2001. április 3.

 

 

Jegyzőkönyv

 

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. április 3-án (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről.

 

Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

(Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

 

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Simánné Mile Éva osztályvezetők, Bodzai Tiborné, Burján Emese kabinetvezetők, Karmazin József városi főépítész, Szokolné Dr. Szolik Enikő, Hári László irodavezetők, Gerencsér Tibor nemzetközi kapcsolatok referense, Kámán László intézményvezető

Megjelentek: Bakonyi Zsóka a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Molnár László a Zala Rádió munkatársa

 

 

Tüttő István: Köszöntöm a sajtó, médiumok képviselőit, a Polgármesteri Hivatal megjelent vezetőit, dolgozóit. Köszöntöm kedves képviselőtársaimat.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Folytatólagos ülésen tárgyaljuk meg a már korábban jóváhagyott napirendeket, illetve amelyeket még nem sikerült befejeznünk.

 

Napirendi pontok:

Zárt ülés:

  1. Javaslat “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára” kitüntető cím és “Nagykanizsa Megyei Jogú Városért Emlékplakett” adományozására
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

  3. Javaslat “Nagykanizsa Oktatásáért”, “Nagykanizsa Kultúrájáért” és “Nagykanizsa Sportjáért” kitüntető cím adományozására
  4. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

  5. Javaslat “Nagykanizsa Megyei Jogú Városért”, “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kisebbségeiért” és “Paizs Ferenc Díj” kitüntető cím adományozására
  6. Előadó: Tóth László bizottsági elnök

  7. Javaslat “Szekeres József Díj” kitüntető cím adományozására
  8. Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

  9. Javaslat “Nagykanizsa Környezetkultúrájáért” kitüntető cím adományozására
  10. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  11. Előterjesztés az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú bérlemények további hasznosításának koncepciójáról
  12. Előadó: Tüttő István polgármester

  13. Fellebbezések
  14. Nyílt ülés:

  15. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. évi külkapcsolatairól és javaslat a 2001. évi külkapcsolati tervre
  16. Előadó: Tüttő István polgármester

  17. Javaslat a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló 18/1997.(IV.15.) számú rendelet módosítására
  18. Előadó: Tüttő István polgármester

  19. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló helyi rendelet módosítása
  20. Előadó: Tüttő István polgármester

  21. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …./2001.(…) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról
  22. Előadó: Tüttő István polgármester

  23. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …./2001.(…) számú rendelete az első lakáshoz jutók támogatására
  24. Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

  25. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének “az épített és természeti értékek helyi védelméről” szóló többször módosított 32/1997.(VII.1.) számú rendelet mellékletének módosítására
  26. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  27. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Környezetvédelmi Programja 2001-2003.
  28. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  29. Tájékoztató a rendezési tervek érvényesüléséről, az új településrendezési terv előkészítéséről
  30. Előadó: Karmazin József Városi Főépítész

  31. Tájékoztató a 2000. évi környezetvédelmi mérések eredményéről és a környezetállapot javítása érdekében szükséges teendőkről
  32. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  33. Javaslat a volt zártkerti “hegyi” utak elnevezésére (írásban)
  34. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  35. Előterjesztés a Nagykanizsa, Csengery úti, 2286/7 hrsz.-ú ingatlan egy részének értékesítéséről (írásban)
  36. Előadó: Tüttő István polgármester

  37. Tájékoztató a munkahelyteremtés alakulásáról a választási ciklusban
  38. Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

  39. Előterjesztés a nagykanizsai 1847/48 hrsz-ú ingatlanról (írásban)
  40. Előadó: Tüttő István polgármester

  41. Kiss László képviselő önálló indítványa a munkahelyteremtés érdekében
  42. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft. közötti szerződés módosítására

Előadó: Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Abban maradtunk, hogy a sorrendet most zárt ülésen folytatjuk, mert azok a napirendek kerülnek most megtárgyalásra, amelyek a város különböző területein, akár a kultúra, oktatás, sport, tömegkultúra - végigragozni is hosszú -, ezen a területen kiváló munkát végzőket jutalmaznánk a Város Napján és ennek a döntésére kerülne sor zárt ülésen. Mivel zárt ülésen több témát is meg kell tárgyalnunk, kérem Önöket, hogy az 1-7 számú napirendi pontokat szíveskedjünk zárt ülésként elfogadni. Akkor szavazzunk róla.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

 

Zárt ülés

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

A közgyűlés 77/2001.(IV.3.) – 80/200.(IV.3.) számú határozata a Város Napján, a 81/2001.(IV:3.) számú határozat a következő soros ülésen kerül kihirdetésre.

A közgyűlés 82/2001.(IV.3.) - 83/2001.(IV.3.) számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött.

 

Tüttő István: Mielőtt rátérnénk egy másik napirendre, egy közbülső kérdésem lenne, az előbb döntöttünk a kitüntetések kapcsán, odaítéltük a kitüntetéseket. Az lenne a kérdésem és a javaslatom is egyben - bár a kérdésre azt is lehet mondani, hogy nem -, hogy a kihirdetését halasszuk el a Város Napjára, mert akkor fogjuk meglepetésként, és akkor a sajtóban is aznap le lehetne közölni. Tehát az információt is ilyen formában kérnénk kezelni. Kérem, szavazzunk erről.

 

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Akkor a sajtót annyiban tájékoztatnám, hogy elfogadtuk a város kitüntető címeire tett javaslatok alapján a kitüntetési sorozatot, és a fellebbezésekről pedig külön így nyilvánosan nem adok tájékoztatást, mert az egyéni érdekeket sértene, de ebben a kérdésben is döntések születtek, és ahogy az előbb tetszettek hallani a Város Napján kerül sor ennek a kihirdetésére, de úgy fogjuk rendezni, hogy a sajtó előtte való nap megkapja, tehát az aznapi hírekben bent lesz. Köszönöm a megértésüket.

 

  1. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. évi külkapcsolatairól és javaslat a 2001. évi külkapcsolati tervre

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Szeretném annyiban az Önök részére kiadott anyagot kiegészíteni, hogy a legutóbb Grazban egy küldöttséggel kint voltunk. Ezen grazi találkozón sor került az ottani kamara vezetőivel való találkozásra. Meghívtuk őket és április hónapban látogatást tesznek Nagykanizsán, az általuk megjelölt csapat, és akkor az itteni kamara vezetőivel is találkozót fogunk létrehozni. Találkoztam, és örömömre szolgált, hogy lehetőség nyílt arra, hogy Alfred ………. úrral, Graz város polgármesterével is találkoztunk, egy rövid, kölcsönös tájékoztató hangzott el, és ……………… úr, az alelnöke a VIFI-nek, az ottani kamarának, ő pedig végigkísért bennünket a programjaink során. Ezt röviden szeretném még azzal kiegészíteni, ennek a napnak az egyik témája volt, és ezt a grazi polgármester úrral is és a kamarával is és minket vendégül látó Európai Uniós tárgyalás kapcsán vendégül látó személyiségekkel is megtárgyaltuk - Nagykanizsán egy “Stájer Napok” néven lebonyolításra kerülő programra kerülne sor szeptemberben, a Kanizsa Napokkal egy időben, sőt úgy szervezve, hogy Kanizsa Napok részeként. Ennek a részletes programja az ideérkező delegációnak a megbeszélését is képezi. De röviden abban állapodtunk meg, hogy 3 téma: idegenforgalom és mindkét országrész, illetve Zala megye, illetve Nagykanizsa, Graz a maga kiállításával részt venne ezen a Kanizsa Napokon. Graz bemutatkozna, sőt kulturális programot is ígértek, hogy hoznak zenekart. Hát röviden ennyit, a részletes programról meg majd külön értesítjük a tisztelt képviselőket. Ezek után kérdezem, hogy van-e észrevételük?

Kiss László: Örömmel hallottam ezt a beszámolót a polgármester úr és a delegáció grazi látogatásáról, és csak arra szeretnék emlékeztetni ennek kapcsán, hogy ’91-ben az első Kanizsai Napokon Graznak már volt itt egy delegációja, az ……………. úr is volt, akkor is ugyanebben a funkcióban volt, és ha az az akkori kapcsolatfelvétel megfelelően továbbmegy, akkor nem kell ma újra kezdenünk ezt a kapcsolatot. Ezért a legutóbbi közgyűlésen már bátorkodtam javasolni, hogy a kiküldetések, azok ne csak egy ember bölcsességére legyenek bízva, hanem ha ilyen lehetőség van, akkor a hivatal küldje ki a képviselőknek, hogy kiküldetési céllal van lehetőség, kérnek rá javaslatot. Mert azt hiszem, hogy képviselőtestület kollektív bölcsessége jobban el tudja dönteni, hogy kik azok a személyek, akiknek a látogatása és a delegációban való részvétele a legnagyobb hozadékot hozza a városnak. Ilyen alapon azért is kérdezem, polgármester úr kint volt Grazban, de a lassan féléve megalakult, és már működő Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara részéről, úgy tudom senki nem vett részt ebben a delegációban. Ha Önök ott kamarai tisztségviselőkkel találkoztak, azt hiszem, célszerű lett volna már előzetesen kamarai tisztségviselő részvétele a delegációban. A másik észrevételem az, és ezt határozati javaslatként is kérem, ha mód van rá, akkor kiküldetési szabályzatot, rendeletet dolgozzuk úgy át, hogy a képviselőtestületnek joga legyen, lehetősége legyen a kiküldetésekre javaslatot tenni. Ha annyira rövid a meghívási határidő, erre a rendelet, azt hiszem, a polgármester úrnak megfelelő szabadsági jogokat ad, és akkor ezt utólag meg lehet tenni, de amennyiben idő áll rendelkezésre, akkor ez ezen a módon történjen. És ezt módosító javaslatként szeretném itt most előterjeszteni. A következő észrevételem az, hogy az elmúlt évi külkapcsolati munkák, nagyon sok mindent felsorolnak, de sajnos nagyon kevés eredményt tartalmaznak. Ennek elsősorban az az oka, hogy a külkapcsolattal foglalkozó szervezet a hivatalon belül nagyon alacsony létszámmal működik, nevezetesen 1 fővel. Sőt, most súgják, hogy még egy sem, mert az is csak részmunkaidőben dolgozik. Azt hiszem, ha mi az Európai Unióba akarunk, oda törekszünk, és ahhoz csatlakozunk, akkor a külkapcsolatainkat sokkal keményebben, sokkal határozottabban kell alakítanunk, és sokkal nagyobb gondot kell fektetnünk arra, hogy az eddigi meglévő kapcsolatainkat ápoljuk és fejlesszük. Ezért is szóltam az előzőekben a már korábban kialakult grazi kapcsolatról, amely sajnos megfeneklett, és azt hiszem, a mi hibákból. Úgy vélem, hogy erre a területre a hivatalnak még legalább 2 embert fel kellene vennie, tekintetbe véve azokat a feladatokat, amiket a beszámoló 7. pontja is tartalmaz. Itt írja, hogy sokkal több célt kell megfogalmaznunk, és előkészítenünk, mint ahánynak a megvalósítása az adott évben biztosra vehető, és ehhez cselekvési tervet is kell készítenünk. Tehát ahhoz, hogy mi Európai Uniós pénzekhez hozzájussunk, kész tervekkel kell rendelkeznünk. - Úgy látom, nem érdekli képviselőtársaimat ez a téma, akkor én lassan be is fejezhetem.

Tüttő István: Szeretnék annyit visszajelezni - éppen Kiss úr felvetésére, teljesen egyetértek, amit mondott, csak a jelen szituációban azt azért szeretném elmondani, hogy a rendezvényre egy Nagykanizsáról elszármazott tanárnő közvetítésével Birkner Zoltán úr kapott meghívást. Tehát a Birkner úr volt, akit közvetlenül meghívtak. A célja az volt, hogy VIFI vezetőivel a főiskola és képzési intézmény lehetséges kapcsolat felvételéről tárgyaljanak. A meghívóból derült ki, hogy a konferencia keretében külföldi, horvát, szlovén és magyar befektetési lehetőségekről lesz szó osztrák vállalkozók részére. Az osztrák programkoordinátornál sikerült azt elérni, hogy a délutáni magyar work shop programjai közé vegyék fel soron kívül a mi Ipari Parkunk projektet, és az Ipari Park projektet angol nyelven mi elő is adtuk, bemutattuk. Örömmel mondom, hogy a mi projektünkön az összes hely, sőt pótszékeket hoztak be, és egyáltalán nem, most nem mondom, hogy melyik országoknál, mert nem nehéz kitalálni, ott pedig nem is volt érdeklődő, szóval annyira elbillent a mi irányunkba az érdeklődés, és jelentős számú vállalkozó, osztrák nagy cég, akik természetesen Kanizsára kívánnak jönni, és részletes tárgyalásokat fogunk folytatni. Na most ennek az Ipari Park bemutatónak 1900 osztrák schilling per/fő részvételi díj megfizetése is volt az egyik feltétele, de az osztrákokat annyira érdekelte a mi projektünk, azt mondták, hogy eltekintenek a belépődíjtól is, tehát mi, hogy úgy mondjam, odacseppentünk bele. Tehát nem volt idő arra - Kiss úrnak a válaszképpen -, hogy mi külön megszervezzük még a kamarákat is. Örültünk, hogy ezt a delegációt egy más ügyben fogadta Ausztria Magyarországot képviselő tiszteletbeli konzulja, Dr. Rudi Roth. Ő szervezte meg azt a programot, hogy találkozhattunk a város polgármesterével, és ugye ezen a kapcsolaton keresztül sikerült bejutni erre a projekt bemutatóra. És éppen elnézést kérek a kamarától, de arra már nem volt módunk, hogy a kamarát is beszervezzük, hiszen nekünk köszönetünket kell csupán kifejezni, hogy egyáltalán ilyen feltételekkel bejuthattunk. Talán még annyit elmondanék, hogy Herbert …… úrral, Ő a Stájer tartomány pénzügyi tanácsosa, úgy hívják itt őnáluk, de Ő Stájerország pénzügyminisztere, vele is tárgyalást folytattunk, és találkoztunk természetesen azzal az iskola, a VIFI iskola igazgatójával, akivel Birkner úr személyesen folytatott tárgyalást, de a találkozó részünkről sem maradt el, tehát pár mondat erejéig konzultáltunk. Ez lett volna a kiegészítésem Kiss felvetésére. Kiss úr ügyrendi gomb, tessék. Ez csak erre az esetre vonatkozik, a többivel egyetértek.

Kiss László: Csak válaszolni szeretnék, nem ügyrendi gomb volt, az tévedés volt. Pontosan ezért, mivel gazdasági kapcsolatoknak az ápolása és felvétele ennyire fontos dolog, azt hiszem, egy telefon erejéig azért a kamarát meg lehetett volna keresni, és a 10 tagú elnökségből bizonyára lett volna egy fő, aki képviselni tudta volna megfelelően a kamarát ezen a látogatáson. Annál is inkább, mivel az elnökségből már jó néhányan, többen jártak a grazi kamaránál, szakmai programokban vettek részt, személyes ismeretségük is van, és ezt az említett VIFI-t, tehát a Gazdaságfejlesztési Intézetet, amely egyébként a Stájerországi Gazdasági Kamara keretén belül működik, ezt többen ismerik, és azt hiszem, talán a delegáció helyi boldogulása is könnyebb lett volna, hogyha már ott helyismerettel és személyes ismeretséggel rendelkező tagjai is lehetett volna ennek a delegációnak.

Tüttő István: Egyébként Lackner úr személyeket is emlegetett Kanizsáról. Jelezte, hogy nagyon jól ismer több urat - most nem kívánom neveket felsorolni -, és ő jelezte, hogy rövidesen jönnek Kanizsára, és akkor természetesen a kamara első számú célpontja lesz a VIFI-nek. Tehát világos, hogy akkor minket is keresnek, de a főcél a kamarával való együttműködés lesz.

Birkner Zoltán: Két megjegyzésem lenne. Az egyik az, hogy meg kell fogadni, azt hiszem, Kiss képviselőtársamnak a kérését és a javaslatát. Teljesen igaza van Kiss képviselőtársamnak. Ráadásul, hozzáteszem, hogy valóban a kamarai székházban is voltunk, tehát jó lett volna, de polgármester úrnak most ebben teljesen igaza volt, az egész szervezésre 2-3 nap állt rendelkezésre. És itt jön a véleményem a dologról - nagyon profi volt a nagykanizsai küldöttség, nekem nagyon tetszett. Én most láttam először olyan stratégiai szempontból is előkészített tárgyalássorozatot, ami remélem, hogy jövőt jelenti. Higgyék el, hogy a work shop-on, ahol találkozott gazdasági vezetőkkel Nagykanizsa, illetve gazdasági, befektetni vágyakozó társaságokkal, lenyűgözően jól szerepelt Nagykanizsa. Bent ültem, végighallgattam, kimagaslóan nálunk voltak a legtöbben, tehát Magyarország, ezen belül is Nagykanizsa szekcióban. Én csak azt szeretném mondani, hogy így tovább, és gratulálok mindenkinek, aki ennek a szervezésében részt vett, különösen Burján Emesének, aki néhány perc alatt szervezte össze az egészet, ezt azért el kell mondani, és ahhoz képest egy nagyon tartalmas, nagyon erős program kerekedett. A főiskolai részről nem kívánok, mert az szépen kerekedik. Remélem, hogy ha majd eredmény lesz, akkor be tudok Önöknek számolni erről. De egyébként Kiss képviselőtársamnak igaza van, hogy hosszútávon ezt igenis, hogy úgy kell szervezni és ez teljesen látszott. Nagyon erős nyugaton a kamara, a kamarai kapcsolatok döntőek hosszútávon, éppen ezért van önálló kamaránk, van kit vinni, vannak nyelvet tudó szakemberek is, úgyhogy azt hiszem, hosszútávon ez a jó megoldás.

Dr. Csákai Iván: Elolvasva ezt az előterjesztést, hát hogy mondjam, valami összefoglalást kaptunk, de ez kevés. Énszerintem a felsorolt testvérvárosok, egy dolog, hogy vannak testvérvárosok, de ezen kívül a civilszerveződések által létrehozott kapcsolatokat kellene nekünk nagyon meglovagolni ott, ahol a legközelebbi szomszéd, Csáktornya, Cakovectől elkezdve Varasdig, és bármennyire is le van írva az Hirson, franciaországi kapcsolatunk, Hirson, aki egy belga kapcsolatot tudna hozni. Én megmondom őszintén, hogy nagyon komoly gazdasági kapcsolatokat lehetett volna itt felvenni, hogyha komolyan vesszük ezeket a találkozókat. A kifogásom az előterjesztéssel a 11. oldal 2. bekezdésében szerepel. Hát azért nem tudom, ki kiállította össze ezt az anyagot, de azért engedtessék meg már az, hogy a meghívottaknak már ne írjuk ki, hogy kit hívjanak meg. Kovásznáról van szó. Tekintettel arra, hogy hozzánk látogató csoportban eddig ritkán voltak román nemzetiségűek, voltak, voltak. A meghívóban kiemelnénk, hogy szeretettel várjuk a román nemzetiségű képviselőket is. Emellé még oda kellene rakni azt, hogy barna medvét is. Elnézést, annyit már engedtessék meg, hogy ismerjük el, hogy ott is demokratikus állam van, demokratikus közösség fogja kijelölni, hogy ki fog idejönni. Ne kezdjük el már előírni, hogy kik jöjjenek ide. Nem hiszem, hogy nekünk jól esne az, hogyha nekünk is előírnák, emellett 175 cm magas, ilyen és ilyen alkattal rendelkező ember vegyen részt a küldöttségben. Figyelmen kívül kellene hagyni ezt a betétet.

Tüttő István: Csákai úr, amit említ, valóban, Kerbezán Jánosnak hívták azt a küldöttségvezetőt, aki egyben baptista lelkész, és nem, ő éppen a román delegáció képviselője volt. De az anyag nem azt írja, hogy nem voltak. Az más kérdés, hogy sugall. Nem akarunk ebbe beavatkozni. Nem is lenne szerencsés. Ezzel egyetértek.

Törőcsik Pál: Nem akarom túlragozni ezt a problémát, csak jelezni szeretném, hogy nyitott kapukat döngetünk akkor, amikor ezt az óhajt megfogalmazzuk, amivel egyébként egyetérthetünk, hiszen akármely küldöttség esetében, más esetben is tapasztalható volt, nevezetesen a marosvásárhelyieknek a zalaegerszegi meghívása esetén, hogy ez az igény és ez a terv, ez a szándék ott tetten érhető, és következetesen tetten érhető, hogy ők az ottaniakkal együtt kívánnak boldogulni, és nem egymás kárára, és természetesen ezt, érzésem szerint, megfelelő módon kezelik. Tehát úgy érzem, hogy szándékunkkal találkozik, így valóban szükségtelen lenne egy ilyen kitétel.

Balogh László: Az OKSB nevében néhány mondatot kell, hogy szóljak. Hiányoltuk a kulturális és sportkapcsolatok bővebb felemlegetését a testvér- és partnervárosi kapcsolatok rendszerében. Az intézményi cserekapcsolatokra itt is szeretném felhívni a figyelmet. Ez a féle magándiplomácia sokszor többet ér, mint a hivatalos diplomácia. És tudom és ezt Gerencsér Tibor úr is jól tudja, hogy nagyon bő intézményi cserekapcsolati rendszerrel rendelkezünk, amelyet némineműleg még a város is támogat az intézményeken keresztül. A jövőben én szeretném kérni ezt továbbra is, hogy akár jelenjen meg ez, hogy tudjunk erről mi is. Van erről, azt hiszem, kész szövegszerű leírat is. Tehát ennyi, hogy az intézményi cserekapcsolatokra hívnám fel itt a figyelmet, legyen ennek helye a jövőben. Néha ebből lesz cserebogár. És talán még annyit. egy konkrétum, tudjanak róla, egy mondat erejéig megszólalhatok és mondhatom, például Hirsonba, ami csak partnerváros. a hét végén két hétre egy 20 fős Batthyány-s delegáció megy. Valószínű, olyan különösebb gazdasági hozományai nem lesznek ennek a találkozásnak, de mivel rendszeres, 20 fiatalember erős kötödése és viszont, talán erősítése megtörténhet ez által is. Tehát ennyi, fontosak a cserekapcsolatok.

Tarnóczky Attila: Számomra egy dolog mára kiderült, de mindig is volt ilyen gyanúm, hogy igazam van. Befektetők keresésének nem módja testvérvárosi kapcsolatok létesítése. Van nekünk hat testvérvárosunk az anyag szerint, én nem tudom egészen számom tartani őket, bőven vannak, nem vagyunk kis család, de megítélésem szerint ezekből olyasfajta gazdasági haszon sosem volt, és nem is várható, amiben egyesek reménykedtek. Van jelentősége természetesen ennek, emberi kapcsolatok szempontjából, kulturális területen. De mára kiderült, hogy ha lesznek gazdasági sikereink ebben a ciklusban és meggyőződésem, lesznek, azokat a kapcsolatokat egész más helyen kell építgetni, mint egy-egy város polgármesterénél, vagy képviselőtestületénél. Tehát én azt kérném, hogy bánjunk nagyon csínján a testvérvárosok számának növelésével. Én örülök annak, hogy intézményeknek, civilszerveteknek az említett 6-nál sokkal több településsel van tartalmas kapcsolata, de meggyőződésem szerint ezt nem kell feltétlenül testvérvárosi kapcsolat rangjára emelni. Arra is felhasználom a lehetőséget - hogy fogalmazzak finoman? -, vannak tapasztalataim, amik elmondatják velem, hogy természetesen, ha kilátogat egy intézmény valahány tanulójával vagy dolgozójával, de tisztában kell lenni, hogy ide fognak ők is látogatni. Annak vannak anyagi terhei, és ezek nem feltétlenül a város anyagi terhei, az önkormányzat anyagi terhei.

Budai István: Én az előterjesztés 13. oldalán lévő külföldi kiküldetések szabályozása című részhez kívánok annyit elmondani, hogy én úgy gondolom, hogy ennek a helye, amit itt leírt az előterjesztő, a külkapcsolatok szabályzata című szabályzatban kellene, hogy leíródjon. Ugye tavaly is, ha visszaemlékszik a tisztelt közgyűlés, rengeteg félreértésre adott okot az, hogy nem volt egyértelműen szabályozva, hogy a kötelező reggeli fogyasztás, hogy ha étkezést kap az illető. Mert ugye itt ilyeneket olvasok, indokolt a külföldi napidíjak bruttó 40 dollárra emelése. Ezt nem itt kellene, biztos, hogy indokolt. Én arra kérném a Polgármesteri Hivatalt, hogy szabályzatban rögzítse ezt, és a közgyűlés fogadja el ezt a szabályzatot, és utána a szerint történjen az elszámolás.

Tüttő István: Végül is a 3. számú határozati javaslat ezt kívánja alátámasztani.

Kelemen Z. Pál: A testvérvárosi, partnervárosi kapcsolat gondolata, az valamikor a Helsinki Nyilatkozatban fogalmazódott meg a ´70-es évek elején, ami végső soron az eszmék és emberek szabad áramlásáról, a civildiplomácia megteremtéséről szólt. Nem arról szólt, hogy a testvérvárosi kapcsolatok, az önkormányzatok kapcsolatai valamiféle gazdasági kapcsolatokká bővíthetők. Ez a civildiplomáciának a feladata, és nem az önkormányzat feladata. Az önkormányzat feladata mindezekhez a kereteket megteremteni. És aki ismer ilyen kapcsolatokat, igen, most már beszéltünk Kovásznáról, az tudja, hogy ott számtalan üzleti kapcsolat jött létre a civildiplomácia folytán. Tehát az önkormányzati kapcsolat megteremtette a kereteket, a kiutazó emberek, akik kapcsolódtak, civildiplomácia, civilkereskedelem formájában rengeteg üzleti kapcsolatot hoztak létre. Ha feladata az önkormányzatnak, akkor ez az, ezeket a kereteket megteremteni, és ebben a tekintetben csatlakoznék Tarnóczky képviselőtársamhoz. Végül még egy megjegyzés. Örülők, hogy polgármester úr említette, volt olyan, hogy a kovásznai küldöttséget Jan Kerbezán, Kerbezán János úr vezette, tehát román vezetője volt a kovásznai küldöttségnek. Én ezt a feszültséget nem érzetem a csoportban eddig, remélem, ezen túl sem.

Dr. Horváth György: Az előterjesztés tulajdonképpen két részből áll, a 2000. évi kapcsolatokról és a 2001-es tervről. Úgy érzem, hogy korrekt, a közgyűlés elé, ami elékerülhet beszámoló, tartalmi része, az mind itt rögzítve van. Mások az ilyesfajta kapcsolatok, tehát az iskolák közötti kapcsolatok, vagy civilszervezetek közötti kapcsolatok, ezek nagyon élnek, és nem csak a Batthyányban, hanem más iskolákban. Sőt örömmel mondhatjuk azt, hogy már általános iskolák kezdték ezeket a kapcsolatokat kiépíteni. Tehát én azt mondom, hogy feltétlen támogassuk a határozati javaslatokat, a tervet, amely a következő időre meghatározza a feladatokat. Hozzátenném azt, hogy a szabadidős programban a tavalyi kovásznai küldöttséggel ott voltam. Nem csak a vezető volt román, hanem még 3, egy képviselő volt, és még 3 tag volt román nemzetiségűek voltak, és azt hiszem, hogy legnagyobb rend, idézőjelben mondom a rendet, és békességben történt az egész, úgyhogy nem hiszem, hogy ezt annyira ki kellene emelni, ahogy polgármester úr mondta.

Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincs, lezárom a vitát. Mielőtt döntenénk, szeretnék egy bejelentést tenni. Dr. Baranyi Enikő utazna még kovásznai meghívásra. Ő az a tisztelt képviselő, aki az elmúlt alkalommal arról volt szó, hogy még egy képviselőt szíveskedjünk magunkkal, tehát együtt menjünk. Tehát Dr. Baranyi Enikő fog velünk utazni. Kérem, tudomásulvétel végett egy szavazással ezt megerősíteni, mert korábban döntöttünk már a többiről.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

84/2001.(IV.3.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy Dr. Baranyi Enikő a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület meghívására 2001. április 19. és 22. között Kovásznára utazó önkormányzati és kulturális küldöttség tagjaként az utazáson részt vegyen.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Gerencsér Tibor: ………….. Az előterjesztés 11. oldalán a Puchheimi címszó alatt szerepel tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy jönnek majd vendégek a Város Napjára, megünnepelendő a 10 éves testvérvárosi kapcsolatot. Szeretném tájékoztatni a képviselőket, hogy van néhány személy, aki a névsorban külön jelezte, hogy szívesen megszállna családnál. Hogyha valakinek van ilyen kapcsolatépítési szándéka, akkor kérem, hogy jelentkezzen, időrendben, ahogy elfogynak az emberek, házigazdája lesz mindenkinek.

Tüttő István: Ezek után a határozati javaslatokról döntünk. Kérem, a 1. számú határozati javaslatról a döntésüket, hogy beszámolót elfogadjuk. Azokkal a kiegészítésekkel, amik elhangzottak, amire azt mondtam én, személy szerint, hogy egyetértek vele.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 2. határozati javaslatról kérem a döntést.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: 3-asról kérem a döntésüket. És április 30, mert 31-es április nincsen.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Kérem a 4. számúról a döntésüket.

 

A közgyűlés 20 szavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

85/2001.(IV.3.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. az önkormányzat 2000. évi külkapcsolatairól szóló beszámolót – az elhangzott kiegészítésekkel – elfogadja.
    2. Határidő: azonnal

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

    3. az önkormányzat 2001. évi külkapcsolati tervét elfogadja. Felkéri a polgármestert a külkapcsolati terv végrehajtására.
    4. Határidő: folyamatos

      Felelős : Tüttő István polgármester

    5. felkéri a jegyzőt, hogy a külföldi kiküldetések napidíjellátására vonatkozó szabályzatát az alábbiak szerint módosítsa:
    6. “A kiküldöttet a kiküldetés időtartama alatt az országhatár átlépésétől kezdve 40 USD-nak megfelelő összegű napidíj illeti meg. Amennyiben a kiküldött a kiküldetés időtartama alatt díjtalan élelmezésben részesül, napidíj nem illeti meg, ha nem teljes ellátásban részesül, a napidíj 50%-a illeti meg. Az ellátásba a szállodai kötelező reggeli nem számít bele.”

      Határidő: 2001. április 30.

      Felelős : Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző

    7. a testvérvárosi kapcsolatok társadalmasítása céljából a 2001. évi költségvetésben külkapcsolati célokra tervezett összeg terhére testvérvárosonként 150 ezer, összesen 900 ezer Ft-ot testvérvárosi pályázati alap céljára különít el. Ezt az összeget saját forrásaik kiegészítése céljából pályázati úton nyerhetik el azok a szervezetek, melyek a testvérvárosokkal közös programot valósítanak meg. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a pályázati kiírás tervezetét készíttesse el és tegye közzé a sajtóban.

Határidő: 2001. május 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: És Kiss Lászlónak volt egy módosító indítványa. A helyi rendelet - felolvasom, hogy hogyan szól:

Az 5. pontja: a delegációban a költségvetés terhére résztvevőket az utazás megkezdése előtt a közgyűlés egyszeri szótöbbséggel hagyja jóvá. A nem önkormányzati forrásból utazók névsorát a delegáció vezetője a közgyűlésen ismerteti.

6. Ha a város érdekét szolgáló váratlan külföldi utazás válik szükségessé, akkor a polgármester dönthet a kiküldetés engedélyezéséről, amiről a közgyűlést utólag tájékoztatni kell.

Jelenleg így szól a rendeletünk. Kiss úr erre vonatkozóan tett egy javaslatot. Akkor a következőt javasolnám Kiss úr, mivel rendeletmódosításról van szó, most rendeletet ne módosítsuk, hanem külön ezt egy önálló képviselői indítványban kellene behozni, és akkor külön napirendként csak ennek a rendeletnek a módosításával foglalkoznánk. Kérem, hogy ezt így fogadja el.

Kiss László: Egyetértek, polgármester úr.

Tüttő István: Köszönöm szépen. Akkor lezárhatjuk ezt a napirendet.

 

 

 

  1. Javaslat a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló 18/1997.(IV.15.) számú rendelet módosítására
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Mindenki előtt ismert, hogy városunk szülöttje, Farkas Ferenc emlékét kívánjuk oly formában is megőrizni, és tovább éltetni, hogy a város egy díjat alapítana az ő emlékére, tiszteletére, és a kifejtett munkáságával kapcsolatban kitüntetés adományozására, akik azt kiérdemlik. Erről kellene most szót váltanunk, mert több féle verzió is lehetséges. És szeretném a figyelmükbe ajánlani a fia, Farkas András úr levelét a kedves képviselőknek, amelyben Farkas András úr azért azt az óhaját is kifejezte, hogy Farkas Ferenc Díjat kizárólag csak zenei díjként vigyük tovább, és csak ebben a műfajban kiváló eredményt elért polgárok, illetve személyek kerüljenek ilyen díjban, vagy kitüntetésben, ilyeneket részesítsünk. Kérem a véleményeket.

    Balogh László: A “Nagykanizsa Kultúrájáért” díj, az egy nagyobb teljességet jelent, mint önmagában a zeneművészet, mint kulturális ág, épp ezért, és most szintén az OKSB nevében szólok, tehát azt a javaslatot, hogy a “Nagykanizsa Kultúrájáért” kitüntetés “Farkas Ferenc Díj”-ra kerüljön átnevezésre, ezt a bizottság 0 igen, 1 nem és 7 tartózkodással nem javasolja. Elég egyértelmű számok. Viszont legyen külön “Farkas Ferenc Díj”. Erre a bizottság 4 igen, 0 nem, 3 tartózkodással viszonylag egyértelmű igent mondott. Tehát az a javaslatunk, hogy legyen “Farkas Ferenc Díj”. Javasoljuk a “Farkas Ferenc Díj” alapítását a jubileumi év alkalmából, melyet Nagykanizsa zeneművészeti életében kiemelkedőt nyújtó személy kapna meg minden 5. évben megrendezett jubileumi ünnepségen. A jubileumi jelző, az arra utal, hogy az Állami Zeneiskola az idén 75 éves. Szeptemberben ennek kapcsán komoly rendezvények történnek. Lesz még egy külön zeneiskolai előterjesztés is. Tehát ezt a javaslatot a bizottság 5 igennel, 4 nemmel, 1 tartózkodással, tehát támogatta. Ja bocsánat, ez egy patthelyzet. Viszont a patthelyzet feloldása úgy történt, hogy a “Farkas Ferenc Díjat“ első alkalommal ebben az évben a jubileumi ünnepségen, a továbbiakban a Város Napján 2 évente adjuk át. Ezt viszont már egy patthelyzetből kifolyóslag 6 igennel, 4 nemmel támogattuk. Ez egy furcsa helyzet. Én azt kérem, hogy szavazzunk arról, hogy legyen “Farkas Ferenc Díj”, és akkor szavazzunk arról, hogy ezt 5 évente adjuk át, vagy 2 évente. Mindenesetre a bizottság a díjazásra azt javasolja, hogy 100 eFt bruttó összeg kerüljön átadásra. Itt is egyértelmű javaslatot volt a bizottság részéről, 5 igennel, 3 nemmel, 1 tartózkodással. Tehát ezek a szakmai érvek után következő határozati javaslatok, tehát én azt kérem, hogy természetesen a polgármester úr által készített előterjesztésről is szavazzunk. Ehhez képest az OKSB-nek az a véleménye, hogy külön “Farkas Ferenc Díj” legyen Nagykanizsa zeneművészeti életében kiemelkedőt nyújtó személyeknek. Hogy ezt 5 évente vagy 2 évente kerüljön áradásra, magam részéről én örülnék természetesen a 2 évnek, hogy azonban ha ebből 5 év lesz, remélem talán az is sikerül, mindenesetre egy jelképes összeggel járuljunk hozzá, hogy. Ez egy plusz lehet mondai, hogy plusz kitüntetési alkalom, de Farkas Ferenc emlékét, azt gondolom, hogy így is megbecsülhetnénk bővebben Nagykanizsa részéről.

    Tüttő István: Mivel ez a rendeletmódosítás az eredetileg leírt szövegtől lényegesen eltér, hiszen nem azonos egyáltalán vele, azt fogom kérni, hogy egy pár perc szünetet majd a pontos megfogalmazás érdekében fogok javasolni, de csak annyit, hogy nem is kellene elhagyni a termet. De elképzelhető, hogy még sem így lesz, mert Gyalókai Zoltán ügyrendi gombot nyom.

    Gyalókai Zoltán: Én úgy érzem, hogy ezt a témát zárt ülés blokkban kellett volna megtárgyalnunk. Nem szívesen tárgyalok ilyen dologról, és beszélgetek nyílt ülésen. Kérem zárt ülés elrendelését.

    Tüttő István: Végül is a család leírta, hogy mi kérése, nekünk, azt hiszem, azt tiszteletben kell tartani. Kérésük pedig egyáltalán nem különleges, mivel Farkas Ferenc a zenében alkotott óriásit, ezért az a kérése a családnak, hogy zenei díj legyen. Én azt hiszem, hogy ez a nyilvánosságra nyugodtan tartozik. Én abban is biztos vagyok, hogy Önök sem akarnak ettől eltérő javaslatot tenni.

    Dr. Csákai Iván: Hát sajnálom, hogy nem bizottsági ülés előtt került a kezembe ez az előterjesztés, hisz a helyi kitüntetések odaítélésénél a szociálpolitikával, a szociális ellátással semmi nem foglalkozik. Én megmondom őszintén, hogy lehet, hogy sokan megköveznek azért, hogy két díjat szeretnénk ……… 2002-től ebbe a rendszerbe, a szociális ellátásban kimagasló munkáért “Durgó Ilona és Durgó Katalin Díjat” odaítélni.

    Tüttő István: Csákai úr, a javaslat, ugyanúgy kérném, mivel az Ön javaslata akceptálható és támogatható, külön egy képviselői indítványként szíveskedjen ezt beterjeszteni, de most nekünk a “Farkas Ferenc Díjban” döntenünk kell, mert hiszen ebben az évben arról beszéltünk, hogy észszerű lenne, apropója is van ennek a díjnak az átadására vagy a díjazott megjelölésére. Kiss László úr, ügyrendi gomb.

    Kiss László: Azon túlmenően, hogy egyetértek Gyalókai Zoltán képviselőtársam javaslatával, és az itt elhangzottaknak már bizonyos területeket súroló voltával, arra szeretném figyelmeztetni, hogy Gyalókai Zoltán úrnak a javaslata ügyrendi javaslat volt, erről szavaznunk kell.

    Tüttő István: Kérem, szavazunk. Ügyrendi javaslat az volt, hogy zárt ülésen tárgyaljuk a témát. Kérem, szavazunk. Aki igent nyom, az egyetért, aki nem vagy tartózkodik, az más véleményen van. Kérem, szavazunk.

     

    A közgyűlés 11 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Nyílt ülésen folytatjuk.

    Cserti Tibor: A magam részéről ……………, hogy különválasztotta a “Farkas Ferenc Díjat”. Énnekem személyét illetően is egy fajta megtiszteltetés, hogyha külön …….…. és nem keveredik a városi kitüntetési rendszer korábban megalkotott rendszerben. Én egy kicsit ………… vélem a 2 évenkénti dolgot. Én javaslom minden évben ennek az odaítélését, természetesen a polgármester úr által elővezetett, javasolt 100 eFt-os ………….. együtt. Én azt hiszem, hogy Nagykanizsa város zenei élete van olyan, annak szereplői is vannak olyanok, hogy ezt a kitüntetést maguk számára megtisztelőnek veszik, és lesz is rá ……

    Tarnóczky Attila: Először is jelezném ügyrendi vonatkozásait a dolognak. Szavazni a testület egy esetben szavazhat zárt ülésről, hogyha úgy ítéli meg, hogy a tárgyalás gazdasági érdekeit sérti. Ebben az esetben erről szó sem lehet. Vagy zárt ülés automatikusan, vagy nem zárt ülés. Nem tudnék állást foglalni, de nem szavazás kérdése. Ha személyiségi jogokat érint, akkor zárt ülés. De a dolog lényegére rátérve és kényelmetlen helyzetben vagyok, mert úgy látom, a közhangulattal ellentétes dolgokat vagyok kénytelen mondani úgy, hogy Farkas Ferenc díszpolgárunk, egy bizonyos zeneszerzőnk érdemeit tökéletesen ismerem, illetve elismerem, és minden alkalmat, úgy gondolom, meg kell ragadnunk az emléke megörökítésére, de van bennem egy félelem. Ez félelem a kitüntetéseink inflálódásaként nevezhető meg. Ez a folyamat elkezdődött - elnézést kérek, megint lehet, hogy rosszat mondok – a Környezetkultúráért Díj bevezetésével. Én már azt sem vezettem volna be. Lehet, hogy a zenész díjat még bevezeti a közgyűlés, de ezek után be lehet vezetni, igaz hogy nem végleg, csak úgy, de bármilyen szegmensét a város életének, a legjobb költő díját, a legjobb ápolónő díját, és így tovább, és előbb-utóbb odajutunk, hogy kitüntetési folyamat főleg, hogyha évenként adjuk, bizonyos szegmensekben névsorolvasásszerűvé válik. Előbb-utóbb mindenkire a dolog ……………… következtében, rá kerül a sor. És ez az a pillanat, amikor a kitüntetés már jelent semmi erkölcsi elismerést. Nem kiemel egy átlagos munkavégzésből elismerve a különleges teljesítményt, aminek nincs jelentése. Tehát én az eredeti előterjesztést tudnám elfogadni tiszta szívből, mert az megörökítené Farkas Ferenc nevét. Hogyha a családnak ez nem felel meg, azt nagyon sajnálom, természetesen elfogadom, de óvnék mindenki a kitüntetések számának növelésétől, és ez vonatkozik az itt ………. Durgó Ilona, Katalin kitüntetésre is, amit szívesen adok bármelyik meglévő kitüntetés neveként, ha az valamelyikhez illik, és ezt úgy mondom, hogy az emléktábla felállítása ügyében azért tettem egy, s mást, ismerve a hölgyeknek a munkásságát.

    Tüttő István: A legjobb képviselő díjat majd később fogjuk meghatározni.

    Mayer Ferenc: Én is óva intenék új kitüntetés alapításától, mert aztán végül odajutunk, nem is biztos, hogy odaítéljük valakinek, és én is úgy gondolom, hogy ha ebben alpolgármester úrnak teljesen igaza van, akkor bizony egy-egy szűkkörre nagyon gyakran rákerülne a sor, és biztos vagyok benne, hogy zavarba jönne majd a leendő közgyűlés. De ha “Farkas Ferenc Díjat” alapítunk most, akkor talán azt is el kellene dönteni, és ha megmarad a “Nagykanizsa Kultúrájáért”, akkor ezek szerint a zenei életben jeleskedőket a “Nagykanizsa Kultúrájáért” címből, akkor eleve kirekesztjük, ………. akkor ők csak Farkas Ferenc díjban részesülnek, avagy. Én úgy gondolom, hogy akkor ezeket a kérdéseket is pontosítani kellene, nehogy aztán ebből később legyen egy nagyon-nagyon komoly vita.

    Dr. Baranyi Enikő: Én azt gondolom, hogy az előterjesztést a rendelet módosítására vonatkozóan mindenki áttanulmányozta, elvileg többségében azért az eddigi hozzászólások alapján, úgy érzem, hogy mindenki egyetért vele, azzal, ahogy, amilyen formában Balogh képviselőtársunk ezt megfogalmazta, és előterjesztette. Ahhoz, hogy ez a díj is, a többi kitüntetés címmel együtt a lakosság számára is megfelelő, tehát a kitüntetett számára is megfelelő elismerést jelentsen, és ne devalválódjon, azt hiszem, hogy egyrészt a kitüntetések számát és a díjak kiadásának gyakoriságát kellene kordában tartani, és akkor az eddig említett ellentmondások feloldhatóak lennének. Nevezetesen mire gondolok? Arra, hogy “Farkas Ferenc Díj” cím adományozása, azt hiszem, a város ilyen nagy személyiségének emlékére emlékezve, az teljesen indokolt és megalapozott. El lehetne azt mondani tehát a határozati javaslatban, hogy ezt elfogadjuk. Első alkalommal kiosztása 2001. őszétől megfelelő jubileum alkalmából, tehát nem lenne célszerű nevesíteni, vagy itt már elhangzott, hogy ilyen alkalomból várhatóan kiadható. És esetleg a gyakorisággal kapcsolatos vita, hogy milyen gyakran kell kiosztani, az az ellentmondás is feloldható, hogy 5 évenként, vagy azt mondani, hogy legfeljebb 2 évenként és 1 díj adható, hisz minden olyan meghatározás, amibe azt mondjuk, hogy adható, az nem jelenti a kötelező kiosztást is. Tehát ezzel azt gondolom, hogy valamennyi felvetett kérdésből származó dilemma feloldható lenne.

    Kelemen Z. Pál: Tisztelt Képviselőtársam! Lehet, hogy nem lesz népszerű, amit mondok, de Kanizsán, már amikor kitüntetünk valakit, akkor itt körülnézünk, hogy kit nem tüntettünk még ki. Tehát devalválódott az egész, túl sok a kitüntetés. Én abban az esetben tudom támogatni a “Farkas Ferenc Díj” megalapítását, ha “Kanizsa Kultúrájáért” egy, azaz egy, évente 1 db kitüntetés adható. Ilyen körülmények között tudom támogatni a 2 évenként Nagykanizsa “Farkas Ferenc Díjat” adjon, éppen a kitüntettek megbecsülésére, a kitüntetés értékéért való aggodalmamban döntöttem így. Kérem, fontolják meg.

    Tüttő István: Dr. Baranyi Enikő ügyrendi gombot nyom, tessék.

    Dr. Baranyi Enikő: Arra szeretném kérni polgármester urat, hogy szavaztasson, hogy ezt a vitát most már zárjuk le. Kelemen Z. Pál képviselőtársunknak volt egy további, az eddig elhangzottakkal szemben, vagy annak a folytatásaként, módosító javaslata. Mármint, hogy a “Nagykanizsa Kultúráért” díj számának a csökkentése, illetve ennek az új megalapított díjnak a kiosztására vonatkozóan, és azt hiszem, hogy akkor itt ez a kérdés talán lezárható lenne.

    Tüttő István: Én nem kívánok vitába szállni, de gondoljunk bele, egy 54 ezer lakosú városban a kultúráért egy díj, az nem igazán felel meg még azoknak a lehetőségeknek sem, amivel eddig rendelkeztünk, és hogyha a város fejlődése még lehetővé teszi, akkor én azt hiszem, az egy díj. Az előbb is épp azt mondtam, hogy nem biztos, hogy devalválódik a díj, ha egy vagy kettővel többet adunk. Ugyanis a személyek, akikre javaslatok érkeznek, mind sokat tettek a városért és egyáltalán meg fogja devalválni a díjat, hogyha ebben a kérdésben nem vagyunk szűkmarkúak. Én legalábbis így látom. Mert ha most 50 Kossuth Díjat adnak, vagy kettőt, attól a Kossuth Díj nem biztos, hogy devalválódik. Én ugyanígy látom a kultúrával kapcsolatos díjazást is. Kelemen Z. Pál úr, ügyrendi gomb, tessék.

    Kelemen Z. Pál: Tisztelt polgármester úr, az Ön ……………. követően visszavonom a módosító indítványomat.

    Tüttő István: Ügyrendi. Kérem, az volt a javaslat, hogy fejezzük be a vitát. Aki igent nyom, az egyetért Dr. Baranyi Enikő képviselőnő javaslatával.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Akkor a vitát lezárom. Megkérem aljegyzőnőt, hogy azt a módosított szöveget, amelyet közben megfogalmaztak és a bizottság javaslatával összhangban van, azt szíveskedjék felolvasni. És a bizottsági elnök urat is kérem, hogyha valami észrevétele van, akkor menetközben tegye meg.

    Dr. Gyergyák Krisztina: Tehát a rendeleti javaslatot úgy szól, hogy a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló többször módosított 18/1997.(IV.15.) rendelet módosításáról. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXX. törvény 7. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § 6. bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló 49/1997., 5/1999. és 8/2000. számú rendeletekkel módosított 18/1997. számú rendeletét az alábbiak szerint módosítja. 1. §: A rendelet 5. §-a az alábbi (17) bekezdéssel és (18) bekezdéssel egészül ki. És akkor a (17) bekezdés úgy fog szólni, hogy “Farkas Ferenc Díj” kitüntető cím adományozható mindazoknak a személyeknek és csoportoknak, akik Nagykanizsa városban hosszabb ideig kiemelkedő zenei tevékenységet végeznek - hogyha ez így -, tevékenységet végeznek, vagy zene tevékenységet kimagasló erkölcsi vagy anyagi támogatásban részesítik. A címmel a kitüntetettet az adományozásról szóló oklevél, kisplasztika és pénzjutalom illeti meg, melyet ünnepélyes keretek között a város polgármesterétől vesz át. És a (18) bekezdés pedig úgy fog szólni, hogy a “Farkas Ferenc Díj” kitüntető díj címből 5 évente legfeljebb egy adományozható. És a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

    Tüttő István: Hát lesz olyan ciklus, amikor nem adhatunk ki, én ezt nem tartom jónak. Én az 5 éventét azért nem tartom jónak, 4 évesek a ciklusok, és akkor lesz egy ciklus, amikor a legjobb zenei munkát végzőnek sem lehet adni. Cserti úr - ügyrendi gomb.

    Cserti Tibor: Én azt hiszem, ezt a vitát feloldhatjuk. Én indítványt tettem az évenkénti díj kiadásáról. Szavazni kell ugyanúgy.

    Tüttő István: Kérem, volt olyan javaslat, a bizottság 2 évet javasolt, vagy 5 évet. Akkor először azt a változatot ismertetem, amit aljegyzőnő felolvasott. Tehát itt 5 évről van szó. De most csak az évekről döntünk. Most csak az év. Az 5 évet, aki jónak tartja, kérem, az igennel szavaz. Most az 5 évről döntünk csak, hogy jó-e az 5 év, az a kérdés.

     

     

     

    A közgyűlés 5 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Ezt követően volt egy 2 év.

     

    A közgyűlés 10 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: És volt egy évente. Kérem, erről is a szavazatukat.

     

    A közgyűlés 7 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Akkor kérdezem, hogy a 3 év, mert ugye ez még nem volt. Van egy eredeti is. Akkor módosító indítványom van, 3 évente. Az egy igazán méltányolható időpont.

     

    A közgyűlés 8 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Hát akkor 4 évente. Nem, az nem volt.

     

    A közgyűlés 9 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Na jó, de akkor azt kel., hogy mondjam, hogy nincs díj, mert hát nem adjuk ki sohase. Az eredeti javaslatot kérem. Eredeti javaslatról kérem.

     

    A közgyűlés 9 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 3 tartózkodással javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Most már sajnálom, hogy nyílt ülés van uraim. Akkor ez elvetve, megyünk tovább. Egyszerűen nem értem meg a logikát, hogy 1 év, 2 év, egyik se jó? Nincs rá szükség? Mire? Hát azért meg szeretném említeni, hogy nem a zenei díjról döntöttünk, hanem Farkas Ferenc emlékdíjról, azt azért ne keverjük a kettőt össze. De én nem kívánok senkinek oktatást. Én, meg kell, hogy mondjam, vissza fogom hozni ezt a rendeletet.

     

     

     

  3. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló helyi rendelet módosítása
  4. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Csákai urat kérem, ha van hozzáfűznivalója, mint előterjesztő, tegye meg.

    Dr. Csákai Iván: Bizottságunk megtárgyalta a rendelettervezetet és második lap alján olvasható javaslatunk, amivel egybe cseng az Ügyrendi Bizottságnak a javaslata is, úgyhogy én nagyon nem szeretném itt taglalni.

    Tüttő István: Azt hozzá kell tenni, hogy Ft/hó a rendeletmódosítási szövegben. Tehát oda úgy kell érteni. Kérem, úgy látom nincs észrevétel. Szavazzunk a rendeletmódosításról. Rendeleti javaslat.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    13/2001.(IV.4.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 13/2001.(IV.4.) számú rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásárokról szóló 22/2000.((V.31.) számú rendelet módosításáról.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

  5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …./2001.(…) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról
  6. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Bizottsági elnök urat kérdezem.

    Dr. Csákai Iván: Nincs hozzáfűznivaló, itt le van írva minden.

    Tarnóczky Attila: Pontosítást megérdemelne szerintem a dolog a 2. számú melléklet tekintetében, ahol az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díj mértéke szerepel annyiban talán félreérhetően, hogy anyag szól a bölcsődéktől, óvodáktól is, és nem azokra vonatkozik, tehát itt egy pontosítást kérnék osztályvezető asszonytól, hogyha meg tudja pontosan fogalmazni.

    Simánné Mile Éva: Én azt javaslom, hogy egyetértve Tarnóczky alpolgármester úr véleményével, itt a mondat úgy alakuljon át, hogy az Szt. 62. §-ában meghatározott étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díj mértéke, ugyanis a 62. § pontosítja azok körét, a felnőttek körét, akikre ez vonatkozik, és akkor nem kell különösebb magyarázat. Kérem, hogy ezt így fogadják el.

    Tüttő István: Előterjesztő elfogadja így? Igen, köszönöm. Van-e még észrevétel? Köszönöm, lezárom a vitát, akkor szavazunk. Rendeleti javaslat. Minősített szótöbbség.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    14/2001.(IV.4.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2001.(IV.4.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

  7. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …./2001.(…) számú rendelete az első lakáshoz jutók támogatására
  8. Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

     

    Tüttő István: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök urat kérdezem, hogy van-e kiegészítenivalója?

     

    Dr. Csákai Iván: Az első lakáshoz jutók támogatásával évek óta foglalkozik a közgyűlés. Eddig vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatással számoltunk. Az összeg nem felelt meg annak, hogy valaki be tudjon lépni egy lakásba, és sokszor a vissza nem térítendő támogatás sokszor akadálya volt a továbblépésnek, ezért a megfelelő pénzösszeg emelésével, tehát 800 eFt kamatmentes kölcsönre emeléssel próbáljuk kompenzálni azt, hogy vissza nem térítendő támogatást adunk. Egyrészt ez a támogatóknak az érdeke, a másik pedig az önkormányzat érdeke, hogy valamikor ez a pénzösszeg visszakerül. Ezért kérem, hogy képviselőtársaim támogassák ezt az előterjesztést, hogy ez alapján tudjunk már dolgozni a április hónapban.

    Tüttő István: Köszönöm. Van-e másnak észrevétele?

    Simánné Mile Éva: Azzal szeretném kiegészíteni az előterjesztést, hogy a záró rendelkezésekbe írjuk be, hogy ezen rendelet hatályba lépésével, ha ezt elfogadja a közgyűlés, a 7/1999.(III.2.) számú helyi rendelet hatályát veszti. Mert az ott kimaradt. Köszönöm szépen.

    Tüttő István: Végül is csak az anyagból, mert nem lett beírva, de értelemszerűen. Kérem, lezárom a vitát. Szavazzunk a rendeleti javaslatról.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    15/2001.(IV.4.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 15/2001.(IV.4.) számú rendelete az első lakáshoz jutók helyi önkormányzati támogatásáról.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

  9. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének “az épített és természeti értékek helyi védelméről” szóló többször módosított 32/1997.(VII.1.) számú rendelet mellékletének módosítására
  10. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

     

    Tüttő István: Antalics Dezső bizottsági elnök urat kérdezem, hogy van-e hozzáfűznivalója?

    Antalics Dezső: Csak egy rövid megjegyzés, hogy az előterjesztést a Településrészi Önkormányzat megtárgyalta és egyhangúlag támogatja, mint ahogy minden bizottság, úgyhogy kérném szépen a határozati javaslat elfogadását.

    Tüttő István: Van-e más észrevétel? Akkor lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk a rendeleti javaslatról és a rendeletmódosításról. Minősített többség kell a szavazásnál.

     

     

     

    A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    16/2001.(IV.4.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2001.(IV.4.) számú rendelete az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló, többször módosított 32/1997.(VII.1.) számú rendeletének módosítására.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

  11. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Környezetvédelmi Programja 2001-2003.
  12. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

     

    Tüttő István: Bizottsági elnök úr, Antalics Dezső urat kérdezem, van-e hozzáfűznivaló?

    Antalics Dezső: Csak röviden néhány gondolatot szeretnék az írásos anyaghoz kiegészítésképpen, illetőleg a közvéleményt tájékoztatni. A közgyűlési határozatnak megfelelően egy külön bizottság jött létre, amely a programot elkészítette. És név szerint, szokatlan módon azért szeretném kiemelni a külső tagokat: Benedek Miklós természetvédelmi szakértőt, ÁTNSZ városi intézet képviselője, VIA Kanizsa Kht. képviselője, Dél-Zalai Víz- Csatornamű és Fürdő Vállalatot, valamint Karmazin József városi főépítészt, Papp Nándor bizottsági tag és Gyalókai Zoltán bizottsági tag vett részt a több fordulós munkaprogramban. Azt szeretném még a tisztelt képviselőtestület figyelmébe ajánlani, hogy természetesen keretprogramról van szó és ütemezni kell, mint ahogy a határozati javaslatban is ütemezés szerepel, amelyre évenként a költségvetésben a környezetvédelmi program realizálásához forrást kell biztosítani. Úgy gondolom, hogy 2003-ig a helyzetelemzést követő feladat-megfogalmazások egyértelműek és Nagykanizsa környezeti állapotának javítását fogják szolgálni. Szeretném hangsúlyozni, és kiemelten kezelni azt a tényt, hogy a szeletív hulladékgyűjtésnek a hulladék depónia megépülésével komoly realitása van, és nagyon kérem a közgyűlést, hogy kiemelten szerepeljen realizálásban, megvalósításban az illegális hulladék depóniáknak a felszámolása. Erre összeg is szerepel, ez elérhető közelségben van, és utána biztosítani azt, hogy Nagykanizsa peremrészeit tehát, ahol bejövő forgalom van, ne az a kép táruljon a látogatok, a vendégek elé, ami jelen pillanatban komoly gondot jelent. Tehát ütemezetten és tervszerűen első lépésként mindenképpen javaslom, hogy erre kerüljön sor.

    Tüttő István: Nagy valószínűséggel nem azért vannak illegális hulladéklerakók, mert nincsen új lerakónk, hiszen így is le lehet oda vinni. Nagyon komoly munkát kell végeznünk a fejekben is még, hogy ez állapot megszűnjön. Meg szigorítanunk kell lehetőségeinkkel összhangban a hatósági munkát is.

    Kelemen Z. Pál: Remekül kidolgozott munkával találkozunk a környezetvédelmi programban. Engedjék meg nekem, hogy két észrevételt tegyek. A 4. oldalon a 3. pont, a természet állapota, élővilág tárgy. Valamiféle rekultivációra szükség lenne. Mindnyájan tudjuk, hogy a Csónakázó-tó mögött valaha volt egy kis tó, amit az elapadt Rókavári-forrás táplált. Ez a kis tó olyan gazdag élővilágú volt, hogy a tarajos gőtétől kezdve a foltos szalamandráig, tehát védett, kiemelten védett állatok éltek a környezetében. A Rókavári-forrás tisztítás híján elapadt, és ma ez a kis tó a kiszáradás küszöbén áll. Valahol egy rekultivációs programban ezt a gyönyörű területet helyre kellene állítani. Kérem a bizottságot, hogy foglalkozzon ezzel. Én nem akarok itt külön közgyűlési határozatot ebben a kérdésben hozni. A második az 5. oldalon, és erről már szó esett, az illegális hulladéklerakók. Éppen tegnapi folyamán sétáltam a Sóhajok Hídja és a Temető híd között a Szentgyörgyvári hegy oldalára eső parton, amit gyönyörűen kitakarítottak, a parlagfüvet kiirtották, a régi utakat és ösvényeket helyreállították, és elkeseredve láttam, hogy azon a gyönyörűen helyreállított úton szemetet raknak le, szemetet borítanak le a vasútpartba, a horgosba. Feltétlenül szükség lenne az ilyenfajta tevékenység kinyomozására és szankcionálására, és arra egy munkatervet kellene kidolgozni. Tény és való, szükséges rendet rakni a fejekben, de szükséges megfelelő időben, megfelelő módon büntetni az ilyen környezetrongáló embereket. Erre is kérném a tisztelt bizottságot, hogy dolgozzon ki valamiféle programtervet.

    Tüttő István: Hát remélem az Európai Uniós tagságunk nincs messze, mert akkor sokkal szigorúbb szankciókat lehet majd alkalmazni, pontosan a környezetszennyezőkkel szemben, mert a mai viszonylatban ez igazán nem elrettentő.

    Tarnóczky Attila: Hadd beszéljek mindenek előtt, illetve csak a mellékletként jelentkező programról. Nagyon örülök a 10. pontjában, most már lakossági igényeket is megjelenítő sornak, hiszen nemrég érkezett - ma vezetőin tárgyaltunk kollégáimmal - egy levél, amelyben hát jó néhányan az Ady utca egy darabkájának a sétáló utcává alakítását kérik az önkormányzattól. Annyi módosítási javaslatom lenne, és ez pénzbe nem kerül, de hát a későbbi terveink szempontjából fontos lehet, hogy véleményem szerint a Csengery és Zárda utcai rész gyalogos belvárossá alakítása lenne a feladat előbb-utóbb, mert a Dél-Zalától egész a Csengery utcáig belső udvarok rendszerében át lehet jutni. E vonatkozásban az elkészült Aradi udvar egy nagy előrelépés megítélésem szerint. Ha eltakaríthatjuk a régi piacnak a bódéit, akkor újabb hatalmas előrelépés lehetne, mert szervesen csatlakozik a másik tömbhöz. Ennyi javaslatom lenne. A másik, az egy pontosítási javaslat a címre vonatkozóan. Ez a 2001-2003. években előkészítendő, megvalósítandó projektek sora. Egy vagy szócskát kérnék az előkészítendő és a megvalósítandó közé, mert egy gyors összeadással 5 milliárd Ft-ot hoztam ki a költségek becsült összegére, és tekintettel arra, hogy a felsorolt költségekből hát édeskevés szerepel az idei költségvetésbe. Ez azt jelenti, hogy ezt az 5 milliárd Ft-ot adott esetben a 2002-es és 2003-as költségvetésben kellene produkálni. Nyilvánvaló, hogy nem tudjuk. Hozzáteszem ráadásul, hogy a nagyon fontos beruházások egy része nem is a mi döntésünk kérdése, mert nyilvánvalóan csak állami pénzből lehet megvalósítani. Tehát el tudjuk-e intézni vagy sem. Az előkészítést mindenesetben el kell kezdeni, de a megvalósítás valószínűleg tovább fog húzódni.

    Budai István: Én a hulladékgazdálkodás kérdéseivel szeretnék egy-két gondolatban foglalkozni. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének egyik feltétele, ebből az érződik, hogy a hulladéklerakó korszerűsítése. Én úgy gondolom, hogy ez talán most már közelségbe kerül, de legkisebb probléma, amit a szelektív gyűjtésnél én gondolok. Énszerintem a főprobléma a lakossági szándék megteremtése, valamint az ipari háttér, az ipari feldolgozó háttérnek a megteremtése, ami szerintem nem csak nagykanizsai feladat. Én úgy gondolom, hogy nem sokat ér az a fajta szelektív hulladékgyűjtés, amikor a hasznosítás nincs megoldva, hiszen pont ezt a célt szolgálná, hogy a ……….... hulladékot, amit sokat emlegetünk, a papír, üveg, meg a biológiai hulladék hasznosítását meg kellene valahogy oldani, és énnekem az az érzésem, hogy ez sokkal nagyobb problémát fog majd fölvetni, mint a hulladéklerakó megépítése. Ezért arra kérem a tisztelt közgyűlést, hogy amikor ez majd odakerül, hogy konkrét döntések születnek, akkor ezt tényleg fogjuk föl komolyan, tudniillik a város lakossága ezt nem nagyon teszi magáévá, ugye 3 fajta szemetet gyűjt, és úgy gondolom, hogy emiatt igen sok probléma fog előjönni. Minthogy most is, ha a keleti városrészt megnézzük a konténeres gyűjtés területén. A szelektív hulladékgyűjtés úgy valósul meg, hogy kiguberálják belőle esténként meg éjszakánként az emberek szemetet, tehát szelektálják, tehát most is meg van, csak ez éppen nem kívánatos jelenség. Nehogy ez maradjon továbbra is.

    Tüttő István: Úgy látom, nincs több észrevétel. Lezárom a vitát. Módosító indítványa volt Tarnóczky úrnak. Megkérdezem elnök urat, elfogadja-e a módosítást? Akkor kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.

     

     

     

    A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    86/2001.(IV.3.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2001-2003. évi Települési Környezetvédelmi Program és projektjavaslatok dokumentumot – a módosítás figyelembevételével – jóváhagyja.

    A közgyűlés évente a költségvetésében nyújtott lehetőségek keretén belül folyamatosan gondoskodik a Programban és mellékleteiben foglalt feladatok előkészítéséről, szervezéséről, végrehajtásáról.

    Felhívja a figyelmet a városi koncepciókkal való összhang biztosítására, és a forrásbővítés, a forráskoordináció jelentőségére.

    Felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökét és a polgármestert a Programban meghatározott feladatok folyamatos szervezésére, melynek eredményéről évente a közgyűlést tájékoztatni kell.

    Határidő: 2002. március 30.

    2003. március 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Antalics Dezső bizottsági elnök

     

     

     

  13. Tájékoztató a rendezési tervek érvényesüléséről, az új településrendezési terv előkészítéséről

Előadó: Karmazin József Városi Főépítész

 

Tüttő István: Főépítész urat kérdezem, hogy van-e kiegészítenivalója? Nincsen, köszönöm. Van-e kérdés? Hát persze a kérdés, az nem korlátozás, van-e kérdés, hozzászólás, vélemény?

Cserti Tibor: Egyszer rövid javaslatom van, az előterjesztéssel alapvetően egyetértek. Gyakorlatilag szerényen elrejti az anyag a 3. oldal 2. szakaszában, hogy talán nem lenne indokolatlan ismét a helyi tervtanács megalapítása, és ezt nyilván a város ………….. oldaláról közelíti. Én most nem szeretnék belemenni részletesen olyan kérdésekbe, hogy hogyan alakulhatott volna egyes építmények városképi arculata, hogy ha lett volna ez a tervtanács. Lehet, hogy ugyanúgy változatlan maradt volna, de egy elvi lehetőséget mindenféleképpen én látnék a városkép arculatának javításában. És ehhez a főépítész segítséget kér tőlünk. Én ezt olvasom ki ebből az anyagból. Egyfajta újragondolást, ugye utal arra az anyag, hogy az elmúlt időszakban ezt egyszer már elvetettük. Tekintettel arra, hogy új szempontok is léptek életbe, nevezetesen Győrben fog működni a Területi Tervtanács, és ezért már 8 megyei jogú város esetében újragondolásra került ez a kérdéskör, én feltétlenül javaslom ennek az ismételt áttekintését, és azt az elvi döntés meghozatalát, hogy erre a városban kerüljön sor, és egy új előterjesztés kapcsán ez kerüljön ide elénk.

Tarnóczky Attila: Annyit javasolnék, hogy a határozati javaslat egészüljön ki azzal, hogy elfogadja a határozati javaslat 2. és 3. számú mellékletével együtt, mert úgy gondolom, hogy ezzel hagyjuk jóvá azokat az ütemezéseket, amiket főépítész úr előterjesztett, különben üres a határozati javaslat.

 

 

 

Marton István: Egyetértve a napirendhez előttem elhangzott véleményekkel, én még egy apró kiegészítést javaslok, nevezetesen az első oldalon, a 2. bekezdés, hogy a főépítészi rendelet 5. § (1) b. pontja szerint és itt vastagon van szedve a következő: az önkormányzati főépítész folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési tervek hatályosulását, tapasztalatairól évente tájékoztatást ad, illetve 4 évente összefoglaló jelentést készít a képviselőtestület részére. A 4 évente után én javaslom zárójelbe beszúrni, vagy közbeékelve, teljesen mindegy, hogy az önkormányzati választást követő esztendőben. Tehát magyarul, 2002 végén önkormányzati választások lesznek, az új testület, amikor feláll, akkor gyakorlatilag kerüljön képbe, mondjuk 2003. tavaszán. Én ezt javaslom a határozati javaslatba befogalmazni. Ez ugye egy nagyon vékony kis egy mondat, amit Tarnóczky úr már egy picit megbővített, és én úgy gondolom, hogy mivel az OTÉK gyakorlatilag 2003-tól hatályos, ez még különösen kapóra is jön ebben az egy ciklusban.

Tüttő István: Ez egy központi jogszabály, amit vastag betűvel, de kiemelten szedett. A központi jogszabály ezt írja elő.

Marton István: Ezért mondtam, hogy mi nevesítsük, hogy abból a 4 évből melyik az az egy év.

Tüttő István: Szerintem semmilyen jogsértést nem követünk el, ha meghatározzuk, hogy ez mikor kerüljön sorra, mert így is eleget teszünk a törvény előírásainak. Rendben van, fölírtuk. Van-e még észrevétel? Akkor kérném a választ, főépítész úré a szó.

Karmazin József: A legutóbbi javaslathoz szeretném elmondani, hogy valóban a jogszabály pontosan évre nem határozta meg, hogy mikor kell tájékoztatót és mikor beszámolót adni, csak azt mondta, hogy 4. esetben, és itt a települések nem kezdték el a rendelet megjelenését követően ezt a munkát, mi azonban már kétszer tartottunk ilyen tájékoztatót, ez a harmadik. Tehát a jogszabályt, ha be akarjuk tartani, akkor jövőre mindenképpen beszámolót kell készíteni. Lehet ez egy plusz igény, hogy ettől függetlenül a ciklus elején is történjen meg ez.

Tüttő István: Ez pedig teljesen észszerű dolog, hogy megismerje a testület. Jó? Úgy látom, nincs több észrevétel, lezárom a vitát. Először ezt kiegészítő javaslatot kérem, fogadjuk el Marton úr részéről, tehát a választást követő évben attól függetlenül, hogy hogyan esik a tájékoztatás vagy beszámoló. És akkor a következő év első felében kerülne sor mindenképp erre tájékoztatásra. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: És Tarnóczky úr javasolta, hogy a mellékletekkel együtt értsük, a 2. és a 3. számúval. E szerint fogom szavaztatni a határozati javaslatot. Szavazunk. Tehát külön a határozati javaslatot még egyszer nem teszem fel, hanem mellékleteivel együtt.

 

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tüttő István: Igen, egybe az egészet kérem, szavazzuk meg, mert a módosításról döntöttünk.

Cserti Tibor: Javaslatomnak az volt a lényege, hogy közgyűlés fejezze ki előzetesen szándékát arra vonatkozóan, hogy egyetért a főépítész munkáját segítő helyi Tervtanács kialakításával, és ezt mondjuk június 30-ig terjessze, ennek az előkészítő anyagát a közgyűlés elé döntésre.

Tüttő István: Igaz. Kérem, akkor erről még szavazzunk. Tarnóczky úr, ügyrendi, tessék.

 

 

 

 

Tarnóczky Attila. Én a szavazást és a döntést akár ilyen értelemben is támogatom, de egy leendő döntést most megelőlegezni, hogy most egyetértünk a Tervtanács létrehozásával, ez akkor fog kiderülni. Tehát azt javaslom, hogyha megfelel képviselő úrnak, hogy június 30-ig az előterjesztés készüljön el és kerüljön vissza.

Cserti Tibor: …………… (mikrofon nélkül, nem érteni)

Tüttő István: Tehát erre vonatkozó előterjesztés. Kérem, akkor ezzel a kiegészítéssel szavazzunk, hogy egy ilyen anyagnak készülnie kell. Június 30.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

87/2001.(IV.3.) számú határozat

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a rendezési tervek 2000. évi érvényesüléséről és az új településrendezési terv előkészítéséről előterjesztett tájékoztatót a 2. és a 3. sz. mellékletekkel elfogadja.
    2. A közgyűlés egyetért azzal, hogy az önkormányzati tervtanács létrehozására készüljön előterjesztés, és azt a képviselőtestület elé kell terjeszteni elfogadásra.
    3. Határidő: 2001. június 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    4. A közgyűlés előírja, hogy a rendezési tervek hatályosulásának tapasztalatairól a jogszabályban előírt négy éves cikluson felül – az új Képviselőtestület megalakulását követő évben is készüljön összefoglaló jelentés.

Határidő: 2003. március 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

Karmazin József városi főépítész

 

 

  1. Tájékoztató a 2000. évi környezetvédelmi mérések eredményéről és a környezetállapot javítása érdekében szükséges teendőkről
  2. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

     

    Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e bizottsági elnök úr, kiegészítenivaló?

    Antalics Dezső: A mérési eredmények tükrében a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, ugyan a határozati javaslatban utalás történik a feladatokra, de konkrétan megfogalmazódott, hogy a Csónakázó-tó vizsgálata során ki kell deríteni, hogy tó nagy foszfortartalmú és kiegészítem még, mangántartalom, hogy milyen okra vezethető vissza. Több esetben a tó fürdésre alkalmatlan. Nyilván vizsgálni kell azokat a pontokat, ahol kritikus a helyzet, és erről a lakosságot megfelelő módon tájékoztatni kell. És hát a közlekedési zajmérések terén a programba javasolja a bizottság a Huszti tér – Eötvös tér vizsgálatát a következő évi programban. Mivel törvényi kötelezettsége a polgármesternek a lakosság tájékoztatása, évi tájékoztatása a környezet állapotáról, ennek tükrében úgy gondolom, hogy erre a közeljövőben sor fog kerülni, éppen ezért most a részleteibe nem kívánnék belemenni.

     

    Tüttő István: De akár ezt az anyagot le is adhatjuk. Aki úgy érzi, hogy minden adatot elolvas, az bizonyára ért is hozzá nagyon, de általánosságban is kiolvasható belőle, hogy milyen. Legfeljebb a táblázatokat nem muszáj beletenni. Köszönöm. Van-e észrevétel? Úgy látom nincsen. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    88/2001.(IV.3.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a város környezeti állapota alakulásáról szóló 2000. évi tájékoztatót elfogadja.

    Felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy – széleskörűen koordinált állapot feltárás és feladat meghatározás alapján – az Önkormányzati Környezetvédelmi Programban tegyen javaslatot a felmerült problémák megoldására.

    Felkéri a polgármestert, hogy kezdeményezzen megállapodást a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséggel, és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. §. (1) bekezdése e) pontja alapján a környezet állapotáról a lakosságot tájékoztassa.

    Határidő: 2001. május 31.

    Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök

    Tüttő István polgármester

     

     

  3. Javaslat a volt zártkerti “hegyi” utak elnevezésére (írásban)
  4. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

     

    Tüttő István: Elnök urat kérdezem, van-e javaslata, tárgyaljuk-e egyáltalán?

    Antalics Dezső: Mint előterjesztő javaslom a napirendről való levételt. Indoklás: a Településrészi Önkormányzat állásfoglalása, valamint egy még nyomosabb, illetőleg hát ez is elég nyomos, de ami a hegyközség nem kapta meg azt az időt, ami elegendő lett volna a véleményének a megalkotására. Következésképp én úgy gondolom, hogy egy körültekintő, bölcs és konszenzusos döntés szükséges az ügyben, ezért június 30-i határidő módosítást kérnék szépen ebben a témában, ezt kérném szépen megszavazni. 2001. június 30-at kérném szépen határidő módosításként elfogadni.

    Tüttő István. Kérem, szavazzunk róla. Maga az előterjesztő kéri.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    89/2001.(IV.3.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a volt zártkerti “hegyi” utak elnevezésére vonatkozó javaslat tárgyalását 2001. június 30-ig elnapolja.

    Határidő: 2001. június 30.

    Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök

    Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Mivel Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke körülbelül félóra múlva ér vissza, el kellett mennie, foglalkozzunk a többivel, és a labdarúgás témáját pedig akkor megvárjuk, hogy az elnök úr addigra valószínű az idő is elmegy. Kérem, értsenek egyet, szavazunk arról, hogy folytatjuk ezt átlépve. Szavazunk.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

     

  5. Előterjesztés a Nagykanizsa, Csengery úti, 2286/7 hrsz.-ú ingatlan egy részének értékesítéséről (írásban)
  6. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Nagykanizsa, Csengery u. 41-43. számú társasház lakóközösség közös képviselője keresett meg minket ezen helyrajzi számú ingatlan ügyében. Garázs és udvar ingatlan nevezésű ingatlan egy részének magvásárlását kéri, illetve ajánlja nekünk. Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy van-e észrevételük?

    Marton István: Gondolom, képviselőtársaim előtt is ott van a rajz. Hát az ilyen területektől nekünk nagyon sürgősen meg kell szabadulnunk, nekem ez a véleményem.

    Tüttő István: Van-e más észrevétel? Úgy látom nincs. Akkor döntsünk. Felhívom a figyelmüket, hogy alternatív a két határozati javaslat. Ezen belül is van “A” és “B” pont az A-nál. Én azt támogatom, hogy adjuk el. Kaphatunk választ a terület nagyságára? - Kérdezem az irodavezetőt. Kérem, akkor az “A”-ról döntünk, én a magam részéről ezt támogatom. Hát tudom, hogy az egyik 1.500, a másik 2.500 Ft-os m2 áron. A Gazdasági Bizottságéval értek egyet. Kérem, eszerint szavazzunk. Tehát az “A” b. pontját teszem fel először.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    90/2001.(IV.3.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése értékesíti a nagykanizsai 2286/7 hrsz-ú, önkormányzati tulajdonú ingatlannak a szomszédos ingatlanok közé beékelődött, háromszög alakú területét, közvetlenül a kérelmező Nagykanizsa, Csengery u. 41-43. számú társasház lakóközösség részére a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság határozata szerinti 2.500 Ft/m2 áron, mely az ÁFA-t nem tartalmazza.

    Határidő: 2001. május 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

  7. Tájékoztató a munkahelyteremtés alakulásáról a választási ciklusban
  8. Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester

     

    Tüttő István: Erről Törőcsik urat kérdezem, hogy van-e kiegészítenivalója?

    Törőcsik Pál: ………… az anyagot kézben tartva és áttanulmányozva. Nem szeretném túl sok dologgal kiegészíteni. Egy dolgot szeretnék elmondani talán, ez az a program, amelyet képviselőtestület tagjai és minden közszereplő programjában kihangsúlyozva emlegette, és a lakosság, a polgárok részéről is a legnagyobb elvárás, és legnagyobb figyelem kíséri, ezért én azt hiszem, hogy adott tájékoztató …………. Én azt hiszem, hogy a beszámolóból egyértelműen kitűnik az eddig tett intézkedés, a munkahelyteremtési program, és a beszámolókból a tett intézkedéseink. Én bízom benne, hogy rövidesen egy olyan eredményről számolhatunk be, ami alapvetően megváltoztatja a város eddigi gazdasági fejlődését. Köszönöm, ennyi volt a hozzáfűznivaló.

    Tüttő István: Van-e észrevétel? Kérem, lezárom a vitát. Fogadjuk el a tájékoztatót.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    91/2001.(IV.3.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a munkahelyteremtés alakulásáról adott tájékoztatót tudomásul veszi.

     

     

  9. Előterjesztés a nagykanizsai 1847/48 hrsz-ú ingatlanról (írásban)
  10. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Ez a Postakert utca problémájával foglalkozik. Itt a leendő lakók levelet írtak, közben személyesen is meg is kerestek és tárgyalt is folytattunk a Baumeister Kft vezetőjével és a lakók képviselőivel. Ez a javaslat, ami itt szerepel Önök előtt, megoldást jelentene a problémára, hiszen az egyik gond az, hogy egy tömb közepére épült volna az eredeti elgondolás szerint még egy építmény, amely ezzel a megoldással a középre kerülő építmény kikerülhetne a térből, és fenn maradna a lakók kérésnek megfelelően az a tágas belsőtér, ahol játszótér, park, egyéb kialakítható, és mód nyílna arra, hogy megfeleljünk a közúti felügyelet előírásának is. Kérdezem, hogy van-e észrevételük?

    Gyalókai Zoltán: Az az igazság, hogy az előző közgyűlésen kértem hozzá egy térképet, a térkép a beépítést nem tartalmazza. Én el tudom fogadni ezeket a határozati javaslatokat azzal, hogy bizony ezt utaljuk bizottsági ülésre. Ugyanis ezt a bizottság, az éppen illetékes bizottságok egyike sem tárgyalta. Én azt javaslom, itt a határidő szeptember 30., én úgy érzem, hogy egy bizottsági tárgyalás belefér ebben az időbe.

    Dr. Csákai Iván: Előttem van a tervrajz, ami alapján a közgyűlés döntött, ami itt tömbbelsőben semmiféle belső építményt nem ………., hanem parkírozót engedélyezett, és semmiféle tömbbelső beépítést nem. Itt felmerül az a kérdés, hogy az a két út megvásárlásával, mivel beépítési százaléka magas, és a közben a közgyűlést kikerülve valaki a tömbbelsőbe, a parkírozó helyére egy újabb “kiskastélyt” akar oda építeni, az út megvásárlásával csak a beépítettségi százalékot akarja elérni, annak megfelelően akarja valahol a közgyűlést átjátszani. Én nagyon kérem, hogy a Gyalókai úr által felvetetteket vegyük figyelembe, mert ez szerintem egy ügyrendi kérdés, hogy a közgyűlés csak olyanhoz járulhat hozzá, amelyik az eredeti tervnek megfelelő beépítést engedélyez.

    Tüttő István: Azt megkérdezem azért irodavezető asszonytól, hogy ez egyéb problémát nem jelent-e az éppen oda építkezni kívánóknak? Mert ugye az volt a kérés, hogy ezt most mindenképpen tárgyaljuk meg, hiszen azt én is tudtam, hogy nem tárgyalta meg a bizottság és ez volt a kérés.

    Szokolné Dr. Szolik Enikő: Én arról tudom tájékoztatni a tisztelt közgyűlést, hogy a beruházó, illetve itt a vásárolni szándékozó kft-nek sürgős lenne, pont azért, hogy patthelyzetet feloldhassa, hogy megoldhassa azt, hogy ne építse be ezt a belső területet. Tehát a beruházó ………... tehát belső tömbbe nem épüljön ház.

    Tüttő István: Mert ezt kifogásolják a lakók.

    Szokolné Dr. Szolik Enikő: Ezt a beruházó polgármester úr, …….. jelentette ki, hogy ez a szándék a természetesen, és ha a közgyűlés úgy foglal állást, hogy a bizottság részletesen meg akarja vizsgálni és meg akarja hallgatni a beruházót, erről hoz döntést.

    Tüttő István: Kérem, szavazásra teszem fel, az volt a javaslata Gyalókai úrnak, hogy bizottságok elé vigyük be. Kérem, szavazzunk erről. Marton úr ügyrendi?

    Marton István: Elnézést polgármester úr. Csak annyira ügyrendi, hogy a térkép- és rajzolvasó képviselők nevében, már bocsánat, kikérem magamnak, hogy ilyen papírt kapok, amiből semmi az ég egy világon nem derül ki. Tehát természetesen ezt le kell venni napirendről. Ha a beruházónak gondja van, akkor gondoskodott volna döntésképes anyag elénk kerüléséről.

    Tüttő István: Rendben van. A javaslat úgy szól, hogy vigyük bizottság elé. Kérem a szavazatukat. Aki igent nyom, az a bizottsági szakaszba utalás mellett dönt.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    92/2001.(IV.3.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a nagykanizsai 1847/48 hrsz-ú ingatlan értékesítésére vonatkozóan az illetékes bizottságok véleményét kérje ki, ezt követően a javaslatot ismét terjessze a testület elé.

    Határidő: 2001. április 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Tüttő István: És akkor megkérem az irodát, hogy megfelelő térképpel is támasszuk alá a leírtakat.

     

     

  11. Kiss László képviselő önálló indítványa a munkahelyteremtés érdekében
  12.  

    Tüttő István: Megkérdezem Kiss urat, hogy még kíván-e szóban ehhez még hozzátenni?

    Kiss László: Polgármester úr, köszönöm. Nem kívánok szólni. Gyakorlatilag én tartom magam a Gazdasági Bizottságnak az idézett határozatához. Úgy vélem, hogy ez az anyag csak a határidő betartása szempontjából került ide vissza. A Gazdasági Bizottság határozatának megfelelően, ha elkészült ez az elemzés a 2000. évi zárszámadásig, akkor térünk rá vissza.

    Tüttő István: Akkor a határidőt e szerint módosítjuk.

    Kiss László: Igen.

     

    Tüttő István: Április 30. Ezt úgy is bizottsági szakaszba kell utalni. Kérem, fogadjuk el, hogy oda. Szavazunk róla.

     

    A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: És volt egy 2. pontja, amely felkéri a polgármestert, hogy Gazdasági Osztállyal dolgozzon. De hát ugye ennek a függvénye. De hát erről döntöttünk, hogy a bizottság döntse el. Így megfelel Kiss úr?

    Kiss László: Polgármester úr, nem értem, hogy miért kell ezt ismét bizottsági szakaszba utalni, az indítványt, az összes bizottság megtárgyalta, és Gazdasági Bizottságnak volt ez a javaslata, hogy 2000. évi zárszámadás kapcsán térjünk rá vissza, miután a Gazdasági Osztály, vagy illetékese gazdasági szervezet az igénybevételnek a tervezetét, a lehetőségeit kidolgozta.

    Tüttő István: Jó rendben van, akkor még egyszer azért felteszem, mert lehet, hogy az előbb félreértettük, akkor nem bizottságok döntéséről van szó, hanem a zárszámadás idején ezt újra tárgyaljuk. Akkor erről szavazunk.

     

    A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    93/2001.(IV.3.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Kiss László képviselőnek a munkahelyteremtés támogatására vonatkozó önálló indítványát a támogatás igénybevételét szabályozó rendszer kidolgozását követően, az önkormányzat 2000. évi költségvetési zárszámadása után tárgyalja.

    Határidő: 2001. április 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Szünet

     

     

  13. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft. közötti szerződés módosítására

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Akkor megkérem Tóth Lászlót, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökét, hogy szíveskedjen minket tájékoztatni, mert a bizottság tárgyalta a szerződéssel kapcsolatos kérdéseket.

Tóth László: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság 2001. március 20-ai napi ülésén tárgyalta a “Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nagykanizsai I. számú Futball Club Szolgáltató Kft. közötti támogatási szerződés módosítására” című előterjesztést. Elöljáróban elmondanám, hogy a bizottság 5 igen, 1 nem és 1 tartózkodással a Nagykanizsai I. számú Futball Club Szolgáltató Kft. által készített támogatási szerződést támogatja az alábbi módosításokkal. Az Önök előtt levő szerződés 1. “C” pontja helyett a következőt javasolja: 2001. január 30. napján a Támogató már átutal a Támogatottnak 10 millió, azaz Tízmillió forint összeget. A 6. pont helyett: 2001. év hátralevő részében, tekintettel a jelen szerződés 1. “C” pontjában foglaltakra és a 2001. január 30-ai napján kifizetett 10 millió Ft-ra, azaz Tízmillió forintra, még 30 millió Ft-ot, azaz 30 millió forintot juttat a támogatott részére a következő ütemezésben: 2001. április 5-ig 20 millió Ft, 2001. július 30-ig 10 millió Ft. A módosítás miatt a 4. és 5. pont a következő kiegészítéssel kezdődik: 2002. január 5-től. A 8. pont helyett a Zárda utca 16. szám alatti sportlétesítmény használatára és üzemeltetésére vonatkozó feltételeiket külön szerződés rögzíti. A 20. pont: az egyéb rendelkezések 19. pontja helyett a szerződő felek kijelentik, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nagykanizsai I. számú Futball Club Szolgáltató Kft. között a MÁV NTE tulajdonszerzését megelőzően 2001. január 25-e napján kötött szerződést jelen szerződés aláírásával egy időben közös megegyezéssel megszüntetik. Az a I. FC Kft. képviseletében bizottsági ülésen részt vett Károlyi Csaba a módosításokkal egyetértett.

Birkner Zoltán: Átgondoltuk, Gazdasági Bizottsági ülésen is elég sokat beszélgettünk róla, és egyébként is átgondoltuk ezt a szerződést. Az Ügyrendi Bizottság módosító javaslatait is megbeszéltük. Következő javaslatom lenne. A 6-at, azt nem tartanánk szerencsésnek elfogadni, a 6. pont módosítását, ugyanis ebből egyetlenegy dolog olvasható ki, hogy az 40 millió Ft támogatási összeg, amit a város ebben az évben - még egyszer kiemelném, ebben évben - szánt a Futball Club működtetésére az első félév végére, tehát tulajdonképpen a VII. hónapra teljesen felhasználásra kerülne. Félő, hogy akkor az őszi szezonra ismételten nem maradna pénze a Futball Club Kft-nek és újra kezdődne a tánc két év - két év? - sok év óta folyik a városban. Éppen ezért az a javaslatunk, hogy maradjon az eredeti, tehát április 5-ig 10 millió Ft, július 5-ig a harmadik 10 millió Ft és október 5-ig a negyedik 10 millió Ft - negyedéves bontásban kerülne átutalásra. De és a folytatom, tehát ez semmiképpen nem szeretnénk elfogadni, ezt a 6. pontot. 8. pont helyett elfogadjuk azt a javaslatot, amit az Ügyrendi Bizottság adott, azzal a kiegészítéssel, hogy azért egy kötött összeg legyen ez. Ugye ez arról szól, hogy a szerződő felek az Zárda utca 16. szám alatt lévő sportlétesítmény használatára és üzemeltetésre vonatkozó feltételeket külön szerződésben rögzítik. Az a javaslatunk, ennek a szerződése, valóban készüljön egy külön szerződésként. Ennek a keretösszege 10 millió Ft legyen. Ennek a 10 millió Ft-nak a felhasználása pedig úgy történjen meg, hogy a II. negyedév, tehát április 5-ig kerülne átutalásra az első részlete, és október 5-ig a második részlete. Azt hiszem, akkor mindent megtettünk annak érdekében, és nem felejtsük el az eredetihez képest akkor ez már 40 plusz 10 millió Ft összeget jelent, hogy valóban a kiírásnak megfelelően jártunk el, nem tértünk el annak egyetlenegy pontjától sem, és igyekszünk biztosítani az őszi szezonra is a működési feltételeket, azzal időarányosan, hogy egy maradék 10 millió Ft-ot október 5-ig adjuk át Futball Clubnak. Ezekkel és az összes többi módosítással egyébként, amit elénk terjesztett Károlyi Csaba úr, illetve az Ügyrendi Bizottság adott, azt elfogadjuk.

Tüttő István: Van-e még észrevétel?

Tóth László: Mint minden szerződés, két jogi személy közötti jogügylet. Én úgy gondolom, akkor járunk el tisztességesen, hogyha Károlyi urat is meghallgatjuk ebben a témakörben, hogy ő neki ez így megfelel-e.

Tüttő István: Megkérdezzük Károlyi urat, hogy az itt elhangzottakra szíveskedjék reagálni, és hát ugye azt is szíveskedjék közölni, hogy ezen módosítások szükségesek-e, hogy még az elnökség megvitassa vagy áldását tudja rá adni.

Károlyi Csaba: Én azt hiszem, hogy viszonylag korrekt előterjesztést hallottam a Birkner Zoltán úrtól, képviselő úrtól. Én azért hadd tegyek hozzá egy megjegyzést. A pénzt, azt nem akkor kell adni, amikor van vagy eszünkbe jut, hanem amikor szükség van rá. Az első 10 millió, azért kértem én egy kicsit többet, mivel az első féléves megállapodások a labdarúgók és a Futball Club között olyan nagyságrendűek, hogy ebből nagyon nehéz kigazdálkodni úgy, hogy a létesítményt és a játékosokat normálisan és időben fizetni lehessen. Ezen felül még különböző járandóságokat kell fizetni. Hadd mondjam el, hogy úgy vettem át a márciusban a létesítményt, már magát és az egész rendszert, hogy óriási gáz, víz, energia tartozás halmozódott fel, telefont, postánkat is jelen pillanat kikötötték, hiszen havi 120-140 eFt-os telefondíjak voltak. Hadd mondjam el, hogy egyelőre elképzelhetőnek tartom, hogy a volt ügyvezetővel peres eljárások lesznek, hiszen közel 2 millió Ft-os igénnyel állt a Futball Club elé, miután visszahívtuk a megbízatásából. Hadd mondjam el képviselő urak, hogy vannak hátralékos számlák. Tegnap előtt kaptam egy 76 eFt-os számlát, és még ki tudja, hogy mennyi jön, amelyik ´98-tól fogva nem fizetett munkáltatói nyugdíjpénztár hátralékot tartalmaz. Tehát én nem azért kértem azt a plusz pénzt, hogy könnyebben virgonckodjunk, és megpróbáljunk a II. félévben még kuncsorogni, mivel én már kijelentettem egyszer Önöknek, hogy soha többet az életben nem jövök ide kéregetni. Egyszerűen ezt láttuk alkalmasnak arra, hogy az új stáb fölállva, el tudjon menni, pénzt összeszedni. A bizottságok, amikor tárgyaláson ott voltam, a Bicsák képviselő úr nagyon jól mondta, hogy el kell menni, pénzt kell keresni, szedni össze, vállalatokhoz is - ez a mi feladatunk. Azért hadd jegyezzem meg tisztelt uraim, az átnézett anyagokból az tűnik ki, hogy az utolsó szponzori szerződést a Grabant János ügyvezető igazgató úr kötötte. Óriási lemaradásai vannak. A kint lévő plakátok mind lejártak. Én azt hiszem, hogy ahhoz, hogy a menet ne álljon meg, és ne kelljen cigánykodni a labdarúgókkal - kellett volna. Én egyébként elfogadom természetesen, az lesz a feladatunk, hogy ebben a másfél hónap alatt azonnal 10 millió Ft-ot próbáljunk meg előteremteni. A mi stábunk, mindent elkövetünk, hogy előteremtsük. Ha nem, akkor azt hiszem, talán jó lesz a Nagykanizsa városának a másik 20 millió Ft-ja.

Birkner Zoltán: Tisztelt Károlyi Csaba Úr! Valóban, az fajta féltő szándék vezet minket ebben az ügyben, ha ezt mondhatom, és ezt kérem, ne vegye cinikusan most, mert nem az célom vele, hogy az őszi szezonra is, mert azért egy szezonkezdet a II. osztályban valószínű ugyanolyan nehézségekkel fog járni, még ha átkötött szerződések lesznek és minden egyéb, tehát én megértem, hogy Károlyi urat köti egy június 30-ig szóló szerződésköteg. Éppen ezért látom ennek a nehézségét, és megértem. De hát azért azt gondolom, hogy Ön egy felelősség teljes ember, amikor vállalták ennek a Futball Club Kft. az üzemeltetését 40 millió Ft éves támogatási összeggel, akkor gondolom, felmérték ennek a lehetőségeit. Gondolom, felmérték a támogatói kört is. És azt is feltételezem, hogy tisztában volt a megkötött szerződésekkel, különben felelőtlenség lett volna ugye, egyáltalán pályázni. Éppen ezért ezek után javasoltam azt, amit javasoltam. Maradjon a támogatás az eredeti bontásban, mert sajnos nagyon rossz tapasztalataink voltak az elmúlt években futball-támogatás ügyben. Sokszor hallottuk ezt a fajta kijelentést, hogy többet nem. Ez egy fajta folytonosságot biztosítana. És az igaz, hogy a kiírásban nem volt külön kezelve a létesítmény fenntartására vonatkozó dolog. Éppen ezért javasoltjuk azt, valóban ez legyen egy külön szerződés. Éppen ezért javasoljuk azt, hogy a város vállaljon ebből. Vállalja azt, amit egyébként a KÖGÁZ szerződés által, KÖGÁZ-zal kötött szerződésben is tulajdonképpen vállalnunk kell, ennek a fenntartását bizonyos szempontból, ez az 5-5-millió Ft ezt biztosítaná. Úgyhogy éppen ezért tartottuk fontosnak ezt a javaslatot. Kérem, gondolják át. Ha támogatható, akkor fogadják el, ha nem, akkor természetesen marad az eredeti.

Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincsen. Kérem, lezárjuk a vitát. Módosító indítványok hangzottak el. Birkner úr javaslata volt az utolsó módosító indítvány. A módosítás végül is egyes részeiben nem volt módosítás, mert az eredetinek a fenntartását javasolta. Megkérdezem elnök urat, hogy elfogadja-e? Elfogadja elnök úr. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke elfogadta Birkner úr javaslatát, hiszen Birkner úr is egy részével egyetértett. A 6. pontban pedig ahhoz ragaszkodott, hogy az átadás az eredeti elképzelés szerint negyedévenként 10-10 millió Ft-ban, ami az eredetiben volt, és ugye mi pedig kiegészítjük annyival 5-5 millió Ft-ot az úgynevezett fenntartási költségekre szavazunk meg. Kérem, csomagban szavazzunk róla. Csak össze akartam foglalni, hogy miről szavazunk. Csomagban szavazunk. Hát magyarul, az elhangzottakról. Kérem, szavazunk.

 

A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Mivel költségvetést érint, így nem szavaztuk meg. Mi az, amit megszavaztunk akkor? Annyiban érint, hogy 5-5 millióval megnöveljük a kiadást.

Tarnóczky Attila: Magam részéről nem szeretnék a szerződésszegő állapotába kerülni, és a hozzászólásom, az szabálytalan, elismerem, de a következőt javaslom. Április 5-i dátummal 10 millió Ft-ot a klubnak működésre, és 5 millió Ft-ot a pálya fenntartására utaljunk át. És a vitát onnan folytassuk, hogyha ez az Önök véleménye. Nekem az előterjesztett megoldás megfelel természetesen. Sajnálom, hogy nem ment át.

Tüttő István: Marton úr kíván még javaslatot tenni, mert ugye lezártuk a vitát.

Marton István: Hát személyes magtámadtatás miatt kénytelen vagyok szólni. Nevezetesen elképesztő, hogy a tulajdonos képviselője miket állít, hogy 2 millió Ft-os összegre van beperelve általam. Még be sincs perelve, be lesz, de töredékére. Hogy a számlák sokasága nincs kifizetve. Ő aláírta, amikor én átadtam neki március 8-án reggel, hogy 1 milliónyi kifizetetlen számlát vett át. De nem kívánom sorolni egy hiteltelen ember megnyilvánulásait.

Tüttő István: Ügyrendi gomb - Kelemen Z. Pál úr.

Kelemen Z. Pál: Ebben a közgyűlésben senki nem sértette meg Marton István urat fülem hallatára, Ő viszont sérteget. Kérem, szíveskedjen rendre utasítani.

Marton István: Az volt a sértés, amit én kaptam. (mikrofon nélkül)

Tüttő István: Kérem, a vitát lezártuk Tarnóczky úrnak volt még egy javaslata. Csak én ezt a javaslatot azért tudom nehezen értelmezni, mert ha ezt így külön megszavazgatjuk, akkor ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag pontonként majd külön elfogadjuk a szerződést, ezt egybe kell. Akkor megkérdezem még egyszer, hogy hogyan érted? Mert ugye most arról döntenénk a javaslatodra, hogy tartsuk be az eredeti javaslatból a 6. pontot.

Tarnóczky Attila: Tehát ugye ezért addig nem utalta át a közgyűlés egy fillért sem a klubnak, mert nem volt ez a bizonyos megállapodás. A megállapodás valóban két fél dolga, de mi kötöttünk egy üzletet a klubbal, hogy évi 40 millió Ft támogatást biztosítunk. A kiírásban, őszintén valljuk be, a megállapodás feltételeiről nem volt szó. Én úgy érzem, és nem szoktam a focira őrült pénzeket megszavazgatni, hogy az erkölcsi kötelességünk az, hogy most mindenféle megállapodás nélkül a 10 millió Ft működési támogatást, az 5 millió Ft-nak létesítmény fenntartási összegét fizessük ki, és a megállapodást a későbbiekben próbáljuk a II. félévig nyélbe ütni. Akkor nem mondhatja ránk senki, hogy azért fog esetleg rosszul szerepelni a csapat, mert amit ígértünk, azt nem teljesítjük. Pillanatnyilag ebben a helyzetben vagyunk.

Tóth László: Akik figyelték az elmúlt években a viszonyomat a futballhoz, még a legelvetemültebbek sem tudják azt mondani, hogy elvtelenül támogattam a futballt, de most igenis a közgyűlés szavahihetősége forog fenn, ha ezt az együttműködési, vagy a támogatási szerződésre nem adjuk a szavazatunkat, akkor nagyon rosszul jövünk ki ebből az üzletből. Én javaslom, hogy alpolgármester úr előterjesztését támogassuk.

Bicsák Miklós: Nagy tisztelettel örülők, hogy két ilyen nem támogató, mint Tarnóczky alpolgármester úr és Tóth László képviselőtársam most hirtelen támogatja Nagykanizsa város és a II. osztályban lévő labdarugó csapatát. Csodás dolog. Ezt azért is mondom, mint egyénileg támogató, és azért is mondom, mint aki 6 éve képviselő és kiálltam az NB-I-től az NB-II-ig, hogy a városnak szüksége van a labdarúgásra. Csodás dolog. El tudom fogadni, és abban a szempontból támogatom Tarnóczky alpolgármester úrnak a javaslatát, ha nem a II. félévben, hanem záros határidőn belül a szerződések a tulajdonoséval megfelelő időben alá lesznek írva. Ezzel az úgynevezett negyedéves 10 millió Ft-os átutalás, és plusz azt 5 millió, amit tetszett javasolni a létesítményfenntartásra, de egy megfelelő határidőt. Március vége van, április eleje van, sajnos a csapat ……………… a város vezetése vagy az új tulajdonos úr komolyan gondolta megvásárlást, és akarja a futballt továbbra is fenntartani, vagy nem akarja, erre a város sportszerető közönségének szüksége van és tájékoztatni kell. Ne csak a város nyakába maradjon, ahogy eddig érveltek a képviselőtársaim, hogy mindig mi támogattuk. Most öntsünk tiszta vizet. Én is hajlandó vagyok így, de szeretném, mondom, most is hangsúlyozom, mint egyénileg támogató is, hogy kérem szépen, határidőt adjunk. Amennyiben a tulajdonos úr nem teljesíti, vissza kell venni tőle vagy semmisnek. Mert a vállalkozásban, az üzleti életben ez így zajlik.

Tüttő István: Javasolj egy határidőt.

Bicsák Miklós: Javasolom én április 30. határidőt. Kérem a tisztelt közgyűlést, szavazza meg.

Tüttő István: Én még annyit hozzátennék, Tarnóczky úr javaslatát én is támogatom azzal a megszorítással, hogy amit átadunk természetesen, ez az eredeti összegünknek a megelőlegezett része. Tehát nem onnan ketyeg újra majd a forrás. Kérem, szavazzunk erről. Tehát április 30. határidővel 10 milliót a Futball Clubnak és 5 milliót a működés. Április 30. a szerződéskötés. Uraim, egy dolgot azért szeretnék a figyelmükbe ajánlani. Nekem nem szabhatnak olyan feltételt, amiben Önök úgy döntenek, hogy nem. Hát Önök döntik el, hogy szerződést köthetünk, vagy sem. Hát éppen azt döntötték el, hogy nem. Jó, április 30-ig igyekszünk olyan módosító indítványt idehozni, hogy a megszavazásának esélye növekedjen. Kérem, szavazzunk. Az, hogy 10 millió plusz 5 milliót átadunk. De ez a szerződés, a szerződésben meghatározott összeg része, tehát nem lehet másképp kezelni.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Tüttő István: Tóth László úr, Ügyrendi Bizottság elnöke, ügyrendi gombot nyom.

Tóth László: A futball támogatási szerződés nemleges szavazatával a közgyűlés arról döntött, hogy ettől a perctől kezdve nem kívánja támogatni a Futball Clubot és az érvényes szabályok szerint jelen pillanatban nincs futball Nagykanizsán. Tehát magyarán nem támogatjuk a kft-t, el kell rendelni a felszámolását.

Tüttő István: Én azt hiszem, ezt mindenki tudja. Tarnóczky úr ügyrendi gombot nyom, és utána Györek úr.

Tarnóczky Attila: Én nem tudom, ebből a zsákutcából mi a kiút, mert rettenetes zsákutca. Ne tessenek azt hinni, akik hajlandók megszavazni ezt a változatot, hogy jót tesznek az önkormányzatnak, mert hogy per tárgya leszünk, az biztos, és megalapozottan, mint szerződésszegők És innentől kezdve úgy gondolom, hogy még az a kérdés is felmerül, hogy polgármester úrnak, mint a város sorsáért felelősséget érzőnek és erre megbízott személynek, a közgyűlés mostani döntése ellenére, nem kell-e átutalni a pályázatban meghirdetett összeg arányos részét, mert ez a közgyűlés fogadta ezt el.

Tüttő István: Miről nem szavaztunk? Hát föltettem, hogy 10 millió plusz 5 millió. Hát ez volt szavazva. Azért, mert addig nem tudom átutalni, amíg alá nincs írva a szerződés. Hát addig nem lehet. Egy pillanat, hát most nehogy azt mondjátok már, hát most ki miatt nincs szerződés?

Tarnóczky Attila: A dolog története az, hogy ez a testület meghirdette eladásra a kft-t. Ha megengedik, hadd emlékeztessek mindenkit arról, hogy kiírásban nem szerepel semmiféle támogatási megállapodás. Utána döntött úgy a közgyűlés, hogy ennek a támogatási megállapodásnak meg kell születni. Ez az a döntés, ami pillanatnyilag akadályozza, a közgyűlés döntése akadályozza az arányos támogatás kifizetését. És innentől kezdve szerintem bíróság előtt nem lehet arra hivatkozni, de hát a város közönsége előtt sem, hogy mi az oka annak, hogy a 40 millió Ft arányos részét nem utaljuk át. Felfoghatatlan.

Tüttő István: Ügyrendi - Törőcsik Pál.

Törőcsik Pál: Szeretném felhívni a figyelmüket, és kötelességemnek tartom figyelmeztetni Önöket, hogy a jelenlegi állapot érvénybe maradása esetén nekünk nem fizetni valónk lesz, ezért kérném egy olyan megoldás kidolgozását, de most, még mielőtt befejeznénk ezt a közgyűlést, amelyben ennek elejét tudjuk venni. Kérném, hogy azt a javaslatot még egyszer fontoljuk meg, amit polgármester úr már egyszer szavazásra feltett, de ezt a szempontot még nem kellőképpen hangsúlyoztuk ki. Kérném az ügyben, hangsúlyozom, a város kőkemény anyagi érdeke sérül, hogyha nem eszerint járunk el.

Tüttő István: Dr. Fodor Csaba következik, ügyrendi gomb.

Dr. Fodor Csaba: Azt szeretném mindenkinek, bár tudom, hogy a jelen politikai helyzetben szokatlan lesz, amit mondok, de azért szeretném, ha azt mindenki tudomásul venné, hogy a polgárjogi jogviszonyban szerződéskötés tekintetében a felek egyenrangúak. Nem lehet itt az erő pozíciójából diktálni. Lehet, hogy az egyik fél az önkormányzat, lehet, hogy a másik fél egy gazdálkodó szervezet, vagy gazdasági társaság, éppen, mint jelenesen, de az önkormányzatnak nincs rá joga és nincs ráhatásköre, hogy az erő pozíciójából diktáljon. Szerződés attól szerződés, hogy két egyenrangú fél írja azt alá. Ezt kérem, mindenki szíveskedjen tudomásul venni. Egyébként meg teljesen egyetértek alpolgármester urakkal, kockázatos játékba kezd az önkormányzat, a közgyűlés, ha ezt nem szavazza meg. Egyébként már ez nem ügyrendezett nem hangzott el, de fontosnak tartom elmondani, és azért értettem egyet a Birkner képviselő úr javaslatával, mert Gazdasági Bizottságon ezt elég pontosan kibeszéltük. Azért van szükség arra plusz a 10 millió Ft-os keretre, mert ezen a Zárda utcai sportlétesítményen nem csak a focicsapat, nem csak a kft. által üzemeltetett vagy működtetett sportolók vannak jelen és használják a létesítményt, ha nem használják a létesítményt más egyesületekhez - jelesen atléták - is tartozók, továbbá iskolák is. Ez arról szól, hogy az önkormányzat azt mondta, hogy 40 millió Ft-ot megér neki az, hogy Nagykanizsán I. vagy II. osztályú, tehát profi ligás focicsapat legyen. Azt gondoljuk, hogy 12 milliárdos költségvetésből 40 millió Ft-ot erre a célra lehet adni. Ez egy dolog, amíg a feltételek teljesülnek, és az egy másik dolog, hogy emellett elismeri az önkormányzat, hogy ezt a létesítményt önkormányzati célokra más szervezetek, intézmények, egyesületek is igénybe veszik, és ez a működtetési költségekhez való hozzájárulás, ez a 10 millió Ft, amit Birkner képviselő úr mondott. Erről szól a történet, ezért javaslom én még egyszer, hogy szavazzuk ezt az egészet, mert így helyes, így igaz és ez volt a Birkner képviselő úr, amit mondott, a mögöttes tartalom, legalábbis, ha jól emlékszem, Gazdasági Bizottságon ez hangzott el. Elnézést, hogy az utóbbi nem volt ügyrendi.

Tüttő István: Arra is emlékeztetem Önöket, hogy a 35 millió, amit annak idején megszavaztunk még vásárlás előtt, annak is része volt a működésre fordítandó költség. Marton úr - ügyrendi.

Marton István: Polgármester urat arra figyelmeztetném, hogy egy pályázó pont azért nem nyert, mert továbbra is ezt kérte. De nem ezért kértem szót, hanem azért, hogy a 10/2001. január 30-án hozott határozata a közgyűlésnek szerződéskötésre január 31-i határidőt írt elő, ami természetesen azért irreális volt. Utolsó mondata így hangzik: az adásvételi szerződés megkötésével egyidőben az önkormányzati támogatásra vonatkozóan együttműködési megállapodást kell kötni. A pályázatban az volt, hogy szerepeletetéshez adunk 40 milliót az I. vagy a II. osztályban. Az nincs benne, hogy mikor, hogyan, tehát elméletileg ez adható akár február 1-jén is, de mondjuk december 31-én is. Ezért kellett volna az elmúlt bő két hónapban megállapodni valamiben. Én nem nagyon találkoztam még olyannal, hogyha valaki pénzt ad valamire, akkor a másik fél köti a feltételeket, hogy ugyan már mivel hajlandó elfogadni azt a rongyos 40, vagy ahogy itt most hallom, 50 millió Ft-ot. Ez úgy gondolom, hogy a versenykiírást sérti, ha a 40-ből netán 50 lesz. És volt itt késve beadott pályázat, ami egy vagy két nap késedelemmel érkezett. Hát én úgy gondolom, hogy közgyűlés nem járt el helyesen, amikor nem foglalkozott vele, és azt a pályázatot, például el bírom képzelni, hogy lehetett volna nyertesnek minősíteni, abban az esetben, ha a két szerződés megkötésének a feltételei nem állnak fenn az első helyezettel, mert azt általában mindenütt így csinálják, hogy legalább másodikat hirdetnek, még közbeszerzési pályázatokon is. Elég, ha megemlítem például a könyvtárépítést is, ahol első kettő lett kihirdetve. Tehát itt az önkormányzat nem járt el valami túl szerencsésen. De olyanról én még nem hallottam, hogy szerződés nélkül a 10 milliókat csak úgy kiadják. Ez a további zsarolhatósági állapot fenntartása. Én úgy gondolom, hogy az új tulajdonosnak, annak kellett volna meggondolni komolyabban a dolgokat.

Tüttő István: Hát pénz átutalásra azért nem került eddig sor, mert nem volt aláírva a szerződés. Birkner Zoltán - ügyrendi gomb.

Birkner Zoltán: Azt reméltem, hogy keresztül fog menni a javaslatom annak idején, nem ment keresztül. Azt gondolom, volt egy javaslat, hogy tegyük fel újra szavazásra, én ezt támogatom. De én szeretnék egy “B” tervet is előkészíteni, mert hát azért az lenne a legrosszabb, hogyha most megint úgy állnánk föl, hogy nem oldottunk meg valamit. Változatlanul tartom azt, én úgy gondolom, hogy néhány képviselőtársam azért nem szavazta meg, mert a plusz 5 milliót nem hajlandó megszavazni. Mindenki gondolhatja úgy, ahogy gondolja. Tehát ha így van, akkor azt hiszem, hogy a polgármesternek kötelessége feltenni azt a szavazást, hogy menjen a szerződés, akár menjen azokkal a javaslatokkal, amit az Ügyrendi készített, persze 6. helyett ugye az eredeti maradjon bent. A 8-ba nem tegyünk egyelőre semmit. Én mondjuk azt, hogy 10 millió Ft. A 8. pont térjen vissza április 30-ig, és a szerződés aláírható. És a 10 millió Ft pedig április 5-ig. És akkor, ha továbbra úgy gondolják a képviselőtársaim, vagy nem akarják, vagy nem támogatnák plusz 10 millióval, akkor azt mondom, hogy természetesen, ha nem lesz meg e mögött a plusz 14 kéz, akkor nem lesz ez benne, de a szerződés, és tudom, hogy most baj van, mert az a kérdés, hogy a másik fél aláírja-e így. Nagyon remélem, hogy a működtetés és működés érdekében hajlandó, mert változatlanul azt gondolom, hogy a 8. pont, az eleve tervezett 8. pontban ugyanis nem volt összeg. Ne felejtsük el, hogy az ügyrendi javaslata szerint, még összeg sem volt. Tehát én most nem teszek semmi más módosítást, csak azt, hogy a 6. pont legyen az eredeti szerinti, azaz 4 részletben - április 5. július 5., október 5. És a 8. pontra április 30-ig, tehát annak legyen a határideje az április 30. És kérem, akkor ezt egy “B” tervként fogadjuk el.

Tüttő István: Szavazunk erről.

 

A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

94/2001.(IV.3.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság között kötendő támogatási szerződésre vonatkozó 52/2001.(II.27.) számú határozatát hatályon kívül helyezi.
    2. A közgyűlés a Kft. által készített támogatási szerződéssel – a módosításokra figyelemmel – egyetért, felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására.

      Határidő: 2001. április 15.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. felkéri a polgármestert, hogy a Zárda u. 16. szám alatti sportlétesítmény fenntartására vonatkozó megállapodás tervezetet terjessze a közgyűlés elé.

Határidő: 2001. április 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

Tüttő István: Akkor van focink. Megköszönöm a döntésüket, és reggel értesítjük Károlyi Csaba urat a mostani döntésről. Aljegyzőnő szeretne tájékoztatást adni.

Dr. Gyergyák Krisztina: Tisztelt Közgyűlés! A Közigazgatási Hivatal állásfoglalása birtokában, mely Önök előtt van és kiosztásra került, szeretném jelezni a közgyűlésnek, hogy a március 27-i ülésen a Nagyrác utca 22/b. szám alatti ingatlanon 10 darab bérlakás kialakításáról szóló előterjesztés kapcsán névszerinti szavazást 8 igen szavazattal rendeltek el - tehát Közigazgatási Hivatalnak az állásfoglalása birtokában szeretném jelezni, hogy a szavazás nem volt törvényes, illetve érvényes.

Tüttő István: Aljegyzőnő kérem, ismételje meg, mert nem ugyanarra gondolnak.

Dr. Gyergyák Krisztina: A név szerinti szavazáshoz, tehát ami arról szólt, hogy név szerinti szavazás legyen, ott a közgyűlés 8 igen szavazattal, 10 nem szavazattal és 7 tartózkodással fogadta el a név szerinti szavazást. És ez a Közigazgatási Hivatal állásfoglalása értelmében nem érte el az Önkormányzati törvény szerinti többséget, azaz az egyszeri többséget. Csak ezt szerettem volna jelezni a közgyűlésnek.

Tüttő István: Azért, mert a Közigazgatási Hivatal állásfoglalása az, hogy egy képviselő javaslata, miszerint, hogy tartsunk névszerinti szavazás, az nem úgy tekintendő, mint az ¼-e a képviselőknek indítványozná, mert azt írásban kell megtenni. Ugye az SZMSZ-ünket módosítani is kell. A vezetőin megállapodtunk, hogy Önök elé terjesztünk egy javaslatot. Kérem, erről még szavazzunk.

Tarnóczky Attila: Arra még visszatérhetünk, de most akkor fejezzük be ezt a rövid kis témát. Technikailag azt javasolnám képviselőtársaim, döntsük úgy, ezt tegyük fel szavazásra, hogy ezt a bizonyos eredményt, illetve szavazást a névszerinti szavazás elrendelése ellenére magunkra nézve kötelezőnek tartjuk. Tehát ne magáról az eredeti témáról szavazunk újra.

 

Tüttő István: Kérem, szavazzunk arról, hogy annak ellenére, hogy Közigazgatási Hivatal kifogásolta, elfogadjuk az Ő véleményét, de deklaráljuk, hogy azt a döntésünket nem kívánjuk megmásítani, nem módosítjuk. Kérem, szavazzunk róla.

 

A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

95/2001.(IV.3.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Zala Megyei Közigazgatási Hivatalnak a 2001. március 27-i közgyűlésen történt név szerint szavazásra vonatkozó állásfoglalását tudomásul veszi, ugyanakkor a Nagykanizsa, Nagyrác u. 22/b. szám alatti ingatlanon 10 db bérlakás kialakítására vonatkozó döntését megerősíti, azt magára nézve kötelezőnek elismeri.

 

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén, az ülést 18.40 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

 

 

Kmf.

 

 

Dr. Gyergyák Krisztina
Tüttő István
aljegyző
polgármester

 

 

A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva

 

 

2001. április 24.

 

 

Jegyzőkönyv

 

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. április 24-én (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről.

 

Az ülés helye: a HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ tetőtéri tanácskozóterme

(Nagykanizsa, Petőfi u. 1.)

Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezetők, Bodzai Tiborné kabinetvezető, Szokolné Dr. Szolik Enikő, Hári László irodavezetők, Karmazin József városi főépítész, Kámán László, Gőcze Gyula intézményvezetők

Megjelentek: Bakonyi Zsóka a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Lukácsa Zsuzsa a Zala Rádió munkatársa

 

 

Tarnóczky Attila: Tisztelt Közgyűlés! Soros ülésünket megkezdjük. Tisztelettel köszöntöm kedves vendégeinket, a hivatal dolgozóit, a televízión keresztül bennünket nézőket, a média képviselőit és a közgyűlés tagjait.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Tisztelt képviselőtársaim, a meghívót napirendi pontokkal kiküldtük, az abban jelzett napirendi pontokon kívül kérném napirendre felvenni további 5 indítványt, amelyet ugyancsak kiküldtünk. Györek László képviselő úr önálló indítványa az egyik. A másik, Szepetnek és térsége szennyvízhálózat megvalósítása. A harmadik egy UKIG pályázatos előterjesztés. A negyedik 2002. évi címzett támogatások ügye. És az ötödik a Szociális és Egészségügyi Bizottság előterjesztése a Platán sor 5/A. ügyéről. Kérem szépen, mondják el, hogyha a napirenddel kapcsolatban van módosítási javaslatuk, és jelezzék napirend előtti felszólalási igényüket, kérdés, interpelláció igényüket.

Balogh László: mint a 14. napirendi pont előterjesztője, amely beszámoló a 2001-2002. évi tanév jelentkezésekről, beiratkozásokról, az a javaslatom, az OKSB által is megerősítve, hogy ezt a napirendet a mai alkalommal a téma fajsúlyossága és felmerült újabb adatok és elképzelések miatt vegyük le a napirendről, és egy következő alkalommal tárgyaljuk a jövő évi elképzelésekkel együtt.

Tarnóczky Attila: Köszönöm, erről dönteni fogunk.

Antalics Dezső: Tekintettel arra, hogy 7. napirendi ponttal kapcsolatosan vidéki, illetve pécsi vendégeink vannak előadóként, javaslom az interpellációk után 3. napirendi pontként tárgyalni, tehát a 7. napirendi pontot, Szabadhegy rendezési terv.

Dr. Gőgös Péter: Én a 17. napirendi pontot szeretném előrevetetni, mégpedig a Szabadhegyi napirendi pont elé, lévén, hogy kórház vezetőjének egyéb elfoglaltsága van, illetve a napirendi pontban sem határozati javaslat, sem egyéb nem szükséges, tehát megtárgyalása kevés időt vesz igénybe.

Tóth László: Ha SZMSZ szerint kell, hogy működjünk, akkor ragaszkodom ahhoz, hogy a napirendi sorrendek az SZMSZ szerint kerüljenek megtartásra, tehát először a rendeletek jönnek, a költségvetés és a rendeletek . ……..

Tarnóczky Attila: Én is tudom képviselő úr, ez az, amit ezerszer megszegtünk. Ajánlom a testület figyelmébe elnök úrnak a véleményét, jogos.

Dr. Csákai Iván: Szóbeli interpellációt szeretnék előadni Petőfi út 70. szám alatti ingatlannal kapcsolatban, a környezetre ártalmas életvitelből kifolyólag.

Kelemen Z. Pál: Először a napirendhez szeretnék hozzátenni, illetve elvenni belőle. Javaslom a 9. és 10. számú napirendeket levenni a napirendről, elnapolni. Az indokom a következő: a rendeleti háttér nem tisztázott, bizottsági szakaszban újra kellene tárgyalni. A kormány most készül a közszolgálati szerződésminta benyújtásával. Nem időszerű tárgyalni a 9. – és a 10. napirendet. Szakbizottságok sem tárgyalták kimerítő módon. Másrészt szeretnék napirend előtt szólni.

Tarnóczky Attila: Valóban a bizottságokban is hasonló vélemény alakult ki.

Bicsák Miklós: Két dologban szeretnék szóbeli interpellációt. A Nagykanizsa választókörzetem Űrhajós utcai veszélyes játszóterével kapcsolatban. Ez lenne egy szóbeli interpelláció. Másik pedig a kérdések lennének Törőcsik Pál alpolgármester úrhoz, de tisztelettel remélem, alpolgármester úrtól is megkapom a választ, a Kanizsa futballal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni.

Tarnóczky Attila: Meg fog érkezni alpolgármester úr addigra. Tehát egy interpelláció, és egy kérdés? Ugye?

Kiss László: A városunkban beindult közvilágítási rekonstrukció kapcsán szeretnék egy szóbeli interpellációt előterjeszteni.

Tarnóczky Attila: Ha jól látom, napirend előtt nem kért Kelemen képviselő úr napirend előtt valóban szót kért. Először a döntsük el, javaslom a napirendi sorrendeket, napirendi pontokat, aztán történjen meg a felszólalás. Javasoltam a jelzett 5 napirendi pont felvételét. Kérem, szíveskedjenek dönteni erről egyesével. Az első lenne a Szociális és Egészségügyi Bizottság előterjesztése. Kérem szavazatukat, napirendre vesszük-e. Kérem, szavazzanak. Szociális és Egészségügyi Bizottság előterjesztése, Platán sor 5/A. ügye.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Javaslat van itt zárt ülésre is, kérem, erről is döntsünk.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 2. napirendi pontként javaslom a 2002. évi címzett támogatási igényekkel kapcsolatos előterjesztést. Kérem, legyenek szívesek szavazni.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Javaslom az UKIG pályázatos előterjesztést napirendre venni. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tarnóczky Attila: Következik a Szepetnek és térsége szennyvízcsatorna-hálózat ügye. Kérem, legyenek szívesek szavazni.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Végül javasoltam még Györek László képviselő úr önálló indítványát napirendre venni. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy szavazzunk a napirendről való levételről. Kelemen képviselő úr javasolta a 9. és 10. napirendi pont levételét. Ellenzi-e valaki, hogy egyben szavazunk erről? Úgy látom, nem. Kérem, szavazzanak az indítványról.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Balogh képviselő úr indítványozta a 14. napirendi pont egy hónapos halasztását, mostani levételét. Kérem, szíveskedjenek szavazni.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Most jönnek a sorrendre vonatkozó javaslatok. Antalics képviselő úr javasolta, hogy az eredeti 7. napirend kerüljön az interpellációk után. Kérem, szavazzanak erről.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Ezzel ellentétben Dr. Gőgös képviselő úr azt kérte, hogy a most besorolt napirendi pontot is előzze meg az általa javasolt 17. napirendi pont. Kérem, erről is szavazzanak.

 

A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Hát egyelőre nem tudtam áttekinteni az új igényeket, tehát én azt javaslom, hogy úgy vegyük, hogy az előbb megszavazott 5 plusz napirend a végén van, aztán hogyha más ötlet adódik, még módosíthatjuk a sorrendet. Akkor mindezekkel együtt kérem, szavazzunk a teljes napirend elfogadásáról.

 

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

 

 

Napirendi pontok:

  1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)
  2. Előadó: Tüttő István polgármester

  3. Interpellációk, kérdések (írásban)
  4. Beszámoló a Városi Kórház pénzügyi, gazdasági helyzetéről (írásban)
  5. Előadó: Dr. Szabó Csaba főigazgató

  6. Javaslat Nagykanizsa, Szabadhegy Városrész és környéke rendezési terve elfogadására (írásban)
  7. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  8. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban)
  9. Előadó: Tüttő István polgármester

  10. Javaslat a 2000. évi pénzmaradvány felosztására, és a 2001. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban)
  11. Előadó: Tüttő István polgármester

  12. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési beszámolójának auditálására (írásban)
  13. Előadó: Tüttő István polgármester

  14. Tájékoztató a 2000. évben végzett felügyeleti, tulajdonosi és belső ellenőrzések tapasztalatairól.
  15. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2001. évi ellenőrzéseinek ütemezésére (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

  16. Javaslat Nagykanizsa Vár út - volt Szeszipari Vállalat - és környéke rendezési terve elfogadására (írásban)
  17. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

  18. Javaslat az útépítési és közműfejlesztési költségek áthárításáról szóló …./2001. számú rendelet megalkotására (írásban)
  19. Előadó: Tüttő István polgármester

  20. Javaslat a Városi Könyvtár beruházás forráshiány kezelésére (írásban)
  21. Előadó: Marton István ad hoc bizottság elnöke

  22. Javaslat intézményvezetők többletfeladatokért, illetve kiemelkedő munkáért járó juttatások meghatározására (írásban)
  23. Előadó: Tüttő István polgármester

  24. Javaslat a Zárda utcai sportlétesítmények üzemeltetésére (írásban)
  25. Előadó: Tüttő István polgármester

  26. Tájékoztató a Polgármesteri Hivatal 2000. évi munkájáról (írásban)
  27. Előadó: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző

  28. Javaslat a belvárosi udvarok elnevezésére (írásban)
  29. Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

  30. Javaslat az Ady u. sétáló utcává alakítására (írásban)
  31. Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

  32. Javaslat városi szignál kiválasztására, illetve a hangszereléséi, átdolgozási munkák elvégeztetésére (írásban)
  33. Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

  34. Javaslat a Kanizsa Újság Kft Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadására (írásban)
  35. Előadó: Tüttő István polgármester

  36. Előterjesztés a Kanizsa Újság Kft. kérelméről (írásban)
  37. Előadó: Tüttő István polgármester

  38. Előterjesztés a Kormány 2043/2001.(II.28.) sz. határozatában foglalt ingatlanokról (írásban)
  39. Előadó: Tüttő István polgármester

  40. Előterjesztés a 4662 hrsz-ú ingatlan értékesítéséről (írásban)
  41. Előadó: Tüttő István polgármester

  42. Előterjesztés a nagykanizsai 1847/46 hrsz-ú ingatlan 551 m2 nagyságú területének és az 1847/45 hrsz-ú ingatlan értékesítéséről (írásban)
  43. Előadó: Tüttő István polgármester

  44. Előterjesztés az 1847/48 hrsz-ú ingatlanról (írásban)
  45. Előadó: Tüttő István polgármester

  46. Előterjesztés a Nagykanizsa volt Thury Laktanya területén található kápolnáról (írásban)
  47. Előadó: Tüttő István polgármester

  48. Tóth Zsuzsa önálló képviselői indítványa (írásban)
  49. Györek László önálló képviselői indítványa (írásban)
  50. Javaslat Szepetnek és térsége regionális szennyvízcsatorna hálózat megvalósítására címzett támogatás benyújtására (írásban)
  51. Előadó: Tüttő István polgármester

  52. Javaslat Nagykanizsa Csengery utca mentén az Erdész u. és Szentendrei u. között kerékpárút UKIG pályázattal történő megvalósítására (írásban)
  53. Előadó: Tüttő István polgármester

  54. Javaslat a 2002. évi címzett támogatási igények benyújtására, az igénybenyújtáshoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok elfogadására (írásban)
  55. Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Zárt ülés:

  56. Beszámoló a többször módosított 10/2000.(III.31.) számú rendelet 6. § (3) bekezdése alapján (írásban)
  57. Előadó: Tüttő István polgármester

  58. Javaslat oktatási-nevelési, közművelődési és közgyűjteményi intézményvezetők másodállásának és mellékállásának engedélyezésére (írásban)
  59. Előadó: Tüttő István polgármester

  60. Javaslat a Nagykanizsa Platán sor 5/A. szám alatti önkormányzati lakás bérleti szerződésének meghosszabbítására, valamint a Nagykanizsa Erzsébet tér 1. I./2. (Ady u. 2.) szám alatti önkormányzati bérlakás bérlőjének kijelölésére (írásban)

Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

 

 

Napirend előtt

 

Tarnóczky Attila: Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kelemen képviselő úr, öné a szó.

Kelemen Z. Pál: Tisztelt Közgyűlés! Ezelőtt 3 évvel interpelláltam a Csónakázó-tónál tavasz idején történt facsonkítások miatt, amit metszésnek neveztek. És nem csak a bíráló szónak, hanem a dicsérő szónak is helye van a közgyűlésben, és ma örömmel mondhatom, hogy éppen az ellenkezőjéről kell beszámolnom a Keleti városrészben a fák ápolása, a keleti városrészben történt parkosítás, nagytakarítás szinte tökéletesre sikerült, és azt hiszem, hogy köszönetet szeretnék, vagy köszönetet kellene mondanunk a VIA Kanizsának és a közreműködő vállalkozóknak abban, hogy öröm ma végigmenni a Keleti városrész parkosított részein.

 

  1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tarnóczky Attila: Önöké a szó.

Röst János: Egy formai észrevételt tennék először, ez pedig útijelentéssel kapcsolatos, egy grazi delegációnak az úti jelentését olvashatjuk. Egy kérésem lenne, hogy ezt le kéne dátumozni, és alá kellene írni, hogy ki készítette az úitjelentést. Egyébként formai dologról van szó, de úgy gondolom, hogy fontos. Mondanék tartalmi elemeket is. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló rendelkezéseknél, az 5 pontban szerepel Nagykanizsa Megyei Jogú Város Lakáskoncepciója 2000-től 2002. évekre Ennél a témakörnél az előterjesztő nem kért határidő módosítást, én úgy gondolom, hogy mindenképpen azt meg kellene adni. Javasolnék egy május 31-ei határnapot, ugyanis a lakáskoncepció lényegében készen van, ennek az összefésülése folyamatban van, és most már egy éve küzdünk azért, hogy ez megvalósuljon, Csákai képviselőtársammal. Én azt hiszem, hogy ezt meg kéne tenni, hogy ne csússzunk ki se az időpontból, se pedig ne menjen feledésbe maga az ügy. Ez lenne a javaslatom. Egyébként 1-5. pontig a korábbi rendelet tagolja a feladatköröket, amiket el kell végezni az önkormányzatnak. A másik ilyen a 12. pont, ez pedig a fasori dűlő ügyében teendő intézkedések. Mint tudjuk, ebben az ügyben egy bizottságot hozott létre az önkormányzat a tavalyi év 12-én, decemberben. Ez a bizottság Törőcsik Pál vezetésével dolgozik, illetve nem dolgozik. Két alkalommal tartottunk megbeszélést, igazából érdemei előrelépés nem történt. Én úgy gondolom, hogy ebben a bizottságban, a semmittevés bizottságában nem kívánok közreműködni. Ilyen értelemben egy alibi bizottság, és ezennel lemondok bizottsági tagságomról. Ezt kérem tudomásul venni. Egyébként hasonló véleménye van más bizottsági tagnak is.

Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen, a dátumot pótoljuk, a lemondást tudomásul vesszük, sajnálattal.

Dr. Csákai Iván: A beszámoló 3. oldalán az 5. bekezdésben énszerintem valakik valótlan dolgokat állít a beszámoló, mert nem igaz, hogy elsősorban a lakáshoz jutás pénzbeli támogatását emelte ki a bizottság. Igenis a szociális bérlakás építési koncepció továbbfolytatását erőltetjük, és szeretnénk, hogyha a jövőre is jó néhány szociális bérlakást. elnézést, nem szociális, hanem önkormányzati bérlakás épülne. Ehhez kapcsolódva szeretném mondani, hogy a 10. bekezdés alsó francia bekezdésében, a 4. pontban előzetesen néhány számadatot mondtunk, hogy körülbelül mennyi lakásra lenne szükség ahhoz, hogy érdemben tovább tudjunk lépni. A helyszíni bejárás után a ligetvárosi továbbépítésnél nem lehet 52, hanem 46 lakás, tehát 46 lakást tudnak oda beépíteni. Az úgynevezett garzonházba, a négy lépcsőházban 40, vagy 44 garzonlakást lehet kialakítani. Így kérem elfogadni ezt a beszámolót, hogy előzetes bejárás alapján ennyi lakásszámról lenne szó.

Tarnóczky Attila: Köszönöm a tájékoztatást képviselő úr. Kérem, eszerint fogadjuk el az anyagot a későbbiekben.

Antalics Dezső: A 2. ponttal kapcsolatosan közgyűlésünk 130/2000. számú határozata értelmében a Dél-Zalai Víz, Csatornamű és Fürdővállalat átalakításával kapcsolatosan július 31-i határidőt jelölt meg. Az anyagból kiderül, hogy ez újfent, most már több alkalommal csúszik, és engem nagyon zavar az utolsó mondat, amelynek az a lényege, hogy “abban az esetben, ha az alapítók és valamennyi (87 települési önkormányzat) testület betartja az igényelt tárgyalási menetrendet, a véghatáridő tartható.” Meggyőződésem, hogy nem fogják betartani. Azt, hogy mennyien, azt nem tudom megjósolni. Éppen ezért, hogy végre ez az átalakulás Nagykanizsa város érdekében, hiszen már szakállas határozataink vannak ezzel kapcsolatosan, és az igényeket önkormányzatunk korábbi határozataiban az átalakítással kapcsolatosan teljesítette, javaslom egy olyan fék beépítését, hogy miután megkapják a települési önkormányzatok a szindikátusi szerződés, közművagyon működtető szerződésjavaslat, minden anyag birtokukba kerül, október 31-i határidővel nyilatkozzanak, és amennyiben tulajdonképpen ezt nem teszik meg, akkor kimaradnak ebből a programból. Nem tudom, ennek jogilag utána kell nézni. De mindenesetre az kétségbeejtő, hogy évek múlnak el, és egy ilyen átalakulás Nagykanizsa város érdekében, ahol nagy százalékban Nagykanizsa város tulajdonos, egy rosszul megkötött szerződés miatt ezt az átalakítást nem tudjuk tulajdonképpen keresztülvinni. Úgyhogy ezt a beépítést javaslom a beszámolóba.

Tarnóczky Attila: Azt javaslom, hogy itt majd egy ilyen feltételes módban szavazzunk, amennyiben jogilag lehetséges, akkor éljünk ezzel a lehetőséggel.

Kelemen Z. Pál: Két észrevételt szeretnék tenni először a tájékoztató 6. pontjához. Ha nem kerül le a napirendről a 14. számú napirendi pont, akkor ott mondtam volna el, de engedtessék meg nekem, hogy itt mondjam el. Idézném “A 2001. március 27-ei közgyűlésen Horváth Gyula Kiskanizsai Településrészi Önkormányzati képviselő által elmondottakra, mely szerint Kiskanizsán az óvodák már annyira zsúfoltak, hogy a jelentkezőket nem tudják felvenni, a Művelődési és Sportosztály az alábbi tájékoztatást adta. Az óvodából 25 gyerek kezdi meg az általános iskolai tanulmányait 2001-2002. tanévben. A 25 gyermek helyére 10 kérte a felvételét, ez azt jelenti, hogy 2001. szeptemberétől a két óvodai csoportban 38 gyereket kell ellátnunk. Ez a létszám minden igényt kielégítő ellátást biztosít a kisgyermekeknek, a szülőknek. Tehát megnyugodhatnak kiskanizsaiak. Valószínűleg Horváth úr vagy tájékozatlan volt, vagy rosszul tájékoztatták. A másik észrevételem: a határidő hosszabbítások döntő többsége vagyongazdálkodási kérdésekből adódik. Ennek két oka lehet. Az egyik ok az, hogy vagy olyan határidőket szabunk meg itt közgyűlésen, amelyek nem tarthatók, a másik oka az, hogy a Vagyongazdálkodási Irodánk nem dolgozik hatékonyan. Meg kellene vizsgálni ezt a kérdést, hogy ne legyen ilyen sok halasztott, hosszabbított határidő vagyongazdálkodási kérdésben.

Tarnóczky Attila: Hát a kiskanizsai ügy, az kapcsolódik ugye a népesedési gondjainkhoz, úgyhogy senki se nyugodjon meg, hanem gondoskodjék minél több leendő óvodásról. A másik ügyben majd az osztálynak, illetve az irodának a figyelmét felhívjuk erre, hogy valóban megfontoltabb határidők legyenek. Nem tudom, hogy az iroda képviselője az ügyben óhajt-e valamit mondani? Nem.

Budai István: Két olyan határozatunkra szeretném felhívni a figyelmet, amely kimaradt az előterjesztésből. Az egyik a 26/2001., amely a Pénzügyi Bizottság és Revizori Csoport által végzett vizsgálat a Járgányjavító Kft. ügyében. Ennek a határideje március 31-én lejárt. Kérném ez ügyben megejteni azt, amit ez a közgyűlési határozat előír. A másik pedig Rózsa utcai buszforgalommal kapcsolatos önálló képviselői indítványommal való foglalkozást sem találom az előterjesztésben. Én kérném szépen, hogy ezt is szíveskedjenek elővenni és megvizsgálni, hogy mit lehet ott tenni az ügyben.

Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen képviselő úr, feljegyeztük a jogos megjegyzéseit.

Kiss László: A beszámoló, tájékoztató a fontosabb intézkedésekről és eseményekről fejezetrészének 12. pontjához szeretnék hozzászólni. Ebben szó van az Európai Középvárosok Együttműködési Hálózatának egy konferenciájáról, amelyet tavasszal, május 11-12-én a szlovéniai Velenjében tartanak. Tulajdonképpen azért kértem szót, mert polgármester úr és Gerencsér Tibor, az illetékes még nem voltak itt, de látom, polgármester úr már megérkezett, de ettől függetlenül folytatom. Ennek kapcsán felkérést kaptam arra, hogy vegyek részt ebben a küldöttségben a német tolmácsolás biztosítása céljából. Mivel én ezt elvállaltam és nem volt, aki előterjessze, azért kértem szót, tehát vállalom ezt a kiküldetést, ugyanakkor javaslom Antalics Dezső képviselőtársamat, mint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökét, hogy vegyen részt ugyancsak a delegáció munkájában. Én kérdezném Antalics Dezső kollégámat, hogy vállalja-e ezt a kiküldtetést? És köszönöm, én vállalom.

Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen, akkor erről szavazni fogunk. A vitát lezárom. Tisztelt képviselőtársaim, csak néhány olyan indítvány hangzott el, melyről szavaznunk kell. A lejárt idejű határozatokkal kapcsolatos jelentés 5. pontjánál Röst képviselő úr javasolta május 31-i új határidő megjelölését. Kérem, szavazzunk erről.

 

A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Antalics képviselő úrnak volt egy határozati javaslata. Képviselő úr kérem, ismételje meg. Mindenki pontosan tudja, miről szavaz.

Antalics Dezső: Amennyiben október 31-ig nem nyilatkozik az adott települési önkormányzat, akkor gyakorlatilag kizáródik a gazdasági társaságból, tehát az átalakításból. Most ezt nyilván át kell fogalmazni, de ez a lényege a javaslatomnak.

Tarnóczky Attila: Tehát azt javaslom, tegyük hozzá, amennyiben a jogszabályok lehetővé teszik, akkor nem követünk el hibát. Ez a határozati javaslat, kérem szavazatukat képviselőtársaim.

A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Határeset. Egyelőre azt mondanám, hogy elfogadtuk. Hogyha az Ügyrendi Bizottság mást állapít meg, akkor majd nem fogadtuk el. Nem tudom megállapítani – őszintén megmondom –, hogy kell-e 14 igen szavazat ehhez a kérdéshez. Szavaznunk kellene két kiküldetési ügyre vonatkozóan. Azért megkérdezem a biztonság kedvéért, hogy más részvételi igény nincs-e? Nehogy valaki úgy érezze, hogy kikerült a körből. Úgy látom nincsen. Szavazhatunk-e együtt a két névről. Úgy tűnik, igen. Tehát Kiss és Antalics képviselő urak utaznának Szlovéniába. Kérem, szavazzanak a dologról.

 

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Kérem, akkor vegyük elő a határozati javaslat sort, eszerint haladunk. Először döntsünk az 1. határozati javaslatról. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Következik a 2. határozati javaslat. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 3. következik. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 4. következik. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 5. Határozati javaslat. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 6. határozati javaslat következik. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 7. határozati javaslat következik.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: A 8. Kérem, szavazzanak.

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 9. határozati javaslatról kérem, szavazzanak.

 

 

A közgyűlés 20 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 10. határozati javaslatról legyenek szívesek szavazni.

 

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 11. határozati javaslat. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: A 12. következik, minősített többség szükséges.

 

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 13., ugyancsak minősített többségben fogadható el. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 14. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 15. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 16., minősített szótöbbséggel kell szavaznunk. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 17. következik. Kérem, szavazzanak.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 18. Szavazzanak, kérem.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: 19. Kérem, szavazzanak, minősített többség szükséges.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Nagyján túl vagyunk. Kiegészítés 21. számú határozati javaslata következik. Kérem, szavazzanak. Komoly kérdésről van szó, 13 m2 területrészt törzsvagyonból kivonunk.

 

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: És van egy kiegészítő kiegészítés. A fogászati alapellátás ügyében, ami ugye arról szól, hogy megtörtént az Érdekegyeztető Tanács ülése. A munkavállalói oldal állásfoglalását, egyetértését megkaptuk. És akkor kérem a leírtak szerinti határozat elfogadását. “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az alapellátás fogorvosaival kötendő magállapodást jóváhagyja, és annak aláírására a polgármestert felhatalmazza. Határidő: április 30. Felelős: Tüttő István polgármester. Május 30., elnézést kérek.

Birkner Zoltán: Módosító javaslatom lenne, akkor az április 30-a legyen, mert ez most már elég régóta húzódó ügy, és nem tudom, hogy van-e bármilyen akadálya, hogyha minden egyeztetés megtörtént, a szerződések készen állnak.

Tüttő István: Nincsen.

Birkner Zoltán: Akkor, kérném szépen, hogy április 30-ával legyen.

Tarnóczky Attila: Most kiderült, hogy még sincs, tehát az eredeti javaslatomat tenném fel szavazásra. Ügyrendi javaslat Csákai képviselő úr részéről.

Dr. Csákai Iván: Alpolgármester úr a 13. napirendi pont megszavazásánál nyomtam ügyrendit, és azóta nyomtam végig. Ott olyan számok vannak, amik nem felelnek meg a valóságnak. Tehát azt, amit én kértem, hogy az 52-ből 46 legyen, és 40, vagy 44 a garzonlakás, avval kiegészítéssel javasoltam elfogadni a 13. napirendi pontot.

Tarnóczky Attila: Elnézést kérek. Kérem, engedjék meg, hogy jóvátegyem ezt a dolgot, és szavazzunk Csákai képviselő úr módosító indítványáról utólag, mert valóban nem vettem észre. Akkor először kérném a fogorvosi privatizációval kapcsolatos határozati javaslatot április 30-i határidővel.

 

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: És akkor Csákai képviselő úr módosító indítványát az eredetei 13. határozati javaslatnál tenném fel szavazásra. Kérem, szavazzanak minősített többség szükséges.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Tarnóczky Attila: Gondolom, érthetem úgy, hogy akkor az egész is el van fogadva. Hátra van még a 20. határozati javaslat a fontosabb intézkedések, tájékoztató elfogadásáról, tudomásulvételről. Kérem, szavazzanak.

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

96/2001.(IV.24.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a 163/a-g/1994.(VII.4.), a 130/2000.(IV.25.), a 312/1-5/2000.(IX.12.), a 457/18/2000.(XI.7.), a 466/2000.(XI.7.), a 467/2000.(XI.7.), a 486/1-3/2000.(XI.28.), az 551/1,2/2000.(XII.19.), az 554/1,2/2000.(XII.19.), a 24/1a,b-3/2001.(I.30.), a 34/11,12,13,15,17./2001.(II.27.), az 51/1/2001.(II.27.), az 53/2001.(III.6.), a 60/2001.(III.6.), a 61/3-5/2001.(III.6.), a 62/2001.(III.12.), a 63/2001.(III.12.), a 65/2001.(III.13.) és a 67/1,2/2001.(III.13.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja.
    2. a 267/2000.(VII.5.) számú – az Északkeleti városrészben ingatlan értékesítésére vonatkozó - határozat végrehajtásának határidejét 2001. szeptember 30-ig meghosszabbítja.

    1. a 273/2/2000.(VII.5.) számú – a nyári alkotótábori kijelölési jogra vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja.
    2. a 363/10/2000.(X.10.) számú – belváros rendezési tervére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. június 30-ig meghosszabbítja.
    3. a 441/2000.(X.10.) számú – földterület értékesítéséből származó bevétel felhasználására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. május 31-ig meghosszabbítja.
    4. az 500/2/2000.(XII.12.) számú – fasori dűlő ügyében teendő intézkedésekre vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. május 31-ig meghosszabbítja.
    5. az 548/5/2000.(XII.19.) számú – Ingatlankezelési Intézmény területigényére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. július 30-ig meghosszabbítja.
    6. az 558/3/2000.(XII.19.) számú – Alkotmány u. 160. szám alatti épület értékesítésére vonatkozó - határozat végrehajtásának határidejét 2001. június 15-ig meghosszabbítja.
    7. az 563/1/2000.(XII.19.) számú – Filmszínház épületének hasznosítására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. szeptember 30-ig meghosszabbítja.

    1. a 34/13/2001.(II.27.) számú határozatát az alábbiak szerint módosítja:
    2. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a Fővárosi Önkormányzat által – az önkormányzati tűzoltóság délutáni és éjszakai pótlékának, valamint távolléti díjának kifizetésével kapcsolatban – indítandó perhez Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében csatlakozzon.

    3. a.) egyetért azzal, hogy kerüljön kidolgozásra a Széchenyi-terv lakossági energia megtakarítás támogatására, valamint a nagyvárosi lakóépület tömb korszerűsítési és felújítási programjára vonatkozó városi bekapcsolódás lehetőségének rendszere az érintett társasházak bevonásával.
    4. b.) felkéri a polgármestert és az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét, hogy a részletes programot, annak 2002. évi költségvetési kihatásait terjessze a közgyűlés elé a pályázathoz történő csatlakozásról való döntés céljából.

      Határidő: 2001. október 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

      Kámán László intézményvezető

    5. egyetért azzal, hogy a 2000. évi költségvetésben a céltartalékban szereplő “Pályázati önrész”-ből a könyvtár részére a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz benyújtott pályázat önrészeként – az elnyert pályázat 50 %-át – maximum 500 eFt-ot biztosít.
    6. Határidő: 2001. április 24.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    7. a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, valamint a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntésére figyelemmel a Gazdasági Minisztérium pályázati lehetőségeit, valamint a kedvezményes hitellehetőségeket kihasználva további 46 db szociális bérlakás, valamint 44 garzonlakás építésére pályázatot, illetőleg a saját erő részleges kiváltására hitelkérelmet nyújt be.
    8. A pályázat és hitelkérelem benyújtásához szükséges terv és egyéb dokumentációk elkészítéséhez a hitelkeret terhére 5 mFt forrást biztosít.

      Felkéri az illetékes bizottságok elnökeit és a polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegyék meg, illetve a közgyűlés következő ülésére a teljes ütemezett programot kidolgozva terjesszék elő.

      Határidő: a forrás biztosítására 2001. április 24.

      a teljes program előterjesztése 2001. május 31.

      a pályázati dokumentáció összeállítása 2001. június 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

      Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

      Antalics Dezső bizottsági elnök

      (Közreműködő szervezeti egységek:

      Szociális és Egészségügyi Osztály

      Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda

      Városi Főépítész

      Ingatlankezelési Intézmény)

    9. felkéri a polgármestert, hogy kezdeményezze Nagykanizsa Megyei Jogú Város és környéke kedvezményezett térségbe történő besorolását a Zala Megyei Területfejlesztési Tanácsnál.
    10. Határidő: 2001. május 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    11. köszönetét fejezi ki a Hevesi Sándor Művelődési Központ kollektívájának a Tavaszi Művészeti Fesztivál sikeres, színvonalas megrendezéséért.

Felkéri a polgármestert, hogy a közgyűlés döntéséről az érintetteket tájékoztassa.

Határidő: 2001. április 30.

Felelős : Tüttő István polgármester

 

 

    1. az alapítványok támogatását – az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság javaslatával megegyezően – a költségvetési rendelet 10. számú mellékletében szereplő összegből az alábbiak szerint biztosítja:

Alapítvány neve

Forint

  1. Nagykanizsai Református Gyülekezetért Alapítvány

60.000

  • Nagykanizsai Szent Imre úti Napközi Otthonos Óvoda Gyermekeiért Alapítvány
  • 30.000

  • Nagykanizsai Honvéd Kaszinóért Alapítvány (Non-profit szervezet működése)
  • 100.000

  • Nagykanizsai Honvéd Kaszinóért Alapítvány (Színjátszó kör rendezvényei)
  • 50.000

  • Nagykanizsai Honvéd Kaszinóért Alapítvány (Mazsorett és mazsorett utánpótlás csoport)
  • 50.000

  • Mikkamakka Alapítvány Nagykanizsai Játéktára
  • 50.000

  • Kanizsa Felsőoktatásér Alapítvány
  • 50.000

  • “VIVERE” Gyermekvívásért Alapítvány
  • 40.000

  • Cantore 97 Alapítvány (Városi vegyeskar)
  • 300.000

  • Egész Világ Alapítvány
  • 50.000

  • Nagykanizsai Honvéd Kaszinóért Alapítvány (Nyugdíjas Kórusok találkozója)
  • 30.000

  • Nagykanizsai Honvéd Kaszinóért Alapítvány (Rock and Roll csoport)
  • 30.000

    Felkéri a polgármestert, hogy a közgyűlés által jóváhagyott kifizetések végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegye meg.

    Határidő: 2001. május 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

      1. felhatalmazza a polgármestert a Dráva-Mura Eurorégió megalapításának elősegítése és pályázati anyagok kidolgozása céljából előkészített megbízási szerződések megkötésére.
      2. A megbízás díjat a költségvetésben az “Eurorégiós megbízási díjak” biztosítják.

        Határidő: 2001. április 30.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      3. egyetért azzal, hogy az Európai Középvárosok Együttműködési Hálózata 2001. évi tavaszi ülésén 2001. május 11-12-én a szlovéniai Velenjében a Tüttő István polgármester vezetésével delegáció képviselje városunkat. A küldöttség tagja még Karmazin József főépítész, Antalics Dezső és Kiss László.
      4. Határidő: 2001. május 12.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      5. Balázs Mihály DLA építésznek, az “Aradi vértanuk emlékműve” építési és parkosítási tervezőjének építész-tervezői és szervező munkáját "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere" emlékplakettel és az adományozást megörökítő díszoklevéllel ismeri el.
      6. Határidő: 2001. május 31.

        Felelős : Tüttő István polgármester

         

         

         

      7. a 3551/4 hrsz-ú közterületből értékesítés miatt 13 m2 nagyságú területrészt a törzsvagyonból kivonja.
      8. Felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére.

        Határidő: 2001. június 30.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      9. Röst Jánosnak a temető mögötti terület vásárlása során esetlegesen felmerült gondatlan károkozás kivizsgálására létrehozott munkabizottsági tagságáról történő lemondását tudomásul veszi.
      10. egyetért azzal, hogy - amennyiben a jogszabályok lehetővé teszik - az a tulajdonos önkormányzat, amelyik 2001. október 31-ig a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Vállalat átalakításával kapcsolatban nem nyilatkozik, az új gazdasági társaság megalakításából kizárja magát.
      11. Határidő: 2001. október 31.

        Felelős : Tüttő István polgármester

        Kovács Antal igazgató

      12. az alapellátás fogorvosaival kötendő magállapodást jóváhagyja és annak aláírására a polgármestert felhatalmazza.
      13. Határidő: 2001. április 30.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      14. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékozatót tudomásul veszi.

    Felelős: Tüttő István polgármester

     

     

    1. Interpellációk, kérdések (írásban)
    2.  

      Tarnóczky Attila: Interpellációs szándékot jelezett szóban Bicsák képviselő úr, Kiss képviselő úr és Csákai képviselő úr. Kezdjük talán Bicsák képviselő úrral.

      Bicsák Miklós: Leírtam nagyon röviden, és elnézést kérek, egy kicsit meg vagyok fázva. Tisztelt Közgyűlés! Alulírott Bicsák Miklós képviselő az alábbi ügyben interpellálok. Választókörzetemben nem bővelkedik játszóterületekben, ugyanakkor ezekről az is megállapítható, hogy állapotuk kritikán aluli. Az Űrhajós utcáról van szó. Űrhajós utcában található a városrészben lévő két játszótér nagyon veszélyes, főleg az egyike. Területem nagyobb, hosszabb távon betölthetné szerepét, ha állapota megfelelő lenne. Környékén lakók hívták fel a figyelmemet arra, hogy a játszószerek többsége csak torzóként emelkedik ki a környezetből, játékra nem alkalmas. Például mászókákon nincsen deszkázás, pingpongasztalnak csak a lábai vannak meg, a mérleghintáknak csak váza van meg, homokozót benőtte a fű, feltöltése évek óta nem történt meg, másik részük balesetveszélyes, mivel a fa alkatrészek tönkretették, azokat hosszú évek óta sem pótolták, így ezen alkatrészek rögzítésére szolgáló csavarok játékok maradványaiból kiállnak. Tisztelettel kérem a közgyűlést, utasítsa a közterületek gondozását, fenntartását végző VIA Kanizsa Kht-t, hogy a játszótér balesetveszélyes játszószereit egészítse, javítsa ki rövid időn belül. Ezek munkálatok nem jelentenek pár 10 ezer Ft-nál nagyobb összegű kiadást, így azt a választ nem tudom majd elfogadni, hogy forráshiány miatt nem lesz végrehajtva. Kérem továbbá, hogy korábbi interpellációm végrehajtásáról is szíveskedjenek tájékoztatást kérni a hivatal érintett szervezeti egységeitől, az önkormányzat tulajdonát képező szervezetektől. Tisztelttel, Bicsák Miklós. Köszönöm szépen.

      Tarnóczky Attila: Az interpellációjának ügyében felvesszük a kapcsolatot a VIA Kanizsával, és írásban a dolog eredményről Önt előírás szerint tájékoztatni fogjuk. Amúgy meg jobbulást kívánok. Következik Kiss képviselő úr.

      Kiss László: Interpellációmban a közvilágításra és az annak kapcsán elvégzett munkákkal szeretnék foglalkozni. Úgy tudom, hogy a közvilágítási rekonstrukció kapcsán már elkészült az egyes területeknek az átalakítási, módosítási terve. Szeretném, hogyha ez a terv Miklósfa városrész vonatkozásában a helyi Városszépítő Egyesülettel és a helyi társadalmi aktivistákkal megbeszélésre kerülhetne, hogy felmérhessük, hogy az általunk jelzett igények a tervben megfogalmazásra kerülte-e. Erre szeretnék együttműködést kérni a VIA Kanizsa Kht-től, és javaslom, hogy ezek az egyeztetések más lakóterületek vonatkozásában is történjenek meg, mert így lehet a lakossági igényeknek megfelelően, maximálisan, kielégítően a közvilágítási hálózat felújítását elvégezni.

      Tarnóczky Attila: Ezzel a kéréssel is a VIA Kanizsa Kht-hez fordulunk. Ha pedig lenne más képviselőnek hasonló igénye, akkor azt kérem, hogy lehetőleg még a héten jelezze a hivatalban, tudjunk róla. Harmadik interpellációs szándékot Csákai képviselő úr jelezte.

      Dr. Csákai Iván: Valahogy összejött minden. A Petőfi út 70. szomszédai kerestek meg elsőnek. A 70. szám romos, elhanyagolt állapotban van. A tulajdonos kiadta két hajléktalannak valamilyen ellenszolgáltatás fejében. Ez két hajléktalan nem rendelkezik jövedelemmel, ennek megfelelően a fűtést úgy oldja meg, ahogy tudja. A szabálytalan kéménybe bekötött kályhán időnként veszélyes anyagokat kénytelenek égetni, hogy melegedjenek. A szomszédok nem tudnak szellőztetni, az egész környéket beteríti a füst és a veszélyes anyag égetés kapcsán keletkező égéstermék. A következő rész, ami miatt megkerestek többen, tegnap volt ő, utána egy óra múlva jelentkezett egy másik illető, hogy az úgynevezett emésztőgödrök ebben a házban és a peremkerületen néhány helyen nem megfelelő módon vannak kezelve. Itt az emésztőgödör nem tudni, hogy mikor volt utoljára ürítve, és tegnapi nap folyamán jelzés érkezett, hogy a peremkerületen a volt kutakba kötik be a szennyvizet, és a kúttól, amibe bekötötték, körülbelül 3 szomszéddal, gyerekek isznak abból a vízből, amit a kútból kiemelnek. Ehhez kapcsolódik a következő, hogy nagyon szép patkányok vannak mind Petőfi út 70-nél, mind jó néhány helyen a városban, és a patkányoknak az irtásáról gondoskodni kellene. Én megmondom őszintén, nem tudom, hogy mit tudunk csinálni. Itt kérdés, hogy tud-e, akar-e a Polgármesteri Hivatal itt eljárni az ÁNTSZ bevonásával, hisz ez úgynevezett kulturált környezet fenntartásában nagyon zavaró egy-egy ilyen és a közegészségügyben is. Köszönöm, és kérem az intézkedést.

      Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen képviselő úr. Patkány ügyben annyit megjegyeznék, hogy a patkányokat Nagykanizsán rendszeresen irtjuk, ezt továbbra is fogjuk tenni. A kiirtásuk nem valószínű. hogy sikerülni fog teljes mértékben. A másik két ügyet a hivatal, az államigazgatási ügyekről van szó, meg fogja vizsgálni természetesen, aljegyző asszony is jelzi, hogy minden eszközt fel fog használni arra, hogy eredményt érjenek el. Arról írásban tájékoztatni fogjuk képviselő urat. Írásban nyújtott be interpellációt Röst képviselő úr. Kérdezem, hogy kiegészíteni, előadni kívánja-e?

      Röst János: Szeretném írásban ismertetni interpellációmat. Egy átfogó problémakört szeretnék ismertetni képvis7előtársaimmal. Nagykanizsa város területén a helyi autóbusz várók műszaki állapota eléggé eltérő képet mutat. A korszerű kialakítások mellett nagyon sok műszakilag elavult, sőt balesetveszélyes buszvárók is vannak. Szeretnék példát is mondani, ilyen balesetveszélyes buszváró van Palinban például bekötőútnál, illetve ott autóbejárat is van emellett, és kitörött üvegekkel rendelkezik a buszváró. Kisgyerekek, úgy gondolom, hogy nem szerencsés, hogyha ott játszanak és mondjuk esetleg baleset érné őket. Hasonló állapotú buszváró van szintén Palinban, ahol rozsdás korlát vaslemezek vannak, ami szintén a buszváróban várakozó utasoknak balesetet okozhat. Hasonló példákat tudnék mondani egyébként a peremkerületeken, tehát Kiskanizsán, Miklósfán, esetleg talán Bagolán is, de lehetséges a város másik részén is ugyanezeket megtalálni. Nagykanizsán nagyon sokan igénybe veszik a tömegközlekedést, és abszolút nem mindegy, hogy a városlakók hogy érzik magukat Nagykanizsa város területén, éppen ezért arra kérném tisztelt polgármester urat, hogy egy átfogó intézkedés keretében próbálják felülvizsgáltatni a buszvárók helyzetét, és erre megnyugtató megoldást találjunk.

      Tarnóczky Attila: Ezt a vizsgálatot elvégezzük, megpróbáljuk megkeresni azokat az anyagi forrásokat, amelyekből a jelzett és jogos probléma orvosolható. A jelzett interpellációk, kérdések végére értem. Ja, elnézést, még sem értem a végére. Egy kérdést Bicsák képviselő úr jelzett.

      Bicsák Miklós: Nagy tisztelettel üdvözlöm én is Törőcsik alpolgármester urat, mint a gazdaság és a sportot felügyelő alpolgármester urunkat. Nagy bánatban vagyok személy szerint, de nagy bánatban van Nagykanizsa város sportot szerető közönsége és a labdarúgásért aggódó emberek. Kérdésként tisztelettel kérdezem Önt: mit tesz a város, hogy már ha szakadék szélén áll a labdarúgócsapat, hogy ki ne essen az NB-II-ből. Eddig a városban ez idáig 50 éve NB-I-es, NB-II-es mérkőzéseket látott a sportszerető közönség. Kérdésem, hogy oldjuk meg ezt a krónikus betegséget?

      Tarnóczky Attila: Én magam annyit tudok mondani, hogy 40 millió Ft-ot és talán még ma újabb 10-et adunk erre a célra. De, alpolgármester úr nem tudom, parancsoljon.

      Törőcsik Pál: Nem tudom, hogy mivel hozzám intézte Bicsák képviselő úr a kérdést. Az, hogy mit tett a város a labdarúgásért, azt, azt hiszem, mindannyian tudjuk, hiszen nyilvánosság előtt zajlanak a közgyűléseink, ahol évek óta a labdarúgás sorsa napirenden van, és nem kis összeget fordítottunk, egyesek szerint túl sokat, mások szerint nem eleget. Egy viszont tény, hogy a végeredmény, mármint a játékszínvonalát és a minőségi labdarúgás támogatását az önkormányzat képtelen felvállalni. Sehol egyébként az országban profi labdarúgást az önkormányzat finanszírozni nem tudja. Segíteni tudja úgy, mint ahogy mi is tesszük, hogy alapvető támogatást, ami erőnkhöz képes lehetséges, megadjuk, és azoknak a lelkes támogatóknak, és a klub vezetése, amennyiben szponzorkört tud összeszedni egy ilyen működéshez, akkor megfelelő szinten működtethető. Ez sajnos az önkormányzat hatáskörén és lehetőségein kívül esik. Én lehetőségeket látok a jövőben, hogy erre megoldás szülessen, illetve egyfajta fejlődés ….… és hadd ne most mondjam ezen a közgyűlésen, egyrészt korai lenne még, másrészt nem hiszem, hogy a közgyűlésnek ezzel érdemben foglalkozni kellene. Ennyit kívántam röviden, természetesen visszatérünk.

      Tarnóczky Attila: Képviselő úr elfogadja a választ? Kérdezem.

      Bicsák Miklós: Nagyon köszönöm, mit tehetek, mint aki ilyen bánatos. De ugyanez vonatkozna a testületre is, mert nyulat bokrostól. Hogy így alakult Nagykanizsa város labdarúgása, ezért a testület is felelős.

      Tarnóczky Attila: Interpellációk, kérdések elhangzása megtörtént. Van még Önök előtt egy jelentés a kérdések intézéséről. Minden kérdés Bicsák képviselő úr munkájával kapcsolatos. Kérdem tehát újra Önt képviselő úr, hogy a jelzett válaszokat el tetszik-e fogadni?

      Bicsák Miklós: Egy kérdésem van, amiért aggódok és ez nagyon nagy lakossági, állandóan a közgyűlés előtt. Korpavár gázellátásával. Remélem, tisztelettel kapom a választ, hogy ez évben megoldódik, mert az ott elő emberek nagyon várják, hogy a város részéről meg lesz az a forrás, ami nincs igaz a költségvetésben, de megtalálja a városvezetés és a közgyűlés, hogy ott is megoldódjon, hogy télre már a gázt be tudják gyújtani a lakásokban, a családi házakban. Ez az egy kiegészítéssel elfogadom.

      Tarnóczky Attila: Kedves képviselőtársaim, a napirendi pont végére értünk. Kérem, tartsunk szünetet. Kiss László képviselő úr ügyrendi gombot nyom, parancsoljon.

      Kiss László: Bicsák Miklós úr legutolsó megjegyzése kapcsán megszólítva érzem magam, és ezért kénytelen vagyok szólni. Az a mondata, hogy Nagykanizsán a labdarúgás ilyen helyzetbe került, és ezért a képviselőtestület is felelős, ezt én kikérem magamnak a képviselőtestület nevében.

      Tarnóczky Attila: Képviselő úr, képviselő úr.

      Kiss László: Elnézést kérek, hadd fejezzem be. Két mondat.

      Tarnóczky Attila: Ez nem egy napirendi pont, ez egy kérdés volt, vitának itt helye nincsen.

      Kiss László: Ez vélemény volt, én azt hiszem, a képviselőtestület, amikor I. osztályú volt a labdarúgó csapat, mindent megtett annak érdekében, én is maximálisan támogattam, de amikor ilyen lélektelen hozzáállást tapasztalunk a játékosok részéről, ha már őket sem érdekli a labdarúgás, akkor mi mit tehetünk? Kérdem én.

      Tarnóczky Attila: Köszönöm képviselő úr. A véleményemet megismétlem, vitának helye nincs, ez nem volt ügyrendi felszólalás. Szünet következik képviselőtársaim.

       

      Szünet

       

      Tüttő István: A mai nap eléggé sűrű programmal áldott meg minket. Délelőtt folyamán találkozás zajlott le - Eurorégió létrehozása Nagykanizsa központtal. Ez volt röviden a téma. Ezen a találkozón részt vett Hans Beck úr, nagykövet úr - Magyarországot képviseli Brüsszelben, az Európai Uniós Központban egyben. Nagyon röviden erről annyit, hogy a tanácskozás eredményes volt. A jelenlévők megerősítették, hogy várhatóan a Kanizsa Napokon írjuk alá véglegesen a Nagykanizsa központú Eurorégió létrehozását. Röviden tájékoztattam Önöket erről most.

       

       

    3. Beszámoló a Városi Kórház pénzügyi, gazdasági helyzetéről (írásban)
    4. Előadó: Dr. Szabó Csaba főigazgató

       

      Tüttő István: Előadó Dr. Szabó Csaba főigazgató úr. Kérdezem, van-e szóbeli kiegészítője az írásbeli anyaghoz?

      Dr. Szabó Csaba: A nagykanizsai Kórház szakmai, szervezeti fejlődése töretlenül folyik, a gazdasági helyzete romlik. Ezt kívántuk bemutatni a beszámolóval, és ennek az okaira kívántunk különös tekintettel rámutatni. Ugyanakkor örömmel jegyzem meg, hogy az ellátott lakosság bizalmának az erősödését érezzük, úgy a betegforgalom növekedésében, mint a különféle alapítványaink támogatottságának a növekedésében. Ezúton is köszönetet mondok mindenkinek, aki a Kórház számára adományt nyújtott be. Befejezésül szeretném megjegyezni, hogy ennek a gazdasági helyzet romlásnak, egy legutóbbi ÁSZ jelentésből vett adatával illusztrálnám azokat a makro mutatóit, amik a működő magyar egészségügyi rendszert e pillanatban súlyos gondokkal terhelik. Az ÁSZ jelentése szerint 1999. évben a nemzeti jövedelem 4,4,%-át fordítottuk a működő egészségügyre. 2000. évben ez az arány 3,7%-ra csökkent le. Ekkora csökkenés nem ismert a szakirodalomban egyik évről a másikra. Ennek a következményeit látjuk.

      Tüttő István: Kérdezem van-e észrevételük, kérdésük? Úgy látom, nincsen. Lezárom a napirendet. Kívánjuk a Kórháznak, hogy a jó eredmények mellett a gondjai is mérséklődjenek. Természetesen ennek az érdekében a legtöbbet Kórháznak kell tenni. Ehhez kívánok jó munkát, jó erőt, egészséget. Köszönjük a megjelenést. Azért szavazzunk mellesleg arról, hogy elfogadtuk a beszámolót.

       

      A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      97/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza pénzügyi, gazdasági helyzetéről szóló beszámolót tudomásul veszi.

       

       

    5. Javaslat Nagykanizsa, Szabadhegy Városrész és környéke rendezési terve elfogadására (írásban)

    Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

     

    Tüttő István: Az előterjesztő Antalics Dezső bizottsági elnök úr. Kérdezem, van-e hozzáfűznivalója az írásos anyaghoz?

    Antalics Dezső: Ez a rendezési terv funkciójában korszerű és szükséges is, minden szakhatóság állásfoglalását tartalmazza. A közzététel megtörtént és ennek kapcsán az Alsószabadhegyi út szélességével kapcsolatosan alakult ki komoly vita, a 14, illetőleg a 20 méter szélességet illetően. A terv készítői a bizottsági ülésünkön kifejtették mindkét változatnak az előnyeit, hátrányait, amelyre szeretném megkérni a tervező kolleganőt, hogy a közgyűléssel is ezeket az érveket ismertesse annak érdekében, hogy felelős döntést tudjon hozni a közgyűlés. Tisztem ismertetni a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság állásfoglalását a változatokkal kapcsolatosan. A 20 méter szabályozási szélesség 4 igen szavazatot kapott, míg a “B” változat, tehát a 14 méter pedig 1 szavazatot kapott. A rendezési tervet elfogadásra 5 igen és 2 tartózkodással javasolja a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság. Tehát a tervezőt követően kérném, hogy a jelenlevő vendégeink, a lakosság képviselőit is hallgassa meg a közgyűlés, hogy minél körültekintőbb informácónk legyen a döntéshozatalunkkor.

    Tüttő István: Akkor először meghallgatnánk a tervezőnőt. Tessék parancsolni. Akit egyben köszöntünk mindannyiunk nevében.

    Dr. Bocsárdiné Dr. Heller Márta: Tisztelt Közgyűlés! Tisztelettel üdvözlöm Önöket. Heller Márta vagyok, a Pécsi Régió Betéti Társaságból, annak képviseletében, felelős tervezőjeként a Nagykanizsa, Szabadhegy és környéke szabályozási tervének. Koncentrálnék arra az egy problémára, ami volt a kérés, tehát az Alsószabadhegyi utca, mint tervezett gyűjtőút, a Pásztor utcától északra eső 600 méter hosszú útszakaszára. A kérésnek megfelelően a korábbi, tehát a 6 éve érvényben lévő rendezési terv közterület szabályozását, azaz 20 méterét állítottuk vissza jelen rendezési tervben, mint a továbbra is, véleményük szerint megfelelő, hosszútávon megfelelő közterület szabályozási elemet. A 14 méteres, azaz a jelenleg kialakult állapotra vonatkozóan változatot készítettünk, milyen keresztszelvénnyel, milyen út, közmű, kerékpár, gyalogos és zöldsávval lehet a 14 métert berendezni úgy, hogy megmaradjon és a gyűjtőúti szerepkörét is betöltse. Az eredmény az volt, hogy megoldható jelen közterület szabályozás keretein belül is az út, a gyűjtőúti szerepkör. Egyetlen egy probléma van, hogy a 600 méter hosszban a közterület csapadékvíz elvezetését csatornával lehet megoldani, ami a kétoldali burkolt árokkal szemben 14,5 millió Ft többletköltséget jelent a városnak. Viszont nem kell le ……….….. 8 méter előkertben maradnak. Ez volt a lényege a két változatnak, amit elétártunk a tisztelt bizottságnak. Előtte a 14 méteres közterület szabályozásra vonatkozó javaslatunkat az illetékes közmű- és közúti szakhatóságokkal is egyeztettük, akik ezt a változatot is elfogadhatónak tartják. A mi tervezői javaslatunk változatlanul az érvényben lévő rendezési terv 20 métere.

    Tüttő István: Akkor most meghallgatjuk – nem tudom, ki fog szóvivő lenni a lakosság köréből.

    Krihó József: Krihó József vagyok, az Alsószabadhegyi u. 115-ben lakom, és én képviselném az erre az utcaszakaszra vonatkozó lakók véleményét. Természetesen ott voltunk azon a fórumon is, ahol a területfejlesztési bizottság előtt a tervező ismertette ezt a két variációt, és változatlanul az a véleményünk, hogy ha meg lehet 14 méterben oldani a gyűjtőút funkciót, akkor indokolatlan 22 méter szélességre kiszélesíteni ezt az utat, mivel ott már vannak olyan tárgyak, olyan objektumok, amelyekre minden valószínűség szerint a telektulajdonosok kértek engedélyt, és erre vonatkozólag a helyreállítás, illetve a módosítás költségei nem lettek megszámolva, tehát tulajdonképpen nincsen most egy olyan összegzés, amely meg tudná mondani, hogy a 14,5 millió többletköltséggel szemben milyen költség állna, hogyha nem csak lejegyezni kellene ezt a plusz területet, hanem a meglévő vízóraaknák és a kiépített gázórák áthelyezését is meg kellene oldani, és a természetesen engedéllyel épített kerítéseket is át kellene helyezni. Tehát tisztelettel kérjük, hogy addig a testület ez ügyben ne döntsön, amíg ezt a számítást és összevetést el nem végzi, mert e nélkül – vélemény szerint – felelős döntés nem hozható.

    Tüttő István: Kérem, kinek van észrevétele?

    Tóth László: Megmondom előre, én nem vagyok érintve, Szabadhegyen nincsen területem, se a rokonságomban senkinek, de úgy gondolom, hogy akkor járunk el tisztességesen, hogyha a szabályozási tervet úgy fogadjuk el, hogy a meglévő ingatlanoknak a telekhatárát nem módosítjuk. És én csak abban az esetben tudom támogatni a rendezési terv elfogadását, amennyiben az ott lakók érdekei ebben a vonatkozásban érvényesülnek.

    Marton István: Csupán azon csodálkozom, hogy nem ennek a módosított rendezési tervnek a rendkívüli előnyei kerülnek hangsúlyozásra, hogy ez mennyivel jobb útrendszert biztosít, mint például a mögöttem lévő, amit eredetileg ´95-ben fogadott el az önkormányzat, hanem egy olyan 5-600 méteres szakasznak az ügye, ami annak idején semminemű gondot nem vetett fel. Én idézném, amit a lakossági fórumon mondtam, hogy az Alsószabadhegyi utca a településrész fő verőere, melyre a városrész teljes közlekedési rendszere felfűzhető, más lehetőséget erre nem látok. A jelenleg hatályos rendezési terv is 20 méteres szabályozási szélességet jelöl ´95. decembere óta, melyre figyelemmel lettek kiadva az eltelt időszak építési engedélyei. A szabályozási vonalon belül létesített építmények vagy engedély nélkül, vagy attól eltérően, esetleg a rendezési terv elfogadását megelőzően létesültek. Ezek szabályosságát vizsgálni, szankcionálni lehet. Ha a szabályozási szélessége az útnak változatlan formában 20 méter lesz, senki sem szenvedhet elvileg hátrányt. A rendezési tervet úgy kell kialakítani és elfogadni, hogy az a jövőbeni fejlesztések lehetőségét is biztosítani tudja, mert az a településrész lélekszámban gyakorlatilag egy Miklósfa méretű kell, hogy legyen, mondjuk két évtizeden belül. Tehát ez a dolog számomra ilyen formában meglehetősen nehezen kezelhető, főleg úgy, hogy a ´95. decemberében elfogadott, az az egész, mintegy 1900 m hosszúságú útra 20 méter szélességet ír elő, most a Pásztor utcától délre, tehát a több mint kétharmada, mondjuk 70%-a fel van bővítve 2 méterrel, 22-re, az attól feljebb lévő közel 600 méter pedig le legyen szűkítve 20-ról 14 méterre – az kérem, minden, csak nem jövő orientált tevékenység. Én bő 10 esztendővel ezelőtt a képviselőségemet azzal kezdtem egy elég komoly ügy kapcsán, akkor még 55000-es volt a város lélekszáma, hogy ha 5000 ember érdekeit sérti, de 50000-nek jó, én azt a döntést meg fogom szavazni. Így vagyok ezzel a rendezési tervvel most is tisztelt hölgyeim és uraim, mert lehet, hogy néhány embernek, vagy esetleg két tucat embernek ez most nem jó, de hogy a másik 2-2500-nek jó hosszabb távon, az számomra nem kétséges.

    Dr. Kalmár Béla: Szeretnék Marton képviselő úrnak válaszolni a kifejtett véleményére. Úgy tudom, Marton képviselő úr nem közlekedési szakember, úgyhogy nehezen tudja megítélni a mostani és a jövőbeli forgalom hogyan fog alakulni. De azt mindenesetre tudom, hogy az utak, közutak, létesítmények azért készülnek, hogy az embereket kiszolgálja és az embereknek a környezetét kellemesebbé, jobbá tegye, nem pedig azért, hogy kerítéseket bontsunk le azért, hogy egy rendezési tervet megvalósítsunk, mondhatnám azt, hogy a tervezői önkénynek engedelmeskedjünk. Tessék szépen figyelembe venni a lakosság igényeit, és a szerint megvalósítani az utat és a hozzá tartozó létesítményeket, mert énszerintem, hogyha kerítéseket kell lebontani, közműveket beljebb helyezni – sokkal többe fog kerülni, minthogyha …. egyik oldalon csatornázni a csapadékvíz elvezetése érdekében. És különben nagyon csodálkozom Marton úrnak a hozzáállásán, mint a terület képviselőjének.

    Tarnóczky Attila: Ha jól értettem Krihó József úr szavait, aki a lakosságot összefogva képviseli, hogy nekik a 14 méter szabályozási vonalszélesség megfelelne gyűjtőút funkcióra is. Hogyha ez így van, akkor én azt javaslom, hogy a közgyűlés mindenekelőtt majd arról döntsön, hogy a 14 méter vagy a 20 méter szabályozási szélességet választja. Azt viszont megkérdezném a főépítész úrtól vagy a tervező asszonytól, hogy ha ne adj isten, a 14 méter szélességet döntenénk el, akkor ez a rendeleti javaslatot, magát a rendeletet hogyan érinti, nem teszi-e megszavazhatatlanná?

    Tüttő István: Hát ugye az elhangzott, egy 14 méteres változat is szerepel, és egyeztetve van azokkal a hatósági fórumokkal, akik ebben illetékesek, tehát az is járható út. De tessék szólni, hogyha kívánja.

    Dr. Bocsárdiné Dr. Heller Márta: Tisztelt Alpolgármester Úr! A felvetésére azzal tudnék válaszolni, hogy jóváhagyható a szabályozási terv és az előírás, mert a két változat szerepel a tervezetben. Annyit tennék hozzá, hogy az érvényben lévő rendezési terv, tehát a most érvényben lévő rendezési terv 6 éve működik, és elvileg volt olyan építési tevékenység, ami annak megfelelt, tehát lehet, hogy azok számára fog ez a 14 méter most kellemetlenségeket jelenteni. A másik pedig, a szakemberek, tehát a szakhatóság kimondja, hogy gyűjtőút kategóriának a kötelező szabályozási szélessége 22 méter. Mi nagy utánjárással és mosolygással tudtuk megszerezni azt az engedélyt, hogy 20 méterre nem kell a városnak felmentést kérni. A 14 méter nehezebb lesz, de valós alternatíva, tehát végigvihető. Véleményünk szerint a 20 méter az, ami a településrésznek a jövőbeni és hosszú távban eredményes, környezeti és egyéb ártalomtól mentes, kellemes megoldását jelenti. A 14 méterben megoldható, 8 méteres előkerttel megoldható – a forgalom ez által nem lesz kevesebb, csak nehezebben lesz elviselhető a lakóknak.

    Birkner Zoltán: Krihó úr feltett egy kérdést, és ez valóban engem is érdekel, és teljesen laikusként kérdezem, hogy mennyi időbe tellene, vagy lehetséges ennek a felmérése az áthelyezési költségeknek vagy egyfajta elképzelés történt – a 20 méteres sávról van szó, tehát a 20 méteres szélességnél, mert értettem, hogy a kisebb szélességnél 14,5 millió Ft-tal többe kerülne az, hogy zárt elvezetőt kellene, csatornarendszert építeni, és az ellenoldal, tehát a 20 méternél bármiféle kalkuláció Önöknél készült-e? Tudom, hogy ez lakosonként, területenként egyeztetni kell. Mennyi időbe kerülne az, amíg ez kiderülne, és hogy van-e egyáltalán valamiféle megsaccolt összeg erre vonatkozóan? És ezt attól kérdezem, aki erre válaszolni tud, tehát én nem szeretném feltétlenül a szakembertől, hanem ha bárki esetleg az építésügyi hatóságról vagy máshonnan, tud erre válaszolni, akkor megköszönném.

    Tüttő István: Kérdezem, hogy ki az, aki válaszolna? Tervezőnő.

    Dr. Bocsárdiné Dr. Heller Márta: Hát megkísérlek erre válaszolni, mert a tervezési feladatunk értelemszerűen erre nem terjed ki, hiszen megbízásunk keretében ezzel az úgynevezett Alsószabadhegyi úttal, tehát 1600 méteres szakasszal elvileg nem kellett volna foglalkozni, hiszen a változás ezt nem érintette, tehát a megbízásunkban ez nem szerepelt. Ennek a felülvizsgálatát mi elvégeztük egyébként, mert más helyeken – értsd a tervezett alközpont, vagy a Felsőszabadhegyi út területfelhasználása, kapcsolatuk a laktanyával –, tehát mi elvégeztük újból, újraértékeltük az Alsószabadhegyi utcának a távlati szerepkörét, megerősödött bennünk, hogy továbbra is gyűjtőút marad. Na most készítettünk mi a teljes terület infrastrukturális hálózatára, tehát a keresztmetszet, a közterületnek a berendezésére költségbecslést. Tehát folyóméterre vetítve a közművek, a járdaburkolat, tehát a teljes mintaszelvénynek a bekerülési költségét elkészítettük, és az általunk a teljes szabadhegyi területre megadott ütemtervet költségeltük. Viszont arra nem terjedt ki a megbízásunk, tehát ilyen fajta munka nem készült el, hogy a 3-3 méternek az útlejegyzése, illetőleg a kártalanítása, a 14,5 millió Ft többletköltség, mert többletköltség az árokhoz képest, erre nem terjedt ki. Na most, hogy itt miket kellene figyelembe venni, ezt megpróbáltuk végiggondolni, mert ugye a lejegyzéssel egyszer a föld igénybevétele, aztán milyen műtárgyak, építmények vannak – egyébként épület nincs benne, tehát épület nem lóg bele ebbe a 3-3 méterbe –, és aztán van egy lényeges dolog, ami nem utolsó szempont, vajon mennyivel lett értékesebb a telek azzal a közterülettel, aminek a céljára le lett jegyezve az út. Na most erre vonatkozólag - ez, gondolom, hogy egy teljesen műfaj és teljesen egyedi. És akkor még egy dolog. Kik azok, akik – uram, bocsá – az érvényben lévő rendezési terv ellenében, mondjuk építési engedély nélkül, vagy uram, bocsá, az építési hatóság véletlenül elnézte a vonalat és rossz helyre adta ki, tehát mennyire jogos – ezeket egyedileg kell megnézni. Tehát ez erre nem terjedt ki. És akkor mi lesz azokkal, akik a kerítésüket jó helyre építették, tehát a rendezési terv szerint építették, most visszamegyünk 14 méterre, és akkor lesz egy ilyen cikk-cakkos utca. Tehát változatlanul javasoljuk a tisztelt közgyűlésnek, hogy a 20 métert hagyja jóvá.

    Dr. Baranyi Enikő: Helyzetem egyező Tóth László képviselőtárssal, miszerint nem vagyok érdekelt a szabadhegyi ingatlanban sem közvetlenül, sem közvetve, sőt még abban a szerencsés helyzetben sem voltam, hogy a terület képviselője, Marton úr bejárásra elvitt volna, tehát ennek megfelelően én most csak az előterjesztés alapján kialakított véleményemet és egyben kérdéseimet szeretném feltenni. Ha jól látom, a 3. oldalon egyértelműen le van írva, hogy a feszültség megelőzhető lett volna, ha a jelenleg még hatályos rendezési terv elfogadását követően, azaz ´95-től van egy rendezési terv érvényben. Kétségtelen dolog, hogy a helyzetet, a terveket egy rosszul hozott döntést érdemes időben megváltoztatni vagy módosítani, de igazából itt az előterjesztéssel kapcsolatos szakmai véleményt hallva valahogy az erősödik meg bennem, hogy ez a rendezési terv, amely ´95-től érvényben van, valószínűleg egy hosszabb távú beépített településrész gyűjtőútjának megfelelő abban az esetben, ha ez 20 méteres. Most akkor megkérdezem azt, hogy rosszindulatúan olvasok, vagy kicseng az, amit én mondok? Most akkor ezt követően azok, akik a rendezési tervet korábban, ´95-től 2001-ig nem tartották be, a terv módosításával akkor az a testület gyakorlatilag ezeket fogja legitimmé tenni és ezeket az építtetőket fogja preferálni. Szóval ennek a döntésnek – azt gondolom, hogy – valamifajta precedens értéke lesz, és ezt – azt gondolom, hogy – így kellene eldöntenünk, mert van egy szakmai szempontból alátámasztott rendezési terv, vannak a rendezési tervet be nem tartó, ha jól értem, kerítések és építményrészek, amelyek egyetlenegy esetben sem főépületet érintenek, na most, ha ezt fogadom el, és ezt tartom most már legitimnek, egy módosítás után, akkor ki fogja kártéríteni azokat, akik betartották a rendezési tervet és netán az ő szempontjukból akkor hátrányos döntést hoztak, mivel a terv figyelembevételével alakították ki a ház előtti előkertet, avagy a kerítéseket. Másrészt meg kellene azt is azért nagyon mélyen gondolni, hogy miért kérünk meg szakembereket véleményre abban az esetben, hogyha egy olyan típusú nem kompromisszumot hozunk ki, olyan kényszerből lévő kompromisszumot, ami sajnos, vélhetően, ha jól értelmezem, az volt a véleménye, hogy nem fog megfelelni hosszú távon annak a funkciónak, amit ´95-ben a terep ismeretében kialakítottak. Tehát én azt kérem, hogy ezen szempontok alapján próbáljuk meg ezt a kérdést úgy eldönteni, hogy a szavazás tényleg hosszú távon és a többség érdekében legyen biztonságos és jó funkciójú gyűjtőútként működjön.

    Dr. Csákai Iván: Folytatva, ahol Baranyi képviselőtársam abbahagyta, a 3. oldalon lévő 4. bekezdésben, hogy ´95-ben egy hatályos rendezési tervet alkottunk. Én kérdezem azt, hogy ki tehet arról és ki a felelős, hogy ettől a rendezési tervtől eltérő építési engedélyeket adtak ki? Ez nagyon komolyan számít ebben az esetben. Az, hogy mit változtatunk és mit nem, én sem vagyok érintett, én sem voltam kint. A 2. oldalon a Zala Megyei Katasztrófavédelem után az Építésügyi Iroda kiadja, a terv sok mindent tartalmaz, csak az építési helyet nem. Ez hogyan történhetett meg, hogy az építési helyet, hogy hova lehet építeni egy telekre, ezt nem tartalmazza? Nem érhető a rendeletben ……. építési korlátozásokat ……… ismételten megjelennek. Tehát az egyikben megtiltjuk, a következőben újra megjelennek. A beépítési mód megjelölésénél nem veszi figyelembe a status quo-t, tehát a jelenlegi helyzetet. Nem veszi figyelembe azt, hogy ´95. előtt építették vagy utána. Aki utána építette, annál lehetne vizsgálni, hogy hogyan történt. Előtte, énszerintem, nem lenne tisztességes, hogyha előtte, mondjuk, 15-20 évvel építette valaki, akkor el kezdenénk vizsgálni, hogy miért úgy építette. A Főépítészi Iroda nagyon frappánsan fogalmaz, egyes előírások megfogalmazása bonyolult és ez veszélyezteti az építéshatósági munka biztonságát, növeli a tévedések lehetőségét. Az építési határvonal helye megtalálható, de nincs kijelölve. Meg kellene teremteni a …… összhangot, ez is itt le van írva, mert a bemutatott állapot nagyon megtévesztő.

    Tüttő István: Cserti úr kíván szólni, utána megadjuk a tervezőnőnek a szót, mert amit Csákai úr elmondott, azok egy közbeeső időszakban felvetett dolgok, ugye azok rendezésre kerültek, de meghallgatjuk.

    Cserti Tibor: Nagyon rövid leszek. Nekem az a véleményem, hogy a történelem rányomta tényleg bélyegét a ……. Szabadhegy rendezési terv készítésének vonulatára. Talán tipikus példája annak, hogy az elmúlt időszakban már bővebben kifejtettem, hogy hogyan nem szabad valamit előkészíteni, de ha már előkészítettük, akkor tovább…….. Gyakorlatilag ebből alakult ki egy olyan telekosztási állapot, mint milyent hosszabb távon rendezni kívánta volna az önkormányzat a területet. Gyakorlatilag ……… állapot, kialakult egy ottani olyan miliő, amiben ugyan közlekedési szempontból, mindenféle …………………….., de én azt hiszem, hogy figyelembe véve, és erre kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az alapképlet, hogy teremthető-e okos kompromisszum a jelenlegi helyzetben? Meggyőződésem, hogy igen. Erre a tervező is egyébként felkészült, és a főépítész ebbe az irányba koordinációs munkát fejtett ki. A kérdésnek az a lényege, hogy lehet-e a mostani a beépítettséget alapul véve a kompromisszumra gyakorlatilag a 14 méter szélesség mellett azt a fajta tervezett, nem csak a jelenlegi állapot mellett, hanem a jövőbeni állapotra vonatkozóan is azt a forgalmat lebonyolítani, azt a fajta tömbbelső rendszert ott feltárni, ahol az önkormányzati érdek és a helyi érdekek is egyúttal ötvözhetők, és mindezt, nyilvánvaló ……… formában. Én úgy gondolom, hogy aki folyamatában végigkísérte ezt a folyamatot, az tanúja lehetett két ellentétes érdekrendszernek – ha úgy tetszik, rendszerről beszélek ….. –, mert aki közvetlenül érintett, az nyilvánvaló, tiltakozik. Az vesse ránk az első keresztet, aki nem ezt tette volna. És ebből a szempontból, azt hiszem, hogy teljes mértékig igazuk van. Nos, hogy elfogadhatók a tervezés fázisában tiltakozások is, ……………….. hogyha megnézzük a tiltakozásoknak a névjegyzékét, az nyilvánvaló, hogy attól távollevő területen lakóknak a tiltakozása, akik egyébként a közvetlen forgalomszervezésben nem részesülnek, tehát picit ilyen értelemben ellenérdekű, indifferens számunkra. Mert a demokráciának ez a foka számomra, megmondom őszintén, teljes mértékben nem egyenértékű. Tehát a kérdésre visszatérve, azt mondtam, hogy rövid leszek – hogy teremhető-e kompromisszum ennek alapján a kialakult állapotnak megfelelően? Énszerintem a válasz csak egy lehet, hogy igen. 14 méter szélesség mellett is egyébként a …….. állapot kialakítható. Annak nincs akadálya a tervező szerint sem, úgy látom, hogy magát Pásztor utcától délre eső területet gyűjtőútnak kialakítani, mert a jelenlegi állapot mellett is hosszabb távon …………………….. cseng ki. Nagyon szépen utal az előterjesztés, és korrektnek tartom magam részéről, hogy a 3. oldal, amikor azt mondja, hogy kérem szépen, a közlekedési előírásokkal ugyan ellentétes, ugyanakkor a szakhatóságok elfogadják a gyűjtőútszakasz 14 méter szélességét, mivel a …….. igazolja annak berendezhetőségét. A berendezhetőség nyilvánvalóan a közművekre utal, és a gyűjtőúttal szemben a kerékpárút elhagyásával, a járdaszélesség lecsökkentésével, tehát még egyszer mondom, a ………. átvezethetőségével. Én azt hiszem, hogy ha a tisztelt képviselőtársaim okosak, akkor a mai napon mindenféleképpen a 14 méteres szélesség megtartásával és a …….. megóvásával fogadják el ezt a rendezési tervet és …………

    Dr. Gőgös Péter: Én rövidebb leszek, mint az előttem szólók. Azt hiszem, hogy a választásunk viszonylag kezd leegyszerűsödni. Az egyik oldalon ugye látunk egy konkrétan meghatározott 14 milliós plusz költséget, a másik oldalon pedig előttünk van egy be nem látható perek, illetve kártérítések sorozata. Én azt hiszem, hogy a megoldás csakis a régi lakók érdekeit is respektáló kompromisszumos megoldás körül mozoghat.

    Dr. Fodor Csaba: Először kérdéseket szeretnék feltenni. A tömegközlekedés a 14 méteres szabályozási szélességben megoldható-e? Erre majd kérek szépen választ, mert azt gondolom, hogy a fejlesztési irányok szempontjából valóban elengedhetetlen, hogy ezen a területen helyijárat közlekedés legyen, mert hát ….. bővítéseket szeretnénk ott végrehajtani, és valóban, az ott tervezett lakosságlétszám mindenképpen indokolja a tömegközlekedés kiépítését ezen a részen. Második kérdésem: forgalomtechnikailag megoldható-e és nem jelent-e problémát egy 20 vagy 22 méter szabályozási szélességű út csökkentése 14 méter szélességre? Azt szeretném a továbbiakban megtudni, hogy az építési engedélyek mindegyike a hatályos, 1995-ben elfogadott, egyhangúlag akkor elfogadott rendezési terv szerint került-e kiadásra, illetőleg azt követően? Tehát tudták-e, vagy tudhatták-e azok az ott lakók, akik építkeztek családi házakat, hogy milyen előírások irányadóak erre a területre? Azt pedig hiányolom valóban, hogy elhangzottak itt kérdések a 20 méterrel kapcsolatos esetleges ingatlanokat érintő korlátozásokról, lejegyzésekről, meg még nem tudom, micsodáról nem, hogy erre azért ez az előterjesztés igazából valóban nem ad választ.

    Tüttő István: Annyit azért szeretném, ha mindenki tudna, az építkezések, amelyek ütköznének éppen a jelenleg elképzelt szélességben, még a tanácsi időszakban jöttek létre, nem igazán szabályos – megítélésem szerint, nem igazából szabályos körülmények között –, és nem is biztos, hogy a lakó, illetve az igénybevevő hibájából Tehát valóban itt jogilag egy olyan helyzetet kellene kezelni, amely hosszadalmas, és nem igazán biztos, hogy eredményes lesz a számunkra. Átadnám a szót tervezőnőnek, mert jelezte, hogy kíván néhány kérdésre válaszolni.

    Dr. Bocsárdiné Dr. Heller Márta: Dr. Csákai úrnak szeretném mondani a felsorolt észrevételekkel kapcsolatosan, hogy a rendezési terv az országos érvényű jogszabályok betartása mellett magas színvonalon készült el, ezt deklarálta a Minisztériumi Tervtanács is. A felsorolt észrevételek, mint azt én is értelmeztem, jogszabályi félreértésekből származtak, amiket tételesen, darabszámot tekintve, mindenegyes észrevételt mérlegeltünk, megkonzultáltuk, és ahol mi tévedtünk, ott természetesen kijavítottuk. Ez egy munkaközi állapot volt, amiről tetszett, illetve egyeztetési anyagnak a véleményezése, aminek az átdolgozása, átnézet és korrekciói megtörténtek. ……………… a 14 méterhez gyűjtőút tartozik, tehát nem úgy néz ki a helyzet, hogy Pásztor utcától, ………, akkor félreértettem, mert mintha azt tetszett volna mondani, hogy onnantól kezdve gyűjtőút …… Igen, tehát végig gyűjtőút, és hangsúlyozom, hogy a városnak felmentést kell kérni a 14 métere. Tehát a 22 méter szélesség az, ami a jogszabály szerint kötelező, de ha mintaszelvénnyel alátámasztja a tervező, akkor ennél kevesebb közterületet is …………. alakítani. Út céljára megfelelő, tömegközlekedésre megfelelő, mert a 14 méteres mintaszelvényben is 7 méteres burkolat szerepel, tehát erre megfelelő. A paraméterek, nem egészen értettem, hogy, tehát út, járda és kerékpárút is kialakítható. Hát ezzel együtt véleményünk mégiscsak az, hogy a 20 méterben maradnék a város helyében, de hát ez legyen a városnak a kompetenciája eldönteni. Tehát az nem megy, hogy a 14 méterbe építünk egyoldali járdát és csapadékvíz elvezető árkot, tehát akkor kötelező az a műszaki megoldás, ami csatornát jelent, és ez a ………….

    Tüttő István: Úgy látom, több észrevétel nincsen. A vitát lezárom. Azért szeretném az Önök figyelmébe ajánlani, hogy ma kaptunk egy levelet az Alsószabadhegyi út rendezési tervének, éppen a mai napirendi pontunknak tárgyalása kapcsán. Remélem, mindenki megkapta. Ebben az aláírók, 38-an azt kérték, hogy a tárgyalását napoljuk el ennek a közgyűlési napirendnek. Az elnapolásról már válthatunk szót, csak azt kérdezem, hogy Önök mindezek ismeretében el kell, hogy döntsék ma mindazt, amiről itt szó esett. Határozati javaslat, illetve rendeleti javaslat jóváhagyására kerül sor. Először a módosító indítványról kell döntenünk. Módosító indítvány volt, hogy 14 méterre változtassuk a 20 méterben eddig megállapított szabályozási szélességet. Azt is hallottuk, hogy ezt külön eljárásban kell majd elfogadtatni, mert automatikusan ez nem következik be, hogy mi eldöntöttük, hogy 14 méter legyen, de tervezőnő jelezte, hogy ennek az elérhetőségének valószínűsége elég nagy. Kérem, a módosító indítvány 14 méter szabályozási szélesség. Én nem vagyok a napirend előterjesztője, tehát nem is befolyásolom a döntést. Szavazunk

     

    A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Arra is választ kaptunk, hogy ez a többi határozati javaslattal nem lesz majd ellentétes, hiszen ez a verzió is elkészült a tervezők részéről. Akkor kérem, hogy az 1. számú határozati javaslatról döntsünk, amely már értelemszerűen a 14 méteres szabályozási szélesség. Először a rendeleti javaslatot kérem, hogy szavazzunk róla, minősített szótöbbség kell hozzá.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:

     

    17/2001.(IV.25.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 17/2001.(IV.25.) számú rendelete a Nagykanizsa Általános Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló többször módosított 12/1995.(IV.25.) számú rendeletének módosítására.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

    Tüttő István: Kérem az 1. számú határozati javaslatról, a módosítással együtt.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 2. számú határozati javaslatról a döntésüket. Egyszerű szótöbbség.

    A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    98/2001.(IV.24.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. az Alsószabadhegyi utca szabályozási szélességét a Pásztor utcától északra eső útszakaszon 14 méterben állapítja meg.
      2. Az Alsószabadhegyi utca 7-es úti és Kaposvári utcai csomópontjánál a kamionok és egyéb tehergépjárművek behajtását tiltani kell és magassági korlátozást kell végrehajtani az út kiépítésével egyidőben.

        Az utcában egyoldali járda építésével egyetért, de a későbbi megvalósítás érdekében a másik területét is fenn kell tartani.

        Határidő: az út műszaki átadásáig

        Felelős : Tüttő István polgármester

        Gáspár András VIA Kanizsa Kht. ügyvezető

      3. az elhangzott javaslatokra figyelemmel módosított ÁRT szerkezeti illeszkedési lapot – mint településszerkezeti tervet – elfogadja. Ezt a tervi tartalmat kell a Szabadhegy Városrész területére, majd a város egészére kiterjedő településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapjául alkalmazni.

    Határidő: a szabályozási tervek jóváhagyásáig

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Tüttő István: Akkor még egy rendeleti javaslatról kell döntenünk. Kérem a minősített szótöbbség alapján a döntést. Ez pedig a tervdokumentációk elkészíttetésére vonatkozik.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:

     

    18/2001.(IV.25.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 18/2001.(IV.25.) számú rendelete a Nagykanizsa, Szabadhegy Szabályozási tervéről és Helyi építési szabályzatáról.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

    Tüttő István: És akkor kérem az 1. számú határozati javaslatról a döntést.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: 2. számúról a döntést.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

    Tüttő István: És kérem a 3. számúról a döntést.

    A közgyűlés 23 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    99/2001.(IV.24.) számú határozat

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Nagykanizsa, Szabadhegy városrész és környéke rendezési terven közlekedési területként jelölt területrészek lejegyzéséhez szükséges dokumentációt készíttesse el.
      2. Az Alsószabadhegyi utca út-, közmű- és energiaellátás, valamint felszíni csapadékvíz elvezetés és zöldterületi fejlesztés kiviteli terveit a hatályos rendezési tervnek, és a sebességmérséklés eszközeinek (pályaosztó sziget, pályaelhúzás, forgalomtechnikai eszközök …… stb.) megfelelően módosíttassa, és ezt a kivitelezés költségeinek ütemére vonatkozó javaslattal terjessze a közgyűlés elé.

      3. A jóváhagyott terv szerint belterületbe vonandó területekkel kapcsolatos rendelet módosítást terjessze a képviselőtestület elé elfogadásra.
      4. A rendezési terven jelölt új utcák elnevezésére az érdekeltek bevonásával készítsen javaslatot, és azt elfogadásra terjessze a képviselőtestület elé jóváhagyásra.

    Határidő: 1., 2. pontra: 2001. június 30.,

    3. pontra: 2001. szeptember 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

     

    Tüttő István: Egy kérésem lesz, át kell azt is gondolni, hogy ennek az utcának később azért az arculatát is úgy kell majd kialakítani, hogy akár utólag, akár később épít valaki, és akármilyen módon is hoztuk most a rendeletünket meg, egy későbbi szabályozást mindenképp be kell iktatni, hiszen ez előírás lesz, hogy azért az egy vonalba eső kerítéshálózat legyen. Kérem majd erről javaslatot kidolgozni, de ez már nem a mai napirendi pont témája. A szabadhegyieknek pedig kívánom, hogy úgy valósuljon meg, ahogy elképzelték.

     

     

     

    1. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban)
    2. Előadó: Tüttő István polgármester

       

      Tüttő István: Önök előtt van az az előterjesztés, amely részletesen taglalja a 2000. évben végzett költségvetési gazdálkodásról szóló munkánkat. Kérdezem, hogy van-e Önöknek ezzel kapcsolatban észrevétele, kérdése? Úgy látom nincsen, akkor lezárom a vitát. Kérem, fogadjuk el a beszámolót. Szavazzunk. Ugyanis ez rendeletként fog megjelenni, minősített többség kell hozzá.

       

      A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

       

       

      19/2001.(IV.25.) számú rendelet

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2001.(IV.25.) számú rendelete az önkormányzat 2000. évi költségvetési zárszámadásáról.

      (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

       

       

       

    3. Javaslat a 2000. évi pénzmaradvány felosztására, és a 2001. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban)
    4. Előadó: Tüttő István polgármester

       

      Tüttő István: Tisztelt közgyűlés, javaslat készült a pénzmaradvány felosztására és egyben rendeletet kell hoznunk, illetve módosítanunk. Van-e észrevételük a pénzmaradvány felosztása kapcsán? Úgy látom nincsen. Kérem a döntésüket a rendeletmódosításról. Minősített többség kell.

       

      A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

       

      20/2001.(IV.25.) számú rendelet

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 20/2001.(IV.25.) számú rendelete a 2001. évi költségvetésről szóló 10/2001.(III.14.) számú rendeletének módosításáról.

      (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

       

       

      Tüttő István: Szeretném az Önök figyelmébe ajánlani, a területvásárlások kimutatását elkészítettük és Önöknek átadtuk. Ebben különösebben nem akarok a részletekbe belemenni, de látható, hogy ütemesen haladnak a munkálatok, a költségeket a tervezetten belül tudtuk eddig tartani. …. tetszenek látni, hogy kb. még 20 hektár földterület megvásárlása van hátra, ennek a forrását meg kell teremtenünk. Kérem, hogy egy olyan megbízást adjanak a polgármesternek, hogy ennek a kezelését megoldja ugyanazon feltételek mellett, mint az eddigi földterület vásárlást. Hiszen az a tervünk, ha meg is vesszük, annak még az idén meg fogjuk kapni az ellenértékét, tehát kérem, egy ilyen szavazással erősítsék meg, hogy ezt a munkát el tudjuk végezni. Kérem, szavazzunk. Technikai részét pedig majd kidolgozzuk és erről külön még a legközelebbi közgyűlésen tájékoztatjuk.

      Dr. Gyergyák Krisztina: A rendeletben benne van.

      Tüttő István: Jó, csak 5 millió van nekem. Szavazzunk.

       

      A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

       

      100/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy a 10/2001.(III.14.) számú költségvetési rendelet céltartalékában földterület vásárlásra elkülönített pénzösszeg felhasználásáról a többször módosított 10/2000.(III.31.) számú vagyonrendelet 6. § (3) bekezdése szerint döntsön.

      Határidő: folyamatos

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

       

      Tüttő István: De ha bármi olyan előfordulna, ami a vagyonrendeltünket sértené, akkor azonnal hozzuk vissza. Nem tudtam, hogy megkaptátok írásban, mert szavaztunk róla, csak én azt hittem, hogy erről most szóban kell, mert nem láttam ezt az anyagot.

       

       

    5. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési beszámolójának auditálására (írásban)
    6. Előadó: Tüttő István polgármester

       

      Tüttő István: Van-e észrevétel?

      Cserti Tibor: Van egy kiegészítő határozati javaslatom az előterjesztéshez képest. Az előterjesztés 7. oldala, a könyvvizsgáló jelentés kicsit árnyaltan, …… diszkréten fogalmaz, de felhívja mindenféleképpen a figyelmet arra, hogy a behajthatatlanság szempontjából kis összegűnek minősített követelés értékhatárát javasolom felülvizsgálni, illetve …………. a helyi adórendeletbe beépíteni. Tehát ez olyan indokolt feladat, ami egyrészt könnyítené ………. munkáját, már a behajthatatlanság .……………………………………………. mindenféleképpen célszerű ……………, hatékonyság szempontból …………. és én azt hiszem, hogy ennek egy megfelelő feladat meghatározással kellene eleget tennünk, ha már a tisztelt könyvvizsgáló felhívta a figyelmünket. Én javaslom e feladat elvégzését egy laza határidővel, ez év végére …………. polgármester úr személyi felelőssége mellett meghatározni. Ha határozati javaslatot kellene fogalmaznom, akkor a határozati javaslat pontos szövegére vonatkozóan javaslatom a következő, hogy a tisztelt közgyűlés megbízza a tisztelt polgármester urat, hogy a behajthatatlanság szempontjából kis összegűnek minősített követelés értékhatárát tárgyév végéig szíveskedjen felülvizsgálni és a közgyűlés számára a módosított értékhatárra vonatkozóan javaslatot előterjeszteni, illetve a következő évi helyi adórendeletek módosításánál ugyancsak a behajthatatlanság kritériumaira kiemelt figyelmet fordítva a javaslatot az adórendelet módosításával …………………, felelős polgármester úr, határidő december 31.

      Tüttő István: Sőt, nekem az lenne a javaslatom, hogy az adórendeletünket mindig novemberben hajtjuk végre, hát ezt azért ahhoz kellene igazítani. Legyen ez október 31., vagy november 31., mert akkor tárgyaljuk az adót. Addig ennek meg kell lenni.

      Budai István: Ugyancsak a 7. oldalon található az első mondat a könyvvizsgálói jelentésnek, amely azt mondja, hogy gazdasági társaságokban lévő részesedések értékvesztését független könyvvizsgáló véleménye alapján állapították meg, majd a 8. oldalon választ kapunk arra, hogy a pénzügyi eszközök körében tapasztalható értékvesztés volt. Hallhatnánk-e erről valamit részletesebben?

      Tüttő István: Igen, ez egy észrevétel, ami jogos, ez világos. Elfogadjuk a véleményt a magam részéről. Úgy látom, nincs több észrevétel. Kérem, van egy módosító indítvány. Budai kérdésére válaszolni tudunk?

      Budai István: Bocsánat, még ha folytathatom annyiban, hogy az én tudomásom szerint a pénzügyi eszközökben értékvesztést az elmúlt évben nem lehetett elszámolni, ilyen nem volt. Csak akkor, hogyha valamilyen devizában tartjuk, és annak az értéke ugye a folyó áron csökkent. Ezért nem értem ezt a mondatot. Lehet, hogy ilyen nem is volt, de akkor miért került ide.

      Tüttő István: Budai úr, a könyvvizsgáló szakmai véleményét most nem tudjuk másképp kezelni, írásban van. Nincs jelen most, legközelebb, ha itt lesz, illetve levélben megkérdezzük tőle, hogy ezt konkrétan mire értette, hogyha indokolja, akkor tájékoztatjuk Budai urat, ha pedig nem, akkor észrevételét bizonyára el fogja fogadni. Először fogadjuk el az auditálással kapcsolatos határozati javaslatot, mivel Cserti úr nem erre tett módosítást. Kérem, döntsünk a kérdésben.

       

      A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      101/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. évi egyszerűsített mérlegét, a 2000. évi egyszerűsített pénzforgalmi jelentését, a 2000. évi egyszerűsített pénzmaradvány kimutatását, a 2000. évi egyszerűsített eredménykimutatását elfogadja.

      Felkéri a polgármestert, hogy a könyvvizsgálatról készített jelentést az Állami Számvevőszék részére küldje meg. Egyúttal felkéri az aljegyzőt, hogy a közzétételről gondoskodjon.

      Határidő: 2001. június 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

      Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző

       

      Tüttő István: Cserti úr pedig a témával kapcsolatban egy határozati javaslattal élt, amelyet nem kívánok megismételni, ő elmondta. A lényege az, hogy amit az auditáló szakember megállapított, november 30-ig készüljön egy anyag, amely figyelembe veszi az Ő általa megállapított dolgokkal kapcsolatban, és készüljön egy anyag, mely ennek a kezelését is biztosítja. Kérem, szavazzunk erről. Határideje november 30., felelős polgármester.

       

      A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      102/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megbízza a polgármestert, hogy a behajthatatlanság szempontjából “kis összegű”-nek minősített követelés értékhatárát vizsgálja felül és a módosított értékhatárra, valamint a behajthatatlanság helyi adórendeletekben történő kezelésére vonatkozó javaslatot terjessze a közgyűlés elé.

      Határidő: 2001. november 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

       

       

       

    7. Tájékoztató a 2000. évben végzett felügyeleti, tulajdonosi és belső ellenőrzések tapasztalatairól.
    8. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2001. évi ellenőrzéseinek ütemezésére (írásban)

      Előadó: Tüttő István polgármester

       

      Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e észrevételük a megállapításokkal kapcsolatban?

      Gyalókai Zoltán: Hát itt elég érdekes észrevételek vannak a Kanizsa TV-vel kapcsolatban. Szeretném, hogyha ezek a vizsgálatok a Kanizsa TV ügyében tovább folynának, és úgy emlékszem, hogy a költségvetés a Kanizsa TV-ben elég szép költségvetést fogadott el, viszont a 24 órás adás, illetve egyéb dolgok, nem tudom, hogy mennyire teljesültek és az I. negyedév már gyakorlatilag eltelt, sőt gyakorlatilag 4 hónap. Nem tudom, hogy az időarányos pénzek elköltésével hogyan állnak. Javaslom, a felügyelő bizottság ebben foglaljon állást kb. egy hónapon belül. Másik pedig a 4. oldalon a fogorvosok ellenőrzésében is elég érdekes dolgok kerültek előtérbe. Szeretném, hogyha ebben a témában is az ellenőrzők, illetve az ellenőrzést végzők tovább folytatnánk ezeket a vizsgálatokat és határozati javaslatos előterjesztés kerülne elénk, merthogy ezek a – nem állítom, hogy visszaélések, de azért nem ártana tisztázni ezeket a dolgokat, hogy ki, milyen költséggel, milyen bevétel mellett, hogyan gazdálkodott a város pénzével.

      Tüttő István: Arra azért szeretném emlékeztetni Gyalókai úr, hogy éppen a polgármesteri tájékoztató határozataiban elfogadtuk a fogászatnak a privatizációját, ezt követően már nem igazán a mi kompetenciánk lesz ennek az ügynek a kezelése, az OEP-re fog tartozni kimondottan. Abban igaza van, hogy az általunk adott pénznek a felhasználását, azt pedig ellenőrizni kell, az pedig a berendezésekre, illetve az épületrészre vonatkozik majd.

      Böröcz Zoltán: Én is arra hívnám fel a figyelmet, hogy egyrészt a Pénzügyi Bizottság ezt a jelentést természetesen már tárgyalta, és sok apró részletben véleményt is formált. Arra hívnám fel a figyelmét Gyalókai úrnak és minden képviselőtársamnak, hogy ezeket az ellenőrzéseket tekintsük a történelem részének. Azok a megállapítások, amik a Kanizsa TV Kft. gazdasági társaság egyéb ügyében egyébként nagyon helyesen az ellenőrzés megállapításai közé kerültek, ezek 2000. év során már az év I. negyedévében is megtörténtek Pénzügyi Bizottsági szinten, tehát az ellenőrzések óta számtalan dolog történt, többek között az, ami az ilyen visszásságokat megszünteti a gazdasági társaságainkkal való kapcsolat rendezése során. Tehát zömében ezek a megállapítások ma már nem élnek, a hibák egy jó része azóta korrigálásra került.

      Cserti Tibor: Az ellenőrzési munkatervhez kívánok egy rövid javaslatot tenni. Azt hiszem, senki nem vitathatja, hogy az önkormányzat tulajdonaként az intézmények vagyonába került vagyontárgyak hasznosítása rendkívüli fontos, fontos bevételt is képezhet az intézmények számára. Ezzel az intézmények jól-rosszul, mindenki maga ládájának, vehemenciájának megfelelően ……….. Ezek közül kiemelkedik természetesen a tornatermeknek, illetve az intézmények konyháinak használata. Nagyon sok kritika megfogalmazódott egyébként, főleg a kereskedelmi szervezetek, érdekképviseletek részéről ezeknek a helyiségeknek a kereskedelmi célú, jogszerű hasznosítását illetően. Ebben az irányban nem akarok állást foglalni, de azt mindenféleképpen kérném, hogy a vizsgálat ebben az irányban is terjedjen ki. Én a használatba adásoknak a hatékonyságára hívnám fel a figyelmet az ellenőrzési munka során. Tehát a javaslatom a következő: kerüljön kiegészítésre egy 6. ponttal a felügyeleti ellenőrzéseknek a javasolt munkaterve, és a vizsgálat terjedjen ki tételesen az egyes intézmények esetében, kiemelten a tornatermek és a kereskedelmi részeknek, konyháknak a vizsgálatára, ebből származó bevételeknek az összegszerűségére, a bevételek kezelésére, és adjon arra számunkra az egyértelmű eligazítást ……., hogy szükséges-e a későbbiek során ebből adódóan valamilyen önkormányzati ……… szabályozás, …………………. Tehát én ezt várom a vizsgálattól. Másrészt pedig nyilvánvaló, egyéb olyan tapasztalatok ……. szűrhetnénk ebből a vizsgálati anyagból. Én úgy gondolom, ennek az időpontja talán az év második felében esedékes, …….. nagyon ne zavarja a …………. ellenőrzőknek a munkáját sem, és ne zavarja az intézmények az alaptevékenységét se.

      Tüttő István: Úgy látom, több hozzászólás nincsen. A vitát lezárom. Kérem, hogy a tájékoztató határozati javaslatát, először azt szavazzuk meg. Kérem döntésüket, hogy elfogadjuk a tájékoztatót.

       

      A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      103/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2000. évi ellenőrzésekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

       

      Tüttő István: Az ellenőrzési terv, illetve hát annak az ütemezését mielőtt a határozati javaslatról döntenénk, Cserti úrnak volt még egy módosító indítványa, kiegészítése, amely a tornatermek és a konyhák bevételeinek, illetve azok egyéb célú hasznosításából származó bevételeknek a kimutatását, ellenőrzését, ennek a módját kívánja még elvégeztetni. Kérem, először erről döntsünk. Tehát vegyük fel magyarul az ellenőrzési programba.

       

      A közgyűlés 18 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

       

      Tüttő István: És ezt követően kérem az eredeti határozati javaslatról a döntést.

       

      A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

       

      104/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2001. évi felügyeleti és tulajdonosi ellenőrzési munkatervet az 1. számú melléklet szerint – figyelemmel a módosításra – jóváhagyja azzal, hogy a testület és a hivatal ellenőrző és elemző munkájához szükség szerint cél- és témavizsgálattal az arra jogosult bármikor bővítheti.

      Felelős: Tüttő István polgármester

       

       

    9. Javaslat Nagykanizsa Vár út - volt Szeszipari Vállalat - és környéke rendezési terve elfogadására (írásban)
    10. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

       

       

      Tüttő István: Megkérdezem Antalics Dezső bizottsági elnök urat, hogy van-e kiegészítenivalója szóban az előterjesztéshez?

      Antalics Dezső: Nagyon röviden egy mondat, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, valamint a településrészi önkormányzat egyhangúan támogatja a rendezési terv elfogadását.

      Tüttő István: Van-e észrevétel? Úgy látom nincsen. Kérem, rendeleti javaslatról döntünk. Szavazzunk. Minősített szótöbbség kell.

      A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

       

      21/2001.(IV.25.) számú rendelet

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2001.(IV.25.) számú rendelete a Nagykanizsa Általános Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló többször módosított 12/1995.(IV.25.) számú rendeletének módosítására.

      (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

       

       

      Tüttő István: Kérem a határozati javaslatról a döntést.

       

      A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      105/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Vár u. – Lazsnak csatorna – belterületi határ – vasút által határolt területre vonatkozó ÁRT szerkezeti illeszkedési lapot – mint településszerkezeti tervet – elfogadja. Ezt a tervi tartalmat kell a továbbiakban készülő településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapjául alkalmazni.

       

       

      Tüttő István: És van még egy rendeleti javaslatunk. Itt pedig ismét minősített többség kell.

       

      A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

       

      22/2001.(IV.25.) számú rendelet

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 22/2001.((V.25.) számú rendelete Nagykanizsa, Vár u. volt szeszipari vállalat és környéke szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról.

      (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

       

       

    11. Javaslat az útépítési és közműfejlesztési költségek áthárításáról szóló …./2001. számú rendelet megalkotására (írásban)
    12. Előadó: Tüttő István polgármester

       

      Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy ez a cím nem egészen korrekt, jobban kifejezné a tartalmát, hogy ilyen fejlesztési költségek pályázati feltételeinek megteremtése vagy kiírása, tehát az ezzel kapcsolatos, tehát magyarul az, hogy a költségek áthárítása szó, ezt módosítsuk.

      Szokolné Dr. Szolik Enikő: Szeretném tájékoztatni Önöket a bizottságok állásfoglalásairól, és ……. polgármester úrnak a címmel kapcsolatos megjegyzésére az Ügyrendi és Jogi Bizottság az útépítési és közműfejlesztési költségek viseléséről javaslatot tette, tehát az “áthárításáról” szó helyett a “viseléséről” szót javasolja beilleszteni a címbe. Elfogadva a bizottságoknak a rendelettel kapcsolatban tett véleményét, azt javasoljuk, hogy a 4. § (1) bekezdésében a “lakossági kezdeményezésre” szófordulat helyett az “érintett ingatlantulajdonosok kezdeményezésére” szófordulat szerepeljen. Úgyszintén a 4. § (4) bekezdésében az “érintett ingatlantulajdonok tájékoztatása polgármester és a jegyző feladata” legyen, illetve a tájékoztatást követően az “értesítésben megjelölt határidőn belül” szófordulat szerepeljen a “tájékoztatással egyidejűleg” szófordulat helyett. A 4. § (8) bekezdésében a “központi” szó elhagyását javasolták a bizottságok, amivel egyet lehet természetesen érteni és ………, és azt kérem a tisztelt közgyűléstől, hogy a rendelet egészében a gazdasági …….. szófordulat helyett “vállalkozói felhasználó” szófordulatot szíveskedjenek ………..

      Tüttő István: Én a magam részéről elfogadom mindezen bizottsági javaslatot, így nem kell külön szavazni róla. Ezzel együtt kérdezem, hogy van-e még valakinek észrevétele?

      Antalics Dezső: Javaslom a 4. § (2) bekezdésében a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság bevonását, tehát a mondat akkor úgy hangzana, hogy “a közművesítési szándék megfogalmazásáról, szükségszerűségük meghatározásáról, továbbá a közműfejlesztési költségek áthárításának mértékéről a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján a közgyűlés határozattal dönt.”

      Tüttő István: Magam részéről ezt is elfogadom.

      Dr. Fodor Csaba: Módosítást szeretnék tenni, mégpedig a 6. § (3) bekezdéséhez, ahol arra hivatkozunk, hogy a 2. számú mellékletben határozzuk meg a hozzájárulási költségviselés mértékét ingatlanonként. Az lenne célszerű, ha azt mondanánk 2001. évben a 2. számú melléklet ………………….. költségvetési rendeletben kell meghatározni ezeket a díjakat. Célszerű lenne nem folyamatosan módosítgatni.

      Tüttő István: Elfogadom a magam részéről ezt a módosító indítványt. Van-e még észrevétel? Úgy látom nincs. Kérem, döntsünk. A rendeleti javaslatról kérem a szavazatukat.

       

      A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

       

      23/2001.(IV.25.) számú rendelet

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 23/2001.(IV.25.) számú rendelete az útépítési és közműfejlesztési költségek viseléséről.

      (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

       

      Tüttő István: A határozati javaslat, ez határozat hatályon kívül helyezése. Kérem a szavazatot.

       

      A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      106/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 193/1994.(IX.26.) és 194/1994.(IX.26.) számú határozatát hatályon kívül helyezi.

      Határidő: 2001. április 25.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    13. Javaslat a Városi Könyvtár beruházás forráshiány kezelésére (írásban)
    14. Előadó: Marton István ad hoc bizottság elnöke

       

      Tüttő István: Marton urat kérdezem, van-e szóbeli kiegészítenivalója?

      Marton István: Úgy gondolom, hogy ezen a másfél oldalon a helyzetet a bizottság elég jól feltárta. Talán annyit említenék meg, hogy ………. abszolút politika-semlegesen javasolta a bizottság ezt elfogadásra. És talán még annyit kiegészítés, hogy a tegnapi napra szerveztünk egy látogatást a tett színhelyére abból a meggondolásból, hogy esetleg nem mindegyik képviselőtársunk látta korábban az objektumot. Kicsit szomorúak voltunk, mert a bizottság képviselőtagjain kívül nem volt túlzottan nagy az érdeklődés. Köszönöm, és hát ahogy írtuk, elfogadásra javaslom.

      Dr. Baranyi Enikő: Igaza van Marton képviselőtársamnak, mikor ezt az észrevételt megtette, de mentségünkre szolgáljon, hogy hétfőn délelőtt 9,00 órakor többségünknek azért egyéb elfoglaltsága miatt nem olyan könnyű a könyvtárbejáráson részt venni.

      Dr. Horváth György: Azért is javaslom elfogadásra, hiszen már folyik régóta az építkezés.

      Tüttő István: Hitelkeret növelésről van szó, tehát minősített többség kell, hölgyeim és uraim. Szavazunk.

       

      A közgyűlés 23 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      107/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Könyvtár építés javasolt befejezéséhez a szükséges többletforrást, a 31 millió Ft-ot az ezévi költségvetésben a hitelkeret növelésével biztosítja.

      Határidő: 2001. április 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

       

       

    15. Javaslat intézményvezetők többletfeladatokért, illetve kiemelkedő munkáért járó juttatások meghatározására (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Kérdésem lenne, hogy a képlettel kapcsolatban van-e valakinek aggálya vagy észrevétele? Szeretném jelezni, hogy szimulált egyben, tehát ki lett próbálva, és azt is szeretném jelezni, hogy nem jelenti azt, hogy mértéktelenül elengedtük a gyeplőt, mert semmi különleges pluszt nem fog ez eredményezni, csak a jogos munka után járó juttatást.

    Dr. Pintérné Grundmann Frida: Szeretném Önöket tájékoztatni, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta, és egy olyan észrevételt tett, hogy a képletben az intézményi megtakarítás bérmaradványra módosuljon. Én javaslom, hogy kerüljön átvezetésre, hisz egyébként igazából jogilag is akkor lehet jutalmat osztani, ha a zárszámadás megtörtént és a bérmaradvány megállapításra került. Tehát ennyi módosító javaslat lenne.

    Tüttő István: Részemről elfogadva.

    Gyalókai Zoltán: Én szívem szerint több pénzt adnék, megmondom őszintén, méghozzá a következő témában. Lehet, hogy ezt egy külön rendeletbe vagy határozatba kellene foglalni. A normál mértékegységben mért energia-megtakarítás 10%-át szeretném felajánlani az intézményvezetők. Az elmúlt 5 év átlagához képesti megtakarítást.

    Tüttő István: Mennyit? Még egyszer.

    Gyalókai Zoltán: Az elmúlt 5 év normál mértékegységben mért energiához képest való megtakarítást 10%-át.

    Tóth László: Lehet, hogy nem ide tartozik a kérdésem, itt a javaslat az intézményvezetőkre vonatkozik. Készül-e majd olyan javaslat, ami az intézményben dolgozó egyéb, nem vezető beosztású dolgozók jutalmazásával is foglalkozik?

    Tüttő István: Nem a tárgyhoz tartozik, de reményeink szerint igen. Tarnóczky úr válaszol.

    Tarnóczky Attila: Az előterjesztés az igazgatók bérmegtakarítás képzésére ……….. Ettől az utóbbiból lehet az összes dolgozót, köztük a nem elsőszámú vezetőket is bérezni, és ez természetesen intézményvezetői jogkör.

    Tüttő István: Tehát nem tartozik az önkormányzat hatáskörébe.

    Tarnóczky Attila: Gyalókai úr elhangzott javaslatával kapcsolatban én annyi módosítást tennék, hogy ha ezzel egyetértünk, akkor úgy fogalmazzuk meg, hogy mondjuk félév múlva egy ilyen előterjesztést kellene hozni a közgyűlés elé, amelyik ezt a kérdéskört megvizsgálja. Ugyanis az energia-megtakarításnak a megállapítása, az igen-igen bonyolult feladat. Tehát hogyha egyáltalán képesek vagyunk, akkor én egyetértek vele, csak nem vagyok benne biztos, hogy nem azt jutalmazzuk-e, hogy enyhe a tél.

    Tüttő István: És reményeink szerint a rekonstrukciókra is sor kerül, és hosszú távú ilyen döntés esetleg ennek a hatásait is jutalmazná.

    Budai István: A határozati javaslat 1. pontját szeretném értelmezni, amely úgy szól, hogy fedezetként 3 millió Ft-ot biztosít a hitelkeret terhére. Nekem ez a mondat azt mondja, hogy a meglévő hitelkeret terhére. Akkor ugye nem kell hitelt felvenni, ezért úgy gondolom, hogy ezt úgy értelmezheti a fogalmat, hogy a hitelkeret növelésével. Gondolom én. De örülnék, ha így maradna.

    Tüttő István: Egyébként én így támogattam volna, de hát.

    Dr. Horváth György: Úgy érzem, hogy nagyon hasznos javaslat áll itt előttünk, hiszen tantestületekben több probléma szokott ebből adódni, illetőleg az ilyesfajta megoldás feltétlenül dicséretés. Miután egy idő után a közgyűlés ………. vagy kérdéssel visszatér erre, és ha ez a képlet nem ……., akkor lehet módosítani, ahányszor tetszik. Ezt én elfogadásra ajánlom.

    Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel. Lezárom a vitát. Az elhangzott módosításokat elfogadtam, azokkal együtt kérem, szavazzunk az 1. számú határozati javaslatról. Minősített többség kell, mivel érinti a költségvetést.

     

    A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 2. számúról.

     

    A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

     

    108/2001.(IV.24.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. az oktatási-nevelési, közművelődési, közgyűjteményi és szociális intézményvezetők jutalmazási rendszerét elfogadja és fedezetként 3 millió Ft-ot biztosít a hitelkeret növelésével az 1. számú melléklet 1.1. pontjában – a módosítás figyelembevételével – meghatározott jutalom fedezeteként.
      2. Felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére.

        Határidő: 2001. május 31.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      3. a) az 1. számú mellékletben meghatározott személyi juttatások formáit elfogadja.

      1. a 2. számú mellékletben megfogalmazott odaítélési szempontokat elfogadja.
      2. felkéri a polgármestert, hogy a 3. számú mellékletben felsorolt intézmények vezetőit tájékoztassa és a szükséges intézkedéseket tegye meg.

    Határidő: 2001. május 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Szünet

     

     

    1. Javaslat a Zárda utcai sportlétesítmények üzemeltetésére (írásban)
    2. Előadó: Tüttő István polgármester

       

      Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy 39 millió Ft-tal növeltük a hitelkeretünket a mai nap, tartok tőle, hogy az 50-et is el fogjuk hagyni. De ezt nem azért tettem eléje ennek a napirendnek. Kérem, foglalkozzunk gyorsan ezzel a kérdéssel. Van-e észrevétel?

      Hári László: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést, több észrevételt tett. Az egyik az 5. ponttal kapcsolatban, úgy javasolja módosítani, hogy “Használó a létesítményt az önkormányzati intézményeken kívül más használatába csak a tulajdonos engedélyével adhatja”. A 13. pont módosítva a következőképp hangzana: üzemeltetési költségekről külön nyilvántartást köteles vezetni, arról a közgyűlésnek félévente köteles tájékoztatást adni. A bizottság megbízása alapján további egyeztetéseket végeztem a 12. pont vonatkozásában a kft. ügyvezetőjével. A bizottság idevonatkozó döntése az, hogy a II. félévre vonatkozó 5 millió Ft-os támogatás október 5-én kerüljön kiutalásra. A kft. ügyvezetője ezt elfogadni nem tudta, javaslata szerint a II. félévre vonatkozó 5 millió Ft-os támogatás két részletben kerülne kiutalásra negyedéves ütemezésben, ennek megfelelően 2,5 millió Ft július 7-én, majd a következő 2,5 millió Ft október 5-én kerülne a kft. részére átutalásra.

      Tüttő István: Részemről ezeket elfogadtam.

      Balogh László: Több bizottság is megtárgyalta a szerződés szövegszerű tervezetét, ezt bizonyára elmondják a további bizottsági elnökök, hogy mi az ő véleményük. Mi is köztük voltunk, és épp ezért muszáj, hogy az OKSB részéről, mint sportszakmai bizottság részéről elmondjam a következőket. A Gazdasági Bizottság módosító javaslataival az 5. pontban és 13. pontban természetesen egyetértettünk. Mi a 12. pontban gondoltuk egy kicsit másképp a dolgokat. A javaslatunk az, 4 igennel és 3 nemmel, tehát egy szoros felhozatalban, hogy ugye a sportlétesítmény várható éves üzemeltetési költsége 17 millió Ft lenne bizonyos számítások alapján. Ebből 7 millió Ft lenne a saját bevétel. Mi azt javasoljuk, hogy a 7 millió Ft saját bevétel kerüljön először felhasználásra, és utána történjen a hiányzó 10 millió Ft üzemeltetési költség biztosítása az önkormányzat részéről. Világos, azt hiszem, mindannyiunk számára, ez egyféle figyelmeztetés lenne, egyféle fék. A többi bizottság ezt nem így gondolta. Nekem muszáj az OKSB nevében elmondanom ezt a figyelmeztető erejű megjegyzést, arra gondolván, és arra gondolt a bizottság nagyobbik fele, hogy annak idején, amikor a pályázót nyertesként nyilvánítottuk ki, akkor 40 millió Ft-ról volt szó. Ezt volt muszáj elmondanom a bizottság nevében. Kérem a megértésüket.

      Tüttő István: Erre vonatkozóan én most nem nyilatkozom, mert a saját bevételnek is időarányosak a befolyásai, tehát majd eldöntitek.

      Birkner Zoltán: Én azt hiszem, hogy az elmúlt közgyűlésen elég sokat küzdöttünk azért, hogy végül is egy kompromisszumos megoldást találjunk a foci ügy közepére, végére – nem is tudom, most hogyan fogalmazzak, most már félek. Remélem, hogy a legvégére – igen, ez a legjobb. Na most szó nem lehet arról, és ugyanez volt a logikám az elmúlt közgyűlésen is, és kérem, hogy ezt fogadják el, hogy abban egyezkedjünk, hogy a II. félévre a város által támogatásként megszavazandó – remélem megszavazandó – plusz 5 millió Ft, ugye összesen 10, az megint előzőleg már júliusban, aztán majd októberben az utolsó negyed részlet kerüljön kifizetésre. Ez megint annak a nagyon-nagyon furcsa látszatát fogalmazza meg nekem, hogy aztán majd, amikor jön tényleg a létesítmény fenntartási költségének a jelentős része, amikor közeledünk az őszi, téli időszakban, ott fog állni majd, gondolom, persze ez lehet az ő baja, de már ebből elég sok rossz tapasztalatunk volt az elmúlt időszakban, hogy nem lesz működtetési költségre pénze. Csak azt a verziót vagyok hajlandó megszavazni, és ezt csak a magam nevében jelentem ki, amelyik az 5-5 millió Ft-ot abban a bontásban adja, ahogy ezt a Gazdasági Bizottság elképzelte. Még egyetlenegy kompromisszumba hajlandó vagyok belemenni, amit az OKSB megszavazott. Ez is tetszik, ugyanis ez is egyfajta figyelemfelkeltő. Ez a 2,5-2,5 millió Ft-os bontás, ez nem tetszik pontosan azon logika szerint, ahogy eddig elmondtam. És kérem, hogy legyünk akkor magunkhoz, illetve hát az eddigiekhez konzekvensek. Én azt hiszem, hogy egész évre szeretnénk így most már 50 millió Ft támogatást adni. Csak fel szeretném hívni mindenkinek a figyelmét, tehát 50 millió Ft-nál járunk ebben az esetben, úgyhogy sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy a város nem volt úriember ebben a kérdésben – ismételten, hozzáteszem. És mondjuk ugyanennyi pénz jut az összes többi sportcsapatnak, ugye ezt is tudjuk. Tehát azért nekem megint egy kicsit fel van háborodva a lelkem, hogy a végén ugyanoda jutottunk, mint tavaly – majdnem, csak hát szerencsére egy jóval kisebb összegben. Tehát hajlandó vagyok elmenni az 50 millió Ft-ig, de csak ebben a bontásban.

      Kiss László: Csatlakozom Birkner Zoltán által elmondottakhoz, és emlékeztetnék arra, hogy annak idején, amikor eladtuk ezt a futball klubot, volt egy másik pályázó is, aki akkor a várható költségeket reálisan mérte fel és annak megfelelően nyújtotta be a pályázatát, ezért veszítette el azt a versenyt. Most a második pályázó, aki akkor taktikusan erről hallgatott, most pedig ezeket a követeléseket állítja velünk szemben, azt sem hajlandó elfogadni, hogy időarányosan folyósítsuk neki ezeket az összegeket. Én sem tudom elfogadni, hogy már a II. félév elején kerüljön az 5 millió Ft folyósításra. Nagyon félő, hogy az fog bekövetkezni, amit Birkner Zoltán képviselőtársam elmondott, hogy decemberben nem lesz a csarnok fűtésére pénz, és az általános iskolának a diákjai ott állnak, kénytelenek lennének hideg teremben tornázni, és akkor jön megint majd az önkormányzatnak a kötelezettségvállalása. Számomra valóban csak az elfogadható, hogy a Gazdasági Bizottság által megszabott ütemezésben legyen a pénz kifizetve. Csak ezt vagyok hajlandó megszavazni, semmi mást.

      Mayer Ferenc: Én is csatlakozom azokhoz, akik úgy gondolják, hogy kellő fékeket kell mindenképpen alkalmaznunk, mert aki itt ül régen a közgyűlésben, nagyon jól tudja, hogy akkor ez egy állandóan visszatérő gondja lesz a közgyűlésnek és kikerülhetetlen helyzetbe kerülünk, hogy ismételten akkor bizony a zsebünkbe kell nyúlni, ha azt akarjuk, hogy a létesítmények működjenek. És akkor, amikor itt ilyen összegek elhangzanak, hogy akkor most már nem 40 millió, hanem 50 millió, akkor azért szeretném tudatosítani kedves képviselőtársakban, hogy bizony most már önkormányzati pénzzel egy hatalmas önkormányzati vállalkozást hoztunk létre, mert a vasút, vagy a MÁV NTE – elnézést kérek – az bizony nem 40 és nem 50 millió, hanem az minimum 80 milliójába kerül a városnak, mert nem olyan régen tárgyaltunk mi az Ady utcai létesítményekről, most tárgyalunk a Zárda utcáról, utána az eredményességi támogatásról, ha még hozzáveszem a vívók támogatását, és így tovább, én biztos vagyok benne – nem adtam össze, de biztos vagyok benne, hogy közelebb van a 80 millióhoz, mint a 70 millióhoz. Ha már egy ilyen mérvű vállalkozást finanszírozunk, akkor engedtessék meg már, hogy ilyen fékeket betegyünk, mint a finanszírozás megfelelő ütemezése. És én bizony, meg kell mondani, én javasoltam az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságnak, hogy igen, tegyük be ezt a féket, hogy tessék megmutatni, hogy képes vagyok én is valamiféle bevételt produkálni, és majd ha azt elfogyott, a beígért 7 millió, akkor természetesen az önkormányzat is vállalja a ráeső részt. És mások számítása szerint egyébként soha nem került annak a létesítménynek az üzemeltetése évi 17 millió Ft-ba, hanem a legrosszabb esetben került 12-13 millióba. És mi azt is javasoltuk, talán elnök úr el is felejtette mondani, hogy maximum 10 millió legyen. Ebben benne van az, hogy esetleg kevesebből is megúszhatjuk. Különösen, ha amit vállalt a MÁV NTE, hogy a 7 millió bevételt produkálja, akkor lehet, hogy csak 3-at vagy 4-et kell hozzátenni, még ilyen helyzetbe is kerülhetünk.

      Tarnóczky Attila: …… egyetértek, tehát magam is úgy gondolom, hogy teljesen jogos elképzelés, hogy a pályát, a létesítményt közösen üzemeltessük és nem tisztán önkormányzati pénzből. Azonban az OKSB javaslata magyarra fordítva, …… nem adunk semmit – ennyit jelent. Ugye sem egy intézményben, de sem ennél a kft-nél az éves bevételek az év elején nem léteznek, azokból fenntartani a létesítményeket ennek megfelelően nem lehet. Jól néznénk ki, hogyha egy intézmény saját bevételei elköltését megvárnánk év elején egy iskola esetében, és csak utána csorgatnánk az önkormányzati pénzt az intézménybe. Tehát én azt kérném, hogy valami másfajta megoldást találjunk. A Gazdasági Bizottság javaslata nekem szimpatikus. De akár odáig is el lehet menni, hogy a költségeknek a meghatározott százalékát vállaljuk akár havonta vagy negyedévente. Ez az arány a 10 és 17 milliónál kb. 60%. Az egy valódi fék, hogy nem a teljes cechet fizetjük a benyújtott számlák után, hanem csak 60%-át. De olyan javaslatot, kérem a közgyűlést, hogy ne fogadjunk el, ami működésképtelenné teszi eleve a dolgot, mert ez azzá teszi.

      Marton István: Egy pontosítással kezdenék, nevezetesen Birkner képviselőtársam által elmondottakat pontosítanám annyival, hogy 2000-ben az NB-I-ben való szereplés nem került többe, mint az idei kérelem. Azért mondom, hogy 2000-ben, mert a 2000-es kifizetések döntő része egyösszegben például 36,5 millió Ft, az a ´98-´99. évi veszteségek fedezetére kellett, tehát a tavalyi szereplés valahol inkább az 50, mint a 60 millió környékén állt meg. Ennyit a pontosításról. Nem nagyon értem azt, amit Tarnóczky alpolgármester úr mond, mert a bevételek ciklikusan jönnek, illetve nem jönnek, mert például nincs érdemi bevétel január-februárban, úgy értve, hogy nézőszámnak függvényében mérkőzésekre eladott jegyek, de nincsen aztán majd decemberben sem. Ennek a zöme ugye márciustól júniusig, illetve augusztustól novemberig képződik. Viszont vannak olyan bevételek, amik folyamatosak, tehát ami tartósan van bérbe adva, például az a kondicionáló terem, az folyamatosan jön. Harmadik és talán utolsó, ami miatt gyakorlatilag szót kértem, hogy én bizony nem látok mást, mint minden pénzt gyakorlatilag az I. félévben, vagy annak a közelében begyűjteni és utánunk meg jöhet majd a vízözön. Meglehetősen trükkös ez a megoldás, annál is inkább, mert teljesen igaz, amit mondott Kiss képviselőtársam, hogy ugye nem kértek annak idején, amikor elnyerték, működtetésre pénzt. De például a tavalyi esztendőben nem érte el az üzemeltetése ennek az objektumnak a 10 millió Ft-ot, és azért mondom, hogy ott a trükk, hogy várható éves üzemeltetési költségnek megjelölik a 17 millió Ft-ot, bevesznek 7-et és csak adjunk 10-et. Mennyi az 10? A teljes üzemeltetési összeg, és közben azért mégiscsak vannak a működtetésből származó bevételek, például az előbb említett erősítő szalon. De hogy ez a táblázat önmagában …….. előterjesztő, mert miért mondom én ezt? Ide van írva, hogy jó 4 millió Ft az első három hónapnak az üzemeltetési költsége. Hát ezt bizony nem 4-gyel kell megszorozni tisztelt képviselőtársaim, meg minket néző sportszerető emberek, hanem kb. 2,5-tel, mert hát köztudott, hogy a január, február és a március a legdurvább hónap a víz, gáz, villany, stb., tehát üzemeltetés jellegű költségek tekintetében. Ezt mondjuk 2,5-tel lehet megszorozni, és mindjárt ott vagyunk az általam előbb említett 10 millió Ft-nál. Én azt hiszem, hogyha valaki nem kér, sőt úgy nyilatkozott a közgyűlésen, hogy a feladatot annyiból oldja meg, amennyit biztosítanak rá, akkor annak nem etikus, és akkor még nagyon árnyaltam fogalmaztam, utólag 10 milliókat kéregetni ilyen-olyan …..

      Tüttő István: Egyre azért felhívom a figyelmet, az előterjesztő én vagyok, a táblázat, amiről beszéltél, az …..

      Marton István: Elnézést polgármester úr, én a táblázatról beszéltem, ami melléklete az előterjesztésnek.

      Tarnóczky Attila: Én nem akarok semmilyen szándékot leleplezni, csak magyarázatot szeretnék adni, hogyha képviselő úr nem érti a szavaimat. Én csak annyit jeleztem Önöknek, hogy egy egész évi bevételterv, az januárban nem áll rendelkezésre. Az a napnál világosabb. Hogy aztán ezen belül hogyan ingadozik a bevétel, egy másodlagos kérdés, de az év elején nem létezik a 7 millió Ft, ebből az intézményt fenntartani nem lehet, ezért mondtam, hogy ez azt jelenti, hogy nem adunk semmit, mert akkor legfeljebb valami más intézményt, létesítményt kell az egyesületnek keresni, ha egyáltalán tud keresni. A forintokról, tavaly a futball klub kapott 91,5 millió Ft-ot, az Olajbányász létesítmény fenntartásra 3,7 millió Ft-ot, tavalyelőtt a futball klub kapott 50 millió Ft-ot, az Olajbányász létesítmény fenntartásra, nem lehet pontosan megállapítani, hogy mennyit, mert az SE kapta, az 12 millió Ft volt, gondolom fele ráment. Tehát ilyen összegekről van szó, és valóban történt a végén egy kártalanítása a hitelezőinek. Azért az összeg, amit erre a cégre költöttünk, az bizony jelentős volt az előző években is.

      Dr. Horváth György: Én úgy érzem, hogy nem etikus, amit Marton István képviselőtársunk csinál. Csinálta ezt Oktatási, Kulturális bizottsági ülésen, csinálja itt is. Ugyanis itt olyasfajta érdekeltségek vannak, pontosan vele kapcsolatban, amely néha az objektivitástól messze elvisz. Éppen azért azt hiszem, hogy ez nem megfelelő itt. Én emlékszem arra, hogy miket kért, meg micsoda harc folyt akkora pénzekért, és elmondtam bizottsági ülésen is, hogy az utóbbi időben több mint fél milliárd Ft-ot, sőt valaki kiszámolta, hogy 780 millió Ft-ot kapott a futball klub, hát akkor még ugye mit akarnak, és akkor ez a viszontválasz, vagy ez a retorzió. Ha mind a két fél itt van, akkor tisztességesebbnek tartom, de ilyesfajta támadást egyáltalán nem tartom, nem mintha én azt számolgatnám, hogy mit kapnak, hiszen ha képviselőtársaim ………, én soha nem szavaztam meg a támogatást, pontosabban egy esetben, mikor a 30 millióról volt szó, akkor is nem ………………. azt, hogy van 25 millió tartozásom és kapok 30 milliót, és akkor nullára hozom az egyesület dolgait, mert gyakorlatilag ez így történt. És azt hiszem, hogy ezt is figyelembe kell venni. És sajnos szomorú ez az eset, mert igazuk van azoknak a képviselőknek, hogy egy szakosztályra ennyit adunk, adott esetben lényegtelen játékért, a másik 2500-2800 vagy 3000 ember meg hát ugyanannyit, vagy még annyit sem.

      Kelemen Z. Pál: Örülök, hogy Marton úr utánam fog megszólalni, mert akkor nekem is meg fog válaszolni Horváth György úrral együtt. Állok elébe. Marton úr az etikáról beszél ebben a kérdésben, ahol etikátlannak mondja az igényét a Kanizsa futball klubnak, etikátlannak mondja azt, hogy nem ütemesen kéri a neki járó támogatást, hanem valami másféle ütemezésben, mert ha valaki ebben a kérdésben nem szólalhat meg, az Marton úr. Marton úr volt ugyanis az egyik konkurens pályázó. Kedves képviselőtársam lehet, hogy savanyú a szőlő, nem Ön nyerte, de azért nem kell elutálni egy szerződést. Mert ez a szerződés most már egyáltalán a futballról szól, hanem arról, hogy működtetünk egy sportintézményt. A futball, az egy másik kategória. A többi javaslat is mind arról szólt, főleg ez a ….. előbb produkálja ő az árbevételt, aztán mi adunk nekünk pénzt, ezt a Tarnóczky képviselőtársam is mondta. Így kell elutálni egy szerződést. Akkor mondjuk meg egyáltalán, hogy nem akarunk, Önök nem akarnak szerződést kötni a Kanizsa futball klubbal, ott dögöljenek meg, ahol vannak, aztán focizzanak másutt, de ne tessék már olyan szerződéses feltételeket támasztani, amit az a klub nem tud teljesíteni ………….. azokkal a módosításokkal, amit a Gazdasági Bizottság tett, …………… 2,5 millió Ft-ot, hiszen Marton úr mondja, hogy év végén már jószerint nincs is bevétel, tehát valamiből akkor is létezni kell, és szavazzák meg.

      Marton István: Nem nagyon értem azt, hogy Kelemen Z. Pál és Horváth György képviselőtársaim miféle összeférhetetlenségről beszélt, lévén, hogy én, amit mondtam, azt csak azért mondtam, mert a számokat ismerem és az objektivitás biztosítása érdekében mondtam el, hogy mik ezek a számok, és nem igaz, hogy ha a tavalyi esztendőben kerül ennyi pénz kifizetésre, hogy ez a tavalyi évnek a terhére megy. Én csupán ennyit mondtam, meg azt, hogy ki mit kér. Tehát a tényeket óhajtottam ismertetni képviselőtársaimmal. Az pedig, amit Horváth úr felvetett, hogy nincs itt a másik fél, akit személy szerint rendkívül módon hiányolok, mert bizony itt kellene lenni. Ez az én megítélésem szerint nagy fokú felelőtlenség, hogy amikor ilyen, számára fontos dologról van szó, még meg sem jelent.

      Dr. Baranyi Enikő: Hát végül utoljára kaptam szót. Én úgy érzem, hogy az elutálás szó, vagy kiutálás szó azért nem igazán idevaló, mert pro és kontra lehetne ezt felemlíteni. Az etika megjelenítése ebben a témakörben, ebben a formában szerintem súlyos, és hát most már azért én tudok, hogy meghívott volt az ügyvezető úr, aki, ha jól tudom, azt mondták, hogy egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott itt lenni. Tehát az a fajta észrevétel, illetve az az információ, amit itt az üzemeltetés költségével kapcsolatosan hallottunk, az az én számomra, meg kell, mondjam képviselőtársaim, nem a rosszindulatot, az elutalást jelenítette meg, hanem egy ismert számadatnak a közlése mindenfajta érzelmi, egyéb motiváció nélkül. Én úgy kérem, hogy ezt a számadatot így fogadják el, és azt hiszem, hogy az ellenőrzés kapcsán év végén vagy a kifizetések áttekintése kapcsán vélhetően ennek az állításnak az igazát vagy nem igazát meg is fogjuk tudni.

      Tüttő István: Annyit szeretnék hozzátenni, hogy ugye ott iskolai tanulók még tornateremként is hasznosítanak területet és ráadásul még egy dolgot tudni kell, hogy nem csak a futball klub működik ott. Hát ezért mondom, hogy a lehetetlenné tételére eleve nem is törekszünk.

      Birkner Zoltán: Csak meg szeretném kérdezni Tarnóczky Attila alpolgármester urat, hogy akkor fenntartja-e ezt a javaslatát, nekem egyébként, közben rájöttem, ez is nagyon tetszik.

      Tüttő István: Nekem is.

      Birkner Zoltán: …. hogy minden hónapban legyen és a tényleges költség 60%-a, és akkor nincs itt vita, hogy ki mit állít, hogy ez mennyi – kiderül. Az is kiderül, hogy arányítva igaz-e, és max. 10 millió természetesen. És ha minden hónap bontása azért is szerencsés, mert akkor tuti, hogy nem lehet elkölteni július 5-ére a 10 millió Ft-ot.

      Tüttő István: Részemről is támogatom ezt, csak pontosítani kell, hogy a 60% vagy …..

      Tarnóczky Attila: Magamnak is tetszik az ötletem. Azt javasolnám, hogy május 15-én fizessünk ki 5 millió Ft-ot. Utána, a félév után, tehát júliustól kezdve, havonta egy-egy részletet, amely a számlával igazolt költségek 60%-a. Amennyiben az előző 5 millió Ft és a kifizetendő összeg meghaladja a 60%-ot, akkor nem tartozunk. Nem tudom, érthető-e?

      Tüttő István: Igen.

      Tarnóczky Attila: Tehát az 5 millió Ft-ból, hogyha az I. félévben nem kerül felhasználásra, akkor fedezni kell a további hónapok 60%-át, így az év végére biztos eljutunk a 60%-ig. Ezt javasolnám a 12. ponthoz. A 11. ponthoz pedig azt, hogy akkor a szöveg úgy szóljon, hogy az üzemeltetési költségek 60%-át, max. 10 millió Ft-ot biztosít.

      Tüttő István: Én ezt a magam részéről elfogadom.

      Törőcsik Pál: Igazán most rendben van, mi elfogadtuk, de szerződéses jogviszony, az két partnert takar. A másik fél ezt elfogadja? Mert most ebben mi döntünk, és ha elfogadja, elfogadja, ha nem, nem. Ez a helyzet.

      Tüttő István: Nem tudjuk megítélni, de az, ami részünkről most elhangzott, szerintem teljesen logikus és méltányos is. Az elfogadás a részünkről történik meg, a másik fél megítélésem szerint rosszul dönt, ha nem fogadja el.

      Tarnóczky Attila: Annyit tudok mondani, hogy a 17 milliós költség, 10 millió önkormányzati hozzájárulás és 7 millió kft. hozzájárulás, ez a kft. számítási alapjain alapul, számításon alapul, és nem egészen 60%. A 60% több mint, amit ők kérnék, 2%-kal …… Tehát ilyen alapon el kell fogadni……….

      Dr. Fodor Csaba: Hát az, hogy az egyik szerződő félnek mit kell elfogadni a másik szerződő féltől, azt a ……… kell bízni, de igazából mi ebbe nem szólhatunk bele. Azt gondolom, ha így gondolja a tisztelt közgyűlés, hogy hála az istennek, tőle márt teljesen független gazdasági társasággal kíván szerződést kötni, ezért a pénzért valamit elvár, akkor célszerű lenne a szerződés 9. pontjában írott feltételekben is egyfajta olyan felhatalmazást adni a tárgyaló félnek, polgármester úrnak vagy alpolgármester úrnak, hogy attól eltérhet, mert azt gondolom, ha mi egyfajta szorítást kívánunk végrehajtani ezen a valóban most már pár hónapja vajúdó szerződésen, akkor meg kell engedni azt a lehetőséget a másik félnek, hogy akkor ő is valamifajta kedvezményeket csikarjon ki magának. Azt gondolom alpolgármester úr, hogy itt fel vannak sorolva általános iskolák, akik használhatják ezt a pályát, nem tudom milyen időtartamban ténylegesen, ugye le van írva, hogy mikor használhatják, de hogy ténylegesen ez valóban milyen igénybevételt jelent, ezt nem igazán tudom, vannak ott más szakosztályok, azt sem tudom, hogy azok milyen ténylegesen igénybevételként használják ezt a létesítményt. Tehát én azt kérem a közgyűléstől, engem minden megoldás érdekel, mindegyiket jónak tartom, csak szíveskedjünk azt tudomásul venni, hogy ebben az ügyben mi egy szerződő fél vagyunk, semmivel sincs több jogunk, mint a másik szerződő partnernek, tehát egyfajta felhatalmazást adjunk meg a tárgyalóknak. És nem nagyon szeretném, ha megint olyan szerződés kerülne ide, amiről megint majd mondunk valamit, és megint visszamegy a másik félhez. Azt szeretném, ha most végre olyan szerződés készülne, amely valóban mind a két fél érdekeinek a megjelenítését szolgálná és tartalmazná.

      Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel, lezárom a vitát. A módosító indítványok közül én a magam részéről a Tarnóczky úr által javasolt részt fogadom el. Megítélésem szerint ez korrekt. De a szavazattal ezt lehet dönteni. Tehát én ezt elfogadom, elfogadom azokat az észrevételeket, amelyek a pontosítással kapcsolatosak egyértelműen. A Gazdasági Bizottságét is természetesen elfogadom, hiszen a kettő együtt adja a megoldást. Akkor kérem, döntsünk a határozati javaslatról.

       

      A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      109/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság között a Zárda u. 16. szám alatt lévő sportlétesítmények használatára és üzemeltetésére készített szerződéssel – a módosításokra figyelemmel – egyetért.

      Felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására.

      Határidő: 2001. május 15.

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

       

    3. Tájékoztató a Polgármesteri Hivatal 2000. évi munkájáról (írásban)
    4. Előadó: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző

       

      Tüttő István: Aljegyzőnő az előterjesztő, megkérdezem, hogy az írásos anyagon kívül van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Kérdezem Önöket, hogy van-e észrevétel, kérdés? Hát amennyiben nincs, kérem, fogadjuk el a tájékoztatót. Kérem, szavazzunk akkor.

       

      A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

       

       

       

      110/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Polgármesteri Hivatal 2000. évi munkájáról szóló tájékoztatót elfogadja.

       

       

    5. Javaslat a belvárosi udvarok elnevezésére (írásban)

    Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

     

    Tüttő István: Tarnóczky alpolgármester úré a szó, Ő az eladója a napirendnek. Tarnóczky úr, van-e szóbeli kiegészítés?

    Tarnóczky Attila: A javaslat, úgy gondolom, talán világos, ha nem, akkor beszéljük meg. Én azt hiszem, hogy a Bazárudvar mintájára és ugye a Városvédő Egyesület javaslatára a városüzemeltetési bizottság egyetértésével a Vasemberház udvara az Aradi udvar nevet viselne. Ezt a sort folytatni lenne érdemes. Vannak nagyon régi, nagyon szép udvaraink közforgalommal terhelve – hála isten. A dolog lényege az lenne, hogy a lakosság véleményét kikérve kellene dönteni, hiszen a lakosság illetékes igazán ebben a döntésben. Erre a Kanizsa Újság kiválóan megfelelne. Amikor beérkeznek a javaslatok, visszakerülne a közgyűlésre végső döntésre a javaslatsor.

    Tüttő István: Én úgy látom, hogy erről olyan nagy vita nem fog kerekedni, lezárom a vitát. Szavazzunk a határozati javaslatról.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: És kérném a 2. számúról a szavazatot.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    111/2001.(IV.24.) számú határozat

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az alpolgármestert, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsággal kijelöltetve a névadásra szánt udvarokat, a Kanizsa Újságon keresztül kérje ki a lakosság javaslatait ezen udvarok nevére vonatkozóan.
      2. A beérkezett javaslatokat a Városfejlesztési és Környezetvédelmi, illetve az Oktatási, Kulturális és Sportbizottsággal véleményeztetve terjessze döntésre a közgyűlés elé.

        Határidő: 2001. június 30.

        Felelős : Tarnóczky Attila alpolgármester

      3. Az elfogadott elnevezéseket a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság és az OMVH által jóváhagyott formájú és méretű névtáblákon kell feltüntetni az érintett házak kapujánál.

    Határidő: 2001. december 31.

    Felelős : Tarnóczky Attila alpolgármester

     

     

     

    1. Javaslat az Ady u. sétáló utcává alakítására (írásban)

    Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

     

    Tüttő István: Kérdezem Tarnóczky alpolgármester urat, hogy kíván-e ehhez hozzáfűzni valamit?

    Tarnóczky Attila: Ugyan a határidőket nem a Vagyongazdálkodási Iroda készítette ebben az esetben, de tévedtünk már megint, úgyhogy engedjék meg, hogy a 2. pont határozati javaslat határidejét szeptember 30-ára módosítsam, mert kiderült, hogy ennyi idő nem lesz elegendő semmilyen módon a teendők elvégzésére. Indoklásul annyit szeretnék elmondani, hogy véleményem szerint, azt kell mondjam, hogy nem csak az én véleményem, a Fő utca, Csengery utca, Zrínyi utca, Ady utca tömbje és mellette a Vasemberház tömbje két olyan értéke Nagykanizsa belvárosának, amely előbb-utóbb feltárásra, kihasználásra szorul, arra méltó. Ott egy ideális sétáló belső teret lehet kialakítani, és ennek szerves része lehetne az Ady utcának ez a darabkája. A javaslat egyelőre a vizsgálódások elkezdésére vonatkozik, ennek megfelelően külön pénzügyi igénye most még nincs. Hogyha ez a munka elvégzésre került, utána kellene eldönteni, hogy milyen ütemezésben, mikor tudunk nekiállni ennek a munkának, és ennek keretében mit akarunk megvalósítani, hiszen az egyszerű lezárástól a térburkolat kialakításáig, utcabútorokig sok mindent beleférhet az elképzelésbe.

    Dr. Fodor Csaba: Azt gondolom, hogy ebben ma a közgyűlés döntést tud hozni, de hogy felelős és jó döntést tud hozni, azt nem gondolom. Azt hiszem, igen elhamarkodott lenne ez a kérdés, és azt gondolom, hogy az egész határozati javaslat helyett egy teljesen új határozati javaslatot szeretném, ha magáévá tenne az előterjesztő. Ez pedig az, hogy a Zrínyi utca, a Csengery, Deák tér, Sugár utca, Rozgonyi, Erzsébet tér és a Fő utca által határolt egész területre egységes forgalomcsillapítási tervet kell kidolgozni. Ennek érdekében a Gazdasági Bizottság döntött már korábban, és azt hiszem, valamilyen őszi határidőt szabtunk a VIA Kanizsának, hogy ezt dolgozza ki. Én azt gondolom, többekkel, forgalomtechnikai szakemberekkel is beszélve ebben az ügyben, azt gondolom, hogy nem biztos, hogy az Ady utca alkalmas arra, hogy sétáló utcává építsük ki, jelesen a Fő utcától a Postáig. Alkalmasabbnak tartanám én személy szerint, ha abban gondolkodna a tisztelt közgyűlés, hogy a Fő utcán a forgalmat csillapítaná, akár mesterséges akadályokkal, már Magyarországon is több városban bevezetett 30 km-es zóna kialakításával, a Fő utcai járdákat megszélesíteni, azokat illő burkolattal ellátni, aztán azokon elhelyezni illő, városközpontba illő utcabútorokat elhelyezni, és ez valóban képes lenne arra, hogy a Fő utca szakasza, mondjuk az Erzsébet tértől a Deák térig, ha nem is teljes egészében, de majdhogynem sétáló utcává válhat. De ezt így, most kiragadni egy egész koncepcióból, és azt mondani, hogy az Ady utcából csináljunk sétálóutcát, hát nem igazán gondolom, hogy szerencsés. Jobbnak tartanám, ha az őszi határidőt tartva, ezt az általam jelzett tömböt egységesen kezelnénk, és hátha lesz jobb ötletünk is. Fontosnak tartom az aláírásokat, de azt gondolom, hogy ebben a kérdésben nem szabad a közgyűlésnek olyan utcába belemenni, hogy egy adott utca szakaszán lakók vagy üzlettulajdonosok, vagy üzletbérlők azzal a kérelemmel fordulnak az önkormányzathoz, hogy zárjuk le előttük a forgalmat. Mi van, ha a Fő utcáról jönnek ilyen kérelmek? Tehát én azt hiszem, fontos ez a jelzés, ezt értékelni kell, de majd a terv kidolgozásánál, a koncepció megváltoztatásánál vagy kialakításánál, de most ezen kérések alapján dönteni, egy kicsit aggályos az én véleményem szerint. Tehát én azt javaslom, hogy az összes határozati javaslatot vonjuk vissza, az előkészítésre az általam javasolt tömb egészére készüljön előterjesztés. Egyébként is, ha ez sétáló utcává válna a mai döntésünk alapján, nem lehetne megkerülni azt a koncepciót, amit én mondok, mert bizony-bizony akkor is érinti a gépkocsi forgalmat és közlekedést.

    Birkner Zoltán: Valójában annyit szeretnék, én nem érzek ekkora veszélyt - mi lenne, ha futna mind a kettő javaslat? Egyébként lehet, hogy Fodor képviselőtársam és a Gazdasági Bizottság által már egyszer eldöntött ütemezés talán szélesebb körű, de miért akadályozzuk meg azt. Szerintem, ha ennek a vizsgálódása elindul, oda fogunk jutni egyébként, amit Fodor úr elmondott, tehát azért ez komplex anyagként fog ide visszajönni. Én azt mondom, hogy ma jött el az a pillanat, hogy kezdjük el, végre legyen meg erről a döntésünk. Nem mondtunk semmit, csak azt, hogy egyetértünk alapvetően ezzel, nem tettünk hozzá közlekedésrendészeti módosítást, nem rendeltünk hozzá költségvetési támogatást, annyit mondtunk – induljon el. És lehet – még egyszer mondom –, hogy Fodor úrnak igaza van, hogy a végén odajutunk, de ma induljon el, nekem az a javaslatom, fogadjuk el gyorsan.

    Antalics Dezső: Bizottságunk már ´98-ban foglalkozott ezzel a kérdéssel, sőt az előző önkormányzat is és az egyértelműen kiderült, hogy a Fő út ezen szakasza, amit éppen említett Fodor képviselőtársam, sétálóutca szempontjából szóba nem jöhet addig, amíg az elkerülő meg nem lesz, tehát egyszerűen a többi út nem tudja ezt a forgalmat levezetni. Ezzel együtt már akkor felmerült, hogy keressünk egy másik olyan helyet, olyan utcát, utcaszakaszt, amely realizálható, és el kell kezdeni ezt a sétálóutca egy lüktető, egy életet, lehetőséget adni a kisgyermekes családanyáknak, egyáltalán minden városi polgárnak, gyerekeknek, felnőttnek egyaránt. Nagyon örültem, örülünk, a bizottság is örömmel vette ezt az előterjesztést. Végre egy ilyen vizsgálódás, ami – csatlakozom Birkner úr – nem kerül gyakorlatilag a városnak most per, pillanat összegszerűen semmibe, tehát a költségvetést nem terheli, mégis tisztában leszünk azzal, hogy milyen lehetőségeink vannak. Csak szakmai megjegyzés, hogy ha mi lecsökkentjük, és ezzel egyetértek, hogy le kell csökkenteni a Fő út forgalmát, de meggyőződésem, hogy környezeti, tehát kibocsátás szempontjából ott, abban a környezetben nem lehet sétáló, illetőleg utcabútorok lehetnek, de az egészséges környezetet ilyen feltételek mellett nem lehet biztosítani. Ez a szakmai meggyőződésem. De azzal egyetértek, hogy párhuzamosan is nyilván futhat az a program, hogy meg kell vizsgálni Nagykanizsa területén, hogy hol van még erre lehetőség, de elsőként én mindenképpen, és a bizottságunk is támogatja ezt az útszakaszt ilyen szempontból megvizsgálni.

    Tarnóczky Attila: Ez persze csak az én meggyőződésem, hogy ez a fajta vizsgálat, amit Fodor képviselő úr ajánl, ide lyukadna ki. De ettől függetlenül ezt nem vonom kétségbe, hogy ezt a vizsgálatot el lehet és érdemes elvégezni. Nem tudom, hogy az a fajta változat, képviselő úr, elfogadható-e, hogy az Ön javaslata egy 4. kiegészítő pontként bekerülne, a kétfajta tanulmányterv egyesítve lenne, és a közgyűlés utána döntené el, hogy akkor végül az Ady utcából csinál sétálóutcát, vagy másból csinál sétálóutcát? Egy aggodalmam van, hogy a nagy volumenű elképzelések, azok belátható időn belül valószínűleg nem lesznek megvalósíthatók. Ilyen szempontból az Ady utca sokkal kisebb beruházást igényel, sokkal kisebb átszervezését a forgalomnak. De készüljön ilyen tanulmány.

    Dr. Fodor Csaba: Az én emlékeimben azokban a városokban, amelyekben megfordulhattam és sétálóutca volt, számomra nem úgy tűnt, hogy a sétáló utcák kijelölésének alapvető feltétele, vagy legalábbis az elsők közötti a feltétele az lett volna, hogy amelyik kevesebbe kerül, mintha normálisan csinálnánk. Az én emlékezeteimben úgy él, ott szoktak sétálóutcát csinálni, ahol mondjuk kellő számú üzlet van, kellő számú olyan vendéglátóipari egység, meg mindenféle boltok, ahova bemennek az emberek, meg ahol olyan széles, hogy valóban le tudnak ülni, netán szökőkutak vannak, netán köztéri alkotások vannak, mert van hozzájuk hely és valóban egy hangulatot kölcsönöznek. Hát az Ady utca, hogy ilyen hangulatot tudna-e kölcsönözni a Fő utcától a Posta sarkáig - nem tudom, lehet, hogy valakinek igen, nekem nem. Én azt gondolom, hogy nem az az elsődleges kérdés, hogy kevés vagy nem kevés. Az az elsődleges kérdés, hogy van-e a városban olyan frekventált útszakasz, ahol legalább megkísérelhetjük, hogy valamifajta normális sétálóutcát alakítunk ki. Én azt elfogadom, azzal a módosítással, amit előterjesztő alpolgármester úr mondott, hogy az én általam elmondott legyen egy 4. határozati javaslat, és azzal a kiegészítéssel természetesen, hogy az végleges döntést viszont, ha tetszik, egy tanulmány, vagy ha úgy tetszik, két tanulmány pontos megismerése után, lehetőség szerint költségbecsléssel, ide a terjesztve az ősszel, nem tudom milyen határidőig, a közgyűlés döntse el. Tehát most ne mondjuk ki, hogy minden bizonnyal az Ady utca lesz a sétálóutca. Ahányan kérik, legalább annyian lesznek ennek ellenzői is, az általam elmondott okokból is nagy valószínűséggel, meg célszerűségi okai is vannak ennek.

    Tarnóczky Attila: Elnök úr javaslatát elfogadom. Kompromisszumkészségem jeleként az 1. pontból akkor javaslom, hogy maradjon ki az utolsó mondat, ami az Ady utcát kijelöli, akkor nincs kijelölve az Ady utca. Egyébként a dolog pénzügyi oldala, úgy gondolom, igazán mégiscsak döntő, hiába tetszik mondani, hogy nem döntő, mert én beterjeszthetek ide Önöknek bármilyen fantasztikus sétálóutca tervet, azt fogják mondani rá, hogy nincs pénz, és az Ön elképzelésében megvalósítandó sétáló utcához, úgy gondolom, szervesen csatlakozna a ……… Innentől kezdve már csak azon vitatkozhatunk, hogy hogyan lehet ……………..

    Marton István: Úgy gondolom, hogy az Ady utcának a fent említett szakaszát sétálóutcává minősíteni éppen az a lakossági óhaj kezdeményezte, amely azért alakult így ki, mert valamikor, amikor ez az utca megépült, akkor a szabályozási szélességet – nem tudom, hogy volt-e már ilyen fogalom, de – nem tartották be. Rendkívül keskeny, és az ott lakókat, ha kimondja valaki, ha nem, hihetetlen módon zavarja a gépjárműforgalom. Tehát én úgy gondolom, hogy itt, ahogy le is van írva az 1. pontban, alapvetően a forgalom megszüntetése lenne az ott lakó érintetteknek a célja. Sajnálatosnak ítélem meg, hogy néhány napirendi ponttal ezelőtt szintén olyan döntést hozott ez a testület, ami miatt 50 vagy 100 év múlva esetleg ugyanilyen problémákkal kell szembenézni azon a területen.

    Tüttő István: Akkor tudjuk, hogy melyik lesz a legközelebbi sétálóutca.

    Tarnóczky Attila: Tartozásom van, a felelős Karmazin József főépítész úr lenne Tüttő István polgármester úr mellett.

    Tüttő István: Ezt én is megköszönöm, hogy Tarnóczky úr bejavasolta Karmazin urat. Főépítész úr nem felelőse, hanem ennek a véleményezője, tehát az Ő véleményének is ott kell lenni az anyag mellett. Így kell érteni ezt. Kérem, szavazzunk. Az előterjesztő alpolgármester úr által elfogadott mondatokat akkor értelemszerűen nem fogom megszavaztatni. Először akkor 4. pontként. Ja, azt is elfogadtad? Akkor kérem az 1. számú határozati javaslatról a döntésüket az elfogadott módosítással. És szeretném jelezni, hogy szeptember 30-as a határideje.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 2-esről a döntést.

    Tarnóczky Attila: Ezt visszavonom, ha megengedik, mert így elvesztette az értelmét.

    Tüttő István: Akkor a 2. visszavonva. A határidő maradhat akkor a szeptember 30? Igen. Jó. És akkor kérem a most 2-esre átminősített 3. pont, sétálóutcák szóváltozással. Kérem, szavazzunk.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: És akkor a 4. számúról kérem a szavazást, amit Fodor úr javasolt, hogy egy teljes körben, tömbben vizsgáljuk meg ennek a lehetőségét.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    112/2001.(IV.24.) számú határozat

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a városfejlesztés és rendezés dokumentumaiban már elhatározott gyalogos központ kiépítését ütemezetten, folyamatosan meg lehet valósítani.
      2. A Zrínyi utca, Csengery utca, Deák tér, Sugár utca, Rozgonyi utca, Erzsébet tér és Fő utca által határolt területre egységes forgalomcsillapítási tervet kell kidolgozni – a városrendezési, városképi feltételek biztosítása mellett –, melyet a kivitelezésre vonatkozó ütemtervvel a közgyűlés elé kell terjeszteni.

        Határidő: 2001. szeptember 30.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      3. El kell készíttetni a sétálóutcák végleges kialakításának, teljeskörű berendezésének a tervét. Az egyeztetett tervet a kivitelezésre vonatkozó koordinációs javaslattal és ütemtervvel a közgyűlés elé kell terjeszteni, jóváhagyásra.

    Határidő: 2001. augusztus 31., illetve október 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Antalics Dezső bizottsági elnök

     

     

    1. Javaslat városi szignál kiválasztására, illetve a hangszereléséi, átdolgozási munkák elvégeztetésére (írásban)

    Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

     

    Tüttő István: Tarnóczky Attila alpolgármester úr az előterjesztő. Megkérdezem, hogy van-e hozzáfűznivaló?

    Tarnóczky Attila: A harangjáték pályázat eredményeként három mű szőröstül-bőröstül a város tulajdonába került ……… A felállt társadalmi bizottság, amelyik ……………….……… a városi szignálnak a közgyűlés válassza meg. Erről szól az indítvány. Az átdolgozásra Baráth Zoltán iskolaigazgató úr lenne felkérve. Ő ezt a munkát, némi kockázatot vállalva el is kezdte. Az Ügyrendi Bizottságban az a szemrehányás ért, hogy nincs igazi választása a testületnek, úgyhogy ha kívánják, akkor mindhárom tulajdonunkban álló dallamot most le tudjuk játszani, és negyedikként a már hangszerelt, fúvósnégyesre hangszerelt déli dallamot. Ha ezt nem kívánják, akkor ahhoz ragaszkodnék, hogy a déli dallamot azért hangszerelve legyenek szívesek meghallgatni, és utána. Kérem, arról szavazzanak, hogy a négyet kívánják meghallgatni, vagy az egyet.

    Tüttő István: Először szavazzuk azt, hogy mind a négyet. Aki mind a négyet, az igen.

    Tarnóczky Attila: Szeretném, hogyha előtte meghallgatnák, utána természetesen még…..

    Tüttő István: És azt nem mondjátok, hogy melyik volt az első. Szavazunk. Azt, hogy 4 dallamot meghallgatunk. Én leszedtem már az Internetről, meghallgattam.

     

    A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    A dallamok meghallgatása.

     

    Tüttő István: Én azt hiszem, hogy az igazán jó fülűeknek kellene ebben véleményt alkotni. Nekem mind a három tetszett. Vagy négy volt? Jó, csak egyik ugyanaz volt. Három volt, csak az egyik egy kicsit hangszerelt már. Kérek javaslatokat. Cserti úr ügyrendi, tessék.

    Cserti Tibor: Én azt hiszem, hogy a művészeti értékének az eldöntése ……..… nem értek hozzá. Javaslom, a tisztelt közgyűlés bízza meg a Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságát, akik igény szerint vonjanak be szakértőket, hatalmazzuk föl őket, hogy kiválasszák …………..

    Tüttő István: Én támogatom. De nekem mind a három tetszett. Tarnóczky úr ügyrendi, tessék.

    Tarnóczky Attila: Elnézést, válasz lenne. A szakemberek a zsűriben meghallgatták mind a majdnem száz pályaművet, ők ezt ajánlják. Be lehet őket újra vonni. Amúgy pedig a laikusság ebben az esetben nem hátrány, hanem előny, mert laikusok fogják hallgatni ezt is, nem pedig szakemberek - azoknak kell, hogy tetsszen. Egyébként én javaslatként a délit is ajánlanám, ami hangszerelve van, tehát mindkettőről kérném szavazni. A “Süss fel nap” valóban nem alkalmas.

    Zsoldos Ferenc: Mindhármat meg lehetett volna hangszerelni. Én úgy érzem, hogy amilyen módon szakemberek döntöttek, a döntésük nagyon helyes volt. A meghangszerelt középső dallam nagyon kedves, egy kicsit indulószerű, ami jó, mert hiszen városi szignálról van szó, és nyilvánvaló, hogy fúvós hangszerekre szerelték, hiszen fúvós hangszerek adták elő, de fanfárok is fel tudják használni. Én azt javaslom a tisztelt közgyűlésnek, hogy fogadja el a már meghangszerelt dallamot, mert az városi szignálnak tökéletesen megfelel.

    Balogh László: Az Oktatási-, Kulturális és Sport, és most már a zenei bizottság - jelezném, hogy már megtárgyalta ezt a napirendet, és ez egy laikus bizottság, de azt gondolom, hogy egy laikus bizottság is tehet ajánlást ilyen szempontból, zenei szempontból laikus bizottság. Én azt gondolom, hogy az ízlés van annyira szubjektív, hogy itt csak bonyolítanánk azzal, ha újabb bonyolult szempontrendszereket találnánk ki ahhoz, hogy a végső döntést meghozzuk. Én azt hiszem, hogy ezzel a jelenlegi állapottal is elégedettek lehetünk. A dallam szép, és ha most hozunk egy ilyen határozatot, akkor már meg is szólalhat, azt hiszem, a Város Napján is. Ettől még 10 év múlva, vagy 5 év lehet újabb városi szignál, de itt és most, szerintem, örüljünk ennek a mai szép szignálnak. Az OKSB egyébként egyhangúlag támogatta ezt az elképzelést.

    Röst János: Támogatom az előterjesztést. Lenne viszont egy módosításom, a 2. pontban rögzítjük, hogy a mű hangszerelésére, esetleges átdolgozására felkéri Baráth Zoltán a Zeneiskola igazgatóját. Én azt javasolnám, hogy ne legyen bent, hogy Zeneiskola igazgatója, mert ő magánemberként vállalta ezt a szerződést. Nem szeretném, hogyha az iskola számlájára folyna be a pénz, nem pedig a sajátjára.

    Tüttő István: Előterjesztő úr elfogadja.

    Cserti Tibor: Hajlok az okos szóra, elállok ……..….. hatására, elállok a javaslattól ……...

    Marton István: Ha már szóba került itt a 2. pontja, akkor én itt javaslom, miután azért kiderült, hogy itt szó nincs esetleges átdolgozásról, hiszem már ugye ez a munka, ahogy hallottuk készen van, az “esetleges” szót a ködösítés elkerülése végett kérem törölni.

    Tüttő István: Rendben van. Tarnóczky úr válaszol.

    Tarnóczky Attila: Tisztelt közgyűlés, hogyha elolvassák az előterjesztést, 5 változatot kell Baráth Zoltánnak elkészíteni. Ez a legelső. Hogy másik 4-re mit talál ki, mondjuk szimfonikus zenekart, azt bízzuk rá.

    Tüttő István: Köszönöm, lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk. Az előterjesztő alpolgármester úr elfogadta a módosító indítványokat. Az 1. számú határozati javaslatról kérem a szavazást.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem 2. számú határozatról a döntést.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    113/2001.(IV.24.) számú határozat

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése, Nagykanizsa Megyei Jogú Város szignáljának Kollonay Krisztina – mellékelt kotta szerinti – művét választja.
      2.  

         

      3. A mű hangszerelésére, esetleges átdolgozására felkéri Baráth Zoltánt.

    A hangszerelést 5 változatban kell elkészíteni. (Fúvószenekar, szimfonikus zenekar, trombita kvartett, vonósnégyes és ütőhangszerek.)

    A munka díjazásaként bruttó 100.000 Ft-ot állapít meg. Az összeg felét a szerződés aláírásakor, a másik felét a munka befejezésekor kell kifizetni.

    Határidő: 2002. március 31.

    Felelős : Tarnóczky Attila alpolgármester

     

     

    1. Javaslat a Kanizsa Újság Kft Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadására (írásban)
    2. Előadó: Tüttő István polgármester

       

      Tüttő István: Levelet írt hozzánk Lukács Ibolya ügyvezető, de én azt hiszem, hogy az Ő távollétében is nyugodtan dönthetünk a kérdésben. Kérdezem, van-e észrevétel?

      Dr. Fodor Csaba: Észrevételem csupán annyi, hogy a II/2. pontban, valamint a IV/2. pontban hivatkozott 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról, hatályon kívül van. Helyette új jogszabály lépett hatályba, az 1997. évi, hosszú számú törvény. Célszerű lenne, mondjuk ezt beemelni ebbe az SZMSZ-be, legalább a hatályos jogszabályoknak megfeleljünk egyszer. Továbbiakban a VI.1.2-höz annyi módosítást fűznék: az ügyvezető feletti munkáltatói jogokat valóban a közgyűlés gyakorolja, de csak a markáns munkáltatói jogokat, tehát a munkaviszony létesítésével, megszűnéssel kapcsolatos jogokat, mert nem igazán szeretném, ha mondjuk az ügyvezető szabadságra való elengedését is a közgyűlés tárgyalná meg. Én az hiszem, hogy az általam előbb mondott két munkáltatói jogon kívüli egyéb munkáltatói jogokat, azt a polgármester úr nyugodtan gyakorolhatná.

      Tüttő István: Van-e még? Úgy látom nincsen. Lezárom a vitát. Én elfogadom a Fodor úr részemre meghatározott, de egy általános gyakorlat szerint elhangzott javaslatát, hiszen a munkáltatói, egyéb munkáltatói jogokat nem minden esetben, de polgármester gyakorolja, vagy az igazgató, vagy aki éppen a vezetője valamelyik intézménynek. Szavazzunk róla.

       

      A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      114/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Újság Kft. Szervezeti és Működési Szabályzatát – a módosításokra figyelemmel – elfogadja.

      Határidő: 2001. május 15.

      Felelős : Lukács Ibolya ügyvezető

       

       

    3. Előterjesztés a Kanizsa Újság Kft. kérelméről (írásban)
    4. Előadó: Tüttő István polgármester

       

      Tüttő István: A kérelem pedig arról szól, hogy a Király u. 47. szám alatti ingatlanban lévő 77 m2-es alapterületű bérlemény rezsiköltségét vállalja át az önkormányzat. Hát a bizottságok, sorban elolvasható, le van Önök előtt írva, nem támogatják ezt a kérést, a határozati javaslat is ezzel összhangban fogalmazódott meg. Kérdezem, hogy van-e észrevétel?

      Dr. Gőgös Péter: Én az összeg csekélységére tekintettel javaslom a támogatását.

      Tüttő István: Minek a támogatását? Az az igazság, hogy egyetlen gazdasági társaságunknál sem alkalmazzuk ezt a támogatást.

      Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom egy gazdasági társaság, amikor elkészíti az adott tárgyévre vonatkozó üzleti tervét, akkor abban bevételeket, kiadásokat is megtervezi, legalábbis meg kell, hogy tegye. Meg is történt, itt a kft-nek 200 eFt jelenik meg rezsiköltség kiadási soron. Én azt hiszem, hogy nincs semmiféle alapunk arra, hogy egy gazdasági társaság működésébe évközben úgy beleszóljunk, hogy azt mondjuk, köszönjük szépen ezt nem, mert ha nem, akkor valakinek ki kell fizetni, és ha valakinek ki kell fizetni, akkor miből vesszük el, mert valaki hát, ugye a rezsi költségek jó része, az közüzemi díjak, és közüzemi díjakat azért illik kifizetni - akkor nagy valószínűséggel gondolom, hogy a Polgármesteri Hivatal dologi kiadásából, IKI dologi kiadási sorából, vagy valamelyik intézményhez tegyük hozzá. Én azt gondolom, hogy veszélyes vizekre érhetnénk ezzel is, mert holnap, holnapután bármelyik intézmény ugyanezzel a kéréssel jöhetne, netán egy oktatási intézménynél milyen alapon mondanánk azt, hogy úgy gondoljuk, hogy ő csak fizesse ki, mikor egy gazdasági társaságnak meg elengedjük. Tehát én azt hiszem, hogy ezt most nem lenne szabad megtennünk. Éppen ezért, én azt a határozati javaslatot támogatom, amit az előterjesztő elénk tett, miszerint nem támogatjuk az újságnak ezen kérelmét.

      Tüttő István: Hát emlékeztetni szeretnélek benneteket arra, hogy az Uszoda Kft-nél még a bérleti díjat is kérjük nem, hogy a rezsiköltségek állását.

      Dr. Baranyi Enikő: Magam részéről csatlakozni szeretnék Gőgös Péter képviselőtársam javaslatához, és Fodor Csaba képviselő úr felé jegyezném meg, hogy egy kicsit most meg elbizonytalanodtam. Talán előbb, a Zárda utca 16-nál nem működési költséget szavaztunk meg? Tehát hasonló ahhoz, analóg ez a helyzet, nagyságrendben persze ez elenyészően kicsi ahhoz képest, és hát ez egy saját újságunk.

      Tüttő István: De hát saját az uszodánk is, saját a televíziónk is, saját mindegyik. Én egyetértek azzal, hogy precedenst teremtünk, akkor holnap jön a televízió, holnap jön az uszoda, holnapután a következő, és mindegyik ugyanolyan jogosan kéri, mert jó, Önök döntenek.

      Tarnóczky Attila: Csak jelezném, hogy mindenhogyan mi fizetünk, ha ezt az indítványt elfogadjuk, már ezt a kérést elfogadjuk, ha nem fogadjuk. Viszont, ha nem fogadjuk el, akkor azért valamiféle rendet tartunk a tekintetben, hogy mi a dolga egy bérlőnek. Ez a …. alapvető része.

      Dr. Fodor Csaba: Azt szeretném csak Baranyi képviselőasszonynak mondani, hogy ez az újság 22 millió Ft-ot kap 2001. évben. Hívjuk, ahogy akarjuk, költségvetési pénzből ennyit kap a 2001. esztendőre. A Zárda utcával kapcsolatosan véletlenül sem szabad összemosni, én ott azt mondtam, hogy ezt nem azért adjuk a cégnek, mert nagyon szeretjük a focit, hanem ezt azért adjuk, mert olyan iskolák, oktatási intézmények és más egyéb szakosztályok vesznek igénybe olyan létesítményt, amelynek a költségeit neki kell állnia, és mi ebből elismerjük, hogy ez körülbelül ilyen arányban, mondjuk a többiek miatt van. De én ebből nem szeretnék vitatkozni. Én tartom magam továbbra is az elmondottakhoz, és valóban veszélyes precedenst teremthet.

      Tüttő István: Köszönöm. Lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Bár volt módosító indítvány, kettő. Mind a kettő azonos volt, akkor először arról. Dr. Gőgös Péter azt javasolja, hogy engedjük el. De gyakorlatilag ez pont az ellentettje, tehát nem módosítás. Kérem, szavazzunk az eredetiről, és akkor kiderül, hogy melyiket támogatjuk. Most arról szavazzunk, hogy nem támogatjuk. Aki igent nyom, az egyetért a határozati javaslattal.

       

      A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 1 tartózkodással javaslatot elfogadja.

       

      Tüttő István: Egy pillanat, akkor újra szavaztatom, mert itt más is ezt mondja. Kérem, akkor megismétlem a határozati javaslat, az eredeti, ami ide le van írva, arról kell dönteni, mivel igazi módosító indítvány nem hangzott el. Kérem, szavazzunk. Aki igennel szavaz, az nem támogatja a kérelmét a kft-nek.

      A közgyűlés 14 szavazattal és 8 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      115/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem támogatja, hogy a Kanizsa Újság Kft. Nagykanizsa, Király u. 47. szám alatti ingatlan 77 m2 alapterületű, 5 db helyiségét rezsiköltség fizetési kötelezettség nélkül használja.

      Határidő: 2001. április 25.

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

       

    5. Előterjesztés a Kormány 2043/2001.(II.28.) sz. határozatában foglalt ingatlanokról (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: A 2001. és 2002. évi költségvetésről szóló 2000. évi CXXXIII. törvényben foglalt felhatalmazás alapján kaptuk meg ezeket az ingatlanokat, amelyek különböző utakat reprezentálnak. Azért azt szeretném jelezni, hogy Nagykanizsa csak utakat kapott. A törvény arra ad lehetőséget, hogy szociális célra, ifjúsági célra és gazdasági célra az önkormányzatok ingyen is megkaphatják a volt katonai laktanyákat. Hát reméljük, hogy ez az első lépés csak ebben a kérdésben, mert szeretném azt is jelezni, hogy mindezen célokra az utak így nem használhatók, tehát nem fejezik ki a kormánynak azt a szándékát, amelyet éppen megfogalmazott az előbb felsorolt határozatában. Nem akarom elmondani, hogy mi mindenre hasznosíthatók az utak, le vannak írva, de egyéb hasznosítására is van javaslatunk.

    Röst János: Az első kérdésem az lenne, hogy jár-e kötelezettséggel az elfogadás, tehát a hadiutak térségére van-e olyan területünk, amit esetleg fel kell tárni, vagy költséget jelent? A másik pedig egy vélemény, hogy egy levéllel köszönjük meg a kormánynak a nagylelkű adományozását.

    Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e ilyen? A Röst úr kérdezte, hogy van-e az utakkal kapcsolatban olyan költségünk, amelyet mindenképp figyelembe kell vennünk ennek az átvétele kapcsán?

    Szokolné Dr. Szolik Enikő: A kormány határozat erről nem rendelkezik, úgyhogy erre nem tudok válaszolni. Vélhetően nem, ingyenes tulajdonba vételről van szó.

    Tüttő István: Ezek ingyenes átadások.

    Kelemen Z. Pál: Elolvastam azt, hogy más mi mindent kapott, ehhez képest mi mindent kaptunk. Hát nagyon nagy önmérséklet kell ahhoz, hogy az ember ne politizáljon ebben a kérdésben, most bennem nincsen önmérséklet. Nagyon mostohán bánik velünk a kormány, mert amit kaptunk utakat, azokból tényleg nem lesz szociális intézmény, oktatási intézmény, gazdasági fejlődés, csak költségünk. Egyetértek Röst Jánossal, alázatosan köszönjük meg, amit adtak - pártunknak és kormányunknak. Hát kezdjünk vele valamit, ha tudunk.

    Tüttő István: Szeretnék hozzátenni még egy kérdést, a következő: megkeresett minket a homokkomáromi polgármester úr és lehetőséget látnánk arra, hogy közösen a lőtér megszerzésére akciót indítsunk. Arra kérem a tisztelt közgyűlést, hogy járuljon hozzá, hogy ez ügyben eljárhassak, természetesen vagy külön, vagy közösen a homokkomáromi polgármester úrral. Ez lesz még egy határozati javaslat.

    Törőcsik Pál: Én tájékoztatásként szeretném elmondani Önöknek, hogy az önkormányzat egy bizonyos tulajdonba kerülési lista alapján visszaigényelte nem csak a hadi utakat, hanem minden olyan dolgot, ami egyáltalán visszaigényelhető. Na most ebbe nem csak a hadiutak, hanem többek között lőtér, és egyéb olyan, ami HM tulajdonból ÁPV Rt. kezelésbe ment át. Erre igényünk bent van. Ez szeretném elmondani. Az is tudott dolog, hogy ennek a tulajdonátadásnak különböző szakaszai vannak - ahogy összekészítenek egy-egy csomagot, a tulajdonviszonyokat tisztázzák, utána kerül a kormány elé döntéshez. Ez - hangsúlyozom - egy folyamat. Most persze nem mindenki abban a lépcsőben, meg olyan ütemezésben kapja azokat a területeket és azokat a tulajdonokat, ahogyan azt várja. Én azt mondom, hogy majd nyugtával dicsérjük a napot, és valóban azt mondom, hogy várjuk ki ennek a folyamatnak a végét, és majd utána mondjunk véleményt. Az, hogy megköszönjük, amit kaphatunk, az a minimum, engem legalábbis úgy neveltek.

    Tüttő István: Végül is arról beszéltünk, hogy reméljük, hogy itt nem állt meg a folyamat. Szeretném megismételni, Sormás, Homokkomárom és Nagykanizsa tudna lőteret visszaigényelni, és a hasznosításáról később kell majd döntenünk. Csupán annyi, hogy áldásukat adják arra, hogy ebben tárgyaljunk, illetve próbálkozzunk vele.

    Kiss László: Úgy vélem, hogyha jól végignézzük ezeket a területeket, összességében 20 hektárnyi területet kaptunk. Az nem kevés. Tehát azt hiszem, hogy illendő megköszönni, ez az egyik. És másik az, nem az, hogy most nagyon bőkezű volt a kormány velünk, vagy nem volt bőkezű. Valóban ez egy folyamat első lépése, én is úgy érzem. És, hogy milyen költségek vannak vele, azt hiszem a költségek biztos, hogy kevesebbek, mint tulajdonnak az értéke. Tehát ne gondolkodjunk rajta sokat, és szavazzuk meg.

    Tüttő István: Hát az le van írva, hogy egyébként hasznosítani is tudjuk őket, meg hosszabbtávú programok része lehet.

    Dr. Baranyi Enikő: Csatlakoznék Kiss László képviselőtársamhoz, én nem tudok a helyrajzi számok mögé látni, nem tudom megmondani, hogy Tardona 017, 018 és 019 helyrajzi számú ingatlana mit jelent, ők mit kaptak. Tehát nem nagyon tartom szerencsésnek ezt a fajta észrevételt. Sőt ha így végignézem, úgy néz ki, hogy Nagykanizsa ebben az esetben a helyrajzi számok felsorolása alapján messze nem tűnt a kormánynak mostohagyereknek.

    Tüttő István: Nem érdemes ezen vitatkozni, mert ha jól megnézzük, Zalaegerszeg Andráshida helyrajzi számait, akkor hamar kiderül, hogy ezek mit takarnak.

    Kelemen Z. Pál: Nem akarom húzni az időt, mondok kettőt. Zalaegerszeg, Platán sor 38. - Petőfi Laktanya. Tapolca, 1877 helyrajzi szám az összes perrel együtt 88-ig - Szalay Sándor Laktanya. Csak ennyit mondok.

    Tüttő István: Én azért mondtam, hogy ne menjünk bele. Ne menjünk bele, abban bízzunk, hogy ez az első lépés volt, hiszen nekünk még mindig függőben van a laktanyák kérdése az Ipari Park kapcsán. Reménykedjünk. Kérem, szavazzunk, akkor erről. Határozati javaslat - minősített többségre van szükség. Kérem, szavazzunk. Szükségünk van az utakra.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: És akkor kérem, szavazzunk arról, hogy a Sormás, Homokkomárom, Nagykanizsa. Szavazunk.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: A megköszönést is szavazzuk meg.

    Törőcsik Pál: Az már megköszöntük, nem kell. Megírtuk. A levél elment már.

    Tüttő István: Akkor legalább erősítsétek meg.

    A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    116/2001.(IV.24.) számú

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2043/2001.(II.28.) Korm. határozatban rögzített feltételek tudomásul vétele mellett egyetért azzal, hogy az alábbi ingatlanok Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonába kerüljenek térítésmentesen:
      2. 037/2, 046/2, 049/2, 055/2, 053, 028, 09, 0629, 0616/2, 13402/7, 060/1, 060/2, 058/2, 0370/2, 0496, 0456/1, 4056/2, 4378/1, 4375/2

        Határidő: 2001. július 30.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      3. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a fenti ingatlanok átadásáért Nagykanizsa Megyei Jogú Város nevében fejezze ki köszönetét.
      4. Határidő: 2001. április 30.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      5. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy Homokkomárom és Sormás községek önkormányzatával közösen folytasson tárgyalásokat a sormási lőtér tulajdonjogának megszerzése érdekében.

    Határidő: 2001. július 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    1. Előterjesztés a 4662 hrsz-ú ingatlan értékesítéséről (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: ………… kérdést már többször tárgyaltuk. Kérem, most el kéne dönteni. Van-e észrevétel?

    Gyalókai Zoltán: Én a határozati javaslat, az elsőben az összeget 2.600-ról az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított 2.900 Ft-ra szeretném módosítani.

    Tüttő István: Igen. Van-e még észrevétel? Úgy látom nincsen. Kérem, akkor a módosító indítványról szavazunk először. 2.600 Ft-tal szemben 2.900 Ft/m2-t javasol Gyalókai úr. Kérem, szavazzunk erről.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Most kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 2. számúról a döntésüket. Ez pedig, egy időkorlátot szabtunk az eladással kapcsolatban. Ha addig nem jön létre az üzlet, akkor nyilvános árverésen értékesítjük.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    117/2001.(IV.24.) számú határozat

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a nagykanizsai 4662 hrsz-ú, 2725 m2 nagyságú beépítetlen területet közvetlenül értékesíti Mihályi Ferenc és felesége részére 2.900 Ft/m2 áron, készpénzfizetés mellett.
      2. Határidő: 2001. július 30.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      3. Amennyiben a jogügylet 2001. július 30-ig nem jön létre, illetve vevők a vételárat nem fizetik meg, úgy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a nagykanizsai 4662 hrsz-ú beépítetlen területet nyilvános árverésen értékesíti.

    Határidő: 2001. december 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    1. Előterjesztés a nagykanizsai 1847/46 hrsz-ú ingatlan 551 m2 nagyságú területének és az 1847/45 hrsz-ú ingatlan értékesítéséről (írásban)
    2. Előadó: Tüttő István polgármester

       

      Tüttő István: A határozati javaslatban a két ingatlan száma fölcserélődött itt, mert úgy pontos a mondat, először /45-ös és /46-os. Ebben sorrendben helyes a határozat. De hát ezt javítjuk. Ennek az elfogadása Önök részéről nem szükséges, csak én mondom, hogy föl kell cserélni a két számot. Van-e észrevétel? Úgy látom nincsen. Kérem, szavazzunk róla.

       

      A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      118/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1847/45 hrsz-ú és az 1847/46 hrsz-ú ingatlanból a végleges telekhatár rendezése után visszamaradó részt közvetlenül a Ford Autó Kanizsa Kft. részére 4.500 Ft/m2 áron értékesíti azzal a feltétellel, hogy az adásvételi szerződés-tervezet elkészültét követő 1 hónapon belül a szerződést alá kell írnia a Kft-nek.

      Határidő: 2001. július 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

      Cserti Tibor: Elnézést kérek a tisztelt képviselőktől. Igent nyomtam az előzőekhez, ….. nem figyeltem. Összeférhetetlenség esete áll fenn. …….

      Tüttő István: Melyiknél? Végül is 17 igennel szerepel itt. Tehát 21 igennel és, hát magyarul, akkor is egyhangúlag fogadták el, csak gépét ki, köszönöm. Tehát 21 igennel szavaztuk.

       

       

       

       

    3. Előterjesztés az 1847/48 hrsz-ú ingatlanról (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Kaptunk hozzá egy kiegészítést. Kérdezem, hogy van-e észrevétel ezen ingatlannal kapcsolatban?

    Dr. Fodor Csaba: Az a kiegészítés, amelyet most, a közgyűlés előtt kaptunk meg ehhez a napirendi ponthoz Gazdasági Bizottságon hangzott el kérésként, és a Gazdasági Bizottság azzal támogatta a határozati javaslatot, amennyiben egy ilyen írásos nyilatkozatot kapunk. Tehát ez azért került a tisztelt közgyűlés elé.

    Tüttő István: Ott van a mellékletben. Nincs több észrevétel, lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk a határozati javaslat 1. pontjáról.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 2. számúról a döntést.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: És kérem a 3. számú határozatról a döntést.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    119/2001.(IV.24.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. a nagykanizsai 1847/48 hrsz-ú, út megjelölésű, a rendezési terv szerint azonban nem útként hasznosítandó ingatlant a törzsvagyonból kivonja.
      2. a nagykanizsai 1847/48 hrsz-ú, 1324 m2 területű ingatlant közvetlenül értékesíti a szomszédos területek tulajdonosa, a Baumeister Kft. (Letenye, Ady u. 30.) részére 5.296.000 Ft vételáron. Vevő az ellenértéket 1 db, az 1841/7 hrsz-ú ingatlanon felépülő társasházban lévő, minimum 38 m2 alapterületű lakás tulajdonjogának átadásával egyenlíti ki.
      3. hozzájárul ahhoz, hogy az adásvételi szerződés alapján a vevő tulajdonjoga az ingatlanra bejegyzést nyerjen azzal, hogy a vételár kiegyenlítéséig az ingatlanra jelzálogjog nyerjen bejegyzést.

    Határidő: 2001. szeptember 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    1. Előterjesztés a Nagykanizsa volt Thury Laktanya területén található kápolnáról (írásban)
    2. Előadó: Tüttő István polgármester

      Tüttő István: Birkner úr ügyrendi? Tessék.

      Birkner Zoltán: Elnézést kérek képviselőtársaim és polgármester úr, az előző napirendi pontnál én elaludtam, mert kerestem az előterjesztésemet, és a kiegészítést kaptam meg, azért utána nem is tudtam, hogy mit szavazzak meg tulajdonképpen, és nem tudom, hogy benne szerepel-e már, mert ezt szerettük volna javasolni, határozati javaslatban legyen meg, hogy semmi esetre se kaphasson, de látom, most már megkaptam a kiegészítést, hogy vállalja hogy nem fogja beépíteni a tömb belsőt. Ez feltétel. Köszönöm.

      Tüttő István: Személyesen is tárgyaltunk, meg is ígérte. Most írásban is. Kérem, a laktanya területén található kápolna épületéről Törőcsik Pált alpolgármester úr, mint előterjesztőt kérdezzük, hogy van-e szóbeli kiegészítője?

      Törőcsik Pál: Bizottságok megtárgyalták a szóban forgó volt kápolnaépület további hasznosításának a módját. Az előterjesztésben szerepel, hogy a Jézus Szíve Plébánia ezt és eredeti kápolna formájában helyreállítja és biztosítja, hogy a történelmi egyházak liturgikus célra bármikor használhatják egyeztetés után. A bizottságok ezt támogattak. Amiért a kiegészítést szeretném elmondani, illetve a határozati javaslathoz lenne egy módosításom. Ugyanis tovább gondolva a megvalósítást és cél elérését, ez a bizonyos bérleti konstrukció se a bérbeadónak, se a bérbe vevőnek nem igazán jó, mert ugyanis, hogyha elfogadjuk és támogatjuk ezt a fajta felújítást, azt hiszem, hogy egy kápolnaépületet a továbbiakban és 5 év után sem fogunk szándékozni más célra hasznosítani, ezért a bérleti konstrukció egy nehézkes dolog. Nem beszélve arról, a bérbeadó szempontjából, hogy mint tulajdonost további kötelezettségek is terhelik, és terhelik akár felújítás, és nem akarok én ebbe belemenni. Én nekem a javaslatom ezért a következő lenne, hogy egy tulajdon átadást névleges összegért kellene támogatnunk, mint konstrukciót. Megbeszéltem, rendezési tervi akadálya nincs, a vagyonrendeletünk alapján sincs akadálya. Tehát én azt javasolnám tisztelt képviselőtársaimnak, hogy a határozati javaslatban megjelölt célok mellett ne bérleti konstrukciót alkalmazzunk, hanem egy névleges összegű tulajdonba adást. Én kérném képviselőtársaimat, hogy ezt a verziót, ezt a lehetőséget támogassák. Bizottságokon is elhangzott, több képviselőtársam már akkor ezzel kapcsolatosan hasonló véleményét fejezte ki. Én kérném a segítségüket ebben.

      Tüttő István: Nekem lenne egy észrevételem. Nem ezzel, amit Törőcsik alpolgármester úr elmondott. Azt hiszem, emlékezünk rá, mert én említettem, Magyar József úr is megkeresett, hogy Ő a Nagycsaládosok Egyesülete részére ugyanebben az épületben szeretne helyet kapni, és Ő annyit mondott nekem, ha jól emlékszem, hogy Fliszár tisztelendő úrral erről fog egyeztetést tartani. Azt nem tudom, hogy ebben történt-e valami előre lépés, mert akkor ugye ezt a kettős kérést is kezelhetnénk egyszerre. Nem tudom, Törőcsik úr ebben tud-e valamit mondani.

      Törőcsik Pál: Elnézést, de előttem ………… még szólni akartak, de akkor, mivel mindegy kérdést kaptam, hadd válaszolhassak rá. Én a Fliszár esperes úrral beszéltem, ők már ezt megelőzően is a Nagycsaládosok Egyesületével is többet között, de legalább 10 vagy 12 hasonló civil szervezettel kapcsolatot tartanak, és helyet adnak nekik, hiszen ők kinőtték gyakorlatilag már a jelenleg rendelkezésükre álló lehetőségeket, és itt mindenképp szóba jönnek a hitélet szempontjából nem csak liturgikus célok, hanem egyéb összejövetelek céljára is. Természetes, hogy ez mindenképen kezelhető probléma lesz. Én azt hiszem, hogy ezzel kapcsolatosan ez a probléma is megoldható, hiszen eddig is kapcsolatban vannak, és a jövőben is kapcsolatban lesznek. Biztos vagyok benne, hogy megoldható ez a probléma.

      Dr. Fodor Csaba: Hát most majdhogynem a saját dugámba dőltem, mert én mondtam Gazdasági Bizottsági ülésen, hogy arról lenne célszerű elgondolkodni, hogy tulajdonba minként kerülhetne az egyháznak ez az ingatlan. Valóban azokkal az indokokkal, amit alpolgármester úr elmondott. De magáról erről a kérdésről - azért szeretném tájékoztatni a tisztelt közgyűlést - egy bizottság sem tárgyalt. Tehát abból, hogy az önkormányzat vagyonából akármennyiért is kikerüljön ez az ingatlan. Most, ha ez egy végleges ingatlan telekmegosztás, tehát ez a 3110/6, nem tudom, lehet, hogy ez egy önálló helyrajzi számú ingatlan, azzal a körülbelüli számokkal, amelyeket ide írtak. Én azt gondolom, hogy ez egy új helyzet alpolgármester úr, hozzuk vissza. Én a magam részéről egyébként támogatnám azt is, mert valóban, hosszabb távon sokkal tisztább jogi helyzeteket teremt, mint egy ilyenfajta határozott idejű bérleti konstrukció. De talán akkor a bizottságoknak arról kellene külön tárgyalni, beszélni, mert mégiscsak teljesen más jogi helyzet egy tulajdonosváltás egy ingatlan esetében, mint egy 5 éves időtartamra szóló, akár plusz 5 éves opcióval is, egy bérleti jog. Beszéljék meg ezt a bizottságok. Én nem hiszem, hogy ennek nagyon különösebb akadálya lenne. De jobb lenne, ha az előterjesztés olyan bizottsági támogatottsággal kerülne ide, mert ezt a bérleti konstrukciót valóban a bizottságaink is támogatták.

      Röst János: A bizottságban valóban ez felmerült, és akkor is úgy éreztem a bizottság nagy része támogatja a tulajdonba adást. Szintén szeretném javasolni, hogy kerüljön a Jézus Szíve Plébánia Hivatal tulajdonába az ingatlan. Annyi kérésem lenne, hogy az 1. pont utolsó két mondata értelemszerűen legyen átfogalmazva, ami azt jelentené, hogy a Jézus Szíve Plébánia Hivatal köteles az épületet a rendeltetésének megfelelően felújítani - egyik pont. A másik pedig az, hogy a Jézus Szíve Plébánia Hivatal köteles a történelmi egyházak részére és ökumenikus célokra az épületet rendelkezésre bocsátani. Tehát …… ugyanaz a cél lenne, annyi megköltéssel, hogy tulajdonba adással.

      Dr. Baranyi Enikő: Valószínű, hogy az SZMSZ-szel ellentmondónak tűnik, nem tudom, hogy az előterjesztőnek, illetve polgármester úrnak, az ülés levezetőjének van-e joga szavaztatni arról, hogy a bizottságok, az Ügyrendi és Jogi, a Gazdasági megtárgyalja, de a közgyűlés egyébként egyetért a tulajdonjog átadásával, hogy nem kell ezt még egyszer akkor a közgyűlésre visszahozni.

      Tüttő István: Törőcsik ügyrendi gombot nyom. Kezelhető ez, hogyha 1 perc alatt azt mondjuk, hogy visszavisszük és következő közgyűlésre visszahozzuk, ezen feltétel alapján.

      Törőcsik Pál: Itt valóban lehet még egy kört futni bizottsági üléseken, de hogyha a közgyűlés elvileg egyetért, már pedig úgy látom és a bizottsági üléseken is az hangzott el, hogy támogatjuk a tulajdonba való adást. Azt is, hogy névleges összegért támogatjuk, hiszen olyan nagymértékű beruházást fognak itt elvégezni, ami és mindenképpen hatalmas közigényt elégít ki. Most én szerintem újból bizottsági szakaszba vinni, ugyan meg lehetne csinálni, de nagyon sokkal többet, meg nagyon sok más eredményre nem jutnánk. Az, hogy Gazdasági Bizottság bonyolítsa le végül is azt, amit a közgyűlés eldönt, hogy egy névleges összegért való tulajdonba adás. Bízzuk meg a bizottságot, hogy ezt az adásvételi, illetve névleges tulajdonba adást bonyolítsa le a megadott feltételek szerint, és döntsön a bizottság, illetve bonyolítsa le a közgyűlés döntését. Ezt javasolnám és szavazzuk meg, hogy mit tudom én, hogy 100 Ft-os névleges összegért, és technikai, és bízzuk meg a bizottságot ennek a lebonyolításával.

      Tüttő István: Meddig? Tehát a határideje kellene.

      Törőcsik Pál: Egy határidővel lehetne, mit tudom én május 31-ig.

      Tüttő István: Jó.

      Törőcsik Pál: Köszönöm szépen, ez lenne a javaslatom. A bizottságot bízzuk meg, május 31-ig névleges összegen, 100 Ft-os névértéken tulajdonba adja.

      Tüttő István: Cserti Tibor úr ügyrendi gombot nyom.

      Cserti Tibor: Ügyrendi javaslatom van. Javaslatom, hogy polgármester úr zárja le a vitát. Úgy érzem, konszenzus van abban a vonatkozásban, hogy a tulajdon átruházást is akarjuk. Gyakorlatilag akceptálni kell a képviselőtársak véleményét, szerepe van benne a Városfejlesztési Bizottságnak, mivel területrendezést is érinti, Pénzügyi, Gazdasági Bizottsági felhatalmazást kérünk ………. biztosítására. Tipikus átruházás …….……….. hatáskör gyakorlását javaslom.

      Tüttő István: Birkner úr ügyrendi gomb, tessék.

      Birkner Zoltán: Szerintem túl sokat beszéltük róla. Nekem ellenjavaslatom van, ezért szóltam, mert ügyrendi vita van. Tudom, hogy ez nem a leghelyesebb. Nagyon tetszett, amit mondott Tóth úr. 1 Ft-ért és most döntsünk, és bizottságok ne szóljanak bele, ugyanis mi vagyunk a bizottságok feletti, tehát jogunk van dönteni erről most és ma. Döntsük róla most és ma.

      Törőcsik Pál: Mint előterjesztő, Tóth úr javaslatát el tudom fogadni.

      Tüttő István: És a vevő ki lesz pontosan, a Jézus Szíve Plébánia?

      Törőcsik Pál: Igen.

      Tüttő István: Ő vásárolhat?

      Törőcsik Pál: Ő vásárolhat. Majd megnevezi a jogi személyt, hogy ki lesz a vevő a Jézus Szíve Plébánia ………..

      Tüttő István: Dr. Fodor Csaba - ügyrendi gomb.

      Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, hát valóban, valóban a cél fontos. Én Gazdasági Bizottságon is mondtam, hogy az lenne a célszerű, hogy át kell adni valamilyen módon, ha át akarja venni, mert ugye, akkor még ez szóba sem került, legalábbis ott nem kaptuk ilyen információt, a tulajdonjogot. Na de hát azt sem tudjuk kinek. Olyan határozatot hozunk, hogy átadjuk ezt az ingatlant ilyen megkötésekkel, olyan célra, csak azt nem tudjuk kinek, mert annak a kinek, nem tudjuk, hogy most ki jogosult.

      Törőcsik Pál: Pontosan mondom.

      Dr. Fodor Csaba: Tehát én azt mondom, azt mondom alpolgármester úr, ha Ön ma mindent tud pontosan, akkor szíveskedett volna reggel egy félórát rászánni arra, hogy egy oldalt ír, azt aláírja, és akkor ide teszi elénk, hogy módosul az előterjesztés. De az nem megy, hogy Ön állandóan útközben valamit mindig kitalál. Hát miért nem lehetett leírni azt, hogy ezt a kápolnát ezen a helyrajzi számon eladjuk, vagy átadjuk 100 Ft-ért, nem tudom, ki az a jogi személy, aki jogosult ezt átvenni. De ha ott úgy dönt a közgyűlés, igen, egyetértünk az átadással. Igen, az átadás feltételeit pedig a Gazdasági Bizottság május 15-ig köteles megoldani. Kész. Ott vagyunk, megoldjuk, nincs ebben semmi hiba, csak akkor tényleg megfelelünk mindenek. Az Ügyrendinek meg amúgy is látni kell, mert minden szerződést látnia kell. Addig Ön tisztázza, hogy kijogosult aláírni a szerződést az átvevőről, ki lesz a jogi személy, akinek nevére fog szólni, mert ingatlannyilvántartást azért mégis csak át kell vezetni, ha ez önálló ingatlan. És megbeszéli akkor azt is, hogy ennyiért átveszi, kész. És akkor azokkal a feltételekkel természetesen, amit Röst képviselő úr mondott, hogy a tulajdonosnak mifajta kötelezettsége van. De azt is meg kell mondani az átvevőnek, hogy ezen az ingatlanon mit tehet vagy mit nem, mert a rendezési terv, ami most készül, azt gondolom, még nincs kész, mit irányoz oda elő. Tehát őneki tudni kell, hogy mit adunk át.

      Tüttő István: Akkor van egy átmeneti javaslatom. Döntsük most arról, hogy átadjuk, a technikai részét pedig a bizottság bonyolítsa le. Kérem, szavazzunk erről. Tehát abban döntöttünk, hogy átadjuk és részleteit a Gazdasági Bizottság kidolgozza.

       

      A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      120/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Thury Laktanya területén álló “Kápolna” épület (3110/6 hrsz.) a nagykanizsai Jézus Szíve Plébánia Hivatal részére jelképes összegért átadásra kerüljön.

      A közgyűlés felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy a tulajdonba adás feltételeit dolgozza ki.

      Határidő: 2001. május 15.

      Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

       

       

    3. Tóth Zsuzsa önálló képviselői indítványa (írásban)
    4.  

      Tüttő István: Ezt bizottsági szakaszba kell utalni. Kérem, döntsük róla. Nincs itt a képviselőnő. Kérem, szavazzunk róla, hogy bizottsági szakaszba utaljuk.

       

      A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      121/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth Zsuzsanna képviselőnek a Batthyány utcai járda, valamint a Csengery utcai járda és úttest burkolat javítására vonatkozó önálló képviselői indítványának megtárgyalására felkéri az alábbi bizottságokat:

      Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság

      Pénzügyi Bizottság

      Határidő: 2001. május 31.

      Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

      Böröcz Zoltán bizottsági elnök

       

       

    5. Györek László önálló képviselői indítványa (írásban)
    6.  

      Tüttő István: Ez is bizottsági szakaszba. Kérdezem Györek László urat, hogy kíván-e hozzáfűzni valamit?

      Györek László: Igen, szeretnék természetesen hozzászólni. Ugye ez az önálló képviselői indítvány tulajdonképpen egy elég megkésett dolog, hiszen a költségvetés tárgyalása során már egyszer ez szerepelt itt a közgyűlés előtt. El is fogadta a közgyűlés, hadd emlékeztessek erre mindenkit, azután meg ugye visszavonta. Most azt, hogy miért, ennek az okait én most nem firtatom, nyilván nem azért, mert maga a cél, az rossz, hanem ennek más, politikai, ilyen, olyan, amolyan okai voltak. Ne firtassuk. Úgy gondolom, hogy ez a cél mindenképpen hasznos, és ráadásul olyan cél, amire a város eddig túl sok energiát nem fordított. Egy ilyen Ifjúsági Központ létrehozása - valójában nem is Ifjúsági Központ, hiszen nem akkora nagy volumenű beruházás ez, hogy ez igazán annak mondható - fontos és halaszthatatlan feladat. Tehát fontos és halaszthatatlan feladat, és hangsúlyozni szeretném itt és most, hogy ez nem az én egyedüli önálló képviselői indítványom, hanem ez a Nagykanizsán működő Ifjúsági Érdekegyeztető Fórumnak az indítványa. Annak minden tagja aláírta az ezzel való egyetértését. Köztük egyébként rajtam kívül két másik jelenlevő képviselő is ennek tagja, tehát úgy gondolom, hogy ők is ezzel egyetértenek. Egyetértenek ezzel egyébként ezen kívül sokan mások, Diák Önkormányzat, egyáltalán minden olyan szervezet, amelyik az ifjúsági kérdésekkel foglalkozik. A megvalósítása, megvalósíthatósága, úgy gondolom, hogy szerintem legalábbis nem illetheti kritika, hiszen viszonylag jól átgondolt tervről van szó. Nagyon sokan kínálták fel a segítségüket ebben, önzetlenül kínálták fel ezt, és dolgoztak már vele viszonylag sokat. Ha elolvassuk a programot, illetve hát a terveket megnézzük, akkor talán ez látszik. Nem tudom elfogadni azt, hogy bizottsági szakaszba kell tenni, a következő okoknál fogva. A következő okoknál fogva, igazából 3 indoka van ennek.

      1. Erre a célra az Ifjúsági és Sportminisztérium több pályázatot is írt ki, mármint a működtetésére, megvalósítására. Ezek a pályázatok folyamatosak. Tulajdonképpen most egy picit elcsúsztunk erről, hiszen a folyamatos pályázat azt jelenti, hogy félévre elfogy a pénz, azaz a működtetéséhez szükség van a pénzre.

      2. A kiépítésében segítséget nyújtó középiskola, aki ezt megígérte, és már terveket is kidolgozták, július 30-ig tudja ezt vállalni, utána már nem. Ennek egyszerű okai vannak. Tehát ez nagyon meg, olcsóbbá teszi a kiépítését.

      3. Az indítása, ha ez nem fejeződik be, szóval nem indul el tulajdonképpen még idén tavasszal, akkor gyakorlatilag egy évet csúszik, ami újabb egy év veszteség, aztán meg Isten tudja mi fog történni még a következő évben. Én úgy gondolom, hogy ez elindítható. A működési költségére nyilván nem kell már fordítani, hiszen az ottani bevételek már ezt fedezhetik.

      Azt a kritikát hallottam, hogy egy idegen alapítványnak átadni egy ilyet, amit magánszemélyek alapítanának, a magánszemélyek egyébként a középiskolák igazgatói, akik közül eddig hárommal beszéltem, mind hárman segítőkészek ebben a tekintetben, illetve a NIÉF-nek tagjai, azaz, úgy gondolom, olyan személyek, akikben mindenféleképpen megbízhatunk. Tehát magánszemélyek által alapított. De most már talán egyértelmű a dolog, úgyhogy kérem szépen a tisztelt közgyűlést, hogy az előterjesztést támogassa. A határozati javaslat ott van. Én a 10 millió Ft-os költséghez forrást is tudok egyébként nyújtani, nem kell a hitelfelvétel terhére, hiszen ma több mint 30 millió Ft-ért adtunk el ingatlanokat, ennek a terhére, úgy gondolom, hogy ez megvalósítható. Tehát kérem szépen a tisztelt közgyűlést, hogy fogadja el a határozati javaslatot.

      Röst János: Úgy gondolom, hogy tiszteletre méltó célt fogalmazott meg az előterjesztő. Azért pár problémám mindenképpen van az anyaggal, ez pedig maga a javaslat, amit döntést várnak tőlünk. Egy nem létező alapítványnak, egy később létrehozandó magánszemélyekből álló alapítványnak nem lehet megígérni előre 10 millió Ft-ot, én úgy gondolom, ezt létre kell hozni. A másik, hogy két lehetőséget látok. Vagy beszáll az önkormányzat az alapítványi formába, és ilyen módon garancia számomra, hogy a 10 millió Ft jó helyre kerül, vagy pedig direktbe, közvetlenül a Főiskolai Alapítványnak adjuk oda ezt a pénzt, ez is egy járható út. Én a magánszemélyeket, akiket nem ismerek korábban, hiába vannak most igazgatói beosztásban, lehet, hogy jövő héten már nem azok - de egyébként az sem garancia, hogy igazgató, hozzá kell, hogy mondjam. Én úgy gondolom, nem is lenne helyes. Én azt javasolnám, hogy ezt az anyagot vegyük úgy, hogy munkaközi anyag. Ez a következő közgyűlésre vagy rendkívülire nyugodtan visszajöhet, addigra elő lehet ezt készíteni. Az alapítványt, amennyiben ilyen döntés születne, létre lehet hozni. De én mindenképpen azt javasolnám, hogy ne magánszemélyek alapítványát támogassuk, hanem a városét vagy a főiskoláét.

      Dr. Fodor Csaba: Eszembe jutott egy olyan időszak, amikor még a ’70-es években ugyanilyen céllal, talán még a Czupi Gyula barátunkkal, az akkori tanácselnököt kerestük meg, teljesen ez volt az elképzelésünk, csak a helyszín nem. Akkor azt a választ kaptam, amit nem szeretném, ha az előterjesztő és maga a cél kapna, hogy valósítsák meg és majd a működéséhez hozzájárulunk. Hát azóta itt tartunk. A cél valóban nemes, én is azt gondolom, támogatni kellene. De abban Röst képviselő úrnak teljesen igaza van, ha valakik valamit szeretnének, hozzák létre azt a jogi személyt, ami működtetné ezt a klubot, és akkor azzal egyfajta támogatási szerződés vagy valami más szerződés alapján hozzájuthat ahhoz a pénzhez, amit a tisztelt közgyűlés többsége megszavaz. De én azt gondolom, ez a 10 millió Ft, amit Önök kérnek erre a célra, ez valóban nagyon kevés, látva a látványterveket, látva azt, hogy mi minden kellene ebbe a létesítménybe. Szeretnénk látni azt, hogy most 10 millió Ft, a következő években miként és mennyi körülbelül, mert ez jelentős pénzeszköz. Vagy ha nem, akkor gondolom, akkor az alapítvány saját maga be tudja rendezni, mert azért itt jól látjuk, 8 terem van, a számítógépes termen keresztül vendéglátóegység, szóval minden van, ami kell valóban, vagy kellhet egy ilyen klubban. Az ISM pályázat, persze be kell nyújtani, próbálkozni próbálkozhatunk ugyanúgy, mint ahogy próbálkoztunk az elmúlt évben a kiskanizsai játszótérrel az ISM pályázattal, csak hát nem nyertünk semmit. De mondjuk ebből messzemenő következtetéseket nem lehet vonni nyilvánvalóan, a lehetőségeket meg kell próbálni, aztán vagy bejön, vagy nem. Az épülettel kapcsolatosan azt nem tudom, hogy milyen szerződés, vagy miként kapta meg használatra a felsőoktatási alapítvány, de ha jól emlékszem, abba mintha csak az lenne, hogy főiskolai célra használható, tehát ha ez így van, és jól emlékszem, akkor azt is módosítani kell. Tehát még sem ártana, ha ez egy bizottsági körben futna, és mondjuk az Oktatási Bizottság javaslatával, a Gazdaságival pedig megbeszélnénk mindazokat a beruházási szükségességeket, ütemezéseket, és látnánk előre. Nem baj az, ha ebben az előterjesztésben az lesz benn, hogy ez évben 10 millió Ft, és bizony készüljön föl az önkormányzat arra, hogy a következő évben még 10 millió Ft szükségeltetik, nem hibája ez az előterjesztésnek, sőt inkább előnyére válik, mert látni lehet, vagy látni engedi, hogy mibe fog kerülni ez az egész létesítmény. Mert azt viszont koránt sem szeretném, ha most elfogadnánk ezt a 10 millió Ft-ot, és kiderülne, hogy olyan gyorsan fognak dolgozni, hogy ősszel megint kellene valamennyi, vagy jövőre, és akkor azt mondhatná valaki is közülünk, hogy nem erről szólt dolog 2001. áprilisában. Tehát én ezért javaslom, a bizottsági szakaszt járjuk körbe, nem lesz ennek semmi hibája, én azt hiszem. Akik pedig meg akarják alapítani az alapítványt, annak gratulálni tudok, mert valóban fontos célt tűztek ki maguk elé.

      Tüttő István: Ez közelebb van a 100-hoz, mint 10-hez, ennek a kialakítása. Kelemen Z. Pál - ügyrendi.

      Kelemen Z. Pál: Nem érdemben kívánok a témához, hanem ügyrendileg hozzászólni. Fodor képviselőtársam említette volt, nem járta meg a bizottságokat ez a javaslat. Annak is van módja, hogy tárgyaljuk, de azt úgy hívják, hogy sürgősségi tárgyalás, és az SZMSZ pontosan taglalja, hogy hogyan lehet sürgősséggel napirendre venni valamit. Ezt nem vehettük volna napirendre, …………………… külön közgyűlésen sürgősséggel tárgyaljuk, betartjuk a demokráciát és a szabályokat, vagy megjárja a bizottsági kört, és akkor valójában a maga idején, rendjén és helyén tárgyalva lesz.

      Györek László: Megpróbálok mindenre válaszolni. Először is az alapítvány létrehozása. Én el tudom fogadni azt a megoldást is, amit Röst úr mondott, tehát semmi kifogásom ellene. Lényeg az, hogy jöjjön létre, mert csúszik most már hosszú ideje egy ilyen központnak a létrehozása, és nagyon nagy szükség lenne rá. Még egyszer hadd idézzem azt a bizonyos felmérést, miszerint Nagykanizsán a második legnagyobb problémának a munkahelyteremtés után az ifjúság problémáját tartják. Az, hogy miért nem lehet csúsztatni, hát egyszer már elmondtam, még egyszer magam nem ismétlem meg. A következő a kiépítéssel kapcsolatban. Csak egy példát hadd mondjak arra, hogy milyen segítőkészség van erre. Volt egy tárgyalás a MATÁV-val, amelyik egy nagy cég Magyarországon, aki vállalja, illetve hát ezt nem mondta, hogy vállalja, hiszen még nem is jött létre az egésznek a berendezése, a számítógépnek és Internet- kapcsolatnak a megteremtését. Csak egy példa, és ugye képzeljük el, hogy ilyenből, nem ilyen volumenben természetesen, de van még nem egy, nem kettő. A költségbecslés, az nem költségbecslés, hanem árajánlatokból kért, két árajánlatból kért átlagolás, ezt így készítettük el, tehát nem 20, nem 100, nem 30 millió, hanem egész pontosan ennyibe kerül nagyjából, nagyjából egész pontosan ennyibe kerül, ami ide van írva. Tehát még egyszer kérem, ha nem döntünk, az annyit jelent, hogy nem fogjuk létrehozni. Jövőre ezt már teljesen valószínűtlen, hogy még egyszer majd idehozza valaki harmadszori kísérletre is. Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan cél, egyetértek Fodor úrral, amelyik nagyon nemes, kötelességünk a fiatalságról gondolkodni, gondoskodni Nagykanizsán. Én mindenképpen kérem a tisztelt közgyűlést, hogy ezt figyelembe véve szavazzon erről, és fogadja el az indítványt. És még egyszer elfogadom azt, hogy a város természetesen akkor legyen benne ebben az alapítványban, ha ezt mindenképpen szükségesnek látja. Nincs ez kizárva, ezen gondolkodtunk, csak ez az ötletünk támadt, de ez is egy megoldás.

      Tüttő István: Kelemen Z. Pál - ügyrendi gomb.

      Kelemen Z. Pál: Tisztelt polgármester úr, feltehetően nem mondtam el jól az érvemet. Megkérdezném, a mai közgyűlés előtt 2 órával tájékoztatta Önt, mint levezető elnököt Györek úr arról, hogy ezt ma tárgyaltatni kívánja?

      Tüttő István: Nem is tudott volna velem találkozni.

      Kelemen Z. Pál: Akkor alpolgármester urakat tájékoztatta írásban erről? ………… SZMSZ szerint, hát hogyha a saját törvényeinket, a saját demokráciánkat nem tartjuk be. ….

      Tüttő István: Kiss László úr - ügyrendi, tessék.

      Kiss László: Javaslom, hogy szavazzunk arról, hogy ezt a kérdést sürgősséggel napirendre vesszük. És ha szavaztunk róla, akkor sürgősséggel tárgyaljuk, azt hiszem. És azt hiszem, ez a pragmatikus kezelése a dolognak akkor, ha egy határidő sürget bennünket. Egyébként, amivel a városnak pénzt hozhatunk. Egyébként kiküldött anyagban benne szerepelt ez a tájékoztatás, t Tehát hivatal vezetése, polgármester úr, alpolgármesterek, tudni kellett róluk, és a képviselők is.

      Birkner Zoltán: Azt hiszem, hogy lassan megtaláljuk a megoldást. Én nagyon értem Györek László képviselőtársamnak is a sürgetési igényét, és teljesen egyet is értek vele. Valóban azért valami olyasmi, olyan okos megoldást kellene hoznunk ma, hogy túl azon, hogy a céllal egyetértünk, mert ennek semmi tartalma, hanem vagy egy bizottságnak adjuk le ennek a feladatát, én ezzel is egyetértek, és akkor ez mégis csak felgyorsul, tehát nem rendes közgyűlésre kerül vissza, tehát mondjuk egy-két héten belül ez konkrétan megtárgyalásra kerülhet minden szempontból. Én ezzel is egyetértek, hogy adjuk le ezt a hatáskört, mondjuk Gazdasági Bizottságnak, hogy erről döntsön. És akkor ez pénzzel, kiviteli tervvel, alapítványostól, mindenestül, tehát ahogy ezt meg kell csinálni, és egyébként majd az Ügyrendi Bizottság elé bekerül, és akkor megoldottuk ezt a nagyon nehéz kérdést, hogy ne a következőt várjuk meg. Azt hiszem, hogy ez a két hét belefér, de ennél több, és ebben Györek képviselőtársnak igaza van, nem. Úgyhogy kérem képviselőtársakat, fogadjuk így el, hogy ennek a döntési hatáskörét adjuk át, utaljuk át a Gazdasági Bizottságnak.

      Tüttő István: Erről szavazzunk. Hát én úgy értettem Birkner úr javaslatát, hogy a bizottság 2 héten belül soron kívül előkészíti, megtárgyalja és akkor egy soron kívüli közgyűlés. Dr. Fodor Csaba - ügyrendi, tessék.

      Dr. Fodor Csaba: Hát valóban, a Gazdasági Bizottságnak sok mindenre joga, de arra, hogy költségvetési rendeletet módosítson, sajnos nincs. Innentől ez közgyűlési hatáskör. Tehát én azt gondolom, hogy azt lehet, hogy Gazdasági Bizottság május 15-ig alakítsa ki erről az állásfoglalását úgy természetesen, hogy egy korrekt előterjesztést kap a dologról, és azt követően pedig akkor a bizottság kezdeményezi, hogy soron kívüli közgyűlés összehívását, mert a július végi határidőbe, abba ez beleférhet, én azt gondolom. De tényleg ezt sürgősen el kell indítani, nehogy lecsússzunk a határidő miatt egy pályázati lehetőségről.

      Tüttő István: Ugyanez volt, amit mondtam. Tehát a bizottság gyorsan előkészíti, elkészíti és azt követően soron kívüli ülésre visszük. Ez lett volna a javaslatom, hogy erről döntsünk.

      Györek László: Igen, magam is hasonlót akartam javasolni. Tehát mivel érzem a polémiát, bár nem érzem, hogy mi ennek az indoka igazából, és érzem azt, hogy ha nem egyöntetű a döntés, akkor inkább most erről ne beszéljük, igen, elfogadom azt, hogy tárgyalja meg ezt a Gazdasági Bizottság és kerüljön vissza közgyűlésre. Nagyon remélem, hogy ebből nem csúszunk le semmiről. Igyekszünk közben is azért majd dolgozni, és azért azt szeretném kérni - tudom, hogy ez nem döntési helyzet -, hogy kérem a tisztelt közgyűlést, legalább arról szavazzon most, hogy támogatja ezt a célt, és amennyiben nincs egyéb akadálya ennek, úgy ezt a 10 millió Ft-ot, így ebben a formában, ahogy én kértem, biztosítsa. Ja bocsánat, tehát akkor, igen ….

      Tüttő István: Kérem, arról szavazzunk, amiről az előbb akartam, hogy szavazzanak, hogy a Gazdasági Bizottság soron kívül tárgyalja meg. Készüljön egy előterjesztés, és a bizottság kezdeményezze az időpontját majd a soron kívüli közgyűlésnek, és akkor dönt. Kérem, erről szavazzunk. Könyörgöm, a Gazdasági Bizottság, addigra az alapítványt is létre kell hozni.

       

      A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      122/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy Györek László képviselőnek az Ifjúsági Központ létrehozásával kapcsolatos önálló indítványát tárgyalja meg, az ezzel kapcsolatos állásfoglalását soron kívüli közgyűlés kezdeményezésével terjessze a képviselőtestület elé.

      Határidő: 2001. május 15.

      Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

       

    7. Javaslat Szepetnek és térsége regionális szennyvízcsatorna hálózat megvalósítására címzett támogatás benyújtására (írásban)
    8. Előadó: Tüttő István polgármester

       

      Tüttő István: 2001. május 5-ig kell benyújtania az induló beruházásra a pályázatot. Ez pedig a 2002. évi költségvetésben lesz majd benn. Kérdezem, hogy van-e észrevétel? Ha nincs, akkor szavazzunk a határozati javaslatról. Szavazunk.

       

      A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      123/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az 1.579.182 ezer forint összköltségű Szepetnek és térsége szennyvízcsatorna hálózat címzett támogatással történő megvalósításával.

      A közgyűlés a beruházás saját forrásaként 37.583 ezer forintot az éves ütemezésnek megfelelően a költségvetési rendeleteiben biztosítja.

      Határidő: 2001. május 5. (címzett támogatási igény benyújtására.)

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

       

    9. Javaslat Nagykanizsa Csengery utca mentén az Erdész u. és Szentendrei u. között kerékpárút UKIG pályázattal történő megvalósítására (írásban)
    10. Előadó: Tüttő István polgármester

       

      Tüttő István: Kérdezem van-e észrevétel? Úgy látom nincs. Szavazunk róla.

       

      A közgyűlés 15 szavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      124/2001.(IV.24.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a támogatással megvalósuló Nagykanizsa, Erdész u. és Szentendrei u. között megvalósuló kerékpárút 2001-2002. évi ütemezéssel történő létesítésével.

      A 73.000 eFt összköltségű beruházáshoz 33.000 eFt saját erőt az alábbi ütemezéssel a céltartalékok között biztosítja:

      2001. évre 7.000 eFt

      2002. évre 26.000 eFt.

      A felmerülő saját forrás mérséklése érdekében a későbbiekben pályázatot nyújtunk be megyei területfejlesztési támogatás elnyerésére is.

      Felhatalmazza a polgármestert az UKIG pályázat előkészítésére és benyújtására.

      Határidő: 2001. május 28. (pályázat benyújtására)

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

       

       

       

    11. Javaslat a 2002. évi címzett támogatási igények benyújtására, az igénybenyújtáshoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok elfogadására (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Kérem, van-e kérdés ezzel kapcsolatban? Úgy látom nincsen, akkor szavazzunk. Határozati javaslat. Először a volt Zsinagóga. Hát ugye az befolyásolhatja majd az a döntésünk, ami majd jön.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 2. számú határozati javaslatról a döntést.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    Javaslat a volt Zsinagóga (műemlékvédelem alatt álló) épületben többfunkciós, de alapvetően közművelődési célú közösségi ház kialakítására előzetes címzett igény benyújtására

     

    125/2001.(IV.24.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. egyetért a volt Zsinagóga épület hasznosításának címzett támogatási pályázaton való részvételével oly módon, hogy a kétféle koncepció követelményét úgy elégíti ki, hogy 685.162 ezer Ft összköltségű beruházásként a volt Zsinagóga épületben közművelődési célú közösségi ház kialakítását műemléki felújítással, bővítéssel kívánja megvalósítani.
      2. vállalja, hogy bármely koncepció nyer támogatást, 10% saját forrást – a beruházási adatlap szerinti ütemezésben –, valamint a működtetési feltételeket és költségeket az éves költségvetési rendeletben biztosítja.

    Határidő: Címzett támogatás előzetes igénybejelentése: 2001. május 5.

    Megvalósítás: 2004. december 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakközépiskola esetében kérem a döntésüket az 1. számú határozati javaslatról.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: És kérem a 2. számúról.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    Javaslat a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola (Nagykanizsa, Hunyadi u. 13.) jogszabályi működési feltételeinek kialakítására előzetes címzett támogatási pályázat benyújtására

     

    126/2001.(IV.24.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. egyetért a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola jogszabályi feltételeinek kialakítására címzett támogatási pályázaton való részvételével oly módon, hogy a kétféle koncepció követelményét úgy elégíti ki, hogy 694.184 ezer Ft összköltségű beruházásként a jelenlegi épület rekonstrukciós bővítéssel kívánja megvalósítani.
      2. vállalja, hogy bármely koncepció nyer támogatást, 10% saját forrást – a beruházási adatlap szerinti ütemezésben –, valamint a működtetési feltételeket és költségeket az éves költségvetési rendeletben biztosítja.

    Határidő: Címzett támogatás előzetes igénybejelentése 2001. május 5.

    Megvalósítás: 2004. december 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: A következő pedig az Értelmi Fogyatékosok Szakosított Szociális Intézménye kapcsán a pályázattal kapcsolatos 1. számú határozatról döntsünk.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 2. számúról a döntést.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    Javaslat az Értelmi Fogyatékosok Szakosított Szociális Intézménye jogszabályi működési feltételeinek kialakítására előzetes címzett támogatási pályázat benyújtására

     

    127/2001.(IV.24.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. egyetért az Értelmi Fogyatékosok Szakosított Szociális Intézménye jogszabályi feltételeinek kialakítására címzett támogatási pályázaton való részvételével oly módon, hogy a kétféle koncepció követelményét úgy elégíti ki, hogy 445.089 ezer Ft összköltségű beruházásként a volt űrhajós úti óvoda épületében rekonstrukciós bővítéssel kívánja megvalósítani.
      2. vállalja, hogy bármely koncepció nyer támogatást, 10% saját forrást – a beruházási adatlap szerinti ütemezésben –, valamint a működtetési feltételeket és költségeket az éves költségvetési rendeletben biztosítja.

    Határidő: Címzett támogatás előzetes igénybejelentése 2001. május 5.

    Megvalósítás: 2004. december 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Tüttő István: Köszönöm szépen. Zárt üléssel folytatjuk. Megköszönjünk a nem érintetteknek a jelenlétet.

     

     

    Zárt ülés

    A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

    A közgyűlés 128/2001.(IV.24.) – 130/2001.(IV.24.) számú határozata később kerül kihirdetésre.

     

     

    Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén, az ülést 19.45 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

     

     

    Kmf.

     

     

    Dr. Gyergyák Krisztina
    Tüttő István
    aljegyző
    polgármester

     

     

    A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva

     

     

    2001. április 28.

     

     

    Jegyzőkönyv

     

     

    Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2000. április 28-án (szombat) 19.00 órakor tartott ünnepi ülésén.

     

    Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ színházterme

    (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

     

    Jelen vannak: Dr. Kerecsényi Edit

    Dr. Ádám Veronika

    Dr. Herbert Kränzlein

    Nágel Anna

    Tapolczay Miklós

    Dr. Rózsa Miklós

    Állami Zeneiskola

    Héder István

    Stendl József

    Dr. Ruttner Pál

    Dr. Ruzsics György

    Simánné Mile Éva

    Chrenkó Mihályné

    Balázs Mihály kitüntetettek és vendégeik

    a közgyűlés tagjai a mellékelt jelenléti ív szerint

    Göndör István országgyűlési képviselő

    Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető Burján Emese kabinetvezető, Gerencsér Tibor, Fekete Szilárd

    Dr. Szabó Csaba Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórházának igazgatója

    valamennyi oktatási intézmény igazgatója.

     

     

    Kautzky Armand, az est házigazdája köszönti az egybegyűlteket a díszelőadás és az ünnepi közgyűlés alkalmából.

    A Város Szignáljának elhangzása után “Az ember tragédiája“ fantázia kerül bemutatásra a Közép Európa Táncszínház művészeinek előadásában.

     

    Tüttő István polgármester megnyitja az ünnepi közgyűlést és megemlékezik a puchheimi 10 éves testvérvárosi kapcsolatról.

    Dr. Herbert Kränzlein, Puchheim város polgármestere megemlékezése után a puchheimi katolikus plébánia és az evangélikus gyülekezet képviselői áldást mondanak a két város további együttműködésére.

     

     

    Kautzky Armand felolvassa Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 76/2001.(IV.3.) – 80/2001. (IV.3.) és 96/19/2001.(IV.24.) számú határozatait:

     

    77/2001.(IV.3.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. Dr. Kerecsényi Edit néprajztudós, nyugalmazott múzeumigazgatónak életművéért a "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára" kitüntető címet adományozza, valamint a város címerével ellátott arany pecsétgyűrűvel, a cím adományozását megörökítő díszoklevéllel, kisplasztikával és nettó kettőszázezer forint pénzjutalommal ismeri el Nagykanizsáért végzett kiemelkedő munkásságát.
      2. Dr. Ádám Veronika professzorasszonynak, az orvostudományok doktorának kiemelkedő munkásságáért a "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere" emlékplakettet, valamint az adományozást megörökítő díszoklevelet adományozza.
      3. Dr. Herbert Kränzlein úrnak, Puchheim város polgármesterének a városaink közti kapcsolatok kialakításáért és fejlesztéséért a "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere" emlékplakettet, valamint az adományozást megörökítő díszoklevelet adományozza.
      4. Szirtes Lajos úrnak, Zalakaros polgármesterének a városunkkal kiépített több mint egy évtizedes kiváló munkakapcsolatért és eredményes együttműködésért a "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere" emlékplakettet, valamint az adományozást megörökítő díszoklevelet adományozza.
      5. Nágel Annának, a Puchheimi Német-Magyar Egylet elnöknőjének a két város polgárai közötti barátság elmélyítéséért a "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere" emlékplakettet, valamint az adományozást megörökítő díszoklevelet adományozza.

    Határidő: 2001. április 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    78/2001.(IV.3.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. Tapolczay Miklósnak kiemelkedő tevékenységéért a "Nagykanizsa Oktatásáért" kitüntető címet adományozza, az erre emlékeztető díszoklevéllel és kisplasztikával valamint nettó százezer forint pénzjutalommal ismeri el kiváló munkáját.
      2. Dr. Rózsa Miklósnak magas színvonalú munkájáért a "Nagykanizsa Kultúrájáért" kitüntető címet adományozza, az erre emlékeztető díszoklevéllel és kisplasztikával, valamint nettó százezer forint pénzjutalommal ismeri el kiváló munkáját.
      3. az Állami Zeneiskolának magas színvonalú munkájáért a "Nagykanizsa Kultúrájáért" kitüntető címet adományozza, az erre emlékeztető díszoklevéllel és kisplasztikával, valamint a további eredményes működést segítő százötvenezer forint pénzjutalommal ismeri el kiváló munkáját.
      4.  

         

      5. Héder Istvánnak magas színvonalú munkájáért a "Nagykanizsa Sportjáért" kitüntető címet adományozza, az erre emlékeztető díszoklevéllel és kisplasztikával, valamint nettó százezer forint pénzjutalommal ismeri el kiváló munkáját.
      6. Stendl Józsefnek magas színvonalú munkájáért a "Nagykanizsa Sportjáért" kitüntető címet adományozza, az erre emlékeztető díszoklevéllel és kisplasztikával, valamint nettó százezer forint pénzjutalommal ismeri el kiváló munkáját.

    Határidő: 2001. április 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    79/2001.(IV.3.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. Dr. Ruttner Pálnak kiváló munkásságáért a "Nagykanizsa Megyei Jogú Városért" kitüntető címet adományozza, a cím adományozását megörökítő díszoklevéllel és kisplasztikával, valamint nettó százötvenezer forint pénzjutalommal ismeri el példás hivatástudattal végzett munkáját.
      2. Dr. Ruzsics Györgynek a város horvát kisebbségéért végzett kiemelkedő tevékenységét a "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kisebbségeiért" kitüntető cím odaítélésével, a cím adományozását megörökítő díszoklevéllel és kisplasztikával, valamint nettó százezer forint pénzjutalommal ismeri el.
      3. Simánné Mile Éva megbízott osztályvezetőnek kiemelkedően lelkiismeretes köztisztviselői munkájáért "Paizs Ferenc Díj" kitüntető címet adományozza, a cím adományozását megörökítő díszoklevéllel és kisplasztikával, valamint nettó százezer forint pénzjutalommal ismeri el példás hivatástudattal végzett munkáját.

    Határidő: 2001. április 28.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    80/2001.(IV.3.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Chrenkó Mihálynénak kiemelkedő tevékenységéért a "Szekeres József Díj" kitüntető címet adományozza, az erre emlékeztető díszoklevéllel és kisplasztikával, valamint nettó százezer forint pénzjutalommal ismeri el kiváló munkáját.

    Határidő: 2001. április 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    96/2001.(IV.24.) számú határozat

      1. Balázs Mihály DLA építésznek, az “Aradi vértanuk emlékműve” építési és parkosítási tervezőjének építész-tervezői és szervező munkáját "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere" emlékplakettel és az adományozást megörökítő díszoklevéllel ismeri el.

    Határidő: 2000. május 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    A kitüntettek egyenként a színpadra vonulnak és Tüttő István polgármester gratulációit követően átveszik díjaikat.

    A kitüntetések átadása után a puchheimi fúvós-quartett mutatkozik be. A szünetben a Városvédő Egyesület elismeréseket ad át.

    A szünetet követően a Város Bora kitüntetések átadására kerül sor, melyet a Tűzvirág Táncegyüttes előadása követ.

    Tüttő István polgármester az ünnepi közgyűlés ülését 21.30 órakor bezárja.

     

     

    Kmf.

     

     

    Dr. Gyergyák Krisztina
    Tüttő István
    aljegyző
    polgármester

     

     

    A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva

     

     

    2001. május 7.

    Jegyzőkönyv

     

    Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. május 7-én (hétfő) 14.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.

     

    Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal I. emeleti tárgyalóterme

    (Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.)

    Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

     

    Tanácskozási joggal megjelent: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Szokolné Dr. Szolik Enikő irodavezető, Imre Béla beruházási főmunkatárs

    Megjelentek: Dukát Éva a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa, Nagy Imre a Kanizsa TV munkatársa

     

     

    Tüttő István: Köszöntöm a sajtó, médiumok képviselőit, a Polgármesteri Hivatal megjelent vezetőit, dolgozóit. Köszöntöm kedves képviselőtársaimat.

    Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

    Soron kívüli ülésnek mindig az az oka, hogy rendkívül gyorsan kell döntenünk olyan kérdésekben, amely nagyon fontos és jelen esetben is pénzt biztosítana az önkormányzat számára.

    De mielőtt hozzákezdenénk a közgyűléshez, hiszen el is kell előbb fogadni a napirendi pontjait, két dolgot szeretnék Önökkel együtt végrehajtani. Nagy tisztelettel köszöntöm jegyzőnőnket, de ahhoz, hogy teljes joggal elfoglalhassa munkakörét, esküt kell tennie a közgyűlés előtt. Éppen ezért megkérem Önöket, hogy álljunk fel, eskütétel következik.

    Tisztelt Jegyzőnő! Felolvasom az esküokmányt, az eskütétel szövegét, és szíveskedjék azt utánam mondani.

    Szabóné Dr. Csányi Mariann: Én, Szabóné Dr. Csányi Mariann esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami és szolgálati titkot megőrzöm, hivatali kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, a legjobb tudásom szerint, a nemzet és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata érdekeinek szolgálatában teljesítem.

    Tüttő István: Mindannyiunk nevében még egyszer gratulálok jegyzőnőnek, és ettől a perctől kezdve teljes joggal elfoglalhatja helyét.

    Tisztelt Közgyűlés! Javaslatot tettünk napirendi pontokra, azon kívül még ismertetnem kell ki nem határozatokat, mely szükségessé vált, és még napirendre kell tűznünk az Értelmi Fogyatékosok Szakosított Szociális Intézménye jogszabályi működési feltételeinek kialakítására előzetes címzett támogatási pályázat benyújtására hozott 127/2001. számú határozat módosítását. Ezt a napirendet azonban egy újabb soron kívüli közgyűlésen tárgyalnánk, mert az eredetileg kiküldött javaslat ezt a napirendet nem tartalmazta. Ugyanakkor kérdésem lenne – nem tudom, itt van Imre Béla úr? –, mert arról is szó volt, hogy a Szepetnek térségén kívül még egy térségnek az úgynevezett címzett támogatásával kapcsolatosan is állást kell foglalnunk, de akkor ezek szerint még kerül ma sor rá.

    Akkor kérdezem, a kiküldött napirendi pontokkal kapcsolatban van-e észrevételük? Ha nincsen, kérem, szavazzunk róla külön-külön. Kérem az 1. számúról a szavazatukat. Minősített többség kell.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: A 2. számú napirendről kérem a döntésüket. Ez pedig “Javaslat Szepetnek és térsége regionális szennyvízcsatorna hálózat megvalósítására címzett támogatás benyújtására hozott 123/2001. számú közgyűlési határozat módosítására”. Kérem a szavazatukat.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja:

     

    Napirendi pontok:

    1. Előterjesztés a kincstári finanszírozási rendszerhez kapcsolódó központosított előirányzat igényléséhez (írásban)
    2. Előadó: Tüttő István polgármester

    3. Javaslat Szepetnek és térsége regionális szennyvízcsatorna hálózat megvalósítására címzett támogatás benyújtására hozott 123/2001.(IV.24.) sz. közgyűlési határozat módosítására (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Azt szeretném sajnálattal Önökkel közölni, bár biztos vagyok benne, hogy tudják, hogy Brunner Erzsébet, aki Indiában élt, azért mondom múlt időben, mert sajnos elhalálozott, és Ő ránk hagyományozta életművét, a tiszteletünk jeléül és a kegyelet jeléül megkérem Önöket, hogy 1 perces néma felállással adózzunk az Ő emlékének.

     

    A közgyűlés 1 perces néma felállással Sass Brunner Erzsébet emlékének adózik.

     

    Tüttő István: Úgy gondolom, emlékszünk mindannyian rá, hogy a Brunner Erzsébet hagyatékkal kapcsolatban még intéznivalója lesz az önkormányzatnak és a nagykövetségnek is, és a nagykövetség a mi érdekünkben tett költségek megosztását kérte. Megkérem Önöket, hogy járuljanak hozzá, hogy természetesen nem egy mértéktelen költséggel, de az utazás költségeihez kért hozzájárulást a nagykövetség, hogy az az illető, aki ezt intézi, az önkormányzat az utazást támogassa. Kérem, szavazzunk erről. De úgy emlékszem, egyszer már döntöttünk ebben, csakhogy emlékeztetem Önöket, hogy sajnos most következett be az a pillanat, amikor ennek helyt kell állnunk. Úgy tudom, hogy kb. még 700 képet fog ránk hagyni. Ennek az ügyintézését is el kell végezni. Kérem, hogy vegyük tudomásul, hogy ennek bizonyos költségei is lesznek, a szállítással és az ügyintézéssel kapcsolatosan.

    Tóth László: Egy összeget azért csak mondunk.

    Tüttő István: Én nem tudok összeget.

    Tóth László: Lehet 100 millió Ft is.

    Tüttő István: Nem tudom. Az előző aktus kapcsán messze nem merült fel. Utazási költség merült fel.

    Tarnóczky Attila: Én azt javaslom, hogy ha közelítenénk a 100 millió Ft-hoz, akkor a közgyűlést hívjuk össze rendkívüli ülésre.

     

    Tüttő István: Én azt is fogom mondani, hogy ha ez az összeg a megítélésünk szerint az irreálisat is közelíti, akkor is – és az messze van a 100 milliótól.

    Tóth László: Mégis azt hiszem, azért valamilyen összeget csak mondjunk, mert ez nagyon megfoghatatlan.

    Tüttő István: 400-500 eFt közötti összeget jelzett nekem az utazásra.

    Tóth László: Akkor azt kell mondani.

    Tüttő István: De ebben nincsen benne az a költség, amely az egyébre vonatkozik, arról nem tudok.

    Cserti Tibor: Ésszerű javaslatot kívánok tenni. A tisztelt közgyűlés hatalmazza fel a polgármestert, hogy a körülményekre való tekintettel és belátható keretösszegben Ő – én összeghatár nélkül mondom –, nyilvánvalóan a feladat nagyságával összefüggésben, tudjon mérlegelni. Én bízom a polgármesterben. Kérem, ezt fogadják el.

    Tüttő István: Biztos vagyok benn, hogy nem lesz olyan költség, amely ne lenne arányban azzal az értékkel, amit mi szemben kapunk. Kérem, ha bármi olyan lenne, ami megítélésem szerint már közgyűlés, akkor azonnal tájékoztatom Önöket, illetve összehívjuk a közgyűlést, de az első lépés mindenképp a kiutazás, és azt követően folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a követséggel, és ők tájékoztatnak, és el fogják azt is mondani, hogy milyen költségek merülnek fel, és arról pedig Önöket tájékoztatjuk, és akkor megítéljük, hogy ezt hogyan kezeljük. Kérem, szavazzunk ez ügyben. Én mondtam, 400-500 eFt között van most az első, utazása.

    Marton István: Akkor 1 millióig szerintem.

    Tóth László: Azt hiszem én is, hogy 1 millió Ft-ig.

    Tüttő István: Jó, kérem, akkor ezzel a kiegészítéssel.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    131/2001.(V.7.) számú határozat)

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közelmúltban elhalálozott Sass Brunner Erzsébet festőművész hagyatékának intézése során a Magyar Köztársaság Indiai Nagykövetsége részére felmerülő utazási és egyéb költségekhez max. 1 millió Ft-tal hozzájárul.

    Határidő: 2001. június 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Tüttő István: Felolvasnám a ki nem hirdetett határozatokat.

     

     

     

     

     

    Előterjesztés az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú bérlemények további hasznosításának koncepciójáról

     

    81/2001.(IV.3.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. egyetért azzal, hogy szükséges az önkormányzati tulajdonú, nem lakás célú helyiségek további hasznosításának feltételrendszerét felülvizsgálni, s új rendeletet alkotni a nem lakás célú helyiségek bérletéről és értékesítéséről, valamint használatba adásáról.
      2. Határidő: 2001. szeptember 30.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      3. egyetért azzal, hogy kerüljön átvizsgálásra a nem értékesíthető bérlemények listája. Felkéri a polgármestert, hogy a lista összeállítására hozzon létre munkabizottságot a Hivatal illetékes egységeinek, az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjének, a gazdasági ügyekért felelős alpolgármesternek, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökének, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnökének és a Pénzügyi Bizottság elnökének részvételével.
      4. Határidő: 2001. május 31.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      5. egyetért azzal, hogy a nem értékesíthető lakás célú bérlemények közül kerüljön meghatározásra a quasi privatizációval továbbhasznosítható bérlemények köre. Felkéri a polgármestert, hogy a lista összeállítására hozzon létre munkabizottságot a Hivatal illetékes egységeinek, az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjének, a gazdasági ügyekért felelős alpolgármesternek, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökének, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnökének és a Pénzügyi Bizottság elnökének részvételével.
      6. Határidő: 2001. május 31.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      7. egyetért azzal, hogy törekedni kell a határozatlan idejű bérleti szerződések határozott idejűvé történő átalakítására. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a jogszabályi felmondási határidők és korlátok figyelembevételével kezdeményezzen tárgyalásokat a bérlőkkel a szerződés hatályának és a bérleti díj piaci alapra helyezésének tekintetében.
      8. Határidő: folyamatos

        Felelős : Tüttő István polgármester

        Kámán László intézményvezető

      9. egyetért azzal, hogy a nem lakás célú helyiségek bérleti jogának értékesítése esetére kerüljön bevezetésre az átruházási díj intézménye. Felkéri a polgármestert, hogy az elkészítendő rendelettervezetbe illessze be az új díj szabályait.

    Határidő: 2001. szeptember 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Beszámoló a többször módosított 10/2000.(III.31.) számú rendelet 6. § (3) bekezdése alapján

     

    128/2001.(IV.24.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 0628/124 hrsz-ú ingatlanra vonatkozó beszámolót elfogadja.

     

     

    Javaslat oktatási-nevelési, közművelődési és közgyűjteményi intézményvezetők másodállásának és mellékállásának engedélyezésére

     

    129/2001.(IV.24.) számú határozat

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kjt. 41. § (1) bekezdés értelmében összeférhetetlenséget állapít meg az Állami Zeneiskola és az Aranymetszés Művészeti alapítványi Iskola azonos személyhez kötődése esetében, így felszólítja Baráth Zoltán közalkalmazottat az összeférhetetlenség okának megszüntetésére.
      2. Határidő: 2001. szeptember 1.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város a Kjt. 43. § (1) bekezdés értelmében a közoktatási, közművelődési és közgyűjteményi intézmények vezetői közül másodállás folytatását engedélyezi:

    intézményvezetőknek.

    Határidő: évente október 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kjt. 44. § (1) bekezdés értelmében Balassáné Tüske Ágnes, Dr. Balogh Imre és Dr. Kaszás Gizella munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló tevékenységét tudomásul veszi.

    Határidő: 2001. szeptember 1.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

    Javaslat a Nagykanizsa Platán sor 5/A. szám alatti önkormányzati lakás bérleti szerződésének meghosszabbítására, valamint a Nagykanizsa, Erzsébet tér 1. I./2. (Ady u. 2.) szám alatti önkormányzati bérlakás bérlőjének kijelölésére

     

    130/2001.(IV.24.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 55/2000.(XII.13.) számú rendelet 7. § (1) bekezdése, valamint a 9. § (2) bekezdése alapján

      1. a Nagykanizsa, Platán sor 5/A. I. lh. IV/2. szám alatti önkormányzati bérlakás bérleti jogviszonyát Dr. Kremzner István háziorvos részére további 3 évre meghosszabbítja.
      2. Határidő: 2001. május 1.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      3. a Nagykanizsa, Erzsébet tér 1. I/2. szám alatti önkormányzati bérlakás bérlőjéül Donáczi Csaba Nagykanizsa, Rózsa u. 11. szám alatti lakost jelöli ki határozott időre, 2001. május 1-től 2001. augusztus 31-ig, de legkésőbb Dr. Diarra Désire Pascal Nagykanizsa, Szekeres J. u. 2-8. szám alatti lakos bérlőként való belépésének időpontjáig.
      4. Határidő: 2001. május 1.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      5. a Nagykanizsa, Erzsébet tér 1. I/2. szám alatti önkormányzati bérlakás bérlőjéül Dr. Diarra Désire Pascal Nagykanizsa, Szekeres J. u. 2-8. szám alatti lakost jelöli ki 2001. szeptember 1-től, határozott időre, 3 év időtartamra. Amennyiben bérlő a bérleményt a fent meghatározott időpontban elfoglalni nem tudja, úgy a bérlet időtartama a bérlakás elfoglalásának napjától kezdődik.

    Határidő: 2001. október 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Tüttő István: Szeretnék még, mielőtt rátérnénk a napirendekre, néhány olyan bejelentést tenni, amelyben szintén az Önök egyetértése, illetve tudomásulvétele szükséges. Meghívót kaptunk, Kazanlak város meghívását. Június 1-4. között a “Rózsák Ünnepé”-re hívnak engem személy szerint. Én eleve jelzem, hogy nem tudok részt venni, tehát mód van arra, hogy más tisztelt képviselőtársaim utazzanak el. Szeretnék kérni rá javaslatot. El kell majd döntenünk, hogy ki menjen. Ugyanakkor szeretném jelezni, hogy Salo város meghívásának is eleget kell tenni, május 17-21-ig. Balogh László, Tóth László úr és Varga Ágnes utazna. A bizottsági elnököket gondoltuk, hogy utazzanak el. Balogh László úr amiatt is, hogy kimondottan ifjúsági téma lesz, ifjúsági felelős Varga Ágnes, Tóth László pedig az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökeként. Teleki László is kérte, hogy utazhasson. Nem tudjuk egyelőre az Ő részére az igent, vagy a nemet mondani, mert nem tudjuk, hogy repülőjegyet kapunk-e, mert Ő ma jelentette be, hogy szeretne jönni, és annak függvényében, hogy a repülőjegy ugyanarra a járatra biztosítható. Teleki úr jelezte, hogy Ők tudják vállalni a repülőút költségeit is, tehát így Teleki úr természetesen utazhat nyugodtan a delegációnkkal, csak a jegybiztosítása még nem fix. Én pedig szeretném jelezni, hogy május 14-27. között szabadságot szeretnék kivenni egyéb elfoglaltságaim miatt. Akkor a kazanlaki útra kérném Önöket, tegyünk javaslatot. Ki az, aki elmenne? Szeretném jelezni, hogy Tarnóczky úr nem tud menni, mert más elfoglaltsága van, Törőcsik úr ugyanakkor lesz Togliattiban, én szintén jeleztem, hogy nem tudok elmenni, tehát így Önök nyugodtan válasszanak. Nagyon szép út - megítélésem szerint, aki elmegy, mindenképp komoly élményekben lesz része. Marton úrra hangzott el javaslat. Nem tudom, hogy Te elvállalod-e.

    Marton István: Hát én ebben a pillanatban semmit sem tudok mondani. Az viszont megnyugtat, hogy a másik út már elkelt.

    Tüttő István: Igen, az pályázat útján elkelt.

    Marton István: Akkor erre is ki kellett volna írni. Majd gondolkodom rajta. Mikor van ez?

    Tüttő István: Június 1-4-ig. Természetesen kellene még egy személy.

    Cserti Tibor: Egy feltétellel, amennyiben oroszul kell beszélni, akkor vállalom.

    Tüttő István: Csak úgy lehet, illetve még az sem biztos. Akkor kérem, szavazzunk arról, hogy amennyiben Marton úr is elvállalja és Cserti úr is, akkor Őket támogatjuk ezen az úton.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    132/2001.(V.7.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy Cserti Tibor és Marton István – amennyiben vállalják az utazást – a 2001. június 1-4. között Kazanlakban megrendezésre kerülő “Rózsák Ünnep”-én Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatát képviseljék.

    Határidő: 2001. június 1.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Tüttő István: Szeretném még a következőt bejelenteni: május 9-én 14,00 órakor Eisenstadt-ban az Eurorégió Nyugat-Pannónia Tanács ülésére kerül sor, melyre nekem el kell mennem. Tehát ez május 9-én 14,00 órakor kezdődik.

     

     

    1. Előterjesztés a kincstári finanszírozási rendszerhez kapcsolódó központosított előirányzat igényléséhez (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Szeretném jelezni, azért kellett soron kívüli ezzel foglalkozni, mert ismereteink szerint mintegy 500 millió Ft-os pályázati keret áll rendelkezésre azon önkormányzatok részére, akik a kincstár bevezetését felvállalták. Feltétel még az, hogy ennek január 1-től működni kell. Ezzel forráshoz lehet jutni. Máris módosító indítvánnyal élnék, hiszen ma konzultáltunk ezeknek a határozati javaslatoknak a kérdésében. Az természetes, hogy a 2002-es szám elírás, 2001 az igazi szám. És javasoltam és a szakemberek véleménye az, hogy a 10 millió Ft helyett 20 millió Ft-ot pályázzunk meg, hiszen arról is van információnk, hogy rendkívül kevesen fognak pályázni, illetve tudnak érdemben pályázni erre a keretre.

    ……..: Akkor legyen 30.

    Tüttő István: Bizonyos arányokat tartani kell. A válasz az volt, hogy maximum 20 milliót lehet megcélozni, hát akkor miért ne célozzuk meg. Ez lett volna az én felvetésem. Van-e valakinek észrevétele?

    Tóth László: Csak arra a megjegyzésedre szeretnék reagálni, hogy a szakemberek szerint 20 millió, hát akkor a kérdésem, hogy nem a szakemberek állították össze ezt az anyagot, hogy csak 10 szerepel benn? És ebből vezetem le a kérdésemet, hogy rendkívüli közgyűlést kellett összehívni ebben a témában, holott a 2000. évi LXXXIII. törvény már rendelkezett erről a dologról. Mi tartott ennyi ideig, hogy ez most került ide elénk rendkívüli ülésen?

    Tüttő István: A 10 millió Ft gyakorlatilag ma vetődött fel, hogy miért ne lehetne 20-ra felemelni – kérdeztem én meg, és azt a választ kaptam. De természetesen az anyagokat hozzá kell igazítani. Mi most csak abban döntünk, hogy egyetértünk vele, támogatjuk-e. Most azon meditálni, hogy miért most került ide, nem késett még el, de ha sokat várunk vele, akkor már kiszaladunk az időből.

    Tóth László: Miért, nem volt jogos a kérdés? Már decemberben megjelent rá a törvény.

    Marton István: A CXXXIII-ra gondoltál?

    Tarnóczky Attila: Körülbelül tudom, de osztályvezető úr még jobban tudja, hogy a TÁKISZ-szal – most már TÁH – folyt az eszmecsere arról, hogy egyáltalán jogosultak vagyunk-e pályázni. Sokáig úgy tűnt, hogy nem vagyunk jogosultak.

    Tüttő István: A TÁKISZ ezt állította, hogy nem pályázhatunk.

    Tarnóczky Attila: Mi más forrásból ahhoz az információhoz jutottunk, hogy mégiscsak jogosultak vagyunk. De hogyha osztályvezető úr ki tudja egészíteni …

    Tüttő István: Van-e még észrevétel?

    Cserti Tibor: Egy rövid észrevételem van. Kanizsai tempóban haladunk, de jobb később, mint soha. Szóval szavazzuk meg gyorsan, mert már kezd idegesíteni ez a sok ……

    Tüttő István: Úgy látom, lezárhatom a vitát, kérem, szavazzunk azzal a módosítással, amit mondtam, tehát a 2001 a 2002 helyett, és 20 millió.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tóth László: Megkérdezném, hogy a 2. határozati javaslatot mi indokolja? Összefüggés van-e a pályázat és a 2. határozati javaslat között?

    Tüttő István: Kérem a 2-esről a szavazatot.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a támogatási kérelemhez csatolt támogatási igényt, feladat- és időütemezést. Kérem a 3-asról a szavazatot.

     

    A közgyűlés19 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 4-esről a döntést.

     

    A közgyűlés19 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: 5-ösről.

     

    A közgyűlés19 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

    Tüttő István: Kérem a 6-osról a döntésüket.

     

    A közgyűlés19 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    133/2001.(V.7.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2001. évi költségvetés 2000. évi CXXXIII. Tv. 5. számú mellékletének 14. pontja, valamint a Pénzügyminisztérium által kiadott közlemény alapján meghatározott központosított előirányzat terhére a Pénzügyminisztérium számára benyújtandó kérelemmel él, továbbá a kérelemmel kapcsolatban az alábbi határozatot hozza:

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a helyi önkormányzati kincstári rendszer bevezetésével összefüggésben előírt és a Pénzügyminisztérium által kiadott közlemény szerinti feltételeket maradéktalanul 2001. július 01.-től teljesíti. Ennek keretén belül felülvizsgálja helyi rendeleteit, illetve megállapodik a számlavezető pénzintézettel, hogy a pénzforgalom egyetlen önkormányzati kincstári számláról történik, függetlenül az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmények számától.
      2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önállóan gazdálkodó és nem OEP finanszírozású intézmény saját bankszámláját megszünteti oly módon, hogy az intézmény alapító okiratában rendelkezik erről.
      3. Határidő: 2001. július 1.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      4. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a támogatási kérelemhez csatolt támogatási igényt, feladat- és időütemezést.
      5. Határidő: 2001. május 10.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      6. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert a helyi költségvetés végrehajtásával összefüggő rendeleti szabályok áttekintésére és kincstári harmonizációjára, valamint az intézményi alapító okiratok módosításának előkészítésére.
      7. Határidő: 2001. július 1.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      8. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert a számlavezető pénzintézettel történő megállapodás előkészítésére. A megállapodás módosítására a pályázati feltételeknek megfelelő előszerződésre, amely a feltételek teljesülése esetére lépnek hatályba.
      9. Határidő: 2001. május 10.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      10. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a kérelemhez szükséges minden irat és melléklet elkészítésére.

    Határidő: 2001. május 10.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Tüttő István: Kérem, egyet tudni kell, hogy a 2., 3., 4., - ez egy elkészítésre váró anyagnak az “elfogadása”, de azt is látni kell, hogy itt nekünk kockázatunk nincs. Vagy nyerünk, vagy nem.

    Györek László: Van kockázata, polgármester úr. Olyat fogadtunk el most, ami nincs meg tulajdonképpen. És nem tudom, hogy képviselőtársaim tisztában vannak-e azzal, hogy mit jelenthet ez adott esetben. Elfogadtuk azt, hogy támogatási igényt, feladat- és időütemezést, mindent gyakorlatilag elfogadtunk anélkül, hogy tudnánk gyakorlatilag, hogy …..

    Cserti Tibor: Akkor zárójelben megjegyzem, én nem értem tisztelt képviselőtársam. Lehet, hogy bizonyos értelemben félreértés van. Én csodálom Tarnóczky alpolgármester úr türelmét, aki szépen, hosszan elmondaná nekünk, hogy gyakorlatilag egy végrehajtott, átszervezett főkincstárunk van már. Ez az összes feladat gyakorlat ennek kötelező kelléke volt – végrehajtottuk. Most megpróbáljuk bevarrni egy kiírt feltételrendszer keretébe, hogy feleljünk meg neki. Ehhez kell a jó értelemben vett támogatása is a közgyűlési tagoknak, egyenként is. Most Laci, én azért nem értettem, megmondom őszintén, jogilag az aggályaidat nem értem. De én, megmondom őszintén, ennek pozitív értelemben asszisztálok. Aki nem így gondolja, én szerintem téved, és nincs kockáztatási lehetőség, mert legfeljebb …… bennünket, és visszautalok …..

    Tarnóczky Attila: Én azt javaslom, ha aggálya van, akkor hívjuk vissza Beznicza urat, tessék kifakadni, nem pedig úgy csak fanyalogni általában.

     

     

    1. Javaslat Szepetnek és térsége regionális szennyvízcsatorna hálózat megvalósítására címzett támogatás benyújtására hozott 123/2001.(IV.24.) sz. közgyűlési határozat módosítására (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Van-e észrevétel a napirenddel kapcsolatban? Azt tudjuk mindannyian, hogy korábban már döntöttünk, hogy többek között Szepetnek és térségét is befogadjuk a központi szennyvíztisztító rendszerünkbe, és most pályázat. Tavaly nem nyertek, ugye ezt minden évben meg kell ismételni. Van-e észrevétel a Szepetnekkel kapcsolatban?

    Marton István: Mi indokolja, hogy mérhetetlenül nőtt meg a saját erő 25 %, 2,5-szeresére? Mert erről itt egy félmondat utalás sincs. És azon csodálkozom, hogy a Tarnóczky úr az ilyeneket ki szokta szúrni, ha más nem is a hivatalból, és most mélyen hallgat.

    Imre Béla: Annyival szeretném még kiegészíteni a választ megelőzően ezt az előterjesztést, hogy céltámogatási igény mellett nyújtottuk be a címzett támogatási igényt, tehát párhuzamosan egy másik támogatási rendszerben, de ezt 2002. évi beruházás indítással. Ez akkor lép életbe, hogyha a céltámogatásnál ismét nem nyerünk. A támogatás mértéke azért változott meg, mert a gesztor önkormányzat előkészítésében az első információ, tehát az áprilisi közgyűlési előterjesztésre még olyan információt kaptam, hogy 20 % saját erőt kell biztosítani az önkormányzatnak és 80 % címzett támogatásként kerülne az önkormányzathoz. Az elmúlt hét közepén kaptam azt a faxot és információt, hogy ugyanolyan mértékben támogat a címzett támogatás is, mint a céltámogatás, tehát 50 %-os mértékű saját erőt kell biztosítani. Ez hozta vissza ezt az összegszerűséget. Ugyanolyan mértékű, mint a céltámogatásra hozott korábbi határozat, úgyhogy az nincs is hatályon kívül helyezve, hanem párhuzamosan mindkét határozat ugyanabból a forrásból táplálkozik.

    Budai István: Gondolom, hogy mindenki tudja, hogy a közgyűlés után történt a szavazás április 27-én. Nos ezt egy költségvetés módosításként lehet felfogni. Ez megvolt.

    Tüttő István: Ez megvolt.

    Budai István: Ezt azért nem találtuk meg Veled az előbb, mert nem lehetett benne, mert még akkor nem volt …….

    Imre Béla: Ugyanabból a forrásból táplálkozik. Azért nem érinti az idei költségvetést, mert az 2002-es indulást tervez. …..

    Tüttő István: Mindenki tudja, hogy a cél- és címzett támogatást a legegyszerűbb megpályázni, mert ha nincsen pénzed, akkor azt mondod, hogy köszönjük, nem tudjuk igénybe venni. Ettől senkinek semmi baja nincs.

    Tóth László: Ha jól értelmezi mindenki, köztük én is, tulajdonképpen a legrosszabb esetben nekünk akkor ez 94 millió Ft-ba kerül durván. Szepetnek lesz.

    Imre Béla: Nem, ez Bajcsa.

    Marton István: Ez ugyanolyan, mint az inkei.

    Tóth László: Akkor azt kellett volna odaírni, hogy Bajcsa.

    Tüttő István: Az van odaírva, hogy Szepetnek és térsége. Hát abban Bajcsa is bent van, az pedig a mi városrészünk.

    Tóth László: Nekem miért kell azt tudnom, hogy Szepetnek és a Bajcsa ugyanaz a dolog.

    Tüttő István: Tóth Lacinak igaza van, de ettől függetlenül, aki ismerte, tudta, hogy Kanizsát is érinti. Ennyi pénzért pedig semmiképp nem tudjuk megcsinálni, ha magunk akarunk rá vállalkozni.

    Dr. Baranyi Enikő: Szepetnek milyen mértékben járul hozzá ehhez?

    Marton István: A 20 % hiányzó részével.

    Imre Béla: Minden település más mértékű támogatásban részesül, ez a céltámogatási törvény szerint 70, akár 80 %-ig is elmehet. Az lakos-számtól függő, attól függ, hogy meglévő szennyvíztisztító telepre csatlakozik-e. Így ezek a települések, mivel az önkormányzat befogadó nyilatkozatot adott a meglévő szennyvíztisztító telepre, 2000 fő lélekszám alatti települések kapnak magasabb, 70 % támogatást és a nagyobb léptékű, 60 % támogatást. Mi 50-et kapunk csak. De ebben is bent van plusz 10 % a társulás miatt. Így tehát minden egyes településnél más %-os mértékű támogatást kap, és a közös szakaszok, tehát ami nem kizárólag az adott települést látja el, hanem a nyomóvezeték, …..… átemelő, ezeknek a megvalósításához pedig lakos-szám arányos megosztás történik.

    Dr. Baranyi Enikő: Bajcsának mennyi a lakos-száma?

    Imre Béla: Kb. 700 fő.

    Tüttő István: Még egyet ne felejtsünk el, hogy azok a települések, akik rákötnek, azok természetesen fizetni fognak később csatornadíjat, az pedig eleve bevételt jelent.

    Cserti Tibor: Gyakorlatilag ugyanezt akartam elmondani, hogy származékos haszna származik a városnak. Egyedül soha nem lennénk képesek …………………. Vízmű Vállalatnál áttételesen lecsapódik nyilvánvalóan ennek a ………….. Ugyanakkor azt tényleg mindenki vésse egy picit, aki ismeri a Vízmű Vállalatot, az tudja, hogy megdupláztuk a kapacitást, a 12500 m3-t 25000-re. Gyakorlatilag a kapacitás kihasználtsága rendkívül alacsony. Tehát még inkább érdekünk lenne ……………….. értelmes térségkitöltés, és valahol itt kezdődik a regionalitás.

    Tarnóczky Attila: Csak azt jelezném, hogy Korpavár, Bajcsa, Bagola esetében mind már korábban döntöttünk erről a kérdésről, nem kellene ……….

    Imre Béla: Talán azért is nem részleteztük ki annyira ebben az előterjesztésben, hiszen egy pár héttel ezelőtti határozat módosításáról ………….

    Tüttő István: Kérem, lezárom a vitát. Szavazzunk a határozati javaslatról.

    A közgyűlés 20 (szavazattal) egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    134/2001.(V.7.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 123/2001.(IV.24.) számú közgyűlési határozatban saját forrásként megjelölt 37.583 eFt-ot 93.958 eFt-ra módosítja.

    A határozat egyéb részei változatlanul érvényben maradnak.

    Határidő: 2001. május 8.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

     

    Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén, az ülést 14.50 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

     

     

    Kmf.

     

     

    Szabóné Dr. Csányi Mariann
    Tüttő István
    jegyző
    polgármester

     

     

     

    A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva

     

     

    2001. május 7.

     

    Jegyzőkönyv

     

    Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. május 7-én (hétfő) 14.50 órakor tartott soron kívüli üléséről.

    Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal I. emeleti tárgyalóterme

    (Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.)

    Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

    Tanácskozási joggal megjelent: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Szokolné Dr. Szolik Enikő irodavezető, Imre Béla beruházási főmunkatárs

    Megjelentek: Dukát Éva a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa, Nagy Imre a Kanizsa TV munkatársa

    Tüttő István: Köszöntöm a sajtó, médiumok képviselőit, a Polgármesteri Hivatal megjelent vezetőit, dolgozóit. Köszöntöm kedves képviselőtársaimat.

    Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

    Kérem, szavazzunk arról, hogy az Értelmi Fogyatékosok Szakosított Szociális Intézménye jogszabályi működési feltételeinek kialakítására előzetes címzett támogatási pályázat benyújtására hozott 127/2001. számú határozatot módosítsuk. Kérem, szavazzanak arról, hogy ezt napirendként felvesszük egy soron kívüli ülésen, és most megtárgyaljuk.

    A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja:

    Napirendi pont:

    1. Javaslat az Értelmi Fogyatékosok Szakosított Szociális Intézménye jogszabályi működési feltételeinek kialakítására előzetes címzett támogatási pályázat benyújtására hozott 127/2001. számú határozatot módosítására (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

    Tüttő István: Itt végül is módosítanunk kell egy összeget, 445 millióról 462-re. Kérdezem, hogy van-e észrevételük ezzel kapcsolatban?

    Cserti Tibor: Egyetlenegy apró észrevételem van polgármester úr. Én tudom, hogy az ott lakók egy része tiltakozását fejezte ki maga az intézmény idetelepítése ellen. Elmúlt időszakban ennek valamilyen hatása volt, vagy erősödött, vagy csillapodott – nem tudom. Én természetesen támogatom az előterjesztést, mert értelmesnek tartom mindenféleképpen a racionális programban az idetelepítést is, de most hogyan ítéli meg a polgármester úr személy szerint, vagy a hivatal? Nem szeretnék egy kiskanizsai szindrómába kerülni, ugye hogy beszervezzük a központi forrást ….., és az ott élők meg egy ilyen kiszorító magatartást. Elnézést, én nem sértettem meg senkit ebben a dologban.

    Tarnóczky Attila: Ezt a tiltakozó lapot kedves képviselőtársaim megkapták. Úgy gondolom, a közgyűlésnek kell kialakítani ezzel kapcsolatos álláspontját. Jelzem, hogy szerintem ez ki lett alakítva. Továbbá azt is jelzem, hogy bárhová tesszük, a környéken nem fognak örülni neki, ahogy nem örültek a Családok Átmeneti Otthonának a Teleki utcán. Nem hiszem, hogy abból bármiféle probléma származott volna, és ahogy nem ……….., hogy a Kórháznak …….. nem okozott problémát, tudomásom szerint, ……….. Kossuth téren. Meggyőződésem szerint ezen az új helyen sem fog okozni. Egyébként a szükséges sövény már elültetésre került.

    Tüttő István: Ugyanis a GYIVI jelenlegi helyén legalább akkora problémát okoz, mint ez fog okozni az új helyén.

    Marton István: Én kérdezném, mert egy fél mondat erejéig közbe van szúrva, hogy a minisztériummal történt egyeztetés alapján – de mégis, azért mit takar ez a gyönge 18 millió?

    Tarnóczky Attila: Ez annyira mulatságos, hogy zárt ülést kellene tartani. Ennél a címzett támogatás fajtánál előírt feltétel, az előzetes egyeztetés megtörtént, és ugye az előző terv 3 évre húzódott szét, a lebonyolító kitalált egy ……. sorozatot, amellyel növelte az éves költségeket, emiatt 2 évre húzódik szét, és az elképzelt infláció kevesebb volt, mint a korábbi évben elképzelt, és furcsállották a minisztériumban, hogy hogyan lehet az, hogy ugyanolyan összegből kijön, mint tavaly kijött volna, és azt mondták, hogy ha nem akarunk gyanúba keveredni, akkor még tegyünk rá …….. milliót.

    Tüttő István: Teljesen reális dolog, de ezt úgy is fel lehet fogni, hogy a kormány hajlandó beszámítani az inflációnövekedést, hiszen közben csúszik, …….., és erre most nem lehet azt mondani, hogy ejnye-bejnye. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.

    A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

    135/2001.(V.7.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 127/2001.(IV.24.) számú közgyűlési határozatban megjelölt 445.089 eFt összköltségű beruházást 462.864 eFt-ra módosítja.

    A határozat egyéb részei változatlanul érvényben maradnak.

    Határidő: 2001. május 8.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén, az ülést 15.00 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

     

    Kmf.

    Szabóné Dr. Csányi Mariann
    Tüttő István
    jegyző
    polgármester

     

    A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva

     

     

    2001. május 29.

     

    Jegyzőkönyv

     

     

    Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. május 29-én (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről.

     

    Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

    (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

    Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

     

    Tanácskozási joggal megjelent: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Simánné Mile Éva osztályvezetők, Burján Emese kabinetvezető, Szokolné Dr. Szolik Enikő, Somogyi Ottó irodavezetők, Kámán László intézményvezető, önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek ügyvezetői

    Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Molnár László a Zala Rádió munkatársa

     

     

    Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm Önöket, köszöntöm kedves vendégeinket, a médiumok képviselőit.

    Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

    Szeretném kérni Önöket, annak ellenére, hogy a televízióval valami probléma van, eldöntjük, hogy milyen napirendeket tárgyalunk, hiszen az oly mértékben nem zavarja a későbbiekben az esetleg televíziót nézőket, hogy erről lemaradnának, és ha hosszabb ideig szükség lenne arra, hogy várakozzunk adásra, akkor zárt üléssel elkezdenénk a programot.

    Szeretném jelezni, hogy a meghívóban nem szereplő előterjesztések napirendre vételére tennék javaslatot. Az egyik “Előterjesztés a Nagykanizsa, Fő út 21. szám alatti tanműhelyről”. Remélem, megkapták Önök az előterjesztést. A másik pedig Tóth Zsuzsa képviselőasszonynak az önálló képviselői indítványa lenne. Györek úr most adta be?

    Györek László: Nem polgármester úr, az elmúlt közgyűlésen. Azóta megtárgyalta a Gazdasági Bizottság. Szeretném felvenni a napirendi pontok közé. Ez jövő héten ráér, tehát nem annyira sürgős, de szintén szeretném felvenni napirendre.

    Tüttő István: Van-e valakinek a napirenddel kapcsolatban észrevétele? Most jelezni kell, hogy napirend előtt kívánunk-e szólni, kérdés, egyéb.

    Birkner Zoltán: Tóth Zsuzsa képviselőnőnek van még egy önálló képviselői indítványa. Szerintem nem erről volt szó az előbb, amikor polgármester úr javasolta. Úgy tudom, megjárta teljesen a bizottságokat, tehát ugyanazt szeretném kérni, mint Györek képviselőtársam esetében, hogy miután a bizottságokat már végigjárta – csodálkozom is, hogy nem jött egyébként az anyaggal –, hogy ez is kerüljön napirendre. Én azt gondolom, hogy ismerve a mai napot, jövő héten folytatólagos közgyűlés lesz. Egyetlenegyszer sikerült eddig életünkben 36 napirendi pontot megbeszélni, most mindenféle töltelékkel pont ott tartunk, és közben lesz egy rendkívüli közgyűlés is, szinte biztosra veszem, hogy folytatólagos közgyűlés lesz, tehát szeretném napirendre tűzni ezt is.

    Tüttő István: A soron kívüli közgyűlést is majd el kell határozni, hogy akarjuk-e, de szeretném jelezni, hogy a kezdeményező településrészi önkormányzat kérte, hogy a korábban megjelölt 17,00 óra helyett 19,00 órára tegyük át a soron kívüli közgyűlés időpontját. Részemről ennek nincs akadálya. Reméljük, hogy addig a soros közgyűlés anyagaival jelentősen előre tudunk haladni.

    Tóth László: Napirend előtt szeretnék szólni Liszó körjegyzőség ügyében, és két kérdést szeretnék feltenni. Az első kérdés a scientológia és az önkormányzat kapcsolata. A második kérdés pedig a tavalyi évben a logisztikai központ területére megkötött két adásvételi előszerződéssel kapcsolatban.

    Balogh László: Javasolni szeretném, hogy a 21. napirendi pont, “Javaslat oktatási-nevelési intézmények vezetőinek megbízására” kerüljön, amennyire lehet, előbbre. Itt van mind a 6 pályázó. Jelezték szóban, hogy nem kívánnak zárt ülést. És egy kérdésem lenne: lakó-pihenő övezetben lehet-e éjjeli mulatóhely kerthelyiséggel?

    Kelemen Z. Pál: Napirend előtt kérnék szót a frakció nevében a MIÉP sajtótájékoztatóján a scientológia – önkormányzat – Szocialista Párttal kapcsolatosan elhangzott nyilatkozattal kapcsolatban, a polgármesteri reakcióval kapcsolatban. Ezen kívül két kérdést szeretnék feltenni. Egyik a laktanyák helyzete adózás szempontjából. A második kérdésem a kiskanizsai repülőtér buszmegállójával kapcsolatos.

    Röst János: Szeretnék lehetőséget kérni kérdésfeltevésre az olajbányász sporttelep tulajdonjoga tárgyában. Lenne módosító javaslatom a napirendekkel kapcsolatosan, ez pedig a 18. napirendi pont, amely zárt ülést jelez, viszont nem szerepel a zárt ülések megtartására vonatkozó javaslatok között. Tehát azt javasolnám, hogy együtt tárgyalja a közgyűlés a zárt ülés többi napirendi pontjával. A következőt javasolnám: a 21. pontot már kérte Balogh képviselőtársam, én ugyanúgy javasolnám, hogy interjúvoljuk meg a jelölteket és nyílt ülésen tárgyaljuk, amennyiben nem zárkóznak el ez elől. A 22. pontnál szintén javaslok szavazást. Nem szeretném, hogyha ez a napirendi pont zárt ülésen kerülne megtárgyalásra – ez pedig tájékoztató a Polgármesteri Hivatalnál végzett tanulmányi szerződések vizsgálatáról. Főleg azért nem, mert ez megint egy olyan ügy, amelyik Törőcsik Pál felelősségét veti fel, amely fegyelmi gyanús maga az ügy, és nem szeretném azt, hogyha zárt ülésen akár ilyen, akár olyan megfontolásból megtartott ülést követően fals információk mennének ki, mert a lehetőséget magában hordozza. Nem állítom azt, hogy az. És ezt szeretném javasolni a 8. pont után megtárgyalni. A következő pontokat mondanám: több olyan beterjesztés szerepel, amelyik vagyonértékesítésről szól, amelynek sem a jellege, sem az értéke nem indokolja a zárt ülésen való tárgyalást, ezeket sorolnám fel. Ez a 24. pont, ez a 25. pont, a 26. pont és a 29. pont. Amit meg szeretnék jegyezni, a 22. pontnak a levételét én nem javasolnám a testület részéről, amennyiben ilyen felvetődik, mert Törőcsik Pál ugyan nincsen jelen, viszont maga a jegyzőkönyvi anyag, illetve az Ő nyilatkozata szerepel az anyagok között, tehát nem indokolja azt, hogy ma nem tárgyaljuk.

    Tüttő István: Nem tudtam figyelni - János, a 24-25-tel mi a kérés?

    Röst János: Azt javasoltam, hogy ne zárt ülésen tárgyaljuk, mert a jellege és az értékesítés módja nem igazán kívánja. 24-25-26. és 29. Ezek nem olyan típusú beterjesztések, amelyek indokolnák a zárt ülést – legalábbis az én véleményem szerint.

    Dr. Csákai Iván: A napirendi pontokkal kapcsolatban Röst képviselőtársammal ellentétben a 22. napirendi pontot érintettség okán kérném szépen, hogy a folytatólagosra rakjuk el. Nem tartom etikusnak, hogyha az érintett nincs itt és tárgyaljuk. A másik, hogy kaptunk a mai nap folyamán a Fő u. 21-gyel kapcsolatban egy előterjesztést, hogy döntse el a közgyűlés, hogy ezt a Fő u. 21-gyel kapcsolatos előterjesztést a mai nap tárgyaljuk, ha a mai nap tárgyaljuk, akkor kérném szépen előrevenni, az érintettek itt vannak. Ha meg eldöntjük, hogy a folytatólagoson, akkor döntsük el, de én azt javasolnám, hogy vennénk előre. Nem tudom, hogy hova lesz besorolva, de a mai nap folyamán tárgyaljuk meg. Ezen kívül a kérdéseknél szeretnék feltenni kérdést önkormányzati vagyon őrzésével kapcsolatban, a jelenleg kiürített szociális intézmények őrzésével kapcsolatban.

    Bicsák Miklós: Én szóban szeretnék interpellálni közérdekű kérdésben, Magyar utcán lévő “lámpás” utcával szemben a GE Hungary-hoz este, illetve a nap bármelyik szakában, a délutáni vagy a reggeli műszakhoz érkező autóbuszok, ha megállnak a “lámpás” utcával szemben, nincs gyalogátkelő, és nagyon balesetveszélyes a Zalaegerszegről vagy a városból Zalaegerszeg felé közlekedő autók, a gyalogosok ott csoportokban közlekednek át. Ebben az ügyben szeretnék szóban interpellálni, és a kérdéseknél lenne egy hasonló. A városban elszaporodtak ilyen fiatal emberek, akik különböző alapítványok céljából gyűjtenek – kérdésem volna.

    Kiss László: Az állattartási rendelettel kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni.

    Budai István: A 18. napirendi pont vizsgálatánál megállapítottam, hogy az I. számú Futball Club mérlege és beszámolója nem szerepel a közgyűlés napirendjén, holott a kft-t januárban adtuk el, szerintem a 2000-es mérleget még itt illenék tárgyalni.

    Tüttő István: Hát ezt csak pótolni lehet már, mert kéznél nincsen.

    Dr. Gőgös Péter: Az interpellációknál szeretnék szóban interpellálni Kiskanizsa gyalogátkelőhely ügyében és a kérdéseknél egy kérdésem lenne az Alfától az Omegáig üggyel kapcsolatban.

    Zsoldos Ferenc: Egyetlen kérdést szeretnék kérdezni. A Polgármesteri Hivatalban a számítógép berendezésekkel kapcsolatos lopás ügyében mi a helyzet?

    Teleki László: Én kapcsolódnék Csákai úr felvetéséhez, hogy a mai nap még legyen tárgyalva a Fő út 21., és kapcsolódjék hozzá a 19. napirendi pont, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat beszámolója, mert valahol együtt kellene kezelni ezt a két dolgot.

    Tüttő István: Úgy látom, több észrevétel nincs, akkor eldöntjük a napirendeket. Először szavazzunk a pótlólag felveendő napirendekről. Kérem szavazásukat először az “Előterjesztés a Nagykanizsa, Fő út 21. szám alatti tanműhelyről”, hogy kívánjuk-e tárgyalni.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: És Tóth Zsuzsa képviselőnőnek az önálló képviselői indítványa, méghozzá kettő, tehát a múltkori és a mai is.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Ezt követően Györek úrnak is van egy önálló képviselői indítványa. Kérem a döntést ez ügyben. Mindenképp napirendre kell venni ahhoz, hogy a folytatólagosra kerülhessen.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Ezt követően kérem a döntésüket az írásban kiküldött napirendekről, és amikor eldöntöttük, hogy megtárgyaljuk, azt követően a sorrendekben döntünk majd, hogy esetleg változtatjuk az eredetileg megadott sorrendet.

    Birkner Zoltán: Csákai képviselőtársam azt kérte, hogy a 22. napirendi pont semmi esetre se kerüljön a mai nap megtárgyalásra, tehát azt gondolom, hogy ezt emeljük ki ebből a pakettből.

    Kelemen Z. Pál: Természetesen mi sem akarjuk, hogy Törőcsik Pál távollétében tárgyaljuk ezt a dolgot. Ne vegyük le a napirendről, folytatólagoson tárgyaljuk.

    Tüttő István: Most hallottam jegyzőnőtől, hogy Törőcsik úr kérte, nem azt, hogy levegyük napirendről, hanem hogy a jelenlétében tárgyaljuk, tehát Ő is számított arra, hogy folytatólagos lesz, tehát ilyen módon fogadjuk el a 22-est. Kérem, szavazzunk akkor a napirendekről.

    Budai István: A 18. napirendnél javasoltam az I. számú Futball Clubot, de én is azt kérném, hogy a folytatólagosra hozzuk be, tudniillik nem kellene ezzel olyan hosszan várni a következő közgyűlésig.

    Tüttő István: Rendben van, akkor pótlólag a folytatólagoson tárgyaljuk. Kérem, szavazzunk.

     

    A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Eldöntöttük, hogy a javasolt napirendeket megtárgyaljuk, de módosítások is hangzottak el. Az egyik Röst úr javaslata volt, hogy a 18. napirend legyen benn a zárt ülési csomagban. Én azt hiszem, hogy ez teljesen logikus, hogy vonjuk össze. Kérem, szavazzunk róla.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: A zárt üléseken végigmegyünk, és amelyiket zártnak szavazunk meg, az marad zárt, és amelyiket nem, az pedig nem. Kérem, akkor a zárt ülésekre írásos javaslat készült. Kérdezem, hogy a 21. számúról a jelenlévő jelölteket, hogy kívánja-e valaki, hogy zárt ülésen tárgyaljuk a pályázat értékelést? Úgy látom, nincsen olyan, tehát akkor nyílt ülésen tárgyaljuk. A 22-esre kérem a szavazatukat. Röst úr azt javasolta, hogy ne legyen, de eredetileg zárt ülésként van javasolva. Ha igennel szavazunk, akkor zárt ülés. Szavazunk.

    Kelemen Z. Pál: Ez személyiségi jogokat érinthető kérdés. Meg kellene kérdezni Törőcsik Pál urat, hogy kívánja-e, hogy zárt ülésen tárgyaljuk. Mivel a folytatólagos lesz, és akkor már itt lesz Törőcsik Pál úr, akkor szavazzunk ebben a kérdésben.

    Tüttő István: Elfogadom, rendben van. A 23-asról kérem a szavazatukat. Aki igennel szavaz, zárt ülés mellett dönt.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal és 4 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérdezem a Rákóczi u. 46. alatti témáról a döntésüket.

     

    A közgyűlés 15 szavazattal, és 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: 25-ösről kérem a szavazatukat.

     

    A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: 26-osról kérem a döntést.

     

    A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: A 27.

     

    A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Előterjesztés Nagykanizsa, Szabadhegyi út megvásárlás. Erről is kérem a szavazatot.

     

    A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

    Tüttő István: Kérem a 29-esről.

     

    A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: 30-asról kérem a szavazatot.

     

    A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: És a 3. számúval kapcsolatosban kérdezem, mert javaslat zárt ülésre a 3. számú napirend.

     

    A közgyűlés 17 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: És szükségesnek tartom még a 18. számú napirendnél, mert ott a javaslat úgy szól, hogy zárt ülés. A gazdasági társaságaink ügye. Kérem, szavazzunk róla. Aki igennel szavaz, a zárt ülést szavazza meg.

     

    A közgyűlés 17 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: a 21-est kérték, hogy jelen vannak a tisztelt pályázók mindannyian, hogy ne kelljen hosszan végigvárniuk a közgyűlést, először is javaslatot kérnék, hogy hányadik napirendként tárgyaljuk.

    Dr. Baranyi Enikő: 3-nak.

    Tüttő István: Kérem, szavazzunk róla. Tehát a 21. napirendet előrehoznánk 3-nak.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: És kérte Teleki úr is és Csákai úr is, hogy a Fő u. 21. számú ingatlan és Teleki úr pedig úgy kérte, hogy akkor vonjuk össze a Kisebbségi Önkormányzat beszámolójával. Erre kérnék javaslatot, hányadikként tárgyaljuk. A 18. számú helyén a kettő és még ma. Kérem, erről szavazzunk.

     

    A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja:

     

    Napirendi pontok:

    1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)
    2. Előadó: Tüttő István polgármester

    3. Interpellációk, kérdések (írásban)
    4. Javaslat oktatási-nevelési intézmények vezetőinek megbízására (írásban)
    5. Előadó: Tüttő István polgármester

    6. Tájékoztató az önkormányzat és az ERSTE Bank kapcsolatáról (írásban)
    7. Előadó: Tüttő István polgármester

    8. Javaslat a 2001. július 1-től esedékes lakbéremelésre (írásban)
    9. Előadó: Kámán László IKI vezető

    10. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közművelődési rendeletére (írásban)
    11. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

    12. Javaslat Nagykanizsa Város Közgyűlésének az építményadóról szóló többször módosított 40/1996.(XI.26.) számú rendeletének módosítására (írásban)
    13. Előadó: Tüttő István polgármester

    14. Javaslat Nagykanizsa Város Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló többször módosított 46/1997.(XII.9.) számú rendeletének módosítására (írásban)
    15. Előadó: Tüttő István polgármester

    16. Javaslat könyvvizsgálói pályázat kiírására (írásban)
    17. Előadó: Tüttő István polgármester

    18. Javaslat a Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakképző Iskola tanműhelyrendszere átalakításának támogatására (írásban)
    19. Előadó: Tüttő István polgármester

    20. Tájékoztató a nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkájáról (írásban)
    21. Előadó: Teleki László CKÖ elnök

    22. Előterjesztés a Nagykanizsa, Fő u. 21. szám alatti tanműhelyről (írásban)
    23. Előadó: Tüttő István polgármester

    24. Javaslat az Okmányiroda működésére vonatkozó Belügyminisztériummal kötendő megállapodásra (írásban)
    25. Előadó: Tüttő István polgármester

    26. M 7-es autópálya környezetvédelmi munkafolyamatának véleményezése (írásban)
    27. Előadó: Tüttő István polgármester

       

      Zárt ülés:

    28. Előterjesztés a Széchenyi Terv pályázati rendszerhez illeszthető megvalósíthatósági tanulmánnyal kapcsolatos 27/2001.(I.30.) számú határozat módosítására (írásban, javaslat zárt ülés tartására)
    29. Előadó: Tüttő István polgármester

    30. Az önkormányzati Kft-k, Kht-k, többségi tulajdonú Kft-k vezetőinek beszámoltatása és a 2000. évi mérlegbeszámolóinak jóváhagyása, valamint az ügyvezetők 2001. évi bérének megállapítása (írásban, javaslat zárt ülés tartására)
    31. Előadó: Maros Sándor ügyvezető

      Lukács Ibolya ügyvezető

      Czoma Péter ügyvezető

      Gáspár András ügyvezető

      Schmidt László ügyvezető

      Ferencz József ügyvezető

      Silló Barnabás ügyvezető

    32. Fellebbezések (írásban)
    33.  

      Nyílt ülés:

    34. Javaslat a Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatói álláshely pályázati kiírására és a pályázattal kapcsolatos szakmai szakértői bizottság megalakítására (írásban)
    35. Előadó: Tüttő István polgármester

    36. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város kulturális koncepciójának elfogadására (írásban)
    37. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

    38. Beszámoló a 2001/2002. tanévi óvodai jelentkezésekről és általános iskolai beiratkozásokról és az induló tanév szervezéséről (írásban)
    39. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

    40. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Középtávú Ifjúságpolitikai Koncepciója (2000-2006) határozataiban foglaltak teljesüléséről 2000 (írásban)
    41. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

    42. Nagykanizsa ÉK-i városrész Rendezési Terv módosítása érdekében, a terv területének rendezés alá vonása (írásban)
    43. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

    44. Előterjesztés a nagykanizsai, 1839/78 hrsz.-ú ingatlanról (írásban)
    45. Előadó: Tüttő István polgármester

    46. Bicsák Miklós önálló képviselői indítványa
    47. Tóth Zsuzsa önálló képviselői indítványa, hazavárunk ösztöndíj alapítása ügyében
    48. Tóth Zsuzsa önálló képviselői indítványa, belvárosi utak, illetve járdák burkolatának teljes rekonstrukciója (írásban)
    49. Györek László önálló képviselői indítványa az Ifjúsági Központ létrehozásáról (írásban)
    50. Javaslat zárt ülés tartására:

    51. Tájékoztató a Polgármesteri Hivatalnál végzett tanulmányi szerződések vizsgálatáról (írásban)
    52. Előadó: Tóth László bizottsági elnök

      Zárt ülés:

    53. Előterjesztés a lakáskoncepció konkrét megvalósítási lehetőségeiről 2001-2003. években Nagykanizsán (írásban)
    54. Előadó: Tüttő István polgármester

    55. Előterjesztés Nagykanizsa, Rákóczi u. 46. szám alatti helyiség értékesítéséről (írásban)
    56. Előadó: Tüttő István polgármester

    57. Előterjesztés Nagykanizsa, Csengery u. 60. szám alatti önkormányzati tulajdonú műhely megnevezésű ingatlanról (írásban)
    58. Előadó: Tüttő István polgármester

    59. Előterjesztés a Nagykanizsa, Csengery u. 60. sz., 3696/2 hrsz. alatti ingatlan értékesítéséről (írásban)
    60. Előadó: Tüttő István polgármester

    61. Előterjesztés a Nagykanizsa – Palin városrészben lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosításának koncepciójáról (írásban)
    62. Előadó: Tüttő István polgármester

    63. Előterjesztés Nagykanizsa, szabadhegyi 13544 hrsz.-ú ingatlan megvásárlásáról (írásban)
    64. Előadó: Tüttő István polgármester

    65. Előterjesztés a Nagykanizsa, Csengery u. 89. sz. alatti ingatlan értékesítéséről (írásban)
    66. Előadó: Tüttő István polgármester

    67. I. Futball Club Szolgáltató Kft. 2000. évi mérlegbeszámolója (írásban)
    68. Előadó: Károlyi Csaba ügyvezető

    69. Gazdasági társaságok ügyvezetőinek béremelése az ügyvezetők bérének kimutatásával (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

     

     

    Napirend előtti felszólalások:

    Tóth László: A tavalyi évben képviselőtestületünk hozott egy olyan határozatot, miszerint Liszó község önkormányzatával közös körjegyzőséget hoztunk létre. Információim szerint az elmúlt időszakban ez Nagykanizsa városára csak többletfeladatot rótt, többletköltségekkel járt. Úgy gondolom, hogy most, illetve a júniusi közgyűlés az utolsó határnap, ha be akarjuk tartani a törvényeket, a körjegyzőség felbontására. Tehát arra kérem a Polgármesteri Hivatal illetékeseit, az önkormányzat tisztségviselőit, hogy a következő, júniusi közgyűlésre készítsenek egy előterjesztést, amiben két kérdésre kérném a választ, hogy a továbbiakban is fenn kívánjuk-e tartani Liszó községgel a körjegyzőséget? Ha igen, mik az indokai? Vagy pedig, ha nem, akkor azt tudom a magam részéről fogadni. Tehát azt kezdeményezem, hogy a Liszó községgel kötött körjegyzőségi megállapodást, szerződést az önkormányzat 2002. január 1-jei határidővel bontsa fel.

    Tüttő István: A javaslatot természetesen vettük és megvizsgáljuk.

    Kelemen Z. Pál: A Kanizsa Újság május 10-ei számában egy közlemény jelent meg, amelyben polgármester úr és két alpolgármesterünk elhatárolódik attól a sajtóközleménytől, amit a MIÉP tett közzé. Jelesül attól, hogy az önkormányzati megrendelések többségét törvénytelenül a scientológiai egyházhoz közelálló vállalkozók kapják. Erre reagálni kell mindenképpen, és nem értek egyet a közleménynek azzal a sorával, hogy az önkormányzat nem kíván reagálni erre, ha az önkormányzatot valamivel rágalmazzák, akkor igenis reagálni kell, még ha olyan pitiáner párt rágalmazza is, mint a MIÉP. A pitiánerségre visszatérve – egy politikai párt, a mi pártunk nincs beszélő viszonyban a MIÉP-pel. Mi éppen úgy gondoljuk, hogy mindez pitiáner, kisstílű vallásháború, amelyek egy ideje dúlnak jobb oldalon és szélsőjobboldalon gerjesztve, Kolozsvári Borcsa Mihály és Julius ……….. szellemi örökösei. Ezért úgy véljük, hogy itt és most tájékoztatnom kell a nagykanizsai lakosságot, hogy a Magyar Szocialista Párt nem valláselvű párt, tagjai között vannak hívők és nem hívők, a hívők között mindenfajta felekezethez tartoznak. A Magyar Szocialista Párt nem ideológiai párt, a baloldaliság eszmeiségét, a szolidaritást, az esélyegyenlőséget és a szabadságot vallja, és mint devianciát, természetesen a demokráciát támogatja. Mindezek alapján azt szeretném elmondani, hogy pártunk a jövőben tényleg nem kíván reagálni a MIÉP-re, mert nincs közöttünk beszélő viszony. De arra mindenkképpen igényt tartunk, hogyha az önkormányzatunkat, városunk önkormányzati szervezeteit, városunk hivatalát rágalmazzák, arra nyíltan és egyenesen válaszolni kell. Egyébként a többi részével a közleménynek egyetértek.

    Tüttő István: Mielőtt rátérnénk az 1. napirendi pontra, engedjék meg, hogy néhány közérdekű bejelentést, illetve tájékoztatót adjak Önöknek. Tegnap ünnepélyes keretek között aláírásra került együttműködési megállapodás Somogy Megyei Közgyűlése és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése között, amelyet korábban a közgyűlésünk már jóváhagyott. Siófokon írtuk alá Dr. Gyenese István, Somogy Megyei Közgyűlés elnökével ….. kifejeztük azt az óhajunkat, hogy az, ami a megállapodásban szerepel, testet öltve mindkét megye, illetve a Somogy megye és Nagykanizsa város javára fogunk együttműködni. Elég sok olyan közös pont van, amiben együttműködésünket lehet realizálni. Az utak, környezetvédelem és még lehetne sorolni, hiszen a Balaton is azért közel van hozzánk. Sok-sok pont látszik az együttműködésre. Erről kívántam Önöket és a kedves jelenlévőket és a nézőket tájékoztatni, hogy aláírásra került.

    A Tűzoltóság szakszervezete ismételten megkeresett. A még mindig húzódó úgynevezett pótlékok ügyében úgy tűnik, hogy ismét kezdeményeznünk kell, illetve pontosítanunk kell, hogy milyen lépést tegyen az önkormányzat. Azt jelezném, hogy sorra születnek a bírósági döntések ebben az ügyben, és nem tudok olyanról sajnos, ami az önkormányzatok javára született döntést tartalmazna. Mi is próbálkozunk. Budapesthez csatlakozik Nagykanizsa a bírósági per kapcsán, az eredményét meg kell várni. Közgyűlési döntés van. A főváros indított pert, és annak idején úgy döntött a közgyűlés, hogy mi is csatlakozunk ehhez. A közgyűlés így döntött. Én most nem tudok mást mondani, legfeljebb módosítani kell, hogy több helyre be kell adni.

    Szeretném Önöket arról is tájékoztatni, hogy e-mailen a Német-Magyar Baráti Egylettől köszönő sorok érkeztek, amelyben megköszönik azt a szívélyes vendéglátást és fogadtatást Puchheim küldöttei, amelyet a Város Napja kapcsán észleltek és tapasztaltak. További együttműködést és jó munkát kívánnak a városnak, a város testületének.

     

    1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Kérdezem Önöket, van-e kérdés, észrevétel?

    Röst János: A polgármesteri tájékoztató nem tartalmaz olyan információkat, amely a költségvetés jelenlegi állapotáról szólna. Én szeretném felkérni a Gazdálkodási Osztály vezetőjét, hogy pár mondatban értékelje a jelenlegi állapotot, ugyanis általában június körül szokott lenni az önkormányzatnál likviditási probléma, és emiatt én szükségesnek tartom. Azért, hogy a költségvetésnél hasonló problémák ne forduljanak elő, szintén javasolnám, hogy mindenegyes soros közgyűlésen kapjunk ilyen tájékoztatást, azt megelőzően a Pénzügyi Bizottság, kiegészítve a társelnökökkel, értékelje a város gazdasági helyzetét, és ez az anyag kerüljön be a közgyűlés elé. Erről kérnék majd szavazást. Erre azért is van szükség, mert folyamatában fognak érkezni a közgyűlés elé különböző igények, főleg olyanok, amelyeket a költségvetési vitában nem fogadtunk el, nem szavaztunk meg, ezeket ilyen lopakodó költségvetési elemként kívánja behozni az előterjesztő. Ugyancsak elmondanám azt, hogy 2000. évben közel 900 milliós növekedés történt a költségvetés főtábláján, ami azt jelenti gyakorlatilag, hogy ilyen irányú mozgás volt a költségvetésen belül, és ez is indokolja azt, hogy a költségvetést figyelemmel kísérje a testület és szigorú feltételek között.

    A polgármesteri beszámolóhoz kaptunk egy kiegészítést, ami az Ipari Park és a Logisztikai Központot taglalja. Viszont én úgy gondolom, ez van akkor ügy, hogy ezt nem egy ilyen anyag keretében kellene megkapunk, éppen ezért javaslom a polgármester úrnak és kérem, hogy a következő közgyűlésre, tehát a júniusira önálló napirendi pontként kerüljön be, és kapjunk egy teljes képet az Ipari Park és a Logisztikai Központ jelenlegi helyzetéről. Mindenképpen kíváncsi lennék arra, hogy ki mondott igazat, tehát, hogy Boros miniszter, Zakó képviselő, vagy pedig az ÁPV Rt., illetve Törőcsik Pál, mert ebből nem derül ki.

    Rátérve a polgármesteri beszámoló anyagára, az első lejárt határidejű határozatok végrehajtásról szóló anyag - itt az 1. pontban kérnék új időpont módosítását, ugyanis a beterjesztő szintén elfelejtett határidő módosítást kérni, ami lejárt. A hivatalt megkérdezném, hogy melyik az az időpont, amire ezt az anyagot el tudják készíteni és a közgyűlés elé tudják tárni.

    A következő pont pedig a 4. ugyanabban az anyagban, ez a 363/2000. számú határozat a Nagymagyarország Emlékmű felállításának munkálatairól egy tájékoztató, amit Gáspár András készített a VIA Kanizsa Kht. részéről. Itt először is észrevételem lenne. Az anyag tartalmaz egy valótlan állítást, ami arról szól, hogy február 22-én a közgyűlés el terjesztettük a Nagymagyarország Emlékmű visszaállításának tervét, az építész műszaki leírását az árazott költségvetéssel. Ez így nem felel meg a valóságnak, ilyet a közgyűlés nem kapott, nem tárgyaltuk, holott én ezt többször kértem, és kérném azt, hogy töröljék ezt az anyagból. A következő kérdésem lenne az ügyvezető-igazgató úrhoz, hogy a jelenleg aláírt szerződés mit tartalmaz és mekkora az összege? Ugyanis a 13 millió Ft összegből nem derül ki, hogy ez egy komplex kivitelezési költség, vagy csak a szoborra vonatkozik, illetve, hogy tartalmazza-e azokat a költségeket, amelyek a másik szobor áthelyezésére vonatkoznak, illetve ennek az emlékműnek az alapozási munkáit tartalmazza-e ez a költség. Ugyancsak nem egyértelmű az anyagból, hogy a 10 millió Ft, amit a kormánybiztos ígért, megérkezett-e az önkormányzat, illetve a kht. számlájára, illetve, hogy ez az ígéret valamikor is konkrét formát ölthet. Ugyancsak kérdezném a kht. vezetőjét, hogy jelenleg a civilszervezetektől, illetve magánemberektől mekkora összeg érkezett a számlájára? Ugyanis Törőcsik Pál tett egy ígéretet egyhavi illetményére - na most, hogyha ettől kisebb összeg érkezett, akkor azt jelenti, hogy az ígéretét eddig nem tartotta be.

    A 6. pont a 470/2000. számú határozat, itt szintén kérnék határidő módosítást, és szintén polgármester urat kérném meg, hogy adjon egy időpontot erre, mert szintén nem lett rögzítve.

    A következő pont a 12., a gazdasági társaságok felügyelő bizottsági tagjainak a díjazása. Szeretném kérni a polgármester úrtól, hogy ismertesse, ha nem most, akkor a következő közgyűlésen, hogy melyik kft-nél, kht-nál milyen döntés született, mert ezt nem tartalmazza az anyag. Kérdezném azt, hogy mekkora jelleggel bír ez a kht-k, kft-knek a költségvetésére, illetve kívánja-e az előterjesztő ezzel az összeggel felemelni a működési költségeiket, illetve kérdezném a Gazdálkodási Osztály vezetőjét, hogy ez éves szinten a költségvetést mekkora összeggel terheli?

    Balogh László: A Vécsey Zsigmond Általános Iskolát szeretném egy kicsit reklámozni egy későbbi napirendi pont fényében, ellenfényében. A 9. határozati javaslat szól arról, hogy megkezdődhet a Vécsey teljes tetőszerkezeti és teljes zárófödém cseréje közel 130 millió Ft-os összköltséggel, melynek a fele lenne a városi hozzájárulás az idei és a következő évben. Inkább kifelé mondom, ugye elhiszik a kívülálló városlakók is, hogyha ennyit szeretnénk fordítani egy iskolára, akkor azt hosszútávon is szeretnénk általános iskolának megőrizni. Ezen kívül gratulálni is szeretnék a Vécseynek és még másik két iskolának, és az őket segítő további szervezeteknek, ugyanis a PHARE pályázaton, annak egy hátránykompenzáló programjában nyert a Rózsa Úti Általános Iskola, mint főkoordinátor, a Vécsey Zsigmond Általános Iskola, mint főkoordinátor és a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola is, mint főkoordinátor több mint 25 millió Ft-ot. Ebből a Vécseyre jutó rész közel 11 millió Ft. Ennyit a Vécseyről, és szeretném kiegészíteni annyiban a polgármesteri tájékoztatót egy friss anyaggal, ami egy úti beszámoló. Nemrég érkeztünk meg a május 17-21. közötti finnországi utunkról, ahol 9 gyermek, 2 tanár a Kőrösi iskolából vett részt és 3 képviselő, és az ifjúsági referens. Az úti beszámolót most frissiben megkapták a kedves képviselőtársak, a hétvégi Kanizsa Dél-Zalai Hetilapban egy színes élménybeszámolóval is előállunk, de annyit itt is szeretnék hozzáfűzni, hogy a kirándulás élményén, a sikeres fesztiváli szereplésen, a protokolláris eseményeken túl jutott idő a testvérvárosi együttműködés hivatalos és eredményes megbeszélésére is. Konkrétumokban is sikerült megállapodni. A kosárlabda-utánpótlás 32 fővel szeptemberben viszontlátogatást tesz Salo-ban. Ifjúsági munkások látogatnak októberben hozzánk. Valószínűleg delegáció érkezik Salo-ból a Kanizsa Napokra és a Vásárra. Az oktatási területen kevésbé körvonalazódtak az együttműködés területei, de felvetődött az esetleges tanárcserék lehetősége. A civil kapcsolatok, mint a diplomácia legfőbb színtere, már most is élő a két város között, például a nagykanizsai és a Salo-i evangélikus egyházközség között működő kapcsolat van, itt június végén lesz is találkozás. Jó lenne, ha a mindkét helyen eredményesen működő Finn-Magyar Baráti Kör között is létrejönne ugyanez. Salo az egyetlen testvérvárosunk, mellyel a kapcsolatot kölcsönösen baráti kör ápolja. De még hogyan? Salo-ban sokaktól hallottunk ízes magyar beszédet, ha hiszik, ha nem. Jó lenne ösztönözni a civilszervezeteket, hogy építsenek ki kapcsolatot a testvérvárosi partnerszervezetekkel. Erre szolgálhat egyelőre, mint csepp a tengerben a Nagykanizsai Testvérvárosi Alap aktuális pályázata. Szerettem volna felhívni erre a figyelmet, és az odautazók nevében szeretném megköszönni a városnak a lehetőséget, hogy egy ilyen tartalmas élményben lehetett részünk.

    Kiss László: Polgármester úr szóbeli tájékoztatójához a tűzoltóság illetményével kapcsolatban szeretnék pár szót szólni. Információim szerint a megyében a keszthelyi tűzoltóság is, és a zalaegerszegi tűzoltóság is beperelte az illetékes önkormányzatot ezen elmaradt illetmény ügyében, és ezeket a pereket a tűzoltóságok meg is nyerték. A nagykanizsai tűzoltóság méltányosan járt el az önkormányzattal szemben, ilyen pert nem indított. Tekintve, hogy a budapesti önkormányzat, akihez mi csatlakoztunk közgyűlési határozattal, megelőlegezte ennek az illetménynek egy bizonyos részét, ugyanígy tettünk mi is. Én úgy vélem, hogy tekintve, hogy olyan polgártársainkról van szó, akik folyamatos műszakban a mi épségünkért, biztonságunkért vállalnak nehéz szolgálatot, úgy vélem, méltányos lenne, ha még egyszer visszatérnénk erre a kérdésre, és megfontolnánk, hogy érdemes-e egy pert megvárni, ami csak tovább növeli a kiadásainkat. Úgy vélem, hogy célszerű lenne ezt egy újabb közgyűlési előterjesztés keretében megvizsgálni. Ezt javasolnám, és erről kérnék is majd egy szavazást.

    Tóth László: Röst képviselőtársam tulajdonképpen a 363/2000. számú határozattal kapcsolatos kérdéseim zömét érintette. Én az iránt érdeklődök majd Gáspár úrtól, hogy miben módosult ez a vállalkozási szerződés, és adakozásból mennyi pénz folyt a számlázra? Az 5. oldalon a 14. pontnál az 54/2001. számú határozat, amely a Teleki u. 1. és a Teleki u. 3. szám alatti épületek vízellátásának a biztosítására, illetve megoldására vonatkozott, ezt ki szeretném egészíteni, illetve helyesbíteni szeretném azzal, hogy nagyon örülök, hogy a Teleki u. 3. szám alatti lakóközösség problémája megoldódni látszik, megrendelték a nyomásfokozó berendezés kiépítését. A Teleki u. 3. közös képviselőjével utánanéztünk a dolgoknak, és meg kellett, hogy állapítsuk némi utánjárással, hogy sem a Teleki u. 1., sem a Teleki u. 3. számú lakóközösség birtokában nincs az a nyomásfokozó berendezés, az az épület, amelyet több mint 25 éve a két lakóközösség az önkormányzat helyett üzemeltet, állja a költségeit. Az az épület az önkormányzat tulajdona, az önkormányzat területén áll, tehát magyarán, egy szónak is száz a vége: nem a lakóközösség tulajdona, és az idevonatkozó törvények szerint az önkormányzat, illetve a Vízmű kötelessége a két lakóépülettől maximum 1 m-re a vízbekötés megoldása. Felhívom a hivatali illetékesek figyelmét, hogy itt nem vízcserét kért a Teleki u. 1-3., ahogyan a határozatban van, hanem a vízbekötés megoldását, mert a vízcsere egészen mást takar.

    A 18. pont a 6. oldalon a 68. számú határozat, a Gleisdorf város meghívására – csak azért szeretnék egy adatot beilleszteni, 1999-ben voltak itt az osztrák partnerek, még mielőtt valakiben olyan kényszerképzet társul, hogy rendszeresen utazik a bizottság oda-vissza, tehát 2 évvel ezelőtt voltak nálunk a Gleisdorf-iak és ezt a látogatást viszonoztuk mi.

    A 24. pontban a 85/2001. számú határozat a napidíj ellátására vonatkozó szabályzat módosításáról rendelkezett. Nagyon örültem volna, hogyha ez az Ügyrendi és Jogi Bizottság elé bekerül, de mindenféleképpen kérném a következő Ügyrendi bizottsági ülésre, mert úgy gondolom, ez a szabályzat vonatkozik a képviselőtestület tagjaira is. Jól gondolom? Ha így van, mert ez alapján állapították meg a mi küldöttségünk napidíját is, akkor úgy gondolom, hogy tájékoztatni kellett volna a közgyűlést erről, mert a Polgármesteri Hivatal ügyrendje valószínűleg nem vonatkozhat a képviselőtestületre, tehát ez egészen más kategória és hatáskör.

    Itt a tájékoztató a fontosabb intézkedésekről és eseményekről 10. oldalán az 5. bekezdésben az áll, hogy a tulajdonosok 3 fős intéző bizottságot választottak és 2 fő önkormányzati képviseletet biztosítanak ebben. Lehet, hogy én nem figyeltem oda, hogy melyik közgyűlésen döntött az önkormányzat arról, hogy az önkormányzat képviseletében kik vannak ebben az intéző bizottságban?

    A 13. oldalon a 11/c. pontban - nem tudom, mennyire bevett szokás, hogy az önkormányzat alapítványban delegált kuratóriumi tagok munkájának elismeréseképpen anyagi támogatást nyújt? Hogyha ez bevett szokás volt, akkor nem kérdés a kérdésem, amennyiben nem, mi indokolja most ez a precedenst?

    Tüttő István: Erre most rögtön hadd válaszoljak. A Megyei Közgyűlés elnöke levélben fordult hozzánk, hogy ő az ő területükön résztvevő kuratóriumi tagok részére 60.000 Ft bruttó jutalmat biztosít. Nagyon furcsa lenne, ha most mi odamegyünk pénteken erre az ünnepségre, és akkor a kuratórium két tagja, aki éppen Kanizsáról van, annak azt mondjuk, hogy köszönjük szépen, a másikak meg megkapják a maguk kis jutalmát. Mindenképpen úgy döntöttem én magam is, hogy a polgármesteri keret terhére ezt biztosítjuk. Nem volt különben gyakorlat korábban, ezért nem adtunk pénzt.

    Dr. Gőgös Péter: Az 5. oldalon a 15. pont, az 55/2001. számú határozathoz szeretnék egy észrevételt. Kiskanizsa településrész kerékpárút hálózatba történő bekapcsolásának a tervezési határidejét valóban a fenti érvek alapján ésszerűnek látom meghosszabbítani ez év augusztus 31-ig, viszont a sorok közt szerepel a tervezési költségek fedezetéül 1,5 millió Ft. A forrása nincs megjelölve, erre a hitelfedezetet jelölném.

    Tüttő István: Meg van jelölve a határozati javaslatban.

    Dr. Gőgös Péter: Pontosabban módosítani szeretném, hitelkeret terhére szeretném.

    Dr. Baranyi Enikő: A 4. oldal 10. pontjához, a lejárt határidejű határozatokhoz szeretnék hozzászólni. Remélem, hogy ……. kolleganő hallja ezt a pár mondatos hozzászólásomat, és valójában hiszem, hogy meg is fogja érteni. Itt egy olyan típusú tanulmányi szerződés köttetett – vélem –, amely egy nagyon komoly hiánypótlás és egy indokolt szakmai továbbképzést és remélem, hosszú ideig itt történő praxist fog jelenteni az illető számára. Kérdezni szeretném, nincs-e mód és lehetőség arra, hogy egy bizonyos szakvizsga megszerzése utáni olyan előszerződést kötni a tanuló, a második szakvizsgáját megszerző kolleganővel, ami megfelelő biztosítékot és garanciát jelentene arra, hogy ezt a tevékenységét minél hosszabb ideig vagy remélhetőleg tartósan – ismerve a családi hátterét, kötődését – itt, Nagykanizsa városában végezze. Ezt az a szomorú tapasztalat alapján mondom, hogy bizony sajnos elő szokott fordulni, hogy a hiányszakmák szakemberei a képesítés megszerzése után nem biztos, hogy ott fogják a tudásokat kamatoztatni. Tehát én erre vonatkozó biztosítékot, örülnék, hogyha láthatnánk, illetve ez megjelenne egy előszerződés formájában.

    Az 5. oldalon a 15. pontot én is bekarikáztam. Nem egyezik olyan értelemben Gőgös Péter képviselőtársammal a véleményem, hogy én szomorú vagyok, hogy határidő hosszabbításról van szó, hisz ez már hosszú évek óta meglévő kérdés, kérés és probléma a kiskanizsai kerékpárúttal kapcsolatosan.

    A 6. oldalon a 17. számú pontnál, az 57/2001-hez kérdésem az lenne, hogy a vázolt helyzet, úgy érzem, vagy a leírt helyzetkép korrekt és reális, a pillanatnyi képet tükrözi. Kérdésem viszont az, hogyha jól emlékszem, ezzel az iparcikk áttelepítésével, átköltöztetésével kapcsolatosan 10 millió Ft-ot a költségvetésben megszavaztunk – nem lehetne-e, nem kívánatos-e ilyen esetben az erre a célra megjelenített összeg felhasználásával kapcsolatosan is valamifajta javaslatot a közgyűlés elé terjeszteni, avagy hová fog kerülni ez az előzetesen megszavazott 10 millió Ft?

    Mayer Ferenc: A polgármesteri tájékoztató 13. lapján találhatók a Zala megyei Közoktatási Közalapítvánnyal kapcsolatban határozati javaslatok és néhány információ, ami konkrétan még intézményeket is érint, és természetesen itt a bizottsági anyag is mellékelve van, amely már egészen pontos számokat és egyebeket is tartalmaz. Én mégis úgy gondolom, hogy kötelességem tájékoztatni a közgyűlést, hogy ennél azért a kép sokkal árnyaltabb, és hadd mondjak néhány összesítő adatot, ami az elmúlt 4 év munkáját, és az elmúlt 4 év eredményeit fejezi ki. 4 éve működik a közoktatási közalapítvány. Annyit elöljáróban, hogy valamennyi képviselőtársam, remélem, kézhez kapta az alapítvány ünnepi kiadványát. A kiadványt, ha figyelmesen tanulmányozgatják, lapozgatják, abból tulajdonképpen az alapítvány munkájára nézve minden lényeges információval találkozhatnak és megismerkedhetnek. Mégis úgy gondolom, hogy a közvélemény is talán kíváncsi arra, hogy valójában mit is profitál a város, vagy a közoktatási intézményeink az alapítvány működéséből. Szeretném elmondani kedves képviselőtársak, hogy az elmúlt 4 évben 160 sikeres pályázatot nyújtott be a közalapítványhoz Nagykanizsa intézményhálózata, és összesen 45.796 eFt támogatásban részesült ez a 160 pályázat. Nagyon jónak és eredményesnek tartom. Az az információ is igaz, amelyet a bizottsági anyag tartalmaz, hogy nem mindegyik intézmények az, amelyik kellő bátorsággal él a pályázati lehetőségek kihasználásával, de erre mi folyamatosan inspiráljuk az intézmények vezetőit. További kiegészítő információ, hogy 37 fő pedagógus kutatói ösztöndíjban részesült a közalapítványtól az elmúlt 4 évben. A kutatói ösztöndíj pedagógus berkekhez viszonyítva egy nagyon tisztességes támogatás, mert ez 25-50, illetve 75.000 Ft-os támogatásokat jelent. Nagyon megszaporodott az elmúlt egy-két évben az ösztöndíjasoknak a száma. A középiskolások közül 42 fő kanizsai kap vagy kapott rendszeres támogatást, havonta 5-7.000 Ft-os támogatást a közalapítványtól, illetve az esélyt a tanulásra ösztöndíj pályázaton 27 nagykanizsai fiatal, akik bekerültek felsőoktatási intézménybe, 1 éven keresztül a közalapítványtól tisztességes támogatásban részesülnek. Úgy gondolom, hogy ennyit a kép teljességéért el kellett mondanom.

    Gyalókai Zoltán: Több kérdésem lenne. A 4. oldalon a 11. ponthoz – nem értem a határidőcsúszást, ugyanis januárban – ha jól emlékeszem - hoztunk egy ilyen határozatot március 31-es határidővel, ebben a témában, akkor szerintem nem elhamarkodott egy május 7-én íródott polgármesteri levél, sőt nem értem a csúszásnak az okát.

    A következő az 5. oldalon a 16. pont. Csak egy megjegyzés, remélem, hogy a határozatok között ennek a pontnak az elfogadása nem jelenti automatikusan a 3 millió Ft átutalását, illetve az erre a dologra történő megszavazását.

    A következő kérdésem, a polgármesteri tájékoztatóban még nem találkoztam olyannal, mint a 9. oldalon a Vécsey iskolának a mindenféle bizottságot nem megjárt 25 millió Ft-os idei támogatása. Szeretném ezt bizottsági szakaszba utaltatni, illetve valami úton-módon egy kicsit több információt kapni erről, hogy miért a polgármesteri tájékoztatóban jön be egy ilyen anyag. Nem tudom, hogy mi indokolja ennek a sürgősségét, illetve az építkezés ütemezésébe, nem tudom, hogy miért kell most azonnal plusz 25 millió Ft erre a célra.

    Budai István: Én is ezzel a témával akartam foglalkozni, de azzal folytatnám, hogy mivel a levél is már 3 hetes, kérdezném, hogy érkezett-e válasz erre?

    Dr. Horváth György: A 2. ponttal kapcsolatban hadd mondjam azt, hogy a “Romlott Vár” körüli ténykedésnek az ilyenfajta meghosszabbítását javaslom. A tervező által bizottsági ülésen elmondottak nagyon biztatóak a jövőre nézve.

    A 363/2000. számú határozatnál a következőt kérdezném. Itt mindenféle számadat van arra vonatkozólag, hogy a Nagymagyarország Emlékművel mi lesz, de arra viszont nincsen, hogy mibe kerül, illetve ki finanszírozza az onnan való áttelepítését a “19-es emlékműnek”. Ha egy ilyen terjedelmes tájékoztató volt, azt hiszem, hogy ez a két sor még belefért volna. Erre kérek választ.

    Tarnóczky Attila: Részben Gyalókai úr kérdésére szeretnék válaszolni, ami teljesen jogos egyébként, mert az anyagban sajnos különösebb magyarázat nem övezi ezt a változást, ami pénzügytechnikai változás. Sajnálattal be kell valljam, hogy kiderült a TÁH-nál, hogy az elkészített pályázatunk nem felel meg teljes egészében a törvényi előírásoknak, ami azt mondja ki, hogy a két éves beruházás esetében az első évben kért összeg nem lehet 30%-nál kevesebb a teljes beruházási összegnél, és a második évben kért összeg nem lehet 50%-nál több. Hát ennek megfelelően kellett módosítani, illetve ennek megfelelően adtuk be a címzett, illetve a céltámogatási pályázatot, mert április 1-jén be kellett ………… ………… itt a konstrukció a hitelállományt meg fogja növelni, de kiadást nem jelent a következő okokból. Júliusra várható a döntés a céltámogatások ügyében, akkor eldől, hogy egyáltalán megkapjuk-e a kért támogatást vagy sem. Ha megkaptuk, akkor ezek után ki kell írni a közbeszerzési eljárást, az 3 hónapig tart. Tehát körülbelül a november az az időpont, amikor a munkaterületet át lehet adni. Dolgozni persze nem lehet, mert igazából ezt a beruházást a jövő nyári szünetben csinálnánk meg, ugye hogy az oktatást ne zavarja, hiszen ott le kell bontani a teljes tetőt. Tehát az eredetinél jelzett összegnél nagyobb összeget erre a beruházásra költeni idei évben a számszerű módosítás ellenére sem kell. A másik megjegyzésem: a tisztelt képviselőtestület kapott egy kiegészítést, amit én is megkaptam, és nem találok. A szurdópedagógusok ügyéről szól. Ez az utolsó pillanatban készült és azt tartalmazza, hogy védőnőknél kialakítható az a helyiség, ahol elhelyezhető ez a fajta szolgáltatás olyan módon, hogy kaposvári intézmény végezné ott a munkát, tehát a dolgozókat, a két főt ők biztosítanák. Közben felmerült az Attila utcai óvoda, mint lehetőség is. Egyrészt hely, úgy tűnik, lenne, másrészt közelebb lenne a Rózsa utcai iskolához, amelyik a szakmai felügyeletet ellátja ebben az esetben. Tehát azt kérném, hogyha elfogadható ez a határozati javaslat, amit előterjesztettünk az érintett szülőknek a kérésére egyébként, erőteljes kérésére, hogy úgy mondjam, akkor ne szerepeljen benne a jelezett helyiség, a védőnők helyisége, hanem általában fogalmazzunk úgy, hogy a helyiséget biztosítjuk, tehát vagy itt, vagy ott, amelyik jobb megoldás. Az Attila utcai eset az annyiban tűnik pillanatnyilag jobb megoldásnak, hogy ott az egész pici gyerekeknek is rendelkezésre áll a mosdó a szükséges méretű berendezési tárgyakkal.

    Bicsák Miklós: Nagyon örülök és most ez már valami haladás, hogy itt az 5. oldalon a 16. számú pontnál az 56/2001.(III.6.) számú határozatban az Űrhajós utca, lehet, hogy talán véletlen maradt ki, örülök, hogy járdából lesz már az idén valami, és nem is én, talán az ott elő emberek. Nem maradt ki véletlenül, én interpellációmban is már sokszor kértem évek óta, és most is önálló képviselői indítványom is bent van, az út javítását is kértem, mert áldatlan az az, hogy nem-e véletlenül maradt ez ki? Kíváncsiság, hogy én azért tájékoztassam a szerdai fogadónapon az ott élő lakosságot, hogy hogyan állunk ebben a kérdésben? Ha erre szíves válaszát megkapnám.

    Tóth Zsuzsanna: A most megkapott kiegészítésben a 2. oldalon olvasom a határozati javaslat között, hogy a helyi iparűzési adóról szóló rendelet alapján a Városvédő Egyesületet a támogatásra jogosultak közé sorolnák. Az a kérdésem, hogy politikai tevékenységet is folytató szervezet kaphat-e ilyen támogatást?

    Tarnóczky Attila: Az előző kérdésre sem teljes választ tudok adni Bicsák képviselő úrnak. Tehát meg ismételném képviselő úr, hogy a VIA Kanizsa elfogadott üzleti tervében 600 ezer Ft van beállítva az Űrhajós utcai útpadka javítás ügyére. Kérném szépen, azt legyen szíves kisajtolni teljes egészében a kht-tól. Ahogy én Önt ismerem, nem marad ott egy fillér sem.

    Marton István: A lejárt határidejű határozatok utolsója, a 8. oldal legalján lévő 27., amely 109/2001.(IV.24.) számú határozaton alapul, a Zárda utcai sportlétesítmények üzemeltetéséről szól, amelynek a határideje két hete járt le. Az van ideírva, illetve tudomásunkra hozva, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nagykanizsai I. számú Futball Club Szolgáltató Kft. között a Zárda u. 16. száma alatt lévő sportlétesítmények használatáról és üzemeltetéséről szóló szerződés elkészült, és mind két fél részéről aláírásra került. Most ezt furcsállom azon egyszerű oknál fogva, hogy az összes önkormányzati határozatnak keresztül kellene, hogy menjen az Ügyrendi Bizottságon, és az Ügyrendi Bizottság jelenlévő tagjai közül ezzel senki sem találkozott, beleértve jó magamat is, hogy ez hogyan történhetett. Mert, ami följebb van két határozattal, szintén a futballról szól, azt ismerjük, az keresztül ment az Ügyrendin, de ez biztos, hogy nem.

    Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincs. Akkor megpróbálunk néhány felvetésre választ adni, illetve, ha nem tudnánk, akkor megfelelő időben visszatérünk rá. Függetlenül attól, hogy ki mikor szólt, azt javaslom, hogy sorban menjünk. Mindjárt az 1. pontnál Röst úr egy határidőt kért, szeptember 30-ai határidőt jelölném meg. A Nagymagyarország Emlékművel kapcsolatban Röst több észrevételt is tett és egyben javasolta, hogy a költségvetésről folyamatosan készüljön tájékoztatás, annak menetközi felhasználásáról. Még felvetődött az a kérdés, hogy a Tanácsköztársaság-szobor áthelyezésének költségei hol fognak megjelenni, illetve nem szerepel ebben a programban. Az észrevétel jogos, ezt külön meg fogjuk vizsgálni és tájékoztatást adunk, mert erre én kapásból most nem tudok válaszolni. Megkérdezem Gáspár urat, hogy erre tudnánk válaszolni most? Ha igen, akkor jöjjön a mikrofonhoz, ha nem, akkor jelezze, hogy nem.

    Gáspár András: Egyéb olyan kérdések is voltak ezzel az anyaggal kapcsolatban, amire úgy érzem, válaszolnom kell. A szerződés, eredetileg a szerződéses ajánlat 13.316 eFt-ról szólt. A szobor felújítása és egy címer készítése foglaltatott ebben az összegben. Miután a közgyűlés döntött, hogy mi, a VIA Kanizsa szerződést csak X összeg erejéig köthetünk, 13 millió Ft nettó összeg erejéig, ezért a szerződésből kivetettem az 1.886 eFt-os nagyméretű címer kifaragása és anti-grafiti bevonattal történő ellátását. Most a szerződés 11.429 eFt-ról szól és ez magának a szobornak a helyreállítását jelenti. Ez nem az jelenti, hogy ebben a pénzben alapozási munkák vannak, vagy szállítási, daruzási, egyéb munkák vannak. Ebből a pénzből kizárólag a szobrot restaurálják. Nem szerepel a szerződésben és ennek megfelelően a rendelkezésünkre álló - amit majd mondom, mert volt olyan kérdés is - pénzben a Tanácsköztársaság emlékmű áthelyezése, annak alapozási költségei, nem szereplenek a Nagymagyarország Emlékmű alap megerősítési munkái, tehát azt is, a földben megvan a régi alap, de kell ez felé kell készíteni egy jelentős költségű vasbeton alaptömböt. Ennek a költségei sem szerepelnek az előirányzatban. A 10 millió Ft-ról az információnk megvan, hogy ezt az összeget biztosítják, tehát a pályázatot elfogadták. Az összeg utófinanszírozással kerül átadásra, tehát ki kell fizetnünk a részszámlákat, felküldjük a számlát, felküldjük az igazolást, hogy kifizettük, és ezt követően kerül sor az utalásra. Lakossági pénzek, tehát az önkormányzat összegén, illetve a központi 10 millió Ft-on felül 2000-ben 102 eFt befizetése történt meg, illetve támogatás jelent meg. Ebből van egy 50 ezres tétel, a többi apró, ez évben pedig 76 ezer, tehát összesen 178 eFt támogatást fizettek be a megadott és nyilvános számlára. A szerződést ugyan aláírtam, de munkaterületet én addig nem tudok biztosítani, amíg nincs meg a fedezete, nincs meg a közgyűlés döntése arra vonatkozóan, hogy az alapozási munkákat ki, hogyan finanszírozza. Énnekem van olyan információm, hogy ez társadalmi munkában készül, de ezt csak akkor tudom elfogadni, hogyha írásban megkapom a “szoborbizottság”-tól, valamint akkor tudom a munkaterületet átadni, tehát akkor tudom elindítani ezt a szerződést a maga útjára, hogyha a Tanácsköztársaság emlékmű áthelyezésének a költségeire is nyilatkozik valaki. Erre is nyilatkozni kíván a “szoborbizottság”, hogy társadalmi munkában készül. Addig ezeket a munkákat nem lehet elkezdeni, hiába van aláírt szerződés.

    Tüttő István: Hát egy momentum azonban rendkívül fontos, augusztus 20-ig el kell készülnie, mert úgy szól a millenniumi emlékbizottságnak a feltétele, tehát az idő rendkívül rövid.

    Röst János: Gáspár úrnak a tájékoztatója úgy gondolom, mindenkit meggyőzött arról, hogy ennek az ügynek a társadalmi támogatottsága, ami a pénzügyet jelenti, az nulla. Na most ahhoz viszont, hogy ez az építmény a helyére kerüljön, ahhoz külön építészeti eljárásokat kell elvégezni, ilyeneket mondott Gáspár úr, mint alapozás, egyebek. Ehhez pedig nemcsak tervek kellenek, hanem tervező mellett felelős műszaki vezető is, tehát igazából ilyet nem lehet társadalmi munkában elvégezni, csak szakvállalat végezhet a későbbi felelősség miatt. Tehát mindenképpen javasolnám ennek a megkeresését. A másik ügy pedig az, hogy a millenniumi kormánybiztostól ígért 10 millió Ft-ra azért én konkrétabb visszajelzést kérnék, legalább valami pénzügyi fedezet visszaigazolást, mert jelenleg csak egy levél áll rendelkezésére, úgy tudom, a kht-nak. Tehát egy átírása, úgy gondolom, a polgármester úr megkereshetné a hivatalt, hogy egy konkrétabb visszaigazolást kapjunk.

    Tüttő István: Áttérnénk a 6. számúra. Röst János úr a szeptember 30. itt is a határidő. A 470/2000. Szeretném itt jelezni, hogy gyakorlatilag itt különösebb probléma már nincsen, az angol fordítása volt folyamatban ennek a tenderanyagnak és május 28-ra, hát ez a napokban megérkezik, és akkor, ami itt le van írva, közgyűlés elé tudjuk terjeszteni azt követően a programját.

    A 10. számú, alapellátás keretén belül indítandó fogszabályozás - Dr. Baranyi Enikő javaslatát megvizsgáljuk. Eleve a megállapodásban biztosítékok vannak, de megpróbálunk minden olyat beletenni, ami az Ön által elmondottakkal összhangban van. Mindenképp Ügyrendi és Jogi Bizottság is ezt meg fogja nézni, és hát a szerint lehet alakítani.

    A gazdasági társaságok felügyelő bizottsági tagjainak díjazása, Röst úr a döntésről kívánt. Én azt kérném, hogy Röst úr fogadja el, tárgyalni fogjuk a gazdasági társaságok beszámolóit, ott mindenesetben rá kellene kérdezni. Két helyen volt probléma, és akkor az is kiderül, hogy micsoda.

    Tóth László a 14. számú. Nem szólt róla senki, igen? Akkor lekerülte e figyelmemet. 11-ről? Akkor én rosszul értettem, a határidővel van gond?

    Gyalókai Zoltán: Március 31. volt a határidő és május 7-én kelt polgármester úr levele. Egy januári határozatra.

    Tüttő István: Nem tudok erre most válaszolni, mert nem emlékszem, hogy a késedelem oka mi volt, de biztos volt ok. Meg fogom nézni. Válasz még nem érkezett.

    Tóth László - 54/2001., a 14. számú. Itt ahogy Tóth Lászlóék kinyomozták, hogy kinek a tulajdonában van, hát ezt meg fogjuk mi is nézni. Természetesen az igazságot kell kideríteni, mert a tulajdonviszonyok alapján kell véglegesen rendezni. De ha az a tényállás, amit Tóth úr mond, akkor a Vízmű megkapja a feladatot.

    Az Iparcikkpiac működtetési feltételeinek kidolgozása, 17. - Dr. Baranyi Enikő javasolta, hogy a költségvetésben megjelölt e célra szánt összegben mit tegyünk. Hát ugye a hitelkeret volt ennek a forrása. Én azt tanácsolom, hogy mindjárt ne foglalkozzunk ennek az elköltésével, tehát vonjuk vissza legfeljebb.

    15. - kiskanizsai kerékpárút. Én erre nem tudok mást mondani, minthogy a költségvetés erre pénzt nem biztosított. Tehát a tervezéssel kapcsolatos kérdésben mindenképpen ezt tudjuk rendezni. Kérem, jelöljünk majd meg egy keretet, és akkor annak a forrása már biztosítva van.

    Dr. Baranyi Enikő: Az Iparcikknek ezek szerint az a bizonyos 10 milliója hitelkeretből volt, akkor 8,5-tel kellene csökkenti ezt a hitelkeretet és azt a szükséges 1,5 milliót akkor ide lehetne a 15. ponthoz mellékelni.

    Tüttő István: Rendben, eszerint javasoljuk.

    A napidíj, a 24. számúról Tóth László úr kérte, hogy vizsgáljuk meg. Ebben a kérdésben jegyzőnő döntött korábban, és így került ez kialakításra. Én szeretném ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy a szabályozásunkat át kell gondolni, hiszen a döntés hiába szól 40 dollár/napos napidíjról, a gyakorlat úgy működik, hogy a kiküldetésben résztvevő nem kapja meg a napidíját, hanem kapásból levonják dollárban, és aztán forintra átszámítva azt az adót, amit ebből egyébként levonnak. Énszerintem ezt a gyakorlatot át kell gondolni, hiszen a kiküldetésben résztvevőnek a valutára van szüksége, nem pedig arra, hogy majd mennyit vonnak le és mennyi marad, hiszen abból, amikor hazajön a fizetéséből le lehet vonni forintban. Én azt hiszem, hogy ezt meg kell nézni, hogy számszakilag, illetve szabályosan. Én egyszerűen nem értek egyet azzal, hogy a napidíj valutában van meghatározva, azt oda kell adni az ügyfélnek, hiszen azért kapja, hogy ott kinn abból vegyen két kiflit magának, nem pedig dollárt levonni, és akkor, ami marad, azt viszi magával. Miért kell előre adózni belőle? Nem értem. Jó, ezen nem akarok vitatkozni, de logikus számomra az, hogy a napidíj arra való, hogy azt felhasználjam. Ha annak adótartalma van, azt más alakalommal le lehet vonni. Ezt meg kell nézni.

    Következő volt a 9. oldalon - Gyalókai úr kapott választ Tarnóczky úrtól. Nem tudom megfelelt-e? Igen.

    Tóth László úr felvetette, hogy Csarnok-Üzletházban az önkormányzat képviselői, hogy kerültek kijelölésre. Gáspár urat kérem, válaszoljon.

    Gáspár András: A vásárcsarnok indításakor az önkormányzat meghatározott két főt az intéző bizottságba, és 2000. amikor mi átvettük az élelmiszerpiacot, és így azt kell mondjam, hogy legnagyobb rész után a közös költséget a VIA Kanizsa Kht. fizeti, ekkor 2000. elején - pontos időpontot nem tudok, talán márciusban - közgyűlés maghatározta ismételten azt a két főt, aki képviseli az önkormányzatot. Az egyik Osváthné Ibolya a Gazdálkodási Osztályról, a másik pedig én vagyok. Háromtagú az intéző bizottság, a vállalkozók részéről a Hederics Árpád van benn.

    Tüttő István: Nálam nincs több felírva. Akkor megkezdhetnénk a határozati javaslatokról a szavazást. 27? Nem pontos ez a szöveg, ez a régire utal. Új aláírásra nem került, szóval jogos a kérdés. Én nem tudok róla, hogy aláírtunk volna újat.

    Röst János: Nekem volt még több észrevételem, amire nem kaptam még választ. Az egyik, egy ígérvényt kértem a polgármester úrtól, hogy a következő közgyűlésre, tehát a júniusira napirendi pontként behozza az Ipari Park, illetve Logisztikai Központnak a helyzetét. Én úgy gondolom, hogy megérne ennek a megtárgyalása egy napirendi pontot mindenképpen. A másik, hogy javasoltam a 363/2000. határozatban egy sornak a törlését, amely nem felel meg a valóságnak, ugyanis azt írja a beterjesztés, hogy február 22-én a közgyűlés elé terjesztettük a Nagymagyarország Emlékmű visszaállításának tervét, az építész műszaki leírását és az árazott költségvetését. Ez nem történt meg. A mai napig nem kapta meg egyébként a közgyűlés. Kérném ezt törölni, és kérném a kht. vezetőjét, hogy képviselőtagoknak ezt küldje meg pótlólag. Még egy kérésem volt, hogy a költségvetéssel kapcsolatban a Gazdálkodási Osztály vezetője egy pár mondatban tájékoztassa a közgyűlést a jelenlegi állapotról. Tehát azt kértem a polgármester úrtól, hogy a következő soros közgyűlésekre minden esetben szerepeljen a költségvetésről a tájékoztató.

    Tüttő István: Rendben van. A költségvetéssel kapcsolatban már válaszoltam, hogy természetesen ezzel foglalkozunk. A javasolt sor kihúzásra kerül, tehát én elfogadom a javaslatot, tehát kihúzzuk. És ezek után akkor rátérnénk a határozati javaslatokra.

    Tóth Zsuzsanna: Nem kaptam választ.

    Tüttő István: A Városvédő Egyesület, hogy politikai szervezet-e? Politikai szervezet nem kaphat támogatást. Megkérdezem, hogy politikai szervezet-e a Városvédő Egyesület? Zsoldos úr tudna rá válaszolni? Tóth Zsuzsanna képviselőnő kérdezte, hogy politikai szervezet-e a Városvédő Egyesület.

    Zsoldos Ferenc: Ha a politikát kizárólag az egyesülettel kapcsolatosan, a város díszítése, régi értékek helyreállítása, új értékek megteremtése tekintetében ezt politikának vesszük, akkor ilyen szempontból ezt vállaljuk. De hát ez végeredményben, mivel egyik párthoz sem tartozunk, egyik párthoz sem csatlakoztunk, annak ellenére sem, hogy a választások időszakában volt egy félreértés, tehát ilyen tekintetben én megnyugtatom képviselőasszonyt, hogy nem politikai ügyekkel foglalkozik a Városvédő Egyesület. Én azt hiszem, ezt tapasztalhatta is. Egyébként az indokolását vagy megjegyzését, nagyon finoman fogalmazva, rossz ízűnek tartom.

    Tarnóczky Attila: Nem szóltam volna, de most jeleznem kell, hogy 7. napirendi javaslat a Cserháti iskola felújításáról szól 6 millió Ft önkormányzati igénnyel, ezzel kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy a Gazdasági Bizottság ülésén jeleztem, hogy bár az előterjesztés szerint hitelfelvétel lenne a fedezete, én úgy gondolom, hogy az Iparcikkpiacnak az időnkénti, de amúgy rendszeres költöztetése egyik helyről a másikra, nem feltétlenül indokolt, még kevésbé indokolt saját véleményem szerint a Vásárcsarnok és a Plaza környékére telepíteni őket. Tehát ott is azt javasoltam, bár nem kértem róla szavazást, hogy ez legyen a fedezete. Ezt csak úgy előre jelezném, mert szeretném, hogyha a 7. ponthoz érve az Iparcikkpiac költöztetésének 10 millió Ft-jából még lenne valamennyi.

    Marton István: Én a 8. oldalon a 27. tételre nem kaptam választ. Nem is várok én ebben a pillanatba erre választ, viszont azt kérem, hogy a határozati javaslatok elfogadásánál, mármint hogy végrehajtása megtörtént, ez az utolsó, a 109/2001., ezt vegyük ki, és szeretném, hogyha ezt az Ügyrendi Bizottság elé ez odakerülne, hogy megnézhessük.

    Tüttő István: Rendben van, elfogadtam, kihúztuk. Szeretnék Röst úrnak egy-két mondattal az Ipari Park, Logisztikai Központtal kapcsolatos beterjesztésről szólni. Ez az úgynevezett kiegészítő anyag nem azért került ide, hogy valamilyen módon most megint, hirtelen olyan döntést hozzon az önkormányzat, amely előre nem látható következményekkel jár. Nem akarom túl mélyen részletezni. Önöket tájékoztatjuk ebben az anyagban arról, hogy hol tart a területvásárlás, és ebből az is kiderül, hogy elfogy az a pénz 2 percen belül, lehet, hogy már elfogyott, amelynek a kerete rendelkezésre állt az Ipari Park Fejlesztő Társaság részére. Ha most azt akarjuk, hogy rendelkezésre álljon a földterület, amely az Önök előtt látható táblázat alapján még hiányzik, akkor a korábbi közgyűlésen hozott határozatunkat eszerint kell módosítani, mert nem úgy gépelték le a határozatot, mint ahogy én annak idején elmondtam. Meg lehet nézni a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvben, amit én mondok, a határozat nem azt tartalmazza. Mert én pontosan ezt mondtam el, hogy biztosítani kell forráslehetőséget arra, hogy további földterületek megvásárlásának forrása is rendelkezésre álljon. Én most nem akarok számokat mondani, itt van Önök előtt. Tehát itt csak arról van szó, hogy biztosítani kell. Ha nem biztosítjuk, akkor ez a feladat nem oldható meg. Ha a feladat nem oldható meg, akkor, azt hiszem, nem kell mást mondanom, mint nem tudjuk megoldani az Ipari Parkkal kapcsolatos területbiztosítást. De azt hiszem, ez nem célunk, hanem éppen az, hogy zökkenőmentesen megoldjuk ezt a kérdést, hogy elindulhasson a teljes beruházás. Ezért szól így a határozat. Az más kérdés, amit Röst úr javasol, azzal egyetértek. Kell egy tájékoztató, hogy hol tartunk, de ez most kimondottan arra vonatkozik, hogy kérek én felhatalmazást, hogy ezt a kérdést a Gazdálkodási Osztállyal közösen meg tudjuk oldani, hogy az ügy rendben lehessen. Nem akarok részletekbe menni, úgy tűnik, hogy az ügy gördülékenyen megy. Csak most megálltunk, mert ebben a lépésben kell egy további feloldás.

    Kiss László: Tóth Zsuzsanna képviselőtársam által felvetett kérdéshez kapcsolódva szeretném jelezni, hogy valóban van itt bizonyos összeférhetetlenség a helyi politikában, tehát a várospolitikában résztvevő városszépítő egyesület, akinek ráhatása van bizonyos összegeknek az odaítélésre, és a városszépítő egyesület, mint az iparűzési adó bizonyos részére jogosultsággal rendelkező testület között. Én úgy vélem, az egyesületnek el kell döntenie, hogy akar-e élni ezzel az iparűzési adó lehetőséggel, akkor nem politizáljon, ha viszont politizál, akkor ne nyújtsa a kezét az iparűzési adó bizonyos részéért, hanem más forrásokból fedezze a célkitűzéseket.

    Zsoldos Ferenc: Hát mindenkinek joga van bármiről beszélni, bár úgy tudom, hogy a kérdések esetében nem szokás normális körülmények között kommentálni a válaszokat. Én nem kértem fel képviselőtársamat, hogy erre reagáljon. Nekünk nem kell semmit eldönteni. Azt a pénzt, amit a városra fordítottunk, azt maga az egyesület teremtette elő. Nem részletezem, hogy milyen eszközökkel. ……………. lehetőséget, legalábbis lehetőséget kapjon az egyesület arra, hogy a helytörténeti, honismereti anyagokat, és nem akarom felsorolni a további terveket, ami ugyancsak a gazdagítását, értékeinek növelését jelenti, ahhoz mindenféle pénzalapot össze tudjunk szedni, ami erre szükséges.

    Gyalókai Zoltán: A 26/2001. határozatra mivel, hogy nem kaptam kielégítő választ, kérem polgármestert, hogy határozati javaslatot első csomagjából emelje ki, és külön tegye fel szavazásra.

    Tüttő István: Melyik az?

    Gyalókai Zoltán: 26/2001. határozati javaslat, a Járgányjavítóval kapcsolatos dolgokra, mivel, hogy nem kaptam kielégítő választ, kérem, külön pontban szavaztassa meg a polgármester úr.

    Tüttő István: A vitát lezártam, akkor szavazzunk. Elfogadom azt a javaslatot, hogy a 109/2001-est azt most sztornózzuk, és akkor a 26/2001-et is kiemelve, azt kivéve szavazunk az 1-ről most.

     

    A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Akkor a 26/2001-re vonatkozóan megkérdezem Gyalókai Zoltán urat, hogy határozati javaslatot, hogy fogalmazzuk meg?

    Gyalókai Zoltán: Tehát tulajdonképpen arról van szó, hogy itt a Pénzügyi Bizottság vizsgálata alapján ebben a témában körülbelül 30, szerény becslések szerint is 30 millió Ft-ja van az önkormányzatnak. Szeretnénk ezt a témát minél előbb tisztázni, ezért kértünk januárban azt hiszem egy határozati intézkedést a polgármester úrtól, aminek a határideje március 31. volt, és polgármesteri tájékoztatóban látunk egy május 7-ei levelet, erre kérdeztem rá, hogy mi a késedelemnek az oka. Polgármester úr azt mondta, hogy erre a későbbiekben fog válaszolni. Tehát itt nem kért polgármester úr határidő módosítást, semmit, tehát erre szeretnék egy konkrét választ kapni, hogy mi okozta ezt a késedelmességet.

    Tüttő István: Jó, attól függetlenül felteszem szavazásra most a 26/2001-t, mert nem biztos, hogy mindenki így látja, ahogy Gyalókai úr. Kérem, szavazzunk róla.

     

    A közgyűlés 5 szavazattal, 16 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Kérem a 2-ről a szavazatukat.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: A 3. számú határozatról kérem a döntést.

     

    A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: A 4-esről kérem a döntést.

     

    A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Az 5. számúról kérem a döntést.

     

    A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: A 6. számú határozat.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 7-est.

     

    A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 8. számút, módosítással, én azzal egyetértettem. Így van, de arról is beszéltünk, hogy minek a terhére.

     

    A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 9-esről.

     

    A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 10-esről a döntést.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: 11. számúról a döntést. Itt egyben tettem fel – a., b., c. Jó, akkor vegyük úgy, hogy az “a”-ról döntünk, megismételjük. Rendben van, szavazzunk külön, vegyük úgy, hogy újra szavazunk. Félreértés volt. Tehát az “a”-ra kérem a szavazást. 11/a.

     

    A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 11/b-ről a szavazatokat.

     

    A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: És a “c”-ről kérem.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 12-esről a döntést.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 13-asról a döntést.

     

    A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: A 14-est azzal a kiegészítéssel, hogy a rendeletmódosítás következő ülésre behozva, és azzal együtt kérem a szavazatukat a 14-esről. Hatáskör átadás, ez csak egyszeri.

     

    A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 15-ösről a döntést.

     

    A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja.

     

    Tüttő István: Ezek utána a 17. számú, ami pótlólag kiadva, ez a Városvédő Egyesületre vonatkozó. A 16-ost a legvégén kell, mert ugye logikailag az jön a végére. Kérem, szavazzunk akkor az Önök előtt lévő 17-esről.

     

    A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 18-ast azzal a változtatással, hogy Csokonai 5. szám alatt a védőnőkkel megosztott használattal mondatrész kimarad.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Ezek után kérem az Ipari Park határozati javaslatáról a döntésüket.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Most kérem az eredeti 16-ost.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    136/2001.(V.29.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. a 379/2/1999.(XII.21.), a 363/20/2000.(X.10.), a 470/2/2000.(XI.28.), az 534/2/2000.(XII.19.), az 561/2/2000.(XII.19.), a 13/2001.(I.30.), a 37/2001.(II.27.), a 48/2001.(II.27.), az 54/2001.(III.6.), az 55/1,2,3./2001.(III.6.), az 57/2001.(III.6.), a 68/12,13,15/2001.(III.27.), a 69/2001.(III.27.), a 72/2001.(III.27.), a 73/1,3/2001.(III.27.), a 74/1,2/2001.(III.27.), a 75/2001.(III.27.), a 85/3/2001.(IV.3.), a 94/1/2001.(IV.3.), és a 96/15,18/2001.(IV.24.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja.
      2. a 26/2001.(I.30.) számú határozat végrehajtásáról szóló jelentést nem fogadja el.
      3. a 379/1999.(XII.21.) számú – a nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításának koncepciójára vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. szeptember 30-ig meghosszabbítja.
      4. a 470/2001.(XI.28.) számú – a hulladéklerakó beruházási programjára vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. szeptember 30-ig meghosszabbítja.
      5. a 126/2000.(IV.25.) számú - “Romlott Vár” műemlék védettségére vonatkozó - határozat végrehajtásának határidejét 2001. augusztus 31-ig meghosszabbítja.
      6. a 194/2000.(VI.6.) számú – Katonarét rendezési tervére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. szeptember 30-ig meghosszabbítja.
      7. a 437/2000.(X.10.) számú – víz és szennyvíz rekonstrukcióra vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. június 30-ig meghosszabbítja.
      8. az 543/2000.(XII.19.) számú – településfejlesztési koncepció kidolgozására vonatkozó – határozat végrehajtásnak határidejét 2001. szeptember 30-ig meghosszabbítja.
      9. az 56/2001.(III.6.) számú – 1-es számú választókerületben jelentkező gondok, problémák megoldására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. június 30-ig meghosszabbítja.
      10. kinyilvánítja azon szándékát, hogy a fogszabályozást – tanulmányi szerződés alapján – a 9-es számú fogorvosi körzeten belül kívánja megoldani, a feladat részleges bővítésével.
      11. Megbízza a polgármestert, hogy a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár felé a szükséges intézkedéseket tegye meg.

        Határidő: 2001. július 1.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      12. a kiskanizsai városrész kerékpárút hálózatba történő bekapcsolásához 1.500 eFt előirányzatot biztosít az Iparcikkpiac átköltöztetésére céltartalékba helyezett 10 millió Ft terhére.
      13. Felkéri a polgármestert, hogy a terv elkészítése érdekében a szükséges intézkedést tegye meg.

        Határidő: 2001. augusztus 31.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      14. egyetért a Vécsey Zsigmond Általános Iskola teljes tetőszerkezetének és teljes zárófödém cseréjéből, a hozzá kapcsolódó rekonstrukciós munkálatokból álló, az életveszélyessé vált iskolai tantermek kiváltását célzó céltámogatással megvalósuló 129.716 eFt összköltségű önkormányzati beruházással. A beruházás ezévi üteméhez a szükséges többletforrást – 24.929 eFt-ot - a hitelkeret növelésével az éves költségvetési rendeletében biztosítja a céltartalék egyidejű növelésével.
      15. Határidő - költségvetési rendelet módosítására: 2001. május 31.

        - beruházás megvalósítására: 2002. szeptember 1.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      16. mint a Csarnok Üzletház 64%-os tulajdonosa – a magántulajdonosok képviselőjének egyetértésével – a társasház kezelési feladatainak ellátásával határozatlan időtartamra – két hónapos felmondási idő kikötése mellett – az Ingatlankezelési Intézményt bízza meg.
      17. Határidő: 2001. május 31.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      1. megköszöni az oktatási-nevelési intézmények aktivitását és munkáját – kiemelten a legtöbb pályázatot benyújtó a Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola és a Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakképző Iskolának – a sikeres pályázatok elkészítésében. Egyben felkéri az intézményvezetőket, az aktuális pályázatok figyelemmel kísérésére és a pályázatokon való részvétel fontosságára, különösen a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola vezetését, akik a Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány e tanév ezen időszakáig egyetlen pályázatára sem nyújtották be igényüket. A szakmai feltételek megteremtése nemcsak az önkormányzatra, hanem az intézményre is ró kötelezettséget.
      2. Határidő: 2001. június 15.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      3. köszönetét fejezi ki a Zala Megyei Közoktatási Közalapítványnak áldozatos munkájáért és a kuratórium tagjainak eddigi tevékenységükért és a pályázatok korrekt elbírálásáért.
      4. Határidő: 2001. június 15.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      5. felkéri a polgármestert, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város által a Zala Megyei Közoktatási Közalapítványba delegált két kuratóriumi tag négy éves munkájának elismerésére anyagi támogatást nyújtson a polgármesteri keret terhére.

    Határidő: 2001. június 15.

    Felelős : Tüttő István polgármester

      1. a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által készíttetett “A régió nagyvárosaiban a tömegközlekedés prioritását biztosító intézkedési terv” alapján egyetért a város csatlakozásával az Alter Európa programhoz.
      2. Felkéri a polgármestert a csatlakozásáról szóló nyilatkozat aláírására és annak továbbítására.

        Határidő: 2001. június 11.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      3. a sikeres PHARE pályázat elkészítéséhez gratulál a résztvevő intézményeknek, szervezeteknek és kívánunk kitartást a lebonyolításhoz. A közgyűlés felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére.
      4. Határidő: 2001. június 30.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      5. felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy a gazdasági társaságok felügyelő bizottságainak munkájáról szóló beszámolót tárgyalja meg.
      6. A közgyűlés egyúttal felkéri a polgármestert, hogy a hatáskör átruházására vonatkozó rendeletmódosítást terjessze a testület elé.

        Határidő: beszámolók megtárgyalására 2001. június 30.

        Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

        Határidő: rendeletmódosítás beterjesztésére 2001. június 30.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      7. a 10/2001.(III.14.) számú rendeletében foglaltaknak megfelelően 1.500.000.-Ft működési célú támogatást biztosít a 74. SAT Eszperantó Világkongresszus szervezésére az Eszperantó Kanizsáért – Kanizsa a Eszperantóért Alapítvány részére.
      8. Határidő: 2001. június 15.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      9. a 46/1997. (XII. 9.) számú helyi iparűzési adóról szóló rendelet 8. §. (7) bekezdés alapján a Városvédő Egyesületet (Nagykanizsa, Erzsébet tér 8., adószám: 19267027-1-20, képviselője: Lovrencsics Lajos elnök) a támogatásra jogosultak közé sorolja.
      10. Felkéri a Városvédő Egyesület képviselőjét, hogy a szükséges dokumentumokat haladéktalanul csatolja be.

        Határidő: 2001. május 31.

        Felelős : Lovrencsics Lajos elnök

         

      11. a hallássérült gyermekek helybeni ellátására a Csokonai u. 5. szám alatt a helyiséget és a foglalkozásokhoz szükséges fejlesztő eszközöket biztosítja.
      12. Határidő: 2001. szeptember 1.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      13. felhatalmazza a polgármestert, hogy a 10/2001.(III.14.) számú költségvetési rendelet céltartalékában földterület vásárlásra meghatározott pénzösszeg felhasználása után a többször módosított 10/2000.(III.31.) számú vagyonrendelet 6. § (3) bekezdésben meghatározott paraméterek figyelembe vételével a még megszerzendő területeket is vásárolja meg.
      14. Határidő: folyamatos

        Felelős : Tüttő István polgármester

      15. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

    Felelős: Tüttő István polgármester

     

     

    1. Interpellációk, kérdések (írásban)

     

    Tüttő István: Balogh László úr kíván először kérdezni, parancsoljon.

    Balogh László: Először írásban szerettem volna interpellálni, de a Közigazgatási Osztály áldásos tevékenységének köszönhetően, merthogy sürgősséggel próbálnak meg intézkedni egy bizonyos körben, így most csak egy kérdésre telik, amelyben igazából nem a konkrétumokat szeretném felemlegetni, hanem az általános vonatkozásokat, tanulságokat. Konkrétan arról lenne szó egyébként, hogy a Kinizsi u. 79. szám alatt van egy olyan vendéglátó egység, ahol van presszó, bár és kerthelyiség, amely bizony a közellakóknak sok problémát okoz. Ezen kívül közlekedéstechnikai és forgalomtechnikai, és zöldterületi problémák is vannak. Ez ügyben aláírásgyűjtést is szerveztek a környékben lakók, amellyel megkerestek. Én ezt továbbítottam a Közigazgatási Osztályra. Ez remélhetőleg lép a közigazgatási eljárásban a maga útján, épp ezért én ezzel nem szeretnék foglalkozni, de ennek mentén felvetődött az a kérdés, amelynek szerintem városi szinten általános tanulságai lehetnek, hogy lakó-pihenő övezetben, vagy majdnem lakó-pihenő övezetben lehet-e éjjeli mulatóhely kerthelyiséggel, működhet-e? Én azért teszem fel ezt a kérdést, mert remélem, hogy a június végi közgyűlésen nem kell interpellálnom ebben az ügyben, és szeretném a minél lakosságbarátibb megoldást.

    Tóth László: Két kérdésem lesz. Az egyik, ami a kérdésemet indukálta a Kanizsa Újság május 10-ei számában megjelent scientológusok, szpicho-business-ei itt Kanizsán. Röviden idéznek: “az önkormányzati megrendelések mellett gátlástalanul az iskolákat és gyermekeket vették célba. Tanfolyamaikkal már jelen vannak az önkormányzati tulajdonú iskolákban”. Én úgy gondolom, hogy azon túlmenően, hogy Önök kiadtak egy közleményt, az önkormányzatnak mindenféle kapcsolatot meg kell szakítani azokkal a személyekkel, azokkal a vállalkozásokkal, amelyeket scientológusok által jegyzett személyek testesítenek meg, ugyanis kérem szépen, engedjenek meg egy rövid idézetet ………… egyik agymenéséből. Én, mint a káosz egyik kalmárja, az ő terminológiáját használva teszem föl majd a kérdésemet, ugyanis a káosz kalmárjai között scientológusok szerint a politikusok, a riporter, az orvos, a gyógyszergyáros, a militarista, a fegyvergyáros, a rendőrség, a temetkezési vállalkozó, hogy csak a listavezetőket említsem, kizárólag a veszélyes környezetből szedik meg magukat. Úgy gondolom, hogy akik ilyen nézeteket terjesztenek a városban, az én szememben, meg úgy gondolom, hogy önkormányzat szemében is persona non grata-nak kell, hogy tekintse ezek után a közgyűlés. A kérdésem arra vonatkozik, hogy van-e az iskolákban, az állami fenntartású iskolákban ilyen irányú megkeresés, jelenség? Kérném a következő közgyűlésre, az összes intézmény mutassa ki, hogy milyen nem államilag finanszírozott tanfolyamokat és egyéb előadásokat tartanak. Név, cím, időpont, tehát egy teljes kimutatást kérek. Ez lenne az egyik. A másik pedig: éppen egy éve, amikor Törőcsik Pál alpolgármester úr javaslatára rendkívüli közgyűlést kellett összehívni két adásvételi előszerződés témájában, miszerint úgy volt akkor beállítva, hogy azért kellett ezt a rendkívüli közgyűlést összehívni, mert amennyiben ezt a két adásvételi előszerződést a Logisztikai Központ területén található laktanyák területére vonatkozóan nem köti meg az önkormányzat, úgy az önkormányzat nem kapja meg alaktanyák területét. Na most ugye előttünk levő, ma kiosztott papírokból egyértelműen kiderül, hogy a kormány nem kívánja Nagykanizsa városának odaadni a laktanya területét. Arra lennék kíváncsi, ugye akkor szóvá tettem különféle pontjait ennek a zárt ülésen tartott szerződés tárgyalásának, hogy milyen jogi következményei lesznek ebben a vonatkozásban az aláírt adásvételi előszerződésnek, és milyen egyéni, személyi konzekvenciákat fog levonni az önkormányzat?

    Tüttő István: Nem kívánok ebbe mélyen belemenni. Az a szerződés arról szól, hogy amennyiben az önkormányzat tulajdonossá válik. Mivel ez az állapot nem áll fenn, tehát ez a szerződés semmilyen jogi következménnyel nem jár. A másik pedig, hogy azoknak a területen működő vállalkozásoknak van-e problémája, azt kimondottan az ÁPV Rt-vel kell rendezniük, hiszen tőlük vették bérbe, illetve át van cedálva már a szerződés a Honvédelmi Minisztériumtól. Ez az ügy kimondottan rajtunk kívül esik. Az más kérdés, amit Tóth úr mondott, hogy jobb lett volna, ha ez az ügy már ezekkel a laktanyákkal együtt kezelhető, de én még nem mondtam le ennek a reményéről, hiszen várjuk a válaszát éppen az ÁPV Rt-nek, mert az önkormányzat beadta azt a vásárlási szándékát, ami a mi számunkra az egyik járható út. A felvetést én csak így tudom most megválaszolni. Én nem látok most különösebb veszélyt abban a kérdésben, hogy van egy úgynevezett előszerződésünk. Az csak akkor érvényes, hogyha tulajdonossá váltunk.

    Kelemen Z. Pál: Két kérdést szeretnék feltenni. Az egyik, hogy meddig áznak még a katonák a kanizsai reptér buszvárójában, buszmegállójában? Ugyanis Nagykanizsán az utolsó katonai alakulat telephelye a kiskanizsai repülőtér. Mindnyájan tudjuk, hogy hol van az a buszmegálló, ahol ott szolgáló katonák leszállnak a buszról, és szolgálati helyükre mennek. Ezek a katonák többségben a keleti városrészben laktak, laknak, képviselői fogadóórámon kerestek meg, és azt kérik a várostól és természetesen a Volántól is, hogy ebben a buszmegállóban fedett, szélvédett várótermet létesítsünk. Utolsó katonák a városban, hírmagnak maradtak - megérdemlik. Télen, nyáron, hóban, melegben ott várakoznak. A második kérdésemnek az apropója, a kérdés így szól, hogy lehet-e adót szedni Nagykanizsa városnak a felhagyott laktanyák után? Mint köztudott Bercze István, IV. kerület, Újpest polgármestere perbe hívta a Honvédelmi Minisztériumot, ahol a laktanyák ugyanolyan állapotban vannak Újpesten, mint Nagykanizsán. Perbe hívta két okból, egyrészt ingatlan adó szempontjából, hiszen ezek a létesítmények felhagyott létesítmények, nem a honvédelem célját szolgálják, ezeket minél előbb valamiféle hasznos célra értékesíteni kellene, és úgy gondolta Bercze úr, hogyha ingatlanadót ró ki Újpest városrész, kerület a Honvédelmi Minisztériumra, akkor ezeknek a sorsa minél hamarabb elrendeződik. Újpest ugyanabban a helyzetben van, mint Nagykanizsa - nem kapta meg a honvédelmi létesítményeket. A másik, amiben Bercze István úr szintén perbe hívta a Honvédelmi Minisztériumot, a Honvédelmi Minisztérium felhagyott területein működő vállalkozások és gazdasági társaságok iparűzési adója. Az újpesti polgármester véleménye szerint ezeknek az ingatlanoknak ilyen célú hasznosítása törvénytelen, és az így befolyt bér egy részét, mint iparűzési adót az önkormányzatnak kellene fizetni. Bátorkodom fölhívni a nagykanizsai önkormányzat figyelmét arra, hogy ez egy lehetőség számunkra, hogy jelenlegi áldatlan állapot megoldódjon. Tehát mindenképpen meg kell kerestetni jogászokkal azt a formulát, hogy Nagykanizsa városa arra késztesse a Honvédelmi Minisztériumot, hogy ezeket a laktanyákat ne hagyja üresen, valamint arra késztesse a Honvédelmi Minisztériumot, hogy az ott működő vállalkozások után iparűzési adót fizessen Nagykanizsa városának.

    Tüttő István: Hát azok vállalkozók, akik ott dolgoznak, azok természetesen bejelentett vállalkozók. Mindig a székhely illetve hát a központ szerint. Jó, hát ezt meg fogjuk vizsgálni. Logikus a fölvetés, ráadásul már nem is honvédelemhez tartozik, hanem az ÁPV Rt-hez.

    Röst János: Tisztelettel megkérdezném polgármester urat, hogy jelenleg milyen szinten állnak a KÖGÁZ-zal a tárgyalások az Olajbányász stadion-sportcsarnok ügyében? Ugyanis úgy tudom, hogy a nyáron lenne lehetőség stadionfejlesztésre pályázati úton, és a ez feltétele neki, hogy tulajdonjogban legyen bejegyezve a város részéről a stadion.

    Tüttő István: A tárgyalások, meg kell, hogy mondjam, szüneteltek most. Éppen ma keresett engem a KÖGÁZ vezérigazgatója, és holnap egyeztetjük azt az időpontot, amikor újra találkozunk. Nem tudom, Marton úr tudtál vele találkozni? Mert megbeszéltük, és én azóta nem kaptam erről információt. Marton urat megkérem, mondja el. Marton úrral egyeztettem, hogyha mód van rá, akkor keresse meg.

    Marton István: Ehhez kiegészítésként annyi, hogy június 5-én, tehát ha jól emlékszem, jövő kedden ülünk le a KÖGÁZ-nak a gazdasági vezér-helyettesével, hogy megpróbáljuk ezt a leragadt ügyet egy picit előbbre vinni.

    Tüttő István: A részünkről az ajánlat ott van náluk, tehát a választ várjuk, hiszen arról van szó, hogy már két-három verzióban is kidolgoztuk, hogy mi az a cserealap, ami alapján mi el tudnánk fogadni egy tisztességes vételt, illetve hát valami cserét, kompenzációt.

    Dr. Csákai Iván: Az elmúlt időszakban többször kényszerültünk magára hagyni épületeket. Az önkormányzat jó döntése értelmében, mivel a szociális otthon és az öregek máshova kerültek, és a Szakosított Szociális Otthon más hova került, üresen ott maradtak épületek. Ezeknek az épületeknek őrzése megoldott-e? Szeretném tudni azt, hogy hogyan lehet az, hogy Lazsnaki Szociális Otthonban szerelvényeket szereltek le? Gyakorlatilag ugyanolyan helyzetbe fogunk kerülni, mint a laktanyákkal, hogyha nincs őrizve ez az objektum. Sokkal többe fog kerülni a felújítása, hogyha egy szétvert intézményt kell felújítani, vagy értékesítenünk kell, akkor sokkal olcsóbbért tudjuk. Kérem a választ. Ki felel azért, hogy nincs megfelelő őrzése az intézményeknek? Ez a három intézmény a szociális szférában a Kiskanizsai Gondozóház, a Szent Imre utca - őrzik-e - és a Lazsnaki Szociális Otthon.

    Tarnóczky Attila: A felsoroltakon túl is vannak megürült épületeink, egy részük védelem alatt, más részük védelem nélkül. Őrzés – a kérdés ilyen értelemben szónoki volt. Önök nagyon jól tudják, hogy a költségvetésben milyen jellegű tételek vannak - benn a válasz. A Lazsnaki Szociális Otthon és a Szent Imre úti Szociális Otthon esetében a csendes riasztási rendszerbe bekötése folyamatban van. A Templom téri volt Gondozóház esetében ezt nem mondhatom, mert az a főiskola kezelésébe át lett adva, tehát onnantól kezdve a főiskolának kell a védelmet biztosítani. Kínban vagyunk egyébként, hadd valljam be őszintén, forrás hiányában, némi szabályokat megszegve, az életveszélyes eseményeket elhárításra szánt alapból vagyunk kénytelenek elcsípegetni, mert más forrásunk nincs.

    Bicsák Miklós: Nagyon rövid kérdésem van. E héten is tapasztalták Kanizsa város a Kanizsa Áruház és főleg a Csengery utca sarok, áruház oldalán lévő gyalogjárdánál, hogy többször megállítják a lakosságot ilyen szimpatikus fiatalemberek. A kérdésem a következő, és ezt kéri a lakosság, hogy mutogat ilyen színes képeslapot a fiatalember, hogy valami alapítvány javára gyűjtögetnek, hogy a városnak tudomása van, engedéllyel tartózkodnak-e ezek a fiatalemberek a városban? De nem csak mostani, gyakori jelenség ez. Többször azon az oldalon, valami témával, hogy jogosan-e? Mert ha valóban nemes célért, akkor az ember igyekszik támogatni a lehetőségeinek megfelelően, nincs is ez ellen kifogása a polgároknak. De e héten már többször megállították a fiatalemberek a lakosságot.

    Tüttő István: Bemutatták a hivatalnak, hogy ők egy hivatalos szervezet. Tehát külön engedély nem kell, hogy képeslapot, gyermekek szívbetegek, vagy mi. Én is vettem egy adagot, nekem is megmutatta az engedélyt. Nehéz ezt a kérdést tényleg. Azt kell megnézned, hogy amit kaptál cserébe, az Neked megérte-e? Nem tudom, kaptál egy karton képeslapot. Nem kötelező adni. Erre nem tudok mást mondani, hogy mindenki maga dönti el, hogy ilyen szempontból szóba áll-e az ajánlattevővel.

    Dr. Baranyi Enikő: Köszönöm, és elnézést kérek, hogy az SZMSZ-től eltérő módom mégis szót kértem. E kérdésre válaszként, vagy tanácsként engedjék meg, hogy elmondjam, hogy az ilyen típusú gyűjtések célját meglátva én mégiscsak azt gondolom, hogy kívánatosabb és biztonságosabb a felhasználás módja, mert az 100%-ig arra a célra kerül majd felhasználásra, ha helyi intézmények alapítványát támogatják úgy a képviselőtársak, mint a város lakosai. Közelmúltban egy ilyen alapítványi gyűjtéssel kapcsolatosan az illető telefonálgatott, kérdeztem meg, hogy de hölgyem, ugyan mondja már meg, hogy hány százalék az Önök működési költsége és mennyi a begyűjtött összegből az intézménybe kerülő rész? Még csak a százalékot sem tudta, vagy nem akarta elmondani.

    Tüttő István: Azt hiszem, olyan tanácsot kaptunk, amit érdemes megtartani.

    Kiss László: Az elmúlt időszakban többször szerepelt előttünk az állattartásról szóló helyi rendelet, amelyet különböző kiegészítési igények miatt végül is nem fogadtunk el. Viszont fogadóóráimon gyakran kerestek meg választópolgárok olyan témákkal, amik az állattartással területére vonatkoznak, és ezért a kérdésem tulajdonképpen egy kérés. Az lenne a kérésem, hogy a közgyűlés záros határidőn belül térjen vissza erre a rendeletre, ennek az elfogadására, hogy minden szempontból kielégítő és hatályos rendeletek alapján lehessen ezeket a vitás kérdéseket megoldani. Tudom, hogy most is meg lehetne, de egy új rendelet lehet, hogy hosszabb távú megoldást nyújtana mindannyiunknak.

    Tüttő István: Hát addig a régi van érvényben, és annak is nagyon sok pontját sértik meg nap, mint nap. tehát van mit ellenőrizni.

    Dr. Gőgös Péter: Egy, az utolsó információim szerint folyamatban lévő bírósági ügyről, nevezetesen az Alfától-Omegáig ügyről szeretném kérdezni, hogy hol tart?

    Tüttő István: Hát nehezen tudok rá válaszolni. Nem, nem az a fő probléma, hanem folyamatban van. Egyetlen ügy nem zárult még le. Jelezni szeretném, hogy éppen csütörtökön, ezen a héten leszünk tanúként idézve az első számú, az első pontban meghatározott bírósági ügyben. Döntés még nem született.

    Zsoldos Ferenc: Valahogy mindannyiunk előtt emlékezetes és ismert esemény az, hogy a Polgármesteri Hivatalba telepített új és korszerű számítógépek és berendezések a telepítést követő napokon belül a hivatalból eltűntek, magyarán mondva ellopták. Hát a városban eléggé sokan érdeklődtek ………….….. felderítették-e a tettest, vagy tetteseket? Az okozott kárt a tettesek megtérítették-e? Milyen büntetést szabtak az elkövetőre vagy elkövetőkre? Hát ezekre a kérdésekre, mint ahogy a város lakói a közgyűlés tudósítása alapján értesültek ezekről a dolgokról, természetesen várják a választ, mert sem a hivatal részéről, sem a Kanizsa Újság tekintetében, se a Zalai Hírlapban erről a témáról egyetlen sor vagy egyetlen mondat sem jelent meg. Kérném a tájékoztatást.

    Tüttő István: Zsoldos úr, a válaszom a következő. A feljelentést megtettük, a vizsgálat folyik, eredményről nincs tudomásunk. A rendőrség azonnal értesít minket, ha eredményes a nyomozás. Ráadásul az is természetes, ha eredményes, akkor azonnal tájékoztatást is adunk, hiszen akkor már van miről beszélni. Olyan hírt kaptam én a nyomozórészlegtől, hogy megfelelő nyomon vannak, de hát részletekről ilyenkor nem adnak tájékoztatást, mert esetleg befolyásolhatja a nyomozás eredményét. Bízzunk abban, hogy a rendőreink megtalálják a tetteseket. Nem könnyű, hiszen ez egy olyan terület, ahol millió termékkel lehet találkozni. Más területre áttérve, reményeink szerint ebben a hónapban, vagy jövő hónap elejére beszerelésre kerülnek azok a riasztóberendezések, amelyek megakadályozhatják egy hasonló eseménynek a bekövetkeztét, illetve a tettenérés valószínűségét sokkal jobban megnövelik. Azt nem tudjuk eleve kijelenteni, hogy többet ilyen nem lesz, de megpróbáljuk megakadályozni.

    Több kérdésre jelentkező nem volt, ezért rátérnénk az interpellációkra.

    Bicsák Miklós: Szeretném szóban elmondani, és azért mert nagyon sürgős. A Nagykanizsa, Magyar utcai buszmegálló – nap, mint nap bejárok dolgozni és tapasztalom reggel és kora délután is –, ami a “lámpás” utcával kapcsolatban, a GE Hungary gyárához vezet fel, ott a távolsági buszok a műszakkezdés előtt megfelelő félórával vagy háromnegyed órával érkeznek, és nagyon-nagyon sok vidékről bejáró dolgozója leszáll a buszról, és nem az a gond, hogy leszáll, hanem az hogy közlekedésileg veszélyes. A kérésem az, és azért szóban interpellálok, hogy ezt kérném tiszteltettel, hogy oldja meg a város, és ez a GE-nál dolgozóknak a kérése is, hogy egy gyalogátkelőt létesítsenek, mivelhogy a busz előtt össze-vissza csoportosan közlekednek, és ez nagyon balesetveszélyes. Ez megy már évek óta. Már úgy emlékszem, hogy tavaly interpelláltam is ebben a kérdésben, de nem történt semmi. Kérném, szíveskedjen ebben tisztelt polgármester úr intézkedni, hogy egy gyalogátkelőt létesítsen a város oda, mert szükséges és valóban nagyon balesetveszélyes. Ezzel elősegítenénk a biztonságos közlekedést.

    Dr. Gőgös Péter: Egy korábbi interpellációmat szeretném aktualizálni, nevezetesen a kiskanizsai orvosi rendelők előtti gyalogátkelőhely kérdését. Nem írom le írásban, hiszen előkereshető az irattárból. Most kifejezetten a lakosság kérésére szeretném, ha megvizsgálnánk ennek a létesítési lehetőségét, ugyanis nem arra vagyok kíváncsi, hogy forgalomtechnikailag mennyire igényes vagy sem, ha gyalogosok, illetve a betegek ezt kérik a nehezített áthaladás miatt, akkor kérem ennek megvalósítását. Nem egy komoly összeg, úgyhogy igazán megtehető.

    Tüttő István: Mindkét felvetés olyan utak mentén helyezkedik el, mely nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik. Megkérjük az illetékes terület vezetőjét, hogy intézkedjen, próbálja elérni, hogy ezek az általunk jogosan kért dolgok rendeződjenek. Ennek az ügynek a kezelésére Gáspár urat felszólítjuk. Megkérdezem, hogy első körben így ez a válaszunk, hogy ez az intézkedés. Elfogadja-e Bicsák úr?

    Bicsák Miklós: Igen.

    Tüttő István: Elfogadja-e Gőgös úr?

    Dr. Gőgös Péter: Igen.

    Tüttő István: Mert akkor interpellációként most nem térünk vissza rá, hanem megadjuk a feladatot.

    Marton István: Interpelláció a szabadhegyi állattartó telepek megszüntetése tárgyában. Bizonyára mindenki előtt ismeretes az, hogy a szabadhegyi állattartó telepek milyen hatással vannak közvetlen környezetükre, hogyan befolyásolják a településrész képét, és nem utolsó sorban a városunkról, annak vezetőiről alkotott véleményt. A képviselőtestület 42/1995.(XII.20.) rendeletében döntött arról, hogy a Szabadhegyen lévő TSZ állattartó telepet a rendelet elfogadását követő három éves időtartamban meg kell szüntetni. Sajnos a rendelet végrehajtása a meghatározott határidőig, azaz 1998. december 31-ig nem történt meg, melynek indokaként több alkalommal a forráshiány lett megjelölve. Ez egy rövidebb ideig még elfogadható volt, de több mint öt év elteltével már biztosan nem. – Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az előbb említett határidő is két és fél esztendeje lejárt. – A határidő lejártát követően a Polgármesteri Hivatal több fordulóban egyeztetett a területen lévő két állattartó telephely felszámolásáról a tulajdonokat képviselő TSZ-szel és a telephelyeket üzemeltetőkkel. Ők hajlandóságot mutattak arra, hogy az állattartó telepeket megszüntessék. Erre vonatkozó feltételrendszerüket is ismertették. Érthetetlen számomra az, hogy a már ismert feltételek alapján elkészített megállapodás-tervezet miért nem került megtárgyalásra és döntésre a közgyűlés elé. Ez már csak azért is érdekes, mert a döntést régen meg kellett volna hozni, hogy annak költségvetésben történő szerepeltetése megtörténjen. Sajnálatos módon nem így történt, ezért az állattartó telepek felszámolásának konkrét időpontja továbbra sem ismert, a dinamikusan fejlődő városrész szégyenfoltja jelenleg beláthatatlan ideig tovább üzemel. – Magyarul, nincs kimondva a végső határidő, amelyben megszűnik a megfelelően előkészített egyezség alapján. – Mivel a kialakult helyzet konzerválása senkinek sem lehet célja, mielőbbi tényleges beavatkozás szükséges, melynek megtételéhez az anyagot a képviselőtestület elé kell terjeszteni döntésre. Tisztelettel felkérem a közgyűlést, hogy az ügy mielőbbi rendezéséhez szükséges döntés meghozatalához 2001. június 11-ig a 2001. június 26-i testületi ülésre az érintett szakbizottsággal készíttessen előterjesztést, azt tűzze napirendjére.

    Tüttő István: Jogos felvetés, bár Marton úr – úgy emlékszem – ott volt azon a tárgyaláson, amely éppen a szabadhegyi egyeztetésre vonatkozott, és ott súlyos összegeket emlegettek az ott állattartással foglalkozók. Én természetesen azt mondom, hogy nem az önkormányzatnak kell ezt felvállalni, hiszen mi annak idején, amikor megvásároltuk ezeket a területeket, akkor ilyen kikötést nem írtunk alá. Teljesen jogos Marton úr felvetése, meg fogjuk vizsgálni és a bizottság javaslata alapján a közgyűlés elé anyag készül. Én erre most ezt a választ tudom adni.

    Röst János: Nagykanizsa város területén évek óta megoldatlan probléma a közterületi játszóterek, sportpályák, sporteszközök felújítása, cseréje, korszerűsítése, illetve újak létrehozása. Nagyon sok családnak, főleg a kisgyerekeknek az egyetlen lehetősége a szabadban eltölthető pihenésre, szórakozásra, játszásra a játszóterek, sportpályák igénybevétele. Kiemelt problémát jelent a keleti lakótelep, ahol koncentráltan sokan élnek egy helyen. Ahhoz, hogy a kanizsaiak otthon érezzék magukat és az itt lakóknak a komfortérzése fokozódjon és jobb legyen, ahhoz városi összefogásra van szükség. Az önkormányzat ennek érdekében sokat tehet, hogyha vállalkozókkal, civilszervezetekkel együttműködve koordinálná ezeket a munkákat. Az Ifjúsági és Sportminisztérium kiírt pályázatot és ennek a lehetőségét igénybe véve úgyszintén lehetne fokozni azt az összeget, ami erre a célra felhasználható. Szeretném elmondani a Web-oldalnak a számát: www. ismjatszoter.hu, a határidő pedig június 29. a pályázatnak a lehetősége, és arra szeretném kérni a polgármester urat, hogy vagy a 26-i közgyűlésre vagy pedig a következő hétre a pályázati lehetőséget készítse elő, hogy mindenképpen beadhassuk erre az összegre a pályázatot. Én úgy gondolom, hogyha összefogás létrejön, akkor sokat tehetünk annak érdekében, hogy a kanizsaiak jobban érezzék magukat Nagykanizsán.

    Tarnóczky Attila: A pályázati kiírást ismerjük. Jelenleg 3 pályázat készül, nem játszóterekre vonatkozóan, hanem a minisztérium felhívásából kiválasztva a Kőrösi iskola tornaterem ügyét, a Péterfy iskola sportudvar ügyét, illetve a kiskanizsai iskola, Templom téri iskola sportudvar ügyét. Az illetékes osztály ígérete szerint május 31-ig ezek a pályázatok beadható állapotba kerülnek. Ugyanakkor tudok róla, mert megkerestek, hogy a VIA Kanizsa vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a Thury téren ugyanezen pályázatot felhasználva kialakításra kerülhessen és európai értelemben vett játszótér. Pontos adatot azért nem tudok mondani, mert a tervek olyan mértékig még nem készültek el, amiből kiderülne, hogy mi a sajáterő rész, amit biztosítanunk kell. Általában pedig minden pályázattal kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy a pályázat kiváló alkalom mondjuk állami pénzek vagy más jellegű pénzek begyűjtésére, feltéve, hogyha a sajáterőt hozzá tudjuk produkálni, és ez az alapkérdés. Az előbb említett esetekben ez lehetséges, más esetekben nem tudom, hogy a VIA Kanizsa keretében a játszótér felújítása mekkora összeg szerepel, azt tán fel lehetne használni pályázati források elnyerésére.

    Röst János: Köszönöm a választ Tarnóczky úrtól, de én úgy gondolom, hogy a Web-oldal tartalmaz más lehetőséget is, tehát konkrét játszóterek felújítását is lehetővé teszi. Az a kérésem, hogy vizsgáljuk meg még egyszer a lehetőségeiket.

    Tüttő István: Meg fogjuk vizsgálni. Ezek után felteszem a kérdést Bicsák úrnak először, hogy a korábban beadott interpellációra adott válaszunkat el tudja-e fogadni vagy sem?

    Bicsák Miklós: Igen, elfogadom.

    Tüttő István: Kiss László úrtól kérdezem, az interpellációra adott választ el tudja-e fogadni?

    Kiss László: Igen, polgármester úr, elfogadom.

    Tüttő István: Dr. Csákai Iván urat kérdezem.

    Dr. Csákai Iván: A választ elfogadom, és köszönöm az intézkedést. Tudtommal már a bontás megvan, tehát folyamatban van a bontás. A második oldallal kapcsolatban van azért észrevételem. Ez a válasz nem elégséges a patkányirtással kapcsolatban. Megmondom őszintén, hogy az, hogy lakossági bejelentésre kimennek, és ingyen irtják, ez nem irtás, hanem riasztja a patkányt, és a patkány máshova megy át. Nagykanizsán átfogóan kellene ezt kezelni. Tudom, hogy ez nagy pénzbe kerül, de az, hogy időnként egy-egy helyre lerakunk mérget, ez csak szemfényvesztés énszerintem ebben az esetben, de a választ így elfogadom, de vissza kellene a patkányirtásra térni majd a későbbiekben.

    Tüttő István: Én azt tanácsolom, hogy a következő költségvetésnél gondoljuk meg, hogy erre egyszer egy komolyabb összeget fordítunk. Azt a kérdést pedig, hogy folyamatosan azért a lehetőségekkel összhangban az irtásról gondoskodjunk, az meg természetes.

    Röst János urat kérdezem, hogy elfogadja-e a korábbi interpellációjára adott választ?

    Röst János: Köszönöm, a választ elfogadom, viszont volt egy jelzésem egy balesetveszélyes buszváróra, ez pedig a palini lakótelep bejárata - arra viszont kaptam ígéretet, hogy soron kívüli elvégzik a javítási munkákat.

     

    Szünet

     

     

    1. Javaslat oktatási-nevelési intézmények vezetőinek megbízására (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Városunkban a 2000/2001. tanévben két óvodavezetőnek, három általános iskola igazgatójának és a Nevelési Tanácsadó vezetői álláshely került meghirdetésre a 430/2000. számú közgyűlési határozat alapján. 6 pályázat érkezett. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság 2001. május 8-án tartott ülésén meghallgatta a pályázókat és meghozta döntését. Megkérdezem az elnök urat, hogy kíván-e szólni?

    Balogh László: Az OKSB minden pályázó esetében 10 igennel, egyhangúlag támogatta a pályázókat, a pályázatokat, mindannyiukat, így nem kívánnék külön-külön, részletekbe menően szólni az egyes pályázatokról, részint azért sem, mert a bizottsági ülésen tényleg részletekbe menően is megkérdeztük őket, így most nem emelnék ki újra részleteket. A szakmai meghallgatás megtörtént, kérem, ezt fogadják el. Elgondolkodtató azonban, hogy 6 × 1 pályázat érkezett a 6 helyre, hogy mindenhova csak egy-egy pályázat érkezett. Zárójelesen jegyezném meg és egy kicsit a nyilvánosság figyelmét is szeretném egy számszerű adatra ráirányítani, amely azonban, azt gondolom, hogy nincs egyértelmű összefüggésben ezzel a helyzettel. Egy tény – a vezetői pótlék mindenkinél 36.600 Ft bruttó. Viszont az is igaz, hogy mindenhova az eddigi vezető pályázott, így valószínű, hogy mégiscsak megvan az iskolavezetés diszkrét szépsége. Reméljük, a jövőben ezt többen felfedezik. Ennyit szerettem volna csak az OKSB nevében hozzáfűzni a napirendhez. Gondolom, hogy a pályázók esetleg még kívánnak mást is, illetve hát az OKSB-n kívüli közgyűlési tagok előtt nyitott a kérdésfeltevés lehetősége.

    Kelemen Z. Pál: Én is, képviselőcsoportom is észrevette, hogy mindenegyes esetben egy pályázó van, minden egyes állásra egy személy pályázott. Nyilvánvaló számunkra, hogy intézményvezetőnek lenni Kanizsán nem rózsaágy, nem jövedelmező munka, hanem felelősségteljes hivatás, ami sok robottal és stresszel jár, ezért képviselőcsoportom nevében hivatástudatukhoz gratulálok.

    Tüttő István: Úgy látom, külön észrevétel nincsen a képviselők részéről. Először döntést hoznánk a Kertvárosi Óvoda ügyében. Megkérdezem Hartainé Bobay Évát, hogy van-e esetleg olyasmi, amit szeretne velünk megosztani? Nincsen. Személyesen Hartainé Bobay Évához van-e kérdése a tisztelt közgyűlésnek? Úgy látom nincsen. Akkor én azt tanácsolom, hogy döntsünk is a kérdésben. A határozati javaslat a következő: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. törvényt, valamint a végrehajtásáról rendelkező többször módosított 138/1999. Korm. rendelet alapján 2001. augusztus 1. napjától 2006. július 31-ig, 5 tanévre intézményvezetői feladat ellátásával megbízza – amennyiben megbízza. Kérem, szavazzunk róla.

     

    A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy alapilletménye 76.900 Ft, összesen 113.500 Ft. Kérem, hogy döntsünk az illetményről is.

     

    A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Megkérdezem Önöket, hogy egyben feltehetem-e majd szavazásra, illetménnyel együtt? Jó.

    Vackor Óvodáról van szó. Polgár Péternét kérdezem, hogy van-e észrevétele, hozzátennivalója a pályázatához? Köszönjük, nincsen. Van-e kérdés a pályázóhoz? Úgy látom nincsen. Kérem, akkor döntsünk Polgár Péterné ügyében az illetményével együtt. Alapilletménye 86.700. Elhangzott az előbb az OKSB elnöke részéről, hogy mennyi a pótlék, az mindenki esetében 36.600 Ft, tehát 123.300 Ft illetményről van szó. Kérem a döntésüket.

     

    A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kiskanizsai Általános Iskola. Silló Zsolt urat kérdezem, van-e kiegészítenivalója? Köszönöm, nincsen. Van-e kérdés a pályázóhoz? Úgy látom, az sincsen. Kérem, döntsünk Silló Zsolt úr pályázatáról. 91.700 Ft, és 128.300 Ft összes illetményről van szó. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez bruttóban értendő. Kérem a döntésüket.

     

    A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola. Vizeli József urat kérdezem, van-e észrevétele, kiegészítenivalója? Nincsen. Van-e Önöknek kérdése? Úgy látom, az sincsen. Kérem, akkor döntsünk a pályázatról. 74.700 Ft és 111.300 Ft az összes illetmény bruttóban. Kérem a döntést.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Vécsey Zsigmond Általános Iskola. Benedek Miklós urat kérdezem, van-e kiegészítenivalója a pályázathoz? Nincsen. Kérdés a Vécsey Zsigmond Általános Iskola igazgatói pályázatra? Úgy látom nincsen. Kérem, döntsünk. 86.300 Ft és az összes 122.900 Ft illetmény bruttóban. Szavazunk.

     

    A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Nevelési Tanácsadó. Balassáné Tüske Ágnest kérdezem, hogy kíván-e hozzátenni a pályázatához? Köszönjük, nem kíván. Kérdés van-e? Úgy látom nincsen. 90.700 Ft – itt a vezetői pótlék 31.800, és 130.450 Ft bruttó összes illetmény a díj. Kérdés van?

    Dr. Baranyi Enikő: Szeretném kérdezni, a vezetői pótlék itt miért eltérő az előzőektől?

    Dr. Pintérné Grundmann Frida: Törvényi előírás a Kjt. értelmében, mert nem iskoláról, tehát nem oktatási intézményről van szó.

    Tüttő István: Tehát törvényi előírások szerint ez a megállapítható pótlék. Ennyit a törvényről. Kérem, akkor szavazzunk.

     

    A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem, hogy a 2. számú határozatról is döntsünk. Ez pedig a polgármesternek adja feladatul, hogy a megfelelő intézkedéseket tegye meg.

     

    A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    137/2001.(V.29.) számú határozat

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a végrehajtásáról rendelkező többször módosított 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet alapján 2001. augusztus 1. napjától 2006. július 31. napjáig – öt tanévre – intézményvezetői feladatok ellátásával megbízza:
      2. a. a KERTVÁROSI ÓVODÁBAN

        Hartainé Bobay Évát

        Alapilletménye: 76.900 Ft

        (szakmai szorzóval együtt)

        Vezetői pótlék: 36.600 Ft

        Összesen: 113.500 Ft

        Határidő: 2001. augusztus 1.

        Felelős : Tüttő István polgármester

         

        b. a VACKOR ÓVODÁBAN

        Polgár Péternét

        Alapilletménye: 86.700 Ft

        (szakmai szorzóval együtt)

        Vezetői pótlék: 36.600 Ft

        Összesen: 123.300 Ft

        Határidő: 2001. augusztus 1.

        Felelős : Tüttő István polgármester

        c. a KISKANIZSAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

        Silló Zsoltot

        Alapilletménye: 91.700 Ft

        (szakmai szorzóval együtt)

        Vezetői pótlék: 36.600 Ft

        Összesen: 128.300 Ft

        Határidő: 2001. augusztus 1.

        Felelős : Tüttő István polgármester

        d. a KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

        Vizeli Józsefet

        Alapilletménye: 74.700 Ft

        (szakmai szorzóval együtt)

        Vezetői pótlék: 36.600 Ft

        Összesen: 111.300 Ft

        Határidő: 2001. augusztus 1.

        Felelős : Tüttő István polgármester

        e. a VÉCSEY ZSIGMOND ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

        Benedek Miklóst

        Alapilletménye: 86.300 Ft

        (szakmai szorzóval együtt)

        Vezetői pótlék: 36.600 Ft

        Összesen: 122.900 Ft

        Határidő: 2001. augusztus 1.

        Felelős : Tüttő István polgármester

        f. a NEVELÉSI TANÁCSADÓBAN

        Balassáné Tüske Ágnest

        Alapilletménye: 90.700 Ft

        (szakmai szorzóval együtt)

        Vezetői pótlék: 31.800 Ft

        idegen nyelvtudási pótlék: 7.950 Ft

        Összesen: 130.450 Ft

        Határidő: 2001. augusztus 1.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a vezetői kinevezésekkel kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket tegye meg.

    Határidő: 2001. augusztus 1.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

     

    Tüttő István: Mindannyiunk nevében szeretettel gratulálunk a kedves pályázóknak, akik egyben elnyerték az önkormányzat bizalmát. Kívánunk jó erőt, egészséget, jó munkát, és valódi eredményeket mindannyiunk javára.

    A következő kérésem lenne. Igaz, hogy még az idő nem annyira előrehaladott, de a gazdasági társaságok megtárgyalását mindenképp kérem, hiszen a cégbíróságoknak be kell nyújtani még ebben a hónapban a megfelelő dokumentumokat, tehát ezért szükséges. A másik pedig, ha nincsen ellenükre, és megérkeztek az ERSTE Bank képviselői, akiket szeretettel köszöntünk, azt kérem, hogy vegyük Őket előre, hogy ne kelljen nekik végighallgatni a többi napirendet. Kérem, szavazzunk arról, hogy az ERSTE Bank tájékoztatóját, a 11. számú napirendet tárgyaljuk meg. Kérem a szavazatukat.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

     

     

    1. Tájékoztató az önkormányzat és az ERSTE Bank kapcsolatáról (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Önök előtt van az írásos előterjesztés. Röviden annyit, 1999-ben döntött az önkormányzat úgy, hogy pályázat ír ki számlavezetés kapcsán. A pályázat győztese az ERSTE Bank lett. Az ERSTE Bank az elmúlt másfél-két évben végzett munkáját értékeltük, nem önértékelésről van szó, hanem az önkormányzat részéről történt értékelés. Az értékelés summája Önök előtt van. Meg kellett állapítanunk, és ezt örömmel tettük, hogy zökkenőmentesen állt át a bank az önkormányzat számlakezelésére, támogatja a várost egyéb területeken is, és a különböző egyeztetéseken, a vezetőkkel való találkozásokon mindig sikerült olyan megállapodásokat kötni, amely a város érdekeit is szolgálta. Nemrég találkoztunk éppen a dunántúli területi vezetővel, akivel megbeszéltük azokat a problémákat is, amelyek a jövőre esetleg kölcsönös előnyök alapján inkább a munkavégzést könnyítő vagy azt javító kérdéseket is megbeszéltünk. Minden esetben pozitív és nagyon gyors reagálásban volt részünk. Én úgy gondolom, hogy a határozati javaslat, amely azon kívül, hogy tudomásul veszi az önkormányzat a beszámolót és konstatálja az együttműködés megfelelő szintjét …………… egy cég számára nem közömbös, hogy milyen hosszú távon tud együttműködni a partnerével, és amennyiben a bizalmunkat élvezi, akkor egy évre erősítsük még meg ezt a kapcsolatot, hogy a biztonságot is növeljük, és egyben jelzést is adjunk, hogy az eddigi munkával megvagyunk elégedve. Természetesen hosszabb távra nem javaslom, mert az önkormányzat érdeke az is, hogy pályázatot írjon ki, mert őszintén megmondom, hogy a pályázatokon mindig sikerült olyan előnyöket elérnünk, amely számunkra elkerülhetetlenül fontos. Ezek nem azt jelentik, hogy zsaroljuk a tisztelt ügyfelünket, hanem inkább arra ösztönözzük, hogy kölcsönösen megtaláljuk azokat a pontokat, amely a további együttműködés feltételeit biztosítják.

    Marton István: Magam részéről, amit polgármester úr mondott, annak az első részével maradéktalanul egyetértek. Ezt mondom úgy is, mint egykori Pénzügyi bizottsági elnök, hiszen jól ismerem az előző önkormányzatoknak a számlavezetéssel kapcsolatos gondjait, és nagyon örülök neki, hogy az elmúlt másfél-két évben ezek gondok gyakorlatilag megszűntek, ahogy ez az anyag ezt részletesen taglalja. Na most, hogy ezzel az anyaggal én mégsem vagyok elégedett, annak két oka van, és tulajdonképpen mind a kettő az utolsó oldalon lelhető fel. Az egyik az V. fejezet összegzés című rovatában, amelynek a második bekezdése azt mondja, hogy a kondíciók tekintetében számszerűsíthető az önkormányzat banki költségeinek csökkenése a korábbi számlavezető hitelintézet feltételeihez képest. Hátha számszerűsíthető, akkor úgy hozzávetőleg nem ártott volna számszerűsíteni, hiszen nem olyan nagy intervallumot kellett volna áttekinteni, hogy minden olyan képviselőtársamnak, aki nem pénzügyi, gazdasági szakember, legyen fogalma arról, hogy ez azokon az előnyökön kívül, amit polgármester úr említett és hála isten nem részletezett, konkrétan még mit hozott a városnak. Tehát ezt hiányolom. A másik pedig a határozati javaslatban keresendő. Nevezetesen ellentétben azzal, amit polgármester úr mondott, én nagyon óvnám ezt a testületet attól, hogy jövő ilyenkor számlavezetői pályáztatást írjon ki, amikor már mindenféle aktuális éves politikai hatások fogják érni ezt a testületet a tavaszitól az őszi önkormányzati választásokig. De nem is szokásos, mert egy évre még soha nem kötött az önkormányzat számlavezetést, az előzőnél is két év volt, meg majd újból két év. Tehát az a javaslatom, hogy két évre hosszabbítsuk meg, és addigra az új, a negyedik közgyűlés már egy fél éve körülbelül funkcionál fog, körülbelül már megismeri a viszonyokat, és bízzuk rájuk, hogy ezt az utódtestület döntse el, hogy akar-e változtatni, tehát ír ki egy pályázatot? Mert azért négy év után szerintem is körülbelül már aktuális, még akkor is, ha éppen az nyeri meg, aki korábban vezette. De én mindenkit attól óvnék, hogy egy év legyen, és ezért azt kérem, hogy először a keményebbről, tehát az én két éves javaslatomról szavazzon majd a testület.

    Tüttő István: Én, mint előterjesztő elfogadom Marton úr javaslatát. Nem gondoltam át, hogy jövőre választás lesz, én a kontinuitásban gondolkodtam.

    Dr. Horváth György: A beszámolóval kapcsolatban olyan kérdésem van, hogy kerül-e többletköltségbe, illetve mennyibe az az összeg, ha valaki nem az ERSTE Banknál tartja a pénzét, tehát mondjuk az OTP-ben? Emlékeztetném tisztelt képviselőtársaimat, erről akkoriban is vita folyt. Itt az összegezésben, a második szakaszban van egy pozitív megállapítás. Most én arra lennék kíváncsi, hogy ez a pozitív megállapítás egyáltalán összhangban van-e a ráfordítással?

    Tarnóczky Attila: Polgármester úr visszavonta a javaslatát, bár én szívesen megszavaztam volna. Úgy gondolom ugyanis, hogy az egy éves megbízás nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem követi egy újabb egy éves megbízás, és bizonyos okokból ezt a minimális bizonytalanságot én bizony fenntartanám.

    Böröcz Zoltán: Sajnálom, hogy a Pénzügyi Bizottságnak nem volt módjában tárgyalni, illetve nem kapta meg ezt az előterjesztést, ezt a tájékoztatót. Nyilván egy-két hasznos gondolatot megfogalmazhattunk volna mi is vele kapcsolatban, különösen azért, mert talán a legilletékesebb bizottság ebben a kérdésben. A tájékoztatást, magát én elfogadom, én azt mondom, a határozati javaslat is elfogadható, hiszen tudomásul vesszük tulajdonképpen a tájékoztatást. De azért hadd hívjam fel egy-két apróságra a figyelmet, amik azért úgy szembeötlők. Az első oldalon, mindjárt az előzmények között egy érdekes mondat olvasható, amit nem igazából tudok hova tenni, de elképzelhető, hogy csak stilisztikailag nem megfelelő a fogalmazás – ami azt írja, hogy az ERSTE Bank Hungary Rt. pályázatának benyújtását megelőzően a város vezetőivel többszöri személyes egyeztetésre, tárgyalásra és kölcsönös tájékoztatásra, valamint a bankot bemutató prezentációra került sor. Érdekes ezt megtudnom közel kettő évvel a pályázatás után, ami egy közbeszerzési eljárás volt, ahol elvileg egyenlő feltételeket biztosítottunk azok számára, akik részt vettek a pályázaton, és én akkor úgy tudtam, mint a Pénzügyi Bizottság elnöke, és mint az elbíráló bizottság egyik tagja, hogy első alkalommal velünk találkoznak a pályázó bankok képviselői és vezetői, és most utólag leírják, hogy előzetesen személyes megbeszélésekre, prezentációra került sor. Két év távlatából a probléma talán nem jelentős, nem tűnik jelentősnek. Én semmiképp nem írtam volna le, ha történt ilyen. Ha viszont történt ilyen, akkor most megkérdezem a polgármester urat vagy a helyetteseit, hogy hogyan történik egy ilyen közbeszerzési pályáztatás során egy előzetes vezetői megbeszélés és egyeztetés? Aztán van nekem egyéb ilyen apróságom is még ebben az anyagban. Érdekes az a mondat is, ami a IV. fejezetben egyebek között jegyezzük meg, miszerint 2000. májusában Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Gazdálkodási Osztálya rendezte meg a megyei jogú városok pénzügyi vezetői részére megtartott konferenciát. Egyébként szép és dicséretes, semmi baj vele. A bank ennek szervezésében szakmai feladatot vállalt, amit egyébként meg is köszönhetünk. Az ERSTE Bank felkérésének eleget téve a közel 20 résztvevő szakember részére előadást tartottak a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal szakemberei. Tetszik érteni? 20 pénzügyi szakember, megyei jogú városok pénzügyi vezetői egy konferenciát tartanak, és az ERSTE Bank felkérésének eleget téve vettek részt a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal szakemberei. Tessék mondani, nem természetes az, hogy 20 megyei jogú város pénzügyi vezetője felkéri a BM-et, aki egyébként is felettes szerve, hogy megfelelő szakemberekkel tájékoztatást adjon, ehhez az ERSTE Bank közbenjárása kell? Szóval vannak ám itt olyan elszólások, amiket nem tudok hova tenni. Lehet, hogy nem elszólások, lehet, hogy én csak egy rossz olvasatát látom a dolognak, de lehet, hogy csak stilisztikai problémák, de problémák. Aztán az egyebekben, szintén a IV. fejezetben érdekes az a megjegyzés, hogy az ERSTE Bank Hungary Rt., mint tudjuk egyébként és annak idején tisztességgel meg is köszöntük, hogy a város közcélú feladatainak ellátását segítendő és támogatandó, 1999. decemberében, majd 2000. októberében 10-10 millió Ft – mint emlékszünk rá – átutalást eszközölt. Ez nagyon jó. Azt szeretném, hogyha majd emlékeznénk arra, hogy annak idején, a pályáztatás utáni megbeszéléseken valóban szó volt erről a támogatásról és ezt az ERSTE Bank tartósan vállalta be. Kérdezem, hogy ezt a tartós vállalást Önök hogyan értelmezik? Nem az ERSTE Bankot kérdezem. Önök hogy értelmezték ezt akkor, hogy ez egyszer, s mindenkorra vége, vagy továbbra is szívesen fogadnánk ilyen támogatást? És egyetlen megjegyzést, és Marton Pista képviselőtársamat kérem, hogy ne sértődjön meg érte. Ilyen fajta prejudikáció, amit végül is úgy fogalmaztál meg, hogy nem lenne indokolt valóban egy ilyen választások előtti, közti helyzetben esetleg pályáztatni – nem lenne szerencsés, így van – én azt gondolom, hogy ezt a megjegyzést felejtsük el. Én azt gondolom, hogyha lejárt a szerződött idő, akkor a megfelelő bizottságok és az önkormányzati testület majd dönt arról, hogy mi a szerencsés, mi nem.

    Cserti Tibor: Én is abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy az előkészítés időszakában a Gazdasági Bizottság tagjaként találkozhattam a pályázatokkal, és egy sommázott vélemény mindenféleképpen, azt hiszem, kialakulhat bennünk, és ennek én szeretnék hangot adni. Úgy érzem, hogy maga a pályáztatás mindenféleképpen indokolt volt, eredményes volt, és akkor nagyon sok aggály is felmerült, hogy igen, nagyon szép kondíciókat adott a nyertes pályázó, és a kondíciók mellett egyéb sor tényező is jelentkezett, pozitívan a mérleg nyelvét elmozdítva – de, hogy ezeknek a vállalásainak eleget tud-e tenni. Én úgy érzem, most egy ciklust lezárva, gyakorlatilag az ERSTE Bank a vállalásait, legalábbis, ami papíron és írásban elhangzott, általam is megismerésre került és a bizottságok által, azt teljesítette. Ezt egyszer, azt hiszem, indokolt rögzíteni. Ha úgy tetszik, akkor ebből a szempontból mindenféleképpen köszönet is illeti a bank által nyújtott szolgáltatásokért. A beszámolót korrektnek tartom a magam részéről. Nemcsak az eredményeket sorolja fel, hanem rávilágít, ha picit halványan is egyébként, azokra az átmeneti problémákra, amik egyébként egy ilyen számítástechnika által vezérelt bonyolult világban időnként természetes, de ennek a feloldása is csak fokozott odafigyelés mellett történhet meg. S ebből a szempontból, azt hiszem, hogy a város jó referenciamunka is volt a bank számára, olyan referenciamunka, amelynek alapján üzleti érdekeiket is nyilvánvalóan méltán szolgálhatta. Azokat az aggályokat, ahogy egy piacszerzés történhet, Böröcz Zoltán kollégánk szépen elmondta, hogy kivel tárgyalt, mikor tárgyalt, akkor is tudtuk egyébként, csak nem volt publikus. Hát én se írtam volna le ezt az anyagban. És hogy Böröcz Zoltán ezt a magas labdát lecsapta okkal-joggal, hát szíve joga – értelemszerűen ezt meg kell szívlelni ebből a szempontból. Én arra a tényezőre szeretném felhívni a figyelmet, ami a kérdésoldalról megfogalmazódott, hogy igen, egy tartós kapcsolat akkor tartós vállalások mellett született meg és úgy záródik a beszámoló, hogy ezen túlmenően a város egyéb jellegű közcélú feladatainak ellátásához a bank anyagi támogatásokat is biztosított, és én úgy gondolom, a jövőben is biztosít, tehát e korrekt együttműködés keretében. Ha esetleg hallhatnánk erről a további támogatási rendszerről, én a magam részéről jó néven venném. Az pedig – és ezzel zárnám a mondanivalómat –, ha valamit kőkemény szakmai, pénzügyi kérdésnek tartok, akkor egy bankszámlavezetői pozíciót igen. Tehát ha rögzítettük, hogy anyagilag, technikailag és személyileg a bank a vállalását teljesítette és ebből a városnak előnye származott, akkor ez így rögzüljön bennünk, és én teljesen politikamentes intézményi szolgáltatásnak tartom a pénzintézet ezen szolgáltatását, és nem szeretném, hogyha bármi ilyen választási ciklushoz kötődő, esetleg ahhoz igazodó ilyen, nem is tudom milyen szempontrendszer vezérelné a bank kiválasztását. Én a magam részéről tovább is elmennék. Hogyha egy bankkal kapcsolatos szolgáltatásainkat mi magunk jól értékeljük, megtaláltuk a számításainkat, akkor, ha például pályáztatunk is, akkor azonos feltételek esetén én például továbbra is labdába rúgatnám, favorizálnám. Tehát ez már olyan kérdés, amiről nem szól ez a beszámoló, nem is szólhat értelemszerűen, mert egy átmeneti időszak beszámolója van, de én a magam részéről itt most ennek is szeretnék hangot adni, amennyiben továbbra is a vállalása azon részét, amelyre én is céloztam, azt a bank ……

    Tüttő István: Szeretnék annyit válaszolni Böröcz úr felvetésére, ez a mondat helyen úgy szól: a pályázatának benyújtását megelőzően többek között az ERSTE Bank Hungary Rt. is a város vezetőivel többször is személyes egyeztetésre és a bankot bemutató prezentáció került sor. Hiszen nemcsak az ERSTE Bank mutatkozott be és évente tapasztalható, hogy minden bank igyekszik a városban bemutató tartani. Ez a fogalmazás ennyiből nem pontos, azért fogalmazódott így, mert ez az ERSTE Bankról szól, de az “is” szó oda kell, hogy tartozzon.

    Kelemen Z. Pál: Polgármester úr első hevületében, erős felindultságában magáévá tette Marton István logikusnak látszó javaslatát a két évről. Ehhez képest Tarnóczky képviselőtársam a korábbi egy évet támogatva szólt. Tekinthetem-e Tarnóczky képviselőtársam mondandóját módosító indítványnak a polgármester úr álláspontjához képest? Ha erre a kérdésre választ, akkor tudom folytatni.

    Tarnóczky Attila: Tekinthetem-e képviselő felszólalását módosító indítványnak? Én szívesen felvállalom, Ön is felvállalhatja, úgyhogy ne tologassuk ezt a dolgot egymásra.

    Kelemen Z. Pál: Akkor befejezném a mondandómat, éppen a felmerült körülmények miatt a korábbi egy évet hagynám helyben és ebben a tekintetben majd szavazást kérnék.

    Dr. Fodor Csaba: Van előttünk egy írásos előterjesztés, aminek a határozati javaslatával, az írásos formában egyet is tudok érteni. A szóban elhangzott kiegészítés, miszerint hosszabbítsunk, vagy ne hosszabbítsunk, azt gondolom, nem célszerű, ha ilyen ad hoc módon döntünk ebben a kérdésben. Én pontosan nem emlékszem a két esztendővel ezelőtti pályázati kiírási anyagra, hogy szólt, hány évre szólt, mi volt abban. Azt hiszem, hogy ez a hosszabbítás vagy nem hosszabbítás kérdése megér egy önálló misét, tehát szeretném, ha a Pénzügyi Bizottság, a Gazdasági Bizottság erről állást foglalna és a júniusi rendes közgyűlésre, ha polgármester úr komolyan gondolja, terjessze elő a bizottsági véleményekkel. De én most jó szívvel nem tudnám szavamat adni sem az igenre, sem a nemre. Azt hiszem, hogy valóban olyan fontos kérdésről van szó, ami egymondatos előterjesztés okán talán nem célszerű, ha ma döntésre kerül.

    Kelemen Z. Pál: Arra kérném a tisztelt polgármester urat, hogy a határozati javaslatot az eredeti formájában tegye fel mindenfajta kiegészítés és módosítás nélkül, és erről szavazzunk.

    Dr. Baranyi Enikő: Az a ritka pillanat van, amikor Kelemen Z. Pál képviselőtársamat figyelmeztetnem kell, hogy SZMSZ ellenes az, amit mondott. Elhangzott egy javaslat, amivel kapcsolatban szavaznunk kell.

    Tüttő István: Úgy látom, nincs több észrevétel, a vitát lezárom. Szavazunk. Először a módosító indítványról szavazunk. A módosító indítvány pedig úgy szólt, hogy két évre hosszabbítsuk meg – Marton úr javaslata alapján. Kérem erről a döntést. Ez egy új határozati javaslat.

    Kelemen Z. Pál: Miután polgármester úr elfogadta Marton István javaslatát, ettől a pillanattól fogva ez lett a határozati javaslat. Ehhez képest elhangzott egy egyéb. Az a módosító indítvány. Aki ismeri az SZMSZ-t, az tudja, hogy ez így van.

    Tüttő István: Jó, akkor azt szavaztatom meg először. Én visszavonom a magam részéről, de Marton úr fenntartja, hiszen én csak egyetértettem vele.

    Marton István: Módosító javaslatom elhangzott. Kérem, hogy erről szavazzunk, hogy két évre pályáztatás nélkül hosszabbítsuk.

    Tüttő István: Én most nem nyilatkozom. Kérem, szavazzunk. Aki igent nyom, egyetért azzal, hogy két évre meghosszabbítjuk.

     

    A közgyűlés 8 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Dr. Fodor Csaba: Én azt mondtam, hogy bizottsági javaslatok alapján jöjjön ide vissza ez az ügy.

    Tüttő István: Kérem, szavazzunk arról, hogy bizottság megtárgyalja, és javaslatot tesz. És lehet, hogy azt fogja javasolni, hogy két évre meghosszabbítjuk, ez nincs kizárva.

     

    A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Akkor döntsünk az eredeti határozati javaslatról.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

     

    138/2001.(V.29.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és az ERSTE Bank kapcsolatáról szóló tájékoztatást tudomásul veszi.
      2. felkéri a polgármestert, hogy az önkormányzat és az ERSTE Bank között a számlavezetésre létrejött megállapodás esetleges meghosszabbítására vonatkozó javaslatot – a Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság állásfoglalását követően – terjessze a testület elé.

    Határidő: 2001. június 26.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Tüttő István: Az a javaslat hangzott el, hogy a 8-sal folytassuk. Akkor kérnék erről szavazást.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

     

     

    1. Javaslat a 2001. július 1-től esedékes lakbéremelésre (írásban)

    Előadó: Kámán László IKI vezető

     

    Tüttő István: Megkérdezem az igazgató urat, hogy van-e kiegészítenivalója?

    Kámán László: Az Ingatlankezelési Intézmény 5 variációs lakbéremelésre tett javaslatot a közgyűlésnek – A-B-C1-C2 és D variációkat. Az A, B, C1, C2 variációk elfogadása esetén a D variáció miatt a határozati javaslatot is el kell fogadnia a közgyűlésnek, magyarul vissza kell vonni azt a közgyűlési határozatot, amit a városi koncepcióban Önök elfogadtak. A Szociális és Egészségügyi Bizottság az “A” változatot tartotta célszerűnek elfogadásra, a Gazdasági Bizottság a “C2” változatot, vagyis azt, hogy a lakbérek emelése városi szinten átlagosan 29,8%-ban valósuljon, belvárosi övezetben plusz 20%-kal, városi övezetben 22,9%-kal és a peremterületen pedig ne történjen lakbéremelés.

    Tüttő István: Szeretném hozzátenni, hogy nem határozati javaslatot kell hoznunk, hanem rendeleti javaslatot, amely a 8. számú melléklet alapján fog megtörténni annak függvényében, hogy melyik változatot választja a testület. Majd értelemszerűen, az is majd a 8. számú melléklet része lesz. És nem visszavonjuk, hanem hatályon kívül helyezzük a döntésünket.

    Dr. Fodor Csaba: Valóban, amit az igazgató úr mondott, a Gazdasági Bizottság többségi döntése úgy alakult, de a rend kedvéért meg kell jegyeznem, nem egyhangú volt, de még nem is a nagyon jelentős többségi vélemény. Többféle szavazatot kapott az Egészségügyi Bizottság javaslata, kapott másfajta variáció is szavazatot. Valóban a többség a “C2”-s, viszonylag a radikális emelés mellett volt. Én azt gondolom, a lakbérnek egyik fontos eleme persze az, hogy a lakással gazdálkodó, kvázi tulajdonos IKI bevételeit kb. olyan szinten határozza meg összességében, amekkora összeget ők erre a lakásállományra fordítanak, illetőleg amennyibe kerül. Hát egyik emelési variációval sem érnék szinte el ezt az összeget – ha jól emlékszem, 40 milliós körüli hiány mutatkozik. Ezt tudomásul kell vennünk. A lakbérnek az egyik szerepe ez. A másik szerepe az - és ez már az én véleményem -, hogy talán célszerűbb lenne átgondolni mondjuk a belvárosi övezetben a komfort nélküli és szükséglakások kérdését. Elviselhető-e – szerintem nem, de kényszerűségből bizonyára egy darabig igen, de nagyon rövid ideig –, hogy Nagykanizsa belvárosában komfort nélküli és szükséglakások legyenek? Azt gondolom, hogy itt kellene jelentősen megemelni ezeknek a lakásoknak a lakbérét. Nem azért, mert ezek olyan szolgáltatást nyújtanak, ami arányos lenne a lakbérfizetés mértékével, bár ezt az arányt nagyon nehéz lenne kiszámítani és kimutatni, hanem mindenképpen azért, mert egyfajta törekvés elindult a városban, vagyis az önkormányzat részéről, ugye Ligetvárosban építünk már most szociális bérlakást és a tervek szerint még pályázni kívánunk kormányzati pénzekre és folytatnánk ugyanezeket a munkálatokat, ugyanazon a területen - tehát nagyon idézőjelben mondom, de valahogy a lakbér oldaláról is rákényszeríteni azokat a lakókat, akik a belvárosban komfort nélkül és szükséglakásokban laknak, hogy fogadják el az IKI által esetleg felajánlott magasabb komfortfokozatú, de nem a belvárosban lévő lakásokat is. Nem hiszem, hogy megengedhetjük magunknak azt, hogy ilyen típusú lakások a belvárosban hosszú távon fennmaradjanak. Tehát a lakbéremelésnek és a lakbérmérték megállapításának szerintem valami ilyesmit is tükrözni kellene.

    Tarnóczky Attila: Az előterjesztés arról szól, hogy 5 év alatt kellene elérni az önköltséges állapotot, tehát hogy a befizetett lakbérek nagyjából fedezzék a költségeket. Ehhez a számítások szerint most 29,8%-os lakbéremelés kell. Nem kis szám ez, de azt hiszem, hogy az első igény megalapozott, tehát a lakás árának valóban tükrözni kell azt, hogy mibe kerül a fenntartása. Ugyanakkor hozzátenném, hogy itt a különböző változatok, amely ehhez a 29,8%-hoz képest plusz 10, plusz 20%-kal megemelik a belvárosi lakásoknak a béreit, azok olyan alapon számomra nem nagyon elfogadhatók, hogy akkor azért már az eredeti célkitűzésen túljutottunk. Ez városi szinten nem 29,8%-os lakbéremelés, hanem annál nagyobb. Én megkértem az IKI-t, hogy dolgozzon ki egy nekem szimpatikus változatot az adataival. Kiosztottam Önöknek, “E1”, 10. számú melléklet felirattal az asztalokon megtalálják. Ez azt jelentené, hogyha Önök úgy döntenek, hogy a belvárosban indokolt a plusz 10%-os lakbéremelés a 29,8-hoz, mert ez a választék, hogy vagy így döntünk, vagy elfogadjuk az “A” változatot, vagy egyenlő mindenhol, 29,8, akkor illene a város többi területén nem élni a 29,8%-os lakbéremeléssel. Az IKI számításai szerint ebben az esetben a többi területen 24,8%-os lenne a lakbéremelés, városi szinten viszont ez a lakbérbevétel teljesülhetne, ami a felzárkózáshoz szükséges. Kérem, ezt fontolják meg, nem tudom hányadik variációként még. Amit Fodor képviselő úr elmondott, úgy gondolom, alátámasztható, logikailag teljesen megáll a helyén, egy pont kivételével. Jelenleg a szükséglakásokban lakóknak nem tudunk lakásokat felajánlani. Tehát egy ilyen intézkedést én akkor látnék igazán megalapozottnak, hogyha ezek a bérlakások elkészülnének, azt mondhatnánk, hogy na itt egy jobb lakás, légy szíves, költözz át.

    Tóth Zsuzsanna: Mint a belváros képviselője, el kell, hogy mondjam, szakmai oldalt tekintve meg tudom érteni azokat az érveket, amelyek Fodor Csaba úr elmondott itt a szükséglakások kapcsán és ezzel próbálta indokolni a belváros úgymond kiemelt övezetté nyilvánítását a lakbér kérdésében. Ugyanakkor el kell, hogy mondjam Önöknek, nagyon sok az idős, nyugdíjas ember, és főképp azokban a szükséglakásokban élnek ilyen emberek, akiknek minden fillért meg kell számolniuk a lakbérkifizetésnél, és már a mostani nagyon méltányos lakbérköltségek is bizony gondot jelentek nekik. Kérem, fontolják meg Önök ezt, és én nem tudok elfogadni más variációt, semmi olyan variációt, amely a belvárosi övezetben magasabb lakbéreket vonna maga után. Tarnóczky úrnak igaza van, pláne addig az időig ne próbáljunk ilyen diszkriminációt tenni, amíg nem tudunk helyette felkínálni más lakásokat.

    Dr. Csákai Iván: Bizottságunk megtárgyalta az előterjesztést és az előttem szóló képviselőnőnek az indokaival együtt mi úgy gondoljuk, hogy csak az “A” variáció az elfogadható, a 20 plusz 9,8%. Arról van itt szó, hogy tájékozódva a belvárosban, jelenleg 4 csereigény van a belvárosból, ezen kívül van …………… lakáskoncepció 2 év múlva olyan helyzetbe kerül, hogy fel tudunk ajánlani lakást, akkor vissza lehet térni erre, de jelenleg nem tartjuk időszerűnek a megkülönböztetést a belváros és a külváros között. Egyet kérnék, hogy a lakásbérlők egyesületének képviseletében is hadd szólaljanak fel, kérném szépen.

    Tüttő István: Most következik Kelemen Z. Pál úr, és amikor befejeztük, akkor meghallgatjuk a lakásbérlők képviselőjét.

    Kelemen Z. Pál: Két dologról szeretnék beszélni. egyrészt lakbéremelés filozófiájáról, ha van egyáltalán ilyen, másrészt a körzetekbe sorolásról, és itt méltánytalan díjak megállapításának lehetőségéről. A szociális bérlakás attól szociális bérlakás, mert a bérét úgy állapítják meg, hogy azt a szociálisan rászoruló emberek ki tudják fizetni. Ezzel szemben áll egy pragmatikus demagógia, ami azt mondja, hogy a bérnek tükröznie kell a ráfordítást, aminek piac……. kell lenni, és majd, aki ezt nem tudja kifizetni, az elmegy kuncsorogni az önkormányzathoz segélyért. Én azt hiszem, hogy a szociális bérlakásnak a bérében tükröznie kell azt, hogy ott szegény emberek élnek, rászorulók. Aki megvehette ezeket a bérlakásokat, többségében megvette, aki nem vehette meg, annak egy része nem is veheti meg, mert olyan listára esik, harmadrészt meg bizonyos felmérések szerint az ott lakók 80-90%-a valóban jogosult szociális bérlakásra. A másik a területi elosztás. Nem tudom, nem egy kéjmámor a belvárosban élni, hátsó udvarban, mondjuk egy komfort nélküli lakásban, ahol még kétszeres lakbért is emelünk, 20%-kal többet. A belvárosban 22 szükséglakás van, 23 félkomfortos, 51 komfort nélküli. Kérem, ezeknek a bérét akarjuk megemelni? Félreértették Fodor Csaba mondandóját. Ő nem azt mondta, hogy snassz dolog, hogy belvárosban vannak szegény emberek, ezeket aztán költöztessük ki innen vihargyorsan, hanem azt mondta, hogy méltatlan körülmények között élnek emberek itt is, mint sok más helyen Nagykanizsán. Méltatlan körülmények között, komfort nélküli, félkomfortos szükséglakásokban a városban, azért kell előbb-utóbb még a jelenleginél is nagyobb lakásépítési programot indítani, hogy ne élhessenek emberek Nagykanizsán ilyen méltatlan körülmények között. Képviselőcsoportunk megtárgyalta lakbéremelés mértékét, és a “A” változatot támogatja.

    Cserti Tibor: Én azért szólok hozzá, mert azt hiszem, hogy egy dologról mindenféleképpen kell beszélni. Ebben az inflációs világban, amely ugyan csökkenő ütemű, de ez az önkormányzat nem engedheti meg magának, hogy valamilyen technikai oknál fogva, és én megértem az ……….. álláspontokat, hogy egyáltalán nem emeljen meg, mert szerintem ennek az anyagi feltételei sem rendezettek. Vagy nyugodtan lehet mondani, hogy ………….. nyugodtan, hogy ennek a forrása a hitel …… forrás. A javaslatom az, anélkül, hogy belemennék az okfejtésem szakmai részében, úgy vezetném fel, hogy legyen az első körben egyfajta szimpátiaszavazás az emelés mértékéről, és a két legtöbb szavazatot vigyük tovább, vagy pedig azt mondja, hogy mindenféleképpen arról döntsünk első körben, hogy márpedig lakbért emel a város.

    Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom, olyan álláspont nem hangzott el itt az ülésen, miszerint a lakbért nem kell megemelni. Az a bizonyos “A” változat, amit a MSZP-frakció is ugye támogat, az is 29,8%-os lakbéremelést jelent. Ezt támogatta a Szociális Bizottság is, minden bizottság, tehát olyan nagy vitát én itt nem látok. Abban kellene szerintem Cserti képviselő úr dönteni, mert szerintem ez 29,8% a nagy többség véleménye, hogy akarunk-e differenciálni belváros és többi terület között, vagy nem akarunk. Ez lehetne az első menet. Ha nem akarunk differenciálni, akkor eszerint kell szavazni.

    Tüttő István: Akkor magadjuk a szót a lakásbérlők egyesülete vezetőjének.

    Lenkeyné Sándor Mária: Jó napot kívánok mindenkinek. A Lakásbérlők Nagykanizsai Szervezete nevében engedjék meg, hogy mi is elmondjuk álláspontunkat a lakbéremelési javaslattal kapcsolatban. Előtte azonban egy-két szót még egyesületünkről nem minden hátsó szándék nélkül. A LABE nagykanizsai szervezetét 1994-től datálódóan jegyezték be. Körülbelül egy éve, mint kiemelten közhasznú egyesület működik. Sajnos az önkormányzattal nem éppen a rózsás a helyzet, nem éppen jó a kapcsolat. Talán ennek tudható be, hogy a lakbéremelési javaslaton kívül, amit ugye a lakástörvény ír elő, nem kapunk sehova se meghívást. Talán lenne javaslatunk a lakáskoncepciót illetőleg is, de ezt zárt ülés keretében tárgyalja a közgyűlés. Most azonban a lakbérjavaslatról. Először is elnézést, hogyha ismétlésben bocsátkozom, de azt hiszem, a jobb megérthetőség miatt ez elengedhetetlen. Az IKI 5 variációt dolgozott ki. Az “A” variációban tartva magát a 2000-ben hozott rendelethez, mely egy 5 éves intervallumban határozta meg elérni az inflációt, jobban mondva, elérve egy bizonyos 100% ráfordítást. Utána van egy “B” variáció, “C1”- “C2” variáció, ami belvárosi övezetben lévő lakások, szerintünk diszkriminatív emeléseire épül, különböző mértékben és variációkban. Az ötödik “D” pontot, ami 120%-os emelést irányzott elő, arról azt hiszem, mindenki már el is feledkezett, legalábbis remélem. A Lakásbérlők Egyesülete két bizottsági ülésen vehetett részt. A két bizottság, az egyik a Szociális Bizottság, a másik a Gazdasági Bizottság. Szociális bizottsági ülésen sikerült képviselni azt az álláspontunkat, miszerint az “A” variáció mellett tesszük le a voksunkat. Indokainkat elmondtuk a Szociális bizottsági ülésen. A Gazdasági Bizottságon való részvételen azt tapasztaltuk, hogy a bizottság úgy döntött, hogy kár erre szót fecsérelni, és egy határozatképtelen bizottság, a még megmaradt tagjai a “C” variáció mellett voksoltak. Hangsúlyozom, határozatképtelen volt a bizottság. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának, mint minden önkormányzatnak, ahol bérlakás van, rendeletben szabályozta azt, hogy mit kell magában foglalni lakbérnek. Ezek a következők, csak egy-két pontot szeretnék kiragadni. A lakóövezet, az épület állaga, az épület ebben elfoglalt helye, és még sorolhatnám. Szeretném felhívni a tisztelt képviselők figyelmét, hogy a kiadott anyag 3. számú melléklete, amiből világosan látszik, hogy az egyes belvárosi lakóövezet, magasabb Ft/m2/ hó összegről indul, éppen a lakóövezetben elfoglalt helye miatt. Másként nem lehet magyarázni azt a tényt, hogy a régebben épült lakások, amik a belváros zömét alkotják, miért kerülnek hátrányosabb helyzetbe a nem régiben épült lakásokkal szemben. És most a bérlőkről. A bérlők összetételét tekintve, vannak olyanok, akik azért lettek bérlők, azért maradtak bérlők, mert nem tudták anyagiak hiányában megvásárolni a bérleményüket. Vannak az olyan bérlők, akiknek a lakásuk tilalmi listán van, és ezért nem vásárolhatták meg a bérleményeiket. És vannak a kényszerbérlők, és van egy másik kategória, akik valamilyen oknál fogva, mint lakástulajdonosok jutottak önkormányzati bérlakásokhoz. Sajnos nem rajtunk múlott, nem mi osztottuk a lakásokat. A javaslatot olvasva többször jutott eszembe Tarnóczky Attila alpolgármester úr, aki egy iskola bezárása kapcsán a következőket mondta. Elnézést, ha rosszul idézem, de azt hiszem, tartalmát illetőleg pontos. “Egy iskolát kétféleképpen lehet megszüntetni, vagy felrobbantják, vagy ellehetetlenítjük” Úgy érezzük a “C” variáció elfogadásakor ez utóbbi a cél. Ellehetetleníteni a bérlőket. Az önkormányzati rendelet szerint 2002-ig harmadik személynek nem adják el a bérlők feje fölül a lakást, de ezzel a “C” variáció elfogadásával, tisztelt képviselő hölgyeim és uraim olyan helyzetet teremtenek, amelyben nem tudják fizetni a bérlők a bérleti díjat. Tudjuk mi történik a lakbérhátralékosokkal, vagy kénytelen lesz az önkormányzat által felajánlott lakást elfogadni, vagy megindul az adósságok felhalmozása, aminek a végkifejlete a kilakoltatás. Persze így felszabadulhatnak a belvárosi bérlakások, amelyek így üresen nagy értéket képviselnek, az önkormányzat szabadon gyakorolhatja tulajdonosi jogait, és látszólag teljesen törvényesen. Gondolom, azonnal prioritást élveznek majd a felújítások is. Tisztelt Testület! Nagyon sok kérdés maradt még megválaszolatlanul számunkra. Többek között arról sincs tudomásunk, hogyan alakult a lakbértámogatás összege az inflációhoz képest. Legutolsó adatunk 1997., azóta eltelt egy pár év. Eddig mindig kimaradt a bérlő jogorvoslati lehetősége a lakbérközlésből, ami a lakástörvényben szerepel. Kérem Önöket, hogy a lakbérközléskor ez a jogorvoslati lehetőség ne maradjon ki. Hívják fel a bérlők figyelmét erre. Van lehetőség a lakbércsökkentés kérésére is megfelelő indokok alapján. Fel fogjuk hívni a bérlők figyelmét, hogy éljenek evvel a jogukkal. A másik nagy kérdés, amire szintén évek óta várunk, hogy mi történt azzal a bérlakások eladásából befolyt közel 1,3 milliárd Ft-tal, amelyről szigorúan törvény rendelkezik, hogy mire lehet fordítani. Ezt nemcsak mi kérdezzük, hanem azt hiszem Nagykanizsa összes polgára, s ha jól tudom, egy-két képviselő is. Tisztelt képviselő hölgyeim és uraim! A panellakás elképzelhető legdrágább és ehhez képest szinte a legócskább lakhatási lehetőség. Az ember nem a saját jószántából kerül panelba és lakótelepre, hanem mert kimaradt a világ újrafelosztásából, ez jutott neki. Ez egy szociológiai felmérés volt. Nagyon szépen kérem a tisztelt képviselőket, hogy szavazzanak az “A” variáció mellett. Köszönöm a figyelmüket.

    Dr. Fodor Csaba: Nagyon nehéz szívvel, de hát azért hozzá kell szólnom, és ügyrendivel ahhoz, amit a LABE képviselője mondott, különös tekintettel arra a mondatára, ami a Gazdasági Bizottságot érinti. Az a furcsa helyzet áll elő, hogy nekem kell megvédenem azokat a FIDESZ-es Gazdasági bizottsági tagokat, akik elmentek a bizottsági ülésről, korábban bejelentették, hogy FIDESZ taggyűlésük lesz, valóban fontos tisztújító taggyűlés. Én ezt, mint a bizottság elnöke egyrészt, másrészt pedig, mint magam is egy pártnak, a Szocialista Pártnak a tagja, akceptáltam, és azt gondolom, hogy ez olyan méltányolható indok volt, ami miatt hozzá kellett járulnom ahhoz a szavazási rendhez, hogy amikor a vita közben, mert nem a napirend előtt, hanem a vita közben ők elmentek, akik elmentek, leadták a szavazatukat, hogy mire, melyik variációra szavaznak. Ez volt a helyzet. Valóban, akik ott maradtunk még egy kicsit és mi is leadtunk a szavazatunkat, úgy tűnhetett, hogy ezzel határozatképtelenné vált a bizottság, és az is lett a végén, mert utána pedig a bizottsági ülést berekesztettem. De azt hiszem, hogy amikor ezt a szavazást meghoztuk, és amikor a Gazdasági Bizottság javaslatot tett a tisztelt közgyűlésnek, akkor ez a döntés egy határozatképes bizottság döntése volt, és e tekintetben nem tudom elfogadni azt a mondatot, ami a Gazdasági Bizottság ilyenfajta döntésére vonatkozott. Azt hiszem, hogy ez az igazság, és ez így helyénvaló is volt.

    Dr. Csákai Iván: A LABE képviselője felvetette a 120%-ot. Ez a 120% az én kérésemre került be, bemutatva azt tulajdonképpen, hogy mennyibe kerülne, hogyha piaci alapon lenne ez a bérlemény. Jelenleg a törvény nem engedi meg, hogy az önkormányzati bérlakásoknál differenciáljunk szociális alapon, és egyéb bérleményt. Ezért szerettem volna, hogy lássák, hogy ennyibe kerül. Az, hogy a bizottságunk az “A” változatot javasolja elfogadásra, elmondtam az előbb az indokaimat, hogy miért. A lakbértámogatást fölvette - az minden évben újra van tárgyalva, alkalmazkodik mindig az inflációhoz. Jelenleg is érvényben levő rendeletünk van. Jövőre újra fogjuk tárgyalni, újra a támogatási rendszert kialakítjuk. Az egész előterjesztéshez csupán annyit, hogy jó pár évnek el kell telni ahhoz, hogy differenciálni tudjunk, jó pár évnek el kell telni ahhoz, hogy akár piaci alapon az önkormányzat kiadjon bérleményeket. Ennek tükrében a FIDESZ frakció nevében tudom mondani, hogy az “A” variációt támogatjuk.

    Tüttő István: Csákai úr említette, hogy a 120% mit jelentene. Egy jó példa: egy 50 m2-es lakás, ha félkomfortos, akkor 6.000 Ft lenne a havi díja. Tessék nekem mutatni egy olyan albérletet, ami ennek nem minimum a háromszorosa. Tehát még a 120% mellett is azt lehet mondani, hogy kedvező feltétel mellett lehetne bérlemény, de az önkormányzat eleve nem gondolkodik ilyen összegben, hiszen szociális bérlakásokról van szó. Ezt csak azért szerettem volna jelezni, hogy az albérlet ma olyan magas összeg, és azért is kívánunk mi ilyen értelemben is a bérlakások építésénél még az albérlőkre is gondolni.

    Tarnóczky Attila: Általában utálom, hogyha a mondókámból kiemelve egy mondatot szövegkörnyezet nélkül idéznek tőlem, természetesen akkor, hogyha ezt egy kedves hölgy teszi, akkor mindez nem igaz. Hozzá kell tennem, hogy arra a kérdésre, hogy mire költötte az önkormányzat a lakáseladásból adódó bevételeit, korrekt választ tud adni nemcsak ez a ciklus, de az előzők is. Ezt külön számlán kell vezetni, minden egyes esetben produkálni kell az elköltés céljait, és azok csak törvényesek lehetnek. Ha nem így lennének, akkor az Állami Számvevőszék már régen a körmünkre ütött volna. Természetesen ezt az összeget a törvény többféle célra megengedi használni. Többek között szociális lakásépítésre, mint amire most használjuk, meg tervezzük is használni, vagy például közművesítésre, amire már használtuk is. Ahogy pedig érezve a szándékot, hogy ne legyen differenciálás azon túl, ami a mostani árakban eleve benne rejtőzik, ezt a bizonyos E1 változatot akkor visszavonnám. Azt javaslom polgármester úrnak, kapásból szavazzunk az “A” változatról. Meggyőződésem szerint el lesz fogadva.

    Cserti Tibor: Az előbb azt mondtam, hogy szakmai kérdést illetően nem szólok hozzá, de most mégis kikívánkozik belőlem valami. Én nagyon tisztességesen felkészülve láttam LABE képviselőt és gratulálok. De mint minden érdekképviselet magában hordoz valami olyat, ami plusz, amivel meg akar nyerni döntéshozót, és ez bizonyos értelemben sokszor félrevezető. És akkor most én azt mondom, hogy félrevezetők önmagában az emelés, a százalékos értékek, hogy ezek arányszámokat tükröznek. És a polgármester úr is erre utalt. Én akkor most nagyon gyorsan tisztában tenném, én magam is lakótelepen éltem 10 éven keresztül. Annak idején az átlag m2 53 ugye, hozzáteszem nem panellakás, ……….., panel az más kategória, az tényleg egy minőségileg rosszabb kategóriát jelent, tehát azért tegyük ezt is ilyen értelemben helyre. Az is biztos, hogy összkomfortos. Ugye itt nincs bérlemény eltérés. Ha 53 m2 összkomfortos, a jelenlegi emelés a “C2”-es javaslat esetén 6.854 Ft-ot fizetnének a bérlők. Nézzük meg, hogy mit fizetnének egy komfortos, ugye mert általában belvárosban nem összkomfortos, komfortos lakás esetén, ugyancsak ilyen m2, ott 60 m2-t számoltam, ott emeltebb a m2. 8.700 Ft-ot. Félkomfortos esetében 4.920 Ft-ot. A lakhatásnak a költségei európai viszonylatban - ugye Unió felé megyünk - jelentős százalékát kötik le a fizetéseknek. Most nézzük arányiban nálunk. Ha minimálbérhez viszonyítjuk, akkor ugye az 40.000 Ft körüli, most pontosan, elnézést kérek, nem tudom, de nettó biztos, hogy 32.600 Ft. Tehát itt csatlakoznék Csákai képviselőtársamhoz, aki bizottsági elnökként valószínűleg félreértésként azt mondta, hogy piaci árakhoz. Itt Nagykanizsa város koncepciója az önköltséghez történő igazodás. Tehát amibe kerül ténylegesen a fenntartás működése, azt próbálja bizonyos évek távlatában fokozatosan megközelíteni. Ugye mennyivel más ez a kategória? Pontosan kinek az érdekében? Az Önök érdekében, akik bérlakásban élnek. Miért? Azért, mert jelenleg bizonyos réteg a lakásokhoz kapcsolódva megfizethetné azt a fajta többletet, igazodva, amibe kerül, tehát az önköltséghez. Nem a piaci viszonyokhoz, mert az önköltség meg a piaci viszonyok között legalább még egy kettes szorzó van, tehát a duplája minimum ott, vagy háromszorosa. Na most ha ez így van, és ezt elfogadjuk, akkor pontosan azt a célt szolgálja az emelés, hogy visszatápláljon a lakások fönntartására, karbantartására, megelőzve a fokozatos állagromlást, és épp a lakhatás életkörülményeinek javítását. Ha valaki nem ezen az úton megy, akkor beleesik abba a téves logikában, amit Ön tetszett mondani, hogy igen, le akarunk valamit mezteleníteni az önkormányzat részéről, hozzájárulunk a teljes ………… és a bérlakásban élőknek a teljes lepusztulásához. Most ez a logika téves, és ez miatt szóltam én hozzá. És elnézést kérek, ha megsértettem volna valakit. Tehát én azt hiszem, hogy csak egy hatványozottabb mértékű, fokozatos emelés oldhatja meg ezt a problémát. És Gazdasági Bizottság nevében is, mi a magunk részéről is alátámasztjuk azt az indokot, amit a Fodor úr elmondott bizottsági elnökként, én magam is erre a dologra így emlékszem, és gyakorlatilag a “C2”, vagy bármelyik “C” típusú variáció melletti voksolást javaslom a képviselőtársaknak.

    Zsoldos Ferenc: Hát közismert, és aktív pedagógiai munkáságom évtizedei alatt tapasztaltam, hogy egészen más módon gondolkodnak a gazdasági, a pénzügyi beállítottságú emberek, a jogászok, mint az emberiességhez és a realitáshoz közelebb álló, más területen dolgozó és működő emberek. Hát kérem, a jelenlegi körülmények között lehet itt bizonyos gazdasági és gazdaságossági számításokat végezni, lehet különféle variációkat kigondolni és kiokoskodni, lehet képleteket levezetni, de az élet mást produkál. Amennyiben itt nagyobb mértékű lesz az “A” variációhoz viszonyítva a lakbérek emelése, azzal egyenes arányban emelkedik az az összeg, amit mi lakbérhátraléknak nevezünk. Tulajdonképpen lehet, hogy az önkormányzat még rosszabb helyzetbe kerül, de hogy a Kanizsán lakók, a nyugdíjasok, az egyedül élők, akik döntő többségben éppen a belváros területén vannak, még nehezebb körülmények közé kerülnek. Nekem meggyőződésem, hogy ez alapján, mert ez is egy logikai megközelítés, dönt majd a közgyűlés, és a magam részéről egyetlen javaslatom van, amihez nem kell semmiféle külön lépcsőzetes szavazás, hogy emeljünk-e vagy sem, ez egy kényszerpálya. Szavazzunk meg az “A” variációt.

    Tüttő István. Köszönöm, lezárom a vitát, több jelentkező nincsen. Kérem, akkor a rendeleti javaslat. A 8. számú mellékeltben fel kell tüntetünk azt a variációt, amely alapján meghatározzuk majd. Először az “A” variációt teszem fel szavazásra. Kérem, aki egyetért ezzel, akkor igennel, aki nem nemmel.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Ezt a variációt fogadtuk el, Akkor kérem a rendelet módosításáról döntsünk.

     

    A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:

     

    24/2001.(V.30.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 24/2001.(V.30.) számú rendelete a lakások bérleti díjáról szóló többször módosított 35/1995.(XII.12.) számú rendelet módosításáról.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

    Tüttő István: És akkor egy hatályon kívül helyezéssel kapcsolatos határozati javaslatról döntsünk.

     

    A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    139/2001.(V.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2001. évi költségvetési koncepció tárgyalásakor hozott 486/2000.(XI.28.) számú határozat 4. pontját hatályon kívül helyezi.

    Határidő: 2001. július 1.

    Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

     

     

    1. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közművelődési rendeletére (írásban)

    Előadó: Balogh László bizottsági elnök

     

    Tüttő István: Megkérdezem elnök urat, hogy van-e kiegészítenivalója?

    Balogh László: Egy-két mondat tisztelt polgármester úr. Szeretném hangsúlyozni azt, hogy ez a közművelődési rendelet a kulturális koncepcióhoz tartozik valamilyen módon. Általános, egyesek szerint túl általános, én magam szeretném, ha akár konkrétabb lenne, de akkor ahhoz természetesen több pénz is kellene. A koncepciónál majd indokolnám a konkrétumokat is. Én most csak arra szeretnék utalni, hogy a pályázatainkhoz szükséges sok esetben, ezt tudom tételesen is bizonyítani, hogy legyen Nagykanizsa Megyei Jogú Városnak közművelődési rendelete. Ezt vette figyelembe az OKSB, amikor 9 igennel, 1 tartózkodással támogattuk ezt a féle szövegszerű tervezetet. Én kérem, hogy mások is így tegyék.

    Tóth László: Az előterjesztés értelmező részében azt írják, hogy Ügyrendi és Jogi Bizottság megtárgyalta a fenti rendelettervezet és 2 igen, 3 nem és 1 tartózkodás szavazattal döntött. Kérem szépen, nyugodtan kiírhatta volna az előkészítő, hogy nem támogatta, elutasította ezt a rendeletet, ugyanis ez az a rendelet, amire, aki ezt elolvassa, azt mondja, hogy erre nincsen szükség. Tulajdonképpen olyanok, nem kívánok citálni idézeteket, megállapításokat, de nem is tudom, minek nevezzem, annak nevezem – nem tudom, minek nevezi ezt rendeletnek. Én a magam részéről nem tudom támogatni a továbbiakban sem, mert evidenciák gyűjteménye, több rendelet, több törvényből kiollózott felsorolásokat tartalmaz. Részemről nem tudom ezt elfogadni, teljesen felesleges.

    Dr. Horváth György: Szükség van erre a rendeletre. Törvényi előírás, tehát meg kell valósítani, azt hiszem ezen felesleges vitatkozni. ………………….. Gondolom, aki az utóbbi időszakban egy kicsit elgondolkozott, az tudja, hogy miről szól. Viszont a 4. oldal 7. pontjában én javasolnám törölni a Csónakázó-tónál lévő Zöldtábor, stb. felújítását, ugyanis, ha megtörténik ez, akkor nekünk módosítani kellene rendeletileg, meg túl konkrét. Ha csak annyi marad meg a rendeletben, amely nagyon logikus megfogalmazás: a szabadidősport eltöltéséhez megfelelő környezet kialakítása - ebben az is bent van. Ha meg kialakult az rész is, akkor örülhetünk neki.

    Tarnóczky Attila: Ha azt mondja valaki, hogy rendelet üres, igaza van. Hogyha valaki azt mondja, hogy a rendeletre szükség van pályázati okokból, igaza van. Én azt javasolnám, hogy ennek az utóbbi igazságnak a szellemében tegyük lehetővé ezeket a pályázatokat.

    Tüttő István: Lezárom a vitát. Nem határozati javaslatról, hanem rendeleti javaslatról döntünk. Kérem a szavazásukat. Hát Dr. Horváth György úr javaslatát, megkérdezem elnök urat, hogy egyetért? Akkor arról külön nem szavazunk. Az előterjesztő elfogadta. Kérem, szavazzunk.

     

    A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    25/2001.(V.30.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2001.(V.30.) számú rendelete a közművelődésről.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

    1. Javaslat Nagykanizsa Város Közgyűlésének az építményadóról szóló többször módosított 40/1996.(XI.26.) számú rendeletének módosítására (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Kérem, hogy döntsünk az építményadóról szóló többször módosított 40/1996. számú rendelet módosításáról. Én úgy gondolom, hogy az a kérelem és az itt javasolt változtatás éppen a mozgáskorlátozottak életkörülményeinek javítását szolgálja.

    Dr. Fodor Csaba: Ezt a rendeleti módosítást természetesen támogatom, viszont lenne egy határozati javaslatom, mégpedig az, röviden annyi, hogy figyelemmel a Gazdasági Bizottságon eddig elhangzott, az építményadóval kapcsolatos véleményekre, állásfoglalásokra, a Polgármesteri Hivatal illetékes osztálya készítse el a rendelet módosítási tervezetét szeptember 30-i határidőig. Ennyi lenne a határozati javaslatom. Az indoklás az, hogy az építményadóval kapcsolatosan viszonylag magas, 900 Ft/m2 építményadót határoztunk meg azon felépítményekre, amelyekben nem folyik és most nagyon egyszerűen mondom, de nagyjából ez az igazság, nem folyik iparűzési adó alá eső vagy vonható tevékenység. Azzal a célzattal tettük mindezt annak idején, hogy azok a gazdálkodó szervezetek, akik nagy csarnokokkal rendelkeznek, de ipari tevékenységet, vagy egyéb más tevékenységet nem folytatnak ebben a csarnokban, illetőleg ezt nem hasznosítják, tehát nem adják el olyan vállalkozásoknak, akik ezt saját tevékenységükben hasznosítani tudnák, vagy nem adják bérbe, hogy ott más vállalkozó, de végül is munkaerőt foglalkoztasson, és valamifajta tevékenységet folytasson, azokat “mintegy büntessük egy ilyen magas adó megállapításával”. Igen ám, de a cél egy kicsit elferdült, mert Gazdasági Bizottságon már többször elhangzott, és magam is egyetértek vele, hogy miért kell büntetnünk olyan vállalkozókat, olyan úgynevezett ingatlanfejlesztőket, akik megvásárolnak nagyobb ingatlanokat, azokra jelentős pénzeszközöket költenek, felújítják azért, hogy utána tovább természetesen ezt bérbe adhassák olyan vállalkozásoknak, akik abban munkaerőt foglalkoztatnak, és ipari tevékenységet folytatnak, és iparűzési adót is fizetnek be a városnak. Ebben az összefüggésben, ugye a bérlő nem kötelezettje az építményadó fizetésnek, a tulajdonos kötelezettje az építményadó fizetésnek, de ő nem a 300 Ft-t fogja fizetni, hanem a 900 Ft-ot, mert hiszen az iparűzési tevékenységet abban az adott csarnokban nem ő folytatja, hanem az a bérlő, vagy más jogcímen használó, aki éppen ott munkaerőt foglalkoztat. Tehát én azt hiszem, hogy olyat is büntetünk, amire az eredeti célunk nem terjed ki, mert az eredeti célunk az volt, ha jól emlékszem, csak azokra az építményekre szól ez magas adó, amelyik kihasználatlanul áll és a tulajdonosának nincs is szándékában, érdekében ezeket hasznosítani. Tehát ezért voltam bátor javasolni azt a határozati javaslatot, hogy ennek tükrében vizsgáljuk meg azt a lehetőséget, hogy lehet-e pontosítani ezt a rendeletünket, vagy a rendeletünk ezen passzusát, és erre kérek a hivatal számára, illetve a magunk számára egy szeptember 30-i határidőt. Azt gondolom, figyelembe véve a nyári időszakot, ez méltányos idő mind a szakembereknek, mind a bizottságoknak, és mind az önkormányzatnak.

    Tüttő István: Köszönöm szépen, lezárom a vitát. Kérem, döntsünk a rendeleti javaslatról, amely a mozgáskorlátozottak életkörülményeinek javítását is szolgálja egyben. Kérem a szavazatukat.

     

    A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    26/2001.(V.30.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 26/2001.(V.30.) számú rendelete az építményadóról szóló 60/1999.(XII.15.) és a 60/2000.(XII.13.) számú rendeletekkel módosított 40/1996.(XI.26.) számú rendeletének módosításáról.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

    Tüttő István: És határozati javaslata volt Dr. Fodor Csaba Gazdasági Bizottság elnök úrnak, hogy szeptember 30-i határidővel hozzuk vissza a rendeletet, amely újra átgondolja azokat a kérdéseket is, amelyről elnök úr szólt. Kérem a szavazatukat.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    140/2001.(V.29.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság által felvetett javaslatok alapján az építményadóról szóló többször módosított 40/1996.(XI.26.) számú rendelet módosítására vonatkozó javaslatot terjessze a testület elé.

    Határidő: 2001. szeptember 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

     

    1. Javaslat Nagykanizsa Város Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló többször módosított 46/1997.(XII.9.) számú rendeletének módosítására (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Itt a háziorvosok kérelméről van szó. Úgy látom nincs észrevétel. Kérem, döntsünk, mivel nincs hozzászóló. Lezártam a vitát. Rendeleti javaslatról döntünk, minősített többség kell.

     

    A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    27/2001.(V.30.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 27/2001.(V.30.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 39/1998.(XII.22.), a 62/2999.(XII.15.), az 59/2000.(XII.13.) és a 2/2001.(I.24.) számú rendeletekkel módosított 46/1997.(XII.9.) számú rendeletének módosításáról.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

    (Dr. Fodor Csaba a szavazásban érintettség okán nem vett részt.)

     

     

     

    1. Javaslat könyvvizsgálói pályázat kiírására (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: A kérdés, nem kérdés, lejárt a szerződés, ki kell írni egy új pályázatot. Kérem, szavazzunk róla, mert gyakorlatilag erről vitázni nem kell.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Ez az “A”-ra vonatkozott, és kérem a “B”-re a döntésüket.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    141/2001.(V.29.) számú határozat

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlés az 1990. évi LXV. Tv. 92/A. §-a alapján pályázatot ír ki könyvvizsgálói feladatok ellátására 2001. július 1-től 2003. június 30-ig.

    Pályázatot azok a szervezetek és magánszemélyek nyújthatnak be, akik a törvényi előírásnak megfelelnek és önkormányzati könyvvizsgálat területén legalább 5 éves gyakorlattal rendelkeznek.

    A pályázathoz kérjük csatolni:

    A pályázatnak tartalmaznia kell a feladat ellátásáért igényelt vállalási díj összegét, utalások ütemét.

    A beérkezett pályázatokat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2001. júniusi ülésén bírálja el.

    A pályázatokat 2001. június 15-én 12,00 óráig kérjük eljuttatni Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteréhez (Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.)

    A pályázattal kapcsolatos felvilágosítást Beznicza Miklós, a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának gazdálkodási osztályvezetője ad. (Telefon: 93/500-741)

    Határidő: a pályázati hirdetés megjelentetésére 2001. június 8.

    Felelős : Tüttő István polgármester

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Pénzügyi Bizottságot a benyújtott pályázatok előzetes véleményezésére.

    Határidő: 2001. június 22.

    Felelős : Böröcz Zoltán a Pénzügyi Bizottság elnöke

     

     

    Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Kérdést teszek fel, ugyanis a kérés azt volt, hogy toljuk el a kiskanizsai kérdést, amíg megjönnek az urak, hölgyek. Én most azt tanácsolom, hogy menjünk át zárt ülésbe, tárgyaljuk meg a gazdasági társaságok ügyét, mert azt mindenképpen meg kell tárgyalni, és tartok tőle, hogy a kiskanizsai ügy után már nem fogunk.

    Tarnóczky Attila: Minden vendégünkkel már megtettük a magunk jótéteményét, tárgyaltuk az őket érintő javaslatokat, kivéve az itt ülő két személyt. Nem tudom, hogy nem lehetne-e a zárt ülés elő a Cserháti és Vöröskereszt - Cigány Kisebbségi Önkormányzat közös ügyét felvenni?

    Tüttő István: Én a magam részéről támogatom.

     

     

     

    1. Javaslat a Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakképző Iskola tanműhelyrendszere átalakításának támogatására (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Összevontunk három iskolát, kettő lett belőle, a problémát mindannyian ismerjük, a megoldására sajnos forrás is szükséges. Kérdezem, van-e észrevételük? Úgy látom nincsen. Szavazzunk határozati javaslattal a Cserháti iskoláról.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    142/2001.(V.29.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakképző Iskola tanműhelyrendszerének átalakításához a hitelkeret növelésével 6 millió Ft-tal hozzájárul.

    Határidő: 2001. június 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

     

     

     

    1. Tájékoztató a nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkájáról (írásban)
    2. Előadó: Teleki László CKÖ elnök

       

      Tüttő István: Megkérdezem Teleki Lászlót, az önkormányzat elnökét, hogy kíván-e hozzáfűzni a tájékoztatóhoz valamit?

      Teleki László: Annyit szeretnék még kiegészítésül elmondani, hozzátenni az anyaghoz, hogy a tervekről egy-két gondolatot azért mindenképpen az önkormányzatnak kell tudnia. És egy-két olyan személynek, aki segítette a munkánkat, megköszönném nyilvánosan is. Az elmúlt időszakban az oktatáson kívül még a foglalkoztatással foglalkoztunk eléggé nagy elánnal, ami azt jelenti pontosan, hogy az az említett anyag, ami a következő napirendi pontot fogja tárgyalni, éppen erről fog szólni, hogy a Zalai “A Nostru” és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat egy 27 millió Ft-os pályázatot nyert el az OFE és Megyei Munkaügyi Központtól. Itt 18 főnek tudunk tartós foglalkoztatást biztosítani a rendszerben. Én úgy gondolom, hogy ez kisebbségi önkormányzat mindenképpen egy példaadó odaadása és munkája. És itt jön az a köszönet, ami a települési önkormányzatot illeti, hogy minden egyes olyan feladatban, ami az ország helyzetének a megítélését szolgája, Nagykanizsa városa, önkormányzata és a hivatalai, én azt hiszem abszolút hozzááll. A másik, ami nagyon fontos és kardinális kérdés, a cigányság oktatási helyzet. Én úgy gondolom, hogy cigányság oktatási helyzete mindenképpen egy városban meghatározó. A nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat egyebek közt felvállalta azt, és azt gondolom, hogy ugyanolyan aktivitással, mint más feladatát, hogy az oktatásban azon cigányrétegek, akik igénylik azt a segítséget, amit a Cigány Kisebbségi Önkormányzat tud biztosítani, itt tehetséggondozó hálózatra és a felzárkóztatási programra gondolok, azoknak minden lehetőséget meg tudunk adni ahhoz, hogy esélyeik egyenlők legyenek bármely más tanulóival szemben. Itt gondolok a hétvégi kollégium működésére, ami azt hiszem, hogy jelen pillanatban is országos szintű mérteket ölt, sőt, ha azt lehet mondani, hogy nem is lehet ilyet találni. Jelen pillanatban mintegy 60-80 diák tanul ebben a hétvégi kollégiumban. Itt minden szombaton van 13 pedagógus, és ebben a rendszerben, én úgy gondolom, hogy mindent megkaphat az a diák, aki a következő hétre fel akar készülni tanulmányaiban, illetve minden olyan segítséget, amely mentális segítséget jelenthet egy szülő számára és egy diák számára, azt megadjuk itt. Háromszori étkezést biztosítunk a diákok számára, és a szülök és iskola, intézmény részére. Ez térítésmentes, tehát pályázatokból működtetjük ezt a bizonyos rendszert. Itt külön köszönöm Pintérné Grudmann Fridának azt a segítséget, amit tesz és tett az elmúlt időszakban ebben a rendszerben. Én úgy gondolom, hogy kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzat és a szakosztály nélkül nagyon nehezen tudta volna megtenni. A jövőről 2-3 gondolatot. Szeptembertől szeretnénk elindítani egy esti levelezői rendszer tagozatú iskolai rendszert, ami jelenti, hogy a Belvárosi Szakképző Iskolának egy kihelyezett tagozata lenne a kisebbségi közösségi házban. Két 20-25 fős csoportot szeretnénk érettségire felkészíteni. Ez jövő legnagyobb elánja, és legnagyobb munkát követeli meg tőlünk. Én osztályvezető asszonytól itt most külön kérem a segítségét ehhez, mert úgy gondolom, hogy ez 40-50 főnek adhat 3-4 éven belül érettségi bizonyítványt, és azt hiszem a városnak ez mindenképpen valamilyen szinten egy elismerést jelenhet. A Balogh László képviselő úr által említett PHARE programok, én úgy gondolom, hogy mindenképpen ki kell emelni szintén Pintérné Grudmann Fridát, akivel több ízben tárgyaltunk Győrben és Budapesten a PHARE programokról, és itt több intézményt és több személyt bevontunk ebben a programba, aminek sikeressége most már megérett, ami azt jelenti pontosan, hogy az adott intézmények, itt a Vécsey, a Belvárosi Szakképző Iskola és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, és a Zalai “A Nostru” egy közös projektet nyert, ami közel 30 millió Ft-ot jelent. Úgy gondolom, hogy ez 16 hónapos program, ez nagyon nagy kihívást jelent számunkra, mert ezt viszont végre is kell hajtani, és ehhez kérem a további támogatását az önkormányzat, mert ez szintén nagyon nagy munkát fog jelenti számunkra. Én ennyit mindenképpen kívántam hozzáfűzni a beszámolóhoz. És megköszönöm még egyszer polgármester úrnak, képviselőtestületnek, és az önkormányzat minden egyes dolgozójának, illetve a Polgármesteri Hivatalnak azt a hozzáállását, amit a kisebbségi önkormányzat munkájához biztosítani tudtak. Köszönöm.

      Tüttő István: Úgy látom nincs észrevétel, lezárom a vitát. Szeretném mindannyiunk nevében kifejezni köszönetünket, hogy kisebbségi önkormányzat példaadó munkát folytat. Országosan elismert munkát folytat, kívánjuk, hogy ez a töretlen fejlődés, ez tényleg maradjon meg, és Nagykanizsa ebből a szempontból továbbra is mutasson fel olyan új kezdeményezéseket, amelyre országosan is, és talán még azon túl is felfigyelnek. Ez természetesen sok munkával járt, ehhez gratulálunk és kívánjuk, hogy ez a továbbra is, az együttműködésünk is hasonló legyen, mint eddig. Én a magam részéről határozati javaslatként megfogalmaztam, amit szeretnék megszavaztatni, hogy elismerésünket fejezzük ki, a munkáért, és kívánjuk, hogy további sikereket érjen el a kisebbségi önkormányzat. Akkor a tájékoztatóval kapcsolatban ezt a döntést hoznánk. És ezt követően kerülne sor a Fő út 21-re.

      Dr. Baranyi Enikő: Én a magam részéről, úgy érzem, hogy én is azon képviselők közé tartozom, akik a Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkáját felületesen, de azért talán az átlagosnál kicsit jobban vagy mélyebben érzem, illetve betekinthettem. Én is a magam részéről, csak elismeréssel tudok szólni azokról a feladatokról, amit felvállaltak és ezeket a feladatokat, ahogy eddig tudták teljesíteni, ehhez gratulálok és kívánok további jó munkát. Én a maga részéről egy dolgot szeretnék azonban hangsúlyozni és ezen a helyen még elmondani, hogy azt hiszem, hogy a további fontos lépés és segítség az eddigi munkák támogatása mellett, egy új a lehetőség, hogy mindenki, akinek módjában áll és lehetősége adatik arra, minél inkább próbáljon segíteni abban a fajta folyamatban, ami cigány gyermekek, illetve fiatalkorúak munkába állásában jelenthetne és kell, hogy jelentsen segítséget. Én remélem, hogy ebben a dologban is pozitív irányú elmozdulás lesz, és még egyszer gratulálok az elvégzett, nem könnyű munkához, és további sok erőt és egészséget kívánok.

      Tüttő István: Köszönöm szépen. Cserti úr kíván még szólni, bár a vitát lezártam

      Cserti Tibor: Én a sok dicsői gondolathoz nem szeretnék bővebben hozzászólni, egyetértettem azért vele, magával az előterjesztéssel is, csak tekintettel arra, hogy ehhez az előterjesztéshez párosul két kiegészítő levélke is. A Vöröskereszt további programról szólt, és ugye kérései voltak. Ilyen kérést fogalmaznak meg látom a 4. bekezdésben, hogy a Dózsa Gy. u. 73. szám.

      Tüttő István: Tibor, nem fogalmaznak meg, mert most a tájékoztató a kisebbségi önkormányzatról van szó, abban nincs ez megfogalmazva.

      Cserti Tibor: Itt Előterjesztés a Nagykanizsa, Fő u.21. szám alatti tanműhelyről van szó.

      Tüttő István: Az a következő.

      Cserti Tibor: Ja, még nem tartunk ott? Visszavonom.

      Tüttő István: Kérem a határozati javaslat elhangzott, kérem a szavazatukat.

       

      A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      143/2001.(V.29.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkájáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

      A közgyűlés köszönetét fejezi a kisebbségi önkormányzat példaadó munkájáért, melyhez további sok sikert kíván.

       

       

    3. Előterjesztés a Nagykanizsa, Fő u. 21. szám alatti tanműhelyről (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Most jön az a kérdés, amelyben a kisebbségi önkormányzat és a Vöröskereszt által benyújtott kérelemben kell döntenünk. Felhívom a figyelmet, hogy az 1. számú határozati pont választási lehetőséget kínál, az “A” és a “B” változatot. Először az “A” változatot teszem fel szavazásra.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Én a “B”-t akartam, de Teleki urat meghallgatjuk. Kérem, járuljanak hozzá, hogy újra szavazzunk, erről szavazunk.

    Tarnóczky Attila: Hozzá szerettem volna szólni az elején. Itt Cserti képviselő úr is érzékelt valamiféle zavarocskát a Vöröskereszt kérésével kapcsolatban. Kétfajta kérés van, mindkettő gyakorlatilag egy asztalosműhely kialakítására vonatkozik. A Vöröskereszt eredeti kérése a “citrom-sziget” megfelelő részének a használatba vételére vonatkozott. Ugyanakkor meg kell mondjam, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat kérését, ami hasonló volt, máshol kielégíteni egyszerűen nem tudtuk, még ötletünk sem volt arra nézve, hogy milyen ingatlan ehelyett felajánlani, ami most ugye nyáron ki fog ürülni. Ha viszont az egyik ingatlant odaadjuk a kisebbségi önkormányzatnak, akkor magam részéről sok értelmét nem látom, hogy a másikat pedig a város másik végén egy, azért előbb-utóbb kiürítésre szánandó épületben alakítsuk ki. Tehát így került ide ez a két változat , “A” és “B”. Őszintén megmondom, nekem az “A” változat szimpatikusabb. Hogy a határozati javaslat elfogadása minősített többséget igényel, annak van egy oka, hogy ennek az ingatlannak az eladása 25 millió Ft bevétellel szerepel a költségvetésben. Most az “A” változatban is az fog történni, hogy gyakorlatilag a kisebbségi önkormányzat vállalja a felújítását, és úgy gondolom, hogy anyagi oldalról az 5 éves konstrukció jobb lenne, mert magunk között szólva viszont, mindkét épület olyan, hogy előbb utóbb el kell bontani. Én nem tudom, hogy 10 éves kötelezettséget most mi vállaljunk-e? Valószínűleg a következő ciklusban a következő önkormányzatnak kell dönteni erről, hogyha a dolog aktuálissá válik.

    Tüttő István: Teleki urat meghallgatjuk még, hogy miért támogattuk volna a “B”-t.

    Teleki László: Én egyetlen egy dologért kérném, egyébként alpolgármester úrral abszolút egyetértek, csak az az összeg, amit megnyertünk az alapítványtól, az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól, 5,2 millió Ft-ot biztosított arra, hogy valami tulajdont szerezzen az egyesületünk, illetve ezt most kértük tegnapi nap, hogy módosítsák annyiban, hogy felújításra tudjuk fordítani. Az alapítványnak kérése az, hogy lehetőleg 5 évnél hosszabb legyen az az időtartalom, ami erről a megállapodásról szól. Csupán csak ezért kérném. Egyébként maga a szervezet arra fog törekedni, hogy minél előbb próbáljon meg kiszállni és tulajdonjogot szerezni erre funkcióra. Tehát úgy gondolom, tudom, hogy a szó nem sokat jelent, de mindenképpen megpróbálunk önállósodni, és ezért gondoltuk, hogy önálló rendszert próbálunk meg kialakítani, és gondolom, hogy 5 éven belül mindenképpen más verziót fogunk felállítani. De viszont az alapítványnak ez egy kikötése, hogy 5 évnél hosszabb legyen, és az opció szó, azt hiszem, hogy ezt jelenti pontosan.

    Tüttő István: Hát akkor a szerződésbe 5 év 1 hónapot majd leírunk, aztán, tehát az opciós szerződésben túllépjük az 5 évet. Maradjuk abban, hogy 5 évet meghaladót határozunk meg és kötjük meg, hogy az 5. év végén újra kell az ügyet tárgyalni.

    Tarnóczky Attila: Képviselő úr, hadd kérdezzem meg, üzletet nem köthetnénk? Vételi árként az 5,2 millió Ft-ot nem kaphatja meg az önkormányzat? És akkor az opciós joggal a dolog esetleg elfogadásra kerülhetne, mert az végül is egy kicsit ellensúlyozza azt a 25 millió Ft-os kiesést, ami egyébként ígéretként, Laci tőletek érkezett, ha jól emlékszem.

    Teleki László: Amennyiben tulajdonjogot kapunk, semmi akadálya nincs az 5,2 milliónak, hogy ez úgy menjen át. Egyébként nem tudjuk ezt átadni finanszírozásként.

    Tüttő István: Szeretném azt is jelezni, hogy lehet, hogy ez a terület azért később sokkal többet fog érni, most azért ne adjuk oda 5 millióért.

    Cserti Tibor: Én ott folytatom, ahol polgármester úr abbahagyta. Valami komplex módon tudnám csak ezt a kérdéskört megközelíteni. Ad 1.: ez a belváros olyan helyén van egyébként, ami önmaga a városrehabilitáció keretében rendezést igényelne, hosszabb távra, koncepciózusan. Én tisztelem Teleki Lászlóékat, azt a szándékot is egyébként, amilyen irányba velünk együtt próbálnak tovább menni, de nem tartom szerencsésnek ezt a telepítése helyet. Meggyőződésem, hogy olyan exponált helyen van, még egyszer mondom, az előbbi okfejtés kapcsán, a városban, hogy ugyanez a funkció a jelenleg meglévő önkormányzati épületállomány használatába és ergo későbbi, esetleg tulajdonba adásával is megvalósítható. Már annál is inkább, mert például egy lakófunkció, ahhoz idegen …………… be egy belváros ………….. ha mást nem, csak ezt az egyet nézem, ami ugyanakkor kitelepítési intézkedéseket tettünk egyébként a belváros más testén. Hadd nem mondjak még olyan egyszerű kereskedelmi létesítmények, nagy lerakatok esetében is, tehát ez már csak egy kiegészítő gondolatsor. A másik, hogy mindenféleképpen rendezni kell, itt egy kérdés sor jött, és azt veszem én észre ennél az előterjesztésnél, próbálunk minden irányba is eleget tenni itt a kéréseknek, jó gazda módjára, és azt Vöröskereszt is kért tőlünk, és Vöröskereszt további igényt is megfogalmazott, itt a Dózsa Gy. u. 73. szám alatti épülettel összefüggésben, de ugye kéri a Thury Laktanyában meglévő raktárépületet is, és mi itt nagyvonalúan hallgatunk. Én most szeretném azért megkérdezni a Vöröskereszt jelenlévő képviselőjét is, hogy az előterjesztéssel hogy ért egyet, vagy egyáltalán mennyiben látja orvosolhatónak kérdéskört? Én a magam részéről, itt lehet, hogy Laci nem értesz egyet a javaslatommal, én türelemre inteném a képviselőtársamat azzal, hogy futnék még egy kört az igények kielégítése tekintetében, megbíznám alpolgármester urat, akár a vagyongazdálkodást, jegyzőnőt, új jegyzőnőnk van, tipikus feladat meghatározás - próbálja a jelen igényeket ismételten, komplexen kezelve, egy új előterjesztés kapcsán elénk terjeszteni, bizottsági szakaszokat követően, mert én úgy érzem, hogy - még egyszer mondom - egy picit túlfutottunk a szándék tisztasága mellett. A döntéssel elhamarkodott megoldásokat eredményeznek. Hát arról nem is beszélek itt befejezésképpen, hogy teljesen természetes, hogy minősített többséget igényel. De akkor, tessék odatenni, hogy igen, a különbözet a kiesett költségvetésben pótlólagos hitelfelvételt igényel. Ne ilyen szemérmesen, hanem akkor módjuk ki, hát ez költségvetés módosítást is igényel.

    Tüttő István: Következőt azért hozzátenném. Semmiképp nem úgy került ide ez, hogy nem jártuk körbe. Ezt a feladatot korábban megkapta már az illetékes terület. Egyszerűen nem tudunk most olyan helyet biztosítani az önkormányzat számára, amely a feladatmegoldáshoz szükséges. Opciós szerződést kötünk, úgy fogjuk megkötni, hogy amennyiben esetleg jobb helyet, kedvezőbb helyet találunk, akkor azt természetesen újra visszahozzuk. Tehát nem akarjuk ide bebetonozni, hiszen én azért nem is támogattam alpolgármester úr javaslatát, hogy semmiképp ne adjuk így el, mert ennek hosszútávon azért más lesz az értéke. És amit még hozzátennék: a pályázatot pedig be kell nyújtani, nincs arra mód, hogy még egy kört fussunk, mert akkor elveszik a lehetőség, ezért kérem, hogy ezt most Tibor ne erőltessük.

    Tarnóczky Attila: Először is pontosítanám, nem akartam eladni ezt a területet. 5,2 millió Ft-ot szerettem volna kérni a használatárért, ez a pontos helyzet. Másrészt ………….. ha jól emlékszem, a kisebbségi önkormányzatnak augusztus közepéig vagy meddig, elsejéig el kell költeni ezt az összeget, és ahogy polgármester úr is mondta, nagyítóval kerestünk megfelelő ingatlant. És jegyzőnőre is rá lehet bízni, de nem hiszem, hogy vezetésével ez a nagyítós munka eredményesebb lesz. Azt pedig megjegyezném, hogy semmiféle ipari tevékenységet ide nem viszünk be, ezek a tevékenységek most itt folynak, ezek műhelyek, és ideiglenes tevékenységről lehet szó csak, megítélésem szerint. A Vöröskereszt másik kéréséről nem hallgatunk tapintatosan, mert a másik kérésre akkor tudunk értelmes választ adni, hogyha az építésügyi hatóság nyilatkozik az ott építendő út kérdésében, hogy azt az épületet, amit a Vöröskereszt kért, kötelesek vagyunk lebontani, vagy esetleg átmenetileg megtarthatjuk. Ha átmenetileg megtarthatjuk, akkor jöhetünk ide azzal, hogy ezt kérte a Vöröskereszt. Egyelőre nem tudjuk ezt jelezni előre se.

    Antal Istvánné: Pár gondolatot szeretnék hozzátenni a félreértések elkerülése végett. Már az önkormányzat határozott arról, hogy a Thury Laktanyát megkaptuk a hajléktalan, a családok ellátó rendszerére. Most az, hogy én kértem először a Dózsa 73-ba a műhely kialakítására, mert a hajléktanok foglalkoztatására szól ez, és ez 2 éves pályázat. Ideiglenes dologról lenne szó. Mivel ez már adott és ki van alakítva, ipari áram, fűtés, világítás stb., tehát ez meg van, és a pályázatot, hogy be tudjuk adni a hajléktalanok foglalkoztatására, mi azért kértük, hogy valahogy segítsen az önkormányzat ebben. Tudva tudja mindenki, hogy hajléktalanok nem tudnak elhelyezkedni, nincs kereseti lehetőségük és valamit az embereken segíteni kellene. Tehát mi ezt még plusz szeretnénk felvállalni azon kívül, hogy önkormányzati feladatot vállaltunk át mindezzel. És hát én azért kérem, hogy támogassák ezt, mert ez két éves program lenne, és két év alatt, ha sikerül egy-két hajléktalant visszaállítani és megtanítani őket arra, hogy rendesen munkába kell járni, és dolgozni, akkor már volt eredménye annak, hogy foglalkoztunk ezzel a témával. A raktárrészt, ahogy alpolgármester úr mondta, azt is ideiglenesen kértük, mert az utak és a rendezési terv az úgy van, hogy lebontásra kerül. Na most az összegyűjtött, lakosságból felajánlott bútorokat szeretnénk ideiglenesen addig elhelyezni, amíg itt felújításra kerül, akár egy kárpitos részleget, szakmunkásrészleget szeretnénk kialakítani, és a női hajléktalanoknak pedig egy olyan mosó, varró, vasaló helyiséget, amit a lakosságtól szintén összegyűjtött ruhadarabok és olyan fehérneműk, amiket netán börzén értékesíteni tudnánk, amit a hajléktalanságnak a fejlesztésére és korszerűbbé tételére szeretnénk visszafordítani. Tehát ez nem hosszú távú, ez egy rövid távú és egy foglalkoztatási program, amit a hajléktalanokra terveztünk, akár a családoknál, munkanélküli, férfi és női hajléktalanok. Ez összesen 160 embert érintő téma, amiből válogatnánk, és őket szeretnénk foglalkoztatni.

    Cserti Tibor: Akkor megint csak meg szeretném kérdezni, hogy a Vöröskereszt a Dózsa Gy. u. 73-ban akar asztalos műhelyt kialakítani, erről szól a beadványa.

    Antal Istvánné: Nem, az van a végén, amennyiben az nem megfelelő, akkor kérjük az önkormányzattól egy más hely kinevezését. Most abba ugyan nincs leírva, hogy a Fő út 21, de mivel az nem megfelelő, és így került a Fő út 21. szám alá.

    Tüttő István: Ez a mi ajánlatunk.

    Cserti Tibor: Gyakorlatilag, ha tetszenek figyelni, akkor arról van szó, hogy ezeknek a tényleg hátrányos helyzetű embereknek, munkanélkülieknek többségébe, próbálunk …… foglalkoztatási funkciót is adni. Átmeneti szálláson laktak a Dózsa György u. 73-ban, és ott kialakítható egyébként az a funkció, és talán célszerű is lenne a lakhely mellett kialakítani a műhelyrészt. Azt nem mondták ki, de hogyha a 2. pontban ez van elő terjesztve, mert még csak az 1. pontról szavaztunk, vagy próbálunk szavazni, a 2. pont azt mondja, hogy osszátok meg asztalos műhely tekintetében ezt a dolgot, itt …….. a Dózsa Gy. útra és hozzad be gyakorlatilag a munkanélkülieket is ilyen értelemben az átmeneti szállásról naponta a város….. Én magát a koncepciót, a foglalkoztatási koncepciót érzékelem, de a helyet átgondolásra javaslom. Most a határidőtől független, az mindenképp szorít ebből a szempontból, érthetően. Nem tartom megalapozottnak a gondolatot. Köszönöm szépen. Nem tudom, hogyan szavazok a 2. pontnál.

    Antal Istvánné: Hát végül is a Dózsa 73., mivel alpolgármester úr is mondta, hogy az, semmiféle beruházás, nem fogjunk, és ne eszközöljünk, mert előbb- utóbb kiürítésre kerül. Na most azért én pályázok és 27 millió Ft-ot netán nyerek, mert ez a foglalkoztatási pályázat körülbelül ennyi összeget tartalmaz, és nem fogok 10 millió Ft-ot azért rákölteni arra a Dózsa 73. számú pincére, amiből mindenhogyan ki kell jönnöm, mivel a hajléktalan szállót is el kell onnét hozni 2 éven belül. Ez két éves program, és arra nincs senkinek 10 millió Ft-ja, hogy plusz olyan helyen fektessen be, ahol semmi értelme.

    Kelemen Z. Pál: Tátott szájjal hallgatom a napirendi pont tárgyalását. Tökéletes tájékozatlanság állapotában leledzem, mivel ezt a Szociális és Egészségügyi Bizottság nem tárgyalta, pedig vastagon odatartozik ez a kérdés. Meg szeretném kérdezni az előterjesztőt, Tarnóczky Attila urat, mert talán alpolgármester urat, mert Ő írta alá polgármester úr helyett, hogy hány bizottság nem tárgyalta még ezt?

    Antal Itvánné: Gazdasági Bizottsági ülésen tárgyalták ezt.

    Tarnóczky Attila: A Gazdasági Bizottság előtt járt, nem maga az előterjesztés, hanem az ügy. Természetesen a többi bizottság sem tárgyalta. Való igaza van képviselő úrnak, az SZMSZ-nek ez a része nem lett betartva, de választanunk kellett, hogy SZMSZ-t tartunk be, vagy megakadályozzuk a két ügyet. Az utóbbit választottuk. Önöknek is választani kell, hogy melyik a fontosabb kérdés, a bizottságok véleménye, vagy sem. Egyébként megjegyezném Cserti képviselő úr, hogy az a műhely, amit a Vöröskereszt megkapna, egy asztalosműhely. Azok a gépek, amelyek nem a Zsigmondy iskola birtokában vannak, hanem ha jól tudom egy szombathelyi iskola birtokában, azok nem lesznek elvive, azt megkapja az iskolától a Vöröskereszt. Ezek után a Vöröskereszt gyakorlatilag ott kell, hogy különösebb változás nélkül tudja foglalkoztatni az embereket. Most ehhez képest, hogy költözzön máshova, meg vigye a gépeit, nem tartom igazán logikusnak.

    Tüttő István: Jó, lezárjuk a vitát, döntsünk. Akkor tekinthetjük úgy, hogy az “A” verzióban döntés született? Szavazzunk arról, hogy újra szavazunk. Aki igent nyom, az hozzájárul.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Újra szavazunk. Akkor felteszem most a “B”-t szavazásra. Az “A”-t is. Jó, tessék, az “A”-ról szavazunk.

    A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Akkor kérem a 2-esről a szavazatot.

     

    A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: És kérem a 3-asról a szavazatot.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    144/2001.(V.29.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. a Nagykanizsa, Fő u. 21. számú ingatlan jelenleg tanműhelyként funkcionáló részének 188 m2 alapterületű, faipari tanműhely részét a Zalai “A Nostru” (Miénk) Egyesület a Zalai cigányság Jogaiért szervezet térítésmentes használatába adja 5 évi időtartamra foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítása érdekében. A térítésmentes használatba adás feltétele, hogy az épülethányad felújítására a szervezetnek a birtokbavétel időpontjától 1 éven belül minimálisan 5,2 millió Ft-ot kell fordítania.
      2. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a használatba adás egyéb feltételeit a szerződésben rögzítse.

      3. a Nagykanizsa, Fő u. 21. számú ingatlan jelenleg tanműhelyként funkcionáló részének földszint + emeleti részén található 331,5 m2 alapterületű, szabászati tanműhely részét a Magyar Vöröskereszt Városi Szervezeti részére térítésmentes használatba adja 1 évi időtartamra foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítás érdekében azzal a feltétellel, hogy az emeleti részen található szociális helyiségek használatát a Zalai “A Nostru” (Miénk) Egyesület szervezet részére biztosítja.
      4. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az egy éves időtartamon túl költségvetési, valamint településrendezési szempontok figyelembevételével a szerződést évente meghosszabbítsa.

      5. a Nagykanizsa, Fő u. 21. számú ingatlan térítésmentes használatba adásának feltételeként szabja, hogy a használatba vevők a közüzemek megosztásában egymás között megállapodnak. A közüzemi díjak fizetése a használatba vevők kötelezettsége.

    Határidő: 2001. szeptember 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Szünet

    A szünetet követően soron kívüli ülésre került sor, melyen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket külön jegyzőkönyv tartalmazza.

     

     

     

     

     

     

     

    1. Javaslat az Okmányiroda működésére vonatkozó Belügyminisztériummal kötendő megállapodásra (írásban)
    2. Előadó: Tüttő István polgármester

       

      Tüttő István: El kell küldenünk, feltétlen döntenünk kell. Kérem, az Okmányirodával kapcsolatban egy megállapodás megkötésére hatalmazzanak fel minket. Szavazunk róla.

       

      A közgyűlés 17 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

      146/2001.(V.29.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az Okmányiroda létrehozására és működtetésére vonatkozó Belügyminisztériummal, valamint a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalával kötendő megállapodás megkötésével.

      Felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására.

      Határidő: 2001. június 1.

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

       

       

    3. M 7-es autópálya környezetvédelmi munkafolyamatának véleményezése (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Ne akadályozzuk az építést. Van-e észrevétel?

    Röst János: Annyi megjegyzésem mindenképpen lenne ehhez a témakörhöz, hogy ez azt jelenti, hogy most véleményezzük, hogy 2002-ben az autópálya építése nem fog elkezdődni ebben a térségben.

    Tüttő István: Kérem, döntsük ebben az ügyben is, hogy ez ne legyen akadály.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    147/2001.(V.29.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az M7-es autópálya 5-6 (186,670-217,000 km sz.) és 7. (217+000+231+247 km sz.) szakasza környezetvédelmi munkarészében foglaltakkal egyetért, ellene kifogást nem emel.

    Felhatalmazza a polgármestert, hogy a közgyűlés határozatáról az eljáró hatóságot értesítse.

    Határidő: a Felügyelőség értesítésére 2001. június 2.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Tüttő István: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most zárt ülés következik.

     

     

     

     

    Zárt ülés

     

    A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

    A közgyűlés 148/2001.(V.29.) - 156/2001.(V.29.) számú határozata később kerül kihirdetésre.

    A közgyűlés 157/2001.(V.29.) – 173/2001.(V.29.) számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött.

     

     

     

     

    Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 22.15 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

     

     

    Kmf.

     

     

    Szabóné Dr. Csányi Mariann
    Tüttő István
    jegyző
    polgármester

     

     

     

    A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva

     

    2001. május 29.

     

    Jegyzőkönyv

     

     

    Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. május 29-én (kedd) 19.25 órakor tartott soron kívüli üléséről.

     

    Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

    (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

    Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

     

    Tanácskozási joggal megjelent: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Simánné Mile Éva osztályvezetők, Burján Emese kabinetvezető, Szokolné Dr. Szolik Enikő irodavezető, Kámán László intézményvezető,

    Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Molnár László a Zala Rádió munkatársa, a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat tagjai

     

     

     

    Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm Önöket, köszöntöm kedves vendégeinket, a médiumok képviselőit. Köszöntöm a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat képviselőit.

    Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

    Szeretném jelezni, hogy a Nagyrác utcai volt iskolaépület átalakításával kapcsolatos témakörben a településrészi önkormányzat kezdeményezte egy soron kívüli közgyűlés összehívását. Ezt a közgyűlést én 17,00 órára hívtam össze, de jelzést kaptunk, hogy nem tudnak jelen lenni ilyen korán, éppen ezért megvártuk, amíg megérkeznek. Köszöntjük Önöket. Ahhoz, hogy a soron kívüli közgyűlés tárgyalja a Nagyrác utcai volt iskolaépület átalakításáról szóló napirendet, napirendre kell venni. Minősített többséggel kell szavazni. Kérem Önöket, hogy döntsünk a napirendre tűzés tárgyában. Kérem a szavazatukat.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja

     

    Napirendi pont:

     

    1. A Nagyrác utcai volt iskolaépület átalakítása (szóban)

     

    Tüttő István: Én szeretném megkérdezni a településrészi önkormányzatot, hogy Önök kezdeményezték, akkor szíveskedjen valaki a képviseletükben előterjeszteni az indokait.

    Antalics Dezső: Immáron sokadszor foglalkozott a településrészi önkormányzat is ezzel a kérdéssel, és tekintettel arra, hogy a közgyűlés azt hiszem, ha jól emlékszem, 21:5 arányban megszavazta átépítést fiatal családok részére, és időközben a hatályos, illetőleg a jogszerű építési engedélyt is megkapta az önkormányzat, és elindult az építkezési munka. Ekkor a soros településrészi önkormányzati ülésen napirendre tűztük ezt a témát, ugyanis aggályok merültek fel azzal kapcsolatosan, hogy ez az építési engedély megfelel-e a közigazgatási eljárás szabályainak. Erre kértük fel a körünkben jelenlevő jegyzőnőt is, hogy vizsgálja meg, illetőleg ekkor fogalmazódott meg az a kérés, miután több ízben is a településrész az aláírásokkal igazolta, hogy Kiskanizsa településrész ezt az átalakítást ellenzi és az iskola funkciót hosszú távon meg kívánja tartani, és addig átmenetileg más funkciót kíván adni az épületnek, és egy határozat is született az állagmegóvásra, és azt követően a fenntartásra javaslat a településrész részéről. A településrészi önkormányzati határozatot nem fogadta annak idején a képviselőtestület. A lényeg az, hogy addig, amíg tulajdonképpen a választ menetközben megkaptuk, nyilván nem határozat, hanem egyéni kérésekre a vállalkozó az építést szüneteltette, és ezzel párhuzamosan még egyszer a testületet arra kéri a településrészi önkormányzat Kiskanizsa nevében, hogy a testület a korábbi döntését, vizsgálja felül és próbáljon egy olyan hosszútávon megnyugtató döntést hozni, amely a településrésznek is és Nagykanizsa város érdekeinek együttesen megfelel. Tulajdonképpen többször megkérdőjelezett az, hogy vajon azok az aláírások egész Kiskanizsát képviselik-e? Vajon a településrész valójában egész Kiskanizsát képviseli-e? Éppen ezért egy áthidaló megoldásként javasoltuk azt, illetőleg az elmúlt pár napban, illetőleg a FIDESZ-frakció hozott egy olyan döntést, amelynek értelmében, hogy megnyugtatóan rendeződjön ez kérdés Kiskanizsa településrész és a város között, hogy győződjünk meg arról, hogy valójában mit akar Kiskanizsa településrész, és ennek függvényében hozza meg a testület a döntését. Hiszen az önkormányzatiság egyfajta közakaratot kell, hogy képviseljen, ebből adódik, hogy miután nem ismerjük, illetőleg csak részben ismerjük Kiskanizsa álláspontját, azt gondoljuk, hogy Nagykanizsa város érdeke, hogy ne legyen állandó konfliktushelyzet a településrész és Nagykanizsa város között. Tehát gyakorlatilag ez indukálta ennek a soron kívüli ülésnek közgyűlésnek az összehívását a településrészi önkormányzat részéről. Tehát még egyszer vizsgáljuk meg ezt a kérdést ilyen szempontból is.

    Birkner Zoltán: Furcsa helyzetbe kerültünk, és egy picit akkor a sajtónyilatkozat és a mai napnak az előttünk álló feladatáról egy kicsit részletesebben szeretnék beszélni. Azt mondtam, hogy furcsa helyzetbe kerültünk, mert gondolják meg, hogy a FIDESZ vezette kormányzat egy nagyon jó dolgot talált ki, Magyarországon a lakáspiacot újra be kell indítani, a szociális lakásépítést fel kell gyorsítani, ennek gazdaságnövelő hatása, munkanélküliség csökkentő hatása, és még egy csomó pozitív hatása van. A Gazdasági Minisztériumhoz rendelt egy csomó pénzt, és Nagykanizsa városa, azt kell mondjam, hogy nagyon sikeresen pályázva, összességében 26 lakásra nyert összeget, aztán 10 lakás megépítésére nyert összeget, plusz 10 lakás vásárlására nyert összeget 3 különböző pályázaton. Azt kell mondjam, hogy zseniálisan nyitottunk ebben a kérdésben. Na most ez eddig a sikertörténet része, tessék végiggondolni, ez Nagykanizsa életében nagyon fontos, nem is beszélve a jövő évi tervekről, amikor 90 plusz 10 lakás ugyanígy tervbe van véve. Tehát néhány éven belül elérhetnénk azt, hogy Nagykanizsán a szociálislakás éhség problémája nagyon komolyan enyhüljön. Eddig a történet szép része, és akkor most mondjuk, hogy mi történt azóta. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata kiválasztott egy területet, 10 ifjú házas lakásának megépítésére alkalmas területet. Ez Kiskanizsa rácvárosának, Nagyrác utcai iskola volt épülete, amely évek óta ugye gazdátlanul és egyre inkább romló állapotban található ezen a településrészen, és az Nagykanizsának a terve, hogy ezt az épületet átalakítva, 10 boldog családnak lakáskulcsot nyújthasson át. Aztán megalakult, tulajdonképpen leginkább ennek az ügynek az ürügyén, és még 3 másik ingatlankérésnek az ürügyén Kiskanizsának a településrészi önkormányzata, amely zászlajára tűzte azt, hogy 4.000 főt képviselő rácváros legfontosabb kulturális, egykori kulturális, oktatási objektumát megmentse és oktatási célra erőnek erejével továbbra is életben tartsa. Ekkor jött az az ötlet, illetve az a módosítás, vagy az az előre menekülés, hogyha azt nézzük, hogy van egy nagyon jó kormányzati szándék, van egy sikeres város ehhez, és van 10 kérdéses lakás, és van egy bizonytalankodó településrész, illetve tiltakozó településrész - vajon megéri-e azt a folyamatos társadalmi ütközést ez a 10 lakás? Vajon megéri-e a sajtóban Nagykanizsáról szóló negatív vízhangot ez a 10 lakás? Vajon hosszútávon érdemes-e az amúgy pozitívan is működtethető kapcsolat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és részönkormányzata, településrészi önkormányzata között? Megéri-ee a folyamatos harcot esetleg a két önkormányzat között ez a 10 lakás? Nem tudtunk rá jó választ adni, őszinte leszek. Ugyanis van egy csomó érv az mellett, hogy de hát eddig nem történt semmi azzal iskola épülettel és romlik az állaga. Ez az egyik oldal. És végre hasznosítási módot találtunk. És ott van a másik oldal, hogy és mi van, hogyha Kiskanizsa 10 múlva nem 36 gyermek fog születni, hanem 360 és legközelebbi iskola 3-4 km-re található. És ugye mind a kettő érv nagyon komoly érv, és ekkor jött az az ötletünk, hogy valahogy meg kell próbálnunk szondázni Kiskanizsa lakosságát. Ugyanis azt tudniuk kell, hogy se a frakción belül, azt hiszem, sem a párton belül nem dőlt el a válasz, hiszen bizony kapunk olyan telefonokat, akik támogatják ennek a 10 lakásnak a megépítését, míg a részönkormányzat tagjai folyamatosan felszólítást kapnak, hogy küzdjenek a volt Nagyrác utcai iskolaépületért. Azóta egy picit higgadtabban körüljárva a dolgot, rájöttünk arra, hogy klasszikus népszavazás ügydöntő, vagy teljes mértékben végeredményét tekintve, meghatározó népszavazást csak Kiskanizsa településrészen nem lehet. Ugye az egész Nagykanizsára szól, az pedig részben fals képet adna, nem azért, mintha nem egész nagykanizsai ügyről lenne egyébként szó, hogy kell az a 10 szociális lakás, tehát nem erről szól. Itt most szimplán csak azt nézzük, hogy Nagyrác utcai iskolaépülettel egyébként mi legyen. Éppen ezért valami olyasmi javaslatot szeretnénk előterjeszteni, és ebben természetesen a jövő heti folytatólagos közgyűlésre szeretnénk tanácsot kérni jegyzőnőtől, amelyben a következő dolgoknak kellene megvalósulnia. Jó lenne kitalálnunk, helyi rendelettel megalapozni egy olyan véleménynyilvánító szavazást, amelynek lebonyolítása nagyban hasonlítana egy népszavazásra, a módja egyébként viszonylag egyszerű, hiszen most volt részönkormányzat választás Kiskanizsán, tehát hasonló módon ez is lebonyolítható. Nem kerülne 7-8 millió Ft-ba, hanem ugye 1-1,5 millió Ft-ba kerülne ez. Több legyen ez, mint egy közvélemény kutatás, hiszen azért az egy picit fals. Legyen ez egy véleménynyilvánító szavazás. A lehető legrövidebb időn belül valósuljon meg. Ez azt jelenti, hogy a rendeletalkotástól, és ha ezt elfogadja a tisztelt közgyűlés, akkor 30 napon belül kerüljön ez kiírásra. Arról egyébként lehet vitáznunk, és azt hiszem, ezt is érdemes átgondolni, hogy hány százalék legyen az érvényességi küszöb, ez egy nagyon fontos pont. És ha mindezek a pontok megvalósulnak, akkor én azt mondom, hogy egy hónap, de legkésőbb 5-6 héten belül lesz a kezünkben valami, ami Kiskanizsának a véleményét jelenti. Nem biztos, hogy ez a megváltó ötlet, tehát én arra kérem tisztelettel a képviselőtársaimat, mondják el a véleményüket róla. De arra is kérem Önöket, hogy ne automatikusan söpörjék le az ötletet. Nem biztos, hogy ez a jó ötlet, még egyszer mondom. Én nagyon nyitott vagyok másnak is az ötletére. Arra kérem Önöket, hogy együtt oldjuk meg Kiskanizsa kérését. Lehet, hogy nem tudunk más megoldást találni egyébként rá, minthogy folytatódjon a beruházás. Lehet, hogy ez lesz a végső szó. De adjuk meg ezt az esélyt. Én ezt szeretném Önöktől kérni. És azért nem kértem azt automatikusan, hogy lépjünk vissza az ügyben, mondjuk azt, hogy igaza volt Kiskanizsának, mert nem vagyok róla meggyőződve ugyanis egyértelműen, hogy igaza van a részönkormányzat tagjainak akkor, amikor azt állítják, hogy az az iskola épület, igenis, hogy iskolaépületként, vagy valami más céllal maradjon a részönkormányzat kezelésében. Tehát ezért kérem ezt a kicsit furcsa megoldást. És természetesen jegyzőnőt szeretném társnak invitálni ebben az ügyben. Egy nehéz hetet kérek tőle, de arra kérem, persze, ha ma közgyűlés is ezt támogatja, hogy próbáljunk valamilyen öszvérmegoldást találni. Ha nem ez jön ki, még egyszer mondom, de sikerült megoldást találnunk az ügyre, hajlandó vagyok természetesen azt is támogatni.

    Dr. Fodor Csaba: Nehéz helyzetben vagyunk valóban. Egy sorkérdést hallottunk, amire sokan nem tudjuk a választ most még. Azzal én is egyetértek, és kettéveszem a kérdést, hogy vizsgáljuk meg azt a helyzetet, amiben most vagyunk. Ehhez a vizsgálathoz viszont egy-két információra a tisztelt közgyűlésnek szüksége van, azt gondolom. Pontosak voltak nagyjából, egészéből azok a kronológiai felsorolások, amelyeket hallottunk, csak Antalics elnök úr azt elfelejtette közölni, hogy az önkormányzat a közbeszerzési pályázatot kiírta. A közbeszerzési pályázatot egy bíráló bizottság, amelyben ő is részt vett, meg még sokan mások is részt vettünk, elbírálta. Ennek eredményeként a város szerződést kötött a vállalakozóval a kivitelezésre. Ez a helyzet. Valóban úgy van, hogy Gazdasági Minisztériumtól erre a beruházásra 40 millió Ft-ot kapott a város. Ha jól tudom, akkor ez a pénz helyhez kötött beruházáshoz tapad, tehát ezt nem lehet más helyszínre átkonvertálni, ezzel kettő dolgot lehet csinálni - vagy felhasználjuk erre a beruházásra, vagy visszaküldjük. Ha visszaküldjük ezt a pénzt, akkor mi lehet arra a kérdésre a válasz, amit Birkner frakcióvezető úr nagyon helyesen föltett, hogy megkapjuk-e a 90 plusz 10-re igényelt ennél jóval, sokkal nagyobb összegű támogatást? Mit mondhat a támogatás adója, hogy nem kellett a 40 millió, most meg kéne 100, vagy több? Nem fogjuk tudni erre sem a választ, ezt úgy is ő fogja eldönteni, a Gazdasági Minisztérium. De ha valakinek “adok ajándékot” és az visszaadja az ajándékot, utána, ha elvárja, hogy adjak neki megint, hát meggondolom. Ott is emberek döntenek, nem tudjuk, de erről azért szólni kellene. Szólni kell arról is, hogy mi van a közbeszerzési törvénnyel, mert hát a közbeszerzési törvény, bizony sok következményt fűz abban az esetben, amennyiben a közbeszerzésre kiírt pályázat, annak elbírálása, és az alapján létrejövő jogi helyzetet a közbeszerzés kiírója nem teljesíti, akár ezért, akár azért, de valamiért nem teljesíti. Vannak szankciók közbeszerzési törvényben az ilyen esetre. Továbbiakban az önkormányzatnak arról is el kell gondolkodni, hogy nyilvánvalóan felelőssége áll fenn azzal a vállalkozóval szemben, akivel a szerződést megkötötte, azzal a vállalkozóval szemben, aki nyilvánvalóan erre a beruházásra rákészült, erre a beruházásra alvállalkozókkal megkötötte a szerződéseket, erre a beruházásra megvásárolt bizonyos anyagokat, lehet, hogy az egészet, nem tudom. De hát ővele is azért valami úton-módon el kell számolni. Elvi lehetősége van annak, nyilvánvalóan ő is kártérítési igénnyel léphet fel az önkormányzat felé. Ezek is a megvizsgálandó kérdések közé tartoznak. Ahhoz, hogy döntést hozhassunk, ezeket mind-mind, azt gondolom, hogy bele kell rakni a mérleg adott serpenyőjébe. Ez a beruházásrésze az ügynek. Népszavazás - én amikor a sajtóban értesültem erről a népszavazásról, elmondom azokat a gondolatokat nagyjából, amik eszembe jutottak, és az első az mindjárt az volt, hogy nagyon ügyesen elindult a 2002. évi választási kampány. Nagyon ügyesen, azt gondoltam, hogy a FIDESZ mindent megtesz annak érdekében, hogy lehetőség szerint a 2002-es választási kampányban az általa elnyert két FIDESZ-es képviselőhelyet próbálja meg biztosítani saját magának, akár úgy is, hogy erre jogszabály nem ad neki lehetőséget. Ezt hallottuk, hogy korrigálták, ennek valóban örülök, mert így legalább remény látszik arra, hogy valahogy elmozdulhassunk erről a kérdésről. A választási kampányból nem sikerült megingatni engem senkinek sem, és azt gondolom, hogy ami eredendően el lett rontva, azt utólag helyre lehet hozni, csak iszonyú nagy tehertételekkel, iszonyú nagy felelősségvállalással. Akkor is elmondtam, most is elmondom, én azt gondolom, hogy ennek az egész vitának már jóval a döntés meghozatala előtt le kellett volna bonyolódnia. Erre az egész vitának a két kiskanizsai képviselőnek fel kellett volna mérni a helyzetet, és valóban, én nem azt mondom, hogy Kiskanizsa egésze, mert ezt nem mondhatom, azt sem mondhatom, hogy többsége, de azt mondhatom, hogy Kiskanizsán laknak jó páran, akik valóban azt kívánják, amit a településrészi önkormányzat képvisel, mármint, hogy ne legyen ilyen jellegű 10 lakás ebben az épületben. Hát nyilvánvalóan egy akármilyen véleménynyilvánító szavazáson érdekek-ellenérdekek fognak összecsapni. Nyilvánvalóan a város nagy részének nehéz lesz megmagyarázni, és mi itt most nemcsak Kiskanizsát képviseljük, hanem a város egészét - és ezért vagyok én magam is nehéz helyzetben, hiszen kiskanizsai vagyok, Kiskanizsán élek már több mint 10 éve, de hát ebben a székben azért mégis csak a város egészét kell nézni - , hogy a város egészének hogyan magyarázzuk meg, hogy nem építjük meg a 10 lakást, visszaadjuk, megköszönjük a 40 millió Ft-ot, és várunk, mint a jó fiuk, hogy talán ezt majd úgy akceptálják fönn, hogy talán odaadnak még többet az új beruházási elképzeléseinkre. Tehát én azt hiszem, hogy valóban nagyon alaposan ezt körbe kell járni, meg kell fontolni. Nincs sok időnk, nincsenek hónapok, a vállalkozót nem lehet abban a helyzetben tartani, hogy most épít, nem épít, szerződés van a kezében, teljesítés egyéb határidőkkel, mint mondottam anyagi vannak, alvállalkozói szerződések bizonyára, őneki is felelőssége van. Ha ezt a döntést el akarjuk halasztani, el akarjuk napolni, és ezeket a vizsgálatokat le kívánjuk folytatni, én azt gondolom, hogy legkésőbbi időpontja, ennek a júniusi rendes közgyűlés lehet. Akkor igenis felelősen, információk birtokában dönteni kell ……………….

    Birkner Zoltán: Fodor képviselőtársam rendkívül logikusan valóban elmondta, hogy milyen problémákkal kell még szembesülni. Én ezt elfelejtettem, felírtam magamnak, de nem néztem bele, hogy tényleg a beruházás elkezdődött, a kivitelezésnek, a közbeszerzésnek és minden egyébnek következménye lehet. Remélem, nem úgy tűnt a néhány perces bevezetőmből, hogy feltaláltunk a spanyolviaszt - nem találtuk fel, megtették azt már helyettünk mások. Nem is szeretnénk a világot megváltani Kiskanizsán sem. Egyszerűen arról van szó, vajon milyen lesz az a beruházás, ahol polgári engedetlenségi mozgalmat indítva minden eszközzel próbálják majd megakadályozni a felháborodott kiskanizsaiak, akik egyébként támogatják a részönkormányzat az indítványát, tehát próbálják megakadályozni ennek az építésnek a befejezését? Vajon az a szembenálló 136 másik lakással ebből a biztos 36, a remélt plusz 100, és nem tudjuk még, hogy mi lesz utána, szembeállítva ez a 10 lakás, vajon ez a Gazdasági Minisztériumhoz, aki helyhez kötötten valóban utalta át ezt az összeget, és nyertünk pályázatot, vajon ehhez mit szólni, ha kivitelezés mondjuk, azért fog csúszni, mert a polgári engedetlenség megakadályozza az időben történt átadást? Vajon Nagykanizsa milyen színben fog feltűnni abban az esetben, hogyha nem sikerül időben rendezni ezt a kérdést? És ez egy nagyon fontos kérdés, ugyanis ez az érem másik oldala, megint csak a serpenyő, hogyha így nézzük, amit Fodor úr talán az előbb nem mondott el. Ha szimplán politikai üzenete lett volna tisztelt Fodor úr a FIDESZ képviselőcsoportjának és pártjának kezdeményezése, akkor nemes egyszerűséggel a két képviselőnkre való tekintettel nem szavaztuk volna meg az építkezést, nagyon egyszerűen, csak egy gombnyomás volt az egész. De talán emlékszik rá képviselőtársam, hogy akkor is megoszlott a FIDESZ-frakcióban erről a vélemény. Tehát ennyit a politikáról, és ennyit az előrehozott választási kampányról. Visszakéri-e a Gazdasági Minisztérium? Természetesen Nagykanizsa város önkormányzatának és vezetőinek mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy mind a közbeszerzési pályázaton résztvevők, mind a kivitelező, mind az alvállalkozók, mind a Gazdasági Minisztérium, abban az esetben, ha elfogadják az indítványomat egy hónapig legyen türelemmel, el kell érni, hogy legyen türelemmel. Nem tudom, hogy ez biztosan sikerül-e? Ezért van most egy hetünk természetesen. Nem azt kérem, hogy ma fogadjuk el, hogy véleménynyilvánító szavazás legyen. Én annyit kértem Önöktől, hogy beszéljünk erről. Ez elkezdődött egyébként annak rendje és módja szerint. És lehet, hogy jövő héten a jegyzőnő fogja nekem azt mondani, hogy tisztelt Birkner úr ez lehetetlen, és akkor valószínűleg azt fogom mondani, hogy elfogadom. De ezt a kört én még meg szeretném várni. És lehet, hogy polgármester úr fogja azt mondani, hogy a Gazdasági Minisztériummal tárgyalva, sajnos lehetetlen, vagy közbeszerzéssel részt vettekkel tárgyalva, sajnos lehetetlen. Természetesen mindezeket majd akkor mérlegelni fogom, és akkor így fogom majd elmondani a véleményemet. De csak egy ötletet vetettünk fel. És hogy van-e lelkiismeret furdalásunk amiatt, hogy ez az ügy most kerül elő? Nem tudom, hogy ki a hibás ebben? Nem is szeretnék elkezdeni mutogatni. Maradjunk annyiban, hogy bizonyos szempontból kellően cinikusan álltunk eddig ehhez a kérdéshez azt hiszem mindannyian, vagy nem kellő odafigyeléssel - a cinikust visszavontam, nem igaz, nem kellő odafigyeléssel álltunk oda ehhez a kérdéshez. És talán korábban kellett volna, amikor még elkezdődött a beruházás, akkor átgondolnunk, hogy tényleg ilyen komoly tiltakozás mellett érdemes-e oda ezt a 10 ifjúházas lakást építeni. Tényleg ennyit szerettem volna csak.

    Dr. Gőgös Péter: Birkner képviselőtársammal ellentétben én azért visszamutogatnék, emlékezetném Fodor Csaba képviselőtársamat, hogy az érdemi döntések előtt meg volt Kiskanizsán a két fórum, lakossági fórum, és itt volt Önök előtt a közel ezer kiskanizsai aláírás a tiltakozásukkal. A döntést ennek ellenére hozta meg Ő is, mint ahogy a többiek is igen szavazatával. Tehát nem a két kiskanizsai képviselő felmérésén múlott. Itt mindenki tisztában volt teljesen már közbeszerzési pályázat elindítása előtt jóval a Kiskanizsaiak ellenérzésével. Egy kérésem volna, hogy a részönkormányzat tagjai közül Kálcsics úr szeretne hozzáfűzni néhány gondolatot az elhangzottakhoz, ha hozzájárulnak a többiek is.

    Antalics Dezső: Gőgös úrhoz csak egy kiegészítést. Talán emlékeznek arra, hogy a Dióssy-teremben, amikor ez a csomag a testület elé került, a-b-c. pont szerepelt. Én ekkor kértem a testületet, hogy b. pontot emeljük ki, vizsgáljuk meg, kérjük meg Kiskanizsa lakosságának véleményét, és akkor a közgyűlés ennek a kérésemnek nem tett eleget, mert akkor már ott voltak a jelzések. Ezt követően volt Kiskanizsán egy fórum, ahol polgármester úr a jelenlevőket - több mint 200 voltak a teremben - szavaztatta. Egyértelműen, egyhangúan azt szavazta meg ez a fórum, hogy nem kívánnak ott 10 fiatal családot. Tehát nem volt meggyőző akkor a válasz, amikor részletekbe menően elmondta polgármester úr, és a jelenlevők, hogy mit kíván az önkormányzat a Nagyrác utcai volt iskolaépülettel kapcsolatosan. Tehát Fodor Csaba úrhoz csak annyit, kiegészítve Gőgös urat, hogy ez a testület, ahogy Birkner úr megfogalmazta, folyamatosan majdnem egyhangúan, úgy 22:2, 23:2 arányban a településrészi önkormányzat képviselőit úgymond idézőjelben leszavazta. A közbeszerzési eljáráshoz, illetőleg az ügymenethez csak annyit, hogy érvényes közgyűlési határozatok születtek, és mentt minden a maga rendjén, az eljárás tulajdonképpen a pályázók kiválasztása, és beruházó, és így tovább. Tehát ebben innentől tulajdonképpen nem lehetett belenyúlni, hiszen érvényes közgyűlési határozatokkal volt alátámasztva.

    Tüttő István: Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy bármilyen szavazással próbáljuk a véleményeket kikérni, nem lesz ügydöntő. Az ügydöntés hiányában mégis mindenképp a jelenlévőknek kell dönteni.

    Röst János: Azzal folytatnám, amivel polgármester úr abbahagyta. Nézzük meg a népszavazás kérdését, hogy maga önállóan mit jelent. Az első kérdés az, hogy egyáltalán ki lehet-e írni ebben a témakörben népszavazást? Kérdezem a jegyzőasszonyt. A másik kérdésem az, hogy az időpontot, mit jelent, tehát hogy mennyi időn belül lehet ezt lebonyolítani? A következő kérdésem, hogy maga a népszavazás eljárása költségben mekkora összeget tesz ki, mennyit jelent? Aztán szintén kérdezném, ezt nem tudom, hogy kitől, hogy mekkora kár éri a várost, gondolok itt arra, ha az elmaradt összeget megkapnánk, illetve a kötbér lehetőség, ami fennáll, annak az összege? A másik lényeges elem, hogy mi történik a népszavazást követően? Az egyik az, hogy nagy valószínűséggel nem fog nyerni az indítvány, ugyanis ha a számszaki adatokat megnézzük, Kiskanizsa nincs akkora településrész, hogyha mindenki elmenne szavazni is, hogy érvényes legyen. A másik eleme az, hogy szembe állítaná a várost gyakorlatilag Kiskanizsával, ami szintén nem hiszem, hogy kívánatos lenne. Tételezzük fel, hogy mondjuk érvényes, és mégis az a döntés jönne ki, hogy ezt meg kéne változtatni, akkor még mindig vissza kell hozni a közgyűlés elé, és a közgyűlésnek kell lényegében ebben állást foglalnia, dönteni. Én azt mondom, hogyha a testület képes felvállalni annak az ódiumát, hogy ezt a döntését megváltoztatja, ahhoz kell 14 igen, és azt a 14 igent azoknak kell produkálni, akik ezt a kezdeményezést elkezdték. Én azt nem állítanám teljes mértékben, hogy ez politikai kampány, dehogy ennek politikai bukéja van, az biztos.

    Birkner Zoltán: Nagyon röviden szeretnék válaszolni. Én nem tudom, hogy Röst képviselő úr miért tette fel ezeket a kérdéseket. Talán nem figyelt oda arra, amit mondtam. Azt kértem, hogy egy véleménynyilvánító szavazásról beszélgessünk, azt kértem, hogy egy hónapon belül lebonyolíthatóról, azt kértem, hogy Kiskanizsa Bajcsa nélküli részéről. Mindaz, amit feltett, természetesen fel lehet tenni, de én ezt nem indítványoztam itt, ma, ebben az esetben, amiről beszélgetünk. Tehát éppen ezért - tudom én ezekre a választ egyébként, ha kíváncsi rá, egészen pontosan, mert utána jártam, úgyhogy - de még egyszer mondom, nem ezt kértem a jegyzőnőtől természetesen. És most be is befejezem, mert szeretném megkérni polgármester urat, hogy adja meg a szót a településrészi önkormányzat egyik képviselőjének.

    Tüttő István: A jegyzőnő válaszol előbb. És egy kérdésem azért nekem is lenne. A településrészi önkormányzat tagjának is, hogy megadjam a szót, külön szavaztatnom kell? Ez számomra furcsa logika.

    Szabóné Dr. Csányi Mariann: Röst János úrnak akkor a kérdésekre röviden válaszolnék. A kérdésben népszavazás kiírására sor kerülhet. A minimum egy hónap, de ennél nagy valószínűséggel hosszabba idő lenne, ami ehhez szükséges lenne. Pénz vonatkozásában, mivel az egész települést érinti a népszavazás, a gazdasági szakemberek véleménye, illetve az eddigi tapasztalataink alapján megközelítené a 10 millió Ft-ot, és akkor csak lebonyolításról beszéltünk, az összes többi, amiről Fodor képviselő úr beszélt, az összes többi vonzatáról nem tudok így véleményt mondani, mert az egy másik összeszámlálást igényelne ebből a szempontból.

    Tüttő István: De annyi biztos, hogy több lenne.

    Tóth László: Elnézést, hogy ügyrendi gombot nyomtam, de mindenféleképpen szeretném elmondani, hogy nekem az álláspontom, a jegyzőnőjével merőlegesen ellentétes, ugyanis ebben a kérdéskörben népszavazást nem lehet tartani. Arról meg nem is beszélve, hogy véleménynyilvánító népszavazást az 1997. évi C. törvény nem ismer. Az 1997. évi C. törvény rendelkezik a helyi népszavazás feltételeiről. A helyi népszavazást, hogyha kiírja azt az önkormányzat, akkor az a testületre nézve kötelező, tehát nincsen véleménynyilvánító népszavazás, ugyanis az önkormányzati törvény 46. § (4) bekezdése a következőt írja: nem rendelhető el helyi népszavazás a c. pont alapján a képviselőtestület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, és még sorol valamit. Azt mondja az értelmező rendelkezés, az önkormányzati törvény (4) bekezdése szerint nem rendelhető el a helyi népszavazás a képviselőtestület hatáskörébe tartozó szervezeti kérdésekben, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés, szervezeti kérdés, amelyben helyi népszavazás nem rendelhető el. Én úgy értelmeztem a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat kérését, hogy az önkormányzat a továbbiakban is a régi iskola épületében egy iskolát, mint intézményt üzemeltessen a továbbiakban. Elöljáróban ennyit szerettem volna elmondani.

    Dr. Baranyi Enikő: Röviden és úgy érzem, hogy miután Fodor képviselőtársam megtehette, hogy az elmúlt 1-1,5 évre tekintett vissza, és ezt politikai csatározásnak minősítette, hát akkor engedjék meg a képviselőtársaim, még akkor is, hogyha már nagyon unják ezt a “lemezt”, hogy azért még egyszer elismételjek egy-két dolgot, és nagyon momentóként mindenki, azt kérem, hogy ezt még egyszer jegyezze meg, hisz ma is volt már utalás arra, hogy mi van Lazsnakkal. Az a testület, az a városvezetés, amely következetesen a hibáit megismétli bizony, nagyon nagy károkat tud okozni a városnak. Emlékezzenek arra a régi képviselőtársaim, hogy mekkora viharok, mekkora csatározások voltak itt, amikor a Nagyrác utcai iskola bezárásával, illetve végül is az egysoros iskola megmaradásával kapcsolatos ütközéseink voltak. Már akkor felmerült az a kérdés, hogy ugyan mi lesz az épület funkciója, mert egy őrizetlenül és funkció nélkül, lakatlanul hagyott ingatlan egyértelműen vagyonvesztéshez, az állagromlás miatt is vezet. A másik dolog, hogy én a magam részéről valójában nagyon-nagyon örültem volna, hogyha egy ilyen típusú soron kívüli közgyűlésről van szó, akkor sikerült volna már olyan információkkal ideérkezni, amiben már azt is tudjuk, hogy a Gazdasági Minisztérium tapogatózó kérdéseinkre vonatkozóan azt a választ adja, hogy ezt a helyhez kötött, 40 milliós pályázati pénzt vissza kell utalni, de ugyanakkor, hogyha meghatározott időn belül új helyet tudunk megjelölni, valójában átvihető ez az összeg. Hiányolom azt is, hogy ezideg nem jutottunk olyan információ birtokába sem, hogy az építés leállítása vagy időleges felfüggesztése mellett és ellenére, vajon a vállalkozónak, itt az előbb egyébként logikusan felvetett kártérítési kérelme, fennáll-e majd vélhetően, illetve annak mekkora lesz az összege? A Nagyrác utcai iskola funkciójával kapcsolatosan azt azonban tényleg el szeretném mondani, hogy úgy gondolom, hogy a kiskanizsai lakosság nem kaphatta, nem kapta meg ettől a közgyűléstől azokat a biztató jeleket sem, amelyek valójában biztonságot jelentettek volna, és az ő akaratuknak a megnyilvánulását. Emlékszem arra is, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottságon bizony sikerült leseperni azt a javaslatot, hogyha fiatal házasok otthona lenne, akkor azok törvényi házasok, és ne életközösségben élők legyenek, hisz vannak emberek, vannak családok, akik a klasszikus, konzervatív családi struktúrát tudják elfogadni. Ez nem kellett a bizottságnak, és nem fogadta el a közgyűlés sem. Nem válthat ki Kiskanizsa térségében már önmagában véve ez sem egy szimpátiát, amikor ezt a kérdést így ítéljük meg. Hasonló módon nem nyert az sem szavazatot, és elfogadást, hogy esetleg a településrészi önkormányzat, ha mégis önkormányzati lakás lenne, akkor nem vétó, hanem javaslattételi joggal rendelkezhessen, hisz biztos vagyok benn, hogy ebben a döntésben is azt érezték, hogy nem igazán tekintjük ezt a településrészt olyannak, akik megfelelő partnereink tudnak lenni. Én a magam részéről úgy gondolom, hogy a településrészi önkormányzatnak ezeket a tényezőket is figyelembe véve az általuk felsorakoztatott másfajta funkció megjelölésével, el kéne úgy gondolkoznunk, hogy van egy bizonyos egy hetes időtartamunk, amikor meg kéne szereznünk ezeket az információkat, ami a gazdasági, rövid és hosszabbtávú kihatását jelentené, ha nem történne ezeknek a lakásoknak a megépítése. És valóban így van. Az az önkormányzat, amelyik a településrészeket, a perifériát, mondjam így, nem igazán preferálja hosszabbtávon, az viszont kétségtelen, hogy nagyon keserű helyzetbe kerül, hisz megkérdezem, hogy lehetne azon a településrészen, mert meg lehet mosolyogni, hogy ott majd mennyi gyerek fog születni 5, vagy 10 év múlva, és hogy reális ez a számadat, hogy születhetne, hogy így mondjam, egy településrészen ilyen számban újszülött és csecsemő akkor, amikor nagyítóval kell keresni, hogy van-e üres építési telek, és a város vezetősége 12 éve most már, vagy 10 éve nem is igazán sokat tett annak érdekében, hogy ott fiatal házasok tartósan letelepedjenek és építkezni tudjanak. Ez nem az a fajta letelepedés, mert ez az 5 éves ott lakás gyakorlatilag egy mondjam így, majdnem ilyen átjáróházszerű, időleges ott létet jelenthet.

    Tüttő István: Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy fölajánlottuk, sőt ki is hangsúlyoztuk, hogy a településrészi önkormányzat dönthet, önmaga dönthet, mondtuk, hogy rájuk bízzuk, hogy ki menjen oda, teljesen eldöntheti.

    Kelemen Z. Pál: Elgondolkodtam mindazon, ami elhangzott, és én úgy gondoltam, hogy a népszavazás, vagy helyi polgári szavazás megtörtént azon a napon, amikor a 18 szomszéd egyike sem emelt kifogást ez ellen az építmény ellen. Azok, akik legközelebb laknak a kiskanizsai iskolához, egyik sem emelt kifogást az építési engedély kiadása ellen. Ha nem így van, akkor cáfoljanak meg. Másrészt én úgy gondolom, hogy akkor, amikor Nagykanizsa városa számára építünk egy ilyen intézményt, ahol fiatal házasok átmeneti elhelyezést nyerhetnek, erről a város dönthet Kiskanizsástól, Palinostól, Sáncostól, belvárosostól, mert egyetlen városban élünk. Vitathatatlanul, hogy vannak helyi kisebb érdekek, de Nagykanizsa érdeke, a város érdeke az, hogy mindenek felett azt érvényesítsük. Ott választottak. Harmadrészt: meghallgattam a hozzászólásokat. Én tudom azt, hogy Baranyi Enikő képviselőtársam a bizottsági munka folyamán teljes mellszélességgel támogatta ennek az építménynek a létrejöttét és felépítését. Tudom azt, hogy Gőgös Péter képviselőtársam teljes mellszélességgel támogatta ennek az építménynek a felépítését, kezdeti szakaszban, míg Kiskanizsáról mást nem kapott. Viszont Gőgös Péter képviselőtársam nem támogatta azt, amit mi Baranyi Enikővel együtt támogattunk, a saját család és hazásság felfogásról alkotott véleményünk szerint, hogy itt valós, törvényes házasok kaphassanak csak elvből. Azért tessék visszagondolni a múltra, a Szociális és Egészségügyi Bizottság másfél évig tárgyalta ezt a kérdést. A másfél év során - és a bizottsági elnök úr meg fog erősíteni - semmiféle ellenvélemény, ellenérzés nem volt, a bizottsági jegyzőkönyvek elolvashatók, megvannak, tények. Ehhez képest majd más helyzet állt fel. Ami pedig a Birkner úr javaslatát illeti, ez valójában nem egy népszavazás, én ezt tudom, valójában nem is egy véleménynyilvánító népszavazás, mert ilyet ilyen kérdésben nem lehet elrendelni, hanem ez valamiféle, nem is tudom megmondani, egyszerűen nem találok rá fogalmat, mert ilyen még nem volt, ez most lett kitalálva az imént. Én úgy gondolom, ha Nagykanizsa kérdéséről kell szavazni, bármiről, akkor a város egyetlen polgárát sem szabad abból kizárni. Eszembe sem jutott volna egy palini, bagolai szeméttelep építésénél azt mondani a kiskanizsai polgároknak, hogy ezt csak a bagolai képviselő döntheti el, vagy a bagolai részönkormányzat, ebben a kiskanizsaiak nem szavazhatnak. A demokrácia, a képviseleti demokrácia erről szól. Ezért Nagykanizsán kell szavazni. Nem vagyok ellene egy népszavazásnak, ha az törvényes. Nagykanizsa városban ennek a népszavazásnak az érvényességéhez 21.000 szavazat kell. Ennek a szavazatnak a javaslathoz 10.500 körülbelül, a szavazók számából indulva 10.500 szavazatot kell kapnia a népszavazási kezdeményezésnek. Tessék ezt végig gondolni képviselőtársak. És az a 8-10-11 millió, az egy reális szám. Nem Kiskanizsa ellen beszélek, hanem Kiskanizsáért, illetve nem is Kiskanizsáért, hanem Nagykanizsáért. Miről szólna egy ilyen szavazás és egy ilyen véleménynyilvánítás? Kell-e a városnak, 10 fiatalnak átmeneti otthonmegoldás? Kell-e ebbe a városba 40 millió Ft állami támogatás? Erről szól a népszavazás. Semmi másról. Ami pedig hát elég sajnálatos, mert itt volt a kezükben az oktatási program, a beiskolázási program, és tudunk benne olvasni - 25 gyerek megy első osztályba az idén óvodából, 11 beiratkozó van, Kiskanizsán van, a kiskanizsai óvodában. Szeretném, ha több gyerek lenne, de a következő 6 évben minden bizonnyal nem lesz több, mert ott előttünk a korfa, és ahhoz meg kellene még azt is kérdezni, hogy vajon hány kiskanizsai gyerek jár belvárosi iskolába? Mondjuk a helyi önkormányzat tagjai közül hány jártja a gyerekét belvárosi iskolába? Ez egy népszavazás kérdése. Ki hova íratja be a gyerekét? Nem tudok támogatni semmilyen olyan népszavazást, amiben nem Nagykanizsa város összes lakója, összes szavazó polgára dönt a várost érintő pontos kérdésekben.

    Dr. Gőgös Péter: Nem mehetünk el emellett a kérdés mellet. Szeretném, hogyha Kiskanizsa ügyét a továbbiakban nem kampányként kezelnék. Kelemen Z. Pálnak ……. módszere, oszd meg és uralkodj, meglehetősen látványos, csak kár, hogy hamis érvekkel próbálja alátámasztani, és azzal megtéveszti a jelenlövőket és a TV nézőket. Ha nagyon jól megfigyelte és ott volt mindegyik ülésen, akkor tudja, hogy ez az eset, ez egy esetben, egyszer került szavazásra az én igen szavazatommal, amikor koncepcióként szó volt róla, és még részönkormányzat sehol sem volt, kiskanizsai önkormányzati fórum sehol sem volt. Az első fórumtól kezdve, amint a kiskanizsai lakosság véleménye megfogalmazódott, onnantól folyamatosan negatív véleményemet és ellenszavazatomat adtam le erre. És csatlakoznék Baranyi Enikőhöz szintén, aki ugyanilyen álláspontot képviselt. Tehát én arra kérem, hogy azért ne próbálja megtéveszteni a lakosokat.

    Kelemen Z. Pál: Tisztelt Képviselőtársam! Nagyra becsülöm a véleményedet. Ebben az esetben tévedsz. Nem akarok Kiskanizsán indulni ellened, nem kampányolok Kiskanizsán a választásokon. Eszem ágában sincs. Valószínűleg nem is fogok ellened beszélni. Derék tisztességes, jó képviselőnek tartalak, de nem hiszem, hogy most igazat mondtál.

    Tóth László: A következőt szeretném reflektálni Gőgös képviselőtársam hozzászólásához. Jelen esetben ötödszörre tárgyaljuk a Nagyrác utcai iskola kérdését. 2001. február 27-én az önkormányzat a 34/2001. számú határozatában megerősítette a 224/2000. számú határozatát, amit 2000. VII. 4-én hoztunk - az akkori arány 18 igen, 1 nem, és 1 tartózkodás. A következő, harmadik eset 2001. III. 27-én, szintén az arány 21:5. Következő, a negyedik eset 2001. április 3-án, a szavazati arány 16:1. Tehát Gőgös képviselőtársam azon állításai, miszerint csak egyszer tárgyaltunk erről az ügyről, ez nem állja meg a helyét. Ha a bizottságokkal - azt visszavonom. Viszont mindenféleképpen el szerettem volna mondani ezeket az adatokat, mert ez kronológiai sorrendből kimaradt, és úgy érzem, hogy kellőképpen átgondoltan döntött erről a közgyűlés, és nem kívánok én a továbbiakban részt venni ilyen parttalan vitákban.

    Tüttő István: Szeretném felhívni a figyelmet, hogy gyakorlatilag, a döntést a közgyűlésnek kell meghozni. Amennyiben nem írunk ki olyan népszavazást, amely a törvény szerinti. A törvény szerinti népszavazásnak az én borítékolt véleményem szerint teljes mértékben eredménytelen lesz a vége, ugyanis nem olyan horderejű kérdésről van szó, amelyre egész Kanizsa megmozdulna, vagy legalább is a fele. 50%-át meg kell haladni a szavazók megjelenésének. Ha most azt mondom, hogy Kiskanizsa, én még Kiskanizsában is majdnem fogadni mernék, hogy a fele nem fog elmenni szavazni. De lehet, hogy ezt elveszteném. Én azt kérem, maradjunk a téma mellett. Ha úgy gondolják, hogy ezt az ügyet döntést kell hozni, akkor abban hozzunk döntést, hogy a jegyzőnőt megbízzuk, ahogy ezt javasolták. Közben járjunk utána annak a feltételnek, hogy mi történik akkor, hogyha a döntés nemleges lesz, és akkor megjönnek azok válaszok, amely alapján tényleg azt lehet mondani, hogy vállalhatunk-e akkora kockázatot, amely itt körvonalazódik. Ez az én javaslatom. De szeretnék most szavazást feltenni arra, hogy Kálcsics úr, kérem, döntsünk abban, hogy mondja el véleményét, és azt követően döntsünk. Szavazzunk róla.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Kálcsics László: Tisztelt uraim és hölgyeim, tisztelt polgármester úr! Köszönöm a szót és köszönöm, hogy meghallgatnak. Elöljáróban azt szeretném kérni, maguknak lehet, hogy nem tűnik olyan nagy horderejűnek az ügy, mint nekünk, kiskanizsaiaknak, és ennek kapcsán azt kérném, hogy ne csináljanak ebből politikai ügyet. Ez elég régi dolog már ahhoz, hogy egyáltalán nincs értelme annak, hogy egymásra mutogassanak, hogy ez kampányolás. Ez nem kampányolás, ez Kiskanizsának egy hosszú távú ügye. És ennek kapcsán elmondanám, biztos nem mondok senkinek újat, ha azt mondom, egy nagy magyar azt mondta, “egy mellényt, ha rosszul gombolnak be, azt újra kell gombolni.” És nem hiszem, hogy képviselőtestületnek, vagy bárkinek szégyene ellen az, ha egy elhibázott döntést felülvizsgál, és a végén elismeri, hogy hibázott. Mert meg vagyok győződve arról, ha ezt a döntést, ezt az ügyet olyan mélységében és olyan alaposan előkészítették volna Kiskanizsán is, mint ahogy, nem tudom, gondolom, a hivatal készítette elő a testület elé, mert a testület elé pompásan előkészítették. Én hallottam olyan véleményt, amikor valaki azt mondta, hogy ő nyugodt lelkiismerettel megszavazta, ahogy ez volt tálalva. De azt hiszem, mindenki előtt világos az a tény, hogy Kiskanizsán ez nem lett kellően ismertetve sem, előkészítve sem, pedig a vélemény időben kikérve, viszont, amióta tudják a véleményünket, azóta nyugodta, elmondhatom azt, hogy sorra lesöprik ezt az ügyet. Én fölöslegesnek tartom az ifjú házasok otthonáról beszélni Kiskanizsán, nem azért, mintha nem lenne rá szükség, egyetértek vele, van egyéb hely a városban is, Kiskanizsán is. Mi nekünk a legfájóbb pont ……………. Azt hiszem, nagyjából ismerik a várost, de engedtessék meg, hogy megmutassam. Ez a két kiskanizsai iskola, nyilván ehhez tartozik még lefelé is, fölfelé is egy csomó terület. Ami Kiskanizsát illeti 526 hektáron fekszik, ami lakott terület által határolt. Ez az iskola, most nem számítom, hogy 1,5 km-t vagy 1 km-t kell menni az illetőnek, az egyik iskolától a másik 1,6 km, légvonalban 1,2. Hogyha megnézzük, a belvárosban itt van 4 iskola 3,6 hektáron, aminek a távolsága Kiskanizsától, a Nagyrác utcától a Bolyai 2700 méter, a Zrínyi 2900, a Rozgonyi 3200 méter. És még hadd tegyem hozzá azt, ami számomra érthetetlen, hogy ezen a 3,6 hektáron, nyilván nem most létesült ez az iskola, nem ez az érthetetlen, hanem ebből a 4-ből mi szükség van a Zemplén Győző iskolára, amikor nincs háttere, az összes környező utcákban már kereskedelmi egységek vannak. Hát, ha itt 4 iskolára van szükség, amit nem vonok én sehol kétségbe, akkor tessék mondani, ezen a nagy területen miért nem lehet miért nem lehet két egysoros iskola? Én nem akarok mélyebben lemenni a dologba. Itt annyi minden lesújtó dolgot hallottunk, én nem szeretnék lesújtóan nyilatkozni, de innét, erről a helyről szeretném Cserti urat megkérni arra, hogy amit múltkor Kiskanizsáról el tetszett mondani, arról a Kiskanizsáról, aki erejét, pénzét, idejét, munkáját nem kímélve, mind a két iskolának az építésében aktívan részt vett, olyan lesújtó véleményt tetszett mondani, hogy hát fékeznem kellett magam - talán észrevette -, hogy ülve maradjak. Nézze, jó magam is részt vettem, és nem csak az én nevemben, hanem a többiek nevében is, és hogy, amit el tetszett mondani, arra szeretném kérni, máskor tessék utána járni, hogy mit tetszik mondani. …………………………… Tehát a Piarista odatelepülése valótlan.

    Dr. Horváth György: Két adatot mondanék. Az egyik. Mielőtt még szóba került a Nagyrác úti iskola megszüntetése, 82-en jártak be Kiskanizsáról Nagykanizsára iskolába. Szó sem volt még az iskola megszüntetéséről, utána lehet nézni. Ez az egyik. A másik. Kérdezem képviselőtársaimat, elhangzott ez, hogy iskola legyen. 10 év múlva ebbe az iskolába járatnák a gyerekeiket? Hát mikor épült ez az iskola, hogyan néz ki, az megfelel az iskola követelményeinek? Hát szóval erre alapozni, én azt hiszem, ezt naivitásnak tartom így. Úgyhogy nem hiszem, hogy ez lenne megoldás, hogy ott 10 évig tartalékolni iskolának.

    Cserti Tibor: Hát miután Kálcsics úr megszólított, én is megtisztelem, felállok. Először is ezt a levelet Kálcsics úr kapta, őneki címezte a Piarista Tartományi Főnök úr, én más levelét nem szoktam nyilvánosan felolvasni. Elolvastam egyébként, ami benne van. Ha Ön úgy gondolja, hogy közgyűlésre tartozik, szívesen olvassa fel. Visszatérve, mivel név szerint megszólíttattam ebben a témában, lehet, hogy Ön nem figyelt tisztességesen múltkor vagy félreértett. Röviden, a következőket mondtam. Önök Kiskanizsán a két intézmény sorsáról tényleg a Piarista Általános Iskola telepítése, a városba történő újra visszatelepülése kapcsán döntöttek. Egyébként nem régen neveztük ki, ugyanez a testület most megint ugyanazt az intézmény igazgatóját - én nem nevezem meg őt, mindenki tudja - ismét, nem tudom hányadszor, akinek a vezetésével egy picit föllázították a településrész lakóit. Közvetlen és is a pedagógusok ugye a szülőket, Kérem szépen, akkori döntésnek a lényege még egyszer az volt, amit elmondtam, és én a tárgyalásokon részt vettem. Én is tudnék egyébként dokumentációkat előkotorni, nem tartom igazán értelmét a dolognak, megmondom őszintén. És a jegyzőkönyvek kapcsán gyakorlatilag a Piaristarend is exponálta magát a tárgyalások során, és bizony igenis bizonyos irányba, tárgyalás irányba elfogadó nyilatkozatot adott. No summa-summarum, a döntésnek akkor az lett volna az eredménye, hogy az állami támogatás központi költségvetésből kapott volna a város 100 millió Ft-ot, erre a célra rendelkezésre állt. Ez Nagyrác utcai iskola egy ……… felújítása irányába ment volna, és az lett volna az állami iskola, és fokozatosan átment volna a kiskanizsai akkori Tanácsköztársaság téri Iskola, Piarista Általános és Középiskolává. Ha Ön ezt megakarja cáfolni hitelt érdemlő módon, ám tegye, én nem kívánok ebben témában vitatkozni. Na most ettől a perctől kezdve, ugye egy intézménnyel túldimenzionált lett ez a város, valamit le kellett építeni. Önnek valójában igaza van, amikor ilyen településszerkezeti viszonyokat vetít elénk, és azzal indokol, hogy igenis meg kellett volna szűntetni a Zemplént. Én egyetértek Önnel, nem vitatkozom. Az akkor egy ideiglenesen létrehozott, hogy a demográfiai hullámot levezető intézmény volt. Hát most számon lehetne kérni, az akkori képviselők miért nem szüntették meg akkor. Szóval tényleg ezeket az anomáliákat föl lehet vetni, de az alapkérdést, még egyszer mondom, Önök kiskanizsaiak akkor leszavazták. No summa-summarum, én nem akarok vitát provokálni ebben a témában, én jó indulatúan szóltam akkor hozzá. Meggyőződésem egyébként, és a konklúzió az volt, hogy ezek után két intézményt fenntartani ebben a városrészben rendkívül nehéz. Természetesen lehet úgy dönteni, minden további nélkül. Én személy szerint megmondom őszintén, nem értek egyet, ezzel a kérdéssel, ki is fejtettem miért, ám a képviselőtestület 14 igenlő szavazatát szerezzék meg hozzá. Én egy picit veszett fejsze nyelének tartom, és a településrészi önkormányzat nevében talán okosabb dolgokon törném a fejemet, megmondom őszintén. Arra addig választ a kérdés kapcsán, hogyha megmarad nálam az intézmény puszta vagyoni oldala, az üres intézmény fala, akkor mit kezdenék vele? Már múltkor éppen Ön ugye azt mondta, hogy igenis focikollégiumot, vagy fociiskolát szeretnénk belőle létesíteni. Például. Azt hiszem erre is vannak tanúk nálam. Hát akkor tessék ilyen értelemben szakmailag indokolni, és ennek fölvázolni üzletpolitikai elképzeléseit. Én ehhez szívesen adok segítséget, hogyha igénylik. De hogy egyoldalúan ide tesznek elém egy levelet, és picit személyemet nevetségessé állítani egy városrész előtt meg a város előtt, ne haragudjon, ezt visszautasítom. De egyúttal meg is követem Önt, mert megsérteni nem akarom.

    Kálcsics László: Tisztelt Képviselő Úr! Azzal indította akkor, szó szerint azzal indította akkor a mondandóját, hogy Kiskanizsa akkor elvesztette a jogát, hogy két iskolája legyen, amikor leszavazta a Piarista Iskolát. Örömmel hallottam azt, amikor most tetszett idézni, lehet, hogy nem jól idézem, hogy föllázították - lehet, hogy nem ezt mondta -, de hogy mesterségesen volt dimenzálva az a tiltakozás, ez azt hiszem, senki számára nem kétséges. És engedjék meg, talán az én levelemből fölolvashatok: “akkor az önkormányzat szerette volna, ha a régi iskolánk helyett más épületet fogadunk el, és felajánlották a Kiskanizsa Általános Iskola épületét. A rend ragaszkodott az eredeti helyen történő elhelyezéséhez, és törvény alapján ezt kérte vissza. ’97-ben megtörtént a megegyezés a város és a Rend, meg Miniszterelnöki Hivatal Államtitkársága között. A város megkapta a laktanya központi épületeit, a Rend pedig tulajdonba kapta a régi iskoláját, rendházát és kollégiumát. A régi rendház épületét, a Hunyadi Általános Iskolát áthelyezték máshová. A kollégium épületét valóságosan is használjuk, a régi gimnázium épületének átadását pedig fokozatosan valósítja meg a város.” Tehát ebből egyértelműen kitűnik az, hogy a Piarista Rend, ahogy nekem szóban is elmondták, nem is akarta elfogadni, ő jogosan ragaszkodott a régi iskolájához. 18 osztálya van most, amit 24-re fölfejleszteni jogosan. És azt hiszem a városnak csak erénye lesz. Én fölöslegesnek tartom erre hivatkozni Kiskanizsa esetében, hogy nincs joga a két iskolának és én erre gondoltam akkor, amikor amit mondtam, címeztem, mert akkor mi olyan lesújtó véleményt kaptunk, ami nevetségessé tette a város előtt, és ezt szerettem volna visszautasítani. Még valamit, hadd mondjak el. Nevezetesen azt, hogy Kiskanizsán hála Isten van még egy olyan réteg, akit meg lehet mozdítani. De ezek a dolgok, hogy a településrészi önkormányzat javaslatai, a kezdeményezéseit sorra a közgyűlés lesöpri, hadd mondjam el az emlékműveket, a játszóteret, egyebet. Ott az embereket meg lehet még mozdítani, de ezek a dolgok olyan lesújtóan hatnak, hogy egyszerűen nem lehet ott lassan majd az emberekkel, és nem hiszem, hogy ez a városnak előnyére szolgálna. Kiskanizsának meg egyenesen hátrányos. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

    Tüttő István: Az a javaslatom, hogy maradjunk a tárgynál.

    Cserti Tibor: Engedjék meg, hogy egyetlen mondattal hadd reagáljak mégis rá, mert úgy illik. Tényleg, következetesen a Piarista Iskola az eredeti épületállományt követelte vissza. De az igazság kedvéért hozzátartozik, hogy nem zárta ki egy esetleges, tehát azt a tárgyalási irányt, és bizony nyomatékosan be is mozdult abba az irányba. Most ezek után én nem látok ellentétet a kettő között, de egyet nem szeretnék. Én magam is, hát mondjuk úgy, hogy támogatói közé tartoztam a Piarista Iskola városba történő betelepülésének, mert tényleg egy nagyon komoly szellemi bázis idetelepülését is maga után vonta. De ezek után nem szeretném, ha Ön pontosan abba az irányba terelné a személyemet is, ne haragudjon, hogy kialakul a városban ismét esetleg egy ilyen mesterséggel szított Piarista ellentét, vagy egy vélt-valós véleményeltérés kapcsán elindulna valami nem kívánatos, uram bocsá, esetleg ……….. Ne haragudjon, azt hiszem, egyikünknek se érdeke, és most zárjuk le ezt a témát.

    Tüttő István: Ezt akarom kérni. A Piarista Iskolának most nem sok köze van most a Nagyrác utcához.

    Dr. Csákai Iván: Egyik építészetben jártas barátom mondta, hogy 1 évig üresen lévő épület 6 évet öregszik. Ez az épület üresen állt. Úgy látszik, hogy annak idején, amikor elindítottuk a Szociális és Egészségügyi Bizottságban ezt a tervet, nem hittek benne és mosolyogtak. Amikor már realitás lett, akkor kezdett el mindenki kapkodni. Megmondom őszintén, az egész város érdekét sértő dolog az, hogyha ez nem valósulhat meg, hisz a Gazdasági Minisztérium megadta támogatást. Lehet úgy dönteni, hogy nem kérünk, de Gazdasági Minisztérium nem biztos, hogy a továbbiakban ad. Visszaköszön a nagykanizsai betegség, ha csinálunk valamit, az is baj, ha nem csinálunk valamit, az is baj. Az önkormányzat érdeke egyértelműen sérül. Jelzi azt, hogy ez a 10 lakás is nagyon hiányzik, az, hogy 2 lakásra 142 igénylő van. Ebben a 142 igénylőben nincsenek a fiatal házasok. Ipari Parkot, Logisztikai Központot akarunk idetelepíteni. Igenis kell egy olyan intézmény, ahol 4-5 évig el tudunk helyezni fiatalokat, hogy tovább tudjanak lépni. Lehet úgy dönteni, hogy leállunk, de akkor a szociális bérlakás, nagyon félve mondom ki ezt a szociálist mindig, mert a bérlakás építési koncepciót lassan el lehet felejteni, mert nem biztos, hogy továbbiakban azt a 140-160 millió Ft támogatást meg fogjuk kapni. Én a kiskanizsaiaktól azt kérem változatlanul, többször beszéltem velük, nagyon gondolják meg, hogy milyen érdekek mellett próbálnak elmenni, mert az érdek a városérdek , és érdek az egyéni érdek is, és nem biztos, hogy az egyéni érdek mellett szabad ellépni. Bizottságunk ragaszkodik az eredeti terv megvalósításához.

    Birkner Zoltán: Elnézést, hogy sokadszor szólok hozzá. Egy picit más irányba kerekedett, elég furcsa gellert vett ez a beszélgetés, ahonnét indítottunk, de legalább felszínre jött egy csomó vélemény. Azt gondolom, hogy minden véleményt végighallgatva, és mindenkinek a véleményét tiszteletben tartva, én arra kérném Önöket tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a mai nap mégiscsak adjuk meg annak az esélyét, hogy egy hét múlva, az egy hét, az nem az az időpont, ami a kivitelezést, a közbeszerzési eljárást, a Gazdasági Minisztérium pénzét bármilyen szinten veszélyeztetné, egy hét múlva a folytatólagos közgyűlésen térjünk vissza olyan értelemben erre az ügyre, amit kértem. Én nem kértem népszavazást. Véleménynyilvánító szavazásnak a lehetőségét kértem jegyzőnőtől. Azt kértem, hogy nézzük meg ennek a saját helyi rendelet alkotásának lehetőségét. Azt kértem, hogy ennek az legyen a lényege, hogy nagyon rövid időn belül lebonyolódjon, ha lehetséges, és persze képviselőtársaim támogatják, és csak Kiskanizsa vegyen ebben részt, Bajcsa nélkül. Abban az esetben tisztelettel, hogyha Önök nem értenek ezzel egyet, ne szavazzák meg. Még egyszer mondom, nem szeretném kitalálni a “spanyolviaszt”. Ha nem értenek vele egyet, nem szavazzák meg. Én csak azt szeretném, hogy az eredeti indítványt, ahonnét indítottunk, oda térjük vissza a megoldás irányába. Lehet, hogy nem ez a megoldás, de én ezt most szeretném majd szavazásra feltenni.

    Dr. Baranyi Enikő: Olyan értelemben ügyrendi a hozzászólásom, hogy szerintem elsősorban azt kéne eldöntenünk, hogy ez a testület az eddig felszínre hozott problémák alapján hajlandó-e az eddigi döntését megfelelő információk, számítások alapján esetleg revideálni? Ennek megfelelően erre a kérdésre kíván-e a testület még egyszer visszatérni, és akkor az alábbi kérdéseket és számításokat kellene megszerezni.

    1: A Gazdasági Minisztériummal, tehát még egyszer mondom, kapcsolatfelvétel egy esetleges meg nem valósulás esetén az összeg más helyre történő áthelyezése városon belül van-e egyáltalán lehetőség? Senki sem akarja, a kiskanizsaiak sem, hogy a 40 után még további 100 milliótól, bérlakás építésétől kizárjuk magunkat. Itt nem erről szól ez a történet.

    Másik számítás, amire szükség lenne, hogy az iskola épületében az elkezdett munkálatok és a vállalakozóval megkötött szerződések esetleges felbontása milyen anyagi következményekkel járna?

    A harmadik számítás jelölje meg pontosan költségvetéssel, számadatokkal alátámasztva a településrészi önkormányzat, hogy pontosan milyen funkcióval, mit szeretne abban, tehát milyen funkcióval, milyen forrásból tudnák elképzelni, hogy az az épület funkcionáljon. Az, hogy ebből iskola lesz, vagy iskolát jelölnek- e meg, vagy pedig más funkciót jelölnek meg, erre azt hiszem, már volt egyébként korábban is utalásuk.

    És akkor lehet folytatni rövid határidőn belül a tárgyalásokat. Nem beszélve arról, hogy Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat is akkor ténylegesen szembesül azzal a problémával, hogy valami funkció megjelenítése, tartós fenntartása milyen forrásigénnyel és milyen működési költséggel jár tartósabban, ami természetesen ugyankkor a város költségvetését jelenti, hogy ha egy új funkciót tudunk akkor megjelölni. Én azt gondolom, hogyha ezekre a kérdésekre kérnénk választ pontos számadatokkal, akkor egyidejűleg, mivel a döntést mindenképpen a testületnek kell meghozni, akkor ez a kérdés rövidebbre zárható, és egy megfelelő párbeszéd után talán hátha a kedélyek is lecsillapodnak mind a két fél részéről.

    Györek László: Ülök itt jó ideje és hallgatom ezt az árnyékbokszolást, mert itt véleményem szerint erről van szó. Semmi köze ahhoz az előterjesztéshez, amit idehoztak elénk. Ahhoz meg aztán pláne nincs köze, hogy most itt mi mennyibe, hogyan fog kerülni. Itt egy a kérdés: kell-e a Kiskanizsán ez a bizonyos 10 lakás? Az én meggyőződésem szerint igen, kell. Jó döntést hoztunk. Biztos vagyok benne, hogy jó döntést hoztunk. A másik kérdés: kell-e megkérdezni a kiskanizsaiakat? Igen, meg kell őket kérdezni, mert akik itt ülnek 21 néhányan, nem Isten kegyelméből ülnek itt, hanem képviselnek valamit, valakiket, ezek pedig a lakosság. És ha elfelejtjük, hogy őket képviseljük, akkor minek is vagyunk itt. Éppen ezért ellenükre dönteni viszont nem lehet. Nem a törvény szerint nem lehet, mert a törvény erre simán lehetőséget nyújt, hanem lelkiismeretünk szerint nem lehet, meg a jog mögött rejlő igazság szerint nem lehet. Semmi ellentmondás nincs abba, hogy én szeretném, hogyha megépülne ez a 10 lakás, és abban, hogy azt is szeretném, ha megkérdeznénk a kiskanizsaiakat. Mert véleményem az, meggyőződésem az, és emellett hajlandó vagyok kiállni, akár a kiskanizsaiak elé is, bár igazából nem sok közöm van Kiskanizsához, csak Nagykanizsához, hogy igenis biztos vagyok benne, hogy a Kiskanizsaiak be fogják látni, meg fognak győződni arról, hogy ez jó döntés volt, és mivel jó döntés volt, ezért ezen a véleménynyilvánító népszavazáson is jól fognak dönteni. Még egyszer mondom, ez elől elzárkózni nekünk nem szabad. Nem a törvény szerint nem szabad, mert azt simán leszavazhatjuk. Önök is leszavazhatják. De úgy gondolom, hogy ez jogszerű lehet, de etikus semmiképpen nem lehet.

    Zsoldos Ferenc: Én abból indulnék ki, hogy ebben a témakörben az Szervezeti és Működési Szabályzatnak megfelelően, azzal összhangban döntés történt. Ez a “rendkívüli közgyűlés” teljesen és abszolút mértékben szabálytalan. Sem írásos előterjesztés, sem azoknak a kritériumoknak nem felel meg, ami egy rendkívüli közgyűlés esetében előírás és követelmény a szervezeti szabályzat szerint. Mégis, én is azzal értek egyet, hogy beszélgetnünk kell, tehát ez tulajdonképpen ez egy konzultáció, nem más. Számunkra azért fontos, mert én Kiskanizsát, Bagolát, vagy Miklósfát éppen úgy Nagykanizsának tartom, mint a város bármelyik részét. Kiskanizsa a város egyik településrésze. Ennek az önkormányzatnak igenis felelőssége van abban, hogy minden olyan érték, ami még érték a város bármely területén, azért felelősséggel tartozunk. Itt elmúlt 10 év és a legkülönfélébb javaslatok végrehajtására nem kerülhetett sor a különféle ellentétek részeként. Én nem kívánok visszamenni Éváig, Ádámig, de a legnagyobb dilemma az, hogy azt az értéket, ami még valamennyi, valamilyen mértékben értéket jelent, a Nagyrác utcai “új volt iskola” épület 10 év alatt olyan mértékben romlott le, hogy véleményem szerint még 2 vagy 3 évet már nem bír ki. Tehát ezt az értéket nekünk, kiskanizsaiaknak, és a kanizsai városrésznek egyaránt kötelességünk és erkölcsi felelősségünk megvédeni, megóvni, megújítani és használatba venni. Ez a javaslat, ami részünkről elfogadásra került, tehát, hogy fiatal házasok otthonává alakítsuk ki azt az épületet, az egyedüli járható út annál is inkább, mert olyan konkrét, egyértelműen megfogalmazott, világosan megfogalmazott terv és javaslat a város kiskanizsai részén élők, és a részönkormányzat tagjai részéről egyetlen egy alkalommal sem fogalmazódott meg, ami érdeke, ami célszerű a város egészének. Mivel erre nem történt egyeletlen lépés sem, egyetlen konkrétum sem, mert az, hogy iskolának tartsuk meg, az véleményem szerint is, a számadatok alapján, a leendő évek várható gyereklétszámának alakulása alapján teljesen irreális. Ez már elhangzott ma délután. Én azt kérem és ez a kiskanizsai városrésznek is érdeke, hogy őrizzük meg ezt az épületet, újítsuk fel, alakítsuk át arra a célra, ami végeredményben abban a városrészben is egy fiatalítást jelent. Meggyőződésem, hogy az odaköltözők hamar be fognak illeszkedni, és Önök el fogják fogadni azokat a fiatalokat, akik tulajdonképpen egy új színt, egy új életformát, mondhatnám azt is, hogy egy új értéket visznek abba a városrészbe, amit jó szándékkal, de rossz elképzeléssel akarnak mindenáron megvédeni, nem tudom, kikkel szemben. Más magyar állampolgárokkal szemben, a fiatalokkal szemben, akiken segíteni tudunk. Én nem akarok ismétlések bocsátkozni, hogy mennyi veszteséggel jár ez a város részére, amennyiben nem kerül sor ennek a tervnek a megvalósítására, de véleményem szerint minimálisan 70 millió Ft-ot, amit egyszerűen kidobunk az ablakon, vagy mondhatnám azt, hogy egyszerűen elégetünk, megsemmisítünk. Hát azért legyen felelősségtudata mindazoknak, akik ezzel a lehetőséggel nem kívánnak élni. Én az kívánom, hogy éljenek vele. Jó szándékkal mondom, mert az idő, az azért jó tanácsadó, sok bizonyítékot tartalmaz, és meggyőződésem az is, hogy ezek a viták, nem baj az, hogy vannak viták, de ezek a viták is a jövőt illetően, ha elkészül az az épület, és remélem, hogy elkészül az elfogadott terveknek megfelelően, az inkább a békülést és közeledést hozza magával a város minden része, így hagyományosan a kanizsai városrész és Kiskanizsa között is. Na hagyják ki ezt a lehetőséget.

    Tüttő István: Két ügyrendi jelentkezés van, de vitát lezárom. A két ügyrendi gombnak még megadom a szót.

    Kelemen Z. Pál: Én is a vita lezárást szerettem volna kérni, tettem ezt volt könnyű szívvel Zsoldos Ferenc képviselőtársam bölcs szavai után. Ehhez hozzátenni és elvenni mindazok után, amit Zsoldos Ferenc elmondott, már nem lehet. A gondom nem ez. Tartottunk egy soron kívüli közgyűlést valamiféle napirend nélkül és előterjesztés nélkül, és most nem tudom, hogy milyen határozati javaslatunk lesz, amiről szavaznunk kell. Tény az, hogy a demokrácia nyűgős dolog. Sokkal automatikusabb volt valaha, ’90 előtt ilyen kérdésekben dönteni, másik oldalról vannak, akik mai is ezt szeretnék. Én úgy gondolom, hogy nem politikai kérdésről van szó, mert minden oldalról pro és kontra elhangzottak vélemények. Ezért szeretnék hallani a vita lezárását követően egy határozati javaslatot, megfogalmazva, kereken, hogy legyen miről szavaznom a vita végén.

    Antalics Dezső: A megszólítás jogán a településrészi önkormányzat részéről Förhénci Horváth Gyula kíván válaszolni.

    Tüttő István: A vitát lezártuk, kérem a határozati javaslatot, mert nem tudok mit föltenni szavazásra. Birkner úr ügyrendi gombot nyom még.

    Birkner Zoltán: Addig nem kívánom feltenni a határozati javaslatomat, amíg nem hallgattuk meg Förhénci Horváth Gyulát. Nagyon egyszerű az ügy egyébként, hogy miért nem, mert a képviselőtársaim valóban a részönkormányzathoz is szóltak. Igaz, hogy kaptak lehetőséget hozzászólni, azt gondolom, polgármester úr, nem történik semmi, ha ezt az egy dolgot még megvárjuk. Arra kérem Önt, hogy ez egy fontos ügy. Korlátozott időben igenis adjunk lehetőséget Förhénci Horváth Gyulának a hozzászóláshoz. Ha ez megtörtént, utána elmondom a határozati javaslatomat.

    Tüttő István. Megadjuk a szót, de ugyanúgy 5 percen belül kell lennie, mint a többi képviselőnek. Kelemen Z. Pál úr - ügyrendi gomb.

    Kelemen Z. Pál: Én javasoltam a vita lezárását, erről nem történt szavazás, és ha nem történt szavazás, addig erről a vita lezárás módosító indítványomról vagy ettől a javaslatomtól elállok még nem hallgatjuk meg Förhénci Horváth urat. Én kérem, hogy adjon erre lehetőséget 5 percben, mint minden képviselő.

    Horváth Gyula: Polgármester úr, tisztelt képviselőtestület, hölgyeim és uraim! Nagyon szomorúan és lesújtó hangulatban állok itt Önök előtt, immár harmadszor a nagykanizsai Nagyrác utcai általános iskola ifjú házasok otthonává építése ……………. Én úgy gondolom, hogy amennyiben politikai hibát, illetve akár szakmai hibát is elkövet egy képviselőtestület, azt az utolsó pillanatban is megfontolandó korrigálni. Mire gondolok? Elsősorban arra gondolok, hogy a kiskanizsai civilszervezetek, kiskanizsai polgárok kellő időben jelezték azon véleményüket, amely a későbbi képviselőtestületi határozatot egyáltalán nem tette volna elérhetővé. Azt gondolom, hogy kellő időben, még a pályázat benyújtása előtt jeleztük, hogy Kiskanizsa nem a szociális bérlakások építése ellen fogalmazza meg érveit, nem a ifjú házasok intézménye, amely egy áldásos intézmény, úgy gondoljuk a mai Magyarországon bárhol, bármelyik településen épül meg, hanem igyekszünk megvédeni egy olyan, a történelem során saját munkaerőnket, anyagi forrásainkat és egyéb áldozatainkat is magában foglaló iskolaépületben megtestesülő intézményt, amely úgy gondolom, hogy hosszútávon legalább olyan hasznosan tudja szolgálni a város közönségét, mint ahogyan akár egy ifjú házasok otthona is más területen természetesen szolgálhatja ezt. Én informális csatornákon tájékozódtam arról, és ha szükséges ez természetesen ezt az informális csatornát akár írásos bizonyítékkal is meg tudom erősíteni. Annak ellenére, hogy helyhez kötötten kapta a város a 40 millió Ft-ot a Gazdasági Minisztériumtól ennek az intézménynek a kivitelezésére, ez ugyan egy szabály, de a szigorúsága, az azt gondolom, megfelelő előkészítés után annyiban föloldható, hogy ez más ingatlanra is átvihető. Még egyszer mondom, erről csak informális tájékozódást folytattam. A lényeg az, hogy ezt meg tudjuk erősítetni. Mi a legnagyobb bánatunk? Az elmúlt alkalommal is jeleztük, hogy olyan központi területen áll a Nagyrác utcai általános iskola épülete, amely, ha most más intézményi funkciót kap, a városrész, a rácvárosrész elesik attól, hogy újra központi helyen, a későbbiekben megszületendő gyermekeink élvezve a közösség nevelő erejét is, központi helyre járhassanak. Engedjék meg, hogy egy, a szakmám területéről hozott példával illusztráljam az Önök nehéz helyzetét, és egyben kérjem Önöket, hogy revideálják nézeteiket, és ha ezt megteszik, én az gondolom, hogy a város nyugodt, békés miliője ezt meg fogja hálálni. Amikor ’94-ben a hegyközségi törvényt megalkotta a parlament, akkor egy borzasztó buta paragrafus is benne volt, miszerint szeptember 30-ra kellett megalakítani a hegyközségeket. Ugye nem kell ehhez borásznak vagy szőlésznek lenni, vagy ezen a területen dolgozó szakembernek lenni, a szeptember 30-át tudjuk, hogy szüret időpontja, ekkor a borászok nem szervezeteket alakítanak, hanem mást dolgoznak. Hát félévet késett is ez a ma már egyébként 140.000 tagot számláló testület. És amikor még annak idején újságíróként föltettem a kérdést illetékes szakembereknek, akkor azt mondták, hogy ezek a törvényalkotó urak közelebb ültek az íróasztalukhoz, mint a szőlőültetvényekhez. Én azt gondolom tisztelt képviselő hölgyek és urak, hogyha Önök kellő tájékozottsággal bírnak Nagykanizsa város teljes területéről, megfelelő csatornákon informálódnak és építenek egy olyan legitim testület véleményére, amely legitim testület Nagykanizsa esetében, már Kiskanizsán hála Istennek létezik, ez a településrészi önkormányzat, akkor úgy gondolom, hogy megalapozottabb döntéseket hozhatnak. A településrészi önkormányzat megalakulásának éppen az az áldásos hatása lehet, hogy a településrészt érintő kérdésekben, az ott élők és város közönsége számára is olyan elfogadható megoldások, olyan elfogadható programok megvalósulása következhet el, amely azt gondolom, hogy az életünknek, a mindennapi és ünnepi magatartásunknak csak kedvező hatásául szolgál. Nem szeretném tovább taglalni ezt a helyzetet, csak kérni szeretnék a továbbiakban is. Még egyszer fontolják meg annak ellenére, hogy érvényes önkormányzati határozat, illetve testületi határozat van Nagyrác utcai általános iskola átépítéséről, és ha valamilyen jogi megoldást találnak erre, akkor megfogadva a korábban elmondott érveinket, álljanak el ettől a programtól. Higgyék el, az a néhány 10 millió Ft, ami veszteséget okoz ebben e kérdésben a városnak, az a jobb hangulattal, a kedvezőbb életvitellel előbb-utóbb meg fog térülni. Köszönöm szépen a figyelmüket.

    Tüttő István: Lezárjuk a vitát. Meghallgatjuk a határozati javaslatot.

    Birkner Zoltán: Tehát akkor a határozati javaslatom a következő lenne: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a jegyzőnőt és a polgármestert, hogy – és akkor a. pont: vizsgálja meg Kiskanizsa településén kiírandó véleménynyilvánító szavazás lehetőségét, annak lehetséges időpontját.

    b. pont: vizsgálja meg halasztás vagy esetleges visszalépés anyagi következményeit.

    Felelős az a. pont esetében a jegyzőnő, b. pont esetében a polgármester. Határidő: egy hét. És természetesen függessze fel erre az egy hétre az átalakítási munkákat. Ugye ez együtt jár ezzel.

    Tüttő István: Szavazzunk.

     

    A közgyűlés 13 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Itt most minősített többség kell? Ez nem érinti a költségvetést. Mennyiben érinti? Ez a határozati javaslat arról szólt, hogy vizsgáljuk meg egy héten belül. A döntés az után lesz még. Az nem érinti a költségvetést, mert csak azt vizsgáljuk meg, hogy mennyivel fogja majd érinteni. Ugyanis a mi határozat végrehajtásunk nem költségvetést érintő, hanem arra tájékoztatást adó lesz. Kérem, elfogadtuk, és megvizsgáljuk, és azt követően döntenek, hiszen információhiányra utal maga a határozati javaslat is.

    Dr. Gőgös Péter: Csak még egy kérdés. Itt elhangzott szóban az építkezés felfüggesztése. Ez egy fontos kérdés. Ez az, ami nem volt belefogalmazva még az előterjesztésbe c. pontként. Erről a kérdésről véleményem szerint dönteni kell.

    Tüttő István: Birkner úr hozzáfűzte.

    Dr. Gőgös Péter: Ha hozzáfűzte, akkor szó szerint bele kell foglalni a b. pontba.

    Tüttő István: Egy véleményt hadd mondjak. Amennyiben nem függesztjük fel az építkezést, akkor építeni fog és az költségekkel jár.

    Tóth László: …………… úgy gondolom, hogyha egy döntést minősített többséggel hozott meg az önkormányzat, az evidencia, hogy akkor minősített többséggel lehet megváltoztatni …………… - gondolom ezzel alpolgármester úr is egyetért. (Mikrofon nélkül.)

    Tarnóczky Attila: Természetesen képviselő úr. Már hosszú idő óta vallom ezt a véleményemet – talán ezt fogja mondani –, de én úgy értékelem, hogy a Birkner úrnak az a-b. pontot magába foglaló javaslata nem igényel minősített többséget. A c. igényel, arról tehát ennek megfelelően külön kell dönteni, mert minősített többségű, meg nem minősített többségű javaslatot egyben megszavaztatni nem lehet. Tehát erről a bizonyos kiegészítésről, ha képviselő úr gondolja, arról még külön szavazást kellene elrendelni.

    Tüttő István: Akkor kérem a “c”-re külön a javaslatot.

    Birkner Zoltán: Én egyetlenegy dolgot nem szeretnék ez ügyben. Ez jogilag tiszta legyen.

    Tüttő István: Szeretném felhívni a figyelmet, hogy mikor már kimondtuk, hogy miről szavazunk, Birkner úr akkor megjegyezte, hogy természetesen azzal együtt.

    Birkner Zoltán: Akkor az a-b. pontot nem mondom el újra. A c. pont akkor az, hogy annak az időpontjáig a munka felfüggesztését átmenetileg kérem.

    Tüttő István: Addig. Kérem, erről szavazunk. Minősített többség kell ehhez.

     

    A közgyűlés 11 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    145/2001.(V.29.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. felkéri a jegyzőt, hogy vizsgálja meg a Nagykanizsa, Nagyrác utcai volt általános iskola épületében kialakítandó bérlakásokkal kapcsolatosan Kiskanizsa városrészben megtartandó véleménynyilvánító szavazás lehetőségét, annak lehetséges időpontját.
      2. Határidő: 2001. június 5.

        Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

      3. felkéri a polgármestert, hogy vizsgálja meg a beruházás elhalasztásának, vagy attól való esetleges visszalépés anyagi következményeit.

    Határidő: 2001. június 5.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

    Dr. Baranyi Enikő: Én azt hiszem, hogy még ettől függetlenül egy következő határozati pontra szükség lenne, hogy költségszámításokkal ki kellene számítani, hogy ez az egész építés leállítása mivel jár.

    Tüttő István: Nem állítottuk le.

    Dr. Baranyi Enikő: De ha visszaadjuk a 40 milliót, a vállalkozóval szemben milyen kártérítések merülhetnek fel?

    Tüttő István: A vitát lezártuk, feladatul kaptuk azt, hogy erről tájékoztatást adjunk.

     

     

    Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 21.00 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

     

     

    Kmf.

     

     

    Szabóné Dr. Csányi Mariann
    Tüttő István
    jegyző
    polgármester

    A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva

     

     

    2001. június 5. folytatólagos

     

    Jegyzőkönyv

     

     

    Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. június 5-én (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről.

     

    Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

    (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

    Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna képviselők

     

    Tanácskozási joggal megjelent: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Beznicza Miklós, Simánné Mile Éva osztályvezetők, Karmazin József városi főépítész, Kámán László intézményvezető

    Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa

     

     

     

    Tarnóczky Attila: Köszöntöm a sajtó képviselőit, illetve a televízión keresztül munkánkat figyelemmel kísérőket.

    Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

    Folytatólagos ülésünknek a maradék napirend felsorolása Önök előtt kézben van. Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány módosítási szándékot bejelenteni. A Nagyrác iskola volt épületének ügye előző héten nem lett felvéve a soros ülésre, tehát azt a mostani soros ülés után rendkívüli ülésen tárgyalhatja a közgyűlés, melyre vonatkozó kérés tudomásom szerint megérkezett, ……………….. tessék tárgytalannak tekinteni. Javaslom, hogy 6. számú napirendi pontot, ami …………. szerves összefüggésben van a múlt hétről áthúzódott 21. napirendi ponttal, ………… 21-nél együtt tárgyaltjuk itt és tegyük meg a szükséges indítványokat. Javaslom továbbá, hogy 16., 17. napirendi pontot, amelyek összefüggenek, …………………. Kérdem képviselőtársaimat, hogy módosítási javaslatuk a sorrendet illetően van-e?

    Röst János: Módosító javaslatom lenne, illetve kérdésem is, ez pedig a 13. pont, ami jelenleg zárt ülésre van jelezve. Én azt hiszem, hogy közpénz elköltéséről van szó, és ne lenne szerencsés ezt zárt ülésre ……. , illetve kérdezném Tóth Lászlót, az Ügyrendi Bizottság elnökét, hogy egyáltalán van-e arra lehetőség, hogy zárt ülésen tárgyaljuk?

    Tóth László: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság álláspontja alapján, mivel nem fegyelmi bizottság megalapításra tettünk javaslatot, hanem további vizsgálatok elrendelésére vonatkozóan egy bizottság felállítására, tettünk javaslatot, így zárt ülésre nem tárgyalható ez a kérdés.

    Tarnóczky Attila: Legjobb emlékeim szerint abban maradtunk, hogy meg kell kérdezni Törőcsik Pál alpolgármester urat, hogy szeretne-e zárt ülést. Kérdezem alpolgármester urat.

    Törőcsik Pál: Én kérni szerettem volna a nyílt ülést. Ragaszkodtam volna hozzá. ……..

    Tarnóczky Attila: Ezen kívül módosítási javaslat? Jelezni szeretném, hogy várhatóan soros ülésünk utáni rendkívüli közgyűlés várható ………..………………… ideje előtt. Azt is jelezném még a szavazás előtt, hogy két küldöttségünk járt Kazanlakban, illetve Togliattiban. Mindkét küldöttség részéről fölmerült az igény, hogy átadják az üdvözletét az ottani városvezetésnek, így a szavazás előtt először megkérjük Cserti Tibor urat, hogy legyen szíves ……………...

    Cserti Tibor: Ismert Önök előtt, hogy közgyűlés megbízása alapján Kalmár Béla képviselőtársammal együtt Kazanlak város meghívásának tettünk eleget az elmúlt 4 napban. Azt tudnám mondani, hogy rendkívül alaposan megszervezett, és rendkívül jól sikerült “Rózsák ünnep”-én vehettünk részt, ahol gyakorlatilag a miniszterelnök vezetésével a kormány tagok jelentős része is képviseltette magát, illetve a Szófiában működő diplomáciai képviseleteknek is egy jelentős hányada. Én átadtam az Önök megbízása alapján a polgármesterünk üdvözlőlevelét és egyúttal meghívó levelét is képviselőtársammal együtt, ami természetesen az őszi Kanizsa Napokra vonatkozott. Ha röviden eredményeket kellene összegeznem, akkor azt tudnám mondani, hogy meghívásunkat megerősítették azzal a szándékkal, hogy igen, elfogadják azt, ősszel, nem csak politikai oldalról, hanem egy jelentős gazdasági szempontból is megerősített képviselettel fognak jelentkezni nálunk, miután előzetesen az előkészítési munka vonalán azt is tisztázzuk, hogy milyen látogatási, érdeklődési területekre koncentrálnak, amelyet alaposan mi a magunk részéről javaslunk előkészíteni. Még egyszer szeretném leszögezni, hogy nagyon alapos előkészítő munka folytán egy nagyon szép ünnepségsorozaton vettünk részt. És egyúttal szeretném tolmácsolni Önöknek Kazanlak város képviselőtestületének, Kazanlak város polgármesterének az üdvözletét és köszöntő szavait.

    Törőcsik Pál: Én is azért kértem szót, hogy átadjam Togliatti város polgármesterének, Nyikolaj Utkin úrnak a képviselőtestület számára és városunk valamennyi polgárának számára a jó kívánságaikat. Egy 5 fős küldöttséggel voltunk Togliattiban. Gerencsér Tibor úr, Karmazin József úr, Büki Gyula és Farkas Tibor kíséretében részt vettünk azon az ünnepségsorozaton, amely a város születésnapján, a Lada gyár 35 éves évfordulóján és a Wolsburg német testvérváros és Togliatti kapcsolatának 10 éves jubileumi ünnepségéről szólt. Wolsburgban van Volkswagen gyár, mint ahogy tudják is, és 10 éves együttműködésük van a Lada gyárral. Utkin úr, amikor a két város barátságáról, kulturális és gazdasági együttműködéséről szólt, akkor nemcsak közhelyeket gondolt, hanem az egész fogadtatás, a programok tartalma is arról győzött meg bennünket, hogy ezt ők nagyon komolyan gondolják. Az úti jelentésünkben természetesen részletesen majd beszámolunk erről. És még annyit ígértem, hogy azt a kiemelt, szívélyes vendéglátást, amiben részünk volt, ezért ezt külön a város polgáraival és a képviselőtestület tagjaival is ismertetni fogom, és egy, szeptember hónapra szóló meghívást is átadtunk a Togliatti testvérvárosunk delegációja számára, ezt később még pontosítani fogjuk.

    Tarnóczky Attila: Ha nincs ellene kifogás, akkor a javasolt módosításokkal együtt tenném fel a teljes napirendet szavazásra. Nem tudom, van-e kifogás? Nincs. Köszönöm szépen. Kérem a napirend megszavazását.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

    Napirendi pontok:

    1. Javaslat a Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatói álláshely pályázati kiírására és a pályázattal kapcsolatos szakmai szakértői bizottság megalakítására
    2. Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

    3. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város kulturális koncepciójának elfogadására
    4. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

    5. Beszámoló a 2001/2002. tanévi óvodai jelentkezésekről és általános iskolai beiratkozásokról és az induló tanév szervezéséről
    6. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

    7. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Középtávú Ifjúságpolitikai Koncepciója (2000-2006) határozataiban foglaltak teljesüléséről 2000
    8. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

    9. Nagykanizsa ÉK-i városrész Rendezési Terv módosítása érdekében, a terv területének rendezés alá vonása
    10. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

    11. Előterjesztés a nagykanizsai, 1839/78 hrsz-ú ingatlanról
    12. Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

    13. Bicsák Miklós önálló képviselői indítványa
    14. Tóth Zsuzsa önálló képviselői indítványa, hazavárunk ösztöndíj alapítása ügyében
    15.  

    16. Tóth Zsuzsa önálló képviselői indítványa, belvárosi utak, illetve járdák burkolatának teljes rekonstrukciója (írásban)
    17. Györek László önálló képviselői indítványa az Ifjúsági Központ létrehozásáról (írásban)
    18. Tájékoztató a Polgármesteri Hivatalnál végzett tanulmányi szerződések vizsgálatáról
    19. Előadó: Tóth László bizottsági elnök

       

      Zárt ülés:

    20. Előterjesztés a lakáskoncepció konkrét megvalósítási lehetőségeiről 2001-2003. években Nagykanizsán
    21. Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

    22. Előterjesztés Nagykanizsa, Rákóczi u. 46. szám alatti helyiség értékesítéséről
    23. Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

    24. Előterjesztés Nagykanizsa, Csengery u. 60. szám alatti önkormányzati tulajdonú műhely megnevezésű ingatlanról
    25. Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

    26. Előterjesztés a Nagykanizsa, Csengery u. 60. sz., 3696/2 hrsz. alatti ingatlan értékesítéséről
    27. Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

    28. Előterjesztés a Nagykanizsa – Palin városrészben lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosításának koncepciójáról
    29. Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

    30. Előterjesztés Nagykanizsa, szabadhegyi 13544 hrsz-ú ingatlan megvásárlásáról
    31. Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

    32. Előterjesztés a Nagykanizsa, Csengery u. 89. sz. alatti ingatlan értékesítéséről
    33. Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

    34. I. Futball Club Szolgáltató Kft. 2000. évi mérlegbeszámolója (írásban)

    Előadó: Károlyi Csaba ügyvezető

    Gazdasági társaságok ügyvezetőinek béremelése az ügyvezetők bérének kimutatásával (írásban)

    Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

     

     

     

     

    1. Javaslat a Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatói álláshely pályázati kiírására és a pályázattal kapcsolatos szakmai szakértői bizottság megalakítására

    Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

     

    Tarnóczky Attila: Az előterjesztés Önök előtt van, jobbára technikai jellegű. Kérem véleményüket, ha van. Úgy látom hozzászólás nincs, a vitát lezárom. Kérem, szavazzunk határozati javaslat 1. pontjáról.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tarnóczky Attila: Következik 2. pont.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

     

     

     

    174/2001.(VI.5.) számú határozat

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot hirdet a Móricz Zsigmond Művelődési Ház vezetői állására.
      2. Az állás betöltésének ideje: 2001. november 16.

        A kinevezés öt évre szól: 2001. november 16 – 2006. november 15.

        A pályázatot a megjelenéstől számított 30 napon belül a Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztály címére: 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. kell megküldeni.

      A pályázatot meghirdető szerv

      Meghirdetett munkahely

      Képesítési és egyéb feltételek

      Juttatások (Ft) illetmény, pótlék, egyéb

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.

      Móricz Zsigmond Művelődési Ház

      igazgató

      Nagykanizsa, Hajgató S. u. 1. 8800

      Felsőfokú szakirányú végzettség, 5 év szakmai gyakorlat

      Bér, pótlék a Kjt alapján

      PEHI: 2001. október 31.

      ÁEI: 2001. november 16.

      A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a pályázat megfelelő közzétételének lebonyolítására.

      Határidő: 2001. május 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatói álláshelyére beérkező pályázatok szakmai-szakértői véleményezésére a következő összetételű bizottságot kéri fel:

    A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére.

    Határidő: 2001. július 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    1. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város kulturális koncepciójának elfogadására

    Előadó: Balogh László bizottsági elnök

    Tarnóczky Attila: Előterjesztő az Oktatási Bizottság. Kérdezem elnök urat, kívánja-e szóban kiegészíteni? Úgy látom igen.

    Balogh László: A napirend fajsúlyos volta miatt engedtessék meg néhány mondat, gondolat részint magunknak, részint a nyilvánosságnak szánva. A műveltség többféle lehet, de a kultúra egy, ezért is kívánhat valamiféle egységes szabályozást, egy regionális kulturális központ szerepét betöltő megyei jogú város szintjén a kultúra, amelynek része a közművelődés. Oktatási-, ifjúsági- és sportkoncepciónk már van, ezt az OKSB hatóköréből mondanám. Most érkezett el a pillanat, hogy legyen kulturális koncepciónk is. A Művelődési és Sportosztály elvégezte a szakmai előkészítő munkát. A közművelődési intézményekkel és szervezetekkel megtörtént az egyeztetés már régebben több fordulóban is. A szükséges stiláris és szakmai változtatások is megtörténtek, bevonva szakmai szervezeteket, intézményeket. Jó lenne akár részletesebben is szemelgetni a koncepcióból, de én ettől most eltekintenék, éppen azért, mert több forduló után vagyunk. De azért azt kiemelném, hogy a közművelődés biztosítása kötelező önkormányzati alapfeladat. Bár örömteli, hogy bővül a civilszféra, de a legjelentősebb szerepet továbbra is a települési önkormányzat tölti be a kulturális élet szervezésében, finanszírozásában. Egyetlenegy tételmondatot szeretnék idézni a koncepcióból. “A kulturálódás a város polgárának olyan alapvető érdeke és joga, mint bármely más, a civilizáció adta infrastrukturális lehetőség igénybevétele.” A helyzetelemzésről csak röviden annyit, Nagykanizsa közművelődési és közgyűjteményi hálózata kiépült. Bennük gazdag és színes programok zajlanak. Néha az az érzésem, érzésünk, hogy szinte túlkínálat van, van párhuzamosság, de azt hiszem ez jobb, mint a hiányérzet. Jó adottságai vannak a városnak a kulturális és sportturizmus kiterjesztésére. Zárójelesen jegyzem meg, nem biztos, hogy idetartozik, de a koncepció utal rá, véleményem az, hogy kellene, szükség lenne egy Tourinform irodára. Méltán lehetünk büszkék zeneművészeti, táncművészeti, képzőművészeti és népművészeti életünkre. A civilszerveződéseknek, közösségeknek egyre nagyobb szerepe van, lesz a közművelődésben. Nagykanizsán 364 bejegyzett civilszervezet van, de csak kb. 20%-a működik ténylegesen. Egy koncepció mindig általános, néha túl általános, a jóságát mindig a tettek döntik el. Ez ugye nincs benne az anyagban, legfeljebb a sorok között. Remélem azt, hogy a vázolt elképzelésből hosszútávon, de akár rövidtávon is minél többminden realizálódik, teljesül.

    Tarnóczky Attila: A vita következik, ha igényt tartanak rá. Parancsoljanak. Úgy látom, hozzászóló nincs. A vitát lezárom. Az 1. határozati javaslatról szavazunk. Kérem, döntsenek.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tarnóczky Attila: Következik a 2. határozati javaslat. Kérem, szavazzanak.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    175/2001.(VI.5.) számú határozat

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kulturális Koncepciót elfogadja. Támogatja és a koncepciónak megfelelően meghatározza Nagykanizsa szerepkörét az ezzel összefüggésben kulturális jellegű feladatellátását a dél-zalai térségben és ezeket beilleszti a város hosszú távú fejlesztési tervébe.
      2. Határidő: folyamatos

        Felelős : Tüttő István polgármester

      3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése minden művészeti ágat magába foglaló egységes feladattervet dolgoz ki.

    Határidő: folyamatos

    Felelős : Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke

     

     

    1. Beszámoló a 2001/2002. tanévi óvodai jelentkezésekről és általános iskolai beiratkozásokról és az induló tanév szervezéséről

    Előadó: Balogh László bizottsági elnök

     

    Balogh László: Szintén a téma fontos volta miatt és az esetleges félreértések elkerülése végett néhány mondat azt gondolom, hogy hozzátartozik a beszámolóhoz. Ugye itt óvodai jelentkezésekről és általános iskolai beiratkozásokról van szó, a jövő tanév, az induló tanév szervezéséről. Az óvodák kapcsán igazából csak figyelemfelkeltés végett hívnám fel arra a figyelmet, hogy nem kezdi meg tanulmányait 74 gyermek, a tankötelesek 13%-a. Ez elgondolkodtató adat. OKSB-n próbáltunk is utánajárni ennek a dolognak. Az óvodákhoz tartozóan még lényeg az, de ez azt hiszem, hogy általában is elmondható, hogy a demográfiai csökkenésnek megfelelően itt az óvodákban 2 csoport megszűntetése a jelentkezések ismeretében indokolt. A hozzátartozó határozati javaslat sajnos reális. Az általános iskolákat illetően kiemelném azt, hogy túljelentkezés történt két általános iskolában. Ez a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és a Hevesi Sándor Általános Iskola. Ez az ő szempontjukból persze pozitív. Én inkább a feszültségekre hívnám fel a figyelmet. 3 helyen mutatkozott a beiratkozással kapcsolatban feszültség. Az egyik hely a Kiskanizsai Általános Iskola, ahol a Nagyrác utcai óvodából a 25 iskolába beiratkozó óvodás közül 15 maradt a Nagyrác utcai, 5 gyermek pedig Bajcsy-Zsilinszky úti intézményegységben, és 5 gyermek pedig a város egyéb iskoláiba jelentkezett. Ez azt jelenti, hogy Bajcsy-Zsilinszky úti intézményegységbe 36 tanuló jelentkezett. Ez összesen Kiskanizsán 51 tanuló. Ennek megfelelően az OKSB szakmai véleménye az, hogy Kiskanizsán 2 + 1 osztályt engedélyeztünk. Ez OKSB hatásköri döntés, ezt mondom, a másik esetekben is, tehát ez átadott hatáskör az OKSB számára. Ezzel együtt ez most egy tájékoztatás a közgyűlés részére. Kiskanizsával kapcsolatban még egy dolog eszembe jut, de ez egy későbbi téma lesz majd, hogy a bajcsai óvodások közül a Bolyaiba kerültek gyermekek, mert a beiskolázási körzet ilyen, de ez június végi közgyűlésen azt hiszem, előkerül még. Aztán feszültség volt még a Zemplén Általános Iskola esetén, ahol először 12 jelentkező volt, de végül is 18 a beirt tanulók száma. Ez egy tanulócsoport indítását indokolja véleményünk és határozatunk szerint. Aztán a harmadik feszültségforrás, az a Vécsey Zsigmond Általános Iskolánál jelentkezett, ahova 10 kisgyermek szülője adta be jelentkezését. Többszörösen körbejártuk a problémát, az adott intézményben ilyen létszámmal önálló osztály indítását pedagógia szempontból nem javasoljuk. A tanulók átirányítását a szülők által választott más intézménybe javasoljuk. Ezekről és a tanulócsoport megszűnéssel értelemszerűen együtt járó feladat megszűnésekről és az álláshely-szám csökkenésről szólnak a határozati javaslatok, amelyeket, az 1-est, a 2-est, a 4-5-6-ost az OKSB egyhangúlag 10 igennel támogatott. A 3. esetében volt kisebb vita, de itt is 7 igennel, 0 nemmel és 3 tartózkodással hoztuk meg határozatunkat a 3. esetében. Ez OKSB határozat, mely átadott jogkör a közgyűlés részéről. Az induló első osztályok számának intézményhez rendelése egy sokrétű és bonyolult tervezési és modellezési feladat, ezért a júniusi közgyűlésre a szakosztály és az OKSB szeretné megalkotni a 2002/2003. tanévtől érvényes, tehát majd nem a mostani, hanem a jövő tanévtől érvényes új beiskolázási helyi szabályozót, mely az újabb felmerült tények birtokában szabályozná az általános iskolai beiratkozásokat akár új beiskolázási körzethatárokkal. De ez már a június végi közgyűlés dolga lesz. Erre tesz felszólítás az 5. és a 6. napirendi pont. Kérem, támogassák.

    Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen. Ki kíván hozzászólni? Hozzászólás nincs. A határozati javaslatok elfogadása következik. Kérem, szavazzunk az 1. határozati javaslatról. Minősített szótöbbség szükséges az elfogadáshoz.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tarnóczky Attila: A 2. határozati javaslat következik.

    A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tarnóczky Attila: 3. határozati javaslat, ez tájékoztató jellegű. Kérem, szavazzanak.

     

    A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tarnóczky Attila: 4. határozati javaslat - minősített szótöbbséget igényel. Kérem, szavazzanak.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tarnóczky Attila: 5. határozati javaslat következik.

     

     

    A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tarnóczky Attila: Végül a 6. határozati javaslatról kérem, szavazzanak.

    A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    176/2001.(VI.5.) számú határozat

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2001/2002 tanév óvodai jelentkezéseinek figyelembe vételével óvodai csoportot szüntet meg:
      2. a Kertvárosi Óvodában 25 férőhellyel, 0 álláshellyel,

        az Attila úti Óvodában 20 férőhellyel, 2 szakmai,

        1 oktató-nevelő munkát segítő álláshellyel.

        Felkéri a polgármestert a szükséges munkáltatói intézkedések megtételére.

        Határidő: 2001. szeptember 1.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Általános Iskola Kiskanizsa székhely intézményében 2001/2002 tanévben két első osztály indítását engedélyezi, melynek felmenő rendszerét az évenkénti létszámtól függően maximum a 2005/2006 tanévig engedélyezi.
      4. Határidő: 2001. szeptember 1.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság 2001/2002 tanévben indítandó első osztályok számára vonatkozó döntését elfogadja.

      Intézmény megnevezése

      Induló 1. osztályok száma

      Általános Iskola és Óvoda Miklósfa

      1

      Általános Iskola és Óvoda Palin

      1

      Általános Iskola Kiskanizsa

      3

      Bolyai János Általános Iskola

      3

      Hevesi Sándor Általános Iskola

      3

      Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

      2

      Péterfy Sándor Általános Iskola

      2

      Vécsey Zsigmond Általános Iskola

      0

      Rozgonyi Úti Általános Iskola

      2

      Zemplén Győző Általános Iskola

      1

      Zrínyi Miklós Általános Iskola

      3

      Összesen:

      21

      Felhatalmazza a polgármestert a szükséges munkáltatói intézkedések megtételére.

      Határidő: 2001. szeptember 1.

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

       

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az általános iskolákban az alábbi feladatmegszűnéseket hagyja jóvá:
    2. Általános Iskola Kiskanizsa 1 tanulócsoport 1,18 álláshely

      Bolyai János Általános Iskola 1 tanulószobai csoport -----

      Péterfy Sándor Általános Iskola 1 felsős tanulócsoport 1,92 álláshely

      Vécsey Zsigmond Általános Iskola 1 felsős, 1 alsós,

      1 napközis tanulócsoport 3,81 álláshely

      Zemplén Győző Általános Iskola 1 alsós tanulócsoport 1,15 álláshely

      Felhatalmazza a polgármestert a szükséges munkáltatói intézkedések megtételére.

      Határidő: 2001. szeptember 1.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot, hogy az általános iskolai beiratkozásra helyi szabályzót készítsen.
    4. Határidő: 2001. szeptember 1.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megbízza az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot, hogy a 2002/2003 tanévre vonatkozó beiskolázási javaslatát készítse el körzethatárok megjelölésével.

    Határidő: 2001. szeptember 1.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

    1. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Középtávú Ifjúságpolitikai Koncepciója (2000-2006) határozataiban foglaltak teljesüléséről 2000

    Előadó: Balogh László bizottsági elnök

     

    Tarnóczky Attila: Megint csak Oktatási Bizottsági előterjesztés. Elnök úr kérem, röviden szíveskedjék.

    Balogh László: Nem azért, mert annyira belejöttem volna, de azt gondolom, hogy itt is néhány mondatot nemcsak illik, hanem muszáj is szólnom. Tehát a Középtávú Ifjúságpolitikai Koncepcióban, amely már létező koncepciónk, annak határozatban foglaltak teljesüléséről van itt szó, ebben az előterjesztésben, beszámolóban a 2000. évet illetően. Ugye az ifjúság koncepció mellett van önkormányzati ifjúsági referensünk, van a Városi Diákönkormányzatot segítő, szervező ifjúsági koordinátor, vannak ifjúságsegítő szakemberek a városban, megtörtént a városi ifjúságkutatás. Ez a beszámoló csak a 2000. év folyamán megvalósult feladatokról ad képet, tehát ez egy beszámoló csak, nem koncepció. A 2000. évben megvalósult ifjúsági feladatok kapcsán kiemelném, hogy önkormányzati forrás volt rá mindösszesen 800.000 Ft, és ehhez sikerült 3,5 millió Ft-os összegben kb. pályázati támogatást szerezni. Az OKSB ennek megfelelően is 9 igenes egyhangú szavazattal támogatja a határozati javaslatban megfogalmazottakat, amelyben az 1. a beszámoló elfogadásáról szól. A 2. a létrehozandó kábítószer ellenes egyeztető fórumot felkérjük, hogy alkossa meg a települési drogstratégiát. A 3-ban egy esetleges drogkoordinátor alkalmazásának lehetőségének a megvizsgálásáról szóló határozat szerepel. A 4-ben pedig szintén egy kialakítási lehetőség megvizsgálásáról van szó, ez pedig a drogambulanciával kapcsolatos. Tehát nem pénz hozzárendeléséről szólnak jelenleg még ezek a javaslatok, csak a lehetőségek megvizsgálásáról. Személy szerint persze szeretném, ha a megvalósulások is megtörténnének. De ez egy következő esetleges lépés lesz. Kérem a támogatást.

    Tarnóczky Attila: Tessék hozzászólni, ha van ilyen igény.

    Dr. Horváth György: Gondosan előkészített előterjesztés van előttünk. Egy megjegyzésem és egy kérdésem van. A megjegyzésem az, hogy akkoriban az önkormányzat nagyon helyesen döntött, amikor a Mikkamakka Játéktárat támogatta. Én több helyről nagyon pozitív véleményeket hallok a működésükről, és azt hiszem, hogy szükséges, hogy figyelemmel kísérjük továbbra is működését, szükséges esetben a megfelelő módon támogassuk. Viszont nem értem a 4. pontnál a szabadidő, kultúra, sportnál, hogy nyert a Városi Diákönkormányzat 200.000 Ft-ot, és az elnyert forrásból a Város Napját támogatta. Kérdezem, hogy az 5 vagy 6 millió Ft-on felül támogatta még? Ezen elszörnyülködtem, hogy ennyi pénz után még ilyen támogatást is kellett nyújtani.

    Dr. Pintérné Grundmann Frida: Ez a 200.000 Ft, pontosan ott van a neve is, és ennek a város ismertetési túrának a támogatását szolgálta, tehát ezzel a céllal került megpályázásra. Tehát nem tartalmazza egyébként a Város napi összeg ezt az összeget. Tehát ez azon túl volt.

    Tarnóczky Attila: A Mikkamakka Alapítványról annyit tudok pillanatnyilag mondani, hogy tudomásom szerint támogatjuk az elhelyezés biztosításával. Hogyha ezen kívül felmerül igény, akkor arról beszélnünk kell. Más hozzászóló? A vitát lezárom. Szavazások következnek. Kérem, döntsünk az 1. határozati javaslatról.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tarnóczky Attila: Következik a 2. határozati javaslat.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tarnóczky Attila: 3. határozati javaslatról legyenek szívesek szavazni.

     

    A közgyűlés 16 szavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tarnóczky Attila: Végül a 4. határozati javaslat következik. Kérem, döntsenek.

     

    A közgyűlés 16 szavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    177/2001.(VI.5.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. elfogadja a Középtávú Ifjúságpolitikai Koncepció első évének teljesüléséről szóló beszámolót, a feladatokban megfogalmazottakkal egyetért.
      2. felkéri a létrehozandó Kábítószerellenes Egyeztető Fórumot, hogy az ÁNTSZ által végzett felmérés elemzése és az egyéb rendelkezésre álló információk alapján készítsen helyzetelemzést a gyermek és fiatal korosztály veszélyeztetettségéről, alkossa meg – a Kormány Kábítószer-ellenes Stratégiájában foglalt szempontok alapján – a települési drogstratégiát.
      3. Határidő: helyzetelemzés elkészítésére 2001. december 31.

        drogstratégia megalkotására 2002. február 20.

        Felelős : KEF elnöke, Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke

         

         

      4. felkéri a Szociális és Egészségügyi Bizottságot, hogy az érintett szervezetek bevonásával vizsgálja meg egy drog-koordinátor alkalmazásának lehetőségét a települési drogprevenciós és rehabilitációs program koordinálására.
      5. Határidő: 2001. december 31.

        Felelős : Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke

      6. a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot, hogy vizsgálja meg a szenvedélybeteg-gondozó drogambulanciává alakításának feltételeit, a Városi Kórház bevonásával dolgozza ki a megvalósítás tervét.

    Határidő: 2001. december 31.

    Felelős : EF elnöke, Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke, egészségügyi referens

     

    1. Nagykanizsa ÉK-i városrész Rendezési Terv módosítása érdekében, a terv területének rendezés alá vonása
    2. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

       

      Tarnóczky Attila: Elnök úr! Kívánja-e kiegészíteni a leírtakat?

      Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta a napirendi pontot, és ahogy az írott anyagban olvashatták, kiegészítést kért a vagyonértékesítési irodától, valamint a városi főépítésztől. Ezt az anyagot írásban megkapták. Nevezetesen kiegészült az anyag, hogy mely önkormányzati ingatlanokról van szó. A költségigény, illetve a befektetői részvállalás aránya is szerepel az előterjesztésben. Azt hiszem, hogy ezek a válaszok megnyugtatók az önkormányzat céljait illetően, illetőleg párhuzamosan a befektetői igénnyel együtt megjelenik egy rendezési tervből való részvállalás is. Párhuzamosan szeretném megjegyezni, hogy miután OTÉK alapú ennek a városrésznek a rendezési terve, így ami hatályos marad, annak csak a beemelése történik meg az újba, következésképp tervezési költséget nem fog pluszban jelenteni. Egyedül egy dolog, ami kevésbé megnyugtató, nevezetesen, hogy a határidő 2002. május 31. Egyeztettem a Főépítészi Irodával, és azt a választ kaptam, hogy ezek a törvény által előírt időintervallumok az ütemezésben, amely jelentős mértékben nem csökkenthető, pár hónappal lehet redukálni, ha minden az előírásoknak megfelelő, illetőleg minden zökkenőmentesen alakul. Úgyhogy én az eredeti formában kérem a határozati javaslatokat elfogadni.

      Cserti Tibor: Én magam is szorgalmaztam a korábbi időszakban, hogy ott, ahol vállalkozói befektetési szándék mutatkozik meg, és ez a szándék nem teljesen illeszkedik a meglévő rendezési tervekhez, akkor a módosítás során, természetesen, mint a római jog is mondja, kinek áll ez érdekében, akkor egyfajta terhelés megosztására, forrás bevonásra kerüljön sor. Jelen esetben ez az előterjesztés ennek mintaszerűen megfelel. Nekem egyetlenegy kiegészítési javaslatom lenne hozzá, hogy természetesen a rendezési terv módosításának ajánlati oldalával már találkoztunk, az előzetesen szándékokkal már találkoztunk, és ez a szándék akkor találkozik majd a végrehajtással is, hogyha szerződéses szinten megalapozásra kerül. Ennek pedig van egy logikai sorrendje, hogy először azt a fajta befektetési szándékot, és a szándék, hogy a forrásoldali megalapozottsággal kell megkötni, és csak utána szabad megítélésem szerint a tervezési szerződést önkormányzati szinten aláírni, mert hogyha nem ez a logikus sorrend következik be, akkor én a magam részéről más következtetéseket vonnék le. Tehát nyilvánvalóan én ezt nem feltételezem, viszont a megvalósítási sorrendet, ezzel együtt ajánlom.

      Tarnóczky Attila: Egyetértek tisztelt képviselő úr, én magam is javasolnám, hogy az első mondat úgy fejeződjön be a határozati javaslatban: vonja, amennyiben a kezdeményező vállalakozó a tervezési költség 50%-át magára vállalja. Ez ugyan az írott anyagban szerepel valahol, de a határozatban inkább lenne helye.

      Gyalókai Zoltán: Én szeretném javasolni az események felgyorsítása érdekében, ami tulajdonképpen Nagykanizsa ezen városrészének lakásépítését is elősegítené, nem az egész rendezési terv újra dolgozását, illetve módosítását nem, hanem annak csak egy kis részének módosítását, ami várhatóan 2-3 hónapon belül megvalósítható, de maximum fél éven belül. Ebben az esetben különböző lakásépítési pályázatokon eredményesen indulhatna város.

      Tarnóczky Attila: Főépítész úr véleményét kérem, mert ebben nem vagyok szakember.

      Karmazin József: A tervezési terület lehatárolása igazodik a törvényben előírtakhoz, amelyek szerint természetes határvonallal a település szerkezeti egységét kell egy ütemben rendezés alá vonni. Ez ebben az esetben több variációban is elképzelhető, és itt a képviselő úr javaslatára meg fogjuk vizsgálni ennek a csökkentési lehetőségét, és a Városfejlesztési Bizottsággal együtt működve alakítjuk ki a végleges tervezési terület határát.

      Tarnóczky Attila: Akkor azt javasolnám, hogy ezzel is egészüljön ki a határozati javaslat, hogy városrendezési bizottság bevonásával kell a végleges határokat megszabni.

      Dr. Csákai Iván: Gyalókai képviselőtársamhoz csatlakoznék, és a főépítész úr elmondása abszolút nem ellentétes azzal, amit Gyalókai úr mondott. A Dózsa György út egy természetes határnak mondható. Nem hiszem, hogy jelenleg nem az önkormányzat tulajdonában lévő területre is ki kellene terjeszteni a tervezést. Jelenleg az lenne jó, ha a Dózsa György út, Balatoni utca, Hevesi utca és az Irtás utca által határolt területen végleges tervet készítenénk, hisz itt az önkormányzatnak van terve 40 db garzonlakás építésére. Ha az összes többi területre várunk, akkor ez a pályázati beadást késleltetni fogja. Itt egy kis résznek a tervezéséről van szó. Én nem is értem, hogy annak idején, amikor a Postakert utcát megtervezték, akkor miért nem lépett tovább a tervező. Itt mindig az embernek valami hátsó gondolata van, hogy miért nem. Nekem az a véleményem, hogy a Dózsa György útig lehatárolva. A 80 tulajdonos, hogy ki a tulajdonos, hogy nem is tudjuk. a másik oldalon a szántónál. Azt el kell dönteni, hogy azzal mit akarunk, de minél előbb meg kellene lenni ennek a tervnek, hogy tudjunk pályázni.

      Tarnóczky Attila: Én azt javasolnám, hogy az előbb főépítész úr által javasolt kiegészítést fogadjuk majd el, és ezt a vitát a Városfejlesztési Bizottságban az érdekeltek folytassák le.

      Cserti Tibor: Azért szóltam még egyszer a témát illetően, mert a tervezési terület lehatárolása önmagában összefüggésben van nyilvánvalóan a költségvonzattal is. Erről nem beszéltünk eddig, de logikus mindjárt az ebből levonható következtetés is, hogy amennyiben a tervezési terület csökken, úgy nyilvánvalóan a költségviselési arányok is elvileg módosulhatnak. Tehát ezért határozati javaslatunkat ilyen értelemben is kellene pontosítani. Én a magam részéről egyébként mindig a komplex szervezés híve vagyok, és úgy gondolom, hogy főépítész úr is ebbe az irányba kíván előremenni, amikor ezt a fajta tervezési munkát ajánlotta szíves figyelmünkbe. Most én azt hiszem, hogy nincs ellentétben az …., hogyha azt mondjuk, hogy egy gyorsított ütemi, tehát komplex térben és városszerkezeti tervezésben gondolkodunk, ugyanakkor esetlegesen annak az ütemezésében, és akkor ebben a pillanatban a komplex munkához rendelt költségvetési szerkezet és annak esetleg ütemezése is szinkronba hozható a jelenleg rögzített előterjesztésben szereplő költségvetési arányokkal.

      Gyalókai Zoltán: Egy dolgot még kifelejtettem az előbb ……………, de mivel ez nincs benn a költségvetésben, nem egyszerű szótöbbséget, hanem minősített szótöbbséget igényel.

      Tarnóczky Attila: Osztályvezető úr! Benne van ez a költségvetésben ez a tervezési munka. Nincsen. Akkor bizony minősített többséget igényel. Más hozzászólás nem lévén, a vitát lezárom. Kérdezem elnök úr, hogy a két módosító indítvány elfogadható Önnek? Mert akkor egyben szavaztatnék. Köszönöm szépen. Egy döntés kell hoznunk képviselő hölgyek, urak. Kérem, szavazzanak a határozati javaslatról. Minősített többség kell.

       

      A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

       

       

       

      178/2001.(VI.5.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése a Nagykanizsa, Petőfi u. – 7-es főút – Hevesi S. u. – Récsei u. – Boszorkány u. – Balatoni u. által határolt 1. számú melléklet szerinti területet rendezés alá vonja, amennyiben a kezdeményező vállalakozó a tervezési költség 50%-át magára vállalja.

      A közgyűlés felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy a tervezési terület lehatárolását a lehető legkisebb területre határozza meg.

      A rendezési terv készítése során a 2. számú mellékletben foglalt fejlesztési elhatározást kell figyelembe venni, mely tartalmazza a tervi elhatározás célját, várható hatását.

      A terv elkészítését a jogszabályi egyeztetések lefolytatását követően elfogadásra a közgyűlés elé kell terjeszteni.

      Határidő: a terv elkészíttetésére 2002. május 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

      Antalics Dezső bizottsági elnök

       

       

    3. Előterjesztés a nagykanizsai, 1839/78 hrsz-ú ingatlanról

    Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

     

    Tarnóczky Attila: Lehet véleményt nyilvánítani. Úgy látom, ilyen szándék nincs, a vitát lezárom. Azt javaslom, hogy a négy határozati javaslati pontot egyben fogadjuk el, széttrancsírozni nem látom értelmét, mert teljesen összefügg, És minősített többség kell hozzá. Ha nincs ellenvélemény, akkor így szavaztatnék. Kérem, szavazzanak.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    179/2001.(VI.5.) számú határozat

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1839/78 hrsz-ú ingatlant közvetlenül értékesíti a ZALAERDŐ Rt. (Nagykanizsa, Múzeum tér 6.) részére 13.235.000 Ft vételáron.
      2. A ZALAERDŐ Rt. köteles a térképkivonaton jelölt közút szakaszt saját költségén megterveztetni és kiépíteni a VIA Kanizsa Kht. által véleményezett tervek alapján.
      3. A ZALAERDŐ Rt. köteles a térképkivonaton jelölt közút megvilágításához szükséges, a DÉDÁSZ Rt. által előírt közvilágítási lámpát is saját erőből megvalósítani.
      4. A fenti beruházásokat vevő legkésőbb az 1839/78 hrsz-ú ingatlanon végzett beruházás befejezéséig köteles elvégezni.

    Határidő: 2001. október 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    1. Bicsák Miklós önálló képviselői indítványa

     

    Bicsák Miklós: Nagyon örülök, amiért ilyen nyugodt körülmények között is lehet beszélni. Már több éve állandóan ostromolom a városi közgyűlést, hogy a városnak a legelhagyatottabb városszéli települése, Korpavár - nem mondom község, városszéli település. Az ott elő emberek a problémájukkal naponta az utcán, meg bárhol a városban is, a munkám közben is megkeresnek. Ezt már több éven keresztül teszik, jogosan, ezért újra próbálkoztam, és úgy érzem, hogy ez az önálló képviselői indítványom jogos, és a tisztelt közgyűlés végre komolyan fogja venni, és azon város településnek, a városnak a költségvetésből azt a 3 millió Ft-ot, amivel a lakosság is, mint lakosság része hozzájárul, és plusz a KÖGÁZ által kedvezményesen elmondottak, vagy gondolom, hogy már írásban is az önkormányzatot tájékoztatták és meg fogja kapni a Korpavár település a gázbekötést, és megoldódik az a probléma annak a 80 családnak, akik évek óta már várják jogosan ezt a kérést. Többször felmerült a kérésük, már lakossági fórumon, saját interpellációmban. Én csak nagyon röviden és bezárva, én azt kérem a tisztelt közgyűléstől, most már átfontolva kérem, hogy támogassák, hogy igenis ez évben Korpavár településén is, a KÖGÁZ partner ebben, 10 millió Ft-on aluli költségvetéssel, lakossági támogatással, és persze többségében az önkormányzat hozzájárulásával megépülhessen a gázvezetékrendszer és a családoknál már a tél folyamán ne azon aggódjanak, hogy hogyan oldják meg az idős emberek a favágást, a fafűrészelést, vagy egyéb, hanem egyszerűen begyújtsák a gázlángot. Nagy tisztelettel kérem a közgyűlést, hogy ezt a gondot, problémát a településrésznek szavazzák meg, hogy az önkormányzat valóban a komolyságát, a hozzáállását bizonyítsa, hogy igenis az a településrész is Nagykanizsához tartozik.

    Második napirendi pontom az Űrhajós utca. Itt megint nem megyek ismétlésbe, évek óta állandóan szajkóztam, hogy gond van, probléma van. Ez a mai nap is mutatja, ott árkolnak. Nem akarok személyeskedni, meg lehet nézni, tisztelt képviselőim, akik arra jöttek, hogy gond van. Akkora a forgalom abban az Űrhajós utcában, és az út állapota, elnézést a csúnya kifejezésért, összenyalták, foltozták, toldották, most a múlt héten gyorsan. Ez nem állapot, hogy egy olyan utat, amire szükség van, az útszél javítása, maga az úttest javítása, hogy normálisan ne tudják megcsinálni. Erre összenyálazták, foltozták. Meg lehet nézni kérem. Mint a kabátból, ha kiszakad egy darab, befoltozzuk és ezzel meg van oldva. Nincs megoldva, kérem. Vagy végzünk tisztességes munkát, mert az nem iparos, nem vállalkozó, aki nem végzi el tisztességgel a vállalt feladatot. És kérem, ezzel azt hiszik, hogy az ott élő embereknek a száját be lehet fogni, vagy le lehet csillapítani az embereket. Nem megoldás, nem tudom elfogadni, elkezdték, de nem állapot az úttest. Hát a járdáról nem is beszélek, költségvetésben szerepel, hogy elkészül. Nagy szükség volna rá. Most a nyári időszakban még nem is annyira, de bejön a őszi esőzés, úttesten közlekednek a diákok, öregek, vasárnap az egyházba, vasárnap reggel, az Alsótemplomi városi templomba, szegény kis öregek, a buszmegállóhoz közlekednek az úttesten. Nincs járda, hát a belvárosban nincs járda. Én nagyon kérem a közgyűlést, hogy ezeket a kéréseimet, ahogy a többi képviselőtársam is jogosan önálló képviselői indítványokkal kérik a város gondjaiban lévő gondokat, ezt is úgy szíveskedjenek értékelni.

    Az utolsó Palin, a kerékpárút. Én nem kérek új kerékpárútat. Ezt tudjuk mindnyájan, arról az egészséges ifjúságról papolunk állandóan, hogy kerékpározzunk, sétáljunk. Tessenek végigjönni tisztelt képviselőtársaim, holnap reggel egy cappuccino-ra a Lilla presszóban vendégeim, és kérem, nézzék meg, hogy mi van ott. Tenyérvastagságban a Lazsnaki Szociális Otthontól az úgynevezett faluházig, volt templomig, meg kell nézni, hogy milyen állapotban van. Én javítást kérek, az úttestnek a kettéhasadását foltozzák be, tömítsék be megfelelően, hogy lehessen rajta közlekedni. Baleset volt két hete is. Elismételtem, elmondtam, én ezeknek a javítását. Nem igaz, ha megfelelő. Ma láttam ott VIA Kanizsától valaki ott sétálgatott, nézegette a dolgokat. De egyszer, ha valamit meg kell a város bármelyik területén, akkor csinálja meg a városüzemeltetési, mert nem hiába kéri a területi képviselő jogosan, mert lakosság mindennap találkozik vele, és jogosan ráncigálja a fülét. Én kérem tisztelettel a képviselőtársaimat. Itt nem akarok belemenni sem politikába, semmi, ami jogos, azt csináltassuk meg a város bármely részén. Köszönöm a szíves támogatásukat.

    Tarnóczky Attila: Bevallom, én nem akarok vitát nyitni most. Annyi dolgunk van, hogy kiadjuk bizottsági tárgyalásra az indítványt. Képviselő úrtól azt kérném, hogyha módjában áll, akkor ehhez egy határozati javaslatot próbáljon hozzászerkeszteni, könnyebb lenne tárgyalni a továbbiakban a bizottságoknak. Nem most, majd a bizottsági tárgyalásra. Ha így megfelel, akkor tisztelt közgyűlés, szavazzunk arról, hogy az önálló indítványt kiadjuk bizottsági tárgyalásra. Most legyenek szívesek szavazni.

    A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    180/2001.( VI.5.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Bicsák Miklós képviselőnek a Korpavár városrész gázellátására, az Űrhajós utcában út- és járdaépítésre, valamint a palini kerékpárút javítására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri az alábbi bizottságait:

    Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság

    Pénzügyi Bizottság

    Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság

    Határidő: 2001. augusztus 31.

    Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

    Böröcz Zoltán bizottsági elnök

    Antalics Dezső bizottsági elnök

     

    1. Tóth Zsuzsa önálló képviselői indítványa, hazavárunk ösztöndíj alapítása ügyében

     

    Tarnóczky Attila: Kérdezem képviselőasszonyt, szóban ki óhajtja-e egészíteni?

    Tóth Zsuzsanna: Hosszas beszélgetés után jutottunk arra az elhatározásra frakciócsoportunkkal együtt, hogy egy “Hazavárunk” ösztöndíj alapítása városunkban is szükséges volna, és ebben minden képviselőtársam, illetve minden frakciócsoport társam támogatott ebben. Azzal a célzattal szeretném ezt az ösztöndíjat városunkban megalapítani, hogy a tehetséges diákok, többszöri hazajutással Nagykanizsához való kötödését erősíthetjük. Egyetlenegy szót szeretnék még hozzáfűzni, a határozati javaslatomban kihagytam egy szót, ami úgy hangzana, hogy nagykanizsai állandó lakhellyel rendelkező, tehát nem nagykanizsai lakhellyel, hanem állandó lakhellyel rendelkező fiatalok vehetnék igénybe ezt az ösztöndíjat. És szeretném, ha Önök támogatnák, hogy bizottsági szakaszba kerülhessen, és ha az Oktatási Bizottság ezt a javaslatot megtárgyalva, lehetőséget tenne arra, hogy városunkban is megalapíthassuk ezt a más városokban már jól működő támogatási formát.

    Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen, megint azt javaslom, hogy vita nélkül. Kelemen képviselő úr ragaszkodik a szókéréshez.

    Kelemen Z. Pál: Szíven ütött ez az indítvány, képviselőtársaimmal megbeszéltük, és teljes mértékben támogatjuk. Ragyogó ötletnek tartjuk, kérném Tóth Zsuzsa képviselőasszonyt, ha kiegészítené, nem csak az elsőévesekre, hanem egy emberként támogatnánk, akár a havi kétszerit is. Kérem Tóth Zsuzsa képviselőnőt, módosítsa az indítványát ebbe az irányba.

    Tarnóczky Attila: Képviselő úr, közbe kell szólnom, az eljárás normális menete az, hogyha bizottságok megtárgyalják. Utána lefolytatjuk itt a közgyűlésben a szükséges vitát. Ezeket az indítványokat részben bizottságnál, részben a közgyűlésen bárki felteheti, úgyhogy én talpamra állok ülve, és felteszem a kérdést, hogy bizottsági szakaszba utalja-e a közgyűlés az indítványt? Kérem, szavazzanak.

     

    A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

     

    181/2001. (VI.5.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth Zsuzsanna képviselőnek a “Hazavárunk” ösztöndíj alapítására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri valamennyi bizottságát.

    Határidő: 2001. augusztus 31.

    Felelős : valamennyi bizottság elnöke

     

    1. Tóth Zsuzsa önálló képviselői indítványa, belvárosi utak, illetve járdák burkolatának teljes rekonstrukciója (írásban)
    2.  

      Tarnóczky Attila: Tóth Zsuzsanna képviselőasszonyt kérem, kíván-e szóban hozzátenni indítványához valamit?

      Tóth Zsuzsanna: Amint Önök láthatták az előterjesztésemet, hosszas levezés után jutottam arra az elhatározásra, miután kimerítettem minden lehetőséget, amellyel megvalósíthattam volna ezt a két járdaburkolat, illetve úttest burkolatrenoválást, illetve újra szőnyegezést, hogy megírjam önálló képviselői indítványomat. Hasztalan interpellációk és hosszas levelezések után talán most lehetőségünk nyílna arra, hogy az Önök támogatásával sikerülne a balesetveszélyes burkolatokat megjavítani. Majd megkérném bizottsági elnök urakat is, hogy szíveskedjenek ismertetni azt ott történt szavazások eredményét. Csak annyit fűznék hozzá, hogy azt hiszem, olyan kevés költséget, 4,5 Ft-ot venne igénybe kettő burkolat javítása, amely összegeket az elmúlt 2,5-3 év alatt más egyéb apró-cseprő dolgokra már megszavaztuk, hasonlóan fontos vagy kevésbé fontos dolgokra is. Én azt hiszem, hogy, akik arra jártak és látták a tarthatatlan állapotokat, nem kérdés, hogy mihamarabb fel kellene újítani, és most van rá, azt hiszem, az az alkalom, az időt is beleszámítva, tehát a jó időt is beleszámítva, hogy ez még kivitelezhető volna őszi-téli idő beállta előtt, úgyhogy nagyon kérem, hogy támogassanak.

      Tarnóczky Attila: Mindkét önálló indítványnál hiányzik a fedezet megjelölése. Kérem, képviselőasszonyt, hogy ismertesse, mire gondol.

      Tóth Zsuzsanna: Én úgy gondoltam, hogy olyan kevés összeg ez, hogy akár még hitelkeret terhére is megvalósítható lenne.

      Tarnóczky Attila: Tehát a javaslat szerint hitelkeret növelése terhére.

      Dr. Fodor Csaba: És nem a hitelkeret terhére, de mi azt kértük Gazdasági Bizottságon, a képviselőasszony kérte bizottsági elnököket, hogy mondják el, mi volt az adott bizottság álláspontja, a Gazdasági Bizottság támogatta többségében ezt a javaslatot azzal, hogy megkértük a gazdasági alpolgármester urat, hogy ő találja meg a forrását, ami lehet, hogy hitel, lehet, hogy más.

      Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság az alábbi határozatot hozta az ügyben. “A Pénzügyi Bizottság felkéri a VIA Kanizsa Városüzemeltető Kht. ügyvezetőjét, hogy 2001. június 30-ig állítson össze olyan tételes listát, amely a város útjainak és járdáinak legsürgősebben megvalósítandó és egyenként 3 millió Ft értéket meg nem haladó költségű gyorsjavításokat, karbantartásokat tartalmazza. Az önálló képviselői indítvány tárgyában szereplő felújítási, illetve javítási feladatokat a Pénzügyi Bizottság a legfontosabbnak tekinti.” A Pénzügyi Bizottság vitájában elhangzott, hogy teljesen jogos ez az igény, de egészen biztosan nem kezelhető képviselő önálló indítvány formájában. Nem ez az igény nem, hanem általában nem kezelhetők ezek az ügyek. És ha ez június 30-ig megtörténik, akkor semmi akadályát nem látok, hogy épp előre sorolva ezt az ügyet, még a tél beállta előtt ez az ügy és több más is megoldódjon.

      Röst János: Azt hiszem, hogy támogatni lehet a Pénzügyi Bizottság elnökének a véleményét és a bizottság döntését. Én úgy gondolom, hogy valóban nem helyes kiragadni utcánként, területenként a város egészéből bármely egységet. Egyébként ez vonatkozik Bicsák Miklós képviselői indítványára is. Én azt hiszem, hogy VIA Kanizsa Kht-nál létezik egyébként egy tételes felmérés, számítógépre van téve, és súlyozták a fontosságát egyébként az utaknak. És ugyanezt szeretném kérni, hogy azt követően döntsünk, ha már ismerjük a város egészét érintő és utcánként tételesen felsorolt utak műszaki állapotát. Nem hiszem, hogy ne lehetne támogatni, amit Tóth Zsuzsa kért, azt hiszem, hogy helyes lenne, de méltánytalan lenne más utcákkal és más területekkel szemben, hogyha ezt most megszavaznánk. Én azt hiszem, hogy úgy lenne a helyes, hogyha komplexen tekintenénk át ezt a problémakört.

      Tarnóczky Attila: Böröcz elnök urat meg kell kérdeznem, hogy a javaslatuk közgyűlés javaslat is, vagy a Pénzügyi Bizottság javaslata a VIA Kanizsa számára?

      Böröcz Zoltán: A javaslatunk tulajdonképpen a Pénzügyi Bizottság részéről a közgyűlés irányába tett módosító javaslat.

      Tarnóczky Attila: Akkor erről is szavazni kell, igen. Tessék parancsoljanak. Több hozzászólás nem lévén, először Pénzügyi Bizottság javaslatát tenném fel szavazásra. Lezártam a vitát képviselőasszony. Kérem, döntsenek a Pénzügyi Bizottság javaslatáról.

       

      A közgyűlés 11 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

       

      Tarnóczky Attila: Következik az eredeti határozati javaslat. Minősített többség kell hozzá. Kérem, szavazzanak.

       

      A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

       

      182/2001. (VI.5.) számú határozat

      Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Batthyány utcai járda keleti és nyugati oldalának teljes burkolat kijavítására a keleti oldalon a Zrínyi és Kisfaludy utca közötti szakaszon, a nyugati oldal tekintetében a Zrínyi és Herman O. utca közötti szakaszon, valamint a Csengery utca, Fő út és Zrínyi M. utca közé eső szakaszának mind a járda, mind pedig az úttest burkolatának kátyúzására 4,5 millió Ft-ot biztosít a hitelkeret növelésével.

      A munkák elvégzésének határideje 2001. augusztus 31.

      Határidő: 2001. augusztus 31.

      Felelős : Tüttő István polgármester

       

       

       

    3. Györek László önálló képviselői indítványa az Ifjúsági Központ létrehozásáról (írásban)

     

    Györek László: Olyan nagyon már nem szeretném részletezni az indítványomnak a témáját, többször elmondtam már, több fórumon. Két kiegészítésem azonban mégis csak lenne hozzá. Tartalmilag egy kiegészítés, az annyi, hogy mióta ez úgy a köztudatba belekerült, hogy létrejöhet egy ilyen Ifjúsági Központ Nagykanizsán, és működhet talán már idéntől, bár ez egyre kevésbé valószínű, egyre többen ajánlják fel a segítségüket akár programokban, akár anyagiilag, akár munkával is, aminek nagyon örülünk. A másik kiegészítésem a határozati javaslatokhoz tartozik. A Gazdasági Bizottság előtt szerepelt ez a téma, és ott megfogalmazódott egy javaslat, amivel magam is, akkor is, és most is egyetértek, tehát ezek szerint szeretném módosítani a határozati javaslatomat, illetve lenne egy plusz határozati javaslatom, aminek az adja a szükségességét, hogy az alapítvány létrehozásához szükség van a közgyűlés hozzájárulására, ugyanis az alapítvány létrehozója a Zsigmondy - Széchenyi Szakképző Iskola, amelynek közgyűlési engedélyre van ahhoz szüksége, hogy saját bevételei terhére létrehozza ezt az alapítványt. Tehát ez nem igényel plusz pénzeket, ezt az iskola maga csinálja, csak a hozzájárulásunk kell hozzá. Ez lenne az egyik határozati javaslatom, tehát ha hozzájárul a közgyűlés ehhez a módosításhoz. A másik határozati javaslat pedig úgy módosulna, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város 10 millió Ft-tal hozzájárul a Zrínyi u.33. alatti önkormányzati tulajdoni épület alagsorának felújításához, két részletben. Az első 1 millió Ft a tervezési költségekre, illetve a második részletben 9 millió Ft, ha megnyeri a közgyűlés tetszését, akkor a felújításra.

    Tarnóczky Attila: Anyagi fedezetéről legyen szíves még nyilatkozni képviselő úr.

    Györek László: Még valamikor, amikor ez szóba került az első alakalommal, akkor én nyilatkoztam az anyagi fedezetéről, akkor az ingatlaneladás bevételeinek terhére mondtam, de természetesen, amennyiben ez nem működik, úgy a hitelkeret terhére is ez működhet.

    Tarnóczky Attila: Szerintem, ugyanarról van szó mindkét esetben.

    Röst János: A Gazdasági Bizottságon hasonló kérdéseket fogalmaztam meg, és ugyanúgy megfogalmaznám most is. Következő a kérdésem Györek képviselőtársamhoz, hogy az Ön által beadott anyag költségvetési oldalán, amit én alábecsültnek tartok ránézésre, több olyan tétel hiányzik, például gépészet, villanyszerelés, közműkiváltások. Nem szerepel benn például a bútorzatoknak a költségei, hogy ezt mi alapján állították össze? Tehát kitől származik az anyagköltségeknek a kimutatásai? Tehát az anyag, ami a terv mellékleteként szerepel, amellett teljes területre vonatkozik-e, tehát minden egyes helyiséget tartalmaz-e a költség, Vagy pedig egységenként ettől kevesebb, vagy eltérő esetleg az összesítő? Szintén kérdezném, hogy történt-e egyeztetés az ÁNTSZ-szel, hogy egyáltalán lehet-e ott ezeket az épületrészeket működtetni? Ugyanúgy kérdezném, hogy tervezi-e a klub szeszesital forgalmazását a klubon belül? Mert ez szintén problémákat vethet fel, maga a főiskola miatt, illetve a más iskolák közelsége miatt. Aztán szintén kérdezném a főiskola képviselőit, aki jelen van a teremben, hogy ahhoz hozzájárul-e, hogy belső udvari lejárót használja a klub? Nem zavarja-e esetleg a működésüket, vagy pedig ragaszkodik ahhoz, hogy egy külső lejárattal valósítsák meg a közlekedést? Ugyanúgy kérdezem a főiskola képviselőjét, hogy azok a helyiségek, amik a pinceszinten találhatók, amik raktározásra alkalmasak, illetve tárolásra, lemond-e ezekről a helyiségekről, tehát efelett lesz neki helyiség igénye, mert gondolom, hogy a főiskola működéséhez ezek helyiségek szükségesek? Egyébként én sokkal jobb helyen látnám ennek a klubnak a működését, a főiskola keretén belül. Tehát kérdezném, hogy vállalja-e a főiskola ennek a működtetését? Szívesebben szavaznám meg azt a változatot, hogyha ők vállalnák. Ami pedig a tervezési költséget illeti, én bizottsági ülésen félmilliót javasoltam erre a tételre, végül a bizottság 1 milliót szavazott meg. Én tisztelettel javasolnám, hogy keressenek meg tervező kollegákat, akik esetleg vállalják ezeket a munkákat társadalmi munkában. Erre jó példa volt egyébként a főiskolának az építkezése, ahol én is részt vettem ebben. Ha nincsen meg a tervezői névjegyzék a kanizsai építész, gépész, villamos tervezőké, nagyon szívesen segítek ebben a dologban. Én úgy gondolom, hogy társadalmi munkával ezek a költségek lényegesen csökkenthetőek.

    Birkner Zoltán: Látszik Röst János hozzászólásából, hogy egy hozzáértő szakember mondta el a véleményét az anyagról, és Györek László képviselőtársam hozzászólásából pedig az látszik, egy olyan képviselő szólt hozzá, aki az ifjúságügyeket nagyon fontosnak tarja, és az első pillanattól részt vesz ennek a munkájában. Egyébként nem egyedül van az itt ülők között. Nem szeretnék minden kérdésére válaszolni Röst képviselőtársamnak, egyrészt, mert nem is kaptam erre felhatalmazást, meg még szerintem most nem is kell erre válaszolni. De azokat a javaslatokat, amelyeket képviselőtársam most elmondott, valóban érdemes megfontolni, onnantól kezdve, hogy ÁNTSZ engedélyezés, odáig befejezve, hogy valóban társadalmi munkában érdemes, meg lehet próbálni, hiszen az összeg nem lesz hozzá túlságosan nagy, a 10 millió Ft--tal valóban érdemes megnézni, meddig lehetne befejezni, be lehetne-e fejezni. De egy dolgot nagyon kérek mindenkitől, indítsuk el az ügyet. És az alapítvány ebben értett egyet, induljon el az ügy. Derüljön ki. Vissza kell ezt úgy is hozni közgyűlés és szakbizottság elé. És azt hiszem, akkor jöhet a részletes vita. Györek képviselőtársam remekül felismerte azt, hogy bizonyos szempontból bizony most ketté kell bontani ennek az ifjúsági ház létrehozásának az ügyét. Az első lépcsőfok egy nagyon körültekintő, Röst képviselőtársam által elmondott szempontok szerint végigelemezett beruházás, kivitelezés elemzés, és ha ez meg van, utána lehet a konkrétumokat. Ez indítsuk el, és erre nagyon megfelelő az összeg, amit egyébként a Gazdasági Bizottság javasolt. És, hogy ne legyen ütközés, elmondom Önnek képviselő úr, hogy az alapítvány nem zárkózott volna el ennek a működtetésétől, de azt is megértjük, hogy ez egy kicsit nagyobb kör, mint az alapítvány. Ez egy városi ifjúságpolitikai elképzelés, és inkább úgy szeretnénk, mivel nem szeretnénk ütközést, ebben aztán tényleg nem szeretnénk ütközést az ég egy adta világon senkivel, azt mondjuk, hogy vegyünk részt, vehessünk részt ennek a kuratóriumában. Döntsük azt el, hogy dönthessük el, hogy milyen programok futnak. Részt vehessünk ennek a kivitelezésében, és akkor azt hiszem, hogy alapítvány elfogadja az indítványt. De köszönöm egyébként az észrevételt, mert nagyon sok hasznos dolgot mondott el közben.

    Dr. Fodor Csaba: Mindenek előtt azért pontosítani szeretném Györek képviselő úr által elmondott vagy idézni próbálnék Gazdasági bizottsági döntést, mert koránt sem úgy volt, ott 10 millió Ft döntéséről nem eset szó. Ott arról eset szó, hogy 1 millió Ft-ot a tervekre, aztán majd a közgyűlés eldönti, hogy a tervek alapján mikor, mennyit, vagy egyáltalán ad-e. Így pontosabb a határozat. Ez 11 igent kapott, 0 nem, 0 tartózkodással. Tehát nem kellene a 10 millió Ft-ot, vagy az lehet persze az előterjesztő javaslata, a Gazdasági Bizottságét akkor viszont szó szerint kérem, módosításként megszavaztatni, ahol a 10 millióról nincs igazán szó. Ami engem ebben az ügyben érdekel, azért az mégis csak az, hogy ha ez valóban annyira fontos, annyira nagy jelentőséggel bír ebben a városban, hogy egy alapítványt egy intézmény létre kíván hozni, akkor azt gondolom, hogy ennek az alapítványnak illene megjelenni, mondjuk itt, vagy a Gazdasági Bizottság ülésén, vagy valahol, mert az alapítvány önálló jogi személy, annak lesz vagy van, nem tudjuk, képviselője, vagy lehet, hogy lesz, hát azért annak illik kérni. Most ott az a helyzet, hogy valakik talán létrehoznának egy alapítványt, ha talán kapnak valamennyi pénzt, és akkor ebből talán valamit csinálnak. Ami egyébként mondom, a cél nagyon helyes, csak hát vannak olyan rendek. vannak olyan bevett lépések, amelyeket meg kell tenni, és azt gondolom, hogy egy lépcsőn vagy létrán felmenve az első fokot illik meglépni először, és nem a harmadikat, és visszafelé lépkedünk. Azért van egy kicsit zavarodás itt, és azért van igaza a Röst képviselő úrnak is. Igazából nem tudjuk, nem látjuk a végét. Nem tudjuk, hogy mi lesz ebből, mennyi pénzbe fog kerülni. stb., stb. Ezért kellene az alapoktól elindulni, és akkor van esély arra, hogy rövid időn belül valóban megvalósítható legyen, hogy elkezdeni lehessen a megvalósítását ennek a klubnak. Egyébként én szomorú vagyok a magam részéről, mert mindenki fontosnak tarja olyannyira, hogy amióta ez először a közgyűlésen volt, ugyanezeket a kéréseket, véleményeket elmondtuk, ugyanazt kértük, hogy bizottsági ülésre ezek legyenek meg, az előterjesztőnek minden tiszteletem, de igazából egy centit nem haladt előre az ügy, ezek a kérések ugyanúgy megvannak most is, mint ahogy megvoltak ez előtt anno egy hónapja. Nem szeretném hinni, hogy ez csak ügyes taktikai húzás, én azt hiszem, hogy ők is komolyan gondolják, csak higgyék el, hogy mi is ezt szeretnénk, és még ehhez szeretnénk megmondani, hogy ezt hogyan lehet megtenni. Tovább megyek, én például nem igazán értek egyet, hogy felsőoktatási alapítványnak bármiért benn kellene lenni a kuratóriumban, sokkal célszerűbbnek látnám, ha az oktatással, ifjúsággal foglalkozó más szervezetek, mondjuk a Polgármesteri Hivatalból, vagy akár az önkormányzat Oktatási Bizottsága döntse, hogy ki mindenki legyen bent, vagy ne legyen bent a kuratóriumban, ugyanis nem függ össze a kettő. Attól, hogy egy ingatlanban, egy felépítményben ilyen-olyan alapítványok működnek, vagy ilyen-olyan gazdálkodó szerveztek, az nem indokolja azt, hogy egyik a másikának a vezetőtestületében tagsággal bírjon, mert akkor kesze-kusza helyzetek lennének. Azt gondolom, az alapítvány a pincétől fölfelé dolgozik. A másik alapítvány pedig a pincében fog reményeink szerint közel jövőben dolgozni. Tegyék a dolgukat, önálló jogi személyek, nem kell összekapcsolni a kettőt, fölöslegesnek tartom, de hát ez még valóban messze van. És nem is a mi döntéskompetenciánk, csak elmondtam, illetőleg hát annyiban, ha mi engedélyünk kell ahhoz, hogy a szakközépiskola alapítóként ebben az alapítványban részt vegyen.

    Tarnóczky Attila: Elnök úr, én úgy gondolom, hogy az, amit Ön elmondott emellett a határozati javaslat mellett is megszavazható, amennyiben Ön ezt tételesen fel tudná sorolni, hogy akkor mi legyen kiegészítő határozati javaslat a mostani, tehát milyen bizottság.

    Dr. Fodor Csaba : Tehát én azt mondtam, bocsánat, én nem azt mondtam, hogy ez így ebben a formában, a Gazdasági Bizottságé nem szavazható meg. Én azt kértem, mert lehet, hogy félreértettem, ugye a Györek úr elmondott egy 10 millió Ft-ot, hogy ebből 1 milliót most adunk a tervekre, aztán majd 9 milliót adunk, ha. Én azt mondtam, hogy a Gazdasági Bizottságon nem volt majd 9, hanem azt mondta, hogy vannak a tervek, megvizsgáljuk, és meglátjuk, hogy mennyit kell ahhoz adni, hogy ez megvalósítható legyen. Mert lehet, hogy nem 9-et kell adni, lehet, hogy 19-et. Nem tudjuk. Tehát azt mondtuk, készüljenek el a tervek, és akkor tudunk dönteni a továbblépésről. Tehát én nem szeretném. Ennyi volt. Többit azt csak elmondtam, hogy elmondhassam ismételten, mire kell odafigyelni az előterjesztésnél.

    Tarnóczky Attila: Csak szívesen láttam volna egy a határozati javaslatot, hogy az alapítványnak be kell számolni a Gazdasági Bizottságnál erről, arról, amarról, hogyha ez egy elfogadható megoldás.

    Dr. Fodor Csaba: Alpolgármester úr, félreértés volt. Akkor megint elmondom tőmondatokban. Nem mondjam el? ha nincs egy alapítvány, akkor mihez adok támogatást? Ki fogja megcsinálni a terveket? Hát az első lépés, létrehozunk egy alapítványt, engedélyezzük neki. Idejön az alapítvány kuratóriumi elnöke, és azt mondja, én meg ezt meg ezt szeretném ………..

    Györek László: ……… alpolgármester úr, egy kiegészítés a kiegészítésemhez. Az alapítvány nevét, ugye én azt olvastam, hogy “Nagykanizsa Ifjúságáért” Alapítvány, ez valójában “Helyünk a világban” Alapítvány. Az alapítvány alapító okirata létrejött, a kuratóriuma felállt, a kuratórium elnöke Mérksz Andor úr, a szakközépiskola igazgatója. Elnézést kérek a nevében is, és igazából én kérek elnézést, mert én beszéltem vele ez ügyben, 4 óra után fog ráérni, ha ráér egyáltalán. Talán tudom ezt képviselni. A másik dolog, én természetesen a Gazdasági Bizottság javaslatával értek egyet, Fodor úr sikeresen félreértette, amit mondtam. Én úgy gondoltam, hogy természetesen az 1 millió Ft a tervezésre, és utána pedig, amennyiben ez megvalósítható, úgy a közgyűlés újabb döntése alapján jönne létre az egyéb támogatás. Tehát egyetértek a Gazdasági Bizottság döntésével, teljesen természetesen. Én magam is megszavaztam.

    Tarnóczky Attila: Akkor most már csak olyan határozati javaslatot szeretnék látni, amelyben ez az egyetértés tükröződik. A vitát lezárom tisztelt képviselőtestület. A következőt javasolnám, az első határozati javaslat szóljon úgy – és kérdem képviselő úrnak a véleményét, mert Ő az előterjesztő –, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város 1 millió Ft-tal hozzájárul a Zrínyi u. 33. szám alatti önkormányzati tulajdonú épület alagsora felújításának megtervezéséhez. A támogatás további, esetleges 9 millió Ft-os részéről a tervek ismeretében külön dönt. Ezt maximumként szerettem volna beletenni, hogy nem több. Akkor annyit módosítanék, hogy nem esetleges, hanem maximum, legfeljebb. A támogatás összegét a “Helyünk a világban” Alapítvány számlájára utalja át a szerződés megkötését követően azonnal.

    Dr. Fodor Csaba: Talán az lenne a célszerű, ha először hozzájárulnánk, hogy létrejöhessen egy ilyen alapítvány, mert aztán utána a második lépésben tudunk neki pénzt adni, de ha először adunk neki pénzt, akkor utána meg nem adjuk meg a hozzájárulást, akkor nem tudom, mi van. Bár mondjuk az alapítványnak semmilyen alapító okiratát senki nem látta. Így meg azért érdekes lesz a hozzájárulás.

    Tarnóczky Attila: Így is megoldható a kérdés. A vitát lezártam, ügyrendi hozzászólás nincs. Kérem, szavazzunk az elsőnek ismertetett határozati javaslatról. Másodszor szavazunk a hozzájárulásról. Remélem, mindenki egyformán fog szavazni, tehát mindkettő megkapja vagy nem kapja meg a támogatásunkat. Kérem, szavazzanak.

     

    A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tarnóczky Attila: A kiegészítő, második határozati javaslat szerint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Zsigmondy - Széchenyi Szakképző Iskola saját költségvetése terhére létrehozhassa a “Helyünk a világban” Alapítványt. Nem tudom, megfelel-e ez így? Kérem, szavazzanak.

     

    A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

     

    183/2001.(VI.5.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. hozzájárul ahhoz, hogy a Zsigmondy Vilmos - Széchenyi István Szakképző Iskola saját költségvetése terhére létrehozhassa a “Helyünk a világban” Alapítványt.
      2. 1 millió Ft-tal hozzájárul a Zrínyi u. 33. szám alatti önkormányzati tulajdonú épület alagsora felújításának megtervezéséhez. A támogatás további, legfeljebb 9 millió Ft-os részéről a tervek ismeretében külön dönt. A támogatás összegét a “Helyünk a világban” Alapítvány számlájára utalja át a szerződés megkötését követően azonnal.

    Határidő: az 1 millió Ft átutalására a szerződés megkötését követően azonnal, legkésőbb 2001. december 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

    Tóth László: Úgy hozzuk létre, hogy nem is tudjuk, hogy milyen célra hozzuk létre, kik hozzák létre, kik vannak benn ………, szóval nevetséges, ami itt folyik.

    Tarnóczky Attila: Elnök úr, lehet, hogy igaza van, de akkor miért nem tetszett ezt a vitában elmondani, nem a vita után?

     

    1. Tájékoztató a Polgármesteri Hivatalnál végzett tanulmányi szerződések vizsgálatáról

    Előadó: Tóth László bizottsági elnök

     

    Tarnóczky Attila: Kérem Tóth elnök urat, hogy amennyiben óhajtja előadni, szóban kiegészíteni, akkor most tegye meg az előterjesztésüket.

    Tóth László: Úgy gondolom, hogy a tájékoztató, ami Önök előtt van, az mindenre kiterjedő, és nem kívánom kiegészíteni. A magam véleményét tolmácsolom, én a “B” változatot támogatom, a határozati javaslat “B” változatát.

    Tarnóczky Attila: A vita következik.

    Törőcsik Pál: A határozati javaslat “B” pontja – hogy azok is értsék, akik televízión követik a közgyűlést – egy bizonyos, polgármester úr szabadságideje alatt általam hozott döntéssel kapcsolatos fegyelmi vizsgálat céljából létrehozandó bizottság megalakítását célozza. A következő a tartalmi része. Az akkori jegyzőnőnk, Dr. Tuboly Marianna nemzetbiztonsági akadémiára történő beiskolázásához kért támogatást, és ennek a hozzájárulását polgármester úr távollétében, mint első számú helyettese, ezt a döntést hoztam. Az egész problémakört két részre szeretném bontani. Az egyik maga a döntés indoklása, a másik pedig a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos dolog, ugyanis ez két különböző kérdés. Az itt felvázolt bizottsági ülési jegyzőkönyvben elhangzott, hogy a polgármester urat ebben a döntésben, hogy szüksége van-e az önkormányzatnak, illetve a hivatalnak ilyen végzettségű szakemberre, avagy nem, ezzel meg kellett volna várni a polgármester urat – ez volt a legfőbb kifogás, valamint az, hogy utána a tanulmányi szerződés megkötése nem történt meg. Én a magam részéről az elsőre kívánok válaszolni, hiszen az a része, ami a döntés indoklását tekinti. Az, hogy szükségesnek tartjuk, vagy nem, vagy tudunk egy problémáról vagy nem, ami nemzetbiztonsági kérdést érint, ez azt jelenti, hogy ha nem tudunk róla, akkor azok, akik ezzel foglalkoznak, és ezzel dolgoznak, akkor jól végzik a munkájukat, hiszen akkor nem kerül tudomásunkra, hogyha minden rendben van. Nem tudom, mennyire tudják kedves képviselőtársaim és kedves városi polgárok, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város területén működik egy nagy határszakasz határőrizeti központja, nagyon komoly idegenrendészeti munkával, menekültszállóval és mindennek folyományaként olyan munkát végeznek, hogy a lakosság nem érzékeli az ebből adódó problémákat. Minden ilyen döntés előtt, nyilvánvaló, hogy nekem is informálódni kellett, hogy ténylegesen indokolt-e egy ilyen végzettségű személy alkalmazása a hivatalban, illetve ilyenfajta továbbképzés. A Határőrséggel és a Belügyminisztérium illetékeseivel konzultáltam ebben az ügyben, ezirányban megerősítették ezt a döntésemet, és végül ezt a döntést hoztam. Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy egy-egy ilyen helyettesítést, amikor polgármester úr távollétében megbízza a helyettesét, hogy helyettesítse, ez nem egy protokolláris jellegű helyettesítés, ez teljes jogkörű helyettesítést kíván. Nemcsak arról van szó, hogy egy kiállítás megnyitására vagy egy másik kulturális esemény megnyitására van joga a helyettesítő alpolgármesternek, hanem előfordulhatnak olyan döntések, akár katasztrófahelyzet vagy bármi más, amiben teljes jogkörrel és teljes felelősséggel kell dönteni. Természetesen, ha nem dönt az ember, akkor felelőssége sincs. Na de én azt mondom, hogy Isten mentsen meg mindenkit a döntésképtelen helyettestől, ezért én azt mondom, hogy a szükséges információk beszerzése után ezt a döntést meghoztam. A következő része, ugye a polgármester úr távollétében a helyettese és a jegyző együttes aláírásával lép érvénybe a döntés. Innentől kezdve a jegyzőnő azt mondta, illetve erre kértem, hogy polgármester urat tájékoztassa és a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos dolgokat egyeztessék, beszéljék meg. Itt megállapítható, hogy ilyen tanulmányi szerződéskötésre nem került sor. Ez gyakorlatilag a törvényesség őrének, tehát a jegyzőnek a feladata. Én ennyit szerettem volna ezzel kapcsolatban elmondani, a többi a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

    Kelemen Z. Pál: Két kérdésem lenne. Az egyiket az új jegyzőnkhöz tenném fel. Tessék mondani, Ön is tovább akar tanulni, vagy végzett-e a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem védelmi-igazgatási szakán? Második kérdés Törőcsik alpolgármester úrhoz szól. Ezirányú tárgyalásokat folytatott-e az új jegyzőnővel, hogy tovább akar-e tanulni ezen a szakon?

    Szabóné Dr. Csányi Mariann: Nem végeztem ezen a szakon és jelenleg nem is áll szándékomban. Először a mai feladatoknak próbálok megfelelni.

    Törőcsik Pál: Én már a bizottsági meghallgatáson elmondtam, hogy amennyiben ez szóba kerül, én javasolni fogom, hogy egy alkalmas személyt ezzel kapcsolatban egy olyan továbbképzésre mindenképpen érdemes beiskolázni. Egyébként a jegyzőasszonnyal majd erről valóban szót is fogunk váltani, mert van egy csomó olyan vonzata ennek a dolognak, amit valóban egyeztetni kell, de ez nem biztos, hogy egy nyilvános közgyűlésnek a fórumra tartozó dolgok.

    Röst János: Először kérdeznék én is Törőcsik Páltól, aztán majd lenne módosító javaslatom egyébként a határozatokhoz. Következő kérdésem van, ha ismeri a Törőcsik úr az SZMSZ-t, illetve betartja annak a pontjait? Mert énszerintem nem tartotta be. Főleg a 4. számú függelék, aláírási jogok címszó második bekezdésére gondolok. Következő kérdésem, hogy mikor tájékoztatta polgármester urat arról, hogy Ön ezt az engedélyt megadta jegyzőasszonynak? Tovább kérdezném, hogy két engedélyről van szó, ami tanulmányi támogatást jelez, ez egy belső levelezés, azt szeretném megkérdezni, hogy miből derül ki, hogy azok a levelek akkor készültek, ami dátum van rajta? Ugyanis én nem látok rajta semmifajta iktatószámot. Egyébként ugyanez vonatkozik, amit a jegyzőasszony kapott levelet az egyetemtől, az sincs iktatva. Másik kérdésem az, hogy mekkora az okozott kár, amely a várost érte a két aláírás miatt? Mert az nyilvánvaló, hogy kár érte a várost? Mert a jegyzőasszonnyal nem lett megkötve a tanulmányi szerződés. A másik kérdésem az, hogy miért nem kötötte meg vele? Ugyanis úgy gondolom, hogy ez két, időben nem elválasztható terület, hanem ezt az aláírással egyidőben kellett volna Önnek megkötni. Módosító véleményt pedig majd később mondanék.

    Gyalókai Zoltán Én az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökétől szeretném megkérdezni, hogy a témában kétszeresen is érintett Dr. Tuboly Mariannt a bizottság miért nem hallgatta meg? Én szeretném, hogyha erre sor kerülne a további vizsgálatok alkalmával.

    Törőcsik Pál: Először is Röst képviselőtársam által feltett kérdésekre mondom. Amit Ön mondott, hogy kár érte a várost - Ön abból indul ki, amit bizonyítani akar. Hogyhogy kár érte a várost? Milyen formában érte volna kár? Ez egy másik kérdés, hogy egy munkaviszony megszűnése károkat okozott vagy nem. Most ez nem az én feladatom, hogy ezt megválaszolja, ez egy külön kérdés. Ami a döntés meghozatalával kapcsolatos körülményeket tekinti, azokra részletesen megadtam a választ. Akit még érdekel ennek a részlete, arra szívesen válaszok. Azt hiszem, elég egyértelmű volt.

    Tóth László: Tisztelt Gyalókai képviselőtársam! Nagyon egyszerű az Ön kérdésére adott válasz. Ha tüzetesen átolvasta volna az előterjesztést, akkor látja, hogy a Pénzügyi Bizottság február 15-ei ülését követően vizsgálta az Ügyrendi és Jogi Bizottság az Önök előtt lévő témát. Ebben az időpontban az előző jegyzőnő már nem tartózkodott a városban, mivel hogy 2000. december 31-ével a jogviszonya a nagykanizsai önkormányzatnál megszűnt. Mivel hogy ez nem büntető ügy, nem polgári peres ügy, kimondottan csak a Törőcsik Pál alpolgármester felelősségét vizsgáljuk, és ezért nem került meghallgatásra. Az egy dolog, hogy ki kivel motyizik, utána vállalja a felelősségét.

    Röst János: Törőcsik Pál lényegében nem válaszolt egyetlen kérdésemre sem. Ami pedig a károkozást illeti, az pedig az az összeg, ami nem lett kimondva - szeretném, hogyha ezt ismertetnék - annak a két tanulmányi szerződésnek az összege, ami ilyen alapon nem követelhető vissza a jegyzőasszonytól, ha viszont van vele kötve tanulmányi szerződés, akkor valamilyen szinten, én úgy gondolom, ezt vissza kellett volna neki fizetnie.

    Ha már nálam van a szó, akkor lenne pár javaslatom is. Két olyan ügy van, ami gyakorlatilag ehhez kapcsolódik. Az egyik az alpolgármester úrnak a helyettesítési munkája. Jelenleg Törőcsik Pál végzi ezt a munkát - amikor ez elfogadásra került, akkor Törőcsik Pál volt a FIDESZ-nek az elnöke, munkája nem volt ismert, valamint a FIDESZ és MSZP koalíció még érvényben volt. Úgy gondolom, ezek az okok megszűntek, tehát én nem akarom felsorolni azokat az etikai okokat, amik eddig felmerültek vele szemben, de azt hiszem, abban egyetértés lehet, hogy helyettesítésről, ha szó van, akkor ezt a munkát Tarnóczky Attila lényegesen jobban tudná elvégezni. Ebben az esetben Ő ismeri a helyi munkát, ismeri a hivatal működését, és azt szeretném javasolni, hogy június 30-ától ne a gazdasági alpolgármester lássa el a helyettesítési munkákat, hanem a humán alpolgármester. Ehhez pedig a következő, a 4. számú függelék az alábbiak szerint módosulna, az utolsó szakaszában: ha a polgármester távol van – ez tartós akadályoztatás –, a humán területet képviselő alpolgármester a polgármester helyébe lép, a polgármester minden feladatát ellátja, és minden hatáskörét gyakorolja. Felelős Tüttő István polgármester, határidő pedig 2001. június 30.

    A másik, ami felmerült, de arra se kaptam választ, ez pedig az ügykezelésnek a kérdése, hogy miért nincsenek iktatva a hivatalban belső levelezések, illetve a hivatalba érkező levelek miért nincsenek iktatva? Az, hogy ez ne okozzon a későbbiekben problémát, szintén javasolnék egy határozati pontot, ez pedig a következő: a Polgármesteri Hivatal ügykezelése, iktatási rendszere áttekintésre kerül, és egységes rendszer kerül kialakításra, amely vonatkozik a polgármester, alpolgármesterek, jegyző, aljegyző iratkezelésére is. Felelős: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, határidő: 2001. szeptember 30., amennyiben megfelelő a jegyzőasszonynak az időpont.

    Tarnóczky Attila: Az első javaslatra annyit szeretnék mondani, hogy ez a bizonyos függelék sosem a közgyűlés munkája, hanem a polgármester döntése arról, hogy miféle munkamegosztás van közte és az alpolgármester vagy alpolgármesterek között. Ez már az előző ciklusban is így volt. Tehát hogyha ilyen kérése van képviselő úrnak, akkor a polgármester úrnál kell azt előterjeszteni. A közgyűlés ebben, úgy gondolom, nem dönthet. Nem kell ezt semmibe se foglalni, ez mindig is így volt, gondolom, most is így van.

    Röst János: Én azt hiszem, hogy az SZMSZ-t kompletten fogadta el a közgyűlés, az SZMSZ-nek részei a függelékek is. Ami a függelékekben szerepel, azzal együtt fogadta el, tehát módosítani a függelékeit is a közgyűlésnek van joga és lehetősége, és erről mindenképpen kérnék szavazást.

    Tarnóczky Attila: Sajnos magam részéről ezt a szavazást elrendelni pillanatnyilag nem tudom, úgy érzem, hogy törvényellenes. A törvény a polgármester kezébe adja a helyettesítés rendjének meghatározását. Amennyiben az Ügyrendi Bizottság a következő ülésén ezzel ellentétes álláspontot alakít ki, akkor semmi kifogásom ellene, hogy szavazzunk.

    Kelemen Z. Pál: Tisztelt Törőcsik úr! Ön azt mondta a bevezetőjében, hogy nincsen rosszabb, mint egy cselekvésképtelen helyettes, vagy döntésképtelen helyettes. Hát Ön döntésképes, és ezt a döntésképességet úgy hívják, hogy ilojalitás. Az Ön főnöke a polgármester, adott esetben.

    Törőcsik Pál: Az enyém nem.

    Kelemen Z. Pál: És egy helyettes első számú erénye az együttműködési képesség és készség. Módja lett volna azt a pár napot megvárni – 3 vagy 4 napot –, míg a polgármester úr visszaérkezik. Ön ezt nem tette. Nyilvánvaló volt, hogy a polgármester úr ezt nem írja alá, azért volt ez a dolog ennyire sürgős. Magyarán, Ön keresztbe tett Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármesterének a döntésével, bebizonyítva alkalmatlanságát – másodszor, harmadszor, negyedszer, nem tudom, hányadszor. Szeretnék utalni arra a dologra, hogy Ön hogyan lett alpolgármester. Erre Röst képviselőtársam is utalt. Ön úgy lett alpolgármestert, hogy a két képviselőcsoport közös megállapodása alapján, Tüttő István kegyelméből alpolgármesternek jelöltetett. Ön ehhez képest – a kegyelmét idézőjelben mondtam - Tüttő István javaslata alapján alpolgármesternek jelöltetett. Ez a megállapodás ma már nincs, mert több esetben nem tartatott meg. Most én nem akarok mélyen belemenni, hogy kinek, milyen működési hiányossága miatt. Önnek ebben múlhatatlan érdemei vannak, hogy ez az együttműködés nem ……….., ha Ön, akkor komoly ………… ezt a megállapodást ………..

    Tarnóczky Attila: Képviselő úr, elnézést kérek, de van egy napirendi pontunk. Kérném szépen, arra szíveskedjék szorítkozni.

    Kelemen Z. Pál: Arra térek ki, csak utalok rá – akkor már régen nem lenne alpolgármester, így viszont arra kell kérnem, hogy mindazok alapján, ami itt leíratott és a vizsgálat alapján nyilvánvalóvá vált, vonja le a következtetést. Nem akarok torgyáni cirádákkal élni, hogy Törőcsik Pál mondjon le. Gondolja el, hibát követett el akkor, amikor aláírta ezt a tanulmányi szerződést, hogy nem várta meg a polgármestert, rosszul helyettesítette, Ön alkalmatlan. Kérem, vonja le belőle a tanulságot.

    Törőcsik Pál: Ezek a megállapítások nem értek váratlanul, és nem is első alkalommal hangzanak el hasonlóak, nemcsak a nyilvánosság előtt, a televízióban, hanem az újságokban is. Én szeretnék akkor az érdemi részére visszamenni, s még egyszer mondanám, a nemzetbiztonsági kérdés nem politikai és nem pártpolitikai kérdés. Ha a polgármester úr kerül ugyanebbe a döntési helyzetbe, ugyanúgy utána informálódott volna, mint ahogy azt én tettem, és nem pártpolitikai szempontok szerint hozta volna meg a döntését. Egyébként meggyőződésem, hogy ha ugyanazokat az információkat szerzi meg, mint amit én megszereztem, ugyanezt a döntést hozta volna. Nem értem, hogy mi a probléma. A másik rész, hogy tanulmányi szerződést a jegyzőnő nem kötött, holott ezt megígérte, hogy a polgármester úrral rendezi – ez egy dolog. Egyébként, hogy ebből az ügyből ekkora vihart kavarni, ezt nem értem. A másik dolog, annak idején az olaszországi útjaimmal kapcsolatban ugyanúgy felszólítottak a lemondásra, és tele volt az újság, hogy aki velem tart, az csődbe viszi a várost. Kérem szépen, mit tesz Isten, azóta már letettük az alapkövét ennek az Ipari Park, Logisztikai Központnak, úgyhogy én ezzel nem kívánok vitatkozni, és hangsúlyozom, ez a döntés egyáltalán nem pártpolitikai kérdés, ez szigorúan szakmai kérdés, és ha polgármester úr velem együtt ugyanúgy, azokon a fórumokon informálódik erről, ugyanerre a döntésre juthat. Én ennyit kívántam elmondani. Annak megítélése, hogy én, persze tetszeni mindenkinek, nem tudok, hiszen nem is ez a feladatom.

    Birkner Zoltán: Szeretném megkérni alpolgármester urat, hogy figyelmeztesse Kelemen képviselőtársamat, hogy ne állítson valótlanságokat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésén. Fel szeretném hívni Kelemen képviselőtársam figyelmét arra, hogy nincs senkinek kegyelméből itt senki, ez egy hivatalos, demokratikus választások útján történt az ide bekerülés, képviselőtársam, ahogy az Öné is. Ugyanígy került be ebbe a testületbe Törőcsik Pál is, és az, hogy aztán végül is alpolgármester kiből lesz, az pedig valóban egy politikai alkunak a végeredménye, de a “kegyelme” szó több mint felháborító ebben az esetben. A másik pedig, én azért megint azt érzem, hogy valamit állít Kelemen képviselőtársam, és én nem tudom, hogy a polgármester úr tényleg így gondolja-e, mert itt sincs. Tehát a nevében nyilatkozik, és meg szeretném kérdezni, hogy kapott-e polgármester úrtól egyértelmű, hivatalos állásfoglalást arról, amit most Ön állított, hogy ez így van? És ha majd visszaérkezik polgármester úr, és még mindig tart a napirendi pont, akkor meg fogom tőle is kérdezni, természetesen.

    Tarnóczky Attila: Még egyszer kérek minden jelenlévőt arra, hogy a napirendhez, tanulmányi szerződések ügyéhez alkalmazkodva mondja el mondókáját.

    Szabóné Dr. Csányi Mariann: Egy pár gondolatot szeretnék hozzátenni ehhez a kérdéshez, és akkor talán egyszerűsödik ez a dolog. Az önkormányzati törvény szabályozza a polgármesterre, alpolgármesterre vonatkozó alapvető kérdéseket. A törvényi értelmezés azt határozza meg, hogy az alpolgármester megválasztásának joga nem foglalja magába a visszahívási jogot, tehát az alpolgármestert a képviselőtestület nem hívhatja vissza. De azt is megfogalmazza ez, hogy két területen lát el fontos feladatot az alpolgármester, egyrészt a polgármester helyettesítése, másrészt a polgármester munkájának segítése. Ezen kívül azt is megfogalmazza, hogy a polgármester - tehát a polgármester - határozza meg az alpolgármester feladatait, több alpolgármester esetén pedig kijelöli – tehát a polgármester kijelöli – az őt helyettesítő személyt.

    Böröcz Zoltán: Hát lehet, hogy időszerűtlenné vált, amit mondani szerettem volna, de Isten látja lelkemet, nyomtam a gombot ezelőtt 10 perce, és azóta 8-10 hozzászólás el is hangzott. Arra hívtam volna fel a figyelmet, hogy az alapproblémát próbáljuk értelmezni, és nehogy véletlenül személyeskedő vagy politikai csatározásba menjünk át, és ezt segítette volna talán az, hogyha felolvasom a Pénzügyi Bizottság határozatát, és mindenki számára világossá válik, hogy itt nem valamiféle alpolgármester urat lejárató vagy alpolgármester urat támadó eszközről van szó, hanem a Pénzügyi Bizottságnak egy tervezett rutinvizsgálatáról, ami természetesen nem ezt az ügyet vizsgálta, hanem és akkor idézem: “A Pénzügyi Bizottság a tanulmányi szerződések alapján történő továbbtanulással kapcsolatos nyilvántartást vizsgálta és rendben találta.” Ez természetesen sok ember továbbtanulását jelenti, és ezen vizsgálaton belül történt az meg, hogy egy személy, Dr. Tuboly Marianna jegyző tanulmányi szerződés nélkül kapott támogatást. 1999. augusztus 6-án az Államigazgatási Főiskola ellenőrzési szakán folytatott utolsó éves tanulmányaihoz kapott teljes összegű tandíjtámogatást. 1999. augusztus 19-én pedig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem védelmi-igazgatási szakán folytatott tanulmányaihoz engedélyeztek támogatást. Mindkét támogatást Törőcsik Pál alpolgármester úr engedélyezte. A Pénzügyi Bizottság ezek után felkérte az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy az engedélyezést – fontos tudni, hogy mit –, annak körülményeit, indokoltságát és az erről való esetleges tájékoztatási kötelezettséget vizsgálja meg, és ezzel kapcsolatos megállapítást terjesszen a közgyűlés elé. Tehát eddig egy viszonylag tiszta, korrekt, én azt gondolom, az Ügyrendi és Jog Bizottság elvégezte a munkáját, ez is biztosan tisztességes és korrekt, majdnem azt mondom, hogy támadhatatlan. Ezt szerettem volna ismertetni 10 perccel ezelőtt, de ebben a hangulatban már lehet, hogy tényleg fölösleges, hiszen már minden elhangzott, politikai, személyeskedő hozzászólás és minden, és valószínű, hogy már nem is szól talán a közgyűlés. Azért, mivel hogy szót kértem, és én egy témában nagyon ritkán kérek kétszer szót és most sem szeretnék, hadd reagálja azért egy-két hozzászólásra, mivel hogy ismerem az ügyet, legalábbis a pénzügyi részét, és mert nyilván engem is, mint minden ………………… és higgye el, így van. Igaza van, amikor azt mondja, konzultált a BM-mel mielőtt aláírta. Abban is igaza van, hogy konzultált a Határőrséggel, ami a BM irányítása alá tartozik természetesen, és ők is fontosnak találták. Persze fel se merülhet – azt hozzáteszem –, hogy aki ennek az egyetemnek azon a szakán talál tovább, ugye azt ne tartsa fontosnak – egyébként az egyetem is ehhez az irányításhoz tartozik, természetszerűleg. Én ebben nem találok semmi bajt, és ha Ön úgy döntött, hogy akkor pedig fontos, én ezt is elfogadom. Ön egy valakivel nem konzultált és ez hiba volt, és jobb lenne elismernie, nem konzultált a polgármesterrel, ha megtehette volna sem, és nem tájékoztatott bennünket, amikor már megtette. És az égvilágon semmi ügy ebből nincs, azt gondolom, ezt a munkáltatói jogkört legalábbis kinevezés tekintetében a közgyűlés gyakorolja, ha a jegyző továbbtanul, és Ön ezt támogatja, ezzel is egyetértek – egy utólagos tájékoztatás elég róla. Tehát kevésbé tartom súlyosnak az ügyet ilyen értelemben, mint mondjuk a képviselők egy jelentős része. És még egy dolgot Ön, nem tudom, hogy nyelvbotlás volt-e, lehet, hogy az, lehet, hogy nem – Ön azt mondta, hogy Ön aláírta azt a megállapodást, hogy átvállaljuk a tandíjat 100%-os mértékben egyébként, utána, hogy köttetett tanulmányi szerződés vagy nem, ez már nem Önre tartozik. Azt szeretném Önnek mondani, hogy mindenegyes esetben az ember először, mint munkáltató, tanulmányi szerződést köt, és utána dönt abban, hogy mennyi tanulmányi díjat vállal át, mennyi kedvezményes szabadságot biztosít, milyen mértékben és milyen egyéb kedvezményt ad hozzá. Tehát a dolog nem fordítva működik, ahogy Ön ezt feltételezi, hogy utána nem tudja, hogy kötöttek-e tanulmányi szerződést, hanem fordítva, előbb tanulmányi szerződést kötök, és utána a támogatás mértékét minden tekintetben megállapíthatom. Végül is ezt szerettem volna elmondani, meg arra szeretnék mindenkit kérni, hogy ezt a fajta politizálást, meg egyebet hagyjuk abba, nincs értelme. Röst úr, Neked személyes tanácsom, ha úgy tetszik, mert vagyunk olyan viszonyban, hogy megtehetem – megint elmondtad azt, hogy a FIDESZ – MSZP koalíció ….. Te pontosan tudod, hogy ilyen soha nem volt, és hogyha ilyen komolytalanokat mondasz, az a baj, hogy utána, amit később mondasz és igazából a tárgyhoz tartozó, hát azt sem tudom komolyan venni, már ne haragudj.

    Dr. Baranyi Enikő: Én itt felírtam egypár mondatot, amit el szerettem volna mondani, az vészesen hasonlít egyébként, ami tényleg a napirendhez tartozik, ahhoz, amit a Böröcz úr elmondott. Tudomásul kell venni, hogy itt egyszerűen nem egy tanulmányi szerződésről van szó, hanem ennek kapcsán, igen, igaza van Fodor úrnak, elkezdték a választási kampányt és a háborúzást. Ha tisztességesen és tárgyszerűen akarnak beszélni, akkor körülbelül annyit kellett volna elmondani, amit a Böröcz úr elmondott, hogy a Polgármesteri Hivatal működéséért a jegyzőnő a felelős, a jegyzőnővel kapcsolatosan a munkaköri feladatot és az ellenőrzést, munkáltatói jogokat a polgármester úr gyakorolja. Egy hivatalban ilyen nem fordulhat elő. Akár az alpolgármester, akár a polgármester úr szerződést köt, a polgármesteri tájékoztatóban minimum, hogy ez meg kell, hogy jelenjen. Ha távol van, akkor pedig a teljes jogkörrel való helyettesítés nem csak lehetőséget, hanem az alpolgármesternek kötelezettséget jelent. Ennél többet ebben a kérdésben nem kellett volna szerintem elmondani, de most már akkor én is gondolom, hogy az alpolgármester úr most fog figyelmeztetni, de most már annyira felcsigázták az érdeklődésemet, mutassák már meg végre, mert biztos, hogy van, mert annyit emlegetik, ezt az MSZP – FIDESZ együttműködési megállapodás másolatát. Nagyon szeretném látni - a záradékot és egyebeket, nem biztos, hogy minden benne volt, mert ennyit nem emlegetnék.

    Tarnóczky Attila: Kérném szépen, maradjunk a témánál. Tanulmányi szerződések kötése – és semmi más.

    Röst János: Böröcz Zoltán barátomnak figyelmébe ajánlom a Magyar Értelmező Kéziszótárat, ami pontosan körbeírja, hogy mit jelent a koalíció szó. Ha két párt együttműködést köt egy városvezetéshez, ezt úgy hívják. Egyébként erről nem akarok beszélni többet.

    Kelemen Z. Pál: Felkérném Baranyi Enikőt, ha nem látta ezt az együttműködési szerződést, olvassa el a Kanizsa Újságot, kb. a 4 hónappal ezelőtti számát, egy az egyben lehozta. Második dolog: amikor ezt aláírtuk, egy az egyben megmutattuk a sajtónak. Röst János úrnak: két párt nem kötött együttműködést, két frakció kötött együttműködést, tehát pártok közötti koalícióról szó sem lehet, legfeljebb képviselőcsoportok közötti együttműködésről.

    Budai István: Amikor a Pénzügyi Bizottság vizsgálta ezt a témát, akkor rákérdeztek a vizsgálatot végző személyek, hogy miért nincs tanulmányi szerződés, és itt akarom elmondani, hogy a tárgynál kívánok maradni, nagyon erőteljesen a tárgynál. Az volt a válasz, hogy a jegyzőnő nem akarja magát idekötni, Nagykanizsához. Én úgy gondolom, hogy ez egy helyes törekvés, de ebben az esetben mégiscsak tanulmányi szerződést kellene kötni, és kikötni bizonyos feltételeket, hogy milyen feltételekkel támogatjuk a jegyzőnő továbbtanulását. Úgy tűnik, mintha elfelejtenénk azt, hogy nem csak a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetem tandíját fizettük ki, hanem az Államigazgatási Főiskola utolsó félévét is, és még mindig nem hangzott el összegszerűségében, hogy mennyi volt ez a károkozás. Nekem az a véleményem, hogy szorosan ott kellene vizsgálódni, kizárólagosan ott, hogy miért nem köttetett meg a tanulmányi szerződés, még akkor is, hogyha erre nem sok idő volt. Én igenis, amerre az életem során dolgoztam, ha valaki továbbtanult, akkor olyan tanulmányi szerződéseket kötöttünk, hogy legalább amilyen hosszú ideig fizette a tandíjat a tanuló helyett a cég, legalább olyan hosszú munkaviszonyt megköveteltünk tőle a későbbi években. Tehát itt is ezt meg kellett volna azért tenni. Én úgy gondolom, hogy ez azért elmaradt, és ez nem magyarázat, hogy azért nem kötök szerződést, mert nem akarok Nagykanizsán maradni. Kérem szépen, egy jegyzői munkakör nem olyan munkakör, hogy ezt csak úgy fel lehessen oldani, olyan könnyen.

    Tarnóczky Attila: Hozzászólás nem lévén, a vitát lezárom. Tisztelt Közgyűlés! Két javaslatunk van. Először az “A” változatot teszem fel szavazásra. Ha nem kapna többséget, akkor a “B” változatot is fel fogom tenni szavazásra természetesen, de akkor a vitát, legalábbis az ott kipontozott helyen szereplők neve tekintetében újra meg fogom nyitni. Következik a szavazás az “A” változatról. Kérem, szavazzanak.

     

    A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tarnóczky Attila: Röst képviselő úr iratkezelési vizsgálatot javasol, de megkérem, ismételje meg, hogy pontos legyen.

    Röst János: Nem vizsgálatot javasoltam, hanem megalkotását egyfajta szabályozásnak. Ez pedig így hangzik, hogy a Polgármesteri Hivatal ügykezelése, iktatási rendszere áttekintésre kerül, és egységes rendszer kerül kialakításra, amely vonatkozik a polgármester, alpolgármesterek, jegyző, aljegyző iratkezelésére is.

    Szabóné Dr. Csányi Mariann: Én azt gondolom, ezzel kapcsolatban egy pár szót mondanék – az iratkezelésre vonatkozó kérdés minden hivatalban szabályozásra került és szabályozása meg is történt, legfeljebb annak a betartásával adódhatnak gondok. Én azt szeretném kérni, ha ezt a határozati javaslatot el is fogadja a közgyűlés, én a magam részéről, hiszen ismerkedek valamilyen szinten a hivatal rendjével és eddig bevált gyakorlatával, ezt a kérdést áttekintem, és lehet, hogy célszerűbb lenne valóban szeptemberre ezt újranézni, és akkor, ha én azt mondom, hogy az iratkezelés jó, csak a gyakorlattal van a probléma, akkor vizsgáljuk újra.

    Tarnóczky Attila: Jó, akkor ennek értelmében kérem szavazni Röst képviselő úr indítványáról. Kérem, döntsenek.

     

    A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    184/2001.(VI.5.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. a Pénzügyi Bizottság és az Ügyrendi és Jogi Bizottság által a Polgármesteri Hivatalnál végzett tanulmány szerződések vizsgálatáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi.
      2. felkéri a jegyzőt, hogy a Polgármesteri Hivatal ügykezelését, iktatási rendjét tekintse át, és amennyiben indokoltnak tartja, egységes rendszer kialakítására – mely vonatkozik a polgármesterre, alpolgármesterekre, jegyzőre, aljegyzőre is – a szükséges intézkedéseket tegye meg.

    Határidő: 2001. szeptember 30.

    Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

     

    Szünet

     

    Zárt ülés

    A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.

    A közgyűlés 185/2001.(VI.5.) - 192/2001.(VI.5.) számú határozata később kerül kihirdetésre.

     

     

    Tarnóczky Attila alpolgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 18.00 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

     

     

    Kmf.

     

     

    Szabóné Dr. Csányi Mariann
    Tarnóczky Attila
    jegyző
    alpolgármester

    A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva

     

     

    2001. június 5. soron kívüli 1.

     

    Jegyzőkönyv

     

     

    Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. június 5-én (kedd) 18.25 órakor tartott soron kívüli üléséről.

     

    Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

    (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

    Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna képviselők

     

    Tanácskozási joggal megjelent: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Beznicza Miklós, Simánné Mile Éva osztályvezetők, Karmazin József városi főépítész, Kámán László intézményvezető

     

    Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa

     

     

     

    Tarnóczky Attila: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm Önöket, köszöntöm kedves vendégeinket, a médiumok képviselőit.

    Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

    Mint említettem, két soron kívüli ülés összehívására érkezett javaslat. Az egyik értelemszerű, hiszen egy hete a Nagyrác utcai volt iskolaépület ügyében a közgyűlés maga kérte a dolog visszahozatalát. A másik kevésbé, de polgármester úr ebben az esetben is – telefonon beszéltem vele – a rendkívüli közgyűlés megtartását támogatja, illetve Ő az összehívója az ülésnek.

    Azt javaslom tisztelt közgyűlés, hogy a Nagyrác utcai volt iskolaépülettel kezdjük a dolgot. Ezzel kapcsolatos tájékoztatót jegyzőasszony részéről megkapták. Először azonban arról kell határozni, hogy ezt a témát a közgyűlés óhajtja-e napirendre tűzni. Kérem a közgyűlés tagjait, legyenek szívesek erről szavazni.

     

    A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Birkner Zoltán: Nem értem a mostani a szavazást, és nem értem, hogy akik nem szavazták meg a napirendre tűzést, az miért így történt. Egy héttel ezelőtt kértem valamit, amelynek az egyik kérés részét a közgyűlés megszavazta, amely arról szólt, hogy nézzük meg annak a lehetőségét, hogy kiírható-e véleménynyilvánító szavazás. Nézzük meg annak a jogi következményeit és anyagi következményeit, hogy ha egy ilyen szavazás kiírásra kerül, és olyan döntést hozna a településrész, hogy ne folytassa a város az építést, és ezt elfogadná Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, akkor milyen anyagi következményekkel járna. Tisztelt hölgyeim és uraim, gondolják meg. Egy héttel ezelőtt egy ügyet elkezdtünk. Most ilyen – nem akarom minősíteni, hogy milyen – módon és stílussal lezárni ezt a kérdést, hogy nem tűzzük napirendre. Nem is értem, hogy igazából honnét tudjuk, hogy nem az lesz-e ennek a napirendre tűzésnek a végeredménye, hogy azt mondjuk ki mindannyian, hogy sajnos a várható következmények miatt folytatni kell az ügyet. De ha ezt meg sem tesszük, még azt a minimális lépést sem tesszük meg a kiskanizsai részönkormányzatnak, amit egyáltalán kért. Nagyon kérem Önöket tisztelt hölgyeim és uraim, gondolják át azok, akik nemmel szavaztak, hogy ezt a napirendi pontot igenis tárgyaljuk. Ezt a napirendi pontot igenis beszéljük meg és zárjuk végérvényesen le. És kérném szépen, hogy újra – hát, ha elfogadja ezt a közgyűlés – szavazzunk erről a kérdésről.

    Tarnóczky Attila: Magam is úgy gondolom, már csak a város közvéleménye szempontjából is, a felfejtett kérdésre választ illene adni, ehhez kellene ez az ülés. Kérem, szíveskedjenek szavazni a javaslatról. A javaslat pedig úgy szólt, hogy ezt a szavazást ismételjük meg. Kérem szépen magam is a támogatásukat.

     

    A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tarnóczky Attila: Új szavazás következik tehát. Kérdezem, hogy a közgyűlés napirendjére veszi-e az előterjesztést?

     

    A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja:

     

     

    Napirendi pont:

     

    1. Nagyrác utcai volt iskolaépület átalakításával kapcsolatos tájékoztatás (írásban)

    Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

    Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

     

    Tarnóczky Attila: Kérdezem jegyzőasszonyt, hogy óhajt-e valamit hozzáfűzni a leírtakhoz. Én magam részéről célszerűnek tartanám, hogyha a város közvéleménye számára legalább vázlatosan ismertetésre kerülne az Ön álláspontja.

    Szabóné Dr. Csányi Mariann: Röviden összefoglalnám akkor azt az előterjesztést, amelyet az előző közgyűlésen az önkormányzat meghozott, jobban mondva azt a határozatot, illetve az arra készített előterjesztést. A határozat 1. pontja arra kérte fel a jegyzőt, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy Nagykanizsán a Nagyrác utcai volt általános iskola épületében kialakítandó bérlakásokkal kapcsolatosan Kiskanizsa városrészben megtartandó véleménynyilvánító szavazás lehetősége fenn áll vagy sem. A b. pont pedig a polgármester urat kérte fel arra, hogy vizsgálja meg a beruházás elhalasztásának, vagy attól való esetleges visszalépésnek milyen anyagi következményei lehetnek.

    Én a magam részéről az a. ponttal kapcsolatban a következőket tudom elmondani. A településrészre vonatkozóan népszavazásnak, mint a demokratikus véleménynyilvánítás ezen módjának megvalósítására, ez alapján történő véleménynyilvánításra, véleménykifejtésre nincs lehetőség. A jogalkotás vonatkozásában, tehát az, hogy valami olyan jellegű véleménynyilvánításra vonatkozó módszert dolgozzunk ki, amelyet rendeleti formába is öltünk, ennek megint nem látom a jogi lehetőségét, hiszen az önkormányzati rendeletek vonatkozásában elsődleges feladata az önkormányzatnak a rendeletalkotás során, hogy általános társadalmi viszonyok kerüljenek szabályozásra. Egy konkrét ügyben, mint itt a Nagyrác utcai iskola kérdése, önkormányzati rendeletalkotásra nem kerülhet sor. Azon kívül az Alkotmánybíróság is több határozatában, döntésében kifejtette azt, hogy a jogbiztonság egy olyan fontos kérdés, amelynek ha nem tudunk érvényt szerezni egy bizony eljárás rendezése és elfolytatása során, akkor sokkal nagyobb sérelmet és sokkal több kárt okozunk a demokráciának, illetve a jogok érvényesítésének, mintha nem is tettük volna. Tehát olyan eljárási rendet önkormányzati rendeletben megállapítani nem lehet, melyben a jogbiztonság, illetve a törvényi szabályozástól eltérő módon népszavazásszerű eljárás kerül meghatározásra rendeleti formában. A véleménynyilvánításnak módja és lehetősége azonban adott, bármilyen lakossági fórumon ki lehet kérni az állampolgárok véleményét, ezt nevezhetjük közmeghallgatásnak vagy bármilyen más lakossági fórumnak. De azt le kell szögeznünk és ez a lehető legfontosabb ebben a kérdésben, azt hiszem, hogy bármilyen módon is törekszik a közgyűlés Kiskanizsa lakossága véleményének megismerésére, akkor is ebben az ügyben döntenie Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének kell. Tehát én azt gondolom, hogy a munkálatok előrehaladása is a folytatás mellett döntött a közgyűlés az elmúlt időszakban, ez is egy tény, és ennek, illetve az esetleges elhalasztásnak a pénzügyi következményei pedig a következők lennének. A Közbeszerzési Tanács a pályázat kiíróját a pályázatban meghatározott összeg 30%-áig bírságolhatja akkor, hogyha a Közbeszerzési Tanácsnál bennünket megpanaszolnak. Ennek várható nagyságrendje 15 millió Ft körül tehető. Abban az esetben viszont, hogyha a vállalkozóval az eddig elvégzett munkája miatt szerződésbontásra kerül sor, illetve az elvégzett munkák vonatkozásában az indokolatlan kapacitás lekötés miatt kártérítéssel él, itt 5-10 millió Ft-os összegre ismételten számíthatunk. Tehát megközelítőleg egy 25 millió Ft-os kár az, hogyha maximáljuk körülbelül ezeket az értékeket, amellyel plusz még számolnia kell a közgyűlésnek, amennyiben a Nagyrác utcai iskola építési munkálataival kapcsolatosan az eddig döntését megváltoztatja, tehát ez a munka, amelyet eldöntött a közgyűlés, nem folytatódik tovább és a bérlakások megépítése leállításra kerül.

    Birkner Zoltán: Azt hiszem, hogy nagy-nagy köszönettel tartozunk azért, hogy a Polgármesteri Hivatal elkészítette ezt az anyagot. Megmondom őszintén, a múlt héten, amikor kezdeményeztük a véleménynyilvánító szavazást, sőt először a népszavazást, annak a jogi lehetőségeit szerettük volna megvizsgálni, hogy hogyan kérhető ki minél szélesebben egy településrész véleménye, különösen az után, hogy egy ilyen ügy miatt, illetve ennek az ügynek a hatására egy településrészi önkormányzat születetett, amelynek szögesen ellentétes a véleménye az általunk meghozott döntésekkel. Mondtam akkor Önöknek, hogy bizonytalan voltam, a kimenetelében bizonytalan voltam abban, hogy jól vagy rosszul döntöttünk, amikor megszavaztuk az Ifjú Házasok Otthonának építését a volt Nagyrác utcai épületben. Sajnos ez a bizonytalanságom nem múlt el, egyetlenegy dolog azonban kiderült. Az kiderült, hogy alkotmányellenesen, jogbiztonság megőrzése ellenében döntéseket hozni nincs olyan ügy, ami miatt érdemes lenne. Szomorú vagyok egyébként, hogy végül is a kezdeményezésünk itt és ezen a ponton nem fog tudni továbbgördülni, hiszen sokkal jobb lett volna, hogyha egy olyan fórumot próbálunk találni a véleménynyilvánításra, ami hasonlít egy népszavazásra, de igazából mégsem az, és egy egész településrésznek a véleményét tükrözi. Azzal nem értek egyet egyébként, hogy lakossági fórumot tartsunk, ilyen már volt. Akkor a lakosság kinyilvánította, hogy nem akar. Talán akkor kellett volna egyébként eldönteni, hogy nem kellene erőltetni a Nagyrác utcai iskola átalakítását. Azzal sem értek egyet, hogy bármilyen közvélemény-kutatást végezzünk, annak megint nincs semmi értelme, mert az nem valós kép, azt hiszem, hiszen a közvélemény-kutatást feltett kérdések alapján sokféleképpen lehet értelmezni. De látva és értelmezve, amit jegyzőnő a kezünkbe adott, azt gondolom, hogy el kell állnunk a véleménynyilvánító szavazástól, és el kell azt ismerjük, hogy ebben az ügyben sajnos, úgy tűnik, ilyen értelemben visszaút már nincs. Az a vonatkozása, ami az anyagi részre vonatkozik, én azzal nem szeretnék foglalkozni, szerintem itt az elvek a fontosak, hogy van egy településrész, amelynek az önkormányzata ízig-vérig tiltakozik egy ügy ellen. Most azt hiszem, az az egyetlenegy megoldás és ez legyen a tanulság, hogy egy ilyen ügyben sokkal komolyabb előkészítés kell, és még egy dolog, meg kell próbálnunk most a viszonylag elmérgesedett viszonyt, illetve a vesztes pozíció érzését, amit Kiskanizsa, azt hiszem, hogy most joggal érez, meg kell azt próbálnunk egy kicsit visszahozni. Ugyanis ne felejtsük el hölgyeim és uraim, hogy lehet ez még rosszabb is. Tehát az aztán senki nem lenne érdeke, hogy polgári engedetlenségi mozgalommal, vagy ne adj Úristen, leszakadással találkoznánk egy féléven belül. Tehát én azt kérem Önöktől, hogy a következő időszakban, hogyha Kiskanizsa és a részönkormányzat kéréssel fog hozzánk fordulni, akkor kiemelten kezeljük a kéréseiket. Azért kezeljük kiemelten a kéréseiket, mert mindannyiunknak az az érdeke, hogy az itt lakó polgárok jól érezzék magukat. És köszönöm szépen még egyszer jegyzőnő ezt az anyagot, amit megkaptunk, kaptunk egy támpontot, ami miatt tulajdonképpen szomorúnak kell lennem, hiszen az, amit indítványoztam, nem vihető, igazán úgy nem vihető keresztül, ahogy terveztem annak idején. Mégis azt mondom, hogy kaptunk egy mankót, ami talán segít a döntésben.

    Marton István: Valóban most kaptuk meg ezt az anyagot a közgyűlés megkezdése előtt, s amiket elmondott Birkner úr, azzal a felével mélységesen egyetértek. Hát azzal a részével, hogy nem akar az anyagi vonzatáról beszélni, azzal már kevésbé, de lehet, hogy ezt a részt, ezt a kellemetlen feladatot meghagyta másnak, viszont e nélkül nem tudunk egy centimétert se előbbre jutni, ha ezt a felét a kérdésnek nem vizsgáljuk meg kellő részletességgel. Itt fekete-fehéren ki van mondva a 3. oldalon lévő 1. és 2. pontban, hogy mi az anyagi konzekvenciája annak, hogy ha a döntést visszavonjuk. Hát ezen túlmenő következményekkel is számolhatunk, mert az ugye rendjén van – dehogy van rendjén persze –, hogy mintegy 35 millió Ft-os veszteséggel számolhatunk, ami konkrét kárként nyilvánulna meg. De ezen túlmenő, nem számszerűsíthető további nagyfokú veszteség lenne a város amúgy is, megítélésem szerint, végtelenül gyenge lobbi-erejének további csökkenése. Tehát az az érzésem, hogy visszaút nincs, azzal együtt is, hogy az ügy nagyon el lett baltázva, de ez nem most kezdődött, de az ezzel kapcsolatos részletekről beszélt Birkner képviselőtársam is. Azzal viszont mélységesen egyetértek, hogy valamilyen formában kompenzálni kellene Kiskanizsa népét, mert aki visszatekint az elmúlt 10-12 évre, de visszatekinthet akár 20-ra is, Kiskanizsa fokozatosan vesztette el közintézményeit, közintézményeinek a funkcióját, majd utána fizikálisan magukat az intézményeket is. Én el bírom képzelni, hogy egy közelmúltbeli közgyűlési döntés felülvizsgálata, és azt követő új döntés meghozása a közgyűlés részéről, a kiskanizsai népnek, a kiskanizsai részönkormányzatnak kielégítő lehetne. Nevezetesen arra gondolok, hogy már a főiskola alapítványnak juttatott, a templom mögötti gondozóház sorsát újra kellene gondolni, és ezt kellene átadni valami olyan formában, mint ahogy a Thury laktanya kis kápolnáját átadtuk a Felsővárosi Plébániának. Hiába mosolyognak velem szemben képviselőtársaim, és engem is megpróbálnak mosolyra fakasztani, de alapvetően ez véresen komoly dolog, mert én se érezném jól magamat a kiskanizsai emberek helyében akkor, amikor csak azt látják, hogy …………… a településrészhez. Tehát én el bírom ezt képzelni. Ebbe az irányba kellene elmozdulni. Megvallom őszintén, én ezen kívül egyéb alternatívát nem is látok. Ez nem azt jelenti, hogy nincs, de én ezen az ügyön elég sokat gondolkodtam, talán ez lenne az az irány, ami ha kielégíti, még egyszer mondom, Kiskanizsát, akkor a közgyűlésnek ide kellene elmozdulni. Az már egy másik ügy, hogy adott esetben a főiskoláért alapítványnak milyen kompenzálást nyújtunk azért az objektumért, amit már végül is megkapott a várostól.

    Antalics Dezső: Néhány gondolatot szeretnék elmondani úgy is, mint a településrészi önkormányzat vezetője, úgy is, mint a 14. választókerület képviselője. Nyilvánvaló, hogy ismétlésekbe nem kívánok most bocsátkozni, hiszen képviselőtársaim, a város közvéleménye ismeri ezzel kapcsolatosan a véleményemet, többször megfogalmaztam a médiában is. Nagyon sajnálom, hogy az a javaslat, amit Birkner úr megfogalmazott, nem realizálódott, tehát nem ismerhetjük Kiskanizsa teljes egészének ezzel kapcsolatos véleményét, és tulajdonképpen nem elmarasztalásként, de rosszul esett, hogy a múlt alkalommal az a.-b.-c. pontot nem együtt szavazta meg a közgyűlés, hiszen úgy gondolom, hogy ezt, mikor még a jogi helyzet nem volt tisztázott, ezt az esélyt azért meg kellett volna adni a tisztelt képviselőtestületnek Kiskanizsa választópolgárainak megszólaltatására ebben az ügyben. Tulajdonképpen szomorúan veszem tudomásul, hogy az akkori döntéssel ez az irreverzibilis folyamat eldőlt, amikor a szüneteltetést a testület nem szavazta meg, és én úgy gondolom, hogy ezt a helyzetet a településrészi önkormányzat a legközelebbi ülésén meg fogja tárgyalni, meg fogja vitatni, és messzemenőkig egyetértek Marton úr ama véleményével, hogy a további, Kiskanizsát érintő, jogos, reális, Nagykanizsa város érdekeit is együttesen szolgáló ügyekben igenis Kiskanizsa mellé kell állni ennek a testületnek, mert végül is azok a sérelmek, aggályok, amelyek megfogalmazódtak jó pár alkalommal itt a testületi ülésen, ezek tulajdonképpen valóságtartalmúak és Nagykanizsa város érdeke, hogy Kiskanizsa településrész fejlődjön, és ennek érdekében együttműködve a településrészi önkormányzattal, akik Kiskanizsa érdekeit képviselik legitim módon, együttműködve velük, végül is eredményesen tudjunk a jövőben velük együtt, összhangban működni.

    Dr. Baranyi Enikő: Feltételezve, hogy a Nagyrác utcai iskolából Fiatal Házasok Otthona lesz, én szeretném kérni, hogy a közgyűlés még egyszer gondolja végig, elfogadhatónak tartják-e az alábbi javaslatomat: a Nagyrác utcai Fiatal Házasok Otthonában a bérlőkijelölésről a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt a településrészi önkormányzat javaslattételének figyelembevételével.

    Tarnóczky Attila: Felszólaló nincs, a vitát lezárom. Értelmezésem szerint egy határozati javaslat érkezett Baranyi doktornő részéről. Képviselő úr akkor legyen szíves olyan határozati javaslatszerű formában előadni, hogy miről kell szavazni.

    Marton István: Én most ezt nem akarom két mondatban megfogalmazni, de ebből bárki, írástudó ki tudja szerkeszteni. Amit elmondtam, az végig egy módosítási javaslat volt, aminek az a lényege, hogy a templom mögötti gondozóházra meghozott korábbi döntését a testület annulálja, tehát nem adjuk oda az alapítványnak, akinek egyszer már odaadtuk – a közelmúltban volt, megmondom pontosan mikor, megmondom őszintén, nem készültem annyira részletesen, csak az itteni beszélgetések hatására van ez a javaslatom mert, megoldást kell találni. A másik pedig, ez természetesen csak akkor áll, hogy ha a részönkormányzat ennek fejében azt megteszi, amit én itt elmondtam anyagi indoklással, illetve amit Baranyi képviselőtársam említett.

    Tarnóczky Attila: Tehát ha jól értem, akkor az akkori határozati javaslat visszavonása az indítvány. Köszönöm szépen. Magam nem támogatom.

    Birkner Zoltán: Valójában nem is értem ezt a fajta feltett szavazást. Tessék végiggondolni egy picit. Egy használatba adási szerződést megkötött két jogi személy. Önök azt gondolják, hogy ez úgy fog menni, hogy ideírjuk, hogy annulálja? Hát elnézést kérek, akkor tegyük már legalább az annulálja szó helyett azt, hogy vizsgálja meg ennek a lehetőségét. De még ez is egy előzetes tárgyalás után lehetséges csak. Hát, tessék már egy picit gondolkodni, hogy mit javasolnak azok, akik ezt akarják. Annulálja. Egy döntés, ami két jogi személy között már megköttetett egy használatba adási szerződéssel.

    Tarnóczky Attila: A vitát lezárom. Elhangzott Marton képviselő úr indítványa. Az arról szól, hogy a korábbi határozati javaslatot helyezzük hatályon kívül. Kérem szépen, erről szavazzanak.

     

    A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tarnóczky Attila: A használatba adás is minősített többséggel történt, a visszavonása is minősített többséggel történik.

    Dr. Baranyi Enikő képviselőasszony javaslata a fiatal házasok lakásainak kiutalására vonatkozott. Kérem szépen, erről szavazzanak. Támogatom a magam részéről.

     

    A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    193/2001.(VI.5.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Nagykanizsa, Nagyrác u. 22/b. szám alatt kialakítandó Fiatal Családok Otthonában a bérlőkijelölésről a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat javaslatának figyelembevételével a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.

    Határidő: folyamatos, 2001. december 31.

    Felelős : Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

    Antalics Dezső a településrészi önkormányzat vezetője

     

     

    Tarnóczky Attila alpolgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 18.50 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

     

     

    Kmf.

     

    Szabóné Dr. Csányi Mariann
    Tarnóczky Attila
    jegyző
    alpolgármester

    A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva

     

     

    2001. június 5. soron kívüli 2.

     

    Jegyzőkönyv

     

    Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. június 5-én (kedd) 18.50 órakor tartott soron kívüli üléséről.

     

    Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

    (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

    Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna képviselők

     

    Tanácskozási joggal megjelent: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Gáspár András a VIA Kanizsa Kht. ügyvezetője

     

    Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa

     

     

    Tarnóczky Attila: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm Önöket, köszöntöm kedves vendégeinket, a médiumok képviselőit.

    Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

    Rendkívüli ülésünk témája a piacokról, vásárokról szóló rendelet mellékletének módosítására egy indítvány. Erről kérem szépen, hogy szavazzanak. Minősített többséggel kell szavazni a kérdésről. Napirendre vesz-e a közgyűlés az indítványt? Kérem, döntsenek.

     

    A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja:

     

    Napirendi pont:

     

    1. Javaslat a 33/1998. (XII.15.) sz. rendelettel módosított 4/1998. (II.24.) sz. piacokról, vásárokról szóló rendelet mellékletének módosítására (írásban)

    Előadó: Gáspár András VIA Kanizsa Kht. ügyvezetője

     

    Tarnóczky Attila: Az indítvány Önök előtt van a Gazdasági Bizottságnak a módosító indítványával együtt. Kérem véleményüket.

    Kelemen Z. Pál: Az előterjesztés gazdaságilag, szakmailag indokolt, mégis lenne egy észrevételem és egy módosító indítványom. Ha megnézik a díjakról szóló táblázatot, annak második fejezetében láthatjuk a helypénzt, amely az őstermelői és minden zónában 2.000 Ft, amit 66%-kal emeltünk az idei évben. Tehát ha egy őstermelő vagy egy kisáru-termelő Nagykanizsán a szokott helyén akar árusítani, akkor ezért havonta 2.000 Ft-ot kell fizetnie. Nem is ez a bajom, hanem ezen felül, ha megnézik az I. helypénz szakasz a. pontját, akkor látjuk, hogy zöldség, gyümölcs, egyéb élelmiszer, a kisáru-termelőké 100%-kal emelkedett. Csak úgy arányításképpen mondom, hogy a szaporítóanyag, díszfa, gyümölcsé 8%-kal. Úgy kezdtem, hogy ez gazdaságilag indokolt, de vannak más szempontok is. A kisáru-termelők, őstermelők jelen legyenek a kanizsai piacon, mert ettől piac a piac, és ettől híres a nagykanizsai piac. És én úgy gondolom, hogy ha azt akarjuk, hogy egy nénike egy kosár tojással vagy egy kosár salátával bejöjjön a piacra, ez egy kissé túlzott áremelés. Kérem, képviselőtársaim támogassák azt, hogy a zöldség, gyümölcs és egyéb élelmiszert előállító őstermelők, magyarán a kofák díja ne 100%-kal, hanem csak 20%-kal, 120 Ft-ra növekedjen, tehát az a. pont első bekezdés 200 helyett 120 Ft legyen. Kérem, hogy szavazzák meg.

    Tarnóczky Attila: Csak annyit jegyeznék meg képviselő úr, hogy mindenki tisztán lásson, hogy ´97 óta változatlan díjakról van szó, mindegyik esetében. Más hozzászólás nincsen, a vitát lezárom. Két módosító indítvány érkezett. Először Kelemen képviselő úr módosító indítványát teszem fel. Tehát Ő azt javasolja, hogy a 100 Ft-os díj 120 Ft-ra legyen felemelve 200 helyett. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazzon.

     

    A közgyűlés 10 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tarnóczky Attila: Van a Gazdasági Bizottságnak egy határozata, amelyben az 1. pont c. alpont esetében azt javasolják, hogy az árusok esetében is 1.000 Ft legyen a díj. Nem tudom, ott van Önök előtt a táblázat, itt 200 volt eredetileg javasolva, 1.000 Ft-ot javasolnak e helyett. Kérem, szíveskedjenek erről is szavazni.

     

    A közgyűlés 12 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tarnóczky Attila: Ezek után szavazhatunk a rendeleti javaslat egészéről. Kérem döntésüket, elfogadják-e az előterjesztést.

     

     

     

    A közgyűlés 15 szavazattal és 2 ellenszavazattal a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:

     

    28/2001.(VI.6.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 28/2001.(VI.6.) számú rendelete a 33/1998.(XII.15.) számú rendelettel módosított 4/1998.(II.24.) számú, az önkormányzat által fenntartott piacokon és vásárokon alkalmazandó díj megállapításáról és a díjfizetés feltételeiről szóló rendeletének módosítására.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

    Tarnóczky Attila alpolgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 19.00 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

     

     

    Kmf.

     

     

    Szabóné Dr. Csányi Mariann
    Tarnóczky Attila
    jegyző
    alpolgármester

     

     

    A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva

     

     

    2001. június 26. soros

     

    Jegyzőkönyv

     

    Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. június 26-án (kedd) 9.00 órakor tartott soros üléséről.

     

    Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme

    (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.)

    Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők

     

    Tanácskozási joggal megjelent: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Simánné Mile Éva osztályvezetők, Burján Emese, Vukné dr. Kálovics Marianna kabinetvezetők, Dr. Müller János irodavezető, Kámán László, Gőcze Gyula intézményvezető, Gáspár András, Schmidt László ügyvezetők

    Megjelentek: Bakonyi Zsóka a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Lukácsa Zsuzsanna a Zala Rádió munkatársa

     

     

    Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm kedves vendégeinket, a média képviselőit.

    Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Elkezdjük a mai közgyűlés munkáját.

    Megkérem Önöket, hogy a napirendekkel kapcsolatban, ha észrevételük van, azt tegyék meg, arra lehet jelentkezni, de mindenekelőtt én szeretnék néhány olyan, meghívóban nem szereplő napirendnek a címét felolvasni, amelyről majd kérem, hogy később szavazzunk. Bicsák Miklós úr önálló képviselői indítványt adott be. Kiss László úr szintén. Meg kell tárgyalnunk az javaslat az “Oktatási Minisztérium SZAK 2001 pályázat benyújtására” című napirendet, és “Javaslat a Thury téren megépítendő játszótér pályázati önrészének biztosítására”. Javaslom, hogy az alábbi napirendeket vegyük le a tárgyalásról. A 23. számú, ”Javaslat az alapítványok támogatására”, “Javaslat Nagykanizsa Városközpont - 010 jelű, volt piactömb rendezési tervének elfogadására”. Ez az a 28., az előző az a 23., és a 40. számú “Előterjesztés Nagykanizsa, Rákóczi u. 46. szám alatti helyiség értékesítéséről. Kérem, majd a szavazásnál fogjuk ezeket eldönteni. És elég sok olyan anyag is van, amelyet most kaptak Önök kézhez. Megkérdezem Önöket, hogy van-e napirend előtt és egyéb észrevételük és javaslatuk mielőtt szavaznánk a napirendekről?

    Dr. Baranyi Enikő: A program szerinti napirendi pontok nagy száma miatt is kivételesen azt az ügyrendi javaslatot terjesztem a közgyűlés elé, hogy az 1. és 2. napirendi pontok kerüljenek a közgyűlés utolsó napirendi pontjaként megtárgyalásra. Azt hiszem, hogy komolyan részleteznem nem kell. Úgy hiszem, hogy az érdemi munkát ez előbbre tudná vinni. Az ügyrendi javaslatom másik része pedig, hogy a napirendi pontok ellenére próbálja a közgyűlés elhatározni, hogy valamennyi napirendi pontot a mai napon tárgyalni kívánja. Nem kívánom emlékeztetni a képviselőtársaimat arra, hogy többedszer került említésre Zalaegerszeg jó példája, miszerint elkezdik a munkát korábban. Ezzel kapcsolatban ugyan más véleményem volt, de pont a múlt héten tájékozódhattunk arról, hogy 17 órás közgyűlési ülést tartottak, de a tervezett feladatot, a munkát ellátták. Tehát az 1., 2. hátulra kerüljön, illetve, hogy próbáljuk azért végig tárgyalni napirendi pontokat. Köszönöm, és egyben kérem ebben a támogatásukat.

    Tüttő István: Köszönöm képviselőnő javaslatát. Én akkor javasolnám, hogy kezdjük majd a 3. napirenddel, hiszen abban majd éppen ebben döntenénk, és azt követően.

    Tóth László: Napirend előtt szeretnék 2 percet, egy szóbeli interpellációt, és 3 kérdést szeretnék föltenni.

    Kelemen Z. Pál: A 39. napirendi pontot zárt ülésen tárgyalnánk. Amennyiben az érintettek hozzájárulnak, tárgyaljuk nyílt ülésen, és hozzuk előre. 39. Javaslat a könyvvizsgálói feladatok ellátására szóló megbízásra, írásban érkezett. Én azt javaslom, hogy tekintettel arra, hogy nem kanizsai vendégek vannak, …………. az udvariasság, a 2. napirend után tárgyaljuk, ha az illetékesek hozzájárulnak, hogy nyílt ülésen tárgyaljuk.

    Tüttő István: Igen, majd megkérdezzük, amikor erről szavazunk.

    Böröcz Zoltán: Kettő percet szeretnék kérni napirend előtt. Egy jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, ami, ha tendenciává válik, akkor úgy gondolom, hogy káros lehet Nagykanizsa város közéletére.

    Dr. Baranyi Enikő: Szintén napirend előtt szeretnék szólni, hogy a Julius Meinl elköltöztetésével, illetve bezárásával kapcsolatosan szeretnék hozzászólni.

    Kiss László: A 30. napirendi pontot szeretném, ha zárt ülés napirendjei közé tennénk át az önkormányzat érdekeire való hivatkozással, és szeretnék két interpellációt előterjeszteni szóban. Az egyik a nemzeti tudatra való nevelés kérdése lenne, a másik pedig a szemétszállítás kérdésében.

    Bicsák Miklós: A kérdéseknél szeretnék kettő kérdést a tisztelt jegyző asszonynak. Az első kérdés lenne: joga van-e képviselőnek hatóságként eljárni? A második kérdésem meg tisztelt polgármester úrnak: kinek köszönhető a miklósfai buszmegállás rendje, vagyis ki szúrta el ezt is?

    Birkner Zoltán: Két javaslatom lenne. Az egyik az, hogy a 41. napirendi pont, amely zárt ülésen szerepel, kerüljön nyílt ülésre. A másik javaslatom pedig, bejött egy plusz kiegészítő, “Javaslat a Thury téren megépítendő játszótér pályázati önrészének biztosítására” című napirendnek egy kiegészítését szeretném javasolni, hogy ne kelljen külön napirendre venni. Ne haragudjanak elmagyarázom, hogy miért szeretném. Elkészült egy felmérés a homokozók állapotáról a VIA Kanizsa megbízásából, és azt gondolom, hogy ide betehető lenne. Sürgős lenne, hogy a nyári időszakban ezen homokcsere megtörténjen. Többen interpelláltunk, szóltunk már erről, tehát azt hiszem, közös az ügy. Tehát szeretném kiegészíteni ezt a napirendet a nagykanizsai játszóterek állapotával című résszel, és akkor két részből állna ez a napirendi pont.

    Röst János: Három kérdést szeretnék feltenni. Az első Törőcsik Pálhoz: “Mi lesz a moziépület sorsa?” kérdésként. A másodikat jegyző asszonyhoz szeretném feltenni. Tesz-e törvényességi észrevételt Törőcsik Pál szavazása tárgyában? Ez az elmúlt közgyűlés saját magáról szavazott a Polgármesteri Hivatal tanulmányi szerződések vizsgálatánál, és hogy tett-e erre törvényességi észrevételt. Illetve Tüttő Istvánnak szintén egy kérdést szeretnék feltenni. Kíván-e a változtatni a helyettesítési címen?

    Györek László: Interpellálni szeretnék röviden némely veszélyes tevékenységekről.

    Marton István: Az előbb Birkner képviselőtársam említette, hogy a zárt ülésre javasolt 41. számú napirendi pontot tegyük át nyílt ülésre. Nekem az a javaslatom, hogy ehhez kapcsolódóan, hogy mielőtt ezt megtárgyaljuk - számomra mindegy egyébként, hogy hányadik helyen és nyíltan vagy zártra, bár szerintem is előnyösebb lenne a nyílt tárgyalás - a kiskanizsai Gondozóház ügyéről is tárgyaljuk, illetve szavazzunk, mert a legutolsó közgyűlésen 21 jelenlévő mellett majdnem megvolt a minősített többség, és úgy gondolom, ha most népesebb a testület, akkor minden további nélkül ennek át kell menni. Ezen túlmenően én azt sem értem, hogy miért nem szerepel az írásban kiküldött napirendek között, mikor erre ígéretet tettek?

    Tarnóczky Attila: Tájékoztatom képviselő urat, ha nem látta volna még, megérkezett a Gondozóházzal kapcsolatban a Plébánia levele. Ez csatolva lett az említett napirendi ponthoz. Tehát itt van ez az előterjesztés, amit hiányolt. Képviselő úr, rá van írva, tessék elolvasni.

    Budai István: Beadtam egy írásos interpellációt. Szeretném, hogyha az interpellációk napirendje között ez is szerepelne, …….………….

    Tüttő István: Akkor megkérünk majd, hogy szóban mond el.

    Kelemen Z. Pál: Elnézést kérek, hogy másodszor kérek szót. de mindenképpen a 24. számú napirendi pontot, tekintettel arra, hogy ez az az épület, ez az a téma a városban sok pletykára adott alkalmat, visszás pletykákra, a város gazdasági érdeke jelentősen sérülhet nyílt tárgyalás esetén, én ezt zárt ülésre kérem áttenni.

    Tüttő István: Alkotmány utca 160. számú ingatlan, kastély. Úgy látom nincs több észrevétel, akkor rátérünk a napirendi pontok elfogadására. Tisztelt közgyűlés, a Bicsák úr önálló képviselői indítványának napirendre tűzését kérem, hogy szavazzunk róla. Most azokat olvasom, amelyeket én olvastam fel. Kérem, szavazzunk.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kiss László önálló indítványáról kérem a döntést.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Javaslat az Oktatási Minisztérium Szak 2001 pályázat benyújtására.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Javaslat a Thury téren megépítendő játszótér pályázati önrésze, és ahogy még Birkner úr kérte, még azzal kiegészítve, amit javasolt. Kérem, szavazzunk.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: A napirendekről, én bejelentettem, hogy levesszük a 23-ast, 28-ast és a 40-est. Tehát ezt eleve nem is fogom feltenni szavazásra, hogy tárgyaljuk. Ezután döntenünk kell arról, Dr. Baranyi Enikő javasolta, hogy az 1. és 2. számú napirendeket az utolsó napirendi pontonként tárgyaljuk meg. Ez nem fogja azt jelenteni, hogy a napirend előtti hozzászólásokat is odasorolnánk, hanem azok idekerülnek. Kérem, erről döntsünk.

     

    A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Javasolta a következőben Kelemen Z. Pál úr, hogy a 24. számú napirendet zárt ülésen tárgyaljuk. Ez a palini kastély. Most ugye, hogy zárt ülésen tárgyaljuk, illetve napirendként is fel kell venni. Tehát a szavazásukat kettős értelemben értem. Tehát, ha döntünk, akkor napirendre is vesszük, és el is döntjük, hogy milyen formában tárgyaljuk. Kérem, zárt ülésként való tárgyalását szavazzuk.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Javasolta még Kelemen Z. Pál úr, hogy a könyvvizsgálói pályázattal kapcsolatos napirendet lehetőség szerint hozzuk az elejére. Ő a 2. helyen jelölte meg abban az esetben, ha Ők hozzájárulnak. Én köszöntöm a tisztelt pályázókat. Megkérdezem Önöket külön-külön, hogy kívánnak-e élni azzal a jogukkal, hogy zárt ülésen tárgyaljuk, vagy pedig hozzájárulnak a nyílt üléshez? Megkérdezem először, hogy ki kíván először nyilatkozni.

    Szita László: Részemről hozzájárulok a nyílt üléshez.

    Szabó Edit: Én is hozzájárulok a nyílt üléshez.

    Tüttő István: Én pontosan nem tudom, van-e még a pályázók közül jelen? Úgy látom nincsen. Akkor döntsünk a nyílt ülésről. Na most ugye gond van, mert távollétükben nem tárgyalhatjuk nyílt ülésen azon pályázókét.

    Dr. Fodor Csaba: Csak kettő lett meghívva.

    Tüttő István: Akkor a feltételeknek megfelelünk, tehát szavazzunk róla. De nem is kell szavazni, hiszen hozzájárultak. Köszönöm. Az előre hozásról kérem akkor a 2. helyre. A 39. napirendet előrehozzuk a 2. helyre. Szavazzunk.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Akkor ezzel kezdünk értelemszerűen. Javasolta Kiss László úr, hogy a 30. számú javasolt napirendi pont zárt ülésen legyen megtárgyalva. Na most ennek van egy olyan része, ami rendeletalkotás. A rendeletalkotás pedig nyílt ülésen kell történjen. Azért kérdezem, hogy a tárgyalását zártan, és a rendeletalkotást nyílt ülésen lehet. Így kérem, szavazzunk. Hát én magam részéről el tudom fogadni így is.

     

    A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Birkner úr a 41. napirendhez szóló észrevételét már rendeztük. Más észrevétel a napirendi pontokkal kapcsolatban nem volt. Akkor kérem az Önök döntését az írásban kiküldött napirendekről.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja:

     

    Napirendi pontok:

    1. Javaslat könyvvizsgálói feladatok ellátására szóló megbízásra (írásban)
    2. Előadó: Tüttő István polgármester

    3. Nagykanizsa Megyei Jogú város Önkormányzatának ../2001.(..) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/2001.(III.13.), 54/2000.(XI.29.), 48/2000.(XI.8.), 44/2000.(X.11.), 43/2000.(X.11.), 53/1999.(X.20.), valamint a 23/1999.(V.20.) számú rendeletekkel módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelete módosításáról (írásban)
    4. Előadó: Tüttő István polgármester

    5. Javaslat a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendelet megalkotására (írásban)
    6. Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző

    7. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …/2001.(…) számú rendelete a felsőoktatási intézményekben tanuló nagykanizsai fiataloknak adható ösztöndíj szabályairól (írásban)
    8. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

    9. Nagykanizsa Megyei Jogú város Önkormányzatának ../2001.(..) számú rendelete a garzonlakásokról (írásban)
    10. Előadó: Tüttő István polgármester

    11. Előterjesztés Liszó községgel a körjegyzőségre kötött együttműködési megállapodás felülvizsgálatáról (írásban)
    12. Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző

    13. Javaslat a közhasznú és közcélú dolgozók 2001. évi foglalkoztatásának finanszírozására (írásban)
    14. Előadó: Tüttő István polgármester

    15. Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei Alapító Okiratának módosítására (írásban)
    16. Előadó: Tüttő István polgármester

    17. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményeinek, vállalkozásainak, társaságainak pénzintézeti számlavezetésére (írásban)
    18. Előadó: Tüttő István polgármester

    19. Előterjesztés a fogászati funkcionális privatizáció végkielégítéssel és felmentéssel összefüggő költségeiről (írásban)
    20. Előadó: Tüttő István polgármester

    21. Javaslat a 2002/2003. tanévben indítandó első osztályok szervezésére és a kötelező felvételt biztosító körzethatárok módosítására (írásban)
    22. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

    23. Javaslat a 2001. évi intézményi elvonásokkal, pótigényekkel összefüggő előirányzat módosítására az oktatásban és a szociális ágazatban (írásban)
    24. Előadó: Tüttő István polgármester

    25. Javaslat az alap és középfokú oktatási intézmények pedagógiai programjának elfogadására (írásban)
    26. Előadó: Balogh László bizottsági elnök

    27. Javaslat a Városi Könyvtár átköltöztetéséhez, ezévi üzemeltetési többletköltségekhez szükséges forrás biztosítására (írásban)
    28. Előadó: Marton István ad hoc bizottság elnöke

    29. Javaslat a Városi Könyvtár elnevezésére (írásban)
    30. Előadó: Marton István ad hoc bizottság elnöke

       

      Zárt ülés:

    31. Tájékoztató az Ipari Park, Logisztikai Központ helyzetéről (írásban)
    32. Előadó: Schmidt László ügyvezető

       

      Nyílt ülés:

    33. Javaslat a Nagykanizsa Irtás u. és Postakerti út építésére (írásban)
    34. Előadó: Tüttő István polgármester

    35. Javaslat TESCO GLOBÁL Áruházak Rt. beruházásában megvalósított út és közmű átvételére (írásban)
    36. Előadó: Tüttő István polgármester

    37. Javaslat vízvezeték közművek átadás-átvételére (írásban)
    38. Előadó: Tüttő István polgármester

    39. Javaslat Nagykanizsa, Szabadhegy városrész közművesítés beruházási programjának jóváhagyására (írásban)
    40. Előadó: Tüttő István polgármester

    41. Javaslat Nagykanizsa, Rózsa u. autóbuszmegálló áthelyezésére (írásban)
    42. Előadó: Tüttő István polgármester

    43. Előterjesztés a Nagykanizsa, Platán sor 10/b. sz. alatti Szociális Foglalkoztató Nyomda és szabászati üzeméről (írásban)
    44. Előadó: Tüttő István polgármester

    45. Előterjesztés a Sétakertben nyilvános WC és presszó kialakításáról (írásban)
    46. Előadó: Tüttő István polgármester

    47. Javaslat Városközpont 003 jelű – új könyvtár – tömb rendezési terve elfogadására (írásban)
    48. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

    49. Előterjesztés a perrel még nem érvényesített, belterületi földterületi földek utáni járandóságok vizsgálatáról (írásban)
    50. Előadó: Tüttő István polgármester

    51. Javaslat a Zsinagóga és környéke rendezés alá vonására (írásban)
    52. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

    53. Javaslat Eötvös tér északi tömb rendezés alá vonására (írásban)
    54. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

    55. Beszámoló a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács működéséről (írásban)
    56. Előadó: Tüttő István polgármester

    57. Önkormányzati Tervtanács működtetése (írásban)
    58. Előadó: Tüttő István polgármester

    59. Belvárosi udvarok elnevezése (írásban)
    60. Előadó: Tüttő István polgármester

    61. Javaslat a Nagykanizsa, Alkotmány u. 4079 hrsz.-ú ingatlanra bejegyzett elővásárlási jog törlésére (írásban)
    62. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

    63. Dr. Gőgös Péter önálló képviselői indítványa (írásban)
    64. Bicsák Miklós önálló képviselői indítványa (írásban)
    65. Kiss László önálló képviselői indítványa (írásban)
    66. Javaslat az Oktatási Minisztérium SZAK 2001 pályázat benyújtására (írásban)
    67. Előadó: Tüttő István polgármester

    68. Javaslat a Thury téren megépítendő játszótér pályázati önrészének biztosítására (írásban)
    69. Előadó: Tüttő István polgármester

    70. Előterjesztés a Nagykanizsa, Szent Flórián téri óvoda épületének hasznosításáról (írásban)
    71. Előadó: Tüttő István polgármester

    72. Polgármesteri tájékozató (írásban)
    73. Előadó: Tüttő István polgármester

    74. Interpellációk, kérdések (írásban)
    75.  

      Zárt ülésen hozzászólások, nyílt ülésen határozathozatal és rendeletalkotás:

    76. Javaslat a belterületi határvonal módosítására, a 35/2000.(VI.7.) sz. rendelettel (Nagykanizsa, Hevesi és Boszorkány utcáktól keletre lévő terület rendezési terve), valamint a 18/2001.(IV.25.) sz. rendelettel (Nagykanizsa, Szabadhegy vr. és környéke rendezési terve) belterületbe vonásra jelölt területek belterületbe vonására (írásban)
    77. Előadó: Tüttő István polgármester

    78. Nagykanizsa, Alkotmány u. 160. sz. alatti kastélyépület értékesítése (írásban)
    79. Előadó: Tüttő István polgármester

       

      Zárt ülés:

    80. Javaslat a GM “Széchenyi Terv lakásprogram” keretében meghirdetett pályázat benyújtására (írásban)
    81. Előadó: Tüttő István polgármester

    82. Előterjesztés a Nagykanizsa Camping út melletti ingatlanokról (írásban)
    83. Előadó: Tüttő István polgármester

    84. Előterjesztés az ÉK-i városrészben a TESCO-tól K-re található 1839/9 hrsz-ú ingatlanról (írásban)
    85. Előadó: Tüttő István polgármester

    86. Előterjesztés a nagykanizsai 92 hrsz-ú ingatlanról (írásban)
    87. Előadó: Tüttő István polgármester

    88. Előterjesztés a Nagykanizsa Erzsébet tér 16. sz. alatti pincehelyiségről (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

     

    Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Mielőtt a napirend előtti hozzászólásokra megadnám a szót, ki nem hirdetett határozatokat ismertetnék, amelyek zárt üléseken kerültek döntésre. Mivel oly sok ilyen döntés született az elmúlt közgyűlés alkalmával, ha megengedik én rendkívül rövidítve fogom ismertetni és természetesen a média részére rendelkezésre áll a teljes szöveg, tehát így tudják tájékoztatni a lakosságot.

     

     

    Előterjesztés a Széchenyi Terv pályázati rendszerhez illeszthető megvalósíthatósági tanulmánnyal kapcsolatos 27/2001.(I.30.) számú határozat módosítására

     

    148/2001.(V.29.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 27/2001.(I.30.) számú határozatát az alábbiak szerint módosítja:

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése indokoltnak tartja, hogy a város stratégiai céljai közt szereplő projektek előkészítése illeszkedjen a Széchenyi Terv által megteremtett pályázati lehetőségekhez. Ezek körében a turisztikai fejlesztés és abban is a termálfürdők, a tematikus parkok pályázati előkészítése a közvetlen feladat.

    A közgyűlés elhatározza a fentieket megalapozó komplex megvalósíthatósági tanulmány és pályázati dokumentáció elkészíttetését, valamint azon feladatok elvégzését, melyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a pályázat a Gazdasági Minisztérium által befogadásra kerüljön és eséllyel induljon az állami támogatásért folyó versenyben.

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Gazdasági Minisztériumnak a Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programja keretében a turisztikai beruházási projekteket megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok, fejlesztési és kiviteli tervek támogatására meghirdetett pályázaton történő részvétellel, s az ehhez a szükséges önrészt biztosítja.
      2. Egyetért azzal, hogy a pályázati anyagok elkészíttetése az Uszoda Kft-n keresztül kerüljön lebonyolításra, az 5.250 eFt önrész, mint fejlesztési célú pénzeszköz átadást, az Uszoda Kft. részére a pályázat elnyerését követő ötödik munkanapon átutalja. Az 5.250 eFt önrész forrása a 2001. évi költségvetés céltartalékában tervezett 3.500 eFt, és a hiányzó 1.750 eFt többletforrás fedezetét a hitelkeret egyidejű növelésével teremti meg.
      3. Támogatja, hogy a program kidolgozásával és a pályázati anyagok komplex elkészítésével az AQUAPROFIT HUNGARY Kft. (Nagykanizsa, Kölcsey u. 13.) kerüljön megbízásra.
      4. Felhatalmazza Czoma Pétert, az Uszoda Kft. ügyvezetőjét, hogy a sikeres pályázatot követően az AQUAPROFIT Kft-vel – a polgármester jóváhagyó ellenjegyzésével – az önkormányzat érdekeit is szem előtt tartva, a szerződést kösse meg.

    Határidő: 2001. szeptember 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Czoma Péter Uszoda Kft. ügyvezető

     

    Az önkormányzati Kft-k, Kht-k, többségi tulajdonú Kft-k vezetőinek beszámoltatása és a 2000. évi mérlegbeszámolóinak jóváhagyása, valamint az ügyvezetők 2001. évi bérének megállapítása

    149/2001.(V.29.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Uszoda Kft. 2000. évi mérlegbeszámolóját elfogadja.

    A közgyűlés utasítja az ügyvezetőt, hogy jelentési kötelezettségének tegyen eleget.

    Határidő: 2001. május 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Czoma Péter ügyvezető

    150/2001.(V.29.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa TV Kft. 2000. évi mérlegbeszámolóját elfogadja.

    A közgyűlés utasítja az ügyvezetőt, hogy jelentési kötelezettségének tegyen eleget.

    Határidő: 2001. május 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Maros Sándor ügyvezető

     

    151/2001.(V.29.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Újság Kft. 2000. évi mérlegbeszámolóját elfogadja azzal, hogy az 1.685 eFt pozitív eredményt 6.130 eFt veszteségre kell módosítani.

    A veszteséget a beszámoló elfogadását követő 60 napon belül pótbefizetéssel rendezni kell, melynek forrása a kft. részére 2001. évre megítélt önkormányzati támogatás összege.

    A közgyűlés utasítja az ügyvezetőt, hogy közgyűlési döntés alapján a beszámolót módosítsa, és jelentési kötelezettségének tegyen eleget.

    Határidő: 2001. május 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Lukács Ibolya ügyvezető

    152/2001.(V.29.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a VIA Kanizsa Kht. 2000. évi mérlegbeszámolóját elfogadja.

    A közgyűlés utasítja az ügyvezetőt, hogy jelentési kötelezettségének tegyen eleget.

    Határidő: 2001. május 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Gáspár András ügyvezető

     

    153/2001.(V.29.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő Kht. 2000. évi mérlegbeszámolóját elfogadja.

    A közgyűlés utasítja az ügyvezetőt, hogy jelentési kötelezettségének tegyen eleget.

    Határidő: 2001. május 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Schmidt László ügyvezető

     

    154/2001.(V.29.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az NSR Kft. 2000. évi mérlegbeszámolóját elfogadja.

    A közgyűlés utasítja az ügyvezetőt, hogy jelentési kötelezettségének tegyen eleget.

    Határidő: 2001. május 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Ferencz József ügyvezető

     

     

    155/2001.(V.29.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a KanizsaNet 2000 Informatikai Kht. 2000. évi mérlegbeszámolóját elfogadja.

    A közgyűlés utasítja az ügyvezetőt, hogy jelentési kötelezettségének tegyen eleget.

    Határidő: 2001. május 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Silló Barnabás ügyvezető

     

    156/2001.(V.29.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy azon önkormányzati és többségi önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek esetében, ahol a 2001. évi üzleti terv végszámai eltérnek a 2001. évi költségvetésben odaítélt támogatási összegtől, a költségvetési rendeletet módosítani kell. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a rendeletmódosításra vonatkozó javaslatot terjessze a testület elé.

    Határidő: 2001. június 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Előterjesztés a lakáskoncepció konkrét megvalósítási lehetőségeiről 2001-2003. években Nagykanizsán

     

    185/2001.(VI.5.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. egyetért azzal, hogy a belvárosi bérlemények felszabadítása érdekében az alábbi ingatlanok (összesen 27 lakás) kiürítésre kerüljenek az alábbi fontossági sorrendben:

    Felkéri a polgármestert, hogy a részletes adatokat tartalmazó előterjesztést terjessze a közgyűlés elé.

    Határidő: 2001. november 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

      1. egyetért azzal, hogy a Nagykanizsa, Magyar u. 76. szám alatt, valamint a nagykanizsai 3066/48 hrsz-ú ingatlanon bérlakások épüljenek. Felkéri a polgármestert, hogy az ütemezést és a költségvonzatokat tartalmazó részletes előterjesztést terjessze a közgyűlés elé.
      2. Határidő: 2002. május 30.

        Felelős : Tüttő István polgármester

         

         

      3. felkéri a polgármestert, hogy a volt Thury György Laktanyától keletre lévő, a Téglagyári utcától keletre lévő, a Miklósfa, Szentendrei utcával párhuzamos, Miklósfa, Pityer utca déli oldalán, illetve Kiskanizsa, Szepetneki utca déli oldalán területek tulajdonjogának megszerzésére készítsen ütemezést és a vételi ajánlatot az ingatlantulajdonosoknak küldje meg. Eredményéről a közgyűlést tájékoztassa a további teendőkre vonatkozó javaslattal.
      4. Határidő: 2001. december 31..

        Felelős : Tüttő István polgármester

      5. felkéri a polgármestert, hogy a Miklósfa, Szentendrei utcával párhuzamos területre, illetve a Szepetneki utca déli oldalára – a hatályos jogszabályi előírásokra figyelemmel – a rendezési terv elkészíttetésére kérjen tervezőktől ajánlatot és azok ismeretében a tervi elhatározást döntésre terjessze az illetékes bizottságok – majd a tervezési terület kijelölésére és a munka céljai meghatározására a közgyűlés elé.
      6. Határidő: 2001. augusztus 31..

        Felelős : Tüttő István polgármester

      7. elősegíti és támogatja a városképet is javító emeletráépítéseket, tetőtér beépítéseket oly módon, hogy az egyes beépítések támogatásáról külön dönt.

     

    Előterjesztés Nagykanizsa, Csengery u. 60. szám alatti önkormányzati tulajdonú műhely megnevezésű ingatlanról

     

    186/2001.(VI.5.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése értékesíti a Nagykanizsa, Csengery u. 60. szám alatt található, 3696/1/A/3 hrsz-ú, 20 m2 nagyságú, műhely megnevezésű ingatlant az ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott bruttó 1.125.000 Ft vételáron, nyílt árverésen.

    Határidő: 2001. december 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Előterjesztés a Nagykanizsa, Csengery u. 60. sz., 3696/2 hrsz. alatti ingatlan értékesítéséről

     

    187/2001.(VI.5.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése közvetlenül értékesíti a Nagykanizsa, Csengery u. 60. szám alatti, 3696/2 hrsz-ú, gazdasági épület és udvar megnevezésű ingatlant a Minőség Bt. (Nagykanizsa, Csengery u. 57., képv: Kőfalvi Józsefné) részére 4.650.000 vételáron, mely az épület utáni ÁFA-t, 450.000 Ft-ot tartalmazza.

    Felkéri a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására.

    Határidő: 2001. december 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

     

    Előterjesztés a Nagykanizsa – Palin városrészben lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosításának koncepciójáról

     

    188/2001.(VI.5.) számú határozat

    1.a. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nyilvános versenytárgyaláson, 2.900 Ft/m2 kikiáltási áron értékesíti a palini városrészben található, 4663-4672 hrsz-ú, összesen 10 db építési telket azzal, hogy a közterületen lévő közművekre történő csatlakozás költsége vevőket terheli.

    Határidő: 2001. december 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    1.b. Az értékesítésből származó bevételt a Diófa utcától délre, illetőleg északra található területek teljeskörű (út- és járdaépítés nélküli) közművesítésére kell fordítani.

    Határidő: 2002. december 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    2.a. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése értékesítésre kijelöli az Iparos utcától északra található, gazdasági tevékenység folytatására alkalmas, 12.132 m2 területet. Felkéri a polgármestert, hogy az értékesítéshez szükséges előkészítő munkákat kezdje meg, és az egyedi döntéshez szükséges határozati javaslatokat terjessze a döntésre hatáskörrel rendelkező elé.

    2.b. Az értékesítésből származó bevételt a Herkules utca Boróka és Park utcák közötti szakaszának teljeskörű (út- és járdaépítés nélküli) közművesítésére kell felhasználni.

    Határidő: 2002. április 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a palini városrészben a Herkules utca Boróka és Park utcák közötti szakaszán található 16 db építési telek 2002. évben, közművesített (út és járda kiépítése nélkül) állapotban kerüljön értékesítésre. Felkéri a polgármestert, hogy a közművesítéshez és az értékesítéshez szükséges előkészítő munkálatokat kezdje meg és az egyedi döntéshez szükséges határozati javaslatokat terjessze a döntésre hatáskörrel rendelkező elé.
      2. Határidő: 2002. április 30.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a palini városrészben található 4310/67 hrsz-ú ingatlan északi része Udvarház utcai megközelítéssel lakópark céljára, közművesítés nélkül kerüljön értékesítésre. Felkéri a polgármestert, hogy az értékesítéshez szükséges előkészítő munkálatokat kezdje meg és az egyedi döntéshez szükséges határozati javaslatokat terjessze a döntésre hatáskörrel rendelkező elé.
      4. Határidő: 2002. április 30.

        Felelős : Tüttő István polgármester

         

         

         

      5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a családi ház építésére – a város egészére vonatkozóan – alkalmas építési telkeknek az arra rászoruló személyek részére történő tulajdonba adása kerüljön beillesztésre a lakástámogatási rendszerbe. Felkéri a polgármestert, hogy a támogatási rendszer feltételeit dolgozza ki, s terjessze a közgyűlés elé.

    Határidő: 2002. március 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Előterjesztés Nagykanizsa, szabadhegyi 13544 hrsz-ú ingatlan megvásárlásáról

     

    189/2001.(VI.5.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

      1. megvásárolja a Nagykanizsa-szabadhegyi 13544 hrsz-ú, belterületi, szántó megnevezésű ingatlant, az ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott 500 Ft/m2, azaz összesen 23.100.000 Ft vételáron.
      2. egyetért azzal, hogy a vételár megfizetése tekintetében a polgármester a tulajdonosoknak oly módon tegyen ajánlatot, hogy a 23.100.000 Ft 50%-a, azaz 11.550.000 Ft megfizetése 2001. évben történjen. A vételár forrása: hitel.
      3. egyetért azzal, hogy a fennmaradó vételárhányad, azaz 11.550.000 Ft megfizetése 5 évben keresztül, kamatmentes, egyenlő részletekben történjen.
      4. hozzájárul ahhoz, hogy az ajánlat elfogadása esetén az értékesítés tulajdonjog fenntartással, vagy jelzálogjog feltüntetése mellett történjen. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a tulajdonosokkal e tekintetben megállapodjon.

    Határidő: 1. a vételár közlése tekintetében 2001. június 30.

    2. a vételár elfogadása esetén a jogügylet létrehozására 2001. december 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Előterjesztés a Nagykanizsa, Csengery u. 89. sz. alatti ingatlan értékesítéséről

     

    190/2001.(VI.5.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 266/2000.(VII.5.) számú határozatot továbbra is fenntartja azzal, hogy a nyilvános versenytárgyalásra történő felhívást legalább kettő országos lapban is közzé kell tenni.

    Határidő: 2001. november 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

     

    Gazdasági társaságok ügyvezetőinek béremelése az ügyvezetők bérének kimutatásával

     

    191/2001.(VI.5.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

    1. a) Lukács Ibolyának, a Kanizsa Újság Kft. ügyvezetőjének bérét 2001. január 1-től, visszamenőleges hatállyal 160.000 Ft/hó összegben állapítja meg.

    b) Maros Sándornak, a Kanizsa TV Kft. ügyvezetőjének bérét 2001. január 1-től, visszamenőleges hatállyal 160.000 Ft/hó összegben állapítja meg.

    c) Czoma Péternek, a Kanizsa Uszoda Kft. ügyvezetőjének bérért 2001. január 1-től, visszamenőleges hatállyal 160.000 Ft/hó összegben állapítja meg.

    Határidő: 2001. június 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

      1. egyetért azzal, az egyszemélyes önkormányzati és többségi tulajdonú gazdálkodó szervezetek ügyvezetőinek béremeléséről a mérlegbeszámoló elfogadásával egyidőben a közgyűlés dönt.

    Határidő: minden év május 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    I. Futball Club Szolgáltató Kft. 2000. évi mérlegbeszámolója

     

    192/2001.(VI.5.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlés a Nagykanizsai I. számú Futball Club Szolgáltató Kft. 2000. évi mérlegbeszámolóját elfogadja.

     

     

    Napirend előtti hozzászólások:

    Tóth László: Elöljáróban gratulálni szeretnék Göndör István, Kovács Kálmán és Zakó László képviselő uraknak, hogy a FIDESZ-MDF kormány ellenében kivételesen ügyes parlamenti taktikával a városnak több mint 1,1 milliárd Ft-ot szavaztak meg a gázközmű vagyon ……… A FIDESZ-MDF kormány ellenében ebben a választási ciklusban immár második alkalommal járt sikerrel a képviselő urak összefogása. Még egyszer köszönöm. Ezzel szemben felháborítónak tartom, hogy a megyei FIDESZ-es képviselők egyhangúan Nagykanizsa ellen szavaztak. …….. a Kanizsai Dél-Zalai hetilap 2001. június 20. számának első oldalán. Ezt immár másodszor tették meg a várossal. Az első eset 1999-ben a Városi Könyvtár esetében történt. Az meg egyenesen vérlázító, ahogy a Zalai Hírlap 2001. június 21-i számában a FIDESZ Zala megyei helytartója, pardon, megyei elnöke Szalay Annamária ……

    Tüttő István: A minősítésektől tartózkodjunk.

    Tóth László: ………… városunk országgyűlési képviselőinek magatartását inkorrektnek minősíti. A fentiek ügyében talán nem meglepő, amikor azt javaslom, hogy város tekintse persona non grata-nak a fenten megnevezett hölgyet. Erről névszerinti szavazást kérek. Nem kívánatos személlyé nyilvánítását többek közt aktuálissá teszi, hogy augusztusban névadással egybekötött könyvtár átadási ünnepségre kerül sor. Azt hiszem, hogy minden nagykanizsai előtt egyértelmű, kivéve a FIDESZ helyi vazallusait, hogy aki nem szavazott a Városi Könyvtár ügye mellet az ne reprezentáljon az átadási ünnepségen.

    Birkner Zoltán: Ismételten sikerült belemerülnünk Tóth képviselőtársam választási kampányszövegébe. Elég egyszerű szöveg volt ez tisztelt Tóth képviselőtársam. Sok szempontból egyszerű volt, ugyanis azt mondom Önnek, hogy bizonyos szempontból a gratulációját természetesen én is elfogadom, és egyetértek Önnel. De hogy elkezdjünk politikai kiszorítósdit játszani csak azért, mert Ön amúgy nem szereti a FIDESZ-t, és amúgy nem ért egyet a FIDESZ politikájával, és egy ilyen nem is tudom milyen stílusra hasonlító, ilyen Rákosi persona non grata kiszorító játékot kezd …………, hogy vonja vissza, mert hogyha ennek híre megy, hogy Nagykanizsán van olyan képviselő, aki csak azért, mert valakinek más a politikai hitvallása, mint neki, persona non grata játékot szeretne játszani, hát az kérem szépen a demokrácia ellen ható dolog. Egyébként valóban gratulálni szeretnék én is képviselő uraknak, különösen Zakó Lászlónak, ha már valakinek gratulálni kell ebben az ügyben, mert hiszen Kanizsának fontos ez a plusz 843 millió Ft. De azért talán sokkal jobb lett volna, hogy amikor Göndör István képviselő úr és Kovács Kálmán képviselő úr kormányzati pozícióban volt, akkor is hasonló felelőséggel és vehemenciával sikerült volna ezt az ügyet keresztül vinnie. Egyébként csak a közvélemény tájékoztatása végett elmondom, hogy a FIDESZ-frakció természetesen végül is a törvényjavaslatot nagy többséggel megszavazta, pontosan azért, mert a kormány sokkal fontosabbnak tartotta azt, hogy ezer önkormányzat kapjon gázközmű vagyon kompenzációt, és még a nagykanizsai csomagot is elfogadta, pedig Dávid Ibolya képviselőasszony egészen más javaslatot tett. Tehát azért az ügy teljes tisztázására még ez hozzátartozik. És hogy Szalay Annamária megítélése milyen, uram, ma a főiskola ügye sehol nem tartana, hogyha Szalay Annamária nem segít ebben. Szalay Annamária minden lépésben segíti Nagykanizsát. Ha pályázati kiírásra sor kerül, felhívja a figyelmünket rá. Az, hogy Nagykanizsának az elmúlt időszakban egyáltalán sikerült pályázatot nyernie, az hiszem, hogy az időben tett figyelmeztetés, illetve felhívás nagymértékben Szalay Annamária nevéhez fűződik. Így aztán elég furcsállanám, hogyha Szalay Annamária persona non grata személy lenne Nagykanizsán, miután azért néhány dolgot az elmúlt időszakban, nekem személyesen is sikerült megélnem vele, rengeteget tett Nagykanizsáért. Többet sajnos, mint korábban jó pár képviselőnk, aki egyébként nagykanizsai képviselő volt és Nagykanizsa jelöltje volt. Így hát Tóth úr felszólítom Önt, hogy vonja vissza ezt a kicsit butácska indítványát, amely szerint persona non grata személynek kell nyilvánítani Szalay Annamáriát, mert ha ezt megteszi, akkor sajnos ebből országos hír lesz csak azért, mert az Ön pártszimpátiája egy kicsit más irányba mozog, mint az enyém. Azért azt gondolom, hogy én még soha nem tettem olyan javaslatot, hogy Göndör István legyen persona non grata, mert valami nekem nem tetszett abból, amit ő tett.

    Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy persona non grata csak bírósági döntés alapján lehetséges, hiszen bíróság dönthet arról, hogy valakit kitiltanak valamelyik városból.

    Kelemen Z. Pál: Tóth László hozzászólása …………………… napirend előtti felszólalás ……………… Nem arról van szó, hogy egy pártelnököt meg kell védeni, hanem egy érintetett kell megvédeni. ……………. De most már látom, hogy megalapozottan. Tehát …….... nem felelt meg, és ………………………. felel meg, akkor szíveskedjen …………

    Dr. Baranyi Enikő: Ügyrendi javaslatom lenne, minden olyan esetben, amikor úgy érzékeli, hogy a hozzászólások olyanfajta zsákutcába vezetnek, amelyek nem az együtt dolgozás, hanem az ellenségeskedés és a …………. színtere, …… kérem a szó megvonását. Másrészt, mint a frakció nevében szeretném elmondani, véleménye, mint mindenkinek, nekünk is van, ennek ellenére nem ez a hely, az a fórum, ahol erről vitatkozni ………. ……………… vitában nem kívánunk részt venni ………………..

    Tüttő István: Következik Böröcz Zoltán napirend előtt.

    Böröcz Zoltán: Nehéz helyzetben vagyok, mert azt hiszem, hogy ez is politikai kérdés, amit én mondok, de kérem, hogy próbálják úgy értelmezni, hogy inkább talán emberi, vagy közéleti. Furcsa jelenséget tapasztaltam legutóbb a Ligetvárosban épülő szociális bérlakások alapkő letétele kapcsán. Nevezetesen az a furcsa jelenség az volt, hogy részt vettünk, a képviselők természetesen meghívást is kaptunk, részt vett ……… Béla úr, a Gazdasági Minisztérium államtitkára, örülök, hogy szólt, természetesen. Részt vett Dr. Csákai Iván, Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke, örülök, hogy szólt természetesen. De nagyon furcsa jelenség volt az, hogy polgármester úr részt vett, fent ült, és alpolgármester úr szólt. A városnak vannak bizonyos kiemelt ünnepei, például az egy alapkőletétel, különösen, mikor egy program kezdetén vagyunk. Én azt gondolom, hogy minden ilyenfajta megközelítés, amelyik a város első emberének, hiszen közvetlen a nép által választott képviselője a polgármester, nem biztosítja a megszólalás lehetőségét, és ráadásul egyoldalról, végül is a FIDESZ-es képviselőtársaim, alpolgármester úr szólt. Ez valahogy előbb-utóbb egy pártrendezvénnyé silányítja az egyébként a város számára fontos ünnepi pillanatot. Mondhatnám, hogy szót sem érdemel, egyébként tényleg nem, csak abban az esetben, hogyha ez valamiféle tendenciát takar. Az a véleményem, hogy mi együtt, képviselők ne engedjük meg, hogy ez tendenciává váljon, a város ünnepeit pedig soha, senki, egyetlen párt se próbálja önmaga számára kisajátítani. Én egyet tehettem, mint képviselő, hogy mikor rájöttem, hogy itt miről van szó, egyszerűen otthagytam azt az ünnepséget. Megjegyzem, erre sem vagyok büszke. Én azt gondolom, hogy fogjunk össze ebben a kérdésben, hogy ez ne ismétlődjön meg.

    Dr. Baranyi Enikő: Nagyon szomorúan érzékeljük a Julius Meinl, illetve a “Márvány” néven ismert belvárosi nagy üzletház környékén lakók, hogy sajnos az üzlet rövid időn belül, pár napon belül bezárásra kerül. Megítélésem szerint bizony jó lenne, hogyha ilyen esetekben lehetőség szerint próbálnánk megelőző lépéseket tenni annak érdekében, hogy egy ilyen nagy forgalmú, mert nagy forgalmú, bár nem az üzlet forgalmára gondolok, nagy alapterületen lévő térség üzlet nélkül ne maradjon. Azt is el szeretném mondani, hogy végül is az, hogy az üzleti versenyben ki az, aki nem tudja folytatni a tevékenységét, azt tudom, hogy erre az önkormányzatnak ráhatása nincsen. Aláírásgyűjtésnek eredményét nem igazán látva, én azt kértem, hogy ez ügyben nincs mit tenni. Viszont szeretném kérdezni és megtudni, hogy van-e valamifajta tudomásunk arról, hogy ez az üzlet bezárását követően milyen típusú tevékenységet fog folytatni? Szórakozóhely lesz? Kinek az érdekeltségi körébe tartózóan, esetleg történt-e befolyásoló lépés, vagy pedig autószalon? Elég furcsa dolgokat lehet hallani. És hát én úgy gondolom, hogy ebben a térségben lakók száma, életkora, ha a korfát megnézzük, bizony-bizony nagyon-nagyon szomorúan konstatálja ezt a fajta döntést.

    Tüttő István: Erre röviden a következőt tudom válaszolni. A Julius Meinl nevet is változtatott, jelenleg a Plaza-ban található a Match néven, és eredetileg is tervezték, csak azt nem tudták pontosan, hogy mikor, hogy ennek a korábbi Julius Meinl üzletnek a tevékenységét megszüntetik. Az, hogy előre hozták, vagy éppen időben született a döntésük, azt nem tudjuk. Azt is tudni kell, hogy ez az épület nem az önkormányzaté, tehát mi nem rendelkezünk ennek a bérletével kapcsolatos kérdésről sem. Talán annyit megemlítenék, hogy a McDonald’s cég megnézte ezt az épületet, és hogyha a tulajdonosok és a McDonald’s között létrejön egy egyezség, illetve mindkét fél számára ez a hely olyan, hogy számukra érdekes lehet, akkor erre van esély, hogy ezt a funkciót fogja betölteni. Egy biztos, hogy amikor valaki ezt kibérli, hiszen nem tőlünk, az indokot én azt is hallottam, hogy túl magas volt a bérleti díj, amit nem tartott már elviselhetőnek a cég, és ezért döntött így. A döntést követően, hogy ki veszi meg, és mire kívánja használni, mindenképp tőlünk kell engedélyt kérnie ennek a tevékenységnek a folytatására. Hát természetesen, ha lehet, befolyásoljuk, hogy olyan tevékenység folyjon, amire képviselőnő is gondolt, és ne legyen egy olyan hely, amely inkább zavarná az ott, a környezetben élőket, tehát olyan szolgáltatást nyújtson, amely mindenki számára kedvező. Ezt tudom most mondani. Ha bármi olyan fejlemény történik, amely közelebb visz a megismeréshez, akkor arról Önöket tájékoztatjuk.

    Több napirend előtti hozzászóló nem jelentkezett.

     

     

    1. Javaslat könyvvizsgálói feladatok ellátására szóló megbízásra (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: A 141/2001. számú határozatunkkal pályázatot írtunk ki könyvvizsgálói feladtok ellátására. 5 pályázatot nyújtottak be a megadott határidőn belül. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság véleményezte a pályázatokat. A bizottsági elnök urakat kérem, hogy tájékoztassanak minket a bizottsági véleményekről. És egyben köszöntjük a versenyben maradt két pályázót, tisztelettel.

    Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság megállapítása egyébként csak ennyi volt, amit polgármester úr közölt, hogy a 4. és 5. számú pályázatokat kérte meghívni és a közgyűlés bölcsességére bízná ezt a döntést, hogy a két pályázó közül nevezze meg a könyvvizsgáló személyét.

    Tóth László: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság az 1. és 3. számú pályázatokat hiányosság, valamint nem kiírásnak megfelelő pályázatok miatt kizárta. ………..

    Tüttő István: Akkor Szabó Editet kérem, hogyha úgy gondolja, hogy még kiegészítené a pályázatát szóban, akkor azt most megteheti. Nem tudom kíván-e élni ezzel lehetőséggel?

    Szabó Edit: Tisztelt közgyűlés, polgármester úr! Nehéz feladat a könyvvizsgáló dolga, hisz a jogszabályok, törvények betartását kell az ügyfeleinél elérni, folyamatosan ellenőrizni, ennek a betartására ösztönözni, és késztetni az ügyfeleit, aki tulajdonképpen az ő megbízója. Én ezt a tevékenységet 4 évig láttam el Önöknél. Hogy milyen eredménnyel, sikerrel, erről Önöknek képe van. Ha úgy gondolják, hogy a feladatom, tevékenységem megfelelt, akkor kérem, hogy a következő 2 évre is válasszanak meg. Amennyiben pedig másképp gondolkodnak, akkor megköszönöm a 4 éves együttműködést. Ez emberileg, szakmailag sokat jelentett nekem. Köszönöm szépen.

    Tüttő István: Köszönjük szépen. Ezt követően a Szita és Társai Könyvvizsgáló Bt. képviselőjét kérem a mikrofonhoz. Köszöntjük.

    Szita László: Tisztelt közgyűlés, tisztelt polgármester úr, tisztelt hölgyeim és uraim! Köszönöm a meghívást. Először is engedjék meg, hogy bemutatkozzak. Szita László vagyok, a Szita és Társai Könyvvizsgáló Tanácsadó Bt-nek a ügyvezetője. Társaságunk megpályázta Nagykanizsa könyvvizsgálati feladatait. Hát ennek többek között az indoka az volt, hogy széleskörű referenciákkal rendelkezünk a könyvvizsgálat területén, és a másik pedig, hogy viszonylag Zalához közel vagyunk. A referenciáink között annyit szeretnék elmondani, hogy nem csak Somogy megyében végzünk önkormányzati könyvvizsgálatokat, hanem Veszprém megyében is, és elsősorban a fővárosban is a cégünk közreműködik a fővárosi önkormányzat könyvvizsgálatában, valamint a XVI. kerületnek és a VI. kerületnek a könyvvizsgálatában is. Ezen kívül a Pénzügyminisztérium megbízásából több alkalommal vizsgálatokat végeztünk. Többek között januárban az APEH pesti központjának a vizsgálatvezetője voltam. A szakmai munkáról annyit szeretnék elmondani, hogy mi a munkastílusunk, illetve a kialakított módszer szerint és a szakmai dokumentációink szerint a könyvvizsgálatot úgy végezzük, hogy általunk meghatározott dokumentációt készítünk, amelyet a Magyar Könyvvizsgálói Kamara standardjai írnak elő. Ez azt is jelenti, hogy mivel összevont, konszolidált beszámolót kell készíteni, ezúttal az is jelenti, hogy intézményeknek az év végi beszámolóit is természetesen mintavétellel megvizsgáljuk. A szakmai tevékenységünkről nem akarok nagyon részletesen belemenni, ez elsősorban engem, mint ügyvezetőt érint. Azért szeretnék róla talán beszélni, mert ez a pályázatból nem derült ki részletesen, hogy több szakmai publikáció jelent meg az én esetemben is. Hát a legújabb, ami tulajdonképpen most a 2001-es költségvetési számvitel változásaival kapcsolatban volt, társszerzője vagyok a Könyvvizsgálói Kamarának egyik kiadványának. A másik, amit még megemlítenék, hogy rendszeresen részt veszek az oktatásokban, a könyvvizsgálói képzésben cenzorként működök közre, és a mérlegképes könyvvelői vizsgákban vizsgaelnöki feladatokat is ellátok. És engedjék meg, hogy még tudom, hogy nem illik ide, illetve nem tartozik szorosan ehhez a témához, de meg kellene említenem azt, hogy Zalához, és elsősorban Kanizsához bizonyos személyi kapcsolataim is kötődnek, hisz nem messze innen, kb. 15 km-re élnek most is a szüleim és a testvéreim. Én itt nevelkedtem ezen a környéken. Számomra Kanizsa volt az a város, mikor gyerekként eszméltünk, ahol gyógyíttatunk magunkat, bejártunk kulturális központba, és természetesen a vásárlásokat is kellett lebonyolítani. A másik dolog, amit még megemlítenék, hogy a könyvvizsgálói feladatokat a társaságunk úgy képzeli elvégezni, hogy egy zalai, illetve nagykanizsai könyvvizsgálónak a közreműködését szeretnék ebbe bekapcsolni, bevonni. Felhatalmazott a hölgy, hiszen a pályázatban is szerepel, hogy megemlítsem a nevét. Reményiné Tóth Margit működne közre a könyvvizsgálatban. Tehát ami azt jelentené, hogy rendszeresen a testületi üléseken, illetve egyéb konzultációs feladatokon is részt tudunk venni. Természetesen amennyiben ránk esik a választás, én, mint ügyvezető a testületi üléseken, ahol a költségvetéssel kapcsolatos feladatok szerepelnek, természetesen részt kívánunk venni. Köszönöm a figyelmüket.

    Tüttő István: Van-e kérdés a pályázókhoz az Önök részéről, észrevétel? Úgy látom nincsen, akkor lezárjuk a vitát. Mivel két pályázó van, sorrendben, névsor szerint, az pedig ugye a magyar abc betűinek sorrendjében Szabó Editet kell először feltennem, mert a Szita szó az az i-vel folytatódik. Kérem Szabó Edittel kapcsolatban hozzuk meg a döntésünket. Aki támogatja igennel szavaz, aki nem illetve tartózkodik az pedig másik. Kérem, szavazzunk.

     

    A közgyűlés 5 szavazattal, 3 ellenszavazattal 12 tartózkodással a jelöltet nem támogatja.

     

    Tüttő István: Kérem a Szita és Társai Könyvvizsgáló Bt. Kaposvárra a szavazatukat.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    194/2001.(VI.26.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1990. évi LXV. tv. 92/A. §-a alapján a könyvvizsgálói feladatok ellátásával a Szita és Társai Könyvvizsgáló és Tanácsadó Bt-t (Kaposvár) bízza meg 2001. július 1. napjától 2003. június 30. napjáig tartó időtartamra 150.000 + ÁFA Ft/hó díjazásért.

    A megbízás aláírására felhatalmazza a polgármestert.

    Határidő: 2001. július 1.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Operatív felelős: Gazdálkodási Osztály

     

    Tüttő István: Gratulálunk a Szita és Társai Könyvvizsgáló Bt-nek. Mi pedig Szabó Editnek szeretettel megköszönjük az eddigi tevékenységét és kívánjuk, hogy a szakmában és magánéletében is jó erőt, egészséget, eredményes munkát. A Szita és Társai Könyvvizsgáló Bt-vel pedig természetesen az együttműködésünk a mai naptól mindennapossá kell, hogy váljon. Megkérdezzünk, hogy kíván-e szólni?

    Szita László: Tisztelt közgyűlés, tisztelt hölgyeim és uraim! Köszönöm a megtisztelő bizalmat. Igyekszünk megfelelni a követelményeknek, és amit a pályázatban leírtam és elmondtam, ahhoz tartani fogjuk magunkat. Köszönöm szépen.

     

    Szünet

     

     

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú város Önkormányzatának ../2001.(..) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/2001.(III.13.), 54/2000.(XI.29.), 48/2000.(XI.8.), 44/2000.(X.11.), 43/2000.(X.11.), 53/1999.(X.20.), valamint a 23/1999.(V.20.) számú rendeletekkel módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelete módosításáról (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: A lényege ennek a módosításnak, hogy 2001, július 1-től kezdődően különösen nagy feladatok hárulhatnak a jövőben és hárulnak is az építésügyi hatóság részünkre, és szeretném, ha mindezen feladatok zökkenőmentes ellátásához biztosítanánk az itt javasolt változtatást, és kérném, hogy támogassák ezt a módosító indítványt.

    Röst János: Én úgy gondolom, hogy mind a két területnek a létszámigényét támogatni kell a közgyűlésnek. Ettől függetlenül lenne még egy javaslatom. Én plusz 1 főt javasolnék még a beruházási tevékenység bővítésére, ugyanis az elmúlt időszakban a tevékenységkör elég jelentősen leépítésre került, mint létszám, mint pedig megbecsülésben. Én úgy gondolom, hogy a város jelentős feladatok előtt áll, ehhez kell egy olyan szakember, aki pluszban még a beruházásokat irányítja, tehát javasolnék még 1 főt ilyen értelemben. És szeretném kérni, az összegnek a megjelölését, mert jelenleg csak annyi szerepel a beterjesztésben, hogy hitelkeret terhére, de én úgy saccolom, hogy a jelenlegi beterjesztés 3,5-4 milliót jelenthet, de ha még 1 főt teszünk hozzá, ez nyilvánvalóan emelkedni fog. Tehát kérném megjelölni még az összeg keretét is.

    Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincs, lezárom a vitát. Kérdésem lenne, mennyi idő szükséges az összegnek a meghatározására? Egy keret összeg. Röst úr javasolta, hogy így. 5 főről van most szó, ennek a keret összegét most gyorsan egy átlagszámmal határozzuk meg.

    Tarnóczky Attila: Ügyrendi. Úgy gondolom, hogy szavazzunk az eredeti előterjesztésről, fölösleges itt most összegeket kitalálni. amelyeknek a valósághoz adott esetben nem sok köze van.

    Tüttő István: Hát ezt most csak becsülni tudjuk. Nem tudom, Röst úr elfogadja ezt az indítványt?

    Röst János: Köszönöm, elfogadom, de általában mindig, amikor összegről szavazunk, tehát amelynek vonzata, ahhoz meg szoktuk jelölni, hogy mekkora összeget szavazunk meg, de elfogadom így.

    Marton István: Felhívom a figyelmet arra, hogyha elfogadjuk Röst úr javaslatát, akkor a beterjesztett határozati javaslat hibás. Egyébként én személy szerint is támogatom. Ennek úgy kell módosulni, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése - a beruházási szót be kell szúrni -, az építéshatóság és a többi az tovább megy, a hivatali létszám 3 fő ügyintézővel a kettő helyett, és tovább ugyanaz, két fő ügyviteli alkalmazottal bővüljön. Ezt én támogatom.

    Tüttő István: Jó, én elfogadom ezt az indítványt. Így nem is kell módosításról szavazni. Kérem, az elfogadott, illetve Marton úr és Röst úr által javasolt módon először rendeleti javaslatról szavazunk. Itt minősített szótöbbség kell.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    29/2001.(VI.27.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2001.(VI.27.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló, az 5/2001.(III.13.), 54/2000.(XI.29.), 48/2000.(XI.8.), 44/2000.(X.11.), 43/2000.(X.11.), 53/1999.(X.20.), valamint a 23/1999.(V.20.) számú rendeletekkel módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelet módosításáról.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

    Tüttő István: És most kérem a határozati javaslatról a döntést.

     

    A közgyűlés 19 (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    195/2001.(VI.26.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a beruházási, az építéshatósági és a gyámügyi feladatok ellátása érdekében 2001. július 1-től kezdődően hozzájárul ahhoz, hogy a hivatali létszám 3 fő ügyintézővel és 2 fő ügyviteli alkalmazottal bővüljön.

    A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. és a 7/1996.(III.5.) számú önkormányzati rendelet szerint a hivatali átlagbérnek megfelelő többletbéralapot és annak járulékát önkormányzati hitelkeret terhére biztosítja.

    Határidő: 2001. július 31.

    Felelős : Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző

     

     

    1. Javaslat a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendelet megalkotására (írásban)

    Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző

     

    Tüttő István: Megkérem Szabóné dr. Csányi Mariann jegyzőnőt, hogy mint előterjesztőt, ha kíván hozzáfűzni, illetve módosít, tehát javasol.

    Szabóné dr. Csányi Mariann: Köszönöm, nem kívánok hozzáfűzni semmit.

    Tarnóczky Attila: Egy módosító indítvány szám lenne. Tisztelt közgyűlés, a 3. § (1) bekezdés, ami persze nem (1), tehát itt egy elírás, c) pontjában szerepel egy felsorolásban, hogy ki mindenki kezdeményezhet helyi népszavazást. Véleményem szerint a helyi társadalmi szervezetek, mint fogalom, egy nagyon nehezen megszabható jogi fogalom gyakorlatilag, úgyhogy én azt javaslom, hogy ezt a c) pontot hagyjuk ki a jogosultak köréből. Különben állandóan ilyen kezdeményezésekkel szembesülhetünk.

    Tóth László: Ez a törvényi előírás szószerinti idézése volt, ….. bent kellett hagyni. Különben magam részéről is voltak ilyen aggályok, de hát ezt írja elő törvény, és ezt nem tudjuk módosítani.

    Röst János: Nagykanizsán, ha jól tudom, kb. 42000 fő van, aki lényegében szavazhat. Na most úgy érzem, hogy a 25%-os korlát, ami elég magas, nem helyes, mert ez 10500 főt jelent, ami azt jelent gyakorlatilag, hogy Nagykanizsán elvileg népszavazás soha nem lesz kiírva, mert 10000 aláírást igazából nem lehet összegyűjteni. Én azt javasolnám, ez a százalék változzon 10%-ra. Ez a 2. § e) pontját érintené. Ugyanez a 3. §-nál szintén jelentkezik a d) pontnál. Ott viszont én szerintem valami …..…. zavar lehet, mert ha az előző pontban, az e) pontban 25%-nál kötelessége kiírni a polgármesternek, akkor …………… nincs mérlegelési jog szerintem. És ott is javasolnék egy 10% meghatározását. Ez a 3. § d) pontjánál.

    Tüttő István: 10% levonást, vagy 10%-ban határozzuk meg?

    Röst János: 10%-ban. Igen, az alsó határra tennék javaslatot. A másik pedig, szigorítást is beemelnék. Ez pedig a 3. § a) pontja. Itt a képviselők legalább 1/4-e, amit én viszont keveslek, és ezt javasolnám egy magasabb, legalább 1/3-ban meghatározni, ami 10 főt jelent. Ugyanezt a megoldást javasolnám a 6. §-nál, ez pedig a népi kezdeményezés. Itt legalább 10% van beterjesztve, itt szintén az alsó korlátot 5%-ban javasolnám meghatározni.

    Tüttő István: ……… vonatkozó tételt is szintén a törvény írja elő. A 10-25% határon belül, azt majd eldöntjük, hogy 10 vagy mennyi.

    Zsoldos Ferenc: Én nem értek egyet képviselőtársam módosító javaslataival. A népszavazás olyan mértékű közérdekű kérdésekben kerülhet kiírásra, mely érinti az adott települési társadalom majdnem egészét, tehát ilyen tekintetben a komolysága függ attól, véleményem szerint, hogy az adott város vagy község, jelen esetben Nagykanizsa tekintetében milyen mértékben tudják mozgósítani, mert hiszen a javaslattévők elindítják az aláírások gyűjtését a szavazás kiírásához. Nyilvánvaló, hogy ez a komolyságot erősíti meg. Nem véletlen, hogy az Ügyrendi és Jogi Bizottság ilyen tekintetben is messzemenően egyetértett ezekkel a %-os arányokkal. Én a magam részéről a népi kezdeményezés esetében is a 10% meghagyását tartom mindenképpen indokoltnak, tehát az eredeti előterjesztés elfogadását javaslom a közgyűlésnek.

    Röst János: Én úgy érzem, hogy ha a törvény lehetőséget ad 10 és 25% között meghatározni ezt a keretszámot, akkor megfontolandó, hogy a legszigorúbb megoldást alkalmazzuk-e. Tehát még egyszer elmondanám, hogy Nagykanizsán a legtöbb ügyben 10000 aláírást elvileg nagyon nehéz összegyűjteni, ha egyáltalán lehetséges.

    Tarnóczky Attila: Egy népszavazás technikai oldalról nézve egy hatalmas szervezőmunka, igen jelentős költségekkel. Úgy gondolom, elemi érdeke a városnak egyébként, nem a közgyűlésnek, hogy valami reménye annak legyen, hogy érvényes legyen a népszavazás. A 25% ezt nem garantálja ugyan, de talán lehetővé teszi, hogy valóban olyan kérdés kerül a város lakossága elé, amely sokakat érdekel, és elmennek erre a szavazásra.

    Tüttő István: Nincs több észrevétel, lezárom a vitát. Tarnóczky úr visszavonta a 3. pont (1) bekezdés c) pontjára vonatkozó javaslatát, módosító indítványát. Röst úr indítványait teszem fel először szavazásra. Röst úr javasolta a 2. § e) pontja, 25% helyett 10%-ot határozzunk meg. Erre egyébként a törvény lehetőséget ad, 10 és 25% között kell meghatározni. Kérem a szavazatukat.

     

    A közgyűlés 5 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: A 3. § értelemszerűen analógia. A 6. § 2. pontjánál a 10% helyett 5%-ot javasolt Röst úr. Kérem erről a szavazatukat.

     

    A közgyűlés 4 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Úgy emlékszem, több módosítás nem hangzott el, ezért kérem először a rendeleti javaslatról a döntésüket. Minősített szótöbbséggel fogadjuk el.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:

     

    30/2001.(VI.27.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 30/2001.(VI.27.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …/2001.(…) számú rendelete a felsőoktatási intézményekben tanuló nagykanizsai fiataloknak adható ösztöndíj szabályairól (írásban)

    Előadó: Balogh László bizottsági elnök

     

    Tüttő István: Van-e kiegészítenivalója elnök úrnak?

    Balogh László: Rendszerében szeretném néhány mondat erejéig láttatni a dolgokat, tehát van ugye a kollégiumi férőhelyekre szociális alapon 9 fiatalembert érintő pályázati lehetőség Pécsett. Van a Bursa Hungarica ettől függetlenül, és lenne ez a megújított, a Bursa Hungaricával szinkronba hozott tanulmányi ösztöndíj, de ebbe is beépítenénk néminemű szociális elemet, mert a tanulmányi hátrányokkal ez erősen összefügg. Az OKSB ezt a javaslatot egyhangúlag, 9 igennel támogatta. Javasolt összegünk is van, az 5. § (2) pontjában 2 millió Ft, és hát még azért azt is remélném, hogy ez az ösztöndíjrendszer majd kiegészül hamarosan, a munkálatok már elkezdődtek, azzal a FIDESZ által javasolt, de közmegegyezésesnek tűnő – legalábbis akkor a közgyűlésen már így tűnt – javaslattal, ami a “Hazavárunk” című ösztöndíj lehetőség lenne, várjuk azt is, és kérem, hogy ezt a mostani új formátumú ösztöndíj-rendeletet támogassák.

    Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottságon Teleki László úr javasolta a rendelet nevének pontosítását, ugyanis amit félre lehet érteni, azt általában félre is értik. A rendelet maga ugyan úgy rendelkezik, hogy kizárólag nappali tagozaton tanulóknak adjuk ezt az ösztöndíjat, de magában a megnevezésben itt nincs, ezért kérném a következő módosítást a megnevezésben: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …. számú rendelete a felsőoktatási intézményekben nappali tagozaton tanuló nagykanizsai fiataloknak adható ösztöndíj szabályairól. Pontosításképpen kérném. Tudom, hogy jelentősége van, mert ha nincs a névben, akkor azt hiszik, hogy mások is igényelhetik.

    Tüttő István: Elfogadom az indítványt. Azt hiszem, hogy ezzel egyértelművé tesszük a dolgot.

    Dr. Baranyi Enikő: A rendelet hatálya, 2. § részéhez szeretnék hozzászólni. Sajnos ezen a bizottsági ülésen nem voltam ott, és ezért nem tudtam ott ezt az észrevételt megtenni, én nem értek azzal az (1) bekezdésben lévő megfogalmazással egyet, hogy legalább 4 éve bejelentett lakhellyel rendelkezik, lehet ugyanis olyan helyzet, hogy fél éve, egy éve, vagy két éve költözött be Nagykanizsára a család, nagykanizsai lakosok, nincs meg a 4 év. Én emiatt nem zárnám ki tehát a pályázatból, hogyha nagykanizsai, tehát családjával együtt állandó nagykanizsai lakhellyel rendelkezik. Vagy 2 évre, vagy 3 évre csökkentsük le, tehát ebben kérnék akkor 2 évre módosítani. Ha valakinek ennél több év az észrevétele, az megteszi a módosító javaslatát. Ugyanennek a §-nak a második szakaszával kapcsolatosan az az észrevételem, hogy én tudom, hogy azokat a fiatalokat érdemes preferálni, akiknek minél jobb a tanulmányi eredménye, de ez a mérték, ez a 4,51 megítélésem szerint túl magasra helyezett. Én úgy gondolnám, hogy ezt lehetne csökkenteni vagy 3,5 vagy 4-re, hisz ebben szociális rászorultságnak is szerepet kell adni, és nem biztos, hogy az lesz a jó ember és jó szakember, aki summa cum laude végzi el az egyetemet. Jó, akkor képviselőtársaimra hallgatva, én 4,00 átlageredményt javaslok. 4-sel kezdjünk, jó?

    Tarnóczky Attila: Képviselőasszonynak a 2. § (1) bekezdéséhez fűzött véleményével egyetértek annyira, hogy szerintem semmiféle kikötésre itt nincs szükség évek tekintetében. Szerintem elegendő a nagykanizsai állandó lakóhely. Azt azonban ki kellene zárni, hogy valaki csak azért bejelentkezzék ide. Tehát azt javaslom, hogy az (1) bekezdésben a 4 éve bejelentett lakóhellyel, legalább 4 éve bejelentett szófordulat helyett nagykanizsai lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra terjedjen ki. Ellenben a 6. §-ban mondjuk ki, hogy a Nagykanizsáról való elköltözéssel, a lakóhely megszűnésével pontosabban, ez az ösztöndíj is megszűnik. Mert úgy gondolom, hogy mi nagykanizsai fiataloknak akarunk ösztöndíjat adni.

    Tüttő István: És pontosan azért, hogy lehetőleg itt is folytassák majd az életüket.

    Dr. Pintérné Grundmann Frida: Szeretném kérni, hogy valamilyen korlát az állandó lakhelyre legyen. Nem kívánom részletezni és tippeket adni, de konkrét tapasztalatból tudjuk az elmúlt 3-5 évben az elsőosztályos beiskolázásnál, hogy hogyan működik a rendszer. Ugyanis a lakhely igazolására például ma már egy külön igazolványt is kell kérni, tehát a személyi igazolványban nincs is benn az illetőnek. Én kérem, hogy ez a korlát legyen benn. Az elköltözést én azért nem látom lényegesnek, ugyanis attól, hogy a család elköltözik, ha a fiatal tudja, hogy ezzel elveszíti az ösztöndíját, miután úgysem tartózkodik Nagykanizsán, hisz valahol egy egyetemi városban vagy főiskolán van valamelyik másik városban, ő nem fog innen elköltözni, tehát fenn fogja tartani mindenáron az állandó lakhelyét. Ez egyébként, ha úgy gondolják, ezt be lehet építeni, mert lehet rá eset, de azt nagyon kérem, hogy legalább 2 éves korlát legyen benne. Tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy a Bursa Hungarica is tartalmaz, tehát ebben a pillanatban nem leszünk szinkronban, ami nem baj, mert az önkormányzat hozhat más döntést, de a megyei jogú városok zömében 4 év és 5 év szerepel kikötésként, és a 4,5-es tanulmányi átlag. Én el tudom fogadni szakmailag is a 4,00-át, hisz annyi a jelentkező azonos feltételek mellett, hogy ki fog derülni, hogy 4,4 és 4,5 alatt nem nagyon lehet majd bejutni. Hál Istennek sok a jó tanuló fiatalunk.

    Tüttő István: Lezárom a vitát, több jelentkező nincsen. Megkérdezem elnök urat, hogy a módosító indítványokkal egyetért-e? Ha igen, akkor nem kell külön szavazni.

    Balogh László: A 2 év itt lakást támogatom magam részéről, 4,00-t, és én magam támogatom a 6. §-ban azt, hogy elköltözés esetén ne legyen érvényes.

    Tüttő István: Itt egy kis zavar támadt. Csupán annyi, hogy nálam, a meghívóban Balogh László úr szerepelt előadóként, de én vagyok az előadója egyébként. Én ugyanezzel a véleménnyel értek egyet, tehát ezt külön nem fogom szavaztatni.

    Tarnóczky Attila: Az én két javaslatom szervesen összefügg. Azért javasoltam az állandó lakhely megszűnése esetén az ösztöndíj folyósításának megszűntetését, hogy a másik oldalon az az ember, aki ideköltözik Kanizsára a családjával, akár azonnal igényelhesse az ösztöndíjat. A 2 év kisebb baj, mint a 4 év, az 1 év még kisebb baj, de az egyetlen tisztességes megoldás, hogy minden kanizsainak ezt lehetővé tesszük. Tehát azt akarom jelezni, hogy akkor kérem szépen ezt így egyben feltenni szavazásra, aztán döntse el a közgyűlés, hogy kívánja-e megszavazni vagy sem.

    Tüttő István: És mi lenne, ha kiegészítenénk azzal, hogy életvitelszerűen nagykanizsai lakhellyel? Mert ugye életvitele azt jelenti, hogy nemcsak idejön. Nehéz ügy. Akkor Tarnóczky úr javaslatát külön szavaztatom, hiszen Ő eltérően javasolja. Tarnóczky úr javaslatát teszem fel, aki nem kívánja korlátozni az években, tehát kihagynánk az, hogy legalább 2 vagy 4 éve, hanem “élő és bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár”. Ezt a javaslatot kérem, szavazzunk róla. Együtt a 6-ossal.

     

    A közgyűlés 5 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Akkor szavazzunk a rendeleti javaslatról. Én azt elfogadtam, tehát az rendben van. Tehát a Kelemen Z. Pál úr javaslatával együtt értendő. Az átlag 4,00 volt, azt is elfogadtuk, tehát aszerint szavaztunk.

     

    A közgyűlés 17 szavazattal és 2 ellenszavazattal a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:

     

     

    31/2001.(VI.27.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 31/2001.(VI.27.) számú rendelete a felsőoktatási intézményekben nappali tagozaton tanuló nagykanizsai fiataloknak adható ösztöndíj szabályairól.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú város Önkormányzatának ../2001.(..) számú rendelete a garzonlakásokról (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e valakinek észrevétele erről?

    Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság tárgyalta és egyhangúlag támogatta a rendeletet.

    Tarnóczky Attila: Egy dolgot kérdeznék, talán jegyzőasszonytól, hogy ez a rendelet a kihirdetése napján hatályba lép. Nem túl korai? Nem akkor kellene hatályba lépnie, amikor a garzonház átadásra kerül? Mert kijelentő módban azt mondja, hogy itt és itt garzonházat működtetünk, pedig hát az még arrébb van. Előbb például a pályázaton nyernünk kell.

    Tüttő István: Ezzel a záradékkal megtehetjük, hogy érvénybe lépésének időpontja a garzonház átadása.

    Simánné Mile Éva: Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy ez a rendelet hasonló elvre épült, mint tavaly a Fiatal Családok Otthonáról szóló rendelet. Azért kell már most hatályba léptetni, még ha nem is épült meg ez a garzonház, hiszen a pályázatnak a hatályban lévő rendelet a kritériuma. Amennyiben nem sikerül és nem nyerünk, akkor ezt a rendelet majd vissza lehet vonni, de hatályba most kell léptetni.

    Tüttő István: Lezártam a vitát. Kérem, szavazzunk róla. Rendeleti javaslat.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

     

    32/2001.(VI.27.) számú rendelet

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2001.(VI.27.) számú rendelete a Garzonházakról.

    (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

     

     

    1. Előterjesztés Liszó községgel a körjegyzőségre kötött együttműködési megállapodás felülvizsgálatáról (írásban)

    Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző

     

    Tüttő István: Megkérem a napirend előadóját, Szabóné dr. Csányi Mariann jegyzőnőt, hogy ha van kiegészítenivalója, most tegye meg.

    Szabóné dr. Csányi Mariann: Köszönöm, nincs kiegészítenivalóm.

    Marton István: Az FkgP-MDF-frakció nevében az a javaslatunk, hogy a “B” változat lenne célszerű Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének támogatnia, hiszen a harmadik oldalon szerepel, hogy a körjegyzőségre a költségvetési törvény alapján biztosított, eddig kifizetett és a várható kiadások alapján a keretet nem lépjük túl. Magyarul, én még ezt akkor is támogatnám, hogy tartsuk fenn a körjegyzőséget, ha valami minimális túllépés lenne, hiszen amit közel egy évtizeddel ezelőtt ebben a közgyűlésben megfogalmaztunk, hogy ennek a városnak központnak és nem szigetnek kell lenni a térségben, mert a város lélekszáma kb. fele a vonzáskörzet együttes lélekszámának. És ez egy nagyon szép példa arra, hogy hogyan lehet központi szerepkört vállalni. Én nagyon örülnék neki, hogyha még legalább egy vagy kéttucat község hasonló következtetésre jutna, és ennek lehet egy szép iskolapéldája, ha mondjuk Liszón meg lesznek elégedve a mi hivatalunk által ott nyújtott szolgáltatásokkal. Egyértelműen a frakciónk a “B” változatot támogatja.

    Tüttő István: Én a magam részéről szeretettel köszöntöm Liszó polgármesterét, és szeretném, ha az ő szájából hallanánk, amit nekem elmondott a múltkori találkozónkkor, hogy mennyire meg vannak elégedve és mennyire fontos számukra, hogy a város ezzel a segítséggel hozzájárul Liszó község közgyűlésének munkájához.

    Godena József: Tisztelettel köszöntöm Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlését, képviselő urakat, képviselő hölgyeket. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy most találkozunk először, és most tudom megköszönni, hogy támogatták a körjegyzőség létrehozását. A körjegyzőség beindult, Nagykanizsa részéről egy hathatós segítséget kapott a liszói önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal. Sok gond, baj volt először, de a Polgármesteri Hivatal dolgozói rendbe tették az egészet, és azt hiszem, hogy ezzel a segítséggel Liszó község és Liszó község lakossága tovább tud fejlődni, és tovább tudjuk a kapcsolatokat erősíteni. Nagykanizsa célirány Liszónak, az egészségügy, az oktatási intézmények mind Nagykanizsán vannak, és ezért szorgalmazta Liszó község lakossága is, és már el is fogadta a falu lakossága ezt a körjegyzőséget. És még egyszer szeretném megköszönni, ha úgy lesz, hogy támogatják a további a körjegyzőséget.

    Tarnóczky Attila: Liszó ügyétől függetlenül jelezném, hogy érzésem szerint, hogyha még egy tucat község még ebbe a rendszerbe beintegrálódna, az maga lenne számunkra a káosz és a követhetetlen, irányíthatatlan rendszer.

    Dr. Baranyi Enikő: Kérdezni szeretném alpolgármester úrtól, ez közvetlenül a napirendhez tartozó konstruktív észrevétel? Nem.

    Tüttő István: Azt szeretném megemlíteni, az észrevételre nem előírás, hogy konstruktív legyen.

    Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom, képviselőasszony, konstruktív és a napirendhez tartozik, amennyiben ennek az ellentettje is elhangzott. Akkor nem tetszett kifogásolni, hogy nem tartozik a napirendhez. Meggyőződésem szerint az ügyeket nagyjából helyben kell intézni, ez az egyetlen célravezető módszer. Természetesen egy-egy szomszédos falut ebbe a rendszerbe be lehet venni, mondjuk Sormást. Nagyrécse nem álmodozik erről? Nem tudom van-e még? Újudvar. De hogy ezt kiterjesszük járásnyi méretre, az bennem olyan emlékeket ébreszt, amelyekre nem vágyom emlékezni.

    Tüttő István: Azt azért megemlíteném, hogy a mostani javaslat nem szól arról, hogy járásnyi méretre kiterjesztjük, csak arról, hogy vagy megszüntetjük, vagy fenntartjuk. Magam részéről támogatom azt az indítványt, amely a “B” változatnak a fenntartására vonatkozik. Lezártam a vitát. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Mivel a “B” változatot javasolta több képviselői is, azzal kezdeném a szavazást.

     

     

     

    A közgyűlés 19 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    196/2001.(VI.26.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a körjegyzőség fenntartásáról szóló előterjesztést elfogadja. A körjegyzőséget Liszó községgel 2002. évben is fenn kívánja tartani.

    Egyúttal felkéri a jegyzőt, hogy 2002. júniusában a körjegyzőség munkájáról készítsen beszámolót.

    Határidő: 2002. június 15.

    Felelős : Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző

     

     

     

    1. Javaslat a közhasznú és közcélú dolgozók 2001. évi foglalkoztatásának finanszírozására (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: 2000. június 1-től november 30-ig tartó közhasznú foglalkoztatási program városunk számos területén jelentősen javította a gondozottsági szintet. Erről különböző fórumokon is és különböző formában is információt kaptunk. Lehetőség nyílt államilag támogatott közcélú foglalkoztatásra is. A közcélú foglalkoztatás 100%-osan állami támogatásra épül. Erről szól a mostani javaslat. Kérem a véleményüket, észrevételüket ezzel kapcsolatban. Úgy látom nincs észrevétel, akkor lezárnám a vitát. Határozati javaslatokról döntünk. Kérem az 1. számúról a döntésüket azzal, hogyha megszavazzuk, akkor nagymértékben fenntarthatjuk azt a közmegelégedéssel folyó munkát, amelyet éppen ezen a területen végeztünk.

     

    A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 2-esről a szavazatukat.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: És kérem a 3. számú határozatról a döntést.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

    197/2001.(VI.26.) számú határozat

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2001. évi közhasznú foglalkoztatási program lebonyolításához a Szociális Foglalkoztató részére 10 millió Ft önkormányzati forrást biztosít a költségvetés céltartalék terhére.
      2. Határidő: 2001. július 5.

        Felelős : Tüttő István polgármester

         

         

         

      3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2001. évi közcélú munkaprogram központi támogatási összegének felhasználását a következők szerint hagyja jóvá:
      4. A 2001. január 1-től igényelendő központi támogatás teljes összegét a közcélú foglalkoztatás finanszírozására 2001. évben fel kell használni.

        Határidő: folyamatos

        Felelős : Berlinger Henrikné igazgató, Gáspár András ügyvezető

      5. A Szociális Foglalkoztató a 2001. évi közcélú foglalkoztatásának finanszírozására készítse el előirányzat-módosítási kérelmét és terjessze a közgyűlés elé.

    Határidő: 2001. július 31.

    Felelős : Berlinger Henrikné igazgató

     

     

    1. Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei Alapító Okiratának módosítására (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: Az 553/2000. számú határozatunkkal elfogadtuk az intézmények módosított alapító okiratait a 15. pont és ahhoz kapcsolódó 2. számú melléklet tekintetében 2001. június hiánypótlással. Hát ezt kell most megtennünk, hogy helyreálljon a rend. Kérdezem, van-e észrevétel? Nincs, lezárom a vitát. Határozati javaslatról döntünk.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

    198/2001.(VI.26.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az

    Iskola

    Alapító Okiratainak módosítását elfogadja, és felhatalmazza a polgármestert az alapító okiratok módosításának aláírására.

    Határidő: 2001. július 1.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    (Operatív felelős: Gazdálkodási Osztály, Költségvetési Iroda)

     

     

    1. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményeinek, vállalkozásainak, társaságainak pénzintézeti számlavezetésére (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: A jelenlegi számlavezetőnkkel ez év december 31-ig van érvényes szerződésünk. Döntenünk kell arról, hogy pályázati felhívással élünk újra, vagy pedig meghosszabbítjuk a jelenlegi számlavezetőnek a mandátumát. Erről kérem a véleményüket.

    Tóth László: Sajnálatos módon az utolsó két napirendi pont lesz az interpellációk és a kérdések. Ott szerettem volna megkérdezni, amit most fogok megkérdezni, mert valószínűleg érinteni fogja a dolgot. Az elmúlt esetben nem egy alkalommal azt kell, hogy tapasztaljam, hogy likviditási problémák jellemzik az önkormányzat gazdálkodását, magyarán nem egy esetben fizetésképtelen volt a hivatal. És most szeretném megkérdezni, hogy igaz-e az, hogy az ERSTE Bank immár március 26. óta nem képes elbírálni az önkormányzat hitelkeretre vonatkozó kérelmét? Ha ez igaz, akkor a továbbiakban új számlavezető intézményt kell megbízni a, ha nem ebből adódnak a problémák, akkor viszont a megfelelő személyi konzekvenciák levonását kérem a jegyzőnőtől, illetve a közgyűléstől.

    Tüttő István: Erre választ röviden annyit fogalmaznék meg, hogy való igaz, hogy ettől az időponttól kérelmezzük a hitelkeret megnyitását. Az volt a viszonylagos szerencsénk, hogy az elmúlt évről áthúzódó keretet használhattuk fel. Az volt az ígéret több alkalommal, hogy megérkezik. Mára ígérték a biztos megnyitását a hitelkeretünknek. Az is igaz, amit Tóth úr mondott, hiszen, ha jól tetszenek emlékezni és miért ne így lenne, az elmúlt közgyűléseken is több olyan, és a main is több olyan döntés születik, illetve született már, amely tovább növelte a hitelkeretünket. Éppen ezért a bank arra hivatkozik, hogy mi módosítottuk időközben azt a keretet, amit kértünk, hogy ezért nem állt módjában időben a döntést meghozni. Nem a védelmükben szólnék, de arra hivatkozva, hogy nem itt döntenek Kanizsán, hanem külföldön, pontosan nem is tudom, hogy hol, ezért az ilyen kérelem rendkívül lassú lefolyású. Ezért ezeket, mint tényeket szerettem volna elmondani. De egy biztos, hogy számunkra nem előnyös, hogy itt már július közelében még mindig nem sikerült a hitelről szóló megállapodást a számlavezető bankkal megkötni. Ezt csak adaléknak szántam.

    Dr. Horváth György: Tisztelt Polgármester Úr! Nehezményezem, múltkor, mikor az ERSTE Bank beszámolója volt, és most már nem egy esetben, a feltett kérdéseimre, igaz, hogy nem életrajzot mondok hozzá, de nem kaptam választ. Az ERSTE Bankkal kapcsolatban az volt a kérdésem, hogy mivel mondjuk az én számlám az OTP-ben van, mibe kerül, vagy kerül-e ez az önkormányzatnak, vagy kinek, költségbe, hiszen át kell utalni a pénzt? És felkérem tisztelettel, hogy figyeljenek oda, ha az ember kérdez. Utána hiába nyomtam már a gombot, nem kaptam rá választ. Nem ez esetben, volt másik eset is, de …. nem tartozik ide.

    Tüttő István: Elnézést kérünk, ha erre nem adtunk választ, de erre most akkor megkérdezzük az osztályvezető urat, hogy van-e kimutatás, hogy ez mibe kerül?

    Beznicza Miklós: Mindegy, hogy ki a számlavezető, hogyha ott van a számlája az alkalmazottaknak vagy a képviselőknek, akkor nem kerül egy fillérbe se, ha nem ott van, akkor egy összegbe teszi át, és ezt minimális 0,0 valahány %-os jutalékot számít csak fel ezzel a bank, ha más bankhoz kerül át. Tehát függetlenül attól, hogy ki a számlavezető, ez minden banknál ugyanez az összeg. Tehát ez plusz pénzt így nem igényel bárhol vezetik a számláját az önkormányzatnak.

    Tüttő István: Hát ez az az eset, amit Horváth úr említ, ha nem ott van, akkor világos, hogy forrásigény van.

    Böröcz Zoltán: Én igazából a Pénzügyi Bizottságon elhangzott véleményeket szeretném megosztani a tisztelt testülettel. Én a magam részéről is, a Pénzügyi Bizottság is fontosnak tartotta azt, hogy a “B” alternatívát támogassuk, nevezetesen írjunk ki pályázatot. A pályázat kiírása egyébként, ha az ERSTE Bank mellett történik a döntés, az is nagyon természetes dolognak tűnik. Sajnálatos dolog egyébként, hogy egy pályázat kiírása vagy nem kiírása során tényleg a mostani számlavezető bankot próbáljuk most minősíteni, a tevékenységét, de tényleg elkerülhetetlen, hiszen az egyik alternatívában az van, hogy meghosszabbítom, avagy nem. Egy dolgot azért szeretnék elmondani, a Pénzügyi Bizottságon is elmondtam. Az a véleményem, ha a pályázat kiírása mellett döntünk, egy kicsit hosszabb időre kellene a feladatot meghatározni a következő számlavezető banknak, két okból is. Az egyik, ugye az előterjesztésben az szerepel, hogy 2002. január 1-től 2003. december 31-ig, vagyis kettő esztendőre. Én értem azokat az érveket, akik azt mondják, minél gyakrabban pályáztatunk, annál jobb pozíciót lehet talán elérni egy adott számlavezető bankkal szemben. Én más szempontból viszont azt mondom, hogy most már a gazdaság társadalmi állapota azt hiszem, megengedi, hogy most már majdnem követelményként fogalmazza meg, hogy sokkal nagyobb értékként kezeljük a stabilitást, a stabil, korrekt üzleti kapcsolatokat, mint az évenkénti pályáztatással, hogy ne mondjam, lebegtetett üzleti kapcsolatokat. Magyarul én azt mondom, hogy ha egy évvel meghosszabbítanánk, tehát 2004. december 31-ig írnánk ki a pályázatot, két okból lenne praktikus. Az egyik az, hogy sokkal stabilabb, korrektebb üzleti kapcsolat alakulna ki, jól lehet, egy-két millió Ft-ot lehet, hogy itt-ott veszítünk a pályáztatás elmaradásával, de nagyobb előnyt jelent az a stabilitás, amit a korrekt üzleti kapcsolat jelent. A másik, ami fontos szempont, és ezért javaslom 2004-re meghosszabbítani, hogy ezt is azok közé a témák közé sorolom, ami nem a politikai, tehát nem a politikai váltásokhoz kapcsolódó dolog. Magyarul nem tartanám egészségesnek, ha fennmaradna, vagy meggyökeresedne egy olyan helyzet, hogy amikor új önkormányzati választás van, az új önkormányzat teljesen gazdasági, pénzügyi, vagy éppen technikai kérdés, ahogy tekintem a bankkal kapcsolatos dolgot, mindig egy új számlavezető bankot választana. Tehát célszerű lenne a politikai ciklusok közepére elhelyezni. Ez pedig ebben az esetben azt jelent, hogy én 3 évre pályáztatnék. Én azt gondolom, hogy bár igazából nem tekinthető jelentősnek ez, mégis jelentős, mert sokkal tisztább képletet ad, feltételezésekre nem ad okot azzal, hogy nem a választási ciklust követi, hanem a választási ciklus közepén egy érett, összedolgozott önkormányzati testület tud felelősen dönteni. Tehát a “B”-t támogatom és 2004. december 31-ig szeretném, ha elfogadnák.

    Tüttő István: De ezt, ha javasolhatom, úgy kell azért a szerződést megkötni, hogy ha elégedetlenek vagyunk a bankkal, ugye ez nem egy fix időpont lenne, hanem akkor mód legyen arra, hogy ezt negligáljuk, és mégis azt mondjuk, hogy kiírunk egy pályázatot. De ez már a jogászok dolga, hogy ez így legyen megfogalmazva.

    Marton István: Én gondoltam, hogy a hitelkérelem elhúzódásával kapcsolatos képviselői felvetésre kapunk közben választ, hát nem nagyon kaptunk, de azt el lehet mondani, hogy az elmúlt, mondjuk, 10-11 évben is általában mindig eléggé erősen elhúzódott a hitelkérelem elbírálása, tehát én azt hiszem, hogy ez a mai döntésünket semmilyen formában nem kell, hogy érintse. A másik, amit Böröcz képviselőtársam mondott, annak az első részletében mondottakkal tökéletesen egyetértek, mert az intézményeket, azt a 30 valahány intézményt minden ilyen számlavezetési változtatás eléggé erősen érinti, mondhatnám azt, hogy ez egy trauma mindegyik intézménynek. Tehát én úgy gondolom, hogy ebben a pillanatban akkor járnánk el helyesen, hogyha azt mondjuk, hogy ugye 2 éve vezeti már az ERSTE Bank a számlát, és bízzuk meg újabb két évre, tehát 2002. január 1-től 2003. december 31-ig. Teljesen igaz az, hogy az évenkénti meghosszabbítás, ez a lebegtetéses technika, ez mindenkinek a lehető legrosszabb még akkor is, ha egyesek azt hiszik, hogy ilyen rövidtávú, nem mondtad ki, de ez a dolog lényege, ilyen zsarolásos előnyökre talán jobban szert lehet tenni, de ez, úgy gondolom, hogy erkölcsileg, meg egyéb téren is mételyezi a kapcsolatokat és hosszú távon sehova se vezet. Ha az igaz, amit a múltkori közgyűlésen, amikor ez volt a napirend, hallottunk, hogy semminemű gond nincsen a számlavezetéssel, akkor semminemű ok nincs ennek a megváltoztatásán törni a fejünket, és ezzel most már tényleg másodszor foglalkozni. Úgy gondolom, hogy ebből adódóan az “A” változatot célszerű megszavazni azzal, hogy az üresen hagyott részre a 3 számot kell beírni, tehát 2003. december 31-ig bízzuk meg.

    Tüttő István: Több észrevétel nincs, lezárom a vitát. Két módosító indítvány hangzott el. Egyiket Böröcz Zoltán úr javasolta, amelyben 2002. január 1-től 2004. december 31-ig javasolja módosítani a “B”-t. Most csak a módosításról döntenénk, a módosítások után sorba mennénk az “A” és “B”-n. Én csak a módosítást szavaztatom meg, utána pedig sorba megszavazzuk magát a határozati javaslatokat. Így elfogadható? Külön kihangsúlyozom, hogy nem a határozati javaslatról döntünk, hanem csak a módosításról. Böröcz úrnak a módosító indítványa a 2004. december 31-ig, erről szavazunk.

     

    A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Minősített többség igénye miatt ezt nem szavaztuk meg. A határozati javaslat “A” pontjára pedig Marton úr javasolta, hogy a kipontozott helyre már írjuk be, hogy 2003. Erről is szavazunk, de ez sem a határozati javaslat, hanem ez az időpont.

     

    A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Legfeljebb akkor majd eldöntjük, hogy meddig. Kérem, akkor az “A” pontról szavazunk, és én teszek javaslatot. 2004. Nem tudok mást mondani. 2004. december 31-ig, aki támogatja. Az “A” pontról döntünk.

     

    A közgyűlés 12 szavazattal és 8 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Most a “B”-ről szavazunk. Most a döntés következik. Az, hogy írjunk ki pályázatot, ez most a döntés. Kérem, szavazzunk róla.

     

    A közgyűlés 10 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Nem szűnik meg. A jogszabály úgy szól, hogy ha nem tudunk dönteni, akkor automatikusan folytatódik addig, amíg dönteni nem tudunk. Hát ettől nem szűnik meg a számlavezetés. Kérem, lejár a szerződés és azt is szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy október 31-ig mindenképp dönteni kell. Röst úr – ügyrendi gomb. Hátha van olyan javaslata, amit érdemes meghallgatni.

    Röst János: Azt kérném a polgármester úrtól, hogy kérjen szünetet, és a két nagyobbik frakció egyeztesse az álláspontját, mert úgy tűnik, hogy a két frakció között nem dől el a mérkőzés.

    Tüttő István: Kérdezem a frakcióvezetőket, hogy igényt tartanak-e ilyen megoldásra?

    Kiss László: Úgy vélem, hogy a szavazás szabályszerűen megtörtént, döntés nem született, döntési kényszer október 31-ig van, addig még lesz néhány közgyűlés, visszahozhatjuk a témát. Ez a javaslatom.

    Tüttő István: Pályázatot kell kiírni. A pályázat lebonyolításának sajnos elég nagy az időigénye, és tudjuk, hogy nyáron nem ülésezünk. Minimum 2 hónap kell. Kiss úr – ügyrendi.

    Kiss László: Nekem ez volt a javaslatom polgármester úr. Esetleg szavaztassuk meg.

    Tüttő István: Módom áll majd újra visszahozni. Cserti úr – ügyrendi gomb.

    Cserti Tibor: Elnézést kérek, hogy nem tudtam részt venni a vitában. Ügyrendiként terjesztenék elő egy módosító javaslatot. Számomra teljesen érthetetlen az, hogy két szakmai bizottság egyöntetű támogatásával született egy konszenzusos javaslat a közgyűlés részére, aminek az a lényege egyébként, hogy a számlavezető pénzintézet lehetőleg politikamentes, tehát ciklusidőszakon keresztül átnyúló legyen, egy folyamatos. Úgy tudom, Böröcz képviselőtársam ezt a dolgot elmondtam. A másik pedig nagyon fontos dolog, hogy mindenféleképpen pályázat kiírására sor kerüljön, de volt egy nagyon kemény megszorító feltétel, és ez a mi közös szakmai és jól felfogott tulajdonosi érdekünket érintette. Nevezetesen az, hogy amennyiben az újonnan kiírt pályázat, amelynek az időpontját lebegtetjük csak most, eredménytelen lenne, úgy legyen lehetősége polgármester úrnak az eredeti feltételek mellett – és ezt kétszer aláhúznám, eredeti feltételek mellett – a szerződés meghosszabbítására. Na most én azt hiszem, hogy ha az alaptémában megegyeztünk, akkor kár lebegtetni az időponti módosítást. Én javaslatot teszek ezennel 2003. december 31-re, amennyiben elfogadja a tisztelt közgyűlés és kíván erről szavazni.

    Tüttő István: Mivel két ügyrendi gomb van még, meghallgatjuk, és utána szavazunk Cserti úr javaslatáról.

    Kelemen Z. Pál: Elhangzott egy javaslat, hogy a frakciók egyeztessenek. Szívesen állunk elébe.

    Böröcz Zoltán: Én azt hiszem, hogy jegyzőasszony véleményét kell most, hogy kérjem. Van egy helyzet, hogy próbáljuk tisztázni, mi a következő lépésünk, ugye bank nélkül nem maradhatunk, ez a mi felelősségünk. Én úgy látom, hogy lejárt a bankkal a számlavezetésre vonatkozó 2 éves szerződésünk. Ez a szerződés érvényét veszti. Itt a felelősségünk vége, úgy döntöttünk, hogy nem hosszabbítjuk meg a szerződést. A következő helyzet az, hogy nekünk meg kell oldani október 31-ig, a PM TÁH-hoz be kell ezt jelenteni, hogy ki a számlavezető bankunk. Tehetünk-e mást, mint pályázatot kiírni? Most bejelentem, hogy nem. Ez olyan kötelezettség, ami döntést már nem igényel. Egy szerződésünk megszűnt, számlavezetésről senki nem gondoskodik. A mi politikai és képviselői felelősségünk a várossal szemben, hogy számlavezető bankot válasszunk. Mostantól kezdve én nem kérem, hogy döntsünk abban a tekintetben, hogy pályáztassunk-e, ugyanis nincs más út. Kérdezem jegyzőasszonyt, hogy ez megfelel-e a valóságnak? És akkor viszont még megvitatandó, ha netán igazam van, akkor megvitatandó az, hogy milyen hosszú időtávra írjuk ki ezt a pályázatot.

    Tüttő István: Ugyanis van egy olyan verzió is, hogy azt mondja a bank, hogy mivel lejárt a szerződése, köszöni szépen, befejezte a munkát. Ennek pedig mindenképpen elejét kell venni.

    Marton István: Ennek a napirendi pontnak a vitája tipikusan a “vajúdnak a hegyek, születnek az egerek” hasonlatot juttatja eszembe azon egyszerű oknál fogva, hogy pontosan 6 évvel ezelőtt, illetve egy-két hónappal később, mint nem egész 6 éve, ugyanezen voltunk túl, amikor nem kapott minősített többséget a pályáztatás után sem egyik fél sem. Az itt ülők közül jó néhánynak azért erre illik is emlékezni, és ezért maradt minden a régiben. Való egy igaz, hogy ehhez kellett az akkori számlavezetőnek az elfogadó nyilatkozata is, hogy folytatja. De ha itt mi nem írunk ki pályázatot, mert szerintem teljesen felesleges, a bank úgy nyilatkozik, hogy hajlandó folytatni, akkor azt csináljuk, ami 6 évvel ezelőtt történt. Tehát nem értem én, hogy miért kell ebből ilyen nagy ügyet csinálni.

    Tüttő István: Elrendelek 5 szünetet.

     

    Szünet

     

    Tüttő István: Megkérdezem, hogy a szünetben valamilyen megállapodásra sikerült-e jutni? Kérdezem a frakciókat.

    Kelemen Z. Pál: Eszmét cseréltünk kint a szünetben. A FIDESZ frakcióvezetője jelen pillanatban nincs itt, tehát ebben a kérdésben vele nem tudunk egyeztetni. Eszmét cseréltem Baranyi Enikővel is. Lényegében úgy érzem, hogy az álláspontok megmerevedtek, lemerevedtek. Polgármester úr, a frakciónk véleménye megerősítve Böröcz Zoltánt, a következő, ebben tudnám összegezni. Az “A” határozati javaslat arról szól, hogy meghosszabbítjuk a számlavezető banknál a szerződésünket. Mivel ezt a közgyűlés nem szavazta meg, a kérdés már nem kérdés, ugyanis abban az esetben sem lehetne meghosszabbítani, ha az ERSTE Bank ilyen szándéknyilatkozatot csinálna, hogy akkor is folytatná, ha ilyen döntést nem döntünk, mert a közgyűlés úgy döntött, hogy nem kívánja meghosszabbítani. Innentől fogva szinte kötelesség kiírni pályázatot. Tehát az álláspontunk szerint pályázatot kell kiírni. Az, hogy milyen kondíciónkkal, erről lehet beszélni, de arról, hogy pályázatot nem írunk ki, ezt ezek után már nem tehetjük meg. Teljesen ésszerű és logikus, és én tudom, hogy Marton képviselő úr majd hivatkozik 6 évvel ezelőtti dologra, de akkor nem ezt történt, kérem. Akkor az történt, hogy nem tudtunk dönteni a pályázók közül, most pedig nem volt miből döntenünk, tehát nem volt több pályázó. Ez egy másik eset, és nem analógiája annak.

    Tüttő István: Akkor pontosan az volt, hogy pályázatot írtunk ki, a pályázaton résztvevők között szerepelt az a cég is, amelyikkel éppen a korábbi együttműködésünk fennállt. Világos, ha pályázott, akkor az is természetesen volt, hogy folytatja a tevékenységet a döntés hiányában.

    Marton István: Megmosolyogtatónak találom Kelemen képviselőtársam rendkívül furcsa logikáját, és akkor most visszafordítom azért, hogy mindenki megértse, esetleg azok is, akik nem sajnálják az időt, és minket néznek. Mivel a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a “B” változatot, nevezetesen, hogy írjunk ki pályázatot a hitelezői és pénzforgalom lebonyolítási feladatok ellátására, elutasította, ezért nem tehet mást, mint az elsőt, az “A”-t fogja megszavazni. Ez ugye ugyanazt jelent visszafordítva. Ez alapvetően egy nagy csacskaság. Az a helyzet, és az az igazság, amit Önöknek elmondott a frakciótársuk, a polgármester úr, illetve én, jómagam elmondtam a 6 évvel ezelőtti helyzetről. Tehát ebből az adódik, hogy abban az esetben, ha a jelenlegi számlavezető bank, mivel mi most döntésképtelen stádiumban vagyunk, úgy nyilatkozik, hogy hajlandó vállalni, akkor nincs semmi akadálya, viszont lehet, hogy ezek után nem hajlandó vállalni. Ezt én nem tudom megmondani.

    Tüttő István: Szeretném azt is jelezni, hogy ebben az esetben ez a vállalás nem terjedhet tovább egy évnél, illetve pontosítanám, ez a vállalás arra az esetre vonatkozik, hogy a következő év október 31-ig vállalhatja csak, mert addig kötelező a pályázatot újra kiírni, illetve október 31-ig nekünk kell dönteni – tehát december 31-ig –, tehát egy évvel lehet meghosszabbítani. Cserti úr – ügyrendi

    Cserti Tibor: Számomra érdekes jogelméleti kérdést vetett fel Marton képviselő úr. Megmondom őszintén, hogy nem értek vele egyet, de ebből a szempontból teljesen lényegtelen. Javaslom, azonnali hatállyal térjünk rá egy további napirendi pontra, tekintettel arra, hogy jogos üzleti érdekeit sérti ez már szerintem Nagykanizsa város önkormányzatának.

    Tüttő István: Én meg fogok állapodni, és közlöm azt a jogszabályt is, ami alapján jövő évben újra elő kell, hogy hozzuk, és akkor majd döntés születik. De pontosan Önök voltak azok, nem akarok most nevet mondani, akik felhívták a figyelmet arra, hogy éppen a választási időszakban banki pályázat kiírás nem egészen ideális. Maradjunk abban, hogy megoldjuk, 1 évvel meghosszabbítjuk, amennyiben vállalja az ERSTE Bank. Tarnóczky Attila – ügyrendi gomb.

    Tarnóczky Attila: Azt javasolnám, hogy mivel erről az 1 éves meghosszabbításról nem szavaztunk, erről próbáljunk dönteni. Azt szeretném, azt javaslom, hogy ezt a vitát megelőzzük, az 1 éves meghosszabbításról most döntsünk.

    Tüttő István: Ügyrendi javaslata volt alpolgármester úrnak. Kérem, szavazzunk róla.

     

    A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

     

     

     

     

    199/2001.(VI.26.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának, intézményeinek, vállalkozásainak és társaságainak pénzintézeti tevékenységének és hitelezői feladatainak bonyolítására az ERSTE Bank Hungary Rt-vel kötött szerződést 2002. december 31-ig meghosszabbítja.

    Határidő: 2001. december 31.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

    Tüttő István: Még ügyrendi gombot nyomott Törőcsik úr is.

    Törőcsik Pál: Szeretném azt is elmondani Önöknek, hogy a szünetben azért érdemi és pragmatikus megközelítésű eszmecserét is folytattunk, tehát én úgy érzem, hogy nem fogunk hátrányba kerülni az 1 évvel eltolt pályázati kiírásnál, ugyanis az is egyfajta szempont és várható az, hogy a költségvetésünk konszolidálódni fog ez idő alatt, és nem mindegy, hogy az ember egy pályázati kiírást milyen tárgyalási pozícióban tud véghezvinni. Elképzelhető, hogy egy ilyenfajta pályázati kiírásnál kevesebb a kényszerhelyzet, kevesebb a kompromisszum kötelességünk, ezért én úgy érzem, hogy így az érdekeink nem fognak sérülni, és ugyanúgy egyfajta lehetőséget ki fogunk tudni használni majd a pályázatkiírás adta lehetőségből. Én úgy érzem, hogy ezt ne kezeljük most egyáltalán politikai kérdésnek, egyfajta ilyen pragmatikus megközelítéssel próbáljunk ehhez viszonyulni. Én köszönöm, hogy erre lehetőség adódik majd.

    Tüttő István: Én úgy érzem, hogy politikai felhangja egyáltalán nem volt ennek a vitának, hiszen csak pénzintézeti témáról esett szó, s alpolgármester úr ügyrendi gombot nyomott, ez nem volt egyáltalán ügyrendi kérdés, de megfogadjuk az elmondottakat. Lezártuk a vitát, polgármester úr megoldja a témát.

     

     

     

    1. Előterjesztés a fogászati funkcionális privatizáció végkielégítéssel és felmentéssel összefüggő költségeiről (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

    Tüttő István: A 36/2001. számú határozatunkkal döntöttünk a fogászat funkcionális privatizációjáról oly módon, hogy a fogorvosok közös megegyezéssel, a fogászati asszisztencia és takarító személyzet munkaviszonya felmentéssel szűnik meg. Most ebben az előterjesztésben, illetve napirendben ezt kell megtárgyalnunk, hogy ennek a konkrét lebonyolítása hogyan fog megtörténni és ennek milyen pénzügyi vonzata. Kérdésem lenne, van-e Önöknek észrevétele?

    Birkner Zoltán: Azt hiszem, hogy ebben az esetben és ezen a ponton már nincs mit gondolkodni ezen, meg kell szavazni. A döbbenetes inkább az, hogy mekkora összeg ez. Talán érdemes lett volna tudnunk ezt annak idején, mikor a szavazást megtettük, hogy azért – tudom, hogy nem lehetett volna akkor sem mást tenni –, csak azért jó lett volna szembesülni ezzel az összeggel. Természetesen még egyszer mondom, miután egyetértettem akkor is a funkcionális privatizációval, ezért ennek a következményét is vállalni kell a városnak. Csak meglepett egy picit a 11 milliós összeg.

    Marton István: Én úgy gondolom, hogy az előttem szóló képviselőtársam tévedésben van, amikor azt mondja, hogy nem lehetett volna mást tenni. Ismét olyan helyzet előtt állunk, amikor a gombócot három, azaz három lépcsőben nyomták le a torkunkon. Ez a harmadik lépcső tisztelt hölgyeim és uraim, mert az első az volt, amikor több mint 17 millió Ft-ot műszervásárlásra fordított a testület, a második, amikor meghoztuk a döntést, és a harmadik pedig, amikor erről a több mint 11 millió Ft-ról esik szó. Ez akárhogy is nézem tisztelt közgyűlés, ez mintegy 30 millió Ft-os összeg, gyakorlatilag nem tudom, hogy miért, illetve tudom én nagyon jól, de erről nem kívánok nyilatkozni. Mélységesen elítélem az ilyenfajta előterjesztéseket, hogy szépen becsöpögtetjük a dolgokat, először csak ennyi, meg annyi, s akkor jön a végszám, bizony-bizony sajnálatos módon 30 millió Ft, akkor, amikor ezt az ügyet már, és nem ennek a közgyűlésnek a felmentésére szolgál, de valamikor ´95. tavaszán lezárhatta volna az önkormányzat, ha szerencsésebben nyúl hozzá az előző testület ehhez a kérdéskörhöz.

    Budai István: Én azért szólok hozzá, mert a Pénzügyi bizottsági ülésen is elhangzott az a szöveg, hogy ez a 11.189.443 Ft – azért hangsúlyozom, mert azért tényleg, jó hogy fillért is nem tettünk még hozzá, mert nem végleges szám. Most én arra gondolok, hogy most megkérdezem, hogy azóta nem változott ez a helyzet? Mert ha nem, akkor én ezt kerekíteném 11.200 eFt-ra felfelé, és így fogadnám el a határozatot.

    Kelemen Z. Pál: Nem az első és nem az utolsó eset az, és nem csak ebben az egy témában, hogy a közgyűlés egy szakbizottság határozatával szemben szavaz. Bátorkodom felhívni a figyelmet arra, most már így utólag könnyű okosnak lenni, de azért említeném, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság látva ezt és egyéb körülményeket – még lesz ezzel bajunk, nem most foglalkozunk vele utoljára – az asszisztencia foglalkoztatására módosító indítványt tett, a közgyűlés ezt nem szavazta meg. Kérem tisztelt hölgyeim és uraim, ez ennyibe kerül.

    Tarnóczky Attila: Valóban nem kerül kevésbe, de azért arra mindenképp szeretnék emlékeztetni, hogy amikor ez a vita folyt, Fodor Csaba bizottsági elnök úr beszélt a ránk váró végkielégítésről. Akinek nyitva volt a füle, az nem mondhatja, hogy nem tudott erről a tényről. Azt pedig most egyszer és mindenkorra jelezném, hogy a mai fizetésviszonyok között egy felmentés olyan 1 millió Ft-ba kerül, tehát amikor erről szavazunk, akkor mindenki tegye mögé ezt a számot.

    Marton István: A magam részéről felháborítónak találom azt, amit Tarnóczky Attila alpolgármester úr mond, azon egyszerű oknál fogva, hogy abban igaza van Önnek, hogy Fodor képviselőtársunk szájából ez elhangzott, de kérem, ha egy napirend vitája alkalmával egy képviselő mond valamit, annak ugyanaz a súlya, minthogyha elénk teszik írásban és keresztülment az összes érintett szakbizottságon? Bizony nem. Tehát abban Önnek igaza van, hogy erről tudhattak a testületi tagok, de nem látták a végszámlát, az általam említett mintegy 30 millió Ft-ot, amiben máris kételkedem, ha elhiszem a szakbizottság jeles tagjának, Kelemen képviselőtársamnak az itt halkan megemlített aggályait. Tehát az az érzésem, hogy ennek lesz még további böjtje is, és én magam részéről nem vagyok hajlandó ezt megszavazni.

    Tüttő István: Szeretnék azért arra emlékeztetni, hogy ennek a 30 milliónak egy jelentős része mindenképp felmerült, hiszen az eszközök fejlesztésére meg kellett oldani, mert olyan állapotban volt már ez a szakterület, amely halaszthatatlan közbeavatkozást igényelt. Cserti Tibor úr – ügyrendi gomb.

    Cserti Tibor: Én szeretném a képviselőtársaimat figyelmeztetni, hogy a nyár előtti utolsó közgyűlésünkön vagyunk közel 50 napirendi pont megtárgyalásával. Lehet, hogy Marton képviselőtársam nem szavazza meg, ám szíve-joga, de ettől ez még jogszabályi kötelem. Ő fogalmazott úgy, hogy a békát le kell nyelni, hát nyeljük le, és mindenféle felhang nélkül. Erre kérném a polgármester urat.

    Tarnóczky Attila: Hát annyit szeretnék reagálni, hogy az előterjesztés gondos volt és alapos volt, az Egészségügyi és Szociális Bizottság előterjesztésében minden ki volt mutatva. Ez a változat persze nem, mert ezt nem javasolták. Innentől kezdve az előterjesztésen számonkérnivaló nincs.

    Tüttő István: Lezárom a vitát, szavazunk. Határozati javaslatról döntünk. Módosító indítvány nem volt. A forintok kerekítését elfogadom.

     

    A közgyűlés 17 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

     

     

     

     

     

     

     

     

    200/2001.(VI.26.) számú határozat

    Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a fogászati funkcionális privatizációval járó 11.200.000 Ft össz. költséget elfogadja, forrását a hitelkeret növelésével biztosítja.

    Felhatalmazza a polgármestert, hogy az Egészségügyi Alapellátási Intézmény által megadott időpontokban a szükséges összegek kifizetéséről gondoskodjon.

    Határidő: 2001. június 27.

    Felelős : Tüttő István polgármester

    Operatív felelős: Egészségügyi Alapellátási Intézmény

     

    Tüttő István: Egy kérdésem lenne, fontoljuk meg. Tájékoztató az Ipari Park, Logisztikai Központ helyzetéről. Kérdésem az lenne, hogy zárt ülést javasolnék, mert itt azért sok olyan téma is felvetődik, amely nem biztos, hogy egyenes adásban kell, hogy mások számára információt nyújtson. ….……..……… Szavazzunk.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

     

     

    1. Javaslat a 2002/2003. tanévben indítandó első osztályok szervezésére és a kötelező felvételt biztosító körzethatárok módosítására (írásban)

    Előadó: Balogh László bizottsági elnök

     

    Tüttő István: Bizottsági elnök úr, van-e kiegészítenivalója?

    Balogh László: A szakosztály és a bizottság a szakmai előkészítő munkát elvégezte több körben is. Ez az a bizonyos előterjesztés, amelyre már a májusi közgyűlésen is utaltunk. Közben az iskolákkal is történt külön egyeztetés, igazgatói munkaközösségek témája is többször volt. Tehát az Önök előtt álló anyag a megfelelő lépéseken keresztül itt áll. Én nem is szeretnék szakmailag részletekbe belefolyni. A lényeget kiemelném és OKBS szavazat-arányát jelölném mellé. Tehát az 1. határozati pont arról szól, hogy a 2002/2003. tanévben - tehát egy évre előre dolgoztunk - 20 első osztály indítását engedélyezné a közgyűlés, amelyben lenne egy tartalékosztály lehetősége, a Péterfy, Zemplén, Kőrösi, vagy a Zrínyi általános iskolákban. Ezt egyébként 7 igennel, 1 tartózkodással fogadta el az OKSB. A 2. határozati pont az új körzethatárokat jelöli meg, szemléletesen, térképek segítségével is. Ezt egyhangúlag, 8 igennel támogatta az OKSB. A 3. határozati pont lényege az, hogy 2002/2003. tanévtől a Zemplén Győző Általános Iskolában nem indulna első osztály. Ezt 6 igennel és 2 tartózkodással támogatja az OKSB. A 4. határozati pont: a Zrínyi Miklós Általános Iskolában két első osztály indítását engedélyezzük. Ezt is 6 igennel és 2 tartózkodással támogattuk. Az 5. pedig az általános iskolai beiskolázás új szabályozójáról szólna. Ezt 8 igennel, egyhangúlag támogatta az OKSB. Kérem hasonló támogatásukat.

    Tüttő István: Egyre hívnám fel még a figyelmet, Veitné Molnár Anikó és Dr. Bartókné Tóth Edit levele kapcsolódik még ehhez a napirendhez.

    Tóth László: Kérem, engedjék meg, hogy a Zrínyi Miklós Általános Iskola nevelőtestületének, iskolaszékének és a szülői munkaközösségnek nevében Faller Zoltán igazgató úr által jegyzet levelet ismertessem.

    “Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Polgármester Úr!

    A javaslatot a 2002/2003. évben indítandó első osztályok szervezésére a Zrínyi Miklós Általános Iskola igazgatójaként nem tudom elfogadni. Véleményemet államvizsga kötelezettség miatt levél formájában szeretném, ha megismerné a tisztelt közgyűlés és a nyilvánosság. A körzethatár módosításával egyetértek, mely lehetővé teheti, hogy a Vécsey Általános Iskola újra indítson első osztályt. Azt viszont, hogy a Zrínyi Miklós Általános Iskolában 2002-ben csak két első osztály indítását engedélyezik, nem tartom indokoltnak, ugyanis a tankötelesek száma a 2001. évhez képest nem változik. Szeretném kérni, hogy legyen meg a lehetősége a 2002-ben a 130 éves évfordulóját ünneplő nagy múltú iskolának, hogy azok a szülők, nagycsoportos óvodások, akik a Zrínyit választják, hozzánk iratkozhassanak. Természetesen, ha csak kétosztálynyi tanuló iratozik be, más jellegű a probléma. Azonban a kérdésem az, ha 3 osztálynyi tanuló jelentkezik, jelen tervezet szerint lesz-e mód a Zrínyibe való felvételre? Keresnünk kell az indokokat, hisz nem oly régen még mindannyian úgy tudtuk, hogy a korfa miatt a demográfiai csökkenés kb. 2004-ben érintheti a Zrínyit. Ez a döntés valószínű nem minőségi munkára való motivációt eredményezi a nevelőtestületek körében. Az indok, hogy a Zrínyi nem felel meg a funkcionális eszközjegyzéknek, nem indok, hiszen nincs jelenleg Nagykanizsán olyan iskola, amely megfelelne 2003-ban életbelépő követelményeknek. A hiányos sportudvarunk pedig a Szent Imre utcában található. Gazdaságossági indok nem merült fel, hiszen a Vikárius Kft. is megállapította, hogy leggazdaságosabban működő iskolák egyike a Zrínyi. Informális csatornákon hozzám érkezett indokok közül csak egyet kívánok megemlíteni. A Zrínyi európai szintű természettudományos, nyelvi, művészeti, biológiai teremmel és laboratóriummal kívánják felszerelni, és így már nem helyezhető el a 3 osztály évfolyamonként. Véleményem szerint a Vécsey iskola megmentése, megtartása nem a Zrínyiben indítandó osztályok számától függ. Tisztelettel kérem a képviselőket, ne hozzák nehéz helyzetbe a szülőket, ne fokozzák a kiszolgáltatottság érzését az emberekben. Ne indukáljanak lakcím változtatási hullámot. A szülők nyugodtan dönthessenek legalább iskolaválasztáskor. Legalább annyira biztos lehessen a szülő abban, mint eddig, hogy a Kőrösi, Bolyai, Rozgonyi, Zrínyi vagy más iskolába íratja a gyermekét, akkor nem kényszerítik adminisztratív eszközökkel oda, ahova nem szeretné íratni. A javaslat elfogadása esetén, véleményem szerint a többi iskolából a Vécsey iskolába utasított vagy a bizonytalanság miatt nem is jelentkezett tanuló a Piarista Általános Iskolát fogja erősíteni. Mivel ugyanennyi tanuló lesz 2002-ben is, mint az idén, javaslom, hogy fentieket elkerülendő a Zrínyiben is indulhasson 3 osztály. A Vécsey iskola beiskolázási esélyeinek javításához ezúton tolmácsolom Menner Ákos úr, Comenius Minőségfejlesztési Programiroda igazgatójának javaslatát, mely szerint programon kívül felajánlják segítségüket a minőségbiztosítási feladatok megvalósításához az Oktatási Minisztérium és Zrínyi iskola támogatásával.

    Tisztelettel: Faller Zoltán iskolaigazgató”

    Antalics Dezső: A Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat is megtárgyalta az előterjesztést, és egy módosító javaslata van 6 igen és 1 tartózkodással. Nevezetesen, nem tudja elfogadni az előterjesztésben azt az indokot, hogy Bajcsa a Bolyai körzethatáraként jelenjen meg, ugyanis a Bolyai Általános Iskola és Bajcsa között több megálló van, ahol, ha a szülő, illetőleg a gyerek úgy akarja, akkor megközelítheti Templom téri általános iskolát is és a Nagyrác utcai általános iskolát is. És úgy gondolja, a településrészi önkormányzat, hogy alanyi jogon kötelező felvevőként Bajcsa a kiskanizsai településrészhez kell, hogy tartozzon, és egyben ez a kérése, ez a módosító javaslat.

    Dr. Baranyi Enikő: Ezt az előterjesztést átolvasva, tisztelem az osztály munkáját, de az volt az érzésem, hogy egy központi karmesteri pálcával iskolákat bizonyos sorsa ítéltetnek. Nem első alkalom, amikor ez megfogalmazódik bennem. És néhány számszerű adat és gondolat ezzel kapcsolatban. De mielőtt ezekre rátérek lenne egy elgondolkoztató szakmai kérdésem, és gondolom, hogy pedagógusokat is ez hasonló módon érinti. Nem feltűnő-e, van-e ennek organikus neurológiai oka, vagy milyen más egyéb motiváció, hisz úgy tűnik, hogy az iskolaéretlenek számában egy nem kívánatos átrendeződés van. Ténylegesen ennyire rossz a helyzet, a tendencia ez, avagy vannak egyéb más szempontok, amelyek az ilyen nagy számú iskolaéretlenek végeredményét eredményezik? Másrészt ez a megfogalmazás, hogy az iskolaéretlenek számában bekövetkező változás egy tartalék tanuló csoport elhelyezését indokolja. Ez nem diszkriminatív-e? Hisz ezek a gyerekek alapjában véve egészséges kortársak környezetében és megfelelő számban, nem nagy csoportban, hogy így mondjam, egy-egy osztályban 25-30%-ot kitevő mértékben, hanem annál kisebb számban jelennek meg, ez mindenképpen előnyős. Aki egy kissé elmaradott vagy éretlenebb, mert gondolom, itt nem csak a szomatikus éretlenségről van szó, amikor ezt kimondják, és a felzárkóztatását segítjük. Másrészt az úgynevezett csúcsteljesítményre járatott iskolák csúcstanulói, hogyha megszokják azt, hogy nem csak ez az egyetlen érték és értékrend, és megtanulnak segíteni, a szerényebb szellemi képességű gyerekeknek kezet nyújtani, azt hiszem, hogy ezzel emberileg kora fiatalkoruktól gazdagabbak lehetnének. És ehhez a gazdagsághoz mi segítsük hozzá, és ne vegyük el tőlük ezt nevelői epizódot, lehetőséget. A táblázat, ami a 2. oldalon van, sok-sok karikát és kérdőjelet jelentett számomra. Teljes mértékig, és nem tudtam, hogy a településrészi önkormányzat hogyan döntött, milyen végeredményre jutott, megítélésem szerint ez a bizonyos karmesteri pálca, amelyik egy kiskanizsai iskola léte esetén Bajcsát a Bolyai iskola felé irányítva, ez egyrészt egy bizonyos fokú terelgetést eredményez, és ez a terelgetés továbbra is még jobban segíti a területen, tehát a peremkerületen lévő oktatási intézmények helyzetét nehezíti meggyőződésem. Pontosan ilyen számadatból ítélkezve és kiindulva, nem igazán érthető számomra, hogy az 53 plusz 6, 59-es területi körzetben lakó gyerekek számához képest 2 db első osztályos iskolát javasolnak engedélyezni a kiskanizsai térségben. Minősíthetetlenül kevésnek tartom. Következő kérdésem ugyanakkor az, hogyha Vécsey Zsigmond Általános Iskolában 30 gyerek van, nem indul osztály, akkor itt pontosan a terület nagyságából és a beiskolázandó gyerekek számát is tekintve, nem lenne-e, nem bírná-e el ez a város, hogy akár kisebb létszámú osztályokat indítson, mert az individuális képzésnek a feltételeit ebben a területben, az itt levő gyerekek számára, azt hiszem hangsúlyozottan meg kellene fogalmazni. Én a magam részéről ugyanígy azt mondom, hogy 11. rubrikában feltűntetett Zrínyi Miklós iskola, és itt a számadatok lényege, 18 területi beiskolázásra kerülő gyerekkel szemben kétségtelen, hogy ugyan eggyel csökkent az iskolát száma, és a Tóth képviselőtársam ezt érzékeltette. Itt viszont erre a 18 területi első osztályos beiskolázandóra kettő osztályt engedünk indítani. Tehát méltánytalan a peremterületek iskoláival szemben. Egyedül, amit örömmel láttam, hogy ugyanúgy a 18 fős nagykanizsai betöltött 7 éves iskoláskorú gyerekre változatlanul mehet az általános iskolás osztály Palinban. Ez az egyetlen olyan, ami nekem szimpatikus volt. Én kérem tehát, hogy ezen szempontokra, amit felvettem kérdésekre, ha választ kaphatnék. És ezeket végiggondolva nem tudom, hogy helyes-e most erről a kérdésről döntenünk, vagy nem kéne-e pedagógusokkal újabb fórumot és megbeszélést tartani módosítások miatt.

    Dr. Pintérné Grundmann Frida: A legfontosabbal kezdem, legalábbis számomra a legfontosabb, nehogy itt a TV nyilvánosságán keresztül félreértések legyenek szakmailag. Az iskolaéretlenségnek nincsen köze, nagyon-nagyon kis százalékban van köze a szellemi kapacitáshoz. Ezeknek a gyerekeknek figyelem koncentrálóképesség, de nem kívánok ebbe belemenni, mert egy egyszerű jogszabályi, múlt héten történt változás megindokolja, hogy ezek száma tovább növekszik, ugyanis a szülő döntése értelmében 7 éves koráig ott tarthatja az óvodában, tehát 6 éves korát betöltve is ott maradhat. 7 éves korban is ott lehet, ha az iskolaéretlenségi vizsgálat majd azt igazolja. Tehát magyarul egy évvel kitolódott az óvodában tartható időtartam, és ez a szülők kérése. Az idei évben nagyszámban jelentkeztek szülők, ugyan még nem volt meg a jogszabályi háttér, azt gondolom, hogy jogszabály tulajdonképpen alkalmazkodott ehhez, az egyértelműen indokolt szülői igényhez. De szeretném kihangsúlyozni, hogy nincs köze a gyermek szellemi kapacitásához, és a száma előrejelzéseink szerint, az óvodai jelzések szerint a jogszabály módosítása folytán tovább fog növekedni a következő évben. Szeretném felhívni a figyelmet, nagyon jó a hasonlat, de a karmesteri pálca az Önök kezében van, ugyanis az önkormányzatnak van egy kötelezettsége, és ennek tesz eleget. És én kérem, hogy beiskolázás tényét ne keverjék össze azzal, amit ez előterjesztés tartalmazza. Az önkormányzatnak törvényi kötelezettsége, hogy a tanköteles tanulók számához hozzárendeljen annyi tanuló csoportot, hogy a beírást lehetővé tegye. Ez nem azt jelenti, hogy a szülőnek oda kell vinni a gyereket, de körzetet úgy kell Önöknek kijelölni, hogy a körzetben élő minden kisgyerek ebben az iskolában felvehető kegyen, ha valahol máshol elutasítanák. Tehát elnézést a fogalmazásért, ha 750 kisgyerek jelentkezik beiskolázásra, akkor Önöknek annyi tanulócsoportot jóvá kell hagyni. Természetesen Önöknek lehetősége van arra, egyébként a Zrínyi körzetében az új átszabás után, a körzetek átszabása után 51 tanköteles kisgyerek él. A sorompótól Sáncig terjed egyébként a beiskolázási körzete. Önök hozhatnak olyan döntést, de akkor azt kell mondaniuk, hogy plusz egy osztályt hozzárendelnek, tanulócsoportot hozzárendelnek. Mi gyereket nem tudunk hozzárendelni, mert ennyi gyerek van. Az Önöknek jogában áll, hogy 2-3 plusz osztály indítására javaslatot tegyenek. Szeretném kérni, a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzattól azt feladatot kaptunk, hogy 6 bajcsai szülőt nyilatkoztassuk, hogy hova kívánják vinni a gyereket. 6 tanköteles gyereknél egyetlenegy szülő sem jelölte meg a Templom téri általános iskolát. Volt, aki indokolta is. Az indok az, ha ő felszáll a buszra, le kell szállni a Templom téri megállóban ahhoz, hogy bekísérje a 6 éves kisgyereket az iskolába, neki újra vissza kell menni, és nem 10 percenként közlekednek a buszok, mint Budapesten. Szó szerint idézem a szülőnek a véleményét. Tehát magyarul praktikus, egyszerűen gyakorlati oldalról megközelítve. Azt is hozzá teszem, hogy ezek között vannak tanulók, akik horvát nemzetiségi iskolába kívánnak járni. Tehát nem is Nagykanizsát jelölték meg iskolának, hanem például Murakeresztúrt. Az individuális képzéssel kapcsolatban szeretném mondani, hogy mindig szeméremmel kezeljük, szemérmesen ezt a kérdést. Itt ki kell mondani Vécsey iskola esetében nem erről szól a dolog, hanem cigány osztályról szólt volna a dolog, amiben egyetértési joga van a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak, aki elzárkózik Nagykanizsa területén a cigány osztály indítása elől. Ezt tiszteletben kell tartani az önkormányzatnak is és a szakmának is.

    Tarnóczky Attila: Én is azzal kezdeném, mint osztályvezető asszony, kiegészítve, hogy ne értse senki úgy az előterjesztést, hogy az óvodában egy évvel tovább maradókat mi aztán egy iskolában, egy osztály keretében akarjuk összegyűjteni. Itt csak egyszerűen arról van szó, hogy nem lehet pontosan darabszámra megjósolni, hogy jövőre hány diák marad óvodás a szülei döntése révén, vagy éppen dönt úgy, hogy iskolába jelentkezik. Ezek teljesen szét fognak szóródni, tehát ilyesfajta megkülönböztetés eszünkbe sem jutott, és nagy baj lenne, hogyha erre gondoltunk volna. Az előterjesztés, azért úgy gondolom, alapvetően jellemzi, hogy miközben 487 diák jelentkezését prognosztizáljuk, ehhez tartozik 20 db osztály, ez átlaglétszámot tekintve 24 fő. A 24 fő nem egy nagy osztálylétszám. Tanárként mondom, hogy szinte ideálisnak nevezhető dolog. Tehát nincs olyan szándék ebben az előterjesztésben, hogy gyerekeket összezsúfoljuk egy-egy terembe. Ez nem igaz. Azt is megjegyezném, hogy a kialakított körzetek, egyáltalán az átalakítás oka az volt, hogy a Hevesi iskolában az évek során a gyerekek lakóhelyének átrendezése okán olyan örült száz, nem is tudom, hány fős létszám maradt, ami, hogyha mindegyik szülő él a jogával, hogy oda akarja beíratni, akkor az iskola falai kidőlnek. Tehát valami arányosságra kellett törekedni. De a beiskolázási körzet nem jelenti azt, hogy az ott lakó gyermek szülője köteles abba az iskolába iratni a gyerekét, ahol a térkép meg jelöli. Csak azt jelenti, hogy nem veszik fel máshova, akkor oda kötelesek felvenni viszont az igazgató hölgyek és urak. És ilyen szempontból a bajcsai dolog számomra akár elfogadható, mert hát majd eldől, hogy a bajcsai szülők akkor hol teszik le a gyereküket, a belvárosban vagy Kiskanizsán. Derüljön ki, ez nem döntő kérdés. Lehet természetesen egy-egy iskoláról szót ejteni, de azt kérném Önöktől, hogy egyvalamit fontoljunk meg. Ugye a korfa mindenki előtt ismert, 6 éven belül a mostani elsős korosztály ¾ -re lecsökken, és egy elvi döntést kellene hozni, hogy hogyan akarjuk ezt a problémát kezelni, részben mi, részben az utódaink. Kétféleképpen lehet ugyanis kezelni, hogy az egyre kevesebb gyereket bezsúfoljuk néhány iskolába, a többi iskolát bezárjuk. A másik eljárás, hogy a meglévő iskola épületeiben helyezzük el őket. Kevesebb osztályban természetesen, de az iskolaépületeket megtartva iskolaépületnek, arra az esetre is, hogyha majd valamikor elkezd növekedni a gyermekek száma. Szerintem ez az út a járhatóbb út. ez a hasznosabb a város számára is, egyértelműen hasznosabb a gyerekek számára, hiszen komfortosabb körülmények között dolgozhatnak. Innentől kezdve azok a felvetések, amelyek ugye arról szólnak, hogy miért itt csökken, miért nem ott, elégé kezelhetetlenek, mert bárhol csökken az osztályok száma, a felvetés jelentkezik.

    Kelemen Z. Pál: Én csak egy ellentmondásra szeretném felhívni a figyelmet, illetve tájékoztatást kérek, hogy mennyire kell komolyan venni a rajzolt körzethatárokat a szöveges magyarázathoz képest. Jelentős ellentmondás van a Zrínyi és a Péterfy elosztásában. A szöveges előterjesztésben a 3. oldalon az áll, hogy a Zrínyi Miklós iskola körzete kibővül a Teleki utca mindkét oldalával, Katonaréttel, Téglagyár út határolt körzettel. Ha a rajzot nézem, ott viszont azt látom, hogy a Péterfy Sándor Általános Iskolához tartozik a Teleki út páratlan oldalán a 9. házszámig, a páros oldalon a 68-ig, valamint a Szekeres József u. 28-39. és a Bagolai 1-25. Tehát ellentmondás van a két előterjesztés között. Feltehetően a szöveges a helyes, de akkor ezt így pontatlanság volt ideadni ezeket a rajzokat.

    Zsoldos Ferenc: Örülök ennek a vitának, mert jelzi azt, hogy már a következő, sőt az azt követő tanév tekintetében is felelősségteljesen gondolkodik a közgyűlés, gondolkodnak képviselőtársaim. De én azt látom az előterjesztésből, hogy ez a felelősségteljes gondolkodás mind az előterjesztő Oktatási, Kulturális és Sportbizottság, mind az oktatással, közművelődéssel foglalkozók szakigazgatási szervre ugyanúgy érvényes, ugyanúgy vonatkozik. Azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a város egy organikus, élő szervezet, és ez a lakosság mozgásában, átszerveződésében is jelentkezik. A korhatárok módosulásával vannak városrészek, ahol természetszerű, hogy kevesebb a tankötelezettségi korba kerülő gyerekek száma, csökken. Vannak körzetek, ahol változatlanul megmarad, és vannak vagy lesznek, ahol ez a szám természetszerűen emelkedik és növekszik. Ilyen tekintetben a beiskolázási körzetek módosítása, ami nyilvánvaló, hogy nem 10 évre előre meghatározott merev, dogmatikus döntés, erre a mindenkori önkormányzatnak joga és kötelezettsége is a változtatás érvényesítése. Valóban az iskolaérettség eldöntése nagyon helyesen, jó, hogy szülői joggá vált, mert hiszen a szülő ismeri leginkább a gyerekének a fejlettségi szintjét, amivel én is egyetértek, hogy az nem szellemi képességeket jelent, hanem érett-e egyáltalán arra, hogy napi 6 vagy 8 órát az iskolában töltsön, mert hiszen délutáni foglalkozások is. vannak. Tehát ilyen tekintetben mind a beiskolázási terv, mind az indítandó osztályok létszáma, amelyik bőségesen és minőségi szinten is biztosítani tudja a 2002/2003. tanévre a gyerekek megfelelő nevelését és oktatást, alkalmas arra, átgondolt és jó, hogy ezt a közgyűlés elfogadja, és én javaslom is, értsenek egyet ezzel az előterjesztéssel. Lokális érdeket természetesen mindig, mindenkor jelentkeznek, nekünk a város egészében kell gondolkodnunk, és ennek megfelelően felelősségteljesen dönteni. Ismételten indítványozom, hogy értsünk egyet az előterjesztéssel és a határozati javaslatokkal.

    Balogh László: A véleményem az, hogy az előterjesztés így kompakt, így teljes, így tudtunk a legtöbb szempontra figyelni. Mindegyikre bizonyára nem, mert nem is lehetséges, mert ez egy annyira bonyolult, élő rendszer. ezért én az előterjesztést az eredeti formájában támogatom.

    Tüttő István: Akkor most lezárom a vitát. Döntés következik. Tóth László úr egy levelet jutatott el hozzánk, mely a Zrínyi iskola igazgatójától érkezett. És Antalics Dezső úr pedig a településrészi önkormányzat ajánlását tolmácsolta nekünk. És még egy levél érkezett a Zemplén Győző iskolából. Végül is ezek a hozzánk megfogalmazott, akár szóbeli vagy írásbeli megkeresések az egyes határozati javaslatok részterületeire vonatkoznak. Mivel határozati javaslat nem fogalmazódik meg az ő anyagukban, esetleg a bajcsai, hát azt kell pontosítanunk, az egy módosító javaslat volt, mivel azt konkrétan meg is fogalmazta településrészi önkormányzat. Akkor azzal kezdenénk, annak megszavazásával. Megkérem Antalics urat, hogy ezt pontosítva olvassa fel újra.

    Antalics Dezső: A 2. határozati javaslat táblázatának első két sorából, tulajdonképpen annyi a módosító javaslat, hogy Bolyai Általános Iskolából a bajcsai körzet kerüljön át az Általános Iskola Kiskanizsa körzethatáraként, tehát a második sorba.

    Tüttő István: Kérem, erről szavazunk.

     

    A közgyűlés 8 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

     

    Tüttő István: Akkor kérem az 1. számú határozatról a szavazatukat.

     

    A közgyűlés 21 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 2-esről a szavazatukat.

     

    A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 3-asról a szavazatukat.

     

    A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: A 4. számúról kérem a döntésüket.

     

    A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: És az 5. számúról kérem még a döntést.

     

    A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

    201/2001.(VI.26.) számú határozat

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az általános iskolákban a 2002/2003 tanévben 20 első osztály indítását engedélyezi.
      2. A tanulócsoportok intézményhez rendelését az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság hatáskörébe utalja azzal a megkötéssel, hogy a plusz egy tanulócsoport beiskolázást - amennyiben az iskola-éretlen tanköteles gyermekek számában lényeges változás következik be – a Kőrösi Csoma Sándor, a Péterfy Sándor, a Zemplén Győző, a Zrínyi Miklós Általános Iskolák egyikében engedélyezi.

        Határidő: 2002. április 30.

        Felelős : Tüttő István polgármester

      3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2002/2003 tanévtől az intézmények körzethatárait az alábbiak szerint hagyja jóvá:

      Intézmény

      Körzethatár

      Bolyai János Általános Iskola

      Király u. páratlan oldal – Erzsébet tér – Kinizsi u. páros oldal – Napraforgó tér által határolt tömb (benne Dózsa Gy. u. 1-51-ig, illetve 2-46-ig), ÉK-i városrész, Bagola, Kisfakos, Nagyfakos, Sánc, Bajcsa

      Általános Iskola Kiskanizsa

      Kiskanizsa közigazgatási területe

      Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin

      Palin közigazgatási területe, Zsigárdpuszta, Hosszúvölgy, Fűzvölgy, Homokkomárom, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely

      Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa

      Miklósfa közigazgatási területe, Mórichely, Liszó

      Hevesi Sándor Általános Iskola

      Kazanlak krt. 1-12, Városkapu krt., Péterfay u., Munkás u., Szabadhegy

      Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

      Rózsa u. 1.2.4., Liszt, Kodály, Bartók Csokonai utcák, Hevesi utcák által határolt tömb, Platán sor mindkét oldala

      Péterfy Sándor Általános Iskola

      Attila u., Rózsa u. 5-től végig, Kazanlak krt. 12-től, Zemplén Gy. u.

      Vécsey Zsigmond Általános Iskola

      Kisfaludy u. páros oldaltól délre eső, Ligetváros – Tripammer Gy. u. – Kossuth tér által határolt tömb (benne a Csengery u. 24-től, illetve 29-től)

      Rozgonyi Úti Általános Iskola

      Petőfi S. u. mindkét oldala, Huszti tér – Fő út – Erzsébet tér – Kinizsi Pál u. páratlan oldal által határolt tömb (benne Dózsa Gy. u. 53-tól, illetve 48-tól végig

      Zrínyi Miklós Általános Iskola

      Király u., Fő út páros oldala, Deák tér, Széchenyi tér, Eötvös tér, Teleki u. mindkét oldala, Téglagyári u., Bagolai sor, Kossuth tér, Kisfaludy u. páratlan oldal által bezárt tömb, Szemere u., Csányi L. u., Ady E. u. végig, Nagyváthy u.

      Határidő: 2002. április 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2002/2003 tanévtől a Zemplén Győző Általános Iskolában nem indít első osztályt.
    2. Határidő: 2002. április 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Zrínyi Miklós Általános Iskolában két 1. osztály indítását engedélyezi.
    4. Határidő: 2002. április 30.

      Felelős : Tüttő István polgármester

    5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja, hogy az első osztályosok mindenkori beiskolázását az általános iskolák a 8. számú mellékletben megfogalmazottak szerint hajtsák végre.

    Határidő: évente április 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

     

     

     

     

    1. Javaslat a 2001. évi intézményi elvonásokkal, pótigényekkel összefüggő előirányzat módosítására az oktatásban és a szociális ágazatban (írásban)

    Előadó: Tüttő István polgármester

     

     

    Tüttő István: ………… 229/2000. számú határozatában 2000. augusztus 1-jével megalapította a Városi kincstár intézményét, s a határozat értelmében a Kincstár az alaptevékenységét a gazdálkodásilag hozzárendelt részjogkörű és részben önállóan gazdálkodó szervezetek tekintetében csak 2001. január 1-gyel kezdhette meg. És ugye ezt követően hoztunk egy 489/2000. számú határozatot, 496-ost, 8/2001-est, és ezekre visszatérve több intézményben kellett orvosi szakvélemény alapján, egészségi okokra hivatkozva közalkalmazotti jogviszonyt megszüntetni, GYES-ről visszajövők szabadságidejére az illetményt biztosítani. Én kérem az anyaggal kapcsolatban a véleményüket, kérdésüket. Úgy látom, nincs észrevétel. Kérem, akkor szavazzunk róla. 1. számú határozati javaslat. Minősített többség kell.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: Kérem a 2. számú határozati javaslatról. 2/1.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: A 2/2.

     

    A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

     

    Tüttő István: És kérem a 3. számú határozati javaslatra a döntésüket.

     

     

    A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

     

     

    202/2001.(VI.26.) számú határozat

      1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a határozatokban előírt csoportmegszűnések, átszervezés során felszabaduló 4.001 eFt intézményenkénti elvonását az 1. és a 2. számú melléklet szerint hagyja jóvá. A pótigényeket 11.276 eFt összeggel az 1. és a 3. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

    A hiányzó 7.275 eFt forrásaként a hitelt jelöli meg.

    Határidő: 2001. július 30.

    Felelős : Tüttő István polgármester

     

     

     

     

     

     

    2.1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az intézmények álláshelyszámát az alábbiak szerint módosítja:

    Intézmény

    2001. évi költségvetésben jóváhagyott álláshely

    2001. évi álláshely csökkentés, fejlesztés

    2001. évi módosított álláshely

     

    Óvodák

     

     

     

    Kertvárosi

    23,5

     

    23,5

    Vackor

    27

     

    27

    Pipitér

    25

     

    25

    Rozgonyi-Arany

    33

     

    33

    Hétszínvirág

    24

     

    24

    Micimackó

    10,5

     

    10,5

    Attila

    26,5

    -3

    23,5

    Hevesi

    23,5

     

    23,5

    Rózsa

    27

     

    27

    Általános iskolák

     

     

     

    Bolyai

    79,04

     

    79,04

    Hevesi

    77,26

     

    77,26

    Kiskanizsa

    59,93

    -1,18

    58,75

    Kőrösi

    64,1

     

    64,1

    Miklósfa

    45,84

     

    45,84

    Palin

    37,04

     

    37,04

    Péterfy

    66,11

    -1,92

    64,19