirdetett polgármester úr a helyi rendezvényszervező cégek meghívásával. A helyi rendezvényszervező cégek közül három adott be pályázatot. A bontás megtörtént és az értékelést pedig polgármester úr május 2-ára jelezte vissza.

Tüttő István: Egyébként meghirdettük. Eleve a pályázatkiírás, illetve hát a pályázatot kiírtuk úgy, hogy levelet küldtünk a szakcégeknek.

Tarnóczky Attila: Jövőre közbeszerzési pályázatot fogunk kiírni.

Tüttő István: Nem fogunk, mert ez nem haladja meg azt a mértéket. Jogunk van ehhez, és ráadásul olyanokat kell megbízni, mindig az volt a vád, hogy nem támogatjuk a kanizsai vállalkozókat. Direkt kanizsaiakat bíztunk meg, vagy kértünk be és a részükről adott ajánlatok alapján fogunk dönteni. Mindenesetre hát gratulálni lehet, köszönjük a gratulációt.

Bicsák Miklós: Az első kérdésem rövid csokorban kötöttem össze. Nagyon örülök, én el bírnám képzelni egész évben, ha a Város Napja lenne. Korán kelő ember lévén már ma reggel nagy örömömre láttam, hogy milyen nyüzsgés, mozgás van a városban, kérdésem előtt kívánom ezt elmondani. Kaszálnak, söprik a járdát, a placcot, csodás dolog az, hogy egy tiszta városban az ember jóérzéssel leparkol a Fő út közepén. Kérdezném, és illetve az Erzsébet tér parkolójában leparkol, és rendben vannak a dolgok. Szeretném kérdezni, a kérdéseimhez tartoznak. Miért van csak ilyen ún. szezonális ünnepek, vagy hasonló esetekben történik. Örömömre szolgál az is, hogy elkezdődött a kátyúzás a városban, de olyan lassan megy ez az egész dolog, itt a jó nyári 30 fokos meleg, mint a Luca szék. Még csak a városnak a kiskanizsai része, a Csónakázó-tónál találkoztam az emberekkel, de inkább talán mondhatom nem megbántva őket, hűsöltek, mint kátyúztak volna. A városnak a különböző frekventált helyei meg nem halad. Az autókerekek, tengelyek eltörnek, panaszkodnak az állampolgárok. Valahogy itt egy felelősnek kellene lenni, aki erre a munkafolyamatra odafigyelne és törődne azzal, hogy folyamatosan történjenek a dolgok. Szeretném még megkérdezni azt, az első kérdéscsoportomhoz, hogy az Űrhajós utcában kora tavasszal megtörtént az ún. platánok kivágása. Nagyon korszerűen és köszönöm, nagyon szakszerűen történtek ott a kivágás, az elszállítás, de mégis egy kis hiba történt. Azóta is én nem tudom, hogy éjszaka hordták-e oda, de az egész Űrhajós utca, illetve mondhatnám a Garay saroktól tele van fagallyakkal az egész árkok, azok a mély és az elszállításnál, ahogy a lakók elmondották, otthagyták. Hogy az most a magánembereké, kis kertjeiből került-e oda vagy hogy, de úgy gondolom, ha egyszer elszállítjuk a városban a felgyülemlett fagallyakat, illett volna az illetékeseknek elszállítani. Köszönöm ez volt az első. A második kérdésem, az is nagyon jó érzés volt, a Via Kanizsa ügyvezetője a múltkor beszámolt a sajtóban is, hogy a városban az elhanyagolt gépkocsikat összegyűjtötték és elszállították. Hát én ezt nem tapasztalom. Nem bántva az András barátomat.

Tüttő István: ……sem elhanyagolható, mert akkor onnan sokkal több kocsit kellene elvinni.

Bicsák Miklós: A Múzeum téren a lakosság most már napok óta éjszaka disco-zenét hallgat, főleg ez a nem kívánatos garázssor, ha Önök is ott keresztülmennek a kis könyvkötő műhelyem előtt és tapasztalni fogják, hogy egy sárga Renault gépkocsi két éve kérem ott áll, az … kérem szépen ebben a gépkocsiban, és nagyon csodás szerenádot lehet hallani reggeli órákban. Ezt az ott most a nagy meleg örömére is éjszaka nyitva hagyott ablakoknál tapasztalták. Én azt szeretném kérdezni, rajt a rendszám, már én is jeleztem a rendőrség felé is, de semmi mozgolódás nem történik, hogy összeszedjék ezeket a gépkocsikat. Harmadik kérdésem. Szeretném megkérdezni ugyancsak kérdésként tisztelt polgármester úr, hogy megtörtént Palinban tavaly a csatornázás a lakosság nagy örömére. Mi, a város visszatartottunk egy bizonyos összeget a befejező tavaszi műveletekre, hogyha tavasszal tudtuk, hogy télen volt a befejezés, útleszakadás, különböző útjavításokra. Olyan lassan megy ez az egész dolog, hogy már a lakosság részéről megint hasonló komoly nyugtalanságok vannak. Egyszerűen kijöttek, és ebben a jó időben nem fejezik be azt. Kifizette-e már a város a kivitelezőnek a visszatartott, csatornázásra való megfelelő munka elvégzési díjakat vagy nem fizette? Ne fizessünk addig kérem, mert én úgy érzem, mint képviselő is a területnek, illene meghívni, ha ilyen eljárások vagy bejárások történnek. Senki a fülét nem mozgatja, hogy na, Te gyere oda és nézd meg ezt a dolgot, ezt a műveletet befejeztük. És a lakosság jogos felháborodása, hogy a Napsugár utcától a Magvetőig sorolhatnám, az Alkotmány út, a munkák nincsenek befejezve. Én azt kérdezném, hogy ebben, vagy kérném a polgármester urat és a közgyűlés segítségét, hogy hasonlóan gondolom Miklósfán is, lehet, hogy ott gyorsabb és precízebben végzik ezeket a dolgokat, hogy ne fizessünk addig az ilyen kivitelezőknek egy fillért sem, amíg tökéletesen el nem számol a munka elvégzésével.

Tüttő István: Első kérdés az volt, hogy miért szezonális a takarítás. Jogos a kérdés. Fogjuk fel úgy, hogy a tavaszi nagytakarítás megkezdődött, s az, hogy ez egybeesik a Város Napjával, ez meg természetes, mert nagyszabású rendezvényeink lesznek és az, hogy a kettő egybeesik, az szinte önmagáért beszél, de ez nem azt jelenti, hogy azt követően ezt el kell hanyagolni. A kátyúzás lassú. Én nem tudom megítélni, hogy lassú. A legideálisabb az lenne, ha egy éjszaka meg tudnánk csinálni az összeset. Erre vonatkozóan ütemterve van a VIA Kht-nak. Nem tudom, ügyvezető urat, tudna-e erre a kérdésre válaszolni, hogy mi várható, hogy megnyugtassuk a képviselő urat?

Gáspár András: .. egyszerre az egész város területén ugye nem lehet kátyúzni, nem lehet valóban egy éjszaka, pedig az lenne a legjobb. Folyamatosan dolgoznak, most már két és fél hete megy a kátyúzás és május végére az egész város területén, remélhetőleg a zártkerti utakkal együtt is be fog fejeződni. Hát akkor válaszolhatok a másik kettőre is?

Tüttő István: Igen, azt kérni akartam éppen, hogy arra is válaszoljon.

Gáspár András: Csak rendszám nélküli autót vitethetünk el a helyi rendelet szerint, mert az minősül üzemképtelennek. Attól, hogy nincs kereke és rajt a rendszám, számunkra jogilag nem üzemképtelen a jármű. Ez a gépjárművekre vonatkozik. És az Űrhajós utcában a fakivágást mikor elvégezték, letakarítottak mindent. Azt, amit a képviselő úr nekem már mondott, hogy gallyak vannak az úton, valószínű, hogy egy attól független, és nem a közterületen végzett gallyazási munkáknak a maradványa, tehát valamilyen teherautóról szóródhatott le. Annyi közünk van hozzá, hogy föltakaríttatjuk ezt is, de ez nem az általunk szervezett munkának a következménye.

Tüttő István: A palini csatornázásra vonatkozóan van? Írásban válaszolunk, de azt tudni kell, hogy a második szakasznak a befejezése, illetve átadására még nem került sor, tehát mindenképp a munka átvételére csak a teljes műszaki ellenőrzés után kerülhet sor, és a fizetés is csak akkor történhet meg. De a Ryno cég felé továbbítjuk a felvetést.

Bicsák Miklós: A gépjárműre én említettem itt a képviselő.., hogy van rendszám rajt, de senki nem intézkedik. Az a kocsi már ott kilakva, kitörve, arra jó, hogy ha esik az eső, fedél van fölöttük, hogy ott elvannak. De rendszámmal ellátva, hát nem keresi a hatóság, ugyanúgy az önkormányzat, hogy a súlyadó, vagy stb., sorolhatnám. Egyszerűen az a gépjármű ott van. Kérem, ezt nem lehet. Le fogom, máma éjszaka lefotózom digitálisan és holnap reggelre expressz odateszem a hivatal asztalára, hogy bizonyítsam az igazamat. Valami lépést kell tennünk, de nem csak ez, sorolhatnám, két utcában is tudnák mondani gépjárműveket.

Tüttő István: Egyetlen egyet tudunk tenni, jelezni fogjuk a rendőrségnek, hogy szíveskedjenek utána nézni, hogy ezen gépjármű hosszú évek óta ott hever rendszámmal, kinek a tulajdona, és felszólítjuk.

Tarnóczky Attila: Talán Bicsák képviselő úr kérdésének ahhoz a részéhez, hogy a város tisztántartása hogyan válhatna rendszeressé, megismételném itt elhangzottakat arról a 100 fős közmunkás programról. Hozzátenném még, hogy ezen kívül 50 körüli létszámban köztéri munkásokat is tudunk alkalmazni, de mindezt június 1-től. Ugye egyrészt az egyik a pályázathoz kötődik, a másik pedig a most megváltoztatott törvényhez kötődik, de én azt hiszem, hogy ez a 150 ember, akikből juthat természetesen a peremkerületekbe is, ezek a tavalyihoz hasonlóan nagyon sokat tudnak segíteni a város arculatán.

Tüttő István: Úgy látom, több kérdésre jelentkező nem volt. Ezek után rátérünk az interpellációk, jelentés az interpellációk, kérdések intézéséről, amelyet Önök írásban megkaptak. Ide került írásban a volt Kisfaludy óvoda területének állapota miatt interpellált Tóth Zsuzsa képviselőnő. Ő most nincsen jelen, akkor az ő kérésre írásban fogunk válaszolni. Megkérdezem Antalics Dezső urat, hogy a Móricz Zsigmond Művelődési Ház tetőszigetelésével kapcsolatos, és egy út eltűnésével kapcsolatos választ elfogadja-e vagy sem?

Antalics Dezső: Abban a reményben, hogy nem vesz igénybe 4 évet a hiba kijavítása, ugyanis a kiderítés, ez kb. annyi időbe tellett. Elfogadom a választ.

Tüttő István: Bicsák Miklós úrtól kérdezem a cserfői és förhénci hegyi utak javítása? Az előbb kaptunk választ a határidőre.

Bicsák Miklós: Elfogadom és bízok benne, hogy meg fog ez hamarosan oldódni, mert továbbra is el kívánom mondani tisztelt polgármester úr és tisztelt közgyűlés, hogy a lakosság kijelentette, hogy anyagi áldozatot is képes, hogy legyen rendben az a cserfői út, és valóban vállalják. Most megalakulnak az úgynevezett hegyi, nem tudom milyen társaságok jogi formulája, és ugyanis, hegyközségek, köszönöm szépen, és ők elkötelezik magukat, mert szeretnék rendbe tetetni az utat.

Tüttő István: A VIA Kht. vezetői felveszik a kapcsolatot az érintett területeken élőkkel, illetve ott ingatlannal rendelkezőkkel és akkor megegyeznek a közös munkában. Kelemen Z. Pál urat kérdezem.

Kelemen Z. Pál: Mondhatnám, hogy a polgármester úr megtette, amit tehetett. Elküldte az interpellációm és a kérdésemből fogalmazódott levelet a Városi Rendőrkapitánynak. Hát ez elment április 3-án, lassú még a posta Magyarországon. Kérem szépen, azért engedtessék meg egy észrevétel a vége felé. Tehát, amit Ön tett polgármester úr, azt elfogadom, de a város úgy retteg a péntek és szombat esti láztól. Ezeken az éjszakákon önfeledten szórakozó fiatalok helyett randalírozó bandák veszik át a hatalmat a város bizonyos területein, ezért félnek Kiskanizsán a “Sáska” pálya környéken lakók, ezért félnek a Teleki utcaiak, ezért félnek a Munkás utcaiak, ezért tördelik ki a Thury téri kutyalegelőn a karvastagságú fákat péntek éjszakáról szombatra virradóan ilyen randalírozó emberek. Amit elvárnánk, amit elvárnának a kanizsaiak, hogy a rendőrség is tegye meg azt, amit mi is szeretnénk, hogy rend legyen éjszakánként. Várjuk és reménykedünk abban, hogy meg fog történni. Polgármester úr válaszát elfogadom.

Tüttő István: A kapitány úrnak telefonon jelzést adok, hogy szíveskedjék az ügyben intézkedést megtenni és a válaszát. Kiss László úrtól kérdezem, elfogadja-e? Régóta parkoló, hasonló probléma, mint amit az előbb.

Kiss László: Igen, azaz nem fogadom el polgármester úr. Tehát az igen a hasonló problémára vonatkozott. Megkaptam a Polgármesteri Hivatalnak és a Via Kanizsa Kht-nak és Közterület-felügyeleti Irodának a levelét. Bizonyos mértékig igaza van a levélnek abban, hogy forgalmi engedéllyel és hatósági jelzéssel rendelkező gépjárművekről van szó, de én azt hiszem, ez nem lehet akadálya annak, hogy bizonyos időn túl a hivatal intézkedést kezdeményezzen. Úgy vélem, ha a hivatalnak, a közgyűlésnek jogában áll meghatározni, hogy egy adott útszakasz jobb oldali három méteres sávjáért egy óra parkolás időre hány Ft-ot kér, akkor jogában áll a közgyűlésnek azt is meghatározni, hogy egy adott útszakaszon egy gépjármű folyamatosan két hétnél tovább nem tartózkodhat, és nem akadályozhatja a közlekedést. Például, mint a Csengery utcai esetben, hó esett rá, félméteres hó volt a tetején, a hótakarító járművek nem tudtak miatta közlekedni, ott leszűkült az út, forgalmi akadályt képezett. Én úgy vélem, hogy ha ez akkut probléma, márpedig az, mint ahogy Bicsák képviselőtársamnak a felszólalása is mutatja, akkor a közgyűlésnek rendeletet kell alkotni arra vonatkozóan, hogy egy gépjármű egy adott helyen két hétnél tovább nem tartózkodhat, mert akkor ez már akárhogy is vesszük, közterület-foglalás egy bizonyos speciális esete, és akkor ezen túlmenően, ezen időtartamon túl a Közterület-felügyleti Iroda eljárhat a tulajdonossal szemben. Ezért nem tudom elfogadni, mert ezek a járművek több mint egy féléve állnak már ott azon a helyen polgármester úr.

Tüttő István: Nem tudom, a rendszámuk ismertek?

Kiss László: Ismertek, ha kell, én is, fényképet is tudok mutatni nem egy ilyen járműről.

Tüttő István: A rendszámokat kellene megadni, a rendőrségtől megkérjük az információt, hogy. Amennyiben kiderül, hogy nem erről a vidékről származó kocsik, akkor elszállítatjuk valami gyűjtőhelyre.

Kiss László: Polgármester úr, semmi mást nem kell, csak az irodának a képviselői, emberei menjenek végig ezen az útszakaszon, és máris látják, hogy mely járművekről van szó. Egyébként jelzem, hogy a Határőr utcából a piros Volkswagent, ami törött tengellyel ott állt, azt elszállították. Nem tudom ki, de az onnét eltűnt.

Tüttő István: Keresi a gazdája biztos.

Kiss László: Valószínűleg. Tehát ezért nem tudom elfogadni és javaslom a rendeletmódosítást polgármester úr. Kérem a szükséges intézkedések megtételét.

Tüttő István: Akkor szavazásra teszem fel, mivel képviselő úr saját maga nem fogadja el, Önöknek kell dönteni, hogy elfogadják-e a választ vagy sem. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 2 szavazattal, 15 ellenszavazattal és 2 tartózkodással az interpellációra adott választ nem fogadja.

 

Tüttő István: A szerint járunk el, ahogy mondtam. De ha lehetne, az ismert rendszámok, amiről úgy érezzük, hogy nagyon hosszú ideje egy helyen állnak, kérem, segítsük a munkát. Mert én őszintén megmondom, ha végigmegyek egy utcán, nem tudom megmondani, hogy melyik kocsi áll ott hónapok óta. Tóth Zsuzsanna nincs itt, őneki a válaszát majd a legközelebbi alkalomra megkapjuk.

Bicsák Miklós: Az egyik interpellációmra, az Űrhajós utcai járdaépítéssel itt már másodszor jött vissza, a tisztelt közgyűlés nem fogadta el, én szeretném mondani, hogy itt szerepcsere történt az interpellációba adott válasszal. Én nem az Űrhajós út, a lámpagyári utcával foglalkoztam, hanem maga az Űrhajóssal, a Magyar utcán, ott vannak ezek a gondok. Múlt héten is valami Bencze Lajos bácsi nevezetű úr kerékpárral elesett, a teherautó leszorította, eltört az öregúrnak a sípcsontja. Én az Űrhajós utcáról kívántam akkor is beszélni, itt a válaszban meg mondom a dolgozók, a lámpa, természetes, hogy azon járnak, az zsúfoltak, de az ott élő embereknek a gondja, hogy nincs meg a járda a Magyar utcától az Űrhajós S-kanyarig. Én azt kértem a tisztelt közgyűléstől, hogy azt tegyük rendbe, ha ideiglenesen is egy kis .. fehér kővel szórjuk be, hogy most itt a jó idő, őszig tudnak járni ott az úgynevezett magán telek útszéli oldalban a gyalogosok a buszmegállóban is. Ez az én gondom ott, és az ott élő embereknek. Nem a lámpagyár, itt ismétli többször a válasz. Én azt nem tudom elfogadni ezt az egy kérdést. Köszönöm szépen. Ez már másodszor jött vissza.

Tüttő István: Mondjuk, azt sajnáljuk, hogy az idős úrnak a lába eltörött, de az a járda, amelyik nincs kijelölve kerékpárútnak, azon meg nem lehet kerékpározni. A KRESZ-nek is vannak szabályai.

 

 

  1. Dr. Baranyi Enikő önálló képviselői indítványa (írásban)
  2.  

    Tüttő István: Kérdezem, van-e észrevételük ezzel kapcsolatban?

    Dr. Baranyi Enikő: Egy hosszú dilemma után fogalmazódott meg ez az önálló képviselői indítvány és hát azzal a szándékkal és céllal, hogy a szakmai elvárásoknak megfelelően és ott helyben az interperszonális problémák lehető legegyszerűbb, leggyorsabb megoldásában próbáljunk segíteni. Hogy tudják, hogy körülbelül miről van szó, én nem kívánok visszamenni évekre visszamenően, de a Kisrác utcai óvoda a településrész egy rendkívül jól működő és a kihasználtsága az ott lakók számarányát tekintve is egy jó kihasználtságú óvodának felelt meg. Az összevonások után a helyzet egy kicsit finoman fogalmazva is megváltozott. Szeretném tehát mondani, hogy részletekbe nem kívánok menni, szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az a fajta konstrukció, amely az önálló képviselői indítványban megjelent, nevezetesen az, hogy teljes módon analóg, hasonló helyzetet, konstrukciót, tehát szervezeti működést hozzunk létre, mint ami Miklósfán, mint ami Palinban működik, nevezetesen az iskola és az óvoda együtt működjön, én úgy éreztem, hogy ez egy egyszerű, gyors és egy hatékony megoldás. Az önálló képviselői indítványom egyébként február 7-én került beiktatásra, és hát most megismerve a bizottságnak az állásfoglalását, én nem szoktam titkolni, dilemmám volt, hogy vajon visszavonjam-e miután a bizottság ezt elutasította egyhangúlag, vagy nem. Nem tehetem meg, hogy visszavonjam már csak azért is, mert a kontinuitásnak, a folytonosságnak meg kell lennie minden szempontból, de ez a bizottsági munkára is vonatkozik, és kérem szépen, nem is olyan régen a palini és a miklósfai iskola-óvoda együttműködése kapcsán ugyanúgy a Kulturális és Oktatási Bizottság ezt nem találta szakmailag kivetnivalónak. Tehát a magam részéről szeretném kérni a képviselőtársaimat, hogy fontolják meg, gondolják végig, hogy a bizottsági javaslat mellett vagy ellenére, nem lenne-e esetleg érdemes ezt a kérdést újratárgyalni. Mellesleg úgy a margóra megjegyezném és felírnám, hogy nagy hibát követtem el, mert külön nem kerestem a Oktatási Bizottságoknak a programját, napi pontjai között, hogy mikor szerepel az önálló képviselői indítványom tárgyalása, bizonyára elmentem volna, nem láttam, elkerülte a figyelmemet, és hát egy kicsit olyan méltánytalannak is érzem, hisz itt azért nem egy képviselői indítvány, hanem talán egy egységnek a sorsáról és személyek és gyermekek sorsáról is szó lehet. Nem voltam ott, amikor a bizottság ezt a szakmailag nem megalapozott, egyébként a városban hasonló konstrukcióban két ilyen egységet ugye már működtettünk, működtetünk, elutasított. El szeretném még egy mondatban azt is mondani kérem szépen, hogy természetesen amennyiben a testület ezt az önálló képviselői indítványt így nem tartja szakmailag alkalmatlannak, akkor a következő közgyűlésre egy olyan fajta önálló képviselői indítványt leszek kénytelen megfogalmazni, amely szakmailag merem remélni, hogy ezen bizottságnak megfelelő lesz. Egységes városi óvodákra kiterjedő szakmai javaslat lesz.

    Balogh László: Az OKSB, mint ahogy itt szerepel előttünk, de azt hiszem a közvélemény figyelmét is ennyire illik felhívnunk, hogy szövegszerűen is elhangozzék, hogy az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság, a szakmai bizottság – ezt én nem vonnám kétségbe – nem tartja indokoltnak a Kisrác utcai tagóvoda és a Nagyrác utcai tagiskola egy szervezeti egységbe történő összevonását. Ez volt az egyhangú határozatunk. Való igaz, hogy több változat is felmerült itt a kérdések kapcsán, a változtatások igénye által, mellyel foglalkoztunk is, ha rövidebben is. Ugye nem kell taglalni, itt két tagiskola és három tagóvoda variációi lehetőségéről is lehetne szó, de azért ebbe én javasolnám, hogy nem menjünk bele ilyen színtéren, de az is igaz, hogy érdemben Baranyi Enikő tisztelt képviselőnő konkrét indítványával törődtünk csak. A konkrét indítvány az mindösszesen erről szólt, ami itt az előbb elhangzott. Meghívót kapott a képviselőnő, lehet, hogy külön is fel kellett volna hívni a figyelmet rá. Ha ennyiben hibáztunk, én ezt magamra veszem akár. Visszatérve az eredeti problémához. Személyi konfliktus megoldása nem szerencsés ily módon, mert precedenst teremte. Ez a véleményünk. Azt hiszem, az egész bizottság nevében mondhatom. A munkavállaló és a munkáltató problémáját helyi szinten célszerű megoldani, ha lehetséges. És mi úgy gondoltuk, hogy nem a gyerekek sorsáról van szó itt elsősorban. Attól azonban nem zárkóznék el, hogy az összes kiskanizsai nevelési-oktatási intézmény integrációjával foglalkozzunk, de az már egy másik képviselői indítvány tárgya lehetne. A konkrét önálló képviselői indítvány azonban nem erről szólt.

    Dr. Baranyi Enikő: Kénytelen vagyok válaszolni. Tisztelt Elnök Úr! Abban az esetben, hogy ha itt interperszonális problémák vannak, akkor nem illik a határozati javaslatban kiírni, hogy szakmailag nem tartja indokoltnak. Tehát ez nem ugyanazt jelenti, ami most itt szóban elhangzott, és az, ami a határozati javaslatban le van írva. Tehát én ebből a pontból indulnék ki. A másik dolog pedig az, hogy én úgy gondolom, hogy minden körülmények között érdemes lenne újragondolni ezt a kérdést. Igen, hallom alpolgármester úrnak a rendkívül konstruktív javaslatát, hogy a szakmai szót azt ki kell húzni, ezt talán az aláírás előtt meg lehetett volna tenni, és akkor nem tudok mivel ugye most itt akadékoskodni, az alpolgármester úr így gondolja.

    Tüttő István: De hadd mondjak ellent, elnézést. Nem húzhattam ki, mert ez volt a határozat szó szerint a bizottságnak.

    Dr. Baranyi Enikő: Szóval, azért mégis csak valami itt látszik, hogy valami nem igazán oly módon állt össze, ahogy az elvárható lenne. Szeretném megtudni, mennyivel mostohább Kiskanizsa és ezen településrész, mint ahogy ezt megtette a város vezetősége Palin, megtette Miklósfa vonatkozásában is, és ha interperszonális kérdésekig visszük, szeretném megkérdezni az osztályvezetőnőt, hány szavazati különbség volt valamikor akkor, minimális a két vezető között, tehát ez akár egy gesztusértékű is lehetne, hogy ezt a fajta konstrukciót az osztály szakmailag nem tudja ugyanis szerintem kifogásolni, hisz működik már ilyen, akkor ezt úgy gondolom, hogy engedélyezni kellett, illetve illett volna.

    Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselőasszony, én is úgy gondolom, amit javasolt az szakmailag megállja a helyét. Nincs azzal semmi baj, ilyesfajta döntést lehetne hozni, bár azt megjegyezném, hogy ez a fajta óvodai egység, ami most működik, ez nem önkormányzati találmány, nem mi vontuk össze, nem is az előző közgyűlés ezeket az egységeket, és mindaddig kiválóan működött, amíg ez a bizonyos vezetői pályázat ugye az emberi kapcsolatokat meg nem rontotta. Én azzal is egyetértek, amit az Oktatási Bizottság javasol, hogy ilyen alapon – mert van még ilyen óvodánk, ahol ugyanilyen problémák vannak, emberi kapcsolatok – átszervezésekről dönteni hát nem igazán szerencsés, de nagyobb baj, hogy lehet tenni ilyen javaslatot, amit fölvázolt .. óvodákra, de hogy arra a lakosság, az adott iskolák, vagy az adott óvodák dolgozói mennyire vevők, azt azért valahogy illusztrálni kellene, mert akkor lenne ennek értelme ilyen lépéseket megtenni, hogy ha ez a közelvárással valamilyen mértékig találkozna.

    Dr. Baranyi Enikő: Válaszolni szeretnék alpolgármester úrnak. Természetesen én úgy gondoltam, hogy ez valóban egy kellemetlen dolog ezt felvállalni, tehát én megteszem az első lépést, és majd az osztály és majd az alpolgármester úr pedig természetesen egy szakmailag elfogadható javaslatot akkor végig tud vinni.

    Dr. Horváth György: Tisztelt Baranyi Enikő! Az Oktatási, Kulturális Bizottságot itt vádolta következetlenséggel. Én ezt visszadobom. Tessék visszaemlékezni arra, amikor szó volt az óvodák összevonásánál ki volt az, aki legjobban verte az asztalt a szakmai önállóságot tekintve. Úgyhogy én azt hiszem, hogy a bizottság jól döntött, ez valóban szakmai döntés volt és nyilván a régiekre is kell emlékezni. Nyilván van politika, van gyerekérdek, van következetesség, én az utóbbi híve vagyok.

    Antalics Dezső: Ebben a témában elég sokat voltunk együtt Tarnóczky alpolgármester úrral, osztályvezető asszonnyal, helyszíneltünk. Valóban a személyi konfliktus helyzetek már-már veszélyeztették a nevelési programot. Ezzel együtt azt szeretném jelezni, és egyetértek Tarnóczky úrral, aki jelezte, hogy gyakorlatilag ebben a kérdésben szülők nem kerestek meg. Tehát gyakorlatilag az önálló képviselői indítványon kívül sem az intézményvezetők, sem pedig a szülők nem reagáltak erre. Tehát én a magam részéről úgy gondolom, hogy azzal együtt, hogy valóban a két másik peremkerületben működik együtt két tanintézmény, két különböző típusú tanintézmény, esetleg itt is indokolt lenne, de ez most még ilyen döntésre éretlen, tehát körbe kell ezt járni és konszenzust kell a kérdésben kialakítani.

    Dr. Baranyi Enikő: Egy mondatos válasszal szeretném Antalics képviselőtársamat megnyugtatni. Az valahogy nem úgy történt, hogy a Kisfaludy utcában leültem, s úgy döntöttem, hogy egy önálló képviselői indítványt megírok. El szeretném mondani, hogy engem viszont megkerestek. El szeretném azt is mondani, hogy tudomásom van olyanról, aki nem keresett meg, és az aki nem keresett meg, azok egy része sikeresen sikerült a város felé irányítani a gyerekét, már nem oda fogja vinni óvodába, mert belefáradtak ebbe a hosszú éves, több éves hercehurcába.

    Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincs, a vitát lezárom. Határozati javaslatot teszem fel szavazásra. A szakmailag szót én most visszavonom függetlenül a bizottsági határozattól. Tehát most nem tartjuk indokoltnak a Kisrác utcai óvoda összevonását. Kérem, szavazzunk. Egy szót kihagytam belőle, hogy szakmailag. Tehát nem tartja indokoltnak. Hát ne azt beszéljük meg, hogy ki mivel ért egyet, nyomja meg a gombot. Tessék megnyomni a gombot. Újraszavazunk. A határozati javaslat. A szakmait én mondtam, hogy kihagytam, mert én vagyok az előterjesztő.

    A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    118/2000.(IV.25.) számú határozat:

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése – az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság határozatára figyelemmel – nem tartja indokoltnak a Kisrác utcai tagóvoda és a Nagyrác utcai tagiskola egy szervezeti egységbe történő összevonását.

    Felelős: Tüttő István polgármester

     

    Szünet

     

  3. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1999. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban)
  4. Előadó: Tüttő István polgármester

  5. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1999. évi költségvetési beszámolójának auditálására (írásban)
  6. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény elfogadását követően önkormányzatunk költségvetésében annyi változás történt, hogy a központi költségvetésből származó forrásai növekményében szereplő és a központi költségvetés általános tartalékát képező 51 millió Ft – a kedvezőtlen gazdasági folyamatok következményeként – év közben elvonásra került. A költségvetés egyensúlyát a fentiek ellenére a tervezett 330 millió Ft hitellel szemben 279 millió Ft-os tényleges hitelfelvétellel biztosítottuk. Szeretném kiemelni, hogy a működési és fenntartási kiadások eredeti előirányzatát közel 800 millió Ft-tal meghaladják a teljesítés tényszámai. A központi források szűkössége, valamint a működési és fenntartási kiadások emelt szinten történő teljesítése mellett sem következett be vagyonfelélés, a felhalmozás céljára 1.041 millió Ft, felújítási célra 151 millió Ft került felhasználásra. Az önkormányzat vagyona a tárgyév végére az előző évi vagyont 724 millió Ft-tal meghaladta. A befektetett eszközöknél 705 millió Ft-tal, forgóeszközöknél 19 millió Ft-tal. Emlékeztetnék néhány kiemelt beruházásra. A legjelentősebb a növekményünk, 737 millió Ft a tárgyi eszköz értékénél. Befejeződött többek között három év alatt a Kórház “A” épülete, melyből 1999. éven aktiváltunk 133,4 millió Ft-ot, a palini csatornahálózat 120 millió Ft-ért, kerékpárutakat építettünk 15 millió Ft-ért, közművesítettünk Szabadhegyen, a régi könyvtárnál 7 millió Ft-os beruházást hajtottunk végre, körforgalmakat, csomópontokat és orvosi rendelőt is építettünk. Az ügyfelek, a közgyűlés szakszerű és gyors kiszolgálása, a számviteli munka naprakész, pontos vezetése érdekében fejlesztettük az információs hálózatunkat, tárgyi eszközöket szereztünk be. A követelésállomány záró értéke mintegy 26 millió Ft-tal csökkent az előző évhez viszonyítva. Szeretném pozitívumként kiemelni, hogy a helyi bevételeket pályázatok útján cél- és címzett támogatásként elnyert pénzeszközökkel pótoltuk. Eredményesen pályáztunk ….. kapott szakképzési támogatás is nagyban hozzájárult a középfokú intézményi ellátás javításához, melyet az intézmények elsősorban tárgyi eszköz beszerzésére fordítottak. Működőképességünk egész évben biztosított volt, a tervezett célkitűzéseink megvalósultak. Röviden ezt szerettem volna azért a TV nyilvánossága előtt elmondani. Ezek után megkérdezem Önöket, hogy van-e észrevételük, kérdésük a napirenddel kapcsolatban,

    Cserti Tibor: Engedjék meg, hogy két rövid észrevételt fűzzek az előterjesztéshez. Alapvetően az 1999. évi költségvetési gazdálkodás az hiszem a szabályozott keretek között történt, végső soron folyamatában a közgyűlés tájékoztatást kapott a menet közbeni források és kiadások alakulásáról is. Egy dolog bebizonyosodott. Ez bizonyos tekintetben már a költségvetés megtárgyalásakor, az eredeti költségvetés jóváhagyásakor vitatéma volt, a saját bevételeken belül a helyi adóztatás mértéknek az alakulása. És csak egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, hogy lám-lám relatív túladóztatás történt, és nem szeretném ezt túlragozni, és még szomorúbb dolog, hogy a 2000. évi költségvetés elfogadásakor is további adómérték emelése a helyi gazdaság szereplőit a tisztelt önkormányzat hát bizony még inkább keményebb feltételek közé állította. Én azt hiszem, hogy ugyanez a folyamat, ha folytatódni fog, akkor csak szlogenében lesz vállalkozáspárti a tisztelt önkormányzat. Mindenféleképpen a jövőt illetően erre kiemelt figyelmet kell fordítani. Az viszont örvendetes tény, hogy az ebből származó bevételtöbblet nyilvánvaló, a megcélzott a hitelállomány csökkenését is eredményezte, ha úgy tetszik, akkor ezért köszönet a helyi közélet, helyi gazdasági élet szereplőinek. Azt hiszem illik egy zárszámadás folyamatában megemlékezni. A másik, hogy valójában vagyonértéket kellene, hogy vegyen az önkormányzat. A mérlegszerkezetből, ma már ugye teljes mérlegszerkezet elénk történő terjesztésével látszik, hogy abszolút mértékű vagyonnövekedés következett be ugye az önkormányzatnál, senki nem vitatja. Egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a tárgyi eszközökön belül polgármester úr vázolta azokat a legfontosabb beruházásokat, amik egyébként aktiválásra kerültek 1999. év folyamán, ugyanakkor a mérlegszerkezet az kedvezőtlen irányban változott. … belül rohamosan lecsökkent a forgalomképes vagyon szerkezete, ugyanakkor pedig azoknak a vagyonelemnek a köre jelentősen bővült, amelyek fenntartási vonzattal is párosulnak a későbbiekben, tehát folyamatosan működtetni kell. Erre azt hiszem a politikai élet szereplői, a frakciók több ízben, több .. felhasználtak annak propagálására. Én a hozzászólásomban csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a további élénk vagyonértékesítést, a forgalomképes vagyon csökkenését, azt mindenféleképpen meg kellene állítani.

    Tüttő István: Kérném a véleményüket. Szeretném jelezni, hogy a bizottságok megtárgyalták, és mindegyik bizottság az anyag szerinti javaslatot támogatta.

    Budai István: Az előttem szóló Cserti Tibor nagyrészt elmondta, amit én is mondtam volna. Én azt javasolnám, hogy a 4. és 6. pontot együtt tárgyaljuk, ha lehet, hiszen a közgyűlés nem auditálja a mérleget, azt a könyvvizsgáló auditálja.

    Tüttő István: A cím nem jó.

    Budai István: A cím nem jó, igen azt akartam mondani. Hogyha ezt lehetne összevontan, és akkor együtt a könyvvizsgálói jelentéssel. Én örömmel állapítottam meg, hogy a könyvvizsgáló, tehát auditáció során nem …

    Tüttő István: Ügyrendi javaslatnak tekintem. Szavazzunk róla, hogy együtt tárgyaljuk. Kérem, szavazzunk.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Budai István: Akkor most tovább folytatnám, és arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy mivel a könyvvizsgáló az auditáció során nem állapított meg különösebb eltérést, én is jó szívvel tudom ajánlani a tisztelt közgyűlésnek ezt a zárszámadást így, ahogy van, elfogadásra.

    Marton István: Előttem szóló két képviselőtársam, amit mondott, azzal tökéletesen egyetértek. Annyival azért kiegészíteném, hogyha egy kicsit úgy megnézzük, hogy alakult ez a költségvetés az elmúlt esztendő során, meg ha megnézzük azokat a számokat, amiket százalékosan kiszámolt a hivatal, és mindig mondjuk a legutolsó módosításhoz méri a teljesítést és kijön 1-2 %, vagy 1-2 tized, holott ugye eredendően az eredetihez kell viszonyítani, és ha ezt megtesszük mondjuk a tavalyi bevételeknél, elindultunk 8,4 milliárdról, majd meghaladtuk a végén a 11,5 milliárd Ft-ot, ez akárhogy is nézem, több mint 37,3%-kal több. Már pedig ugye a tervezéstant úgy tanítják, hogy a tervtől való eltérés az minden irányban hiba. Más kérdés, hogy a többletet könnyebb elviselni. Hát itt olyan érdemi többlet természetesen nincs, mert a kiadások gyakorlatilag hasonlóan mentek, tehát megmaradt az egyensúly, de az elmúlt tíz évben, ami kialakult, nevezetesen az alátervezés, az sajnálatos módon a tavalyi esztendőben is folytatódott és az gyönyörűen látszik ebből az anyagból.

    Tüttő István: Úgy látom, nincs több észrevétel. A vitát lezárom. Kérem, döntsünk Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelete az önkormányzat 1999. évi költségvetési zárszámadásáról. Rendeletet kell alkotni. Minősített többséggel kell meghozni.

     

    A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    13/2000.(IV.26.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 13/2000.(IV.26.) számú rendelete az önkormányzat 1999. évi költségvetési zárszámadásáról.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

    Tüttő István: Összevontuk ugye a 6. napirenddel. Ugye auditálása megtörtént a költségvetési beszámolónknak. Kérem a határozati javaslattal kapcsolatos döntésüket.

     

    A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    119/2000.(IV.25.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerűsített mérlegét, egyszerűsített pénzforgalmi jelentését, egyszerűsített pénzmaradvány kimutatását, egyszerűsített eredménykimutatását, a kötött felhasználású normatív támogatások elszámolását, a központosított támogatások, a cél- és címzett támogatások alakulásáról készített kimutatásokat elfogadja.

    Utasítja a polgármestert, hogy a könyvvizsgálatról készített jelentést az Állami Számvevőszék részére küldje meg. Egyúttal utasítja a jegyzőt, hogy a közzétételről gondoskodjon.

    Határidő: 2000. június 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Dr. Tuboly Marianna jegyző

     

    Tüttő István: Gyakorlatilag tudomásul vettük az auditálásról szóló jelentést. Megköszönjük könyvvizsgálónőnek a munkáját, és reméljük, hogy hasonló megállapításokat tesz, mert a hibákra is felhívta a figyelmet, de azért a megállapításai a múlt évre vonatkozóan pozitívabbak voltak, mint azt megelőzően. Ez pedig a munkának a minőségét oly módon jelzi, hogy javulás történt. Reméljük, hogy ezt a trendet tartani tudjuk.

     

     

  7. Javaslat az 1999. évi pénzmaradvány felosztására és a 2000. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban)
  8. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Kérem erre vonatkozóan véleményüket. Szeretném jelezni, hogy a Pénzügyi Bizottság az előterjesztés szerinti módozattal ért egyet, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke kért szót, kérem, hogy szóljon a bizottsági véleményről is.

    Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság valóban átvizsgálta ezt a napirendi pontot is, illetőleg a napirendi ponthoz kapcsolódó anyagokat, és azt a javaslatot teszi a közgyűlésnek, hogy a pénzmaradvány felosztásról szóló előterjesztés mellékleteiben szereplő személyi juttatás pénzmaradványokat ne fizet, tehát zárolja, ezeket ne adja át azoknak az intézményeknek, ahol ezek képződtek, azzal, hogy az önkormányzat félévi költségvetés felülvizsgáló zárása után térjünk vissza erre a napirendre, és akkor határozzuk meg, hogy mi legyen ezeknek a személyi kifizetéseknek a sorsa. Hangsúlyozta a Gazdasági Bizottság, hogy ez a pénz “elvonás”, ez csak egy, fogalmilag helyesebb talán a visszatartás szót használni, mert ugyanazoknak az intézményeknek kell visszaadni ezt a pénzt, ahol ezek képződtek. Többé-kevésbé ez volt a Gazdasági Bizottság javaslata, hogy a határozat így szóljon. Összesen nagyságrendileg kb. 160 millió Ft-ról van szó a személyi soron, illetőleg a személyi juttatásokat érintő, munkaadókat terhelő egyéb befizetési járuléksoron, ha összeadjuk, kb. ebben van az igazság. Eddig volt a Gazdasági Bizottság javaslata. Ez után engedjék meg, hogy elmondjam én, az időközben megkapott újabb információk hatására azt kell mondjam tisztelt közgyűlésnek, hogy az én véleményem e tekintetben változott. Én azt kérem a közgyűléstől, hogy az előterjesztés szerint szíveskedjen megszavazni a pénzmaradvány felosztást. Hogy miért? Egy oldalról azért, mert vannak bizonyos kötelezően betartandó szerződések, amelyeket teljesíteni kell, gondolok itt például mondjuk a kollektív szerződésre a Kórházban, ahol teljesíteni kell olyan időarányos kifizetéseket, amelyeknek ez a pénzmaradvány lenne a forrása, illetőleg az iskoláknál is és egyéb intézményeknél is vannak olyan áthúzódó fizetési kötelezettségek, amelyeket ebből a pénzmaradványból kell vagy kellene teljesíteni. Információim szerint, több intézményvezetővel beszélve, a bizottsági ülés és a mai közgyűlés között eltelt időszakban, ezek a pénzek jó része olyan, részben szerződéssel, vagy egyéb más kötelezettségvállalással lekötött kifizetéseket takarnak, amelyeknek a bevételi, tehát az intézményhez érkezése december hónap vége felé következett be, tehát igazából kifizetéseket is …. teljesíteni ebből a pénzből nem lehetett, holott, mint a tájékoztatások igazolják, ezeket ki kell egyenlíteni. Tehát e tekintetben én arra kérem a tisztelt közgyűlést, a Gazdasági Bizottság nem volt ezeknek az információknak a birtokában, tehát a Gazdasági Bizottság ezen információk híján javasolta városérdekből és önkormányzati érdekből azt, amit én az előbb elöljáróban elmondtam, amivel én ott teljes mértékben egyet is értettem, csak hát azóta olyan újabb információk érkeztek, amelyek arra késztettek, hogy a tisztesség és a becsület okán ezeket elmondjam és a tisztelt közgyűlés tudomására hozzam. Tehát arra kérem Önöket, hogy lehetőség szerint az előterjesztést szavazzák meg és ne a Gazdasági Bizottság döntését.

    Cserti Tibor: Örülök, hogy Fodor képviselő úr mikor egyéni véleményének adott hangot, akkor megfogalmazta azt a polémiát, ami egyébként a kiskincstár típusú finanszírozási rendszerből adódik, annak sajátja. Törvényszerű, hogy idevezetett, és ha egy szakmai előkészítés nem kellően megalapozott, akkor ez bizony konfliktusokhoz is vezet. Ezt meg lehet oldani egyébként önkormányzati szabályozással, ha úgy tetszik egy “arrogáns” döntéssel is, lehet hivatkozni vészhelyzetre, lehet hivatkozni sok mindenre. Tehát intézmények részéről sem lenne vitatható egyébként, szabályozott kereteken belül ezt zárolnánk, vagy időlegesen felfüggesztenénk, tehát ilyen értelemben a Gazdasági Bizottság határozata sem lenne jogilag támadható. Megítélésem szerint nem lenne etikus, tehát örülök ennek a fajta kiegészítésnek. Az általam is sokszor hangoztatott bizonyos korlátozott keretek közötti érdekeltségi rendszert is, ha úgy tetszik, negligálná. Vagy egy másik aggályom, és erre a határozott kérdésre határozott választ szeretnék kapni. A 2000. évi költségvetésnél azt is meghatároztuk, hogy mindenféle évközi többletbevétel az a tervezett hitelfelvétel összegét kell, hogy csökkentse, tehát zárolásra kell, hogy kerüljön, és ilyen értelemben most a pénzmaradványnak arról a részéről beszélek, ami szabad rendelkezésű pénzmaradvány. Ugyanakkor előttünk vagy egy előterjesztés, ha jól értelmezem, ezen felüli, ugye szabad rendelkezésű pénzmaradvány terhére is többletcélokat állapít meg. Most én azt nem szeretnék belemenni egyenként, hogy mik azok a többletcélok, valójában egyenként majdnem mindegyik meg… és támogatandó cél, a kérdésem lényege akkor az, most a kettő dolog az hogyan kezelhető együtt, mert vagy egyiket helyezzük hatályon kívül, vagy pedig egyenként döntünk ezekről a célokról. Hát az előterjesztő véleményét kérném szépen.

    Birkner Zoltán: Valójában Cserti úr és Fodor úr elmondta nagyjából azt, amit el szerettem volna mondani. Örömmel hallom, hogy Fodor úrnak is megváltozott a véleménye útközben erről a kérdésről. Két mondat, és ez a FIDESZ frakciónak a véleménye egyébként, amit most elmondok. Valóban, Cserti úr érintette, az érdekeltségi rész, a másik pedig az, hogy ennek a furcsasága, hogy decemberben érkeznek ezek a pénzek, így valójában már el kezdett beruházások, illetve felvállalt kötelezettségeknek a finanszírozásáról is szólnak. Tehát egyszerűen nem engedhetjük most meg, hogy ezeket a pénzeket bármilyen szinten is zároljuk. Köszönöm szépen, és örülök neki, hogy nagyjából most már egy követ fújunk, és mindenki hasonlóan fog szavazni, úgy érzem.

    Balogh László: Nem az időhúzás végett és nem a népszerűség hajhászás végett, de muszáj a bizottságunk egyhangú álláspontját elmondanom. Az OKSB, mint gazdaságilag talán kevésbé szakmai, de a nevelés-oktatás szempontjából igenis szakmai bizottság egyhangúlag az eredeti előterjesztést támogatta. Minden más megoldás véleményünk szerint protekcionista és időhúzó történés lenne. A pénz maradjon ott, ahol keletkezett és akkor, amikor ez megtörtént. Tiszteljük azt is, hogy feleslegesen az intézmények nem költötték el a pénzüket, bár megtehették volna. Kérem, ezt támogassák. Mondom ezt sok saját intézményünk nevében is.

    Dr. Tuboly Marianna: Cserti úr kérdésére a jogi helyzet vonatkozásában azt válaszolnám, hogy a határozat döntött arról, hogy a többletbevételeket a hitel csökkentésére fordítjuk, ez viszont egy magasabb szintű jogi norma, rendelet és az mindig üti a határozatot. Tehát egyrészről ezért törvényes, másrészről pedig ez nem is igazán többletbevétel. Ön is tudja, számvitelileg a többletbevétel és a pénzmaradvány külön fogalom, tehát ily módon sem tekinthető annak, de azt hiszem, hogy ez utóbbi indoklásom inkább már szőrszálhasogatás, tehát a lényeg az, hogy azon célunkat, miszerint a többletbevételt hitel csökkentésére kell fordítani, akkor teljesítjük, amikor rendeletmódosítással döntjük el a sorsát, és itt most ezzel döntjük el.

    Tarnóczky Attila: Úgy tűnik, hogy személyi juttatás ügyében közelednek az álláspontok. A módosító javaslatom, amit tennék, nem erre vonatkozik, hanem a személyi juttatások fölötti pénzmaradványokra. Előttünk nem is tudom hány napirendi ponttal később a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszköz és felszerelési jegyzékére javaslat a maga, ugye emlékeznek, meglehetősen nagy összegével, amit komolyan kell venni, meggyőződésem szerint annyira, hogy ebben a pénzmaradványban a személyi juttatások és a munkaadó járulék feletti megmaradó összeget már ebben az irányban haladva kellene felhasználni a későbbi költségek mérséklése miatt. Tehát egy határozati javaslatot indítványoznék hozzácsatolni a rendelethez, ami így szólna: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezi a közoktatási intézmények vezetőit, hogy beszerzéseknél a hiányzó eszközök és felszerelések pótlására – ide be kéne szúrni ennek a bizonyos rendeletnek a számát: 1/1998.(VII.24.) OM rendelet – az 1999. évi pénzmaradványból a személyi juttatás és a munkabér járulék feletti teljes összeget fordítsák. Ebben a rendeletben – magyarázatként hozzáteszem – az eszközök és a felszerelések címszó alatt szerepelnek a különböző szükséges helyiségek is, tehát erre is vonatkozna a felújítás, beruházás vonatkozásában is a javaslat.

    Tüttő István: Tehát akkor itt ehhez kapcsolódva, de kihatása lenne a későbbi napirendre, témára? Tehát nem ott, hanem itt határoznánk.

    Cserti Tibor: Válaszolni szeretnénk azért, mert a jogforrások hierarchiáját az eddig is tudtam. Köszönöm szépen, amiért megerősített ebbéli ismereteimben a jegyzőnő. A jogi megokolás egyébkén ez szépen hangzik, csak valójában a kérdésre nem kaptam választ. A pénzforgalmú típusú tervezés, tehát a pénzmaradvány először és most épül bele, nyilvánvaló a költségvetés egészébe, hisz a 2000-es költségvetés eredeti jóváhagyásakor a pénzmaradványról nem döntöttünk. Ez az életnek, vagy az ilyen típusú költségvetésnek a maga sajátja. A kérdésem ugye, a másik része pedig arra vonatkozott, hogy továbbra is ugye azt szíveskedik kérni, hogy ami a szabad rendelkezésű pénzmaradvány terhére, mert ami feladattal terhelt ugye, arról döntöttünk, hogy kapják vissza az intézmények, az annak rendje, módja szerint a helyére kerül. Az is többletbevétel, de az céllal terhelt. A szabad rendelkezésű pénzmaradvány, az független, hogy határozattal – azt egyébként elfogadom ezt a hierarchia szabályozást vagy normatív szabályozási rendeletet, teljesen mindegy – az elvileg terhelhető, az a hitel összegét is csökkentheti, avagy új célokat határozhatunk meg rá. Itt az előterjesztésben több új cél meghatározására került sor, akkor ugye azt szíveskednek kérni, hogy ezt támogassa a tisztelt közgyűlés, ez magyarul van, ennek van értelme, én is támogatom. Itt a kérdésnek a lényege volt a másik oldal, helyezzük-e hatályon kívül a korábban meghozott határozatunkat? Én úgy gondolom, nem lenne helyes, továbbiakban is törekedjünk arra, hogy mindenfajta többletbevétel, függetlenül attól, hogy határozattal, vagy rendelettel kerül megállapításra, az a felvehető hitel összegét csökkentse.

    Beznicza Miklós: Lehet, hogy én is rosszul fogom föl jogilag, de azt hiszem, hogy itt valami fogalomzavar van abban. A pénzmaradvány nem bevétel. A pénzmaradvány egy pénzforgalom nélküli előirányzat növekmény, aminek a fedezete máshol rendelkezésre áll. Amiről szólt annak idején a közgyűlési határozat, hogy a bevétel, a soronként megjelenő többletbevételeket egyenként, soronként határozzuk meg, hogy mit fedez le. Ezt tettük múlt alkalommal, és azért kérdeztem, amikor Önök megszavazták, hogy Postakerti út, Piac, akkor mindig rákérdeztem, hogy ezek a ténylegesen mozgó pénzek mire mennek? S Önök azt mondták itt akkor, hitel kiváltására. Tehát ez egy pénzforgalom nélküli olyan pénzmaradvány, amelyet nem lehetne a bevételek közé vinni, tehát szerintem – nem jogi szakértő vagyok – nincs keveredés és nincs átfedés a két rendelet és a határozat között.

    Marton István: Nagyjából egyetértek azzal, amit itt képviselőtársaim eddig a napirenddel kapcsolatban elmondtak, annak meg külön örülök, hogy két munkanap alatt Fodor képviselőtársamnak ilyen hatalmas mennyiségű többletinformáció jutott a birtokába. De én, ahogy vissza tudok emlékezni az általa vezetett Gazdasági és Városüzemeltetési bizottsági ülésre, azt kell, hogy mondjam – és nem hiszem, hogy rosszul emlékszem –, hogy a 28 önállóan gazdálkodó intézményünk közül, és itt a részben önállóakról már nem is beszélek, 27-tel az ég egy világon senkinek semmi baja nem volt azon az összevont bizottsági ülésen, csak többek között nekem is, mint ahogy másoknak is az szúrta meg a szemét, hogy a legnagyobb intézményünknél, a Kórháznál mintegy másfél havi bér + közteher pénzmaradvány képződött, ami ugye körülbelül azt jelenti, hogy ennél az intézménynél bérgazdálkodásról olyan nagyon nem lehet beszélni. A régebb óta képviselők talán még emlékeznek rá, hogy 3-4 évvel korábban is volt a Kórháznak egy ilyen bérjellegű gondja, amikor az állományi létszámot keverték a jogi létszámmal, ez hosszú, ebbe nem akarok belemélyedni, de én azt hiszem, hogy ez megengedhetetlen, és itt visszatérő jelenségről van szó. Nekem az a javaslatom, hogy a Ct. és mammográf beszerzés még önkormányzati forrásból biztosítandó részével kezdjünk valamit olyképpen, hogy az itt maradónak tűnő felhalmozási kiadás 40 millió, miután ugye – emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy tavaly november végén derült ki, hogy több száz milliós tartalék van, ami ugye addig állítólag nem derült ki, csak szeptembertől, de a testület tudomására mindössze november végére lett hozva. Tehát azt hiszem, hogy elég jól áll most a Kórház ahhoz, hogy ne a szegény önkormányzattól kelljen ilyen összeget elvonnia ennek a két rendkívül fontos eszköznek a beszerzésére, ezért javaslom, hogy erre fordítassék ez az összeg.

    Dr. Fodor Csaba: Úgy látszik, ez a közgyűlés arról szól, hogy mindenki valami oknál fogva rám hivatkozik. Egyébként csak annyit szeretnék mondani, nem két nap volt, még nem is csak két munkanap, mert ezt a nem mostani Gazdasági bizottsági ülésen, hanem azt megelőzőn tárgyalta a Gazdasági Bizottság, csak most megint szóba került. Ez így helyes és így pontos. Egyébként nem munkanapokban mérem azt az időt, napokban, naptári napokban, amikor az ember információkat kaphat, amikor olyanokkal beszélhet, tárgyalhat, amikor, akik kellő információval el tudják látni, és mondjuk valóban igaza van alpolgármester úrnak, péntek 4 órától hétfő reggelig is tud gondolkodni az ember általában.

    Cserti Tibor: A fogalmi zavarra visszatérve. Nem azt mondtam, hogy pénzforgalommal, vagy nélkül, vagy pénzforgalomjáról, maradványról van szó, én azt a kategóriát használtam, hogy elvileg és gyakorlatilag is van szabad rendelkezésű pénzmaradvány, amire célt tudna jelen pillanatban is az önkormányzat meghatározni. Igaz? Kérem szépen. Itt volt egy felosztási javaslata is ennek, arról kell dönteni a mai napon. És most már nem tudom, hányszor kerüljük meg, harmadszorra ezt a dolgot, én azt mondtam: támogatom az eredeti javaslatot, de elvileg hitelcsökkentésre is használhatnánk azoknak a céloknak a fedezetére fordított forrásokat. Önök ezt kérik tőlünk. Gyakorlatilag ilyen értelemben egy ellentmondásra hívtam fel a figyelmet.

    Tüttő István: Én kérdeznék egyet erre. Ez a logika jó, de a következő lépés pedig az, hogy ha nem erre a célra fordítjuk, hanem hiteltörlesztésre, akkor meg kell kérdezni, hogy amit ez, ami, miből fizetjük ki azt, amit itt meghatároztunk, azt majd hitelből? Mert akkor ugye egy ilyen önmagát erősítő folyamat lesz. Visszafizetem a hitelt, másnap újra felveszem. Tibor, ezt kérdezem.

    Dr. Gőgös Péter: Hát én mindenkit óva intenék attól, hogy Marton képviselőtársnak a javaslatát elfogadja. Csak két apró megjegyzés. A Ct. pénzekhez hozzányúlni én nem mernék. Tudvalévő, hogy a Megyei Területfejlesztési Alapnál sikerült további 13 millió Ft-ot szerezni, ha úgy mondhatom a Kórház vezetésének, mert ha jól emlékszem, polgármester úr nem volt ott ezen a tárgyaláson, tehát ők képviselték a város érdekeit.

    Tüttő István: De még döntés nem született, döntés 8-án lesz.

    Dr. Gőgös Péter: Ígéret meg van rá. Tehát ez is az önkormányzat büdzséjét könnyíti. A másik dolog pedig a személyi juttatások pedig OEP pénzből származnak, ezek a pénzek, ezek mindig meglehetősen nagy késéssel jönnek, az OEP nyilván nagy késéssel fizet, végül is az év első harmadánál járunk. Tehát ezek a pénzösszegek ugyancsak természetesek, hogy ekkor halmozódnak és ekkor jelentkeznek.

    Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincs. Marton úr mindig közbenyom, tehát nem tudom azt mondani, hogy már lezártam.

    Marton István: Azt hiszem, hogy itt valami tévedés van, mert én a felhalmozási jellegű pénzekről beszéltem, és igenis, és erről kérek egy szavazást, hogy a Megyei Területfejlesztési pénzek megítélése után maradó önkormányzati rész kiváltását javaslom ebből. Én nagyon jól tudom, hogy mi a Kórház finanszírozásának a rendje, én csak azt sérelmezem, hogy a közgyűlés mindig utólag van kész helyzet elé állítva, mint ahogy történt az elmúlt év novemberében is a lehető leglátványosabban, azt hiszem.

    Dr. Csákai Iván: A következő, én csak kérdéseket. Mi a pénzmaradvány? Mi a halasztott finanszírozás a felhalmozásban, és hogyan tudja megoldani egy olyan nagyüzem, mint a Kórház a halasztott finanszírozást, hogy ha nincs pénzmaradványa?

    Tüttő István: Kérdésekre választ tudunk adni? Vagy ez költői kérdés? Lezárom a vitát, most már hiába nyomja bárki. Kérem, szavazzunk. Először Marton úrnak volt egy határozati javaslata, akkor ezt kérném megismételni, és utána pedig Tarnóczky úr határozati javaslatát fogom, és azt követően döntünk a rendeletről.

    Marton István: A javaslat úgy szól, hogy a 40 millió Ft-nyi felhalmozási pénzmaradványból a Megyei Közgyűlés által számunkra meghozandó kedvező döntés után fennmaradó részt fizesse ki a Kórház, tehát ne az önkormányzatot terhelje a maradvány.

    Tüttő István: Én kérem, ezt szavazásra tesszük fel. Aki egyetért Marton úrral, hát én a magam részéről veszélyesnek tartom. Addig ne szavazzunk. Én nem fogom megszavazni. Én azért tartom veszélyesnek, mert ezt ma itt eldöntjük, holnap megjelenik a Zalában és azt követően a Megyei Területfejlesztési Tanács azt mondja, hogy hát uraim ne a mi pénzünkből vegyék ezt meg. Tehát veszélyesnek tartom. A másik testület döntését befolyásolhatja, ugyanis még nem döntött. Szavazzunk. Marton úr javaslatáról szavaztunk.

     

    A közgyűlés 2 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 11 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Tarnóczky urat kérem, hogy határozati javaslatot terjessze elő és szavazunk róla.

    Tarnóczky Attila: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezi a közoktatási intézmények vezetőit, hogy a beszerzéseknél a hiányzó eszközök és felszerelések (1/1998.(VII.24.) OM.) pótlására az 1999. évi pénzmaradványból a személyi juttatás és a munkaadói járulék feletti teljes összeget fordítsák.

    Tüttő István: Ez a határozati javaslat, kérem szavazatukat. Én támogatom

     

    A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

    120/2000.(IV.25.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezi a közoktatási intézmények vezetőit, hogy a beszerzéseknél a hiányzó eszközök és felszerelések [1/1998.(VII.24.) OM.] pótlására az 1999. évi pénzmaradványból a személyi juttatás és a munkaadói járulék feletti teljes összeget fordítsák.

    Határidő: folyamatos

    Felelős : közoktatási intézményvezetők

     

    Tüttő István: Ezzel a határozati javaslattal kiegészítettük, és akkor most kérem a felosztásra tett javaslatot fogadjuk el. Minősített többség, rendelet.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    14/2000.(IV.26.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 14/2000.(IV.26.) számú rendelete a 2000. évi költségvetésről szóló 9/2000.(III.8.) számú rendeletének a pénzmaradvánnyal kapcsolatos módosításáról.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

  9. Dr. Horváth György képviselő önálló indítványa a Székely-park elnevezésre vonatkozóan (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Én azért megkérem Dr. Horváth György urat, hogy a nézők számára is két-három mondatban ismertesse.

Dr. Horváth György: Időszakban az utcák elnevezése lehetőség szerint és nem kizárólagosan a történelmi Magyarország helységeivel, helyével függjön össze. Amikor ezen gondolataimat megfogalmaztam, keresett meg Lengyák István tanár kollégám, aki külön javaslattal állt elő. Erdélyi útja során ígéretet kapott és javaslatot tett, az úgynevezett a Székely-park, Székely-kert elnevezési területre. Azt kell mondanom, hogy képviselői indítványomat október 28-án nyújtottam be, és ma nincs egy hónapja és az igazán dicséretes a bizottságokra és a hivatalra nézve is, ide került elénk. A többféle variáció, amely szóba került, végső soron a Székely-kert elnevezést, ahogy a határozati javaslatban szerepel, ajánlanám. Örömmel mondhatom azt, hogy az egyik bizottságban már említettem, hogy a Kovásznáról ígért Székely-kapu már majdnem teljesen kész úgy, hogy egész rövid időn belül leszállításra kerül. Ugyanakkor az erdélyi városok a kopjafák állítását egyértelműen ígérték és a hivatal irányító munkájával a kert nagyon esztétikus és logikus elrendezésével, egy olyan városközpontot, “városközpont” vagy más központot hozhatunk létre, mely nagyon dicséretes lesz, és magyarságunkat, identitástudatunkat is erősítjük. Ismételten köszönöm a hivatalnak és hát a bizottságoknak is ezt a rendkívül gyors intézkedést, és ha igen lesz a szavazat, akkor holnapután 17,00 órakor az avatásra már sor is kerülhet.

Antalics Dezső: Bizottságunk, tehát a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság két ízben foglalkozott a témával, mindkétszer támogatta, az elnevezés, a név körül volt vita, és a második bizottsági ülésen egyhangú szavazattal a Székely-kert elnevezés mellett támogatólag foglalt állást.

Balogh László: Remélve, hogy még nagyobb lesz az egyöntetűség, természetes módon az OKSB szokásos módon egyhangúlag támogatta a Székely-kert elnevezést, hangulati és jelentés tartalmi indokkal tisztelve a magas akadémia álláspontját is, és igazából csak azért szólnék egy mondat erejéig, hogy nagy köszönet az ötlet kitalálóinak és megvalósítóinak.

Tüttő István: Lezárom a vitát, szavazzunk. Tehát Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kazanlak krt. és a Városkapu krt., Munkás utca által lezárt területet Székely-kertnek nevezi el. Ez a döntés.

 

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

121/2000.(IV.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kazanlak krt. – Városkapu krt. – Munkás utca által közrezárt területet “Székely-kert”-nek nevezi el.

Felkéri a polgármestert, hogy a további szükséges intézkedéseket tegye meg.

Határidő: 2000. április 26.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

  1. Javaslat 2001. évi címzett támogatási igények benyújtására, s az igénybenyújtáshoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok elfogadására. (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Három témakör van, egyik ugye a Zsinagóga, aztán a Széchenyi István Szakmunkásképző és Szakközépiskola témája és az Értelmi Fogyatékosok Szakosított Szociális Intézménye jogszabály szerinti működési feltételeinek kialakítása címzett pályázat segítségével. Kérem, van-e észrevétel, kérdés?

Tarnóczky Attila: Annyit hadd mondjak el, bár lehet, hogy mindenki tudja, hogy mindegyik pályázatot két változatban kell beadni, ugyanakkor a közgyűlésnek jeleznie kell, hogy melyik változatot tartaná a maga szempontjából jobbnak. Van egy elírás a szöveges részben az anyagban, miszerint minden bizottság mindhárom esetben az A változatot támogatta. A Városfejlesztési Bizottság a Zsinagóga esetében a B változatot támogatta, tehát ennyiben helyesbíteném az előterjesztés szövegét. Azt viszont kérném, hogy az A változatot támogassuk, ha egy mód van rá. A második és harmadik esetben a Szakmunkásképző Iskolánál és a Szociális Otthonnál olcsóbb is. A Zsinagóga esetében pedig egy nagyon picike toldalék épületrész kialakítását jelentené, amely nagyon szükséges lenne arra, hogy az az épület, hogyha megkapjuk azt a támogatást, valóban használható legyen. Tehát a mosdók elhelyezésétől kezdve ilyesmikre gondoltak a tervezők, én úgy gondolom, indokolt lenne ezt a változatot kérni.

Tüttő István: Van-e észrevétel még? Úgy látom nincsen, lezárom a vitát. Kérem, szavazunk. Minősített többség kell ezekhez. Először a volt Zsinagóga műemlékvédelem alatt álló épületben többfunkciós, de alapvetően közművelődési célú közösségi ház kialakítására a címzett igény benyújtására kérem az Önök döntését, az első határozati javaslat.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Mi a baj? Nem mondtam, hogy 1/b. Két verzió volt. Tehát az A változat a meglévő műemlék épület felújításra kerül, hát végül is arról beszélünk. Kérem a kettesről a határozati javaslat, még Zsinagóga. Hát egybe is fel tehettük volna.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

122/2000.(IV.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. egyetért a volt Zsinagóga épület hasznosításának címzett támogatási pályázaton való részvételével oly módon, hogy a kétféle koncepció követelményét úgy elégíti ki, hogy a 666.093 ezer Ft összköltségű beruházásként a volt Zsinagóga épületben közművelődési célú közösségi ház kialakítását műemléki felújítással, bővítéssel kívánja megvalósítani.
    2. vállalja, hogy bármely koncepció nyer támogatást, 10 % saját forrást – a beruházási adatlap szerinti ütemezésben –, valamint a működtetési feltételeket és költségeket az éves költségvetési rendeletben biztosítja.

Határidő: Címzett támogatás előzetes

igénybejelentése: 2000. május 5.

Megvalósítás: 2002. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Ez után a Széchenyi István Szakmunkásképző és Szakközépiskola jogszabályi működési feltételeinek kialakítására címzett pályázat benyújtásához, a határozati javaslat 1., 2. pontját szavazzuk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

123/2000.(IV.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. egyetért a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola jogszabályi feltételeinek kialakítására címzett támogatási pályázaton való részvételével oly módon, hogy a kétféle koncepció követelményét úgy elégíti ki, hogy a 355.706 ezer Ft összköltségű beruházásként a jelenlegi épület rekonstrukciós bővítéssel kívánja megvalósítani.
    2. vállalja, hogy bármely koncepció nyer támogatást, 10 % forrást – a beruházási adatlap szerinti ütemezésben –, valamint a működtetési feltételeket és költségeket az éves költségvetési rendeletben biztosítja.

Határidő: Címzett támogatás előzetes

igénybejelentése: 2000. május 5.

Megvalósítás: 2002. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Kérem az Értelmi Fogyatékosok Szakosított Szociális Intézményével hasonló pályázat benyújtásával kapcsolatos határozat, összevontan 1., 2.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

124/2000.(IV.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. egyetért az Értelmi Fogyatékosok Szakosított Szociális Intézménye jogszabályi feltételeinek kialakítására címzett támogatási pályázaton való részvételével oly módon, hogy a kétféle koncepció követelményét úgy elégíti ki, hogy a 444.974 ezer Ft összköltségű beruházásként a volt Űrhajós úti óvoda épületében rekonstrukciós bővítéssel kívánja megvalósítani.
    2. vállalja, hogy bármely koncepció nyer támogatást, 10 % saját forrást – a beruházási adatlap szerinti ütemezésben –, valamint a működtetési feltételeket és költségeket az éves költségvetési rendeletben biztosítja.

Határidő: Címzett támogatás előzetes

igénybejelentése: 2000. május 5.

Megvalósítás: 2002. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Következő napirend, közben azt nézem, hogy a Vízművel kapcsolatos napirendet kérték a tisztelt Budapestről érkezett kollegák, hogy ha lehet, hozzuk előre, de Kovács Antal úr kérése is az volt, hogy ő is legyen jelen, de most nem látom, hogy vannak-e. Ha nincs, akkor megyünk tovább, ha megérkeznek, akkor én kérni fogok egy szavazást, hogy esetleg hozzuk előre. Kérem, bejelentek még egyet, a 19. számú napirendi pont lekerült, okafogyottá vált, mert a szerződést a közgyűlés napirendre tűzte ugye, de az szerződést aláírtuk ma, és ezzel elhárult az az akadály, ami a korábbi döntésünket megmásította volna. Úgyhogy ezt kérem tudomásul venni.

 

 

  1. Tájékoztató az önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési intézményeknél végzett ellenőrzések tapasztalatairól (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Röviden, az ellenőrzéseket meghatározott program és terv szerint végezzük. Az ellenőrzések megállapításairól folyamatosan tájékoztatjuk a közgyűlést és ezen megállapítások eredményeképpen változtatásokat is eszközöltünk, sőt továbbiakat is tervezünk. Kérem a véleményüket erről előterjesztésről. Van az 5. oldalon egy észrevételem, hogy a célvizsgálat keretében az NSR Hulladéklerakót Üzemeletető kft. ellenőrzését a Pénzügyi Bizottság felkérése alapján is elvégeztük, azonban szeretném jelezni, hogy rövidesen a Pénzügyi Bizottság által végzett ellenőrzésről is készül anyag és annak az anyagát meg fogjuk tárgyalni rövidesen.

    Cserti Tibor: Rendkívül alapos előterjesztéssel találkoztam, amikor elolvastam ezt az anyagot. Valójában azt hiszem a képviselők többségének talán egy száraz előterjesztésnek tűnik, de valóban nagyon fontos, arról szól, hogy a nagyon gyorsan változó joganyag alkalmazása és az önkormányzat érdekeinek védelme, ha úgy tetszik a másik oldalon, hogyan történik az önkormányzat által létrehozott intézményeknél, illetve társaságoknál. Ez a munka ez nem egyszerű, aki az önkormányzat érdekeit próbálja védeni ellenőrzési munkája során, rendkívül hálátlan munka is. Én azt hiszem, hogy mindenféleképpen köszönetet kéne kifejezni ennek a szervezetnek, aki gyakorlatilag 1999. évben döntőrészt az önkormányzat által rájuk szabott feladatokat én úgy gondolom, hogy eredményesen elvégezte. A másik dolog, amit javaslatként vetnék fel, de úgy gondolom, hogy amúgy javaslatomtól független és ez a fajta gondolati szándék legalábbis irányként a szervezet vezetőiben, illetve tagjaiban megvagyon. Leírja ez az előterjesztés, hogy hol, milyen területen, milyen hiányosságot tapasztaltak. Gyakorlatilag én egyfajta tanítási missziót is javasolnék a revizori csoportnak. Tudniillik a jogszabályoknak a nyomon követése önmagában véve alapos munkát igényel, hát még alkalmazása a gyakorlatban és az csak akkor következhet be, hogyha az esetenkénti vizsgálatok időtartamát, időtartama között egyfajta kvázi folyamatos kapcsolattartás is megvalósul, és a jó tapasztalatok továbbadására is sor kerül. Tehát ilyen értelemben én arra ösztönzöm, ha úgy tetszik vagy javaslom pontosabban, hogy a tisztelt jegyzőnő a csoport munkájának koordinálásakor támasszon velük szemben olyan követelményt is, hogy a gazdasági osztályvezetőjével együtt természetesen, hogy az önkormányzati szempontrendszert, amit mint követelményt mikor támasztanak, a jó módszereket is próbálják valamilyen fórumon rendszeresen tovább adni számukra.

    Tüttő István: Köszönjük, azt hiszem, a javaslatot megköszönjük.

    Dr. Tuboly Marianna: Igen. Mindenképpen köszönjük a javaslatot, de hát a közgyűlés asztalán feküdt a nagykincstár létrehozására vonatkozó javaslat és ennél nagyszerűbb módon azt hiszem a tapasztalatok átadása nem történhet meg, hiszen koncentráltan és egymással együttműködve fognak dolgozni a gazdasági vezetők, ami lényegesen leegyszerűsíti koordinációt és a jó módszerek átvételét. Ez erről fog szólni.

    Tüttő István: Lezárom a vitát, nincs több jelentkező. A határozati javaslat a tájékoztató elfogadásáról szól. Kérem, a tudomásulvételét, szavazzunk.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    125/2000.(IV.25.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1999. évi ellenőrzésekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

     

     

  3. Nagykanizsa “Romlott Vár” műemléki védelem alá vonása (írásban)
  4. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

     

    Tüttő István: A napirend előterjesztője Antalics Dezső úr, bizottsági elnök úr. Kérem, van-e az írásos anyaghoz kiegészítenivalója?

    Antalics Dezső: Mindösszesen egy kételyt szeretnék eloszlatni, nevezetesen a 1,5 millió Ft a Romlott Vár Alapítvány rendelkezésére áll, amely az előterjesztés szerinti összegben a programra fordítandó. Bizottságunk egyhangúlag támogatja a műemlékké nyilvánítási kérelmet. Kérem a közgyűlést, hogy a határozati javaslatot szíveskedjenek támogatni.

    Tüttő István: Van-e észrevétel?

    Dr. Horváth György: Örömmel mondhatom azt, hogy a rendelkezésre álló összeg mellett cégek személyesen jelezték nekem a részvételt és a segítés módját. Ugyanakkor a Széchenyi Szakmunkásképző Iskola szakmai segítségét is felajánlotta. Természetesen a határozat elfogadása esetén azonnal intézkedni fogunk, hogy a munka megkezdődjön és reméljük, hogy 2 év alatt olyan állapotban tudjuk hozni a Romlottvárat, amely állagmegőrzést és igazán a méltó, régi kirándulóhelyi rangját vissza fogja kapni.

    Tüttő István: Csak a neve marad romlott, de a vár az egészséges lesz.

    Kiss László: Csak annyit szeretnék e témához szólni, hogy Miklósfán is, tekintettel arra, hogy a Romlottvár terülte korábban a miklósfai közigazgatási területhez tartozott, van már kezdeményezés ehhez az akcióhoz való csatlakozásra, és várhatóan onnét is több támogatás fog jelentkezni, csak ennyit.

    Tüttő István: Köszönjük az ígérvényt és reméljük, hogy ehhez mások is fognak csatlakozni. Lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.

     

    A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    126/2000.(IV.25.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Romlottvár műemléki védelem alá vonásával egyetért. Az ingatlan állagmegóvási munkáit a Dr. Cseke Ferenc hagyatékából rendelkezésre álló 1,5 mFt-ból meg kell kezdeni. A munkák szakmai irányítására Dr. Vándor Lászlót kell felkérni.

    Ki kell dolgozni egy olyan programot, mely a műemlék és környezete méltó fenntartását, bemutatását lehetővé teszi.

    Határidő: 2000. május 31. a felkérésre

    2000. október 30. a program kidolgozására

    Felelős : Tüttő István polgármester

    felkérésre Dr. Vándor László

    a Zala Megyei Múzeum igazgatója

     

     

  5. Javaslat közterületek elnevezésére (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Tüttő István: Előterjesztő szintén Antalics Dezső úr. Kérem, tegye meg kiegészítő véleményét, hogy ha van, ha nem, akkor Önöké a szó.

Antalics Dezső: Az anyaggal kapcsolatosan kiegészítésem nincs, de szeretném jelezni, hogy bizottságunk két ízben foglalkozott a témával és az előterjesztésből hiányzik Miklósfa utcaelnevezése. Ez abból adódik, hogy képviselőtársunk, Kiss úr éppen Dortmundban tartózkodott, amikor ez a téma napirendre került és bizottságunk felkérte írásban, hogy a közvélemény megfogalmazott gondolatait is figyelembe véve tegyen javaslatot és ez a múlt héten realizálódott. Éppen ezért felkérem, illetőleg megkérem képviselőtársamat, hogy ennek eredményét ismertesse és kérném a javaslatát, ami már konszenzussal egyeztetett vélemény, a közgyűlésnek elfogadásra javaslom.

Tüttő István: Van-e még észrevétel.

Kelemen Z. Pál: Az imént szavaztunk Horváth György önálló képviselői indítványáról és az indítvány az úgy vezetődik be, hogy határon kívüli, Magyarországtól elszakadt településekről nevezzünk el nagykanizsai földrajzi helyeket. Nem gondolom, hogy egy hegyhátat mondjuk Kolozsvárról kellene elnevezni, de millió kisközség, földrajzi terület van, aminek el fog tűnni a neve, ha mi nem őrizzük meg, és a jövőre ez legyen a mérce, utak és hegyi utak és kisebb helységkerületek elnevezésénél. Kérem a bizottságot, hogy vegye ezt figyelembe. És én voltam Kovásznán és ott több ajánlatot tettek Kovászna környéki kisebb falvak, hogy milyen jó lenne azt Kanizsán megörökíteni agyvalószínűséggel a történelem ezeket a neveket el fogja sodorni, de nálunk fennmaradhatnak. Kérem, ezt vegyék figyelembe.

Kiss László: Antalics Dezső elnök úr bevezetőjéhez csatlakozva szeretném a közgyűlésűt tájékoztatni a miklósfai közterületek elnevezésével kapcsolatban kialakult helyi álláspontról. A javaslat gyakorlatilag a Szentgyörgyvári hegyi utak elnevezése kapcsán merült fel és három miklósfai utcára vonatkozott. A Felszabadulás utcára, a Teleki Blanka utcára és Nagy Lajos utcára. A Felszabadulás utcánál a helyi lakosságnak az érzéseit bántotta ez az elnevezés és ezért javasoltak egy nevet, ami a Pityeri utcát jelentette. Ez onnét származtatható ez a név, hogy az utca mögött elterülő Szentgyörgyvári hegyi területet korábban Pityernek hívták. A Teleki Blanka utcánál

Tüttő István: Egerszeget is Pityerszegnek is hívták.

Kiss László: Tehát akkor egy régi magyaros elnevezés. Én azt hiszem, hogy adott esetben visszatérhetünk rá az elnevezés kapcsán. A Teleki Blanka utcánál olyan anomália volt, hogy a Teleki Blanka utcából nyílott egy másik kis köz, ami gyakorlatilag gépkocsival járhatatlan, tehát zsákutcának minősíthető, és ezen kívül a Kiss János utcában volt ennek a köznek a másik vége, ami ugyancsak, csak innét a Kiss János utca felöl közelíthető meg. tehát gyakorlatilag két zsákutca volt ugyanevvel a névvel, tehát ha valaki tájékozódni akart biztos, hogy nem találta meg a Teleki Blanka utcának ezeket a kis zsákutcai szakaszait. Ezért a javaslat az volt, hogy ezek a zsákutca szakaszok kapjanak más neveket. Itt, mivel közel van a miklósfai patak az egyiknél, az a Patak-köz nevet kapta javaslatban. A másik zsákutcai szakasz pedig a Barka-közt, mivel annak idején nagyon sok fűzfa volt ott, és tavasszal nagyon korán nyílik ott a barka. Barka. Fűz, barka. Igen. A Nagy Lajos utcánál ugyanez a helyzet, ez egy Marek utcából hosszan induló utca, a középső szakasza a domborzati viszonyok miatt gépkocsival járhatatlan és az utca egyik végből a másik végébe gépkocsival csak 800 méter kerülővel lehet átmenni, és ezért született az a javaslat, hogy az utca túlsó végét, ami a Szentendrei utcához csatlakozik, tekintettel arra, hogy ott van a helyi hősi emlékmű, Hősök tere elnevezést kapja, mert egy kiszélesedő térszerű utca szakasz. Ezen javaslatok kapcsán megkerestük az utcák lakosságát, a lakók kétharmadával elbeszélgettünk. A Felszabadulás utcában egy személy volt, aki ellenezte a névváltozást. Többen a Pityeri utca elnevezés ellen emeltek szót, javasolták inkább a Diófa utca elnevezést, vagy javasolták még, hogy a Marek utca folytatása legyen. A másik három helyen, a Patak-közben, a Barka-közben és az esetleg jövendőbeli Hősök terén senkinek nem volt kifogása a javasolt nevek ellen. Én kérem a közgyűlést, hogy mivel a bizottságunk ezt a témát kétszer is tárgyalta és az előbb elmondott indokok miatt nem kerülhetett írásban a közgyűlés elé, hogy ezeket az elnevezéseket ismét vegye fel a napirendbe, és ezeket az utcanév változásokat hagyja jóvá és szavazza meg.

Tüttő István: De hát alternatíva nincsen.

Kiss László: A Felszabadulás utcánál van gyakorlatilag három alternatíva. Ha a közgyűlés úgy dönt, hogy legyen a Marek utca folytatása, ez is egy alternatíva, lehet a Diófa utca és Pityer, vagy Pityeri utca. Tehát a Felszabadulásnál ez a három volt. A másik kettőnél, illetőleg háromnál a lakók elfogadták a javaslatokat.

Tarnóczky Attila: Egyetértek Kelemen képviselő úr gondolatmenetével a határokon túli kistelepülések neve felhasználásával, összefüggésben. Bár reménykedem és gondolom, hogy együtt reménykedünk, tán megmaradnak ezek hosszú ideig. De amit igazán jelezni szeretnék és tán az alkalom is lenne az itt említett neveknek a használatára, hogy nekem is a Szentgyörgyvári, bár inkább Kisbagolai hegyen van egy telkem és ebbe az elnevezés sorozatba, ebbe a sorozatba nem kerültünk bele, és még nagyon sok szőlőhegy nem került bele. Azt javasolnám, hogy Városfejlesztési Bizottság, bízzuk meg a bizottságot, hogy december 31-ig, tehát adnánk jócskán határidőt, az összes szőlőhegy kültelki útja esetében próbáljon valamiféle elnevezést ideterjeszteni a közgyűlés elé, mert ezek hasznos dolgok, manapság nagyon nehéz megmondani egy idegennek, hogy hol keressen például engem vagy akárkit, aki ezeken a részeken lakozik, van birtoka. És ez lenne tehát a javaslatom. A másik az nem határozati javaslat, de felhívnám a figyelmet, hogy nagyon örülök ezeknek a szőlőhegyi út elnevezéseknek. Köszönöm az ötletadóknak és Éden Víztársulat volt az ötletgazda. de akkor azt kérném a hivataltól, hogy valami emészthető térképet, nem ilyet, mint amivel bennünket tájékoztattak, legyen szívesek készíteni és a Kanizsa Újságban ezeket a elnevezéseket megjelentetni, hogy mindenki tudja, hogy hol présháza.

Tüttő István: Reméljük egyszer Tarnóczky utca is lesz.

Tarnóczky Attila: Még nem akarok meghalni.

Tüttő István: Nem, hát nem azzal összefüggésben. Csak egyszer, én nem azt mondtam, hogy holnap.

Dr. Horváth György: Két kérdésben kívánok szólni. Az egyik a Pityeri, utána néztem több lexikonban, madár elnevezése, valahol pacsirtának, van ahol búbos bankának hívják. Tehát semmi köze, most nem akarom megismételni, ami bizottsági ülésen elhangzott, tehát valószínű, hogy ez nem azonos a több lexikonban való elnevezés, de nagyon közel jár hozzá, tehát semmiféle Szentpétervárhoz való kötödése nincs. A másiké inkább csak a jegyzőnőt kérdezem, és ebben polemizálok, hogy elkerülte a figyelmemet, én tiltakoztam volna a Cseke Ferenc utca ellen. Megkérdezem, hogy az örökösöket nem kellett volna megkérdezni az utca elnevezésben? És én nem tudom, valahogy én kollégámat, volt kollégámat ismertem, nem örült volna neki. Tudom, hiszen életének utolsó időszakában nagyon sok időt töltöttünk Tolnay doktorral együtt nála, naponta órákat töltöttünk. Én ezt megfontolásra ajánlom, és hát jegyzőnőt kérdezem, nem tudom, de mintha lett volna ilyen, valamiféle probléma. Ez ugyanúgy volt, amikor Vécsey iskolánál, az iskola elnevezésről volt szó, a változtatásról, ott is az örökösök azt hiszem, hogy közbe szóltak, azt hiszem osztályvezető asszony meg tud ebben erősíteni: Hangsúlyozom, nem tudom, inkább kérdezem.

Dr. Tuboly Marianna: Nem tudok ilyen kötelezettségről. A változtatásnál volt korábban ilyen? Értem, nem, nem. Engedélybekérésről nem tudok. Az más kérdés, hogy a tisztesség vagy az etika az megkövetelné.

Tüttő István: Én azt hiszem, hogy Cseke Ferenc tanár úr emlékének, ha utca névvel is emléket állítunk, szerintem nem sértünk kegyeletet vele. Inkább, inkább kőbe véssük ezt a részünkről kifejezett elismerést.

Antalics Dezső: Időközben Szamosi Gábor úrtól értesültem arról, hogy Palinban van Diófa utca. Következésképp az előbbi hármas alternatívából kettő marad. Marek utca folyatása, valamint a Pityer. Magam részéről a Pityer utca elnevezés mellett voksolnék.

Tüttő István: Lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk. Határozati javaslat. Én a döntés után megismételném, amit Tarnóczky úr kért. Kérem a sajtóban pontosan megjeleníteni, ha lehetséges térképpel együtt, hogy az utcanevek hogy változtak és hol lesznek ezentúl ezek e nevek találhatók. Kérem, szavazzunk. Szentgyörgyvári hegy.

 

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Bagolán a Bagoly utca folytatásában, kérném arról a döntést.

 

A közgyűlés 16 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A volt Thury Laktanya és környéke területén lévő utcák neveiről.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És akkor Kiss László urat majd kérem, hogy az írásos névlistát adja majd oda a jegyzőkönyvvezetés céljából. És a javaslatát pedig az elnök úr elmondta, az alternatívánál. Tehát akkor én a Pityer utca elnevezéssel fogom szavazásra fel tenni.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Tarnóczky úr javasolt még valamit, ami döntést igényel.

Tarnóczky Attila: Igen, Polgármester úr, egy plusz határozatot javasoltam, hogy kérjük fel a Városfejlesztési Bizottság, hogy december 31-i határidővel terjesszen a közgyűlés elé a szőlőhegyi kültelki utak elnevezésérő javaslatsort.

Tüttő István: Jó, akkor ezt kérem, szavazzuk meg.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

127/2000.(IV.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a közterületeket az alábbi névvel jelöli meg:

1.)

I. hegyhát

2433 hrsz

Kishegyi út

2.)

I. hegyhát

2327 hrsz

Kenyérkúti út

3.)

II. hegyhát

2302 hrsz

Pontyos út

4.)

II. hegyhát

2177 hrsz

Szent György út

5.)

II. hegyhát

II. hegyhát

2032 hrsz

2053/2 hrsz

Romlottvári út

Romlottvári út

6.)

III. hegyhát

1899 hrsz

Barátgödöri út

7.)

III. hegyhát

1925/1 hrsz.

Rigó út

8.)

III-IV. hegyhát

2433;1731;1525;1925/1 hrsz

Nagybagolai út

9.)

IV. hegyhát

527; 1531; 2510 hrsz.

Hegyalja út

10.)

 

1529 hrsz

Kis Éden út

11.)

 

415; 1526; 1528 hrsz

Édenkert út

12.)

 

1554 hrsz

Szőlőskert u.

13.)

 

1401 hrsz

Vaspálya sor

14.)

 

1580 hrsz

Kútvölgyi út

Fülesbagoly u.

1.)

Alapy Gáspár u.

2.)

Orbán Nándor u.

3.)

Barbalits Lajos u.

4.)

Cseke Ferenc u.

5.)

Krátky István u.

6.)

Berkes József u.

7.)

Dandár u.

9.)

Táborhely u.

 

 

1.)

Felszabadulás utca

Pityer utca

2.)

Teleki Blanka utca I. zsákutca (Kiss János utcáról nyíló szakasz)

Patak-köz

3.)

Teleki Blanka utca II. zsákutca (Teleki Blanka utcáról nyíló szakasz)

Barka-köz

4.)

Nagy Lajos utca (Szentendrei utca csatlakozás)

Hősök tere

 

    1. felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy a külterületi, szőlőhegyi utak elnevezésére vonatkozóan terjesszen javaslatot a közgyűlés elé.

Határidő: 2000. december 31.

Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök

 

 

  1. Előterjesztés a parlagfű elterjedésének visszaszorításáról szóló rendelet megalkotására (írásban)
  2. Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző

     

    Tüttő István: Jegyzőnő az előterjesztő, kérdezem van-e kiegészítenivalója?

    Dr. Tuboly Marianna: Kiegészítenivalóm nincsen, a rendelet megalkotását az indokolja, hogy semmilyen eszköz nem állt eddig a Polgármesteri Hivatal rendelkezésére, hogy ilyen esetekben eljárjon, csupán a puszta levelezés vagy figyelmeztetés önmagában hatékonytalannak bizonyul. Kérem megszavazásra.

    Dr.Csákai Iván: 1990 óta minden évben visszatérő téma a parlagfű. Arra való tekintettel úgy informáltak, hogy saját területén nem tudja anyagiak hiányában megoldani a parlagfű irtását, a Szociális és Egészségügyi Bizottság, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság közösen minden évben hirdetett egy akciót a parlagfű gyűjtésre. Az elmúlt év nagyon sikeresen zárult. Én megmondom őszintén, egy ilyen rendeletet meg lehet alkotni, de ebben a pillanatban költségvetési témának vetem föl, mert az önkormányzat területén, hogyha nem nyírjuk, nincs erkölcsi alapunk, hogy magánszemélyeket megbírságolni, akár 2000 Ft-tal is, hogy az ő területükön ott van a parlagfű, amikor az önkormányzat területén … az előkészítést. Én így azt mondom, hogy szavazzuk meg, de betartatni nem lehet. Én a lakosság részéről úgy gondolom, hogy senki nem fogja a büntetést megfizetni, hogyha az önkormányzat területén ott áll parlagfű.

    Tüttő István: Ez különben nem zárja ki, hogy megbüntessünk másokat, csak nekünk ez eleve etikailag is kényszer lesz, hogy ha mást meg akarunk büntetni, akkor a magunk portáját rendbe kell tartani. Én mindenképp a megszavazását fogom javasolni.

    Röst János: Úgy gondolom, hogy a rendelet megalkotása helyes, viszont van egy problémám magával a rendelettel, hogy az átlagember erről nem tud. Tehát gyakorlatilag, ha ezt egyszer meghirdetjük, kihirdetjük a rendelet a szövegét, azt követően a következő években már nem derül ki senki számára világosan, hogy mit kell neki betartani. Nekem egy szövegszerű módosítási javaslatom lenne, az pedig a 4. § 1.) pontjánál, amely így hangzana, hogy a parlagfű felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyéről, irtásáról, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, és ide jönne be egy vesszővel, valamint a rendelet szövegszerű ismertetéséről minden évben és itt már folytatódna tovább rendeletnek a szövege. A lényege az, hogy így bekerülne olyan mondatrész, ami kötelezné az önkormányzatot arra, hogy minden évben kötelezően hirdesse meg magát a rendelet szövegét is, ne csak a parlagfűre vonatkozó kéréseket …..

    Dr. Tuboly Marianna: Elfogadom. Egyébként, hogyha figyelemmel kíséri a Kanizsa Újságot, minden évben foglalkozik ezzel a témával. Úgy gondolom, hogy ezt nem hagyhatja ki, ha ilyen rendelet van.

    Tüttő István: Akkor az előterjesztő egyetért vele, nem fogom megszavaztatni, de benn lesz a rendeletben.

    Törőcsik Pál: Nem tehetem meg, hogy ne szóljak hozzá a témához, hiszen úgy érzem, hogy szakmailag mindenképpen szeretnék egy olyanfajta megközelítést ismertetni és képviselőtársaimnak a véleményét és támogatását kérni ehhez, hiszen parlagfű elleni védekezés szükségességét nem kell magyaráznunk. Mindannyian ismerjük az egyre nagyobb problémát okozó allergén okokat, persze kiváltó okokat, viszont szakmailag nem okvetlenül, egyértelműen csak a gyűjtés és egyéb más mechanikus eszközök jöhetnek szóba, hanem tudomásom szerint a Földművelési Minisztérium Megyei Hivatala, az FM Megyei Hivatala, a Növényvédelmi Állomás Megyei Központja, a Megyei Munkaügyi Körpont és Környezetvédelmi Minisztérium is közösen egy olyan programot kíván indítani, amely eredményes harcot próbál megvalósítani a parlagfű ellen. Miben áll ennek a lényege? Abban az időszakban kell a parlagfű irtását elvégezni, amikor még a virágzás előtti időszak van, amíg a pollen nem fejlődik ki. Erre egy másik módszert, egy vegyszeres irtási módszert szeretnék figyelmükbe ajánlani, amelyet a mostani paksi parlagfű elleni védekezési konferencián az egyik munkatársam mutatott be, történetesen ez a saját vállalkozásunknak egy kidolgozott technológiája. Így módunkban áll egy olyan eszközt a dolgozók kezébe adni, melyekkel ez, azért kell ezt elmondani, mert hogyha hatékonyak akarunk lenni, és valóban eredményesen akarunk védekezni, akkor ez a módszer az, ami egyszerűen eredményre vezet. De nem csak emiatt, hanem amiatt, hogy közmunkások is el tudják ezt a munkát végezni. A közmunkaprogram keretén belül a Megyei Munkaügyi Központ, a Környezetvédelmi Minisztérium támogatást ígért, megfelelő pályázatokat kell ehhez írni és közös összefogással egy programot lehet erre kidolgozni. Miért ne legyen erre egy referenciaként szolgáló hely éppen Nagykanizsa Megyei Jogú Város? És először, ha már volt ahhoz bátorságunk, hogy egy rendeletet hozzunk a parlagfű ellen, akkor legyen ahhoz is erőnk, hogy egy olyan módszert vezessünk be, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzat kezelésében álló területeken eredményesen tudunk védekezni. így erkölcsi alapunk lesz arra, hogy, aki a saját kezelésében lévő területen nem irtja a parlagfüvet, azt szankcionáljuk különböző büntetéssel. Csak ezért, és kizárólag csak ezért mondtam ezt a módszert, és említettem ezt a módszert, hiszen lehetőségünk lenne arra, hogy ilyen irányban lépjünk, és fölvegyük a kapcsolatot az illetékes szakhatóságokkal. Ennyivel szerettem volna ezt én kiegészíteni. Egyébként így a rendelet meghozatalával én is egyetértenék, de Csákai képviselőtársam véleményével is maximálisan egyetértek, hogy akkor van erkölcsi alapunk megkövetelni másoktól, hogyha saját kezelésünkben lévő területeken ezt eredményesen ezt el tudjuk végezni.

    Tüttő István: Van-e még észrevétel, úgy látom nincs, lezárom a vitát. Kérem, a rendeleti javaslatról döntsünk, azzal a kiegészítéssel, amit Röst úr javasolt. Hát, hogy be kell jelentetni a rendeletet évente a sajtóba, illetve hát a médiák.

     

    A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezettet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    15/2000.(IV.26.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 15/2000.(IV.26.) számú rendelete a parlagfű elterjedésének visszaszorításáról.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

  3. Előterjesztés az Északkeleti városrészben történő terület értékesítéséről (I.-II., írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Két terület értékesítése van az Önök asztalán. Jegyzőnő ráírta, hogy azzal a kikötéssel ért vele egyet, illetve úgy írja alá, hogy az értékbecslés rendelkezésünkre áll jelen pillanatig. Tudomásunk szerint rendben van. Megkérem Dr. Szolik Enikőt, hogy bár én a magam részéről mindig aggályos vagyok. El lehet mondani nyilvánosság előtt? Előterjesztés szerinti. Rendben van. Tehát akkor meghallottuk, előterjesztés szerinti az értékbecslésnek a mértéke, illetve javaslata. Kérem van-e észrevétel?

Röst János: Egy kérdésem vagy kérésem lenne, az előterjesztésből hiányzik a vevőnek a neve, illetve a vevőknek a nevei. Kérném ezt ismertetni, mert úgy gondolom, hogy nagyon fontos dolog, hogy egy adásvételi szerződést megelőző döntésnél a vevő kiléte az egyértelmű legyen.

Tüttő István: Nevesíthető? Nem, hát én nem tudom pontosan. Kérem akkor, kérem a tájékoztatást. Mivel közvetlen értékesítésről van szó. Én nem tudom a neveket.

Szokolné Dr. Szolik Enikő: A kérelmezők Balassa Béla és Iván Endre.

Tüttő István: Így tudjuk, tessék. Kérem van-e észrevétel ezzel kapcsolatban? Úgy látom nincs. Vagy most olvassuk? Lezárom a vitát. Kérem, döntsünk a határozati javaslatról. 1-ről.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a 2-ről a döntést.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

128/2000.(IV.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 332/1999.(XI.02.) számú határozatát hatályon kívül helyezi.
    2. hozzájárul ahhoz, hogy az 1839/80 hrsz-ú ingatlan mellékelt térképkivonaton jelölt 1806 m2 területű részét kérelmezők megvásárolják 3.800 Ft/m2 fajlagos áron, az északkeleti városrész szabályozási terv módosításának elfogadása után. Azt megelőzően csak adásvételi előszerződés köthető a területre. Az ingatlan előtt húzódó közterületen kiépített útcsonkra és közművezetékekre történő rácsatlakozás költségei vevőt terhelik.

Vevő a földterületet csak a mindenkor hatályos rendezési terv szerint hasznosíthatja.

Az önkormányzat a kialakításra kerülő ingatlanra a beépítési kötelezettség biztosítására 3 éves elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az ingatlannyilvántartásba.

A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására.

Határidő: 2000. május 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

Tüttő István: Antalics Dezső urat kérném, hogy az Északkeleti városrészben történő területértékesítésről, ugyanis a 20-ban az I. és II., mert ugye összefüggenek. Kérem erről van-e kiegészítenivalója.

Antalics Dezső: Azt hiszem egyértelmű az előterjesztés, kérem támogatását.

Tüttő István: Van-e észrevétele másnak. Kérem, nincsen. A vitát lezárjuk. Kérem, szavazzunk, rendeletmódosításról van szó. Minősített többség kell.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

16/2000.(IV.26.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2000.(IV.26.) számú rendelete az 52/1999.(X.13.) sz. Nagykanizsa, Északkeleti városrész szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló rendeletének módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

 

  1. Önkormányzati rendeletek szabálysértési részének felülvizsgálata (írásban)
  2. Előadó: Dr. Tuboly Marianna Jegyző

     

    Tüttő István: Jegyzőnő az előterjesztő, kérdezem van-e hozzáfűznivalója?

    Dr. Tuboly Marianna: Kiegészítenivalóm nincsen, a rendelettervezet arról szól, hogy a törvény adta lehetőséggel élve az önkormányzat igazítja a szabálysértési bírság felső határát, ami pusztán lehetőség, nem kötelező minden esetben a maximumot kiszabni.

    Antalics Dezső: Úgy látom, hogy a terembe megérkezett Kovács Antal úr, úgyhogy kérném szépen akkor, erről szavazni, hogy napirendi pontként most kerüljön sorra.

    Tüttő István: De ezt lezárjuk előbb, jó? Rendben van.

    Röst János: Úgy gondolom, hogy az előterjesztés egyértelmű. Viszont van egy pontja, amit megkérdeznék, ez 3. §. (b) pont. Itt lényegében a hirdető berendezések, elhelyezett reklámeszközökről, illetve plakátokról szól a rendelet, viszont kizárólagosan csak a választási kampányszolgálókra terjed ki. Kérdezném a jegyző asszonyt, hogy van-e más hasonló jellegű megfogalmazás más pontban, ami az általánosságban kiterjed? Vagy ha nincsen, akkor én ezt kérném kivenni belőle, az első három szót, ilyen értelemben komplexen értelmezhető bárki által elhelyezett plakátra, hirdető berendezésre, vagy reklámeszközre. Ha van ilyen, akkor maradjon így. Ha nincs, akkor kérném ezt a módosítást.

    Dr. Tuboly Marianna: Itt a magyarázat az, hogy a közterület-használat ez nem hatósági engedélyhez kötött, hiszen a VIA Kanizsa Kht. részére adtuk át, egyrészről ezért tulajdonosi, másrészt viszont a köztes határt engedélyezésének jogszabályi alapja is megszűnt, ez már két, legalább három éve tulajdonosi jog, és a közterület-használati rendeletben van szankció arra vonatkozólag, ha valaki engedély nélkül közterület-használatot folytat, ilyenkor a használati díj többszörösébe kerül a büntetés megállapításra. Én úgy gondolom, hogy többszörös szankció nem indokolt. Viszont a választási kampánynál törvény tiltja a hirdetéseket. Tehát ott egyértelműen egy törvényi tiltás, jogszabályi hatósági tiltás áll fenn.

    Röst János: Így egyértelmű számomra a vélemény és én akkor visszavonom a javaslatomat.

    Kelemen Z. Pál: A 4. szakaszhoz, a temetői szabálysértésekhez szeretnék kitérni. itt van pár félreérthető szakasz. A d. és a h. egymásnak ellent mond, ugyanis, a Dénes és Huba pontok egymásnak ellent mondanak. A h. pont azt mondja lo, a temetőben síremléket stb., stb. a helyszínen nem lehet készíteni. A sírbolt síremlék, alacsonyabb rendű fogalom, ezt a d. pont szabályozza, már pedig kriptát nem szoktak a helyszínre szállítani, tehát ezt valahogy össze kellene a két pontot hozni. A második dolog az, hogy itt azt mondja, hogy a Polgármesteri Hivatal, illetve a vállalat hozzájárulása, nyilvánvalóan ez csak a köztemetőkre vonatkozik ez a rendelet. Azért ezt pontosítsuk, hogy ez csak a köztemetőkre, mert ugye Kanizsán kétfajta temető van, van a köztemető, és valamilyen egyházközséghez tartozó temető. Tehát ez csak a köztemetőkre vonatkozhat, és az f. pont meg teljesen értelmetlen és zavaros megfogalmazás. Bátorkodom felhívni a figyelmüket, azt mondja, hogy a temetőben a ravatalozón kívül vagy máshol halottat ravataloz. A temetőben máshol halottat ravatalozni a ravatalozón kívül, kérem még hol lehet? A ravatalozón kívül, a ravatalozó mellett. Ezt a pontot ezt pontosabban kell ez nagyon zavaros pont. Igen, de ez most szabálysértésben azt mondja, hogy a ravatalozón kívül, vagy máshol. Most vagy a ravatalozóban, vagy máshol. Ez egy zavaros pont, és itt egy nyelvhelyességi hiba van. Tehát a temetőben a ravatalozón kívül halottat ravataloz, ennyi az egész. Halottat ravataloz, mert háznál lehet ravatalozni, azt törvény nem tiltja bizonyos szabályok között, s ez tiltaná ezt is. Kérem, és ez hangsúlyozódjon ki, hogy ez csak a köztemetőkre vonatkozik ez a szabálysértési eljárás.

    Tüttő István: Hozzá van téve, hogy a temetőkben, tehát ez nem tiltja a háznál lévőt. Tehát csak arra korlátozódott. Megkérdezem előterjesztő jegyzőnőt, hogy az itt elhangzottak kapcsán.

    Dr. Tuboly Marianna: Elfogadom. Itt végül is érdemben ezeket a rendeleteket nem vizsgáltuk felül, ez egy ’92-es rendelet, de elfogadom, és akkor a d.) pontban, a temetőben a köz szó elékerülne, és akkor azt hiszem megfelelő, d.) pont, Dénes pont. És akkor az f.) pontban a vagy máshol pedig kikerül.

    Kiss László: Csak egy javító észrevételem lenne, ezen napirenddel egy sorozat helyi rendeletet módosítunk és az lenne a kérésem, hogy ha ez megtörtént, akkor azok a rendeletek egységes szerkezetben majd a Kanizsa Újságban, vagy annak a közlönymellékletében jelenjenek meg, hogy a lakosság is tudomást szerezzen arról.

    Dr. Csákai Iván: Átolvasva ezt a rendeletet, egy egységesen megjelennek mindenhol a szankciónk. Egy érdekes dolgot vettem észre, az építések körüli anomáliákat nem kezelik. Itt megmondom őszintén, hogy a legutóbbi években mindig ez volt a probléma, építési engedély nélkül épített valaki. 10.000, tehát 30.000 Ft maximális bírságot róttak ki, megfellebbezte, 10.000 Ft és több tízmilliós forintos beruházásoknál történnek ezek meg. Én aláírom azt, hogy valahol van egy központi törvény, amelyik előírja, hogy ebben az esetben mennyit lehet kiróni, de itt is rendezni kellene azt, hogy ki az, aki a terv nélkül épít, és az mennyit, akár a bontási határozattal. Ki az, aki önhatalmúlag egyszerűen megváltoztatja a terveket. Ebben az esetben milyen szankciókat alkalmazunk, mert a legutóbbi időben az önkormányzat mindig ráfázott erre. Az önkormányzat fizetett azért, mert az építési, tehát az eredeti tervektől valaki eltért. Kénytelen volt az önkormányzat megvenni néhány lakást, mert az az ott lakók sérültek. Ennek is meg kellene ebben jelenni, és keményebben kellene alkalmazni, nem ezekben az esetekben, hanem abban az esetben, ahol igen is nagyon sérül az önkormányzat érdeke.

    Dr. Tuboly Marianna: Az építésügyi eljárások az egyetlen terület, amelynek a szabályozása maximálisan megoldódott ’97. évben, hiszen a szabálysértésen kívül az engedélytől eltérő, illetőleg az engedély nélküli építkezésnél az épület alapterülete és egyéb mutatókhoz viszonyítva nagyon magas fennmaradási bírság előírását teszi lehetővé, ez milliós nagyságrendű. Tehát pontosan az építésügyi terület az egyetlen, ahol az engedélytől eltérő, vagy az engedély nélküli építkezés ma már nagyon szigorúan szabályozott. Ennek a táblázatát Önnek meg tudom mutatni, és könnyen belátható, hogy itt már milliós nagyságrendű, egy jogosulatlanul kihelyezett pavilonnál is több százezer forint, majdnem 1 milliós nagyságrendű bírságot kell fizetni. És az nem szabálysértési bírság, ez építési bírság. Tehát ezen kívül még a szabálysértési kódexben nevesített az építésügyi bírság is. Tehát itt az önkormányzatnak olyan szabálysértési cselekményeinek a bírságtételeit emelték, amelyeket törtvény nem szabályoz, hanem az önkormányzat rendelettel állapította meg ezeket a szabálysértési tényállásokat. Az építésügyi bírság törvénnyel szabályozott tényállás alapján kerül kiszabásra, tehát az önkormányzatnak itt jogszabály alkotási lehetősége nincsen. Törvény által nem szabályozott helyi viszonyok esetében van az önkormányzatnak rendeletalkotási lehetősége. Ezek, amelyek ebben a rendeletben szerepelnek, ilyen szabálysértési tényállások, nem szerepelnek magasabb szintű jogszabályban, ezeket az Önkormányzat önállóan helyi rendelet megalkotásával létesítette. Tehát ezért az építésügyi bírság esetében nem kell, szükségtelen szabályozást hozni, hiszen létezik. És mondom, még mellette az a bizonyos építési bírság még pluszban visszatartó, elég nagy visszatartó erővel bír.

    Dr. Müller János: Az új szabálysértési törvény kötelezi az önkormányzatot, hogy vizsgálja felül azokat a szabálysértési tényállásokat, amelyek vagy hasonlóak az új szabálysértési törtvény, illetve szabálysértési kormányrendelet tényállásaihoz, vagy azonosak vele. Ezt a két fajta helyi tényállást, ezt fésülje ki valaki a rendeletből, tehát nem ismétli meg azokat a szankciókat, azokat a tényállásokat, amik kormányrendeletben benne vannak. Ez volt a célja, semmi más az egésznek. Még egy szó praktikus okokból. Mindenhol egységesen állapítottuk meg a lehetséges bírság felső határát, ezt ne kelljen módosítgatni szintén és elővenni a helyi rendeleteket.

    Gyalókai Zoltán: Az előterjesztéshez lenne egy javaslatom a 4. §. d., mint Dénes és g., mint Gábor pontjában a vállalat szó helyett én javaslom az üzemeltető kifejezést, mert nem hiszem, hogy egy vállalat működik.

    Dr. Tuboly Marianna: Elfogadom.

    Tüttő István: Az előterjesztő elfogadja.

    Kelemen Z. Pál: Elnézést kérek, az előbbi előterjesztésem egy kicsit tévesre sikerült. Ugyanennek a pontnak első bekezdés f.) pontjában én is megfeledkeztem arról, hogy a nagykanizsai temetőben nem csak a ravatalozóban ravataloznak, hanem van szabadtéri ravatalozó hely is és ezzel a rendelet elvágta volna ennek a lehetőségét. Az alábbiak szerint kérem módosítani. A temetőben a kijelölt ravatalozóhelyeken kívül halottat ravataloz. És elnézést kérek, hogy az előbb tévesen fogalmaztam.

    Tüttő István: Előterjesztőt kérdezem.

    Dr. Tuboly Marianna: Elfogadom.

    Tüttő István: Elfogadjuk, rendben. Lezárom a vitát több észrevétel nincsen. Mivel jegyzőnő elfogadta a módosító indítványokat, akkor először kérdezem, hogy a rendeletmódosítással egyetértünk-e, az elhangzottak alapján? Kérem, szavazzunk.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: És ugye a rendeleti javaslatot kérem, szavazzuk meg.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:

     

    17/2000.(IV.26.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 17/2000.(IV.26.) számú rendelete a szabálysértési rendelkezéseit tartalmazó egyes önkormányzati rendelet módosításáról.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

    Tüttő István: A szünetet nem tartjuk, mert akkor nem jönnek be a Hölgyek, Urak. Vagy tartsunk? Antalics Dezső úr javasolta még a napirendi pont befejezése előtt, hogy döntsünk arról, hogy Vízmű átalakításával kapcsolatos napirendet tárgyaljuk. Most az legyen a következő napirend. Tekintettel arra, hogy itt Pestről vannak urak, akik gondolom, hogy a hosszú út miatt sem szeretnének még túl sokáig erre a napirendre várni. Kérem, szavazzunk arról, hogy ezt követően most a Vízmű átalakítással kapcsolatos napirendet tárgyaljuk. És utána tartanánk szünetet.

     

    A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

     

  3. Tájékozató a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átvilágításának tapasztalatairól a 207/7/1999.(VII.9.) sz. határozat alapján ( írásban)

Előadó: LYONNAISE DES EAUX HUNGÁRIA TANÁCSADÓ Kft. vezetője

Tüttő István polgármester

A Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átalakítása

 

Tüttő István: És ugye úgy döntött a közgyűlés, hogy nem tart zárt ülést. Azért megkérem Önöket, hogy mindennek ellenére tartózkodjunk olyan szóbeli nyilatkozatoktól, amely érdekeket sértene, hát nem akarom azt külön kihangsúlyozni, hogy miért. Arról volt szó, hogy kettéválasszuk a napirendet, arra nem emlékszem, hogy melyiket vettük előre, az átalakítást? Átvilágítást. Akkor, amit felolvastam az következik. Tehát az átvilágítás tapasztalatairól szóló tájékoztató. Önök előtt ismert, hiszen mi bíztunk meg a Lyonnaise Des Eaux céget, a megbízás gyakorlatilag úgy történt, hogy ajánlatot tett, hogy az átvilágítást elvégzi a cég a Vízműnél, és ennek az átvilágításnak a rövid sorozatanyaga itt van Önök előtt, amely megállapít sok olyan dolgot, amely megszívlelendő, és egyben olyan dologra is rávilágít, amely a második részében, az úgy nevezett átalakításra vonatkozó döntésünket is befolyásolja. Kérem ezzel kapcsolatban a véleményüket.

Röst János: Mielőtt valamit mondanék, egy ügyrendi javaslatom lenne. Tekintve, hogy az előterjesztőnek nincsen megjelölve ilyen értelemben megjelölve a neve, én azt javaslom, hogy Törőcsik Pál legyen mind a kettő esetben az előterjesztő, hiszem a Gazdasági bizottsági ülésen is ő így jelezte magát, hogy előterjesztőként vesz részt, és úgy gondolom, hogy érdemben a legfelkészültebb ilyen értelemben a polgármester úr, illetve alpolgármester úr között.

Tüttő István: Örömmel adok helyt a kérésnek, de kérdezem Törőcsik úr, hogy erre vonatkozó válasza micsoda?

Törőcsik Pál: Igen, köszönöm a bizalmat. Vállalom. El fogom mondani rövid előzetest.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság kellő alapossággal és részletezéssel áttanulmányozta az anyagokat, és kicsit nehéz helyzetben vagyok, mert itt emlékezetből kell mondanom a szöveget, de ha jól tudom, polgármester úrnak átadattam a legutóbbi jegyzőkönyv másolatát, abban kérem tisztelettel, szíveskedjék kontrollálni, hogy úgy mondom-e, ahogy volt igazából. A lényeg az volt, hogy Gazdasági Bizottság elfogadta Röst képviselő úrnak az itt is megtett ügyrendi javaslatát, tehát e tekintetben azt javasolja a Gazdasági Bizottság a tisztelt közgyűlésnek, hogy tulajdonképpen hozza meg azt az egyes határozati javaslatot, amely arról szól, hogy a közgyűlés elfogadta a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű Vállat átalakításáról szóló jelentés és köszönetét fejezi ki a Lyonnaise Des Eaux Hungária Tanácsadó Kft.-nek ezért a munkáért. Ezzel azt gondolom, mindenki teljes mértékben egyetérthet. Gazdasági Bizottság a továbbiakban előterjesztés szerinti határozati javaslatokat most már a második napirendi pontként tárgyalta. Ebben többé-kevésbé egyetértett az előterjesztésből, ami előttünk van az 1. határozati javaslat úgy szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megismerve a jelentést, alapító jogaival és kötelezettségeivel élve egyetért a Dél-Zalai Víz-, és Csatornamű Vállalat átalakításával. Az előterjesztéshez viszonyítottan a Gazdasági Bizottság a 2/B. javaslatot támogatta, ami arról szól, hogy a vagy kétfordulós, megbízásos pályázaton kell kiválasztani a majdani nyertest, aki elkészítheti ezt a dokumentációt, amely alapján majd a tulajdonosok, illetve az öt alapító és 86-87 tulajdonos meghozhatja azt a döntést, amely szükséges ahhoz, hogy ilyen vállalat átalakuljon. A 3., az előterjesztés szerinti 3. határozati javaslattal kapcsolatosan a Gazdasági Bizottság döntő többséggel, tehát majdnem 1 tartózkodás volt a tíz, tízen valahányan voltunk jelen. A többiek igenlésével úgy döntött, hogy a 3. úgy szóljon, hogy az átalakítás előkészítésére pályázat kiírására, és elbírálására a vállalat vezető testülete legyen a jogosult. A 4. határozati ponttal egyetértett a Gazdasági Bizottság. Az 5. határozati ponttal részben egyetértett, magával az elvekkel maximálisan egyetértett, csak azt kértük, hogy az itt megfogalmazott kívánságok helyett pontos, szövegszerű, konkrét határozati javaslatban jelenjenek meg ezek az elvárások, aminek a lényege az kell, hogy legyen: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kifejezésre juttatja.…. és biztosítékot fog adni a többi tulajdonosnak, hogy a többi tulajdonos új társaságban az őt megillető tulajdonosi jogait, tulajdonosi jogaival élhessen. Ha jól emlékszem, akkor körülbelül erről szólt a Gazdasági Bizottság állásfoglalása.

Röst János: Először az átvilágításról mondanék pár gondolatot. Úgy gondolom, hogy fontos volt, hogy ez megtörtént. Szeretném viszont rögzíteni, hogy semmifajta jogviszony az átvilágító cég és az önkormányzat között nem jött létre. Tehát nincsen megbízási szerződés. Ilyen értelemben ő önként vállalta és azt önként teljesítette, amiért nyilván köszönet jár. Azt mindenképpen elmondanám, hogy ennek a cégnek az átvilágítása már korábban is megtörtént. Két, vagy három éve, illetve, hogy amennyiben az önkormányzat át kívánta volna világíttatni a céget, akkor úgy gondolom, hogy a Vikárius Kft.-nél azon összegért, amiért átvilágította jelenleg az intézményeinket, bele fért volna ez a munka is, ezt csak zárójelben jegyzem meg. Az anyag egyébként úgy komplex, hogyha hozzátesszük a Vízmű vezető tanácsának, igazgatótanácsának a véleményét. A kettő egymást kiegészíti, és én úgy gondolom, hogy egy-két olyan pontra is választ ad, ami esetleg félreértésre adhat okot, illetve másképp értelmezte a Vízmű vezető tanácsa magát a beterjesztést. Én azt hiszem, hogy az átvilágításnak tényét ilyen értelemben tudomásul kell vennünk. Viszont én kiegészíteném Fodor képviselő társamat. A javaslatban nem az szólt, hogy elfogadta, hanem megismerte, és azt követően köszönte meg. Tehát itt lényeges különbség van a megismerte és az elfogadta szó között. Én úgy gondolom, hogy a megismerés egyfajta bizalmi viszonyt is kifejez, míg az elfogadás egyfajta kötelezettséget jelent, és ezt szeretném, hogyha erről szavazás történik, akkor a pontosság kedvéért, ugyanis ezt szavazta meg a Gazdasági Bizottság, és így kerülne sorra szavazásra. A későbbiekben még lesz véleményem, de az majd a másik napirendi pont keretén belül. Az átvilágításról köszönöm szépen, ennyi lett volna a mondandóm.

Törőcsik Pál: Azzal szeretném kezdeni, hogy ez az újonnan felállt városvezetői testület konzekvensen elhatározta, hogy a város vagyonát, a város gondjaira bízott cégeket, intézményeket átvilágítja, mert a vagyont nemcsak birtokolni kell tudni, hanem működtetni is kell tudni. Ez az elhatározás konzekvens volt. Minden intézményt érintett. Az előbb Röst úr említette az intézményeket, amit a Vikárius Kft. világított át. Az, hogy még a Vízmű sem volt ez alól természetesen kivétel, mint ahogy egyik-másik intézmény sem, hogy mi egy olyan céget kértünk fel, aki ebben szakértőnek számít nemcsak nálunk, hanem világviszonylatban is ez természetes, de az, hogy egy másik cég most ebben kompetens, vagy milyen eredménnyel tudta volna az átvilágítást elvégezni, erről az jut eszembe, hogy amikor a drótos Tóth megáll az Eiffel-torony előtt, és azt mondja, hogy mi mesterek mit meg nem tudunk csinálni. Hát azért mondom, aki mindenhez ért, az semmihez sem ért. Ezért én amellett voltam, hogyha már átvilágítást végzünk, akkor egy olyan cég csinálja ezt az átvilágítást, akinek a szakmában neve van, és a véleményére adhatunk. Ennyit az átvilágítás előzményeiről. Én több alkalommal is és minden alkalommal, amikor az átvilágítás eredményét is ismertették és azután következő megbeszéléseken is jelen voltam, és ezért köszönöm, hogy Röst képviselő társam javasolta, hogy én ezt az előzetes ismertetést képviselőtársaimnak megtehessem, és ha időrendi sorrendbe rakjuk a dolgot, az átvilágítás eredményét írásban megkapta minden tulajdonos, tulajdonosok képviselői az önkormányzatnál jelen lehettek, ugyanúgy a Vízmű vezetőtestülete és vezetője is. Ez írásos anyag volt. Erre a megállapításokat mindenki megkapta. Ez a tulajdonosi testület felkérte a LYONNAISE DES-t, hogy egy forgatókönyvet dolgozzon ki arra vonatkozólag, hogy hogyan képzeli el a Vízmű átvilágítása után a Vízmű átalakítását. Ezt az általunk megrendelt és a tulajdonosok által, jegyzeteimben rögzített módon felkért forgatókönyvet, hát érdemben nem tudtuk tanulmányozni, de a lényege az, hogy az egész átalakítás gondolata nem a mostani városvezetésben, és nem a mostani vezetőtestületben fogalmazódott meg először, hanem a vezetőtestület korábbi döntése alapján és már három, vagy négy évvel ezelőtt is ezt a bizonyos átalakulást kezdeményezte, ami különböző okok miatt nem tudott létre jönni. A határozati javaslatban valóban szerepelnek azok a verziók és azok a pontok, aminek mentén, én legalább is szeretném javasolni képviselőtársaimnak, hogy a Vízmű átalakításával kapcsolatos sorozatot, illetve azt a fajta határozati javaslat sorozatot hozzuk meg, ami alapján a legjobban és a legeredményesebben tudjuk a tulajdonosi érdekeinket érvényesíteni. Én egyetértve Dr. Fodor Csaba képviselőtársammal, ugyanúgy az 1. határozati javaslat első pontját tudom támogatni. A második pont, a 2. B variánsát tudom támogatni. A véleménykülönbség ott jött elő az előterjesztés szerinti verzióban 3. pontot és annak a támogatását kérném. A továbbiakban egyetértek szintén Fodor Csaba képviselőtársam által elmondottakkal, amelyek egyértelművé teszik, hogy milyen döntést kell hozni és a társ, összes tulajdonos önkormányzatot, tehát a 86 önkormányzatot is milyen módon kell, hogy tájékoztassuk, és milyen garanciákat kell beépítenünk a később meghozatalra, illetve a később meghozandó döntésünk alkalmával. Előzetesen ennyit kívántam az előterjesztéshez kiegészítésként elmondani.

Röst János: Hogyha már Törőcsik Pál alpolgármester úr belement a 2. napirendi pontba, akkor én is elmondanák pár gondolatot. Először is azt kérném, hogy a GVB által benyújtott módosításokat támogassa a közgyűlés. Mondanám a különbségeket. Először kezdeném a 2/A, 2/B-nél.

Tüttő István: Annyit hadd szóljak, hogy igaz, hogy külön választjuk, de nyugodtan lehet a két témát együtt is. Bárki hozzá szól, mindkét jó.

Röst János: Köszönöm. Együtt tárgyalni mindenképpen lehet, de a szavazásnál kérem majd külön bontani a döntéseket.

Tüttő István: Így van.

Röst János: A bizottság a 2/B-t támogatta, ami lényegében arról szól, hogy független tanácsot kell felkérni, illetve megbízni ennek a lebonyolítására a Vízmű átalakítása kapcsán. Tehát ilyen értelemben a 2/A az okafogyottá vált, tekintettel arra, hogy a GVB-nek volt egy korábbi döntése, amelyben azt kérte az előterjesztéstől, hogy ez a pont ne is kerüljön már a beterjesztésbe se be. Kettővel korábbi bizottsági ülésnek volt a korábbi döntése. Tekintettel arra, hogy az alpolgármester sem ért vele egyet, és ő az előterjesztője az anyagnak ilyen értelemben, én azt kérném, hogy akkor a 2/A-t vonja vissza, mert akkor így értelmetlen erről szavaztatni. A 3. pontra visszatérve elmondanám, hogy a beterjesztett anyaghoz képest a GVB annyiban változtatott rajta, hogy jelenleg a Vízműnek van egy tulajdonosi köre, ami lényegében öt tulajdonosból áll. Ez az öt tulajdonos delegált a Vízmű vezetőtestületébe tagokat. Nagykanizsa részéről két fő vesz ebben részt, Marton István képviselő úr, illetve Fodor Csaba képviselő úr. Én úgy gondolom, hogy ők ketten többet érnek, mint egy jelölt, mint ahogy a beterjesztés egyébként taglalja. Másrészt ez a törvényes testülete jelenleg a Vízműnek. Ilyen értelemben, hogyha alpolgármester úr részt akar ebben venni, akkor én ezt támogatnám, de akkor a kettő közül valamelyik urat fel kéne arra kérni, hogy vonja vissza a mandátumát, és azt követően be lehet delegálni ebbe a testületbe. Egyébként úgy gondolom, hogy akár a polgármester úr, akár alpolgármester úr bármely tanácskozáson nyugodtan részt vehet egyrészt, másrészt a két delegált tulajdonost képviselt képviselőnk, én úgy gondolom, hogy mindenképpen a város érdekét fogja képviselni. Ha kell, erre lehet egyébként rájuk nézve kötelező utasítást is adni egyébként. Tehát ilyen értelemben én azt javasolnám, hogy a 3. pontnál a GVB módosítását fogadjuk el, ami lényegében a jelenlegi állapotot tartaná meg. Volt erre olyan vélemény Tarnóczky Attila képviselőtől, hogy ez azt jelentené, hogy mint hogyha a Hevesi intézménynek, a Hevesi Művelődési Háznak a vezetőjét bíznánk meg ezzel az átalakítással, és ez azért nem igaz, mert ilyen értelemben itt alkalmazotti viszonyról van szó, tehát egy művelődési ház vezetőjeként. Ebben az esetben viszont egy tulajdonos képviselőtestületről van szó, s jelenleg nincsen más törvényes testülete a Vízműnek csak a jelenlegi. Én azért mondtam ezt összehasonlításképpen, hogy értse mindenki a helyzetet, tehát nem arról szól a történet, hogy azokat bízzuk meg, akiket érint egyébként az átalakítás. Ez alól egy fő kivétel van, a jelenlegi Vízmű igazgatója, de úgy gondolom, hogy annak nincs akadálya, hogy a tulajdonost érintő kérdéseknél ő a szavazásban nem vesz részt. Ezt lehet kérni egyébként egy egyszerű döntésként a testület részéről. A többi részben pedig az információ maximálisan én úgy érzem mind a két képviselőnél megvan. Tehát felelősen képviselni úgy gondolom a várost. A másik, hogy a beterjesztett változat nagy valószínűséggel még jogi aggályokat is felvet. Arra már nem is akarok gondolni, hogy hogyan lehetne kötelezni a másik négy tulajdonost arra, hogy külön bizottságot létrehozzon, arra meg főleg nem lehetne kötelezni, hogy alpolgármesteri szinten képviseljék az ottani önkormányzatot. Már csak azért sem, mert a megyei közgyűlésnél nincs ilyen funkció. Az a kérésem, hogy a GVB véleményét támogassák. Egyébként a Vízmű átalakításának a gondolta az korábban már felvetődött. Az SZDSZ frakció több esetben ugyanezt kezdeményezte egyébként és nem volt politikai akarat a testületekben egyik alkalommal sem, hogy ezt a döntést végrehajtsuk, illetve maga a Vízmű akár részvénytársaság formájában átalakuljon.

Tüttő István: Talán még az is hozzájárult, hogy az átalakulást elévégzőkről később kiderült, hogy törvénytelenül hajtották végre. Hát ugye ahhoz módosítani kellett a szabályokat.

Birkner Zoltán: Én igazából csak egy dologra nem kaptam választ Fodor Csaba úrtól, mert az előbb beszélgettünk erről. Nem értem azt, hogyha 1996-ban volt erről egy döntés, 1997-ben elkészült az átalakításnak a módszertana is. Akkor most 2000. április, nem tudom hányadika van, 25-én mennyivel állunk közelebb azzal, hogyha ezt a határozati javaslatsort elfogadjuk, ahhoz a ponthoz képest, ami 1997-ben megvolt. Tulajdonképpen azt nem értem, hogy mi a biztosítékunk arra, és én erre szeretnék választ kapni – nem tudom, hogy ki az, aki ebben illetékes -, hogy most keresztül fog menni az alapítókon az, hogy igenis alakuljunk át. Tehát valaki adjon nekem tanácsot abban, hogy milyen biztosítékokat tudunk beilleszteni, milyen B, C, D terv van arra, hogyha megint nemet mondanak.

Tüttő István: Nagyon nehéz kérdés, mert minden egyes tulajdonosnak külön kell döntenie. És ha mindenki azonos döntést hoz, akkor lehet szó a jogi módosításra. Mert nekik külön kell dönteni.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság javaslata nem többről és nem kevesebbről szól – még egyszer felolvasom –, csak arról, hogy az átalakítás előkészítésére, a pályázat kiírására és a pályázat elbírálására a vezetőtestület jogosult-e. Tehát arra, hogy x, y, vagy z végezze el a munkát, és ezt a munkát elfogadja-e a vezetőtestület, és erről véleményt mond. Ez kerül be az öt alapító elé. Na most én azt gondolom, hogy a vállalat vezetőtestületében, mivel úgy áll fel az alapító okirat szerint, illetőleg Vagyonátadó Bizottság akkori döntése szerint az öt alapító jogosult képviseltetni magát ebben a vezetőtestületben, elismerve Nagykanizsának a jelentőségét a többi kisebb, a vagyon tekintetében természetesen és a szolgáltatás igénybevételének nagyságát tekintetében, hogy két fő részére biztosít helyet ebben a vezetőtestületben, mint mindenki más egy-egy fővel szerepel. Én nagyra becsülöm és nagyon tisztelem Törőcsik alpolgármester urat, de hát mondjuk én visszakérdeznék, és mi a garancia, ha létre hozunk egy jogkör, határkör, illetékesség nélküli bizottságot, akkor mi a garancia arra, hogy egy ilyen bizottságnak, ad hoc bizottságnak a hatásköre mondjuk, vagy az eredményessége jobb lesz, mint egy olyan vezetőtestületé, akik évek óta együtt dolgozunk, évek óta tudjuk nagyon jól magunk is, hogy mik azok a lépések, amiket meg kell tenni. És mondjuk ezek a rajunk kívül is, azért a többi vezetőtestületi tag is, azért valamelyest bírja az őt oda küldő alapító bizalmát, és én abban bízom, voltak változások is itt személyek tekintetében, abban bízom, hogy amit a vezetőtestületben képviselnek, azt nagy valószínűséggel előtte már megbeszélték, vagy megbeszélhették az őt oda küldő alapítókkal. Tehát igazából garanciát nem fogok tudni adni, de önmagában az eddigi működési rend mindenképpen egyfajta biztosítékot szolgálhat. Én egyetértek Röst képviselő úrral abban valóban, most van egy jogi helyzet, ez a jogi helyzet arról szól, hogy a vállalatnak van egy igazgatója, szabály szerint van egy vezetőtestülete, akinek megvannak a jogosítványai és más a vállalat életébe nem szólhat bele, illetőleg a tulajdonosok akkor és elég markánsan, amikor a vízdíjat, a szennyvízdíjat meghatározzák, illetőleg akkor, amikor évente egy alkalommal, amikor a vállalat adott év működésével kapcsolatos problémákat mondjuk feszegetik. Mást nem ismer a jogszabály. Más bizottságot felállíthatunk, csak nem tudja senki megmondani, hogy annak a bizottságnak az adott testületen kívül miféle jogosítványokat adunk, milyen felhatalmazás alapján, milyen hatáskört fog gyakorolni. Egyáltalán gyakorolhat-e és köteles-e végrehajtani azt egy adott vállalat. Az én álláspontom szerint nem. Persze, hogyha arra apellálunk, hogy a vállalat vezető testületben be van rettyentve, mert alpolgármesterekből álló bizottság mond neki valamit, hát lehet, hogy végrehajtja, de lehet, hogy nem. Tehát még kevesebb én azt gondolom egy ilyen ad hoc bizottságnak a hatásköre, az eredményessége, mint a mostanié. Van egy testület, ennek vannak jogosítványai, és nem kérünk mást, mint azt, hogy ez a testület mondhassa meg, hogy ki végzi el az átalakítási tervet, ki készíti el, és erről szól. És majd a tulajdonosok, az öt alapító, köztük Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése és a másik négy alapító, köztük a Zala Megyei Önkormányzat dönt, és ezt követően, ezt a döntést követően lehet a többi tulajdonoshoz fordulni nagy tisztelettel és kellő alázattal, azt gondolom, mert ők is ugyanannyi jogot gyakorolnak, mint mi.

Törőcsik Pál: Akkor szeretném pontosítani itt előttünk a határozati javaslat 3. pontjában az áll, hogy az átalakítás előkészítésére, a pályázat kiírására és elbírálására az öt alapító önkormányzat által delegált (minimum alpolgármesteri szintű) testületet kell felállítani. Szó sincs arról, sőt ha lehetne, akkor én ezt a fajta dicsőséget talán másnak adnám. Én azt próbáltam sugallni, hogy lehetőleg a polgármesterek képviseljék mindenhol, hiszen a tulajdonosi érdekek, azok tulajdonképpen egy közgyűlésen az első számú érdekérvényesítő a polgármester. Tehát, ha az öt alapító tag polgármestere leül, és mint tulajdonosi szándékukat legmagasabb szinten képviselő társulat, grémium jön lére, nem tudom, hogy épp az előbb felmerülő garancia kérdése volt az, ami leginkább válaszra várt volna. Tehát, hogyha azt gondolom, hogy az átalakítást akarjuk, mert tulajdonosoknak, mint tulajdonosoknak ez az érdekünk, akkor én szerintem ez egyfajta eggyel nagyobb garancia, mint mondjuk a négy évvel ezelőtti sikertelen kísérlet, vagy a három évvel ezelőtti sikertelen kísérlet. Véleményem szerint ez nem mást akart ez az előterjesztés, mint ezt.

Marton István: Hát, ami itt elhangzott, főleg az utóbbi részéből több minden van, amit mondjuk nem értek, de valószínű, hogy bennem van a hiba. Törőcsik alpolgármester úr említi, hogy nem is a mostani vezetőtestület kezdeményezte 1996. augusztusában az átalakítást. Valóban nem tökéletesen a mostani, mert azóta volt egy-két személycsere, de a zöme az ugyanaz a testületnek. Mármint a vezetőtestületnek. Azt hiszem, akik minket néznek, de az itt ülők egy része sem tudja tán, hogy ez a dolog, hogy bukott meg. Úgy, hogy az öt alapító önkormányzatból kettő azt mondta, hogy át kell alakítani, kettő azt mondta, hogy nem, egy pedig, a megye, az tartózkodott, azt mondta, amelyik megkapja az abszolút többséget, tehát ilyen szempontból korrekt volt, ahhoz áll. Birkner úrnak a kérésére, hogy 1996 óta, hogy jutottunk közelebb ehhez? Hát erre a dodonai választ lehet, illetve kell, hogy adjak, mert egy, le kell, hogy szögezzem, hogy ilyen téren visszajutottunk az 1996. augusztusi helyzethez, kettő, tehát ha innen nézem, akkor nincs semmiféle garancia, ha meg onnan nézem, hogy most úgy érzem, hogy mind az alapító, mind az öt alapító az ügy mellett van, akkor lényegesen jobb a helyzet. Ugye második nekifutásra általában már mindjárt jobban szokott lenni, mint amikor gyanútlanul beleszaladnak. Kétségtelen, hogy akkor, mint ahogy az előbb említettem, az alapító önkormányzatoknál ez volt a helyzet, de a tulajdonos önkormányzatoknál még rosszabb volt a helyzet, tehát lényegesen nagyobb arányban verték le az átalakítási kezdeményezést. Na most itt el vannak fetisizálva a polgármesterek, meg az alpolgármesterek, holott két ok miatt sincs erre semminemű szükség, aztán ok sincs természetesen, mert különösebben nem nagyon érdekel engem személy szerint a polgármesterek tulajdonosi szándéka, hogyha az adott testületeknek megvan. Engem az sem zavar, ha a polgármesterek netán kisebbségben maradnak a testületükben. A lényeg az, hogy a testületeknek legyen meg ez a szándékuk. A másik pedig, hát amiért ezt mondtam, amit mondtam az nagyon egyszerű ok. Ebben a hét fős vezetőtestületben ugye hat tulajdonosi képviselő van, abból kettő, azaz kettő fő polgármester, egy pedig alpolgármester, és hát ezen kívül ugye a várost nem ilyen magas beosztású személyek képviselik, és még ezen kívül összesen egy bizottsági elnök van, a letenyei testületi tagtársunk. Tehát úgy gondolom, hogy ezek számomra nem különösebben értelmezhető kifogások voltak. Egy dolgot, amit itt valaki említett, már nem emlékszem rá pontosan, hogy ki, viszont ismételten ki kell, hogy hangsúlyozzak. Kérem, mindennek egyetlen egy alapja van. A fejlesztéseknek teljesen mindegy, hogy belföldi, vagy netán külföldi hitelekből valósulnak meg, csak a víz és csatornadíj, illetve annak az emelése. Tehát csodák nincsenek, csodatevő módszerekben, aki ezt hirdeti meg, én azoknak általában nem hiszek, én a munkában szoktam hinni. És hát Birkner úrnak azt tudom mondani, hogy miután talán sokrétűbb és alaposabb az előkészítés, legalábbis ebben a stádiumban, mint volt négy évvel ezelőtt ugyanilyen időben, hát bízom benne, hogy sikeresebb lesz és megtörténik az átalakítás. A jogi kifogásokat, amiket azt hiszem Röst úr, meg Fodor úr említett, hát én nem óhajtom megismételni, mert hát ezek nekem az evidencia kategóriáját jelentik.

Tüttő István: Mondjuk, van még növelési lehetőség. Több vizet kell eladni. Csökkenteni kell a költségeket.

Marton István: Bocsánat polgármester úr, látszik, hogy nem foglalkozik az utóbbi években a Vízmű adatival.

Tüttő István: De foglalkozom.

Marton István: Akkor nem elég mélységben, mert talán ez az esztendő az, amikor 10 év után először megáll a csökkenés. És ez önmagában véve, innentől kezdve egy pici kis növelésbe átmehetünk, mert hát bízom benne, hogy miklósfai, palini csatorna, de nem akarok most szakmai, technikai részletekbe bonyolódni.

Tüttő István: Én sem, csak néhány elemét említettem a bevételnövelésnek.

Marton István: Tehát, igen, ezek elméleti tényezők. Gyakorlatban 10 év után ez az év, amikor úgy néz ki, hogy megáll a csökkenés és valami apró kis növekedésre lehet a következő esztendőben számolni.

Tüttő István: Én azt javasolnám, hogy ne menjünk bele a vízdíji vitába. Egyébként az mindenképpen tény, hogy egy szorzás eredménye a mennyiség, illetve az egységár kérdése, a bevétel. Na most a technika arra felé halad Magyarországon is, hogy energiatakarékos, víztakarékos megoldásokat alkalmaznak. Ilyen értelemben a víz mennyisége nem valószínű, hogy növekedni fog. Én viszont visszamennék a 3. ponthoz, 3. javaslathoz. Tudomásom szerint a többi tulajdonostárs szintén megtárgyalta ugyanezt a napirendi pontot, és ők is hasonlóképpen foglaltak egyébként állást, mint a GVB-nek a javaslata. A másik oldalon pedig nem lehet olyan döntést hoznunk nekünk, ami a másik négy alapítóra kötelező …..Tehát nem lehet azt kimondanunk, hogy testületet kell felállítani öt főből, mert, ha valamelyik azt mondja, hogy nem akarja, akkor azt jelenti, hogy az egész dolog hamvában dőlt. A másik oldalon szintén nem lehet kikötni, hogy milyen szinten legyen képviselve. Én úgy gondolom, hogy ez a beterjesztésnek ez a pontja ilyen értelemben nem igazán értelmezhető, és a megszavazás esetén sem hiszem, hogy végrehajtható. Ugyanis nem biztos, hogy ugyanezt ….. akarja választani. A másik, hogy az eddigi információim szerint a tulajdonostársak hasonlóképpen akarják az átalakítást, s ebből a közgyűlésen döntés alapján egyébként határoztak is. Tehát ilyen értelemben van arra garancia, hogy legalább a szándék mind az öt tulajdonosban megvan. Tehát én mindenképpen pozitívabban látom most a helyzetképet, mint korábban volt, és én bízok abban, hogy egy korrekt együttműködéssel, másik fél tiszteletben tartásával én úgy gondolom, hogy ezek a megállapodások megköthetőek. De már a kezdetkor nem szabadna ilyen lépésre szánni magunkat, hogy mi diktáljunk már egy ilyen pont esetén is, mert visszafelé sülhetne el a többiekkel szemben.

Tüttő István: Eleve garanciát kell adnunk arra, hogy egyenlő partnerként kívánjuk kezelni továbbra is a többieket.

Törőcsik Pál: Az előterjesztés is erről szól.

Birkner Zoltán: Azt hittem, hogy Fodor úr következik, meglepődtem. Én nem értem a logikát. (Bocsánat itt berekedtem közben.) Röst úrnak a logikáján gondolkozom. Ha én most a 3. pontot vizsgálom, mit ajánlunk mi fel az öt alapítónak, illetve a négy, mert most magunkat nem számolom? Azt, hogy a mostani pozícióhoz képest mi mondjuk csak egy taggal fogunk képviselve lenni ebben az új társaságban. Most akkor ez mért rosszabb a másik négynek? Szóval igazából nem értem azt a fajta logikát, amit Röst úr akart nekem megmagyarázni, hogy őket ne kényszerítsük már arra, hiszen végül is nem történik semmi más - Marton úr most felvilágosított teljesen tisztán -, hogy két alpolgármester, egy polgármester képviselteti, bocsánat két polgármester, egy alpolgármester képviselteti és Nagykanizsáról pedig két kiváló képviselő van jelen ebben a vezetőtestületben. Tehát igazából nem értem, hogy akkor ez most elvileg, ha mi ilyen határozatot hozunk uraim az elmondottak szerint, akkor ők egy kicsit sem járnak rosszabbul a mostani pozícióhoz képest. Még egy dolgot felteszek. Kérdésnek, és most ezt ne értsék sértésnek. Hogyha nem sikerül most keresztül verni, bocsánat nem sikerül őket meggyőznünk. Visszavontam. Erős volt a kifejezésem. Tehát, ha nem sikerül meggyőzni az alapítókat, akkor bennünk van a hiba? Akkor nem jó a vezetőség? Szóval, akkor, értik, tényleg most a viccet félre teszem. Azt szeretném, hogy megoldódjon ez a probléma. Majdnem azt mondom Önöknek, engem teljesen hidegen kezd hagyni az, hogy a 3. pontban mi fog szerepelni, de oldódjon meg.

Dr. Fodor Csaba: Rendben van, én fenntartom. Nem tudok mást tenni, egyet is értek a Gazdasági Bizottság javaslatával, és azt kérem, ezt módosításként tessék kezelni. Ezt követően amennyiben az nem kapja meg a többséget, ezt követően van Fodor képviselőnek egy személyes módosítási indítványa, ami így hangzik a 3. pont tekintetében. És akkor engedjék meg, hogy felolvassam amint megtalálom. Megvan, igen. Tehát az átalakítás előkészítésére a pályázat kiírására és elbírálására öt alapító önkormányzat által delegált testületet kell felállítani. Felkéri a polgármestert, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése képviseletében személyesen ő vegyen részt ebben a bizottságban. Felkéri a polgármestert, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a többi négy alapító is hasonlóképpen cselekedjék. Én magam nem értek ezzel egyet, csak kénytelen vagyok a FIDESZ álláspont miatt egy konstruktív javaslatot betenni. Én nem fogom ezt megszavazni. A másikat fogom, a Gazdasági Bizottságét, mert az egy ésszerű dolog. Továbbra is azt tartom, hogy ennek a bizottságnak se lesz hatásköre, és nem lesz semmilye. De hát arra gondoltam, hogy alpolgármester úr azt mondta, hogy ő nem akar bent részt venni, pedig én azt hittem, hogy ezt maga miatt írta be ezt a zárójelet, de hát örömmel hallottam, hogy nem. Akkor gondolom be kellett volna írni azt, amit én mondtam, ha ez lett volna a szándék. De hát én most kimondtam akkor az ő helyett a szándékát. Köszönöm szépen ezzel kapcsolatosan. Visszatérve az egész Vízmű ügyére, ami, hogy miért történt ez így, vagy úgy. Kérem tisztelettel, azért az ne vegyük készpénznek, hogy feltétlenül egy gazdasági társaság, egy vállalat átalakítása gazdasági társasággá az helyből mindjárt jó lesz. Szóval azért azt tudomásul kell venni mindenkinek, hogy az összes vállalat ebben az országban az azért alakult át a nagy többségük, mert az 1992. évi tv. kötelezővé tette az átalakítást. Csak ezt a jogszabályt 1996 környékén hatályon kívül helyezték. Tehát a kötelező átalakítás, mint olyan megszűnt, és a vállalatok nagy többsége e törvény kötelező erejénél fogva alakult át. Sok szerintem törvénytelenül, ellentmondóan a gazdasági társaságról szóló törvénynek. Az akkorinak is, de a mostaninak is. Ugyanis az apportot, amit bevittek, közművagyont nem lehet, nem lehet bevinni a mai szabályok szerint sem a gazdasági társaság alapító vagyonába, mert azt mondja GT, hogy ennek forgalomképesnek, végrehajthatónak, harmadik személy hozzájárulása nélkül értékesíthetőnek kell legyen. Tehát megkérdezem én, hogy egy adott városban a szennyvíz és a víz gerinchálózatot ki az, aki el tudja adni, illetőleg felelősséget tud vállalni öt évig a GT szerint, hogy ez ér annyit, amennyit ér. Hát biztos, csak nem mindenkinek. Tehát én azt gondolom, hogy azért ezt figyelembe kell venni az átalakítás kapcsán. Magam is azon vagyok, hogy át kell alakulni. De azért azt tudni kell, hogy az összes, akire, nem az összes, de nagyon nagy többségük az a törvény kötelező erejénél fogva alakult át és nem a jól felfogott gazdasági érdekeit szem előtt tartva. Ugyanis Nyugat-Európában nincs kialakult gyakorlat az egész EU-ban arra, hogy kik azok, vagy milyen “vállalati formában” működtetik ezt a vízszolgáltatást és szennyvízszolgáltatást. Ugyanis vannak ott Ausztriában, például kisebb önkormányzatok, szövetségeket hoznak létre, ha pontos, hogy körülbelül ilyen fordításban lehetne fordítani. Tehát ők úgy dolgoznak, vannak olyan országok, ahol hatalmas nagy vállalatok lefedik kettő, három, az egész ország szolgáltatási területét, és vannak olyanok, ahol leges megoldások vannak. Nincs igazából kialakult gyakorlat. Nincs az EU-ban pontosan kidolgozott technika erre, és nincs is kötelező szabály. Tehát én azt gondolom, hogy a mi jól felfogott érdekünk, egyéb gazdasági érdek miatt, ami most nem fogok elmondani, igenis az, hogy mégis csak meg kell kísérelnünk egyfajta átalakulást, és ez az átalakulás viszont nem fog megegyezni mondjuk a többségi eddig folytatott átalakulásokkal, éppen figyelemre azokra a jogszabályi problémákra, amikre megpróbáltam felhívni az Önök figyelmét. Én azt gondolom, talán visszatérve a határozati javaslatomra, én az 1-est, a Gazdasági Bizottság határozatát tartom elfogadhatónak. Ez felel meg a ma hatályos jogi normáknak. Létrehozni olyan bizottságot, aminek nagy tisztelettel akár alpolgármester úr, akár polgármester úr lenne tagja, vagy akár mind a ketten is, igazából hatáskör híján, illetékesség híján nem bírna semmit sem csinálni, fölöslegesen elódáznánk a kérdést, és azt gondolom, hogy ezért arra kérem a tisztelt bizottságot, hogy figyelemre a Gazdasági Bizottságra, ahol nagy többségben ha jól mondom, egy tartózkodással, ha jól emlékszem elfogadták mindenféle politikai és egyéb szempontok figyelem …

Törőcsik Pál: …. képviselőtársam örülök a 2. módosító indítványnak, és az előző hozzászólásokban én ezt erősítettem meg, hogy az előterjesztésből is az derül ki, hogy a polgármester legyen föl. Az, hogy valaki (hogy is szólt), hogy kompetencia nélküli, vagy felhatalmazás nélküli, ezt nem tudom értelmezni. Mint önkormányzat, tulajdonos az önkormányzat, ha ő felhatalmazza egy határozatával a polgármesterét, az mitől nem kompetens a vagyont érintő kérdésekben? Tehát ez egy másik kérdés. Ezen nem is akarok vitatkozni, hanem szeretnék egyet, mivel a kedves nézők sem értik valószínűleg, hogy milyen vita kerekedik itt ki. Mi nem akartuk a kanálon a mélyedést feltalálni és nem külföldi példák után akartunk menni, hanem ezt mi sokkal komolyabban gondoltuk és szétnéztünk az országban, hogy máshol hogyan csinálják. Megnéztük Kaposváron, megnéztük Pécsen, megérdeklődtük Pesten, megnéztük, hogy van Szegeden. És azt akarjuk átvenni, ami ott jól működik, ami nem eredményezi azt, hogy a vízdíjakat a csillagos égig kellene emelni, mert nem célunk az. A másik fontos célunk, hogy egybetartsuk ezt a vízbázisra épülő fogyasztó önkormányzati csapatot, ezt a 86 önkormányzatot, mert igazán hatékony, korszerű és megfizethető vízellátást akkor lehet végezni, hogyha minél nagyobb és minél több fogyasztót együtt tartunk. Tehát ez a garancia a kis tulajdonosoknak és a kis önkormányzatoknak, hogy mi igenis komolyan gondoljuk azt, hogy ővelük együtt és csak is velük együtt képzeljük el a jövőben a vízszolgáltatást és annak a korszerűsítését. Ezért mondom azt, hogyha egyszer ez a vezetőtestület is felismerte azt, hogy át kell, hogy alakuljunk gazdasági társasággá, azt hiszem, hogy innen nem kardinális kérdés az, hogy most ezt a tulajdonosokból álló grémiumot az önkormányzat részéről ki képviseli. Én úgy gondoltam, hogy legmegfelelőbb, hogyha a polgármester úr képviseli az önkormányzatot. Én azt hiszem, hogy a legnyugodtabbak lehetünk ebben.

Antalics Dezső: Tulajdonképpen alpolgármester úr szavaihoz kapcsolódóan szeretném jelezni, hogy valóban nagyon komoly referenciákat tanulmányoztunk az elmúlt időszakban. Képviselőtársaim közül többen ezen részt vettek, tehát vannak jó példák. Én azt szeretném kérni a testülettől, hogy az átvilágítással kapcsolatosan, illetőleg a felmerült kérdésekre vonatkozóan az a cég, aki ezt megtette és ezt a komoly anyagot letette az asztalunkra, kapjon lehetőséget arra, és kérném is a véleményüket, hogy ők, hogy látják, és nyilvánvaló, hogy a vállalat igazgatóját is szeretném kérdezni, hogy ő hogy látja ezt a témát.

Röst János: Nem akarok többször hozzászólni, de hát mindig kénytelen vagyok. Megmondom őszintén, hogy nem kéne előre szaladni az időben. Tehát nem arról szól most a történet, hogy alakítsuk át, ki alakítsa át, illetve az, hogy mi történjen később, milyenek legyenek a vízdíjak, hanem van egy beterjesztés, aminek vannak pontjai, és arról kell döntést hozni. Én nem hiszem azt, hogy presztízsvitát kellene folytatni arról most, hogy polgármester úr képviselje-e, vagy alpolgármester úr képviselje-e a várost ebben a bizottságban, amit fel kívánnak állítani, Azt viszont mindenképpen tény, hogy mi nem hozhatunk olyan döntést, ami kötelező a többi négy alapítóra. Ez a döntés, amit bejavasolt alpolgármester úr, erről szól, testületet kell felállítani. Én úgy gondolom, hogy maximum javasolja, hogy állítsanak fel ez az egyik pont. A másik pedig az, amit szintén elmondtam már, hogy mi van akkor, hogyha bármelyik nem ezt kívánja végrehajtani, hanem ragaszkodik ahhoz, amit korábban már döntött. Négy tulajdonos meghozta döntését ugyanebben a tárgykörben. Ebben nekik nem szerepelt ez a változat. Én úgy gondolom most, hogyha mindegyik képviselőtestületnél vissza kellene vitetni közgyűlésekre, ezzel nagyon értékes időt vesztegetnénk. Én úgy gondolom, hogy ez a beterjesztés így jó. A 3-ast, illetve a GVB-nek javaslatát el kell fogadni, és mindenki menjen a maga utjára.

Tüttő István: Annyit hadd tegyek hozzá, hogy gyakorlatilag az eredmény ugyanaz, ha most öt bizottságot hozunk létre, vagy akik képviselik az önkormányzatot, azt a határozatot hajtják végre, amit mi itt eldöntünk. Hát ennek különösebben nincs sok különbség benne, csak egy formai dolog. Hát a döntésünket kell a jelenleg megbízást teljesítő két képviselőnek ott végrehajtani. Teljesen mindegy, a polgármester lesz ott, vagy az alpolgármester vagy a….

Törőcsik Pál: Nem ismerjük fel a problémát.

Tüttő István: De menjünk tovább.

Tarnóczky Attila: Türelemmel hallgattam a meddő vitát eddig, mert bár ötödször hallom azt az abszurdumot, hogy ez a határozati javaslat más önkormányzatokra kötelező előírásokat tartalmaz, azt már nem bírtam tovább. Nem igaz. Ez egy ajánlat a többi önkormányzatnak. Vagy elfogadják, vagy nem. Bármiféle más határozat ugyanebben a helyzetben van. Az öt önkormányzat bármelyike hozhat ettől eltérő határozatot, utána vagy megegyeznek, vagy nem.

Cserti Tibor: Én csak javasolni szeretném most a vita lezárását, mert kialakultak úgy érzem az álláspontok. Egy kérdést azt határozattan szeretném megerősíteni akkor. Tehát visszavonta az előterjesztő a 2/A pontot? Akkor ne is szavazzunk erről a dologról? Egyszer elhangzott, hogy igen. Hát ez továbbra is így van?

Törőcsik Pál: Igen, a 2/A pontot visszavonom természetesen.

Dr. Csákai Iván: Két nevet látok a Vízmű vezetőségében. És ez a két név szerepel képviselőként is. Kérném szépen megmondani, hogy nem összeférhetetlen-e, hogy a szavazásban részt vesznek-e?

Dr. Tuboly Marianna: Én nem arra kívánok válaszolni, hogy összeférhetetlen, vagy sem, kizárólag az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatára szeretnék utalni, amely felsorolja, hogy milyen összeférhetetlenségi esetek állnak fenn. Itt nyilvánvalóan egy saját magáról való szavazás mindenképpen minden esetben ilyennek minősül, de csak akkor, hogyha az önkormányzat közgyűlése minősített többséggel így határoz az illető érintett kizárásával egyidejűleg.

Dr. Fodor Csaba: Szeretném tisztázni a félreértéseket. Mi Marton képviselő úrral a tisztelt önkormányzat megbízása alapján az alapítói jogokat gyakoroljuk a vállalat testületében. Tehát nem Marton István önmagát és Fodor Csaba önmagát képviseli. E tekintetben nem összeférhetetlen. De nem összeférhetetlen-e a pénzmaradvány bér- és jutalomra való felosztásával kapcsolatosan eddig tett pedagógus és orvos uraknak tett szavazata, ahol ugye arról döntöttünk, hogy megkaphatják-e az adott intézmények azt az adott személyi jellegű kifizetést, jutalom, vagy személyi felhasználásra? Tehát kockázatos játék. Én azt gondolom, hogy e tekintetben ez önkormányzati érdek és ne menjük bele az összeférhetetlenség vitába. Nem az.

Tüttő István: Nincs több jelentkező. A vitát lezárom. Szavazás következik. Arról volt szó, hogy kettéválasztjuk. Tehát először el kell döntenünk, hogy egyáltalán átalakítást javasolja-e a közgyűlés, hogy képviselje a testületben az, aki itt megbízást kapott. Így szól az első határozati javaslat: (Én értettem a felkérést, de nem látom értelmét. Miről beszélnénk?) Hát először eldöntetünk, hogy átalakulunk-e. Tehát támogatjuk-e. Ha nem, akkor szóval. Tessék? Hát először az átvilágításról. Rendben van. Tehát akkor a következő módosító indítványa van ugye a Gazdasági Bizottságnak. Ezt kell először szavazásra feltenni. Ez így szól: 1. határozati pont. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Lyonnaise des Eaux Hungária Tanácsadó Kft. által készített a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átvilágításáról szóló jelentést megismerte és köszönetét fejezi ki a munkájáért. Ez a javaslat. Kérem, erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúan) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

129/2000.(IV.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Lyonnaise des Eaux Hungária Tanácsadó Kft. által készített, a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átvilágításáról szóló jelentést megismerte, és köszönetét fejezi ki a Kft-nek a munkájáért.

 

Tüttő István: Ezek után Réti úrnak adok szót, bár… Ez két napirendi pont.

Törőcsik Pál: Most ez két napirendi pont? Napirendi pont között annak adsz szót, akinek akarsz.

Tüttő István: Igen. Akkor mielőtt ott szavaznánk Réti úr kíván-e szólni, megkérdezem? Tessék.

Dr. Réti Tamás: Köszönöm a lehetőséget, hogy néhány szóban fordulhatok Önök és rajtuk, a televízión keresztül a város közvéleményéhez. Ezt úgy gondolom azért is meg kell, hogy tegyem, hiszen az első napirendi pontban egy olyan elvégzett átvilágítás egy olyan tanulmányról foglaltak állás és szavaztak, amit hát többé-kevésbé mi követtünk el. És igaz, hogy véleményünket, álláspontunkat egy középvaskos, 46 oldalas tanulmányban bocsátottuk az Önök rendelkezésére, de bevallom őszintén és remélem, nem sértődtek meg érte, ebben a tanulmányban leírtakról ebben az elmúlt egy órában egyetlen egy szó nem hangzott el. Már pedig azért ezt a tanulmányt egy nagyon-nagyon komoly munka, nagyon sok embernek, nagyon sok órában és igen komoly anyagi ráfordítás mellett elvégzett munkájáról van szó. Ez a tanulmány, ez a munka egy olyan vállalatról szól, amiben Önöknek, Nagykanizsa Városnak közel 80%-os tulajdonosi hányada van. Ennek a vállalatnak a működéséről, a jogi állapotától, a jogi státuszától gazdálkodásán keresztül minden részletében meglehetősen részletesen kitér. Ez a dolgozat, ez a tanulmány ez nem egy piar munka, ez nem egy reklámdolgozatként készült, ez nem azért készült, hogy Önöket olyan véleményre késztesse, hogy tulajdonképpen itt csak egy valaki lehet ebben a dologban a megoldásnak a hordozója. Azonban engedjék meg, hogy amikor mi ezt a dolgozatot, ezt a tanulmányt átadtuk az önkormányzatok vezetőinek, a polgármestereknek, akkor ott a polgármesterektől kaptunk egy hivatalos megkeresést arra, hogy mondjuk el a véleményünket azt, hogy arról, hogyha ez a vállalatról mi ezt láttuk és ilyennek gondoljuk, és azt, hogy mi milyennek láttuk és milyennek gondoljuk ezt a vállalatot, vagy milyennek láttuk erről csak most azért nem tudok többet mondani, mert ezt az anyagot bizalmasan kezelésre kérték és valószínűleg a televízió nyilvánossága nem engedi meg azt, hogy itt részletekbe bonyolódjak, de biztos, hogy érdemes lett volna, hogyha a testület azért ennek a mondjuk 120 megállapításból legalább 4-gyel, vagy 5-tel érdemben foglalkozott volna. Akkor az összes többi kérdés, amiről Önök itt vitatkoztak és én ebben nem szeretnék még csak érintőlegesen sem beleszólni, hiszen nekünk ehhez, mi nem vagyunk tulajdonosok, de valószínű, hogy az Önök véleményalkotása és az egész folyamat sokkal egyszerűbb mederbe és sokkal racionálisabb úton ment volna végig, mehetne végig. Mi elkészítettük ezt felkérésre, önkormányzatok polgármesterének a kérésére a javaslatot és fájdalommal kell megállapítani, hogy körülbelül egy 15-20 millió forintos munka után annyit nem érdemeltünk meg, hogy legalább erről a munkánkról azt mondták volna, hogy kérem érdekes, nem értünk vele egyet, más úton akarunk továbbmenni. Ezt, mint egy szakmai, ehhez a szakmához valami keveset értő nagyvállalatnak a képviselője mondom. Végtelen módon megérett az idő arra, nem, hogy megérett, régen elkésett, hogy ennek a vállalatnak az átalakítására Önök felelős döntést hozzanak. Természetesen rendkívül sok úton-módon lehet ezt a feladatot végrehajtani, de amit mi leginkább láttunk és hiányoltunk az a tulajdonosi érdekek képviseletének a hiánya a vállalatban. Tehát, amikor Önök a továbbiakról döntenek, akkor én csak annyit szeretnék mondani, hogy a tulajdonosi érdekeket nem lehet delegálni, és nem lehet a végrehajtást …….Mi, mint a Lyonnaise des Eaux képviselője, a jövőben is természetesen bármikor készséggel állunk az önkormányzatoknak akár tanácsadással, akár együttműködő partnerként a rendelkezésükre, azonban itt egy-két olyan megjegyzés elhangzott, amire engedjék, meg, hogy azért nagyon röviden reagáljak. Részben meglehetősen sértő módon a városi sajtóban jelentek meg vállalatunkra, jelent olyan utalások, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Nem értjük, hogy igazából ezt mivel váltottuk ki. Nem értem, igazán értjük, hogy ez mi indukálta. Ahogy itt néhány képviselő úr jelzett, az elvégzett munkánk, a képességeinkre 50 km, vagy 70 km-es távolságon belül referenciákat kér. Kérem, nem kell a vízdíjakat emelni ahhoz, hogy egy vállalat hatékonyabban, lényegesen jobb paraméterekkel, jobb gazdasági körülmények között működjön. Ehhez két dologra van szükség: pénztőkére és tudástőkére, és megítélésünk szerint ez a két tőkében van meglehetősen nagy hiány a Dél-Zalai Vízmű Vállalatnál. Tehát lehet itt a szavakat sokféle irányban forgatni, lehet különböző testületeknek van jogosítványa, nincs jogosítványa. Ha Önök egy eredményes átalakulást, egy ennek az évezrednek egy tényleg megfelelő szintű közműszolgáltatást szeretnének itt látni, akkor erre a dologra szükség van. És zárómondatként két dolgot. Ismerem és nagyon intenzíven figyelem Nagykanizsa Városnak az életét és történéseit, hiszen magam is nagykanizsai vagyok, és elég szomorúan látom, hogy a gazdasági élet nem úgy fejlődik, mint, ahogy esetleg jó lenne, hogyha fejlődne. Mi az, ami igazából a külföldi befektetők számára egy befogadó barát környezetet jelent? Többek között jelenti azt, ahol a közműszolgáltatások privatizáltak, rendezettek és professzionálisan működnek. Szeretném figyelmükbe ajánlani, hogy az elmúlt öt évben nézzék meg Kaposváron és adott esetben Pécsen micsoda dinamikus változás, nem azért mert a Vízmű, csak a Vízmű, de mert Vízmű és ezzel kapcsolatban rengeteg olyan külföldi vállalkozó van, aki feltételül, tehát amikor kiválasztja a helyet, hogy hova akar menni, akkor a közműszolgáltatásoknak a rendezett állapotát rendkívül intenzíven figyeli. Szeretném elmondani, hogyha mi csak a vízdíjak emelésén és egyebeken keresztül tudnánk eredményre jutni, akkor nagyon sok szolgáltató, nagyon sok ügyfelünk elhagyta volna a szolgáltató területünket. Egyetlen egy olyan vállalkozás, egyetlen olyan nagy cég nem volt, amelyet el kellett volna veszíteni. Nagykanizsán sajnálatos módon a Vízmű vállalat nagyvállalatokat elveszített, ami többek között hát a nehézségeik, de most én ennek a taglalásába nem is kívánnék belemenni, hanem megköszönöm a lehetőséget, hogy szólhattam, és ismételten felajánlom, hogy a jövőben bármikor és bármi módon szívesen állunk az önkormányzat rendelkezésére és a Vízmű Vállalat rendelkezésére, hogy egy eredményes jó átalakulásnak a segítségére tudjunk lenni.

Tüttő István: Köszönjük szépen. Én úgy gondolom, hogy a jelenlevők ismerik mindazon megállapításokat, amit a Lyonnaise des Eaux cég elvégzett. És merem remélni, hogy mindezen megállapítások is hozzájárulnak ahhoz, hogy a döntésünket a következő határozati javaslatnál úgy hozzuk meg, ami hát éppen ennek az alátámasztását is igazolja. Nem tudom, Kovács úr kíván szólni?

Kovács Antal: Szándékaim azok voltak természetesen, hogy Önökre bízom mindazt az érdemi eszmecsere lényegi gondolatait, amelyek a cég további sorsát eldönti, meghatározza, de itt a némiképp a felszólítás részben bizonyos értetlenség, amit hát nyilván Birkner úr jól ért, részben Réti úr megszólalása viszont arra kényszerít, hogy mindenképpen néhány gondolatot hozzátegyek az elhangzottakhoz. Az utolsó mondataival kezdem, miszerint Nagykanizsa elveszített feltehetően a nem privatizált közművek miatt is jó néhány befektetőt, illetve elveszített nagyon sok céget, amelyik hát itt komoly gazdasági egységként meghatározó jelentőséggel bírt az elmúlt évtizedekben a térségben, és ebből adódóan számtalan munkanélküli jelent meg a Nagykanizsa Város terhei között. Hát azért ezt had utasítsam nagyon keményem vissza, ugyanis a Vízmű azzal, hogy nem privatizált, azzal, hogy …..vállalataként, aki a Ptk. 70-73 jogi kereti között működik. Ekkor az ország egyik legjobb minőségű vízét szolgáltatja abszolút korrekt műszaki, gazdasági feltételek között. Olyan feltételek között, amelyiket bármelyik település megirigyelhet tőlünk. Hát még a kaposvári városrész némely pontján moslékot szolgáltató cég is. Ezt nem én mondtam, hanem a tavalyi közgyűlésen, végmegállapító közgyűlésen a város egyik honanyája, aki nem volt hajlandó a díjat megszavazni e miatt. Na most erről a referenciákról és a privatizációról ennyit első végre, de azért azt hozzáteszem, hogy a privatizációról természetesen külön véleményem van, amelyiket valamennyi képviselő úr, hölgy nagyjából ismer. Természetesen ez szöges ellentétben van a Réti úr-ék szándékával. Én határozottan tiltakozom a természetes monopólium privatizálása ellen ma Magyarországon. Feltehetően hamarosan eljön az az idő, amikor a privatizáció szóba jöhet és ugye itt a dolgoknak ez Alfája és Omegája, és ma nem erről van szó. Ma arról van szó, hogy a cég által asztalra tett átvilágító anyagot a képviselőtestület magáénak tudja-e, azt elfogadja-e. Ebből adódóan levonja-e azt a következtetést, hogy a cégátalakulás törvényi, illetve egyéb szükségszerűség. Ha ezt megtette, majd egyszer következhet a tőkeemelés, vagy a tőkebevonás. De hadd tegyem hozzá, az én javaslatom az, természetesen akkor már szándékaim feltehetően nem érvényesíthetők, az, hogy elsősorban hazai befektetők. És miután azzal nem tudtunk előremenni, esetleg jöhet a külföldi tőkebevonás, illetve a szakmai, vagy pénzügyi befektető. Ez az én véleményem, ellentétben természetesen a Lyonnaise des Eaux Hungária, Magyarország teljes mindegy, mint mondok, ha franciául mondom, akkor …., hogy pontosak legyünk. Ami a megállapodásokat illeti, én szeretném azt aláhúzni, amit minden testületi ülésen, illetve közgyűlésen elmondtam, maximálisan egyetértünk a ténymegállapítás jelentős részével, hiszen 1996-ban mi ezt magunktól megtettük, a testület, illetve az akkori átvilágító a Gordius Consulting szinte pontról-pontra ezeket a megállapításokat megtette és az alapító közgyűlések elé terjesztette. Az, hogy vagyonvesztés van, azt, hogy a jogi helyzet, a törvényi szabálytalanságok ellenére az ami, de sorolhatnám a lényegi megállapításokat, ugyanígy terítéken volt, ugyanúgy az alapítóknak kötött anyagban rendelkezésére bocsátottuk, ha óhajtják, előveszem a táskámból. Sajnos 1996. augusztusában azon a tényálláson bukott meg, hogy az öt alapítóból kettő határozottan elzárkózott. Miért zárkózott el? És Birkner úr itt a válaszom, hogy mi a garancia arra, hogy ebből a patthelyzetből ma, négy évvel később előbbre tudunk-e lépni az, hogy Nagykanizsa Város végre tudomásul veszi-e az Önök segedelmével, hogy a Régiók Központja akar lenni, a Régiók Kapujaként valóban integráló szerepet akar-e a térségben betölteni? Horvátország, Szlovénia felfűzésével egy EU régió, illetve Burgerland megcélozható, egy …… együttműködés. És innét kezdve a dolog úgy szól, hogyha az önkormányzatok elhiszik, hogy Nagykanizsa az átalakulást azért akarja, hogy ezt a szándékát ezen a területen is érvényesítse és nem azért, hogy jelentős különbségű díjak legyenek az egyes települések között, innét kezdve én itt ígérem meg, hogy a kistelepülések hangos szóval masíroznak a társaságba, de amíg ezt nem hallják, addig nem hajlandók a kistelepülések érdemben tárgyalni. Én ezt kérném, hogy bárminek hívjuk azt a grémiumot, amiről itt szó van, alpolgármesterek, vagy polgármesterek testülete, azt a szándékot kell világosan előre, szindikátusi szerződésszerű előszerződésbe eléjük tenni, hogy igen így akarunk veletek együttműködni, úgy, hogy azonos vízdíjat cégünk működési területén. Innét kezdve a világon semmi akadálya, hogy ez a társaság akár 1 év múlva, vagy x hónap múlva, vagy éppen másfél év múlva az átalakítás …. menjen. Fodor úr, amit elmondott csak egyetlen mondattal egészíteném ki, hogy a társaságot természetesen közművagyon nélkül, a nem forgalomképes közművagyon nélkül is meglehet, sőt így kell megalakítani. Az önkormányzatoknak kint kell hagyni a közművagyont. Innét kezdve a dolog olyan egyszerű, hogy nincs miről beszélni, tehát a cég igenis átalakítható minden további nélkül, de ahhoz, hogy az alapítókat, illetve a többi önkormányzatokat megnyerjük, ahhoz ez kell uram, hölgyeim. A mondandóm másik része az, hogy én tényleg szívből igazán megköszönöm a Lyonnaise des Eaux Hungaria Kft-nek azt a munkát, amellyel két hónapig, hát mondjuk a legjobb hasonlat szót akarom mondani, hogy ne legyek azért nagyon profán, de biztosan értődik, hogyha a strandon az ember kihúzott mellel megy és hátulról valaki a gatyáját lerántja. Valahogy így éreztük magunkat akkor, amikor abba a részletességbe kellett számot adnunk arról, amit a cég eddig csinált, és teljesen más szempontsor szerint, teljesen más mérőpontok szerint, mint amit eddig csináltunk. És mi ezt tisztességgel megcsináltuk. Én úgy gondolom, hogy ez a munka után, ha én azt mondom, hogy köszönöm, akkor az nem elég, ez sokkal több annál, hiszen nagyon sok olyan szempontra irányította rá a figyelmünket, amelyeket az eddigi gyakorlat szerint még csak nem is érzékeltünk, hogy fontos. Elsősorban az ügyfélszolgálatra, a humánerőforrásra, és azokra elsősorban pénzügyi-gazdasági folyamat részletekre vonatkozik, amelyek eddig nem voltak szempontok. Köszönjük. Szent meggyőződésem, hogyha ezeken a területeken módosítunk és rendelet jogi, tisztázott jogi keretek között, amit a törvényi feltételek is végre adnak és nem az Antall-Tölgyesi paktum 1990-es rossz önkormányzati törvényéből adódó rossz vagyontörvény utáni állapotokat kellene hordoznunk, hanem egy tiszta törvényi feltételt, már rég, már rég átalakult volna a cég azokkal a gesztusokkal, amit a kistelepülések felé meg kell tenni. Sajnálatos módon ugye abban az időben nem volt szerencsés az időpontválasztás, hiszen Suhai úr hamarosan távozott a testület éléről. Tehát gyakorlatilag ilyen apróságokon múlt négy évvel ezelőtt a cég átalakulása. Én nagyon kérem Önöket, hogy a döntésnek ez a kardinális lényege, hogy igen, ezekkel a szempontsorokkal és azokkal a szigorú tulajdonosi delegálási szempontokkal, amelyekkel majd a társaságban nyilván nagyobb tulajdoni hányadát a város érvényesíteni akarja, ezeket a kompromisszumokat is keressék meg és, ha ezek meglesznek, semmi akadálya annak, hogy ebből a cégből egy olajozott, a régiót továbbra is lefedő, sőt, sőt bővíthető jó működő gazdasági egysége legyen Nagykanizsának, illetve környezetének.

Tüttő István: Köszönöm szépen. Úgy látom más nem kíván szólni. A vitát lezártuk. Akkor folytatjuk az átalakulással kapcsolatban. Első határozati javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az alapító jogaival és kötelezettségeivel élve egyetért a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat gazdasági társasággá történő mielőbbi átalakításával. Kérem, erről szavazunk.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Következő. Az átalakítás előkészítésére, a pályázat kiírására és elbírálására a Vízmű Vállalat vezetőtestülete legyen a felelős. Kérem, erről szavazzunk.

Törőcsik Pál: Nem, még a második. A 2/B jön előtte. Még előtte a 2/B.

Tüttő István: Bocsánat. Jó rendben van az A pontot visszavontuk. Akkor a 2/B.

Törőcsik Pál: Így van.

Tüttő István: Az átalakítás előkészítésére és bonyolítására független tanácsadót kell megbízni. Ezt a független tanácsadót nyilvános kétfordulós, vagy meghívásos egyfordulós pályázaton kell kiválasztani. Kérem, erről szavazzunk.

Törőcsik Pál: Ebben is egyetértés volt. Ezt kértem, ennek a pontnak. Én ezt támogatom. Kérem Önöket. Azt majd a bizottság eldönti, mint a két lehetőség adott.

Tüttő István: Polgármester felelős érte, tehát eldöntjük. Szavazzunk.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Akkor most jön ez az előbb előre sorolt határozati javaslat. Az átalakítás előkészítésére, a pályázat kiírására és elbírálására a Vízmű Vállalat vezetőtestülete legyen a felelős. Kérem, erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Következő. Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármestere kezdjen tárgyalásokat a másik négy alapító önkormányzat polgármesterével, hogy a fenti megoldási javaslattal egyezőtartalmú határozati javaslatot terjesszenek a közgyűlés elé.

 

A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ötödik. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kezdeményezi, hogy az átalakulási szándék korrekt bemutatása céljából kerüljön összehívásra a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat összes tulajdonosa (86 önkormányzat).

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És javasolta bizottság, hogy a közgyűlés már most nyilvánítsa ki azt a szándékát, hogy egyenlő partnernek kívánja tekinteni a többi tulajdonost. És a gazdasági társaság szindikátusi szerződésében garanciákat fog adni arra, hogy mindenki élhet tulajdonosi jogaival, vagy jogokkal. Persze ezt pontosítani kéne, mert ez egy jogi..

Törőcsik Pál: Mi volt az eredeti? Más javaslat van?

Tüttő István: Akkor pontosítom. A megalakítandó gazdasági társaság szindikátusi szerződésben garanciákat fog adni a kisebbségi tulajdonosok részére érdekeik megfelelő szintű biztosítása érdekében. Akkor erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

130/2000.(IV.25.) számú határozat

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az alapítói jogaival és kötelezettségeivel élve egyetért a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat gazdasági társasággá történő mielőbbi átalakításával.
    2. Határidő: 2000. április 25.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. Az átalakítás előkészítésére és bonyolítására független tanácsadót kell megbízni. Ezt a független tanácsadót nyilvános kétfordulós, vagy meghívásos egyfordulós pályázaton kell kiválasztani.
    4. Határidő: 2000. április 25.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    5. Az átalakítás előkészítését, a pályázat kiírását és elbírálását a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat vezető testülete végzi.
    6. Határidő: 2000. május 31., 2000, július 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

      Kovács Antal igazgató

    7. Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármestere kezdjen tárgyalásokat a másik négy alapító önkormányzat polgármesterével, hogy a fenti 1-3-as pontokban foglalt megoldási javaslattal egyező tartalmú határozati javaslatot terjesszenek a közgyűlés elé.
    8. Határidő: alapító önkormányzatokkal egyeztetett

      soros közgyűlések időpontjai

      Felelős : Tüttő István polgármester

    9. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kezdeményezi, hogy az átalakulási szándék korrekt bemutatása céljából kerüljön összehívásra a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat összes tulajdonosa (86 önkormányzat).

Határozottan kifejezésre kell juttatni azon szándékunkat, hogy az átalakulásban való részvétel minden önkormányzat szabad döntésétől függ.

A megalakítandó Gazdasági Társaság szindikátusi szerződésben garanciákat fog adni a kisebbségi tulajdonosok részére, érdekeik megfelelő szintű biztosítása érdekében

Határidő: 2000. május 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Kérem e szerint fog az átalakulás, mert az átalakulás mellett döntöttünk. Ez a menetrendje. És ugye ez nem zárja ki egyáltalán a tisztelt cég, hogy továbbra is részt vegyen a munkában, hiszen adva lesz majd a lehetőség.

 

Szünet

 

Tüttő István: Kérem, hogy szavazzák meg. Itt ülnek tisztelt urak, a gazdasági társaságok ügyvezetői, hogy ne kelljen nekik végigülni, míg rájuk kerül a sor. Kérném, hogy a 15. napirendi ponttal folytassuk és azt követően a többi. Kérem, szavazzunk erről.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

 

  1. Az önkormányzati Kft.-ék, Kht., többségi tulajdonú Kft.-ek vezetőinek beszámoltatása és az 1999. évi mérlegbeszámolóinak jóváhagyása (írásban)
  2. Előadó: Czoma Péter ügyvezető

    Gáspár András ügyvezető

    Ferencz József ügyvezető

     

    Tüttő István: Mivel a gazdasági társaságok mérlegeiről, egyebekről van szó, egy kérésem lenne, mivel nyilvános ülésen vagyunk, olyan adatokat azért ne mondjunk el, amely esetleg gazdasági érdeket sérthetne, azt hiszem ezzel nem kell Önöket untatnom, hogy ilyet mondjak. Egy kérésem lenne, hogy értsék meg, most csak három gazdasági társaság anyaga van itt, május végéig kell ezeket az anyagokat elkészíteni, a következő közgyűlésen meg a hiányzókat pótoljuk. Kérem, ennek értelmében van-e észrevételük?

    Gyalókai Zoltán: A VIA Kanizsa Kht. Felügyelő Bizottsága későn kapta meg az anyagot, nem tudott időpontot egyeztetni, így a Felügyelő Bizottság véleményt mondani nem tud, kérem a VIA Kanizsa részéről ezt a beszámolót egy későbbi közgyűlés elé terjeszteni. Egyébként holnap 14,00 órától …

    Tüttő István: Az ügyvezető úr jelezte is, hogy e miatt, ha nem kerülne sor, pótolni fogják és egyetértünk a felvetéssel. Kérem, van-e más észrevétel?

    Budai István: … NSR …. melléklete hiányzik, nem tudom, a Ferencz úr, nem készítettetek, vagy hát nekem nincs, az az igazság. Másik dolog az, hogy nekem az a kérésem, hogy az elfogadó határozatunkban azért mondjuk ki, hogy az adózott eredménynek mi legyen a sorsa. Én még úgy gondolom, hogy a tulajdonosnak egyik fontos feladata az, hogy döntsön abban, hogy … az adózott eredmény ott hagyja, vagy kivonja valamilyen tartalékba, vagy pedig ott hagyja. Ugyan mi a Gazdasági bizottsági ülésenazt tárgyaltuk meg, hogy az adózott eredménynek az önkormányzatra jutó részét is ott hagyjuk az NSR-nél, későbbi céllal, esetlegesen, Ferencz úr elmondta akkor, hogy esetlegesen egy ilyen szelektív hulladékgyűjtés edényzetének a fedezetére, de akármilyen más célra is, az a lényeg, hogy az eredményt tartalékba helyezzük. Ez az egyik kérésem. Ugyanezt kérem az Uszoda Kft-nél is, mert ott is eredményes, pozitív eredményt érzékelek a mérlegben, tehát ilyen vonatkozásban ott is el kell dönteni azt, hogy ezt a pozitív eredményt, azért nem mondok számot, mert tartózkodok az ilyesmi megnyilvánulásoktól a nyilvánosság előtt, de ezt a pozitív eredményt akkor itt is szintén eredménytartalékként, meghatározatlan céllal, de majd lehet egy későbbi eredménytelenség fedezete is esetlegesen. Én ennyit gondoltam hozzá. Egyébként ezzel a kiegészítéssel én javaslom elfogadni a mérlegeket. Mind a kettőt.

    Tüttő István: Van még észrevétel? Úgy látom nincsen. Kérem, akkor lezárjuk a napirendet. Kérem, szavazzunk. Határozati javaslat volt Budai István részéről. Hát ugye a határozati javaslat úgy szól, hogy elfogadjuk a mérlegbeszámolókat és a tájékoztatót. Először elfogadjuk. A második, tehát elfogadjuk a beszámolókat. Kérem, erről szavazzunk.

     

    A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: A második határozati javaslat pedig az, hogy a keletkezett eredményt visszahagyjuk eredménytartalékként. Kérem, erről szavazzunk. Hát ebben bent van az az üzenet, hogy nem akarjuk elvonni.

     

    A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

    131/2000.(IV.25.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Uszoda Kft. és az NSR. Hulladéklerakót Üzemeltető Kft. 1999. évi mérlegbeszámolóját elfogadja.

    A közgyűlés a gazdasági társaságok 1999. évi eredményét eredménytartalékba helyezi.

    Határidő: 2000. május 31.

    Felelős : Czoma Péter ügyvezető

    Ferencz József ügyvezető

     

     

  3. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 35/1996.(XI.12.) számú rendeletének módosítására a nevelési és oktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíjak megállapításának szabályairól (írásban)
  4. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

     

    Tüttő István: A napirendi pont előadója Balogh László bizottsági elnök úr. Kérdezem, hogy van-e kiegészítenivalója?

    Balogh László: A közvélemény tisztább látása végett egy-két mondatot mindig megfogadtam, hogy szólok. Változtatás történt, a tanulmányi átlag esetében a valósághoz közelítő értékítélet valósulna így meg. A tanulóknak egy jogcímen adható kedvezmény, vagy tanulmányi alapon, vagy szociális helyzet alapján. Néminemű szigorítás van a rendeletmódosításban, de lehetőség nyílik a térítési és tandíj mérséklésére is, és közben ingyenessé vált a második szakma megszerzése is. A közoktatási törvény módosításából adódó változásokat vezetünk be egyértelmű módon. Kérem a támogatást.

    Tarnóczky Attila: Egy formai módosító indítványom lenne. Ugye a rendelet címe a korábbi rendeletünk módosítása, ezzel szemben van előttünk egy egységes szerkezetbe foglalt új rendelet. Javaslom tehát, hogy a rendelet címe változzon úgy, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése bármilyen számú rendelete a nevelési-oktatási intézményben fizetendő térítési és tandíj összege megállapításának szabályairól és a záró rendelkezések között egy új 5. bekezdésben az eredeti rendelet legyen hatályon kívül helyezve. Hát e rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a nevelési és oktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíjak megállapításának szabályairól szóló 35/1996.(XI.12.) számú önkormányzati rendelet.

    Tüttő István: Kérdezem az előterjesztőt, hogy a javaslatot elfogadja-e. Köszönöm szépen. Úgy látom nincs több észrevétel. Lezárom a vitát. Kérem, akkor szavazunk. Minősített többségre lesz szükség. Szavazzunk arról a kiegészítésről, amit Tarnóczky úr javasolt, eredeti rendeletet is hatályon kívül helyezzük.

     

    A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    18/2000.(IV.26.) számú rendelete

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 18/2000.(IV.26.) számú rendelete a nevelési és oktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíj összege megállapításának szabályairól.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

  5. Javaslat a gépjármű várakozóhelyek létesítéséről szóló 10/1999.(III.23.) sz. rendelet mellékletének módosítására (írásban)
  6. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Dr. Fodor Csaba: Arról szól a dolog, hogy a Gazdasági Bizottsághoz több kérés érkezett, vizsgálja meg a parkolóhely létesítési díj, vagy ha tetszik, megváltási díjak miért oly magasak, mint amekkorák lettek. Ennek egyébként nagyon sokan hangot adtak már a korábbi évek során, különösen akkor, amikor ennek az alaprendeletnek az a vitája volt. Az élet őket igazolta, ezért a Gazdasági Bizottság azt javasolja a tisztelt közgyűlésnek, hogy a korábban megállapított igen magas összegeket legalább 50%-kal csökkentse. A legalább szó az elmaradó előterjesztésből is 50%-os csökkentést kérünk, ami tulajdonképpen az előterjesztés 2. számú melléklete lép az előterjesztés 1. számú melléklete, azaz az eredeti rendelet 1. számú melléklete helyébe.

    Röst János: Ezelőtt egy évvel, amikor döntöttünk ebben a témában, akkor próbáltam megértetni a testülettel, hogy nagyon túlzóak ezek a díjemelések, ugyanis 800.000 Ft-ról lett felemelve 400.000 Ft-ra az I. övezet személygépkocsi díjai. Tehát nagyon örülök annak, hogy most ez visszakerült. Egyébként a Gazdasági Bizottságban én is kezdeményeztem, hogy visszakerüljön, és kérném a támogatását a közgyűlésnek, hogy a beterjesztést szavazza meg.

    Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság természetesen támogatja egyhangú szavazással az előterjesztést. Javaslom, hogy fogadjuk el. Egyetlen megjegyzést vagyok kénytelen tenni, ami közben vizsgáltuk magát a tervezetet, hogy megfelelő vagy nem, megfelel, ismét abba botlottunk, hogy ez a bevétel a költségvetésünkben nem tervezett bevétel. Egyébként a költségvetés elfogadása után ez a harmadik tétel, ami bár megítélésem szerint tervezhető, hiszen folyamatosan, bizonyos mértékig jelentkező bevétel, s bevételi oldalon nem szerepel. Erre a jövőben, csak szeretném emlékeztetni Önöket, mindig felhívom a figyelmet, ha ilyeneket találunk, mert tulajdonképpen találunk. De egyébként elfogadásra javaslom.

    Tüttő István: Egyébként nehezen tervezhető.

    Tarnóczky Attila: A bevezető szöveg a módosítani kívánt rendelet címét úgy jelöli, hogy a továbbiakban “R”, továbbiakban “R” nincsen, úgyhogy javasolnám az 1. §-t úgy megfogalmazni, hogy “R” 1. számú mellékletében ez és ez lép.

    Gyalókai Zoltán: Egy dolgot nem látok benn polgármester úr, a hatályba lépést. Én javaslom a hatályba lépést május 1-től, és a folyamatban lévő ügyekre pedig a régi rendelet legyen irányadó.

    Tüttő István: A hatályba lépés az a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

    Gyalókai Zoltán: Jó. Így is megfelel, csak …. 2000. évben … van. A hatályba lépéssel egyetértek a mai nappal is, vagy a holnapi nappal, de visszamenőleges hatálya ne legyen a rendeletnek.

    Tüttő István: Rendben van, értelemszerűen fogjuk kezelni. Úgy látom más észrevétel nincs, lezárom a vitát. Tarnóczky úrnak volt egy észrevétele, továbbiakban “R” helyett az 1. számú melléklet helyett. 1. §. Kihagyjuk a zárójelet. Kérem, szavazzunk. Ez egy rendeleti javaslat.

     

    A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

     

    19/2000.(IV.26.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2000.(IV.26.) számú rendelete a gépjármű várakozóhelyek létesítéséről szóló 10/1999.(III.23.) számú rendelet módosítására.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

  7. Háziorvos megbízási szerződésének jóváhagyása (írásban)
  8. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Itt a lényeg az, hogy 19. számú felnőtt háziorvosi körzet közalkalmazotti jogviszonyból vállalkozó jogviszonyba kerülne át, hogy megbízási szerzőssel. Május 1-től lépne hatályba. Kérem, van-e kérdés ezzel kapcsolatban?

    Kelemen Z. Pál: Én az imént érdeklődtem, hogy ez hogyan állt össze és már korábban is. Mai jogállás szerint ez egy vagyoni értékű jog. Ilyen jogot mi csak úgy nem ajándékoztunk még soha senkinek. Így szól a törvény, úgyhogy kérem ezt megfontolóra venni.

    Tüttő István: Ezt nem ajándékozzuk. Jó, hát erről vitát nyitunk.

    Kiss László: Az én kérdésem arra vonatkozna, hogy ez most háziorvosi körzetenként így fog lebonyolódni, vagy milyen módon lesz ez a funkcionális privatizáció megoldva, mert úgy érzem, hogy erről van szó? Annak idején a fogászat kapcsán hoztunk egy olyan állásfoglalást, hogy ez legyen minden körzetre előkészítve, és akkor egységesen. Nem tudom, hogy ez a háziorvosi körzetekre vonatkozik-e? Itt hallok többféle információt jobbról-balról, azért kérdezem a legilletékesebbet, aki itt a teremben tud erre válaszolni, hogy válaszoljon.

    Dr. Csákai Iván: Ebben a városban két háziorvosi szolgálat működött eddig közalkalmazottként. Sajnálatos módon a Károsi főorvos úr kénytelen volt elhagyni a körzetét, az ő helyére érkezett ez az illető. Jelenleg a 31 háziorvosból jelenleg 29 működik így. Hát ez nem privatizált, ez egy funkcióprivatizált, amit engedélyeztünk nekik. Nem hiszem, hogy jelenleg bármi okunk lenne arra, hogy egyetlenegy ember kéri, hogy ugyanabba a körbe bevonva legyen, ebben az ellátásban, mint a többiek, hogy most mi elkezdjük azt, hogy most ez privatizáció. Ez nem privatizáció. Abszolút nem, hogyha a szerződést a képviselőtársaim átolvassák, akkor figyelmesen, nem erről szól. Ez a gyakorlat, ez a gyakorlat be lett itt vezetve, vissza lehet hozni ide mindenkit, és lehet akadályozni, de a törvény megengedte.

    Cserti Tibor: Örülök, hogy a bizottság elnöke nagyjából helyre tette a dolgokat, valójában régóta így működnek a kettő … kivételével a vállalkozásba a háziorvosi ellátás. Az önkormányzat ellátási kötelemnek tesz eleget. Gyakorlatilag egyszer szabályozza a körzetek számát, másrészt gyakorlatilag a vállalkozó orvosokkal vállalkozási szerződésben meghatározza, milyen feladatellátását vár tőle, és mit ad hozzá. Ha szíveskednek elolvasni, ugye képviselőtársam döntőrészt … .. dolgoznak az önkormányzatnál, ismerik a tényt, .… használatba adásról van szó. Egyfajta megegyezés eredményeképpen született ez a megállapodás, ma kételkedek benne, hogy mi az extrém eset, én nem találtam egyébként ilyen jellegű dolgot, tehát mindenféleképpen elfogadásra javaslom. Akkor tessék megkérdezni, itt van a szakember, hogy mennyiben tér el a többi vállalkozóorvostól ez a megállapodás. Én úgy látom, hogy semmiben, egy gyors döntéssel megerősíthetjük.

    Tüttő István: Nem tér el, de megkérem, hogy erősítse meg, illetve cáfolja meg, ha nem igaz.

    Kercsmaricsné Kövendi Ibolya: ….. tér el az előző, ´93-ban elfogadott megbízási szerződéstől, még 20.000 Ft-nyi összeg szerepelt, itt 50.000 Ft van, hát azért eltelt néhány év. És nincs vagyonátadásról szó, használatbavételről van csak csupán szó, tehát leltári átadás, és ugyanúgy el kell számolnia a szóban forgó háziorvosi körzetnek is, mint ahogy a többinek is a vagyonnal. S ez évben nem lehet szó vagyoni privatizációról, csak jövőre.

    Marton István: Személy szerint is, és a frakciónk nevében is nagyon örülök neki, hogy a dolgok az egységesülés irányába mennek, mert ezt, ha megszavazza a testület, akkor a 31 főből már csak 1 fő lóg ki, s hát bízzunk benne, hogy előbb-utóbb egységes rendszerünk lesz. És kérem a vita lezárását.

    Tüttő István: Akkor a vitát lezárom, több jelentkező nem volt. Kérem, szavazzunk.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    132/2000.(IV.25.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a 19. számú felnőtt háziorvosi szolgálat: háziorvos Dr. Kremzner István, funkcionális privatizációban történő tovább működésével.

    Felkéri a polgármestert, hogy a szerződést kösse meg.

    Határidő: 2000. április 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Mivel a következő napirendnél az érintett fél nincs jelen, ezért zárt ülésen kell tárgyalni, azt majd átsoroljuk a végére, jó?

     

     

  9. Javaslat a volt Thury Laktanya értékesített önkormányzati területeihez vezető út építésére
  10. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Már eladott és később értékesítendő területek megközelítését szolgálná az az út, amelynek az ügye itt van Önök előtt. Mindenképp fontos számunkra, hogy ebben döntsünk, és forrást biztosítsunk, mert érdekeinkkel egybe is esik. Kérem véleményüket. Úgy látom nincsen különösebb észrevétel, kérem, döntsünk a kérdésben. A határozati javaslatot szavazásra teszem fel.

     

    A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    133/2000.(IV.25.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Thury Laktanya értékesített területének megközelítése érdekében a Mező Ferenc utca 80 m-es szakaszának a szélesítése és burkolatépítése a Hevesi úti csatlakozással együtt, valamint a Mező Ferenc utcát és a Teleki utcát összekötő járdaszakasz 90 m hosszban önkormányzati finanszírozással elkészüljön.

    A munkák finanszírozására az önkormányzat 6.200.000 Ft előirányzatot biztosít, melynek felhasználása kivitelezői számla alapján történhet. Fenti előirányzat forrása hitel.

    Felhatalmazza a polgármestert a kivitelezéshez szükséges intézkedések megtételére.

    Határidő: 2000. május 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Tüttő István: Következő napirend: Előterjesztés a Nagykanizsa, Camping út melletti terület értékesítéséről. Kérem szépen, előbb az aláírásunknál jegyzőnő is kitételként szabta, hogy értékbecsléssel kell rendelkezni. Nem áll még rendelkezésre. Kérem, hogy ezt most ne tárgyaljuk, nem akarunk olyat. Hát csak levesszük, de ha a sürgőssége megkívánja, akkor fogunk egy soron kívülit kérelmezni. De fontos különben, mert itt épülne egy olyan zöldmezős beruházás, amely fontos a számunkra.

     

     

  11. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatói álláshely pályázati kiírására (írásban)
  12. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Kérem, nem olyan rég tárgyaltuk az ezzel kapcsolatos vezetői kérdést. Úgy döntöttünk, hogy pályázatot írunk ki, hát ennek a pályázat kiírásának a változata, két verzió van. Kérem a véleményüket.

    Balogh László: Mivel nem lett Kht., egyértelmű feladatunk ez, és az OKSB annak rendje és módja szerint megtárgyalta. A határozati javaslatok kapcsán, hogy nehogy félreértsük, nem 1. és 2. pontról van szó, hanem A-ról és B-ről, alternatíváról. A lényegi különbség annyi, hogy az A változatban a képesítési és egyéb feltételek kapcsán a törvényben előírt feltételek szerepelnek, a B változatban pedig szakirányú egyetemi végzettség, legalább 5 éves szakmai gyakorlat, kiemelkedő szakmai vagy tudományos tevékenység. Az OKSB egyhangúlag ezt a B változatot támogatta. Ezzel együtt, tehát ez a bizottsági álláspont, de én is, mint mások is, most az én magán módosító indítványomat előhoznám. Én a B változatban arra a helyre, hogy szakirányú egyetemi végzettség azt kérném, hogy az szerepeljen – indokolva azzal, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város ezt megérdemli –, tehát az szerepeljen képesítési és egyéb feltételként, hogy a törvényi feltételeken túl előnyben részesül a szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező pályázó. Ez volt az a szöveg, amely a könyvtár igazgatói pályázat kiírásakor történt annak idején, tehát nekem ez a személyes módosító javaslatom. Azt hiszem, talán nem kell elismételni még egyszer, tehát előnyben részesül.

    Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom, nincsen. Szavazzunk. Az OKSB elnöke ismertette az előbb. A törvényben előírt feltételek, de szigorítva. Hát nem is szigorítva, hanem előnyben részesül, és az ottani szöveg, ami a B-ben bent van. A B verzió. Nem a B. Hát A-B gyakorlatilag. Miért, mi különbség van? Mert az A-t egészíted ki. OKSB elnökét még egyszer megkérdezem. Azért kérem az elnök urat, hogy ismételje meg, mert én úgy értelmeztem, hogy az A verziót egészítjük ki a B-vel.

    Balogh László: Én ismertettem az OKSB állásfoglalását, és volt egy egyéni módosító indítványom, közben előkerült után nyomozások kapcsán, én szeretném, hogyha ez a pályázati kiírás hasonló lenne a könyvtár igazgatói pályázat kiírásához. Épp ezért azt javaslom, hogy fogadjuk el a B-t azzal a kiegészítéssel, hogy nem kifejezetten szakirányú egyetemi végzettséget, hanem előnyben részesül a szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező pályázó. Tulajdonképpen A is és B is egyben. Igen, mert az akkori kiírás az az A és a B kevert szövege volt, a jelenlegi A és B. Jó, akkor, hogy mindenki értse, én a képesítési és egyéb feltételekhez egy dolgot kérek, hogy szerepeljen, ugyanaz, mint egy másik párhuzamos pályázat kapcsán, tehát: a törvényi feltételeken túl előnyben részesül a szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező pályázó. Ennyi. Akkor jó, elnézést. Helyesbítek. Az A helyére ez kerüljön.

    Tüttő István: Akkor mégis igazam volt, mert az A, kiegészítve a B-vel. Kérem, Balogh úr elmondta, hogy a törvényben előírt feltételek és előnyben részesül a szakirányú egyetemi végzettség, javaslom, hogy ezt szavazzunk. Kérem, újraszavazunk. Akkor megismétlem, és tessék figyelni. Gyakorlatilag az A verzió módosítva van a képesítési és egyéb feltételek oszlopban a törvényben feltételek és előnyben részesül a szakmai egyetemi végzettség, szakirányú egyetemi végzettség. Kérem, erről szavazunk.

     

    A közgyűlés 15 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    134/2000.(IV.25.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot hirdet a Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatói állására.

    Az állás betöltésének ideje: 2000. október 1.

    A kinevezés öt évre szól.

    A pályázatokat a megjelenéstől számított 30 napon belül a Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztály címére (8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.) kell megküldeni.

    Pályázatot meghirdető szerv: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    Meghirdetett munkahely: Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgató Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9. 8800

    Képesítési és egyéb feltételek: a törvényi feltételeken túl előnyben részesül a szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező pályázó

    Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb: Bér, pótlék a KJT alapján,

    ÁEI: 2000. 10. 01.

    Határidő: 2000. szeptember 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

  13. Javaslat a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszköz és felszerelési jegyzékére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: A napirendet megtárgyalta az OKSB, a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, Pénzügyi Bizottság. Mindenhol igen, teljes egyhangú szavazással támogatják. Kérdésem, hogy van-e észrevételük az előterjesztéssel. Tarnóczky úr már az előző napirendek egyikén utalt erre a napirendre a pénzmaradvány kapcsán. Kérem, itt hosszú távú kötelezettségről van szó, melyet felsőbb jogszabály …

Tarnóczky Attila: …. egy olyan nagy csökkenést, mert azért a legnagyobb a szám nem is a hosszú távú szám. Tennék egy javaslatot a határozati javaslat újabb ponttal történő kiegészítésére: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a hiányzó eszközök és felszerelési tárgyak pótlásának ütemezését évente október 31-ig felülvizsgálja és a szükséges módosításokat elvégzi. Nem szeretném hosszabban magyarázni, hogy mi a módosító javaslatom oka.

Balogh László: Csak azért, mert tudom, hogy néhányakat esetleg meg kell pro vagy kontra erősíteni. Én nem mondom, hogy én milyen irányban szavaztam, de azt gondolom, hogy a javaslat kapcsán illik elmondani a szakmai bizottság részéről, hogy a Művelődési és Sportosztály felmérte a hiányzó eszközök és felszerelési tárgyak igényét az intézményeinkben, iskoláinkban, és máshol is. Ez egy minimál igény lett. Tessék ezt így elhinni. Eddig fejkvóta alapján kaptuk tulajdonképpen a hozzávalókat. Most viszont lehetőség nyílik országos és megyei pályázatokon elnyerni a megfelelő eszközigényeket. Hadd utaljak arra, hogy a Zala megye Közoktatási Közalapítvány a 2000. évben egy 140 millió Ft-os pályázati lehetőséggel áll előttünk, nem teljes egészében persze ránk vonatkoztatva. Hadd utaljak arra, hogy az ütemezéstől se tessék megijedni, ezt az ütemezést változtathatjuk. Elvi jelentősége van ennek a határozatnak, mert így lehet, csak így lehet pályázni éppenséggel az előbb említett alapítványi pályázatoknál most ilyen májusi határidők élnek éppen. És hadd utalja arra is, hogy két lehetőséget már itt is megszavaztunk a mai közgyűlésen, az 1999. évi pénzmaradvány kapcsán bizonyos pénzeszközök itt is mozgósíthatók, és az elhangzott javaslat a címzett támogatási igények benyújtására, ennek kapcsán is mozgósíthatók eszközök, de azt reméljük, azt hiszem leginkább … támogatást Önök is támogassák, hanem is egyhangúlag.

Tüttő István: A többi bizottság is egyhangúlag támogatta.

Kiss László: Én úgy látom, hogy itt jelentős összegek vannak, 242 millió a 2000. évre. Határidő 2000. június 30. Azt kérdezem, ez be van tervezve az idei évi költségvetésünkbe?

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Ha megnézik a határozatot, ez a határozat nem arról szól, hogy a költségvetés a fedezetet biztosítja ennek a beszerzéséhez. Miután október 31-ig minden alkalommal felülvizsgálatra is kerül, ez a 242 millió az első évben úgy került be, hogy a címzett támogatás, ami egy másik napirendben szerepelt, tartalmazza tulajdonképpen azt az összeget, ami miatt ez 242 millió lett, a Széchenyi Szakmunkásképző épületbővítéséről, illetve szükséges tantermeiről van szó. Tehát amennyiben nincs rá fedezet majd, vagy ez a címzett támogatás nincs meg, akkor október 31-ig átütemezi a közgyűlés. A lényeg, hogy 2003-ig az eszközjegyzéknek meg kell felelni. Tehát nincs kötelezettség ebben ilyen értelemben, hogy miből kell biztosítani.

Tüttő István: De forrás mindenképp kell hozzá, csak ha lehet, akkor ne a miénk.

Kiss László: Csak kérdem, mert a határozati javaslatban a következő szerepel. Nem akarom az egészet felolvasni, az utolsó két sor az, hogy az OM rendelet értelmében a hiányzó eszközök és felszerelések pótlásának ütemezéséhez hozzájárul az alábbiak szerint, és hozzájárul, 242 millió Ft szerepel. Itt nem eléggé egyértelmű a fogalmazás, én azt hiszem, hogy ezt pontosítani kellene.

Tüttő István: Tarnóczky úr erre utalt a kiegészítő határozati javaslatával, hogy minden évben október 31-ig újra kell pontosítani.

Kiss László: Köszönöm, elfogadom.

Cserti Tibor: Én arra invitálom a tisztelt képviselőtársaimat, hogy gyorsan szavazzuk meg ezt az előterjesztést. Ezek az aggályok és szakmai érvek elhangzottak a Gazdasági bizottsági ülésen, és alaposan kiveséztük ezt a dolgot, ezért a Tarnóczky alpolgármester úr javaslatával együtt mindenféleképpen elfogadásra javaslom. Törvényi kötelem egyébként, tehát nem is bújhatunk ki alóla, hanem akarunk mulasztásos törvénysértést. Így jó, ahogy.

Tüttő István: Lezárom a vitát. Tarnóczky úr javasolta, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a hiányzó eszközök és felszerelések pótlásának ütemezését évente október 31-ig felülvizsgálja és a szükséges módosításokat elvégzi. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Akkor kérem a határozati javaslat másik részére a szavazatukat, amely gyakorlatilag az ütemezésre vonatkozik.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

135/2000.(IV.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. tudomásul veszi a közoktatási intézmények körében végzett felmérés eredményét, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 124. § (20), valamint a 11/1994. OM rendelet értelmében a hiányzó eszközök és felszerelések pótlásának ütemezéséhez hozzájárul az alábbiak szerint:
    2. I. ütem 2000. költségvetési év

      Tantermek és berendezési tárgyak 242.638 eFt

      II. ütem 2001. költségvetési év

      Szaktantermek kialakítása, kollégiumok 114.645 eFt

      berendezési tárgyai

      III. ütem 2002. költségvetési év

      Könyvtárak, tornaszobák és egyéb 79.486 eFt

      helyiségek berendezései

      IV. ütem 2003. költségvetési év

      Nevelőtestületi, ügyviteli helyisége, orvosi 63.190 eFt

      szobák berendezései

      Határidő: 2000. június 30.

      2001. június 30.

      2002. június 30.

      2003. június 30.

      Felelős: Tüttő István polgármester

    3. a hiányzó eszközök és felszerelési tárgyak pótlásának ütemezését évente október 31-ig felülvizsgálja és a szükséges módosításokat elvégzi.

Határidő: minden év október 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

  1. Javaslat az önkormányzati sportirányításra (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Törőcsik Pál: A határozati javaslatban foglaltakat kérem, támogassák. Aggályom a második határozati javaslat határidejével kapcsolatos, hogy ezeket a bizonyos tárgyalásokat az Olajbányász SE és a MÁV NTE által létesítmények tárgyalásait június 30-ával zárja le, hát amennyiben sikerül, de hát ehhez kettőn áll a vásár, hogyha a másik fél ezt lehetetlenné teszi. Az előbb ugyanis szó érte a ház elejét, hogy túl sok a módosított határidő, hát ez a határidő tipikusan az az esetet, ami nem az önkormányzaton és nem az ügyben eljáró felelős polgármesteré vagy éppen más személyé, hanem ilyen esetben mindig törekedni ugyan lehet erre a határidőre, természetesen ezt már most szeretném megjegyezni, hogy ne elmarasztalás érjen bennünket, amennyiben a határidőt nem lehet tartani. Önhibánkon kívül természetesen. Mindezekkel együtt kérem az előterjesztés szerint a határozati javaslat támogatását.

Tüttő István: Annyival egészíteném ki, hogy a határidőt mindenképp meg kell így jelölnünk, mert ugye a bajnokság lezárul, tehát mindenképp ahhoz, hogy új fejezet induljon, ezeket az ügyeket tisztázni kell, és időben kell, mert azt követően más döntést kell hozni, amennyiben ezeket nem tudjuk érdemben a tárgyalást pozitívan lezárni.

Balogh László: Ígérve, hogy már nem sok OKSB-s előterjesztés van, csak röviden annyit, hogy ugye azt a feladatot kapta a közgyűlés, hogy a sport kht-vá alakulást vizsgálja meg. A feladatot én azt gondolom, hogy az osztály és mások is rendesen áttekintették, voltunk Salgótarjánban, Kecskeméten, Egerben. Az ottani tapasztalatok ténylegesen pozitívak voltak, de összehasonlítva a nagykanizsai helyzettel, úgy éreztük, hogy jelen pillanatban nincs realitása a sport kht. felállításának. Ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem lesz erre lehetőség, de ehhez szükség lenne például egy sportcsarnokra és egyéb olyan bevételi forrásokra, évi szinten itt ugye elhangzik az adat, ami 35-40 milliós bevételt is jelenthetne egy évben, amely által nyereségessé lehetne tenni ezt az úgynevezett sport kht-t. Az volt a véleményünk, hogy jelen pillanatban nem szabad, hogy a nyereségérdekeltség irányítsa a sportot az egészségmegőrzéssel szemben. Így történt egy újabb egyértelmű állásfoglalás, amelyet tükröznek a határozati javaslatok, amellyel párhuzamos az is, hogy minél előbb sürgősséggel írjuk ki a Sportiroda vezetői álláshelyére a pályázatot, és a június 30-ai határidő, ami egy más tulajdonjogi kérdés rendezését jelentené, azt olyasmi indokkal gondoltuk mi is, mint a polgármester úr, mert ezzel szeretnénk egy több éve húzódó folyamat végére pontot tenni. Tudom, hogy összetettebb a kérdés, de talán van remény. Köszönöm. Kérem, támogassák a javaslatot.

Marton István: Én a 2. pontban egy apró kis módosítást javaslok. Maximálisan egyetértek a szakbizottság elnökével, Balogh képviselőtársammal, mert valóban az Olajbányásszal közel egy évtizede folynak ezek a tárgyalások, és erre már meg is született ennek a közgyűlésnek a döntésével a június 30-i határidő. Éppen ezért a 2. pontot úgy kell módosítani, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy az Olajbányász Sportegyesülethez hasonlóan a MÁV Nagykanizsa Torna Egylet által használt létesítmények tulajdonjogáról is folytasson tárgyalásokat a létesítmények tulajdonosával, és azt június 30-ával zárja le. Igen, le kell zárni, és akkor majd jöhet az, amire elnök úr is célzott, hogy ha több a tulajdonunk, vagy egyáltalán tudom, hogy mennyi lesz, mire számíthatok, hogy érdemes-e mondjuk kht. vagy valamilyen egyéb formában elmozdulni.

Tüttő István: Marton úr utalt a korábbi döntésre, tehát még egyszer nem kell ugyanazt eldönteni.

Törőcsik Pál: Igen, itt egyetértek én is, hogyha az eredmény nem fontos, akkor tartható a határidő.

Tüttő István: Úgy látom, nincs több észrevétel. Lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk. 1. határozati javaslat. Tehát kiírjuk a Sportiroda vezetői pályázatot.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 2-re pedig Marton úr módosító, pontosító javaslatával tenném fel szavazásra. Tehát a Sportegyesület, Olajbányász Sportegyesülethez hasonlóan kiegészítéssel.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal következő határozatot hozza:

 

 

136/2000.(IV.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a sportfeladatok más szervezeti formában történő átszervezését rövid távon nem tartja indokoltnak.
    2. Felkéri a polgármestert, hogy a Művelődési és Sportosztály Sportiroda vezetői álláshelyére a pályázat kiírásához szükséges intézkedéseket tegye meg.

      Határidő: 2000. május 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. felkéri a polgármestert, hogy az Olajbányász Sportegyesülethez hasonlóan a MÁV Nagykanizsa Torna Egylet által használt létesítmények tulajdonjogáról is folytasson tárgyalásokat a létesítmények tulajdonosával, és azt június 30-ával zárja le.

Határidő: 2000. június 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

  1. Javaslat az Ifjúsági és Sportminisztériummal megállapodás kötésére (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Együttműködési megállapodás, volt már a Sportminisztériummal együttműködési megállapodásunk, ez ahhoz hasonló. Jogilag azt kell pontosan értelmezni, hogy a sportszervezetek köztartozásának rendezésével összefüggő szervezési és technikai feladatok megoldásában, a technikai feladatban nem-e a fizetés értendő, azt majd pontosítani kell.

    Balogh László: Utoljára szólalok meg mai nap. Én igazából csak annak szeretnék reklámot csinálni, hogy itt 800 eFt-ról van, mely az ISM támogatása erre az évre, reméljük jövőre több lesz. És még azt is szeretném itt megemlíteni ilyen késői órán, hogy azért azt se felejtsük, hogy a diáksportra 5 millió Ft-ot ugye áldoz a város ebben az évben, és ezen kívül a diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatására 1.200 Ft/fő normatív kötött, szoros elszámolási kötelezettséggel az idéntől az iskolák muszáj módon, hogy a diáksportra vigyenek be pénzt. Ez városi szinten 11,3 millió Ft-ot jelent, így ahogy számolom, ezzel a 800 eFt-tal máris 17 millió Ft-nál is több. Remélhető, hogy a 11 általános iskola és a 6 középiskola iskolai sportegyesülete és iskolai sportköre egy kicsit jobban tud működni.

    Bicsák Miklós: Megragadva az alkalmat. Itt az Oktatási Bizottság elnök úr által kérdeznem, ez a 800 eFt országosan van ez a kvóta, vagy csak szimpátia alapján Nagykanizsa város. Kérdezném, a FIDESZ oldaláról ezt hogy látod, és nincs arra megoldás, mert én úgy tudom, hadd ne mondjam melyik megyét, hogy többet kaptak. Nem akarok most itt személyeskedni.

    Tüttő István: Szimpátia alapján nem kapnánk.

    Balogh László: Országosan 1,7 milliárd Ft-ot osztottak szét, de ne csak megyei jogú városokban tessék gondolkodni, hanem minden kistelepülésben. Úgy tudom, és ebben bizonyos is vagyok, hogy ezt körbejárták, előzetes tárgyalások voltak. Én azt gondolom, hogy örüljünk ennek az összegnek is. Hozzátettem, hogy reméljük, jövőre még több lesz.

    Tüttő István: Legalábbis, ha összehasonlítjuk a tavalyi számokkal, azért jelentős a növekedés. Kérem, döntsünk, vitát lezártam. Döntsünk arról, hogy aláírhatom-e a megállapodás. Kérem, szavazzunk.

     

    A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    137/2000.(IV.25.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ifjúsági és Sportminisztériummal kötendő megállapodást elfogadja.

    Felkéri a polgármestert, hogy a közgyűlés nevében a megállapodást írja alá és biztosítsa a benne foglaltak végrehajtását.

    Határidő: 2000. május 15.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

  3. Javaslat a Nagykanizsa Rendőrkapitányság, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti – Közterület-Felügyeleti Iroda működésével kapcsolatos – együttműködési megállapodásra (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Tüttő István: Antalics Dezső elnök urat kérem, hogy ha kíván, tegyen hozzá, ő az előterjesztő.

Antalics Dezső: Azt hiszem, hogy a közgyűlés elején felszólaló képviselőtársaim egyértelműen megfogalmazták ezt az igényt, és nagyon örülünk annak, hogy a törvény lehetővé teszi ennek az együttműködésnek a megkötését, hiszen a közbiztonság megteremtése, a közterületek rendje egy olyan hatékony eszközzel, amely a szerződés következménye, remélhetőleg biztosítható és kevesebb lesz az olyan jellegű probléma, amelyet nap mint nap, amellyel nap mint nap találkozhatunk a városba, s főleg hétvégén, és kérem az együttműködési megállapodás elfogadását.

Marton István: Én csak azért kérdezek egyet, hogy akik esetleg néznek még bennünket a késői időpontban is, tisztán láthassanak. Ez az együttműködési megállapodás rendezi azt a kérdést, hogy ne kettő, netán három szervezet bilincseljen ebben a városban? Mert nagyon bízom benne, hogy nem marad írott malaszt, hanem ténnyé válik ez. Egységes elvek alapján szabályozottan.

Tüttő István: Ez mindenképp része. Úgy látom, nincs több észrevétel. Kérem a határozati javaslatról az állásfoglalásukat. Szavazzunk.

 

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

138/2000.(IV.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Nagykanizsai Rendőrkapitányság, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti – a Közterület-Felügyeleti Iroda működésével kapcsolatos – együttműködési megállapodás megkötésével.

Felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására.

Határidő: 2000. május 5.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

 

Zárt ülés

 

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

A közgyűlés 139/2000.(IV.25.) számú határozata később kerül kihirdetésre.

A közgyűlés 140/2000.(IV.25.) – 149/2000.(IV.25.) számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött.

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 20.15 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

2000. április 25. soron kívüli

 

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

 

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2000. április 25-én (kedd) 20.25 órakor tartott soron kívüli üléséről.

 

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

 

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grudmann Frida, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella osztályvezetők, Bodzai Tiborné, Burján Emese kabinetvezetők, Szamosi Gábor a Főépítészi Irodától, Szokolné Dr. Szolik Enikő, Dr. Müller János irodavezetők, Vargovics Józsefné HKÖ elnöke

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap Nagykanizsai Szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa

 

 

Tüttő István: Köszöntöm megjelent kedves vendégeinket, a médiumok képviselőit, képviselőtársaimat, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit, irodavezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Hölgyeim és Uraim? Soron kívüli közgyűlésben állapodtunk meg, két napirend. A napirendek eldöntése következik: Előterjesztés a Zala megyei Közgyűléssel történő ingatlancseréről. Szeretném jelezni, hogy ezt ismerjük már a történetet. A Megyei Közgyűlés döntött. Nekünk is döntenünk kellene, hogy el tudjuk indítani a vagyoni ügyek rendezését. Kérem, szavazzunk arról, hogy fölvesszük-e.

 

A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A második napirend pedig Előterjesztés a Nagykanizsa I. sz. Futball Klub Szolgáltató Kft. kérelme alapján. A korábbi határozatnak a módosítása.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

 

Napirendi pontok:

  1. Előterjesztés a Zala megyei Közgyűléssel történő ingatlancseréről (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

  3. Előterjesztés a Nagykanizsa I. sz. Futball Klub Szolgáltató Kft. kérelme alapján (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

  1. Előterjesztés a Zala megyei Közgyűléssel történő ingatlancseréről (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Egyébként arról van szó, hogy az Erzsébet tér 1. szám alatt van ugye a Vasemberház. Szeretném jelezni, hogy a Megyei Közgyűlés felajánlotta korábban a Képtárat, de egy olyan megkötéssel, ami számunkra hátrányos volt, hogy korlátlan ideig, tehát garantálnunk kellett volna, hogy továbbra is ugyanazt a funkciót kell, hogy biztosítsuk, de átadná számunkra a területet. Ettől a korlátozástól most eltekintenek. Nincsen ilyen kikötés, a kiállítást majd megoldjuk, ahogy tudjuk és meg is fogjuk oldani. Egy feltétel van, a Képtár vagyoni átadására az Erzsébet tér 11. számú múzeum, volt múzeum épületben lévő lakás felszabadítása, tehát annak az átadása lenne a cserealap. Megítélésünk szerint ez a cserearány nem rossz. Kérem a véleményüket.

Marton István: Ez körülbelül 5-6 éves vágya a közgyűlésnek, hogy teljesüljön. Itt állunk a kapu előtt, úgyhogy szavazzunk.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk a határozati javaslat mindkét pontjáról.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

150/2000.(IV.25.) számú határozat

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Zala megyei Önkormányzat tulajdonában álló, Nagykanizsa, Erzsébet tér 1. szám alatti ingatlanrészét elcseréli a Nagykanizsa Megyei Jogú Város résztulajdonában álló, Nagykanizsa, Erzsébet tér 11. szám alatti ingatlan földszintjén található, 81 m2 alapterületű, 3 szobás, összközműves bérlakással azzal a feltétellel, hogy a bérlő elhelyezéséről saját költségén 2 hónapon belül Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata gondoskodik.
    2. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a csere lebonyolítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye, ennek érdekében a bérlemény kiváltásához a lakásalapból másik lakást vásároljon.

Határidő: 2000. június 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

  1. Előterjesztés a Nagykanizsa I. sz. Futball Klub Szolgáltató Kft. kérelme alapján (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Korábban olvashatták, akkor elfelejtettem jelezni, ugyanis a közgyűlésünk úgy döntött, hogy biztosítja az önkormányzat vásárcsarnokában a két üzletet, csak én megtorpedóztam a miatt, hogy az egyik üzlet az 110 m2-es volt, a másik 23, és ugye ez nem volt igazán számunkra elfogadható, hogy egy átszámítva egy 20 milliós értékű üzletet átadjunk ilyen címen, hanem mind a kettő 23 m2-es lesz. Ez a tényállás. Kérem, mi a vélemény? De hát ugye döntöttünk már erről. Az A variációt támogatom.

Birkner Zoltán: Én azért még egy kis dolgot hallottam ehhez. Tehát, hogy ehhez még pluszba az is jön, hogy ugye úgy volt, hogy ezt átadjuk a játékosoknak tulajdonjogba, most x játékost érintett volna. Az a verzió nekünk nagyon jó lesz, ami most már kezd kikerekedni, hogy ők keresnek rá vevőt, mi eladjuk, aztán akkor megkapják a pénzt és szétosztják. És akkor oké.

Tüttő István: Jó, hát ők abban érdekeltek lesznek. De mi az A-t javasoltuk. Hát én azért javasoltam az A verziót, mert annál ilyen gond nincs. Kérem, szavazzunk. A verziót teszem fel, az A verziót támogatom, de azt is szavazzuk.

 

A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

151/2000.(IV.25) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 4/2000.(I.13.) számú határozatának 3.) pontját akként módosítja, hogy a Vásárcsarnokban található üzletek közül a 128. és 151. számú üzletek tulajdonjogát a Nagykanizsai I. sz. Futball Club Kft. kapja meg ingyenes – nyilvántartás szerinti érték utáni ÁFA egyidejű megfizetésével – átadás jogcímén azzal, hogy az üzletek értékesítéséből származó bevételből a játékosok felé fennálló tartozást kell kiegyenlíteni.

Határidő: 2000. június 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 20.40 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

2000. április 28. ünnepi közgyűlés

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2000.április 28-án (péntek) 19.30 órakor tartott ünnepi ülésén.

 

Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ színházterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

 

Jelen vannak: S. Nagy Katalin

Nagy Gáspár

Robert E. Lubecky

Sónicz István

Vas László

Dr. Heim Tamás

Korpics Miklós

Uzsoki László

Járási Ildikó

Igricek együttes

Soós Sándorné

Szolik Sándorné

Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Pomothy Dezső

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága

Dr. Andor József

Horváth Miklós kitüntetettek és vendégeik

a közgyűlés tagjai a mellékelt jelenléti ív szerint

Zakó László, Göndör István, Szalai Annamária

országgyűlési képviselők

Varga László a Zala Megyei Közgyűlés elnöke

Dr. Fendrich Gyula főjegyző

Horváth Lajos a Magyar Millennium Kormánybiztos

Hivatala képviselője

Manninger Jenő államtitkár

Balás Béla megyés püspök, Fliszár Károly plébános,

Balogh Tibor és Deme Dávid lelkészek

Dr. Tuboly Marianna jegyző, Bodzai Tiborné, Burján Emese kabinetvezetők, Beznicza Miklós osztályvezető, Karmazin József városi főépítész, Gerencsér Tibor, Halmos Csaba

Dr. Szabó Csaba Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórházának igazgatója

valamennyi oktatási intézmény igazgatója.

 

 

A Nagykanizsai Városi Vegyeskar és a Nagykanizsai Szimfonikus Zenekar előadásában felcsendülő Himnusz hangjai után Tüttő István polgármester köszönti az ünnepi közgyűlés résztvevőit és megtartja ünnepi beszédét.

 

Kautzky Armand az est házigazdája felolvassa Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 45/2000.(II.29.) – 49/2000. (II.29.) számú határozatait

 

45/2000.(II.29.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. Horváth Miklósnak kiemelkedő munkásságáért a “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára” kitüntető címet adományozza, valamint a város címerével ellátott arany pecsétgyűrűvel, a cím adományozását megörökítő díszoklevéllel, kisplasztikával és nettó százezer forint pénzjutalommal ismeri el a Nagykanizsáért végzett kiemelkedő közéleti munkásságát.
    2. dr. Andor Józsefnek kiemelkedő munkásságáért a “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára” kitüntető címet adományozza, valamint a város címerével ellátott arany pecsétgyűrűvel, a cím adományozását megörökítő díszoklevéllel, kisplasztikával és nettó százezer forint pénzjutalommal ismeri el a Nagykanizsáért végzett kiemelkedő közéleti munkásságát.
    3. Rober E. Lubecky-nek, a GE Lighting Tungsram Rt. alelnökének, a Termelési divízió igazgatójának városunk iparfejlesztésében végzett kiemelkedő munkásságáért a “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakettet adományozza, valamint az adományozást megörökítő díszoklevéllel ismeri el kiemelkedő munkásságát.
    4. Nagy Gáspár író, költő, folyóirat-szerkesztőnek kiváló munkásságáért, városunk hírnevének öregbítéséért a “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakettet adományozza, valamint az adományozást megörökítő díszoklevéllel ismeri el kiemelkedő munkásságát.
    5. dr. S. Nagy Kataling akadémikusnak kiemelkedő munkásságáért, városunk fejlődésének elősegítésért a “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakettet adományozza, valamint az adományozást megörökítő díszoklevéllel ismeri el kiemelkedő munkásságát.

 

46/2000.(II.29.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. Pomothy Dezsőnek kiváló munkásságáért “Nagykanizsa Megyei Jogú Városért” kitüntető címet adományozza, valamint nettó hetvenötezer forint pénzjutalommal és kisplasztikával ismeri el példás hivatástudattal végzett munkáját.
    2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának Hivatásos Tűzoltóságának a városért végzett kiváló munkájáért “Nagykanizsa Megyei Jogú Városért” kitüntető címet adományozza, valamint a szervezet fejlesztésére fordítandó kettőszázezer forinttal és kisplasztikával ismeri el kiemelkedő munkáját.
    3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának a város cigány kisebbségéért végzett kiemelkedő munkájáért, a cigány és nem cigány származásúak közötti békés együttélés elősegítésért végzett eredményes munkáját “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kisebbségéért” kitüntető cím odaítélésével, a szervezet fejlesztésére fordítandó százezer forint pénzjutalommal és az erre emlékeztető kisplasztikával ismeri el

 

47/2000.(II.29.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. Soós Sándornénak kiemelkedő tevékenységéért a “Nagykanizsa Oktatásáért” kitüntető címet adományozza, valamint az erre emlékeztető kisplasztikával és nettó ötvenezer forint pénzjutalommal ismeri el kiváló munkáját.
    2. Szolik Sándornénak kiemelkedő tevékenységéért a “Nagykanizsa Oktatásáért” kitüntető címet adományozza, valamint az erre emlékeztető kisplasztikával és nettó ötvenezer forint pénzjutalommal ismeri el kiváló munkáját.
    3. Járási Ildikónak magas színvonalú munkájáért a “Nagykanizsa Kultúrájáért” kitüntető címet adományozza, valamint az erre emlékeztető kisplasztikával és nettó ötvenezer forint pénzjutalommal ismeri el kiváló munkáját.
    4. az Igricek együttesnek magas színvonalú tevékenységéért a “Nagykanizsa Kultúrájáért” kitüntető címet adományozza, valamint az erre emlékeztető kisplasztikával és a további eredményes működést segítő százezer forint pénzjutalommal ismeri el kiváló munkáját.
    5. Uzsoki Lászlónak a “Nagykanizsa Sportjáért“ kitüntető címet adományozza, valamint az erre emlékeztető kisplasztikával és nettó ötvenezer forint pénzjutalommal ismeri el városunkért végzett kiemelkedő közélet munkásságát.
    6. Korpics Miklósnak a “Nagykanizsa Sportjáért“ kitüntető címet adományozza, valamint az erre emlékeztető kisplasztikával és nettó ötvenezer forint pénzjutalommal ismeri el városunkért végzett kiemelkedő közélet munkásságát.

48/2000.(II.29.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése dr. Heim Tamás osztályvezető főorvosnak “Szekeres József Díj” kitüntető címet adományozza, valamint az erre emlékeztető oklevéllel, kisplasztikával és nettó 50 ezer forint pénzjutalommal ismeri el városunk dr. Heim Tamás kiemelkedő egészségügyi munkáját.

 

49/2000.(II.29.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. Vass Lászlónak a miklósfai parkerdő-arborétum létrehozásáért és fenntartásáért a “Nagykanizsa Környezetkultúrájáért” kitüntető címet adományozza, valamint az ezzel járó oklevéllel, tárgyjutalommal és nettó ötvenezer forint pénzjutalommal ismeri el városunk környezetkultúrájáért végzett kiváló munkáját.
    2. Sónicz István okleveles építészmérnöknek városunk rendezéséért és építészeti fejlesztéséért végzett kiemelkedő munkájáért “Nagykanizsa Környezetkultúrájáért” kitüntető címet adományozza, valamint az ezzel járó oklevéllel, tárgyjutalommal és nettó ötvenezer forint pénzjutalommal ismeri el kiváló munkáját.

 

 

A kitüntettek egyenként a színpadra vonulnak és Tüttő István polgármester gratulációit követően átveszik díjaikat.

A Nagykanizsai Városi Vegyeskar és a Nagykanizsai Szimfonikus Zenekar közreműködésében elhangzik Dr. Varga Károly Szent István királyhoz című műve, vezényel Kollonay Zoltán.

Ezt követően Manninger Jenő államtitkár elmondja ünnepi köszöntőjét és átadja a város millenniumi zászlaját, melyet Balás Béla megyés püspök, Balogh Tibor és Deme Dávid lelkészek megáldanak. A zászlóra Tüttőné Dr. Németh Eleonóra zászlóanya felköti a szalagot.

Az ünnepi közgyűlés zárásaként elhangzik Liszt Ferenc Magyar Ünnepi Dal című műve. Rövid szünet után a Város Bora kitüntetések átadására került sor melyet Szalai Antal és népi zenekara, Galambos Lívia és Kovács Edina operaénekesnők, valamint a Honvéd Táncszínház gálaműsora követett.

Tüttő István polgármester az ünnepi közgyűlés ülését 22.00 órakor bezárta.

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

2000. május 9. soron kívüli 1.

 

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2000. május 9-én (kedd) 16.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.

 

Az ülés helye: Vasemberház Dióssy-terem

(Nagykanizsa, Erzsébet tér 2.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

 

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella osztályvezető, Karmazin József városi főépítész, Dervalitsné Schott Zsuzsanna vagyongazdálkodási ügyintéző

Megjelentek: Szalabán Attila a Zalai Hírlap Nagykanizsai Szerkesztőségének munkatársa, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa

 

Tüttő István: Tisztelettel köszöntöm kedves képviselőtársaimat, köszöntöm kedves vendégeinket, a médiumok képviselőit, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit, irodavezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. A mai nap soron kívüli közgyűlésre kerül sor. Szeretném Önöket megnyugtatni, hogy nem egyre, kettőre kerülne sor, ugyanis a kiküldött meghívót követően egy újabb aláírással javaslat érkezett. Szeretném jelezni, hogy nem igazán bonyolult kérdésről van szó. Előterjesztés Nagykanizsa 3664/6 hrsz-ú, volt Hidroplasztik Kft. területrészének elővásárlási jognak az ügye, határidő miatt dönteni kell, hogy lemondunk–e az elővásárlásról vagy nem. Ezt kérném, hogy szíveskedjünk elfogadni ezt, hogy nem egyszerre küldtük, mert ez egy nappal később érkezett a Vagyongazdálkodástól ez a kérelem. Az első és írásban is kiküldött meghívó, a Javaslat a Bölcsősdéskorúak Gondozó Intézményhálózat működési feltételeinek a szakmai szabályokhoz történő igazítására. Ez lenne az első soron kívüli ülésünknek a napirendje. Kérem, szavazzunk arról, hogy meg kívánjunk-e tárgyalni.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja:

 

 

Napirendi pont:

  1. Javaslat a bölcsődés korúakat gondozó intézményhálózat működési feltételeinek szakmai szabályokhoz történő igazítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Megragadnám az alkalmat, napirend előtt szeretném ismertetni: határozatot hoztunk az elmúlt közgyűlésen, de még nem történt meg a határozat ismertetése nyilvánosan. Dr. Bátorfi József osztályvezető főorvos úr lakástámogatási kérelmét tárgyaltuk meg. Ugye az önkormányzat támogatta. Ez a határozat pedig így szól:

 

Dr. Bátorfi József osztályvezető főorvos lakástámogatási kérelme

 

139/2000.(IV.25.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Dr. Bátorfi József Nagykanizsa, Nagyrác u. 2. szám alatti lakos részére 5 millió forint kamatmentes kölcsönt biztosít 7 évig terjedő részletfizetési lehetőséggel.

Határidő: 2000. április 26.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Ez a döntésünk az általunk hozott rendeleten alapul, és már az ügyben természetesen a megfelelő eljárást lefolytattuk. Szeretném Önöket tájékoztatni, mert szintén rendeletünk van arról, hogyha külföldi utazásra kerül sor, akkor Önöket előre tájékoztassuk, és ebbe döntést hozzanak. Vagy pedig, ha olyan esetről van szó, soron kívül, akkor a polgármester utólag tájékoztatja Önöket. Most az előző esetről van szó. Tájékoztatom a tisztelt közgyűlést - de ezért most megtennem, mert a soros közgyűlés, amire bekövetkezne, addigra már régen ez a program letelne, lebonyolódna. A német testvérvárosunk polgármesterétől meghívást kaptunk egy konferenciára, amelyet május 15-18. között rendeznek az olaszországi Bolzanoban. A két testvérváros, Nagykanizsa és Pucheim közösen képviselné azt az Euro-Úniós ügyet, ami a környezetvédelemmel kapcsolatos. A meghívást elfogadtam és Gerencsér Tibor nemzetközi referens úrral utazom. A szállásköltséget Pucheim városa meghívó levelében magára vállalta. Gépkocsival utazunk, de sofőr nélkül, tehát mi vezetjük az autót. Kérem a véleményüket, illetve szavazatukat, hogy egyetértenek-e vele. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

152/2000.(V.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy Tüttő István polgármester és Gerencsér Tibor nemzetközi referens a 2000. május 15-18. között az olaszországi Bolzanoban megrendezésre kerülő, klíma-védelemmel foglalkozó szervezet konferenciáján részt vegyen.

Határidő: 2000. május 18.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: A következő ügy pedig magyarországi Magyar-Finn és finnországi Finn-Magyar Baráti Körök Szövetsége szervezett egy olyan akciót, amelyre legutóbb Izraelben került sor. Meghívják a világ összes Finnországgal, bármely településével együttműködő testvérvárosok delegációit, és ennek a meghívásnak tennénk eleget, amennyiben Önök ezt támogatják. Az idei rendezvény – tehát még pontosítanám – Kouvola nevű városban kerül sor az együttes konferenciára, és onnan pedig a testvérvárosok elviszik a saját képviselőjüket a saját településükre, ez a gyakorlat. Magyarországról sokan fognak utazni, mert pontosan egy országos programot emiatt át kellett tenni, mert a finn találkozóra nagyon sokan mennek el. Én szeretném jelezni, hogy a rendezvényen Dr. Fodor Csaba képviselő úr, Varga Ágnes ifjúsági referenssel veszünk részt 20-25. között. A testvérváros részvételi költségeit mindig a helyi vagy az ország városa fedezi, ez évben tehát Salo városa, bennünket az utazási költség terhel. Tehát napidíjat sem veszünk fel. Kérem a döntésüket.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

153/2000.(V.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a magyarországi Magyar-Finn- és a finnországi Finn-Magyar Baráti Körök Szövetsége által Kouvola finn városban 2000. május 20-25. között szervezett testvérvárosi konferencián Tüttő István polgármester, Dr. Fodor Csaba képviselő és Varga Ágnes ifjúsági referens részt vegyen.

Határidő: 2000. május 25.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Annyit hozzátennék, hogy nem kívántam elmenni, több úrnak felajánlottam az utazást, többen el is fogadták, de mindannyian visszavonták. Elnézést kérek, de remélem legközelebb egy ilyen útra ezért megfelelően más is vállalkozik.

  1. Javaslat a bölcsődés korúakat gondozó intézményhálózat működési feltételeinek szakmai szabályokhoz történő igazítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Szeretném azt előre bocsátani, hogy a kérdés nem a miatt vetődött fel, hogy nekünk szükségünk lenne bármelyik épületre és a felszabadítására, hanem a bölcsődék működésének feltételei bizonyos szakmai szintnek való megfelelés alapján lehetséges és …. a Sugár úti bölcsődével kapcsolatban gondok merültek fel, és nem kaptuk meg a működési engedélyt, illetve a meghosszabbítással gondok vannak. Éppen ezért, ennek áthidalására, és az, hogy hozzá tudjunk jutni az állami támogatáshoz, megoldást kell keresnünk, hiszen működési engedély hiányában nem lehetséges ennek a, ehhez való hozzájutás. Ugye az az anyag, ami Önök előtt van, ennek a kezelését próbálja javasolni. Azt nem tudjuk pontosan, hogy ennél jobb megoldás nincs-e, de ez jutott eszünkbe. Hát ezért kérem Önöket, akiknek jelentős tapasztalata is van, hogy szíveskedjenek a véleményüket elmondani, és ha a megoldásról a javaslattal szemben még okosabb ötletük van, akkor szíveskedjenek elmondani. Szeretném azt is jelezni, hogy az első alakalommal kiküldött anyagban meghatározott napirend, illetve határozati javaslatokat egy olyan értelemben módosítottuk, hogy kettő, azaz kettő darab határozati javaslatot terjesztenék elő, amely egy kicsit eltér az Önök kezébe eljuttatott, korábban eljuttatottól. Annyiban tér el, hogy amit most javasolnék: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Bölcsődéskorúakat Gondozó Intézmény működési feltételeinek a szakmai szabályokhoz történő igazítása érdekében – amennyiben a Sugár utcai bölcsődei egység 2001. szeptember 1-ig történő működtetéséhez ideiglenes működési engedélyt nem kap (tehát abban az esetben, hogyha nem sikerülne ideiglenes engedélyt kapni) – a Sugár utcai férőhelyeket ideiglenesen szünetelteti és a szüneteltetés ideje alatt a gyermekek ellátása érdekében tagbölcsődékben és az óvodákban biztosít férőhelyet. Ez idő alatt a dolgozók továbbfoglalkoztatását a többi tagbölcsőde látja el. Tehát meg kell oldanunk ezt a problémát. És a második, az pedig megmarad, mert a javasolt megoldás arra vonatkozik, hogy hova lehetne átköltöztetni. Kérem a véleményüket. Meghívtuk ebben, köszöntöm is az óvodák vezetőit, illetve bocsánat, rosszul mondtam, elnézést, a bölcsődék vezetőit, akik szívesen állnak rendelkezésre, ha szakmai kérdésekre kell válaszolni.

Röst János: Azzal kezdeném, hogy igazából nem értem a mai közgyűlést, ugyanis miért olyan rendkívül, … indokolatlan beterjesztés került most elénk. Én úgy gondolom, hogy a költségvetési vitánál ennek elő kellett volna kerülni ennek a témakörnek, de ha nem, akkor az elmúlt közgyűlésen, vagy a következő közgyűlésen is, én úgy gondolom, hogy ráért volna. A határozati javaslatoknak a határideje is azt sugallja, az 1. pont az szeptember 1. végrehajtás, a 2. pont pedig augusztus 30. Habár nem igen értem, hogy miért van egy nap csúszás a kettő között, de hát biztos, hogy van rá indok. Én azt hiszem, hogy ezt kérdést komplexebben kéne kezelni, nem kiragadva az épületnek az átalakítását. Nem tudjuk azt egyáltalán KÖJÁL szempontból, szakmai szempontból, ezek a munkák mit jelentenek. Nem ismerjük a költségigényét sem, és igazából számomra az a … érzés, hogyha a többi épületnek is, ami a város tulajdonában van és működteti, ami régen nagycsoportú intézményeket kezel, egységesen áttekintve hoznák vissza újra ezt a javaslatot. Tehát én azt javasolnám, hogy a 2. pont annyiban változzon, hogy kerüljön ki a konkrét megfogalmazása a Kisfaludy utcai épületegyüttesnek, és előtte egyszerűen az lesz, hogy a város intézményrendszerét felülvizsgáltatva, felújítási, átalakítási javaslatait, költségigényét és a munkálatok ütemtervét terjessze a közgyűlés elé. Itt jönne a második pontként, ez …… átalakítása is de nem egyértelműen ezt kellene …, lehetőségét. Úgy gondolom, meg lehetne vizsgálni esetleg a Corvin utca, ………..épületet, ezt a ……….. utcait. De a többi épület valamelyikében el lehetne helyezni magát a bölcsödét. Kíváncsi lennék arra az összegre, amibe a jelenlegi épület felújítása kerül. Tehát mindenképpen a költség ………… a felújítási munkák sorsa, nem pedig másról ….

Tüttő István: Annyit szeretnék erre válaszolni, hogy nem azért hoztuk be, mert úgy gondoltuk hogy van egy kedd délután és Önöknek is van szabadideje és milyen jó lenne ezt most megakadályozni, hogy itt töltsék el, hanem ahhoz, hogy az engedélyek beadásra kerüljenek, az önkormányzat részéről kell egy olyan döntés, amivel reprezentálja, hogy ideiglenesen, ha kérünk is engedélyt, mit teszünk annak érdekében, hogy a gyerekek elhelyezése az előírásoknak megfelelő körülmények között történjen. Ehhez pedig nagy valószínűséggel azt a megoldást kell választanunk, hogy ebből a bölcsödéből el kell vinni a gyerekeket. Technikai szünetet kértek, műszaki hiba történt. A felvétel érdekében megszakítjuk most az ülést.

 

Szünet

 

Tüttő István: Arról kell szavazni, aki igent nyom az azt mondja, hogy folytatjuk. Az a kérdés, hogy folytassuk-e, aki igent nyom, akkor folytatjuk.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Dr. Csákai Iván: A legutóbbi …………..foglalkoztunk a közgyűlésben és a Sugár úti bölcsőde sorsa mindig téma volt. Egyik délután levettük napirendről, jelenleg a Szociális és Egészségügyi Bizottság 8 igen, 2 tartózkodás mellett a határozati javaslatot támogatja, egy határozati javaslat kiegészítéssel, hogy a felszabaduló épületeket nyilvános pályázaton kell értékesíteni.

Tüttő István: Igen, tehát ez lenne a harmadik.

Dr. Baranyi Enikő: Természetesen az egyik a tartózkodók között én voltam, és megpróbálom meggyőzni az itt ülő képviselőtársaimat, hogy mely okok voltak, amelyek erre a tartózkodó szavazásra késztettek. Egyrészt szeretném elmondani, hogy meggyőződésem, hogy a bölcsődéskorúak elhelyezése szempontjából, messze nem lehet közömbös, mikor, miközben egy gyermekében feladatot is ellátó intézményrendszerről van szó, hogy hány telephellyel, azaz a város hány részén működik az ezen gyerekeket ellátó intézmény. Ez a mostani előterjesztésben szereplő javaslat gyakorlatilag azt jelenti, hogy pontosan a város területének az az egy részéről, ahol a közlekedési viszonyok nem is olyan egyszerűek, nem is olyan könnyűek, Dózsa György utcára gondolok például, sokkal nehezebben tudják elérni a hozzájuk legközelebb eső gyermekintézményt. A másik dolog, hogy az előterjesztés egy komoly hiányosságának tartom azt is, hogy nem tartalmaz korrekt és számomra megnyugtató költségtervezetet. Szeretném megkérdezni azt is, hogy végül is a bizottság, illetve az Egészségügyi Osztály figyelemfelkeltő és javaslattételi levéllel jelentkezett, megkereste 1999. márciusában polgármester urat, és itt szeretném felhívni a testületnek is a figyelmét a 2842/1999. Egészségügyi Osztályról indított, ilyen számmal iktatott ügyiratra. Ebben egyébként a bizottság véleménye is megfogalmazódott, miszerint egy korábbi bizottsági ülésen a Szociális és Egészségügyi Bizottság pontosan az előbb említett okok miatt is a Sugár utcai bölcsőde további működtetését tartotta indokoltnak és fontosnak. A másik dolog, hogy végül is ez a mulasztásos törvénysértésünk, ha jól értelmezem nem egy napja, nem egy hónapja, hanem sajnos már több mint egy éve fenn áll. Megkérdezem tehát azt is, hogy mi az akadálya annak, hogy ez az előterjesztés gyakorlatilag csak egy, úgynevezett reprezentáló döntést, egy alternatívát ad meg, amely alapján a végleges vagy a működési engedélyhez szükséges kérelmet továbbítani lehet. Semmi akadályát se nem látom, és nem is ellentmondásos az, hogy ha a testület egy olyan típusú döntést hozna, és én remélem, hogy lesznek, akik ebben támogatni is fognak, miszerint a Sugár utcai épületnek a megfelelő átalakításában lehetne biztosítani, tehát egy reprezentáló döntésünkkel az ottani további működtetést biztosítani. Végezetül teljes mértékben egyetértek, szeretnék csatlakozni Röst János képviselőtársam felvetett javaslataihoz, illetve én a magam részéről kifejezetten azt szeretném kérni, hogy szavazzunk és döntsünk a célból is, hogy ha mégis ez a fajta megoldás kerülne, kapná meg a többségi döntést, nevezetesen hogy a Kisfaludy utcai építményben történne a két bölcsödének az összevonása, akkor emeljük ki egyébként a Sugár utcát és olyan címszóval, hogy a Sugár utcával kapcsolatosan pedig a hasznosításra és nem az eladásra, tehát a hasznosításra vonatkozó előterjesztési javaslatot hozza vissza a közgyűlés elé.

Gyalókai Zoltán: Szeretném megkérdezni, az előterjesztés csak megemlíti, hogy a tűzoltóság és az ÁNTSZ hiányosságokat állapított meg, hogy mik voltak ezek a hiányosságok és milyen érvűek? Az előterjesztésből, ha jól értem, akkor 1999-ben engedély nélkül üzemelt a bölcsőde, és Röst képviselőtársamhoz szeretnék csatlakozni azzal, hogy hát a hivatalnak minden esetre gratulálok, hogy 1998. január 28-i döntést máris észrevettek és intézkedtek. ………

Tüttő István: A taps jogos, de nem mi vettük észre, hanem az ÁSZ. Bár foglalkoztunk vele folyamatosan, tehát így pontosan nem igaz, csak az ÁSZ most kifogásolta, hogy valóban ez a hiányosság áll fenn. De a másik probléma pedig az, hogy beadtuk a kérelmet, csak nem kaptuk meg. Tehát, hogyha valaki nem kapja meg, akkor nem rendelkezik vele. Igaz? Tehát ez a tényállás.

Tarnóczky Attila: Gyalókai képviselő úr kérdésére elmondanám, hogy a kérdés …. és a … véleménye szerint a Sugár utca esetében a következő feltételeket kellene biztosítani: főzőtérben, a … előkészítőt el kell helyezni. … mosogató, melegvizes fekete mosogatóm, fehér mosogató, zöldség-előkészítő, zöldségtároló, szárazáru lerakásra …. Az előírásokban megjelölt hideg-meleg vizes vízvételi lehetőség biztosítása. A vizesblokk kialakításánál 3 db gyermek WC és 4 db gyermek kézmosó, vízvételi lehetőséggel.

Balogh László: Mint a 3. számú választókerület képviselője, így a Sugár utca is hozzám tartozik, nagyon szomorú vagyok. Ez az érdek érzelmi alapon, de a logikai alátámasztottságát értem az előterjesztésnek ezért észérvekkel nem kívánok hadakozni az esetleges döntés ellen. Tolerálom azt, hogy mivel most jövök a Sugár utcai bölcsődéből, muszáj megkérdeznem a választókerületem nevében, ráerősítve néhány már felvetett gondolatra. Miért ilyen hirtelen ez a döntéshozatal? Milyen egyeztetés történt a bölcsődékkel? Ugye csak nyilvános versenytárgyaláson történik a későbbi esetleges értékesítés, amiről már persze most nincs szó. Mindezekkel együtt remélem, hogy a belvárosi gyerekek helyzete sem romlik, s már előre gondolok a következő közgyűlésre, ahol esetleg a Kálvin téri játszótér megszűnéséről lehet szó.

Tüttő István: Ne legyünk ennyire pesszimisták. Van-e még?

Marton István: Két kérdést kell feltennem, s hát majd attól függően, milyen válaszokat kapok, majd mondanék itt egy-két dolgot. Tarnóczky úr itt egy szép leltár sorolt fel az előbb, ehhez kapcsolódik az első kérdésem, hogy máshonnan nem lehet ellátni egy bölcsőde élelmezését?

Tüttő István: Nem. Ez előírás.

Marton István: Ezt gyanítottam, de ez nem derült ki ebből a felsorolásból, azért kérdeztem meg. Másik kérdésem az lényegesebb. Ez a határozati javaslat, pontosabban ott kell kezdeni, hogy ez biztos, hogy egy igen jó koncepció, mert nagyon rugalmas. 24 órával ezelőtt még másról szólt a történet, amit ugye a futárposta kihordott számunkra, de ezt az előbb én gúnyosan mondtam, de valójában is azt kell, hogy mondjam, hogy ami most van előttünk, ez lényegesen jobb, mint amit tegnap kaptunk. De ez egész egy tagadásra épül fel. Arra, ugye a közbeékelt mondat, amit itt kihangsúlyozott polgármester úr -, hogy amennyiben a Sugár úton bölcsődeegység 2001. szeptember 1-ig történő működtetéséhez ideiglenes működési engedélyt nem kap – hát ehhez kapcsolódik az én kérdésem. Mi van, ha kap ideiglenes működtetési engedélyt, és akkor azt követően 2001. szeptember 1. után mi történik? Akkor is él a 2. pont?

Tüttő István: Egyébként ahhoz, hogy az engedélyt megkapjuk, mindenképp dokumentálnunk kell, hogy mit akarunk csinálni addig, hiszen, és ezt szolgálná.

Tarnóczky Attila: Marton képviselő úr kérdésére azt kell mondani, hogy hát persze nyilvánvaló, nem az a szándékunk, hogy most hirtelen a Sugár utcai bölcsődébe került gyerekek sorsán változtassunk, és szétszórjuk őket a másik 3 bölcsődébe, vagy tán másokat meg óvodába, ezzel ezt szeretnénk elékerülni, erről szól az 1. pont. És a második pontból jól érti képviselő úr, de hát az így folytatódik, hogy ha .. megítélésem szerint segíthet abba, hogy erre az egy éves időtartamra megkapjuk az ideiglenes működési engedélyt, hogy ezt a problémát megoldjuk a második pont szerint. Mert ha olyan ígéretet nem teszünk, akkor miért kapnánk most hirtelen a működési engedélyt a Sugár utcai bölcsődére?

Zsoldos Ferenc: Visszaemlékezve a Sugár úti bölcsődének létesítésének az időszakára, immár akkor is kényszerlépés volt, érthető módon, viszont lényegesen magasabb, mintegy háromszorosa volt születési szám a jelenlegihez viszonyítva, és természetszerűleg a bölcsődei igények is lényegesen magasabbak voltak, ….. foglalkoztatottság miatt. Az az épület tulajdonképpen, épp a kényszerűség miatt soha nem volt alkalmas ezeknek az előírásoknak a biztosítására, amelyek a bölcsődék működésére vonatkozik. De területileg sem, olyan szempontból jó, ha ott van, hogy az északi városrész ilyen jellegű szükségleteit, igényeit valamelyest biztosítani tudják, de az épület belső elrendezése és azok az előírások, amelyeket csak elég komoly bővítéssel, és ez további területi csökkentést jelent, már a telekre gondolva, ami igencsak kérdésessé teszi, hogy szabad-e? Tehát én semmiképpen nem ajánlom ennek az épületnek a toldozását, foltozását, kényszerű bővítését, ilyen irreális állapotokat nem lehetett megteremteni. Viszont sokkal inkább észszerűbb lenne ennek az épületnek, ami valamikor magánház volt, lakás céljára szolgált, az értékesítése, és a befolyt összeg valamilyen mértékben talán képes lesz kompenzálni azokat a ráfordításokat, amelyeket nekünk kell megoldani. Hogy alkalmas-e a Batthyány utcai épület, ebben sem vagyok biztos, mert ez is lakásokból lett kényszerű körülmények között annak idején kialakítva óvodának és bölcsődének az épület két szárnya, holott eléggé elkülönült egymástól, de területileg, teleknagyságot nézve, ez is alacsony, már legalábbis a területi …. tekintve. Én úgy gondolom, hogy érdemes lenne a most már közel egy éve, vagy hónapok óta üresen álló volt Kisfaludy utcai óvoda megvizsgálni olyan szempontból, hogy mennyiben lehet és mennyiből lehet alkalmassá tenni bölcsőde céljára. Az átmeneti időszakra természetesen nincs más megoldás. .. a működési engedélyt azt ugyan óhajtani óhajthatjuk, de úgyse kapjuk meg és joggal nem adják ki. Annak az épületnek, a Kisfaludy volt óvodára gondolok, az állaga, a hozzátartozó telekterület nagysága, helyzete, az elhelyezhető gyerekek létszáma és a szükséges technikai kiszolgáló helyiségek egysége megteremtése tekintetében, én sokkal kedvezőbbnek tartom. Végeredményben két épületet lehetne kiváltani, az egyik, Kisfaludy és Batthyány sarkon lévő épület, aminek emlékezetem szerint az értékesítésével már volt, legalább is voltak célok, vagy voltak elképzelések, de nem sikerült. Viszont ennek a két épületnek egy újabb értékesítési próbálkozása, a két épületre vonatkozóan, valószínű, hogy fedezné azt az átalakítást, vagy legalább is 50 %-ban, ami az egy éve gazdátlanul heverő, s ezért állagát tekintve egy olyan épület, amit nem használnak semmire, az nagy gyorsan, hónapról hónapra erőteljesen veszít értékéből, mert bizony romlik az állaga. Tehát összefoglalva, véleményem szerint, én azt javasolom, hogy a Kisfaludy utcai volt óvodát kellene kialakítani bölcsődének, és ezt a két épületet, amit említeni én mertem, vagy merészeltem, azt pedig értékesíteni kell, és a befolyó pénzösszegeket pedig a kialakításra kéne felhasználni. nem lesz elég, biztos vagyok benne, mert hiszen egy ilyen átalakítás, az nem 20 millió, hanem lényegesen többe kerül.

Dr. Baranyi Enikő: Még egyszer visszatérnék az előterjesztéshez. Én egy ilyen témában lévő jó előterjesztésnél kérném és azért el is várnám egyidejűleg, hogy a választási alternatívaként, miért nem jelenítették meg, miért nem jelent meg az, hogy az egyik lehetőség a Sugár utca olyan helyzetbe hozása, a Sugár utcai bölcsődének, amire meg lehet hozni, vagy meg lehet kérni a működési engedélyt. Ez mennyibe kerülne? A másik, ugyanez a Kisfaludyra vonatkozóan. Tehát, hogy úgy mondjam, ismételten mondom, ha egy ilyen típusú reprezentatív döntés egy pillanattal sem hozná hátrányosabb helyzetbe a várost. Vagy mondjuk ki, hogy végül is ez az átszervezés, ez a fajta átcsoportosításhoz kell a reprezentatív jellegű döntést, majd megvalósítjuk, majd kapunk rá működési engedélyt, de ugyanakkor mindenképpen a Sugár utcai ingatlant értékesíteni akarjuk. Tehát akkor legyen meg, tisztán fehéren-feketén mondjuk ki, hogy ezzel a döntéssel, ezzel a javaslattal ez a célunk. A másik dolog, tisztelettel elnézést is kérnek Zsoldos képviselőtársamtól, mindazok ellenére, amit elmondott, csak épp nem tudok vele egyetérteni. Végül is fogadjuk el, hogy mind a kettő ingatlan eredetileg lakás volt, és egyik sem felel meg abszolút mértékben azoknak az elvárásoknak, amelyeket egy gyermekintézmény elhelyezésénél ideálisnak mondhatnánk. Tehát ismételten kérem, jelölje meg alpolgármester úr, mennyibe kerül az egyik, mennyibe kerül a másik, megfelelő átalakítása milyen költség kihatással van, de az összeg megjelölésénél tisztelettel kérném figyelembe venni azt is, hogy a ’99. márciusi ügyiratban, szintén hivatali ügyiratban, ez az átalakítási, vagy a működési engedélyhez szükséges költségbecslés ugyanannak a HUMÁN GESZ-nek a javaslata alapján 1 millió forint körüli összegben volt megjelenítve. Tehát ehhez igazítsuk a mostani új érték kialakítást.

Tüttő István: Amire képviselőnő hivatkozik, itt van előttem ez a levél, én szólítottam fel az osztályt, hogy erre vonatkozó javaslatát készítse el és vigye a bizottságok elé. Itt valóban 1 millió forint felett van.

Tarnóczky Attila: Hát 1 millió forintért, ma már inkább csak költözni lehet, nem hiányosságokat építkezésekkel megszüntetni, illetve még emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy összesen 5 variációt megvizsgáltattam. Némelyik azzal járna, hogy például a belvárosi férőhelyszám, az teljesen lecsökkenne, tehát maradna a Batthyány utcai bölcsődeépület, és minden, a többi a keleti városrészbe kerülne. Úgy gondolom, hogy ez nem lenne üdvös, ha a belvárosban, számítva az igényeket, fenn kellene tartani a legalább a meglévő kapacitást, de talán növelni is, hiszen lehetséges, hogy a gyermekek száma azért belátható időn belül növekedni fog, és akkor azok elhelyezéséről gondoskodni kell tudni. Ugyancsak a HUMÁN GESZ számítása szerint – mint említettem, 25 millió, vagy nem említettem, bizottsági ülésen említettem talán – 25 millió Ft-ot írt a HUMÁN GESZ a Sugár utcai bölcsőde előbb jelzett átalakítására, becslése - mindegyik becslés - 60-70 millió Ft a Kisfaludy utcai óvodaépület átalakítása, és akkor jeleznem kell Zsoldos képviselő úr, hogy én egyetértek Önnel teljes mértékig, csakhogy az előterjesztés pontatlanul fogalmaz, mert ez a Kisfaludy utcai épületegyüttes, ez a Kisfaludy utcai volt óvodát jelenti. Tehát ez a szándék dominál.

Tüttő István: Arra is szeretném Önöket emlékeztetni, pontosan, amikor ennek az ügyével foglalkoztunk, akkor jelentkezett a Piarista Iskola, hogy csereingatlant kérne éppen azért a laboratóriumért, amit Önök is tudnak, hogy hol található, és ez volt az egyik éppen olyan ingatlan, amire ők azt mondták, hogy megvizsgálják, valószínű, hogy ez megfelel. Később, több hónappal később kiderült, hogy mégsem felel meg. Tehát ez is hozzájárult ahhoz, hogy nem invesztáltunk éppen ebbe az épületbe, mert ebben a szituációban nem lett volna értelme.

Kelemen Z. Pál: Bizottságunk tárgyalta – mint Csákai Iván bizottsági elnök is ecsetelte a kérdést –, és nem mentünk bele okkeresésbe, hogy az ÁSZ ügybuzgósága, vagy a hivatal slampossága okozta a jelenlegi helyzetet, inkább azzal foglalkoztunk, hogy mi lesz. A bizottsági ülésen a jegyzőnő elmondta, hogy a Sugár úton az Általános Rendezési Terv szerint bizonyos átépítésekre kerül sor, és ez az épület ebbe beleeshet. Ennek alapján azt a módosító indítványt, amit a bizottság elfogadott, és amit én nyújtottam és Csákai úr ismertetett, most szeretném pontosítani, ha megengedik, és ez így szól 3. pontként: Amennyiben a Kisfaludy utcai épületbe átköltöztetésre kerülnének a Sugár utcai és Batthyány utcai bölcsődék, a kiürült Sugár utcai és Batthyány utcai épületek hasznosításáról a polgármester 30 napon belül tegyen előterjesztést a közgyűlés elé. Kérem szépen ezt megszavazatni.

Röst János: Az épületállománynak volt egy felülvizsgálata a tavalyi évben, amiben rangsort állapított meg a közgyűlés, illetve költségeket rendelt melléjük. Ebben a rangsorban elég előnytelen helyen volt Sugár utcai bölcsődeépületnek a műszaki állapota, tehát én úgy gondolom, nem titokról van most itt szó, hanem egy régi ügynek a mostani felmelegítéséről. Továbbra sem értem egyébként a mostani előhozatalát neki, mert a javaslat szerint szeptember 1. van megjelölve végrehajtásként, tehát az, hogy összehívtak egy közgyűlést egy ilyen napirendi pontért, a mai napig rejtély számomra, hogy miért kellett. Ráért volna szerintem két héttel később is. Még azt megelőzően, tehát korábbi, két héttel korábbi közgyűlés ugyanúgy tárgyalhatta volna. De ha itt van, akkor én úgy gondolom, hogy döntést mindenképpen kell hozni. Örültem volna, hogy alpolgármester úr ismertette volna azt a többfajta változatot, ami valóban felvetődött, én úgy gondolom, hogy több … döntését mindenképpen befolyásolta volna, ha az előterjesztésünk tartalmazza ezeket az alternatívákat, és nemcsak egy egységet jelöl meg átalakítási célként. Úgy gondolom, hogy Baranyi Enikő képviselőtársam véleményével összhangban vagyok, tehát továbbra is azt javaslom, hogy ne egy döntést hozzon a közgyűlés a 2. pontban, hanem komplett felülvizsgálat, későbbi visszahozatal után döntsön ebben a kérdésben. Erre úgy gondolom, hogy megfelelő időpont rendelkezésre áll. Augusztus 30-ig jelölte meg az előterjesztő a határnapot, én úgy gondolom, addig a költségbecslések, nyilván vázlatban elkészülhetnek. Úgy gondolom, hogy Sugár utcai épületnek az átalakítási költségei hát valóban 20 millió Ft és a másiknak 60 millió, amit jeleztek, akkor megfontolandónak tartom azt, hogy szabad-e 60 millió Ft áldozni a másik épületnek a felújítására. De ugyanúgy lehetne felújítani más intézményt, más épületet hasonló célra, ha ezt komplexen kezelnénk. Egyébként …, hogy másik intézményrendszerünk már ….

Tarnóczky Attila: Hogy miért most, rendkívüli közgyűlésen, arra úgy gondolom, meggyőző választ adhat, hogy a hivatal elküldte a működési engedély kérelmeket. Ha azt reméljük, és én remélem, hogy a Sugár utcai bölcsőde esetében sikerül egy éves ideiglenes működési engedélyt kapni, akkor ehhez – még egyszer megismétlem – a közgyűlésnek valamiféle ígéretet kell tenni arra nézve, hogy ezt a problémát megoldja. Különben biztos, hogy nem kapunk. A működési engedélyt minél előbb meg kellene kapnunk, lehetőleg nem majd szeptemberben, mert, ha ne adj Isten nem kapunk működési engedélyt, tessenek belegondolni, akkor mi történik a Sugár utcai ott lévő valahány gyerekkel. Titok, mert nyáron kell intézkedni, hogy mi történjen velük. Azt hiszen, hogy ez olyan változat lenne, amit nem lehet elfogadni. Meg kell jegyeznem, hogy a Batthyány utcai bölcsőde épület bezárása után, hogy a Batthyány utcai bölcsődeépület sem felel meg az új szabványoknak. Ellenben a Kisfaludy utcában reményeink szerint ki lehetne alakítani egy új, törvényes szabványoknak megfelelő bölcsődei együttest, amely nem csökkentené a férőhelyszámokat, ezt még egyszer mondom. Ugyanakkor ott egy hatalmas udvar áll még rendelkezésre a meglévő épületek mellett.

Marton István: Visszatérve a határozati javaslat két pontjára. Ugye az sem tagadható, hogy kaphatnánk azért is ideiglenes működési engedélyt 2000. szeptember 1-ig, mert vállaljuk, hogy X forintért, azért mondok X-t, mert fogalmam sincs az összegről, és amiket itt hallottam attól csak még jobban megkeveredtem, tehát vállaljuk, hogy X forintért eleget teszünk az ÁNTSZ, a Tűzoltóság és minden egyéb szerv előírásainak. Tehát logikailag ez azért ebbe benne van. És én azzal nem tudok mit kezdeni, amit Zsoldos képviselőtársam mondott, hogy valószínű így meg úgy, mert ilyen nincs a gazdaságban.

Tüttő István: István, feltétlen kell, hogy hány forintért?

Marton István: Pontosan nem, de körülbelül. Azért, mert tudni illik elhangzott, hogy 1 évvel ezelőtt 1 millió, az most 25 millió forint, és az egy év alatt 2500%-os inflációt sejtett nekem.

Tüttő István: Hát vagy rossz felmérést.

Marton István: Akkor valamelyik rossz volt, és ugye én ezt a végén akartam mondani, de ha már polgármester itt provokálja ki belőlem, akkor meg kell, hogy kérdezzem, hogy várható-e valamiféle személyi konzekvenciája az ügynek? Tehát Zsoldos úrnak még azért azt mondanám, hogy az, hogy mit lehet egy ilyen esetben tenni, vagy mit nem, azt általában számokkal szokták elővezetni, amit úgy hívnak, ahogy Röst úr célzott rá, hogy gazdaságossági vizsgálat. Ezt le kell tenni, akkor valamit tudunk mondani. Nem kellenek a pontos számok, mert pontosat majd kimunkálják mondjuk az őszre, de olyan irányfény jelleggel nem ártott volna erről nekünk tudni. Én nagyon örülők, hogy az alpolgármester úr 5 variációt is megvizsgáltatott, de legalább az eredményével megismertethetett volna bennünket, és akkor is talán egy kicsivel előbbre lennénk. Engem nagyon elszomorított az, hogy ez létszám tábla, ami úgy egyébként meggyőző, 16 órakor került az asztalunkra, tehát a soron kívül kitűzött közgyűlésre, a azaz tegnap délutánra sem tudták kihozni a futárpostával. Ennek alapján úgy gondolom, hogy hát, ha szakmai szempontok nem is sérülnek, de mondjuk az emberiességi, tehát amit a körzet képviselője, amit Balogh úr is elmondott, a területi elv azért mindenképpen sérülni fog, ha a testület emellett dönt. De engem nagyon zavar, hogy ezt nem tárgyalták végig a bizottságok, mert ne haragudjon a tisztelt Szociális és Egészségügyi Bizottság, hogy a közgyűlés előtt egy órával hirtelen kapnak egy kis tájékoztatót, azért az szerintem nem ugyanaz, mintha az összes illetékes bizottságon ez az ügy végigment volna. A legutolsó gondolatmenetem az a Csákai úr és a Kelemen Zoltán úrnak jobbító javaslatához kapcsolódik, ugyanis úgy gondolom, hogy a Sugár úti épület ebben formában semmiképpen sem idegeníthető el. Tehát azt a módosító javaslatot, amit javasolt Szociális és Egészségügyi Bizottság, azt azzal valahogy ki kell bővíteni, hogy a telekalakítás után. Tehát az érvényben lévő és remélem 5 percenként nem változtatunk, részletes rendezési terveket, a 15/1994. számú RRT alapján végrehajtandó telekalakítás után történhetnek az elidegenítések. És ezt ilyen formában, akkor azt hiszem én is el tudom fogadni.

Zsoldos Ferenc: Marton István képviselőtársamnak szeretnék válaszolni, illetve megkérném arra, hogy azért ne minősítse a képviselőtársak véleményét. Én azt hiszem, hogy teljesen egyenrangúak vagyunk. Nem emlékszem olyan kifejezésekre, hogy imígy meg amúgy. Ha kitalált ilyen kifejezéseket, akkor tartsa meg magának, mert ilyen szempontból, hát nem tartom éppenséggel képviselőtársi lojalitásként ezt a megnyilvánulást.

Kelemen Z. Pál: Nem véletlenül változtattam a módosító indítványomon, értékesítésről, hasznosításról beszéltem. De amennyiben Marton úr tereprendezés, telekrendezési módosítást feltételnek szabná meg a Sugár úti bölcsődeépület értékesítésénél, én el tudom fogadni. Kérem figyelembe venni a hasznosításnál, a határozati javaslattal tessék … nem feltétlenül fontos, de majd lehet, holgy Marton úrnak fontos, majd akkor ő beteszi módosításként.

Tüttő István: Annyit Marton úrnak talán mondanék, hogy mindenképp megvizsgáljuk az ügyet. és ha felelősség megállapítható, és miért ne tudnánk megállapítani, kezdeményezni fogom, már kezdeményeztem is egyébként házon belül, de nem vagyok még abban a helyzetben, hogy nyilatkozni tudnék az eredményéről, de rövidesen megtesszük.

Marton István: Az értékesítéshez, vagy a hasznosításhoz egyformán szükséges a telekalakítás.

Tüttő István: Ezzel egyetértek. Úgy látom nincs más észrevétel. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatokról. Az 1. számú határozati javaslat, a módosítások, igen. Van egy módosítás, ami a 3. határozati javaslatként jelent meg. Megkérem Kelemen Z. Pál urat, ismertesse, azzal a megállapításával, amivel egyetértett a Marton úr javaslatával. És akkor Marton úrét meg külön.

Kelemen Z. Pál: Pontosítanám. Amennyiben Kisfaludy utcai épületbe áthelyezésre kerülnek a bölcsődék, a kiürült Sugár utcai és Batthyány utcai épületek hasznosításáról, az Általános Rendezési Terv előírásai szerint a polgármester 30 napon belül előterjesztést szíveskedjen tenni. Részletes Rendezési Terv.

Tüttő István: A szíveskedjen, nem kell, úgyhogy ezt kihagyhatjuk. Kérem erről szavazni.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Elfogadtuk a módosító indítványt, amely a 3. határozati pont. Akkor kérem az 1. határozati pontra a szavazatukat.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És kérem a 2-ra Azt kérem akkor ismertetni. Módosító indítványa volt itt ebben a Röst úrnak.

Röst János: A 2. módosító javaslata. Felkéri a polgármestert, hogy város intézményrendszerét felülvizsgáltatva felújítási, átalakítási javaslatait, költségigényét és a munkálatok ütemtervét terjessze a közgyűlés elé. A felelős és határidő ugyanaz, mint az előző.

 

Tüttő István: Szeretném felhívni a figyelmet, nem a Röst úrét megfúrni, de ez nem egy olyan határozati pont, amire az engedélyadó azt mondaná, hogy itt történt valami. Kérem a szavazatukat. Én, mint előterjesztő nem támogatom természetesen.

 

A közgyűlés 6 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Akkor felteszem az eredeti 2. határozati pontot. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

154/2000.(V.9.) számú határozat

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Bölcsődéskorúakat Gondozó Intézmény működési feltételeinek a szakmai szabályokhoz történő igazítása érdekében – amennyiben a Sugár utcai bölcsődei egység 2001. szeptember 1-ig történő működtetéséhez ideiglenes működési engedélyt nem kap – a Sugár utcai férőhelyeket ideiglenesen szünetelteti és a szüneteltetés ideje alatt a gyermekek ellátása érdekében a tagbölcsődékben és az óvodákban biztosít férőhelyet. Ez idő alatt a dolgozók továbbfoglalkoztatását a többi tagbölcsőde látja el.
    2. Határidő: 2000. szeptember 1.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. Felkéri a polgármestert, hogy a Kisfaludy utcai épületegyüttes felújítási, átalakítási költségigényét és a munkálatok ütemtervét terjessze a közgyűlés elé.
    4. Határidő: 2000. augusztus 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    5. Amennyiben a bölcsődék a Kisfaludy utcai épületbe áthelyezésre kerülnek, a kiürült Sugár utcai és Batthyány utcai épületek hasznosítására a Részletes Rendezési Terv előírásai szerint a polgármester 30 napon belül terjesszen javaslatot a közgyűlés elé.

Határidő: 2000. szeptember 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 17.05 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

Kmf.

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

2000. május 9. soron kívüli 2.

 

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

 

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2000. május 9-én (kedd) 17.05 órakor tartott soron kívüli üléséről.

 

Az ülés helye: Vasemberház Dióssy-terem

(Nagykanizsa, Erzsébet tér 2.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

 

 

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella osztályvezető, Karmazin József városi főépítész, Dervalitsné Schott Zsuzsanna vagyongazdálkodási ügyintéző

Megjelentek: Szalabán Attila a Zalai Hírlap Nagykanizsai Szerkesztőségének munkatársa, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa

 

 

Tüttő István: Köszöntöm megjelent kedves vendégeinket, a médiumok képviselőit, képviselőtársaimat, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit, irodavezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Akkor megkérem Önöket, hogy szavazzunk, és talán arra is megkérhetném Önöket, hogy ne menjünk szünetre, hanem folytassuk. Kérem, döntsünk arról, hogy Előterjesztés Nagykanizsa 3864/6 hrsz-ú, volt Hidroplasztik Kft. területrészének elővásárlási jogával kapcsolatos előterjesztést megtárgyaljuk. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja:

 

 

Napirendi pont:

 

  1. Előterjesztés a Nagykanizsa 3864/6 hrsz-ú, volt Hidroplasztik Kft. területrészének elővásárlási jogáról (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Remélem, az az idő, ami rendelkezésre állt, elegendő volt ahhoz, hogy abban a döntést meg tudjuk hozni, hogy fölajánlotta részünkre az elővásárlási joggal való élésre, 2520 m2 esetében. Véleményüket kérdezem. Úgy látom, nem kívánnak. A javaslat eleve arról szól, hogy ezt most mi nem vásároljuk meg. Lemondunk az elővásárlási jogról. Kérem, döntsünk. Tehát, aki igent nyom az a lemondásról szavaz.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

155/2000.(V.9.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 3864/6 hrsz-ú, volt Hidroplasztik Kft. 2520 m2 nagyságú területére vonatkozó elővásárlási jogáról lemond.

Határidő: 2000. május 19.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 17.10 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

2000. május 30. soros

 

JEGYZŐKÖNYV

 

Készült: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2000. május 30-án (Kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről.

Az ülés helye: a Hevei Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István Dr. Csákai Iván, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

 

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Karmazin József városi főépítész, Szokolné Dr. Szolik Enikő irodavezető, Szmodics Józsefné, irodavezető, Gerencsér Tibor nemzetközi kapcsolatok referense, Kercsmaricsné Kövendi Ibolya, Kámán László intézményvezető, Gáspár András ügyvezető, Maros Sándor ügyvezető, Grabant János ügyvezető, Dr. szabó Csaba főigazgató, Dr. Dull Gábor o. igazgató, Lőrincz Lászlóné, Harcz Lajos a Honvéd Hagyományőrző Egyesület részéről

Megjelentek: Lukács Ibolya Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője

 

Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm kedves képviselőtársaimat, köszöntöm kedves megjelent vendégeinket. Köszöntöm a médiumok képviselőit, a Polgármesteri Hivatal osztályainak és különböző szakterületeinek vezetőit.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Mai közgyűlésünket megkezdjük. Szeretném jelezni, hogy azon kívül, amit Önök írásban javaslatul kaptak a mai napirendi pontokra, a 8. napirendi ponthoz kérem majd, amikor szavazunk, a Kanizsa Újság Kft. beszámolóját is elkészítette, és a 8. napirendnél szíveskedjenek tudomásul venni, illetve elfogadni, hogy ennek a Kft-nek az anyagát is megtárgyaljuk a többiekével együtt. Dr. Horváth György képviselői interpellációját mellékelte, szintén majd napirendre szeretném, ha vennék. Kérdezem Önöket, hogy napirend előtt, vagy kérdéseket feltenni kívánnak-e és erre a jelentkezést most tegyék meg.

Tóth László: Napirend előtt kérnék szót, és a kérdések során pár kérdést szeretnék feltenni.

Bicsák Miklós: Napirend előtt szeretnék Nagykanizsa lakosságát érintő témában.

Balogh László: Szeretném kérni, megtisztelve a jelenlévő intézményvezetőket, hogy a 23. napirendi pontot, amely az intézmények szakmai és vagyonkarbantartó létszámáról szól, hogy ezt lehetőség szerint minél előbbre vegyünk, mert nagy létszámban vannak jelen az intézményvezetők.

Tüttő István: Én szeretném itt még jelezni, hogy a kórházzal kapcsolatban szükségessé válik egy zárt ülés tartása. Ezen az ülésen azonban részt venne a Szabó Edit könyvvizsgáló asszony, de neki a vonata miatt sürgős lenne, hogy előre hozzuk a napirendet. Én megkérem Önöket, hogy, majd ha döntünk, akkor a 4. napirendi pont helyére hozzuk előre.

Antalics Dezső: Egy kérdést szeretnék feltenni.

Dr. Horváth György: Napirend előtt szeretnék szólni a közüzemi problémákra felvetett válaszról.

Kiss László: Szóbeli interpellációt szeretnék beterjeszteni polgármester úr, Miklósfa csapadékvíz elvezetése tárgyában.

Tarnóczky Attila: Körünkben vannak a Honvéd Hagyományőrző Egyesület vezetői, akik ünnepélyes bejelentést szeretnének tenni. Arra kérem polgármester urat, hogy napirend előtt, sőt mindenek előtt az uraknak legyen szíves szót adni.

Tüttő István: Rendben van.

Mayer Ferenc: Egy kérdést szeretnék feltenni. Internet csatlakozási pontok kihelyezésével kapcsolatban.

Röst János: 2 percet kérnék napirend előtt munkahelyteremtés tárgyában.

Marton István: Kérdések között kérnék kétszer egy percet.

Kelemen Z. Pál: Kérdést szeretnék feltenni a Városi Könyvtárral kapcsolatban.

Dr. Csákai Iván: Kerékpárúttal kapcsolatban lakosság felé szeretnék kérést tolmácsolni.

Tüttő István: Kérést, tehát napirend előtt.

Teleki László: Kérdést szeretnék feltenni a Csónakázó-tó ügyével kapcsolatosan.

Tüttő István: Igen, úgy látom több ilyen észrevétel nincsen, akkor azt kérném, hogy fogadjuk el először a napirendeket. És mielőtt elkezdenénk a napirendi pontok tárgyalását, akkor a Honvéd Hagyományőrző Egyesületnek megadnánk a lehetőséget. De előbb döntsük még a napirendekről. Tehát Önök megkapták, én, mint előterjesztő ismertettem Önökkel, hogy besorolnánk a 8. napirend, jelenleg 8. számú napirendi pontok közé a még hiányzó a Kanizsa Újság Kft-nek az anyagát. Kérem, hogy ezt vegyék tudomásul, mert szavazunk is róla.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Javaslat hangzott el a részemről, hogy 4. napirendként tárgyaljuk meg a kórházzal kapcsolatos kérdést. Ez a kórházzal kapcsolatos kérdés egyben zárt ülésen történne. Kérem, erről a szavazást. Tehát, hogy napirendre vesszük először, és amikor tárgyaljuk majd eldöntjük, hogy zárt ülés, de mindenképp azt kellene tartani.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezt követően javasolta Antalics úr, nem Antalics bocsánat, hanem Balogh László úr a 23. napirendet, akkor, ha Önök hozzájárulnak, tegyük közvetlenül a 4. pont után. Akkor ez lenne az 5. napirend. Kérem a döntésüket.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: És most kérem a szavazatukat az írásban kiküldött napirendekkel együtt, hogy elfogadjuk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok:

  1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István

  3. Interpellációk, kérdések (írásban)
  1. Tóth László képviselő önálló indítványa (írásban)

 

Zárt ülés:

  1. Javaslat a Kórház gép-műszer beszerzés támogatására (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

  3. Előterjesztés az Erdős Tibor által a Munkaerőpiaci Alap Decentralizált Rehabilitációs Alaprészéből igényelt támogatáshoz kért kezességvállalásról (írásban)
  4. Előadó: Tüttő István polgármester

    Előterjesztés az Erdős Zoltán által a Munakerőpiaci Alap Decentralizált Rehabilitációs Alaprészéből igényelt támogatáshoz kért kezességvállalásról

    Előadó: Tüttő István polgármester

  5. Fellebbezések (írásban)
  6.  

    Nyílt ülés:

  7. Javaslat az oktatási-nevelési, közművelődési, közgyűjteményi, szociális intézmények szakmai és vagyonkarbantartói közalkalmazotti létszámának csökkentésére (írásban)
  8. Előadó: Tüttő István

  9. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 30/1999(VI.22.) sz. és 11/1999(III.23.) sz. rendeletének módosított 43/1995(XII.20.) sz. a belterületi határvonal megállapítására és módosítására vonatkozó rendeletének módosítására (írásban)
  10. Előadó: Tüttő István polgármester

  11. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanokat érintő elővásárlási jogról szóló, többször módosított 2/1999 (I.26.) sz. rendelet módosítására (írásban)
  12. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  13. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásokról szóló 45/1999 (VII.27.) sz. rendeletének módosítására (írásban)
  14. Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

  15. Javaslat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 34/19996 (XI.12.) sz. rendelet módosítására (írásban)
  16. Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

  17. Az önkormányzati Kft.-ék és VIA Kanizsa Kht. vezetőinek beszámoltatása és az 1999. évi mérlegbeszámolóinak jóváhagyása (írásban)
  18. Előadó: Maros Sándor ügyvezető

    Grabant János ügyvezető

    Gáspár András ügyvezető

  19. Javaslat a Kórház Felügyelő Tanács létszámának módosítására (írásban)
  20. Előadó: Tüttő István polgármester

  21. Beszámoló a Városi Kórház szakmai és gazdasági munkájáról a 280/1999 (IX.28.) sz. határozat alapján (írásban)
  22. Előadó: Dr. Szabó Csaba főigazgató

  23. Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 332/1998(XII.15.) sz. határozatával elfogadott intézménye szabályzat módosítására a:

Előadó: Tüttő István polgármester

  1. Javaslat Kanizsa NET 2000 Informatikai Kht. Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadására (írásban)
  2. Előadó: Silló Barnabás ügyvezető

  3. Javaslat Nagykanizsa TTT számára készített vidékfejlesztési stratégiai program elfogadására (írásban)
  4. Előadó: Tüttő István polgármester

  5. Javaslat az Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ megvalósításához szükséges feladatokról (írásban)
  6. Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

  7. Tájékozató a 2000/2001 tanévi óvodai jelentkezésekről és általános iskolai beiratkozásokról (írásban)
  8. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

  9. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Komplex programja megalkotására (írásban)
  10. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  11. Javaslat az egyéb pályázatok támogatása költségvetési előirányzatának módosítására (írásban)
  12. Előadó: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

  13. Javaslat az új városi könyvtár építése miatt megszűnő Kálvin téri játszótér áttelepítésére (írásban)
  14. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  15. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ intézményvezetői pályázatával kapcsolatos szakmai szakértői bizottság megalakítására (írásban)
  16. Előadó: Tüttő István polgármester

  17. Javaslat a Nagykanizsa, Katonarét rendezés alá vonására (írásban)
  18. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  19. Előterjesztés a Nagykanizsa-Miklósfa u. 1. sz. alatti ingatlanon és a vele szomszédos Önkormányzati út mellett megépített kerítésről (írásban)
  20. Előadó: Tüttő István polgármester

  21. Tájékoztató az intézmények energiagazdálkodásáról (írásban)
  22. Előadó: Tüttő István polgármester

  23. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi külkapcsolatairól (írásban)

Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi külkapcsolati tervére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Megkérem akkor a Honvéd Hagyományőrző Egyesületet, hogy terjesszék elő a számunkra OnvédHonvéd

az Önök által ismert kérdést.

Harcz Lajos: Tisztelt Közgyűlés! Mélyen tisztelt Polgármester Úr! A Honvéd Hagyományőrző Egyesület 10 éve alakult meg Budapesten az áldott emlékű Kéry Kálmán vezérezredes úr vezetésével. A több mint ezer tagot számláló politikamentes egyesület fő célja, a honvéd hagyományok őrzése, gyűjtése, felkutatása, a bajtársi szellem erősítése, továbbá megemlékezések, ünnepségek szervezése. Nagykanizsán szerveztünk a doni pokolból való hazatérésünk 50. évfordulóján ünnepséget, egy faragott emlékoszlopot állítottunk, majd később egy kőkeresztet is. Emléktáblát helyeztünk el a felső templom falán a 9. Könnyű Hadosztály emlékére, és felújítottuk a templom homlokzatán lévő két első világháborús emléktáblát. Ugyancsak emléktáblát helyeztünk el a volt Honvéd Kórháznál és a volt József Laktanyánál is. Ez évi tervünk, emléktábla elhelyezése a volt Thury és a volt Gábor Áron Laktanyánál. A Nagykanizsai 9. könnyű hadosztály volt az egyetlen országunkban, amely hadosztály teljes létszámban, egy időben küzdött a keleti fronton. A hadosztály katonái részt vettek a Kurkszk körüli harcokban, majd véreztek és súlyos veszteséget szenvedve a …. átkelésnél és Sztariorszkor környéki ütközetekben. A Don menti végállásoknál ………tól ……. ig terjedtek az állások. Itt is véres harcokat vívtak, szenvedve az orosz féltől, hiányos felszereléssel és rossz ellátással. A 17. gyalogezred katonái …… és ….. térségében biztosították a németek voronyezsi hídfő kiürítését. Magyar katonák, kanizsaiak hagyták el utoljára a doni védővonalakat, nagy veszteségeket szenvedve. …….ból tavaly hazahozták az ismeretlen magyar katona maradványait, a Székesfehérvár mellett, ……- hegyen lévő doni kápolnához, ahol újratemetést rendeztek. Ezek a maradványok, lehet hogy kanizsaiak, mert zalai honvédek maradványai. Az elmúlt időszak egyik legkiemelkedőbb ünnepsége volt a 17. gyalogezred zászlajának visszahozása Németországból, amely ünnepség szervezésében és lebonyolításában aktívan részt vettünk. Minden év április végén koszorúzással emlékezünk a doni pokolból való hazatérés évfordulóján. Mindenszentekkor pedig koszorúzással, gyertyagyújtással emlékezünk hősi halottainkra. A Nagykanizsáról elvonult 9. hadosztály 14 ezer fős létszámából egy év múlva alig 3 ezer fő tért vissza. De több mint ezer kanizsai szolgált az ország különböző alakulatainál, s más helyőrségekben, őket is megtizedelte a háború. Az első világháború után tíz év múlva két gyönyörű emlékművet állítottak a húszas honvéd és népfelkelők, valamint a ’48-as gyalogezred katonai emlékére. Kanizsán található az ország egyik legrendezettebb első világháborús hősi temetője és emlékműve. Van német hősi temető, több százezer forintos költséggel karbantartott, gondozott szovjet temető, ami az országban talán egyedülálló. Városunk lakosságának már régi óhaja, hogy legyen végre Nagykanizsán is második világháborús hősi emlékmű, hiszen alig akad család Kanizsán, akinek ne lett volna valamilyen hozzátartozója a második világháború katonája. Már az előző ciklusban folytak tárgyalások az önkormányzattal, emlékművel kapcsolatosan, de rajtunk kívülálló okokból ezek megszakadtak. Kérem a tisztelt képviselőtestületet és Polgármesteri Hivatalt, tegyenek lépéseket, segítsenek bennünket, hogy régi óhajunk, az emlékmű elkészülhessen. Egyesületünk működésre nyújtott támogatásért köszönetet mondunk az előző és jelenlegi önkormányzatnak. Köszönet Kereskai István volt polgármester úrnak, s Tarnóczky Attila alpolgármester úrnak, aki kezdettől fogva mellénk állt, mint országgyűlési képviselő is részt vett minden rendezvényünkön, koszorúzásunkon. Köszönet illeti a volt Thury dandárt és jelenlegi Határőr Igazgatóságot, akik mindig támogattak bennünket. A Honvéd Hagyományőrző Egyesület a 10. évforduló alkalmával kitűntető, névre szóló plakettekkel ismeri el az egyesületet kiemelkedően támogatókat. A vidéki városok közül egyedül és elsőnek városunk polgármesterének adományozta ezen kitüntetést és oklevelet, amelyet most tisztelettel átadunk, jó erőt, és egészséget kívánva.

Tüttő István: Köszönöm szépen. Köszönöm szépen. Le kell hajolnom, hogy mikrofon működjön, illetve működik, csak így rosszabbul hallatszik. Tisztelt Harcz és Németh urak! Nagy szeretettel veszem át, és köszönettel a Honvéd Hagyományőrző Egyesület kitüntetését. illetve elismerését, de nagy örömömre szolgál, hogy Önök méltatták, hiszen ez nem csak a személyemnek szólt igazán, hanem a képviselőtestületnek, amely mindig is úgy döntött, hogy támogatja azt az igazán szép és nemes munkát, amit épp a Hagyományőrző Egyesület végez. És úgy gondolom, hogy ezt az együttműködést továbbiakban sem fogjuk semmilyen formában sem gyengíteni, sőt talán erősíteni. És még egyszer köszönöm a magam nevében és mindannyiunk nevében, és mindazok nevében, akik ma nincsenek itt, de említésre kerültek. Még egyszer köszönöm, és további jó munkát, jó erőt és egészséget kívánok.

Ezek után rátérünk a napirend előtti hozzászólásokra. Először Tóth László úr kért szót, parancsoljon.

Tóth László: Mint a Zalai Hírlap rendszeres olvasója, 2000. május 29-én, hétfőn is a kedvenc megyei lapomat olvasva, meglepődve tapasztaltam Törőcsik Pál alpolgármester úr Városi Zászlót adományozott. Törőcsik alpolgármester úr! Úgy látszik, hogy az utóbbi időben, 50 felé közeledő félúton egyre inkább felejt. Ugyanis nem emlékszem, hogy mikor rendelkeztük Városi Zászló odaítéléséről. Arra pedig végképp nem emlékszem, hogy melyik közgyűlésen határoztunk arról, hogy a várost Ön képviselje. Mint a Zalai Hírlap rendszeres olvasója, 2000. május 26-án, a pénteki .. lapokban a következőket olvastam. Az idei utazásokat végignézve biztosan lesz olyan ember a közgyűlésben, aki megkérdezi, hogyan lehet egyedül 3 nap alatt 407 ezer forintot elkölteni. Törőcsik alpolgármester úr! Hogyan lehet egyedül 407 ezer forintot 3 nap alatt elkölteni? Egyedül volt? Milyen számlákkal tudja alátámasztani a költségei jogosságát? El tud számolni-e a fenti összeggel? Ebben az esetben szintén nem emlékszem. 3.: Mint a Zalai Hírlap rendszeres olvasója láttam a 2000. május 3-i szerdai számában a következőket olvastam “a parlagfű ellen Kanizsán kötelezővé tették a gyom irtását” című publikációban. Az újságíró kérdése: “Nem tartja összeférhetetlennek, hogy éppen vállalkozása szolgáltatását ajánlotta alpolgármesterként?” Az Ön válasza: Nem. Törőcsik alpolgármester úr nem összeférhetetlen a vállalkozása? Ez is egy kakukktojás. Mint a 4. számú választó körzet egyéni képviselője, mindig megkülönböztetett figyelemmel kisérem a szociális jellegű támogatások odaítélését, a rászorulók segítésére. A 2000. április 4-i Szociális és Egészségügyi Bizottság az első lakáshoz jutók támogatásáról döntött. A jegyzőkönyv harmadik oldalán a 10 bekezdése szerint 200 ezer forint vissza nem térítendő támogatást és 200 ezer forint kamatmentes kölcsönben részesített egy hölgyet. Törőcsik alpolgármester úr milyen kapcsolatban van az illető hölggyel?

Törőcsik Pál: Hát nem tudom, hogy milyen sorrendben. Talán a kedvenc napilapjában megjelentekkel kapcsolatosan, kezdenénk ilyen sorrendben. A tudósítást magam is olvastam. Itt valóban Város Zászló adományozásáról volt szó. Az újság tudósítása szerint. Ezt a polgármester úrral előzetesen egyeztettük, és nem adományozásról volt szó, hanem Városi Zászló megőrzésre való átadásáról. Ez a dolognak az első része. Sorrendben nem emlékszem, hogy a második kérdése mi volt. A kiküldetéssel kapcsolatosan. A kiküldetéssel kapcsolatban az elszámolás megtörtént azt hiszem, hogy ezzel kapcsolatban az önkormányzati irodán, illetve a hivatalban a szükséges elszámolásokat megnézheti, és ott egyértelműen tisztázott, hogy jogszerű és törvényes volt az elszámolás. Ezt Ön a hivatalban természetesen megnézheti. A következő kérdése a szakmai. Ezt szintén, nem azt mondom, hogy ezt a kérdést először kapom meg, úgy, hogy volt rá időm fölkészülni. Nevezetesen, hogy én milyen alapon ajánlom a szolgáltatást a városom számára. Hát ez a szolgáltatás, amit én parlagfű irtásban ajánlottam, ez nem egy olyan, mint mondjuk egy szobafestő- és mázoló, hogy mondjuk más húsz üzlet, illetve vállalkozó ad egy ajánlatot és abból kiválasztják a legkedvezőbbet, hanem nekem van egy bejelentett tanulmányom, illetve találmányom, amely egy hatékony technológia és az országban más nem alkalmazza. Ezt gondoltam, hogy minél hatékonyabb legyen a városban ez a munka. Gondoltam föl ajánlom ezt, de ezek szerint úgy néz ki, igaz a mondás, hogy senki sem próféta a saját hazájában. Tehát majd, úgy néz ki, hogy másik város fogja alkalmazni, ahol nem bűn az, hogyha valaki a saját találmányát mondjuk a lakóhelyén kívánja hasznosítani. A bizonyos lakástámogatással kapcsolatosan ugyanúgy, mint bármely kanizsai polgárnak lánya, vagy bármely kanizsai polgár, igényelte a lányom is ezt a bizonyos első lakáshoz jutást, de erre majd gondolom lesz, aki még válaszol. Én röviden ennyit kívántam mondani.

Tüttő István: Annyit hozzátennék, hogy a sajtóban megjelent utazással kapcsolatos költség a végső elszámolásnál lényegesen alacsonyabb szinten állt meg. Tehát szeretném azt jelezni, hogy az önkormányzat ilyen szempontból a végső elszámoláskor már sérült. Tehát itt szó sincs arról ilyen összeget elismertünk volna. Tehát megtörtént a korrekt elszámolás.

Dr. Csákai Iván: Elnézést, számomra tisztességtelen dolog volt fölvetni a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak a nevét ebben a témában. Én kikérem magamnak azt, hogy Tóth úr ilyen hangnemben mer minősíteni egy bizottsági döntést. Mi nem nevet, hanem családot és gyerekeket támogatunk. És nagyon megkérem Tóth urat, hogy visszamenőleg néhány évre tessék már átnézni a neveket, hogy kik kaptak, és akkor esetleg meggondolná, hogy legközelebb így fölszólaljon.

Tóth László: Nem kívánom minősíteni képviselőtársam minősíthetetlen megjegyzéseit. Én nem minősítettem a Szociális és Egészségügyi Bizottságot, hanem idéztem a Szociális és Egészségügyi Bizottság jegyzőkönyvéből. Akinek nem inge, nem vegye magára.

Bicsák Miklós: A mondanivalóm, ahogy a napirend előtt bejelentettem, hogy napirend előtt szeretnék szólni, a következő gondom és problémám van. Mint városszéli képviselő 6. éve vagyok Nagykanizsa városnak a talán a legnagyobb lélekszámú képviselő és a választókörzetemben, de ugyanúgy Nagykanizsa belvárosában az utcán járva, mint iparos ember, mint magánember lévén is mind többen megállítanak, és nem tudtam, hogy mire véljem ezt a közvetlenséget, hogy na állj meg egy pár percre és egyéb beszélgetést szeretnénk veled folytatni. Hát a beszélgetésnek kérem a folytatása a következő. Azt kérdezi a Nagykanizsa város polgára, és úgy érzem, hogy jogosan vagy lakossága - inkább lakosságát mondanám -, mert mind azok az emberekben vetődik fel ez a kérdés vagy gond, hogy miért nincs munkahely Nagykanizsán? Még ezt valahogy lenyeli a lakosság, de azt már kérem, nem tudja lenyelni, hogy mi az igazság abban, tisztelettel kérdezem a három vezetőnktől, polgármester úrtól és a két alpolgármester uraktól, hogy mi az igazság abban, hogy az a Flextronics gyár, amely Zalaegerszegre költözött, és rohamosan dinamikusan fejlődik, nálunk Nagykanizsán jártak-e a vezetői? Akartak-e Nagykanizsa városban letelepedni, munkahelyet létesíteni? Mert ez az embereket foglalkoztatja, és azt mondja, hogy igenis a vezetőjüket, vagy ti képviselők nem tettetek meg mindent, hogy ez Flextronics itt telepedjen le, mert Nagykanizsáról, ahogy tájékoztattak 5 és 700 fő jár föl naponta dolgozni. Azt kérném polgármester úrtól és alpolgármester uraktól, hogy a nyilvánosság felé szíveskedjenek a korrekt választ megadni, hogy mi ebben az ügyben az igazság.

Tüttő István: Hát talán először én válaszolnék. Én úgy gondolom, illetve hét én nem hát én nem is úgy gondolom, hanem egyszerűen visszautasítom, ha valaki azt feltételezi, hogyha valaki azt feltételezi, hogy mi innen elüldöztünk egy ilyen befektetőt. Egyszerűen a józan ésszel teljesen ellentétes lenne. Ezt bátran állíthatom és Flextronics cég bármelyik vezetője igazolhatja, hogy én személy szerint nem tárgyaltam, nem is találkoztam velük korábban. Azt is tudni kell, hogy Flextronics cég elődje a MOM volt gyárát vásárolta meg Zalaegerszegen. Tehát egy olyan bázist alakított ott ki, amely a továbblépés alapfeltétele volt. Amikor az egerszegi Ipari Park létesült, akkor vásárolta meg az Ipari Parkot egy az egyben ez a Flextronics cég. Tehát Zalaegerszegen maradt magyarul. Mert korábban a MOM-nál volt. Ma is, ha valaki ellátogat, a központjuk még ma is a MOM–nak az épületében található, és az új Flextronics telep, az pedig hát az úgynevezett második, vagy harmadik nem is tudom milyen számokkal jelölik. Azt is szeretném megemlíteni, hogy én személyesen kerestem fel Flextronics vezetését, tehát kerestük a kapcsolatot. Én a magam részéről tárgyaltam is velük. A cél az volt, hogy Nagykanizsára csábítsuk azokat az esetleg beszállítói kört, amely esetleg a Flextronics gyárnak szolgáltatja az alkatrészeket, vagy egyéb formában bedolgoz. A Flextronics cég vezetőivel abban megállapodtunk, hogy ők érdekeltek egy csomagoló gyár építésében és az éppen Nagykanizsán lehetséges. És egy ilyen jellegű gyár Nagykanizsára telepítéséből tárgyalást folytatunk, és természetesen a Flextronics céget épp úgy bevonjuk majd ennek a termelés, ha megvalósul. Tehát még egyszer szeretném jelezni, hogy itt senki ezt a céget el nem utasította. Minket meg nem keresett, erről tudomásunk nincsen. Az elég szomorú, hogy ilyen vélemények hangzanak el teljesen jogtalanul, vagy alaptalanul. Hát lehet, hogy bizonyos politikai szándékok is meghúzódnak, de megnyugtatom a kedves érintetteket, akik ezt terjesztik, hogy teljesen hamis állítás van a mondataik mögött. Én megkérem azért Törőcsik urat vagy Tarnóczky urat, hogy tárgyaltak-e egyáltalán egy ilyen céggel? És, hogy egyáltalán adtak-e választ olyan értelemben, hogy elutasítottunk volna, mert azt kizártnak tartom.

Törőcsik Pál: Én magam sem tárgyaltam a Flextronics céggel. Annál több másik céggel tárgyaltam, és hogyha már az a kérdés hangzott el, hogy miért nem tájékoztatjuk a lakosságot, hogy hogy állunk a munkahelyteremtéssel? A magunk részéről, amit tudunk megtettünk. A Zalai Hírlapot, hogy ha kedvenc újságjaink közé tartoznak igen csak olvasni kellene akkor, ezt az oldalt is, amiben tudósítást adtunk legutóbb az Extra…. cégnek a gyár beindulásáról. Olvasni kellett volna a Hütter úrnak beruházásáról, aki szintén most indult el és már megtelepedett olasz, illetve francia beruházó és 300 fős munkahelyteremtő beruházás, több mint egymilliárdos zöldmezős beruházást kíván a Camping úton végezni. Sorolhatnám tovább a hűtőgépgyártó szintén olasz céget, aki észak-keleti városrészben van tárgyalásba a területre és 80 fős munkahelyteremtő beruházást kíván. Sorolhatnám szinte hetente azokat a vállalkozókat, akik 200 fős textil üzem letelepítéséről tárgyalnak velünk. Csak egyszerűen meg kell fontolni, hogy ideengedjük őket vagy sem. De sorolhatnám még a többit is, amit sorolhatok. De ezt is meg kell érteni a kedves polgároknak, hogy minden egyes tárgyalásról nem adhatunk azonnal tudósítást, hiszen az idejövő vállalkozó üzleti érdekeit sérti, és kimondottan megkér bennünket, hogy semmiféle híradást és tudósítást ne tegyünk addig, ameddig az üzleti vállalkozásában 100%-ig nem döntött. Ezért nem értem a csodálkozást annál is inkább, mert Városi TV legutóbbi “Jövő 7” című műsorában 25 percen keresztül volt alkalmam ecsetelni ugyanezeket a folyamatokat és a város egész gazdasági helyzetét érintő ügyeket. Azt sikerült elmondanom, hogy mi nem elsősorban a multinacionális cégek letelepítésétől várhatunk munkahelyteremtéseket, hiszen az országos példa sem ezt mutatja. Hiszen a bejött külföldi tőkéhez viszonyítva éppen a multi cégek teremtették a legkevesebb munkaerőt. Az igazi munkahelyteremtő beruházást a kis- és középvállalkozók csinálják, és ezért céloztuk mi meg a hazai kisvállalkozókat, akiknek ugyancsak helyzetbehozását akartuk a mai napon is megtenni. Ugyanis a kanizsai konzorcium a laktanyában, több mint 200 fős munkahelyteremtő beruházást szeretne már végre valahára más hónapok óta megvalósítani, ha végre hajlandók lennénk aláírni vele a szerződést. Soroljam még? Azért mondom, hogy mielőtt kérdést teszünk, ezt az én irodámban is föllehetne tenni és nagyon készségesen megválaszolnám minden egyes kedves képviselőtársamnak. Amennyit pedig a nyilvánosság előtt el lehet mondani, azt el is mondjuk. Ezért kérem, hogy türelemmel legyünk ezzel kapcsolatban és befejezésképpen szeretnék, és nem hiszem, hogy a polgármester úr kenyerét elveszem, akkor, amikor a legutóbbi saloi látogatásakor, amit Fodor képviselőtársammal együtt volt szerencséjük megtenni, 150%-os a Salo testvérvárosunk munkaerő lefedettsége. Magyarul munkahely lefedettsége. 150%-kal több a munkahely, mint amennyi a munkaképes lakosság. És a munkanélküliség szintje pedig 7%. Köszönöm szépen, ennyit kívántam elmondani, majd még, ha eszembe jut valami, majd még elmondom.

Tüttő István: Egyébként Törőcsik úr nagyon jól megjegyezte, amit elmondtunk az útról. Talán annyit hozzátennék, hogy nem szabad abban a hitben ringatnia magát sok embernek, hogy attól, hogy idejönnek a világcégek, akkor mindenkinek munkahelye lesz. Ez a saloi a legtökéletesebben igazolja. Ahol másfélszer annyi munkahely van, mint ahány munkaerő a településen, mégis magas, majdnem 7-8% közötti munkanélküliség tapasztalható, illetve regisztrált. Az 5-700 főről, amely naponta utazik be Zalaegerszegre. Szeretném azt is jelezni, hogy ennek jelentős része olyan dolgozó, akiket az ország másik végéről, a Nyírségből és egyéb területről hozott át ide a cég, és itt Kanizsán biztosítja számukra a szállást. Ilyen alapon azt is mondhatjuk…… Vállalkozóknak a munkát, sőt felvételt is valószínű, hogy kellett eszközölni.

Tarnóczky Attila: Azok a tárgyalások, amelyek alapján a Flextronics Zalaegerszegre került az előző ciklusban zajlottak. Következésképpen a feltételezett, ezt megelőző tárgyalások, amik Kanizsán zajlottak volna, négy esztendővel megelőzően kellett volna lefolytatni. Az előző ciklusban magam képviselő voltam, mint Ön. Mondhatom, hogy semmilyen multinacionális cég nem keresett meg. Senkit vissza nem utasítottam, de hát a pletyka az én fülemhez is eljutott, hogy az illetékest megkerestem, Gyimesi Endre polgármester urat, hogy mondja már el legyen szíves, hogy hogy került hozzájuk ez a cég. A története a polgármester úr által elmondottakkal megegyezik, és írásba is hajlandó adni, hogy nem keresték meg a kanizsai önkormányzatot még az előző ciklusban sem ők, hanem egyenesen hozzájuk kerültek. Amúgy meg jelezném, hogy örülők, hogy a gazdasági ügyekért is engem tesz felelőssé, de hogyha mindenért én lennék felelős az intézményeken túl ezért is, akkor polgármesternek, vagy ne adj Isten, városi közgyűlésnek hívnának engem.

Tüttő István: Még egy kiegészíteni való van. Valószínű, hogy a téves információknak egyik oka az, hogy valamikor egy másfél évvel ezelőtt itt járt Philips cég egyik ügynöke, aki körülnézett a városban és a végleges döntését úgy hozta meg, hogy nem kívánnak Kanizsán letelepedni. Az érdekessége az volt, hogy azzal indokolta, hogy nem kívánnak a Generál Electric-kel, hogy mondjam konkurensek lenni. Azon a “pályán” nem akarnak játszani, ahol General Electric ilyen nagy erőkkel jelen van. Hát én azt hiszem, hogy ez sem nevezhető annak a körülménynek, hogy mi elzavartuk őket. És annak sem nevezhető, hogy a GE zavarta el őket- Ez az ő üzleti megítélésük volt. Reméljük, hogy a további cégek nem mérlegelik, nem így mérlegelik Nagykanizsával kapcsolatos kérdéseket. Szeretném még egyszer megismételni, hogy minden dokumentummal alá tudjuk támasztani, ha kell, a Flextronics cégtől kérünk erre igazolást, ők nem keresték meg Nagykanizsát, és aki úgy gondolja, hogy ez megtörtént, az csak az elképzeléseiben létezik, és nem egy valóságos tényről van szó. És elnézést kérek, ha bárkit is sértettünk volna azzal, de valószínű, hogy egy ember kitalálhatta, rosszul hallhatta, és ugye rémhírek gyorsan terjednek. De szeretnénk hinni, hogy amit elmondtunk az ilyen szempontból azért meggyőző. Részünkről teljesen elfogadhatatlan magatartás lenne, és azt hiszem mindenki meg is ítélhetné, és valóban el is ítélhetne minket, ha ilyen ajánlkozást mi “elzavarnánk“ a városból. Az egyszerűen elképzelhetetlen.

Törőcsik Pál: Csak azért szólok még egyszer, mivel egyszer már én megszólítattam egy külföldi kiküldetés elszámolásával kapcsolatosan. Mind amellett, hogy törvény szerint kifogástalanul el van számolva, amellett ez még külföldi és munkahelyteremtő beruházást is hozott a városnak. A tavalyi évben például 900 ezer forint volt a saloi úttal kapcsolatos költség, és a munkahelyteremtést mégse Kanizsára hozták, hanem Komáromban telepedtek le, úgyhogy ezzel kapcsolatban ennyit tudnék elmondani.

Tüttő István: Hát erre azért válaszolnék. Valóban elhangzott, még a városban én is hallottam olyan híreket, hogy annak ellenére, hogy Salo testvérvárosunk, még sem idehozta a NOKIA a nagy beruházását. Igen ám, a NOKIA céget megkerestük Salo-ban, megkerestük Pécset, felvettük az európai vezérükkel a kapcsolatot, tárgyaltunk a saloi képviselőtestülettel, a vezetőikkel, minden honnan ígéretet kaptunk, hogy segítenek minket. Azonban a cég vezérkaráról azt mondták, hogy azok döntésébe nem lehet beleszólni, tehát nincs mód rá. Befolyásolni lehet, de a döntést legfelsőbb szinten hozzák, ez természetes A legfelsőbb szintnek pedig az volt a kikötése, hogy nemzetközi repülőtérhez maximum 50 km-re lehet a telephely. M, tehát autópálya mellett kell feküdnie. Megkérdezem én, hogy ennek két feltételnek megfeleltünk volna? Világos, hogy nem. Ezért döntöttek Komárom mellett, és ha jól emlékeznek, akkor az ünnepélyes aktust megelőzte a finn kormányfő magyarországi látogatása, melyről kiszivárogtatott hírek szerint már akkor eldőlt, hogy hova telepíti a NOKIA céget. A finn miniszterelnök is támogatta a komáromi döntést. tehát nehogy azt higgyek, hogy a kanizsai vezetés gyengeségén múlott, hogy ennek a beruházása nem Kanizsán valósult meg. Szeretném azt is jelezni, hogy a mostani utazásunk során ismét ezeket a kérdéseket felelevenítettük. Olyan ígéretet kaptunk, hogy NOKIA továbbfejleszt, és megpróbálják a következő ilyen jellegű együttműködést Nagykanizsa javára fordítani. Ezt az ottani képviselőtestület vezetése is ismételten megígérte. Hát bízzunk benne, de azt higgyék el, sem a saloi képviselőtestület, sem a nagykanizsai testület bármilyen lépésre is szánná el magát, a döntés nem itt születik meg. Ezt kérem, fogadják el.

Dr. Horváth György: Készakarva nem kérdést teszek fel. Nem is várok rá semmiféle választ, csak elgondolkoztatást, és elgondolkozást. Az Űrhajós utca meghosszabbításáról van szó. Többször foglalkoztak az ott lévő szeméttelep, hát pontosabban nem szeméttelep, hanem a feltöltés kérdésével. A következő választ kaptam. Engedjék meg, hogy hadd idézzem. Persze csak részletét és kihagyással. A helyszínen megállapítást nyert, hogy a közvetlen az út mellett lerakott törmelék részben közterületen, részben pedig magánterületen található. A törmelék elhelyezőjének kilétét megállapítani nem sikerült. A közterület rendbetételét a VIA Kanizsa Kht. vállalta, a magánterület tulajdonosa pedig megengedte, hogy az ingatlant a törmelék szétterítésére kerüljön az ingatlanán. Ferencz József úr egyszer a következőt mondta, megróva, hogy ott a körzetnek a képviselője vagyok, hogy hogy engedhetjük meg, hogy oda törmeléket szállítsanak, holott neki van egyedül joga a törmelék és szemét szállítására. Kérem szépen, nem tudom mit csináljak egy ilyen válasszal. Az iskolában azt szoktam mondani, meg szoktam fordulni a gyerekeknek, és nézzétek meg, tollas vagyok?

Tüttő István: Meg fogom vizsgáltatni a kérdést, mert ugye valóban az a tényállás, hogy minden egyes hulladék, tehát mindent, amit ráhordanak egy magánterületi földre is, azt is igazolni kell, hogy az nem hulladék, tehát nem olyan hulladék, amely a környezetre káros lehet. Igazán, megítélésem szerint semmiféle hulladékot nem lehet elhelyezni semmilyen magánterületen. De a hulladékgazdálkodásról szóló törvény most van tárgyalás alatt épp a parlamentben, reméljük, hogy ennek a szabályozására is sor kerül, és akkor bátrabban mondhatjuk, hogy jogos vagy nem jogos, vagy szabálytalan, vagy nem szabálytalan. Gyakran találkozunk a városban és környékén olyan telkekkel, ahol nagyarányú feltöltés folyik. A tulajdonos kérésére, avagy finanszírozásából, vagy a befogadó nyilatkozata alapján. Egyelőre ezeket nem tudjuk kezelni, ennek a rendeletnek, vagy törtvénynek a hiányában, kérem ezt is figyelembe venni.

Röst János: Nagy figyelemmel hallgattam Törőcsik Pál úrnak a siker-sztoriját, beruházások területéről. Én úgy gondolom, hogy Nagykanizsán nincsen olyan fórum, ahol munkahelyteremtő beruházások esetében, annak a hiányáról ne esne szó. Hiszen én úgy gondolom, hogy a Dunántúl ezen részén itt a legnagyobb a munkanélküliség. És ezek a felvetések teljes mértékben jogosak, ennek a felelősségét nem lehet elhárítani magunkról. Az önkormányzat ugyanilyen mértékben felelős érte, mint a helyi vállalkozók. Hát ilyen értelemben ezt nekünk kell kezelni. Ennek a másik felelőse a város gazdasági irányítása. Ilyen esetben pedig ez Törőcsik Pál. Törőcsik Pált kértük a Gazdasági Bizottságon, január 27-én, hogy tavalyi évi munkájáról számoljon be bizottság előtt, ennek nem tett eleget. Rá két hónapra a közgyűlésen ismét megkérdeztem, hogy egyáltalán be kíván-e számolni az elmúlt munkájáról, az elmúlt év munkájáról. Akkor egy halvány ígéretet kaptam, hogy ezt megteszi. Most megint eltelt két hónap és most sem számolt be. Úgy gondolom, ennek egy oka lehet, hogy nincsen miről beszámolnia. Ha lett volna konkrét beszámolása, akkor ezt kerülhette volna ezt a vitát. Én úgy gondolom, hogy a város lakosságát, a képviselőket, bizottsági tagokat érdekli az elmúlt esztendő. Ezek után megmondom őszintén, nem ragaszkodok ahhoz, hogy beszámoljon Törőcsik Pál. Ha most viszont megkérdezem Törőcsik Pált, hogy konkrétan mondjon nekem egy időpontot, hogy mikor lesz az első alapkőletétel munkahelyteremtő beruházások esetén, akkor kérném rá, hogy válaszoljon rá, mert én nem látom a távlatokat, amit Ön elsorolt. Lehet, hogy az olaszok a spájzban vannak, de igazából ezt a város nem érzékeli. Én úgy gondolom, hogy Nagykanizsa város utolsó előtti pillanatban van és ilyen értelemben a felelősség az önkormányzaté. A tiszteletteljes kérésem és javaslatom polgármester úrhoz, képviselőtársaimhoz, hogy rövid időn belül, lehetőleg soron kívül, és ha kell, zárt ülésen ezeket a kérdéseket tárgyaljuk meg. Nem hiszem, hogy egy év múlva, két év múlva ugyanezeket a kérdéseket felvethetnénk. Zalaegerszeg fénysebességgel ment el mellettünk. Polgármesteri beszámolóban jelezték, egyébként, hogy a Dráva-Intercity nem Kanizsán fog keresztül haladni 2001-től, hanem Zalaegerszegen. Zalaegerszeg várhatóan megpályázza a logisztikai cím elnyerését Nagykanizsától. Én úgy gondolom, hogy ezek a kérdések, amiket én most felsoroltam, s ezen kívül még rengeteg olyan probléma van, amit meg kellene oldani. Tehát javaslom még egyszer, hogy legyen közgyűlés, rendkívüli közgyűlés. Nem kizárt, hogy személyi konzekvenciákat is le kell vonni, és lehetséges az, hogy valamilyen szintű szerkezeti átalakításról is kell döntenünk.

Tüttő István: Jelezném, július 13-ára tervezünk egy soron kívüli ülést, ha Önök már most bejegyeznék a naptárba. Bocsánat június 13. Akkor, ha lehetséges, ezt a napot erre használhatnánk, egyik napirendként.

Törőcsik Pál: Egész eddig azt hittem, hogy én magyarul beszélek, tényeket közöltem, és egyszerűen érthetetlen számomra, hogy Röst képviselőtársam úgy láttam pedig, hogy itt volt, hogy ezt nem tudta értelmezni. Én szeretnék említeni egy mosdást, azt mondják, hogy az értelmetlenségnek van egy közös vonása igazsággal. Az, hogy egyiket se lehet cáfolni. Ha valaki tudja, mit jelent az, hogy kör, tudja mit jelent az négyzet, és mégis állítja azt, hogy létezik a négyszögletes kör, ez ellen nem lehet semmiféle észérvet fölhozni. Ha azt .. hol vannak az alapkőletételek és egyebek. Az előbb említettem tudósításokról, helyszínről, konkrét dolgokat mondtam. Én nem tudom, hogy ezen a közgyűlésnek a keretében be lehet ezt egyáltalán foglalni, hogy ennek a részleteibe belemenjünk. Egyébként itt mondom Röst képviselőtársamnak, egy megbeszélt időpontban, az irodámban találkozunk, és körbe fogom vezetni Nagykanizsán, hogy mi történt az óta, mert Ön is ebben a testületben van, szeretném Önt tájékoztatni. Lehet, hogy így többre mennénk. Én azt hiszem, hogy addig ezt vegyük le napirendről.

Röst János: Elég érdekes választ kaptam, úgy gondolom, matematikából …… voltam, de nem megyek bele a kör és a téglalap és négyzet kérdésébe. Én kérdést kértem, vagy választ gyakorlatilag, hogy konkrétam mikor lesz alapkőletétel. A polgármester úr vagy alpolgármester úr beszél nekem egyeztetésről, elvi döntésekről, névjegykártyagyűjtésről. Úgy gondolom, ez nagy közvéleményt nem igen érdekli. Egy konkrét kérdést kérdeztem, hogy mikor lesz az első alapkőletétel? Erre válaszoljon!

Marton István: Nem szokásom nem ügyrendi kérdésben ügyrendi gombot nyomni, de én nagyon félek, hogy a június 13-i közgyűlésünk meddő szócséplésbe megy át, és ezért kérem azt, hogy május 31-ig az elmúlt másfél évben létesített új munkahelyeknek legyen ott előttünk a listája. Cég megnevezése, létszám.

Tüttő István: Május 31-ig? Ja bocsánat, azt hittem, hogy addig kéred. Akkor értem, rendben van.

Marton István: Ne csak beszéljünk, hanem lássuk is.

Tüttő István: Úgy látom ezt a kérdést lezárva, folytatnánk.

Dr.Csákai Iván: Nagy örömömre szolgál, hogy az északkeleti városrészben a kerékpárút megépült. Egyetlen egy hiányossága van, a Penny Market-tel szemben az áthidaló híd, egy kis útnak a megépítése. A lakosság felé, szeretném azt kérni a lakosságtól, hogy ott a kerékpárút, és mostantól kezdve ne a közúton kerékpározzanak egymás mellett, amikor egy nagyon szép kerékpárúton tudnának kerékpározni, főleg a Spar mellett, nagyon sokszor balesetveszélyesen közlekednek.

Tüttő István: Egyébként tervezzük az ünnepélyes átadását, amelyre meghívjuk majd kedves képviselőtársainkat is: Aki teheti, jöjjön kerékpárral. Áttérnénk a napirendi pont tárgyalására. Bocsánat, Teleki úr. De Teleki úr, kérdést kíván feltenni. De kérdéseket majd az interpellációknál lehet feltenni.

 

 

 

  1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István

 

Tüttő István: Polgármesteri beszámolóval kapcsolatban szeretném jelezni, hogy írásban kaptak kiegészítést, de ezt megelőzően szeretném még Önöknek az alábbiakat még tudomásukra hozni. Tájékoztatom a tisztelt közgyűlést, hogy az Európai Középvárosok Együttműködési Hálózatának ez évi első ülésére, június 6-án és 7-én a csehországi Brno-ban kerül sor. A szakmai tanácskozás témája ipartelepítés és gazdaságfejlesztés, illetve pénzügyek és pénzügyi tervezés. Tekintettel arra, hogy sem én, sem Törőcsik alpolgármester úr nem tud részt venni a tanácskozáson, kérem a közgyűlést, hogy értsen egyet azzal, hogy Kiss László képviselő úr és Gerencsér Tibor külkapcsolati referens vegyen részt a németnyelvű szakmai konferencián, és tartson tájékoztatót a városunkban tervezett Logisztikai Központról és Ipari Parkról. Kérem erről a rövid véleményüket, vagy részeként polgármesteri tájékoztatónak majd a tudomásul vételét.

Kiss László: Ehhez a felkéréshez a következőket szeretném hozzáfűzni. Erről a lehetőségről tegnap értesültem időpontokkal pontosan alátámasztva és konkretizálva Gerencsér Tibor úrtól. Én Gerencsér úrnak elmondtam, hogy ezen a héten és jövő héten van egy olyan esemény, amire nekem készülnöm kell, de a pontos időpontját még nem tudtam meghatározni, mivel ez a partnertől függ. És még e pillanatig sincs fix időpontja. Tehát 100%-os választ erre nem tudok adni. Viszont a témához kapcsolódva megkaptam a napirendet és az anyagot, hogy miről is lenne szó. Ezt átolvasva az a határozott meggyőződésem alakult ki, hogy ezen az ülésen városunkat polgármesteri, vagy legalább alpolgármesteri szinten kellene képviselni. Tekintve, hogy itt Ipari Parkok létesítése, a megfelelő infrastruktúra megteremtése, a pénzügyi szekcióban, pedig olyan kérdések kerülnek szóba, mit például: az Európai Uniós tagországok ……. kritériumainak a teljesítése, ami egy év múlva, két év múlva bennünket is fog érinteni, és adott esetben nekünk pénzügyi szinten ilyen előzetes információként “aranyat érhet” később. Én úgy vélem, hogy erre adott esetben a hivatalnak pénzügyi szakembereit is delegálni kellene. Lehet, hogy ez költségbe kerül, és valaki esetleg megkérdezi, hogy lehet ilyen célra ennyi pénzt elkölteni. Én azt hiszem, a jövő érdekében invesztálni is kell valamit. Hivatalból is és én úgy vélem, hogy város vezetése szintjéről is kellene ott valakinek részt venni. Ha ezt az időpontot, amiről az előzőkben beszéltem, saját részről úgy tudom irányítani, hogy ezen a héten vagy jövő hét második felén kerül sorra, akkor kíséretként alpolgármester, vagy polgármester úr kíséreteként, adott esetben a német nyelvű előadás megértésében való segítés céljából is nagyon szívesen részt veszek, de most 100%-os választ erre a kérdésre nem tudok adni. Ha ez így megfelelő és ilyen opcionálisan a hozzájárulás elfogadható, akkor erről lehet tárgyalni, de én úgy vélem, hogy Törőcsik alpolgármester úrnak mindenféleképpen részt kellene ezen az ülésen venni.

Tüttő István: Mi korábban egyeztettünk. Mindkettőnknek olyan irányú elfoglaltságai vannak, amely miatt ezt nem tudtuk vállalni. Gerencsér úrral pedig majd megbeszéljük, hogy ez a halasztó hatály ez mennyire aggályos, hiszen nekünk vissza kéne jelezni már, hogy ki megy és mikor. Mert ugye a szervezőknek is tudnia kell, meg előadást is kell tartani, mert föl is kértek rá bennünket. Köszönöm, akkor a Kiss úr ajánlatával fogadjuk majd el, és azzal a kiegészítéssel, hogy megpróbáljuk megoldani a képviseletet, amennyiben ő sem tudná vállalni. Szeretném bejelenteni. Ma 11 órakor kihirdetésre került a könyvtár, az új könyvtár építésével kiírt pályázat bizottság javaslata alapján. Egy szakértői bizottság nagyon hosszadalmas és minden részletre kiterjedő munkát végezve letette a polgármester elé a javaslatát, hogy kit támogasson a pályázat első helyezettjeként. Én, mint polgármester, elfogadtam a javaslattételt és a Zala Megyei Általános Építő Vállalkozása és Részvénytársaság, tehát az ZÁÉV zalaegerszegi cég kapta meg a legtöbbpontszámot és a bizalmat. Magyarul ő nyerte el a könyvtár építésének lehetőségét. Ma lett kihirdetve, és 8 + 1 napon belül kerül sor a szerződés aláírására. Ezt csak tájékoztatásképpen kívántam Önöknek megemlíteni, illetve ismertetni. Kérem, most a polgármesteri beszámolóval kapcsolatos észrevételeiket. Szeretnék annyi kiegészítést tenni, hogy néhány határidő átírásra szeretném felhívni a figyelmet. A 2. oldalon a Városközpont Rendezési Terve 2000. június 30., de július 4-én lesz közgyűlés akkor eleve a következő közgyűlés időpontjára átírnánk ezt a dátumot, tehát ez csak formai dolog, de július 4-ei soron következő közgyűlés az július 4-én lesz. Ugyancsak a 3. oldalon a 42/2000. számú határozatnál a határidőt július 4-re határoznánk meg. A 10. oldalon a második bekezdés “Miért éppen Nagykanizsa” címmel ismertette, tehát múlt időbe kell tenni azt az egy szót. És szeretném a lap alján a Tesco-val kapcsolatos leírást azzal zárni, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, valamint Pénzügyi Bizottság megtárgyalta és támogatta ezt a verziót, ami itt le van írva. Kérem ezek után Önöké a szó.

Tarnóczky Attila: Polgármester úr tájékoztatóját azzal kapcsolatban egészíteném ki, amit most a Könyvtár beruházásról mondott. Szeretném, hogyha teljes testület tudná, hogy a többi kisebb intézményi beruházás esetében is az illetékes bizottság meghozta minden esetben a javaslatát. Minden esetben a legolcsóbb ajánlatot választotta a bizottság, és polgármester úr ezeket is hirdette ki. Örömmel tájékoztatom a közgyűlést, hogy az előirányzott összeg elegendő lesz. Sőt olyan ajánlatokat kaptunk, hogy például a legnagyobb tételű beruházásnál, a csapatrendelő esetében, az előirányzott összegből marad a környezetnek a kialakítására, rendbetételére is.

Balogh László: Egy örömhírrel szeretném a polgármesteri tájékoztatót megtoldani, mely frissessége folytán nem kerülhetett bele, és magam, én magam sem tudtam tájékoztatni a polgármester urat róla. Az történt, hogy Fáth Lajos úr, aki Nagykanizsán született, Svájcban élt, majd jelenleg Budapesten él - több évtizedes gyűjtő munka eredményeképpen több mint 1000 db-ból álló, elsősorban népművészeti párnagyűjteményét - szakértők által is több mint 10 millió forintra felbecsült értékkel bíró párnagyűjteményét - Nagykanizsának ajándékozta. Ma délelőtt már ez a gyűjtemény idekerült Nagykanizsára, a múzeumban van. A hivatalos átadás-átvételi procedúra az remélhetőleg június hónapban megtörténik, és remélhetőleg hamarosan először egy időszaki kiállítás, de akár egy országra szóló állandó kiállítás is lehet belőle.

Tüttő István: Balogh úr, ha jól emlékszem, ez a Világörökség részeként, fel van terjesztve ez a gyűjtemény a Világörökségbe. Tehát ez egy nagyon jelentős adomány és reméljük, hogy rövidesen megfelelő körülmények között ki is tudjuk állítani.

Gyalókai Zoltán: Két dolgot hiányolok a polgármesteri beszámolóból, és a lejárt idejű határozatok végrehajtásából. Az egyik Marton és Budai urak kezdeményeztek egy tárgyalásokat a Ryno szemétdíj ügyében. Ez február 2-án volt egy egyeztetés, március 31-én lejárt ennek a határozatunknak a határideje, ekkor meghosszabbítottuk április 30-ig, ez azóta sem történt meg. Ez az egyik. A másik pedig hoztunk egy olyan határozatot, hogy szemétdíj kedvezményekről a megállapodásokat felülvizsgáljuk, ez sem történt meg. Kérem ezek a határidejét újból meghatározni, és kérem a hivatalt, illetve a Ryno-t, hogy a határozatban foglaltaknak tegyen eleget.

Tüttő István: Nem, nem a Ryno. De értettük. Igen, csak nem neki szól ez a megszólítás.

Röst János: Úgy gondolom, hogy a közvéleményt tájékoztatni kell arról, hogy kormány újabb 44 milliót von el Nagykanizsa városától az árvízkárok miatt. El kell, hogy mondjam, hogy több mint 100 milliárdos többletbevétel ellenére tette meg az önkormányzatokkal. Ez azt jelenti, hogy vagy fontos célok maradnak el a városfejlesztése érdekében, lehet, hogy például egy munkahelyteremtő beruházás előkészítése, vagy pedig hitelt kell felvenni ennek a pótlására. Én azt hiszem, hogy minimum a nem tetszésünket ki kéne fejezni a kormánydöntés ellenében, ugyanis az SZJA elvonása mellett ez egy újabb súlyos terhet jelent a város költségvetésének. Szeretnék tenni javaslatot is. Az önkormányzati Kft.-k vezetőinek a munkabérét rendeztük ebben az évben, hátra van még egy, amelyik be van terjesztve, illetve nem került rendezésre a Kanizsa TV vezetőjének a bére. Javasolnám, hogy hasonlóképpen a Kanizsa Újság vezetőjének a béréhez, ugyanakkora összegben szavazzunk meg a béremelését erre évre vonatkozóan. Egy örömhírem is van. A beszámoló szerint befejeződött a váráscsarnok egyik pere. Stalh György és Palotás Tibor ellenében, ami azt jelenti, hogy a végelszámolt díj irány indított keresetben pervesztes lett a két jelölt személy, ami azért öröm külön nekem, számomra, mert ezt kb. 2 év óta próbáltuk elérni, és rengeteg vitát, rengeteg problémát meg tudtunk volna oldani, hogyha ez nincsen. A Dráva IC-ről már beszéltem, hogy 2001-től Zalaegerszeg felé fog haladni, nem Nagykanizsán megy keresztül. Én tisztelettel kérem a polgármester urat, hogy a tárgyalásokat továbbra is folytassa le a MÁV-val, illetve a KHVM-mel, vagy annak a maradványával, hogy ha mindenképpen elvonják ezt a lehetőséget, hogy nemzetközi IC keresztülhaladjon Nagykanizsán, akkor legalább a belföldii, tehát a Kanizsa-Budapesti IC járat megmaradhasson. Egy másik, szintén mellékelt anyag, ez pedig az Olajbányász sportobjektumának a bérleti szerződés felmondása. Én örültem volna, hogyha polgármester úr szintén tájékoztatást tart szintén ebben a kérdésbe, mert a közvélemény várja, hogy az Olajbányásszal, vagy most a nevén Linair SE–vel mi fog történni, és a működés egyik feltétele az, hogy hol fognak játszani a fiúk.

Tüttő István: Jogos kérdés, holnapra van beiktatva a vezérigazgató úrral a találkozó, és meg kell, hogy mondjam, hogy semmi újat nem tudunk ajánlani, mint a korábbi időszakban. Azt tudjuk ajánlani, hogy a rendezési tervet módosítja az önkormányzat, amely feloldja a cég részére azon területeknek az úgy nevezett sporttal kapcsolatos megkötését, amely a focipálya és azon létesítményekről van szó, amely pont a focipályát szolgálja ki. Tehát minden, ami ezen kívül esik, az maradna a KÖGÁZ-nál. Mi azt képviseljük, amit a képviselőtestület is korábban számunkra meghatározott. Én, a magam részéről nem tudok mást elfogadni, minthogy ingyen ezt megkapjuk, mert az az értéknövekmény, amellyel a rendezési terv módosítását meghatározva a visszamaradó területekre be fog következni, bőven fedezi annak a költségeit, vagy értékét, amely a focipálya és a hozzátartozó eléggé lerobbant épületeknek az értékét reprezentálja. Ez a mi álláspontunk. Erre vonatkozóan, ha nem kapunk érdemi választ, akkor világos a képviselőtestület döntése és marad a rendezési terv az eredeti állapotban, és mi pedig ugyancsak tárgyalásokat folytatunk a MÁV NTE-vel és akkor megpróbáljuk más irányba átvinni ennek az egésznek a működését. Ezt nem azért mondom innen, mert innen üzentem volna a KÖGÁZ vezérkarának, hanem, azért mondom, mert ugyanezt fogjuk holnap elmondani. Tehát ez nem egy távolról való kiabálás, ezek a tények és ehhez fogunk ragaszkodni. Én majd beszámolok Önöknek, a legközelebbi, akár a soron kívülin is már, de ma még azt nem tudom, hogy milyen választ fogunk kapni holnap.

Dr. Horváth György: A 79/2000. számú határozattal kapcsolatban kérdezem, hogy itt a 7 millió forint felosztásánál a következő szerepel a 2. sorban. Városnapi rendezvények lebonyolítására 2 millió forint. Tudomásom szerint a 2 napra 4 millió forintot kapott a Ryno. Honnan van ez az elírás? Hát a megbeszélésen én is ott voltam.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy ebben azok az összegek szerepelnek, amit az önkormányzat biztosít. Az úgy nevezett pályázatokon elnyert forintok itt nincsenek feltüntetve. Bár a leírásban bent van, hogy önrész, tehát ez az önkormányzati rész.

Tarnóczky Attila: Szeretnék helyesbíteni. A Ryno semmiképp nem kapott a Város Napja miatt. A város kifizette a Város Napján fellépő egyesületeket, a fogadás költségét és sorolhatnám.

Tóth László: A polgármesteri tájékoztató 10. oldalán 10. oldalán. … választ a magam részéről alpolgármester úr .. nem tudom elfogadni, mert valaki nem mond igazat. Ugyanis a huszonvalahányadik napirend keretében tárgyalja a közgyűlésünk a beszámolót Megyei Jogú Város Önkormányzatának külkapcsolatairól, és javaslat van 2000. évi külkapcsolati tervre is. Ennek van egy melléklete kérem szépen, a rendezvények 2000-ben harmadik bekezdés, április 10-13., Nápoly, Olaszország - Befektetői konferencia, résztvevők: 1 fő, önkormányzati költség ezer Ft-ban 402.000 Ft van beállítva. Tegnap délután volt egy Pénzügyi bizottsági ülés. Arra szeretném megkérni a jegyzőnőt, hogy tájékoztassa a tisztelt közgyűlést, hogy ott mik hangzottak el.

Dr. Tuboly Marianna: A történet azzal kezdődött, hogy tudomásomra jutott, hogy nem történt meg ennek a külföldi útnak az elszámolása. Ebből kifolyólag – a történet ezzel kezdődött, de persze már nem itt tartunk –, ebből kifolyólag az előterjesztésben szereplő összeg nem a valós tételt tükrözi, ezt a Pénzügyi bizottsági ülésen el is mondtam, hogy gyakorlatilag ott egy csillagnak, vagy valamiféle megjegyzésnek kellett volna szerepelni, hogy ez egy előzetes adat. Azóta a revizorok megvizsgálták ezt az elszámolást, tehát az elszámolás párhuzamosan meg is történt, aminek következtében az összköltség több is lett, mint amekkora az … összegben szerepelt, viszont visszafizetésre is sor került, korrigálva itt az elszámolásokat, ami abból következett, hogy ugye nem egy fő vett részt ezen az úton, hanem tolmácsként még egy fő vett részt, és egyéb szabályos, revizorok által leellenőrzött elszámolások alapján a végösszeg az 307.669 Ft. A kettő közötti különbözet pedig a pénztárba visszafizetésre került. Hogy a különbözetet Önök képviselők megértsék, ahhoz el kell mondani, hogy azon a külföldi úton az önkormányzat hivatalos, ilyen alkalmakra szóló bankkártyájáról történt a fizetés, és amikor az illető visszaérkezik és elszámol, akkor vannak olyan költségek, amelyek nem szorosan az adott úttal összefüggően merülnek fel, akkor ezek korrigálásra kerülnek. Ez megtörtént.

Tüttő István: Ma történt meg, a Revizori Csoport által ellenőrzött számlákat kaptam én meg, és azt írtam alá, úgyhogy az, ki lehet számítani, lényegesen kisebb költséget reprezentál, mint ami a korábbi megállapítás volt. Éppen ezért szerepelt az első, az ú.n. első ismert teljes összeg szerepelt abban a tájékoztatóban, amit Tóth úr éppen idézett, és ebből fakad ez a különbség.

Törőcsik Pál: Van egy ilyen mondás, hogy azt mondják, hogy sose magyarázkodj, hanem a következőt azért, mivel itt nyilvánosság előtt meg volt kérdőjelezve egy bizonyos összegnek a jogosultsága, el kell, hogy mondjam, hogy én saját kocsi kiküldetést kaptam, saját kocsival vettem részt. Nem úgy, mint más kiküldetések esetén, ahol a sofőr és vállalati kocsi van, akkor az nem a kiküldetésrésznél van elszámolva. Csak hab a tortán, hogy az elszámolásba, ami lehetséges volt, 10 literes 100 km-enkénti fogyasztásnormát enged elszámolni a kiküldetés, az én kocsim ugye 18 litert fogyaszt, kiszámolható a kettő között, az 53.800 Ft mínuszba kerül csak az, hogy én saját kocsit … ebben az esetben, de erről nem szóljon a kérdés.

Tóth László: A második téma pedig az Alfától az Omegáig ügy. Én úgy gondolom, hogy valóban már régen le kellett volna zárni azt az ügyet, arról nem is beszélve, hogy van az önkormányzatunknak olyan határozata, hogy azt februárban be kellett volna fejezni, ugyanis az volt a szeptemberi közgyűlés témája, az volt a rendkívül közgyűlés, amikor az volt az álláspont, hogy egy-két hónapon belül le lehet zavarni ezt a tortúrát és mind a mai napig nem történt meg, és ehhez a határozathoz hozzárendelt az önkormányzat egy bizonyos összeget, … végelszámoló összeg, a költsége, maximum 150.000 Ft lesz. Kérdésem a következő: hol tart jelenleg a végelszámolás befejezése, mennyi költséget emésztett fel a szeptember ótai, a szeptemberi közgyűlés … ez a procedúra, és milyen nyilatkozatot kell tenni az önkormányzatnak ahhoz, hogy … befejeződjön a végelszámolás? Ezek, csak mellékesen kérdezném meg, hogy miért az Alfától az Omegáig Kft-nek kell fizetni az ügyvédi költségeket?

Tüttő István: A kérdésre a válasz: az új végelszámoló sem tudja lezárni az ügyet, hiszen bírósági tárgyalások vannak folyamatban. Most megkaptuk éppen a napokban a végleges, tehát a jogerős ítéletet, illetve határozatot. Ezt követően mód nyílik arra, hogy az önkormányzat döntsön, döntsön abban a kérdésben, hiszen pont az önkormányzat döntött úgy, hogy vissza kell követelni még olyan tételeket, amely a végelszámolást pontossá teszi. Emlékeznek rá, csak föleleveníteném, hogy kifizetésre kerültek a műszaki ellenőrnek olyan pénzek, amelyről megállapítást nyert, az önkormányzat úgy döntött, nem fizethető ki, ez mégis kifizetésre került. Ez egy követelés. Ez ügyben is per van. Egyetlen módon lehetne lezárni, de ha Önök úgy gondolják, akkor legközelebb idehozzuk, az önkormányzatnak nyilatkozni kell, hogy vállalja a bírósági tárgyalások után, ha olyan jogkövetkezmény van, amely az Alfától Omegáigra vonatkozna, akkor azt az önkormányzat magára vállalja. Hát ezt el kell dönteni, hogy most jogutód nélkül akarjuk-e megszüntetni, vagy pedig az önkormányzat, mint jogutód “beszáll” és vállalja a következményeket. Ezt a testületnek kell eldönteni. Ez a befejezésnek a kritériuma. Ugyanis a végelszámoló ennek hiányában nem tudja addig lezárni, amíg a peres ügyek le nem zárulnak véglegesen.

Dr. Gőgös Péter: A beszámoló 4. oldalán a 87/2000. számú határozathoz szeretnék hozzáfűzni valamit. Ebben a határozatban az önkormányzati tulajdont április 30-ig történő őrzésének a megszűnésével kapcsolatban, annyit kívánok megjegyezni, engedjék meg, hogy ne kelljen a nevét említeni a létesítménynek pont amiatt, hogy megszűnt az őrzése - van ott egy számunkra nagyon fontos ingatlan, aminek az építése, illetve rekonstrukciója heteken belül megkezdődik. Tekintettel arra a rövid határidőre, szeretném javasolni, hogy az őrzést nyújtsuk ki addig a periódusig. Nyilvánvaló, onnantól a kivitelező felelőssége lesz az épületben bármiféle károsodás.

Kelemen Z. Pál: A tájékoztató 4. francia bekezdésével kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni, illetve elmondani a véleményemet. Mindnyájunk nagy örömére szolgál az, hogy az Eszperantó Világkongresszus 2001. július 11-20. között Nagykanizsán egy rendkívüli esemény és ez határozati javaslatban a 13. oldalon 4 verzióban van megfogalmazva, .. bonyolítjuk a mostani kongresszusra való kiküldetését Szabadi Tibornak vagy bárki másnak. Én szeretném elmondani, hogy Szabadi Tibor úr egy nagyformátumú eszperantista. Annyira, hogy ő az egyetlen Nagykanizsán, aki a nemzetközi .. tagja, ő a legtöbbet publikáló magyar író, igaz, hogy nem magyarul ír, hanem eszperantóul. Ezen kívül szabadjon még annyit elmondani, hogy a portugál-eszperantó szótárt ő készítette, ami a világon egyedülálló. Ha a városnak van egy olyan kivételes képességű embere, akinek múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy itt lesz a világkongresszus, akkor ezt az embert el kell küldeni a moszkvai kongresszusra, a 73. eszperantó világkongresszusra. És ezért azt kérném képviselőtársaimtól, hogy az “A” változatot támogassák, illetve szavazzák meg.

Marton István: Pár perccel ezelőtt örömmel hallgattam polgármester úr kiegészítését, amelynek értelme az volt, hogy a KÖGÁZ-nak megtettük a harmadik, s egyben utolsó ajánlatunkat, mert én emlékszem arra, mikor ezt először tettük meg, akkor is abszolút gáláns ajánlat volt, s mind a mai napig az. Felhívom azonban a figyelmet, hogy még egy hónapunk van a tárgyalássorozat lezárására, ahol nem csak a KÖGÁZ érintett, hanem többek között a MÁV, illetve ha minden kötél szakad, talán még a VOLÁN Dózsa pálya is. A 4. oldalon a 80/2000.(III.1) számú határozat azt mondja, hogy a VIKÁRIUS Kft. által a SZIM-1-ben szereplő átalakítás megvalósíthatóságára vonatkozó javaslat. Határidő: április 20. A VIKÁRIUS Kft. által a SZIM-1-ben szereplő átalakítás megvalósíthatóságára vonatkozó javaslat elkészítése, az érintett intézményekkel az egyeztetés folyamatban van. A bizottságok javaslatának kikérése után és az Érdekegyeztető Tanács véleményével a 2000. május 30-i közgyűlésen kerül napirendre. Hát én ezzel nem találkoztam, lehet, hogy figyelmetlen voltam, az is lehet, hogy nem kaptam meg, de a kérdésem az, hogy hol marad? A következő: a belvárosi iskola vezetői állására pályázat kiírása. A Belvárosi Szakképző Iskola vezetői állására pályázati kiírás megtörtént, tehát a Művelődési és Sport Osztály 2000. március 23-án az Oktatási Közlöny Szerkesztőségének elküldött. Megjelenése két hónap után várható. Mivel ez egy jó héttel ez előtt letellett, érdeklődnék, hogy megtörtént-e ez? A következő a 87/2000., én sem mondom az objektum nevét, mert Gőgös képviselőtársam sem mondta, de azért a kérdést fel kell, hogy tegyem, hogy ha őriztettük április 30-ig és május 1-től nem őriztetjük, akkor mi értelme volt április 30-i időpontig tartó őrzésnek, s akkor ugye a leendő feladatokat képviselőtársam már elmondta. Az 5. oldalon a Veszprémi Egyetemmel együttműködési megállapodás címszó, a 14/a. A Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola az együttműködési megállapodást a Veszprémi Egyetemmel megkötötte, melyhez a fenntartó aláírását nem kérte. Kérdésem: kellett volna? Egy kicsit, mintha ez sugallná, de ugyanakkor egyszerűbb lett volna a helyzet, ha odaírják, hogy megkötötte, melyhez – bár kellett volna – nem kérte a fenntartó aláírását. A Kórház gép-műszer beszerzésének céltámogatási igénybenyújtása 15/a-b. határozatok. Írja, hogy megtörtént, a sajáterő biztosítása érdekében a Kórház és az önkormányzat között a Kórház kötelezettségvállalására megállapodás aláírásra került. Kérdésem az, hogy ez hol található, mert nem találtam a mellékletek között.

Tüttő István: A 4. napirendi pontban fogunk erről beszélni.

Marton István: Jó, tehát akkor ez a feltehetően a zárt ülésen lesz téma. Csak azért, mert talán egy-két sort, vagy egy-két mondatot lehetett volna velünk közölni. A 7. oldalon a bagolai hulladéklerakó céltámogatás igényével kapcsolatos válasz, illetve az utolsó mondat, ami érdekes számomra, “az eddigi tárgyalások folyamán utolsó fordulóként az osztrák-magyar vegyesbizottság támogatásáról biztosította a projektet”. Kérdésem az, hogy újabb fejlemény van-e, mert aki a napi sajtót olvassa, annak még olyan érzése is támadhat, hogy igen. És azt hittem, hogy legalább a kiegészítésben találkozunk erre utaló mondatokkal. Nagy örömmel töltött el a 8. oldal 152/2000. határozata, amely egy konferencián való részvételről mond le, mert nagyon korrektnek ítélem az eljárást, hogy ha a meghívó Pucheim város polgármestere nem tud részt venni, akkor mi is lemondtuk részvételt. Nagy követendőnek tartom. A 10. oldalon, második francia bekezdés: a médiákban közzétettük, hogy májusra tervezett Olasz Napokat az ősz folyamán, egy később egyeztetett időpontban fogjuk megrendezni, tekintettel a Város Napi rendezvények csúszására és egyéb programtolódások miatt. Bár ezzel kapcsolatban már újságcikket is lehetett olvasni, én nem tudom, hogy ezt ki rendelte el, de lehet, hogy a figyelmemet kerülte csak el, és nagyon megnyugtatna, ha valaki nekem arra határozott választ tudna mondani, hogy egyáltalán mikor döntött erről a testület, hogy ilyet tartunk, és hát mikor intézkedett a lemondásáról, ha már eldöntötte? Ha nem, akkor pedig azt hiszem, hogy értelemszerűen más a válasz.

Antalics Dezső: Marton úr Veszprémi Egyetemmel kötött szerződésére válaszolnék. Nevezetesen arról van szó, hogy a közgyűlés felhatalmazta az igazgatót a szerződés aláírására. Ezen a szerződésen nem volt szükséges a polgármester úr alá, tehát aláírni a polgármester úrnak. Tehát az intézmény igazgatója kapott felhatalmazást, alá is írta, teljesen jogszerű a szerződés így.

Tüttő István: A másik esetben meg ragaszkodott hozzá, hogy én is jegyezzem oda a nevemet, illetve írjam alá.

Birkner Zoltán: Mai nap során nagyon sok minden elhangzott, amire tulajdonképpen néhány mondatban szeretnék reagálni, és természetesen a napirendi pontot is figyelembe véve, egy mondatot, egyetértünk Szabadi Tibor úr kezdeményezésével, amely szerint jót tenne Kanizsának, hogy ha jövő évben az Eszperantó Világkongresszus Nagykanizsán lenne, ebben támogassuk Szabadi urat. Ez az, ami a napirendhez kapcsolódik. Néhány megjegyzést szeretnék még tenni ezen túl, hiszen képviselőtársaim egy csomó érdekes, de legalábbis nagyon gyakran negatív hírt próbáltak Nagykanizsa város lakóinak közvetíteni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim? Azzal szeretném kezdeni, ha mi most elkezdjük pocskondiázni a saját munkánkat és ebbe beleértem a városvezetést is, akkor az mindig vissza fog hullni ránk, tehát el szeretném Önöknek mondani, hogy ha ilyen útra tévedünk, hogy feltételezésekbe bonyolódva számonkérések sokaságát indítjuk valami összehangolt, vagy nem összehangolt támadás címén, azért ez nagyon negatív mindannyiunkra – egyszer. Másodszor – hallottuk Röst képviselőtársamtól, hogy már megint ez a csúnya kormány 44 millióval csökkenti a város költségvetését. Sajnos ebben ennek a lehetősége adott. De azt elfelejtette Röst úr elmondani, hogy 150 millió Ft-ot nyertünk ismételten céltámogatásban, hogy végre megépüljön az a depó, aminek már réges-régen meg kellett volna épülni Nagykanizsa közvetlen környezetében. És talán azt is elfelejtette képviselőtársam, hogy az elmúlt másfél évben Nagykanizsára azért ezzel együtt több mint 1 milliárd Ft-os állami támogatási rendszer érkezett. Ez csak egy olyan mellékes megjegyzésünk erre a csúnya kormányra. Aztán a másik dolog. A munkahelyteremtésben valóban nem tartunk a csúcson, és én nem akarom azt mondani a Röst úrnak és mindenkinek, aki ezért napirendet szeretne, illetve külön közgyűlést szeretne, nagyon fontos témáról van szó. De uraim ne felejtsék el kérem, hogy nekünk elsősorban nem ez a feladatunk. Az a feladatunk, ami a 23. pontban megfogalmazódik, az intézményrendszerünk tisztességes működtetése, és végre normális működtetése, felújítása és minden egyéb. Ez sokkal nagyobb feladatunk. Emellett természetesen mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Nagykanizsa valóban abból a gödörből kimásszon, ahova mostanában került, és azért az első eredmények, Törőcsik Pál alpolgármester úr nagyon helyesen elmondta, jelzik az első sikereket, nem mondom, hogy ez egy multinacionális befektetés és nem 5000 munkahelyet hoz Nagykanizsára, de az első sikerek azért már jelen vannak. És majd amikor vissza fogunk tekinteni erre a 4 évre, akkor nagyon kérem Önöket és most mindenkit, hogy az egységes munka alapján ítélje majd meg, hiszen egy út közben lévő folyamatnak – és itt az olasz kapcsolatok, mert nagyon-nagyon feszegették az olasz út jelentőségét. Kérem szépen, az olasz út egy új útvonal Nagykanizsának, amire eddig nem gondoltunk. Ez előtt másfél éve jutott eszébe Nagykanizsának, hogy mi földrajzilag ehhez az észak-olasz területhez vagyunk a legközelebb, ami tulajdonképpen Európának talán az egyik legfejlettebb része. Ha jól tudjuk ápolni ezt a kapcsolatrendszert, akkor ennek óriási hozadéka lehet, és ne sajnáljuk azt a 300.000 Ft-ot, és ne sajnáljunk még ötször ennyit, hogy ha a vége ennek az lesz, hogy 2002-ben Nagykanizsán 1000 plusz munkahely fog mondjuk létrejönni. És hát mellékesen még egy megjegyzést tennék. Azért én nem hiszem, hogy a TESCO cég, vagy mondjuk a PLAZA-csoport annyira vak lenne, hogy egy mélyrepülésben lévő városban, amelynek semmiféle kilátása nincs – hiszen Önök ezt fogalmazták meg az elmúlt mondataikban – befektetne és óriási beruházásokat hozna. Ne felejtsék el, több milliárd Ft-os beruházás kezdődik Nagykanizsán ebben az évben, illetve jövő évben meg is épül minden szempontból. Ha ezt nézzük, akkor ők mégis csak tudnak valamit, úgy látszik, amit mi nem tudunk. Az, hogy ha Nagykanizsa ténylegesen azon fejlesztési programba bekerül, és azon fejlesztési programban indul, ami az M7-est jelenti, amit megint csak Röst úr rengetegszer szapult – persze az elmúlt 4 évben sem sikerült egy km-t sem építeni ebből, azért ezt megjegyezném –, amikor ugye pont az Ön mindig kiváló minisztere volt ennek a tárcának a megbízottja, tehát hogy ha valóban megépül az első km autópálya az M7-esből és ez a határtól visszafelé fog történni, higgyék el nekem, hogy Nagykanizsa sokkal jobb helyzetbe fog kerülni. Addig nagyon kérem Önöket, hogy ezt az önpocskondiázó stílust egy kicsit tegyük félre, legyünk egy kicsit türelemmel, és kettő év múlva mondjuk azt el, hogy eredményes volt olasz nyitás, vagy eredménytelen volt olasz nyitás? Érdemes volt-e itt tapogatni, érdemes volt-e gazdasági alpolgármestert választani, érdemes volt-e Marketing Csoportot kitalálni, és érdemes volt-e egyáltalán bármit tenni annak érdekében, hogy Nagykanizsán munkahelyek települjenek, addig pedig arra kérem Önöket, hogy tartsanak ki. A 2000. év úgy tűnik eddig nem nekünk játszik, de reméljük, a következő hónapok azért erre már rácáfolnak.

Tüttő István: Azt jelezném, hogy a TESCO önmaga 400 főt fog alkalmazni. Hát nem kevés számú a PLAZA alkalmazottainak száma sem. És bármilyen munkahelyet teremtünk, könnyű azt mondani, hogy máshonnan is elcsábít, de ez sajnos mindig igaz.

Kelemen Z. Pál: Nem is tudtam, hogy hozzászóljak-e, de el kell mondanom az előbbi hozzászólás kapcsán, ahhoz már hozzászoktunk itt a közgyűlésben, hogy a legnagyobb frakció frakcióvezetője úgy a végén összefoglalja a vitát, meglehetősen dagályosan, ez elég komikus is, de hát ez hozzátartozik az image-hez. De az már kevésbé, hogy kioktat itt minket az időszakos politikai kérdések értékeléséről, esetleg a kutyát nem érdekli itt a közgyűlésben, hogy milyen vitája van Röst Jánossal, de azért elmondja. És olyan tanító bácsisra sikeredett az egész. Én azt hiszem, hogy erre nincsen szükség. Tarthatnánk mondjuk közgyűlés előtt fél órát, Magyar Nemzet félórát és megismerkednénk az időszerű vonalakkal, trendekkel, pártunk és kormányunk határozataival. Én kérném, hogy az ilyenfajta politikai szónoklatoktól, frázispuffogtatásoktól, közhelyalkalmazásoktól tartózkodjunk. Maradjunk tárgyilagosak, maradjunk annál, amiről a polgármesteri beszámoló szól.

Tüttő István: A vitát lezárom. A vitát lezárom, és a választ megadom. Marton úr több kérdést is feltett. A válaszokat meg lehet adni, ha Törőcsik úr úgy érzi, hogy válaszolni kíván a Marton úr, vagy a felvetett kérdésre, azt megteheti, de vita nincs már.

Törőcsik Pál: Természetesen, hiszen kérdést kaptam. Gondolom, hogy a választ várja tisztelt képviselőtársam. Örömmel megteszem. Kérdés az, hogy ki az, aki elrendelte vagy eldöntötte, hogy Olasz Napok legyenek. Hát nem a közgyűlés tette ezt, nem is feladata. Feladata annak a Polgármesteri Kabinetnek, aki azt vállalta fel, hogy aktív városmarketing politikával a város megítélését, a város hazai és nemzetközi kiajánlását megteszi, ehhez stratégiát dolgoz ki. Nem írta elő senki számunkra, hanem azokat a technikákat, azokat a módszereket próbáltuk megvalósítani, ami hozadékkal lett volna és lesz is reményeim szerint a város számára. Ezt, hogy mi város napot tartsunk, ez nem az önkormányzati büdzsé kerete és a költségvetés terhére gondoltuk, hanem éppen azért, hogy összeszedjük hozzá a szponzorációs hátteret is, hát ilyen formában gondoltuk ennek a lebonyolítását. A kamarák bevonásával, a nagykövetség bevonásával, és még sorolhatnám azokat az intézményeket, akik ebben partnerek kívántak lenni. Ez, hogy mi Olasz Napokat tartsunk, ez nem a cél volt, hanem ez egy eszköz lett volna ahhoz, hogy a célunkat megvalósítsuk, nevezetesen a munkahelyteremtő beruházásokkal kapcsolatos stratégia elősegítését. Azért, mivel az idei év egy speciális év volt, a Húsvét olyan későre esett, szinte egy időbe a Város Nappal, ezért folyamatos csúszások következtek be az előre május elejére tervezett Olasz Napokkal kapcsolatban. A Város Nap után egy héttel volt a ballagások szezonja, innentől kezdve a kamarákkal egyeztetve úgy döntöttünk, hogy egy őszi időpontban, későbbi időpontban próbáljuk megszervezni az Olasz Napokat, és elsősorban a olaszországi és a magyarországi kamarák képviselőit hívjuk meg erre a rendezvényre, ahol be kívánjuk mutatni azt, hogy miért éppen Magyarország, azon belül pedig miért éppen Nagykanizsán érdemes befektetni, és mindenkit, aki erre hajlandó, természetesen vendégül látjuk, és megfelelően a hírünket viszik a régióban. Köszönöm, ez a kérdésre adott válaszom.

Tüttő István: Marton a 80/2000., a VIKÁRIUS Kft. SZIM-1 programjáról kérdezte, hogy beírtuk, hogy a mai nap szerepel. A mai nap szerepel. A 23. napirendi pont, gyakorlatilag az a fedőneve. Marton úr volt olyan kérdése, amire Törőcsik úr válaszolt. Mi volt még, ami kimaradt?

Marton István: Tulajdonképpen mindegyikről kimaradt ezeken kívül.

Tüttő István: Ma jelent meg a Magyar Közlönyben, ma jelent meg a Belvárosi Szakiskola.

Marton István: Tehát megjelent, megtörtént. Ominózus őrzés.

Tüttő István: Hát az őrzésre meg azt tudom mondani, hogy mi döntöttük el, hogy meddig őrizzük. Azt kellett volna eldönteni, addig őrizzük, amíg el nem kezdődik a munka és akkor ilyen probléma nincs. Hát ez most javaslatban szerepel, majd határozati javaslatként meg lesz.

Marton István: PHARE-pályázat ügye.

Tüttő István: Ja igen, a PHARE-pályázat.

Marton István: A sajtó szerint van újabb fejlemény ugyanis.

Tüttő István: Én nem olvastam a sajtót, ha elmondanád, akkor meghallhatjuk.

Marton István: Akkor azt hiszem, hogy ennek most nincs értelme, mert.

Tüttő István: Írásos értesítést nem kaptunk.

Marton István: Jó, tehát ez a dolog lényege, hogy ez még nem tekinthető végeredménynek.

Tüttő István: Mondjuk pozitív híreink vannak, de nem merjük azt mondani, hogy ez végleges. Egyet tudtunk mondani, jelen voltunk azon a magyarországi PHARE-tárgyaláson, ahol az osztrák fél is részt vett, és ott pozitív döntés született, de ugye ez még egy ausztriai döntésen és egy brüsszeli döntésen megy át. Volt-e még?

Marton István: Talán csak annyi, hogy nagy örömmel tölt el, hogy ha az elmaradt, de majdnem megrendezésre kerülő Olasz Napok tényleg nem kerül pénzébe a városnak. Én úgy gondolom, hogy ami indoklásként elhangzott az elmaradás mellett, azokat bizony előre kellett volna látni. Azt kell, hogy mondjam, hogy végtelenül kicsi, szinte minimális előrelátás esetén is.

Röst János: Nem akartam hozzászólni, bevallom őszintén, de Birkner Zoltánnak meg kell köszöni, hogy ilyen illedelmesen megvédte az alpolgármesterét, egyébként őneki ez a dolga, ebben semmi rendkívüli nincsen. Azt viszont nem szeretném, hogy ha …., mint ami történetről szól. Egy javaslatom mindenképpen lenne a számára, üljön föl a 32-es buszra, és hallgassa meg az embereket, hogy ők mit mondanak a munkanélküliségről és a beruházásokról, ami Kanizsán történt.

Törőcsik Pál: Hát én nem a 32-es buszról értesülök a munkanélküliséggel kapcsolatosan, hanem annál sajnos sokkal komolyabb forrásból kell, hogy szembesüljek, és azt mondom, hogy az előtt pedig teljesen érthetetlenül állok Marton képviselőtársam felvetésétől, aki azt mondja, hogy attól függ egy Olasz Napok minősítése, hogy került-e pénzbe a városnak, vagy nem. Egyszerűen érthetetlen számomra. Hát attól függ, hogy mi a hozadéka és mi az eredménye. A drága – képviselőtársam – a muzsikaszó, mert az elszáll. Az összes többinek pedig hozadéka van. Jó? Ezt szögezzük le, és nem abból, hogy került-e 1 Ft-jába az önkormányzatnak vagy nem. Szomorú vagyok, hogy ezt a választ egyáltalán el kell mondani.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy aki a dalt szerezte, azért annak pénzt hoz.

Tarnóczky Attila: Az efféle vagdalkozásban, ami itt már ideje folyik, először az igazság … oda, kérem fejezzük be és váltsunk a mai nap hátralévő részére legalább másfajta stílusra.

Zsoldos Ferenc: Én a következőkre szeretném tisztelt közgyűlés felkérni a polgármester urat, hogy tartsa magát a saját szavához. Lezártnak nyilvánította ezt a tengeri kígyóvá nyúlt hosszú napirendet, hát valóban zárjuk le.

Tüttő István: Igen, ragaszkodunk ehhez. Kérem, akkor szavazunk. Dr. Gőgös Péter úr javasolta, hogy a csapatrendelő épületének további őrzését addig biztosítsuk, amíg az építkezés el nem kezdődik. Megkérdezném a szakosztályt, hogy milyen esély van arra, hogy ilyen rövid időre tudunk-e még szerződést kötni, illetőleg várhatóan teljesíthető-e?

Beznicza Miklós: … április 30-án befejeződött … a közgyűlés azt mondta, hogy továbbra egy percre se adjunk rá pénzt. … ez elég komoly pénz lesz. És akkor kérném szépen forrást is megjelölni, mert egyébként nem tudjuk biztosítani a fedezetet.

Tüttő István: Gőgős Péter úr javaslatát szavazásra teszem fel, amennyiben úgy látjuk.

Tarnóczky Attila: Van még, amit onnan el lehet vinni, a terv, ami a megvalósításra, mint jeleztem, viszonylag elfogadható összegű, azzal számol, hogy az ott lévő anyagok….. nem lehet szerződést kötni, egyébként a közgyűlés meg nem mondott sohasem olyat, hogy tovább ilyen határozat, hogy tovább nem kell őrizni. Olyat hoztunk, hogy április 30-áig kell őrizni.

Tüttő István: Jó, akkor döntsünk arról, hogy őriztetjük tovább, a technikai részleteit pedig majd a szakosztály lebonyolítja. A beruházás a fedezet.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Javasolta Gyalókai úr, hogy a Pénzügyi Bizottság vizsgálata, vagy a Gazdasági Bizottság vizsgálata alapján egy új határidőt jelöljünk ki ezen anyagok elkészítésére. Gyalókai úr van javaslata egy elfogadható határidőre?

Gyalókai Zoltán: Nincs. Polgármester úrra bízom.

Tüttő István: Hát legutóbb, tehát ebben a nyár előtti időszakban július 4-én ülésezünk utoljára, ezt tudnám megcélozni legközelebb, tehát olyan időpontnak, amire ez elvégezhető. Kérem, akkor erről szavazunk. Tehát július 4.

 

A közgyűlés 20 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Elhangzott javaslatban Röst úr részéről, hogy a Kanizsa TV vezetőjének bérét hasonlóan, ugyanolyan szinten állapítsuk meg, mint a Kanizsa Újságnál. Tehát kérem, akkor erről most külön döntsünk. Csakhogy, ha Önök nem szavazzák meg a Kanizsa Újságét, akkor erre ugyanaz lesz érvényes.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem, akkor az 1. számú határozati javaslatról kérem a szavazatukat.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a 2-ről.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 3-ról kérem. Itt július 4-re módosítottam, mert ugye mondtam, hogy emeljük.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 4-re kérném.

 

A közgyűlés 20 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem az 5-re a döntést. Itt ugyancsak a határidő július 4.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 6-ost egy pillanatra meg kell néznem, mert nem akarom, ezt is július 4-ére kellene meghatározni, mert. Igen, de olyan jelzést kaptam, hogy mégis a hatályon kívül helyezés helyett július 4-éig megoldható. Kérném Dr. Szolik Enikő. Fodor úr és Böröcz úrnak a Téglagyári utca keletre lévő terület rendezés alá vonása. Határozatot vonjuk vissza vagy térjünk vissza rá, mert erre vonatkozóan jött egy, a Gazdálkodási Osztálytól egy javaslat, hogy július 4-én térjünk vissza rá. Akkor maradjunk abban, hogy július 4-én visszatérünk rá, mert kaptam egy olyan jelzést, hogy meg kéne újra tárgyalni, és akkor még mindig ráérünk eldönteni, hogy a határozatot visszavonjuk vagy sem. Jó? Kérem, ezt szavazzuk meg.

 

A közgyűlés 20 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 7-ről kérem a szavazást. Itt minősített többség szükséges.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 8-asnál szeretném felhívni a figyelmet, hogy különböző változatok szerepelnek. Kelemen Z. Pál úr ugye javasolta, hogy az “A” változat legyen, de hát mindenki a saját szavazatával dönti el, hogy melyik változatot. Először az “A” változatot teszem fel szavazásra. Ez azt jelenti, hogy Moszkvába egyedül utazik.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Tehát Szabadi úr utazik, mi finanszírozzuk, polgármester pedig nem utazik Moszkvában.

Törőcsik Pál: Ott van benn, hogy utazik.

Tüttő István: Nem, nem, miért?

Törőcsik Pál: Hát az benne: felkéri a polgármestert és Szabadi Tibort…. Utána megkérdezzük, hogy hány munkahelyet hoztál.

Tüttő István: Lehet, hogy többet, mert az orosz tőke nagyon erős. A 9-t kérem, szavazzuk meg, itt van az az eset, amikor döntenünk kell gyakorlatilag a vezetők béréről.

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Akkor így automatikusan a televízió is érvénybe lépett. Kérném a 10-ről a szavazatot.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 11-ről kérem. Ez pedig, felolvasnám: köszönetünket fejezzük ki és elismerésünket a Hevesi Sándor Művelődési Központ kollektívájának a Tavaszi Művészeti Fesztivál sikeres megszervezéséért és lebonyolításáért.

 

A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Akkor kérném a 12. határozati javaslatot elfogadni.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

156/2000.(V.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 17/3/a,b/1999, a 247/7/1999(IX.7.), a 369/9/1999(XII.14.), a 370/7/1999(XII.14.), a 33/11/2000(II.29.), a 39/12/2000(II.29.), a 43/3,4/2000(II.29.), a 44/2000(II.29.), a 68/2000(II.29.), a 79/2000(III.1.), a 80/2000(III.1.), 83/4/a/2000(III.7.), 87/8,12,14/a,14/b,15/a,b/2000(III.28.), 92/1,3,4/2000(III.28.), a 93/2000(III.28.), a 97/2000(III.28.), a 102/2000(III.28.), 105/1/2000(III.28.), a 109/1,2,3/2000(III.28.), a 110/2000(III.28.), a 114/1,2/2000(IV.4.) a 117/10,12/2000(IV:25.), a 121/2000(IV.25.), a 122/1,2/2000(IV.25.) a 123/1,2/2000(IV.25.), a 124/1,2/2000(IV.25.), a 130/2000(IV.25.), a 132/2000(IV.25.), a 137/2000(IV.25.), a 139/2000(IV.28.) és a 152/2000(V.9.) számú határozatokról szóló jelentést elfogadja.

    1. a 17/1/a,b/1999 számú határozat végrehajtásának határidejét a katonai objektumok tulajdonba kerülésétől számított 60 napig meghosszabbítja.

    1. a 281/4/1999(IX.28.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. július 4-ig meghosszabbítja.

    1. az önkormányzati fenntartási konyhák gazdaságosabb működtetésére a beruházási programokat az alábbiak szerint fogadja el:

Összesen: 50.000 eFt

Felkéri a polgármestert a beruházási programokban foglaltak végrehajtásáról gondoskodjon.

Határidő: 2000. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

    1. a 379/2/1999(XII.21.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. július 4-ig meghosszabbítja.
    2. a 42/1,2/2000(II.29.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. július 4-ig meghosszabbítja.
    3. a 82/1/2000(III.7.) számú határozattal elfogadott a HIR Bizottság mellett működő munkacsoport tagjait Lőrincz Lászlónéval a HUMÁN GESZ Vezetőjével kiegészíti.
    4. felkéri a polgármestert és Szabadi Tibor urat, hogy a 2000. július 20-24. között Moszkvában megrendezésre kerülő 73. SAT Eszperantó Világkongresszuson vegyen részt és együtt hívja meg a jövő évi nagykanizsai 74. SAT Eszperantó Világkongresszus résztvevőit. Az önkormányzat fedezi Szabadi Tibor úr utazásának költségeit.
    5. Határidő: 2000. július 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    6. Lukács Ibolyának a Kanizsa Újság Kft. ügyvezető-főszerkesztőjének bérét 2000. május 1. naptól 125.000 Ft/hó-ban állapítja meg.
    7. az 5/17/a/2000(I.25.) számú határozatát az alábbiak szerint módosítja:
    8. hozzájárul ahhoz, hogy a TESCO által az 1839/80 hrsz.-ú ingatlanból megvásárolni kívánt 96.000 m2 nagyságú terület vételárának utolsó 40 %-át letéti szerződés alapján zárolt számlára teljesítse a vevő, mely akkor szabadítható fel, amennyiben valamennyi hatósági engedély jogerőre emelkedik.

      Egyidejűleg hozzájárul a tulajdonjog átvezetéséhez azzal a feltétellel, hogy az ingatlannyilvántartásba jelzálogjog és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre az önkormányzat javára.

      Határidő: 2000. október 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    9. köszönetét és elismerését fejezi ki a Hevesi Sándor Művelődési Központ kollektívájának a “Tavaszi Művészeti Fesztivál” sikeres megszervezéséért és lebonyolításáért.
    10. Felkéri a polgármestert, hogy erről a HSMK dolgozóit tájékoztassa.

      Felelős: Tüttő István polgármester

    11. felkéri a polgármestert, hogy a volt Thury György Laktanya területén található csapatrendelő épületének őrzésére – az épület felújításának megkezdéséig – megbízási szerződést kössön. Az őrzés költsége az épület felújítási költségkeretét terheli.
    12. 6/2000.(I.25.), 7/2000.(I.25.) és a 382/1999.(XII.21.) számú határozatok végrehajtásának határidejét 2000. július 4-ben állapítja meg.
    13. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

Felelős: Tüttő István polgármester

 

 

 

 

157/2000.(V.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Maros Sándornak a Kanizsa TV Kft. ügyvezetőjének bérét 2000. május 1. naptól 125.000 Ft/hó-ban állapítja meg.

 

 

  1. Interpellációk, kérdések (írásban)
  2.  

    Tüttő István: Önök a napirendi pontok előtt jelentkeztek. Kérdést kíván feltenni Tóth László úr, hármat.

    Tóth László: Három rövid kérdést tennék fel. Az egyik: kinek a felelőssége a Julius Meinl előtti lépcsőfeljáróban kilógó vasrudaknak a bebetonozása, illetve eltüntetése, mert elég rendesen kilógnak a járdából, és nagyon balesetveszélyesnek tűnik a dolog. Kettő: újabban, két-három hete hajnali ¼ 4, ¼ 5 tájban nem egyszer arra ébrednek a Teleki utcában lakók és a Platán sorban lakók, hogy akkor megy a takarítógép. Az lenne a kérdésem, hogy nem lehetne-e a takarítást valamikor 6 óra után, vagy 7 óra magasságában elvégezni, mert valószínű, hogy nem mindenki ilyen korán kelő? A harmadik kérdésem pedig az, hogy a Platán sori játszóterekbe mikor kerül új homokágy, ugyanis a kutyatulajdonosok ott végeztetik el az állatokkal az … szükségletüket és eléggé irritáló az ott lakók számára, valamint a Teleki u. 11. szám alól kerestek meg, miszerint csökken a játszótéren, hiányos az egyik játékelem, nem egy játékelemet kellene felszerelni.

    Tüttő István: Mind a három kérdésre most közvetlenül nem válaszolunk, kivizsgáltatjuk, és az intézkedést megtesszük. A takarítógépre azt tudom mondani, hogy mindenütt a világon éjjel takarítanak. Nem tudom, szóval nem tudom megítélni, hogy ez meg lehet oldani vagy sem, de próbálkozunk vele.

    Antalics Dezső: Azt szeretném megkérdezni, hogy az évenkénti kétszeri városbejárásából a tavaszi bejárást a hivatal mikorra tervezi megszervezni?

    Tüttő István: Nem tudom, évszakhoz is kötöttük? A hivatal megszervezi, kérem a képviselőket, hogy vegyenek részt.

    Mayer Ferenc: Valójában általam fontosnak vélt dologra szeretnék rákérdezni. Információm szerint a kht-énk részéről megkezdődött az Internet csatlakozási pontok kihelyezése. Arról ugyan nincsenek információim, hogy milyen számban történik ez, azt viszont szeretném megkérdezni polgármester úrtól, hogy odahathatunk-e, vagy Ön odahathat-e, hogy lehetőleg azok az általános iskolák is részesüljenek ebből, amelyek nem rendelkeznek ilyen lehetőséggel? Úgy gondolom, hogy abban egyetérthetünk, hogy az tarthatatlan ma, egy megyei jogú város nagy létszámú általános iskolája ne rendelkezzen Internet lehetőséggel. Azt tudom, hogy két-három iskola rendelkezik ezzel, középfokú intézmények ugye megkapták, két-három iskola az valamilyen pályázat útján hozzájutott, de azért az általános iskolák többsége nem. És én nagyon-nagyon szeretném kérni, hogy férjenek bele a nevelési-oktatási intézmények ebbe a körbe.

    Tüttő István: Meg fogjuk vizsgálni. Nem tudom most, hogy ennek milyen anyagi vonzata van, és hogy mennyire tudja és milyen gyorsan tudja megoldani ezt a KanizsaNet 2000 Kht. Az ügyvezetővel megbeszéljük, és akkor tájékoztatást adunk. Györek úr már válaszol is?

    Györek László: Az ügyvezető megbízásából mondanám most azt, amit most mondok. A KanizsaNet Kht. tervei között természetesen szerepel már idén modemek, tehát csatlakozási pontok elhelyezése általános iskoláknál. Erre készítettünk egy tervet. Valószínűleg ez év végére az idénre tervezett összes csatlakozási pont kiépítésre fog kerülni, és ekkor az általános iskolák nagy része, mondjuk, hogy egy része már csatlakozni fog, de természetesen egyéb anyagi lehetőségek függvényében tervezzük azt, hogy a következő évre, tehát az év folyamán, remélem még tavasszal minden intézmény, általános iskola hozzá fog jutni a csatlakozási ponthoz természetesen.

    Tüttő István: Mayer úr is úgy kérte, hogy nem azonnal, hanem hát oldjuk meg lehetőleg még az idén.

    Marton István: Az első kérdésemnek talán azt a címet adhatnám, hogy “Nem választott hatalmi szerv a láthatáron?” A történet arról szól, hogy a közelmúltban egy ajánlatra a hivatalból kaptam egy választ. Hangsúlyozom, a tartalmával nincs érdemi gondom, az viszont mindenképpen gondom, hogy az ilyenkor szokásos bizottsági út bejárása helyett a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának vezetői értekezletének állásfoglalása lett velem közölve. Ha jól emlékszem, vezetői értekezlettel kapcsolatban tán Tóth képviselőtársam egy gyönge esztendővel ezelőtt már interpellált is, és ez most újból felbukkant a láthatáron, mint nem létező – megítélésem szerint – hatalmi szervezet, mert ugyanúgy nem olvastam ilyet még az önkormányzati törvényben, pedig elég alaposan tanulmányoztam, főleg a megjelenését követő években, de azóta is a módosításokat, mint ahogy nem találkoztam benn olyannal sem, mint amit Birkner képviselőtársam városvezetésnek titulált. Ezt a rossz emlékű kifejezést én legutoljára a második önkormányzati ciklus időszakának polgármesterétől hallottam, igaz, hogy sokkal rendszeresebben, mint most. És mivel a polgármesteri tájékoztató vitájában már nem kaptam módot a viszontválaszra, hogy a Törőcsik alpolgármester úr valami olyasmit mondott, hogy felháborítja, hogy én hogyan minősítettem az Olasz Napokat, azt kell, hogy mondjam, hogy amit én elmondtam, ott szóba nem került az Olasz Napok minősítése, csak rendkívüli örömömnek adtam hangot, hogy úgy néz ki, hogy ezt még pénz nélkül is úszhatja meg a város. De ha ne adj Isten ezt valaki másképp hallotta, akkor nyugodtan tegye fel a kezét, vissza lehet hallgatni a magnóján a közgyűlésnek.

    Tüttő István: Most kérdezel Pista?

    Marton István: Nem, mert tudom, hogy nem hallhatott ilyet senki, mert szóba nem került.

    Törőcsik Pál: Nem néztél körbe a kezek körül.

    Marton István: Én körbenéztem, és késve láttam egyet, de az ugyanaz volt, mint aki kifogásolta. A másik kérdésem: a múlt hét szerdáján a Zalai Hírlapban olvasott interjúval kapcsolatos. Méghozzá talán azt a címet kellene neki adnom, hogy “Szabad-e rontani a Vízmű átalakulásának esélyeit?” Az a cikk ugyanis kétszer is a 80%-unkat emlegeti, magyarul ugye erőfölény fitogtatás, meg hát tárgyi, tartalmi hibák is vannak benne, mert a vezetéshez nem kell konszenzusos döntés, csak nem árt, hogyha mondjuk nem 4:3 arányban alakulnak ki a döntések, hanem mondjuk 5:2 vagy 6:1 arányban. Konszenzusos döntés semmi máshoz nem kell, mint a majdani átalakításhoz az alapítóknak kell ezt megtenni. S annyit talán még elmondanék, hogy a 80 % már csak azért is teljes mértékig hibás, mert ha a 87 települést nézem, mondjuk lélekszámarányosan, akkor mi bizony annak már csak a kisebbik fele vagyunk. Ha az elfogyasztott vízmennyiséget nézem, akkor 62,9%-a még ebben a városban fogy el, de itt 80%-ról szó sem lehet. Én nem kívánom senkinek, hogy olyan perceket éljen át ez után a szerdai cikk után, mint a csütörtöki vezető testületi ülésen nekem kellett átélni.

    Tüttő István: Ott van vezető testület?

    Marton István: Igen. A törvény értelmében azt úgy hívják. 7 fős.

    Tüttő István: Majd elmondom, hogy miért van itt is.

    Marton István: Ott csak az van ugyanis, itt pedig önkormányzat van, és annak szakbizottságai, de ezt a vitát lefolytathatjuk, talán nem éppen a kamerák előtt kell polgármester úr. Tehát azt hiszem, ez a megjelent interjú jelentős mértékben rontotta az általunk kitűzött cél realizálásának az esélyeit.

    Tüttő István: Tényleg majd négyszemközt vitázunk erről az ú.n. tartalmi rész, vagy formai részről.

     

     

    Kelemen Z. Pál: Képviselőtársaim, nem tudom próbálkoztak-e már Nagykanizsán, hétköznap, délelőtt könyvtárba menni, könyvet kölcsönözni, vagy ott olvasni. Ha eddig nem, akkor ezután se tegyék, mert Nagykanizsán a könyvtár a délutáni kultúra szentélye, ugyanis 13,00 órakor nyit, és 18,30-kor zár. Nyilvánvaló, hogy ez egy nem egy szerencsés nyitvatartási idő. A nyugdíjasok általában, akik könyvet kölcsönöznek, mert arra már nem telik, hogy vegyenek, délelőttönként szoktak könyvtárba járni a bevásárlással együtt. Ez a könyvtár nemcsak a városé, hanem a városkörnyékéé is, azok délelőttönként utaznak be. El tudom képzelni, hogy felépül az új könyvtárunk, egy csodálatos épület és délután és korán este lesz nyitva, és délelőtt nem lehet benne kölcsönözni. Én arra kérném a polgármester urat, hogy járjon el a könyvtárnál, a könyvtár igazgatójánál, hogy Nagykanizsán ismét legyen délelőtt nyitva könyvtár.

    Tarnóczky Attila: A könyvtár igazgatója az Oktatási és Sportbizottság engedélyével kérte a megszokott nyitva tartás megváltoztatásának lehetőségét, ami nyilvánvaló, azt a fajta zavart, amit Ön felvet, okozza. De nem indok nélkül kérte. Az új könyvtárépületbe az intézménynek úgy kellene átköltözni, hogy nem magával viszi a papírhulladék teljes mennyiségét, hanem kiválasztja azok közül, hogy mik azok a könyvek, amelyekre szükség van, és a nem szükséges könyveket pedig kiselejtezi. Mindezekről számítógépes adatbázist vesz fel. Ugyanis a tévhittel ellentétben egy könyvtár jóságát nem az szabja meg, hogy hány kötet van benne, hanem egyrészt, hogy milyen kötetek vannak benne, azok, amelyekre szükség van egy adott helyen, illetve biztosítja-e a könnyű hozzájutás lehetőségét az ott nem létező kötetekhez. Ezt a munkát azzal, hogy a könyvtárépítés úgy tűnik a vállalkozó vállalása szerint, hogy még korábban befejeződik jövőre, mint gondoltuk, valakiknek el kell végezni. Hogyha ezt a változatot nem engedjük, akkor valamilyen személyzetről kell gondoskodni, vagy választjuk a másik változatot, hogy minden ilyen-olyan iratot, amit sose selejteztek ki évtizedeken keresztül, átviszik az új helyre.

    Kelemen Z. Pál: Tisztelt Alpolgármester Úr! A válaszát nagyjából-egészéből el tudom fogadni. Bátorkodom azért megjegyezni, hogy el fogjuk szoktatni az olvasókat a könyvtártól, amire az új könyvtár üzembehelyezésre kerül, de ez azt jelenti, hogy az új könyvtárban lesz délelőtt könyvtár ugye?

    Tüttő István: Igen.

    Kelemen Z. Pál: Hát addig türelemmel kivárjuk.

    Teleki László: Én egyetlenegy kérdést szeretnék feltenni, mégpedig a Csónakázó-tónál lévő illemhelyekkel kapcsolatosan. Az elmúlt hétvégén számos vendégem volt, és nagyon-nagy büszkeséggel elvittem őket a Csónakázó-tóhoz, mondván, hogy az egyik legszebb szabadidős létesítményünk. Akkor volt igazán nagy bajom, amikor azt mondták, hogy szeretnének elmenni mosdóba. Én azt mondtam, hogy semmi gond, hát van egy nagyon szép mosdónk is itt, mindjárt elvittem őket, de zárva volt. Nekem az lenne a kérésem, hogy hétvégeken, illetve hétköznap is valamilyen szinten legyen megoldva ennek a nyitva tartása. Illetve még azt kéne valamilyen szinten elérni, mivel most már Nagykanizsáról és környékéről elég sokan járnak ki szabadidős helyre, hogy nem csak az az egy mosdó, hanem máshol is meg kéne oldani valamilyen szinten ezeknek a mosdóknak a felállítását, illemhelyeknek a felállítását, mert úgy érzem, hogy ha egy környezet valóban kulturáltan szeretne élni, akkor mosdók nélkül, WC-k nélkül ezt nem lehet megtenni. Tehát ehhez kérném én igazán a támogatást.

    Tüttő István: Ehhez annyit, hogy éppen a military verseny közben tárgyaltunk az érintettekkel, és ott a verseny zsűrijének az a kiépített, dombra helyezett épület mellett van még egy illemhely-blokk, ilyen vizesblokk, csak az rendkívül rossz állapotban van. Kérik, hogy majd döntsünk abban, hogy járuljunk hozzá, hogy azt rendbe hozzák. Hát természetesen azt követően a működtetés feltételeiről is meg kell majd állapodnunk, de ez egy további lehetőséget fog nyitni, és teljesen egyetértek azzal, hogy ennek a szolgáltatásnak ott mindenképp rendelkezésre kell állnia. Meg fogjuk vizsgálni. Ezek után szóbeli interpellációra jelentkezett Kiss László úr.

     

     

    Kiss László: Interpellációmat azért csak szóban terjesztem be, mert a probléma nagysága végül is péntek délután a Miklósfán tartott lakossági fórumon vált teljesen tisztává és láthatóvá. Már többször említettem, hogy Miklósfa a város egyik leggazdagabban tagolt felülete, a másfél km2-nyi terület tele van dombokkal, vízmosásokkal, patakokkal. A változatos domborzat következtében a városrészen belül óriási problémát jelent a csapadékvíz elvezetése. Az elmúlt 10 éves időszakban az út-árkok karbantartása jórészt elmaradt, eléggé elhanyagolt állapotba kerültek az árkok, a csapadékvíz levezető vízfolyások, amelyek adott esetben kerteken keresztül mennek. És most néhány dolgot megpróbáltunk a csatornázás kapcsán megoldani, de az eredmény sajnos eléggé kevés. Nem azt mondom, hogy nincs eredmény, van eredmény, de kevés. Jelentős gond van még a csapadékvíz elvezetésével. Van, ahol lakóházak pincéjébe folyik be a csapadékvíz annak következtében, hogy az árkok eltömődtek, a karbantartás nem történt meg, és ennek a problémának a megoldásában kérem a tisztelt önkormányzatnak a segítségét. Tudomásom van egy olyan programról, hogy a közmunka program keretén belül a VIA KANIZSA 10 főt biztosítana a peremkerületi városrészekben végzendő ilyen jellegű munkákra. Viszont azt is hallottam, hogy ez a 10 fő csak kéthetes váltásokban kerülne ki az illető peremkerületbe, közben valami más vállalkozás keretén belül foglalkoztatnák őket, vagy más feladatra. Nem tudom. Én arra kérném a tisztelt önkormányzatot, hogy találjon megoldást Miklósfa csapadékvíz elvezetési problémáinak a megoldására. Nagyon-nagy gondok vannak, és én arra kérném a VIA KANIZSA Kft-nek a vezetését, hogy közösen egyszer mérjük fel, és utána próbáljunk közösen erre egy valamilyen megoldási területet kidolgozni, s erre kérnék választ a polgármester úrtól.

    Tüttő István: A választ természetesen megadjuk. Kérjük a megfelelő határidőt. Nem kívánom most felkérni a VIA Kht. vezetőjét, hogy erre adjon választ. Egyeztetni fogjuk. Dr. Horváth György úr interpellációt nyújtott be, és jelzi, hogy szóban is ismertetni kívánja.

    Dr. Horváth György: A 649 hrsz-ú területről van szó, ez a Petőfi u. 112., a Gábor Áron Laktanya fölötti tiszti lakótelep területe. Itt arra hívnám fel a figyelmet, hogy a tulajdonjognak utána kéne nézni, és kérném a tisztelt közgyűlést, hogy engedjen egy mondatot zárt ülésen, hogy elmondjak ezzel kapcsolatban, azt nem akarom itt mondani. Egy érdekes eset. Teljesen véletlen volt, ami most történt, tehát én előtte megírtam az interpellációmat, és a következő dolog történt. Történt egy csőtörés. A csőtörés egy lakóházat, egy lakóházrészt veszélyeztetett. A következő helyzet alakult ki. A víz, nem tudták, hogy honnan jön. Elzárták az összes csapot, és akkor kiderült, hogy nem a lakótelepnek a vize. Kiderült, hogy a Gábor Áron Laktanyából jön a víz, ahova nem lehet bemenni. Felhívták a honvédséget, a honvédség mondta, hogy őket ez nem érdekli, nem az övék. Az önkormányzatnak nem területe természetesen. A Vízmű azt mondta, fizessék meg. Azt hiszem, hogy mindenki teljesen jogszerűen járt el, és én köszönöm polgármester úrnak a közbenjárását. Végül is megoldódott a dolog, éppen a hivatal közreműködésével. Nincs egy térkép róla, hogy merre mennek a vezetékek. Most tessék elképzelni, hogy valami nagyobb baj is történhet ott, hiszen ott gázvezetékek is mennek. A másik dolog pedig az, hogy hány m3 víz ment el, ezt nem lehet tudni, mert fent alig jelentkezett, és amikor kibontottuk – jelen voltam –, öklömnyi nagyságú rés volt, ez valamelyik csatornába ment el, gondolom egypárszáz m3 víz elment. És azért mondom, hogy tudom, hogy a hivatal figyeli, de ismételten felhívnám, és szíveskedjenek egy mondatot adni, hogy elmondjam zárt ülésen, amit hát a lakók mondtak, ajánlottak. Oda kell figyelni és más probléma is lehet, hiszen térképek nincsenek, és az a területrész is megérdemelné, hogy olyan gondozást kapjon, amelyben a lakók egyértelműen partnerek.

    Tüttő István: A Gazdálkodási Osztály feladatul kapja ennek az ügynek az intézését. Visszatérve arra az ominózus csőtörésre, az illetékes hatóság, tehát az ÁPV Rt-nek megírtuk a levelet, ők válaszoltak is, intézkedtek a további ilyen jellegű ügy elkerülése érdekében. Magyarul lezárták az egész rendszert már a bejövő résznél. Köszönöm szépen az akkori felhívást. Ezek után rátérnénk az interpellációkra adott válaszokra. Tisztelt képviselőtársaim, Kérem, nyilatkozzanak sorban, hogy elfogadják-e az adott válaszokat. Először Dr. Horváth Györgyöt kérdezem.

    Dr. Horváth György: Igen, polgármester úr.

    Tüttő István: Jaj bocsásson meg, elnéztem. Tóth Zsuzsanna képviselőnő van először.

     

    Tóth Zsuzsanna: Azt hiszem, mást nem tehetek, minthogy elfogadom, bár igazán nem értek egyet azzal, hogy mi tart ilyen nagyon hosszú ideig, és szeretnék egy rövid részt idézni, hogy ha lehet, meg kérdést feltenni, hogy “annak érdekében, hogy tartós használatba adott földterület beépíthetőségében biztosak lehessünk, a már hasonló módszerrel kezdeményezett eljárás végét, mely egy hónapon belül várható, szeretnénk megvárni”. Nos eltelt ez az egy hónap, mert április 17-ei keltezéssel kaptam ezt a levelet, történt azóta valami? Kérdezném az osztályvezető asszonyt.

    Tüttő István: Tudunk-e válaszolni erre? Mert én nem. Akkor megkérdezem, hogy elfogadja és. Nem látom a kezet. Az oszlop mögött vannak? Akkor tessék szólni.

    Dr. Szolik Enikő: Az eljáró hatóságtól még nem kaptunk választ. Az az iroda hatáskörén kívül esik, de mihelyt az engedélyt, vagy a választ megkapjuk, abban a pillanatban intézkedünk az interpellációra adott válasznak megfelelően.

    Tüttő István: Így elfogadható, képviselőnő?

    Tóth Zsuzsanna: Igen, köszönöm elfogadható. És a Kisfaludy óvodával kapcsolatban volt egy másik interpellációm, jelzem, hogy azt elfogadom.

    Tüttő István: Akkor most Dr. Horváth György urat kérdezem.

    Dr. Horváth György: Mind a kettőt elfogadom. Ismeretesek voltak előttem a várt válaszok. Azt hiszem, nem is lehet mást válaszolni.

    Tüttő István: A rendőrkapitány úr szeretne még ehhez az interpellációhoz pár szót szólni, legalábbis ezt jelezte nekem. Ha jól emlékszem.

    Horváth István: Dr. Horváth úrnak … tisztelt közgyűlésnek, egy, ugye a magyar jogrend úgy építette fel az állam- és közigazgatást, hogy az önkormányzatokhoz nem telepítetett rendőri feladatokat, illetve rendőri feladatokhoz hasonló közterületi feladatokat és jogosítványokat fogalmazott meg, ugyanakkor állami kézben tartotta a Magyar Köztársaság Rendőrségét. Ez számtalan problémát vet fel, főleg a rendőrkapitányságok munkája, vezetése szintjén. Én megfogalmaztam Önöknek azt a javaslatomat, hogy – és ez a kanizsai közrend, közbiztonság és közlekedésbiztonság kérdéséhez szorosan kapcsolódik –, hogy alakítsunk, illetve alakítsanak egy olyan bizottságot, amely kimondottan a közbiztonsággal, a közrenddel és a közlekedésbiztonsággal foglalkozik. Azért gondolom, hogy szükséges, hogy a közgyűlés ezt létrehozza, mert az elmúlt években - és negyedik éve dolgozom Kanizsán – számtalan interpelláció érkezett, történetesen koldulással kapcsolatban, járdán kerékpározással, a gépkocsik és kerékpárok … kapcsolatban rendszeresen, és visszatérő probléma azoknak a vendéglátóipari egységeknek a környékén kialakult állapot, amely nekünk pénteken, szombaton, vasárnap, vagy egyéb időszakokban rendőri erőink nagy részét felemésztik. Szükséges, hogy az állam által működtetett rendőrség és az önkormányzat valahogy összekapcsolja a tevékenységét. A jogalkotó gondolt erre a problémára, nem biztos, hogy szerencsésen nem bontotta ki, az önkormányzati törvény, a rendőrségi törvény lehetőséget ad erre. Én tudom, itt már többször szóltak a képviselő urak költségekről. Mi a rendőrség részéről lemondunk mindenféle tiszteletdíjról és pénzről, ami a bizottságban esetleg ránk eső részt jelentene. Azért tartom szükségesnek, mert a képviselő úr felvetésére, interpellációra egy válasz kategorikus feladatokat ír, “álláspontunk szerint az utcai randalírozás megfékezése nem az államigazgatás, hanem a rendőrség feladata.” Ezzel a mondattal én egyetértek azzal a megjegyzéssel, hogy amikor döntés születik és olyan közterületeken és olyan lakóterületeken engedélyeznek illetékes személyek szórakozási, főleg tömeges szórakozási lehetőséget, akkor mindig ott van a vetülete a közrend megbontásának. Én személyesen járom a kanizsai éjszakát, nagyon sokszor a sajtó képviselői velem vannak. A cikkek, a felvételek tanúsítják azt, hogy amikor milliók vagy százezrek termelődnek egy vendéglátóipari egységben, akkor én el tudom képzelni, hogy megvizsgáljuk annak a lehetőségét – a fejlett nyugat ezt már megtette –, hogy a parkolási lehetőségek és a megközelítési útvonalak, az elhelyezés nem olyan környéken van – sajnos a discoink, amelyek most üzemelnek, mind olyan környéken van, hogy csomó ember ott él, illetve szeretne nyugodtan élni, de nem tud. Biztos vagyok benne, hogy ha 100 interpelláció jön a részemre, akkor sem tudom ezt a kérdést megoldani, mint számtalan olyan problémát, amely nem kimondottan rendőri vetületű, hanem esetleg más. Én ezért javasoltam és ezért kapcsolom hozzá ezt a néhány perces hozzászólásomat ehhez a témához, hogy kérem, hogy ebből az aspektusból is vizsgálják meg. Az önkormányzat hatalmi szint, a rendőrség nem igazán. Az önkormányzat be tudja folyásolni az illetékességi területén a társadalmi viszonyokat, a rendőrség pedig azzal a jogszabályi környezettel tud élni, amelyet rendelkezésére bocsátanak. Kérem Önöket, hogy – és azt hiszem, hogy a mi együttműködésünk fejlődőképes, az én kapitányságom ideje alatt úgy érzékelem, hogy Kanizsa város önkormányzata, a képviselőtestület és a rendőrség között bizonyos feszültségek feloldódtak. A polgármester úr, az alpolgármester urakkal, a hivatallal, a képviselő urakkal azt hiszem, hogy folyamatos és korrekt az együttműködés. Biztos vagyok benne, hogy egy ilyen bizottságnak, amely nincs más jogi, ügyrendi és egyéb feladatok halmazának kitéve, viszonylag gyors idő alatt – számításaim szerint egy év, másfél év alatt – számtalan kérdést jogi és rendőrszakmai szempontból rendbe tudunk tenni. Ezt a bizottságot én egy nagyon szűk körűnek tudom elképzelni éppen azért, hogy az operativitás biztosítva legyen. A másik az pedig, hogy azt szeretném, hogy a képviselőtestület tudja azt, hogy a mi, azaz a rendőrkapitányság képességei meddig tartanak. Nagyon sokszor olyan igények jelennek meg akár a lakosság, akár a képviselő urak tollából, vagy éppen véleményében, amelyeket mi nem tudunk megvalósítani, ugyanakkor erről tudniuk kéne. S ezeknek vannak szakmai, vannak jogi, és nem utolsósorban vannak pénzügyi vonzatai.

    Tüttő István: Tóth László úrtól kérdezem, hogy elfogadja-e az adott választ?

    Tóth László: Örömmel fogadom el az interpellációra adott választ és szeretném a Teleki utca lakóit értesíteni, hogy a szennyvízbűznek a megszüntetése június hónapra nagy valószínűséggel megvalósul, tehát talán nem lesznek kellemetlen szagok.

    Tüttő István: Bicsák úrnak két interpellációja volt.

    Bicsák Miklós: Köszönöm szépen. Elfogadom. Egy fél percet kérnék, hogy itt megragadjam az alkalmat, mindjárt a rendőrkapitány úrnak megköszönjem a gyors, hatásos intézkedést, hogy főleg az a Múzeum tér, ahol mondhatom, egy mérgezett gócpont, akik ott keresztül járnak az Erzsébet térre, a rendőröknek a többszöri nappali, meg éjszakai, ez személyes tapasztalatom, és járőrözése egy kicsit megszűri ott az ilyen ú.n. hajléktalanoknak a mozgását. A másik pedig, a VIA KANIZSÁ-nak, aki ugyancsak gépkocsival ezt az ú.n. discos autót elszállította. Köszönöm szépen a közreműködést.

    Tüttő István: Tehát akkor mindkettő elfogadva.

    Bicsák Miklós: Igen.

    Tüttő István: Kiss László urat kérdezem.

    Kiss László: Először én is szeretnék kapcsolódni az előbb elhangzott témához, mégpedig a város közbiztonságához. És szeretném a képviselőtársaimat felkérni, hogy a december 2-án általam benyújtott önálló képviselői indítvány, amely több bizottság …, és nevezetesen a közbiztonsági bizottságnak a létrehozására is vonatkozik, végre kerüljön már elfogadásra. Több mint egy fél éve ül ezen a témán a képviselőtestület. Nincs előrehaladás. Ebben szeretném a segítséget kérni és az akaratot, hogy ez a kérdés minél előbb megoldódjon. Köszönöm. Ez az egyik. A másik téma az interpellációmra adott válasz. Az újabb választ, amit a Városfejlesztési Bizottságon a Közterület-Felügyeleti Irodának a vezetőjével megbeszéltünk, el tudom fogadni, de javasoltuk, hogy a Közterület-Felügyeleti Iroda tájékozódjon más megyei jogú városoknál, hogy ők hogyan oldják meg ezeket a problémákat. Jelzem, hogy a két kérdéses jármű az óta is azon a helyen van, már tavaly november 1-je óta. A Közterület-Felügyeleti Iroda vállalt önkéntesen egy határidőt, május 31-ét. Ezek szerint még van 24 órájuk.

    Tüttő István: Úgy látom, hogy nincsen már, tehát mindenki elfogadta az interpellációkra adott választ. Akkor az interpellációkkal kapcsolatos napirendet befejezettnek nyilvánítom.

     

     

     

  3. Tóth László képviselő önálló indítványa (írásban)

 

Tüttő István: Képviselő úr kérdezem, hogy kíván-e szóban még valamit hozzátenni?

Tóth László: Azt hiszem egyértelműen van megfogalmazva az indítványom. Egy tavaly elfogadott önálló képviselői indítványomnak a továbbvitele, továbbgondolása a tét. Azt hiszem, bizottsági szakaszba kellene utalni.

Tüttő István: Igen. Kérem, döntsünk a bizottsági szakaszba utalásból. Végül is a megfogalmazott cél az mindannyiunk számára fontos. Akkor fogunk tájékoztatást adni részletesen, amikor tárgyaljuk.

 

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

158/2000.(V.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth László képviselőnek a jelenleg moziként funkcionáló épület felújítása-átépítése tárgyában szükséges lépések megtételére vonatkozó önálló indítványának megtárgyalásra felkéri valamennyi bizottságát.

Határidő: 2000. szeptember 15.

Felelős : valamennyi bizottsági elnöke

 

 

Tüttő István: Akkor most tartanánk 10 perc szüntetet. Szeretném jelezni, hogy a 4. napirendi pont zárt ülés. Tehát arról még majd szavazunk, de jól lenne, ha most szavaznánk, és akkor már nem kellene bejönni, ha zárt üléssel kezdjük. Kérem, szavazzunk a zárt ülésről a 4-re.

 

A közgyűlés 12 szavazattal és 1 ellenszavazattal nem határozatképes.

 

Szünet

 

Tüttő István: Nem volt szavazatképes létszám. Szavazzunk a zárt ülésről.

 

A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Zárt ülés

 

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

A közgyűlés 159/2000.(V.30.), 160/2000.(V.30. és 161/2000.(V.30.) számú határozatainak kihirdetésére később kerül sor.

A közgyűlés 162/2000.(V.30.) – 172/2000.(V.30.) számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött.

 

  1. Javaslat az oktatási-nevelési, közművelődési, közgyűjteményi, szociális intézmények szakmai és vagyonkarbantartói közalkalmazotti létszámának csökkentésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a VIKÁRIUS Kft-t bízta meg az intézményei átvilágításával. 27 nevelési-oktatási és 4 szociális intézményben a jelenlegi intézménystruktúra meghagyása mellett a hatékonyabb és gazdaságosabb működés érdekében a vagyonműködtetési területen álláshely szám csökkentésére tett javaslat felülvizsgálatára került sor. Ennek a felülvizsgálatának eredményeit tartalmazza és azzal kapcsolatos javaslatokat tartalmazza ez az előterjesztés. A feladatellátás minőségének megőrzése érdekében az intézményvezetők szakmai véleményének kikérése után az átvilágítás által javasolt létszámcsökkentési keretszámok a helyi sajátosságok figyelembevételével kerültek megállapításra, miután ezeket a VIKÁRIUS anyag nem is tartalmazza. Szeretném bejelenteni, mint előterjesztő, hogy a határozati javaslat 1. pontjában, mivel két épületben működik az Arany János úti óvoda, a 4,5 engedélyezett számmal szemben az 5-re tennék javaslatot, tehát így terjeszteném elő, és értelemszerűen az összesítő táblázatban ennek az átvezetésére is sor került. Kérem a véleményüket ezzel kapcsolatban.

Balogh László: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság a Csokonai, Sánc, a Szent Imre és az Arany, Rozgonyi óvodák esetében a dajkalétszámot fél álláshellyel javasolta megnövelni bizottsági ülésen. Ennek egy része most beemelődött eleve az előterjesztésbe. Az indokaink részint azok voltak, hogy az Arany János óvoda esetén két épületben működik az óvoda, és a többi esetben pedig nincs vagyonkarbantartó. Az előterjesztést a módosítással, 7 igennel, 0 nemmel és 1 tartózkodás szavazattal támogatta a bizottság. Néhány mondatot szeretnék még hozzáfűzni. Ez nem SZIMULÁCIÓ-1. Tehát azt hiszem, a közvélemény számára ismert, hogy 4 féle szimulációt adott a VIKÁRIUS, azok közül a SZIMULÁCIÓ-1 volt a legenyhébb. Tehát ez még nem is az. (Nekem nincs VIKÁRIUS fóbiám.) A múltról talán annyit, hogy a konyhákat érintően már túl vagyunk egy hasonló döntésen. Ott is kiindultunk a VIKÁRIUS anyagból, de emlékezzünk vissza, elvetettük a privatizációt, elvetettük a központosítás gondolatát és harmadik lépésben hát ésszerűsítések voltak. Hosszú egyeztetési folyamatban történt a végső döntés. Itt is megtörtént ez a többirányú egyeztetési folyamat. Az intézményvezetők nagy része majdnem teljes egészében elfogadták a változtatást. Még aláírásukkal is szignálták. Így az OKSB nem tud bővebb érdekérvényesítő feladatot ellátni mások helyett, nem is ez a feladatunk. De azt ésszerűsítéseket a jobb működés érdekében – a városról van itt szó elsősorban, de így ezáltal minden intézményéről is –, ha fájdalommal is jár ez a dolog, de mégis támogatjuk, bízva abban, hogy hamarosan a végére érünk a létszámleépítéseknek, s a fájdalmas folyamat hamarosan akár örömtelivé is válhat.

Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság is az őrá eső részt megtárgyalta. A tárgyalás előtt tisztáztuk, hogy az intézmények vezetőivel és az intézmények érdekképviseleteivel egyeztetett előterjesztés került elénk. A bizottsági ülésen felmerült bölcsődénként fél álláshely létesítése az átfedő időszakban besegítő munkakörrel. Ez 4 igen, 2 nemmel, 1 tartózkodással került elfogadásra. Ennek tükrében jómagam voltam, aki – tiszteletben tartva azt, hogy egy nagy munka eredményeként került elénk – nemmel szavaztam. Ennek ellenére azt, hogy a bizottságunk fél-fél hellyel javasolta a bölcsődéknél a létszámot megemelni.

Tarnóczky Attila: Az anyag valóban a VIKÁRIUS felmérése alapján készült, a javaslatait figyelembe véve. Ugyanakkor messzemenően figyelembe véve a helyi sajátosságokat. A táblázat az anyag legvégén az ebből eredő eltéréseket mutatja. Igyekeztünk tehát minden olyan különleges helyzetet méltányolni, amely egyáltalán méltányolható. Valóban ebbe beletartozik az Arany óvoda két épületben működése is, mint egy különös működési feltétel. Ennek tudomásul vételével azt kérném kedves képviselőtársaimtól, hogy ha lehet, akkor az itt szereplő számok megváltoztatására ne tegyenek indítványt. A végcél az az átvilágítás esetében, hogy az intézményi rendszerben lévő egyenlőtlenségek csökkenjenek. Ettől nem fognak megszűnni, mert a megszüntetés egészen radikális lépéseket igényelt volna. De azt jelzem, hogy a dologba való belepiszkálás adott esetben hozhat valakinek elismerést, de megint fel fog borulni az intézményeken belüli valamiféle azonos szempont alapján kezelés lehetősége. A két bizottsági véleménnyel is az a bajom, hogy végeredményben teljesen ellentétes alapon javasol fél álláshelyeket. Az Oktatási Bizottság ugye a 4,5 megállapított helyeket kívánta felkerekíteni, kívánja felkerekíteni 5-re általában. Elhangzott, mit lehet csinálni a fél álláshellyel. Hát sokféle módja van ennek a felhasználásának, de ez nem szempont számomra. Ugyanakkor érdekes módon a Szociális Bizottság meg a meglévő 6 álláshelyeket kívánja 6,5-re változtatni, fölemelni. Tehát a két bizottság szöges ellentétben áll már az elképzelés módjával is egymással. Nagyon kérném Önöket, hogy az eredeti előterjesztést szavazzák meg.

Röst János: Először kérdeznék az előterjesztőtől, hogy a VIKÁRIUS milyen szakmai szempontok alapján, milyen elvek alapján számította ki a létszámot, illetve ezeket hol lehet megtekinteni? A másik, hogy a VIKÁRIUS felmérte-e az épületek nagyságát, m2-ét, tagoltságát, műszaki eltéréseit, amik nyilvánvalóak az épületek adottságait figyelembe véve, és ezeket milyen módon korrigálta, mert úgy gondolom, ahhoz, hogy ezt elfogadjuk, meg kellene érteni a logikáját a számítási módszernek, mert a számomra itt különböző számok jöttek ki tizedesvesszővel, 0,3-mal, 0,5-tel felszorozni, igazából nem tudok értelmezni, mert 0,3 munkavállalót még nem láttam életemben. És szeretném kérni a szakszervezetet, hogy szintén mondja el az álláspontját, kapja meg a lehetőséget.

Tarnóczky Attila: Röst képviselő úr első kérdésre számítva, egy rövid ismertetőt a VIKÁRIUS által követett számítási módszerről az anyag végén adtunk. Ugyanezt a számítási módszert több száz oldalon képviselőtársaimnak kiküldtük a SZIMULÁCIÓ-1, SZIMULÁCIÓ-2 és SZIMULÁCIÓ-3 eredményeivel. A VIKÁRIUS egy feladat-ellátási mutatóból indul ki, ami végeredményben arányos azzal, hogy az adott intézményben hány gyerek van tanítva, hány gondozott van ellátva egy szociális otthonban, stb. Abban képviselő úrnak igaza van, hogy például az épületek nagyságát a VIKÁRIUS nem vette figyelembe. Ez a fajta helyi sajátosságok figyelembevétele történt meg a végleges előterjesztés benyújtása előtt.

Tüttő István: Éppen az a korrekció is, amit az elején bejelentettem, éppen ennek volt köszönhető.

Röst János: Én igazából nem erre voltam kíváncsi, tehát én nem a VIKÁRIUS-t gondoltam szakmai forrásnak, hanem a VIKÁRIUS honnan vette ezeket a számokat és számítási módozatot? Tehát van-e erre szabvány, van-e erre mondjuk minisztériumi, bármilyen más állásfoglalás, ami ezeket rögzíti, illetve valamilyen szinten kezeli? Tehát én nem a VIKÁRIUS-anyagot kérdőjeleztem meg, hogy jelenleg mi van beleírva, hanem hogy ők honnan vették?

Tüttő István: Erre nem tudok válaszolni.

Tarnóczky Attila: A VIKÁRIUS az intézményben dolgozók létszámát, azt természetesen az intézményi adatok felmérésével szerezte be maguktól az intézményektől. Az idei költségvetésben, ha megnézik a költségvetést, ott álláshely számok vannak megállapítva, ami természetesen nem feltétlen azonos az ott dolgozók létszámával, és adott esetben egészen fura, nem kerek számok is lehetnek, mit tudom én, 15,35. Mi volt a másik kérdése, képviselő úr?

Tüttő István: Hogy erre vannak-e szabványok vagy előírások?

Tarnóczky Attila: Ja, a gyermekek, az ellátottak számát szintén az intézetek, intézményektől szerezte be. Meg kell mondjam, és ebből az anyagból is kiderül, lehet, hogy majd ide kanyarodik a beszélgetés, hogy a szolgáltatott adatok nem voltak mindig pontosak, de nemcsak a VIKÁRIUS-nak, általában is, hogyha megnézték részletesen az anyagot, a konyhai átszervezést követően egy intézmény esetében előkerült egy eddig nem ismert konyhai dolgozó például.

Mayer Ferenc: Alpolgármester úr utóbbi megjegyzésével kapcsolatban annyit, hogy azért ez nem jellemző, ez talán még annyit sem ért, hogy itt a nyilvánosság előtt elhangozzék, mert ebből valószínűleg azt fogja megjegyezni, hogy akkor ezek szerint az intézmények általában nem szolgáltatnak pontosan adatot. Biztos, hogy vannak pontatlanságok, csak egyáltalán nem jellemző. Sajnálom, hogy ezt a megjegyzést megtette. A másik, amit az anyaggal kapcsolatban szeretnék elmondani. Kedves képviselőtársak én, előrebocsátom, támogatni fogom az előterjesztést, ezt támogattam a bizottsági ülésen is, bármennyire fájdalmas, legfeljebb a véleményemet mondom most már el. Teszem ezt azért, mert ugyan van itt az előterjesztés végén egy összefoglaló, hogy a VIKÁRIUS milyen hókusz-pókusz alapján számolt. Szeretném megismételni, hogy ennek az előterjesztésnek az elkészítéséhez semmiféle VIKÁRIUS-ra nem volt szükség, mert ezeket az információkat egészen precízen, pontosan tudta valamennyi itt ülő képviselő, hogy kb. ezek azok a lépések, amelyek talán még elviselhetővé teszik a helyzetet az intézmények számára, hisz a feladat-ellátás talán nem csorbul. Még akkor is, ha nyilván ezt különbözőképpen érint egyes intézményeket. A nagyságrendtől, területtől, nagyon sok minden egyébtől függ. De szeretném még egyszer kihangsúlyozni, mert ha azt az 500 oldalt valaki áttanulmányozza, én annak egy részét áttanulmányoztam, és azt kell mondanom kedves képviselőtársak, hogy olyan elképesztő tévedések vannak abban az anyagban, ugyanis ha a különböző szimulációkat végignézik, akkor az ellátandó óraszám ellenére is ott mindenféle pedagóguslétszámot is úgy szimulál, vagy úgy variál, hogy mondjuk, hogy ha 100 órára van 5 pedagógus álláshely, a 100 óra megmarad, de ő kihoz 3,7-et, vagy 3,3 pedagógus álláshelyet. Teljes képtelenségek sorozatát tartalmazza az a bizonyos 500 oldalas anyag, úgyhogy ennyit ennek a komolyságáról, és hát ellentétben Balogh László képviselőtársammal, nekem igenis VIKÁRIUS fóbiám van, mert még egyszer mondom, két képviselő két délután az egyeztetéseken durván ezt össze tudta volna állítani pontosan ilyen alapossággal.

Tarnóczky Attila: Csak annyit szeretnék mondani első menetben, hogy szeretném látni azt a két képviselőt, aki össze tudta volna ezt állítani és össze merte volna ezt állítani, képviselő úr. De az első megjegyzésével kapcsolatban elnézést kérek, hogy fölemlegettem ezt a dolgot, valóban nem volt illendő. Bár éppen képviselői körökben szoktam hallani, hogy miért veszem én komolyan a VIKÁRIUS anyagát, amikor abba … táplált be …. Képviselő úr valószínűleg nincs egyedül a VIKÁRIUS fóbiával, van érzésem nekem is. Én azonban nem hiszem, hogy ezt a számítást. – ez egy számítás tisztelt közgyűlés, ez egy számítás, ez egy matematikai modell –, hogy ezt a számítást itt Kanizsán bárkivel el tudtuk volna végeztetni. Tegyük föl, hogy igen. Akkor még mindig felmerülne az a vád, hogy a számítás elfogult volt valamelyik intézmény kárára, illetve javára. Itt azért, hogy ha megnézzük némelyik intézményt, akkor a módosulás az álláshely számban kimondottan jelentős helyenként, néhány helyen. Más helyen növekedés van. És ezt csak úgy bejelenteni az igazgatóknak, hogy hát mi így gondoljuk, megalapozás nélkül, meg lehet próbálni, nem tudom, hogy ennek elfogadottság lenne a végeredménye.

Marton István: Ebben a SZIM-1-nek keresztelt, de mégsem SZIM-1 VIKÁRIUS anyagban, amiket én olvastam benne, meg amiket a korábbi anyagokban is olvastam, szóval nagyon árnyaltan fogalmazva is kételyei kell, hogy legyenek az embernek, mert valahol azt is olvastam, hogy a vadonatúj palini iskolánkat kéne bezárni – valami VIKÁRIUS anyagban. Hát ez mutatja, hogy a terepet az adott emberek mennyire ismerték. Én ezt az egész VIKÁRIUS ügyet a ´70-es évek vállalatvezetési gyakorlatához tudom hasonlítani, ugyanis azt juttatja eszembe, mert akkor volt az a gyakorlat, hogy vállalatvezetők kimondatták mással azt, amit egyébként meg akartak csinálni. Kétségtelen, hogy azok az intézetek elég jól éltek is ebből. Valahol Mayer úrnak szerintem az ügyben igaza van, mert ilyen létszám-megtakarítást biztos, hogy néhány képviselő tudna produkálni, erre történtek is kísérletek, csak akkor a közgyűlés nem merte felvállalni, ha jól emlékszem, 1992-ben. De egy ilyen eredményre talán még az intézményvezetőkkel való korrekt egyeztetés eredményeként – lehet, hogy mosolyogni fognak, amit mondok –, de még ilyen önkéntes felajánlási jelleggel is el bírtam volna képzelni. Az sem biztos, hogy egy szikrát is rosszabb lenne, némi költségkíméléssel.

Tüttő István: Egyet azért szeretnék megemlíteni, hogy a VIKÁRIUS munkája nemcsak erre terjed ki. Tehát ő sok területen végzett olyan szakfeladatot, amely megítélésem szerint mindenképp olyan alapokat teremtett, melyet a későbbiekben tudunk majd hasznosítani. Tehát itt lesznek más javaslatok is, ez csak egy szegmense volt az ő anyagának.

Tarnóczky Attila: Én nem szeretnék vitatkozni a VIKÁRIUS-t nem kedvelőkkel, végül is nem azért lettek megbízva, hogy kedveljék őket, de azt szeretném jelezni a szakmai becsületük okán, ők sosem javasolták a palini iskola bezárását. Azt javasolták, hogy közös igazgatás alá kerüljön egy másikkal, ezen mosolyogtunk itt a városban, ez igaz, de bezárásról szó sem volt.

Tüttő István: Sőt olyan javaslat hangzott el legutóbb éppen Fodor úr részéről, hogy azt kellene támogatnunk, hogy az igazán gyermekek kiváló lelki fogadására is alkalmas területekre irányítsunk több gyereket. Ez éppen az egyik a palini iskola. Mert ott minden feltétel adva, hogy kiválóan érezzék magukat. Csodás. Van-e még észrevétel? Megkérdezem az Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldalának vezetőjét, elnökét?

Tóth Lajos: Elöljáróban hadd mondjam el, sajnálatosnak tartjuk, ha valóban így van, és minden jel arra utal, hogy így történt, hogy az intézmények vezetői valóban aláírtak valamit. Ugyanakkor mi ezt nem tehetjük meg. Nem tehetjük meg … ismertessem az Érdekegyeztető Tanács állásfoglalását. Sajnálatosnak és elfogadhatatlannak tartjuk a tervezett létszámcsökkentést, mert alapvető munkavállalói érdekeket sért, lehetetlenné teszi az Alkotmány által is garantált elvet, a munkához való jog érvényesülését. ……alkalmat találni és jelét sem látjuk, hogy ez a helyzet belátható időn belül megváltozna. A létszámcsökkentés nehezebbé teszi az intézményekben folyó szakmai munkavégzés feltételeinek technikai jellegű megteremtését, mivel alacsonyabb létszámmal, ugyanazon bérért kell megoldani azokat a feladatokat, amelyek nem kevesebbek, mivel az intézmények száma nem változott. Ezzel természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy intézményeket kellene bezárni. Elfogadhatatlannak tartjuk azt is, hogy már jó ideje állandó bizonytalanságban kényszerülnek ellátni munkájukat az oktatás, nevelés és a közművelődés és szociális ágazatban dolgozók egyaránt. Ugyanakkor vezetőink természetesnek tarják, mint ahogy természetes is, hogy ilyen körülmények között is magas színvonalú munka folyjék intézményeinkben. Mindez elkeseredettséget, apátiát szül, s arra készteti a munkavállalókat, a polgárokat, hogy gyermekeiket a város elhagyására sarkallják. A város vezetőinek, a képviselőtestületnek az előzőekben felsoroltak okán úgy gondoljuk, nincs erkölcsi alapjuk a megszorító intézkedések kikényszerítésére, meghozatalára. A munkavállalók érdekeit képviselve joggal várjuk el, hogy legyen vége az intézményeket és rajtuk keresztül a várost súlytó intézkedéseknek. Felszólítunk minden felelős személyt és városunk legfelsőbb testületének tagjait, tehát az itt jelenlevőket, hogy lelkiismeretük szavára hallgatva csak olyan javaslatokat fogadjanak el, amelyek figyelembe veszik a város intézményeiben dolgozók érdekeit, és nem fokozzák az eddig is meglévő nagymérvű kiszolgáltatottságukat. Mindezekre tekintettel az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói Oldalának képviselői a javaslatot nem támogatják, azaz ellenzik. Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Hinni szeretném, hogy az aláírásokkal is megerősített állásfoglalásunk nem csupán pusztába kiáltott szó. Tisztában vagyunk városunk helyzetével, s mégis hisszük, hogy a legkiszolgáltatottabb közalkalmazotti réteg utcára küldése nem fogja megoldani a legégetőbb dolgokat. Tisztelt Polgármester Úr! Engedje meg, hogy átadjam az oktatási-nevelési intézményekben dolgozók által aláírt tiltakozó nyilatkozatokat. Kérem Önt és a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat, legyenek tekintettel a közel 700 munkavállaló szolidaritását kifejező kérésre, tiltakozásra.

Tüttő István: Megköszönöm az Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói oldala állásfoglalását és egyben véleményét is. Nem kívánom visszaidézni azt a tanácsülést, amely éppen a napokban zajlott le. Ott is elmondtuk, abban a környezetben, amikor a gyermekek után kapja az Önkormányzat az állami támogatást. És ezekben mutatókban folyamatos csökkenés tapasztalható, ami egyben azt is jelenti, hogy a támogatás mértéke csökken, a támogatás nem tudja és hosszú évek óta nem követi még az inflációt sem. Ebben a szituációban el tudjuk fogadni, illetve meg tudjuk érteni azt a aggályt, illetve azt az aggódást, amit éppen az Érdekegyeztető Tanácsban kifejezett Tóth Lajos úr vezetésével a képviselők. Azonban azt is tudomásul kell venni, hogy az oktatásban, a bölcsődéktől kezdve az óvodákon át, minden egyes diákra sokkal többet kell fordítanunk, mint amennyi az állami támogatásból forrásként megjelenik, és ez az olló egyre nyílik. Én úgy gondolom, hogy akik a számokat ismerik vagy látták, olyan terhet jelent az Önkormányzat számára, amely egy forrásból oldható fel, az adók növeléséből. Az adók növelésének azonban szintén korlátot szab az a körülmény, hogy a lakosság tovább ilyen téren nem terhelhető. Illetve, ha terhelhető is, kismértékben és szűkebb körben. Az, hogy az intézményekkel egyeztettük, és az intézményvezetők aláírták, ez nagy valószínűséggel azt is jelzi, hogy átgondolták annak az úgy nevezett létszámcsökkentésnek a kérdéseit, amelyet aláírtak, mert fegyvert nem fogtunk senkire, hogy írja alá, egyeztetés követte. Sőt egyezkedés volt. Tehát nem arról volt szó, hogy amit a Vikárius kiszámított azt egy az egyben alkalmaztuk, hiszen Tarnóczky úr is és mások is elmondták, hogy méltányoltuk, illetve megpróbáltuk az úgynevezett életközelséget figyelembe véve a lehetőségek határáig ezeket a kérdéseket lehetőleg konszenzus alapján megteremteni. Egy biztos, hogy az önkormányzat ezen lépések nélkül, egy gesztust gyakorolhat, hogy nem változtat. Azonban nem tudja garantálni azt, hogy a jövőben még drasztikusabb helyzet nem áll elő, és akkor már egészen más alapokra kellene helyeznünk az oktatási rendszerünket. Én megítélésem szerint, azok a további lépések, amelyek még várhatók, azt a célt szolgálják és az önkormányzati testület ezt kívánja támogatni, azt a célt szolgálják, hogy az intézményeink működőképessége olyan szinten, és ha lehet talán még magasabb szinten megmaradjon vagy fejlődhessen, amelyet már eddig kialakítottunk magunknak. Reményeink szerint ezek az intézkedések hozzájárulnak. Kérem van-e még észrevétel? Úgy látom, nincs a vitát, lezárom. A határozati javaslatok jóváhagyására kerül sor. Módosító javaslata volt az OKSB–nek. Kérem szépen ezt megismételni, azzal kezdjük.

Balogh László: A Csokonai, Sánc, illetve a Szent Imre, illetve az Arany- Rozgonyi óvodák esetében a dajka létszámot félállás hellyel javasoljuk növelni.

Tüttő István: Az Arany Jánosról nem kell szavazni, mert én bejelentettem, hogy módosítom. Kérem, elvként. A Csokonai, Sánc és a Szent Imrénél 0,5%-kal. Én nem támogatom. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 9 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja.

 

Tüttő István: Kérem akkor az eredeti 1. számú határozati javaslatról a döntésük.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezek után kérem szavazatukat a 3. számú, bocsánat a 2. számú 8. oldal - pillanat csak átlapoztam véletlenül -, kérem a 2. számú határozatról a döntésüket.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A Szociális Bizottság kérem, hogy ismertesse a javaslatát.

Dr.Csákai Iván: A bizottsági ülésen bölcsődénként félálláshely pluszt kértek a dolgozók és 4 igen, 2 nemmel ment át.

Tüttő István: Kérem, én ezt sem tudom támogatni, szavazzunk róla.

 

A közgyűlés 6 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Akkor kérem a 3. számú határozatról a döntésüket.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a 4. számú határozati javaslatról a döntésüket.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem az 5. számúról. Egyesített Szociális Intézmény Alapító Okiratának módosítása. Egyébként ezeket majd nem sokára ismertetjük, az ÁSZ vizsgálat eredményét az eleve az eleve már, annak előzetes ismerete alapján történnek ezek a javaslatok.

 

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 6. számúra kérem.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És pályázaton való részvétel a létszámdöntésekkel kapcsolatban, ez a 7., kérem döntésüket.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

173/2000.(V.30.) számú határozat

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az oktatási-nevelési, közművelődési, közgyűjteményi és szociális intézményekben az alábbi szakmai és vagyonműködtetői álláshely számot hagyja jóvá 2000. augusztus 1-től:

 

    1. Óvodák

    Sorsz.

    Intézmény

    Dajka

    Vagyonkarbantartói

       

    engedélyezett 2000. augusztus 1-től

    1. sz.

    Csokonai

    7,5

    0

     

    Sánc

    2

    0

    2. sz.

    Platán

    4,5

    0

     

    Kossuth tér

    6

    1,5

    3. sz.

    Szent Flórián tér

    5

    0

     

    Kisrácz

    3

    0

     

    Bajcsa

    2

    0

    4. sz.

    Rozgonyi

    9

    0

     

    Arany

    5

    0

    5. sz.

    Úrhajós

    9

    2

     

    Korvin

       

    6. sz.

    Szent Imre

    4,5

    0

    7. sz.

    Rózsa úti

    9

    2

    8. sz.

    Hevesi

    9

    1,5

    9. sz.

    Attila úti

    10

    0

     

    Miklósfa

    4

    0,5

     

    Ligetváros

    2

    0

     

    Palin

    3

    0

    Határidő: 2000. augusztus 1.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

  1. Általános Iskolák

Sorsz.

Intézmény

Vagyonkarbantartói álláshelyek

   

engedélyezett

2000. 08. 01-től

1.

Bolyai János

8,5

2.

Kőrösi Csoma Sándor

7

3.

Rozgonyi

5

4.

Zrínyi Miklós

7,5

5.

Miklósfa

5

6.

Vécsey Zsigmond

3,5

7.

Palin

5

8.

Hevesi Sándor

9

9.

Kiskanizsa

7,5

10.

Zemplén Győző

6,5

11.

Péterfy Sándor

8

12.

Rózsa úti

4,5

13.

Állami Zeneiskola

2,5

Határidő: 2000. augusztus 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

c.) Középiskolák

Sorsz.

Intézmény

Vagyonkarbantartói álláshelyek

   

engedélyezett

2000. 08. 01-től

1.

Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola

19

2.

Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola

22,5

3.

Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola

26

4.

Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola

16,5

2000. július 1-től engedélyezett

5.

Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola

16

2000. június 1-től engedélyezett

6.

Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola

24

2000. július 1-től engedélyezett

Határidő: 2000. augusztus 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

d.) Közművelődési és közgyűjteményi intézmények

Sorsz.

Intézmény

Szakmai és vagyonműködtetői álláshelyek

   

engedélyezett

2000. 08. 01-től

1.

Hevesi Sándor Művelődési Központ

26

2.

Móricz Zsigmond Művelődési Ház

5,25

3.

Városi Könyvtár

35

Határidő: 2000. augusztus 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

e.) Szociális intézmények

Sorsz.

Intézmény

Szakmai és vagyonkarbantartói álláshelyek

engedélyezett

2000. 08.01-től

1.

Bölcsődéskorúakat Gondozó Intézmény

53,5

2.

Értelmi Fogyatékosok Szakosított Szoc. Intézménye

43,1

 

Összesen:

96,6

Határidő: 2000. augusztus 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

f.) Egyesített Szociális Intézmény

Sorsz.

Intézmény

Szakmai és vagyonkarbantartói álláshelyek

Engedélyezett

2000. 11.01-től

1.

Egyesített Szociális Intézmény

71,5

Határidő: 2000. november 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város utasítja az oktatási-nevelési, közművelődési, közgyűjteményi és szociális intézmények vezetőit, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város 9/2000. (III.8.) számú költségvetési rendeletben jóváhagyott álláshelyek számát csökkentse az alábbiak szerint és a szükséges munkáltatói intézkedéseket tegye meg.

    1. Óvodák

    Sorsz.

    Intézmény

    Dajka

    Vagyonkarbantartó

       

    csökkentés 2000. 08.01-től

    1. sz.

    Csokonai

    0,5

    0

     

    Sánc

    1

    0

    2. sz.

    Platán

    0,5

    0

     

    Kossuth tér

    0

    0

    3. sz.

    Szent Flórián tér

    0

    0

     

    Kisrácz

    1

    0

     

    Bajcsa

    0

    0

    4. sz.

    Rozgonyi

    0

    0

     

    Arany

    0

    0

    5. sz.

    Úrhajós

    1

    0

     

    Korvin

       

    6. sz.

    Szent Imre

    0,5

    0

    7. sz.

    Rózsa úti

    0

    1 élelmezési álláshely

    8. sz.

    Hevesi

    0

    0

    9. sz.

    Attila úti

    1

    0

     

    Miklósfa

    0

    0,5

     

    Ligetváros

    0

    0

     

    Palin

    0

    0

    Határidő: 2000. augusztus 1.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

  1. Általános Iskolák
  2. Sorsz.

    Intézmény

    Vagyonkarbantartói álláshely

       

    csökkentés

    2000. 08.01-től

    1.

    Bolyai János

    1,5

    2.

    Kőrösi Csoma Sándor

    1

    3.

    Rozgonyi

    0

    4.

    Zrínyi Miklós

    1

    5.

    Miklósfa

    1

    6.

    Vécsey Zsigmond

    0,5

    7.

    Palin

    0

    8.

    Hevesi Sándor

    1

    9.

    Kiskanizsa

    1

    10.

    Zemplén Győző

    1

    11.

    Péterfy Sándor

    1,5

    12.

    Rózsa úti

    0

    13.

    Állami Zeneiskola

    0,8

    Határidő: 2000. augusztus 1.

    Felelős : Tüttő István polgármester

  3. Középiskolák

Sorsz.

Intézmény

Vagyonkarbantartói álláshely

   

csökkentés

2000. 08.01-től

1.

Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola

2

2.

Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola

0

3.

Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola

7

4.

Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola

1

2000. július 1-től

5.

Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola

0

6.

Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola

5

2000. július 1-től

Határidő: 2000. augusztus 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

d.) Közművelődési és közgyűjteményi intézmények

Sorsz.

Intézmény

Szakmai és vagyonműködtetői álláshely

   

csökkentés

2000. 08.01-től

1.

Hevesi Sándor Művelődési Központ

5

2.

Móricz Zsigmond Művelődési Ház

0

3.

Városi Könyvtár

0

Határidő: 2000. augusztus 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

e.) Szociális Intézmények

Sorsz.

Intézmény

Szakmai

Vagyonkarbantartói

   

csökkentés 2000. 08.01-től

1.

Bölcsődéskorúakat gondozó intézmény

7

4,5

2.

Értelmi Fogyatékosok Szakosított Szociális Intézménye

0,5

3

Határidő: 2000. augusztus 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

    1. Egyesített Szociális Intézmény

    Sorsz.

    Intézmény

    Szakmai

    Vagyonkarbantartói

       

    csökkentés 2000. 11.01-től

    1.

    Egyesített Szociális Intézmény

    5

    5

    Határidő: 2000. november 1.

    Felelős : Tüttő István polgármester

  1. A gazdasági és adminisztrációs, élelmezési (kivéve Rózsa úti Óvoda) álláshely számot az előterjesztés nem érinti.

Határidő: 2000. augusztus 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a II. számú Sugár út 28. szám alatt működő bölcsődei telephelyen a gyermekcsoportok számát 3 csoportban határozza meg és hagyja jóvá.
    2. Határidő: 2000. augusztus 1.

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

    3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a bölcsődék alapító okiratának módosítására tegye meg intézkedését.
    4. Határidő: 2000. június 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy az Egyesített Szociális Intézmény alapító okiratának módosítására tegye meg intézkedését.
    6. Határidő: 2000. november 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

    7. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2000. július 1-től működő Központi Szociális Konyha (Nagykanizsa, Űrhajós u. 4.) működtetését az Egyesített Szociális Intézménnyel láttatja el.
    8. Határidő: 2000. július 1.

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

    9. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése létszámdöntéseivel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igénylésére kiírt pályázaton részt vesz.
    10. Határidő: 2000. október 15.

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

       

       

    11. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 30/1999.(VI.22.) sz. és 11/1999.(III.23.) sz. rendeletének módosított 43/1995.(XII.20.) sz. a belterületi határvonal megállapítására és módosítására vonatkozó rendeletének módosítására (írásban)
    12.  

      Tüttő István: Aki ezt tudta követni, az szíveskedjen majd hozzászólásával segíteni. Kérem, ez egy belterületbe vonási kérelem. Erre vonatkozóan ugye a döntéseket ismerjük. Kérem, van-e kérdés vagy észrevétel?

      Marton István: A határozati javaslat helyes, meg fogom szavazni. De ennek a kérdésnek kapcsán felmerül az emberben, hogy miért kell nekünk 5 percenként ilyen reményetlen ügyekkel foglalkozni? De hát az 5 percet természetesen idézőjelben mondtam, mert 2 vagy 3 hónappal ezelőtt egy hasonlóan reménytelen üggyel kellett a közgyűlésnek bíbelődni. Itt a két érintett bizottság nullra verte le, mert teljesen logikus, ugye a dolog arról szól, hogyha mi ezt belterületbe vonnák, akkor minket terhelnének jelentős költségek. Így, aki addig élvezte az előnyöket, az megszabadulna hátrányoktól és egy ügyes trükkel az önkormányzatra lehetne lőcsölni. Én úgy gondolom, hogy ezen kellene elgondolkodni a testületnek, illetve a hivatal vezetésének, hogy mi az a módszer, amivel ezt jobban meg lehetne szűrni, és nem kellene rendszeresen nekünk ezzel foglalkozni. Tehát gondolok itt olyanra, hogy például belterületbe vonást egy évben mondjuk kétszer hajlandó tárgyalni a közgyűlés, vagy akár egyszer. Tudom, hogy egyébként nem megy, mert hát végig kell, hogy menjen a bizottságokon. de ezzel kapcsolatban valamiféle szabályozást kell csinálni, mert félő, hogy előbb-utóbb elönt bennünket a belterületbe vonás tengere.

      Tüttő István: Hát ugye az érzékelhető, hogy a kérelem egyben összefügg egy gazdasági érdekkel is, azt hiszem ezt nem kell részletezni. Lezárom a vitát, mert úgy látom több észrevétel nincsen. Kérem, a határozati javaslat a kérelem elutasítása. Kérem, szavazzunk.

       

      A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

       

      174/2000.(V.30.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a “Nagykanizsa II.-Agyag” védnevű bányatelek területrészre vonatkozó belterületbe vonási kérelmet elutasítja.

      Határidő: az ügyfél értesítésére 2000. június 15.

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

       

    13. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanokat érintő elővásárlási jogról szóló, többször módosított 2/1999.(I.26.) sz. rendelet módosítására (írásban)
    14. Előadó: Antalics Dezső

       

      Tüttő István: A napirendi pont előadója Antalics Dezső bizottsági elnök úr. Kérdezem, van-e kiegészítenivalója az írásos előterjesztéshez?

      Antalics Dezső: Mivel két bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést, kérem, hogy a közgyűlés is támogassa.

      Marton István: Ez már egymás után a második olyan, amivel tökéletesen egyetértek. Már, mint az előterjesztéssel. Az FKgP – MDF frakció meg fogja szavazni.

      Dr. Gőgös Péter: Elnézést, nem a témához vágó, de szeretném a vendégeinket kevésbé igénybe venni, hasonló módon a tisztelet őket is megilleti, mint az előbb eltávozottakat. A 18. és a 24. napirendi pontot javaslom, vegyük előre a szünet előtt. Tekintettel az ülés elhúzódására.

      Tüttő István: Ügyrendi javaslat volt, bár nem pontosan a jó ütemben. Jó, lezárjuk a napirendet, és azt követően döntünk a javaslatról. Kérem, lezártam a vitát. Döntsünk az ügyben. Rendeletről szavazunk, remélem, hogy a szerint.

       

      A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

       

      21/2000.(V.31.) számú rendelet

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2000.(V.31.) számú rendelete a településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanokat érintő elővásárlási jogról szóló többször módosított 2/1999.(I.26.) számú rendeletének módosítására.

      (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

       

      Tüttő István: És most jön határozati javaslat. Kérem, döntsünk.

       

      A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      175/2000.(V.30.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a jegyzőt, hogy a Múzeum téri garázsok kisajátítási ügyét vizsgáltassa meg abból a szempontból, hogy az eljárás további folytatása indokolt-e, befejezhető-e. A vizsgálat eredményét terjessze a közgyűlés elé a kisajátítási eljárással kapcsolatos döntés meghozatalához.

      Határidő: 2000. szeptember 30.

      Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző

       

      Tüttő István: Határozatot is javaslatot elfogadtuk. Kérem, most teszem fel szavazásra, egy ügyrendi javaslata volt Dr. Gőgös Péter úrnak és Fodor úrnak is van. Valószínű, hogy nem teljesen torpedózza az előzőt.

      Dr. Fodor Csaba: Nem torpedózom az előzőt, természetesen, de azt szeretném, ha az a 8. napirend után kerülne sorra, mert a 8. napirenddel kapcsolatosan is voltak, és vannak is vendégeink, és ott is lesz egy-két kérdés, amiben dönteni kellene. Én azt gondolom, hogy azzal együtt, vagy azt követően sorra vehetnénk.

      Tüttő István: Kérem, először az volt a javaslat, hogy hozzuk előre, másodszor az, hogy a 8. napirend után. Kérem, ezt együtt szavazzuk. Gőgös úr nem mondott helyet, hanem hozzuk előre. Fodor úr pedig azt tanácsolta, hogy jó támogatjuk, de a 9-re hozzuk előre. Kérem, ezt teszem fel szavazásra.

       

      A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja a javaslatot.

       

       

    15. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásokról szóló 45/1999.(VII.27.) sz. rendeletének módosítására (írásban)

Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

 

Dr. Csákai Iván: Bizottságunk többször tárgyalta ezt a rendeletmódosítást. Minden rendeletmódosítással a való élethez való alkalmazkodás eredményezi. Itt a 10. napirendi pontnál, vagy a 10. nem a pont, a 10. §-nál volt egy számítás a lakásfenntartási támogatásoknál, azt, hogy ha az új módon számítjuk ki a támogatásokat, akkor néhányan kiesnek a támogatási rendszerből. Ami itt le van írva az Önök kezében levő előterjesztésben, ezt elfogadnánk a.) pontnak, a b.) variáció pedig úgy hangzana, hogy a nyugdíjminimum egyszemélyes háztartásban élő személy esetén nyugdíjminimum összegét meg nem haladó jövedelem esetén 3.600 Ft, a b-ben a nyugdíjminimum 170%-át meg nem haladó jövedelem esetén 2.400 Ft, és a c.) változatlanul maradna, az a.) - c.). Ezt a b.) variációt támogatnám én személy szerint, a számítások azt mutatják, hogy ez az eddig támogatásban részülteket jobban figyelembe veszi. A másik pedig az, hogy minden évben más feltételekkel mellett kezdünk el odaítélni valamit, akkor az biztos, hogy visszatetszést eredményez az emberekben, hisz kirekesztő jellege lesz ezekkel szemben, akik eddig részesültek. Tehát a b.) variációt támogatnám én személy szerint, azt támogatnám.

Tüttő István: Van-e még észrevétel?

Dr. Horváth György: Egy gondosan előkészített anyag van. Egyetlen aggályom van, hogy a 10. § 6. a-b pontjánál ugye itt számokat adtunk meg, akkor minden évben módosításra kerül a sor. És külön dicséret illeti az elkészítőket, hiszen itt már a VIA Kft-vel az együttműködési szerződés is ott van. Azt hiszem, hogy példa értékű ez az előterjesztés ebben a vonatkozásban. Gondolkodtam, hogy mit lehetne javasolni, nem tudok semmit, csak az ilyesfajta aggályomat fejezem ki.

Tüttő István: Úgy látom, több észrevétel nincs. A vitát lezárom. Kérem, rendeletalkotásról van szó. És a 10. §-ban Csákai úr kiemelte, Ő az a.) variációt, vagy melyik. A b.) variációt javasolja. Először az a.) variációt tennénk fel akkor szavazásra.

 

A közgyűlés 0 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Tehát ezt eleve ezt nem támogattuk. Akkor a b.-t kérem, hogy arról szavazzunk. Ez a bizottság javaslata.

A közgyűlés 14 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 14 igennel megfeleltünk a minősített többségnek is. Kérem szépen, akkor ezután a rendeletről szavazzunk.

 

A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:

 

22/2000.(V.31.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 22/2000.(V.31.) számú rendelete a pénzbeni és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

Tüttő István: Most pedig a határozati javaslatokat kérem, szavazzuk meg. Egybe tettem fel, mert egymásból következnek.

 

A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

176/2000.(V.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. elfogadja a Szociális Foglalkoztató, VIA Kanizsa Városüzemeltető Közhasznú Társaság, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata között létrejött együttműködési megállapodást.
    2. elfogadja a Zala Megyei Munkaügyi Központ, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata között létrejött együttműködési megállapodást

Határidő: folyamatos

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

  1. Javaslat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 34/1999. (XI.12.) sz. rendelet módosítására
  2. Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

     

    Tüttő István: Ismét Csákai következik a szó, mert az előterjesztője a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke.

    Dr. Csákai Iván: Minden évben visszatérő téma. Az intézményvezetőkkel megbeszélve így alakult, hogy ezekez a módosításokat kell betenni a díjakban, hogy az intézmények zavartalanul működjenek.

    Tüttő István: Van-e észrevétel? Végül is a határozati javaslat és a rendeletmódosítást egyszerre teszem fel szavazásra, hiszen a határozati javaslat úgy szól, hogy fogadjuk el a rendeletmódosítást. Köszönöm, kérem szavazzunk.

     

    A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    23/2000.(V.31.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 23/2000.(V.31.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló többszörösen módosított 12/1996.(III.26.) számú rendelet módosításáról.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

  3. Az önkormányzati Kft.-ék és a VIA Kanizsa Kht. vezetőinek beszámoltatása és az 1999. évi mérlegbeszámolónak jóváhagyása (írásban)
  4. Előadó: Maros Sándor ügyvezető

    Grabant János ügyvezető

    Gáspár András ügyvezető

     

    Tüttő István: Jelen van, tehát előttünk van a Televízió, a Kanizsa Újság, a I Futball és a VIA Kht. Kérem, kiegészítettük a Kanizsa Újság Kft-nek az anyagával. Nem tudom, megkérdezem a tisztelt ügyvezetőket, hogy kívánnak-e szóban még valamilyen hozzáfűznivalót tenni. Ugyanezt kérdezem, igen mindenki azt mondja, hogyha kérdés hangzik el. Kérem az Önök kérdését, véleményét, amennyiben van.

    Budai István: Úgy gondolom, hogy most már hagyományos, hogy az én tisztem az, hogyha mérlegről van szó, akkor nekem hozzá kell szólni, ezért hát én most megteszem, és úgy gondolom, hogy napirendi pont felsorolt 4 gazdasági társaságról együtt kellene tárgyalnunk az idő rövidsége, vagy hát a jobb kihasználtsága miatt. Én úgy gondolom, hogy több szempontból a mérlegek hasonlítanak egymáshoz, de kiemelném azt a fő szempontot, hogy a VIA Kanizsa mérlegének kivételével valamennyi előttünk lévő mérleg és eredmény-kimutatás azt tükrözi, hogy a saját vagyon összege a törzstőke összege alá csökkent. Egyedül a VIA Kanizsa az, amelyik tartja magát ilyen szempontból, ezért én erről később majd külön szólnék. Az előttünk levő TV Kft. könyvvizsgálói jelentésében én egy-két olyan dolgot találok, amit szeretnék megkérdezni a Maros úrtól. Többek között a 2. oldalon - vagy ha itt van a könyvvizsgáló asszony, akkor tőle -, a 2. oldalon azt írja és ezt a bizottságok szintjén is megkérdeztem, hogy az átszervezésre javaslatot tett. Írja, hogy át lett világítva és az átszervezésre tett javaslatok bizonytalanságot keltettek az ügyvezetésben, értékes energiákat vont el a szakmai, gazdasági feladatok megoldásától. Én kérdezném a Maros úrtól, hogy miben nyilvánult meg? Van-e ennek valami kézzel fogható eredménye vagy eredménytelensége? Megállapítja a könyvvizsgálói jelentés, hogy a pénzügyi fegyelem kielégítő, a likvidítási zavarok nem minősítik a számla befogadás, ellenőrzés, kiegyenlítés zárt rendszerét. Egy kicsit ezt a mondatot faramucinak tartom, ezért ezt is megkérdezem, hogy mit jelent. A vagyoni helyzet értékelésénél látok egy olyan ellentmondást, hogy ugye azt mondja, hogy 733 ezer forintos bruttó értékű tárgyi eszköz beszerzésre került sor, aminek a nettó értéke 177 ezer forint. Ez azért furcsa, hogy ezzel szemben ugye megírja, leírja a kiegészítő melléklet, hogy mindössze 103 ezer forint 30 ezer Ft alatti tárgyi eszközt vásároltatok, ezért a kettő között a különbséget nagynak tartom, mert azért a 733 ezer forintból hogyan lett 133 ezer nettó érték. Ezt azért gondolom azért majd talán

    Tüttő István: 177.

    Budai István: 177 – Igen, bocsánat. Na most, kérem szépen, ennyit a kiegészítő mellékletről. A mérlegbeszámolóról én annyit mondanék, hogy - és ez mindegyikre vonatkozik - minden olyan mérlegre, amelyre érvényes az előbb elmondott szöveg, hogy a saját vagyon összege a törzstőke alá csökken. Ezt én azért tartom fontosnak, hogy mert ugye mindenki előtt ismert dolog, hát legalábbis, egy ilyen kérdésekkel foglalkozik, hogy ez év június 15-éig a törzstőkét fel kell tölteni 3 millió forintra. És ott, ahol a törzstőke negatív, vagy ha még pozitív is, de törzs, vagy a saját vagyon alatta van a törzstőkének, ott ugye ez hatványozottan jelentkezik, tehát helyre kell tenni a negatív előjelű törzstőkét és pozitív saját vagyont kell produkálni. Ezért én úgy gondolom, hogy a mérlegek mellett most, éppen emiatt szoros határidő miatt nem mehetünk el úgy szó nélkül, ott hagyjuk és nem foglalkozunk vele. Ezt igen is most nekünk döntést kell hozni, hogy milyen forrásból, hogy rendezzük a veszteségeket. A TV-nél ugye a törzsvagyon, törzstőke 1 millió forint és most jelen pillanatban a saját tőke 780 ezer, tehát alácsökkent. Itt is tehát 3 millióig ki kellene egészíteni úgy, hogy a törzsvagyont, és akkor ugye már nem okoz az ilyen problémát. Nagyobb gond a negatív előjelű mérleg eredményeknél. Én azt gondolom, hogy Kanizsa Újságnál elmondhatjuk, hogy ott dilemmáztunk mi Pénzügyi bizottsági ülésen, hogy hova rakjuk, hova tegyük az ÁFA témát. Én úgy gondolom, hogy ezt itt most nem kellene forszírozni. Kétféle megoldás van, amennyiben fizetni kell ÁFA- t, akkor nagyobb a vesztesége, amennyiben nem kell fizetni, akkor kisebb a veszteség, és kisebbet kell rendezni. Én úgy gondolom, hogy itt viszont áll az az megállapítás, hogy - hirtelen belekeveredtem, elnézést kérek a sok papíromban - áll az a megállapítás, hogy negatív előjelű a eredmény, illetve a saját vagyon, ezért ebből az következik, hogy a 3 millió forintos pozitív törzstőke, illetve saját vagyon elérési szintjéhez, annyit kell rendezni, hogy megmaradjon a 3 millió, tehát közel 10 millió forintot, mert 7,8 millió forint …. Kérem szépen ennyit az Újságról. És szeretnék egy kicsit a Futball Kft-ről többet beszélni. A Pénzügyi Bizottság tárgyalta az ügyet, és akkor mi kértük az ügyvezetést, amit nagyon szépen megcsinált nekünk itt szép kötésben és úgy gondolom, hogy a kötés mögött elég sok probléma húzódik meg. Nekem az a véleményem erről, hogy egy olyan mérleggel állunk szemben, amely most talán mondható, hogy reális. A ’98-as mérleg tárgyaláskor már fölvetődött az, hogy sok olyan kötelezettség nem került a mérlegben kimutatásra, amelyről tudtunk, de a mérlegben nem volt benn. Akkor mi a 7.836 ezer forintos pótbefizetést rendeztük, ezért ’99 január 1-gyel tiszta lappal indítottuk a Kft.-t., illetve egészen nem tisztalappal, mert 93 ezer Ft negatív előjelű eredménytartaléka maradt, de ez azt hiszem ez elhanyagolható, és ehhez ugye összeszedte a Kft. a 30 - mondhatom a számot nyilvánosság előtt? - nem titkos, de azért megkérdeztem, hogy nehogy esetleg az a vád érjen, mert én üzletet rontottam, mert ez nem tudom milyen üzlet. Nem rossz üzlet, nem jó üzlet.

    Tüttő István: Ezt nem lehet.

    Budai István: Na most, 32.868 ezer forint a negatív előjelű törzs saját tőke, és a mérleg szerinti eredményük mínusz 36.025 ezer Ft. Úgyhogy azért kevesebb a saját tőke, mert van valamennyi jegyzet tőke, 3.250 ezer Ft, és ez csökkentette. Nagyon csúnya szám a kötelezettségek között az 52 446 ezer Ft. Van az anyagban, ebben a bekötött anyagban a kötelezettség kimunkálása között egy olyasmi, hogy már most ugye a napjainkban ez jelentősen csökkent. Én úgy gondolom, hogy nekünk most a ’99-es mérlegről kell tárgyalni, nem a ’90. vagy a 2000. április 30-iról. Ezért én úgy gondolom, hogy itt kellene valamiféle megoldást találni. Pénzügyi rendezést igényel és ez a közgyűlés feladata, hogy találja meg azt a megoldást, hogy le tudja rendezni, van-e a város költségvetésében annyi fedezet, vagy nincs. Ha nincs, akkor az komoly probléma. A tavasz folyamán, illetve kimutatott a kötelezettségei között 9 millió valamennyi önkormányzati kölcsönt az I. sz. Futball Club és 20 millió Ft-ot már mi egyszer adtunk. Na most, ha én úgy gondolom, és ez fölvetődött, és azért merem elmondani, hogy ha a 20 milliót betudjuk, mint pótbefizetést ennek a veszteségnek rendezésére, meg otthagyjuk a tagi kölcsönt ennek a veszteségnek a rendezésére, akkor 29 milliót már rendeztünk, de ezzel nem oldottuk meg a problémát, én úgy gondolom, mert a 2000. évben ez ugye vissza fog köszönni. Énnekem az a kérésem, hogy mindezek ismeretében, amit most én itt elmondtam, mert gondolom, hogy, illetve legalábbis megpróbáltam kisarkítani azokat a kérdéseket, amik ebben égetnek, hogy ennek ismeretében a közgyűlés vitassa meg ezeket a mérlegeket. tárgyaljunk róla, beszéljünk róla, ne menjünk úgy el mellette, hogy ott hagyjuk, mert komoly problémák jelentkeznek. Szóval ezt a negatív előjelű eredményt rendezni kell, bármilyen fájdalmas, mert itt van két hét múlva a feltöltési kötelezettség végső határideje, és én úgy tudom, arról vagyok tájékoztatva, hogy jelentős bírságot szabnak ki azokra a Kft-ékre, amelyek ezeknek a feltételeknek, tehát feltöltési kötelezettségüknek nem tesznek eleget.

    Tüttő István: Visszaadom a szót.

    Budai István: Horváth úr figyelmeztetett, hogy VIA–ról nem beszéltem. Hát azért nem beszéltem, mert az ennyire nem, nem, hogy ennyire, hanem egyáltalán nem zűrős. Annyit azért elmondok róla, hogy probléma volt Pénzügyi bizottsági ülésen is, de azt hiszem, hogy Gazdasági bizottsági ülésen is, tárgyaluk, hogy hogyan jött létre a Kft-ből a Kht. Olyan félreértések voltak, hogy ugye a Kft-nek a vesztesége és a Kht. vesztesége összeadandó és azt kell rendezni. Hát, hogy egyértelműen az az én véleményem, ez nem így van, mert a Khtnak a nyitó, tehát a bázis adata, az volt a Kft. záró adata, és az beintegrálódott a Kht-nak az eredményeibe. Így csak a 350 ezer Ft-os mérleg szerinti veszteséget kell rendezni, tehát nem az 1,7 millió valamennyit, hanem a 350-et. Volt egy olyan ajánlat a Felügyelő Bizottság részéről, hogy ezt 3 évre határolja el ezt, ez módosult, most már látom, hogy egy évre javasoljátok. Ellenben a határozati javaslatban bent maradt a 3 év. Én úgy gondolom, hogy 350 ezer Ft-t nem kellene elharmadolni, mert kissé azért nevetséges egy ilyen Kht. esetében. Maradjunk annyiban, hogy amennyiben az eredmény engedi, akkor rendezze le. Ha ez jövőre, akkor, akkor, ha utána, akkor, akkor. Tehát amikor az eredmény pozitív és lehetőséget ad az elhatárolásnak a rendezésére. Hát én erről ennyit szerettem volna mondani, és köszönöm, hogy meghallgattak. Még talán annyit, hogy ismételten fölvetődött az a Pénzügyi bizottsági szándék meg akarat, Böröcz úr talán helyetted mondhatom, hogy ezeket a Kht-ékat, Kft-eket helyzetbe kellene hozni, ha már megvannak. Viszont, ha nem tudjuk helyzetbe hozni, akkor dönteni kell a sorsukról, hogy ne köszönjön vissza nekünk minden éven ez a probléma.

    Dr. Fodor Csaba: Most mind a háromról egyszerre folyik a szó, tehát a társaságokról. Én a Foci Club Kft.-vel kapcsolatosan szeretnék egy pár gondolatot mondani.

    Tüttő István: Mind a 4-ről.

    Dr. Fodor Csaba: Vagy mind a 4.-ről pontosabban, igen köszönöm. És nem is kifejezetten a mérleggel, mert hát a mérleg az az elmúlt évi gazdálkodás eredményét, vagy eredménytelenségét tükrözi, hanem inkább a mostani helyzettel, egy kicsit a jövővel, mert én azt gondolom, hogy fontos kérdésről kellene döntenie az önkormányzatnak, egy oldalról, mit tulajdonosnak is. Ez pedig a következő. Maga a társaság azt a célkitűzését teljesítette, hogy a csapat - valóban sporttörténelmet írva - bent maradt a Professzionális Ligában, és indul az őszi vagy kora nyári fordulóban, amikor majd, aminek a következtében majd talán letisztul az első liga összetétele. Talán majd rendeződnek azok a pénzügyi rendezetlenségek, amelyek most bizonyos mértékig a labdarúgás egészét az országban jellemzik. Függetlenül a tulajdonlásoktól, sajnos. Mármint a társaság tulajdonlásától. Azt gondolom, hogy - és ez a Felügyelő Bizottság véleménye is - meg kell azért azt állapítani, hogy jelentős munka folyt az ez év tavaszán a társaságban. A lehetőségekhez képest eléggé tudtuk minimalizálni a hiányokat, az adósságokat és azt hisszük, hogy meg van az a remény, hogy a további működéshez a gazdasági bázist valamiképpen az önkormányzat részben, de valahogy biztosítsa. Ehhez viszont döntést kellene hozni, mégpedig oly döntést, amivel az önkormányzat, mint tulajdonos elhatározná, mit kíván tenni ezzel a társasággal a jövőben. Az én javaslatom az, hogy az önkormányzat és ez határozati javaslat, ha tetszik, az önkormányzat hatalmazza fel a polgármester urat, hogy a Felügyelő Bizottsággal együtt folytasson tárgyalásokat potenciális befektetőkkel, akik hajlandók a társaság finanszírozásában jelentős szerepet vállalni, hajlandók ennek megfelelően üzletrészt vásárolni, és megfelelő szindikátusi szerződés alapján kötelezettséget vállalnak. Mind az önkormányzat - természetesen, ha marad tulajdonos -, mind a befektető, vagy befektetők, hogy a csapatnak a finanszírozását a profi ligában való indulását megteremtik. Azt gondoljuk, hogy az önkormányzat nincs abban a helyzetben, nem vagyok jövendőmondó, de azt látom, hogy nem is igen lesz abban a helyzetben, hogy egy közel 150 milliós éves költségvetést igénylő gazdasági társaság teljes finanszírozását felvállalja, még akkor is, ha ebből a 150 millió Ft-ból pár 10 millió Ft saját bevételként és egyéb csatornákon megszerezhető. Azt hisszük, hogy 100 millió körüli összeg nem fog az önkormányzat rendelkezésére állni, hogy ezt a csapatot az első ligában el tudja indítani, aminek azért a bentmaradását, sikerét, ha tetszik, a csapat kivívta. Azt megjegyezném, hogy a társaságnak a játékosok felé fennálló tartozásai azok még az elmúlt esztendőbéli tartozások és az esztendő alatt nem a naptári évet értem, hanem az elmúlt bajnokságot, tehát, ami tulajdonképpen nagy részben ’99. júniusában, júniusáig keletkeztek. A többit úgy néz ki, hogy a társaság ki tudja finanszírozni, illetőleg a játékosoknak és másoknak a fizetési kötelezettsége tekintetében ez év tavaszán hellyel-közzel azért eleget tett. Tehát a kérdés az, hogy hajlandó-e az önkormányzat megadni a felhatalmazást a polgármester úrnak, amit az előbb mondtam, hogy keressen, illetőleg van jelentkező, aki hajlandó társtulajdonosként beszállni a Kft-be, üzletrészt vásárolni és az üzletrész arányának megfelelően hajlandó a társaság működéséhez szükséges pár 10 millió Ft-ot a társaság rendelkezésére bocsátani. Ez nagyjából az előzetes eddigi tárgyalások alapján az önkormányzatnak egy évben közel kb. 40 millió, maximum 40 millió forintos terhet jelentene, amit két részletben, az őszi és tavaszi szezon indulásakor kellene, vagy célszerű, akkor lenne értelme a társaság rendelkezésére bocsátani. A maradék, a 40 és 150 közötti különbséget, 110 millió Ft-ot jelentős részben az új tulajdonostárs, vagy tulajdonostársak lesznek vagy lennének kénytelenek megfinanszírozni, míg természetesen a társaság saját bevételeit is a társaság működésére kell, hogy forgassa. Nagyon fogós kérdés, az idő sürgeti az önkormányzatot, hiszen július közepén indul a bajnokság, addig a játékosokkal szerződést kell kötni, edzővel szerződést kell kötni, az egyéb technikai személyzetnek a működési feltételeket biztosítani kell. Ezek mind- mind pénzbe kerülnek, nem is kevésbe, és azt gondoljuk, hogy az ügyvezetés és a Felügyelő Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy nem látván kellő finanszírozást, tárgyalásokat, komoly elígérkező tárgyalásokat, netán még talán szerződéseket is kössön bárkivel is ilyen bizonytalan helyzetben. Ahhoz természetesen, hogy ez a tulajdonosváltás, vagy új tulajdonos belépése a gazdasági társaságba, megtörténhessen, ahhoz kell egy ilyen felhatalmazás a polgármester úr részére és a felhatalmazás alapján lefolytatott, most korrekt, konkrét, szövegszerű megállapodásokat társasági szerződésmódosítás formájában, továbbá szindikátusszerződés formájában nyilvánvalóan tulajdonos közgyűlésnek kell meghoznia. De mondtam, azt gondoljuk, hogy olyan befektetőt most nem látunk, többel is tárgyaltunk, aki társaság teljes finanszírozását el tudná látni. Olyan befektetőt nem láttuk, aki egyszemélyes tulajdonosként, még ajándékként is sem fogadná el a gazdasági társaságot. Én tisztelettel kérem Önöket, hogy ezt a felhatalmazást polgármester úrnak határozati javaslatban szíveskedjenek megadni és egy kétheti határidővel pedig, akár rendkívüli közgyűlésen is, de ebben az ügyben dönteni kellene.

    Dr. Gőgös Péter: Fodor képviselőtárs előző, elhangzott szavaival részben egyet tudnék érteni, ami a szponzorok keresését, illetve a meghatalmazást illeti. Azonban az elhangzott számszerű adatok, amit az önkormányzatra kíván testálni, azok még gondolat szintjén is a lelkiismeretemet sértik. Gondoljanak bele, hát nem túl régen volt, hogy itt 65 embernek a sorsáról döntöttünk, illetve egy fél módosítással egy kicsit kevesebbről. Nem tudnék ilyen összegeket, még csak a nagyságrendjét sem hozzárendelni egy ilyen kérdéshez a továbbiakban. És emlékeztetném Önöket, hogy van egy érvényes határozatunk. Szeretném, ha ehhez tartanánk magunkat.

    Dr. Fodor Csaba: Válaszolni szeretnék polgármester úr a Gőgös képviselő úrnak. Lehet, hogy nem fogalmaztam kellően világosan és pontosan. Én nem kívánok az önkormányzatra testálni pénzt. Az önkormányzaton most van 150 millió Ft-os teher, vagy nincs focicsapat. Tehát én nem testálni szeretnék, mert ez itt van, tehát ezt a pénzt, ha azt mondja az önkormányzat, hogy nem, akkor ezzel tudomásul vesszük, hogy nincs első ligás, második ligás, nincs foci csapat. Tehát én azt mondom, hogy arra kérünk felhatalmazást, hogy 150 milliós forintos terhet az önkormányzat nyakáról, amennyire lehet, csökkentsük le. Csak én azt mondtam, hogy a mostani ismereteim, megbeszéléseim alapján azt látom, hogy ezt kb. 40 millió Ft-ig lehet csökkenteni. Ez nem jelenti azt, hogy ennél lejjebb nem lehet. Nem biztos, hogy ennél följebb sem, de én erre most ígéretet nem tudok adni, mert akikkel én beszéltem - tárgyalgattam, ha tetszik - felhatalmazás híján, mert azért a közgyűléstől nem volt ilyenről felhatalmazás, felhatalmazás híján nem mehettem el, De ahhoz viszont, hogy polgármester úr megkapja ezt a felhatalmazást a Felügyelő Bizottsággal együtt, ahhoz viszont ezeket a megbeszéléseket le kellett folytatnom, hogy egy korrekt tájékoztatást tudjak adni a jelenlegi helyzetről. Tehát erről szól a dolog és én nem testálni akarok, hanem a 150 szeretném csökkenti, ha lehet.

    Dr. Gőgös Péter: Csak még egy szó erejéig. Teljesen tisztában vagyok és értettem a szavakat, de egy kicsit tovább gondoltam a dolgot és nyilvánvaló, ez a fajta csökkentés a végén mégis csak valami plusz pénzterhet eredményezne az önkormányzatnak. Én ezt sem kívánom, ennek az ódiumát sem kívánom magamra venni.

    Budai István: Elnézést, hogy még egyszer szólók ez ügyben, mert úgy gondolom, hogy a témának egy következménye lehet, hogy amit a Fodor képviselőtársam mondott, hogy hogyan tovább, de én most mérleget kell minősíteni, és azt kellene rendezni valamilyen úton-módon. Én szeretném, hogyha képviselőtársaim elolvasnák a Markó András könyvvizsgáló szűkre fogott jelentését, amelyben ugye azt leírja, hogy mivel két évben egymás után negatív irányú eredményt ért el, ezért a tulajdonosoknak dönteni kell arról, hogy hogyan tovább. Tehát más gazdasági társasággá való átalakulás felett kellene nekünk most dönteni. Most kérem szépen, én nem tudom, ha jól vagyok informálódva, akkor az a helyzet, hogy ilyen esetben előre nem léphetem, magasabb szintű gazdasági társaságot nem alapíthatunk mi, mert ugye, tehát Rt nem lehet, mert negatív előjelű szaldórendeléssel nem lehet. visszafelé meg azért nem léphet, ha él még ez a szabály, hogy Bt. viszont nem nevezhet ebbe a bajnokságba, akkor kérem szépen most patthelyzet van énszerintem, mert most akkor valamit mondani kellene. Én úgy gondolom, érzitek, hogy mit kellene mondani. Mert én úgy érzem, hogy azt kelen mondani, el kellene dönteni, hogy ebben a helyzetben kérem szépen, nincs tovább. Énnekem ez a véleményem annak ellenére, hogy le kell rendezni ezeket a vagyoni kérdéseket, de most én úgy gondolom, hogy olyan helyzetbe kerültünk, amikor igenis döntés kényszer van, tehát valamit tennünk kell.

    Bicsák Miklós: Nem akarok részletekben, én csak a gondolataimat szeretném megosztani a tisztelt közgyűléssel. Dr. Fodor Csaba képviselőtársam részletezte a feladatot. Én úgy gondolom, hogy a közgyűlésnek azt a lehetőséget és talán finoman fejezzem magamat ki, biztató indulást, hogy azok a befektetők lássák, hogy ennek a gazdasági társaságnak valóban, a mint önkormányzat 100%-os tulajdonosa nem tudja vállalni azt megfelelő milliókat, de vannak ebben városban, ahogy mondtam, ez magánbeszélgetés, személyem is, magánbeszélgetés formában semmi elkötelezettségeket, senki nem vállalt, de érdeklődők vannak uraim. Az az érdeklődő először tudni kell. Én úgy fektetek be, hogy tudni akarom, hogy azt a pénzemet, ha 1000 Ft-ot is, hova fektetem be. Kellene tudni a befektetőnek, hogy a sportpálya ügye hogy fog megoldódni, a gazdasági társaságnak a csapata hol játszik, egyéb. De ha nem adjuk meg a lehetőségeket, ezeket, hogy egyszerűen kimondjuk, hogy á vagy b., akkor kérem szépen ebben a városban örökre a futball halálra van ítélve. Most tudjuk mindnyájan, hogy az Ifjúsági és Sport Minisztérium és kormányunk 22 milliárdot fog a labdarúgásba beinvesztálni. Ezt mindenki olvasta, de nem azonnal, hogy most itt indul a bajnokság és kluboknak már a milliókat, milliárdokat utalja át. Ezt nekünk kell megalapozni. Ennyihez kell a tisztelt önkormányzat és a képviselőtársaimnak azon józan, átgondolt segítsége, hogy igenis induljon el és továbbra is ez klub, vagy ez a Futball Kft. működjön, mert azoknak az embereknek, az a jó pár ezer ember igenis igényli, hogy városban ez labdarúgás, NB I. vagy nevezzük profi vagy már akárminek, de szüksége van, hogy vasárnap délutánonként ott legyen. És ha ez tisztességes és tiszta alapokra van helyezve, és azok a befektetők látják, hogy a pénzüket beleteszik, vagy beletesszük, vagy akárhogy nevezzük, akkor van értelme, mert azért teszi be, mert biztos, hogy lát üzletet. Vállalkozási alapra szeretnénk mindnyájan, akik érdeklőnek, a pénzüket befektetni. De ha nem adja meg a város, Nagykanizsa város önkormányzata a lehetőséget azoknak a befektetőknek, hogy csak tárgyaljon is vele polgármester úr, vagy a megfelelő Felügyelő Bizottság tagjai, akkor kérdezem Önöktől, vagy Tőletek, hogy lehet tovább a szekeret húzni. Sehogy. Kérem szépem, lehetőséget, esélyt kell adni. Az üzleti világban is, uraim, tudni. kell, lehet veszteni, lehet nyerni is nagyon sokat. De mi már eddig sokat vesztettünk valóban évek óta. Tudtuk, ami volt, ebbe ne menjük bele, hogy ez a klub, hogy működött. Most úgy érzem, hogy tisztességesen olyan emberek ebben a félévben működtek a Kft-nél, a gazdasági társaságnál, hogy maga a városnak a hírnevét is, a labdarúgásunkat is, csodás dolog volt, hogy egy kis epizódot, amikor a Vasast most két hete Budapesten legyőztünk. Higgyék el. Személyesen részt vettem egy másik vállalkozó barátommal, még a Vasas drukkerek is Nagykanizsa nevét ott éltették és kiabáltak. Csodás este volt. Ez biztos, hogy élni fog, de ma már tudni kell, hogy money, money, mindenhez a pénzre van szükség. De ha mi most egy olyan döntést hozunk és olyan felelősséggel, akkor én nem is tudom, hogy mi fog történni. Nagyon kérem tisztelettel, hogy gondoljátok át, és a lehetőséget adjuk meg, hogy a befektetők érezzék az önkormányzat bizalmát, mert úgy képesek és úgy is akarnak befektetni, hogy az önkormányzat, akarják, hogy az önkormányzat is egy bizonyos százalékban - csak én magamtól mondom, 25%-ban - tulajdonosa legyen ennek a gazdasági társaságnak. Mert én is, ha netán meggondolom magamat, hogy valamivel beszállok, én is akarom tudni, hogy ki a társam, vagy hogy tovább, vagy egyéb, nem csak az üres fazékba beledobja az ember a pénzét. Mert ennek így van kérem értelme. De, ha nincs, nem tudja, hogy ki van mögötte, vagy egyéb, senki nem fogja támogatni. És vége itt az egésznek. Kérem, hogy még egyszer, mielőtt döntenétek felelősen, gondoljátok át. Itt nem csak, itt Nagykanizsa város és az élsportnak a jövője, ami most már valóban történelem, most már többször elhangzott ebben az utóbbi napokban, íratott a várost. És meg kell nézni az újságban. Ennyi reklám meg egyéb, nagyon sok milliót ki kellett volna dobálnunk, hogy Nagykanizsa így szerepeljen. Meg kell nézni. Mindegy, hogy milyen, nevezzük bal vagy jobboldali újságnak, vagy bárminek, még a szórólapokon is Nagykanizsa szerepel, még a különböző poénokban is. Mert azért nem mindegy egy olyan csapatot, azt a Vasast, aki valamikor még a Real-Madriddal is futballozott Budapesten, legyőztük a saját otthonában.

    Tarnóczky Attila: Nem igazán értem azokat a felvetéseket, hogy most el kéne végre határoznunk magunkat, és végre dönteni, hogy mi a teendő. Ezt a döntést emlékeim szerint meghoztuk. Egy olyan zárt ülésen, amelyen egy képviselő volt, aki ezt a döntést nem szavazta meg, Ő is azért, mert azokkal a leírt feltételekkel sem volt hajlandó 20 millió forintot adni ennek a csapatnak, amit egyébként egyhangúlag elfogadtunk, benne képviselő úr is. Ennek a végrehajtásáról kellene tárgyalnunk, a végrehajtás azt jelentené, bizony meg kéne adni a felhatalmazást akár a felügyelő tanácsnak, akár polgármester úrnak, akár mások is, akik ebben tudnak tenni, hogy megtalálják azokat a befektetőket, akik ezt a csapatot, ezt a Kft-t megvásárolják tőlünk. Erről szól a határozat. Erről kérnék egy kiegészítő határozatot hozni. Fodor Csaba úr határozati javaslata azt fogja eredményezni, hogy lesz 3 határozatunk, ha jól emlékszem, meglehetősen szöges ellentétben egymással.

    Kiss László: Pontosan erről van szó, amit Tarnóczky úr annak idején mondott. Az annak idején meghozott határozatunk végrehajtásáról. Ott előírta a közgyűlés, hogy a gazdasági társaság vezetése keressen megfelelő befektetőket. Erről van szó, ez folyik, ennek a végrehajtásához kér a vezetés és a Felügyelő Bizottság a tulajdonosi jogok gyakorlójával, a polgármesterrel együtt felhatalmazást. Csak erről kell szavaznunk. És az elmúlt évi mérleget kell elfogadnunk a törvényi kötelezettségek miatt. Semmi mást.

    Budai István: Én csak a Tarnóczky úrnak szeretnék annyit válaszolni, hogy én tudom azt a titkos záradékot, ismerem. Én nem is azért mondtam, hogy most döntési helyzetben vagyunk, és most kell dönteni. hanem azzal a határozattal nem menekülhetünk el a ’99 évi mérleg rendezésétől. Én ezért mondtam, ami most ezzel kapcsolatban vagyunk döntési kényszerbe. Az egy másik kérdés, hogy hogy váltsuk be a határozatot.

    Tüttő István: Az pontosan hány millió? 6?

    Budai István: 32.868 ezer plusz, ha ebből pozitívat akarunk csinálni, akkor plusz 3. Tehát 35 millió Ft. (mikrofon nincs bekapcsolva)

    Tüttő István: 35 – igen. Úgy látom, nincs több észrevétel. Mert a többieknél hasonlókat kell elkövetnünk. Jól van, hát 50 millió fölé simán fölmegyünk most.

    Böröcz Zoltán: Én csak abban szeretnék segíteni, hát, ha tudok, hogy ez a mostani kis káosz kialakult az alapján, hogy tulajdonképpen 4 társaságról párhuzamosan beszélünk és különböző, vagy politikai döntést vagy egyszerű döntést dolgokat keverünk. Szeretnék valami szisztémát kialakítani arra vonatkozóan, hogy hogyan kezeljük ezt az ügyet. Én azt javaslom, hogy először hozzunk meg egy döntést valamennyi társaságunkat illetően, hisz ez a döntés megáll, aminek lényege az, egy határozati javaslat pont, ha szabad ezt mondanom, hogy az önkormányzat az XXX társaság mérlegbeszámolóját elfogadja, felhatalmazza polgármestert, hogy ezt tulajdonosként, képviselőjeként írja alá, és utasítja ügyvezetőket, hogy cégbíróságnál megfelelő helyre továbbítsák át, a jelentési kötelezettségnek május 31.-ig tegyenek eleget. Ez egy döntési pont. A második döntési pont úgy gondolom, azok sorban társaságonként azok, amit a Budai úr elég részletesen elmondott, hogy az a kötelezettségünk, hogy a saját tőkét ugye 3 millióra emeljük fel, az a kötelezettségünk, hogy a veszteséget pótoljuk, különben különösen azoknál a társaságoknál, ahol ezt második évben, vagy ne adj Isten több évben bekövetkezett, ezt társaságonként meg kell tudni határozni, az összegét is meg kell tudni határozni, forrást mondani hozzá, és ezt ugye el kell dönteni. Ez a másik döntés. Az, hogy a Futball Club Kft-nél speciális döntést is igényel, azt Fodor úr egészen pontosan megfogalmazta, és teljesen egyetértek vele, hogy ezt a meghatalmazást a mai ülésen meg kell tenni. Ezen túlmenni, és akár Futball Kft., bármilyen gazdasági társasági társaságunk ügyben ezen kívül bármit tárgyalni ma teljesen indokolatlan, mert az csak további bonyodalmat, keveredést okoz. Ugyanis egy későbbi fázis annak a kimondása, vagy ki nem mondása, amibe amilyen irányba már a futball ügyén elcsúszott a vita. Én azt gondolom, hogy ezt a lépéssort kellene valamennyire betartani polgármester úr. És akkor nagyon röviden le is zárhatnánk tán a vitát.

    Tüttő István: Hát csak az jut eszembe, holnap, hal tudom, hogy nem lesz foci, akkor miért tárgyaljak focipályáról holnap, például. Elhangzott az a javaslat, nincs hozzászólás, akkor döntsünk. Határozati javaslat, hogy önkormányzat sorban felsorolhatom, az Önök előtt lévő mérlegbeszámolókat elfogadja. Sorban nem kívánom most megismételni. Tehát az előttünk lévő mérlegbeszámolókat az önkormányzat elfogadja. Kérem, erről szavazunk. Olvasnám a sorrendet, ahogy fel van sorolva. Először Televízió, aztán kérném, döntsünk a Labdarúgó Kft-ről.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Most jön a labdarúgó Kft-é.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Ezután jön a Kanizsa Újságé.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: És végül a VIA Kht.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Ez után a jelentési kötelezettségeknek tegyenek eleget, a megfelelő törvények törvényességi alapon.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: … úgynevezett törvény szerinti kezelésére. Meg kérem akkor “segédnek” Budai urat. Ugyanebben a sorrendben. Először a Kanizsa TV Kft-nél. Meghatározni először mindegyiknél pontosan, hogy mennyi, tehát ki kell egészítenünk a törvény szerint a …, ugye, akinek mérleghiánya van, ugye ott, illetve tőke..

    Budai István: Tavaly is elmondtam, de most is én szeretném, hogy ha a határozatok úgy szólnának, hogy a mérlegegyenleg főösszegét a határozatban mondjuk ki. Azt, hogy eszköz- és forrásoldala, ugye az a Kanizsa Kft-nek 2.942 Ft … végösszeg, itt a Kanizsa TV-nél különösebben én nem látok problémát, mert még mindig van pozitív előjelű saját tőkéje, de az 1 millió Ft-ot … emelje, ez benne van a költségvetésben. Azért mondom, itt különösebb döntés most nem kell.

    Tüttő István: Jó, akkor menjük tovább, ahol gond van.

    Budai István: Akkor a következő a Kanizsa Újság. A Kanizsa Újságnak a negatív előjelű saját tőkéje 6.815 eFt. Ha ebből én pozitívat akarok csinálni, akkor, tehát a 3 millió Ft-ra, a jegyzett tőkét fölemelem, és hogy maradjon is ez a pozitív eredmény, plusz 3 millióval kell ezt rendeznem, ugye, mert 1 millió igaz, hogy megvan jegyzett tőkében, de ha csak 2 milliót adunk neki, akkor továbbra is 1 millió mínusz, negatív saját vagyon maradna és ezt még 9.815 e ezer Ft-tal rendezendő, holott 2 tervezve van a költségvetésben, és itt is az eszközök és forrás …. végösszege 2.071 eFt, csak megjegyzem.

    Tüttő István: Osztályvezető úr …., hogy ugye itt több 10 millióról lesz szó.

    Budai István: Olyan törvény kötelez bennünket, hogy a két év alatt, két éven át, sőt minden .. évben negatív előjelű saját vagyont mutatott ki a mérlegében, akkor a tulajdonosoknak gondoskodni kell a vagyoni helyzet rendezéséről vagy más gazdasági társaságba történő átalakításról. Ez benn van a könyvvizsgálói jelentésben. Itt van, hivatkozik is a 97. évi 144. tv. 61. § (1) szerint. Régen jártam iskolába, a római számokat nem tudom olvasni gyorsan. Tehát ez a törvény kötelez bennünket. És nekem az a véleményem, hogy ezt igenis egyszer valamikor el kell követnünk ezeket a dolgokat, hogy le kell rendezni.

    Tüttő István: Tehát ez 7.815 eFt.

    Tarnóczky Attila: Ezeket a sok milliókat – mert még a legnagyobb falat, ha jól nézem, hátra van – a következő rendkívüli közgyűlésre hozzuk vissza, mindenki fontolja meg. Én annak esélyét .., hogy nem látom.

    Tüttő István: Ügyrendi javaslat volt. Kérem, szavazzunk még. Marton úr kérdezne még.

    Marton István: Könyvelő urak. A mérleg elfogadásának azt hiszem, van határideje. …. Ez akkor azt jelenti, hogy nem tudjuk halasztani. Ez a része kilóg ebből?

    Tüttő István: Három hónapon belül kell elvégezni.

    Marton István: Három hónapon belül el kell végezni a törvény értelmében a föltőkésítést.

    Budai István: Június 15-ig fel kell tölteni 3 millió Ft-ra a saját tőkéjét.

    Tüttő István: Az tervezve is volt.

    Marton István: Akkor a kérdésemnek a lényege az, hogy június 13-i, vagy 4-i mikor?

    Tüttő istván: 13.

    Marton István: Június 13-i közgyűlésig el lehet-e húzni ezeket a dolgokat?

    Tüttő István: Ellehet. Akkor, kérem, szavazzunk erről, hogy. A törzstőke emelésről a költségvetéskor már a költségvetéskor döntöttünk. Ez rendben van. Akkor kérem, hogy Tarnóczky úr ügyrendi javaslatát, soron kívüli ülést tartunk június 13-án, addigra át kell ezeket gondolni, jó? Kérem, szavazzunk. Mert ugye azt is meg kell gondolni, hogy miből.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Akkor ezt a napirendet úgy zárjuk le, hogy a mérlegek elfogadása és jelentési kötelezettség meghatározása mellett a Kft., Kht. végre tudja hajtani holnap a törvény szerinti kötelességét és 13-án pedig az úgynevezett mérlegekben fellelhető feltöltési kötelezettségeket tárgyaljuk meg, hogy ez mit jelent, meg milyen formában.

    Gáspár András: Köszönöm polgármester úr. Nálunk nincs ilyen semmi probléma, viszont a veszteség elhatárolásról még nem szavazott a közgyűlés. Arról a 300 valahány ezer forint. Az az egy határozat. Tehát nekünk nem kell visszajönni. Megvan a törzstőke. Mi nem vagyunk a vagyon alatt. Tehát nincs ilyen probléma.

    Tüttő István: Illetve azt kérték, hogy ne kelljen itt lenni.

     

     

    Gáspár András: Igen az előterjesztésben bent van a határozati javaslat. Én csak azt kérem, hogy annak megfelelően. Jó egy év. Nem három év, hanem egy év.

    Tüttő István: Tehát kérem, erről döntsünk még, hogy a Kanizsa, VIA Kht. veszteség elhatárolása nem három évre, hanem egy évre határozzuk meg. Kérem, szavazzunk

     

    A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatokat hozza:

     

     

    177/2000.(V.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa TV Kft. 1999. évi mérlegbeszámolóját elfogadja.

    Felkéri a polgármestert, mint tulajdonost, hogy a mérlegbeszámolót írja alá.

    A közgyűlés utasítja az ügyvezetőt, hogy jelentési kötelezettségének tegyen eleget.

    Határidő: 2000. május 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Maros Sándor ügyvezető

     

     

    178/2000.(V.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai I. Futball Club Kft. 1999. évi mérlegbeszámolóját elfogadja.

    Felkéri a polgármestert, mint tulajdonost, hogy a mérlegbeszámolót írja alá.

    A közgyűlés utasítja az ügyvezetőt, hogy jelentési kötelezettségének tegyen eleget.

    Határidő: 2000. május 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Grabant János ügyvezető

     

     

    179/2000.(V.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Újság Kft. 1999. évi mérlegbeszámolóját elfogadja.

    Felkéri a polgármestert, mint tulajdonost, hogy a mérlegbeszámolót írja alá.

    A közgyűlés utasítja az ügyvezetőt, hogy jelentési kötelezettségének tegyen eleget.

    Határidő: 2000. május 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Lukács Ibolya ügyvezető

     

     

    180/2000.(V.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a VIA Kanizsa Kht. 1999. évi mérlegbeszámolóját elfogadja.

    A közgyűlés a társaság veszteségét 1 évre elhatárolja.

    Felkéri a polgármestert, mint tulajdonost, hogy a mérlegbeszámolót írja alá.

    A közgyűlés utasítja az ügyvezetőt, hogy jelentési kötelezettségének tegyen eleget.

    Határidő: 2000. május 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Gáspár András ügyvezető

     

    181/2000.(V.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy azoknak a gazdasági társaságoknak az esetében, ahol szükséges, a mérlegegyensúly rendezésre vonatkozóan terjesszen javaslatot a közgyűlés elé.

    Határidő: 2000. június 13.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Tüttő István: És azért arra hatalmazzanak fel, hogy a Labdarugó Kft. ügyében tárgyaljak legalább addig, ha van olyan befektető, aki megmentene minket, például. Kérem, erről szavazzunk. Felügyelő Bizottsággal, természetesen. Kérem, szavazzunk. És akkor adunk tájékoztatást, hát amit addig tudunk, de ez semmi elkötelezettséget nem vállalunk, csak egyeztetünk.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    182/2000.(V.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy a Nagykanizsai I. Futball Club Kft. Felügyelő Bizottságával közösen tárgyalásokat folytasson Kft. üzletrész eladásáról. A tárgyalások eredményéről tájékoztassa a közgyűlést.

    Határidő: 2000. június 13.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

  5. Javaslat a Kórház Felügyelő Tanács létszámának módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Önök előtt van ez az írásos javaslat. Egy kijavítani való van, a Váradi Lászlónét, a Váradi Istvánné a helyes. Szeretném jelezni, hogy az itt felsorolt személyek, vagy javasolt személyekkel egyeztetve is van és vállalnák. Tehát ilyen probléma nincs. Az egészségügyről szóló 1997. évi törvény ugye lehetőséget biztosít a Kórházi Felügyelő Tanács létrehozására. A Kórházi Felügyelő Tanács gyakorlati oldalon megváltozott. Az összetétele is. És itt most elhangzik egy olyan javaslat, hogy egészítsük ki 15 tagúra ezt a Felügyelő Tanácsot. A jelenlegi tagokat tartsuk meg és plusz 1 fő kórházi küldött választásával egészítsük ki és 5 fő az ellátási területhez tartozó önkormányzatok delegáljanak. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése pedig 2 fővel még egészítse ki. Ez a javaslat. Kérem van-e észrevétel? Ahhoz, hogy mielőbb el tudjon kezdeni érdemben, jól dolgozni ez a testület kérem, hogy szavazzuk meg a határozati javaslatot. Az első határozati javaslatról kérem a döntésüket, hogy eldöntjük, hogy 15 főben határozzuk meg és a jelenleg delegált 9 fő továbbra is a Felügyelő Tanács tagja marad. Kérem erről a döntést.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 2. határozati javaslat. Itt felkérjük a város főigazgatóját, hogy további 1 tag megválasztására intézkedjen a Közalkalmazotti Tanács. Kérem a döntést.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 3. határozati javaslatban felkéri a Nagykanizsa és Környező Települések Területfejlesztési Társulását 3 tag megválasztására. Rövidesen taggyűlés lesz. Meg is oldják.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ennél a 4-nél minősített többség szükséges a szavazáshoz, ahol az önkormányzat Váradi Istvánnét, Dr. Éberling Györgyöt javasolja, illetve választja, delegálja.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal következő határozatot hozza:

 

183/2000(V.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a Városi Kórház Felügyelő Tanács tagjainak számát 15 főben határozza meg oly módon, hogy a jelenleg delegált 9 fő továbbra is a Felügyelő Tanács tagja marad.
    2. felkéri a Városi Kórház főigazgatóját, hogy egy további tag megválasztására intézkedjen a Közalkalmazotti Tanácsnál.
    3. felkéri a Nagykanizsa és Környező Települések Területfejlesztési Társulását 3 tag megválasztására.
    4. a Nagykanizsai Önkormányzat küldöttének Váradi Istvánnét és Dr. Éberling Györgyöt választja meg.

Határidő: 2000. június 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

Dr. Szabó Csaba főigazgató

 

 

 

  1. Beszámoló a Városi Kórház szakmai és gazdasági munkájáról a 280/1999(IX.28.) sz. határozat alapján (írásban)
  2. Előadó: Dr. Szabó Csaba főigazgató

     

    Tüttő István: Megkérem Dr. Szabó Csaba főigazgató urat, hogy ha szóbeli kiegészíteni valója van az írásos anyaghoz, tegye meg.

    Dr. Szabó Csaba: Emlékeztetni szeretném Önöket arra, hogy a határozat tárgya a kórház gazdasági válsághelyzetére kialakított Intézkedési Terv végrehajtásának az auditja. Ezt a Vikárius Kft. végezte el, és az audittal kapcsolatos megállapítások rövid összefoglalásában annyit rögzített le, hogy a kórház vezetése az önkormányzat által elfogadott Intézkedési Tervet végrehajtotta. A Vikárius Kft. vizsgálatával kapcsolatosan további 5 pont merült fel, amelyet emlékeztetőül most megemlítenék, amire vonatkozóan a készített írásos anyag részletesen tér ki, az ezzel kapcsolatos véleményre. Az első az orvos-nővér arány javítása, a második a nem szakmai feladatot ellátó működtetési osztályok száma és a felhasználandó erőforrások mértékének vizsgálata. A harmadik az egyes munkakörök bérviszonyának korrigálása. A negyedik a helyiségek bérbeadásának felülvizsgálata és az ötödik a működtetési feladatok vállalkozásba adásának helyzete. Annyit szeretnék általánosságban hozzáfűzni, hogy a nagykanizsai kórház nem tudja magát függetleníteni a magyarországi egészségügyi helyzet általános nehézségeitől. Ez vonatkozik az orvos-nővér arányra, és vonatkozik az általánosságban meghatározott bér és egyéb jövedelemviszonyokra egyaránt. Csak árnyalni szeretném a kérdést azzal, hogy a vidéki kórházakra általánosan jellemző ma Magyarországon, hogy nemcsak nővérhiány, hanem orvoshiány is van. Ebben a helyzetben nagyon nehéz elfogadható mércét szabni arra vonatkozóan, hogy a mi a helyes orvos-nővér arány. A fővárosra általánosságban a nővérhiány jellemző, a vidéki kórházakra túlnyomóan az orvoshiány. Most újabban már nővérhiány is jelentkezik. A bérviszonyok korrigálásával kapcsolatosan hasonló a helyzet. Mindenki ismeri a közalkalmazotti jogviszonyt szabályozó törvényt és egyéb rendeleteket. Ezek hatálya alól egy intézmény sem vonhatja ki magát. E mellett még az intézmény Kollektív Szerződése és Érdekeltségi Szabályzata is meghatározza, hogy milyen jövedelmi viszonyok vannak a kórházban. A további részletezés nélkül szabad legyen annyit általánosságban megjegyeznem, hogy mindezen nehézségek ellenére az 1999. év rendkívüli jó évnek számít a nagykanizsai kórház gazdálkodási és szakmai tekintetében egyaránt. Hiszen ez a kettő összefügg. Csak utalni szeretnék arra, hogy már ebben az évben ismét súlyos nehézségekkel nézünk szembe, hiszen köztudott az, hogy az egészségügy többletforrásokat nem kapott. Kötelező béremeléseket kellett végrehajtani. Sújtott bennünket az infláció és kedvezőtlen hatású volt az intézmény bevételeire a finanszírozási rendelet megváltoztatása. Nagyságrendben meghatározom e három kérdést. A nagykanizsai kórház 1999-es költségvetéséből 1.100.000.000 forint tette ki a dolgozók bérét. 11,2%-os béremelést hajtottunk végre jogszabályi előírások alapján. Számoljunk csak 10%-kal. Ez 110 millió. A nagykanizsai kórház költségvetésében a bérösszegen felül 1.400.000.000 forint volt fordítható 1999. évben dologi kiadásokra. 9,6%-os az elismert infláció. Kérem, most itt is kerekítsünk. Ez 140 millió. A finanszírozási rendelet informatikai hátterének megváltoztatása következtében a nagykanizsai kórházat 2,6%-os általános bevételcsökkenés érte úgy, hogy a teljesítménye és egyéb feltételei egyáltalán nem változtak. Egyszerűen ennyivel kevesebb pénz jár ugyanazért a munkáért. Ez mindösszesen 335 mFt. 2000. évben, ha minden pontosan ugyanúgy történik, mint 1999-ben, akkor a nagykanizsai kórháznak 335 mFt-al kevesebb lesz a bevétele a tavalyinál. Erre természetesen intézkedéseket hoztunk, hogy valamilyen mértékig kompenzáljuk, mivel ez nem tartozik a mostani beszámoló tárgyához, csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy minden intézkedésünk azt szolgálja, hogy a nagykanizsai kórház továbbra is stabil gazdálkodási körülmények között dolgozhasson.

    Tüttő István: Köszönöm szépen. Kérdezem Önöket képviselőtársaim van-e kérdés? Úgy látom nincsen. Akkor ezen a napirend felett a vitát lezárjuk. Főigazgató úr által elmondott problémák, úgy tűnik, hogy bizonyos analógiákat jeleznek az önkormányzati forrásokkal is. De azt nagyon pozitívnak tarjuk, hogy Nagykanizsa kórháza nem tartozik azon kórházak közé, amelyek rendkívül kiélezett és rendkívül nehéz helyzetben vannak. Bár említésre került akár az orvos, vagy a nővérhiány, de mindennap találkozunk akár a televízióban olyan problémákkal, amely már a kritikus jelzőt illeti meg. Bízunk benne, hogy azokat az intézkedéseket, amit a kórházvezetés hoz, mert itt mondhatom, kompenzálják reméljük, teljes mértékben ha nem is, de nagymértékben azt a kiesést, amiről beszámolt. Azt kérjük, hogy közösen oldjuk meg azokat a gondjainkat, amikről nem olyan rég beszéltünk. És reméljük, hogy a kórházi betegellátás technikai színvonalát is tudjuk rövidesen úgy növelni, ami ennek a kórháznak méltán megérdemelt technikai szintje. Köszönjük a munkát. Akkor szavazzunk. Tehát elfogadjuk először is a beszámolót. Kérem, erről szavazunk.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    184/2000(V.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Kórház szakmai és gazdasági munkájáról a 280/1999(IX.28.) sz. határozat alapján a beszámolót elfogadja.

     

     

  3. Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 332/1998(XII.15.) sz. határozatával elfogadott intézménye szabályzat módosítására a:

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Kérem, ezzel kapcsolatban, van-e ezzel a napirenddel kapcsolatban észrevételük. Bizottsági elnök úr? Akkor szavazzunk először Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza Szabályzatának elfogadásáról.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezt követően az Egészségügyi Alapellátási Intézmény ugyanilyen jellegű szolgáltatásainak módosításáról.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

185/2000(V.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kórház és az Alapellátás térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díjairól szóló szabályzatait a módosításokkal elfogadja.

Utasítja az intézmények vezetőit a módosított szabályzat közzétételéről az érintett lakosság részére.

Határidő: 2000. július 1.

Felelős : Dr. Szabó Csaba főigazgató

Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető

 

 

  1. Javaslat KanizsaNet 2000 Informatikai Kht. Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadására (írásban)
  2. Előadó: Silló Barnabás ügyvezető

     

    Tüttő István: Kérdezem ügyvezető urat, hogy van-e kiegészíteni valója? Nincsen? Köszönöm. Egyéb észrevétel? Kérem, akkor szavazzunk a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a KanizsaNET Kht-nek.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    186/2000(V.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a KanizsaNet 2000 Informatikai Kht. Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadja.

     

    Tüttő István: Uraim, akkor megkérem, hogy foglaljunk még helyet. Nagykanizsa és Környező Települések Területfejlesztési Társulásának a mi közgyűlésünk támogató nyilatkozata kell. Tehát magyarul a határozatot. Mindjárt mondanám. Tehát a 13. az Ipari Park. A 11. pedig a nagykanizsai Településfejlesztési Társulás 11. És a 17-est kell még megtárgyalnunk. Kérem akkor a 11-sel folytatnánk.

     

     

  3. Javaslat Nagykanizsa TTT számára készített vidékfejlesztési stratégiai program elfogadására (írásban)
  4. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Nagykanizsa és a Környező Települések Területfejlesztési Társulása pályázatot nyújtott be a “Kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési program” készítésére az FVM-hez. Mi “B” kategória minősítést kaptunk, ez az “A”-tól nem tér el igazán, csak időben később juthatunk forráshoz, de ugyanazokkal a feltételekkel. Én úgy emlékszem, hogy többen részt vettek azon a SAPARD-ra vonatkozó úgynevezett közvélemény formáló és igényfelmérő és javaslatot váró üléseken, amelyet a városban több alkalommal, több helyen megtartottunk. Végül is ennek az anyagnak az a lényege, hogy az itt felsorolt fejezetek, címek mind részletes kidolgozásra is kerültek már. Ez az anyag elkészült, de szükséges az a határozati javaslat elfogadása, ami Önök előtt szerepel, mert mellékelnünk kell a pályázathoz, hogy a térségben minden településnek el kell fogadnia és a határideje pedig május 31. Kérem van-e észrevétel, ha nincs, akkor szavazzunk róla.

     

    A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    187/2000(V.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Nagykanizsa és Környező Települések Területfejlesztési Társulása 2000-2006 közötti időszakra vonatkozó a “Kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési program” stratégiai tervének előzetes munkaközi anyagát.

    Felkéri a polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.

    Határidő: 2000. május 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

  5. Javaslat az Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ megvalósításához szükséges feladatokról (írásban)
  6. Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

     

    Tüttő István: Törőcsik alpolgármester úr az előterjesztő. Kérem.

    Törőcsik Pál: Csak röviden képviselőtársaim. A Gazdasági Bizottság tárgyalta és támogatta. Lényeg, hogy külön keretet szükséges a további munkálatokhoz, a határozati javaslatban le van írva. Kérném ezzel kapcsolatban a határozati javaslat megszavazását. Nélkülözhetetlen a továbblépéshez.

    Tüttő István: Egy probléma van, a hitelfelvételi keret megtakarítása egy fogalomzavar. Kérném Gazdálkodási Osztályvezető urat, hogy ezt pontosítsa.

    Beznicza Miklós: …. (Beznicza úr nem mikrofonba beszél, nem lehet érteni.)

    Tüttő István: Igen ezt az előterjesztő úr elfogadja.

    Törőcsik Pál: Igen elfogadom.

    Tüttő István: Rendben van.

    Marton István: Én egy kicsit hiányosnak érzem ezt az előterjesztést, mert a határozati javaslat előtti utolsó mondat elég gyorsan, és ami ettől nagyobb baj semmittevően fejeződik be. Semmit nem jelent. A javaslatot megtárgyalta a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság. Legalább be kellett volna úgy fejezni, hogy azzal egyetértett ilyen és ilyen arányban.

    Tüttő István: Már szóban kiegészítette, de.

    Törőcsik Pál: Azért egészítettem ki, különben nem koptattam volna a számat.

    Tüttő István: Az igazsághoz tartozik, hogy Törőcsik úr elmondta.

    Marton István: Azt, hogy milyen arányban?

    Tüttő István: Azt nem. Csak, hogy megszavazták.

    Marton István: Tehát volt a jelentős kisebbség…

    Törőcsik Pál: Egyhangúan.

    Marton István: Az már más.

    Tüttő István: Van-e még észrevétel. Kérem, a vitát lezárom. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

     

    188/2000(V.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ területeként kijelölt laktanyák és környezetük fejlesztése, tulajdonjog rendezése feladataihoz 25.000.000 Ft, azaz huszonötmillió 00/100 forint átmeneti finanszírozás lehetőségét biztosítja, melynek forrása hitel. A közgyűlés ezt az összeget céltartalékba helyezi.

    Határidő: 2000. június 15.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

     

  7. Tájékoztató a 2000/2001 tanévi óvodai jelentkezésekről és általános iskolai beiratkozásokról (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

Tüttő István: OKSB elnökét, Balogh László urat kérdezem, hogy van-e kiegészíteni valója, vagy hozzáfűzni valója.

Balogh László: Igen. Csak nagyon röviden mondom, mivel tömegeket érintő. Kihasználnám az 1 percet. Tisztelt közgyűlés! Ezek egyértelmű tényadatok, amelyet a szakmai OKSB egyhangúlag támogatott. Így Önöktől is természetesen ezt kérem tisztelt képviselőtársak. A kiegészítés, csakhogy később ne legyen probléma ebből. Érkezett egy 4. határozati javaslati pont, egy kiegészítés. Azért érkezett később és gyorsasággal, hogy így hamarabb tudjanak a kérdéses kollégák állás után nézni. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy a mindenkori pedagóguslétszám mindig gyermeklétszám függő. De jó lenne, ha Nagykanizsán nőne a gyermekek létszáma, és három jellemző adat igazából a nyilvánosságnak. Az általános iskolai tanulmányait befejezi 614 tanuló, iskolai tanulmányait megkezdi 547, és új felvételre jelentkezett óvodába 436. Ezek elszomorító adatok. Talán változik a jövőben.

Tüttő István: Egyéb észrevétel? Mindenki kézhez kapott egy kiegészítő lapot, azon…. …… a határozati javaslatról. Először az 1-ről kérem.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 2. határozati javaslatról kérem a döntésüket. Végül is ezek összhangban vannak a korábbi döntésekkel.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És a 3-ról kérném a döntésüket.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És akkor kérem a pótlapon szereplő 4-ről a döntést.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

189/2000(V.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. az óvodai jelentkezéseket és az évközi felvétel lehetőségét figyelembe véve a 2000/2001 tanévről a 3. számú Óvodában a férőhelyek számát 25-tel, a csoportok számát 1-gyel csökkenti.
    2. Határidő: 2000. szeptember 1.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. a feladatmegszűnéséhez kapcsoltan az érintett intézményekben az állományi létszámot az alábbiak szerint csökkenti:

Határidő: 2000. szeptember 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

    1. az általános iskolák első osztályaiban – indokolt esetben – a törvényben maximált tanulólétszám túllépését engedélyezi.
    2. Határidő: 2000. szeptember 1.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. a 2000/2001 tanévben az alábbi tanulócsoportok megszüntetését hagyja jóvá:

Kőrösi Csoma Sándor 1 felső tanulócsoport

Általános Iskola

Vécsey Zsigmond 1 felső tanulócsoport

Általános Iskola

Általános Iskola Kiskanizsa 2 tanulócsoport

1 felsős és 1 kilencedik évfolyamos

Péterfy Sándor Általános Iskola 1 alsós és 1 napközis csoport

Határidő: 2000. szeptember 1.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Körbeérdeklődtem. Nincsen több olyan napirend, aminek a mai döntése halaszhatatlan lenne. Köszönöm, és akkor majd 13-án folytatjuk, vagy jövő héten. Akkor jövő kedden folytatjuk.

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 20.40 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

2000. június 6. folytatólagos

 

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2000. június 06-án (Kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről.

 

Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

 

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

 

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Karmazin József városi főépítész, Szokolné Dr. Szolik Enikő irodavezető, Gerencsér Tibor nemzetközi kapcsolatok referense, Lukács Ibolya ügyvezető-főszerkesztő, Maros Sándor ügyvezető, Grabant János ügyvezető

 

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője

 

 

 

Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm Önöket. Köszöntöm kedves vendégeinket. Köszöntöm a médiumok képviselőit, a Polgármesteri Hivatal osztályainak és különböző szakterületeinek vezetőit.

Folytatólagos közgyűlésünket megkezdjük. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Ki nem hirdetett határozatokkal kezdeném, szeretném ismertetni a sajtó képviselőivel, hogy az alábbi határozatokat nem ismertettük:

 

 

Előterjesztés az Erdős Tibor által a Munkaerőpiaci Alap Decentralizált Rehabilitációs Alaprészből igényelt támogatáshoz kért kezességvállalásról

 

160/2000.(V.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem vállal kezességet az Erdős Tibor által felvett támogatás visszafizetésére.

 

 

Előterjesztés az Erdős Zoltán által a Munkaerőpiaci Alap Decentralizált Rehabilitációs Alaprészből igényelt támogatáshoz kért kezességvállalásról

 

161/2000.(V.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul, hogy Erdős Zoltán a Zala Megyei Munkaügyi Központtól a Munkaerőpiaci Alap Decentralizált Rehabilitációs Alaprészéből igényelt 3,6 millió Ft összegű vissza nem térítendő támogatásához az Önkormányzat 5,4 millió Ft-ig készfizető kezességet vállaljon.

A kezességvállalás feltétele, hogy a nagykanizsai 3583/2 hrsz-ú ingatlanra a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának jelzálogjoga bejegyzést nyerjen, továbbá a 3583/2 hrsz-ú ingatlan tulajdonosainak a jelzálogjog érvényesítése esetén történő befogadásáról 3. személy közjegyző előtt tegyen nyilatkozatot.

A kezességvállalás tényét közjegyzői okiratba kell foglalni, melynek költsége Erdős Zoltánt terheli.

Határidő: 2000. július 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Napirendi pontok:

  1. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Komplex programja megalkotására (írásban)
  2. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  3. Javaslat az egyéb pályázatok támogatása költségvetési előirányzatának módosítására (írásban)
  4. Előadó: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

  5. Javaslat az új városi könyvtár építése miatt megszűnő Kálvin téri játszótér áttelepítésére (írásban)
  6. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  7. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ intézményvezetői pályázatával kapcsolatos szakmai szakértői bizottság megalakítására (írásban)
  8. Előadó: Tüttő István polgármester

  9. Javaslat a Nagykanizsa, Katonarét rendezés alá vonására (írásban)
  10. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  11. Előterjesztés a Nagykanizsa-Miklósfa u. 1. sz. alatti ingatlanon és a vele szomszédos Önkormányzati út mellett megépített kerítésről (írásban)
  12. Előadó: Tüttő István polgármester

  13. Tájékoztató az intézmények energiagazdálkodásáról (írásban)
  14. Előadó: Tüttő István polgármester

  15. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi külkapcsolatairól (írásban)
  16. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi külkapcsolati tervére (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

  17. Az önkormányzati Kft.-ék 1999. évi mérlegbeszámolóinak jóváhagyása

Előadó: Maros Sándor ügyvezető

Grabant János ügyvezető

Lukács Ibolya ügyvezető

 

 

  1. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Komplex programja megalkotására (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Tüttő István: Antalics Dezső bizottsági elnök úr az előterjesztő, kérdezem, hogy van-e hozzátennivalója az írásos anyaghoz?

Antalics Dezső: Az anyag azt hiszem, hogy egyértelmű és elég részletes. Szeretném hangsúlyozni, hogy törvényi kötelezettség teljesítéséről van szó, a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban. Ami talán kiemelendő, hogy egy rövidebb távú programot szeretnénk készíteni, ugyanis kétévenként szükséges a felülvizsgálata a törvény értelmében és ez egy költségkímélő megoldás, amelyet a 2000-es költségvetés tartalmaz is megfelelő soron. Ennek megfelelően a szakértők bevonásával, helyi szakemberek bevonásával szeretnénk a programot elkészíteni a jelzett határidőre. És egy megjegyzésem van a nyilvánosság felé, hogy elégedetlenek vagyunk az érintett szervezetektől visszaérkezett reagálásokkal, ugyanis 53 helyről mindössze 14-en jeleztek vissza, és érdemileg 11-en adtak valamiféle programot. Kérem a határozati javaslatok elfogadását.

Tüttő István: Ügyrendi gombot látok hármat villogni. Sorban kérdezhetem az urakat?

Tóth László: A polgármester úr nem tekintett a táblára mielőtt megnyitotta a folytatólagos ülést. A múltkori közgyűlésen 4 kérdést tettem fel. Erre reakciók jelentek meg a FIDESZ helyi szervezetétől és a kanizsai sajtókban, médiákban, és ezek fényében szeretnék napirend után 2 percet kérni.

Tüttő István: Ezen napirend után?

Tóth László: Nem, a napirendek után, az ülés után, tehát napirend után.

Röst János: Hasonló okok miatt szeretnék én is szót kérni, személyes megtámadtatás céljából. Úgy gondolom, az ügy az fontos és most kell megtárgyalni.

Tüttő István: Egy kérdésem lenne. Ugyanazt a módszert nem lehet választani? A sajtón keresztül. Ezt csak kérdezem.

Marton István: A tegnapi nap eseményei sarkallnak engemet is arra, hogy a napirendek után kérjek szót, ugyanis az SZMSZ nem tesz mást lehetővé.

Birkner Zoltán: Igazából csak kérdezni szeretnék, és hát nem vagyok teljesen tisztában jegyzőnő, hogy kell-e hozzá közgyűlési döntés, hogy napirend után az urak szót kapjanak, avagy polgármesteri hatáskör?

Tüttő István: Én azt hiszem, a képviselőknek joga van szólni napirend után is, meg közben is. Én meg fogom adni a szót mindenkinek. Akkor térjünk a tárgyra. Antalics Dezső úr elmondta a kiegészíteni valóját. Kérdezem, van-e Önöknek észrevétele? Egy rendkívül fontos kérdésről van szó, ahogy Ő is mondta. Szükségessé vált már ennek a programnak a megalkotása. Úgy látom nincs észrevétel. Akkor szavazzunk a határozati javaslatról. Kérdezem Önöket, az 1. számú határozati javaslat, a döntésüket. Tehát jóváhagyjuk ezt az anyagot először. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérném a 2. határozati javaslatról a döntésüket.

 

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

190/2000.(VI.6.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. az Önkormányzati Környezetvédelmi Program vázlatát és az abban foglalt egyeztetési, szervezési javaslatot jóváhagyja.
    2. Felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy a feladat végrehajtását kísérje figyelemmel és az egyeztetés lezárása után a programot terjessze a közgyűlés elé.

      Határidő: 2000. november 30.

      Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök

    3. az Önkormányzati Környezetvédelmi Program összeállításához szakértők felkérésével egyetért.

A szakértők kiválasztására és munkájának koordinálására felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot.

Határidő: 2000. június 30.

Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Dr. Tuboly Marianna: Birkner képviselő úrnak szeretném megadni a választ. A Szervezeti és Működési Szabályzat 52. §-a szabályozza a Tóth László, Röst úr és Marton úr által feltett kérdést. Ebben az ügyben legfeljebb 2 percig tarthat a felszólalás és vitának, határozathozatalnak nincs helye. Ha az elnök nem adná meg a szót, úgy abban az esetben a közgyűlés vita nélkül határozna az ügyben.

Tüttő István: Azt hiszem, tisztázódott végleg a helyzet.

 

 

  1. Javaslat az egyéb pályázatok támogatása költségvetési előirányzatának módosítására (írásban)

Előadó: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

 

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta ezt az anyagot az Oktatási és Kulturális Bizottsággal együtt, és azt a javaslatot teszi a tisztelt közgyűlésnek, hogy a korábban tervszinten számításba vett 600.000 Ft körüli összeget, azt szíveskedjen megemelni 1,5 millió Ft-ra. Természetesen indokolhatnánk azzal is, hogy tavaly is jóval több volt az ilyen keret, amely a két bizottság rendelkezésére állt, én úgy tudom 900.000 Ft körül volt, és a beérkezett pályázatok viszont a 30 millió Ft-ot, igények a 30 millió Ft-ot is elérték. Természetesen az igényekhez nem tudjuk igazítani a költségvetésben külön elkülönítendő pénzt, de azt gondoljuk, hogy a 600.000 Ft oly kevés, hogy azzal nem lehet igazából semmit sem kezdeni. 1,5 millió Ft-ra gondol a Gazdasági Bizottság, mely alkalmas lehet arra, hogy valóban az arra érdemesek méltó pénzt kaphassanak.

Balogh László: Én is néhány mondattal szeretnék ráerősíteni a javaslatra, hogy ne maradjon kétség. Való igaz, tavaly, hogy a 992.000 Ft volt az osztható összeg a 30 milliós igényhez. Jelzem, hogy több száz nagykanizsai civil szervezet, egyesület, alapítvány számára adott ez lehetőség egy kis plusz pénzszerzésre. Tavaly 38 pályázó volt. Az idén biztos, hogy több lesz, mert közben ne felejtsük el, hogy kikerült a helyi iparűzési adó 10 %-os felajánlási jogának megszüntetése révén a kultúra, sport, egészségügy és szociális szférából több mint 50 millió Ft. Ehhez képest a 600.000 Ft nevetséges. Még az 1,5 millió Ft-nál is legszívesebben többet javasolnék, de annyit kérem, hogy legalább szavazzunk meg, ha hiszünk a civil szférában, az önszerveződő társadalomban, melynek az önkormányzat is része, kérem, ezt a lehetséges plusz támogatást szavazzuk meg. Nem igaz, hogy ez nem alapfeladatunk.

Dr. Fodor Csaba: Az előbb idejekorán befejeztem a hozzászólásomat, mert ugye úgy illenék, hogy a Gazdasági Bizottság elnöke forrást is tudjon javasolni a plusz kiadásokhoz, így azt kérném, hogy a tisztelt közgyűlés azzal fogadja el a határozati javaslatot, hogy a többlet pénzigény a többlet illetékbevételek források …

Tüttő István: Szeretném mindjárt jelezni, hogy ma tárgyaltam az Illetékhivatal vezetőjével. Gazdasági osztályvezető úrral még nem sikerült egyeztetnem, de remény van bizonyos növekményre, tehát így a forrása úgy tűnik, hogy biztosítva lesz. Csak azért, hogy igazoljam a lehetőséget. Kérdezem, hogy van-e még észrevétel ezzel kapcsolatban? Úgy látom nincsen. Cserti úr?

Cserti Tibor: Egy apró kiegészítést hadd tegyek. Gazdasági bizottsági ülésen is kifejtettem, hogy mindenféleképpen szükségesnek ítéltetett volna már a költségvetés készítésének stádiumában civil szervezetek támogatását egy ahhoz méltó összegben megszabni. Ez most a helyére kerül, azt hiszem közmegegyezéssel és ez egy jó dolog. A másik dolog, sorra bebizonyosodik a költségvetésnek a forrásoldalairól, így az illetékbevételekről is többek között, majd az iparűzési adóbevételről, illetve ki lehet terjeszteni a helyi adóbevételek teljes körére is, a költségvetési időszakában sokat vitatott dolog, puha a költségvetés. Másik oldalon pedig feszültségek vannak. A jövőben erre még inkább figyelni kell, mert ezzel kapcsolatosan majd zárszámadáskor fogom elmondani a véleményemet.

Tüttő István: Cserti úr megállapításával nem vitába szállva, de vannak dolgok, amelyek menet közben derülnek ki, és sajnos a fordítottja is kiderül nem egy esetben, és akkor azt is el kell mondani, hogy a bevételek növekedése és az elvont összegek szaldója nem áll azért a pozitív eredőben, vagy egyenlegben, mert szeretném jelezni, hogy megközelítjük már majdnem a 100 milliós hitelállományt a jelenlegi helyzetben, az pedig hát mindazon okok miatt következik be, hogy menet közben a lehetőségeink csökkentek, elvonás 44 millió. Szóval ezek mind hozzáadódnak és az eredőjeképp nem javult a helyzetünk, hanem bizonyos mértékig romlott. De van olyan fejlemény, amit az előbb is jeleztem, például illetékben várható, hogy javulni fog. De az eredője nem mutat pozitív szaldót pillanatnyilag. Kérem, döntsünk akkor a határozati javaslatról. 1,5 millió Ft-ra módosítjuk az egyéb pályázatok támogatására fordítható összeget. Kérem a döntésüket. Minősített szótöbbség szükséges.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

191/2000.(VI.6.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2000. évi költségvetésről szóló 9/2000.(III.8.) számú rendeletének 10. számú melléklet 4. sor 4. bekezdésében szereplő Egyéb pályázatok támogatása célú előirányzatot 1.500.000 Ft-ra módosítja.

A 900 eFt pótelőirányzat forrása: többlet illetékbevétel.

A közgyűlés felkéri a polgármestert az előirányzat módosításával kapcsolatos átvezetés megtételére.

Határidő: 2000. június 10.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Birkner Zoltán: Kérek szépen polgármester úrtól 2 perc technikai szünetet a frakcióm nevében.

Tüttő István: Önöké a 2 perc, de azt kérném, ne menjünk ki.

 

 

Szünet

 

 

Tüttő István: Kérdezném a szünetet kérő elnök úrtól, hogy most valami bejelentést tesznek? Semmi. Jó.

 

 

  1. Javaslat az új városi könyvtár építése miatt megszűnő Kálvin téri játszótér áttelepítésére (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Antalics Dezső: Az előterjesztéssel kapcsolatosan némi módosítást szeretnék jelezni. Nevezetesen arról van szó, hogy a megszűnő játszótér helyett a 3. Honvéd út – Dózsa – Kisberki csomóponttól délre .. igazán nem alternatív lehetőség, éppen ezért a bizottságunk ezt támogatta, ahogy az előterjesztésben szerepel. Én azt szeretném jelezni, hogy ennek a területrésznek jogos igénye a játszótér, tehát függetlenül kellene kezelni és támogatni, és ugyanakkor a Huszti téren megszűnő játszótér helyett is jogos az igény. Tehát magyarul két játszótér kialakításának lehetőségével értek személy szerint egyet. Meg kell vizsgálni a lehetőséget, a terveket előkészíteni, és természetesen, ahogy az előterjesztésben szerepel, a pályázati lehetőséggel élni kell. És ennek megfelelően kérném szépen a határozati javaslatot úgy tekinteni, hogy a kipontozott részen megjelenik a 2. és 3., tehát mindkét helyszín és a többes szám, tehát helyszíneket támogatja. Nem Kálvin tér helyett megszűnő, hanem egyszerűen játszóterek új helyszíneként jelöli az előterjesztés a kialakítást és nyilván a pályázati lehetőség ugyanúgy bennmarad az előterjesztésben. Tehát szeretném, hogy ha ebben az irányban erősítenék meg a bizottságot, illetve személy szerint a kérésemet.

Tüttő István: Egy kérdésem van. Az a játszótér, ami az iskolák mellett van, az nem az iskolások focipályája? Nem ők használják leginkább? Én a magam részéről nem igazán értek egyet azzal, hogy a könyvtár mellé most egy játszóteret csináljunk. Még van a Postakertben is egy ilyen igény. Tehát én azt hiszem, hogy a közelben lehetne még elhelyezni máshol is játszóteret, de hát ez az én magánvéleményem, mint ahogy elnök úr is elmondta a magánvéleményét. Kérem mások véleményét.

Balogh László: A javaslat az Ifjúsági Koncepciónak is része volt, s a környékbeli lakók és iskolák is megkerestek a problémával. Így természetes, hogy a jó ügy érdekében kérem, hogy fontoljuk meg a következőket. A megszűnő Kálvin téri játszótérnek nem alternatívája a 3. számú helyszín, de legyen akár ott is játszótér, így vélem. Az 1. számú javaslat túlzottan megbolygatná a Károlyi kert megszokott, hagyományosan ligetszerű látványát. Viszont valódi alternatíva a mozi és a leendő könyvtár közötti terület. Közel van a régi helyszínhez, így a Rozgonyi iskola csoportjai továbbra is használhatnák azt a szabad teret, mert bizony az iskolaudvaron nincs elég hely, különösen a napközis csoportoknak. A belvárosban nem szűnne meg egy zöld övezet, amelyből amúgy is mindig kevés van. A leendő könyvtár és látványilag érdekes, izgalmas környéke, mint többfunkciós terület igényelné, hogy mellette tudjanak leülni, pihenni, játszani, várakozni kicsik és idősebbek. S még hosszan lehetne sorolni az értelmes érveket. Talán ennyi is elég. Ezért az OKSB 6 igennel, 1 tartózkodással a leendő könyvtár és a jelenlegi mozi közötti területet javasolja. Ezt ábrázolja a kifüggesztett térkép. Nem feltétlenül szükséges, hogy ott sportpálya is legyen, elég lenne néhány esztétikus pad és játszóeszköz, bőven van hely, mely akár könyvtári beruházásba is beépíthető. Kérem, hogy ne várjunk ennek kimondásával a könyvtárépítkezés végig. Már most mondjuk ki, hogy erre a játszótérre is szükségünk van. Szép üzenet lenne a gyereknek, felnőttnek egyaránt.

Dr. Csákai Iván: Ugyanaz a véleményem, mint Balogh képviselő úrnak. Nem alternatíva a két játszótér, hanem együttesen meglévő szükséges … Egy könyvtár jelenléte nem zárja ki mellette a játszóteret, sőt. Énszerintem nagyon szükséges lenne a könyvtár mellett a játszótérre, amiért a Balogh képviselő úr is mondta, s a gyerekek a könyvtárból kijövet akár a játszótéren játszanak egy kicsit. Nagyon örülök a Honvéd – Dózsa – Kisberki utca végénél, hogy kialakítandó játszótérről van szó, hisz annak idején, 1992-ben a képviselőtestület úgy döntött, hogy ott egy közpark létesítését fogja szorgalmazni és a Részletes Rendezési Terv azt is tartalmazza. Annyira fejlődik jelenleg az észak-keleti városrész, hogy igenis oda szükség lenne a játszótérre. Ha anyagi okok miatt halasztódik is, én azt szeretném javasolni, hogy a mind a két játszóteret szavazza meg a közgyűlés, és legyen egy lehetőség, hogy ha pályázati lehetőséget be lehet adni, tehát pályázati lehetőségünk van, beadunk pályázatra anyagot, ha megnyerjük, az is megvalósulna, hisz a leendő közpark jelenleg a legelhanyagoltabb a városban, arra nem lehet találni embert, aki ezt rendbe hozná. Én, ugyanaz a véleményem nekem, mint a Balogh képviselő úrnak, hogy a 2., 3. alternatívát együttesen terjesszük elő. Természetesen előnyben részesítve a könyvtár melletti játszóteret.

Tarnóczky Attila: Az előterjesztés címe: javaslat az új városi könyvtár építése miatt megszűnő Kálvin téri játszótér áttelepítésére. Hogyha az itt emlegetett változatok mindegyike megfelelne a javaslatbani címnek, akkor azt is mondhatnám akár, hogy ezt a játszóteret már építjük Kiskanizsán, komoly befektetésekkel. Természetesen nem azt mondom, hogy az adott helyeken, vagy akár máshol nem lehet szükség játszótér építésére, bár a legnagyobb hiányban a játszótéren játszó gyerekek számát tekintve szenvedünk, de azt javaslom áthidaló megoldásként, hogy a szövegben kerüljön be akár mindkét játszótér, de úgy, hogy a megszerezhető pályázati források függvényében. Mert ha nem így döntünk, akkor az a bizonyos pályázati forrás, amit a határozati javaslat jelez, az csak egy lózung, ami adott esetben semmit sem jelent pénzügyi fedezetként.

Cserti Tibor: Hát a játszótér ügy kapcsán én is eljátszadoztam a gondolattal, hogy hányféle megoldás lehet még, de hát komolyra fordítva a szót, én azt hiszem, hogy az Oktatási Bizottság elnöke nagyon szépen vázolta szakmai oldalról, hogy miért indokolt ennek a játszótérnek a pótlása, ami azt hiszem, hogy vitathatatlan. Ezért abban is igazság van, hogy nem egy játszótér van a városban, nagyon sokat kéne még építeni, nagyon sokat felújítani, karbantartani, tehát ez már program kérdése. Visszatérve az eredeti témához. Ez a tervezési terület, és időközben konzultáltam a főépítész úrral, Karmazin úrral is, nagyon értékes építési területe a városnak. Jelenleg is meglévő, élő, működő elemei vannak, ugye lakásfunkciók, irodafunkciók. Nagyon sokáig vitatéma volt ennek a tömb egészén belül, hogy a régi könyvtár helyének, sorsának új funkcióba állításának a kérdése, ami elindult valamilyen irányban. Bízzunk benne, hogy sikeredni fog. Vannak olyan elemei, ami volt ugye taxi-placc, ugye ilyen néven ismerték ugye Kanizsának a sorsát is esetleg hosszabb távon új alapokra helyezheti. A rendezési terv önmagában véve olyan régi egyébként, hogy az új könyvtár, ami jelenleg épül, már a beépítését is magában foglalja, de mindenképpen módosítani szükséges, persze annak a kapcsolódó vonzatai miatt önmagában véve ez az RRT felülvizsgálatra szorul. A javaslatom a következő, hogy ne döntsünk most ebben a játszótérnek a témájában, jóval nagyobb kaliberű kérdésről van szó, mert amúgy is az egész tömbbelsőt Részletes Rendezési Tervi szinten felül kell vizsgálni, újra kell fogalmazni, és itt a vagyongazdálkodás figyelmét is fel szeretném hívni, bekapcsolni, bizony, bizony a vagyonhasznosítási elemek koncepcionális szinten igazán megjelenhetnek ebben az anyag. Tehát a javaslat erre vonatkozik.

Kelemen Z. Pál: Vitathatatlanul igaza van Tarnóczky alpolgármester úrnak, hogy nem az előterjesztésről szól a határozati javaslat, de még önmagáról sem, ugyanis játszótérről beszél a 2. helyszínen, amit én kizárt dolognak tartok. Igaz, nem néztem meg a Magyarnyelv Értelmező Kéziszótárában, hogy mit jelent játszótér, de valószínűleg egy tágas tér, ahol gyerekek szabadon, önfeledten futkározhatnak és játszanak, meglehetősen tágas tér, közben képviselőtársaim pihenő területről, közparkról beszélnek, ahol ugyan mellékesen esetleg lesz egy homokozó meg egy hinta. Ez két dolog. Éppen ezért ebben a kérdésben én is azt a javaslatot támogatom, amit Cserti képviselőtársam, mert tisztázatlan, hogy mit akarunk ott csinálni, legfeljebb álmodozunk, meg szép szavakat mondunk. Én úgy gondolom, hogy ne döntsünk ebben a kérdésben ma, napoljuk el a döntést addig, míg annak a területnek rendes rendezési terve vagy koncepciója nem lesz.

Kiss László: Én úgy vélem, hogy egy nagyon fontos szempontot itt a felszólalók kifelejtettek a gondolatmeneteikből, mégpedig azt, hogy a 2. számú helyszín a tervezett könyvtár területe és környéke 2 évig felvonulási terület lesz. Tehát 2 évig ott semmiféle játszótérről nem beszélhetünk. Nagyon, nagyon előresietnénk a döntéssel, hogy ha ezzel foglalkoznánk. A 3. helyszín, elhangzott Tarnóczky úr részéről, mások részéről is, tényleg nagyon híján van játszótér lehetőségeknek. Valóban logikus Tarnóczky úr javaslata, hogy mind a két területet pályázati úton próbáljuk meg finanszírozási lehetőségekkel ellátni, biztosítani. Ugyanakkor a könyvtár és környékének a funkcióval való megtöltéséről ráérünk a könyvtár átadásakor, két év múlva azt hiszem dönteni.

Tóth László: Ezek után már nem sok minden mondanivalóm van, mint messzemenőkig egyetértek bölcs képviselőtársaim véleményével, úgy Cserti úréval, Kiss úréval és Kelemen úréval. Ugyanis ha az OKSB – nem kritizálva a szakmai hozzáértésüket – rátekintett volna arra a térképre, ami most ott a falon van és ismerné, hogy az valóban 2 évig felvonulási terület marad, nem támogatott volna ilyen javaslatot, mert hogyha el is készül a könyvtár, ott egy nadrágszíj parcella marad kérem szépen, ott maximum csigajátszóteret lehetett volna építeni. Nem gyerekeknek, hanem ilyen kis csigáknak.

Balogh László: Szeretném még egyszer felhívni arra a figyelmet, hogy nemcsak álom szintjén jött ez elő – bár, bár szép álom és ezt vállalom, a szép szavakat is –, hanem sokan megkerestek. Sok ember álma lenne ez a dolog, és azt hiszem, hogy többeké, mint hogy ott, mint az, hogy ott, azon a területen esetleges irodaház épüljön vagy egyéb. Szeretném azt is mondani, hogy ez a térkép az OKSB ülésen jött elő, és kellően tanulmányoztuk, szakemberek révén is. Én az összes elhangzott, bölcs véleménnyel együtt – nem akarom ismételni magamat, csak utalni szeretnék arra, hogy lehet ott 2 évig most nem lesz játszótér, de megnyugtatólag hatna, ha már ennek a lehetőségét most kijelentenénk. Én ezt így gondolom.

Marton István: Mint a könyvtárat építő ad hoc bizottságnak az elnöke, nagyon egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy itt az idősíkon egy picit előreszaladunk. Nagyon egyszerű oknál fogva, hogy jövő ősszel várható a könyvtárnak, az új könyvtárnak az avatása, ősszel már játszóteret nem nagyon szoktak létesíteni. Viszont az a kompromisszumos javaslatom, és kérem, hogy a témát itt valahol zárjuk le, hogy a jövő évi féléves költségvetési beszámolónál, tehát várhatóan augusztus végén, szeptember elején foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, mert ha ott lesz is játszótér, amiben egyébként én bízok, még nem is túl nagy lesz, az akkor is 2002. tavasz előtt nem kerülhet kialakításra. Tehát ez a javaslatom, hogy a jövő évi első féléves költségvetési tájékoztatóig nem foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Akkor legyen újból napirend automatikusan.

Antalics Dezső: Én változat, én egyetértek a megállapításokkal és az aggodalmakkal, hiszen az előterjesztésben szerepel a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság szakvéleménye, amely 7 igen szavazattal egyhangúlag a 3. helyszínt jelölte meg, éppen ezért én Tarnóczky úr kiegészítő indítványát elfogadva alternatív javaslatként azt kérem, hogy abban azért döntsön a testület már most, hogy pályázatot nyújtsunk be, hiszen a 3. számmal jelzett területen a játszótér kialakítása egy jogos igény és valóban a könyvtár építési munkája befejeztekor válik aktuálissá a jelzett 2. számú terület.

Kelemen Z. Pál: Csak egy apróságot szeretnék kérni Antalics Dezső úrtól, vagy kérdezni. Úgy tudom, hogy a város legforgalmasabb utcája a Rozgonyi utca, Sugár út is a legforgalmasabb utcák közé tartozik. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen környezeti terhelés mellett, .. környezetszennyezés, ideális játszótérnek az a terület? Költői kérdés volt.

Tüttő István: Akkor a vitát lezárom. A módosító indítványokkal kezdeném. Legutoljára Marton úr, illetve legelőször bocsánat, Cserti úr, Kelemen Z. Pál úr és Kiss László úr gyakorlatilag azonos tartalommal fogalmazták meg, hogy ne döntsünk most a 2. számú, vagyis a könyvtár és a mozi közötti terület ügyéről, ezt még talán Marton úr is, a javaslata ehhez hasonló, úgyhogy úgy döntsünk legalább, hogy 2001. első féléves költségvetési beszámolójának a tárgyalásakor térjünk vissza rá. Megkérdezem Cserti urat, hogy ilyen módon, vagy pedig szavaztassam meg az eredeti javaslatot.

 

Cserti Tibor: Én ragaszkodnék a javaslatomhoz, nem véletlen. Volt egy nagyon kemény szakmai .. az én gondolataim szerint. Nem részleteztem ki, de teljesen természetes, hogy minden ilyen egység, ami megjelenik abban a tömbben, például, hogy várhatóan a pályázat ki fogja váltani a jelenlegi mozit, hát egy új funkció. Dönteni kell a mozinak a sorsáról. Itt megjelenik egy kis foghíj. Itt egy játszótéri funkció nem kizárt, lehet, hogy az lesz. De az egyik legértékesebb területe városnak. Én komplex vagyonhasznosítási programról beszéltem, ami valós műszaki, reális Részletes Rendezési Terven és beépítési programokon alapul, ha úgy tetszik. Éppen ezért a javaslatnak az volt a lényege, hogy a tömb egészére vonatkozóan, mivel amúgy is aktuális .. és az összes olyan jellegű funkcionális hasznosítási javaslat ebbe a programba időközben szakmai oldalon beleférhet, ennek a szakmai vitái is megtörténhetnek. Én ezt javasoltam. Egyébként egyetértek ilyen határnapokon belül, amit tisztelt képviselőtársaim javasoltak, mert úgy érzem, hogy nincs ellentmondás, de szeretnék ragaszkodni ehhez a konkrét feladat megfogalmazásához.

Tüttő István: Hát ugye ehhez kapcsolódik Tóth László úrnak a képviselői indítványa, amely éppen ezen oknál fogva esetleg felszabaduló mozinak az egyéb hasznosítását jelöli meg és biztos vagyok benne, hogy annak a közelében másra is szükség lesz, nem csak játszótér.

Tarnóczky Attila: Ügyrendi kérdésem lenne polgármester úr, vagy javaslatom, hogy meg kéne kérdezni főépítész urat mielőtt itt a rendezési tervek átdolgozására feladatot adunk, hogy szükség van-e erre adott esetben, mert pénzbe kerül természetesen ez is.

Karmazin József: Én úgy tapasztaltam, hogy a hozzászólások egy irányba hatnak, tehát nem oltják ki egymást, ugyanis Cserti Tibor által jelzettek valóban aktuálisak, tekintettel arra, hogy a könyvtár környezetrendezési tervével kapcsolatban már felmerültek szabályozási problémák. Mindössze azért nem indult el ez a folyamat, mert ebben az évben nem áll rendelkezésre tervezési előirányzat. De ha figyelembe veszik a 2001. első félévi zárszámadás időpontját, akkor addig lebonyolítható a szabályozási terv felülvizsgálata és minden elképzelésnek eleget tesz a terv.

Tüttő István: Cserti úr javaslatát teszem fel, aki azt javasolja, hogy most ne döntsünk, de egyben, amit éppen főépítész úr elmondott, annak a rendezési terv előkészítését meg kell kezdeni, módosítását. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Marton úr azt javasolta, hát végül is előre meghatározhatjuk, hogy mikor térjünk vissza rá. Marton úr visszavonja?

Marton István: Polgármester úr nincs mit visszavonnom, mert az adott kérdésben egy szavazás eredményesen minősített többséggel zárult. Végül is olyan nagyon nem üt el az én javaslatomtól ez a döntés.

Tüttő István: Jó, hát úgy is visszatérünk rá. Automatikusan. A határozati javaslatot azonban nem hagyjuk ki, mert a 3. számú helynek a kérdése az továbbra is fennáll azzal a kiegészítéssel, amit Tarnóczky úr javasolt, hogy a pályázati források függvényében. Kérném így a szavazatukat.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

192/2000.(VI.6.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a Kálvin téren megszűnő játszótér új helyszínéről a 2001. I. félévi költségvetési zárszámadást követően dönt.
    2. Felkéri a polgármestert, hogy a könyvtár és környékére vonatkozó szabályozási terv felülvizsgálatát követően a módosításra vonatkozó javaslatot vagyonhasznosítási koncepcióval kiegészítve terjessze a közgyűlés elé.

      Határidő: 2001. augusztus 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. egyetért azzal, hogy a Honvéd u. – Dózsa u. – Kisberki u. csomóponttól délre lévő területen játszótér kerüljön kialakításra annak függvényében, hogy a játszótér kialakításához pályázati úton sikerül-e forrást biztosítani.

Határidő: 2000. október 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

  1. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ intézményvezetői pályázatával kapcsolatos szakmai szakértői bizottság megalakítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Azért, hogy minél ártatlanabb és minél hozzáértőbb testület döntsön, és egy Kormány rendeletre hivatkozva, amely a 150/1992. számú, ennek a 7. § 6. pontja szabályozza: “A pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért szakmai-szakértői bizottság véleményezi, melynek tagjai egy-egy, a Közalkalmazotti tanács, illetve a reprezentatív szakszervezet által delegált tag is.” Hát ennek kívánunk eleget tenni a határozati javaslatban felsoroltak szerint. Kérem, van-e kérdés, észrevétel? Az az egy módosítás van, hogy minősített szótöbbség kell az elfogadáshoz. Kérem, úgy látom nincsen, kérem a határozati javaslatra a szavazatukat.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

193/2000.(VI.6.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatói állására beérkező pályázatok szakmai-szakértői véleményezésére a következő összetételű bizottságot kéri fel:

    1. A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ közalkalmazotti tanácsának képviselőjét.
    2. A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ reprezentatív szakszervezetének képviselőjét.
    3. Bokor Béla szakértőt Pécsről.
    4. Horváth György szakértőt Szombathelyről.
    5. Károly Irma szakértőt Kaposvárról

Határidő: 2000. július 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

  1. Javaslat a Nagykanizsa, Katonarét rendezés alá vonására (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

 

Antalics Dezső: Csupán egy korrekciót szeretnék jelezni, hogy a rendezés alá vont terület meghatározásánál kimaradt a Kórház utca keleti oldala, ami a mellékelt térképen is javításra került, úgyhogy így tessék érteni értelemszerűen az előterjesztést.

Marton István: Mint a terület önkormányzati képviselője, Antalics elnök úrhoz hasonlóan azért én még egy kicsit finomítanék ezen a szövegen, ugyanis nem kell a terület összes létező utcáját felsorolni, hanem a határozati javaslatnak bőven elég, ha a “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Katonarét (Teleki u. – Téglagyári u. – vasút – Kórház u. páratlan oldala – ezt azért kell kihangsúlyozni, mert a Kórház u. páros oldala az 90°-kal merőleges erre, tehát eltér, és akkor nagyon nagy káosz keletkezne – által határolt, a térképen feltüntetett terület.” És nem kell az összes utcanevet felsorolni.

Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincs, lezárom a vitát. Kérem a határozati javaslatról a döntésüket. Marton úr javaslatával kezdenénk. Gyakorlatilag még egyszerűbbé teszi az értelmezését. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És akkor kérném a határozati javaslat teljes jóváhagyását.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

194/2000.(VI.6.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Katonarét (Teleki u. – Téglagyári u. – vasút – Kórház u. páratlan oldala által határolt, a térképen feltüntetett) területet rendezés alá vonja.

Az eddigi szabályozás felülvizsgálatán alapuló új szabályozás elkészítésének célja:

A szabályzat készítése során a törvényi előírások szerint biztosítani kell az érintettek véleménynyilvánítási lehetőségét, melynek érdekében a fenti elhatározást nyilvánosságra kell hozni.

Az új szabályozást, a törvényi egyeztetések lefolytatása után elfogadásra a közgyűlés elé kell terjeszteni.

Határidő: 2000. november 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

  1. Előterjesztés a Nagykanizsa-Miklósfa u. 1. sz. alatti ingatlanon és a vele szomszédos önkormányzati út mellett megépített kerítésről (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Szeretném röviden összefoglalni, hogy ezzel kapcsolatban a kerítésépítő és az utat megépítő tulajdonos fordult kérelemmel az önkormányzathoz. A bizottságok megtárgyalták a kérést, és a bizottságok nem támogatták ennek az elfogadását. Kérem a véleményüket, esetleges észrevételüket. Egyhangúlag nem támogatták. Úgy látom nincs észrevétel. Szavazzunk. A B változattal kezdem, mert akkor értelemszerűen nem kell folytatni, ha azt fogadjuk el. Kérem a B változatról a döntésük.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    195/2000.(VI.6.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem járul hozzá a miklósfai 210 és 207 hrsz-ú önkormányzati ingatlanokon megépített utcai kerítés fennmaradásához és a 210 hrsz-ú ingatlanon megépített útra vonatkozó megállapodás megkötéséhez.

    Határidő: 2000. július 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

  3. Tájékoztató az intézmények energiagazdálkodásáról (írásban)
  4. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Azt hiszem mindenki előtt ismert, hogy az intézményeink energiafelhasználásának és annak racionálisabb felhasználásának a kérdésével mindenképp foglalkoznunk kell. Rövidesen pályázatot is fogunk kiírni éppen ebben az ügyben. Ez egy tájékoztatás az Önök részére, hogy hol tartunk. De természetesen ezzel a képpel még nem zárult le. Szeretném jelezni, hogy több menet közbeni megkeresés is érkezik hozzánk, különböző cégektől, pénzintézetektől, ezen ügynek a gazdája vagy éppen kivitelezője kívánnak lenni. Ez eleve jelzi, hogy talán a pályázatnál nagy körből meríthetünk és talán a legjobb változatot tudjuk kiválasztani. Kérem a véleményüket.

    Röst János: Ebben a témakörben, 1998-ban interpelláltam. Azt követően több mint egy évig nem történt semmi ebben az ügyben. Ebben az évben ez év elején úgyszintén leírtam egy interpellációt, aminek hatására február 28-án a közgyűlés döntött ebben a kérdésben. Én úgy gondolom, az elmúlt száz nap megint semmittevéssel telt el, meggyőződésem, száz nap alatt már lényegesen korábbra kéne járnia az önkormányzatnak. Nagy valószínűséggel már készen kéne lenni a beterjesztésnek, vagy előkészített anyagnak, ami alapján kiírhatnánk a pályázatokat. Én mindenképpen kérném a polgármester urat, ebben illetékeseket, hogy gyorsítsuk az ütemet, mert ebben az évben ilyen módon ebből már nem lesz érdemi haszon, ugyanis a megtérülés akkor fog keletkezni, amikor fűtési szezon van, ha a felújítási munkákat év végén, télen próbálunk nekiállni, abból már nagyon nehezen lesz konkrét munka. Nem beszélve arról, hogy télen igazából nem is igen lehet fűtési rekonstrukciót elvégezni. A villamos ügyre hasonlót mondanék, ott is szerintem fáziskésésben vagyunk, villamos szóval élve, tehát szintén sürgetném az előkészítési munkákat. Kérdeznék, hogy az elektromos felülvizsgálatra vonatkozó szerződéskötés folyamatban van kategóriánál ki a konkrét célzott személy vagy cég, mert ez nincsen jelezve, az alatta lévő sorban már van egy másik cég, amelyiket megjelöltek.

    Dr. Fodor Csaba: Nem kívánom elvenni a polgármester úrtól a szót, de azért gondoltam, hogy válaszolnom kell a Röst képviselő úrnak, mert éppen most egyeztettem Imre Béla úrral és pénteken délelőttre összehívtam azt a bizottságot, amely az intézmények energia-racionalizálásával kapcsolatos pályázatot ki fogja írni, s szándékaink szerint el is fogja bírálni, figyelemmel arra, amúgy teljesen valós indokra, amit a Röst képviselő úr mondott, hogy az intézmények tekintetében a fűtésrekonstrukció végrehajtásának az időtartam az nyárra kell, hogy essék, mert az intézmények jó része oktatási intézmény, természetesen, hogy ott nagy munkákat tanítási időben nem lehet elvégezni. Tehát szándékaink szerint pénteken ez az anyag kiírásra kerül. A másik, a közvilágítás tekintetében pedig a Gazdasági Bizottságra ismételten, most csütörtökön soron kívül vissza szeretném hozni azt a napirendet, amit múltkor távollétemben levett a bizottság. Nem szeretném, hogy ha az egész anyagot újra tárgyalnánk, hiszen ismert, de abban is olyan határozati javaslatot szeretnék előterjeszteni, ami lehetővé tenné azt, hogy közel egy-két héten belül az a pályázat is kiírható legyen.

    Tarnóczky Attila: Úgy általában mondom és magához a konkrét témához nem sok köze van, hogy tájékoztatók esetében talán szerencsésebb lenne, hogy ha úgy szólna, hogy a tájékoztatót tudomásul veszi a közgyűlés, mert különben akár minden szóba bele lehet kötni.

    Marton István: A cím előtt, a fejrészben azt olvasom, hogy tárgyalta a Gazdasági és a Városüzemeltetési Bizottság is, aminek én nagyon örülök és ez így van jól, viszont nem látom a véleményüket, általában ott szokott lenni, hogy ilyen és ilyen arányban támogatja vagy elfogadja, én nem akarok itt szavakon vitatkozni alpolgármester úrral, de itt egyik bizottságnak sincs meg az álláspontja. Tehát nincs ezen a papíron rögzítve. Aminek én külön örülök, az első oldal utolsó mondata, ami úgy hangzik, hogy a felújítás költségének refinanszírozása a jelenlegi üzemeltetési költségszintből elért megtakarításból történik. Én úgy gondolom, hogy nemcsak a felújítás költségeit kell ebből finanszírozni, hanem az érintettek javadalmazása is ebből kell, hogy történjen, mármint a megtakarításból, az eredményből, és nem pedig előre, aztán a hozomra történik, ami történik. Tájékoztatót egyébként jónak tartom, és elfogadásra javaslom.

    Tüttő István: Eleve azt terveztük, hogy az ezzel kapcsolatos költségeket a megtakarítás forrása biztosítja, illetve fedezi.

    Tóth László: Lehet, hogy nem olvastam elégszer ezt a tájékoztatót, az előterjesztés 4. bekezdését nem értem. Felolvasnám: “az üzemeltetés korszerűsítése a Kincstár elvein alapul azzal, hogy az intézményeket mentesítsük a fűtési feladatok ellátása alól, s egyúttal a fűtési szolgáltatást olyan szakértő társaságban bízzuk, akik felelősen – szerződéses kötelmük alapján – garanciával nyújtanak szolgáltatást a lehető legkedvezőbb díjért.” Hát hogyan kell ezt értelmezni?

    Tüttő István: Elképzelhető az a megoldás, hogy aki felvállalja az egész rendszer kiépítését, annak fejében, hogy mi szolgáltatjuk neki ugyanazt a pénzt, mint korábban, s a megtakarításból ő, saját maga finanszírozza a beruházást, egyben vállalják ennek a működtetését is.

    Tóth László: …. kapcsolgatja … számítógép … (mikrofon nincs bekapcsolva)

    Tüttő István: Hát nem, ez a rendszertől függ.

    Dr. Fodor Csaba: Megpróbálok válaszolni. Valóban, a kiírás az úgy készül, hogy olyan technológiát szeretnénk kiválasztani, amely távfelügyeleti rendszeren keresztül működik, tehát egy diszpécserközpont lesz és egy számítógép vezérelt rendszert kívánunk kialakítani. Azért szól így, ilyen faramucin ez a mondat, mert azt szeretnénk, ha igazából a fűtők meg egyéb olyan munkakörök megszűnjenek, és egy diszpécserközpontból lesz ellátva és egy. Jó, hát ez, ezért volt ez így fogalmazva, erről szól a történet. Nem tudjuk.

    Tüttő István: És a város kábelhálózata alkalmas arra, hogy ezeket az információkat közvetítse.

    Cserti Tibor: Én azt hiszem, hogy főleg, amit a Röst képviselő úr indításképpen elmondott, tehát türelmetlenségünknek adunk hangot. Ezek a programok önmagában véve zártkörben megteremthetők valós szakmai alapokon, és a finanszírozási rendszerük is megoldott. Ma a város túlköltekezik. Elavultak ezek a rendszerek, az intézményi is, a fűtésrekonstrukcióról beszélek alapvetően és a közvilágítás esetében is bizony kemény magyar csengő forintok mennek ki az utcára és minden napi késedelem, az veszteséget okoz számunkra. Ezért az a határozati javaslat, amit itt van előttünk, hogy tájékoztatót elfogadjuk, aztán kész, ezt én a magam részéről nem így fogalmaznám, elfogadom akkor, hogyha megtoldásra kerül egy öreg magyar mondattal legalább, hogy amennyiben a szakmai programok zárós határidővel, reális határidő kitűzését itt mindenféleképpen kérnék belefogalmazni, elfogadásra kerülnek, vagy megvalósításra kerülnek. Én direkt nem mentem bele ebbe a szakmai tartalomba, hogy hogyan. Szkeptikus vagyok magam részéről, több program megvalósításában, bízom a műszaki társam leleményességében és a gazdaságosságában. Hát azt majd egyenként szeretnénk megtárgyalni. Gazdasági bizottsági ülésen pedig részletesen kifejtettük ezzel kapcsolatos véleményeket. Én magam a közvilágítási rekonstrukció mielőbbi megvalósítását szorgalmaznám, ott látok legnagyobb lehetőséget, azonnali hatállyal, tehát rövid időn belül.

    Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy elhangzott, hogy rövidesen pályázatot írunk ki, hiszen a bizottság megtárgyalja. Ez a tájékoztató pedig arról szól, hogy mi történt eddig. Két héten belül pedig a pályázati kiírásra is sor kerülhet.

    Mayer Ferenc: Én is azt javaslom, hogy szavazzunk az előterjesztésről és mielőtt a képviselőtársaim ilyen fantazmagórákba belemennének, hogy milyen diszpécserközpont fogja irányítani a fűtést, először azt tanácsolom nekik, hogy szíveskedjetek úgy alaposan szétnézni az intézményeinkben, hogy mondjuk egyetlen nagy intézményben hány fajta fűtési rendszer létezik, és azt majd miféle diszpécser központ fogja irányítani, akkor lehet, hogy mindjárt a csápjaikat vissza fogják húzni, mert ugyan nagyon jól hangzik itt a közvéleménynek, de ezek nagy-nagy badarságok. Javaslom először, hogy ezt bízzuk szakemberekre, mérjék fel, de benne is van az anyag, azért mondom, hogy inkább szavazzunk, és ne fantáziáljunk itten a továbbiakban.

    Tüttő István: Lezárom a vitát. Mayer úrnak igaza van, hogy rendkívül bonyolult a kérdés, de ez nem zárja ki azt a megoldást se, amiről szó esett. Egy biztos, hogy önmagában a fűtésrekonstrukció, ha csak a technológiákban gondolkodunk, az nem lesz elég, hiszen az épületeket is hozzá kell majd igazítani. Ez nem egy rövid lefolyású folyamat, de el kell indítani legalább, meg kell kezdeni. Kérem, szavazzunk. Tudomásul veszire módosítsuk, hogy elfogadja, Tarnóczky úr javaslatára. Kérem, a tájékoztatót tudomásul vesszük.

     

    A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    196/2000.(VI.6.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az intézmények energiagazdálkodásáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

     

     

  5. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi külkapcsolatairól (írásban)

Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi külkapcsolati tervére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Szeretném annyival kiegészíteni, hogy megérkezett a válasz Limerick városból, Írországból és a levelet pedig a nagykövet úr írta részünkre, hogy rövidesen várható ennek a városnak a részéről a megkeresés Nagykanizsa irányába, egy kapcsolat kiépítés céljából. Kérdésem, hogy van-e Önöknek észrevétele, hozzáfűznivalója?

 

 

Dr. Csákai Iván: Szociális Egészségügyi Bizottság megtárgyalta az anyagot. Hát megmondom őszintén, hogy az egyik oldala az, ahol nekünk vannak kötelezettségeink, evvel nagyon nem foglalkoztunk. Salo várossal foglalkozott jobban a bizottságunk és a bizottságunknak a javaslata, hogy mostantól kezdve egy üdvözlőlap erejéig foglalkozzunk Salo várossal, arra való tekintettel, hogy nagyon eredményes volt a kapcsolatfelvétel Salo várossal, hogy az ottani NOKIA gyár Komáromban telepedett és nem Nagykanizsára. Ezt eléggé nehezményezték mind a kültagok, mind a beltagok. A másik, a másik pedig, magam részéről hiányoltam Hirson várossal való kapcsolatnak a teljes megszűntét önkormányzati szinten akkor, amikor a városunkban iskolák tartanak velük föl kapcsolatot, fönn kapcsolatot ezzel a várossal. És tudtommal ebben a városban egy körgyűrűnek az avatása fog megtörténni, ahol Nagykanizsáról fogják elnevezni ezt a körgyűrűt arra való tekintettel, hogy ők reménykednek abban, hogy Nagykanizsa testvérvárossá fogja fogadni őket. Tudom, 10.000 lakosú francia városról van szó, nem akkora durranás ez, hogyha ővelük kapcsolatot tartunk fönn, de az ő kapcsolatukat fölhasználva már eddig is, hogyha komolyan vettük volna a környékbeli belga városból átjött iparos embereknek az ajánlatát és leültünk volna velük tárgyalni, akkor Nagykanizsára 3-400 fős gyárat lehetett volna telepíteni. Csak az ajánlatokat komolyan kell venni, és utána kell menni. Én hiányolom változatlanul tehát Hirsont. És a bizottságunk javaslata, hogy mostantól kezdve Saloba csak üdvözlőlapot küldjünk.

Tüttő István: Mielőtt Salo városáról túlzottan rossz vélemény alakulna ki, ez kormánydöntés volt, nem a Salo város testületének a befolyása. Én ezt már múltkor is elmondtam. A NOKIA cég aszerint választotta ki az új telephelyének a megépítését, 40 km-en belül ott kellett lenni egy nemzetközi repülőtérnek és autópálya mellett kell feküdnie. Nagykanizsa egyiknek sem tesz eleget, mert autópálya nincsen, majd csak lesz. Repülőtér van 40 km-en belül, de nem nemzetközi. Remélhetőleg most született döntés abban, hogy a sármelléki repülőtér fölkerül a támogatott repülőterek közé és program szerint, hát kiépül, megfelelő technikával fölszerelésre kerül. És két év múlva, vagy nem tudom, hány év múlva, ha elkészül az autópálya, akkor valószínű, hogy nagyobb eséllyel indulunk akár a NOKIA pályázaton is.

Tarnóczky Attila: Azt szeretném jelezni tisztelt közgyűlés, hogy jobb lenne nem minősítgetni a velünk kapcsolatban álló önkormányzati testületeket, mert gondolják el, ilyen alapon Kovásznán azt mondják rólunk, amit mi mondunk a saloiakról, csak azért, mert a General Electric-et nem tudjuk ott letelepíteni. Tehát egy önkormányzatnak igen kis befolyása van egy multinacionális cég esetében történésre.

Tóth László: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság kétszer tárgyalt a külkapcsolatokról. Egyszer, bízva abban, hogy az előterjesztésben minden az igazságnak és a rendeleteknek, határozatoknak megfelelően szerepel, elfogadtuk, illetve törvényességi szempontból nem emeltünk kifogást a beszámolóval kapcsolatban. Legutóbbi ülésünkön pedig, az 52. ülésen először fordult elő az Ügyrendi és Jogi Bizottság történetében, hogy zárt ülés keretében egy vizsgálatot kezdeményeztünk saját hatáskörben, amelyet 6 igen és 1 tartózkodás mellett a bizottság támogatott, miszerint az 1999. és 2000. évi külkapcsolatokra vonatkozó utazások vonatkozásában vizsgáljuk meg, hogy minden az előírásoknak megfelelően történt-e. Arról szeretném tájékoztatni a tisztelt közgyűlést, hogy a vizsgálat jelen szakaszában pénzügyi szakember bevonására kell, hogy sor kerüljön, ezért felkérem a jelenlevő Böröcz Zoltán urat, a Pénzügyi Bizottság elnökét, hogy a bizottságunkba egy főt legyen szíves delegálni, hogy tisztességes vizsgálatot tudjunk lefolytatni. Ennyit szerettem volna elöljáróban, a bizottság nevében, mint bizottsági elnök.

Böröcz Zoltán: Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy az előttünk lévő anyagot tárgyalta a Pénzügyi Bizottság. A határozati javaslat 1. pontját, a ´99. évi beszámolót elfogadhatónak találja, és elfogadásra javasolja. Ugyanakkor a határozati javaslat 2. és 3. pontjára vonatkozóan ettől eltérő álláspontot képviselt a Pénzügyi Bizottság, aminek lényege az, hogy a 2000. év külkapcsolati tervére, külkapcsolatokra vonatkozó terv felülvizsgálatát kéri az előterjesztőtől, a 3. határozati javaslat pontnál pedig nem javasolja…

Tüttő István: Ott mindjárt mondanám, hogy az illetéktöbbletet javasolnám, mint előterjesztő.

Böröcz Zoltán: Igen, ez már egy módosulás a 3. pontot illetően. Tehát a Pénzügyi Bizottság a hitelfelvétel, illetve a hitelkeret növelését nem támogatja 2,9 millió Ft-tal. Polgármester úr erre adott egy huszáros választ, de a 2. pontra vonatkozóan nem. A Pénzügyi Bizottságnak az volt a véleménye, hogy felül kell vizsgálni, és ha lehet, akkor ezeket a külkapcsolati tervben szereplő, szerintünk eléggé bőségesre szabott programokat szűkíteni indokolt. A Pénzügyi bizottsági ülésen többek között elhangzott az is – bár erről nem szavaztunk –, hogy koncepciójában nem látjuk a külkapcsolatok fejlesztésének irányát, nem látunk pontosan meghatározott célokat, ennél fogva nem tudjuk azt sem megállapítani, hogy elérték-e azokat a nem létező, vagy meg nem fogalmazott célokat. Miközben növekszik a testvárosaink száma, illetve erre vonatkozó kezdeményezések hangzanak el rendszeresen közgyűlésben és az előterjesztő részéről, aközben egyre inkább tapasztaljuk azt, hogy bizonyos testvérvárosok, és erre Kovászna a jó példa, ahol egyébként már kialakult, több éves, közel évtizedes kulturális és egyéb kapcsolatok, és gazdasági kapcsolatok léteznek, egyre kevesebb figyelmet kapnak, megítélésünk szerint a városunk részéről. Tehát ezekre hivatkozva, a határozati javaslat 2. pontjában én a felülvizsgálatát javasolnám a 2000. évre elfogandó külkapcsolati tervnek. A Tóth képviselő úrnak pedig az eléggé ad hoc jelleggel hozzám intézett javaslatára azt szeretném válaszolni, hogy csütörtökön a Pénzügyi Bizottság ülésezik, és csütörtöki ülésén dönt abban a tekintetben, hogy a Jogi Bizottság részére egy pénzügyi szakembert felkér a vizsgálat lefolytatására.

Röst János: Nagykanizsa város külkapcsolatainak ápolását nagyon fontosnak tartom. A korábbi kapcsolatok már kialakultak az előző időszakban. Úgy gondolom, ennek ápolása, karbantartása a cél. A jelenlegi utaknak igazából gazdasági kihatása nincsen, inkább kulturális jellegűek, ennek ellenére azt mondom, hogy kell folytatni, tehát a közgyűlésnek fontos, hogy akár kulturális területen is, de jelen legyen a külföldi testvérvárosoknál. De mindenképpen szerencsésnek tartanám, hogy ha a gazdasági rész erősödne ezeknél az utaknál. Lehetőséget látok abban, hogy akár kamarákkal, akár más vállalkozói körökkel közösen keressük meg ezeket a testvérvárosokat, esetleges közös szakmai kiállítások, konferenciák, szakmai programok mentén. Kérdésem lenne a gazdasági osztályvezetőjéhez, hogy hogy történnek az utak elszámolása? Tehát konkrétan mikor kell elszámolni, hány nap után, illetve, hogy a számláknak mik a formai, alaki és a tartalmi szabályai? Tehát mit kell tartalmazni egy számlának ahhoz, hogy azt a hivatal befogadja és kifizethesse? Erre kérnék majd választ. Törőcsik Pál alpolgármester útjáról elég nagy felháborodás kísérte. Én tisztelettel kérném itt mindenki előtt, hogy számoljon be róla most, mindenki előtt, úgy gondolom, hogy ezt megérné. Meg lehetne azt tenni, hogy mikor utazott el, hol szállt meg, kivel utazott, voltak-e olyan események, amelyek jelenleg nem lettek jelezve az úti beszámolóban, tehát ha voltak olyan különleges dolgok, amik szintén nem kerültek napvilágra eddig, például ki volt a tolmács? A gazdasági részét én nem kívánom elemezni, azt a bizottság tárgyalta. Úgy gondolom, hogy ezt meg fogja tenni a kivizsgálását, de a nyilvánosság ereje mindenképpen segítene a tisztázásában ennek az ügynek. Szeretném még azt megkérdezni, azok a költségek, amelyek konkrétan nem jelennek meg a külföldi utaknál, ami a Polgármesteri Hivatalt terhelik, telefon, egyéb költségek, annak mekkora a becsült összege, illetve az hol van számon tartva?

Tüttő István: Egy hozzátennivalóm lenne. Pontosan jelezte a Tóth úr, hogy ilyen vizsgálat folyik. Én azt kérném Röst úrtól, hogy most ne kérjen olyat, amire éppen egy bizottság vállalkozott, hogy megvizsgálja. De hát, Törőcsik úr, ha válaszolni akar, tessék.

Törőcsik Pál: Nem szükséges válaszolnom. Ennek a közgyűlésnek az első felében volt egy polgármesteri tájékoztató, abban volt egy beszámoló erről az útról. Amennyiben Ön elolvasta, akkor ebben részletesen a fontos ügyek le vannak írva. A jegyző asszony az elszámolás kapcsán kihirdette szintén ezen a közgyűlésen, hogy a vizsgálat eredménye szabályszerű. Úgy emlékszem. Ebben az ügyben több nyilatkoznivaló nem szükséges.

Balogh László: Az OKSB-ben felvetődött néhány ötletről szeretnék beszámolni. Azzal együtt, hogy …. fontosnak vélt észrevétel. Kovászna sikerpéldájából kiindulva a többi határ menti országban is legyen magyar testvérváros, partnerváros a jövőben. Ez elhangzott észrevételként. Ne csak fiskális szempontok dolgozzanak bennünk, amikor testvérvárosokat, partnervárosokat keresünk, hanem legalább olyan fontosak a lelkületi, kulturális vonatkozások. Az Európai Unió Magyarország és külföldi szervezeteivel nem volt kapcsolatunk. Ez a tételmondat benne van a beszámolóban. Hogyan lehetséges ez? Jó lenne ebben előrelépni, elmozdulni. Fontos lenne a horvátországi és szlovéniai testvérvárosi kapcsolat a szomszédságoknál minél előbb. Tudom, hogy elindultak már a kezdő lépések. Hirson példájára én is rávilágítanék, igen, hogy Hirson szeretné a testvérvárosi kapcsolatot, de fiskális a szempontok nem engedélyezik, de hála Istennek ettől függetlenül vannak élő kulturális vonatkozások a két város között. Most még fontos terület, ami kimaradt a mostani beszámolóból, az a testvériskolai kapcsolatok. Szívesen látnék erről egy kimutatást városi szinten. Azt hiszem, az lenne az eredménye, hogy rádöbbennénk, hogy milyen jelentős a diákdiplomaták mozgása a világban nagykanizsai részről is, ezért a városnak ezt meg kell becsülnie.

Tüttő István: Köszönjük, egyetértünk.

Tarnóczky Attila: Lehet a fiskális szót visszataszítóan mondani, de a fiskális szempontok, azok komoly szempontok, és hogyha megnézzük az ilyen utazásokra költött pénzek nagyságrendjét, hát nem kicsi ez az összeg. Ezzel áll szemben az a fajta megfaragás, amit ez a közgyűlés döntött el a költségvetés megszavazásakor, úgyhogy én nem látom igazán időszerűnek a mostani helyzetünkben újabb testvérvárosok, partnervárosok keresését, ezeknek a számának a szaporítását, küldöttségek utaztatását ezekre az újabb helyekre. A meglévő kapcsolatokat kellene, és szerintem mégiscsak elsősorban gazdasági tartalommal feltölteni, de a kulturális részről, úgy gondolom működik.

Tóth László: Tavaly májusban kezdeményeztem, vagy júniusban nem tudom pontosan, nem testvérvárosi, mert nálam a testvérvárosi egészen más érzelmi kötödést jelent, takar, mint a partnerváros, és ez megkülönböztet testvérvárosi és partnervárosi kapcsolatokat. Egy önálló képviselői indítványban egy szlovén, egy horvát és egy olasz várossal partnervárosi kapcsolatokat, kapcsolat kiépítése pontosan a gazdasági szempontokra tekintettel. Mi is kaptunk “Rendezvények 2000.-ben” című mellékletet. Láthattunk Nápolytól kezdve mindenféle helységnevet, de…… ezt keresem, mert a Moszkváról döntött a közgyűlés, hogy támogatja …, csak mondom, hogy azokról a partnervárosokról, akiről már egyszer döntött a közgyűlés, hogy jó lenne gazdasági szempontból fölvenni a kapcsolatot, mert esetlegesen városnak is lehetne belőle haszna, nevezetesen Koper, Rijeka, és aztán Udinét, valamilyen észak-keleti olasz várost neveztem pontosan, azoknak nevei nem szerepelnek a 2000.-es tervben. Miért?

Törőcsik Pál: Azt nem tudom, hogy miért nem szerepelnek a tervben, ezért fogok egyetérteni azzal a javaslattal, hogy fölül kell vizsgálni és újra alkotni a tervezést. Egyébként ezeket a városokat, amit Tóth képviselőtársam említett írásban többször is fölvettük a kapcsolatot. Személyesen is jártunk kint, ők is voltak itt nálunk személyesen az Ipari Park, Logisztikai Központtal kapcsolatos úgynevezett, csúnya szóval úgy hívják ezt, hogy work shop, tehát egy munkaértekezleten. Megkeresett Koper, megkeresett Rijeka, és Portoroz. Közben egy kis visszaesés volt a kapcsolatok kiépítésének dinamikájában és egy választás zajlott le például Rijekában. A polgármester urat közben miniszterelnök helyettesnek választották meg. Tehát ilyen szempontból az ő előző látogatása alakalmával nagyon komoly szándékát fejezte ki, hogy Kanizsával ezt a testvérvárosi kapcsolatot kialakítják. Televics úrral együtt közösen. Emlékezhetnek még rá az újság is tudósított erről. Sajnos most egy kicsit, mióta ő kormányzati szerepet vállalt, ez a dolog lelassult, de a Cseke Zoltánék legutóbb szintén Rijekában voltak, és nem feledkeztek meg róla, hogy újból megkeressék a Trans-Adriásokat, és ezt a kapcsolatot próbálják erősíteni. Egyébként én újból kapcsolatot próbáltam teremteni Doris Sosic asszonnyal, az ottani gazdasági bizottságnak az elnökével, aki annak idején fogadott bennünket, és nagyon komoly szándékuk mutatkozik ez irányba, és a horvát nagykövet több alkalommal is kijelentette, hogy Horvátország északi kapujának Nagykanizsát tekinti. Annál nagyobb mértékben sajnálom azt a tényt, hogy az elmúlt keddi közgyűlésen való részvételem miatt nem tudtam a budapesti nagykövet, horvát nagykövet ugyanis polgármester urat meghívta egy fogadásra, melyet a nemzeti ünnepük alkalmából rendeztek. Sajnos a közgyűlés várható témáira és azt ott elhangzó ügyekre nem tudtam ezen a bizonyos meghíváson - polgármester úrral megegyeztünk, hogy megpróbálok részt venni, de végül is inkább úgy döntöttem, hogy inkább itt maradok a közgyűlésen. Ezek mind nagyon-nagyon fontos dolgok lennének, ha azzal tudnánk foglalkozni, amivel tényleg kellene, és ott meg tudnánk jelenni, ilyen fontos találkozókon, mint például egy horvát nagykövet meghívásán, Budapesten.

Tüttő István: Annyit szeretnék bejelenti, hogy horvátországi látogatásra kerül sor június 20-án, 21-én, ez pedig az úgy nevezett Eurorégiós kapcsolatok megteremtése. Szeretnénk négy településen egy nap megjelenni. Most a szervezése folyik, de az is lehet, hogy ez két alakalommal kerül sorra. Csáktornya, Csáktornyán találkoznánk a városvezetéssel, akkor a Muramenti főispán úrral. Átmegyünk Varasdra, és onnan Lendvára. Tehát a horvát- szlovén együttműködést szeretnénk előkészíteni. Annak a tárgyalása ma reggel 8–tól folyt Letenyén. Csak, úgy jelezném, hogy elindulunk Horvátország felé. Rijekát pedig külön megkeressük, szintén rövidesen, mert a logisztikai kapcsolatok miatt éppen aktuálissá is fog válni, hiszen reményeink szerint felgyorsulnak ezzel kapcsolatban is az események.

Bicsák Miklós: Engedelmével, Csákai képviselő úr társamnak szeretnék kérdést feltenni. Tisztelt közgyűlés ezt a testvérvárosi kapcsolatot én, mint a napi kemény gazdasági életben dolgozó ember hosszú évtizedek óta szeretném tisztelt képviselőtársam megkérdezni, talált-e már többször mondhatom, hogy elnézést kérek a személyeskedésért, törzsgárda tagként Franciaországba utaztál már a képviselőktől. Tettél-e Te már valamit abban a testvérvárosban, hogy …. nagyon fontosat, hogy belga iparosok is részt vettek azon a találkozón? Tettél-e valami közeledést, hogy áthoztad volna valami üzleti vagy gazdasági kapcsolatot?

Dr. Csákai Iván: Válaszolok, következő az, hogy annyira nem voltam sokszor, egyszer voltam. Ez volt az a sok. Lehet, hogy másoknak sok, hogy egyszer voltam. Egyszer voltam ott kint, nem kell hármat. Együtt voltunk a polgármester úrral, és …….. i polgármester, akinek huzalgyára van, ő ajánlotta föl, hogy ha szerepet talál Nagykanizsának, hogy huzalgyárat telepít, ebben maradtunk, és ebből nem lett semmi.

Marton István: Úgy gondolom, hogy ennek a napirendi pontnak a tárgyalásában addig eljutottunk, ameddig eljuthattunk. A véleményem első közelítésben az az, hogy a költségvetés támogatott összegének a háromszorosát pótigényként kérni, az kicsit arcátlan dolog az én szememben. De lehet, hogy van neki realitása, én azt kérem a közgyűléstől, hogy ebben a pillanatban ezt a napirendet vegyük le a napirendről, … az Ügyrendi Bizottság elnöke épp említette ezelőtt pár perccel, hogy az Ügyrendi bizottsági vizsgálat folyik. Talán nem lenne szerencsés, ha kordé ismételten elkerülné a szamarat, ebben az ügyben. Nem késünk el akkor sem, hogyha a július 4-i közgyűlésen fogunk szavazni, a vizsgálat eredmények ismertetése után.

Beznicza Miklós: Képviselő úr kérdezett, azért szólok. Vannak házipénztár kezelési szabályzata a hivatalnak, és abban az van, hogy a visszaérkezést követő legkésőbb 20 napon belül kell elszámolni. Ez volt az egyik kérdése. Másik az, hogy milyen költségek? Minden költség elszámolható, amely számlával igazolt. Következő része úgy szól, hogy az elszámolás csak szabályszerűen dokumentált számlák alapján lehetséges. Magyar törvények meghatározzák, milyen a szabályszerűen dokumentált számla. De, hogy Csehszlovákiában, Szovjetunióban és Franciaországban, hogy van, azt nem tudom. És el kell, hogy fogadjunk minden olyat, amely az ország pénznemére szóló, bármilyen dokumentum.

Tarnóczky Attila: Én úgy látom, hogy ez a beszámoló elfogadható. A határozati javaslatokról lehet szavazni. Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálatát lefolytatja, kideríti, hogy van-e szamár, azután majd beszámol erről az eredményről. A kettő ügy az megítélésem szerint nincsen.

Dr. Fodor Csaba: Csak a Marton képviselő úr megjegyzésére szeretném, hogy ha napvilágot látna ez a szám, amiről azt mondta, hogy arcátlan. Ezért az volt az a történet, hogy 1999. esztendőben 4,7 millió Ft került felhasználásra a külkapcsolati soron, ha tetszik. A 2000. évi költségvetésben megszigorításként 1 millió Ft került beállításra. Az való igaz, hogy azt az 1 millió Ft-ot szeretnénk most az előterjesztő 2,9 millió Ft-ra föltornászni, hogy a 2000. évben 3,9 millió Ft legyen. Valóban arcátlanság az, hogy 2000. évben még így, a többszörösen módosított előirányzathoz képest is az 1999. évi tényszám alatt maradnánk 80 ezer Ft-tal.

Cserti Tibor: Rövid leszek. Én azokkal a gondolatokkal értek egyet, akik nem a begombolkozást, hanem a kitárulkozást erősítik, segítik. Az …. kényszerű állapotok miatt 1 millió Ft lett beállítva. Én úgy gondolom, az élet produkál olyan dolgokat, amikor ahhoz, a valósághoz kell igazítani reális igényeket kielégítve a költségvetési előirányzatot is. Azt érzékelem egyébként, hogy az 1 millió Ft már most túl van lépve. Ha következetesek akarunk maradni önmagunkkal is, nem a szabályozatlanság irányát kívánjuk erősíteni, függetlenül a felülvizsgálattól is, ma a tényleges kiadási szintet legalább ismerjük el. Hát a polgármester úr elmondta, hogy illeték bevételek terhére, ilyen értelemben szavazat megerősítést is igényel.

Törőcsik Pál: Elsőször is szeretnék elnézést kérni Röst képviselőtársamtól, mert az előbb a kérdését félreértettem, azt hittem, hogy ilyen részletekbe menő pénzügyi kérdései vannak. És akkor így örömömre szolgál most így a nyilvánosság előtt elmondani. amit egyszer már a televízióban, a Városi TV-ben ugyanígy volt szerencsém elmondani, hogy erre a bizonyos nápolyi útra a ITD Hungary szervezésében és támogatásában mát tavaly decemberben családos meghívást kaptunk. AZ ITD Hungary ez ügyben hála Isten olyan munkát végzett, hogy Magyarországot mutatták be ezen a nápolyi konferencián az ottani kamara, a nápolyi Ipari, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Kamara épületében. És ezen részt vett Magyarország római nagykövetasszonya, részt vett a Gazdasági Minisztérium államtitkára, az Olasz Kereskedelmi Kamara titkára és elnöke, aki 200 ezer tagot számlál. Nem létszámba, hanem 200 ezer vállalkozást számlál. Az előadás címe az volt, illetve a rendezvényé, hogy “Miért éppen Magyarország?” Ezen belül előadássorozat hangzott el a résztvevők, akiket említettem, mind külön Magyarországgal kapcsolatosan győzték meg az ott megjelent 90-100 körüli létszámú legnagyobb vállalkozókat, hogy miért érdemes Magyarországon befektetni. Ezen belül az előadás végén lehetőséget kaptam, hogy 20 percben bemutassam, ezen belül, hogy miért éppen Nagykanizsa. Ennek olyan sikere volt hála Istennek, és egy ilyen bemutatkozás Magyarországról egyedül Kanizsa kapott, hogy a végén azt is kell mondani, volt vállalkozó, aki kiabálta kifelé menet, hogy Viva la Ungarn. Ez egy hatalmas és felejthetetlen élmény volt. Azóta is jelentkeztek, hogy az Olasz Napokra, hogyha időben és a CIB Bank elnöke, aki még szintén részt vett ezen a tanácskozáson és meghívott bennünket a központi irodájukba, ami nem iroda, hanem palota volt, és az előszobájába egy 12 m-es vagy 12 m2–es Caravaggio kép volt. Ezt csak úgy zárójelben mondom. Ő is fogadott bennünket és megígérte, hogy az Olasz Napi …szponzorációban főszponzori szerepet fog játszani. Hála Istennek, hogy az olasz kapcsolatok nemcsak partnervárosi, illetve kulturális, hanem konkrét, kézzelfogható gazdasági eredményeket is fognak eredményezni, és köszönöm, hogy ezt alkalmam volt elmondani itt a nyilvánosság előtt.

Marton István: Amit Fodor képviselőtársam mondott, az igazság, de csak részigazság, mert ha a területnek ebbe a szegmensében beletorkollik az ember, akkor el kellene mondani, hogy miért lett a tavalyi évvel ellentétben lényegesebb kisebb összeg beállítva erre az esztendőre. A rendezvények 2000-ben című pályázat alatt van egy megjegyzés, és úgy gondolom, hogy ezt fel kell, hogy olvassam, amely azt mondja, hogy külkapcsolatok belföldi költségei, delegációk szállása, étkezése, fordítások, tolmácsolások díjai, stb., 2000-ben a reprezentációs költségek terhére kerülnek könyvelésre. Tehát én úgy gondolom, hogy táblázat utolsó előtti sora az akkor lett volna korrekt, összehasonlítható tisztelt hölgyeim és uraim a 2000. évivel, ha ebből kivették volna az F strukturálódás több milliós hatását.

Tüttő István: Azt hiszem ezen nem érdemes vitatkozni. Egy biztos, hogy a reprezentációra sokkal több mindent számolnak el, mint ami odaillene, de hát ugye ezzel is próbálunk könnyíteni saját sorsunkon, illetve helyzetünkön. Kérem szépen, lezárom a vitát. Több észrevétel is elhangzott. Én röviden annyit említenék, hogy Hirson városával valóban nem testvérvárosi a kapcsolat, de egy jó partnervárosi kapcsolat van, és talán velük a legintenzívebb az iskolai kapcsolat többek között. Nem lenne észszerű dolog csak azért megszűntetni, vagy elidegeníteni ezt a kapcsolatot, mert nem látunk gazdasági vetületet a kapcsolatban. Végül is minden kapcsolatban ez a lehetőség is adva van, de minden kapcsolat egyben kulturális és sport, és egyebet is rejt magával. Koper, Rijeka és Udine, ezeket a programokat mindenképp tervezzük, ha lehet még a nyári szabadság előtt. Ezt majd egyeztetjük az idézőjelbe tett vezetői értekezleten.

Birkner Zoltán: Valójában a Hirson kacsán jutott eszembe, és ne haragudjanak képviselőtársaim, csak egy-két mondatot szeretnék megjegyezni. A Batthyány Gimnázium évek óta profitál abból, hogy diákjaink, kb. 20 fő minden évben … Hirsonba, és hogy mit profitál, egyetlenegy dolgot tudok Önöknek mondani erre. Az elmúlt két évben Országos Középiskolai Tanulmányi versenyen franciából országos döntőseink voltak és az első tízbe jutottak mind a ketten, azaz felvételi nélkül jutottak be az egyetemre. Ez egy nagyon kézzel fogható eredménye annak, hogy bizony a kulturális kapcsolatoknak is pozitív hozadéka lehet egy város számára. Ez legalább annyit ér kérem, higgyek el nekem, hogy Nagykanizsa franciából az elsők közé kerül országosan, és mondjuk ugyanez van jó pár tantárgy vagy iskola esetében. Ezek nagyon fontos hírmondók. Köszönöm szépen, és elnézést, hogy a vita lezárása után tettem.

Tüttő István: Ezek után a határozati javaslat 1. pontját teszem fel szavazásra azzal a módosítással, amit én tennék, hogy nem elfogadjuk, hanem tudomásul vesszük. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 2. pontnál javasolta Cserti úr és Böröcz úr, bocsánat. Először is, hogy felül kell vizsgálni, ezt a Cserti úr javasolta. Böröcz úr, a Pénzügyi Bizottság bocsánat. Igen. Szűkíteni kell a programot, felül kell vizsgálni. Akkor olvasd fel légy szíves.

Kelemen Z. Pál: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat 2000. évi külkapcsolatok tervét elfogadja. Felkéri a polgármestert a külkapcsolati terv felülvizsgálatára, szükség szerinti módosítására. Az azt jelenti, hogy a behozott tábla módosítása, az július 4. határidő.

Tüttő István: Tehát július 4-re hozzuk vissza a mellékletet. Én a magam részéről elfogadhatónak tartom.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Visszahozzuk július 4-én, a mellékletet pontosítjuk addig, mert remélem, addig bele tudjuk tenni még a Rijeka, Udine, meg ezeket. Akkor kérném szépen a 3-ról a szavazatukat. Illeték többletbevétel lenne a forrása. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

197/2000.(VI.6.) számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. az önkormányzat 1999. évi külkapcsolatairól szóló beszámolót tudomásul veszi.
    2. Határidő: 2000. június 7.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. az önkormányzat 2000. évi külkapcsolati tervét elfogadja.
    4. Felkéri a polgármestert a külkapcsolati terv felülvizsgálatára, szükség szerinti módosítására.

      Határidő: 2000. július 4.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    5. a 2000. évi külkapcsolati terv megvalósítására további 2,9 mFt fedezetet biztosít, melynek forrása az illeték többletbevétel.

Határidő: 2000. június 7.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Én azt kérném, hogy ne tartsunk szünetet, hanem fejezzük be. És utána szeretném most előre jelezni, hogy soron kívüli ülésre a szükséges számú képviselő aláírásával ezek után sor kerül. És majd döntünk a napirendi pontokról, de szeretném, ha nem mennének el, hogy határozatképesek maradjuk, illetve, hogy meg tudjuk ezeket a napirendeket tárgyalni.

 

Szünet

 

  1. Az önkormányzati Kft.-ék 1999. évi mérlegbeszámolóinak jóváhagyása

Előadó: Maros Sándor ügyvezető

Grabant János ügyvezető

Lukács Ibolya ügyvezető

 

Tüttő István: A mérlegbeszámolót elfogadtuk, úgyhogy folytatnunk kell, mert a mérlegek egyensúlyát meg kell teremteni. Mivel a gazdasági társaságaink éppen pénzügyi és egyéb ügyeit tárgyaljuk, szeretném javasolni, hogy zárt ülést tartsunk. Kérem az Önök véleményét is. Tehát zárt ülésen döntenénk itt a pénzügyi dolgokról. Természetesen az Önök döntésén múlik, hogy zárt ülésen tárgyaljuk, vagy sem. Kérem, szavazzunk róla. Hát, aki igent nyom, az zárt ülést szavaz.

 

A közgyűlés 10 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Nem lesz zárt ülés. A kérés azért annyiból részemről fenn áll, kérés, hogy ha olyasmit mondanának, amely gazdasági érdeket sért, akkor lehetőleg ne mondjunk számokat, vagy olyan konkrétumokat, ami ilyen szempontból nem igazán szerencsés. A legutóbb ott hagytuk abba, hogy elfogadtuk a mérlegbeszámolókat, de éppen Budai úr részletesen el is mondta és kiemelte, hogy szükséges még a mérlegek olyan szempontból, tehát a gazdasági társaságok ügyeinek rendezése. Ugye döntöttünk már korábban, hogy a tőkenövelést kell végrehajtanunk, és a mérlegek egyensúlyát meg kell teremtenünk. Erről szól az az anyag, ami Önök előtt van, és ügye erre rá is van írva, hogy zárt ülés és bizalmas. Ja az egy másik, bocsánat. tudom már. Ez a kórház, csak hozzá volt fűzve. kérem van-e kérdés? Vagy Budai úr kíván hozzátenni akkor Öné a szó.

Budai István: Hát azért kértem most szót, mert a múltkor úgy derékba vágtuk az ügyet. Ugye a képviselői javaslatra levettük a napirendről és áttettük a folytatólagosra, ezért én úgy gondolom, hogy folytatnom kellene azt, amit akkor abbahagytunk. Még annyit erről a zárt vagy nyílt üléshez, hogy én úgy gondolom, hogy a mérleg adatok nyilvánosak, hiszen bárki a Cégbíróságon megnézheti. Én inkább kettéválasztanám, amikor odaérünk, hogy az üzleti tervet tárgyaljuk, ott esetleg meggondolnám, hogy, hogy zárt ülést rendeljek-e el vagy nem, de mérleg tárgyalást én nyílt ülésre javaslom. Na most akkor hát folytassunk. Én úgy gondolom, hogy a napirendi pontok között elsőként a Kanizsa TV szerepel. A Kanizsa TV-nél különösebb tennivalónk nincs. Bár ugye a múltkor már én azt elmondtam, hogy a Kanizsa TV is megindult a lejtőn, mert a saját tőkéje a jegyzett tőke alá zuhant, de az első évben van ez így. Tehát még őneki van egy éve ahhoz, hogy arról tárgyaljunk, hogy rendezni kell vagy nem kell rendezni ezt a helyzetet. Reméljük, hogy a 2000. évben ez visszapótlódik, és akkor ilyen gondunk nem lesz. Én úgy gondolom, hogy neki csak arról kell gondoskodni, illetve az önkormányzatnak, hogy azt az idei törzstőke emelést, ami törvényi kötelezettségünk, azt biztosítsuk. Úgy tudom, hogy ez megtörtént.

Tüttő István: Költségvetés tartalmazza.

Budai István: Ilyen alapon én a Kanizsa TV mérlegével nem foglalkoznék tovább. Én végére hagynám, bár sorban a Futball Club van, de mégis a Kanizsa Újságot venném ide előre, mert ő, úgy gondolom, kisebb problémával jelentkezik, ezért talán kisebb a gond is. Én az előttünk lévő határozati javaslattal ellentétben úgy gondolom, hogy a mutatkozó 7.815 ezer Ft-os saját vagyon hiány nekünk rendezni kell, és ilyenkor, amikor fejleszt, mikor veszteséget rendezünk, akkor nem kellene megbontani, hogy fejlesztési célú pénzeszköz átadás, vagy működési, hanem ezt a szakma úgy hívja, hogy pótbefizetés. És a pótbefizetéssel rendezni kell az összes olyan összeget, amely, amely, mivel aláment a saját tőke a törzstőkének, hát ugye itt azt mondtuk, hogy 7.815 ezer Ft. Én azt mondom, és itt a Beznicza úrral korábban már erről beszélgettünk, hogy ha ezt a javaslatot így fogadnánk el, hogy a7.815 ezer Ft az idei költségvetési támogatás terhére rendeznénk, de hát ez az összesen 11 millió ez az, akkor megítélésem szerint a 2000. év problémáját teremtenénk meg, és a működőképességét kérdőjelezném meg a Kanizsa Újságnak. Én úgy gondolom, hogy a pótbefizetés az mindig az előző évi, tehát a tárgyalt mérlegeredményre vonatkozik, nem pedig a következő évi költségvetési dolgokra. Ez áll a következő témában is, de ott majd máshogy. Na most én azt akarom ebből kihozni, ha továbbra fönn akarom tartani a Kanizsa Újság Kft-t, akkor megítélésem szerint a következő dolgot kell tenni. Le kellene rendeznünk a ’99. évi vagyonhiányt, és működtetni tovább is a költségvetés szerinti támogatással a Kanizsa Újságot. Nekem ez a véleményem, ez a javaslatom, mert ha ez nem így történik, akkor 2000-ben a saját zsírjában sül meg. Tudniillik egy - népiesen szoktam mondani -, egy veszteségrendezés az mindig egy elmuzsikált nótát fizetek ki, mert azt már elköltötte a tisztelt kft. Tehát ezt nem rendezhetem a következő évi támogatásból, mert akkor megteremtem a következő évi problémát. Nekem az a javaslatom, hogy ezt a 7.815 ezer Ft-os összeget pótbefizetésként biztosítsuk a Kanizsa Újság számára. És itt én meg is állnék akkor, mert a Futball Clubot talán külön kellene venni.

Tüttő István: Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy van-e észrevétel, más vélemény. Természetesen megkérdezzük gazdasági osztályvezető urat is. Illetőleg gazdálkodási osztályvezető úr.

Beznicza Miklós: Lehet, hogy ez következő, az év második felében problémát okoz, én azt elismerem. Jelenleg ez a rendezési mód, amit leírtam, most megáll, hogy második félévben itt probléma lehet az újságnál, azt el tudom képzelni. Na most mivel nem látom a fedezetét, azért a kínomban ezt hoztam ki, hogy most így lehetne rendezni a támogatás terhére. Második félévben valószínű, hogy vissza kell erre térni, de most jelenleg nem tudok mondani olyan fedezeti forrást, amivel ezt az egész dolgot tudnám rendezni. Ami a saját tőke 1 millióról 3 millióra történő kiegészítését illeti, ez nem probléma, mert tervezve van, 15-éig át kell adnom. Csak a többi részére nem látok most, jelenleg fedezetet.

Cserti Tibor: Én azt hiszem a probléma kettős. Egy picit elszomorodtam, megmondom őszintén. Budai István kollégánknak volt egy javaslata, ami szakmailag megalapozott. Nem is lehet másképp rendezni egy elmúlt időszakot, szerintem is pótbefizetésként. Erről mi szakmailag konzultáltunk egymással. Ez egy elmúlt időszaki teljesítményérték, aminek a lezárása és mérlegszerinti rendezése mindenféleképpen döntési helyzetet hoz számunkra. Most erről dönteni kell. És ilyen értelemben van egy másik kérdéskör, ami a költségvetéssel függ össze, és ebbe a szempontból, Beznicza úr erre reagált, ugye megkerülte az első kérdésre történő határozott válaszadást. …. Az önkormányzati kft-k tulajdonosi jogainak gyakorlására sokszor felhívtuk a figyelmet. És az okot én most nem elemzem valószínűleg nincs egységes kézbe fogva, egységesen kezelve, nincsenek a pénzi finanszírozási hátfala, és hosszabbtávú perspektivikus, főleg és hosszabbtávú perspektivikus kezelésre, megfelelő mederbe helyezve. Ezért összességében az önkormányzati kft-ék mindegyike forráshiányos. Ilyen esetben a médiák vonatkozásában már most kimondható, hogy finanszírozási, főleg a TV esetében - erről bizottsági szinten is többször meggyőződhettünk -, de a Kanizsa Újság esetében is, a forráshiány valószínűleg működési problémákat fog felvetni a második félév során. Itt ugye érdekes dolog, hogy mindig a mérleg, mint kötelező megtárgyalandó házi feladat, az előző évi mérlegbeszámoló, a következő évi üzleti terv kapcsán jönnek elő az ilyen jellegű dolgok. És gyakorlatilag ilyen kereszt féléves problémaként jelentkezik, mert egyébként az önkormányzati költségvetés meg már januárban elkezdődik ugye, mindig késve, ezt is hozzátesszük, a tárgyalásra, és akkor valamilyen költségvetési összeggel támogatásként oda belekerül. Beznicza úr meg azt nézi, hogy van-e fedezet vagy nincs és akkor valamilyen szisztéma alapján, megállapodás szerint folyósít, vagy nem folyósít. Tehát énnekem az a javaslatom, anélkül, hogy untatnám, tisztelt képviselő kollégákat, mindenféleképpen perspektivikus szemlélettel, legalább középtávú megállapodások szintjén kellene az önkormányzati kft-kel az önkormányzat tulajdonosi viszonyát rendezni, hogy a fenntartó ilyen feladatot kíván az önkormányzati kft-ken keresztül ellátatni. Gyakorlatilag ilyen szintet követel meg feladatellátás oldaláról, ehhez ilyen forrást, mint pénzügyi feltételrendszert biztosítok. A másik oldal, a tisztelt ügyvezető és az önkormányzati kft-k menedzsmentje, ennek a feladatellátására vállalkozik, majd kimondja, hogy ez a feltétel mellett vállalakozik, vagy nem vállalkozik. Az már egy feladatellátás, részletkérdés ebből a szempontból. Most tételezzük fel, hogy vállalkozik, és mi akkor azt kérjük jóvá, ezt kérjük számon, és ehhez adjuk a forrást minden éves adott költségvetésben. De ha ez nem így történik, akkor ez a keresztféléves probléma folyamatosan visszakerül ide az önkormányzati asztalra, és - elnézést kérek - egy picit futunk az események után, ha rendezünk minden időszakban pótbefizetésként egyfajta hiányt, a mérlegbeszámoló kapcsán, és akkor majd a működési problémákról majd tárgyaljuk bizottsági munkában nem tudom hány alakalommal. Én a magam részéről ezt rossz módszernek tartom, ezért még egyszer mondom, az a javaslatom, hogy középtávú megállapodás keretén belül kellene az önkormányzati kft-kel feladatellátást rendezni.

Tüttő István: Van-e még észrevétel? Mondjuk most én úgy érzem magam, mintha mi lennénk a hibásak azért, hogy itt folyamatosan itt ezek a kft-k rossz helyzetben vannak, sőt egyre rosszabb helyzetben. Én azért nem egészen így látom ezt a kérdést. Ugyanis az előző évi üzleti terv nem ilyen mutatókat jelezett. Ott 8 oldalas hirdetésekről volt szó, sőt a végén már arról beszéltünk, hogy milyen jó helyzet alakulhat ki, mert ennek olyan forrásteremtő képessége lesz, hogy csökkenteni kell majd a támogatást. Én azt hiszem, hogy ami előttünk van, nem erről szól. Tehát mi köthetünk megállapodást, és elmondhatjuk, hogy mit kérünk, de ahhoz ugye a gazdasági társaságoknak is azt kellene produkálnia, amit, hát, amit vállaltak. Két út van. Vagy azt mondjuk, hogy megvizsgáljuk, hogy a vezetés alkalmas-e arra a feladatellátására, amit vállalt, vagy azt mondjuk, hogy kérem ez a feladat végrehajthatatlan ilyen körülmények között, és át kell gondolni, hogy ezt a feladatot továbbra is el akarjuk-e látatni, illetve, ha nem is ellátatni, mert azt kár lenne most megkérdőjelezni, de azt megfogalmazni, hogy mérsékeljük, vagy valamilyen módon módosítsuk az elvárást a szolgáltatásban. Hát most nem ott tartunk, hogy ezt megtegyük, hanem most azt kell eldöntenünk, hogy rendezzük-e ezt a problémát, és akkor a következő lépés az lesz, hogy újragondolni, és ezeket a kérdéseket eszerint végig gondolni is. Kérem a véleményüket.

Beznicza Miklós: Amit Cserti képviselő úr mondott. Hát három évre kötni nem lehet, képtelenség, hát félévre előre nem lehet tervezni még olyan költségvetést se, mint az idei. Jön egy ilyen árvízkárosulás, 44 millió Ft-ért, elmegy. Nem lehet. 1 évre se lehet. Még szeretném képviselő urat arra, hogy szíveskedjen megnézni azt a közgyűlési előterjesztést, ahol a hivatal idehozta a kft-k üzleti tervének megfelelő finanszírozási javaslatot. Nem ment át, a közgyűlés levette akkor. Nehogy most itt mi követtük el a hibát. Egyszerűen nem kapta meg egyik kft. sem azt, amit kért, ami az üzleti tervében szerepelt. És természetesen akkor még ezt nem láthattuk. Én most is azt mondom, hogy jelenleg - mai nap néztem meg - 95 milliónál tart a hitelállományunk. Mindjárt elérjük a 100-as bűvös számot. Ezért nem merem azt mondani, hogy most adjunk oda 5-6 vagy akár 2 milliót is bármilyen kft-nek, mert elérjük a 100-as bűvös számot, 70 a visszafizetési kötelem, és 100-at fölveszünk. Ebbe a 100-ba képviselő úr, még úgy is beleszámítottam, hogy megnéztem az esetleges adóbevételi többleteket, mert igenis van az építményadónál adóbevételi többletünk különböző okokból kifolyólag. De nagyon kérem, hogy azt, hogy a hitel, már nincs más adunk, mint a hitelfelvétel további növelése. Én nagyon szívesen azt mondom, hogy tényleg egészítsük ki, de mást most megoldásként nem látok, mind, ami ide le van írva, hogy az idei pénzt így adjuk oda. Számvitellel így könyvelje, akkor a kft. jelenleg rendben van. Hogy 2 hónap múlva mi lesz? Könyörgöm, azt nem tudjuk megmondani. 3 hétre előre sem tudom egyszerűen megmondani. Naponta új információk jönnek birtokunkba, hogy ez a terület eladó, ez még sem eladó, mert nem akarják eladni, meg megvenni és így tovább. De ez majd a július 4.-i közgyűlés tételesen elmondom, de 3 éves tervet nem lehet csinálni, most már az önkormányzatnak 1 év is elég veszélyes.

Dr. Fodor Csaba: Általában a gazdasági társaságok és az önkormányzat, mint tulajdonos kapcsolata. A probléma abban rejlik, én legalább is azt gondolom, hogy egyrészt az önkormányzat, mint tulajdonos, nem tudja, hogy mi a – bocsánat – a fenét várjon el a társaságaitól. Nincs igazából stratégiája az önkormányzatnak. Nem tudja megmondani, hogy én azt várom el például a Kanizsa Újságtól, hogy, hogy, hogy. Ez ennyibe kerül, erre ki kell dolgozni egy normális stratégiát, normális üzleti tervet, részleteset, nagyon pontosat, ha tetszik középtávú terveket kidolgoztatni az ügyvezetéssel, minden kft. esetében és gördülő tervezéssel ezt tovább lehet kezelni. És mindakkor, amikor ezek megvannak, akkor hozzá kell rendelni, hogy milyen módon fogja finanszírozni ezt az önkormányzat. Ugyanis akkor elfogadja azokat a célokat, azokat a feladatokat, azokat a tevékenységeket, amelyekhez hozzárendeli a költségvetésben így, vagy úgy, vagy amúgy a pénzeket, és azt mondja, hogy kész, innentől befejeztem. Feltételeket lehet, tehát azt lehet mondani, ha így alakul, akkor ennyi, ha úgy alakul, akkor annyi, de ez általában a félévi mérleg vagy a félévi beszámoló kapcsán a költségvetés tekintetében már eldönthető. Tehát a probléma az, hogy egyrészt a tulajdonos sem rendelkezik stratégiával, másrészt viszont úgy néz ki, hogy maguk a gazdasági társaságok sem. És harmadrészt pedig az önkormányzat, mint tulajdonos nem következetes, mert azt kell mondani, ha jelentős eltérés alakul az üzleti terv és tényleges kialakuló helyzet között, akkor bizony le kell vonni ennek mind a személyi konzekvenciáit. Tehát én azt javaslom, hogy a polgármester úr július 4-én a gazdasági társaságokkal kapcsolatos részletes előterjesztést szíveskedjen készíteni. Tessék abban meghatározni, mi a dolga, mi lesz a dolga felügyelő bizottságoknak. Felügyelő bizottságok minden gazdasági társaságnál milyen fajta ellenőrzésekre kötelesek, mondjuk havi rendszerességgel, mert azért, és erről kötelesek tájékoztatni a polgármester urat, aki pedig köteles a polgármesteri beszámolóban mindig megállapítani, hogy adott gazdasági társaságok megfelelnek-e az üzleti tervében foglaltaknak, vagy alatta vannak, vagy fölötte és ezeket pedig meg kell indokolni. Ugyanis elég nehéz a tulajdonosi szerepkört eljátszani anélkül, hogyha nem vagyunk információk birtokában, illetőleg akkor kapunk információkat, amikor majdhogynem már késő. És akkor viszont jó döntéseket nem lehet hozni. Egyfajta döntést lehet hozni, mert a jó döntésnek nem csak az az egyik kritériuma, hogy szakmailag megalapozott legyen, hanem az is szerintem, hogy kellő időben kell, hogy szülessen, és végre lehessen hajtani. Én azt gondolom polgármester úr, hogy éppen ezért, tehát a július 4-i közgyűlésre, ha kell, akkor hozzon a közgyűlés alapítói határozatot, utasítsa az ügyvezetőket, hogy ezeket a terveket vizsgálják felül, számoljanak be részletesen és alapítói határozatban kötelezni kell őket, meghatározott feladatok ellátására, és akkor talán ez az év figyelemmel kísérhető.

Cserti Tibor: Örülök, hogy Fodor képviselő úr megértette a dolgot. Sőt azt hiszem, hogy teljesen közös evezőn vagyunk ebből a szempontból. És ezért szomorú az, hogy ha Gazdasági Osztály vezetője - és Miklós ne vedd sértésnek ezt a dolgot, te másról beszéltél. Tökéletesen igazad van abban, hogy az önkormányzati költségvetés finanszírozása, annak az évközi lebonyolítása, az egy nagyon technikát igényel és a költségvetés egyensúlyának tartása, az főleg akkor, hogy ha külső egyensúlyra olyan tényezők hatnak, mint egy állami elvonás, és most nem részletezzük, ne menjünk bele politikába se, hogy az kényszerű vagy nem kényszerű, hat rá. Itt arról van szó, amit a Csaba elmondott. Tulajdonosi jogok gyakorlása viszont stabilitást igényel, és ebből a szempontból ez merőben más dolog. A finanszírozási technikát ne keverjük össze a tulajdonosi jogok gyakorlásával. Ebből a szempontból igaza van polgármester úrnak, mikor azt mondja, hogy kérem szépen itt valaki ígért valamit. határozottan én is emlékszem rá a Kanizsa Újság esetében például arra volt az utalás jellege, hogy egy program mentén végigmegyünk bizonyos feltételek mellett, kérem szépen, és ehhez kérünk ekkora forrást. Én továbbra is azt mondom, és ne keverjétek össze a gondolataimat, lehet, hogy én fejeztem rosszul ki magam. Én nem további többlettámogatást kérek nyakló nélkül az önkormányzat 100%-os, vagy valamilyen többségi tulajdonosi társaságnak, hanem azt mondtam és a Fodor képviselő úr, ugye Csaba javaslata is erre vonatkozott, hogy stratégiai jelleggel legalább középtávú időszakra, nem 3 évre, én a magam részéről 5 évet tudok elképzelni, de legalább minimum 3 évet, a feladatellátást, a feladatellátás színvonalát, hogy konkrétan mit kérek ehhez meghatározni a pénzügyi feltételrendszert, kereteket, és ahhoz képest az éve végrehajtás során már csak ennek a karbantartása, módosítása szükségeltetik. És egyetértek én is a javaslattal és támogatom, és kérem képviselőtársakat, és ebben az irányba szavazzanak, hogy a július 4-i közgyűlés előkészítése már ilyen szisztéma alapján történjen. Ha ez nem történik, akkor kérem szépen, lebegtetés van. Bizonytalan helyzetben tartjuk az önkormányzati kft-ket is. Nincs az a menedzsment, aki meg tudjon ennek a dolognak felelni. Én magam részéről pedig egyszerűen szkeptikus vagyok. Nem látok normális önkormányzati magatartást, mint tulajdonosi magatartás e nélkül.

Budai István: Elnézést, hogy egyszer szólók, én az késztetett, amikor azt mondta polgármester úr, hogy úgy néz ki, mintha mi lennénk a bűnösök azért, hogy ez a helyzet így alakult. Hát kérem szépen, én szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy nem mi vagyunk a bűnösök, hanem ugye az a probléma itt, hogy előállt egy előző évi, de már nem csak tavaly, hanem ugye a törvény úgy fogalmaz, hogy ha két évben egymás után a törzstőke alászáll, vagy a saját vagyon alászáll a törzstőke összegének, akkor itt intézkedésekre van szükség. Én múltkor megnéztem a törvényt, én úgy gondolom, hogy nem kell még egyszer idéznem. Nekünk az a dolgunk, hogy ezt a kérdést rendezzük. Az egy másik dolog az én megfogalmazásom szerint, hogy milyen áron. Milyen felelősségre vonásokat kezdeményez a közgyűlés azért, hogy ez a helyzet előállt. De kérem szépen, a tulajdonos nem bújhat ki az alól a kötelezettsége alól, hogy a korábbi évek veszteségét, két év után, ugye a 90 napon belül, 3 hónapon belül valamilyen úton-módon rendezze. Ha nem tud pótbefizetést eszközölni, mint ahogy a Beznicza úr mondja, hogy költségvetésben nincs fedezet, ezt tudjuk, én is tudom. Ha nincs ilyen lehetőség, ott van törvényi ajánlás, vagy javaslat ugye, hogy el kell határozni, hogy más gazdasági társasággá történő átalakítást. Most ez egy érdekes dolog egy Bt. esetében, hát milyen gazdasági társasággá, lefelé. Hát nincs tovább. De nekem akkor is az a véleményem, hogy most nekünk azzal kell számolni, hogy a korábbi évek vesztesége miatti negatív eredménytartalékot igenis rendezni kell. És csak ez a járható út. Most ez olyan forrásból, hogy az idei támogatás terhére, énnekem ez jó, de akkor kérem szépen a 2000. évben súlyos problémák elé néz miden kft-nk. Mert ugye végső soron elköltöttük azt a pénzt ’99-re, amit 2000-re szántunk. Azt hiszem, hogy érthető, amit én most próbálok itt magyarázni. Igenis ezt nekünk tudomásul kell venni. Az egy másik műsor, hogy ezt hogy szankcionáljuk a kft. ügyvezetése felé. Nekem ez a véleményem.

Tüttő István: Van-e még? Úgy látom nincsen. Akkor folytatnánk a labdarúgással. Aztán a végén majd sorban eldöntjük, vagy sorba menjünk a szavazással. Akkor most a Kanizsa Újság Kft-vel foglalkoztunk. Itt van Önök előtt az előterjesztés. Gazdálkodási osztályvezető úr is jelezte, hogy forrást pillanatnyilag külön nem tudtunk megjelölni. 7.815 ezer Ft pótbefizetésre van szükség a 2000. évi költségvetésben biztosított forrás lenne ennek a fedezete. És megvizsgáljuk majd később, hogy milyen helyzet alakul ki. Reméljük, hogy annak a későbbi időszaknak meg tudjuk teremteni a forrását, de pillanatnyilag nem látjuk. Kérem, szavazzunk eszerint. Kanizsa Újság.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja .

 

Tüttő István: 20 igennel elfogadjuk, amit előterjesztettünk aszerint próbáljuk megoldani, és pótbefizetésként. És akkor Dr. Fodor Csaba úr javaslata, hogy július 4-ére hozzuk vissza. Tehát csináljunk egy koncepciót, mondja el Fodor úr jó, még egyszer ezt a műsort. Tehát, hogy mi minden.

Tarnóczky Attila: Úgy vettem észre, hogy az előző szavazás tétjével kapcsolatban különböző nézetek küszködnek egymással. Lehet, hogy meg kellene ismételni, és pontosan tisztázni, hogy miről szavazunk.

Tüttő István: A pótbefizetés. Gazdálkodási osztályvezető úr, mint pénzügyi kategória elfogadható?

Beznicza Miklós: Számomra ez elfogadható, amit leírtam.

Tüttő István: Jó hát azt tudom, hogy az eredeti elképzelés az nem más, mint átadjuk neki azt a forrást, amit erre az évre terveztünk, és ebből oldja meg. Tehát rábízzuk, hogy mire fordítja, de abban a pillanatban, hogy erre fordítja megjelenik, hogy nincs pénze.

Budai István: Polgármester úr én nem akarom a szót szaporítani, de hát a számviteli szakma nevezi így a veszteségrendezéssel befizetendő összeget, pótbefizetés. Ott nem, a tulajdonos egy pótlólagos befizetést köteles eszközölni azért, hogy a veszteséget eltüntesse. Itt nem mondhatom neki, hogy fejlesztési célú, meg működési célú, meg akármilyen célú. hanem azt mondhatom ki, hogy pótlólagos befektetést eszközlök ebben a kft-ben 7.815 ezer Ft értékben. Hogy én ezt most milyen forrás terhére, most ha betudom a 2000. évi támogatás terhére, akkor 2000-ben neki ez vissza fog köszönni.

Tüttő István: Magyarul előre elkölti a pénzt.

Budai István: Módosító javaslatom az, hogy a határozati javaslat ne úgy szóljon, hogy fejlesztése és a második sora nem is érdekes. 3.185 ezer Ft fölött most nem kell döntenünk. A 7.815 ezer Ft-ot nevezzük pótbefizetésnek. És ezt mi rendezzük és adjuk oda, ebből rendezze a veszteségét. Azt a Beznicza úr mondta, hogy az idei támogatás összege. De hogyha ebből holnapután idejön megint az Ibolya pénzt kérni, akkor ne csodálkozzunk, mert ennek az lesz a vége. Igen, ez a lényeg.

Tüttő István: Tehát akkor pótbefizetés és visszatérünk rá. Hát rövidesen visszatérünk. Hát a terhére meg van, a Kanizsa Újság részére biztosított költségvetési forrás. Jó ez lesz. Hát a forrás az le van írva itt.

Cserti Tibor: A forrás polgármester úr akkor most ugye Miklós azt mondja, hogy pénzforgalmi szemlélet mellett a kettős könyvelés költségvetési részről is gondoskodni kell. Más a könyvvitel, őnekik a fejlesztési célú pénzátadásként kell, hogy megjelenjen itt ebben a rendszerben ugye, hát nem tudja máshova lekönyvelni. De a határozat szövegében pótbefizetésként kell. Én azért azt mondom, hogy maradjon fenn a fejlesztésként az átadás, pótbefizetés címén.

Tüttő István: Így lehet?

Beznicza Miklós: Tibor, amit mond, szóval egy pillanat. ehhez, hogyha így lesz, hogy fejlesztési cél, vagy pótbefizetés a Kanizsa Újság Kft részére, akkor az eredetileg megkötött 11 millió értékű szerződést módosítani kell ilyen formában. Jó? Ennyi. Tehát a forrásról nem kell szavazni, csak a 11 millió Ft értékű szerződést módosítjuk így, hogy 7.815 ezer pótbefizetés és 3.185 ezer az, ami eredeti céllal. Jó így. Köszönöm szépen.

Tüttő István: Akkor újra megszavaztatom, hogy mindenki előtt tiszta legyen. de, hát azt hiszem erről is szavaztunk. De szavazzuk meg még egyszer.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot elfogadja és ez előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

198/2000.(VI.6.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Újság Kft. részére az 1999. évi elfogadott mérlege alapján – a 2000. június 15-ig átadandó 2 millió Ft jegyzett tőke átadásán felül – 7.815 eFt pótbefizetéssel biztosítja a saját tőke kötelmét, amelynek fedezete a Kft. 2000. évi támogatási összege.

Határidő: 2000. augusztus 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Akkor rátérnénk a I. Futball Club Kft. A televízióval nem volt probléma. Meg a VIA Kht-val sem. Kérem, akkor a labdarúgó klubról, kft-ről kérem a véleményt.

Budai István: Akkor folytatnám a Futball Kft-vel Ugye az előttünk lévő mérlegben van előző évekről hozott 93 ezer Ft-os eredménytartalék negatív összegű, vagy negatív előjellel, és van kérem szépen ’99. évi mérleg szerinti eredmény 36.025 ezer Ft-os veszteség. Ez összesen 36.118 ezer Ft, amit rendezni kell. Itt megjegyezném, mert a múltkor is mondtam már, hogy a ’ 98-as veszteségét ilyen pótbefizetéses módszerrel azt a 7.836 ezer Ft-ot rendeztük. Tehát ez a 93 ezer ez egy még korábbi valami, ami itt maradt egy ilyen örökségként. Tehát nekem az a véleményem, ezt most rendezni kell. Tehát 36.118 ezer Ft-ot. Ezt, ha rendezzük, ugye akkor a mérlegben lévő 3.250 ezer Ft-os saját tőke, vagy törzstőke szintje beáll. Én a javaslatot úgy módosítanám, ami itt előttünk van. És ebbe Beznicza úrral azt hiszem a tökéletesen egyetértettünk az előbb, hogy nem így javasolnám rendezni, hanem másképpen javasolnám rendezni. Hát többet között úgy, hogy a kötelezettségei között a kft. kimutat ebben a szépen befűzött zöld vagy kék anyagban vagy piros már nem is tudom, kötelezettségei között hoz az önkormányzat felé 9. 617 ezer Ft-ot, egy korábbi tagi kölcsönnek nevezett valami, amire én ugye most azt mondom, hogy az életben nem látjuk ezt a pénzt viszont. Nekem az a véleményem, hogy ez az egyik rendezési módszer, amit én javaslok, hogy ezt most, ezt a tagi kölcsönt engedjük el neki. Tehát ezt elengedjük, akkor ez annyit jelent, hogy a kötelezettségei csökkennek, csökken a mérleg szerinti vesztesége. Ezen túl kérem szépen, 2000. évi költségvetésünk terhére javasoltunk mi az I. sz. Futball Clubnak, illetve nem javasoltunk, ki is fizettünk 20 millió Ft-ot. Ugyanúgy, mint az újságnál az előbb elhangozottaknál, hogy ezt is ne működési támogatásnak, meg fejlesztési célú pénzeszköz átadásnak mondjam, hanem ezt is pótbefizetésre kell módosítani. Ezzel megteremtettem a 2000. évi problémát. De ismerve az eddigi döntéseinket, én úgy gondolom, hogy. Gondolom, hogy nem ez a fő probléma nekünk csak, hanem majd lesz ennél több is. És akkor megmaradna, ha így számolok, akkor 6.501 ezer Ft rendezetlen összeg a saját vagyon szintjéig. Ezt én úgy gondolom rendezni, és ez most itt közös megegyezés született, hogy a két üzletet apportként beviszzük, tehát törzstőke emelést hajtunk végre, és ha ezt 10.574 ezer Ft-ban gondoljuk, mint ahogy itt a javaslatban szerepel, akkor az én számításaim szerint. ezzel az apportemeléssel vagy törzstőke emeléssel 4.073 ezer Ft-tal túlrendeztük az I. számú Futball Clubot. Igaz, hogy ebből pénze nem tudom hogyan lesz, de én most ez így rendezném le. Hogy bevinni apportként a két üzletet, a 20 milliót átkeresztelném pótbefizetéssé, a 9.617 ezer Ft-ot meg törölném. És kérem szépen, le van rendezve az I. sz. Futball Club ’99. évi problémája. És most majd folytathatjuk az üzleti tervével.

Tüttő István: Jól fogalmaztál, mert ezzel megteremtettük a 2000. évi problémáját. Van-e észrevétel még?

Dr. Fodor Csaba: Ez az apport ez valóban szépen hangzik, csak az apport ugye, az apport értékével a törzstőke növekszik, és azt nagyon jól tudjuk, hogy ezt a két ominózus ingatlant azért adta a közgyűlés a társaságnak, hogy a fennálló tarozásait, cash-ben fennálló tartozásait ki tudja fizetni, amennyiben ezeket értékesíti. Ha pedig ez így van, akkor ennek a cégnek lesz majdhogynem 14 milliós törzstőkéje, amiről már tudjuk, hogy jó pár milliót ki kell fizetnie, tehát akkor megint ott vagyunk a 2000-es problémánál, amikor jövőre azt mondjuk, hogy elköltötte már megint több mint felét, és ehhez tulajdonképpen a közgyűlés, mint tulajdonos már most nevét is adja. Szentesítene egy ilyen törvénytelen megoldást, amihez én nem szívesen adnám a nevemet. De az biztos, hogy a ’99-et valamiképpen rendezni kell. Én azt szeretném, ha a ’99-es esztendő pénzügyi rendezése számviteli szempontból is azért úgy történne, hogy nem lapátoljuk át a problémákat 2000. évre. Lehetőség szerint nem úgy, hogy amikor a 2000. évi mérleget tárgyalja majd a közgyűlés 2001 első felében, akkor még nagyobb problémával nézzen szembe. Mert ez kb. azt jelenti, hogy még nagyobb gond, probléma lenne a 2000. évi mérleggel, ha ezt így elfogadnánk.

Tüttő István: Erről beszéltünk, megteremtjük a még nagyobb problémát.

Dr. Fodor Csaba: Igen. Hát én azt gondolom, hogy kell, legyen más megoldásnak. No. Visszatérve a foci kft-hez, amit már múltkor mondtam közgyűlésen, hogy nem kerülhető meg a társaság ’99. évi mérlege, a 2000. évi elfogadása, illetőleg a jövőbeni események nem kerülhetők meg abból a szempontból, hogy ez a gazdasági társaság olyan focicsapatot működtet, amely mégiscsak a nemzeti bajnokság ligájában indul, július közepén indul a bajnokságban, illetőleg a kvalifikációs bajnokságban. A közgyűlés úgy döntött, hogy a polgármester úr felügyelő bizottsággal folytasson, együtt folytasson, vagy külön-külön tárgyalásokat befektetőkkel, akikkel borzasztó nehéz úgy tárgyalni, hogy a közgyűlés nem mondja meg, hogy amennyiben befektetni szándékozó jönne, és üzletrészt kívánna vásárolni ebből a gazdasági társaságból, ezt mennyiért tehetné meg. Nem mondja meg, hogy mi az maximum üzletrész, amit az önkormányzat fenn kíván tartani ebben a gazdasági társaságban. És azt legkesébbé sem mondja meg, hogy mi az a pénzeszköz, amit a megmaradó üzletrésze arányában a csapat működtetése szempontjából finanszírozni fog, finanszírozni kíván, vagy szándékozik. Én azt gondolom, hogy e nélkül borzasztó nehéz tárgyalni, hiszen bárki jön, bárkivel tárgyaltunk és folyattunk tárgyalásokat, értelemszerűen az első kérdése az volt, az önkormányzat benn akar-e maradni, mert csak úgy hajlandó beszállni, ha az önkormányzat bennmarad, ha önkormányzat az adott tulajdonosi százalékához képest a működési költségek, az üzleti tervekben beállított üzleti költségek százalékos arányát viseli, és többi fennmaradó részről lehet tárgyalni. De hát még azt sem tudjuk, hogy mit akarunk, és egy olyan felhatalmazással pedig bele küldeni bennünket egy tárgyalássorozatra, amiről mi magunk tudjuk, hogy nehéz és nem végrehajtható keserves, és nem vezet sehova. Az idő, az nagyon sürget, én azt gondolom. Nagyon rövid a felkészülési idő, július közepéig szinte bő egy hónap áll rendelkezésre a játékosoknak az alapozásra, a felkészülésre, a játékosokkal tárgyalásokat kell folytatni, hiszen lejártak a szerződések. Edzőt kell keresni, akivel tárgyalást kell folytatni, mert nincs érvényes szerződés, olyan edző, akinek érvényes szerződése lenne a csapattal. És azt gondolom, hogy a nélkül ezeket a tárgyalásokat pedig el sem szabad kezdeni, hogy ne tudnánk azt, hogy finanszírozható, és ha igen, miként, és különösen meddig a csapatnak a szereplése. Tehát igenis a közgyűlésnek fel kell vállalni, és el kell döntenie, hogy kívánja-e ezt a csapatot működtetni, kívánja-e, hogy az I. ligában ez a csapat szerepeljen. És ha igen, akkor ehhez mennyi pénzt tud most áldozni. Ez egyfajta orientálás lehet a komolyabb tárgyalásokra. Én azt gondolom egyébként, hogy az itt lévő 1. számú határozati javaslatot ki kellene egészíteni. Még pedig a következőkkel: Miszerint a közgyűlés felkéri polgármester urat, hogy a városban működő gazdálkodó szervezetek vezetőit hívja meg egy megbeszélésre … futball csapat további működésének biztosítása. Határidő 2000. június 13. A közgyűlés x millió - folytathatom, mert hátha nem érdekel senkit se, akkor hiába, feleslegesen beszélek, azt gondolom, mert a többségnek kell erről szavazni -, tehát a közgyűlés x millió forint összeget biztosít.

Tüttő István: Mennyit?

Dr. Fodor Csaba: Nem mondok most, x-et, ami lehet 40, 50, 60, 100, 110, 20. Teljesen. Az x, az jó lesz, mert az változó és azt mindig az eredményekhez lehet igazítani. Tehát a közgyűlés - majd természetesen lesz javaslatom – x millió forint összeget biztosít a kvalifikációs és őszi bajnokságra, a bajnokságban való szerepléséhez a focicsapatnak. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy folytasson a fentiek ismeretében tárgyalásokat akár a felügyelő bizottság bevonásával az üzletrész, vagy az üzletrész bizonyos százalékának értékesítéséről azzal, hogy az önkormányzat, hogy tájékoztassa a befektetni szándékozókat, hogy az önkormányzat maximum mekkora összeget, és mekkora %-ot, üzletrészt kíván megtartani a gazdasági társaságban. Értelemszerűen, ez már a határozati javaslaton túlmutat, értelemszerűen a döntést az üzletrész értékesítéséről a közgyűlésnek, mint tulajdonosnak kell majd meghozni, ha eljutunk odáig, hogy találunk olyan befektetőt, vagy befektetőket, akik jelentősebb pénzeszközökkel kívánnak ebbe a munkába beszállni. Múltkor elmondtam, hogy nagyjából, egészéből egy ilyen társaság működtetése a mai viszonyok alapján hát olyan 120-150 millió forint között kifinanszírozható, de inkább közelebb van a 150-hez, mint a 120-hoz. Ebbe természetesen beleértendő a pályafenntartás, beleértendő az utánpótlás nevelés. Tehát egy kicsit több mint az első osztályú csapat működtetése. De ha komolyan gondoljuk, hogy Nagykanizsán hosszabb távon első osztályú, vagy profi ligába induló csapat kell, akkor az utánpótlás semmiképpen sem elhanyagolható kérdés és arra igenis pénzeket kell fordítani. Múltkor elmondtam, hogy az első ligában induló csapatoknak, bízva a kormányzati előterjesztésekben és javaslatokban, jelentős állami támogatásuk lesz. Egy oldalról ugye a 20 milliárd körüli összeg, ami a stadionok felújítására, karbantartására fordítható nagymértékben, kisebb részben pedig a csapatok működtetésére. Nyilvánvalóan, hogy azok a jogdíjak, amelyek a televíziós közvetítésekből, egyebekből adódnak, azok is az első ligában fognak lecsapódni. Tehát ezek egyfajta módon csökkenthetik későbbiek során a tulajdonosoknak a finanszírozási kötelezettségeiket, nagyságrendileg, én abban bízom. Nagyon fontos döntéseket kellene meghozni. Én azt hiszem, de ezeket viszont meg kell hozni ahhoz, hogy azt tudjuk mondani, hogy igen szándékozunk Nagykanizsán megtartani az ilyen csapatot. Vagy a másik döntést kell meghozni, hogy nem szándékozunk, eszünk ágában sincs, de ez a tisztességes megoldás, hogy ezt most meg kell mondani, mert nincs idő. Tehát ezt a döntést lehet halogatni, csak június 20-a táján meghozni nincs értelme, mert akkor már nincs, nem lesz majd kivel igen tárgyalgatni, nem lesz idő arra, hogy ezt a csapatot fel lehessen készíteni a kvalifikációs bajnokságban, és feleslegesen adunk x millió forintot azért, hogy ez a csapat tulajdonképpen széthulljon egy-két meccs után, vagy egy-két hónap után. Én azt hiszem, és ezért felelősségteljes a döntés, mert az önkormányzatnak, ha 10 forintot kell kiadni felesleges dologra, akkor a az a pénz nagyon sok. Tehát ezért. Ha pedig ide kell x millió forint, akkor az x-2 felesleges pénzt, mert az x-2-ből nem lehet megcsinálni azt a célt, amit az x millióhoz kötöttünk. Én azt a példát mondtam, hogy ahhoz, hogy valakinek kell 20 db gyógyszer, de csak 18-ra van pénze, nem biztos, hogy érdemes megvenni a 18-at, mert lehet, hogy a 20 használ csak, mert a kúrához annyi kell. Nagyon felelősségteljes a döntés. Én fenntartom a határozati javaslataimat. Nagyon szeretném, ha az önkormányzat valóban egy megfelelő összeget mondana, és azért mondtam csak a kvalifikácíós bajnokságot és az őszi bajnokságot, ami október után már csak pár meccs lesz, hogy ebben állást kell foglalni, mert ezek alapján lehet felelősen tárgyalni befektetőkkel, szponzorokkal. Ezek alapján lehet felelősségteljesen összehívni a gazdasági társaságok vezetőit, akik a városban működnek, hogy segítsenek, kérve segítségüket, támogatásukat, ami nem biztos, hogy feltételen csak cash lehet, hogy ezt a csapatot működtetni tudjuk. Azt azért, azt gondolom, nem elhanyagolható az sem, sőt fontos, hogy ezekre a meccsekre több ezer, több ezer szurkoló jár ki. És hát a város. Elmondtam többször, a városban élőkben és nagyon jól tudom, a foci az az emberek 80 %-át nem hagyja hidegen. Vagy azért mert szereti, vagy azért mert nem szereti. De hogy érzelmeket kelt az biztos.

Tarnóczky Attila: Nekem Budai úrnak a javaslata a ´99-es év rendezéséről elfogadható, hiszen úgy rendeznénk a helyzetet, hogy maga ez az aktus legalábbis pénzbe nem került, amivel persze az alapproblémát nem oldanánk meg. Szintén Budai képviselő úr jelezte, hogy a következőkben a foci clubnak az üzleti tervéről fog szólni. Én meg azt jelzem, hogy véleményem szerint az egyik kft-nek sem témája üzleti terv a mai napirendeknek. Tehát erről pillanatnyilag dönteni nem kell, nem lehet. Amit Fodor képviselő úr elmondott, az valóban egy hatalmas dilemma. És talán felesleges úgy szembeállítani itt embereket egymással, hogy a focit gyűlölők, meg imádók. A választóvonal szerintem máshol húzódik. A kérdés mentén, hogy a közpénzekből mennyit tartanak egyesek helyesnek erre az ügyre fordítani, és mások meg mennyit nem tartanak helyesnek erre fordítani. És jelzem Önöknek, hogy azok között is, akik a focit szeretik, vannak olyanok, akik sokallják az erre a célra fordított kiadásainkat. Azt azonban igazából nem értem, hogy miért mondja Fodor képviselő úr, hogy végre dönteni kellene. Én emlékeztetem a közgyűlést, egy-két képviselőtársamnál - hadd nevezzem néven őket - látom ugyanis a feledékenységet, hogy január 13-án ez a közgyűlés egyfajta döntést hozott, amit persze meg lehet változtatni, de azt mondani, hogy még döntést nem hozott, nem lehet. Ez a döntés egyértelmű. Egy kivétellel a jelen lévő képviselők megszavazták. Az illető azért nem szavazta meg, mert nem óhajtotta a foci clubnak azt a bizonyos 20 millió forintos támogatást megszavazni. Hogy hogyan szól ez a döntés, én felolvasni nem tudom, bár itt van nálam, mert a közgyűlés úgy döntött, hogy július 15-ig nem hozza nyilvánosságra. De mindenkinek a kezébe tudom adni. Hozzá tudom mellékelni a szavazási listát, hogy ha valaki elfelejtette volna, hogy mit szavazott meg. Ennek tudatában legyenek szívesek adott esetben a véleményüket megváltoztatni.

Birkner Zoltán: Én az azzal szeretném kezdeni, hogy örülünk annak, hogy Kanizsán egy sikertörténet bontakozott ki, hiszen ez az első olyan városév amikor a kanizsai futballcsapat bent marad a legmagasabb osztályba és bent maradt a legmagasabb osztályba. Ezt gondolom már jó páran már elmondták előttem Tehát éppen ezért nem ez lenne mondandóm lényege. A másik része, gratulálok Grabant Jánosnak a miatt és az ügyvezetésnek is, így a felügyelő bizottságnak is, hogy valóban az átvett pénzeszközökhöz képest semmivel nem növekedett a hitelállomány, sőt azt kell mondjam, hogy most viszonylag kis számviteli ügyeskedéssel ezt az összeget rendezni is lehet. De egyetlenegy dolgot hadd mondjak el. Tényleg sokszor, sokszor hallottuk, hogy a magyar futball eladható. Olyan sokszor halottuk, hogy pillanatok alatt össze lehet hozni támogató csoportokat, nem túl nagy összegben, 10-20 millió forint összegben egy futballcsapat mellé. Én azt gondolom, hogy mivel a bajnokság nem olyan régen fejeződött be, és a mi csapatunknak a jövője az kérdéses volt az utolsó előtti bajnoki fordulóig, gondolom nem volt ideje az ügyvezetésnek azzal foglalkozni, hogy befektetőket hozzon. Igaza van Fodor úrnak abban, hogy előbb-utóbb döntenie kell az önkormányzatnak abban, hogy folytassuk-e, ne folytassuk, felülbíráljuk-e a korábbi döntésünket vagy ne bíráljuk felül. Én még szeretnék egy hetet hagyni ennek a tehetséges ügyvezetésnek, a tehetséges felügyelő bizottságnak és mindazoknak, akik tényleg komolyan gondolják azt, hogy Nagykanizsán szükség van a futballra, hogy hozzák azokat a várt befektetőket. És én leszek az első, uraim itt mindenki előtt kijelentem, aki ugyanakkora összeget bármikor megszavaz, mint amekkora támogatási összeg érkezik. És akkor azt gondolom, hogy fair-ek voltunk. Fair-ek voltunk, örülünk a sikernek és fair-ek voltunk azok munkáját is dicsérve, aki dolgoztak ezért. Ha nem így történik, akkor még mindig beszélgethetünk arról, hogy az önkormányzat álljon a futball club mögé és nem mondom, hogy ne így legyen. Csak arra érem Önöket, és persze megértem Fodor úrnak az aggályait is, hogy lehet, hogy tényleg nem lehet komolyan addig befektetővel tárgyalni, amíg nincs mögötte egy önkormányzati ígérvény. Akkor egyenlőre csak legyen egy általános önkormányzati ígérvény pénz nélkül. Tehát nem akarok én most faramuci helyzetet teremteni, csak azt akarom mondani uraim Önöknek, hogy egy hetet bírjunk még ki, és biztassuk az ügyvezetést, hogy tegyen meg most mindent annak érdekében, hogy egy hét múlva mosolyogva szavazhassunk meg valamekkora összeget. És akkor Nagykanizsának két évéig lesz, vagy ki tudja hány évig lesz profi labdarugó csapata. És valóban igaza van Fodor úrnak abban is, hogy lehet, hogy az állami kassza megnyílik és ez a csapat hosszútávon egy elfogadható befektetés lehet.

Tüttő István: Azért szeretném felhívni a figyelmüket annak az esélyére, hogy mi várható, hogyha összehívjuk a gazdálkodásban résztvevő, gazdaságban résztvevő vezetőket. Amikor az iparűzési adó jelentős százaléka lehetőségként kínálkozott, hogy a sport, többek között a labdarúgást támogassák, mindösszesen 660 ezer forinttal támogatták, jelölték meg a labdarúgást, mint támogatandó célt. Csak azért jelezném, hogy hatalmas pálfordulásra nem lehet számítani ebben a körben, de megpróbálkozunk vele. És azt sem felejtsék el, hogy mi rendkívül nagy lehetőséget láttunk egy úgynevezett téglajegy, vagy nem tudom milyen jegyben? Gyeptégla. Bocsánat. Gyeptégla jegy kapcsán. Mi 5 millió forintos téglajegy mennyiséget vásároltunk. Nem tudom, hogy tudják-e? Mindösszesen 160 ezer forint jött össze belőle másoktól. Tehát ezzel szerettem volna jelezni, hogy az úgynevezett közmegbecsülése nem igazán magas a labdarúgásnak annak ellenére, hogy első szintű. Ezt csak azért mondtam, hogy most nehogy azt higgyék, hogy most mi összehívjuk a vezetőket és ezzel a probléma megoldódna. Én Birkner úrnak azt a mondatát, hogy megduplázná az önkormányzat azt a befektetői támogatást, amelyet várhatóan kapunk, én még erre sem merném azt mondani, hogy isten bizony tegyük meg. Ennél mérsékeltebb összeggel lehet csak reálisan számolni az önkormányzat részéről még akkor is, hogyha azt mondjuk, hogy felülbíráljuk a korábbi, korábbi véleményünket. Mert ha 150 millióból indulunk ki, körülbelül 40 milliót az ügyes társaság - mert most tényleg sokkal mozgékonyabb társaság van – össze tud szedni, ha marad 110, akkor az azt jelenti, hogy 55-öt kellene valakinek adni és még nekünk is 55-öt, hogy az egyensúly fennálljon. Birkner úr, ha ezt a számot hallja, most megszavazná? Csak gondolkodtam rajt.

Birkner Zoltán: Polgármester úr, ne haragudjon hogy, nem erre szeretnék egyébként válaszolni. Azért beszélgettük ügyvezető úrral és azért néhány biztató dolgot hallottunk. Az egyik az, hogy az a 70 millió az valóban egy alapszint. Remélem hogy nekünk ez a felső plafon, ez az alapszint. Ahhoz, hogy egy ilyen club működjön. Na most eleve az új tévé jog közvetítési díjakból egészen más összeg várható a következő évben mint eddig. Ez 25-30 millió forint. Aztán. A belépők összege, lévén, hogy azért olyan csoportba került a csapat, ami valószínűleg közönségcsalogató lesz, az úgyszintén jóval magasabb lesz, mint azért, ami eddig volt. És eközben azért én belső átcsoportosításokkal tulajdonképpen egyéb, kisebb-nagyobb támogatókat felhajtva reklámköltségeket megkeresve, azt gondolom, hogy ez nem akkora összeg, mint amit polgármester úr mondott. Tehát én úgy tudom és az ügyvezető-igazgatóval, ahogy tárgyaltunk, ez egy jóval kisebb összegről szól egyébként. De természetesen nem ez a mai napunk, és elnézést kérek, hogy ezt hozzátettem. Egyetértek Budai István javaslatával, ezt elfelejtettem mondani az előbb. Én azt gondolom, hogy egy hétig ez a fajta rendezés - lehet, hogy egy kicsit cinikusnak tűnik - de még is megfelelő. Jövő héten kedden döntsünk.

Tüttő István: Jó. Mi próbát teszünk különben.

Balogh László: Nem az OKSB, nem a frakcióm, hanem a saját véleményemet és elveimet mondom a tiszta beszéd végett, mindenki okulására, nem a kizárólagosság okán. Eljutottunk egy újabb utolsó pontig. Tovább már nem odázható el a végső döntés a Nagykanizsai I. FC Kft. dolgában. Ott nehéz a helyzet, hogy végső döntést kell mondanunk, közben sikerrel bent maradtunk a PNB-ben, mely által egy átmeneti félév áll a csapat előtt. Csak a saját véleményemet tudom mondani, mert az OKSB a szokásos sürgősség miatt nem tárgyalta a jelenlegi helyzetet. Megjegyzem, a jelenlegi állapot nem is sportszakmai kérdés, hanem kőkemény gazdasági. Évek óta gurgatjuk magunk előtt a focicsapat problémáját, azt hogy pénz híján vagyunk. Képletesen szólva egy hegynek felfelé görgetjük ezt a problémát és egy platót még nem értünk el, s ha abba hagyjuk a hegymenetet, visszagurulunk a lejtő aljára. A lejtőnek van alja, az bizonyos, de van-e fennsík, hegycsúcs, ahol megpihenhetünk? És ahonnét a dolgok maguktól is mennek? A döntő mérkőzés körülbelül döntetlenre áll. Innét kell, innét el kell mozdulnunk egyértelműen, világosan. Nem elkenve a dolgokat, mert a többség ezt igényli. Ideáig személy szerint harcoltam a jó foci életben maradásáért, mint sportbizottsági elnök, de erre az utolsó mérkőzésre belefáradtam az egyforma koreográfiába. Állandó támogatási kérelmek, de a városnak nincs pénze, és szponzorok nem jelentkeznek. Be kell látnunk, önerőből nem megy tovább. Az önkormányzat nem vállalhatja fel a foci kft. működtetését. Új tulajdonviszonyokat kell teremtenünk. Mint ahogy az országos futballban is, úgy a nagykanizsaiban is teljes anyagi és lelki rekonstrukcióra van szükség. Az a kérdés, hogy ezt most hajtjuk végre, és esetleg csússzunk vissza a lejtő aljára, vagy a jövőben, fél év múlva öntsünk teljesen új és tiszta vizet a pohárba és újra és újra? Van veszélye. Szívvel, lélekkel és ésszel végiggondolva, egy esetben látok kiskaput a megoldáshoz, ha kijelentjük, hogy tartjuk magunkat a régi meglévő határozatainkhoz. És most az idény végén eladjuk a saját kft-ket, akár 1 forintért, vagy ha ez nem sikerül, akkor értékesítjük a játékosokat. Csak így tudom a magam szavazatát a foci mellé állítani. Én, aki szeretem a jó focit, mint a mellékelt ábra is mutatja, mondom ezt egy kicsit azért is, mert a leginkább saját szférámban, az oktatásban bizony ennél fájdalmasabb dolgok is történülnek mostanság Nagykanizsán. Legfeljebb egy haladékot tudok még elképzelni, ha a végső döntéssel várunk még egy hetet. A következő rendkívüli közgyűlésig hátha az égiek segítenek. S talán a pálya kérdésében is addig tisztábban látunk. Mindezeket muszáj volt elmondanom, úgy érzem. Ajánlom mindenki lelkiismerete és értelme figyelmében.

Tüttő István: A pályáról csak annyit, hogy nem sikerült az egyeztetés. Mivel pillanatnyilag nincs kivel.

Dr. Csákai Iván: Az állandó hitegetés mellett, amikor a legutolsó kérelem volt, egy érdekes dolog volt, a ´99. évet akkor tisztességesen nem tárták elénk. Ez a hitegetés ez folytatódik tovább. Én azzal folytatnám, hogy van egy érvényes közgyűlési határozatunk. Ezt be kéne tartani, szerintem ekkor járnánk jól. Mert az hogy mennyi a mennyi, ezt nem lehet megítélni, mert jelenleg csak 36 millió forint, amelyiknek a tisztázatlan körülményeit nem tudjuk, hogy milyen vonzata van a költségvetésünkre, mert én úgy gondolom, hogy a bevételi oldalon bizonyos számok megjelennek ebből az összegből. A bevételi oldalból akkor ezt ki kell húzni. Ha a bevételi oldalon szerepel, akkor csak a hitelkonstrukciónak a bővítésével lehet megoldani. A jelenlegi beterjesztés mellé az a kérdésem, hogy a következő kérelem mikor fog megjelenni a közgyűlés előtt? Mekkora pénzösszeget fog kérni? Akkor, amikor a városba járva lassan az M 7-es, az autósztráda, az sokkal jobb minőségű, mint a mi városi utjaink, és a városi utakra nem tudunk költeni pénzt. És egy kétes, elnézést a kifejezésért, de azt tudom mondani, hogy a választókörzetemben többen azt mondták, hogy egy kétes hírű labdarúgásra költeni bűn. Állami támogatás. Az állami támogatás megjelenik, hogy állami támogatás. Ne reménykedjünk, hogy ebből működésre majd valamit is fogunk kapni. Az állami támogatás az intézmények felújítására szorul, tehát szolgál, hogy megfelelő körülményeket tudjunk teremteni. Az önkormányzatnak lesz a sara állandóan a működés biztosítása. Szociális és Egészségügyi Bizottság elnökeként pedig annyit szeretnék mondani, hogyha meggondoljuk azt, hogy valaki ápolási segélyre szorul és kimegyünk környezettanulmányt folytatni, a pénzbeni támogatásoknál nagyon meggondoljuk, hogy kinek adunk, ha a közgyógyellátási igazolványokat egyszerűen megvonjuk emberektől, mert rászorulnának. Én azt mondom, hogy ez a labdarúgás nem éri meg a támogatást.

Budai István: Elnézést kérek polgármester úr, hogy ismételten szót kérek, de Fodor úr hozzászólása késztett. Ezt az apport ügyet kellene azért jobban körbejárni. És úgy gondolom, igaza van Fodor úrnak akkor, amikor azt mondja, hogy nem jó az apportálás, mert ugye akkor a törzstőkét megemelem és erről a törzstőke szintről, ha nem tudok leszállni, akkor következő évben át kell iberelni, vagy überelni, kártyanyelven szólva. Most én azért gondoltam, hogy akkor helyesbíteném a korábban mondottakat, hogy talán ezt az apportot el kellene így felejteni, mert hiszen mi abban döntöttünk, hogy tulajdonjogot adunk át az I. számú Futball Clubnak és csináljon vele amit tud. Tehát adja el, adja oda valakinek, mert ha az apportot eladja, és ezt nem tudja pótolni eredménnyel, akkor, akkor ez megint csak problémát jelent a következő időszakban. Tehát én azt mondom, hogyha ezt az apportot nem venném figyelembe, akkor nem rendezném túl a Kft-ét 4 millióval, hanem van egy 6.551 ezer forintos rendezendő problémám az én számításaim szerint. De még azt is figyelembe veszem, hogy az apport bevitel ÁFA köteles, akkor ugye – itt szoroztam – és ha jól szoroztam, akkor 2.644.000 forint ÁFA-át kellene ezután fizetni. Ha ezt levonom a 6.551 ezer forintból, akkor egy olyan 4 millió forint körüli egyenlege van ennek. Éppen ezért én azt mondom, hogy most az ´99-es veszteséget mi úgy rendezzük le, hogy a 9.617 ezer forint kötelezettséget töröljük, tehát a követelésünket elengedjük. A 20 milliót átminősítjük pótbefizetésnek és 6.501.000 forintot pedig biztosítunk a költségvetésből. És erre nullára állítjuk Én most akkor fűzném tovább a költség, az idei dogokat. Hát én itt számolgattam ám, és úgy gondolom, hogy itt sokan hát számoltak velem együtt. Kérem szépen a két, tehát félév, a második félév és a 2001. első félévet együtt véve nézve, én szerintem mindössze 144.900 ezer a költségvetés, amihez képest összeadtam a költségeket, 134.810 ezer Ft. Tehát itt egy 10 millió eredményt is produkál ez az üzleti terv, amit itt nem mutatott ki. És én arra gondolok, hogy ez az üzleti terv akkor a nullára akarom állítani, csak 135 milliót követel durván. Hát ebből ugye ő azt mondja, hogy 90 millió az önkormányzati támogatás. És nem számol semmiféle szponzori bevételekkel. Mert a nettó árbevétele között nincs ilyen. Hát ilyen névhasználat, meg ilyenek vannak, de kérem szépen én úgy gondolom, hogy e fölött kellene ítélkeznünk most, vagy döntenünk, hogy bírjuk, nem bírjuk, ha nem bírjuk akkor igenis ezt ki kell mondanunk, hogy tartsuk be a Tarnóczky úr által is említett határozatunkat.

Tüttő István: Azért mondtam, hogy körülbelül 40 milliót tud össze…

Budai István: Igen és nekem az a véleményem, hogy az eredeti javaslat, amit itt kiszámoltam, az maradjon, hogy rendezzük le azt a 6.501.000 forintos pénzügyi és az apportot meg felejtsük el. És azt az apportot, mert ha bevisszük, ugye akkor egy hosszabb időre megteremtjük neki a problémát, mert már a fölé kell vinni neki a saját vagyonát mindig. Mert különben újra belép ez a probléma, amit most itt, itt ugye mondunk.

Dr. Fodor Csaba: Hát itt sok mindent nem tudok mondani, de azért megdöbbentett, hogy a Sportbizottság elnökének a magánvéleménye az, ami volt. Tiszteletben tartom természetesen. De itt nagyon sok olyan kérdés, olyan felvetés elhangzott, ami egyébként nem kezelhető. És elmondom miért. Politikailag nagyon demagógnak hat és nagyon jól hangozhat, hogy nem adunk a focira pénzt, hanem ezt adjuk segélyként, adjuk útra, adjuk az oktatás, kultúrára, mert ott az jobb mint a focinak adni. Biztos, hogy így is van. De akkor számoljunk. Tegyük fel, hogy a foci kft. 40 millió forintos éves pénzeszközöket kap. Az elmúlt időszakból merítendő példa. Ezeken a meccseken a nézőszám a 2000-et meghaladja, átlagban, eléri a 3000. Szíveskedjenek elosztani a 40 milliót 3000-rel. Szíveskedjenek elosztani a 3 milliót 3000-rel, mert ez a pénz nem a kft-nek megy, nem a játékosoknak megy, hanem arra megy, hogy mi, mint önkormányzat felelősségteljesen azt mondjuk, hogy adunk 40 millió forintot egy olyan célra, ami 3000 ember szórakozását biztosítja. Mennyi jön ki? 13.333 végtelen. Tehát azt jelenti és most ez megint ugyanakkora demagógia, mint a többi, ha tetszik, hogy adunk mi, az önkormányzat 3000 embernek évente 13.000 Ft-os segélyt ahhoz, hogy el tudjon menni és mondjuk magyar színvonalon minőségi labdarúgást tudjon nézni úgy, hogy még megveszi a jegyet is. Ugye? Hát ez körülbelül ugyanolyan okfejtés és a számok tükrében teljesen igaz. Ez ugyanolyan okfejtés, mint amit mondtak az előttem szóló képviselők, hogy hova költsük ezt a pénzt. Tehát azt azért én mindenkit óvva intenék. Azt is vegyék figyelembe, hogy ez nem öncélú, tehát ezt a pénzt nem azért adjuk a csapatnak, mert mi azt szeretnénk elmondani, hogy Nagykanizsának első ligás csapata van. Ennek a csapatnak fontos szerepe az is, hogy kiszolgálja azokat, azt a jó pár ezer embert kiszolgálja, szórakoztassa hétről-hétre két órán keresztül, akik igényt tartanak erre és megveszik a jegyet. Erről szól a dolog. Tehát én ezt kérem, hogy azért ezt is mérlegeljék az urak, amikor a gombokat megnyomkodják. Egyébként az önkormányzatosdi. Az önkormányzatok most éppen, hiszen lehet olvasni az újságban több tíz millió, súlyos több tíz millió forintokkal támogatják adott első ligás csapatukat, sőt ahol részvénytársaságok ott is visszavásárolják a részvényeket. Tehát azért van egyfajta ilyen törekvés is ebben az országban.

Tarnóczky Attila: Jól hangzanak az érvei. Csak az a baj, hogy az önkormányzatnak szerintem vagyona, pénze nincs. Ez a város vagyona és pénze. Tehát, hogy ha kiad kinek, akkor ugye lehetne helyesen megfogalmazni, hogy 51.000 ad 3000-nek. Csak azt nem tudom, hogy az 51.000 akar-e adni? Ezt a kérdést én már ott tartok népszavazással lehetne igazán eldönteni és ennek az egész ügynek a végére pontot tenni, mert itt mindenki mondja a saját sejtéseit. És a többségi véleményt meg egyikünk sem ismeri.

Györek László: Én azok közé tartoztam, akik azt mondták nagyon régóta, hogy nem szabad pénzt szavazni a foci kft-nek. Így volt ez télen is, azelőtt is. És azok közé tartozom, akik azért mégis átgondolásra méltónak tartják ezt az egészet. Miért? Mert ez egy érték. Nem mondom azt, hogy pénzt kell adni, de gondoljuk már egy kicsit át. Ez egy érték. Volt Magyarországon egy város, amelyik egy adott évben kapott egy világhírű folyóirat gyűjteményt csak úgy, hogy helyezzék el. Ennyi. Nem helyezték el, mert azt mondták, hogy erre most nincs pénz. Kell máshova. Erre, arra, amarra. Most teljesen mindegy, hogy mire. Ott szépen el is foszlott, elvásott az egész. Egy lehetséges világhírű gyűjteményből lett egy semmi. Némi botrány volt körülötte. Elült. Ez most is így lenne. Én annyit kérek szépen, hogy gondoljuk már egy kicsit át. A futball az egész világon, az élvonalbeli futball az adott országban egy érték. Gondoljuk át, hogy mennyit ér ez nekünk. Megéri-e azt amennyibe kerülhetne, de azt ne mondjuk, ne úgy kezdjük el a gondolkodást, hogy te jó isten ennyi pénzbe kerül, és mire nem lehetne még ezt fordítani. Ha így kezdjük el, akkor biztos, hogy rosszul fogunk dönteni. Fogjuk meg inkább a másik oldal felöl egy kicsit, azt javaslom, és semmiképpen sem érzelmek alapján fogjuk ezt meg. Ne úgy fogjuk meg, hogy ha lenne 20 millió forintom mit csinálnék vele? Van egy érték, nagyon-nagy érték magánvéleményem szerint. Mennyit ér ez meg nekünk? Ha semmit, az is egy döntés. De még egyszer, ne érzelmek alapján és ne úgy gondolkozzunk, hogy hova tudnánk tenni esetleg.

Dr. Csákai Iván: Csupán annyit polgármester úr, hogy demagógia. Fodor képviselő úr is itt szépen előadott egy ilyent. A másik az, hogy 3000 néző, ránézésre biztos annyi, de szeretném kérdezni, a fizető néző mennyi volt ebből? 3000 nem volt benne a fizető néző, mert jó néhányam csak úgy szépen bementek megnézni. Én megmondom őszintén, hogy lehet, hogy egy labdarugó csapat Lajtától nyugatra nagy értéket képvisel, tiszta dolgokkal, de Magyarországon jelenleg olyan a helyzet, hogy énszerintem nagyon tiszta dolgokat kellene lerakni ahhoz, hogy bármiit így az ember támogasson. És az 55 ezre lakosból …ha nem is ért egyet a jelenlegi labdarugó csapat felállásával, de szeretné támogatni, csak 2000 marad. A többi ember nem támogatja az ilyen jellegű labdarúgást.

Kelemn Z. Pál: Elkezdődött a számmisztika. Azért hadd mondjam meg, hogy ha kiszámolom, hogy 17 fős rendezvénysorozat, így nevezzük a bajnokságot, 51000 nézőt vonz Nagykanizsán. Tessék mondani még egy ilyet. Gondoljuk csak végig. Ez kultúra. Része az emberi kultúrának a labdarúgás, hát rossz minőségi, jó minőségi. Mindenki minősítse, ahogy akarja.

Tüttő István: Talán a közgyűlési műsor.

Kelemen Z. Pál: Ebben a teremben nem hiszem, hogy a közgyűlés ennyit vonz, mert ennek a nézéséhez nagy adag mazohizmus is szükséges. Hát még az itt üléshez. Kérem szépen, ez a testület hozott egy döntést januárban hosszú vajúdások után, amit nem lehet ugyan nyilvánosságra hozni, de nem feltétlenül kell következetesen ragaszkodnunk egy döntéshez. Mi nem támogatjuk a labdarúgást, hanem finanszírozzuk, és ez két dolog. És ezért a testület tagjai nézzenek a lelkük mélyére, mert Csákai úr mondja, hogy hányan mentek be ingyen. Hányan mentek be mi közülünk ingyen? Ki az, aki hétről-hétre ingyen jegyet kér? Ki az, aki közülünk részt vesz az eszem-iszom potyákon a futballpályákon? Ki az, aki leül a díszpáholyba, és nem fizet? Ki az, aki ingyen potya utakra viteti magát az idegenben történő mérkőzéseken? Remélem, mind meg fogja szavazni a futballtámogatást. Igaz, hogy én nem voltam annyi meccsen. Azon a pár meccsen, amin kint voltam meg tudtam venni a jegyet, mert olyan szegény még nem voltam, hogy jegyet ne tudjak venni. De tessék elgondolkodni ezen tisztelt képviselőtársaim. És ezek után támogatni ezt a kulturális rendezvénysorozatot, amit 51000 ember néz meg Nagykanizsán. És ez már nem demagógia, és nem számmisztika. Másrészt meg szeretném jegyezni visszatérve az apporthoz. Örülök, hogy Budai képviselőtársam elállt az apport javaslatától, mert kétszeresen jártunk volna el erkölcstelenül a futball clubbal szemben. Egyszer akkor, amikor bevittük volna, apportként azt, amit nem annak szántunk, másodszor akkor, amikor nem mondtuk meg, hogy melyik üzleteket adjuk oda nekik, milyen forgalomképességűeket, és ahhoz képest a legkevésbé forgalomképeseket jelöltük ki. Tessék elgondolni és támogatni, nem támogatni, finanszírozni a labdarúgást, hogy megint 51000 ember részt vehessen egy kulturális rendezvénysorozaton, Nagykanizsán.

Tüttő István: Hát valószínű, hogy nem ide illető ellenpéldát, de a milánói … stadionban minden meccsen minimum 65000 néző van. De hát ez sajnos csak a mi ábrándjaink között van. Itt pedig az egész év alatt van annyi. Úgy látom nincs több észrevétel. Közben törlődött. Azt hittem, kikapcsoltátok.

Bicsák Miklós: Hát nagyon el vagyok keseredve, tisztelt képviselőtársaim kimennek. Ez is mutatja, hogy valóban az érdektelenség, de úgy gondolom, hogy a szívük azért a helyén van, és nem úgy gondolják, ahogy itt egy-két nyilatkozat már elhangzott. És én csatlakoznák Dr. Fodor Csaba képviselőtársamhoz és Birkner frakcióvezető úrnak az elmondott gondolataihoz, hogy valóban ez a futball nem úgy van, hogy egyik pillanatról a másikra meg tudnánk szüntetni. Én úgy érzem, a gondolataikból ezt vettem ki. Higgyék el képviselőtársaim én, mint vállalkozó, azért magamat példázom, és elnézést kérek a személyeskedésért, én úgy tárgyalok, ha érzem, hogy az ügyfelem, vagy a partnerom komolyan gondolja. Na most, ha az önkormányzat nincs mögötte és mi hiába próbálkozunk, én mint Bicsák Miklós kijelentem a mai nap is három komoly nagykanizsai iparossal, vállalkozóval tárgyaltam baráti magánbeszélgetéssel, hogy támogassa, vagy pedig résztulajdont szíveskedjen vásárolni a kft-ből. Azt mondja. Te Miklós! Az önkormányzat ott van? Én azt szeretném kérni a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy gondoljuk át. Az idő, a Fodor Csaba úr által elmondott, gyors határidők vannak az MLSZ felé. Igenis mondja ki a tisztelt testület, hogy az önkormányzat részt kíván venni. Én javasolnák évi, bajnoki évre 40 millió forintot. Azt hiszem, ha meggondolják és átgondolják, ez a 40 millió egy nagyon korrekt, mint tulajdonos, az önkormányzat részéről. Ha ezt kimondja a testület, holnap reggel biztos, hogy komolyan lehet már kezdeni itt Nagykanizsán, mert érzik, hogy igenis az önkormányzat, mint tulajdonos bent van 40 millió forinttal a bajnoki évben. De ezt úgy értsék képviselőtársaim, hogy megosztva. Az I. félévre 20-at és az év végére a másik 20-at. Akkor, én mint befektető - csak most példázódom - azt mondom, igen bent az önkormányzat, tessék tulajdonosnak csatlakozom hozzá, egy x tulajdonrészt meg kívánok vásárolni. Így tárgyalhatok Nagykanizsa városban, vagy Kanizsán kívül. Somogyból is van érdeklődő. Ez nem nagy szavak. De nincs tartalma, nem tudok konkrétumot ajánlani, az én becsületszavamat, tisztességemet nem áldozhatom fel, ha nincs mögötte fedezet olyan értelemben, hogy az önkormányzat bent van, mint tulajdonos. Én erre kérem, hogy gondolják át. Igenis mondjuk ki, hogy elkezdődhessen az érdemi munka a futball clubnál. Mert se edzőnk, se játékosaink. És azért tudomásul kell venni, velem együtt nagy örömömre az Oktatási Bizottság Elnök úr is ott volt, amikor mérgelődtünk a bajnoki meccsen és kikaptunk. De jön egy Ferencváros, az a bajnok Dunaferr, az MTK. Telt ház lesz. Én ezt ki merem jelenteni. És komoly befektetés lesz ez Csákai képviselő úr. Olyan bevételek, hogy meg lehet akkor a kasszát nézni. Mondhatom, hogy millión felüli bevételek lesznek. Arra a válaszra, hogy kérdeztek. Én ott ülök mindig. Tudni kell azt, hogy nagyon sok bérlet el van adva. A létszámban azok a bérleteseknek is az x meccseken be vannak számolva. Azok előre megvették a féléves, vagy az egyéb bérleteket. És az a bevételnél mutatkozik. Én azt kérném a továbbiakban is, hogy gondoljuk át. És azért van az a sürgősség, mert maga a vezetés, a clubvezetés részéről teljesen bizonytalan. Nem tudnak tárgyalni. Mielőtt befejezném mondanivalómat és érzem én abban, hogy képviselőtársaim átgondolják és a javaslatomat, azt a 40 milliót elfogadják, hogy támogassuk a futball clubot, mint tulajdonos, hogy komollyá tegyük. Igenis, hogy az a befektető megkeressen bennünket. Ahogy a polgármester urat felkértük, hogy hívjon össze bennünket, a Nagykanizsa város összes kis- és nagy-, középvállalkozóját, vagy egyéb nagy cégeit. Biztos, hogy valami elindul, ha érzik, mint tulajdonos van mögötte, és kijelentette, hogy részt vállal a futballnak a működtetésében. Engedjék meg. Engem felkért Nagykanizsa város egy bizonyos szurkolói és a baráti kör tagjai aláírásukkal szeretném a tisztelt közgyűlésnek, illetve a polgármester úrnak átadni. Nem kívánom felolvasni. A közgyűléshez fordulnak, hogy továbbiakban is a közgyűlés szíveskedjen támogatni. Igenis mi finanszírozni, mint tulajdonos vegyen részt az NB-I., most már nem profi Nagykanizsa városnak a szereplése tovább is biztosított legyen. Én szeretném ezt tisztelettel polgármester úrnak átadni. És ezen rajt van, hogy kérjük a tisztelt képviselőtestületet is, hogy gondolják át ezt a komoly feladatot és nehéz feladatot.

Kiss László: Nagy szomorúsággal tölt el az a mérhetetlen pesszimizmus, amelyik, amely némely frakciótársam hozzászólásából itt gyakorlatilag a felszínre tör. Én nem tudom, hogy az az érték, amit Györek képviselőtársam emlegetett, az az Ő szemében valóban miit jelent. Akik pesszimistán állnak hozzá ehhez a témához. Akárhogy is vesszük, egy PNB-és labdarúgó csapat, úgy ahogy van, vagy egy NB-I-es szereplési jogosultsággal rendelkező csapat, úgy ahogy van óriási érték. Ez a csapat most egy olyan teljesítményt hajtott végre, amit eddig a nagykanizsai futballcsapat még nem tudott elérni. Tehát ha úgy vesszük, városunk szempontjából ez a tény sporttörténelem. Nem értem akkor, hogy az Oktatási Bizottságunk elnöke hogyan nyilatkozhat úgy, ahogy nyilatkozott. Pedagógusként hogyan tud követendő példát állítani a tanítványai elé. Mert nemcsak a szellemi teljesítmények mondjuk hozhatók fel követendő példaként. Adott esetben a fizikai teljesítmények is motiválóak lehetnek. Ezek mind-mind a nevelésnek része kell, hogy legyenek. Nem értem ezt a hozzáállást. Sajnos ez egy bizonyos értékválságot tükröz, ami az egész magyar társadalomban látható. Még egy dolog. Ennek a futballcsapatnak reklámértéke van. Ha úgy vesszük az elmúlt félévben Nagykanizsa más szempontból, más téma kapcsán nem kerülhetett országos érdeklődés homlokterében, nem kerülhetett, nem került napilapoknak a címlapjára, csak a labdarúgás kapcsán. Debrecenben végeztek egy felmérést, és azt vizsgálták, hogy mekkora reklámértéke van a labdarúgócsapatnak, és kiderült, hogy ha azt reklámcégekkel akarták volna a város szempontjából elérni, ezt a reklámmennyiséget és hatást, sokkal többet kellett volna fizetniük, mint amit a labdarúgócsapatuk finanszírozására fordítottak. Ez is vegyük figyelembe. Ez egy komplex dolog. Nem szabad egyoldalúan, tényleg csak fiskális szempont alapján döntést hozni. Én arra kérem a közgyűlést, hogy vegyük figyelembe Bicsák képviselő úrnak a javaslatát. Ha már egyszer ennyire belementük ebbe a dologba. Nem volt szándékunk, hogy ezt tárgyaljuk. El akartuk napolni. De én azt hiszem most már pro és kontra mindent kiveséztünk ebben a kérdésben. Nekem az a javaslatom, a közgyűlés foglaljon állást abban a vonatkozásban, hogy igen, évi 40 millió forint erejéig, tehát fél szezonban 20 millió forint erejéig a labdarúgócsapat mellé áll. És egy ilyen állásfoglalás birtokában már nyugodtabban tárgyalhat az az új vezetés, aki teljesen új szellemet, új lelkületet, új munkastílust hozott a labdarúgócsapat, a kft. tájékára. És én azt hiszem, hogy evvel a csapat szereplése az őszi szezonban finanszírozható lenne. A TV- jogdíjak és egyéb szponzori névhasználat és egyéb bevételek kapcsán. Tovább nem akarom a szót szaporítani. Én arra érem Önöket, ahogy képviselőtársam, Györek László úr mondta ez egy érték, és ezt az értéket értékként kezeljük.

Bicsák Miklós: Javasolnám, mint ügyrendi, hogy a vitát zárjuk le és én szeretném, ha kihagytam az előző felszólalásomban és javasolnám, hogy a tisztelt közgyűlés ez évi költségvetésből 20 milliót szavazzon meg, mint bent lévő tulajdonos az önkormányzat. És ahogy elmondtam, a következőt meg a következő félévben, hogy el tudjon indulni. És a másik javaslatom lenne, épp ahogy láttam, nem tudom a FC Club elnöke itt van, a sportclub elnöke, hogy esetleg megkérdeznék ezekkel a gyorsított dolgokban, hogy szükség van, ahogy a frakcióvezető úr is elmondta, hogy egy hetet még várjuk. De én úgy érzem, hogy azért jó lenne, ha meghallgatnánk egy gondolatban, vagy kettőben a Grabant János urat.

Tüttő István: Birkner úr is ügyrendi gombot nyom.

Birkner Zoltán: Tulajdonképpen az ügyrendi jellegű hozzászólásom. Egyrészt ugye a kiosztott anyagban abszolút nem szerepelnek olyan pontok, amiről most dönteni szeretnénk. És nem is erről szól a határozati javaslat. Másrészt uraim Önök, akik tényleg komolyan gondolják azt, hogy a futball clubot folytassuk tovább, higgyék már el nekem, adjanak hát egy hetet arra, hogy a bizonytalankodókat azzal az eredménnyel lehessen meggyőzni, amit Grabant úr-ék egy hét alatt fel tudnak mutatni. Isten bizony mondom, a futballclub érdekében mondom. Uraim, ha most lesz döntés, akkor jövő héten megint köznevetség tárgyává összehívjuk a rendkívüli közgyűlést, amikor ugyanarról fogunk megint dönteni? Tehát arra kérem Önöket uraim, higgadtan kezeljük ezt a kérdést. Egy hét múlva rendkívüli közgyűlésen, vagy soron kívülin hívjuk össze. Legyen ez egy napirendi pontja. Foglalkozzunk a témával, adjunk lehetőséget Grabant úr-éknak, hogy körbejárják a politikai tényezőket, a vállalatokat, mindenkit, akit fel lehet állítani a futball club mellé. Ez egy taktikai lépés is uraim.

Dr. Fodor Csaba: Ügyrendit mondok. Akkor azt kérem Birkner úrtól, hogy szíveskedjen megmondani - nem komolytalankodok én, én ezt komolyan mondom, csak szóltak, hogy nincs vita, hát akkor tessék ügyrendiként kezelni, amit mondok. egyébként nem az de - tessék akkor megmondani, hogy milyen felhatalmazással tárgyalhat akárki is, mit mondhat akárki is a befektetőnek, ha az az első kérdése, hogy az önkormányzat bent marad-e, ha igen, hány százalékkal és mennyi pénzzel. Ha azt mondjuk, hogy nem tudjuk, és majd meglátjuk, akkor ez egy igen komoly tárgyalást indukálhat valószínűleg a mi részünkről, mert hogy más nem marad velünk szemben, az egyszer tuti. Tehát azért fontos ezt mondani. Egyébként az idő azért is sürget, jövő héten 13-a van, ha jól számolok. 14-én elvileg már edzés van és van egy hónap az alapozásra, felkészülésre. Tehát azt mondtam, hogy a döntés nem attól jó, hogy szakmailag megalapozott, hanem attól is jó egy döntés, hogy időben születik.

Tüttő István: Köszönöm. Akkor a vitát lezárom. Én azt javaslom, hogy akkor határozati javaslat, amely a pénzügyi rendezésre szól, ha azt az egy hetet kibírja, akkor azt, hátha közben még kitalálunk olyasmit közösen, amely még jobb megoldást hozhat. Akkor azt kérném, hogy arról döntsünk, hogy 13-án tárgyaljuk a kérdést. 13-án lesz ülésünk. És akkor kérném előkészíteni azt az anyagot is, amely tartalmazza olyan jellegű határozati pontot is, amely a jövővel foglalkozik, mert ugye a múltról beszéltünk ennyi pénz ítéltünk meg. Ez a bajnokság lejárt. Na most közbe jött most egy olyan bajnoki forduló, amely eddig nem is volt tervezve. És egy mini bajnokság szerintem, hát az ugyanannyi pénzbe kerül majdnem, időtávlatainak arányában azért kevesebb, de ugyanúgy pénzbe kerül. Összehívjuk a tisztelt gazdálkodási, gazdasági vezetőket és természetesen Grabant úr-ék a maguk területén és a felügyelő bizottság is próbálkozik mindazon eredmények felmutatásával, amit remélünk. Akkor kérném, fogadják el ezt, hogy a határozati javaslatot 13-ra áttesszük. És 13-án folytatjuk ezt a focikérdést. Kérem, szavazzunk

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

199/2000.(VI.6.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai I. Futball Club Kft. 1999. évi mérlegegyensúlyának rendezésére vonatkozó döntését a következő üléséig elhalasztja.

Határidő: 2000. június 13.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Hölgyeim és uraim. Az volt a kérése a technikai személyzetnek, hogy pár perc szünetet kérnének. Jó bocsánat. Akkor a technikus kollégának mondanám, hogy még a napirend utáni felszólalásokat meghallgatjuk.

Törőcsik Pál: És a válaszokat is? Mert akkor meg kell kérdezni, nehogy utána legyen a technika kikapcsolva.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy nincs mód arra, hogy vitát folytassunk a napirend utáni kérdésekben. Arra lehetőség van, ha valakit megszólítanak, válaszoljon. De nem vita, hanem válaszadásra van mód. Akkor megkérdezem, először ki kíván szólni?

Tóth László: Tegnap délután a FIDESZ helyi szervezete sajtótájékoztatót tartott, melyről a Városi Televízió és Zala Rádió szó szerint közölte a helyi FIDESZ nyilatkozatának azon részét, amelyet most szó szerint idézek: “a vezetőség méltatlannak és sajnálatos jelenségnek tartja, hogy Tóth László, Röst János és Marton István önkormányzati képviselők nyíltan vagy a háttérből botránypolitizálásra terelik Nagykanizsa közvéleményét. Teszik ezt akkor, amikor a város gazdasági fellendülésének kézzel fogható jelei mutatkoznak.” A méltatlan, s minden alapot nélkülöző állításra a következőket tudom mondani. Mi történt ugyanis a múltköri közgyűlésen? 4 kérdést intéztem Törőcsik Pál alpolgármester úrhoz, aki egyben a FIDESZ városi elnöke is. Ezeket röviden összefoglalnám. Első kérdésem arra vonatkozott, hogy milyen hatáskörben járt el, amikor a hatáskörét túllépve zászlót adományozott? 2.: Rákérdeztem a nápolyi út elszámolásának anomáliáira. Harmadszor: megkérdeztem, hogy etikusnak tartja-e azt a körülményt, hogy felajánlotta vállalkozásának segítségét az önkormányzatnak. Negyedikre pedig közeli hozzátartozójának nyújtott kamatmentes és vissza nem fizetendő támogatás iránt érdeklődtem. Kérdésem: ki viselkedett botrányosan? Az, aki nyíltan tette fel a kérdéseit, vagy az, akire a kérdések vonatkoztak? A választ Önökre bízom.

Röst János: Lényegében Tóth képviselőtársam ezeket az etikai kérdéseket feltette az elmúlt közgyűlésen. Ezekre érdemi választ Törőcsik Pál nem adott, sőt még a megbánás jelei sem mutatkoztak rajta. Én úgy gondolom, hogy ez nem Törőcsik Pál és Tóth képviselőtársamnak a belügye, az egész közgyűlést érinti, ugyanis az egész közgyűlés etikai kérdése. Én a közgyűlésen azt mondtam el Törőcsik Pálról, hogy .. Gazdasági Bizottság döntését követően, valamint jeleztem, hogy mondjon nekem egy időpontot, hogy mikor lesz az első munkahelyteremtő beruházás. Ezekre a két kérdésre Törőcsik Pál egyrészt nem válaszolt, másrészt egy szürrealista szövegszerkezetet jelzett, ilyen értelemben számomra érthetetlen, hogy miért kerültem én az Ő, illetve a FIDESZ-nek a célkeresztjébe. Marton István volt a harmadik, őrá sem emlékszem, hogy hasonló jellegű irritáló kijelentést tett volna. Ilyen értelemben elképesztőnek tartom és érthetetlennek a FIDESZ-nek a magatartását. És azt a sajtótájékoztatót, amit tartottak Törőcsik Pál vezetésével, egyrészt méltatlan, másrészt pedig olyan szövegszerkezet hangzottak el ezen sajtótájékoztatón, ami sem neki, sem képviselőtársaimnak nem megengedett. Én úgy gondolom, hogy Törőcsik Pál alpolgármester ezzel megint megsértett etikai, belső szabályokat, és továbbra is fenntartom azt a véleményt, hogy a FIDESZ vizsgálja felül az etikai ügyeit Törőcsik Pálnak, és javaslom, hogy hívja vissza. Egyébként ezt önként is megtehetné.

Marton István: Jómagam is értetlenül állok a tegnapi sajtótájékoztató előtt, amit bárki végigélvezhetett, ha nézte a Városi Televízió esti műsorát, vagy éppen a mai rádió reggeli adását. Elgondolkodtam azon, hogy ezt a három embert, hogy hozták közös nevezőre, ami politikailag számomra olyan képtelenség, az MSZP-s Tóth urat, a SZDSZ-es Röst urat és jómagamat, az FKgP-MDF frakció egyik tagját összehozni egy közös nevező alá, mintha valaki mondjuk a csókát az elefánttal óhajtaná keresztezni. Ezt én mindenkinek a fantáziájára bízom, mert ez egy ilyen szürrealista kép, hogy maradjak az előző megszólalóknál. Próbálni lehet, valóban, lehet. Tehát úgy gondolom, hogy ezt a három embert semmilyen formában nem lehet közös nevezőre hozni. De elgondolkodtam azon is, hogy végül is ezt a három ember mi köti össze? Kérem, két dolog is. Az egyik a múltkori közös Gazdasági és Városüzemeltetési, illetve Ügyrendi bizottsági ülés, ahol érdekes módon ez a három ember a döbbenetes módon előkészítetlen és a bizottságokat – egyszerűen nincs rá jobb kifejezés – átverő logisztikai központi és ipari parkos anyagot ellenezte. Ez az egyik. A másik, ami még összeköti, az az, hogy ez a három ember az önkormányzat által választott könyvtárépítő ad hoc bizottságnak a három képviselő tagja. És bármekkora is közöttünk a politikai különbség és egyet nem értés – ezt nyugodt lélekkel mondhatom –, de ebben a bizottságban ez a három ember becsüli egymásnak a munkáját, én legalábbis a másik két képviselőtársamét. És végképp érthetetlennek tartom ezt egy olyan ember szájából, kérem – és ezt ki kell mondani még akkor, ha többen azt mondják, hogy már 10 másodperccel túlléptem a rendelkezésemre álló időt –, egy olyan ember szájából, aki az MSZP kegyelméből lett alpolgármester.

Birkner Zoltán: Az SZMSZ-ünk 52. §-ának 6. pontja alapján tisztelettel kérem a válaszadás, két perc időtartamú válaszadásnak a lehetőségét megadni, egyrészt érintette, hiszen az elnökség részből érintettek engem is, másrészt pedig gondolom, majd Törőcsik Pál, akit személyes támadás is ért ismételten, ő is majd válaszolni szeretne.

Tüttő István: Jeleztem az elején, hogy a válaszadásra lehetőség lesz, tehát a megszólítottakon ki, tehát megtörtént.

Birkner Zoltán: Tulajdonképpen azt kell mondanom tisztelt hölgyeim és uraim, kedves kanizsaiak, akik most ismételten hallgatják azt, ami történik körülöttünk, kértem annak idején a közgyűlés tisztelt tagjait, hogy próbáljuk meg elkerülni azt a gyanút, hogy ahelyett, hogy időnként politikai ügyekkel foglalkozunk, inkább minden erőnket arra fordítsuk, hogy Kanizsa várost szebbé, kellemesebbé, lakhatóbbá tegyük. Figyelmeztettem akkor néhány képviselőtársamat arra, hogy a botránypolitizálás országosan is iszonyatos negatív hatásokat fejtett ki. A politikusok megítélése uraim, a mélyponton van. Önök az elmúlt időszakban – és különösen Röst Jánosra igaz ez a kijelentésem – átvéve az országos botránypolitizálás részét, mindent megtesz annak érdekében, hogy bármilyen eredmény születik ebben a városban, azt lenivellálja. Mindent megtesz annak érdekében, hogy az országos tendernek megfelelően olyan kijelentéseket engedjen meg magának és pártjának, amihez semmi köze nincs. Uram! Ön nekünk ne adjon tanácsot, hogy kit hívjunk vissza, hadd szabadjon ezt a FIDESZ-nek eldöntenie. Másrészt pedig az a folyamatos munkahely teremtési frázis, amit elővezetnek jó páran, tisztelt uraim, ami arról szól, hogy alkossunk különböző stratégiákat. Uraim, munkahelyet kell alkotni, nem stratégiákat, ezt engedjék meg nekem, hogy ezt hozzátegyem. Marton úr! Ön ismételten döbbenetesen előminősítette azt az anyagot, amiről majd zárt ülésen fogunk tárgyalni és ez már többször előfordult, hogy azt gondolom, hogy ez az elővezetés, amit Marton úr most megtett, hogy a logisztikai központ, ami talán a város legfontosabb döntése lesz, előminősítse és a közvélemény előtt ismételten olyan megjegyzéseket tegyen alpolgármester úrra is és az anyagra is, ami jogtalan, ezt kikérem magunknak.

Törőcsik Pál: 5 perc 30 másodperc támadás, folyamatos a három képviselőtársam részéről. Kérnék ennyi reagálási lehetőséget, és mindjárt szeretnék. Akkor leszek 2 perc, ebből még ezt is megengedem képviselőtársaimnak. Azt mondja, idézet az Alkotmánybíróság 36/1994.(VI.24.) határozatából: a közszereplést vállaló személyeknek vállalni kell azt is, hogy mind a sajtó, mind pedig a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket, így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben. Eddig az idézet. Én azt kérdezem kedves képviselőtárs. Hol ennek a határa? Honnan veszik a bátorságot emberek, hogy vizsgálatok befejezése és adatok teljes birtoka nélkül hangulatot keltenek, és olyan megjegyzéseket tesznek nagy nyilvánosság előtt, amelyek nemcsak személyemet, de a város stratégiai céljait tekintve óriási jelentőségű ügyet érintenek? Ezzel gondolkodnunk kell avval – mivel csak magánvádas eljárás keretében lehet ezt orvosolni –, hogy ezt meg ne tegyen. Még ezen gondolkodni kell. Egyébként a kritikának két alapvető fontos pillére van. Az, hogy legyen tisztességes, és az, hogy legyen azért aránytartó. Kedves képviselőtársaim! A sajtót hívom tanúul, az első sajtótájékoztatón, amikor ez a városvezetés felállt, megkérdezték, hogy nekem van 3 éves érvényes szerződésem a várossal, hogy etikailag összeférhetőnek tartom-e, hogy folytassam? Látom a sajtóképviselőt, hogy bólogatnak. Én lemondtam önként, pedig nem kellett volna, csak etikai megfontolásból 6 millió Ft-ot meghaladó szerződésről. Kérem kedves képviselőtársamat, hogy egy kiküldetési elszámolással kapcsolatos botrányba pár tízezer forintos nagyságrendbe, hogyan gondolják egyáltalán a gyanút árnyékát keverni, amikor itt van az előterjesztésben, hogy a 2000. év külkapcsolati tervének megvalósítására a közgyűlés 2000. évre 1 millió Ft-ot szavazott meg, melyre most 2,9 millió Ft-ot szavaztunk meg. Erre azt mondta Marton képviselőtársam, hogy arcátlanság ilyen kérni. Hát kérem, hol itt az arányérzék? Időt mutat az egyik képviselőtársam. Azért még egyet el kell, hogy mondjak. Olaszországban Magyarországot legmagasabb szinten képviselő magyarországi küldöttség előtt egyedül voltam szerencsés voltam képviselni Nagykanizsát. Biztos vannak képviselőtársaim, akik ezt külföldi kiküldtetéseik alkalmával megtették, akkor majd el fogják mesélni. Amikor én a 6 m2-es kivetített Kanizsa címernek a várkapujára, a nyitott kapura rámutattam, és azt mondtam, hogy Kanizsa nyitott mindenkire, akkor én büszke voltam ott, hogy Nagykanizsát képviselhettem, büszke voltam arra, hogy ilyen önkormányzat van, aki engem odaküldött, és büszke vagyok ma is. Isten áldja mindannyiukat.

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 18.15 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

2000. június 6. soron kívüli

 

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

 

Készült: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2000. június 06-án (Kedd) 21.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.

 

Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

 

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Karmazin József városi főépítész, Szokolné Dr. Szolik Enikő irodavezető

Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője

 

Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm Önöket. Köszöntöm kedves vendégeinket. Köszöntöm a médiumok képviselőit, a Polgármesteri Hivatal osztályainak és különböző szakterületeinek vezetőit.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Most pedig fölolvasnám, hogy milyen napirendek kerülnének megtárgyalásra és indokolnám is. Egyik: Ipari Park fejlesztésére rendkívül, holnap be kell adnunk egy Phare-pályázatot és tegnap délután tudtuk meg, majd. Ez lenne az egyik. Kérném erről a szavazást.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Liszó körjegyzőség alakításában keresett meg minket. Elvi állásfoglalást kell hozni, de ahhoz szükséges, hogy dönthessen az önkormányzatuk. Mert ugye hiába akarnak idejönni, ha mi nem fogadjuk el.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Költségvetés módosítás. Hölgyeim és Uraim! Sajnos utólag jegyzőnő kifogást emelt és jogosan, zárt ülésen szavaztunk arról a költségvetés módosításról, ami csak nyílt ülésen lehetséges. Tehát meg kell ismételnünk a szavazást csupán. Akkor erről kérném.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És egy bonyolítói szerződést a korábban tárgyalt Ct. tomográf ügyről. Ezt is kérném.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok:

 

Zárt ülés:

  1. Bonyolítói szerződés
  2. Előterjesztés a Nagykanizsai Ipari Park és Szolgáltató Központ fejlesztés 1/A ütemének közműfejlesztésére vonatkozó Phare-pályázat benyújtásához szükséges önerő biztosításáról
  3.  

    Nyílt ülés:

  4. 9/2000.(III.8.) számú költségvetési rendelet módosítása
  5. Liszó Község Önkormányzatával körjegyzőség létrehozása

Zárt ülés

 

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

A közgyűlés 201/2000.(VI.6.) - 202/2000.(VI.6.) számú határozatainak kihirdetésére később kerül sor.

 

 

Tüttő István: Munkánkat nyílt ülésen folytatnánk.

 

 

  1. 9/2000.(III.8.) számú költségvetési rendelet módosítása
  2.  

    Tüttő István: A költségvetés módosítása, mivel zárt ülésen döntöttünk, ezért a 20/2000. számú határozatunkat visszavonnánk először, illetve rendeletünket, de egyben is lehet, és helyette megalkotja újra ugyanazt, amit visszavontunk, csak más dátummal.

    Dr. Tuboly Marianna: Záró rendelkezésben ….

     

    A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezettel egyetért és a következő rendeletet alkotja:

     

    24/2000.(VI.9.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 24/2000.(VI.9.) számú rendelete a 2000. évi költségvetésről szóló 9/2000.(III.8.) számú rendeletének módosításáról.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

     

  3. Liszó Község Önkormányzatával körjegyzőség létrehozása

 

Tüttő István: Liszó Község Önkormányzata nevében a polgármester úr egy szándéknyilatkozat formájában kérdéssel fordult hozzánk. Kérem, hogy támogassák. Szavazhatunk.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

203/2000.(VI.6.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elvileg hozzájárul Liszó Község Önkormányzatával körjegyzőség létrehozásához 2001. január 1. napjától az alábbi feltételek mellett:

A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a körjegyzőség létrehozásáról szóló megállapodást terjessze a közgyűlés elé.

Határidő: 2000. június 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Fodor úr kér még, egy ügyrendi gomb.

Dr. Fodor Csaba: Azt kérném csak polgármester úr, hogy volt egy korábban egy napirendi pont itt a foci kft-vel kapcsolatosan, és semmi akadálya nincs, hogy a mérleg ügyét lezárjuk a ´99-es esztendőnek és mondjuk, amit kértem, hogy a közgyűlés akkor legalább egy 20 millió Ft-os ígérvényt tegyen, hogy tudjunk miről tárgyalni és a befektetőkkel. Hát nem tudunk nekik mit mondani. Hát azt majd eldöntjük, de legalább azt tudjuk mondani, hogy maximum ennyit tudunk vállalni, hát többet nem, hát nem tudunk mit csinálni vele. Hát nem tudok, nem tudunk, a polgármester úr jót beszélgethet mindenkivel.

Dr. Gőgös Péter: …% … maximum … záradék …. (mikrofon nincs bekapcsolva)

Dr. Fodor Csaba: Így van. Nyilvánvalóan arról szól. Tehát én azt kérném, hogy erről azért döntsünk valamit, mert nagy kínban leszünk.

Tüttő István: Vagy azt mondjuk, hogy kérem mi vállaljuk a tárgyalást, de előre jelezzük az eredményét, mert nem.

Dr. Fodor Csaba: Azt kell mondani, hogy akkor, mondjuk azt, hogy akkor az önkormányzat 25 + 1 szavaz.., %-nál nagyobb részt nem kíván megtartani, felhatalmazza a polgármestert, hogy eddig folytassa a tárgyalásokat. A tárgyalásokon, ha felmerül, akkor mondja azt, hogy az ennek megfelelő tulajdonrész arányában hajlandó a működési költségeket finanszírozni, ma előreláthatólag bajnoki évre, ősz, tavaszra együttvéve maximum 40 millió Ft körül lehet. Ezért mondom én azt most, hogy 20 millióról döntsünk az őszi, a kvalifikációs és az őszi bajnokságra. Aztán majd meglátjuk. Csak tudunk valamit mondani a tárgyaláson.

Tüttő István: Na most szeretném azzal a megkötéssel ezt megszavaztatni, amennyiben csak erre a 20 millióra lenne, akkor teljesen értelmetlen, tehát akkor azért peremfeltételként szabjuk, hogy eredményes tárgyalás esetén tudjuk csak ezt biztosítani.

Marton István: Én teljesen értem, amit polgármester úr mond, de ez felesleges, mert ha mi azt mondjuk, hogy mi maximum a tulajdoni arányunknak megfelelően járulunk hozzá, ha nincs meg a 75 % - 1 szavazatnak megfelelő tulajdonos, illetve a hozzájárulás, akkor a dolog sztornó. Automatikusan. Jó ez az eredeti javaslat, a Fodor képviselőtársamé.

Tüttő István: Igen, mert akkor a 25 %-unk sem áll. Akkor azt szavazzuk meg, amit Fodor úr eredetileg javasolt. Akkor azt mond el még egyszer.

Budai István: … ha elrendezzük a 9.617 eFt Ft-os kötelezettségek .. pótbefizetés … (nem érteni, mikrofon nincs bekapcsolva), … 20 millió Ft-nyi támogatás …

Tüttő István: Újra mondd!

Budai István: Végső soron úgy mondtuk, hogy 36.118 ezer a rendezendő dolog, ugye. Ebből 9.617 ezer ez az önkormányzati kölcsön, amit most át kell neveznünk pótbefizetésnek. Akkor 20 millió Ft az a támogatását, amelyet ugyancsak betudunk ebbe, tehát nem működési támogatásként fogunk föl, hanem pótbefizetésnek. Marad 6.501 ezer Ft, amelyet most pénzügyileg rendezni kell, és akkor elfelejtjük az apport, meg az ilyen összes mindenséget. Én ezt javaslom, hogy ezt fogadjuk el, most pénzügyi rendezés címén egyszer.

Tüttő István: Én csak halkan jegyzem meg, hogy ha nem megy a buli, akkor okosabb dolog az apportot választani.

Budai István: De miért emelnénk törzstőkét, akkor, mikor arra számítok, hogy nem megy a buli?

Tüttő István: Nincs értelme. Apportot viszek bele.

Budai István: Apport, az törzstőke emelést jelent. Miért emelném a törzstőkéjét, ha arra számítok, hogy véget vetek a bulinak, akkor nincs értelme, akkor értelmetlen dolog a törzstőkét emelni.

Tüttő István: Jó, de akkor nem áll az a logika, hogy utána újra föl kell tölteni, mert már nem lesz.

Budai István: Világos. A ´99. éves mérlegeredményt így tudom lerendezni, a ´99-est. És utána, ha most apportként én föltölteném, azért mondtam én akkor, hogy újabb problémákat teremtenék meg, mert akkor ezt kellene felülmúlni mindig saját tőkével, mert akkor ugye, és az már akkor 15 millió körül lenne a mostani törzstőkével együtt. Ennyi. Én ott a 6.501-nél megálltam.

Tüttő István: Akkor erről szavazunk. Szavazunk.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

204/2000.(VI.6.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai I. Futball Club Kft. részére az 1999. évi elfogadott mérlege alapján 36.118.000 Ft saját tőke növeléséről az alábbiak szerint dönt:

Határidő: 2000. augusztus 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Akkor kérem a 2. határozati javaslatot. 20 millió, év végéig.

Dr. Gőgös Péter: … tárgyalási alap (mikrofon nincs bekapcsolva, nem érteni).

Bicsák Miklós: .. már van alapja, hogy .. tárgyaljon (mikrofon nincs bekapcsolva) ….

Tüttő István: De év végéig. Akkor úgy, hogy elvileg, a többi elvileg, a többi a konkrét szerződés függvénye. Jó? Így szavazzunk.

Dr. Fodor Csaba: De értsétek meg, a 20 milliót meg kell szavazni, …. (mikrofon nincs bekapcsolva)

Tüttő István: Jó, 20 millió év végéig. Kérem.

 

A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Birkner Zoltán: Ténylegesen, higgyék el uraim, tehát én azért kértem Önöktől, hogy lehet, hogy nehéz lesz, most egy hétig még edző, fix edző, fix csapat, fix befektető nélkül tárgyalni, csak még egyszer elmondom, érzésem szerint a foci támogatottsága nagyobb, mint ami ma este látszik. Ha most még 44-szer fel fogjuk tenni a szavazásra, uraim, ez akkor sem lesz meg. Én akkor azt tanácsoltam mindenkinek, hogy igenis, hogy adjunk neki egy hetet. Egyébként most jobb pozícióban vagyunk, mint az előbb voltunk, hiszen most nullára hoztuk tisztelt uraim az eddigi tartozást, igaz, hogy némi kis könyvviteli machinációval, de megtörtént. De hát azért mondom, hogy innentől kezdve mégiscsak megpróbálhatunk még egyszer szavazni, csak arra kérném inkább az urakat, hogy higgadjanak le, segítsünk egymásnak, segítsünk a focicsapatnak, de ez nem azt jelenti, hogy ez automatikus felszámol, tehát arra kérem Önöket uraim, hogy megint ne legyen ilyen kirohanás a végén, mint ahogy volt fél évvel ezelőtt is.

Tüttő István: Én nem szavazok még egyszer. Jó. Megkérdezem Önöket, hogy szavazzunk-e újra. Tegyük fel. Kérem, szavazzák meg, hogy szavazzunk újra.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Na akkor, kérném, hogy szavazzunk újra. Szavazzunk.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza:

 

205/2000.(VI.6.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai I. Futball Club Kft. üzletrész eladására vonatkozó tárgyalások eredményének ismeretéig nem ért egyet azzal, hogy a 2000/2001 bajnoki év kvalifikációs és őszi bajnokságán való részvételéhez 20.000.000 Ft támogatást kapjon.

Felelős: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 21.15 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Tuboly Marianna
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

2000. június 13. soron kívüli

 

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

 

Készült: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2000. június 13-án (Kedd) 14,00 órakor tartott soron kívüli üléséről.

 

Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

 

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

 

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezetők, Simánné Mile Éva irodavezető, Burján Emese kabinetvezető, Kámán László intézményvezető

 

Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Dr. Kovács Loránt ügyvéd, Lenkeiné Sándor Mária a LABE elnöke

 

 

Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Szeretettel köszöntöm kedves képviselőtársaimat, a nagyszámú kedves vendégeket, úgy látom, hogy elegendő helyünk nincs is a fogadásukra, remélem, hogy, ha esetleg bejönnek, többet fognak hallani. Szeretettel köszöntöm a médiumok képviselőit, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit és irodavezetőit.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Megkezdjük munkánkat. Döntenünk kell a napirendi pontokról. Eleve jelezném a következőket: A 2. számú napirendi pontként Javaslat az ÁPV Rt. elleni gázközmű vagyon érvényesítésének megbízási szerződésére. Ezt a Pénzügyi Bizottság elé kell még bevinni, ezért ezt a napirendi pontot most visszavonom. Nem tudta megtárgyalni Jelentés az Alfától az Omegáig Kft. vizsgáló bizottságának megállapításait bizottságok, ezért szintén ugyanerre a sorsra jut. Visszavonom a Liszóval kapcsolatos megállapodás körjegyzőség kialakítására. Itt pedig a határidő december táján esedékes, tehát egyáltalán nem szükséges, hogy most döntsünk. Nagymagyarország Emlékmű felállításához támogatási kérelem, itt szintén bizottsági szakaszba vissza kell utalni. Ugyanez a helyzet az Állami Számvevőszék jelentésében foglalt javaslatokra tett intézkedésekről is. Tehát akkor mondanám. Ezek után még szeretném kérni Önöket, és így is terjesztem be majd a napirendi pontok sorrendjét is, az I. Futball Club Szolgáltató Kft-vel kapcsolatos tájékoztatást a 2. napirendi pontként terjesztem elő szóban. Ugyanis ma délelőtt volt az egyeztetés, erről szeretném Önöket tájékoztatni. Ezek után kérdezem, hogy kinek van egyéb bejelentenivalója, vagy a napirendekkel kapcsolatos észrevétele.

Birkner Zoltán: A 2. napirendi ponttal kapcsolatosan szeretném megkérdezni polgármester úr, hogy nem csúszunk ki valamiféle határidőből? Valójában az anyag az elég érdekes és elég sarcos anyag, ezt olvastuk mindannyian. Polgármester úr, nagyon érdekel minket az, hogy nehogy valami olyasmi formai hibába csússzon bele Nagykanizsa városa, hogy esetleg nem lesz jogi képviselőnk vagy nem lesz rendes jogi képviselőnk, tehát nyugtasson meg arról, hogy megtehetjük most azt, hogy levesszük a napirendről. Ugyanis, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor feltétlen javasolni fogjuk a tárgyalását. És ide még egy kérdésem lenne polgármester úr, mikortól tudunk mi erről a próbaperről, mert hogy ha májusban, akkor meg szeretném kérdezni polgármester úr, hogy akkor eddig mit tettünk annak érdekében, hogy ez 15-ére valamilyen szinten megoldódjon.

Tüttő István: Hogy mikortól tudunk? Végül is Dr. Kovács Loránt úr tájékoztatott engem ennek az úgynevezett pernek a létéről. Gyakorlatilag nem csúsztunk ki semmiből, hiszen Dr. Kovács Loránt úrnak erre vonatkozó megbízása létezik, tehát most tudja képviselni a hivatalt, illetve az önkormányzatot, csak az arra vonatkozó részt, amely ennek az egész pernek a pénzügyi vonatkozású díjazásával kapcsolatos ügy, az egy más jellegű dolog, abban pedig, mivel most nyáron a bíróságok szabadságolnak, tehát úgynevezett jogi tárgyalásra, perfelvételre vagy folytatásra nem kerül sor, ezért nyugodtan meg tudjuk azt tenni, hogy mindezen előterjesztést nyugodtan a bizottságok áttárgyalják és megfelelő döntésre javaslatot tegyenek a közgyűlés elé. Tehát nem látom veszélyeztetve a legközelebb bekövetkező bírósági tárgyalással kapcsolatban, hiszen Kovács Loránt úrnak erre vonatkozó megbízása van. Van-e még? Úgy látom nincsen. Kérem, szavazzunk a napirendekről. Nem tudom szükséges-e, hogy újra elmondjam, hogy melyet hagynánk ki? Kérem, szavazzunk. A sorrend egy helyen változott csak.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok:

  1. Javaslat a városi kincstári rendszer bevezetésére
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

  3. I. Futball Club Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatos tájékoztatás (szóban)
  4. Előadó: Tüttő István polgármester

  5. Javaslat a lakások bérleti díjáról szóló többször módosított 35/1995(XII.12.) számú rendelet módosítására (írásban)
  6. Előadó: Kámán László IKI vezető

  7. Javaslat a települési folyékony hulladék szállítási díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban)
  8. Előadó: Tüttő István polgármester

  9. Előterjesztés az állattartás szabályozásáról szóló rendelet megalkotására (írásban)
  10. Előadó: Tüttő István polgármester

  11. Javaslat a Kanizsa TV Kft. alapító okiratának módosítására (írásban)
  12. Előadó: Tüttő István polgármester

  13. Beszámoló a középiskolai beiratkozásokról és javaslat a szakképző évfolyamok indítására (írásban)
  14. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

  15. Bűnmegelőzési pályázat (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

  1. Javaslat a városi kincstári rendszer bevezetésére

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Azt hiszem nem titok senki előtt, hogy a tisztelt jelenlévő vendégek – legalábbis úgy gondolom – többsége az 1. napirendi pont miatt érkezett. Tisztelt Közgyűlés! A testület döntése alapján megbízást kapott a Vikárius Kft., hogy világítsa át intézményrendszerünket, vele együtt a Polgármesteri Hivatalt is. Ez a munka elkészült. Javaslatba került a főkincstári, vagy nevezzük egyszerűen kincstári rendszer bevezetése. Szeretném azt is jelezni, hogy több nagyváros éppen a napokban, vagy most dönt éppen ennek a kérdésnek a bevezetéséről, tehát nem egy egyedi, tehát nem igazán kanizsai eseményről van szó csupán, hanem ez az úgynevezett kincstári gyakorlat úgy tűnik, hogy tért hódít országszerte. De természetesen ez a döntés ránk vár, hogy meghozzuk, érveket, ellenérveket, sok mindent ismerünk. Azt is tudjuk, hogy nem tökéletes rendszerről van szó, de azt is tudjuk, hogy nagyon sok olyan előnye van, amely a jelenlegivel szembeállítható. De természetesen érvelni lehet amellett is, hogy mindezen állítások védhetők, illetve támadhatók. Szeretném jelezni, hogy délelőtt Érdekegyeztető Tanácsülésen vettünk részt. A kezdeményezője az Érdekegyeztető Tanács volt. Első alkalommal elmaradt az ülés, mert a Tanács jelezte, hogy nem volt alkalma és elegendő ideje áttanulmányozni az anyagokat, ma pedig csak Tóth Lajos úr, az elnök úr jelent meg. Írásban közölte a véleményét az elkészült anyagról. Majd természetesen Tóth Lajos úr megkapja a szót, hogy szóban is kifejtse véleményét. Azt sommásan elmondhatom, hogy nem támogatja az Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldala a főkincstár bevezetését. Megkérdezem Önöket, hogy ki kíván először szólni.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság múlt héten részletesen megtárgyalta az előterjesztést, módosításokat javasol a tisztelt közgyűlésnek a határozati javaslattal kapcsolatosan és majd mondani fogom, elfogadta a Pénzügyi Bizottság módosítási javaslatát is. A Gazdasági Bizottság egyhangúlag azt javasolja a tisztelt közgyűlésnek, hogy először hajtson végre a határozati javaslatok között egy szerkezeti változást, miszerint a 7. pont ugye A-B variációi kezelendők római I-esként és a II. blokk pedig az eredeti előterjesztés 2-6. pontjáig szólna, értelemszerűen /1-re változik a 2. és a többi is folyamatosan. Módosítás a I-esre akkor már: a Gazdasági Bizottság azt javasolja a közgyűlésnek, hozza meg azt a határozatot, miszerint az önkormányzat által tulajdonolt gazdasági társaságok és közhasznú társaságok ne kerüljenek be a kincstárba. Azzal az alábbi feltételekkel. A feltételek pedig a következők: egyrészt a közgyűlés felkéri a polgármestert, utasítsa az egyszemélyes gazdasági társaságok ügyvezetőit, hogy a gazdasági társaságoknál működő felügyelő bizottságokat havonta rendszeresen lássák el azokkal a szükséges gazdasági tájékoztatásokkal, információkkal, amelyek az adott gazdasági társaság tevékenységére vonatkoznak, és az adott gazdasági társaság pénzügyi helyzetéről pontos és folyamatos tájékoztatást tudnak nyújtani a tulajdonos által odadelegált felügyelő bizottság részére. Mit értünk ez alatt? A Gazdasági Bizottság természetesen a cash flow-t értette ez alatt. Értette ez alatt az időarányos tervteljesítés kimutatást, beszámolót pontosan. Továbbiakban azt kéri a Gazdasági Bizottság, a polgármester úr írjon ki pályázatot, hogy az önkormányzat által tulajdonolt gazdasági társaságoknál egységes könyvvezetés történjen, tehát pontosabban egyetlenegy könyvelő cég lássa el a társaságok könyvvezetését. Ennek a határideje 3 esztendő, tehát 2001. január 1-től indul, 2003. december 31-ig szól azzal, hogy az utolsó naptári év, tehát a 2003. esztendő mérlegét köteles elkészíteni és ezért felelősséggel tartozik az a cég, aki ezt a pályázatot elnyeri. Továbbiakban ugyanilyen tartalmú határozatot fogadott el a Gazdasági Bizottság a könyvvizsgálat szempontjából is, tehát az önkormányzat által tulajdonolt gazdasági társaságok és közhasznú társaság vonatkozatásában a könyvvizsgálatot is egy cég és egy személy lássa el. A Gazdasági Bizottság arra kéri a polgármestert, illetőleg azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a közgyűlés kérje fel a polgármestert, hogy azokban a gazdasági társaságokban, amelyekben, amelyek nem egyszemélyes önkormányzati tulajdonban állnak, polgármester úr tegyen meg mindent annak érdekében, hogy hasonló tartalmú döntések szülessenek a taggyűléseken. A Gazdasági Bizottság elfogadta a Pénzügyi Bizottságnak azon javaslatát, miszerint az előkészítő vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Polgármesteri Hivatal 2001. január 1-től beintegrálódhasson a kincstárba. Ennek a határideje 2000. október 1. lenne, és a vizsgálat eredményeként születendő anyagról a bizottsági előterjesztések után a közgyűlés meghozhatná a döntését.

Balogh László: Már két átszervezésen túl vagyunk a közelmúltban. Mindig a Vikárius anyagból indultunk ki, de végül kompromisszumos megoldás született. Most is remélhetőleg lesz kompromisszum. Néhány év múlva, ha olyanok lesznek az oktatásban a körülmények, én magam is örülnék, ha az intézményvezetőnek csak a szakmai, pedagógiai kérdésekkel kellene foglalkozni. Jelenleg nem ez a helyzet. Ezt tükrözte az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság szavazataránya, 3 igennel, 4 nemmel, 1 tartózkodással a kincstári, a nagykincstári elképzelést nem támogatta bizottságunk. Hivatkozás történt többek között az intézményi jó gazda szemléletre, a kicsi, szép filozófiai tételére, az … válás félelmére, és lehetne még sorolni az érveket, az érveket és ellenérveket. Az érvek általában városi szempontúak, az ellenérvek általában intézményi szempontúak. Tudom, a többi bizottság közel egyhangúlag támogatta a nagykincstár elképzelést. Mi a szféránk érdekeit bizonyára elfogultan képviselve másként szavaztunk. Reméljük, ez arra elég lesz, hogy az esetleges nagykincstár kialakításnál az intézményekkel minél bővebb és konkrét egyeztetés történik.

Röst János: Szeretnék pár gondolatot mondani az előzményekre. Ez az anyag lényegében a 2000. éves költségvetésnek a koncepciójaként került bevezetésre, és ha képviselőtársaim emlékeznek rá, a Vasemberházban arról szavazott akkor a testület, hogy elviekben támogatja, és a szakmai részbe olyan elemek kerültek be, ami csak a könyvelési részt érintette volna az intézményeknél. Ahhoz képest most egy komplex anyag van előttünk, ami azt jelenti, hogy ha ez bevezetésre kerül, akkor tokkal-vonóval a nagykincstári rendszer megvalósul. Pár gondolatot a referenciákról. Lényegében egy helyen van, Tokajban referenciája a Vikárius Kft-nek. El kell, hogy mondjam, hogy van 3200 önkormányzat, ezek közül Tokaj még Letenye nagyságát sem éri el. 13 intézménye volt, mielőtt összevonták volna az intézményeket, Tokajnak, ebből lett 4. A költségvetése a városnak pedig tizede a Nagykanizsáénak. Tehát gyakorlatilag most nem lehet több egy olyan 6-700 milliónál. Úgy gondolom, hogy ezt elfogadni referenciaként nem igazán lehet. A többi város, hogy mikor vezeti be, most vagy idén, vagy máskor, ezt igazából nem tudhatjuk, másrészt lehet, hogy nem hasonló elvek szerint vezetik be. De egy tény, hogy tokaji 1996-os bevezetését követően 4 év eltelt és sehol nem történt meg a bevezetése. Úgy gondolom, hogy ez a bevezetés egyedül a Vikárius Kft-nek jelent hasznot, ugyanis neki egy referencia városa lesz, amit később végig tud hordozgatni Magyarország többi intézményeinél is. Pár tételt mondanék a költségekről. Jelenleg az átvilágítás a Vikárius Kft. részéről 37 milliót tesz ki. Ehhez hozzájön a hivatal átvilágítása 10 millióval. Ez 47 millió. Költöztetni kell a jelenlegi Eötvös téri épületből a Családsegítő Központot, más intézményeket, ami azt jelenti, hogy annak a felújítási költsége becsült értéken 15 millió Ft-ot tesz ki. Továbbmegyek, az intézmény létrehozásánál számítógép-beszerzés legalább 20 millió, bútor-berendezés 5 millióra saccolom. A létszám működése párhuzamosan a két intézménynél, ha bevezetésre kerül, az legalább megint 5 millió, energiaköltségek 1 millió. A kieső bérleti díj, ami gyakorlatilag, ha kiadnánk bérletbe a területet, az legalább megint 4 millió, ez megközelíti összesen a 97,4 millió Ft-ot, amiből ha levonom a felét, mert a fele az már költségvetési tételként … vagy kifizetésre került, vagy szerepel a költségvetésbe, 50 milliót kell szerintem biztosítani ebben az évben a költségvetés részéről ahhoz, hogy a működés 2001. január 1-től beinduljon. Kérdezném, hogy ennek a fedezete jelenleg hol van meg? Szintén kérdezném, hogy azok a dolgozók, akik elbocsátásra kerülnek, a végkielégítését szavatolja-e az önkormányzat, hogy a központi keretből ez kifizetésre kerül? Ha nem, akkor ez nem megbecsülhető összeg, de 50 millió és 100 millió közé eshet, vagy lehet, hogy több. Erre mindenképpen kérnék választ. A Gazdasági Bizottság ülésén kértem, hogy gyűjtse ki a hivatal, illetve a beterjesztő, hogy jelenleg ebben a szférában hányan dolgoznak. Erre kaptunk ígéretet. Szeretném kérdezni, az intézményeknél ugyanolyan területen dolgozók, a Polgármesteri Hivatalban dolgozók, illetve a HUMÁN GESZ-nek a dolgozói összesen hányan vannak? Kérdezném, ha új intézményt létrehozunk, illetve a megmaradó létszám közötti különbség, az mennyi? Én azt hiszem, hogy a beterjesztésnek ezt mindenképpen kellett volna tartalmazni. Az alapterület, amit igénybe kíván venni az új intézmény, az több mint 700 m2, ezt ha létszámarányosan megnézem, ez kb. 45-50 főt tud foglalkoztatni az Eötvös téri irodaépületben. Én nem kívánom minősíteni a munkát gyakorlatilag, ugyanis a Vikárius anyagnak vannak kiemelkedő, pozitív elemei is. Én úgy gondolom, hogy ezzel a jelleggel bevezetni így Nagykanizsán énszerintem felelőtlenség, lehet, hogy ha lassabb ütemben vezetnénk be, kisebb lépésekben, akkor ezt támogatni lehetne. Nem látom a beterjesztésben a gazdasági társaságokat, nem látom a Polgármesteri Hivatalt, nem látom a Kórházat, ami azt jelenti, hogy ha már egyszer bevezetnek egy ilyen rendszert, akkor komplexitásra kellene törekedni. Mondjuk akkor se értenek egyet, hozzá kell tegyem, de legalább lenne értelme szakmailag. Ezekre a kérdésekre szeretnék választ kapni.

Tüttő István: Felkérem Kancsár Attila urat, hogy szíveskedjék a mikrofonhoz fáradni, mert Röst úr néhány olyan dolgot mondott el, amely Ő szeretném, ha erről véleményét elmondaná a Vikárius Kft-nek a képviseletében.

Kancsár Attila: A kérdésekre a következő választ adnám. Ugye az alapvető kérdés az az, hogy ez mennyibe kerül Nagykanizsa város önkormányzatának. A Gazdasági Bizottság ülésén én ezt elmondottam, hogy egy intézmény állásainak a számát meg lehet előre mondani, de azt, hogy pontosan milyen összeg az álláshelyeknek a fedezete, ez előre nem mondható meg, nem jósolható meg, hiszen a kincstár vezetőjének, a létrehozandó kincstár vezetőjének a joga és felelőssége és lehetősége, hogy a munkatársait megválogassa. A munkatársainak a megválogatása után pedig a jogszabályok előírják, hogy az adott munkatársakat milyen módon, milyen összeggel kell kinevezni. Tehát ez az egyik válasz lenne. A másik pedig, hogy tudomásom szerint kiküldésre került az, hogy hányan dolgoznak az adott intézményrendszerben, tudomásom szerint kiküldésre került az, hogy hányan dolgoznának ebben a kincstárban. A kincstárnak a szervezeti felépítése az előterjesztés része. Annyit megjegyeznék, hogy a létszám-szimuláció alapján 32 és 36 főre becsülhető a kincstár álláshelyeinek a száma, ahol viszont külön kiemelném, hogy nem csak, 36 maximált álláshely létszámban nem csak az intézményi körrel foglalkozó álláshelyek vannak benne, hanem az egyéb feladatokat ellátó álláshelyek is. Itt elképzelhető akár, hogy az egyéb intézmények, vagy nem intézmény is láttasson el feladatot a kincstárral egyedi megállapodás alapján. Ha a közgyűlés olyan döntést hoz, mint ami a Gazdasági Bizottságnak a döntése volt, miszerint a gazdasági társaságok nem kerülnének be a kincstári körbe semmilyen módon sem, ebben az esetben kb. 8 álláshellyel csökkenne a kincstár állásainak a száma. Ez kb. a 36-hoz viszonyítva ez 28 álláshely lenne. Az egyik. A másik pedig, ugye volt egy olyan kérdéskör, hogy ez milyen módon tudna működni, milyen feltételekkel, és ennek mi lehet a pénzügyi fedezete? Mi úgy gondoljuk, hogy a kincstár, létrehozandó kincstár vezetője elsősorban a ma feladatot ellátó, gazdasági feladatot ellátó intézmény, tehát intézményben gazdasági feladatot ellátó munkavállalói közül fog választani, ez azt jelenti, hogy valószínűsíthetően a munkavállalóknak a döntő része ebből a körből fog kikerülni. Tehát ez nem fog plusz összeget jelenteni véleményem szerint Nagykanizsa város önkormányzata részére. Valószínűsíthetően lesznek olyan álláshelyek, amelyeket a leendő kincstár vezetője nem ebből az intézményi körből, munkavállalói körből fog kiválasztani, de véleményem szerint ez az álláshely szám, ez minimális, hiszen ehhez a feladathoz gyakorlat szükségeltetik, tehát nagyrészt innen fogja kiválasztani. A másik pedig, hogy ez mennyibe fog kerülni, mondom még egyszer, pluszba valószínűleg nem, ez az egyik, a másik pedig, véleményünk szerint azzal, hogy a kincstár feladatokat fog ellátni, ez azt jelenti, hogy az adott intézményi körben feladatot ellátóknak a létszáma csökken, álláshelye, létszáma csökkeni fog. Javaslatunk szerint, többféle javaslatunk van erre a csökkentésre. Az eddigi bizottsági döntések afelé mutatnak, hogy az önkormányzat által feladatot ellátó hivatal egy egyeztetés után fogja ezt az álláslétszámot megállapítani, nem pedig úgy, hogy az általunk javasoltat egyértelműen elfogadja. Hát itt … nyílik arra, hogy az intézményekben feladatot ellátók és a Polgármesteri Hivatal vezetői és az adott ügyosztályok, osztályoknak a vezetője egyeztetéseket folytassanak le.

Röst János: Most már hallottam egy számot, hogy 30 fős nagyságrendben kívánnák működtetni az intézményt, de arra nem kaptam választ, hogy az összes intézménynél jelenleg hány gazdasági vezető, illetve ahhoz tartozó kolléga dolgozik, illetve hogy ebből mennyi az a becsült érték, amelyik megmarad az intézménynél, tehát mennyi az a létszám, ami elbocsátásra kerül. Ezt mindenképpen kérném. És hát mindenképpen az az összeg, amit én jeleztem, hogy ebben az évben szükséges ahhoz, hogy 2001-től felálljon, szintén kérdezném, hogy hol van a költségvetési fedezete, sőt ezt a közgyűlési határozat között meg kéne jelölni külön pontként, mert így nem lehet végrehajtani azt a pontot, azokat a pontokat, amiket a beterjesztés tartalmaz, tehát pénzügyi fedezet nélkül. A másik, amiről nem beszéltem, de közben Tiborral beszélgettem, eszembe jutott, logisztikai része ennek az intézménynek. Nem igazán tudom elképzelni azt, hogy raktárak és gépkocsik, és személyzet nélkül a központi közbeszerzést le lehetne bonyolítani konkrétan. Nem akarok kitérni arra, hogy egy intézménynél hányféle tételt kell beszerezni az élelmezéstől kezdődően az írószertől végigmenve a többi tételen, de rengeteg dologról van szó, és ezt mindenképpen egy kufferként, ha ilyen bevezetésre kerül, akkor meg kell oldani. Tehát nem hiszem, hogy az a módszer járható, hogy egy megrendelési állomány mellett minden esetben, minden terméket, mindenhova abban az időben, amikor kell, ki tudnak szállítani a szállítók. Tehát még egyszer kérdezném, hogy jelenleg hány fő ez a létszám és a kettőt egymásból ki kéne vonni, és akkor kijönne, hogy hány fő kerül elbocsátásra.

Tüttő István: Kérdezem osztályvezető hölgyet, urat, tudunk erre most válaszolni? Az osztályvezető úr 120 főt jelölt meg gazdasági vezetőként. Dolgozó, bocsánat.

Dr. Tuboly Marianna: A Gazdasági Bizottság határozati javaslatai között szerepelt egy olyan pont, amivel kapcsolatban törvényességi észrevételt szeretnék tenni. Az előbb Fodor képviselő úr terjesztette elő, miszerint a Polgármesteri Hivatal csatlakozását is javasolják a kincstárhoz. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt nem ellenérzéseink vannak, hanem kizárólag az államháztartás működési rendjéről szóló 217. kormányrendelet fogalmazza meg egyértelműen, hogy önállóan gazdálkodó költségvetési szerv az önkormányzati hivatal. Egyébként az önkormányzati hivatalon kívül a központi költségvetési szerv felügyeleti szerve, valamint más országos hatáskörű szervet sorol ide, tehát úgy is fogalmazhatnék, vagy lefordíthatnám, hogy a szigorúan állami szerveket jelöli meg. A harmadik eset pedig az, amiről mi itt rendelkezünk, amelyet az alapító vagy a felügyeleti szerv annak sorol be. Tehát az önkormányzati hivatal esetében nem adja meg azt a lehetőséget, hogy a felügyeleti szerv sorolhatja be szabadon. Szeretnék még annyit hozzátenni, hogy pontosan a hivatal volt az, aki a főkincstár létrehozását gazdasági szempontok, indokok miatt szorgalmazta, és ezért a felállítandó kincstárral igyekszünk minél több ponton együttműködni, éppen ezért a közbeszerzések vonatkozásában a hivatal közbeszerzéseit is szeretnénk, hogy ha a kincstár látná el, és egyéb együttműködési formákat is el tudunk képzelni. Továbbá a hivatalnál is lesznek megtakarítások a kincstár létrejöttével.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság nem azt mondta, hogy be kell integrálni, hanem azt mondta, hogy meg kell vizsgálni. Azt pedig az államháztartásról szóló, Ön által idézett 217. jogszabály, kormányrendelet nem tiltja. A vizsgálatnak lehet, hogy az lesz az 1. pontja, hogy nem lehet megtenni, mert valóban jogszabály tiltja. 2. pont, az meg lesz egy 20 oldalas anyag, amiből majd kiderül, hogy milyenfajta együttműködéseket lehet tenni, és ennek érdekében valóban milyen megtakarítások érhetők el. Tehát mi csak azt mondtuk, hogy vizsgáljuk meg annak a lehetőségét, hogy a Polgármesteri Hivatal, ha tetszik, miként működhetne, olyan gazdaságilag, pénzügyileg racionálisabban, és ehhez kérünk egy anyagot. Erről.

Zsoldos Ferenc: Elöljáróban annyit és ezzel a véleményem lényegét és magját el is árulom – természetesen majd megindokolom –, messzemenően egyetértek Röst János képviselőtársammal, illetve minden gondolatával, aggodalmaival együtt, amelyek bennem is megfogalmazódtak. Nagyon tartok attól, hogy a Vikárius Kft. egy távolban működő - már magyarországi területű távolságokra kell gondolni - intézmény, illetve szervezet felmérése arra enged következtetni bennünket, hogy ez az előterjesztés az intézményeket majdnem teljes mértékig a klónozott birkához hasonlítja vagy veti össze. Hát kérem szépen, az intézmények, még az óvodák, még kevésbé az általános iskolák, s ez még inkább vonatkozik a középiskolákra, de azon túlmenően azokra a szervezetekre gondolva, amelyek szociális és egészségügyi feladatokat látnak el, olyan eltérő tevékenységi rendszerrel, működési és szervezeti keretekkel rendelkeznek, amelyek alapján nem lehet úthengerként belegyömöszölni egy azonos skatulyába vagy egy azonos, vagy hasonló formációba. Aggályaim vannak olyan tekintetben is, hogy a kincstári szervezet, vagy kincstári rendszer, mint egy közbeiktatott, akármennyire is, bármilyen módon palástolja, fogalmazhatnék úgy is, hogy tagadja az előterjesztés, gazdasági tekintetben mégiscsak erőteljes alá-, fölérendeltségi viszonyt alakít ki a kincstári rendszerbe kapcsolt szervezetek és a kincstári rendszer közé. Ez az alá- és fölérendeltségi viszony még a gondnokságok időszakában sem vált be, pedig messzemenően lényegesen kevesebb hatáskörrel rendelkeztek, mint ez a rendszer. Nagyon erős kételyeim vannak, de van egy olyan címszó a városi kincstár rendszer működésének bevezetése, és ez alatt egy kiemelt rész a kézzel fogható előnyök felsorolása. Idézem: olcsóbb és hatékonyabb könyvelési, banki műveleti rendszer működtetése. Hát nem hiszem. Semmivel sem lesz olcsóbb, mert végeredményben ugyanazt az intézményszámot kell kiszolgálni és a banki bonyolítás során azért bizonyos intézményi számlaszámok megmaradnak, ami természetszerűen már erősen nagyon sok kétséget jelent számomra. Vannak azonban olyan speciális intézményi feladatok is, amit eddig az intézményekben működő gazdasági, szervezői feladatokat ellátó munkatársak láttak el, ilyen például étkezési térítési díj …., amit nem tudok, hogy kire fognak ezután bízni. Vagy, amit elkerülhetetlennek tartok, az intézményekben az általános iskoláktól a szociális és egészségügyi intézményeken keresztül a középiskoláig bizonyos adminisztratív létszámnak el kell látnia, de ahhoz, hogy kiszolgálják ezt a szervezetet, a felállításra tervezetett szerveztet, ... tehát véleményem szerint az merő álom, hogy a létszámgazdálkodásban ez megtakarítást jelentene. Természetesen meg lehet oldani adminisztratív módon. Összepofozzuk az egészet, és akkor lesz egy nagy szürkeség. Nagyon tartok tőle. Ismét az anyagból. Olcsóbb és hatékonyabb kincstári típusú beszerzési rendszer működtetése. Költségelemzéssel, tegyük még hozzá. Hát kérem, hogy mennyire nem egyformák és mennyire eltérő jellegűek még az óvodák is egymás között, nem beszélve a többi intézményről, a beszerzések, azok nagyon nehezen, akadozva, pontatlanul, tehát nem az intézmények érdekeit, nem oktatást, nem az egészségügyet, nem a szociálpolitikát gyorsan, a szükségnek megfelelően lesz képes kiszolgálni. Tehát ezek egy olyan általános, lózungszerű, jelszószerű megfogalmazások, amelyek az anyagban sehol nincsenek megalapozva. Éppen ezért az elmondottak alapján azt hiszem, nem árulok el titkot, a magam részéről messzemenően nem értek egyet ennek a rendszernek a kiépítésével, mert egyetlen pozitív tényezőt sem látok és láttam eddig az előterjesztés és elméleti fejtegetések során.

Tüttő István: Remélem mindenki sikeres lesz ma. Dr. Baranyi Enikő következik. De kérésem, lenne tartsuk be az 5 perce időkorlátot.

Dr. Baranyi Enikő: Megpróbálom megtartani, köszönöm a figyelmeztetést előre is polgármester úrnak.

Tüttő István: Nem, nem Dr. Baranyi Enikőnek szólt. Ez visszafele volt üzenet inkább.

Dr. Baranyi Enikő: Tisztelettel szeretném megkérni valamennyiüket, hogy keményen gondolják végig akkor, amikor ebben a kérdésben szavazni fognak. Önmagában véve a Városi kincstár létrehozásával kapcsolatban valamikor hónapokkal ezelőtt nem voltak ilyen rossz érzéseim, és most Röst János és Zsoldos képviselőtársam véleményével egyetértve még jobban megerősített bennem, abban a hitben, hogy ez egy rosszul előkészített, elhamarkodott nem végig gondolt előterjesztés. Olyan ez kérem szépen, az én megítélésem és megfogalmazásom szerint, mintha valamiről hinném, hogy frakcionális, ésszerű. Elhiszem a Vikárius Kft. tanulmányait, elhiszem a sikeres tokaji Városi kincstárt. Én mindent akceptálok, elhiszek. De mi van akkor, hogyha az itteni előterjesztést elfogadjuk? Hát kérem szépen, pont a gerincet nem szavazzuk meg, hisz a gazdasági társaságokat hagyjuk ki belőle, és mindeddig azért valahogy azt sejtették, és azt próbálták megértetni velünk, hogy természetesen a gazdasági társaságok mellett a Polgármesteri Hivatal sem lesz ez alól kivétel. No most itt az előterjesztés és aztán már kiderül, hogy már megint kizárólag az oktatási intézmények lesznek, amelyek ennek a satujába kerülnek. Komolytalannak érzem, vagy nem eléggé - bocsánat, visszavonom -, nem eléggé megalapozottnak az előterjesztést abban a pillanatban is, amikor olyan számítások, hatástanulmányok nem történtek, miszerint ezt a területet pillanatnyilag ellátó személyek száma, bértömege, az új feladat ellátásához, esetleg más, kvalifikált munkaerőnek a foglalkoztatása hogyan viszonyul egymáshoz. Másrészt soha nem fogom megtanulni és elfogadni, bár az utóbbi időben már többször hallottam, hogy az önkormányzatnak nem feladata a munkahelyteremtés, hát ezt úgy tűnik, hogy nagyon jól csináljuk. Hisz, ha jól emlékszem Beznicza úr valami olyasfajta dolgot mondott, hogy 120 körüli létszám van, aki ezt a területet ellátja, és ennél kevesebb lesz, aki ezt a feladatot a továbbiakban. Munkahelyet tehát ennek megfelelően, pontosan ezen a szférán ismételten megszüntetünk, csökkentünk, amelynek nemcsak, hogy költségvetési kihatása van. mert meglehet mondani, hogy a végkielégítés összegét megpályázzuk és megkapjuk, ez lehet, hogy igaz, bár nem mindig valósul meg, de azért gondoljuk azért abba is, hogy családok egzisztenciális jövőjét, ugyan milyen módon, miképpen fogja tudni meghatározni, megadni ez az önkormányzat. Én a magam részéről tehát hangsúlyozottam azt szeretném mondani, hogy a Városi kincstár valószínű, hogy jó, számomra elfogadható, ezen a hatástanulmányok elkészítése, pontos költségvetési számítások után, és nem az uniformizálás céljával, hanem a városi költségvetésért való felelősség és aggodalom jegyében, úgy gondolom, hogy meg kell vizsgálni és csak együttesen, hogy gazdasági társaságok hogy férnek ebbe a rendszerbe bele, illetve az a most az előzőekben emlegetett államháztartási törvénnyel szemben vagy mellett, milyen szerződéses megállapodások köthetők vagy kötendők, amelyek - hogy így mondjam - valóban nem csak szavakban, hanem számszerű adatokkal is alátámasztva úgy mond eredményesebb helyzetet fognak teremteni. Én a magam részéről tehát úgy érzem, hogy a felelősségünk attól nagy, hogy pont a lényeg, a gerinc az kimarad, a kardnyúlványokat, azokat egy kicsit megcsipdessük, miközben újabb munkahelyek fognak megszűnni és ezzel szemben nagyon sok mindent felkínálni nem tudunk, és nem látok konkrét költségtanulmányt sem emellé a mostani előterjesztés mellé téve.

Tarnóczky Attila: Először hadd reagáljak Röst képviselő úrnak a számszerű bejelentésre, hogy mi mennyibe került mert előszeretettel dobálódzik a számokkal, csak azok nem felelnek meg valóságnak. Tehát az, hogy 37 millió Ft-ba került az átvilágítás. Nem igaz. 27 millió Ft–ba került az átvilágítás és a tavalyi nullabázisú költségvetés előkészítése, de ezt már annyiszor elmondtam. Lehet, hogy felesleges ismételgetni. Így marad a 37 meg az 50. Átvilágítás jelenleg a városban nem folyik, ellenben a közgyűlés megrendelte a jövő évi költségvetés készíttetését, illetve a kincstári rendszer kidolgozását és még néhány apróbb tételt a Vikárius Kft-től. Ezek az idei költségek, amit be kell számolni a pályázaton elnyert 3,7 millió Ft-ot, amit erre kaptunk .Előszeretettel mondják sokan, és nem vagyok ezek után biztos benne, hogy az ezzel kapcsolatos anyagok elolvasásra kerültek, hogy itt valami falanszterképző kerül kialakulni. Központi raktárakból központi gépkocsik szállítgatnak ide-oda akármit. Nincs ilyen terv, nincs ilyen terv képviselő úr, mert ennél sokkal egyszerűbben és sokkal gazdaságosabban meg lehet oldani. Zsoldos képviselő úr említi, hogy a Vikárius távol… működik, teljesen igaza van képviselő úr. Ez valóban egy jelentős hátránya annak a nullabázisú költségvetési tervezési eljárásnak, amit jobb híján eddig a Vikárius végzett. Ezt a távollétet lenne képes megszüntetni a Kincstár azzal, hogy Kanizsán dolgozók vizsgálnák a kanizsai ügyeket és tennék meg javaslataikat, természetesen az intézményvezetőkkel együtt. Az intézmények eltérő sajátosságaira való hivatkozás, az bizonyos tekintetben megállja a helyét. Tehát amikor arról elmélkedünk, hogy a gazdasági társaságok belekerüljenek-e, a Polgármesteri Hivatal belekerüljön-e ebbe a rendszerbe, vagy a kórház belekerüljön-e ebbe a rendszerbe, akkor mi valóban olyan intézmény típusokat mondtam, illetve egység típusokat, amelyek gazdálkodásában jelentős eltérés van. A legkisebb eltérés az oktatás és a szociális intézmények gazdálkodásában van. Gazdálkodást mondok, nem pedig a gondozottak ellátását, mert azt természetesen teljesen más ügy, de az ilyen jellegű önállóságát, szakmai és jogi önállóságát az elképzelés az intézménynek nem érinti, és hozzá kell tennem, hogy végeredményben a gazdálkodási önállóságot sem az adott költségvetési kereteken belül. Megítélésem szerint nem változik meg az a fajta helyzet, hogy az intézmény vezetése igenis érdekelt a saját bevételek növelésében, hiszen teljes egészében maga dönt a felhasználásról. Sőt lesznek olyan intézmények, amelyek végre átlátható helyzetbe kerülnek, tudni fogják azt a költségvetésből - ez eddig nem így volt -, hogy egyáltalán mekkora összeg áll rendelkezésükre. Alá-, fölérendeltségi viszony nincs a kincstár vezetője, a kincstár vagy az intézmények vezetője között. Számlaszámok nem változnak, mondja képviselő úr. Bizony radikálisan csökkennek. Ebből megtakarítás jósolható. Étkezési, térítési díjak beszedése. Két fajta kérdést kapunk, hogy hol megtakarítás sok ember marad a rendszerben, meg ugyanakkor a másik oldalról ki fogja beszedni? Hát én jelzem, hogy valóban az intézményeknél gazdasági szakemberek maradnak az elképzelés szerint. Hogy milyen számban, az további tanulmányok és elképzelések következménye lehet. Úgy gondolom, hogy ezen a területen igenis van mozgásterünk. Figyelembe kell venni, hogy január 1-ével, hogyha létrejön a kincstár, nem fog tökéletesen működni. Tehát lesz egy átmeneti időszak, amikor az intézményekből fokozott segítségre szorul maga a kincstár is. Nem lehet megjósolni viszont, hogy egy-egy intézményben hány dolgozó kerül abba a helyzetbe, hogy szerencsés vagy szerencsétlen helyzetbe, átkerülhet a kincstárba. Utána kellene körbenézni, hogy kik maradtak egy intézményen belül, hányan és annak megfelelően megszabni az intézményhálózatban a gazdasági irodákban dolgozóknak a számát. Tehát lesz, aki étkezési díjakat beszedi, tandíjakat beszedi. Képviselőasszony gondolhatja természetesen, hogy az anyag rosszul előkészített, hirtelen nem végiggondolt. Én úgy gondolom, hogy egy régóta készített anyag. Januárban került a képviselők kezébe és egyébként az intézményekhez is az eredeti elképzelés, lehetett rajta töprengeni. Én egy dolgon csodálkozom, hogy itt sokan támogatják a kincstár létrehozását, de mindenkinek feltétele van, hogy ez legyen benne, az ne legyen benne. Képviselőasszony is mondja a gazdasági társaságokat, kórházat nem tetszett említeni. Jó. Lesz, aki említi a kórházat. Azt jelzem viszont, hogy minél szélesebb működési területtel hozzuk létre január 1-én a kincstárat, annál többet kockáztatunk, hiszen nagyobb falatot harapunk, és benne, benne van a bizonytalan működésnek a lehetősége.

Budai István: Azért kértem szót, mert a Pénzügyi Bizottsági ülésen is föltettem, a kérdést, hogy mennyire előkészített ez az anyag. Én úgy gondolom, hogy sem gazdaságilag, sem személyi kérdésekben nincs megfelelően előkészítve. Úgy érzem, hogy akikről a kérdés szól, őket hagytuk ki legelőször. Igenis oda kellett volna vinni ezt az anyagot a tett színhelyére, és megfelelő informáltságról biztosítani az érintetteket, talán akkor előbbre tartanánk ez ügyben. Ez az egyik kérdés. A másik az, hogy fölvetődött az a gondolat is akkor már a Pénzügyi Bizottsági ülésen, hogy gazdasági mutatókat is kellene azért elénk tárni, hogy amennyiben ezt bevezetjük, akkor ennek mi az eredménye. Sok szempontból lehet ezt vitatni. Biztos, hogy be lehet bizonytani, hogy ez jó, de így ahogy van, szerintem ez túlságosan általános szöveg, nem látom a végét. Éppen ezért én úgy gondolom, hogy így, most én, mint gazdasági szakember ezt a kérdést nem támogathatom. Ez az egyik oldala a dolognak. Fölettem azt a kérdést is, hogy miért nem tárgyalta HIR Bizottság ezt a dolgot. Itt ülnek előttem a tisztelt HIR bizottsági tagok velem együtt. Az volt a válasz, hogy a HIR Bizottságot csak akkor vonjuk be ezekbe a kérdésekbe, amikor probléma van. Hát kérem szépen, úgy gondolom, probléma van. És ha probléma van, akkor ezt igenis oda kellett volna vinni. Ezért én most itt ünnepélyes bejelentem, hogy HIR bizottsági tagságomról lemondok. Így semmi értelme, mert múltkor még megkegyelmeztem magamnak, de úgy gondolom, hogy ennek így semmi értelme.

Cserti Tibor: Én azt hiszem, hogy nehéz helyzetben van ma a képviselőtestület. Hosszú idő óta ismert az a problémája a városnak, hogy az intézményben ellátó alapfeladatokat, olcsóbban, hatékonyabban kéne megoldani, és erre vonatkozóan ugye hosszú vajúdás után, amit a korábbi rendszerekben többé-kevésbé ismert vagy ismeretlen okok miatt nem léptek meg, egy szerződés keretében ugye a Vikárius Kft-hez elhelyezve, ez többé-kevésbé a megoldás utjára helyezkedett. A mai napon a gazdálkodási rendszer kerül górcső alá, a finanszírozás rendszere kerül górcső alá. Én azt hiszem, hogy akik bizottsági ülésre gyakran járnak, nagyon élénken, talán kicsit …………. is kifejtettem a véleményemet. Én ezt az anyagot pontosan az előkészítetlensége alapján, és nem szeretném részletesen azokat még egyszer megismételni, amit képviselőtársaim elég alaposan szétszedtek, és többé-kevésbé szinte mindegyikkel azonosulni tudok. Tehát én nem fogom támogatni a mai napon - elöljáróba bocsátom - ennek az anyagnak a megszavazását, és bevezetését. Kétségkívül a Vikáriusnak az anyaga egy feladatot kíván megoldani. Maga a finanszírozási rendszerét is átgondoltabbá, racionálisabbá, gazdaságosabbá tennem. Meggyőződésem az, hogy az anyag nagyon szépen vázolja az előnyeit, amire azt tudnám mondani, hogy elméletileg és gyakorlatilag is számos előnnyel jár kétségkívül, ez vitathatatlan. Nézzük meg, teljes körben megvannak-e a bevezetésnek a garanciái, feltételrendszere. A válasz csak az lehet, hogy nem. Én szeretnék rákérdezni most is arra a dologra, amit bizottsági ülésen is megkérdeztünk, hogy annak az előterjesztési szinten, tehát picit metodikai oldalról is belekapaszkodva, csak előnyökről beszél. Tényleg nincsen hátránya? Nem lenne egy elméleti rendszernek hátránya? Hát a tisztelt szakértő urak itt vannak, akkor én most fölteszem a kérdést ismételten itt a döntési helyzetben, hogy Önök milyen hátrányát látják ennek a dolognak? Én azt hiszem, hogy ennél a dolognál föl kell tenni egy másik kérdést is, és nem akarom siettetni ezt a döntést. Tényleg olyan döntési helyzetben vagyunk most, hogy azonnal, mindent félredobva, azonnal meg kellene nyomni az igen gombot és minden áron mondjunk le esetleg egy későbbi kiteljesedettebb gyakorlat által talán más, és itt ebből a szempontból igaza van képviselőtársamnak mindjárt, hogy ilyen nagyságrendű városban értelmesen, ezt a modellt még nem modellezték. Nincs működőképes modell. Föl lehet vállalni ezt a kockázatot. Én a magam részéről jelenlegi helyzetben, és a jelenlegi helyzetet politikai, gazdasági szempontból is értem, én most nem vállalnám fel szívesen. Gyakorlatilag én úgy látom, hogy ez a dolog ebből a szempontból is halasztható. Gyakorlatilag, amiért nekem szakmai problémáim vannak, a következő. Gyorsan végig mennék rajta. Azt látom, hogy a tervezés rendszerét egy elegáns, hanyag mozgással egy szinttel lejjebb tolja. A koordinatív funkció, ami az egyik legfontosabb, ez már költségvetés tervezésének kialakításánál, tessék mondani, ez a funkció eddig nem volt meg? Dehogy nem. Hát a Polgármesteri Hivatalnak az alapvető kötelme. Mindjárt szembe állíthatjuk a másik oldalról. Különösképpen, hogy az ÁSZ jelentés is majd egy napirendi pontok kapcsán érintjük, hogy összekapcsoljuk az ellenőrzés rendszerével, azt is lejjebb tolja egy szinttel, illetve megosztja.

Tüttő István: Ma nem érintjük.

Cserti Tibor: Hát gondolom, képviselőtársam azért olvasták ezt az anyagot és ez még inkább ebben a dologban indít el magvas gondolatokat. Gyakorlatilag, ha a koordinatív funkciót lejjebb tolja, ugyanakkor az intézményellátásnak egy vagy feladatellátásnak egy rendszerét kiveszi ebből a kincstári rendszerből, és itt érintették nagyon sokan ugye, hogy a kommunális ellátás teljes körét például az önkormányzati kft. keretében vagy a Kórházat vagy Polgármesteri Hivatalt - jó, itt most nem véletlen mondjuk típusú műsor - el nem tudom képzelni, hogy pontosan azt az ideológiát, amit egy picit nevetségesnek tartottam, és most ezt a jelzőt engedtem meg magamnak, hogy elhangzott bizottsági szinten, hogy egységesen a főkincstár bevezetésével megoldjuk egy gombnyomásra, egy kapcsolóvak uraim az intézményeknek mondjuk a fűtési rendszerét, korszerűsítését. Hát nagy gondolatnak tartom, mert cáfoljanak meg, hogyha nem ez hangzott el bizottsági ülésen. Én vagyok picit talán annyira szemtelen ebből a szempontból, most erre a gyenge oldalára világítottam rá, de ez részemről ez már olyan kacérság, ami talán a gyenge oldalát feszegeti jobban. Én a magam részéről sajátos …. tartom még egyszer, aminek a bevezetését a továbbiakban megalapozatlannak tartom, mert hiába repceptáltunk rá, teljesen a költségterv totális hiányát tapasztaljuk, és gyakorlatilag a hivatal részéről megint csak elhangzott egy olyan dolog, hogy halvány fogalmunk sincs róla. Kierőltettük gyakorlatilag a létszámot ugye. 80-90 ember elbocsátásáról lenne szó konkrétan. Ez ma kimondásra került. Ha igen, egyébként ezt a gazdálkodási szférával össze, vagy társadalomnak, hogy egy, vagy nem sajnos, hát ezt mindenki ideológiai nézetei szerint döntse el. A hatékonyság irányába kell mennünk. De gyakorlatilag azt már egy abszurdumnak tartom, hogy a leépítéshez kapcsolt jogvédelem, az átmeneti rendelkezéseknek a hiánya, az egyeztetéseknek az elsietett volta, vagy kapkodó jellege én számomra mindenféleképpen hiányérzetet vet fel. Meggyőződésem – befejezésképpen -, amit alapvetően nem tudok támogatni az, hogy érinti az intézménynek a jogi státuszát is, a jelenlegi jogi státuszát. Gyakorlatilag ebből a szempontból az érdekeltségi rendszer jelenlegi meglévő szintjét is csökkenti. Én ezt alapvetően nehezményezem. Meggyőződésem, hogy a kis kincstár típusú funkcióval ez a fajta finanszírozási dolog a szabályzó oldalát irányítási rendszer alól hatékonyan megoldható, és jelen pillanatban próbálom polgármester urat kapacitálni, hogy ezt az előterjesztést, ha lehet, akkor vonja vissza, mert szerintem nem kapja meg a többséget.

Tüttő István: Annyit azért szólnék - amiért nem jár taps egyébként -, hogy nem szabad matematikázni így simán, hogy kivonom a 36-ból 6-ot abból, amit osztályvezető úr említett. Hiszen arról is szó volt, hogy az intézményeknél is maradnak gazdasági területen dolgozók. Tehát ez így nem állja a helyét, hogy 90 ember csak úgy elszáll.

Kiss László: Hát először is szeretnék gratulálni a pedagógustársadalomnak, mert látom, hogy jelentős létszámban itt vannak, és láttam, hogy nagyon jól szervezettek. Meggyőződésem, hogyha a Sörgyár dolgozói ilyen szervezettek lettek volna, nem szűnt volna meg a Sörgyár. Gratulálok. Igen. A másik dolog, amiről szólni szeretnék, az pedig a következő. Önök is tudják, hogy az közgyűlésnek kell az intézményeket üzemeltetni. Abban a rendszerben, ahogy eddig működött. A város költségvetésének túlnyomó részét az intézmények üzemeltetése viszi el. Itt előterjesztettek nekünk egy anyagot, ez az anyag olyan amilyen, kevés konkrétumról esik benne szó. Én csak egy konkrétumra szeretném felhívni a figyelműket, egy konkrét költséghely, ugyanazon intézménytípus, általános iskola, kb. hasonló tanulólétszám, hasonló pedagógus létszám, az egyiknek az éves telefonköltsége 293.000 Ft, a másiknak az éves telefonköltsége 1.235.000 Ft. Gondolják, hogy ez rendjén van? Gondolják, hogy egy közgyűlés ilyen gazdálkodás mellett szó nélkül elmehet? Én arra kérem Önöket, egy kicsikét szálljanak magukba, és nézzék végig ezeket a dolgokat, és értsék meg, hogy a közgyűlés mire törekszik. Köszönöm, csak ennyit akartam mondani.

Tüttő István: Egy kis csendet kérek! Csendet kérünk. Nem akarok bírói szavakhoz folyamodni. Csendet kérek! Csendet kérek. Ez hatásos volt.

Tarnóczky Attila: Tisztelt Cserti képviselő úr! Ön azt kérdezi, hogy most ilyen előkészítettségi állapotban kell-e mindenre igent mondani: Nem kell mindenre igent mondani. A kérdések egy igen jelentős része függőben van. Az előkészítettséggel kapcsolatos aggodalmait azért nem tudom osztani, mert már ne haragudjon, de Gazdasági bizottsági ülésen azt mondta, hogy ha Polgármesteri Hivatal bekerül a kincstárba, megszavazza az előterjesztést. Most nem egészen értem, hogy előkészített az előterjesztés vagy ezen múlnak a dolgok, vagy csak megváltozott az álláspontja néhány nap alatt. Nem állította senki azt a csodát, hogy a kincstár megszavazásával majd úgy fog működni az intézmény energiaellátás, hogy a kincstár vezetője valami számítógép mellett irányítja a fűtést meg a világítást. Az való igaz, de ez talán nem baj, sőt előny az intézmények számára, hogy megpróbálunk írni egy közbeszerzési pályázatot, amelyben az intézmények elavult energiarendszerét a magtakarításokból, energiaköltség megtakarításából vállalkozókkal megpróbáljuk rendbe hozatni. Az elemi érdeke az intézményeknek is, hát az egész városnak is, meg kell mondjam. Jogi státuszát pedig az intézménynek ez az előterjesztés bizony nem ….. meg.

Marton István: Nem tartozom azok közé, akik percenként változtatják álláspontjukat, ezért én azt fogom kifejteni, amit a különböző szakbizottságok ülésein már részben elmondtam. Én teljes mértékig igazat adok azoknak a képviselőknek, akik a gazdaságossági számítást bizony-bizony hiányolják. Budai úr, Röst úr, Cserti úr és így tovább. Bár ugye Röst úr itt mindjárt egy laza számítást elvégezve, mintegy 50 millió Ft-os mínuszt tett ide elénk. Lehet, hogy ha alternatívák készültek volna, akkor ez a szám vagy ekkora lenne, vagy kisebb, vagy nagyobb, de legalább lenne, amiből ki tudunk indulni. Tehát úgy gondolom, hogy mi intézményt, vagy bármilyen gazdasági társaságot akarunk létrehozni, akkor bizony egy üzleti terv kéne, hogy előttünk legyen, aminek mondjuk az éves egyenlegét nem ártana látnunk. Tán két képviselőtársam is említette, hogy szakbizottságoknak ebben az ügyben még vannak feladataik. Ebből adódóan úgy gondolom, hogy ma már csak e miatt sem tudunk dönteni, mert nem lenne etikus ezeknek a vizsgálatoknak a lefolytatása nélkül ma valamilyen döntést hozni. Én híve voltam kis kincstárnak - tudom ezért sem jár taps -, sőt a nagy kincstárnak is híve vagyok, csak nem így és nem most. Elhangzott, hogy a Polgármesteri Hivatalt nem lehet bevonni. És azt elfogadom és elhiszem, hogy teljes mértékig nem lehet bevonni, de már a jegyzőnő is azt említette, hogy például a közbeszerzési dolgok ide becsúszhatnának. Tehát ezt is jobban meg kellene nézni, hogy ezeken kívül még mi az, ami még ide be tud jönni. És ami miatt én ma ezt nem tudom megszavazni, az a következő. Volt, aki említette, volt, aki hiányolta. A város költségvetésének 30%-át teszi ki kérem szépen a Kórház költségvetése. 30%-ot. Ha valaki vissza tud emlékezni arra, hogy a pénzmaradványoknál miről szólt a vita, a Kórháznak 170 millió Ft-nyi pénzmaradványa volt, ami egy kisebb város teljes éves költségvetése. A közgyűlés lazán döntött, ahogy döntött. Tehát én úgy gondolom, hogy az egyszerűen erkölcstelen, hogy a már megsarcoltakat tovább akarjuk szigorítani, miközben a nagy hal kicsúszna. Tehát én kincstárat Kórház nélkül nem vagyok hajlandó megszavazni, és ezt kérem Önöktől is tisztelt Hölgyeim és Uraim. Az nekem technikai részletkérdés, döntsék el jogi szakemberek, hogy a gazdasági társaságok bevihetők-e, vagy egyszerűen a jog miatt eleve kiesnek.

Kelemen Z. Pál: Amikor a kincstár először szóba került a 2000. évi költségvetési koncepciónál, egyhangúlag támogattuk, és ahogy közeledtük a határozathozatalhoz, a ….. egyre inkább lebeszélnek arról, hogy ezt ne támogassuk, illetve a támogatásokról beszélnek le minket. Azóta én ingadozom, mint a középparaszt. Különösen az ingadozásom a mai napon megerősödött, ugyanis a téma reszortosa, a gazdasági kérdések reszortosa, alpolgármestere meg sem próbálta megvédeni ezt a koncepciót addig, míg a témában nem reszortos alpolgármester védte. Tisztelem és becsülöm az álláspontjukat. Lehet, hogy én nem fogok tapsot aratni, még nem tudom, hogy hogyan szavazok, de jelen pillanatban úgy látom, ahogy korábban elmondták képviselőtársam, nem kellően kidolgozott ez a koncepció.

Törőcsik Pál: Én nem szándékozom a beszédem végén igényelni az úgynevezett elismeréseket, tapsokat, viszont ha már megszólítattam, mindenképpen fölteszek egy kérdést. Hogyha egyértelműen költségvetésünknek nagy részét kitevő intézményrendszer működtetése tudjuk mennyibe kerül, itt semmiféle olyan épkézláb elgondolást nem hallottunk, hogy milyen alternatívája lenne ennek az úgynevezett nagy kincstári rendszernek. Különböző észrevételek ugyan elhangzottak, de azért föl kell tennem mégis a kérdést, hogy ha az elmúlt időszakban tudjuk, hogy hány ezer gyerek tűnt el az oktatásból, és akkor mégis föl kell tenni magunknak a kérdést, hogy akkor most mégis kit finanszírozunk, a gyereket vagy az intézményrendszert, vagy tantermet, vagy egyebeket? Úgyhogy én megfontolásra ajánlom mindenkinek. Ha pedig valaki olyan megoldást tud erre, aki senkinek az érdekeit nem sérti, azt biztos nagy örömmel vennénk.

Tüttő István: Cserti úr remélem, nem arra akar válaszolni, hogy ki finanszírozza és mit. Mert arra tudunk válaszolni. Tudjuk.

Cserti Tibor: Elhangzott egy kérdés Törőcsik úr részéről. Én úgy gondolom, hogy őneki, mint a gazdasági ügyekért felelős alpolgármesternek, tökéletesen tisztában kéne lennie azzal, hogy ma is működik egy kis incstár típusú gazdálkodási, finanszírozási rendszer. Ez az egyetlen számításba vehető alternatívája. Én személy szerint sem állítottam … Szociális bizottsági ülésen sokszor ugye elhangzott, hogy akkor is, hogyha ez a kincstár, nagy kincstár bevezetésre kerül, akkor is az egyéb intézmények esetében a sajátosságoknak megfelelő normatívákat kell kidolgozni és alkalmazni. Mi azt állítjuk, én legalábbis azt állítom, személy szerint, hogy ennek a továbbfejlesztése és gyakorlati alkalmazása a finanszírozási rendszerét illetően ez járható alternatíva. Én ezt javaslom.

Tüttő István: Köszönöm. Még kért szót az Érdekegyeztető Tanács részéről Tóth Lajos úr. És utána a vitát lezártuk.

Tóth Lajos: Tisztelt polgármester, tisztelt közgyűlés, tisztelt képviselő hölgyek és urak. Engedjék meg, hogy elöljáróban megköszönjem az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságnak azt a döntését, amellyel természetesen a legmesszebbmenőkig mi is egyetértettünk. Úgy hisszük, hogy ez az intézmények érdekében tett jogos lépés volt. A sors úgy hozta, hogy most már harmadik alkalommal kényszerülök itt lenni hasonló helyzetben Önök előtt, és hátam mögött természetesen azokkal, akikről szól az egész jelenlegi előterjesztés is. Amikor elindult ez az egész folyamat, mi akkor már elkezdtük a figyelemfelhívást, és úgy gondoljuk, hogy ez a mai napra kiteljesedett, hiszen ezt megelőzően olyan tárgyalásra hívtak bennünket, olyan javaslat előterjesztésére, illetve javasolt tárgyalására, amelyet mi is – elhangzott itt többek szájából – teljességgel előkészítetlennek tartunk, tartottunk, hiszen nem tartalmazzák azokat a kitételeket, amelyeket itt már nagyon sokan felsoroltak. Ezekkel csak egyetérteni lehet. Említette Kiss László képviselő úr a hasonló intézményekben különböző, ugye telefonszámla díjat. Úgy gondoljuk, úgy gondolom, hogy ez nem a kis kincstár, avagy a nagy kincstár megléte és nem létének a kérdése, hanem intézményen belüli szervezeti kérdés ennek a megoldása. Tehát ez nem indokolja önmagában a főkincstári rendszer létrehozását. Nem tudjuk kezelni azt az eljárást, ahogy az Érdekegyeztető Tanácsnak kellett volna, illetve kényszerültünk volna tárgyalni ezt a kérdéskört, ezért kétszer is kénytelenek voltunk tiltakozásul nem megjelenni, illetve csak személyemben jelen lenni az Érdekegyeztető Tanács ülésén. Ezt úgy is fel lehet fogni, hogy kritika volt. Igen, kemény kritika, hiszen nemcsak a képviselők, tehát az itt elmondottak alapján érezték úgy, hogy előkészítetlen ez az anyag és elhamarkodott az előterjesztése, hanem mindannyian így éreztük. Ugyanígy voltak ezzel az igazgatók is, akik, ha emlékeznek még, hisz voltak ez ügyben nyilvánvaló állásfoglalásuk, Istencsapásként emlegetik a kincstári rendszer bevezetését. Én erre azt mondtam, hogy ez ugye a harmadik csapás lenne már, hiszen megelőzően volt már két olyan döntés, amely jelentős számú létszámleépítéssel járt. Ez a mostani, hát lehet itt hezitálni természetesen, különböző számokkal játszadozni, de azt senki sem tagadhatja, hogy jelentősebb létszámleépítéssel jár összességében itt az elhangzottak alapján, mint az előző kettő együttvéve. Tehát jelenlegi helyzetében kérdezzük. Megengedheti-e a város vezetése magának, hogy ilyen lépést tegyen? Tehát megengedhető-e, amikor tudjuk mindannyian, hogy jelenleg az utcára kerülőknek nincs lehetősége elhelyezkedni, vagy legalábbis minimális lehetősége elhelyezkedni városunkban? Úgy gondolom, én legalábbis nagyon nehezen éltem meg azt a helyzetet, amikor itt a Hevesi Művelődési Központ előtt, vagy oldalában Zalaegerszegről itt állt az a bódé és munkásokat toborzott Zalaegerszegre. Én úgy gondolom, hogy ez nagyon erős kritikának kellett volna lennie már akkor is, aki ezért felelős, vagy akik ezért felelősek. Tisztelt képviselő hölgyek és urak! Úgy hisszük, megismétlem, ez elhamarkodott lépés és felelőtlen, meg mondjuk ki - én ezt nem is vonom vissza –, hogy ez az előterjesztés, ha így elfogadásra kerül, akkor én úgy gondolom, hogy felelőtlen lépés lenne. Én bízom abban, hogy az itt ülő képviselő hölgyek és urak az elhangzottak alapján mérlegelik, hogy megtehető-e jelenlegi helyzetben ez a lépés. Mi úgy gondoljuk, hogy nem tehetjük meg. És gondolom, hogy a mögöttem ülők véleményére mindenképp respektál, tehát azt respektálni kell, figyelembe kell venni, ahogy az igazgató urak és hölgyek véleményét is illik figyelembe venni. Tehát ezt kérem én a képviselőtestülettől, hogy döntsön. Ne csupán érzelmekre, ahogy hivatkozva, ahogy polgármester úr is mondta délelőtt, hogy érzelmekre hivatkozva nem lehet ezt a kérdést megközelíteni, de nem is lehet kizárni a józan ítélőképesség megtartását. Erre kérem én Önöket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Tüttő István: Köszönöm. Még megadom a szót a Vikárius Kft. képviselőjének, mert közben olyasmi hangzott el, amire esetleg Ő a válaszát megadja. Öné a szó.

Kancsár Attila: A következőt szeretném még elmondani. Az itt elhangzottak alapján teljesen egyértelművé vált számomra, hogy a kincstárfogalom köre és a kincstár feladatai valószínűsíthetően nem mindenki számára egyértelműek. A bevezetésének, vagy fogalmazzunk úgy a magyar önkormányzati rendszerben a kincstári szemlélet meghonosításának úgymond kételyei vannak. Egyértelműen leszögezhető, hogy Nyugat-Európában az 1950-es évek óta a kincstári rendszeri finanszírozás létezik az önkormányzati igazgatásban. Ez azt jelenti, hogy az 50-es évek óta egy folyamatosan változó egy korszerűsödő és a különféle változó viszonyokhoz hasonuló változó kincstári rendszer jött létre, amelynek van többféle változata, de alapvetően egy tőről fakad. Mégpedig azt jelenti, hogy az önkormányzatok finanszírozásának egy olyan modellje, amelyben az önkormányzat, mint az intézményeit fenntartó önkormányzat teljes, mindenre kiterjedő képet kap, ahol az intézmények az intézmény fenntartójával való kapcsolattartásukban teljesen másképpen élnek, mint ma. Amikor Magyarországot vizsgálják a nyugat-európai szakértők, és arról beszélnek, hogy az európai közösséghez akarunk csatlakozni. Folyamatosan arról beszélnek, hogy a magyar finanszírozási rendszer, itt az önkormányzati finanszírozási rendszer nem felel meg azoknak a normáknak, amelyek alapján működnie kellene véleményük szerint. Ezt a magyar Pénzügyminisztérium 1990. óta folyamatosan látja, ami azt jelenti, hogyha megvizsgáljuk a magyar Pénzügyminisztérium - kormánytól teljesen függetlenül, hogy milyen színű éppen a kormány – folyamatosan arra törekszik, hogy egy kincstárszemléletű rendszert hozzanak be ma Magyarországon. Ennek a ….. példája 1997-ben már létezett a Magyar Államkincstár. Természetesen ott is rengetek probléma volt abban a tekintetben, és itt csatlakozok ahhoz a képviselő úrhoz, aki azt mondta, hogy vannak még kételyek, ők sem tudták teljesen egyértelműen, hogy minden teljesen tiszta-e. Mégis 1997-ben létrehozták a Magyar Államkincstárt, amelyet folyamatosan bővítenek, és amelynek a feladatait folyamatosan bővítik, és a finanszírozási körei folyamatosan egyre lejjebb, az önkormányzati szféra felé a csápokat nyújtják ki. És ha valaki megnézi az előterjesztéseket és az előterjesztésekben lévő határidőket, ezek a határidők a magyar önkormányzati szférára nagyon vészesen közeli határidő. Amiről beszéltek, hogy kis kincstári rendszert hoztak létre valóban nem más, mint a Magyar Állam, tehát a magyar állami pénzügyi akartnak a követését szolgálják úgymond. Amikor ma arról beszéltek, hogy volt, aki már említette képviselő, hogy magyar városok át akarnak térni a kincstári szemléletű gazdálkodásra, erről van szó. Magyar állami pénzügyi szerveknek a hatása is úgymond, amelyhez csatlakozik egy – fogalmazhatunk így nyugodtan - egy nyugat-európai nyomás. Egy biztos, a személetnek megvan a megfelelő, véleményünk szerint a megfelelő előkészítettsége, megfelelő modellezése, amelynek a helyi viszonyokra való úgymond alkalmazása fog megtörténni. Hiszen erről is beszéltek már, hogy az előterjesztésben bizonyos kérdések még nem eldöntöttek. Ez azt jelenti, hogy a kincstár létrehozása után az Önök részvételével - itt értem a képviselőket is az itt részvevőket, akik ebben a szférában dolgoznak - véleményének a meghallgatásával fog finomodni a reményeim szerint létrejövő kanizsai városi kincstár. Ez nem azt jelenti, hogy az Önök, tehát az itt ülők véleményének a figyelembevétele nélkül, mondom még egyszer, egy folyamatos egyeztetés, amelynek során folyamatosan tisztulnak le azok a vonalak és azok a működési sajátosságok, amelyek ezt a városi kincstárt érinteni fogják. Tehát akkor végül is még egyszer, bezárásképpen. A kincstár, mint létrehozás elkerülhetetlen véleményem szerint a magyar önkormányzati szférában. Ennek többféle válfaja van. Egyik kezdeti lépése volt a kis kincstár úgymond, de folyamatosan lépések történnek arra, hogy ne a kiskincstár maradjon meg. Ez egy pénzforgalmi szemléletű rendszer. Mindenki tudja, hogy az új számviteli törvény már nem ezen fog alapulni. Teljesen más teljesítő szempontú lesz. A kincstár, amiről beszélünk, a teljesítés szempontú szemléletet kívánja az Önök városában is alkalmazni, amely azt jelenti, hogy rövidesen megjelenő új számviteli törvényeknek már meg fog felelni. Tehát Önöknek valamilyen módon a jelenlegi rendszert mindenféleképpen meg kell változtatniuk. Ez nem kérdés. A kérdés az, hogy hogyan? Ez pedig egy alternatíva arra, hogy mi felé haladjanak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Tüttő István: Köszönöm szépen. Az előbb jeleztem, hogy a vitát lezárom, és mielőtt döntenénk, szünetet rendelek el, egy 10 percet, hogy még egyeztetni lehessen a véleményeket. És megkérdezem Birkner urat, hogy ügyrendi gombot nyom. Milyen?

Birkner Zoltán: Köszönöm polgármester úr. Korábban hasonlót szerettem volna kérni, hiszen rengeteg érv elhangzott és valóban nem szeretnénk rosszul dönteni. Ugyanez lett volna a kérésem, de azzal kiegészítve, hogy én a vita lezárását azért még olyan szempontból nem szeretném kérni, hogy nem biztos, hogy élni szeretnénk ezzel, de a frakció álláspontját szeretném közölni a szünet után. És ebben kérem polgármester urat, hogy támogasson. Köszönöm szépen. Nem biztos, hogy élni szeretnék ezzel a dologgal.

Tüttő István: Hozzájárulunk, de valószínű, hogy mások is tesznek ilyet akkor. Köszönöm, akkor 10 perc szünet.

 

Szünet

 

Tüttő István: Kérem, foglaljuk el a helyeket. Tisztelt közgyűlés, folytatjuk munkánkat. Bejelentem, hogy visszavonom a napirendi pontot, nem terjesztem elő a határozati javaslatokat. Az indokom a következő: Több olyan kérdés vetődött fel, melyre nem sikerült itt választ adni. Utasítom a Gazdasági Osztályvezetőt, hogy mindazon kérdéseket, amelyeket a jegyzőkönyv alapján is rögzítünk, tételes, elemző választ kérünk. És felkérem a Vikárius Kft-t, hogy nagyon rövid időn belül, egy héten belül, maximum másfél hét, július 4-ei közgyűlésre visszahozzuk, de úgy hogy a július 4-ei közgyűlésen már azokkal a kérdésekkel foglalkoznánk, amelyre most nem kaptunk választ. Nem megyünk vissza mindazon elemekre, amik itt elhangzottak, teljesen felesleges lenne. Kérem ennek szellemében a munkálatokat elvégezni. Magam részéről ezt a napirendi pontot lezártam. Köszönjük a megjelenést. Sőt, szeretném jelezni az osztályvezető felé és a Vikárius felé, hogy kérem azt is megvizsgálni, hogy a Kórház hogyan integrálható. Nem szükséges, ezt ne vegyék úgy, hogy bele kell integrálni, csak kérnék egy valamilyen prognózist erre vonatkozóan is. Azt is kérném megvizsgálni, hogy a hivatal együttműködésének milyen várható lehetőségei vannak. Jegyzőnő néhányat említett. Tovább kell gondolni. Kérem így kiegészítve. Csákai úr, ügyrendi?

Dr. Csákai Iván: Igen mert. Polgármester úr új szempontokat vett fel. Akkor én kérném szépen azt, hogy keményen megvizsgálni, hogy a gazdasági társaságokat hogy lehet beintegrálni azonnal.

Tüttő István: Ez nem új szempont. A Marton úr vetette fel.

Marton István: A bizottságok, a Pénzügyi Bizottság hozott egy ilyen határozatot.

Tüttő István: Jó. Rendben van. Megbeszéltük. Kérném a második. Szeretném Önökkel ismertetni a következő eseményről részleteket. A Köztisztviselők Napja 2000. június 30-án kerül megrendezésre a Csónakázó-tónál. A rendezvényen minden kedves képviselőtársamat szeretettel várunk. A részletes programot tartalmazó meghívót természetesen minden képviselő részére eljuttatjuk. Kérném hogy, eddig minden évben jól sikerültek ezek a programok, akik legalábbis ott voltak bizonyára ezt alátámasztják. Csak a képviselők jelenléte eléggé hiányos volt. Kérném, minél többen jelenjünk meg. Tehát június 30-án. Már délelőtt. Hány órakor? 9-0 óra között már elkezdődnek a programok, de a részletes meghívóban már ismertetve lesz. 9-10 óra között.

 

 

  1. I. Futball Club Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatos tájékoztatás (szóban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Én fogom tartani, de majd megkérem Dr. Fodor Csaba urat is, mert Ő is részt vett a megbeszélésen. Kérném becsukni az ajtót, illetve hagyjuk, mert talán így a levegő. Ablakok nyitva vannak? Hát azzal, hogy becsukjuk az ajtót nem a nyílt ülést, vagy zárt ülést rendeltem el, hanem engem zavar, ha kívülről nézegetnek be. Főleg azért, mert továbbra sincs földig érő terítőnk.

Tisztelt közgyűlés! Az Önök megbízásának megfelelően mai nap 11 órára összehívtuk a városban működő gazdasági társaságok, cégek, bankok, hát mind, szóval a legszélesebb körben küldtünk ki meghívót. Pontosan nem sikerült eltalálnom, hogy hányan fognak eljönni. Én ötöt mondtam és hatan jelentek meg. Tehát a jóslatom az nem volt pontos, mert ilyen mértékben ez egy 20 %-os tévedés. De azért jelzi, hogy én, ha “nagyot is tévedtem”, a nagyságrendjében majdnem biztos voltam. És ami érdekes, a megjelentek többsége azért jött el, hogy bejelentse, hogy nem kívánja a futballt támogatni. Valószínű, akik nem jöttek el, azok fogják támogatni, vagy kívánják. Ez csupán egy olyan adaléka az ügyben, amit szerettem volna, ha tudnak. Két társaság, illetve gazdasági társaság ígéretet tett segítségre. Az egyik szolgáltatásait ajánlotta fel önköltséges áron, tehát gyakorlatilag támogatást nyújt. És szintén egy másik cég pedig hasonló módon valamilyen formában támogatja, csak nem lehetett megfogalmazni, hogy hány forinttal, majd kiderül az idők folyamán. Azt is szeretném jelezni, hogy tárgyaltam a hét végén az állami, nem állami, hanem a Zala Megyei, ZÁÉV rövidítésű Építkezési Vállalkozás Részvénytársasággal. Ő általuk ígért korábbi 4,5 millió forintot a Vezérigazgató úr beígérte, hogy biztosítja. Ezen a megbeszélésen nem sikerült gyakorlatilag olyan kört magunk mellé csábítani, akik érdemben biztosíthatnának bennünket arról, hogy a hiányzó pénz egy jórészét fedezetül tudnák adni. Egy biztos, hogy a Futball Kft. saját maga olyan 40 milliós lehetőségét, ha ki tudja használni, erre esély van. Az önkormányzat, ha 40 milliót, mint eddig, amit vállalt átlagosan, ha hozzátesszük, akkor még mindig egy olyan 30-40 millió hiányzik. Hát attól függ, hogy mennyire akarsz felmenni. 150-re, vagy x millióra. Igen. Tehát én többet nem tudok erről mondani. Az igyekezetünket nem siker koronázta, hanem egy ilyen állapot, amiről Önöknek most beszámoltam. De engem, mondom, nem lepett meg, mert ötöt saccoltam és hatan voltak. Fodor úr nem tudom, hogy kívánsz-e még valamit hozzátenni?

Bicsák Miklós: Nagyon örülök, hogy polgármester úr olyan korrektúl, őszintén elmondta itt a futballt nem támogató cégeknek a hozzáállását. Én annál kellemesebb, és mint örök életemben vállalkozó iparos ember optimista voltam és az életben ez vezérelt. És ezután is ez fog vezérelni, hogy dolgozni kell tisztességgel, és az meghozza az eredményét. Én bejelentést fogok tenni, amit nagyon megkért az x vállalkozó és nagyon korrekt, mert szavát adta. Abban az esetben, ha Nagykanizsa Város Önkormányzata részt vesz, mint tulajdonos, 10 millió forinttal fog beszállni a Nagykanizsa város futballába. Én, mint magán ember a baráti körömön keresztül szervezem a dolgokat, mert a városnak - most is kijelentem a magam nevében is - szüksége van a futballra. Kell a cirkusz ennek a városnak. Ha - úgy érzem, hogy - tisztelt képviselőtársaim is úgy állnának hozzá, mint szerény személyem, akkor azzal egyszáz, ötven, százezer forintokkal is tudnák támogatni magán a baráti körükön keresztül is Nagykanizsa város élvonalbeli labdarúgását. Én bízok benne, mert mindnyájan akarjuk, és igenis ebben a városban most, hogy a lehetőség az MLSZ által más csoportba kerültünk, van esély, mert ennek a város futball clubnak vezetése olyan emberek állnak ott szakmailag, erkölcsileg az élén, akik valóban meg fogják valósítani és biztosítani, hogy ez a labdarúgás Kanizsa város hírnevével továbbiakban is öregíti a város hírnevét, mert Ők akarják, hogy igenis legyen futball. De ehhez persze pénz kell. És mindnyájan ezt fogjuk csinálni, hogy szerezzük, illetve fogjuk azokat a szponzorokat, vagy támogatókat befolyásolni, hogy támogassák a labdarúgást.

Kiss László: Egy évvel ezelőtt körülbelül hasonló emóciókkal beszélgettünk a nagykanizsai futballról, akkor arról volt szó, hogy induljon-e a csapat az első, a PNB ligában, vagy nem. Már akkor felvetődött a részvénytársasággá történő szervezésnek a gondolata. És azt hiszem mindannyiunk előtt ismert, hogy milyen vezetési gondok miatt erre nem kerülhetett sor. Időközben egy agilis, fiatal vezetés került a klub élére, aki végül is azt kell, hogy mondjuk, eredménnyel teljesítette a csapatnak a célkitűzését és bent maradt a magyar futball legfelső csoportjában. Én azt hiszem, hogy egy ilyen sporttörténelmi esemény mögül a város nem vonulhat ki. Tekintve, hogy egyszer 100 %-os tulajdonos, másodszor úgy vélem, a város sportjáról, a város lakói egy részének a szórakoztatásáról valóban nekünk gondoskodni kell. Én azt javasolnám és ebben a FIDESZ frakció többsége is egyetért, hogy a közgyűlés az őszi szezonra 20 millió forintos támogatást szavazza meg a klubnak. Ugyanakkor mondja ki, hogy részvénytársasággá kell alakulnia. Ebben a folyamatban és ebben a részvénytársaságban én javaslom, hogy az önkormányzat egy 40 % erejéig vegyen részt tulajdonosként maximum. Tehát a részvénytársasági törzstőke 60 %-ára külső befektetőket kellene keresni. Ez feladat lenne az új vezetésnek. És ezt egy határidővel egy reális, szeptember 15-i határidővel szerintem kitűzhetjük feladatul. Én úgy vélem, hogy a város és az önkormányzat, a képviselőtestület részéről ez egy felelősségteljes hozzáállás lenne a város sportjának, a város minőségi sportjának a kérdéséhez. És én arra kérem a képviselőtársaimat, hogy ezt a határozati javaslatot szavazzák meg.

Birkner Zoltán: Egyetértek Kiss László szavaival. Hadd tegyek hozzá még egy személyes - nem is tudom személyes-e – megjegyzést. Nagyon sokáig küzdöttem magammal azzal, hogy mit történjen az I. Futball Clubbal most, hogy ténylegesen sikert értek el, hiszen nagyon sokoldalú nyomás ér minket. Az egyik fele, a Nagykanizsa közvéleménye támogatja az ötletünket, a másik fele abszolút nem ért vele egyet, hogy továbbtartson - mert hát akárhogy nézzük, egy 13., vagy 14. hely egy agóniának nevezhető -, tehát, hogy továbbtartson ez az agónia. Abban az esetben és ez most a személyes hozzáállásom, hajlandó vagyok megszavazni 20 millió forintot a futball klub további működésére, hogyha – és ezt most elmondom Önöknek képviselőtársaim –, ha a költségvetéskor a kiemelt sportjaink és most felsorolom, hogy miről van szó: a kosárlabda, kézilabda, vívás, atlétika, az úszás és a sakk külön soron fog szerepelni. Ennek az összegének az emeléséért feltétlenül küzdeni fogok. Mindent megteszek annak érdekében, hogy innentől kezdve Nagykanizsa sportja ne egyoldalú legyen, azaz a pénzek 60 %-át elviszi a foci, az intézményrendszerének ugye költségvetésével együtt. A maradék 40 %-ot osztják fel a többi NB-I B-s, illetve NB-II-es csapat között. És még ebből a keretből jut a diáksportnak is. Tehát, elfogadva Kiss képviselőtársam indítványát, a részvénytársasággá alakulást, remélhetőleg ez egy olyan folyamatot indít el, hogy ténylegesen jönnek azok a beígért befektetők. Ha pedig nem, akkor ki kell szállnunk mögüle. Tehát, hogy egyetértve Kiss László képviselő indítványával, ezt a kiegészítést teszem, és tisztelt hölgyeim és uraim, amikor a költségvetés készítése elkezdődik, jelentkezni fogok újra az ötletemmel akkor már számokkal. Tehát azt gondolom, hogy úgy leszünk fair-ek Nagykanizsa sportjához, hogyha nem egyoldalúan nézzük ezt. És, ha ezt megtesszük, akkor valóban emelt fővel mehetünk az utcán. Így azért néha gondolkozom rajta, hogy valóban igaz-e az, hogy sporttörténet és igaz-e az, hogy sikertörténet, és mindazok a gyönyörű kifejezéseket, amiket itt hallottunk az elmúlt két hétben. Ha ezt megtesszük, akkor elégedett leszek.

Dr. Csákai Iván: A labdarúgásról szólva egy kicsit a múltat is fel kell idézni, hogy minden tavasszal, vagy ősszel megjelent a futball klub, most isten bizony utoljára még kérünk egy kis pénzt. Akkor kértek 20 millió forintot, benyújtottak egy 28 millió forintos tartozást, 48 millió forint, akkor még valami kis tartozást. És ez állandóan így ment. A legutolsó alaklommal ki lett mondva, hogy most utoljára támogatni, ezt az idényt lehúzni. Utána olyan értéke lesz ennek a csapatnak, hogy itt még az önkormányzat is milliárdos lesz. Nem jött be. Valljuk be. Nem jött be ez. A jelen. A jelen esetben van egy PNB-s csapatunk, aminek az indulását jó néhányan szorgalmazzák. A lakosságnak (mennyi?) 7%-a, 7%-a, na, 5-7%-a azt mondja, hogy támogassuk a többi lakónak az adója terhére.

Beznicza Miklós: Egy év alatt a teljes lakosságé elmegy.

Dr. Csákai Iván: Elnézést azt, hogy teljes lakosság. Az egy állati jó számítás, hogy teljes lakosság. Hogy ha bejön valaki munkanélküli segélyért a Polgármesteri Hivatalba, azt összeadjuk, akkor kiderül, hogy Nagykanizsán 65 ezer munkanélküli van. Hát azért ezt a számítást azért ne tessék már alkalmazni. Jelen helyzetben úgy néz ki, hogy valahogy egy olyan számok jönnek ki, hogy 14,5 millió forintot lehet összeszedni a 150 millióból. Mi adunk egyszer 20-at, meg még egyszer 20-at az 40. Mert egyszer már adunk 20-at, akkor már kell adni még egy 20-at. És egy kényszerhelyzetbe fogunk belelépni, amikor már nem tudunk kilépni. A képviselőtársaim jó része a nullbázisú költségvetést nem készítettük el és nem tetszett nekik, nem szavazták meg. Egy érdekes helyzet adódik, most több mint valószínű meg fogják szavazni. Hát mibe kerül ez nekünk? Hát szavazzuk meg. Hát legfeljebb a költségvetésből még 140 milliót ráköltünk egy, nem egy teljesen tisztán álló sportmutatványra, amire nem hiszem, hogy Nagykanizsa lakosainak a 80%-a azt mondja, hogy igenis kellene. Miért nem merjük mi is kimondani azt, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata sem igényli azt a megtisztelő feladatot, hogy ő támogassa a profi labdarúgást. Mondjuk ki.

Kelemen Z. Pál: Itt az előzményeket hallgatom, polgármester úr úgy járt a vállalkozói körrel, mint Mária Terézia a magyar nemességgel, mikor …. hirdetett a porosz háború idején. Aztán az összejött nemesek ….., életüket és vérüket ajánlották fel, de aztán hozzátették, hogy zabot azt nem adunk. Ez a közgyűlés is valahogy így van többnyire, és egyetértek Birkner képviselőtársammal. Támogatni kell a labdarúgást. Abban viszont nem értek egyet vele, hogy foci az nem sport. Különösen annak nem a profi formája. Ez cirkusz, népszórakoztatás és kőkemény gazdasági kérdés. És éppen ettől a kőkemény gazdasági kérdéstől szenvedünk, mert j,ó ha tudja a város, hogy szemben Egerszeggel, Nagykanizsa nagyvállalatai, bankjai, vállalkozói nem támogatják a focit. Életüket és vérüket adják érte, de zabot, azt nem adnak. Ebben a helyzetben mi be vagyunk szorítva. És ezt a labdarúgást nekünk kel valamilyen mértékben fenntartani, vagy a fenntartásához hozzájárulni lehetőségeinkhez, szűkös lehetőségeikhez képest. Ezért képviselőtársaim kérem ezt a 40 milliót forintot szavazzuk meg jövő évben a labdarúgásnak.

Bicsák Miklós: Azért bátorkodom, mert én a költségvetést, tisztelt Csákai képviselő társam megszavaztam. És úgy érzem, mint a labdarúgást szerető és támogató ember, véleményemet elmondhatom. A kórház is megtesz mindent, hogy szponzorokat szerezzen, hogy az osztályukon televízió legyen, egyéb. Tudtok lépni. Miért így kell beszélni a labdarúgásról, ahogy a Csákai képviselőtársam? Én magánvéleményemet kívánom elmondani. Nem értek Iván veled egyet, mert máskor nem ez a véleményed a futballról. Következő kérdésem tisztelt polgármester úr és alpolgármester úr, Törőcsik alpolgármester úr. Nevet nem kívánok mondani. Szeretném tudni, hogy vannak olyan milliós ígérvényeink a labdarúgásra, amit bízhatunk, mint szponzorok, vagy illetve támogatók, kell hogy a labdarúgó klubnak ez évben is biztosítsák. Én nem kívánom most, hogy ezt most név szerint kifejtsék. Én erre szeretnék egy-két gondolattal, ha tisztelettel választ kaphatnák. És én most is, ahogy mondtam nem sokkal, 10 perccel ezelőtt, hogy igenis támogatják. Én polgármester urat szeretném felkérni. Nem a nagy halakat kell meghívni. A kisembereket, a vállalkozókat egy közvetlen beszélgetésre, esetleg még bele fér abba is, hogy egy vacsorát is. Én úgy érzem, hogy az emberek közelsége, a kapcsolata azzal a pár forinttal, hadd ne mondjam összegekben, biztos, hogy támogatni fogják. Csak érezzék azt, hogy a városvezetés igenis igényli a közvetlen kapcsolatot, hogy leülnek vele és társalognak, illetve elbeszélgetnek egy x, itt a nyári esték, egy kötetlen helyen, egy étteremben. Biztos, hogy eljönnek azok a kis és középvállalkozók. A nagyhalak nem jönnek. Ők ezt érezzük mi, hogy itt személyeskedjek a kamarában is. Nem foglalkoznak velünk. Kérem szépen. Őket egy érdekli, én most mondom, hogy futball volt, lesz. Legyintenek. Egész más hobbijuk van. Más célokra költik el. De a kis embert érdekli a futball és erejéhez és akaratához, meg egyéb, hadd ne soroljam, támogatni fogja.

Tüttő István: Csupán a nagyhalak védelmében annyit hadd mondjak, hogyha a foci mondjuk a nemzetközi porondra is ki tudna lépni, akkor biztos vagyok benne a nagyhalak nemhogy visszalépnének, hanem nagymértékben jelentkeznének, hogy ebben részt vehessenek.

Törőcsik Pál: Azért is, mert megszólítattam egy kérdés erejéig, de mielőtt reagálnék, illetve válaszolnék Bicsák képviselőtársam által feltett kérdésre, azért abba a bizonyos porosz háborúban 35 ezer magyar vett részt és nem hiszem, hogy a zab a lényeg ennél a kérdésnél. Visszatérve a másik dologra, hogy nem ez a már az átvitt értelemben nézzük, nézzük a közgyűlések összehasonlítását. Nem ez az egyetlen közgyűlés, ahol az ilyenfajta utolsó esélyt kéri a futball, hanem ezt megelőzően kettő, vagy három is megvolt. Volt szerencsém kettőt ebből vezetni is és emlékezzenek vissza, hogyha nem úgy történtek volna a dolgok, ahogy akkor, hogy nemcsak az életünket, de bizony zabot is adtunk nem is egyszer, nem is kétszer. És hogyha annak a summáját összeadjuk, az egy elég szép számot tesz ki. De nem is ez, csak azért mondom, hogy a történelmi hűség fedője. A Bicsák képviselőtársam által feltett kérdésre mondanám. Valóban voltak ilyen és vannak is ígérvények. Én azt tudnám, mivel nem lenne szerencsés neveket mondani, hogy új konstelláció van a vezetésben, és ezért újra kell kezdeni ezt a fajta megbeszélést. Ezt nem vehetjük automatizmusnak. Én azt mondom, hogy most számoljunk e nélkül. És azt hiszem az a maximum, amit megtehetünk, hogy egy olyanfajta ígérvényt adunk, segítendő azt a törekvést, hogy támogató szponzorokat szedjünk össze a labdarúgás számára, és amennyiben ez összejön, akkor van értelme letenni a mi részünket is, de hogyha legjobb jó szándék melle sem jön össze ez a támogatás, akkor valóban megfontolandó, hogy mit tudunk tenni. Visszatérve, egerszegi összehasonlítás nem egy jó példa, mert ott ugye az iparűzési adó 20%-a van saját kompetenciába rendelve és hogyha ezt mindenképpen valahova be kellett volna fizetni a vállalkozónak, ott mondjuk könnyebb megjelölni és több pénzt össze lehet szedni bármelyik sportágra. Mi ezt, nem ezt az utat választottuk, hanem egy másik utat. Ennek ez a következménye, amit most próbálunk ez ügyben előrevivő módon megalapozni.

Dr. Csákai Iván: Bicsák képviselőtársam nem tudom, hogy honnan vette azt, hogy nekem más véleményem volt. Én évek óta egyértelműen ezt az álláspontot foglaltam el a nagykanizsai és magyar labdarúgás megítélésében. És mindig, egyszer-kétszer beleléptem abba a csapdába, hogy az utolsó esély, most ezt szavazzuk meg. A legutolsó alkalommal megmondtam, hogy nem vagyok hajlandó megszavazni semmit. Hogy átmenetileg tiszta valami a pohárban ez lehet, hogy csak átmeneti dolog. Nagyon meggondolnám a támogatást. És ezért még annyit, hogy május 31-gyel lejárt egy helyi határozatunk, úgyhogy ezt is kérem figyelembe venni.

Balogh László: A magam érveit egy héttel ezelőtt már elmondtam. Én nem ismételném meg azokat. Legfeljebb arra utalnék, ha igaz az, hogy a képviselőtestület Nagykanizsa társadalmának és közvéleményének méltó lenyomata, akkor mi most, mint nyomógombos emberek egyféle népszavazásként fogjuk fel ezt a mostani szavazatást, és ennek megfelelően cselekedjünk. Megjegyzem, az eddigi legjobb helyzetében van Nagykanizsa focija. A Kft. mérlegét nullára kihoztuk. A jobbik csoportba került elvileg a hátralévő féléves bajnokságban a focicsapat. És ne felejtsük el azt sem, hogy ezt egyrészt mi is értük el, tehát nekünk is nagy szerepünk volt abban, hogy ideáig eljutottunk. Szeretném, ha ezt is sokan látnák.

Tarnóczky Attila: Az előző napirend tárgyalásakor, most is érzékelem, hogy jó néhány képviselőtársam pusztán ártatlan jó szándéktól vezérelve csinálja, amit csinál. Egy bánatom van, hogy ezen az úton lehet a leggyorsabban az önkormányzati csődbe kerülni. Talán valamit segítene, hogyha legalább azok, akik semmilyen megtakarítási intézkedést megszavazni nem hajlandók, fékeznék osztogatási kedvüket. Magam álláspontja a FIDESZ frakcióban kisebbségi álláspont, … nem változott meg.

Dr. Baranyi Enikő: Az a ritka pillanat van, amikor teljes mértékben Tarnóczky alpolgármester úr véleményével egyezik a véleményem. Én el szeretném mondani, hogy ha jól emlékszem és kérem, hogy igazítsanak ki, valamikor arról volt szó, hogy csak ezt a szezonvéget kell megvárni, és bármennyire is egy humán szférában dolgozó fülét is sérti, hogy a játékosállomány, magyarul a játékosok egy évad után sikeresen kiárulhatók, vagy tehát lehet akkor, hogy így mondjam kevesebb ráfizetéssel kiszállni, mert egyszerűen érzékelem, hogy ennek a városnak az eddigi időszaka, a jelene és a jövője nem igazán ad erkölcsi alapot arra – és én saját magamról beszélek amikor ezt mondom – hogy egy ilyen esetben további 10-20 milliós igenlő gombot tudjak megnyomni. Olyan sok területen a megszorítást az elvonásra szavazunk. Én kérem, hogy mérlegeljék azt is, a sportkedvelőket és Bicsák képviselőtársamat is tényleg nagyon tisztelem, amikor ezt mondtam, de nekem meggyőződésem, én magam is voltam már olyan állóhelyes futballmérkőzésen, de azért azt el kell mondani, hogy a lakosságnak nagyon-nagyon kis százaléka az, amelyik rendszeresen jár. Nem hiszem, hogy szabad a városnak pontosan az adófizetőknek azt a kis pénzét, ami nagyon is kevés és a költségvetés is ilyen szorongató, akkor egy ilyenfajta sporttevékenység ilyen fokú anyagi támogatásával megfejelni.

Cserti Tibor: Tényleg ennél a kérdésnél megint csak nehéz helyzetben vagyunk. Ahhoz, hogy a, abban egyetértünk azt hiszem, hogy cirkusz kell a népnek, de nem mindegy, hogy milyen áron. Ahhoz, hogy én a véleményemet ki tudjam alakítani legalább három kérdéskörben szeretnék határozott választ kapni. Az egyik az ominózus és megígérte, visszakérdezek majd rá, hogy akkor végül is a bankváltás során mekkora támogatást kaptunk az új banktól? Ezen belül mekkora volt a focinak a részesedése, mert akkor elhangzott egy bűvös szám. Most direkt nem mondom ezt, nehogy az aktus száma legyen vitakérdés. Azon meg végkép felkaptam a fejemet, hogy nincs Nagykanizsán olyan bank, aki támogatja még ebben az évben sem a focit? Hát ilyen ígérvénynek határozottan, ígérvény mellett szavaztunk akkor, amikor vagy szavaztak helyesen mondva, amikor bankot váltottak. Tehát egy. Kettő. Szeretnék tájékoztatást kapni arról, hogy áll a létesítmény, focipálya, stadion tulajdonjogi kérdésének az ügye? Tárgyalások milyen szakaszban vannak, egyáltalán van-e reményünk arra, hogy hosszabb távon itt egy megnyugtató álláspontra tudunk helyezkedni, ami elősegíti megint, ha az önkormányzat továbbiakban is beinvesztál ugye, mert ebben az irányban fontolgatjuk a szándékot, akkor egyáltalán ez az oldal is rendben van-e? A harmadik. Szeretnék valami pontosabb információt kapni a vájt fülűektől arra vonatkozóan, hogy hogyan változik a sportfinanszírozás jövőn belüli rendszere? Magyarul, hát az állam szerepvállalását jelen esetben a profiligában? Ha azt pontosan, de legalábbis nagyvonalakban látható, akkor tudok csak értelmesen szavazni. Legalábbis feltételezem.

Dr. Gőgös Péter: Cserti képviselő úr szavaival, bevezető szavaival egyetértek. Valóban nehéz a helyzet. Először is a csapatot kellene támogatnunk, de itt mindjárt felmerül az első kérés, hogy van-e csapat jelenleg? Ugyanis, ha jól tudom, a szerződések lejártak. Van összesen három játékosa a csapatnak. Ez az első számú probléma. A többiek helyzetével mi van? Ez a kérdés tisztázott egyáltalán? Van-e edző? A szerződéstervezetek vannak-e? Milyen összegért fogunk tudni játékosállományt újra venni, szerződtetni? Nekem a legnagyobb problémám ezzel az egész futballtámogatással a kiszámíthatatlanság. Nem akarom idézni Zsoldos képviselő urat, mert lehet, hogy nem tudnám szó szerint, de valami ilyesmit mondott az előző ciklusban, hogy ha már elindítottuk, akkor kutyakötelességünk végigvinni a csapatot. Na most itt vagyunk ezelőtt a lépés előtt, és azt hiszem, ezt kell megmondani, de most számoljunk. Van 150 millió forintos ügyünk a csapat részére, amit mindenképp le kell tenni, ha ez a csapat el fog indulni. Ezzel szemben vagyunk mi, akik tudunk valamennyi pénzt adni, esetleg megszavazunk. Emlékeztessük a tévénézőket is, hitelt kell felvennünk erre a támogatásra, nincs zsebünkben egy fillér sem erre a célra elkülönítve, és ehhez képest vannak ígérvényeink. Magyarul, ha úgy járunk, hogy most elindítjuk újra 20 millióval, akkor lehet, hogy megtettük az első három hónapra, vagy két hónapra szükséges lépést, és utána kihátrálnak ezek a szép ígérvények a sorból, és a következő az lesz, hogy a maradék 140 milliót is mi fogjuk állni, mert ugye a tervezetében a csapatnak, amit gondosan elkészített az új menedzservezetés 10 millió forint bevételre számit a 150-ből. Hát kérem, ez egy kicsit úgy elszomorít, ez kevés. Én egyetlenegy körülmények között tudnám elfogadni azt, hogy pénzt szavazzunk meg. Most tegyünk ígérvényt valamennyi összegre, amit úgy érzünk, hogy elbírunk, és ha emellé kőkemény előszerződéseket le tudnak tenni, valóban lesz ….. állapot, hajlandó vagyok belemenni egy ilyen támogatásba, de csak ígérvényt tegyen le más, mi pedig pénzösszeget szavazunk meg, ez így bizonytalanná teszi a csapat jövőjét, és belesétálunk abba a hibába, hangsúlyozom, hogy újra mi fogjuk az egész költségét állni, ami további 100 millió.

Dr. Fodor Csaba: Alapvetően azért van egy-két kérdés, amit jó lenne, ha mindenki tisztázna magában. Ez a gazdasági társaság 100 %-os önkormányzati tulajdonú cég. Alapvető kérdés eldönteni, hogy ezt a céget működtetni akarjuk-e, vagy nem akarjuk. Múltkor én azt mondtam, hogy feltétlenül működtetni kellene és ehhez a működéshez évi 40 millió forintra lenne szüksége ennek a társaságnak, amelyet úgy kértünk, hogy a tavaszi és az őszi bajnokság előtti időben két részletben. Innentől nem nagyon értem, hogy mik azok a kifogások, hogy megint idejön, meg megint idejön. Nem ezt kérjük. Nem azt mondjuk, hogy most kell 20 és többet nem. Félreértés van. Arról van szó, hogy én azt szeretném, hogy a társaságot működtesse tovább az önkormányzat és ezt most előre lássa, hogy ezt körülbelül ennyi pénzébe fog kerülni. Az idei évben 20 millió, a 2001. évi költségvetésben pedig 40 millió forintot kell erre félretenni. Erről van szó. És így tovább. Természetesen azzal, amennyiben az I. osztályban bent marad a csapat. Az Rt-vé történő átalakulást, én szeptember 15-i dátumot nem tartanám szerencsésnek, magát az Rt-vé alakulást sem talán. Hiszen ugyanabba a cipőbe lépnénk bele, mint most, a Kft. esetében, mert ott is azért működik az a szabály, miszerint a törzstőke 50 %-a alá csökken, akkor visszapótolni stb., stb. és a törzstőke 50 %-a minimum 10 millió forint. És akkor minimum 10-et kell visszapótolni. Tehát nem feltételen biztos, hogy az Rt-vé átalakulásnak így meg kellene történni. A szeptember 15-i állapotot egy kicsit korainak is érzem és nem is érzem szerencsésnek. Remélem a pénzügyi kollegák figyelnek, és majd megcáfolnak, vagy helyeselnek, hogy valóban technikai szempontból sem jó maga az időpont. Én azt kérem Önöktől, hogy fontolják meg és igenis meg kell ma mondani, hogy mit szeretnénk, mit nem szeretnénk, mert igenis vannak igen előrehaladott tárgyalások mind edző, mind játékosokkal, csak most már azért valamit mondani kellene. Ígérvény szinten tárgyalásokat lefolytatni nem lehet, illetőleg most már nem lehet, mert elindul az átigazolási időszak és ilyenkor már azért illik szerződéseket kötni. Szerződésekben pedig kötelezettséget illik vállalni mind a két félnek, illetve bizonyos jogok és kötelezettségek fogják terhelni mind a két felet, és azt viszont be kell tartani. Tehát e nélkül viszont, ha nem döntünk ma erről a 20 millió forintról, akkor azt gondolom, hogy valóban nincs esély arra, hogy Nagykanizsán I. osztályú csapat