2001. január 2.

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. január 2-án (kedd) 14.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.

 

Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál képviselők

 

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Hári László irodavezető

Megjelentek: Lukács Ibolya, a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Kelemen Valéria a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének munkatársa, Nagy Imre, a Kanizsa TV munkatársa

 

Törőcsik Pál: Tisztelt képviselőtársaim, tisztelt vendégeim, kedves nézőink! Sok szeretettel köszöntöm Önöket a 2001. év első közgyűlésén. Mindenekelőtt nagyon boldog és békés új esztendőt kívánok mindannyiuknak, kedves vendégeinknek, kedves nézőinknek, és kívánom, hogy ez az év rendkívül eredményes, és minden szempontból városunk számára boldogulást jelentő év legyen.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Most pedig, mielőtt elkezdenénk soron kívüli ülésünket, ismertetni fogom Önökkel a ki nem hirdetett határozatokat:

 

Javaslat a Kanizsa Újság Kft. és a VIA Kanizsa Kht. Felügyelő Bizottsági tagjainak megválasztására

 

583/2000.(XII.19.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a Kanizsa Újság Kft. alapító okiratát a Felügyelő Bizottság létrehozásával módosítja. Felügyelő Bizottság létszámát 3 főben határozza meg, tagjainak a következő személyeket választja:
    2. Erdős Tibor

      Dr. Károlyi Attila

      Schmidt István

      Felkéri a polgármestert az alapító okirat Cégbírósághoz történő benyújtására.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. Antalics Dezsőnek és Gyalókai Zoltánnak a VIA Kanizsa Városüzemeltető Kht. felügyelő bizottsági tagságáról 2000. december 19-i hatállyal történő lemondását tudomásul veszi.
    4. a VIA Kanizsa Kht. Felügyelő Bizottság létszámát 4 főben határozza meg, tagjainak a következő személyeket választja.

Dr. Cseresznyés Zsolt

Litter Nándor

Szirmay István

Vargovics József

Felkéri a polgármestert az alapító okirat Cégbírósághoz történő benyújtására.

Felelős: Tüttő István polgármester

 

584/2000.(XII.19.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy az önkormányzati tulajdoni gazdasági és közhasznú társaságok felügyelői bizottsági tagjainak díjazására vonatkozó javaslatot terjessze a közgyűlés elé.

Határidő: legkésőbb a költségvetési rendelet elfogadásával egyidőben, 2001. február 28.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

A Nagykanizsa I. Futball Club Kft. helyzete

 

585/2000.(XII.19.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai I. FC Kft. NB-I/B-s labdarúgó csapatát a 2001. évi tavaszi bajnokságban 20 millió Ft-tal, illetve a Zárda utcai sportlétesítmények I. félévben történő fenntartását 6 millió Ft-tal nem támogatja.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Törőcsik Pál: Ez volt a ki nem hirdetett határozatok ismertetése. Ezek után szeretném képviselőtársaimat megkérni, ugyanis mindannyiuk előtt ott van egy újabb soron kívüli ülés napirendje, tekintettel arra, hogy ennek a tárgya az építési tárgyú rendeletek módosítása a Közigazgatási Hivataltól kapott levél alapján kellett, hogy ezt összehívjuk, ezt a rendkívüli közgyűlést. Itt mérlegelési lehetőségünk nincs, Azt a határozatot kell, illetve azt a rendeletet kell módosítanunk, amely a Közigazgatási Hivatal állásfoglalása szerint nem volt törvényes. Ezért a következő kérésem van Önökhöz és kérem, járuljanak ehhez, hogy először ezzel a soron kívüli üléssel kezdjük, és ennek a szavazási, rendelet módosítási részét ejtsük meg. Köszönöm. Megkérdem aljegyző asszonyt, hogy kíván-e kiegészítést tenni?

Dr. Gyergyák Krisztina: Nem.

Törőcsik Pál: Akkor gyakorlatilag egy szavazással kell azt a rendeletet módosítanunk. De mielőtt erre sor kerülne, én először is kérem, hogy a soron kívüli ülés napirendjét fogadjuk el. Kérem, aki ezzel egyetért, szavazzon.

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja:

 

Napirendi pont:

  1. Javaslat építési tárgyú rendeletek módosítására (írásban)

Előadó: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző

 

Törőcsik Pál: Egyben azt is ismertetem, illetve mindannyian tudjuk, hogy egy újabb soron kívüli közgyűlés lesz. Ez az I. Futball Clubbal kapcsolatos intézkedések miatt vált szükségessé. Erről majd az első soron kívüli közgyűlés döntése után fogunk szavazni.

 

  1. Javaslat építési tárgyú rendeletek módosítására (írásban)

Előadó: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző

Törőcsik Pál: Kérem, hogy az elfogadott napirend szerint először kérdezném, hogy kinek észrevétele, hozzászólása ezzel kapcsolatban?

Cserti Tibor: Nagyon röviden szeretnék csak hozzászólni. Ha jól értelmeztem az első napirendi pont kapcsán a rendelet módosításáról van szó. Jó lenne megszívlelni a Közigazgatási Hivatalnak ezt a véleményét egyébként, mert arra utal, hogy valójában a szabályozás és előkészítés hiányosságaira hívja fel a figyelmet. Na most az kétségtelen, hogy az a szándék, ami meg volt kanizsai város közgyűlésében és a rendeletet jóváhagyta, elfogadta, egy nagyon kemény hatás hatáskör …….. főépítész személyének, az ezzel a módosítással, hát érzékelhetjük, hogy gyakorlatilag lényeges mértékben leépül, csökken. Ugyanakkor az építésigazgatási, hatósági vonalnak …….. keményebb jogosítványa, ilyen értelemben, tehát hivatalon belüli hatáskör átrendeződésről van szó. Na most, ezt a …… kérelmezőt különösképpen nagyon nem érdekli, ő azt mondja, azt állítja és azt kéri általában gyorsan, precízen, a jog szellemének megfelelően az építési engedély kérelmek, illetve ha kell, akkor ugye az ahhoz kapcsolódó rendezési tervi módosítások, azok rugalmasan menjenek végig úgy, hogy ez gyakorlatilag mindenkinek az érdekeit szolgálja. Itt az érdekszolgálat, az értelemszerűen eltérhet a közösségi érdek az egyéni befektetői érdektől, mert általában befektetői érdekekről van szó, vagy egy építési engedély esetében egyéni építtető érdekekről van szó. Én a hozzászólásomat azért szerettem volna ilyen értelemben megejteni, hogy arra kérem a tisztelt Polgármesteri Hivatalt és most már majd a megválasztásra kerülő új jegyző személyét, addig is az aljegyző személyét, hogy ebben az átmeneti időszakban is szíveskedjenek még komolyabban odafigyelni a hivatalon belüli koordinációra. Én úgy ismerem egyébként a munkatársakat, hogy jól felkészült szakemberek, de azt is tudjuk, hogy az építésigazgatásnál ma már komoly szakember hiányok is vannak az utóbbi időben, és ez még inkább az átmeneti időszakának a betanítási feladatait nehezebbé teszi, és pontosan annak érdekében …………, hogy nagyon sok kritika éri a várost, hogy a befektető oldal részéről, főleg ahol önkormányzati tulajdonhoz kapcsolódik a dolog, ….. megvásárlásához, megszerzéséhez, és ha esetleg azzal még további telekalakítási feladat is csatlakozna, hogy részben rugalmatlanok vagyunk. A jelzőket mondom, és elnézést kérek, nem …. bántó éllel. Inkább azt kérném, hogy ezzel kapcsolatban kezeljük, még egyszer mondom a közösség érdekeit alapozva még rugalmasabban a dolgot, és ezzel a módosítással pedig gyakorlatilag ilyen értelmű hivatalvezetési koordináció erősödjön meg.

Tarnóczky Attila: Elnézést a kérdését, de ezt a tervezetet most kaptam kézbe először. De van ebben egy passzus, az 1 §. (3.) bekezdésében, ami gyakorlatilag a volt Thury Laktanya esetében 6 hónapos változtatási tilalmat rendelne el. Érdeklődöm az iránt, hogy mi ennek tartalma a változtatási tilalomnak, mert azért vannak ott fontos ügyeink, például a volt csapatművelődési otthon, amit már időtlen idők óta el akarunk adni. Nem akadályozza-e ezt? Vagy például van ott romhalmaz egy korábban eladott területen, annak az eltakarítását akadályozza ez a változtatlansági rendelet? Egyáltalán milyen következményei vannak ennek? ……… elgondolva?

Törőcsik Pál: Azt hiszem, főépítész úr reagálna a dologra.

Karmazin József: Az előterjesztés bevezető részében próbáltuk ezt a Tarnóczky úr által említett kitételt kicsit részletesebben kifejteni. Arról van szó, hogy ez a fajta megközelítése a feladatnak egy konkrét építési ügy kapcsán került elő, ugyanis a Thury Laktanya rendezési terve, tervezési területre kiterjed egészen keleti oldalon a patakig, a vízfolyásig, és azon a területen különféle befektetői igények jelentkeznek. A rendeleti szabályozás, az besorolja az országos előírások szerint a területet, gazdasági területté minősíti, de azon belül nagyon széles a skála. Lehet olyan termelő tevékenységet is jogszerűen elhelyezni, amely jelentős környezeti károkkal jár, és zavarná azokat a funkciókat, azokat a közösségi funkciókat, amelyek a volt lakatanya területén jelennek meg, és itt nem tartunk semmiféle differenciálást. Ezért gondoltunk arra, hogy egy természeti, környezeti, ökológiai vizsgálattal megalapozva differenciáltabb szabályozásra volna szükség ezeken a befektetői területeken, és csak úgy tudjuk elkerülni azt lehetőséget, hogy valaki a Közigazgatási Hivatal által javasolt módosítás után azonnal beadjon egy bármilyen építési engedélykérelmet, ha ennek a vizsgálatnak az elkészültéig és a rendeletbe történő beépítéséig ezt fajta korlátozást működtetjük. Ez az időtartam a javaslat szerint legfeljebb 6 hónap lehet. Természetesen, hogyha gyorsabban sikerül keresztül vinni, és az egyeztetéseket lefolytatni, akkor ennél jóval rövidebb idő alatt is elvégezhető. Tehát ez az jelenti a Tarnóczky úr kérdésére rövidebben válaszolva, hogy a befektetői területeknél építési engedély ebben az időszakban nem adható ki.

Törőcsik Pál: Tehát akkor a laktanya területén lévő elképzelések, amik esetleg sürgősséggel megoldandó problémát vetnének fel, akkor mégis csak akadályát képezné, vagy nem. Ezt majd akkor még meg kell beszélni.

Tarnóczky Attila: A hosszú válaszból arra a következtetésre jutok, hogy az aggodalmam megalapozott, mert nem kaptam választ, úgyhogy azt javaslom, hogy 1 §. (3) bekezdést hagyjuk ki ebből a rendeletből.

Törőcsik Pál: Kérem, főépítész úr ismertesse azt, hogy milyen megoldás van, hogy az Ön által előbb említett veszélyt el tudjuk hárítani, mindazonáltal ne akadályozza a laktanya területén nagyon gyorsan és szükségessé váló munkák elvégzését.

Karmazin József: Azt a módszert lehetne választani, nem akarok ennél konkrétabb lenni, hiszen egy olyan befektetői engedélyezési eljárás indoklásáról van szó, amelyik talán valamilyen érdeket sértene, ha ilyen nyilvánosan elmondanám, annyit azonban lehet tenni, hogy a volt Thury Laktanya területén belüli egységekre nem vonatkozna ez a korlátozás, csak arra a tervezési területre, amely a volt laktanya határvonalán kívül esik.

Tarnóczky Attila: Így sem vagyok teljesen megnyugodva, ha az állandóan hiányolt befektetési igények, mint fenyegető valóság itt megjelenik. Nem tudom, megalapozottan vagy sem, nem tudom tárgyalta-e Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ezt a bizonyos igényt. Maradjunk az eredeti javaslatomnál, a 3. bekezdés kihagyásánál.

Cserti Tibor: Gyakorlatilag egyetértek Tarnóczky alpolgármester úr felvetésével. Én madárnyelven utaltam csak az előbb építésigazgatási feladatokra, illetve főépítész ….. Ez olyan dolog egyébként, ami meggyőződésem egyébként, hogy az építésigazgatási eljárás keretében is rendezhető az önkormányzati érdekek védelme, mert ez a fajta tilalomnak beépítése, ez egy fokozottabb jellegű tilalom. Én magam is, jelen pillanatban ……. tartom, és erre kérem a tisztelt képviselőket.

Törőcsik Pál: Kérem, több hozzászólót nem látok, ezért a vitát lezárom. Szavazni fogunk. Először egy módosító indítványról. Az első módosító indítvány, azt hiszem, nem is volt más, Tarnóczky Attila alpolgármester úré volt, aki azt kérte, hogy a 1. §. (3) bekezdése nélkül szavazzuk meg. Kérem, erről szavazunk most.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Most pedig a rendeletről fogunk szavazni. Ennek elfogadása minősített szótöbbséget, tehát minősített többséget igényel. Kérem, szavazunk most.

 

A közgyűlés 20 szavazattal és 2 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:

 

1/2001.(I.3.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1/2001.(I.3.) számú rendelete az építési tárgyú rendeletek módosítására.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

Törőcsik Pál alpolgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 14.35 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

Kmf.

Dr. Gyergyák Krisztina
Törőcsik Pál
aljegyző
alpolgármester

 

A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva

 

 

2001. január 2.

 

Jegyzőkönyv

 

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. január 2-án (kedd) 14.40 órakor tartott soron kívüli üléséről.

 

Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál képviselők

 

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Hári László irodavezető

Megjelentek: Lukács Ibolya, a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Kelemen Valéria a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének munkatársa, Nagy Imre, a Kanizsa TV munkatársa

Törőcsik Pál: Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Tisztelt képviselőtársaim, kedves vendégeink! Most pedig az eredetileg elsőként tervezett soron kívüli közgyűlésünk következik, melynek témája a I. Nagykanizsai Futball Club helyzete. Itt el kell mondani, hogy mindenképpen egy soron kívüli ülés összehívása vált szükségessé, hiszen a kft. működése, és az ott dolgozó alkalmazottak és játékosok jövője, valamint a kft. gazdasági működése miatt egy olyan határozatot kell hoznunk, mely ezt a működést biztosítani tudja. Még mielőtt erre a napirendi pontra rátérnénk, megszavaznánk, az ezt megelőző soron kívüli közgyűlésünkkel kapcsolatos felvetődött kérdésre kell reagálnunk. Többen észrevételezték, hogy az elmúlt közgyűlésen 14 fő volt jelen, mely jelen esetben, mi esetünkben a határozatképesség minimumát jelenti. Mivel az SZMSZ-ünk 60. §-ában van egy ilyen szakasz, hogy érintettség esetén van egy összeférhetetlenség, de amennyiben ezt az érintett, vagy bármelyik képviselő nem jelzi, úgy ez nem vetődik fel, mint kérdés. Tulajdonképpen ezt csak a jogszerűség miatt kellett, hogy elmondjam, ugyanis Marton István képviselőtársunk, mint akkor még hivatalban lévő ügyvezető igazgató, a személye fölvethetett volna egy ilyen kérdést, de ez nem merült föl. Így a mostani soron kívüli közgyűlésünkön már ez az eset nem fordulhat elő, hiszen az Ő mandátuma december 31-én lejárt. Ezt szerettem volna tisztázni. Most pedig először is kérem, hogy a soron kívüli közgyűlés napirendjét szavazzuk meg. Kérném Önöket erre a szavazásra.

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja:

Napirendi pont:

  1. Döntés a labdarúgás ügyében (szóban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Törőcsik Pál: Az ülés lebonyolításával kapcsolatban egy előterjesztésem van. Tekintettel arra, hogy szóba kerülhet személyi kérdés kinevezéssel kapcsolatosan, mely szerint a közgyűlést egy zárt ülésen kell lefolytatni abban az esetben, ha az érintett nincs jelen, illetve ha jelen van, és ehhez, a nyílt üléshez nem járul hozzá. Jelen esetben egy ilyen eset fordulhat elő, ezért mindenképpen zárt ülést kell tartanunk. A másik rész, amikor gazdasági érdekeink védelmében érdekében lehetne zárt ülést tartani, amelyről szavazni kellene. De itt, ebben az esetben személyi kérdés miatt mindenképpen egy zárt ülést kell tartanunk. Így kérném, hogy most a zárt ülés feltételeinek megteremetéséig egy 5 perc szünetet tartsunk. Egy pillanat, ügyrendi kérdés természetesen lehet. Itt az SZMSZ szerint szavazni akkor kell, amikor gazdasági érdekünk sérülhet, illetve hogyha az érintett jelen van, és ezt kéri, de egyébként nem szükséges szavazás. Mindenestre Dr. Baranyi Enikő képviselőtársunk ügyrendi gombot nyom.

Dr. Baranyi Enikő: Nem leszek olyan szabályos, hogy az SZMSZ megfelelő számú paragrafusára hivatkozzak, ennek ellenére ügyrendi gombot nyomtam. Én úgy gondolom, nem az első eset, amikor a futballról beszélünk. Szomorú vagyok, hogy előfordult, hogy zárt ülésen beszéltünk erről. Ez most egy nagyon is sorsdöntő és nagyon is fajsúlyos kérdés lehet. Ezért nem értem, hogy milyen személyi kérdésekről van szó. Ha itt van az illető, akkor álljon fel és mondja azt, hogy Ő zárt ülés kért. Ha nincs itt az illető, akkor pedig a gazdasági kérdés, mint ilyen, nem igazán lehet gazdasági kérdés, hisz gyakorlatilag nem az itt lévő 25 képviselő saját pénzének a költéséről és arról lévő döntésről van szó, hanem a város pénzének valamilyenfajta, nem is kis összegű felhasználásáról, és igenis, mivel lakosság széles rétegét érdekli az, hogy itt milyen pro és kontra vélemények és remélhetőleg észérvek fognak megjelenni annak érdekében, hogy milyen típusú összeget és milyen célra szavaz meg a közgyűlés, én úgy gondolom, hogy az én megítélésem szerint tisztességes az lenne, hogyha nyílt színek előtt játszanánk, mondanánk el a futballal és ilyen értelemben a Nagykanizsa sportjával kapcsolatos jövőbeni meghatározó jellegű véleményünket, és döntésünket. Köszönöm szépen. Tehát én, a magam részéről úgy gondolom, hogy akár a frakció nevében is mondhatjuk, hogy mi a nyílt ülést szeretnénk kérni, és mi eszerint is fogunk szavazni, a nyílt ülés mellett leszünk.

Törőcsik Pál: Magam is egyetértek vele, de az én tisztem nem az, hogy tisztesség, vagy nem tisztesség mellett, mentén vezessem a közgyűlést, hanem a törvények szerint. Ezért azt javaslom, hogy amikor olyan személyi részhez érünk, ami azt indokolttá teszi, akkor zárt ülést fogunk tartani, addig pedig nyílt ülésen ugyanúgy megvitathatjuk. Tehát végül is ez így igaz. Azt nem tehetjük meg, hogy az előírt törvényekkel ellentétesen folytassuk a közgyűlésünket. Azt hiszem, ebben egyetértünk. Tehát ez azt jelenti, hogy amikor személyi kérdések fognak. Elnézést még nem adtam vitára engedélyt. Egyébként az SZMSZ egyértelműen leírja. Dr. Fodor Csaba úr, ügyrendi gombot nyom.

Dr. Fodor Csaba: Időközben ……. tisztelt alpolgármester úr, mert valóban, ahogy most elmondta másodszor, így már jó. Így már valóban nyílt ülésen kell, hogy tárgyaljunk arról, hogy mi lesz ennek cégnek a sorsa, mert majd azt követően tudunk arról dönteni, hogy kell-e az élére valaki, és ezt a valakit, hogy fogják hívni, mint beosztásilag, mint pedig a nevét. Nagyon örülök, hogy így alakult … valóban ………… akartam hivatkozni Orbán Viktor miniszterelnök úrra, aki idézet múltkor egy régi amerikai közmondást, miszerint a folyón akkor kell átmenni, amikor az ember a folyóhoz ér. Csak azt szerettem volna mondani, hogy nekünk már látszik a folyó, de ráérünk még arra.

Cserti Tibor: Engedjék meg, hogy napirenden kívül még mielőtt elkezdenénk egy apró bejelentésen, vagy kérdésem lenne. Szintén sporttal kapcsolatos.

Törőcsik Pál: Először is még nem szavaztuk meg a napirendi pontot. Úgyhogy kérném képviselőtársaimat. A napirendi pontot megszavaztuk már? A napirendi pontot megszavaztuk tudtommal, de akinek kétsége van efelől, most kérem, egy szavazással erősítsük meg. Amennyiben a napirendi pontmegtárgyalását nyílt ülésen kívánjuk tárgyalni, erről szavazunk most.

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Törőcsik Pál: A napirendi pont vitáját megnyitom.

Tarnóczky Attila: Csak egy érintőleges dolgot megemlítenék, ugye alpolgármester kihirdette, hogy milyen határozatot hoztunk december 19-én. Arról szólt, nem tudom, figyeltetek-e, hogy 20 millió Ft-tal nem támogatjuk a csapatot, és 6 millió Ft-tal nem támogatjuk a csapatot. Lehetne ez 25 is, meg 30 is, mindegy. Az a gyanúm, hogy valaki a hivatalban tévedett, ilyen határozatot nem hozott közgyűlés, hogy ennyivel nem támogatja, mert nem szavazta meg ezt a javasolt támogatási összeget.

Törőcsik Pál: Magam is föltettem ezt a kérdést mielőtt kihirdettem a határozatot. Azt mondták ennek ellenére, hogy olvassam föl, mert különben egyéb jogkövetkezmények lehetnek. Köszönöm. Egyébként ugye logikus, amit alpolgármester úr mondott.

Röst János: Arra kérném alpolgármester urat, hogy ismertesse a beterjesztést.

Törőcsik Pál: Kérem szépen, annyit szándékozok elmondani, hogy polgármester úr a legutóbbi soron kívüli közgyűlés után, megbeszélést követően arra az elhatározásra jutott, hogy a város érdekeit sértő lenne, amennyiben az elmúlt közgyűlésen hozott, vagy meg nem hozott döntések jutnának tovább. Az előbb elmeséltem, hogy milyen okok és indokok vannak, amely ezt a közgyűlést mindenképpen szükségessé teszi, ezért polgármester úr hívta össze a mai soron kívüli közgyűlést. Ez a dolognak az első része. A másik rész, amit valóban meg kell fontolnunk, hogy a labdarúgás jövőjét hogyan képzeljük el. Ehhez még önmagában véve nem lenne szükséges egy rendkívüli közgyűlést összehívni, viszont van egy kft-énk, aki ügyvezető igazgató nélkül van. Ugye azt elmondtam, hogy mindenképp szükséges a továbblépés útját meghatározni, az ügyvezető és a kft. vezetésévek kapcsolatos döntéseket meghozni, mert ilyen jogosítványokat sem adtunk az elmúlt közgyűlésen se polgármesternek, se másnak. Ezért mindenképp szükséges az, hogy erről a mai közgyűlésen döntsük. Annak örülök, hogy ehhez megfelelő számú képviselőtársam jelenlétével hozzá fog járulni, és remélem, hogy észrevételeivel, és javaslataival is. És külön előterjesztés, amit Röst képviselő úr mondott, nem készült el, ha úgy tetszik, ott folytatjuk, ahol az elmúlt soron kívüli közgyűlésen abbahagytuk.

Cserti Tibor: Ott kezdeném, ahol Röst képviselőtársam befejezte. Én úgy gondoltam, hogyha egy ilyen témáról, hát igen Nagykanizsa város sporttörténetét tekintve elég szép fejezetet zárt labdarúgásból, szerintem még van is előtte hosszú időszak, hát az olyan, mint a rómaiaknak cirkuszt, meg kenyeret. Hát néha drágábba kerül a kenyér, néha még drágábba, van olyan időszak, amikor megtehetünk valamit, van, amikor kevésbé. De hát, ha már harmadszor kerül ide ilyen nagy súlyú téma elénk, akkor - bocs, tévedtem, negyedszer – fizikailag értve az előkészítést, már a harmadik alkalom volt tudomásom szerint, akkor elvárható lett volna, hogy a sportszakmai előkészítő vonal, itt megint csak arra utalnék, ……., az elkészítő munka kapcsán azért legalább azoknak a főállásúaknak a véleményére támaszkodva, akiknek egyébként a feladat is ennek az előkészítése, annak a bevonásával, és az ezt koordináló a hivatalvezető munkával, és azt ezt felügyelő alpolgármesteri feladatok sorában, valamifajta világos koncepció kerüljön elő a döntést előkészítés szféra számára. A lehető legjobb szándék mellett is, mert nem hiszem, hogy bármelyik képviselő úgy ült le ehhez az aktához, hogy ne lenne hajlandó felelősségteljesen az előterjesztésekkel kapcsolatos előnyöket, hátrányokat alaposan megvitatva, felelősségteljes döntést hozni. Megmondom őszintén, itt, miután ennek az elmúlt alkalommal hangot adtak, számomra érthetetlen, hogy miért nincs ez itt a mai napon ……, mert azt én nem tudom, hogy hová fog fajulni a mai döntés előkészítő tárgyalás, elvezet-e egyáltalán a döntésig. Énnekem kételyeim vannak. Tudniillik, ha nincs mi között választani, és nem szoktam politizálni, mert távol áll tőlem Zsoldos képviselőtársammal függetlenként megengedhetjük maguknak a független véleménynyilvánítást, amit nyilván, ………….. hordozhat magában, hogy akik a ………., akik frakcióvezetőket, személy szerint is említem, azoknak külön politikai felelőssége, hogy olyan előkészítő munkát végezzenek, ami döntésre alkalmas. Vagy azt mondjuk, hogy igazán nem alkalmas, mert nem ………….., de mégis ehhez kérjük ….., még elviselhető formában a hozzájárulásotokat. Én ezt kérem. …….

Dr. Baranyi Enikő: ….. ugyanis egy nagyon is képlékeny, és nagyon is relatív dolog, hogy mit minek nevezünk, meg mikor. És ne maradjunk függetlennek …… ne menjünk bele. Részben tudok tehát Cserti úrral egyetérteni, de viszont én azt gondolom, hogy az idő, az sürget, valóban valamilyenfajta döntést azért meg kéne hozni. Talán azt a hiányosságot részben pótolná, hogyha a memóriánkat, én egyébként emlékszem elég pontosan, hogy a témában milyen számok hangzottak el és ki mit szólt hozzá, meg kéne kérnünk esetleg a december 31-ig ügyvezetői feladatokat ellátó Marton képviselő urat, hogy nagyon is konkrétan, röviden, főbb számadatot kiemelve próbálja a döntésünk meghozatalát könnyíteni. Nevezetesen, a következő 6 hónapra mennyi a működési költsége a kft-nek, és mint pénzügyi szakember, számításai szerint, amennyiben azt a város, illetve a testület nem tudja felvállalni, vagy megszavazni, akkor a felszámolással kapcsolatos költségek, illetve működés ….. költségek között milyen előjelű és mekkora nagyságrendű különbség lenne?

Törőcsik Pál: Kérdezem Marton képviselő urat, hogy most kíván még hozzászólni? Mert más hozzászóló pillanatnyilag nincs. Meg tudná-e ismételni képviselőtársam egyébként azt a részletes számsort, amit az elmúlt közgyűlésen már ismertetett. Változott-e új év alatt ez?

Marton István: Sajnálom, hogy ……… Nagyon röviden összefoglalom azt, amit elég részletesen kifejtettem a múltkori közgyűlésen, aminek a lényege az volt, hogy a közgyűlés korábbi döntései – decemberi ,októberi döntésekre gondolok –, amelyek határozatokban testesültek meg, ezek előírták számomra feladatokat, amely feladatokat, és ezt már múltkor jelentettem, akkor ……. tehát teljesítettem, illetve teljesült az ………. maradéktalanul. Nagyon sajnálom, hogy ennek kapcsán ……… érintő kérdésekben sem sikerült zöldágra vergődni. Azt hiszem, hogy mivel ez a kft. vállalásomban azt rögzítettem, hogy tehermentes lesz, ez per- és tehermentes állapotba került december 31-ével. Ugye én annak idején a permentességet azért sem vállalhattam fel, mert folyamatban volt egy per, ami a későbbiek során lezárult. Az elmúlt közgyűlésen, azért emlékeztetném arra a jelenlévőket, született egy olyan döntés, hogy város a másodosztályú profi futballcsapatát működtetni óhajtja. …………… múlt csütörtökön a Városi Televízióban láttam az alpolgármester úrral és polgármester úrral készült interjút, és ott a sportért nem felelős alpolgármesternek a nyilatkozásából egyértelműen derült ki számomra, hogy Ő azt hiszi, hogy a foci, az itt csak az első osztály 12 csapatát jelenti. Akinek ..………… a múltkori közgyűlésen is elmondtam és most is, azt mondom, ha egy megyei jogú városban nem él meg egy II. osztályú, tehát NB-I/B-s csapat, az végtelenül szomorú tény. Hogy ennek a városunkban a terheinek ………… az önkormányzatnak kellett, hogy eddig viselje, ez megint tény, és az …… elég szomorú. De ha egy csapat arra van ítélve, hogy félévenként küszködjön az életben maradásáért, akkor egy olyan csapatnál, ahol a város a pálya, tehát a létesítmény tulajdonjogával sem rendelkezik, márpedig itt nem rendelkezik - a múltkor nagy örömmel jelenthettem be, hogy karácsonyi ajándékként egy évig a KÖGÁZ, a tulajdonos, az megtűri a futball klubot - bizony-bizony is nem várható azt kell, hogy mondjam, hogy a vállalkozó ehhez pénzt adjon, mert most miért vegyen egy olyan kft-t amelyről rövid időn belül kiderülhet, hogy nincsen neki működési helyszíne. Én példaként, nagyon jó példaként a környékünkön lévő összes megyei jogú várost említhetném, ahol ezt a dolgot egészen másképp csinálja a testület. Szomorú példaként pedig a mi helyzetünket, mert, hogyha egy ……, egy Marcalinak, egy ……..-nek és egy Celldömölknek, és most nem sorolom, lehet másodosztályú csapata, akkor nagyon szomorú szívvel kell közölnöm, hogyha Kanizsán már ennek léte is kérdéssé válhat.

Törőcsik Pál: Mennyi lenne ez a 6 hónapi működés?

Marton István: A múltkor említettem, hogy a másodosztályú csapat költségvetése az utánpótlással együtt 105, vagy 110 millió Ft közötti összeg, amiből körülbelül havi 1 milliót, tehát 12 milliót tesz ki az utánpótlásnak a működtetésének a tervezett összege. Tehát ha innen nézzük, akkor egészen pontosan 94 millió volt a terv, hát az ugye 1-2% eltérése lehet tartani. Én akkor is azt mondtam, hogy ha végelszámoljuk, ami ugye tulajdonosi, tehát közgyűlési hatáskör, mármint ennek a döntésnek a meghozatala, akkor az egészen biztos, hogy átmegy felszámolásba, mert hát nem tudja kifizetni a felmerülő adósságokat. Illetve ha felszámoljuk, az körülbelül, tehát ha végelszámolás …..……. felszámolásként befejezve, az körülbelül akkora összeg, mint amekkora a félévi működtetés. A második félévben a működtetés költsége, meg kell, hogy mondjam, hogy viszonylag lényegesen csökkenhető, hiszen a játékosok zömének akkor jár le a szerződése és itt már több képviselőtársam is említette, hogy ha már fizetünk, akkor az se árt, ……….. . Ellenkező esetben, én ezt a múltkor fölolvastam, de ismét előkeresem és felolvasom a Magyar Labdarúgó Szövetség 2000-2001. évi versenykiírása, és annak függelékei 51. oldalán a 20/A. rendelkezés: a bajnokság közben visszalépő, kizárt vagy törölt sportszervezet a 2001-2002. évi bajnokságban 3 bajnoki osztállyal lejjebb indulhat. Ezt ki kell, hogy jelentsem, hogy annak semmi értelme nincs, mert ha úgy dönt a testület, hogy végelszámolással megszünteti ezt a gazdasági társaságot, amely az I. osztályú futballt működteti, akkor nem látom értelmét, hogy a megyei bajnokságban a jelenleg ott szereplő két kanizsai csapat, a Kiskanizsa és a Miklósfa mellett harmadikként benevezzen. Tehát én akkor is elmondtam, és most sem tudok mást mondani, ahhoz, hogy a másodosztályú futball éljen, ilyen körülmények között, hogy pályája sincsen, tehát nincs a városnak tulajdonjoga, ami viszonylag ritka, de nem egészen egyedülálló az első és a másodosztályú futball történetében, a 70 millióból, ugye ez úgy jön össze, múltkor kifejtettem részletesen, hogy 40 a tényleges működtetés, 10 az energia, a közüzemű számlák, és 20, az …….. részletesebben nem óhajtok kifejteni. Ennek ugye a számlák, tehát a működtetés, tárgyi működtetés költségei az első félévben súlyosabbak, mint a másodikban, a 70 milliónak a megbontása az 36-…. lenne a két félévben. Tehát az I. félév 36 millió, az körülbelül az az összeg, vagy egy-két millióval több, mint hogyha a végelszámolás melletti megszüntetést dönti el a testület. Én csináltam egy ütemezési tervet is, ha ez érdekes, akkor elmondhatom, bár nem hiszem, hogy mindenkinek érdekesek a részletek. Gyakorlatilag egyenletes finanszírozást jelentene, ami mellé kell még szerezni a majdani ügyvezetőnek egy 30-35 millió Ft-ot, ha egész évben akar működtetni. Ha csak félévig, akkor körülbelül a felét. Tehát így kell nézni.

Törőcsik Pál: Tehát, ha jól értem a végelszámolással 30 millió körüli összegbe kerül?

Marton István: Végelszámolással 30-35 millió közötti, működtetésre pedig 36, és én úgy gondolom, hogyha a csapat tisztességesen szerepel, de én ……… említettem, hogy azt nem tudom garantálni, és ezért nem foglalkoztat a dolog érdemben, mert a múltkori közgyűlés döntése eredményeként az az edző, akivel gyakorlatilag megállapodtunk, és a mai nappal lépett volna hatályba a szerződése, az eligazolt Kaposvárra, ahol megnyugtatóbb körülményeket talált, jövőorientált csapatépítési szándékával. Úgy gondolom, hogy a befektető fantáziája sajnos ez a tény nem pozitív …… nekünk nincsen pályánk. Mindenképpen, ha a testület úgy dönt, hogy megmarad a futball, akkor az első félévben, a KÖGÁZ-zal tulajdonjog megszerzése ügyében zöldágra kellene vergődni, mert hát amit most mondok, az fél év múlva is igaz lesz a befektetni szándékozók szemében. Az lenne a legjobb, ha 3 hónapon belül sikerülne a tulajdonossal tárgyalni ez ügyben.

Törőcsik Pál: Tarnóczky Attila ügyrendi gombot nyom.

Tarnóczky Attila: Elsősorban kérném Marton képviselő elnézését, lehet hogy zavaros a kép bennem arról a kérdésről, hogy Magyarországon foci ügyben miféle teljesítményeket tartanak profinak. Lehet, hogy szélesebb ez a skála, mint én gondoltam. De igaz ügyrendi felvetésem az, hogy abban viszont képviselő úr, meggyőződésem, mélységes meggyőződésem, téved, hogy újév előtt bármiféle határozatot hozott volna ez a közgyűlés. Ugyan már ott is elmondtam, érzékeltem a ravaszkodás jeleit, hogy a kérdés leszavazását úgy értelmezzük, hogy szinte az ellenkezőnek a megszavazását. De hát ez jogi nonszensz lenne, hogyha úgy születne Magyarországon mondjuk egy törvény a parlamentben, hogy másik egy másik törvényt nem szavaz meg az országgyűlés, és ebből akkor megállapítanák, hogy mire gondolt az országgyűlés. Nincs határozat, kedves képviselő úr, hiába is mondja, ilyet persze lehet írni, mint amit az előbb felolvastam, mert tessék már megmutatni egy jogásznak, hadd mulasson jót.

Birkner Zoltán: Hosszú utat tettünk meg, mire eljutottunk idáig. Azt hiszem, az elmúlt másfél év, két év hangos volt foci ügyben Nagykanizsán, és azt gondolom, hogy amióta képviselő vagyok, azóta azért Nagykanizsa igaz, hogy nyögve nyelősen, és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése többszöri nekifutással, de azért mindig a maga módján nagyon tisztességesen próbálta támogatni ezt a sportágat. Ha csak arra gondolok, hogy mennyi pénz fordult a futball támogatására, akkor azt gondolom, minden szám engem igazol. Tudom, hogy követtünk el hibákat, mert hogy nagyon sokszor lebegtetett állapot volt. Tudom azt is, hogy talán jobb lett volna, hogyha egy kicsit jobb stratégiaként gondolkodunk a Futball Club Kft-nek a működtetéséről. Jobb lett volna talán, ha korábban kezdjük el megpróbálni eladni a kft-énket, illetve minél gyorsabban kimenekülni, és minél kisebb százalékban bennmaradni ebben az ügyben. De hát képviselőtársaim, és azért mondom Kanizsa lakossága is ebben akkor teljesen megosztott, volt, aki néhány hónappal ezelőtt még azt állította, hogy 300 millió Ft-os érték van ebben a futball klubban. Most már ott tartunk, hogy 30 milliónál tartunk a játékos állomány értéke alapján, és így az elfoglalt pozíció alapján. Na most, ami miatt hozzá szerettem volna szólni, az az, hogy azért egy kicsit árnyalom ezt a kérdést. Valóban Marton úr mindent megtett annak érdekében, hogy teljesen tiszta vizet öntsön a pohárba, ez megtörtént. Ma ez a futball klub, igaz, hogy most pillanatnyilag nincs ügyvezetője, de tehermentesen elvileg működik, és gyorsan meg kell találni azt hiszem, azt a személyt, aki tovább tudja működtetni. Csak közben és én erre emlékszem, a két év alatt odáig jutottunk el, hogy két évvel ezelőtt még úgy indultunk neki a futballkérdésnek, hogy jönnek majd a nagy, nagy befektetők. Aztán jönnek majd a szponzorok. Aztán jönnek, akik megvásárolják a Futball Clubot és még ennyit, és még annyit és akkor aztán biztos. És a legutolsó döntés háborított fel legjobban engem, és ezt most el kell mondjam, a tavaly őszi, amikor az utolsó 30 milliót Ft-ot kérte az ügyvezető úr nagyon helyesen, hogy tehermentes állapotba hozta ezt a futball klubot. Ez megtörtént, tehát a saját feladatát elvégezte. És itt állt egy úr előttünk, aki egy befektető csoportot képviselt, és azt állította, abban a pillanatban, amikor ez egy tehermentes klub lesz, Ő egy befektetői csoport nevében állítja, ha a város hozzáteszi éves szinten a 40 millió Ft-os támogatást, akkor villámgyorsan szerződéskötésre kerülhet sor. Eltelt …. két és fél hónap, és most már ott tartunk, és ezt szeretném mindenkivel érzékeltetni, hogy eddig bennem mindig volt a remény, hogy jó, város ne vonuljon ki a futball klub mögé teljesen, támogassa mondjuk évi 40 millióval, de egyszer talán csak valaki Nagykanizsa Megyei Jogú Város válláról leveszi ezt a 100%-os terhet, amit szinte csak rajtunk van változatlanul vagy lehet, hogy csak 70%, de az is iszonyatos mérték. Na most, most jutottam el odáig és most döbbenek meg, hogy kérem itt akkor lesz NB-I/B-s vagy másodosztályú focicsapat, hogyha a város változatlanul 70%-ban szponzorálni fogja annak a működési költségét. És 200 év múlva is ez így fog működni. Most derült ki. De végre kiderült, és ezért vagyok hálás Marton úrnak, mert egyszer végre valaki kimondta, hogy az a futball klub csak akkor működtethető tovább, hogyha ennek 1. számú, 2., és 24. számú támogatója Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata lesz. Döbbenetes egyébként ez nekem, mert ezzel együtt most akkor már tényleg akkor arról beszélünk, hogy ténylegesen Nagykanizsának meddig van szüksége profi futball klubra. A támogatás mértéke. Marton úr nagyon jól kiszámolta, hogy 35 millió Ft szükséges ahhoz, hogy ez futball klub tisztességgel befejezze, és tehermentesen, és ez egy fontos dolog, befejezze ezt az idényt, és 2001. nyarán aztán majd eldől a sorsa. Na most, én végeztem egy hevenyészett számítást a tavalyi évre vonatkozóan, az elmúlt évezred utolsó évére, a 2000. évre. 2000. évben Nagykanizsán 143,5 millió Ft-ot fordított a közgyűlés összesen sporttámogatásra. Ebből, és most tessenek nagyon figyelni, 91 millió Ft-t volt az, ami az I. Futball Club Kft., plusz intézményfenntartás, meg mindenféle utánpótlás nevelésre fordult. Ez azt jelenti, hogy a össz. sporttámogatásoknak 70%-a, 65-68%-a fordult erre, nem akarom pontosan kiszámolni. Na most, végeztünk egy másik számítást is. Közben azt megnéztük, hogy összesen hány igazolt sportolóval, illetve utánpótláskorú gyermek vesz részt a sportban Nagykanizsán, annak száma 3500 fő. Én most tessenek figyelni, az összes igazolt sportolók között a futballista és az utánpótlásba résztvevők száma 600-700 fő között van. Magyarul mondva, Nagykanizsán egy 25%-ban sportban részvevő sportágat 70%-ban támogatunk az összes többihez képest. Én azt gondolom, hogy ezen az arányon most kell nagyon gyorsan változtatnunk, mert ha most ezt nem tesszük meg, akkor igenis, hogy jogosan fogja követelni a kosárlabda, a kézilabda, a baseball, a sakk, és mindenki más, hogy csináljunk nekik is egy kft-t, legyen 100%-os tulajdonos a város, és ugyanolyan sokat foglalkozva az üggyel négyszer, vagy ötször 3-4 hónapon belül tárgyaljunk erről a kérdésről. Tehát a véleményem az, hogy én semmiképpen sem szeretném megszavazni a működéshez szükséges a 35 millió Ft-ot. Abban nagyon szívesen részt veszek, hogy folytassuk tovább, és fejezze be ezt a szezont ez a futball klub. És a javaslatom egyébként az is, és kérem, hogy ezt tartsuk meg, én utána számoltam, ha marad ez a 140 millió Ft körüli összeg, amit 2001. évben a sportra szánunk, akkor ebből a futballnak reálisan, és ez egy teljesen reális összeg, a nézettség alapján és minden egyéb alapján, 40 plusz 10 millió Ft jár. Ez az, ami bent van a költségvetési tervezetünkben, és ennek az egy félévre jutó része 20 millió plusz 5. És nem több annál.

Dr. Baranyi Enikő: Nagyon érdekes számadatokat hallottam Birkner képviselőtársamtól, azt azonban nem tudom megállapítani ebből a számadatból, hogy valójában más városban, ahol szintén többféle sportág van, és nemcsak a futballt, hanem más sportokat is támogatnak, hogy ott vajon a százalékos arány, az milyen. Van egy olyan sejtésem, hogy valójában az arány, az hasonló, nagyságrend pedig lényegesen nagyobb. Itt lehet, hogy a képviselőtársaim meg fognak lepődni, de én úgy gondolom, hogy mindaddig a nagykanizsai sport és ezen belül a futball helyzete valóban nem változhat, magyarul döntő módon, vagy csak nem kizárólag önkormányzati támogatással működhet, amíg a város ilyen helyzetben van, mint amilyenben vagyunk. Magyarul, más szóval szólva, én optimista ember lévén, én valóban úgy mondom, hogy hiszem és majdnem, hogy szeretném is tudni, hogy ez így van, hogy itt nagyon rövid időn belül olyan munkahelyteremtő beruházások fognak megjelenni, amely cég, vagy cégek valójában más városhoz hasonlóan is a nagykanizsai futball, illetve a sport hóna alá tudnak nyúlni, és abban a pillanatban mondhatjuk, hogy évről évre csaknem a város költségvetéséből a focira fordítandó összeg nagysága. Egy dolgot még szeretnék hangsúlyozni pontosan azért, mert ez számomra teljesen új és megdöbbentő információ volt, ez a Labdarúgó Szövetség Hivatásos Labdarúgó Alszövetség kiadványa, amit már Marton úr is mondott, az 51. oldalán a kiadványnak. Az szerepel, és azt kérem, hogy azt gondolja mindenki végig, amikor megszavazza, avagy nem, az összeget, hogy a visszalépés, a kizárás, vagy a törlés, az nemcsak azt jelenti, számunkra, hogy a 2001-2002-es bajnoki évben 3 bajnoki osztállyal visszakerül a csapat, hanem akkor egy olyan hosszú távú döntést mégiscsak kimond ez a város, hogy megyei egyesületbe, vagy színvonalú csapat 3 lesz, mert soha az életbe, vagy 10-15 évig biztos, hogy NB-II, nem NB I-es, tehát én még ebben a nomenklatúrában ismerem a sportosztályokat, de NB II-es csapata sem lesz Nagykanizsának. És én ezt tartom egyébként a városra nézve, tehát képviselőtestületre nézve nehéz, de városra nézve egy hosszú távú, és igenis nagyon negatív kihatású esetleges döntésnek. Én kérem, hogy az utóbbi érvet, nagyon, nagyon fontolják meg.

Dr. Horváth György: Én nem hiszem el, hogy a 70 millió Ft elég lesz. Az előző évek bizonyították. 1994-től, biztos vagyok benn, hogy ez a futball klub több mint félmilliárd Ft-ot, több mint 500 millió Ft-ot kapott ennyi idő alatt. Rendben van. Legyen a 70 millió Ft, nem tudom, de hogyan. És utána a többi 2200 sportolóra meg jut 30 millió Ft. Hát azt hiszem, hogy ez nem, hogy nevetséges, ez szégyentelen. Sajnos a város ilyen helyzetben van. ……. évvel ezelőtt megkérdeztem, hogy van-e Nagykanizsának 130 millió Ft-ja? Hát senki se mondta, hogy van. Éppen ugye a futball clubbal kapcsolatban. Most vagy költségvetésből tudunk szorítani, ha tudunk, ez az egyik oldal. A másik oldal, akkor csak ne egy felé szorítunk, mert az rettenetesen szomorú dolog így. Mi előbbre való, 22 ember, vagy 2200, vagy 2500 egészséges magyar ember?

Bicsák Miklós: Nagy tisztelettel köszönöm, hogy a várost és labdarúgásunkat, sportot szerető nyugdíjas kollektíva megjelent, külön üdvözlöm őket. Én nagyon el vagyok keseredve, hogy itt a Birkner és a Horváth képviselőtársaim gazdaságilag, nem értenek urak Önök az életben a cirkuszhoz. A cirkusz, az pénzbe kerül. Gazdaságilag, ha visszamegyünk, ez az Olajbányásznál a Futball Kft. előtt jogelődje göngyölgette évek óta ezt az adósságot tisztelt képviselőtársaim. Nem az van a pénzzel, amit idén elköltöttünk, hogy azt elfecséreltük, hanem sajnos az előző, ne menjünk bele, az elmúlt két év, talán a három évnek az adósságát tette Marton úr tisztára most, a patyolat tisztára itt a dolgokat. Itt van a kutya eltemetve. Kérem szépen az, hogy működjön egy NB-I/B-s labdarúgócsapat, az bizony költségekbe kerül. Azt meg külön hangsúlyozni kívánom tisztelt képviselőtársaim, hogy egy gazdasági társaság, egy Futball Kft. amelynek tulajdonosa az önkormányzat, az, hogy ahhoz befektetők jöjjenek, ahogy elmondtad Zoli, valóban igazad van, nagyon sok mindenben. De az a befektető, megkérdezlek én tégedet, te eljönnél az én vállalkozásomba, ha én instabil lennék? Próbálnálak, mert tudom, hogy pénzed van, és szállj be, és velem vállalkozzál? Kiröhögnél, otthagynál. Na látod ez ugyanígy van a futballban is. Azok a befektetők átgondolják százszor is, hogy mint önkormányzat tulajdonos, a Futball Kft-je a túlélésnek a lehetőségével él napjainkban. Igenis vannak is, most is hangsúlyozni kívánom a beszélgetések során olyan emberek, akik segíteni akarnak, és ne gondolják, azt a kispénzüket, hogy tulajdonrész, játékosvásárlás, vagy sorolhatnám, egyéb szinten kívánják a Futball Kft-be befektetni, ahhoz pedig kellene egy önkormányzati támogatás, mint tulajdonos, hogy igenis stabil ez a Futball Kft. De nem ezt látják. Látták a múltkori közgyűlést tisztelt képviselőtársaim, ami bizony sajnos, sajnálatos, Kanizsa város lakosságának is a véleménye meg van rólunk, hogy így vesszük komolyan azt a dolgot, amit valóban korrektül el kell dönteni, hogy akarjuk, vagy nem akarjuk. Nyíltan valljunk szint és mondjuk meg a dolgokat, hogy kell futball Kanizsa városának? Kanizsa városának volt ezelőtt 80 évvel is futballja. Ezt igazolják, a történelmet, igazolták, akármilyen nehézség volt, a cirkusz, az mindig kellett a városnak. És ha ment a futball, akkor a stadionnak bizony háromnegyed része megtelt. De azt, hogy az ….. így történt, azt tudjuk a visszavezethető okok miatt, hogy mi volt itt, ezt leellenőrzik. Én azt kérném tőletek, hogy valóban itt a lehetőség, ahogy elmondtátok, döntsük el, üljünk le szembe, mondjuk, hogy nem kell, vállaljuk fel. És akkor majd a város lakossága megkérdezi, lehet, hogy nem most, de majd később számot kell adnunk róla, hogy felszámoltuk a futballt, vagy megszüntettünk egy NB-I-est. Marcaliba eljárunk majd, eljárunk esetleg Hévízre, meg egyéb, de mi ezt mondjuk ki ezt korrektül, hogy akarjuk, vagy nem akarjuk. A másik kérésem, tisztelt alpolgármester úr. A nyugdíjas drukkerek közül Szalai úr, vagy esetleg Kunics úr szeretne hozzászólni, kérném nagy tisztelttel majd a szót megadni a futball barátok, a futball szimpatizánsok nevében. Én ezt a lehetőséget kérném tisztelettel alpolgármester úrtól, hogy megadni ezt a lehetőséget. És a másik befejezésképpen, csak a futball érdekében kérem, én most is. ahogy mondtam mindig, optimista ember vagyok, támogatók lesznek, fognak lenni, de érezzék, hogy a város a hátuk mögött van. Azt, hogy valaki felvállalja egy személyben és megvásárolja, ahhoz egy nagyon gazdasági vállalkozásnak, vagy cégének, vagy gyárának kell lenni, de most már ezt Önök is tudják, hogy az országban minden önkormányzat, ezt a múltkor is elmondtuk, már 5-6 a futballt felkarolta és támogatja. Megyei jogú városokról van szó. Úgy tudom, a napokban már Kaposvár is nagyobb összeggel támogatta a futballt, akik átigazolták az edzőnket, mert a tisztelt közgyűlésünk, úgy döntött, hogy nem adja meg a támogatást, és most itt áll a klub kérem, se eleje, se vége ennek a futball klubnak. Ez így nem mehet. Döntsünk, korrektül mondjuk, hogy igen, vagy nem.

Törőcsik Pál: Köszönöm, csupa válaszol gombot látok. Annyit elmondanék azért, hogy annak idején, amikor kérték tőlünk az utolsó, úgynevezett utolsó támogatást, akkor még az első ligában játszott a csapat, és megvoltak a felmerülő költségek is, viszont a bevételek is ennek megfelelőn alakultak, úgy a jegybevétel, jogdíj, a TV-közvetítés, stb., stb. Mivel az eredmények nem jöttek, II. ligában vagyunk, a költségek nem sokkal kevesebbek, hiszen a szerződésállomány ugyanarról szól, a bevételek viszont sokkal kevesebbek. Tehát nem, hogy könnyebb lenne a dolgunk, hanem még nehezebb dolgunk van. És nem arról szól véleményem szerint a történet, hogy a város ki akar vonulni a labdarúgás mögül, hanem arról kell beszélnünk, és ezt jó, hogyha tudomásul vesszük, hogy ebbe a profi ligában való szereplést egymaga az önkormányzat nem tudja finanszírozni. És nem csak nálunk, hanem sehol sem. Ezt most ennek megfelelően tudomásul venni. Az más kérdés, hogy most létrehoztunk egy értéket, mert az a csapat érték. Maga játékosállomány is érték az amilyen bajnokságba szereplünk. Viszont meg van egyfajta anyagi tehervállalási lehetőségünk, és ehhez kell igazítanunk, hogy a csapatot a lehető legkevesesebb értékveszteség érje. Lehetőleg tudja folytatni a bajnokságot addig, ameddig gazdaságilag egy olyan lehetőség nem következik be, hogy szponzort találunk, vagy társfinanszírozót. De eddig sajnos ez nem történt meg. Ezek tények. És itt nem a képviselőtestület jó indulata hiányzik, hanem más. És ezt mindenki tudja.

Birkner Zoltán: Hát nem értek annyira a cirkuszhoz biztos, mint ahogy ezt Bicsák képviselőtársam teszi, ebben igaza Bicsák képviselő úrnak. A következő a kérdés, azt kérdezte Bicsák Miklós teljesen jogosan, hogy szüksége van-e a városnak egy másodosztályú futball clubra. Változatlanul az a véleményem, hogy igen. De azt is hozzáteszem, hogy 2001. június 6-áig, ugye akkor fog befejeződni ez a bajnokság, és addig is azon összeg felével, amit az éves költségvetésben erre előre hoztunk, és nem többel. Ez az összeg egyébként, én nem tudom, talán nem hallották rendesen, hogy mit mondtam, 35 millió Ft-ot irányzott elő, illetve kért Marton úr. Én azt mondtam, hogy 20 plusz 5, hiszen ez áll a költségvetési tervezetünkben. Ha azt egész évre vetítem, az 50 millió Ft. Az egész sporttámogatási rendszerünkből mondjuk az egy 35%-nyi összeg, ha erre valaki nekem azt mondja, hogy ez nem megfelelő a város teherbíró képessége fölött lévő összeg pillanatnyilag, és hogy ez irreálisan kevés lenne, hát akkor legyenek kedvesek nekem azt megmondani, akik ezt állítják, hogy honnét tesszük hozzá a többit, mert én nagyon szívesen megszavazom, és akkor most térjünk vissza a vállalkozási részére. Bizonyára úgy tűnik Bicsák úrnak, hogy abszolút foganatlanok vagyunk mi a vállalkozás részhez. Bicsák úr, ha Önnek tartozásai lennének komolyan, és mondjuk, nem lenne a legrózsásabb anyagi helyzetben, megkérdezem, belevágna akkor egy ilyen nagymértékű támogatásba csak a cirkusz miatt, mondjuk még 10 millióval többel, mint ami a teherbíró képessége a városnak? Hogy visszadobjam ezt vállalkozói labda kérdést. Hát Ön is tudja, hogy a város nincs rózsás helyzetben. Rossz helyzetben sincs, de jóban, ott meg különösen nincs. Na most innentől kezdve, ha akkora az adósság ……, amekkora, akkor tényleg nem számít, hogy 20 millióval több, vagy kevesebb ez a támogatás? És még egyszer mondom. A véleményem az, 2001. június 6-áig biztosítani kell 20 plusz 5 millió Ft-tal a működését. Nem tudom, hogyan lehet megcsinálni, de arra kérem az új ügyvezetést, próbálja megoldani így ezt a kérdést. És június 6-ával, ha nem megy bizony befektető, akkor azt gondolom, hogy át kell gondoljuk ennek a további működtetését.

Dr. Horváth György: Tisztelt Bicsák képviselőtársam, valóban nem vagyok gazdasági szakember, de elmerem … most folytatom tovább. Amikor megkapta a közgyűlés nem az előző, hanem az előtti bajnokság elszámolását – kérem, nem árt, ha meghallgatják a város lakóit – ott egymástól függetlenül minden képviselő …… millió 560 ezer Ft …. volt a bevétel. …… mérkőzésről van szó Mi ezt 8-cal elosztottuk, ………és kiderült, hogy …………. gazdasági élethez ugyan nem értek, de osztani még tudok, és ………… úgy hogy én azt hiszem, hogy amikor én ezt láttam, néztem, én akkor végképp levontam a konzekvenciát a futballról.

Tarnóczky Attila: Hogy milyen …… ehhez a kft-hez? Hát mert nem ……….. ennek egyszerű oka van. Egy vállalkozó, tudomásom szerint befektet. és utána kiveszi a hasznát a vállalkozásából. Ha nem ezt csinálja, akkor tönkrement a vállalkozása minden bizonnyal, azért nem sikerült neki. Egy futball klubnál nem vállalkozásról van szó, hanem támogatásról, mondjuk meg magyarul. Tehát mi ahhoz kerestünk tettestársakat, hogy legyen még más is, aki támogatja azt a szerencsétlen üzletinek nevezett – de egyáltalán nem üzleti – vállalkozást. Voltak, akik akkor hivatkoztak arra, hogy hát azért nem, mert terhekkel bír a kft. Hogyha tehermentes lenne, akkor bezzeg jönnének. Nem jöttek. Most már tehermentes, és azt mondja Bicsák képviselő úr, hogy a bizonytalan helyzete a focinak az önkormányzatnál, persze, de hát azt ne tessék elfeledni, meg ….. elmondani, hogy született döntés arról, hogy évi 40 millió Ft támogatást egy vállalkozónak aki ezt a kft-t működtetné, sporttámogatásként az önkormányzat több éven keresztül – 3, 4, 5 éven keresztül – hajlandó lenne adni. Ez egy elszántság. A másik oldalon hiányzik az elszántság. Még egyszer mondom, hogy ezek a vállalkozók nem léteznek, ezek színes léggömbök, csak már ….. kipukkadtak ebben a közgyűlésben, ebben a teremben. ….. kutattam az emlékeimben, hogy annak idején amikor az Ötv-t létrehoztuk, bevettük-e a kötelező, vagy az ajánlott feladatok közé a …….. fenntartását, hála Isten nem. Tehát úgy gondolom, hogy … kellene választani a sport ügyét, meg a cirkusz ügyét, nem azt állítva, hogy a cirkusz nem érdemel meg semmit, de annyit a mi helyzetünkhöz képest úgy gondolom, adni nem tudunk. Számomra semmilyen változat nem fogadható el most sem, egyszer ugyanis ilyen már történt ebben a közgyűlésben, ami azt mondja, hogy na most fél évre, nem annyit, hanem annyit, aztán majd megnézzük, aztán majd, ha nem érkezik befektető, akkor isten bizony sarkunkra állunk. Ezen már régen túl vagyok. Aki nekem ilyet mond, annak sajnos tisztelettel jelentem, de nem hiszem el, hogy azt ő maga komolyan gondolja. És az olyan összehasonlítás is, hogy mibe kerül a felszámolás és mennyibe kerül egy fél idény finanszírozása, az egyik esetben 2 millióval kevesebbe kerül, mint a másik, ez sem hivatkozási alap. ….. érdemes lenne tenni, hogyha nem ……meg az előző önkormányzat, nem hoz létre egy foci kft-t, vagy hogyha mi korábban észhez térünk és megtesszük, amit …….. akkor a felmerülő díjakkal szemben mekkora önkormányzati megtakarítás működött volna össze az évek során. A felszámolásról a költségek tekintetében mindig lehet ilyeneket mondani, hogy pénzbe kerül. A …... felszámolás is pénzbe kerül, még pedig sokkal többe, mint a másik.

Törőcsik Pál: Budai István úrnak és Bicsák Miklós úrnak megadnám a szót, és utána szavazásra fogom feltenni a kérdést, hogy a Kunics úr megkapja-e a szót.

Budai István: Én …… cirkuszhoz, de azt tudom, hogy amit most csinálunk, most már három órán át, az is egy cirkusz, hogy ilyen kérdésekben kérem szépen, többször, 4-szer egymás után összehívjuk a testületet és nincs előttünk egy olyan anyag, amit el tudnánk dönteni. Én a magam részéről azt mondom, és ezt megfontolás tárgyává teszem, hogy nem lehet olyan döntést hozni, hogy felszámolással nem értünk egyet, de pénzt sem adunk. Én a gazdasági társaság létét nem tudnám külön választani a pénzügyi rendezéstől. Tudniillik ismert dolog az én elméletem, hogy …..fizetésekkel kell rendezni a veszteséget, tehát gyakorlatilag ha mi azt mondjuk, hogy megtartjuk a kft-t, de pénzt sem adunk, akkor azt mondtuk ki, hogy felszámoljuk, mert ha így fog működni, akkor a következő ……… És énnekem az a javaslatom tisztelt közgyűlés, hogy most abban döntsünk, hogy adunk-e erre pénzt és megtartjuk a kft-t vagy nem adunk rá pénzt és nem tartjuk meg a kft. És ugyancsak elmondanám, amit a Tarnóczky úr elmondott, mert ilyen határozataink voltak, hogy …….. ha kiesünk, akkor újra visszakerülünk, meg különféle dolgok. Nagyon jó dolog lenne az, hogy bent maradni ebben a B-s vonalban, mert én úgy tudom, hogy egy kieső van – Marton úr te jobban tudod –, ha egy kieső van és megtartanánk, akkor talán bent lehetne maradni, de továbbra is itt maradunk egy szál magunkba, egy szál tulajdonosként és mindenféle következményeit vállalni kell ennek az egész rendszernek. Nekem az a kérésem, hogy most mi úgy döntsünk, hogy szívünk szerint, hogy megtartjuk, vagy nem tartjuk. Ha megtartjuk, akkor rendezzük a pénzügyeit, ha nem tartjuk meg, akkor viszont nem is tudjuk rendezni a pénzügyeit. Én a magam részéről a mellett vagyok, hogy elég volt abból a huzavonából, hogy meddig tegyük meg, meg milyen célokat tűzzünk ki magunk elé. Én most a voksomat majd a szavazáskor meglátják, amellett teszem le, hogy egyáltalán most ne rendezzünk semmiféle …….., indítsuk meg azt az eljárást, amit már régóta meg kellett volna. Ez az egyik. Vagy ha rendezzük, akkor próbáljunk meg olyan megoldásokat választani – már a múltkor is elmondtam –, hogy ami a város számára a legolcsóbb, a város számára legvonzóbb, mert nekem az a véleményem, hogy kanizsai térségben élve, Kanizsa környékén is össze lehet verbuválni olyan futballcsapatot, amely tud futballozni és annyiért, amennyiért pénzünk van, olyan szinten, amilyen szinten tud futballozni. Énnekem ez a véleményem. Kérem, szíveskedjenek megfontolni ezt a …….. Nem lehet külön választani … a kft. sorsát a pénzügyi rendezéstől.

Bicsák Miklós: Nagyon röviden és személyes megszólíttatás is három képviselőtársamtól. Horváth György képviselőtársamnak jó szívvel mondom, Nagykanizsán, ha a futball nem lesz kedves Gyuri, akkor a vívás sem, a kosárlabda sem, sorolhatnám. A futball az, ami meghatározó és a többiek is. Én szeretem, én élek-halok. Mindegy az, hogy kérlek szépen, ülőröplabda, elnézést kérek tőlük, én őket is támogatom, ne vedd ezt nagyképűségnek, azokat is. Én minden sportot szeretek Gyuri Nagykanizsán, de a futball nélkül megnézheted, hogy a többi sport is hova jut.

A Tarnóczky alpolgármester úrnak csak annyit, nagyon sajnálom – nem tudom, ki mondta – volt itt lehetőség, komoly befektető volt nem olyan régen. Mindenki ellene volt, hogy nem komoly a szándéka és arról volt szó tisztelt közgyűlés, hogy 40 millióval támogatjuk, ha egy komoly befektető itt meg kívánja vásárolni a futball klubot. Elvetettétek. Úgy tudom, ti oldalatok, ti szemben velem, és elnézést kérek tőletek, most nem akarok vitatkozni, de ha komoly a befektető, akkor én elvárom, ha tárgyalok veled, mint tulajdonossal, hogy a szándékodat nyilatkoztasd, és akkor oda teszem a pénzemet. Én csak azt akarom mondani, és én a futballt szeretem, szeretem a többi sportot, erőmhöz mérten támogatom Kanizsa városát. Én kérem, hogy ti is így gondolkozzatok a lehetőségekhez képest, mert komoly adófizető emberek élnek ebben a Nagykanizsa városban, állampolgárok, vállalkozók, akik ezért is fizetik a komoly vállalkozási meg egyéb helyi adókat, hogy a sportra. És az a sport, ami embereket vonz nagy létszámban, az eddig is a futball volt.

Törőcsik Pál: Képviselőtársaim, megjelent kedves vendégeink közül Kunics úr kíván szólni. Kérem képviselőtársaimat, hogy amennyiben egyetértenek vele, kérem, szavazzák meg az ő hozzászólását. Kérem, szavazzunk erről.

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Kunics Sándor: Tisztelt elnök-helyettes urak, tisztelt képviselő urak, tisztelt vendégek. Az az érzésem, sok értelme az elhangzottak szerint nincs, hogy hozzászóljak. De annyit azért elmondhatok, ennek a kft-nek a város a tulajdonosa, tehát Önök képviselők, a városon keresztül a kft. mint tulajdonos. Egymásra ne mutogassanak, hogy a kft. hogyan gazdálkodik. Ezt Önöknek kell üzemeltetni. Mindegy, hogy valakit megbíznak ezzel vagy nem, de Önöknek kell üzemeltetni. Annyit még, felvetődött, hogy Kanizsán már nagyon régen, 80-100 évvel ezelőtt is volt futball. Az én gyerekkoromban, meg később is nagyon jó futball volt országos szinten is, vagy közepes, vagy jó futball volt. Felvetődött a többi sport is. A többi sportág, a kézilabda meg az egyéb sportok, azok is kapnak pénzt, de arányosan nem kaptak kevesebbet, mint a futball. Menjenek el az MTK-hoz, vagy a Vasashoz, vagy a Fradihoz, kérdezzék meg, hogy a többi sporthoz viszonyítva a futball mennyit kap? Biztos, hogy nem kap kevesebbet, mint itt. Na most, én egy régi futballrajongó vagyok, meg futballoztam is, még annak idején, mostani NB-III-as szinten, de higgyék el, ha Kanizsán megszűnik a futball, akkor Önök valamennyien, meg talán még én is, nagyon megbánjuk ezt. Nem fenyegetésképpen mondom, de nagyon megbánják. Most képzeljék el, hogy ekkora városban, a Vasút megszűnt, van, fölemlítették Sáska, meg a Miklósfa, Bányász hogy visszakerül NB, vagy a megyei első osztályba, de azt is üzemeltetni kell valakinek. Ha a kft. megszűnik, akkor nem üzemelteti senki. Most ahhoz, hogy ilyen csapatot összehozzon a város, kell legalább 10 év, de ki hozza össze? Kérdem Önöktől, hogy a városnak az éves költségvetéséből ez a 35-70 millió Ft mekkora összeg? Gyakorlatilag semmi. Egy-egy főre, beleszámítva mindenkit, nem kerül több, 600 Ft-tal. Egy főre számítva, mert kb. 56 ezer lakos van Kanizsán … együtt, de itt egy-két képviselő felemlítettem, hogyha valaki megszervezi, de Önöknek kell megszervezni ezt, mert a városé a csapat. Én is adnék 5.000 Ft-ot minden évben úgy, grátisz az egyesület részére támogatást. Na most olyan befektetőt ne várjanak, aki megveszi az izét. Olyan támogatókat várhatnak, de ezt meg kellene szervezni. A városban is legalább össze lehet szerezni 1 millió Ft-ot vagy 2 millió Ft-ot így, támogatásképpen is. Biztos vagyok benne, hogy össze lehet szerezni. Meg azért, ha látják a szurkolók, hogy a városvezetése mellette van a csapatnak, meg elfogadható a csapat, már akkor közönség is van. … 12 ezer szurkoló volt még a korábbi NB-I-es csapatnál. Most itt hiába említik föl a kosárlabda csapatot, a Vasútnál van egy jó NB-I/B-s kosárlabda csapat, de mennyi? 100-200 néző van ott, de itt meg, ha kevesen vannak, akkor is van 1000-2000 néző. Én azt javaslom Önöknek, hogy feltétlenül, párttól függetlenül szavazzák meg a működéshez a pénzt, de ne úgy, hogy most 25 ezret, aztán félévkor megszűntetjük. Ez olyan dolog, hogy már akkor el is van temetve a futballcsapat. Ha így ezt kimondják, hogy félévig lesz, akkor felszámolják. A kanizsai szurkolók részéről ez olyan felháborodást fog vetni, hogy az nem mindennapi. Arra kérem Önöket, hogy szavazzák meg normálisan, hogy NB-I/B-s csapat működjön, és szervezze meg a Polgármesteri Hivatal által megbízott személyek ezt a támogatást. Mert mint valamikor volt – nem tudom van-e itt olyan, aki volt még régen, a Bányásznak volt egy ilyen (na nem jut eszembe) társasága, ott is megszervezték és támogatást gyűjtöttek és elég sok pénzt összegyűjtöttek.

Törőcsik Pál: Köszönjük szépen. Én szeretnék emlékeztetni mindenkit arra az időszakra, amikor nagy örömünkre a profi ligába került a csapat. Mindent megmozgattunk ahhoz, hogy támogatókat, szponzorokat szedjünk össze. Az önkormányzat a saját támogatásán felül kibocsátott ún. gyeptéglajegyeket – mondjuk, ezért megkaptam a magamét én is. Mi megvettünk belőle 5 millió Ft-ot, a szurkolók, akik akkor is már életüket és vérüket áldozták volna a futballért, 160 ezer Ft-ot vettek meg. Kérdezem azt, hogyha akkor, amikor a csapatnak futott és még a Fradi járt ide le, akkor mondjuk meg, vagy kérdezem én, milyen támogatást várhatunk ezennel? Kibocsássunk egy gyeptéglajegy-kettőt, a másod osztályra? Vagy mit mondjunk? Szóval én nem akarok ezzel ironizálni, csak azt szeretném, hogy egyszer legalább magunknak ne hazudjunk már. Hát vegyük tudomásul, hogy eddig tart, és ennyi van. Én nem azt mondom, hogy herdáljuk el azt, amink van, mert az egy érték. És azon gondolkodjunk, hogy hogyan tudjuk megőrizni. Ez az egyik. A másik, hogy a labdarúgás mögül nincs szándékunk kivonulni. Csak arról van szó, hogy van egy gazdasági társaságunk, amit nem mi hoztunk létre, ez az önkormányzat, mi megörököltük. Mi próbáltuk működtetni. Toldozni, foldozni, pénzt adni hozzá és gyakorlatilag elérkeztünk ehhez a ponthoz, ahol most vagyunk. Ha azt mondom, hogy egyértelműek a szerződés feltételei a másodosztályú profiligába való induláshoz akkor, ha azt akarjuk, hogy a csapat ne veszítse az értékét, akkor a működtetéséhez szükséges pénzt a szezonbefejezésig – június 30-ig (ugye jól mondom) – addig meghatározott fix összegben biztosítsuk. De az, hogy deklaráljuk is azt, hogy a továbbiakban nem tudjuk a kft-t működtetni, egy végelszámolást kellene kezdeményezni attól az időponttól, amikor a bajnokság befejeződik. Addig még mindig van egy mozgástér és remény arra, hogy amennyiben a csapat teljesít, vagy amennyiben a városnak is egyfajta gazdasági fellendülése elindul, talán támogatókat tudunk hozzá szerezni. Nem biztos, hogy üzleti alapon, tehát ezzel is jó, hogyha szembenézünk. A másik fontos dolog, amit szeretnék elmondani, hogy most ennek a játékosállománynak és az alkalmazottaknak van egy fix szerződésállományuk, amelynek lejárati határideje ez év június 30-a. Azok szerződések. Ezeket ki kell fizetni, ha tetszik, ha nem, vagy peres úton megtámadni, vagy bármi más, ami szintén közel annyiba kerül, mint a kft-nek a működtetése. A kérdés az, ha már ez a kötelezettségünk fennáll, ha milyen módon tudunk ennek oly mértékben megfelelni, hogy a profi bajnokságban való játékunkat biztosítani tudjuk, ha már egyszer mindenképpen fizetési kötelezettségünk felmerül, erről kellene véleményem szerint a mai napon döntést hozni. Ez egyfajta mozgásteret és egy túlélési lehetőséget is biztosítana a másodosztályban való szereplésben. Én ezt szeretném megfontolásra ajánlani, én úgy látom, hogy ez a fajta középút, amit meg lehetne találnunk közösen.

Röst János: Továbbra is azt kérdezném meg, amit legelőször is megkérdeztem, hogy mi a konkrét beterjesztés és miről kell szavazni? Azt hiszem, hogy elég sokszínű vélemény hangzott el, mindenki ugyanazt mondta el ma is, amit korábban el szokott mondani, tehát nem hiszem, hogy meglepetést okozott bármelyik képviselőtársam hozzászólása. Jelenleg a helyzet eléggé bonyolult, de mégsem az, ugyanis három dologban lehetne szavazni. Amit megtettünk korábban az, hogy meg kívánjuk-e szűntetni a kft-t vagy nem? Ez egy nagyon egyszerű szavazással (ehhez 14 igen kell) ha erről úgy döntünk, hogy megszűntetjük, akkor azt követően nem hiszem, hogy olyan sok tennivaló van. Ki kell jelölni a végelszámolót és azt követően a maga útjára megy a dolog. Ha nem úgy dönt a testület, hogy felszámolja, akkor dönteni kell a kft. ügyvezetőjének a személyéről, amiről nem hangzott el szintén javaslat és örömmel venném, hogyha lenne erre javaslat. Azt követően pedig, ha ez megtörténik, hogy megszavazzuk, tételezzük fel a személyét, akkor vagy most szavazunk a költségvetési összegről, vagy ha nem most szavazunk, akkor sem történik semmi probléma, mert a költségvetés elfogadása, 2001-ig az előfinanszírozással ugyanúgy működik ez a kft. mint a Polgármesteri Hivatal, vagy mint bármelyik intézmény, akármelyik gimnázium vagy általános iskola is. Tehát gyakorlatilag akkor 1/12 részben kell finanszírozni a kft-t. Én arra kérném Törőcsik urat, hogy fogalmazza meg a javaslatát, szavazzunk valamiről, mert így megmondom őszintén, elég nehéz, mert vélemények ugyan hangzottak el, amiből látszik az, hogy a FIDESZ nem kívánja támogatni nagy részében az előterjesztést, és az tűnik akkor ebből ki, hogy Törőcsik úrnak egy újabb sikertelen állomása lesz a közéletben és pont ők teszik ezt vele.

Törőcsik Pál: Amitől féltem, az bekövetkezett. Eddig egész normális mederben beszélgettünk a futballról, amíg a pártok nem kerültek elő. Reméltem, hogy ez így is lesz. Én most a továbbiakban szünetet fogok elrendelni és határozati javaslatot fogunk megfogalmazni, ami egyébként, megmondom Röst képviselőúrnak nem azért nem került ide írásos javaslat, mert nem dolgoztunk rajta, hanem egyszerűen arra nem volt idő, hogy írásba fektessük és még meg akartunk hallgatni egy-két véleményt, de ezekről majd lehet szavazni.

Dr. Baranyi Enikő: Én úgy gondolom, hogy már azért többségében minden képviselőtársunk az ezzel kapcsolatos véleményét elmondta. Én az ügyrendit azért nyomtam, mert egyrészt a vitát le kellene szerintem zárni, másrészt a határozati javaslatot én a következő formában próbáltam megfogalmazni:

  1. Nagykanizsa Közgyűlése a Nagykanizsai Futball Sport Club Kft. működtetéséhez 2001. 06. 31-ig 35 millió Ft-ot biztosít.
  2. Ha ez átmegy, akkor megmondjuk, hogy működjön félévig.

  3. A kft. ügyvezető igazgatójának kinevezéséig a feladat ellátására felkérjük Tüttő István polgármester urat.
  4. 2001. március vagy április 15-én a kft. hosszabb távú működésével kapcsolatos összefoglaló előterjesztést a közgyűlés elé hozni.

Felelős: Tüttő István polgármester

Törőcsik Pál: Kérem, ez egy határozati javaslat volt, erről fogunk majd szavazni. Most két képviselőtársamnak Birkner Zoltán úrnak és Marton István úrnak adnám meg a szót, utána pedig szünetet fogok elrendelni és megfogalmazzuk a határozati javaslatokat.

Birkner Zoltán: Igazából elnézést kérek azoktól, akik itt ülnek. Ha valakinek úgy tűnt, hogy én politizálni szerettem volna, vagy a FIDESZ politizálni szeretett volna a futball ügyben, akkor azt hiszem, hogy nem jól értelmezték szavainkat. Nem értem Röst urat, megint nem értem. Sokadszor nem értem egyébként már. De amikor tényleg kezd lassan több javaslat megfogalmazódni párttól teljesen függetlenül, akkor Röst úr megint egy jó kis szúrással beletesz egy kis politikai csavart, nehogy úgy álljunk fel a mai nap is a közgyűlés asztalától, hogy az normális, egyszerű, előremutató közgyűlés lett volna. Nagyon kérem Röst urat, hogy próbáljon meg hasonlóan nyilatkozni, mint ahogy eddig tettük mindannyian.

Röst János: Nem akarok vitatkozni Birkner képviselőtársammal, úgy gondolom minden döntés valamilyen szinten politikai döntés is és az, hogy az ő frakciójuknak mindig volt véleményük érdekes módon, kivéve, pont ebben az ügyben nem volt és az, hogy a két alpolgármester teljes mértékben egymással szemben fogalmaz meg véleményt, én úgy gondolom, ez a FIDESZ-nek a belső vitáját jelenti, nem mást.

Marton István: Sok felvetést – meg kell mondanom őszintén – egyáltalán nem értek. Feltehetően nem az én hibámból nem értem, mert amikor például – egyet kiragadok – Horváth Dr. képviselőtársam nem hiszi, hogy 70 millió Ft elég az éves működtetéshez, az nekem azt jelenti, kettőt jelent: egy, hogy az üzleti tervet, amelyet a kft. egy hónappal ezelőtt leadott, nem olvasta el, bár bármelyik képviselőnek a közgyűlési döntés értelmében egy hónapja, amióta le lett adva, betekinthető. A másik, ami legalább ilyen szomorú számomra az pedig az, hogy a szavahihetőségemet kérdőjelezi meg ezzel az állításával.

Többen mondták itt, hogy első osztály, vagy másodosztály. Tudomásul kell venni kérem, hogyha a 12 csapatos első osztályba az alsó határ, amin mozoghatnak egyesületek, az negyedmilliárd forint. Az, hogy az honnan jön össze, az egy másik ügy. Ebből adódóan azt kell, hogy mondjam, hogy Nagykanizsán ebben a pillanatban első osztályú csapatról még csak ábrándozni sem illik. Az én céljaim között az elmúlt évben az szerepelt, hogy egy jó másodosztályú élcsapat, legrosszabb esetben középcsapat, tehát mindenképpen az első hat között szerepeljen, és hát ugye az sem baj, ha odaér a dobogóra.

Birkner képviselőtársamnak teljes mértékig igazat kell, hogy adjak, de lehet, hogy ő beleolvasott az üzleti tervbe, mert tényleg mintegy 70% erejéig kellene az önkormányzatnak – mint tulajdonosnak – a kft. működését elősegíteni, ami alapvetően, hogy ekkora az arány, az a nem túl szerencsés közgyűlési döntés a következő …. Szóba került – hogy ugye mindenki azt hitte, hogy majd özönlenek a befektetőt. Tulajdonképpen énnekem most önkritikát is kellene, hogy gyakoroljak, mert akkor én azt mondhatom magamról, hogy én befektető riogató is vagyok, ugyanis a befektetőknek az az október 16-i szándéknyilatkozata és intézkedési tervének a működtetési feladatok egyes pontja ugye valahogy így hangzik, hogy “a tulajdonosi …… 20% önkormányzati, 80% befektető, vállalkozó arányban oszlik meg, az összes hozzátartozó létesítményekkel együtt.” Azért mondom, hogy én egy befektető riogató vagyok, mert a kb. 5., 6. kérdésemre előkerült a befektetőkkel a tárgyalásnál, hogy hát akkor mi tartozik a kft. tulajdonjogába, és mindenkinek lógni kezdett az orra, amikor tudattuk velük, hogy se munkacsarnok, se a pálya, se semmi nem az önkormányzaté, tehát magyarul a befektetőké sem lehet. A komoly befektető e nélkül nem rugaszkodik el, és ezért mondtam én azt, amit a napirend tárgyalása során elmondtam. Birkner úr még azt is említette, hogy ugye 600 igazolt futballista van, ami alig tesz ki a 20%-át az összes igazolt sportolónak a városban. Valószínű, hogy ebben neki igaza van, bár jó pár sportkörnek vagy egyesületnek – és igazán ne sértődjön meg senki – ismerem a számait, hát ami ott papíron szerepel, az nem biztos, hogy mindig lefedi a valóságot, de meg kell, hogy kérdezzem, most még melyik az a sportág, az az egy, amelyikben több, mint 100 gyerek van ezzel a 600-zal szembeállítva? Egyébként a számok, amiket idézett, azok mind igazak, mind korrektek, mert hallottam is őket az elmúlt közgyűlésen olyan 80-90%-ban. Csak azt nem tette hozzá ő sem, hogy ez a tulajdonképpen ugye olyan 70 millió Ft-ról van szó, én abból az utolsó 20-ról nem kívánok itt részletesebben beszélni, mindenki tudja, hogy itt miről van szó – illetve, ha valaki nem tudja, akkor a mellette ülő képviselőtársa meg tudja neki mondani – tehát ez azt jelenti, hogy 50 millió Ft-tal a népességet figyelembe véve nem jut 1000 Ft/fő/év egy-egy polgárra. Hát ilyet ….., de ha tovább ragozzuk a számokat, akkor napi 2,5 Ft fejenként ez az összeg.

Budai úr feltett nekem egy kérdést, hogy mennyi a kiesők száma? Azt kell, hogy mondjam rá, hogy másfél. Ugyanis az utolsó, az biztosan kiesik, az utolsó előttinek osztályozót kell játszania. Hát én nagyon szomorú lennék, hogyha a közgyűlés végül is úgy dönt, hogy életben marad ez a Futball Kft., hogy a 11. hely elkerülése lenne neki a célja, mert ezt engedheti meg a város rangjából adódóan. Ugye azt többször elmondtam, az ország 20. legnagyobb városa az úgy gondolom, hogy egy másodosztályú középcsapatra mindenképpen predesztinál.

Egy adott összeg, ha jó időpontban jön, akkor mondjuk, az a szolid megélhetést biztosítja, ha rosszabban, akkor lehet, hogy csak temetési segélynek elegendő. Ezt a kijelentésemet nem akarom mélyebben megmagyarázni.

És még a Röst úrnak a felvetése, amely nagyon rafinált felvetés. Nem tudom, mindenkinek feltűnt-e a jelenlévők közül, ugyanis hogyha ez a közgyűlés úgy dönt, hogy előfinanszíroz, akkor a kft. jobban jár a tavalyi tényszámok alapján, mint az idei tervszámok alapján, mert a 70 millió Ft az ugye a 30%-kal megnövelve adja ki a 91-et és én ezért nem értem Horváth György képviselőtársamat, mert a mérhetetlen mennyiségű adósság a ’99-es adósságok eltűntetésére, például a téglajegy számláját is el kellett tűntetni – legyenek erősek, nem tűntették el az elődeim, nekem kellett vele valamit kezdeni, hogy mit, azt nem vagyok hajlandó elmondani. De a ’99-es APEH késedelmi kamatot is most verte le rólunk az adóhatóság. Tehát ami tényleg tehermentes kft. és ugye az mélyen sértő, ha azt mondod Gyuri, hogy 70 millió, az nem lenne elég, mert egy normális másodosztályú szerepléshez a 100-106 millió Ft közötti összegből ki kell jönni és ott nem lehet nagyobb önkormányzati rész, mint a 40+10 és az az úgynevezett ominózus …... És akkor ott van a 300 fölötti gyereklétszámnak a ……..

Szünet

Törőcsik Pál: A szünetben az elhangzott határozati javaslatokat megfogalmaztuk, leírtuk és most ismertetem Önökkel azt a három határozati javaslatot, amelyek közül valamelyiket el kell, hogy fogadjunk. A határozati javaslatok a következőképpen szólnak.

Az első határozati javaslat Budai István képviselőtársunk által javasolt megoldást vette figyelembe és így hangzik:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai I. Futball Klub Szolgáltató Kft-t végelszámolással jogutód nélkül megszünteti.

Határidő: a végelszámolási eljárás megindítása érdekében 2001. január 31.

Felelős: Tüttő István polgármester

Ez az első határozati javaslat. Itt az elfogadás esetén majd a végelszámolónak kinevezése is szükségessé válik. Ezt majd annak idején meg fogjuk tenni.

A második határozati javaslat Dr. Baranyi Enikő képviselőtársunk javaslata, amely a következőképpen hangzik:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. június 30-ig 35 millió Ft támogatást biztosít a Nagykanizsai I. Futball Klub Szolgáltató Kft-nek. Az új ügyvezető igazgató megbízásáig a polgármestert bízza meg a kft. ügyeinek teljes jogú vitelével.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése március 31-ig értékeli a kft. működését és meghatározza jövőjét.

Nem tudom, kíván-e kiegészítést tenni képviselőasszony?

Dr. Baranyi Enikő: Igen, köszönöm. Tehát az összeg után, hogy ennyi összeget biztosít, 2001. 06. 31-ig. Tehát hogy ez is kerüljön be.

Törőcsik Pál: 06. 31-ig?

Dr. Baranyi Enikő: Igen. Vagy 30-ig. Bocsánat.

Törőcsik Pál: Tehát június 30-ig. Tehát akkor stimmel ugye, június 30-ig? Rendben. Ez a második határozati javaslat.

A harmadik határozati javaslat pedig a következőképpen szól:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai I. Futball Klub Szolgáltató Kft. részére 2001. június 30-ig 20 + 5 millió Ft-ot biztosít a működéshez és a létesítmények üzemeltetéséhez. A kft. üzletrészét 100%-os mértékben felajánlja eladásra. A sikeres értékesítés érdekében naptári évenként 40 millió Ft támogatását vállalja első és másodosztályú szereplés esetén. Sikeres értékesítésnek a 2001. június 30-ig aláírt hitelesített szerződést tekintjük. Az értékesítés meghiúsulása esetén 2001. június 30-ával végelszámolással jogutód nélkül megszünteti Nagykanizsa I. Futball Klub Szolgáltató Kft-t. Az új ügyvezető kinevezéséig a polgármestert bízza meg a kft. ügyeinek teljes jogú vitelével.

Így hangzott a harmadik.

Kérem a vitát, mivel nem zártam le, így most Bicsák Miklós képviselő úr jelentkezett szólásra.

Bicsák Miklós: Tisztelettel kérem alpolgármester urat, hogy kérem név szerinti szavazással a végelszámolás az 1. és a 3. pont, a határozati javaslatát megszavaztatni név szerinti szavazással. Az 1. és a 3-ast.

Birkner Zoltán: Tisztelt alpolgármester úr! Ha lúd, akkor legyen kövér. Én a kettesről is akkor kérnék szépen név szerinti szavazást.

Röst János: Nem hallottam személyi javaslatot a kft. ügyvezetőjére. Legyen kedves az előterjesztő, tegye meg, hogy javasoljon valakit.

Törőcsik Pál: A kft. ügyvezetőjére? Erre nem is történt utalás, mert most polgármester úr tulajdonképpen vagy kinevezéssel, illetve vagy pedig pályázatot kell kiírni.

Bicsák Miklós: Én javasolnám továbbiakban a tisztelt közgyűlés, ha a Futball Kft-nek a normális, korrekt működéséhez megszavazza a 36 millió Ft-ot, Marton Istvánt, aki eddig is 2000. december 31-ig ellátta, ezt igazolta a munkája is, hogy helyre tette gazdaságilag a kft-t, én javasolnám, ha ez átmegy a tisztelt közgyűlésen, hogy a működéshez a megfelelő 36 milliót a közgyűlés megszavazta, hogy őt támogassuk.

Törőcsik Pál: Ugye itt a 35 millió Ft-ról volt szó a legjobb esetben. Elhangzott egy javaslat. Én azt hiszem, hogy mielőtt egy javaslatról akár vitatkoznánk is, praktikus lenne, ha esetleg Marton képviselőtársam nyilatkozna, hogy vállalná-e bármelyik verzióban ügyvezető igazgatói szerepet? Még szavazásnál nem tartunk, csak szeretnék eredményes munkát.

Marton István: Én úgy gondolom, hogy bár a feladat nem csábít ezek után, ami itt történt már ugye negyedig alkalommal, de azért nézegessük meg a szavazásokat.

Törőcsik Pál: Jó. Név szerinti szavazás. Kérem szépen elsőként a Bicsák képviselő úr felvetését ügyrendinek tekintem annak ellenére, hogy nem ügyrendiként kérte, ezért szavazni fogunk a név szerinti szavazásról. A képviselők ¼ részének szavazata kell a név szerinti szavazás elrendeléséhez, ezért kérném, erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Tehát a továbbiakban, amikor majd a szavazásokhoz fogunk elérni és még a vita nincs lezárva, és folyamatosan hozzászólásra van lehetőség. A másik, név szerinti szavazást kért a 2. pontra is Birkner Zoltán képviselőtársam. Ezért kérem, arról is szavazzunk, hogy a 2. pontról is név szerinti szavazás legyen.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: A szavazás eredményeként mind a három határozati javaslatról név szerinti szavazással fogunk dönteni.

Tarnóczky Attila: Csak azt szeretném javasolni általános jelleggel, hogy ezek után minden alkalommal foci ügyben csak név szerint szavazzunk.

Törőcsik Pál: Akkor ezt is ügyrendi javaslatként, ha ragaszkodik hozzá alpolgármester úr, felteszem, de szerintem hátha látunk még jobb időket is.

Dr. Baranyi Enikő: Ügyrendi javaslatom lenne. Zárjuk le a vitát és szavazzunk név szerint, de meglehetősen tempósan. Én majd így dobolok, hogy következő, következő.

Törőcsik Pál: Mivel több hozzászólás nincs, én a vitát szavazás nélkül lezárom, és rátérünk a szavazásokra. Köszönöm a képviselőasszony segítségét. Ezért kérném aljegyzőasszonyt, hogy megvan a névsor. Megvan ugye?

Dr. Gyergyák Krisztina: Igen.

Törőcsik Pál: Akkor a napirendi pontok az elhangzás sorrendjében, ahogyan határozati javaslatok elhangzottak, egyes, a kettes és a hármas. Ilyen sorrendben fogunk szavazni.

Antalics Dezső: Nem.

Balogh László: Nem.

Dr. Baranyi Enikő: Nem.

Bicsák Miklós: Nem.

Birkner Zoltán: Nem.

Böröcz Zoltán: Igen.

Budai István: Igen.

Dr. Csákai Iván: Igen.

Cserti Tibor: Nem.

Dr. Fodor Csaba: Nem.

Dr. Gőgös Péter: Igen.

Gyalókai Zoltán: Igen.

Györek László: Igen.

Dr. Horváth György: Igen.

Dr. Kalmár Béla: Nem.

Kelemen Z. Pál: -

Kiss László: Nem.

Marton István: Nem.

Mayer Ferenc: Nem.

Röst János: Nem.

Tarnóczky Attila: Igen.

Teleki László: -

Tóth László:….

Tóth Zsuzsanna: Igen.

Törőcsik Pál: Nem.

Tüttő István: -

Zsoldos Ferenc: -

Törőcsik Pál: Igen, csak megszámoljuk a szavazatokat.

Dr. Gyergyák Krisztina: Tehát 9 igen és 14 nem.

Törőcsik Pál: Tehát 9 igen, 14 nem szavazattal az első határozati javaslatot elvetettük.

 

A közgyűlés 9 szavazattal és 14 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: Következik a második határozati javaslat, a második csomag. Kérem, ugyan ilyen módon, név szerinti szavazással kezdjük el a szavazást.

 

Antalics Dezső: Nem.

Balogh László: Nem.

Dr. Baranyi Enikő: ….

Bicsák Miklós: Igen.

Birkner Zoltán: Nem.

Böröcz Zoltán: Igen.

Budai István: Nem.

Dr. Csákai Iván: Nem.

Cserti Tibor: Igen.

Dr. Fodor Csaba: Igen.

Dr. Gőgös Péter: Nem.

Gyalókai Zoltán: Nem.

Györek László: Nem

Dr. Horváth György: Nem.

Dr. Kalmár Béla: Igen.

Kelemen Z. Pál: -

Kiss László: Igen.

Marton István: Igen.

Mayer Ferenc: Igen.

Röst János: Igen.

Tarnóczky Attila: Nem.

Teleki László: -

Tóth László: Igen.

Tóth Zsuzsanna: Nem.

Törőcsik Pál: Nem.

Tüttő István: -

Zsoldos Ferenc: -

 

Törőcsik Pál: A szavazatok alapján 12 nem és 11 igennel a második határozati javaslat sem kapta meg a szükséges támogatást.

 

A közgyűlés 11 szavazattal és 12 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: Most rátérünk a harmadik verzióra, a harmadik határozati javaslatra. Ugyanígy kérném aljegyzőasszonyt a nevek olvasására és szavazzunk.

 

Antalics Dezső: Igen.

Balogh László: Igen.

Dr. Baranyi Enikő: Nem.

Bicsák Miklós: Nem.

Birkner Zoltán: Igen.

Böröcz Zoltán: Nem.

Budai István: Nem.

Dr. Csákai Iván: Nem.

Cserti Tibor: Tartózkodom.

Dr. Fodor Csaba: Nem.

Dr. Gőgös Péter: Nem.

Gyalókai Zoltán: Igen.

Györek László: Igen.

Dr. Horváth György: Nem.

Dr. Kalmár Béla: Nem.

Kelemen Z. Pál: -

Kiss László: Igen.

Marton István: Nem.

Mayer Ferenc: Igen.

Röst János: Nem.

Tarnóczky Attila: Igen.

Teleki László: -

Tóth László: Nem.

Tóth Zsuzsanna: Igen.

Törőcsik Pál: Igen.

Tüttő István: -

Zsoldos Ferenc: -

 

A közgyűlés 11 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: Döntés nem született, ezért 5 perc szünetet rendelek el és újabb határozati javaslattal fogunk előállni. Elnézést, egy pillanat türelmet kérnék, mert ügyrendi kérdésben Tarnóczky Attila alpolgármester úr kért szót.

Dr. Baranyi Enikő: Meg én is.

Törőcsik Pál: Meg Baranyi Enikő is.

Tarnóczky Attila: Egy fontos dolog azért kiderült, hogy a kéttagú SZDSZ frakciót is politikai ellenétek feszegetik foci ügyben szanaszét.

Dr. Baranyi Enikő: Az SZMSZ-szel ugyan nem összeférhető, amit kérdezek. Ugyan mire tartunk már megint szünetet?

Törőcsik Pál: Egyeztetés kell, mert így anélkül.

Dr. Baranyi Enikő: Ne haragudjatok, azért minden egyeztetésnek van már valami időhatára. Hát ma kettőtől fél ötig itt ülünk. Nekem senki se mondja, hogy nem úgy ült le mindenki, hogy kb. 75%-ig eldöntötte, hogy mit akar szavazni.

Törőcsik Pál: Kérem, amennyiben egy közgyűlés nem tud dönteni a saját kft-je jövője ügyében, akkor addig fogja ismételni, ameddig nem sikerül ez neki. Kérem, ezt tudom mondani a határidőre. Úgyhogy 5 perc szünet, és addig ne menjen senki el, és újból vissza. Ez egy nonszensz.

 

Szünet

 

Törőcsik Pál: Kérdezem, hogy a szünet után van-e valakinek a három előterjesztett határozati javaslattal kapcsolatosan olyan indítványa, véleménye, amit most el akar mondani? Akkor jelentkezést nem látok, ezért a következő. A harmadik határozati javaslatot terjeszteném elő újra, amelyben egy értékesítésre való felajánlás is szerepel. Annyival kiegészítve, hogy meg kell határoznunk a későbbiek során – amennyiben ezt a határozati javaslatot megszavazzák – egy értékmeghatározást kell a kft-vel kapcsolatosan meghirdetni, hogy egyáltalán a vevő, aki érdeklődik konkrétan és komolyan, egy megfelelő ismeretek birtokában tudjon dönteni. Ezért én újból felolvasom a harmadik határozati javaslatot, és újból felteszem szavazásra. Egyszer már döntöttünk a tekintetben, hogy név szerinti szavazás lesz. Nem tudom ezzel kapcsolatosan, hogy ha már egyszer név szerint szavaztunk, akkor nem tudom, hogy szükséges-e még egyszer megismételni. Mindegy, a következőt mondom, tehát így hangzik az előterjesztés:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa I. Futball Club Szolgáltató Kft. részére 2001. június 30-ig 20 + 5 millió Ft-ot biztosít a működtetéshez és a létesítmények üzemeltetéséhez. A kft. üzletrészét 100%-os mértékben felajánlja eladásra. A sikeres értékesítés érdekében naptári évenként 40 millió Ft támogatását vállalja első és másodosztályú szereplés esetén. Sikeres értékesítésnek a 2001. június 30-ig aláírt, hitelesített szerződést tekintjük.

Az értékesítés meghiúsulása esetén 2001. június 30-ával végelszámolással, jogutód nélkül megszünteti a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft-t. Az új ügyvezető kinevezéséig a polgármestert bízza meg a kft. ügyeinek teljes jogú vitelével.

Kérem, így hangzana és kérem most, amennyiben a gépek be vannak kapcsolva, kérem erről szavazzunk most. Kérem, hogy fogadjuk ezt el.

A közgyűlés 13 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Törőcsik Pál: Kérem, módosító indítványa van-e valakinek?

Dr. Baranyi Enikő: Módosító indítványomat szeretném megismételni. Nevezetesen ezt a határozati javaslatot magam részéről úgy tudom, vagy úgy gondolom, hogy akkor tudnám elfogadni, hogyha az előző időszak ügyvezető igazgatója által benyújtott gazdasági számításoknak megfelelő értékben, azaz 35 millió Ft-tal történne az első hat hónapnak a működtetésére biztosított összeg. Köszönöm szépen és nagyon kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a számítást, én úgy gondolom, hogy korrekt és reális, ezt próbálják elfogadni, másrészt pedig ez hosszabb távon ugyanakkor azt a fajta szándékot is megjeleníti, hogy a kft. jövőjével kapcsolatosan valóban valami másfajta működtetési feltételt kellene biztosítani.

Törőcsik Pál: Kérem, a harmadik határozati javaslat módosítva Dr. Baranyi Enikő képviselőasszony módosító javaslatával. Ezt a verziót fogom feltenni szavazásra most. Kérem képviselőtársaimat, hogy figyeljünk erre és szavazzuk meg ezt.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Dr. Baranyi Enikő: A múlt közgyűlésen képviselőtársam felhívta a figyelmet arra, hogyha egy önkormányzati intézmény vagy kft-nek nincsen még meg a költségvetéshez az egész félévre lévő működtetése, azért az működik tovább. Én azt szeretném, hogyha ebben a kérdésben a döntés nem az indulatokból megfogalmazottan jelennének meg, vagy nem elég körültekintő lenne. Én nem gondolom, hogy a működtetést nem lehetne akkor ilyen előfinanszírozással egy hónapig biztosítani, de nagyon kérem, hogy ne elhamarkodott lépéssel és vissza nem fordítható, hátrányokkal járó kanizsai sportéletet befolyásoló döntés szülessen.

Dr. Fodor Csaba: Arról szeretném Önöket tájékoztatni, hogy ügyvezető híján alpolgármester úrnak átadtam lemondásomat a felügyelő bizottsági tagságról. Az indoklás az az, amit most ma ebben az ügyben tapasztaltam. Hasonló, mint a Marton képviselő úr szindrómát követtem. Leírtam ezt az indoklást, nem igazán gondoltam, hogy igazam lesz, sajnálatos módon igen.

Böröcz Zoltán: Ez a leglehetetlenebb helyzet, azt hiszem, ami valaha kialakulhat egy döntést hozó testületben. De megjegyzem nem rendellenes természetesen, hiszen valamennyiünknek van véleménye, és ahogy figyeltem, minden képviselő konzekvensen ragaszkodik is a véleményéhez. Én azt gondolom, hogy a három határozati javaslat, amiről eddig szavaztunk és ugye végül is nem hozott eredményt, a továbbiakban nem szavaztatható újra, nem is lenne célszerű. A szünetben itt a beszélgetés során egy elég zárt körben, képviselők voltak csak jelen meg alpolgármester urak természetesen, elhangzott egy, megítélésem szerint megfontolásra javasolható ajánlat, nevezetesen vételi ajánlat a kft-re vonatkozóan. Valamennyien tudjuk, hogy miről van szó. Én azt hiszem, hogyha tartanánk egy 5-6 perces zárt ülést, ezen a holdponton átbillenhetnénk, ha komolyan vennénk, meg megvizsgálnánk ezt a vételi ajánlatot. Nem gondolom, hogy ma ebben feltétlen dönthetnénk, de azt hiszem, hogy pár óra vagy egy nap, vagy egy-két nap adott esetben elég lenne ahhoz, hogy a kiutat megtaláljuk. Nem biztos, hogy jó a javaslat. Én azt gondolom, hogy megfontolásra érdemes, mert tulajdonképpen nem látok újabbat. Ezért azt mondom, hogy amit Tarnóczky úr itt kint javasolt, hogy vizsgáljuk meg ezt az ajánlatot, hátha kiutat jelent, egy zárt ülésen ezt most megtehetnénk. Ugyanis ha most így megyünk haza abszolút döntés, és igazából a kiutat sem látva, akkor holnap sem jutunk túl ezen a holdponton.

Cserti Tibor: Az aggályokat illetően közel azonosak a vélemények. Azt hiszem, egy picit mindenki szégyelli a maga módján, én legalábbis szégyellem, hogy nem lehetett döntést hozni ebben a dologban. Megint csak visszautalnék, és meggyőződésem utoljára fogok erre az álláspontra helyezkedni, az előkészítés megalapozatlanságában látom én ezt a kudarcot többek között. Gyakorlatilag, én azt hiszem, hogy egy nem vitatható és ezt azért szögezzük le. Ennek az önkormányzatnak van egy kft-je, ebben tulajdonos, és azért a szándékok kifejezték ám, az a szavazat is kifejezte, hogy nem akarja a végelszámolását, nem akarja megszüntetni. Soha nem kapott kérem szépen ilyen értelemben abszolút többséget az ellenvéleménye. Ha márpedig van egy tulajdonos, akkor nyilvánvaló, vagy működteti, vagy magától a tehetetlenségi nyomaték viszi előre az úton. Mert ez vállalkozás. Pejoratív értelemben is vehetjük, sokféleképpen, ki a maga nyelvére fordítsa le. Én azt hiszem, egyben viszont különbözik az önkormányzati intézményektől és ezt csak kiegészítésképpen. Itt olyan társaságról van szó, akinek viszont az önkormányzati kapcsolati rendszerét finanszírozási oldalról meg kell teremteni és a javaslatomnak a lényege most az, hogy ebben az átmeneti időszakban bizony, ha működtetni akarjuk és pénzzel támogatni – egyébként mert a működtetés önmagában véve is fog előre menni, legfeljebb egy mínusz eredmény ez ugye, most már egy külső felszámoló fogja esetleg a mi önkormányzati társaságunkat feloszlatni (itt pont, ugye bezárok, visszatérve az eredeti gondolatmenethez) – tehát a javaslatnak a lényege, hogy a polgármester urat, vagy az alpolgármester urat – nekem teljesen mindegy, nekem stílszerű az lett volna egyébként, hogyha valaki egy feladatcsokorba, egy sport területért felelős ugye a munkamegosztás alapján, akkor az alpolgármester legyen, hogy ebben az időszakban mindenféle költségvetési korlát nélkül majd döntse el az ő szakemberével együtt. Ez maximum a költségvetés megszavazásának időszakáig – ez gondolom február vége ugye – addig kapjon felhatalmazást ennek a működtetői feladatoknak az ellátására. Ez egy kompromisszumos javaslat, énszerintem gondoljátok meg. Meggyőződésem, hogy elfogadható.

Törőcsik Pál: Annyit szeretnék megjegyezni ehhez, hogy én eddig futball ügyben vagy igent, vagy nemet nyomtam.

Marton István: Ha ez egy tiszta gazdasági társaság lenne, akkor azonosulni tudnék Cserti úr véleményével, így viszont az kell, hogy mondjam, az ég egy világon semmi értelme. Ez a kft. egyelőre az önkormányzat tulajdona, ez totál lehetetlen helyzetbe került. Még a végén kiderül, hogy talán anyagilag áll a legjobban ebben a pillanatban, mert ügyvezetője nincs, edzője nincs, holnapután kezdődik a felkészülés. Tehát ha valaki akar nagyon gyors vagyonvesztést, akkor hát így kell elmenni, ahogy ide jöttünk és negyedszer tökéletesen eredménytelennek minősíteni a közgyűlésnek a munkáját egy adott témában. Én ezzel kapcsolatban kifejtettem a véleményemet, én úgy gondolom, hogyha egy testület – teljesen mindegy, hogy milyen munkáról, milyen feladatról van szó – alkalmatlan a feladata ellátására, akkor egyet tehet, lemond. Föláll és hazaballag. És azért kérek erről egy szavazást, ez egy határozati javaslat volt tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ki az, aki hajlandó fölállni. Mármint a testületet feloszlatni, hogy még egyértelműbb legyek.

Tarnóczky Attila: És akkor az illető fel is áll?

Marton István: Ha a testület feláll, akkor feláll az egész testület. De Tarnóczky úrnak – nem akarok elragadtatott kifejezést használni – de nagyon árnyaltan is azt mondom, hogy abszolút övön aluli felvetésére az a véleményem, hogy ne. Mert az, hogy egyesek, akik semmihez nem értenek, vagy alig valamivel többhöz, kigolyózzák azokat, akik esetleg valamihez konyítanak, abban én tisztelt alpolgármester úr se Önnek, se másnak nem vagyok játszótársa.

Törőcsik Pál: Hirtelen megtelt a hozzászólás-tábla. Birkner Zoltán úr ügyrendi gombot nyomott.

Birkner Zoltán: Már megint rossz úton járunk, ugyanis itt volt közben két javaslat. Ehhez képest Marton úr dühkirohanását hallgattuk végig az előbb furcsa módon. És ezt nagyon sajnálom, mert Marton úr eddig nagyon higgadt volt és ezt köszöntem is neki magamban és ugyanezt tette kft. ügyvezetőjeként is, tehát kérem, hogy térjen vissza a régi körbe és oldjuk meg. Böröcz úr javasolt valamit, Cserti úr javasolt valamit. Nagyon kérek mindenkit és ez most ügyrendi javaslat: szeretném, hogyha Böröcz úr javaslatáról most ebben a minutumban szavaznánk.

Törőcsik Pál: Ügyrendi javaslat volt. Kérem, Böröcz úr ismételje meg a javaslatát. Megkérem, ismételje meg a javaslatát, hogy szavazni tudjunk róla.

Böröcz Zoltán: Tisztelt alpolgármester úr én arra tettem javaslatot, hogy mivel ezekből a határozati javaslati pontokból már eredmény ma nem születhetik, én azt gondolom, hogy ezt a vételi ajánlatot …… ki tudja, talán ebben rejlik a megoldás. Tehát kérem, hogy zárt próbáljunk foglalkozni vele.

Törőcsik Pál: Erről fogunk szavazni most.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Törőcsik Pál: Kérem, ennek értelmében zárt ülést rendelek el, a zárt ülés feltételeinek megteremtéséig 5 perc szünet.

 

Zárt ülés

 

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

Törőcsik Pál: Ismertetem a nyilvánossággal a zárt ülésen hozott határozatot.

 

1/2001.(I.2.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a Nagykanizsai I. Futball Klub Szolgáltató Kft. részére 2001. június 30-ig 35 millió Ft-ot biztosít a működéshez és a létesítmények üzemeltetéséhez.
    2. Határidő: folyamatos, 2001. június 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. a Kft. üzletrészét 100%-os mértékben felajánlja eladásra.
    4. A sikeres értékesítés érdekében naptári évenként 40 millió Ft támogatását vállalja első és másodosztályú szereplés esetén. Sikeres értékesítésnek a 2001. január 31-ig aláírt, hitelesített szerződést tekinti.

      Határidő: 2001. január 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

      a Kft. ügyvezetője

    5. az értékesítés meghiúsulása esetén 2001. június 30-ával végelszámolással jogutód nélkül megszünteti a Nagykanizsa I. Futball Klub Szolgáltató Kft-t. A végelszámoló személyéről 2001. április 17-én dönt.
    6. Határidő: 2001. április 17.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    7. a Nagykanizsai I. Futball Club Kft. ügyvezető igazgatójává 2001. június 30-ig Marton Istvánt választja meg, bérét havi bruttó 200.000 Ft-ban állapítja meg.

Határidő: 2001. január 3.

Felelős : Tüttő István polgármester

Törőcsik Pál alpolgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 19.35 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

Kmf.

Dr. Gyergyák Krisztina
Törőcsik Pál
aljegyző
alpolgármester

 

A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva

 

 

2001. január 23.

 

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. január 23-án (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről.

 

Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

 

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezetők, Karmazin József városi főépítész, Burján Emese kabinetvezető, Szokolné Dr. Szolik Enikő, Dr. Müller János irodavezetők, Gáspár András, Schmidt László, Czoma Péter ügyvezetők, Dr. Nemes Zoltán megyei rendőrkapitány, Horváth István városi rendőrkapitány

Megjelentek: Lukács Ibolya, a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Imre, a Kanizsa TV munkatársa

 

 

 

Tüttő István: Megkezdjük munkánkat. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Tisztelt közgyűlés! Megkapták Önök a javasolt írásbelei naprendi pontokat, de szeretném jelezni, hogy közben a meghívóban nem szereplő napirendek felvételéről kérem, külön majd szavazzunk. Egyik Kiss László képviselő önálló indítványa, 2 darab. A közgyűlésnek döntenie kell, hogy napirendre veszi-e. Kérem erről a döntésüket. Önök megkapták ezeket. Szavazunk.

 

A közgyűlés 14 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A másik pedig javaslat a kábítószerügy területén kiírt pályázat benyújtására. Szeretném, ha erről is döntést hoznánk, illetve ha meg is tárgyalnánk, mert itt pályázatot kell beadni. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Szeretném kérdezni, a meghívóban szerepel egy napirend 12. helyen, tájékoztató a kiskanizsai településrészi önkormányzat választásáról és a vezetőjének megválasztásáról javaslat. Megkapta ezt mindenki? Azt kérném ellenőrizni. Köszönöm szépen. És szeretném azt is javasolni, illetve javaslom, hogy előre határozzuk meg azokat a napirendeket is, amelyeket ma nem tárgyalunk meg. Pontosan azért, mert éppen az előbb kapták Önök meg, hogy legyen idő még az áttekintésre, és így folytatólagos ülésen, jövő kedden megtárgyalásra kerülnének. Ezek a következők: az 5-ös számú napirend az eredetileg. Nem olvasom fel, Önök a számokat ellenőrizzék. A 6-os, a 7-es, a 9-es. A 13-sal kapcsolatban van egy kérdőjel, esetleg azt még meg kellene vizsgálni, hogy ha nincs, akkor mehet. A 14-est javaslom, hogy szintén a jövő héten tárgyaljuk, a 15-sel ugyanez a helyzet. 18-as, 19-es, 21-es, valamint a 29-es számú napirendek a folytatólagos ülésen kerülnének tárgyalásra. Szeretném jelezni, hogy azért szükséges ismertetnem, Kiss László úr levelet írt aljegyzőnőnek, amelyben a napirendi pont tárgyalásának elhalasztása tárgyában a következőt kérte: a 14. pontként szereplő fogászati funkcionális privatizációt vegyük le a napirendről, mert ezt megelőzően az Ő korábbi indítványáról szükséges dönteni, amely a miklósfai körzet, illetve a fogászati körzet kialakítására adott be. Tehát azt megelőzően ő kérése az, hogy döntsünk a Miklósfáról, és azt követően kerüljön sor a fogászati privatizáció kérdésére. Jól mondom, Kiss úr?

Kiss László: Igen, polgármester úr, pontosan így van.

Tüttő István: Az lenne még egy lehetőség, hogy a kettőt együtt tárgyalják. Csak akkor előtte még a Kiss úr indítványát meg kell a bizottságoknak is tárgyalni. Kérem erről esetleg Kiss úr, ha kíván szólni, megadom a szót.

Kiss László: Igen, én is pontosan így gondoltam, hogy a miklósfai fogászati körzet visszaállítása, ami ma, napra pontosan 2 éve téma, 2 évvel ezelőtt adtam be a közgyűlésnek ezt az önálló képviselői indítványomat, mindig az volt a válasz, hogy privatizáció kapcsán kerül ez a kérdés rendezésre. Most idáig jutottunk, viszont ez nem szerepelt benn, ezért kértem a levételt. Nekem is az a javaslatom, hogy ezt tárgyalják meg a bizottságok, és a miklósfai fogászati körzet visszaállításával együtt lehetne ismét a privatizáció kérdéséről a közgyűlésnek tárgyalni. Ez lenne kérésem és javaslatom.

Tüttő István: Tehát, akkor pontosítva, akkor gyakorlatilag nem vennénk le a napirendekről, hanem a Kiss úr javaslatával együtt tárgyalnánk a folytatólagos ülésen, 30-án mind a kettőt.

Kiss László: Polgármester úr, én úgy vélem, hogy ez egy hosszabb lélegzetű dolog, és egy héten belül ez nem oldható meg, hogy a bizottságok ezt végigtárgyalják. Én ezért kértem, hogy vegyük le a napirendről, kerüljön normál menetrendbe ez megtárgyalásra. és utána kerülhet ez mondjuk a soros februári közgyűlésre vissza elénk.

Tüttő István: Kérem ez a javaslat, szavazzunk róla. Aki igent nyom, az egyetért Kiss úr javaslatával, hogy a 14-es napirendet, az Ő általa javasolttal egy időben, a februári közgyűlésre tegyük át. Aki igent nyom, egyetért Kiss úrral, aki nem, vagy tartózkodik, az más véleményem van.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Marton úr az előbb jelezte, hogy a 13-sal kapcsolatban nincsenek problémák, én azért a következőt vetném fel. 25-én találkozunk a MÁV vezérkarával éppen különböző ingatlanok, és így sportingatlanokkal kapcsolatos kérdéseket is tárgyalunk. Én azért gondoltam, hogy esetleg annak ismeretében könnyebben hozhatunk döntést, de természetesen ezt követően ugyanúgy tárgyalhatunk, de az már az ingatlanokra vonatkozik. Még egy indítványom lenne. Felhívott engem a megyei rendőrkapitány úr és a nagykanizsai városi rendőrkapitány, ők kb. 1530-kor érkeznek, de fontos dolguk van, amennyiben lehetséges, úgy is elmaradnak napirendek, a 11-es napirendet előre hozhatnánk az 5. helyre és akkor, megítélésem szerint az az időpont, amire érkeznek, talán éppen találkozik a jelenlétükkel. Kérem, méltányolják kérésüket, szavazzunk róla. Vagy hát úgy is lehet, amikor megjönnek, azt követően, szerintem az a legjobb megoldás. És akkor vegyék úgy, hogy erről szavaztunk, hogy amikor megérkeznek lezárunk egy napirendet, és utána következnek.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezután kérem, szavazzunk a napirendekről, a többiről is. Egy pillanat, most meghatározzuk a napirendeket, de nem kezdjük el még a napirendekkel. Kérem akkor a javaslatot Röst úr.

Röst János: Először szeretnék napirend előtt szót kérni a kanizsai FIDESZ- MSZP koalíció felelőssége tárgyában. A kérdések közt szeretnék feltenni kérdést Törőcsik Pál alpolgármester úrnak és Fodor Csabának, a Gazdasági Bizottság elnökének a Gazdasági Bizottság működésével kapcsolatosan. A napirendi pontokhoz a következő kiegészítést fűzném. Tisztelttel kérném a 26-os napirendi pontnak a levételét, amely a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap átalakításáról szól. Ez a beterjesztő véleménye szerint kizárólag pénzügyi kérdésnek tekinti az oldalszámcsökkentést. Meggyőződésem, hogy nemcsak erről van szó. Nem tárgyalta az Oktatási, Kulturális Bizottság sem, illetve amennyiben a költségvetést érinti, akkor javasolnám, hogy a költségvetéskor tárgyaljuk. Tehát a következő héten. És annak vitája tárgyában kell, úgy gondolom, ezt eldönteni. A javasolt 29 napirend közül mintegy 10 napirendnek a tárgyalását kéri az előterjesztő a következő folytatólagos közgyűlésen. Én úgy gondolom, hogy ez egy helytelen magatartás és én ezt nem javasolnám. Azt szeretném kérni, hogy az előterjesztő erre hívjon össze soron kívüli közgyűlést. Ugyanis egy furcsa megoldás az, hogy több mint egyharmad napirendi pont nincs előkészítve, a képviselők a mai nap kapták meg, és napirendre kívánjuk venni. Úgy gondolom, nem szenved csorbát maga a tény, illetve az összes napirend, hogyha ezt ilyen formában tárgyalnánk. Az lenne a javaslatom, hogy polgármester úr soron kívüli közgyűlés keretén belül hozza ezt vissza. Ugyanis ez precedens értékű, ha ez így folytatódik, akkor legközelebb kapunk egy közgyűlési meghívót az egész évnek a napirendi pontjaival, és azt folytatólagos közgyűlésen tárgyalnánk, ami szerintem hiba lenne.

Tüttő István: Tudok rá példát mondani, de most nem teszem. Végül is semmi nem változik tartalmilag, csak formailag.

Tóth László: A közgyűlés jövő heti folytatólagos ülésére javaslom felvenni önálló napirendi pontként a harmadik önkormányzat Ügyrendi és Jogi Bizottsága által 2001. január 15-i ülésen tárgyalt ügyet, mely ingatlan bérbeadásának körülményeit és azok hatását volt hivatott megvizsgálni. Elöljáróban annyi állapítható meg, hogy 1993-tól visszamenőlegesen vizsgált időszakra vonatkozóan több millió Ft-tal lett megkárosítva az önkormányzat, tehát a város egésze.

Tüttő István: Ez melyik ingatlan?

Tóth László: Azt nem kívánom megnevezni.

Tüttő István: Ja, én már tudom.

Tóth László: Az ügy már túlmutat az Ügyrendi és Jogi Bizottság keretein, közgyűlési állásfoglalást igényel. Valószínűsíthető, hogy büntetőjogi eljárás megindítását kell kezdeményezni. És 3 kérdést szeretnék majd feltenni a kérdéseknél.

Tüttő István: Tehát, akkor ez legyen egy önálló napirend.

Tóth László: Igen, igen.

Tüttő István: Soron kívüli ülésen, vagy folytatólagosan?

Tóth László: Hát a következő ülésen.

Tüttő István: Tehát, akkor magyarul, ma vegyük fel.

Tóth László: Most vegyük fel és akkor 30-án tárgyaljuk.

Tüttő István: Igen. A végén majd szavaztatjuk.

Budai István: Én is egy módosítást szeretnék javasolni a polgármesteri beszámoló mellékleteként megkaptuk a Pénzügyi Bizottság két vizsgálatáról szóló jegyzőkönyvet, és szeretném kérni, hogy folytatólagos közgyűlésre ezt önálló napirendi pontként vegyük föl. Én úgy gondolom, hogy megér ez annyit, hogy ezzel behatóbban foglalkozzunk.

Tarnóczky Attila: Marton úr előterjesztéséről szeretnék szót ejteni. Meggyőződésem szerint a jövő héten van a tárgyalás ideális időpontja, és ezt javaslom is. Tekintettel arra, hogy arról dönteni a pillanatnyi helyzetben, hogy a MÁV NTE utánpótlását átadjuk a I. Futball Club Szolgáltató Kft-nek, szerintem nem lehet ismeretek hiányában, amire csak a jövő heti futball napirend kapcsán derülhet fény, hogy egyáltalán mi történik ezzel az I. Futball Clubbal. Tehát javasolnám a jövő heti napirendi pontok közé áttenni.

Bicsák Miklós: Én szeretnék szóban interpellálni az interpellációknál. Közérdekű lakossági kérdésről van szó a szociális otthon és a hadi út közötti területről.

Marton István: Álláspontom Tarnóczky alpolgármester úr álláspontjától élesen elüt, mert ennek az optimális időpontja már 2-3 hónappal korábban lett volna akkor, amikor az eredeti előterjesztés megtörtént, ugyanis itt több száz gyerekről van szó, és azokról a szülőkről, akik végtelenül elégedetlenek, mert nem történt semmi ebben az ügyben.

Tüttő István: A vita az nincsen lezárva.

Marton István: Tehát én azért mondom, hogy nem arról van szó, hogy megszűnik vagy bekebelezi, hanem az utánpótlás tagozat beolvad a mi nagyobb méretű utánpótlás tagozatunkban. Ez az előterjesztésnek az első pontja, úgyhogy nem nagyon értem. Aztán ez független minden további döntéstől. De ebbe tényleg nem akarok belemenni, mert akkor már vita lesz.

Tarnóczky Attila: Valóban élesen különbözik álláspontunk, tisztelt közgyűlés. Valóban több száz gyerekről van szó, és egyáltalán nem mindegy, hogy mi olvad mibe. Beolvadni csak egy létező valamiben lehet adott esetben, hogy mást ne mondjak.

Tóth Zsuzsanna: Kérdést szeretnék föltenni a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság egy határozatával kapcsolatban.

Györek László: Napirend előtt szeretnék pár mondatot mondani.

Kiss László: Interpellációt szeretnék szóban előterjeszteni polgármester úr.

Kelemen Z. Pál: Két kérdést szeretnék feltenni. Az első kérdésem, “mit csinál a hivatalban a munkaügyi referens?” A második kérdésem pedig: “mikor kerülnek méltó elhelyezési körülmények közé az autisták, vagy az autista csoport Nagykanizsán?”

Teleki László: Szóban interpellációt szeretnék kérni polgármester úr, közérdekű kérdésben.

Tüttő István: Úgy látom több nincsen, akkor most szavaznánk. Elhangzott, hogy a 26. napirendi pontot vegyük le, és csak a költségvetéskor tárgyaljuk, Röst János úr javaslata volt. Ez pedig Kanizsa Dél-Zalai Hetilap átalakítására javaslat. Kérem, aki egyetért Röst úr javaslatával, igennel szavaz, aki nem, nem, vagy tartózkodik. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Tehát ezt áttesszük nagy valószínűséggel a költségvetést tárgyaló közgyűlésre. Következő javaslat, amely a napirendekkel függött össze, Budai István úr javaslata volt, aki javasolta, hogy önálló napirendi pontként tárgyaljuk a Pénzügyi Bizottság által két témakört. Nem akarom most mondani, Járgányjavító és egyebek. Lehet egybe vontan tárgyalni? Jó. Kérem, aki erről. Tessék? Mindegy, sorrendet a Tóth László úr, fogom utána, de mivel átsiklottam véletlenül rajta. Kérem, akkor a Budai úr javaslatát tenném fel szavazásra.

 

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezt követően Tóth László úr 2001. január 15-én tárgyalt témát új napirendi pontként. Most meg is fogalmazzuk a címét, vagy hát tudjuk, melyikről van szó? Jó, jó. Tehát egy bérleti jogviszonnyal kapcsolatos vizsgálat. Azt most fölvennénk napirendre, és akkor megtárgyaljuk a folytatólagos ülésen. Így jó lesz Tóth úr?

Tóth László: Igen.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk róla.

 

A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Azt nézem, hogy volt-e még. Tarnóczky úrnak volt javaslata, hogy 13-as napirendi pontot szintén tegyük át 30-ára az elhangzottak alapján. Marton úr ennek ellenkezőjének adott hangot, de Tarnóczky úr javaslatát kell először szavazásra föltennem. Kérem, aki igennel szavaz, Tarnóczky úrral ért egyet, hogy 13. napirendet 30-ára tegyük át. Kérem a szavazatukat.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Úgy látom más napirendekkel kapcsolatos észrevétel nem érkezett. Javítsanak ki, ha véletlenül nem így van. Úgy látom igen. Akkor kérem, szavazzuk meg a többi napirendet is.

 

A közgyűlés 20 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Bocsánat, volt még egy javaslata Röst úrnak. Ő azt javasolta, hogy ne folytatólagos ülésen tárgyaljuk meg, hanem tekintsük soron kívüli ülésnek, aminek a napirendjét most nem tárgyaljuk. Én azért javasolnám, persze erről szavazunk, azért javasolnám, hogy most értsünk egyet a folytatólagos üléssel, mert itt azért több olyan napirend is van, aminek a tárgyalására sor került, tehát a folytatólagos ülésként való tárgyalásának elvi akadálya sincsen. Kérem, Röst úr azt javasolta, hogy osszuk ketté. A mostani lenne a soros ülés, jövő héten pedig soron kívülit tartunk. Én korábban is elmondtam, hogy nem precedenst akartunk teremteni, hanem így alakult a helyzet. Aki igennel szavaz, egyetért Röst úrral. Akkor azok napirendeket, amiket fölsoroltam külön számon, azokat soron kívülin fogjuk tárgyalni. Tehát, aki igennel szavaz, Röst úrral. Kérem a szavazatukat.

 

A közgyűlés 7 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok:

  1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

  3. Tájékoztató a város közrendjének és közbiztonságának helyzetéről (írásban)
  4. Előadó: Horváth István városi rendőrkapitány

  5. Interpellációk, kérdések
  6. Teleki László képviselő önálló indítványa (írásban)
  7. Kiss László képviselő önálló indítványai (írásban)
  8. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2001. évi munkaterve (írásban)
  9. Előadó: Tüttő István polgármester

  10. Állattartásra vonatkozó rendelet szabályozása, övezeti besorolás a 363/19/2000.(X.10.) számú határozat alapján (írásban)
  11. Előadó: Tüttő István polgármester

  12. Előterjesztés a helyi iparűzési adóról szóló 59/2000.(XII.13.) számú rendelet módosításáról (írásban)
  13. Előadó: Tüttő István polgármester

  14. Tájékoztató a kiskanizsai településrészi önkormányzat választásáról, javaslat vezetőjének megválasztására (írásban)
  15. Előadó: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző

  16. Javaslat iskolapszichológus alkalmazására (írásban)
  17. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

  18. Javaslat Ifjúsági Alap létrehozására (írásban)
  19. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

  20. Javaslat a kábítószerügy területén kiírt pályázat benyújtására
  21. Előadó: Tüttő István polgármester

  22. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2001. évi költségvetése (írásban)
  23. Előadó: Tüttő István polgármester

  24. Polgármesteri Hivatal alapító okirata módosítása (írásban)
  25. Előadó: Tüttő István polgármester

  26. Fölterület vásárlására vonatkozó rendelet a 440/2000(X.10.) számú határozat alapján (írásban)
  27. Előadó: Tüttő István polgármester

  28. Temetők rendjéről és a temetkezési tevékenységről szóló rendelet (írásban)
  29. Előadó: Tüttő István polgármester

  30. Előterjesztés a MÁV NTE labdarugó szakosztálya és a Nagykanizsai I. FC Kft. közötti fúzióra a 447/2000.(X.24.) sz. közgyűlési határozat 3. pontja alapján (írásban)
  31. Előadó: Marton István ügyvezető

  32. Javaslat az alapellátás keretén belül indítandó fogszabályozásra (írásban)
  33. Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

  34. Javaslat a Kanizsa Uszoda Szolgáltató Kft. Felügyelő Bizottsági tagjainak megválasztására (írásban)
  35. Előadó: Tüttő István polgármester

  36. Kiskanizsai gondozóház főiskolának történő átadása (írásban)
  37. Előadó: Tüttő István polgármester

  38. Javaslat a személyi juttatási előirányzat biztosítására (írásban)
  39. Előadó: Tüttő István polgármester

  40. Előterjesztés a 2001. évi intézményi felújítási munkálatok vállalkozásba adásáról közbeszerzési eljárás keretében (írásban)
  41. Előadó: Tüttő István polgármester

  42. Javaslat a Kanizsa Uszoda rekonstrukciójára (írásban)
  43. Előadó: Tüttő István polgármester

  44. Előterjesztés a Nagykanizsa, Kinizsi u. 3. sz. alatti szolgálati lakások elidegenítéséről (írásban)
  45. Előadó: Tüttő István polgármester

  46. Előterjesztés a nagykanizsai, volt Thúry Gy. laktanya és környéke szabályozási tervét érintő területcseréről és út céljára történő lejegyzésről (írásban)
  47. Előadó: Tüttő István polgármester

  48. Nagykanizsa Délnyugati városrész rendezési, tervezési munkáinak felfüggesztése (írásban)
  49. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  50. Javaslat a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap átalakítására (írásban)
  51. Előadó: Tüttő István polgármester

  52. Javaslat Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Vállalat konyha épületének lebontására (írásban)
  53. Előadó: Tüttő István polgármester

  54. Javaslat a Hevesi Sándor Színház működési támogatására (írásban)
  55. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

  56. Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft. 100 %-os üzletrészének értékesítése (írásban)
  57. Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

  58. Nagykanizsa Csengery u. 7. szám alatti ingatlan bérleti díj ügye (írásban)
  59. Előadó: Tóth László bizottsági elnök

  60. Pénzügyi Bizottság vizsgálati anyaga (írásban)
  61. Előadó: Böröcz Zoltán bizottsági elnök

     

     

    Napirend előtt:

     

    Tüttő István: Tarnóczky úr ügyrendi gomb, most látom.

    Tarnóczky Attila: Tisztelt elnök úr, Tóth László elnök úr, azt kérem az Ügyrendi és Jogi Bizottságtól, hogy foglaljon állást, hogy az SZMSZ-nek az a passzusa, hogy 8 képviselő aláírásával lehet kezdeményezni rendkívüli ülést, és a napirendek esetében mindenhol minősített többség kell a napirendre vételhez, az csorbítja a polgármester jogosítványát. Magyarul azt kérdezem, hogy polgármesternek ilyesfajta eljárás nélkül jogában áll-e összehívni rendkívüli közgyűlést hasonló feltételekkel, mint a soros közgyűlés?

    Tüttő István. Erre most kér választ?

    Tarnóczky Attila: Nem.

    Tüttő István: Igen rendben van. Dr. Fodor Csaba, ügyrendi gomb.

    Dr. Fodor Csaba: Én válaszolni szeretnék Tarnóczky alpolgármester úrnak. Az önkormányzati törvény indoklásában és magyarázatában egyértelmű utalás van arra, hogy polgármester bármikor összehívhatja a soron kívüli közgyűlést, ehhez nem kell sem 8, sem 1, sem 18 képviselő aláírása. Különösen felsorolja a tőrvény indoklása: ilyen lehet az önkormányzat döntését sürgősen meghozandó gazdasági kérdések, és a költségvetés az az lesz. Köszönöm szépen. Tehát nem kell hozzá aláírás.

    Tarnóczky Attila: Képviselő úr magánvéleményével tökéletesen egyezik az én magánvéleményem. Szeretném, mivel korábban ezzel kapcsolatban többen hiányolták időnként a 8 aláírást a polgármester előterjesztése mellől, hogyha az Ügyrendi Bizottság ez ügyben tiszta helyzetet teremtene. Én is úgy gondolom, hogy polgármester úrnak jogosítványa van erre.

    Tüttő István: Így van, és ha meg van a megfelelő 8 aláírás, akkor meg nekem kötelező összehívni, vagy 7, ebben az esetben a 25%.

    Kérem, napirend előtti hozzászólásra jelentkezett Röst János úr.

    Röst János: Az elmúlt két évben több alkalommal kértem a két pártot, az MSZP-t és a FIDESZ-t, hogy a koalíciós megállapodásnak a szövegszerkezetét, a pontjait hozza nyilvánosságra, amely egyrészt nagy ellenérzést keltett bennük a kérdésem, és eleinte tagadták, hogy egyáltalán létezik-e maga a koalíciós megállapodás is. Sőt jelenleg van teremben olyan képviselő mindkét pártban, aki nem is tudta egyébként, hogy a két párt ebben megegyezett, vagy a két frakció. Én azt hiszem, hogy ennek a megkötése, ez fontos volt a város szempontjából, tehát én helyeseltem, ugyanis a koalíció az nem érzelmi kérdés, hanem matematikai, illetve városirányítási kérdés. Magát azt, hogy nem hozták nyilvánosságra, nem tudtam elképzelni, ugyanis egy program mentén dolgozó közgyűlésnél elképzelhetetlen, hogy lebegtetve hagyjanak ilyen nyitott kérdéseket a pártok. Azt a technikát viszont, ahogy irányították ezt a koalíciót, azt nem tudom elfogadni, és semmiképpen sem lehet a demokrácia 10. évében helyesnek tartani, ugyanis minden fontos pozíciót, bizottsági elnöki posztot, alpolgármesteri posztokat, emellett a kft-k felügyelő bizottságainak tagjait majdhogynem 100%-ban a két párt képviselői, illetve annak jelöltjei töltötték be. Erre azt lehet mondani, hogy a kanizsai közgyűlésben minden második FIDESZ-es, és minden második MSZP-s funkcióban van bizottsági elnökként, alpolgármesterként, vagy polgármesterként. Tehát ilyen értelemben a város működéséért két év után mindenképpen a két párt felel. Ezt nem lehet megkerülni. Azzal, hogy az MSZP a Törőcsik Pál fegyelmi ügyénél felszólította lemondásra, ezzel már az MSZP ezt a megállapodást felmondta, ezt a dolgot még erősítette az a tény, hogy a polgármester úr is megszavazta a Törőcsik Pál fegyelmijét. Azt követően a napokban látott nyilvánosságot most már konkrétan az MSZP részéről, hogy a koalíciót felmondta FIDESZ-szel szemben és a Kanizsa Újságban megjelent egyébként maga a szerződésnek a szövegszerkezete is. Ebben a szövegben csak hab a tortán, hogy a két alpolgármester 4 nappal korábban írta alá a szerződést, mielőtt megválasztották volna alpolgármesternek őket. Én úgy hiszem, hogy egy megállapodásnál erre is nagyobb figyelmet kellett volna fordítani. Ezt a helyzetet nehezen lehet tovább fönntartani. Én több alkalommal jeleztem a közgyűlés számára, hogy vagy rendezi a sorait a közgyűlés, vagy pedig fel kéne állni a képviselőtestületnek. A mostani helyzet, az még kaotikusabb, mert ez a megállapodás sem működik. Ilyen értelemben megismételném, hogy vagy rendezi most a sorait a közgyűlés, és arra kérném a pártokat, hogy rendkívüli, soron kívüli párbeszédet folytassanak a pártok egymás közt, pártközi jelleggel, és azt követően pedig rendezzék a város irányításának a sorsát.

    Kelemen Z. Pál: Megszólított jogán válaszolnék. Ez az együttműködési szerződés, ami nem koalíciós szerződés, mert az egészen más kategória, képviselő csoportok közötti együttműködési szerződés jött létre bizonyos kérdésekben és nem általában, teljesen nyílt volt. Azon a sajtótájékoztatón, amit 4 nappal később tartottunk, a sajtónak bemutattuk a szerződést. Odaraktuk az asztalra, hogy nem jött le az újságban, arról nem mi tehetünk. Nem az aláírók tehetnek. Másrészt vitathatatlanul nagy hiba volt az, hogy a szövegszerkesztőben levő szöveget nem módosítottuk az aláírás pillanatában, és azon 30-ai dátum szerepel. Ez aláírók slampossága, az enyém is. Harmadrészt, rendeztük a sorainkat, kérem Röst úr, Ön is rendezze a sorait. Ez a dolog egy lefutott ügy. Az MSZP, és kijelenthetem képviselőcsoportunk nevében, ezen túl is mindenkivel, minden jó ügyben hajlandó együttműködni. Negyedrészt, a bizottságok felállása. A bizottságok felállítása során nagyjából a létszámarányok a képviselőcsoportok létszámarányát tükrözik. Az előző ciklusban hasonló arányok voltak, csak …. párt volt a közgyűlésben, az Önök frakciója sokkal erősebb volt, természetesen sokkal több képviselőt küldhettek a bizottságba. Kívánom Önnek, hogy a következő ciklusban jól együttműködjünk.

    Gyalókai Zoltán: Csak meg tudnám erősíteni Kelemen Z. Pál képviselőtársam véleményét, ez egy együttműködés volt, méghozzá a város érdekében a kialakult a választás utáni helyzet és erőviszonyoknak az alkalmazása, és a bizottsági helyek elosztásában való megjelenítése. Emlékeztetném Röst képviselőtársamat, hogy ’94-ben, az előző választáson az MSZP-vel hasonló stílusú megállapodást kötött. Érdekes módon ’94-től ’98-ig erről nem Ő kiabált a közgyűlésben. Gyakorlatilag a legjobb emlékeim szerint a Kanizsa Újságban ez a megállapodás kétszer megjelent szó szerint, aláírásostól, mindenestől. Tehát nem volt és nem nevezhető ez titkos megállapodásnak. A megállapodást gyakorlatilag nem egyeztetéssel, de mind a két pártnak szándékában volt felmondani. Ezt az MSZP várhatóan napokkal, vagy esetleg egy héttel előbb tette meg, mint a FIDESZ szándékozta. Gyakorlatilag a történet erről szól.

    Tüttő István: Én szeretném felhívni a figyelmet, hogy a fölvetésre volt egy reakció, vitát nem nyitunk, az ügyben, de ügyrendi gombot nyom Zsoldos Ferenc úr.

    Zsoldos Ferenc: Tisztelt Polgármester Úr! Az Ön által érintett témával kapcsolatosan kívántam én is szólni. Először is, napirenden nem szerepel a téma, napirend előtt vita nincs, tehát azt kérem, hogy éppen annak érdekében, hogy az érintett pártok számára lehetőség és mód nyílik bőven arra, hogy ezt a témakört a közvélemény előtt vitával vagy beszélgetéssel feloldják vagy lezárják, rendelkezésre áll Városi Televízió, továbbra is városi újság, a Zala Rádió, ezeket a vitákat ott kell elbonyolítani és nem itt a közgyűlés előtt, annál is inkább nem, mert ez két ….. vagy pedig az említette fórumokon minden további nélkül elmondhatja a véleményét. Le is zárom azzal, hogy kérem polgármester urat, hogy zárja le a vitát és ezzel végezzünk ezzel a témával.

    Tüttő István: Köszönöm egyet is értek, mert így gondoltam, hogy nem folytatjuk ezzel kapcsolatban az észrevételek, illetve kérdések és válaszok sorát. A következő napirend előtt kíván szólni Györek László úr. Röst úr ügyrendit is nyom, tessék.

    Röst János: Úgy gondolom, mindenképpen válaszolnom kell, hiába kéri azt képviselőtársam, hogy ne válaszoljak. Lehet, ugyanis olyan állítást tett Kelemen Z. Pál képviselő úr, ami nem igaz. Ugyanis arról szól, hogy jelenleg a testületben sem az MDF-Kisgazda frakció, sem a Városvédők, sem az SZDSZ, sem a Cigány Kisebbség külső bizottsági helyet nem kapott. Ez a megállapítás, amit mondott Kelemen Z. Pál képviselőtársam, nem igaz.

    Tüttő István: Elnézést, nem mentünk mélyen bele.

    Röst János: Nem akarok bele menni én sem, polgármester úr, de az igazság megköveteli azt, hogy ha elhangzik egy állítás, és ha az helytelen és nem igaz, arra válaszolni lehessen. Ugyanez helytelen megállapítás Gyalókai Zoltán részéről. ’94-ben nem volt megállapodás az MSZP-SZDSZ között koalíciós szinten. Mindösszesen az utolsó évben ’97-’98 között történt ez meg. Abban az időszakban, úgy gondolom, hogy koalíciós megállapodást nyilvánosságra hoztuk. Egyébként meg Zsoldos képviselőtársunknak annyit mondanék, hogy ez az ügy nem csak arról szól most, hogy a sajtóban ki vitatkozik egymással, ez a közgyűlés egészét érinti, és meghatározza város jövőjét hosszabbtávon. A miatt kértem én azt, hogy pártok hozzanak össze egy nyilvános megbeszélést egymás közt, és próbálják meg rendezni soraikat egymással is és maguk között is.

    Tüttő István: Úgy tudom, erre vonatkozó előkészületek folynak. Tarnóczky úr, ügyrendi gomb.

    Tarnóczky Attila: Tisztelt Képviselő Úr! Az SZMSZ, az teljesen egyértelműen rendelkezik, napirend előtt fel lehet szólalni, személyes érintettség okán erre lehet reagálni. Amit Ön csinált, az viszont sehol sincs szabályozva, és még igazságtartalmát tekintve sem állja meg a helyét, és én azt kérem, legyen szíves betartani az eljárási szabályokat, vagy hogyha ezt olyan fontos témának gondolja, akkor napirendként kérem javasolni a közgyűlésnek és tárgyaljunk róla, de szabályosan.

    Tüttő István: Kérem, következik Györek László úr.

    Györek László: Ilyenkor, költségvetési hangulatban különösen fontos dolog az, hogy elgondolkodjunk azon, hogy milyen koncepciók, milyen elképzelések mentén fogjuk majd meghozni a döntéseinket a költségvetés kapcsán is. Ennek egy aspektusát szeretném megemlíteni, és azért napirend előtt és nem majd a vita során, mert fontosabbnak érzem annál, mint sem, hogy egy felszólás keretében ezt meg lehetne ejteni. Ez pedig az én vesszőparipámnak nevezhető városi informatikai stratégia. Mindenki láthatta és tudhatja is, hogy a kormány úgynevezett “Széchenyi-terveinek” egyik kiemelt pontja, sarkalatosan kiemelt pontja az informatikai struktúra fejlesztése Magyarországon. Erre két év alatt a jelenlegi tervek szerint 45 milliárd Ft-ot szán a kormány, és oly módon szánja ezt oda, mint ez olvasható, hogy minden egyes kormány által megajánlott Ft-hoz az illető vállalakozók, illetve önkormányzatok, civil szervezetek még egyet adnak hozzá. Ami egyértelműen azt jelenti, hogyha valaki szeretne - akár vállalkozókról is szó lehet, de akár az önkormányzatról is, sőt -, akkor mindenképpen erre forrást kell biztosítania. Ez az egyik pont. A másik, az utóbbi hónapokban volt alkalmam részt venni néhány olyan konferencián és összejövetelen, ahol megjelent több város képviselője, polgármestere, különböző tisztségviselői, volt alkalmam hallgatni kormánytisztviselőknek a nyilatkozatait ez ügyben, és egyértelművé vált számomra, hogy az informatika fejlesztése ma Magyarországon az egyik elsőrendű dolognak számít. Úgy gondolom, hogy a közgyűlés is így érezte és így gondolta ezt akkor, amikor elfogadta a Nagykanizsa Informatikai Stratégiáját, létrehozta erre a KanizsaNet Kht-t. Jó döntés volt. Jó döntés volt már csak azért is, mert ha körülnézünk egy kicsit a környékünkön, illetve Magyarországon, akkor több város bizony Nagykanizsáról vett példát ez ügyben. Környező városokban próbálnak szintén hasonló struktúrát kialakítani, hasonló stratégiát kialakítani. Ebben mi még elsők lehettünk. Ezt az előnyünket nem szabadna leadni. Sajnos azonban a költségvetés jelenlegi helyzetét amennyire én ismerem, ezt az előnyünket bizonyára nyilván úgy érzik, hogy sikeresen, talán sikerül leadnunk. Én azt hiszem, hogy ez egy olyan kérdés ma, amely stratégiai fontosságú, van olyan fontos - lehet, hogy elfogult vagyok -, mint a munkahelyteremtés vagy az intézmény felújítás, és én arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy majd, amikor a konkrét javaslatainkat ez ügyben előterjesztjük, akkor azt támogassák. Addig is javaslom, hogy ezeket a kérdéseket próbálják tanulmányozni mélyebben, hiszen, még egyszer mondom, kiemelt területről van szó, amelyet mindenképpen érdemes támogatni.

    Tüttő István: Két mondatot mondanék. Kecskemétről volt itt az a két úr, aki pont ezzel a kérdéssel foglalkozik, és előadták, hogy Kecskeméten ezen a téren hol tartanak, és azt mondta lepődve, hogy Kanizsa ebből a szempontból mennyire előre jár. Annyit mondtam, hogy mi csendben dolgozunk. Csak annyit akartam ehhez hozzátenni.

  62. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Önök kaptak egy kiegészítést. Kérem van-e észrevétel?

Röst János: Egy kérdést szeretnék feltenni a PB elnökének. Nem tudom, hogy őt ki fogja képviselni, ugyanis PB-nek vizsgálati jelentései be lettek csatolva a polgármesteri beszámolóhoz, amire rá van írva, hogy “BIZALMAS” Most tisztelettel megkérdezném, hogy valóban bizalmas-e, mert akkor nem lett volna szabad kiosztani nem képviselőknek a polgármesteri beszámolót. Ha viszont bizalmas, akkor az a kérésem, hogy ezt jelezze a polgármester úr és hívja föl a sajtónak is erre a figyelmét, hogy nehogy megjelenjen a sajtóban, ha nem ez szándéka a közgyűlésnek.

El szeretném mondani, hogy megint sok olyan lejárt határidejű határozat van előttünk, amire ismételten határidő módosítást kell kérni. Én tisztelttel arra kérném a város vezetését, hogy lehetőség szerint szűköljön le ez a kör, mert nem csinálunk mást közgyűlésenként, mint minden alkalommal meghosszabbítjuk azokat a határozatainkat, amiknek a végrehajtásán már rég túl kellene lenni. És kitérnék a konkrétumokra, ez pedig a 13. pont, ez a 99/2000. számú határozat 2. pontja. Felolvasnám a megszavazott szövegszerkezetet. A programban foglalt alapelvekkel egyetért, a munkahelyteremtés érdekében tervezett feladatok menetrendjét elfogadja, és felkéri polgármestert az abban foglaltak végrehajtására, valamint a félévente történő tájékoztatásról. Határidők: tavalyi év június 30. és december 31. Mint tudjuk, egyik sem történt meg. Ez a mostani beterjesztett anyag, ez lényegében nem elégíti ki ezt a határozatot, és én tisztelttel kérném a közgyűlést, hogy így ne fogadjuk ezt a pontot el. A polgármester úr, alpolgármester urak ezt hozzák vissza külön napirendi pontként és tárgyalja a közgyűlés, mert úgy gondolom, hogy ezzel lerendezni a munkahelyteremtést, az olasz kapcsolatokra hivatkozva, illetve annak az Olasz Napoknak a tapasztalatait leírva és ezt beterjesztve, úgy gondolom, hogy nem ebből áll munkahelyteremtés. Volt ígéret egyébként arra szintén, hogy ezt tárgyaljuk külön napirendi pontként, sőt külön közgyűlésként, ez sem történt meg a tavalyi évben.

A következő pont, ez pedig a 16. számon jelzett 286/2000. számú határozat. Ez a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány támogatásáról szól. Tisztelettel megkérdezném, hogy a kölcsön összegéből 10 millió Ft-ot visszafizetett az alapítvány, hogy a különbözet, az befolyt-e ebben az évben, vagy pedig nem folyt be?

A következő pont lenne a 22., ez pedig tájékoztató Nagymagyarország Emlékmű felállításának pénzügyi helyzetéről. A közgyűlés úgy fogadta el ezt a pontot, hogy a költségvetés elfogadásáig készül egy részletes megvalósulási tanulmány program, költségvetéssel, és a költségvetés támogatása, a másik 2,5 millió Ft ennek függvényében valósul meg. Tisztelettel kérném, hogy költségvetés idejéig, elfogadásáig ezt a programot terjessze be az előterjesztő.

Szintén meg szeretném kérdezni, hogy a szoborbizottság, az jogi személy-e? Tehát az Ő intézkedései, azok ilyen értelemben jogszerűek-e, vagy csak egy társaság, amelyik ezt a fontos ügyet egyébként felvállalta? A beterjesztésből lehet látni, hogy magánszemélyektől mintegy 100.000 Ft adomány lett befizetve az alszámlára. Szeretnék emlékeztetni két képviselőtársamat, az egyik Böröcz Zoltán, aki 100.000 Ft-ot ígért, amikor tárgyaltuk ezt a napirendi pontot, és Törőcsik Pálnak szintén volt egy ígérete, egyhavi tisztelt díja, ami jelenleg 385.600 Ft. Én úgy gondolom, hogy ezt pótolni fogják a következő időszakban. Szintén szeretném kérni még az előterjesztőt, hogy jelenleg milyen szerződéses állománya van a kht-nak ebben a munkakörbe, és ezt szintén nyújtsa be a közgyűlés elé, hogy le vannak-e kötve a munkálatok, illetve kikkel állapodtak meg. És szeretném szintén megkérdezni, hogy az a 10 millió Ft, amit ígértet kaptunk a kormánybiztostól, hogy az mikor fog befolyni a kht-nak a számlájára?

Zsoldos Ferenc: Én is két gondolatkörhöz kapcsolódnék. Az egyikhez általánosan, egy ajánlással. A másik ugyancsak a 22/363/2000. határozatról szóló beszámolóhoz kapcsolódna. Én is feltűnőnek tartom, hogy az 53 határozatból, legalábbis amit az első lépésként anyagban megkaptunk, egyharmada, tehát 17 határozat meghosszabbításra került. Elismerem, hogy jelentős hányada indokoltan került módosításra, de ezért azért tisztelt képviselőtársaim mi is felelősek vagyunk. Nem fordítunk elég figyelmet a hozott határozatok végrehajtásának határidejére, az esetekben nagy részében túlzottan szoros határidőt határozunk meg, illetve fogadunk el, tehát nekünk is sokkal inkább oda kell figyelnünk az előkészítőkkel természetesen együtt, hogy olyan határidők kerüljenek meghozatalra és megállapításra, amelyek későbbiekben ilyen mennyiségben nem kényszerülnek módosítás, illetve meghosszabbításra. Másik téma ugyancsak a Nagymagyarország Emlékműhöz kapcsolódik. Egy más szempontból közelítem meg. Idézek a jelentésből, a 8. oldal első bekezdése: a feltárást követően az emlékmű megrongálására, meggyalázására irányuló tevékenységek miatt a feltárási helyszint biztonsági őrszolgálat bevonásával közel egy hónapig őriztetni kellett. Ebben az esetben kérdéseket tennék fel. A bizottság milyen módon próbálkozott, vagy milyen módon észrevételezte, hogy megrongálási szándékok jelentkeztek, szándék mutatkozott-e meg, vagy a gyakorlatban is további rongálódás érte-e a kiemelt maradványokat? Továbbá a szoborbizottság tett-e feljelentést a rendőrségen a rongálás, vagy ami nem derült ki, a rongálási szándék miatt? Tehát ilyen értelemben eléggé homályos ez a megfogalmazás, éppen ezért szeretnék konkrétabb választ kérni. Törőcsik Pál úrra gondoltam elsősorban, mert hiszen a szoborbizottság egyik vezetőjeként nyilvánvaló, hogy pontosabb felvilágosítást tud adni.

Tüttő István: Köszönöm. Törőcsik úr válaszol.

Törőcsik Pál: Először is azt szeretném mondani, hogy nem vagyok a szoborbizottságnak a tagja. Kezdeti időszakban valóban a tagja voltam, utána nem, hanem a munkáját mindenben segítem. A másik: nem tudom, a jelentésben ez a bizonyos rongálásra tett szándék kapcsán úgy érzem egy kicsit túl dimenzionálásra került a dolog. Ezt annak idején sem mi hangoztattuk, hanem gyakorlatilag különböző sajtótudósítások láttak ezzel kapcsolatban napvilágot. A lényege a dolognak az volt, hogy valóban voltak az esti órákban, ugyanis az első feltárás alkalmával még nem készült el a gödör mellett a kerítés, azért őriztettük, mert arrafelé nagy a gyalogos forgalom, megszokott útvonal volt, nehogy valaki beleessen a gödörbe, és balesetet szenvedjen. A legfőbb oka az őriztetésnek ez volt. Egyébként valóban volt, hogy ittas, illuminált egyének, akiknek teljesen mindegy egyébként, hogy Nagymagyarország Emlékmű, vagy a glóbusz, amit már több alkalommal lehajtottak, és összetörtek, tehát teljesen mindegy, hogy mi, nem a Nagymagyarország ellen, hanem egyáltalán, ami rongálható, és amit vandalizmusuk érint, a kirakattól a lámpán keresztül, nem válogatnak a céljaikban. Tehát ezt kihegyezni és a Nagymagyarország Emlékmű felállítása ellen szervezett direkt akciónak minősíteni nem lenne szerencsés. Ettől függetlenül még egyszer mondom, az őrzésvédelmet kimondottan azért szervezetük meg, hogy mindenféle balesetet megelőzzünk, mert egy 3,5 méter mély gödör volt ott, és jobb a balesetvédelmi előírásokat megfelelő módon betartani. Ez lett volna ezzel kapcsolatban a mondandóm. A Röst képviselő úr kérdéseire: természetesen a megadott határidőig egyébként már elkészült a költségvetése a felállításnak, a források megszerzésére irányuló tárgyalásokat pedig a jövő héten fogjuk lefolytatni. Egyébként szeretném, ha már ilyen kérdéseket kaptam, elmondani a pozitív dolgokat is, hogy hány ember és milyen módon segítette a kiemelést, és ez a munka, amit a kiemelés jelentett, ez több millió forint értékű munka, és a mellékelt költségvetésben ennek töredéke szerepelt. Éppen azért, mert mindenki, aki ehhez gépet, és egyéb segítséget adott, nem fogadott el pénzt, hanem ingyen végezte a munkát és jövőben is minden segítséget felajánl ehhez. Úgyhogy nagyon kedvező és lelkesítő tapasztalatok voltak a kiemelés és az elszállítás során. A többit pedig határidőig megfelelően a közgyűlés elé fogjuk tárni.

Zsoldos Ferenc: Köszönöm szépen a tájékoztatást. Így már egyértelműbb a dolog. De hát akkor ügyelni kell arra, és én ezért is kérdeztem, mert ilyen jellegű, gyakorlatban jelentkező rongálással nem találkoztam, nem hallottam. Tehát akkor pontosabban kell fogalmazni, mert félreértésre ad alkalmat. Olyan színben tüntetik fel, hogy itt konkrét, olyan jellegű cselekményekkel találkoztak, amelyet csak ilyen módon lehetett megakadályozni. Egyébként a kerítés megépítésével annak idején is messzemenően egyetértettem, mert ahol egy ilyen mély gödör kialakítását végzik el, ott természetesen az említett okok miatt is éppen az emberek érdekében ezt le kell keríteni.

Tüttő István: Annyit megjegyeznék, Röst úr felvetette, hogy Pénzügyi Bizottság által készített anyagra ráírtuk, hogy “BIZALMAS”. Szeretném közölni, hogy csak a képviselők kaptak olyan példányt, amiben ezek bent vannak. De azért kérem is a képviselőket, hogy eszerint járjanak el az anyaggal. Azt, amit pedig a munkahelyteremtéssel kapcsolatban mondott, természetesnek veszem, hogy úgy van, ahogy Ő javasolja, hiszen itt nem jóváhagyásról van szó, hanem csak tájékoztatásról. Remélem, hogy mai nap folyamán még valami pluszban is lesz részünk.

Dr. Horváth György: Polgármester úr Kelemen Z. Pálnak küldött levelével kapcsolatban mondanám, ugyanis a beszámolómon hangzott el az egy hónapos probléma a szemészettel kapcsolatban, ő szóban mondta el, én meg leírtam, ugyanezt a választ kaptam, azzal a kitétellel, hogy nem ismerős a személye. Hát én is pontosan leírtam, hogy lakik, ki, miféle, és kideríthették volna. Azért mondom azt a részt, hát nem világmegváltó dologról van szó, de nem pontos. Ugyanis igenis tudták, hogy ki a személye.

Tüttő István: Én most ebben nem kívánok semmit mondani, hát ezt a választ kaptuk, én nem tudom eldönteni, hogy ismert személy vagy sem.

Balogh László: Két OKSB ügyre szeretném felhívni a figyelmet, a magunkét és a nyilvánosságét is, szigorúan szakmai szempontból. Azt hiszem, hogy a városlakók számára is fontossággal bír épp ezért. Tehát a OKSB megszondázta az intézményeket, civil szervezeteket, együtteseket, közösségeket a 2001. évi rendezvénynaptár összeállítása kapcsán. Történt ez azért, hogy kanizsai közönség elé lehessen tárni összefogottan, az esetleges párhuzamosságokat esetleg kilehessen szűrni, és a majdani önkormányzati forrás hozzárendelésben is megkönnyítse a dolgunkat. De utalnék arra, hogy ezek nemcsak az önkormányzat által támogatott rendezvények, hanem igenis számítunk az országos, megyei pályázati lehetőségekre, és egyéb mecénásokra és adományozókra. Remélhető azonban, reméljük azonban, hogy - a tavalyi évben összeszámoltam, a költségvetésben 24 millió Ft-tal támogattuk az ilyen jellegű városi rendezvényeket, részint a kulturális alapból, részint a városi rendezvényekre szóló, polgármesteri kompetenciában működő keretösszegből, és külön soron, és pályázati, városi forrásokból - reméljük, hogy az idén is legalább ennyi lesz, amiből lehet támogatni a város részéről értékes, színes rendezvényeket, amelyekből lehet, hogy néha túl sok is van. Egy apróság, az elmúlt időszakban volt olyan hétvége, hogy 5 kiállítás megnyitó volt péntektől hétfőig történően. De én azt gondolom, hogy inkább bővelkedjünk az ilyen értékes, szép eseményekben, mint szűkölködjünk. Ez az egyik, aminek szerettem volna egy percet szánni. A másik pedig a Bursa Hungarica Önkormányzati Ösztöndíjpályázat. Szeretnénk tájékoztatni a közvéleményt, hogy 103 igény érkezett. A beérkezett adatokat - egy tetemes adathalmaz volt, jövedelem- és vagyonnyilatkozatok, és egyebek - a Művelődési és Sportosztály, illetve a Szociális Osztály munkatársai, az Adócsoport és Népességnyilvántartó bevonásával tették meg. És hát sajnálatos az, hogy a valótlan adatok közlése miatt érvénytelen volt 16 pályázat, nem felelt meg a pályázati kiírásnak 17 pályázat. Visszavonta pályázatát 1 pályázó. Időn túl érkezett 4. Tehát így a 103 pályázatból csak 66 volt érvényes, és az érvényteleneket az elég nagyszámú érvénytelent, azt kizárta a bizottság, ezt kellett tennie. Jó lenne a jövőben, ha a pályázók jobban ügyelnének épp ezért a precizitásra. A 66 érvényes pályázatból aztán 55-nek tudtunk jó szívvel és ésszel szétosztani néminemű pénzösszeget. 10 fő kapott vagy kap - pontosabban – 5.000 Ft-ot havonta, 15 fő 4.000 Ft-ot havonta és 30 fő 3.000 Ft-ot havonta. Ez összesen 2 millió Ft-ot jelent az idei évben. Azt hiszem, ez öröm kell, hogy legyen és remélem és remélhetjük, hogy jó helyre kerül ez a pénzösszeg. Legyen máskor is így.

Tüttő István: Azzal egészíteném ki, hogy már aláírásra is kerültek mind az anyagok, tehát ez folyamat a részünkről úgy, ahogy elmondta elnök úr, le is zárult.

Kelemen Z. Pál: Tulajdonképpen egy ….. kényszerített arra, hogy hozzászóljak. Képviselőtársam azt állította, hogy Böröcz Zoltánnak 100 ezer Ft-ot kellett volna adományoznia ebben az ügyben. Szeretném, és azért, mert Böröcz képviselő úr nincs itt, szeretnék evvel a kérdéssel foglalkozni. Ha jól emlékszik Röst úr, akkor tudja, hogy Böröcz Zoltán bizonyos feltételekhez és bizonyos fenntartással ajánlotta fel ezt a 100 ezer Ft-ot, és ha ezek a feltételek meglesznek, és a fenntartásai megszűnnek, mindnyájan eléggé ismerjük, tisztességes és becsületes ember, állni fogja a szavát.

Cserti Tibor: Képviselőtársaim egy része említést tett már lejárt idejű határozatok végrehajtásával kapcsolatosan, arra a sajnálatos tényre, hogy annak közel egyharmada tényleg határidő módosítást kér. Én úgy gondolom, hogy a vezetés, legalábbis döntési hatáskör gyakorlásánál a közgyűlésnek egyik legfontosabb eszköze maga a határozathozatal. Ha ennek a végrehajtásáról történő beszámoló pedig a számonkérésnek az eszköze. Tehát mivel ez tendenciózusan jelentkező gyakorlat, semmiféleképpen nem lehetünk el szó nélkül mellette. Erről, egyébként emlékeznek rá, Baranyi képviselőasszony is körülbelül ilyen hangnemben szólt az elmúlt alkalommal. Én elismerem azt, hogy ennek egy része talán türelmetlenségből adódóan picit szoros, vagy irreális határidőt is megfogalmazott, de azért hadd említsek olyan példát is a jelen előterjesztési javaslatban, mert hiszen a végrehajtás mellet előterjesztési javaslat is van, ha ugye határidő hosszabbítás, ami a számomra érthetetlen. Ilyen például a 6. számú, ami a nagykanizsai volt Szeszipari Vállalat környéke rendezési terve. Utal arra, hogy bonyolultabb információ beszerzésére volt szükség. Hát a ’99-es számú határozatunk. Egyéb, más hasonló nagyságrendű városok esetében bőségesen elegendő egy ilyen jellegű rendezési terv megalkotására. És itt egy zárójeles megjegyzést engedjenek meg. Figyelmükbe ajánlom a Napi Gazdaság mai számát. A Zöld Újság a megyei jogú városokat rangsorba állítja. Gyakorlatilag a kibontakozás esélyeit, és a tett intézkedések függvényében. 22 megyei jogú városból Nagykanizsa a 14. a leszakadó városok sorában. A rendezési tervek és egyáltalán a gazdasági szervezőmunka minden város kibontakozásának a központi …. kérdése. Mondok egy másikat. És ez meg egy gyakorlati dolog megint. Azt mondja, hogy a 12. szám alatt a 83/2000. számú határozat, középfokú oktatás átszervezése. Természetes dolog, hogyha időközben egy értékesítésre kijelölt ingatlannál igénybevételre kerül sor, akkor - és ezt maga az oktatási feladatok indukálják az igénybevételt, akár átmenetileg is -, akkor tessék beterjeszteni a közgyűlés elé, hogy kérem szépen átszerveztem akár ideiglenes jelleggel is az oktatási koncepciót, annak részeként az elhelyezési feltételeket, és kérem azonnali hatállyal törölni az értékesítési listáról vagy felfüggeszteni. Nem a lejáratnak a végén bevágunk egy határidő hosszabbítás módosítást, mert most mi van, ha azt mondja közgyűlés, nem fogadom el, vagy a másik, hogy nem fogadom el. Az egyik esetben egy szerződés van rendezési terv mögött, ki kell fizetni, bent vagyunk ugye egy jogi helyzetben. A másik esetben pedig én azt hiszem, hogy egy kicsit, mint hogyha a közgyűlésnek a döntési kompetenciáját járatnánk le. Most mondok egy pozitív példát előterjesztéssel kapcsolatosan. Javaslatom van az 1-es esetben. Nagyon pozitív végrehajtásról tesz tanúbizonyságot az előterjesztés a miklósfai városrész csatornázása esetében. Én a magam részéről a végrehajtás mellet feltétlenül említést tennék és javasolnék a közgyűlés részére az abban résztvevők részére elismerést. Tehát én, ha tetszik, akkor most tessék javaslatnak venni, hogy a beruházás előkészítésében, végrehajtásában és koordinálásában résztvevők részére a polgármester úr kapjon felhatalmazást a méltó elismerésre. És ebben anyagi, erkölcsit is mindenféleképpen …. értem. Tudniillik eddig csak úgy működik, hogy feladat van, a hibázó ugye, mert egyébként adójogi vonatkozásban nem volt ez a döntési időszakban teljesen egyértelmű, akkor az valakinek a felelőssége. Ha jól végrehajtunk valamit, akkor az egy teljesen természetes dolog. Én azt hiszem, hogy a kettő ez együtt jár. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az előterjesztéseknek ez fajta, lehet, hogy gyors a munka eredményeképpen is, értelmetlen. Én most megkérdezném, hogy tisztelt előterjesztő a 15. sorszámmal jelezett 229/2000. számú határozat végrehajtásánál, még pedig a 9-es hányas oldal ez? 6-os oldalnak a tetején, mit ért? Ugye határidő hosszabbítást kért 2001. február 28-ig, de mit ért ez alatt? Ha a valaki elolvassa ezt a fajta végrehajtásról szóló beszámolót, én háromszor elolvastam, nem értettem, lehet, hogy bennem van a hiba. Következő az előterjesztésnek. a tájékoztatási részében az 1. pont ez a 16. oldal.

Tüttő István: Tibor nem csak neked volt gondod, futólag.

Cserti Tibor: Akkor, tessék mondani mihez kérik a hosszabbítást, valaki magyarázza meg. Az előterjesztő. Vagy ennyire nem törődünk már ezzel a szakmai részével. Én úgy gondolom, ugyanez vonatkozik egyébként a tájékoztatónál az 1. pontban, az érdekvédelmi katasztert …. és javaslatom van, és ehhez kérném a tisztelt képviselők szíves közreműködését. Én azt hiszem, hogy a kegyeleti szertartásoknak a méltó, egyáltalán a végtisztesség megadásának a méltó körülményeihez kapcsolódik a ravatalozóknak a kiépítése. Gondolom, Marton képviselőtársam is egyetért ezzel, majdnem minden településrésznek már, vagy mindegyiknek, a ravatalozó kiépítése megtörtént, a sánci városrész ez alól kivétel, utolsók egyike. Ugye ebben az is közrejátszott természetesen, hogy a temető ismételt megnyitásának a lehetőségeivel a temetkezési szertartásoknak a körülményeit is javítani kellett, ami időben akkor nem esett a kettő egybe. Én kérem ennek a határozatnak a hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatot itt nemmel szavazni. Miért? Legalább a terveztetési részét meg kellene rendelni mindenféleképpen, mert azzal, hogy nem is terveztetünk, akkor egyúttal lemondunk hosszabb távra még a kivitelezésről is. Én azt hiszem, ha képviselőtársaim ebbe belegondolnak, akkor teljesen természetesnek fogják tartani.

 

Tüttő István: Erre vonatkozóan annyit hadd mondjak, hogy engem kerestek meg, hogy az önkormányzat ilyen nagy költséggel ne támogassa egy olyan ravatalozónak az újraépítését, amelyben rendkívül kis hely van új halottak elhelyezésére, sőt az volt a véleményük, hogy statisztikailag ott egy-két ember, maximum, kerül eltemetésre. Én azt mondtam, hogy meg fogom nézetni, és ennek a függvényében lehet erről dönteni. Én megmondom őszintén, hogy nem a kegyeletsértés vezérelt ebben a kérdésben, hanem pontosan az, hogy ez a temetőrész, ez meddig tud funkcionálni, egyáltalán marad-e, vagy pedig a megszüntetése mellett kell állást foglalni. Hát erre majd ugye megfelelő véleményt is fogunk kérni.

Tarnóczky Attila: Megpróbálok Cserti úr sok kérdése közül kettőre választ adni. Nem tudtam mindet megjegyezni. A 12. pont esetében arról tájékoztatnám a közgyűlést, hogy nincs szó hatáskör elvonásról. A Fő úti épületben a volt Széchenyi iskolának tanműhelyei működnek ugyancsak régóta, ezeket a tanműhelyeket kívánjuk átköltöztetni a Petőfi utcai épületbe egy felújítás után. A határidő módosítás kérésének oka az, hogy az iskola ebben a felújítási folyamatban, mint beruházó, csúszásba került, és hogy nincs hova kiköltöztetni ezt a két műhelyt, amit utána vagy értékesíteni kell, vagy értékesíteni kell, meggyőződésem szerint. A 15. pont, ha jól emlékszem, az utolsó ülésünkön döntöttünk úgy a Vikárius jelzése alapján, hogy az államháztartási törvény változása miatt a már elfogadott kincstári együttműködési megállapodások alapító okiratok függelékeit – aminek egy jó részét a Vikárius szállítja – az új törvényi szabályozásnak megfelelően dolgoztatjuk ki. Ez a törvény az év végén lépett életbe, ezért kell ez a határidő módosítás, ami egyébként egy korábbi határozatunk következménye, csak ebben a határozatban még nem lett átvezetve.

Cserti Tibor: Azért nyomtam meg a válaszgombot, mert én azt hiszem, hogy van gazdasági kérdés, meg van az emberi végtisztesség megadásának alapvető feltételrendszere. El kell dönteni, és itt ebben a sánci városrésznek, nyilvánvaló, demokratikusan hangot is kell adnia, hogy arra a temetőre, mint üzemelő temetőre szükség van-e, akár rövid, vagy hosszútávra. Ha szükség van-e – és én úgy gondolom, hogy igen –, akkor a minimális feltételeket biztosítani kell. Ha egyszerűen én azt hiszem, ha képviselőtársak belegondolnak a temetkezés feltételeibe, aki már volt temetésen – már pedig gondolom mindegyikünk volt, akkor ilyen értelemben, és most nem szeretnék olyan példát mondani, mint ahogy Bicsák Miklós képviselőtársunk is hogyan érvelt, milyen …. annak idején a ravatalozó kiépítésénél, okkal-joggal. Ez volt Miklósfán, ez volt a kiskanizsai városrészben, hadd ne soroljam tovább, minden városrészben. Erről dönteni kell, és ez nem érzelmi kérdés, józan gazdasági racionalitás, kérdés, hanem azt hiszem, hogy a kettő együttesen. Nem lehet énszerintem másképp dönteni. Másik, én természetesen a Tarnóczky Attila válasza a 12. ponttal kapcsolatosan, nem azt vitattam, hogy nem jó helyen vannak, vagy ideiglenesen is nem jó helyen vannak, hanem példaként említettem, hogy akkor azonnal egy korábbi határozatunkat is vele egyúttal módosítani kell racionálisan. Ez nem történt meg, pedig a III. 7-ei határozatunk volt. Vele jár. Komplex vezetés problémákat próbáltam én általam megfogalmazni. És én még megmondom őszintén, most sem értem, hogy mit kell konkrétan itt, az előterjesztő konkrétan mondja meg, hogy a javaslatban mihez kér hosszabbítást. Hiányzik onnét nyelvtanilag is valami. Ne én mondjam meg.

Tüttő István: A függelékek elkészítésének határideje február 28., amelyet éppen ez az új rendelet írt elő. Hát ugye egyetértek vele, értelmetlen így a mondat.

Tóth László: Nagyon rövid leszek. A 446/2000. számú határozathoz szeretnék véleményt fűzni, illetve megjegyzést tenni. Ez a 28. pontban a Nagykanizsa-Kiskanizsától északra lévő terület rendezési tervét foglalja magában. Én azt kérném a tisztelt közgyűléstől, hogy amennyiben valaki ebben a területben érintett, az kérem, jelezze most a közgyűlés előtt, ha van ilyen, akkor …. hát, valamilyen fokon érintett.

Tüttő István: Te már tudsz valamit.

Tóth Zsuzsanna: A 14. oldalon találhatjuk a 45. pont alatt a közgyűlés egyik határozatát, ahol a szöveg így szól, hogy a sétakerti gyalogos felüljáró “kishíd” újraépítési terveinek elkészítéséhez szükséges előirányzatot a 2001. évi költségvetés tervezetében szerepeltetjük. A jóváhagyás után a hivatal a tervek elkészítése ügyében intézkedik. Ezt elmulasztottuk akkor, amikor erről a határozatról beszéltünk, hogy nagyon jó volna itt egy dátumot is látni, és szeretném javasolni, amennyiben lehetőség van rá, április 30-át szúrjuk be ide. A másik dolog a következő oldalon, a 16. oldalon tájékoztató a fontosabb intézkedésekről és eseményekről. A 17. oldalon folytatódik, és csak a legvégét idézném a mondatnak: “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata felperesnek N. F és Tsai alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben a Zala Megyei Bíróság, mint II. fokon eljáró bíróság az I. fokú bíróság ítéletét – amely szerint a bíróság a keresetet elutasította – helybenhagyta.” Röviden ennyi tájékoztatást kaptunk róla, és szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét a mai napon kiosztott kiegészítésre, ahol a tárgyaláson megjelent a lakók képviseletében Fenyves Jenő úr és ő tájékozatja az önkormányzatot arról, hogy miért került elutasításra a fellebbezésünk. Itt olvashatjuk, hogy az I. fokú tárgyaláson – írja Fenyves úr – az önkormányzatot képviselő ügyvéd nem jelent meg, a II. fokú tárgyaláson sem tett érdemben semmit az ügy érdekében. Ez egyébként a jogerős ítélet indoklásának 5. oldalán is elolvasható: a felperest a történtektől egyébként semmiféle jogsérelem nem érte, hiszen érdemben alperesi ellenkérelemre fellebbezésben nem reagált, illetve alperes által csatolt iratokra vonatkozóan semmiféle bizonyítási indítványt nem tett. Itt én már csak remélni merem, hogy a kijelölt ügyvéd úrnak a honoráriuma egyesen arányban áll a csekély teljesítményével. És szeretnék kérni arra választ, hogy az önkormányzat felülvizsgálati kérelmet kezdeményez-e, erre van-e lehetőség?

Tüttő István: A kiegészítésben a 31. számú határozati javaslatban szerepel, ami az Ügyrendi és Jogi Bizottságnak fogja utalni ezt a kérdést, hogy döntse el, illetve tegyen javaslatot, hogy a közgyűlés folytatja-e pert, vagy. Hát ugye egy másik kérdés is van, el kell dönteni, hogy a jogi képviseletet ki látja el.

Tóth Zsuzsanna: Polgármester úr, nem tudom, volna-e rá lehetőség, hogy esetleg itt Fenyves úr mondjon két mondatot ezzel kapcsolatban.

Tüttő István: Természetesen van, amennyiben a közgyűlést ezt jóváhagyja. De mivel van három jelentkező még hozzászólásra – illetve nem tudom hányan, de a képernyőn három látszik –, meghallgatjuk a tisztelt képviselő hölgyeket, urakat, és a végén adunk szót a Fenyves Jenő úrnak.

Kiss László: Két témában szeretnék hozzászólni. Egyszer csatlakozva az előttem szóló Cserti úrhoz, aki a határozatok határidő módosításával kapcsolatban tett fel kérdéseket. Úgy látom, akkor az előző közgyűlésen feltett kérdésem, amit polgármester úrnak tettem fel, hogy 16 lejárt határidejű határozatból 11 módosítást kértünk, s akkor az volt a kérdésem, hogy van-e ennek valami üzenete polgármester úr számára. Választ nem kaptam, de úgy látszik, egyes képviselőtársak megértették a kérdést. Ez volt az egyik pont.

Tüttő István: Én is megértettem, csak nem válaszoltam.

Kiss László: Igen? Akkor megfelelő reakciót kérünk majd polgármester úr, vagy a munkastílus változtatását.

Tüttő István: Hát azt hiszem, az Önök munkastílusán is változtatni kell, mert éppen az előbb felhívta a figyelmet Zsoldos úr, hogy gyakoroljanak önkritikát. Hölgyeim és uraim, Önök rendkívüli módon meghatározzák a határidőket, de nem tudják előre megmondani, hogy ennek mi lesz az úgynevezett végrehajtási menete. Itt, ha végignézzük az összes határozatot, ….. azt mondani, hogy nem azért következett be a csúszás, mert rajtunk kívülálló okokról van szó. Arról lehet beszélni, hogy ilyen nincsen, de hát ez nem a valóság.

Kiss László: Polgármester úr tökéletesen egyetértek. Valóban arra is szükség van, hogy a közgyűlés változtasson a munkastílusán. Erre már több indítvány történt, de még mindig nem került rá sor. Én kérem, tárgyaljuk ezt meg. Ezt volt az egyik téma. A másik téma, amivel kapcsolatban szólni szeretnék, az pedig a lejárt határidejű határozatoknál, a határozati javaslatoknál található a 21. oldalon a 25. számú pont. Ez a 25. számú pont a 476/2000.(XI.28.) számú határozatról szól. Ez nevezetesen az önálló képviselői indítvány alapján, amelyet a közgyűlés bizottságai is megtárgyaltak és a közgyűlés is jóváhagyott olyan módon, hogy az építendő kerékpárút az Erdész utcától Miklósfáig, az építendő kerékpárút megvalósításához szükséges pályázati önrészt az önkormányzat a költségvetésében biztosítja. Ezt a határozatot itt 25. címszó alatt olyan módon kívánja most a közgyűléssel polgármester úr módosíttatni, hogy már csak a tervezéshez szükséges összeget szerepelteti benne. Én úgy vélem, hogy erre van egy érvényes közgyűlési határozat, hogy ezt biztosítani fogjuk, a 2001. évi költségvetést még nem fogadtuk el, tehát nem tudjuk, hogy van-e rá pénz, vagy nincs-e rá pénz. Ebből eredően az a javaslatom, hogy ezt a határozati pontot vegyük ki, és ezzel ne foglalkozzunk. Majd a költségvetés tárgyalása során eldől, hogy van-e rá fedezet, és milyen fedezet van rá. Ez lenne a kérésem.

Tüttő István: Elnézést, hogy beleszólok, ennek pont az a célja, hogy legalább időt nyerjünk, mert addig már lehet terveztetni.

Kiss László: Én azt hiszem, hogy a terveztetésre és az önrészre a határozat már vonatkozott, tekintve, hogy a tervezési szerződés megkötésre került, és meg is történt már a tervezés, úgy vélem. Hogy a kifizetésre sor került-e már, ezt nem tudom, de a tervezés megtörtént és a szerződés is megkötésre került. Tehát így akkor ez a határozat idejét múlt a jelenlegi változatban, az eredeti változatban pedig még nem tudjuk, hogy mi a helyzet. Én ezért javaslom, hogy ezt vegyük le a mai napirendről, és ebben ne foglaljunk állást.

Tüttő István: Nem akarok vitatkozni, de én úgy emlékszem, hogy az 1.690 ezer nem szerepelt az eredetiben, hogy tervezésre ennyit fordítunk. De én nem vitatkozom.

Kiss László: Polgármester úr, én úgy tudom, hogy a terveztetés megpályáztatásra került. Kérem, kérdezzük meg az illetékes szakosztálynak a képviselőjét. Úgy tudom, hogy pályáztatásra került, a szerződés megkötésre került. És ezt a határozati javaslatot én úgy értelmezem, hogy 2001. évben semmi többet, csak ezt akarja a közgyűlés erre a nagyon fontos kerékpárútra fordítani. Ezt viszont nem tudom elfogadni, mert az előző közgyűlési határozati ennek az ellenkezőjét mondja. Ezért kérném, hogy polgármester úr kérjen választ a szakosztály jelen lévő képviselőjétől, ugyanakkor kérném azt is, hogy a 25. pontot ma ne tárgyaljuk, vegyük le a napirendről, a költségvetés kapcsán kerüljön erre sor.

Tüttő István: Rendben van Kiss úr. Akkor megkérem az irodavezetőt, hogy válaszoljon.

Szokolné Dr. Szolik Enikő: A képviselő úr információi helytállóak, a tervezés, tehát a szerződéskötés és a tervezés folyamata már meg is indult e tárgyban.

Tüttő István: Egy olyan javaslatunk van, hogy ki fogjuk gyűjteni mindazon határozatokat, amelyek a költségvetést is érintik, és amennyiben a költségvetésnél azokat jóváhagyjuk, akkor természetesen a határozatokat pedig hatályon kívül helyeznénk, hiszen akkor azok, mint költségvetésben eldöntött költségvetési rendeletben megjelenő témákká alakulnak, és fölöslegesen maradnának határozati formában. Kérem, majd erről a döntést meghozzuk.

Bicsák Miklós: Egy kérdésem lenne nekem, hogy itt olvasom a mozi épületével kapcsolatban – hirtelen a határozati javaslatot itt elhajtottam, türelmüket kérem –, a mozi eladásával kapcsolatban a lényeg az a kérdésem tisztelettel, hogy arról volt szó, ha jól emlékszem, hogy az 563/2000.(XII.19.) számú határozatban a Városi Filmszínház épületének hasznosítása, itt szerepel a költségvetésünkben 50 millió. Nem nagyon alacsony áron van ez feltüntetve? Meg úgy tudom, hogy nem volt a városnak arról és a közgyűlésnek tudomása, talán korrigálok. Ez a 15. A lényeg, az szerepel, hogy a 15. oldalon 51., a Városi Filmszínház épületének hasznosítása.

Tüttő István: Csak a kezelésre, csak az IKI-nek való átadása történt meg.

Bicsák Miklós: Úgy tudom, hogy nem az eladásáról van szó, mert ez valóban annak idején Tóth képviselőtársam is, ha jól emlékszem, Meggyaszay Istvánnak a tervezése alapján, egy nagyon értékes épület, és én ezt nagyon alacsonynak találnám, hogyha ez eladásra kerülne, mert ez egy értéke a városnak. Csak szeretném kérdezni a további szempontot.

Tüttő István: A közgyűlés úgy döntött, hogy az IKI vegye át kezelésbe. Megtörtént. Erről tájékoztattuk abban. A hasznosítás, az egy külön téma, arról később döntünk.

Marton István: Több képviselőtársam tette már szóvá a mai polgármesteri beszámolóval kapcsolatosan a lejárt határidejű határozatokat. Én összeszámoltam, 17 lejárt határidejű határozat hosszabbítása lett elénk hozva, ami, azt kell, hogy mondjam, hogy szinte példa nélküli. Ennek kapcsán én nem teszek fel kérdést Önöknek, én teszek megállapításokat. Az egyik – ugyanis két dolog lehetséges –, vagy a határidő-kitűzéssel vannak nagy bajok, de én nem zárom ki, hogy a munkavégzés során is komoly bajok adódnak. Erre perceken belül mindjárt egy konkrét példát is hozok, hogy miért van az, hogy néha a határidőket módosítani kell. És most nézzük a konkrét példát. A tájékoztató a fontosabb intézkedésekről és eseményekről című fejezetrész a 16. oldalon kezdődik, 17. oldal 5. pont, Cserti képviselőtársam, mint a településrész lakója, már szóvá tette a sánci ravatalozó építésének az ügyét. Amikor én azt megláttam ebben a polgármesteri tájékoztatóban, és utána ugye a mai alkalommal volt szerencsém a Zalai Hírlapban elolvasni is, tehát már közhírré is tétetett, én először, meg kell, hogy mondjam őszintén, tévedésre gyanakodtam. Miért mondom én ezt? Azért mondom, mert ennek a ravatalozónak az ügye 3 éve húzódik. ´99-ben a közgyűlés nem szavazott meg rá pénzt, 2000-ben szavazott meg rá kb. a bekerülési összegnek az egyharmadát, és 2000. december 27-én a …. számú határozatban megszavazta a többi szükséges összeget is. Kérem, ez a munka egy megkezdett beruházás, túl vagyunk a terveztetésen, a helykijelölésen, az engedélyeztetési eljáráson, a versenyeztetésen és a szerződéskötést akadályozta meg valaki. És ez az az egyik példa, amit az előbb említettem, hogy bizony-bizony a munkavégzés azért is haladhat, mert nem történik semmi, csak valakik elszabotálnak egy-egy döntés végrehajtását, és itt konkrétan egy ilyen esetet értünk tetten képviselőtársaim. Én nagyon szomorú lennék, ha ez a közgyűlés megszavazná ezt a javaslatot, hogy likvidáljuk. Kicsit meglepett polgármester úr azon bejelentése, hogy valaki őt megkereste. Hát 3 év alatt bőven lett volna minden keresőnek ideje. Én azt hiszem, hogy nincs mit nézni. Sajnálatos módon a temetés, az több mint, ami mondjuk ideális egy fő lenne egy városrészben évente. Még akkor is kellene ravatalozó, ha csak egy, azaz egy főt kellene egy főt évente odatemetni. Sajnos többet temetnek. Ez tavaly, tavalyelőtt is elég szépen meg lett nézve. Azt meg egyszerűen nem is értem, hogy ott nincs hely a bővítésre, mikor a helynek kb. az egynegyedén vannak sírok. Tehát ez olyan fokú tájékozatlanság, hogy szomorú vagyok, hogy ezen a fórumon tisztelt hölgyeim és uraim, Önök előtt itt erről beszélnem kell. Arról meg már egyszerűen nem is akarok véleményt mondani, hogy a 2001. évre vonatkozó költségvetés tervezetének előkészítése során kialakult álláspont. Mi az, hogy kialakult álláspont? Kialakult álláspontja ennek a közgyűlésnek lehet minden ilyen konkrét ügyben. Forrás nem biztosított. Hogy lehet ilyet embernek kijelenteni akkor, amikor a másik oldalon meg döngetjük a mellünket különböző alkalmakkor, hogy hitel nélkül gazdálkodtunk az előző esztendőben, gyakorlatilag úgy, mert az a 20 millió körüli, de ha nem jól mondom, akkor Beznicza úr biztos megcáfol, de biztos, hogy jól mondom, ha az egy 13 milliárdos költségvetésnél hitelmentesnek tekinthető, töredéke annak, amivel a költségvetés egyébként el lett fogadva. Tehát nagyon kérem képviselőtársaimat, hogy véletlenül se szavazzák meg a 20. számú pont alatt futtatott határozatot, ahol ráadásul ugye az van odaírva, hogy a határozat elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges. Ez meg a minimum, hogy én ezt kétlem, mert ha minősített többség kell az elfogadásához valaminek, akkor az annulálásához szintén minősített többségre van szükség, különben a jogrend ebben az országban már felborult volna, ha valamihez kell 10 szavazat, és akkor egy vagy kettő likvidálhatja. Itt 14 szavazatra volt szükség. Erről a kérdésről beszéltem részletesebben. Még egy kérdést említenék. Nevezetesen ugyanezen az oldalon a 8. pontot, amely rögzíti, hogy Dr. Fodor Csaba képviselő úr az I. Futball Club Szolgáltató Kft. felügyelő bizottsági tagságáról lemondását írásban benyújtotta, lemondás másolatban csatolva, kérem a közgyűlést, hogy lemondását vegye tudomásul. Én nagyon örültem volna, ha ez a mondat úgy folytatódik, és jelölje meg utódját. Miért mondom én ezt? Azért mondom, mert ilyen kis apparátussal és ilyen szűk felügyelő bizottsággal nem nagyon működtetnek másodosztályú futball klubot Magyarországon. Tehát én kérek egy név szerinti javaslatot, illetve egy szavazást a Fodor képviselő úr helyének a betöltésére is.

Tarnóczky Attila: Ami itt a határidő módosítások ügyében folyik, az jó részt zabhegyezés. Eredményét tekintve is az lesz. Ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor érdemi halasztása van valamelyik fontos ügynek. Általában nem erről van szó. A dolog itt sokkal inkább technikai jellegű. Ami a költségvetést illeti, a polgármester jogosítványa a költségvetési tervezet beterjesztése, a közgyűlés jogosítványa tetszése szerint ezt módosítani. Ennek során megszavazott közgyűlési határozatok hatályon kívül helyeződhetnek az adott esetben. Én úgy gondolom, megértve mindenkinek a fontos ügyekkel kapcsolatos érzelmeit, hogy mindezeknél van egy még fontosabb ügy, hogy ennek a városnak legyen költségvetése. Ahhoz minimálisan 14 kéz kell. Azt a konstrukciót kell kitalálni, amelyhez megvan ez a minősített többség, és elsősorban azoknak a véleményére vagyok magam részéről kíváncsi, akik legalább elvi szinten hajlandók azzal a gondolattal foglalkozni, hogy a költségvetést meg fogják szavazni.

Bicsák Miklós: Elnézést kérek, én rögtön alpolgármester úrnak válaszolok. Énnekem a lelkiismeretem, én tavaly is megszavaztam, és itt lényeg, mint település képviselője is, szívén kell, hogy viseljem, mert szülőföldem is Korpavár település. Nem tudom megérteni, kérdésként tisztelettel kérdezem polgármester urat, hogy itt a határozati javaslat határideje a végrehajtásnak 2001. szeptember 30-áig meghosszabbítva. A csatornázásnak, Korpavár település, városrésznek. Én úgy tudtam, hogy Zalaszentbalázstól a befelé kialakított csatornarendszer a városunknak a vezetékére fog csatlakozni, és akkor ezzel folyamatosan az I. félévben megvalósul. Hogy erre kérnék szíves magyarázatot, mert lakossági fórum lesz, ahol bizony én úgy gondoltam, ami még nem volt precedens, tisztelettel majd a FIDESZ képviselők közül is meg fogok hívni egypárat, főleg a településrészét, és úgy összehasonlítjuk, hogy dolgozunk, dolgozunk tisztességgel a lakosság érdekében, s akkor ott a lakossági kérdésekre, mint területi képviselők adunk választ a lakosságnak, mert akkor, ha már arról beszélünk, hogy a költségvetés, akkor egységesen történjenek a városszéli településen is azok a szolgáltatáshoz szükséges dolgok, főleg egy Kanizsa város lévén, városszélén Korpavár település, ahol valóban ugyanúgy fizeti az a pár fiatal házas, vállalkozó az adót, és a közmű, meg az egyéb szolgáltatás nincs részükre biztosítva.

Tüttő István: Hát erre röviden azt tudom válaszolni, hogy tavaly beadtuk a céltámogatási igényünket, amellyel pályázaton nem nyertünk. Ez teljesen azt hiszem világos, hogy céltámogatás nélkül nem tudja az önkormányzat ezt a nagy, sok tíz, vagy százmilliós beruházást elvégezni. Ugyanígy voltunk a miklósfai és a palini csatornázásoknál is, és különböző közművek megvalósításánál. Ebben arról tájékoztatjuk a tisztelt képviselőket, hogy ismét beadjuk a pályázatot erre, és a döntés pedig szeptember végéig, mint ahogy itt le van írva, várhatóan megtörténik, tehát akkor ebben a kérdésben már olyan választ kaphatunk, kettőt, vagy újra nem nyerünk a pályázaton, vagy elnyerjük, és akkor ezt az ügyet úgy zárhatjuk, hogy megindul a beruházás.

Tarnóczky Attila: Egyetértek Bicsák képviselő úrral abban, hogy minden peremkerületnek jogos igénye, hogy a palini színvonalat legalább megközelítse az ellátásban.

Marton István: Én nem tekintem ezt olyan humoros kérdésnek, mint ahogy Tarnóczky úr ezt felvezette az előbb és itt derültséget okozva ezzel a jelenlévő képviselőknek. De nem ezért kértem szót természetesen, hanem azért, hogy a sánci ravatalozóval kapcsolatban a közgyűlés szerintem a közgyűlés nagyon jól megfontoltan és elsöprő többséggel hozta meg a másodszori döntését, amikor a teljes beruházási összeget biztosította 4 héttel ezelőtt tisztelt hölgyeim és uraim.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy visszavonom a 20. számú határozati javaslatot.

Marton István: Akkor köszönöm, és ezzel megkönnyíti polgármester úr a dolgomat. De viszont akkor is kell szólnom sajnálatos és eléggé el nem ítélhető módon, nevezetesen azért, mert Tarnóczky úr azt mondta, hogy ő azoknak a képviselőknek a véleményére kíváncsi, akik legalább elvben hajlandóak megszavazni a költségvetést. Úgy gondolom, hogy Tarnóczky úr komoly feledékenységben szenved, hiszen napra pontosan meg tudom neki ismételni, és azok, akik esetleg nem hallották, azoknak elmondani, hogy 2000. április 10-én az FkgP-MDF frakció nevében mindhárman nyilatkoztunk, hogy bizonyos feltételek mellett hajlandóak vagyunk megszavazni. Úgy gondolom, hogy ezek szerint nincs szükség a mi szavazatunkra. Nem ez volt egyébként a feltétel. A másik, ami miatt még szót kértem, itt egy apróság elcsúszott a beszédem közben, hogy ha a futball napirendre lett volna véve és nem egy héttel későbbre, mert ugye nagyon kellemetlen dolog, úgy látom, sokaknak itt már a futballozás – nekem se kellemes, csak muszáj csinálni. Közgyűlési döntés volt július 4-én az elmúlt esztendőben, hogy a könyvelést az önkormányzati tulajdonú kft-knél, kht-knál a kincstárnak kell végezni, én úgy gondolom, hogy a Futball Kft. könyvelését egy vagy két hónappal a tulajdonosváltás előtt átadni végzetesen nagy hiba lenne, és én azt hiszem, hogy nem nagyon tehetek mást, mint kérem, hogy az adott időpontig mentesítsék a Futball Club Kft-t. Ugyanis ez rettentően nagy munka …….

Tüttő István: Nincs több jelentkező, lezárom a vitát. Fenyves Jenő úrnak még ígértük, hogy pár mondat erejéig szót adunk. Arra azért megkérem Fenyves úr, hogy ne ismertesse magát …., ismerjük, annak idején ……

Fenyves Jenő: A tájékoztató anyaghoz annyit szeretnék hozzátenni, hogy a tájékoztató anyag első részében lakók nyilatkoznak valamilyen területtel kapcsolatban. Arra felhívnám az építésügy a figyelmét, hogy a II. fokú bíróság még mindig a RUBAU Kft. felszámoló tulajdonában lévő területről van szó. Úgyhogy az a rész teljesen értelmetlen, hogy valamilyen lakók kérnék, hogy maradjon magántulajdonban, ami még nem is került a tulajdonukba. A bírósági üggyel kapcsolatban annyit, hogy a nyár folyamán én kértem, hogy másik ügyvéd legyen a II. fokra kijelölve, ezt az Ügyrendi és Jogi Bizottság zárt ülésen tárgyalta, s továbbra is ezt az ügyvéd urat bízta meg. Akkor én azt a jelzést kaptam, hogyha ezzel az ügyvéd úrral viszi tovább az ügyet, el fogjuk veszíteni. Ez meg is történt. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság zárt ülésén olyan határozat született, hogy a jogerős ítélet után a felelősségre vonás meg fog történni. Ez a 281/99. számú határozatban meg lett határozva ´99. november 30-ai határidővel. Több mint másfél év eltelt, és még mindig nem lett ebben semmiféle vizsgálat lefolytatva. Csak érzékeltetni szeretném, hogy ez a vagyonvesztés a városnak kb. 40 millió Ft-jába kerül. 4000 m2-ről van szó. A PLAZA területét 5.000 Ft-ért adták el, a mocsaras területet m2-éért, az önkormányzat a Király u. 25-ben, amin most jelenleg parkoló van, garázsok vannak, 12.000 Ft-ért hirdette meg m2-ét. Egy belvárosi ingatlanról van szó. Durván a 10.000 Ft-ot minimum meg fognak állapítani rá. Egy ekkora vagyonvesztésről van szó, és kérem a zárt ülésben foglalt vizsgálat lefolytatni.

Tüttő István: Szeretném azért a fogalmakat tisztázni. Ha valamit veszünk, az nem vagyonvesztés, ….

Fenyves Jenő: Nem nyertük meg a bíróságon a tárgyalást, azért vagyonvesztés.

Tüttő István: Hát az nem is volt a miénk.

Fenyves Jenő: Akkor a zárt ülésnek az anyagát kérem akkor végrehajtani ….

Tüttő István: ………, amely mögött nincs tartalom, szóval vigyázzunk.

Fenyves Jenő: Hát a kisajátítási eljárás megindult, és ennyit kell az önkormányzatnak kb. kifizetni. Akkor így mondom.

Tüttő István: Ez világos, de azzal szemben megkapjuk azt a területet, tehát itt nem vagyonvesztésről van szó, csak egy felesleges vásárlásról.

Fenyves Jenő: De 500 Ft-ért járult hozzá valaki eladásra a területnek. Itt erről van szó, és ez a vizsgálat nem történt még meg másfél év után. S megvan a lehetőség arra, hogy a Legfelsőbb Bíróságon felülvizsgálati kérelmet nyújtson be az önkormányzat, minden anyag rendelkezésre áll. Megfelelő ügyvéddel a nyár folyamán is tárgyaltam, most is tárgyaltam. Az aljegyzőnőnél minden anyag bent van. Az ügyvéd úrnak csak annyit kellett volna mondani, hogy a beavatkozó beadványát elfogadom, és ezzel az önkormányzat megnyerte volna, ingyért jutott volna a területhez, és innentől számítom a vagyonvesztést. És ezért kérem, az önkormányzat a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtson be felülvizsgálati kérelmet.

Tüttő István: Köszönjük szépen. Természetesen az Ügyrendi és Jogi Bizottság erre a felhatalmazást megkapja, remélem, hogy megszavazza az önkormányzat.

Tóth László: Fenyves úr azon felvetésére szeretnék reagálni, hogy az Ügyrendi és Jogi Bizottság jelölte ki az önkormányzat képviseletében eljáró ügyvéd urat. Hát ez egy téves tájékoztatás, a hivatal vezetője bízta meg az ügyvéd urat.

Tüttő István: Akkor röviden átszaladnék mindazon felvetéseken, amik elhangzottak. Azokra már nem térünk ki, amelyekre válaszoltunk. Röst úr kérdezte még a 16. pont, 6. oldalon, hogy a kölcsönnel kapcsolatban, amit a Felsőoktatásért Alapítvány. Kérdezném a Gazdasági Osztály vezetőjét, hogy erre mi a válasza?

Beznicza Miklós: Az összeg jó, nem jött több.

Tüttő István: Hát arra vonatkozóan nem tudom, hogy amit Törőcsik alpolgármester úr elmondott, Röst úr arra választ kapott.

Tóth úr kérte, hogy a 446. számú határozat, amely Nagykanizsa-Kiskanizsától északra lévő terület rendezési tervével kapcsolatos, hogy aki érintett, jelezze a szavazás előtt. Nem jelezte senki.

Bicsák úr, azt hiszem, tisztáztuk a felvetésre a kérdést.

A Tóth képviselőasszony annyit kért, hogy a határidőt április 30-ában hagyjuk jóvá ennél a sétakerti gyalogos hídnál. Szeretném jelezni, hogy erre is egy pályázatot fogunk beadni, amely tematikus parkokra vonatkozó pályázat része lesz, és ennek a pályázatnak az eldöntése április 30-ig nem fog lebonyolódni. Itt megint az várható, április 30-at most itt beteszünk, akkor újra határidő módosításra fog sor kerülni. Persze remélve azt, hogy ez még az idén megtörténik.

Marton úr, jeleztem, hogy a 20. számút visszavonjuk. És a 8. Dr. Fodor Csaba. Marton úr kérte, hogy a 17. oldalon a Dr. Fodor Csaba képviselő úr Felügyelő bizottsági tagságának lemondásával egy időben jelöljünk ki új személyt, és nem tudom, ha jól értettem, ugyanezt javasolta a képviselőasszony lemondása kapcsán is? Vagy az más, vagy ezt rosszul értettem? Tehát Dr. Fodor Csaba helyére személyt kellene javasolni.

És javaslat érkezett Kiss László úr részéről. Én a magam részéről elfogadom, hogy vegyük ki a 25. számú határozati javaslatot, és a költségvetéssel egy időben tárgyaljuk. Én a magam részéről elfogadom, tehát nem kell róla szavazni.

Ezek után kérem, szavazzunk a határozati pontokról. Bár Röst úr még szeretne valamit.

Röst János: Volt egy javaslatom, hogy a 99/2000. határozat, amely a munkahelyteremtésről szól, az kerüljön ki a javaslatok közül, és önálló napirendi pontként a februári közgyűlésre jöjjön vissza, mert ez nem elégíti ki abban a pontban rögzített feladatokat. A másik, választ kaptam ugyan a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány támogatásának ügyében, akkor ez azt jelenti, hogy az alapítvány azt a kötelezettséget nem teljesítette, amit vállalt. Ilyen esetben egy lehetőség van, hogy módosítani kell a megállapodást velük, csak valakinek kellene kezdeményezni. Történt-e javaslat erre? Mert ez úgy nem maradhat, hogy nem kerül kifizetésre, és nincs módosítva … a támogatási szerződés.

Tüttő István: A 13-asra vonatkozó javaslatot én annyiban módosítanám, hogy ami most itt bent van, azt csak tájékoztatásként fogadjuk el. Az úgy rendben van, február.

Tarnóczky Attila: Röst képviselő úr azt a kérdést tette fel, hogy a 10 millió Ft megérkezett-e, ha jól emlékszem. A főiskola átutalta a 10 millió Ft támogatást, teljesen a határozatnak megfelelően jár. A határozat arról szól, hogy 18 millió Ft-ot adunk, és abból annyit kell visszafizetni a főiskolának, amennyi támogatást mi erre a célra kívülről össze tudunk kalapozni. Erről szólt a határozat legjobb emlékezeteim szerint, tessék megnézni, a TESCO-tól ….. a 10 millió Ft támogatást. …. meg kell köszönni, illetve a ZÁÉV adott egy, ha jól emlékszem, 1,5 millió Ft-os árkedvezményt a kivitelezési munkák esetében. Azt is megköszönöm.

Tüttő István: Köszönöm szépen. Akkor a vitát lezártuk. Kérem, szavazzunk az 1. számú határozati pontról. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 15 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a 2. számúról a szavazatot.

 

A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 3-asra a szavazatot.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 4-esre vonatkozó döntést kérem.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 5.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a 6-ra a szavazatukat.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 7. számú határozati javaslat.

 

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a 8. számúra a szavazatukat. Bicsák úr, akkor itt van arra a kérdésre a válasz, tehát egy pályázat útján fog eldőlni.

 

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 9-re kérem a szavazatot. Mentesítést? Bocsánat. Mivel a Marton úr valóban jelezte, akkor ismételje meg a javaslatát, mert azt nem tettük fel szavazásra.

Marton István: Mivel a futball klub tulajdonosváltás előtt áll, teljességgel értelmetlen dolog lenne egy vagy két hónapért a könyvelést valahova átvinni.

Tüttő István: De ez nem az. Ez még csak a 9. volt. Ott még nem vagyunk. Bár nem akarok rosszmájú lenni, de Marton úr volt a legkövetkezetesebb hangadója annak, hogy minden gazdasági társaságot a kincstár könyvelje. 9-esről a szavazatokat kérem.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 10-esre kérem.

 

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 11-esnél én azt hiszem, Marton úr javaslata pont ellentétes, ami van. Kérem, szavazzunk az eredetiről, és a döntés eldönti a javaslatra a választ.

A közgyűlés 14 szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 12-esre kérem a szavazatot.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 13-asra.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 14.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 15-ösre kérem a szavazatokat.

 

A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 16-osra kérem a szavazatot.

 

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a 17-esre.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 18.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 19-esre kérem a szavazatot.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 20-ast visszavontuk. A 21-re kérem a szavazatot.

 

A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a 22-re.

 

A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 23.

 

A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ez pedig az, amit Dr. Fodor Csabával kapcsolatban kért Marton úr. Tehát ugye el kell fogadnunk, tudomásul vesszük a lemondását. Kérem, erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Na most ugye jelöltünk nincsen, és csak zárt ülésen lehetne tárgyalni, mivel valószínű, hogy nincs jelen a személy. Vagy igen?

Marton István: Én úgy gondolom, hogy azé a szervé a jelölés joga, akinek a jelöltje volt Fodor úr.

Tüttő István: Az rendben van, de én nem hiszem, hogy készült erre a társaság. Teleki urat kérem. De szeretném arra felhívni a figyelmet, ha nincs jelen a személy, és nem tudjuk megkérdezni, hogy vállalja, akkor ebben ma nem tudunk dönteni. Kérem a javaslatát.

Teleki László: Mivel elég régóta Bicsák úr nagyon hatékonyan foglalkozik a futballal, én szeretném Őt javasolni a felügyelő bizottságba, amennyiben nem érintett a dologban Bicsák úr.

Tüttő István: Fociban érintetlen. Bicsák úr, kérdezzük, hogy elfogadja-e?

Bicsák Miklós: Köszönöm szépen a megtiszteltetést, elfogadom, mert azért Kanizsa város egy olyan sportjáról van szó, ahol kell a cirkusz.

Tüttő István: Én fociról tudok, de hát. Kérem, aki el tudja fogadni Bicsák urat Fodor úr felügyelő bizottsági tagságának helyettesítésére, illetve új betöltésére, kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 14 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 26-osról szavazunk, mivel a 25-öst kivettük. Megkérdezem aljegyzőnőt, hogy van-e aggály a szavazással kapcsolatban, hogy szavazhatott-e Bicsák úr? Hát végül is ő egyetértett saját magával, mert elfogadta. Van-e ennek akadálya? Amennyiben ez nem volt törvényes, akkor megismételjük.

Dr. Gyergyák Krisztina: Az önkormányzat SZMSZ-ének az 59. §-a értelmében a közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akik, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. És a (2) bekezdés sorolja fel azt, hogy személyesen érintett különösen az, akivel, vagy akinek a hozzátartozójával határozati javaslat szerint szerződést kell kötni; aki ellen, vagy hozzátartozója ellen a határozati javaslat szerint eljárást kell indítani; illetőleg az, aki, vagy akinek a hozzátartozója a határozati javaslat szerint kitüntetésben, vagy egyéb elismerésben részesül; illetőleg az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját a határozati javaslat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy előnyben részesít. A kizárásról a képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a közgyűlés vita nélkül dönt. És a kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni, és a döntéshez minősített többség szükséges. Tehát ezek a kizárás okai az SZMSZ szerint.

Tüttő István: Kizáró feltétel volt. Én a magam részéről azt mondom, fogadjuk el Bicsák urat a felügyelő bizottságba. Ha véletlenül úgy alakulna, hogy nem jól döntöttünk, akkor lehet, hogy már akkor kell visszahívnunk, amikor már nem is aktuális.

Kérem, lépjünk tovább. A 26-osra vonatkozóan kérem a szavazatukat.


A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 27-esre kérem a szavazatot.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem szavazatukat a 29-esről, mert a 28. majd a legutolsó lesz. Itt az a. pontra először, kérem.

 

A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a b-re.

 

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a 30-asra a szavazatukat. Képviselőnő lemondását tudomásul vesszük.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 31-esnél azzal kiegészítenénk, hogy jogi képviseletről is döntsön a bizottság, hogy a megbízást fenntartja, vagy mással kívánja a jogi képviseletet folytatni. Erre vonatkozóan is kérem a döntésüket. Tehát a 31-esről. Ez nem alternatíva. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság tegyen javaslatot, döntsön arról, hogy az önkormányzat éljen-e a rendkívül perorvoslattal, és van még egy feladat, hogy a jogi képviselő személyében döntsön, hogy marad, vagy mást jelöl ki, és akkor a másra tegyen javaslatot. Itt nincs alternatíva. Ezt a bizottság döntse el. A döntést azt később meg kell hozni, de most alternatíva nincsen. Kérem, szavazzunk erről.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a 28. eredetiről a szavazatot.

 

A közgyűlés 17 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

2/2001.(I.23.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 3/1/1999(I.26.), a 179/2/1999(VI.15.), a 369/7/1999(XII.14.), a 68/2000(II.29.), a 99/2/2000(III.28.), a 229/6/1,2,5,6/2000(VII.4.), a 286/1/2000(VIII.22.), a 318/3/2000(IX.12.), a 353/2000(IX.19.), a 356/2000(IX.19.), a 359/2000(IX.19.), a 363/20/2000(X.10.), a 366/2000(X.10.), a 426/3/2000(X.10.), a 431/5/2000(X.10.), a 443/2000(X.10.), a 470/14/2000(XI.28.), a 478/2000(XI.28.), az 539/2000(XII.19.), az 540/2000(XII.19.), a 482/2000(XI.28.), a 483/2000(XI.28.), a 488/2000(XI.28.), a 489/1,2/2000(XI.28.), a 492/2000(XII.12.), a 495/1/2000(XII.12.), a 496/5/2000(XII.12.), az 528/2000(XII.12.), az 529/2000(XII.12.), az 530/1/2000(XII.12.), az 534/1/2000(XII.19.), az 536/3,16,17/2000(XII.19.), az 542/2000(XII.19.), az 546/2000(XII.19.), az 547/2000(XII.19.), az 552/1/2000(XII.19.), az 553/1-3/2000(XII.19.), 561/1,3/2000(XII.19.) és az 563/2/2000(XII.19.) és az 564/2000(XII.19.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja.
    2. a 69/1999(III.9.) és a 304/2000(IX.12.) számú – mozi épület hasznosíthatóságára vonatkozó - határozat végrehajtásának határidejét 2001. június 30-ig meghosszabbítja.
    3. a 247/2/a,b/1999(IX.7.) számú – a városközpont rendezési tervének módosítására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. május 31-ig meghosszabbítja.
    4. a 384/1999(XII.21.) számú – volt Szeszipari Vállalat környezetének rendezésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. április 30-ig meghosszabbítja.
    5. a 39/4,6/2000(II.29.) számú – az ifjúsági koncepcióra vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja.
    6. a 72/2/2000(II.29.) számú – a Szepetneki Szennyvízcsatorna Társuláshoz csatlakozásra vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. szeptember 30-ig meghosszabbítja.
    7. a 73/2/2000(II.29.) számú – Bagola-Kisfakos szennyvíz csatornázására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. szeptember 30-ig meghosszabbítja.
    8. a 74/3/2000(II.29.) számú – Korpavár szennyvíz csatornázására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. szeptember 30-ig meghosszabbítja.
    9. a 83/3/b,c/2000(III.7.) számú – középfokú oktatás átszervezésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja.
    10. a 190/1/2000(VI.6.) számú – környezetvédelmi programra vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. április 30-ig meghosszabbítja.
    11. a 229/6/3,4/2000(VII.4.) számú – Városi Kincstár működésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét – az alapító okiratok függelékének elkészítése miatt – 2001. február 28-ig meghosszabbítja.
    12. a 354/2000(IX.19.) számú – Camping út melletti ingatlan értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. február 28-ig meghosszabbítja.
    13. a 438/2/2000(X.10.) számú – a Kinizsi úti szolgálati lakások elidegenítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét március 31-ig meghosszabbítja.
    14. a 446/2/2000(X.19.) számú – Kiskanizsától északra lévő terület rendezésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. február 28-ig meghosszabbítja.
    15. a 470/3/2000(XI.28.) számú – közterületek elnevezésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. február 28-ig meghosszabbítja.
    16.  

    17. a 62/2/1997. számú határozatát – a közoktatási, feladatellátási intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervét 1997-2003. – hatályon kívül helyezi.
    18. a 481/2000(XI.28.) számú – a kulturális intézmények SZMSZ-re vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. március 31-ig meghosszabbítja.
    19. a 499/2000(XII.12. számú – szabadhegyi ingatlan vásárlására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. február 28-ig meghosszabbítja.
    20. az 565/2000(XII.19.) számú – a Rozgonyi u. 1. szám alatti iroda értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. február 28-ig meghosszabbítja.
    21. a 363/6/2000(X.10.) számú – Szociális Foglalkoztató racionalizálásra vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. február 28-ig meghosszabbítja.
    22. a MÁV NTE kosárlabda szakosztálya részére 700 eFt működési célú támogatást biztosít a 2001. évi költségvetésben jóváhagyásra kerülő Oktatási, Kulturális és Sportbizottság részére rendelkezésre álló verseny- és élsport előirányzata terhére. Az összeget előtámogatásként kell kezelni és azzal – a költségvetés jóváhagyását követően – az egyesület éves támogatását csökkenteni kell.
    23. Határidő: 2001. február 1.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    24. az 561/2/2000(XII.19.) számú határozatát úgy módosítja, hogy a határozatban szerepelő tervek elkészítéséhez jóváhagyott 500 eFt 2001. április 30-ig megelőlegezett összeget 750 eFt-ra felemeli, a határozat egyéb részét változatlanul érvényben hagyja.
    25. Dr. Fodor Csaba Nagykanizsa I. Futball Club Szolgáltató Kft. felügyelő bizottsági tagságáról történt lemondását tudomásul veszi, a felügyelő bizottság új tagjává Bicsák Miklóst választja meg.
    26. a 2001. évi rendezvénynaptárban szereplő programokat tudomásul veszi.
    27. Határidő: megvalósításra 2001. december 31.

      Felelős : Balogh László bizottsági elnök

    28. a nevelési-oktatási és közművelődési, közgyűjteményi, szociális és egészségügyi intézmények, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye, a Nagykanizsa Megyei Jogú Városi Kincstár és a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága Alapító Okirat módosítását elfogadja.

Felhatalmazza a Polgármestert az alapító okiratok módosításának aláírására.

Határidő: 2001. január 24.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

 

 

26.a) a 2000. évi garantált illetményen felüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt visszavonja.

2001. évre a 2000. évi személyi alapbér 8,75 %-os emeléséhez szükséges munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt:

2001. január 1-től, 2001. december 31-ig a szakmai szorzó nélküli és 5 %-os szorzóban részesülők részére (gazdasági-adminisztratív, vagyonműködtetői, élelmezési, dajka)

2001. január 1-től 2001. augusztus 31-ig az egészségügyi-szociális szakmai felsőfokú végzettségű dolgozók részére (szakmai szorzó emelkedéségi) biztosítja.

Határidő: 2001. január 24.

Felelős : Tüttő István polgármester

26.b) Utasítja a munkáltatókat, hogy a munkáltatói okmányokon e döntésen alapuló illetményrészénél a fenti határozott időtartamot tüntesse fel.

Határidő: 2001. január 24.

Felelős : intézményvezető

    1. Dr. Baranyi Enikő képviselőnő Pénzügyi Bizottsági tagságáról történt lemondását tudomásul veszi.
    2. felhatalmazza az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy az ítélet ismeretében döntsön arról, hogy az önkormányzat éljen-e rendkívüli perorvoslattal, illetve az önkormányzat jogi képviselőjének megbízását javasolja-e fenntartani. Amennyiben új jogi képviselő megbízását látja szükségesnek, annak személyére tegyen javaslatot.
    3. Határidő: 2001. február 26.

      Felelős : Tóth László, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke

    4. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Hölgyeim és Uraim! Lenne egy kérésem. A megyei rendőrkapitány úr, Dr. Nemes Zoltán úr és Horváth István úr, városi rendőrkapitány úr megérkezett. Abban maradtunk, ha ők megjönnek és lezárunk egy napirendet, őket meghallgatjuk, mert fontos ügyek miatt nekik tovább kellene menniük. Amennyiben lehetséges, folytatnánk a közgyűlést, és szeretettel köszöntjük uraim Önöket.

 

 

 

  1. Tájékoztató a város közrendjének és közbiztonságának helyzetéről (írásban)

Előadó: Horváth István városi rendőrkapitány

 

Tüttő István: Megkérdezem Horváth István urat, hogy a hozzánk elküldött írásos tájékoztatója szóbeli kiegészítését megtenné-e?

Horváth István: Tisztelt Közgyűlés, Polgármester úr, Hölgyeim és Uraim! Röviden néhány gondolatban azért tartom szükségesnek kiegészíteni a beszámolónkat, mert decemberre tervezett meghallgatásunk, illetve a beszámoltatás időpontja után a 2000. év statisztikai adatai aktualizálva lettek. A beszámolót, ha figyelmesen el tetszettek olvasni, akkor abból bizonyos pozitív, reméljük, tendenciák mutatkoztak meg. Gyakorlatilag az elmúlt év rendőri munkájának a fő erőkifejtés iránya a vagyon elleni bűncselekmények, ezen belül súlyozottan a betöréses lopások és a lakásbetörések elleni tevékenység volt. A beszámoló kedvező adatokat mutatott, ezt még csak megerősíti a 2000. év teljes, nemcsak első 9 havi, hanem mind a 12 havi statisztikája. Tudom azt, és felelősséggel érezzük azt, hogy ebből nagyon pozitív és szakmailag is megalapozott következtetések akkor lesznek levonhatók, hogyha ez nem egy év adatai, hanem több év adatsorából adódik össze, de mindenképpen a munkatársaim munkáját dicséri az, hogy lakásbetörések vonalán Nagykanizsán a felére tudtuk csökkenteni az elkövetett bűncselekmény-számot és a vagyon elleni bűncselekmények száma is csökkenhetett. A jövőre vonatkozóan szeretném a segítségüket kérni, illetve kiemelten magunknak megfogalmazott feladatokat itt is kiemelni. Nagykanizsán több éven keresztül együttműködést folytattunk a helyi polgárőr szervezettel. A mai magyar társadalmi viszonyok nem nélkülözhetik azt, hogy a társadalmi segítőknek a különböző rendű, rangú szervezeteivel, csoportjaival együttműködjünk. Mi ezt igényeljük. A falusi környezetben kedvező tapasztalatokat gyűjtöttünk össze, Nagykanizsán viszont évek óta hosszú vajúdásban van ez a dolog. A bűnmegelőzési szolgálat kidolgozott, illetve kidolgozás alatt van egy terv, amivel a városi képviselő urak felé fogunk fordulni, és a különösen veszélyeztetett városrészeknél a segítségüket kérjük abban, hogy megszólíthassuk azokat az állampolgárokat, akik áldoznak a szabadidejükből, illetve áldoznának a napjaikból, az energiáikból a rendőri munka segítése szempontjából. Ebben az évben kötöttünk együttműködési megállapodást a város közterület-felügyeleti szolgálatával. Ebben az együttműködésben jelentős tartalékokat látunk. Javaslom azt, hogy találjuk meg azt a fórumot, amely mind a két fél részére lehetőséget biztosít arra, hogy a tapasztalatokat értékelve, elemezve meghúzzuk az együttműködés következő évi feladatait. Ezt az együttműködést igényeljük a továbbiakban is. Szeretném megköszönni ezen a fórumon is azt az anyagi segítséget, amit biztosítottak számunkra. Felelősséggel jelenthetem a közgyűlésnek, hogy minden egyes forint Nagykanizsa Megyei Jogú Város közbiztonsága és közlekedésbiztonsága fejlesztése, illetve javítása terén lett felhasználva. Én ennyit szerettem volna mondani. Várom kérdéseiket, javaslataikat.

Tüttő István: Köszönjük szépen a kiegészítést. Hölgyeim és uraim, Önöké a szó. Kérdést vagy véleményt, ha kívánnak.

Kelemen Z. Pál: Sok mindent ehhez nem lehet hozzátenni, egy rendkívül pozitív beszámoló, ezért engedjék meg, hogy a szocialista képviselőcsoport nevében megköszönjem áldozatos munkájukat, jó egészséget és erőt kívánjak.

Zsoldos Ferenc: Megköszönve a beszámolót, a beszámolóban meglévő pozitív számadatokat, a város bűnügyi helyzetének az enyhülését vagy javulását, az mindenképpen a rendőrség munkájának eredményességét, vagy javuló eredményességét jellemzi és bizonyítja. De ugyanakkor ….. probléma mindenütt, a drogfogyasztás, pontosabban a terjesztés, a droggal kapcsolatos visszaélések gyakorisága, nem beszélve kábítószer ….. nem akarom sorolni a gondokat. A beszámoló éppen, hogy csak érinti, de azt is csak közvetetten, ezt a témakört. Ha ennyire mentes a város a drogproblémáktól, hát annak külön örülni lehet. Bár amennyire ismerjük a jelentkező gondokat, én azt hiszem, hogy többet érdemelt volna ez a témakör is. Annál is inkább, például a Zalai Hírlap mai számában, amihez egyébként gratulálunk, én személy szerint is, hogy a hatékony, gyors intézkedés és ……. nagyon komoly felelősségre vonás is követi majd, ami természetesen már bírósági szakaszban jelentkezik, de mégiscsak arra enged következtetni, hogy azért ezzel a témakörrel, vagy területtel, …. területtel is, és akár pozitív, akár negatív tekintetben megérdemelt volna egy konkrétabb tájékoztatást a közgyűlés. Ha alezredes úr szóban erről valamivel többet tudna mondani, én a magam részéről megköszönném, és meggyőződésem, hogy a képviselőtestület tagjai is szívesen vennék a tájékoztatót.

Kiss László: Én is szeretném Horváth István alezredes úrnak megköszönni a város érdekében végzett áldozatos munkát, és gratulálok az eredményekhez, ugyanakkor kérném is alezredes urat arra, hogy korábbi javaslata alapján beterjesztésre került az önkormányzathoz a közbiztonsági bizottság megalakítására vonatkozó indítvány – még mindig nem került megtárgyalásra –, kérném, hogy ebben az ügyben, ebben az irányban tegyen egy-két újabb lépést, hátha sikerül az önkormányzatot újabb érvékkel, indokokkal meggyőzni arról, hogy tényleg szüksége lenne a közgyűlésnek erre a közbiztonsági bizottságra. A másik egy konkrét kérdés, az elmúlt héten tartottam egy lakossági fórumot Ligetvárosban, és hát az közismert, a város egyik legveszélyeztetettebb területe, ott a lakók kifogásolták, hogy évek óta nem láttak már Ligetvárosban rendőrt. Azt szeretném megkérdezni, mikor számíthatunk az utcákon nagyobb rendőri jelenlétre.

Bicsák Miklós: Városunk főkapitányához szeretnék tisztelettel két rövid kérdést. Először is, mint a terület képviselője, egy nagyon nagy létszámú városszéli településen, beleértve a Kanizsa városrész északi részét is, mint nap mint nap – hát városszéli, helyesbítek – közlekedek, és nagyon jó dolog, hogy valóban találkozunk a közlekedésrendészettel, járőrökkel, hol gyalog, hol gépjárművel. Kérdésemben benn lesz az a dolog, amit tisztelettel kérdezném főkapitány úrtól, mit tudna tenni a közgyűlés vagy a városi testület, hogy még hatékonyabbá tegyük, hogy a rend őrei a városszéli település, gondolok én itt most Palinnak az új városrészére, egyéb, megjelenne gépjárművel, de van olyan lehetőség, hogy esetleg mint valamikor, amikor voltak az úgynevezett körzeti rendőreink a falvakban, hogy ilyen kismotorral. Kijön tavasszal a jó idő, késő őszi esőzés beállásáig, hogy lenne-e rá mód, lehetőség, ez tudom, gazdasági, anyagi kérdés, hogy azért többször a jelenléte, ha megjelenne, mert jön a kora tavasz, a motorosaink, a gyorshajtóink előjönnek. Ezt tapasztaljuk az úgynevezett lakóövezetekben, területeken. Ezzel egy kicsikét, ha személyesen megjelennek a rendőreink, akkor visszaesnek azok az úgynevezett vadmotorozások. Kérdezném azt, hogy mit tudna a városi közgyűlés, vagy a városi testület ebben segíteni? A másik, ahogy tetszett említeni, hogy miért olyan nehéz, amikor olvassuk a Zalai Hírlap hasábjain, hogy a Polgárőrség, ahogy Ön is említette, a megye területén nagyon jól működik a különböző rendőri szervekkel, miért az a kanizsai olyan különleges, hogy nálunk ez nem alakult ki? Itt valóban vajúdik ez a városi Polgárőrség, mert ezt tapasztalom én is, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogy kellenének, hogy valahogy az együttműködés a Polgárőrség részéről, vagy jogilag, vagy ehhez hasonló nehézségek vannak, hogy nem alakult ki ez a munkakapcsolat?

Teleki László: Én azt hiszem, hogy a beszámolót magam részéről valóban egy olyan jelenségnek tudhatom be, ami egy minőségi változást jelent a városban, viszont én azt hiszem, hogy a beszámoló és a papír nagyon sokszor egy fals képet tud adni, de viszont én, mint közlekedő ember, autóval közlekedő ember, nyugodtan kijelenthetem azt, hogy valóban történt egy olyan változás ebben a ciklusban, kapitány úr ideje alatt, ami fontos, és azért fontos, mert teljesen mást látunk az utakon, és mást kell látunk …. jelenséggel találkozunk. Ezek a jelenségek pozitív irányban változtak meg, és én szeretném megköszönni kapitány úrnak, hogy ezt a változást mi, közlekedő emberek is tapasztaljuk. A magam részéről, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat a jövő héten fogja tárgyalni a kapitány úrral, illetve a rendőrséggel való együttműködést, de itt is ki szeretném fejezni azt az őszinte elismerésemet, amit a városi kapitány úr, illetve munkatársai tettek.

Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel, megadjuk kapitány úrnak a szót, a kérdésekre a válaszokat szíveskedjék most elmondani.

Horváth István: Kiss úrnak a hozzászólásával, illetve a kérdésével kezdeném. A közbiztonsági bizottság kérdése, lehet, hogy vesszőparipám, lehet, hogy nem, egy biztos, én egy olyan eszközt látok benne, amely javíthatja a városi önkormányzat, illetve a rendőrség együttműködését. Mi, amikor ezt felvetettük, bizonyos bírálatokat kaptunk a tekintetben, hogy minek még egy bizottság. Mi e tekintetben – hogy megerősítsem a tavalyit – azt kérnénk nagy tisztelettel, hogy a mi megítélésünk szerint szükség van egy nagyon szűk körű, esetenként a város részéről, a képviselő urak részéről különböző jogosítványokkal felhatalmazott személyek jelenlétére ebben a bizottságban. Azok a problémák, amelyek itt felvetődtek a beszámolóval kapcsolatban folyamatosan és nem évente egyszer kerülhetnének napirendre, hanem éppen ennek a bizottságnak az ügyrendje kapcsán hetente, havonta, negyedévente, ahogy ezt a közgyűlés kívánja. A rendőri jelenlét – Bicsák úr és szintén a Kiss úr kérdésében – felvetődött. Gyakorlatilag a rendőrkapitányság, és most általános dolgokat tudok csak mondani, meghatározott állománytábla szerinti létszámmal dolgozik, nem akartam a beszámolóban ezt kihozni, sajnos közelítünk a hivatásos állomány létszáma tekintetében a mínusz 10 %-os létszámhiány felé. A rendőrség az elmúlt fél évtizedben tett erőfeszítései ellenére úgy tűnik, hogy nem vonzó pálya továbbiakban sem, és a közterületi jelenlét tekintetében az a 8-10 fő járőr, amely hiányzik, biztos vagyok benne, hogyha nem oldaná meg a Bicsák úr, Kiss úr felvetését, de enyhíthetné. Mi e tekintetben is a tőlünk telhető tevékenységet kifejtettük, Nagykanizsa több középiskolájában pályairányító tevékenységet folytatunk, gyakorlatilag ingyen és bérmentve. Hisszük azt, hogy arra érdemes fiatalok toborzása, felkészítése, a pályára invitálása, az fontos e tekintetben. A drogproblémával kapcsolatban Zsoldos úrnak jogos a felvetése. Megmondom őszintén, hogy én úgy gondoltam, adatokat fejből hadd ne citáljak, ha igénylik, akkor kiegészítem írásban e tekintetben a dolgokat. Nagykanizsán és a kormány és az országgyűlés is programjaiban foglalkozott azzal, hogy az ifjúságnak egy rétege, különösen a középiskolás korú fiatalok kimondottan veszélyeztetettek. Nagykanizsán sincs ez másképp. Az a felvetésem, hogy tárgyaljuk meg a discó kultúra körül kialakult dolgot, lehet, hogy homályosabban sikerült, mint amit én gondoltam, mert ez lett volna az egyik mondandóm, hogy a drogprobléma egyrészt társadalmilag, szociológiailag megközelíthető, tehát a keresleti oldalt, a gyermekeink oldalát pedagógiai módszerekkel tudjuk csökkenteni, nyilvánvaló, a bűnüldözés oldala, ahogy a mai újságcikk is bizonyítja, marad a mi asztalunk. A drogprobléma – nem én mondom, hanem a téma szakértői mondják – olyan társadalmi probléma, amelyet társadalmi összefogással elsősorban, és majd utolsó sorban rendőri felderítési módszerekkel lehet megelőzni. A Polgárőrséggel kapcsolatban mi nagyon szeretnénk azt, hogy a Polgárőrség hasonlóan működjön a városban, akár egy, akár több egyesületben, mint ez számtalan faluban van. Vannak olyan falvaink, ahol évente nem adnak az emberek egymásnak hírt arról, hogy bűncselekmény történt, és ez nem annak köszönhető, hogy ott valami különleges környezet, vagy különleges miliő van, hanem annak köszönhető, hogy a falvakra is nagyon kevés körzeti megbízotti létszámot kiegészítik az emberek azzal, hogy a vagyonuk, a közterület rendje tekintetében együttműködnek velünk. Én amikor kapitány lettem ez előtt 4 évvel, kerestem a kapcsolatot a polgárőr egyesülettel, megtaláltuk ezt a kapcsolatot, kipróbáltunk néhány munkamódszert, és a polgárőröket arra is rá kellett – elnézést a kifejezésért – döbbenteni, hogy nem mindig a legildomosabb és a legáldásosabb tevékenység az együttműködés módszereiben, hogy beülnek a rendőrautóba, és a mi szolgálati tevékenységünkhöz mintegy – néha feleslegesen, néha nem – asszisztálnak, hanem az, hogy a saját utcájuk, a saját környékük közrendjét a jelenlétükkel egyszerűen vizuálisan megfigyelik, és az ott történteket a hiányzó rendőrök szemét pótolva nekünk tudósítják, illetve velünk ilyen módon együttműködnek. Nyilvánvaló, igényeltük, és ki is próbáltuk az együttes szolgálati tevékenységet. Ennek ellenére Nagykanizsán a polgárőr egyesület, mint minden egyesület az országban, az egyesületekre vonatkozóan szuverén jogalanyként maga dönt a sorsáról, maga dönt a vezérkaráról, és maga dönt számos kérdésről. Ha már felmerült ez a kérdés, kellett olyan intézkedést hoznom ezelőtt mintegy másfél évvel, amikor átmenetileg fel is kellett függesztenünk a polgárőr egyesülettel az együttműködést, mert a tagjai sorában megjelentek olyan emberek, ki kell mondanunk, akikkel mi nem kívánunk együttműködni. Mi akkor kértük, hogy rendezzék a sorokat, kértük akkor azt, hogy tekintsék át a tagságot. Most is, és akkor is, és minden fórumon felelősségem tudatában kijelentem és aláhúzom, hogy igényeljük ezt a fajta társadalmi együttműködési lehetőséget. Ezért kapta feladatul a bűnmegelőzési szolgálat, hogy dolgozzunk ki egy tervet, vigyük azt végig, és ismétlem magam, hogy főleg a kimondottan veszélyeztetett körzetekben a képviselő urakkal akár fórumokon, gyűléseken megjelenve pro és kontra véleményt nyilvánítva mozduljunk ki abból a holtpontból, amelyben ez a mozgalom most van. Aláhúzva, hogy ennek a mozgalomnak éppen az eszmeisége kapcsán a rendőrségtől való függetlensége az egyik alappillére.

Dr. Horváth György: Nem szól a beszámoló egy nagyon lényeges dologról, én legalábbis annak tartom. Az a kapcsolattartás, amely kialakult a rendőrséggel és külön alezredes úrral, ez pedig a képviselői beszámolókon, fogadóórákon felvetett problémákra. Két dolgot említenék.

  1. Hihetetlen korrekt és segítő, megoldó a válasz minden esetben.

A másik pedig, alezredes úr nem sajnálja arra sem az idejét, hogy telefonon akár megkeressen ….. Külön köszönöm, és mondhatom azt az előző problémákra, ahogy jeleztem a problémákat, azonnal intézkedtek, ez az azonnal 24 órán belül történt, és ezt külön köszönöm. Azt hiszem, hogy ez is teljesebbé teszi azt a beszámolót és azt a munkát, amelyet Önök végeznek.

Tüttő István: Annyit kérdeznék, hogy Dr. Nemes úrhoz is lehet feltenni kérdést, a megyei rendőrkapitány úrhoz, avagy ha Ön kíván még szólni, akkor tessék parancsolni.

Dr. Nemes Zoltán: Tisztelt Közgyűlés, Polgármester úr, Hölgyeim és Uraim! Mint minden szervezet, a rendőrség is az év elmúltával gondol saját tevékenységének értékelésére. Ez előttünk áll részben, de én megelőlegezném néhány szót e témáról Nagykanizsa vonatkozásában. A Megyei Rendőr-főkapitányság vezetése alapvetően pozitívan ítéli meg a Nagykanizsai Rendőrkapitányság tevékenységét, és a munkájának az elmúlt évben elért eredményeit, tehát azokat a számokat, amiket itt a kapitány úr Önöknek említett, a bűncselekmények és a felderítés főbb számadatait. De szeretném egyúttal azt is mondani, hogy én úgy érzem, hogy a szakmai értékelés mellett jelentősebb súllyal esik latba egy rendőri szervezet megítélésénél a külső, a társadalmi környezet megítélése. Tehát jelentősebb tényező az, hogy a környezet, a lakosság, a város hogyan értékeli a rendőrség tevékenységét, mennyire érzik biztonságban magukat az emberek, mennyire érzik magukénak a város rendőrségét, és az ilyen fajta értékelésben, én azt hiszem, rendkívül jelentős annak az ítéletalkotásnak, véleménynek a szerepe, ami itt elhangzik ezen a fórumon. Én őszintén örültem a kapitányság munkáját illető elismeréseknek, és azoknak a kérdéseknek is, amelyek itt Önök részéről elhangzottak, s azt mutatják, hogy ismerik azokat a problémákat, azokat a fontos dolgokat, körülményeket, amelyre rá kell irányítani a rendőreink figyelmét. Én néhány dologra reagálnék, túl azon, hogy a kapitány úr a részleteket illetően adott választ. Drogproblémát említeném, amit rendkívül fontos kérdésnek tartok, és itt egyensúlyozni kell a között, hogy ne keltsünk pánikot, ugyanakkor érzékeltessük ennek a dolognak a súlyát. Nyilván ez egy olyan jelenség, aminek teljes terjedelme rejtve marad előttünk, de a rendőrségnek kell, hogy ismeretei legyenek erről. Annyi változás fog történni az elkövetkezendőkben, hogy döntően a helyi kapitányság fog felderítő és bűnügyi tevékenységet folytatni a drogügyekben, a terjesztőkkel szemben döntően. Ennek az oka az, hogy a jelenség már túlnőtt azon, hogy valahonnan távolból főkapitányság valamely osztálya végezze ezt a munkát. Tehát itt helyben kell ezt megoldani, és a kollégáim meg fogják kapni a megfelelő kiképzést, oktatást arra, hogy kezelni tudják ezeket a bűncselekményeket. Nyilván egyetértek én is mindazzal, hogy a rendőrség a dolog bűntető jogi részét tudja megfogni, és ez természetesen megoldást nem jelent, de ugyanakkor rendkívül nagy probléma lenne, ha nem tenné meg mindazokat a lépéseket ezen a téren, amit a jogszabály számára lehetővé tesz a drogkérdésben. Élő a dolog. Én úgy gondolom, hogy a következő alkalommal, a következő beszámolóban sajnos lényegesen nagyobb súllyal fog ez a kérdés szerepelni, amikor ezen a fórumon találkozik Önökkel a kapitány úr. Néhány dolgot szeretnék említeni, részben kapcsolódva a felvetésekre. A kapitányság fő célok irányában való tevékenységének, tehát a fő célok alatt értem a közbiztonság javítását, nagyobb rendőri jelenlétet, olyan fajta feltételei lennének, hogy bővíteni kellene vagy a személyi feltételeket, vagy pedig anyagi kondícióit a kapitányságnak. Nyilván lehetőségek függvényében ez meg fog történni, a lehetőségek függvényében, s ugyancsak a lehetőségek függvényében megpróbáljuk újraosztani ezeket a személyi és tárgyi feltételeket, ha ez történik, vagy ebben az irányban, ha sikerül elmozdulnunk, én úgy gondolom, hogy ez a nagykanizsai kapitányság számára pozitívfajta eltolódás lesz, tehát ha számba vesszük itt a megye területén működő rendőri szerveknek az eszközeit. Ez meg fog történni. A másik lehetőség pedig, hogy a tevékenység kiterjedtebb és hatásosabb legyen, a hatékonyság, tehát a rendőri munka hatékonyságának a növelése. Én ezt rendkívül fontosnak tartom, és szándékomban áll olyan intézkedéseket hozni, amelyek ebbe az irányba hatnak. Ennek érdekében, néhány dolgot említenék, nem menve túlzottan a részletekbe, az informatikai képzettségét az állományunknak mindenképpen növelni fogjuk, és azokat a korszerű rendszereket, amelyek telepítése az elmúlt évben megtörtént, alkalmazni fogják. Ez által munkájuk hatékonysága egészen biztos, hogy növekedni fog, adatátviteli lehetőségeink bővülnek, és bízom abban, hogy a kollégáim ezeket az eszközöket használni tudják. Fontos lenne kanizsai kapitányság esetén a meglévő létszámkeret kitöltése. Lehetőségünkhöz mérten beiskolázás és egyéb témában, ahol tudunk, segíteni fogunk ezen. Jó bűnmegelőzési szervezettel rendelkezik a kapitányság. Fontos, hogy itt továbblépés történjen. Amilyen támogatás telik tőlünk, az meg fog történni. Szándékunkban áll még a szerven belül a fegyelem javítása, ez egy általános jellegű feladat, nem célzottan a helyi kapitányságra irányul. Korrupciós jelenségek elleni határozott fellépés. És általában a büntető és egyéb rendőri tevékenységünkben a határozott fellépés a bűnelkövetőkkel szemben, és ugyanakkor a megfelelő fellépés a sértettekkel, tanúkkal és bűnt nem elkövető állampolgárokkal szemben, érzékeltetve, hogy ők is érezzék, hogy más ez a kapcsolat. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy tovább fejlődjön és bővüljön a közösségi rendőrség elemeinek a beépítési a rendőri munkába. Itt hangsúlyozottan a lakossági kapcsolatokra gondolok, a különféle civil szervezetekkel való kapcsolatokra, s ha ezek megvalósulnak, közvetett hatásként bizonyára a rendőri munka hatékonyságát fokozni fogják, s mindez hozzájárul az itt élők nagyobb biztonságához. Mindehhez én, megköszönve az előző években Önöktől kapott támogatást, és kérem, hogy lehetőségeikhez mérten javaslataikkal, vagy akármilyen más módon a kapitányság munkáját segítsék. Köszönöm a figyelmüket.

Marton István: Örülök ennek a beszámolónak és az elért eredményeket az FkgP-MDF frakció nevében köszönjük. De nem ezért kértem szót, hanem azért, mert az itt ülő hölgyek és urak közül szerintem jó néhányan vannak még, hogy mintegy 6 esztendővel ezelőtt kezdeményeztem én Nagykanizsa Megyei Jogú Város kiemelt rendőrkapitánysági státuszba soroltatását, amelyet a közgyűlés egyhangúlag támogatott. Ez Kuncze úr idején indult el. Érdemi dolog nem történt, viszont a megyei főkapitány úr, nem tudom, hogy tudomással bír-e arról a levélről, amelyet Dr. Pintér Sándor belügyminiszter bő egy és egynegyed évvel ezelőtt küldött városunknak, amelyben ugye az hangzik, hogy:

Tisztelt Polgármester Úr! – csak a lényeget olvasom – Tájékoztatom, hogy Magyar Köztársaság 4 megyei jogú, nem megyei székhelyű városában működő rendőrkapitányság kiemelt kategóriába sorolásának lehetőségét megvizsgáltam. A közigazgatási, rendőri és pénzügyi szempontokat, lehetőséget egyaránt figyelembe vevő, minden részletre kiterjedő, elemző munka eredményeként készült javaslatot elfogadtam. E szerint a várható közigazgatási reformmal és a költségvetési lehetőségekkel összhangban Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron kiemelt kategóriába sorolását 2001-ben tervezzük. Budapest, 1999. szeptember 30. Üdvözlettel Dr. Pintér Sándor belügyminiszter

Kérdésem az, hogy ez az ügy - és ezt nyilván a megyei főkapitány úrtól kell kérdeznem - valamit mozdult-e előre? Hisz annak idején, amikor a közgyűlés ezt kezdeményezte, beszereztünk bizonyos adatokat, az olyan 5-6 éve lehetett, még jóval a jelenlegi városi kapitány kinevezése előtt indult, hogy a területe ennek a kapitányságnak, ha jól emlékszem – még mindig valahol meg is vannak ezek a számok, csak nem akarom előszedegetni őket – nagyobb, mint az egerszegi rendőrkapitányságé. A bűnözés veszélyeztetettsége ugye a határközeliség, 7-es főút, stb., szintén nagyok, tehát az indokoltságát senki sem vitatta, de ezen a szép, biztató levélen kívül érdemi előrelépés az ügyben nem történt. Nem akarom nagyon lopni az időt, ezért megkérdezem főkapitány urat, hogy ez a dolog pillanatnyilag előbbre tart-e, mint egy egész egynegyed esztendővel ezelőtt?

Tüttő István: Annyit szeretnék még mielőtt kapitány úrnak átadnám a szót, az országos rendőrkapitány úr, Orbán úr is itt járt Zalaegerszegen és találkoztunk vele, ott is ezt a kérdést én magam is feltettem neki. Hát reméljük, hogy megerősít engem a rendőrkapitány úr, hogy ott is olyan választ kaptunk, hogy remélhetőleg ebben az évben ebben döntést születik.

Marton István: Gondolom, hogy a város népe egy ilyen nagyon nagy fajsúlyú kérdésben jó, hogyha leghívebb forrásból nyer tájékoztatást.

Dr. Nemes Zoltán: Újabb információm nincs, de magam részéről, ha ez olyan stádiumban támogatni tudom ezt a kérdést, és egyetértek azokkal az érvekkel, amelyek ezt indokolják, tehát a város helyzete, mérete, azok a bűnügyi problémák, amelyekkel a helyi kapitányságnak dolgozni kell, indokolják ezt a kérdést. Én bízom abban, hogy a 2001. évben sikerül túllépni ezen a problémán.

Tüttő István: Köszönöm szépen. Sőt Orbán főkapitány úr azt is hozzátette, hogy miben kell a rendőrségnek Nagykanizsán javulnia, és pontosan, amiket megfogalmazott, örömmel olvashattuk és hallhattuk, hogy azon a területen a Nagykanizsai Rendőrkapitányság jelentősen előrelépett. Ehhez mindannyiunk nevében gratulálunk. És a közgyűlést arra kérem, mivel a vitát lezárom, hogy fejezzük ki egy határozatban a rendőrkapitányság, a rendőrség, általában is a rendőrség, a megyében működő rendőrség, és kiemelten Nagykanizsa városában működő rendőrség munkáját, és reméljük, hogy mindazon folyamat, ami most a beszámolóból is kitűnt, tovább folytatódik mindannyiunk hasznára. További jó erőt, egészséget kívánunk, és kérem, hogy erről szavazzunk, miközben elfogadjuk a jelentést.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

 

 

3/2001.(I.23.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a város 1999-2000. évi bűnügyi, közbiztonsági, közlekedésbiztonsági helyzetéről szóló beszámolót tudomásul veszi.

A közgyűlés egyúttal köszönetét fejezi ki a Zala megyében, kiemelten Nagykanizsa Megyei Jogú Városban működő rendőrség munkájáért.

 

Tüttő István: Köszönjük szépen a beszámolót, a válaszokat a kérdésekre.

Horváth István: Köszönjük, további jó munkát.

 

Szünet (A Redilco cég projekt-bemutatója)

 

Tüttő István: Megkérem Tarnóczky Attila alpolgármester urat, vegye át a közgyűlés levezetését, mi pedig az olasz vendégeinkkel együtt elmegyünk egy megbeszélésre.

 

 

  1. Interpellációk, kérdések

 

Tarnóczky Attila: Emlékeim szerint interpellálni óhajtott Bicsák Miklós, Kiss László, Teleki László képviselő urak. Nem tudom, stimmel-e, van-e, aki még ezen kívül jelezte? Nem.

Bicsák Miklós: Egy közérdekű lakossági gonddal, problémával szeretnék interpellálni, amit már 1999. és a 2000. évben is megtettem kérdésként, de most szóban kívánok interpellálni. Olyan gondja van Zalaegerszeg, illetve hát Nagykanizsa felé Korpavár, Palinból közlekedőeknek, hogy a szociális otthon és az úgynevezett hadi út közötti rész, ahol majd a 7-es elkerülő szakasz is fog lenni, tudomásom szerint az a városnak a közterülete. Nem is az a gond, hogy a városé, hanem az a gond, hogy már évek óta az úgynevezett közmű, elhelyezett gázvezetékrendszer, az rendszeresen rendben és nyírva, tisztán van tartva, de mellette közvetlen, ahogy jövünk be a szociális otthontól Nagykanizsa felé, ahogy mondom a hadi útig 1 méter, talán magasabb, most is gaz van rajta, amelyből – most jön a lényege – vadveszély. Január 17-én is – ezt tudom igazolni hivatalosan is – szarvasok, vadak jönnek elő. Tudni kell, hogy ott van egy, a vasút, a nyugat felé ….. vasúti sínek felé áthaladva közúton egy kis csatorna van, és oda közlekednek a vadak ivóvíz szempontjából, folyadékfelvételre. Na most az a gondom és kérésem, illetve a lakosság kérése, hogy a városi testület tetesse rendbe ezt a közterületet, vágassa le, és ha mód van rá, nagyon sürgősen kihelyezni vadveszély-táblát. Most is egy ……… személykocsinak ugrott neki egy nagyon kemény állású őzsuta, ami bizony a bal első sárhányót, komolyabb baleset nem történt, ez 17-én történt most januárban, este 19 óra 20 perc körül. És ezt tudom igazolni, képviselőtársam is, akik arra járnak, hogy többször a vadak csoportosan, családostól haladnak keresztül. Ennek a megszüntetésére, intézkedésére kérném a tisztelt közgyűlést, hogy ott a területet tisztítassa meg, és valami vadveszély táblát a KPM-en keresztül, ahogy a lehetőségek adják, kihelyezni arra a 200 m-es távra.

Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen képviselő úr, a kérdést megvizsgáltatjuk. A tábla kihelyezésének, nem hiszem, hogy lenne akadálya, a terület rendbetétele nyáron könnyebb lett volna, mikor a közmunkások még 100-as létszámban rendelkezésre álltak, de hát remélem, ezt is meg tudjuk oldani. 15 napon belül választ fogunk adni.

Kiss László: A következő ügy miatt interpellálok. Október végén a polgármester úr levele kapcsán előterjesztett önálló képviselői indítványom nyomán a város közgyűlésének bizottságai megtárgyalták a középtávú településfejlesztési programra vonatkozó javaslatomat, és azt december 12-én a közgyűlés el is fogadta, megszabva határozatban, hogy mit, hogyan, mit kell csinálni. Ha jól végiggondoljuk, azóta eltelt 44 nap, és az ügyben nem történt semmi, pedig mindössze néhány száz oldalt kellett volna lemásolni, és postázni, kiküldeni. Az előző napirendi pont kapcsán beszélgettünk itt a lejárt határidejű határozatoknak a végrehajtásáról, s a korábbi észrevételemnél úgy tűnt, hogy polgármester úr sérelmezte a feltett kérdésemet. Hát én ezt elsősorban neki, mint az önkormányzati közgyűlés, és így áttételesen a hivatal vezetőjének tettem fel. Azt hiszem, a hierarchia alapján csakis így tehettem fel, sehogy másként. De neki vannak megfelelő szintű beosztottjai is, azt hiszem. Arra lennék kíváncsi, hogy az elmúlt 44 napban mi történt, vagy mi nem történt, és miért nem történt. Erre szeretnék választ kapni. Mert hogyha egy határozat időtartamára, vagy határozat végrehajtására mi határidőt szabunk, és azt mondjuk, hogy április a végrehajtási határidő, de az elején 44 napot tétlenül elmulasztunk, akkor előfordulhat az, hogy rohamtempóban, hevenyészve előkészítve, hetenként kétszeri bizottsági üléssel kell valamit megtárgyalnunk, és ennek ellenére kicsúszunk a határidőből. Ezért még egyszer kérdem, mi történt az elmúlt 44 napban?

Tarnóczky Attila: Nem tudok azonnal választ adni képviselő úr, utána fogunk nézetni, és tájékoztatni fogjuk. Amennyiben mulasztások történtek, meg fogjuk nevezni a felelősöket.

Teleki László: Egy nem szokványos kérdésben fordulok a közgyűlés felé. A Zalai “A Nostru” Egyesület – ez egy nagykanizsai bejegyzéssel bíró cigány szervezet – és a nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogatásával megnyert egy foglalkoztatási programot, ami 26.785.000 Ft-ot jelent. Ez 19 főnek a foglalkoztatását oldja meg 16 hónapig a városban, illetve hogyha nagyon jól fog dolgozni ez a 15 fős csapat és a 4 fős menedzsment, akkor több évre be tudja határolni magát a foglalkoztatási rendszerbe, tartós foglalkoztatásra gondolván. Az összegek úgy alakulnak, hogy mintegy felét a Megyei Munkaügyi Központ, a másik felét az Országos Foglalkoztatási Alapítvány közalapítvány támogatását nyertük el. Egyetlenegy kis gondunk van itt, hogy a foglalkoztatási alapítvány a menedzsment költségvetését 345.000 Ft-tal csökkentette le, ami azt jelenti pontosan – nem ennyivel, sokkal többel csökkentette le, de az egyesület és a kisebbségi önkormányzat 2 millió Ft-ot tud hozzátenni a saját önrészét, viszont 345.000 Ft hiányzik ebből a 26 millió Ft-ból, ami kell ennek a programnak a végrehajtásához. Én erre kérném a közgyűlést, hogy ezt a 345.000 Ft-ot – nem tudom milyen forrásból, és nem is tudom megjelölni – valamilyen forrásból próbálja meg ennek a foglalkoztatási keretnek a rendszerének a beindításához biztosítani a Zalai “A Nostru” Egyesületnek.

Tarnóczky Attila: Köszönöm képviselő úr. Bizonytalan helyzetben vagyok, mert, hogy a közgyűlés biztosítja, vagy sem, azt nem tudom persze megmondani, de azt hiszem, hogy a cél, az fontos, a támogatási igény, az méltányos, tehát biztos megoldható a kérdés. Azt kérem Öntől, hogy legyen szíves holnap vagy a közeli napokban polgármester urat és engem megkeresni, megbeszéljük, hogy mi az eljárás. Ezt tudom válaszként mondani Önnek. Nem tudom, hogy ez elfogadható-e az Ön számára?

Teleki László: Természetesen.

Tarnóczky Attila: Kérdések következnének. Nem emlékszem, Röst képviselő egy vagy két kérdést fog feltenni? Egyet. Tóth Zsuzsanna képviselőasszonynál van egy feljegyzett kérdés, Kelemen képviselő úrnál kettő, Tóth László képviselő úr elhalasztja a kérdéseit. Másról nem tudok pillanatnyilag. Ha nincs több jelentkező, akkor átadnám a szót Kelemen képviselő úrnak névsor szerint.

Kelemen Z. Pál: Az első kérdésem úgy hangzik, hogy “mit csinál a munkaügyi referens Nagykanizsán a hivatalban?” Az előző közgyűlési ciklusban, vagy választási ciklusban, ha jól tévedek, 1997-ben Béres Márton képviselőtársunk önálló képviselői indítványára hoztunk egy olyan határozatot, hogy a hivatalban munkaügyi referenst kell foglalkoztatni. Én azóta nem találkoztam vele. Lehet, hogy van ilyen a hivatalban, de ha van, akkor miért nincs? A munkaügyi referens rendkívül fontos dolog, mert mit is tehetne? Először elmondom az ellenérveket, amit annak idején felsoroltak, hogy miért nem kell munkaügyi referens, mert van munkaügyi hivatal, foglalkozik a város, a régió munkaügyi helyzetével, tehát nincs szükség egy ilyen emberre. Valójában egy munkaügyi referens sok mindent tehetne, amit a munkaügyi hivatal nem, például vizsgálhatná a valós munkanélküliséget a regisztrálttal szemben, például vizsgálhatná azt a kérdést, hogy 2001. I. félévében vagy január 1-je után mennyivel nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma Nagykanizsán, hogy valahogy a vállalkozók kicselezzék a minimálbért. Együttműködhetne – Teleki úrhoz csatlakozva – a kisebbségi önkormányzattal a különösen nehéz helyzetben lévő cigányság foglalkoztatási problémáinak megoldásával. Regisztrálhatná azoknak a munkahelyeknek a tucatjait, amelyek Törőcsik Pál áldásos beruházó-szerzési munkája folytán a beruházók jelentkeztek Nagykanizsán, és szakemberként információt szolgáltathatna egy munkahelyteremtő program készítéséhez. Tehát a kérdés megismételve: “Van vagy nincs munkaügyi referens?”

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr, nincs munkaügyi referens pillanatnyilag a hivatalban, tudomásom szerint. Meglepne, ha lenne ennek ellenére. Azt tudom ígérni Önnek, hogy a következő közgyűlésre ezt a kérdést visszahozzuk az eredeti határozattal, és a közgyűlés döntse el, hogy óhajt-e munkaügyi referenst foglalkoztatni a hivatalban, vagy nem, ezt az elképzelést fenntartja, vagy nem. Nekem vannak aggályaim. A munkahelyteremtés útján ez egy kis lépés ugyan egy ember számára, de ennél nagyobb hozadékot pillanatnyilag nem nagyon látok. Tehát visszahozzuk ezt a kérdést a február közgyűlésre. Nem tudom, képviselő úr, ez a válasz elfogadható-e?

Kelemen Z. Pál: Mint említettem, van erről határozat. Inkább kellene lenni ilyennek. Akkor ezt hatálytalanítani kellene, vagy megerősíteni. Elfogadom a válaszát.

Tarnóczky Attila: Köszönöm. Tessék parancsoljon, a második kérdés.

Kelemen Z. Pál: Szintén az előző ciklusban Baranyi Enikő képviselőtársam önálló képviselői indítványára az autista gyerekek oktatására, nevelésére külön csoportot hoztunk létre, amelyik az Űrhajós úti óvodában működik. Közreműködtek azok a szülők, akiknek ilyen beteg gyerekük volt, és nagy örömünkre létrejött ez az intézmény, vagy ez az iskola, vagy ez a csoport, amelyet, ha jól tudok, a Hevesi utcai iskola irányít, tehát hozzá tartozik, elnézést, a Rózsa utcai iskola irányít. Ugyanis ez nem egy klasszikus óvodás csoport, itt a kisóvodástól az általános iskolásig minden olyan gyerek van, aki ezzel a mássággal rendelkezik. Aki ismeri a körülményeiket és a pedagógiai programjukat, azok tudják, hogy méltatlan körülmények között vannak elhelyezve. Egyedi foglalkoztatást kíván az ilyen munka. A jelenlegi hely, örülünk, hogy van egyáltalán ilyen hely, de erre alkalmatlan. Program készült arra, hogy az a csoport az Attila utcai óvodában kerül, és ott kap majd egy pavilont, ahol a gyerekeket nevelhetik, oktathatják. Ez egyre húzódik, a körülmények mostohák, aki kint volt, az látta és tudja, hogy milyen körülmények között dolgoznak a gyerekekkel. A kérdésem a következő: “mikorra várható ennek az áldatlan állapotnak a megoldása, vagyis mikor kapnak jó elhelyezést az autista csoportban lévő gyerekek?”

Tarnóczky Attila: Dr. Pintérné Grundmann Fridát kérem a válasz megadására.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Először is azzal kezdeném, hogy én úgy gondolom, hogy büszke lehet a város, hisz nagyon kevés város rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy autista csoportja van. A csoport elhelyezése az előírt feltételeknek megfelel pillanatnyilag. Teljesen osztom egyébként azt, hogy nem ideálisak a körülmények, és ezt szeretnénk megvalósítani az Attila úti óvodában. Mint ahogy erről már volt szó, határidő módosítást kértünk azért – nem az autista csoport miatt –, hanem ez az autista csoport elhelyezése együtt mozog az ÉNO csoportjának elhelyezésével, mindkét csoport fogyatékosok csoportja, tehát ezt a csoportot egyszer lehet mozdítani, hisz az egész nevelés alapja az, hogy az állandóságot biztosítsuk. Miután az ÉNO elhelyezése viszont a szociális otthonnal, a lazsnakival volt eredetileg tervezve, hogy együtt mozdulnak, ez ugye nem valósult meg, hisz az Űrhajós úti óvodának az átépítésére még nem került sor. A szülőkkel egyeztetve, és hadd tegyem hozzá, hogy tegnap jártak nálam a szülők, a múlt héten jártak nálam a szülők, akik maximálisan meg vannak elégedve a jelenlegi elhelyezéssel is, ők is azt kérték, hogy a csoport a szeptemberi, tehát a következő tanév indulásakor kerüljenek a végleges helyükre, tehát ne év közben mozgassuk meg a két csoportot, és még egyszer mondom, az előfeltétele ….. megoldható, de még egyszer mondom először az ÉNO elhelyezésben kell a végleges döntést meghozni, és remélem, hogy szeptember 1-jétől az autista csoport a végleges helyére kerül. Szeretném kiemelni Kelemen képviselő úrnak azt a mondatát, hogy valóban hiányzik az egyéni foglalkozásra alkalmas kishelyiségek megléte itt az Űrhajósban, aminek a feltételei megteremtődnek az Attila úti óvodában.

Tarnóczky Attila: Egy pontosítást tennék. Én úgy emlékszem, hogy az ÉNO ügyében is meg van a végleges döntés, tehát ilyen akadály nincs. Képviselő úr elfogadja a választ?

Kelemen Z. Pál: Tisztelt alpolgármester úr, részben. Különös akusztikája van annak, amit szülők mondanak, mert én is beszéltem velük. Meg vannak elégedve, mert egyáltalán van ilyen lehetőség. Meg vannak elégedve, mert van egyáltalán ilyen csoport. Maximálisan nincsenek megelégedve azzal, hogy hol vannak elhelyezve. Nem interpelláltam, tehát különösebb jelentősége nincs annak, hogy elfogadom a választ, vagy sem. De engedtessék meg, hogy nem volt megnyugtató a válasz.

Tarnóczky Attila: Értem. Én is köszönöm. Tisztelt közgyűlés, önálló indítványok következnek. Írásban megkapták már korábban Teleki …. Tessék?

Tóth Zsuzsanna: Kérdezni szeretettem volna tisztelt alpolgármester úr. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság múlt év végi ülésén hozott határozatot egy parkolót elzáró és nem legálisan épített sorompóval kapcsolatban. Határidőként 2000. december 15-öt jelölte meg a bizottság. Kérdezni szeretném, milyen okok alapján nem tud az önkormányzat illetékes osztálya érvényt szerezni a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság határozatának?

Tarnóczky Attila: Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető fog válaszolni.

Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Tisztelt Képviselő Asszony! A bizottság határozat kivonatát az iroda megkapta, megvizsgáltuk az ügyet és megállapítottuk, hogy mivel az önkormányzatot érinti és az önkormányzat ebben az ügyben ügyfélként szerepel, hatóságunk nem járhat el, és eljáró hatóság kijelölését kértük.

Tarnóczky Attila: Képviselő asszony, mit szól hozzá?

Tóth Zsuzsanna: Csodálkozom a válaszon, annál inkább, hogy nem ez az első ilyen határozat, mert ugyan nem ennek a közgyűlésnek, hanem az előzőeknek a múltjában is volt erről szó, hogy azt a sorompót el kell onnan bontani, és mindig elmaradt. Tehát akkor nem tudom, hogy milyen okokkal odázták el. Most ezt kaptuk válaszként.

Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen. Itt fezezzük be a kérdést a válaszra adott válasszal.

Röst János: Azt hiszem, hogy a kérdésem megint költői lesz, mert sem Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök úr, sem Törőcsik Pál gazdasági alpolgármester nincs jelen a teremben. Korábban is megkérdeztem, most is megkérdezem, hogy mit kíván annak érdekében tenni, hogy a Gazdasági Bizottság működőképes legyen? Két hete szintén a képviselők, illetve a bizottsági tagoknak a több mint fele nem jelent meg, magyarul megint nem tudtunk ülésezni ilyen értelemen, megint munkák sorolódtak hátrább és el nem végzett feladatok lettek ilyen értelemben. A bizottság 15 fős, ebből 2 fő, Cserti Tibor és jó magam. A másik 13 fő MSZP-s és FIDESZ-es jelöltekből áll. Tisztelttel kérném a két frakció vezetőjét, hogy hasson oda, hogy a bizottság teljes létszámban, de legalább határozatképesség szintjén megjelenjen. Nem kis pénzt áldoz a város a bizottsági tagok díjazására. Úgy gondolom, ennyi pénzért megérdemelné a város és ők is, hogy jelen legyenek. A felkészültségről már nem is beszéltem.

Tarnóczky Attila: Köszönöm képviselő úr. A kérdését a két érintetthez továbbítani fogjuk, és választ kérünk tőlük. Most, ha nem tévedek, akkor tényleg következhetnek az önálló indítványok. Tessék? Kelemen képviselő úr megszólított jogán szót kér.

Kelemen Z. Pál: Bátorkodom annyit elmondani, hogy az általunk delegált bizottsági tagok jelen vannak a bizottsági ülések 85-90%-án. Ezért nem vettem magamra azt, amit Röst úr mondott. Nincs értelme beszélni olyan emberekkel ilyen kérdésben, akik amúgy is eljárnak.

 

 

 

 

 

 

 

  1. Teleki László képviselő önálló indítványa (írásban)
  2.  

    Tarnóczky Attila: Teleki képviselő urat kérdezem, hogy kívánja-e szóban ismertetni indítványát?

    Teleki László: Az írásos anyag mellé csak annyit szeretnék tájékoztatásul mondani, hogy az illető család, akiről szó van az indítványban, a Szociális és Egészségügyi Bizottságnál már egy kérelemmel járt el, amit támogatott is a Szociális és Egészségügyi Bizottság csak különböző okok miatt nem tudta a támogatását kihasználni ez a család, és ezért azt az indítványt kérte, hogy próbáljunk meg részére nem készpénzt, hanem valami telekszerű ingatlant biztosítani a részére, hogy a szociálpolitikai kedvezményt tudja igénybe venni. És mivel az érintett telek több ízben meg volt hirdetve versenytárgyaláson, és senkinek nem kellett, ezért gondoltuk azt, hogy részére, számára a települési önkormányzat talán megtenné azt, hogy biztosítja térítésmentesen. Természetesen úgy, ahogy már több képviselőtársammal is beszéltem, hogy olyan megkötéssel, akár 20 éves időtartalommal is az elidegenítést az önkormányzat bejegyeztetné és egyéb más szerződésbe foglalt feltételekkel. Köszönöm szépen, ennyit kívántam kiegészítésül.

    Tarnóczky Attila: Köszönöm képviselő úr. Tisztelt közgyűlés, szavazzunk az indítvány bizottsági szakaszba helyezéséről. Kérem, szavazzanak.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    4/2001.(I.23.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Teleki László képviselőnek az Orsós János és Szalabán Krisztina részére önkormányzati tulajdonú építési telek térítésmentes tulajdonba adására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri az alábbi bizottságait:

    Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság

    Pénzügyi Bizottság

    Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság

    Szociális és Egészségügyi Bizottság

    Határidő: 2001. február 15.

    Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

    Böröcz Zoltán bizottsági elnök

    Antalics Dezső bizottsági elnök

    Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

     

     

  3. Kiss László képviselő önálló indítványai (írásban)

 

Tarnóczky Attila: Elsőként képviselő úr talán arra kérem, hogy a hivatal telefonkönyvével kapcsolatos indítványt legyen szíves előadni.

Kiss László: Magam is úgy gondoltam, mert ez az egyszerűbbik, és úgy vélem, hogy ehhez nem is szükséges bizottsági szakaszba utalás annyira egyszerű dolog ez, hogy szerintem most is állást foglalhatunk a kérdésben. Előadnám röviden, tudom, hogy nem egy Kolumbusz tojása, de azt hiszem, hogy a hivatal polgárbarát ügyintézését ez a javaslat segíthetné. Tisztelt Polgármester Úr! Tekintettel arra a tényre, hogy az elmúlt év folyamán a Polgármesteri Hivatal átszervezése kapcsán jelentős változásokra került sor. Kérem, hogy Polgármesteri Hivatal telefonjegyzékét szervezeti egységenkénti és konkrét ügyintézői bontásban szíveskedjen közzé tétetni. Ismereteim szerint a hivatal modern telefonközpontján keresztül minden ügyintéző közvetlenül elérthető. A közvetlen telefonszámok szélesebb körű ismerete révén a lakosság telefonon történő ügyintézése, tájékozódása során gyorsabban elérheti az illetékes munkatársat, továbbá csökken a telefonközpont kezelőjének terhelése. Határozati javaslat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése jelen határozatával utasítja a Polgármesteri Hivatal vezetését a hivatal aktualizált, 2001. január 1-jei állapotnak megfelelő telefon névsorának közzé tételére. Határidő: 2001. február 15. Felelős Tüttő István polgármester. Azt hiszem egyből, azonnal állást foglalhatunk ebben a kérdésben. Úgy vélem, a Kanizsa Újság direkt erre hivatott, hogy ilyen segítséget nyújtson a lakosságnak.

Tarnóczky Attila: Bár érdemben egyetértek képviselő úrral, annak nem nagyon örülnék, hogyha …. azt a szokást, hogy egy indítványról azonnal határozzunk. Bár a tartalma megengedné. Nem tudom az megfelel-e képviselő úr, hogy most rendeljük meg szokásunk szerint a Kisokos, vagy Kanizsai Kalauz kiadványban szokásos 6 oldalunkat, abba is beletennénk és kiadnánk a Kanizsa Újságnak is az aktualizált telefonkönyvet mindenféle határozathozatal nélkül.

Kiss László: Tökéletesen megfelel alpolgármester úr, ezt szerettem volna elérni. De teljes listát, tehát 2001. január 1-jei, aktualizált.

Tarnóczky Attila: Ahány számunk van, mind benn lesz. Parancsoljon a második indítványát előadni.

Kiss László: Ez az indítványom ez egy kicsikét nagyobb volumenű, és már egy korábbi közgyűlésünkön tettem rá célzást. És úgy vélem, hogy valóban lépnünk kell ezen a téren. Felolvasnám, ha megengedi. “Tisztelt Polgármester Úr! Tekintettel arra a tényre, hogy a város nagyobb volumenű munkahely teremtési elképzelései terén eddig konkrét tények, események, időpontok nem körvonalazódnak, halaszthatatlannak látom, hogy az önkormányzat önálló, aktív lépéseket tegyen a lakosság foglalkoztatottságának elősegítése, városunk lakosság megtartó képességének növelése érdekében. Ezért korábbi javaslatomnak megfelelően indítványozom, hogy a közgyűlés 2001. évi költségvetésében 200 millió Ft-os keretösszeget önálló költségvetési tételként hagyjon jóvá aktív munkahelyteremtés céljára. Ezen összegből pályázati úton, azon már hosszabb ideje helyben működő kis- és középvállalkozásokat támogathatna az önkormányzat, amelyek vállalnák a létrehozott munkahelyek 5 éven keresztüli folyamatos fenntartását. A támogatást igénybevevő cégek körét célszerű lenne az iparűzési adórendelet legutóbbi módosításában szereplő mutatók alapján meghatározni. Véleményem szerint egy-egy munkahely létesítésnek támogatására 5 éves fenntartási kötelezettség, ennek be nem tartása esetén visszafizetési kötelezettség vállalása, valamint erre vonatkozó anyagi biztosítékok nyújtása esetén 4-500.000 Ft összeget lenne célszerű biztosítani. Kérem indítványom sürgősséggel történő megtárgyalását, hogy annak eredménye már a 2001. évi költségvetésben szerepelhessen. Határozati javaslat:

  1. A közgyűlés felkéri Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, Városfejlesztési és Környezetvédelmi, valamint Pénzügyi Bizottságot a fenti javaslat megtárgyalására. Határidő: 2001. február 10. Felelős: Tüttő István polgármester.
  2. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy Gazdasági Osztállyal dolgoztassa ki a fenti támogatás igénybevételét szabályozó pályázati rendszert. Határidő: 2001. február 10. Felelős: Tüttő István polgármester.

Tarnóczky Attila: Azt javaslom, hogy sürgősséggel utaljuk bizottsági hatáskörbe az indítványt. Kérem, szavazzunk erről.

 

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és következő határozatot hozza.

 

 

 

 

 

 

5/2001.(I.23.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Kiss László képviselőnek a 2001. évi költségvetésben 200 millió Ft munkahelyteremtés céljára való jóváhagyására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri az alábbi bizottságait:

Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság

Pénzügyi Bizottság

Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság

Határidő: 2001. február 10.

Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

Böröcz Zoltán bizottsági elnök

Antalics Dezső bizottsági elnök

 

 

 

  1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2001. évi munkaterve (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tarnóczky Attila: Anyagot kedves képviselőtársaim megkapták, benne a megszokott kötelező jellegű napirendi pontok javaslatával. Még azzal, amire a hivatal gondolt. Biztos van, amire nem gondoltunk. Kérem, mondják el a véleményüket, mit kellene még beletenni, vagy kivenni esetleg.

Röst János: Két olyan eleme nem került be a munkatervbe, ami én szerintem a legfontosabb a közgyűlés életében. Az egyik pont a gazdasági programnak az elkészítése, utalást nem látok rá. A másik pedig a lakáskoncepciónak a beépítése a munkatervbe. Én úgy gondolom, hogy ezeket nem lehet nélkülözni, és tennék rá javaslatot. A gazdasági programot egyébként tavalyi év végére ígérte a polgármester úr, ebből semmi sem lett. Úgy tudom, hogy valami anyagok kimentek, valamifajta előterjesztés lehet, hogy talán készült is, de nem találkoztunk vele. Mindenképpen javasolnák egy tavaszi időpontot. Tehát a március 27-i időpontot a gazdasági program elékészítésére. Úgy gondolom, hogy legalább addig az első szakasza elkészülhet neki. A másik a lakáskoncepció elkészítésére, úgy tudom, hogy van konkrét döntés. Az időpontra nem emlékszem vissza, az vagy március vége, vagy április vége. Én javasolnám a későbbi időpontot, tehát az április 24e-i időpontot a lakáskoncepciónak a benyújtására. Ugyanúgy hiányzik munkatervből a munkahelyteremtésről szóló beszámoló. Ez pedig a 99/2000. határozatnak a 2. számú pontja, amely arról rendelkezik, hogy a Munkaügyi Központ által készített foglalkoztatás-fejlesztési koncepcióról, annak végrehajtásáról minden évben június 30-ig, illetve december 31-ig a polgármester tájékoztatást ad. Ezt kifogásoltam meg egyébként, a mai polgármesteri beszámolóban ez is hiányzott. Ezeket szeretném szintén határidőzni, június 26., illetve a december 18-ai közgyűlést javaslom. Van még egy módosításom. Ez pedig a május 29-ei közgyűlés napirendje közt szerepel, 11. oldalon szerepel, az 5. pont, tájékoztató a munkahelyteremtés alakulásáról a választási ciklusban. Ezt szintén szeretném előbbre hozni február 27-i határnappal, mert úgy gondolom, hogy szintén olyan jelentősséggel bír maga a téma, hogy nem lehet ezt hátrább tolni, illetve évközben beterjeszteni.

Balogh László: Egy apró pontosítást kérnék. Március 27-én tárgyalnánk: Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város sajtókoncepciójára. Én magam azt gondolom, hogy egy bővebb fogalomkör a médiakoncepció, mert a sajtón kívül ez tartalmazza a TV-t, a rádiót, az internetes megjelenést, és így tovább. Lehet, hogy ezek közül nem mind úgy mond a városé, de mindenképpen ez egy olyan kör, amivel törődnünk kell, egy kicsit plusz feladtat, de én magam azt kérem, hogy egy ilyen bővebb körben, tehát médiakoncepcióról tárgyaljunk városi szinten.

 

 

 

 

Mayer Ferenc: Meg kell mondanom, hogy 3, oldalon szereplő 2001. március 27-re tervezett javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. évi költségvetésének módosítására témát hát bizalmatlanággal olvastam. Nem tudom, mi indokolta ezt, vagy mit takar ez, hogy módosítani akarjuk márciusban a 2000. évi költségvetést, bár elképzelhető, hogy jogszabály értelmében ezt meg kell tenni, de ezt gondolom a zárszámadással egy időben is meg lehet tenni, feltételezem. De azért mégiscsak kíváncsi lennék, hogy egész pontosan mit takar ez a márciusi 2000. évi költségvetési módosítás.

Tarnóczky Attila: Kérem, Osztályvezető urat, Beznicza Miklóst, hogy legyen szíves választ adni.

Beznicza Miklós: Mayer képviselő úrnak mondom, az ÁHT módosítása tavaly óta úgy rendelkezik, hogy ez elmúlt évi költségvetés utolsó módosításnak határideje a pénzmaradvány és beszámolót megelőző közgyűlés. Ez március 27-én van, magyarul ekkor történik meg az, hogy már a kiadásokat látjuk, és hozzá igazítjuk a bevételeket, ha erre kíváncsi képviselő úr. Ez tavaly is így volt, továbbiakban is így van, így rendelkezik az ÁHT.

Dr. Horváth György: Azt kérdezném, hogy 23. oldalon a tervezetben nem szereplő javaslatok csak ennyi volt? Én tudomásom szerint biztos, hogy maradtak ki belőle. Nem tudom, milyen alapon került csak ez ide. Én utalnék arra, hogy én is tettem írásban javaslatot több pontban és nem szerepel bent.

Tarnóczky Attila: Képviselő úr, nem tudok erre választ adni, hogy ki lett-e hagyva belőle. Én úgy képzelem, hogy nem lett belőle kihagyva, de hogyha Ön tud olyan javaslatot, aminek helye lenne, legyen szíves ismertetni.

Marton István: A jövő havi közgyűlés 5. pontjaként a 2. oldal tetején szerepel. a javaslat az I. Futball Club Szolgáltató Kft. felügyelő bizottságának megválasztásra. Ezt nem nagyon tudom értelmezni, ezt a címet, mert úgy tudom, hogy van neki felügyelő bizottsága, esetleg ha úgy privatizációra sor kerül, akkor tán az átalakításáról lehetne beszélni, aminek még az sem kizárt, hogy értelme is lenne, de hogy megválasztására, ezt nem is tudom értelmezni.

Tarnóczky Attila: Hát tisztelt képviselő úr, valóban pontatlan a megfogalmazás, a ma megválasztott 1 tagnak a delegálásáról lett volna szó. Ezt akkor vegyék úgy, hogy visszavontam, tehát kikerül ebből a részből.

Kelemen Z. Pál: A március 27-i közgyűlésnél akadtam meg én is, amin Balogh képviselőtársam, a sajtó vagy médiakoncepción. Tulajdonképpen mi is ez? Tessék mondani! Ez a koncepció, ez miről fog szólni, vagy milyen koncepciót akarunk? Mert az, hogy mekkora újságot akarunk, meg mennyi televízió műsort akarunk, meg, hogy az mibe kerül - ez része a koncepciónak, hogy mit tudunk finanszírozni. Remélem nem arról lesz szó, hogy miről szóljon az újság, milyen terjedelemben közöljön kultúrát, milyen hangvételben íródjanak a cikkek, mit közvetítsen a Városi Televízió. Remélem, nem erről szól. S ebben az esetben, ha ez nem erről szól, ez a Gazdasági Bizottság egyértelmű hatásköre a Pénzügyi Bizottság együtt. És így el tudom fogadni.

Tarnóczky Attila: Köszönöm képviselő úr, ezt megjegyezzük, hogy mihez kell tartanunk magunkat.

Dr. Baranyi Enikő: A 17. oldalon, azaz az október 30-i közgyűlés anyagában szerepel a beszámoló az Egészségügyi Alapellátási Intézmény munkájáról. Én úgy gondolom, hogy nem az Alapellátási Intézmény munkájáról kellene, hanem sokkal inkább Nagykanizsa egészségügyi alapellátásának helyzetéről egy átfogó értékelést kapni, amelynek a kidolgozásában és a beszámoló összeállításban természetesen az Alapellátási Intézmény vezetője és az egészségügyi referens mellett az alapellátásban dolgozó szakembereknek, tehát a háziorvos, gyermekgyógyász és a felnőtt háziorvos csoportvezetőjének kellene, azt gondolom a fogászattal együtt részt venni, mert emellett nem lehet szó nélkül elmenni. Ilyen áttekintő beszámolóra nem is emlékszem, hogy az utóbbi időben sor került-e, és valahogy most nem találom pontosan a tiszti főorvos beszámolóját, mikor, melyik időpontban, valahol blokkba kívánkozna, hisz azt hiszem, hogy a két dolog szervesen kapcsolódik is. Előtte valón? Tehát én ezt a kettőt összehoznám, másrészt pedig nem egy intézmény munkáját, hanem az alapellátás helyzetét kéne már áttekintenünk.

Tarnóczky Attila: Több hozzászólás nem lévén, a vitát lezárom. A javaslatokat elfogadom. Baranyi képviselőasszony esetében talán azzal a kiegészítéssel, hogy azért az Alapellátási Intézményről is szóljon a beszámoló is.

Dr. Baranyi Enikő: Is, de nem …...

Tarnóczky Attila: Persze, egyetértek. Köszönöm szépen. Akkor az itt javasolt módosításokkal együtt kérem a szavazást a munkatervünk elfogadásáról.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza.

 

6/2001.(I.23.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. évi munkatervét – a módosításokra figyelemmel – elfogadja.

Felelős: Tüttő István polgármester

 

 

 

  1. Állattartásra vonatkozó rendelet szabályozása, övezeti besorolás a 363/19/2000.(X.10.) számú határozat alapján (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tarnóczky Attila: Ha elolvasták képviselőtársaim, meggyőződhettek róla, hogy új szellemű a rendelet. Némi aggodalom bennem persze van, hogy elérjük-e a kitűzött célt, de talán el fogjuk érni, egy próbát mindenképpen szerintem a dolog ér. Kérem a hozzászólásaikat.

Dr. Csákai Iván: Alkotunk egy rendeletet, és én úgy érzem, hogy nem döntöttük el, hogy Nagykanizsa milyen város. Egy nyaralóövezetekkel körülvett, csodálatos központtal rendelkező város, vagy tudomásul vesszük, hogy a külterületen mezőgazdasági foglalkozás van, állattartás van. Akkor ez a rendelet a határokat, tehát a méterszámok, ahogy itt meg vannak adva, abszolút használhatatlan, hisz a jelenlegi állattartókat olyan helyzetbe hozza, hogy féléven belül az itt megadott kritériumoknak meg kell felelniük. Én az 1000 méter távolságot nem értem. Nem értem a meghatározást, hogy szomszédtól 150 méter. Ott, ahol egy szalagtelek van, a teleknek a szélessége 21 méter, ott hogyan tudja megoldani a 150 métert? Az érintett lakókkal meg lett beszélve. Kiskanizsa, Miklósfa állattartói, Fakos, Palin olyan része, ahol állatokat tartanak. Én ezt a rendeletet így elfogadásra alkalmatlannak tartom.

Kelemen Z. Pál: Ebben a városban mindig nagy vihart kavar a kutyatartás, vagy annak bármiféle szabályozása, és ebben a rendeletben is látok két olyan módosítandó részt, ami ezeket a problémákat talán csökkenthetné. A 3. szakasz 7. bekezdése úgy rendelkezik, hogy egyszerre 3 vagy több eb tartására fajtára és célra való tekintet nélkül. Ez a 3. szakasz 7. bekezdés - 2 oldalon – 7. pont, hát fajtára való tekintet nélkül, ez enyhén szólva komikus, mert 3 palota pincsi, vagy 3 malamut, vagy 3 bernáthegyi, azért az nagy különbség, tehát ezt valahogy precizírozni kellene, szakmailag kellene precizírozni, és javaslatom erre szakmai nincs, mert nem vagyok ….., de minden bizonnyal van rá megoldás. Számomra az ebtelep, az két dolog, egy kennel, ahol kutyát tenyésztenek, vagy egy kutyamenhely. Ezek minősülnek ebtelepnek. És a 8. pontban módosítanám, a 8. szakaszban módosítanám. Nagy létszámú állattartó telep- és ebtelep, ide betűzve kerül, majd mindjárt indoklom, hogy miért akarom így, kivéve kutyamenhely, és így tovább a rendelet menne a maga útján tovább. Ugyanis számos területen, Palinban is ismertem ilyeneket, meg Miklósfán is panasz volt, hogy kenneleket tartanak fenn sűrűn lakott területen, megkeserítve a szomszédok életét. Ez nem hobbi kutyatartás, őrző kutyatartás, ez kimondottam gazdasági tevékenység, és még karitatív, állat karitatív tevékenységnek sem tekinthető, inkább többnyire állatkínzó tevékenységnek, és ezért tettem oda, hogy kivéve kutyamenhely. Tehát a 8. szakasz - még egyszer megismétlem - az alábbiak szerint módosulna: nagy létszámú állattartó telep és ebtelep, kivéve kutyamenhely, és menne tovább a szakasz abban a formában, ami benn van. És a 7. pontnak szakemberrel történő pontosítását kérném, mert én úgy gondolom, hogy egy nápolyi masztiff már egy is egy ebtelep. 3 tacskó még egészen jól elfér, 1 masztiffból 10 tacskó telik ki.

Bicsák Miklós: Nagyon rövid vagyok, mert könnyű a dolgom. Az előttem felszólaló képviselőtársaim korrektül és valóban ez a rendelet, amit itt tartalmaz az alkotása, ezt így nem lehet az életben alkalmazni. Én is úgy látom és nem is fogom támogatni, hogy csak egy egyszerű példa, hogy 1000 méter. Ha egy Palinnak is van, én csak saját hazám tájáról beszélek, hogy 1000-re a trágyadomb, vagy ehhez hasonló, ki talicskázni, meg ehhez hasonló, vagy a szomszédok környezete. Kérem, valamikor is éltünk, ott nőttünk föl, nem kell messze menni, el kell Ausztriába menni, a belvárosban is tartanak állatot, ahogy beérünk a határon túl, rögtön. De megvannak annak a maga szabályai. Én úgy gondolom, és nem kívánok belemenni, hogy ezt az egész megalkotását ennek a rendeletnek, vissza kellene bizottsági szakba tenni, mert nagyon sok korrigálni és javítani való volna rajta, amit azon Kanizsa városban és városszéli településeken, amit valóban fognak az ott élő emberek az állattartással figyelembe venni és betartani. De így, ami itt le van írva, kérem ez nevetséges. Ezt biztos, hogy nem fogják betartani tisztelt alpolgármester úr. És kérném, hogy ezt az egész rendelet megalkotást újra kellene, újra átszervezni, meggondolni és úgy a tisztelt közgyűlés elé terjeszteni.

Tarnóczky Attila: Erről szavaztatni fogok képviselő úr.

Dr.Kalmár Béla: A felsorolt hiányosságok mellett még egy másik nagy hibáját is látom ennek a rendeletnek. Az, hogy a nem teljesítés esetén nem tartalmaz szankciókat. Tehát azzal a következménnyel jár, hogy az illetékesek, illetve a feljelentők rögtön a bíróságra szaladnak, és olyan büntetési szankciókat alkalmaznak, ami közel köszönő viszonyban sincs az állattartási rendelettel. Úgyhogy ezt a szankciókat okvetlen meg kell alkotni és a rendeletbe belefoglalni, hogy ne kelljen minden esetben a bírósághoz szaladni az ügyfeleknek, ebben az ügyben.

Kiss László: Meg kell, hogy mondjam, hogy megdöbbenéssel …… a rendeletet elfogadhatatlannak és alkalmatlannak minősítik. Különféle 1000 méteres távolságokkal dobálóznak, ehhez azt kell, hogy mondjam, nem olvasták át pontosan a rendelettervezetet. 1000 méter egyedül ott szerepel, ahol az van írva, hogy trágyatelep létesítése. A trágyatelep, mondjuk az 500 férőhelyes tehén, vagy szarvasmarha istállónak a trágyatelepe. Ez véleményem szerint is ne kerüljön 1000-nél közelebb lakott területhez. Viszont, ahol csak a trágyatárolóról van szó, a gazda által tartott trágyatárolóról, ott leírja, hogy a saját lakóépülettől 10 méter, szomszéd lakóépülettől 20 méter, ami a mai előírásoknak is megfelel, és azt hiszem, ez a rendelet maximálisan megfelel az országos érvényű előírásoknak. Dr. Kalmár Béla képviselőtársammal tökéletesen egyetértek, a szankciókat valóban meg kell hozzá fogalmazni, de attól függetlenül ez a rendelet igenis méltányos és nagyon jól ki van dolgozva, nekem ez véleményem, tapasztalatból. Rendszeresen kerültem ilyen dolgokkal kapcsolatba és úgy vélem, hogy ezen keresztül, hogyha ehhez a rendelethez egy szankciórendszer is ki van dolgozva, igenis méltányos és megfelelő lehetne a városon belül az állattartást szabályozni. Példákat sorolok fel. Itt egyértelműen le van írva, sertés, kecske, juh tartása. Ha 4-6 sertést tart valaki a saját épületétől 0 méter távolság, tehát odarakja, ahova akarja, szomszéd lakóépülettől 20 méter. Igenis méltányos, hogy az 20 m-re legyen. Ha 7-10 tart, akkor már 50 métert ír elő, de aki már 10 sertést tart, azt hiszem üzletszerűen tartja, megfelelő távolságra, telke végében tud hozzá építeni, ha kell. Ha 20 felett tart, akkor igenis elő van írva, hogy a saját lakóépülettől 100 méterre, a szomszéd épülettől pedig 200 méterre legyen. Ez is azt hiszem, hogy méltányos, mert 20 sertésnek már olyan bűzhatása van, hogy senki nem kívánja azt a saját szomszédjába. Én ezzel a rendelettel maximálisan egyetértek és úgy vélem, hogyha ehhez egy szankciórendszer ki van dolgozva, igenis használható és jó. Végre hosszú idő után az első, ami pontos adatokhoz kötné az állattartást.

 

 

Budai István: A Kiss Laci lelőtte az én mondókámat, mert én is ezt akartam elmondani, hogy mi a trágyatelep meg a trágyadepó közötti különbség. De ennek ellenére én javaslom, hogy 3. pontot egészítsük ki, vagy egy 4. pont, vagy mit tudom én 7. pont után egy 8. ponttal, és magyarázzuk meg, hogy trágyatelep. A trágyatelep én szerintem nem a sertés, vagy szarvasmarha telephez kapcsoló telep, hanem az a trágyakezelő hely, ami egy tábla szélén a nagyobb mennyiségű trágya telelésére szolgál, ha nincs is ott a környékén szarvasmarha, vagy sertéstelep, de ez a telep, és ez igenis legyen 1000 méterre a lakott területtől. Trágyadepó vagy az udvarban lévő trágyatároló, az pedig az, amelyiket mondjuk, hogy mit tudom én oda 50 méterre a kert végébe telepítsünk egy trágyadepót, amit leföldelünk, szakszerűen kezelünk. És ezt igenis ebbe ki kellene egészíteni. Magyarázzuk meg, hogy mit értünk trágyatelepen és akkor minden vitát elkerülünk. 3. után 4-sel után valahol.

Dr. Baranyi Enikő: Úgy tűnik számomra, hogy abban egyetértünk, hogy akkor többségében legalábbis, hogy ez az állattartás szabályozás …… szóló rendelet összességében mindannyiunk számára elfogadható. Két módosítás volt ugye. Egyrészt, amit Kalmár képviselőtársunk mondott, másrészt pedig, hogy a definícióját megadjuk a depó, illetve a telepnek. Én azt szeretném kérni, hogy akkor, ha ezt elfogadjuk, hogy ezt még meg kell a rendeletben jeleníteni, azzal, csak erre a két dologra koncentrálva legközelebb hozzuk vissza akkor inkább a rendeletet, mert a szankciókra úgy sem fogunk most tudni szerintem megállapodást kötni.

Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen, de ha megengedi, akkor osztályvezető asszonyt megkérdezem a jogászokkal, hogy mi trágyatelep? Kérdésként felmerült? És a felmerült aggodalmakra tud-e megnyugtató választ adni?

Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Először általánosságban szeretnék pár szót szólni az állattartási rendelet megalkotásának körülményeiről. Az előző állattartási rendelet valóban teljesen más alapon szabályozta az állattartás feltételeit, az övezetekben és az állatok számának egyes övezeti kategóriákban való meghatározásával próbáltuk a feltételeket megteremteni. Tanulmányoztuk nagyon sok más önkormányzatnak e tekintetben hozott szabályrendeletét, ami alapján azt a következtetést vontuk le, hogy nagyon sokféle a szabályozás. Nagyon eltérőek az önkormányzatok e tekintetben hozott rendeletei, és az ott nyert tapasztalatok alapján végül is egy új szabályozási koncepció alapján dolgoztuk ki ezt a rendeletet. A rendeletet a központi jogszabályokkal összhangban és előírásokkal összhangban alkottuk meg, és természetesen a szakemberekkel, állategészségüggyel és ÁNTSZ-szel egyeztetve ezeket a védőtávolságokat és a követelményrendszert. Na most arr vonatkozóan, hogy nem tartalmaz bírságot, vagy szankciót a rendelet. Ezt gyakorlatilag ide nem is kell beépíteni, ugyanis a központi jogszabályok a jegyzőnek jogosultságot adnak e tekintetben, hogy ezeknek a végrehajtását biztosítsa. Tehát ide külön nem szükséges beépíteni, mert megadja a jogszabály azt a lehetőséget, amennyiben ezek nem kerülnek betartásra, hogy korlátozza, illetőleg a jegyző megtiltsa az adott ingatlanon az állattartást. Most a konkrét rendeletmódosítással kapcsolatosan a kollégám válaszolna.

Dr. Müller János: Sorban mennék a kérdéseken. A védőtávolság rossz, mondja Csákai doktor, mondja Kiss képviselő, hogy jó. A tervezet valóban egyensúlyozni próbál érdekek között, a lakókörnyezet és az állattartás lehetősége között. Mi sem tudtunk jobbat kitalálni, mint figyelembe vettük a Kanizsa, a városkörnyéki településszerkezetet, az udvar méreteket, és erre rábólintott különben a tisztiorvos, illetőleg a hatósági állatorvos is, nagyjából ezekre a távolságokra. Az 1000 méter, az valóban a nagy létszámú állattartó telepre vonatkozik. Azt viszont tudjuk Szabadhegy óta, hogy milyen körülmények vannak. Az ebtelep semmi szakmai dolgot nem takar, hanem azt jelenti, hogy ha valaki kettőnél több kutyát tart, mindegy, hogy milyen célból, próbáljon meg neki egy létesítményt is építeni, és csak úgy tarthat. Tehát bárhol több kutyát szórakozásból, kedvtelésből se tartsanak feltételek biztosítása nélkül. Tehát nincs ennek semmiféle szakmai háttere. Úgy gondolom, hogy nem kell ezt külön definiálni, a lényege ez lenne ennek fogalomnak a rendelettervezetben. Úgyhogy nem is javasolnám a 8. szakaszba a nagy létszámú állattartó telep és ebtelep, kivéve kutyamenhely, hát ez akkor nem kell az eb telepet szerintem oda belevenni. Bicsák Miklós képviselő úr választ kapott. A trágyatelep, az a nagy létszámú állattartótelepnek egy része. Tehát az állategészségügyi szabály így felsorolja, a nagy létszámú állattartó telepet, és a trágyatelepet, ott mint egyiket, én nem javasolnám azt, hogy ezt külön fogalmazzuk meg, ezt a szóhasználatot vette át a tervezet az állategészségügyi szabályzatból. Nincs szankció. Valóban nem érdemes szabálysértésért szankciókat megfogalmazni. A 245/1998. Kormányrendelet azt mondja, hogy a jegyző az állattartására vonatkozó szabályok be nem tartása esetén bizonyos magatartásra kötelezheti az állattartót. Végső esetben, ha semmiképpen nem megy az állam eredményre, akkor pedig megtilthatja az állattartást. Úgy gondolom, hogy ez elegendő. Nem kell ezt tovább szabályoznunk. Nem kell beleírni, hogyha egyszer magasabb jogszabályban ez meg van. Itt annyit utal a tervezet a 7. szakaszában, hogy magasabb szintű jogszabály a megállapított felhatalmazás alapján hatóság egyedi állattartási ügyben a rendeleten túlmenő előírásokat is meghatározhat. Végső soron tilthat is. Kiss képviselő úrral egyetértek annyiban, hogy nincs ember, aki előre megmondja, hogy távolságok hogyan fognak funkcionálni, csak a gyakorlat fogja megmondani. Azt tudjuk remélni, hogy az állattartó udvarok méretéhez képest nem túl rosszak. A szankciórendszerről beszéltem, tehát azt nem tartom szükségesnek, hogy szabálysértési tényállásokat fogalmazzunk meg. Budai képviselő úr, megmondtam, az állattartó telepet az állattartási szabályzat tartalmazza, nagy létszámú állattartó.

Tarnóczky Attila: Kérem szépen a választ lerövidíteni.

Dr. Müller János: Most ezt megszövegezni nem tudnám. De akkor azt mondjuk, hogy trágyatároló telep az, ami állategészségügyi szabályzat trágyatároló telepként határoz meg. Ennél jobbat nem tudunk, szóval ez nem idevaló. Baranyi képviselőnő, annyira emlékszem a kérdésre Baranyi képviselőnő hozzászólásában, telep definíciója, most állattartótelep, vagy trágyatároló telep. Mind a kettő a nagy létszámú állattartáshoz tartozik, és az állategészségügyi szabályzat szabályozza. Ide a tervezetbe nem való véleményem szerint.

Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen. Tisztelt közgyűlés, a vitát lezárom. Elsőként Bicsák képviselő úr javaslatáról kell szavaznunk, miszerint napoljuk el a kérdést. Javaslom február végi közgyűlést, addig bizottsági szakaszba visszahelyezve az itt elhangzottak szerint átdolgozást javasol a közgyűlés. Magam ezt nem javaslom. Kérem, szavazzanak a Bicsák képviselő javaslatáról.

 

A közgyűlés 5 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tarnóczky Attila: Ezzel azonos tartalmú volt szerintem képviselőasszony javaslata. Tehát szerintem erről sem kell szavazni. A beérkezett módosító indítványok közül Kelemen képviselő urat kérdezem, hogy fenntartja a 8. §-hoz adott javaslatát?

Kelemen Z. Pál: A 3. § 7. szakaszához meggyőző volt az ellenérv, elfogadom.

Tarnóczky Attila: Köszönöm.

Kelemen Z. Pál: A 8. §-t ennek alapján másképpen módosítanám, a következőképpen: nagy létszámú állattartótelep és kutyatenyésztő telep (kennel), kivéve kutyamenhely, csak külkerülten, és akkor üzemeltethető. Ebben a formában.

Tarnóczky Attila: Kérem a közgyűlést, szavazzon a javaslatról.

 

A közgyűlés 8 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tarnóczky Attila: Budai képviselő úr a 8. pont beiktatását javasolta a 3. §-ba. Kéri a képviselő úr?

Budai István: Én úgy gondolom alpolgármester úr, hogyha a trágyatároló fogalmát megtudtuk, akkor írjuk le trágyatelep fogalmát is. Én az a 4-esben teljesen mindegy, csak legyen benn, és nem érthető félre, akkor ez. Biztos, hogy nem okoz ez gondot, ha a jogszabály szerint megfogalmazódott kérdéseket magyarra lefordítva ide beírjuk.

Tarnóczky Attila: Képviselő úr egyetértek az Ön érvelésével, csak én most nem tudom megfogalmazni a trágyatelep definícióját. Az osztály, nem tudom, hogy meg tudja-e fogalmazni. Kérnék egy definíciót, hogyha lehet.

Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Hát most nem biztos, hogy meg tudjuk fogalmazni, de hogyha úgy a közgyűlés elfogadja. hogy konkrétan mi a központi jogszabály megfogalmazását oda bele fogjuk írni.

Tarnóczky Attila: Kérem, szavazzanak a válaszról, illetve a javaslatról.

 

A közgyűlés 17 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Más javaslatot nem jegyeztem fel. Kedves képviselőtársaim, szankciókat belefogalmazni ebbe a rendelettervezetbe itt, most teljesen lehetetlen. A válasz elhangzott, hogy szankciók léteznek, amennyiben Kalmár képviselő úr szankciókat akar látni a rendelettervezetben, akkor fogalmazza meg, hogy mi milyen szankcióval jár. Ezt tudom mondani. Tehát ez a javaslat nincs szavazásképes állapotban. Dr. Baranyi Enikő képviselő asszony következik, ügyrendi.

Dr. Baranyi Enikő: Én teljes mértékben Kalmár képviselőtársammal tudok egyetérteni és nem véletlenül volt ez, hogy ezek a definíciók és a szankciók kerüljenek akkor megfogalmazásra, és ha visszakerül ez a rendelet, akkor már a továbbiakban a képviselők csak ezekkel a kiegészített és módosított dolgokkal fognak változni. Szeretném megkérdezni, hogy ha az osztály számára nem egyértelmű, hogy azonnal, kapásból meg tudják mondani a definíciókat, akkor miért várjuk el Kalmár képviselőtárstól azt, hogy most pillanatokon belül a szankciókra vonatkozóan konkrét olyan javaslatot tudjon adni, ami szavazóképes formában és tartalmát tekintve is.

Tarnóczky Attila: Kedves képviselő asszony, nem várok el én senkitől semmit. Hogyha szankciókat akarunk látni egy rendeletben, akkor meg kell fogalmazni, hogy mi legyen benn. Ez napnál világosabb véleményem szerint. Nem tudjuk megfogalmazni a mostani helyzetben. Amit Ön javasol, azt az előbb a közgyűlés leszavazta, úgyhogy véleményem szerint eljutottunk a végszavazáshoz. Kérem a közgyűlést véleménynyilvánításra, elfogadja-e a rendelettervezetet.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a rendelettervezet nem fogadja el.

 

Kiss László: Azt szeretném javasolni, tekintve, hogy szankciórendszeren hasalt el idézőjelben szólva a szavazás, bízzuk meg a szakosztályt, hogy jegyzői jogkörben szerepelő szankciórendszert emelje be konkrétan a rendeletbe, és azzal együtt hozza vissza a következő közgyűlésre. Azt hiszem, akkor nem lesz semmi akadálya az elfogadásnak.

Tarnóczky Attila: Én is így gondolom képviselő úr, ezt nyilvánvalóan meg fogjuk csinálni.

 

 

 

  1. Előterjesztés a helyi iparűzési adóról szóló 59/2000.(XII.13.) számú rendelet módosításáról (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tarnóczky Attila: A helyi iparűzési adóról szóló elfogadásakor, illetve előterjesztésekor egy formai hibát követtünk el tisztelt képviselőtársaim, amivel sikerült a rendelkezési jogból mindenkit kizárni, aki valamilyen módon adókedvezményt vesz igénybe ebben a városban. Ezt a formai hibát javasoljuk helyretenni. Van-e hozzászóló?

    Balogh László: Én csak apró figyelem felhívást szeretnék tenni, mert azt gondolom és érzem, hogy a sajtón keresztül nem kellő módon jutott el az az információ, hogy kedvezményezettségi listára csak január 31-ig lehet felkerülni. Tehát tudom, hogy nem biztos, hogy ez az a nyilvános fórum, amire erre rá lehet erősíteni, de jó lenne, ha ez minél többekhez eljutna a kulturális, sport, egészségügy és szociális szférában, mert a rendelkezési jog csak azokat illeti meg, akik ezen a kedvezményezeti listán lehetnek. Január 31-ig kell eljuttatni a két szakosztályhoz a hivatalban.

    Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen, a vitát lezárom. Kérem, szavazzunk a rendelettervezettről. Kevesen vagyunk, úgyhogy mindenki jól gondolja meg, hogyan szavaz.

     

    A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    2/2001.(I.24.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2/2001.(I.24.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 59/2000.(XII.13.) számú rendeletének módosításáról.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

     

  3. Tájékoztató a kiskanizsai településrészi önkormányzat választásáról, javaslat vezetőjének megválasztására (írásban)

Előadó: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző

 

Tarnóczky Attila. A törvény szerint az elnök a két, Kiskanizsán megválasztott közgyűlési tag egyike lehet. Talán azzal kéne kezdeni, hogy megkérdezem az érintetteket, hogy az elnökségi posztot elvállalják-e. Antalics Dezső úr? Igen. Dr. Gőgös Péter úr? Nem. Ezek után javaslom Antalics Dezső urat megválasztani elnöknek. Tessék, hozzászólások következhetnek. Úgy látom nincs, a vitát lezárom. Határozati javaslat 1. pont. Kérem, szavazzanak, a tájékoztató elfogadása.

 

A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 2. pontban tehát javasoljuk a testület vezetőjének Antalics Dezső urat megválasztani. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 14 (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

7/2001.(I. 23.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat tagjainak a választásáról szóló tájékoztatót elfogadja.
    2. a Kiskanizsai Településrész Önkormányzati testület vezetőjének Antalics Dezső önkormányzati képviselőt választja.

 

Tarnóczky Attila: Gratulálok képviselő úr. 2 és fél éve biztos nem gondolta ezt.

 

 

 

  1. Javaslat iskolapszichológus alkalmazására (írásban)
  2. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

     

    Tarnóczky Attila: Átadom elnök úrnak, Balogh László elnök úrnak a szót, ha kíván szólni.

    Balogh László: Egy kicsit ódzkodom a bővebb utánajárástól, mert ha sokan lettünk volna, akkor azért szóltam volna bővebben, mivel most kevesen vagyunk, ezért mégis azt érzem, hogy ezért is szólnom kell. Tehát arról van szó, hogy az ifjúságpolitikai koncepció előírta ezt a feladatot, ezt a házi feladatot, hogy gondolkodjunk egy pszichológus alkalmazásában, mely miért tenne. Én egyetlenegy adattal szeretném bombázni a közgyűlést. 1996-ban történt egy olyan reprezentatív felmérés, amely megállapította azt, hogy Nagykanizsa középiskoláiban a kábítószer fogyasztás körében a következő adatok léteznek. Akkor a tanulók 90%-a ismerte ezt a problémakört. A megkérdezettek 9,5%-a ki is próbálta, és 12,7%-a fogyasztott legális drogot. Ez 4 évvel ezelőtt volt. Mára ez az adat 30%-nál tart. Sajnos nem teljesen hivatalos adat, mert a legfrissebb felmérés még nem vált teljesen hivatalossá, de ha tetszik, akkor fogalmazhatjuk úgy, hogy ez egyféle kiszivárogtatott adat, hogy 30%-a a középiskolás korosztálynak valamilyen módon kipróbálta. Lehet, hogy a legenyhébb fokozatát, tehát a diszkó drogot, de kipróbálta ezt a módszert. Ebből kifolyólag és akár arra is hivatkozhatnék, ami a mai közgyűlésen már elhangzott, mi, az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság egyhangúlag támogatta azt, hogy ezen a téren legyen előbbre lépés. Ez az idén nem is jelent olyan sok pénzt igazából. Nem akarom most a részleteket előhozni, de 105.000 Ft-ot jelentene. Hosszabbtávon persze többet is természetesen, de hogyha arra gondolunk, hogy ez egy 5000 fős csoport problémája évről-évre, és ha arra gondolunk, hogy vannak ugyan olyan intézmények, amelyek terápiás feladatokat ellátnak ezen a téren, de ez a fajta új álláshely - igen az - ez viszont fokozottan prevenciós feladatokat látna el. Én azt gondolom, hogy erre szükség van, mert ha csak évente néhány lelket tudunk megmenteni ezen probléma halmaztól, akkor már megéri. És kérem, hogy ne a demagógiát vegyék ezen szavak mentén, hanem a valóságos problémaforrást. Hadd ne hivatkozzak bővebben a tényekre. Tudnék, nem teszem, kérem, hogy támogassák.

    Dr. Baranyi Enikő: Messzemenően egyetértek minden szavával, Balogh László képviselőtársam itt elmondott. A gyerekorvostól, azt hiszem, a prevenció minden ilyen formája nem, hogy idegen, hanem nagyon is közel áll a gyakorlatunkhoz és szemléletünkhöz. Gondolom, hogy nem kell külön hangsúlyoznom, hogy a város földrajzi helyzetéből fakadóan is kiváltképp nagy a csábítás ereje. És nem szeretném itt tovább ragozni a dolgokat, de a legfontosabbat, hogy nem leszoktatni kell a gyerekeket, hanem minden módon és minden eszközzel megpróbálni, hogy kipróbálni se akarja és váljon ennek a rabjává, amit képviselőtársam is mondott és a nyereség az az, hogy ha csak egy, vagy két gyereket fogunk tudni megmenteni, akkor is már azt hiszem felbecsülhetetlen érték, és a családok és pedagógusok ilyen szempontból mindenképpen igényelnek segítséget. Köszönöm szépen, és kérem, hogy szavazzák meg ezt a napirendi pontot, a határozati javaslatot.

    Tarnóczky Attila: Más hozzászóló nincs, a vitát lezárom. Minősített többség kell a határozati javaslat elfogadásához. Kérem, szavazzanak képviselőtársaim.

     

    A közgyűlés 15 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

     

     

     

     

     

     

    8/2001.(.I. 23.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. szeptember 1-től egy pszichológus álláshely létrehozását engedélyezi. Ellátási területe az öt középiskola. Alkalmazása a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskolában a Kjt. szerinti besorolással történik és a bérkülönbözetet jelentő 105 eFt-ot az intézmény 2001. évi költségvetésében biztosítja.

    Határidő: 2001. szeptember 1.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

     

     

  3. Javaslat Ifjúsági Alap létrehozására (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

 

Tarnóczky Attila: Újabb Oktatási Bizottsági előterjesztés következik. Elnök úr kíván-e szólni?

Balogh László: Természetesen röviden, de muszáj módon szeretnék néhány szót szólni. Ez is egy olyan feladat, tehát javaslat Ifjúsági Alap létrehozására, amelyet az ifjúságpolitikai koncepció írt elő számunkra. Röviden a lényege. Gyermek és ifjúsági klubok, szabadidős, tanórán kívüli programok működtetésének, az intézmények infrastruktúrája, tanórán kívüli igénybevételének pályázati rendszerű támogatásáról lenne szó. Új alap, Ifjúsági Alap létrehozásáról. Ezt megerősítette a létrejött szakmai egyeztető fórum, a városi ifjúságkutatás is ennek a létjogosultságát. Több szervezet, intézmény forrás híján van. Véleményem szerint értelmes a cél. Jelenleg a kulturális alap, amely bizonyos költségvetési tervezetben, amely a jövő héten kerül elő, 6,5 millió Ft szintjén áll. Ebből a fenti célok nem támogathatók. Így, hogy külön soron egy rendezvény van összesen, mondjuk, tehát nem akarom a részletek előhozni. Kérem a támogatást, nem tudom elfogadni azt, hogy az ifjúság ügyében a pénzszűkére hivatkozzunk. De ez a téma még előjön többször is.

Kelemen Z. Pál: Már az ifjúságpolitikai koncepciónál is gondolkodtam, hogy tulajdonképpen miért éppen az OKSB? Magyarországon az Oktatási Minisztérium nem foglalkozik az ifjúsággal, arra külön van egy másik olyan. Ebben a körben, és ebben a társaságban nem az egyetlen olyan bizottság, amelyik ért az ifjúságpolitikához. Azt mondom, hogy akik orvosok vannak az Egészségügyi Bizottságban, azok többet foglalkoznak a gyerekekkel, mint a pedagógusok egészségesen és betegen. Akik szociálpolitikával foglalkoznak, azok is foglalkoznak a gyerekekkel. Én nem az OKSB hatáskörébe utalnám ezt a kérdést, hanem a bizottsági elnökök együttesen döntsenek ennek elköltése felett, mert általános, egyetemleges kérdés az ifjúság, és nem egy bizottság kérdése. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Az én módosítási javaslatom az, hogy a bizottsági elnökök hatáskörébe utalnám a döntést e fölött az alap fölött.

Tarnóczky Attila: Köszönöm. Képviselő úr, az érvelését értem, de meg kell mondjam, hogy a Megyei Közgyűlésben volt egy ilyen döntéshozó fórum, bizottsági elnökök fóruma, azt hiszem, ösztöndíjakat osztogatott és törvényességi észrevételt tettek és ezt módosítani kellett. Nem lehet átadni csak bizottságnak vagy bizottságoknak esetleg. Ennek az összetételű csapatnak nem lehet átadni a jogosítványt. Köszönöm szépen, a vitát lezárom. …….… a javaslat elfogadásához kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 11 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

 

 

 

Tarnóczky Attila: Cserti Tibor képviselő úrnak ügyrendi javaslata van.

Cserti Tibor: Az a javaslatom, hogy figyelembe véve a munkatervben szereplő fajsúlyos kérdéseket is, és az előbbi szavazatok is erről győztek meg, hogy ilyen lecsökkent közgyűlési létszámmal ilyen kérdéseket tárgyalni nem szabad a város érdekében. Fejezzük be a közgyűlést, és gyakorlatilag mindenki friss erővel következő alkalommal készüljön fel a témákat illetően.

Tarnóczky Attila: Ügyrendi javaslat, kérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek szavazni.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Tisztelt közgyűlés! Szeretném kérni, hogy a drogprevencióhoz kötődő pályázatot legyenek szívesek még gyorsan tárgyalni, mert be kell nyújtanunk, lejár a pályázati határidő, nem tudjuk a pályázatot benyújtani.

Tarnóczky Attila: Képviselő úr ehhez a módosításhoz hozzájárul?

Cserti Tibor: Maximálisan, …..

Tarnóczky Attila: Azt kell mondjam, hogy Cserti képviselő úrnak igaza van. Ilyen alacsony létszám mellett az a veszély fenyegeti minden előterjesztést, amihez minősített többség kell, hogy nem kerül megszavazásra, bár más teljesebb közgyűlésen simán elfogadásra kerülne. Úgyhogy én nem látom az uszoda esetében, hogy kockáztatni kellene. Ez az egy hét múlva való döntés szerint megoldható. Tehát azzal a kiegészítéssel, hogy a kábítószerügyi pályázat még.

Birkner Zoltán: Czoma Péter ügyvezető-igazgató úr most jelezte, hogy pénteken a kivitelező céggel tárgyalást szerveztek le. Én mégis azt gondolom, és meg szeretném kérni ügyvezető-igazgató urat, hogy inkább próbálja meg elhalasztani ezt a tárgyalást egy néhány nappal, mert 15 főnél, ha csak 2 ember nem ért egyet az adott összeggel, akkor az egész uszodarekonstrukció elúszhat, hogy stílusosak legyünk. Inkább érdemes egy hetet várni, és akkor kérem, hogy ezt fogadja el.

Tarnóczky Attila: Felteszem tehát Cserti képviselő úr javaslatát az előbb említett kiegészítéssel. Kérem, legyenek szívesek szavazni.

 

A közgyűlés 15 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

 

 

 

  1. Javaslat a kábítószerügy területén kiírt pályázat benyújtására

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tarnóczky Attila: Különösebb magyarázatra talán nincs szükség. Kér-e valaki szót? Nem. A vitát lezárom, kérem, szíveskedjenek szavazni. Minősített szótöbbség kell.

 

 

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

 

 

 

 

9/2001.(I.23.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum megalakulását, és az Ifjúsági és Sportminisztérium által a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum létrehozására kiírt pályázatra 2 millió Ft összegben pályázatot nyújt be, melyből 500 eFt az önrész.

Határidő: 2001. január 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

 

 

 

Tarnóczky Attila alpolgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 20.20 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

Dr. Gyergyák Krisztina
Tüttő István
aljegyző
polgármester

 

 

A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva

 

 

2001. január 30.

 

Jegyzőkönyv

 

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. január 30-án (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről.

 

Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Tarnóczky Attila, Tóth László, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

 

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezetők, Bodzai Tiborné, Burján Emese kabinetvezetők, Szokolné Dr. Szolik Enikő, Hári László irodavezetők, Dr. Nemesvári Márta egészségügyi referens, Kámán László intézményvezető

Megjelentek: Lukács Ibolya, a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa

 

 

 

Tüttő István: Tisztelt közgyűlés! Folytatólagos közgyűlésünket megkezdjük. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

De mielőtt megkezdenénk, engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket egy dologra. Kezemben van az meghívó, amely Fáth Lajos népművészeti gyűjteményének kiállítására hívott mindannyiunkat és város érdeklődő lakóit. Ez a gyönyörű kiállítás most is nyitva van. Én szeretném az Önök figyelmébe ajánlani, hogyha idejük és kedvük tartja, és az idejük lehetőséget biztosít, tekintsék meg. Már csak azért is szükséges lenne, hogy megtekintsék, mert ennek a gyűjteménynek a sorsáról döntenünk kell majd rövidesen, és ahhoz, hogy érdemben érezzük vagy lássuk, hogy miről van szó, és valóban érdemben tudjunk dönteni, azért javaslom és invitálom Önöket ennek a kiállításnak a megtekintésére. Köszönöm szépen, ezzel kapcsolatban a felhívásom ennyi volt.

Szeretném ismertetni külön a tisztelt Tv-nézőkkel és Önökkel is, hogy Zala Megye Közgyűlése január 26-án, a Megye Napján több nagykanizsai személynek és közösségnek adományozott kitüntetést. Alkotói díjat kapott Dr. Kotnyek István nyugalmazott igazgató. Molnár László és Rikli Ferenc újságírók megosztott díjat kaptak. Zala Megye Szociális Gondoskodásáért és Gyermekvédelméért díjban részesült Tóth Mariann nevelőszülő-tanácsadó. Zala Megye Sportjáért díj Ferincz Vince és Tóth László sportrepülők megosztott díjat kaptak. Közművelődési Nívódíj: Hevesi Sándor Művelődési Központ. Pedagógia Nívódíjban részesült a Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola. Civil Társadalomért és Kisebbségekért Díjat pedig Váradi Istvánné, a kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese kapott. Én úgy gondolom, hogy mind, akik kaptak, mi is nagy szeretettel gratulálunk, és mindannyiunk nevében kívánunk eredményes, sikeres munkát, és öregbítsék tovább városunk és egyben mindannyiunk hírnevét. Még egyszer köszönjük az eddigi munkát, hiszen ezek a díjak nem alaptalanul jutottak a felsoroltak birtokában. E

Ennyi kitérő után Kelemen Z. Pál úr ügyrendi gombot nyom. Öné a szó, tessék.

 

Kelemen Z. Pál: Először valóban egy ügyrendi dolgot szeretnék kérni. A 7. és 1. napirendi pont összevonását, a Kanizsa Uszoda Kft. ügyvezetője itt van. Egy füst alatt elintézhetnénk a két kérdést. A második, az nem ügyrendi igazándiból. A szocialista képviselőcsoport novemberben létesítendő Kanizsai Főiskolának felajánlotta az állami zászlót, amelyet minden közintézményen ki kell tűzni, nagyon helyesen, és ezt szeretném átadni Birkner Zoltán úrnak, aki a közgyűlésen a főiskolát képviseli.

Tüttő István: Köszönöm szépen. Én szeretném, ha ügyrendi javaslatát Kelemen Z. Pál úrnak megszavaznánk, hiszen azt javasolta logikusan, hogy a 7. és 11. napirendet vonjuk össze, az uszoda mindkét esetben érintett. Kérem, szavazzunk róla.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Birkner úr, Mayer úr szólni kíván, mert akkor még megadnám a szót, és úgy mennénk akkor. Tessék Birkner úr.

Birkner Zoltán: Hát először is köszönöm az alapítvány nevében a zászlót. Vártuk már egyébként, úgyhogy tényleg köszönjük, mert valóban közintézmény ….. Nagyon szép és nagyon nemes gesztus volt. A másik pedig polgármester úr, napirendi pontokhoz kapcsolódik, a 8. napirendi pontot, akkor kérem, hogy legyen kedves majd levenni egy egyeztetés erejéig. Holnap kimenne az alapítvány igazgatója tárgyalni a Kiskanizsai Plébániahivatal vezetőjével, és akkor azt gondolom, hogy dűlőre jutnánk a gondozóház ügyében is. Kérnénk akkor most ennek a napirendi pontnak az elhalasztását következő közgyűlésre.

Tüttő István: Kérem, erről dönteni kell, hiszen korábban fölvettük. Tehát én önmagában nem tudom levenni. Kérem, én támogatom. Birkner úr jelezte már korábban, S. Nagy Katalin professzor asszonnyal közösen megkeressük ez ügyben az illetékeseket, hogy minél egyszerűbben intéződjön ennek a főiskolát is érintő kérdésnek a sorsa. Kérem, szavazzunk róla. Aki igennel szavaz, egyetért azzal, hogy levegyük a mai nap. A 8. napirend.

 

A közgyűlés 17 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok:

  1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2001. évi költségvetése
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

  3. Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft. 100 %-os üzletrészének értékesítése (írásban)
  4. Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

  5. Javaslat a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap átalakítására
  6. Előadó: Tüttő István polgármester

  7. Polgármesteri Hivatal alapító okiratának módosítása
  8. Előadó: Tüttő István polgármester

  9. Földterület vásárlására vonatkozó rendelet a 440/2000.(X.10.) számú határozat alapján
  10. Előadó: Tüttő István polgármester

  11. Temetők rendjéről és a temetkezési tevékenységről szóló rendelet (írásban)
  12. Előadó: Tüttő István polgármester

  13. Javaslat az alapellátás keretén belül indítandó fogszabályozásra
  14. Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

  15. Javaslat a Kanizsa Uszoda Szolgáltató Kft. Felügyelő Bizottsági tagjainak megválasztására
  16. Előadó: Tüttő István polgármester

  17. Javaslat a Kanizsa Uszoda rekonstrukciójára
  18. Előadó: Tüttő István polgármester

  19. Javaslat a személyi juttatási előirányzat biztosítására
  20. Előadó: Tüttő István polgármester

  21. Előterjesztés a 2001. évi intézményi felújítási munkálatok vállalkozásba adásáról közbeszerzési eljárás keretében
  22. Előadó: Tüttő István polgármester

    Javaslat a 2001. évi intézményi felújításokkal kapcsolatos pályázatok benyújtására.

    Előadó: Tüttő István polgármester

  23. Előterjesztés a Nagykanizsa, Kinizsi u. 3. sz. alatti szolgálati lakások elidegenítéséről
  24. Előadó: Tüttő István polgármester

  25. Előterjesztés a nagykanizsai, volt Thury Gy. laktanya és környéke szabályozási tervét érintő területcseréről és út céljára történő lejegyzésről
  26. Előadó: Tüttő István polgármester

  27. Nagykanizsa Délnyugati városrész rendezési, tervezési munkáinak felfüggesztése
  28. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  29. Javaslat Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Vállalat konyha épületének lebontására
  30. Előadó: Tüttő István polgármester

  31. Javaslat a Hevesi Sándor Színház működési támogatására
  32. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

  33. Előterjesztés a MÁV NTE labdarugó szakosztálya és a Nagykanizsai I. FC Kft. közötti fúzióra a 447/2000.(X.24.) sz. közgyűlési határozat 3. pontja alapján
  34. Előadó: Marton István ügyvezető

     

    Zárt ülés:

  35. Nagykanizsa Csengery u. 7. szám alatti ingatlan bérleti díj ügye (írásban)
  36. Előadó: Tóth László bizottsági elnök

  37. Pénzügyi Bizottság vizsgálati anyaga (írásban)

Előadó: Böröcz Zoltán bizottsági elnök

 

 

 

Tüttő István: Mielőtt rátérnénk mégis az első napirendre, szeretnék bejelenteni valamit. Sajnálatos módon a Polgármesteri Hivatalban nagy értékű számítógépes rendszer eltulajdonítására került, méghozzá oly módon, hogy a tettes a kulccsal rendelkezett. Tehát úgy jött be az épületbe, hogy nem törte fel a zárakat. Annak ellenére ez következett be, hogy a nem rég történt hasonló kisebb mértékű esemény, amelyet szintén jelentettünk a rendőrségnek, lecseréltük a zárakat, és úgynevezett videós megfigyelést is üzembe állítottunk. Valószínű, hogy olyan személyről van szó, aki tökéletesen ismeri az összes elképzelést, mert abba a sávba nem ment bele, ahol éppen a videó működik, és annak ellenére, hogy meg van minden világítva, pontosan tudta, hogy hova kell menni, mit kell elvinni. A rendőrség természetesen megkapta a megbízást a nyomozásra. Azt is szeretném jelezni, hogy megrendeltük az intézmény teljes védelmét a rendőrséggel egyeztetett módon, és még egy dolgot szeretnék, hogy ennek sajnos költség vonzata lesz, hát ezt majd a majd költségvetésben jelezni fogjuk. Korábban volt már erre vonatkozóan költségelem jelezve, de sajnos bonyolultsága a rendszernek, meghaladja költségben azt, amit korábban terveztünk. Ezt majd, amikor odajutunk, akkor kérem, majd szíveskedjenek támogatni. Szerencsénk annyi, hogy a hálózat, tehát maga a Polgármesteri Hivatal hálózatát nem sértette meg az elkövető, de sok olyan gépnek az elvitelére sor került, amelynek értéke megközelíti az 1 millió Ft-ot, vagy talán meg is haladja, ezt még pontosan nem tudjuk. Az elmúlt alkalommal történt ilyen eset, az pedig szintén olyan célirányos volt, hogy eleve tudták, hogy melyik szobában vannak azok a berendezések, amelyek még nincsenek is kicsomagolva. Tehát reméljük, hogy ezek mind olyan momentumok, amelyek talán az elkövető nyomára vezetnek gyorsan. Sajnos a mi intézményünk, a Polgármesteri Hivatal számos helyről megközelíthető. Éppen ezért nagyon nehéz a védelme is. Hát valószínű, hogy olyan költségeink is fölmerülnek, nemcsak valószínű biztosan. Most megbíztunk a mai nap egy őrző-védő szerveztet, hogy addig, amíg a biztonsági rendszerek ki nem épülnek, addig őrizni kell az épületet, mert úgy tűnik, hogy az erre fordított költség még mindig kevesebb, mint amennyi kárt tudnak okozni a betörök. Köszönöm. Ennyi lett volna.

  1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2001. évi költségvetése

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Egy koncepciót követően több alkalommal tárgyaltuk, illetve próbáltuk több-kevesebb sikerrel a költségvetést megismertetni Önökkel és a végén elkészült egy olyan változat, amely hitelfelvétel nélkül oldaná meg az önkormányzat 2001. évi költségvetésének egyensúlyának fenntartását, és egyben mindazon, Önök által is ismert feltételeket is megteremtenénk, amely akár a működtetésre, akár a felhalmozás célú kiadásokra, vagy akár a bevételekre vonatkozik. Szeretném azt is jelezni, hogy teljesen igaza van mindazoknak, akik bizottsági ülések időszakában fölvetették, hogy ez az anyag nem tartalmaz olyan részletes indokolást, amely a könnyebb megérthetőség érdekében szükséges lenne. Ezt jelzem, hogy pótolni fogjuk. Többen kifogásolták, hogy az anyag jó része olyan halmozott adatokat tartalmaz, melynek a megbontására szükség van. Ennek a pótlására is bizonyos területen sor kerül. Az a kérésem, hogy Önök ma, mivel ma egyáltalán nem is gondoltunk arra, hogy az elfogadására sor kerülhetne, minden olyan észrevételt tegyenek meg, amely a jogosságát, vagy vélt jogosságát a kifogásoknak tegyék meg, és ha kérhetem, javaslatot is tegyenek arra vonatkozóan, hogy hogyan hozzuk olyan állapotba, hogy az Önök által kért, vagy javasolt feladtok megoldásának fedezete is legyen, egyben az egyensúly felborítása pedig ne következzen be. Azt is azért szeretném érzékeltetni, hogy az államháztartási törvény az adóra vonatkozóan kimondja, hogy az adó, az működési célokra folyik be. Hiszen, ha ez a nem így lenne, akkor a normatívák, amelyek nem fedezik a működés feltételeit az intézményekben, olyan furcsa helyzet alakulna ki, hogy ha nem működésre fordítanánk, akkor meg lehetne kérdezni, akkor hogyan lehetne feloldani a problémát, hiszen csak az adók nyújtanak fedezetet éppen a működés hiányzó forrásainak a biztosítására. Az is természetes, hogy amit csak lehet felhalmozásra is meg kell tartani. Én arra kérem Önöket, hogy ebben a józan egyensúlykeresésre törekedjünk. Ebben én személy szerint döntöttem úgy, hogy épp két eleme beleteszünk, amely kockázatos, nem vitás. Az egyik éppen a nagy ingatlan megszerzéssel kapcsolatos kiadás, de én esélyt látok arra, hogy ilyen csökkentett mértékű összegért is hozzá lehet jutni, hiszen nem kell mindjárt azt elhinni, hogy a legmagasabb összegért fogunk hozzájutni. A másik pedig az, hogy nagy értékű ingatlan eladásra is van ebben a költségvetésben egy sor, ennek a felértékelésére még nem került sor. Az önkormányzat még nem döntött abban kérdésben, hogy el kívánja-e adni. Ez a lazsnaki volt csökkent, tehát értelmi fogyatékosok gondozóháza. De azt is szeretném jelezni, hogy borzasztó nehezen tudnám elképzelni, hogy erre most pénzt tudnánk fordítani ennek a felújítására és bármilyen formájú működtetésére. Ez egy nagyon értékes ingatlan. Az is lehet, hogy ennek az értékét meghaladó összeget kell majd beállítanunk, amennyiben úgy döntünk. Szeretném azt is jelezni, hogy bárhogy is közelítjük, ha hitelt veszünk fel, akkor is vagyonvesztésről van szó, és akkor is vagyonvesztésről van szó, hogyha működésre fordítunk, mondjuk ilyen forrásokat. Ezek után megkérdezem Önöket, hogy kinek mi az észrevétele, kérdése, tegye meg, és mondom. azt szeretném kérni, hogy mai nap mindenki a maga részéről mondja el akár bizottság, akár saját véleményét, és a legközelebbi alkalomra mindezeket figyelembe véve egy újabb találkozóra és egy újabb költségvetési tárgyalásra kerül majd sor.

Dr. Gőgös Péter: Számtalan észrevételem van az elénk terjesztett költségvetéssel kapcsolatban. Elsőként talán azt jegyezném meg, hogy nagyon örültem az úgynevezett nullbázisú költségvetésnek, ám részletesen áttekintve valóban nullszaldós, helyesbítenek, így van. Részletesebben áttekintve, az az érzésem, hogy ez egy illúzió. Számos olyan dolog kimaradt ebből, illetve számos olyan dolog került bele, amely hosszútávon valójában lehetetlenné teszi ennek a megvalósítását. Nem sorolnám fel a kiskanizsai részt érintő tételeket, Antalics Dezső a részönkormányzat vezetője, azt majd érinteni fogja. Én két dologgal kívánok foglalkozni. Az egyik egy korábbi interpellációm kapcsán a bajcsai híddal kapcsolatos észrevételem, miszerint a híd életveszélyes, erről kiosztottam mindannyiunknak egy színes fényképsorozatból és egy részletes helyismertetést tartalmazó kis papírt. Kaptam ezen kívül én egy részletes költségvetést, amely 12 millió Ft-ban állapítja meg ennek a hídnak a helyreállítási költségét. Ezt hiányoltam belőle, hiszen ez egy elodázhatatlan feladat lesz a következő évi költségvetésünkben. A másik dolog pedig a 6. számú mellékletben szerepel a kórháztól pénzeszköz átvétel címén 26,6 millió Ft. Nem tudom, hogy tudják-e a többiek, mi ez? Az önkormányzat a CT-beszerzés kezdetekor vállalta, hogy a költségek felét állja, a kórház a másik felét. Na most ez a bizonyos 26,6 milliós maradék tétel, ez konkrétan az önkormányzat utolsó törlesztési része lett volna, kórház a maga részét letörlesztette. Egyrészt nem tartom egy korrekt eljárásnak, hogy ezt azonnal a kórház nyakába próbáljuk sózni ezt a terhet. Másrészt pedig illet volna megkérdezni a kórház vezetését, hogy a kórháznak egy nehezített gazdasági évben 26 milliót kiragadva a költségvetése végig vihető-e? Illetve el tudom képzelni, hogy ez végigvihető, de hogy ez milyen áron történik meg, hiszen a kórház lévén, hogy más komolyabb nagy bevétellel nem rendelkezik, mint a betegellátásból társadalombiztosító által befolyó pénzösszegekkel, így ezt megspórolni csak ebből a pénzből tudná. Hát megkérdem akkor Önöktől, hogy a lakosság, illetve akár az Önök rokonainak az ápolási díjából, a gyógyszereiből kívánják-e ezt pénz megspórolni, esetleg a fertőtlenítőszerekből, esetleg átmeneti műtétszám csökkentéssel, vagy hogy tudják ezt az egészet kikalkulálni, illetve végiggondolni?

Tüttő István: Köszönjük. Mi mindent följegyzünk és, amire tudunk, most válaszolunk, amire nem, majd egy későbbi alkalommal.

Dr. Csákai Iván: A polgármester úrhoz az a kérdésem, hogy ezt tulajdonképpeni költségvetésnek nevezett előterjesztést ki készítette elő, mert bárkitől kérdeztem, azt mondta nem ő, nem ő, nem ő. Olyan megfoghatatlan tételek vannak, amibe minden belefér, de semmisem fér bele. De még mielőtt én néhány dologra kitérnék. szeretném kérni azt, egy ügyrendi javaslat lenne, hogy a 477/2000.(XI.28.) határozati javaslatot az önkormányzat annulálja, helyezze hatályon kívül, és ezzel a 26 millió Ft, tehát a 2. pontját érvénytelenítse, és így tehát a 2. pontot, amit a Dr. Gőgös Péter fölvetett, akkor ez 26,6 millió Ft-os probléma megoldódik.

Tüttő István: Hát azért van itt, mert ezt határozat formájában a közgyűlés eldöntötte.

Dr. Csákai Iván: Jó, de én azért kérném azt, hogy a 447/2000. 2. pontot hatályon kívül kérjük helyezni, és akkor ez megoldódik ez a része a költségvetésnek.

Tüttő István: Csak a kórháznak oldódik meg.

Dr. Csákai Iván: A kórháznak. A költségvetésnek még egyéb dolga is problémás lesz. A költségvetést áttekintve a bizottsági ülésen hiányoltuk a szociális, egészségügyi szféra lebontását, hogy mi mennyi. Végül is mi a bevétel, és mi, amivel számíthat egy bizottság, hisz a költségvetésnek azt is tartalmaznia kellene, hogy valamilyen koncepció szerint elindul. Tehát tavalyi évben elindultunk egy lakásépítési tervvel, egy koncepcióval. Ebben a költségvetésben bizonytalan helyzetben lettük, mert nem tudjuk, hogy mit terveztetünk, mit nem. A jelenleg elindult beruházásokat talán be tudjuk fejezni. Nem tudjuk kezelni, tehát egy bizottsági szakban nehéz ….., hogy benne van a 780 millióban Az is. Tehát így nem lehet kezelni egy lakásépítési programot akkor, amikor a kormányzattól 108 milliót kapunk lakáscélú támogatásra, és akkor azt kapjuk meg, hogy ez nem címkézett, és másra is költhető, teszem azt akármire, na. A mai nap folyamán kaptam egy kimutatást, hogy a szociális szférában, egészségügyi szférában a bevételek, kiadások. Egy csodálatos, mondjuk nem a költségvetési vita előtt kellene ezt az embernek megkapni, hogy bizonyos kérdéseket tisztázzunk, hogy miért jön ki a 121 millió, vagy 125 millió hiány a bevétel és a kiadás között. Vannak olyan tételek, amit én egy kicsit megkérdőjelezek, de evvel nem akarok foglalkozni, mert ez majd a bizottsági ülésen el fog hangzani. Oldalakon végigmenve, hát megmondom őszintén, hogy itt van egy olyan, hogy épületek, építmények értékesítése 882. Mit, miért, hogyan, kinek - nincs lebontva, nem tudom kezelni. A 2. oldalon lakáskölcsön törlesztés 20 millió. Ez milyen lakáskölcsön törlesztés, ez melyikből jön be? Abból, amit a Szociális és Egészségügyi Bizottság első lakáshoz jutók támogatása, vagy az értékesítésből, mert akkor valami nem stimmel itt. Folytatva, laktanya értékesítés, összeget nem akarom megnevezni, ugyanakkor az bevételi lévő oldalon nem ennyivel szerepel. Ez megint egy olyan tétel, hogy az egyik oldalon a bevételnél ennyivel szerepeltetem, a kiadásnál ennyivel szerepeltetem. Tehát ez megint nem jó.

Tüttő István: Én erre csak annyit mondok, hogy egy jó gazdálkodó mindig kevesebbért vesz, mint amennyiért elad.

Dr. Csákai Iván: Ha a költségvetést állítja össze és nulla hitelre akarja kihozni. Én nekem ez a furcsa ebben.

Tüttő István: Hát gyakorlatilag azért jön ki nullára, mert úgy akarunk ebbe lépni, hogy ezen feltétel teljesüljön, és akkor ugye. Én azt hiszem, hogy mindenki, aki vásárol, és közben valamit szeretne elérni, az eladásnál valószínűleg magasabb árat szeretne. Ez ezt fejezi ki.

Dr. Csákai Iván: Lazsnaki kastélynak az értékesítése szerepel. Én a közgyűlésnek javasolnám, hogy gondolja meg. Ez irreális összeg, ami itt meg van jelölve, nem akarom mondani. Tehát egy olyan dolog, hogy ezért is biztos valaki majd meg fogja venni, hogyha úgy gondoljuk, de énszerintem egy felújított építményt az önkormányzat sokkal jobban tudna hasznosítani, és funkcióval betölteni egy olyan parkban, mint ez az intézmény, hogyha a szociális otthon onnan kikerül.

Tüttő István: Hát Csákai úr, erre csak azt tudom mondani, hogy kormányprogram a kastélyprogram, és az nem ilyen célokat szolgál, hanem éppen a kastélyok régi felhasználása, és éppen ezt szeretnénk ebben az ügyben, nem meglovagolni, hanem előnyként felhasználni.

Dr. Csákai Iván: De eladásban azért szerepel. Céltartalék, általános tartalékok így szerepel. Nem tudja az ember, hogy ez mit takar. A következő, első lakáshoz jutók támogatása 20 millió Ft-tal szerepel, a tavalyi évben 35 millió Ft volt, tehát tulajdonképpen a lakáskoncepció, amit elindított ez a közgyűlés, és lakást építenénk, és első lakáshoz jutókat támogatjuk, gyakorlatilag visszamegyünk 3 évet.

Tüttő István: Csákai úr, ne felejtse el, hogy éppen most mondta ki azt a varázsszót, hogy támogatjuk is, és még építünk is. A kettőt, ha össze tetszik adni, akkor nem biztos, hogy kevesebb, mint tavaly, vagy tavalyelőtt. Sőt, fordítva.

Dr. Csákai Iván: Nem biztos, ez nem így működik. Összevetve az egészet, én kerestem egy bizonyos felújítási, tehát kötelező felújítási dolgokat közgyűlési határozatnak megfelelően. Én csak az 5. választókörzetben említeném. Az 5. választókörzetben, a Postakert utcában megindult egy építkezés, fél évvel ezelőtt közgyűlési döntés született, közgyűlési döntés született bizonyos járdának, útnak a megépítésére, de tudomásul kell venni, hogy egy ilyen épületkomplexus megépítésével újabb aszfalt építésére van szükség, és az Irtás utca, a Postakert utca nem szerepel, nem szerepel benne a járdaépítés, nem szerepel benne a gyalogos átkelő. Nagyon jó a költségvetés, mert nincsen hitel hozzá, de nem tudom, hogy egyáltalán bizottsági szinten lehet-e kezelni ezt a költségvetést, hisz nem lehet tervezni semmit. Ad hoc módon esetleg majd valamit majd el tudunk érni. Nem tudom, megmondom őszintén, amiket elmondtam, nagyon nagy sok bizonytalansági tényező van ebben és a szociális részt pedig áttanulmányozzuk, bizottsági ülés után megtárgyaljuk.

Tüttő István: Köszönöm. Elhangzott az a kérdés, hogy ki készítette a költségvetést, ugye a törvény azt mondja ki, hogy a jegyző készíti el, és átadja polgármesternek, aki aláírással előterjeszti. Itt még nem tartunk.

Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság határozata úgy szól, hogy a beterjesztett táblázatrendszer költségvetés első olvasata alkalmas a képviselők elé terjesztésére, de közgyűlési vitára nem. Mást a Pénzügyi Bizottság, ettől eltérő határozatot nem hozott. Engedjék meg, hogy próbáljam pár mondatban összefoglalni a véleményemet, ami személyes, természetesen, ebből automatikusan következően. Ugye a koncepció beterjesztésekor kritikaként elhangzott és úgy érzem jogos kritikaként többek részéről, és nem egy képviselőcsoportból, hogy valójában nem koncepció volt a beterjesztés, hanem egyrészt az államháztartási törvény összeólmozott elemei valójában. Nem tartalmazott prioritásokat, nem tartalmazott feladatsorokat. Ellenben teljesen indokolatlanul tartalmazott egy táblázatot, amely több mint 800 millió Ft-os hitelfelvétellel számol. Az indokolatlansága mellett hadd mondjam azt, amit akkor is elmondtam, hogy igazából a közvélemény riogatására alkalmas, arra alkalmas az ilyen típusú táblázat, hogy összeugrasszon képviselőket, képviselőcsoportokat, hisz valamennyien tudtuk, hogy ez nem lehet valóság, nem lehet kiinduló alap. Most ismét kritikát kell, hogy megfogalmazzak ezzel kapcsolatban, mert a mostani előterjesztéshez viszont, ami egy táblázatrendszer, nagyon kellett volna az az írásos magyarázat, amit több bizottság, mint most hallottam polgármester úrtól, meg is fogalmazott, ugyanis az átláthatóságával valóban problémái vannak a képviselőknek, egyébként jó magamnak is. Azért egy dologra hadd hívjam fel a figyelmet. Ha már a koncepciónál táblázatot kaptunk, és a mostani táblázatoktól teljesen eltérő és a kettő között egyeztetési folyamat zajlott, mint arra egy ma kiegészítő oldal utal, egyeztetés gazdasági társaságokkal, intézményvezetőkkel, ez egyértelművé teszi számunkra, hogy a korábbi átvilágítás, a Vikárius Kft. megbízása az úgynevezett nullbázisú költségvetés készítési módszerre vonatkozóan, nem hozott eredményt. Ugyanis ha ez igaz, hogy abból a hiányból eljutottunk a nulla hitelfelvételig, ami egyébként üdvös, egy tárgyalási, megegyezési folyamat eredményeként, az azt jelenti, hogy megint nem nullbázisú költségvetési tervezés folyt, hanem hagyományos, évtizedekre visszanyúló megegyezéses, intézményvezetők felé gyakran kényszeralkalmazásos költségvetés tervezés. Erre szerettem volna felhívni a figyelmet. Azon kívül felhívnám arra is, hogy egy köztünk élő klasszikust, Marton képviselőtársamat idézzem, a költségvetés - Pista 10 éve mondod és sajnos 10 éve igazad van - alultervezett, ez a tipikus alultervezett költségvetés. Hogy a számokkal alátámasszam, a jelenlegi elénk terjesztett költségvetési alternatíva 11.207.782.000 Ft bevétellel, illetve kiadással számol. Szeretném felhívni figyelmet, hogy a tavalyi módosított előirányzatunk a december 12-ei döntésünk értelmében ennél több mint 400 millió Ft-tal magasabb, ha az inflációt figyelembe veszem, mintegy félmilliárddal alátervezett költségvetés áll előttünk, költségvetési tervezet áll előttünk, legalább. Ha első olvasatról beszélünk és polgármester úr azt mondta, hogy ez nem feltétlen, nyilván nem a végleges, akkor mondhatnám egyébként, hogy ez talán nem hiba, hiszen ez nyilvánvalóan alakítható a következőkben. Hát azért a szerkezetéről is hadd mondjak valamit. Abban megint nem sikerült csalódnunk, ugyanis a szerkezete elég kevert-kavart, és azt hiszem, ez tudatosság nélkül nem is lehetne igazából megcsinálni. Az 1. számú táblázat külön kezeli a működési és a felhalmozási célú céltartalékokat, ugye lehet látni …..… aki ebből megállapítja, hogy mi a felhalmozási cél, és mi a működési. Hát hosszas nyomozással persze ezt is meg lehet tenni. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az 1. számú táblázatban a működési és a felhalmozási célú bevételeknél egyaránt hiányzik a pénzmaradvány tervezése. Természetesen el tudom fogadni, hogy a pénzmaradvány ma még nem lehet végleges szám, de azt nem tudom elfogadni, hogy tervezés szinten ne számoljunk legalább nagyságrenddel. Csak felhívom a figyelmet, hogy a tavalyi első beterjesztés is számolt ezzel. A hitelfelvétel nélküli költségvetési egyensúly megteremtésére vonatkozó szándék egyébként dicséretes, azonban az alkalmazott eszközök nem fogadhatóak el. És hadd mondjak rá példát. Például bevételi oldalon, hát van egy-két huszárvágás, a 13. táblázat laktanyavásárlás címszóval 200 millió Ft kiadás, laktanya értékesítés, 5. számú táblázat 400 millió Ft …. bevétellel számol. Huszárvágás. Polgármester úr azt mondja, hogy van rá remény. Én bízom benne, hogy van rá remény, és ha van rá remény, nagyon szurkolok, hogy ez megvalósuljon. Csak nem biztos, hogy ezek remények egy konkrét költségvetés tervezésének alapjai lehetnek, ahol elvileg legalábbis egy biztosan számítható bevételekhez kell kiadásokat rendelni. A Lazsnaki kastélyértékesítés, hát ez megint huszárvágás. Megmondom őszintén, 180 millió Ft-ot így találni, és én például nem hallottam róla soha bizottsági szakaszban, de jó, ha költségvetésünk egyensúlyáról van szó, akkor fogadjuk. Csengery u. 89. épületértékesítés 50 millió Ft-ja. Felhívom a figyelmet, hogy az elmúlt évben sem sikerült, pedig terveztük. A mozi értékesítés 50 millió Ft-ja szintén meglepett. Ha ezt összeadom hölgyeim és uraim, ez 480 millió Ft értékesítés annak érdekében, hogy hitelfelvétel nélküli költségvetési egyensúly megtervezhető legyen. De hogy mondjak példát a kiadásokra. Hát valamennyi gazdasági társaság esetében az általam ismert üzleti tervekhez képest alulfinanszírozott számok szerepelnek a költségvetés kiadási oldalán. Hogy mást ne mondjak, I. számú Futball Club esetét, gazdasági társaságon túl I. számú Futball Club esetében II. félévre, a tervezett és pályázatban kiírt kötelező támogatás sem szerepel a költségvetésben. De hogy mondjak még példákat. Ady úti sporttelep, amiről korábban szó volt, hogy 12 millió, aminek 1/12 részét már finanszírozzuk, a költségvetés elfogadásáig minden hónapban 10-ig a képviselő-testület döntése értelmében, hát ezt már 9 millióra sikerült, lefaragni. Hiányzik a már eldöntött pénzek, és akkor hadd utaljak arra, hogy Sánci ravatalozó, amiről egyszer már döntöttünk, bizottsági szakaszokat megjárta. Gőgös képviselő úr által említett gazdasági célú fahíd felújítás, stb., stb., stb. Magyarul létrejött egy mesterségesen létrehozott egyensúly, ami nem hitelfelvétellel, hanem egyéb módon próbálja megteremteni az elfogadható költségvetést. Azért egy dologra felhívnám a figyelmet, ami azt hiszem mindennél pontosabb, vagy jobban jellemzi ezt az előterjesztést. A működési célú bevételek - az 1. számú táblázatban látható - továbbra sem fedezik a működési célú kiadásokat, a kettő között 200 millió Ft hiány mutatkozik. Ha hiány mutatkozik egy költségvetésben hölgyeim és uraim, két módon lehet ugye a hiány feszültségét feloldani, egyensúlyt teremteni. Az egyiknek a megoldása, az a hitelfelvétel, ami nem kellemes, természetesen és további folyamatos eladósodást jelent a köznyelv szerint. A másik lehetőség a vagyonértékesítés, amiből kapásból felsoroltam 480 millió Ft vagyonértékesítést, ezt pedig úgy hívják, ezt a fajta egyensúly megteremtést, hogy vagyonfelélés. A kettő között döntünk, akkor ez a vagyonfelélés költségvetése. Jelenlegi formában általam nem támogatható, de én azt kívánom valamennyiünknek, hogy a költségvetési vita végéig, a tervezett február 27-ig ezeket a feszültségeket együttesen oldjuk fel.

Tüttő István: Hát épp erre kérjük a javaslatokat.

Balogh László: Ha sarkosan kellene fogalmazni, ennek a költségvetési tervezetnek, pontosabban számoszlopnak van pozitívuma, egyetlen pozitívuma azonban az, hogy nulla hitelfelvételű. Ezzel együtt az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság vitára alkalmasnak tartotta az anyagot, egyhangúlag. Azt is hozzávéve, hogy természetes módon, hogy kijelöltünk, mint ahogy eddig is mindig, kijelöltünk bizonyos prioritásokat, és ezek mentén érthető elfogultsággal szeretnék néhány mondatot mondani. Mik voltak ezek prioritások? Hát voltak az intézmény felújítás, ugye mindannyian emlékszünk, hogy 350 millióról indult, most 273 millióval van benn. Szintén az intézményekhez tartozik, hogy a csak kifejtve a sorokat, hogy ne felejtsük azt, hogy a dologiak a tavalyi szinten vannak benne. Ezt hosszan lehetne ecsetelni és elemezni. De mindezekkel együtt toleráljuk, tehát a bizottság a saját szférája érdekében, természetesen a fenntartó szempontjait is magára vállalva, azt mondom, hogy ezen részt, ezen prioritást tolerálta ezen a szinten is, mert hogy való igaz, nagyon nagy tétel kellene ennek a rendbehozatalához, de ez sokáig már nem ódázható.

Tüttő István: Országos szinten is ez volt az ukáz.

Balogh László: Megyek tovább a következő prioritásunkra. Ez is talán ismerős már sokak számára, ez kisebb tétel. A kulturális alapról van szó, 6,5 millió Ft-tal van benn a jelenlegi költségvetésben, és akkor most szeretnék érvelni. Ha csak a tavalyi évet nézem, a kulturális alapból a külön soron, a városi rendezvényekre szólóan, Millenniumi nappal, Európa nappal, pályázati és önrészekkel együtt 24 Ft volt ilyen jellegű kiadás. Ez az idén a városi rendezvényekre szóló 7 millió Ft-tal, amely polgármesteri kompetencia, és a kulturális alappal, amely 6,5 millió Ft, hát összehasonlítva ezzel, jóval kevesebb, hozzátéve azt is, hogy külön soron egyetlenegy tétel szerepel, egy 200.000 Ft-os tétel. Tehát kulturális alapból kell egy csomó dolgot finanszírozni. Hadd mondjam, hogy miket, mondjuk. Városi vegyes kar, szimfonikusok, fúvósok, egy …. kiadvány. A múltkor majdnem összejött ifjúsági alap kapcsán felsorolható feladatok, és így tovább, és így tovább. Nem akarom bővebben győzködni képviselőtársaimat, csak arra utalnék, hogy mondok példát, konkrét példát, hogy jobban győzködjem Önöket. A hivatali reprezentációs alap, az 10 millió Ft ebben a költségvetésben. Ez kell, hogy legyen. Én tehát nem vitatom, hogy ennyi kell, hogy legyen, de nonszensznek érzem a magam szempontjából azt, hogy mondjuk a városi kulturális alap ehhez képest 6,5 millió. Hogyha még vannak is összefüggések kulturális rendezvények és reprezentáció között, tehát egy apró észrevétel. Kérem, ezt is tolerálják, épp ezért volt az OKSB javaslata az, és ezt kérem, hogy erről akár szavazzunk is, lehet, hogy többször is kell majd, mert én ezzel többször elő fogok állni, de én azt kérem, hogy az OKSB javaslata az, hogy 10 millió Ft-ra emeljük fel a kulturális alapot 6,5 millió Ft-ról. Hogy a forrás mi legyen? Én nem mondanék most semmit, nem mondom, azt sem, hogy ez hitelfelvétel legyen. Tegnap még ötlet, hogy a hó eltakarítás 22 milliójából akár ide, de ma már nem merem ezt kimondani, mert leesett az első hó. De biztosan vannak okosak, akik jobb ötletekkel, tanácsokkal előállhatnak. Még egy prioritást. Igyekszem össze fogott lenni. A verseny- és élsport 37,5 millióval van jelen pillanatban ebben a költségvetési tervoszlopban. Hosszan lehetne indokolni, és próbálni meggyőzni Önöket kedves képviselőtársak. 1998-ban ez az összeg 58 millió volt, 1999-ben is 52 millió volt, 2000-ben 38,5 millió volt az év közbeni plusz hozzátétellel, az által, hogy a helyi iparűzési adó 22,5 millióját megspóroltuk úgymond, de itt is toleráltunk, azt hiszem, elmondhatom, tehát egy szűk esztendőnek nevezhettük az elmúlt évet ilyen szempontból. Lehet azt is mondani, hogy nem szűntek meg közben sportegyesületek, de tessék elhinni, hogy azok, akik a közelében járnak a helyi kanizsai sportnak, ami még mindig tud minőségű szintű lenni, rádöbbenés az, hogy ilyen csökkentés esetén sportegyesületek, sportágak drasztikus megszűnésével, megszűntetésével, a sportkoncepciónk hatályon kívül helyezésével kell számolnunk. Tehát én épp ezért és nem csak én, hanem az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság itt egy újabb javaslattal élt és azt kérjük, hogy ezt a bizonyos 32,5 milliós tételt 50 millióra emeljük, forrás megrendelés nélkül. És még egy apróság, ez formai dolog, azt hiszem, tolerálható. A sportfeladatok támogatásánál szerepelt az, hogy a Nagykanizsa I. Futball Club támogatása az I. félévre szóló 35 millió Ft, az benne van.

Tüttő István: Pont a fele, amit bevonunk és kész.

Balogh László: De azt javasolja az OKSB, hogy ne a sportfeladatok támogatásaként szerepeljen ez, mert ez - megkaptuk már jó párszor - gazdasági kérdés, és épp ezért formai kérés, hogy ugyanezen oldalon, a 10. számú mellékletben a 12. pontban szerepeljen ez a támogatás, és akkor nem a sportfeladatok támogatása címszó alatt növelné az amúgy csekély keretösszeget, mert ez esztétikai hiba számunkra, de azt gondolom, hogy logikus. Ennyit most egyenlőre. Kérem támogatásukat.

Tüttő István: Szeretném javasolni, hogy azért gondoljunk bele abba, hogy könnyű azt mondani, hogy látszólagosan helyrehoztunk egy egyensúlyt. 860 milliós hiány kellett rendezni. És Önöktől eddig még, tisztelet a kivételnek, semmi mást nem hallottam, hogy mennyivel kell növelni a kiadásokat. Én azt hiszem, hogy ezt meg lehet tenni, de akkor azt is el kell dönteni, hogy minek a rovására.

Budai István: Az előttem szólók nagyrészt lelőttek, de azért úgy gondolom, hogy egy-két gondolatot én is hozzátehetek ehhez a dologhoz. Hát én egy-két mondattal visszalépnék 2000-be annyiban, hogy december 12-én olyan előirányzatot fogadtunk el, amivel még 306 millió Ft hitel szerepelt. Most én azért mondom ezt, hogy nehogy olyan utcába fussunk be, ami azért tűnt el a hitel, hogy azt majd az idén valamilyen úton, módon rendezni tudjuk. Olyan választ kaptunk Pénzügyi Bizottsági ülésen erre a témára, hogy az intézmények nem írták le pénzmaradványaikat év végén és ezért nincs hitel. Most énnekem az a véleményem, hogy ha ez így van, akkor ez idén visszafog köszönni, én úgy gondolom. Remélem, hogy igazam van. Tehát ennyiben érinteném a tavalyi évet, hogy ez érinti a 17. mellékletet, a hiteltörlesztés táblázatát. Remélem, hogy nem így lesz ebben nekem igazam, de van egy olyan félelmem, hogy ez idén egy újabb terhet jelent az önkormányzat számára. Általánosságban az a véleményem, ami már itt elhangzott, hogy én is arra vártam, hogy egy nullszaldós költségvetést kapunk, és hát kaptunk is, és ránézéssel ez egy ragyogó szép költségvetés, így ha nem elemezzük tovább. De mégis, ha mélyebben nézzük, akkor azt kell látnunk, hogy az 1. számú mellékleten ugye amennyi a működési célú hiány, ugyanannyi a működési célú bevételi többlet. Tehát gyakorlatilag a felhalmozási célú - rosszul mondtam. A felhalmozási és bevételi többlet, tehát a felhalmozási célú bevételi többletből finanszírozzuk a működést. Elhangzott, az én fogalmaim szerint ez is, ez vagyon felélésnek minősül. Én még egy gondolatot a nullabázisú költségvetéssel kapcsolatban mondanék. Én is kerestem azt, és elég sokat dolgoztam azon, hogy mellé írjam az idei előirányzatoknak a tavalyi módosított előirányzatot, és nagyon sok hasonlóságot találok benne, és éppen ebből következtettem, hogy ez nem egy nullbázisú költségvetés, tehát nem az a költségvetés, amit én szeretnék elérni, hanem az előző év alapján megtervezett idei kiadások, bevételek költségvetése. És én azért itt megjegyeztem magamnak, hogy én úgy emlékszem, hogy tavaly mi ezért a nullbázisú költségvetésért fizettünk, és most nem érzem, hogy ennek valamilyen hatása lenne. Bizonyos átrendeződés tapasztalható a központilag szabályozott bevételeknél. Erre úgy gondolom, jogszabályi változás miatt került sor, ugye, hogy a magánszemélyek jövedelem adója egy jó része átment a normatív támogatások közé. Ezt csak úgy megjegyzem, hogy nekem az a véleményem, hogy ez egy jogszabályi, törvényi módosítás. Hiányolom én is, mint mások, a szöveges előterjesztést. Lehet, hogy több olyan kérdést elkerülhettünk volna, amit most majd kénytelenek vagyunk föltenni. A 2. számú táblázat, vagy mellékletről annyit mondanék el, hogy én kerestem, hogy ugye tavaly ilyen címen is 50 millió fölötti összeg szerepelt, hogy kiszámlázott termékek ÁFA bevétele. Ezt most nem találom meg. Az volt a Pénzügyi Bizottságon a magyarázat, hogy bruttó módon tervezetük a kiadásokat. Ennek az mond ellent, hogy a vásárolt termékek ÁFA-ja viszont a 16. mellékletben külön soron meg van tervezve. Vásárolt, az meg nettó, akkor itt valami zavar keletkezett, úgy gondolom én. Valamennyire érintettem már a hitelt, de ugye azért én azt mondom, hogy a tavalyi lényegesen az előirányzatot a hitel motiválta, és én nekem olyan problémáim vannak ezzel, hogy elég sok felesleges vitát keltett, zavart keltett köztünk, tehát mindig mondtuk, hogy nem veszünk fel hitelt, mindig jött a hiteles költségvetés, tehát a hitellel terhelt költségvetés, a végén meglepődünk, hogy nincs. Tehát nehogy visszaköszönjön az idén nekem az a félelmem. Még annyit erről az egészről, hogy ugyancsak nem látom a pénzmaradványt itt megtervezve, holott tavaly ez 335 millió Ft-tal bent szerepelt a költségvetésünkben. Tudom azt, hogy ilyenkor nem lehet még ezt pontosan megtervezni, de azért nem lett volna baj, hogyha valami szöveges magyarázatot kaphattunk volna rá. A 3. számú mellékletben a felügyelő szervtől kapott intézményi támogatások összege 115 millióval több a tavalyi előirányzottnál, ennek ellenére mégis azt mondjuk, hogy kevés a pénz. Én ezt inkább fordítva kerestem, hogy hol van annak a megtakarításnak az összege, amelyet az intézményi átszervezésből mi elértünk. Én úgy gondolom, hogy sehol, sőt több problémát okozott ez nekünk, úgy gondolom. Az 5. számú mellékleten a tárgyi eszközértékesítésről annyit mondanék, hogy elégé keveredik ez, mert ugye itt azt hiszem a Pénzügyi Bizottsági ülésen is ezt én föltettem én, hogy nem tudjuk azt, hogy ebből az értékesítésből mennyi az esteleges földértékesítés, tehát milyen mennyiségi földértékesítés kapcsolódik az épületvagyon értékesítéshez, mert ez jelentősen befolyásolja az ÁFA mozgást, és, ha én ezt a 882 milliót mind tárgyi eszköz eladásnak fogom föl és incs benne nulla, vagy adómentes értékesítés, akkor ez az én fogalmaim szerint 522 ÁFA-t jelent 25%-os alapon. A 6. táblánál említeném meg, amit többször mondtam én már, hogy a hulladéklerakóra átvett pénzeszköz összegét én megnövelném az NSR-nél jelentkező eredmény tartaléknak az önkormányzatra jutó részével, és ennyivel több forrást, tehát ez egy forrást jelent, hogy mondjak azért egy forrást is, polgármester úr, ne csak a kiadásokat növeljük. Tehát ez viszont egy forrás, és ez olyan, becslésem szerint egy 15 millió Ft körüli összeget jelenthetne.

Tüttő István: 9-ről tudtam, de lehet, hogy.

Budai István: Hát az ideit is én már hozzáveszem, ….. Tehát végeredményben én - hát legyen 10, de akkor is az is pénz, a ami világban. Kérem szépen, én úgy gondolom, hogy egy olyan kérdést érintek most, amit azért elvárhatok joggal, hogy kimutassuk ebben a költségvetésbe. Amikor a hulladékrendeletünket módosítottuk, ha visszaemlékeztek, akkor ugye én voltam annak a szószólója, hogy ne a “B” változatot, hanem az “A” változatot fogadjuk el, ami arról szólt, hogy megvonjuk a szemétdíjban lévő kedvezményeket, és oda volt írva zárójelben, hogy akkor 10 millió Ft, tehát a mai árakkal számolva, és én ebben költségvetésben kerestem, hogy a lakásfenntartási célú támogatások összegét emeltük-e 10 millióval. Nem találtam meg, mert ugye 392.904.000 Ft, az nekem így nem mond semmit. Kaptunk hozzá egy kiegészítést, amiben ugye az van, hogy a lakásfenntartás és fűtési támogatás 20 millió Ft. Ez akkor jó az én számomra, hogyha mellétesszük, hogy mennyi volt a tavalyi, és ha tavalyihoz képest ez 10 millióval több, én akkor tudom ezt a kérdést jó szívvel támogatni. Nem szeretném, hogyha úgy járnák, hogy megvontunk egy támogatást, és más címen valahol nem adjuk vissza. Ugyanis én ehhez ragaszkodom, hogy ez költségvetésben külön soron valahol jelenjen meg, dokumentálni tudjuk azt, hogy igenis mi ebben a kérdésben következetesek voltunk. Hát arra gondoltam én, hogy mint ahogy a Balogh képviselőtársam elmondta, de az időjárás engem is cáfol, mint ahogy titeket cáfol, én is arra gondoltam, hogy a 22 millió Ft-os hómunkából olyan megtakarítást lehetne talán elérni, mert ugye nem volt síkos se, meg hó se, hogy talán ebből. De én nem arra gondoltam, nem arra a célra, amit Balogh képviselőtársam, hanem a kft-knek a működéséhez szükséges fedezeteket az üzleti tervhez közelíteni kellene, mert ha egy régi óhajunk, hogy üzleti tervben lévő bevételekhez szerződést, egy ilyen vállalkozói szerződést kössünk, és azért nagyjából tükrözze vissza azt, hogy mit várok el a kft-től, és ezért mit fizetek, és ez nagyjából legyen egyensúlyban. Én ezt a forrást odaszántam, de hát akkor döntse el a tisztelt közgyűlés, hogy mit tesz ezzel.

Tüttő István: 9 perc 57 másodperc.

Budai István: Igen, még egy gondolatot mondok csak és befejezném. Még annyit, hogy a személyi juttatások területén én azt olvastam ki, hogy 1 fővel nőtt a létszáma a hivatalnak, 177 volt tavaly, 178 van most. - Na mindegy, szóval majd azt tisztázzuk négyszemközt - Ennek ellenére kérem szépen, a rendszeres személyi juttatások összege 22%-kal növekedett. Én ezt kérném, hogy majd azért vizsgáljuk meg, hogy nem értjük, én legalább is nem értem, hogy miért van külön köztisztviselői bérfejlesztésre külön 17 milliószor 10-szer százalék…. 11, tehát 19,5 millió, holott az engedélyezett béralapba már 13,4 % növekedés van. Bértömeget érinti ez. Lehet, hogy én most rossz utcában járkálok, én nem vitatom, de erre is magyarázatot kellett volna szövegesen, és talán akkor nem vettem volna föl akkor ezt a kérdést, ha erre magyarázatot kapok. Hát elnézést, hogy túlléptem a megengedett keretet, de úgy gondoltam én, hogy ezeket el kellett volna mondani mégiscsak.

Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésén határozatot hoztunk, és én elvártam volna, hogy Csákai Iván képviselőtársam ismerteti a határozatot. Azt hiszem, a mi bizottságunk a volt az egyetlen, amelyik tárgyalásra alkalmatlannak találta a költségvetést. Egyhangú szavazással. Egyszerűen azon oknál fogva, hogy a költségvetésben nem találtuk a 2001. évi normatívát, átvett pénzeszközök, TB-finanszírozást, és nem találtuk benne a szociálpolitikai és egészségügyi feladatok 2001. évi előirányzatait. Szakmailag egyszerűen nem lelhető fel benne, mert elveszik a Kincstár nagy kufferében. Kérem szépen, a mai nap közgyűlés előtt kaptunk egy részletezést bruttó módon, ami több is, meg kevesebb is annál, mint amit kértünk. Több annál, ezzel kezdem, mert a “B” pontja ….. benn van a költségvetés 3. számú mellékletében. A “D” pontja, az itt, ott, amott fellelhető a költségvetés különböző fejezeteiben, és az “E” pontja a 8. számú mellékletben, tehát maradt tulajdonképpen, amit kaptunk tájékoztatásnak az “A” és a “C” pont, amire kíváncsiak voltunk. Elvi kérdés az, hogy ezek a pontok megjelenjenek ebben a költségvetésben is mellékletként. Tehát ez önmaga a költségvetés melléklete legyen, ….. az “A” pont és most idézem: “2001. évi normatívák, átvett pénzek, Tb-finanszírozás 3/a. címen a költségvetés melléklete legyen, és a kiadás oldalról a “C” pont szociálpolitika, egészségügyi feladatok 2001. évi előirányzatai 8/a. címen szintén része legyen a költségvetésnek. Egyéb észrevételeim is vannak a költségvetésben, de ez elvi kérdés volt. Csatlakozván Budai képviselőtársamhoz, a “C” pont, amit most kaptunk, annak a “C” pontjában, lakásfenntartási és fűtési támogatás, az 10 millióval több legyen, azzal a 10 millió Ft-tal, amit a szemétdíj rendeletnél megtakarítottunk. Tehát a szociális szférában érvényesüljön ez az összeg. Továbbiakban bátorkodom említeni, hogy a szociális …. az első lakáshoz jutok támogatása most már 3. éve azonos összeg. El kellene gondolkodnunk, volt egy képviselőtársam az előző ciklusban, aki parodizálni akarta ezeket e szociális támogatásokat, remélem Ő meg fogja szavazni azt, amit én akarok, br mindig más oldalon ültünk. Valorizálni kellene ezt is, az első lakáshoz jutók támogatását olyan módon, hogy idei évben legalább 10%-kal magasabb legyen, mint tavaly volt. A vita későbbi részében majd konkretizálom ezeket a javaslataimat. Tehát konkrétan, határozottan az a kérésem, és most pontosítom, hogy a most kiadott tájékoztató “A” pontja a költségvetés 3/a. pontjaként jelenjen meg. “C” pontja a költségvetés 8/a. pontjaként jelenjen meg.

Birkner Zoltán: Mindenki – tudom - ugyanezzel kezdi, de én is kénytelen vagyok ezzel kezdeni. Nagyon sok szakmai dolgot elmondtak a Pénzügyi Bizottság jeles képviselői, illetve képviselőtársaim, így nem is kezdek el, egyébként igazuk van, az alaptétel tényleg az, hogyha a működési célú bevételek és a kiadások különbözete, az milyen üzenettel ér. Én mégis hadd kezdjem egy pozitívummal, amit érintett Budai képviselőtársam, de azért talán egy picit most sulykolnunk ellene, mert olyan sokszor lehajtottuk a fejünket, amikor a hitel összege Nagykanizsán előkerült. Ha ránk mosolyog a szerencse és így marad ez a számsor, ahogy most áll és most áll, és most nagyon nézek majd a Gazdasági osztályvezető úr szemébe, hogyha ránk mosolyog a szerencse, és ez valóban nagyon jól kalkulált hitelfelvételt jelent, kérem, először érjük azt meg 3. éve …… közgyűlésünk alatt, hogy most azért valamilyen szinten mégiscsak kisebb lesz az összeg, mint ami tavaly volt, méghozzá nem is olyan kevéssel. Tehát a számsor végét szeretném csak elmondani kedves kanizsaiak. Hitel plusz kamat összesen 574 millió Ft a mostani tervezet szerint. Ha ez így marad, akkor higgyék el nekem, hogy nem tudom, hogy minek köszönhetjük, mert biztos, hogy nem a jól átgondolt tervezésnek, lehet, hogy a vakszerencsének és minden egyébnek, de elérjük azt, és ez egy fontos dolog, hogy végre csökken a hitelállomány egészét tekintve. Az, hogy mi lesz az idei évben, hogy lesz folyószámla hitelfelvétel, avagy sem, hogy lesz-e szükség erre, tehát hogy megmaradhat-e ez a nulla hitelfelvételű költségvetési tervezet, az egy másik kérdés. Az meg majd ki fog derülni egy hónapon belül, és azt gondolom, hogy ez valóban így van. Na most ez volt az első, amit el szerettem volna mondani, mert azért ezt egy fontos dolognak tartom, mégiscsak egy kicsit azért mégis eredménynek tekinthető. Én is a számsorok helyett egyetlen dolgot hadd emeljek ki, amit én tartok a legfontosabbnak. Ne csökkenjen az az összeg, amit eredetileg munkahelyteremtésnek a feltételére szántuk. Azt nagyon fontosnak tartom, Böröcz képviselőtársam érintette egyéb szempontból a 200 és a 400 millió összehasonlítását érintette. Én nagyon szeretném, hogyha az eredeti terv kerülne ide vissza, az a 4 legyen 400 az első körben is. Kiadásként is annyi legyen. Egy pillanatig ne legyen kétséges az, hogy ha ez az út vezet oda, hogy munkahelyet teremtünk Nagykanizsának, akkor ezt az összege rá kell szánni. Egyébként hozzáteszem, a költségvetés mutat pozitívumot, hiszen benne van 60 millió Ft földterület vásárlása, az Ipari Park Kht. fejlesztésére 80 valahány millió Ft. Tehát ha mindezeket összeadjuk - hozzáteszem, ez az előző évekhez képest óriási előre lépés - ez több mint félmilliárd forint, amelyet valahol a körül próbálunk befektetni, hogy munkahelyet teremtsünk. Hogyha ebből 400 millió visszaköszönne, ne adj úristen, akkor pedig nagyon hálásnak kell lennünk, mert akkor ez a kiadás végül is csak 150 millió lesz. De akkor is nagyléptékben tettünk valamit annak érdekében, hogy Nagykanizsán munkahelyek teremtődjenek. Egyébként Balogh képviselőtársam által javasolt dolgokkal teljesen egyetértek. Kulturális alap megemelése, illetve a sporttámogatás újragondolását javaslom mindenkinek. És tényleg igaza van Kelemen képviselőtársamnak is és Budai képviselőtársamnak is, mi megszavaztunk valamit, amikor a szeméttámogatási rendszert átalakítottuk, ennek vissza kell kerülnie. És ez nem politikai, vagy tárgyalási kérdés, ez egy döntés, tehát ennek szerepelnie kell költségvetésben ennek az összegnek. Nem gondolom azt, hogy ez az idei év lesz az, a legboldogabb évünk, hiszen ha szeretnénk tartani ezt a nulla hitelfelvételt, ami azért az én személye előtt, különösen most, hogy mindjárt én 250 millió Ft-ot itt fejben pluszban elköltöttem, és én ezt tudom .…. ennek a költségvetésnek az elkészítésében szakmai oldalról részt vesz, hogy azért próbáljuk ehhez tartani magunkat, aztán ha nem sikerül, akkor majd meg lesz határozva ez a minimális összeg, amivel mégis működőképessé lehet tenni az idei évet. Köszönöm szépen. Egy általános hozzászólás volt, talán nem annyira szakmai, mint az eddigiek, de nagyon sok szakmai kérdést érintettek korábban.

Cserti Tibor: Az hiszem, hogy egyre nehezebb helyzetbe kerülünk, ahogy megyünk előre a képviselői hozzászólások során, mert valójában azt hiszem, most először – én legalábbis először – tapasztaltam olyan költségvetés tárgyalást, amikor minden hozzászóló felelősségteljesen, tehát egy picit a lehetőségek oldaláról is közelítve próbál meg, és én kiérzek ebből alkotó jellegű javaslatokat, lehet, hogy a polgármester úr ezt vitatja. Én megpróbálom a mondanivalómat ilyen szellemben összeállítani.

Tüttő István: Én nem vitattam, én kértem, hogy ez menjen továbbra is.

Cserti Tibor: Bízzunk benne, hogy közös cél irányába próbálunk hajtani. Nincs énszerintem sok választási lehetősége a városnak. Az már csak kormányzati kérdés, hogy egy költségvetést hogyan állítunk össze munkaszakaszban, és milyen a végső beterjesztésnek a metodikája. A mozgástér rendkívül szűk. Én azt hiszem, hogy dicséret illeti a Pénzügyi Bizottságot és különösképpen a Pénzügyi Bizottság elnökét az interpretációért, mert a szakmai értékelése és a helyzetelemzése is ebből leszűrhető tapasztalatok, illetve lehetőségek teljesen egyértelműek. Maximálisan egyetértek, próbálom őket nem ismételni. Én azt hiszem, hogy az a fajta törekvés ma már mindenkiben egyértelműen nullszaldóra való költségvetési állapotot kellene megcélozni a jelenlegi …. elfogadásánál. Azért lényeges változás a tavalyihoz képest, emlékszünk arra az időszakra. A másik, meggyőződésem és itt a javaslati része. Nagyon sok kritika hangzott el, hogy nem program mentén haladunk, a programban nyilvánvalóan nem jönnek elő azok a kérdések, ahol már egyszer közgyűlési szinten döntés született, vagy éppen szerződött témákról van szó, ami ilyen értelemben döntési alternatíva, ezt valahogy a munkafázisban mindig el kellene különíteni. A másik, sokszor elmondtuk már, és megkönnyítené a képviselők helyzetelemzését és javaslati tételét is, és nem lenne nagy munka egyébként ebből a szempontból, hogyha az előző évi, legalább az előző évi kiinduló állapotot, az eredeti előirányzatot a költségvetésnek ezen szerkezeti rendjében a főszámok mellé - sőt direkt ezt a megfogalmazást használtam - mellétennénk. Meggyőződésem, akkor szakmai nyelven mondom, hogy megváltozott, legalábbis a költségvetési intézmények átszervezésével újra kellene fogalmazni a költségvetésünknek a címrendjét. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a belső szerkezetet rögzíteni kellene a megváltozott helyzethez igazítva. Ez költségvetési rendeletben is nyilvánvalóan egy kötelező házi feladat lesz, mert az Áht. …., ezt nem lehet megváltoztatni. Nagyon sok vitát kiváltana a másik javaslatom. Hogyha minden képviselői észrevételt akceptálva a Pénzügyi Bizottság felvállalná azt a szerepet, hogy a kötelező költségvetés szerkezeti rendje mellé úgynevezett helyi szintű informatív táblázati anyagot csatolna. Ennek egy része már megjelenik az anyagban, például a hiteltábla bemutatása, de például kötelező elem és nem találkozom a normatív számításokkal. Tehát nyilván a normatív számításoknak megjelenik a mennyiségi egysége és annak a fajlagos mutatói. Ez viszont kötelező jellegű anyag. Ilyen értelemben nem tudom, mennyire van szinkronban az intézményi jelenlegi létszámadatokkal, feladatmutatókkal, és valamifajta utalást az előterjesztő részéről ebben a vonatkozásban kellene, hogy kapjunk. Tehát ennyit a szerkezeti rendszerről, és azt mondanám még egyszer, hogy ilyen értelemben tényleg sommás megállapítás volt, hogy programhiányos, nem mondja ki ilyen szerkezeti rend alapján, milyen főirányban szeretnék hajtani, másik pedig, tényleg nem nullbázisú költségvetés. Én most szeretnék arra vonatkozóan is választ kapni, hogy az általunk megbízott külső, és most nem népszerűsítem én a szervezetet, ugye intézményi költségvetés kimunkálója, elvégezve a feladatát, a szervezet átalakítást és létszám racionalizálást, akkor gyakorlatilag mennyi összességében a munka befejeztével a relatív megtakarítás vagy az abszolút megtakarítás. Én a relatívról beszélek, mert nagyon nem érzékelem az abszolútot, de valószínű, az is van. Tehát erre választ szeretnék kérni a költségvetésben. A belső arányokra vonatkozóan tényleg aggasztó, de én azért sejtem azt és érzékelem, hogy pontosan a munka kapcsán is nemcsak negatív megállapításokat illik ilyenkor tenni, javult a belső szerkezeti arány, tehát a működési források egyre inkább nagyobb arányban takarják be a működési kiadásokat, azért itt tartalékokat még mindig lehet sejteni. Aggasztó ugyanakkor, hogy a költségvetésben valójában, hogy a nullszaldós állapotot megcélozandó valójában nyomott kiadásokkal, nemcsak működési kiadásokat érzékelek, és felültervezett bevételi forrásokat látok, és különösen aggasztó, és erre utalt egyébként az Oktatási, Kulturális Bizottság elnöke, de nem teljes mértékben, én aláhúznám még egyszer, hogy az intézményi dologiak, a tavalyi induló szinten vannak – nagy különbség –, induló szinten. Ilyen értelemben gyakorlatilag a két éves dologi mechanizmust nem tartalmaznak. Ez valójában az intézmények működési feltételeinek a jelentős mértékű korlátozása. Én a magam részéről, és egy összefoglaló sommás másik megállapítást … tennék, hogy a polgári ……… feltételeket tartalmazó támogatási rendszer még korlátozottabb az előterjesztett anyag szerint, mint az elmúlt évben volt. Már pedig tudjuk, hogy az elmúlt évi is néha picit olyan nevetséges helyzeteket szült, támogatási rendszerben, hogy alacsony abszolút összeg mellett támogatási rendszer működtetése gyakorlatilag értelmét vesztette és évközi kiegészítésekkel tudtuk azt legalább a minimális szinten működőképessé tenni. Beruházások, felújítások terén érzékelhető az anyag, hogy megcéloz programszerű állapotokat, itt különös a felújításokra gondolok, és annak a további kibontása mindenféleképpen kívánatos. Javaslatom, ezeknek a beruházásoknak, felújításoknak – nem az eldöntötteknek, hanem a benn szereplő anyagban – az ismételt felülvizsgálata. Utalok ilyen dolgokra, például hatósági eszközökkel is lehet kezelni olyan beruházásokat, amit nem vállalhat az önkormányzat magára. Egy picit, megmondom őszintén, ott van az anyagban, megtalálják, nagy programok mellett, Penny-áruház melletti terület, gyalogos átkelő. Én magam is interpelláltam ennek érdekében. De én azt gondoltam eredetileg is, hogy – ugye római jog – kinek áll az érdekében, amikor egy hatósági engedélyt kiadunk, akkor ….…… kapcsolatot is megtervezni hozzá, és a hatósági engedélyt így kiadni, hogy kötelezően előírt feladatoknak meghatározom, és nem külön önkormányzatot terhelő. Csak egy példát mondtam erre vonatkozóan. Másik, én megmondom őszintén, hogy még a korlátolt rendszerben is – és tényleg befejezem – azt mondja, hogy feladat. Elmúlt időszakban nagyon bőkezűek voltunk, vállalkoztunk a feladatra. Az önkormányzat igazgatási tevékenységét vállalta, például liszói körjegyzőséget látok benn. A kiadási oldal, hogy működésképes legyen, ugye megjelenik 990.000 Ft a béroldal például. Nem látom, hogy a bevételek között mondjuk betervezésre került, lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, elnézést kérek, de gondolom, az átvett működési bevételek között meg kell, hogy jelenjen ennek a vonzata, a normatív állami támogatásból, meg elnézést kérek előre, de mivel azt nem láttam, normatív állami rendszerben nincs benn ….., akkor valószínű, én tévedtem.

Tüttő István: Sajnos jó szemed van, Tibor.

Cserti Tibor: Többiek. Nem akartam vele foglalkozni. Ez komplexitásra utal egyébként, az anyag hiányára utal. Befejezésképpen, szóval nekem összességében az egész költségvetéssel az a problémám, hogy ha nagy program mentén akarunk végighaladni, akkor létrehozunk, mondjuk egy kht-t ugye a város, stratégiai kérdésem, a logisztikai, ipari központ, annak Törőcsik úr vezetésével tényleg nagyon sok munkaanyaggal találkoztunk bizottsági üléseken, mindegyik munkaanyag azt mondta, hogy kérem szépen, a kht-t létrehozzuk és a bevételei és kiadásai önkormányzati költségvetéstől függetlenek lesznek, a hitelfelvételtől független. Nos gyakorlatilag ezek a feladatok fontosak, nem is vitatom, tehát nem ilyen irányban szóltam hozzá, de keverednek az önkormányzati költségvetés és a kht-nak ilyen értelemben a pénzügyi feladatellátással összefüggő kiadási rendszere, illetve keverednek ennek a forrásoldalai. Ergo, nehéz lesz átlátható. Befejezésképpen és a legnagyobb problémám, sok képviselő picit szégyenlősen utalt rá, valójában a kincstári típusú működési rendszernek az a közvetlen következménye, hogy az év utolsó időszakában nyilvánvalóan teljes mértékig az előirányzatokhoz, a jóváhagyott előirányzatokhoz képest kifinanszírozása nyilvánvalóan nem történt meg, és itt most ezen a fórumon szeretnék legalább egy felelős szakmai konkrét abszolút szám elhangzását, hogy mennyi ez az alulfinanszírozás. Ez nemcsak az intézményblokkot kell, hogy magában foglalja, nyilvánvalóan a feladat átcsúsztatást is. Nyilvánvaló, volt egy csokor, amit elmúlt évben nem oldottunk meg, nem finanszíroztuk ki. Az előterjesztő legalább vette volna ilyen értelemben a fáradtságot, hogy tartalmazza. És ennek a közvetlen szakmai kapcsolati rendszere pedig az, hogy tartalék keretet állítunk akkor be, tartalék keretet kéne beállítani, azt jelenti, hogy ha nagyobb az áthúzódó ki nem finanszírozott hiány, ami vélelmezhetően az intézményi blokkban megítélésem szerint elérheti, vagy meghaladhatja a 100 millió Ft-ot, akkor azt egy tartalék kerettel itt betakarom, hogy évközi hiányt ne okozzak.

Tüttő István: Ismét kérem Önöket, hogy tartsuk be az időt, ha lehet. Bár abban is megállapodtunk, hogy mindenki a fontos dolgokat mondja el, mert hosszabb távon ennek azért a haszna meglesz.

Tarnóczky Attila: Cserti úr utolsó kérdésére annyit hadd jelezzek, hogy a felvetett problémának az égvilágon semmi köze a kincstárhoz. Az évről évre jelentkező probléma, amennyiben például a középiskolák javarészt a támogatásokat a cégektől az év utolsó napjaiban kapják meg, ezeket elkölteni nem tudják – szakképzési alapot, elnézést kérek. Ez hát nem új probléma, tavaly is jelentkezett, tavaly is megvizsgálták a revizorok, hogy mi az a része az intézményeknél maradt pénznek, ami vagy szerződéssel le van kötve, vagy szakképzési alap lévén nem vehető el. Ez most is meg fog történni, és jövőre is meg fog történni, és a költségvetések jövő évre ezzel a teherrel állnak össze. Ezt szeretném jelezni. Ketten is voltak szívesek mondani, hogy nem érzik a lezajlott intézmény átszervezési folyamatnak a hatását. Hát ezt mélységesen sajnálom. Ebben az intézményi rendszerben kb. 180-nal kevesebben dolgoznak, mint korábban. Ha ezt valaki nem érzékeli, akkor benne van a hiba. Nullabázisú költségvetés, a bázisalapú költségvetésre átállás, az egyszeri aktus, kedves képviselőtársaim, tavaly megtörtént. Hogy ennek mennyi volt a megtakarítása tavaly könnyen meg lehetett állapítani a költségvetési intézmények esetében, a kiadásokat összehasonlítva az előző évi kiadásokkal. Ha valaki viszont azt hiszi, hogy minden évben újra úgy átállunk, hogy ez a működési kiadása az intézményeknek, ez csökken, csökken, csökken, aztán a végén nullává válik, akkor bizony csalódni fog, mert a nullabázisú költségvetésnek nem a nullára csökkentés a célja, hanem a különbségek mérséklése, a kevésbé finanszírozottak finanszírozásának javítása a túlfinanszírozottak – ha vannak ilyenek – finanszírozás csökkentése. És innentől kezdve jövőre, meg azután nem fog megtakarítást hozni, közlöm Önökkel szomorúan.

Mayer Ferenc: Azért alpolgármester úr figyelmét szeretném felhívni, hogy Cserti úr egy szóval se mondta, hogy a kincstárhoz bármi köze lenne ennek a históriának, amit kérdezett, hanem a Cserti úr úgy fogalmazott, hogy kincstári típusú gazdálkodás. Óriási különbség. Aki szakembere ennek, azt pontosan tudja, hogy mi a különbség a kettő között. Eddig is létezett kincstári típusú gazdálkodás, úgynevezett kiskincstár. Én például azt a választ kaptam, hogy azért nem történt meg a kifinanszírozás, mert nem kértük, illetve, ha kértük is, akkor a közben átvett pénzeszközökből finanszíroztuk a működést, és ez a kiskincstári gazdálkodás lényege. Nem ez a kiskincstári gazdálkodás lényege, most mondom itt osztályvezető úrnak, hogy bizony nem ez, mert változatlanul állítom, és köze van a költségvetéshez, nem akarok túl sokat foglalkozni ezzel, hogy bizony törvénytelen volt ezeknek a pénzeszközöknek működési célra való felhasználásra még akkor is, hogyha ezt megelőlegezem, meghitelezem, és így tovább. Ezt pontosan tudja osztályvezető úr is, pontosan tudja polgármester úr is, hogy bizony ez nem egészen tiszta sor. És ezért lett volna valóban korrekt, ahogy a Pénzügyi Bizottság elnöke itt elmondta, hogyha ezzel számolunk, ha hozzuk. Remélem osztályvezető úr, Cserti úr kérdésére tud is válaszolni, hogy ez kb. ekkora összeg, mert ha nem tudja itt most kapásból megmondani, akkor bizony nagyon komoly kételyeim támadnak a költségvetés realitását illetően. Mert akkor aztán tényleg komoly meglepetések érhetnek minket majd akkor, amikor nagyon precízen ez kiszámításra kerül.

Tüttő István: Kérdést tehetek fel közben? Akkor miért használtátok fel, ha Ti azt mondjátok, hogy nem lehet ilyenre felhasználni? Akkor miért nem hívtatok le összeget? Mert azt mondod, hogy felhasználtátok, pedig szabálytalan. Működésre. Mert ott volt a számlátokon az év végén beérkező forrás, amit kaptok. Erre azt állítod, hogy ezt nem lehet működésre használni.

Mayer Ferenc: Azt állítom, igen.

Tüttő István: És akkor Ti használtátok fel?

Mayer Ferenc: Hát kénytelenek voltunk elhasználni, mert különben elzárják mondjuk a gázt, vizet, a villanyt, és így tovább.

Tüttő István: Könyörgöm, arról van szó, hogy senki nem nyújtott be ilyen igényt, hiszen a kiskincstár úgy működik, hogy amikor felmerül egy számla, akkor azt jelezni kell.

Mayer Ferenc: Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan szakmai dolog, hogy ne menjünk bele, ez nem közgyűlési szintű téma egyszer, és pontosan értem, hogy polgármester úrnak milyen aggálya volt ezzel kapcsolatban, de én úgy gondolom, hogy nem hiszem, hogy ez most.

Tüttő István: Tisztázzuk, hogy hol akadt el a dolog.

Mayer Ferenc: Ami a költségvetést illeti tisztelt polgármester úr, annyit, hogy azért jó lett volna a kht-k, kft-k üzleti tervét, ha egy picit korábban kapjuk meg, mert valójában én most találkoztam itt asztalomon először. Na most nyilván ezek ismerete híján azért az ember nagyon óvatosan nyúl ott bármelyik elemhez bármit is. Nyilván vissza fog kerülni, most majd lesz ideje annak, akit ez érdekel, áttanulmányozni. Sőt, tegnap a legkedvesebb intézményem egyikének, a Városi Kincstárnak a költségvetését is megkaptuk és figyelmesen, ezt viszont figyelmesen áttanulmányozta ma. Tulajdonképpen ezzel kapcsolatban csak egyetlen kérdésem lenne. Feltételezem, polgármester úr tud erre válaszolni, hogy akkor ismerve ennek a költségvetésnek a nagyságrendjét, ez akkor úgy tűnik, hogy ez már záloga, vagy előrevetíti a hatékonyabb költségvetési gazdálkodást, a takarékosabb költségvetési gazdálkodást. Ezt sugallja ez a költségvetés tervezet, amit itt olvashattunk? Ezzel kapcsolatban csak ez a kérdésem. Beznicza úrtól szeretném kérdezni, hogy itt most tud-e válaszolni arra, hogy a tavalyi évi helyi adóbevételek tényleges összege mennyi volt, mert akkor az ember tud mit kezdeni a tervszámokkal. Ha erre most senki nem tud mondani semmit, akkor nem tudom, minek nézegetjük ezt a bevételi oldalt. Nem akarok visszatérni erre, hogy a tavaly decemberi hitelállomány hogyan alakult, az egyik forrása ismert, erről az előbb itt már beszéltünk, de ha jól emlékszem, Cserti úr is rákérdezett. Netán ezen túlmenően más forrása is volt, mondjuk kifizetés átütemezés decemberről januárra, és így tovább? Vagy mi minden összetevője lehetett ennek? Egy-két konkrét észrevétel. A 2. számú mellékletben az önkormányzati lakások értékesítése kapcsán 50 millióval szemben az én információim szerint a realitás, az durván olyan 35 millió, egyszerűen azért, mert úgy tudom, arra vonatkozóan elemzés készült, ha novemberben vagy nem is tudom mikor, októberben felfüggesztésre került az értékesítés, akkor csak az addig értékesített törlesztő részekből tevődhet össze ez a pénz, az pedig a készített tanulmány vagy tervezet szerint maximum 35 millió. Nem tudom, hogyan lett belőle 50 millió. A 6. számú mellékletben egyéb épület értékesítése 5 millióval be van állítva. Ha szabad megkérdeznem félénken, hogy milyen épület? Mert minden más épület értékesítésénél pontosan kiderül, hogy melyik épületről van szó, ez esetben nem. A 8. számú melléklet kapcsán megjegyzem – bár nyilván vannak ennél komolyabb, avatottabb szakemberei, mint én –, hogy mondjuk a Városi Könyvtár üzembe helyezése kapcsán én feltételezem, hogy a könyvtár dologi kiadásait feltétlenül növelni kell. Biztos vagyok benne. Ezzel az én olvasatomban nem számol a költségvetés, pedig ez egy elég jelentős tételként biztos vagyok benne, hogy be fog lépni. A 13. számú mellékletben találtam egy 15 milliós számítógép beszerzést. Hová a 15 milliós számítógép beszerzés? Kinek? Hivatalnak? Nem tudom egész pontosan, mert 15 millió – annyit viszont már értek hozzá, hogy 15 milliós beszerzés – az nem akármi. Az már egy nagyon komoly számítógéppark. Nem hiszem, hogy a most eltulajdonított gépeknek a pótlásáról lenne szó, mert akkor már kész volt a költségvetés, amikor ez bekövetkezett. Tehát valami másról van szó. Ha szabad megkérdezném, akkor szeretnék erre választ kapni. Még egy apróság ugyan, ez a telefonközpont lízingdíja, ezt meddig kell még fizetni a több millió Ft-ot? Ez már olyan sok millió Ft-os telefonközpont, hogy ez már nem is tudom, mi mindenre képes ez a központ. Ha jól emlékszem, tavaly is 6 millió Ft be volt állítva, ugye, a lízingelésére, vagy 5, bocsánat, és akkor az idén megint. Hát akkor meddig tart ez még? Csakúgy szeretném megkérdezni. Még esetleg egy-két évig, vagy nem tudom meddig? De meglehetősen drága telefonközpontnak tűnik nekem, mert véletlenül tájékozódtam, a legkorszerűbb telefonközpontok mennyibe kerülnek, ha egyszerre megveszem. És a két éves lízingdíjért olyan veszek, hogy egész Kanizsát képes ellátni. Ezt természetesen nem én találtam ki, hanem szakemberektől kérdeztem meg. Egyelőre ennyit.

Cserti Tibor: Azért nyomtam meg a válaszolás gombot, mert itt a Mayer úr első kérdése foglalkozott tényleg a Tarnóczky úr felvetésével ….. csak nem gondolja Tarnóczky úr, hogy azért alapvetően elfelejtettem már az önkormányzati költségvetés készítésének, összeállításának a metodikáját, még a ……. Én nagyon jól tudom, hogy az előző évi pénzmaradvány elszámolása nem a mostani költségvetés elfogadásának házi feladatai közé tartozik. De egy vonatkozásban igen. Amikor sajátos költségvetési évet zártunk 2000-ben, nevezetesen a likviditásunkat is és a költségvetési egyensúlyunkat is a folyószámla hitelkerettel biztosítottuk az eredeti hitelkerethez képest, a 300 valahány millióhoz képest gyakorlatilag huszonvalahány millió forintban ténylegesen folyószámla hitelből felvéve. Na most tudjuk, hogy alulfinanszírozottak az intézmények. Én csak arra szerettem és bátorkodtam rávilágítani, hogy azt senki nem vitatja, hogy nincsenek kifinanszírozva az intézmények, nincsenek áthúzódtatva feladatok, én csak rákérdeztem, hogy mi ez a kör, mekkora az abszolút nagyságrend, mert egyébként ettől eltérő esetben, ha a költségvetésnek más a forrásszerkezete, akkor mindig többlet képződik és a pénzmaradvány felosztható. Most nagy valószínűséggel és biztos, mérget veszek rá, hogy forráshiány adódik abból, hogyha nincsenek kifinanszírozva, mert annak a forrása, még egyszer mondom, a folyószámla hitelkeret. Ha ez nincs így beállítva, akkor ez a költségvetési egyensúly már eleve fiktív. Bátorkodtam azt mondani, hogy rossz a tervezés, még ha az egy negatív értelmű szó, és kértem ezt beállítani. Akkor most már határozottan választ kérek rá.

Tarnóczky Attila: December 31-én a kincstár kivételével nem volt olyan intézményünk – elnézést, a Zeneiskola még a másik ilyen intézmény –, amelynek a bankszámlaegyenlege ne lett volna pozitív. Mindenkinél maradt pénz, amit nem költött el. Igaz, hogy ez az összeg 628 Ft-tól tart 56.820.000 Ft-ig. Mondtam két szélsőséges intézményt, de volt a számláján pénz. Ebből következően a maradványt meg nem tudta leigényelni. 117 millió Ft volt a bankszámlaegyenleg, az intézményeknél kintlévő számlaegyenleg, és erre még jön az összes maradvány 120 millió Ft intézményi szinten. Hogy ebből mennyi az olyan pénz, ami visszavonhatatlan, azt szerintem most viszont nem lehet megmondani, az a revizoroknak a tételes vizsgálata után lehetséges.

Dr. Baranyi Enikő: Igyekszem az időt betartani, és első professzorom szavai jutnak az eszembe, aki egy előadás megtartása előtt kétségbeesve mondtam, hogy 5 perces előadás, nem lehet kijönni, azt mondta, kollegina, van az előadásnak címe, van egy kétmondatos összefoglalója, és utána várja a kérdéseket, készüljön fel rá, mondja. No, ez volt 29 másodperc. És akkor el szeretném mondani, hogy ebben a költségvetésben, így a táblázatokat végiglapozva, mi az, ami nem tetszett, vagy kérdést fogalmazott meg bennem. Egyrészt szeretném megkérdezni a pénzügyi osztálynak, ha így hívják, a vezetőjét, hogy hány olyan önkormányzati határozat van, amelynek költségvetésben megjelenő kötelezettsége lenne a 2001. évben és úgy patty, egy az egyben kimaradt, milyen önkormányzati határozat mentesítő előzte ezt meg? Nem akarok most konkrét példákat mondani. Kérném szépen ezeket tételesen kigyűjteni. A másik dolog, hogy akkor már idézhetem is a közgyűlésünk egyik frakcióvezetőjét, Birkner urat, aki azt mondta, hogy megszavaztunk valamit, aminek vissza kell kerülnie. Nohát ezzel 100%-ig egyet tudok érteni, és hogy konkrétan miről is van szó. Egyrészt rendkívüli módon meglep, és azt hiszem, senki sem veti a szememre, ha ezt mondom, hogy egy önkormányzati határozat, aztán egy sikeres pályázat után végül is a nagykanizsai kórház Mammográf és Ct-s beruházása megtörtént, és az avatás után közel 6 hét múlva kiderül, hogy a költségvetésben ennek a finanszírozására előzetes kötelezettségvállalásunkkal szemben nyomát sem látom. Én remélem, hogy nem fogja polgármester úr sem szemérmetlen dolognak tekinteni, hogy ha ezt a szalagot mutatom meg, ezt a Ct. felavatásakor vágta át, és abból egy darabot kaptam. Elnézését kérem, ha szó szerint nem tudom idézni, de kétségtelen dolog, hogy az én emlékeztemben úgy él, hogy ott nagyon is örültünk mindannyian, büszkék voltunk a két gép letelepítésére, és valahogy az a kicsengése volt a megnyitó beszédnek is, hogy igen, ez a város és ez az önkormányzat nem választási kampány részeként, hanem no lám, most itt van, igenis rendkívül sokat áldoz az egészségügyére, a kórházára, a mi kórházunkra. Én tehát úgy gondolom, hogy nem volt alapja és joga egy előzetes önkormányzati határozat után a költségvetésben az előterjesztésből egyszerűen ezt csak úgy kihúzni. Szeretném megkérdezni azt is – átnéztem és vettem fel nagyobb dioptriás szemüveget hozzá –, hogy ugyan, kérem szépen, az alapellátás gép-műszer fejlesztése, aminek nehéz azt mondani, hogy fejlesztés, inkább az lenne a pontosabb cím, csak ne csúfoljuk magunkat, hogy a lemaradás mérséklésére adott 2 millió Ft. Hát kérem szépen, én már ezt sem látom ebben a költségvetésben. A másik dolog, amit nagyon-nagyon fontosnak gondolnék megmondani és elmondani – még mindig van egy kis időm –, hogy a táblázatokban végigmegyek, tehát az értékesítések közül, itt mondjuk pont a mozi értékesítése, ami nekem nagyon a szememet megütötte, egyszerűen nem tudom, hogy volt-e az értékesítésre vonatkozó önkormányzati határozat. Ahogy lapozok tovább, nagyon szomorúan látom, hogy továbbra is és a múlt évben is el kellett mondanom, a mozgássérült és egyéb fogyatékos gyermekek heti 10 órás korrepetálása, kérdezném, hány %-kal mozdult el az előző évtől, illetve nem igazán tartom méltó válasznak azt, hogy de kérem, ennyi az igény, ennyi, mert eleve az a válasz, hogy a költségvetés ilyen keretszámain belül kell mozogni. Van-e felmérés arra vonatkozóan, hogy ennél nagyobb igény lehetne-e? A 14. táblázat után kerestem, azt hittem, hogy ott lemaradt az “A”, és fordítok egyet és a 14/B fog következni, mondom milyen hosszú listát kapnak az alapellátási egészségügyi intézmények, mert ezzel szemben is, azt hiszem, egy elég tartós kötelezettség elmaradása van az önkormányzatnak. Gondolok itt az alapellátási intézményeink rendkívül elkeserítő helyzetére.

Tüttő István: ….. ugyanis a közgyűlés döntése alapján került pontosan a kórház számára meghatározva ….. Csákai úr azt javasolta, hogy vonjuk vissza a határozatot. Határozatnak megfelelően került ide, nem tudok mást mondani.

Cserti Tibor: ……… Csak megköszöntem a választ Tarnóczky alpolgármester úrnak a számlamaradványokat illetően. …… kérem polgármester urat, hogy szólítsa fel a Gazdasági Osztály vezetőjét, …… költségvetés tervezésének szempontjából …. finanszírozásnak az alapja, hogy a jóváhagyott előző évi, utolsó jóváhagyott és hatályban lévő jelenlegi előirányzathoz képest mekkora ki nem finanszírozott önkormányzati támogatás ………. és akkor …………. egyébként …… esetében úgy szokott lenni, hogy ……………….. helyi adó ………, van-e mozgástér …….. költségvetés helyzetét vagy nem, …… tapogatózunk ……

Tüttő István: Egyetértek vele, hogy ezt pontosan ki kell mutatni, de a közgyűlésnek kell abban is döntenie, hogy ezzel milyen módon kíván eljárni ezzel a forrással.

Beznicza Miklós: Képviselő úr, mindenhogyan szóltam volna, a számok teljesen pontosak, amit alpolgármester úr mondott. ….. ismételni. Az intézmények nem hívtak le a jóváhagyott előirányzatukból 120.176.676 Ft-ot, mert a számlájukon volt 117.094.345. Tehát felkészültem erre. Hogy mennyi volt a tavalyi évi adók …., hadd nem mondjam el, képviselő úr, nem vagyunk kész még a tavalyi évi zárással, tehát nem tudok még a tavalyi évről beszámolni, nem készültem és nem is készülhettem. Itt, amit képviselő úr elmondott, Mayer képviselő úr, Oktatási Bizottsági ülésen is elmondtam, minden titok nélkül, elnök úr remélem, megerősít ebben, ugyanezeket a számokat. Semmit nem akartam eltitkolni, miért titkolnám. Hogy nem tudták lehívni, az a kincstári rendszer működéséből adódik, hisz a képviselő úr tavaly azt mondta, hogy 20-án odadobtuk az intézmények részére a maradék előirányzatot. Idén azt mondtuk, ne dobjuk oda, hívják le. Most abban nem tudok képviselő úrral azonosulni, nem is tudtam soha, hogy felhasználták a szakképzési hozzájárulást működésre. A szakképzési hozzájárulás összegét fejlesztésre kapták. Amennyiben azt felhasználták volna, akkor le tudták volna hívni ezt az összeget. Ebben maradjunk, abban nem fogok én vitatkozni, nem is akarok, de természetesen ez az összeg rendelkezésre állt az utolsó pillanatig. Most nem véletlen az természetesen, hogy a 330 millió Ft-os hitelkeretből 21 lett felhasználva, mert az intézmények nem éltek ezzel a lehetőséggel. Hogy most a 120 millió Ft-ból mennyi az intézményt ténylegesen megillető pénzmaradvány, mindjárt azt fogja mondani képviselő úr, számlamaradvány, nem erről beszélek, pénzmaradvány, ezt pedig a pénzmaradvány felülvizsgálata során ki fog derülni.

Dr. Gőgös Péter: Tisztelt polgármester úr! Az előbb feltett egy kérdést, hogy ne maradjon költői, a probléma ott van azzal a bizonyos 26 millióval, hogy a kórház jelenleg az önkormányzatnak az olyan működtetett egysége, amely pénzügyi támogatást …… szerint gyakorlatilag az önkormányzattól nem kap. Na most az elvonásról, erről a 26 millió elvonásról, ami elvileg az önkormányzati részt illette volna a Ct-ből, erről semmiféle egyeztetés nem történt a kórház vezetésével, mert hiszen az mindenhol gyakorlat, akár a TV vezetésével, akár a többi kht-val, hogy valamiféle megegyezést előzetesen az önkormányzat megpróbál kieszközölni. Ez viszont nem történt meg, és így tervezni egy költségvetési évet, hogy …… elvonunk tőle 26 milliót, ….. kérdés.

 

 

Tüttő István: Szeretném tájékoztatni Gőgös urat, hogy volt megállapodás és a szerint jártunk el. Az más kérdés, hogy alá van írva a megállapodás, és pontosan ennek felel meg a kórház vezetésével. Tehát nem arról van szó, hogy mi most kitaláltuk ezt, hanem a megállapodásunk, hiszen pont ez volt a kérése a kórházvezetésnek, hogy így járjunk el, mert még így is feleztünk, magyarul. És ennek az egyenlege ez a 26,6 millió, ami még visszavonásra került. Kérem, ebben is Önök döntenek természetesen, de mi a megállapodásnak megfelelően állítottuk be ezt……..

Bodzai Tiborné: Mayer úr tett fel olyan kérdést, amire szeretnék válaszolni. Az egyik a 15 milliós számítógép beszerzés volt. Igen, valóban, ez egy géppark, a KanizsaNet Kht-val mérettük fel, hogy az integrált számítógépes rendszer, illetve az új POLICE program bevezetésével milyen számítógép szükséglet kell ahhoz, hogy ez kellőképpen működni tudjon, és felmérettük azt, hogy jelenleg milyen állapotban vannak a hivatali gépek. Az ő ajánlatuk alapján 40 db új számítógép beszerzése szükséges, és ehhez figyelembe vették azt, hogy a jelenleg leltárban lévő gépállományt, figyelembe vették a számítástechnikai eszközök amortizációját, figyelembe vették a megnövekedett feladatok számítástechnikával történő elvégzését, valamint az említett integrált önkormányzati rendszer használatát, és azt, hogy a dolgozók közel 20%-a még nem rendelkezik számítógéppel. 2000. évben 20 db számítógépet szereztünk be, és kb. ugyanennyit le is kellett selejtezni, mert a Szociális Osztály teljes gépparkját ki kell cserélni, mert van még köztük 10-12 éves gép is, …… gépeket használjuk, nem …… se csere, se javítás, se fejlesztés nem történt. Ez tartalmaz még 2 db nagyteljesítményű hálózati nyomtatót, ez az összeg, aztán irodai nyomtatót, …. az elmúlt években irodai kisebb nyomtatót nem vettünk, valamint fénymásolót, mert a fénymásolóink – itt 2 db fénymásoló …. –, mert a fénymásolóink is nagyon rossz állapotban vannak a nagy igénybevétel miatt, azon kívül a POLICE programnak az árát, illetve bizonyos hálózatbővítést, ami ugyancsak szükséges. A telefon lízingdíjjal kapcsolatban, 5 éves a lízingszerződés, ebből még 3 év vissza van. Az, hogy miért ez lett megvéve, arra nem tudok válaszolni.

Mayer Ferenc: Nagyon röviden szeretnék csak reflektálni, hátha esetleg képviselőtársaimat félrevezeti, hanem is tudatosan, amit osztályvezető úr mondott, miszerint miért nem költötték el a fejlesztési célból átvett pénzeszközeiteket, mert ha elköltöttétek volna, akkor természetesen jogosan lekérhettétek volna az önkormányzati támogatást?

Tüttő István: Ennyi idő alatt nem nehéz.

Mayer Ferenc: Hát kérem szépen, aki picit is járatos a költségvetési gazdálkodásban tisztelt képviselő hölgyek és urak, az nagyon jól tudja, hogy ez egy olyan abszurdum, ez egy olyan felelőtlenség lenne bármelyik intézményvezető részéről, hogy mondjuk december 29-én nekiállok és elköltöm, mert kb. az lett volna, hogy december hónapban futnak be többnyire ezek a fejlesztési célú átvett pénzeszközök, hogy ne is minősítsem, hogy milyen állapotokhoz vezetne.

Tüttő István: Hát ezért mondtam én, hogy annyi idő állt rendelkezésre, hogy valóban, az hogy nem nehéz, azt csak idézőjelben mondtam és inkább pejoratívan.

Tóth László: Most már picikét lehiggadva én is szóvá teszem a mozi értékesítését. Baranyi képviselőtársam azt mondta, hogy nem emlékszik, hogy volt ilyen határozat, miszerint ezt értékesíteni kell. Ennek pont az ellenkezője történt meg …., hogy az önkormányzat nem kívánja értékesíteni a mozi épületét, és ezért felháborító a részemről az, hogy a költségvetés bevételi oldalán a mozi megint szerepel 50 millió Ft értékben. Tisztelt polgármester úr, meg szeretném kérdezni, hogy ki volt Önök közül az, akinek a személyes véleménye alapján került bele a költségvetés tervezése során a mozi értékesítése? Tehát nevet szeretnék.

Tüttő István: Nem tudok erre válaszolni. Tarnóczky úr válaszol, talán ő mondja, hogy én voltam.

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr! Itt ül Ön előtt a bűnös. Engedje meg, hogy hadd legyen nekem az a véleményem, hogy az Ön által javasolt megoldás, bármennyire rokonszenves, az épületnek az önkormányzati felújítása a valóságos lehetőségekkel köszönő viszonyban sincs. Természetesen a közgyűlés dönthet úgy, hogy 200 millió Ft-ot mondjuk rákölt a mozi épületére, vagy 100-at, vagy mit tudom én, mennyit, tetszés szerint. Természetesen, meghallgatva sok-sok pozitív hozzászólást, a közgyűlés dönthet ott, hogy mind figyelembe veszi, mert végül is mindenki nagyon támogatni való ügyet támogatott, utána majd összeszámoljuk a hiányt. Remélem, akad 14 ember, aki az így kialakuló remek költségvetést meg is hajlandó szavazni, és remélem, hogy a város ebbe nem fog belerokkanni. Még egyszer meg kell ismételjem, hogy mindenféle közgyűlési döntés ugyancsak a közgyűlés által természetesen felülvizsgálható, módosítható és időnként, nem most utoljára és nem is először, rá kell kényszerülnünk arra, hogy bizonyos elképzeléseinken módosítsunk. Ha a közgyűlés nem akarja eladni a mozit, akkor nem adja el. Én természetesen a mozit nem tudom eladni Önök helyett.

Tóth László: Nagyon rövid leszek. Itt Cserti képviselőtársam szóvá tette a liszói körjegyzőséggel kapcsolatos bevételi oldal hiányát. Nem azért, annak az okán, mert egyedül voltam a képviselőtestületben, aki nem szavazta meg anno a körjegyzőség létrejöttét, én úgy gondolom, hogy el kell gondolkodni a közgyűlésnek, hogy meddig célszerű fenntartani ezt az állapotot.

Tüttő István: Van egy szerződés.

Tóth László: Jó, hát pontosan a szerződés felülvizsgálatára teszek javaslatot, magyarán azt kezdeményezem, hogy amennyiben lehet, a legközelebbi határidőre mondjuk fel ezt a szerződést. És akkor visszatérnék a költségvetés témájához, mert valószínűleg mindenki előtt ismert, hogy milyen nehéz helyzetben van a tűzoltóság és főleg a műszaki tartalmát illetően vannak jogos kifogások, ugyanis úgy emlékszem, hogy a Gazdasági Bizottság tárgyalt egy tűzoltó létra megvásárlásának a lehetőségéről, ami nagyon szükséges lenne a városnak, és ennek a pénzösszege sincs benn a költségvetés kiadási sorai közt. Szeretném, hogyha a költségvetésben erre vonatkozó utalás is történne.

Tüttő István: Az utóbbira az a válaszom, hogy tárgyaltunk magas szintű, tehát a Belügyminisztérium államtitkárával is, nem is olyan régen, és a következőt tanácsolta nekünk, hogy ne foglalkozzunk most a tűzoltólétra beszerzésével, mert jövőre Nagykanizsa mindenképp megkapja azt a tűzoltólétrát, amely 10% önrésszel beszerezhető. Tehát ezért nem került bele, és azt nem vitatva természetesen, hogy nagyon szükség lenne rá. Tehát azért nem került ebben az évben a költségvetésbe, nem elfelejtve, hanem inkább erre a válaszra alapozva döntöttünk úgy, hogy ez most nem szerepel.

Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 215/2000. határozatában – amely november 8-án született – megfogalmazta, hogy a város jövője, fejlődése szempontjából alapvető a rendezési tervek teljes körű elkészítése és karbantartása, ami a mindenkori városi gazdasági érdekeket szolgálja. Ennek megfelelően el is készült részletesen kibontva a 2001. évi költségvetéshez a feladatok költségelése, amely jelentősen magasabb, mint ami ezen a soron ebben a költségvetésben szerepel. Csak megjegyzem, hogy ez a 25 millió Ft, ami itt szerepel, kevesebb, mint a tavalyi finanszírozás, és az önkormányzati környezetvédelmi alap teljes mértékben eltűnt a költségvetésből. Tehát tisztelettel kérem a bizottság nevében polgármester urat, hogy ezt a 25 millió Ft-ot a részletes kibontásnak megfelelően felülvizsgálni szíveskedjen. Forrást is meg tudok jelölni. Igaz, ez nem új forrás, de gyakorlat lehetne, hogy az ingatlanértékesítésből származó bevétel meghatározott %-a kerüljön a tervezési feladatok forrásaként megjelölve egy külön soron a költségvetésben. A másik megjegyzés, hogy úgy emlékszem, hogy közgyűlésünk határozatban eldöntötte, hogy szükséges a Miklósfa-Ligetváros kerékpárút tervezése. Nem szerepel a költségvetésben.

Tüttő István: Szerepel, de.

Antalics Dezső: Önrésszel szerepel.

Tüttő István: Igen, mert pályázni. Azt nem hiszem, hogy fel tudnánk vállalni annak a rendkívül magas költségét csak önkormányzati forrásból, tehát mindenképp önrésszel szerepel.

Antalics Dezső: Tehát önrésszel kellene szerepelnie a költségvetésben, ez a lényege a bizottság kérésének. A Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat elnökeként szeretném ismertetni a közgyűléssel a Kiskanizsát érintő állásfoglalását az önkormányzatnak. Nevezetesen az 5. számú mellékletben szereplő tárgyi eszköz értékesítési táblán szerepel a Szent Flórián téri óvoda, valamint a Kisrác utcai óvoda értékesítése. A Szent Flórián téri óvoda értékesítésével kapcsolatosan egyértelműen megfogalmazódott, hogy az értékesítés megjelölt összege alulbecsült. Egyetlen funkciót tud alternatívaként elfogadni a településrészi önkormányzat, az pedig a korabeli fogadó funkció céllal történő értékesítést, és ennek megfelelően a korabeli funkció részletes kimunkálása és ennek megtervezése, és ennek megfelelő céllal történő értékesítést tudja támogatni a településrészi önkormányzat. Természetesen versenytárgyaláson és magasabb kikiáltási összeggel. A másik ezzel kapcsolatos kérés, hogy amennyiben ez nem realizálható, akkor mindenképpen közösségi funkciót kíván adni az épületnek azzal, hogy vizsgálja meg a Főépítészi Iroda a homlokzat helyi védelem alá helyezését, és a Műszaki Osztály, illetőleg a Gazdálkodási Osztály vizsgálja meg, hogy az állagmegóvása ennek az épületnek mennyibe kerülne. A Kisrác utcai óvoda értékesítését nem támogatja, bérbeadást javasol, mégpedig céllal itt is, gazdasági társaság adminisztratív feladatainak ellátását javasolja a településrészi önkormányzat. A Templom téri iskola felújítását támogatja.

Dr. Baranyi Enikő: Bizonyára szíve és lelke mélyén nagyon meg fog engem érteni Tarnóczky alpolgármester úr. Azt szeretném tehát kérni, hogy abban az esetben, hogyha egy közgyűlési előzetes határozattal szemben konstruktívabb és jobb, vagy az ettől eltérő bármilyen jellegű – jelző nélkül, nem minősítve – ötlet, vagy elképzelés van, tisztelettel szeretném kérni, hogy ezek jöjjenek vissza a képviselőtestület elé, hisz az önkormányzati demokrácia és a képviselőtestületi munka értékét pontosan az adná és ez is adja meg, hogy próbáljunk meg tisztességgel és felelősséggel gondolkodni, dönteni, és egy esetleges jobb döntésünket, ahogy egy jobb döntési lehetőséget elfogadva, egy korábbit módosítani. Én úgy gondolom alpolgármester úr, hogy ez teljes mértékben egyezik azzal a hittel, vagy meggyőződéssel, amit egy kicsit úgy, miközben itt egymás mellett ültünk az előző ciklusban, alpolgármester úrtól tanultam meg - remélem, hogy nem annyira rosszul.

Tarnóczky Attila: Nincs köztünk vita képviselőasszony. Van egy érvényes közgyűlési határozat, hogy a mozi kérdésében döntésre vissza kell hozni az ügyet ide a közgyűlés elé, a közgyűlés eldönti. Az én jóslatom szerint úgy fog dönteni, ahogy jósolom, lehet, hogy nem úgy fog dönteni. Az fog bekerülni a költségvetésben, ahogy tetszenek dönteni.

Törőcsik Pál: Előttünk van egy nulla hitelfelvételt megcélzó költségvetési tervezet. Én minősíteni nem kívánnám, csak az elhangzott észrevételekre szeretnék reagálni, s annyit elmondanék azért, hogy önmagában véve egy költségvetést nem az minősít, hogy hitelfelvételt tartalmaz, avagy nem. Kétféle költségvetés van, elfogadott költségvetés vagy el nem fogadott költségvetés. A célokat és az elhangzott óhajokat körülbelül ismerjük. Egy dolgunk van. Nyilvánvalóvá vált az, hogy mi az, amire a jelenlegi anyagi kondícióink mellett az önkormányzatnak lehetősége van. Meg kell határoznunk azokat a prioritásokat, mi az, amiket okvetlenül kell, hogy szerepeltessünk az idei költségvetésben. Ha ehhez tudunk forrásokat biztosítani úgy, hogy finanszírozhatóvá válik a költségvetésünk, akkor el lehet fogadni. Vagy pedig a másik út az, hogy a megvalósítandó céljaink közül csoportosítunk át, mondunk le bizonyos dolgokról, és így tesszük finanszírozhatóvá a költségvetésünket, mert az eddig elhangzottak alapján ez a nulla hitelfelvételt megcélzó költségvetés már messze nem a nulla hitelfelvételnél tart, és nem látok a forrásoldalon, mivel említésre méltó forrásmegjelölést az elhangzott vélemények kapcsán nem hallottam, amely lényegesen javítaná ezeket a kondíciókat. Mindezek ismeretében kell meghatároznunk valóban azokat a feladatokat, amiket okvetlenül meg akarunk valósítani, és innentől kezdve az elképzeléseket és a célokat kell megnyirbálnunk, mert más utunk, úgy néz ki, hogy nincs.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy kérés érkezett, hogy tartsunk szünetet. De egy kérdésem hadd legyen. Hányan kívánnak még szólni? Úgy látom, ketten, maximum hárman. Az lenne a javaslatom, hogy hallgassuk még meg az urakat, hölgyeket, és azt követően úgysem döntünk, most mindenki elmondta vagy elmondja az ezzel kapcsolatos véleményét, és akkor azt fogom javasolni, hogy most itt lezárjuk, fejezzük be és a következő alkalomra visszahozzuk mindazon javaslatoknak az újragondolásával, amik itt elhangzottak.

Györek László: Tényleg rövid leszek, és nem is szeretnék semmilyen javaslatot most egyelőre mondani, majd a későbbiek folyamán természetesen lesznek ilyen elképzeléseim. Két dologra hadd hívjam fel a figyelmet. Egyrészt arra, amit Budai úr már említett és én is, mint az egyik kht. felügyelő bizottságának tagja, hadd említsek meg, hogy célszerű lenne most már tényleg elkészíteni egy megfelelő szerződésvázlatot, szerződéstervezetet, amely pontosan szabályozná a kht-k, kft-k és az önkormányzat viszonyát.

Tüttő István: Most készül.

Györek László: Igen, ennek már ideje lesz. Azt hiszem, hogy erre szükség is lesz, hiszen a feladat, az csak nőtt, míg a támogatás, az csak csökkent, és azért ez így nem teljesen korrekt. Ne mi tegyük tönkre a saját kft-inket és kht-inket. Ez az egyik. A másik dolog pedig ennél talán kicsit fontosabb, mégpedig az, hogy a költségvetés az én meglátásom szerint nagyjából azt tükrözi, hogy a város hogyan képzeli el a 2001. évet, illetve talán még a jövőjét is, tehát valamiféle tervezést előfeltételez. Sajnos ebben a költségvetésben ént ezt nem látom. Csak egy dologra hadd hívjam fel a figyelmet. Lehet természetesen politikai szempontok alapján értékelni ezt a bizonyos Széchenyi Tervet, ami most már mai is szóba került, de kétségtelen tény, hogy több száz milliárd Ft kerül ki így az országba az önkormányzatokhoz, vállalkozó cégekhez ezáltal. Rengeteg olyan pontja van ennek, amely bennünket is érdekelhet, sőt kell, hogy érdekeljen. Most csak néhányat említsek meg: turizmusfejlesztési program néhány része, információs társadalom és gazdaságfejlesztési program, vállalkozáserősítő program néhány része, és így tovább, és így tovább. Én nem tudom, hogy az önkormányzat odafigyel-e erre. Gondolom, hogy igen, mert emlékszem, hogy érkezett egy felkérés a Polgármesteri Kabinethez, hogy gondolják át a Széchenyi Tervvel kapcsolatos teendőket, és hát elénk is került ez a Gazdasági Bizottságon egy, ahogy ők átgondolták. Én – talán csúnyán hangzik, de – majdnem elsírtam magam, amikor láttam ezt, ugyanis ez nem más, mint egy kifénymásolt, kiollózott változata, gondolom az internetről szedték le – igen, már látom is, hogy onnan. Na most ez kb. 5 perces munka, én is csináltam volna, ha erre valaki felkér. Nem hiszem, hogy erre kérték volna fel a Polgármesteri Kabinetet. Gondolom azóta, mert ez decemberben történt, már történt más is, tehát átgondolta valaki vagy valakik átgondolták, hogy hova, miképp lehetne csatlakozni, hogyan lehetne a városba pénzt hozni. Még egyszer mondom, nagyon komoly összegekről van szó. Azt konkrétan tudom, hogy az információs társadalom program két év alatt közel 50 milliárd Ft ráfordítással fog járni. Hát ha ebből Nagykanizsa egy kis szeletet is tudna csak lehasítani, az már elég jelentős lenne. Én úgy gondolom tehát, hogy azért itt tervezni kéne, előkészíteni kéne, valószínűleg már most is egy kicsit elkéstünk, de azért talán nincs még veszve minden. Tudom, hogy vannak azért részlépések, és itt most hadd hívjam fel a figyelmet egy előterjesztésre, amit ma kaptunk meg, ez a területfejlesztési információs rendszer kialakítása Dél-Zalában. Itt erre szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez sürgős, tehát erről mindenképpen dönteni kéne, és viszonylag komoly összeget jelent. Nem igazán városi beruházás, tehát pénzbe mondjuk így nem fog kerülni, hanem inkább pénzt lehet ezzel szerezni, és egy olyanfajta szerepet lehet adni talán Nagykanizsának, ami már régóta hiányzik. Konkrét kérdésem tehát: foglalkozik-e ezzel a kérdéssel, mármint a Széchenyi Tervvel valaki, vagy valakik, vagy történtek-e lépések konkrét projektek kidolgozására, illetve információgyűjtés ez ügyben, és ha nem, akkor pedig arra várom a választ, hogy mikor történnek meg ennek az első lépései? Ha lehet, akkor minél gyorsabban történjenek meg.

Tüttő István: Köszönöm Györek úr figyelemfelhívását. Amit említ, egy soron kívüli ülésre kerülne sor, ha egy elfogadható időn belül befejezzük a mai napnak a hátralévő napirendjeit. Én reményt látok rá. És ennek a soron kívüli ülésnek éppen az első napirendi pontja a Széchenyi Terv pályázati rendszeréhez illeszkedő megvalósíthatósági tanulmány elkészítése lenne éppen. Ez pedig nem más, mint a tematikus park, és egyben Nagykanizsa városának bekerülése a Széchenyi Terv azon programjába, amely a termálprogrammal függ össze. Tehát ez lenne az egyik ilyen napirend. De most, amit említett még Györek úr, az információs rendszer kialakítása, az szintén egy napirend lenne, de ezt, mondom, ezen a soron kívüli ülésen, amely ezt követő, tehát az úgynevezett folytatólagos közgyűlésünk után kerülne sorra, ezért kérem Önöket, hogy lehetőleg olyan gyorsan dolgozzunk, hogy erre lehetőség nyíljon. Tehát ez lenne a válaszom most Györek úrnak, hogy konkrétan ezzel foglalkozunk.

Marton István: Mielőtt a mondanivalóm lényegére térnék, egy kis bevezetést kell, hogy tartsak, mert nem szeretném, ha a minket nézőkben kétségek maradnának. Mayer képviselőtársam és polgármester úrnak volt egy vitája, amelyből esetleg a szakképzési alap rendeltetésszerű felhasználását kérdőjelezhette meg az, aki nem ismeri ennek a rendszerét, ugyanis ezt nem befolyásolja, ha abból mást fizetnek, ha összességében azt az összeget, ami arra összejön a célra használják fel, amire az hivatott. Tehát annak semmi jelentősége nincs, hogy mást fizettek ki belőle abban a pillanatban, az év végi egyenlegből kell ezt megnézni. Ez volt az egyik. A másik pedig a Tóth úr által említett régi mozi, illetve annak a felújítása, illetve arra az alpolgármester úr által adott válasz. Kezdem azt hinni, hogy minden Tarnóczky úrnak nem tetsző közgyűlési döntést felül kell vizsgálnunk. Én javaslom, hogy mondjuk ezt négyhetente ejtsük meg, hiszen a múlt közgyűlésen is volt egy ilyen, és ha ezt egyszer eldöntjük egy szavazással, akkor a későbbiekben erről már vitatkozni sem kell, hanem négyhetente a neki nem tetsző döntéseket idehozza elénk felülvizsgálatra. Ezt azért mondom …

Tüttő István: Ez határozati javaslat?

Marton István: Igen, ez egy határozati javaslat. Humoros …… nekem rendkívül módon egykezes munkának tűnik, és itt véletlenül se gondoljon senki azokra a kezekre, akik ezt leírják, én itt szellemi vezérlésre gondolok, és többször elmondtam, 3. éve számomra rendkívül módon hiányzik a költségvetést előkészítő ad hoc bizottság, amely inkább jól, mint rosszul, azért 8 évig működött. Egy kis konkrétumra, ha megnézzük az 5. számú mellékletet. Én nem akarok hosszasan elidőzni mellette, de már többen szóvá tettek ebből több sor is, de érdekelne, hogy a Thury laktanya volt kápolna épület értékesítését miért tudjuk ezer forintos pontossággal, amikor általában ugye milliós pontossággal tudjuk a számokat? Lehet, hogy valaki meg tudja válaszolni, hogy már esetleg el is kelt és be is fizették. Nem tudom.

Tüttő István: Nem, hanem egy felértékelésnek ez volt a végösszege. Én magam is furcsának tartom, hogy nem egy kerekszámot ad meg.

Marton István: Én természetesen tudtam a választ, amit polgármester úr ad. Csak rá akartam mutatni a dolognak a nevetséges voltára. De tovább megyek, és itt azért illik megőrizni a komolyságunkat, mert nagyon komoly dolgokról van szó. Csak ugye úgy tanították az embert az iskolában, hogy ha a milliókban van sok nulla, vagy a milliárdokban, akkor nem illik, mondjuk 6 tizedes pontosságig egy másik számot kiszámolni, és én itt is egy kis aránytévesztést érzek.

Tüttő István: Egyetértek, Marton úr. Sőt úgy emlékszem, javasoltuk is, hogy a költségvetésben kerekítsük fel ezeket az összegeket.

Marton István: Ez lehet 11, lehet 15, de 11 millió 137 ezer nem lehet. Többektől hallottam, és itt szerepel két sorral lejjebb a Szent Flórián téri óvoda értékesítése. Szakemberek meglátása szerint azt csak telekáron szabad értékesíteni, bontás után, hiszen a falak teljes mértékig nedvesek, és nem lenne szerencsés valakiben olyan illúziót kelteni, hogy ez itt maradhat. Én a magam részéről, hogy forrásról is beszéljek, ne csak hiányról, az egyéb épületértékesítésre betervezett 5 millió Ft-nál legalább egy nagyságrend hiányt érzek, és biztos is vagyok benne, hogy mire letelik az év, addigra ez az egy nagyságrend az össze is jön. A 7. számú mellékletben a V. sor, az általános tartalék ugye 20 millióval van szerepeltetve. Ez olyan pici szám, hogy ez még a költségvetés 0,2%-át sem éri el, ami meggyőződésem, hogy tarthatatlan és biztos, hogy ezen változtatni kell. Menjünk át 10. táblára, ahol már az OKSB elnöke ugye a sportfeladatok támogatását említette.

Tüttő István: A növelés mértékére nincs javaslat?

Marton István: Hát mondjuk 5 helyett 50, mert ezt a számot is.

Tüttő István: Ja nem az egyéb, hanem az általános tartalék.

Marton István: Arra mondtam. Vagy a 20 helyett mondjuk 50 legalább. Mint ahogy az 5 helyett is 50.

Tüttő István: Az világos.

Marton István: Sportfeladatok támogatásánál, mint említettem az OKSB elnöke említette, hogy míg ’98-ban 59 millió ment sport célra, ’99-ben is 52,5, 2000-ben 38,5, sőt még a koncepcióban is több volt beírva, mint az itt előttünk szereplő 32,5 millióm - én maximálisan egyetértek azzal, hogy ezt bizony legalább 50 millióra kell felvinni, és reálértékben, még akkor is közel 15%-kal elmaradunk a 2 évvel ezelőttihez képest. Itt azt hiszem, Böröcz képviselőtársam említette, hogy az előkészítő már biztos lehet a Futball Club Kft. felszámolásában, hiszen a második félévre szereplő 20 millió Ft-nak sehol sem találom még a nyomát sem. Áttérve a 12. táblázatra, az Ady úti sportlétesítmények működése, támogatás ugye az előzőben még, a koncepcióban szerepelt a Zárda úti is, mind a kettő 80%-kal, innen a Zárda út kikerült, maradt Ady út 60%-kal. Úgy gondolom, hogy itt is már gyakorlatilag sikerült elfeledkezni az esetleges tulajdonjog megszerzéséről, amelyre ugye közgyűlési döntés van, hogy ezt a Zárda úti sportlétesítményt az önkormányzat félév végéig igyekszik megszerezni. Egy fillér összeget egyébként nem látok erre beírva. Én nem is mondanék ide konkrét számot, mert nem óhajtom a város pozícióit a folyó tárgyalásokon rontani. Ami nagy fájdalom, és a múltkor is elmondtam, 6. éve belterület Szabadhegy és nincs neki a főutcája. Az öreg Szabadhegyi utca pedig már olyan, hogy nyomvonalában még létezik, csak jószerivel közlekedni nem lehet rajta. Aki arra többször járt, az ezt tanúsíthatja. Nem látok ebben az anyagban egy könyvtárépítő ad hoc bizottsági határozatot, illetve annak az érvényesítését sem, amelyben az ad hoc bizottság javasolja, hogy a tetőtér majdani hasznosítása érdekében körülbelül 30 millió Ft-ra van szükség, amivel 4-500 m2 olyan ragyogó területet nyerhetnénk, ami ha visszaszámolunk, körülbelül 60 ezer Ft/m2-kénti szerkezetkész ár. Azt hiszem, hogy ez egy főnyeremény, ha persze jól lesz kihasználva a későbbiekben. Na most én nem akarok azzal a kérdés körrel foglalkozni, mert Böröcz úr foglalkozott, azért vártam a végére, hogy kevesebbet kelljen beszélnem és ez be is jött, mert például Böröcz képviselőtársam az alultervezést tematikailag tökéletesen szakszerűen összefoglalta, és a vagyon felélésről is jól mondta, amit mondott. Miként a Budai úrnak az a mondata is nekem nagyon tetszett, hogy a tavalyi költségvetés készítésnél ugye elindultunk 87 millióról. Tavaly december közepén, amikor már vége volt az évnek, fölkúsztunk 306-ra, és gyakorlatilag a vége szinte nulla lesz, mert ha jól vagyok informálva, gyönge 20 millióról van szó. Tehát úgy gondolom, hogy az alultervezésnek ez is egy …. példája. Meg annak is, hogy papír rendkívül türelmes. Még annyit kívánok elmondani, hogy nem találok egy nagyon jelentős forrás bevételi oldalon. Nevezetesen már a tömegkommunikáció is kihozta, hogy a gázközmű vagyon a 100 és 400 millió igényű településeknél hamarosan kifizetésre kerül, és ha jól vagyok informálva, akkor városunkat ez 236 millió Ft-tal érinti, vagyis forrásunk már itt van a zsebünkben. Sokkal biztosabb, mint mondjuk az a hitel, amit majd az ősszel akar felvenni. És akkor még nem beszéltem arról a 876 millió újabb forintról, a kettő együtt ugye meghaladja ugye az 1,1 milliárd forintot, ahogy én első meg a második ciklusban megfogalmaztam, a talált pénzek kategóriájában, amit adott esetben majd peres eljárás keretében kell érvényesítenünk, de a 236 millió, nem győzőm eléggé hangsúlyozni, ettől független, és gondolom, hogy napokban aláírásra kerülnek a szükséges dokumentumok. És nagyon bízom benne, hogy amikor a költségvetés legközelebbi fordulójára kerül sor, ez az összeg már szerepelni fog, és esetleg egyéb összegek is.

Tüttő István: Egyébként ma foglalkoztunk épp ezzel a kérdéssel, mert a Megyei Jogú Városok Szövetsége levelet intézett hozzánk, hogy foglaljunk állást a kérdésben. Mi vitatjuk annak a 236 milliónak pontosságát, nem a jogosságát, hiszen jár nekünk, csak sokkal több jár. Abban nem tudunk igazán érdemben dűlőre jutni, hogy elfogadjuk–e jogfenntartással, magyarul vagy pedig azt mondjuk, hogy mi semmiképp nem fogadjuk el és perelünk, mert ugye annak pedig az a következménye, hogy itt nem lehet megjeleníteni semmit. Majd ezt megbeszéljük, mert erre vonatkozóan a jogtanácsos, aki ezzel foglalkozik, azt javasolta, hogy ne fogadjuk el. Át kell gondolni, ehhez majd mások véleményét is igénybe vesszük. Mert így akkor nem szerepeltethetjük, ha nem fogadjuk.

Tarnóczky Attila: Tisztelt Képviselő Úr! Nem én állok minden dolog mögött, amely Önnek nem tetszik, ebben a közgyűlésben. Azt hiszem, hogy mértéktelenül túlértékeli a személyemet, és tán ezt nem tenné, hogyha egy kicsit jobban szeretne engem.

Tüttő István: Azt hiszem, érzelmi síkon lezárhatjuk az ügyet. Osztályvezető úr kíván még szólni.

Beznicza Miklós: Nem szeretnék mindenre válaszolni, nem is tudok, ami itt fölmerült. Egy-két dologra azért szeretnék itt reagálni. Elhangzott, a Szociális és Egészségügyi Bizottságon az anyaggal kapcsolatban, amit most Önöknek kiosztottam, egyetlen egy gondolatot szeretnék hozzáfűzni itt a Kelemen Z. Pál képviselő úrnak. Azt szeretném azért eloszlatni, hogy az “A” pontban felsorolt normatívák a “C” pontban, vagy az “A” pontban felsorolt kiadásokat fedezi. Nem, ez sok minden mást fedez, nagyon furcsa állapot lenne, ha az “A” és “C” pontot állítanánk szembe egymással. Ez a dolog nem működik. El tudom fogadni természetesen azt is…

Tüttő István: Nem így mondta pontosan, de ezt majd megbeszéltük. Nem szembeállításról van szó.

Beznicza Miklós: Egymás mellé állításról.

Tüttő István: Nem, ezek tételek azért legyenek kibontva ilyen és ilyen számú táblázatban, mellékletben. Tehát nem azt mondta, hogy ennek az egyensúlyát így kell megteremteni.

Beznicza Miklós: Itt még elhangzott - a Böröcz képviselő úr -, hogy alultervezett költségvetés, és szeretném mondani, hogy a tavalyi évi költségvetést megnéztem, és alultervezés csak abból ered, hogy az értékpapír vásárlást nem állítottuk be. Ha beállítom, akkor az bevételben és kiadásban is csak automatikusan felsrófolom vele költségvetést. Amennyiben itt szükséges, természeteseten rendben van. El tudom fogadni azt a céltartalékok működési és felhalmozási célú megbontását, természetszerűleg meg lesz. Pénzmaradvány hangzott el itt többször, hogy nincs beállítva. Szeretném azt mondani, hogy tavaly igen, be volt 3 millió Ft állítva. Az idén ez hitellel zárult ez a költségvetés. Ami a biztos a pénzmaradványnál, annak az összegét tudom mondani, bár felesleges, mert a kiadási oldala is meg lesz. 47 millió Ft-ról van szó, ami a bérlakás számlán az elnyert pályázat önrésze. Ez biztos. Az összes többi nem biztos, de mivel alszámlán van, ez csak áprilisban lehet téma. Kiszámlázott termékek ÁFA bevétele hangzott itt el. Képviselő úr, szeretném mondani, hogy ennek a legnagyobb része és az egésze a miklósfai csatorna visszaigényelt ÁFA-ja, ami idén már nem téma. Tárgyi eszköz értékesítésnél elismerem azt, csak nem tudom megmondani, hogy mennyi terület és mennyi az épület. A hulladéklerakó átvettre mondta képviselő úr, 9-10 millió Ft-ot állítsunk be. Szeretném mondani, beállíthatjuk, az egyensúlyon nem javít. Az egész hulladéklerakó itt önkormányzati támogatás nélküli beruházásként van szerepeltetve. Itt ezen az egyensúlyon, képviselő úr, ez javít. Liszói bevételek hangzott el itt két képviselő úrtól is. A liszói bevétel a normatívák között szerepel, tehát normatívák között van benn.

Tüttő István: Nem itt az volt a kérdés, hogy egyensúlyban vagyunk-e vagy ez nekünk ráfizetés. Ezt meg kell majd vizsgálni.

Beznicza Miklós: Én ezt nem mondom. A képviselő úr itt a személyi juttatásokra tett föl kérdést, arra majd mindjárt kolleganőm válaszol.

Tóthné Krémer Mária: A Budai úrnak szeretném válaszolni. Én azt hiszem, hogy helytelen gyakorlat az, ha a személyi juttatásokat az előző évi módosított előirányzathoz hasonlítjuk össze, mert ez nem mutatja azt, hogy közben az előző évben növekedéseknek a következő évi hatása milyen részt képvisel. Tehát erre szeretném azt mondani, hogy az okmányirodai létszámokat ugye október 1-től 8 fővel fejlesztettük. Ennek a 11,5 havi bére a 2001. évi költségvetésben szerepel, ez 8 millió Ft. Nem szerepelt ugye módosított előirányzathoz viszonyítva, 1 fő adóügyi dolgozót bérét kértük, ami szintén csak a 2001. évi költségvetésben szerepel. A liszói feladatok ellátásával kapcsolatos dolgoknak az 1 fő bére szintén ebben szerepel. És ugyannak ennek a 6 havi hatása, a tisztségviselők bérfejlesztésének a 6 havi hatása szintén a 2001. költségvetésben pluszként szerepel. Amennyiben a személyi juttatásokat úgy vizsgáljuk, hogy alapilletmény vagy rendszeres személyi juttatások, és egyéb juttatások, akkor viszont a rendszeres személyi juttatásokból évközben az álláshelyek, üres álláshelyek be nem töltése miatt, a betegségek miatt kiesett hónapoknak a bére, az megtakarítódik, nem alapilletményként szerepel a költségvetésben, hanem áttevődik a jutalomhoz, és jutalomként kapják meg azok a dolgozók, akik ezeknek a feladatoknak az ellátásában többletfeladatot vállaltak. Ezen kívül szeretném még azt elmondani, hogy szerepel a személyi juttatások között többek között a 2,3 millió Ft-os diák sportkörben közreműködők magbízási díja, ami minden éven a dologi kiadások között szerepelt a sportfeladatoknál. Most a helyére tettük, hogy ne évközben kelljen módosítani. A Cserti úrnak szeretném válaszolni, hogy miért nem szerepel a címrend, és miért nem szerepel a normatíva ebben a költségvetésben. Ez egy olyan tervezet, ami munkaanyag, és egyetlen évben sem évek óta sosem szerepeltettük a címrendet a munkaanyagban, mivel ez a rendeletnek a része, és ebben a munkaanyagban rendelet sem szerepel. A normatívát azért nem szerepeltettük, mert ez egy képzett normatíva, előzetes számítás. Egy hete kaptuk meg a pontos normatívákat, és azt már a végleges költségvetésben így szerepeltetjük.

Szokolné Dr. Szolik Enikő: Egyetlen egy mondatot szeretnék Györek képviselő úrnak a Széchenyi tervvel kapcsolatos felvetéséhez hozzáfűzni, az asztalon van egy anyag az intézményi felújításokkal kapcsolatosan bevonható pluszforrásokról, és ez jelzi, hogy az iroda figyelembe vette bevonható forrásként az ott megjelölt célt már.

Tüttő István: Főleg figyelem felhívás volt természetes, hogy folyamatosan kell vele foglalkozni. Osztályvezető úr befejezte? Köszönöm szépen. Akkor most szünet következik. Lezárjuk ezt, mivel szavaznunk nem kell, folytatjuk majd természetesen figyelembe véve az elhangzottakat.

 

Szünet

 

Kelemen Z. Pál: Tisztelt polgármester úr, itt a szünetben beszéltem a jelenlegi vendégeinkkel és a 17. napirendi ponthoz az egyik pályázó kérte, hogy mivel az egyéb halaszthatatlan elfoglaltsága miatt el kell mennie, ha egy mód van rá, vegyük előre a napirendben, következő napirendi pontnak, és hogyha ezt a többiek jóváhagynák, akkor megköszönöm.

Tüttő István: A 17-et?

Kelemen Z. Pál: A 17-et, igen.

Tüttő István: Kérem, ügyrendi javaslat volt. Kérem, szavazzunk róla. Tehát előre hoznánk a 17. számú napirendet, javaslat van rá. Ez pedig a Futball Clubnak a kérdése.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

 

  1. Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft. 100 %-os üzletrészének értékesítése (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Tüttő István: A napirendi pont előterjesztője Törőcsik Pál úr, alpolgármester. A zárt ülésről nem volt szó. Nem, mert akkor kellett volna. Kérem szépen, az lenne a javaslatom, hogyha szigorúan anyagi kérdésről van szó, akkor, ha szükséges, ha pedig nem, akkor tartózkodjunk a számok emlegetésétől. Törőcsik úr öné a szó. Megkérdezem, hogy van-e hozzátenni valója az írásos anyaghoz?

Törőcsik Pál: Az előterjesztést írásban Önök megkapták. Pályázatok beérkeztek, határidők javaslatokban szerepelnek azok a lehetőségek. Mindannyiunk előtt ismert az a közgyűlési határozat, amelyet ebben az ügyben hoztunk. Előzetesen többet nem kívánok hozzáfűzni.

Tüttő István: Kérdezem, van-e észrevétel, kérdés? Úgy látom nincsen. Kérem szépen, 3 határozati javaslat szerepel. Birkner úr kíván szólni?

Birkner Zoltán: Előbb meghallgatom polgármester úr.

Tüttő István: Én hozzájárulok, hogy még elmondja a véleményét. Hát, ha kíván vele élni, hanem, akkor szavazunk.

Birkner Zoltán: Kívánok.

Tüttő István: Tessék.

Birkner Zoltán: Köszönöm polgármester úr. Kedves képviselőtársaim! Tulajdonképpen az egyik pályázóhoz szeretnék feltenni, illetve nem is hozzá szeretnék feltenni, magukhoz szeretnék feltenni egy kérdést, ez egy kicsit olyan pontosító kérdés lenne, több is, egészen pontosan. Ami engem nagyon érdekelne, ugye a Marton - Böröcz Tibor úr által, és Szabó Csaba által letett pályázatban és ennek a szerződési pontjaiban a 2. ponton belül van néhány hozzászólásom. Az egyik az az önkormányzatra vonatkozó feladat. Az önkormányzat feladata az első, vagy másodosztályú szerepléshez szükséges feltételekkel rendelkező labdarúgó stadion és egyéb kisegítő létesítmény biztosítása, valamint fenntartása. Én ezt szeretném egészen pontosan megtudni, hogy ez mekkora költséget jelent, egészen pontosan mire gondoltak a pályázók ebben az esetben. Hiszen akkor innentől kezdve ennek a kérdése azért kiderül, hogy 40 plusz mit jelent. És egyébként azért mondtam, hogy ez nemcsak a pályázó urakhoz szól ez a kérdés. Azért is szeretném Marton urat megszólítani, mert Ő a mostani kft-nek az ügyvezetője, aki egészen pontosan tudja, hogy milyen költségekkel jár ez, és azt is tudja, hogy milyen elvárások vannak egy első vagy másodosztályú csapat szereplésénél pálya, illetve egyéb létesítményekkel kapcsolatosan. Úgyhogy szerintem Ő az avatott szakember ennek, tehát tőle szeretném ezt megkérdezni.

Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy megvárnánk, Marton úr is gondolom, így egyetért azzal, hogy először a Budai úrnak is adjunk szót, hátha kérdések hangzanak, amire válaszolni kell.

Budai István: Úgy gondoltam, hogy nem szólok hozzá. De a Birkner Zoli hozzászólását szeretném folytatni. A többi ponttal kapcsolatosan is nekem vannak gondjaim. Először is ugye én arra gondolok, hogy azért kiírni a fizetés módját, hogy, bocsánat nem mondok összeget, egy ilyen alacsony összegnél nem kellene, mert az cinikusnak tűnik az én fülemnek. A másik olyan dolog, amit én.

Tüttő István: Szememnek.

Budai István: Vagy a szememnek, de fülemnek is, ha hallom. A második bekezdés azt mondja, hogy a követelések és kötelezettségek egyenlege nulla legyen. Ezt már egyszer tisztáztuk, hogy a világon ilyen mérleget nem csináltak még, hogy követelések és kötelezettségek egyenlege, tehát annyit követeljek valakitől, amennyivel tartozok valakinek. Én ugye ezt úgy fogalmaztam voltam, hogy az átadáskori zárómérleg nem lehet veszteséges. Mert ugye lehet neki pénzmaradványa, lehetnek pénzeszközei, amiket bevonhat a kötelezettség teljesítésére. Ebben a kérdésben én úgy gondolom, szakmaiatlannak tűnik ez a megfogalmazás, elnézést a kifejezésért. Ugyanúgy problémának látom én a létesítménynek a fenntartására, üzemeletetésére biztosított fedezetet, mert ugye akkor ez már nem a 40 millió, tehát nem pályázati kiírásnak megfelelő pályázat ez. Aztán ugye nem beszéltünk mi soha fogyasztói árváltozásról a támogatás során. Ebben az is megfogalmazódott. Én úgy gondolom, Pista majd légy szíves adjál rá választ, hogy miért születtek meg ezek a javaslatok a pályázati kiírással ellentétes módon? Mert ez nem az

Tüttő István: Van-e még észrevétel? Hátha nincs, akkor megkérem Marton urat, mivel neki tették fel a kérdéseket, szíveskedjék válaszolni.

Marton István: Először is, hogy akik nem sportvezetők, hogy az összeg súlyához.

Tüttő István: Vagyunk egy páran

Marton István: Akik nem különösebben járatosak, mert van, aki azért járatos, annak ellenére, hogy nem az. Az összegek súlyának és arányának az érzékeltetése végett el kívánom mondani, hogy Magyarországon kettő profi liga van, és az összes többi amatőr. Az amatőr, az nem azt jelenti, hogy ez ingyen működik. Mondjuk egy NB-III-as, tehát egy negyedosztályú csapat működtetését talán 10 millió Ft-ból lehet megoldani, de a legfelső amatőr ligát, az NB-II-t, azt 60 alatt garantáltan nem lehet eredményesen megoldani. Az első osztályban, aki a sportot olvassa, vagy olyan napilapokat, ahol sportgazdasági kérdésekkel is foglalkoznak, az mind tudja már, hogy negyedmilliárd Ft fölött nem lehet működtetni első osztályú klubot. Tehát a kiírásban szerepelő első vagy másodosztály, az gyakorlatilag vagy nélkül, sima másodosztályt kell, hogy jelentsen, mert egy másodosztályú klubot utánpótlással, létesítményekkel együtt kb. 100-120 millió Ft-ból lehet sikeresen működtetni. Tehát ez egy alapkérdés. A Birkner képviselőtársam kérdezte, hogy mit jelent az, hogy az önkormányzat feladata az első vagy másodosztályú szerepeléshez, tehát mondjuk a másodosztályú szerepléshez szükséges feltételekkel rendkelező labdarúgó stadion és egyéb kisegítő létesítmények biztosítása, valamint fenntartása. Ez azt jelenti, hogy a center pályát mindenképpen meg kell tartani a volt Olajbányász stadionban, és a hozzátartozó öltözőrendszert, illetve a munkacsarnokot. Lehet itt sok mindent mondani, de e nélkül ez nem megy, és még anélkül sem megy, hogy az önkormányzat azon határozatának ne szerezzen érvényt, amely szerint június 30-ig a tulajdonjogát megszerzi ennek az objektumnak. Ki is jelölt egy 3 fős önkormányzati delegációt, a polgármester úr, az illetékes alpolgármester, személyemen keresztül. És ezek a tárgyalások elindultak, de én azt már költségvetés vitája során is mondtam, hogy így én nem kívánok itt a stadion megszerzésével kapcsolatban összegről beszélni, hiszen lehet, hogy a tulajdonszerzést az egyéb előnyök juttatása miatt összegszerűen nem lesz akkora, mint hogyha direktben kellene vásárolnunk. Most azt a mondatomat lehet, hogy nem mindenki érti, de a nyilvánosság előtt ezt mélyebben nem vagyok hajlandó kifejteni. Zárt ülésen vagy szünetben bárkinek, bármikor. Hogy rosszabb a helyzet, mint amikor a nyáron ez tulajdonképpen eladásra került volna először - Tarnóczky úr említette, hogy egy komoly jelölttel találkozott idáig, akinek érdemi vételi szándéka volt. Na most ezzel komoly jelölttel én is tárgyaltam, és amikor rákérdeztem, nem egyedül tárgyaltam, tehát van a testületben olyan, aki szintén jelen volt ezen a tárgyaláson, az megerősíthet, vagy éppen cáfolhat, ha szerinte nem az történt, amit mondok - objektum nélkül érdemben ő se. És mivel nem látta - gondolom - biztosítottnak az objektum megszerzését, ezért be se adta az ajánlatát. Belőlünk - ez köztudott, hogy - nem a bőség hajtotta ki ezt az ajánlatott, hanem egyszerűen azért tettük meg, mert nem szeretnénk, hogyha Kanizsán a labdarúgás legfelsőbb szintje az az V. osztály lenne. És nem akarok én mélyebben foglalkozni azzal, de ha a városban már megszűnt az a csapat, amelyik mondjuk a IV. osztályban reprezentálhatna még, aminek a léte nagyon jó volt, hogy volt, hisz a játékosainkból 5 kettős igazolással ott volt, azon kívül is voltak még ott ennek futball klubnak a neveltjei közül. Hát, amikor a futball klubnak igénybe kellett venni a kettősigazolású játékosait, akkor bizony nem is tudott érdemben ez a csapat jól szerepelni. Tehát én itt az erők összevonásával kapcsolatban mondom ezt, mert az az erő az összes erőnek, ha százalékban akarom kifejezni, ami pillanatnyilag bevethető, messze nem biztosítja még a 10%-át sem. De hát én azt hiszem, hogy város függetlenül, hogy ez a futball klub az első vagy a másodosztályban szerepel, nem maradhat labdarúgó stadion nélkül, illetve ha a nélkül marad, akkor a csendes lemorzsolódás, a háttérbe szorulás, az életképtelenség jeleit kell, hogy észrevegyük rajta. Nem véletlen az sem, hogy az ISM-nek a pályázatán már a legutolsó kategóriába kerültünk ezzel a 44 millió Ft-tal, amelyet ebben a pillanatban még csak igénybe se tudnánk venni. Még szerencse, hogy csak 2002-től van pénz. Lévén, hogy nincs a tulajdonunkban objektum. Tehát ez a kérdés, ez csak annyiban sürgős, a futball klub léte az június végéig biztosított többé-kevésbé, az önkormányzat és egyéb pénzek, de döntő módon az önkormányzat finanszírozásában, és abban az esetben, ha nem lesz hozzá objektum, akkor garantáltan megszűnt a profi futball Nagykanizsán. Én tudom, hogy a másik pályázó, az mást írt, de én ezzel érdemben nem akarok foglalkozni, ezt tisztelt képviselőtársaimra bízom, hogy eldöntsék, hogy annak a dolognak mekkora a realitása. Budai úrnak nem tetszik, hogy van egy alacsony vételi ár megjelölve. Én úgy gondolom, hogy egy ajánlatban ezt meg kell tenni.

Tüttő István: Nem, hanem ilyen összeg mellett kikötni azt.

Marton István: Bocsánat, számláról utalhatjuk is, ha pedig. De ezt az egyszerűbb, ha a zsebünkbe nyúlunk, és ezt a hatalmas összeget átadjuk. Ezen lehet ……. vitát folytatni, de ez azt hiszem, hogy tartalmat nem érinti.

Tüttő István: Részletfizetést nem kérjetek.

Marton István: Természetesen, ha ne adj isten az 1. változatot …….. valószínűleg igaza van, hogy a társaság működtetésére tett 2. számú pontban, amikor azt írtuk, hogy követelések és kötelezettségek egyenlege nulla legyen, azért ott kifejtettük, hogy ennek összegében nem vehetők figyelembe azok a kintlévőségek, amelyeknél a késedelem a 14 naptári napot meghaladja. Tehát magyarul perben esetleg még csak nem érvényesíthető, mert ha érvényesíthető, akkor évek múlva érvényesíthető. Van itt egy Román Labdarúgó Szövetséggel húzódó átigazolási ügyünk, ami ’99 óta tart. Elméletileg az FIFA-nak már régen törölni kellett volna a román bajnokság élvonalából ezt a csapatot, de még nem tette meg. Tehát ilyen ügyek vannak, de ezeket, azt hiszem, nem lehet figyelembe venni, mert ezek vagy bejönnek, vagy nem jönnek. Na most, emellett én elismerem, hogy ez Budai úrnak, aki ugye ebben témában abszolút profi, pongyolának tűnik, viszont ez a képviselőtestületnek lett így megfogalmazva elsősorban a közérthetőség miatt. És azt hiszem, hogy ez nem tartalmai hibája ennek az ajánlatnak. Hát azt hiszem, hogy a felmerült két képviselőtársam kérdéseit nagyjából megválaszoltam, de ha van még kérdés, én minden további nélkül állok a rendelkezésére a testületnek.

Birkner Zoltán: Elnézést kérek a képviselőtársaimtól, aki előtt most …. válaszgombot. Őszintén megmondom, azért, mert nem kaptam a kérdésemre választ Marton úrtól. Az volt a kérdésem konkrétan, mai ….. számolva, tehát a mai pillanatban, ha így maradna a rendszer, hogy még 1 évre esetleg meghosszabbodna a KÖGÁZ-tól igénybevető létesítmény “A” verzió szerint, tehát ez az egyik verzió, akkor mennyibe kerül konkrétan az intézmény fenntartása? Hiszen most itt nekünk döntenünk kell valamiben, aminek egyszer van egy 40 milliós támogatási első vonala, ami valóban pályázati kiírás szerint történik, és van egy második, hogy és még pluszba mennyibe kerül egyébként a létesítmény fenntartás, hiszen akkor fogunk rájönni arra, hogy egy évben egy másodosztályú futballcsapat Nagykanizsának mibe fog kerülni. És én nem szeretnék addig dönteni, amíg ezt nem tudom. És én még azt is meg szeretném kérdezni, mert tudom, hogy az információ ennél a pontnál nagyon fontos, hogy mi van akkor, hogyha nem sikerül a jövő évre megállapodni a KÖGÁZ-zal? Legyenek kedvesek ezt a verziót is nekem elmondani. Ha most szeretnénk kötni egy komoly megállapodást egy ajánlattevővel, akkor legalább információ birtokában legyünk, hogy miben is kellene valójában döntenünk, hogyha marad, mondjuk az a verzió, az 1. vagy 2., vagy ki tudja még, hogy melyik. Tehát, hogy egyáltalán mit vállalunk fel. És énnekem lenne még egy megjegyzésem. Én nagyon szeretném, hogyha ez magállapodás úgy köttetne, hogy 2002. június 30-ig feltétlenül meg kell próbálni, nem tudom, hogy ez hogyan lehet belefogalmazni egy szerződésbe, fenn kell tartani ezt a csapatot, meg kell próbálni benntartani a másodosztályba. Tehát, hogy egy kicsit legyen ennek egy ilyen ……., hogy legalább 2002. júniusáig. Hiszen ne felejtsék el uraim, Marton úr nagyon jól mondta, hogy 100-120 millió Ft/év, mindennel együtt. Mi adunk 40-et, valószínűleg 20 millió körül lesz, vagy 15 millió körül lesz a létesítmény, az eddigi emlékeim szerint ennyi szokott lenni. Akkor közben kapnak ilyen jogdíjat, van azért egy értéke a csapatban, hátha minden összeadok, akkor ez egy nagyon jól kerekedő vállalakozássá kezd emelkedni. Na most azért én tudni szeretném, hogy ez folyamatosságában akkor biztosítják-e a bennmaradást azok, akik vállalják ennek a kft-nek a megvásárlását. Hozzáteszem, hogy természetesen nem sajnálom, hiszen egy kft-nek nyereségesnek kell lenni. Úgy legyen. Csak szeretném azt akkor, hogy a kanizsaiak legalább 2002. június 30-ig élvezhessék a profi ligát.

Tüttő István: Nekem még egy hozzátennivalóm van, ugyanis az előző napirendben már felszínre került, ugyanis most 35 millió szerepel a költségvetésben az első félév finanszírozására, ha ehhez hozzáteszünk még 40-et, az 75. Jó, de hát akkor miért tették fel azt a kérdést, hogy a második félévre nem tartalmaz forrást a költségvetés. Mert számomra ez a dilemma. Arról volt szó, hogy 35 millióval támogatjuk az elsőt, tehát hogy kifut ennek az úgynevezett szezonnak a működése. És mi van a II. féléves szezonnal?

Birkner Zoltán: Bocsánat, polgármester úr, de énnekem azért a fejemben némi válasz van, és elnézést, hogy beleszólok.

Tüttő István: Nem, én ezt kérdeztem.

Birkner Zoltán: Valamifajta választ én érzek ebben. Valószínűleg az lesz erre a helyes válasz, hogyha, hogy ebbe a 35-ben bent van a létesítmény fenntartás is, na most, ha ezt arányosan megnézzük, akkor az azt jelenti, hogy mondjuk ez egy évi 15-20 millió Ft, akkor tulajdonképpen a létesítmény fenntartásra vonatkozó egész éves támogatást megkapták ebben az évben. Akárki. Ez most furcsa helyzet, mert csak adott esetben igaz.

Tüttő István: 9 millió Ft éppen létesítmény fenntartásra. Az nem ez?

Birkner Zoltán: Azért mondom, hogy ebben a 35-ben valószínűleg ez is benne van úgy, hogy.

Tüttő István: Akkor világos.

Birkner Zoltán: Így már akkor egyszerűbb azért.

Tüttő István: Aggályom támadt, hogy hátha ez egyben csak a működéshez szükséges, nem pedig a fenntartáshoz is.

Tarnóczky Attila: Tisztelt Marton képviselő úr! Nekem is egy kérdésem lenne. A közgyűlés idei első határozata teljesen egyértelmű ebben a tekintetben, hogy 40 millió Ft-ot ajánl fel évente a működtetésre. Ebben semmiféle valorizációról szó nincs. Az Önök ajánlatában azonban van. Ezért kérdezem, hogy a közgyűlés eredeti ajánlata az Önök számára elfogadható, vagy sem?

Dr. Fodor Csaba: Akármelyik, illetőleg hát nem akármelyik, de a 3 határozati javaslat közül az első kettő kerül megszavazásra, vagy azok közül bármelyik, akkor szeretném azért kiegészíteni a határozati javaslatot azzal, célszerű lenne az adásvételi szerződésen túl egy további együttműködési megállapodást is megkötni azzal a vevővel, aki a gazdasági társaságot megvásárolja tőlünk. Azt gondolom, hogy az évi 40 millió Ft körüli összeg, amiről beszélgetünk, elég sok pénz ahhoz, hogy azt mindenféle kontroll, mindenféle elvárások nélkül akárkinek is odaadjuk. Hogy miért, például mikre gondolok. Én arra gondolok, hogy a 40 millió Ft-ot ebben szerződésben ki lehetne kötni, hogy addig és csak addig adja az önkormányzat, amíg a profi ligában szerepel a csapat. Arra gondolok, hogy az önkormányzatnak ki kellene kötni ebben a szerződésben, hogy amíg a pénzt adjuk, addig a felügyelő bizottságba bizony x embert kíván delegálni az önkormányzat, ellenőrizvén azt, hogy hol, mi történik ott a pénzfelhasználások körében. Beszámolási kötelezettséget …….. stb., stb. De mivel ezt ugye az előterjesztések nem igazán tartalmazzák, ezért fogalmaznék úgy, hogy együttműködési megállapodással egészüljön ki, aminek aztán majd értelemszerűen tartalmát az Ügyrendi Bizottság, vagy a Sportbizottság, vagy bármelyik bizottsághoz le lehet telepíteni, aki azt meg fogja határozni, illetőleg arra rá fog bólintani. Tehát e tekintetben nem kell még egyszer ide közgyűlés elé visszahozni ezt az ügyet. A másik része, az tulajdonképpen kérdések lennének. Hát a Marton képviselő úr által, vagy általuk is aláírt ajánlatban ez a szükséges feltételek. Ezt én jobban szeretném, ha pontosítanánk, stadion és egyéb kisegítő létesítmények biztosítása. Tehát erre pontos válasz, hogy mit takar ez fogalom, nehogy az legyen, illetve fenntartása kötelezettség. Nehogy az legyen, hogy egy ilyen hevenyészett mondattal szándékosan fogok nagy számot mondani, több száz milliós beruházási igénnyel léphessen fel aztán bárki 3 év múlva, amikor mondjuk más emberkék ülnek itt helyettünk, és ami nincs leírva, arra nem igen emlékezhetnek. Tehát ez nagyon fontos. Igen, igen a Zoli mutatta, hogy ő itt lesz, majd emlékezni fog. Figyeltem. Tehát én azt gondolom, hogy ezt nagyon pontosan meg kéne fogalmazni, mert ez így hát eléggé hevenyészett, valóban. A másik kérdésem, az pedig a másik pályázóhoz szólna. Örülnék, azért ha Ő is szót kaphatna és elmondhatná véleményét, illetőleg hát, ha módosítani akarja vagy kiegészíteni, akkor azt nagyon szívesen meghallgatnám. Az egyik kérdésem azért feltétlenül az, hogy mivel lehet azt most igazolni, hogy az Ady u. 78. szám alatt található létesítmények, azok az egyesület tulajdonában vannak. Hallottam mindenféle hangokat, hogy igen, meg nem igen, meg talán részben, meg talán jó úton haladunk. De itt kifejezetten ez áll és számomra ez mondjuk egy fontos csomópont ahhoz, hogy állás tudjak foglalni a jövőről. Aztán majd, hogyha nem kapok választ a még felteendő kérdéseimre, akkor még kérdezni fogok.

Cserti Tibor: Hát végtére is Fodor képviselőtársam majdnem hogy elmondta mondanivalómat, úgyhogy csak szeretnék rávilágítani talán picit a másik oldalra is. Megítélésem szerint, hogy itt üzletrész értékesítésről van szó, ami …. kategória, ami alapvetően a csapat működésével függ össze. Meglepő módon egyoldalúnak tartom a beadott pályázati ajánlatot. Nem azért, mert a pályázóknak az érdekeit nem védi, hanem pontosan abból kifolyólag, hogy egy jelentős támogatási összegre vonatkozó felhasználási feltételeket, a város érdekit nem védi. És még egy ……., egy picit részletesebben. Mindazokról a sportszakmai elvárásokról, amit egyébként az Oktatási Bizottság elnöke …. az elmúlt időszakban több alkalommal kifejtett. Ha nemcsak értékesítési ……. támogatási szerződés …… egyéb ….. belül a sportszakmai feltételeket feltétlenül. Beleértve utánpótlás nevelést, … mindent biztosítani kell. De most független, melyik pályázó fut be ebből a szempontból. Itt a város érdekének védelmét egyéb jogorvoslati eszközökkel is én javaslom biztosítani, és azokon túlmenően, ………., én megmondom őszintén, hogy nagyon kemény feltételnek tartanám az x éven belüli opció, visszavásárlási jog biztosítását is. Ebben az évben mondjuk a tisztelt ……. pályázó nem biztosítaná a saját maga vállaltakat. Én is úgy emlékszem egyébként, ……. támogatási határozatunk van. Tehát ez egy nagyon lényeges kérdés ebből a szempontból, és nekem ……… hasonlít ez az egész játék, …… kicsit másik oldalról a laktanyakérdésekre, tulajdonosok nem vagyunk, a terület tulajdonjoga, az így lebeg. Végső soron annak nemcsak a tulajdonjoga, hanem minden rendezési tervi vonatkozása, tehát úgy értem, hogy a későbbi további hasznosítás, itt alternatív hasznosításra gondolok. Tehát ebből a szempontból nagyon fontos ez a kérdés, amit Birkner Zoltán képviselőtársunk tett fel. És erre a kérdésre is válasz szeretnénk kapni, mert egy furcsa jogi helyzet állhat elő, és amíg nincs, mondom tisztába, egyébképpen fejlesztési, felújítási vonzattal … belül, addig én sem tudok dönteni a témában.

Tarnóczky Attila: Számomra az eladási szándék egy esetben támogatható, hogyha a szerződésben visszavásárlási jog nem szerepel. Számomra ez egy fenyegetés, még ilyen szerződési pont nélkül is, mint lehetőség. Ha Önök ezt forgatják a fejükben, akkor ne adják el ezt a kiváló kft-t.

Balogh László: Számomra és talán a többség számára ez nem elsősorban sportszakmai kérdés. Ez egy gazdálkodási, fiskális szempontú meggondolást igénylő kérdés. Épp ezért nem is tárgyalta az OKSB. Épp ezért én tehát nem úgy, mint esetleg a régi időkben, nem kívánok hosszabb székfoglalót pro, vagy kontra tartani. Győzőn akár egyik, másik, vagy akár a harmadik megoldási javaslat. Én csak arra szeretnék figyelmeztetni, hogy ugyan itt többféle változatban előkerültek már elképzelések az elmúlt időszakban, de mindig egyértelmű volt a város részéről - egyértelmű? ezen lehet vitatkozni -, hogy hogyan jött ez elő, de egyféle eladási szándék. És én a magam részéről, csak akkor menjek még a konkrétumokra, én még azt is el tudom fogadni, hogy itt az éves 40 milliós támogatás meg legyen a város részéről. Akár abban a bizonyos sokkal konkrétabb együttműködési megállapodási szerződésben ezt 3 évre is mondjuk ki. De engem személy szerint zavar, hogy ezt évente - szerepel bizonyos megállapítás, hogy - a KSH által közzé tett fogyasztói árindex mértékével növeljük. Nem. Bízzunk abban, hogy ez a kft., ez a gazdálkodó társaság fejlődni is tud. Maradjunk 3 évre ennél a keretösszegnél. Szerintem az eredeti elképzelés is ez volt, de ehhez képest számomra ez egy új momentum. Azt értem, hogy a létesítmény fenntartást, azt előre meghatározni egy ilyen bizonytalan ingatlanhelyzet kapcsán, mint ami van itt KÖGÁZ-zal kapcsolatban, nem lehet. De azt tudom és ez egy utángondolás volt, hogy erre az évre volt olyan változata a költségvetési tervezetnek, maradjunk ennél, hogy 10 millió volt a Zárda utcai sportlétesítményre betéve. Félévig kellene, hogy az új tulajdonos működtetése és a mögötte legyen az egész foci kft. létezésnek. Tehát értelemszerű, az azt jelenti, hogy 5 millió Ft a II. félévre. Hogy mi lesz jövőre, ezt sajnos, azt hiszem a bizonytalanságok miatt nem tudjuk megmondani. Tehát ez egyféle korlátozás, nem túl nagy korlátozás, mert látom, hogy továbbra is a foci, az pénzbe kerül a városnak. Kerüljön is, valamennyibe, de hogy legyen egy cezúra most végre január 30-án 2001-ben, azt gondolom, hogy többség számára ez elfogadható.

Törőcsik Pál: Itt egy városi tulajdonú kft. eladási szándékáról és egy eladásáról van szó. Elhangzottak azok a szempontok, ami alapján ezt a döntésünket meg tudjuk hozni, és ehhez információk szükségeltetnek. Elhangzott nagyon helyesen egyik oldalról, hogy ez nem egy sima eladási ügy lesz, hanem az önkormányzatnak még ezen felül vállalási kötelezettségei vannak az értékesítés után is. Ennek konkretizálni kell, hogy mekkora terhet vállalunk ezzel. Nagyon helyesen elhangzott a Fodor képviselő úr részéről az, hogy ezt egy kiegészítő megállapodásban kell rögzíteni, amennyiben ilyen döntés születik. Egy részről ezt a vállalást és ennek a nagyságrendjét tudnunk kell. Ha már ekkora összeget rendszeresen invesztálunk, az ellenőrzést is megfelelő szinten biztosítani kell. Ez is igaz. Másik rész. Értékesítés összege. Ahhoz, hogy egy ilyen értékesítésnél összeget tudjak megjelölni, tisztában kell legyek azzal, milyen értéket képvisel jelenleg ez a kft., illetve ez a csapat. Ami megtestesül magában játékjogban, amivel rendelkezik, megfelelő osztályban, ahol most szerepel, és megtestesíti ezt az értéket egy szerződés állomány, ami játékosok értékével, játékjogával és egyéb ebből származó haszonban testesül meg. Ezért kérdezném még, mivel a társaságnak tudomásom szerint leltár szerint értékelhető jelentős vagyona kézzelfoghatóan nincs, ezt az értéket maga a szerződésállomány és a játékosok játékjoga testesíti meg. Erre Marton képviselő tudna válaszolni, hogy jelen pillanatban ez a szerződésállomány, ami egyébként a Sportirodában rendelkezésre áll, jelen pillanatban milyen értéket képvisel, mert ez is egyfajta információ, hogy a döntésünket meg tudjuk hozni. E nélkül valóban nehéz dolgunk van. És innen valóban egy másik kezdeményezést tudnék támogatni mindenképpen. Meg kell hallgatnunk a másik jelentkező felet is.

Kelemen Z. Pál: Nem is konkrétan ehhez a napirendhez, hanem ehhez csatlakozóan egy nagyon fontos másik napirendhez szeretnék hozzászólni. A 18. számú napirendünk Marton István úr beterjesztésében került elénk - tekinthetjük önálló képviselői indítványnak -, amely arról szól Nagykanizsa - határozati javaslatból idézek - Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a MÁV NTE Labdarúgó Szakosztály utánpótlás tagozatának Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft-be történő beolvadásába, a további tételek meg sportlétesítményekről beszélnek, a 2., 3. Nagyon érdekes helyzet alakul ki tisztelt képviselőtársaim, ha 1-et, a 2-set szavazzuk meg, meg a 3-at, mert ez határozati javaslat csak abban az esetben igaz, ha az 1-et szavazzuk meg. Ez a javaslat. És ezért kérdezem Károlyi Csaba urat, hogy ő hogy viszonyul ehhez az előterjesztéshez, illetve a pályázatok függvényében hogy viszonyul ehhez az előterjesztéshez?

Tüttő István: Kérdésem az, hogy ismeri-e egyáltalán?

Kelemen Z. Pál: Ismered? Igen.

Tüttő István: Akkor most megadnánk a szót Károlyi úrnak, hogy szíveskedjen, amit ebben az ügyben előadni kíván, azt most tegye meg.

Károlyi Csaba: Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Én azt hiszem, hogy elég sok kérdés fölvetődött ahhoz, hogy egy-két gondolatot elmondjak, ami nálunk is megfogalmazódott az egyesületben, és talán választ is tudunk adni rá. Először is már többször hallottam itt azon kijelentést, hogy a MÁV NTE nem tudta az NB-III-as szakosztályát működtetni, labdarúgó szakosztályról beszélek. Hadd mondjam el, hogy a MÁV NTE-nek NB-II-es labdarúgó szakosztálya volt, s nem kívánta a felnőtt csapatát tovább működtetni. Az oka pedig egyértelmű, előrehaladott tárgyalások voltak, a beadványokban azt hiszem, mindannyian láthattak, hogy az I. számú Futball Club Kft. és MÁV NTE labdarúgó szakosztálya össze fog olvadni annak érdekében, hogy a városnak egy reprezentatív és jó klubja legyen. A pályázatról. A pályázatot mi nem titkosítottuk, a sajtónak átadtam, mindenki rendelkezésére áll. Remélem, hogy mivel jó egy pár kollegával beszéltem, és város lakosságával, azt mondták, hogy szeretnék, ha meg is nyernénk. Kontroll hangzott el. Én azt hiszem, aki elolvasta a pályázatot, az látta, hogy nálunk megfogalmazódott az, hogy az önkormányzat nem kis pénzzel, és nem kis anyagi teherrel száll be ebbe a projektbe, a kérdés az, hogy milyen kontrollja lehet. Mi azt leírtuk, hogy igenis kötelessége felügyelni, ellenőrizni, és hogyha a MÁV NTE kapja, mely sportegyesülete, akkor igenis kutya kötelessége az én szememben a sportot felügyelő alpolgármester úrnak, hogy állandóan ellenőrizze a dolgokat. Azaz nem is jutott eszünkbe, amit a Fodor képviselő úr mondott, és nagyon jogos, hogy a felügyelő bizottságba annyi résszel, ahánnyal éppen a megállapodás köttetik, ellenőrizzék ennek a pénznek a felhasználását. Létesítmények. Én azt hiszem, hogy leírtam és eléggé sokan elgondolkodhattak azon, hogy valós gondolat-e az, hogy az új stadionnak a felépítése nem biztos, hogy célszerű a Zárda utcába telepíteni. Én azt hiszem, hogy erre majd egy bizottságnak kell fölállni, és ki kell számolni, hogy melyik az olcsóbb a városnak. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy nekiálljunk és a jelenlegit, amely - aki ismeri a Zárda utcai stadiont, és azt mondja, hogy a centerpálya és környékét kéne megtartani, hát, aki kicsit jártas, vagy járt Olaszországban, Ausztriába, egy-két sportlétesítményt nézett, akkor úgy kell azt megtartani, hogy földig le kell rombolni, és abból a semmiből majd egy újat kell létrehozni, mert jelen pillanatban alkalmatlan mindenre. Ekkor mondtuk azt, hogy elképzelhető az Ady út 78. alatt a stadionnak a megléte, amely szinte nulla, tehát nem kell rombolni, nem kell azt a költséget felhasználni, egy újat lehetne építeni. Természetes az, hogy a Zárda utcait, amennyiben az önkormányzat meg tudja szerezni, és nem túl drágán, akkor szerezze meg, de oda a mi szemszögünkből azt jelentené, hogy az utánpótlást kellene telepíteni, ide pedig egy stadiont építeni az Ady út 78. alá. Fodor képviselő úr, hogy a létesítmény az most végül is kié. Én azt hiszem, hogy jó egy pár megbeszélésen vettem részt, ahol az Ady út 78. alatti létesítmény felvetődött, hogy mit kéne tenni, és mondtam, hogy azonnal be kéne adni egy kérelmet a Földhivatalba, közös kérelmet az önkormányzattal, hogy ugyan írják már át, hiszen a Földhivatal végig törvényt sértett, hogy még mindig nem valakinek a nevén van, hanem a Magyar Állam nevén. De hát hála istennek, aki olvasgatja a sporttörvényt, az látta, hogy a jogalkotó gondolt arra, hogy még mindig vannak olyan Földhivatalok, hogy a Magyar Állam tulajdonban lévő sportlétesítmények nem kerültek az egyesületek tulajdonába, ahogy a jog azt előírja, éppen ezért, és mivel nem lett határozat hozva az önkormányzat részéről és semmiféle megkeresés, én természetesen a jognak megfelelően az ISM felé, a miniszter úr felé írtam egy levelet, amelyben kérem azt, hogy járjon el annak érdekében, hogy az egyesület így díjmentesen megkaphassa ezt a létesítményét. Én biztos vagyok benne, hogy ezt haladéktalanul meg fogja csinálni, ahogy ez a sporttörvényben ez le van írva. Utánpótlás kérdés. Azt hiszem, hogy illúzió arra gondolni, hogy, egy olyan utánpótlásrendszerrel rendelkező sportegyesület, mint mi vagyunk, azt nem normális összevonni a másikkal. Az lenne az igazán jó dolog véleményünk szerint. De akkor sem vagyunk természetesen elkeseredve, hogyha nem ez történik. A Labdarúgó Szövetség, úgy néz ki, hogy utánpótlás gócokat fog kialakítani, körülbelül 25 darabot - ha jól tudom - az országban, amelyet fogjuk pályázni, amire jó lenne, ha lenne egy csapat mellette, egy felnőtt felsőosztályú csapat, ha nem, akkor valószínű a 20 éves vagy 19 éves gyerekeket el fogjuk indítani valahol, és végig fog menni ez garnitúra. Csak akkor létrehozunk megint egy olyan rendszert, ami nem biztos, hogy előnyős lenne, hiszen megalakulna végül mégis egy másik csapat, amit szintén az önkormányzat fizet pénzzel, mert mi sajnos nem biztos, hogy fenn tudjuk tartani. Még azt is hallottam, hogy a MÁV NTE nem is biztos, hogy alkalmas rá, hiszen nincsenek tapasztalt emberei, ötöd rangú emberek vannak abban a rendszerben, ahol vannak. Azért hadd mondjam el, hogy a MÁV NTE elnöksége büszke arra - én legalábbis büszke vagyok arra -, hogy milyen emberekkel dolgozok. Hát hadd mondjam el, hogy olyan profi menedzserekkel, mint Böröcz Zoltán, Wilheim Gábor, Krisztián Árpád. Hát olyan emberek, akiknek a nevei igenis jelentenek valamit. Tudják a szakmát behozni a gazdasági kérdésekben, és tudjuk magunkat adni. Hadd mondjam el, hogy több első osztályú csapattal rendelkezünk. Talán hogyha megfogadták volna azt, amit én előzőleg mondtam, hogy nem biztos, hogy a 35 milliót kell kiadni, hanem a 20 plusz 5 milliót, talán, hogyha járnak a városban, nem azt hallották volna, hogy ugyan hová fajulnak a dolgok. Tehát én bízom benne természetesen, hogy a mi pályázatunk, ami le van írva, az jó, de azt, konkrétan, hogy melyik helyre lehetne rakni konkrétan a stadiont, ez gazdasági kérdés és gazdasági számítás. Amelyik az olcsóbb, szerintem az lenne a jobb az önkormányzatnak, és természetesen a város lakóinak, mert kellene többet kiadni. Én még a Tarnóczky Attila alpolgármester úrral nagyon egyet tudok érteni - ne vásárolja vissza a város, törekedjünk arra, hogy előre megyünk most már, nem még lejjebb, mert most már, amit leírtam, ez I. számú Futball Club soha nem látott mélységben van, onnan talán kicsit föl kéne már emelkedni.

Tüttő István: Egy pillanatra még, én kérdezném. A következő motoszkál a fejemben. Tegyük fel, hogy a MÁV NTE elnyeri ezt a pályázatot. Tegyük fel, hogy az önkormányzat, avagy a sportegyesület megszerzi a tulajdont. Mindenképpen ennek a stadionnak a felújítását meg kell csinálni, hiszen a feltételeket különben nem tudja biztosítani. Én a következőben gondolkodtam, az az én dilemmám, hogy nem kerülünk-e olyan helyzetbe, hogy fokozatosan az önkormányzat egy kerülő úton visszakapja, visszakapja, amitől meg akart válni, hiszen a MÁV mondhatja azt, hogy önkormányzat, tiéd az egész, lemondunk róla. Hiszen ez a MÁV által ez a lehetőség adva van. Annak ellenére, hogy sportegyesület, az egy más jogi formula. Csak azt kell akkor átgondolni, hogy melyik az olcsóbb megoldás. Mert ugye ebben a pályázatban is szerepel, hogy a Zárdai utcai pályán fog működni a magasabb rangú csapat, a másikon az utánpótlás, és így tovább, itt fel van sorolva. Én pedig azt mondom, hogy az önkormányzat a Zárda utcai, meg a másik pályáknak az úgynevezett működtetésének nem tudja biztosítani a forrását. Amennyiben az egyiket vagy másikat választjuk, akkor azt teljesen izolálni kell. Tehát nem lehet azt mondani, hogy kiterjesztjük még egy másikkal. Bennem ez a kérdőjel vetődik fel, hogy nem kerülünk-e olyan helyzetbe, hogy éppen ennek a szervezetnek elképzelhető ……... azt mondják, hogy nincs igazam.

Károlyi Csaba: Hát mivel a polgármester úr azt mondta, hogy ne üljek le még egy pillanatra.

Tüttő István: Hát ezt azért tettem, hogy ez az én gondolatom, oszlassad el, jó?

Károlyi Csaba: Nem biztos, hogy el tudom oszlatni. Én azt mondom, hogy gazdasági embereknek kell igenis megvizsgálni azt, hogy mi legyen a Zárda utcának a sorsa. Most ha mindenáron úgy tudja az önkormányzat elcserélni, hogy valamit ad érte azért, hogy a centerpálya és a környéke megmaradjon, abban az esetben nem biztos, hogy az első csapatnak kell ott tevékenykedni, hiszen annak az elbontása, az igenis pénzbe kerül. A másik, kell-e egyáltalán a Nagykanizsa város önkormányzatának a Zárda úti sporttelepe akkor, mikor az Ady u. 68. alatt a stadiont fel lehet építeni, a Dózsa-pályát meg lehet szerezni aránylag olcsón, az utánpótlásnak a rendszere biztosítva lenne. Akkor majd megnézném én a német kollegának az arcát, mikor az önkormányzat meg azt mondaná neki, hogy igenis a sportot tud oda csinálni, semmi mást, hogy mit tenne majd akkor, hogyan könyörögne az önkormányzatnak, hogy akármiért is szerezze meg. Egyébként hadd mondjam el, hogy a kettő nem elválasztható, tehát a mi létesítményünk nélkül, hacsak nem veszik meg a Dózsa-pályát, de még úgyse biztos, lehet csinálni felnőtt futballt, tehát az utánpótlásrendszert valahova el kell helyezni. Ha valaki lejött volna mihozzánk mostanában, hogy milyen munkálatok folynak, akár a TV is majd elmehetne, óriási átalakításokat csináltunk azért, hogy az utánpótlás otthonra leljen. Az összes rendszert, a lakóépületeket, a lakórendszert átalakítottuk irodákká, a gyerekeknek a rendszer meg van oldva. Hadd mondjam el itt többek között azt, hogy mi pénzbe kerülne, majd mindenki labdával ellátni. nálunk minden futballistának labdája van. Úgy megy ki az edzésre, hogy megfogja a saját labdáját és elmegy vele. Így lesz mindig, nagyon remélem.

Tüttő István: Alacsony a keretszám?

Károlyi Csaba: Polgármester úr, kérném, egyszer jöjjön el a csarnokba, mert most heti két csarnokedzés és heti két szabadtéri edzés van, hogy hányan vagyunk. Kicsi a csarnok, hadd mondjam el, arra, hogy beférjünk. Sajnos. S talán majd a Marton képviselő úr, hogyha tájékozódott, megerősítheti, sajnos nem tudjuk megállítani a gyerekeket, hogy átjöjjenek. Az a tendencia elment, hogy az I. számú Futball Club utánpótlása úgyis beolvas és most egyre jobban jönnek le a gyerekek. Szerintem az lenne a jó, ha összevonnánk az utánpótlást. De amit a Kelemen képviselő úr mondott, mi csak akkor olvadunk össze, ha a miénk lesz. Ha nem, akkor nem tudunk összeolvadni, mert önkormányzati tulajdonnal még összeolvadnánk, de akkor inkább, mondtam, hogy az országos bajnokságban fogunk elindulni az ősztől és megpályázzuk ezt a csomóponti rendszert.

Tarnóczky Attila: Elnézést polgármester úr, jobb híján a válaszol gombot nyomtam meg. Kérdezni szeretnék. Én egyetértek polgármester úr aggodalmával, de úgy látom, hogy elnök úr igazából nem értette meg a kérdés lényegét. Lehet, hogy nagyon finoman volt megfogalmazva. Akkor most egy kicsit durvábban megfogalmaznám ugyanezt. Ugye ez a kft. eddig úgy működött – és most nem Marton képviselő úr működéséről beszéltem, az elődjeiről –, hogy mondtunk valamit, hogy mennyi pénzt szánunk erre a feladatra, aztán jöttek, hogy ehhez még kérnek ennyit-annyit, máskor nem jöttek, de közölték velünk, hogy ugyan nem adtunk pénzt a költségvetésben, de azért ők pluszban ennyit-annyit elköltöttek, legyünk szívesek kifizetni. Ebből a helyzetből szeretnénk kikavarodni azzal, hogy azt mondjuk, hogy 40 millió Ft és nem több. Fennáll az a veszélye annak, hogyha a MÁV NTE megkapja ezt a focicsapatot, hogy a MÁV NTE is abba körbe tartozott eddig, aki ugyan nem foci ügyben, de úgy általában jött ide pénzt kérni. És fog is jönni minden bizonnyal a többi sportág miatt. Nem kerülhetünk abba a helyzetbe elnök úr, hogy folytatódik az, ami eddig volt, hogy van egy szerződésünk a 40 millió Ft-ról, fogadalmunk van a 40 millió Ft-ról, Önök meg bejelentik, hogy hát még azért kérnének 10-et, mert kiderült, hogy a 40 mégsem elég. Ilyen egyszerű a kérdés.

Károlyi Csaba: Tisztelt alpolgármester úr! Hadd mondjam el, hogy aki kicsit is jártas a sportban, s nemcsak a labdarúgásban, hanem a kosárlabdában, hiszen van itt a képviselők között, aki kicsit ért is kosárlabdához, az tudja, hogy egy kosárlabdának a létrehozása és működtetése, az közel annyiba kerül, mint a labdarúgásé. Ez minden szinten így van. Az NB-I és az NB-I/A csoportos kosárlabda, az közel azonos szinten van. A ´98-99. évi bajnokságra, ahol a MÁV NTE női csapata az NB-I/A csoportban szerepelt, az önkormányzattól 7,8 millió Ft-ot kapott, szemben a 120 millió Ft-os futball klubbal. És a kérdés az, hogy akkor, mikor én a 4,8 után még 3 millió Ft-ot kuncsorogni, hogy lehetne például összehasonlítani a 120 millióval? Mi történik akkor, mikor úgy dönt a kosárlabda szövetség, hogy át kell alakítani gazdasági társasággá az első számú klubokat? Így a MÁV NTE női kosárlabda csapata át fog alakulni gazdasági társasággá. Nem hinném, hogy olyan túl sok köze lenne az önkormányzatnak ebben a gazdasági társaságban, hacsak az nem, hogy mi a város csapata vagyunk, szeretnénk maradni örökké az, a városnak a kiemelt csapata. Sose lenne a tulajdona az önkormányzat a gazdasági társaságnak, egyiké sem, a futballé sem. Én azt hiszem, hogy aki elolvasta az elejét, szó szerint azt írtuk le, ami a pályázatban meg van hirdetve. 40 millió, plusz 10 millió Ft a létesítmény fenntartására. Hadd mondjam el, hogy mi kb. 18 millió Ft-ból – igaz, hogy épphogy, de aki látta a meccsünket, az utolsó pillanatban kapott 3 pontossal búcsúztunk az NB-I/A csoportból –, 18 millió Ft-os költségvetéssel, úgyhogy alig tudtunk vásárolni játékosokat, szinte végig ugyanazokkal játszottuk végig, a szívük hajtották őket. Az a 6 játékos, amit átadtunk az NB-I/B-ben szereplő I. számú Futball Clubnak, szerintem alkalmasak lettek volna arra, ahol ugyanitt vannak most, fele ennyi pénzért. Kanizsai edzőket lehetne szerződtetni ide. Nem biztos, hogy az a jó, hogy egy edző mellett rohangál egy tolmács, hogy mit gondol az a jóember ott. Tehát kevesebből is ki lehet hozni, és elképzelhető tisztelt alpolgármester úr, hogy azt fogjuk mondani, hogy még 1-2 millió kellene, de nem 120. Hát nem lehet összehasonlítani a kettőt egymással. Én egyébként becsületszavamat mondom, hogy amíg én elnök vagyok, nem jövök ide, még a kosárlabdára se többet.

Böröcz Zoltán: Hát azt hiszem, lassan minden érvet és ellenérvet meghallgattunk. Én egy másik megközelítésben azért szeretném valamire felhívni a tisztelt képviselőtársak figyelmét. Ugye a történet lényege, hogy közel egy éve próbáljuk eladni. 40 millió önkormányzati finanszírozás mellett komoly, a sportba befektetni akaró – még egyszer mondom, komoly – vevő nincs. Faramuci és érdekes, és igazán azt hiszem példátlan az önkormányzatunk történetében az az állapot, ami most van. Marton urat megbíztuk az ügyvezetésével ennek a gazdasági társaságnak, elkövetett mindent, befektetőt nem talált, jelenleg azt állítja, hogy 250 millió Ft kell ahhoz, hogy stabilan az első osztályban futballozzon egy csapat. Nem célozhatjuk meg sem, így van. Nyilván ide kevesebb, de ebbe a kevesebbe sincs befektető – még egyszer mondom –, szakmai befektető. Marton úr most, miközben ügyvezetője ennek a gazdasági társaságnak, vételi szándékot jelent be két társával erre a gazdasági társaságra, aminek vélhetően a legjobb üzleti lehetőségeit közülünk ő ismeri. Megítélésem szerint egy olyan ellentmondás ez, amin el kell gondolkodnunk, hogy egyáltalán ez a típusú döntés meghozható-e a mai napon, illetve ha meghozzuk, akkor valamennyiünknek ebben bizonyos felelősséget, ha úgy tetszik erkölcsi, vagy etikai felelősséget kell vállalnunk. Miért van az, hogy valaki ügyvezetőként azt mondja, hogy nem lehet 40 millióval megfinanszírozni, nem tud olyan befektetőcsoportot hozni Nagykanizsán, aki ezt felvállalná, de ha a befektetőcsoportnak ő részese, akkor felvállalja, és azt mondja, hogy igen, hosszú távon, gondolom, hogy ezt meg lehet csinálni. Mert ez azt feltételezi, hogy ügyvezető úr akkora hatalmas pénz akar rááldozni itt a sport oltárán saját jövedelméből, és ezt nyilván el akarja égetni hosszú távon, egyszerűen nem tudom komolynak venni az ajánlatot. Mi lehet a célja annak, aki megvesz egy olyan kft-t, ha komoly szakmai sportbefektető nem jelentkezett, mi lehet a célja annak, hogy valaki a 40 millió ki akarja egészíteni, és nekünk azt ígéri, több évig üzemelteti. Nem létezik, hogy üzemeltetésből szerzendő leendő profit legyen a célja, márpedig minden gazdasági társaság alapvető célja a profitszerzés. Ez a célja nem lehet valós, mert akkor vagy ügyvezetőként nem mondja azt, amit igazából tud, vagy befektetőként olyan rossz, amit én egy jó szakemberről nem tudok elképzelni, és Marton urat jó pénzügyi szakembernek tartom. Nekem ebben a tekintetben komoly kétségeim vannak, megmondom őszintén. De ha a másik oldalról nézem meg a dolgot, akkor a két pályázat között is vannak alapvető különbségek. No azért arra a kérdésre próbáljunk meg együtt majd választ adni, hogy miért akar valaki befektetni. Nekem az a meggyőződésem, hogy valószínű, ebben a kft-ben mégis van egy olyan érték, ami számunkra nem nyilvános, számunkra nem kimutatott, ez lehet játék tulajdonjog, lehet játékjog, lehet valami olyan, amihez én tényleg nem értek, mert nem vagyok sportszakember, amiért érdemes esetleg egy felszámolással ebből valamiféle gazdasági előnyhöz jutni. De ha mi a város jövő profi labdarugó sportjáról akarunk dönteni, akkor nem vehetjük komolyan – én azt mondom – ezt az …. Nézzük meg a két pályázat közötti különbözőséget. Számomra a legnagyobb különbözőséget az alábbi jelenti. Az egyik dolog az, hogy utánpótlás nevelésben ugyan leírja a helyzetet a Marton úr is, azonban utánpótlás nevelésben egyedül a másik pályázó, a MÁV NTE csapata gondolkodik, amiből azt következtetem, hogy hosszú távon akar utánpótlást nevelni. Sőt még azt is leírja, hogy az utánpótlás neveléséből 20-25%-nyi működési költséget szeretne az elit, felnőtt labdarúgásba visszaforgatni, mert azt mondja, ez a magyar gyakorlat. Nem értek hozzá, de legalább arról gondolkodik, hogy hogyan pénzt csinálni a labdarúgásban, és nem elvinni a labdarúgásból. Kétségtelen a MÁV NTE előnye a számomra, és később még erről ….. kell, hogy mondjak. MÁV NTE előnye kétségtelen, hogy hosszú távra gondolkodik, mert ha kiesik a csapat, tudja, hogy nem kapja a 40 milliót, tehát vélhetően egy alacsonyabb osztályban, adott esetben, ne adj isten, NB-II-es nagykanizsai futball lesz, de az önkormányzatnak nem kerül 40 milliójába. De az utódaink számára is megmarad ebben az esetben az a lehetőség, hogy bármikor a következő önkormányzat a harmadik, a negyedik úgy gondolhatja, hogy magasabb osztályt céloz meg, ebben a gazdasági társaságot megfinanszírozza lehetőségeihez képet, és azt mondja, legyen ismét NB-I, NB-I/B, a franc tudja, mi lesz, talán profi, vagy bármi más. Mivel ennek a működése, ennek az egyesületnek a finanszírozása így is, úgy is a mi gondunk, úgy tűnik, akkor mindig a kezünkben lesz az a rész, hogyha önmagában nem képes feljebb lépni és mi mégis azt szeretnénk, akkor tudjuk, hogy mennyibe kerül, és ha valóban akarjuk, akkor a szándék meglesz rá. Semmilyen privatizáció, kivéve ezt az egyesületi privatizációt, ezt a lehetőséget a továbbiakban részükre nem biztosítja, ez szent meggyőződésem. Magyarul, én azt gondolom, hogy a MÁV NTE pályázatot kellene támogatnunk. Arról nem beszélve, hogy természetesen az önkormányzat képviselőtestületének minden felügyeletet jogában áll ide biztosítani, és ha bármikor a működés minőségére a finanszírozás oldalról hatást gyakorolni, és a szándékait érvényesíteni. Én azt gondolom, hogy nem tudok jobbat. Egy mondatot kénytelen vagyok mondani valóban, mert elfogultnak tűnik, amit mondok és Izsák úr már célzott rá. Valóban tagja vagyok a MÁV NTE elnökségének, és ilyen értelemben már semmiféle egyéb összefüggésem MÁV NTE ügyileg nincs – tévedés ne essék. Én valóban ismerem az elnökség összetételét, és azt mondom, hogy bármilyen radikális, komoly, megfontolt lépést felvállalni képes emberekből áll, és bizalommal várják az önkormányzati testület döntését. Általában az az értékelés abban a körökben, ha a MÁV NTE-t hozzák ki pályázati győztesnek, akkor az önkormányzat valószínűleg hosszú távon valamilyen, az önkormányzat által meghatározott minőségi nagykanizsai labdarúgásban gondolkodik.

Tarnóczky Attila: Magam részéről azt kell képviselő úr, hogy jelezzem, hogy én örülök és bizonyos mértékig meglepetés, bár itt az előző tárgyaláskor mindkettő szóban elhangzott, mert azért írásban megerősíttetett, hogy van két pályázónk. Egyikük sem milliomos, azt könnyű megállapítani, na de hát istenem. Az én véleményem az, hogy előttünk áll 3 határozati javaslat, számomra mindegyik igen választ érdemel. Egy megoldásban nem vagyok érdekelt, hogy ezek közül egyiket se fogadja el a közgyűlés. Tehát én nem szeretnék egyik megoldásról sem lebeszélni senkit. Azt kérem, hogy valamelyiket legyenek szívesek megszavazni.

Cserti Tibor: A mai napon Böröcz képviselőtársam már több témában megelőzött, ez sikerült itt is. Tökéletesen egyetértek okfejtésével. Fenntartásaimat, aggályaimat szépen csokorba foglalta. Szeretnék egy megjegyzést tenni még kiegészítésképpen. Meggyőződésem egyébként, hogy a város érdekeit védendő adójogi szempontból sokkal több variációs lehetőséget tartalmaz a MÁV NTE által kínált megoldás. És az elmúlt alkalommal elmondtam, hogy egy picit a város számára megalázó az az ISM támogatási rendszer, talán még újragondolható, ….. nem tudom a feltételrendszerét, de meggyőződésem egyébként, még egyszer, hogy meg nem szerzett tulajdonra való rátervezés összes bizonytalansága előrevetíti annak ódiumát. Elképzelhető egyébként, hogy komolyabb tárgyalási pozíciót eredményez a német tulajdonossal szemben, erre gyakorlatilag Károlyi úr is célzott. Elképzelhető ennek további kompromisszumos megoldása, tovább …. tehát vagyon jogi szempontból is további, talán még a sportba is visszaforgatható fejlesztési megoldásokat. Nem vonom kétségbe egyébként – még egyszer mondom – a másik befektetőnek az ajánlatát is, a jó szándékát is, az üzleti megfontolásait sem, mert hiszen akkor nem mozdult volna rá. Lám, lám, profitorientáltság tényleg ilyesmi megoldásokhoz vezet, és ez egy jó dolog ebből a szempontból. Én a sportszakmai részénél az utánpótlás nevelés, az eddigi vertikum átgondoltságát emeltem ki a korábbiakban is, én most is ezt támogatnám. És befejezésképpen, opciós jogot én nem feltétlen visszavásárlási jognak ismerem. Az egy lehetőség akkor, hogyha valaki ….. akarja védeni, hogy éljen vele, de ez nem kötelesség.

Marton István: Énnekem nagyon sokat kell most, úgy gondolom, beszélni. Hogy megkönnyítsem a saját helyzetemet, hátulról kezdem. Cserti képviselőtársamnak azt a megjegyzését, hogy meg nem szerzett tulajdonra rászervezni nem szerencsés, azt azért nem értem, mert pillanatnyilag egyik sem a város tulajdonjoga, tehát mindkettő meg nem szerzett tulajdon. És akkor ezzel az ő megjegyzése kb. véget is értek reagálásaimra. Tarnóczky alpolgármester úrnak a kérdése kimondatlanul is azt takarja, ami nagyon helyes felvetés, hogy ki tud több tőkét mobilizálni? Tehát magyarul, a város terheit ki tudja csökkenteni elfogadhatóan arra a szintre, hogy legalább a másodosztályban működjön ez a csapat. És itt most Böröcz úr hozzászólására kell részletesebben kitérnem. Én természetesen nem óhajtok szavazni személyes érintettségem miatt, de bízom benne, hogy Böröcz úr ugyanilyen önmérsékletet gyakorol, mint a szóban forgó másik konkurensnek az elnökségének a tagja. Na most, amit felvetett az utánpótlás nevelés kérdéséről, ezt meg egyszerűen nem értem, és itt egy kicsit vissza kell mennem az időben, Kelemen Z. Pál képviselőtársam előadását sem értem akkor, amikor azt mondja, hogy ezt egy önálló képviselői indítványnak kell, hogy tekintse a közgyűlés. Ez messze nem igaz, mert ez egy tavaly október 24-ei határozatra adott válaszom volt időben, valamikor november közepén, ami témaként nem került megtárgyalásra a közgyűlés előtt, és ezért ismételten beadtam január 11-i dátummal. Tehát itt egy közgyűlési döntésnek óhajtok én érvényt szerezni. És az egész felvetését én nem értem a Böröcz úrnak olyan értelemben, hogy az 1. pont kerekperec kimondja – fel is olvasom –, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a MÁV NTE Labdarúgó Szakosztály utánpótlás tagozatának a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft-be történő beolvadásával. És itt azért nem értem Károlyi úrnak a felvetését, mert bizony-bizony mi ezt november első felében még együtt fogalmaztuk. Böröcz urat ott is ki kell, hogy igazítsam, hogy nem én nem tudtam eladni, mert a pályázatokat csak hozzám kellett benyújtani, énhozzám jöttek az érdeklődők, s azt kell, hogy mondjam nagyon röviden, hogy amikor kiderült az, hogy odáig jutottunk a tárgyalásokban, hogy nincs tulajdonjog, minden érdeklődő, és én külön kitértem egyre, amelyiket alpolgármester úr említette már az elmúlt év nyarán is, tehát senki sem óhajt olyan futballcsapatot működtetni, amely csapatra december 31-gyel azt lehet mondani, hogy na most már akkor menjen innen a továbbiakban. Ezért hangsúlyoztam először is, hogy mindenképpen meg kell szerezni a tulajdont. Én elmondtam azt, hogy nem a bőség hajtotta ki az ajánlatunkat. Elmondtam a célját is, hogy mindenképpen azt szeretnénk elérni, hogy legalább egy másodosztályú szintű csapata legyen a városnak, mert bizony magukra valamit is adó középvárosok, megyei jogú városok sok száz milliót költenek a futballra, csapatokat akarnak venni azok a nagyvárosok, ahol 4-5 évvel korábban ugye szerencsétlen módon likvidálták a futballt. Ugye aki olvasta, az tudja, hogy Kunszentmártonért, aki szintén a másodosztályba jutott fel, három város is vetélkedik. Nem akarok én kitérni olyan a részletekre, hogy sok településen bizony a sportra és azon belül a labdarúgásra fordított összeg jelentős része már be se megy a költségvetésre, hogy ne onnan kelljen, hogy kimenjen, de úgy gondolom képviselőtársaim, értik, hogy mire gondolok. Törőcsik úr a csapat értéke után érdeklődött. Én úgy gondolom, hogy ennek a csapatnak ebben a pillanatban az értéke lényegesen kevesebb, mint volt akkor, amikor első osztályú volt. Az értéke attól függ, hogy hogyan fog szerepelni. Na most sajnos ez kiderült már korábban is, hogy mielőtt én odakerültem és tudtam, hogy a játékjogok jó része, az nem nálunk van, hanem a kölcsönadó csapatoknál, tehát mi viszonylag kevés játékjoggal rendelkezünk, és talán ott sem mindig a legszerencsésebbek, de erre nem akarok mélyebben kitérni. Tehát ha valaki arra gondol, hogy itt most óriási profitot lehet szerezni, azt ki kell, hogy ábrándítsam, mert bár talán nem ártana, ha ez így lenne, de itt ebben még két évig azt hiszem, hogy az az alapgond, hogy hogyan lehet előteremteni a működtetéshez szükséges tízmilliókat. Károlyi úrnak az a megjegyzése, hogy hát így az erők egyesítése, úgy az erők egyesítése – ennél a csapatnál sajnálatos módon nagyon sok edző fordult meg az elmúlt 3-4 évben, és érdekes módon nagy tömegben, tehát mondjuk kettőtől többet sose tudtak betenni az utánpótlásból, függetlenül, hogy az magyar volt, vagy szerb, mert kérem, azok a játékosok, akik a harmadosztályú szereplést – és ezt ismételten hangsúlyozom – nem tudták biztosítani az NTE-nél, azok nyilvánvaló, hogy nagy tömegükben alkalmatlanok a másodosztályú szereplésre. Ez nagyon egyszerű kérdés. Ez, hogy nem kívánták ők működtetni a csapatukat, hát bizony-bizony az NB-III-ban, vagyis a negyedosztályban nem kívánták működtetni. A korosztályos képzés pedig általában úgy néz ki országosan, és én azért nem mentem ebbe bele részletesen, mert hát ezt nem itt kell tárgyalni, hanem mondjuk egy szindikátusi szerződésben kell rögzíteni, de az átlagos országos modell az az, hogy az első hat évfolyamot, a 7-12 évig, azt esetenként még máshol végzik, nem pedig a nagy klubnál, talán elég, ha a Dunántúl legjobb utánpótlás nevelő egyesületéről, a Haladásról, a Szombathelyi Haladásról teszek említést. Ott is a 7-12 éves korig a Lurkó Egyesületben játszanak rendkívül tehetséges gyerekek. Én nagyon sajnálom, hogy a képviselők közül senkivel sem volt szerencsém vasárnap találkozni a munkacsarnokban, ahol éppen 8 csapatnak volt, lurkó korosztályú csapatnak tornája. Ezek a gyerekek Szombathelyen már 4, azaz négy edzést tartanak hetente ebben a korban, míg nálunk ugye a 3, az a vágyak kategóriája, örülünk, ha a kettőt tudjuk biztosítani. És a 13-18 éves korosztály pedig értelemszerűen a klubhoz tartozik mindenütt, mert hát ugyan már hogyan képezzek én utánpótlást, ha azt a semmibe képzem, ez annyira nem komoly, hogy ebbe én mélyebben bele sem akarok menni. Az Ady u. 68-as létesítményen kellene stadiont építeni – hát egy komoly stadiont, ami első, másodosztályú szereplésre alkalmas, ugye kiderült, hogy milliárd feletti összegből lehet felújítani. Tehát az, hogy nem kell ott dózerolni, és ezzel megspórolunk egy-két milliót, az az ég egy világon semmit nem jelent. A 44 millió, tisztelt hölgyeim és uraim, az arra elég, hogy valamennyire elfogadható állapotba hozzuk ezt az objektumot a másodosztályú szerepeléshez, vagyis ez egy nagyon szolid felújításra elegendő összeg. Károlyi úr valamit említett, nem értettem pontosan, hogy ugye olcsó a Dózsa-pálya, meg hová fajulnak a dolgok. Hát én nem tudom, ezt hogyan kell értelmezni. Én azt tudom, hogy most, ebben a pillanatban is jó irányban mennek a dolgok, az eddig lejátszott edzőmérkőzések erről engem eléggé meggyőztek, bár tudom azt, hogy az eredményekből nem szabad messzemenő következtetést levonni, de ez a csapat, azt kell hogy mondjam, még akkor is, ha a játékosok fele ugyanaz, aki az első osztályban dicstelenül szerepelt, összehasonlíthatatlan az előző csapathoz képest, hiszen rengeteget futnak, tehát a mai kor követelményeinek megfelelően. A futballtudást az atlétikus képzéssel valamennyire lehet helyettesíteni. Aki ezt jobban ismeri, az tudja, hogy mire gondolok. Károlyi úr szerintem veszélyes vizekre evezett, és itt valamelyik képviselőtársam – ha jól emlékszem Cserti úr – is megemlítette, amikor a KÖGÁZ-ra célzott. Én, azt kell hogy mondjam, nagyon reális esélyt látok a tisztességes megegyezésre. Az igaz, hogy ez a megegyezés, az egészen más lesz, mint ami 10 évvel ezelőtt lehetett volna, de ennek a részleteit, azt hiszem, itt és most nem lenne célszerű taglalni. Cserti úrnak volt az üzletrész értékesítéssel kapcsolatban, és sportszakmai elvárások utánpótlás nevelés – hát azt kell, hogy mondjam, hogy nekem legalább 3 utánpótlás nevelési modellem is van neves szakértőktől, felügyelő bizottság is foglalkozott ezzel, tehát szó nincs itt arról, hogy az utánpótlás neveléssel nem akarunk foglalkozni. Egyszerűen arról van szó, hogy a jó edzőket kell egy helyre hozni, és úgy kell megoldani a 12 évfolyamos kérdést. Most én nehéz helyzetben vagyok, mert ugye Cserti úr azt mondja, hogy benne kell, hogy legyen az opciós visszavásárlás lehetősége, Tarnóczky úr erre azt mondja, hogy isten mentsen tőle, semmiképpen se. Hát most akkor én hogyan foglaljak állást ebben az ügyben. Én úgy gondolom, hogy elméletileg talán nem lehet kihagyni, de gyakorlatilag igen szomorú lennék, ha erre bármilyen formában sor kerülne. Nagyon-nagyon fontos, hogy a tulajdonjog megszerzése 06. hó 30-ig szinte elengedhetetlen, mert ha ez nem történik meg, akkor senki nem lesz hajlandó ezt a csapatot működtetni tovább, még akkor se, ha ne adj isten, ad abszurdum, feljutna az első osztályba. Senki nem vesz olyan futballcsapatot, amihez létesítmény üzembiztosan nem tartozik. S úgy gondolom, hogy ezt a félévet nagyon intenzív munkával kell azoknak tölteni, akiknek ez a feladata kimérettetett a közgyűlés által. Hát az, hogy az Ady u. 68. az NTE tulajdona-e, ugye ezt több képviselőtársam is mondta, hogy ez lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. Teljesen egyértelmű, amit Fodor képviselőtársam említett, hogy az önkormányzat a pénzt csak a profi ligára adhatja, és hát az is teljesen egyértelmű, hogy a felügyelő bizottságba embereket kell, hogy delegáljon. Az most egy másik ügy, hogy ennek a felügyelő bizottságnak hány tagúnak kell lenni, ebben az önkormányzati delegáltaknak milyen kell, hogy legyen a súlya, de valahogy a működtetési tőke arányában kell szerintem is a súlyokat kialakítani. De a részletes működtetést, azt a szindikátusi szerződés kell, hogy tartalmazza. Tehát nagyon fontos, és itt azt Fodor úr is feszegette, hogy a stadion és egyéb létesítmények mit jelentenek. Nehogy több száz milliós fejlesztési igény lépjen fel a majdani tulajdonosok részéről, legyen az bárki. Teljesen jogos, igaz, én az előbb erre már egy másik képviselőtársam kérdésére válaszoltam, hogy a 44 millió Ft-os fejlesztés, az csak ennek a stadionnak és az egyéb létesítményeknek a toldozás, foldozására elegendő. Tehát gyakorlatilag, hogy a másodosztályra egy szinten tartó tevékenységet végezzünk, hogy ne lógjunk ki a másodosztályból. Ennek a stadionnak vannak olyan elemei, amelyek nem kritériumok például a 44 milliós negyedik kategóriába sorolt stadionoknál, mert ott például nem kell biztosítani, mondjuk televíziós lehetőséget, tehát, hogy a Magyar Televízió kijöjjön, és felvételeket készítsen, mint ahogy készített az első osztályban. Nem kell biztosítani VIP-páholyt, és így tovább sorolhatnám. Tehát a 44 millió Ft, hogy mindenki érzékelje, hogy mily csekély összeg, ez arra jó, hogyha szó szerint vennénk, akkor bontani kéne bizonyos létesítményeket, ha majd önkormányzati tulajdonba kerülnek, mert ugye, hangsúlyozom, ez egy negyedosztályú stadion felújítási programra elegendő összeg. Tarnóczky úr nagyon jól emlékszik arra, hogy nincs bent valorizáció, és ezt a Balogh úr is feszegette. Én úgy gondolom, ha az infláció ennyire visszaszorult, mint ahogy tervezzük, és az idei évben a tervezett szinten marad, akkor ez az összeg 2 milliót haladna meg jövőre, de nem érné el a 3 milliót, és 3 év múlva – és itt ez Balogh úrnak válasz a kérdésre – sem haladhatná meg a 47-48 millió Ft-ot, az apró bizonytalansági tényezők ismeretében. Birkner úr azt mondja, hogy ez egy jól funkcionáló vállalkozás lesz. Én azt mondom, hogy két-három év múlva lehet, de hogy ez most óriási gürcölések eredményeként érhető el, hogy szinten maradjunk, tehát magyarul a 2001-2002-es bajnokságot is végig tudja játszani a csapat méltó körülmények között, tehát az első hatban végezzen, akkor erről szó nem lehet, hogy valaki akár álmában is arra gondoljon, hogy ebből profitot vehet ki. A bajnokság, tisztelt hölgyeim és uraim, az feles, tehát olyan értelemben feles, hogy júliustól júniusig tart, és nem pedig a naptári évhez illeszkedik. A közgyűlés, amikor döntött az első határozatában …… erőforrások biztosítása mellett a csapat fejezze be. De nem döntött arról, hogy mi legyen a következő évi bajnokságban, a 2001-2002-es kiírásban. A Birkner úrnak még annyit, hogy jól emlékszik, mert annak idején 12 millió volt betervezve üzemeltetési költségre a Zárda utcában, hiszen ezen ment a több órás vita január 2-án, ami gyakorlatilag 10-re lett lefaragva, hiszen 5 lett félévre megszavazva ebből. Tehát a 40 milliót, azt – hangsúlyozom ismételten – július 1-től június 30-ig kell érteni és még, hogy a működtetésnek mibe kerülnek a költségei, elég, ha egy adalékkal szolgálok, a december gázszámlánk, az megközelíti a fél millió Ft-ot úgy, hogy a december egy csöndes hónap, és ráadásul még az időjárás is kegyes volt hozzánk. Tehát amikor azt mondom, hogy éves szinten havi átlagban ez durván 1 millió, akkor maximum az idei árváltozások vannak ebbe belekalkulálva, jövő éviek semmiképpen sem, és az az érzésem, hogy mivel az energiaszolgáltatók elég nagy erőt képviselnek, mármint lobby-erőt, és meglehetősen jól féken vannak tartva a kormány által már második esztendeje, ez valahol egyszer nem kizárt, hogy másban fog megnyilvánulni. Tehát amikor már az infláció egyébként lényegesen kisebb lesz, akkor majd talán engednek nekik valami nagyobb emelést, mert hát ők viszont tényleg a profitból élnek, és őket legkevésbé sem érdekli, hogy működik-e nálunk másodosztályú csapat vagy nem. Azt hiszem, hogy én a kérdésekre ebben a negyedórában talán választ adtam, de ha valami kimaradt volna, akkor kérem, tegyék fel és megválaszolom.

Kelemen Z. Pál: Ügyrendi javaslatra az késztetett, hogy 3 alternatíva közül kell döntenünk. Gyakran előfordult már a gyakorlatunkban az, személyi döntéseknél is, hogy mivel mindegyik minősített többséget igényel, az egyik sem kapta meg, és akkor ott maradtunk, ahol elindultunk. Ezért javaslom, hogy az adott esetben, és ha elfogadják képviselőtársaim, szavazzák meg, első körben tartsunk egy szimpátiaszavazást és a két legtöbbel támogatott alternatíva közül válasszunk.

Tarnóczky Attila: Meg kell ismételjem magam, január 2-án a közgyűlés hozott egy döntést, amelyben felajánlott évi 40 millió Ft támogatást. Nem többet – ismétlem -, nem kevesebbet, és nem is úgy hirdette meg a csapatot eladásra, hogy ebben lenne tárgyalási mozgástér. A vételárban, ott van, de hát ezt a vevőjelöltek, amennyire látom, elég jól ki is használják. Tehát kerek választ kérnék arra a kérdésre mindkét vevőjelölttől, hogy az évi 40 millió Ft-os támogatás – hisz ez szerepel a határozati javaslatban, nem más, erről fogunk szavazni – az Önök számára elfogadható-e vagy sem. Ilyen feltétel mellett fenntartják-e ajánlatukat vagy sem? Ha lehet, nagyjából igennel, nemmel kérném válaszolni.

Böröcz Zoltán: Csak kettő mondat tisztelt képviselőtársaim. Az egyik dolog az, hogy amire felhívtam a figyelmet, az remélem, hogy egyértelmű volt – Marton úr ügyvezetői és vásárlói dolgával kapcsolatban. Örömmel veszem, természetesen tartom, hogy nem szavaz. Engem felhívott arra, hogy ne szavazzak, ha jól értettem, érintettként. Na most, megfontolva a dolgot, természetesen szavazni fogok. Semminemű érintettségem a dologban semmilyen módon nincs, sem tulajdonosi, se egyéb. Annyi van, ami nem tekinthető érintettségnek, áttételesen se, hogy társadalmi munkában, az egyébként társadalmi munkában dolgozó MÁV NTE elnökségének egy tagja vagyok.

Birkner Zoltán: Kelemen képviselőtársam felvetésén gondolkoztam. Én hadd kérjem azt, hogy ne. Szóval gondoljuk végig. Ha most, mi történik Kelemen képviselőtársam, ha kettő szimpátiaszavazás után kettő marad és egyik sem kap 14 szavazatot? Ugyanis akkor még mindig ott van a lehetőség, hogy ebben az esetben nekünk egyrészt van egy érvényes határozatunk, ami azt mondja ki, ha nem sikerül január 31-ig eladni, akkor köszönjük szépen, és a 3. pont ezt tartalmazza. Tehát nem teszünk semmi mást, ha gondolják, akkor ne tegyük bele a 3. pontot, de akkor legyen automatikus.

Tüttő István: Hát az …. a hónap végén.

Birkner Zoltán: Az holnap lesz, tehát holnap jár le a határidő, így gondolom, és majd természetesen július 1-jével lép hatályba. Jó, akkor ne szavazzunk erről, de hát akkor van nekünk egy érvényes döntésünk, és akkor mindenki ugye ezt elfogadja. Tehát ez nem azt fogja jelenteni, hogy holnapután elkészül az újabb kiírás, és újra elővesszük az anyagot. Tehát akkor mindenki számára teljesen világos? Ezt szeretném megkérdezni.

Kelemen Z. Pál: Megértem Birkner úr álláspontját, ne szavazza meg az én ügyrendi javaslatomat, ugyanott vagyunk.

Tüttő István: Ügyrendi javaslat hangzott el, kérem, szavazunk. Kelemen Z. Pál úr javaslata, amely úgy szól, hogy szimpátiaszavazás legyen az első körben. Aki a szimpátiaszavazással egyetért az igennel, aki nem, nemmel. Nem, hát ő azt mondta, hogy amelyik több szavazatot kap, tehát nem ahhoz 14-nek lenni, elég, ha. Kérem, szavazzunk. Aki igennel szavaz, az egyetért Kelemen Z. Pál úr javaslatával, tehát szimpátiaszavazás.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Minősített többség ehhez nem kell, csak majd, amikor szavazunk. A döntéshez kell a 14.

Birkner Zoltán: Tisztelt polgármester úr! Két perc szünetet szeretnék elrendeltetni döntés előtt. Azt hiszem, most vagyunk abban a pillanatban, illetve még előtte hadd válaszoljanak az urak arra a nagyon egyértelmű kérdésre egy nagyon egyértelmű válasszal. Tehát az igen vagy nem a 40 millió Ft-ra.

Tüttő István: Ezeket a válaszokat kérjük, utána a vitát lezárom, és két perc szünetet rendelek el. Marton urat kérem akkor először, Tarnóczky úr kérdésére válasz.

Marton István: Igen, ez egy nagyon kemény, kerek kérdés. Úgy gondolom, hogy ha az infláció mondjuk az idei évben 7,5%-tól nem lesz több, az akkor 3 millió Ft-ot jelent a 40 milliónál. 3 millió Ft-on nem állhat, nem bukhat a város labdarúgásának életben tartása, úgyhogy vérző szívvel azt mondom, hogy vállalom, vagy vállaljuk. Ezt majd a többi társ vagy megdicsér, vagy megszid.

Károlyi Csaba: Én értem a kérdést, meg nem értem a kérdést. Egyrészt, hogy ha azt kérdezné a Tarnóczky Attila alpolgármester úr, hogy 2 × 20 millió Ft-ért vállalja-e az egyesület, akkor természetesen azt mondom, hogy vállaljuk 2 × 20 millió Ft-ért, de az első félévből, hogyha 30 millió Ft-ot kapott az I. számú Futball Club, akkor a második félévre 10 millió Ft jutna. Ha 2 ×20 millió, akkor vállaljuk. Alpolgármester úr 40 milliót kérdezett.

Tüttő István: Ő nem mondta azt, hogy 2 × 20.

Tarnóczky Attila: Elnök úr azt kérdeztem, hogy jövőre is elég-e a 40 millió?

Tüttő István: Kérem, mindketten igennel válaszoltak, 2 perc szünet.

 

Szünet

 

Tüttő István: Határozati javaslatokról szavazunk. Elfogadtuk a szimpátiaszavazást. De megelőzően átadnám a szót aljegyzőnőnek, mert kíván szólni.

Dr. Gyergyák Krisztina: A szavazás előtt szeretném felhívni a figyelmüket a döntéshozatalból történő kizárás szabályaira. Az SZMSZ 59. § (1) bekezdése értelmében a közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A (2) bekezdés taglalja a személyes érintettség eseteit. A 60. § (1) bekezdése értelmében a kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármelyik képviselő javaslatára a közgyűlés vita nélkül dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A kizárásról szóló döntéshez pedig minősített többség szükséges.

Tüttő István: A Marton úr önmaga bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban. Kérem, a Böröcz úr bejelentette, hogy nem érintett. Akkor szavazzunk arról – minősített többség kell –, Böröcz úr érintettségéről szavazunk. Tartózkodnod kell, nem kikapcsolni a gépet, amennyiben úgy dönt a közgyűlés, hogy neked tartózkodnod kell. Kérem, aki igennel szavaz, az egyetért a Marton úr javaslatával, magyarul érintettnek tekinti Böröcz urat.

A közgyűlés 5 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Akkor először a szimpátiaszavazás következik. Kérem, szavazzunk az 1. határozati javaslatról. Szimpátiaszavazás az elsőről.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 2-ra teszem fel a szavazást. Nem fogadta el a szavazatát? Ez a 2. számú.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a 3-ra a szavazatot.

 

A közgyűlés 7 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Tehát az első kettőről kell döntenünk. Ügyrendi gombot Dr. Baranyi Enikő.

Dr. Baranyi Enikő: Nem tudom, hogy jól számoltam, de szerintem mi 21-en szavazunk. Ugye? Mert akkor az elsőt meg kell ismételni. 20?

Tüttő István: Semmi gond nincs. Bárkinek joga van kikapcsolni a gépét. Akkor az 1-ről újra szavazunk. Kérem, szavazzunk újra. 1-esre kérem a szavazatokat.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Akkor a 2-est még egyszer.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És akkor kérem a 3-ast.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem, eldöntöttük, a 2., 3-ról szavaztunk.

Tarnóczky Attila: Polgármester úr, ami történt, az felháborító. Egy, azaz egy tévedésre hivatkozva teljesen megváltozott a szavazati arány. Ennek semmi köze a hiba kijavításához, hanem valakik valamilyen megfontolásból teljesen másképp szavaztak, mint az előbb. Én azt javasolnám, hogy az eredeti változatot hagyjuk érvényben, úgyis úgy gondolom, hogy bárkinek adjuk el, ha abból indulunk ki, hogy esetleg nem adjuk el, az lesz a felvetés a másik oldalról, hogy azért nem lett eladva, mert valaki ki lett zárva a vevők közül. És onnantól kezdve mutogathatunk egymásra.

Tüttő István: Nem ez lesz, hanem az, hogy azért nem lett eladva, hogy végelszámoljuk.

Tarnóczky Attila: Igen, csak azért nem lehet majd végelszámolni, mert a vevőjelöltek közül egy ki lett zárva, akit megszavazott volna a közgyűlés. Még egyszer megismételem, Baranyi képviselőasszony javaslatára az első menetben megjelent egy plusz tartózkodás. Ennyi az érdemi változás. Ellenben a harmadikban, ott egy fél frakció, vagy egy egész frakció meggondolta magát.

Dr. Gőgös Péter: Véleményem szerint az első szavazásnál nem volt bekapcsolva Horváth úrnak a gépe, ez egyértelmű, ezt nem lehet géphibára fogni, különben nem zárta volna le a számítógép a szavazást. Ha a szavazatát emiatt nem tudta leadni, nyugodtan jegyzőkönyvbe lehet venni az ő szavazatát pluszba az első körbe, és ezzel kiegészíteni az első kört.

Tüttő István: De szeretném Önöket tájékoztatni, a kikapcsolt gépre nem reagál a gép. Tehát ha az övé ki volt kapcsolva, akkor nem írta volna ki, hogy nem szavaz, és én szóltam a Horváth György úrnak, hogy szavazzon. Kérem, nézzük meg a gépet, hogy az első fordulóban Horváth György szavazatát befogadta-e.

Cserti Tibor: …….. (mikrofon nincs bekapcsolva, nem hallani a felszólalást)

Dr. Horváth György: Ez nem így volt, ahogy Gőgös úr elmondta. Itt van mellettem Böröcz úr, polgármester úr azt mondta, hogy Horváth György szavazzon, erre ebben a pillanatban én megnyomtam. Megmondhatnám, nincs jelentősége.

Tüttő István: Elnézést kérek, technikailag magyarázható. Határesetben volt a nyomógombja, és amikor megnyomta, közben kikapcsolt. Szóval ilyen előfordul. Tarnóczky úr, ügyrendi.

Tarnóczky Attila: Ami történt, az nem éppen bizalomépítő jellegű történés volt, és innentől kezdve az új szavazás is ugyanezt a problémát felveti, hogy most akkor itt nekünk is el kellene gondolkodni azon, hogy melyik az a javaslat, amit ki kell szavazni, hogy ne lehessen utána róla szavazni. Hogy ez ne történjen meg, én azt javaslom új szavazásként, hogy arról döntsünk, hogy a 3. határozati javaslattal ma nem foglalkozunk, és a két ajánlat közül válasszuk ki azt, amelyik elfogadható, és akkor nem kell ilyen hátsó gondolatokkal szavazni.

Tüttő István: Erről korábban is esett szó, hiszen a 3., az automatikusan csak megismétli a korábbit. Kérem, szavazzunk arról, amit Tarnóczky úr javasolt. Fodor úr, ügyrendi.

Dr. Fodor Csaba: Azért szeretnék valamit eloszlatni. Nem arról szól a történet, hogy a Horváth Gyuri barátom szavazott vagy nem szavazott, mert őneki eszébe se jutott, hogy még egyszer szavazzanak ebben a kérdésben. Ez a másik oldalról jött egy ötlet, hogy mivel itt valami nem stimmelt, azért szavazzunk újra. Tehát nem szeretném, ha úgy nézne ki, mintha őrá kennénk ezt az egész tortúrát, amikor a közgyűlés nem tudja eldönteni, hogy mit szeretne.

Tüttő István: Akkor maradjunk abban, hogy az első változatot elfogadjuk, hiszen semmi szabálytalanság nem történt azzal, hogy valakinek a gépe ki van kapcsolva, az semmiféle szankció.

Birkner Zoltán: … Tarnóczky alpolgármester javasolt (mikrofon nélkül)

Tüttő István: De ez ugyanazt jelenti, mert az első fordulóban az 1., 2-t fogadtuk el. Hát akkor most miért kellene még azzal. Kérem, megismételem. Most pedig az 1. számú határozatot teszem fel szavazásra, de ez már döntés lesz. És aki a magasabb pontot kapja, illetve megkapja a 14-et, mert itt minősített többséget el kell érni, az elnyerte a jutalmát. Szeretném jelezni, hogy Dr. Fodor Csaba úr kiegészítésével együttértendő, hogy egy együttműködési megállapodás kell kötni. Nem ismétlem meg, hogy miért, hiszen teljesen világos volt az a saját, úgynevezett garanciánk érdekében ezt meg kell tenni. Tehát én mindkettőnél ugyanezzel a kiegészítéssel teszem fel szavazásra. Kérem, szavazzunk az 1-ről.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Kérem a 2-ra a szavazatot. Mondanám, hogy az értéket a MÁV NTE jelezte. 100.000 Ft-os vételáron megveszi. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

10/2001.(I.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft-ben lévő 100 % nagyságrendű üzletrészét a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet részére értékesíti 100.000 Ft vételi áron.

Felhatalmazza a polgármestert az 1/2001.(I.2.) számú közgyűlési határozat 2. pontja szerint az adás-vételi szerződés megkötésére.

Az adás-vételi szerződés megkötésével egyidőben az önkormányzati támogatásra vonatkozóan együttműködési megállapodást kell kötni.

Határidő: 2001. január 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

  1. Javaslat a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap átalakítására

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Kérem, előre bocsátanám a napirenddel kapcsolatban, hogy ha lehet, ne emlegessünk számokat, hiszen üzleti terveket, egyebeket ne teregessünk ki, hiszen ez az egész kérdéskör erről szól. Ha valaki szólni kíván, akkor ezt megkerülve kérem, hogy beszéljen az ügyről. Kinek van észrevétele?

Dr. Horváth György: A Kanizsa Dél-Zalai Hetilap a város lapja. Valamikor … hozták létre, és ezt a funkcióját jól, kevésbé jól betöltötte. Azt, hogy ezt továbbra is be tudja tölteni, ahhoz a hagyományos lapmennyiség és az oldalszám szükséges. Ha csökken a lapmennyiség, illetve az oldalszám mennyisége, mi következhet ebből? Valami kimarad. Kimarad a hirdetés, akkor nincs bevétel. Ha megmarad a hirdetés, akkor szegényebb lesz a lap. Nyilván a főszerkesztőnek gondoskodni kell arról, hogy minél színvonalasabb legyen, és mindig próbáljon megújulni. Én így a jelenlegi határozati javaslatot nem támogatom, és ezt ajánlom tisztelt képviselőtársaimnak is.

Gyalókai Zoltán: Én javaslom a Kanizsa Újság által kért éves támogatást 22 millió Ft-tal beépíteni a költségvetésbe. Azt hiszem, ezt az újságot a kanizsai lakosok úgy megszokták és megismerték, hogy mindenképpen ez a támogatás, hogy úgy mondjam, a város érdekében jár ennek az újságnak.

Tüttő István: Ez az eredeti kérés, ugye? Nehogy véletlenül még fölé menjünk.

Cserti Tibor: Én a magam részéről javaslom megtartani az eredeti formájában. Miért? …… emlékszem, bár Tarnóczky alpolgármester úr nincs itt, de annak idején, mikor ezt a formáját létrehozták az újságnak, ő érvelt azzal, hogy igen, mert térítésmentesen mindenkihez jusson el. Én úgy gondolom, hogy ennek az elvárásnak eleget tett. Annak már viszont nem, hogy mennyiért. Egész más számok hangzottak el ….. illetően, kérem szépen, elindultunk egy irányban, akkor már gyalogoljunk végig azon az ösvényen. Ez a fajta visszagombolás, ez valahogy sehogy egyetlenegy elvnek se felel meg. Arra felhívnám a szíves figyelmüket, amivel viszont számolni kell, és ez egy jogi kérdés, Ügyrendi Bizottság figyelmébe is ajánlom. Ismert Önök előtt, hogy a Versenyhivatal már x önkormányzatot megbírságolt a térítésmentes lapkiadásért, tekintettel arra, hogy a versenysemlegességet sérti. Többféle megoldás van egyébként a dologra, Veszprém például azt csinálja, hogy kft-n keresztül adja ki, egy más társasággal, de szerződést köt és támogatást ad a különbözetre. Valószínű, hogy ez a kérdés az Alkotmánybíróság döntésével egyértelműen jogilag eldől. Ebben az időszakban, ha ez az önkormányzatok számára nem kedvező, akkor és csak akkor kell megítélésem szerint gondoskodni a lap átalakításáról, amennyiben az átalakításra az Alkotmánybíróság kötelez bennünket. Tehát most a kérdés nem aktuális énszerintem. Ügyrendi kérdésként is fel lehet tenni. De visszaállok az ügyrendi kérdéstől, már látom, több képviselőtársam akar még szólni.

Tüttő István: Egyébként a cím lehet, hogy nem pontos, mert nem a hetilapot akarjuk átalakítani, idézőjelben, mint kft-t, hanem magának a hetilapnak a terjedelmét.

Budai István: A Cserti úr azt javasolta, hogy eredeti formájában maradjon a Kanizsa Hetilap. Én annyival módosítanám, hogy eredeti oldalszámmal, de nagyobb betűszedéssel. Tudniillik, de tényleg panaszok érkeztek hozzám, hogy az idősebb korosztály nem tudja olvasni a lapot, olyan apró betűs. Én ezt kérném, Ibolyával is már beszéltünk erről, hát gondolom, ez a kérés teljesíthető.

Tüttő István: Egyébként ez kiválóan alkalmas arra, hogy minden esetben meg lehet tölteni az oldalakat, mert csak betűméret kérdése.

Kelemen Z. Pál: Csatlakozva Budai képviselőtársamhoz, én is szeretném, ha 24 oldalon jelenne meg az újság. Kicsit gondolkodjunk együtt. Nagykanizsán valamilyen újságra a lakosság 30%-a fizet elő, véleményem szerint, … a lapterjesztők véleménye szerint, 70%-a semmilyen újságra nem fizet elő. Az információt reklámlapokból és a Kanizsa Újságból kapja. Mondhatnánk úgy is, hogy ez a szegények újságja Nagykanizsán. Éppen ezért nem javaslom, hogy oldalszámban és példányszámban csökkenjen.

Tüttő István: Köszönöm szépen, lezárom a vitát, nincs több jelentkező. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról, amelyet így módosító indítványként kezelek. Tehát a módosítás az volt, hogy a terjedelmét ugyanannyiban határozzuk meg és nem 16-ban. Kérem, erről szavazunk. Aki igennel szavaz, az egyetért azzal, hogy marad az eredeti formájában.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

11/2001.(I.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap továbbra is az eredeti terjedelemben, azaz 24 oldalon jelenjen meg.

Felelős: Tüttő István polgármester

Lukács Ibolya ügyvezető

 

 

Tüttő István: Az lenne a javaslatom – egyetértve Marton úr észrevételével –, hogy jó lenne akkor a foci ügyet lezárni, mert még egy napirend van a focival kapcsolatban. Megfeledkeztünk arról, hogy összekapcsolhattuk volna. Kérem, szavazzunk, hogy a 18-ast most megtárgyalnánk. ……. Igen, hát azt tudom. Hát meg kell kötni a szerződést, attól lép életbe. Igen. Január 31. a határidő, azaz holnaptól. Én azt kérdezném, mert az előbb Marton úr kérte, hogy arról döntsünk, hogy ez oka fogyott ezek szerint?

Dr. Fodor Csaba: Mindenképpen.

Tüttő István: Hát akkor maradjunk abba, hogy folytatjuk az eredeti sorrendben. Most melyikhez jelentkeztek, a mostanihoz? Tessék. Mert nem látni.

Kelemen Z. Pál: Bizonyos fajta aggodalmaim és aggályaim vannak az előző döntésünkkel kapcsolatban és engedje meg, hogy elmondjam. Tudom, hogy napirenden kívül mondom, és tudom, hogy teljesen szabálytalan, és ezért mindnyájuk elnézését kérem.

Tüttő István: Melyikkel?

Kelemen Z. Pál: A Futball Clubbal kapcsolatban. Az aggályom a következő. Ez a Futball Club ma egy értéket képvisel. Ha ma játékos eladásra, eligazolásra nem hirdetünk ki moratóriumot, akkor ez a Futball Club holnap semmit nem érni. Ezért arra kérném a polgármester urat, hogy a felügyelő bizottság tagjait keresse meg, és ilyenfajta moratóriumot hirdessünk meg átigazolási, tehát játékos eligazolási moratóriumot.

Tüttő István: Hát nem tudom, most abban az időszakban van, hogy most nem lehet átigazolni most.

Kelemen Z. Pál: Februárig lehet.

Tüttő István: Lehet még?

Kelemen Z. Pál: Február tizenvalahányadikáig még lehet.

Tüttő István: Jó. Hát akkor kérdezem. Én nem értek ehhez, én nem értek ehhez. Van ennek valami jelentősége?

Kelemen Z. Pál: Nem rosszhiszeműség beszél belőlem, hanem elővigyázatosság.

Tüttő István: Hát ma még mi vagyunk a tulajdonosok. Hát január 31-ig kell megkötni a szerződést.

Törőcsik Pál: Július 1-től él az adásvétel.

Tüttő István: Jó, maradjunk abba, hogy megyünk tovább. Alapító okirat módosítás. Kérem, megyünk tovább.

 

 

  1. Polgármesteri Hivatal alapító okiratának módosítása
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

    Cserti Tibor: Egyetlenegy kérdésem van. Az alapító okirat tág teret enged bizonyos olyan tevékenységnek, ami ….. városüzemeltetési tevékenység is. Ugyanakkor mi erre egy kht-t szerveztünk. Ugye a tevékenység gyakorlása az a gazdasági társaság esetében, amennyiben hát korlátozást enged, vagy pontosan nem gyakorolja egy idő után, az nyilvánvaló, hogy komolyabb következményekkel is járhat. Ez a közgyűlési szférában egy picit másképp van, de kérdem én, hogy ha direkt létrehoztunk egy kht-t, városüzemeltető kht-t, akkor mi a francnak vesszük be az alapító okiratba a Polgármesteri Hivatal ….. Tehát én nem javaslom ilyen …. Ha csak egyéb olyan racionális indoka nincsen.

    Tüttő István: Melyiket nem javaslod?

    Cserti Tibor: Városüzemeltetési feladatokról beszéltem összességében. Tehát nem gyakorolja a tevékenységet, ez a kht-nál van. Akkor miért tartalmazza? Csak kérdés volt.

    Tüttő István: Konkrétan így nincs. Én azt tanácsolom, hagyjuk benn, senkit nem sértünk vele, hiszen annak a kht-nak a jogosítványa ettől függetlenül megvan, és mindezen területeken pedig a beruházásokat mi szervezzük, koordináljuk, feladatunk ezzel foglalkozni. Közvilágítást sem a kht., hanem mi kezdeményezünk, hanem mi pályázunk. Tehát én azt tanácsolom, hogy hagyjuk benn. Van kéményseprés külön? Jó, maradjunk abban, hogy hagyjuk benn, senkit nem sértünk vele. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.

     

    A közgyűlés 13 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Minősített többség kellett volna hozzá, de hát 14 vagyunk mindösszesen a helyiségben. Tartunk egy szünetet, mert mindenki kiment. Hátha nem jönnek be, akkor inkább szünetet tartunk. Tisztelt hölgyeim és uraim! Én azt hiszem, hogy hivatalból ezt meg kell szavaznunk, a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal alapító okiratának módosítását. Én kérem, hogy ismét szavazzunk róla, mert nagyon sokan hiányoztak és így nem volt meg a feltétele a szavazásnak. Kérem, szavazzunk az alapító okirat módosítására. Minősített többség kell.

     

    A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    12/2001.(I.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Alapító Okirat módosítását elfogadja.

    Felhatalmazza a polgármestert az alapító okiratok módosításának aláírására.

    Határidő: 2001. január 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

  3. Földterület vásárlására vonatkozó rendelet a 440/2000.(X.10.) számú határozat alapján
  4. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Nem tudom, hogy szükséges-e ennek a napirendnek a részletes bemutatása. A bizottságoknak kell folyamatosan foglalkozni olyan ügyekkel, amely földterület vásárlás kapcsán fölmerül, és most pont nekünk a gyorsaság a lényeges. Ezért bizonyos jogosítványokat kell a polgármester részére átruházni. Kérem ebben a véleményüket.

    Tóth László: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság január 29-ei ülésén megtárgyalta a rendeletmódosítást és következő határozati javaslatot terjeszti elő. Kérjük módosítani az 1. § (2) bekezdésében a 15%-os értékhatárt 10%-ban meghatározni, valamint a keret felhasználásáról a polgármestert ne a tulajdonjog bejegyzését követő soros közgyűlésen számoljon be, hanem az adásvételt követő soros közgyűlésen.

    Tüttő István: Rendben van. Részemről elfogadtam. Úgy látom nincs több észrevétel. Szavazzunk a rendeletmódosításról. Rendeleti javaslat, és utána rendelet. Kérem a rendeleti javaslatról. És egyetértve azzal, amit Tóth úr mondott, illetve hát ismertette a bizottság javaslatát, amit én elfogadtam.

     

    A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    3/2001.(I.31.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 3/2001.(I.31.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2000.(III.31.) számú rendelet módosításáról.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

     

     

  5. Temetők rendjéről és a temetkezési tevékenységről szóló rendelet (írásban)
  6. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy ilyen rendeletünk még nem volt, ilyen részletes ebben a kérdésben. Van-e észrevétel? Úgy látom nincsen. Kérem, szavazzunk erről a rendeleti javaslatról. Minősített többség kell.

     

    A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    4/2001.(I.31.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 4/2001.(I.31.) számú rendelete a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

  7. Javaslat az alapellátás keretén belül indítandó fogszabályozásra
  8. Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

     

    Tüttő István: Kérem, Csákai úr, van kiegészíteni való? Mert csak akkor kell szólni.

    Dr. Csákai Iván: Kiegészítenivaló van, mert bizottságunk megtárgyalta az egyik javaslatot, és a mai nap folyamán kaptunk egy másik javaslatot. A két javaslat között lényegi különbség van. Az egyik az alapellátás keretén belül, a másik a kórház körülményei között lenne.

    Tüttő István: Elnézést kérek, ez a javaslat tőlem származik, tehát nem kötelező elfogadni.

    Dr. Csákai Iván: Annyit szeretnék kérni, hogy az alapellátás igazgatónője pár szóban, hogy valami kiegészítést tudjon elmondani, hozzátéve, hogy a bizottságunk nem tárgyalta meg ezt a polgármester úr javaslatát. Megmondom őszintén, hogy nagyon szimpatikusnak tűnik ez a megoldás is, de szeretném, hogyha igazgatónő erről tudna valamit mondani.

    Kercsmaricsné Kövendi Ibolya: Az előterjesztésben is szerepel, hogy 3 évvel ezelőtt indult tulajdonképpen a fogszabályzás tervbe vétele. Első évben kellet megszerezni a jelölt doktornőnek a fogszakorvosi szakvizsgát. Ő ezt megszerezte. Következő évben egyéb sajnálatos esemény miatt nem lehetett elindítani, illetve elkezdeni, mert az oktatásban is káosz állt be. Tavalyi évben sikerült mindennek, úgy gondolom, utána járni, és minden érdekelt fórumot megkeresni, és megkérdezni, hogy hogyan lehetne az alapellátás keretében elindítani a fogszabályzást. Igaz, hogy ebben az anyagban nem került leírásra, de elmondanám, mert nem titok, a szakmai kollégium ez évtől vissza szeretné adni, hogy az alapellátás keretein belül működjön tovább fogszabályzás, hiszen az országos szinten azt bizonyítja a szakellátás keretében működő fogszabályzások nem igazán úgy működnek, tehát nincs annyi, mert a finanszírozás isten igazából nem egy jól finanszírozott szakterület, és ezért klinikákon kívül a kórházak nem igazán foglalkoznak fogszabályzással, mert elég nagy önrészt kell vállalni. Aminek mi után néztünk, az az, hogy területi ellátási kötelezettség mellett a doktornő vállalhatná a fogszabályzást, amire a MEP kötne szerződést, tehát a két finanszírozásból lehetne úgymond megélni, és nem jelentene az önkormányzatnak akkora nagy megterhelést, mint hogyha csak fogszabályzást finanszírozna, illetve fogszabályzásból akarna az orvos és az asszisztense megélni. Nem lehet, mert ez a fogszabályzás, amit most jelenleg a 2000. év végén kiszámolt finanszírozás, az 105 ezer Ft, tehát az nem elegendő arra, hogy egy orvos és egy asszisztens fenntartsa akárcsak a bérét, a többiről ne is beszéljünk. Az alapellátás keretében rendelkezésre áll egy rendelő, ami az iskolafogászat és az ügylet rendelője. Fel van szerelve vadonatúj géppel az Önök jó voltából, amit most megköszönnénk a gyerekek nevében elsősorban, hiszen ők veszik többségben igénybe. De ugyan itt meg lehetne oldani a fogszabályzást. Az anyagban szerepel az a bizonyos speciális műszerigény, ami kiegészítést jelentene, ugyanis ennek a szakterületnek valóban van igénye. Elmentünk Zalaegerszegre Csóka főorvos urat megkérni, aki a megyében a legszakavatottabb főorvos, az Ő segítségével tényleg azt a legalapvetőbb, és tényleg kellő műszerkészlet került az árajánlatkérésre. Ez 1.280 ezer Ft. Nyilván a rendelő fenntartása, az ugyanúgy benne van az ügylet és az iskolafogászat, tehát ez pluszt nem jelentene az önkormányzat részére. A kórháznak van panoráma röntgenkészüléke, amely - az anyaghoz hozzá csatolva főigazgató úr levele, hogy - természetesen rendelkezésre állna. Úgy gondolom, hogy ennél részletsebben, illetve tüzetesebben nem tudtuk már körüljárni már ezt a témát. Mindenkihez elmentünk, a megyei ÁNTSZ is így adná a működési engedélyt. A MEP is megkötné a szerződést, doktornő is van, és idénre visszakerül az alapellátáshoz, úgyhogy én kérem, a tisztelt közgyűlést, ha lehet, akkor támogassák ezt, hiszen egy korosztály, aki a 9 éves kortól van és tizenéves korig tart, ami azért jó néhány gyerekről van szó Nagykanizsán, és azt is tudomásul kell vennünk, hogy nem mindenki engedheti meg azt, hogy elvigye a gyerekét akár Zalaegerszegre, akár Szombathelyre, vagy Pécsre. Nemcsak azért, mert útiköltség vonzata van, de nincs TB finanszírozott Zala megyében fogszabályzás, ami azt jelenti, hogy ott 100%-ot kell kifizetni a gyereknek, míg ha nálunk beindulna, akkor bizony csak egy nagyon kis részét kell vállalni a családnak a fogszabályzásból, ami nagyon-nagy segítség, mert bizony ezek nem kis összegek.

    Dr. Róka Andrea: Egy mondatot én is szeretnék hozzátenni az előttem szólóhoz, hogy én az eredeti megoldást szeretném, hogyha elfogadnák, mert azt én is el tudom vállalni, és azzal végre lehetőség van, hogy tényleg működjön a fogszabályozás Nagykanizsán. A kórház, az egy olyan dolog, hogy jövőre tényleg felelős szakmai berkekből vissza fog kerülni az alapellátáshoz. Tehát teljesen felesleges eltologatni. Én azzal tudom vállalni, hogy az alapellátásban működik. És ahhoz kérem a támogatást.

    Tüttő István: Gyakorlatilag ez a második verzió ettől nem tér el, hiszen 2003. január 31-től utalná a fogszabályozást speciálisan a kórház területére, és közben a kórház kapna egy olyan meghatalmazást, hogy úgynevezett ortophantomográffá alakítsa ki, illetve bővítse fel a jelenlegi berendezését, amelynek az a csodálatos adottsága lenne, hogy Nagykanizsán is meg lehetne csinálni ugyanezt a vizsgálatot, amit Zalaegerszegen vagy Szombathelyen, vagy máshol végeznek el. Tehát ez egy komplex rendszer. És ha úgy dönt a felsőbb vezetés, vagy a kormány, hogy ez valóban az alapellátáshoz kerül, akkor sem vesztünk semmit, hiszen Dr. Róka Andrea számára javasoljuk, hogy a képzését támogassuk. Az is világos, hogy amíg nem fejezte be teljes mértékben, addig ez a rendszer nem kórház területén működik. Ez 2003-ig ez függőben van. Ha közben módosul a törvényi szabályozás, akkor semmi gond, mert akkor alapellátás terén fog működni. De jelenleg ez a rendszer nem az alapellátáshoz tartozik, hanem szakellátáshoz. Azért is javasoltam ezt a második verziót, amely gyakorlatilag nem mond ellent az elsőnek, csak nem vállalja fel, hogy az alapellátás keretén belül teljes mértékben megoldjuk ennek még a technikai részleteit is. Hát ez a lényege.

    Kercsmaricsné Kövendi Ibolya: Azt szeretném hozzátenni, hogy a TB finanszírozás, ha Önök megszavazzák az alapellátás keretén belül, júniustól beindulhat. De ehhez kell egy közgyűlési határozat, mert ahhoz, hogy a TB szerződést kössön, ahhoz mindig kell egy közgyűlési határozat. Ezt viszont, ha Önök a kórházhoz teszik át, akkor azt nem tudom, hogy ez most hogyan fog működni, mert erre a verzióra nem készültünk fel, és mi ennek nem néztünk utána. Akkor valószínű, hogy lecsúszunk ebben a félévben indítandó továbbképzésekről, és nem tudom, hogyan fogunk beleférni, illetve mikor indul legközelebb.

    Tüttő István: Nem tudom, hogy a továbbképzés függő-e ettől? Nem függ ez ettől.

    Kercsmaricsné Kövendi Ibolya: El kell kezdeni a továbbképzést is ahhoz.

    Tüttő István: Hát azt el fogja kezdeni. Megkérem Dr. Nemesvári Mártát, hogy mint egészségügyi referenst, kérem, szólni.

    Dr. Nemesvári Márta: A mai napon Dr. Bodó főigazgató úrral, aki az Országos Sztomatológiai Intézetnek a főigazgatója, egyeztettem, és aki a szakmai kollégiumnak is a tagja. Erősen tiltakozott az ellen, hogy egyáltalán szó lenne arról, hogy alapellátáshoz tegyék a fogszabályozás szakellátást. Én ezt azért mondom, ezek az Ő szavai. Az alapellátásban csekély fogszabályzási tevékenységet finanszíroz a TB. Egy praxist, tehát ebből azt mondta, hogy ilyen formán, ilyen megoldásban praxisjog soha nem lesz belőle. Tehát két praxist egy orvos nem kaphat. Vagy alapellátási praxis működtetői jogát, vagy szakellátás működtetői jogát kapja meg. És a fogszabályzásban csak teljesítményfinanszírozás van. Abban igazat adott, hogy jelen pillanatban még tanul a doktornő, nem él meg ebből, mert hiszen ez a teljesítmény, meg az a tevékenység csak nagyon egyszerű dolgokra korlátozódhat, és Ő szerinte most két működési engedélyt a doktornő nem fog kapni. De ettől függetlenül jelenleg szerintem nem ez a probléma, hanem az, hogy ővele tanulmányi szerződést kössünk, és akkor, amikor szakorvos lesz, akkor lehet komolyabban beszélni erről a dologról.

    Tüttő István: Igen. Cserti úr ügyrendi gomb, tessék.

    Cserti Tibor: Nekem az a javaslatom, hogy itt tényleg majdnem, hogy nem vagyunk döntési szituációban. Az alapellátás már csak szakellátás keretében képzelné el. Egy biztos, valamennyi képviselő azt hiszem, abban meg tudna egyezni, hogy szükség van.

    Tüttő István: Az 1. pontban meg tudunk állapodni.

    Cserti Tibor: Szükség van a fogszabályozásra, mindenki abba az irányba hat. Ezt a kérdést az előterjesztőnek is én szerintem ismételten újra kell gondolni, és egyeztetni, és a közös álláspontra vonatkozóan kérnénk szépen javaslatot, és én szerintem nem szenvedünk időhiányban, hogy a következő képviselőtestületi ülésre visszahozzák. Jó, az 1-est meg értelemszerűen szavazni kell.

    Tüttő István: Kérem, úgy látom, hogy lezárhatom a vitát. Kérem, döntsünk abban a kérdésben, hogy Dr. Róka Andrea fogszakorvossal tanulmányi szerződést kötünk és visszahozzuk a témát úgy, hogy mindenki számára, de főleg a betegek vagy a várható paciensek számára is kedvező döntést hozzunk. Kérem a szavazatukat. 1. pont.

     

    A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    13/2001.(I.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a városban megszervezendő fogszabályozás érdekében egyetért Dr. Róka Andrea fogszakorvossal – ortodontológiai szakvizsga megszerzése céljából – tanulmányi szerződés kötésével.

    Határidő: 2001. február 15.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Tüttő István: Úgyhogy ezt a szerződést megkötjük. És pontosan utána járunk annak, hogy mi várható a jogszabályváltozásban. Ha tényleg az van, amit itt elhangzott, akkor nem valószínű, hogy itt ellenállásba ütközne a dolog a későbbiekben. A megfontolást - még egyszer ismétlem - az vezérelte, hogy korházban egyszerűbb fejleszteni ezt a rendszert technikailag, és a jelenlegi jogszabályok pedig szakellátásként kezelik az ügyet.

    Dr. Róka Andrea: Elnézést, csak meg szeretném kérdezni, hogy akkor júniustól hol fog működni a fogszabályzás?

    Tüttő István: Fogszabályozás? Következő alaklommal eldöntjük, hogy hol lesz. csak előbb utána néznek a tisztelt hölgyek, hogy melyik. Andrea magának el kell kezdeni a képzést.

    Dr. Róka Andrea: Igen, igen. De hát, hogyha a kórházon belül és nincs lehetőség mondjuk alappraxisban működni, akkor az már egy egész más felállás, mint hogyha működhetek az alappraxisban és mellette fogszabályzok. Ne zárja ki a kórházi dolog az alappraxist.

    Tüttő István: Tehát 2003. január 1-től lenne az a verzió, amiről beszéltünk. De lehet, hogy addig a jogszabály változik, és nem is kell.

    Dr. Róka Andrea: Ezt értem, csak nekem jövő héten már mennem kell.

    Tüttő István: Maradjunk abban, hogy visszatérünk rá és meghívjuk ugyanarra az ülésre is.

     

     

     

  9. Javaslat a Kanizsa Uszoda Szolgáltató Kft. Felügyelő Bizottsági tagjainak megválasztására
  10. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Kérem a javaslatokat. Döntsük el, hogy hány fő legyen, és kik legyenek bent.

    Tóth László: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a január 29-i ülésén erről a napirendi pontról is tárgyalt és következő ajánlást teszi a közgyűlés felé. Nem tartja célszerűnek az Uszoda Kft. esetében felügyelő bizottság létrehozását, ugyanis a társasági törvény nem teszi kötelező jellegűvé felügyelő bizottság létrehozását az egyszemélyes kft-k esetében.

    Tüttő István: Én egyetértek, csak ugye pontosan azt fogalmaztuk meg, hogy saját megnyugtatásunk érdekében működjenek mindenütt ilyenek.

    Kelemen Z. Pál: Amennyiben úgy dönt, a közgyűlés, hogy felügyelő bizottságot állítunk fel, én javasolnám, hogy a felügyelő bizottság 3 tagú legyen. Továbbiakban személyre szeretnék javaslatot tenni. Krampek Mihály urat, a Gránit Gyógyfürdő műszaki igazgatóját Zalakarosból.

    Tüttő István: Mivel az úr nincs jelen, ezért csak zárt ülésen tárgyalhatunk a kérdésben. Kérnék még javaslatot.

    Kelemen Z. Pál: Egyeztetve van polgármester úr.

    Tüttő István: Egyeztetve van. Hát megkérdeztük, hogy vállalna ilyen-e feladatot. De szeretném kérni, hogy van-e még személyre javaslat?

    Birkner Zoltán: Egyetértek Kelemen képviselőtársammal. Szeretném, hogyha nem állnánk meg megint félúton a kft-k és gazdasági társaságok vonatkozásában, még ha egyébként az ajánlat végül is átgondolható. Lassan hála isten, elérünk oda, amiről már mindenki 5 éve beszél, hogy legalább a gazdasági társaságok felügyelő bizottsága álljon fel. Azt hiszem, hogy az utolsónál tartunk. Van javaslatunk. Én Dr. Bálint János urat javaslom, illetve tudomásom szerint Mészáros József úr. Tehát két embert. Bálint János urat és Mészáros József urat javaslom.

    Tüttő István: Van-e még javaslat? Kérdezem, hogy ők tudnak-e erről a javaslatról? Jó. Hát kérem, lezárom a vitát, mert nincs több javaslat. Én úgy gondolom, hogy zárt ülés nélkül is dönthetünk a kérdésben. Először abban a kérdésben döntenénk, 3 tagot javasolt Kelemen Z. Pál úr, kérem, szavazzunk.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

     

     

    Tüttő István: A felsorolt urakat pedig írásban nyilatkoztatjuk, hogy elfogadják, bár a szóbelire, mondjuk hogy igen, de ezt írásban is majd kérjük. Kérem, akkor nem ismétlem meg a neveket. Az első javaslatot Kelemen Z. Pál úr tette. Kérem a döntésüket.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 2. javaslatra a szavazatukat.

     

    A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: És kérem a 3. személyre a szavazatukat.

     

    A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    14/2001.(I.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Uszoda Szolgáltató Kft. alapító okiratát a Felügyelő Bizottság létrehozásával módosítja. A Felügyelő Bizottság létszámát 3 főben határozza meg, tagjainak a következő személyeket választja:

    Dr. Bálint János

    Krampek Mihály

    Mészáros József

    Felkéri az ügyvezetőt, hogy a változás bejegyzési kérelmét a Cégbírósághoz nyújtsa be.

    Határidő: a határozat elfogadásától számított 30 nap a Cégbírósághoz történő bejegyzésre

    Felelős : Czoma Péter ügyvezető

     

     

  11. Javaslat a Kanizsa Uszoda rekonstrukciójára

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e észrevételük? Lezárom a vitát. Kérem, döntsünk az uszoda 33 méteres medencéjével kapcsolatos határozati javaslatról. 1. számú.

 

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a 2. számúra a határozatot.

 

A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És 3-ra kérem. Azért azt röviden szeretném elmondani a nézőknek, hogy most döntöttünk abban, hogy a város strandjának rekonstrukcióját elkezdjük, és első ütemének megvalósításának a programját szavazta meg a közgyűlés. Reméljük, hogy mielőbb a megvalósítás is látható lesz.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

15/2001.(I.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. egyetért azzal, hogy az 50 m-es sportmedence megépítése jelenleg nem időszerű, a strand rekonstrukciója az eredetileg engedélyezett, s elfogadott tervdokumentáció alapján valósuljon meg.
    2. a 2001. évi költségvetésben 40.000.000 Ft-ot biztosít az I. ütem megvalósításához, mely összeg tartalmazza a kiviteli tervek elkészítésének költségét is.
    3. felhatalmazza a polgármestert, hogy az eredeti jóváhagyott engedélyezési tervnek megfelelően a kiviteli terveket készíttesse el, és a rekonstrukcióval kapcsolatos előkészítéseket tegye meg.

Határidő: 2001. június 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

  1. Javaslat a személyi juttatási előirányzat biztosítására

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Kérem, van-e kérdés ezzel kapcsolatban?

Cserti Tibor: Csak a Kincstár által előterjesztett javaslat költségvetési szinkronban van ezzel az előterjesztéssel? Tehát számol-e ennek a vonzatával? Ugyanakkor támogatom.

Tüttő István: Természetesen számol vele. Van-e még kérdés? Úgy látom nincs, lezárom a vitát. ………

 

A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem, akkor a 2. számú határozatról a döntésüket.

 

A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

16/2001.(I.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 2001. január 1-től részben önállóan gazdálkodó intézményekben a gazdasági vezetői, illetve gazdasági igazgatóhelyettesi megbízásokat 2001. március 1-i hatállyal visszavonja, a továbbiakban a gazdálkodással kapcsolatos teendőket gazdasági titkár látja el.
    2. Határidő: 2001. március 1.

      Felelős : intézményvezetők

      Városi Kincstár vezetője

       

       

    3. 2001. március 1-től a mindenkori pótlékalap 75%-nak megfelelő forrást biztosít határozatlan időre az általános- és középiskolákban intézményenként 2-2 fő, a Hevesi Sándor Művelődési Központban, a Városi Könyvtárban és az Egyesített Szociális Intézményben 1-1 fő gazdasági-adminisztratív dolgozó (gazdasági titkár, iskolatitkár, gazdasági ügyintéző) részére.

A juttatás elosztásának feltétele, hogy a pótlékalap 50%-nál alacsonyabb összeg nem adható egy személy részére

Határidő: 2001. március 1.

Felelős : intézményvezetők

Városi Kincstár vezetője

 

 

  1. Előterjesztés a 2001. évi intézményi felújítási munkálatok vállalkozásba adásáról közbeszerzési eljárás keretében

Előadó: Tüttő István polgármester

Javaslat a 2001. évi intézményi felújításokkal kapcsolatos pályázatok benyújtására.

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Ma a mostani napirendhez adtuk ki egy kiegészítést. Kérem szépen, azt is szíveskedjünk figyelembe venni. Ott vannak a határozati javaslatok.

Cserti Tibor: Alapvetően az előterjesztéssel egyetértek, de azt mondja ki egyébként a …… törvénysor, beruházásokat, felújításokat címenként kell megszavazni. Na most a költségvetés végrehajtási rendeletében pedig az egyesített előirányzat fő összegén belül nyilvánvalóan az átjárhatóságot biztosítani. Hát ezzel a kiegészítéssel együtt ………. javaslom az elfogadását.

Tüttő István: Igen, hát akkor tételesen megszavazzuk. Úgy látom nincs több észrevétel, szavazzunk róla. A határozati javaslat és módosító indítványa volt Cserti úrnak, hogy a törvénnyel összhangban tételesen. Hát nem tudom, Cserti úr hogyan értette, hogy tételesen, hogy minden egyes intézményt külön mondjam el, hogy melyiket? Hanem?

Cserti Tibor: Nem. Következőt polgármester úr. Tehát azt mondja ki a törvényi kötelem is, hogy beruházásokat, fejlesztéseket célonként kell megszavazni. Gyakorlatilag közbeszerzési eljárás, ….. lebonyolítási rend. Ilyen értelemben nekem ellenvéleményem nem volt. A másik, a költségvetés majd, ha elfogadjuk a rendeletünket, hogy végrehajtási feltételek között biztosítani kell azt, hogy a jelenleg megszavazott költségvetési együttes főösszeg keretén belül az esetleges megtakarításokat a másik beruházás ……. többleteket felhasználhatjuk. Egyébként az előterjesztést, mint együttesen, elfogadásra javaslom. Tehát ezzel a kiegészítéssel.

Tüttő István: Jó, rendben van. Akkor a határozati javaslatot mondanám. Az eredeti anyagnak a határozati javaslatát, kérem szavazzunk róla.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17/2001.(I.30.) számú határozat

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a 180.000 eFt összköltségű 2001. évi önkormányzati intézményi beruházási, felújítási munkálatok vállalkozásba adásával. Felhatalmazza a polgármestert az Engedélyokirat (1. sz. melléklet) aláírására.
    2. Határidő: a munkálatok befejezésére 2001. december 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. A közgyűlés egyetért azzal, hogy a 2001. évi költségvetési rendelet végrehajtási szabályai között a 180.000 eFt keretösszegen belüli átcsoportosítás lehetőségét biztosítani kell.

 

Tüttő István: És most kérem, Önök kaptak egy kiegészítést, annak az 1. számú határozatáról a döntésüket várom.

Tarnóczky Attila: Nem kiegészítés, javaslat.

 

Tüttő István: Egy javaslat, határozati javaslat, ami a hőveszteségek mérséklésére vonatkozik, arról beszélünk.

Tarnóczky Attila: Van egy kiegészítés is.

Tüttő István: Tudom. Elég szépen összejött így már.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Elfogadtuk az 1. számú javaslatot. Kérem a 2-ről a döntésüket. Ez pedig Gazdasági Minisztérium által meghirdetett Széchenyi Tervhez való kapcsolódásról szól.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

18/2001.(I.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a tulajdonát képező Thury György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola, a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola, a Kiskanizsai Általános Iskola külső nyílászáró szerkezetek hőveszteségének mérséklése érdekében a homlokzati nyílászárók cseréjével az Energiatakarékossági Hitel Program pályázaton részt kíván venni.
    2. A pályázati feltételek között szereplő 25%-os saját erőt a 2001. évi intézményi felújítási, beruházási munkákra elkülönített keretösszeg terhére biztosítja.

      A hiteltörlesztést 2002-2005. években kívánja teljesíteni, amelyet az önkormányzat az éves költségvetés összeállításakor minden más fejlesztési kiadást megelőzően betervez és jóváhagy.

       

       

       

       

    3. felkéri a polgármestert a fenti intézmények nyílászáró cseréivel kapcsolatosan a Gazdasági Minisztérium által a Széchenyi Terv Energiatakarékossági Programja keretében meghirdetett pályázaton való részvételre, s a szükséges intézkedések megtételére.

A Széchenyi Terv Energiatakarékossági Programján történő pályázaton való részvétel esetén az önkormányzat a pályázathoz szükséges önrészt – saját erőt – a 2001. évi intézményi felújítási keretösszeg terhére biztosítja.

Határidő: 2001. június 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

 

  1. Előterjesztés a Nagykanizsa, Kinizsi u. 3. sz. alatti szolgálati lakások elidegenítéséről

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Az úgynevezett orvos lakások kérdéséről van szó. Engedjék meg, hogy nem befolyásolásképpen, de a következő logikai elképzelést azért mondjam el. Ezek a lakások nagy értékűek. Az is világos, hogy a felértékeltetést elvégeztettük, és mindezek a hölgyek, urak, akik ebben laknak kérelmezték egy bizonyos fokú mérséklését ennek az árnak. Dönthetünk úgy is, hogy kérem, ez túl nagy gesztus, de a következőt javaslom megfontolásra. Ezekkel a lakókkal, szinte azt lehetne mondani, hogy életük végéig megállapodásunk van, és amennyiben pedig hozzájárulunk egy kedvezményes vásárláshoz kivételes esetben, akkor az önkormányzat jelentős összeghez jut, amelyből ismét lakások vásárlása válik lehetővé. Én úgy gondolom, hogy ez a verzió mindenképp kedvezőbb a városnak, és talán ez az az eset, amikor mindkét fél számára kedvező esetről van szó. Én egyebet nem kívánok hozzátenni.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta és támogatta az előterjesztést. Én magam pedig egy kiegészítést szeretnék hozzáfűzni, tehát e tekintetben módosító javaslatom van. A következők miatt. Azt szeretném, ha határozati javaslat azzal egészülne ki, hogy a lakások vételárának megfelelő összegen az önkormányzat köteles megfelelő minőségű új, zárójelben másik lakásokat vásárolni. Nagyon szeretném…

Tüttő István: Magyarul, tehát garantálnánk, hogy erre fordítjuk.

Dr. Fodor Csaba: Így van. Tehát azt szeretném, ha ezekből a lakásértékesítésekből befolyt összeg nem működési költségekre folyna el, hanem azt szeretném, hogy ezeken ismételten önkormányzati tulajdonú lakások vásárlása történjen meg. Tehát e tekintetben a vagyon, mint olyan, ne csökkenjen.

Tüttő István: Igen, én a magam részéről elfogadom.

Tarnóczky Attila: Az elv nekem is szimpatikus, de figyelmébe ajánlanám Fodor képviselő úrnak, hogy létezik a lakásépítési támogatási rendszer, tehát szerintem úgy kellene rendelkezünk, hogy ezt az összeget ebben a rendszerben kell felhasználni, nem feltétlenül lakást építeni, vagy venni belőle, hanem lehet, hogy szociális lakásokat kellene építtetni állami támogatással, meglévő épületet átalakítani, mert akkor szerzünk hozzá pénzt.

Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy a legegyszerűbb úgy megfogalmazni, hogy ezt a pénzt mindenképpen lakásvásárlásra kell fordítani. Akár pályázat útján elérhető módon, vagy akár építés. Lakásszám gyarapításra kell, önkormányzat.

Birkner Zoltán: Egyetértek polgármester úr az eddig hozzászólókkal. Annyival szeretném kiegészíteni a határozati javaslatot, mondjuk 60 nap legyen a fizetési határidő, és természetesen egy összegben. Ha már ilyen kedvezményes pozícióban vásárolhatnak.

Dr. Csákai Iván: Nem kell elfelejteni, a múlt évben a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslatára egy lakásépítési és lakásgyarapítási koncepció elindult. Ebből a pénzből nyugodtan tudunk pályázaton részt venni. Ebben az évben is szeretnénk ide a közgyűlés elő behozni újabb pályázati anyagot, amivel a kormányzattól plusz pénzt tudunk ehhez nyerni. Nem hiszem, hogy vásárlásra kellene összpontosítani, hanem arra, hogy az önkormányzatnak a vagyona nőjön.

Tüttő István: Végül is Fodor úr ezt fogalmazat meg az utolsó szóban.

Kelemen Z. Pál: Bátorkodom felhívni a költségvetést készítőket, hogy ezen 18 millió Ft-tal a 13. számú melléklet lakásprogram megvalósítására kijelölt 181.517 ezer Ft szakaszát bővítsék. Hogy el ne felejtődjön a dolog, azért

Tüttő István: Egyetértek vele. Kérem, Tarnóczky úr válaszol.

Tarnóczky Attila: Csak jelezném, hogy az a gyanúm, hogy a bővítés nem csak a bevételi oldal bővítését, hanem a kiadásit is jelenti, tehát egyenleg szempontjából sokat nem ….

Tüttő István: Ezt természetesen így kell. Tehát nem csak arról van szó, hogy bevétel, hanem szeretnénk ugye fel is használni, az pedig kiadás. Van-e még észrevétel? Vagy ezt akartad mondani Miklós?

Beznicza Miklós: Itt ezt nem lehet bővíteni. Ennek a pénzmaradványba, ennek bővítési lehetősége a pénzmaradványkor meg lesz. Még hozzá kell tenni 40 milliót, csak így lesz szinkronban a pályáztatással elnyert pénz a kivitelezéssel. Természetesen bármire ezt fel lehet használni, csak könyörgöm, ne ezt a tételt, mert ez a tételnek a beadott pályázatokkal szinkronban kell lenni.

Kámán László: A Marton úr javaslatára egy érvényes közgyűlési határozat van a Király 43. - Király 45-nek a kiürítésére ennek a keretnek a terhére.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk, azzal a módosítással, ami elhangzott. Természetesen Birkner úr javaslatával együtt. Tehát minden módosító indítvánnyal.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

19/2001.(I.30.) számú határozat

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 438/2000.(X.10.) számú határozatát úgy módosítja, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a bérlőknek az ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott forgalmi érték 50%-án eladja a lakásokat, azaz az 1. számú, 72 m2 alapterületű lakást Dr. Kovács Lászlónénak 3.470.000 Ft-ért, a 2. számú, 72 m2 alapterületű lakást Dr. Polner Istvánnénak 3.265.000 Ft-ért, a 3. számú, 106 m2 nagyságú lakást Dr. Szabó Szilárdnak 4.760.000 Ft-ért, a 4. számú, 118 m2 alapterületű lakást Dr. Dull Gábornak 5.255.000 Ft-ért.
    2. A vételárat a vevők az adásvételi szerződést követő 60 napon belül egyösszegben kötelesek megfizetni.

      Határidő: 2001. július 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. Az értékesítésből befolyt bevételt az önkormányzat lakásállományának növelésére kell felhasználni.

 

 

  1. Előterjesztés a nagykanizsai, volt Thury Gy. laktanya és környéke szabályozási tervét érintő területcseréről és út céljára történő lejegyzésről

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Önök előtt az anyag. A SIROMA, tehát két cég közös kérelemmel fordultak hozzánk, és ennek a kérelemnek a gyakorlati és technikai kezeléséről szól az előterjesztés. A bizottságok véleménye az Önök anyagában bent van. Megkérdezem az elnök urakat, hogy kívánnak-e ehhez még hozzátenni valamit? Úgy látom nem. Úgy látom nincs észrevétel. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatokról. Az 1. számúról. Kérem, az 1. számú határozati javaslat. Itt van egy elírás is, mert a dátum sem jó, hiszen már az az idő elmúlt. Felhívom a figyelmet az 1. számú határozattal kapcsolatban a bizottságok véleményére. Vissza is vonom az 1-est. Persze ez a legegyszerűbb. Akkor rendeztük, az 1-est visszavontam. Kérem a 2-est, ami most 1-esnek számít, arról a szavazatukat.

 

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Mostani 3-as, az a 2-es, igen. Erről kérem a döntésüket. Minősített többség kell hozzá.

 

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És akkor az eredeti 4., most a 3-asról a döntést.

 

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

20/2001.(I.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. hozzájárul ahhoz, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a SIROMA-PLAST Kft. és az ORSI-TECHNIK Kft. a mellékelt térképkivonat szerinti területeket értékegyeztetéssel elcserélje egymással az alábbi ütemezés szerint:

    1. A közgyűlés hozzájárul a 3287/6 hrsz-ú ingatlan mintegy 4200 m2 területhányadának törzsvagyonból történő kivonásához és a SIROMA-PLAST kft. részére történő értékesítéséhez 3.500 Ft/m2 fajlagos áron.
    2. A közgyűlés hozzájárul a SIROMA-PLAST kft. területétől nyugatra kialakítandó közút létrehozása érdekében a 3287/14, a 3287/13 és a 3287/15 hrsz-ú (beépítetlen területek) ingatlanokat érintő földterület adásvételéhez 3.800 Ft/m2 vételáron oly módon, hogy a 3287/14 hrsz-ú, önkormányzati tulajdonú ingatlanból kb. 80 m2-t vásárol meg a SIROMA-PLAST Kft., a 3287/13 hrsz-ú, a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő ingatlanon lejegyzéssel történik meg az útszakasz kialakítása, míg a 3287/15 hrsz-ú ingatlanból kb. 1550 m2-t megvásárol az önkormányzat az ORSI-TECHNIK Kft-től.

Határidő: 2001. július 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

    1. tekintettel arra, hogy a SIROMA-PLAST Kft. nagymértékben növeli a foglalkoztatottság mértékét, felvállalja a rendezési terv módosításának költségeit.
    2. Határidő: 2001. július 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. felhatalmazza a polgármestert a kérelmezőkkel történő előszerződés megkötésére.

Határidő: 2001. február 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

 

  1. Nagykanizsa Délnyugati városrész rendezési, tervezési munkáinak felfüggesztése
  2. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

     

    Tüttő István: Antalics Dezső bizottsági elnök urat kérdezem, hogy van-e kiegészíteni valója? Jelzi, hogy nincsen. Van-e észrevétel? Úgy látom nincsen. Kérem, döntsünk ebben a kérdésben. A Kanizsaterv Kft-vel korábban megkötött megállapodásunkat megszüntetjük.

     

    A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    21/2001.(I.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Kanizsaterv Kft-vel 1999. március 3-án kötött – a Nagykanizsa, Délnyugati városrész rendezési terv készítésére vonatkozó – vállalkozási szerződést a Kft-vel közös megegyezéssel szüntesse meg.

    Határidő: 2001. január 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

     

  3. Javaslat Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Vállalat konyha épületének lebontására
  4. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy nincs könnyű helyzetben a Vízmű. A jelenlegi konstrukcióban 87 településsel kell ezt elfogadtatnia. Kérem, legalább mi támogassuk. Kérem, szavazzunk róla.

     

    A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

     

     

     

     

     

    22/2001.(I.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul, hogy a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Vállalat, mint a viziközművek kezelője, az önkormányzatok közös tulajdonát képező – a Nagykanizsa, Kisfaludy u. 15/a., 2232 hrsz. alatti telephelyén lévő – konyha-éttermi épületet elbontsa és a közös tulajdont képező vagyontárgyak köréből azt törölje.

    Felhatalmazza a polgármestert a bontási engedély megszerzéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás aláírására.

    Határidő: 2001. február 5. (tulajdonosi hozzájárulás aláírására)

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

     

  5. Javaslat a Hevesi Sándor Színház működési támogatására
  6. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

     

    Tüttő István: Bizottsági elnök urat, Balogh László urat kérdezem, van-e hozzáfűznivalója?

    Balogh László: Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság javaslatát ismertetném, mivel alternatíva is van. Bizottságunk 6 igennel, 1 nemmel, 1 tartózkodással azt javasolja, hogy a Hevesi Sándor Színházat 2001-ben 3 millió Ft-tal támogassuk. Ebből 1,5 millió Ft-ot a város költségvetése terhére és 1,5 millió Ft-ot a Hevesi Sándor Művelődési Központ bevételeinek a terhére javasoljuk biztosítani.

    Tüttő István: Lehet, hogy rosszul emlékszem, de mintha a Papp Ferenc igazgató úr azt is mondta volna, hogy ennek a verziónak az elfogadása esetén mód van arra, hogy a bérletek, amelyek megvásárlásra kell, hogy kerüljenek, azoknak az árának emelése így nagy valószínűséggel nem következik be. De lehet, hogy rosszul értettem, amit mondott. De ez a jobbik verzió.

    Dr. Horváth György: Támogatom a 3 millió Ft-ot. Tudom, hogy nincs lehetőségünk, de azért nem ártana a színház figyelmét felhívni, tessenek megnézni, bemutatnak 5 darabot, és ehhez hoznak 3 vendégrendezőt. Gondolom milliókért. Ugyanakkor a zalaegerszegiek meg máshova mennek. Úgyhogy nem ártana, ha ők is egy kicsit takarékoskodnának. Elnézést, biztos, hogy az van. Aki járatos itt a színház világában, az tudja. Tudom, hogy nincs hatókörünk. Nekünk az egyetlen van, hogy adjuk a pénzt. Hangsúlyozom, javaslom a megadást, de hát valahogy a polgármester úr vagy a hivatal azért juttassa tudomásukra.

    Tüttő István: Rendben van. Úgy látom nincs több észrevétel. Kérem, szavazzunk. Először az “A” variáció, vagy verzióról döntünk.

     

    A közgyűlés 11 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja.

     

    Tüttő István: Nem fogadtuk el, hiszen ehhez minősített többség kell. Kérem a 2 millióról a döntésüket.

     

    A közgyűlés 9 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Hát ezek szerint nem lesz színház. Cserti Tibor úr ügyrendi gomb, tessék.

    Cserti Tibor: Javaslom az ismételt szavazását azzal, hogy … javaslatom van ilyen értelemben. …… a 3 millió Ft-os támogatást tegyük fel ismét szavazásra azzal, hogy a támogatási szerződésnek legyen egy kiegészítési része, amivel gyakorlatilag mindazokat a szolgáltatásokat, illetve juttatásokat, amit Nagykanizsa város diáksága a támogatás ….. élvezhet, az kerüljön beépítésre ebbe a megállapodásba.

    Tüttő István: Hát ezt majd a megfelelő szerződéskötéskor.

    Dr. Horváth György: Annyit, hogy a kulturális alapból történik mindig a diákok bérletének a támogatása, tehát nem ebből, nem úgy kérik ők. Hát nem fogják kiváltani így.

    Tüttő István: Mindenestre kísérletet teszünk az elfogadására. Bár nagyon könnyű helyzetben vagyok, mert eldöntötték a kérdést, hiszen szavaztunk mindkét esetben. Úgy gondolják, hogy újra kéne szavazni? Kérem, szavazzunk arról, hogy újra szavazunk-e.

     

    A közgyűlés 12 szavazattal, 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Ezt elfogadtuk. Újra felteszem az “A” verziót szavazásra, minősített többség kell. Hát költségvetést érintő kérdés.

     

    A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Akkor maradjunk annál, hogy kérdezem a “B” verzióra a szavazatukat, mert ezt nem fogadták el.

     

    A közgyűlés 12 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

     

     

    Tüttő István: Hát akkor lesz színház, csak nem Egerszegről. Vagy kabaré lesz? Még nem tudom.

     

     

     

  7. Előterjesztés a MÁV NTE labdarugó szakosztálya és a Nagykanizsai I. FC Kft. közötti fúzióra a 447/2000.(X.24.) sz. közgyűlési határozat 3. pontja alapján

Előadó: Marton István ügyvezető

 

Tüttő István: Kelemen Z. Pál úr ügyrendi gomb, de utána Marton urat kérem, mint előterjesztőt, hogy majd mondja el a kiegészítőjét.

Kelemen Z. Pál: A múltkori közgyűlés, meg korábbi közgyűlések tapasztalatából úgy látom, hogy 20 fő alatt ez a közgyűlés nem határozatképes. 17-en vagyunk a teremben, 10 ember hiányzik. Ezzel a közgyűlés komolysága kérdőjeleződik meg. Most már megvagyunk, de most meg kimegy egy, akkor megint 19-en ott vagyunk, ahol elindultunk Kérem, polgármester úr, én nem tudom, hogy ….

Tüttő István: Hát én nem tudok mást tenni, mint határozatképességnek van egy törvény szerinti értéke, amely nem más, mint a képviselők száma osztva kettővel, plusz egy. Megvan. A döntést meghoztuk, a felelősséget nem hiszem, hogy. Itt nem felelősségről van szó, nekünk azt kell eldönteni, hogy akarunk-e színházat Nagykanizsán, úgy tűnik, hogy a Hevesi Sándor Színház esetében ezt a közgyűlés nem támogatta. Ez egy új kérdést vett fel, hogy milyen együttest, vagy kit fogunk idehozni. Meg mennyiért? Ugyanis azt is támogatni kell, mert különben nem lesz színházi előadás. Marton urat kérem.

Marton István: Ezzel az előterjesztéssel a 447-es, tavalyi év október 24-ei határozat alapján elődjeivel együtt 5. alkalommal van itt. Úgy tűnik, hogy ez most már még inkább a MÁV NTE kezére játszik. Én nagyon sajnálom, hogy még az ősszel ezt nem sikerült megszavaztatni, mert az óta a kétfele lévő működtetés csak többletköltségeket visz el, úgyhogy úgy gondolom, hogy azon már réges-rég túl kellene, hogy legyünk. Bár egyetértek avval, hogy viszonylag kevesen vagyunk, de bízzunk benne, hogy ez mégis keresztül megy.

Tüttő István: Köszönöm. Van-e észrevétel? Foci ügyben rendkívül mértéktartók voltunk az első napirendnél. Kérem, úgy látom most nincsen észrevétel. Szavazzunk az 1. számú határozati javaslatról.

 

A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: 2-esre.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 3-ról kérem.

 

A közgyűlés 15 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

23/2001.(I.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. egyetért azzal, hogy az Ady u. 78. szám alatti létesítmény – amely 2 db labdarúgó pályát öltözőrendszerrel tartalmaz – önkormányzati tulajdonba vétele érdekében a MÁV NTE és Nagykanizsa Megyei Jogú Város közös beadvánnyal forduljon a Földhivatalhoz, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően tulajdonosként Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatát, kezelőként a MÁV NTE-t jegyezze be.
    2. Határidő: 2001. február 15.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. a mindenkori éves működési támogatás fejében kötelezi a MÁV NTE-t, hogy a létesítmények és tárgyi eszközei a tizenkét korosztályos labdarúgó utánpótlást szolgálják ki.

Határidő: 2001. január 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Következő napirend Nagykanizsa, Csengery u. 7. szám alatti ingatlan bérleti díj ügye. Zárt ülést kérnék. Kérem, szavazzuk meg, hiszen olyan személyekről is lesz szó, akik nincsenek jelen. Tehát kérem, azért szavazzunk.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Ezt se szavaztuk meg. Hát akkor elrendelem a zárt ülést.

 

 

Zárt ülés

 

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

A közgyűlés 24/2001.(I.30.) - 26/2001.(I.30.) számú határozatai később kerülnek kihirdetésre.

 

 

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 20.05 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Gyergyák Krisztina
Tüttő István
aljegyző
polgármester

 

 

A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva

 

 

2001. január 30.

 

 

Jegyzőkönyv

 

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. január 30-án (kedd) 21.05 órakor tartott soron kívüli üléséről.

 

Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Tarnóczky Attila, Tóth László, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

 

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezetők, Bodzai Tiborné, Burján Emese kabinetvezetők, Szokolné Dr. Szolik Enikő, Hári László irodavezetők, Dr. Nemesvári Márta egészségügyi referens, Kámán László intézményvezető

Megjelentek: Lukács Ibolya, a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa

 

 

Tüttő István: Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Soron kívüli ülésnek 9 képviselő kérte az összehívását, és ezért kérem, hogy most vállalkozzunk most ezeknek a megtárgyalására, mert ilyen napirend lenne, hogy Széchenyi Terv pályázati rendszeréhez illeszthető megvalósítható tanulmány elkészíttetése. Előterjesztés a volt Thury Laktanyában található Csapatművelődési Otthonról. Akkor kérem, hogy szavazzunk is mindjárt, hogy fölvesszük-e napirendre.

Tarnóczky Attila: Én egy hete kértem az Ügyrendi Bizottságot, foglaljon állást, hogy a polgármesternek jogában áll-e összehívni. Szerintem jogában. Oda akarok kilyukadni kedves képviselőtársaim. Semmiről nem kellene szavazni. Az egészről. Nem kell hozzá minősített többség.

 

 

Tüttő István: A napirendekről szavazzunk, hogy tárgyaljuk-e. Széchenyi Terv pályázat. Akkor felolvasom:

Előterjesztés Széchenyi Terv pályázati rendszerhez illeszthető megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése

Előterjesztés a volt Thury Laktanyában található Csapatművelődési Otthonról

Területfejlesztési információs rendszer kialakítása Dél-Zalában

Jegyzői pályázattal kapcsolatos határidők módosítása

Előterjesztés a Nagykanizsa Király u. 23. szám alatti ingatlanról.

Ezek a napirendek. Kérem, szavazzunk, hogy megtárgyaljuk-e.

 

A közgyűlés 16 (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

Napirendi pontok:

  1. Előterjesztés Széchenyi Terv pályázati rendszerhez illeszthető megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

  3. Előterjesztés a volt Thury Laktanyában található Csapatművelődési Otthonról
  4. Előadó: Tüttő István polgármester

  5. Területfejlesztési információs rendszer kialakítása Dél-Zalában
  6. Előadó: Tüttő István polgármester

  7. Jegyzői pályázattal kapcsolatos határidők módosítása
  8. Előadó: Tüttő István polgármester

  9. Előterjesztés a Nagykanizsa Király u. 23. szám alatti ingatlanról

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

  1. Előterjesztés Széchenyi Terv pályázati rendszerhez illeszthető megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Nagyon röviden arról volt szó, hogy az önkormányzat be kíván lépni a Széchenyi Terv meghirdetett termálprogramjába. Ez a lehetőség adva van. Egy AQUARTPROFIT HUNGARY Kft. ajánlatot tett. Természetesen kutattuk, hogy ki az, aki ebben szóba jöhet. Ez az a társaság, amelyiknek kimondott, hogy mondjam, munkakapcsolata van azzal a szervezettel, amelyik éppen ezeknek a pályázatoknak az előkészítése, illetve a bírálat előkészítésével is foglalkozik. Tehát nagyon úgy tűnik, hogy talán még az esélyeinket is javítja, ha ezzel a társasággal kötünk szerződést. Ajánlatot tettek, itt van Önök előtt. A pályázat elkészítéshez szakemberekre van szükség. Gyakorlatilag ők vállalják határidőre, és az itt leírt feltételek mellett a pályázat elkészítését. A kézzel írott számok, azok a reális számok, mert sikerült Tarnóczky úrnak, mivel Ő tárgyalt velük erről az ajánlatról, a melléírt számok mértékéig alkut kötni, illetve lejjebb alkudni az árakat. Ennél lejjebb nem mentek. De ahhoz, hogy a város tényleg be tudjon lépni, és el tudjon indulni a termálprogramba, pályázaton nyerni is tudjon, ezt a munkát el kell végezni. Kérem, van-e kérdésük? Ha nincsen, akkor szavazzuk meg a határozati javaslatot.

 

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

27/2001.(I.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése indokoltnak tartja, hogy a város stratégiai céljai közt szereplő projektek előkészítése illeszkedjen a Széchenyi Terv által megteremtett pályázati lehetőségekhez. Ezek körében a turisztikai fejlesztés és abban a termálfürdők, a tematikus parkok pályázati előkészítése a közvetlen feladat.

A közgyűlés elhatározza a fentieket megalapozó komplex megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését. A tanulmány alkalmas legyen több pályázati kezdeményezés alátámasztására és közvetlenül segítse a pályázatok tartalmi-formai követelményeinek megfelelését.

A program kidolgozására az AQUAPROFIT HUNGARY Kft-vel a szerződés 2.800 ezer Ft + 25% ÁFA díjjal megköthető.

 

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. felkéri a polgármestert, hogy az önkormányzat érdekeinek megfelelő tartalmú szerződést két hónapos tervezési határidővel kösse meg.
    2. felkéri a polgármestert, hogy a Gazdasági Minisztérium Széchenyi Terv keretében meghirdetett turisztikai beruházási projekteket megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok támogatására kiírt nagykanizsai termálfürdő fejlesztés megvalósíthatósági tanulmányát pályázaton benyújtsa.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az ehhez szükséges 50 %-os önrészt biztosítja.

Határidő: 2001. február 2.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

  1. Előterjesztés a volt Thury Laktanyában található Csapatművelődési Otthonról
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Önök tudják, hogy többször próbálkoztunk az értékesítéssel, most egy olyan cég jelentkezett, amely – ja bocsánat, ez több részből áll. Hát ugye itt el kell dönteni, hogy melyik verziót támogatjuk. Tudni kell, hogy ez egy technológiai transzfer inkubátorház építés vállalná, amely a Pécsi Egyetem hátterével valósulna. Én szeretném remélni, hogy ez a város számára elérhető lesz, hiszen rendkívül fontossággal bír a főiskolával is az együttműködés, és egyéb területen, a magyar találmányok hasznosítása és életre keltése a fő feladata. Kérem, döntsük. Az “A” vagy a “B” változat? Enikőt kérem, mert ő a részleteket mondja.

    Szokolné Dr. Szolik Enikő: Egyetlen egy mondattal szeretném kiegészíteni, ez vétlenül kimaradt belőle. Bármelyiket fogadja el a tisztelt képviselőtestület, javaslom, hogy egy jelzálogjogot is kössünk ki a vételár hátralék erejéig, amennyiben tulajdonba adjuk anélkül, hogy vételár kifizetésre kerülne.

    Tüttő István: Egyetértek vele, elfogadom.

    Tarnóczky Attila: Amikor manapság állami támogatással lehet lakásokat építeni önkormányzatoknak, akkor számomra a “B” változat rendkívül előnytelennek tűnik számomra, mert gyakorlatilag odaadjuk ezt a területet ingyen, kapjuk ezt a megnevezett számú lakást. Megítélésem szerint ennyi lakásnak megépítése jóval kevesebbe kerülne, mert a pályázati rendszerben …… mint a változatban.

    Tüttő István: Tarnóczky úrnak van egy javaslata. Kérem, mivel több javaslat nincs, lezárom a vitát. Alternatíva van, aki az “A” tartja jónak, az az “A”-ra szavaz, aki a “B”-t, a “B”-re, és akkor majd eldől, hogy melyiket favorizáljuk. Azt tudni kell, hogy mindkét esetben minősített többségre van szükség. Kérem, akkor az “A”-t teszem fel szavazásra.

     

    A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

     

    28/2001.(I.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a volt Thury laktanya területén található Csapatművelődési Otthon épületét és a vonatkozó szabályozási terv szerint hozzá tartozó földterületet értékesíti a TREZ Ingatlanhasznosító Kft. (Budapest, Kazinczy u. 11.) részére. Az épület vételára bruttó 2.689.000 Ft. A földterület értéke 2.100 Ft/m2. Az önkormányzat saját költségén vevő kérésének figyelembevétel módosítja a szabályozási tervet.

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az ingatlanra 2 éves beépítési kötelezettséget ír elő, és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az ingatlannyilvántartásba.

    Amennyiben vevő a vételárat a tulajdonjog átruházását követően fizeti meg, a vételárhátralék erejéig az ingatlannyilvántartásba az önkormányzat javára jelzálogjogot kell bejegyeztetni.

    Határidő: 2001. július 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

     

  3. Területfejlesztési információs rendszer kialakítása Dél-Zalában
  4. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Nem tudom, elolvastuk-e az anyagot. Éppen Györek úr is említette, hogy fontos az információs rendszerek minél szélesebb körű bővítése. Itt pedig egy pályázaton való részvételre ad lehetőséget. Ebbe pedig a KanizsaNet Kht. és a Városi Könyvtár is beszállna, azzal a kiegészítéssel, hogy ráadásul a Városi Könyvtár építésével kapcsolatban mód nyílik arra, hogy önrészként megjelöljük ennek a részét. Tehát kérném így egybe elfogadni.

    Tóth László: Kérdezni szeretnék. Tisztelt polgármester úr, tisztelt közgyűlés! Nem ismert előttem a Dél-Zala Regionális Vidékfejlesztési Kht. Szeretném, hogyha ismertetné valaki, hogy ez ki, micsoda.

    Tüttő István: Ez Zalaegerszegen működik, vagy Keszthelyen. Nem tudom pontosan.

    Birkner Zoltán: Azt hiszem, polgármester úr, erről az ügyről én tudok a legtöbbet, mert hogy ma tárgyaltam - nemcsak ma, hanem csomót tárgyaltunk - ez ügyben, és voltunk a Zala Megyei Munkaügyi Központnál, ugyanis ez egy teljesen nagy programot talált ki Czupi Gyula úr, Kovács Károly, illetve hogy kiről is van szó, a Nagykanizsai és Környékének Területfejlesztési Társulásnak is tagja, és emellett, és ezzel együtt szeretne és létre is hozták ezt Dél-Zala Regionális Vidékfejlesztési Kht-t, ez pedig nem más, mint Homokkomárom, és Homokkomárom önkormányzata és polgármestere, és azzal a céllal egyébként, hogy bővítik a kört. Ezzel a Nagykanizsa és közvetlen környékének egy sokkal tudatosabb együttműködésének az alapját rakja le, ami eddig nem volt meg. Na most őnekik, mivel ők a kht., és ezzel a célzattal jöttek létre szigorúan, nagyon jó az ötlet. Ebbe egyébként mi is beszállunk, tehát az alapítvány is beszáll, mert egy komplex menedzserképzőt, tehát egy területfejlesztési menedzserképző programot rakunk le az asztalra. Ez úgy fog kinézni, hogy megalakul informatikai rendszerrel egy működő rendszer, aminek lesz aztán, majd az ki lesz találva. Tehát központja az egyébként, az a mi Városi Könyvtárunk lesz, az operációs központ, és erre 20, remélhetőleg legalább 20 kistérségi menedzsert pedig mi fogunk kiképezni, az alapítvány. Mindezt egyébként országos pályázatokból, illetve a Megyei Munkaügyi Központ pénzéből. Tehát ez a rendszer egésze és így teljes a kép.

    Tüttő István: És ha megtetszenek nézni, hogy mi minden valósítható meg, remélhetőleg, akkor ez bizonyára az Önök részéről támogatott napirendi pont lesz. A lényeg a végén a Dél- Zala Regionális Vidékfejlesztési Városi Könyvtár almamáter. Én nem tudom ezt pontosan, hogy kicsoda. Kérem, szavazzunk róla. Bocsánat, Tóth úr, nem figyeltem a monitort.

    Tóth László: Csak azért kérdeztem meg, mert ide van írva, hogy a Vidékfejlesztési Kht. feladata a városkörnyéki információs rendszer működtetése. Ha az emlékezetem nem csal, márpedig biztos vagyok benne, hogy nem csal, a KanizsaNet, amikor létrehozásra került, már amikor a KanizsaNet létrehozásra került, akkor többek között megfogalmaztuk azt, hogy a régióban szeretne ilyen feladatokat ellátni. De itt az van, hogy projekt gesztora. Jó. Csak ide az van írva, hogy városkörnyéki információs rendszer működtetése.

    Birkner Zoltán: ………. gesztor lesz, tehát ők csinálják ….., ők fejlesztették ki, ők fogják …… (mikrofon nélkül)

    Tóth László: Akkor jó, mert nem erről szól.

    Tüttő István: De ha megnézed, hogy KanizsaNet milyen fejlesztést kap, akkor eleve látszik, hogy a gépfejlesztés ….

    Tóth László: De ez nem erről szólt.

    Tüttő István: Akkor ezek szerint, e szerinti információ alapján kérném, szavazzunk. Tarnóczky úr, bocsánat. Tarnóczky úr még szót kért, tessék. Csak nem figyeltem.

    Tarnóczky Attila: Nekem is meg van az aggodalmam. Az, hogy nem torkollik-e létszámfejlesztésbe ez a fajta fejlesztés, számítógépes fejlesztés az intézménynél. Én szeretném ezt a határozati javaslatban rögzíteni, hogy álláslétszám növekedéssel ez a fejlesztés nem járhat a Városi Könyvtár esetében.

    Tüttő István: Szeretnék annyit hozzátenni, hogy nekünk ezt továbbítani kell a pályázathoz, tehát kiegészítésképpen ezt ne tegyük bele. Így ne, inkább széljegyzetbe, de nem lehet ezt hová küldeni.

    Cserti Tibor: ………..…… jogos, amit alpolgármester úr mond. Tartós jellegű kötelezettséget nem vállalunk, …… pénzügyi forrásnak a megteremtésével működtethető.

    Tüttő István: Jó. Kérem, szavazzunk. Tarnóczky úr észrevételét természetesen.

    Tarnóczky Attila: Visszavonom, és margóra teszem.

    Tüttő István: Margóra tegyük. Egyetértünk vele, csak ha erre sor kerülne, akkor ágálunk ellene. Kérem, szavazzunk.

     

    A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    29/2001.(I.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Miniszterelnöki Hivatalt vezető “Miniszter rendelkezése alatt álló fejezeti kezelésű célelőirányzat-csoportból meghatározott távközlési feladatokra, pályázat útján felhasználható támogatások igényléséhez” című pályázaton való részvétellel.

    A 2001. évi költségvetésben a Városi Könyvtár építésének költségei között 8 mFt pályázati önrészt biztosít.

    A Dél-Zala Regionális Vidékfejlesztési Kht. gesztorságával beadott pályázatban egyetért a KanizsaNet 2000. Kht. és a Városi Könyvtár részvételével.

    Határidő: 2001. január 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

  5. Jegyzői pályázattal kapcsolatos határidők módosítása

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: A Belügyi Közlönyben sajnálatos módon nem jelent meg a jegyzői pályázatunk, pedig mi elküldtük megfelelő helyre, csak ott rossz helyre továbbították, és ugye ennek hiányában pedig hát a Közigazgatási Hivatal megvétózná a döntésünket. Ez körülbelül 2 hét csúszást jelent. Kérem, fogadjuk el. És ez azt jelenti, hogy egy hónappal később állítjuk be az új jegyzőt. Ez valószínűsíti még azt is, hogy újabb pályázatok érkeznek. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

30/2001.(I.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 535/2000.(XII.19.) számú határozatban előírt határidőket az alábbiak szerint módosítja:

 

 

  1. Előterjesztés a Nagykanizsa Király u. 23. szám alatti ingatlanról

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Cserti Tibor: Egy rövidke kiegészítést szeretnék hozzátenni. Képviselők látják, hogy kétszer eredménytelen volt a versenytárgyalás, ..…. értékesítés. Tekintettel, hogy ……….. van, én a magam részéről gyakorlatilag az első ajánlattevőnél, a Plusz esetében megvalósuló projektet látok a városban. Tekintettel arra, hogy ismereteim vannak, ugye “B” esetében a pénzügyi finanszírozás része előkészített, tehát komoly a vételi szándék, erre vonatkozóan a Gazdasági Bizottság is döntött, hogy …….. figyelmükbe ajánlom. Mindenféleképpen a “B” változat elfogadását javaslom, és hangsúlyozom, az előterjesztésben foglalt feltételeknek megfelelően.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság azt javasolja a tisztelt közgyűlésnek, hogy a “B” változatot szíveskedjen elfogadni ebből a csomagból, és erre kérem a közgyűlést, hogy szíveskedjen ezt megtenni.

Tüttő István: Van-e még észrevétel? Nincsen, a vitát lezárom. Kérem, az “A”-ról szavazzunk. Ja, akkor a “B”-vel kezdjük. A Gazdasági Bizottság javaslata.

 

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

31/2001.(I.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 41/1999. számú határozatát visszavonja, és hozzájárul a Nagykanizsa, Király u. 23. sz., 43 hrsz. alatti ingatlan Zámbó Imre Veszprém, Erdősáv u. 19. szám alatti lakos részére történő értékesítéséhez 12.000 Ft/m2 fajlagos vételáron. Az ingatlanra 2 éves beépítési kötelezettséget ír elő, melynek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az ingatlannyilvántartásba. A beépítési kötelezettség nem teljesítése esetén az önkormányzat az ingatlant visszavásárolhatja.

Határidő: 2001. június 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 21.05 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Gyergyák Krisztina
Tüttő István
aljegyző
polgármester

 

 

A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva

 

 

2001. február 8.

 

 

Jegyzőkönyv

 

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. február 8-án (kedd) 14.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.

 

Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Kalmár Béla, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

 

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Hári László irodavezető

Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője

 

 

Tüttő István: Tisztelettel köszöntöm kedves képviselőtársaimat, jelen lévő kedves vendégeinket, a médiumok képviselőit, a Polgármesteri Hivatal osztály- és hivatalvezetőit.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Tisztelt Közgyűlés! 8 aláírással kérés érkezett hozzám a képviselők részéről, hogy egy soron kívüli közgyűlésen tárgyaljuk meg a Nagykanizsai I. Futball Club Kft. 100%-os üzletrészének értékesítésére hozott közgyűlés döntés felülvizsgálatára szóló napirendet. Előadók a soron kívüli közgyűlés kezdeményezői lesznek, illetve lennének. Másodikként pedig a Király u. 31. számú társasház úgynevezett belső udvarának az ügye. Itt pedig bírósági döntés született és abban kellene állást foglalni, hogy a későbbi jogi képviseletnek a kérdése, hogyan történjen. Mivel soron kívüli közgyűlésről van szó, minősített többség kell ahhoz, hogy napirendre tudjuk venni az ülés napirendjeit. De mielőtt erre sor kerülne, Birkner úr ügyrendi gombot nyom, tessék.

Birkner Zoltán: Polgármester úr, meg szeretném kérdezni, hogy Király 31. ügye - kicsúszunk határidőből? Ez lenne a kérdésem, hogy miért került ma ide? Egyébként nagyon szívesen napirendre tűzöm, legalábbis én meg fogom szavazni, hogyha ez valamilyen határidő problémát jelent. Merthogy ez már több éve húzódó ügy, és hát furcsállottam egy picit, hogy soron kívüli közgyűlésen.

Tüttő István: Végül is a soron kívüliségnek az egyik oka, hogy 60 nap a felülvizsgálati idő, a kérelem benyújtásának a határideje, és ha más ügyvédet meg akarunk még bízni, akkor ugye ennek is van egy átfutási ideje, és tartok tőle, ha egy soron kívüli ülésen tárgyalnánk, lehet, hogy kicsúszunk. De hát nem arról van szó, hogy ha ezt ma nem tárgyaljuk, akkor borzasztó nagy baj történik, csak két héttel előbb elindulhat ez a folyamat. Ezt Önökre bízom, ha úgy gondoljákHát ezt Önökre bízom, ha úgy gondolják, ebbeHát. Ebben olyan nagy vitát nem kell nyitnunk, azt kell eldönteni, hogy megbízunk-e valakit. A megbízásra meg javaslatot kell majd tenni valakinek, hogy ki legyen az a személy. Mert azt is el kell döntenünk, hogy ezt mi bízzuk meg, vagy pedig ráhagyjuk a lakóközösségre. Ezt majd az aljegyzőnő úgy is elmondja, ha tárgyalni kívánják.

Kérem, szavazni fogunk az első napirendi pont napirendre vétele ügyében. Megismétlem, minősített többség kell ahhoz, hogy megtárgyaljuk. Tehát a Labdarúgó, I. sz. Futball Club Nagykanizsa I. Kft. 100%-os üzletrészének értékesítéséről hozott közgyűlési döntés felülvizsgálata. Kérem, döntsünk, hogy megtárgyaljuk-e vagy sem.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A megtárgyalás mellett döntöttek. Kérem a szavazatukat a 2. számú javasolt napirendről is.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

Napirendi pontok:

  1. A Nagykanizsai I. FC Kft. 100%-os üzletrészének értékesítésére hozott közgyűlési döntés felülvizsgálata (szóban)
  2. Előadók: a soron kívüli közgyűlés kezdeményezői

  3. A Király u. 31. ügye (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Ezt is megtárgyaljuk. Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm a körünkben megjelent vendégeket, érdeklődőket. Azt pontosan nem tudom, hogy melyik napirendhez érkeztek, de mindenképpen a labdarúgással kezdjük.

 

 

  1. A Nagykanizsai I. FC Kft. 100%-os üzletrészének értékesítésére hozott közgyűlési döntés felülvizsgálata (szóban)

Előadók: a soron kívüli közgyűlés kezdeményezői

 

Tüttő István: Megkérdezem, hogy az aláírás kezdeményezők közül, hogy ki az, aki a előterjesztésre vállalkozik, mert én nekem különösebb előterjesztenivalóm nincsen?

Marton István: Tisztelt Közgyűlés! Kedves sportszerető vendégek és tv nézők! 11. éve vagyok képviselő, és akik figyelemmel kísérték munkámat, azok tudják, hogy a mondanivalómat sosem írtam le eddig. Ma leírtam, mert nem szeretném, ha lényeges elemek kimaradnának belőle. A mai soron kívüli közgyűlésünk szomorú aktualitása, hogy 8, a város sportjáért, ezen belül labdarúgásért felelősséget érző önkormányzati képviselőnek kezdeményeznie kellett az önkormányzat 2001. a január 30-i, Nagykanizsa I. számú FC Kft. 100%-os üzletrészének értékesítésére hozott közgyűlési döntés felülvizsgálatát. Az előzményekben - melyek hosszúak - csak a legutolsó pályázati felhívásig mennék vissza, amely a kialakult vita forrásának tekinthető. Ugyanis a tulajdonba kerülés időpontja nem lett benne rögzítve. Tehát a kiírásban. Annak ellenére sem, hogy a közgyűlés 1/2001. január 2. számú határozatával az első félévre, azaz a bajnokság végéig a működéshez és a létesítményüzemeltetéshez szükséges összeget már biztosította. A beérkező pályázatok egyikben ezért a tulajdonba kerülés tervezett határideje értelemszerűen július 1. volt, ellentétben a MÁV NTE győztesnek kihirdetett pályázatával, amelyben - miként a kiírásban sem - szó sem esett tulajdonba vételi időpontról. Ahhoz képest meglehetősen sürgősre sikeredett. Számomra a döntés egyébként rendkívül sérelmes volt attól a közgyűléstől, amelyik 4 héttel korábban mintegy 5 és fél órás, többnyire meddő vita eredményeként szinte könyörgött nekem, hogy a támogatás megszavazása után vállaljam az ügyvezetői feladat meghosszabbítását. Gondolom, senki sem hiheti tisztelt képviselőtársaim közül, hogy igent mondtam volna, ha valaki vázolja nekem az 5 héttel később bekövetkezett fejleményeket. Ugyanis olyan hülye ebbe a hazában nemhogy én nem vagyok, de más sincs.

Tüttő István: Csak, amit leírtál Pista.

Marton István: Köszönöm az instrukciókat. De vagyok annyira felnőtt, hogy el tudjam dönteni, hogy mit mondok. A közgyűlési döntést a futball szakmai szempontok semmibevételén kívül az alábbiak miatt is vitatjuk. Az 1/2001.(I.2.) határozat 2. pontja szerint a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a kft. üzletrészét 100%-os mértékben felajánlja eladásra. - Ez ugye itt idézett rész. - A sikeres értékesítés érdekében naptári évenként 40 millió Ft támogatását vállalja első és másodosztályú szereplés esetén. Sikeres értékesítésnek a 2001. január 31-ig aláírt, hitelesített szerződést tekinti. - Eddig az idézés. - Mivel a szerződés aláírására a közgyűlés döntése által rögzített határidőig nem került sor, vagyis meghiúsult, ezért a február 6-án aláírt szerződés érvénytelen, semmisnek tekintendő. Általam nagyra becsült, köztiszteletben álló ügyvédismerőseim között akad olyan is, aki szerint a valósághű tartalom része az időpont is, ami nem tartatott be, ezért Tüttő István polgármester részéről fennállhat az okirat hamisítás ténye. És akkor még szó esett arról az arcátlanságról, hogy az önkormányzati törvény szerint kötelező erővel összehívandó mai közgyűlésünk előtt 2 nappal Tüttő István polgármester hogyan írhatta alá etikátlanul ezt az egyébként is előkészítetlen, megalapozatlan üzletrész átruházási szerződést. Nem értem azt sem, hogy az önkormányzat által kinevezett 5 fős felügyelő bizottság véleményét, melyet a MÁV NTE pályázata ellen emelt, miért nem vette figyelembe. Ezek közül az alábbi egyhangúlag megszavazott 5-öt ismertetem Önökkel.

Az önkormányzat bizottságai nem tárgyalták meg az anyagot közgyűlés előtt.

A felügyelő bizottság nem nyert betekintést se a pályázati anyagokba.

A pályázatban leírtak több helyen nem felelnek meg a valóságnak. - Ezeket azért nem idézem, mert elég hosszú felügyelő bizottsági vita során lettek részletezve, és nem akarok annyi időt elpocsékolni. -

A pályázatban nem nyilatkoztak a további működtetés gazdasági feltételeiről.

A szerződés megkötésénél az önkormányzat építsen be garanciákat a további működtetésre és az önkormányzati ellenőrzésre vonatkozólag.

Az Ügyrendi Bizottság 5 : 2 arányban ugyan megszavazta az üzletrész átruházási szerződés tervezetet, amelyet azért sem értek, mert eltekint a benne lévő hibáktól. Egy melléklet nélkül, amelyben a felügyelő bizottság kifogásai között is szerepelő igények - például a 40 millió Ft-os évenkénti támogatás feltételei, stb. - rögzítésre kerülhettek volna. Egyszerűen elképesztő. További súlyos problémákat vethet fel, hogy a KÖGÁZ Rt., mint tulajdonos és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata között 2000. november 20-án a sporttelep használatára kötött ez év december 31-ig szóló szerződés 6., 7. és 8. pontjaival a január 30-i döntés az értékesítésről egyszerűen ellentétes, s így a tulajdonos a szerződést azonnali hatállyal felbonthatja. Példaként az előzőekre, és itt megint szó szerint idézek. A szerződés tárgyát képező létesítmény fenntartási és üzemeletetési költségei jelen szerződés tartama alatt az önkormányzatot terheli. Ezt a szerződést természetesen Tüttő István polgármester írta alá. Erről ugye szó nincs a MÁV NTE--vel kötött szerződés teljesítése kapcsán. Vagy említhetném még a létesítmény biztonságos üzemeletetéséért, továbbá az üzemeletetés közben keletkezett kárért vállalt önkormányzati felelősséget is. Ugye értik, hogy mit mondok, hogy egy magán klub kezelésében lévő objektumnál keletkezett kárért majd helytáll az önkormányzat. Rendkívül sajnálatos számomra, de be kell jelentenem, hogy a jelenlegi menedzsmenthez, ezen belül is elsősorban szerény személyhez kötődő legalább 10 millió Ft-os szponzori tevékenység drasztikus csökkenésével kell számolni, mivel a futballt szerető támogatóink a potenciális új tulajdonos, azaz MÁV NTE által vezetett futball klubot támogatásra alkalmatlannak ítéli. A zalakarosi kéthetes edzőtábort követően február 5-17-ig a Rovinj-ban edzőtáborozó 26 éves átlagéletkorú csapat az előző bajnoksághoz képest, számomra is kissé meglepő módon, a felkészülés során szinte megtáltosodott. Minden rosszindulatú híreszteléssel ellentétben, amelyek itt is, a Zala Rádióban, valamint a különböző újságokban is megjelentek, a jelenlegi 22 fős keret 9 tagja kanizsai. A legöregebb szurkolókat megkérdezem, hogy emlékeznek-e olyasmire, hogy valaha ez megtörtént volna, hogy a 22-es keretben 9 kanizsai van? De legfrissebben Hévízről igazolt Szabó Balázs is Zala megyei. Úgy gondolom, hogy a lokálpatriotizmus, illetve annak álcája semmilyen formában sem csaphat át rasszizmusba. Akik látták a vitát, azok tudják, hogy mire gondolok. Az általam elmondott sportszakmai, gazdasági és jogi érvek hatására kérem a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat a január 30-i döntés visszavonására, egyben új pályázat kiírására 2001. június 1-jei tulajdonba kerülési határidővel. A sokat emlegetett, az Ügyrendi Bizottság hozzájárult ugye a szerződés aláírásához. Sajnálatos módon a közgyűlési döntés értelmében a 40 millió sorsáról is a mellékletben, vagy egy másik szerződés kiegészítésben dönteni kellett volna. Tehát azt is kellett volna, hogy lássa az Ügyrendi Bizottság - ez nem történt meg. Tehát nem látta az Ügyrendi Bizottság. Ezt azért tudom, mert tagja vagyok. Ezek után nem marad más hátra, mint határozat javaslataimat ismertetném:

  1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai I. számú Futball Club Szolgáltató Kft—ben lévő 100% nagyságrendű üzletrészét a MÁV NTE részére nem értékesíti. - (Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy visszavonja a 10/2001. sz. január 30-i határozatát.)
  2. Az értékesítésre új pályázatot ír ki április 30-i értékelési és július 1-jei tulajdonba vételi határidőkkel.

Köszönöm, a figyelmet, köszönöm, hogy meghallgattak. És kérek egy 5 perc szünetet.

Tüttő István: 5 perc szünetet most? Mert mi annyira nem fáradtunk el.

Marton István: Hát a hozzászólások után. Azt hiszem, akkor még aktuálisabb lesz.

Tüttő István: Rendben van. Szeretném azzal kezdeni, hogy ha Önök azt mondják, hogy január 31-ig meg kellett volna lenni minden olyan szerződésnek, amelynek az aláírását éppen Marton úr kifogásolja, akkor nagyon csodálkoznék a logikán, hiszen január 30-án döntöttünk az eladásról. Akkor tudtuk meg, hogy ki veszi meg. Hát eleve előre elkészíteni azt a szerződést, amely alapján már mindennek, itt az elsőszámú kérdés az eladás volt. Az, hogy a működtetésre meg kell állapodni külön, az teljesen világos. Itt a tulajdonjoggal kapcsolatos döntést hozta meg az önkormányzat. Az is természetes, hogy a tulajdon átruházása mellett mindazon szerződéseket meg kell kötni, amely a működtetést is szabályozza. Én erre nem tudok mást mondani Marton úr, hogy vagy a közgyűlés határozta meg rosszul az időpontját, hogy meddig kell mindennek lebonyolódnia, vagy pedig egy olyan lehetetlen döntést hozott, amelynek a teljesítésére semmiképp nem volt mód. Akkor pedig az kell, hogy mondjam, hogy a közgyűlés úgy döntött, hogy június 30-ával végelszámolja ezt a céget, hiszen a döntése értelmében ezt a határozatot szentesítette. Mert ha nem tudja végrehajtani az 1-2. pontot, automatikusan életbe lép a 3. Akkor én nem tudom, hogy miről beszélünk. Hiszen éppen az Ön javaslatára, ha visszavonjuk, akkor érvényben maradt a végelszámolásra való döntése az önkormányzatnak. Azt, hogy követtünk-e el okirat hamisítást? Hát én azt hiszem, hogy ezen kár vitatkozni. Önök a 31-ei határidőt szabták meg. Azok a szerződések, amiről szó volt, elkészültek időre. Azért nem lett aláírva azonnal, hiszen az Ügyrendi és Jogi Bizottság, külön az aláírók részéről kezdeményezett probléma miatt megtárgyalta. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság pedig azt mondta, hogy nyugodtan alá lehet írni, mert semmi olyan törvénybe ütköző a döntésüktől ellentétes döntésre nem került sor, amely ennek az ellenkezőjét indikálta volna. Másodszor pedig az a probléma, hogy mintha ismét az a csoda történt volna, hogy ha akadt egy vevő, akkor ismét előkerülnek olyan vevők, akik ennél sokkal jobb feltételekkel vették volna meg. Ismét előkerülnek olyan vevők, akik olyan működtetést biztosítanának, amely talán a szárnyalás különböző mértékét biztosítanák a labdarúgócsapat számára. Én nem azt mondom, hogy előre tudjuk, hogy akinek eladjuk, az hogy fogja működtetni, de abban halálosan biztos vagyok, hogy két pályázó volt. A kettő pályázó közül kellett választani. Volt még egy pályázó, de ő késve adta be a pályázatát. Tehát hogyha szigorúan vesszük Ő nem volt pályázó, hiszen a feltételeknek nem felelt meg. Amit még szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani, én a magam részéről Marton úrnak már elmondtam, én, ha vevő lennék, bárki legyen a vevő, hát olyan őrült nincsen, aki megvesz ma egy futballcsapatot, hogy félév múlva átvegye minden jogkövetkezményével együtt, amit majd kap. És ebben bent van az is, hogy teljes tisztességgel, mindenki a legjobb tudása szerint működik és próbálja szinten tartani, vagy felhozni ezt a csapatot, de gazdaságilag mégis olyan helyzet keletkezik, hogy tegyük fel, 10-20 millió Ft-os vesztességgel zár június 30-ig ez a labdarúgóklub. Ki fogja akkor ezt a sarat kiegyenlíteni? Vagy úgy gondolták, hogy most kötünk egy szerződést, ami majd június 30-án teljesül, és máris garanciát vállalunk egy újabb 20 millió Ft - idézőjelbe tett - kötelezettségre. Hátha Önök így gondolják, akkor ezt szavazzák meg, de én nem fogom.

Dr. Baranyi Enikő: Én úgy gondolom, hogy most ebben az esetben nemcsak saját magam, hanem az FKgP és MDF frakció nevében illik és kell néhány figyelemfelkeltő mondatot elmondanom. Ami viszont nem a frakció nevében lévő egy mondat, hogy mindenki tisztán és világosan értse, azt a fajta január 2-ai közgyűlésen lévő hozzászólásomat a 35 millió akkori odaítélésével kapcsolatban, hangsúlyozni szeretném, hogy egyértelmű racionális gondolkodásmóddal úgy hiszem, helyes döntés volt a közgyűlés részéről is, amikor a 31 millió végkielégítési összeg helyett 35 millióval további 6 hónapra egy működőképes, jó ligában játszó csapat működtetését engedtük meg. Felhívnám polgármester úr, illetve a hivatal vezetőjének a figyelmét arra, hogy bizony-bizony a közgyűlés a január 30-ai közgyűlésen hozott határozatakor nem volt kellőképpen körültekintő. Nekem ugyanis azt senki se mondja, hogyha van egy határozat, amely a működtetésre biztosított 35 millió mellett a 3. határozati pontban, ha jól tudom, azt is megjelöli, hogy pályázatot kell kiírni, értékesíteni kell, és szoros a határidő, mert január 2-án tudni lehetett, hogy január 31-re aláírt szerződésnek is lenni kell, hiszen ez a nagy tudású és határozott testület a vezetőivel együtt úgy döntött, hogy ezt megtudja csinálni, hisz egyébként miért fogadtuk el a határozatot. Kérném szépen megmondani, miért nem lehetett a január 30-i közgyűlésre egy adásvételiszerződést megjeleníteni, hogy azt is meg tudjuk nézni? Miért nem kellett ugyanakkor megjeleníteni azt is, hogy egy 24 órás halasztással szemben esetleg pár napot adhatunk az új vevőnek, és nem beszélve arról, hogy ez a 20 millió, illetve 40 milliós felhasználással kapcsolatosan érez-e valaki valami felelősséget, hogy azt milyen céllal, pontosan milyen ellenőrzéssel kerül majd felhasználásra? Nem igazán értem azt sem, hogy az 5 fős felügyelő bizottságnak az észrevétele miért tűnt el a semmiben, mintha nem is lett volna erre vonatkozóan észrevétel? Az én megítélésem szerint talán nem is azt tartom - és itt, azt hiszem, vitába kell keverednem Marton képviselőtársammal - a legnagyobb hibának, hogy 6 nappal később történt az aláírás, hanem az, hogy kellőképpen már 30-ára sem ez a napirendi pont előkészítve. A legnagyobb hibának azonban a szerződéssel egyidejűleg a 40 millió ellenőrzöttlenségét is szeretném említeni. No meg azt a részét a dolognak, hogy polgármester úr valójában tudta, hogy a határidőt így is, úgy is átlépi, nem lehet tartani - mondjuk így, egy jóhiszeműséget feltételezve -, de azt is tudta már az aláírás pillanatában, hogy e témában 8 képviselőtársa egy rendkívüli vagy soron kívüli közgyűlés fog össze - probléma van alpolgármester úr? Ja, jó, jó megijedtem már -, azt is tudta ám polgármester úr az aláírás pillanatába szerintem, hogy 8 képviselőtárs e témában rendkívüli közgyűlés összehívását fogja kezdeményezni. Én a magam részéről kétségtelen, hogy nem tudom igazán polgármester úr helyzetébe beleélni magamat, de egészen biztos vagyok benne, hogy nem tartottam volna hibának, sőt mondhatnám azt, hogy természetes dolognak, ha ebben az esetben a soron kívüli közgyűlés összehívásáig ezt az aláírást pontosan azért, hogy tovább ne nehezítsük a döntési helyzetünket, és ne tényleg antagonisztikus ellentétek alakuljanak ki - hozta volna ide. Esetleg a közgyűlés azt mondja, hogy nem kíván tárgyalni vele, akkor rögtön aláírhatja a szerződést, avagy pedig az itteni döntés alapján elállhatunk tőle. Az én határozati javaslatom pedig az lenne, hogy valóban új pályázatot kell kiírni, és pontosítani kell, hogy a pályázat kiírásának értelmében mikortól kerül az új tulajdonos a tulajdonába, a működtetés tulajdonába. És egy másik határozati javaslatom, hogy minden pályázó esetében meg kell vizsgálni, illetve ilyen sportegyesület esetében, amit az Izsák Csaba úr vezet például, hogy az az egyesület valóban milyenféle kintlevőségei vannak, magyarul, alkalmas-e az egyesület az illető személlyel együtt egy ilyen volumenű sportegyesület, vagy sportklubnak a további működtetésére.

Tüttő István: A másik vevő mögött semmiféle biztos háttér nem állt. Kérdezem, hogy őket hogyan ellenőriztük volna, hogy milyen biztonsággal irányítják vagy kezelték volna ezt a labdarúgó csapatot? Ott még ennek a lehetőségét sem látom. Tehát a másik problémám pedig az, hogy Önök azt is vegyék figyelembe, hogy a KÖGÁZ pálya nem a miénk, és olyan feltételekkel kaphatjuk azt, hogy Önök nem fogják azt megszavazni. A MÁV-nak pedig ott van a pályája, annak a tovább fejlesztésére lehetőség van. Sőt az önkormányzat, illetve a sportklub rövidesen teljes tulajdonjogot megkapja a sporttörvény értelmében. Döntsék el logikailag, hogy melyik a jobb megoldás. Én most sem értem igazán, hát nem a Károlyi Csaba fogja irányítani ezt a klubot, hiszen megmaradt az I. Futball Kft. Ez a Futball Kft. egy olyan társaság, amelynek az a feladata, hogy ezt a rendszert működtesse. Hát, ha olyan vezetést választanak, amely ennek a feladatnak meg tud felelni, akkor teljesen mindegy, hogy ki a tulajdonos. Mi volt a fő kérdés? Hogy az önkormányzat nem tudja felvállalni ennek tulajdonosként való hosszú távú vitelét. Nem tudja finanszírozni. Egyet tud vállalni, hogy évente 40 millió Ft-tal támogatja. Hát Önök most azon problémáznak, hogy rossz tulajdonos volt a győztes, hát akkor meg kell, hogy mondjam, hogy rossz döntést hoztak. Nem kellette volna megszavazni. Akkor azt kellett volna mondani, hogy nincs győztes.

Dr. Baranyi Enikő: Szóval én úgy gondolom, hogy mindenképpen, amikor egy ilyen pályázat beérkezik, igenis meg kell, kötelessége megvizsgálni az önkormányzatnak, mert az előző időszak eseményeiben én valójában úgy éreztem, hogy az a sportegyesület igenis támogatásra szorult, hisz nem egyszer itt volt előttünk a kérelem. Hát nem nagyon tudom feltételezni, hogy most egyszerre kinyílnak a pénztárcák és a szponzorálókkal olyan típusú kommunikáció fog megindulni, amely pénzt fog hozni az egyesületnek. A másik dolog polgármester úr ez a sportpályával kapcsolatos véleménye. Egy kicsit szkeptikus vagyok minden további tárgyalással kapcsolatban, hisz hogyha a képviselőtestület, illetve polgármester úr személyesen is eleve úgy ül le az asztalhoz, hogy ez egy sikertelen tárgyalás lesz, akkor egészen biztos, hogy az is lesz. Én magam részéről azért ezt nem adnám fel, és hinnék abban, hogy ezt lehet eredményesen folytatni. A másik dolog, hogy megnézném azt a másik sportpályát, hogy ugyan már, ott tényleg csak dózerolni kell? Mennyire korrekt és megalapozott - ha jól emlékszem, ugye talán ezt mondta itt az Izsák úr -, mennyire megalapozott ez a fajta, szakmailag megalapozott ez a fajta véleménye? A másik dolog, hogy ugyanaz a sportklub nem is olyan régen bezárta kapuit. Ez a futball, a nagykanizsai Olajbányász egy kicsit konszolidáltabb anyagi helyzetben, hátralékainak ledolgozásával jobb helyzetbe kerül. Kérdés az, hogy ott az a helyzet vajon fenn áll-e vagy pedig jelentős avagy tetemes kintlevőségek vannak-e? Nem lehet-e ezeket az összegeket egyébként a sporton belül focinak címezni, és azt követően esetleg más szakágban felhasználni? Nem lehet egy ilyen vételi szándék is? Én ezért ezen elgondolkoztam az utóbbi napokban.

Tüttő István: Végül is Dr. Baranyi Enikővel én nem úgy vitatkozom, mert amit elmond, abban sok igazság van. De én logikailag azt mondom, volt még egy vevő, akik hárman magánszemélyek. Most mindegy, nem mondok neveket. Kérem szépen, mindenki tudja. Ennek a társaságnak nincs pályája. Van pályája? Bele írja a kérelmébe, hogy egy olyan pályát kér, amely minden szempontból kielégíti a feltételeket, és közben az a pálya nem a miénk. Akkor én megkérdezem, hogy ezt az önkormányzat tudja garantálni? Mi van akkor, hogyha a KÖGÁZ a jövő héten azt mondja, kérem, olyan terveink vannak, hogy nem fogjuk Önöknek átadni? Hova fog menni ez nagykanizsai labdarúgó csapat? És azt is tudják Önök, hogy a KÖGÁZ-zal való tárgyalásaink nem most kezdődtek. Marton úr is részt vett azokon a tárgyalásokon. Ott bizony olyan feltételekkel lehet majd, ha lehet, reményeink szerint lehet, de olyan feltételekkel lehet eredményt elérni, amely nem egyoldalú. Tehát ott az önkormányzatnak is nagyon keményen ellentételezést kell végrehajtania. Az ellentételezést vagy forintban kell kifejezni, tehát meg kell venni, vagy pedig olyan szolgáltatás igénybevételének az ajánlatát kell befogadnunk, amely a jelen szituációban hosszú távú lenne. Én azt hiszem, hogy Önök azt pedig nem nagyon mernék kockáztatni, hogy azt így a jelen helyzetben fölvállalnák.

Cserti Tibor: Hát gratulálok a szép számú jelenlévők, mint a Szent …., ugye folyamatosan napirenden van a nagykanizsai közgyűlés munkájában. Azért gratuláltam egyébként, mert a magam részéről már kezdem állandóan …….. alatt tartva érezni magam. És végül is egyetértek azokkal a képviselőtársaimmal, különös tekintettel, ahogy legutóbb Baranyi Enikő is megszólalt, hogy állandóan olyan stádiumban, olyan szinten kerülnek döntésre előkészítésre ide anyagok, hogy ebben vastagon aláhúzom a mai napot is, nem látok maga előtt írásos anyagot. Ez a minimum követelmény megítélésem szerint, és ezt azért mondom, és mielőtt a tartalmi munkában részt kívánnék venni a mai napon, hogy ha egy 8 képviselő aláírásával, ugye kihasználva ezt a jogi helyzetet, ami megadatott mindenki számára, ide kerül ismét egy téma közgyűlés elé, akkor legalább megfelelő előkészítés során került volna megint csak ide. Ez az egyik ilyen jellegű dolog. Én azt hiszem, hogy minden ……., hogy megfelelően előkészített állapot…. Most ettől a perctől kezdve én a magam részéről visszautasítok minden olyan álláspontot és személytől függetlenül, bárki részéről, aki azt meri állítani rólam és most egyéni emberként …., hogy rasszista álláspontom alapján, én a legjobb tudásomnak megfelelően az elmúlt időszakban döntöttem. …… ettől a perctől kezdve senki nem foghatja rám, hogy nem jártam Önökkel együtt és nem járok focimeccsre. Nekem is, úgy, hogy egy picit ………... korábban is, jelen pillanatban is nagyon fontos és hosszabb távon is nagyon fontos. Az volt mindenki számára, hogy megmaradjon. Én még most is bízom benne, hogy meg fog maradni, nem szűnhet meg Kanizsán. Se az amatőr futball, se a profi futball. Hozzáteszem, én a magam részéről úgy látom, hogy itt az amatőr futball sokkal, de sokkal eredményesebb, mert sokkal, de sokkal nagyobb létszámot mozgat meg. De ez nem azt jelenti, hogy le kell tenni a profi labdarúgást Kanizsán. No mielőtt még ki tudnám alakítani a magam részéről az álláspontomat, hát azért pontosan Marton képviselő úr, és nem az ügyvezető minőségében, ugye tudni kell, legjobban, hogy van egy jogi helyzet. Mint ügyvezető, azt mondta, hogy kérem szépen, okirat hamisítás, meg, szóval lehetne ragozni. Hát itt, ettől a perctől kezdve vált számomra komolytalanná ez az ügy. Akkor most pedig szeretném hallani - ugye az előkészítésre utaltam, azzal kezdtem - azt a fajta jogi helyzetet, amibe ma összejöttünk és vagyunk. Aláírásra került egy szerződés a polgármester úr részéről, döntés alapján. Gyakorlatilag vannak hatályba lévő, meg hatályon kívül helyezett közgyűlési döntések, már korábbiakban. A foci klubbal kapcsolatosan. ……. meg egyéb üzemeltetési feltételekkel is. Akkor most szeretném kérni azt valakitől, gondolom a jegyzőnőtől, meg polgármester úrtól, hogy szíveskedjék számomra elmondani azt a jogi helyzetet - mert lehet nagyon könnyen mondani tisztelt Baranyi képviselőnő, én mindig akceptáltam az Ön véleményét, felnézek Önre -, de lehet mondani, most kérem szépen, tessék ezt így dönteni, meg úgy dönteni, de ha nem épül rá egy jogi hierarchiára és nem konzisztens a rendszer, akkor jóval, de jóval nagyobb problémát okozhatunk magának a futball klubnak is, nemcsak a közgyűlésnek önmagának. És nem csak anyagi problémákra gondolok itt. Én ebben a témában sokkal nagyobbnak tartom ma már az erkölcsi problémákat. Summa summarum. A két vezérgondolatot elmondtam részemről, és szeretnék erre választ kapni.

Tüttő István: Röviden annyit, hogy elkészült az a tervezet, ami az adásvételi szerződés. Ennek az aláírására másnap sor került volna reggel, de közben érkezett az a jelzés, hogy bizonyos észrevételek vannak, amely az egyet nem értést fejezi ki ennek az ügynek kapcsán. Világos, hogy akkor ént azt mondtam, hogy az Ügyrendi és Jogi Bizottság vizsgálja meg. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság elé odakerült mindazon anyag, amelyet úgy hívunk, hogy felügyelő bizottságnak állásfoglalása. Odakerült a Megyei Közigazgatási Hivatalnak a válaszlevele, amelyet Marton úr kezdeményezett. Abban olyan állítások vannak, amelynek én ugyanúgy megkérdőjelezem, hát nem a hivatal válaszában, hanem a fölvetésnek az úgynevezett jogi tartalma épp úgy megkérdőjelezhető, mert a Marton úr olyannal illette az egyik képviselőtársunkat, amit szerintem majd Ő meg fog cáfolni. Amire hivatkozva próbálta igazolni, hogy a döntést, amikor meghoztuk, az nem volt korrekt. Tehát ebben a helyzetben az Ügyrendi és Jogi Bizottság jogászokkal teletűzdelve azt véleményét fogalmazta meg, hogy semmiféle jogi ellentétel nincsen, ami alapján azt kellene mondani a polgármesternek, hogy meg kell tagadni az aláírást. Az aláírás megtörtént, ellenjegyzésre is került az aljegyző részéről, tehát én úgy gondolom, hogy jogi szempontból mindezen körülmények alapján azt lehet mondani, hogy ügyvédi ellenjegyzésre is sor került. Tehát, akik itt a nevüket adták, úgy látták, hogy ez jogi szempontból nem kifogásolható. Önök - itt pedig elhangzott - olyan érveket hallgattak meg, amely, végül is nem arról szól ez a mai megbeszélés, hogy most az eladás jogos volt, vagy nem, hanem az az aggály jelenik, hogy labdarúgóklubnak a működtetését ez a társaság nem jól fogja végezni. Ennek a logikának pedig egy olyan vetületét adjuk, hogy mivel nem jól fogja végezni valószínű, hiszen nem tudjuk, hogy adósságai vannak, korábban támogattuk, biztos rossz a vevő, épp ezért vonjuk vissza, és írjunk egy új pályázatot, hátha egy olyan pályázó érkezik, akire nyugodtan rábízhatjuk, aki biztosítja a pályát, aki biztosítja azt, hogy ennek a működésének a feltételeit megteremti. Mert én most is azt mondom, ha Önök fölvállalják, hogy biztosítják a pályát, akkor azt is vállaljuk fel, hogy egy pályát fogunk építeni, amennyiben nem tudjuk hozzá megszerezni azt a jogot, amely egy olyan pályán való használatot biztosít most számunkra, amely nem a miénk. Ezt a kockázatot, kérem, vegyék figyelembe. Én voltam az, aki először megkérdezte, és feltette a kérdést éppen az Önök jelenlétében, mikor a szavazás előtt még, hogy nem járunk-e úgy a MÁV NTE-vel, hogy visszakapjuk majd ajándékba az egészet. Én megkérdeztem. Akkor Önök úgy érezték, hogy nem járunk úgy, hiszen megszavazták, hogy a MÁV NTE legyen az a tulajdonos, aki kiérdemli, hogy ezt a kft-t megvegye 100%-ban, és amikor ezt döntésüket meghozták, azt is vélelmezték, hogy úgy fogja működtetni, ahogy mi azt elvárjuk. Erre vonatkozó megállapodás most készül, és természetesen Önökkel ismertetve lesz. Az is igaz, hogy a teljes tulajdonjog átadása, az nem is olyan egyszerű. Tehát nem arról van szó, hogy mától kezdve már a MÁV NTE minden tejhatalommal felruházott ebben a kft-vel kapcsolatban, de elindult azon az úton, hogy ez az ügy lezáródjon. Hát most éppen abban az ügyben fogunk döntést hozni, hogy ez vagy így maradjon, vagy ne így legyen.

Kiss László: Jómagam a 30-ai ülésen betegség miatt nem tudtam részt venni, ezért nem volt részem az akkori döntésben, és ezért félig kívülállóként engedje meg a polgármester úr, hogy egész más megközelítésben tekintsem ezt a kérdést. Úgy vélem, hogy a közgyűlésnek van egy január 2-ai határozata, amiben pontosan felsorolja, hogy a teljesülést akkor fogadja el, ha a szerződés január 31-ig aláírásra kerül.

Tüttő István: Nem voltam ott azon az ülésen, betegség miatt, szeretném megjegyezni, 2-án nem voltam betegség miatt.

Kiss László: Ez le van írva, közgyűlési határozati kivonatban láttuk. A 30-ai közgyűlés előkészítetlenség és annak hiányosságai folytán, amire itt már Cserti úr célzott, ezt a 2-ai határozatot nem vonta vissza, nem semlegesítette. Tehát az aláírt szerződés nem felel meg egy érvényes közgyűlési határozatnak. Ez egy jogi helyzet. Én azt hiszem, ezért az aláírt szerződés a 2-ai közgyűlési határozat miatt, úgy vélem, semmis. A helyzet az, véleményem szerint, hogy ki kellene írni egy új pályázatot. Nem arról van szó, hogy most a nyertes hogy tudja üzemeltetni a klubot, hogyan nem. Hanem arról van szó, hogy ez a szerződés a határidők nem teljesítése miatt semmis. Ha akkor, 30-án a közgyűlés visszavonja a 2-ai határozatot, semmi akadálya nem lenne annak, hogy az érvényes legyen, ma viszont nem az. Úgy vélem, hogy ha valaki ezt komolyan veszi, a Közigazgatási Hivatal előtt is megtámadhatja ezt a szerződést. Úgy vélem, jobban jár közgyűlés, jobban jár a város, jobban jár a klub, hogyha egy normális határidőre egy újabb pályázatot ír ki, és ezt az előzőekben elmondottak szerint, tehát az eddigi pályázatot semmisnek tekinti. Nekem ez a véleményem, és azt hiszem, ez itt az lapkérdés. Nem az, hogy ki hogyan fogja tudni a klubot működtetni.

Bicsák Miklós: Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Sportszerető Barátaim! Nagyon köszönöm, hogy megtisztelték a rendkívüli közgyűlésünket és részt vesztek, részt vesztek a rendkívüli közgyűlésen, a labdarúgásért aggódó nyugdíjas barátaink is. Tisztelt Polgármester Úr! Én is azzal kezdeném, és remélem tisztelt képviselőtársaim, megtiszteljük egymást, amíg valamelyikünk beszél, addig nem szólunk bele, és nem kiabálunk át egyik oldalról a másikra. Köszönöm szépen. A kérdésem, vagy kérésem a következő lenne. Nagyon sajnálom - én is ezzel kezdem -, hogy január 30-án nem lehettem itt. De mint vállalkozó, nekem üzletei kötelezettségeim vannak és külföldi úton voltam. És lett volna a január 30-ai közgyűlés az előkészületlen napirendi pontokhoz, illetve elnyert pályázóhoz, aki elnyerte jelenleg a Nagykanizsa FC labdarúgó futball klubnak a pályázatát, egy-két olyan kérdésem, ami a Nagykanizsa város jövőbeni labdarúgását meghatározta volna. Sajnos nem tehetem fel, mert nem is illik, az embert úgy nevelték, hogy csak szembe, nyíltan kell azokat a dolgokat, falusi gyerek lévén én ebben a szellemben nevelkedtem, és így utólag nem kívánom feltenni. De lettek volna olyan kérdések, amiben gondolom, hogy tisztelt képviselőtársaim, a véleményük lehet, …… vagy ellentétesen nem egyeztek volna meg. Én csak azt kívánom elmondani, egyetértek azokkal a képviselőasszonynak a véleményével, itt sorolhatnám az előttem felszólalókat, akik elmondták, hogy ez a közgyűlési határozat, illetve a közgyűlési döntést felül kell, hogy ez a mai közgyűlés bírálja, és egy új pályázatot, kérem tisztelt közgyűlést, írjanak ki. Mert vannak ebben a városban is, lesznek is olyanok, akik átgondolva, felelősségteljesen, Nagykanizsa labdarúgását működtetni kívánják.

Tüttő István: Kérem, olyanok is tapsolnak, akik én szeretném, ha egyszer felolvashatnám a focival kapcsolatos véleményüket. Nem biztos, hogy az tapsot érdemelne most meg.

Budai István: Én úgy gondolom, hogy Marton úr előadása bővelkedett a sértegetésekben. Polgármester urat orcátlannak nevezte.

Tüttő István: Hát ezt majd kinn megbeszéljük.

Budai István: A közgyűlést rasszizmussal vádolja. Én úgy gondolom, hogy ezek a szavak, vajon meddig lehet ezt büntetlenül tenni, csinálni. Nem kellene azért így viselkedni. Amiért én hozzászólok, az az, hogy én igaz, hogy városi szóbeszédből hallom, hogy bejelentést tett a Marton úr a Közigazgatási Hivatalhoz a tárgyban, hogy én alkalmazásban állok a MÁV NTE-nél. Kérem szépen, itt jelentem ki ünnepélyesen és a büntetőjogi felelősségem tudatában, hogy soha semmiféle kapcsolatom nem volt, ami kizárna engem ebből a szavazási lehetőségből. Nincs is és közel jövőben, amíg képviselő leszek, nem is lesz. Arra lapozta ezt a Marton úr, gondolom, hogy a televízióban elhangzott egy olyan szöveg a Károlyi úr előadásában, hogy felkért bizonyos szakembereket a klub segítésére. Én azt tanú jelenlétében visszautasítottam, pont emiatt, hogy nem akartam olyan helyzetbe kerülni, hogy a képviselőségemmel összefüggésbe hozzák. Pontosan a Marton úr jutott eszembe legelőször is. És úgy gondolom, hogy ezt jogosan utasítom vissza. És azt is szeretném elmondani, jobban tette volna Marton úr, ha a mi könyörgésünkre nem vállalta volna el az ügyvezetői beosztást, mert nem kompromittálta volna magát, és legalább olyan határozottan viselkedett volna ez ügyben, mint ahogy én visszautasítottam a MÁV NTE szakmai segítését. És én, amíg képviselő leszek, ilyet én nem is fogok tenni. Itt megígérem Önöknek. És nagyon szégyellném magam Marton helyében, hogy megvádolt engem.

Dr. Fodor Csaba: Egy-két dologra azért reagálnák, amit Marton képviselő úr mondott. Jól tette, hogy leírta, majd el is kérem tőle, mert azért ezt úgy szeretném eltenni emlékbe, aztán majd mutogatni egy-két emberkének. Hát, mert van benn egy-két, sok butaság. Engem mondjuk, húzzon is ki abból, hogy könyörgött neki a közgyűlés, mert én nem könyörögtem. Nem ingyen vállalta el, én azt hiszem, hogy ezt ne feszegessük. De itt rajtam kívül jó páran nem könyörögtek Önnek. Ha így érzi, akkor rosszul érzi. Tehát ezt tisztázza magában, én azt gondolom. Ami a felügyelő bizottság szerepét illeti. Nagyon tisztelem a felügyelő bizottságot, hiszen dolgoztam velük, tisztességes, becsületes emberek, de mind, amit mondtak, ehhez sajnos nincs közük. A gazdasági társasági törvény szerint, társasági törvény szerint - és jó lenne, ha a felügyelő bizottság tisztában lenne, legfőképp az elnöke azzal, hogy milyen célból hozzák létre a társasági törvények szerint a felügyelő bizottságot, akkor idézem - az ügyvezetés ellenőrzésével, a tulajdonos részére. És nem tulajdonos ellenőrzésére, hogy az ügyvezetésnek legyen bármifajta jelentése, kötelezettsége. Magyarán, a felügyelő bizottság, Marton úr, Önt kell, hogy ellenőrizze. Azt, hogy tisztességgel végzi a munkáját, hogy nem herdálja el azt a pénzt, amit megkap, stb.,stb., és az Ön működése megfelel a jogszabályoknak. És a felügyelő bizottságnak nem az a dolga, hogy tulajdonost ellenőrizze, és a tulajdonosnak szabjon meg bizonyos - hogy mondjam - olyan utasításokat, hogy kinek adja el, meg kinek ne adja el a saját tulajdonát. Hát ehhez - bocsánatot kell kérnem, de – nincs Önöknek köze uraim. Tehát a felügyelő bizottsági jelentés – vissza is adom - egyébként február 2-án kelt, a pályázatok meg január 30-án eldöntésre kerültek. Tehát 30-án alá kellett volna írni, így a február 2-i anyag ezen okból is, de egyébként azon okból is, amit Marton úr felolvasott. nagy-nagy hiba volt felolvasni, én azt hiszem, amit én nem teszem ezt meg, de kár volt, mert abban vannak valótlanságok, és nem abban, amit cáfolni méltóztatnak. Hát az, hogy a Kisgazda frakció azt gondolja, amit a frakcióvezető asszony elmondott - én fölírogattam magamnak, hogy melyek azok a csapatok Magyarországon, amelyek kisgazda csapatonként aposztrofálhatók, ha a Fradit, a Honvédot, meg a Dózsát veszem, ha ebbe a körbe akarnánk beletenni a Nagykanizsa I. Futball Clubot, akkor örülök neki, és ha ez a céljuk. De a cél nem ez. A cél az, hogy két pályázat volt, egyik nyert, a másik nem nyert. A másik nem nyert, amit itt Marton úr képvisel, az most mindenféle eszközt megragad, lehetőség szerint azt a pályázatot nyilvánítsuk semmissé, és majd írjunk ki egy új pályázatot, ahol Ő - most már ismervén a másik pályázatot is - talán abban rejlő lehetőségeket felhasználva, egy jobb, pontosabb pályázatot kíván adni. Mit tudom én, mit akar, de mondjuk aztán ez igazán tisztességtelen lenne, én azt hiszem.

Tüttő István: Mindig a vesztes reklamál.

Dr. Fodor Csaba: Természetesen, de ha most mindig azt csináljuk, hogy mindig eldöntünk valamit pályázaton, általában a pályázaton több fél szokott indulni. Hát akkor mindig megbolondulunk, hogyha döntünk valamit, és akkor rá egy hétre a vesztes, megint egy hétre a következő vesztes, mindig összehívatja a közgyűlést, mert nem az ő érdekeinek megfelelően történt a döntés. Hát én azt hiszem, hogy Marton képviselő úr mérlegelje ezt, aztán … álláspontját. Hát az, hogy ez miként fog megvalósulni, hogy ez döntésünk, ez valóban jó lesz-e vagy nem lesz jó, hát ezt majd csak az idő fogja tudni eldönteni. Azt most nem tudjuk eldönteni. Én például nem bízom jobban Marton István majdani kft. tulajdonosban, mint abban, aki most megvette ezt a céget. Hát mit csináljak vele? Hát ő sem tud felmutatni, hogy képes plusz 100 millió Ft-ot mellérakni a csapatnak. Hát ennek a csapatnak a működési költsége 130 millió Ft körül ugrabugrál.

Tüttő István: De pályát se tud felmutatni.

Dr. Fodor Csaba: Hát, ehhez mi adunk 40 milliót, ők kértek még plusz valamennyit, amire azt mondtuk, hogy nem. Meg pálya, meg nem tudom micsoda. Hát nem tud, nem tud az önkormányzat ekkora terhet felvállalni. Én azt gondolom. És ő benne sem látom azt az erőt, hogy 100 milliót hozzá tud rakni, a mi 40 millió forintunkhoz. Slussz-passz. Tehát én azt gondolom, hogy tényleg ez nagyon személyeskedő egy közgyűlés, aminek egyetlenegy oka volt. Az, hogy nem az nyert, akik gondolták, és akinek a képviselője itt ül köztünk.

Röst János: Megmondom őszintén, nem érzem jól magam a közgyűlésben.

Tüttő István: Fáj a lábad János?

Röst János: Nem lábam miatt, jelentem. Az elmúlt közgyűlésen kórházban voltam, így videóról megnéztem a közgyűlésnek az anyagát, és el kell, hogy mondjam megdöbbentő volt kívülről nézni a közgyűlés működését, illetve a szavazásokat. De nem erről akarok beszélni, magáról a tényről. Ez a közgyűlés ugyanúgy, mint a korábbi közgyűlés, sincs előkészítve. Tehát gyakorlatilag én azért elvártam volna a mai nap, hogy legalább a szerződést, amit aláírt polgármester úr, legalább kiosztásra kerüljön. Az elmúlt közgyűlésen szintén elvárható lett volna az a tény, hogy készüljön a hivatal és a városvezetés által együttműködési megállapodási tervezet, amibe az önkormányzatnak az érdekei beépítésre kerülhettek volna. Igazából engem nem az adásvétel érdekel, megmondom őszintén, tehát nem az érdekel, hogy most elvileg melyik csapat nyerte el a pályázatot, hanem azt követően milyen garanciákat tud adni. Garanciákról igazából egyiknél sem volt szó. És ezt a megállapodás tervezetet hiányoltam az előkészítés során, ugyanis az a tény, hogy az önkormányzat milyen módon tudja esetleg ellenőrizni azt 50 milliós projektet, amit lényegében lefinanszíroz minden évben, én úgy gondolom, hogy ekkora összeg megérdemli azt, hogy akár felügyelő bizottsági tagként, akár egyéb jogosítványonként esetleg bele is tudjon avatkozni a működési folyamatba. Ez nem történt meg, és szeretném javasolni, hogy ha a jelenlegi állapot marad, tehát magyarul a mostani fél marad szerződésileg joghelyzetben, akkor javasolnám utolsó pontként, hogy az együttműködési megállapodás kerüljön vissza a közgyűlés elé. Nem hiszem, hogy ez Ügyrendi és Jogi Bizottságnak dolga ezt megfogalmazni, ugyanis ez nem jogi kérdés, hanem pénzügyi és szakmai kérdés. A másik, szintén nem kaptunk arra választ, hogy jelenleg mi a jogi helyzet. Tehát magyarul, a végelszámolási folyamatban vagyunk szerződés be nem tartása miatt, tehát határozat be nem tartása miatt, vagy pedig a szerződés jogszerű és él? Én úgy gondolom, hogy ebből kell kiindulni, és arra kérném a képviselőtársaimat, hogy a személyeskedő jellegtől pedig tekintsünk el, mert nem tesz jót ez sem a focinak, sem pedig az együttműködésnek közöttünk.

Tüttő István: Szeretném megismételni. A január 30-i határozat így szól, leírja, hogy mennyiért adja el az önkormányzat a kft-t és felhatalmazza a polgármestert, hogy az 1/2001.(I. 2.) számú közgyűlési határozat 2. pontja szerint az adásvételi szerződés megkötésére. Ez történt meg. Az adásvételi szerződés megkötésével egyidőben az önkormányzati támogatásra vonatkozóan együttműködési megállapodást kell kötni. Hát ugye ez az, ami most készül, mert az együttműködési megállapodásban kell pontosan szabályozni azokat a garanciákat, amelyről több szó esett már. Az adásvételi szerződés, az csak a vagyoni kérdésre tér ki. Hát olyan ígéret van a jogászok részéről, hogy ezen a héten az is elkészül. Hát természetes a közgyűlés mindenképp. Én tudom, azt kérdezi majd Baranyi képviselőnő, hogy miért nem hoztuk ide 30-án. Önök akkor döntöttek úgy 30-án, hogy én 31-én azt a szerződést is írjam alá, amely még nem készült el. De ezt akkor nem kifogásolták.

Marton István: Szomorúan hallgatom itt a csúsztatásokat, nevezetesen azt például, amit Cserti képviselőtársam említett, hogy én a közgyűlést - azt hiszem Budai úr is említette - rasszistáztam le. Szó nincs itt ilyenről. Én azt mondtam, hogy a MÁV NTE pályázata erősen rasszista felhangú volt, magyarul mély idegen gyűlölet van benne, ha valaki kételkedik ebben, olvassa el, itt van a kezembe a pályázat, uraim. Ne beszéljenek már félre, hogy én rasszistázok. Ez az egyik, a másik tisztelt győztesről, hát én sok jót, ……… nem tudok mondani, és nyugodtan mondhatok bármit, mert én a továbbiakban semmilyen pályázatban nem óhajtok részt venni, ezt már kifejtettem. De meg kell, hogy kérdezzem, hogy az általa szüneteltetnek mondott, de egyébként megszűntetett futball szakosztály tagjainak mennyivel tartozik a korábbi járandóságából? Szerény ismereteim szerint mintegy negyedmillió Ft-tal. És az, akinek a játékosait mi vesszük át minimálbéren, két hónapra azért, hogy legyenek valahol, az ugyan már, hogyan fogja elműködtetni ezt a klubot. Főleg úgy, hogy a nála dolgozó két polgári szolgálatos labdarúgónak hónapok óta nem fizeti ki azt az aprópénzt, ami ugye ebből adódik. Kérem, ez kabaréba illő jelenet. De tovább megyek. Ami itt elhangzott az előkészítésről, az a munka gyalázata, tisztelt polgármester úr. Mert ha január 2-án van egy közgyűlési döntés, aminek a végeredménye az, hogy január 30-án majd a közgyűlés egy újabb döntést hoz, akkor ott van bő 4 hét arra, hogy előkészítsék a szerződést, amelybe kipontozva ott szerepel a győztes neve, tehát csak ott nincsen, mondjuk, kihagynak egy fél sort, és a vételár. Az összes többit pedig végigzongorázhatták volna a szakbizottságok. Hát nekem ne magyarázza már valaki, hogy ezt nem lehet megcsinálni 4 hétig.

Tüttő István: Csak az az érdekes ebben, hogyha éppen Önnek adtuk volna el, egyáltalán nem érdekelte, hiszen nem kereste ezt szerződést. Bizonytalanra kart menni, Marton úr?

Marton István: Én nem óhajtottam szerződést keresni.

Tüttő István: Ja, nem is akart.

Marton István: Nem is akarok belemenni technikai részletekbe, én azt mondom polgármester úr, hogy Önnek mi lett volna a kötelessége, hogy idejöjjön január 30-án.

Tüttő István: Megkérdezem Öntők, hogyha Ön nyeri el ezt a pályázatot, ugyanolyan érveket hozott volna föl most? Nem tette volna. Pedig ugyanezeket lehetett volna abban az esetben is elmondani.

Marton István: Polgármester úr, elgondolkodott Ön azelőtt, mielőtt föltette ezt a kérdést?

Tüttő István: Persze, sok mindenen elgondolkodtam.

Marton István: Hát én úgy gondolom, hogyha a másik pályázó nyer, akkor a biztonság sokszorosa, mint ebben az esetben.

Tüttő István: A biztonság sokszorosa a pályázónak, de nekünk a kockázata sokkal nagyobb.

Marton István: Nálam a szó, polgármester úr. Én nem óhajtok többet pályázni, de úgy gondolom, hogy nagyon célszerű lenne egy tisztességes, megalapozott jó pályázatot kiírni. És ahogy hallom, bizony-bizony több befektetői csoport is valószínű, hogy a végveszély miatt, de érdeklődik. A Budai úrnak a válaszom, valóban én onnan vettem, hogy az Izsák úr a döntést követő második napon a Városi TV-ben nyilatkozott, hogy őneki gazdasági tanácsadó testülete van. Az általam egyébként nagyon tisztelt képviselőtársamat is felsorolta, tagként. Innen vettem, és így a közgyűlés valóban 2 nappal korábban nem tudhatta, hogy a már régebben felállított testületnek Budai úr tagja, de ha Budai úr nem tagja ennek a testületnek - ezt vissza lehet nézni, mert múlt időben mondta az Izsák úr ezt a dolgot - akkor viszont Izsák úr - nevezzük nevén, uraim - hazudott, félre akarata vezetni a testületet, pontosan úgy, mint a MÁV NTE - nem vitázok, mert én néztem, akkor meg nem egyformán látunk ezek szerint. …. Azt kell, hogy mondjam, hogy a döntés, ha végelszámolás lett volna, az még mindig sokkal tisztességesebb, mint az, ami most történt. Úgy gondolom, hogy a végelszámolás meghirdetése sem lett volna olyan drága, mert egy vevő bármikor beeshetett volna ahhoz, hogy megvegye, és ha az önkormányzat úgy gondolja, akkor neki adja. Tehát nem tudom, hogy miért érdeke ez az egész MSZP frakciónak, hogy a MÁV NTE kezébe kerüljön ez a futballklub. Egyébként a dolgok logikája szerint a társadalmi szervezeteket egy gazdasági társaság megvételéből rendkívül indokolt lenne eleve kizárni. Hát azok anyagilag ilyet nem tudnak működtetni. Ezt az NTE bebizonyította, mikor nem tudott 8-10 milliót összeszedni. Nincs igaza Fodor úrnak, mert nem kell 130 millió. Nagyon- nagyon összehúzva akár 100 millióból is meg lehet úszni. Tehát azt jelenti, hogy a meglévő 40 mellől már csak esetleg 60 hiányzik. De mi a garancia arra, hogy ezt az a társadalmi szervezet meg tudja teremteni? Az ég egy világon semmi. És nem szeretném, ha 3-4 hónap múlva arra kéne figyelmeztetnem a testületet, hogy lám, lám, vannak, akik jó előre megmondták, hogy rossz döntés születik. Csak akkor már jóvátehetetlen, helyrehozhatatlan károk következnek be. Azt, hogy valaki elkezd beszélni a pályákról, meg azoknak az állapotáról, kérem, a jelenlegi pályaszám is kevés ahhoz, hogy az utánpótlás teljes számban, korrekt módon edzés lehetőséghez jusson. Ez további csökkenéssel várható, hiszen a Volán-Dózsa pályát már másodszor is állítólag meghirdette az ÁPV Rt. És hangsúlyozom, ahogy nem a miénk a volt Olajbányász objektum, úgy nem a miénk a MÁV NTE pálya sem, ahol ráadásul másodosztályú mérkőzéseket rendezni sem lehet, mert ugyanúgy nem hitelesítenék, mint a mai újságban ugye a kunszentmártoni pálya hitelesítésének a gondja is benne volt. Tehát nem a közgyűlés határozta meg rosszul az időpontot, hanem az előkészítés volt a hivatal részéről minősíthetetlen.

Tüttő István: Természetesen nem értek vele egyet. Marton úr, Ön a Törőcsik úrral közösen kapta azt a meghatalmazást, hogy ebben készítsék elő megfelelően. Nem is voltam itt 2-án. Most nem védekezni akarok. Többször találkoztunk, az úgynevezett együttműködési megállapodásról soha egy szót nem ejtett, és most pedig azzal jönni, hogy miért nem volt kész 31-ére, amikor 30-án eldöntötte a közgyűlés, hogy másnapra hitelesített szerződést kell jóváhagynom, hát meg kell, hogy mondjam, hogy ebben azért van egy kis furcsa logika, mert akkor azt kell mondani, kérem, hogy a közgyűlés olyan döntést hozott, amely végrehajthatatlan, de a döntésének van egy olyan része, ami végrehajtható - végelszámolni kell. Birkner úr, ügyrendi gomb.

Birkner Zoltán: Hadd kérjek mindenki arra egyrészt, hogy olyan témákat vegyünk elő, ami előrébb lendíti az ügyet. Másrészt hadd kérjek meg mindenkit arra, aki hozzászólt személyeskedéstől mentesen tegye ezt, ugyanis ne felejtsük el, nem személyekről vitázunk, hanem egy jól vagy rosszul, de valahogy eldöntött pályázatról. Legyenek kedvesek a hozzászólók a szakmai érvek mellett maradni. És egyébként ezt polgármester úrtól is kérem, hogy azért tartsuk be az SZMSZ-t idevonatkozó passzusát, ha egyik képviselőtársunk beszél, akkor közben ne szóljon közbe más. Természetesen hozzá a válaszadás lehetősége mindenkinek van, nagyon szívesen meghallgatom. De még egyszer kérem, a jelenlévő vendégek és azon képviselőtársaim nevében, akik esetleg nem kívánunk ezen szakmai vitához erősen hozzászólni, a hangnemet egy kicsit csitítsuk Annak megfelelően, hogy ennek zajlania kell.

Tüttő István: Remélem, mindenki megfogadja.

Böröcz Zoltán: Nem tudom, hogy megfogadható-e? Én igyekezni fogok, legfeljebb annyit ígérek, de azt nem fogom hagyni, hogy reagálás nélkül hagyjak olyan hozzászólásokat, amikkel tartalmilag nem értek egyet. Sőt, még azzal is bajom van, aki ezt kifejti, ezeket a mondatokat. Tehát azért a reagálás lehetőségét csak hagyjuk meg egymásnak, természetesen nem sértegetve a másikat. Ugye azt halljuk, vagy azt feltételezzük, hogy sportszerető ember az az ember, akire bíztuk ezt a gazdasági társaságot, azért bíztuk meg, az én szavazatomat és bizalmamat is élvezte, ügyvezetői minőségében is természetesen. Az első megdöbbenés a vételi szándék volt, amit tőle hangzott el, társaival együtt megveszi ezt a gazdasági társaságot. Megmondom őszintén, akkor meginogtam, az eddig …..….. most már abban is kételkedem, hogy valóban sportszeretet-e az, amiről itt most beszélünk, vagy a sporttól teljesen idegen dolog? Hát az előbb azt halljuk a volt ügyvezetőtől, képviselőtársunktól, hogy már jobb lett volna a végelszámolás is, mint ez a döntés. Gyakorlatilag nekünk azt mondta, két pályázó volt, Ő és társai, és egy kanizsai egyesület, hogy akkor már inkább végelszámoltuk volna, minthogy nem lesz az övé. Már bocsánat. Ez még nem durvaság, csak megismételem, amit mondott. Tetszenek érteni? Ezt kaptuk most vissza. Inkább végelszámoltuk volna. Mondta ezt rengeteg hűséges, 100 éves bányászszurkoló jelenlétében. Tessék mondani, ugye ezt meg kell ismételni. Egy tájékoztatás csak, hogy tudjátok, tudják. A MÁV NTE-nél például holnap este is elnökségi ülés lesz, és azon gondolkodnak és az a legfőbb gondjuk, amire természetesen megoldást fognak találni, hogy a volt Olajbányász - ami jelenleg FC Club - szurkolótáborát, meglévő Baráti Körét – aki még mai is kijár a meccsre, bárhogy is futballozik a csapat – mi módon vonja be az elnökségbe, ennek érdekében hány főre bővítse az elnökségét? Mi módon vonja be a felügyelő bizottságba azt az önkormányzatot, aminek a támogatására pont az FC Club és profi fennmaradása érdekében számít? Magyarul azon gondolkodik, hogy Önöket, képviselőket, vagy polgármester úr egyéb megbízottját hogyan vonja be a vezetésbe és az ellenőrzésbe? Ehhez képest most, amióta gyakorlatilag ez a döntés megszületett, én azt hallom a volt ügyvezető úrtól, Marton úrtól, folyamatosan intrikákat, újságcikkekben megkérdőjelezéseket, negatív előrevetítéseket, mintha ez a döntésünk eleve romba döntötte volna a nagykanizsai futballt. Nekem az a meggyőződésem változatlanul, hogy ez a döntésünk fenntartja a nagykanizsai futballt, és van esély létrehozni pár éven belül azt az NTE-t, ami valamikor Nagykanizsa sportját és futballját jelentette, és egészen biztos vagyok benn, hogy profi szinten. Én ebben bízom, és az, hogy Marton úr amióta ez a döntés megszületett, egyetlen támogató szót el nem ejtett, viszont amerre megy, rombol, és a döntésünket kritizálja. Ha szereti a sportot, most ott kellene állni valahol a Károlyi úr vagy nem tudom ki mellett, hogy miben segíthetnék, mert én már ismerem, én dolgoztam benn fél évet. Tetszik érteni? Ez így működik. Pistám ez így működik. Veled szemben ez lenne az elvárásom. Bocs, ha személyeskedhettem volna.

 

 

Budai István: A megszólított jogán szólok hozzá. Ugye arról volt szó, hogy elhangzott a TV-ben az a bizonyos beszéd. Kérem szépen, én is hallgattam. Igenis úgy szólt, hogy felkérek szakembereket, és a köztünk lévő beszélgetés a közgyűlést követően két nap múlva történt. Tehát eleve mikor mi szavaztunk, akkor még erről nem volt szó. Ez az egyik. Marton úr említette, ilyen összegeket mondott, hogy mennyivel tartozik a MÁV NTE játékosoknak. Én kérdezném, hogy a Bányásznak nincs rendezetlen kötelezettsége? Nincs? Köszönöm.

Marton István: Ki van fizetve minden.

Tóth László: Megmondom, engem nagyon hidegen hagy, hogy most milyen futballcsapat működik Nagykanizsán. Én ezt ki is merem jelenteni Önök előtt, meg a város közvéleménye előtt is. Én meg szeretném védeni a közgyűlést. Január 2-án, amikor elhatároztuk, hogy vagy értékesítjük a csapatot vagy a kft-t, vagy pedig felszámoljuk, akkor azt mondtuk, hogy valóban január 31-ig aláírt szerződés a mérvadó. Csak akkor még valószínűleg nem gondoltuk azt, hogy 30-án lesz ez a közgyűlés, tehát tulajdonképpen itt látom a nagy problémát. Jogilag különben teljesen megáll a helyzet. Az üzletrész átruházási szerződésnek nem kelléke, nem melléklete az együttműködési megállapodás, tehát jogilag ebben a közgyűlési határozatba nem lehet belekötni. Ha elfogadom a 8 képviselő által kezdeményezett határozati javaslatot, akkor tisztelt jelenlévő sportbarátok, azt kell, hogy mondjam, hogy akkor be kell nekem is terjeszteni egy határozati javaslatot, ami a felszámoló biztos kinevezésére vonatkozik, mert a közgyűlési határozat értelmében, amennyiben január 30-án nem tudtuk volna eladni a kft-t, úgy a végelszámolásról kellett volna rendelkezni, és az valószínűleg átcsapott volna felszámolásba, és akkor meg lehetett volna nézni, hogy milyen futballcsapata vagy milyen futballélete lett volna a városnak.

Bicsák Miklós: Megragadom az alkalmat – sajnálom, Böröcz Zoltán képviselőtársam pont telefonál, tőle szeretnék kérdezni, ha rám figyelnél, nagyon megtisztelnél. A működéssel kapcsolatban. Akkor úgy látszik, kérdéseimet hiába tenném fel, vagy teszem fel. Esetleg addig nem tudom, van- e Marton úrnak? Polgármester úr, ha újra kérhetek szót.

Tüttő István: Ha Böröcz úrhoz kíván szólni, akkor Marton úré a szó.

Marton István: Hát én is Böröcz képviselőtársammal foglalkozok. Látszik rajta, hogy régi politikus, mert rettenetesen ügyesen, szinte tiszteletreméltóan csúsztat. Ahogy keveri az eseményeket, ha valaki nem figyeli feszülten, akkor még be is dőlhet neki. Miért mondom ezt? Az általam vezetett csoport – és ezt már elmondtam korábban is – azért adta be a pályázatát, hogyha nem lesz senki, ne kerüljön sor a végelszámolásra. Pont azt megelőzendő. Ez az egyik dolog. A másik pedig, az előbb én azt mondtam, hogy a végelszámolás még mindig korrektebb lépés lett volna, mint odaadni a MÁV NTE-nek ezt a kft-t, hiszen lehet, hogy még júniusig bezuhan egy vevő, és azt mondja, hogy adok érte x millió Ft-ot, és esetleg annak adjuk. Ugyanis az nem lett kimondva, hogy ha eldöntjük a végelszámolást, hogy közben még esetleg nem adjuk el. Ilyen írást én soha sehol nem láttam. Másik, hogy én rombolok, újságcikk-nyilatkozatok. Bocsánat, nem én kerestem meg a sajtó egyetlenegy jeles képviselőjét sem, hanem ők kerestek meg engem. Gondolom, Károlyi urat is megkeresték. Hát olyanokat mondott, amilyeneket tényleg mondott, de akik olvasták az újságot, én nem óhajtom őt ebben az ügyben idézni. Az pedig, hogy én a Károlyi urat a rombolásban segítsem, hát az bizony, kérem, tisztelt képviselőtársaim, messze-messze kimeríti a humornak a kategóriáját.

Tüttő István: Azt hiszem, ha megjegyzem azt, hogy Marton úr éppen olyan régi politikus, ezt éreztük most.

Tarnóczky Attila: Tóth László képviselő mondataira annyit szeretnék reagálni, hogy valóban 8 képviselő kérte a rendkívüli közgyűlés összehívását. A felolvasott határozati javaslat …. szöveg viszont tudomásom szerint nem ennek a 8 embernek a műve. Hogy kik állnak mögötte személy szerint és hányan, azt persze nem tudom.

Dr. Fodor Csaba: Hát meglepett Marton képviselő úr azon nyilatkozata, hogy ők csak azért pályáztak, hogy legyen valaki pályázó. Biztos így van, csak akkor egyet elfelejtettek, képviselő úr. Amikor beérkezett a másik pályázat, visszavonni az Önökét. Ha visszavonták volna, el tudnám hinni ezt, amit mond, de hát ez valóban ügyes húzás volt. Ám visszavonásra nem került sor, sőt olyannyira nem, hogy ezért ülünk itt, mert a másik nyert. Hát azt azért meg kell jegyeznünk, hogy az MÁV NTE, az egyesületnek az elnökségében azért igencsak olyan emberek is ülnek, akik a városban köztiszteletben állnak, akik nagy gazdasági társaság vezetői, tehát én azt gondolom, hogy azért felelősen tudnak ők dönteni, és ez a pályázat, amit benyújtottak, az nem egyszemélyes pályázat volt, nem az elnök pályázata volt, hanem az elnökség pályázata volt a tulajdonszerzésre. Én azt gondolom, hogy jó döntést hoztunk a rendelkezésre álló információk alapján, fenntartva magamnak azt a jogot, hogy a döntésünk jóságát értelemszerűen ez az esztendő fogja eldönteni. De azt azért megjegyzem, az az indíttatás, amit Marton képviselő korábban mondott, és szeretném, ha – nem tudom szó szerint idézni, de a lényege az volt, amennyiben az önkormányzat megadja a 35 millió Ft-ot, amit megadott, és mondjuk Önök megveszik ezt az céget, akkor Ön azt mondta, hogy majd július 1-jén eldöntik, hogy ez a cég tovább működhet-e vagy végelszámolással megszüntetik, és lehet, hogy még rá is fizetnek, ha a játékosokat akkor árulják ki. Ezt mondta Ön. Képviselő úr, ez zárt ülésen hangzott. Vettem a bátorságot és ezt elmondom. Bizonyára többen is emlékeznek rá. Tartalmilag – nem szó szerint idéztem –, tartalmilag ez volt a helyes. Én azt gondolom, hogy ilyen indíttatás után megnyugtatóbb olyannak odaadni ezt a céget, aki nem csillantja fel azt a reményt, hogy megkapja a 35 millió Ft-ot és félév után végelszámolással megszünteti. Ugye azt szerettük volna – és én ma is azt szeretném –, ha Nagykanizsán profi labdarúgás lenne, és ezt a profi labdarúgást akár SE, akár magánszemélyek, akár a kettő együtt, működtetni tudja.

Bicsák Miklós: Tisztelt Böröcz képviselőtársam, Zoli! Szeretném megkérdezni, és itt mindjárt a Fodor úr is, pont olyan kérdések, úgy vagyok tájékoztatva, hogy a tisztelt MÁV NTE elnökségének a tagja vagy. Arra lennék kíváncsi, hogy milyen támogatás – ha ez nem üzleti titok –, milyen támogatás várható a MÁV Rt-től, ha a Futball Clubot átveszi, várható-e a jövőre nézve, hogy a megbízható véleményed, elmondásod alapján a MÁV Rt-től azok az úgynevezett tiszteletben álló Nagykanizsa város nagyobb cégeinek vezetői anyagi biztatást vagy egyéb szponzori hozzáállást. Tettek-e ajánlatot? Gondolom, ti már erről tárgyaltatok. Erre a közgyűlés is kíváncsi. Én, meg mint magánember is, aki eddig is a profi klubot támogattam is, és támogatni kívántam azért, hogy itt egy élvonali labdarúgás legyen. Azt hiszem, jogosan kérdezhetem, mint magánember – nem, mint képviselő –, hogy a sorsa, nemcsak egy félévre, elfogy a pénzünk, és akkor sej-haj elszállt minden és vége, mert hát az önkormányzat, amit kimondott a közgyűlésben, hogy akkor csak a felszámolás. Hogy a vezetés, a MÁV NTE vezetése tudja-e azokat a szponzori vagy egyéb, vagy elvárható-e, vannak-e igérvények? Ha szíves lennél egy-két gondolatban.

Böröcz Zoltán: Hát természetesen ezek a napok is azzal folynak, hogy a MÁV Rt. vezetésével és sok mindenki mással szponzori tárgyalások folynak. Én Miklós nem tudom azt Neked megmondani, hogy pontosan mennyi. Abban egészen biztosan reménykedek, hogy a helyi szponzorálók megmaradnak, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy Bicsák Miklós úr továbbra is köztük lesz, és mindent megtesz a Kanizsa futballjáért. Tehát kevesebb már nem lehet. Ha a MÁV Rt-nél vagy bármelyik más nagyvállalatnál tudunk szerezni további szponzori pénzt, névhasználatot és egyebet, én azt megígérem Önöknek, hogy lényegesen több lesz, mint ha a másik pályázót hirdettük volna ki győztesnek, és mondjuk a KÖGÁZ-hoz fordul, mint volt anyaegyesülethez. Hát ennyit talán.

Marton István: Most meg azt sajnálom, hogy Fodor képviselőtársam vonult el a paraván mögé, de remélem, hallja, amit mondok.

Dr. Fodor Csaba: Idejöttem melléd, hogy jobban halljak.

Marton István: Azt mondta, hogy amikor megtudtuk, hogy még egy pályázó van, akkor talán etikusabb lett volna, ha mi visszavonjuk a pályázatunkat. Kérem, azt kell, hogy mondjam, hogy mi akkor azért nem léptünk vissza, mikor megtudtuk, hogy ki a másik, mert akkor talán még egyet be kellett volna adni egy másik csoportosulásként, mert akkorának éreztük a veszedelmet, mert annyira alkalmatlannak tartottuk azt a pályázatot. Na most, hogy miért július 1-től? Azért kérem, mert egyrészt közismert, hogy a közgyűlés döntött, hogy félévig a működés alapfeltételeit biztosítja, és amiről eddig még nem volt szó, a közgyűlésnek van egy olyan döntése, hogy június 30-ig a KÖGÁZ Rt-vel a tulajdonszerzési tárgyalásokat le kell zárni. Tehát egy biztos, feltehetően szerintem önkormányzati tulajdonú pályán akartuk ezt a csapatot működtetni. Ez ilyen végtelenül egyszerű. Hangsúlyozom, a MÁV NTE pályája tökéletesen alkalmatlan. Az pedig - és kérem, hogy valaki keresse meg azt a zárt ülés szó szerinti jegyzőkönyvét, mert -, hogy ki akartuk árusítani, az egyszerűen hazugság. A 35 millió az I. félévre azzal, hogy a továbbiakban évenként 20 milliót ad, vagyis magyarul a II. félévre, meg a következő félévre, tehát a 2002. év I. félévére, mert ugye a futball, az olyan, hogy keresztfinanszírozás, július 1-től június 30-ig tart egy bajnokság, igenis úgy gondoltuk, hogy a hiányzó összegeket elő tudjuk állítani mi és még jó néhány vállalkozó, aki szereti a városban ezt a futballt. Nagyon bízom abban, hogy a mai határozati javaslat tervezetemet megszavazza a közgyűlés és lezárja ezt a végtelenül áldatlan vitát, és megmenekül Kanizsának a sportja, a futballja a profi másodosztályban, méghozzá annak is az elején.

Cserti Tibor: Én csak ismételten rá szeretnék kérdezni a jogi helyzetre, mert van egy aláírt szerződés, természetesen ez …. lehet érvényteleníteni, de annak lehetnek jogkövetkezményei, annak a részéről, akit ez a dolog sértett. Ilyen értelemben szeretnék egyértelműen egy jogi helyzetre megvilágítást kapni. Egyébként mindenki a maga nevében nyilatkozhat itt büntetlenül. Én is azok közé tartozom, akik ugye …… érte aggódok, nem ellene, tehát ebben közös az álláspontunk. Tehát kérnék a jogi helyzetre egy választ.

Dr. Gyergyák Krisztina: Sokkal többet nem tudok elmondani, mint Cserti képviselő úr elmondott. Tehát van egy jelenleg aláírt szerződés, amit a vevő is aláírt, a vételár kifizetésre került, tehát igazából innentől kezdve a vevőnek lehet nyilván kárigénye, illetőleg a tulajdonossal, jelen esetben az önkormányzattal szemben.

Tüttő István: Szerencsére a vételár nem magas.

Marton István: Akkor, hogy pontosítsam a jogi helyzetet, mert kb. egy tucat ügyvéddel tárgyaltam ebben az ügyben … nap alatt. Azt mondják, a jog úgy hívja, hogy ……. kár, amely az összegnek a duplája is lehet, tehát akár 200.000 Ft-ra is perelhetik a várost, tisztelt jelenlévő hölgyek és urak.

Cserti Tibor: Akkor most már nagyjából, körülbelül a jogi helyzetet kezdem érzékelni. Számomra a konklúzió egyébként az, kedves képviselők és Pista, ugye jól érzékelem, és engedd meg ezt a fajta személyeskedést. Akkor számomra a viták során az bontakozott ki, hogy a legjobb tudásodnak megfelelően, mint ügyvezető, és gyakorlatilag egy korábbi pályázó, természetesen próbálod visszaállítani az eredeti állapotot, illetve számotokra egy új döntési helyzetet kicsikarni a közgyűléstől. Ez pozitív irányba ……. Gyakorlatilag nemcsak a jogi helyzet függvényében, nekem az a véleményem – és cáfoljál meg, hogyha nem így van, erre többen is rávilágítottak, s nemcsak az asztalnak erről a részéről –, hogy az ügyvezető, aki jelenleg is hatályban van, tökéletes együttműködési hiányát mutatja a jelenlegi tulajdonossal szemben. Ugye az új tulajdonos a MÁV NTE. Számomra ez a leginkább aggasztó. Miért? Mert a futball klub gyakorlatilag tulajdonosváltás következtében, ugye a régi ügyvezetővel, ugye sorsa naponta, óráról órára változhat. Most edzőtáborozáson vannak, örülök, hogy megtáltosodtak, én is már kezdem visszanyerni régi reményeimet, bízom a jó eredményekben, továbbra is .… ugye az aprópénzt. Megszavazta a közgyűlés? Megszavazta. ……. ilyen értelemben ……. igaz, urak? Szeretnék napos időben ….., örülni a focicsapatnak. Kérdésem az, hogy ebben a kialakult jogi helyzetben, és a személyi oldalról – még egyszer mondom – az együttműködési készség – számomra ez kötelem – hogyan állítható helyre? Hogyan kívánsz Marton Pista ügyvezető, Te a későbbiek során a közgyűlési döntésnek alávetni magad?

Dr. Fodor Csaba: Én is a Marton képviselő úrtól szeretnék egyetlenegy rövid kérdésre választ kapni. Hogy Ön szerint megéri-e a városnak az az esetleges 200.000 Ft, hogy Ön vegye meg a céget?

Marton István: Meg kell, hogy mondjam, hogy itt egy ideje a süketek párbeszéde folyik. Uraim! Önök közül hányszor hallották, hogy én azt mondtam, hogy mi nem óhajtunk többet pályázni. Mi azért adtuk be először is a pályázatunkat, hogy ne jusson csúfságra a klub. És itt képviselőtársaim ilyen hülye kérdéseket tesznek fel – már bocsánat a parlagi kifejezésért –, hogy megér-e a városnak 200.000 Ft-ot, hogy mi nyerjük meg. Akkor nagybetűvel mondom tisztelt Fodor képviselőtársam, mert látom, hogy nagyon jól érzi magát, igen jól a humoránál van, és ezért mondom én is mosolyogva, hogy nem óhajtok pályázni. De biztos vagyok benne, hogy a városnak nem 200.000 Ft-ot ér meg az, hogyha egy tisztességes tulajdonosa lesz ennek a klubnak. És hangsúlyozom, én június 30-áig vállaltam az ügyvezetést, és itt a Cserti úrnak is megadom a választ – ez a vészhelyzet, amit Ön felvázolt kedves Tibor képviselőtársam, ez még nem következett be. Ez a mostani gombnyomástól függ, hogy megtörténik-e, hogy alá kell-e vetnem magamat valamiféle MÁV NTE inzultusnak. Nagyon bízom benne, hogy Önök vannak annyira józan emberek, hogy erről szó sem esik. Tehát ne menjünk már elébe a válaszomnak. Ez nem sakk-parti, hogy kell látnom 3-4-5 lépést előre, tisztelt Tibor.

Tüttő István: Cserti úr még válaszol, mert megszólíttatott, de azt azért kérném, hogy ilyeneket nem mondjunk, hogy végre tisztességes tulajdonos, mert azzal ugye kijelentjük, hogy aki most megvette, az nem az.

Cserti Tibor: Gyakorlatilag a polgármester úr pontosította az én kérdésemet, illetve a kérdésem másik fele az, hogy tekinthetjük ezt kedves István, egy zsarolásnak?

Tüttő István: Én azt hiszem, hogy erre már nem adok lehetőséget. Lezárom a vitát. Dr. Baranyi Enikő még ügyrendi gombot nyom.

Dr. Baranyi Enikő: Az ügyrendim részben oka fogyott lett, mert a vita lezárását szerettem volna kérni és kérem oly módon, hogy felkérem polgármester urat, hogy kérdezze meg a közgyűlésen résztvevők közül, hogy kíván-e valaki hozzászólni, és a közgyűlés döntsön, hogy ezt a hozzászólalást meg kívánja-e hallgatni. Ezt követően pedig akkor, nem tudom, hogy az 5 perc technikai szünetet kérhetném-e? Úgy tudom, hogy igen. És utána már csak szavazni jöjjünk vissza.

Tüttő István: Először is akkor megkérdezem, hogy Önök közül valaki kíván-e szólni? Egy embernek adnánk lehetőséget, tehát egy képviselő, vagy szóvivőnek nevezzék ki.

Rákhely István: Csak egy mondat. – Rákhely István vagyok. – Tisztelt Közgyűlés, Polgármester Úr, Hölgyeim és Uraim! Csak azt az egyet szégyellem, hogy Nagykanizsán születtem. Csak azért, mert itt – már évek óta figyelem – soha nem jön egy normális beszélgetés, normális gyűlés, csak a böködés, egymás gyalázása, piszkozása. Miért nem lehet normálisan valamit eldönteni? Miért kell ilyen mocskosan viselkedni az embereknek? Köszönöm szépen.

Tüttő István: A vitát lezárjuk. 5 perc szünetet kért Marton úr. Megadom.

 

Szünet

 

Tüttő István: Döntéshozatal következik. Döntenünk kell. Több határozati javaslat is elhangzott, amelyre Tarnóczky úr egy megjegyzést tett. Megkérem akkor Marton urat, mint az előadók közül a szóvivőt, a határozati javaslatokat tegye meg, hogy szavazhassunk róla.

Marton István: Én most is csak azt tudom felolvasni, amit egyszer már megtettem. Két javaslati pont van. Az egyik: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft-ben lévő 100% nagyságrendű üzletrészét a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet részére nem értékesíti. Ez az egyik. A másik: az értékesítésre új pályázatot ír ki április 30-ai kiértékelési és július 1-jei tulajdonba vételi határidőkkel.

Tüttő István: Kérem, először is az alapkérdésben kell dönteni, hogy nem értékesítjük. Hát ezt el kell dönteni, mert hogyha erre a határozatra igent mondanak, akkor. Kérem, szavazzunk a határozatról. Azt azért nem szeretném, ha egymásnak súgnánk meg, hogy mit kell szavazni, főleg abban az esetben, amikor közös érdekeltségük van.

 

A közgyűlés 11 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Mivel vagyoni kérdésről van szó.

Röst János: Módosító indítványom volt. Azt javasoltam határozati javaslatként, hogy amennyiben a helyzet változatlanul marad, tehát a mostani állapot rögzül, akkor az együttműködési megállapodásnak a tervezete az aláírás előtt kerüljön a közgyűlés elé vissza. Ezt kérném megszavaztatni.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk erről. Itt nem az adásvételről van szó, hanem együttműködésről, ami a garanciákat tartalmazza. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

32/2001.(II.8.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy az önkormányzat és a MÁV NTE közötti, a Nagykanizsai I. FC Kft. részére nyújtandó önkormányzati támogatásra vonatkozó együttműködési megállapodás tervezetet aláírás előtt terjessze a közgyűlés elé.

Határidő: 2001. február 28.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

  1. A Király u. 31. ügye (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Fenyves Jenő úr kezdeményezett nálunk egy bírósági végzés következtében, hogy az önkormányzat felülvizsgálati kérelmet kezdeményezett a Legfelsőbb Bíróságon a Megyei Bíróság jogerős ítélete ellen. Megkérem aljegyzőnőt, hogy pontosan fogalmazza meg. A közgyűlés megbízta az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy foglaljon állást ebben a kérdést, és akkor aljegyző asszonyt megkérem, hogy ismertesse az Ügyrendi Bizottság döntését.

Dr. Gyergyák Krisztina: Az Önök közgyűlése felhatalmazta az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a Király u. 31. ügyében az önkormányzat felülvizsgálati kérelemmel éljen-e a Zala Megyei Bíróság ítélete ellen a Legfelsőbb Bíróságnál, továbbá az, hogy meg kíván-e más jogi képviselőt, más ügyvédet bízni az ügy vitelével. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság úgy döntött, hogy egyrészt forduljon az önkormányzat felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bírósághoz, továbbá pedig azt mondta ki, hogy ő nem foglalkozik a jogi képviselet ügyével, tehát nem kíván mást megbízni. Annyi hangzott el még az Ügyrendi és Jogi Bizottsági ülésen, hogy ha a lakóközösség, aki beavatkozóként vett részt a perben, meg kíván valaki ügyvédet bízni, az nyilván az ő jogkörébe tartozik, de az Ügyrendi Bizottság – még mondom – úgy döntött, hogy nem kíván más ügyvédet megbízni.

Tüttő István: Ezek után kérdezem Önöket, hogy van-e észrevételük?

Birkner Zoltán: Igen, polgármester úr. Először is mi indította el ezt a kérést, hogy az ügyvéd urat, az ügyvéd úr személyét módosítani kell? Netán nem járt el a bírósági ülésre, netán nem képviselte rendesen a várost, vagy egyáltalán hogyan került elő ez a kérés? Ez az első kérdésem. Másrészt pedig az a kérésem, mert azért megkeresett engem a lakóközösségnek egy másik, tehát tulajdonképpen a későbbi RUBAU-háznak is a képviselője, aki azt kérte, hogy ne vonatkozzon az ő területükre is az önkormányzat, illetve a feljebbviteli lehetőség. Tehát hogy kerüljön ki, hogy tisztázhassák a saját lakóközösségüknek a helyzetét. Hogy ez felmerült-e ennek a kérdése az előterjesztők részéről?

 

 

Tüttő István: Végül is nincs előterjesztés, mert csak egy kérésre kell igent vagy nemet mondanunk, és az előterjesztés nem más, mint maga a kérelem. Hát azt hiszem, költői kérdés volt, amit Birkner úr feltett. A bíróság amennyiben a peres ügyben valakinek a védelmét, tehát valaki ellátja valakinek a védelmét és a védelem nem nyilvánítja ki azt az ellenvéleményét, amit a másik fél kifogásol, akkor a bíróság úgy dönt, mintha igaza lenne a felperesnek. Tehát mivel a másik fél semmilyen kifogást nem emel az érvei …… hát itt ez az esemény. Hát sajnos az történt, hogy az ügyvéd úr – nem tudom pontosan, milyen oknál fogva – nem vett részt a tárgyaláson, és ugye. Most abban kell dönteni, hogy kívánunk-e mást megjelölni az eddigi tapasztalatok alapján, vagy azt mondjuk, hogy kérem, az Ügyrendi Bizottság javaslatát fogadjuk el. Kérem a véleményeket.

Tóth Zsuzsanna: Én az elmúlt közgyűlésen már ezt vázoltam, és felhívtam a képviselők figyelmét erre, hogy a kijelölt ügyvéd úr nem igazán teljesítette a rábízott feladatot. Ennek szellemében úgy érzem, hogy kötelességünk volna kijelölni valaki mást, mert amennyiben megpróbálta volna legalább az ügyvéd úr képviselni az önkormányzat érdekeit, akkor még, ha el is veszti a pert, mondhatjuk, hogy na, megtetette a magáét, ezt sikerült, akkor próbáljunk meg beletörődni, és ez az lesz ügynek az eredménye. Sajnos nem ez történt. Azt szeretném megkérdezni jegyzőnőtől, hogy mi a szokás? Mert gondolom, hogy már volt hasonló precedens az önkormányzat történetében. Tehát ilyen esetben feljebbvitelre szokták-e ítélni a hasonló ügyeket? A másik kérésem pedig, itt van a lakóközösségektől egy-egy képviselő. Röviden hadd mondhassák el ők is a véleményüket.

Tüttő István: Elhangzott a kérés, kérdés a képviselőasszony részéről. Megkérdezem aljegyzőnőt, hogy kíván-e most válaszolni? Nem kíván most válaszolni. De természetesen a válaszra sor kerül. Van-e egyéb észrevétel? Úgy látom nincsen. Azt tetszett mondani, hogy bizonyára volt már hasonló eset az önkormányzatnál. Meg kell, hogy erősítsem, hogy volt. Én emlékszem rá, volt olyan, hogy az általunk megbízott jogi képviselő nem fejtette ki ellenvéleményét, tehát semmilyen kifogást nem emelt, és így világos, hogy ellenünk ítéltek, de ez egy régebbi esemény, én erre emlékszem. És a képviselőasszony azt kérdezte, hogy ilyen esetben, mi a teendő általában?

Dr. Gyergyák Krisztina: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság úgy döntött, hogy mindenképpen forduljon az önkormányzat felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bíróság felé. Hogy mi a gyakorlat, tehát azt megjósolni, hogy hogyan fog dönteni a Legfelsőbb Bíróság, ezt úgy gondolom, hogy senki nem tudja megjósolni. Nyilván ügyvéd úr azért vállalta el eddig is az ügy vitelét, mivel úgy ítélte meg, hogy az önkormányzat, mint felperes, megnyeri a pert. Tehát ennyit tudok elmondani.

Tüttő István: Hát ugye nekünk azt kell megvizsgálni, hogy kár ér-e bennünket az ügyben. Kérem, szavazzunk. Egyre felhívnám a figyelmet, ha más személyt akarunk kijelölni, akkor zárt ülésen tehetjük meg, mert ugye gondolom nincs jelen. Tehát hozzuk vissza a személyt. Kérem, először döntsük el, hogy. Akkor azt is el kell dönteni, hogy mi jelöljük-e ki az új jogi képviselőt, mert ha azt mondjuk, hogy mi nem akarjuk kijelölni, akkor a lakóközösségnek még van rá lehetősége.

Dr. Gyergyák Krisztina: Az Ő nevükben. Azt csak az Ő nevükben. A lakóközösség csak beavatkozó.

Tüttő István: Tehát a lakóközösség beavatkozó volt. Tehát magyarul a beavatkozóként megtehette volna már a bírósági tárgyaláson a lakóközösség, hogy kifejti a véleményét, de Ő se tette meg.

Dr. Kalmár Béla: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság határozata értelmében jó volna eljárni, tekintettel arra, hogy azt írja, hogy a lakóközösség nevezzen meg más ügyvédet, hogyha akar.

 

 

Dr. Gyergyák Krisztina: Elnézést. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság határozata, ami Önök előtt van, az igazából tévesen került megfogalmazásra, tehát az Ügyrendi és Jogi Bizottság – de ezt, ha itt lenne az Ügyrendi Bizottság elnöke, akkor Ő is tudná igazolni – úgy döntött, tehát arról határozott, hogy nem kíván más ügyvédet megbízni. Annyi elhangzott – amit az előbb is elmondtam – valóban, hogy a lakóközösség, aki beavatkozóként vett részt a perben, ő nyilván megbízhat bármilyen ügyvédet. Tehát ez merült még fel az Ügyrendi és Jogi Bizottságon.

Tüttő István: Fenyves Jenő úr jelentkezik. Kérdezem, meghallgatjuk-e, hiszen ők az érintettek. Kérem, szavazzunk róla.

 

A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Fenyves Jenő: Köszönöm a szót. Nagyon rövid leszek. Előbb meg szeretném várni, hogy megszavazzák-e, hogy a felülvizsgálati kérelem megy, és utána fejteném álláspontomat egy percben. Addig felesleges beszélnem, amíg nincs megszavazva.

Tüttő István: Akkor döntsünk abban a kérdésben. Azt kérte Fenyves úr, hogy előbb döntsünk abban, hogy a fellebbviteli kérelmet támogatjuk-e. De az Ügyrendi Bizottság átruházott jogköre ez, ő ezt eldöntötte. Erősítsük meg. Szavazzunk.

 

A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Fenyves Jenő: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság üléséről kapott jegyzőkönyvben nekem is az van írva, hogy én nevezzem meg az ügyvédet. Hivatalos, pecséttel ellátott, mai nap kaptam meg. Ettől én elállok, mivel az önkormányzat képviselőjét nem én jelölöm ki, nem a lakók jelölik ki, hanem az önkormányzat. Én, mint beavatkozó veszek részt a perben, én az önkormányzatot ügyvéddel nem képviselhetem. Én a magam részéről annyit tettem meg, hogy január 17-én kifogással éltem a határozat ellen a bíróságon, úgyhogy a lakók részéről már folyamatban van ez az ügy, amit február 2-án ki is egészítettem. Úgyhogy mi részünkről teljes egészében a bíróságon van az ügy, csak kértem, hogy az önkormányzat, mint felperes, tovább vigye az ügyet, mert csak így jogszerű. Mert akkor tudja elbírálni a bíróság az én ténykedésemet, hogyha az önkormányzat, mint felperes, megtette. Úgyhogy én a lépésemet január 17-én már a bírósághoz benyújtottam. A perben felperesként vesz részt az önkormányzat, alperesként pedig a RUBAU képviseletében a DUNA-AUDIT felszámoló vesz részt, úgyhogy azok képviselik a lakókat, úgyhogy ők alperesek, úgyhogy ellenérdekű félként szerepel itt most jelen pillanatban. Úgyhogy ha megszólal, akkor úgy kap szót, mint ellenérdekű fél, aki az önkormányzattal perben áll.

Tüttő István: Az ügyvéd személyére vonatkozóan kérem, akkor szavazzák meg, hogy arra mi teszünk javaslatot, illetve megbízzuk, és Önöket tájékoztatjuk, hogy ki volt az. Hát valószínű, hogy nem ugyanazt a személyt, aki volt. Jó, rendben van? Akkor ezt szavazzuk meg.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tóth Zsuzsanna: …… Baracskai urat is hallgassuk meg. A másik …..

Tüttő István: Kérem, szavazzunk az Ő meghallgatásáról is.

 

A közgyűlés 14 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

 

 

Baracskai László: Tisztelt Polgármester Úr, Közgyűlés! Azért köszönöm szépen Fenyves Jenő úrnak, hogy helyére tette itt a közgyűlést, hogy én milyen szerepben fogok itt megszólalni. Azt szeretném mondani csak, hogy ez a per, ami itt most folyik az önkormányzat és a ….. Kft. között, akik annak idején eladták ezt a területet, azt nem értem meg, az nem értjük mi, lakók, hogy miért az önkormányzat vállalta fel ezt az egészet, miért nem a lakók. Most innentől kezdve, hogyha ezt a pert ismételten elvesztik és ismételten több millió Ft-ot ki fognak fizetni, majd kíváncsi lennék, hogy a Fenyves Jenő úr ismételten mit fog ellenünk tervelni, mert sajnos az a problémánk, hogy minden szinten a Fenyves Jenő úr megpróbál bennünket hátráltatni, az ott élésünket megpróbálja negatív irányba terelni. A kérésünket benyújtottam az aljegyző asszonynak. Hogyha esetleg elveszti ismételten az önkormányzat a pert a Legfelsőbb Bíróság előtt a budapesti kft-vel szemben, akkor az a kérésünk, ami benn volt az aljegyző asszonynál, hogy szeretnénk, hogyha ezt a területet megosztanák, és az a terület, amit mi használunk a saját szerződésünk alapján, mert mi a RUBAU Kft-től ezt a területet megkaptuk annak idején a felújítási – hogyan is mondjam –, a felújításunk elmaradt, mert a RUBAU Kft. megszűnt, tehát ezért mi megkaptuk tőlük ezt a területet ennek a fejében, amit kiforintosítottunk, 1.250.000 Ft-ra jött ki félévre. Most ez a garancia, amit úgy hívnak, az 1 éves terjedelemre szólt volna, tehát akkor kb. 2.500.000 Ft-ról van szó, amit a lakóközösség nem fog hagyni semmilyen szinten. Most ha el fogja veszteni az önkormányzat a pert, akkor mi mindenképpen ezért a 2.500.000 Ft-ért akkor fogunk az önkormányzattal perbe lenni. Most még nem vagyunk. Még a Fenyves Jenőnek a tudomására hozom, mi nem vagyunk az önkormányzattal semmiféle perben. Tehát nekünk az a javaslatunk, hogy ha ez megtörtént, a per, akkor hogyha az önkormányzat esetleg elvesztette volna a pert, akkor mi szeretnénk, hogyha megosztanánk ezt a területet, és kivennénk ezt a részt, ami amúgy is a mienké, fölösleges pénzt adni, lejegyeztetni, közterületté nyilvánítani, úgy is mi használjuk, nem fogja más használni. Teljesen felesleges az önkormányzatnak azért pénzt adni, ami amúgy is a miénk. Ennyi lenne a kérésünk.

Tüttő István: Egyetértünk vele már úgy kapásból, hiszen óriási pénzbe kerülne a teljes terület lejegyzése. Meg fogjuk vizsgálni, mert nem tudom, mikor érkezett be az Önök levele.

Baracska László: Bent van most már több hónapja, ha jól tudom, kb. olyan október környékén adtam be. De meg tudom mutatni, nálam megvan itt most ebben a pillanatban.

Tüttő István: Én most nem tudom válaszolni, aljegyzőnő sem. A szakosztálynak ki lett szignálva, holnap rákérdezünk.

Baracskai László: …… Tehát mi nem akarjuk hátráltatni a belső udvarnak az ügyét, mi nem álltunk sosem ellenük. Mi azt szeretnénk, ha megoldódna a per, mert mindenkinek jó lenne, nemcsak őnekik, nekünk is. Ennek csak akkor lesz értelme, ha az önkormányzat elvesztette a pert.

Tüttő István: Köszönöm szépen. Maradjunk ebben, hogy visszatérünk rá azt követően, hogy végső döntés megszületik a Legfelsőbb Bíróságon.

Birkner Zoltán: Nem szeretném tovább húzni az időt. Annyi lett volna a kérésem, hogy erről szavazzunk, mert ne vesszen el megint úgy, mint az októberi levél, mert úgy tűnik, hogy nincs meg, hiszen aljegyzőnő nem tudott róla, hogy igenis akkor ez kerüljön előjegyzésbe, hogy ezzel az üggyel foglalkozni fogunk. Köszönöm szépen, és erről szavazzunk.

Tüttő István: Elnézést kérek. Megvan az anyag, csak a szakosztály még nem válaszolt rá. Ezt akkor holnap számon kérjük. Kérem, szavazzunk a javaslatról.

 

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

33/2001.(II.8.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. egyetért az Ügyrendi és Jogi Bizottság döntésével, miszerint a Király u. 31. belső udvar ügyében felülvizsgálati kérelemmel kell fordulni a Legfelsőbb Bírósághoz
    2. Felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat érdekeinek képviseletéről jogi képviselő megbízásával gondoskodjon.

      Határidő: 2001. február 28.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a Király u. 31/I./J. – Baracskai László által képviselt – Lakóközösségnek a 31/11 hrsz-ú ingatlan megosztására vonatkozó kérelmét a Legfelsőbb Bíróság döntését követően terjessze a közgyűlés elé.

Határidő: a Legfelsőbb Bíróság döntését követő 15 napon belül

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Dr. Gyergyák Krisztina: Csak egy mondatot szeretnék hozzátenni ahhoz, amit Baracskai úr mondott, a perről, ami eddig több millió Ft-ba került, ezt szeretném megcáfolni csak.

Tüttő István: Csupán annyi, hogy messze nem került sok-sok millióba, de az sokba kerül, amit majd a végén az ügynek, lejegyzésnél kell fizetni, de ez most egy más kérdés. Azért perlünk, hogy fizethessünk. De hát ugye olyan jogi helyzet van, ami meg egyben tarthatatlan. Köszönöm a megjelenést és 27-én soros ülésen találkozunk.

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 16.15 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Gyergyák Krisztina
Tüttő István
aljegyző
polgármester

 

 

A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva

 

 

2001. február 27.

 

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. február 27-én (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről.

 

Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

 

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Simánné Mile Éva osztályvezetők, Burján Emese, Bodzai Tiborné kabinetvezetők, Szokolné Dr. Szolik Enikő, Hári László irodavezetők, Dr. Nemesvári Márta egészségügyi referens, Gőcze Gyula kincstárvezető, Vargovics Józsefné HKÖ elnöke, Kámán László intézményvezető, Lukács Ibolya, Gáspár András, Schmidt László, Silló Barnabás, Czoma Péter, Ferencz József ügyvezetők

 

Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Molnár László a Zala Rádió munkatársa

 

 

Tüttő István: Köszöntöm kedves vendégeinket, köszöntöm a médiumok megjelent képviselőit, a Polgármesteri Hivatal dolgozóit. Természetesen tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

A mai napra soros közgyűlést hívtunk össze. A napirendi pontok meghatározása az első feladatunk. Önöknek írásban kiküldtük a javasolt napirendi pontokat. Szeretném rögtön azzal kezdeni, hogy a 31. számú napirendi pont, javaslat a “Vasút a gyermekekért” alapítványi óvoda támogatási igényére című napirendet ma nem tárgyalnánk meg, mert közben érkezett a vasút érintett oldaláról egy újabb szerződéstervezet, amelynek az újabb tárgyalása szükségessé válik. Egyet azonban megkérek, hogy polgármesteri tájékoztatóban az egyik határozati pontról kérem, hogy majd döntsünk, amely az étkezési hozzájárulás témában kell döntenünk, hiszen ennek függvényében fogják azt a döntést meghozni természetesen a MÁV-nál is, amely a jövőre nézve nem pontosan ugyanazokat az elképzeléseket vázolja, mint ami most itt az eredeti napirendi pontban történt volna. Kérem szépen ezt majd így támogatni. Javaslom, hogy határozzuk meg azt a csoportot, amikor megtartjuk a zárt üléseket. Ugye javasolt a zárt üléseknél a gazdasági társaságok üzleti terveinek tárgyalása. Ugyanakkor javaslom, hogy a 24. számú napirendi pontot, amely javaslat az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság felügyelő bizottsági tagjainak díjazására vonatkozóan, kérem járuljanak hozzá, hogy ebben a egységben tárgyaljuk meg, hiszen ezek gyakorlatilag összefüggnek egymással. A kiskanizsai Gondozóház főiskolának történő átadása napirendet pedig szintén javaslom, hogy hozzuk előbbre. Én azt kérem, hogy a 8-9. napirendi pont közé iktassuk be. A kiskanizsai Gondozóház főiskolának történő átadása, a 13. jelenleg. Hát most nem tudom megindokolni, de a válasz nem is az, hogy csak. Ez az én javaslatom, vegyék úgy, hogy ezt én javaslom. És a 25. számú napirendi pont, amely tájékoztató a munkahelyteremtés alakulásáról a választási ciklusban, Törőcsik úr előterjesztése - én azt javaslom, hogy vegyük le napirendről, hiszen a jövő héten elutazunk Milánóban, és azt követő héten pedig Cannes-ba utazik megfelelő meghívások alapján a csapat, és ezt követően tudnánk talán olyan érdemi dolgokat is Önökkel közölni vagy tájékoztatni, amely ennek a kérdéskörnek egy fontos része. Kérem, hogy ezt fogadják el. Tehát visszavonjuk ezt a napirendi pontot. Szeretném jelezni, hogy a kiküldött meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül az alábbi napirendi pontok felvételét kérem: Teleki László képviselő önálló indítványa önkormányzati tulajdonú építési telek térítésmentes tulajdonba adása tárgyában. Kérem, mindjárt szavazzunk is róla. Azt is nézzük meg, hogy a gépeink be vannak-e kapcsolva, kérem ellenőrizni. Szavazunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem, következő napirend: javaslat a Nagymagyarország Emlékmű helyreállítási munkáira. Előadó Törőcsik Pál alpolgármester úr. Kérem, szavazzunk róla.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Előterjesztés a GE Hungary Rt. részére biztosítandó rendelkezési jogosultságról. Ez szintén zárt ülésen történne. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezt a kérdést még a bizottságoknak még nem volt ideje tárgyalni, de azt is szeretném jelezni, hogy sem a Pénzügyi Bizottság, sem a Gazdasági Bizottság nem ülésezik a héten. Szeretném kérni Önöktől, hogy a bizottsági tárgyalások nélkül, zárt ülésen tárgyaljuk azért meg, mert ugye ez a tényállás, hogy nem tárgyalták meg a bizottságok. Ezek után megkérdezem Önöktől, hogy van-e észrevételük a napirendhez? Napirend előtti hozzászólást kívánnak-e tenni, és egyéb kérdések interpelláció? Önöké a szó.

Birkner Zoltán: A 26. és 27. napirendi pontot szeretném előre hozatni a megjelent vendégekre való figyelemmel. Ugye ez a fogászat fogorvosainak funkcionális privatizációjára című vagy megjelölésű napirend, illetve a fogászati körzet határ módosítása, ez pedig a miklósfaiak részéről lenne kérés. Tehát ezt szeretném előre hozatni, és a polgármester úr által az előbb említett, GE külön kérését. Nem tudom, hogy polgármester úr hogyan tervezte a zárt ülést, mikorra, mert akkor én azt szeretném kérni, hogy az első szünet után legyen zárt ülés, hogy oda kerüljön, abba a csomagba.

Tüttő István: Én most pontosan nem tudom a sorszámát megmondani, akkor eszerint fogadjuk el.

Röst János: Birkner képviselőtársam megelőzött abban, hogy előre vetessük a 26-27. napirendi pontokat. Ha már jelentkeztem szókérésre, akkor szeretném azt elmondani, 26. napirendi pontot, amit visszavont a polgármester úr, nagyon helyesen tette, de nem abból az indokból, amit Ön mondott, hanem amiatt, hogy egy komolytalan beterjesztést kaptunk Törőcsik Páltól. 14 sort volt hajlandó leírni két év munkahelyteremtéséről és mellérakott körülbelül 3-4 újságcikket. Úgy gondolom, hogy méltatlan ez a 2 év munkájáról. Én azt kérném, hogy egy rendes, felelősen megalapozott beterjesztést hozzon be legközelebbi közgyűlés elé.

Kiss László: A megjelent vendégekre való tekintettel én is a miklósfai körzethatár módosítást szerettem volna előre vetetni, de lehetőleg a polgármesteri beszámoló utánra.

Tüttő István: De egy blokkban lehet kezelni, tehát egymás után a kettőt.

Bicsák Miklós: A 2. napirendi pontnál, a kérdéseknél szeretnék kettő kérdést feltenni, lakossági közérdekű, Korpavár, illetve az Űrhajós utcával kapcsolatban. Korpavár település, helyesbítek.

Tüttő István: Kérdés?

Bicsák Miklós: Kérdések, igen.

Györek László: Napirend előtt egy bejelentést szeretnék tenni.

Törőcsik Pál: Kérném Önöket, hogy a Nagymagyarország Emlékművel kapcsolatos napirendet a 12. napirendi pont előtt tárgyaljuk, tehát a költségvetés előtt. Ehhez kérném a hozzájárulásukat.

Teleki László: Kérdések között szeretnék szót kapni a kiskanizsai építkezés, illetve átalakítás, a Nagyrác utcai átalakítás ügyében, iskola ügyében szeretnék szót kapni.

Tüttő István: Úgy látom, több jelentkező nincsen. Kérem, akkor döntsünk a napirendekről. Először napirendekről, és ezt követően a sorrendeket próbáljuk újra végig gondolni. Az írásban kiküldött napirendekről szavazunk. Természetesen, amiket mondtam, hogy levesszük, azokat értelemszerűen kihagyva.

 

A közgyűlés 20 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Akkor határozzuk meg a javasolt 26., 27. számú napirendek helyét. Javaslat érkezett arra, hogy hozzuk előre Birkner úr részéről, de konkrét javaslata volt Kiss Lászlónak, hogy tegyük a 2-3. napirendre. Kérem, aki ezek alapján el tudja fogadni, akkor a fogászattal foglalkozunk a polgármesteri tájékoztató után. Kérem, szavazzunk. Akkor a 3-4-ként, kérem így módosítva.

 

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezt követően megállapodtunk abban, illetve javasolta Birkner úr, hogy az első szünet utánra tegyük az úgynevezett zárt üléseket, hogy akkor értelemszerűen csak a képviselők jönnek be és azok, akik érintettek. Kérem, erről is szavazunk. De akkor szeretném kérni, hogy a polgármesteri tájékoztató és interpellációk ne kérjünk szünetet, mert akkor ellentmondásba kerülünk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Csak azt nézem, hogy a kiskanizsai gondozóház főiskolának történő átadását, hogy hozzuk előbbre a kft., közhasznú társaság beszámolója után, ez javaslat volt. Kérem, aki egyetért, szavazzon róla igennel, aki nem, nem.

 

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És Törőcsik úr kérte még, teljesen logikus, hiszen költségvetést érintő kérdésről van szó, a Nagymagyarország Emlékmű előzze meg a költségvetés napirendjét. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 17 szavazattal és 6 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

 

 

 

Napirendi pontok:

  1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

  3. Interpellációk, kérdések (írásban)
  4. Fogászati körzethatár módosítás (írásban)
  5. Előadó: Tüttő István polgármester

  6. Javaslat a fogászat fogorvosainak funkcionális privatizációjára
  7. Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

     

    Zárt ülés:

  8. Javaslat az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok Felügyelő Bizottsági tagjainak díjazására vonatkozóan (írásban)
  9. Előadó: Tüttő István polgármester

  10. Önkormányzati Kft.-k, Kht.-k beszámolója 2001. évi üzleti tervéről, valamint a közhasznúsági és szolgáltatási szerződésekről (írásban)
  11. Előadó: Lukács Ibolya ügyvezető

    Maros Sándor ügyvezető

    Ferencz József ügyvezető

    Czoma Péter ügyvezető

    Schmidt László ügyvezető

    Silló Barnabás ügyvezető

    Gáspár András ügyvezető

  12. Előterjesztés a GE Hungary Rt. 2000. évi iparűzési adófizetési kötelezettségével kapcsolatos kérelméről (írásban, javaslat zárt ülés tartására)
  13. Előadó: Tüttő István polgármester

  14. Előterjesztés a GE Hungary Rt. részére biztosítandó rendelkezési jogosultságról (írásban)
  15. Előadó: Tüttő István polgármester

  16. Javaslat az iparűzési adó címkézett összegének átadására egyes szervezetek részére (írásban)
  17. Előadó: Tüttő István polgármester

  18. Fellebbezések
  19. Teleki László képviselő önálló indítványa önkormányzati tulajdonú építési telek térítésmentes tulajdonba adása tárgyában (írásban)
  20. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Nyílt ülés:

  21. Javaslat a Nagymagyarország Emlékmű helyreállítási munkáira (írásban)
  22. Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

  23. Beszámoló a 2000. évi felújítási címjegyzék teljesítéséről és javaslat a 2001. évi felújítási címjegyzékről (írásban)
  24. Előadó: Kámán László intézményvezető

  25. Kiskanizsai gondozóház főiskolának történő átadása
  26. Előadó: Tüttő István polgármester

  27. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és az I. Futball Club Szolgáltató Kft. közötti megállapodás megkötésére (írásban)
  28. Előadó: Tüttő István polgármester

  29. Tóth László önálló képviselői indítványa a Teleki u. 1. és Teleki u. 3. sz. alatti épületek vízellátási problémájának megoldása tárgyában (írásban)
  30. Meghívott: Kozma József közös képviselő Nagykanizsa, Teleki u. 3.

  31. Dr. Gőgös Péter és Antalics Dezső képviselők önálló indítványa Kiskanizsának a kerékpárút hálózatba történő bekapcsolása tárgyában (írásban)
  32. Előadó: Tüttő István polgármester

     

  33. Bicsák Miklós önálló képviselői indítványai a palini városrészben jelentkező gondok, problémák megoldása tárgyában (írásban)
  34. Előadó: Tüttő István polgármester

  35. Dr. Baranyi Enikő önálló képviselői indítványa az iparcikk piac működtetése feltételeinek biztosítása tárgyában (írásban)
  36. Előadó: Tüttő István polgármester

  37. Budai István képviselő önálló indítványa a keleti városrészben lévő buszmegállók áthelyezése tárgyában (írásban)
  38. Előadó: Tüttő István polgármester

    Előadó: Kámán László intézményvezető

  39. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2001. évi költségvetése (írásban)
  40. Előadó: Tüttő István polgármester

  41. Javaslat – a településrészi önkormányzat működésére vonatkozó – a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többszörösen módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelet módosítására és a 28/1995.(X.30.) számú rendelet hatályon kívül helyezésére (írásban)
  42. Előadó: Tóth László bizottsági elnök

  43. Javaslat céltámogatás lemondására (írásban)
  44. Előadó: Tüttő István polgármester

  45. Előterjesztés önkormányzati pénzügyi szervezetbe történő belépésre (írásban)
  46. Előadó: Tüttő István polgármester

  47. Javaslat a Szociális Foglalkoztató szervezeti és működési rendjének módosítására (írásban)
  48. Előadó: Tüttő István polgármester

  49. Előterjesztés a Nagykanizsa Király u. 15. számú, 48. hrsz.-ú ingatlan elővásárlási jogáról (írásban)
  50. Előadó: Tüttő István polgármester

  51. Javaslat a Nagykanizsa, Principális-Lazsnak csatorna menti gazdasági terület rendezési terv 1. ütemének elfogadására (írásban)
  52. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  53. Javaslat elővásárlási jog megállapítására (írásban)
  54. Előadó: Tüttő István polgármester

  55. Javaslat a közgyűlés 35/2000.(VII.7.) sz. rendeletében foglalt szabályozási elem korrekciójára (írásban)
  56. Előadó: Tüttő István polgármester

  57. Javaslat a volt zárkerti “hegyi” utak elnevezésére (írásban)
  58. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  59. Állattartásra vonatkozó rendelet szabályozása, övezeti besorolás (írásban)
  60. Előadó: Tüttő István polgármester

  61. Javaslat a Szakosított Szociális Otthon SZMSZ-nek, szakmai programjának és beszámolójának elfogadására (írásban)
  62. Előadó: Tüttő István polgármester

  63. Előterjesztés a Nagykanizsa, Bocskai utca 2. szám alatti ingatlanon történt túlépítésről (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

 

Napirend előtt:

 

Tüttő István: Napirend előtt felszólalásra kért lehetőséget Györek László úr.

Györek László: Csak röviden szeretnék egy bejelentést tenni. Elkészült a Nagykanizsa informatikai hálózatnak vezetői és képviselői információs része. Ez egyelőre annyit jelent, hogy jövő héttől kezdve minden képviselő a KanizsaNet hálózatán keresztül hozzáférhet aktuálisan a közgyűlési előterjesztésekhez, határozatokhoz, és későbbiek során a rendeletekhez is. …… minden részérhez nagyon jól és gyorsan kereshetően, otthonról. Úgy gondolom, hogy ez a képviselői munkát rendkívüli módon meg fogja könnyíteni, legalábbis reményeink szerint így van. El fog készülni és jövő héttől szintén használható lesz a levelező rendszer, azzal a kommunikáció is egyszerűbb lesz ez által, sőt adott esetben a bizottsági munkát is ez meg fogja könnyíteni. Minden erre jogosult személy ehhez természetesen ehhez hozzá is férhet. A közeljövőben fognak kapni képviselőtársaim és a jogosult személyek egy levelet, amelyben le lesz írva, hogy pontosan milyen módon lehet ezt megtenni. Akinek egyéb kérdése van, az természetesen a KanizsaNet Kht-hez fordulva a kérdésére választ kaphat, és természetesen segítséget is. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen nagyon-nagy lépés, és remélem, hogy a továbbfejlesztések továbbfolytatódnak, és egy-két éven belül egy igazán komoly, profi hálózata lehet Nagykanizsának.

Tüttő István: A jó hír, az remélem, hogy a jó működésben is meg fog nyilvánulni. Ezt követően több napirend előtti nem volt több jelentkező. Kérdéseket pedig majd az interpellációk és kérdéseknél fogunk lehetőséget adni rá.

 

 

 

  1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Felhívom a figyelmüket, hogy egy kiegészítő anyagot kaptak a tisztelt képviselőtársak, a polgármesteri tájékoztatót szíveskedjenek eszerint, annak a határozati javaslatait is meg kell majd szavazni. Megkérdezem Önöket, hogy polgármesteri tájékoztatóval, a lejárt határidejű határozat végrehajtásával kapcsolatban van-e kérdésük, észrevételük, véleményük?

Röst János: A polgármesteri beszámolónak része a külföldi utakról történt beszámoló. Én hiányolom Törőcsik Pál milánói útjáról a beszámolót. Kérem pótolni a Törőcsik úrtól. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, 6 pont, akadálymentes Nagykanizsa megteremtése a címe. Kérdezném, hogy lehet-e a törvényi kötelességet nem teljesíteni? Ha nem lehet, akkor kérnék határidő módosítást december 31-ig. A következő pont, ez a 13. ugyanitt. Amikor a Kincstárt létrehoztuk, akkor arról volt szó az indoklásban, hogy Polgármesteri Hivatalban is lesz létszámcsökkentés, amely nem csak a Kincstárhoz történő átirányítást célozta, hanem egyéb leépítést is célzott. Erre kérdeznék, hogy történt-e ilyen? Ugyanis arról volt szó, hogy a Kincstár jelentős mértékben átveszi a hivatalnak is a munkaköreit. 23. pontnál kérdezném, hogy személy szerint kivel lett megkötve a megbízási szerződés. A 24. pontnál szintén kérdésem van. Ez pedig Marton Istvánt érinti, az Ő szerződése június 31-ig lett megkötve a kft. vezetőjeként, hogy további sorsra tud-e valamilyen információt a polgármester úr? A 24-esnél, ez a Futball Clubról szól, Marton Istvánnak mi lesz a szerződésével? Ugyanis június végéig szól, nem is tudom, június 30-ig, igen. Addig lett megkötve. Tehát magyarul a kérdésem az, hogy amennyiben a végkielégítést kell neki kifizetni, akkor ezt a város teszi, vagy pedig a kft.?

Tüttő István: Szerintem itt végkielégítés semmiképp nem jár, hanem legfeljebb arról lehet, szó, hogyha felmond neki az új tulajdonos, akkor ki kell fizetnie addig, ameddig munkaviszonyában a szerződés érvényes, de majd erre válaszolunk.

Balogh László: Ezennel, a mai nappal szeretnék az I. számú Futball Club Kft. felügyelő bizottsági tagságomról lemondani. Indokom a gyors átalakítás. Írásban tisztelttel átadnám polgármester úrnak.

Tüttő István: Ugyanezt írásban már megküldte Kiss László úr is.

Kelemen Z. Pál: A tájékoztató 2. pontjában választ kapok arra a kérdésre, amit az Ön távollétében Tarnóczky alpolgármester úrnak tettem fel, a munkaerőpiaci vagy munkaügyi referens alkalmazását - de úgy emlékszem, hogy munkaügyi referenst alkalmaztunk, nem munkaerő piaci referenst annak idején. Tény az, hogy a közgyűlés 287/1996. számú rendelete nem került visszavonásra, így a hivatalban ilyen munkaerőt foglalkoztatni kellene. Tehát a válasz, amit itt kaptam, az enyhén szólva nem elfogadható, és már akkor is kifejtettem, hogy mi minden dolga lehetne a mai világban egy munkaügyi referensnek. Példaként említettem akkor, hogy például foglalkozhatna azzal, hogy hány részmunkaidős dolgozó lett Nagykanizsán tavaly novembertől idén január végéig, és esetleg hozhatnánk egy olyan határozatot, aki tavaly november végétől idén január végéig részmunkaidősöket foglalkoztatott, vagy új részmunka idősöket alkalmazott vagy teljes munkaidőben foglalkoztatottakat részmunkaidőssé minősített, az nem kaphassa meg a vállalkozói segélyeket. Vagy például foglalkozhatna olyannal is, hogy mindenütt megkapják-e a dolgozók a minimálbért, vagy például foglalkozhatna olyannal is, hogy a határozatlan idejű munkahelyteremtés, tehát a határozatlan idejű szerződéssel történő munkahelyteremtés nem valós munkahelyteremtés, hanem az önkormányzati támogatás lenyúlásának furfangos módja. De ilyen munkaügyi referens nincs, és azt a választ kapom, hogy Önök nem is akarnak, illetve a hivatal nem is akar alkalmazni. Ez nem akarás, nem akarás kérdése. Vagy megváltoztatja a közgyűlés a 287/1996. rendeletét, vagy munkaügyi referenst kell alkalmazni.

Tüttő István: Hát röviden, én legalábbis úgy értelmezem, hogy 10. oldal 2. szakaszában erre választ adunk, hiszen 1998-ban új testület Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletében a Polgármesteri Hivatal szervezetéről döntés született, és ebben már nem szerepel a munkaügyi referens. Magyarul a tavalyi átszervezés kapcsán is ugyanez megtörtént. Tehát én azt hiszem, hogy itt csak arról lehetne vitatkozni, hogy szükség van-e rá, mert az, hogy most erre a rendelet vonatkozik, szerintem, nem. Tehát nem kényszerből kell ezzel foglalkozni, hanem arról van szó, hogy szükség van-e rá. Kelemen Z. Pál úgy látja, hogy szükség van rá. Amiket elmondott, azok megfontolást érdemelnek. Szeretném kérni, hogy engedje meg, hogy megvizsgáljuk, hogy ilyen szempontból az Ön által feltett javaslatokat, és a szerint döntsünk.

Kelemen Z. Pál: Bátorkodom megjegyezni polgármester úr, hogy egy SZMSZ nem kontráz meg egy közgyűlési határozatot, vagy közgyűlési rendeletet.

Tüttő István: Rendben van, megvizsgáljuk. ezt is.

Bicsák Miklós: Szeretném megkérdezni a tájékoztató 12. pontjában a 462/2000.(XI.7.) számú határozatában, hogy véletlen kimaradás-e, mivel anyagi és pénzügyi dolgokról van szó, vagy kifelejtette-e tisztelettel a tájékoztató, hogy a Honvéd utcában elvégzett járdaszakasz mibe került? Nagyon kíváncsi vagyok, mint gazdasági ember is.

Balogh László: Csak röviden szeretnék arra utalni, hogy az előbb szavaztunk arról, hogy a polgármesteri tájékoztatóban tárgyaljuk a 31. napirendi pontnak egy részét, a Vasút a gyermekekért óvoda támogatási igényéről. Új helyzet adódott itt mai napon kapott anyagok kapcsán is, ezért nem célszerű most a bővebb döntéshozatal, de egy pontban muszáj, hogy döntést hozzunk a holnapi vasutas alapítványi kuratóriumi ülés miatt. Ennek a lényege az, ami a határozati javaslat tervezett 2. pontjában szerepelt. Ezt az OKSB 8 igennel, 1 tartózkodással támogatta, vagyis a az OKSB azt javasolja, hogy az önkormányzat vállalja, hogy a gyermekétkezetésre működtetett központi konyha által biztosítsa a “Vasút a gyermekekért” Alapítvány óvodájába járó gyermekek egész napos étkezetését, rezsi, szállítási és egyéb járulékos költség felszámítása nélkül, azaz az önkormányzat által meghatározott térítési díj ellenében. Azt hiszem, ez egy szép gesztus a város részéről a holnapi kuratóriumi ülésnek szólóan. Kérem, hogy az OKSB-hez hasonlóan támogassák ezt a plusz felvett pontot.

Tüttő István: Bár a döntésüket talán még azzal is megkönnyítem, hogyha ezek az óvodások hozzánk átjönnek, ugyanezt akkor nekünk automatikusan meg kell tenni. Tehát az önkormányzat gyakorlatilag azt a dolgot teljesíti, mintha minden óvodás gyerek a mi óvodánkba járna.

Törőcsik Pál: Válaszolni szeretnék Röst képviselőtársam által feltett kérdésre, nevezetesen a legutóbbi, február 8-ai, 9-ei milánói utammal kapcsolatosan. Én nem a város kiküldötte voltam, szabadságon voltam. A kormányküldöttség tagjaként vettem részt a milánói Széchenyi Terv bemutatáson. Erről természetesen fontosnak tartottam, hogy tájékoztassam a közvéleményt, ezt meg is tettem hazaérkezésem után, egy hétfői sajtótájékoztatón. Nem szerettem volna a közgyűlés drága idejét rabolni, hogy mindezt még egyszer elmondjam.

Tüttő István: Jeleztem már, még mielőtt a napirendekhez hozzákezdtünk, valamelyik fölvetés kapcsán szóba került, hogy két alakalommal kell elutaznunk. Március 8-10-ig Milánóba, megkaptuk a meghívókat arra a rendezvényre, amelyről korábban itt a Redilco cég szólt, illetve említést tett. És 15-17-ig pedig Cannes-ba kell utazni. 3 fős delegációt hívtak meg személyre szólóan. Azonban a meghívás az útiköltségre, utazásra vonatkozik, és szeretném kérni, hogy a napidíjat szíveskedjenek megszavazni a 3 utazónak, a polgármesternek, az alpolgármesternek és az Ipari Park Kht. vezetőjének. Igazad van, hogy az Ipari Park, az egy külön társaság, de kérem az önkormányzathoz tartozó két embernek, tehát a polgármesternek és az alpolgármesternek szíveskedjenek ezt. Nem erről van szó, hogy nincs forrása, csakhogy tudjunk róla, és nehogy az legyen, hogy mi igénybevettünk olyan költségeket, ami jogtalan. Köszönöm a bizalmat. Kérem, mivel több észrevételük nincsen, néhány felvetésre most válaszolunk, amire pedig nem tudunk, akkor azt majd írásban pedig megadjuk.

Simánné Mile Éva: A 386/1999. határozatra szeretném elmondani, hogy sajnos rossz helyre került. de bizonyára látja, hogy a II/2. számú részt szeretnénk hatálytalanítani. Ez a határozat több pontból áll, viszont ez a II/2. pont arról szólt, hogy Szociális és Egészségügyi Osztály forduljon megkereséssel a városban működő intézményekhez, bankoktól elkezdve, minden intézmény beleértve, és gyűjtsön be információt arra vonatkozóan, hogy ők mikor szándékoznak majd az akadálymentesítést megtenni, és ehhez milyen forrást tud biztosítani a hivatal. Amikor mi a vezetéssel egyeztettünk, én akkor azt mondtam, hogy erre kérem, soha nem volt költségvetésbe beállítva semmi, azon kívül pedig nekünk úgymond semmi közünk kérem, hogy a bankok vagy egyéb üzletek mikor tesznek eleget a törvényi előírtaknak, hiszen rájuk éppen úgy vonatkozik a törvényi előírás. Tekintettel arra, hogy a többi, a minket érintő intézményeknél megtörtént-e a megkeresés, és a Szociális és Egészségügyi Bizottság arról már döntött, hogy első körben kerüljenek be a kórház, az orvosi rendelők, és az egyéb önkormányzati iskolák, ezért kértük, hogy ezt a részét, tehát a II/2-t, azt viszonyt hatálytalanítsuk. és hogyha a 12. oldalon meg tetszik nézni, ott már jól van jelölve, hogy ennek a határozatnak csak a II/2. pontját kértük hatályon kívül helyezni. Annyit még szeretnék elmondani, ha megengedi polgármester úr is, hogy a 10. oldalon a 4. pontban ismertettük Önökkel az alapít okiratok módosításának az okát. Viszont a teljes felülvizsgálat során észrevettük, hogy az Egyesített Szociális Intézménynek volt még egy ’98-ban elfogadott alapító okirata, ami ez idáig nem került hatálytalanításra, ezért én azt szeretném kérni, hogy úgy fogadják majd el ennek a határozati javaslatnak az előterjesztését, hogy ez is bekerül már, hogy a közgyűlés a 265/1998.(IX.29.) számú alapító okiratot is …….

Tüttő István: ….… ponttal kapcsolatban, a 462/2000. számú határozattal kapcsolatban hangzott el kérdés. Bodzainét kérem, válaszoljon.

Bodzai Tiborné: A 462/2000. határozat szólt a Polgármesteri Hivatal létszámcsökkentéséről a Kincstár megalakulásával kapcsolatban is. Ez 4 fő létszámcsökkentést jelentett gyakorlatilag, és ez úgy következett be, ahogy itt leírtuk, hogy tulajdonképpen a hivatal létszáma azzal a létszámmal nem nőtt, amit az Okmányirodába plusz létszámként és plusz feladat növekedményként kaptunk. Tehát két fő áthelyezésre került az Okmányirodába, 2 fő revizor munkaköre szűnt meg, az egyikőjük átment a Kincstárba dolgozni, a másik revizor pedig a vállalata az Okmányirodában a feladatot, illetve 1 fő munkaviszonya megszűnt. Tehát összesen 4 fő létszámcsökkentésére került sor.

Tüttő István: A 23. számú, MATÁV részvények ügyében jogképviseletre megbízás megtörtént-e? Erre pedig megkérem Dr. Szolik Enikőt, hogy válaszoljon.

Szokolné Dr. Szolik Enikő: Képviselő úr arra volt kíváncsi, hogy kit bíztunk meg. EcoGraph Bt., képviselő Dr. Kúti Ákosné. Tájékoztatom a tisztelt közgyűlést, hogy az anyag leadása óta a képviselő tájékoztatott arról, hogy a keresetlevél benyújtásra került és április, dátumot pontosan nem tudom megmondani, lesz a tárgyalás, az első tárgyalás az ügyben. Még egy minket érintő válasszal tartozom. A Honvéd utcai járda szakasz felújítására 1 millió Ft-ot adtunk át a VIA Kanizsa Kht-nek.

Marton István: Nagyon röviden a lejárt határidejű határozatok végrehajtásával kapcsolatban. A 3. pont, a Szabadhegy városrész és környéke rendezési terve, aminek ugye január 31-én járt volna le határideje és egy negyedév hosszabbítást kér a hivatal. Én általában ellenfele vagyok a határidő hosszabbításoknak, de azt kell, hogy mondjam, hogy mivel egy eléggé szerteágazó, komplett feladat, hiszen Szabadhegy eredeti rendezési tervét 3-4 ponton is érinti elég keményen ez a módosítás, és itt külön köszönöm a hivatal munkavégzését, elsősorban Szamosi Gábornak a rendkívül lelkiismeretes előkészítő és mindenre kiterjedő figyelmes munkáját, azt mondom, hogy az érdekek ütköztetése szempontjából most kifejezetten örülök annak, hogy inkább több fordulóban rendezik meg ezeket az egyeztetéseket, és bízom benne, hogy a kért április 30-i határidőre tényleg egy olyan rendezési tervet sikerül elfogadni a közgyűlésnek, ami 20-30 évre meghatározza, és nem kell hozzányúlni 5 év múlva. Másképp vagyok a 9. ponttal, a hulladékgazdálkodási szóló önkormányzati rendelet módosításával kapcsolatban. Ugye egy és egy negyedévvel ez előtt Budai képviselőtársammal, egymástól teljesen függetlenül, de gyakorlatilag 1 nap eltéréssel, ebben a témakörben letettük a javaslatainkat. Úgy gondolom, hogy meglehetősen elhúzódott ez a dolog, még akkor is, ha itt a 4. oldalon lévő indoklást tökéletesen meg tudom érteni. El is fogadom, meg is szavazom én ezt az árpilis 30-ig szóló határidő hosszabbítást, de nagyon bízom abban, hogy ennek a több éve vajúdó ügynek végre április 30-ig eredményesebben tudunk pontot tenni a végére, mint ami az évtized során végigvonult, mert ugye itt arról szól a történet, hogy a város mindig rosszabb és rosszabb pozícióban került az ezzel kapcsolatos szerződésekkel. Az 5. oldalon van a 17. pont, ami a Kórház-Rendelőintézet bérszámfejtéséről rendelkezik, az 538. számú tavalyi határozatunk. Én úgy gondolom, hogy hát egy mondat egész, felolvasom és elmondom, hogy mi nem tetszik benne. A határozatban foglaltakban megfelelően a Kórház-Rendelőintézet 2002. január 1-ig a bérszámfejtést saját szervezeti telepén belül végzi. Ezt még le is nyelem. De ezt követően kerülhet sor, hát én azt mondom, hogy het” nélkül. Tehát ezt követően kerül sor az intézményi bérszámfejtés PM TÁH-hoz történő integrálásának. Tehát magyarul, ne lebegtessük ezt a tevékenységet, amit ott mellesleg ingyen végeznének, már ha most is ott lenne, akkor is.

Tüttő István: Elfogadjuk.

Marton István: És utolsó észrevételem a 8. oldalon lévő 29. pont, amely az Ady út 78. szám alatti létesítmény önkormányzati tulajdonba vételről rendelkezik. Úgy szól, hogy MÁV NTE és önkormányzat között az Ady út 78. szám alatti létesítmény - 2 db labdarúgópálya és öltözőrendszer - tulajdonjogát rendezni nem lehetett, ezért kérem a határozat hatályon kívül helyezését. Hát ha hallhatnánk róla, hogy miért nem lehetett ezt rendezni. Nem szeretném, ha eleve lemondanánk a megszerzéséről, mert ebben valami ilyesmit is érzek. Vagy egyáltalán, hogy póriasan fogalmazzak, beetettek bennünket ebben az ügyben?

Beznicza Miklós: Marton képviselő úr szólt itt a kórház ügyében. Való igaz, hogy van egy rendelet, amely arról szól, hogy 2002. január 1-től át kellene venni. De ez pontosításra szorul a jogszabály, a TÁKISZ egyelőre, vagy a TÁH nem tud mit kezdeni. A jogszabály pontosításra kerül, akkor természetesen a kórházat be kell oda invesztálnunk. Csak a önkormányzati intézmények valahogy kicsit ebben a rendeletben kicsit sántítanak. De rövid időn belül ez pontosításra kerül.

Tüttő István: Marton István úr a 29. pontra vonatkozó kérdésére később adunk választ, mert most a hivatal kapásból erre nem tud válaszolni. Akkor lezárom a vitát. Kérem, a határozati javaslatokról döntünk. Kérem szavazatukat az 1. számú határozati javaslatról, amely a felsorolt határozatok számát, és azok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ilyenkor mindig fölvetődik bennem a kérdés, hogy én szavazhatok-e a polgármesteri tájékoztatóról, mert érintettnek érzem magam. 2. számú határozatnál kérem, szavazzunk. Egy hatályon kívül helyezés.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 3. számúra kérem a szavazatukat. Hatályon kívül helyezünk egy határozatot.

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a 4-re a szavazatukat. Itt az április 30-ai határidő módosítás.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem az 5. számú határozatról a döntést.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 6. számúról kérem a döntést. Hatályon kívül helyezzük.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 7. számúról kérem a döntést.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 8. számúról kérem.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 9-esről.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Következik 10. számú.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 11. számú.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Nem mondtam, hogy minősített többség kell hozzá, de így már nem szükséges. Kérem a 12. számúról a határozatukat.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István. Kérem a 13. számúról a határozatot.

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 14. számú. Balogh Lászlóval kiegészítve, mert ugye elfogadtuk a Kalmár úrét, sőt ugye ha jól emlékszem a Kiss László úr is beadta. Akkor a Kiss László és Balogh László úr neveivel kiegészítve ezt, hogy elfogadtuk, tudomásul vesszük a lemondásukat, és megköszönjük az eddig végzett munkájukat.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Akkor, amit pótlólag megkaptak kedves képviselőtársaim, az abban található határozati javaslatokra kérdezek rá. Kérem a 16-ost szavazzuk meg. Itt minősített szótöbbség kell.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És 17-esről kérem a döntést.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És mielőtt a utolsó következne, akkor most tenném fel szavazásra: a város közgyűlése támogatásként vállalja, hogy a központi óvodai konyhában biztosítja a “Vasút a Gyermekekért” alapítványi óvodába járó gyermekek napi háromszori étkeztetését az önkormányzat által meghatározott térítési díj ellenében. Kérem, erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem az eredeti 15-ösről a szavazatot. Tehát a tájékoztatót tudomásul vesszük.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

34/2001.(II.27.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 369/9,10/1999(XII.14.), a 282/2000(VII.5.), a 295/2000(VIII.22.), a 446/2/2000(X.19.), a 454/2,3/2000(X.31.), a 460/2000(XI.7.), a 462/2000(XI.7.), a 465/2000(XI.7.), az 536/13/2000(XII.19.), az 538/2/2000(XII.19.), a 548/1,2/2000(XII.19.), az 558/2/2000(XII.19.), az 560/2000(XII.19.), az 567/2/2000(XII.19.), az 568/2000(XII.19.), az 587/2000(XII.27.), az 1/4/2001(I.2.), a 2/21,25,26/a,b./2001(I.23.), a 9/2001(I.23.), a 10/2001(I.30.), a 21/2001(I.30.), a 27/1,2/2001(I.30.) és a 29/2001(I.30.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja.
    2. a 196/3/1999(VI.22.) számú határozatát hatályon kívül helyezi.
    3. a 215/1999(VII.9.) számú határozatát hatályon kívül helyezi.
    4.  

    5. a 338/1,2/1999(XI.30.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2001. április 30-ig meghosszabbítja.
    6. a 379/2/1999(XII.21.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2001. május 10-ig meghosszabbítja.
    7. a 386/II/2./1999(XII.21.) számú határozatát hatályon kívül helyezi.
    8. a 426/1/2000(X.10.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2001. április 30-ig meghosszabbítja.
    9. az 500/1,2./2000(XII.12.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2001. március 31-ig meghosszabbítja.
    10. a 23/1,2/2001(I.30.) számú határozatát hatályon kívül helyezi
    11. tudomásul veszi az Intranetes Városi Gazdasági és Műszaki Információs Rendszer kifejlesztési projektre beadott pályázatot.
    12. Polgármesteri Hivatala Alapító Okirata II. pontjának telephelyei az alábbiak szerint változnak:
    13. Az intézmény telephelyei:

      8800 Nagykanizsa, Eötvös tér 16.

      8800 Nagykanizsa, Terv u. 3.

      8831 Liszó, Kanizsai u. 41.

      A fenti módosítással egységes szerkezetben Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Alapító Okiratát a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja.

      Felhatalmazza a Polgármestert az Alapító Okirat módosításának aláírására.

      Határidő: 2001. február 28.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    14. a. jóváhagyja az Egyesített Szociális Intézmény, a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a Szakosított Szociális Otthon alapító okiratának módosítását.
    15. b. felhatalmazza a polgármestert a módosított alapító okiratok aláírására, valamint a már meglévő működési engedélyek módosításával kapcsolatos eljárás megindítására.

      Határidő: 2001. február 28.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    16. felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzati tűzoltóság délutáni és éjszakai pótlékának, valamint távolléti díjának kifizetésével kapcsolatos perben az önkormányzat képviseletét ellátó ügyvédet megbízza.
    17. Határidő: 2001. március 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    18. Balogh László, Kiss László önkormányzati képviselők, Kalmár István Nagykanizsa, Wlassics u. 1. szám alatti, valamint Bene Csaba Nagykanizsa, Munkás u. 5/B. szám alatti lakosoknak az I. Futball Club Szolgáltató Kft-nél betöltött felügyelő bizottsági tagságukról történő lemondásukat tudomásul veszi.
    19. 345.000 Ft működési célú támogatást biztosít a Zalai “A Nostru” Egyesület részére a “Patronázs 2000” Roma vállalkozás beindításához.
    20. Felkéri a Polgármestert a megállapodás aláírására.

      Határidő: 2001. március 15.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    21. a Redilco által szervezett sajtótájékoztatón és projektismertetőn résztvevő delegáció számára az utazás időtartamára napidíj kifizetését engedélyezi.

    1. támogatásként vállalja, hogy a Központi Óvodai Konyhában biztosítja a “Vasút a gyermekekért” Alapítvány óvodájába járó gyermekek napi háromszori étkeztetését az önkormányzat által meghatározott térítési díj ellenében.
    2. Határidő: 2001. március 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. megerősíti a Nagyrác utcai iskola lakáscélú felhasználására vonatkozó 224/2000.(VII.4.) számú határozatát. Felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzati bérlakás-állomány növelése érdekében a Gazdasági Minisztérium pályázatán elnyert támogatásra vonatkozó támogatási szerződést aláírja.
    4. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékozatót tudomásul veszi.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Mielőtt tovább mennénk a következő napirendre, szeretném tájékoztatni Önöket, hogy közgyűlés a 2/2001.(I.23.)/27. számú határozatával elfogadta Dr. Baranyi Enikő képviselő asszony lemondását a Pénzügyi Bizottsági tagságáról. Az SZMSZ 88. §. (8) bekezdése alapján bizottsági tag személyére bármely képviselő tehet javaslatot. Tekintettel arra, hogy a bizottság tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani, ezért az új tagot is képviselők közül kell megválasztani. Kérem a tisztelt képviselőtestületet, hogy március 15-ig szíveskedjenek javaslataikat írásban megtenni. Kérem, ezt mindenki a maga területén gondolja át, hogy Baranyi képviselőnő helyére kit delegálnak, és ugye a döntést majd a közgyűlés meghozza.

 

 

  1. Interpellációk, kérdések (írásban)

 

Tüttő István: Kérdést kíván föltenni Bicsák Miklós úr, tessék Öné a szó.

Bicsák Miklós: Két nagyon rövid kérdésem volna, közérdekű. Az első: Nagykanizsa városrész, azaz Korpavár települése gázellátásával kapcsolatban. 2000. szeptember 27-én kaptam a polgármester úrtól egy levelet, amelyben - szó szerint kívánom felolvasni - Korpavár gázellátása KÖGÁZ 10 millió Ft beruházási költségre tett ajánlatott. Tisztelettel kérdezném tisztelt polgármester úr, mi azóta a településrész lakóval végigjárva, személyesen bekapcsolódva ebbe a munkába, mert egyedül, azt tudni kell, amit már sokszor interpellációmban is, kérdéseimben is elmondtam, hogy egy kicsit keserves és szomorú, hogy Nagykanizsa városrésznek azon települése, ahol az a 80-100 ember él, hogy sem csatorna, sem gázellátása nincsen, holott a milliókat a város más, egyéb, 2 millió, különböző forrásokat, nem kívánok belemenni, megnevezni, és elkészült, de ezek az emberek teljes mostoha körülmények között élnek. Kérdésem, hogy a KÖGÁZ most a napokban fog újra ajánlatot tenni, sokkal kevesebb lesz az a költség, amit én 2000. szeptember 27-én polgármester úr által küldött levél, hogy az önkormányzat óhajtja-e és akarja-e, hogy Korpavár településnek ez évben a gázellátása, mert nagyon is akarják az ott lévők. Nem fenyegetésképpen, tisztelettel elmondom a közgyűlésnek, nagyon egyszerű ma már, aláírásokat kell gyűjteni, megszervezni, és akkor ki kell a tisztelt közgyűlés csikarni, amit át akarunk venni az ilyen dolgokat. Én tartom ezt helyesnek. Én kérem a tisztelt közgyűlést, hogy vegye fontolóra és járuljon hozzá, az hogy Korpavár településen ez évben a gázellátás. Lakosság a megfelelő aláírásával fogja vállalni a rájuk eső részt. Én kérem a szíves támogatásukat. Köszönöm. Ez az első kérdés. A második. ami tegnap történt. Tavaly volt rá forrás, úgy tájékoztattak. Az Űrhajós utca. Tudni kell, hogy egy nagyon leterhelt utca ez a Nagykanizsa, illetve Zalaegerszeg felől az Űrhajós utcában közlekedő kamionok a GE gyár felé, és sem a járdaszéle, sem a gyalogjárda nem készült el. Tavaly kaptam rá ígéretet. Tegnap sajnálatos baleset történt. Az autóbuszok is, tudni kell, hogy nagyon sok nyugdíjas él az Űrhajós utcában, ahogy közlekednek a kerékpárosok. Nem tudnak az út szélére levonulni olyan értelemben, hogy simán közlekedjenek. Beleesett egy gyerek az árokba, szerencse, hogy nem súlyos baleset történt. Én kérem, hogy ez évben, illetve az első félévben polgármester úr, megtörténjen ennek az Űrhajós utcának a rendbe tétele, illetve gyalogjárda elkészüljön.

Tüttő István: Kérdést kíván feltenni Teleki László úr. Tarnóczky Attila úr válaszol is. Tessék.

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr, a második felvetésére annyit válaszolnék, hogy a VIA Kanizsa idei elvégzendő munkái között, amelyre a költségvetési támogatást - ha lesz költségvetés – megkapja, szerepel az Űrhajós úti útpadka szélesítés, felújítás 600 eFt összegben.

Bicsák Miklós: Köszönöm szépen.

Tüttő István: A Korpavár gázellátása pedig, az egy keményebb meggondolást igényel, hiszen 9-10 millió Ft-ról van szó. És azt nem tudjuk pontosan, hogy a lakosság önrésze ebben az esetben mennyi lenne, mert Bicsák úr ugye jelezte, hogy ők vállalják az önrészt. Én úgy gondolom, hogy ez szükséges lenne pontosan meghatározni és tájékoztatni is a lakosságot. Erre kérném, hogy adjon időt. Igaz, hogy a költségvetésben döntenünk kell, de ezeket a számításokat megpróbáljuk még. Ezen a héten meg tudjuk csinálni? Megpróbáljuk ezen a héten megcsinálni. Nem tudok most pontos választ adni rá. Most Teleki úr, Öné a szó, tessék.

Teleki László: Igazán nem kívántam szólni, mert egyszer már szóltam az ügyben, hogy Kiskanizsán a Fiatal Családosok Otthona a Nagyrác utcai Iskolában átalakításról. Több ízben hallottunk ellenérveket és ellenfelvetéseket, amit valahol akceptálni tudok addig a szintig, amíg nem kisebbségi vonulatba megy át ez a dolog, és hogy miért mondom ezt. Az elmúlt időszakban ügyfélfogadásunk idején helyettesem olyan ügyfelekkel találkozott, cigány ügyféllel, aki elmondta, hogy szeretne ebben a projektbe részt venni, és szeretné, hogyha ott esetleg a fiának lakást tudnánk adni, hogyha ez projekt beindulni. De viszont hallotta, hogy itt - szó szerint mondom, és elnézést kérek, a TV nézőktől és Önöktől - kupleráj fog nyílni itt, és ővele ezt így elmondták ott az ottani propagálók, hogy írjon alá egy bizonyos fizetést, ez által nem lesz ott kupleráj.

Tüttő István: Úgy tudom, a kupleráj az óvodában lesz.

Teleki László: Na most én azért vagyok felháborodva elsősorban, mert félrevezetik a kiskanizsai lakosságot, hogy ilyen címszó alatt próbálják meg a lakosságot beetetni, hogy csúnyán mondjam, hogy ott ilyen jellegű létesítmény működni fog. Én azt hiszem, hogy most már tényleg oda megy át ez a dolog, hogy cigány vonulata lesz ennek a dolognak, és kisebbségi vonulata lesz, holott ki szeretném fejteni, semmi köze a cigány kisebbségnek ehhez a programhoz. Egy kőkemény szabályozó rendszerrel a Szociális Bizottság kiépítette azt a rendszert, hogy milyen alapon lehet ezt a bizonyos fiataloknak igénybe venni, ezt a bizonyos rendszert. És nem értem meg, azok a személyek, akik ez ellen valamilyen szinten érzelmeiket megpróbálják táplálni, hogy miért nem a korrektség elvét választják, és miért nem úgy próbálják ezt a programot meghiúsítani, amely valós célokat, más valós célokat tartalmaz, mert én úgy gondolom, hogy akkor lenne csak igazán a városlakóknak és városszéli lakóknak igazán hitelesen képviselve ez az ügy, hogyha valóban más programba megneveznék. De én azt hiszem, most jelen pillanatban nem szabadna belemenni abba a csapdába, hogy Nagykanizsán kimondjuk azt, és minden egyes lakásba, ahova megyünk propagandát fejteni, hogy ez, vagy cigányok költöznek ide, vagy az említett témakörben lesz belakva ez az épület. Én egyszer és mindenkorra azért el szeretném itt mondani, hogy most is és mindenkor ki fogok az mellett állni, hogy fiatal családosok kívánnak ideköltözni. A Szociális Bizottság egy korrekt anyagot tett le a közgyűlés elé, amivel pályázott, és ezt én azt hiszem, hogy nagyon nehezen lehetne megvétózni, ha ez nem így történik. Egyébként felhívom a figyelmét az illető személyeknek, hogy ők aláírást gyűjtenek, én jó magam is elkezdem az ellenaláírásokat, és mindig eggyel többet fogok szerezni, mint ők. És ezt azért mondom, mert valóban nagyon fontos, hogy hiteles tájékoztatást kapjanak a kiskanizsai lakosok, hogy ott nem bordélyház, és nem cigányok lakta övezet fog kialakulni, hanem fiatal családosok otthona fog megvalósulni eddigi pályázati anyagunk alapján.

Tüttő István: Köszönöm szépen. Bár a hiteles tájékoztatásban nem tudom, hogy bárhol is egy szó is elhangzott volna arról, hogy nyilvánosházat kívánunk létrehozni bárhol is ezekben az épületekben. Valamilyen idős néninek ez volt az elképzelése. Biztos, hogy rosszat álmodhatott, és ő terjesztette, hogy itt ilyet akarunk. Kérem a sajtó is lehozta, én magam föl voltam háborodva, mikor ilyen gondolatok vetődtek fel, hogy a nagykanizsai önkormányzat nyilvánosházat. Először is törvény tiltja, nem lehet ilyet létrehozni, mert aláírtuk az New York-i egyezményt, Magyarországon ilyenről szó sem lehet. Valószínű, hogy ezért Nagykanizsa sem oldhatná meg ezt az eszméletlen gondolatot.

Tarnóczky Attila: Ezek után biztos vagyok, hogy most már lemoshatatlan rólunk, hogy igenis ezt akarjuk.

Kelemen Z. Pál: Tudom, hogy hozzászólásom nem ügyrendi jellegű, és nem is feltétlen felel meg az SZMSZ-nek. Azért engedje meg, hogy pár szóban egyetértésemet fejezzem ki Teleki úrral. Képviselőcsoportunk megtárgyalta ezt a kérdést, és kijelenthetem, hogy teljes mértékben szolidárisak vagyunk azzal, amit mondott.

Tüttő István: Azt azért megjegyezném, hogy kérem a két képviselő urat, akik a kiskanizsai képviseletet is ellátják, hogy szíveskedjenek ez ügyben, olyan értelemben gyakorolni a határkörüket, jogkörüket, hogy akkor is nyilatkozni kell, amikor a sajtó ilyen kérdéssel foglalkozik, mert ott kapásból ugye meg kellene nyugtatni ugye a lakosságot, hogy ilyenről szó sincsen.

Dr. Csákai Iván: Azzal, hogy ilyen ellenhangok jelennek meg, nagyon veszélyes vizekre megyünk, hisz pályázati úton nyertünk bizonyos pénzösszegeket, és hogyha ezeket nem tudjuk fölhasználni, egy idő után a központi kormányzat azt mondja, Nagykanizsának nem is kell adni pénzt. És igenis az elindított programot, amit a közgyűlés elfogadott, ezt tovább kell vinni, és ebben az évben is tovább kell lépni a szociális bérlakásépítésben. És teljesen egyetértek én is Teleki úrral.

Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Pontosan az elhangzottak alapján, mivel az interpellációs kérdések esetében ez a dialógus így nem járható, én ezt a napirendet most felfüggesztem, és újra megnyitnám a polgármesteri tájékoztatót. Azzal az egy határozati javaslattal élnék, hogy kérem, erősítsenek meg abban, hogy az itt lévő, minisztérium által már megküldött pályázatot, illetve szerződést aláírhassam ebben a kérdésében. Arról volt szó korábban, hogy addig, amíg a kistérségi települési önkormányzat ez ügyben nem dönt, döntött ismerjük a véleményüket, nekünk azonban döntenünk kell. Javaslattételről volt szó, illetve az ő álláspontjukról. Kérem, döntsék el, hogy aláírjam, vagy ne. Kérem, szavazzunk. Ha igent nyomnak, akkor aláírhatom.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Akkor most bezárom megint a polgármesteri tájékoztatót, és rátérnénk - mivel több kérdésre jelentkező nem volt - az interpellációkra. Interpellációt külön szóban nem jelezett senki, hogy be kíván nyújtani. Kérdezem a tisztelt, korábban interpelláló képviselőtársaimat, Röst Jánost kérdezem, hogy kíván-e? Bocsánat. Interpellációja van Röst úrnak, kíván-e szóban hozzáfűzni valamit?

Röst János: Igen, kívánok. A 2001. évi költségvetés koncepciója vitájánál kérdést intéztem a városvezetéshez a lakásalap helyzetéről, de akkor arra nem kaptam választ. Az önkormányzati bérlakásoknál a privatizáció során …. 1 milliárd Ft bevétele keletkezett, amelynek a kezelése egy külön pénzügyi alapon történik. Én úgy gondolom, hogy kellett volna kapnunk egy tájékoztatást a közgyűlésnek ennek a felhasználásáról, hiszen több esetben került erre sor. Én ezért interpelláltam, és ezért kértem ezt a tájékoztatót, amit tisztelettel megkaptam a polgármester úrtól. Mondanék pár összeget. 1999 és 2000 között mintegy 417 millió Ft volt a lakásalapnak a pénzügyi számláján, amely lényegében majdnem teljes mértékben felhasználásra került. Erről egy törvény rendelkezik, már pedig az 1993/78. törvény, hogy milyen célra lehet ezt felhasználni, ami a véleményem szerint, csak az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásokra, vagy új lakásvásárlásra lehet felhasználni. A felhasználás esetében, ilyen például a I/3-4. pont, illetve a IV/2-6-8. pont. Én úgy érzem. hogy ebbe a kategóriába nem fér bele. Ez mintegy 261 millió Ft-ról van szó. Éppen ezért felkérném jogszabály értelmezésre az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy erre adjon választ, hogy ’93/78. törvény ilyen értelemben lehetőséget tesz-e, vagy nem ad lehetőséget arra, hogy ezt felhasználjuk ilyen módon. Köszönöm szépen egyébként a választ.

Tüttő István: Ügyrendi gombot nyom Antalics úr, de válaszolni is tudunk a kérdésre. Tessék, ügyrendi gomb, Antalics úr.

Antalics Dezső: Az előbbi szavazás előtt polgármester úr megnyitotta a vitát. Én akkor szólásra jelentkeztem, nem kaptam szót, hanem szavazott a közgyűlés. A Településrészi Önkormányzat vezetőjeként el kell, hogy mondjam, hogy van egy olyan érvényes határozata a közgyűlésnek, amely Kiskanizsát érintő kérdésekben a Településrészi Önkormányzat véleményével együtt szavaz. Tehát ez azt jelenti, hogy ebben a kérdésben a beruházási okmány közgyűlés elé kerül 27-én és ezt a Településrészi Önkormányzat legközelebbi ülésén fogja tárgyalni. Tehát gyakorlatilag én úgy gondolom, hogy most a Településrészi Önkormányzat véleménye nélkül történt egy szavazás. Ezt én, mint vezetője az önkormányzatnak, kötelességem volt elmondani.

Tüttő István: Hát nem egészen fogadom el ezt, hát, hogyhogy az ő véleményük nélkül, hiszen úton-útfélen azt hirdetik, és mást sem lehet olvasni, hogy szó sem lehet róla, tüntetni fogunk. Hát mit akarunk még? Milyen kérdésre várunk még?

Tarnóczky Attila: Két rövid választ szeretnék adni. Az egyik, hogy beruházási okmányt természetesen még jön a közgyűlés elé, és a Településrészi Önkormányzat megtárgyalhatja. A másik választ Röst képviselő úrnak szól, hogy ez a törvény, amire tetszik hivatkozni …….….. indok, amelyekre hivatkozik, azok szabályos pontok, de az Ügyrendi Bizottság ….. vizsgálja.

Tüttő István: Sőt, ha jól emlékszem, felsőbb szervektől kértünk a jogi kérdésben állásfoglalást, és az állásfoglalás a minisztériumból érkezett meg, és azt hiszem, többen is emlékeznek rá, hogy így született meg a döntés a csatornázás támogatására. Kérdezem Bicsák úr, Kiss László úr, Önöktől, először Bicsák úrtól, hogy elfogadják-e az interpellációra adott választ.

Bicsák Miklós: Igen, polgármester úr, elfogadom. Úgy látom, egy korrekt tájékoztatást kaptam és várom a folyamatos intézkedést. Elfogadom.

Tüttő István: Kiss László urat kérdezem.

Kiss László: Polgármester úr, sajnos én nem tudom ezt a választ elfogadni, mert nem a kérdésre vonatkozik. Annak idején a középtávú településfejlesztési program, mint megnevezés külön, függetlenül bármilyen törvényi előírástól keletkezett. Itt a válaszban, amit kaptam, itt arra hivatkoznak, hogy ez már egy hosszabb ideje elkezdett munka, a ´97. évi LXXVIII. törvény előírja, különböző elméleti fejtegetéseket kapok itt válaszként, hogy mi a településfejlesztési koncepció, definícióként, mi a településfejlesztési döntés, ugyancsak definícióként. Az én kérdésem arra vonatkozott lényegében, hogy a 42 nap alatt miért nem lehetett kiküldeni azt az anyagot, ami rendelkezésre állt. De erre nincs a válaszban szó, vagy erről nincs szó.

Tüttő István: Úgy tudom, kiküldtük. Kérem, nem fogadta el képviselő úr.

Kiss László: Polgármester úr, elnézést, hogy visszavettem a szót. Igen, kiküldtük. Február 19-ei dátummal kaptam meg a válaszlevelet, és február 19-ei dátummal érkezett meg a kb. 100 oldalas másolt anyag is, az interpellációt követően. Hát úgy már ki lehet küldeni. Az előző 60 napról nincs szó, és akkor utána csodálkozunk, hogy az áprilisi határidőt, mondjuk, miért nem lehet tartani.

Tüttő István: Erről azért az a véleményem, hogy egy nagyon komoly munkát igényel, sőt ennek a munkának még messze nem vagyunk a végén. A Közgazdasági Társaság ismét jelentkezett, felajánlotta segítségét, mint az első alkalommal is, a koncepció kidolgozásában, illetve annak az aktualizálásában segítséget fog nyújtani. Tehát az, hogy most 42 napig nem kapta meg képviselő úr, elnézését kérjük, most elkészült az a 100 oldalas anyag, lehet vele tovább dolgozni. Az a lényeg, hogy ez mielőbb aktualizálva, tényleg a város stratégiai elképzeléseit tartalmazva elfogadásra kerülhessen. Kérem, szavazzunk. Kiss László úr nem fogadta el a választ. Amennyiben Önök egyetértenek, igennel. Kiss László úr még válaszol, utána szavazunk.

Kiss László: Polgármester úr, megkaptuk az anyagot, igen. Köszönjük. Valóban lehet ezzel dolgozni, és valóban nagyon fontos lenne, hogy a városnak ez rendelkezésére álljon. Most már én is teljesen elégedett vagyok az ügymenettel, csak a 40 napos időszükségletet nem tudtam elfogadni, és én ez ellen tiltakoztam, és a 40 napot nem fogadtam el. Ezért ezt helyesbíteni, nem is helyesbíteni, magyarázni akartam az álláspontomat, mert azt hiszem, hogy rendelkezésre álló írásos anyagokat, még ha 100 példányról is van szó, 40 nap alatt le lehet másolni, és ki lehet küldeni.

Tüttő István: Hát az a probléma, ha nem fogadod el a választ, akkor ezzel még sokáig foglalkoznunk kell, csak nem tudom, mit foglalkozzunk vele. Elnézését kérjük a képviselő úrnak, hogy későn kapta meg. Nem fogadta el a választ, de Önök szavazzanak róla. Kérem, szavazzunk. Aki igennel szavaz, elfogadja.

Kiss László: Polgármester úr, elfogadom, mivel elnézést kért ……, így elfogadom.

 

 

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a javaslat a fogászat fogorvosainak funkcionális privatizációira fogorvosi kihagyásával, kérem Csákai urat, hogy hozzáfűznivalóját, észrevételeit tegye meg. Mert ugye a fogorvosokat nem fogjuk privatizálni.

Kiss László: A következők miatt tettem ügyrendi észrevételt, tekintve, hogy én kértem a jelenlévőkre való tekintettel, hogy a miklósfai körzethatár módosítás másodikként kerüljön sorra, kérem, hogy ez legyen, tekintettel azért is, hogy itt logikai összefüggés is van. Tehát, hogyha egyszer egy körzethatárt meghatározunk, azután lehet azt privatizálni, és nem a privatizáció után, vagy a részleges privatizáció után körzethatárt módosítani.

Tüttő István: Tehát akkor először foglalkozzunk a Miklósfával?

Kiss László: Először Miklósfával foglalkozzunk, az lenne a kérésem.

Tüttő István: Nincs akadálya.

 

 

  1. Fogászati körzethatár módosítás (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Január 23-ai közgyűlésünkön levettük a napirendről a fogászat funkcionális privatizációjára vonatkozó javaslatot, éppen Kiss László úr kérésére. Az Ő javaslatát, illetve kérését megvizsgálta ismét a Szociális és Egészségügyi Bizottság, és állást foglalt és javaslatot tett. Én megkérem a bizottság elnökét, Dr. Csákai Iván urat, hogy foglalja össze a bizottság véleményét.

    Dr. Csákai Iván: A kiküldött anyagban a 2. változat az, amelyik, tehát a B változatot, B/a-t javasolja elfogadni. Itt arról volt szó, hogy a jelenlegi 9 körzetet, annak ellenére, hogy a bizottságunknak is az volt a véleménye, mint nagyon sok képviselőnek, hogy sok ez a körzet, ésszerűen próbáltuk beosztani, és egy fogorvoshoz rendeltük Miklósfát. Ez volt a lényege az egész döntésünknek. Ezt tudom én mondani, ezt 7 igen, 2 tartózkodással fogadta el a bizottságunk.

    Tüttő István: Tehát akkor a B/hányas?

    Dr. Csákai Iván: B/a.

    Tüttő István: Tehát ez a bizottság javaslata.

    Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság, azt gondoljuk, kellő alapossággal megtárgyalta a miklósfai fogászati rendelő esetleges kialakításával kapcsolatos elképzéseket. A Gazdasági Bizottság értelemszerűen nem orvos, vagy az Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartozó szakmai szempontokat mérlegelt, hanem alapvetően azt, hogy figyelemmel az ÁNTSZ levelére, amely azt engedi sejtetni, hogy jelentős beruházásokat kellene fordítanunk nekünk egyrészt az épületre, másrészt pedig az egészségügyi alapellátás ellátásához szükséges eszközfejlesztésekre, a Gazdasági Bizottság azt javasolja a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy fogadja el az Egészségügyi Bizottság javaslatát, a B/a-t, illetőleg pontosabban azt mondjuk, hogy nem látjuk célszerűnek jelentős pénzeszközök felhasználását erre a célra, tehát alapellátást érintő szakmai kérdésekben pedig azt javasoljuk a közgyűlésnek, hogy az Egészségügyi Bizottság szakmai álláspontját fogadja el.

    Birkner Zoltán: A Gazdasági bizottsági ülésen valóban az a döntés született, amit elnök úr elmondott. Volt egy másik javaslat is, szerepel az anyagban azóta egyébként, hogy 3 igen, 6 nem szavazattal nem került elfogadásra. A javaslatom az volt és tartom, és most már megerősítve a saját frakciómmal, tartom ezt, a B. határozati javaslat b. pontját támogatjuk, amely egyetért a körzethatár megmaradással azzal ugye, hogy egy ember kezében összpontosul ez az egész körzet, és azzal a kiegészítéssel, hogy heti – megállapodás szerint – két-három alkalommal Miklósfán is lehetőséget biztosítunk fogorvosi ellátásra. Tehát az én javaslatom, és ez a frakció javaslata is, ez a B. határozati javaslat b. pontja.

    Tüttő István: Ennek hány milliós vonzata van? Hát nem kidolgozni kell, pénz kell hozzá. Már tudjuk, hát kb. 8 millió Ft.

    Kiss László: Ez a téma már több mint 2 éve szerepel a megyei jogú város közgyűlésének a napirendjei között, hol újra, újra felbukkanva, tekintve, hogy ´99. január 23-án adtam be az önálló képviselői indítványomat, amiben kértem a fogászati körzetnek a visszaállítását. Azon fogászati körzetnek a visszaállását, amely ´91. és ´95 között zavartalanul működött, mindennapos rendeléssel. Ez tulajdonképpel a városrész városhoz tartozását jelezte, ez a városrész első önálló demokratikus vívmánya volt, amit a rendszerváltozás után kivívott magának. Akkor kb. 2000 aláírást gyűjtöttek össze, amire a közgyűlés úgy határozott, hogy létrehozza ezt a fogorvosi körzetet. ´95-től takarékossági intézkedések kapcsán a rendelési napok száma lecsökkentésre került, más fogorvos került oda, ott már nem úgy működött, mint ahogy kellett volna. El kell, hogy mondjam, hogy ´91. és ´95. között ott működött az iskolafogászat is, olyan rendszerben, hogy a fogorvos behívta az éppen soron lévő osztályokból azt a 10 gyereket, amelyik névsor szerint következett, ellátta őket, és utána visszaengedte őket, és tovább ment a rendelés. Akkoriban nem is volt probléma a miklósfai gyerekek fogaival. ´95. után ez a dolog, ahol elhúzódott, ahol változott a – tisztelt képviselőtársak tudok én tovább várni, amíg a magánbeszélgetéseket befejezik.

    Tüttő István: Figyeljünk oda, mert rendkívül fontos bejelentésem lesz. Minden városrészben kell egy ilyet csinálni.

    Kiss László: Akkor szeretném folytatni, és adja isten, hogy polgármester úr ezt meg tudja csinálni.

    Tüttő István: Hát azt remélem, hogy nem fogjuk.

    Kiss László: Akkor folytatnám, ha megengedi, polgármester úr. Tehát ´95-től ´98-ig, amíg nem jött egy olyan Kormányrendelet, amely egy adott létszámban maximálta az egyes fogorvosi körzeteknek a számát, úgy ahogy működött ez a rendelés, utána viszont megszüntették a létszám maximálása kapcsán. Azóta rájött a kormányzat is, hogy ez a rendelet hibás volt, ez a rendelet azóta visszavonásra került, tehát nincs ilyen korlátozás. El kell, hogy mondjam, hogy ´95. és ´98. között az iskolafogászatra nem is került sor, az iskolaigazgató levele a birtokomban van, aki elmondja, hogy ´95-ben volt utoljára az iskolafogászati ellátás, és ´98-ban, miután én interpelláltam a rendelő visszaállítása után, azután került ismét az iskolafogászati rendszerbe felvételre a miklósfai iskola. Azt hiszem, a szülők joggal aggódnak a gyermekeiknek a fogai állapotáért, amikor ma úgy működik az iskolafogászati rendelés Miklósfán, hogy berendelnek egy osztályt a Szent Imre utcai rendelőbe, egy egész osztályt, mennek busszal, egy nap gyakorlatilag kiesik az oktatásból, utána megnézik ott a gyerekeknek a fogait, kapnak egy cetlit a fogorvostól, hogy a bal felső 3. lyukas, s mondják a gyereknek, hogy mond meg édesanyádnak, vigyen el a fogorvoshoz, és utána jön vissza így az osztály. S hogy sorra kerül-e az fogorvosi vizsgálat, fogtömés, vagy adott esetben a szükséges beavatkozás, ezt már nem lehet tudni, mert ez már a véletlenre, vagy adott esetben a szülő gondjaira van bízva, és nem az iskola-fogorvosra. És én azt hiszem, hogy a városrészben lakó 2500 ember és több száz iskoláskorú gyermek megérdemelné, hogy ugyanúgy, mint ´91. és ´95. között működött a fogorvosi rendelő, ugyanúgy működjön most is egy önálló fogászati körzet Miklósfán, tekintve, hogy a rendelő rendelkezésre áll, eszközök vannak, igaz ugyan, fel kell őket újítani, de azt hiszem, Miklósfa megérdemelne ennyit. Én arra kérem a közgyűlést, hogy mindezeket figyelembe véve úgy döntsön, hogy Miklósfán visszaállítja az önálló fogászati körzetet, és a 3. változatnak az elfogadását kérem én a közgyűléstől.

    Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság is állást foglalt ebben a kérdésben. Természetesen nem egészségügyi szakkérdésben, hanem elsősorban a pénzügyi, gazdasági vonzatát tekintve. A megállapítása a Pénzügyi Bizottságnak nagyjából és egészében azonos a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságéval és összecseng az egyébként illetékes szakmai bizottságéval, a Szociális és Egészségügyi Bizottságéval. Nem tartjuk indokoltnak önmagában ennek az orvosi körzetnek a létrehozását, a számának a gyarapítását sem, és megítélésünk szerint felelősen az önkormányzat ma azt az épületben és gép-műszerben történő beruházási költséget, amelyik megfelelne egy jó színvonalú fogorvosi ellátáshoz, ma nem tudjuk vállalni.

    Kelemen Z. Pál: Mindnyájunk számára világos, hogy három bizottság tárgyalta a kérdést, három bizottság nem támogatta. Mindezek ellenére megértem Kiss képviselő urat, de próbáljon velünk gondolkodni. A megértésemről még annyit, hogy egy területrészi képviselőnek kutya kötelessége védeni a területét, és ott a lehető legjobb körülményeket kihajtani. Az adott esetben ezt ésszerű és gazdaságos körülmények között megcsinálni nem lehet. Miben próbáljunk együttgondolkodni? Kérem, abban próbáljunk együttgondolkodni, hogy az a 18-as háziorvosi körzet alakulná át Kiss László javaslata szerint 10. számú körzetté, vagy Birkner úr közbenső javaslatára kettős helyzetbe kerülne, vagy két helyen rendelne a 7. számú körzet, amelyikben benn van a 10., 18., 8. háziorvosi körzet. Sajnálatos módon a miklósfai rendelő avult székkel, rossz eszközökkel, használhatatlan sterilizátorokkal, nem megfelelő körülményekkel rendelkezik, helyreállítása tetemes költséget igényel. Ésszerűen semmi nem indokolja, hogy ott új körzetet állítsunk fel. Azt sem indokolja, hogy ott egyáltalán rendeljenek. Másrészt, tessék csak végiggondolni – és ezt a polgármester úr már mondta –, ugyanilyen elven és ugyanilyen jogon más településrészek is élhetnének ilyen igénnyel, a közel hasonló méretű Palin, a sokkal nagyobb méretű Kiskanizsa, és ne beszéljünk Bajcsáról, meg Bagoláról, Fakos – az már egészen kicsi. Ott több volt a mértéktartás és kevesebb a képviselői PR munka. Ezért én arra kérném tisztelt képviselőtársaimat, hogy a bizottságunkban elfogadott B/a. határozatot támogassák.

    Birkner Zoltán: Valójában néhány szempontból még akár egyet is érhetek Kelemen képviselőtársammal. Én hallottam szakmai indokokat amellett, hogy miért nem szükséges még egy fogorvosi körzet kialakítása, éppen ezért tettem azt a javaslatot, amit tettem, maradjon a 9 körzet, ma nagyon örülök annak, hogy első lépésben azért, ha ezt elfogadjuk bármelyik változatot, akkor legalább a Miklósfa egy fogorvoshoz tartozik. Tulajdonképpen ennek egy kis kiegészítése lenne csak, hogy a már korábban működött és jól, közepesen, hol jól, hol közepesen, de működő rendszert szeretnénk részlegesen visszacsempészni. Igazuk van uraim, hogy ezt kérhetné Kiskanizsa, ezt kérheti Palin, de nem volt ott előzménye ennek. És onnantól kezdve, hogy 650 aláírással kérik ezt egy településrész lakói, sok mindent lehet tisztelt uraim és hölgyeim ezzel tenni, csak egy dolgot nem, hogy nem vesszük figyelembe ezt a kérést. És ez egy átmeneti, köztes megoldás, amit javasoltam. Lehet, hogy ez nem a legszerencsésebb, de mégis egy heti 2-3 rendeléssel, a 9 körzet megmaradásával és annak az összegnek a vállalásával, amivel valóban újra lehetne indítani ezt a fogorvosi rendelőt, igenis, hogy én úgy érzem, hogy meg kell tennünk ezt a lépést. Elébe megyünk annak, amit már tapasztaltunk más településrészeknél, elébe megyünk sok mindennek, aminek szerintem nincs semmilyen szinten jó hozadéka. Nem tudom, hogy ez 8 millió Ft-e. Én azt tudom, hogy pillanatokon belül reményeim szerint meg fog történni egy műszerbeszerzés, egy csomag a Szent Imre utcában. Azt gondolom, hogy akkor fel fog szabadulni jó pár gép, azt gondolom, hogy nem kell, nem biztos, hogy a legmodernebb berendezéssel kell egy időszakosan nyitva tartó ilyen rendelőt felszerelni, én a 8 millió Ft-ot egy kicsit soknak érzem egyébként éppen ezért, de nem szeretnék erről szakmai vitát folytatni. Ha 8 millió Ft, azt is támogatom egyébként. Úgyhogy kérem Önöket, hogy mindezek figyelembevételével, és azzal, hogy ennek egy komoly előzménytörténete van ´91-től ´98-ig, szavazzuk meg a B változat második pontját.

    Kiss László: Az előzőekben elhangzott egy-két felvetésre szeretnék csak reagálni. Kelemen Z. képviselőtársam említette, hogy akkor az összes többi peremkerület is kérné ezt. Meggyőződésem, hogy kérni is fogja, és meggyőződésem, hogy a privatizáció kapcsán ezek a szolgáltatások pontosan oda, abba a területre fognak kimenni, ahol az igény megjelenik, nem pedig központosítva, egy helyen fognak működni. A gazdaságosság, amit Böröcz képviselőtársam mondott, igaza van, valóban nagyon csehül áll a város kasszája. Ha csak a gazdaságosságot vesszük, akkor ez a 9 körzet is sok, akkor 5-öt meg kell szüntetni, akkor 4 elég. Ez az, ami gazdaságosan, és valóban csak fiskális szemlélettel kezelné a fogászatot. Én úgy vélem, ha 9 elfér annak ellenére, hogy csak 4-re lenne szükség, akkor egy 10-nek is van helye. 15 volt, ha jól emlékszem. Csak azért mondom. Tehát, ha egyszer már változtatunk, akkor úgy változtassunk, hogy a jövőbe mutatóan, ahol minden peremkerületre, minden városrészben, ahol szükség van ezekre az ellátásokra, oda települjön ki. Miért vannak a háziorvosok 18 helyen szétszórva a városban? Azért, mert a körzetükben kell lenniük, mert ott jelentkezik az igény. Ugyanez érvényes a fogászati ellátásra is. És meggyőződésem, hogy ez lesz a jövő. Még egyszer kérem a képviselőtársaimat, hogy a harmadik változatot szavazzák meg, tekintve, hogy a 2/A., az a 2/B. és a harmadik változat között anyagilag nincs nagy különbség. Még annyit szerettem volna kérni, itt vannak a városrész lakosságának a képviselői is. Többen szeretnének hozzászólni, én úgy vélem, hogy Karácsony József úr készült is, kérném, hogy a közgyűlés adjon neki lehetőséget, hogy elmondhassa Ő is a véleményét a lakosság nevében.

    Kelemen Z. Pál: Tisztelt Kiss Úr! Mivel megszólíttattam. Soha nem vitattam, hogy a privatizáció, a valóságos privatizáció nem funkcionális privatizáció. Ezt a kérdést annak rendje-módja szerint már megoldotta. Megoldotta. Tehát nincs mit megoldani. Ami pedig a körzeteknek a számának csökkentésére tett javaslatát illet, ez a dögöljön meg a szomszéd lova effektus.

    Dr. Fodor Csaba: Én jobb szeretem, ha pénzekről racionális elvek és gondolatok után dönt a közgyűlés és nem szívszerelemből, vagy netán valamilyen más, ha tetszik, politikai érdekek alapján. Azért fontos, és azt gondolom, a lakosság ebben az ügyben már egyszer szavazott. – Kölcsönkenyér visszajár Kiss László képviselő úr, a magánbeszélgetést, hogyha abbahagyná, akkor folytatnám, mert Önnek szeretnék válaszolni. Köszönöm szépen. – Tehát ha a lakosság egyszer szavazott – ott hagytam abba – körülbelül a korábbi számok alapján ez havonta 20 és 40 közötti létszámot érintett, mert körülbelül ennyien látogatták ezt az intézményt. Tehát én azt gondolom, hogy ez a 20 és 40 közötti látogatottsági szám az, amit nekünk figyelembe kell venni, és nem az a kívánságlista, amit esetleg aláírnak több ezren, mert a szükségét annak nem az aláírások, hanem a tényleges igénybevétel fogja igazolni, vagy nem igazolni. Számomra az, hogy ez hosszú előzménnyel bír vagy nem, ebből a szempontból teljesen érdektelen. Nem biztos, hogy egy adott ügy hosszú előzményekkel bír-e, vagy rövid előzményekkel bír-e, annak jelentőséggel kellene bírnia magában a döntéshozatalban, a döntés minőségében. Annyit azért szeretnék mondani, a Gazdasági Bizottságon valóban szóba került, amit Birkner Zoltán képviselő úr mondott, csak az volt az álláspontunk, bár nem értünk az alapellátáshoz, a fogászathoz sem, de az volt az álláspontunk és azt gondoljuk többségében, hogy az a tény, hogy kis kiegészítéssel, részlegesen működjön hetente egy-két alkalommal, teljesen érdektelen, mert heti egy alkalommal, kétheti egy alkalommal vagy akár havonta egy alkalommal működne, azokat a beruházásokat ugyanúgy el kellene végezni, minthogyha mindennap vagy akár éjjel nappal működne. Természetesen a működési költségek e szerint változnának, de maga a beruházás felújítás igénye pénzeszközök tekintetében nem. Tehát ezt mérlegeltük, és ez így hangzott el. Tehát én azt gondolom, és tényleg arra kérem a tisztelt közgyűlést, a két szakmai bizottság, az Egészségügyi Bizottság és Gazdasági Bizottság, valamint a harmadik, a Pénzügyi Bizottság álláspontját szíveskedjen elfogadni, ami nem szól másról kisebb, nagyobb módosításokkal, de lényegét tekintve a B/a. változatról, és ezt javaslom a közgyűlésnek, hogy fogadja el.

    Dr. Baranyi Enikő: Én Kiss László képviselőtársnak a visszatérő problémáját, kérdésfelvetését a következő okok miatt tudom megérteni, és hiszek benne, hogy meg tudom Önökkel is értetni. Sajnos tudomásul kell venni, hogy egy városban a peremkerületek az oktatás és az egészségügyi ellátás szempontjából is sajnos konzerváltan – és ebben mi is szerepet vállalunk – többségében hátrányos helyzetbe kerültek. Gondolok itt például – Fodor képviselő úr biztos, hogy emlékszik rá –, hogy kellett nekünk egyeztetnünk és úgymond kiállnunk Kiskanizsa oktatási helyzetéért. Akkor már szinte prognosztizálni tudtuk, hogy egy folyamat, amit a testületi döntés regresszív pályára állít, felgyorsul és még inkább a visszafejlődés szakába jut. Ezen okból kifolyólag is vitatkoznom kell Fodor képviselő úrral a számadat ismertetésénél, nevezetesen a pillanatnyi, vagy a közelmúlti betegforgalom nem hasonlítható össze egy tényleges, folyamatos működés melletti praxis forgalmával. Igaz ez Miklósfa esetében is, hisz egy meghozott döntés, mi megszünteti a Mindenki Házában lévő fogászati rendelést, törvényszerűleg vezet ahhoz, hogy az utána lévő ritkított rendelések esetében az ott lévő lakosság pontosan a rosszabb elérhetőség miatt kényszerítve van másfajta igénybevételre. Tehát én a magam részéről, nemcsak a fogászati alapellátásra és Miklósfára vonatkoztatom ezt, minden esetben, minden olyan igényt, ami a lakosság száma, és ez a legfontosabb, hogy nem 500 emberről van szó, akik azon a településrészen élnek, vagy 120-ról, aki csatornát, vízművet kérnek, bár nekik ugyanolyan joguk van ezeket a dolgokat kérni és igényelni, hisz ehhez a közigazgatási területhez, Nagykanizsához tartoznak. Úgy gondolom tehát, hogy Kiskanizsának is adandó esetben, amit köszönök szépen, hogy polgármester úr felhívta a kiskanizsaiak figyelmét is erre, de Miklósfának is igenis lehetőséget, hogyha mód van rá, kérniük kell, hogy ugyanolyan típusú és ugyanolyan könnyen elérhető ellátást kapjanak. A centralizáció ilyen értelemben, ami a fogászati ellátásban pillanatnyilag megvan, valóban így van, elsősorban a fontos területek, például az iskolafogászatot is megítélésem szerint egy sokkal hátrányosabb és rosszabb helyzetbe tudja hozni. Én a magam részéről tehát csak kizárólag a településrész és a lakosság valós szakmai igényeinek a megfogalmazását érzékelem, amikor a fogászattal kapcsolatos visszatérő kérdésfeltevése van Kiss László képviselőtársamnak. Tehát, mint ahogy szavazásnál is fogják látni, és remélem, nem fogom a gombot rosszul megnyomni, én ezért a hármas változatot tartom kötelességemnek megszavazni.

    Bicsák Miklós: Nagyon nehéz helyzetben vagyok ….. voltak, mint településrész képviselője is második ciklusban, ahol a településnek nagyon komoly gondjai vannak, De én nem jöttem ilyen jó gazda módjára sáfárkodva, tudjuk, hogy a költségvetésünk milyen, és akkor itt a Birkner képviselő úr is a frakciójuk nevében 650 aláírással előreteszem. Miklósfa lakossága, barátaim, sportbarátaim, ….., épp a hétvégén voltam bálban, nagy tisztelője vagyok az ott élő embereknek, de többségével beszélgetve, nem indokolt, ahogy képviselőtársam itt elmondta, Kiss képviselőtársam. Nem az ellen vagyok, hogy legyen, de hát akkor, amikor a város ilyen nehéz gazdasági helyzetben van, mindegy, hogy 5 millió Ft-nál kezdjük, hogy a berendezés, a műszerek, és felzárkózva 8 millió Ft-os összegig, hogy egy városrésznek azon megkülönböztetésével, hangsúlyozni kívánom, hogy Miklósfa településrész nem ellene, hogy megkapja ezt a fogászatot, ahol eddig is működött, hogy ´91-től ´95-ig, és nem használták ki, ezért kérném is Polgár főorvos urat, hogy szakmailag, én gazdasági oldalról kívánom továbbiakban is megvilágosítani, hogy legyen olyan kedves, tájékoztassa a tisztelt közgyűlést, hogy indokolt-e, ahogy a Kiss László úr itt elmondta, vagy mielőtt esetleg a tisztelt lakosság képviselői is hozzászólnak véleményükkel, hogy nagyon kíváncsiak, mert ez a város tudjuk, hogy hogyan áll itt a 2001-es költségvetésnél. Ha mi így a 8 millió Ft-okat csak megszavazzuk, akkor én is kérem Birkner urat, ahogy elmondta, hogy 650 aláírás, meg fogom én is a településrészen szervezni a jogos és indokolt kéréseket aláírásunkkal igazolva, hogy szavazza meg a tisztelt közgyűlés, mert akkor Nagykanizsa város közgyűlése egy bólintással ezzel a módszerrel meg fogja a dolgokat szavazni. Indokolt-e ez az eset? Ha indokolt, én szívem szerint én is meg fogom Miklósfának szavazni, de az, hogy kitalálunk valamit és igenis szükséges, és a szakma, a Gazdasági Bizottságon is el lett hangoztatva és elmondták, hogy nem indokolt, én ezért akarom tisztelettel a szakmától kérdezni, hogy szükséges-e? Ha szükséges, ahogy mondtam, megszavazom. De akkor a másik várostelepülés, Bagola, Kiskanizsa, Palin városrész is jogos kérelmeiket. Korpavár egy koszos csatornát, egy gázt 2 millió Ft-os városi hozzájárulással nem tudnak elérni, akkor ez egy nagyon-nagyon szegény közgyűlés.

    Kiss László: Tekintve, hogy megszólíttattam, ismét kénytelen vagyok hozzászólni. Én soha nem vitattam nyilvánosan, közgyűlésen Palin településrész bármilyen igényét, útfelújítást, járdafelújítást – és nagyon csodálkozom azon, hogy Bicsák képviselő úr veszi magának a fáradtságot és véleményt nyilvánít miklósfai fogászati ügyben, amikor semmi tapasztalata nincs ebben a vonatkozásban. Nekem már van. Ennyit a Bicsák képviselő úr hozzászólásához. Visszatérve Dr. Fodor Csaba képviselőtársam hozzászólására, Ő azt mondta, hogy azt szereti, ha gazdasági témákban konkrét számokat elemezve, józanul próbálunk dönteni. Akkor előveszem az 1. számú mellékletet, ahol fel van sorolva Miklósfa lakosságszáma. 0-18 évig 464 fő. Ez az a korosztály, amelyik kötelezően az iskolafogászati ellátás körébe tartozik. Ha csak ezt a 464 főt vesszük, 10 hónapra elosztva már iskolafogászatban csak 46 eset havonta. Akkor nem beszéltünk még ezen túl arról a 396 főről, amelyek 61 év feletti, és ugyancsak ingyenesen jár neki a fogászati ellátás, és sajnos koránál fogva többször annyit járnak fogászhoz és fogorvoshoz, mint a gyerekek vagy az aktív korúak. Ha itt is csak egy 10%-ot veszünk, az még plusz 39-40 fő. Tehát már eleve 90 fő iskolafogászati ellátás és ingyenes időskorú ellátás. És akkor nem beszéltünk az 1400 főt kitevő aktív korúakról, akiknek ugyancsak lehetnek fogászati problémái és vannak is, és ahogy az elmúlt időszak, tehát a ´91-től ´95-ig terjedő időszak adatai bizonyítják, igenis nagyon gyakran vették igénybe ezt a fogászati rendelőt. És én úgy vélem, hogy ennek előzménye van, ki van alakítva a fogászat, a városrész lakossága ezt megszokta, igényli, és tudja, hogy igenis meg lehet ezt csinálni, csak szándék kérdése. Az elmúlt két évben itt a hivatal és a fogorvosi társadalom részéről semmi mást nem hallottunk, csak azt, hogy miért nem lehet megcsinálni. Uraim és Hölgyeim! Azaz bocsánat, Hölgyeim és Uraim! Próbáljunk már meg azon gondolkodni, hogy hogyan lehet megcsinálni, hogyan lehet a lakosság érdekében valamit tenni úgy, hogy az nekik is jó legyen, azoknak, akikért az önkormányzat van. S köszönöm, nem szándékozom ma már többet hozzászólni, és kérem polgármester urat, hogy adja meg a szót a lakossági képviselőnek, akit már itt az előbb kértem.

    Tüttő István: Szeretném azért, ha számolnának. Tegyük fel, hogy minden városrészbe kell majd egy ilyen rendszert kiépíteni, mert teljesen logikus ebből kifolyólag, akkor most 9 fogorvossal akarják megoldatni azt, hogy folyamatosan ki-be járkálnak? Akkor új praxisokat kell létrehozni, új fogorvosokat kell praxisjoggal ellátni. Én szeretném, ha egy kicsit átgondolnák.

    Tarnóczky Attila: Való igaz, hogy a fogorvosi körzetek száma csökkent, de nem ok nélkül csökkent, hanem abból a tényből kiindulva, hogy a lakosságnak egy elég széles rétege és egyre szélesebb rétege nem ezt a szolgáltatást veszi igénybe, hanem a gomba módra szaporodó privát fogellátást. Tehát ennek van a lakosság részéről magyarázható oldala. Azzal én elvileg egyetértek és itt Baranyi képviselőasszony is beszélgetés közben mondogatta, és ezen tán el kell gondolkodni, hogy ha van 9 fogorvosi körzetünk – nem biztos, hogy kell ennyi egyébként –, ha van 9 fogorvosi körzetünk és viszonylag nagy településrészeink, akkor egy-egy körzetet telepítsünk át oda. Ez a lakosság igényével magyarázható. Ezt az igényt talán teljesíteni is kell. De azt, hogy egy körzethez rendszeresítsünk 2 vagy 3 teljesen felszerelt fogászati rendelőt, aminek a karbantartását, a műszerbeszerzését az önkormányzat magára vállalja, ezt nem tudom elképzelni, ez még a svéd jóléti modellben is olyan luxus, amit egyszerűen nem tudunk magunkra vállalni.

    Tüttő István: Kérem, szavazzuk meg, hogy meghallgatjuk a lakosság részéről az urat, nem tudom pontosan a nevét. Karácsony urat. Kérem, szavazzunk.

     

    A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Karácsony József: Tisztelt Közgyűlés! Nagyon érhetetlenül fogadtuk – a pontos évszámot már nem tudom –, amikor a városrészben működő körzeti fogorvosi ellátást megszüntették. Akkor a városrész forrófejű lakói azt fontolgatták, hogy váljunk le a városról és legyünk önálló település. Akkor jó pár magammal próbáltuk meggyőzni a lakosságot ennek hátrányáról és bíztunk abban, hogy ez az elhibázott és elfogadhatatlan döntés, ami megszüntette a városrészben a fogorvosi ellátást, ez idővel megváltozik, és a számunkra elfogadható módon újra el kezd működni. Azt a képviselő uraknak, hölgyeknek is tudniuk kell, hogy egy beteg-orvos kapcsolat, az egy bizalmi elven működő kapcsolat, és ez nem megy máról holnapra, ennek volt az eredménye az, hogy volt egy olyan időszak, amikor valóban, az ott működő fogorvosi ellátás úgy tűnt, hogy nincs kellő mértékben kihasználva. Nehezteljük és érthetetlen számunkra az, hogy egy meglévő objektumot csak úgy leírunk és megszüntetünk, ezért azt kérjük az önkormányzattól, képviselő uraktól, hölgyektől, hogy akceptálják azt a kérésünket, hogy ott, a városrészben működjön egy fogorvosi körzet. Nekünk, laikusoknak, akik nem vagyunk gazdasági szakemberek, nem vagyunk orvosi szakemberek, egy a fontos, hogy az ellátást ott kapjuk meg, ahol élünk. Érthetetlen számunkra az, hogy a gyerekorvosi körzet működik, felnőtt körzeti orvos működik, akkor miért nem. A fogorvosi ellátás ugyanúgy az alapellátáshoz tartozik, akkor azt miért nem tudjuk megkapni ott helyben akkor, amikor gyakorlatilag a technikai adottságok megvannak. Laikusként én csak azt tudom mondani, hogy nem azt a körzetet kellett volna annak idején egy elhibázott döntéssel megszüntetni, hanem a városban – most a hasamra ütök – a 7. körzetet kellett volna megszüntetni és ott kint, Miklósfán működhetett volna tovább, amit indokolt a lakosság lélekszáma. Én úgy tudom, hogy abban az időben a környező települések közül is Liszó, Pátró, Belezna lakói is ott kapták meg a fogorvosi ellátást, tehát lélekszámban mindenképpen egy olyan nagy lakossági réteget látott el ez a körzet, amit bent a városban bármelyik másik fogorvosi körzet. Tehát én továbbra is azt kérném a képviselő uraktól, hölgyektől, hogy a hármas változatot részesítsék előnyben. A technikai berendezések átszállításában a Szent Imre utcából a Mindenki Házába készségesen segítünk.

    Dr. Csákai Iván: Hát először a Karácsony úr, amit mondott, hogy tulajdonképpen elhibázott döntés. Az ottani városrész önkormányzati képviselője terjesztette elő, hogy adjuk át azt a rendelőt a faluháznak, és ott majd működni fog, önkormányzatnak nem lesz vele tovább gondja. Ezt tulajdonképpen akkoriban úgy szavaztuk meg, hogy az ottani képviselő ezt kérte, és így szavaztuk meg. Amiért én hozzászólók, megmondom őszintén, hogy a bizottságunk javaslata a B/a, én, hogy elfogadható legyen a közgyűlés tagjai számára, én szeretném azzal kiegészíteni, hogy egyben felkéri a közgyűlés az alapellátási iroda vezetőjét, hogy vizsgálja meg a faluházban lévő orvosi rendelőnek a rehabilitációját, mennyibe kerülne, hogyan lehet megoldani, és a Wigand doktornővel egyeztetve ezt a rendelőt esetleg beindítani. Tehát itt eleve egy 8 millió Ft-ot mondunk, hogy ennyibe fog kerülni, ez lehet, hogy nem fog ennyibe kerülni.

    Tüttő István: Dr. Polgár főorvost meghallgatjuk? Kérem, hallgatjuk. Szavazzunk. Főorvos úrtól nem kell hosszan.

     

    A közgyűlés 24 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

     

    Dr. Polgár József: Röviden a véleményem a következő, helyesebben ez nem az én véleményem, hanem ez a fogorvosoknak a véleménye, és ha úgy fogalmazhatok, a Magyar Orvosi Kamara Helyi Szervezetének a véleménye – mint alelnök, képviselném. Az 1990-es duális finanszírozás óta az egészségügyi alapellátás, fogászat is, finanszírozása kettős, nevezetesen egyik oldalon Társadalombiztosítás adja a közvetlen működéshez való összeget, az önkormányzat, mint tulajdonos feladata a második sávon biztosítani a rendelőnek a meglétét, felszerelését törvényben előírt módon. Most egy funkció privatizáció esetén az önkormányzatnak a feladata továbbra is megmarad és a rendelőnek a helyiségét, felszereléssel, úgy, ahogy az törvényben elő van írva, biztosítani fogja, csupán annyi következik be, hogy a társadalombiztosítási finanszírozás a magán fogorvosnak, a vállalkozónak a számlájára megy. Ebből a filozófiából kiindulva én úgy gondolom, hogy ez nem a fogorvosoknak a kompetenciája eldönteni, hogy az a 6 órás rendelés, mert itt erről van szó, ezt kell biztosítani az önkormányzatnak, hogy ez hogyan valósul meg. Tökéletesen igaza van Tarnóczky alpolgármester úrnak, hogy az sem biztos, hogy azt a Szent Imre utcában kell végrehajtani, lehet, hogy esetleg valami más megoldás adódik, a fogászatnak esetleg a széttelepítése, ha ez látszik célszerűnek. Tehát ez nem a mi kompetenciánk eldönteni, hogy ez hogyan valósuljon meg, ez teljes mértékben az önkormányzaté. Mi csak azt kértük, hogy a 9 fogorvos, aki pillanatnyilag közalkalmazottként dolgozik, a 9 fogorvos, ha vállalkozó lesz, ezek a praxisok átkerüljenek a vállalkozónak a praxisába. Ez pontosan összecseng a 2/2000-es törvénnyel.

    Tüttő István: Köszönöm szépen. A vitát lezárjuk. Birkner úr, ügyrendi gomb.

    Birkner Zoltán: Elnézést kérek polgármester úr, és a vendégektől is. Ez nem rendes szünet, amit kérek, 2 percet szeretnék egyeztetésre kérni, mielőtt szavazásra kerülne sor, és lenne indítványom majd a szavazás módjáról is, a radikálistól menjünk ugye a kevésbé radikális felé. Bár van egy ilyen megállapodásunk, ugye az a 3., 2/B., vagy B/2., vagy B/b., a B/a-nak a módosítottja és a legutolsó pedig a B/a. szerinti verzió, hiszen a többire nem is érkezett. Köszönöm szépen, és akkor polgármester úr, 2 perc szünetet kérek.

    Tüttő István: Nálam nincs 3., csak C. van.

     

    Szünet

     

    Tüttő István: Biztos voltam benne, hogy Önök élnek a 2 perc lehetőségével, úgyhogy köszönöm szépen. Szeretném azért felhívni, Csákai úr által felvetett javaslatnál szeretném azért jelezni, hogy a faluház, az ugye átkerült a Városszépítő Egyesület tulajdonába, tehát azzal nem bízhatjuk meg csupán úgy, hogy tessék elvégezni, az alapellátást, hogy vizsgálja meg és készítsen javaslatot és elemzést ennek az épületnek a rendbetételére és az összes tárgyi feltétel biztosítására, hiszen akkor az önkormányzatnak kell ehhez a finanszírozást biztosítani, vagy azt kell mondanunk, hogy a Városszépítő Egyesület ezt vállalja fel, az épületrésznek a rendbetételét. Tehát Iván, ezért jelzem azt, hogy amit mondtál, úgy nem megy, hogy ők vizsgálják meg. Ebbe be kell folyni a Városszépítő Egyesületnek is.

    Kiss László: Ebben a tárgyban én megbeszélést folytattam a Városszépítő és Kulturális Egyesület vezetőségével és a vezetőjével, és a vezetőség úgy nyilatkozott, hogy ezt a helyiséget természetesen a végleges fogászati privatizációig az önkormányzat rendelkezésére bocsátja minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül a fogorvosi rendelő kialakítása céljából.

    Tüttő István: Egyébként nagyon ravasz megoldás, tetszik nekem.

    Kiss László: És kérem a C. változatot elfogadni.

    Tüttő István: Ugye arról volt szó Birkner úr, hogy hátulról visszafelé szavazunk. Kérem, szavazzunk arról, amit Birkner úr javasolt, hogy a C., aztán visszafelé a B/b., B/a. módosítása, amit a Csákai úr javasolt és után a B/a. Kérem, akkor szavazzunk arról, hogy ez a szavazási sorrend megfelel-e a döntéshez. Aki igennel szavaz, elfogadja Birkner úr javaslatát.

     

    A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Akkor a C. határozati javaslatot kérem, szavazzunk róla. Tehát fel is olvasnám, nehogy félreértse valaki. “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az új körzet létrehozásával és vállalja a működési engedély megszerzése érdekében szükséges átalakítás és a rendelő felszerelésének költségeit, melynek forrása az év közben keletkező tárgyi eszköz értékesítésből származó többletbevétel.” Kérem, szavazzunk.

     

    A közgyűlés 10 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Következik a B-nek a b. pontja. Módosított b. pontja.

    Dr. Gyergyák Krisztina: Nem, ez nem volt módosítva.

    Tüttő István: Az a. volt módosítva. Ez a B-nek a b. pontja. Kérem, szavazzunk erről. Ezt is felolvasom, hogy nehogy félreértés legyen. “egyetért a II. változat szerinti körzethatár beosztással a miklósfai városrész lakosságának fogászati ellátása a Marek J. utcában található “Faluház” fogorvosi rendelőjében, a megállapodás szerinti rendelési időben történik. A közgyűlés a működési engedély megszerzése érdekében szükséges átalakítás és a rendelő felszerelésének költségeit vállalja, melynek forrása az év közben keletkező tárgyi eszköz értékesítésből származó többletbevétel.” És ha nem lesz többletbevétel? Kérem, erről szavazunk. Itt minősített többség kell. Kérem, szavazunk.

     

    A közgyűlés 14 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    35/2001.(II.27.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlés egyetért a II. változat szerinti körzethatár beosztással, a miklósfai városrész lakosságának fogászati ellátása a Marek J. utcában található “Faluház” fogorvosi rendelőjében, a megállapodás szerinti rendelési időben történik.

    A közgyűlés a működési engedély megszerzése érdekében szükséges átalakítás és a rendelő felszerelésének költségeit vállalja, melynek forrása az év közben keletkező tárgyi eszköz értékesítésből származó többletbevétel.

    Határidő: 2001. június 1.

    Felelős : Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető

     

     

  3. Javaslat a fogászat fogorvosainak funkcionális privatizációjára

Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

 

Tüttő István: Megkérem az alapellátás vezetőjét, ha, ja bocsánat, Csákai urat kérem meg, mert az előterjesztő a Csákai úr.

Dr. Csákai Iván: A funkció privatizációval kapcsolatban csupán annyit szeretnék elmondani, hogy bizottságunk többször tárgyalta ezt a szerződéstervezetet. Érdekes dolog, hogy a végleges szerződést nem készítették el, a módosításaink nincsenek benne. A fenntartásainkat a bizottsági ülésen elmondtuk. Bizonyos dolgok duplán szerepelnek, amik nincsenek normálisan megfogalmazva. Olyan, hogy 5 év után meghosszabbíthatja, ehelyett meghosszabbítja kellene. Egyik oldalon szerepel az, hogy a funkcióból eredő felújításokat az önkormányzat vállalja, egy oldallal arrébb ugyanez a funkcióból eredő felújításokat a fogorvos vállalja. Egy “nem” hiányzik belőle. Tehát én megmondom őszintén, tárgyalunk egy funkció privatizációról és a bizottságunk által előterjesztett módosításokkal nem kaptuk meg a szerződést, számomra ez nagyon jó, úgy látszik, hogy ez üzenetértékű lehet a közgyűlés számára. A másik, ami vita tárgyát képezi ebben a privatizációban, az asszisztensek helyzete. Én azt mondom, hogy a bizottságunknak az volt a véleménye, hogy közalkalmazottak legyenek az asszisztensek, de a közgyűlés fog végső soron dönteni. Ha a közgyűlés úgy dönt, hogy nem közalkalmazottak lesznek, hanem ők is vállalkozóként dolgoznak, mert a közgyűlés fog úgy dönteni. Megmondom őszintén, végleges szerződést én nem olvastam, nem láttam.

Dr. Gőgös Péter: Képviselőtársaimat megnyugtatom, ne keressék a szerződést a most megkapott közgyűlési anyagban, ugyanis nincs bent. Az előzőben volt bent. Sajnos a végleges nem került elénk. Szeretném azért, ha ezért a felelőst megkeresnék a későbbiekben, ugyanis az előző szerződésben számos hiba van, ami már korábbi bizottsági szakokban kiküszöbölődött. Kezdeném mindjárt az elején. Akinek nincs itt, nyilván csak rám hagyatkozva tudja a szerződést követni. A 2. oldalon a szerződés időbeli hatályánál volt mindjárt egy alapvető problémánk a 3/2. ponttal, amely arról szól, hogy a szerződő felek a jelen szerződés lejártát megelőző 6 hónappal közös nyilatkozattal a jelen szerződést változatlan tartalommal további 5 évre nem meghosszabbíthatják, hanem meghosszabbítják. Ez a gyakorlat van az alapellátás többi orvosánál is. Nyilvánvaló, hogyha valaki nem felel meg a szakmai követelményeknek, vét, ÁNTSZ és egyéb kamarai kifogások merülnek fel, a szerződését nem fogják meghosszabbítani, tehát a “hatja”, az meghosszabbítjára változik. Aztán a következő pont. Ugyancsak a szerződés időbeli hatályára vonatkozik, hogy a vállalkozónak a finanszírozóval megkötött szerződése esetén megszűnik – hát ezt felesleges beletenni, ez teljesen alapvető dolog, hogy ha nincs finanszírozása, akkor meg fog szűnni a szerződése. Ez a 3/5. pont harmadik bekezdése. Aztán a következő a 3/7. pontnál ugyancsak a szerződés időbeli hatálya, itt a kezdetére utal, hogy amennyiben a felelősségbiztosítását megköti az illető fogorvos. Hát csak jelezném, hogy az nem a mi kompetenciánk, ugyanis egészen addig ÁNTSZ engedélye sincs, amíg be nem tudja mutatni, tehát ez egy fölös beszúrása. Ezt a pontot törölném, ez a 3/7. pont harmadik sorának jobboldalán szerepel. Folytatnám.

Tüttő István: Most szeretnék valamit javasolni. Ha a bizottság nem látta ezt a módosítottat, akkor most nem ám itt soronként végigmegyünk és aztán.

Dr. Gőgös Péter: Bocsánat, a bizottság látta és végigtárgyalta, módosította ezt. Az, hogy a közgyűlés ……… nélkül egy ilyen formában kerül, polgármester úr …

Tüttő István: Kérek egy olyat, amelyik teljesen korrekt.

Dr. Gőgös Péter: Nincs olyan.

Tüttő István: Én most nem fogom ezt tárgyaltatni.

Dr. Gőgös Péter: Jó. Elmondanám, ha megengedi. Következő pont.

Tüttő István: Visszavonom ezt a napirendet. De, hát így nem lehet. Csákai úr az előterjesztő, én nem vonhatom vissza, de egy biztos, hogy nem szavazok.

Tarnóczky Attila: Én talán azt az áthidaló megoldást javasolnám, hogy döntsük arról, hogy ezt a funkcionális privatizációt támogatjuk vagy sem, legalább ez a kérdés dőljön el ma. Ha támogatjuk, akkor viszont az lenne a javaslatom, hogy a szerződés végleges formájának a kidolgozására a Szociális és Egészségügyi Bizottság, és annak a felülbírálatára a város gazdasági szempontjai szerint a Gazdasági Bizottság kapjon hatáskört. Tőlem a Pénzügyi is kaphat, semmi kifogásom ellene, ilyen bizottsági hatásköri ……. nem szeretnék belemenni, de az itt beterjesztett anyaggal, szerződési anyaggal az a problémám, hogy a város érdekit, gazdasági érdekit, hát meglehetősen sérti az eredeti változat.

Tüttő István: Valószínű, folytatólagos közgyűlés lesz jövő kedden, addig kellene ezt rendezni. Tehát ez a kérésem. Dr. Fodor Csaba ügyrendi gomb, tessék.

Dr. Fodor Csaba: Nekem is ilyen határozati javaslatom lett volna, amit alpolgármester úr mondott. Azzal, hogy az Egészségügyi Bizottság hatásköréből én ezt kivenném, és az Ügyrendihez telepíteném. Az indoklást el fogom mondani, hogy miért teszem ezt.

Kelemen Z. Pál: Hát valahogy nem tudok egyetérteni Fodor úrral, azzal a javaslattal viszont igen, hogy a Pénzügyi és az Ügyrendi Bizottság, valamint a Szociális Bizottság hozzon létre egy ad hoc bizottságot, és azok közösen ……… hagyják jóvá. Ez megoldható, egyszerű, tehát nem kell minden bizottságot összehívni. A Szociális és Egészségügyi Bizottságnak kész álláspontja van, szavazott álláspontja van, amelyet majdnem egyhangúlag, 1 tartózkodással fogadott el a bizottság. Tehát szinte homogén álláspontunk van. Ennek van egy pénzügyi vonzata, ezt Pénzügyi Bizottság véleményezi. És van egy, hogy jogilag megfelel-e valóságnak, ezt tudja Ügyrendi Bizottság is. Bár úgy gondolom, hogy jogtanácsossal rendelkezett az az ad hoc bizottság, amelyik ezt a határozatot, vagy ezt a rendelettervezetet kidolgozta. Tehát még jogi problémáink sincsenek ezzel kapcsolatban, legfeljebb pénzügyi problémáink vannak. Tehát a Pénzügyi és a, sőt ki is hagyom az Ügyrendit. A Pénzügyi és a Szociális és Egészségügyi Bizottság jogkörébe utalja a szerződés megkötését. Az Ügyrendi Bizottság elnökét - itt ül mellettem - megkérdezem, hogy ragaszkodik-e hozzá, mint Ügyrendi …...?

Tüttő István: Kiss László ügyrendi gombot nyom, tessék.

Kiss László: Polgármester úr, az a véleményem, hogy ez olyan volumenű kérdés, amit nem célszerű kizárólag bizottsági hatáskörökbe utalni. Én úgy vélem, hogy következő, folytatólagos ülésig ezt a dolgot lehet kezelni, akár bizottsági véleményekkel is, de komplexen kerüljön vissza ismét a közgyűlés elé, részdöntéseket ma ne hozzunk. Én úgy vélem, hogy ezt komplexen kell a szerződések ismeretében egyszerre dönteni, és egyszerre kezelni. Nekem ez az ügyrendi javaslatom.

Tüttő István: Cserti úr is ügyrendi gombot nyom, tessék.

Cserti Tibor: Kénytelen voltam ügyrendi gombot nyomni, mert nem kapni másképp szót, tisztelt polgármester úr. Hát ügyrendi javaslatom az, hogy elhangzott már Tarnóczky alpolgármester úr részéről egy metodika. Meggyőződésem egyébként, nem is lehet másképp kezelni a kérdést. Elviekben ma elmenni egy irányba, technikát végrehajtani. Egyébként meg nem látom annak értelmét, hogy de bizottsági szakaszban minden bizottság tárgyalja, mert egyébként kiskorúsítva lennének a bizottságok. Bár arról sem vagyok meggyőződve, hogy kialakul egy bizottsági állásfoglalás felhatalmazással, és akkor a bizottság elnöke a szerint fog dönteni.

Tüttő István: Köszönöm. Kelemen Z. Pál úr ügyrendi gomb, tessék.

Kelemen Z. Pál: Annyiban szeretnék – ez egy ügyrendi vita – válaszolni, hogyha a Kórház SZMSZ-ét a bizottság saját hatáskörébe módosíthatja, ez ahhoz képest nem egy olyan kardinális kérdés, akkor igazán már ne tessék minket kiskorosítani.

Tüttő István: Tarnóczky úr közben ügyrendi gombot nyomott, tessék.

Tarnóczky Attila: Tisztelt Kelemen képviselő úr, nincs itt kiskorúsítás. A Kórház SZMSZ-e, az egy szervezetbeli felépítési kérdés. Ez a szerződés viszont kemény gazdasági jellegű pontokat tartalmaz, úgyhogy akkor maradjunk inkább a Pénzügyi Bizottságnál, amelyik ebbe a kérdésbe szálljon csak be. Nyugodtabb leszek.

Tüttő István: Birkner úr, ügyrendi gomb.

Birkner Zoltán: Le szeretném záratni az ügyrendi vitát. Erről most szavazást szeretnék kérni. Utána pedig szeretném a volt, 1-2-3-4 valahány ügyrendi javaslat volt, szeretném, ha polgármester úr ezekről szavaztatna.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk arról, hogy lezárjuk a vitát. Bár ügyrendi vita nincs már, mert nincs több ügyrendi.

Dr. Csákai Iván: Hát elnézést, megszólítattam, de utána mindenki ügyrendit nyomott. Én egyetértek Tarnóczky úrral, igenis ma szavazzunk arról, hogy a funkcióprivatizációval egyetértünk. Utána az, hogy ki hogyan értékeli ezt a szerződést, ez egyéni dolga. Az önkormányzati törvény 11. §-át el kell olvasni. Abba le van fektetve, hogy az önkormányzatnak az alapellátásban mi a kötelezettsége. Ezen felül, hogy mit vállalnak a fogorvosok, ezt a bizottságunkból alakult ad hoc bizottság megtárgyalta. Ennek folyamodványaként jött létre az a szerződés, amiben sajnálatos módon nem jelent meg a módosításunk, nem kapták meg Önök. De jelenleg el tudjuk dönteni, hogy igenis egyetértünk a funkcióprivatizációval.

Tóth László: Hogyha ez ilyen kardinális kérdés, hogy bizottsági szakaszba kell visszautalni a szerződés tervezetét, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy a folytatólagos ülésre való visszahozatal nem teszi ezt lehetővé. Én úgy gondolom, mivel, hogy ma kedd van, az Ügyrendi és Jogi Bizottság legközelebb 19-én fog ülésezni, úgy gondolom, hogy az áprilisi, vagy márciusi következő soros közgyűlésen tárgyaljuk a szerződésrészét ennek a dolognak.

Tüttő István: Hát akkor most szavazunk az ügyrendi javaslatokról. Hát ugye itt egy csomó ügyrendi javaslat volt. Egyik az volt, hogy most döntsük el, hogy a funkcionális privatizációt. Hát ugye ez az alapkérdés. Most azt kell eldöntenünk, hogy ma döntünk-e az alaphatározatról. Kivéve természetesen a szerződésről. Kérem, szavazunk ügyrendi javaslatáról Tarnóczky úrnak, hogy döntsünk ma arról, hogy a funkcionális privatizációval egyetértünk vagy sem. Hát erről majd vitázunk. Tessék. Csákai úrnak is ez volt a javaslata. Szavazzunk róla.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 4 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Elfogadtuk, hogy a szerződés teljes, módosított szövegének hiányában is foglalkozunk a kérdéssel.

Dr. Fodor Csaba: Roppant boldog vagyok, hogy végre azzal foglalkozhatunk, ami a napirendi pont. Az előterjesztők, illetőleg akik eddig hozzászóltak a vitához, meg szeretném nyugtatni őket. Én nagyon örülők annak, hogy az Egészségügyi Bizottság homogén álláspontja a módosítás tekintetében nem került elénk, mert csak megzavarna, mint ahogy az előbbi napirend kapcsán a homogén álláspont elénk került, és ahhoz képest mégis más lett a leányzó fekvése. Tehát maradok én ennél az előterjesztésnél, ami itt van. Én azt gondolom tisztelt polgármester úr, tisztelt közgyűlés, hogy a határozati javaslatot ketté kellene bontani, illetőleg ez legyen az egyik határozati javaslat, amivel azt mondjuk, hogy 2001. április 1-jével a funkcionális privatizációval egyetértünk, és ezzel kapcsolatos teendőinket meg kell tegyük. Ezzel én teljes mértékben egyetértek. És arra kérem a tisztelt közgyűlést, függetlenül az előterjesztő álláspontja szerint, ezt szavazza meg. Viszont azon érdemes lenne elgondolkodni, mert kaptunk mi egy kiegészítést, ami bizonyos mértékig a privatizációval érintett asszisztencia kérdéséről szól vagy szólna, és szeretném, azért ha a közgyűlés ebben már most állást foglalna, és a megkötendő szerződésben esetlegesen valami úton-módon ez beépítésre kerülne. Azt gondolom, az önkormányzat nem tehet mást, mint tisztességesen eljárni azokkal a közalkalmazottakkal, akik ebben a tekintetben nem az ügy urai. Ebben az egész privatizáció, vagy nem privatizáció kérdésben az önkormányzat és a fogorvosok állnak, természetesen akceptáljuk is kérésüket, viszont ennek a kérésnek a teljesítése kihat olyan közalkalmazottakra, közalkalmazottak egzisztenciájára, akik, ha tetszik, árkon túl vannak ebből az ügyből, tehát nincs igazán beleszólásuk. Ezért én azt javaslom, hogy az önkormányzat döntse el, hogy miként kívánja működtetni, miként kíván gondoskodni ezekről a közalkalmazottakról. És számomra a legtisztességesebb megoldás mindenképpen az, ha azt mondja az önkormányzat, hogy ezen munkavállalók vagy közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát megszűnteti, kifizeti részükre a nekik járó, felmondási időre járó pénzt, kifizeti a végkielégítést, és ezt követően aztán valóban a fogorvoson és az adott asszisztensen vagy asszisztencián múlik, hogy milyen jellegű szerződést kötnek egymással. Értem ezalatt, hogy munkaviszonyt, vagy egyéb vállalkozói jogviszony alapján, bármifajta társasági vagy egyéni vállalkozói formában vállalkozási szerződést kötnek. Ez lehet én szerintem a tiszta megoldás. Azt semmiképpen sem tartom annak, ami elképzelés szintjén elég erős véleményt kapott, illetőleg támogatást kapott, hogy az asszisztencia maradjon közalkalmazotti körben, míg a fogorvosi kör pedig legyen vállalakozó. Nagyon nehéz helyzeteket teremethet, ha egy idézőjelben beosztott munkavállaló fölött a munkáltatói jogokat nem ténylegesen az gyakorolja, akihez bizony-bizony viszont telepíteni kellene, tehát jelesen nem az adott fogorvos gyakorolja a munkavállalói jogokat, hanem netán, úristen a Polgármesteri Hivatalban valaki. Hát nagyon-nagy problémákat, a működés során nagyon-nagy problémákat, feszültségeket gerjesztene ez, hiszen a munkáltató jogok közé nemcsak a munkaviszony létesítése és annak megszűntetése, hanem hovatovább olyan jogosítvány, mint például a szabadságra való elengedés joga, és sorolhatnánk még kisebb jellegű, munkáltatói jogosítványok is tartoznak. És akkor ez esetben a helyettesítési gondokat, minden mást az önkormányzatnak továbbra is meg kellene oldani. Beláthatatlan gondokat okozna álláspontunk szerint. Én azt gondolom, hogy volt és van ilyen-olyan tapasztalatunk a háziorvosi praxis privatizációja kapcsán kialakult helyzetről, ahol nagyon sok pozitív információk vannak a testület tagjainak a birtokában bizonyára. Valószínű, hogy egy-kettő negatív is. Éppen ezért, én azt hiszem, hogy a korrekt és tisztességes megoldás az asszisztencia tekintetében mindenképpen az általam elmondott javaslat lenne.

Tarnóczky Attila: Fodor képviselő úrral nagyok sok tekintetben egyetértek. Az én viszonyom ehhez a funkcionális privatizációhoz semleges. Én a rendszer működését a mostani formájában is el tudom képzelni, és funkcionálisan privatizáltan is. Egy dolgot nem tudok elképzelni, hogy őszinte legyek, egy öszvérrendszert, amelyben nem közalkalmazottak és közalkalmazottak dolgoznak ugyanazon a munkahelyen. Ez tehát alapvetően befolyásolja, és ez a határozati javaslat, hogy a viszonyomat, amely így önmagában nem is jelent semmit, tartalmatlan, mert ebben a kérdésben és meggyőződésem szerint egyszer azzal, hogy döntünk arról, hogy egyetértünk a funkcionális privatizációval, azokról a kérdésekről, alternatívákról, amikről Fodor képviselő úr beszélt, ugyancsak dönteni kell. Különben előfordulhat az a helyzet, hogy arról döntünk, hogy egyetértünk a funkcionális privatizációval, és közben nem lesz olyan változat, amely mögött a szükséges többség megvan. Tehát számomra az egyik kérdés, hogy nem privatizálunk. A másik, hogy a doktor uraktól az asszisztenciáig, az összes közalkalmazottnak a közalkalmazotti munkaviszonya megszűnik. Amit képviselő úr mondott a végkielégítésről, arra természetesen nyitott vagyok.

Dr. Baranyi Enikő: Fodor Csaba képviselőtársamnak szeretném elmondani, hogy ezt a 26. napirendi ponthoz lévő kiegészítést szeretném figyelmébe ajánlani. Itt az egyik része az asszisztenciának, és én ezt nagyon fontos vagyok hangsúlyozni, hogy nem egykorú csoportról van szó. 6 aláírással kinyilvánítja azon véleményét, hogy szeretné a közalkalmazotti munkaviszonyát megtartani. Másik oldalon pedig 4 db aláírással megjelenik az, hogy nem közalkalmazottként akarja végezni ezt a tevékenységét. A szomorú ebben a két aláírás listán az, hogy vagy rokonsági viszonyban álló közalkalmazott van, aki közalkalmazott szeretne lenni, és van olyan, aki pedig szintén, hogy így mondjam, csak a funkcionális privatizációig kíván közalkalmazottként dolgozni. Tehát két azonos aláírás, mármint, hogy gépelve és eltérő aláírással jelenik meg. Jó lenne tehát, hogyha a testület elé kerülnek bármifajta ilyen szándéknyilatkozatok a munkaviszony változtatására vonatkozóan, azok stabilak, megbízhatóak, és korrektek lennének, vagy pedig itt valami alapvető probléma és ellentmondás van. Én egyetértek azzal, hogy sok munkajogi és hétköznapi gondot jelenthet, ha az asszisztencia közalkalmazott egy része, a másik pedig nem közalkalmazott. Azt azonban el szeretném mondani, hogy számos olyan egység működik, ahol különböző munkaviszonyban élő emberek dolgoznak együtt, és egymás mellett. Másrészt ez a fajta privatizáció - és engedjék meg a fogorvos kollegák, hogy még akkor is elmondjam ezt a véleményemet, ha tudom, hogy nem lesz szimpatikus -, de hát ez végül is egy funkcionális privatizáció, ami azt jelenti, hogy így mondjam, hogy elszámolási gondot jelenthet elsősorban, hogy a különböző közalkalmazotti táblázatban életkor és végzettség alapján dolgozók a bértábla szerint milyen juttatásban kell, hogy részesüljenek. Na de hát végül ugyanakkor ez a funkcionális privatizáció azt is megjeleníti, hogy az önkormányzat - elnézést, hogy így mondjam - az előírásoknak megfelelően ehhez a privatizációhoz ki is stafírozza őket, és ehhez a stafírozáshoz hozzátartozik az, hogy esetleg valaki fog kapni egy 48, vagy 52 éves asszisztenst, aki nem közalkalmazottként szeretné a nyugdíjas éveiig, míg abba a korba beleél, ha beleél, megéri, végezni a munkáját. Én azt gondolom, hogy ezen is el kéne gondolkozni, amikor az egységes elvek alapján lévő munkavállalás mellett döntünk, avagy ilyenfajta szempontot figyelembe véve azt hiszem, hogy a korrekt választási lehetőséget illene megadni a szakasszisztenseknek. Köszönöm, és továbbra is egyetértek azzal a Szociális Bizottságból kialakított ad hoc bizottsággal, aki ezt a véleményét, azt hiszem eléggé markánsan és határozottan, megítélésem szerint korrektül megfogalmazta.

Tüttő István: Én úgy tudom, mindenki megkapta, vagy egy olyan levél is, amelyben 3 írták alá az asszisztenciák közül, és azt fogalmazzák meg, hogy I. 23-án Önhöz intézett beadványunkban alaki hiba történt. Mai napon egy korrigált beadványt szeretnénk Önnek átadni. Tehát módosították a beadványukat. Úgy tudom, mindenki megkapta. Tehát ez az érvényes. Abban igaza van képviselőasszonynak, hogy az első változat bizony nem felelt meg sem alakilag, sem egyéb szempontból. Nem, itt vannak 3-an és újra megfogalmazták, és lemaradt az a személy, aki ismétlődött. Ők maguk írták egy új levelet. Úgy tudom, mindenki megkapta.

Cserti Tibor: Én is ott folytatnám, ahol Fodor képviselőtársam abbahagyta, illetve Tarnóczky alpolgármester úr. Nem tudok másképp a témához közelíteni, mint tulajdonosi szempontból. Az önkormányzat ebből a szempontból tulajdonosi és fenntartói oldalról közelíti a kérdést. Lehet közelíteni természetesen rokonsági fok alapján, kor alapján is. A kor, az egy érdem, vagy egy állapot és nem érdem ebből a szempontból, de csak nyilvánvaló, tulajdonosi felet ez a dolog zavarja. Én azt hiszem, hogy föl sem vetődött bennem egyébként, hogy valamifajta vegyes megoldás egy funkcionális privatizáció esetén létrejöhet. Én azt hiszem, hogy tényleg kellő tapasztalattal rendelkezünk ma már. Viszonylag korán lépte meg a város az alapellátás esetében a funkcionális privatizációt. Ott ez a dolog pozitívan sült el. Egy-két eset, konkrét problémától eltekintve, amit igazán lehetett kezelni, mert egyedi esetek mindig vannak. Alapvetően ez esetben is a tulajdonosi szemlélet a vagyonjogi kérdések kezelésére kell, hogy kitérjen, azokat az óhajokat, vagy problémákat orvosolja szerződés keretén belül, már pedig meggyőződésem, hogy lehet orvosolni. No, summa-summarum. Én ebből a szempontból azt javaslom, hogy hallgassuk meg egyébként ugyancsak a főorvos urat. Gondolom, a fogorvosok véleményét tolmácsolni kívánja felénk. A másik az, hogy feltétlenül javaslom a funkcionális privatizáció elvi kérdéseinek a döntéshozatalát, és miután ezen már túl vagyunk, javaslom mindenféleképpen azt, hogy az asszisztencia csak a funkcionális privatizációval együtt kezelendő. Szóval a munkajogi oldal kérdéseit pedig a Fodor képviselőtársam tisztességesen elmondta. Ennek a levezénylése pedig már pénzügytechnikai kérdés

Kelemen Z. Pál: A privatizációval kapcsolatban beszélünk, akkor eldöntöttük azt a tényt, hogy privatizáljuk a fogászatot. Ehhez kell egy megbízási szerződés, amely a fogorvosok és város között jön létre, akik funkcionálisan privatizálják a fogászatot. Ez nem valós privatizáció, ez olyan akarom vemhes, akarom nem vemhes, egy olyan félig-meddig privatizáció. Ez a szerződés áll 8 fejezetből, 40 bekezdésből és 5 db mellékletből, aminek valóban a módosított és véglegesen kialakított formája, amit a bizottságunk elfogadott, nem került a közgyűlés elé. Nos ebből a 8 fejezetből, 40 bekezdésből és 5 mellékletből mindenki az 5. számú melléklettel foglalkozott eddig. Fodor képviselőtársam ……, így valószínűleg a többit nem olvasta a szerződésből. Nem is ismerheti, mert nincs itt. De megtámadott valami olyasmit, aminek sem az indítékait, sem okait nem ismeri. Mert mindnyájunk előtt vannak itt mindenfajta aláírt papírok, amikkel én már nagyon sokat nem törődök, mert egyik inkorrekt, a másik hamisítvány, a negyedikbe meg tagokat hoznak. Szóval ezekkel már nem érdemes foglalkozni. Általában már nem érdemes foglalkozni olyan papírokkal, amit sokan írnak alá, mert Magyarországon mindenre meg lehet nyerni mindenkit, hogy aláírjon. Kérem szépen, ez a megoldás, amit - és akkor visszatérek erre a 8 fejezet, 40 bekezdés, 5 mellékletből arra az egy problémára, azon egyetlen részletproblémára, amire azt mondták, hogy nem korrekt, és nem tisztességes megoldás. Ez az egyetlen korrekt, és ez az egyetlen tisztességes megoldás, mert kellő tapasztalttal rendelkezünk arról, hogy háziorvosi privatizáció folytán mi történt az asszisztensekkel. Éppen ez a keserű és kellemetlen tapasztalat indított minket arra, hogy találjunk egy olyan megoldást, ami elfogadott és gyakorlatban bevált megoldás, jelesül, a tárgyiasult személyi szolgáltatás, ezt valahol a modern szleng szerint nem ….. neveznek, amit szerződéses alapon szabályozni lehet, és ezt a tárgyiasul személyi szolgáltatást, vagy minden önkormányzati tulajdont, amit adunk a privatizációhoz, tárgyiasult személyi szolgáltatásként ki is köthetünk a szerződésben. Mindenképpen szükségesnek tartom, hogy ezt megértsük. Másrészt erkölcsi felelősséggel tartozunk olyan emberekkel szemben, akik évtizedekig közalkalmazottjai voltak ennek a városnak. Ha már nem éreztünk erkölcsi felelősséget, és nem tudtunk közbelépni a legtöbb helyen, az elbocsátásoknál, emberi egzisztenciák ellehetetlenedésénél. Ott, ahol megtehetjük, tegyük meg. Tegyük meg köztisztviselőkkel szemben, mert ma a fogászati asszisztencia, holnap már a pedagógusok, holnapután meg az öreg ördög tudja, ki fog ilyen alapon utcára kerülni. Vagy orvosok, ugyanilyen alapon. Én kérem, hogy támogassák a szerződésnek ezt a részét, és ne vitassák ennek jogosultságát. Tulajdonképpen eddig egyetlen fejezetről beszéltünk. Beszélhettünk volna arról, ha hagyjuk Dr. Gőgös Péter képviselőtársamat beszélni ebben a kérdésben, amit végül elnapoltunk, mert a szerződés nem készült el, hogy gesztusokat tettünk és a város leendő vállalkozókkal szemben olyan gesztusokat tett, hogy biztosítja, ha minden jól megy, 10 évre az ilyen jellegű egzisztenciájukat, vagy legalábbis a teljes privatizációig az egzisztenciájukat. Az övékét biztosítjuk egy szerződésben, miért ne biztosíthatnánk az asszisztenciáét is. Erkölcsi kötelességünk ez kérem. Kérem támogató szavazataikat majd privatizáció ilyen módban történő megvalósításához.

Kercsmaricsné Kövendi Ibolya: Szeretném elmondani, hogy ez a szerződés mindig át lett javítva a bizottsági ülések után. Ami ott elhangzott a jogászokkal együtt, igyekeztünk, legalábbis én úgy gondolom, hogy mindenki igyekezett korrekt módon átjavítani. Azt szeretném elmondani, hogy ez előzőeket összerakva végignéztem a III/2-nek a meghosszabbítják szerepel egészen végig. Én azt tudom, hogy amikor már a körzethatár módosításról volt bizottsági ülés, akkor szóba került, hogy ez nem került átírásra, de én visszanéztem a bizottsági anyagokat, én abban nem találtam nyomát, hogy ez meghosszabbítja. Tehát egyértelműen arról szólna, hogy 5 év múlva ez a szerződés automatikusan meghosszabbításra kerül az önkormányzat részéről. De lehet, hogy tévedek, de én ezt nem találtam meg. Szeretném elmondani, hogy III/5. pontban a vállalkozó a finanszírozóval kötött szerződés megszűnése esetén: az összes alternatíva fel lett sorolva. És ez ugyanúgy, mint ahogy a felelősségbiztosítás, meg lett kérdezve a MEP, mint finanszírozó és az ÁNTSZ, mint szakmai felügyelet, hogy mik azok az elvárások részükről, hogy későbbiekben ne lehessen belekötni, hogy bekerüljenek szerződésbe. Ugyanúgy bekerült az, hogy megszűnik a szerződés - a szakmai felügyeletnek ez volt a kérése. És nem hiszem én, hogy a felelősségbiztosítással bármiféle rossz szándéka lett volna az ÁNTSZ-nek, nyilván a gyakorlati tapasztalata azt sugallta, hogy igenis vegyük bele, mert vállalhatja az önkormányzat is azt, hogy a felelősségbiztosítást megköti a vállalkozó orvosnak, de természetesen rátestálhatja a vállalkozó orvosra is. Ezért került bele. Én ennyit tudok mondani. Én nem hiszem, hogy szándékosan lett volna olyan, ami nem került volna átjavításra. De hogyha van ilyen, és Önök most úgy döntenek, természetesen dönthetnek, hogy ezek kerüljenek kijavításra, akkor kerüljenek most kijavításra.

Dr. Gőgös Péter: Nem kívánok most részletesen foglalkozni ezzel a szerződéssel, hiszen levettük, de az előbb említett III./7. pont nem arról szól, hogy a felelősségbiztosítást ki köti meg, ki nem, az önkormányzat, vagy a vállalkozó, hanem arról, hogy ez be van mutatva vagy sem. Most ez a tény ……….. képviselőtársam egyetért velem és javasolnám a határozati javaslat két részre bontását. Az elsőként fogadjuk el ezt a határozati javaslatot. A 2. pontban pedig valahogy döntsünk az asszisztencia sorsáról. A praxisról csak annyit szeretnék mondani, a praxis privatizációja a törvényalkotó szerint egy egységes dologként kezeli ezt a rendszert, nem külön fogorvosként és asszisztensként, hanem ez a praxis csak úgy működik jól, ha ez a kettő valahogy harmóniában van. Kelemen Z. Pál képviselőtárs jelenleg most az épp hiányzó szakszervezeti képviselő szerepében tündökölt. Nem ez a mi feladtunk most. Nekünk egy jól működő privatizációt kell végrehajtani, és ez ilyen felemás módon nem hajtható végre. Különösen azért mondom ezt, mert az asszisztensek közül, ugye hallottuk, hogy néhányan kérték a vállalkozás formában történő munkavégzésük további folytatását. Most Baranyi képviselőtársam említette, hogy itt valamiféle kontradikció lenne az aláírások között. Én ezt itt kategorikusan nem merném említeni, mert a két aláírt lap között a dátum alapján 20 nap eltérés van. Lehet, hogy változott valakinek a véleménye, ebbe most ne menjünk bele, erről nincsen hiteles forrás. Viszont, amit szeretnék mondani, hogy az Egészségügyi Miniszter 4/2000. rendelete, amely a háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szól, az 1. § (3) bekezdésében a következőt mondja: “A rendelet előírásait értelemszerűen kell alkalmazni a háziorvosi ellátásokhoz kapcsolódó - itt a fogászatra is vonatkozik természetesen - önálló ápolási és egyéb egészségügyi tevékenységet végzőkre is.” Na most kérdésem az a dologgal kapcsolatban, hogy ilyen esetben megtilthatjuk-e egyáltalán a 3 kérelmezőnek, hogy vállalkozásban dolgozzanak, belekényszeríthetjük-e őket egy ilyen esetben egy kötelező közalkalmazotti munkaviszonyba? Hát szerintem nem.

Tarnóczky Attila: Gőgös Péter képviselő úr felvetésére hadd adjak 3 határozati javaslat változatot, mert szerintem ezek közül választhatunk. És csak egy lépésben választhatunk, úgy nem, hogy előbb azt mondjuk, hogy funkcionális privatizációt akarunk, aztán kitaláljuk, hogy hogyan, mert még egyszer mondom, az derül ki, hogy nem fogjuk kitalálni, hogy hogyan. Ugyanis több változat van, nem kettő. Tehát Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a fogászati alapellátás - nem fogorvosok -, fogászati alapellátás funkcionális privatizációban történő tovább működtetésével 2001. április 1-jei hatállyal. És itt jön a 3 változat, az eleje mindegyiknek ugyanaz.

“A”: azzal, hogy az összes közalkalmazott közalkalmazotti viszonya megszűnik.

“B”: azzal, hogy asszisztencia dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonya megmarad.

“C”: azzal, hogy az asszisztenciából mindazon dolgozók közalkalmazotti jogviszonya megmarad, akik ezzel a lehetőséggel élni akarnak.

Hogyha ebből a háromból egyet ki tudunk választani, akkor szerintem döntöttünk. Ha nem, akkor nem értünk egyet pillanatnyilag a funkcionális privatizációval.

Marton István: Mintegy 5-6 esztendő után ismét sikerült a fogászat kérdéskörét újból elővenni a közgyűlésnek. Az én álláspontom ebben az ügyben azóta sem sokat változott. Mint köztudott a fogászati szakalap ellátás kötelező önkormányzati feladat. E feladatellátás működtetésére viszont többféle megoldás lehetséges. Így a részleges funkcionális privatizáció is lehet egyik, de nem csak az egyedüli működtetési forma. Kérdésem az, hogy a működtetésre milyen más lehetőséget vizsgált még meg a Szociális és Egészségügyi Bizottság? Az előterjesztésben ugyanis még csak utalást sem látok más alternatíva megjelenítésére. Kérdésem, van-e akadálya annak, hogy a fogászati körzethatárokra az területi ellátási kötelezettség betartásával pályáztasson az önkormányzat? Van ugyan is jól felszerelt magánorvosi praxis vagy másfél tucat is Nagykanizsán, s talán a rendszerben történő feladatvállalásuk egyben egy nagy volumenű gép-műszer park beszerzése alól legalábbis részben mentesítené az önkormányzatot. Ez a kérdéskör egyébként 5-6 esztendővel ezelőtt is terítéken volt, és nem jutottunk dűlőre. Egy ilyen sikeres pályáztatás esetére végeztek-e, végeztettek-e tisztelt bizottsági társaim költségszámításokat? Megvizsgálták-e, hogy a privatizáció összekapcsolható-e a szakmai színvonal emelésével? Mire gondolok? A megelőzés szempontjából sarkalatos kérdés a gyermek fogászati ellátás biztosítása. Tudom, hogy vannak gyermekfogászati ellátásra specializálódott fogászok, hasonlóan a fogszabályozáshoz. Nem kívánatos elveket, a kérdéseket is megkülönböztetett figyelemmel vizsgálni mielőtt a funkcionális vagy bármilyen privatizációba belekezdünk. Mindezek alapján várom a válaszokat, és egyben kérem a napirendi pont bizottsági szakaszba történő ismételt visszautalását. Ezen kívül mindössze egy kérdésem van. Többen céloztak rá, hogy ugye van az asszisztenciának egy része, aki közalkalmazott akar maradni, van, aki nem akar az maradni. És van olyan, aki mind a kettőt aláírta, és itt utána én látom az egyik papíron, hogy valami alaki hibára hivatkoznak. Az én kérdésem ettől sokkal gorombább. Szeretném megtudni, hogy ki a hamisító?

Tüttő István: Marton István úr nagyon sok féle szempontból próbálta felkelteni a figyelmet, hogy mi milyen lehetőség adódik. Ez azt hiszem, hogy szívlelendő. Bár nem vagyok szakember, de annyit azért tudok, hogy az OEP nem köt szerződést azon fogorvosokkal, akiknek nincsen praxisjoga. Praxisjoggal pedig azok rendelkeznek, akik közalkalmazotti viszonyban vannak. Tehát ez a kör adott. Tehát világos, hogy nem kellett ebből a szempontból elemzést végezni, mert amit Marton úr elmondott, teljesen logikus. az lett volna az igazi, hogyha a privatizáció alapfeltétele szektor-semlegesen oldódik meg. De a döntés nem így született meg. Tehát a praxisjog kell hozzá. Praxisjoggal pedig az a 9 fogorvos rendelkezik ebben a körben, akikről éppen beszélünk. Nem tudom, hogy rosszul mondom-e? Bólogattak. Én erre azt is érzékelhetném, hogy rosszul mondom. Marton úr, ezért ezt az általam adott választ megerősítették. De meg kérdem Dr. Nemesvári Mártát, hogyha kíván, szóljon.

Dr. Nemesvári Márta: Polgármester úr részben válaszolt Marton úr kérdésére. Arra szeretném felhívni a figyelmet, amiről a Gőgös úr beszélt. A működtetői jogot a 9 fogorvos megkapta azokra a körzetekre, amit az önkormányzat közölt a Magyar Orvosi Kamara Megyei Szervezetével. Tehát például Dr. Polgár József megkapta az 1. számú fogorvosi körzet működtetői jogát, tehát a teljes működtetői jogot. Továbbiakban, ha funkcionálisprivatizáció lesz, akkor ő köt szerződést a társadalombiztosítással. Tehát a teljes körzet működtetői jogát, tehát a praxis működtetői jogát a fogorvos kapta meg. És arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem az orvos privatizációjáról van szó, hanem a praxis privatizációjáról van szó. És hát ezen sok vita folyt a bizottságban, én szerintem nem kellene már bizottsági szakba már visszaadni. A teljes privatizációnak ez az előszele. Múlt héten beszélgettem a miniszter úrral, aki elmondta, hogy az alapellátásba építik be először az amortizációt, és akkor a teljes privatizációról lehet beszélni. De az alapellátásnál a 3. lesz a fogászat, mivel ott az amortizáció kérdése elég magas. Tehát először a házi gyerekorvos, és házi felnőtt háziorvosoknál lesz először az amortizáció beépítve. És azt szeretném még elmondani, hogy a megállapodás, az elég részletes, de lényegi kérdésekre azért nem tér ki, hogy ha például az asszisztensek közalkalmazottak maradnak, akkor a jubileumi jutalmat például hogyan tudja kifizetni a havi finanszírozásából a háziorvos? Tehát ezeknek a döntéseknek az önkormányzat részéről is van hozzátennivalója. Tehát ezeket is pontosan meg kellene határozni. Én a saját véleményemet elmondom, hogy a fennálló jogszabályok nem teszik lehetővé azt az emberbaráti megoldást, hogy közalkalmazottak maradjanak az asszisztensek, és az egészségügyi ellátásban nem divatos lízingelni a szakdolgozót. Ez szakmai felelősség egy és oszthatatlan. Ez valószínű, hát az ad hoc bizottságnak elsősorban nem tetszik, de nekem, mint egészségügyi szakembernek, ez a véleményem.

Tüttő István: Én azt hiszem azon nem is kell még gondolkodni sem, hogy azt jubileumi díjat, hát mindig a munkáltató fizeti. A munkáltató pedig az önkormányzat.

Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, itt nagy félreértés van a szakbizottság részéről. Többször elhangzott és hangsúlyozták, hogy a praxis privatizációjáról beszélünk. Praxis pedig elég összetett dolog. Az pedig nem megy, hogy egy részét privatizáljuk - már bocsánat -, tehát az orvosi részét privatizáljuk, a másik személyi részét az asszisztenciát meg nem. Ez nem privatizáció, ez egy nagy butaság - már bocsánat. Gondolati szinten is. Arról nem is beszélve, hogy a finanszírozás sem osztható ketté, kolebáltan finanszírozott a praxis. A praxisnak, ha már pedig része az egyik személyi feltétel, és a másik személyi feltétel, és az egyik megmarad közalkalmazotti szférában, közalkalmazott ugye meg csak az a lehet, aki az önkormányzat valamilyen intézményével áll jogviszonyban, akkor kérem tisztelettel, az OEP velünk is szerződést fog kötni, az önkormányzattal, vagyis megosztja a praxis pénzét és nekünk utal? Mi jogon, hogyan, mit? Szóval nem is igazán értem az egész gondolatmenetet, hogy ezt pénzügyileg hogyan finanszírozható le - egyrészt. Másrészt pedig hát, amit a főorvos asszony elmondott itt az amortizációról. Hát az egy dolog. Az majd a vállalkozásokat segíti, vagy nem segíti. De ahhoz, hogy amortizációról egyáltalán beszélhessük, meg kéne teremteni a vagyon kérdését, amit a számvitelbe az adott orvos be tud emelni, mert csak azután fog tudni tárgyi eszköz után amortizációt elszámolni. Jelen esetben ettől még hol vagyunk sehol sem. Hát a miniszter úr ezt mondta, majd kigyagyázzák, hogy hogyan, de hát azért ez nem olyan egyszerű mutatvány, azt gondolom. Visszatérve, nincs más megoldás, meg kell szüntetni közös megegyezéssel a fogorvosok közalkalmazotti jogviszonyát azzal ellátási kötelezettséggel, hogy meg kötni velük ezt a szerződést, vagy egy ilyen szerződést, kész. De egyúttal rendelkezni kell arról is, hogy minként az asszisztencia sorsa. Hát itt világosan el kell mondani a vállalkozó orvosoknak, ha nem bocsátja el az önkormányzat a közalkalmazotti jogviszonyból az asszisztenciát tisztességesen úgy, hogy végkielégítést és a felmentési időre járó pénzt megfizeti nekik, akkor bizony-bizony majd később, x év múlva történő munkaviszony megszűntetésnél a munkáltatói jogutódlás, az én jogérzetem szerint és a munkajog szabálya szerint beáll, tehát az a fogorvos, aki elküldi 2 év múlva asszisztensét rendes felmondással, megszűnteti a munkaviszonyát, bizony-bizony szembenézhet azzal, hogy őneki a közalkalmazotti időre is meg kell fizetni az arra eső végkielégítést és felmondási időt, mert úgy kell tekinteni, mintha ott töltötte volna. Hiszen, és gondoljunk bele, hiszen az asszisztensnek semmilye sem változik. Az asszisztens ma közalkalmazott, holnap bemegy ugyanabba a rendelőbe, ugyanahhoz az orvos dolgozni, ugyanazokkal az eszközökkel, ugyanolyan munkakörben, minden ugyan úgy van, ugyanaz a munkáltatói jogkör gyakorlója. Őneki ez egy munkáltatói jogutódlás. Tehát tisztességtelenek vagyunk, ha ezt vesszük figyelembe. Egyrészt az orvosokkal szemben, másrészt az asszisztensekkel szemben. Tehát én azért kérem, hogy ezt nagyon alaposan gondoljuk végig, és csak ez az egyedüli megoldás. Az lehet, hogy ebben a szerződésben majd, amit kidolgoznak, kötelezettségévé teszik az orvosnak, hogy a rendelkezésére álló asszisztenssel kell, hogy szerződést kössön, és ott az asszisztens mondhassa meg, hogy az vállalakozói szerződés legyen, vagy munkaszerződés, vagy én nem tudom micsoda, de ez a felemás rendszer finanszírozásilag, pénzügyileg sem megy, munkajogilag is keveredett helyzeteket idéz elő, és nem is tisztességes.

Kelemen Z. Pál: Úgy látszik, tisztelt képviselőtársamnak a 8 bekezdés, 40 fejezet, 5 melléklettel semmi baja nincs. Egyébként egyetlen melléklettel van csak baja, a 4. számú melléklettel. A többi részével nem foglalkozik. Az 5. számú, igen. Részleges privatizációról van szó, ennek van egy tárgyi része, és van egyszemélyi oldala. A részleges privatizációnál, nem valóságos privatizációnál részlegesen privatizálunk, és semmiféle ellentmondás nincs abba. Attól, hogy Fodor képviselőtársam nagyon mondja, még nincsen igaza.

Tüttő István: Köszönöm szépen. Lezárom a vitát, mivel több jelentkező nincsen. Kérem, döntünk. Határozati javaslat. Marton úr javaslatával kell kezdenem, övé volt az utolsó javaslat. Ő azt javasolta, hogy bizottsági szakaszba utaljuk vissza a szerződést.

Marton István: És komplex módon nézzék meg a környező településeken, Egerszegtől Sormásig, hogy tudták megoldani azt, ami nekünk nem akar sikerülni. Ez a kérésem.

Tüttő István: Szavazunk, én már föltettem a kérdést. Marton úrnak az volt a javaslata, hogy bizottsági szakaszba utaljuk vissza azok megvizsgálását, amit Ő javasolt. Kérem, erről szavazunk. Aki igennel szavaz, Marton úr kérésének eleget tesz. Kérem, szavazzunk.

 

 

 

A közgyűlés 8 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Ezután Tarnóczky úr javasolta azt a változatot, hogy ugye az 1. határozati pontról döntsük - a fogorvosainak szót azt ki kell húzni innen is, ebből a mondatból. Kérem, Önök előtt van a szöveg. Felolvassam?

Tarnóczky Attila: Egy pillanat. Három változatot javasoltam. Az első így szólt, kérek erről szavazni. “Egyetért azzal hogy az összes közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik.

Tüttő István: Tehát, akkor ez 1/a. lenne.

Tarnóczky Attila: Ez az első.

Tüttő István: Akkor az elsőt teszem föl először szavazásra, amely azt jelenti, hogy egyetért a fogászat privatizációjával, 2001. április 1-től azzal a feltétellel, az összes közalkalmazott jogviszonya megszűnik. Először erről kell dönteni. Kérem, tehát aki most igennel szavaz, az nem csak a fogorvosok, hanem az asszisztensek közalkalmazotti jogviszonyának megszűntetését is támogatja, illetve a mellett dönt. Kérem, szavazzunk erről.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezzel összhangban kell megcsinálni a szerződést. Kérem, ha lehetséges, a folytatólagos közgyűlésre. De kérem, Fodor úr kíván még szólni, tessék.

Dr. Fodor Csaba: Lehet, hogy nem volt teljesen világos, amit mondtam. Azt mondtam - ezzel összecseng -, hogy a fogorvosok közalkalmazotti jogviszonya, mivel ők az ügy urai, ebben az esetben közös megegyezéssel szűnik meg és ahhoz nem tapadnak mindazok a fizetési kötelezettségeink, amelyek az asszisztencia és a takarító személyzet …

Tüttő István: A szerződés szerint is így van.

Dr. Fodor Csaba: Csak azt mondom. Én ezt mondtam, hogy így értelmezendő, amit az alpolgármester úr mondott.

Tüttő István: Szavazhatunk erről is, de az eredeti szerződésben ez így van megfogalmazva. Kérem, szavazzunk arról, hogy ennek így mindenképp bent kell lenni. Kérem, szavazunk.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Elhangzott, hogy nem tudja megtárgyalni az Ügyrendi Bizottság, akkor a szerződés vissza hozatalának időpontja, kérdezem, hogy 19.? Akkor a márciusi közgyűlésre tudjuk visszahozni. Kérem, erről döntsünk, fogadjuk el.

 

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

 

 

 

 

36/2001.(II.27.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlés

    1. egyetért a Fogászati Alapellátás funkcionális privatizációban történő továbbműködtetésével, 2001. április 1-jei hatállyal azzal, hogy az összes közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik úgy, hogy a fogorvosok közalkalmazotti jogviszonyát közös megegyezéssel, míg az asszisztencia és a takarítószemélyzet közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kell megszüntetni.
    2. Határidő: 2001. március 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. egyetért azzal, hogy a fogorvosi szolgálat vállalkozási rendszerben történő átadás-átvételére vonatkozó megbízási szerződés tervezetet újra közgyűlés elé kell terjeszteni.

Határidő: 2001. március 27.

Felelős : Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

 

 

Szünet

 

Zárt ülés

 

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

A közgyűlés 37/2001.(II.27.) - 41/200.(II.27.), valamint 48/2001.(II.27.) számú határozata később kerül kihirdetésre.

A közgyűlés 42/2001.(II.27.) - 47/2001.(II.27.) számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött.

 

 

 

  1. Javaslat a Nagymagyarország Emlékmű helyreállítási munkáira (írásban)

Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

 

Tüttő István: Törőcsik Pál alpolgármester az előterjesztő, megkérem, mondja el, amit szóban hozzá kíván tenni.

Törőcsik Pál: Önök előtt az előterjesztés. Egy helyreigazítással szeretném kezdeni, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem tárgyalta ezt az előterjesztést. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságon volt szó a Nagymagyarország Emlékművel kapcsolatos kérdésről. Annyit szeretnék közölni, és nem szeretném az előzményeket túl sokáig ismertetni, az előterjesztésben bent van, van egy közgyűlési határozatunk ezzel kapcsolatosan. Annyi fejlemény történt, hogy elkészült ennek az emlékműnek a helyreállítási terve és egy költségvetése. A költségvetése 13.360 valahány eFt, de a járulékos költségeket 13-15 millió Ft körül prognosztizáljuk. Ez lenne maga a költségrésze. Ehhez a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal megerősítése alapján 10 millió Ft-ot szándékozik adni. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elé a Szoborbizottság egy olyan javaslatot terjesztett elő az elhelyezés tekintetében, hogy az Erzsébet térre javasolta egy kompromisszumos megoldásként. Itt a bizottsági ülésen hallottak alapján újból megbeszélést tartott a Szoborbizottság, és úgy ítélte meg, hogy az eredeti szándékéhoz hűen javasolja a Nagymagyarország Emlékművet az eredeti helyén felállítani. Ez szerepel ebben a költségvetésben, illetve ebben az előterjesztésben. Határozati javaslat egyértelmű. Az úgynevezett “Jancsi és Juliska” szobor pedig az Eötvös tér másik felére, a keleti részére kerülne áthelyezésre, méltó körülmények között. Én ezt az előterjesztést kívántam Önöknek ismertetésként elmondani, és kérem, hogy határozati javaslatot támogassák.

Tüttő István: Köszönöm szépen, kinek van észrevétele?

Röst János: Én arra szeretném kérni, hogy az 1. pontot vonja vissza. Én úgy gondolom, hogy nem lenne szerencsés most a közgyűlésen keresztül erőszakolni ezt a döntést, ugyanis semmifajta bizottság ezt a döntést nem tárgyalta az előkészítés során. Ugyanúgy nem volt szakértői vélemény se, és ezek hiányában úgy gondolom, hogy hiba lenne dönteni. Egyébként, hogyha a közgyűlés mégis úgy foglal állást, hogy ebben szavazni kíván, akkor én nem fogok erről szavazni, kikapcsolom a gépemet, vagy kimegyek. Mindenképpen javasolnék más helyszíneknek a megvizsgálását is. Én úgy gondolom, hogy méltó helyszíne lehetne ennek a szobornak egyébként a Sétakert, mert maga a jellege is én úgy gondolom, hogy inkább odavaló, mint az, hogy egy másik szobor elbontásával, annak helyére kerüljön. Szintén kérném az előterjesztőtől, hogy a “Jancsi és Juliska” szobornak nevezett szobrot nevezze pontosan a nevén, mert én úgy gondolom, hogy egy művésznek az alkotását illik tudni, hogy hívják, mert nem így hívják pontosan.

Törőcsik Pál: Akkor, hogy hívják?

Röst János: Egy pillanat, úgy gondolom, hogy az előterjesztőnek a feladta az, hogy megnevezze, nem pedig a képviselőé. A 2. pontra visszatérve, tehát Törőcsik Páltól kaptunk ugyan ígéretet, hogy költségvetést kapunk. Most Ő elmondta, hogy van költségvetés, de az a kérdésem, hogy hol van a költségvetés? Mert a képviselő tagok nem kapták meg, mert a költségvetésnek a kimunkálását nem ismerem. Az, hogy Ő azt mondja, hogy van, én elfogadom, de akkor azt ki kellett volna osztani a közgyűlést megelőzően. Egyébként erre korában volt ígérte Törőcsik Pálnak. Ugyanúgy megkérdeztem korábban, most is megkérdezem, hogy a Szoborbizottság, minek lehet nevezni? Tehát, hogy jogi személy-e vagy összeállt pár ember, aki ezt a nemes gondolatot támogatja, vagy pedig bejegyzett jogi személy, és kinek a nevében, milyen alapon próbál ő javasolni, vagy dönteni, vagy döntést végrehajtatni? A másik, szintén a 2. ponthoz kapcsolódik, hogy a Millenniumi Kormánybiztos Hivatalától mi kaptunk egy levelet korábban, ami azt jelezte, hogy ezt a 10 millió Ft-os támogatást megígérte. Én nem értem, hogy akkor miért kell ezt még egyszer megkérdezni tőlük. Én megmondom őszintén, azon is csodálkozok, hogy a 10 millió Ft miért nem érkezett le a kht-nak a számlájára. Mikor kívánja ő ezt átutalni? Mikor már készen van a munka, vagy közben akarja átutalni? Tehát nehogy az történjen, hogy a munka elkészült és a végén nem fogja azt a javaslatát, ami ő megígért a támogatási javaslatát végrehajtani, és önkormányzatnak kell még ezt a 10 millió Ft-ot kifizetni. Tehát nem értem. Kérdezem Törőcsik urat, hogy miért ért át a számlára a 10 millió Ft?

Tüttő István: Nekem van egy észrevételem még, mert ezt az anyagot én is most látom először, a következő. Az 1. határozati javaslathoz kérdés. Emlékezzünk rá, hogy a Zala Rádióban elhangzott egy riport, amelyben Nemeskürthy István professzor úr nyilatkozik, és Ő pontosan azt fogalmazta meg, hogy Ő nem tud támogatni olyan esetet, amikor szobor áthelyezésről, illetve egyik szobor lebontásáról van szó. Tisztázni kell, hogy a jelen szituációban ez számukra milyen mértékű problémát okoz, hiszen Ő jelezte, hogy nem ért egyet, sőt Ő kifejezte azt a véleményét, hogy a Tanácsköztársaság szobrokkal kapcsolatban neki egy külön határozott véleménye van, hiszen a Tanácsköztársaság idején történt egyedül a magyar részről, a régi határok védelmére konkrét lépések akkor történtek, azt követően nem történek. Tehát Nemeskürthy úr ezt a momentumot kiemelve arra kért, illetve arról szólt, hogy nem lenne észszerű, ha egy ilyen szobornak az áthelyezése mellett döntene az önkormányzat. Persze azt is hozzátette, hogy az önkormányzat dönt, ha úgy dönt az önkormányzat, akkor támogatja. De azt tanácsolnám, hogy ezt a momentumot le kellene ellenőrizni, hogy ez befolyásolja-e az Ő döntésüket.

Törőcsik Pál: Válaszolnék. Én azt hiszem, hogy autentikusan válaszolhatok. Nemeskürthy tanár úrral több mint egy órás személyes megbeszélésünk volt. Második alkalommal pedig az Ő gazdasági csoportvezetője, vagy helyettese, a Kovács Flórián úrral beszéltem. Egyértelmű, ismertettem, mi az elképzelésünk. A támogatást megerősítették. És attól függetlenül, hogy hova helyezik a szobrot, a támogatást megadják. Egyetlen feltétele az, hogy augusztus 20-ig be kell, hogy fejeződjön, tehát a Millenniumi Év végéig. A másik feltétele pedig volt, és ezzel válaszolnék Röst képviselőtársam kérdésére, hogy ez a Szoborbizottság, ez most jogi személy, vagy nem. Következő a lényeg. Amit már mi meg is tettünk, hogy az önkormányzat egy generál beruházót válasszon, és ott külön elkülönített számlát nyisson, és ide tudják a pénzt utalni. Ez megtörtént, a VIA Kanizsánál elkülönített számlán van kezelve az ezzel kapcsolatban kapott pénz. Ugyanide fogják utalni azt a pénzt, amit a mi döntésünk után természetesen, mert hát az önkormányzatnak kell egy döntése, és utána van a támogatást. Tehát ezt ilyen formán eddig nem is lehetett volna elvárni, hogy ezt a pénzt ideküldjék, ez egy döntés függvénye. Ez a másik észrevételem. Tehát semmi olyan megkötés, hogy milyen szobor áthelyezéssel, és hogyan jár ez a dolog. A támogatás ilyen föltételhez nincs kötve. Méltó helyen ugyanúgy el tudjuk helyezni, bár hová ahova a közgyűlés dönti. Ezzel semmiféle érdeket nem sértünk véleményem szerint. Azt hiszem, hogy még annyit, hogy a költségvetés, igen. A költségvetés elkészült, én a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságon csak a tervrészét mutattam be, ami tulajdonképpen a helyreállításnak az első fázisát mutatja be, és az ehhez kapcsolódó konkrét műszaki terveket. Erről még nem késztettem annyi másolatot, mert nem is feltétele ez. Egy a lényeg, hogy ez egy határozott költségvetés, ennyibe kerül, ennél többe nem. Amennyiben többe kerül, a fedezetét más biztosítja nem az önkormányzat.

Röst János: Én nem hiszem, hogy ennyivel el lehet rendezni Törőcsik úr, amit ön mondott. Egy költségvetésnek van egy beltartalma, tételek vannak, folyamatok vannak, amiket be kell árazni. Ezt a költségvetést én körülbelül egy hónapja kértem Öntől, megígérte, jelenleg nem terjesztette be, ez az igazság. Most ilyen én alapon elhiggyem Önnek, hogy ez ennyibe fog kerülni? Miért? Visszakérdezek. Mert Ön mondta? Ha viszont van költségvetés beárazva, szakértők által, akkor miért nem terjesztette a közgyűlés elé? Megtehette volna, volt rá egy hónapja körülbelül. Nem értem igazából, hogy egy ilyen formai dolgot, amennyiben rendben van, akkor miért nem hoz be a közgyűlés elé? És miért döntünk megint olyan számokról, amelynek a beltartalma igazából nem ismert.

Cserti Tibor: Azt hiszem érdekes helyzet alakult ki ebbem a Nagymagyarország Emlékmű kérdésében. Kimondva, kimondatlanul azért konfliktus helyzet is adódhat belőle. Én bízom benne, hogy el fogjuk kerülni ezt a konfliktus helyzetet, bölcs döntések kapcsán. Kérdés, hogy van-e bölcs döntési lehetőség? ……… Szerencsésebb lett volna már rég bizottsági ülésen gyakorlatilag ezeket a halogatott kérdéseket megtárgyalni. Én magam is érdeklődve figyelem, mert Kanizsa régen ugye, Zsoldos Feri képviselőtársammal együtt más égisze alatt mi is szoborépítők voltunk. Én a magam részemről egyet nem tudok elfogadni, nem tudnék soha, hogy egy más szobor ..…. kerüljön együtt az áthelyezésével annak a helyére, tehát egyfajta tagadás mellett kerüljön erre sor. Ráadásul azzal az ideológiával, amit polgármester úr elmondott ezzel kapcsolatosan. Tehát ezért érdekes dolog az a fajta helyszínváltogatás, ahogy próbálja gyakorlatilag a Szoborépítő Bizottság ezt a kérdést rendezni. Szóval nem szerencsés. Éppen ezért a bizottsági szakaszban és nem itt nyilvánosként. A másik dolog, kimondva, kimondatlanul ugye, mivel nem jogi személy, és maga az előkészítés, ugye Röst képviselő burkoltan erre célzott rá, a szerződéskötés alanya a fővállalkozó jogilag ma már egy picit hátulról áttestálva, az önkormányzat. Az önkormányzat fogja kötni a kivitelezési szerződést is. Ennek a költségvetésnek, és én magam is szeretném látni, nem azért, mert úgymond nagyon különösképpen érdekelne ……, Egy szempontból igen. A költségvetés nagyon szorosan összefüggésben van a restauráción kívül, már ahogy ….… megfogható gondolom ……. az adott konkrét …… hogy melyik területen lesz ez. Tehát a terület előkészítésnek a költsége, annak az előközművesítés, közműkiváltás, stb, ugye ez területenként változó. Tehát nem is lehet megalapozott a költségvetés, amíg a terület nem tiszta. A másik dolog, ami nagyon érdekes ennek kapcsán, hogy most azt mondjuk, hogy költségvetés, 13 millió Ft-ról hallottunk itt, a támogatásról, effektív ugye 3 millió Ft forráshiány mutatkozik, ha jól érzékelem én. Most megkérdezem én Törőcsik úr, hogy mondjuk, a másik szobor bontásával és annak az áthelyezési költségével egy új helyszínre, akkor számolt-e ez a költségvetés, vagy csak egyiknek a tagadása úgy, ahogy van? Én bízom benne, hogy ……… én erre pozitív választ kapok, mert akkor az egész véleményem az ügyről, mindjárt más lesz. Summa summarum, én azt mondom, a mai napon erről ilyen értelemben, az idő rövidségére való tekintettel is, ne döntsünk, hanem helyezzük gyorsan bizottsági szakaszába, mert akkor kerülhetjük el ezeket a vitákat, ami esetleg későbbi napirendi pontok tárgyalásánál ………… tűnhet majd.

Törőcsik Pál: A válaszban el szeretném mondani, hogy akkor konkréttan ki az, aki a terveket készítette. A Középület Tervező Intézet - Zalavári Lajos úr készítette és munkatársai, akiket azt hiszem, nem kell országos szinten bemutatni. Abszolút korrekt, minden részletre kiterjedő költségvetést készítettek, nem egyet, hanem kettőt. Az első költségvetés egy teljes rekonstrukciót tartalmazó magasabb költségvetés volt. Tekintettel az anyagi lehetőségre, kértünk egy szakaszos felújítási és elhelyezési, felállítási tervre egy költségvetést. Ez a második költségvetés, ami most jött be, és időhiány miatt épphogy beérkezett, másnap már bizottság elé terjesztettük, ugyanis hogyha nem indítjuk el ezzel kapcsolatban a munkát közgyűlési döntés híján, akkor nem tudjuk befejezni augusztus 20-án. Ez volt az egyik oka a sietségnek. Másik részt, a kivitelezői munkák tekintetében pedig a Reneszánsz Rt. vállalta, aki minden nagyobb budapesti és magyarországi köztéri szobor restaurásában részt vett és részt vesz. Ő az, aki a kivitelezési munkákat vállalná. Szerződést kötni addig pediglen nem lehet senkivel, kivitelezőkkel sem, ameddig a költségvetés, illetve a közgyűlési döntés meg nem születik. A tervek azért készültek el tisztelt Röst képviselőtársam, mert volt egy olyan tervező intézet, amelyik hajlandó volt ingyen és bérmentve megcsinálni ezeket a terveket. Ugyanúgy a kiemelés kapcsán a tapasztalatunk is olyan kedvező, hogy az 1 millió Ft-ból jelenleg 804 eFt van még az egyszámlánkon. Az elvégzett munka értéke több mint 2,5 millió Ft. Akik ingyen és bérmentve megcsinálták, a daru, a tréler és egyéb segédmunkák, és egyebek. Hát ezt óriási lakossági támogatás kíséri, és a vállalkozóknak a támogatása. Ugyanilyen ígéretek vannak már most, akik ugyanígy, akik részt vettek eddig a helyreállításban, felállításban is részt vesznek. Tehát minden szempontból megnyugtatóan dönthetünk most arról, amennyiben egyetértés van, hogy ez költségvetés, ami itt tervezve van, ennyibe kerül, nem többe. Amennyiben túllépés van, a finanszírozó is meg van jelölve. Nem úgy, mint más költség előterjesztések esetén, hogyha elolvasták. Tehát az önkormányzatnak pontosan ismert lesz, hogy mi az, amibe ez a költség neki kerül. Még egy válasz Cserti úr kérdésére. Azért van a 13-15 millió költségvetés említve, ebbe a másik szobor áthelyezési költsége is benne foglaltatik. Ez most került megerősítésre. Tehát ebből a szempontból anyagi problémái, tervproblémái és kivitelezői problémái nincsenek. Eleget tettünk annak a kérésnek is, hogy van egy generál gesztora a VIA Kanizsa személyében, akin keresztül az egész pénzügyi műveleteket lebonyolítják. Visszatérve a Szoborbizottságnak, semmi más feladata nincs ennek a bizottságnak, csak az, hogy a felállítással kapcsolatos operatív, végrehajtási ügyeknek a szervezése, tervezése, semmi más. Ez egy civil szerveződés, nem egy bejegyzett jogi szervezet. Egyébként ez nem kell és nem is feltétele. A Kormánybiztosi Hivatal feltétele az volt, hogy egy generál kivitelezőt jelöljünk meg és egy önálló egyszámlát nyissunk. Tehát mi minden feltételnek ilyen módon eleget tudtunk tenni.

Röst János: Arra továbbra sem kaptunk választ, hogy a támogatói szerződés megtörtént-e a 10 millió Ft-ra? Mert én akkor hiszem el, hogyha ez a szerződés megköttetik. Az, hogy Ön beszélt bárkivel, elnézést kérek, de számomra nem megnyugtató. Én szeretnék egy írásos megállapodást megkapni, bemutatni a közgyűlés felé. A másik, hogy most sem értem, hogy ha volt költségvetés, vagy ha van, akkor a Törőcsik úr Gazdasági Bizottság elé miért hozta be? Csütörtökön volt bizottsági ülés. Ha van, akkor miért terjesztette most a közgyűlés elé? Ez titkos költségvetés, vagy miért? Nem értem. Ha létezik, akkor miért hozza magát ilyen helyzetbe, hogy ötödször kell rákérdezni, hogy mi annak a beltartalma. Hát ide kellett volna hozni, le kellett volna másolni 27 példányba, ki kellett volna osztani, azt meg lehet nézni, ki lehet elemezni, és lehet róla szavazni. Ez ilyen egyszerű.

Törőcsik Pál: Ennek semmi köze ahhoz, már elnézést kérek. Ez egy konkrétan meglévő kivitelezési terv. Itt meg van ennek a műszaki tartalma. Ez csak akadémikus …., de semmi olyan titkos dolog nincs. Konkrétan ugyanúgy, mint ahogy minden egyes tervben, műszaki folyamatonként tételesen le van vezetve. Most ne akarja már belebeszélni a gyereket, hogy itt bármiféle titkolni való vagy bármi ilyen dolog van. Egyszerűen az időhiány miatt most ezt a részletes költségvetést nem tudtuk. De ezt pótlólag bármikor meg tudjuk tenni. Az önkormányzat egy szempontból ….. lehet ebben a dologban, hogy mi a biztosíték, hogy ez a 3 millió Ft, amit mi nekünk ehhez biztosítani kell, ennek a felhasználása arra kerül-e, amire a való, és többet kell-e fizetni ennél, vagy nem. Mind a kettőre biztosíték van, véleményem szerint.

Tüttő István: Ugye az rendkívül fontos, hogy 2. pontban úgy fogalmaz az előterjesztő a határozati javaslatnál, hogy a 3 millió Ft csak akkor használható fel erre a célra, ha megérkezik a Millenniumi Emlékbizottságnak az írásos nyilatkozata a 10 millió Ft-ra. Kérem, ezt azért mondtam, hogy ha lehet, próbáljuk szűkíteni, az időkorlátaink nagyon szorosak.

Röst János: Hát tovább kell folytatnom a párbeszédeket tisztelt közgyűlés, mert ennek a lebonyolítója a megrendelői oldalon gyakorlatilag a VIA Kanizsa Kht., Az pedig a városnak a kht-ja. Ha a város kht-ja megrendel bármekkora összegű munkát, már pedig ő, akkor ő felel a megrendelésért, akkor őneki rendelkezni kell szerződéssel. A szerződéshez pedig rendelkezni kell költségvetéssel. Ilyen egyszerű - még egyszer mondom Törőcsik úr. Azt már nem is mondom, hogy különböző célokmány, meg egyebeket is el kéne készíteni neki, hogyha az önkormányzatnak a hatályos rendelete alapján akarnak el. Ezt nem kérem, ezt csak úgy mondom.

Tüttő István: Kelemen Z. Pál úr ügyrendi gombot nyom.

Kelemen Z. Pál: Nem akarom lezáratni a vitát, eszem ágában sincs, hiszen szólaljon, meg, aki érdemben hozzá akar szólni, Böröcz és Zsoldos képviselőtársam. Azzal együtt, hogy lényegében egyetértek egyes felszólalókkal vagy egyes véleményekkel, az ügyrendi javaslatom az, hogy tartsuk magunkat valamiféle etiketthez. Valaki feltesz egy kérdést, arra válaszol, arra viszont válaszol, és akkor a kérdezett viszont válaszol. A parlamentbe így megy, ez egy négylépcsős dolog. Most már olyan az egész, mint egy régi pingpong meccs úgy a század elején, amikor egy labdamenet 6 percig tartott. Eszméletlenül unalmas, tisztelt uraim. Még akkor is, ha érdemi. Én arra kérném a vitatkozókat, a kérdezőket és a válaszolókat, hogy tartsák magukat ehhez az etiketthez.

Tüttő István: Javaslom, emeljük a hálót, magasságát, és könnyebb beleütni.

Kiss László: Szintén csak az SZMSZ betartására szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy hányszor lehet egy témában hozzászólni, hány percig.

Böröcz Zoltán: Teljesen új számomra is a határozati javaslat, értelemszerűen, de ahogy hallom a Városfejlesztési Bizottság tagjai számára is új. Én valóban azt gondolom, amit előttem már többen elmondtak, hogy ez a határozati javaslat ebben a formában és mai napon nem fogadható el. Sőt, azt is egészen biztosan gondolom, sőt tudom, mondjuk az elmúlt 10-20-30-40 évben nem gondolom, hogy ilyen komoly döntést mert volna meghozni akár egy tanácstestület, később önkormányzati testület úgy, hogy egyetlen építész szakember, vagy egyáltalán a városképért felelős szakember véleménye nincs mellékelve, és a Városfejlesztési Bizottság álláspontját nem ismerhetjük, hiszen meg sem kapta. Én azt gondolom, hogy tisztességesen járnunk el, és nem hiszem, hogy ha augusztus 20. a határidő, hogy végzetes késést jelentene, ha határozati javaslat 1. pontját a Városfejlesztési Bizottság újra átgondolná, mert ezt nem gondolhatta át. Meg azt sem, hogy egy teret átrendezünk. Ez az egyik álláspontom. A másik álláspontom, amit meg szeretnék ismételni, ami egy éve változatlan, a viták ellenére változatlan. Nagyon fontosnak tartottam magam is és mellette voltam, hogy a szobornak nem a fölben, hanem a föld felett van a helye, olyan helyen, ahol az emberek azt láthatják. Ebben az értelemben támogattam a szoborkiemelést, támogattam a restaurációját, és támogatom annak méltó elhelyezését. A méltó elhelyezés témájában ugyanaz a véleményem, ami egy évvel ezelőtt volt. Egészen biztosan elutasítok mindenfajta szoboráthelyezést, és most teljesen mindegy, hogy “Jancsi - Juliskáról” van szó, vagy lehetne, mondjuk bármelyik, a Szentháromságtól elkezdve bármelyik kanizsai szoborról, semmilyen mértékű elmozdításához, elhelyezéséhez a nevemet nem adom. Én úgy gondolom ráadásul, hogy a Nagymagyarország Emlékmű, az különösen egy olyan emlékmű, amit indokolt méltó helyre, majdnem azt mondom, hogy egy csendes, méltó helyre helyezni. Én akkor tettem egy javaslatot erre, hogy a temetőben egy főteret alakítsunk ki, ahol aztán mindenki mindig arra járva ráhelyezheti a gyertyát, koszorúját, stb. De én most mondok egy másik helyet, ami hasonlóan méltó, ami hasonlóan történelmi, és ezt például el tudom képzelni a Sétakertben. Ha a Sétakertben helyezzük el, akkor ráadásul a következő generációkat is arra ösztönzi, hogy a Sétakertet rehabilitáljuk, vagy legalábbis próbáljuk olyan helyzetbe hozni, hogy méltó környezetet örökre biztosítson. Még azt is el tudom képzelni nota bene, hogy mondjuk 2 generáció múlva úgy gondolják, hogy a Nagymagyarország Sétakertnek nevezik el, vagy Nagymagyarország Emlékparknak, vagy bárminek. A lényeg az, és ezt nagyon fontosnak tartom, hogy szobor mozgatása nélkül, és mégis méltó helyre kerüljön. Én úgy gondolom, és azt is hozzáteszem, hogy ez sem történhet a városépítésért felelős szakemberek véleményének kikérése nélkül.

Zsoldos Ferenc: Én sajnos azok közé tartozom, akik még létezésében az eredeti helyén is látták ezt a köztéri alkotást. Azért nem nevezem szobornak, mert jellegét tekintve nem szobor.

Tüttő István: Emlékmű.

Zsoldos Ferenc: Hanem egy emlékmű, valóban. Egy monumentális, monolit jellegű emlékmű, aminek az elhelyezésére tennék javaslatot. Én úgy érzem, hogy gazdaságos is lenne, meg meggyőződésem, hogy közforgalmi tekintetben sem alkalmas az a hely, ahol régen ez szobor felállításra került. Nagysága, terjedelme, szélessége, mértei miatt. Művészeti értékét tekintve az Erzsébet téren történő elhelyezésével a magam részéről, és ebben nem vagyok egyedül, nem értek egyet, mert művészi értéke körülbelül azzal a volt Szovjet Hadsereg által felállított szoborral azonos, ami nagyon nagy örömömre lebontásra került, mert soha nem néztem szívesen erre az emlékműre. Én a következőket javasolnám. A szobor nagysága és méretei alapján és az eredeti helyéhez közel, az Eötvös tér centrumában, tehát központi helyén, méltó helyet kapna, közel ahhoz a területhez, ahol valamikor volt, ahol felállításra került. Nyilvánvaló, hogy okoz majd politikai vitát, de belpolitikailag az országhatárain belül egyedül nekünk van jogunk abban dönteni, hogy minek az emlékére állítunk emlékművet, vagy állítunk vissza emlékművet. Ezért én a magam részéről ennek az alkotásnak a felállításával messzemenően egyetértek, és én kérem a Szoborbizottságot, vizsgálják meg ezt a javaslatot, mert nagyon, a történelmi fontossága, jelentősége, az emlékezet fenntartása értelmében is igenis van létjogosultsága ennek az emlékműnek. És a volt területhez, ahol ez valamikor állt, annak a közelében egymást egyszerűen és egyáltalán nem zavarja ilyen tekintetben a kivitelezési megoldásban, függetlenül attól, hogy messzemenően eltérő két alkotás, mert hiszen az Eötvös tér nagysága és mérete egyrészt az emlékmű nagyságával és méretével összhangban áll, másrészt az emlékmű ilyen tekintetben méltó helyére kerül. Én ismételten azt javaslom, hogy ezzel az elgondolással kapcsolatosan vitassa meg a Szoborbizottság ezt a javaslatot, és remélem, hogy ezzel kapcsolatos véleményük megegyezik majd a javaslattal is.

Dr. Fodor Csaba: Én mindazokkal egyetértek, akiknek az az álláspontjuk, hogy ezt a szobrot valóban méltó helyre kell felállítani, és mindazokkal egyetértek, akik azt gondolják, hogy nem - nevezzük “Jancsi és Juliska” szobornak -, tehát nem ennek a helyén. Én azt gondolom, a III. évezred küszöbén nem szerencsés, ha ismételt szoboráthelyezésekbe, ha tetszik durvább szóval, szobordöntögetésekben gondolkodunk. Célszerű lenne most már mindent ott hagyni, ahol van, ha ezt a szobrot kiásták, ez a szobor valóban érzelmi szálakkal kötődik nagyon sok emberhez, akkor méltó helyre állítsuk fel. Méltó helynek el tudom fogadni én is a Sétakertet, nagyon is jó ötletnek tartom, de az itt elhangzott többi helyszín vonatkozásában pedig azt javaslom az előterjesztőnek, vonja vissza ezt az előterjesztését, szíveskedjenek valóban korrekt előterjesztési javaslatokkal a Városfejlesztési Bizottság elé állni, mégis csak a Városfejlesztési Bizottság felelős az a város arculatáért. A Városfejlesztési Bizottság az Önök által, alpolgármester úr ma ideterjesztett határozati javaslatot elvette, tehát innentől én azt gondolom, hogy nem célszerű a közgyűléssel egy ilyen fontos ügyben a Városfejlesztési Bizottság döntését degradálni. Azt gondolom, a Gazdasági Bizottságnak is van köze a dologhoz, még pedig annak okán, amelyet Röst János képviselő úr mondott, valóban pontos költségvetést szeretnénk kérni. Ön azt mondta, hogy ez egy rész, kurtított, csonkított költségvetés, ez a 13-15 millió Ft. Szeretnénk tudni, hogy akkor mennyibe kerül a teljes, miként gondolják azt, hogy a többi pénzt milyen forrásból, milyen ütemezéssel kell ráfordítani a szoborra, vagy emlékműre, és annak mi az indoka, hogy azt akkor és abban az évben, vagy ebben a hónapban kell ráfordítani. Tehát ez restaurálási problémákat okoz-e, nem tudom miket, de erre majd, gondolom, meg fogjuk kapni a választ. Egyébként azért azt is figyelembe kellene venni, hogy egy-egy köztéri alkotás elhelyezésénél ki szoktuk kérni a civilszervezetek véleményét is. Jelesen, mondjuk, a Városvédő Egyesületét is illik, és azok egyeztetett - Városvédő Egyesület, a Városfejlesztési Bizottság - egyeztetett elhelyezési javaslatát szeretném itt látni a közgyűlésen, és a megvalósíthatóságát pedig Gazdasági Bizottság által megtárgyaltan, mert az nagyon fontos. Arra kérem még egyszer, ma ez az előterjesztés álláspontunk szerint ebben a határozati formában alkalmatlan arra, hogy erről a közgyűlés felelősen döntsön.

Törőcsik Pál: Annyit mondanék el még, hogy ezt az emlékművet annak idején a város 22 beérkezett pályaműből választotta ki. Felállította a helyén, ott, ahol most az a bizonyos szobor van. Erre semmiféle nyomot, dokumentumot, határozatot nem találtunk egyetlen levéltárban se, hogy mikor, kinek, melyik városi határozat alapján döntötték le, és olyan módon, ahogyan ledöntötték. Ha valaki szobordöntögetést összekever egy szobor áthelyezésével, akkor én szerintem nem jár helyes úton. Szó sincs szobordöntögetésről. Én ott, a gödörben meg tudtam volna mutatni, hogy mit jelent egy szobordöntögetés, vagy mit jelent szobor áthelyezés. Tehát én még egyszer azt mondom, hogy ennek igazándiból az eredeti helyén lenne a méltó helye, ahol mindig is volt. Én ennyit kívántam. Az előterjesztésemet továbbra is fenntartom, és kérem ennek a támogatását.

Tüttő István: Köszönöm. A vitát lezárom. Szavazunk. 1. számú határozati javaslat. Hát arról beszélek, hogy abban döntünk, de először a módosítást. Ugye az volt a javaslat, hogy a Gazdasági Bizottság is megtárgyalja és a Városfejlesztési Bizottság, természetesen civilszervetek bevonásával, arra is elhangzott egy javaslat, hogy vizsgálja meg. Először a pontos helyének az eldöntését javasoljuk. Tehát ez a módosító indítvány. Aki ezzel egyetért az igennel, aki nem az egyéb módon szavaz. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 11 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 7 tartózkodással javaslatot nem fogadja.

 

Tüttő István: A helyszínéről volt módosító indítvány egyszer Röst úrnak, amit megerősített többek között Zsoldos úr.

Zsoldos Ferenc: Én az Eötvös teret javasoltam, Eötvös tér centrumát.

Tüttő István: Kérem, akkor szavazzunk, arról. Elhangzott módosító indítvány, hogy kerüljön a Sétakertbe - Böröcz úr is javasolta, és ha jól emlékszem, Röst úr is. Kérem, szavazzunk erről.

 

A közgyűlés 5 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Aztán elhangzott, hogy ugyanott, ahol állt, csak annak térnek a közepén. Arról nem szavaztunk még. Kérem, akkor szavazzunk erről.

 

A közgyűlés 4 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Hát akkor most jön az eredeti hely. Az eredeti 1. számú. Kérem a szavazást ez ügyben.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a döntésüket a 2. határozati javaslatról.

 

A közgyűlés 15 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: De volt még egy javaslata Cserti úrnak, azt szeretném belefoglalni, főleg a 2. kapcsán. Tibor olyasmit javasoltál, hogy olyan garanciákat is bele kell tenni, hogy a többletköltséget mindenképp deklarálni kell, hogy azt nem az önkormányzat viseli, hiszen a 2-ben az van benn, hogy 3 millió Ft-tal támogatja, ugye abban az esetben, hogyha a Millenniumi Emlékbizottság biztosítja a 10 milliót. Ez le van írva. Igen ám, de a költségvetésének a kockázata az is, hogyha megrendeli a VIA Kht., akkor az ezen felüli összeget, akkor meg kell mondani, hogy ki állja, mert ugye valakinek állni kell. Jó, de akkor ki vállalja? Hát ugye a VIA Kht. rendeli meg, akkor csak az vállalhatja, aki megrendelte. Akkor úgy lehet csak ezt megfogalmazni, hogy a VIA Kanizsa Kht. csak a Kormánybiztosi Hivatal és az Önkormányzat által biztosított összeg keretéig köthet szerződést. Kérem, ezzel a kiegészítéssel.

Törőcsik Pál: Egyéb forrásból, adományból is.

Tüttő István: Hát az más kérdés, de most erről a két összegről van szó. Kérem, akkor erről szavazzunk.

 

A közgyűlés 15 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

49/2001.(II.27.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. egyetért a Szoborbizottságnak a Nagymagyarország Emlékmű eredeti helyén, az Eötvös téren történő elhelyezésével
    2. Egyetért a “Kerényi Jenő: A Tanácsköztársaság emlékműve” című szobor új helyre, az Eötvös tér keleti oldalára való áthelyezésével.

      Határidő: 2001. augusztus 20.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. vállalja, hogy az Emlékmű helyreállításához 2001. évben a város költségvetésében 3,0 millió forint támogatás nyújt, ha a Millenniumi Kormánybiztos Hivatala támogatását hivatalosan megerősítik.
    4. Határidő: 2001. július 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    5. egyetért azzal, hogy a VIA Kanizsa Kht. az Emlékmű helyreállítási munkáira csak az önkormányzat és a Millenniumi Kormánybiztos Hivatala által nyújtott támogatás erejéig köthet vállalkozói szerződést.

Határidő: 2001. június 30.

Felelős : Gáspár András ügyvezető

 

 

  1. Beszámoló a 2000. évi felújítási címjegyzék teljesítéséről és javaslat a 2001. évi felújítási címjegyzékről (írásban)

Előadó: Kámán László intézményvezető

Tüttő István: Megkérem Kámán urat, hogyha van hozzáfűznivalója. Úgy látom nincsen. Kérdezem, hogy van-e észrevétel? Úgy látom nincsen. Kérem, szavazzunk a címjegyzékben felsorolt javaslatot alapján. A határozati javaslat pedig, az 1. - a bizottság szót, azt kérem, elírás történt, a közgyűlést kell odaírni -, tehát az 1. határozati pont. Nem tudom, Cserti úr hozzászólni akart?

Cserti Tibor: Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy hiányzik még egy döntés. Az, hogy valahonnét áthelyezésre kerül egy szobor, akkor tessék abban is állást foglalni, hogy hova kerüljön ez a szobor. Most konkrét hely megjelölések voltak, akkor tessék ezzel kapcsolatban valamilyen döntést hozni.

 

Törőcsik Pál: Az előterjesztésben bent van, bent van a határozati javaslatban.

Tüttő István: Én azt hiszem, hogy nem térünk vissza rá, mert a határozati javaslatban bent van, hogy ennek a térnek a másik oldalára kerül. Ezt fogadtuk el, hiszen az 1. számú határozati javaslatot tettem föl szavazásra. Köszönöm. Akkor kérem a döntésüket, a szavazzunk az 1. számú határozatról.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a 2. számú határozatról a döntést.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a 3. számúról. Három van, kérem először az “A”-ról. Vagy “C”-ről. A bizottságok a “C”-t javasolták, akkor rögtön arról kérem a szavazatukat.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

50/2001.(II.27.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 2000. évi címjegyzékes munkák teljesítéséről szóló beszámolót elfogadja.
    2. a 2001. évre vonatkozó címjegyzékes felújítási munkákat jóváhagyja, elvégzésével az Ingatlankezelési intézményt bízza meg.
    3. hozzájárul ahhoz, hogy 55,8 mFt erejéig a részletezett felújítási munkákat a város által felvett hitelből kell finanszírozni.

Határidő: 2001. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

 

  1. Kiskanizsai gondozóház főiskolának történő átadása

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: A részönkormányzat véleményét akarják. Kérem, akkor hallgatjuk.

Antalics Dezső: A Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat január 29-i ülésén megtárgyalta ezt a napirendet. Ezen a tárgyaláson jelen volt az Alapítványi Főiskola oktatási igazgatója is, Birkner úr is. Gyakorlatilag egy módosító indítványt fogalmazott meg az akkori testületi ülés, amelynek határozati javaslatát képviselőtársaim most a közgyűlés előtt megkapták, amelynek lényege, hogy Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat, illetőleg a használati jogot a Sarlós Boldogasszony Egyházközösség kapja meg azzal a kikötéssel, hogy benne non profit formában ökomenikus vendégházat működtessen, melyben a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány szállásigényét részesítse előnyben. A fennmaradó külön helyiségekben álló ágyakat pedig a városban érkező vendégek számára tartsa fenn. Az intézmény emellett szolgálja az egyházközösség kisközössége ítéletét. A működési feltételek kimunkálás egy további feladat lenne. Ez a határozati javaslat abból adódott, hogy egy közbülső megoldással, pontosabban egy több funkciós megoldással a kihasználtsága nagyobb lenne ennek a gondozóháznak, és gyakorlatilag a főiskola igényei nem sérülnének, és a fenntartói jogot az egyházközösség vállalná fel. Gyakorlatilag ezt követően a Főiskola vezetése tudomásunk szerint megkereste esperes urat. Ennek eredményéről hivatalosan nem kaptunk tájékoztatást. Én kérem ennek megfontolását, illetőleg ennek a módosító indítványnak a támogatását a Kiskanizsa Településrészi Önkormányzat nevében.

Tüttő István: Köszönöm szépen. Van-e még észrevétel? Úgy látom nincsen. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról, módosító indítvány. A módosító indítványt, ha megismételné, akkor felteszem szavazásra. Hát ez a Településrészi Önkormányzatnak, csak nem volt kéznél. Nem tudom, felolvassam-e, amit az előbb felolvasott. Tehát használati jogot a Sarlós Boldogasszony Egyházközösség kapja meg.

Antalics Dezső: Tehát kérjük, hogy ő üzemeltessen, és a Főiskola tulajdonképpen minden ……………….. erre egy határozott ígéretet tett …... Pontosan szó szerint idéztem. Minden képviselőtársam előtt megtalálható ez a határozati javaslat. (mikrofon nélkül)

Tüttő István: Szeretném megkérdezni a főiskola képviselőjét, hogy ez egyáltalán a főiskolának milyen módon felelne meg? Van-e ezzel a verzióval olyasmi gond, hogy a Felsőoktatásért Alapítvány igényeinek ez megfelel-e így?

Birkner Zoltán: Röviden fogok válaszolni. Nem felel meg. Valóban nagyon fontos volt kilátogatnunk Kiskanizsára, hogy rájöjjünk arra, hogy közös lónak túrós a háta klasszikus esete állna fenn. Nagyon tisztelem esperes úr elképzeléseit, de kiderült az, hogy az egy nagyon gyakori igénybevétel lenne a Sarlós Nagyboldogasszony templom részéről, illetve Plébánia Hivatal részéről. Kiderült, hogy a távlati terveik egészen másmilyenek, mint ami itt az első körben előkerült. Tehát én azt hiszem, hogy a közgyűlés akkor dönt jól, ha vagy az egyik, vagy másik, de a közös használat működésképtelen. Ez azért világosan kiderült, amikor kimentünk. Éppen ezért én arra kérem a közgyűlést, és képviselőtársaimat, hogy vagy az egyik, vagy a másik verziót. Ezt a vegyes bazárt ne támogassák.

Tüttő István: Hát azért kellett megkérdeznem, mert ez végül is a döntést befolyásolhatja. Kérem, akkor fölteszem szavazásra ezt az úgynevezett módosító indítványt. Kérem, aki egyetért, igennel szavaz. Én csak megkérdeztem, hogy mi a véleménye a módosító indítványról a Főiskola vezetőjének. Elhangzott a válasza. Kérem, most ezek után döntsük a Településrészi Önkormányzat módosító indítványa. Aki igennel szavaz, egyetért a Településrészi Önkormányzat. Szavazzunk róla.

 

A közgyűlés 5 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 12 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Kérem, akkor szavazzunk az eredeti verzióról. Szavazunk. Osztályvezető úr még kíván szólni, csak nem adtam neki még szót. De azért mond el. Utána ismertetem a szavazást.

Beznicza Miklós: Csak annyit kívánok elmondani, térítésmentes átadásról van szó, és nehogy a továbbiakban vitába keveredjünk a főiskolával, ezt szeretném megelőzni akkor, hogy ez igaz a térítésmentes átadás, akkor, ha az alanyi adómentességet tudja igazolni. Hanem tudja igazolni, akkor meg kell állapítanunk egy elméleti bérleti díjat és annak az ÁFA-ját.

 

Tüttő István: Köszönöm, hát ezt a törvények előírják.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

 

 

 

51/2001.(II.27.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a Nagykanizsa, Bajcsy-Zsilinszky u. 67. szám alatti, egykori gondozóházat a “Kanizsa Felsőoktatásáért” Alapítvány részére 5 év időtartamra térítésmentes használatba adja a főiskolán tanító személyek részére történő szálláshely biztosítása céljából, jelenlegi állapotában, az alábbi feltételekkel:

Határidő: 2001. március 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

    1. a funkcióváltás tényét a város egészére vonatkozó Szabályozási terv elkészülte után rögzíti.

Határidő: 2002. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Szeretném Önöket még megkérdezni, hogy Károlyi Csaba úr elég türelmesen vár arra, hogy a labdarúgással kapcsolatos szerződésben döntsünk, hiszen nem tudunk eleget tenni annak a feltételnek, hogy a döntésünk véglegesen lezáruljon, hiszen döntöttünk az eladásban, de egy szerződést is kell kötni, amely az együttműködésről szól, és amely garanciákat biztosít az átadandó pénz felhasználásáról. Kérem, még szavazzunk erről, hogy erről is döntünk. Most ezzel folytassuk, és úgy a költségvetés.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

 

 

  1. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és az I. Futball Club Szolgáltató Kft. közötti megállapodás megkötésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: A Gazdasági Bizottság írásban is elküldte, illetve javaslatát megtette a különböző pontok módosítására. Megkérem elnök urat, hogy ha szóban kiegészítené, hallgatjuk.

Dr. Fodor Csaba: Valóban a Gazdasági Bizottság, azt gondoljuk, kellő alapossággal áttárgyalta ezt a szerződéstervezetet, és elég sok módosítási javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amelyet Önök megkaptak írásban. Általában az az álláspontunk, hogy ezt a szerződést célszerű lenne, ha a MÁV NTE tulajdonos is aláírná, tehát egy olyan háromoldalú megállapodás lenne, hiszen, amiről szólt a korábbi közgyűlési határozat, hiszen az együttműködési szerződést – mi nem hívtuk szindikátusi szerződésnek, mert még sem lehet annak hívni, hiszen nem tulajdonosok között kötődik, de – mégis csak a tulajdonlás okán a MÁV NTE-vel kellene megkötni, mert hiszen vannak ebben olyan kötelezettségek, amelyeket a MÁV NTE, mint a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft. tulajdonosa tud teljesíteni, illetőleg rá tudja szorítani arra a 100 %-os tulajdonú gazdasági társaságát, hogy betartsa az ebben foglaltakat. Ez volt általában a vélemény. Én most nem olvasnám fel a 3/B., 3/C., 3/D., 3/E. pontokhoz, illetőleg a 11/A. ponthoz fűzött módosítási igényünket, hiszen azért az a képviselők előtt fellelhető. Én azt kérem, hogy ezekkel a módosításokkal fogadja el a szerződést, és akkor talán előállhat az a helyzet, hogy valóban a kft. üzletrészének tulajdonosa, ha tetszik, akkor birtokba kerülhet, s valóban, a tulajdonosi jogait gyakorolhatná, mert hát erre még mind a mai napig – információim szerint – nem kerülhetett, vagy nem került sor, és ez semmiképpen sem szerencsés helyzet.

Balogh László: OKSB elnökként muszáj beszámolnom, hogy a közgyűlés előtt 1 órával összejött a bizottság, és most tárgyaltuk 1 órán keresztül a támogatási szerződés szövegtervezetét. Azt gondolom, hogy mi is illő módon körüljártuk. Mivel írásban nincs, és lényegi módosítási javaslat volt a támogatási szerződés szövegtervezetében, ezért ismertetném azzal együtt, hogy a végső döntésünk, az egy kicsit másképp alakult. Tehát a 15. pontban egy védekező mechanizmus lenne beépítve, a mondat végén a pont helyett egy vessző, és így folytatódna a mondat: valamint, ha a tulajdoni hányada a MÁV NTE-nek 75 %-ra csökken a támogatottnál. Tehát megszűnik továbbá a jelen szerződés, ha a támogatott ellen csőd-, felszámolási eljárás indul, illetve végelszámolását határozza el. Így folytatódna a mondat, ahogy ismertettem ezen határozati javaslattal. Ezt én a közgyűlés figyelmébe ajánlom, ezt a védekező mechanizmust, ami lehet, hogy többszörös, ebben esetleg szakértő jogász véleményét is kérnénk, aki nem volt jelen a bizottsági ülésen, viszont hát az igazán lényeges az OKSB döntése kapcsán, hogy az eredeti határozati javaslatot, amelyben arról szól a dolog, amiről szól, hogy felhatalmazza a közgyűlés a polgármestert a támogatási szerződés aláírására – ezt az OKSB 3 igennel, 2 nemmel és 1 tartózkodással, tehát valamiféle patthelyzettel nem támogatta. Az igenek ugye az önkormányzat érdekeit képviselnék, a nemek és a tartózkodás egyféle fociérdeket. Én azt gondolom, hogy ez a bizottság ilyen szinten megtette a magáét. Hogy végső döntést nem hozott, ennek sok oka lehet, de nekem ezt kell most előhoznom, ezt kellett képviselnem, ez történt a bizottsági ülésünkön.

Tüttő István: Kelemen Z. Pál úr, ügyrendi gomb, tessék.

Kelemen Z. Pál: Nem mintha nem értenék egyet Balogh képviselőtársammal, vagy nem lenne érdekes, amit mond, csak éppen bátorkodom megjegyezni, hogy itt egy gazdasági társaság adásvételéről van szó, és nem egy sportkérdésről. Ebben a kérdésben, mint minden gazdasági társaság adásvételénél, az OKSB illetéktelen, és meghallgattam, de nem veszem tudomásul.

Tüttő István: Annyit hozzátennék, hogy ez már nem adásvétel. Ez a pénznek a biztosítéka.

Röst János: A Gazdasági Bizottságon, ami volt javaslatom, véleményem, az beépült a Gazdasági Bizottság döntéseibe. Én inkább az elején kezdeném, tehát, hogy a szerződés, a támogatási szerződés kivel van megkötve, ez a legfontosabb eleme, úgy gondolom, ennek a szerződésnek. Az önkormányzat, amikor döntött ennek a megkötéséről, az így szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy az önkormányzat és a MÁV NTE között. Tehát erről szól a történet, hogy a MÁV NTE között, és a szerződést vele kell megkötni, nem pedig a kft-vel. A kft. közreműködőként ilyen értelemben vesz részt, mint tulajdonnak a tárgya, nem pedig a tulajdonos, hiszen a kft-vel szemben eljárni ilyen értelemben az önkormányzatnak nincsen jogviszonya, csak a MÁV NTE-vel. Tehát ilyen értelemben azt szeretném javasolni, hogy az első döntésünket úgy hozzuk meg, hogy kivel írjuk alá a szerződést, mert azt követően a többi pont értelemszerűen megváltozik. Egyébként lehet háromoldalú is, de a szerződő fél ilyen értelemben mindenképpen a MÁV NTE. Énszerintem a kft., az közreműködő itt, és a támogatott szó kifejezést arra kell érteni, akivel a szerződést megkötjük, akinek jogfolytonosság és jogviszonya van az önkormányzattal szemben jelenleg. A többi pont, úgy gondolom, hogy mindenképpen a város érdekeit szolgálja. Egy módosítást tennék, ez nem magához a szerződéshez, hanem magához a határozati javaslathoz, 2. pontként. A támogatott gazdasági és szakmai beszámolóit a polgármester a közgyűlés elé terjeszti, felelős: Tüttő István polgármester, határidő pedig folyamatos. Ez azért érdekes, mert a belső oldalakon van egy olyan módosítás, hogy el kell készíteni a kft-nek, vagy a MÁV NTE-nek a szakmai véleményt is addig végzett munkájukról, illetve a gazdaságit, s mindenképpen szeretném, hogy ha ez a közgyűlés elé kerülne minden alkalommal, nem pedig csak a polgármester urat tájékoztatnák ezekről a kérdésekről.

 

Tüttő István: Végül is az a logika is érvényes, amikor én azt mondtam, hogy ne a MÁV NTE-vel kössünk szerződést, hiszen amikor az Olajbányászt valaki szponzorálta, hát világos, hogy közvetlenül a labdarúgást támogatta, és a támogatási szerződésről is, úgy is lehetne ezt nevezni, hogy támogatási szerződés. Ez volt a logikája. De én elfogadom azt az érvet, hogy sokkal nagyobb biztonságban vagyunk, ha magával a vásárlóval kötjük, mert ugye ha kedve támadna, hogy eladja kapásból, akkor nem biztos, hogy a labdarúgást tovább támogatjuk. Tehát én elfogadom ezt az érvet, csak értsék meg, hogy azért először az volt a javaslatom, hogy akkor közvetlenül a labdarúgó kft-vel kössük meg a szerződést. De rendben van.

Böröcz Zoltán: A következőt gondolom. A tulajdonos egyértelmű, hogy a MÁV NTE, de nem zárja ki természetesen, hogy a kft-vel kössük a szerződést. Ahogy polgármester úr mondta, egy tulajdonos igenis szponzorálhat valakit, valamilyen társaságot, tehát nem kardinális, úgy gondolom, a kérdés. Pénzügyi Bizottság megtárgyalta természetesen, és tett egy-két észrevételt. Általánosságban is igaz, és ezt hadd mondjam előre, hogy úgy viselkedünk ezzel a megállapodással, mintha a saját tulajdonú kft-énkkel való kapcsolatunkat akarnánk rendezni, magyarul nem vetettük le magunkról azt a betegséget, ahogy bánunk a gazdasági társaságainkkal, de ők még elviselik, mert ugye a tulajdonosai vagyunk. Ilyen pontokra szeretném felhívni a figyelmet, és akkor egyszerűbb, hogyha végigmegyek a Gazdasági Bizottság által javasoltakon. A 3/B. pont, azt mondja a Gazdasági Bizottság, támogató támogatott felügyelő bizottságába a tagság legalább 1/3-át delegálja. Könyörgöm, teljesen értelmetlen, felügyelő bizottság, ugyanis ez nem döntést hozó testület, teljesen mindegy, hogy 1 vagy 12, ha egyet kevésnek tart az önkormányzat, akkor mondja azt, hogy legalább 2 főt delegál. Aztán az lehet 24 fős, vagy 3, holt mindegy, hiszen neki az ellenőrzésben van szerepe, és semmi döntéshozó és befolyásoló lehetősége a felügyelő bizottsági tagnak nincs. A másik, azt írja a Gazdasági Bizottság, azt mondja a 3/D. pontban, támogatott a polgármesteri tájékoztatóhoz félévenként a szakmai munkáról is beszámolót készít. Ez megint a gazdasági társaságokra szokott igaz lenni, hogy ha kell, ha nem, negyedévente, félévente idelicitáljuk, és elkezdjük őket beszámoltatni. Könyörgöm, itt egy olyan támogatásról van szó, ami ahhoz kötött, hogy lesz-e profi futballcsapat Nagykanizsán. Ha ahhoz kötött, akkor ez a kritérium, hogy a gazdasági társaságon belül milyen a gazdaság, meg egyéb, az egy szponzorra nem tartozik. Rá az eredmény tartozik. Az pedig a profi ligában szereplő csapatot támogatja. Indokolatlan belenyúlás a gazdasági társaságba. 11/A. pontra azt mondja a Gazdasági Bizottság, hogy a tulajdonosi szerkezet megváltozása csak a támogató egyetértésével történhet. Még ilyet sem hallottam. Nem mintha attól tartanék, hogy a MÁV NTE bárkinek eladja, de még ilyet se hallottam, hogy nem a tevékenységet szponzorálom, vagy nem az árut fizetem meg adott esetben a zománcozott lábost, amit vettem a boltban, hanem csak akkor, hogyha attól a gyártól származik, amelyikben kik a tulajdonosok. Az egész ilyen értelemben, a Gazdasági Bizottság megkötései a tulajdonos befolyásolására szolgálnak és nem a feltétel megszabásához. Hasonló, hogy a tulajdonos változásával a folyósítás megszűnik. Tessék mondani, miért? Ráadásul ellentmond a Gazdasági Bizottság előbb említettel, mert ott azt mondja, hogy a tulajdonosi szerkezet megváltozásához már kell az egyetértés. Ha kell, akkor a tulajdonosváltozás nem következhet be. Egymással is ellentmondásos. És mondhatnám tovább a sorokat. De hadd hívjam még egyre fel a figyelmet, ami a szerződésben meg alapvetően téves, és a Budai úr egy korábbi támogatói szerződés kapcsán már felvetette, a 11. pont c. pontja értelmetlen. Azt írja, hogy a jegyzett tőkéje vagy vagyona 10%-ot meghaladó mértékben csökken. Ebben az esetben tájékoztatni kell a támogatót. Teljesen értelmetlen. A jegyzett tőke nem változhat, ugye az egy cégbíróságnál bejegyzett egyértelmű összeg, az nem változik, az nem élhető fel. Ráadásul, ha a vagyona változik, ahhoz sincs semmi közünk, mert tessék elképzelni, ha tiszta viszonyok lesznek és minden játékos jog ott lesz, akkor nem adhatja el Horváth XXIII. Jánost 4.200 eFt-ért, és nem vehet 3 millióért egy másikat, mert már a vagyona 10%-ot meghaladó mértékben változik. A megkötések indokolatlanok, megközelítésük rossz. Én azt gondolom, hogy ha ezeket a módosításokat Önök akceptálják, akkor magam is támogatni tudom a szerződést, egyéb esetben nem.

Budai István: Böröcz úr nagyrészt lelőtte az én poénomat, de egy bennmaradt. A 10. pont utolsó mondatát én elhagynám, ugyanis milyen minőségben ellenőrzöm a gazdasági társaság könyveit, üzleti iratait, amikor semmi közöm hozzá.

 

 

Tüttő István: Hát odatehetjük, ha megengedi.

Tarnóczky Attila: Magam részéről azt tudom támogatni, hogy az önkormányzat a MÁV NTE foci kft-jével legyen kapcsolatban, és azt támogassa. Hogyha ne adj isten, fordítva történik meg, és az önkormányzat úgy dönt, hogy a MÁV NTE-vel köt egy szerződési támogatást, akkor ezt a támogatási szerződés tervezetet tessék elfelejteni, romokban hever, egy szava sem igaz. Tehát ezt nem lehet elfogadni.

Bicsák Miklós: Én teljesen nem értek egyet itt az előttem felszólalókkal, gazdasági oldalról, és nem akarok belemenni, Budai úr, Böröcz úr dolgival. Én ez a szerződés nagyon konkrétan, ha én egy ilyen összeggel képviselem, és nekünk, mint képviselők, tisztelt képviselőtársaim, tisztában kell lenni, mi a közpénzzel játszunk, felelősséggel tartozunk, hogy azt az évi 40 milliót hova, kinek adjuk, milyen célra, hogy lesz felhasználva. Ha mi a szerződésben, ezt mind tudjuk itt köztünk lévő ülő vállalkozók, hogy milyen kötöttségekkel jár egy vállalkozói szerződés, ha akár munkavállalással, üzleti dolgokban, bizony megkötik a kezünket. Ha mi ezt a szigorú bevezetést, ahogy itt a szerződésben foglaltak szerint nem támogatjuk, akkor felesleges. Akkor a képviselőtársaim, aki akarja, szíve szerint szavazza, közpénzt szórja el, és majd akkor, amikor egy bizonyos idő múlva gondok lesznek, jövőre választás, álljon ki és mondja el, hogy megszavazta a 40 milliót.

Tüttő István: Általában egyetértünk vele, mert így igaz, ahogy elmondta Bicsák úr.

Marton István: Személy szerint alapvetően egyetértek a GVB-nek a módosítási javaslataival. Azon lehetne vitatkozni, hogy az FB-be legalább 1/3-ot delegáljunk, vagy ami az eredeti anyagban előkészítve szerepel, hogy 2 főt, szerintem bármelyik elfogadható, de a dolognak a lényege az, hogy bizony-bizony mi a futballt akarjuk támogatni, de egyébként a MÁV NTE-t az NTE ügyvezetője, aki a kft-t fogja vezetni, természetesen képviseli, és neki kell elszámolni a tulajdonos, vagyis a MÁV NTE felé, de mi ezt a támogatást, úgy gondolom, hogy a futballra szántuk. És hát Kelemen képviselőtársamnak tetszik, vagy nem tetszik, de el kell, hogy ismételjem az OKSB álláspontját, mert kísértetiesen hasonlít az Ügyrendi Bizottság álláspontjára, amelyet viszont nekem kell ismertetnem, aminek tényleg az a lényege, hogy a 15. pont úgy folytatódik, hogy a 15. pont végére nem pontot teszünk, hanem egy vesszőt, valamint ha a tulajdoni hányada a MÁV NTE-nek 75 %-ra csökken a támogatottban. Ennek az a lényege, hogy ha a blokkoló kisebbség idegen kézbe kerül, akkor ez a szerződés szűnjön meg, ami nem azt jelenti, hogy majdnem ugyanilyen, vagy nagyon hasonló, vagy akár ugyanilyen feltételekkel ne lehessen újból szerződést kötni, de legyen meg az a joga az önkormányzatnak, hogy kifejezze az esetleges kételyeit, mert ugye azért jó néhány esetben láttunk mi már csodát a magyar futballban.

Tüttő István: De 75-ig csökkenhet.

Marton István: Nem. 75 + 1 kell, tehát ha 25%-ot elér, akkor az már blokkoló kisebbség. Tehát 24,9-et érhet el.

Tüttő István: Mert ugye az volt a javaslat, hogy ha 75 alá csökken.

Marton István: Ha 75-re csökken, akkor megszűnik. Tehát ez volt az Ügyrendinek a javaslata. Nincs további kiegészítésem.

Tüttő István: Ez annyiban eltér, mert az OKSB 75 alá.

Dr. Gyergyák Krisztina: Nem. ….

Tüttő István: Jó, akkor lehet, hogy rosszul értettem. Igen, akkor rendben.

Kelemen Z. Pál: Mielőtt félreértés lenne, amit Marton úr mondott a 75-ről, azzal egyetértek. Másrészt, mi azt rendeljük meg támogatás fejében ennél a sportkörnél, hogy vagy NB-I-es, vagy NB-I/B-s csapatot tartson. Ha ezt nem teljesíti, akkor nem támogatjuk. Ez ilyen egyszerű. Ilyen egyszerű, itt nem pénzkidobásról van szó, mi itt veszünk egy profi csapatot, illetve veszünk egy teljesítményt egy profi csapattól, hogy első osztályú legyen, vagy I/B-s legyen. Ilyen egyszerű, semmi másról nem szól ez a támogatási szerződés. Nem kell olyan dolgokkal foglalkozni, ami nem a mi dolgunk, hátha még tulajdonosok leszünk még egyszer ebben a kft-ben.

Cserti Tibor: Én is azok táborába tartozok, akik azt mondják, hogyha adnak valami támogatást, akkor azért háttérszerződés keretében illik meghatározni, hogy miért adom, és azért valamifajta lazább ellenőrzési kötelmem azért …. támogatott. Ebből a szempontból, akceptálva a közgyűlési határozatot, magam részéről is azt mondom, hogy mindenféleképpen a MÁV NTE-vel, mint tulajdonossal kellene megkötni ezt a támogatási szerződést, és ha ez háromoldalúvá teszi a jog alapján, akkor énszerintem senkinek semmi kifogása nem lehet ez ellen. Egy dolog viszont érdekel, mert az utóbbi időben én még ott maradtam a focicsapatnál, hogy megtáltosodtak a fiúk, tehát táltosok, futballoznak, és most a kérdésem ehhez kapcsolódna, hogy jelen pillanatban megtörtént-e az ügyek átadása, átvétele jogszerűen az új tulajdonos által, mert hiszen ez összefüggésben van a jelenlegi átadással is?

Tüttő István: Erre nem tudok nyilatkozni, de szerintem ez a szerződés kell azért, hogy holnap aláírhassuk, hogy beindulhasson minden, amiben annak idején a közgyűlés döntött.

Cserti Tibor: Akkor az a kérdésem, hogy az együttműködési megállapodás megkötésére egy konkrét határnap van-e kitűzve arra vonatkozóan, hogy mikor kerül sor az ügyek átadására-átvételére? Tehát határnapot kérdek.

Tüttő István: Hát tegyünk javaslatot rá. De gondolom, a tulajdonos mindenképpen azt szeretné, hogy ez minél előbb bekövetkezzen. Meghallgatjuk Károlyi Csaba urat, tessék.

Károlyi Csaba: Én azt hiszem, hogy egy kicsit, minthogyha előre szaladtunk volna egy hónappal ezelőtt, most meg minthogyha vissza akarnánk fogni azokat a lovakat, hogy ne legyenek táltosok, ahogy Cserti úr mondja. Nem tudom, hogy emlékeznek-e rá, megtörtént a pályázati kiírás, a pályázati kiírás tartalmazott egy-két dolgot, annak megfelelően a MÁV NTE pályázott, elbírálást nyert egyszer, elbírálást nyert még egyszer, és megköttetett a szerződés, alá van írva, több ember, és polgármester úrral, jómagam a MÁV NTE nevében, tehát a futball klub a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet tulajdona. Fodor képviselő úr nincs itt, azt hiszem, még 30-án tett egy javaslatot, hogy jó lenne egy szindikátusi szerződés, és én magam is ezt javasoltam, hogy mivel az önkormányzat nem kis pénzzel támogatja ezt a futball klubot, legyen egy kétoldalú megállapodás. Nem kötelező, minket semmi sem kötelez már rá, hiszen el van adva a klub és a tulajdonunk. Törvény szerint a holnapi napon legkésőbb meg kell történnie az átadásnak, mert 28-a, nagyon remélem, hogy az ügyvezető igazgató úr betartja a szavát, mert nekem azt mondta, ha kell, éjfélig itt marad, s az ügyeket átadja. Hadd mondjam el, hogy mivel feltételül az elnökség, a MÁV NTE elnöksége azt mondta, hogy köttessen egy ilyen megállapodás, ez azt jelenti, hogy mi állunk elébe, hiszen tulajdonosként mi kötöttük meg az adásvételi szerződést, és szeretnénk azt, hogy az önkormányzat lássa, mire költi a pénzét. Nemcsak ezt szeretnénk, azt is szeretnénk, hogy a közvélemény is lássa, és a MÁV Nagykanizsai Torna Egylete olyan határozatot hozott, hogy a szurkolók, a törzsszurkolók közül egy képviselőt beválaszt a felügyelő bizottságba. Természetesen jónak tartjuk azt, hogy az önkormányzat legalább két tagot delegál, de azért hadd mondjam el, hogy ha ne adj isten a Tarnóczky Attila alpolgármester úr eszébe jut, hogy ha esetleg egyet delegálnánk, akkor nem is kéne adni azt a 40 milliót, mert tudom …….. járna el. Mi szeretnénk megállapodni, szeretnénk megkötni a szerződést, de nem kritériuma az adásvételi szerződésnek, mivel ez már megtörtént. Hadd mondjam el azt, hogy a tulajdonos sokat veszített az egy hónap alatt. Hadd mondjam el, hogy olyan felesleges kiadások folynak azért, mert az ügyvezető úr mindenáron betartja az egy hónap határidőt annak, hogy ne kelljen átadni a rendszert, amit mi nem csináltunk volna meg. Hadd mondja el, hogy a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet sportcentrumában, az Ady u. 78. alatt jelenleg most egy első osztály krakkói csapat edzőtáborozik, eddig egy másodosztályú edzőtáborozott, s nagyon megfelel neki a MÁV Nagykanizsai Torna Egylete. Nem kellett volna lemenni Rovinjba edzőtáborozni, talán pár Ft-ot meg lehetett volna takarítani. Hadd mondjam el, hogy visszamenőleges szerződések lettek kötve január 3-ára játékosokkal. Miután aláírták, felhívtak engem, hogy január 3-ai visszamenőleges szerződések vannak. Hadd mondjam el, hogy napokban kötött az ügyvezető úr játékosokkal megállapodást 2005-ig tartót, amit mi nem kötöttünk volna meg. Tehát több olyan dolog van, ami miatt a tulajdonos kárt szenvedett. Én elképzelhetőnek tartom, hogy a tulajdonos az önkormányzat felé kérelemmel fog majd fordulni, hiszen az ügyvezető úr engem úgy tájékoztatott, hogy a polgármester úr kérte meg arra, hogy ne adja át a mai napig, ez holnap zajlódjon le, hiszen ma egy ilyen gyűlés lesz. Hadd mondjam még el, hogy ezt először, mielőtt én aláírhatnám, természetesen át kell, hogy menjen a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet elnökségén. Remélem, hogy rá fog majd bólintani, hiszen nagyon sok pozitívum van benne, nagyon sok negatívum is, s majd mi is hozzuk a módosító indítványokat, mert én úgy csináltam volna meg, hogyha rám lett volna bízva, hogy a két fél közösen üljön le, hozzon létre egy ilyen megállapodást, ami a saját akarata mind a két félnek, és kerüljön az önkormányzat gyűlése és a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet elnöksége elé, és bólintsanak rá. Hát körülbelül én úgy érzem, hogy az lenne a legjobb, ha minél előbb a tulajdonost odaraknák a helyére, odamehetne. Törvény szerint már nem sok van rá, mert azt hiszem 24 óra múlva már biztos, hogy ott kell, hogy legyünk. Egyébként hadd mondjam el, a Röst képviselő úr tett fel egy kérdést, ki végkielégítené az ügyvezető igazgató urat, azt hiszem, hogy ez már a tulajdonosnak a feladata és kompetenciája, ahogy jól mondta polgármester úr.

Tüttő István: Egyébként engem az megnyugtat, hogy a tulajdonos kft-jének a vezetője rám hallgat, ez kedvező.

Tarnóczky Attila: Tisztelt Elnök Úr! Ne tőlem tessék félteni a 40 millió Ft-ot. Nekem megér 40 milliót, hogy az Önöké a kft.

Bicsák Miklós: Tisztelt Elnök Úr! Nagyon indulatos. Sok mindennel nem értek egyet. Vegye tudomásul, ebben a városban olyan emberek vannak, és nem személyeskedni, ezt a futballt támogatták több éven keresztül, és támogatták eddig is, de az Ön hozzáállása, ahogy most itt személyeskedik, meg egyéb, ez túl erős és túl magas. Ezt a szerződést, én kérem a képviselőtársaimtól, így fogadják el. Mint vállalkozó is bizonytalan pénzeket én sem adnák ki.

Röst János: Megismételném a javaslatomat a polgármester úrhoz, hogy az első szavazásban abban döntsünk, hogy kivel köt az önkormányzat szerződést, tehát támogatói szerződést. A másik, hogy Tarnóczky Attilának azért jelezném, hogy 40 millióval ebben az évben azért még nem lesz ám lezárva a fociügy. Én ajánlok neki egy fogadást egy üveg pezsgőben, hogy ősszel itt legalább 10 milliós nagyságrendű kérelem fog érkezni az önkormányzathoz.

Tüttő István: Tarnóczky úr ügyrendi gombot nyom.

Tarnóczky Attila: Hát fogadhatunk arra, hogy én azt megszavazom vagy sem. Na de komolyra fordítva a szót. Erre a javaslatra, még egyszer fel kell hívnom a figyelmet, amennyiben a közgyűlés úgy dönt, hogy a MÁV NTE-vel kell szerződést kötni, nincs szerződés tervezetünk, azt holnap aláírni nem lehet. Ez a fajta szerződéstervezet erre ugyanis alkalmatlan. A támogatott, mármint a foci kft. nem cserélhető le tetszés szerint az egyesületre, mert egészen nevetséges dolgokat írunk elő az egyesületnek.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk először arról – ez egy módosító indítvány, illetve Röst úr indítványa, de ez az alapkérdés is –, az eredeti szerződés, az a MÁV NTE futball klubra íródott, a másik pedig, a javaslat pedig arról szól most, hogy ez változzon és a MÁV NTE, mint tulajdonossal köttessük meg. Hát a módosító javaslat szól arról, hogy a MÁV NTE, mint tulajdonossal kössük meg. Erről szavazzunk. Hát a módosító javaslatot kell először. Egy pillanat, hogy értsük pontosan. A módosító javaslat az, a Gazdasági Bizottságé, hogy a szerződést a MÁV NTE, mint tulajdonossal kössük meg. Aki egyetért azzal, tehát a Gazdasági Bizottság módosító indítványával, az azt támogatja, hogy a MÁV NTE, mint tulajdonossal kössük meg.

Röst János: Szeretném emlékeztetni a testületet, hogy a közgyűlési döntés arról szól, hogy a MÁV NTE-vel kell megkötni. Ha nem így döntünk, akkor azt vissza kell vonni, azt a döntésünket, a korábbi döntést.

Tüttő István: Kérem, az eredeti javaslat most a MÁV NTE sport kft-jének a támogatásáról szól. Akkor még egyszer, a módosítást teszem javaslatra. Tehát aki igent nyom, az azzal ért egyet, hogy a szerződést a MÁV NTE klubbal kössük, mint tulajdonossal.

 

A közgyűlés 6 szavazattal, 14 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: A MÁV NTE futball klubjának szolgáltató kft-jével kötjük a megállapodást. Kérem, vizsgáljuk meg azokat a javaslatokat, amely a megállapodás részleteire vonatkozik. Böröcz úr elmondta, hogy legalább 2 főben, ha meghatározzuk, az elegendő lesz, ő javasolta, hogy ne 1/3-át, hanem legalább 2 főben határozzuk meg. Aki az ő módosító indítványával egyetért, igent nyom, ha nem, nem.

Böröcz Zoltán: 2 főt delegálhat.

Tüttő István: Ha él a jogával él, ha nem, nem. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Tehát nem az 1/3-át, hanem legalább 2 főt delegálhat. A 3/C. ponthoz az írásos szöveg alapján, tehát, hogy ragaszkodjunk ahhoz, hogy a “Nagykanizsai” elnevezést nevében tartja. Tehát ez triviális dolog, szerintem ezt fogadjuk el.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 3/D-nél Böröcz úr azt az érvet vetette fel, hogy indokolatlan, mert ugye ez egy másik tulajdonosnak a gazdasági társasága. Én elfogadom az Ő érvelését, de azért döntsünk róla. Aki igennel szavaz, az azt a döntést támogatja, hogy ezt a 3/D. pontban tett javaslatot nem fogadja el. Tehát a támogatottnak adunk mi most egy feladatot. Hát kérem, szavazzunk róla. Magyarul, aki nemmel szavaz, az nem fogadja el.

 

A közgyűlés 9 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Dr. Baranyi Enikő: Akkor nem kell beszámolni ezek szerint?

Dr. Gyergyák Krisztina: Nem, köteles, csak az eredeti szöveg szerint. A szerint kell elszámolni.

Tüttő István: Csak az eredeti szöveg szerint, mert ez módosító indítvány. 3/E. pontnál. Támogatott, hány m2-t határozzunk meg? Van javaslat? Hát hány m2-en köteles reklámfelületet nekünk biztosítani? Erre kérek javaslatot.

Böröcz Zoltán: Komolytalanságba ne menjünk át, mert 100%, meg 50%, meg ilyen egyebek hangzottak el. Én azt gondolom, Nagykanizsa város mi az, amit reklámozhat? Nem a városi vállalkozókról van szó, nem a kht-król, gazdasági társaságokról. Nagykanizsai önkormányzatról. Tessék mondani, mit fogunk kitenni. Ki fogunk tenni biztos egy városcímert, meg azt is, hogy jöjjön üdülni Kanizsára, vagy mit tudom én mit. Ez maximum, én úgy gondolom – Pista, Te biztosan pontosan tudod, hány m2 az kb., amit jelenleg a város használ?

Marton István: Egy.

Böröcz Zoltán: Én azt gondolom, 10 m2-t írjunk be, mert hátha megnő a városunk, hogy legyen ugyan már lehetősége, és ne fizessen azért a reklámfelületért, és a többit meg próbálja meg eladni a tulajdonos. 10 m2, ez a javaslatom.

 

 

Tüttő István: Jó, én meg azt javasoltam volna, hogy a gazdasági társaságaink azért hadd reklámozzanak ott. Jó, adjunk meg egy 20 m2-et, kész. 10? Jó, 10. Elhangzott egy javaslat 10 m2-ről, kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A cégeinket kell reklámozni rajt, kész. A 11/A. pont helyett javasolt, kérem, szavazzunk róla. Böröcz úr azt javasolta, hogy ezt hagyjuk el, mert egy gazdasági társaságnál indokolatlan. Szavazzunk róla. Aki igennel, az egyetért, aki nem, nem. Ez mind módosítás. Tehát aki elfogadja, az a módosítással ért egyet.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Ezt követően a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javasolja, hogy a szerződésben az alábbiak is szerepeljenek. Bocsánat, a C. pontnál volt még, hogy a jegyzett tőke. Hát ugye a jegyzett tőkét pontosan értelmezni kell. A C. pontot hagyjuk el, mert hát ez egy fix dolog, bejegyzett. Tessék. Aki igent szavaz, az a C. pont elhagyása mellett dönt.

 

A közgyűlés 15 szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A 10. pont utolsó mondata. A támogató támogatott könyvelését és üzleti iratait a jelen szerződés tartama alatt ellenőrizheti. Hát ugye erre nincs jogosítványa. Kérem, értsünk egyet, hogy ez elmarad. Kihagyni csak úgy lehet, ha megszavazzuk.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És van még, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javasolja, hogy a tulajdonos változásával a folyósítás megszűnik, de ugye van ennek egy másik verziója, hogy a 75%-ra csökken. Hát gyakorlatilag ez ugyanaz, illetve ez még egy sokkal finomabb megoldás. Én azt javaslom, hogy ezt támogassuk, a 75%-ra csökkenésig. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: A támogatás folyósításához szükséges egy hónapnál nem régebbi igazolás, amely tartalmazza, hogy támogatottnak 3 hónapon túli köztartozása nincs. Kérem, erről szavazzunk. Erről nem esett szó eddig.

Böröcz Zoltán: A dolog megint – bocsássanak meg – értelmetlennek tűnik, mert ha negyedévente utalunk, mondjuk 10 millió Ft-ot – lásd a 40 milliós példát –, mi a fészkes fenét érdekel minket az március elején, hogy van vagy nincs, hiszen nem a mi pénzünk a gazdasági társaságé, hanem az, minket az érdekel, hogy félévben, hogy bennmaradt-e a profiligában és a következő évre vállalunk-e kötelezettséget. Bocsánat. És egyébként az MLSZ-hez való nevezéshez is be kell csatolni. Tehát ha be tudott nevezni, akkor meg megint nem akarok cégbírósági papírokat látni, amit pénzért vesz egy kft.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk. Egyetértünk vele. Tehát a módosításra, ha igent nyomunk, akkor azzal értünk, itt most nemet kell nyomni. Az eredetire kell nemet nyomni. A Böröcz úr csak elmagyarázta, hogy miért nem támogatjuk. Kérem, szavazzunk újra. Aki igent nyom, az egyetért a módosító indítvánnyal, hiszen mi most arról szavazunk. Böröcz úr elmagyarázta, hogy miért ne értsenek vele egyet. Hát aki egyetért Böröcz úrral, az nemet nyom. Tessék.

 

A közgyűlés 8 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Az elején szavaztunk már arról, hogy a szerződés ne a MÁV NTE-vel kötődjön. Ugye ebben döntöttünk. Akkor a határozati javaslatról kérem a döntést. Bocsánat. Először az 1. pont, és a Röst úr még egy 2-est javasolt. Akkor először a 2-essel foglalkozzunk. A támogatott gazdasági és szakmai beszámolóit a közgyűlés elé terjeszti a polgármester, vagy tájékoztatja. Kérem, erről.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És akkor kérem az 1. határozati javaslatról a döntésüket.

 

A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

52/2001.(II.27.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság között kötendő támogatási szerződéssel – a módosításokra figyelemmel – egyetért.
    2. Felhatalmazza a polgármestert a támogatási szerződés aláírására.

      Határidő: 2001. március 14.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. felkéri a polgármestert, hogy a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft. gazdasági és szakmai beszámolóit terjessze a közgyűlés elé.

Határidő: folyamatos

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Már csak egy kérdésem van. Foglalkozzunk a költségvetéssel? Mikor? Akkor azt kérdezem, hogy most folytassuk? Jó, folytassuk. Kérem, szavazzunk, hogy folytatjuk-e, mert ha nem, akkor el kell döntenünk, hogy mikor. Szavazzunk arról, hogy folytatjuk-e. Aki igent nyom, az egyetért a folytatással, aki nem, az nem.

 

 

A közgyűlés 8 szavazattal és 8 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Hölgyeim és Uraim! A probléma a következő: a jövő héten dönteni is kell akkor, kedden. Baranyi Enikő képviselőasszony részéről, Ő a szombat délelőttöt javasolja, 8 óra. Képviselőtársaim! Kérdezem, csütörtök délután megfelelne? Nem lesz bizottsági ülés, azért kérdezem. Akkor a szombat, nekem jó a szombat. Én a szombaton 9 órát javaslom. Kérem, szavazzunk róla. 9 órakor szombaton. Azért szeretném tudni, hogy ki tud eljönni. Nyomjunk gombot. Tehát, aki igent nyom, az szombaton 9-re el tud jönni.

 

A közgyűlés 13 szavazattal és 5 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: 13 jönnek el, akkor nem tudjuk. Kérem, akkor maradjunk abban, hogy jövő kedden találkozunk, de akkor döntenünk is kell. Maradjunk ebben.

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 22.00 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Gyergyák Krisztina
Tüttő István
aljegyző
polgármester

 

 

A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva

 

 

2001. március 6.

Jegyzőkönyv

 

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. március 6-án (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről.

 

Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István képviselők

 

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Simánné Mile Éva osztályvezetők, Burján Emese, Bodzai Tiborné kabinetvezetők, Szokolné Dr. Szolik Enikő irodavezető, Gőcze Gyula kincstárvezető, Vargovics Józsefné a HKÖ elnöke

Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Papp Judit a Zala Rádió munkatársa

 

 

Tüttő István: Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Tisztelettel köszöntöm kedves megjelent vendégeinket, a sajtó, médiumok képviselőit, a Polgármesteri Hivatal osztályainak képviselőit, és természetesen kedves képviselőtársaimat.

Az elmúlt alkalommal ki nem hirdetett határozatok ismertetésével kellett volna kezdenem, csak nem volt kéznél az írásos anyag, most szeretném ismertetni a zárt üléseken hozott határozatokat.

 

Nagykanizsa, Csengery u. 7. szám alatti ingatlan bérleti díj ügye

 

24/2001.(I.30.) számú határozat

    1. a. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét, hogy a Favorit GMK-val az általa bérelt Csengery u. 7. szám alatti pincehelyiség teljes területére (311 m2) - a nem lakás céljára szolgáló helyiségre jelenleg alkalmazott bérleti díjjal - a bérleti szerződést kösse meg. A bérleti díj megállapításánál a korlátozottan használható 75 m2-nél a bérleti díj 50 %-át alkalmazza.
    2. b. A közgyűlés felkéri az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét, hogy a bérlő részére egyúttal ajánlja fel a helyiség forgalmi értéken történő megvásárlásának lehetőségét.

      Határidő: 2001. február 28.

      Felelős : Kámán László intézményvezető

    3. A közgyűlés egyúttal felkéri az Intézményt, hogy a szerződéssel eddig nem rendelkező terület utáni bérleti díj visszamenőleges behajtására szükséges intézkedéseket soron kívül tegye meg.
    4. Határidő: 2001. január 31.

      Felelős : Kámán László intézményvezető

    5. Amennyiben a bérlő sem az új bérleti szerződés megkötésére, sem a bérleti díj visszamenőleges megfizetésére nem hajlandó, valamint a vételi lehetőséggel sem él, úgy a további teendőkről a közgyűlés dönt.

Határidő: 2001. február 28.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Pénzügyi Bizottság vizsgálati anyaga

 

25/2001.(I.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Pénzügyi Bizottságnak az NSR Kft. vizsgálatával kapcsolatos megállapításait elfogadja, és megállapítja, hogy a bizottság megállapításaira tekintettel a továbbiakban a Kft. gazdasági tevékenységére fokozottabb figyelmet kell fordítani.

A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy az NSR Kft. taggyűlésén kezdeményezze a 2000. évi eredmény 51% tulajdoni hányad arányában történő bevonását az önkormányzat költségvetésébe.

Határidő: 2001. május 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

26/2001.(I.30.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Pénzügyi Bizottság, illetve a Revizori Csoport által feltárt hiányosságok alapján a Járgányjavító Kft-vel szembeni önkormányzati követelés behajtására a szükséges jogi lépéseket tegye meg.

A közgyűlés egyúttal felkéri a polgármestert, amennyiben perre kerül sor, s ennek során bizonyítást nyer, hogy az önkormányzat követeléséről az önkormányzat nevében valaki felhatalmazás nélkül, jogszerűtlenül mondott le, úgy a szükséges kártérítési és munkajogi intézkedést is tegye meg.

Határidő: 2001. március 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Mielőtt folytatnánk a munkát, szeretném jelezni, hogy Antalics Dezső úr telefonon is jelezte, hogy beteg, és ezért nem tud részt venni a mai közgyűlésen. De arra is kért, hogy jelentsem be, az általa előterjesztett és a jelenlegi meghívóban 15. sorszámon szereplő, javaslat a volt zártkerti “hegyi” utak elnevezésére című napirendet vegyük le a napirendről, mert további egyeztetésre van még szükség ebben a kérdésben a bizottságnak. Kérem, akkor vegyük ezt tudomásul, hogy ezt a napirendet a bizottsági elnök úr kérésére levesszük.

Tisztelt Közgyűlés! Én szeretném egyben az Önök figyelmébe, illetve minden kedves néző figyelmébe ajánlani a Tavaszi Művészeti Fesztivál nagykanizsai programjait, amely egy március 12-től április 8-ig tart. Én úgy gondolom, hogy nagyon sokan tavaly is részt vettek a színes programokon, éppen ezért bátran merem mindenki figyelmébe ajánlani, hiszen olyan híres együttesek, művészek lépnek fel többek között, mint Szalay Zoltán fotóművész, a Nagykanizsai Dolce Muzika Vonósnégyes és Rézfúvós Quintett hangversenye, a Benkó Dixieland Band koncertje, Kollonay Zoltán orgonahangversenye, Magyar Állami Népi Együttes is fellép, aztán az Opera Stagione bemutatja a János Vitézt, Bűvös tűzszerszám, pécsi Bóbita Bábszínház, Budapest Táncszínház, Kreatív Art Jazz Quartett, Római és Júlia, a Pécsi Vasutas Koncert Fúvószenekar hangversenye, Stamler Lajos festőművész kiállítása, az Amandinda Ütőegyüttes koncertje, Csehov egyfelvonásos komédiák. Én azt hiszem, hogy felsorolni is hosszú volt, de aki bármelyik rendezvényen is részt vesz, nem fog csalódni, ezért kérem, hogy szíveskedjenek mindannyian propagálni is ezt a rangos rendezvényét a városnak.

Birkner Zoltán: Nem rendhagyó ez a hozzászólás, tudom, hogy a mai nap erre nincs lehetőség, ezért kérem, hogy ezt nézzék el nekem. Nagyon fontos ügy miatt szólok egyébként hozzá. A Kanizsa Uszoda Kft. felügyelő bizottságának felállítása elé hirtelen egy akadály hárult, az egyik jelölt végül is nem vállalta el egyéb okokra hivatkozva sajnos a felügyelő bizottsági tagságot, ezért arra kérem polgármester urat, hogy vegyük elő újra ezt a pontot, mert a cégbírósági bejegyzéshez, a módosításhoz ez az egyetlenegy név hiányzik, és akkor végre megtörténhetne ennek a hivatalos bejegyzése. Tehát nagyon kérem azt, hogy valami úton-módon vegyük fel ezt a mai napon.

Tüttő István: Én azt tanácsolom, hogy szavazzuk meg, hogy ezzel kezdjük. Van-e javaslat személyre?

Birkner Zoltán: Van javaslat személyre, igen.

Tüttő István: El is dönthetjük rögtön.

Birkner Zoltán: És akkor végre lezárulhatna ez az ügy. Köszönöm szépen, és elnézést kérek, mert valóban ez SZMSZ ellenes.

Tüttő István: Szeretném megkérdezni, hogy nyilvános tárgyalásba beleegyezett-e a személy, akit javasoltok? Mert ugye akkor zárt ülést kellene tartani. Akkor inkább a végére hagynám. Igen? Jó.

Röst János: Ügyrendi javaslatom lenne. A 9. napirendi pontot szeretném visszavonatni, ugyanis a Gazdasági Bizottság ülésén erre kaptunk ígéretet, hogy nem terjeszti elő polgármester úr, ennek ellenére előttünk van. Az a kérésem, hogy ezt vonja vissza az előterjesztő.

Tüttő István: Gyakorlatilag én a magam részéről nem javasoltam a belépést, de hát a közgyűlés még dönthet másképp. Egyébként azt bátran mondhatom, hogy. Nem emlékszem rá, de az előterjesztésem eleve az lenne, hogy nem. Akkor kérem, visszavonjuk, ez pedig eleve azt jelenti, hogy nem támogatjuk. Rendben van. Köszönöm.

Akkor szavazzunk arról, hogy mindjárt lezárnánk ennek a személyi visszalépés miatti ügynek a kérdését. Kérem, aki igennel szavaz.

Tóth László: Meg szeretném kérdezni, hogy ki nem vállalta? ….. (mikrofon nélkül)

Tüttő István: Dr. Bálint János úr nem vállalta. Tarnóczky úr, ügyrendi gomb, tessék.

Tarnóczky Attila: Szerintem úgy járunk el szabályosan, hogyha most ezt az első napirendi pontot egy rendkívüli ülésnek nyilvánítjuk, tehát ezzel a tudattal kell megszavazni, vagy nem megszavazni.

Tüttő István: Hát eleve most arról szavazunk, hogy igen, mert akkor ugye aláírásnak tekinthetjük a szavazatokat, és azzal megnyitjuk.

Kelemen Z. Pál: Az SZMSZ-ünk 38. §-a szerint soron kívüli napirendre vétel létezik, és akkor nem kell rendkívüli közgyűlést összehívni. Ehhez egyetlen feltétel hiányzik, az, hogy 2 órával ezelőtt nem került a javaslat a polgármester úr asztalára, de egyébként alakilag lejátszható.

Tüttő István: Nem, hát az a probléma, hogy folytatólagos ülésen vagyunk, mert ha most soroson lennénk, akkor ezt meg lehetne tennünk. Kérem, szavazzunk róla. Olyan nagy bűnt nem követünk el, ha megtárgyaljuk. Csak pontosan az Uszoda miatt szükséges a döntés.

 

A közgyűlés 21 (szavazattal) egyhangúlag a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

 

Napirendi pontok:

  1. A Kanizsa Uszoda Kft. felügyelő bizottságába új tag választása
  2. Tóth László önálló képviselői indítványa a Teleki u. 1. és Teleki u. 3. sz. alatti épületek vízellátási problémájának megoldása tárgyában
  3. Dr. Gőgös Péter és Antalics Dezső képviselők önálló indítványa Kiskanizsának a kerékpárút hálózatba történő bekapcsolása tárgyában
  4. Előadó: Tüttő István polgármester

  5. Bicsák Miklós önálló képviselői indítványai a palini városrészben jelentkező gondok, problémák megoldása tárgyában
  6. Előadó: Tüttő István polgármester

  7. Dr. Baranyi Enikő önálló képviselői indítványa az iparcikk piac működtetése feltételeinek biztosítása tárgyában
  8. Előadó: Tüttő István polgármester

  9. Budai István képviselő önálló indítványa a keleti városrészben lévő buszmegállók áthelyezése tárgyában
  10. Előadó: Tüttő István polgármester

  11. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2001. évi költségvetése
  12. Előadó: Tüttő István polgármester

  13. Javaslat céltámogatás lemondására
  14. Előadó: Tüttő István polgármester

  15. Javaslat a Szociális Foglalkoztató szervezeti és működési rendjének módosítására
  16. Előadó: Tüttő István polgármester

  17. Javaslat – a településrészi önkormányzat működésére vonatkozó – a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többszörösen módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelet módosítására és a 28/1995.(X.30.) számú rendelet hatályon kívül helyezésére
  18. Előadó: Tóth László bizottsági elnök

  19. Előterjesztés a Nagykanizsa Király u. 15. számú, 48. hrsz.-ú ingatlan elővásárlási jogáról
  20. Előadó: Tüttő István polgármester

  21. Javaslat a Nagykanizsa, Principális-Lazsnak csatorna menti gazdasági terület rendezési terv 1. ütemének elfogadására
  22. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  23. Javaslat elővásárlási jog megállapítására
  24. Előadó: Tüttő István polgármester

  25. Javaslat a közgyűlés 35/2000.(VII.7.) sz. rendeletében foglalt szabályozási elem korrekciójára
  26. Előadó: Tüttő István polgármester

  27. Állattartásra vonatkozó rendelet szabályozása, övezeti besorolás
  28. Előadó: Tüttő István polgármester

  29. Javaslat a Szakosított Szociális Otthon SZMSZ-nek, szakmai programjának és beszámolójának elfogadására
  30. Előadó: Tüttő István polgármester

  31. Előterjesztés a Nagykanizsa, Bocskai utca 25. szám alatti ingatlanon történt túlépítésről

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

 

  1. A Kanizsa Uszoda Kft. felügyelő bizottságába új tag választása
  2.  

    Tüttő István: Kérem, akkor az előterjesztést, hogy kinek a személyét hozzák javaslatba.

    Birkner Zoltán: A javaslatunk Dr. Tanczenberger Sándor vízügyi szakember Bálint János helyett. Tehát azt szeretném, hogyha képviselőtársaim elfogadnák a javasolt személyt.

    Tüttő István: Elhangzott egy javaslat. Kérdezem, van-e valakinek a személlyel kapcsolatban észrevétele? Úgy látom nincsen. Kérem, szavazzunk a javaslatról.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    53/2001.(III.6.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Uszoda Kft. felügyelő bizottsági tagjává Dr. Bálint János helyett Dr. Tanczenberger Sándort választja meg.

    Határidő: 2001. március 31.

    Felelős : Czoma Péter ügyvezető

     

     

     

  3. Tóth László önálló képviselői indítványa a Teleki u. 1. és Teleki u. 3. sz. alatti épületek vízellátási problémájának megoldása tárgyában
  4.  

    Tüttő István: Kérdezem Tóth László urat, hogy van-e hozzáfűznivalója?

    Tóth László: Fel szeretném olvasni az önálló képviselői indítványomban foglaltakat, hogy a TV-t néző városlakók is tudják, hogy miről szól.

    “Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Polgármester Úr! Nagykanizsa, Teleki u. 1. és Teleki u. 3. szám alatti középmagas épületek vízellátását a lakóközösségek tulajdonában és kezelésében lévő nyomásfokozó berendezés biztosítja. A két épület közös vízfogyasztását a nyomásfokozó bemenő oldalán elhelyezett vízmérő méri. A nyomásfokozót az épületekkel jelentős hosszúságú burkolt út alatt átvezető, szintén a lakóközösség tulajdonában lévő vízvezetékszakaszok kötik össze. A vízfogyasztás és a nyomásfokozó üzemeltetési költségének elszámolását az épületek alapító okiratai szabályozzák. Az előzményekről: a két épület a ´70-es évek közepén épült, amikor a vízdíj alacsony összege nem volt hatással az ilyen közös használatú kiegészítő berendezések tervezésére, megvalósítására. Ez a műszaki megoldás azonban a ´90-es évek elejétől gondot okozott a két lakóközösség számára. A folyamatosan emelkedő vízár hatására és a rendezetlen, közös vízmérés miatt állandósult a feszültség a két lakóközösség között. A problémát megoldani csak a két ház önálló vízmérésének megvalósításával lehet. A Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Vállalat műszaki megoldásként a két társasház önálló vízellátását két hidrofor berendezés megépítésével javasolta, amelynek költsége 8.083.750 Ft lenne. Ezután született meg az a közgyűlési előterjesztésre a határozati javaslat két változata, az "“"”változatban a közgyűlés biztosított volna a munkálatok finanszírozására 50% mértékű, azaz 4.042 eFt hozzájárulást. A “B” változatban a közgyűlés nem kívánt hozzájárulni az épületek önálló vízellátásának finanszírozásához. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a “B” változatot támogatta, vagyis a nulla megoldást. Ha most a Vízmű álláspontját nézzük, két hidrofor építésére kellene vállalkozni a társasházaknak. A gond csupán az, hogy egyik ház sem rendelkezik ilyen nagyságrendű pénzösszeggel, vagyis a probléma tovább gyűrűzik. Ugyanakkor a két ház rendelkezik egy jól működő nyomásfokozó berendezéssel. A több éve húzódó ügyet, úgy gondolom, egyszerű módon lehetne lezárni, mindenki megelégedésére. A Teleki u. 1. és Teleki u. 3. szám alatti épületek vízellátási problémájának megoldására a közgyűlési előterjesztésben szereplő határozati javaslatokhoz a következő módosító indítványt terjesztem elő: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése vegye át önkormányzati tulajdonba a Teleki u. 1. és a Teleki u. 3. szám alatti középmagas épületekhez tartozó nyomásfokozó berendezést a hozzá tartozó vezetékszakaszokkal együtt a két épületig. Így a két ház közvetlenül az épületek mellé telepítheti a saját vízfogyasztását mérő óráját, hiszen az önkormányzat a tulajdonos, és ezért a birtokhatár közvetlenül a ház mellé esik. A két lakóközösség ugyanakkor továbbra is vállalja a hidrofor ház karbantartását, a hidrofor üzemeltetését, kezelését, javíttatását, fenntartását. Utóbbiak be nem tartása esetén Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének jogában áll szankciókat alkalmazni a két lakóközösséggel szemben. Kérem a polgármester urat és a tisztelt közgyűlést, hogy módosító javaslatomat támogatni szíveskedjenek. Szeretném megjegyezni, hogy ez az ügy 180 családot, mintegy 700 itt élő embert érint, és javaslatommal jelentős anyagi beruházás nélkül oldódhatna meg e régóta vajúdó probléma.”

    Ennyi lett volna az írásos előterjesztés. Úgy gondolom, hogy elég egyértelműen lett megfogalmazva. Sokunk előtt ismert ez az évek óta vajúdó probléma. Megtisztelte közgyűlésünket Kozma József úr, a Teleki u. 3. számú lakóközösség közös képviselője. Amennyiben szükségessé válik, úgy kérem polgármester urat, hogy a jelenlévő közös képviselő úrnak szót adni szíveskedjen.

    Cserti Tibor: Elméletileg szépen kidolgozott javaslatnak tartom a beterjesztettet. Egyetlen egy kérdésem van, hogy hány darab ilyen nyomásfokozó létezik a városban? Ennek a tulajdonviszonyai gyakorlatilag generál állapotban milyenek? És hogyha a javaslat lényégét vesszük, hogy önkormányzati tulajdonba vegyük át, nyilvánvaló, ez működtetői feladatokkal is jár, jelen esetben ez a Vízmű Vállalatnál képzelhető el valószínűleg. Az a kérdésem, hogy előzetesen ezt a javaslatot ilyen értelemben az üzemeltetővel a javaslattevő egyeztette-e? És hogyha igen, akkor szeretném hallani ezt a javaslatot. Tehát én, amiért hozzászóltam, a lényege a következő: generálelvet kellene akkor tartani, hogy mindenhol egységesen, egységes tulajdonviszonyok mellett, egységes önkormányzati megközelítéssel és egységes önkormányzati tehervállalás mellett. Ha eddig ennek az egyeztetésére …. nem került sor, akkor szakbizottsági szinten le kellene futtatni, és akkor döntsünk erről a kérdésről.

    Tóth László: Tisztelt Cserti Úr! Tisztelt Közgyűlés! Három ilyen nyomásfokozó berendezés van, a Rózsa u. 11-13. és 15. vízellátását biztosítja. A második a Kodály 5. és 7-ét, valamint ez az ominózus, a Teleki u. 1-3., ez a harmadik. Én ezeket tudom Önnek válaszolni. A többi épületek önálló hidroforral rendelkeznek. Ez így alakult ki az elmúlt időszakban. A bizottságokat megjárta már ez a kérdéskör. Úgy gondolom, hogy vagyunk olyan helyzetben, hogy tudunk dönteni. Nagy valószínűséggel a nyomásfokozó üzemeltetésére meg lehetne bízni az Ingatlankezelési Intézményt. Folytattam már tárgyalást Kámán László intézményvezető úrral e kérdéskörben.

    Dr. Baranyi Enikő: Szeretném megkérdezni, hogy ez az oka talán, vagy pedig egyáltalán mivel magyarázza képviselőtársam, hogy ugyanakkor az egyik lakóközösségnek nincs, a másiknak pedig 3,5 millió Ft-os adósságállománya van? Ezt hogyan kezelje az önkormányzat?

    Tóth László: Azt hiszem, most elérkeztünk a napirend azon pontjához, ahol megkérem Kozma urat, hogy válaszoljon a felmerült kérdésre, mert valószínűleg az önkormányzatnak nem kell kezelni. Semmi közünk nem lesz a felhalmozott adóssághoz, csak a további üzemeltetéssel kapcsolatos feladatunk lenne. Kérnék lehetőséget.

    Tüttő István: Kérem, Kozma úr szólásáról döntsünk. Szavazzunk. Aki igennel szavaz, meghallgatjuk Kozma urat.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Kozma József: Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm a lehetőséget, hogy egyáltalán szót kapok a közgyűlésen, de Cserti úrnak azt tudom válaszolni, hogy példának okáért a Rózsa 11-13. és 15., az önkormányzati tulajdonban van, azok a hidrofor házak, tehát nem lenne egyedi eset. De mi azzal együtt, hogy mi ezt az önkormányzati tulajdonba vételt csak ilyen kvázi tulajdonba vételnek kívánjunk, mert mi továbbra is vállaljuk a teljes költségét a hidrofor ház üzemeltetésének azzal együtt, hogy ez plusz kiadást jelent a háznak. A felhalmozott adósságra visszatérve pedig, ez nem tartozik az önkormányzatra, ez nem ő felelőssége, hanem a lakóháznak a felelőssége, és én úgy tudom, hogy ebből kifolyólag már bírósági határozat is született, és ez úgy lehetséges, hogy egyáltalán az egyik ház tartozik, a másik nem, hogy a 25-26 éve fennálló gyakorlat alapján az eddigi számlázás úgy történt, hogy volt a háznak egy főmérője és ezt a Vízmű leolvassa, és ez a fogyasztás 1/3-2/3 arányban fel volt osztva. Mivel mi vagyunk a nagyobbik lakóközösség, mi 2/3-ot állandó jelleggel, percnyi pontossággal fizetünk, ezáltal nekünk nincs is tartozásunk. A tartozás a másik épület részéről áll fenn, és az a helyzet, hogy most jelen pillanatban olyan kaotikus állapotok uralkodnak, hogy szerintem már a Vízmű se tudja, hogy ki mivel tartozik, mert pont a tegnapi nap folyamán kaptam egy felszólítást a Vízműtől, hogy 859 ezer párszáz Ft-ot fizessek be. Természetesen azonnal felhívtam őket telefonon és felvilágosítottam őket, hogy azokat a számlákat, amikről ők küldték a felszólítást, maradéktalanul és pontosan befizettük. Számítógépben utánanéztek és megállapították, és azt mondták, hogy hát elnézést, akkor majd a másik ház részére kiküldik a számlát. Csak az a baj, hogy ezelőtt 3-4-5 hónappal kb., a másik háznak a jogi képviselője egy olyan beadványt adott a Vízműhöz, amelyben azt kérte, hogy egyben küldjék ki a számlát, tehát ne legyen megosztva. Idáig meg volt osztva. Most kiküldik a számlát, és az a furcsa helyzet állt elő, hogy az egyik hónapban, mert mivel mi előtte külön számlát kaptunk, rajta volt nekünk, hogy tartozása nulla. A következő hónapban rajta volt, hogy tartozása 2.064 eFt. Hát én egyből a Molnár úrtól érdeklődtem, a Vízműnek számlázási osztályvezetőjétől, hogy ha lenne olyan kedves és megmondaná, hogy egy hónap alatt hogyan tettünk szert 2 millió Ft-os tartozásra, nagyon megköszönném neki. Hát ő azt mondta, hogy ők a Teleki u. 1-et és a 3-at, mint egy egységet kezelik, és nem veszik külön, és ettől a pillanattól kezdve viszont akkor mi is, mint adósok szerepelünk az ő részükről. Sőt, a birtokukban áll az ÁNTSZ-től a vízkorlátozás bevezetése. Hát szóval nagyon nehezen tudom elképelni azt, hogy mindaddig, amíg lelkiismeretesen az utolsó fillérig fizetünk, addig hogyan történhet meg az, hogy vízkorlátozás bevezetésével fenyegessenek bennünket. Ezt valahogy nem értem, tehát ez magas. A másik a fele a dolognak, hogy amennyiben most, itt beszéltünk róla, és amennyiben az önkormányzat úgy érzi, hogy nem lehetséges ez a tulajdonba vétel azzal együtt, hogy mi továbbra is az összes költségét vállalnak annak a hidrofor háznak, akkor kérnénk a tisztelt közgyűlést, hogy egy olyan határozatot hozzon a Vízmű felé, mivel a Vízmű végső soron az önkormányzatnak a kompetenciájába tartozik, hogy engedélyezik számunkra azt, hogy az épület mellé tehessünk le vízórát, és ez a vízóra, mint főmérő szerepeljen, és akkor nem kell itt semmiféle önkormányzati tulajdonba vétel, akkor amit az az óra mutat, az már a mi házunk fogyasztását méri, és mi azt egyenlítjük ki. A hidrofor háznak a fenntartása természetesen továbbra is közös lenne a két épülettel. Hát jelen pillanatban csak ennyit tudnék előadni. Hogyha bármilyen kérdés van és tudok, akkor szívesen válaszolok. Köszönöm szépen.

    Tüttő István: Itt egy kérdésem azért lenne. Ugyanis a Vízmű elfogadható műszaki megoldásként a két társasház önálló vízellátásának kiépítése két hidrofor berendezéssel. Azzal, hogy az önkormányzat átveszi, a műszaki megoldás egyből változik? Hát ugye annak az ára akkor is 8 millió Ft.

    Kozma József: Most az az igazság, hogy abban az esetben, hogy ha az önkormányzat átveszi tulajdonba, akkor nincs szükség arra, hogy külön két hidrofor házat kialakítsunk, mert ami van hidrofor, ez tökéletesen megfelel a két ház vízellátására. Tehát magyarul egy fillért nem kell költeni, és megoldódik a probléma. Itt ennek épp ez a lényege, hogy miért dobjunk ki 8 millió Ft-ot akkor, amikor nincs rá szükség.

    Tüttő István: Tehát bennem ugye az fogalmazódott meg, hogy mennyiben tér el a műszaki megoldás, ha a mi tulajdonunkban van, mert a műszaki megoldás nem tulajdonfüggő szerintem.

    Kozma József: Épp ez az, hogy nincs semmi jelentősége a műszaki megoldásnak, tudniillik, ez nem műszaki megoldás probléma.

    Tüttő István: Jó, de hát itt le van írva, hogy műszaki megoldásra tett javaslatot.

    Kozma József: Hát a Vízmű tette ezt a javaslatot. De hát most minden logikának ellentmond az, hogy ha énnekem van egy jól működő berendezésem, akkor minek vegyek még ahhoz még kettőt. És akkor azt a harmadikat betemetem a földbe, és kidobtam egy csomó pénzt?

    Tüttő István: Én ezzel egyetértek, hogy úgy kell megoldani, hogy a lehető legolcsóbban. És ezt követően a Vízmű elfogadja, hogy két irányban, külön-külön mérőórával biztosítjuk?

    Kozma József: Éppen ez lenne a kérésünk, hogy két helyen mérje.

    Tüttő István: De tőlünk most hiába kéri, mert akkor végül nekünk kell aztán egyezkedni, és ha végül nem lehet, akkor nekünk kell a másik hidrofort megépíteni.

    Kozma József: Na most nem kivitelezési gondok vannak itt, hanem elvi gondok vannak, hogy egyszerűen nem engednek abból az álláspontból, hogy ott egy közterületen van a vízóránk jelen pillanatban, azzal a jelszóval, hogy ők a birtokhatárig elhozták a vizet, mert ott van a hidrofor ház. Ezért ajánlottuk azt, hogy inkább lemondunk a hidrofor ház tulajdonjogáról, de továbbra is vállalnánk a teljes karbantartását, kezelését, és fenntartását azért, hogy ez egy fillérjébe ne kerüljön a városnak, csak ha a birtok nincsen, akkor jogilag is már semmi akadálya annak, hogy az órákat a ház mellé tehessük. És abban a pillanatban akkor nincs gond, mert akkor az önkormányzati tulajdon annyi, mint hogyha ott se lenne, mert a Vízmű is az önkormányzathoz tartozik, és akkor a vízórát letesszük a ház mellé és méri rendesen a fogyasztást, és mindenki fizeti azt, amit mutat az óra.

    Tüttő István: Jó, de hát most úgy működik, hogy van egy közös vízóra, az csak úgy lehetséges, hogy onnan ágazik el a vezeték, de még hozzá az óra után, mert különben nem mérne. Akkor ezt az órát a Vízmű kiveszi, és akkor Önök berakatnak még egy órát, és a másik ház is vállalja? Mert az arra vonatkozó nyilatkozat itt nincs.

    Kozma József: Ez egyeztetve van, természetesen. Itt van az előző Gazdasági Bizottsági ülés, ahol közösen jelentünk meg a másik ház képviselőjével, és természetesen ezt mindenki vállalja, sőt őnekik az almérő a ház mellé le is van helyezve, csak nem fogadja el senki. Minekünk is már meg van véve az óránk, csak nincs letéve, tudniillik azért nincs letéve, mert a Vízmű azt mondta, hogy ha 52 órát teszünk le, akkor is azt fogják elfogadni, ami ott van, a főmérő. Azt viszont megszüntetné, és elfogadnák a mi óránkat, akkor jövő héten már akár lehetne mérni az új órákkal. Ez senkinek, csak nekünk lenne egy kis kiadás, de még mindig jobb, és akkor rendezni tudnánk a viszonyokat.

    Tüttő István: Nekem még az is a gondom, hogy a Vízmű erre a verzióra nem nyilatkozik. Mert ugye a Vízműnek nyilatkozni kellene akkor is, ha az önkormányzat átvette. Akkor mi a tényállás?

    Kozma József: A Vízmű nyilatkozott ezzel kapcsolatban, mert azt mondta, hogy ő betartotta a szabályt, és a birtokhatárig elhozta a vizet. Jelen pillanatban a Vízmű részéről a birtokhatár a hidrofor ház. Most pontosan ezért kértük, hogy vegyék át tulajdonba, hogy ne ez legyen a birtokhatár.

    Tüttő István: Na jó, de számomra a birtokhatár azt jelenti, hogy addig elviszem a vizet, utána pedig tárgyalnunk kell a Vízművel, hogy kifizetem, ha hozzám elhozza. Hát ez a tulajdonosoknál így működik.

    Kozma József: Ez idáig rendben, be van hozva a víz, nem erről van szó. Csak az a baj, hogy ez nem igaz, mert ha jogilag nézzük, akkor annyiból igaz, hogy birtokhatárig elhozta, mivel ott már magántulajdon van, és akkor ő azt mondja, hogy bocsánat, én tovább nem megyek egy lépést sem. És ez így igaz is az ő szempontjukból nézve. A valóság viszont más.

    Tüttő István: …. hiszem el, mert egy szolgáltató, ha megfizetik, továbbviszi a vezetéket.

    Kozma József: Most elnézést, a víz, az be van vive, és nem ezen van a hangsúly, hogy most mi megfizetjük, vagy nem fizetjük, mert a költségeket természetesen mi vállaljuk ennek érdekében, hogy kialakítsuk ezt a rendszert. Csak a Vízmű ragaszkodik az ő álláspontjához, hogy ott a birtokhatár, ott a főmérő, és kész. Ők azt fogják leolvasni. De abban az esetben, hogyha ez megváltozik, akkor egyből megváltoznak a viszonyok is, és a szolgáltatónak tulajdonképpen a birtokhatárig kötelessége elhozni a vizet.

    Tüttő István: Köszönöm. Gyalókai úr ügyrendi gombot nyom, tessék.

    Gyalókai Zoltán: Szerintem a vitát lerövidíthetjük azzal, hogy erről a másik variációról kikérnénk a Vízműnek a véleményét, mert igazából az tudná eldönteni, hogy a Vízmű meddig és mire képes, illetve hajlandó. Azt hiszem, ez innentől jogi kérdés. Ami le van írva, ez teljesen más van leírva, másról szól a dolog. Hogy a Vízmű ezt el tudja fogadni, és nekünk nem kerül pénzünkbe, biztos vagyok benne, hogy a közgyűlés ezt meg fogja szavazni. Kérem polgármestert természetesen, hogy zárja le a vitát és ………

    Kelemen Z. Pál: … bátorkodom ellentmondani. Teljesen tiszta jogi helyzetben vagyunk, teljesen felesleges a Vízmű véleménye. Aki egy kicsit is ért az ingatlankezeléshez, és egy kicsit is foglalkozott valaha vízműves dolgokkal, az tudja pontosan, hogy mi itt a tiszta helyzet. Ezért nem javaslom a vita lezárását. Természetesen a polgármester úr erről szavaztathat. A dolog akkor lesz tiszta és igazán tiszta, ha azzal egyidejűleg, hogy ha elfogadjuk a Tóth László által történt határozati javaslatot, a két lakóközösségnek az önkormányzatba került részt szerződésben kezelésbe adjuk, tehát kezelési szerződést kötünk egyidejűleg. Ez az egészet tisztázná ebben a pillanat, tehát az, amit a lakóközösség vállal, hogy felújítja, karbantartja és üzemelteti a hidrofort, illetve a hozzátartozó becsatlakozó csöveket és földterületet, tisztázódna, ez a probléma megoldódna és átvágnánk egy gordiuszi csomót azzal, hogy kezelésbe adjuk. Ha ezt vállalják természetesen. Énnekem ez lenne a módosító indítványom. De hát természetesen a másik ügyrendi előbbre való. Kérem, gondoljuk meg ezt.

    Tüttő István: Első javaslatot szavazásra teszem fel, hogy zárjuk le a vitát és kérjük a Vízmű véleményét. Ez volt a Gyalókai úr javaslata. Aki igennel szavaz, egyetért vele.

     

    A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    54/2001.(III.6.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Nagykanizsa, Teleki u. 1. és Teleki u. 3. szám alatti középmagas épületekhez tartozó nyomásfokozó berendezés önkormányzati tulajdonba vételére vonatkozó javaslattal kapcsolatban kérje ki a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Vállalat véleményét. A Vízmű véleményének birtokában a javaslatot ismét a közgyűlés elé kell terjeszteni.

    Határidő: 2001. április 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester


    Tüttő István: A Vízmű véleményét kikérjük erről az önkormányzati tulajdon melletti dolgokról. Meg az IKI véleményét is kikérjük.

     

     

  5. Dr. Gőgös Péter és Antalics Dezső képviselők önálló indítványa Kiskanizsának a kerékpárút hálózatba történő bekapcsolása tárgyában

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Megkérdezem Gőgös urat, hogy van-e hozzáfűznivalója?

Dr. Gőgös Péter: Változatlanul javasolnám elfogadásra. Kiskanizsának szüksége van kerékpárútra, ezért az “A” variációt szeretném, ha elfogadnák.

Tüttő István: Egy gondom van, nem látok sem költségbecslést, semmit. Ez egy fiktív dolog a javából.

Kelemen Z. Pál: Az önálló képviselői indítványt tevőkhöz lenne egy kérdésem. Ha most Önök készítenék a költségvetést, mekkora önrészt jelölnének meg a mai napon erre?

Dr. Gőgös Péter: 4 millió Ft-ot terveztünk, információink szerint.

Tüttő István: Ez mire lenne elég?

Dr. Gőgös Péter: Kiskanizsa felé, ha jártak, talán látták, a járdák egyik oldalt gyakorlatilag kihasználatlanok, azoknak a kijelölésével, illetve használatba vételével esetleg egy kerékpárút kialakítható lenne. Az oldal nyilván eldöntésre vár. Valamelyik oldal.

Birkner Zoltán: Én tovább mentem, valóban Gőgös Péter képviselőtársam az egyik variációt elmondta, de talán ennél még jobb variáció és Gáspár úrral egy kicsit beszélgettünk erről, hogy hogyan lehetne ezt kivitelezni, hiszen nem lehet – ahogy az látszik – se szélesíteni, szóval ott nem lehet semmi mást tenni, mint hogy vagy a járdából, vagy az úttest egy részéből kell ezt kijelölni. Valójában nagyon jól érzik mindannyian, hogy ez egy felfestés lenne, a lejáróknak a biztosítása lenne. Azt kellene igazából felmérni, hogy melyik a jobb verzió, és természetesen a településrészi önkormányzatnak a véleményét is kikérni ebben. Ez egy viszonylag egyszerűen megoldható dolog egyébként, Gáspár úr szerint. Tehát még egyszer mondom, nem vagyok szakember ebben, csak leültem vele erről beszélgetni, és ő javasolta ezt, hogy ez a 4 millió Ft, ez még akár arra is elegendő, hogy kivitelezésre, tehát nemcsak pályázati önrészként, hanem a kivitelezésre, hogyha ez a verzió, de arra mindenképpen, hogy induljon el egyfajta kialakítás, vagy legalább előkészítés.

Tüttő István: A településrészi önkormányzat nem tárgyalta, bár valószínű, hogy ezt támogatják. Tehát akkor 4 millió Ft? Úgy látom, nincs több észrevétel. Szavazzunk. Az “A” változatot teszem fel először szavazásra.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 10 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Akkor kérem a “B”-ről a szavazatot.

 

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

55/2001.(III.6.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. egyetért a kiskanizsai településrész kerékpárút hálózatba történő bekapcsolásával.
    2. felkéri a polgármestert, hogy intézkedjen a pályázathoz szükséges tervek elkészítéséről.
    3. az önrész biztosításáról akkor dönt, amikor a költségbecslés már ismert lesz.

Határidő: 2001. április 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

  1. Bicsák Miklós önálló képviselői indítványai a palini városrészben jelentkező gondok, problémák megoldása tárgyában
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Bicsák Miklós: Pár szóban megköszönöm a lehetőséget. El szeretném mondani, hogy 474/2000.(XI.28.) számú határozat, amelyben Palin városrész, illetve Nagykanizsa településrésznek a gondjai, problémáját, ami már hosszú évek óta, 1990-től húzódik, itt nagyon röviden és dióhéjban kívánom felsorolni. Hozzám tartozó, ugye a városrész északi része, Űrhajós utca gyalogjárda Magyar utcával való összekötése. Palin városrészben lévő orvosi rendelő tetőcseréje. A Lazsnaki Szociális Otthontól a palini iskoláig épült kerékpárút, holott mindennap papoljuk, hogy az ifjúság, edzett ifjúságért. Hogyan közlekedjenek, amikor Palinban az árokba bukfencelnek a gyerekek, ahogy Lazsnaktól bemennek az úgynevezett faluházig a kerékpárúton, ketté van szakadva. Én csak a felújítását és a javítását kérem a városrész részére. A Palin közösségi ház építése. Sajnos településrészen nekem, nem szégyellve, de vállalja Palin lakossága, hogy az utcán kell a fórumot megtartani. Úgy érzem, hogy egy költségvetésben, a 2001-es költségvetésben erre is lehetőséget kell, mint településrésznek biztosítani. Korpavár településrész csatornázása, nem beszélve a gázvezetékről. Kámáncspusztai buszmegálló. Ott dideregnek az emberek sorozatban, évek óta Nagykanizsához tartozik. Palini gyógyszertár előtt a buszmegálló, a Dinter. Sorolhatnám. Palini új lakótelep bejáratánál nincsenek rendbe téve, évek óta állandóan indítványozom, önálló képviselő, vagy kérdéseiben. Nem lettek korrigálva, nem lettek megjavítva, nem kerültek be a költségvetésbe. És nem beszélve a palini ravatalozóról. Korszerű, a városrészi településekben, a városban most már a ravatalozók, egyedül Palinnak az, hogyha bárkinek, mint családi gyász, vagy egyéb, nem megfelelő tisztelettel lehet a végtiszteletet elvégezni, mert nincsenek olyan körülmények. Én azt kérem a tisztelt közgyűléstől, hogy ezek a gondok, amik a bizottságokon keresztül mentek, hogy a tisztelt közgyűlés szavazza meg, hogy a 2001. évben, nagyon úgy érzem, költségben is nem olyan horribilis összeg, ami ráfordítható Palin, illetve a megnevezett városrészek vagy egyéb településen lévő gondok, problémák megoldására.

    Tüttő István: Van-e észrevétel? Kérem, szavazzunk. Úgy látom nincs több észrevétel. Most az “A” változatot tesszük fel először szavazásra.

     

    A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    56/2001.(III.6.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa-Palin városrészben lévő ravatalozó felújításával, korszerűsítésével, az orvosi rendelő tetőcseréjével és rekonstrukciójával egyetért, és e célokra a 2001. évi költségvetésben külön soron 4,5 mFt előirányzatot biztosít.

    Az egyéb pontokra vonatkozó képviselői javaslatok megvalósíthatóságát a hivatal vizsgálja meg és terjessze a közgyűlés elé.

    Határidő: egyéb pontokra vonatkozó vizsgálat határideje

    2001. április 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

  3. Dr. Baranyi Enikő önálló képviselői indítványa az iparcikk piac működtetése feltételeinek biztosítása tárgyában
  4. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Kérdezem képviselőnőt, kíván-e szólni?

    Dr. Baranyi Enikő: Nagyon röviden a következőket kívánom elmondani. Egyrészt szeretném megköszönni az érintett bizottságoknak, hogy az önálló képviselői indítványt tárgyalták. Annak a határozati javaslatával, mármint azon részével, ami az iparcikk piac hosszabb távú működtetésével kapcsolatos véleményeit jelzi, az “A” változatával együtt tudok érteni. Sajnálatos módon azonban be kell ismernem, hogy mint a képviselői indítvány szerzője, a határozati javaslatban nem, de egyébként magában az előterjesztésben úgy érzem, hogy hosszasan igyekeztem taglalni, hogy az indítványnak van egy másik, a családokat, a kereskedőket érintő sarkalatos kérdése és problémája, nevezetesen az, hogy a 40.000 Ft/havi helypénz összege, ismerve a kanizsai iparcikk kereskedelem forgalmát – gondolom, hogy képviselőtársaim jó néhánya is ismeri az ott uralkodó helyzetet, illetve az alacsony keresletet –, ennek mérséklését, tehát a 40.000-et 25.000 Ft-ra kérték, és ennek az összegnek a havi két részletben történő kiegyenlítését. Tisztelettel tehát azt kérem képviselőtársaimtól, hogy a bizottságok határozatait elfogadva, nevezetesen, hogy a hosszabb távú működésre vonatkozó előterjesztés jelenjen meg, ezek közül az "A" változatot támogassák. Ugyanakkor kérném, hogy a helypénzre vonatkozó előterjesztésem részére is választ kaphatnánk-e, nevezetesen módosítást olyan értelemben, hogy ezt a 25.000 Ft-ot el tudja-e fogadni a közgyűlés, amit havi két részletben fizetnének ki.

    Tüttő István: Van-e észrevétel? Úgy látom nincs, lezárom a vitát. Szavazzunk, először az “A” változatról.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    57/2001.(III.6.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önálló képviselői indítványban foglaltakkal egyetért. Felkéri a polgármestert, hogy az iparcikk piac hosszabb távú működtetésének feltételeit dolgoztassa ki úgy, hogy az új helyen amennyiben pavilonos rendszer működik, akkor 3 évig licitre ne kerüljön sor.

    Határidő: 2001. április 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Tüttő István: A havi díj csökkentésére vonatkozó javaslat nem szerepelt a határozati javaslatban.

    Dr. Baranyi Enikő: Most akkor emiatt egy újabb önálló képviselői indítványt akkor írjak? Mert csak egy határozati javaslatot kellett volna hozzátennem, és ezt mondtam, hogy ez sajnálatos módon lemaradt, bár magában az indítvány és véleményben. Az iparcikk piac áthelyezéséig a havi helypénzt 25.000 Ft/hó díjban határozza meg, havonkénti két részletben történő kiegyenlítéssel. Határidő 2001. március 1-től, vagy április 1-től.

    Tüttő István: Hát azt szeretném jelezni, hogy a VIA Kht-nak elfogadtuk a költségvetését, akkor módosítani kell. Végül is akkor a kht-nak a költségvetését kell módosítani ennek függvényében.

    Cserti Tibor: Én elviekben el tudnám fogadni egyébként, ha lenne valami halvány lila gőzöm, hogy jelenleg mennyit fizetnek. Mi meghoztunk most egy elvi döntést azzal, hogy új helyre kell költözni, támogattuk a képviselői indítványt, és tényleg racionális volt. Kifejeztük azt is, hogy bizonyos ideig, ugye nevezetesen 3 évig ne kelljen liciten megmérettetni magukat, elvileg egy belvárosi védelmet …. a kereskedőknek. Engedtessék meg, egy üzemeltetői feladatokat is átvéve, tehát még azzal, hogy hány részletben fizesse be havonta, annak hiánya, vagy egyébként most nem tudjuk, hogy most mennyit fizettek – megmondom őszintén, nem tudom –, de nem is akarok dönteni, mert nem akarom átvenni az üzemeltetői feladatot. Nem hiszem, hogy sérülnek a kanizsai kereskedők, hogyha ilyen értelemben ma nem döntünk ezzel kapcsolatosan. De hogyha másképp látod, akkor kérek reakciót, mert nem látom indokoltnak most ezt a döntést.

    Dr. Baranyi Enikő: Én úgy gondolom, hogy értem Cserti úr észrevételét is mindenképpen, meg a költségvetés lenne, azt hiszem, a mai közgyűlésnek a legsarkalatosabb pontja és már több mint 70 perce tart ez a közgyűlés. Én azt gondolom, hogy az iparcikk kereskedőkkel, ha találkozom, meg fogom beszélni, hogy részben egy új képviselői indítványt hozok, illetve talán az lenne a legcélravezetőbb, ha ebben Gáspár András ügyvezetővel történne egyezkedés és megállapodás. Köszönöm az észrevételt és logikus.

    Tüttő István: Végül is a Gáspár úrral közvetlenül is meg lehet állapodni.

     

     

  5. Budai István képviselő önálló indítványa a keleti városrészben lévő buszmegállók áthelyezése tárgyában
  6. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Budai István: Egy-két gondolatot mondanék. A Rózsa utca Kazanlak krt. és Hevesi közti szakaszának a buszforgalmáról írtam én egy előterjesztést. Én nem akarom ismertetni, hiszen ezt már több sajtóorgánum is megírta. Én úgy gondolom, hogy amit én ott lakókkal együtt megpróbáltam megoldani, illetve javasolni, az járható út. Ennek ellenére én azt javaslom a határozati javaslatban, hogy meg kellene ezt vizsgálni, és ha ettől eltérő jobb javaslat születne, mondjuk közlekedési szakemberek részéről, én maximálisan azt is el tudom fogadni. A határozati javaslatban december 31-ét jelöltem meg, akkor még úgy gondoltam, hogy ez megoldható, de ezt már egyszer módosítottuk március 31-re. Én úgy gondolom, hogy erre ez megvizsgálható. Én a forrást is megjelölném, mert itt a Kelemen Z. képviselőtársam mondott ilyeneket, hogy akik mondanak valamilyen javaslatot, akkor mondják hozzá a forrást is. Én forrást a költségvetési vitában majd előadott tárgyi eszköz beszerzés általános forgalmi adó visszaigénylésében látnám megoldani, ha ez olyan stádiumba kerül, hogy valamikor ez kivitelezésre kerül.

    Dr. Csákai Iván: Az előterjesztés valamilyen közlekedési problémát akar megoldani, de nem biztos, hogy szerencsésen. Én ezért azt szeretném, hogy ha a VOLÁN szakembereivel együtt megvizsgálnák, hogy hogyan lehet ezt megoldani, mert amit előterjesztett képviselőtársam, az énszerintem sokba kerül és nem az egyetlenegy üdvözítő megoldás. Foglalkozni kell vele, de jelenleg forrásoldalt nem hiszem, hogy meg kellene határozni.

    Tüttő István: Hát a határozati javaslat pontosan erről szól, amit Csákai úr kér.

    Budai István: Én is azt akartam mondani – elnézést kérek –, hogy pont azt kérem, hogy vizsgáltassuk meg közlekedési szakemberekkel. Mindegy, hogy milyen megoldás, csak a jelenlegi rossz megoldásnál jobb legyen. Tudniillik, ott a Rózsa 22-t, a Rózsa 16-ot erőteljesen zavarja az ottani buszforgalom. Nekem több lakó jelezte képviselői fogadóórámon. Én úgy gondolom, hogy pont a Csákai úr által elmondottakat akarom én is megoldani. Aztán ugye olyanok jelentkeznek, mint a Liszt Ferenc utcából az írt olvasói levél, a Zalai Hírlapra írta. Én azzal is egyetértek, hogy ugye az sértő lehet valakiknek, hogy valamennyivel messzebbre visszük a buszmegállót a lakhelyétől, de ez a valamennyire messzebb, ez 20 méter körül van. De nekem az a véleményem, hogy szó sincs arról, hogy megszüntessünk valamilyen buszjáratot, vagy megállót. Valamilyen megoldást meg kell találnunk annak érdekében, hogy az a zavaró körülmény úgy, mint a forgalmat, mint a lakókat, mert azért, ha belegondolunk, amit én itt leírtam, az igaz ám, hogy a délutáni csúcsforgalomban olyan tumultus keletkezik ott abban a szolgáltatóház mögötti buszmegállóban, meg a Rózsa 22. előtt lévő buszmegállóban, hogy ott igenis komoly balesetveszély fenyeget bennünket. Ezért úgy gondolom, hogy meg kellene vizsgáltatni, és ha van jó megoldás, szakemberek által kimondott módon, akkor azt kérem elfogadni, ideterjeszteni.

    Dr. Kalmár Béla: Itt van egy levél Német László lakótársunk írásával. Kérném szépen az ő véleményét is figyelembe venni a buszmegálló kialakításánál majd.

    Kelemen Z. Pál: Budai István a második felszólalásában elmondott mindent, amit én el akartam mondani, nem kívánom kiegészíteni, köszönöm.

    Dr. Baranyi Enikő: Van egy önálló képviselői indítvány, a képviselő úr elmondja, hogy el tudja-e fogadni. Én azt kérem, hogy zárjuk le a vitát. 75 perce vagyunk hivatalosan bent, a közgyűlés az óta folytatódik.

    Tarnóczky Attila: Hogy 75 perce ülünk itt, annak azon kívül, hogy beszélhetnékük van, van egy másik oka, hogy az önálló indítványok száma, az exponenciálisan növekszik. Tudomásul kell venni, hogy egyre több időt kell erre fordítani, hogy ha ez így folytatódik. Amit megjegyeznék Budai képviselő úr, hogy érzésem szerint a mostani rendszer nem jó egyeseknek, a kitalált új rendszer meg nem lesz jó másoknak. Tehát olyasfajta ügybe vágta a fejszéjét, amelyben áldásokat, meg ellenérzéseket is be lehet gyűjteni egyszerre.

    Tüttő István: Köszönöm szépen. Lezártam a vitát. Döntsünk. Végül is semmi másról nem kell döntenünk, mint az, hogy megvizsgáltatjuk, és azt követően, amikor elkészül a javaslat, azt visszahozzuk. Kérem, szavazunk.

     

    A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    58/2001.(III.6.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Nagykanizsa, Rózsa utca - Hevesi utca és Kazanlak krt. közötti szakaszának autóbusz közlekedését és annak megváltoztatási lehetőségét vizsgáltassa meg, a lehetséges megoldásra a közgyűlésnek tegyen javaslatot.

    Határidő: 2001. március 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

  7. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2001. évi költségvetése

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: A költségvetéssel kapcsolatban mindig komoly érzelmi alapokra helyezhető viták is kialakulnak. Én eleve azt kérem Önöktől, hogy kerüljük az érzelmeket, és csak a racionalitás alapján maradjunk. De azért bizonyos érzelmeket kiváltó dolgokra azért reagálnék, ami bennem váltott ki érzelmeket. De nem érzelmi alapon fogok vele foglalkozni. Elhangzott, illetve olvasható volt nagyon sok alkalommal a költségvetéssel kapcsolatban, hát minden elhangzott, csak dicséret nem. Ezt én egyáltalán nem veszem rossz néven, mert ha visszalapoznak Önök akár 10 évre, költségvetéssel kapcsolatban még ettől eltérő véleményekkel nem lehetett találkozni. Elhangzottak olyan vélemények is, hogy ebben a költségvetésben nincsenek bent stratégai kérdések. Hát azért azt szeretném jelezni, hogy egy 1 éves költségvetésbe stratégiát úgy nem lehet megjeleníteni, ahogy gondolták, de úgy meg lehet jeleníteni, és szerintem benn is van, hogy stratégiai kérdések Ipari Park, Logisztikai Központ. Stratégiai kérdés az, hogy működjön a város, hiszen annak hosszú távban kell működnie. Stratégiai kérdés az, hogy az intézményeink hosszú távon is fennmaradjanak, és ugyancsak ugyanilyen kérdésnek tartom, hogy fejlődés legyen, beruházásokat tudjunk végrehajtani, és egyben a kulturális területet, tehát az élet minden területén hosszú távú célokat is meg tudunk határozni, akár egy költségvetés kapcsán. is. Hát hiszen Önök majd, soronként, ha végigmegyünk, önmaguk is eldönthetik, hogy amiben most döntünk, az nemcsak erre az évre szól. Ilyen a főiskola kérdése, ilyen egy – mit tudom én – közmű megépítése, ilyen egy kerékpárút megépítése, ilyen egy híd építése, tehát én szeretném érzékeltetni, hogy ezek a kérdések mind benne vannak, csak az más kérdés, hogy most stratégiai tervben fogalmazzuk meg őket, vagy pedig ennek a tervnek, mint elemei egyben a jövőre vetítik ki az árnyékukat. Ugye olyan is elhangzott, hogy ugye ki tervezi ezt a költségvetést. Hölgyeim és Uraim! Mi közösen tervezzük, higgyék el, hiszen jelentős elemei már a közös döntésünk következtében bent kell, hogy legyenek, bent is vannak, illetve most fogjuk majd eldönteni, hogy mi minden kerüljön még bele. Azt is közösen kezdtük el, hogy 1,2 milliárd Ft-os túl igénnyel léptek fel mindazok, akik szeretnék teljesen jogosan és teljesen reálisan a saját területükön a munkát maradéktalanul elvégezni, azonban az önkormányzat forrásai ennek a fedezetére nem adnak lehetőséget. El kellett kezdeni végiggondolni – és ezt is közösen tettük –, hogy mi mindent kell sajnos elhagyni azért, hogy a feladat végrehajtásra kerülhessen. Ennek ellenére én biztos vagyok abban, hogy kijelentések hangzottak el, hogy fiktív a költségvetés – hölgyeim és uraim, mutassanak nekem egy olyan költségvetést Magyarországon, amely nem fiktív. Ugyanis a bevételi oldalak pontos megtervezésének szinte lehetetlen az igénye. Egy biztos, hogy lehetőleg közel kell állni a realitáshoz, de hogy fiktív, az biztos. Még a kiadások sem tervezhetők teljes biztonsággal, hiszen az élet nap, mint nap megcáfol minket éppen ezekben a kérdésekben. Tehát én óva intenék attól is, hogy túlságosan általános jelzőkkel illessük magát a költségvetést, hiszen az könnyen megtehető, és aki illeti is, igaza van, no de hát ettől még a helyzet nem javul, vagy nem is romlik. Azt is nagyon jól tudják Önök, hogy a legokosabb dolog az lenne, ha most a lehető legkisebb – én a magam részéről mondanám úgy is, hogy nulla hitelfelvétellel mennénk tovább, hiszen ez pedig a jövőnek a kérdését teheti kockára, ha túlságosan magas hitellel próbáljuk megoldani a feladatot. Ugyanakkor azt is józanul meg kell gondolni, hogy van-e olyan feladatunk, amelyre érdemes akár hitelt is felvenni, hiszen annak a hozadéka megtérül. Én ilyen alapon szeretném javasolni, hogy a költségvetést beszéljük át, vitassuk meg, és ha tehetik, vagy tehetjük, még a mai nap fogadjuk el, ugyanis a feladatunk az, hogy elfogadjuk, és egyben még a hivatalnak el is kell juttatni a megfelelő helyre. Ha jövő héten fogunk dönteni, akkor szinte lehetetlen feladatot fogunk szabni a hivatal dolgozóira, mert ennek másnap már útra készen, sőt el is kell vinni, én azt hiszem, hogy megfelelő módon talán elhangzik majd egy javaslat arra vonatkozóan, hogy hogyan menjünk végig az anyagon. Én szívesen várok erre is javaslatot, hogy hogyan tárgyaljuk. Tehát hogy ne kelljen oda-vissza ugrálni. Van nekem egy elképzelésem, de Önök, ha erre tesznek javaslatot, akkor eldöntjük majd, hogy hogyan. Én azt is remélem, hogy olyan javaslatokkal nem fognak élni, amelyek fontosságát valóban meg lehet kérdőjelezni, és annak függvényében kívánunk dönteni, hogy milyen érzelmeink vannak, vagy milyen oldalon állunk. Én azt remélem, hogy ez a költségvetés a hibával együtt, mert el kell ismernünk, hogy hibái is vannak, a lehetőségeinkkel együtt kell értelmezni. Óriási kérdőjelek is vannak benne, én ezt magam is tudom, hiszen itt vannak a katonai laktanyák kérdése. Még máig sem tudjuk, hogy milyen formában kerülünk birtokba. Mert ha ingyen jutunk hozzá - viccesen hangzik - az sem biztos, hogy előnyös, mert akkor nem lehet eladni, mert 10-15 évre akkor korlátozva van az eladása. Ha pedig magas árért kell megvennünk, akkor pedig az a kockázatos benne, hogy meg tudjuk-e rajta azt a remélt hozadékot, el tudjuk-e érni, amellyel terveztünk. Több olyan tételünk is van a költségvetésben, mely a bevétel oldalán kérdőjelezhető meg. Ugye kifogás tárgyát képezi, hogy miért tettük bele a lazsnaki kastélyt. Kérem, el kell döntenünk, amikor pályázni lehet egy kastélyrekonstrukcióra, akkor nagyon sok vállalkozó is jelentkezik egy ilyen jellegű pályázatra, és mi kastélyt, úgy gondolom, nem kívánunk rendbe hozni. De azt is akkor magunknak meg kell fogalmazni, hogy a mozival mi legyen, mert a moziról pedig olyan szakvélemény van a birtokunkban, hogy egy komolyabb telet ……. feltétellel, amely a régi helyreállításának a feltételeit kell, hogy előírja, tehát csak úgy lehet továbbadni. Én azt kérem Önöktől, és azt javaslom, hogy amikor valamelyik tételnek a módosítására tesznek javaslatot, próbáljanak olyan értelemben is nyilatkozni, hogy milyen forrásra kívánjuk utalni. Azt is jelöljük meg, ha Önök hitelre gondolnak ilyen esetben, mert csak úgy, hogy ez is kellene, az is kellene, kérem, ebben teljesen igazuk van. Szeretnék - még mielőtt átadnám a szót Önöknek - két témában egy tájékoztatást adni, illetve szeretném a következőt elmondani. Nagykanizsa – Budapest vasútvonal feletti beruházásunk van két híd, Kossuth téri és Kaán Károly úti elkészült. Hát ezt Önök, aki nap, mint nap arra jár, használja, és hát valóban is igénybe is veszi. A Batthyány úti híd költségkalkulációja során az elkészült Kaán Károly úti gyalogos híd költsége, valamint a Batthyány úti hídra a MÁV Hídépítő Kft. még akkor, 1997-ben egy ajánlatot is tett. Mai árakon a várható bekerülési költségeket mintegy bruttó 30 millió Ft-ra becsülöm. Ez az úgynevezett kishíd. Nem tudom, hogy Önök a helyszínen megnézték-e ennek a hídnak a kiépítési lehetőségét? Én elmentem, külön megnéztem Igen bravúros megoldásra lesz ott szükség, mert szinte azt lehet mondani, hogy komoly, nagy U alakú hidat kell építeni, hogy valóban áthidalja azt a magasfeszültségű részt. Nem fogjuk tudni használni ezt a hidat úgy, hogy babakocsival nem lehet ezen átmenni, kerékpárral nem lehet átmenni, idős ember nem nagyon tudja majd használni. Én nem a hídról akarom Önöket lebeszélni, csak olyan megoldást kell majd keresni, amely egy általános célt is kiszolgál. Lehet, hogy akkor arra még ez az összeg se lesz elég. Tehát szeretném azért azt javasolni, hogy az előzetes becslés szerint mintegy 30 millió Ft-ba kerülne egy olyan híd, ilyen körülmények között oda elhelyezhető gyalogos hídként. Hát emlékeztetném Önöket, hogy 50 millióba került az a híd, amelyen a nagyforgalmat bonyolítjuk le teherautókkal. Következő témakör pedig a Nagykanizsa-Bajcsa, Bakónaki-patakra építendő híddal kapcsolatos. Én megbíztam egy szakcéget, hogy sürgősen vizsgálja meg. Ugyanazt a céget, aki korábban, ennek a vízfolyásnak egy másik területén már épített egy hidat. A bakónaki híd építése azonban feltétlen szükséges, hiszen azok a mezőgazdasági termelők, akik a településről mennek át a saját földjükhöz, ennek hiányában 30-40 km-es kerülőt kellene megtenniük munkagépekkel, ami hát szinte elfogadhatatlan akadály. 6 millió Ft-os keretet saccoltunk meg, mert arra a hídtípusra, amire gondoltunk, arra elegendő lett volna, de a szakvélemény az, hogy itt a vízfolyás, és hozama túl nagy ahhoz, hogy egy olyan híddal áthidaljuk, amelyre gondoltunk, és az előzetes szakvélemény szerint ennek 20 millió Ft + ÁFA lenne a vonzata. Kérem, ezt a két témát szerettem volna Önökkel előre ismertetni, mint olyan dolgot, amely feltétlen szükséges lehet, illetve úgy ítéljük meg, hogy igen, és ennek a kettőnek már 50 millió Ft vonzata van. Kérem, nem ismétlem meg már újra, amit elmondtam részleteket. Arra kérem Önöket, hogy operatívan, lehetőleg a mai nap döntsünk, hiszen az idő nem csak azért probléma, mert ha nem tudunk időre beadni ezeket az anyagokat, akkor az úgynevezett finanszírozása az intézményeknek rendkívüli akadályokba fog ütközni. Ezt sohasem fenyegetésként mondjuk, hanem tényként, mert ez valóban így van. Ha pedig végleg nem tudunk költségvetést elfogadni, akkor miniszteri biztos jön, aki csak az alapfeladatok ellátására szánt összegeket utalványozza és semmi egyéb, amely ezen kívül van, nem finanszírozható, tehát akkor mind, amiről eddig beszéltünk, az fölösleges. Röst János úr ügyrendi gombot nyom.

Röst János: Szeretnék segíteni a levezetésben a közgyűlésnek a költségvetési vita kapcsán. Azt szeretném javasolni, hogy polgármester úr véleménye után a két alpolgármester fejtse ki a szakmai véleményét. Erre külön megkérném Törőcsik Pált, a gazdasági alpolgármestert, ugyanis a 12 milliárdos költségvetésnél mind a képviselőtestület, mind pedig a városlakók elvárják a szakmai indoklását a költségvetés részelemeinek is. Utána javasolnám, hogy képviselők az általános véleményük mellett a kérdéseiket tegyék fel. A kérdéseikre legyen válasz adva, és azt követően táblázatonként részszavazásokkal haladjunk tovább. Én úgy gondolom, hogy azt követően lehet, ha a részszavazások megtörténtek, egy szünettel olyan állapotba hozni a költségvetést, ahol a hivatalnak a dolgozói át tudják vezetni a részszavazásoknak végeredményeit, és a végszavazás előtt lehetőség van arra is, hogy pártok egyébként meg egyeztethessenek.

Tüttő István: Egyébként a pártonkívülieket is be lehet vonni.

Birkner Zoltán: Azért nyomtam ügyrendi gombot, mert nem értek egyet az ügyrendi javaslattal. Nekem már javaslatom lenne. Az első részét annak, amit Röst János úr mondott, én nem tartanám szükségesnek. Volt erre lehetősége a bizottságokban. A másik részével már kezdek egyetérteni, az általános költségvetési hozzászólások után valóban én is azt fogom javasolni, és kérem, hogy ezt fogadják el, hogy akkor táblázatonként, vagy mellékletenként, ha így jobban tetszik, terjessze elő polgármester úr, és akkor valóban mindenképp zárjuk le. Köszönöm ez ügyrendi javaslatom. Természetesen az első ügyrendi javaslatról, gondolom polgármester úr szavaztatni fog.

Tüttő István: Akkor Röst úr javaslatát teszem fel először szavazásra.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És ugye az volt még a javaslata, hogy utána mindjárt mondjuk is el a kérdéseinket is. Utána táblázatonként menjünk végig, és a módosító indítványokat pedig soronként, vagy pedig esetenként mindjárt eldöntjük. Ez volt a javaslat. És mielőtt végleg döntenék, szünetet tartunk, hogy a hivatal összesíteni tudja a változtatásokat. Abban a reményben mondom ezt, hogy nem csak újabb költség, hanem esetleg bevételi oldalon is lesz javaslat. Folytatjuk. Akkor kérdezem, ki kíván szólni?

Törőcsik Pál: Én szerettem volna egy hosszú bevezetéstől megkímélni Önöket, hogy az érdemi munkára tudjunk rátérni, hiszen a költségvetéssel kapcsolatos véleményemet több alkalommal, bizottságokon is és egyéb fórumokon is elmondtam, és nem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni. Mégis azért röviden összefoglalva, alapvetően azt mondanám, és itt polgármester úrnak véleményét is szeretném visszaidézni, hogy a költségvetést nem az minősíti, hogy nulla hitelfelvételűre sikerül kihoznunk, vagy nem, hanem az, hogy az előttünk alá legfontosabbnak tartott feladatokat meg fogjuk tudni-e oldani abból a gazdasági mozgástérből, ami rendelkezésünkre áll, még hogyha ez egy kezelhető nagyságú hitelfelvételt tesz szükségessé, akkor is. Ebbe kell majd a mostani, elkövetkezendő időben lefolytatott részletes vitában megegyeznünk. Ezek majd fokozatosan elő fognak jönni, mihelyt én befejezem a mondandómat. Erre szeretnék éppen majd lehetőséget adni, hogy rövid leszek. Én majd alkalmaként minden lényegesebb résznél természetesen elmondom a véleményemet, hosszú expozét nem tartok szükségesnek elmondani. Röviden a költségvetéssel kapcsolatban ez a véleményem. Mint ahogy elmondtam már, hogy költségvetésről, hogy jó költségvetés és rossz költségvetés nincs, hiába minősíti bárki is. Elfogadott költségvetés van, és el nem fogadott költségvetés van.

Tarnóczky Attila: Természetesen részt vettem a költségvetés eredeti változatának előkészítő munkálataiban. A beterjesztett költségvetési tervezettel egyetértettem. Az egy valóban szigorú költségvetés tervezet volt. Ami változáson átesett az első tárgyaláson egy hónapja körülbelül ez a fajta tervezet, az már nem ragadtat el. Például mondjuk a kft-ék esetében úgy látom, hogy közgyűlés azt a fajta takarékosságot, amit mi próbáltunk megvalósítani, felülbírálta. Hát én a továbbiakban szeretnék ehhez az elvhez idomulni.

Röst János: A tavalyi évi gazdálkodása hatással van az idei költségvetési évre. Nem mennék bele részleteibe ennek az értékelésére, egy-két megjegyzést tennék hozzá. Tavalyról erre az évre áthúzódott mintegy 300 millió Ft összeg, amely lényegében el nem végzett munkákat, feladatokat, meg nem vásárolt földterületeket, valamint pénz elvonásokat jelent, és ez terheli az ez évi költségvetést körülbelül ekkora összeggel. Tavalyi évben 600 milliós vagyonértékesítés történt, ezzel szemben a munkahelyteremtést elősegítő beruházásokra, földvásárlásra semmi történt, nem fordult költségként. Ezt úgy hívják, hogy vagyonfelélés. Egyébként tavalyi évben 60 millió + 12 millió Ft összeg volt szánva földterület vásárlásra. Ebben az évben egyébként csak 60 van. Ezt majd még kérdésként fel fogom tenni. Az SZDSZ számára mindig is fontos volt a főtáblának a sarokszámainak az alakulása, illetve a helyi adóbevételeknek az alakulása. A helyi adóbevételek 1999-ig úgy kerültek megosztásra, hogy általában 50%-ban működési célt szolgáltak, 50%-ban pedig fejlesztési célt határoztunk meg. 2000-től ez a folyamat megszakadt, és teljes mértékben működési célt szolgál a helyi bevétel, ami elég jelentős ebben a költségvetési beterjesztésben is. Emellett jelentős hiánnyal számol még működési oldalon a 2001-es költségvetés, a működési oldalon. 2000-től ez a törekvés alapjaiban nem változott meg, tehát ebben az évben ugyanez a helyzet, tehát szintén a teljes működési célra próbálja fordítani a közgyűlés a helyi bevételeket. Emellett mintegy 850 millió Ft értében történik a tervezetben vagyonértékesítés. Ebben nem szerepelnek laktanyák, a Gábor, illetve Kossuth. Ezzel szemben mindösszesen 100 millió Ft az a költség, amit lényegében földterület vásárlással, vagyis munkahelyteremtésre lehet fordítani, de ez kizárólag az Ipari Parkot érintheti nagyságrendileg. A városvezetés és a közgyűlés tehetetlensége után, 2002. után nem marad más a város tulajdonában, mint nagyon jelentéktelen mennyiségű ingatlan, ami azt jelenti, hogy ez a mostani testület feléli a város jövőjét. Tehát 2002-től nem lesz más lehetősége a városnak arra, hogy fejlesszen, mint mindenkori kormányfüggővé válik, tehát gyakorlatilag, ha a kormánytól nem kap támogatási lehetőséget pályázati úton, akkor gyakorlatilag még vagyonértékesítés mellett sem tud fejleszteni. A másik lehetősége a következő testületnek az adóemelés, illetve a kanizsai Bokros-csomagnak a bevezetése. A költségvetésben, ahogy átvizsgáltuk a számokat, körülbelül 3-400 millió az az összeg, amelyet hiányként érzékelek, tehát gyakorlatilag jelenleg a hitelfelvétel-nagyságrend, körülbelül ebben tudom érzékelni. A többi részt, itt már a polgármester úr elmondta, és én megerősítem, valóban fiktív bevétel tudja ezt egalizálni, illetve olyan vagyonértékesítés, amelyről konkrétan nincs elképzelésünk, hogy mennyiért lehet eladni, hogy egyáltalán, hogy van-e annak ekkora jellegű értéke. Jelenleg nem az a kérdés egyébként, hogy ezt a költségvetést ki szavazza meg. A kérdés az, hogy ezt költségvetést kiállította össze? Ki ezért a felelős? A dolog egyébként nagyon egyszerű, a várost az MSZP és FIDESZ vezeti, ezeken a posztokon lévő képviselő urak felelősek ezért. Én úgy gondolom, a polgármester úr, a két alpolgármester és a bizottsági elnökök. Ha kell, egyébként felsorolom őket név szerint is. A két pártban minden második ember ilyen beosztást tölt be. Én úgy gondolom, hogy ezt nem is kell tovább ragozni, ez ilyen egyértelmű. A bizottsági elnökök közül egyébként egy embert lehet ez alól felmenteni, Tóth Lászlót, aki Ügyrendi és Jogi Bizottság élén csak formailag felel a költségvetésért, tartalmi részéért nem felel. Egyébként a legnagyobb felelősség Törőcsik Pált terheli, mert Ő a gazdasági alpolgármester. Lényegében neki kellett volna koordinálni a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság munkáját. A Gazdasági Bizottság az első beterjesztést nem tárgyalta, mert nem jelenetek meg a bizottsági tagok. A második tárgyalásán lényegében két hozzászólás volt, rajtam kívül Cserti Tibor szólt hozzá, az összes többi jelenlévő bizottsági tagnak nem volt véleménye. Hát a Tiéd, az nem volt érdemi, bocs Zoli. A városnak jelenleg nincs olyan gazdasági programja, a városvezetésnek, én úgy gondolom, hogy el kellene mennie, mondjuk Zalaegerszegre vagy Kaposvárra, én úgy gondolom, hogy távolság nem olyan jelentős, és ez elég hamar átfutható, és az összes tapasztalat leszűrhető, amit ott az a két város lényegében megtett. Ez az első év, hogy a költségvetés nem támogatja a Kórháznak a működését. Szeretném kérni majd a főtábla, illetve a többi tábla vitájánál ennek a módosítását, és azt a 26,6 milliót javasolnám, hogy Kórház működési célra kapja vissza olyan címkézéssel , hogy ezt lényegében csak a bérkeret terhére használhassa fel, és a bérfeszültség enyhítésére. A többi javaslatot, azt megteszem majd a táblánként. És akkor most kérdést intéznék Törőcsik Pálhoz. Én ugyan vártam, hogy ezeket nem kell megkérdezni, de lényegében Ő semminemű szakmai érvelést nem adott költségvetésről. Amit mondott az teljes mértékben általános és jellegtelen. Akkor a kérdéseim.

Az 1. kérdés: A tavalyi 60 + 12 milliós földterület vásárlás helyett, ami nem valósult meg, jelenleg csak 60 millió van beállítva. Megfelel-e ez Önnek a fejlesztésekhez?

2. Kérdezném, hogy mi a véleménye a 850 milliós vagyonértékesítésről, helyesli-e ezt a vagyonfelélés?

3. A Lazsnaki Kastély 190 milliós összegéről készült-e ingatlanszakértői vélemény, és Ön egyetért-e ezzel az árral?

4. Egyetért-e azzal, hogy ebben az évben a tervezett Ipari Parknál 200 milliós többletbevételt kap a város?

5. A közművagyonnál, ami 236 millió, mekkora az az összeg, ami ebben az évben realizálható? Ez a költségvetést szintén jelentősen érinti.

6. Szeretném, hogyha felsorolná a prioritásokat, amit Ön itt ígért, mert ezt sem kaptuk meg. Van-e prioritása költségvetésnek?

7. Miért nincs a városnak gazdasági programja? Én úgy gondolom, hogy a képviselőtestület sokkal könnyebb helyzetben lenne, ha egy hosszabbtávú program mentén dolgozna, mert így gyakorlatilag csak arra van a lehetősége, hogy mint a talajvíz, felbuggyanik valami, és azt kezelje.

8. Utolsó kérdésem az általános kérdés. Miért hagyta, hogy az Ön által képviselt ágazatot, a gazdaságot megalázó helyzetbe hozza a költségvetés?

Tüttő István: Egy mondattal azért szeretnék indítani. A 26,6 millióra Ft-ra vonatkozó részben én magam konzultáltam ez ügyben. Teljesen logikus, hogy a Kórház ezt az összeget kéri, hogy ne adja vissza. Hiszen azt, azt hiszem, nem nehéz belátni, hogyha a Kórház a Területfejlesztési Tanács által ígért 13 millió Ft-ot sem kapja meg, illetve azt mi kapjuk meg, akkor gyakorlatilag a kórháznak az önkormányzat nem adott egy fillért sem. Azonban itt a kérdést úgy kell értelmezni, hogy az önkormányzat odaadta a maga területére eső részt, de könnyebb helyzetben volt, hiszen állami támogatásból került ennek a fedezésére sor. Az is világos, hogy az önkormányzatnak olyan pénze nincsen, amit ő maga termel meg, tehát minden pénz, amivel rendelkezünk, az vagy állami, vagy valamilyen adó formájában bejelentkező összeg. De etikailag is úgy tűnik nekem, hogy kórház 26,6 milliója, hogy ott kell, hogy hagyjunk, hiszen könnyen le lehet vezetni, hogy az önkormányzat ennek a költségnek a fölvállalásával, hogy úgy mondjam, etikailag is tartozik a kórház részére. Én a magam részéről ezt támogatom.

Balogh László: Az OKSB nevében most természetesen kihasználnám a rendelkezésemre álló 5 percet. Nagykanizsa ugye iskolaközpont, kulturális központ, és régióközpont mivolta miatt sportközpont is. Ennek látszatja kell, hogy legyen költségvetésben. Ez a tételmondatom, és ennek mentén szeretnék érvelni. Az intézményeket illetően rögtön egy pozitívumra szeretnék utalni. Az intézmény felújítások kapcsán ugye tudjuk, hogy 280 millió Ft bent van. A kezdeti, eredeti 350 millióhoz képest ez egy visszalépés. Elfogadom a realitását, de röviden szeretnék arra utalni, hogy nehogy azt gondoljuk, hogy nem akár napi problémát nem jönnek elő. Hadd utaljak arra, hogy leánykollégiumban napi probléma az a fajta vizesedés és beázás, amire már figyelmeztettünk itt nem is olyan régen. Azonnali beavatkozást igényel. Ez nincs bekalkulálva az ideibe. Mint ahogy az Arany János Óvodában jártam éppen a minap, és ott is hasonló, komoly problémát láttam. Ez sincs bekalkulálva, legfeljebb az életveszély, a balesetveszély elhárítására szóló 40 millióba, ami ugye kezdetben 50 millió volt. De maradjunk abban, hogy ez mindenképpen pozitív üzenete az intézményeket illetően, ez a komolyabb felújítási alap az idei költségvetésben. Kultúra: a szokásos fontos prioritásunk a kulturális alap. Hadd utaljak rá, lehet, hogy már talán egyszer konkrétan is elhangzott, de még egyszer mondanám, hátha meggyőző tudok lenni. A kulturális alapra már beérkeztek a pályázati igények. 189 pályázat volt 33 millió Ft-os igénnyel. Na most persze lehet erre azt mondani, hogy mennyi ebből a reális? Hát biztos vagyok benne, hogy több mint 6,5 millió. Kihasználva az időt, csak hadd csemegézzek, hogy miket kellene ebből támogatni. A különböző városszépítő egyesületeket, itt komoly tételek is vannak, tehát 1,5 milliós tételek is vannak. Miklósfa, Palin, Sánc, és így tovább. Thury György Múzeumhoz tartozó értékes próbálkozásokat. Művelődési házainkhoz tartozó olyan kezdeményezéseket, amelyek a költségvetésükbe nincsenek beépítve. Persze lehet azt mondani, hogy nincs is rá szükségük. Nem hiszem, hogy ezek mindegyikére lehet ezt mondani, mert hogy itt olyan értékes civilszerveződések is vannak - szemezgetek direkt: Dél-Zala Néptánc Együttes, Olajbányász Fúvós Zenekar, nincs külön soron, kérem, hanem innét kell támogatni. A Kodály Műv. Ház sorsa, az egy külön, hosszabb téma. A Kiskanizsai Kulturális Egyesülethez is sokan kötődnek. Egy Zala Gyöngye Táncegyüttes. A Nagykanizsa Honvéd Kaszinóért Alapítvány által működtetett művelődési ház is itt kapcsolódik a városhoz. A Hevesi Művelődési Központnak jó pár olyan kezdeményezése van, amely nincs beépítve a költségvetésébe, de szüksége van rá a városnak. Az Állami Zeneiskolának egy hosszú listája van itt. Most, Ifjúsági Vonószenekar, Rézfúvós Quintett, ORF Együttes, Dolce Muzika, Szivárvány Énekegyüttes, Ifjúsági Fúvószenekar, a Tanári Fúvós Ötös, Újévi Hangverseny, Szimfonikus Zenekar, Farkas Ferenc Emlékhangverseny, és így tovább. A negyedét sem mondtam. Mondjuk egy Cserfői Jazz Band-et is támogatásra érdemesnek találhatjuk, azt hiszem elég sokan. De jó pár civil egyesületet, aztán alapítványt, nyugdíjas szervezeteket, a Bojtár Népzenei Együttest, a galériák hosszú sorát, különböző ifjúsági csoportokat, a Városi Könyvtárhoz, a Móricz Műv. Házhoz kapcsolódó plusz rendezvényeket, az Igriceket, a Patkó Bandát, a Város Vegyeskarát is itt kell, nem külön soron, hanem ebből támogatni. És akkor egy Art Kanizsa Képzőművészeti Albumról nem beszéltem. Egy Fáth Lajos Párnagyűjteményről nem beszéltem, az ifjúsági alaphoz, amit ugye nem szavaztunk meg kis híján jó múltkor, a hozzátartozó ifjúsági feladatokról nem beszéltem. Lehet erre persze legyinteni, én nem legyintenék, és olyan érveket sem tudok elfogadni, amelyek például arra utalnak, hogy helyi iparűzési adó, hát ez majd jövőre lesz, az idei, ugye az a forrás, ami hiányzott 2000-ben, az igazából ebben az évben is hiányozni fog. Itt komoly tételeket is mondhatnék, de nem akarok a részletekbe menni. A tavalyi év a Millenniumi Év volt, az egyik, de az idei is még az. Ez is elhangzott már érvként. Ez látszott tavaly olyan szempontból, hogy 24,5 millió körüli összeg volt olyan támogatásokként kulturális rendezvényekre, ami most az idén, ebből a 6,5-ből, meg a 7 polgármesteri keretből oldódna meg, illetve még azért hozzá lehetne tenni külön soron egy-egy dolgot, de közel sem annyit, mint a tavalyi. Sport. Elnézést még egy fél percet kérek. A sport kapcsán, ugye a verseny- és élsport a fő prioritás, nem mintha a többi legalább nem lenne ennyire, de itt érzem a legnagyobb sérülést. Ugye 32,5 millión állunk, és igenis ilyen drasztikus csökkenés sokáig már nem elviselhető. Igenis igaz, hogy lehet, hogy az idén nem szűntek meg sportegyesületek és szakosztályok, minőségi munkát végző szakosztályok, de ha ez így folytatódik, 2001-ben nem biztos, hogy így lesz. Egy állandó tendencia van itt a sporttámogatások visszaesése terén. Én megint nem érvelnék a konkrét adatokkal, de az bizonyos, hogy egy ekkora város, ilyen nagyszámú sportegyesülete, ilyen nagyszámú sportegyesületi tagja, nem mondom az adatokat, mert ismerősek, de megjegyzem, hogy Zalaegerszeghez ez hasonlítható tömegében. Tehát azt gondolom, hogy többet érdemelne. A labdarúgást illetően ugye van egy 91,5 millióról egy 40 millióra való visszalépés, de a verseny és élsportban a tavalyi 38,5 millióhoz képest van egy 32,5 milliós jelenlegi állapot. Legalább egy kis ellentételezést szeretnék látni a verseny- és élsport előnyére. És hát tényleg, hadd ne idézzek esetlegesen Zalaegerszegi adatokat. Világos, hogy Zalaegerszeg jobb állapotban van, de ott a teljes sporttámogatás, az egy 250 milliós összeg. Ehhez képest Nagykanizsán is, ha mindent összeadunk, egy olyan 110 millió körüli jön ki egyébként. Utolsó pár tételmondatom. Közel sem optimális költségvetés ez, de a reális viszonyokat – én mégis azt mondom, hogy - többé-kevésbé figyelembe veszi. A politikai csatározások helyett én azt javaslom, minél előbb tegyünk pontot a végére, ne indukáljunk újabb ideológiai és fiskális színezetű vitákat. Ennek a városnak anyagi, szellemi és lelki értelemben minél előbb stabilitásra van szüksége. Nem hiszem azt, hogy ez költségvetés ennek teljes mértékben megfelel, de azt gondolom, hogy ezen év után ráállhatunk egy növekedési pályára. Ezen véleményem miatt fogadom el ezt a költségvetést. Sajnos van ez a két általam javasolt, amelyhez kötöm, tehát, hogyha, amit már elmondtam, változás történik azon két területen.

Tüttő István: Erre meg tudnád mondani, hogy mi javaslat?

Balogh László: Igen, akkor azonnal, bár szívesen harcolnék még egyéb tételekért akár az oktatásban, kultúrában és sportban, de nyugvópont végett inkább a jócskán előttünk álló feladatokra koncentrálnék. Továbbra is fenntartom az a két javaslatot, hogy a kulturális alapot 6,5 millióról 10 millióra emeljük. A hóeltakarítás 22 milliójából 3,5 milliót, azt gondolom, hogy reálisan ide vehetünk, mint forrás. És a verseny- és élsport 32,5 millióját 50 millióra javaslatom emelni. Ennek egyelőre én csak a hitel forrását látom. Ha van valakinek jobb ötlete, szívesen állok én is mögéje. Elnézést a hosszúsáért. Ez kétszer 5 perc volt.

Tüttő István: Akkor én javaslok a Kodály Műv. Házra 3 milliót. Mert ugye hosszútávon érdemes vele foglalkozni és olyan célokat is szolgál, amely a városnak mindenképp szükséges. Ezt azért tanácsolom, hogy mindjárt a kulturális területen ezt jelöljük be majd. Jó?

Kelemen Z. Pál: Frakciónk megtárgyalta a költségvetést és úgy határoztunk, hogy különösebb politikai felhangot, politikai nyilatkozatot nem teszünk közre. Reméltük, hogy költségvetési vitát a fiskális, a ……. szemlélet határozza meg a lokálpatriotizmus mellett. Ehhez képest az első felszólalás, Röst János képviselőtársamé, enyhén provokatív volt, vagy nem is olyan enyhén. Nem tudom miképpen minősíteni. Vitathatatlan tény, hogy mindnyájan felelősséggel tartozunk a költségvetésért, körülbelül olyan mértékben, mint amilyen súllyal részt veszünk ebben a közgyűlésben. Vitathatatlan, hogy Röst János súlya, mondjuk az MSZP-hez képest elenyésző. A vádaskodásokról. Hozzászoktunk mi már MSZP-sek, hogy mi felelünk a tatárjárásért, a török dúlásért, két világháborúért, valamint azért a balsorsért, amely régen tépi Röst képviselőt. De tisztelt képviselőtársaim, azt megkérdezni, hogy miért nincs a városnak gazdasági programja, egy költségvetési vitában, mikor a város középtávú gazdasági programját az előző ciklusban éppen Röst János képviselőtársam is megszavazta, az már enyhén szólva tudatlanság. Nem kívánunk a jövőben ebben a politikai marakodásban részt venni. Képviselőcsoportunk hozzászólása kimondottan szakmai, érdemi lesz, konstruktív ellenzéki helyzetből.

Röst János: ……………… azért örülök, hogy megpróbál kioktatni mindenkit, aki sorra kerül, de azért azt elmondanám Kelemen képviselőtársamnak, hogy lehet, hogy őneki nem tűnt fel, jelenleg a városnak két éve MSZP-s polgármestere van.

Tüttő István: Egyébként ezt a részt ne elemezzük most.

Birkner Zoltán: Ki szeretnék maradni Röst János kontra Kelemen képviselőtársam politikai csatározásából. Egyébként értem, Kelemen képviselőtársam megválaszolta részben azt, amit lehet, hogy megtettem volna én is, de azt hiszem, hogy így sokkal szerencsésebb volt, és nem is szeretnék ezzel az üggyel tovább foglalkozni. Nézzük a költségvetést. Általános megjegyzéseim a következők, és ez egyben frakciótársaimnak is az általános megjegyzése. A költségvetésnek vannak pozitívumai és vannak negatívumai is. Valóban minden költségvetés, ami eddig elkészült az óta, mióta én képviselő vagyok, azt érzem, hogy mindig lötyög benn ez a bizonyos 2-300 milliós Ft. Polgármester úr remekül érintette ezt, hiszen nem lehet pontosan a bevételi oldalt tervezni. Sőt még a kiadási oldal is pont azért, ami céltartalékba kerül, vagy pályázati önrészként kerül be, annak kimenetele, az meglehetősen bizonytalan, tehát mindenképpen lötyögni fog benne. A következő tapasztalataim voltak eddig. A tavalyi költségvetés bizonyította be számomra, hogy ez a 2-300 millió Ft-os lötyögés, ez bizony tartható, és a 300 millió Ft-os hitelfelvétel helyett 21 millió Ft lett a vége. Ez egy nagyon örömteli dolog, és azért hadd mondjam el mindjárt, hogy ez volt az első olyan év, amikor csökkent Nagykanizsa város hitelállománya, méghozzá mérhetően. Abban igaza van képviselőtársamnak, hogy átcsúszott ebből egy fontos tétel, egészen pontosan mondom 81 millió Ft pénzmaradvány. Ez most már az egyeztetés után, ez a 81 millió Ft, ez a legfrissebb információ, azt hadd mondjam el képviselőtársaimnak. Tehát én itt ebben a pillanatban a nulla hitelfelvételű költségvetés álmát szertefoszlani látom. Nagyon egyszerű az oka. A múlt közgyűlésen 48,5 millió Ft-ot szavaztunk meg, csak úgy emlékeztetem képviselőtársaimat. A mai közgyűlésen Bicsák Miklós képviselőtársam kérésére 4,5 millió Ft-ot szavaztunk, az ugye eddig, mondjuk szerényen 53 millió. Adjuk hozzá hirtelen ezt a 81 millió Ft-os pénzmaradványt És folytatom tovább a tételeket. Kórház: 27 millió Ft durván. És a bajcsai híd, 6 millió helyett plusz 19, tehát 25 a vége. Innentől kezdve eddig egy nagyon laza összeadással 180 millió Ft-os hitelfelvétel szintjén vagyunk.

Tüttő István: És akkor még hozzá kell adni a Sétakerti hidat.

Birkner Zoltán: Igen, és még a Sétakerti híd ugye ugyanígy lóg a levegőben. Tehát, ha a Sétakerti híd is bent van, akkor 210. Mindegy, ez majd legyen a soronkénti szavazásnak a megjegyzése. Ez csak egy általános megjegyzés volt, amit azért szeretnék elmondani, hogy nem én félek most már annyira, mert látom, hogy ez inkább reális, mint hogy erőltetjük a hitelfelvétel nélkülit, hogy mondjuk ki, hogy úgy tűnik, hogy sajnos idén sem tudunk hitelfelvétel nélkül költségvetést készíteni. Vagy erőltessük tovább ezt a, nem is tudom, álmot és próbáljuk meg még a bevételi oldalon kifeszíteni még 180 millió Ft-ot, adjuk el 180 millióval drágábban a laktanyát és akkor mindjárt nevetséges lesz ez a tétel. Tehát azt gondolom, hogy kezd egyre inkább kiderülni, hogy bizony ez a költségvetés nem lesz hitelfelvétel nélküli. Képviselőcsoportunknak az a véleménye, hogy a pozitívumok, és azért hadd mondjam el ezt, Balogh képviselőtársam érintette, és ez nagyon fontos, éppen ezért ezzel kezdeném, a lakás, illetve az intézmény felújítási alap nagyon komolyan, végre az első év, amikor valamit üzenünk az intézményeknek. Ne felejtsük el, hogy az utóbbi évek arról szóltak, hogy hogyan lehet karcsúsítani, hogyan lehet egy kicsit racionalizálni ezt a működési keretet. Megtörtént, most akkor mutassunk egy kicsit azért előre is, hogy a mostani megmaradt intézményi keretet, felújítását, és akkor ez program, indítsuk el, és stabilan tartsuk is ezt a programot. Következő: szerencsénkre a Gazdasági Minisztérium kiírta azt a szociális lakásépítési programot, és ebbe bekerült Nagykanizsa. Megint csak az utóbbi évek első olyan éve lehet, amikor Nagykanizsán komolyan épülnek szociális lakások, igaz, hogy ez a mi, illetve részben az önkormányzat ügyessége, részben azért a kormányzat dicséretét kell itt elmondanunk. Aztán pozitívum az, hogy ugye Röst képviselőtársam a most 400 millió Ft plusz, 60 millió Ft plusz Ipari Park Kht. támogatás plusz program kidolgozásra jelenleg 550 millió Ft-os keretösszeget kevésnek találta az ipari beruházásra, és egyáltalán valóban ipartelepítés feltételeinek megteremtésére. Biztos, igaza van képviselőtársamnak, csak sajnos a mozgásterünk azért az ennél egy kicsit kevesebb, hogy sokkal nagyobb összeggel lehessen ezt emelni. És soha nem volt még ehhez hasonló összeg sem azért a költségvetésben. Az igaz egyébként, hogy ennek sajnos van egy kiadási oldala is. Erről majd nyithatunk vitát, hogy ez reális vagy sem. Na most ezek a pozitívumok. Ami nagyon hiányzik, és amikor odaérkezünk, hogy 10., 12., 14. táblázat, ezt jelezni fogom képviselőcsoportunk indítványa, megint csak legyen ez egy ugyanolyan stratégiai döntés, mint ami volt, vagy lehetne az intézmény felújítás kapcsán, elkészült 3 évvel ezelőtt a VIA Kanizsa Kht. feladataként egy közút, járda, híd, tér felújítási program, ebből eddig szinte semmit nem valósított meg a város. 10 év óta nem teszünk mást, mint foltozgatjuk az útjainkat. Magyarul mondva karbantartunk - nagy különbség. A mostani költségvetésben, ha a 6 millió Ft-os bajcsai híddal számolok, mert én még ezzel számoltam, nem egészen 40 millió Ft szerepel út, járda felújításra. Ez megint minimális összeg a 1,5 milliárdos programhoz képest, ami 3 évvel ezelőtt elkészült. És azért itt egyéni képviselőként ezt a képviselői fogadóóránkon ezt a lakosság nagyon helyesen jelzi nekünk, és látjuk is a saját körzetünkben iszonyatos állapotban van néhány járda, néhány úttest. Azt hiszem, hogy ebben idén lépnünk kell. El kell kezdenünk, ezt például szeretnénk egy elég komoly összeggel megemelni, és akkor ez is legyen stratégiai tervünk, hogy lassan, mondjuk 10 év alatt próbáljuk meg utolérni magunkat. Hát ennyi volt az első szösszenetre és igyekeztem tényleg szakmai hozzászólásokat tenni, a politikai részt én most lezárnám. És természetesen, hogyha elkövetkeznek ezek a bizonyos sorok, akkor mindegyiknél jelezni fogom képviselőcsoportunk kérését, és hát szeretném, hogyha ezt támogatnák is.

Törőcsik Pál: Szeretném megköszönni Röst János képviselőtársamnak a kérdéseit, mert ez alkalmat teremt számomra, hogy néhány gondolatot elmondhassak, ami esetleg, ha nem kérdésre válaszolva tenném, más visszhangja lehetne. Először is azt hiszem, úgy gondolom, hogy Röst képviselőtársam nem kibic ebben a testületben, hanem ugyanolyan felelősséggel tartozó képviselő, tehát a város vezetésének felelősségének 1/27 részét képviselő személy. És ily módon természetesen más jogai vannak, mint egy kibicnek, mert a kibicnek a jogait mindannyian ismerjük. Én azt mondom, hogy kritikát természetesen joga van megfogalmazni mindenkinek, de a kritikának alapvetően illik tisztességesnek lenni, és hogyha felelősséget említünk, akkor nem tudjuk megkerülni azt a kérdést sem, hogy az ezt a ciklust megelőző ciklusban, mint ugyanilyen képviselőtestületi tag, Röst János úrnak épp ugyanolyan felelősségei vannak, annak az adósságállománynak a felhalmozásában, amit szinte a ciklus elejétől kezdve alig tudunk kezelni. De elmondhatjuk-e azt, hogy évek óta először az adósságállományunk ennek ellenére csökkent. De én most nem akarok ebbe a vitába vég nélkül belemenni, hanem próbálok néhány fontosabb kérdésre reagálni, és itt mindjárt szeretnék egy tévhitet eloszlatni, hogy a földterület vásárlás, az nem egyenlő a munkahelyteremtéssel, az egy lehetőség, amit mi megfogalmaztunk, mint alapvető feltétele annak, hogy vagyongyarapodásunk legyen, de pedig a befolyó bevételeink működési célra kerüljenek csak felhasználásra. Ezt szeretném itt elmondani. A gazdasági program kérdésében részben Kelemen Z. Pál úr válaszolt erre, hogy a városnak van gazdasági stratégiai programja. És itt szeretném elmondani azt, amit előre jelezetem, hogy ennek a ciklusnak a legelején először is elterveztük azt, hogy mindenkit, aki a város érdekében tevőlegesen tenni tud, ötlete van, ezeket az embereket összefogjuk és kikérjük a véleményüket, és ennek segítségével határozzuk meg a főbb stratégiai kitörési pontokat. Ez, mint ahogy visszaemlékeznek, megalakítottuk a Civil Magisztrátust, amit ugye később átkereszteltük természetesen egy más névre, hiszen sok vitára adott okot, és a Gazdasági Bizottság, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának volt egy kihelyezett ülése, ennek kapcsán a város stratégiai elképzeléseit egészen konkrétan és markánsak megfogalmaztuk. Tulajdonképpen ennek a megvalósítása érdekében létrehoztunk egy Polgármesteri Kabinetet, melynek segítségével egy offenzív és markáns városstratégiai és városmenedzselési programot dolgoztunk ki. Elhatároztuk azt, hogy nem ölbe tett kézzel várjuk a befektetőket, hanem a várost bemutatjuk a régióban, és elsősorban abban a régióban, ahonnan a legfontosabb befektetőket várjuk. Ez a régió Észak-Olaszország volt. És hogyha megfigyeltük az elmúlt évek eseményeit és történéseit, valamint itt a közgyűlésen is történt bemutatókat, elmondhatjuk azt, hogy ez a munka sikerrel járt, és a város tulajdonképpen története során az egyik legnagyobb fejlődési lehetőség előtt áll. Ennek egyik alapvető feltétele az, hogy az Ipari Park, Logisztikai Központként helyszíneként megjelölt laktanyák záros határidőn belül a város tulajdonába kerüljenek valamilyen formában. Erre minden reményünk meg van, és úgy érezzük mindenféle jelekből és értesítésekből, ezek a folyamatok felgyorsultak. Ezzel kapcsolatosan ennyit tudok elmondani. A területvásárlás végrehajtása volt az egyik kérdés, hogy miért nem vásároltunk eddig területet. A területek vásárlása elkezdődött. Sajnos előtte meg kellett egy olyan rendeletet alkotnunk és egy olyan felhatalmazást kellett adnunk a polgármester úrnak, amivel oly módon tudjuk ezeket a területeket megvásárolni, hogy kikerüljön a bizottsági és egyéb olyan szakaszokból, ahol tulajdonképpen a város stratégiai érdekeit veszélyeztető túl korai közzététel és nyilvánosságra kerülés rontaná a mi gazdasági érdekeinket. Azt hiszem próbáltam eléggé körülírtan és ….. fogalmazni.

Tüttő István: Konkrét vásárlásra már sor került, csak a legközelebbi közgyűlésen adunk tájékoztatást.

Törőcsik Pál: Tehát ezekről a tájékoztatást folyamatosan meg fogjuk tenni. Másik ilyen fontos kérdés volt, hogy vannak-e prioritások? Természetesen vannak prioritások - a munkahelyteremtés elősegítése. A munkahelyteremtés nem önkormányzati feladat, viszont az önkormányzat feladat, hogy munkahelyteremtés lehetőségét biztosítsuk, amennyire lehetőségünk adódik erre. Vállalkozások vannak, most nem akarom név szerint újra felsorolni - olasz, francia, akik már megtelepedtek itt és munkahelyeket teremtettek. 87 fős munkahely alakult, azon kívül az idén kezdődik el egy 300 főt foglalkoztató üzemcsarnok építése. Ez független az Ipari Park Logisztikai Központtól. A más cégek által teremtett munkahelyekről most nem beszélek ez ügyben. A következő a Lazsnaki kastéllyal kapcsolatos, hogy történt-e értékbecslés? Tudomásom szerint a megbízás megtörtént. Az, hogy ez milyen értékű lesz, én az előtt nem tudok nyilatkozni, hogy ez milyen értéket képvisel majd a Lazsnaki kastély, Egyébként általában azt mondhatjuk el közhelyként, hogy annyit ér, amennyiért el fogjuk tudni adni, mert az értékbecslő meg fog mondani egy összeget, aztán, hogy annál többért, vagy kevesebbért fogjuk tudni eladni, azt majd az élet eldönti. A következő kérdés volt az Ipari Park és laktanyák bevétel, kiadás tervezésével kapcsolatban ez a bizonyos 200 millió Ft-os luk, amivel költségvetési hiányt próbáltunk csökkenteni. Válaszom az, hogy ezzel én nem tudok azonosulni. Tovább megyek. A közgyűlés, illetve a közművagyon 236 milliós dolga. A polgármester úr volt pár hete, azt hiszem, amikor a Boros úrral aláírták azt a szerződést, természetesen jogfenntartó nyilatkozattal, amiben ezt az összeget, egy részét utalják ebből. Hogy mi az az összeg, ami már befolyt, vagy be fog folyni, mint likvid pénzeszköz, az még pontosításra kerül. De azt hiszem, hogy …

Tüttő István: Tegnap is tárgyaltunk ez ügyben. Engedjék meg, most összeget azért nem mondok, mert ez egy előzetes megállapodás volt. Az önkormányzat több pénzt fog kapni, elismerték, hogy részünkről beadott anyagok alapján jogos a kérésünk. Egyelőre nem tudom megmondani, hogy mennyivel, de reményeink szerint azért ez egy szép plusz pénz lesz, mert majd áprilisban dönt a kormány és ezt módosító indítványt még jóvá kell hagynia. De a 236-ra még rájön egy kis pénz, de most azt nem tudjuk, hogy mennyi. De egy biztos, hogy biztos, hogy rájön.

Törőcsik Pál: Most előzetesen ennyit kívántam. Túl hosszú ideje beszélek már, és nagyon sokan vannak a táblán jelentkezők. Én most pillanatnyilag befejeztem a válaszadást, majd még ha kapok lehetőséget, hozzászólok.

Röst János: Törőcsik Páltól én nem ezt a véleményt vártam, megmondom őszintén. Ez egy közhelygyűjteménynek felel meg, amit Ön elmondott, de segítenék neki egy idézettel. Törőcsik Pál a következőket nyilatkozta: szeretném tájékoztatni képviselőtársamat, hogy a legfontosabb kitörési pontunk az Ipari Park és Logisztikai Központra a fejlesztési társaság fölállt kettő banki hátérrel, aki az egésznek a finanszírozásában részt vesz, és nagyon komoly előrehaladott tárgyalásaink vannak, február végére megtörténik az átadás a HM és az ÁPV Rt között, és innen fognak felgyorsulni az események. Igen, Törőcsik Pál bólogat, valóban, csak ezt egy éve tetszett mondani a költségvetési vitában, és nem most. Egyébként itt a jegyzőkönyv, hogyha ragaszkodik hozzá. A másik, gazdasági program kérdése. Jelenleg a városnak nincs gazdasági programja, le kell, hogy szögezzem. Ezt utoljára Suhai Sándor jegyezte 1996-ban és ’97-ben lett ez elfogadva.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy ennek a munkálatai folynak, ennek a gazdasági programnak. Gyakorlatilag az a feladatunk, hogy aktualizáljuk a mai viszonyokra, mert abban nagyon sok olyan elképzelés volt, ami már megvalósult, meg szeretnék azért újakkal is kiegészíteni.

Dr. Horváth György: A költségvetés tervezete …. 12 milliárd Ft, durván ugye. Hogy mi valósul meg belőle, mit fogunk elfogadni, hát ez pillanatnyilag a jövő kérdése. Viszont a jövőt is nézni kell. Pillanatnyilag a 10 millió Ft-ot elfogadhatónak tartom, és azt szavazom meg a kulturális alapra. Viszont a sport 32 millió Ft-ját nem, sőt még az 50 sem, én 60 milliót javaslok. Ha a jövőt nézzük, akkor biztos, hogy ……….., hiszen évek óta ez az összeg, sőt csökkent az összeg még nominális értékben is, nem is beszélve reálértékben. Itt a sportban pedig tényleg emberről és a jövő emberéről, a fiatalokról van szó. Aki figyelemmel kíséri a kerékpárosoktól kezdve a dzsúdósok teljesítményét, a különböző sportágakban egyértelműen felfelé vezető, és igazán büszke lehet ezekre az eredményekre a város. Ezt teljesen szülői alapon megoldani nem lehet a jövő érdekében, éppen ezért a javaslatom tehát az említett 60 millió Ft.

Cserti Tibor: Megpróbálok ……… beszélni, bár egy költségvetésnél általában mindig felfokozott hangulatban szokott ez a közgyűlés tárgyalni. Ennek a szellemében ma is, én bízom benne attól függetlenül, ez a hullám levonul rövidesen és akkor szakmai kérdésekre koncentrálódik. Hát …… március 6. van és önmagában véve ez ………. állapotban a költségvetési javaslat, mert javaslatról beszélünk, ez önmagában véve kedvezőtlen. Én azt hiszem, hogy még mindig meg van az az elvi lehetőség, hogy ma feltétlenül döntsünk a költségvetésről. Ennek egyszerű olyan oka van, hogy beszorultunk időbe, kényszerhelyzet van, és ez minden évben, a költségvetés elfogadás alkalmával gyakorlatilag elhangzik. Ebből a szempontból megpróbálók azokra a szempontokra válaszolni, amivel a polgármester úr kezdett, azzal a gondolatmenttel. Stratégiai kérdések léte vagy nem léte, több képviselőtársam érintette. Én azt hiszem, hogy ez abból fakad, és minden évben rámutatunk erre a dologra, hogy a prioritásoknak a meghatározása, az már nem a költségvetési javaslatnak a beterjesztésének a feladata. Gyakorlatilag ……… ezt a kérdést a koncepció készítésénél, a koncepciót viszont kötelező tervezési elemnek tartjuk, aztán kész, elszállt a hajó. További házi feladatokat pedig a tervezési szakapparátusa, illetve a Polgármesteri Hivatalhoz kapcsolt ma már ugye a Kincstár szervezetére hárítjuk. Ebből adódóan közös tervezésben, nem …. tervezés. Én a magam részéről megmondom nem látom a közös tervezésnek a tudatos elemeit. Nyilvánvaló, a közgyűlésnek és a bizottságainak vannak bizonyos döntései, és ….. kényszeredetten, kapkodva, valamilyen metódus szerint, részben a frakcióknak a közvetlen vagy áttételes beavatkozásán keresztül is megpróbálja összefésülni a hivatal, s a jegyző vagy a jegyző távollétében az aljegyző vezetésével, úgy, ahogy a feladatot adják, próbálják beterjeszteni, határidőket tartva a közgyűlés elé. Éppen ebből adódik, hogy ugye a költségvetés…., nem értek egyet azzal az állásponttal polgármester úrnak, és ezt Törőcsik úr is érintette, hogy nincs jó, vagy rossz költségvetés, csak elfogadott, vagy elfogadatlan, vagy nincs olyan, hogy fiktív költségvetés, van sajnos. Akkor nézzük meg annak a tartalmi elemeit. Végrehajtható, vagy nem végrehajtható? Én személy szerint használtam a fiktívitást, de többen is csatlakoztak hozzám. Azt mondom, és mai is tartom ezt az álláspontot, hogyha egy bevétel bizonytalan, akkor az nem probléma, hogy beállítjuk a költségvetés forrásoldalán - állítsuk be, de vele szemben, ugye az önkormányzati gazdálkodásnak egy alapvető eleme korlátolt kockázatvállalás, akkor az a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kiadási oldalon, eleve kiadás címeket, célokat nem szabadna meghatározni, vagy tegyük a céltartalékba. Ne nevesítsük a feladatot. Ha bejön az a forrás, akkor elkölthetővé válik. Ebből a szempontból 3 lényegi elemét a költségvetésnek kiemelték, és a képviselőtársam már érintették. Mi ez a 3? ………. Az egyik a gázközmű vagyon kérdése. Ez jó dolog, hogy tárgyal a város, stratégiailag jó irányba tárgyal, ügyvédi hátfala, stb. De ennek a bevételnek csak egy kisebbik hányada, az első …..…, ami szerintem kiadási oldallal leterhelhető. Betehetjük a forrás oldalán ezt az összeget, de céltartalékba, még egyszer mondom, nevesítés nélkül kellett volna beállítani. Ennek a hiányában ez fiktív. Másik a laktanyáknak a kérdése. Én miért nem citáltam szó szerint, mert nem szoktam írni, de Törőcsik úr ezelőtt több mint egy éve azt mondta, hogy nem érintheti az önkormányzati költségvetést maga a laktanyák megszerzésének a kérdése és maga …… Ipari Park és logisztikának az ………. Mert az egyébként hitelből, stb. Nyilván áttételesen azt mondtuk, igen önkormányzati kezességvállalás mellett stb., hogy érintheti. És most mivel találjuk magunkat szemben? Amitől saját maga is elhatárolódik. Most én ettől ijedtem meg legjobban. Itt azt mondja, kérem szépen, hogy igen, én nem értek egyet, nem tudok azonosulni, hogy 400 bevétel - 600 kiadás. Hát ez önmagában egy oltári nagy ellentmondás, uraim. De nem sértek meg vele senkit. Hát ez fikció, fiktív ilyen értelemben. Ha maga a beterjesztő, vagy a témakezelő nem tud a témával azonosulni. A harmadik azonos, ez a menet közben változott a dolog, ez pedig a pénzmaradványnak a kérdése ugye. Bizottsági ülésen szépen kifejtettem, hogy ha nem állítjuk be, akkor nyilván az előzői év pénzmaradvány, mert nem kötelező beállítani a költségvetésbe, az a pénzmaradvány elszámolásának a kérdése zárszámadáskor, de tudjuk, hogy vele szemben kiadások vannak. Most a legutóbbi előterjesztés, ami bejött, pénzmaradvány összegét beállítja, vele szemben kiadási elemeket nem tartalmaz. Bizottsági ülésen megfeszegettük ezt a témát, még a vizsgálat nincs. Kérném szépen, akkor most valaki adjon tájékoztatást, itt a Birkner úr, nem mondom, hogy frakcióvezető minőségében, valahogy információhoz juttatott bennünket, és már tudjuk azt, hogy hát az olyan 80 milliós nagyságrendű, körülbelül úgy érintheti. Mint micsoda? Forrásoldal, kiadási oldal? De valami érthető, emészthető, költségvetés módszertanailag is emészthető előterjesztést kérnénk ezzel kapcsolatosan. Ennek hiányában, és tényleg nem kritikai éllel. A költségvetés nem naprakész, súrlódás mutatkozik, és nincs folyamatos pozícióelemzés. A pozícióelemzést én arra is értem, hogy nem csak a kötelező szerkezeti elemekre korlátozódjon, ami megfogalmazódik az államháztartási törvényben. Nincs informatív jellegű tábla, abszolút a birtokunkban. És ilyen értelemben például olyan információk birtokában nem vagyunk, hogy mondjuk, ami a legfontosabb és térjünk vissza a prioritásokra. Meggyőződésem egyébként, a prioritásoknak az elemeit már összefoglaltuk, mert abszolút nincs a költségvetésben mozgástér. Alapvető prioritás, elmondta Tarnóczky alpolgármester úr, hogy igen, a működésképesség biztosítása, a folyamatban lévő beruházások befejezése, a munkahelyteremtés áttételesen ugye a sajátos eszközökkel. Mind benne van a tervben, ugye mozgástér nélkül, de legjobban feszít bennünket a költségvetési egyensúly szerkezeti tartása. Szerkezetileg nem teljesen értek egyet azzal, amit a Birkner úr megfogalmazott, és itt térek rá. Igen hogy soha nem volt ilyen kismértékű hitelfelvétel, stb. Miből adódott? Azért és ez nagyon szerencséje a városnak, hogy nagyon jó indulási alapja, ………. van 2001-nek két ok miatt. Egy, a tartalmi, igen bejöttek azok, a város gazdasága jól prosperál. Bejöttek azok az adók, bejöttek azok a díjak, tudtunk produkálni és itt köszönet a végrehajtó munkában érintetté. A hivatalé és a hivatal mögött álló szervezeteké. És a gazdaságban dolgozóknak. Mindenféleképpen ezt mondjuk el. A másik, többen érintették kritikai éllel, hogy egy csomó feladat elmaradt. A feladat elmaradásnak nyilvánvalóan nincs meg a kifinanszírozása, ezért csokorba gyűjtve a negyedik dolog pedig az intézményeknek kérdése. Hát a Mayer képviselőtársam érintette ezt az egész dolgot. Megint ott vagyunk, hogy ők nem lettek kifinanszírozva. Egy finanszírozás technikáját illetően ez lehet jó, vagy rossz, most ne minősítsük ezt a témát, majd zárszámadáskor visszatérünk, de még egyszer mondom, a feladatelmaradás kapcsán az alulfinanszírozás miatt, na, részletesen ki kell bontani ezt a kérdést, az holt zicher, mert e nélkül nem lehet költségvetést megszavazni. A tervezés jelenlegi állapotában én azt látom, hogy nincs a költségvetés koordinálva. És én nagyon örülök neki, hogy a Törőcsik Pál alpolgármester úr végül is másodszorra, mert először áttételesen -….., megpróbált tartalom mellett ezekre reagálni költségvetést illetően. Ennek ellenére az a véleményem, hogy a költségvetési koordináció feladatai most, mint hogyha megosztódnának az önkormányzat által, és most megint nem minősítem, a Kincstár és a Polgármesteri Hivatal között. Akkor beszéljünk egy kicsit erről kérdésről. Úgy érzékelem, hogy a Kincstárban folyik az intézményeknek a tervező munkája. Kérdem én, és azt a mostani nyilatkozatok alapján hallottam csak, hogy a Vikáriusnak az önálló tervező munkának a produktuma hol van? Nem találkoztunk vele bizottsági munkacímként sem. Tehát ebből a szempontból azért szögezzük le, én úgy látom határozottan, hogy ha a város nem hajtotta volna végre az intézménycsonkítást, idézőjelbe téve, akkor ma szerkezetileg ma még nagyobb probléma lett volna, ez egy pozitív dolog kétség kívül. Most az által, hogy nem a nullbázisú tervezési szisztéma szerint megyünk, megint olyan kézi vezérléssel, ez nem egy pozitív dolog. Most ilyen értelemben a Kincstárnak a tervező munkának a módszertanáról nagyon sokat vitatkozhatnánk, és akkor itt jön, még egyszer mondom a Polgármesteri Hivatal és a Kincstár tervezőmunkájának az együttműködése. És a bizottsági szinten, mikor megkérdezi valaki, azt mondja, kérem szépen a szakosztályvezető, hogy nem vagyok hajlandó információt szolgáltatni, a másik meg, nem vagyok információ birtokában, harmadik meg még időben nem tudom, hol vagyunk. Most picit elmentem vulgáris irányba, próbálok koncentrálni, a következő. Gyakorlatilag a bevételi oldalon továbbra is mi jellemző? Túlfeszített tervezés, a helyi adók és díjak, ugyan jogszabály, az megalapozottak, de túlfeszítettek a város gazdasági méreteihez képest. A vagyonfelélés folyamatban van. Miért folytatódik? Azért, mert az átforgatás a működési költségvetésbe vagy nem forgalomképes vagyonba történik meg, és ilyen értelemben le is mond a város. Törőcsik alpolgármester úrnak mondom. A földterület vásárlás, az spekulatív folyamat. Hogyha az önkormányzat, aki maga irányítja belterületbe vonással ezt a folyamatot, lemond a földterület vásárlásról, egyébként a vagyongazdálkodásban van egy úgynevezett vagyonrendeletünk is, ami kötelezővé teszi. Nagy ívben minden évben ezt a dolgot, ezt mellőzzük, akkor tényleg lemondunk a vagyongyarapításnak még a legelemibb eszközéről is. Ha így van, akkor a forráselvonás továbbra is folytatódik az IKI-től az önkormányzati vagyon lerongyolódásával és a költségvetési intézményektől. Gyakorlatilag, ha megnézzük a kiadási oldalt, akkor az intézményeknek a dolgairól beszéltem, a beruházások, folyamatban lévő beruházásokat biztosítja. Az új indulóra minimális mértékben. A felújítások gyakorlatilag tényleg egy jól átgondolt minimál csomagot tartalmaznak. Ennek a bővítéselemei ……. És a támogatások gyakorlatilag polgári város méretéhez képest vérszegények. Most ennek alapján, hogy a mai napon ezt a költségvetést tényleg, ha utolsó pillanatban megint, amit nem tudom az én részemről, hogy ez egy tényleg taktikai beterjesztési módszertan ma már, hogy á, utolsó pillanatban tárgyalunk és fogadunk el, tehát mindenféleképpen elfogadni valamilyen szinten javaslom, de valaki a szintézist most már hajtsa végre, mert a pozícióelemzésben én például a mai napig nem tudom, hogy akkor végül is szerkezetileg mennyi a hitelfelvétel, ugye mindig minősítjük jól, vagy rosszul. Kérem szépen én nekem az a problémám, hogy szerkezetileg, Birkner úr, nem oldottuk meg ezt a kérdést, amit tavaly úgy mondtatok, hogy 1999-hez nem tudunk hozzányúlni, mert nem a miénk, a 2000-ben először megoldjuk a terv szerkezeti problémáit, és 2001-ben igen, először, na a fellendülés éve. Hát akkor minősítsétek. Ha ez a fellendülés év, akkor ilyen értelemben nem tudom ezt a költségvetést minősíteni és jó szívvel elfogadni.

Tarnóczky Attila: …….. érintő kérdésére magam szándékozok válaszolni, szívesen válaszolok, de ha megengedi, megvárom az esetleges hasonló kérdéseket, annál inkább, mert az MSZP frakciónak a sajtótájékoztatón hasonló problémai voltak, hátha szembesülők itt is ezekkel.

Teleki László: Remélem, hogy Kelemen Z. Pál képviselőtársam megérti, hogy súlyomnál fogva fogok hozzászólni, mert én úgy gondolom, hogy nem vagyok egy párt, és a 100 kg, és nem a testsúlyomra gondoltam én. Igaz, hogy nem vagyok egy pártnak a tagja, egyetlen pártnak sem, se viszont. Nem, ezt nem kritikaként mondtam, viszont mindenképpen én úgy érzem, hogy … Nem is esett rosszul, ezt sem mondanám. Mindenképpen azért kell szólnom, mert egy költségvetést természetesen mindenki, minden képviselő súlyánál fogva kell, hogy elfogadja és magának valamilyen szinten tudomásul vennie. Én úgy gondolom, hogy ma Nagykanizsán mindenképpen egy olyan gazdasági és politikai váltásra van szükség, amely a város lakosságát minden oldalról megerősíti. Mondom ezt azért, mert én is városban élek és lokálpatrióta, ha úgy tetszik, ebben a városban, én magam is úgy élek, és úgy gondolom, hogy mindenki az utcán jár és hallja azokat az észrevételeket, amiket a közgyűlés negatív irányba kap, és nagyon sokszor talán jogos ez a kritika. Ezeket a kritikákat én azt hiszem, hogy a legtöbb esetben a költségvetés beállításakor kell valamilyen szinten eszközölnünk, és nem biztos, hogy ezen a napon, amikor elfogadjuk, vagy éppen nem fogadjuk el a költségvetést. hanem akkor, amikor évközben dolgozunk és a költségvetésnek a sarokszámait valamilyen szinten meg akarjuk tartani, illetve be akarjuk tartani azt a rendeletet, határozatot, amit ma elfogadnunk. Én úgy gondolom, hogy évközben kell olyan kontrollt a testületnek tennie, hogy azokat a jogos, vagy jogtalan igényeket, amiket a képviselők velem együtt beterjesztenek, azokat próbáljuk meg redukálni, mert abban az esetben, hogyha nem tesszük meg ezt a redukciót, abban az esetben már májusban, áprilisban fel fog borulni Nagykanizsa város önkormányzatának költségvetése, a város költségvetés, és ezt követően újra olyan adósságállományt tudunk felhalmozni, vagy elindítani, amit nem tud kezelni a város, és újra év végén arra döbbenünk rá, hogy megint rosszat tettünk, és megint természetesen Teleki László is magába roskad, és azt mondja, valahol igaz a népnek a hangja, amikor azt mondja, hogy rosszul működik a képviselőtestület, vagy éppen nem a város érdekeit, hanem egyéni érdekeket képviselünk. Én úgy gondolom, hogy aki ma elfogadja a költségvetést, annak a szellemében kell, hogy dolgozzon, amit Tarnóczky Attila nagyon sokszor, évközben, vagy polgármester úr, vagy éppen Budai úr képvisel, hogy lehetőleg olyan igényeket próbáljunk meg behozni a testület elé, amelyek tényleg valós és nagy tömegeket kívánó programok támogatása, vagy éppen jogos igények támogatása. Abban az esetben, ha tényleg politikai dolgokra próbálok meg pénzeszközöket odarendelni, abban az esetben a városnak nagyobb létszáma a közgyűlés, vagy személyek ellen fog fordulni. Én ezért úgy gondoltam, hogy mindenképpen szót kell kérnem, és ezeket elmondanom, mert valóban egy személyként, és nem pártszínekben vagyok jelen a közgyűlésben, de Nagykanizsa Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a magam nevében, és a Zalai A Nosru Egyesület, amelyet képviselem, én ezt a költségvetést, mi jónak tartjuk és elfogadhatónak. Természetesen lehetne 100 módosítást bevinni, de ahhoz én azt hiszem, hogy a mai pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé Nagykanizsa városának, és én azt hiszem, hogy az alapszámok és a sarokszámok lehetővé teszik azt, hogy Nagykanizsa városában elinduljon egy olyan folyamat, ami talán valóban az adósság felélésnek a lehetőségét kizárja. Én megköszönöm, hogy szót kaptam, tisztelt polgármester úr. Én azt kérném, hogy valóban a jövőre nézve egy kicsit kardinálisabban, és erőteljesebben az év közbeni igényeknek az odafigyelése, ami a kisebbség irányába jön, akkor is.

Böröcz Zoltán: Anélkül, hogy részletekbe mennék, szeretném elmondani általánosságban a véleményemet, és én úgy gondolom, hogy részleteiben vagy soronkénti elemzésre nem is kellene ma már vállalkoznunk. A sorok egy jelentős része korábbi döntéseink általában egyébként is meghatározódott már. Tehát általánosságban, én már részletes véleményt próbáltam megfogalmazni a koncepcióról, és az első tervezetről annak idején, ezt semmiképpen nem ismételném meg. Kérem, hogy azt próbálják tőlem elfogadni, amit talán már tapasztalhattak is az idén, és tavaly, tavalyelőtt is, hogy az én gondolkodásmódomban az egész egyensúlya a fontos. Ez gyakorlatiasan azt is jelenti, hogy talán az átlagosnál nagyobb felelősséget érzek az egész költségvetés helyzetéért, egyensúlyért, és sokkal kevésbé, kevesebb felelősséget érzek egy-egy terület, egy-egy adott gond megoldásáért. Valószínű abból adódik, mert területi képviselő vagyok, mint tudjátok, de talán abból is, hogy a Pénzügyi Bizottság elnökeként dolgozom, ezzel bíztatok meg. Egy gondolatot hadd ismételjek meg abból, amit a múltkor mondtam, hogy számomra nem elfogadható ez a költségvetés. Két alapvető ok miatt. Nem azért, mert valami benn van, és mert valami nincs. Azért, mert egyrészt, mint ahogy a múltkor ezt elemeztük már közösen, vagyonfelélés költségvetéséről van szó. Ma már tudjuk, a mai elterjesztés szerint, nyilván hitelfelvétellel is járó költségvetésről. Ez az egyik probléma, a másik pedig az, hogy a belső egyensúlyt nem sikerült az idén sem megteremetni. A belső egyensúly pedig azt jelenti, hogy felhalmozási célú bevételekből nem finanszírozott működési folyamatos kiadás. Jelenleg ez történik ugye. Az első előterjesztés, mai előterjesztés szerint olyan 180 millió Ft …., de az elmúlt ülésen elfogadott döntéseink értelmében már ennél is nagyobb mértékben. Hadd mondjam el azt, hogy remélem, hogy emlékeztek rá, számtalan olyan kérdésben nemmel szavaztam az elmúlt közgyűlésen és korábban is, aminek a megvalósulását ugyan egyénileg is fontosnak tartom, azonban úgy érzem, hogy ebben a költségvetési helyzetben felelősen nem vállalható be. És arra is felhívom a figyelmet és Tarnóczky úr biztosan igazolni fog, hogy minden olyan kérdésben az elmúlt időszakban, de mondhatom években is, igennel szavaztam, ami bár fájdalmas döntés volt, de tudtam, hogy a költségvetési egyensúly megteremtését célozza, nevezetesen a kiadásainkat csökkenti. Erre hadd mondjam el élő példaként a Tarnóczky úr által, vagy vezetésével immár megvalósulás útján lévő intézményracionalizálási programot, annak valamennyi fájdalmas intézkedésével. És hogy mondjak példát azért arra is természetesen, hogy mi az, amit nem fogadtam el - nem tudom elfogadni továbbra sem a sétakerti kishídnak rendkívüli fontosságát, nem tudom elfogadni a miklósfai kerékpárút ilyen mértékű betervezését, nem támogattam a fogorvosi rendelő megvalósítását az alapellátásban, Magyarország Emlékműnek az ilyen ……, és mondhatnám a részleteket, körülbelül 20-30 tételben. Én úgy gondolom, hogy ez a gondolkodásmód egy dologra még feljogosít, és akkor ezzel be is fejezném tulajdonképpen a hozzászólásomat, hogy felhívjam a figyelmet egy rendkívüli veszélyre, amelynek talán nem is csak most, az elfogadáskor, de jövőre és a továbbiakban mindenképpen veszélyes tendenciának látom, nevezetesen azt, hogy területi képviselők részéről megjelentek bizonyos igények. Ráadásul úgy jelenetek meg ezek az igények, hogy hozzátéve azt, hogy ha ezt nem támogatja a közgyűlés, akkor én nem fogadom el költségvetést. Szeretném ezeknek a képviselőtársaimnak felhívni a figyelmét arra, hogy ez egy olyan veszélyes út, amely biztosan nem a képviselői megdicsőüléshez vezet, hanem nagy valószínűséggel valamennyiünk bokásához, és a város bukásához. Kanizsa Újságban legutóbb olvasott példa, hogy képviselőtársam kijelenti, ha az általa szorgalmazott X tárgy megvalósulását nem támogatja, akkor nem fogadja el költségvetést. Gyakorlatilag ez a gondolkodás ezt a képviselőt, vagy az ily módon gondolkodó képviselőket kizárja az együttgondolkodásból, és kizárja abból, hogy valaha is részese legyen egy költségvetés megalkotásából. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani.

Kelemen Z. Pál: Egy korábbi költségvetés vitában is, már a koncepciónál is elmondtam, hogy ez a költségvetés nem foglalkozik kellő súllyal még szakmailag sem a szociálpolitikai, egészségügyi feladatok 2001. évi előirányzatairól, illetve azok forrásairól, vagyis ennek a költségvetésnek nincsen szociálpolitikai vetülete, oldala, melléklete Ugyan kaptunk valamiféle tájékoztatót bruttó módon, amivel sok mindent kezdeni nem lehet, a költségvetésben lévő szociális célokról. Mint említettem ennek mindössze a c. pontja értelmezhető a kiadások között, amelyet valahol a 8/a. mellékletként el tudnék fogadni. Egyébként, ha majd tételesen tárgyaljuk a dolgokat, lesz hozzá módosító indítványom. De nem látom ugyanennek a c. pontnak a forrás oldalát 3. számú melléklet részeként, 3/a. számú mellékletként, nem készült el. Erre kaptam olyan választ, mikor korábban kértem, hogy ilyet nem lehet készíteni, mert szakmailag nonszensz, ilyet nem lehet csinálni. Csak példaképpen említsem, hogy tisztelt képviselőtársaim, ugye a rendszeres szociális segély, ami 49.676 eFt, annak az állami forrásoldala 37.250 eFt, és valószínűleg a mi költségvetésünkben 12. 319 eFt kap. Tehát nyilvánvalóan meg lehet csinálni, ezt a forrásoldalt, csak ez olyan puha pénz, és annyira átjárhatóak köztük a határok, hogy senkinek sem érdeke. Ez a költségvetés sok hibája mellett, egyik legnagyobb hibája és szinte elfogadhatatlan addig, míg a szociálpolitikai feladatok forrásoldal külön mellékletként nem szerepel a költségvetésben és kiadásoldala külön mellékletként nem szerepel a költségvetésben. Konkrét javaslataimat a vita későbbi idejében megteszem.

Bicsák Miklós: Nagyon röviden, jó gazda módjára sáfárkodva, szeretném a véleményemet, mint falusi gyerek kifejteni, és úgy érzem, hogy a saját gazdaságomban is átgondolva az ember a költségeit a jövő, a holnap szempontjából, hogy ossza el, mi fontos. Én nagyon röviden és egy dióhéjba foglalva. Teleki úrnak tökéletesen igaza volt. Nem akarom ismételni, egyetértek vele. Én is csak így tudom elképzelni a költségvetést. És elnézést kérek. nem személyeskedni akarok itt tisztelt képviselőtársamtól, mert mindnyájan dolgozunk és tesszük a feladatunkat, azért választottak meg területeken, mint területi képviselőt, egy kicsit a listáról bejutottak könnyebben vannak. Nekünk keményebb dolgunk van, mert ha találkozunk az úgynevezett lakossággal, számot kell adni a feladatokról. Én csak el szeretném mondani, és higgyétek el, és fogadjátok el tőlem, mint régi iparos, régi kerékpáros, a pénz nagy úr, és gazdálkodni kell vele. De egy városnak, napjainkban mindnyájan találkozunk, hogy az állampolgárnak igaza van, el kell fogadni egy képviselőnek, aki a politikában részt vesz, azt kell tudni a demokráciában, hogy mint mond a lakosság. És nagyon okos és szép dolgokat mondanak, amire szüksége volna a városnak. Itt Kelemen Pali képviselő barátom, társam elmondta, mind jogos és másik oldalról is elhangzottak olyan dolgok, ez mind a Kanizsa városért történnének. Én is csak abban szeretném megerősíteni, hogy úgy tudom elfogadni ezt a költségvetést, hogy nem egyéni politikai képviselő, mint területi képviselő, csak, igenis az az érdek, ha szüksége van Kanizsa városnak mindegy az, hogy most nevezzünk Bagola, Bajcsa, Miklósfa, Palin, de a szükség - bocsánatot kérek képviselő asszony, Kiskanizsa, természetes, ő is a családunkhoz, mi kutyánk kölyke -, hogy kérem szépen őnekik is szükségük van. Mert mindig azoknak az embereknek a legnagyobb gondjuk, ahol probléma van, és ezt tudomásul kell vennünk, hogy ez így van, és ezt fogadjuk el. De legyünk egyszer önmagunkkal, hogy vegyük figyelembe, most ne politikát, hogy ez bal, vagy jobb oldali, a város, amire szükség van, mert ha a mai közgyűlésnek vége van, holnap reggel mindnyájan találkozunk az utca emberével, azt mondja, mennyit dumáltatok, mi volt ott, cirkusz, hülyeség, nyulat bokrostól - jogos a kritizálásuk, jogos és ezt el kell fogadnunk. Én azt kérem tőletek, hogy valóban úgy döntsünk, amire szükség van. Tisztességgel nyilatkozzunk és mondjuk el most már vége a hadoválásnak, a dumának, meg kell mondani, hogy bele fér ebbe a költségvetésbe azok a területek, a város központja, a városszéli települések. stb., el tudja-e a város költségvetése bírni azokat a jogokat, és meg tudjuk valósítani. De ne egyénileg produkáljuk magunkat, hogy igenis, mert ha a nép úgy érzi, hogy dolgozunk, ők látják a munkát. Nem kell nekünk itt színészkedni, meg különböző jelenteteket rendezni. Én úgy fogadom el, és úgy gondolom, ha képviselőtársaim átgondolják tisztességgel, hogy Kanizsa városért vagyunk, akkor egy hajóban evezünk, és a cél közös.

Dr. Csákai Iván: Cserti úrnak csak annyit, hogy 10 éve mindig az utolsó pillanatban terjesztette be a gazdasági vezetőség a költségvetést, nagyon sok időt nem hagyott nekünk, 10 éve. 10 éve akkor is, amikor Ön volt a gazdasági osztályvezető. A másik oldal, a Kelemen Z. Pál elmondott sok mindent a szociálpolitikáról. Egyetlenegy, hogy szóban kaptunk olyan felvilágosítást, hogy a szociálpolitikára lebontott pénzek nem címkézettek, tehát másra is fölhasználhatók. Ezt mi nem tudjuk elfogadni. A tavalyi évben elkezdett a város egy szociális bérlakás építési akciót, amelyik talán ebben az évben meg fog valósulni, és hát ebben a költségvetésben nem nagyon látja az ember, hogy ez tovább mehet-e egyáltalán. Több mint valószínű, hogy tovább mehet, hogyha megnézzük, hogy milyen önrésszel kell beszállni ebbe a pályázatba, de a lehetőségét sem láttam a költségvetésben annak, hogy továbblépés, a jelenleg elindított projekteknek a továbblépése benne lenne ebbe. Én szerintem nagyon jó úton elindultunk, és ezt tovább kellene folytatni, hisz jelenleg 2 lakásra 142 igénylő van, szociális bérlakásba, és ezt nem tudjuk kezelni.

Dr. Kalmár Béla: A bevezetőben elhangzottakra nem kívánok különösebben reflektálni, főleg a Röst János képviselőtársam, ahogy viszonyult a dolgokhoz, azt kritikán alulinak mondhatom. Egyrészt az, hogy végtelen rossz indulatú, csöpög a rosszindulattól, és minden realitást nélkülöz. De nem is ezt akartam kérdezni, hanem azt szeretném megkérdezni, hogy Kanizsa Futball Club tulajdonosa állítólag újabb 20 millió Ft igénnyel jött az önkormányzat felé, hogy támogassuk még újabb 20 millió Ft-tal a működésüket. Tudtommal ezt az ügyet lezártuk.

Tüttő István: Ne ösztönözzük, mert még nem jelentkeztek.

Dr. Kalmár Béla: Na, de hát valaki itt mondta. A városban ez a hír járja, és amennyiben, ha ilyen kéréssel jönnek hozzánk, felül kell vizsgálni a szerződést, és ha nem tudják a viszonylag jól megindult Futball Clubot működtetni, akkor a szerződést fel kell velük bontani.

Tüttő István: Nem, nincsen ilyen. Tehát közvetlen információm nincs, hallomásból én is hallottam ilyet. De hát ez messze. Elküldtük, mi aláírtuk, hát várjuk a visszaküldését az aláírótól. Tehát mi hivatalosan dokumentáltan átküldtük aláírva. Tehát a választ várjuk tőlük.

Tarnóczky Attila: Képtelen vagyok kivárni Budai képviselő urat, de hát majd arra is reagálnom kell. Először engedjék meg, hogy arról szóljak, ami a szociális jellegű kiadásokkal kapcsolatban felmerült. Mindenki kezében van a gazdasági osztálynak ez a sokat átkozott kimutatása a szociális jellegű bevételekről, illetve kiadásainkról. Ez bizony korrekt. Tessék megmondani, hogy melyik sora nem állja meg a helyet. És ez azt mutatja, hogy 125 millió Ft-tal többet költünk erre a célra éves szinten, mint amennyit az államtól erre a célra kapunk. Most innentől kezdve ki lehet a kiadásoknál az egyik sort pécézni, és a bevételeknél a másik sort, és megmondani, hogy ezek nem egyforma nagyok, de nem hiszem, hogy megalapozott, és nem visz sehová. Intézményrendszer költségvetése. Hát engedjék meg, hogy egy kis áttekintést tegyek, hogy hova jutottunk, és hogyan, emlékezetfrissítőnek is. Kedves képviselőtársaim, az intézményrendszer komplett átvilágítására született egy javaslat hajdanán, amit ’98. december 15-én a közgyűlés elfogadott 21 szavazattal, egyhangúlag. Egyhangúlag – emlékeztetek mindenkit. Ezek után az akkori beruházási szabályzat szerint ki lett jelölve az elbíráló társadalmi bizottság, képviselő nem volt benne, de jelentem, hogy FIDESZ tag nem volt benne, hogy más párt tagja volt-e benne, azt nyomoztam le. Ez a bizottság javasolta polgármester úrnak a Vikárius megbízását. A Vikárius által kért összeg nagyobb volt, mint a közgyűlés által megszavazott, polgármester úr visszahozta a közgyűléshez, a közgyűlés megbízta a Vikáriust 23 igen szavazattal, 2 tartózkodással, ellenszavazat nélkül. Mostanában úgy hallom, hogy FIDESZ szavazta meg, ezek szerint van 23 FIDESZ tag ebben a közgyűlésben - nem tudok róla. Mi történt? Az átvilágítás rendkívül gyötrelmes következményekkel járó folyamata lezajlott. Mindenki tudja mi történt. Nem áldottak senkit ezért, engem főleg nem, de, hogy meghozta az eredményét, az a bérköltségeknél 100 millió Ft-os nagyságrendben kimutatható. Ki van számolva kedves képviselőtársaim, lehet, hogy Önök közül valaki nem hiszi el, nekem a hivatal munkatársai kiszámolták. Hadd higgyek nekik. A nullabázisú költségvetés kidolgozási eljárására átálltunk. Aki veszi a fáradságot, és mondjuk ’98-tól megnézi az ezt a területet legjobban jelző intézményi dologi kiadások sorait, és tessék azért belőle levenni a kórházat, tessék levenni az IKI-t, a Szociális Foglalkoztatót, akkor nagyon meggyőző képet fog kapni arról, hogy itt bizony sok minden történt. Bár akkor is hangsúlyoztam, hogy a nullabázisú költségvetés készítésének célja nem az intézmények elszegényítése, hanem a különbségek, finanszírozásbeli különbségek csökkentése, tehát a rosszabb sorsúak közelebb hozása a jobb sorsúakhoz. De anyagi megtakarítást is jelent. Mindezek után azt kell mondjam, hogy az intézményrendszer olyasfajta gyötrelmen esett át, amin ebben a városban semmi más, és emlegethetnek nekem akármit, nem leszek meggyőzve valószínűleg. És hogyha valaki azt gondolja rólam, hogy ezt öncélúan kezdeményeztem, hát nem. Azért csináltam és javasoltam az egészet, hogy az az intézményrendszer, amire beállunk, az normálisan működtethető legyen. Szerintem most abban az állapotban is van. Nem áll az épületek tekintetében, mert ott vannak bizony romosak. Tehát én nagyon örülnék, hogyha a költségvetés elfogadásra kerülne, és az intézmény felújítási program ebben a szerényebb mértékben, de folytatódna, ez az intézményrendszer ezt az összeget saját magából kiizzadta.

Tüttő István: Köszönöm. Hát ugye a nullbázisú tervezés, ez érdekes dolog, mert ugye ahhoz a tevékenységeket kellene minden esetben újraelemezni. Ez egyszer nagyon komoly elemzés után megtörtént, és az első alkalommal ugye ennek az adatai alapján elkészült egy terv, és mivel ennek az adatai gyakorlatilag felhasználható később is, ezért tűnik szinte úgy, mint hogyha egy nem nullabázisú, hanem mintha egy összehasonlító, tehát a régi módszert alkalmaznánk.

Röst János: Nem szívesen válaszolok Kalmár Bélának, megmondom őszintén. Úgy gondolom, hogy én soha nem személyeskedtem a közgyűlésben, nem is fogok. Ő, amit megtett, ez úgy gondolom, hogy méltatlan velem szemben is, meg a testülettel szemben is. Az viszont mindenképpen figyelemre méltó, élete ötödik hozzászólása, arról szól, hogy gyakorlatilag engem szeret-e vagy nem. Én azt hiszem, hogy ezt megmondhatta volna a szünetben is nekem.

Bicsák Miklós: Kapcsolódva itt Dr. Kalmár Béla képviselőtársamhoz, én is hallottam ezeket a mendemondákat. Én csak szeretném megkérdezni, ahogy már ismételni akarom önmagamat, a jó gazda módjára a költségvetésben ugye 40 millió szól az együttműködésről? Én is szeretném tudni tisztelettel, mint vállalkozó is, ha én valakivel kötök egy együttműködési szerződést, és megfelelő záros határidőn belül nem írja alá a partnerem, komolytalannak tartom. Én kérem a tisztelt közgyűlést felülvizsgálni és semmisítse meg, és írjunk ki új pályázatot, mert ennek a városnak szüksége van a futballra. és igenis komoly működtetőre van szüksége, aki vállalja, hogy Nagykanizsa városban egy II. osztályú klub működik.

Tüttő István: Hátha megengedik, akkor ma nem döntenénk ebben, a költségvetést tárgyaljuk. De ilyenre akkor is sor fog kerülni, hogyha nem írják alá a szerződést, automatikusan, hiszen, akkor a döntést újra meg kell hoznunk. Tarnóczky úr ügyrendit nyom, tessék.

Tarnóczky Attila: Én is azt kérném, hogy ne térjünk el a tárgytól. Volt részünk futball napirendi pontokban bőven az elmúlt években, de hogy most már teljesen más témákban is hirtelen átcsapjunk ebbe a kérdéskörbe, miközben semmiféle hivatalos értesítés arról, amit itt adomák szintjén tudnak néhányan, nem érkezett. Ezt károsnak, feleslegesnek tartom.

Tüttő István: Egyébként nagyon egyszerű a dolog. Hát a támogatás részletei, ez ennek a szerződésnek az alapján lettek meghatározva. Ennek hiányában nem lehet támogatni.

Törőcsik Pál: Egyetértek Tarnóczky Attila úr véleményével, mint ügyrendi véleményt elmondott, de kötelességem, hogy tájékoztassam Önöket. Károlyi Csaba úrral beszéltem ma telefonon, kértem a hivatalos véleményét, állásfoglalását a tekintetben, hogy a számára elküldött szerződéssel kapcsolatosan mi az álláspontja. Ők ezt a szerződést tanulmányozzák, és ők erre reagálni fognak még ezen a héten, és egy fajta változtatás és kiegészítéssel, bizonyos pontok egyértelmű tétele miatt fognak jelentkezni ismét. Egyébként erről a plusz támogatási igényről engem nem tájékoztatott hivatalosan, sem nem hivatalos formában. Tehát semmi ilyen megkeresést azt hiszem, hogy egyikünk sem kapott, én magam sem, úgyhogy ennyit tudok mondani. Köszönöm a figyelmeket, és elnézést, hogy ezzel még itt előjöttünk, de ezt így korrekten el kellett mondani ezzel kapcsolatban.

Cserti Tibor: Azért nyomtam meg a válaszadási gombot, mert reagálni szeretnék Tarnóczky alpolgármester úr által elmondottakra. Ha tetszettek figyelni, hogy én is az mellett szóltam, hogy az intézményi átvilágítás, az elkerülhetetlen volt. Emlékeztek ……… zárt ülésre, akkor kifejtettem élesen a mondanivalómat, szerintem is meghozta az eredményét, lehet vitatni sokféleképpen, tehát ez költségvetés általános egyensúlyát biztos, hogy javította. Arra külön felhívtam ma a figyelmet, hogy ugyanakkor felújítási blokkon belül, tehát az intézményeknek a dologi kiadásain belül, a kiskarbantartási összegek olyan mértékűek, és az elmúlt időszak elhalasztott kiadásai pedig olyan állapotot eredményeztek, hogy az feltétlenül kijavításra szorul, és gyakorlatilag, ha ilyen értelemben halasztunk el valamit, az műszaki szempontból többszörösébe kerül holnap után, mint ahogy ma, vagy a holnapi napon megcsináljuk. Tehát ez én szerintem egy támogatandó, ez szakmai kérdés. A másik pedig az, hogy nem véletlen, több képviselőtársam is elmondta, hogy információ hiányban szenvedünk, és az információ hiánynak olyan szakmai információs részére is gondoltam, hogyha meg akarjuk védeni, és itt szerintem is maga szociálpolitikai blokknak tervezése, az komplex, gyakorlatilag az elmúlt időszakhoz és az igényeket is tekintve mindenféleképpen nagyobb arányú önkormányzati támogatás mellett valósítható csak meg, akkor szeretnék olyasmire választ kapni, hogy hogyan kerülünk ilyen helyzetbe? Hát nyilvánvalóan forrásoldalról azt jelenti, ha a forrásfinanszírozást nézzük, akkor állami támogatás abszolút összegében, arányában nyilvánvaló, relatíve csökken, vagy nem csökken, és díjbevételek nagysága csökken vagy nem csökken. Tehát ezt a hármas forráselemzést szeretnénk látni történelmileg visszamenőleg, hogyha egy kérdést megindokolunk, hogy miért ekkora összeget tartalmazó …… De ugyanezt szeretnénk, egy, azt mondjuk, hogy a fajlagos költségek elemzésénél. Szeretném azt látni, hogy egy általános iskola tanulója esetében a tisztelt magyar kormány ugye normatív állami támogatással mennyit finanszíroz le, mennyi az ……. önkormányzati támogatás. Tessék ezt egy óvodáskorúra ezt elmondani és ……. Ezzel lehet indokolni és elfogadtatni egy költségvetést. Na most gyakorlatilag ennek alapján, az önkormányzati költségvetés intézmények blokkját én a magam részéről el tudom fogadni azzal a kiegészítéssel együtt, egyébként meg a költségvetés egészére vonatkozóan megfogalmaztam meg a kritikai észrevételeket, ott viszont tényleg aggályosnak látom.

Budai István: Cserti úr elhasználta az én időmet is, azt hiszem, mert ….

Tüttő István: Tennék egy javaslatot. Marton urat még meghallgatnánk, és akkor szünetet tartunk, és akkor az általános vitát lezárnánk és utána.

Budai István: Egyébként én a Marton úr gombjára vártam, hogy gondoltam, hogy utána szólok, de úgy gondolom, hogy elsiettem. És megígérem, hogy nem leszek hosszú, mert hiszen az általános vitát úgy gondolom, hogy eléggé …

Tüttő István: Én a helyedben átadtam volna a szót Marton úrnak.

Budai István: Még megtehetem, úgyhogy. De nem adom át. Én Cserti úr idején belül úgy gondolom, hogy nem szólok, mert ő elhasználta az én időmet is. Amit mondott, azzal én maximálisan egyetértek. Én még egyszer csak ismételni tudnám. De közben én elővettem a könyvvizsgálói véleményt, én úgy gondolom, hogy lennénk én, hogyha nem ebből idéznénk, és azt idézném belőle ………. főleg a felhalmozási célú bevételek esetében feszített, estenként …….. kívánalmakat tükrözi. A kiadások tervezése a lehetőség határain belül kényszer szülte megoldásokat takar. Igen fegyelmezett, takarékos gazdálkodást, visszafogott költekezést igényel az egész év folyamán. Én a takarékos és visszafogott költekezésre hívnám föl a figyelmet. Olvasom tovább. Pozitívan értékelhető, míg a 2001. évi költségvetési koncepció a törvényi lehetőség határát súroló, külső forrás igénybevételével számol, a jelenlegi költségvetési tervezet megteremtette a bevételek, kiadások törékeny egyensúlyát. Itt a törékeny alá mondanám a hangsúlyt. És én ezzel az általános vitában nem kívánok többet mondani. Én úgy gondolom, hogy most már ezek után rátérhetnénk a részletes, táblázatonkénti vitatkozásra.

Marton István: Azon gondolkodtam, hogy március 6-án hogyan lehetünk olyan helyzetben, hogy gyakorlatilag a költségvetést első menetben tárgyaljuk. Tudom, van, aki azt mondja, hogy ez már van tán a második is, de azt kell, hogy mondjam, érdemben ez bizony az első menet. És mind ez azért van, mert az első két ciklusban 8-szor egymás után, tehát már az első esztendőben is volt egy költségvetést előkészítő ad hoc bizottság, ami minimum 3, inkább 5 emberből állt, és ugye véletlenül sem lehetett ennek ismeretében egykezes költségvetést készíteni. Most már sajnálatos módon harmadszor nincs ez a költségvetést előkészítő bizottság, és gyakorlatilag ezért van az, hogy olyan problémákkal szembesülünk március 6-án, amikkel mondjuk, decemberben esetleg illett volna szembesülni, de legeslegkésőbb januárban. Én emlékszem azokra az időkre, amikor legalább négy menetben tárgyalná meg a költségvetést a közgyűlés, és sokkal, de sokkal szakszerűbben, mint például a mai napon. Én a magam részéről azért is elképzelhetetlennek tartom, hogy például ma költségvetés legyen, mert itt annyi minden elhangzott és szerintem tán még el is hangzik majd a részleteknél, hogy ezt ember legyen talpán, aki át tudja tekinteni. Én nem azt vitatom, hogy esetleg a hivatal munkatársai nem tudják ezt átvezetni, de hogy képviselők nem fogják tudni értelmezni, az egészen biztos. Tehát meggyőződésem, hogy ezt bizony holnap le kell szépen sokszorosítani, és ki kell küldeni a közgyűlés tagjainak. Az már csak az én szememben hab a tortán, hogyha itt jól érzékeltem, amiről itt szó volt, akkor lehet, hogy például a 8-i, vagy 9-i milánói tárgyalások mondjuk jelentősen befolyásolják a költségvetésben pillanatnyilag nagyfokú bizonytalanságot tükröző részeket. Gondolom, tudja mindenki, mire gondolok. De talán mondhatom is, hogy az Ipari Park és a Logisztikai Központtal kapcsolatos dolgok. Ha általános vita folyik, hát akkor én is azt mondom, hogy egy nagyon általános dologgal kellene kezdeni. Nevezeten azzal, hogy 1993 óta a hitel tőke, kamatterhek és kötelezettségvállalások sosem voltak 1 milliárd Ft alatt. Kivételt képez ez a jelenlegi költségvetés. És a lényeg az, hogyha hitelt akarunk felvenni, hogy mire vesszük fel. Ezt kb. 10 éve mondogatom. Mert azt mondom nagyon röviden, hogy nem a működtetésre, és igen, a fejlesztésekre. És akkor folyik vagyonfelélés, hogyha ezt az általános elvet nem tarjuk be. Amellett, hogy sajnálatos módon nagyon sok részletesen szabályozott kérdést, azt 10 éve, úgy ahogy van, nem tartjuk be, például a vagyonrendeletnél, hogy úgy kell visszaforgatni. Na most azt kell, hogy mondjam, hogy bizony-bizony nem értek egyet Tarnóczky úrral, amikor itt több képviselőtársamnak szemrehányást tesz, hogy tárgytól való eltérés címszó alatt, például amikor itt valaki elkezdett futballozni, mert én úgy gondolom, hogy nagyon keményem érinti a tárgyat, mert hát több 10 millió erejéig érinti a költségvetést. Arról már nem is beszélve, és itt teljesen igazat adok ebben az ügyben, úgy a Kalmár, mint Bicsák képviselőtársaknak, hogyha a hivatal szakapparátusa a hivatal jogászával kidolgoz egy anyago