2002. január 15.

 

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2002. január 15-én (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről.

Az ülés helye:             Halis István Városi Könyvtár tetőtéri fogadóterme

                                   (Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)

Jelen vannak:             Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető, Beznicza Miklós osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Karmazin József osztályvezető, Somogyi Ottó irodavezető, Szmodics Józsefné irodavezető, Hári László irodavezető, Kulbencz Ferenc osztályvezető, Simánné Mile Éva. osztályvezető, Vargovics Józsefné HKÖ elnöke, Gőcze Gyula kincstárvezető, Schmidt László ügyvezető.

Megjelentek: Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa.

Tüttő István: Tisztelt közgyűlés! Köszöntöm Önöket. Köszöntöm a televízió kedves nézőit, köszöntöm a média képviselőit, az osztályok, irodák vezetőit. És természetesen még talán nem jön későn eredményekben gazdag boldog új esztendőt kívánunk még ebben a hónapban minden kedves jelenlévőnek, és minden kedves nézőnek, aki ezekben az órákban minket figyelemmel kísér.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jele van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom.

A mai napra fő feladatul a költségvetés tárgyalását határoztuk el. Nem egy szokványos soros közgyűlésről lenne szó, hanem egy költségvetés köré csoportosított napirendek, amelyek szükségesek a tárgyalásra mielőtt a költségvetés tárgyalására sor kerülne.

A meghívóban kiküldött napirendi pontokra tett javaslatot szeretném, ha Önök még elfogadnák, hogy az alábbiakkal egészüljenek ki.

A „Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata PERFEKT Kft-ben lévő üzletrészeinek értékesítése” című napirend pontot kérem, vegyük fel. Előterjesztője Tarnóczky Attila alpolgármester úr. Kérem, hogy szavazzanak erről a napirendről.

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A következő napirendi pont, aminek a tárgyalását kérem, hogy tűzzük napirendre: „Javaslat a Kanizsa Trend Kft. 4381/1 hrsz.-ú telek megvásárlására” című előterjesztést. Előadója én lennék.

Kérem, szavazzanak róla. Hozzá kell tennem, hogy ez az a terület, amely az Ipari Park része lenne.

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Következő: Budai István képviselő önálló indítványa. Kérem, szavazzunk róla, mindenkinél ott van, de azért megkérem Budai urat is, hogy egy-két mondatban ismertesse.

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Ezután megkérdezem, van-e valakinek észrevétele, javaslata a napirendekkel kapcsolatban? Napirend előtt ki kíván szólni? Önöké a lehetőség.

Tóth László: Napirend előtt szeretnék szólni.

Tarnóczky Attila: A Perfekt Kft-s napirendi pontot, mivel itt egy nem önkormányzati tulajdonban lévő Kft-nek a gazdasági ügyei szóba kerülhetnek, bár az egész anyagi jelentőségét tekintve nulla, mégis zárt ülésen javasolnám tárgyalni.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk róla. Aki igennel szavaz zárt ülés mellett voksol.

A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Röst János: Én azért úgy gondolom tisztelt polgármester úr, hogy mivel soros közgyűlést tartunk, a mai közgyűlés anyagai között is kellett volna szerepelnie a polgármesteri beszámolónak, vagy legalább szóban legyen kedves megtenni, hogy a fontosabb eseményeket ismerteti.

A napirendi pontokkal kapcsolatban javaslom, hogy Kanizsa Trend tulajdonában lévő földterület vásárlásánál szintén zárt ülésen tárgyaljuk, úgy gondolom, hogy gazdasági érdekeket sérthet, vagy érinthet. Szeretnék kérni a kérdések között 2 percet. Tarnóczky Attilát kérdezném a Kanizsai FIDESZ lobbi címmel.

Tüttő István: Én is kérem, hogy a Kanizsa Trenddel kapcsolatos döntést zárt ülésen hozzuk meg, hiszen a közgyűlés egy olyan szerződést hagyott jóvá, amelynek az egyik pontja az, hogy szigorúan bizalmasan kell kezelni ennek az adás-vételnek a különböző pontjait, számait. Kérem, szavazzunk Röst úr első javaslatáról.

A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Marton István: Az lenne a javaslatom, hogy a költségvetés előtt tárgyaljunk meg mindent, hiszen a szóba jöhető napirendi pontoknak szinte mindegyike költségvetést érintő tétel. Ezeket azt hiszem, hogy rövid idő alatt szinte egy órán belül meg lehet tárgyalni, és akkor utána ezeknek az ismeretében fogjunk neki a költségvetés tárgyalásának.

Tüttő István: Igen, végül is logikus is, mert  a költségvetés csak ezek után észszerű. Kérem, szavazzunk erről Marton úr javaslata, én támogatom.

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tóth Zsuzsanna:  Napirend előtt szeretnék felszólalni belvárosi vandalizmus ügyében.

Bicsák Miklós: Én szóban szeretnék 2 percet interpellálni. Közérdekű kérdés a Rozgonyi utcai buszmegállóval komoly lakossági gondok, problémák vannak.

Kelemen Z. Pál:  Napirend előtt kérnék szót, következő címmel. Egy botrány a közgyűlésen, avagy sérti-e a közgyűlés méltóságát, ha egy képviselő nyílt nyomásgyakorlással korlátozza más képviselők jogát.

Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel, illetve nem kívánnak még szólni, akkor fogadjuk el először a napirendi pontokat. Írásban, amit kiküldtünk, és az előbb elfogadtuk a kiegészítőket. Kérem, szavazzunk a napirendekről.

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Aljegyzőnő említi, hogy nem szavaztunk a Kanizsa Trend zárt üléséről, én úgy emlékszem, hogy igen, de megismételném akkor, nehogy véletlenül ez legyen az oka.

A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

Napirendi pontok:

Zárt ülés

1.       Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyon- és felelősségbiztosítása (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

2.       Javaslat a Kanizsa Trend Kft 4381/1 hrsz-ú telkének megvásárlására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

3.       Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Perfekt Kft-ben lévő üzletrészeinek értékestése (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

Nyílt ülés

4.       Budai István képviselő önálló indítványa a lakóházak energiatakarékos felújításával kapcsolatos Széchenyi terv pályázat tárgyában (írásban)

5.       Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetése (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Mielőtt a napirendekre rátérnénk, akkor a napirend előtti hozzászólásokra megadom a lehetőséget. Tóth László úr közben jelezte, hogy Ő kérdést szeretne fel tenni, nem jól fogalmazta meg a kérését.

Napirend előtt:

Tóth Zsuzsanna: Az elmúlt év végén az utolsó napokban belváros szerte, de nem csak a belvárosban, úgynevezett grafiti rongálásokkal lett tele az utca. Üvegfelületeken épületek falain, kapukon jelentek meg a feliratok. Az e fajta vandalizmus, maga a rongálás ténye, a városkép csúfítása is felháborító és elítélendő cselekmény, nem is beszélve arról, ha ezeknek a firkálásoknak valamiféle mögöttes tartalommal bírnak, netán valakik megjelölésére szolgálnak.

Véleményem szerint megengedhetetlen, hogy városunkban ilyen jellegű bűncselekmények táptalajt kapva elszaporodjanak. Ezért kérem polgármester urat, hogy a Rendőrkapitányságon ismeretlen tettes ellen tegyen feljelentést e tárgyban, mivel ezen cselekmény rongálásnak mindenképpen minősül, és a helyreállítása  a tulajdonosoknak nem kevés anyagi vonatot hoz maga után. Másrészt meg mindenképpen szükséges volna annak megállapítására kiterjedő nyomozást folytatni, hogy a kalligrafikus feliratok esetlegesen milyen mögöttes tartalommal bírnak, mert mások ilyenjellegű megjelölése társadalmunkban megengedhetetlen. Kérem e tárgyban polgármester úr mi hamarabbi intézkedését.

Még annyit elmondanék és megjegyezném, hogy hasonló okok miatt esetleg célszerű volna térfigyelő kamerarendszer felépítése. Például a Huszti téri 17. hosszúsági kör emlékmű kapcsán is, ami már többször megrongálódott, megrongálták és a belváros egyes pontjainak bekamerázása is értelmet kaphatna. E tárgyban egyébként Bicsák képviselőtársam is régebbi  közgyűlés felszólalt, akkor a valutázó bűncselekmények bizonyítékszerű lefigyelése érdekében szólt erről. Vagyontárgyaink megóvása érdekében hosszútávon megtérülő befektetés volna a város részéről, addig pedig polgármester úr szíveskedjen a Rendőrség figyelmét felhívni a fokozott rendőri jelenlét szükségességére.

Tüttő István: Képviselőnő, köszönöm a figyelemfelhívást. Szeretném jelezni, hogy feljelentést tettem személyesen a Rendőrségen, majd a következő ülésen, amikor a polgármesteri tájékoztatónak írásos anyaga lesz, ott mellékeljük. Természetesen emlékszik rá biztosan, hogy  feljelentést tettünk, sőt még 100 eFt jutalmat is tűztünk a ki a 17. hosszúsági kör emlékhelynek a megrongálóinak a megtalálása érdekében. Sajnos eredménytelenül folyt a nyomozás. Egyelőre nem járt még le az a határidő, amelyre a Rendőrség ilyenkor a nyomozás bizonyos idő elteltével megszünteti, ha nincs eredménye. Reméljük, hogy ez a grafiti-s társaság nagyon úgy tűnik, legalábbis amiket én láttam - és én nem vagyok írásszakértő - de úgy tűnt nekem, ugyanattól a személytől származnak, legalább is a vonalvezetése.

Amikor a Nagymagyarország emlékmű ellen követték el ugyanezt a cselekményt, akkor tettem én feljelentést, de ahogy látom és azt hiszem éppen a közelében a volt Csemege áruház falán ugyanúgy rajt van, de ugyanazzal a kézírással, és ugyanaz a szöveg megjelent. Én remélem, hogy egyszer ezek közül valaki fennakad a hálón és bízom abban is, hogy az igazságszolgáltatás valamilyen módon kártérítést is fog adni ezekben az ügyekben, hiszen ahogy képviselőnő mondta, bizony sokba kerül ezeknek az eltűntetése és sajnos semmi nem garantálja a visszatérésüket.

Kelemen Z. Pál: A hozzászólásomnak megismételném a címét: „Egy botrány a közgyűlésen, avagy sérti-e a közgyűlés méltóságát, ha egy képviselő nyílt nyomásgyakorlással korlátozza más képviselő jogát”. Próbálnám az idő rövidsége miatt fejezetekbe tömöríteni a hozzászólást.

Előzmények. A december 18-i közgyűlésen két lépésben döntöttünk a Kanizsa Dél Zalai Hetilap ügyvezető főszerkesztőjének ügyében. A második lépésben az ülés végén 14 szavazattal úgy döntöttünk, hogy megbízzuk Lukács Ibolyát 1 évre a Kanizsa Dél Zalai Hetilap ügyvezető főszerkesztőjének és ez botrányt váltott ki. A történések mindnyájunk szeme láttára és fülünk hallatára történtek. Mindnyájan tanúi voltunk az eseményeknek. Egy kicsit előre mennék, vagy inkább vissza. Birkner Zoltán képviselő úr frakcióvezető előrement és a felszólalásra jelentkezett Tarnóczky Attila gépét kikapcsolta, felszólítva arra, hogy ne szólaljon hozzá, megakadályozta az alpolgármester urat a felszólalásban. Döbbenetünkre Tarnóczky Attila képviselő úr ezt tűrte.

Második fejezet. A szavazás után Birkner Zoltán képviselő úr frakcióvezető elmarasztaló szavakat mondott Tóth Zsuzsanna képviselőasszony felé mindnyájunk szeme láttára és fülünk hallatára, és ezt követően nekitámadt Törőcsik Pál képviselő úrnak. Legorombította mindnyájunk szeme láttára és fülünk hallatára, és felszólította, hogy mondja azt, hogy tévesen szavazott. Döbbentünkre a megalázott képviselőtársunk ezt megpróbálta megtenni, visszavonni szavazatát, hogy tévesen szavazott, de mivel a közgyűlés véget ért erre már nem volt mód. A közgyűlés jelenlévő tagjai felháborodva figyelték a közgyűlés és a demokrácia alpári módon történő megsértését. Nem először történt ilyen. Emlékezzenek tisztelt képviselőtársaim, mikor Birkner Zoltán képviselő úr visszavonatta két frakciótársával a laktanya visszaadási íven tett aláírásukat, megsértve Dr. Gőgös Péter és Kiss László képviselők demokratikus jogát, hogy azt írjanak alá, amit akarnak. 

Az elmúlt közel 4 évben a megszokhattuk, hogy a FIDESZ megyei helytartóin és városi komiszárjain keresztül állampártként viselkednek agresszív hatalomgyakorlásra törekszik. De tisztelt képviselőtársaim, ne tűrjük el, ne tűrjük, hogy megsértsék, megsérthessék Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének méltóságát, mert ez a demokrácia a képviselők függetlenség sérelme.

És végül. Felszólítom - mert a frakcióm nevében beszélek - felszólítjuk Birkner Zoltán frakcióvezető urat lássa be, ismerje be, hogy cselekedetével megsértette képviselőtársait, megsértette a közgyűlést, megsértette a várost. Felszólítom, felszólítjuk, kövesse meg képviselőtársait, a közgyűlést és a várost. Tisztelt Birkner Zoltán úr, Kérjen bocsánatot!

Kiss László: Hogy annak idején az az aláírás milyen körülmények között került sorra, annak az eldöntésére én nem kértem senkit, különösen nem Kelemen Z. Pál képviselőtársamat. Azt hiszem én is vagyok annyira szuverén személyiség, hogy  el tudom dönteni, hogy valamit egy kicsit elsiettem-e vagy sem, és ott akkor erről volt szó. Egyébként ezekről a dolgokról pedig egy közmondás jut eszembe a fogadatlan prókátorról.

Tóth Zsuzsanna: Tisztelt közgyűlés, tisztelt Kelemen Z. Pál úr! Engedje el, hogy azzal kezdjem a magam részéről nem tartok igényt arra, hogy Birkner Zoltán úr bármilyen formában bocsánatot kérjen tőlem. Ön azt hiszem van olyan intelligens és sokat tapasztalt politikus, hogy tudja azt, hogy néha a politikában vannak olyan játékszabályok, olyan íratlan törvények, amelyeket frakciótagoknak be szokás tartani. Ha van egy olyan elgondolás, akár az Önök részéről, amiben többségük egyetért, és azt támogatni szokták, Önök is előfordult már, hogy valaki nem úgy szavazott, ahogy a többségük szerette volna. Előfordul ez más frakcióban is, én az ilyet felmerem a magam részéről vállalni, és ennek a következményeiért vállalom a felelősséget. Köszönöm szépen, nem tartok igényt semmiféle védelemre senki másnak a részéről itt a közgyűlésben, és még egyszer mondom, el tudom dönteni magam, hogy mikor, hogyan szavazok.

Tarnóczky Attila: Valóban érintett vagyok, de nem Birkner úr részéről, hanem Kelemen képviselő részéről. Birkner képviselő urat én kedvelem, tehetséges politikusnak tartom és baráti tanácsait meg szoktam fontolni. Utasításokat nem szoktam tőle kapni képviselő úr. Egyébként tanácsokat másoktól is szoktam kapni, nem kell nagyon messzire menni, és én is szoktam adni, amikor a vita már túlságosan hosszúra nyúlik, és nem biztos, hogy  egy újabb felszólalás előbbre viszi a dolgokat. Azt is szoktam látni, hogy mondjuk az MSZP frakció tagjai a mellettük ülő nem MSZP frakció tagoknak, hogyan adnak tanácsokat a szavazás igen, vagy nem gombjára. Úgyhogy műbalhé ez kedves uraim, de annak nem rossz.

Törőcsik Pál: Jómagam szeretném visszaidézni az akkor történteket és azt is, hogy akkor engem volt, ami felháborított. Nevezetesen én valóban tévedésben voltam a tekintettben, hogy mikor marad jogsértő helyzet a kinevezés körül. Amikor tudomásomra jutott, hogy eredeti szándékom szerint a három hónapos kinevezés is megszüntette volna ezt a jogsértő helyzetet, akkor kértem egy újraszavazást. Ami sajnálatos módon az MSZP frakció tagjai, gépüket kikapcsolva elérték, hogy határozatlanképtelen lett a közgyűlés és nem volt alkalmam, hogy a szándékom szerinti szavazatomat adjam le. Ennyi történt. Ez valóban számomra sérelmes volt, egyébként köszönöm az aggodalmat, de  azt hiszem mindannyian nagy fiúk vagyunk, nagy lányok azt hiszem tudunk magunkra vigyázni, és önálló véleménnyel rendelkezünk.

Dr. Gőgös Péter: Jómagam is szeretném kifejezni, hogy nem szorulok Kelemen Z. Pál istápolására és az általa kiharcolni kívánt bocsánatkérésre. Valóban én is egy téves aláírást tettem, amit önként vontam vissza, nem Birkner Zoltán utasítására, ugyanis korábban mi már ezt a kérést a laktanyák visszaadásának a kérését, tolmácsoltuk a kormány felé FIDESZ részről. Köszönöm szépen. Így gondolom szükségtelen még egyszer az Önök felhívásán az aláírásommal ezt még egyszer foganatosítani, vagy ismételni.

Tarnóczky Attila: Tisztelt testület! Fura helyzetben vagyunk, mert megint egy  „A” kérdés hangzott el, látszólag a polgármesterhez szólt, igazából persze nem hozzá szólt, ilyen oldalról is a dolog bizonytalan. Az SZMSZ azt mondja, hogy érintettség esetén lehet reagálni és annyi kötelessége van polgármester úrnak - bár ő nem tudott választ adni, amit nem csodálok - hogy megkérdezze Kelemen Z. Pál képviselő urat, hogy elfogadja-e a választ.

Birkner Zoltán: Természetesen nem lepett meg Kelemen Z. Pál képviselőtársam hozzászólása hiszen tudom, hogy beindult az MSZP kampány. Azt is tudom, hogy Nagykanizsán is durva MSZP kampány várható, ennek most az első felvonása megtörténik. Magam részéről Kelemen képviselőtársam, nem szeretnék Önnek magyarázkodni Önnek semmilyen szinten. Ha az elmúlt közgyűlésen bárkit bármiben megsértettem - bár nem érzem, hogy ezt megtettem volna - akkor természetesen nagyon szívesen bárkitől elnézést kérek. Azt gondolom, hogy ez a nagyon csúnya politikai ízű felszólalás már megint ugyanazt a hangulatot adja meg a mai napnak, ami nagyon gyakori. Én szerettem volna a mai nap szakmával foglalkozni, szerettem volna a mai nap csak tisztán a költségvetéssel foglalkozni. Szerettem volna ezeket a politikai napirend előtti felszólalásokat elkerülni, sajnos nem tudtam megtenni, hiszen Kelemen képviselőtársam gondoskodott róla, hogy ne tegyem meg. Ettől a pillanattól kezdve ezzel az üggyel egy másodpercig nem vagyok hajlandó tovább foglalkozni, és csak emlékeztetni szeretném Önt is, hogy azért a havi tiszteletdíjunkat szerintem elsősorban azért kapjuk, hogy a város ügyeit vigyük előre, és nem azért, hogy kisparlamentet játszunk Nagykanizsán.

Kelemen Z. Pál: Én nem akartam fogadatlan prókátora lenni senkinek sem, főként a FIDESZ-es képviselőtársaimnak, védtelenek ők a FIDESZ toprációtól nélkülem is. Tőlük elvárható módon nyilatkoztak, ahogy ez fegyelmezett frakciótaghoz illik. Én a jelenséggel foglalkoztam tisztelt képviselőtársaim. Ez a jelenség az, hogy nyílt színen ilyenfajta dolgokat lehet csinálni, sérti ennek a közgyűlésnek a méltóságát. Igenis azért ülünk itt, hogy megvédjük a közgyűlés méltóságát és a város becsületét. Nem kívánok én ezzel többet foglalkozni, elmondtam, amit elmondtam, ehhez hozzátenni, ebből elvenni ebből nem lehet. Mindnyájunk szeme láttára, mindnyájunk füle halltára itt történt ebben a teremben úgy, ahogy elmondtam.

Tüttő István: Most egy kis dilemmában vagyok, mert Tóth úr kérdést kíván feltenni, és ugye a kérdéseket interpellációkkal együtt. Akkor én megkérem, hogy először Tóth úr mondja el a kérdését, vagy fogalmazza meg a kérdését, és azt követően Bicsák úr interpellációja hangzana el szóban és a Röst úrnak is van. Akkor a sorrendet majd úgy tennénk fel, hogy először kérdez Tóth László úr, aztán Röst úr, és azt követően Bicsák úr elmondja az interpellációját.

Tóth László: Kérdésem címe: „Egy cél két forrás?” 2001. december 18-i soros közgyűlés 19. napirend pontjaként tárgyaltuk Tarnóczky Attila alpolgármester úr előterjesztésében a „Javaslat a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány támogatására”- című előterjesztést.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 452/2001. számú határozatával a 2002. évi költségvetés terhére 18 millió Ft-tal támogatta a Kanizsa Felsőoktatásért Alapítvány keretein belül a 2002. szeptemberében induló műszaki -, informatikai alapképzés szak indítását. A támogatási összeg átutalásának határideje 2002. május 31. A határozathozatal az előterjesztésben foglaltakra figyelemmel természetesen egyhangú volt. Mivel aznap reggel 9 órákor kezdődött a közgyűlés, így nem állt módunkban átlapozni a Zalai Hírlap aznapi számát. Ha megtettem volna, akkor a 16. oldalon a következőket olvashattam volna. Pályázó neve Kanizsa Felsőoktatási Alapítvány. (Idézek az újságból). „Az új képzés megfelelő szintű beindításának alapfeltétele a 30 nagyteljesítményű számítógéppel felszerelt informatika labor kialakítása, valamint a számítógéprendszerek működését biztosító szoftverek beszerzése. Az elnyert támogatás összege 17,1 millió Ft”.

Alapos a gyanúm, hogy a 2001. december 18-i közgyűlési előterjesztés, valamint a Nyugat- Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz benyújtott pályázat célja, valamint tartalma ugyanaz.

Kérdésem Birkner Zoltán képviselőtársamhoz intézem, nem kellett volna-e tájékoztatni a képviselőtestületet arról a tényről, hogy ugyanezzel a céllal máshova is nyújtott be pályázatot. Miután Birkner úr kettős funkciót lát el. Egyrészt, mint a helyi FIDESZ frakcióvezetője, másrészt, mint a Kanizsa Felsőoktatási Alapítvány oktatási igazgatója, ezért arra kérem, ha oktatási igazgatóként kíván válaszolni a kérdésemre, úgy kérem legyen szíves fáradjon ki a vendégek részére fenntartott mikrofon állványhoz. Egyben arra kérem Birkner képviselőtársamat, hogy a következő közgyűlésre másolatba csatolja be a Nyugat Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz benyújtott pályázatát. Amennyiben gyanúm beigazolódik, akkor kérem a 452/2001-es számú határozat hatályon kívül helyezését és a testület állásfoglalását az ügy megítélését illetően.

Tarnóczky Attila: Ma már semmin sem csodálkozom. Tóth László elnök úr az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke tudja, hogy képviselők egymást nem interpellálhatják. Ez ezek szerint nem számít, mert kérdést sem intézhetnek. Polgármester, az alpolgármesterhez például hozzám igen. Annyit tudok elmondani, mint Önök is látták az előterjesztésben szereplő levelet. A kuratórium elnöke S. Nagy Katalin professzor asszony írta. Én amikor megtudtam, hogy nyertek a pályázaton megkérdeztem tőle, hogy ugyanarról a célról van-e szó. Azt válaszolta, hogy nem. A kuratórium ülésén elhangzott, hogy 35 millió Ft-os beruházást terveznek, mindezekhez Birkner úrnak annyi köze lehetett volna, hogyha esetleg elmondja, hogy nyert az alapítvány már. Az ilyen kérésekkel úgy gondolom, hogy a kuratórium elnökéhez kell fordulni, mert a Felsőoktatásért Alapítvány Kuratóriuma, illetve elnök asszonya fele a beadott pályázatokért, kérelmekért.

Mayer Ferenc: Valójában kérdezni szeretném Öntől, hogy szólhatok-e a témában tekintettel arra, hogy én a Felsőoktatásért Alapítvány Kuratórium tagja vagyok és most nehogy itt szerepzavarba kerüljek, hogy kuratóriumi tagként, vagy képviselőként, vagy milyen minőségemben szólhatok a témához.

A Tóth László úr kérdésével kapcsolatban a következőről szeretném tájékoztatni a közgyűlést. Gondolom, hogy arra a kérdésre, hogy részletesen miért nem tájékoztatta Birkner úr a közgyűlést, erre nekem nem kell válaszolnom. Azt azonban határozottan állítom, hogy én egészen pontos információ birtokában voltam december 18-án is. Ugyanis énnekem tudomásom volt arról, mert erről a kuratóriumi ülésen szó volt, ott az előmunkálatokról tájékozattak minket. A várható bekerülési költségekről is tájékoztattak minket. Én pontosan tudtam, hogy ez bizony egy olyan 35 millió Ft körüli, - akkor nyilván nem volt ez egészen precízen kidolgozva - de tudtam, hogy ennek bekerüli költsége minimum egy olyan 35 millió Ft körüli összeg. Ez most már utólag is bebizonyosodott, hogy ez valóban így van. Mert most már egészen pontosan készültek el az átalakítások és egyebek, mert ezért sok minden kell még ez nem csak szoftver és gép. Az átalakítási munkálatok költségbecslése és minden egyéb megtörtént és ez igazolta előzetes információkat, miszerint bizony ennek minimum 35 millió Ft a bekerülési költsége. Erről szerettem volna tájékoztatni a közgyűlést.

Tüttő István: S nagy Katalin professzor asszony levele, ezen felül azt hiszem még 3,6 vagy 3,8 millió Ft-ot tartalmaz, amelynek a megszerzését a kuratórium magára vállalta, hogy megpróbálja megfelelő munkával ezt előteremteni. Én azt hiszem, hogy ezt a részt lezárhatjuk.

Röst János: Szeretném megkérni polgármester urat arra, hogy kérdezze meg Tóth Lászlótól, hogy elfogadja-e a választ először.

Tüttő István: Tóth László úr elfogadja a választ? Kelemen Z. Pál úr elmondta, hogy hogy fogadja.

Tóth László: Nem fogadom el a választ elég zavaros volt, homályos volt szóval nem egészen értem. Ha lehet, akkor kérném írásban a választ.

Röst János: Egy örömtelibb kérdésem lenne Tarnóczky Attilához. Az elmúlt évvégén az önkormányzat sikeresen pályázott a Gazdasági Minisztériumhoz szociális bérlakás építésénél. A 117 bérlakás pályázatának előkészítését szeretném megköszönni, akik részt vettek bent. Elsősorban az IKI-vezetőjének, illetve a Szociális Osztály vezetőjének. Remélem, hogy a polgármester úr szintén megtette, vagy alpolgármester ugyanezt. Több újságban viszont olvashattuk, hogy a Kanizsai FIDESZ is lobbizott ebben az ügyben. Tisztelettel megkérdezem Tarnóczky Attilától, hogy ő járt-e a minisztériumban lobbi szinten, illetve tud-e arról tájékoztatást adni, hogy más Kanizsai FIDESZ-es volt-e fent. Ugyanis ha a hír igaz, akkor szeretném megköszönni.

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő, úr esetleg Birkner képviselőnek is köszönetet mondhat, hogyha akar a főiskola sikeres pályázata miatt, ha már az ellőbb botrányt kavartunk ebből. Egyébként nem jártam a minisztériumban, de államtitkár úr járt nálunk és erről beszéltünk vele. Nem állítom, hogy ezért nyertünk, kedves képviselő úr. Továbbá mint Ön is tudja, itt járt egy osztályvezető az előző avatáson, ott például Dr. Csákai Iván bizottsági elnök úr hosszasan győzködte, hogy a 27 lakás megvásárlása, az egy alapvető fontosságú dolog a lakás mobilitás szempontjából és nem eredménytelenül, mert előzőleg olyan értesüléseink voltak, hogy ez egy elég reménytelen pályázat és nyertünk ezzel is. Magam részéről ennek örülők a leginkább.

Tüttő István: Talán még annyit hozzátennénk, hogy Göndör úrtól pedig megkaptuk azt a limitet, ami alá kell menni a nyerés esélyével.

Röst János: Úgy látszik, nem kell megköszönni a FIDESZ-től senkinek sem, hogy ebben lobbizott. Annak mindenképpen örülők, hogy Tarnóczky Attila elmondta ezt a véleményt. Dr. Csákai Ivánnak majd külön gratulálok. Viszont ez akkor azt jelenti, hogy ami eddig megjelent a sajtóban FIDESZ hír az így nem igaz.

Tüttő István: Én azért megkérem a FIDESZ-t, hiszen megfelelő befolyással rendelkeznek, hogy hasonló elánnal kellene az Ipari Parkkal kapcsolatos ügyekben is lobbizni, hátha hasonló sikert érnénk el.

Dr. Baranyi Enikő: Én nagyon szépen kérem  polgármester urat segítsen abban és hasson oda, hogy ez a közgyűlés, közgyűlés levezéséhez méltó módon történjen. Nem lehet itt disputálgatni, most akarsz válaszolni? Később? Most én mégis csak szót kérek. Kérem szépen. Van egy kérdés, arra van egy válasz. Személyes megszólíttatás nem történt polgármester úr én azt gondolom, hogy talán rugalmasabban és flottabbul mehetne ez a munka nem beszélve arról, hogy tényleg így van, ez a fajta szócsata, ez valami elképesztő. Úgyhogy legalább annyira rontja a közgyűlés és az itt ülő személyeknek a megbecsülését, és a respektjét még jobban talán, mint az előbb felidézett esetek.

Birkner Zoltán: Ugyan nem készültem arra, hogy a mai nap rendes közgyűlés lesz, valóban hogy nézem, nincs odaírva az összehívom előtt, hogy ez egy soron kívüli lenne, hát döbbenten hallom, hogy nem is tudom egy óra telt el, és még semmi már nem történt, mint hogy ez egyik  vagy  a másik képviselőtársam politikai nyilatkozatokat tett. Kérem Önöket tisztelt hölgyeim és uraim foglalkozzunk azzal, amiért ma ide jöttünk. Azt úgy hívják, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2002. évi költségvetése. Én ma ezért jöttem ide.

Röst János: Hasonlóképpen szerettem volna megkérni polgármester urat, nincs annak lehetősége arra, hogy egy kérdés megválaszolása után, vagy el fogadása után, vagy nem elfogadása után bárki szót kaphasson, még ügyrendivel sem. Egyébként Birkner Zoltánnak javaslom, hogy nézze meg ez évi munkatervünket, ez soros ülés

Tüttő István: Interpelláció szóban Bicsák Miklós.

Bicsák Miklós:  Polgármester úr úgy érzem, köszönöm Birkner Zoltán képviselőtársamnak, hogy Kanizsa város gondjaival, én azzal szeretnék nagyon röviden a 2 perces szóbeli interpellációmban. Mivel, hogy a Rozgonyi utcában, a Rozgonyi 1-nél lévő buszmegálló lakossági gondok problémák mondhatom most már felháborodás, főleg napokban újra egy kis csoport Miklósfáról megkerestek, akik ott szállnak fel. Elégedetlenek nincs megoldva, tisztelt közgyűlés, polgármester úr, hogy az a buszmegálló megfelelően szolgálja ki ott az utasokat. Reggel a diákok iskolába mennek, délután jönnek a diákok. Az idős nénik eső, időjárás. Én abban kérném tisztelettel polgármester urat és a lakosság kéri, hogy szíveskedjünk valami megoldást csinálni, mert nem állapot ez a Rozgonyi u.1 előtt lévő buszmegálló. A Kalmár utcában kérnék a busznak az áthelyezését, ott fel tudnának szállni, és nyugodtan ki tudnának Miklósfára menni. Azok a nénik, bácsik ott bizony sajnálom őket. Esik a hó, az eső, oda beállnak a papírírószerbe különböző magántulajdonú üzletek elé. Nem szólnak érte a tulajdonosok, de mit tehetnek, mert se megálló, semmi. Ez áldatlan állapot. Nagyon kérem, hogy ezt a lakosság érdekében egy gyors intézkedést, ha tisztelt polgármester úr ebben az ügyben lépne nagyon megköszönném alakosság nevében.

Tüttő István: Megvizsgáljuk a kérdést. Kérem, rátérünk az elhatározott napirendi pontok tárgyalására. Én feltenném azért szavazásra azt a kérdést is, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának Vagyon és felelősségbiztosítása szintén olyan számokat tartalmaz, amely a biztosítok részéről nem kimondottan szerencsés, ha ismertetésre kerülne a nyilvánosság előtt.

Én azt kérem, hogy szavazzunk arról is, hogy akkor zárt ülésen tárgyaljuk meg azokat a napirendeket, amelyek a közgyűlés költségvetési témáján kívül esik és akkor egyszerre, egy blokkban megtárgyalnánk. Kérem a szavazatukat, erről a vagyon és felelősségbiztosítással kapcsolatban, hogy azt is zárt ülésen tárgyaljuk. Én kérem, hogy igennel szavazzanak.

A közgyűlés  20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérném, hogy teremtsük meg a zárt ülés feltételeit.

(Az 1. 2. és 3. napirendi pontok zárt ülés keretében kerültek megtárgyalásra, melyről külön jegyzőkönyv készült.)

Nyílt ülés

4.       Budai István képviselő önálló indítványa a lakóházak energiatakarékos felújításával kapcsolatos Széchenyi terv pályázat tárgyában (írásban)

Tüttő István: Az indítványt bizottsági szakaszba utaljuk, kérem szavazzuk meg. Az SzMSz előírja.

A közgyűlés 24 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

4/2002.(I.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, a Pénzügyi Bizottságot, a Szociális és Egészségügyi Bizottságot, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot Budai István képviselőnek a lakóházak energiatakarékos felújításával kapcsolatos Széchenyi terv pályázatról szóló önálló indítványának megtárgyalására.

Határidő:         2002. január 31.

Felelős  :         Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

                       Budai István bizottsági elnök

                       Dr. Csákai Iván bizottsági elnök

                       Antalics Dezső bizottsági elnök

5.       Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetése (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Az önkormányzati törvény szerint február 15-ig kell ebben a kérdésben állást foglalnia a T. Közgyűlésnek és természetesen addig be is kell terjeszteni. Ebből a szempontból a jegyzőnő eleget tett az előírásnak. Elkészült a költségvetés, amelyet személyemben a polgármester terjeszt Önök elé. Közben az anyag több alkalommal bizottságok előtt tárgyalásra került és ezeken a bizottságokon Szita és Társai Könyvvizsgáló Tanácsadó és Szolgáltató Bt képviselői is, így éppen Szita László úr, akit külön köszöntök körünkben. Könyvvizsgáló úr ismertette, megítélésünk szerint rendkívül részletesen és rámutatva mindazokra a kérdésekre, amelyek – talán úgy is lehet fogalmazni, hogy a korábbi időkben nem kerültek ily módon felszínre. A bizottsági szakaszban megtett észrevételekre a rendeletünket közben módosítottuk olyan értelemben, hogy hozzáigazítottuk a Könyvvizsgáló Tanácsadó és Szolgáltató Bt által megállapítottakhoz. Az, hogy ez mennyire sikerült, azt szeretném majd a könyvvizsgáló úrtól megkérdezni. Éppen ezért először fel is kérem Önt arra, hogy szíveskedjen minket és a tisztelt tévénézőket tájékoztatni a könyvvizsgálat eredményéről, illetve megállapításairól.

Szita László: Társaságunk a könyvvizsgálói megbízás részeként felülvizsgálta az önkormányzat 2002. évi költségvetési rendelettervezetét és az ehhez kapcsolódó szöveges előterjesztést. Elöljáróban annyit szeretnék elmondani, hogy ezt a kötelezettséget az önkormányzati törvény írja elő a könyvvizsgáló számára és meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket a felülvizsgálat során kiemelten kell ellenőrizni, át kell tekinteni és erről egy jelentést kell összeállítani. Ennek a kötelezettségnek tett eleget társaságunk, amikor felülvizsgálta a rendelettervezetet és elkészítette a könyvvizsgálói jelentést. Ezt múlt csütörtökön – a bizottsági üléseken – rendelkezésre bocsátottuk és gondolom, hogy a tisztelt képviselők is megkapták, ezért annyira részletesen talán nem kellene belemennem, mint a bizottsági ülésen.

Két nagy területet érintett a felülvizsgálat, először is a törvényességi szempontokból meg kellett vizsgálni, meg kellett nézni, azt ellenőrizni kellett, hogy ez a rendelettervezet mennyiben felel meg a jogszabályi követelményeknek. Elsősorban a helyi önkormányzati törvénynek, az államháztartási törvénynek és az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletnek. A második részben pedig megnéztük azt, hogy a költségvetési koncepcióban elhatározott feladatok hogyan érvényesültek és próbáltuk elemezni, értékelni az önkormányzatnak a költségvetési, pénzügyi helyzetét. Ezekhez elöljáróban még annyit elmondanék, hogy mielőtt a részletes ismertetésre, és az általam fontosnak tartott részeknek az ismertetésére sort kerítenék, először még azt is szeretném elmondani, hogy a könyvvizsgálatnak nem feladata, hogy célszerűségi, hatékonysági és gazdaságossági szempontokból megnézze, hogy egyes feladatokra, beruházásokra, felújításokra, működtetésekre miért annyi előirányzat került tervezésre a költségvetésben, mint amennyi az előterjesztésben szerepel. Természetesen erről is a véleményünket el lehet mondani.

Először engedjék meg, hogy a jogszabályi megfelelőségről néhány általam fontosnak tartott dolgot kiemeljek. Ahogy említettem, azt kellett megnéznünk, hogy a költségvetés, az előterjesztés az eljárási rendnek mennyiben felelnek meg a törvényben meghatározott kötelezettségeknek és tulajdonképpen azt kellett megállapítanunk, hogy a tervezés első szakaszát jelentő koncepció elkészítését és elfogadását polgármester úr időben terjesztette a testület elé jóváhagyásra, illetve ehhez kapcsolódóan a gazdálkodás első háromnegyed éves helyzetéről készült tájékoztató is elkészült. A tervezés második szakaszában már a részletes számoknak, az előirányzatoknak a kidolgozására került sor, és itt kell megemlíteni az ad hoc bizottságnak a tevékenységét és a véleményét, hogy amelyet végül is úgy lehetne, hogy pozitívlag a költségvetés előkészítésének pozitív szakaszának lehetne minősíteni. A könyvvizsgálat azonban jelezni kívánja azt is egyértelműen a jogszabályi követelményeknek a végrehajtása során, hogy az előterjesztés szöveges részéből nem lehetett egyértelműen megállapítani azt, hogy hogyan épültek be ebbe a rendelettervezetbe a költségvetési törvényből adódó feladatok. Többek között a bérfejlesztéseknek a hatásai, a minimálbérnek a hatásai, hiszen ezek elég sok előirányzatot, támogatást jelentenek, illetve elég sok pénzt jelentenek a költségvetésben. Az infláció ellentételezésére a központi normatívák előirányzatokat nem tartalmaztak, többlettámogatást nem tartalmaztak és így a város intézményi költségvetésekben is az infláció ellentételezését biztosító - szakmailag úgy fogalmazzuk meg, hogy a dologi automatizmus nem kerül az intézményi költségvetésben előirányzásban előterjesztésre. Nem lehet többek között néhány dolgot még megállapítani, többek között azt, hogy az átmeneti gazdálkodásnak az időszaka, amely tulajdonképpen azt az időszakot jelenti, amíg a rendeletet a testület megalkotja, – január 1-től eltelt időszak – ez hogy épület be a jelenlegi rendelettervezetbe, költségvetésbe, a költségvetési javaslatba. Ugyanis megint csak a törvényre tudnék hivatkozni, amely többféle lehetőséget biztosít a testület számára, mert valóban az van, hogy felhatalmazás nélkül a rendeletalkotásig nem lehetne üzemeltetni a települést, a várost, az intézményeket. Ennek a jogi felhatalmazása azt jelenti, hogy vagy átmeneti rendeletet alkot a testület, vagy pedig az önkormányzat polgármestere jogosult a kiadásoknak a teljesítésére és a bevételek beszedésére. E nélkül nem lehetett volna gazdálkodást vinni. Azt megállapítottuk, hogy ez a rendelettervezetből nem állapítható meg egyértelműen, hogy ez beépült-e. Ugyanakkor viszont a törvényességhez tartozik az, hogy ez a mostani költségvetési előterjesztés február 15-e előtt történt, így a polgármester úr, ahogy a bevezetőjében is említette, ennek az előterjesztési kötelezettségnek eleget tett.

Ezek után engedjék meg, hogy nagyon röviden elmondjam, hogy mi a véleményünk a költségvetés szerkezetéről, hogy hogyan kell összeállítani, milyen információkat kell tartalmazni. Ezt az ellenőrzést ahhoz tudjuk hasonlítani, vagy ahhoz tudjuk viszonyítani, amit az önkormányzati törvény, az államháztartási törvény és ez a 217-es kormányrendelet egyértelműen meghatároz. Nem akarok rá részletesen kitérni, hogy miket kellene bemutatni. Összességében azt tudtuk megállapítani, hogy lényegében ezeknek a követelményeknek – ezek az adatállomány, a táblázatok, amelyeket közöltek – ez megfelel és ezen kívül még a testületi igényeknek megfelelő további információkat is lehet kapni ezekből az előterjesztésekből. Ugyanakkor viszont azt is megállapítottuk a múlt heti felülvizsgálat alkalmával, hogy egy kötelezően előírt adatállomány, a közvetett támogatások, adóelengedések és egyébnek a bemutatására nem került sor, viszont ennek a mostani előterjesztésnek már a részét képezi, hiszen a Hivatal elkészítette az ezzel kapcsolatos kiegészítő javaslatát.

A továbbiakban azt is megállapítottuk és felvetettük, hogy a szöveges előterjesztés nem tér ki részletesen arra, hogy a költségvetés bevételei, kiadásai hogyan kerültek tervezésre, többek között hogyan került az egyensúly biztosításra és ehhez kapcsolódóan a hitelfelvételek ellenőrzését is elvégeztük. Az önkormányzati törvény előírja azt, hogy a hitelfelvételt egy behatárolt korlát alapjául hitelt lehet betervezni, egy behatárolt szám alapján. Ennek a felülvizsgálatát elvégeztük, és azt állapítottuk meg, hogy összességében ebben az évben 934. 857.000 Ft az a hitelállomány, amelyet éven túli hitelként be lehet állítani a költségvetésben. A mostani rendelettervezet 521 millió Ft-ot tartalmazott, a teljes hitelkeretet nem merítették ki. Amennyiben viszont évközben likvid hitelre, éven belüli hitel felvételre kerülne sor, ez nem tartozik ebbe a hitelkorlátba, ezt nem kell ilyenkor figyelembe venni, ugyanis a törvény nem teszi ezt kötelezővé.

Összességében a törvényességről annyit tudnék elmondani, hogy a kiegészítésekkel, meg amiket megfogalmaztunk észrevételeket, ezeknek a javításával végül is ez a rendelettervezet és az előterjesztés ennek a törvényességi követelményeknek lényegében megfelel.

Ezek után megnéztük azt, áttérve felülvizsgálatunknak a másik nagy területére, a költségvetési koncepció érvényesülésére, majd pedig a pénzügyi helyzetnek az értékelésére és az elemzésére. A koncepciót a testület 2001. november 27-i ülésén megtárgyalta, ahogy az előbbiekben is említettem. Engedjék meg, hogy néhány dologra hivatkozzak, ami nagyon fontos, ugyanis ekkor úgy döntött a közgyűlés, hogy 350 millió Ft hiánnyal kell, vagy lehet megtervezni a költségvetést. Ezzel szemben az előterjesztés az 521.632.000 Ft hitelt tartalmazza. Ezen kívül nagyon sok alapelvet is meghatároz, többek között az élelmezési normarendezést, a bérfejlesztéseknek a kérdését, energia ellentételezésnek a kérdését, hadd ne menjek részletesen bele. Azt tudtuk megint csak megállapítani, hogy az előterjesztés szöveges része ennyire nem tér ki, hogy milyen alapelvekre épül, csak általánosságban került megfogalmazásra, hogy ezekre épültek fel a részletes tervszámok.

Engedjék meg, hogy ezután a pénzügyi helyzet értékelésére egy kicsit talán még bővebben kitérjek, ez nagyon fontos, hogy hogyan lehet megítélni az önkormányzatnak a jelenlegi helyzetét, illetve a költségvetéssel összefüggésben a költségvetésnek a finanszírozhatóságát, a működőképességet. Azt lehet megállapítani összességében, ahogyan a jelentésben is megfogalmaztuk, hogy a pénzügyi helyzet, mi úgy látjuk, hogy az előző évekhez képest nem javult lényegesen, sőt további romlás tapasztalható, mivel a vagyonfelélés folytatódik és majd kitérek, hogy mit jelent ez a vagyonfelélésnek a folytatódása. Az eladósodást úgy lehetne mondani, hogy fokozódik és a saját bevétel, ami nagyon érdekes dolog, hogy ugyanakkor a saját bevételeknek a további emelési lehetőségei behatárolódtak. Próbáltuk azt is megnézni, hogy ezt a pénzügyi helyzetet milyen tényezőknek a hatására lehet visszavezetni. Először is meg kell állapítani azt, hogy az egyik legfontosabb probléma az, ami minden önkormányzatra érvényes az, hogy az önkormányzati pénzügyi szabályozás lényegesen nem javult az elmúlt évekhez képest. Azok a központi támogatások, amelyek a 2001-es normatívához képest 2002-es normatívában megjelentek, mint többletek, ezeket az önkormányzati jogszabályokban és egyéb központi jogszabályban meghatározott kötelezettségeket nem tudták egyértelműen fedezni, nem tudták a forrásokat biztosítani hozzá. Azt is azonban hozzá kell tenni – ezt már viszont a saját döntéseknek a következményéből lehet megállapítani – hogy ugyanakkor az intézmények az önkormányzat felügyelete alá tartozó önállóan, és részben önállóan gazdálkodó intézmények feladatainak és előirányzatainak átfogó felülvizsgálata nem történt meg olyan mértékben, hogy ennek egy átütő, áttörő hatását lehetne érvényesülni, a költségvetésre gyakorolt hatását lehetne értékelni és tulajdonképpen ebből következik egyértelműen az, hogy úgy látható, hogy a költségvetésben – és amit mindjárt számokkal is tudok bizonyítani – a működési rész meghatározott, determinált és egy nagyon nagy összeget tesz ki, részarányban is jelentős. Végül is úgy lehetne ezt összefoglalni a költségvetés szerkezete lényegében nem változott. Azt is hozzá kell tenni még az okok között, hogy az önkormányzat a feladatain belül az önként vállalt feladatok nem csökkentek. Ugyanis az önkormányzati törvény kötelezően előírja, hogy milyen feladatokat kell ellátni - hadd ne térjek ki rá - és ugyanakkor ezen kívül önként vállalt feladatokat is lehet, amennyiben a pénzügyi helyzet ezt lehetővé teszi, lehet ellátni.

A továbbiakban, amit meg kell még állapítani, hogy a vagyon megőrzésére és állagmegóvására szükséges felújítási és egyéb előirányzatok, ezek nem sikerültek úgy tervezésre, mint ahogy kellett volna. Mindebből következik, ha megnézik a költségvetést, hogy a tervezett kiadások lényegesen meghaladják a bevételeket. Ezt a problémát úgy lehetett a költségvetésben, az előterjesztésben feloldani, hogy hitelt kellett beállítani és ez a rendelettervezetben szereplő hitel, ami már éven túli hitelnek minősül, nem éven belüli likvid hitel, hanem éven túli, mert hiszen a költségvetés ezeket a kiadási oldalon egyértelműen figyelembe veszi és elosztja. Ez az 521.632.000 Ft hitel. Azt is hozzá kell tenni a hitelnek a kedvezőtlen szerkezetét is meg lehet említeni ehhez, hogy az a probléma, hogy tulajdonképpen ez a hitel nem a fejlesztést, a fejlesztési célú költségvetésnek a hiányát, vagy a feladatait finanszírozza, hanem a működési költségvetést egyértelműen. A közgazdaságilag egyértelműen azt jelenti, hogy vagyonfelélés van mögötte, hiszen nem a vagyonát gyarapítja az önkormányzatnak, hanem nyilván végső felhasználásra kerül, ami a legkedvezőtlenebb konstrukció. Azt is azonban el kell ismerni természetesen, hogy áttekintve a bevételi számokat, illetve a bevételi lehetőségeket, hogy ilyen lehetőség volt rá, egyáltalán, hogy a költségvetés egyensúlyát valamilyen formában, valamilyen módszerrel biztosítani lehessen.

A továbbiakban meg kell említeni még, hogy vagyonfelélésnek minősül az is, hogy ha megtetszenek nézni a költségvetést, mégpedig a működési és a felhalmozási célú költségvetést, hogy a felhalmozási célú költségvetésnek a bevételi többletét átcsoportosítja a költségvetés, illetve a rendelettervezet a működésbe. Ennek az összege 159.630.000 Ft. Ez megint azt jelenti, ha nem kellene ezt a működésbe átvinni, nem kellene végső felhasználásra fordítani, ennyivel nagyobb lehetne a beruházásoknak, felújításoknak az előirányzata és a tervszáma, hogyha nagyjából egyensúlyban lehetett volna a működési költségvetést megtervezni. Az is a rendelkezésre bocsátott adatokból megállapítható ehhez kapcsolódóan, hogy tulajdonképpen a 2002-es hiány az nem akkora, mint amekkora megjelent a hitelben. Hozzá lehet tenni, mint ahogy említettem ezt az átcsoportosítást és a másik pedig az ingatlan értékesítésnek a magas számait is meg lehet említeni ezen a területen, ugyanis megint csak a táblázatnak a számaira hivatkoznék, hogy ingatlanértékesítésből 1.094 millió Ft került tervezésre és ugyanakkor a gázközmű vagyon értékesítéséből is be van állítva 602.520.000 Ft, ez közel majdnem 1.7 milliárd Ft a kettő együtt. Próbáltuk összehasonlítani, hogy ez, hogyha azt mondjuk, hogy bizonytalan ez a bevétel, mert majd mindjárt kitérek rá másik összefüggésben, hogy talán az lenne célszerű, akkor ez kezelhetővé válna jobban, hogyha a céltartalékok valóban tartalékként szerepelnek és ha mondjuk amennyiben realizálódnak ezek a bevételek, akkor a céltartalék felhasználásra ennek függvényében kerülne sor, akkor a költségvetés egyensúlyát ez nem billentené meg olyan mértékben és a hiányt nem jelentené olyan mértékben, mint ahogyan erről már az előbbiekben is szó volt.

A bevételekről néhány dolgot elmondanék. Megnéztük azt is, hogy a bevételeknek milyen a szerkezete, a struktúrája, hogyan finanszírozható a költségvetés a saját bevételekből, az állami hozzájárulásokból, az átvett pénzeszközökből, az átengedett bevételekből, és ezt egy táblázatban próbáltuk összefoglalni és nagyon tanulságosak ezek a számok. mert hiszen látható az, hogy a rendelettervezet szerint döntő többségben, hogyha a bevételeknek a részarányát nézzük, akkor saját bevételekből kellene finanszírozni, ugye 37.6% a részaránya és ezen kívül az állami hozzájárulás már csak 25.6%-ot tesz ki. Mindez, amit az előbbiekben említettem, a megállapításainkat is egyértelműen alátámasztja. A saját bevételek között bizonytalanságot látunk a tárgyi eszközöknek az értékesítésénél, ugyanis ezt következőkkel lehet alátámasztani, hogy magasabb lett a 2002-es ingatlanértékesítésből származó tervezett bevétel, mint ami volt a 2001-es költségvetésben és még ezt a maga 2001-ben ugyanakkor a testület lecsökkentette ezt a magas előirányzatot év végén, ez mindössze 153 millió Ft-ban. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy néhány olyan ingatlan is bekerült az értékesítésre kijelölt ingatlanok közé, amelyeket tavaly sem sikerült már értékesíteni. Ezért mondjuk azt, hogy bizonytalannak tűnik, nem lehet rámondani egyértelműen, hogy ezek valóban realizálódni fognak és be fognak jönni.

A kiadásokhoz kapcsolódóan nagyon röviden annyit, hogy látszik a jelentésünkből, hogy a működési kiadások részaránya az determinálta, hogy az előbbiekben is említettem, meghatározott 70.2%-ot tesz ki. Úgy teszi ezt ki, hogy – ez még nagyobb lenne – a céltartalékban bennhagytuk a működési részt, meg a fejlesztési részt, most ha ezeket áttettük volna a működési, illetve a felhalmozási kiadások között, akkor még ez az arány eltolódott volna és akkor magasabb lett volna. Végül is, mivel az előterjesztésben ez van, ez céltartalékban szerepel, ezért próbáltuk itt is bemutatni. Nagyon alacsonynak tűnik megint csak a rendelettervezet, a táblázatra hivatkozunk, a felújításnak az előirányzata. Ez mindössze a részaránya, mindössze 0.9%. Valószínű, hogy valóban céltartalékban lehetnek a beruházások, mert a fejlesztéseknél is vannak olyan feladatok, amelyek nem határolhatók el ilyen mértékben. Valószínű, hogy ez az összeg, ha megnézzük, akkor magasabb is lehet, hogyha pontosan behatárolnánk, de végül is az előterjesztésből vettük, ahol felújítási kiadásként ez az összeg került tervezésre és bemutatásra.

Összességében mi a pénzügyi helyzetet úgy látjuk a felülvizsgálat alapján, hogy a költségvetésnek az egyensúlya nagyon nehezen biztosítható év közben. A finanszírozhatóságot, egyáltalán a működést és a működtetést alapvetően befolyásolja, hogyan sikerül a tárgyi eszközöket, az ingatlanokat, földterületeket értékesíteni, valamint az intézményi bevételeket hogyan sikerül realizálni, mert hiszen az állami támogatás az biztos, azzal nem lesz semmi gond, az előirányzatnak megfelelően 100%-ban a város ezt meg fogja kapni. Ahogyan említettem talán biztonságot jelenthet a bevételek függvényében történő céltartaléknak az igénybevétele és felhasználása. Mindezek mellett mi azt látjuk, hogy takarékos költségkímélő gazdálkodásra van szükség, a feladatokat rangsorolni kellene, szervezni kellene azért, hogy nehogy párhuzamosan terheljék bizonyos feladatok a költségvetést. Azt is hozzá szeretném tenni mindjárt, hogy azt el kell mondani és a könyvvizsgálónak meg kell fogalmazni - mert ahogyan mondtam eléggé kritikusan kell néznünk ezeket a jogszabályokat, kicsit szkeptikusak is vagyunk ilyen oldalról - meg kell mondanunk azt, hogy a további feladatokra, amennyiben a rendelet alkotásakor, vagy évközben döntés születik, akkor ennek a forrását valamilyen formában, hogyha a költségvetésen kívül kerülnek feladatok újból meghatározásra, biztosítani kellene, hogy mi lehet akkor a forrása ennek a többletnek, hogyha olyan döntés születik. Nyilván, hogy egyik legkézenfekvőbb a hitelnek a megemelése és a többlethitelnek a beállítása, a hitel terhére történő finanszírozása, ami megint egy nagyon rossz megoldás közgazdaságilag, mert megint ha főleg működésre megy, akkor ez elindított – nem fogalmaztam úgy, de – egy adósságspirált is elindíthat idővel. Vagy pedig lehet az, hogy a kiadások átcsoportosításával a forrásra fedezetet biztosítani, vagy hát a saját bevételeknek a növelésével, csak ott is van egy korlát, hogy a behatároltak a saját bevételek is, a saját bevételi lehetőségek egyértelműen. Azt is meg tudtuk fogalmazni és úgy látjuk, hogy amennyiben ezek nem történnek meg, úgy évközben ha így kerülnek jóváhagyásra, természetesen a költségvetés végrehajtása során több mint valószínű, hogy le kell módosítani a költségvetést, mert hiszen azok az alapvető elemek ha bevételi oldalról nem realizálódnak, akkor nyilván, hogy nem lehet úgy finanszírozni a költségvetést, a kiadásokat nem lehet úgy teljesíteni. Végül is az általunk bizottsági üléseken felvetettek egy részét elsősorban törvényességi szempontból a Hivatal ezeket pótolta. A polgármester úr említette, hogy elkészültek ezek, egyrészt a táblázatok, kimutatások bizonyos adatokat is pontosították, ezeket részünkről természetesen elfogadjuk és jónak tartjuk, hogy így sikerült végül is az előterjesztőnek még a jóváhagyása előtt ezeket a pontosításokat elvégezni.

Végül is összességében a könyvvizsgálónak minősíteni kellene olyan szempontból is, hogy hogyan tartja a testület által rendeletalkotásra alkalmasnak a rendelettervezetet. Úgy fogalmaznék most, hogy a Hivatal által, a polgármester úr által elmondott kiegészítésekkel, az általunk jelzett felvetésekkel és a törvényességi észrevételeinkkel együtt, amennyiben ezek realizálhatók és megtörténnek, nagyon szigorú takarékos gazdálkodás mellett a költségvetés finanszírozható és ez az előterjesztés és a rendelettervezet elfogadásra alkalmas és tárgyalásra így a könyvvizsgálat alkalmasnak tartja.

Röst János: Azt hiszem a könyvvizsgáló úr szakszerű véleménye után elég nehéz véleményt mondani főleg azok számára, akik értenek a költségvetés készítéséhez. Arra szeretném megkérni polgármester urat, amennyiben a vita hosszan zajlik, hogy az időkeretet legyen kedves nem betartatni, ugyanis 13 milliárd Ft-os a költségvetés fő táblája és azt hiszem, ha valaki pár perccel túllépi időkeretét, amit az SZMSZ lehetővé tesz számára, azt el kellene nézni, el kellene tekinteni felőle.

A költségvetés mindenkori előkészítése egyrészt szakmai feladat, másrészt pedig politikai döntést igényel és politikai felelősséget is jelent. Az eddigi három költségvetés előkészítésénél is voltak problémák, de én úgy érzem, hogy a jelenlegi a mélypont ebben a ciklusban. A decemberi költségvetési koncepció tárgyalására teljesen alkalmatlan volt, a fő táblákat kaptuk meg belőle, beltartalom nélkül. Úgy gondolom, hogy költségvetési koncepciót, még ha koncepció szó szerepel is bent, így nem lehet tárgyalni. Hasonló volt a beterjesztés decemberben a költségvetés ún. I. fordulójának, azt a közgyűlés nem is tartotta alkalmasnak vitára és nem is tárgyalta. A mai beterjesztés lényegében az első olvasat azt mondhatjuk, erre viszont ráírták azt, hogy II. forduló. A koncepciónál született egy döntés, hogy 350 millió Ft legyen a hitelfelvétel maximuma, ezzel szemben mára a költségvetésben 522 millió Ft hitel szerepel, ami lényegében köszönő viszonyban sincs a döntésünknek.

A költségvetés a mai napig szintén nincsen döntési helyzetben, ugyanis azokat a sarokszámokat, amik meghatározzák a költségvetésnek a mennyiségi részét, a közgyűlés bizottságai nem tárgyalták. Gondolok itt a tárgyi értékesítésekre, földterületre, ingatlanokra. Én azt hiszem, hogy a Gazdasági Bizottságnak, illetve a közgyűlésnek ezt tárgyalnia kellett volna. Nem biztos, hogy megalapozottak azok a számok, amik a beterjesztésben szerepelnek. Hasonlóképpen nem tárgyalta a közgyűlés a kht-k, kft-k üzleti tervét, ami szintén meghatározhatja a költségvetésnek a számait. Szintén nem tárgyalta a költségvetés előkészítése előtt sem a bizottság, sem a közgyűlés az IKI címjegyzékét, ami szintén összefüggésben van jelentősen a költségvetéssel. Decemberben Tóth Lászlóval nyújtottunk be egy javaslatot, ami a munkahelyteremtésről szólt és 100 millió Ft összegben a céltartalékot érinthette volna. Sem bizottság, sem a közgyűlés még nem tűzte napirendjére. Én arra kérném a polgármester urat, hogy a következő közgyűlésig, amikor tárgyaljuk a költségvetést, a szakbizottságok ezt a beterjesztést tárgyalják meg, legyen kedves erről intézkedni. Az előbbiek hiányában én azt hiszem, hogy konkrét döntést a mai napon nem lehet hozni.

A költségvetés szerkezetének a vizsgálatakor látható, hogy az eddigi rossz gyakorlat nem változott meg. A költségvetési sarokszámoknál, ha megnézzük a működési oldalon a tavalyi évnek majdnem matematikailag megegyező szám keletkezett, 681 millió Ft a hiány. Úgy, hogy a teljes helyi bevétel 1.8 milliárd Ft is működési kiadásokat fedezi. Ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy a vagyonfelélés továbbra is folyik, ezt a szakértő úr nagyon szépen levezette. Ez nem jelent mást, mint ez a testület feléli a város jövőjét, a fiatalok jövőjét éli fel gyakorlatilag. Az 1.2 milliárd gázközmű vagyon fele tavaly elfogyott, a másik fele pedig ebben az évben kerül a költségvetésbe beépítésre. Ha a jövő évet áttekintjük - a következő évet - akkor kiderül, hogy 717 millió Ft lesz az adósság terhe a jövő évnek a városnak, amit ki kell fizetni. 2002. évhez képest ez 475 millió Ft többletigényt jelent. Ha ehhez hozzáadjuk a 600 millió Ft gázközmű vagyont, amely jövőre már nem lesz bevétel, az idei 1.2 milliárd Ft vagyonértékesítéssel szemben csak 330 millió Ft szerepel a tervezetben, ha ezeket figyelembe vesszük és összeadjuk, akkor azt jelenti, hogy jövőre 1.8 milliárd Ft-tal lesz rosszabb a pozíciója a városnak, mint jelenleg és ehhez még nem számoltam hozzá az ez évi 521 millió Ft hitelt sem. A kettő összege 2.3 milliárd Ft hiány, amit gyakorlatilag a mostani állapothoz képest kell megnézni. Én azt hiszem, hogy már decemberben is jeleztem, hogyha a költségvetés készítésekor nem egy szakszerű előterjesztés készül, akkor azt hiszem, hogy Kanizsát a jövő év „Bokros csomaggal” kezdi a következő testület és egy megszorító, teljes mértékben null szinten működtetett város.

Nem lehet eltekinteni a politikai felelősség kérdésétől ezért a mai helyzetért, hogy így alakult a jövő évünk és a mostani évünk. Én azt hiszem, hogy a mindenkori városvezetés, beleértve a polgármester urat, alpolgármester urakat, sőt a bizottsági elnököket is terheli. Nem hagyok ki mást, de viszont kiemelnék még egy főt, mégpedig Törőcsik Pált, aki azt hiszem, hogy három évig volt gazdasági alpolgármester, és a mai napig nincs a városnak gazdasági elképzelése, gazdasági koncepciója, ami végül is az Ő működésével esik egybe. Ez a négy év, ami most előttünk lezajlott, ez nem más, mint a város gazdaságának a csúszó leértékelése.

A könyvvizsgálói jelentés szakszerű volt és meg is szeretném neki köszönni, a megállapításainak nagy részét azt hiszem, hogy ebben a testületben többen elmondtuk, ugyanígy elmondta Cserti Tibor, Budai István, Marton István és Kiss László is. Nagyon sajnálom, hogy ezeket a véleményeket a közgyűlés nem vette figyelembe, illetve nem tartotta be. A szakértői vélemény elég negatív képet festett a költségvetésről. Pár részét azért még kiemelném. Igyekszem nem az egészet megtenni. A következő részt olvasnám fel, ez a Kormányról szóló meghatározás az infláció ellentételezésére az állami hozzájárulás normatívái 2002. évben és a 2001. évhez hasonlóan többletköltséget nem tartalmaz, ami azt jelenti gyakorlatilag, hogy ugyanazzal a költséggel számol a Kormány, mint. Még egyszer elmondanám. Az infláció ellentételezésére – még egyszer elmondom - az állam nem adott többletköltséget és a város költségvetése emiatt is nehezebb helyzetben van. Ha a könyvvizsgáló többi részét is megnéznénk a véleményének, akkor ilyeneket találunk bent, hogy az önkormányzat 2002. évi pénzügyi helyzete az előző évekhez képest nem javult, sőt a pénzügyi helyzet további romlása tapasztalható, mivel a vagyonfelélés folytatódik, az eladósodás fokozódik. Na most ezt gyakorlatilag nem én állítom, hanem a könyvvizsgáló. De hasonlóképpen mondanék egy összegzést, az pedig a következő, szintén szakértői vélemény, összességében megállapítható, hogy az önkormányzat 2002. évi költségvetés egyensúlya a saját bevételek, az átvett pénzeszközök behatárolása, a vagyonfelélés növekedése, az eladósodottság gyorsulása következtében nehezen tartható fenn. Arra kérném a testület tagjait, hogy könyvvizsgáló úrnak a jelentésében foglaltakat próbálja komolyan venni és ezt az egy évet, ami még vissza van a testület tagjai számára, azt tisztességgel végigdolgozni. Én azt hiszem, hogy a mai nap ezt a költségvetést nem lehet elfogadni, az elmondottak alapján mindenképpen átdolgozásra van szükség, gondolok itt a vagyonértékesítési helyzetnek a felülvizsgálatára, illetve az eldöntésére.

Rövid véleményeim lennének az 5. számú mellékletben van egy módosítási kérésem, a bölcsődék értékesítésénél külön-külön kérném megbontani a két tételt, mert nem hiszem, hogy a bölcsődék címszó alatt ezt be lehet tenni.

Szeretnék javasolni két kisebb összeget, ez pedig az egyik a Horvát Konzulátus kérése, ezt remélem, hogy a polgármester úr majd ismertetni fogja. Ez egy 500 Ft-os igény, ami azt jelenti, hogy a működésükhöz szükség ez az összeg.

A másik szintén egy kérelem formájában jött elénk, ez a Nagykanizsai Honvéd Kaszinó Alapítvány kérelme, ez 800.000 Ft. Nem tudom, hogy megkapták-e a képviselőtestület tagjai, én megkaptam a bizottsági szakaszba ha kerül, akkor kérném a támogatását, majd akkor meg fogom indokolni. Pénzügyi fedezetként egyébként a napirendi pontok elején tárgyalt vagyonbiztosítás különbségét jelölném meg.

Kértem, hogy legyetek türelmesebbek, mert 13 milliárd Ft-nál úgy gondolom, hogy megér annyit, hogy egymás véleményét meghallgatjuk.

A többi részletes javaslatot meg fogom tenni majd akkor, ha a III. forduló elkezdődik, addig egyébként nincs is értelme.

Tüttő István: Nem kívánok én hosszan most vitába eredni Röst úrral. Egyet ne felejtsünk el, az elmúlt évben számoljuk azért ki, hogy mennyi olyan költségünk volt, amelyet olyan tételek mellé tehetünk, hogy a város nagyobb összeget kapott, de azért az önrészek sem voltak igazán kevesek. Sok-sok olyan forintunk is elfogyott, amelynek eredményeképpen gyarapodtunk, de mégis csak azt lehet mondani, hogy a város költötte a pénzét. Ezeket is érdemes lenne összesíteni és akkor nem biztos, hogy annyira szomorú képet kellene festeni.

Cserti Tibor: Ez az alkalom, amikor mindenki elmondja igazi szakmai véleményének megfelelően, hogy hogyan látja a költségvetést. Én onnét indulnék ki tényleg tömören, hogy amikor leültünk ide választást követően és a háttérbizottság üléseken azt mondták, hogy az első év költségvetése nem a miénk, mert azt még a múlt generáció alkotta. Utána azt mondták, hogy a következő év az egy kemény költségvetés, majd utána jön a remény és akkor itt van a kánaán. Ezt a kánaánt kellene tárgyalni, és ez ha kánaán, akkor nem látom igazán, hogy hogyan lehetne ehhez képest a feladatokat hatékonyan, zavartalanul megvalósítani. Hogy kerültünk ide, megpróbáltam a magam részéről egy-két tényezőt felvázolni, azért mert a költségvetés most is, az nem lehet cél, az egy eszközrendszer. Anélkül, hogy cizellálnám a Röst képviselőtársam által elmondottakat, valójában nincs egy igazi költségvetési koncepciója a városnak. A koncepció mindig nyilvánvaló működési és fejlesztési célokat, támogatási prioritások megfogalmazásával egy olyan stratégiai irányt vázol fel, ami valamit favorizál. A favorizálás mellett bizonyos értelemben pedig korlátozó intézkedéseket is kell tenni. Most az elmúlt időszakban senki nem mondhatja azt, hogy korlátozásokra nem került sor, ezen belül kiemelt dolog volt a költségvetés szerkezeti rendjének átalakítása. Ezen belül kiemelt dolog volt a költségvetés stratégiailag megvont szerkezeti egyensúlyának a helyreállítása. Ki kell mondani, hogy az áldozatos erőfeszítések mellett, mert kétségtelen ezek voltak és eredményhez is vezettek, ezek összességében csak részeredmények voltak, de alapvetően a költségvetés szerkezeti egyensúlyát nem állították tartós jelleggel helyre. Ebben az irányban a következő generációnak a választásokat követően de jó lett volna már ebben az évben is, mindenféleképpen intézkedni kellett. Ennek egyik sarkalatos kérdése a könyvvizsgálói észrevétel, a bizottsági szakaszban nagyon alaposan rámutatott, hogy annak ellenére, hogy a központi forrásszabályozás gyakorlatilag a bérfejlesztés fedezetét úgy hagyta jóvá, hogy egyúttal létszám megtakarítási irányba terelte az önkormányzatot, vagy ha a létszám megtakarítást nem hajtja végre, akkor nyilvánvalóan alulfinanszírozza ennek a bérfejlesztési keretét. A mi költségvetésünk változatlanul ezt magára vállalta szabadrendezési rendezési feladatként, nyilván való ennek a többletigénye csak hitelfelvétel árán biztosítható. Ez beépül a működési költségvetésbe. Ezt egyébként a szakszervezeti érdekképviseletnek is mondom, ha úgy tetszik, hogy ilyen javaslat van, akkor legalább méltányolják az önkormányzatnak ezt a fajta erőfeszítését, hogy tovább nem akar csökkenteni. Abból a szempontból ez egy pozitív példa. Ha így van, akkor a működési jellegű források nem takarják be az állandó jellegű kiadásokat, nagyon nagy probléma, hogy tartós jelleggel ezt mellé kell tenni, miből, első adódik kapásból ugye a vagyonfelélés következménye, mert felhalmozás jellegű bevételekből lehet, ha az sem elég, és itt egy nagyon nagy probléma tartós jelleggel, utalva vagyon, hogy bizony hitelből kell azt a részt is 150 valahány millió Ft-ig mellétenni.

Problémák. Szerkezeti rend. Könyvvizsgálói észrevétel megfelel, azt mondja kötelező minimális szinttel kell költségvetést tárgyalni. Mindig elmondtuk, hogy ugyan tartom az nem kötelező jellegű informatikai anyagokat is, de igazán elemzésre alkalmas anyagot hogyan lehet elvári egy képviselőtől, tőlem sem várható el, hogyha minimális elemző jellegű táblarendszer és anyag hiányában hogyan lehet átcsoportosítási javaslatokat tenni, szerkezeti rendet javítani. Ez hiányzik a költségvetésből, és ezen az úton tovább kell menni. Ennek jó példái voltak, ajánlom a szakosztály figyelmébe.

Tartalom. Kérem szépen tényleg a pénzügyi helyzet általánosan romlott. Drasztikus. Folytatódott a vagyonfelélés, lassan nincs már mit értékesíteni. Bevételek növelésének lehetősége behatárolódott. Miért? Szépen elmondták. A normatív szabályozás olyan, amilyen, ez külső szféra. Ne mélyedjünk bele. Remélem majd meg fog változni a következő választási időszakra. Nem mehet ez az irány így tovább. Ugyanakkor azt is el kell mondani, külső pályázati forrásokból is kirekesztettünk egy nagyobb részt. Most nehogy azt sorolja valaki, hogy hányat nyertünk, igen. Nagyon szép példái is voltak a lobbizásnak sok minden területen, de alapvetően még egyszer nem oldották fel a működési területnek azokat a hiányosságait, amik akutnak nevezhetők. A saját források is behatároltak. Miért? Az adónál a plafonban vagyunk. A költségvetés észrevételezése során ott van az, hogy mennyi az az áttételes támogatás, az a 2.5 millió Ft nem egy nagy dobbanás igaz? Azt jelentette, hogy az adóztatási szintnek már a plafonját is majdnem kimerítette a város a 2001-es gazdálkodási év során. Ha ez így van, akkor díj oldalról sem nagyon terhelhető, az intézményi feladatokat igénybevevők részéről további intenzív díjemelés nem várható, mert nem bírható ennek a várospolitika morálban. Vagyonértékesítésről beszéltünk, akkor mi marad. Marad a kiadási szintnek a csökkentése. Uraim, ha ebbe az irányba gyakorlatilag a nem kötelező feladatok költségcsökkentésébe intenzíven nem megyünk bele és itt most nem a működési költségvetésről beszélek általában, arról már beszéltem. A támogatási rendszer egészéről és a felújítások, a fejlesztésekről, akkor csak egy dolog van, hogy ha azt sem hajtjuk, akkor csak hitelből tudunk finanszírozni és a hitelnek van egy felső korlátja. Ha megnézik a felső korláthoz képest nagyon közel vagyunk, és hogy mennyire farizeus ez a dolog, ugye Röst képviselőtársam picit az Ő szemszögéből egy másképp mutatta be, de a lényeg az ugyanaz, hogy a 2003-as áthúzódó hatást a hiteltáblánál – 17. számú tábláról beszélek  - 217.5 millió Ft hitel + kamattartozása van összesen a városnak. Csak nem gondolják komolyan egyébként, hogy önmagában ez a tábla alapján is tartható lesz a jövő évi költségvetés, mert ha idén nem tudjuk egy esély állapot mellett tervezni, akkor jövőre miért tudnánk. Arról még nem is beszélek, hogy azokat a letisztításokat a költségvetésben végrehajtva, amit elmondott Röst képviselőtársam, lehet bizonyos részein vitatkozni, de összességében az általános stratégiai megállapítás az helyes, akkor milyen jövő vár a városra. Egyetlen egy jövő, hogy szétkeni a mai hiánynak a hozadékát a további 3-4 évre. Kérem szépen ez olyan jövő biztosítása a következő testületnek, amivel nem hiszem, hogy nagyon sokat szerencsésnek neveznék ezt a helyzetet. Én egy picit etikátlannak is tartom a magam részéről. Ha így van, akkor azt tudnánk mondani ugye a hitel alapvetően működési költségvetést finanszíroz, akkor milyen területek, amik akkudtak. Kérem szépen, lerongyolódik ez a város, mert gyakorlatilag a lakóház felújítás oldalára az intézmény kiskarbantartási, felújítási oldalán megfelelő, bár erőlködünk abban az irányban, lehet mondani a céltartalékba van és más jogcímeken, de mégsem biztosít elegendő forrást. Ezen belül a lakóház felújítás városképi szempontból is ma már nagyon kifogásolható. Negatív elvonások vannak, befizetés a költségvetésben, ahelyett, hogy valóságos címjegyzék szerinti ráfordítások vannak és ezt az egyetlen címjegyzékes táblát is úgy kell kijelöltetni bizottsági szakasz után, hogy egyáltalán megjelenjen rajta három olyan rongyos jogcím – elnézést kérek – nem pedig a tételes felhasználási kereslet, ami stratégiailag várospolitikai képet is javítana, egyúttal valamifajta funkcionális megjelenítésben stratégiai kibontakozást is segítene. Nem program szinten kapcsolódik a költségvetéshez.

Elmondta a könyvvizsgáló fiktív, bizonytalan szerkezeti struktúra végrehajtása milyen veszélyt hordoz magában. Ezek a bevételek már most láthatók, hogy időben – egy finanszírozásról van szó – már nem realizálható. Átmenetileg további teher várható vagy prognosztizálható. Itt most elő fogják vezetni a többlet igényeket a bizottságok. A magam részéről mindegyikkel egyetértek, elolvastam. Bizonyos részét már eleve kezelhetetlennek tartom, másikat pedig a magam részéről elő sem vezetném, hanem egyetlen dolgot javaslok. Mindenféleképpen ennél a második fordulóban – már fordulóban gondolkodunk mint a bajnoki fordulóban – akkor a harmadik fordulóig el kell jutnunk egy további intenzívebb költségcsökkentés irányban. Meggyőződésem, hogy ez a terv ezt tartalmazza. Semmiféleképpen nem javaslom jóváhagyni és a végére hagytam a 21-es számú táblát, mert eleve erkölcstelennek tartom. Nem a szerkezeti rend összeállítását, mert az egy olyan bizottsági szakaszban tisztáztuk, hogy kötelező elem azzal, hogy a 2003-as 2004-es évnek a kimutatásánál. Uraim, elnézést kérek, hogyha valaki így mutatja be szakmailag a költségvetést, hogy jövőre vissza tudjuk fizetni az 521.6 millió Ft rövid lejáratú kölcsönünket, illetve pontosabban ki tudjuk hozni hitelfelvétel nélkül 2003-ra, 2004-re, és ezt kapásból látni egyébként, hogy a működési költségvetésben személyi juttatási körben és a dologi juttatásra abszolút még csak meg sem próbált ráemelni, karbantartani. Ott azt jelenti, hogy akkor eleget teszünk formailag egy követelménynek, hogy az áthúzódó hatásokat az önkormányzati törvény alapján bemutassuk, egyébként hülyére vesszük – elnézést a kifejezésért – a tisztelt képviselőtestületet. Ezt a fajta szakmai hibát viszont semmiféleképpen nem javaslom elkövetni. Én ebben nem veszek részt, ezt eleve átdolgozásra javaslom.

Összességében én azt hiszem, hogy mindettől függetlenül azért egy jó kiindulási alapnak tartom ezt a dolgot. Lehet legalább valamiről beszélni, de valamilyen helyes irányban kellene elindulni.

Balogh László: Azt is mondhatnám, hogy tisztelt kultúrapártolók és sportbarátok! Az OKSB nevében szólók a bizottság egyhangú szavazati felhatalmazásával. A szlogenek, jelszavak szintéjén és a realitásban mindig büszkék vagyunk arra, hogy Nagykanizsa a régió jól működő iskolaközpontja, színes palettával rendelkező kulturális centruma és jeles sporteredményeinkre is büszkék vagyunk. Az OKSB azt szeretné, ha ez nem csak a szavak szintjén lenne így. A nevelési, oktatási intézményeinkkel a költségvetések elfogadható szinten egyedileg egyeztetve lettek. Tudnunk kell, hogy ezen intézmények hozzák a legtöbb áldozatot a költségvetésben. A Városi Kincstár révén is történő megtakarítások ellentételezése az idei költségvetésben talán az intézményi felújítások kb. 400 millió Ft-os szintjével történik. Ezt megfelelőnek és fontosnak tartjuk, mert az elmúlt éveket leszámítva, több éven keresztül elfeledkezett a város intézményei karbantartásáról. Az intézményeinkhez tartozóan egy dologra feltétlenül felhívom a figyelmet. Az intézményi költségvetések nem tartalmazzák a – nyilvánosság miatt én ezeket kiemelném – a betegszabadságot, a táppénz hozzájárulást, a nyugdíjazás miatt felmerülő kiadásokat, a GYES-ről visszatérők szabadságidejére járó bért, a várható feladatmegszűnések miatti leépítések kiadásait, az érettségi elnökök díjait. Ez végül is egy járható út, de ezek fedezetét év közbeni előirányzat módosítással bekövetkezésük esetén feltétel nélkül kell biztosítani. Ez szerepel a költségvetés szöveges részében, reméljük és elvárjuk, hogy ez elegendő törvényi garanciát jelentsen.

Két problémára hívom fel még a figyelmet. Az elmúlt három évben mindig eljátszottuk azt, hogy a közgyűlés a végső szavazáskor mindig felemelte a kulturális alap és a verseny és élsport támogatási keretösszegét. Ez a két tétel a költségvetési tervezés indulásakor mindig egy reális szintről indul, de a faragás időszakában mindig sérül, pedig egyébként mindannyian a szavak szintjén kultúrapártolók és sportbarátok vagyunk. Így lett most is a kulturális alap 5 millió Ft-os és a verseny és élsport 40 millió Ft-os csökkentett keretösszegű. Ez egy megyei jogú városhoz méltatlan és nevetséges összeg. Kívánom minden tisztelt képviselőtársamnak, hogy a civil szférában megfordulva szembesüljön ezzel a ténnyel. Nem érv, hogy ez a két keretösszeg kiegészül még a helyi iparűzési adóból, a helyi iparűzési adó kedvezményezetti listájáról akik kaptak plusz támogatást, azoknál ez legfeljebb a lobbi képességet méri. De ennek a lobbi képességnek ez nem minden szempontból reprezentatív felmérése és nem is mindig jól célzott ez a támogatás. Ne feledjük a kulturális alap 5 millió Ft-jából kellene – tavalyi adatokat mondok – 198 pályázó kb. 40 millió Ft-os igényét visszajelezni. A verseny és élsporttámogatás tavaly 50 millió Ft volt, az idei 40 millió Ft egyértelmű, drasztikus visszalépést jelentene és akkor még az inflációt nem is számoltam. Ez lenne az üzenetünk kb. 40 sportegyesületünknek és 60 szakosztályunknak? Amikor a helyi iparűzési adórendeletünket módosítottuk, akkor a legtöbben úgy gondoltuk, hogy a kedvezményezetti listára kerülőknek ez egy plusztámogatás lesz, egyféle jutalom, és nem lesz egy az egyben beépítve a támogatási rendszerünkbe. Mert ha így lenne, akkor nincs is értelme az egésznek. Egy példát mondok: x sportegyesület y millió Ft helyi iparűzési adóból származó forintját most akkor számítsuk bele a sporttámogatási rendeletünkbe? Ez jelenlegi rendeleti szabályozóink szerint nem megy és nem is lenne fair play.

Ezért kérem a tisztelt közgyűlést, hogy ezen szempontokat is mérlegelve az OKSB egyhangú szavazatát figyelembe véve a kulturális alapot 10 millió Ft-ra, a verseny és élsport támogatást 50 millió Ft-ra emelje a 2002. évi költségvetésben. Erről a két dologról szavazást kérek majd annak idején. Forrás lehetne pl. – én magam nem tudok jobbat, hátha valaki tud – a helyi iparűzési adó többletbevétele. Tudomásom szerint a 2001. évben ez kb. 170 millió Ft. Hiszem és remélem, hogy a 2002. év sem lesz rosszabb az előzőnél. Kérem képviselőtársaim támogatásukat ebben a viszonylag két csekélyebb tételben, ez plusz 5 millió Ft, illetve plusz 10 millió Ft-ot jelentene.

Tüttő István: Egyébként remélem, hogy a hozzászólók olyat is fognak javasolni, amely nem a hitelfelvétel növelését, hanem megfelelő csökkentését is eredményezik.

Böröcz Zoltán: Amikor elmondom az álláspontomat ebben a költségvetés kérdésében, akkor egyrészt a Pénzügyi Bizottság véleményét tolmácsolom, másrészt pedig az MSZP frakció szavazatát bírom. Nevezetesen ez a kettő véletlenül és szerencsésen egybe esett. Nem rendkívüli ez egyébként, a korábbi években sem volt rendkívüli, sőt a magam részéről természetes volt és emlékeztetnék mindenkit arra, hogy a korábbi években a mostanihoz hasonlóan minden egyes előterjesztésünk egy szigorú gazdálkodásra ösztönző, a hitelkeretet csökkentő szándékú volt. Hogy ne mondjam a működési kiadások csökkentése mellett a felhalmozási célú kiadásokat helyezte előtérbe, illetve próbálta növelni. Ennek megfelelően az MSZP frakció egyébként az elmúlt három évben két alkalommal egyáltalán nem fogadott el költségvetést. A tavalyi alkalommal pedig csak azért tette meg mindezt, mert az utolsó kétségbeesett pillanatban egy érdekes politikai alku árán - ha így tetszik - mivel tovább az egyensúlyi helyzeten javítani nem tudott, abban a kompromisszumban szavazta meg a költségvetést, hogy legalább a kiadások és a felhalmozási arányokat sikerült változtatni. Emlékeztetnék rá, a Szabadhegyi terület közművesítéséről volt szó. Jelen formájában bejelenteném, hogy a frakció nem támogatja a költségvetést és próbálom részletezni, hogy mi mindenért nem.

Az első és a legfontosabb nyilván az, hogy nem felel meg a korábbi döntésünknek. Korábbi döntésünket egyébként az elfogadáshoz majd módosítani is kell, ami ugye 350 millió Ft hitelkeretet határozott meg felső határként a költségvetés elfogadásához. Próbálok nem túl részletesen, de mégis végigmenni a legfontosabb tételeken, ami szerintünk az egyensúly javítása, illetve a hitelkeret csökkentése irányába hatna. Hadd kezdjem mindjárt a legsúlyosabbal, a személyi juttatások kérdéskörével, amely a 15. számú mellékletben került kimunkálásra. Vizsgáltuk az önkormányzat igazgatási tevékenységét terhelő alapilletmények alakulását és egy érdekes, meglepő számot fogok mondani, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy 2000. január 1-től - és akkor a 13. havi illetmény és egyéb juttatások kivételével gondolom ezt - a következőket sikerül megállapítani. 2000. évben 181.466.000 Ft-ot fordítottunk alapilletményekre, 2001. évi módosított előirányzatunk már 236.981.000 Ft. Ez azt jelenti, hogy a bérkiáramlás ezen a területen 30.59 %-kal nőtt egy év alatt és amennyiben a 2002. évi eredeti előirányzatot elfogadnánk, a 315 millió 245-öt, ez azt jelentené, hogy további 33.03%-os többletbér kiáramlást teszünk lehetővé az igazgatás területén. Egyébként ez két év alatt 73.72%-ot jelentene. Mi, akik ezt a módosító indítványt elkészítettük, felelősen azt állítjuk, hogy a 2002. évben a 33.03 helyett 20%-nyi bérnövekmény elégséges ahhoz, hogy a soros előléptetések, áthúzódó kihatások és létszámbővülés – ami nyilván a mi döntésünk következménye is – bérére fedezetet nyújtson. Ez részletesen azt jelentené, hogy 2002. évi javasolt bérfejlesztés – tehát 20% figyelembevételével – 47.396.000 Ft lenne, levonnánk belőle feltétlen az alpolgármester bérét, amit az előterjesztés nem tartalmaz, hiszen egy alpolgármesterrel kevesebben dolgozunk, ami 5.016.000 Ft erre az évre vonatkozóan. Feltétlen levonásra javasoljuk azt az alapbéresített bértartalékot, amit egyébként a közgyűlés és a Pénzügyi Bizottság tavaly vizsgált és azt állapítottuk meg, hogy ezt alapbéresíteni – hogy finom legyek – nem volt indokolt és nem volt ok rá. Ezt is levonva, 4.905.000 Ft-ot jelentene mínuszban. A végén megpróbálom megfogalmazni és akkor érthetővé válik. 13. havi illetmény másfél havi illetmény természetesen továbbra is tartanánk, 34.307.000 Ft-ba. Az egyéb juttatásokat 65.448-ba. A lényeg, hogy a rendszeres személyi juttatás összesen a mi alternatívánkban mindösszesen 374.211.000 Ft lenne. Javasoljuk azt is továbbiakban, hogy béremelésre 2002. évben ezen a területen – természetesen csak javasoljuk – azok a dolgozók ne részesüljenek, akik 2001-ben kiemelt bérfejlesztésben részesültek. Ugye emlékeznek rá, hogy több tízezer – és nem akarok megsérteni többet – többször több tízezer forint bérfejlesztésekre került sor 2001. évben.

Szeretném mondani, hogy ha ez a módosítás átmegy, akkor az eseti jutalom, ami 5%-os mértékben került meghatározásra, 5 millió Ft helyett 3.628.000 Ft-ra csökkenne. Az általunk javasolt módosítás után a 15. számú melléklet – személyi juttatások sora és ezt lehet ellenőrizni esetleg – 475.915.000 -Ft-ról 427.793.000 Ft-ra, míg a munkaadókat terhelő járulékok összege 160.429.000 Ft-ról 145.050.000 Ft-ra csökkenne.

A második blokk, amit vizsgáltunk és javaslunk egy apró módosítást a városüzemeltetési feladatokban – ez a 9. számú melléklet. Javasoljuk, hogy a városüzemeltetési feladatok között szereplő 1.880.000 Ft összegű hulladékgyűjtés díjkülönbözetét töröljük, mivel 2002. évi rendelettervezet ilyen címen már nem tartalmaz kötelezettséget. Ugye arra gondolunk, hogy most már a lakosságtól díjátvállalás ez évben a rendelettervezetünk értelmében nem szükséges, ha Bagola, akkor javaslom megtartani, és ez felmerült Pénzügyi Bizottsági ülésen, nem tudtuk eldönteni, hogy vajon Bagola tervezet-e. Ha Bagola, akkor természetesen marad. Ha Bagola, megvizsgáljuk, és akkor természetesen marad, hiszen ez egy érvényes döntés. Nekünk is ezt mondták, utánanézünk.

A harmadik blokk, amit érdemes lenne felülvizsgálni megítélésünk szerint a céltartalékok – 12. számú melléklet. Tudniillik gazdasági társaságunk veszteségmentes működési feltételek biztosítása érdekében, amennyiben ez az elvonás 8-10 millió Ft nagyságrendű elvonás megtörténik és szeretném megmondani, hogy ad hoc bizottság az üzleteiket tételesen átvizsgálta és felelősen állapított meg támogatást. Javasolunk visszapótolni Kanizsa Uszoda Kft-nek 5 millió Ft-ot, 35 millió Ft helyett 40 millió Ft, a Kanizsa TV Kft. 40 millió Ft helyett 45 millió Ft, a Kanizsa Újság Kft. 23.394 helyett 29.394, Kanizsanet Kht. 21 helyett 26 millió Ft összegű pénzeszköz átadásban részesüljön. Ugyanis tetszik, vagy nem, ugyanaz következik be, mint az elmúlt években, amint az üzleti tervet nem finanszíroztuk meg abban a mértékben, amilyen mértékben azt elfogadtuk támogatásként, automatikusan év végén a gazdasági társaságot újra fogjuk tárgyalni és természetesen a veszteséget pótolni fogjuk. Egyébként ez is kevesebb természetesen, mármint ami az üzleti tervben szerepelt, azt gondolom így is jelentős feszültség lesz, de legalább takarékos ösztönzésre fog ösztönözni.

Nem tudjuk elfogadni ebben a költségvetési évben a szabadtéri színpad kialakítására előirányzott 1.875.000 Ft-ot, mert megvalósítását ez a költségvetés nem biztosítja. Hozzáteszem, hogy az sem igazából valós állítás, hogy később ennek valamiféle működési költségei ne jelentkeznének. Javasoljuk a következőt. A vagyonnyilvántartásra előirányzott, az a 1026/2001. számú kormányhatározatra a vagyonnyilvántartás vezetésre vonatkozó 30 millió Ft helyett 10 millió Ft kerüljön csupán csak céltartalékként meghatározásra, mivel erre a feladatellátására egyszerűen nincs végleges döntés. Pénzügyi Bizottságon egyszer szóba került és igazából nem dőlt el az sem, hogy külső vállalkozóval, hivatali munkatársakkal, megbízásos jogviszonyban, bármi módon, én felelősen állítom, hogy a 30 millió csak hasszám lehet, valójában a 10 is lehet az egyébként, de semmi nem indokolja a 30 millió Ft mostani beállítását.

Még egy a céltartalékok kérdéskörében. Hó eltakarításra előirányzott 10 millió Ft-ot 15 millió Ft-ra javasoljuk megemelni, mert az eredeti előirányzat nem nyújt fedezetet a feladat elvégzésére. Őszinték legyünk, inkább csak a készenléti díjat fedezi.

Van egy negyedik blokk, a beruházási célú kiadások, ez a 13. számú melléklet. Két olyan tételt találunk, ami jelentősen befolyásolja a költségvetés egyensúlyát és megítélésem szerint ebben a költségvetési helyzetben és ebben az évben felelősen be nem vállalható. Az egyik a Szabadhegyi út közművesítésére előirányzott 25 millió Ft, javasoljuk a törlését. A beruházással szemben, mint tudjuk, jelentős lakossági felháborodás, vagy lakossági jelzések érkeznek. A szabályozási szélesség tekintetében sem, bár döntöttünk már, végleges álláspont nem alakult ki. Én azt gondolom, hogy a lakossággal való konzultáció is még igénybe vesz annyi időt, hogy ezt a következő költségvetési évbe kellene betervezni, amennyiben ez nyugvópontra jut. Javasoljuk az Ady u. 31. szám alatti ingatlan kezelőjogának megvásárlására előirányzott 25 millió Ft törlését, mivel a vételárban az eladó és a vevő között nincs megegyezés, sőt jelentős különbség mutatkozik. Mint tudjuk ez a jelentős különbség ez háromszoros, magyarul a kezelői jog átvételéért mi 1/3-nyi ajánlatot tettünk, mint amiért egyébként a kezelői jogot szándékozik átadni, ilyen értelemben a 25 millió Ft fenntartása nem indokolt. Hozzátenném azt, hogy a kétszer két 25 millió, a Szabadhegy és az Ady 31. tekintetében, amennyiben év közben pozitív változás történik, az égvilágon semmi nem akadályoz meg bennünket abban, hogy költségvetés módosítással a fedezetet rá biztosítsuk, de ez most egyszerűen nem látszik olyan mértékben indokoltnak, hogy a költségvetésbe beépítésre kerüljön.

Van még felújítási célú kiadások között a 14. számú mellékletben egy tüdőgondozó felújításra előirányzott 3.400.000 Ft, aminek törlését javasoljuk. Azon egyszerű oknál fogva, mert tavaly is beépítettük a költségvetésbe. Pénzügyi Bizottságon a Tüdőgondozó vezetője, Kovács főorvos úr jelen volt és valóban igaza van, arra az épületre nem költeni kellene igazán, hanem lebontani. Én azt gondolom 3.4 millió Ft-ot most rákölthetünk, kimeszelhetjük, kifesthetjük, csak a problémát nem oldjuk meg és egészen biztosak vagyunk abban, hogy a következő évben valamilyen módon, vagy a Kórház területén, de valamiféle komplexitása az egészségügyben, végleges megoldást kell rá találnunk. A 3.4 millió Ft semmit nem old meg valójában.

Van az igazgatási tevékenységek dologi kiadásai, 16. számú mellékletben. A Városi Kincstár létrehozásával többek között előnyként értékeltük, hogy a Polgármesteri Hivatal dologi költségei csökkenni fognak. Papír, írószer és egyéb beszerzés, az volt az egyik érv, hogy a nagybani beszerzés előnyösebb. Ennek ellenére tovább emelkednek ezek a költségek. Javasoljuk az irodaszer költségre előirányzatot 1 millió Ft-tal csökkentsük. Ha jól emlékszem a számra 11.5 millió Ft helyett 10.5 millió Ft-ra. Javasoljuk továbbá kerékbilincselés közreműködői díjának törlését, mivel 2002. január 1-től erre vonatkozóan egy képviselői indítvány is van egyébként és ezt a képviselői indítványt mi legalább az MSZP frakció részéről támogatjuk, és úgy vettem észre, hogy valamennyi frakció részéről támogatásra számíthat.

Összefoglalva most a fentiekben leírt módosításunknak a költségvetésben történt átvezetése után. 2002. évi költségvetés hiánya 521.632.000 Ft-ról 404.176.000 Ft-ra csökkenne. Ez a módosító indítvány egyébként komplex átadásra kerül, polgármester úr megkapja és kérem a szakma képviselőit, hogy próbáljanak az átdolgozásról gondoskodni, illetve próbálják újra átvizsgálni nyilvánvalóan.

Azonban további javaslatunk is van. A 12. számú táblázatban intézményi és hivatali pénzmaradvány visszapótlás címszóval 347.231.000 Ft került beállításra. A Pénzügyi Bizottság mai ülésén merült fel és 5 igen, 0 nem mellett a Pénzügyi Bizottság támogatta, hogy ezt 100 millió Ft-tal, 247.231.000 Ft-ra csökkentsük. Egyébként az indítvány, ami erről szólt és a 150 millió Ft-ról szólt, végül is a szakma jelenlévő képviselői is elismerték, hogy valóban ebben az összegben ez nem indokolt, sőt nekem az az érzésem, és többünknek az az érzése, hogy ez valamiféle olyan rejtett tartalékként kerül ide rendszeresen beállításra, amiről tudjuk ugyan, hogy nem, de érv mellette mindig az, hogy de nem tudunk helyette konkrét számot mondani. Ami egészen biztos, hogy ilyen mértékben nem merült fel, javasoljuk 100 millió Ft-tal csökkenteni. A Pénzügyi Bizottság további megtárgyalás nélkül el kell mondanom úgy szavaz, hogy támogat minden olyan indítványt, amelyek a hitelkeretet csökkentik, vagy a működési és a felhalmozási célú kiadások arányát pozitívan befolyásolják és semmilyen mást nem támogat és ez az MSZP frakcióra is érvényes.

Szeretném elmondani, hogy az abszolút kimaradt a költségvetésből – és nem igazán értjük – ma délelőtt sem sikerült rájönni a nyomára és kérem, hogy a következő tárgyalási fordulóra épüljön be, az Ipari Park megvalósításával kapcsolatosan tervezett kiadások és bevételek. Egész egyszerűen az egész ügy komplexitásában nem jelenik meg, nem kerül átvezetésre. Amit tudunk a mai információnk szerint, hogy 643 millió Ft bevétellel számolhatunk, nem szerepel a költségvetésben. Tudjuk, hogy kiadási oldalon a kisajátításnak a költsége mintegy 50 millió Ft. Tudjuk, hogy termőföld kivonás 40 millió Ft-ra számíthatunk és ráadásul ezek folyamatban lévő ügyek egyébként, hiszen ma is éppen többek között a kisajátításra vonatkozó tárgyalások folytak. Azt is tudjuk, hogy a NagyPlus Rt. tőkeemelése az 350 millió Ft egyszeri kiadást jelent nekünk. Mai nappal azt is tudjuk, hogy 284 egész valahány millió Ft, az egyébként 280 millió Ft a Trend területvásárlás és azt is tudjuk, hogyha ezt mind összeadjuk, akkor ez összességében 77 millió Ft-tal tovább rontja a költségvetés egyensúlyát. Ha mindezt átvezetjük, akkor most megint mondok egy számot a végén, ha mindezt, mindezt átvezetjük, akkor ott tartunk, hogy olyan 385 millió Ft lenne a költségvetés hiánya, ebben bent van a Trend, az Ipari Park átvezetés és bent vannak mindazok a javaslatok, amiket itt a mai napon megtettünk. Természetesen írásban polgármester úrnak – mint mondtam – átadjuk.

Birkner Zoltán: Hallottunk nagyon kimerítő értékelést, illetve javaslatcsomagot. Azt gondolom, hogy a képviselőtársam által elővezetett csökkentések egy jelentős tételével minden további nélkül én a magam részéről egyet fogok érteni. Természetesen vannak nyitva hagyott kérdések, én sem értem azt a 347 biztosan lecsökkenthető-e 247-re, azért majd szeretnék erre választ kapni hozzáértőktől. Azzal magam is egyetértek, hogy a városüzemeltetés kapcsán néhány kft kht-nek a visszapótlásának meg kell történnie, ebben igaza van Böröcz képviselőtársamnak, mert akkor október körül jelentkeznek majd a pótigénnyel a kft-ink, kht-ink, ez valóban nem vezet előre. Még azzal az elképzeléssel is egyetértek, hogy érdemes jelentősen lecsökkenteni a hiányt, illetve meg kell próbálni. Én azért azt is szeretném átgondolni, hogy biztosan nincs-e tartalék a bevételi oldalról, mert nekem tetszik ez a költséglefaragási mód, de azért egy-két tétel szerintem kimaradt, ami hiba. Persze ez most igaz, hogy amit mondok, az pontosan az előzőleg elmondottnak az ellenkezőjét fogja jelenteni, de megint csak, ha nem lépünk ezekben az ügyekben, akkor hosszú távon sokkal nagyobb kárt okozunk. Az eredeti elképzelések szerint talán emlékeznek rá képviselőtársaim, 50 millió Ft szerepelt a járdafelújításban. Én tudom,  hogy most 10 millió Ft szerepel és azt is tudom, hogy az idei évben meg kellene fognunk a pénzt, mint ahogy minden évben meg kellett volna, csak most akkor megkérdezem, és éppen ezért, hogy ez 40 millió Ft pluszt jelentene, azt javaslom, hogy kerüljön vissza az 50 millió Ft. Nagyon egyszerű az oka, ha nem lépünk ebben az ügyben, akkor az a 2 milliárd Ft-os lelakottság, ami most jellemző a város útjainak, járdáinak az állapotára, az jövőre mondjuk 2.3 milliárd Ft lesz, aztán majd így növekszik és nem tudom elképzelni, hogy melyik lesz az év, amikor ezzel a tétellel valamit kezdeni fogunk. Végre elkészült az az ígért járda-felújítási és útfelújítási koncepció, amit Gáspár úr nekünk már jó pár hónapja megígért. Azt gondolom, hogy tisztán látszik, hogy milyen utakról van szó és miről van szó. Nagyon indokoltnak tartanám, én nem tartom működési jellegű kiadásnak, mint inkább egy jövőbe tekintésnek. Ha ezzel az üggyel nem foglalkozunk az idei évtől kezdve tudatosan, én még abba is belemegyek, hogy húzzunk szét egy 3-4 éves terv szerint 200-300 millió Ft-ot erre fordítani. Készüljön el ennek a terve, épüljön be. Mindenképpen azt javaslom, hogy ez az 50 millió Ft újra 50 millió Ft legyen és ne 10 millió Ft.

A másik, az amiért kardoskodtam a múltkorában, ez a turisztikai koncepció és a turisztikai terv. Elkészült a város turisztikai koncepciója, legalábbis egy ilyen első olvasatban és az idei költségvetési év azt gondolom - és ez nem egy jelentős tétel - alkalmas arra, hogy végre a város ebben is lépjen valamit. Onnét kell kezdenem a történetet, hogy az összes környező kis-, közép-, nagytelepülésen már létezik tourinform iroda, létezik turisztikai koncepció, léteznek kiadványok és létezik minden. Nálunk szerintem háromszor futott neki eddig a különböző időszakokban a városvezetés egy tudatos turisztikai fejlesztésnek. A következő lett a tapasztalatom, ahogy most végignéztem a történetet, a végén általában vagy azért, mert nem nyertünk a pályázaton, vagy azért mert nem volt neki felelőse, ezek a fejlesztések elmaradtak, vagy nem volt hely. A vége az lett, hogy most már 105 településen van tourinform iroda Magyarországon, mi a 20. legnagyobb város vagyunk, 85 nálunk kisebb településen létezik tourinform iroda és foglalkoznak tudatos turisztikai fejlesztéssel. Hihetetlen elmaradásban vagyunk ez ügyben és a Széchenyi program kiírásait tekintve, mindössze 9 alprogramja foglalkozik turisztikai fejlesztéssel. Ha ennek nem lesz felelőse Nagykanizsán a továbbiakban sem, akkor azt gondolom, hogy nagyon nagy lehetőséget szalasztunk el és megint csak ez egy olyan beruházás, ami meggyőződésem szerint a sokszorosát hozhatja vissza.

A javaslat az viszonylag egyszerű, én a lelkem mélyén azt szeretném, ha lenne egy hivatalos iroda, aki ezzel foglalkozik, de azzal is megelégednék, ha legalább 1.5 fő turisztikai referens bekerülne a Polgármesteri Hivatalba, aki szakember. A másfél főt azért gondolom, mert egy ember azt gondolom, hogy hosszú távon nem tudja ellátni, a fél állás az kiegészítené az első körben. Lenne ennek egy hivatalos felelőse és ennek bizony a költségvetési hátterét biztosítani kell. Hozzáteszem, az álmom az, hogy legyen egy külön irodahelyiség is, amelynek a működési költségeit legalább az első induló évben biztosítjuk, és iszonyatos feladatokat lehetne egyébként erre a másfél emberre terhelni. Ez azt jelenti, hogy nekik tulajdonképpen részt kellene venni a turisztikai fejlesztések, termékek kidolgozásában. Nagykanizsáról kérem nincs még leporelló szinten sem turisztikailag kiajánlható füzetecske, tessék ezt végigadni, hogy ma már az utolsó kis falucskának is létezik, mi vagyunk talán az egyetlen nagyváros, vagy középváros, aki ezzel nem rendelkezik. Enne a költségei durva szám szerint a 10 millió Ft-ról indul, de éppen ma tárgyaltunk erről.

Tüttő István: Több is van ilyen füzet, majd mutatok.

Birkner Zoltán: Összegyűjtöttem ami létezik, én nem egészen ezekre gondolok. A lényege az, hogy az a javaslatom, hogy ez kerüljön megfogalmazásra ebben a költségvetési évben, kerüljön mellé szám is hozzárendelésre. Minimum annyi, hogy legalább 2 millió Ft a turisztikai termékek, a kiajánlóknak az elkészítésére. Ez egy minimális összeg egyébként és arra kérem, hogy pályázattól független legyen, mert ha megint arra várunk, hogy nyerünk-e a pályázaton vagy sem, akkor megint elmarad és legalább másfél főnek a fizetését finanszírozzuk ebben a költségvetési évben. Természetesen nem tartom kizártnak, hogy a hivatali létszám csökkentésével esetleg, vagy hivatali létszámon belül oldjuk ezt meg, természetesen szakemberrel. Lehet, hogy ennek nincs valós költsége személyi oldalról, abban azonban biztos vagyok, hogy ez ügyben lépni kell valamit. Majd a szavazáskor természetesen az elmondott tételekkel kapcsolatosan majd kifejezzük a véleményünket. Úgy tudom, hogy a képviselőtársaim közül is lesz néhány javaslat majd azért csökkentésre, nem csak emelésre. Lehet, hogy megvalósítható ez a 400 millió Ft-nyi hitel körüli összeg.

Dr. Csákai Iván: A költségvetéssel kapcsolatban a múltkori ülésen is néhány dolgot megkérdeztem, megnyugtató választ nem kaptam. Kezdem a kérdésekkel, és utána bizottsági anyaggal folytatnám. Tulajdonképpen a bevételeknél önkormányzati lakás értékesítése 35 millió Ft-tal szerepel. Nem tudom, hogy milyen lakásokat értékesítünk, amikor moratóriumot hirdettünk rá.

A másik dolog az, amit múltkor is megkérdeztem, hogy tulajdonképpen a tervezett bevételeknek a 20%-a alatt teljesítettünk és akkor jelenleg mi a garancia, hogy a bevétel ennyiben fog teljesülni, ahogy elterveztük. Szkeptikus vagyok nagyon, mert hogyha a háromnegyed éves beszámolót megnéztük, akkor nagyon kevés folyt be az önkormányzathoz, de optimista vagyok azért, mert ennek ellenére az önkormányzat egy kicsit „erőn felül” tudott teljesíteni.

A következő, ami a bizottsági szakban úgy elhangzott, a 10. számú mellékletben szerepel a szociális- egészségügyi feladatok támogatására úgy mindig följebb, följebb megyünk, és akkor megjelenik mindig egy alacsonyabb összeg. Itt a bizottságunk kérése az, hogy a 3 millió Ft helyett 4 millió Ft-ban szeretnénk ha ez szerepelne, hisz ez olyan feladatokat finanszíroz, amelyet a közgyűlésnek kellene teljesíteni. Időnként olyan felméréseket kell elvégezni és finanszírozni, amelyek nagyon sokba kerülnek.

A következő strófa a 12. számú mellékletben megnyugodva látja az ember, hogy a Kórház gép-műszer beszerzése szerepel a céltartalékban, a lakásprogram szerepel a céltartalékban, de fölötte van négy tétel a pályázatokhoz önrész - a 15 millió Ft az mire elég nem tudom - terület előkészítéshez, közműépítéshez 5 millió Ft mire elég nem tudom. Ez egy olyan összeg, amelyik egy lakóteleknek a közművesítésére elég és ugyanakkor tovább szeretnénk építeni, eladni telkeket és közművesíteni. A járda, kerékpárútról volt szó. A vagyongazdálkodási célú ingatlanvásárlásra ez a 21 millió Ft amellett, hogy értékesítünk 1 milliárd Ft fölött, énszerintem ez a 21 millió Ft nevetséges összegnek hat számomra, hisz ennek a többszörösét kellene költenünk arra, hogy az önkormányzatunk megéljen.

Tüttő István: Mennyi a javaslat?

Dr. Csákai Iván: Ezt meggondolásra javaslom, a végleges költségvetés elfogadásánál számszerűleg is fogom mondani, hogy mennyire lenne szükség. A 14. számú mellékletben előttem levők is már foglalkoztak a Tüdőgondozóval. A felújítás szó a 3.4 millió Ft-tal az nevetséges dolog. A Tüdőgondozónak a végleges elhelyezésével kellene gondolkodni, ez ’92 óta visszatérő téma és mindig megnyugszik az ember, hogy jó helyen vannak és időnként a falat le kell kenni valamivel és akkor mindenki jól érzi magát. Én azt hiszem, hogy jelenleg már ez nem járható út. Végleges megoldásban kellene gondolkodni. Ebben a felsorolásban hiányérzetem van. A Lazsnaki Szociális Otthont kiköltöztettük és megmondom őszintén, hogy a Lazsnaki Szociális Otthonnak nem ez a végleges helye, ahol most van. Ennek az elhelyezéséről is kell gondoskodni. Ennek valahol kellene szerepelni, legalább a pályázati önrésszel, hogy pályázhassunk. Azért kérdeztem az előbb, hogy a pályázati önrész mit takar, mert ha a Szakosított Szociális Otthont el akarjuk helyezni az Űrhajós Óvodába, akkor oda igenis kell az önkormányzatnak költeni. Emellett a bizottságunkban nagy vihart kavar az, hogy beruházások történnek, időnként járdák épülnek és nem a jelenlegi jogszabályoknak, törvényeknek megfelelően.

Azért, hogy hangsúlyozzuk azt, hogy az akadálymentes közlekedést biztosítsuk, külön soron szeretnénk, hogy szerepeljen 15 millió Ft-tal az akadálymentes közlekedés biztosítása, mert így legalább a Polgármesteri Hivatal műszaki ellenőre is oda fog figyelni, hogy ha egy járdát épít valaki, hogy az akadálymentesen épüljön meg. Nem biztos, hogy a 15 millió Ft-ot el fogjuk költeni, de legalább felhívjuk a figyelmet arra, hogy igenis vannak olyan emberek, akiknek a közlekedését biztosítani kell.

Tüttő István: Csákai úr lehet, hogy tudsz róla, a Kórház vezetésével egyeztettem. Eszközbeszerzésre pályázat fog menni a Tüdőgondozó esetében és ez az eszközbeszerzés, ami itt szerepel ebben a rovatban, az nem annak a fedezetére van biztosítva. Reményeink szerint kisebb összeggel kell hozzájárulnunk, de az pályázatfüggő téma. Az eszközbeszerzés, mert ki kell cserélni a röntgenberendezést. Az jó pár 10 millió Ft. Az megint egy másik kérdés.

Budai István: Böröcz úr hozzászólásához szeretnék csatlakozni annyiban, hogy gyakorlatilag én a költségvetés tételeinek a módosítását már nem mondanám el még egyszer, mert hiszen az közös munkánk eredménye volt és én úgy gondolom, hogy mi ezt alaposan és nagyon komolyan végignéztük és szeretném, ha a közgyűlés e témában elfogadná az álláspontunkat. Csupán annyit mondanék hozzá, hogy mi, amikor a személyes juttatásokat, személyi jövedelmeket megvizsgáltuk, akkor az a cél vezérelt bennünket, hogy az a fejlesztés, amit itt mi érzékelünk a költségvetési sor kapcsán, annak a mikéntjét mi nem tudjuk, nem vizsgálhattuk, mert nem tudtuk, hogy mennyi a soros előléptetés, mennyi a kötelező, meg sok mindent nem tudtunk. Mi azt érzékeljük, hogy 2000-től a 181 millió Ft-os személyes jövedelem ma ugye 313 millió Ft körül van. Ez egy hatalmas fejlődés. Én úgy gondolom, hogy annyit azért megérne, és tényleg megérne egy misét, hogy a Hivatal vizsgálja meg ezt a kérdést és különös tekintettel a 2001. évi bérfejlesztés vonatkozásában, mert megítélésünk szerint ott azért nem minden úgy történt, ahogy nekünk is tetszett volna.

Én a könyvvizsgálói jelentéshez kapcsolódnék, és én megköszönném Szita Lászlóéknak ezt az alapos és mindenre kiterjedő elemző munkáját. Mikor én ezt elolvastam, meg végighallgattam az Ő előadását, akkor úgy éreztem, hogy a jövőre vonatkoztatva is egy eligazítást ad, hogy kellene költségvetést készíteni. Nem voltunk ehhez hozzászokva, vagy legalább is nem szoktattak bennünket hozzá, mert úgy érzem, hogy ilyen iránymutatást mi nem kaptunk. Én továbbra is arra kérem a Hivatalt és akik ezzel foglalkoznak, hogy ami ebbe azért leírásra került, de most azért nem mindenben teljesítették azokat a követelményeket – esetleg Miklós te tudnád mondani, hogy miben nem – amit itt kért a könyvvizsgálat, azt azért pótolják. Többek között az előbb elmondott bérfejlesztés mikéntjére vonatkozó ismeretet is a rendelettervezetben meg kellene célozni.

Énnekem az a véleményem, hogy többször mi elmondtuk már a korábbi években is, ha a fogyasztás felhalmozás arányát, vagy most a működés meg a fejlesztés arányát ilyen mértékben folytatjuk, akkor a vagyonfelélést nem tudjuk elkerülni. Én mindig úgy szoktam fogalmazni, hogy pláne, ha ezt még hitelből finanszírozzuk és a működést hitelből finanszírozzuk, akkor pláne ez visszaüthet és feléljük a vagyonunkat. Én örülök, hogy most idegen szemmel is ezek a kérdések talán napvilágot látnak, és ez talán a jövőre vonatkoztatva valamilyen inspirációt ad, hogy valamilyen módon változtassuk az arányokat.

A céltartalékról, ami engem azért egy kicsit zavar, mert nekem az a véleményem, hogy a mi költségvetésünkben a céltartalékba előirányzott tételek azok igazából nem céltartalékba helyezendő tételek, mert hiszen előre tudott feladatokat finanszíroz. Többek között a városüzemeltetést majdnem teljes egészében ott tervezzük meg, és én úgy gondolom, az én fogalmaim szerint a céltartalék az egy olyan tételek összessége, amit azért tartalékolok majd, hogyha folyó saját bevételem lehetővé teszi, akkor azt akkor finanszírozom abból. Ha én ezt így fognám fel, hogy ezek céltartalékok, akkor a polgármester úr nehéz helyzetbe kerülhetne, mert ha nem lesz többletbevétele a saját bevételekből, akkor gyakorlatilag ezeket a célokat nem tudná megvalósítani. Én azt kérném ennek kapcsán, hogy jó lenne, hogyha ezt a céltartalékot átnéznénk, átfésülnék és a helyére tennénk és talán egy helyesebb tájékoztatást kapnánk és ezt a következő közgyűlésig meg lehetne tenni. Én megpróbáltam ezt a működési és felhalmozási arányszámot azzal módosítani, hogy a céltartalék tábla végén a működésre meg a fejlesztésre fordított összeg tartalmazza azt az arányt, amit itt a könyvvizsgálói jelentés mutat, hogy 70.2 % a működés és 13.9 a felhalmozás. Ezt az arányt úgy változtatnám meg, hogyha a helyére tenném, hogy 77.4 lenne a működés és 17.5 lenne a felhalmozás. Rontaná a helyzetünket, mert növelné a működésre fordított összeg arányát a bevételekhez viszonyítva.

Énnekem az a kérésem és a közgyűléshez az a kérésem, hogyha most a költségvetést mi elfogadjuk, - nem most, hanem akkor amikor elfogadjuk - akkor azt fogadjuk meg egyszer és mindenkorra, hogy csak a költségvetési keretszámokon belül változtatunk, vagy módosítunk tételeket, de nem tesszük ki magunkat annak, mint amit a korábbi években tettünk, hogy különféle igényeket benyújtunk és akkor az lesz a forrása az igényeinknek, hogy a hitel felvétel növekmény. Nekem az a kérésem, hogy erről szokjunk le, mert akkor az életben soha nem tudunk költségvetési fegyelmet diktálni és igenis ez a költségvetés egy fegyelmet kellene, hogy diktáljon. Nekem az a kérésem, hogy nekünk be kellene tudni tartatni.

A leterheltségről. A könyvvizsgálói jelentés tartalmaz egy hitelfelvétel lehetőségét, hogy ezt a 934.857.000 Ft-ot. Ha vizsgáljuk a következő évi, 2003-as leterheltséget, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy a város 2003-ban szinten nem vehetne fel hitelt, ha igaz lesz az a 717 millió Ft akkori teher, akkor gyakorlatilag majdhogynem nullára redukálódik a hitelfelvétel lehetősége. Azok közül a körülmények közül, amit előre látunk, hogy esetleg nem lesz közmű bevétel meg sok minden nem lesz, amit a Röst úr nagyon szépen elővezetett itt nekünk, akkor igenis 2003-ban nagyon kemény helyzetet kell megélnünk. Azért ez nekünk nem mindegy. Mondjuk ki, hogy közben lesz egy önkormányzati választás és nem mindegy az, hogy a következő ciklus önkormányzatára milyen örökséget hagyunk, vagy mit hagyunk örökül.

Kiss László: A költségvetésnek a pénzügyi, szakmai kérdéseivel nem kívánnék foglalkozni, mert nálam hivatottabb sokkal részletesebben és alaposabban elemezték, mint ahogy én tudnám. Itt konkrét dolgokra szeretnék csak kitérni, elsősorban az én választókerületemet érintően. A 12. számú mellékletben a miklósfai kerékpárút építés önrészeként 10.5 millió Ft  szerepel. A terveket ismerve ez nem elegendő a pályázatnyertes beadványok esetén a kivitelezéshez. Emlékezetem szerint a tavalyi évben 25 millió Ft szerepelt erre a célra. Kérném ezt az összeget, ennek megfelelően megemelni, hogy ez nyertes pályázat estén valóban kivitelezhető legyen. Szokás volt korábban a forrást is megjelölni, én azt is meg jelölném. A 14. számú mellékletben szerepel a HSMK villamos-rendszer rekonstrukcióra 30 millió Ft, ami ellentétes már egy érvényes közgyűlési döntéssel, ezt a kérdést újra megkívánja a közgyűlés vizsgálni a december 18-i határozatnak megfelelően. A megfelelő jelentés itt csak hibakijavításról szólt. Erre korábban az intézményvezetője 600 eFt-ot igényelt, de nem kapta meg, én azt hiszem, hogy most 1.5 millió Ft-ból ezek a hibák  kiküszöbölhetőek lennének.

További konkrét dolog a 11. számú mellékletben, itt lenne egy kérdésem is, az elmúlt évben, 2001-ben a Zala Volán támogatására 20 millió Ft volt előirányozva, és ennyi is volt a tényleges előirányzat. A jelenlegi 36.540 eFt az 82%-os növekedést jelent. Kérdem, hogy valóban ilyen szerződést kötöttünk mi a Zala Volánnal, ami 82%-os növekedést igényel? 

Tüttő István: Ez a Pénzügyminisztérium előírásának a következménye.

Kiss László: Itt egy van egy támogatási szerződés polgármester úr, és én azt hiszem, annak alapján kell ezt figyelembe vennünk.

Tüttő István: Nem. Amennyit megengednek a díjemelésnél, a különbséget pedig kötelező pótolni.

Kiss László: Igen. Még egy dolog. Szeretném kiegészíteni a Tourinform Irodára Birkner Zoltán képviselőtársam által előadott igényt. Ő azt mondta, hogy el tudja fogadni a turisztikai ügyekkel való foglalkozást oly módon is, hogy Hivatalban 1.5 fő ügyintéző foglalkozna evvel. Én ezt nem tudom így elfogadni, én egy önálló Tourinform Irodát szeretnék látni, ahol a feladatok végrehajtása számon kérhető. Tekintve, hogy az utóbbi időben a Hivatalnál ezek a számonkérések nagyon döcögősen mennek az előző napirendi pontunk is bizonyította ezt. Ennek kapcsán egyetértek valóban a Hivatal előirányzott bértömegének Böröcz Zoltán képviselőtársam által javasolt csökkentésével. Még annyit szeretnék hozzátenni, nem csak ostorozni szeretném a Hivatal munkáját, szeretnék egy pozitívumra is rámutatni, ami éppen a jelen előterjesztés kapcsán kerül a kezünkbe. Itt van egy kiegészítés, az a címe, hogy „Előterjesztés Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2002. január 15-i ülésére. Tárgy: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat 2002. költségvetés kiegészítése. Előterjesztő: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök, készítette: Városfejlesztési Osztály” Karmazin úr neve ott szerepel, alatta Városrendezési És beruházási Iroda. Ott is van egy aláírás, én nem tudom beazonosítani, de nagyon helyes, hogyha a munkavégzés nyomon követhető, ezt szeretnénk már elérni végre több év után. Le van írva tárgyalja a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság. Egyezette: a közgyűlésre meghívott: törvényességi szempontból ellenőrizte, látta aláírás jegyzői pecsét, és még az fenn van rajta, hogy …számú napirendi pont. Én szeretném, ha a jövőben az előterjesztések egy ilyen előlappal készülnének, ahol nyomon követhető lenne a végzett munka, és a minőséget ellenőrizni tudnánk. Ezt egy pozitívumként értékelem.

Tüttő István: Szeretném a Hivatalt megvédeni. Az Ipari Parkkal kapcsolatos tevékenységhez a Hivatalnak semmi köze nincsen, ami egy közhasznú társaság, ebből a szempontból, nem áll meg ez a bírálat.

Györek László: Először is hadd mondjam el, hogy alapvetően egyetértek Böröcz képviselőtársam javaslataival, ezeket javarészt támogatni is tudom. Néhányat magamnak is felírtam, ezeket nem ismételném el. Azt hiszem, hogy azok a javaslatok, amelyek a költségcsökkentésre vonatkoztak reálisak. Egy dolgot azért itt megemlítenék a kht-kft-k kérdésében kb. 5 millió Ft emelést említettek itt szinte mindegyik esetben, itt azt is meg kellene majd előbb-utóbb vizsgálni, hogy az üzleti tervek ugyan valóban nyilván reálisak, de kérdés az, hogy a város mit rendel meg a kft-től, kht-tól. Én úgy gondolom, hogy ezt is érdemes lenn átnézni egy következő alkalommal, ennek ellenére még egyszer mondom, támogatom.

Néhány észrevételem azonban lenne a kiadási oldallal kapcsolatban. Egy apró megjegyzés. Nem módosítanám a 10. sz. mellékletben ezt a tételt, mert nem módosítanám. Látok itt egy 143.000 Ft-os kiadást a Városvédő Egyesület támogatására. Én annyit azért hadd említsek meg e tekintetben, hogy a Városvédő Egyesület, ha jól tudom jelenleg is itt lévő képviselőivel együtt, egy politikai szerepet vállaló szervezet. Én ezt eléggé - hogy is mondjam - nem teljesen etikusnak tartom azt, hogy  a költségvetésben támogatást kapnak. Ilyen alapon a FIDESZ, vagy az MSZP is kaphatna. Úgy gondolom, hogy ez nem teljesen jó így, de nem módosítanám én ezt a tételt. Lelke rajta a Hivatalnak, az önkormányzatnak, ha ezt megteszi.

Módosítanám viszont a 12. számú melléletben az elmúlt közgyűlésen is már említett ultrakönnyű repülők támogatását, ami 10.8 millió Ft-tal szerepel. Én szívem szerint az egészet ki venném úgy, ahogy van. Hiszen azt hiszem, hogy a jelenlegi helyzetben, erre nekünk nincs pénzünk. Egyszer ezt már elmondtam, nem kívánom megismételni. Amikor bukdácsolunk a járdákon, akkor felesleges ilyen kiadásokba verni magunkat. Tisztában vagyok azzal is, hogy esetleg ennek lehetnek más következményei is, pályázat beadás stb., de én ezt még egyszer hangsúlyozom kivenném, javasolnám is. Amennyiben ez nem megy, mert már esetleg elkötelezte volna magát a város, vagy akár a sportegyesület, akkor is…

Tüttő István: A közgyűlés döntött már ez ügyben.

Györek László: Tisztában vagyok vele, azt hittem, hogy ezt a döntést vissza lehet vonni jelen helyzetre való tekintettel. Amennyiben ezt már nem lehet megtenni, úgy is 4 millió Ft-tal csökkenteni lehet, hiszen saját bevallás szerint is ők ezt 7 millió Ft-ból tudják megcsinálni. Mi nem tudom milyen oknál fogva 10.8 millió Ft-ot szavaztunk meg nekik. Ezt elmondtam akkor is, és most is elmondom még egyszer, és javasolnám még egyszer, talán most már másképpen tudunk dönteni.

A HSMK elektromos hálózatának rekonstrukciót – Kiss Lászlóval egyetértve - teljesen kivenném, erre van egy érvényes döntése a közgyűlésnek, vizsgáljuk meg még egyszer, és nézzük át még egyszer. 30 millió Ft-tal csökken így is a kiadási oldal.

És még egy tételt hadd említsek meg. Nyilván itt van több is, amit én most nem vettem észre. Az önkormányzat igazgatási tevékenység dologi kiadásaiban a telefondíj. Ez legjobb tudomásom szerint ezt a tavalyi évben, 2001-ben havonta 5-6 eFt között változott a havi díj. Ez ugye egy évre kivetítve maximum 6 millió Ft. Itt 10 millió Ft van beállítva. Nem tudom, én úgy gondolom, hogy 6 millió Ft-ból jelenleg is ez megoldható, főleg úgy, hogy a telefonálások egy részét át lehet váltani nyilván másfajta módra, például az e-mailt javaslom.

Tüttő István: Egy dolgot. A HSMK-t többször előhozzák képviselőtársaim. Szeretném emlékeztetni Önöket arra, hogy félig igaz az, amit a múltkor felvettek, hiszen akkor ismertettem Önökkel egy másik szakértői véleményt, amely a tűzbiztonságról szól és tűzbiztonsági szempontból abszolút tarthatatlannak tartja a szakértői vélemény az elektromos rendszerét HSMK-nak. Én úgy gondolom, hogy a tűzvédelem az sokkal jobban az életveszélyt jelenti, mint az, hogy az érintésvédelmi rendszerre azt mondta a szakértő, hogy még nem életveszélyes. Bár a kettőnek azért van bizonyos korrációja, de a tűzvédelmi szempontból megítélve az elektromos rendszert akkor én nem merném azt mondani, hogy húzzuk le. Én legalább is nem fogom támogatni. 

Kiss László:  Én erre szeretnék kitérni. A múltkor a közgyűlésen elmondtam, hogy én láttam a tűzrendészeti felülvizsgálati jegyzőkönyvet. Egyetlen egy helyiségnél nem volt nem megfelelő minősítés. Hibákat felsorolt, amiknek a kijavítását kötelezővé tette, és a végminősítésben mondta azt, hogy nem megfelelő, olyan célzattal, hogy ösztönözze a hiba kijavítását. Az érintésvédelmi és a villámvédelmi abszolút megfelelő volt, a tűzvédelmi volt csak feltételesen hibakijavítással. Én azt hiszem, hogy ez indokol egy 90 millió Ft-os felújítási igényt.

Tüttő István: 30 millió Ft.

Kiss László: 30 millió Ft-ot 2002. évben, plusz a terv szerint még azt hiszem 60 millió a következőre áthúzódóként. Mert a teljes tervet is láttuk bizottsági üléseken és ott összességében, ha jól emlékszem 90 millió Ft volt. Egyébként a szakértői vizsgálatokról, vagy bizonyítványokról csak annyit, hogy ami még be volt hozzá csatolva, az egyik szakértői bizonyítványt a villamos rekonstrukció tervezője készítette - aki kvázi érdekelt az ügyben - a másikat, aki egy pályázó, aki a 3 pályázó között szerepelt. Azt hiszem a legkevésbé sem lehet őket elfogulatlannak tekinteni.

Tüttő István: Én tényleg nem akarok erről vitázni, hiszen ezt megtárgyalhatják a bizottságok még. Szeretném jelezni pont a jelenlétemben gyulladt fel az egyik armatúra normál használat közben és hátha bizony nincsenek ott közelben, akkor abból komoly tűz is lehetett volna.

Gyalókai Zoltán: Elsőnek is maximálisan egyetértek Böröcz Zoltán képviselőtársammal a személyi juttatások terén. Én mindenképpen úgy tudom elfogadni és szerintem többen is, hogy az infláció mértékének megfelelő emelést tudom elfogadni, és a 13. havi fizetést, illetve juttatást Isten bizony 13.-ként tudom elfogadni, nem 13.5-nek.

Ennyi bevezető után én a 8-as számú táblával kezdeném. Több helyen megdöbbenve tapasztalom, hogy a nagy leépítések ellenére  a 2001-es év dolgozói létszámok emelkedtek. Csak a nagyobbakat említem és nem tudom igazából az okát? Szeretném megkérdezni, hogyha erre valaki nekem magyarázatott adna. Például a 9-es tétel a Rózsa úti Általános Iskola 3 fővel emelkedett. Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakközépiskola 3 fővel. Ami legmegdöbbentőbb a Thury György Kereskedelmi és 13 emelkedett az ott dolgozók száma. Gondolom ez a csökkenő gyereklétszámmal magyarázható feltételezem.

Itt valóban, ahogy Böröcz úr is említette, a 12. számú mellékletben a vagyonnyilvántartás végrehajtásáról én is úgy emlékszem, hogy egész más értelmű határozatunk született. Én megmondom őszintén nem 10 millió Ft-os, hanem egy olyan 6 millió Ft-os nagyságrendre emlékszem.

Tüttő István: Sajnos 70 millió Ft-os ajánlat érkezett rá.

Gyalókai Zoltán: Jó, igazából én úgy emlékszem rá, hogy Gazdasági Bizottság úgy döntött, hogy gyakorlatilag a Hivatal házon belül ugyanis ezeknek az adatoknak nagy részét úgy is a Hivatal tudja megmondani és ez inspirált arra, gondolom több Gazdasági Bizottsági tagtársammal együtt, hogy ezt valamilyen  úton- módon, valamilyen juttatással  a Hivatal saját berkein belül oldja meg. Gyakorlatilag bizonyos táblázatoknak kitöltéséről van szó. Ami adatok  90%-a a Hivatalban rendelkezésre áll. Én megmondom őszintén az alatta levő tétel a termálvíz program önrésze 81 millió Ft-ra. Én úgy emlékszem, hogy olyan közgyűlési döntés született, hogy a nulla bekerülési összegig támogatja ezt a közgyűlés és ez pedig a tervek elkészítését takarta.

Még egy ez a HACCP rendszer előírásának biztosítása. Ez feltételezem ez az ISO 2002. rendszer? Vagy valami más?

Tüttő István: Nem. Ez arról szól, hogy bevezették kötelezően a konyhákon a speciális edényrendszert kell beszerezni, mert különben súlyos büntetést kell kifizetni, és ezzel elejét lehet venni, remélhetőleg az ételmérgezéseknek. Legalább is ebből a szempontból. Minőségbiztosítás része.

Gyalókai Zoltán: Jó, csak nem tudtam, hogy mi ez és igazából az előterjesztést nem láttam még róla.

Tüttő István: Edényzetnek a speciális beszerzése. Be kellett szereznünk. Az alumínium edényeket ki kellett vonni a forgalomból, és zománcosat kellett a helyükre venni.

Gyalókai Zoltán: Jó. Köszönöm. Itt a HSMK elektromos rekonstrukcióját többen említették. Való igaz, és azt hiszem, hogy gyakorlatilag minden mást elmondtak előlem.

Tarnóczky Attila: Ez a bizonyos HACCP egyfajta minőségbiztosítási rendszer az étkeztetésben, törvényerővel bevezetve jövő év végén. És ezt úgy tessék kezelni, hogy egy pályázati önrész lesz, mert  a Széchenyi Tervben ezzel lehet pénz is nyerni. Részben valóban a technikai felszereltség változtatása van a dolog mögött. Részben pedig minőségi előírások, hogy egy folyamatban hogy kell mérni a hőmérsékletét az ételnek. Meg kell mondjam, hogy valószínűleg ez hatalmas adminisztrációval fog járni ezekben a konyhákban, amelynek nem igazán örülők.

A létszámra vonatkozó kérdést azzal válaszolnám meg, hogy a Rózsa utcai iskola esetében én kértem a kincstár intézkedését és következő alkalomra remélem ez meg is történik. Itt a helyzet a következő, hogy őszinte legyek a törvényes előírások ezt az álláshely számot írják elő. Más kérdés, hogy bizonyos fajta munkakörökben évek óta az iskola képtelen foglalkoztatni bárkit is. Ez a realitás a tavalyi álláshely számnál, úgy gondolom, hogy ennél kell maradni, egészen addig, amíg az iskola ezeket törvényes előírásokat nem tudja teljesíteni valóságos munkaerővel. Akkor persze kénytelenek leszünk biztosítani. Más ügy a középiskolák ügye. Hajdanán ifjú koromban volt 4 évfolyam, most tessenek megnézni, hogy hány évfolyam van. van 13-14-15. és ezek mennek felfelé. Amikor mi évről évre azért, hogy gyerekek le tudjanak ülni valami intézményben, és a szakkérdésről beszélek nem gimnáziumról engedélyezzük ezeket a növekvő osztálylétszámot, akkor valakinek oda be kell menni órát tartani. A lehető legszűkebben van kiszámolva minden álláshely szám ezt tudom mondani.

Gyalókai Zoltán: Még egy, a ma kiosztott anyagban van a 8. számú melléklet, ami kicsit meg lett bontva az étkezési normák szerint a Városi Kincstár sora, egy minimum ilyen 150 millió Ft nagyságrenddel el van számolva. Szeretném, hogyha ezt a következőnél figyelembe vennék. Az valóban nem 5 milliárd 221 millió Ft, hanem a réginek megfelelő 5.064 millió Ft. Valószínűleg számolási hiba történt. Nem plusz 150 millióba kerül a kincstár.

Tüttő István: Meg fogjuk vizsgálni és természetesen az újra számolás után a helyes eredmény fog megjelenni.

Tóth Zsuzsanna: Először is egy kérdésem volna. A 12. számú melléklet termál program önrész 81 millió Ft mit takar? Ez mit fedez magában? A Gazdasági Bizottságon állítólag volt róla szó, nem vagyok tagja a bizottságnak, nem tudom.

Tüttő István: Mondjuk, csak én azt nem tudtam pontosan, hogy ez a megújuló energiára vonatkozó, de nem arra, hanem a strandfürdő és a termál medencének az építésére vonatkozik.

Tóth Zsuzsanna: Látom Tarnóczy úr már nézegeti rajtam, hogy mit akarok ebből kihozni.

Tüttő István: Nem, csak kíváncsian várjuk.

Tóth Zsuzsanna: Azt szeretném kihozni az egészből, hogy itt üldögélünk lassan a 4. költségvetésben és erre a fránya kishídra még mindig nem sikerült összehoznunk 25 millió Ft-ot. Nagyon sajnálom, hogy csak az elmúlt évben nem írogattam össze azokat a kisebb-nagyobb összegeket, amiket így év közben innen-onnan megszavazgattunk ilyen-olyan célokra, mert szerintem az is elég lett volna rá. Én nagyon szeretném, ha 25 millió Ft-ot valahonnan találnánk. Felőlem, lehetne a HSMK elektromos hálózat rekonstrukció 30 millió Ft-ja.

Tüttő István: Szerintem már el is adjuk a HSMK elektromos vezetékeit, ha így megy.

Tóth Zsuzsanna: Teljesen mindegy, hogy mi. Szakértői becslések szerint ebben az évben még kb. 25 millió Ft-ból kivitelezhető volna a kishíd. Már többször felszólaltam ez ügyben, meg azt is elmondtam, hogy a városrésznek a kérése soha nem lesz figyelembe véve. Itt mindenre jut pénz, úgy látszik, hogy a Nagykanizsa városnak az a része, aki érintett ebben a dologban, ők nincsenek itt lakosság számba véve.

A másik dolog. Hogyha még durvákat akartam volna mondani, meg megbántani embereket, akkor kiragadva ilyeneket, hogyha egy évvel később csinálunk KanizsaNet-et, akkor akár annak a pénze is elég lett volna rá. Vagy szeretném látni, hogy a hó eltakarítási munkák 10 millió Ft-ja az valóban fel van használva, mert ugye ebben az évben nem ez tűnt ki.

További dolog. 2 millió Ft-ot szeretnék kérni felújítás célra. Ez pedig a Micimackó Óvodának volna rá szüksége. Vezető óvónővel beszéltem. Vegyük figyelembe, hogy ez a 2 millió Ft-tal nem 2 millió Ft értéket teremtenének, hanem sokkal többet. Sikerülne olyan lobbira szert tenni jelen pillanatban, hogy kialakítsanak egy logopédiai szobát, illetve egy külön öltözőrészt és a magas szintű munka, amely ebben az óvodában folyik, azt hiszem, hogy megérdemelné. Azzal magunknak is értéket teremtenénk, hogyha ezt most a 2 millió Ft-ot megszavaznánk.

A végén egy rövid kérés. Az Élettér Egyesületnek plusz még 500.000 Ft-ot szeretnék az 1 millió Ft mellé beállíttatni a költségvetésünkbe, ugyanis hihetetlen mértékben emelkednek azok a díjak itt, amikből ott a befogott állatokat el lehet látni. Kérném szépen még ezt az összeget megemelni.

Tüttő István: Tisztelt képviselőnő, megértjük a vehemenciáját, de szeretném azért megnyugtatni Önt. A Sétakerti híddal kapcsolatban ki lett adva legalábbis kiadtam ennek a vizsgálatát. Olyan szakértőt kértünk most fel, akinek az a megbízatása, hogy olyan hidat, olyan konstrukciót ajánljon, amely lehetővé teszi, hogy akár kerékpárral, akár babakocsival, magyarul normál körülmények között is át lehessen kelni. Hiszen ha csak egy olyan átkelőt akarnánk oda építeni, amely egy átkelést biztosít, de éppen a nagyközönség számára nem adná meg a lehetőséget, hanem csak a fiataloknak, hogy átmásznak egy alpinistaszerű magas építményen, ez a feladata. Rövidesen megkapjuk a választ, hogy ilyen rendszer, vagy híd kiépíthető-e. Ha ez megtörténik, azt követően Önök elé hozzuk és természetesen akkor el kell dönteni ennek a tervezését és a kivitelezését és ennek a költségvetését pedig mindenképpen az Önök döntése alapján kell majd akkor döntést hozni, hogy meg tudjuk-e csinálni. Arról van szó, hogy támogatjuk. Lehetőség szerint az az összeg, amit említett reményeink szerint bele fogunk férni. Még egy dolgot meg kell vizsgálni. Ez is ki lett adva. A Vasúttal is tárgyalni kell, hiszen itt nem csak a hidat kell megépíteni, hanem bizony ott a vasúti – én pontosan nem tudom, hogy hívják – vezetékek, tartórendszerek átalakítására is sor kerülhet és a Vasút nem tudjuk, hogy ezt az átalakítást most felszámítja nekünk, hogyan vesz részt ebben a munkálatban, illetve számíthatunk-e az együttműködő segítségére.

Tóth Zsuzsanna: Megnyugtató volt valamennyire, amit el tetszett mondani. Én, amikor a 25 millió Ft-ot említettem, természetesen ugyanilyen hídról beszéltem, mint amit Ön felvázolt és az Ön lobbi képességeiben bízva remélem, hogy a Vasúttal is meg tudunk egyezni annál is inkább, hogy végül is őmiattuk lett elbontva annak idején az a híd.

Kelemen Z. Pál: Elöljáróban annyit mondjak, hogy én a szociálpolitikával és annak költségvetési tételeivel akarok foglalkozni. Nem kérek plusz pénzt, sehonnan sem elvenni meg hitelből finanszírozni, mert aki ma ezt teszi, az a város gazdaságának a sírját ássa és növeli az eladósodás hibáit. Visszatérnék a szociálpolitikára, különösen a 23. számú mellékletre, amit ma osztottak ki. Ha minden igaz, ennek a mellékletnek a bizottsági döntés alapján a 24. számú mellékletnek kellene lenni. A 23. számú melléklet – vissza lehet hallgatni a bizottsági ülés anyagát – a szociálpolitikai és egészségügyi feladatok 2002. évi bevételei. A források megnevezése lenne, ami a közgyűlés előtt nem jelent meg. Akik bizottsági ülésekre járnak, a Szociális Bizottság tagjai kaptak egy ilyet. Ennek a d.) pontjából készült a 23. számú melléklet, amelyet én a 24.-nek szeretnék látni. A 23. mellékletnek az a.) pontból a forrásokból kellene állni. Tudniillik egy csomó dolgot nem lehet tisztán látni, hogy minek mi a forrása és mennyi a város önrésze és mennyi a normatív támogatás. Ha megnézzük ennek a mellékletnek 1-2-3 és 4. számú pontját, amely ebben a bizottsági anyagban kiosztott 8-9-10-11. szám, akkor egészen pontosan lehet követni 272 millió 220 ezer Ft-nak a 366 millió 370 ezer Ft-ból a forrását. Lehet látni a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a rendszeres szociális segélyt, az időskorúak járadékát, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást fillérre pontosan mennyi a normatíva és mennyi a város hozzájárulása ehhez. Más ágazatokkal szemben, mondjuk oktatással általában az történik, hogy 1 Ft-hoz 1 Ft-ot rakunk. A szociálpolitikában minden normatív 3 Ft-hoz a város 1 Ft-ot tesz hozzá, ¼ részével járul ezekhez a tételekhez.

A 4. ponttól lefelé az 5-6-7-8-9-10-11. pontok forrásoldala nem tisztázott a költségvetésben. Én tudom, hogy ezt roppant nehéz megcsinálni, mert a pénzbeni, természetbeni szociális és gyermekjóléti feladatok 265 millió Ft-ja az megoszlik részben a kórház és részben a 3. tételben részben önálló intézmények 39 sorszáma között. Roppant nehéz kibontani ezt a tételt a 3. fejezetből, mert a városi kincstárnál is jelentkezik egy része, aminek a szociálpolitikában kell érvényesülnie, de mindenképpen akkor tiszta és akkor korrekt egy költségvetés és az összes többi tételnél ez így van, kivéve a szociálpolitikát, amikor egyrészt megnevezzük a forrásait, megnevezzük azt, hogy ezekhez az állami forrásokhoz a város mennyivel járul hozzá. Ebből megvannak a bevételi oldalak és a kiadási oldal tartalmazza a 23. számú melléklet, amit 24-nek kell nevezni. Számszakilag, szakmailag, költségvetésileg az a korrekt, ha a 23. számú mellékletet kinevezzük 24. számú mellékletnek és a 23. számú mellékletben mindezeknek a forrása nevesítve, tételesen megvan.

Még egy dologra hívnám fel a tisztelt közgyűlés figyelmét ebben a kérdésben. Javaslatom, hogy a 23. számú mellékletet - konkretizálom – nevezzük 24-nek és a 23. számú melléklet tételesen mindezek forrását mutatja meg, hogy ebből mennyi az átengedett pénz a város részéről és mennyi az állami normatíva tételenként.

Lehet, hogy már szó volt erről, Csákai képviselőtársam érintőlegesen beszélt róla, hogy a költségvetési rendelet 10. §-ára bátorkodom felhívni a figyelmüket. A költségvetési rendelet 10. §-ában azok a jogosítványok vannak felsorolva, amelyet különböző bizottságok saját hatáskörben gyakorolhatnak. Átcsoportosíthatnak pénzeket, illetve dönthetnek pénzek sorsáról. Ez először fordul elő, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság ebben a felsorolásban ilyen tételesen szerepel – és ezt szeretném megköszönni a szakosztálynak, hogy ezt a részt előkészítette, hogy jót is mondjak -. Itt egyszerűen arról van szó, hogy a szakma szükségletek, városigények szerint 97 millió 150 ezer Ft-ról bizottsági hatáskörben dönthet, kivéve közösségi célú alapítványok támogatásakor. Ezt szeretném megköszönni.

Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság szakmai szempontból a bizottságunkat érintő kérdéseket tárgyalta és sajnálatos módon tapasztalta, hogy a 2002. évben egyáltalán nincs új fejlesztési tervbe egyetlen forint sem tervezve, sőt tulajdonképpen közgyűlési határozattal alátámasztott 2001-ben megkezdett áthúzódó feladtok, illetve a közgyűlési határozattal már alátámasztott 2002-ben kezdődő tervezési feladatokra a mellékelt táblázat szerint és kiegészítő feladatokra 38 millió Ft szükséges. Ezzel szemben ezen a soron 23 millió Ft szerepel a költségvetésben. Javaslom, illetve bizottságunk javasolja módosítani a városüzemeltetési feladatok sorában a városrendezési feladatokra a 23 millió Ft-ot 38 millió Ft-ra módosítani.

Tulajdonképpen én is előre leírtam, hogy a HSMK villamos rekonstrukció 30 millió Ft forrását jelöltem erre a célra. Számoltam eddig 15 millió Ft körüli összeget javasoltak eddig képviselőtársaim úgy, hogy ennek a 15 millió Ft-nak a fedezetét, illetőleg a 14, nagyjából belefér ebbe, amennyiben igazolódik Kiss László úr állítása, nevezetesen, hogy lényegesen kisebb összegből megoldható a probléma elhárítása.

Tóth László képviselőtársunk javasolta térinformatika fejlesztésre 10 millió Ft-ot, amelyet bizottságunk támogatott, hiszen itt is korábban magasabb összeg szerepelt az eredeti tervezetben, ami lecsökkent, ha jól emlékszem 3millió Ft körüli összegre, amely nem elegendő a fejlesztéshez. Bizottságunk a miklósfai kerékpárút tervezési költségeihez a 30%-os önrész biztosítását javasolja, hiszen sikeres pályázat esetén a költségvetésben szereplő összeg ehhez nem lenne elegendő. Ezek voltak a bizottságunk határozatai, és párhuzamosan szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat egy közgyűlési határozatra, amelyet december 18-án hoztunk. Ez a mobil plakátragasztó táblák elhelyezéséről szól és ugye így szól, hogy a lehetőségei függvényében a 2002. évi költségvetés környezetvédelmi alap előirányzatában biztosítja a forrást a közgyűlés. Most egyeztetve Gáspár úrral Ő egy nagyobb összeget mondott, de én úgy gondolom, hogy a tervezésre és a kivitelezésre, ami végül is önkormányzati rendelet megvalósítását jelenti, én 2 millió Ft-tal javaslom ennek a megemelését, hogy ennek legyen forrása, hiszen a 3 millió Ft korábbi költségvetési évben is célzott feladatokra éppen, hogy elég volt. Gyakorlatilag a 3 millió Ft-ot 5 millió Ft-ra szeretném, illetve javasolnám a környezetvédelmi alap megemelését.

Tulajdonképpen egy másik téma, ami kapcsolódik Tóth Zsuzsa képviselőtársam kérdéshez, amely a közbiztonság, illetve az éjszakai rongálásokkal kapcsolatos, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közbiztonságért Alapítvány az egyéb támogatások között 2 millió Ft-tal szerepel és  úgy gondolom, hogyha ezt 4 millió Ft-ra emelnénk, akkor a megelőző jelleget erősíteni tudnánk azzal, hogy rendszeressé lehetne tenni a Rendőrség és Közterület-Felügyeleti Iroda éjszakai  járőr szolgálatát, ami esetleg további  vizsgálatokkal megerősíthető. Ez azt jelenti, hogy tetten érhetők a garázdálkodók, gyakorlatilag a város közbiztonságának ezáltal hatékonyabban megelőző jelleggel tudná szolgálni ez az alapítvány ezzel a forrással.

A továbbiakban röviden szeretném ismertetni a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat költségvetéssel kapcsolatos kiegészítő javaslatait, amely a ma kiosztott anyagban szerepel. Bizonyára emlékeznek arra, hogy még a múlt évben a Településrészi Önkormányzat polgármester úrhoz, illetve képviselőtársaimhoz eljutatta azokat a feladatokat, amelyek ütemezetten az elkövetkező években megvalósítandók és reális feladatok, amelyet az önkormányzatnak kezelni kell. Ez megjelent egyébként a Kanizsa Újságban teljes körűen és ad hoc bizottság asztalára is odakerült ez az anyag. Ez a feladatsor a költségvetésben mindösszesen 2 millió Ft-tal köszön vissza az első ütemben. Én úgy gondolom, illetőleg úgy gondolja a településrészi önkormányzat, hogy meglehetősen kevés. Szerényen 5 millió Ft-ra kérné felemelni ezt az összeget. A Településrészi Önkormányzat határozott kérése, hogy a Nagyrác utcai iskola sportpályájának felújítására 2.5 millió Ft-ot külön soron tartalmazzon céltartalékban a költségvetés, ugyanis itt megköszönve természetesen az óvoda beköltöztetését és jó körülmények kialakítást a óvodások számára, valamint a Fiatal Családok Otthona kialakítását. Ezzel együtt a Nagyrác utcai iskola sport, a tanórára kötelezett feladatainak ellátása jelentősen csorbult, hiszen ott jelentős egy sportpálya működött, és jelen pillanatban  nem megközelíthető végül is ezt rendbe kellene tenni és a megközelítési lehetőséget feltétlenül biztosítani kell. ’98-tól - illetőleg már korábban - igény lenne a Szokol dombon lakóövezet kialakítására, amelynek rendezési terve még az előző ciklusban ’96-ban elkészült. Tulajdonképpen ezt aktualizálni kellene, ehhez az OTÉK alapú aktualizálásra 2.5 millió Ft támogatást kért a Településrészi Önkormányzat.

Tarnóczky Attila: Először - kiment ugyan Kelemen képviselő úr, de az ő mondókájára, köszönő szavaira akarok reagálni - felhívva osztályvezető úr figyelmét, hogy nem tudom, hogy a 10.§ a rendelet szövegében igazán azt a célt szolgálja-e, amire szántuk. Mert ugye ezt úgy értelmeznénk, hogy Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt az ápolási díjakról, a térítési díjakról és így tovább. Nem lehet, mert a Hivatal első menetben és fellebbezés esetén a Szociális és Egészségügyi Bizottság. Igazán az a keret a 3 millió Ft-os keret a szociális és egészségügyi feladatok támogatása, az van a bizottság döntéskörében az összes többi esetében az átcsoportosítás jogköréről van csupán szó. Ha az egyik tétel elfogy, akkor a másikból, hogyha ott marad, ki lehessen pótolni. E szerint kellene megfogalmazni a végső változatot.

A másik dolog, amiről beszélni szeretnék Önöknek tisztelt képviselőtársaim, az az IKI címjegyzékes ügye. Kámán László igazgató úr megkeresett bennünket és elmondta, hogy mik azok a feltétlenül megoldandó feladtok, amelyekhez költségvetési fedezetet kell biztosítani. Egy levélben meg is írta a minimális tételeket. Ezeket felsorolnám, megkérdezve, hogy tudunk-e ebből faragni. Az én meggyőződésem szerint nem nagyon. Az első tétel a vegyes tulajdonú társasházak felújítási alapképzése törvényi kötelezettség az önkormányzati bérlakások után 6.5 millió Ft-ot igényel éves szinten. Ugye 10 van pillanatnyilag összesen ezen a soron. 6.5 elfogyott.

Tüttő István: És ugye 27-tel még növekszik idén.

Tarnóczky Attila: Üres lakások helyreállítása. Idén 31-et állítottak helyre, ugye azt nem szabad megengedni, hogy kiürült lakásokat ne tudjuk kiadni lakóknak, és egy 30 szám itt elképzelhető, de szerény becslések szerint 20 millió Ft. A legkevésbé, vagy a leginkább vitatható tétel, de nem hiszem, hogy ez is igazán vitatható lenne Ligetvárosban 19 önkormányzati bérlakás rákötése a csatornára és az árnyékszék megszüntetésével mosdó kialakítása a lakásokban 4 millió Ft. Ez összesen 30.5 millió Ft. Igazgató úr szerint és én azt gondolom, hogy teljesen megalapozott ez a közlése ez az, amit az IKI  címfelújítási jegyzék során nekünk biztosítani kellene a mostani 10 millió Ft-tal szemben. Hogyha megkapták a bizottságnak kiküldött IKI-s anyagot, ahhoz képest ez lényegesen kevesebb, de ezt megspórolni nem hiszem, hogy lehet. Amúgy egyetértek mindenkivel, aki azt az álláspontot képviseli, hogy a működési költségeket növelni nem szabad. Bár eléggé eklektikus hozzászólásokat is hallottam ilyen szempontból, de az illető mindjárt javasolt működési költségeket növelő kiadásokat, és ide sok minden beletartozik ebbe kedves képviselőtársaim. A különböző egyesületek, akármik támogatásától, mondjuk a Tourinform Iroda létrehozásáig. Egyébként ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy város turisztikai látnivalókban való gazdagítását tűznénk ki célul, az lehet, hogy eredményesebb lenne, mint egy iroda létrehozása. Mert egy jóléti irodát is létrehozhatnánk, és akkor beköszönne a jólét Nagykanizsán ilyen elven. Nem hiszem, hogy így működik a dolog.

Az intézmények egy-két képviselőtársamtól megkapták a magukét. Én azért jelezném, hogy 10%-os létszámleépítés itt megtörtént az automatikus feladat megszűnéseken túl. Úgyhogy az itt jelezett 2%-ot már tavaly meg tavaly előtt, teljesítettük, meg az akkor jelzettek is. A tény-tény, és ez nem újdonság, aki ellenkezőjét mondja nem mond igazat, hogy évről-évre az önkormányzatok feladat finanszírozása romlik. Romlott az előző kormány esetében, sőt, hogy önkritikát gyakoroljak, már az Antall-kormány idején elkezdődött a romlás, amikor volt valami kedvezmény ahhoz, hogy az önkormányzatok valamit kapnak támogatásként.  Remélem, és ez lehet az egyetlen megoldás, hogy ez a tendencia meg fog szűnni, és egy javuló tendenciává vált.

Megkapta a Hivatal a magáét. Azzal egyébként tökéletesen egyetértek, hogy semmiféle létszámnövelést nem szabad megszavazni, sőt kár volt megszavazni Önöknek, mert én nem szavaztam meg a korábbi ilyen indítványokat. Itt a következmény. Aki viszont valahogy kimaradt a sorból az a Kft-k Kht-k egyre bővülő köre. Pedig itt vannak ám működési kiadások. Jó, a VIA Kanizsa például unikum, mert a pénze javarészét, meg mondjuk a Kanizsa Újság, ami termékre költi járdajavítású újság létrehozására. Én azért szívesen megnézném ezeknek a cégeknek a személyi létszám helyzetét és a bérhelyzetét.  Nézzük meg már egyszer. Szerintem meg fogunk hökkenni az a gyanúm, hogy koldus kft.-től egészen a krőzus kft-ig kht-ig mindenféle változat elő fog fordulni. Amíg a működési költséget csak ebben a két szektorban próbáljuk kordában tartani, nem vagyunk igazságosak meg hatékonyak sem meggyőződésem szerint. Egyébként az a véleményem, hogy az üzleti tervet a következő február 5-i ülésen el kell fogadnunk valamilyen számokkal még a költségvetés elfogadása előtt. Akkor viszont a bizottságoknak talán előbb, ma viszont el kellene jutnunk odáig - nem tudom van-e ebben egyetértés - hogy az itt elhangzott rengeteg javaslatról valamiféle szavazás legyen, mert különben én nem tudom ki mit fog beépíteni a február 5-i változatba. Attól azonban lehet még mindig módosítani, de valami konkrét feladatot kéne adni a hivatalnak.

Tüttő István: Most elve ezt javasoltam volna, hogy most végigmegyünk tételesen azokon a javaslatokon, amik elhangzottak.

Mayer Ferenc: Bár nagyon gyér létszámban vagyunk jelen, de azért engedtessék meg, hogy röviden én is elmondjam véleményemet. Elöljáróban annyit, hogy én sem kívánok semmiféle olyan javaslatot tenni, hogy milyen kiadásokkal kellene még terhelni a 2002. évi költségvetést. Annál is inkább, mivel nem kívánok abba a hibába esni, hogy beszélek, beszélek itt a költségvetés egyensúlyának a hiányáról, mert arról rengeteget hallottunk ma és szoktunk hallani, és akkor utána jönnek 5 millió Ft-os, 7 millió Ft-os 10 millió Ft-os stb. javaslatok és azt szó nélkül megszavazza a közgyűlés többsége. Számtalanszor előfordult. Itt az eredménye most küszködünk ezzel a problémával. Én is megszívlelendőnek tartom könyvvizsgáló úr véleményét és nagyon korrektnek és nagyon szakszerűnek érzem, de azért engedtessék meg, hogy egyetlen mondatával vitába szálljak, mert azt mondotta itt - és ha jól emlékszem le is írta a véleményét -, hogy nem történt a meg az intézmények költségeinek alapos felülvizsgálata, racionalizálása, és így tovább. Tisztelt szakértő úr, akkor tájékoztatom, hogy más sem történt az elmúlt két évben érdemben, mint az intézmények költségeinek az alapos felülvizsgálata racionalizálása, csökkentése. Erre pénzt, paripát nem sajnált ez a közgyűlés. Rengeteg pénzt költöttünk erre, és iszonyatos munkát zúdítottak az intézmények és sok mindenki nyakába ennek a kérdésnek a kapcsán. Meg is lett az eredménye, mert természetesen az intézményi költségvetések olyanok, amilyenek. Gondolom a közgyűlés tagjai előtt ismert, hogy bizony az intézmények 2002. évi költségvetés-tervezetei hogyan készültek. Itt elhangzott valamelyik képviselőtársamtól - nem is akarom idézni - azt mondotta, hogy megtörténtek az egyeztetések az intézményekkel. Kérem szépen én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy természetesen részt vettem egy ilyen egyeztetésen. Csak elmondom Önöknek tanulságképpen, hogy ez az egyezetés hogyan zajlott. Ott a kérdés nagyon egyoldalú volt az egyeztetés, a kérdés az volt, hogy mit vállalok szívesebben, emelem fiktív módon természetesen az intézmény bevételeit, vagy milyen arányban emelem azt, vagy milyen arányban csökkentem az intézmény kiadásait. Ezzel tulajdonképpen le is zárult az egyeztetés, mert a végszám az természetes adott volt, amely egy intézmény esetében akár millió Ft is. Nahát így állt össze.

Azért azt kell mondanom, hogy a dologi kiadások bizony nagyon alaposan lefaragásra kerültek. Én csak azt fájlalom, hogy ez azért minden intézmény esetében nem történt meg. Én kérdezem is a polgármester urat, hogy azt az áldozatot, amit kénytelenek voltak legalább is oktatási, nevelési intézmények meghozni, nem is akármilyen mértékben és ezt fegyelmezetten tudomásul vették - mert elfogadták végül is ezt a nagyon - még egyszer mondom - fiktív módon megemelkedett bevételeket, kiadások csökkentését - hogy ez minden intézményre nézve így történt? Mert azért nekem itt kételyeim vannak, és ezért örömmel hallgattam itt egynéhány olyan javaslatot, hogy ez bizony mondjuk a legfőbb intézményünk esetében azért nem hiszem, hogy megtörtént volna. Mert van, ahol a dolog automatizmus működhet. Az intézmények többségében nem működik. Van, ahol a munkavédelmi, tűzvédelmi feladatok ellátására be lehet tervezni 100 ezreket és lehet költeni. Ez természetesen bármilyen nagyságrendű nevelési, oktatási intézményben ilyet tervezni mertem volna a fejemet abban a szent pillanatban leharapta volna, vagy a főkincstárnok úr alpolgármester úr, vagy nem tudom kicsoda, de valaki biztosan leharapta volna. Van, ahol a polgári-szolgálatosok költségeit természetesen be lehet tenni, amikor mi ezt felvetettük majdnem kizavartak minket a teremből, hogy egyáltalán ilyen hülyeség, hogy juthat eszünkbe. Van, ahol a 13. havi bért be lehet tervezni. Van, ahol 13.5-szeres bért is be lehet tervezni és így  folytathatnám tovább a sort.  Éppen ezért én azt hiszem, hogy akkor fog eljárni korrektül a következő költségvetési verzió beterjesztője, hogyha ezeket az anomáliákat igyekszik kiküszöbölni.

Továbbá én úgy gondolom, hogy itt mindenki mond nagyokat, hogy mi a prioritás, hogy ez meg az. Kérem szépen a prioritás az adott, mert az önkormányzatnak vannak kötelező feladatai. Én úgy gondolom, hogy az a felülvizsgálat, amit a könyvvizsgáló úr az intézmények esetében hiányolt, ezt inkább azoknak a kiadásoknál kellene alaposan megnézni, amelyek nem kötelező feladatok finanszírozását jelentik. Itt alaposan szét kellene nézni. És akkor, ha a kötelező feladtok ellátása, ha minimális szinten biztosított és marad ilyesmire, akkor költsünk erre és ne jöjjünk elő megint  ilyen 10 millió Ft-os ilyen-olyan-amolyan javaslattal, mert higgyék el én is tudnék hirtelen 20 javaslatot tenni, biztos, hogy legalább annyiira indokolt, mint amilyen javaslatok itt elhangzottak.

Még egyetlen megjegyzésem van. Én Böröcz Zoltán képviselő úr indítványainak túlnyomó többségével egyetértek. Egyetlen dolog azonban megütötte a fülemet, mert megint előjött ez a bizonyos pénzmaradvány visszapótlás kérdése, amelyben tavaly is hadakoznom kellett azt nagy nehezen kiegyenesedett a dolog és akkor korrektül el is rendeződött. Ha most egy ilyen 100 millió Ft-nyi csökkentést elfogadnánk, ebben az esetben azért tudniuk kell képviselőtársaim, hogy mi van egy ilyen 347 millió Ft-os szám mögött. Itt rengeteg áthúzódó kiadás van. Itt nagyon sok millió Ft-os pályázati pénzek, aminek természetesen az elkülönítése áthúzódik, elszámolási kötelezettség. Itt nagyon sokmillió Ft-os, vagy ha tetszik sok 10 millió Ft-os átvett pénzeszközök vannak. És természetesen az alulfinanszírozás. Mert ha nem tudnák képviselőtársa, akkor azok az intézmények, amelyek bevételt képesek produkálni, azoknak nem történik meg a finanszírozásuk. Jól kinézünk, hogy akkor még azzal sújtanánk őket, hogy nem pótoljuk vissza. De ha most történne a finanszírozás, akkor lehet, hogy hitelből történne és a kamatai meg nem is akarom ezt tovább ragozni. Nehogy azt higgyük, hogy valaki hasára csapott, akkor ez egy olyan tétel, amiből nyugodtan le lehet 100-200 millió Ft-ot faragni. Mert akkor ez nagyon veszélyezteti. Én a 100-zal sem értek egyet, ezt szerettem volna röviden elmondani és még egyszer mondom polgármester úr szeretném, ha egyenlő mércével történne az áldozatvállalás.

Tüttő István: Az utolsó mondatodból arra következettem, hogy költői kérdést tettél fel nekem.

Dr. Horváth György: Órákkal ezelőtt - most már így mondhatom - Balogh László elnök úr elmondta a kultúra- sporttámogatási igényt. Én azt hiszem, hogy ezt csak megerősíteni szabad. Ő nem említette, de mindig arra szoktunk hivatkozni, hogy eredmények. Igen, csak kapásból néhányat: kerékpár, sakk, baseball, sport akrobatika, majd hogy néhány világszínvonalat jelent, de folytathatnám tovább a sort. Ez én úgy érzem, hogy a kért összeg még a szinten tartást sem biztosítja, ha hozzászámoljuk az inflációt. Ezt szükséges lenne biztosítani.

A 10-es táblázat, 10-es melléket egyéb támogatási rendszerét meg lehetne nézni. Azért említem itt az egyiket, hogy egy félnapos programra itt van 400 eFt, amely nem is városi rendezvény, úgyhogy valószínű, hogy valamit lehetne megtakarítani, hiszen 65 millió Ft-nál nagyobb összegről van szó. Még egy dolgot említek, amelyet valószínű, hogy nem értek. Ez pedig a Felsőoktatási Alapítvány 18 millió Ft-ja. Ugyanis a pályázati cél és a decemberi közgyűlésen való szavazás ugyanarra vonatkozott. És akkor a Zalában, olvastam, hogy nem egészen így volt, ahogy Birkner úr nyilatkozott. Úgy érzem, hogy ez egy kicsit a közgyűlés félrevezetése volt. Mert én minden további nélkül megszavaztam azt a 18 millió Ft-ot, na de kétszer ugyanarra a célra. Utána, hogy ki milyen levet ír azt hiszem az már mellékes. Utólag próbáljunk mindenütt, minden területen takarékoskodni és akkor az elmúlt időszakban minden költségvetési tárgyalás, hasonló siránkozással telt el, hozzátéve jogosan, de mégis volt annyi ereje a közgyűlésnek, volt annyi ereje a Hivatalnak, hogy - nem azt mondom, hogy sikeresen -, de azért az éveket átvészeltük, és azt hiszem, hogy ez lenne a legfontosabb feladat és végre a könyvvizsgáló olyat említhetne, hogy egy kis előrelépés történt abban, hogy adósságállomány csökkent és város helyzete stabilizálódott. Nagyon nehéz ez, de azt hiszem mindnyájunknak ez lenne a feladata. Biztos vannak lehetőségek, vannak tartalékok és ezeket is elő kellene segíteni, hogy ezek megvalósuljanak.

Birkner Zoltán: Megfogadtam magamnak, hogy ebben az ügyben nem szólók hozzá ma, de most már másodszor hangzik el. Horváth képviselőtársam is elővette ezt a 18 millió Ft-ot. Hadd kezdjem azzal, hogy én nagyon kérem Önöket, hogy személyemtől válasszák el a Kanizsa Felsőoktatási Alapítvány dolgot. Nagyon egyszerű az oka. A kuratórium elnök asszonya kérte a támogatást, a kuratórium elnöke írta a levelet. A kuratórium elnök asszonyának tudtával, és a kuratórium beleegyezésével történik minden. Én arra kérem Önöket ezt, hogy ez ne rólam szóljon ez a történet, hanem inkább ennek a pozitív oldalait. Én például Horváth képviselőtársamtól, aki az oktatásban dolgozik és tudja a nehézségeit mondjuk egy főiskola alapításnak, vagy létrehozásának elképesztő göröngyös útját, valami olyasmit vártam volna el, hogy gratulál Nagykanizsán talán az egyedüliként nyert a Kanizsa Felsőoktatási Alapítvány ezen a Nyugat- Dunántúli pályázaton. Én azt vártam volna el, hogy azt mondja, hogy gratulál ehhez a teljesítményhez, és gratulál ahhoz, hogy műszaki informatikai szak indulhat Nagykanizsán 2002. szeptemberében államilag finanszírozott formában és ezzel két szak működik már Nagykanizsán. És arra kérem Horváth képviselőtársamat, hogy fogadja el azt az egyszerű tényt, hogy ma egy műszaki informatikai szak indítása sajnos nem 18 millió Ft-ba kerül, hanem 35-40 millió Ft-ba kerül. Ezt ne nekem higgyék el arra kérem Önöket, hanem a Budapesti Műszaki Egyetem vezető egyetemi tanárának, és ezt Ő kérte Önöktől. Egyébként azt számon kérni, hogy én miért nem szóltam, amikor a hivatalos levelet szerda reggel kapta meg az alapítvány elnök asszonya - a keddi közgyűlés utáni szerda reggel kapta meg a hivatalosat még egyszer elmondom - hogy megnyertük, vagy sikerült nyerni ezen a pályázaton. Ezután meg különösen nem értem, hogy miért hozzám kötődik a kérdés, miért próbálják ezt rajtam számon kérni, amikor szerda reggelig levélbontáskor Markó Péter aláírásával, és nagyon örültünk neki. Ugyanis addig, amíg ezt a Zalai Hírlap írja le addig nagyon fontos, hogy leírja, de az akkor válik hivatalossá, amikor erről már az okirat is megérkezik.

Zsoldos Ferenc: A költségvetésről csak annyit, mert ez minden évben visszatérő dolog. Addig nyújtózkodhatunk ameddig a takarónk ér. A rendelkezésre álló pénzösszegeket bővíteni nem áll módunkban. Valóban csak a visszafogással lehet egy egyensúlyt megteremteni, amit egyébként a szokásos módon az illetékesek mindent megpróbálva, összehozták azt az anyagot, ami idekerült elénk. Ennyit a költségvetési tervezetről.

Két témához kívánok kapcsolódni. Több alkalommal felvetődött éppen a kiadások csökkentése érdekében többek között a Hevesi Sándor Művelődési Központ elektromos rendszere felújítása érdekében beállított 30 millió Ft-os összeg lefaragása, vagy levétel. Én óva intek mindenkit és érezzék annak felelősségét. Egy 26 évvel ezelőtt létesült épületről van szó, amelynek elöregedett, hangsúlyozom elöregedett és éppen ezért korszerűtlenné is vált. Másrészt éppen a korszerűtlensége, és az elöregedettsége miatt tűzveszélyessé vált, életveszélyessé vált az az elektromos berendezés, amely annak idején még korszerűnek volt tekinthető. Ha valaki meri vállalni a felelősséget azért, hogyha itt egy tragédia bekövetkezik, ám szavazzon amellett, hogy vegyük ki a költségvetésből. Én a magam részéről óva intem tisztelt képviselőtársaimat ettől a lépéstől, vagy ettől a döntéstől. Mert óhatatlanul és elkerülhetetlenül szükséges ennek a berendezésnek, hiszen itt tulajdonképpen az egész rendszer kiváltásáról, megújításáról van szó, nem egyszerűen a foglalatok és az égők cseréjéről. És tartok tőle, hogy a 30 millió Ft nem lesz képes teljes egészében fedezni, amit itt el kell végezni.

Tüttő István: Ebben biztos lehetsz, mert ez a Széchenyi Terves pályázat önrésze egyébként.

Zsoldos Ferenc: A másik dolog. Ugye felvetődött a Városvédő Egyesülettel kapcsolatosan. hogy a 143 eFt-nyi támogatás megszűntetést kellene gyakorlatilag végrehajtani. Minden további nélkül meg lehet tenni, hiszen a Városvédő Egyesület 16 éves működése során több mint 60 millió Ft-os értéket teremtett és hozott létre a városban. Ez az összeg gyakorlatilag még gesztusértékűnek sem tekinthető, oly annyira alacsony. Egyébként ez a pénz visszaforgatódik, mert hiszen éppenséggel az Erzsébet téri szökőkút megújítására betervezett 5 millió Ft - amely ugyan csak kevés arra - kiegészítését éppen a tervezési költségekhez való hozzájárulást is biztosítja az egyesület részére. És ebben a felújítási munkában az egyesület lényegesen többet fog támogatásként visszaforgatni. Ezért mondom, hogy különösebb jelentősége nincs. Inkább az észrevétel politikai színezetű volt. Tudom, hogy sokak szemében nem éppen kedvező, hogy a Városvédő Egyesület is képviselteti magát a közgyűlésben. Mi a magunk részéről reméljük, hogy a jövőt tekintve lényegesen erősebbé válik és megnövekszik majd az egyesületek, értem alatta a polgári szféra. A városban élő polgárok politikától független képviselete meg fog erősödni a jövőben. Gyakorlatilag ez talán sok mindenben áthidalja azokat a problémákat, amelyek még a költségvetési tárgyalást megelőzően, de az alatt is nem egyszer éppen politikai elkötelezettségből vissza visszaköszönnek. Nem kell a polgároktól félni, mert hiszen mi vagyunk a polgárárokért, hiszen ők biztatnak bennünket. Ez lett volna a másik kiegészítésem.

De visszatérve az első témára, én nagyon kérek mindenkit, hogy gondolja végig a véleményét a művelődési központtal kapcsolatosan, mert ott nagyon komoly dolgokról van most szó, amelyhez valóban csak hozzájárulásként tudjuk igénybe venni azt a Ft összeget, amit a költségvetés ebben az évben tartalmaz.

Tarnóczky Attila: Nem terveztem ezt a felszólalást, de Zsoldos képviselő úr által elmondottak azért erre köteleznek. Nem szeretném, hogyha a tervezők megsértődnének, ugyanis ennek a szökőkútnak a masináját a CWG Hungary adja ingyen. A szükséges munkákat mindenek előtt a Kanizsa Kft végezné el ingyen. A vizes munkákba besegítene a Vízmű, de a lényeg, amiért szót kértem, hogy a szükséges építészeti, vízgépészeti és elektromos terveket szintén ingyen csinálják a tervezők. A költségvetésben anyagköltség szerepel és ahol várjuk a Városvédő Egyesület segítségét, épp az anyagköltség kiegészítés, mert valóban rászorulunk. Csak a tervezők jó hírét szeretném megóvni.

Györek László: Én nem vitattam azt, hogy a Városvédő Egyesület bizonyára nagyon sok értékes tevékenységet folytatott a városban és pl. az Aradi vértanúk emlékművénél magam is úgy gondolom, hogy jó döntés született, amikor a város ezt támogatta. Nincs ezzel semmi probléma, sőt. Nagyon egyetértek azzal, hogy a civil szférának erősödnie kell Nagykanizsán. E tekintetben magam is próbálok valamit tenni. Azzal viszont, hogy összekeverjük a politikát a civil szférával a direkt politizálást, az nem biztos, hogy szerencsés dolog. Én erre hívtam fel a figyelmet. Nem javasoltam ennek az összegnek a kivételét. Nem is lehet kivenni ezt az összeget ebből. Ez más iparűzési adóból juttatott összeg. Még egyszer hangsúlyozom, nem javasoltam ezt. Csak úgy gondolom nem szerencsés, ha a költségvetésben általános támogatásként szerepel olyan összeg, ami politikai szerepet vállaló akármilyen szervezetnek juttatódik. Ez az egy kifogásom van ez ellen. A többit meg majd nyilván meg lehet beszélni, de még egyszer hangsúlyozom. Önmagában a civil szervezetnek a dolga az az, hogy a városért ilyen módon tegyen. A város dolga az, hogy ezt támogassa, de ez így nem működik. Zsoldos képviselőtársam úgy gondolom, hogy politikai szerepet civil szervezet, direkt politikai szerepet ne vállaljon. Igen tudom, látom, ez nyilván majd változni fog.

Tüttő István: Bár szeretném jelezni, hogy a képviselők, ha ide beülnek, nem feltétlenül kell, hogy politizáljanak, mert egy a lényeg. Mindenki arra esküdött, hogy a politikát félretéve a város érdekeit fogja szolgálni. Örülök, hogy mindenki egyetért ezzel.

Röst János: Tüttő István javaslatát - hogy ma legyen részletes szavazás - nem tudom támogatni. Óvnám a testületet ettől. Ez a teljes káoszhoz vezetne egyébként, ha most nekiállnánk szavazgatni. Ügyrendi javaslatom lenne az, hogy erről a kérdésről polgármester úr tegyen fel szavazást és folytassa. Javasolnám azt, hogy az elhangzott véleményeket a Hivatal rendszerezze, és a bizottsági szakaszokba ezt a részét próbáljuk meg áttárgyalni és valamilyen szinten kompromisszumot kötni. Ugyanúgy javasolnám, hogy legyenek alternatív változtatási lehetőségek, hogy mi helyett, ha hogy döntünk, akkor mi történik a költségvetéssel. Ugyanúgy javasolnám, hogy azok a tételek, amelyek nem lettek megtárgyalva bizottsági szinten – Kft-k, Khk-k üzleti tervei – valamint a nagy értékú vagyonértékesítések szintén kerüljenek vissza bizottsági szakaszba tételesen természetesen, mert ezek alapvetően meghatározzák a költségvetés sarokszámait. Ugyanúgy kérném az IKI címjegyzékének az elfogadását és megtárgyalását, valamint a Tóth Lászlóval beadott javaslatunkat, amely szintén a céltartalékot jelentős mértékben megváltoztathatja. Egyébként arra a célra lenne értelme felvenni még hitelt is.

Tüttő István: Végül is minden egyes javaslatot felírtunk, csak azért vetettem fel, hogyha megerősítik vagy már eleve elvetik, akkor a Miklóséknak könnyítést jelentett volna, hogy mi az, amit betegyenek. Maradjunk abban, hogy minden javaslat, ahogy elhangzott, aszerint lesz figyelembe véve.

Ügyrendi javaslat volt, szavazzunk róla. Aki azzal ért egyet, amit Röst úr javasolt, az igennel szavazzon. Röst úr azt javasolta, hogy most ne térjünk vissza a részletes szavazásra, hanem a Hivatal az elhangzottak alapján készítse el azt a verziót, ami a javaslatok szerint készül és alternatívákat is vessünk fel és bizottságok elé újra terjesszük be. Ez volt a javaslat. Kérem, szavazzunk erről.

A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

5/2002.(I.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy a felvetett javaslatokat tekintse át, majd a bizottságok és a közgyűlés elé terjessze be.

Határidő:         2002. február 5.

Felelős  :         Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

(Operatív felelős: Gazdálkodási Osztály)

Bicsák Miklós: Nagyon röviden. Úgy gondolom itt már nagyon jól kivesézték. Én csak Böröcz képviselőtársam amit elmondott a jó gazda módjáról. Az egész költségvetésről csak egyet tudok vele érteni, de azért mint egyéni képviselő és engedjék meg és Zsuzsa te is engedd meg, te is mint egyéni képviselő, mi a jó anya módjára, ahogy a gyerekét szerető, mi úgy szeretjük a választókörzetünket és harcolunk, ha kell, a szél ellen pisilunk is és megpróbáljuk azokat a gondokat felvetni, ami már tavaly is, illetve két-három éve már a tisztelt közgyűlés elé került. Egyéni képviselő el kell mondani, hogy tisztelt polgármester úr itt nem akarok hivatkozni, hogy melyik táblából mit kellene kivenni – ahogy itt egypáran elmondták – én tudomásul veszem a frakciómnak a Böröcz úr által elmondott dolgokat a Pénzügyi Bizottság elnökeként, de azért elmondanám, hogy én is hiányolom pl: nem találom a Via Kanizsa részére mint pénzeszközt tavalyi évről a palini orvosi rendelő felújításáról, vagy rendbetételéből megmaradt 2.5 millió Ft átcsoportosítása nem szerepel sehol. Ezt mi el tudtuk volna költeni, vagy el tudnánk Palin városrésznek költeni.

Hiányolom még, hogy a Palin Városszépítő Egyesület sehol sem szerepel, holott eddig minden évben egy bizonyos összeget kapott a költségvetésből. Nem tudom, mi az oka. Akkor mondanám a választókörzetemhez tartozik Kanizsa városrész északi része. Három éve már 40 éve épült utcák, az Ifjúság Ház, Hársfa utca, ami átment a bizottságokon, Űrhajós utca, megfelelő 5 millió Ft költségekkel sehol nem szerepel. Ez ugyanúgy vonatkozik a palini ravatalozóra, semmi.

Az Alkotmány utca, ami már komoly probléma, a múlt heti Kanizsa Újság is foglalkozott vele, egy utcája van az öreg falunak. Egyszerűen nincs beépítve, ez a költségvetés nem tárgyalja. Én most csak panaszként és talán megnyugtatásként én is engedjék meg irónikusan megjegyezzem, hogy a tisztelt közgyűlés és a polgármester úr szíve meglágyul és ezeket a gondjainkat, mint egyéni képviselő a költségvetésben valahol szerepeltetni fogja.

Cserti Tibor: Ügyrendi a javaslatom. Bízom benne egyébként, hogy polgármester úr szíve mindig, minden esetben meg fog lágyulni. Ez pontosan szinkronban van a Röst képviselő úr által az előbb megszavaztatott javaslattal, hogy dolgozzon ki a Hivatal a továbbiakban elhangzottak alapján alternatív változatokat. Joga van minden képviselőnek egyenként még a többletitényeit, avagy csökkentési igényeit beadni az elkövetkezendő időszakban, bizottsági szakaszig erre van idő. Most azzal ne húzzuk az időt, hogy pótlólagosan. A képviselőtársakat elnézve, nagyon fáradtak már. Zárjuk le a vitát és gyakorlatilag menjünk haza Isten hírével és szépen megnyugodva.

Tüttő István: Szeretném megkérdezni – ügyrendi javaslat volt, ezt megszavaztatom – de Dr. Csákai úr, Tóth László úr, jegyzőnő és Marton úr még jelentkezett szólásra. Jegyzőnő még nem szólt, Marton úr – úgy emlékszem – még Ő sem, Tóth László úr sem.

A javaslat az volt, hogy fejezzük be a vitát. Kérem én úgy tenném fel szavazásra, hogy befejezzük a vitát, de most már csak ez a négy ember szólna hozzá és megkérjük őket, hogy fogják rövidre. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 17 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Dr. Csákai Iván: Nagyon röviden csupán annyit, hogy Bicsák Miklós képviselőtársam nagyon téved, hogyha orvosi rendelők felújításának a keretösszegét máshová át lehet csoportosítani. Amiért lényegében felszólaltam az előbb elfelejtettem, mert felszólítottak minket, hogy a keretet emeljük. A múlt évben a Szociális és Egészségügyi Bizottság az első lakáshoz jutók támogatásának 25 millió Ft-ja nem fogyott el és a bizottságunk javaslatára a lakásprogram önrészével beépítésre került 6.7 millió Ft.

Tóth László: Antalics Dezső képviselőtársamnak a hozzászólása, ami az 1/2002. számú Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság határozatát indokolta, késztetett hozzászólásra. Elnök úr rosszul emlékszik. A költségvetés tervezetben egyetlen egy Ft nem szerepel külön soron a térinformatika fejlesztése címén. 2000-ben elindult valami ebben a városban. Elindult az informatika fejlesztése, ez folytatódott koránt sem megfelelő mértékben 2001-ben, de a lehetőségekhez mérten igen. Úgy látom, hogy a 2002. évi költségvetésben ez a folyamat megáll. Szeretnék csak egy adatot Önöknek elmondani és soha nem szoktam átnézni a szomszéd vármegyébe, főleg nem távolabb, de karácsony napján a 18.30-as RTL KLUB híradóban Győrből volt egy tudósítás. Nagyon boldogan újságolták, hogy 2001-ben az önkormányzat 1 milliárd Ft-ot költött hálózatának kiépítésére és 300 millió Ft-ot fog az idén a fejlesztésekre beinvesztálni. Amiért szólok az az, hogy valószínűleg vagyunk a teremben páran, amikor a 2001. évi költségvetésben az I. fordulóban 20 millió Ft szerepelt a térinformatika soron és akkor egy olyan gentleman ekviment született, ami azt akarta, hogy 2001-ben 10 millió Ft-ra kössön a KanizsaNet szerződést és a fennmaradó 10 millió Ft-ra pedig a 2002. évben. Én csak ezért próbáltam és kérem a képviselőtársaimat, hogy a 2002. évi költségvetésben ezt a 10 millió Ft-ot külön soron a céltartalékban szerepeltessük. Arról nem is beszélve, hogy az egyik középiskolánk térinformatikát tanít és tudomásom szerint – a jegyzőnő is meg tudja erősíteni – egy közös fejlesztésben gondolkodott a két intézmény. Ha ez most meghiúsul, az oktatás is kárát látja.

Tüttő István: Ez folyamatban van.

Szabóné Dr. Csányi Mariann: Én a magam részéről a költségvetéshez igazából nem kívántam volna hozzászólni, de azt gondolom, hogy mindenképpen szükséges és fontos. Mégpedig azért fontos, mert mindannyian tudjuk, hogy a költségvetés lényegi, tartalmi, döntő hányadát a működési költségvetések teszik ki és elsősorban a személyi kiadások. Ezek vonatkozásában minden bizonnyal a legegyszerűbb megoldások közé tartozik az, hogy a személyi juttatások vonatkozásában dönt úgy a közgyűlés, hogy ezeket a személyi juttatásokat – természetesen általunk nem ismert módon, vagy elképzelések, vagy gondolatmenet alapján – egy adott számmal csökkenti. Én mindenképpen ezzel kapcsolatban azt szeretném kérni, hogy ezzel a csökkentési elképzeléssel kapcsolatosan mindenképpen folytassunk egyeztetéseket, mert azt gondolom, hogyha fűnyiró elvet viszünk be arra a területre, amely azt gondolom, hogy a feladat- és hatáskör vonatkozásában a Polgármesteri Hivatal területén folyamatosan nap-nap után bővülő feladatokkal egészül ki és én a magam részéről a köztisztviselőknek, a kollégáimnak megpróbálok egyre magasabb mércét állítani és egyre nagyobb követelményrendszert, pontosan abból az okból, hogy többek között a képviselőtestület munkáját is minél tisztességesebben és szakmailag minél megalapozottabban tudja kiszolgálni, azt gondolom, hogy ez legalább egy ilyen jellegű mélyebb egyeztetést megér. Valóban nehézzé teszi az én helyzetemet is, mint munkáltatónak abból a szempontból, hogy szakmailag szeretném én magam is – meg csak ez lehet a cél – hogy minél képzettebb és szakmailag minél jobb kvalifikáltságú emberek kerüljenek a Hivatalba. Önök nagyon jól tudják, mert ezt a problémát én már megörököltem és megkaptam, akár a műszaki, akár a gazdálkodási területen szakemberhez jutni, megfelelő szakembert szerezni – hogy úgy mondjam – nagyon-nagyon nehéz. Most lehet, hogy bizonyos olyan lépések történtek, amelyek nem tudom így pontosan, de egy összegben nagyobbat jelentett, vagy bármilyen elmozdulás ezen a területen volt, de mindenképpen azt gondolom, hogy mi olyan messze vagyunk attól, hogy egy műszaki, egy építész kollégát pl, igazából meg tudjunk fizeti, illetve jó kollégákat meg tudunk tartani, hogy szóval nagyon messze és hogyha ezeken a területeken jelentős visszalépéseket hajtunk végre, akkor valóban vehetünk fel teljesen fiatal embereket, fiatal kollégákat és a bér vonatkozásában is bizonyos szempontból alul képzettebb embereket. Ez azt gondolom, hogy senkinek nem lehet a célja és ez eredményesség vonatkozásában sem jelenthet valóban igazi, pozitív eredményeket, hiszen kollégáktól pályázat írástól elkezdve nagyon sok területen, nagyon sok plusz feladatot szeretnék én magam is kérni. Ezt látom a képviselő urak és hölgy vonatkozásában is, hogy ugyan ez a szándék. Én azt gondolom, hogy nem biztos, hogy ez a jó megoldás erre a kérdésre, hiszen szintén, ha az építész vonalra visszalépek, most már nem csak a saját magunk – itt most a magunkon Nagykanizsát értem és Nagykanizsa állampolgárainak az ügyeivel kell foglalkozunk – hanem környékbeli települések vonatkozásában is hatósági feladataink vannak. Ilyen pl. az építéshatósági feladatok, a gyámügyi feladatok. Mindenképpen ezen a területen a színvonalat meg kell tartanunk és ha kisebb létszámmal, ha leépítés és hasonló irányba lépkedünk el, akkor pedig ugyanazok a problémák jelentkezni fognak, amelyekkel a polgármesterek – nem azt mondom, hogy tömege, de jelentős számban jöttek hozzám a környező településekről, hogy bizony építéshatósági ügyben és egyéb ügyekben nagyon hosszú ideig tartanak az ügyintézések. Ez semmi másnak nem az eredménye, mint bizony a leterheltségnek. Az meg a másik oldala a dolognak, hogy ennek az apparátusnak ebben az évben le kell vezényelnie azért ezt a két választást is, ami azt gondolom, hogy nem lesz egy nagyon könnyű feladat. Biztos, hogy megfelelően, jó szakmai színvonalon meg fogja oldani, bármilyen bért is fog erre kapni, de azt gondolom, hogy nem kellene ezt a kérdést ilyen kérdést elfogadni, hogy ezt az összeget levesszük és kész.

Én azt kérném tiszteletteljesen, hogy ezt a kérdést még beszéljük meg, vitassuk meg és biztos, hogy kompromisszumra tudunk jutni. A Hivatal vonatkozásában rengeteg az a feladat, amit el kell látni és egyre többet vállalunk is magunkra. Igaz, hogy a projekt menedzseri munkakört nem vállaltuk meg az Ipari Park Kht vonatkozásában, de azt gondolom, hogy azt nagyon jól is tettük, hiszen nem a mi területünk. Itt az eredménye igen, mondhatnánk így is.

Tüttő István: De ne mondjuk.

Szabóné Dr. Csányi Mariann: De nem mondjuk, valóban nem mondjuk. Ez lenne a kérésem, és kérem, hogy mindannyian szíveskedjenek átgondolni. Valóban azért, mert a szakmai színvonalat, a minőségi munkát mindenképpen javítani kell. Akár a turisztikai vonalat. Napról napra jönnek azok a feladatok és Önöknek is jobbnál jobb ötletei, amelyeket meg kellene valósítanunk, de azt gondolom, hogy ezt a kérdést csak akkor lehet, hogyha közösen és együtt gondolkodva próbáljuk megoldani és minden területen.

Marton István: A költségvetési rendelettervezetnek az előlapja félreértésre adhat okot, hiszen itt a közepén az található az első oldalon mindjárt, hogy jelen előterjesztés az intézményi és szakosztályi vélemények figyelembevételével készült, melyet a közgyűlés által létrehozott ad hoc bizottság több fordulóban egyeztetett az érdekeltekkel. Ezt ilyen formában kategórikusan kell cáfolnom, mert az érdekeltek közül a Kft-kel és Kht-kal, a Polgármesteri Hivatal illetékes szakosztályaival, valamint a Kincstárral. Hangsúlyozottan az intézményekkel nem.

Gondolom ezt a munkát alapvetően valahol a Kincstárnak kellett elvégezni, de egyébként idő sem lett volna rá.

A magam részéről az 1. számú melléklet – bár már egyszer szóba került valamikor 3-4 órával korábban – két római fő fejezetének az arányai nagyon nem tetszenek, ugyanis a felhalmozási célú bevételek – amelyek nagyon csekélyek – hogy ebből még 160 millió Ft-ot elspóroljunk a felhalmozási célú kiadásoknál és ez a működési és fenntartási kiadások kategóriába csússzon át, ez számomra tűrhetetlen és tarthatatlan. Én úgy gondolom, hogy a működési célú bevételek és kiadások egyenlegét a hitelnek valahol minimum le kellene fedezni. Legalább azzal a 160-170 millió Ft-tal mást kellene kezdeni.

Sokan beszéltek az intézményekről. Én három példát nagyon vázlatosan ismertetnék. Teljesen önkényesen ragadtam ki az egyiket azért, mert az igazgatója és néhány pedagógusa itt ül. Aminek az a lényege, hogy az ad hoc bizottság által elfogadott Batthyány kondíciók azok összességében 5 millió Ft-tal romlottak, amelyből a fedezeti szervtől juttatott pénz 2 millió Ft csökkenés.

De ettől is jóval extrémebb eset a következő. A Halis István könyvtár költségvetése – ahol jelenleg ülünk – és a HSMK költségvetése. Ha valaki megnézi a november végi tavalyi anyagot, abban 69 millió Ft körül volt beállítva a végső összege mind a kettőnek. Most ugye ez a könyvtár sokszorosa a tavaly működött könyvtárnak területileg, némileg az energiaigénye is más kell, hogy legyen. Ennek ellenére – illetve azt mondhatnám, hogy amíg az ad hoc bizottság működött – akkor a HSMK költségvetése és a könyvtár költségvetése 2 millió Ft-tal tért el pluszban a könyvtár javára. A legutoljára kézhez kapott anyag viszont megdöbbentett, mert ebben már bő 5 millió Ft-tal a HSMK költségvetése nagyobb, mint a könyvtáré és a könyvtáré abszolút számban is kisebb lett 5 millió Ft-tal, mint volt a november 12-i állapot szerint. Ezt úgy gondolom, hogy ép ésszel nem lehet megmagyarázni annál is inkább sem, mert amikor még működött a könyvtár építő ad hoc bizottság az egyik utolsó lépése az volt, hogy a sokkal nagyobb területe várható energia növekményt – ugye megpróbáltuk a negyedik negyedévre előre átadni az intézménynek, ez nem történt meg, de megnyugtatok mindenkit, hogy a bizottság elég jól látta a helyzetet, mert a tényleges túllépés az valóban annyi lett, mint amennyit ez a bizottság javasolt. Ezt utólag meg kell adni.

Átlapozva a 4. számú mellékletre, ott van olyasmi, hogy Vízmű csatorna bérleti díja 25 millió Ft. Nem látom az ellentételezését semmilyen formában sem, ugyanis ez a rendszernek a felélése az Önkormányzat részéről. Ezeket a pénzeket gyakorlatilag vissza kellene forgatni fejlesztésre, mert egyébként a fejlesztésből milliárdok hiányoznak. Ezen lehet vitát nyitni, hogy csak 4 vagy esetleg 5. Az itt ülő testületi tagok közül legalább kettőnek – csak hogy egy példát említsek ezzel kapcsolatban – rendkívül módon kellene, hogy facsarja az orrát a Teleki úton lévő csatorna rendszerből kiáramló töménytelen mennyiségű bűz. Tavaly már hozzákezdtek egy pici kis szakaszát meg is csinálták. Én úgy gondolom, hogy ilyet, meg ehhez hasonlókat kellene finanszírozni ebből a 25 millió Ft-ból. Magyarul be kellene fejezni a tavaly elkezdett Teleki utcát – én a Teleki utca elejéről beszélek, ami a Tóth képviselőtársam körzete, ha jól emlékszem – ott a helyzet kezd konszolidálódni.

Tovább menve a 10 táblázatra a magam részéről is tűrhetetlennek tartom, hogy a verseny és élsportra jutó támogatás még abszolút számban is visszaesik 20%-kal, holott, ha azon a szinten marad, akkor is reálértékben egy olyan 6-7%-os visszaeséssel biztos kellene, hogy számoljon. Még szomorúbbnak ítélem meg a 10. számú mellékletben a közlekezdési és közbiztonsági Alapítvány támogatására betervezett most már csak 2 millió Ft-ot, ami pontosan a fele annak, mint amit a költségvetést előkészítő ad hoc bizottság javasolt. Ez az összeg azért volt tisztelt hölgyeim és uraim 4 millió Ft, hogy ebben a városban, ha késve is, de megszűnjön a gépjárművek bilincselése. Úgy gondolom, hogy ez ebből a továbbiakban sem hiányozhat.

A 12. számú mellékletet több képviselőtársam elég mélyen kivesézte. Ez a melléklet egy 250 millió Ft-tal nagyobb volt még kb. kettő hónappal az ezelőtt és az volt a reális, azok voltak a végi tárgyalt és elfogadható számok. Olyan számok, amelyeket nem kell a 3. negyedév végén majd módosítani. Én tudom és elhiszem, hogy néhány képviselőtársam arra játszik, hogy ez őt már nem érdekli, mert utána a vízözön. Esetleg a pártja sem indítja, másokat meg esetleg nem fognak megválasztani.

Mélységes felháborodásomat kell, hogy kifejezzem a 13. számú mellékletben Böröcz képviselőtársam által elmondottakkal kapcsolatban legalább két ok miatt. Kapitális csacskaságokat beszél képviselőtársam azért, mert félrevezeti a polgárokat. ’95. december 20-i belterületbe vonás óta Szabadhegy főutcája papíron az Alsószabadhegyi utca 20 méteres szabályozási szélességgel rendelkezik jogerősen, amelyre történt kísérlet a felső 30%-án, hogy ezt lejjebb vegyék, de nem sikerült. Az alsó 70%-a, ami pillanatnyilag a mezőbe visz, az viszont 10%-kal bővebb lett. Nagyon szomorú vagyok, hogy a múlt évben bíztam ebben a közgyűlésben és többek között ez volt az egyik ára annak, hogy megszavaztam a költségvetést az volt, hogy Szabadhegyre be volt tervezve 77.5 millió Ft. Szomorúan kell konstatálnom, hogy ebből egy fillér sem lett elköltve és most a végén ezt a nevetséges összeget is egyesek likvidálnák. Nem látok sajnálatos módon ebben a költségvetésben érdemi fejlesztési célokat. Ami a lakóterületeket illeti, ott meg aztán semmit.

A 14. számú táblázatban sokan érintették a HSMK elektromos hálózatának rekonstrukcióját. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy erősáramú villamos ipari technikusi végzettségem is van, amelynek tapasztalata és ismerete alapján kijelenthetem, hogy 25 év alatt egy hálózat teljes cserére nem romolhat le. Azt olyan ócska anyagokból már a ’70-es évek közepén sem készítették. Hogy valamit kell rá költeni, azt nem vitatom, de nem a teljes cseréje szükséges.

A 16. számú mellékletben a tagdíjak című rovatban 9.5 millió Ft szerepel. Én úgy gondolom, hogy ennyi egyletben, amennyiben mi bent vagyunk és fizetjük a tagsági díjat, tökéletesen felesleges részt venni. Ha anyagi erőforrásaink számosabbak lennének, ezt akkor sem szabadna tenni, így meg aztán végképp nem, erre költeni közel 10 millió Ft-ot.

Végül, de nem utolsó sorban visszatérek a költségvetési rendelettervezet bevezetőjére, annak is a második oldalára. Az összegrész című anyag, amely egy nagyon igaz mondatot tartalmaz. Nevezetesen azt, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2002. évi költségvetési kilátásai nem mutatnak javulást, sőt mivel a bevételi lehetőségei behatároltak, vagyonfelélésünk mellett eladósodásunk is fokozódik. Ez egy megrázó, de sajnálatos módon színtiszta mondat. Én a magam részéről – bár elég sok ötlettel rendelkeztem és még az ad hoc bizottságban érvényesítettem is ezek közül egy-kettőt, de azért nem mondok most érdemi költségcsökkentő lépéseket, mert az előző novemberi közgyűlésen is tettem jó néhányat és több képviselőtársam egyébként a mai nap folyamán ebben a 4-5 órás vitában erre már adott ötleteket. De és ezt nagyon komolyan kell, hogy vegye a közgyűlés, ha itt egy kicsit is elfogadható hitelösszegű költségvetést akar létrehozni, nevezetesen több tucat korábban meghozott döntést felül kell vizsgálni részben visszavonással, részben pedig csökkentéssel, különben realitása nincs a költségvetésnek.

Tüttő István: Tarnóczky úr nem volt itt, amikor eldöntöttük, hogy Marton úr az utolsó hozzászóló, de válaszolni szeretne.

Tarnóczky Attila: Egyetértek én azzal, hogy az intézmény-egyeztetés a kincstár feladata, meg is csinálta, bár az intézmények biztos nem elégedettek a dologgal, de hogy is lehetnének elégedettek. Nem erről szól a költségvetés. Azt azonban jelezném, hogy az ad hoc bizottságtól a kincstár azt a felkérést kapta, miután az ad hoc bizottság kijelentette, hogy az intézményi kiadások 5 milliárd 331 millió Ft-os nagyságú összege helyett 5 milliárd 50 millió Ft-os összeget kell produkálni, hogy csináljon egy ilyen táblázatot. A kincstár nekiállt ilyet csinálni. Ezt vagy elfogadjuk, vagy nem. Hogyha egyenként elkezdjük a kincstárnak az objektivitását kétségbe vonni egy-egy intézmény kapcsán, akkor egyrészt felesleges munkát végez a kincstár, másrészt visszakerülünk abba a helyzetbe, hogy nekünk kell itt intézmények esetében dologi vagy személyi bérköltségeket kitalálni. Én azt mondom, Isten óvjon ettől bennünket.

Marton István: Én próbáltam érzékeltetni, hogy a november 12-i állapot szerint – amikor már a költségvetést előkészítő bizottság irányelvei alapján dolgozta át a kincstár a számokat – akkor voltak azok a számok azok, amiket én ismertettem. A december 17-i anyag, amihez már nem volt köze ennek a bizottságnak, már rosszabb kondíciókban hozta pl. a Batthyány Gimnáziumot, pl. a Halis István Városi Könyvtárt stb. Ez az, ami számomra érthetetlen. Aránytorzulás történt tisztelt uraim.

Tüttő István: Amikor az ad hoc bizottság végül is befejezte munkáját, emlékezzünk vissza, közel 800 millió Ft-os hiánynál tartottunk és az is természetes, hogy nagyon nehéz ekkora különbséget úgy elérni, vagy negligálni, hogy valami ne sérüljön. Arra kell törekednünk, hogy ez a lehető legkisebb mértékben történjen meg.

Mivel a figyelmük csak rám irányul, ezért szeretettel köszönöm meg a mai napi munkájukat és természetesen eredeti terveink szerint február 5-én kerülne sor a következő közgyűlésre. Remélhetőleg akkor már mindazon elképzelések, javaslatok, felvetések, amik ma elhangzottak és alternatívák szerepelni fognak az Önök részére átadott anyagban. Abban is reménykedem, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Városnak lesz költségvetése, hiszen mindig is arról beszéltünk, hogy akkor indulhatnak meg csak azok a források, amely a működésünkhöz, fejlesztéseinkhez szükségesek. Addig is jó munkát és kérem, ha bárkinek van olyan javaslata, amely tovább javíthatja a költségvetésünket, kérem forduljanak akár személyesen hozzám, jegyzőnőhöz vagy az osztályhoz, alpolgármester úrhoz. Természetesen a sorrend itt nem a minősítést jelentette.

Szabóné Dr. Csányi Mariann: Elnézést kérek a közgyűléstől, hogy még egy kérdést szeretnék felvetni, ugyanis az előző közgyűlésünkön a közgyűlés szavazott a Király u. 31-gyel kapcsolatos problémakörről és a szavazásnak úgy történt a menete, hogy zárt ülésen, illetve nyilvános ülésen. Ez teljes mértékben nem tekinthető, vagy nem egyértelmű az, hogy ez törvényesen történt-e. A zárt és a nyilvánosan történt. Én azt gondolom, hogy az ügynek az e miatt történő esetleges elmaradása, vagy meghalása, vagy a döntés ezért való megkifogásolása miatt az lenne a tiszteletteljes javaslatom, hogy a közgyűlés legyen olyan kedves egyrészt a rendeletet, másrészt a határozatokat megerősíteni most már nyilvános ülésen.

Tüttő István: Az a probléma történt konkrétan, hogy döntöttünk arról, hogy levesszük a napirendről, visszavonta az előterjesztő. A lényeg az, hogy a jegyzőkönyvbe pedig bekerült, mintha felvettük volna napirendre.

Először a rendeleti javaslatot olvasom fel. „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése …számú rendeletével Nagykanizsa városközpont 001/A jelű tömb rendezési terv jelmagyarázatát és szabályozási tervét az előterjesztés alapján I/c és II/c számú mellékletek szerint módosítja. A rendelettervezethez kapcsolódó mellékletek I-V. sorszámmal jelölve”.

Felolvasnám a határozati javaslatot. 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 281/1999. számú határozatának öt pontjában a lakóközösség szövegrészt az „önálló helyrajzi számú garázs, illetőleg üzlettulajdonosok szövegrészre módosítja. 2. Nagykanizsa Városközpont 001/A. jelű tömb területét Király u. Kalmár u. Vásár u. Terv u. által határolt tömb rendezés alá vonja. A rendezési terv módosításának célját, annak várható hatásait az e határozat 1. számú melléklete, mint fejlesztési koncepció tartalmazza, azt a tervezés során figyelembe kell venni. Felkéri a polgármestert, hogy a rendezési terv módosítását készíttesse el, majd azt a jogszabályban meghatározott egyeztetések lefolytatását követően elfogadásra terjessze a közgyűlés elé. 3. Felkéri a polgármestert, hogy a 105/9. hrsz-ú ingatlan megosztásával biztosítsa a Terv u. Vásár utcával történő összekötését és a VI. számú melléklet szerint a 105/11 hrsz-ú út kialakítását.

Ez volt a határozati javaslat. Kérem, szavazzunk erről pontonként. Először a rendeleti javaslatról kérem a döntésüket.

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

1/2002.(I.16.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002.(I.16.) számú rendelete a Nagykanizsa, Városközpont 001/A. jelű tömb szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló többször módosított 32/2000.(VII.7.) számú rendelet módosítására.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

Tüttő István: Az 1. számú határozati javaslatról kérem a döntésüket.

A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 2. számúról kérem a döntésüket.

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 3. számú határozati javaslatról a döntésüket.

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

6/2002.(I.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       281/1999.(IX.28.) számú határozatának 5. pontjában a „lakóközösség” szövegrészt az „önálló helyrajzi számú garázs-, illetve üzlettulajdonosok” szövegrészre módosítja.

Határidő:   2001. december 19.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

2.       a Nagykanizsa, Városközpont 001/A jelű tömb területét (Király u.- Kalmár u. – Vásár u. – Terv u. által határolt tömb) rendezés alá vonja. A rendezési terv módosításának célját, annak várható hatásait az e határozat 1. sz. melléklete – mint fejlesztési koncepció – tartalmazza, azt a tervezés során figyelembe kell venni.

Felkéri a polgármestert, hogy a rendezési terv módosítását készíttesse el, majd azt a jogszabályban meghatározott egyeztetések lefolytatását követően elfogadásra terjessze a közgyűlés elé.

Határidő:   2002. november 30.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

3.       felkéri a polgármestert, hogy a 105/9 hrsz-ú ingatlan megosztásával biztosítsa a Terv u. Vásár utcával történő összekötését és a VI. számú melléklet szerinti 105/11 hrsz-ú út kialakítását.

Határidő:   2002. június 30.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

 

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 19.50 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

Kmf.

Szabóné Dr. Csányi Mariann
Tüttő István
jegyző
polgármester

A jegyzőkönyvet készítette:            Tóth Andrea

 

 

 

2002. február 5.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2002. február 5-én (kedd) 9.00 órakor tartott soros üléséről.

Az ülés helye:             Halis István Városi Könyvtár fogadóterme

                                   (Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)

Jelen vannak:             Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc.

Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető, Simánné Mile Éva mb. osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Karmazin József osztályvezető, Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető, Burján Emese kabinetvezető, Hári László irodavezető, Kulbencz Ferenc közterület felügyelet, Dr. Nemesvári Márta egészségügyi referens, Kámán László IKI intézményvezető, Vargovics Józsefné HKÖ elnöke, Gőcze Gyula kincstárvezető, Schmidt László ügyvezető, Gáspár András ügyvezető, Silló Barnabás ügyvezető, Ferencz József ügyvezető, Czoma Péter ügyvezető.

Megjelentek: Varga Andor a Zalai Hírlap nagykanizsai főszerkesztője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezetője.

Tüttő István: A közgyűlés határozatképes, azt megállapítom. Tisztelettel köszöntöm minden kedves megjelent vendégünket, a média képviselőit, az osztályok és irodák vezetőit és tisztelt képviselőtársaimat.

A mai napon sajnálatos módon egy szomorú bejelentéssel kell élnem, de úgy tudom Önök mindannyian értesültek a hírről, Z. Soós István festőművész elhalálozott. Z. Soós István ránk hagyta életművét, mely a Művészetek Házában a Kiskastélyban  állandó kiállítás formájában megtekinthető. Tisztelt hölgyeim és uraim! Bejelenteném, hogy az önkormányzat nevében intézkedtem a temetésnek a költségeit az önkormányzat viseli, hisz városunk díszpolgára is volt egyben Z. Soós István. Kérem, 1 perces néma felállással emlékezzünk rá.

(A megjelentek 1 perces néma felállással tisztelegnek Z. Soós István festőművész emléke előtt.)

Tüttő István: Z Soós István temetése ma délután 17 órakor lesz Kaposvárott. Szeretném jelezni, hogy én személyesen részt veszek a temetésen, ezen idő alatt Tarnóczky Attila úr veszi át a közgyűlés levezetését, és amikor a temetés véget ér, utána mindjárt indulunk vissza.

Tisztelt közgyűlés, meg kell határoznunk a napirendi pontokat. Mindjárt jelezném: a meghívóban szereplő 20. napirend pont tárgyalását visszavonom. 

A 20. napirend pont: „Javaslat a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködési keretmegállapodás aláírására” című napirend pont lett volna. Addig, amíg Nagykanizsa kamarának az ügyében bizonyos kérdések nem tisztázódnak, addig ezt a napirendet visszavonnánk. Újabb tárgyalásokat kezdeményeznénk a Megyei Kamarával és Kanizsai Kamarával, és az eddigi tárgyalás  eredményeképpen úgy tűnik, hogy lehetőség lesz egy közös megállapodás aláírására. Ez egyben hozzájárulhat a két kamara közötti bizonyos fokú ellentétek csillapításához is, amely azt hiszem mindannyiunk javát fogja szolgálni.

A meghívóban nem szereplő előterjesztésekről kérném, szavazzunk. Először „Szepetnek és térsége regionális szennyvízcsatorna hálózat megvalósítása”. Pontosan a számát nem tudom, de természetesen 20-as számú helyére betehetjük, a 20-as napirend helyére beilleszthető. Kérem, szavazzunk róla.

A közgyűlés 20 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Előterjesztés az Ipari Park és Logisztikai Központ létrehozásával kapcsolatos azonnali kifizetésekre és itt zárt ülést is javasolnék. Kérem, a szavazatukat, a Kft-k után megtehető.

A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Következik „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa városközpont 001/A  szabályozási tervezése, építési szabályzatról szól többször módosított 32/2000. számú rendelet módosítására” napirend felvételét javaslom 14. számúként Kérem, szavazatukat.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Tóth László és Röst János úr önálló képviselői indítványukat még a költségvetés tárgyalása előtti napirendi pontok valamelyikére. Kérem, szavazzunk róla.

A közgyűlés 17 szavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Ezek után kérdezem Önöket, hogy kívánnak-e a napirendi pontokkal kapcsolatban javaslatot tenni, illetve kívánnak-e napirend előtt szólni, interpellációt, kérdést feltenni?

Kelemen Z. Pál:  Kérek lehetőséget arra, hogy napirend előtt szóljak. A napirend előtti felszólalásom közérdekű, pártpolitizálás a középiskolákban.

Ezen kívül kérnék lehetőséget arra, hogy kérdést tegyek fel, hogy egy kabinetvezetői intézkedés margójára címmel.

Röst János: A napirendi pontokhoz javasolnám, hogy a 25. Györek László indítványt, azt tárgyaljuk meg a 9-sel együtt, ugyanis mind a kettő az SZMSZ-t érinti. Szintén javaslom - hasonló már elhangzott - hogy a költségvetést jelentősen érintő vagyonértékesítési napirendi pontokat tárgyaljuk meg a költségvetés előtti zárt ülésen. Javasolnám ezek között a 27-30-35-36-os napirendi pontokat, mert a költségvetést jelentős mértékét befolyásolhatja. Szeretnék kérni napirend előtt 2 percet kormánypárti pártelnökök felügyelete a Kanizsa Újság és a Kanizsa TV címmel.

Kiss László: Szóbeli interpellációt szeretnék beterjeszteni az interpellációk napirend pontnál. Témája a nagykanizsai volt iparos ház.

Györek László: Napirend előtt szeretnék 2 percet kérni a nagykanizsai informatikai hálózat működéséről.

Tóth László: Napirend előtt szeretnék 1 percet. Téma: javasolni szeretném a tisztelt közgyűlésnek, hogy március 5. április 21. között ne tartsunk közgyűlést.

Kérdést szeretnék feltenni Tarnóczky Attila alpolgármester úrnak, a Pannon Tükör és az Opera Stagione dolgait illetően. Jegyzőnőhöz pedig kinek, vagy kiknek az érdeke, hogy az, hogy elsőkből az utolsók legyünk.

Bicsák Miklós:  A kérdéseknél szeretnék kérdést feltenni közérdekű kérdés, lakosság a Kanizsa északi városrész, Űrhajós u. , Garay u., Hársfa u., Ifjúság utca  lakossága, illetve Palin lakossága nevében.

Dr. Gőgös Péter: Az interpellációk napirendi pontnál szeretnék 3 szóbeli interpellációt beterjeszteni. Témája: süllyedő aknafedelek a Varasdi utcában, pénzautomata, és fák nyírása.

Gyalókai Zoltán:  A zárt ülés elején szeretnék egy kérdést feltenni lakásvásárlás ügyben.

Tüttő István: A zárt ülés elején? Csak a kérdéseknél lehet feltenni a kérdést.

Marton István: Napirend előtt kérnék 1 percet a költségvetés jelentősége tárgykörben.

Tüttő István: Igen. Elfogytak a jelentkezők.

Tisztelt közgyűlés, meg kell határoznunk a zárt ülések napirendjeit is. Először is az önkormányzati tulajdonú Kft-k, Kht-k üzleti tervének tárgyalását javaslom zárt ülésen lefolytatni. Kérem, hogy fogadjuk el.

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Röst úr javasolta, hogy a 27-30-35-36-os számú napirendeket zárt ülésen a költségvetés előtt még tárgyaljuk meg. Kérem, akkor külön-külön a szavazatukat a 27-ről. Nekem megfelel.

Kiss László:  Polgármester úr, a következők miatt szeretnék szólni. A 30-as napirendi pontban vannak érdekelt vállalkozások, akik jelezték, hogy szeretnének ezen a zárt ülésen részt venni. Viszont, hogy ha előre hozzuk ezt a zárt ülési témát, akkor a szokásos menetrendhez képest jóval előbbre kerül, ők viszont délutánra számítottak, hogy ez sorra kerül. Most ezt az ellentmondást valahogyan fel kellene oldani. Ha meg tudnánk határozni, hogy mikor kerül sorra időben a 30-as napirend, akkor lehetne őket értesíteni. Nekem jelezték, hogy részt kívánnak venni rajta.

Tüttő István: Én jóslatokat nem vállalok.

Kiss László: Akkor az érintett mindig részt vehet. Én azt javaslom, hogy az eredtei sorrend szerint közgyűlési zárt ülés végére tulajdonképpen, amikor a zárt ülést szoktuk tartani. Hogy a délutáni órákban kerüljön ez sorra.

Tüttő István: Röst úr nem azért javasolta, hogy hozzuk előbbre, hanem azért, hogy érintheti a költségvetést, és ebben igaza van.

Kiss László: Polgármester úr, én úgy vélem, hogy ma úgy sem lesz költségvetés, az érdemi határozat a következő ülésen a költségvetés során figyelembe vételre kerülhet.

Tüttő István: Azt így kijelenteni, hogy nem lesz költségvetés, az csak feltételezés, ma szavazhatunk róla.

Kiss László: Polgármester úr, a Gazdasági Bizottság úgy foglalt állást, hogy tárgyalásra alkalmas a tervezet, viszont elfogadásra nem javasolja. Tekintve, hogy nincs itt Gazdasági Bizottság elnöke, mint a bizottság tagja ezt kénytelen voltam a közgyűlésnek bejelenteni.

Tüttő István: A bizottság javasolja, vagy nem javasolja, de a közgyűlés dönt.

Tarnóczky Attila: Tisztelt közgyűlés, magam is polgármester úrral együtt abban reménykedem, hogy lesz költségvetés a mai napon, és fontos is lenne. Ami Röst képviselő indítványát jelenti, az vagy figyelembe veendő, vagy nem. Általános elvként, hogy a költségvetést érintő kérdéseket, hogy a költségvetés elfogadása előtt kell tárgyalni, elfogadni persze nem tudom, mert azt valamikor decemberben kellene a költségvetést elfogadni, hiszen újabb és újabb költségvetést érintő indítványok mindig előkerülnek.

Kelemen Z. Pál: Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy Dr. Fodor Csaba képviselőtársunk, és Böröcz Zoltán képviselőtársunk halaszthatatlan elfoglaltsága miatt 10.00 óra magasságában érkezik meg. Ehhez kellene alkalmazkodni.

Tüttő István: Kérem, újra szavazásra teszem fel Röst úr a 27-s számú napirendet kérte, hogy hozzuk előre zárt ülés formájában. Aki egyetért vele, igennel, aki nem, nemmel szavaz.

A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István:  Következő javaslat a 30-as számúról szólt, amit Kiss úr kért, hogy ne tegyünk meg. Kérem eszerint a döntésüket.

A közgyűlés 8 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István:  De a zárt üléséről akkor kérem, hogy szavazzunk.

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István:  Zárt ülés. Még kérdezném, hogy zárt ülésre javasolt még két napirend, a 35-ös és 36-os, de úgy kérte ezt is Röst úr, hogy hozzuk a költségvetés elé.

Először az előrehozatalról kérem a döntésüket. Aki igennel szavaz, az előre hozatalt támogatja.

A közgyűlés a 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Előrehoztuk. És akkor kérem a kiküldött írásbeli javaslat zárt ülés tartására, többi napirendről kérem a döntésüket.

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Gyakorlatilag mindegyikről a zárt ülés mellett döntöttünk. Természetesen így azt jelenti, hogy a nap folyamán kétszer kell zárt ülést tartanunk ennek a döntésnek az értelmében.

A 36-ost is kérem, szavazzuk meg. Először az előrehozatalról döntünk.

A közgyűlés 20 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István:  Előrehozzuk, és kérem, hogy ezt zárt ülésen tárgyaljuk, ezt szavazzuk meg.

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István:  Javaslatot tennék arra, hogy egy olyan gyakorlat kezd kialakulni, amely a polgármesteri tájékoztatót és az interpellációkat a végén tárgyalja, hogy mielőbb tudjunk foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyek tényleg a legfontosabbak: költségvetés és a hozzájuk tartozó napirendek.

Én azt javaslom, hogy ezt a gyakorlatot ma is folytassuk. Természetesen Önök döntenek erről. Aki igennel szavaz, támogatja, hogy az 1-2es napirend az kerüljön a végére. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István:  Akkor kérem, szavazzunk a többi napirend pontról.

Röst János: Volt még egy indítványom, ez pedig 25-ös Györek Lászlónak az indítványa, hogy a 9. napirendi ponttal együtt tárgyaljuk, mert az SZMSZ-t érinti mind a kettő.

Tüttő István: Igen, ezt valóban fel is írtam, Györek úr támogatja. Kérem, szavazzunk. Magyarul vonjuk össze?  Vagy egymás után? Egymás után, jó.

 A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal 2 tartózkodással javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 25-st hozzuk a 9-es utánra.

Tarnóczky Attila: Az az érzésem, hogy az Ipari Parkos új előterjesztés esetében is és az utolsó oldalon szereplő többi zárt ülés esetében is egyesével illene szavaznunk azokra, amelyekre most összevontan próbáltunk szavazni. Mert a történtekbe bele lehet később kötni.

Tüttő István: Elfogadom a javaslatot, kérem szavazzunk akkor külön-külön. Ipari Park. Van egy előterjesztés, az gyakorlatilag Önöket tájékoztatja is egyben ezeknek a számoknak az ismertetését, és a napirendet, amely bizalmas felirattal van ellátva és február 4-i dátummal szerepel. „Előterjesztés az Ipari Park és Logisztikai Központ létrehozásával kapcsolatos azonnali kifizetésekre” ez a címe. Kérem erről szavazni, zárt ülés.

A közgyűlés 18 szavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Van-e még olyan, ami ebbe a képbe bele illene. Jó, akkor maradjunk annál a gyakorlatnál, hogy mindegyiket külön-külön döntsük el, amelyekről még eddig nem döntöttünk. A 28-ra kérem a szavazatukat, hogy zárt ülésen tárgyaljuk.

A közgyűlés 20 szavazattal és 2 ellenszavazattal javaslatot elfogadja.

Tüttő István:  29-ről kérem.

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 31-ről a szavazatukat.

A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással javaslatot elfogadja.

Tüttő István:  A 32-ről kérem a szavazatukat, és mindegyik esetben a zárt ülés mellett döntünk.

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 33-ra kérem a szavazatot.

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 34-re kérem.

A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

Napirendi pontok:

Zárt ülés

1.       Önkormányzati tulajdonú Kft-k, Kht-k 2002. évi üzleti évei (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

2.       Előterjesztés az Ipari Park Fejlesztő Kht létrehozásával kapcsolatos azonnali kifizetésekre (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

3.       A Kanizsa Trez Kft kérelme (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

4.       Az 1841/6 hrsz-ú ingatlan értékesítése McDonald’s Kft részére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

5.       Kanizsa Trend Kft kérelme (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

6.       Elővásárlási jog gyakorlása a nagykanizsai 3808 hrsz-ú Csengery úti ingatlanra (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

7.       Nagykanizsa, miklósfai 2745 hrsz-ú zártkerti ingatlan értékesítése (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

8.       A Nagykanizsa, Fő u. 13. sz. alatti 1214/A/9 hrsz-ú ingatlan értékesítése (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

9.       Nagykanizsa, Platán sor 10/b sz. alatti 2948 hsz-ú ingatlan értékesítése, bérleti jog értékének beszámításával (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

10.   Elővásárlási jog gyakorlása az 1842 hrsz-ú Postakerti úti ingatlanra (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

11.   A Platán sori 2968/1/A hrsz-ú és 2928/1/C hrsz-ú kazánházak földterülete értékesítése, szolgalmi jog alapítása a 2968/1 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú ingatlanra (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Nyílt ülés

12.   Nagykanizsa Megyei Jogú Város turisztikai koncepciójának előkészítése (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

13.   Beszámoló a 2002. évi címjegyzék teljesítéséről, javaslat a 2002. évi felújítási címjegyzékre (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

14.   Nagykanizsa Városi Filmszínház hasznosítása (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

15.   KÖGÁZ Sporttelep ingatlanhasznosítási szerződése (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

16.   Röst János és Tóth László önálló képviselői indítvány a munkahelyteremtésekre vonatkozóan (írásban)

Előadó: Röst János önkormányzati képviselő

17.   Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2002. évi költségvetése (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

Zárt ülés

18.   A Csengery úti iparterület értékesítése (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

19.   A Lidl Bt kérelme (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

Nyílt ülés

20.   Nagykanizsa, Téglagyári úttól keletre lévő terület rendezési terve (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

21.   Előterjesztés a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló, többször módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelet módosításáról (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

22.   Györek László képviselő önálló indítványa a bizottságok számának kiegészítésére, módosítására (írásban)

Előadó: Györek László önkormányzati képviselő

23.   Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének szabálysértési rendelkezéseket tartalmazó egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 4/2001.(I.31.) számú rendelettel módosított 17/2000.(IV.26.) számú rendelet módosításáról (írásban)

Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

24.   Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Sporttámogatási rendszeréről szóló 66/1999.(XII.22.) számú rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

25.   Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló többször módosított 10/2000.(III.31.) számú rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

26.   Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének többször módosított 41/1997.(XI.4.) sz. rendelet módosítására Nagykanizsa, Északi városrész egyszerűsített részletes rendezési terve egyes elemeinek korrekciójával (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

27.   Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Középtávú Fejlesztési Koncepciójához (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

28.   Nagykanizsa Katonarét városrész rendezési terve (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

29.   Kanizsa Napokkal kapcsolatos elvi állásfoglalás (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

30.   Nagykanizsa, Kiskanizsa Északra lévő terület településszerkezeti terve (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

31.   Szepetnek és térsége regionális szennyvízcsatorna hálózat megvalósítása (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

32.   Tájékoztató a 2002-es Városi Rendezvénynaptár összeállításáról (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

33.   Szociális Intézmények rekonstrukciós programja az 1006/2001.(II.12.) Kormány határozat alapján (I. szakasz, írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

34.   Nagykanizsa, Rózsa u. 22. sz. előtti autóbuszmegálló áthelyezése (írásban)

Előadó: Budai István önkormányzati képviselő

35.   Tóth Zsuzsanna képviselő önálló indítványa a „gépjármű várakozóhelyek létesítéséről” szóló rendelet módosítására vonatkozóan (írásban)

Előadó: Tóth Zsuzsanna önkormányzati képviselő

36.   Bicsák Miklós képviselő önálló indítványa Palini SE-nek sportpálya átadására, Közösségi Ház létesítéséhez ingatlan vásárlására, valamint járda építésére vonatkozóan (írásban)

Előadó: Bicsák Miklós önkormányzat képviselő

37.   Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

38.   Interpellációk, kérdések

39.   Nagykanizsa, Városközpont 001/A jelű tömb szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló, többször módisított 32/2000.(VII.7.) számú rendelet módosítására

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István:  A többiről döntöttünk már.

Tisztelt közgyűlés, eldöntöttük a mai nap programját, a mai nap napirendi pontjait. Napirend előtti hozzászólások, felszólalások következnek.

Napirend előtt

Kelemen Z. Pál: Isten látja lelkemet, nem szeretem ezeket a napirend előtti felszólalásokat, mert viszályságokat közéletet érintő fontos kérdéseket teszünk szóvá. Jelenségeket, és a viszontválaszok tükrében ezek politikai töltődést nyernek, ami nem kívánatos ebben a testületben. Megint egy ilyen viszályságról szeretnék beszélni, hát térjünk a tárgyra.

Tegnap reggel a postaládámba egy borítékban beledobtak egy meghívót, egy szalagavató bálra a kereskedelmi szakközépiskolába, ahol a szponzorok között első helyen a FIDESZ Magyar Polgári Párt szerepel. A szalagavató bál egy iskolai kedvezmény a párt törvény szerint iskolákban, oktatási intézményekben pártok nem működnek, nem folytathatnak tevékenységet, nem terjeszthetnek szórólapot. És hadd ne mondjam még mit, hogy párt rendezvény jellege ne legyen egy-egy iskolai megmozdulásnak.

A levélben az áll, hogy a Batthyány Gimnázium meghívója is hasonló ehhez, azt nem küldte el az illető, aki elküldte nekem. Itt megjegyezném, hogy kedves iskolák ne tessék nyomozni, hogy ki volt az informátorom, lehetőleg hazugság vizsgálógépet se használjanak, ahogy ez ma ez divat. Engedtessék meg, hogy tiltakozzak az ilyesfajta jelenségek ellen. Meggyőződésem, hogy ezt intézményvezetők nem tudják, hogy a szalagavató bált ilyen célra használják fel, mert különben letiltották volna gondolom Mayer úr is megteszi ezt a középiskolájában, hogy ilyenfajta szórólap ne kerülhessen be. Én megígérem Önöknek frakcióm nevében, hogy egyetlen iskolában, egyetlen hasonló szórólapot, egyetlen hasonló törekvést nem fogunk megtestesíteni. Nyilvánvalóan látszik, hogy a párttörvény megsértéséről van szó, a politizálás betört a középiskolákba, elég ízléstelenül néhai Antall Józsefet idézve ez már a politikai pornográfia kategória.

Egyben felkérem a polgármester urat is arra, hogy minden intézményvezető figyelmét hívja fel, hogy intézményeink, közintézményeink, iskoláink ne lehessenek a pártpolitizálás színterei, ne lehessenek kampányolási színterek, maradjanak meg azok a hagyományos fórumok, amelyek egy tisztességes demokráciában, a tisztesség elvei szerint működnek. Mindenesetre megjegyzem a továbbiakban, hogy jogászokkal megkonzultálva, valószínűleg a párttörvény megsértése miatt, ha ez megalapozott jogilag megalapozott lesz, további lépéseket fogunk tenni.

És végül. Ahhoz már hozzászoktunk, hogy mindenfajta fórumot ahova nem való a politika, felhasználtak. Most én nem sorolom fel ezeket a fórumokat, de az iskolákban még eddig nem tört be az ilyen jelenség. Kérem polgármester urat is, akadályozza meg ezt.

Tüttő István: Köszönöm, egy körlevelet fogok írni.

Mayer Ferenc: Tekintettel arra, hogy a Batthyány Gimnázium neve elhangzott, ezért szeretnék röviden reflektálni. Sajnálom, hogy Kelemen képviselő úr szájára vette a Batthyány Gimnáziumot, mert a Batthyány Gimnáziumban ilyen jellegű meghívó nem készült, és nem is tervezünk készíteni. Semmiféle szórólap nem készült, és nem is tervezünk készíteni. Ezek szerint egy feltételezés volt, és ezért úgy gondolom, hogy talán kárt volt ezt kiejteni. Egyébként nem hiszem, hogy általában jellemző lenne a középiskoláktól, hogy ha ilyen meghívó készült és képviselő  úr kezébe van azt jogosan tette szóvá én is úgy gondolom.

Tüttő István: Végül is, ha van ilyen bizonyíték azt meg kell tekinteni Kelemen Z. Pál úrnál van úgy látom.

Birkner Zoltán: Ma reggel úgy indultam el otthonról azt reméltem, hogy a napirend előtti felszólalások, ismételten nem nehéztüzérségi politikai kampánynyitók lesznek, de a múltkori rendes közgyűlésnek megfelelően Kelemen képviselőtársam folytatja a politikai lövöldözését.

Gyakorlatilag azzal kell kezdenem, hogy éppen ezért mosolyogva hallgattam Kelemen úr felvetését, felvezetését, amellyel nagyon sajnálja, hogy ilyen jelenségek fordulnak elő, ebben a közgyűlésben. Majd hallgassa meg képviselőtársam, hogy hány FIDESZ-es képviselő fog politikai nyilatkozatot tenni, napirend előtt, és utána döntse el, hogy kik is szokták ezt tenni. Első.

Második dolog. Amit Kelemen képviselőtársam a kezében tart azt sajnálatos módon nem olvasta végig rendesen azt a kis fecnicskét. Ugyanis arról szól, hogy van egy szórakozóhely, amely hivatalosan, vagy nem hivatalosan, de mint egy üzleti vállalkozás egyébként úgy és olyan módon rendez, és olyan tömegnek szórakozást, ahogy éppen gondolja. Semmiféle párttörvénybe nem esik. Semmi köze nincs az iskolához, magához az épülethez, és természetesen semmi köze nincs a hivatalos szalagavatóhoz. Ez egy szalagavató buli, de ez természetesen nem az a bál, ami a hivatalos iskolai rendezvény. És egyébként innentől kezdve azt gondolom, hogy ha Kelemen képviselőtársam azt gondolja, hogy ezzel párttörvényt bárki megsértette, nagyon kérem, hogy járjon utána, és majd tájékoztasson minket ennek az eredményéről. Az én lelkiismeretem teljesen nyugodt egyébként, mert én egészen pontosan tudom, hogy milyen rendezvényről van szó, aminek a mai középiskolai rendszerhez hála Istennek semmi köze nincsen. Egyébként ez a FIDESZ-re nem volt jellemző soha, hogy bevonult volna az iskolákba, van nekem emlékem más szervezetekről.

Tüttő István: Következő napirend előtti hozzászóló, vitát nem nyithatunk. Igen át kell adni a sajtónak.

Kelemen Z. Pál: Az első dolog, a kezemben van ez a szalagavatóra szóló meghívó. Ez valóban nem az iskolában lesz ez a szalagavató bál, vagy rendezvény, hanem most nem akarok reklámot csinálni, valahol máshol. Az tény, hogy ezt az iskolákban terjesztik, de az iskolában terjesztik, mert onnan kaptam. Tény az, hogy ott van, tény az, ami pedig a Batthyány-t illeti úgy kezdtem, hogy feltételezem, hogy ez remélhetőleg ott nem fog előfordulni. De ma délelőtt folyamán megkapom azt a meghívót is, és majd megmutatom Mayer úrnak. Ilyet ne terjesszünk iskolákban. Akárki, akárhol kinyomtathat bármit. Ez teljesen független joga, de az iskolák szentsége, politikai függetlensége létkérdése a demokráciának, és kérem, hogy ezt tartsuk tiszteletben.

Röst János: Valóban igaza van majdnem mindenkinek, aki azt mondja, hogy sok helyen nem lenne szabad engedni a politikát. Én hasonló jelenségről szeretnék szólni.

Az önkormányzat tulajdonában lévő Kft-nél, Kht-nál működnek felügyelő bizottságok. Amikor a tagjait megválasztottuk, minden esetben kértem, hogy pártpolitikust ne delegáljunk be, mert ilyen értelemben a politika befolyásolni kívánja a gazdasági társaságokat. Még kényesebb a kérdés, amikor a pártvezetők kerülnek a média esetében a felügyelő bizottságba. Ez történt egyébként a Kanizsa Újságnál, ahol Schmidt István személyében MDF elnök, a Kanizsa TV esetében pedig Mészáros József FKGP és Cseresznyés Péter FIDESZ elnök szerepel. Cseresznyés Péter egyébként a megválasztásakor még nem volt FIDESZ elnök, de lett volna lehetősége arra, hogy ezt korrigálja. Érdekes módon mind a hárman kormánypárti képviselők. A médiatörvény nem teszi lehetővé, hogy politikai vezető betöltsön ilyen tisztséget a TV-nél, vagy újságnál. A helyzet még pikánsabb, ugyanis Mészáros József és Cseresznyés Péter országgyűlési képviselő-jelöltek is egyúttal. Azt hiszem, hogy a választások tisztasága megköveteli, hogy ezekből a tisztségből őket felmentsük. Amikor tárgyaljuk a Kanizsa Újság, és a Kanizsa TV üzleti tervét, mindenképpen megteszem a javaslatot felmentésükre. Azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy addig gondolkodjanak a pótlásukról.

Györek László:  Körülbelül, fél- háromnegyed évvel ezelőtt interpelláltam egy ügyben, ami arról szólt, hogy nagykanizsai informatikai hálózathoz külső személyek is hozzáférhetnek egy adott intézményünkön keresztül. Ez ügyben én ígértet kaptam, többször is ígértet kaptam arra, hogy az ügyet kivizsgálják, szakértőkkel megvizsgáltatják a kérdést, és erre választ kapok. Azóta sem kaptam erre választ. Ez kicsit zavart, ezért magam is utána jártam az ügynek és következőkre kellett rájönnöm. Először is maga a tény, hogy külső vállalkozók magánszemélyek, cégek nem tudni, hogy kicsodák, hozzáférhetnek fizikailag Nagykanizsa város informatikai hálózatához az tény. Hogy mire használják fel ezeket a lehetőségeiket, én nem tudom. Azt sem tudom, hogy van-e szerződés velük ezzel kapcsolatban velük titokvédelmi, megállapodás vagy bármi más.

Másodszor Nagykanizsa Megyei Jogú Város minden adata ma már természetesen, hiszen ez a fejlődés velejárója tulajdonképpen a számítógépes hálózaton van rajt. Azaz gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ha adunk külső cégeknek, vállalkozásoknak, magánszemélyeknek hozzáférést, akkor annyi mintha kulcsot adnánk nekik a Hivatalhoz. Bármilyen adathoz elvileg, hangsúlyozom nyilván a gyakorlatban ez megkövetel bizonyos szakértelmet, hozzáférhetnek.

Harmadszor: Sokkal súlyosabb ez a probléma most, amikor a választások előtt vagyunk, és tudjuk, hogy az országos választási információs rendszer ki fog terjedni Nagykanizsára is többek között. Íme az Okmányirodán keresztül, de szintén a városi hálózat része lesz majd: Vagyis még egyszer fizikailag, külső általunk nem ismert, a közgyűlés által határozatot erről nem hozott azt hiszem soha, valakik hozzáférhetnek tulajdonképpen bármihez. Én nem akarok persze itt rémképeket festeni, tisztában vagyok vele, hogy itt azért meg kell oldani technikai problémákat, de a lehetőség adott, főleg a 3. pont esetében, a választások tisztasága esetében. Bármilyen kérdés is merült fel természetesen elég súlyos probléma lehet. Én most már nem szeretném megkérni a Hivatalt, hogy ebben az ügyben vizsgálódjon, mert egy éve kértem, nem történt igazából semmi, vagy ha történt, akkor elnézést kérek, de én nem hallottam róla, de más sem, mert azért kérdezősködtem.

Én azt javaslom, hogy a Ügyrendi és Jogi Bizottság ez ügyben indítson egy vizsgálatot, és pontosan kérje be a megfelelő iratokat, és nézzen utána, hogy pontosan itt mi történt. És ha tényleg olyan súlyos a probléma, amennyire én ezt felvázoltam, akkor a lehető leggyorsabban tárja ezt a közgyűlés elé. Köszönöm.

Tüttő István: Bár annyit szeretnék hozzátenni, hogy ehhez leginkább az a cég ért, akit megbíztunk ezeknek az egész rendszernek a működtetésével, ezt úgy hívják KanizsaNet 2000 Kht. Én nem hiszem, hogy itt a Hivatalból, ahonnan mindenkit elvittünk ebbe a közhasznú társaságba, hogy nekünk minden ilyen jellegű problémánkat megoldjon, most ezzel nekünk kellene foglalkozni. Én szeretném a KanizsaNet vezetését majd arra megkérni, hogy ezt megfelelő módon kezelje.

Szabóné dr. Csányi Mariann: Györek úr napirend előtti felszólalására szeretném mondani, hogy Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Jegyzőjével eben a kérdésben egyeztettem, és kérdésem lenne, hogy a közgyűlés az ott köztisztviselői státuszban dolgozó számítástechnikai szakembereket megfelelőnek tartják-e erre a feladatra. Mert az az igazság, hogy mi magunk ezt igazából eldönteni nem tudjuk. Mert abban jegyző úr nekem ígéretet tett, hogy természetesen ezt megteszik, hogy ha valóban ez a szándék, hogy egy külső más városbeli szervezet tulajdonképpen vizsgálódjon nálunk.

Tüttő István: Bár megítélésem szerint nem vizsgálódásra van szükség, hanem a rendszer védelmére.  Mindenképp azért megvizsgáljuk, de közeledik a választás nem vizsgálódni kell, hanem ezt meg kell oldani.  Két nap alatt megoldható? Jó, akkor az Ügyrendi és Jogi Bizottság vizsgálata alapján  két nappal. Csak akkor nem tudom miért vártunk eddig vele, hogy ha a szakemberek két nap alatt meg oldhatják?

Tóth László: Nem a problémát oldja meg, csak azt, hogy hogyan jutottunk el eddig a szintig, hogy meg lehet csapolni az információs rendszerét az önkormányzatnak. És ez már fegyelmi ügy és nem szakmai.

Tüttő István: Én azt hiszem, hogy annak, aki megbízást kapott, hogy ez a rendszer működjön, az ő feladata ennek a kérdésnek a megoldása, és felelőssége is.

Tóth László:  Elöljáróban elmondtam, hogy március 5-e és április 21-e között az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy ne tartson a közgyűlés rendszeres ülést. Magyarán azt kérem, hogy szüneteltesse a képviselőtestület a munkáját.  A döntéseket amennyiben át lehet rakni bizottsági hatáskörbe, ott intézzük el, ugyanis nem nagyon szeretném azt, hogy a választási fordulók között, meg az az előtti egy-két hétben valóban politikai csatározások színtere legyen a közgyűlés. Ez mindenkinek jót tesz, a városnak, a képviselőtestületnek, és magának a képviselőknek is. Ez lenne a javaslatom és erről kérek egy szavazást, hogy a közgyűlés március 5-e és április 21-e között nem tart testületi ülést.

Tüttő István:  Kérem, szavazzunk. Én a magam részéről támogatom, de Birkner úr ügyrendi vitában vesz részt.

Birkner Zoltán: Így van tisztelt polgármester úr, valóban közben Röst kimondta. Én arra kérem a polgármester urat, hogy nem lehet erről szavazni napirend előtt. Egyébként lenne véleményem róla.

Tüttő István: De ma dönthetünk róla?

Birkner Zoltán: Természetesen.

Tüttő István: Akkor Tóth urat megkérem, hogy ismételje meg az előző határozati javaslatát.

Marton István: Nagyon szomorúan vettem a kezembe a mai közgyűlésre szóló meghívót. Figyelembe véve a percekkel ezelőtti változtatásokat is. Mintegy 40 napirendi pont között szerénykedik  Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2002. évi költségvetésének elfogadása is. Sajnálatos, hogy 12 év, 12 költségvetés, nem volt elég a téma súlyának megfelelő kezelésére. Néhány nagyon rövid ideig tartó kivételtől eltekintve, ez talán kettő volt a 12-ből. Máshol - és nem akarok neveket mondani - ezt a kérdést nem így intézik. Úgy gondolom - és itt ellent kell, hogy mondjak azoknak, akik azt hiszik, hogy ma lesz ma költségvetés, bár én nem zárhatom ki, mert ezt a többségi frakciók simán el tudják dönteni - hogy a költségvetésről megfelelő időpontban egy teljes ülést kellene tartani a mai előkészítés után. Tarnóczky alpolgármester úrnak én valahol még igazat is adok, ha ő a december alatt nem az ez évi decembert gondolta, hanem a múlt évit, mert valóban akkor kellett volna eldönteni ezt a költségvetést, és akkor talán még többé-kevésbé politikamentes is lehetett volna. Most viszont egy csomó kardinális döntés meghozatala előtt, ha már beleértünk a februárba, gondolok itt többek között az Ipari Park ügyére, amelyik messze több mint félmilliárd forintot mozgat meg. Semminemű értelmét nem látom, hogy megcsináljuk a költségvetést, illetve a testület elfogadja. Ugye e hó végén lejár az olaszokkal kötött szerződés szóban módosított határideje is, mert az alaphatáridő már novemberben lejárt, és nem szeretném, ha a költségvetésnek egy nagyon jelentős tétele lebegtetve lenne, és mondjuk, ma vagy valamikor februárban megszületik egy költségvetés, ami aztán köszönőviszonyban sincs március elsejétől a tényleges helyzettel. Én úgy gondolom, hogy a költségvetésről valamikor március 5-én, vagy 12-én kellene dönteni, esetleg talán már február 26-án is lehetne egy alternatív döntést hozni, amibe csak az Ipari Park lehetne a bizonytalan kérdés, és akkor talán még valamit ezen a szomorú helyzeten lehetne még javítani. Ha eddig nem történt meg, akkor az a kérésem, hogy ne is kössük meg az olaszokkal kötött megállapodás tisztázásáig a kezünket, és költségvetést ne fogadjuk el ma. Azt hiszem, hogy ha estig ülésezünk ezt a költségvetés-kérdést, akkor sem tudjuk nagyon részletesen tisztázni, hiszen a nyitott kérdések száma ebben a pillanatban nagyobb, mint 2-3 hónappal ezelőtt volt.

Tüttő István: Ezt megtehette volna Marton úr a költségvetés tárgyalásakor is ezt a napirend előtt elmondott dolgait. De nem tisztem a bírálat, csak megemlítem. Kérem, most pedig ismertetném az eddig ki nem hirdetett határozatokat.

Előterjesztés a NagyPlus Rt. alapító okirata tárgyában beterjesztett képviselői beadványhoz: 332/2001.(IX.26.)számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       Az Ügyrendi és Jogi Bizottság megtárgyalta Röst János képviselő úr beadványát, és megállapítja, hogy 2001. július 12-ére összehívott közgyűlési anyagból egyértelműen megállapítható, hogy az aláírt alapító okirat tartalmilag jelentősen eltér a közgyűlés által jóváhagyottól, melyre az aláírónak nem volt felhatalmazása.

2.       Az így előállt jogellenes állapot megszüntetése érdekében az Ügyrendi és Jogi Bizottság javasolja a NagyPlus Rt. alapító okirata tárgyában beterjesztett határozati javaslat elfogadását, az Ügyrendi és Jogi Bizottság határozati javaslatának 1. pontjával kiegészítve.

333/2001.(IX.26.)számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza Schmidt László Ipari Park Fejlesztő Kht. ügyvezetőjét, hogy a 2001. szeptember 27-i szerződés egyeztetésén az önkormányzat érdekeit képviselje. Határidő:   2001. szeptember 27. Felelős  :    Schmidt László ügyvezető

334/2001.(IX.26.)számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza Schmidt László Ipari Park Fejlesztő Kht. ügyvezetőjét, hogy a 2001. szeptember 27-i szerződés egyeztetésén az önkormányzat érdekeit képviselje. Határidő:    2001. szeptember 27. Felelős  :    Schmidt László ügyvezető

465/2001.(XII.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a 2001. december 18-i soros ülésre meghívott szabadhegyi lakosoktól levélben kérjen elnézést a napirendi pont tárgyalása kapcsán történtek miatt. Határidő:     2001. december 31. Felelős  : Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a I. Futball Club Szolgáltató Kft között létrejött támogatási szerződés módosítására:

466/2001.(XII.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       egyetért a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság között 2001. április 5-én megkötött támogatási szerződés 3.a és 15. pontjának módosításával az alábbiak szerint.

3.a. pont: Támogatott a támogatás igénybevételére akkor jogosult, ha a Hivatásos Labdarúgó Alszövetség által szervezett NB I., vagy NB I/B bajnoki osztályban szerepel (I. vagy II. osztályú szereplés.)

NB I/B-s szereplés esetén a bajnokság végén elért eredményével bennmaradást jelentő helyen végez.

(E tekintetben a bajnokság az osztályozó mérkőzésekkel fejeződik be.)

Amennyiben a fenti feltételeknek Támogatott nem felel meg, úgy a jelen szerződésben meghatározott támogatási feltételek helyébe Támogatónak a Nagykanizsa Megyei Jogú Város sporttámogatási rendszeréről szóló 66/1999.(XII.22.) számú rendeletének szabályai lépnek.

15. pont: Szerződő felek jelen szerződést rendes felmondással, legalább 3 hónapos felmondási idővel a bajnoki év végére felmondhatják.

A közgyűlés megbízza a polgármestert, hogy a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szerződést kösse meg a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társasággal. Határidő: 2002. január 30. Felelős  : Tüttő István polgármester

2.     a módosításokkal elfogadott egységes szerkezetben foglalt támogatási szerződés aláírásának elmaradása esetén megbízza a polgármestert, hogy a 2001. április 5-én az Önkormányzat és Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság között meghatározatlan időre kötött Támogatási szerződést a 2001/2002. évi NB I/B-s bajnokság végére mondja fel. Határidő:  2002. február 28. Felelős  :Tüttő István polgármester.

(Operatív felelős: Művelődési és Sportosztály

A Nagykanizsa, Csengery u. 89. sz. alatti ingatlan értékesítéséről:

468/2001.(XII.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       a 190/2001.(VI.5.) számú határozatát visszavonja.

2.       a Nagykanizsa, Csengery u. 89. szám alatti ingatlant nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítésre kijelöli.

Felhatalmazza a polgármestert az ingatlan 2001. évben 50 millió Ft-os vételáron történő értékesítésére. Amennyiben a szerződés a 2001. évben nem jön létre, úgy az ingatlan kikiáltási árát 35 millión Ft-ban határozza meg.

Nyilvános versenytárgyalásra történő felhívást legalább kettő országos napilapban közzé kell tenni.

Határidő:   2002. április 30.

Felelős  :Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

A nagykanizsai, 1841/8 hrsz-ú ingatlan keleti, 4500 m2 nagyságú részének értékesítése:

469/2001.(XII.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       a 267/2000.(VII.5.) számú határozatát visszavonja.

2.       hozzájárul az ÉK-i városrészben található 1841/8 hrsz-ú ingatlan (megosztás utáni hrsz: 1841/10) 4500 m2 nagyságú részének közművesítés nélkül, nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítéséhez 4.800 Ft/m2  kikiáltási áron. 

Az önkormányzat az út és közvilágítás, járda, építési kötelezettséget nem vállal. A közműcsatlakozások tervezési és kivitelezési költségek a vevőt terhelik.

Az ingatlanra 2 éves beépítési kötelezettséget, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni az ingatlan nyilvántartásba. Határidő: 2002. február 28.

Felelős  :    Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

A nagykanizsai, 3585 hrsz-ú garázs földterület értékesítésére:

470/2001.(XII.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése értékesíti a nagykanizsai 3585 hrsz-ú ingatlan 156/20000 tulajdoni illetőségét (36.12 m2 ) a földterületen lévő garázs   tulajdonosa Farkas Györgyné Nagykanizsa, Csengery u. 14. sz. alatti lakos részére, az ingatlanforgalmi értékbecslés által meghatározott 8.000 Ft/m2, azaz összesen 288.960 Ft+ 0% ÁFA vételáron. Határidő: 2002. július 31.

Felelős  :  Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

A Nagykanizsa, Irtás utca 8/a. 1 /2. számú önkormányzati bérlakás bérlőjének kijelölése:

471/2001.(XII.18.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       az 55/2000.(XII.13.) számú rendelet 7.§ (1) bekezdése, valamint a 9. § (2) bekezdése alapján a Nagykanizsa Irtás u. 8/a. 1/2 szám alatti, 1 szoba, összkomfortos önkormányzati bérlakás bérlőjéül határozott időre, 2002. január 1. napjától a 2002. évben megépítésre tervezett Garzonház átadásáig, ennek elmaradása esetén legfeljebb 2003. december 31. napjáig Dr. Kisjós Balázs nagykanizsai orvost jelöli ki.

2.       Felkéri az Ingatlankezelési Intézményt, hogy a határozatban foglaltak alapján kösse meg a kijelölt bérlővel a bérleti szerződést. Határidő:          2001. december 31. Felelős: Tüttő István polgármester

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyon- és felelősségbiztosítása:

1/2002.(I.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az Önkormányzat vagyon és felelősségbiztosításának megkötésével. Felhatalmazza a polgármestert, hogy 2002. január 31-ig a legjobb ajánlatot tevő biztosító társasággal a biztosítási szerződést három évre kösse meg és erről a közgyűlést tájékoztassa.

A 6.5 millió Ft éves biztosítási díj fedezetét a 2002. évi költségvetésében előirányzatként biztosítja. Felkéri a polgármestert, hogy a további évek költségvetési tervezetében a szerződött összegeket szerepeltesse. Határidő: 2002. január 31., 2003. és 2004. január 31.Felelős :Tüttő István polgármester

 (Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

Szeretném Önöket tájékoztatni, hogy megkötöttük a szerződést az OTP Garancia Biztosító Társasággal. Azt is szeretném jelezni, hogy abban a hónapban, amíg ez az 1 hónapos megállapodás volt, mintegy 4 káresemény történt elég jelentős összeggel. Volt olyan intézményünk, ahol tartós testi fogyatékosság is bekövetkezett az egyik diáknál. Rendkívül nehéz és magas összegekről van szó. Ez az a biztosító, akinél ezeket az ügyeket már rendezni is tudtuk.

Javaslat a Kanizsa Trend Kft 4381/1 hrsz-ú telkének megvásárlására:

2/2002.(I.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Trend Kft tulajdonában lévő 4381/1 hrsz-ú 88.787 m2 nagyságú úttal és közművekkel feltárt területet 284.118.400 Ft vételáron megvásárolja, amely megfelel a 3.200 Ft/m2 árnak.

Utasítja a polgármestert az adásvételi szerződés megkötésére. Határidő: 2002. január 31.

Felelős: Tüttő István polgármester

Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Perfekt Kft-ben lévő üzletrészeinek értékestése:

3/2002.(I.15.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       hozzájárul ahhoz, hogy a Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolának a PERFEKT Kft-ben lévő 750.000 Ft névértékű üzletrészét a gimnázium minimum névértéken értékesítse. Az értékesítésből származó bevétel a Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolát illeti meg.

2.       hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzatnak a PERFEKT Kft-ben lévő 300.000 Ft névértékű üzletrészét az önkormányzat minimum névértéken értékesítse. Az értékesítésből származó bevétel Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatát illeti meg.

3.       felhatalmazza a PERFEKT Kft ügyvezető igazgatóját a tulajdonrészek értékesítésével kapcsolatos tárgyalások lefolytatására.

Határidő:   2002. december 31.

Felelős  :   Tarnóczky Attila alpolgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

Ezek voltak az eddig ki nem hirdetett határozatok. Tisztelt közgyűlés, most a döntésünk alapján, most eredeti 3. számú napirend ponttal folytatjuk. Ez pedig zárt ülés elrendelését teszi számunkra kőtelőzővé. Megkérem, hogy zárt ülés feltételeinek megteremtéséig ne távozzunk el messzire és folytatjuk.  A napirendi pont címe. Önkormányzati tulajdonú Kft-ék, Kht-ék 2002. évi üzleti tervei.

(A közgyűlés az 1-11. számú napirendi pontokat zárt ülés keretében tárgyalta, melyeket a zárt ülésről készült jegyzőkönyv tartalmaz.)

12.   Nagykanizsa Megyei Jogú Város turisztikai koncepciójának előkészítése (írásban)

      Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

Tarnóczky Attila: Az anyaghoz Önök előtt van. A Pénzügyi Bizottság módosító javaslatot adott, arról szavaztatni fogok. A vitát megnyitom.

Hozzászóló nem lévén, a vitát lezárom. Először a Pénzügyi Bizottság javaslata kerül szavazásra, ami indítványozza az első határozati javaslaton belül kiemelését a szöveg egy részének. Kérem, szavazzunk a Pénzügyi Bizottság javaslatáról.

A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tarnóczky Attila: Ennek figyelembevételével következik az eredeti határozati javaslat 1. pontja. A 2., 3., 4. pontról egyszerre szeretnék szavaztatni, ha lehetséges.

Az 1. pontról szavazzunk, minősített többség szükséges hozzá.

A közgyűlés 10 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Birkner Zoltán: Az ügyrendi jelleg az, hogy mindenki tudta, tudja, hogy a Pénzügyi Bizottságnak az volt a javaslata, mert néhány képviselőtársam nem találta meg az első pillanatban ezt, hogy a változatlan és a 475.9 millió Ft kerüljön ki az első határozati javaslatból. Egyébként a két bizottság egyetértett a Tourinform Iroda ilyen értelemben vett felállításával, csak ne úgy, hogy eleve valamilyen nem is tudom mit meghatározna a Hivatal ilyen értelemben. Én azt szeretném indítványozni alpolgármester úr, hogy így, hogy már bejöttünk még négyen azóta legyen szíves tegye fel újra, ez ügyrendi javaslat, hogy szavazzunk újra erről a napirendi pontról.

Tarnóczky Attila: Kérem, szavazzanak Birkner képviselő úr ügyrendi javaslatáról.

A közgyűlés 11 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tarnóczky Attila: A Pénzügyi Bizottság javaslatát teszem fel elsőként újra szavazásra. Kérem, szavazzanak.

A közgyűlés 10 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tarnóczky Attila: Ezek után újra kell szavaztatnom az 1. határozati javaslatot. Minősített többség kell ahhoz is. Kérem, döntsenek.

A közgyűlés 9 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját nem fogadja el.

Tarnóczky Attila: Innentől kezdve a többi pont oka fogyott, megítélésem szerint. Majd új előterjesztést kell készíteni, hogy ha van ilyen igény.

13.   Beszámoló a 2001. évi címjegyzék teljesítéséről, javaslat a 2002. évi felújítási címjegyzékre (írásban)

Előadó: Kámán László intézményvezető

Tarnóczky Attila: Az előterjesztést megkapták, anyaga egyezik a költségvetési tervezetben szereplő összeggel. Kérdezem van-e hozzászólás? Úgy látom nincs, a vitát lezárom. Megítélésem szerint a három pontról egyszerre szavazhatunk, minősített többséggel. Ellentét nincs ez ügyben köztünk. Kérem, szavazzunk mindhárom pontról.

Cserti Tibor: Nem szavazok, mert a határozati javaslat 3. pontjában alternatív jellegű szavazás van és a Pénzügyi Bizottság a 3/a. mellett döntött.

Tarnóczky Attila: Meg kell kérdeznem az Ingatlankezelési Intézmény igazgatóját, hogy alternatívák ezek, vagy sorrendet jelentenek. Én sorrendként értelmeztem.

Kámán László: A Beznicza úrral egyeztetve a 3. pontnál nem kell a forrást megjelölni, mivel költségvetésben szerepel, ezért elnézést kérek.

Tarnóczky Attila: Akkor ezt a részét visszavonom. Kérem a három pontról egyben történő szavazást megint.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

27/2002.(II.5.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       elfogadja a 2001. évi címjegyzékes munkák teljesítéséről szóló beszámolót.

2.       a 2002. évre vonatkozó címjegyzékes felújítási munkákat jóváhagyja, elvégzésével az Ingatlankezelési Intézményt bízza meg.

3.       hozzájárul ahhoz, hogy a 30.5 millió Ft erejéig a részletezett felújítási munkákat

a.         a lakások eladásának részletfizetéseiből befolyt összegből (lakásalapból)

b.         a nem lakás célú bérlemények bérleti díj bevételéből

c.         a város által felvett hitelből

finanszírozza.

Határidő:   2002. december 31.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

14.   Nagykanizsa Városi Filmszínház hasznosítása (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság az előterjesztést támogatta azzal, hogy az előterjesztésben meghatározott ár nélkül kerüljön a határozati javaslat elfogadásra.

Tarnóczky Attila: Ezt nem értem. Mi nélkül? Igen van egy ilyen határozati módosító javaslat, ami az utolsó bekezdés kivételét jelenti véleményem szerint. Egy szándékot jelent és azt kéri a VKB, hogy először keressünk partnert ehhez a beruházáshoz. Itt ez van leírva.

Dr. Fodor Csaba: Bocsánat alpolgármester úr, nem egészen. Valóban elhangzott a vita során a Gazdasági Bizottsági ülésen, hogy meg kellene fordítani a határozati javaslatokat. Az lenne célszerűbb – vallották egyesek – hogy először keressünk befektetőt, vagy partnert a beruházáshoz, aztán döntsük el, hogy mi legyen belőle, meg akkor rendeljünk hozzá pénzt. Erre a Hivatal jelenlévő képviselője és többen is úgy gondoltuk, hogy ezt nem lehet így megtenni, célszerű elkészíttetni a programtervet. A programterv alapján lehet partnert, társat találni a beruházás lebonyolításához. Nyilvánvalóan ez a programterv – azt gondoljuk – hogy nem lenne olyan részletes, hogy ne lehetne ezt módosítani bármikor a majdani befektető igényeinek megfelelően. Maga az épület nagyon kötött, mármint megjelenésében, nem lehet azon a homlokzaton változásokat végrehajtani, vagy legalább is jelentős változásokat végrehajtani, hiszen helyi védettség alatt áll az épület. Úgy pedig mondjuk nagyon nehéz bárkit is befektető partnerként megkeresni, hogy azt mondjuk neki, hogy azt sem tudjuk, hogy mit lehet vele kezdeni, azt sem tudjuk, hogy mi mit szeretnénk vele kezdeni, Ő meg adja oda akármennyi pénzét. Ez egy kicsit nehézkes.

Tarnóczky Attila: Ezzel nem áll ellentétben a Városfejlesztési Bizottságnak az a javaslata, amit ismertettem, illetve ellentétben áll, de Ők ezt a javaslatot terjesztették elénk.

Tóth László: Az előterjesztés első oldalán az van, hogy a korábbiakban a témában több javaslat, előterjesztés készült, de végleges döntés nem született. Meg kell, hogy mondjam, nem készültem fel kellőképp, mert nem néztem át a jegyzőkönyveket, bizony több esetben is született közgyűlési határozat, hogy ott konferenciaközpont és közgyűlési díszterem legyen. Most nem is ez a vita tárgya, illetve kérdésem nem is erre vonatkozik. Azt szeretném megkérdezni, hogy a viták során felmerült és egyre erősebb irányvonalat képvisel egy „Nemzetiségi Kapcsolatok Háza” hasznosítási javaslat milyen körben merült fel. Én folyamatosan végig figyeltem a mozi sorsát. Több esetben önálló képviselői indítványt is előterjesztettem ebben az ügyben. Részt veszek minden közgyűlésen, minden Városfejlesztési Bizottsági ülésen, semmilyen testületi ülésen ez szóba nem került és föl szeretném hívni a figyelmet a 4. számú mellékletre, ami azt mondja, hogy a „Kanizsa Napok” kérdőív kiegészítése. Kérdés az volt, hogy „Milyen funkciót javasolna a megüresedett mozi épületének? című kérdésre adott válaszok részletesen: első helyen kulturális központ 30 fő, konferenciaterem  29 fő. Messze magasan ez a két funkció került be ikszelésre. Kérdésem az, hogy hol, ki és milyen vitában döntötték el, hogy „Nemzetiségi Kapcsolatok Háza” kerüljön kialakításra.

Tarnóczky Attila: Erre a kérdésre nem tudok válaszolni, mivel nem a polgármester úr előterjesztése ez.

Röst János: Én azt hiszem ezzel a beterjesztéssel nem tudok egyetérteni. Én egy alibi javaslatnak tartom, ami lényegében nem oldja meg ennek az épületnek a funkcióját. Ettől a működtetése nem lesz megoldva. Ha az önkormányzat magára akarja vállalni ennek a működtetését, akkor létrehoz egy újabb intézményt, és tisztelettel megkérdezném alpolgármester urat, hogy 1. honnan van 346 millió Ft-unk a felújításra, átalakításra?

2. pedig: a működtetését ki fogja végezni és milyen módon. Nem beszélve arról, hogy ennek a kidolgozása 14 millió Ft-ot jelentene a beterjesztés szerint, nem hiszem, hogy a költségvetésünk ennyire jól áll, hogy ezt meg tudnánk oldani. Én azt szeretném javasolni, hogy az önkormányzat inkább próbáljon meg keresni befektetőket. Lehetőleg funkció megkötés nélkül. Ne kössük meg, mert én azt hiszem, hogy magának az épületnek a kubaturáját, amennyiben kikötjük meghagyásra, azt követen a belső tartalmat azt hiszem bármivel meg lehet tölteni, ami nem sérti nyilván a közerkölcsöt. Én azt javasolnám, hogy ez a megoldás ne kerüljön elfogadásra, és arra ösztönözném a Polgármesteri Hivatalt, hogy értékesítésre, befektetésre próbálja meg ezt előkészíteni.

Tarnóczky Attila: Mondhatom Önnek, hogy a határozati javaslattal messzemenően nem értek egyet, szerintem is újabb intézmény van készülődőben. Ezt messzemenően ellenzem. A beruházás beláthatatlan anyagi következményekkel jár megítélésem szerint. Egy biztos, hogy most 14 millió Ft-ot az előterjesztés szerint elköltenénk.

Én egyébként egy alternatív javaslatot tennék, hogy a közgyűlés kérje fel a Polgármesteri Hivatalt, hogy a mozi épületének értékesítésére két hónapon belül tegye le a javaslatát. Majd erről is szavaztatni fogok.

Cserti Tibor: Érdekes vélemények hangzottak el. Énszerintem ezek gyökeres ellentétben nincsenek egymással, kivéve alpolgármester úrnak ezt az azonnali fix, két hónapon belüli értékesítési javaslatát. Meggyőződésem egyébként, hogy ez a határozati javaslat itt módosítással elfogadható. A módosítás egyszerű az én gondolataim szerint. Az utolsó bekezdés elhagyásáról szólna. Magyarul, amikor feladatot szabna a tanulmánytervnek és az engedélyezési terv szintig történő fejlesztésének 14 millió Ft-os keret biztosításával együtt. Ezt mindenféleképpen javaslom elhagyni, de azért a gondolatokat engedjük tovább folytatódni. Nyilvánvaló a majd jóváhagyandó költségvetés keretein belül. Érzékeljük, nagyon szűk a mezsgye, hogy először befektetőket keresünk, vagy pedig először valamifajta tanulmányterv szinten befektetőknek beajánljunk valamint. A kettő a gyakorlatban együtt szokott járni. Ezen az ösvényen lehet csak előre menni.

Az én gondolataim szerint mindenféleképpen ki kellene zárni egy újabb intézmény létrejöttét, ez biztos, hogy nem egy kívánatos irány, de egy vegyes-hasznosítási épület esetében gyakorlatilag amit úgy érzek, hogy a város lakói az előzetes szondázást következtében óhajtanak már egyfajta konferenciatermet, turisztikai központot, gondolatot ne zárjuk ki, a pályázati lehetőséget adná, nem rossz gondolat a kultúra háza. Ennek a szakmai tartalmát bizottsági szinten alaposan kitárgyaltuk, és ha mindez egy olyan további funkcióval is párosul, ami befektető jellegű, és ebbe a befektetők fantáziát látnak, akkor azt tegyük lehetővé és erre gyakorlatilag egy féléves időszak meggyőződésem szerint pontosan alkalmas lenne. Mivel gyökeres ellentétben van a két javaslat egymással, valószínű, hogy a mai napon meg kellene szavaztatni mind a kettőt. Én úgy érzem a többség az utolsó szakasz elhagyása mellett azért lehetőséget adna még egy ilyen jellegű vizsgálatra.

Dr. Fodor Csaba: Magam is egyetértek Cserti úr javaslatával, viszont nekem további módosításra javaslatom van. Figyelemmel amit a Tóth képviselő úr mondott, hogy a nemzetiség kultúra háza elnevezést azt hagyjuk el, majd meglátjuk mi lesz a neve akkor, hogy ha egyáltalán tudjuk, hogy mi lesz ebből. Azt fölösleges most még meghatározni azt gondolom, ezeket töröljük.

Ami a szükségességét illeti. Én azt gondolom, hogy ez az épület nem csak a város, hanem talán a Dunántúl egyik jelentős épülete is, figyelemmel arra, hogy azért ezt ki tervezte és mikor épült és milyen céllal. Ez Megyasszai építmény, a ’20-as években épült és az első olyan kőszínház volt a Dunántúlon – emlékeim szerint – amelynek zsinórpadlása volt. Ez az épület helyi védelem alatt áll. Mindezek indokolják, hogy ezzel az épülettel a városnak valamit sürgősen kezdeni kell, figyelemmel arra, hogy az előterjesztésben nagyon pontosan leírták azokat a műszaki állapotokat, amelyek sajnálatos módon ezt az építményt ma jellemzik. A legrosszabb a tető. A tető olyan állapotban van, hogy egy nagyobb hó terhelés következtében, vagy egy nagyobb vihar következtében beszakadhat. Ezt az előterjesztés tartalmazza. Én azt gondolom, nincs arra nekünk időnk, hogy most azzal szórakozzunk, hogy fél év múlva lesz befektető, vagy egy év múlva és akkor állunk majd neki tervezni. Én azt hiszem, hogy neki kell állnunk tervezni, párhuzamosan befektetőt keresni természetesen, és utána ide visszahozni komplex hasznosításra az egész volt filmszínház épületének az ügyét, de akkor már esetleges tulajdonváltásokkal, esetleges közös üzemeltetéssel, bármi mással, de ezt a munkát el kell kezdeni. Én azt hiszem, hogy ez pénzbe fog kerülni. Azt nem gondolom, hogy most első körben ez 14 millió Ft-ba kell, hogy kerüljön ez az elvégzendő programterv elkészítése. Így ezért javasoltam, hogy azt hagyjuk el az utolsó bekezdést, a többit pedig szavazzuk meg még ma, hogy a Hivatal holnap reggeltől a munkát el tudja kezdeni. Az épület állaga is ezt indokolja.

Tarnóczky Attila: Tökéletesen egyetértünk képviselő úr, bár én a magántőkét is alkalmasnak tartom egy épület tisztességes rendbe hozására.

Marton István: Meg kell, hogy dicsérjem az anyag előkészítését, mert szakmailag ez egy nagyon színvonalas anyag, csak a megvalósíthatóságával vannak végtelenül komoly gondjaim. Nevezetesen ha a közgyűlés egy ilyen horderejű kérdést nem tudott megoldani 3 és ¼ év alatt, meg előtte másik négy év alatt – mert ez a második közgyűlés életében lett égető probléma – akkor én kizártnak tartom, hogy ebben a ¾ évben megtaláljuk rá a megoldást. Ahogy egyik képviselőtársam említette, ez nem más, mint alibizés, úgyhogy én ezt nem tudom támogatni azzal együtt sem, hogy a szakmai munka szépségét kénytelen vagyok elismerni, csak mint említettem, felesleges volt.

Kelemen Z. Pál: Szép tanulmány van előttünk. Én is osztom az aggodalmat, hogy még egy intézményt alapítunk, amikor ez a város már tehetségén felül vállalt be intézményrendszert. Ezért ezt a javaslatot csak abban az esetben tudnám támogatni, ha nem városi pénzből valósulna meg a mozi rekonstrukciója. Így sajnos nem áll módomban.

Dr. Fodor Csaba: Én most egy kicsit zavarban vagyok. Mindenki más előterjesztést kapott, mint én? Mert az enyémben nincs szó beruházási költségről, nincs szó megvalósíthatósági konkrét tanulmányról, nincs szó itt semmi ilyenről, meg intézményről különösen nincs. Én azt olvasom az enyémben – ha felteszem a szemüvegemet – hogy ilyen és ilyen funkcióval készül egy programterv, készpénz nélkül. Én azt gondolom, hogy nem kellene itt most arra, hogy három év múlva, vagy három éven belül 300 millió Ft-ot kéne, erről most én nem szeretnék dönteni, de nem is kell, nem is kérik tőlem ezt a döntést, az én papíromból. Lehet, hogy másokéba más van írva, vagy én olvasom rosszul az enyimét. Nincs erről szó. Arról, hogy álljunk neki, csináljunk valamit ezzel az épülettel és vonjuk be lehetőség szerint a magántőkét, aminek egyébként nem csak a jó erkölcs a korlátja, hanem mondjuk a korlátja az is, hogy mit lehet ezzel tenni, hogy közoktatási intézmények vannak a közelben és vannak jogszabályi korlátok, hogy milyen funkciót lehet betelepíteni.

Marton István: Az előttünk lévő anyagnak a 4. lapjának a tetején lévő négy-öt számsoros táblázatot ajánlom Fodor képviselőtársam figyelmébe, amely lapnak az alján kezdődik a határozati javaslat. Való egy igaz, hogy abban most már ha a 14 millió Ft-ot is kivesszük, nem szerepel összeg, de ha elindulunk ebbe az irányba, vagy csak a közelébe megyünk, akkor bizony tavalyi árbázison fél milliárdos költséget vállalunk és ezért nem szabad így ebbe belemenni.

Tarnóczky Attila: A vitát lezárom. Felteszem szavazásra, mint a legradikálisabb változtató indítványt, a sajátomat, az a lényege, hogy két hónapon belül a közgyűlés elé kell terjeszteni a Filmszínház épületének értékesítési indítványát, amelynek természetesen ki kell terjednie a legkisebb részeltekre is, hogy mit lehet csinálni azzal az épülettel magántőke bevonásával. Kérem, erről szavazzanak, ha nem fogadják el, akkor megyünk tovább.

A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

28/2002.(II.5.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy a Nagykanizsa Városi Filmszínház épületének hasznosítására két hónapon belül készítsen értékesítési indítványt.

Határidő:         2002. április 5.

Felelős  :         Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

15.   KÖGÁZ Sporttelep ingatlanhasznosítási szerződése (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

Tarnóczky Attila: A vitát megnyitom képviselőtársaim. Felhívom a figyelmet, hogy egy kiegészítés is van a kezükben egy c.) változattal. A magam részéről a „C” változatot támogatnám.

Balogh László: Az OKSB tárgyalta, akkor még a.) és b.) változat volt és alternatíva. Egyhangúlag a b.) változatot támogattuk, amely szerint nem támogatnánk a szerződés megkötését, de ettől még a sportszervezetek közvetlenül köthetnének megállapodást is akár a KÖGÁZ-zal, vagy kedvezőtlenebb körülmények közé kerülnének az igaz, de ez nem jelentené igazán a sporttevékenység végét, továbbra is lehetne azért foci a városban és a testnevelési órákat is pl. meg lehetne oldani, ha nem is az olajbányász csarnokban.

Régóta folynak a tárgyalások, de ezek a tárgyalások még egy alkalommal sem vezettek eredményre. A sportegyesületekkel konzultálva úgy ítéljük meg - és ez a szakmai része a dolognak - ezért szólok hosszabban, mert azért ez súlyos döntés, hogy ezek az önálló személyiségű sportegyesületek más formában azért végezhetnék továbbra is a tevékenységüket ezen sportlétesítmény nélkül is az előbb már akár említett módon.

A bizottság állásfoglalása az volt, hogy az a.) változatot nem támogatnánk, ez sok száz millió Ft-jába kerülne a városnak, így jelen állásban jött a b.) változat, akkor még a c.) változat nem szerepelt, de kimondtuk akkor is a b.) változat melletti döntésünk kapcsán, hogy ez nem jelentené a további tárgyalások megakadályozását. A c.) tulajdonképpen egy kicsit erről szól, de az a.) változatot elutasítva mindenképpen szeretném leszögezni, hogy fel kell mérni, hogy ha ezt a létesítményt nem használja a város, akkor az milyen gondokat jelentene a jövőben. Ha meg kellene vásárolni az egész területet és fel kellene újítani a csarnokot, ahhoz kalkulációkat kellene végezni, hogy nem olcsóbb-e, hogy ha egy új csarnokot építenénk akár pályázati lehetőségeket kihasználva, mert tudni kell, hogy ez a csarnok munkacsarnok ráadásul és nincs sportcsarnoka Nagykanizsának. Igazából ez a legnagyobb probléma és én egy kicsit most összetetten jártam körül ezt a dolgot.

A lényeg tulajdonképpen az, hogy az a.) változatot – a szerződéskötést – az OKSB nem támogatta, egyhangúlag a b.) változatot javasoltuk, de én azt hiszem, hogy amit elmondott alpolgármester úr, az újonnan bejövő c.) változat nem mond ennek ellent. Egy közbülső döntési helyzetet ismertettem most.

Marton István: Alaposan átnézve az anyagot, örömmel állapítottam meg, hogy a négy szakbizottság, amelyik tárgyalja, egyik sem javasolja az a.) változatot. Gyakorlatilag mindenki a b.) változatot támogatta. Amikor megkaptuk azt a c.) változatot, és most férfiasan be kell, hogy ismerjem, ezt nem is értem. Ugyanis ez majdnem a b.) változat, azzal a nagy különbséggel, hogy az önkormányzat tökéletesen kiszolgáltatja magát. Ezek a tárgyalások nagyon régóta folynak és eddig még egy 5-6 év távlatában nem sikerült, vagy talán már 7. éve is folynak, nem sikerült zöld ágra vergődni. Ami a dolog lényege, és ezt nagyon jól látják a szakbizottságok, hogy ebben az objektumban nincs érdemi, kötelezően ellátandó önkormányzati feladat. Ellenben az a.) változat esetén a bérleti díj, illetve az üzemeltetési költségek 10 millió Ft-jával együtt durván 30 millió Ft többletterhet vállalnánk, aminek nyomát sem látom szerencsére a költségvetésben. Azért mondom, hogy kiszolgáltatottságot eredményez a c.) változat, mert az első mondat nem érdekes, a második megbízza a polgármestert, hogy a szerződéstervezet 9.1. pontjában megjelölt ilyen és ilyen helyrajzi számú sporttelep és épület rendeltetésű ingatlanra vonatkozó vételi tárgyalásokat tovább folytassa. Erre nem kell megbízni, mert megbízás nélkül is 6-7 éve meglehetősen meddőn folynak. Az adásvételi szerződést és a 9.2-es szerinti területre vonatkozó rendezési terv módosítását terjessze a közgyűlés elé. Na kérem szépen ez az, ami számomra egyszerűen elképzelhetetlen, mert módosítjuk a rendezési tervet, akkor azt hiszem, akik kicsit belemélyedtek a témába, mindjárt tudják, hogy néhány 100 millió Ft terület felértékelés történik, ugyanez megtörténhet rendezési terv módosítása nélkül is, utalok itt az egyik közelmúltban tárgyalt zárt közgyűlési napirendre. De abban a pillanatban minekünk már nincsen tárgyalási pozíciónk. Azt hiszem marad az, hogy el kell fogadni a b.) változatot, és ettől függetlenül nem kell írásba adni, hogy tovább kell tárgyalni, hanem tényleg tovább kell tárgyalni és amikor megszületik egy elvi megállapodás, akkor lehet rendezési terv módosítást idehozni a közgyűlés elé.

Tarnóczky Attila: Sajnálom, hogy a c.) változat ilyen félelmeket kelt, nem volt szándékunk. Szerintem semmire sem kötelez, úgyhogy változtatok az álláspontomon. A b.) változatot támogatom innentől kezdve, mert természetesen a tárgyalások, amennyire tudom a KÖGÁZ részéről is tovább folyni fognak ebbe az irányba, aztán vagy elfogadjuk, vagy nem.

Kiss László: Nagyon rövid lesz a hozzászólásom. Én is a c.) változat ellen szerettem volna érvelni. Ha alpolgármester úr az előterjesztést módosítja és a b.) változatot támogatja, azt én is el tudom fogadni, és ezt javaslom mindenkinek elfogadásra.

Tarnóczky Attila: Visszavonom a c.) változatot.

Cserti Tibor: Gyakorlatilag én is erre szerettem volna invitálni a tisztelt képviselőket azzal, hogy a rendezési terv módosításról addig feltétlenül ne döntsünk, amíg az előfeltételekkel nem vagyunk tisztában. Gondolatirány az új számomra, amit kértem egyetlen egy sort, hogy azért ne zárkózzunk el adott esetben, hogy ha az vetődik fel a tárgyalásokkor, akár a KÖGÁZ teljes tulajdon kivásárlásától megfelelő kondíciók mellett. Ilyen értelemben felhatalmazást is kapjon a tárgyalópartner.

Tarnóczky Attila: Úgy gondolom a b.) változat semmitől sem zárkózik el, csak a pillanatnyi ajánlattól. A vitát lezárom tisztelt közgyűlés. Kérem, szavazzanak az előterjesztés b.) változatáról, úgy látom ennek van támogatottsága a bizottságoknál is.

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat b.) változatát elfogadja és a következő határozatot hozza:

29/2002.(II.5.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem támogatja a Közép-dunántúli Gázszolgáltató Részvénytársaság és az Önkormányzat közötti ingatlanhasznosítási szerződés megkötését.

Megbízza a polgármestert, hogy a döntésről tájékoztassa a KÖGÁZ Rt. tulajdonosát.

Határidő:         2002. február 15.

Felelős  :         Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Művelődési és Sportosztály)

17.   Röst János és Tóth László önálló képviselői indítványa a munkahelyteremtésre vonatkozóan (írásban)

Előadó: Röst János önkormányzati képviselő

Röst János: Én azt hiszem, hogy a beterjesztésünk Tóth László képviselőtársammal egyértelmű. Azért pár gondolatot mindenképpen kiemelnék belőle.

Jelenleg az Ipari Park céljára megvásárolt területen kívül Nagykanizsa város önkormányzatának nincsen szabad földterülete. Jelenleg az Ipari Park fejlesztésének az üzleti terve nem készült el. Én azt hiszem, hogy azoknak a befektetőknek, amelyek nem kívánnak az Ipari Park területére betelepülni, illetve olyan jellegű funkciót akarnak megvalósítani, amely nem az Ipari Parkhoz kötődik, azoknak nem tudunk ilyen értelemben adni földterületet kiajánlani. Ennek érdekében szeretnénk azt javasolni, hogy földterület vásárlásra 100 millió Ft-ot különítsünk el a költségvetésben. Ennek lehet két területe, és ez már módosító javaslat, hogy a határozati javaslat 1. pontja lenne az 1/a., amely a céltartalékot jelöli meg és ennek lenne egy 1.b.) pontja, amely változat, az pedig a 13. számú mellékletben kerülne meghatározásra a beruházási célú kiadások között. Ennek a határideje a költségvetés elfogadásának határnapja. A 2. pontnál viszont azt szeretném kérni, hogy a határidő folyamatos legyen, amennyiben elfogadja a közgyűlés. Azt hiszem, hogy nem tehetjük azt meg, hogy Nagykanizsa város önkormányzata ne tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a munkahelyteremtő beruházások megvalósuljanak, ennek pedig egy alapvető feltétele van, ha megfelelő mennyiségű földterülettel rendelkezik Nagykanizsa város önkormányzata. Ehhez kérném a képviselőtársaim támogatását.

Tarnóczky Attila: Ha jól értem képviselő úr módosította az előterjesztését, illetve egy a.) és egy b.) alternatívát behozott, arról majd szavazni fogunk. A saját véleményem az, hogy az elképzelés támogatandó, elkülöníteni viszont 100 millió Ft-ot a költségvetés pillanatnyi állapotában én nem látok lehetségesnek. 425 millió Ft-ot különítettünk el az Ipari Park földberuházásaira ebben az évben, tavaly már elköltöttünk ugyanerre a célra 100 millió Ft-ot, 25 millió Ft pillanatnyilag is bent van a költségvetésben ilyen ipari célú földek vásárlására. Ehhez hozzátehet bárki 100 millió Ft-ot, ha gondolja, én nem látom a realitását anyagilag.

Birkner Zoltán: Természetesen sok mindenben egyetértek Röst képviselőtársammal és természetesen alpolgármester úr által elmondottak javarészben lefedték azt, amit én is el szerettem volna mondani. Még annyival egészíteném ki, hogy induljon el. Azt megbeszéltük Gazdasági Bizottsági ülésen is és azt javasoltam, hogy a fölmérés egy ingatlanforgalmazó cégnek a fölkérése természetesen az történjen meg. Legyen ennek az előkészítése, pörögjön, sőt folyjanak tárgyalások is erről. Én azt gondolom, hogy február 28-án nekünk van némi dolgunk még és február 28. után sokkal könnyebb dönteni bizonyos kérdésekről. Ez az egyik véleményem, amivel kiegészíteném.

A másik Gazdasági Bizottságon aztán az került elő, hogy mégis hogy legyen valahogy megcímkézve ilyen pénz, 50 millió Ft kerüljön be a költségvetésbe. A magam részéről ezt akkor sem és ott sem tartottam olyan nagyon-nagyon fontosnak. Én nagyon örülnék neki, hogy egy zárt ülés keretében mondjuk április 22-én, vagy 23-án itt lenne egy előterjesztés, ami arról szólna, hogy sürgősséggel akkor kellene 27 millió Ft, mert le van egyeztetve a tulajdonosokkal, és azonnal gyorsan vegyük meg ezt a földet. Ezt a dolgot egyébként most előre mondom Röst képviselőtársamnak, bármikor támogatni fogom, csak címkézve ne tegyünk be ekkora összeget a mostani költségvetésbe.

Röst János: Én azt hiszem, az a testület, amennyiben nincs pénz hozzárendelve, olyan költséget nem fog megszavazni az elkövetkezendő időkben. Hadd mondjam azt el, hogy a következő hónapok a kampánnyal fognak eltelni, nem hiszem, hogy érdemi párbeszédet az itt ülők tudnak folytatni ekkora ügyben. Meggyőződésem, hogy ha itt egy jelentősebb összeg nincs elkülönítve, itt én elfogadom egyébként az 50 millió Ft-ot is, akkor ebből nem lesz semmi és ez teljesen biztos. Volt 3 év arra, hogy az önkormányzat ezt előkészítse, nem történt meg. Azok az ügyek gyakorlatilag, amelyek konkrét célt nem jelölnek meg konkrét összeggel, azok ebben az önkormányzatban mindig megbuktak és egyébként ez nem kerül pénzbe sem jelenleg. Annyi történik, hogy 50 millió Ft-tal valamelyik változatba beemelésre kerül. Nyilvánvaló, hogy ez nem kerül elköltésre, csak akkor, amikor konkrét adásvételi szerződés megköttetik. Ha viszont nincsen bent összeg, akkor az fog történni, hogy elfog menni az idő tavaszig, utána jön a nyár, mindenki majd nyaralni megy, ősszel pedig már mindenki arra gondol, hogy szeretne visszakerülni a helyi testületbe és abszolút nem fog semmifajta pozitív döntést meghozni.

Tarnóczky Attila: Még egyszer meg kell ismételnem, hogy 21 millió Ft ezzel a céllal benn van a költségvetés tervezetben. Ezt meg kellene próbálni előbb elkölteni.

Birkner Zoltán: Elnézést kérek, hogy másodszor is hozzászólok ez ügyben, de ma már másodszor hallom ezt a mondatot és én a magam részéről vissza kell utasítsam. Én úgy tudom, hogy szeptemberig tart a mandátumunk. Én szeptemberig Röst képviselőtársam szeretnék dolgozni, erre tettem le annak idején a képviselői eskümet. Én szeretnék áprilisban is dolgozni, szeretnék márciusban is döntéseket hozni, és nem érzem igazából ennek a politikai veszélyét. Mondja meg nekem Röst képviselőtársam van-e valaki a 27 tagú testületben, aki ne látná be, hogy az Önök indítványa jó? Aki ne látná azt be, hogy ez a cél Nagykanizsa számára fontos. Van-e olyan politikus mondjuk jelen esetben képviselő itt közöttünk, aki ne érezné azt, hogy ez ha bármikor földterület van letárgyalva, vagy előre lefoglalva, akkor ne szavazná meg erre a szükséges összegeket. Ezt én nem érzem és kérem Önöket, hogy ne mondják ezt el, mert ez olyan, mintha azt akarnánk sugalmazni a nagykanizsai polgároknak, hogy itt mindenki aztán holnap utántól gőzerővel csak a kampánnyal fog foglalkozni. Kijelentem Röst képviselőtársamnak, én nem tartozom ebbe a csoportba.

Tarnóczky Attila: Szeretném, ha a kampányról a mai napon nem esne több szó.

Marton István: Ezzel a kérdéssel lehetne foglalkozni a költségvetésig, vagyis a következő napirendnél is, mert ha jól látom az jön ezután. De ettől függetlenül, ha az olasz kapcsolat módosított határidőre sem realizálódik, vagyis február 28-ig, a szerződésben rögzített november 30. helyett hangsúlyozom és ebben a pillanatban az önkormányzat már semmiféle restanciában nincs a Redilco céggel szemben, ezt külön ki kell hangsúlyozni úgy a két képviselőtársam önálló képviselő indítványa lehet rajta vitatkozni, hogy ötszörös vagy éppen hatszoros túlteljesítésbe kerül, mert abban a pillanatban ezek önkormányzati tartalék földekként fognak funkcionálni. Meggyőződésem, hogy ezzel az önálló képviselői indítvánnyal a február 28-i időpont előtt nem is szabad foglalkozni. Majd meglátjuk, hogy március 5-én vagy éppen 12-én milyen álláspontra kell, hogy helyezkedjünk, de ebben a pillanatban azt kell, hogy mondjam, hogy nem aktuális. Két évvel ezelőtt biztos, hogy vagy talán egy jó évvel ezelőtt is minden további nélkül megszavazom. De akkor, amikor több mint fél milliárd Ft-ot már ráköltöttünk az elmúlt és az idei esztendőben földek vételére, akkor azt mondom, hogy a költségvetés jelenlegi állása mellet ezt el kell napolni minimum a következő közgyűlésig.

Röst János: Azt hiszem Marton Istvánnak részben igaza van. Amennyiben az olasz fél visszalép – én remélem, hogy nem ez történik – akkor egyértelmű a dolog, ad akta. Akkor nyilvánvaló, nem is fogjuk ezt kérni. A beterjesztés pont ellenkező irányból történt. Mi bízunk abban, hogy az olasz féllel megvalósul a beruházás, viszont azt nem tudjuk megtenni, hogy azt követően egy egysíkú projektet bonyolítsunk le. Meggyőződésem, hogy ettől eltérő földterületet mindenképpen kell vásárolni és pont ennek ez a lényege. Egyébként pedig az olyan ígéretekben én nem hiszek, amelyeket pénz nélkül bárki is ebben a testületben meg tud tenni. Csak az fog megvalósulni, aminek a költségvetésben van nyoma, lehet, hogy még az sem, de annak legalább van esélye. A többi nem fog megvalósulni. Volt rá 3.5 évünk a testület ezt a részét nem készítette elő, gyakorlatilag nem vásároltunk ettől eltérő helyen földterületeket, többször egyébként szóba jött és ki kell, hogy jelentsem, egyetlen egy munkahelyet nem teremtettünk.

Tarnóczky Attila: Ebben Önnek nincs igaza.

Dr. Baranyi Enikő: A magam részéről teljes mértékben az előterjesztők véleményével egyező a véleményem. A 21 millió Ft-ot – és egyben ez egy javaslat is lenne – ha plusz 29 millió Ft-tal egészítenénk ki, akkor mégiscsak megjelenhetne megítélésem szerint elég markánsan a testületnek az a fajta döntése, amely pillanatnyilag költségvállalással, hogy így mondjam effektív kiadással nem jelenik meg, hogy igen, több lábon való állás a város biztonságát erősítené.

A másik dolog a határozott szándék és akarat kinyilvánítása mellett meggyőződésem az is, hogy másfajta tárgyalási alapja lenne ennek a város vezetőségének, avagy netán az Ipari Parkkal foglalkozó Kht vezetőjének is, hogy ha a Redilco céggel folytatott tárgyalások mellett és ez nem ellentmondásos és nem inkorrekt üzleti módszer lenne, azért sejteti azt, hogy a város ettől függetlenül is már határozott lépéseket kíván tenni a munkahelyteremtés másfajta útján is elindulva.

Én azt kérem az előterjesztőktől, hogy ha egy 21 millió Ft mellé még egy plusz 29 millió Ft-os elhatározás jelenne meg, 50 millió Ft-tal ha ebbe bele tudnának egyezni, hogy erről is szavazzon a közgyűlés. Igen is legyen meg a testületnek a határozott akarata a munkahelyteremtés ilyen forma első – sajnos ezt kell mondani – lépésére.

Törőcsik Pál: Minden képviselőtársam azzal szokta kezdeni, hogy nem akartam pedig hozzászólni, mégis hozzászóltam, sokan így vezetik be hozzászólásukat. Ismét elhangzott egy sommás kijelentés, hogy egyetlen egy munkahelyet nem teremtett ez az önkormányzat. Szeretném, mivel a képviselőtestületi ülés a nyilvánosság előtt zajlik, ezért ilyen kijelentéseknek a lakosság körében komoly visszhangja van. Nekünk nem is az a feladatunk, hogy munkahelyeket teremtsünk, ha valaki ilyen szereptévesztésben lenne, mert az önkormányzat kormányozzon, a vállalkozó pedig vállalkozzon és ne legyünk szereptévesztésben. A mi feladatunk az, hogy a munkahelyteremtést elősegítsük és támogassuk a lehetőségeinkhez mérten. Kérdezem én, hogy az előbb zárt ülésen elhangzott több száz millió Ft-os összeg, amit meggyőződésem erőn felül teljesített az önkormányzat, éppen területvásárlás ügyében. Én mélységesen egyetértek nem 100 millió Ft-tal, hogy annyit vásároljunk, én azt mondom vásároljunk 200 millió Ft-ért, mert rá lehet licitálni. Akkor talán jobb színben tűnnék fel, és azt mondhatnám, hogy én bizony még többet megtennék a munkahely teremtése ügyében. Nem erről van szó. Itt most megvan a mozgásterünk, egyik lépést a másik után tehetjük meg, én azzal értek egyet, hogy ezt a fajta elhatározásunkat, hogy területet vásároljunk, bármikor meg tudjuk tenni és ehhez a testületben mindenkinek megvan a támogatási készsége.

Cserti Tibor: Énszerintem a gondolatait mindenki elmondta, ami benne van. Nem szeretném itt a melleket egymásnak feszülve látni azonos neműek esetében természetesen. Kérném szavaztatni.

Tarnóczky Attila: Ügyrendi javaslat a vita lezárásáról, kérem szavazzunk.

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Röst János: Én azt hiszem azért jó lett volna, ha még pár képviselőtársam elmondja a véleményét. Van akkora hordereje ennek az ügynek. Az, hogy bizonyítsuk kompromisszumkészségünket, azt hiszem, hogy fogadjuk el Baranyi Enikőnek a javaslatát. Mindenképpen egészítsük ki 50 millió Ft-ig ezt a keretösszeget, azt hiszem ez elfogadható és a képviselőtestület tagjai számára is énszerintem garanciát jelenthet.

A dolog lényege az, hogy kerüljön be egy megfelelő összeg, mert higgyétek el nekem, amennyiben ez nem fog megtörténni, itt nem fog semmiféle területet megvásárolni. Akkor sem garancia, ha bent van, de akkor legalább nem kell visszahozni közgyűlés elé kétszer, háromszor, négyszer az ügyet. Akkor van egy keretösszeg, amit nem kell elkölteni. Ilyen értelemben a hitelösszeg megemelése ekkora összeggel nem jelent plusz terhet. Arra viszont mindenképpen vigyázni kell, hogy ezt az összeget ne terhelje le a közgyűlés más kiadással. Ha ezt a közgyűlés tudja és ezt megteszi, akkor ez plusz költséget abszolút értelemben nem jelent, csak a konkrét esetben.

Tarnóczky Attila: Ha jól érzékelem, akkor az 1-es határozati javaslat úgy szólna, hogy a 2002. évi költségvetésben a munkahelyteremtő beruházás célú földvásárlások céljára a céltartalékban – a.) változatban – a mostani 21 millió Ft helyett 50 millió Ft-ot szerepeltessen a közgyűlés. Kérem, szavazzanak erről.

A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat a.) változatát elfogadja.

Tarnóczky Attila: A 2. pontról is kérek szavazást. Ehhez nem kell minősített többség.

A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

30/2002.(II.5.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       a 2002. évi költségvetésben 50 millió Ft-ot - munkahelyteremtő beruházást elősegítő célra, földterület vásárlása céljára – a céltartalékban biztosít.

Ezen összeg kizárólag az Ipari Park területén kívül eső földterület megvásárlására használható fel.

2.       A földterületek megvásárlásához szükséges előkészítési munkákat a Polgármesteri Hivatal soron kívül végzi el.

Határidő:   2002. február 12.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Gazdálkodási Osztály)

18.   Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2002. évi költségvetése (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

Tarnóczky Attila: Önök megkapták a Városi Kincstár levelét, amelyben szerepel, hogy a Hevesi Sándor Művelődési Központ esetében egy sajnálatos tévedés történt. Tavaly az intézmény költségvetésén belül szerepeltetett Tavaszi Művészeti Fesztivál, Jazz Fesztivál, Opera Stagione támogatás, ami összesen 5.5 millió Ft volt, be lett tervezve, és ezen felül külön soron megjelent a Jazz Fesztivál újra és a Tavaszi Művészeti Fesztivál támogatása.

A levél végén az érvényes valóságos számok itt szerepelnek, ezeket kérem tekinteni a költségvetési benyújtott tervezetnek. Találnak egy anyagot a Gazdasági Bizottság előterjesztésében egy rendelettervezetet. Azt ne tessék előterjesztésnek tekinteni, a Gazdasági Bizottság módosító indítványát természetesen igen. Az előterjesztés a polgármester úr által jegyzett anyag.

Balogh László: Nem véletlen a szívélyes megszólítás, ugyanis három éven keresztül hasonló ügyekben változtatott a közgyűlés a költségvetés tervezeten. Szóval ismét arról szeretnék néhány gondolatot mondani, hogy ne legyen a 2002-es költségvetés kultúrálatlan és sportszerűtlen. Vagyis kultúráltabb és sportszerűbb legyen, ez konkrétan azt jelenti, mint ahogy már többször elhangzott, hogy a Kulturális Alap 5 millió Ft-ját 10 millió Ft-ra emelje a közgyűlés, illetve a verseny és élsport támogatás 40 millió Ft-ját 50 millió Ft-ra. Ezt az OKSB egyhangúlag megerősítette többször is már és ez többször elhangzott. Most még egyszer utolsó nekifutásban muszáj, hogy elhangozzék. Ezért harcolok és nem egyéni érdekből. Én is sorolhatnám egyéni választókerületem problémáit, de ezt még égetőbbnek érzem és forrása is megvan. A Kulturális alap plusz 5 millió Ft-jának az a bizonyos, amit alpolgármester úr az előbb elmondott, de én még egyszer azért körüljárnám. A HSMK költségvetésébe tévesen építettek be az idén 5.5 millió Ft-ot, mert a tavalyi mintára készült első nekifutásban ez a költségvetés és csak mostanra derült ki, hogy a Jazz Fesztivál és a Tavaszi Művészeti Fesztivál külön soron is szerepel és az Opera Stagio–nét nem kell beépíteni az idei költségvetésbe. Remélhetőleg ezt mindenki látja ezen a különálló papíron  és ezt hosszabban nem kell elemezni. Én azt kérném, hogy ez a most előálló tétel az maradjon továbbra is a kultúrában, ha már ott leledzett és verseny és élsport 10 milliós plusz javaslatához is azt mondanám, amit múltkor, ott én azt javasoltam, hogy a helyi iparűzési adó többletbevételének terhére kerüljön elő egy 10 millió Ft-os forrás. Ezt a javaslatot a legutóbbi költségvetési tervezet a polgármester úr jóvoltából megfogadta, mert 50 millió Ft-os plusz forrás épült be a helyi iparűzési adó többletbevételéből. Én kérem, hogy a múltkori ötletemet itt méltányolják ezen 50 millió Ft-os beépítésben 10 millió Ft erejéig. Hosszabban nem akarom elemezni a helyzetet. Többször körüljártam már én magam is. Én tisztelettel kérem a közgyűlést, hogy ne csak a kultúra napján legyünk kultúra pártolóak és ne csak a sportrendezvények örömét szeressük, hanem ebben az adott helyzetben is ezzel a minimális gesztussal éljünk. Kérem a támogatásukat.

Tarnóczky Attila: Szeretnék valamit tisztázni. Polgármester úr előterjesztésében jól látszik itt a második oldalon, hogy mik azok a javaslatok, amiket Ő nem épített be az előterjesztésébe. Természetesen ezekről akár csak a Gazdasági Bizottság új javaslatairól szavazni fogunk módosító indítványként. Azt viszont kérném, hogy aki már egy hónapja elmondta a mondókáját egy-egy itt szereplő 2. oldali javaslatról, ha feltétlenül nem szükséges, újra ne mondja el, mert akkor semmit sem haladtunk előre egy hónap alatt.

Dr. Fodor Csaba: Először a Gazdasági Bizottság javaslatáról. Az nem tekintendő önálló előterjesztésnek, ebben Önnek teljesen igaza van, de még azt sem mondhatom, hogy a Gazdasági Bizottságnak ez a döntése, hogy ezt javasolja a közgyűlésnek. A Gazdasági Bizottság a Pénzügyi Bizottsággal egyetemben kellő részletességgel azt gondoljuk, hogy végigtárgyalta az elénk terjesztett költségvetést. Ebben a vitában többé-kevésbé ezek a dolgok, vagy ezek a sorok felmerültek valóban amelyek itt vannak és az én aláírásommal Önök előtt vannak most. Ugye az előbbi egyik napirendi pont tárgyalása kapcsán tisztáztuk, hogy valami kimaradt, e tekintetben nem is teljes, de még is azt kell mondanom, hogy ez nem előterjesztés és nem is Gazdasági Bizottsági javaslat, mert a Gazdasági Bizottság abban határozott, hogy mindezek figyelembe vételével ha jól emlékszem, amelyek  ott elhangzottak és ide részben leírásra kerültek, alkalmasnak tartja a költségvetést arra, hogy a közgyűlés tárgyalja meg. Ezekről nem szavaztunk külön soronként. Nem kapta meg – ha tetszik – a bizottság többségi támogató indítványát, ezt kérem így vegyük figyelembe. Ez az egyik része.

A másik része ami már egy kicsit másabb. Mi magunk jó páran a szocialista frakcióból komolyan vettük azt, hogy ma a költségvetéssel kíván foglalkozni a T. Közgyűlés, éppen ezért jó-pár napot és jó-pár órát rászántunk arra, hogy elkészítsünk egy költségvetési tervezetet. Figyelemmel természetesen az elénk terjesztett előterjesztés alapján az ott meghatározott táblák szerint. Ennek a részleteiről én most nem kívánok szólni, mert Böröcz Zoltán képviselő úr a Pénzügyi Bizottság elnöke ezt meg fogja tenni, hogy mi fajta és miért olyan módosításokat hajtottunk végre, amelyeket végrehajtottunk és azt gondoljuk, hogy a város jelenlegi helyzetében ez alkalmas lehet arra, hogy ezt a T. Közgyűlés elfogadja.

Általában az volt a célunk és úgy álltunk neki ennek a költségvetés összeállításának, figyelembe vettük azokat a feladatokat, amelyeket az önkormányzatnak el kell végezni egyoldalúan azért, mert az önkormányzati törvény kötelezően ellátandó önkormányzati feladatként ró az önkormányzatra. Itt mindjárt meg is akadtunk. Szomorúan tapasztaltuk nem változott az a finanszírozási központi gyakorlat, miszerint nem kapjuk meg állami normatívákban azokat az összegeket, amelyek sajnos szükségeltetnének ahhoz, hogy az önkormányzat ellássa ezeket – bocsánat a kifejezésért – a rálőcsölt állami feladatokat. Ezért fordul elő az a szomorú helyzet, miszerint a sajátos bevételek, azok az összes, teljes mértékben működési bevételekben vannak, az adók bevételeit értem. A helyi adó, gépjármű adóból visszaosztott 50%, valamint az illetékek. Sajnos úgy tűnik, hogy ezek kimaradnak, nem kerülhetnek át a felhalmozási célú bevételek közé. Az önkormányzatnak a sajátos bevételeit, amelyeket fejlesztésekre lehetne fordítani, vagy netán alapja lehetne az előbb tárgyalt önkormányzati ingatlanvásárlásoknak, nem tudjuk felhalmozási célra fordítani, hanem sajnos a működésre kell fordítani. Ez egy szomorú helyzet, nem tudunk vele sok mindent kezdeni a mai állapotban, ezért itt nagy módosításokat nem tudtunk végrehajtani.

Én azt gondoltam és azt vártam, hogy a múlt közgyűléseken az ad hoc bizottságot majdhogy nem istenítették, én nem tenném ezt. Én az ad hoc bizottságtól azt vártam volna el, irányvonalakat szab, megmondja az ad hoc bizottság, hogy melyek azok a feladatok, amelyekre pénz kell, megvizsgálja, hogy ezekre kb. mennyi pénz kell, és ez alapján javasol valamifajta keretet a jegyzőnek, mert ugye az önkormányzati törvény szerint a jegyző által elkészített költségvetést kell a polgármester úrnak beterjeszteni a közgyűlés elé. Valamifajta ilyen javaslat készül, amit tartalommal természetesen ki kellett volna tölteni a Hivatalnak, illetőleg az intézményeknek. Én azt gondolom, hogy rosszul álltak a kérdéshez, mert nem az intézményi kívánságlistákat kellett volna húzogatni és számszaki megoldásokat adni, hanem ha lehetett volna stratégiai álláspontot elfogadni ebben az ügyben, akkor ez lett volna a célszerű és ez nyújtott volna segítséget Önöknek is alpolgármester úr, a hivatalnak is, az intézményeknek is, rólunk meg nem is beszélve.

Mi megpróbáltunk egyfajta költségvetést összeállítani, mégpedig oly módon, hogy lehetőség szerint a bevételekhez nem nyúltunk. A költségvetés egyensúlyát nem azzal kívánjuk fenntartani, hogy bevételeket irreálisan magasabbra emeljük, hanem azzal, hogy a kiadási oldalakon megpróbálunk ésszerű takarékoskodást elérni, illetőleg ésszerű takarékoskodásra inspirálni mindazokat, akik kiadási oldalak mikénti változásához mondjuk elég jelentős szereppel hozzájárulnak, hozzájárulhatnak, ebbe beleértettük természetesen magát a közgyűlést is.

Tarnóczky Attila: Ha jól értem elnök úr, akkor a Gazdasági Bizottság anyagában lévő elhangzott javaslatok, azok nem a bizottság megszavazott javaslatai, nem kell dönteni róla a közgyűlésnek.

Dr. Fodor Csaba: A bizottság azt szavazta meg, hogy ezekkel az elhangzott és felírt javaslatokkal együtt alkalmasnak tartja, hogy a tisztelt közgyűlés ezzel  a költségvetés érintő területtel foglalkozzon és ezeket a közgyűlés figyelmébe ajánljuk.

Birkner Zoltán: Hadd kezdjem azzal, ahol Fodor képviselőtársam befejezte. Nekem egy kicsit más a véleményem azért erről a költségvetést előkészítő ad hoc bizottság feladatáról és egy kicsit más a véleményem arról, amit képviselőtársam elmondott az előzőekben. Ugyanis valóban azt nagyon sajnálom, hogy nem fejeződött be ez a munka, ennek a mikéntjéről nem szeretnék véleményt alkotni, de azért a stratégiai döntés az ki kell nyugodtan jelentsem, hogy ezeken az üléseken megtörtént, a stratégiai döntés úgy szól képviselőtársam, hogy minél kisebb legyen a hitelfelvétel mértéke. A stratégiai döntés arról szólt, hogy a leghatékonyabb gazdálkodást próbáljuk meg az intézményeken és a kht-kon keresztül tulajdonképpen egy kicsit rájuk erőltetni és ahhoz, hogy ez a munka befejeződjön, természetesen szükséges volt a különböző intézményeknek és a kht-knak a költségvetési sorainak az ellenőrzése. Ez elég furcsa kijelentés volt – legalább is én úgy érzem – hogy az ad hoc bizottság nem azt a munkát, de az ad hoc bizottság pontosan azt a munkát készítette elő, amiről Fodor képviselőtársam beszélt, azaz hogy korrekt, minden szempontból leellenőrzött és hatékonyan előkészített anyag kerüljön Önök elé. Ez nem fejeződött be, valóban igaz, de éppen ezért ez egy nagyon sommás így.

Azt, amit képviselőtársam megfogalmazott, hogy egy kicsit más szemléletben kellene készíteni a költségvetést, szerintem Cserti úrral mi három év óta hangoztatjuk. Cserti úr gyakrabban, én ritkábban. Bocsánat Budai István és Cserti képviselőtársammal hárman ezt elég régóta hangoztatjuk, hogy milyen szerencsés lenne, ha egyszer feladatokat határoznánk meg, aztán hozzárendelnénk a költségvetési összegeket is. Most ezt a döntést eddig ez a képviselőtestület nem hozta meg. Ezt a döntést nem kényszerítettük ki eddig közösen a Hivatalból. Éppen ezek után természetesen lehet megint bírálni a költségvetést. Én sem szeretném most ennek a pozitív oldalait kiemelni, nem ez a mai feladatunk, hanem szakmai szempontból kell döntenünk róla. Csak én nem szeretnék megint ebbe a furcsa vitába keveredni, hogy ez a jobb, vagy az a jobb. Most már erről ismételten ki merem jelenteni, hogy lekéstünk erről a típusú költségvetés készítésről.

Most a hozzászólásom második részéről szeretnék beszélni. Az előbb elszenvedtem egy kisebb kudarcot azzal, hogy azt gondoltam, hogy a Tourinform Iroda kérdése mindannyiunk számára fontos és tapasztalnom kellett, hogy nem tudom miért, talán azért, mert én javasoltam annak idején bizony jó pár képviselőtársam valamilyen megfontolásból nem támogatta a Tourinform Iroda felállítását.

A polgármester úr által beterjesztett költségvetésben még 5 millió Ft-tal szerepel a Tourinform Iroda felállítása, attól teljesen függetlenül, ahogy az előző döntés született. Én arra szeretném kérni Önöket, most ne húzassák ki innét ezt az 5 millió Ft-ot. Én arra szeretném kérni Önöket, hogy bírálják felül az eddigi álláspontjaikat. 115 településen van ma Magyarországon Tourinform Iroda, ebből Nagykanizsa a 20. legnagyobb településként nem rendelkezik ezzel. Ma Magyarországon az ügyes és okos önkormányzatok elképesztő hatékonysággal pályáznak a Széchenyi programokra. Elképesztő hatékonysággal nyernek turisztikai fejlesztési programokban. A mi önkormányzatunk nem tartozik ezen önkormányzatok közé. Egy Tourinform Iroda felállítása elősegíthetné ezt a munkát.

Úgyhogy arra szeretném Önöket kérni, hogy ugyan az előbb külön napirendi pontként nem szavazták meg, nem volt meg a 14 szükséges szavazat hozzá, én mégis nagyon ragaszkodnék ehhez az 5 millió Ft-hoz, hogy megindulhasson ez a munka. Természetesen majd lesz egy csomó észrevételem még útközben, pl. szeretném az út, és járda felújításra azt az 50 millió Ft-ot visszaállítatni, de ezt majd akkor el fogom mondani, amikor soronként fogunk szavazni erről és majd kifejtem a véleményemet akkor és ott.

Zsoldos Ferenc: A módosításra vonatkozó előterjesztés, illetve javaslatok – most függetlenül attól, hogy az illetékes bizottságok nem szavazással, hanem gyakorlatilag a tárgyalások során fogalmazták meg ezeket a javaslatokat, amelyek érthető módon mintegy 260 millió Ft-os csökkentést tartalmaznak, de ugyanakkor mellette 100 millió Ft körüli emelést kívánnak még beilleszteni, beállítani, beépíteni a költségvetésbe.

Az előző közgyűlésen is szóvá tettem a Hevesi Sándor Művelődési Központ elektromos hálózatának, hangsúlyozom elektromos hálózata felújításának a fontosságát. Nagyon nagy a felelősség ezzel kapcsolatosan. Szakértői vizsgálatok alapján egy teljes mértékben elöregedett, elavult elektromos hálózati rendszer megújításának a szükségességéről van szó, ami éppen az elavultsága és elöregedettsége miatt egyre inkább veszélyessé vált és bármikor olyan katasztrofális helyzetet alakíthat ki, amely nem csak a ház értékének a veszélyét tartalmazza, hanem tartalmazza azt a veszélyt is, hogy a házban lévő közönség – mert hiszen az elektromos hálózat megterhelése különösen akkor nagy, amikor nagy létszámú közönséget vonzó előadások kerülnek lebonyolításra, amit örömmel említek, hogy elég gyakori, mert hiszen ez a feladata a háznak.

Mindenképpen én egyértelműen javasolom azt, hogy ezt a 30 millió Ft-ot feltétlenül hagyjuk benn, mert hovatovább életveszélyes helyzetet és állapotot alakít ki a művelődési központban. Hozzáteszem azt is, hogy tudják mindannyian, hogy több száz millió Ft értéket képvisel ez az épület. Elodázhatatlan és elkerülhetetlen ennek az anyagi feltételeknek a biztosítása. Azt el tudnám képzelni, mivel nagy volumenű átalakításról, korszerűsítésről van szó, hogy esetleg két részre bontva, amennyiben ezt szakmailag, amihez én nem értek, meg lehet oldani, két ütemben kerülne sor a megújításra, korszerűsítésre, abban az esetben 50% 2002-ben, 50% 2003-ban kerülne felhasználásra. Biztos vagyok benne, hogy amennyiben egy évvel kitoljuk, akkor az már nem 30 millió Ft, hanem minimum 40 millió Ft-ot jelentene.

Van más olyan terület is és összenéztünk Kiss László képviselő kollégámmal, nyilvánvaló, hogy szükség lenne a kerékpárút megépítésére Kanizsa és Miklósfa között, de ha ennyi év tulajdonképpen eltelhetett úgy, hogy azért ezt az utat lehetett nélkülözni, nekem az az érzésem, hogy ha mindenáron csökkenteni kell, akkor ütemezzük át, csúsztassuk egy évvel ezt a tervezett beruházást, mert ezzel tulajdonképpen a művelődési központunk elektromos hálózatának a felújításához végeredményben a forrást is meg lehet találni. Ismételten hangsúlyozom, hogy a képviselőtestület minden tagjára nagyon nagy felelősség hárul. Óriási bátorság kell ahhoz, hogy ennek az épületnek ezt az elkerülhetetlenül szükséges munkálatait ne végezzük el, ezért kötelességünk biztosítani a megfelelő pénzösszeget.

Dr. Csákai Iván: Először a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményét szeretném elmondani. Mondjuk az egész bizottság nem tud róla, mert a legutolsó változatban még az első lakáshoz jutók támogatása szerepelt, érdekes dolog, most ebben a változatban nem szerepel. A közgyűlés akkor úgy fog dönteni, hogy első lakáshoz jutókat nem támogatja? Szerintem változatlanul 20 millió Ft-tal az első lakáshoz jutók támogatásának bent kellene maradni. Tavaly sem úgy osztogattunk, hogy 100%-ig felhasználtuk a bent levő keretet, hisz a megmaradó pénzt visszaforgatva önrészként az új szociális bérlakás építéshez biztosítottuk.

A másik a szociális és egészségügyi feladatok támogatása 3 millió Ft-ot 1 millió Ft-tal kérném megemelni 4 millió Ft-ra. Az akadálymentes közlekedés biztosítására 5 millió Ft szerepel, ez nem tudom mire elég ebben a városban, ahol az akadálymentesítés nem az erőssége a kivitelezőknek. Egy-egy helyen lehet látni, hogy tiszteletben tartják az akadálymentes közlekedést.

Tarnóczky Attila: Képviselő úr, egy dolgot ajánlanék a figyelmébe, ezt már elmondtam, hogy egy előterjesztés van, jegyezte polgármester úr. Ami ebben benne van ez az előterjesztés, és ebben benne van az első lakáshoz jutók 25 millió Ft-ja. Más kérdés, hogy mások esetleg ki akarják azt hagyni.

Dr. Csákai Iván: Kérdés. A 2. számú mellékletben szerepel egy 35 millió Ft önkormányzati lakás értékesítés. Lakást értékesítünk, vagy ez mit takar és ugyanaz a véleményem a járda, út felújítással kapcsolatban a 30 millió Ft-ról, mint Birkner képviselőtársamnak.

Tarnóczky Attila: Osztályvezető úr az önkormányzati lakások értékesítésére tudna valamit válaszolni, vagy ki tudna esetleg?

Beznicza  Miklós: Nem új lakások értékesítése, hanem az előző évben értékesített lakások évi törlesztő részlete.

Röst János: Én azt hiszem az elmúlt közgyűlésen, amikor tárgyaltuk a költségvetést elég alaposan és elég hosszú ideig értékeltem, elemeztem. Ettől most eltekintenék. Ezt a költségvetést – bevallom őszintén – nem tudom kezelni, egyszerűen a beterjesztésnek a módszertana számomra kezelhetetlen. Nem történt semmi más, mint a súlypontok eltolódása, ami bizonyos területeknek kedvezett, a másiknak pedig nem kedvezett. Ilyen értelemben ez a költségvetés ugyanolyan rossz, mint a korábbi.

A vagyonértékesítési tételeknél, amit korábban kértem javaslatként, hogy Gazdasági Bizottság tárgyalja meg, nagy része nem került megtárgyalásra. Nem készültek el az ingatlanszakértői vélemények. Gyakorlatilag nem tudjuk azt, hogy ezek az összegek mennyiben állják meg a helyüket és erre lehet-e kiadást tervezni. Éppen ezért én nem is kívánnék jelentős módosításokat végrehajtani. Mindössze egy apró módosításom lenne, ez pedig a Honvéd Kaszinó Alapítvány támogatása. Én azt hiszem, hogy a Honvéd Kaszinó olyan területet képvisel Nagykanizsa városban, ami a kultúra terén nélkülözhetetlen. Lényegében a művelődési háznak a funkcióit egészíti ki és nélküle Nagykanizsa város szegényebb lenne. A 800.000 Ft helyett én javaslok egy csökkentett összeget, ez pedig 500.000 Ft és lenne javaslatom is a vagyonbiztosítás különbözet terhére javaslom, hogy legyen neki pénzügyi fedezete is.

Lenne egy ügyrendi javaslatom, tekintettel arra, hogy a képviselőtestület elég foghíjas, ha Tarnóczky Attila alpolgármester úr szavazást akar elrendelni, akkor vagy tartsunk szünetet, vagy pedig kérjen meg mindenkit, hogy tartózkodjon a teremben.

Tarnóczky Attila: Kérem akik jelen vannak, tartózkodjanak a teremben.

Kiss László: Szerettem volna magam tartani alpolgármester úr felhívásához, hogy amit már valaki egyszer elmondott, azt ne ismételje meg, de új fejlemények kapcsán kénytelen vagyok ezt ismét szóba hozni, ezt a témát, ez pedig a tervezett Csengery úti gyalogjárda és kerékpárút építése. Tekintettel arra, hogy önkormányzati határozatok alapján már kétszer benyújtottuk a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumhoz a fenti kerékpárút és gyalogjárda terveit, de egyetlen egy alkalommal sem nyert a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázatán sem kaptunk támogatást hozzá, viszont erre az útra tényleg égetően szükség lenne, ott naponta életveszélyes helyzetek alakulnak ki. Karmazin József osztályvezető úr információja szerint a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium ismét kiírta az önkormányzati törzsvagyonba tartozó közúthálózat támogatási pályázatát és ezen a pályázaton vettünk a korábban is részt. Ezen pályázat beadási határideje 2002. február 11. A kiírás szerint 40 millió Ft támogatás nyerhető el a tervezett beruházáshoz és a határidő közelsége miatt én azt hiszem, hogy az önkormányzatnak, a testületnek most kellene dönteni ebben a kérdésben. Én úgy vélem, hogy ha lehetőségünk van a 40 millió Ft támogatás elnyerésére, akkor meg kellene próbálnunk ezt a pályázatot és én azért kérem a T. Testületet, hogy most foglaljon úgy állást, hogy a 2002. évi költségvetésben céltartalékként nevesítve a Csengery úti gyalog- és kerékpárút létesítésére 33 millió Ft saját erőt biztosít. Ennek birtokában be tudja az önkormányzat nyújtani a pályázatot és ha nyertünk, akkor nyertünk 40 millió Ft-ot a megvalósításhoz állami eszközt, ha pedig nem nyertünk, akkor úgyis felszabadul ez az önkormányzatnak más feladatai számára. Én ezt szerettem volna kérni és kérném alpolgármester úrtól, hogy erről szavazzunk most.

Tarnóczky Attila: Sajnálom képviselő úr, megítélésem szerint a költségvetést tárgyaljuk, külön szavazást egyes tételekről, valamiféle ígéret jelleggel nem tudok elrendelni. Természetesen szavazni fogunk  reményeim szerint a költségvetés ezen módosító indítványáról és remélem a közgyűlés elfogadja, de új napirendet a napirenden belül nem tudok nyitni.

Kiss László: Jó, akkor én is elfogadom ezt így alpolgármester úr.  Egy másik téma lenne, amit az előbb Zsoldos Ferenc képviselőtársam szóbahozott, ez pedig a Hevesi Sándor Művelődési Központnak a villamos rekonstrukció kérdése. Én műszaki ember vagyok, tehát bizonyos mértékig értek ezekhez a kérdésekhez és tudom, hogy ezeknek a kezelése, megítélése hogy történik. Én ezért is foglalkoztam ezzel a kérdéssel, mert a kezembe került szakvélemény semmiféleképpen nem indokolja, hogy egy két ütemre elkülönített 90 millió Ft-os rekonstrukciót a házon elkezdjünk. Zsoldos Ferenc képviselőtársam itt 30 millió Ft-ról beszélt, de az eredeti programtervben benne van, hogy ez két ütemben történne és még plusz 60 millió Ft kellene hozzá. Tisztelt Közgyűlés! Én ezt a kérdést bővebben körüljártam, múltkor már elmondtam, hogy minden helyiségnek a tűzvédelmi, elektromos hálózati minősítése megfelelő minősítést kapott, csak a hiányosságok kiküszöbölése miatt adta a felülvizsgáló a nem megfelelő összértékelést azzal, hogy az átalakítást és a hiányosságok kiküszöbölését segítse és forszírozza. Ezen felülvizsgálati jelentés alapján annak idején az intézmény igazgatója ’98-ban 600.000 Ft-ot kért írásban a közgyűléstől, hogy a hiányosságokat, amire ez a felülvizsgálati jegyzőkönyv rámutatott és kötelezte őt a kiküszöbölésre, ki tudja javíttatni. Nem kapta meg ezt az összeget, és ezen jegyzőkönyv alapján került elindításra ez a 90 millió Ft-os rekonstrukciós terv. Én vettem magamnak a fáradtságot.

Tarnóczky Attila: Képviselő úr, lejárt az öt perce, kérem fejezze be.

Kiss László: Alpolgármester úr úgy vélem, hogy ez annyira fajsúlyos kérdés, hogy ezt azt hiszem részletesebben ki kell fejtenem. Máskor más 10 percet beszélhet, én is kérek most engedélyt erre.

Tarnóczky Attila: Lehet, hogy máshol más 10 percet beszélhet, de énnálam nem beszélhet 10 percet senki. Többször hozzá lehet szólni, de az SZMSZ-t legyenek szívesek betartani.

Kiss László: Alpolgármester úr, én azt hiszem érdemes lenne megfigyelni azt a véleményt, amit a felülvizsgálatot végző szakember mondott, és pontosan erre akarok kitérni. Én felvettem vele a kapcsolatot, Ő nagyon jól emlékszik erre az intézményre és azt mondta, hogy Ő ma ugyan nem foglalkozik kivitelezéssel, de a mai árak ismerete mellett is felelősséggel kijelentheti, hogy az ott felsorolt hiányosságoknak a kiküszöbölése 1 és 5 millió Ft közötti összegből megoldható. Akkor kérdés, hogy miért kell két ütemben 90 millió Ft-ot erre az intézményre költeni. Egyébként az a levél, amire én hivatkoztam, az önkormányzatnál rendelkezésre áll és tessék megnézni, hogy abban az intézmény vezetője milyen összeget kért a kijavításra. Másodszor van egy közgyűlési határozat, hogy független szakértővel a rendszer állapotát felülvizsgáltatjuk. Erre kérném a tisztelt alpolgármester urat, hogy ezt a felülvizsgálatot rendelje meg.

Mayer Ferenc: Engem elsősorban Fodor Csaba képviselő úr megnyilatkozása inspirált arra, hogy szóljak és szeretném elmondani néhány gondolatomat. Ismét az intézményekkel kapcsolatban elhangzott ez a fajta vád - vagy nem is tudom pontosan hogy minősítsem - hogy már megint nem az intézményi kívánságlistákból kellett volna kiindulni, mert akkor valószínűleg egy még takarékosabb, vagy még racionálisabb vagy nem tudom milyen költségvetés készült volna.

Aki azt feltételezi, hogy itt kívánságlisták születtek, az nyilván nem vett részt a költségvetés tervezésének a folyamatában - intézményi költségvetésről beszélek - mert azért ennek minden egyes szereplője pontosan tudja, hogy ez egyáltalán nem így történt. Az sem igaz, hogy már régen meg kellett volna születnie annak, hogy csak a feladatokat határozzuk meg, és akkor ahhoz rendeljük hozzá a költségeket. Aki ezt nem tudná képviselőtársaim, hogy pl. egy nevelési, oktatási intézmény esetében annak minden egyes feladata és részfeladata törvényben precízen rögzített és semmi más nem történt, amikor az intézményi költségvetések tervezése történt, minthogy ezen törvényben előírt kötelezettségekhez hozzá rendeltük, vagy szerettük volna ha hozzá rendelik a költségeket.

Meg kell mondanom, hogy még ez sem sikerült teljes egészében, mert nagyon jól tudják képviselőtársaim, hogy bizony törvényi kötelezettségek finanszírozása nem teljesen történik meg, ha így marad a költségvetés, mert olyan feladatok fedezete hiányzik, amelyeket mindenképpen teljesíteni kell. Ha még hozzáveszem azt, hogy ez a két bizottság ezt az alternatív javaslatot, vagy nem tudom mit készített, ha még az intézmények számára visszapótlandó összeget 200 millió Ft-tal csökkentené, akkor meg már nem is tudom egészen, hogy mi lenne, mert úgy tudom, hogy ez sok minden olyan feladatnak a financiális feltételeit tartalmazta - az a bizonyos pénzmaradvány - amit mindenképpen a fenntartónak meg kell oldani. Gyanítom, hogy itt valaki a hasára csapott és ugye a múltkor itt elhangzott itt 100 millió Ft. Most akkor bejön írásban itt egy 200 millió Ft. Biztos vagyok benne, hogy az előterjesztők nem ismerik a pénzmaradvány tartalmát, akik egyik hétről a másikra, vagy két hétre rá azt mondja, hogy 200 millió Ft-tal csökkentsük.

Úgy általában meg kell jegyeznek kedves képviselőtársak, hogy nagyon úgy tűnik, hogy ennek a közgyűlésnek a többsége egyben nagyon következetes. Mindent az intézmények rovására kíván megoldani. Az intézmények esetében takarékoskodni kellene, vagy racionalizálni kellene, minden további nélkül megkapja a többséget. De csak ennyit hozzá akarunk nyúlni bármilyen más intézményhez, akkor itt azonnal hat védőbeszéd elhangzik és érdekes módon az alternatív javaslatban sem szerepelnek azok az elmúlt közgyűlésen bizony elsorolt nagyon sok minden racionalizálási lehetőség, vagy gondoljunk talán a gazdasági társaságokra. Ma csak egy pici lépést szerettünk volna megtenni, vagy javasolt az alpolgármester úr és többen is a közgyűlésből. Természetesen itt egyetlen egy ún. költségcsökkentő javaslat nem ment át, hanem minden további nélkül megszavazta a költséget, csak amikor az intézményekről van szó, akkor úgy tűnik, hogy itt nagyon-nagyon nagy az egyetértés.

Tóth Zsuzsanna: Nagyon sajnálom, hogy az általam említett két tétel, ami nem is olyan nagy ráadásul, nem kerültek beépítésre címszó alatt szerepel a legújabb tervezetben. Nevezetesen az Élettér Egyesület támogatása, ami plusz 500.000 Ft-ot szerettem volna kérni, illetve a Micimackó Óvoda felújítás, ahova plusz 2 millió Ft-ot és azt én el is mondtam, hogy az óvoda most van olyan helyzetben, hogy különböző segítségekkel, pozitív lobbival ki tudna építeni egy külön logopédiai szobát és egy öltözőszobát ennyi pénzből. Sokkal nagyobb értéket teremtenének nekünk az önkormányzatnak – nem maguknak, vagy nem csak maguknak – mint amennyit ez a 2 millió Ft ér.

A másik dolog a polgármester úr az elmúlt alkalommal elmondta, hogy Ő megbízott egy független szakértő tervezőt a kishídnak a felmérésével és azzal, hogy tegyen le az asztalra valamiféle tervvázlatot és ennek a financiális oldalát. Karmazin úr az ülés előtt adta a kezembe. Három darab variációt látok itt, az egyik 28.1 millió Ft plusz ÁFA, aztán egy 16.9 millió Ft plusz ÁFA és végül, de nem utolsó soron egy 25 millió Ft plusz ÁFA összegre rugó tervezetet.

Én úgy gondolom a magam részéről, hogy ez a 16.9 millió Ft plusz ÁFA összesen 21.125.000 Ft nagyon jó lenne, ha belekerülhetne valami módon a mostani költségvetési tervezetünkbe, mert akkor végre a régóta óhajtott kis híd talán elkészülhetne és annak a városrésznek a lakói elsősorban akiket ez érint, újra abba a helyzetbe kerülhetnének, hogy rövidebb úton érnék el a mi városrészünket, a belvárost, illetve a város többi pontjait. A Sétakerttel kapcsolatban van olyan elképzelés, hogy újra életet lehelni a Sétakertbe. Meggyőződésem, hogy csak ezen a hídon keresztül lehetne. Nagyon szépen megkérek mindenkit ha most nem figyel akkor is, hogy amikor szavazni kell, meg kell nyomni azt a bizonyos gombot, akkor mindenféleképpen az mellett tegye le a voksát, hogy a kishídnak a költsége szerepeljen ebben a költségvetésben. Azt hiszem, hogy ez nem csak az én kérésem volna, hanem polgármester úré is, ha jelen lenne az ülésen.

Tarnóczky Attila: Ez egy új módosító indítvány, szavazni fogunk róla.

Györek László: Az elmúlt közgyűlésen, amikor ez a téma szóba került én már éltem néhány javaslattal. Ezeket csak megerősíteni tudom most is, hogy erről szavazást kérek. Azt hiszem Kiss László képviselőtársam érintette már a HSMK elektromos hálózati rekonstrukcióját, amelyre én javasoltam, hogy a 30 millió Ft-ot vegyük ki a költségvetésből. Ezt továbbra is természetesen fenntartom. Ugyancsak javasoltam az ultrakönnyű repülők Európa bajnokságára a 10.8 millió Ft-ból 3 millió Ft elvételét. Ezt arra hivatkozással, hogy elhangzott miszerint.

Tarnóczky Attila: Elnézést, a 2. oldalon, a nem kerültek beépítésre címszó alatt szereplő csökkentések, növelések mindegyikéről az előző közgyűlésen tett ígéret szerint természetesen szavazni fogunk.

Györek László: Ezt magam is tudom, jeleztem azt, csak megemlítem, hogy ezt természetesen fenntartom. Azonban vannak új javaslataim is természetesen a költségvetéssel kapcsolatban. Illetve új javaslatok és egy megjegyzés is lenne. Átnézve a költségvetést, hiányoltam belőle a térinformatikai rendszer fejlesztésére szánt összegeket. Nem tudom, hogy emlékeznek-e rá a képviselőtársak, de nemrég volt ebben a teremben egy konferencia az önkormányzati térinformatikai rendszerekről. Az, hogy itt Nagykanizsán lehetett, erre az adott apropót, hogy tulajdonképpen elkészült ez a rendszer, melynek adatfeltöltése természetesen hosszú folyamat lesz, folyamatosan kell ezt csinálni. A térinformatikai rendszer fejlesztésére szeretnék javasolni 10 millió Ft-ot a költségvetésben. Annál is inkább aktuális ez most, mivel a Zsigmondi-Winkler Szakközépiskolában elindult egy ezzel kapcsolatos képzés és Ők is sokat tudnának segíteni nekünk, illetve mi is természetesen nekik, ennek a képzésnek a folyamatossá tételében. Például abban, hogy a másik oldal segítségét említsem, hogy gyakorlatként adatfeltöltésben, felmérésben tudnának ebben nekünk segíteni. E nélkül a térinformatikai rendszer tulajdonképpen semmire sem jó, hiszen adatok nélkül bármilyen szép alaptérkép sem fog semmit érni. Még egyszer javaslok erre 10 millió Ft-ot, ami egyébként bent volt a korábbi változatban, aztán valamilyen úton-módon kikerült belőle. Ez manapság már a városok többségében létezik, létező rendszer, nem hiszem, hogy nekünk pont ebből kellene kimaradnunk.

Még egy kiadást javasolnék, ez nem egy túl nagy összeg. Az elmúlt napokban viszonylag jó idő volt és nagyon sokan jártak kint a Csónakázó-tó környékén. Elég szomorúan láttam, hogy az ott lévő létesítmények közül néhány eléggé csúnya állapotban van. A város lakosságának úgy gondolom, hogy a Csónakázó-tó egyik kedvelt célpontja kirándulásokra, hétvégi elfoglaltságként. Javaslom, hogy 2 millió Ft-ot a Csónakázó-tónál lévő favár építésére különítsen el az önkormányzat. Ez természetesen nem ennyibe fog kerülni. Utána érdeklődtem, tíz-egynéhány millió Ft-os költséggel készíthető ez el, viszont ígéretet kaptam arra Gáspár úrtól, hogy ezt Ő meg tudja szervezni különféle módon, hogy ennyiből megoldható legyen különféle felajánlásokkal a vár.

Ezen kívül lenne néhány javaslatom a kiadások csökkentésére is. Mégpedig a 16. számú mellékletben a nemzetközi kapcsolatokra fordított 10 millió Ft-ot 5 millió Ft-tal csökkenteném. Nem tudom, hogy a nemzetközi kapcsolatainkból mennyi hozadéka van a városnak, igazából a három év alatt én semmit nem láttam ebből. Bizonyára szükség van ilyenekre, de úgy gondolom, hogy ennek a csökkentése nem okoz semmilyen problémát a városnak. Ugyanennyivel szeretném csökkenteni a reprezentációs költségeket is, hiszen nyilvánvaló ezek valamennyire összefüggnek, legalábbis én úgy gondolom. Mind a kettőt 5-5 millió Ft-tal csökkentve pont 10 millió Ft-ot kapunk, ami egyébként a térinformatikai rendszer fejlesztésére pontosan elegendő lenne. A 13. számú mellékletben két darab fénymásoló berendezés 7.9 millió Ft-os kiadását is szeretném kivetetni innen. Amúgy hat darab van összesen a költségvetésben ilyen szerkezet. Én úgy gondolom, hogy ha kettőt ebből elveszünk, az még bőségesen fogja szolgálni a Hivatalt.

Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ismételten megtárgyalta a körébe tartozó szakmai programokra szánt összegeket. Örömmel tapasztaltuk, hogy az önkormányzati döntésekkel alátámasztott tervezési feladatok már szerepeltek. Az a 15 millió Ft amit kért a bizottságunk. Viszont sem az elutasított, sem a megítélt soron nem szerepelt a kiskanizsai településrész Szokoldombjának tervezési, illetőleg rendezési tervének aktualizálása. Ez kimaradt az anyagból, erről majd ahogy alpolgármester úr ígérte, kérek döntést a testülettől.

Ugyanakkor megerősítette a bizottság a térinformatikai rendszer fejlesztésére szánt, illetőleg tervezett 10 millió Ft beépítését a költségvetésbe. Györek képviselőtársam elmondta az indokokat, maximálisan találkozott ez a Városfejlesztési Bizottság állásfoglalásával is. Ugyanakkor a közgyűlési határozattal elfogadott plakátragasztó tervezési feladataival, amit kivitelezési munkálataira a Környezetvédelmi Alapot kérnénk 2 millió Ft-tal megemelni.

A Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat kérésére térnék rá, nevezetesen ezen a soron a feladatokra 2 millió Ft szerepel a költségvetésben és a településrészi önkormányzat 5 millió Ft-ot kér konkrét feladatok megvalósítása érdekében. Nevezetesen az elmúlt közgyűlésen elmondtam, hogy a volt Nagyrác utcai iskolába beköltözött az óvoda, ugyanakkor megépült a fiatal házasok otthona és ez jelentős térvesztést jelentett az iskolai sport terén. Jelen pillanatban nem megoldott a törvény szerinti testnevelési órák feltételrendszerének biztosítása. Erre a célra alkalmas lenne a salakpálya és annak megközelítését kellene még megoldani. Ez 2.3 millió Ft-ból megoldható lenne. Szerepel egy játszótér program 1.3 millió Ft-tal, valamint a temető parkolójának bővítése 1.2 millió Ft-tal, valamint egy sportöltöző javítása. Ez a Településrészi Önkormányzat határozott kérése, hogy ezen feladatokra 5 millió Ft szerepeljen a kiskanizsai feladatok feladatainak finanszírozására.

A Településrészi Önkormányzat megkereste az OKSB elnökét a Kiskanizsai Sáskás Sportegyesület kérésével, nevezetesen és ezt szó szerint felolvasnám: hogy „a településrészi önkormányzat fontosnak tartja, hogy a közel 10.000 lakosságú városrészben a sportolás feltételei biztosítva legyenek, így arra kéri az OKSB-t, hogy a működéshez feltétlenül szükséges anyagi támogatás a részére biztosítani szíveskedjen 2.5 millió Ft összegben”. Jelen pillanatban a költségvetésben az egyesületnek a finanszírozás támogatására nem szerepel semmilyen támogatás, erről kérnék szépen még állásfoglalást.

Egy kiegészítést szeretnék tenni. Mayer képviselőtársam elmondta az intézményi finanszírozás során 100 millió Ft-ról tett említést, aztán ebből lett 200 millió Ft, de volt egy közbülső változat 50 millió Ft-tal. Gyakorlatilag itt elég sok szám szerepelt az elmúlt időszakban, feltételezem, hogy tételesen senki nem vette a fáradtságot, hogy megnézze, hogy mi ennek a tartalma, ezt én megerősíteném. Az intézményi finanszírozás kapcsán a törvényi finanszírozáshoz még annyit szeretnék hozzátenni, hogy a törvény nagyon sok területen előír tól-ig-ot. Ebből mindig a minimumot finanszírozza folyamatosan az önkormányzat most már évek óta és van a törvényben egy olyan, hogy adható, ebből semmit.

Dr. Gőgös Péter: Én is támogatásuk elnyeréséért szólók. A településrészi önkormányzati feladatok, amelyeket Antalics képviselőtársam elsorolt, ez csak egy töredéke az ott felmerült problémáknak és a legszükségesebb elemeit tartalmazza. Kiskanizsa a város lakosságának közel 1/5-ét teszi ki területileg nézve talán még egy kicsit nagyobb is, ezért Kiskanizsa lakossága egy picit méltatlannak tartja a 2002. évi költségvetésben a városrészre jutó, illetve fordítandó pénzeszközök nagyságát, mindamellett, hogy megérti a város költségvetésének nehéz helyzetét. Ezek a módosítások, amelyeket a részönkormányzat kért, kis módosítások. A 12. számú mellékletben az a bizonyos 2 millió Ft 5 millió Ft-ra történő emelése.

Tarnóczky Attila: Képviselő urak, egy dolgot kérnék. Azokat a módosító indítványokat ne tessenek nekem újra előadni, amelyek szerepelnek a 2. oldalon, mert onnantól kezdve – bocsássanak meg nekem – a végére fogalmam sem lesz, hogy miről kellene szavaztatni, ha ötször szerepel ugyanaz a módosító indítvány. Akkor legalább legyenek szívesek jelölni, hogy valami újat javasolnak, vagy nem, mert nem tudom követni. Nekem jegyzetelnem kellene az indítványokat és nem fog menni, elnézést kérek.

Dr. Gőgös Péter: Alpolgármester úr szelektáljon az elmondottak között, én a többi képviselőnek szántam a mondandómat.

Tarnóczky Attila: Ha én szelektálok, akkor annak meglesz a következménye.

Böröcz Zoltán: Én most megkímélem Önöket és alpolgármester urat attól, hogy minden egyes módosító javaslatunkat beterjesztem, ugyanis egészen biztos, hogy az időkeretet túllépném és úgy emlékszem, hogy már a múltkor is sikerült visszaélnem a türelmükkel. Ezért én a következőt szeretném csupán elmondani.

A további tárgyalási metodikához javaslom, hogy mindazokat a módosító indítványokat, amik ma  elhangzottak, amik le vannak írva vagy a Gazdasági Bizottság javaslataként, vagy korábbi javaslatokban is nem kerültek visszavonásra, és mindazokat az indítványokat amiket én szeretnék írásban átadni és most elnézést kérek alpolgármester úrtól, mert kiderült, hogy az a példány, amit Önnek adtunk módosító indítványt, hiányos, mert a 11. melléklete abból hiányzik. Időközben kollégáimmal rájöttünk. Amit én leadnék írásban a következő fordulóba, ami reményeim szerint talán a költségvetés elfogadását jelentheti, egyenként szavazást kérnénk.

Tarnóczky Attila: Mikor kérik ezt a szavazást, ma vagy legközelebb?

Böröcz Zoltán: Én azt gondolom, hogy ma nem képzelhető el ez a szavazás. Egész egyszerűen azért, mert az indítványok olyan halmazát kellene elsorolni, ami eléggé kezelhetetlenné tenné az ügyet. Viszont én úgy gondolom, hogy ha mindezt leírnánk, kezébe adnánk a képviselőknek és egy következő fordulóban akár rendkívüli ülés keretében a napokban, vagy bármikor később egy sima szavazási procedúrával a dolog rendezhető lenne. Ezért nem fogom elmondani mindezeket egyenként, hiszen akkor ismét meg kell szavazáskor ismételni és ettől kezdve időben eléggé elhúzódna.

Ellenben szeretném lemondani a költségvetéshez a következőket. Valóban tegnap, tegnapelőtt és az elmúlt napokban Gazdasági Bizottság és a Pénzügyi Bizottság együttes ülése óta készítettünk egy – ha szabad azt mondanom – még szigorúbb alternatívát, még több embert érint kellemetlenül, ellenben a város jövője szempontjából még fontosabbnak tartjuk. Ennek én mindenesetre csak a végét szeretném most ismertetni, mert még egyszer mondom, nem férnek bele az egyenkénti javaslatok az időkeretbe. Az pedig azt jelentené a vége, hogy a 2002. évi bevételek kiadásának összesítője a táblázatban megjelölt hitelkeret összege 290.160.000 Ft-ban korlátozódna, valahol a 300 millió Ft-on belül mindenképp megállna.

A bevételekhez nem nyúltunk, pontosabban csak annyiban, amennyiben a hivatal részéről nagyon helyesen a múltkori észrevételünk kapcsán átdolgozásra került, leépítésre került a NagyPlus Rt-vel kapcsolatos bevételi oldal és kiadási oldal.

Kiadás tekintetében pedig számtalan és nem tudnám megmondani pontosan, ha jól emlékszem megszámoltuk, 31 egyenkénti változtatást javasoltunk. Ez az amit szeretnék jegyzékként átadni, olyan értelemben, hogy szavazási procedúrára is megfeleljen. Kiadási oldala, bevételi oldala 12.810.000.150 Ft-ban is, a kiadási oldal 13.100.000.310 Ft-ban állna meg. Azért javaslom ezt alpolgármester úrnak - még egyszer mondom - mert ez a szavazási procedúra is hosszú lenne. Azt tudjuk vállalni kb., hogy kettő napon belül ezt írásban Önnek odaadjuk és akár minden képviselőhöz eljuttatható annak érdekében, hogy ez egy gyors szavazással lezárható legyen. Még egyszer annyit jegyeznék meg, hogy egy kutya kemény költségvetés lenne ez a mi alternatívánk, ezt tényleg csak félig lesütött szemmel lehet elfogadni és összeszorított fogakkal azt gondolom. Egészen biztosan nagyon sok érintett ember számára elfogadhatatlannak fog tűnni, de én egészen biztos vagyok abban, hogy emberileg személy szerint is, valamennyiünk részére is, politikailag is vállalható lenne és most engedjetek meg egy megjegyzést a végére, de igazából nem gúnnyal, hanem inkább csak észrevételként. Szóval én irigylem képviselőtársaimat, mindazokat, akiknek ilyen gondjai vannak, hogy ide kellene egy kis járda, oda kellene egy kis pénz és területi kis önkormányzat és stb. Én azt is szeretném egyszer már életemben képviselni, hogy egy kishidat szeretnék egy olyan helyre, ami fontos lenne, csak én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezt a folyót már nem lehet sok kishídból  áthidalni. Egészen biztos egy hatalmas hidat kell építenünk ezzel a költségvetéssel, kutya kemény költségvetéssel és ez a híd talán a mostani helyzetet áthidalja egy későbbi évekre. Azt a részét ismételném meg, a praktikus részét.

Alpolgármester úr kérem fogadja el ezt a táblázatrendszert, amit összeállítottunk Önnek, odaadtunk és az igazit is odaadjuk, ami nem hibás, mert most észrevettük, hogy hibás. Mellé egész pontosan felsorolva a 10-es, 15-ös és egyenként minden táblában azokat a módosító javaslatainkat, hogy mi miért. Olyan mértékig előkészítve és képviselőkhöz eljuttatva, hogy akár kézbe adva egy gyors procedúrával ez egy héten belül szavazható legyen. Természetesen lehet elfogadni, nem elfogadni, mint ahogy az Önök javaslatáról is szavazunk.

Tarnóczky Attila: Képviselő úr, az Ön által javasoltakkal a magam részéről mélységesen nem értek egyet. Én úgy gondolom, hogy ha ma valamire időnknek kell lenni, az a szavazás, amire én sajnálom az időt, ez a hosszas szavazást megelőző, adott esetben locsogás jellegű része a vitának.

Előző alkalommal a Pénzügyi Bizottság – amelyről magunk között valljuk be, tudjuk, hogy az MSZP frakciónak a második neve – előadta a javaslatait. Ezek itt listába lettek szedve, polgármester úr egyeseket beépített, másokat nem épített be, szavazásra képes állapotban van. Úgy mentünk múltkor haza, hogy mi itt csináljunk rendet az anyagban, hogy lehessen szavazni. Ehhez képest itt már jó néhány új indítványt felírtam, most érkezett egy nem tudom hány részből álló újabb indítvány csomag, ezeket is természetesen szelektáljuk, szavazásra alkalmas állapotba hozzuk és akkor jövő héten valamikor majd szavazunk erről. Arra a fejemet teszem, hogy ez fog folyni újra. Meghallgatom egyrészt, vagy mindannyian meghallgatjuk azokat az indítványokat, amelyek már kétszer elő lettek itt adva abban a reményben, hogy Önök meg lesznek győzve. Újabb ötletek fognak születni és nem tudom, hogy mikor lesz szavazás kedves képviselőtársaim. Ami pedig ha jól emlékszem 31 tételes javaslatot illeti, azt bizony 31-szer Önnek képviselő úr a szavazáskor ismertetni kell, aztán a közgyűlés dönt róla. Természetesen van egy olyan lehetőség, hogy a közgyűlés többsége azt mondja, hogy nem akar ma szavazni. Én ilyet nem vagyok hajlandó indítványozni, nem vagyok hajlandó megszavazni, hogy ha Önöknek ez a véleménye, tessék előadni ezt a javaslatot, aki akarja szavazza meg. Én úgy gondolom az idő megy, és az eredményen semmi látszata a dolognak sajnos nincsen. A végkimenetelhez nem közelebb, hanem egyre távolabb kerülünk.

Cserti Tibor: Ha lehet, akkor átadnám a sorrendet Marton képviselő úrnak, mert itt az előbb szólni akart, én nem kívánok semmi szót elvenni előtte. Élek a jogommal, ügyrendi kérésként terjesztem elő, hogy amennyiben ma mindenki a költségvetést módosító javaslatait elmondja, akkor utána már további javaslat előterjesztési lehetőség ne legyen, akkor már csak szavazási procedúra. Hogy ez ma, vagy később, én abban nem kívánnék állást foglalni. Valószínűsíthetőnek tartom egyébként a javaslatok egy olyan része biztos, hogy megfogalmazódott, aminek szakmai megvalósíthatóságát érdemes lenne kontrolálni, mert nem vagyok benne biztos, hogy mindegyik működőképes.

Attól függetlenül amit lehet, azt gyorsan le kellene tudni a mai nap és ilyen értelemben én is a gyorsítás híve lennék. Hogy egészen konstruktív legyek, akkor három korszakalkotó javaslatom van még módosító javaslatként, ha úgy tetszik. Az első: minden normális szervezetben egyébként egy dolgozót kijelölnek, aztán gyorsan beiskolázzák a munkavédelmi meg tűzvédelmi feladatokat letudják rajta keresztül. Én ezennel módosító indítványként javaslom ennek az élén történő ellátását és itt van 400.000 Ft, ami szerintem felszabadítható. Itt dologi működésben van. Nem is értem, a feladatainak ellátására.

Javaslatot tettem, korábban átment itt az ügyvédi díjak csökkentése. Javaslatot teszek mínusz 1 millió Ft csökkentésére. Nem tudom járható-e, meg kell nézni. A harmadik, hogy egészen szakmai legyek, akkor a hitel kamatok zsugoralapozva kötve, most már jó néhány hónapot lefutottunk, itt 2.5 millió Ft-os csökkentésre teszek javaslatot. Jól tudom, hogy ha egyébként a hitelkamat lábaknak a csökkentése megfordul a tendencia, akkor később ki kell egészíteni, de most 2.5 megtakarítható. Ez a három javaslatom van.

Marton István: Kifejezetten örülök neki, hogy nem csak negatív események történnek és ebben a közgyűlésben sem minden szó pusztába kiáltott. Gondolok arra, hogy az előző közgyűlésen ennek a helynek, a Halis István Városi Könyvtárnak és a HSMK-nak a költségvetési kiadás, illetve bevételi oldalával foglalkoztam. Nagy örömömre szolgál, hogy a HSMK költségvetésének közel 10%-át Gőcze Gyula a Kincstár igazgatója tévedésnek minősítette és azt hiszem, hogy ezt már csak át kell vezetni. 5.5 millió Ft-ért nem hiába nyitottam ki a számat. Nagyon örülnék neki, hogy ha még néhány ilyen 5,5 millió Ft-os tételt sikerülne találni.

Ami viszont nagyon zavar a polgármesteri előterjesztésben alapvetően azzal akarok foglalkozni és csak nagyon kis részben a Gazdasági Bizottság állásfoglalásával. Annak idején a költségvetést előkészítő bizottság nagyon-nagyon végiggondolta azt, hogy a polgárőrségek működésének támogatására, amelyekből a város területén hat darab van, egy jelképes összeget, darabonként 200.000 Ft-ot betettünk a költségvetésbe, ez összesen 1.2 millió Ft, ez sajnálatos módon kikerült. Én biztos, hogy ilyen és hasonló tételek bent szerepeltetése nélkül sose fogom megszavazni a költségvetést. Módosító javaslatom, hogy tegyük bele vissza.

Harmadik az Ady utca 31. kezelői jogának megvásárlása. Kérem ez egy stratégiai kérdés. Előre mutató a város jövője szempontjából. Miközben az előterjesztésekben pedig tarthatatlan álláspontot védelmeznek az előterjesztők. Én vagyok azt hiszem a harmadik, aki azt mondta, hogy teljességgel értelmetlen a HSMK elektromos rendszerét 30 millió Ft-ból felülvizsgálni. Valamennyire azt kell, hogy mondjam értek hozzá, hiszen villamosipari-technikusi képesítésem is van a gépészmérnöki mellett is. Lehet rajta vitát nyitni, hogy 1 esetleg 2 millió Ft a tényleges veszély elhárítására.

A másik hasonló téma számomra a Közlekedésbiztonsági Alapítvány támogatásának tervezett összegének a megfelezése. Elmondtuk és ezt nem én találtam ki egyedül, hanem annak idején az ötfős bizottság javaslata volt, megalkudtunk az érintettekkel, konkrétan a rendőrséggel, hogy amennyiben ebbe 4 millió Ft-ot félre tudunk tenni, akkor a továbbiakban ez a fajta kerékbilincselés a városban megszűnik. Ez is egy előremutató olyan lépés, amit már kb. közel egy évtizede sérelmeznek a város polgárai. Sajnos ez is csak úgy le lett felezve azért, hogy kisebbnek tűnjön a hiány. Az előző közgyűlésen azt meg egészen érthetetlennek tartom, mert ugye szerepelnek itt a jelenlegi előterjesztés mely módosításokat tartalmaz az 1. pont alatt. A 2. alatt az alábbi igények nem kerültek beépítésre. Még csak fel sem sorolják ama kérésemet, hogy a Teleki úton lévő elképesztő bűz, – még most télen is egészen erősen lehet érezni – megszűnjön a csatornarendszernek a felújításával.  Ha a Vízmű, ami azért sok tucat önkormányzatnak a tulajdonában van, még akkor is, ha mi kb. felesben vagyunk a tulajdonosai, tud ennek a városnak 25 millió Ft használatbavételi díjat fizetni, akkor ezt nem illik felélni, ennek egy részét bizony vissza kellene forgatni fejlesztésre, felújításra. Kértem rá 6 millió Ft-ot, még csak az elutasított javaslatok között sem leltem fel. Ezt eléggé borzasztónak találom, és ami még ettől is borzasztóbb számomra, az a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság javaslata, ami azt hiszem magyarázható az idő előrehaladott állapotával, lévén, hogy valamikor fél tíz körül végeztek, amelyek a Bagolai Szépítő Egyesület támogatását javasolja megszűntetni. Holott erre három szerződés van, egy hosszú távú 20 éves együttműködési, a 3 éves középtávú, amelynek ez az idei esztendeje és hát értelemszerűen az utolsó év megkötésére, ami most kellene, hogy megtörténjen. Én azt hiszem, hogy most szavazni kell mindenféleképpen, még akkor is, hogy ha mint  korábban is említettem már, a végszavazást március 5. előtt tekintettel az olaszokra, különös tekintettel nem is szabad megejteni. Eléggé szomorúan állapítottam meg, hogy Mayer úr rendkívül komoly igazságokat sorolt fel, mert mindenki szépen tudomásul vette, hogy az intézmények szépen meg lettek faragva – hogy nagyon póriasan fogalmazzak – és bizony-bizony sok tekintetben ennek még a gyanúja sem merült fel, pl. az előbb említett 30 millió Ft-os témánál.

Kelemen Z. Pál: Hozzászólásom részben ügyrendi jellegű, másrészt egy elvi észrevételből áll. Böröcz Zoltán képviselőtársunk említette volt, hogy 31 módosító indítványa van. Ügyrendünkben hogyan adható el és hogyan indokolható mind a 31 módosító indítvány 5 percen belül, ez a gyakorlati kérdés. Azt senki nem vitatja, hogy jogában áll a frakció nevében 31 módosító indítványt beterjeszteni és kérni az azokról való döntést és szavazást. Ennek a gyakorlati oldalát szeretném, mert ha elfogadjuk, vagy elfogadja a közgyűlés az Ön álláspontját alpolgármester úr, nem a következő közgyűlésre kerül írásban a képviselőkhöz, hanem ma a nap folyamán szavazunk róla, akkor ennek meg kell találni a gyakorlati módját.

A második észrevételem viszont elvi jellegű. Ennek a költségvetésnek beterjesztője a polgármester, aki a város ügyében feladatot lát el. Én nélküle úgy gondolom, vagy úgy gondoljuk, hogy nélküle költségvetési kérdésekben szavazni, szavaztatni akkor amikor a város ügyében jár el, nem helyes megoldás. Mindenképpen szükségesnek látom, hogy a szavazás időpontjában a város polgármestere itt legyen, mert a város ügyében jár el ma Kaposváron. Erre a két kérdésre kérnék választ, hogy ha megnyugtató választ kapok, akkor majd később folytatom az észrevételem.

Tarnóczky Attila: Én már meg vagyok nyugtatva képviselő úr Ön által. Jelzem képviselő úr, hogy polgármester urat, hogy ha jól emlékszem nem én kértem fel, hogy távozzon innen, meglepetés szerűen ért reggel ez a fajta megtiszteltetés, hogy valószínűleg a költségvetési vita vezetése is az én tisztem lesz. Természetesen az egy méltánylandó álláspont, amit Ön mondott, hogy ha az elején is ez volt az álláspontja, akkor jobb lett volna, ha az elején előadja. A közgyűlés ezt megállapítja és akkor valamilyen más, hasznosabb tevékenységgel folytatjuk ülésünket, mert ami eddig történt annak túl sok haszna valóban nem volt. Egyébként egy SzMSz az olyan, mint egy jogszabály. Létrehozói mindenféle agyafúrt ötlettel nem szembesülnek, ahogy elgondolják azt, hogy hogyan működhet egy közgyűlés. Hogy egy költségvetési vita sokadik fordulójában valaki 31 indítványt nyújt be, ez úgy gondolom annak idején az SzMSz megalkotói fejébe föl sem merült, de van SzMSz-szerű megoldás, Böröcz képviselő úr 31-szer két percet minden indítvány esetében kaphat.

Cserti Tibor: Én ezt az áldatlan állapotot szeretném megoldani. Úgy gondolom, hogy egyébként a Böröcz Zoltánék által beterjesztett szakmai javaslatok mindegyike megfontolandó. Biztos ennek az ismeretében egyenként én is el fogom dönteni, hogyan szavazzak. Azért kértem ügyrendit egyébként a témában, mert az való igaz, hogy ennek a technikai kezelése és megszavaztatása az nagyon csak időigényes és felelősségteljes, azt el tudom képzelni egyébként, hogy a mai napon – és önmagammal is hűen szinkronban legyen – azt mondtam, hogy biztos vagyok abban, hogy megszavazható legnagyobb része, van ami további vizsgálatot igényel, de a vizsgálatot el lehetne végezni megítélésem szerint egy közgyűlési háttérmunka mellett is. Ez megítélésem szerint 1.5-2 munkaóra akár, addig tárgyaljon a közgyűlés egyéb témákat, hiszen van szép számmal a mai napon, a háttérmunka terjedjen ki ennek valamilyen ésszerű szelekciójára. Nyilvánvalóan minden javaslatnak benn kell lenni, de a szelekció azt jelenti, hogy egymással ellentétes javaslatokról egyszerre kell szavazni, hogy valami racionális dolog is kijöjjön belőle és akkor a mai napon akár még egy végszavazás állapotáig is eljuthatunk. Feltéve akkor, egyébként úgy tudom, hogy polgármester úr talán még meg is tiszteli a feladatainak teljesítését követően ma a közgyűlés munkáját. Ha erre sor kerülhet, akkor legyünk túl rajta, ez a javaslatom.

Tarnóczky Attila: Mindenesetre a vitát legalább szeretném lefolytatni, mert ez az, ami inkább zavar engem, hogy nem lesz vége ennek sem, az pedig nagy baj lenne.

Dr. Baranyi Enikő: Én nagyon korrektnek tartottam Böröcz Zoltánnak azt a javaslatát, hogy 31 pont van módosító javaslata. Inkább a 31 pontot – és ez az ügyrendi – az eddig elhangzott javaslatokkal együtt, én úgy gondolom, hogy összesítve lenne célszerű minden képviselő kezébe eljuttatni, nem pedig itt azonnal, hogy így mondjam végig szavazgatunk, közben majd ki fog derülni, hogy mégsem úgy gondoltuk és egy falsch szavazási eredmény jön. Egy testületnek úgy hiszem egyik legfontosabb és legnehezebb periódusa munkájában, amikor a költségvetésről kell szavazni, ehhez megfelelő információnak kell lenni. Ügyrendi javaslatom, hogy az anyagok ismeretében talán egy hét múlva, egy soron kívüli közgyűlésen kizárólag a költségvetéssel kellene talán foglalkozni, egyszer valamikor jövő kedden délután 2 órakor, vagy mindegy mikor, és akkor csak költségvetés.

Tarnóczky Attila: Ha úgy megyünk haza, hogy legalább azt a döntést nem hozzuk meg, hogy a mai nap után módosító javaslatokat beadni nem lehet, akkor ez. Ügyrendi javaslat, de egyik sem olyan ügyrendi javaslat, hogy azonnal kellene róla szavazni. A vita lezárására javaslat nem érkezett, úgyhogy megadom a vita jogát Dr. Fodor Csaba képviselő úrnak.

Dr. Fodor Csaba: Azt gondolom, hogy Mayer képviselő úr rosszallóan vette, amit én mondtam az intézményekről, illetőleg az intézményekkel kapcsolatos kiadási sorokról. Mi azokhoz a kiadási sorokhoz nem nyúltunk. Azt nem módosítottuk, nem bántottuk, amely az eredeti előterjesztésben benne szerepel. Sajnos. Hozzá kell tennem, mert hozzányúlhattunk volna, mert ebből érdekes módon valahogy kimarad az a közel 60-70 millió Ft-os tétel, amit a szakképzési alapok jelentenek. A bevételi oldalakon ez nem jelenik meg. Ezek ún. szabad felhasználású pénzként ott maradnak az intézményeknél, amiről mondjuk a közgyűlés nem tud. Ugye ezt beépíthettük volna és csökkenthettük volna mi, ennek egy bizonyos százalékával. Nincs bent, de figyelembe vehettük volna.

Tarnóczky Attila: Én úgy tudom képviselő úr, hogy részben már bent van.

Dr. Fodor Csaba: Részben. Én azt gondolom, azzal pedig nem értek egyet, hogy a legnehezebb kérdés a szavazás a költségvetésnél, hanem legnehezebb kérdés annak az összeállítása. Lehet, hogy alpolgármester úr hibát követett el a szocialista frakció, mert több órát és több napot rászánt arra, hogy megpróbáljon valamifajta elfogadható költségvetést Önök elé tárni annak érdekében, hogy talán kifinanszírozható legyen ez az év, bár valóban fogcsikorgatva, és valóban vannak benn olyan sorok, amelyek azért lehet, hogy nem teljesülnek úgy, ahogy kellene. Mi azt gondoljuk, hogy ez egy korrekt anyag és azt gondoljuk, hogy ebben egyébként bent van sok olyan javaslat – többek között amit Györek képviselő úr mondott a 10 millió Ft-os térinformatikáról, többek között amit a Marton képviselő mondott az 1.2 milliós polgárőrségről, sorolhatnánk – ez a mi általunk beterjesztett anyag, Önnél lévő anyag, mindezeket tartalmazza.

Tarnóczky Attila: Én nem mondom, hogy a szocialista frakció amit javaslatot beterjesztett, az hiba. Azt jeleztem, hogy már másodszor terjeszt be, kétfajta néven, a szocialista polgármester javaslatával szemben.

Birkner Zoltán: Azt gondolom, eljött az a pillanat, amikor azt fogom indítványozni, amit Baranyi képviselőtársam már az előbb megtett részben, ami arról szól, hogy következő alkalommal, mondjuk egy hét múlva csak szavazások legyenek már és már újabb javaslatok ne érkezhessenek és zárjuk le a vitát. Természetesen a Böröcz képviselőtársam, Tóth László képviselőtársam, vagy Cserti képviselőtársam az eddig elmondott négy órás vitához képest valami nagyon újdonságot szeretne elmondani, nagyon szívesen meghallgatom.

Tarnóczky Attila: Képviselő úr tett olyan indítványt, hogy zárjuk le a vitát?

Birkner Zoltán: Igen.

Tarnóczky Attila: Akkor kérem a közgyűlést, erről legyenek szívesek szavazni.

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tarnóczky Attila: Azért nem adtam szót a többi ügyrendisnek, mert az SzMSz egyértelműen rendelkezik arról, hogy a vita lezárását indítványozó indítvány elhangzása után azonnal szavazni kell. Ezen nincs mit vitatkozni. Nem kell elfogadni adott esetben.

Kiss László: Ügyrendi indítványom lett volna kettős. Az egyik a Csengery úti gyalogjárda és kerékpárút ügyében én kértem egy szavazást, a szorító határidő, a február 11-i határidő miatt. Alpolgármester úr erre ígéretet tett, ezt az ígéretét szeretném, ha beváltaná. Ez lenne az egyik.

A másik pedig azt szeretném indítványozni, hogy a jelen költségvetési napirend után térjünk vissza zárt üléshez, mert megérkeztek a vendégek, akik ígérkeztek és van egy másik zárt ülési napirendi pontunk, amit Cserti úr javasolt, célszerű lenne ezeket esetleg megtárgyalni.

Tarnóczky Attila: Akármelyik előterjesztés esetében akkor tudom feltenni szavazásra, hogy ha a közgyűlés úgy dönt, hogy a mai napon az összes indítvánnyal foglalkozik. Egyet kiemelni a sok közül én nem tudok szabályosan. A zárt ülésre áttérést majd később megszavaztatom, ha ennek a vitának a végére jutottunk.

Böröcz Zoltán: Az lenne a tiszteletteljes kérésem - és ez ügyrendi ennyiben - ha ma szavazunk – de remélem, hogy nem ma, hanem egy gyors szavazással rendezett módon kedden és már nem vitával, akkor kérem a technikai feltételeket megteremteni arra, hogy egy laptop-pal, vagy bármivel követhetők legyenek az események és minden egyes módosító indítvány után, amikor szavaz a közgyűlés, kérem bemondani hangosan azokat a sarokszámokat, amelyek változtak. Nevezetesen bevétel, kiadás, vagy éppen a hitelkeret. Eddig végiggondoljuk, vagy épp a felhalmozási és a működési arány azért, hogy a képviselőtestület képbe legyen valamennyi tagja, hogy az az indítvány, amit tett, milyen irányban mozdított a költségvetési egyensúlyon.

Cserti Tibor: Szeretném emlékeztetni az SzMSz-re tisztelt képviselőtársaimat. A vita közben volt két indítványom, ilyen értelemben az egyik teljesen szinkronban van, azt hiszem elfogadható most már végszavazáskor, hogy miután lezártuk a vitát további előterjesztés, módosító javaslat ne hangozzon el. Tessék követni, én mondtam először.

A másik pedig úgy tudom, hogy az elhangzás sorrendjében kell a módosító javaslatokat feltenni. Azt bátorkodtam javasolni, hogy ma próbáljuk meg szavazni is a tételeket illetően, mégpedig oly módon, hogy az egyéb témákkal foglalkozik a T. közgyűlés és a háttérmunkában a levezető elnök részére előkészítik szavazásra alkalmas állapotba a tisztelt munkatársai a költségvetési anyagot. Ha ezt meg lehet tenni, akkor én javaslom mindenképpen. Utána jöhet csak a Birkner úrnak a szavazása a következő keddi napra.

Birkner Zoltán: A magam részéről egyébként azt szeretném támogatni majd és ez ilyen értelemben az ügyrendnek része, amit Baranyi képviselőnő javasolt az, hogy jövő kedd legyen ez a nap. A másik: szőrösszívű alpolgármesterhez szólok egy kicsit. Gondoljuk át még egyszer, amit Kiss képviselőtársam az előbb elmondott. Egyetlen egy dolog miatt minden alkalommal megtettük eddig – Kelemen képviselőtársam úgy látszik nem emlékszik rá – ha szorít a határidő, ha 11-e a beadási határideje ennek, természetesen én nagyon szívesen szavaznék erről, és arra szeretném kérni alpolgármester urat, hogy tudom, hogy ez nem illik bele az SzMSz működési rendjébe, tudom, hogy ez talán nem tetszik most mindenkinek, mégis tegyünk egy próbaszavazást ez ügyben.

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr, úgy gondolom, hogy ezt a pályázatot be lehet nyújtani akkor is, hogy ha jövő héten a közgyűlés egy ilyen határozatot hoz meggyőződésem szerint. Önnek van egy indítványa, azt indítványozza, hogy erről külön szavazást rendezzünk. Hogy a miklósfai kerékpárút ügyében külön szavazást rendeljünk. Kérem, erről döntsenek.

A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tarnóczky Attila: Az utolsó szavazás eredményét a végére halasztjuk. Elsőként Cserti képviselő adott egy indítványt, mi szerint jussunk el a mai napon az egyes módosító indítványok szavazásáig. Kérem mi a véleményük erről az indítványról, szavazzanak.

A közgyűlés 7 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tarnóczky Attila: Most következik Baranyi, illetve Birkner képviselők összevont javaslata, miszerint a jövő héten azzal a technikai feltétellel, amit Böröcz elnök úr javasolt, kért, jövő kedden térjünk vissza a költségvetésre. A módosító indítványokat fogjuk szavazással eldönteni, újabb módosító indítványokat beadni már nem lehet. Kérem, erről nyilvánítsanak véleményt.

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

31/2002.(II.5.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2002. február 12-i folytatólagos ülésén a költségvetés tárgyalására az elhangzott módosító indítványok figyelembevételével ismételten visszatér.

Határidő:         2002. február 12.

Felelős  :         Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Gazdálkodási Osztály)

Tarnóczky Attila: Befejezésül kérem Kiss László képviselő úrnak azt a kérését, indítványát, amit a miklósfai kerékpárúttal kapcsolatban elő akar terjeszteni. Egy határozati javaslatot várok semmi mást képviselő úr.

Kiss László: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a támogatással megvalósuló Nagykanizsa, Csengery út gyalog- és kerékpárút létesítésével. A 73 millió Ft összköltségű beruházáshoz 33 millió Ft saját erőt a 2002. évi költségvetésben biztosítja – céltartalékban. Ezt én tettem hozzá, hogy céltartalékban. Azért, hogy ha nem nyerünk a pályázaton, akkor ez felszabadítható legyen más célokra és ezzel a hitel csökkenthető lenne. A beadási határidő február 11., emiatt célszerű ezt a szavazást megtartanunk. Felelős: Tüttő István polgármester. Határidő: 2002. február 11. Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály.

Tarnóczky Attila: Az indítványról szavazunk, minősített többség kell hozzá.

A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

32/2002.(II.5.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a támogatással megvalósuló Nagykanizsa, Csengery út gyalog- és kerékpárút létesítésével. A 73 millió Ft összköltségű beruházáshoz 33 millió Ft saját erőt a 2002. évi költségvetésben biztosítja – céltartalékban.

Határidő:         2002. február 11.

Felelős  :         Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

Tarnóczky Attila: Zárt üléssel folytatnánk – ha nincs ellenvetés – azt a két napirendi pontot. Ha jól emlékszem, volt egy javaslat – és azt most kérem előadni újra – hogy az egyik napirendi pontot zárt ülésen tárgyaljuk. A Lidl Bt. kérelmét javasolta Cserti képviselőtársam zárt ülésen tárgyalni, kérem erről a véleményüket, mert eddig nyílt ülésen tárgyaltuk volna. Kérem, szavazzanak.

A közgyűlés 14 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

SZÜNET

(A közgyűlés a 18. és 19. számú napirendi pontokat zárt ülés keretében tárgyalta, melyeket a zárt ülésről készült jegyzőkönyv tartalmaz.)

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselőtársaim! Határozatképesek vagyunk, kérem foglaljunk helyet. Tóth képviselő úr az előbb már javasolta, de pillanatnyilag nincs itt. Javaslom akkor helyette, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságnak Nagykanizsa, Téglagyári utcától keletre lévő terület rendezési terve, vendégeink miatt eredeti 17. napirend pontot vegyük előre. Kérem, erről szavazzanak.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

20.   Nagykanizsa, Téglagyári utcától keletre lévő terület rendezési terve (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

Tarnóczky Attila:  Megkapták a bizottsági véleményeket is. A Gazdasági Bizottságnak javaslata az az előterjesztéssel ellentétes. Azt javaslom tárgyaljunk az előterjesztésről, a vitát megnyitom. Hozzászóló nincs, a vitát lezárom. Eredeti határozati, rendeleti javaslatokról beszélünk, szavazunk. Következik az első rendeleti javaslat sorrendben, ami az 3. számú mellékletet módosítja, minősített szótöbbséggel kérek véleményt nyilvánítani.

A közgyűlés  20 szavazattal és 1 tartózkodással javaslatot elfogadja és következő rendeletet alkotja

2/2002.(II.6.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2/2002.(II.6.) számú rendelete a Nagykanizsa Általános Rendezési Terv Külterületi Szabályozási tervről szóló többször módosított 36/1995.(XII.19.) számú rendelet módosítására.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

Tarnóczky Attila: Következik az idetartozó 1. határozati javaslat, erről döntsünk egyszerű szótöbbség szükséges.

A közgyűlés 20 szavazattal és 2 ellenszavazattal a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

35/2002.(II.5.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Általános Rendezési Terv Külterületi szabályozási tervében foglaltakra figyelemmel a Nagykanizsa, Kaposvári u.- Téglagyári u.- 3465/12 hrsz-ú út és annak keleti irányú meghosszabbítása – Péterfai árok által határolt területre vonatkozó ÁRT illeszkedési lapot – mint a településszerkezeti tervet - a 4. sz. melléklet szerint elfogadja. Ezt a tervi tartalmat kell a továbbiakban készülő településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapjaként alkalmazni.

Felelős:           Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

Tarnóczky Attila: Újabb rendeleti javaslat következik az 5-ös számú melléklettel kapcsolatosról beszélek minősített szótöbbség kell. Kérem, szavazzanak.

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. és a következő rendeletet alkotja:

3/2002.(II.6.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2/2002.(II.6.) számú rendelete a Nagykanizsa, Kaposvári úttól délre, Téglagyári úttól keletre fekvő terület szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

Tarnóczky Attila: Következő határozat javaslatról kérem a döntésüket. Egyszerű szótöbbséggel.

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. és következő határozatot hozza:

36/2002.(II.5.) számú  határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 235/2000.(VII.5.) sz.  határozatban foglaltakat megerősíti. Ennek értelmében a Közgyűlés kijelenti, hogy a rendezési tervvel érintett terület belterületbe vonásával, termelésből való kivonásával, majd a belterületbe vont terület közműveinek kiépítésével kapcsolatos költségeit az önkormányzat nem vállalja.

Felelős:           Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

Tarnóczky Attila: Az utolsó rendeleti javaslatot a 7. számú melléklettel kapcsolatos következik, minősített szótöbbség kell.

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a  következő rendelet alkotja:

4/2002.(II.6.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 3/2002.(II.6.) sz. rendelete a belterületi határvonal megállapítására és módosítására vonatkozó többször módosított 43/1995.(XII.20.) sz. rendelet módosítására.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

21.   Előterjesztés a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló, többször módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelet módosításáról (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

22.   Györek László képviselő önálló indítványa a bizottságok számának kiegészítésére, módosítására vonatkozóan (írásban)

Előadó: Györek László önkormányzati képviselő

Tarnóczky Attila: Megítélésem szerint ugye azt javaslata Röst képviselő, ha jól emlékszem, hogy Györek László önálló indítványát is tárgyaljuk, az én értelmezésem szerint, hogy ha ezt az utóbbit elfogadjuk, akkor ebbe az előterjesztett SzMSz módosításba, ide az eredeti paragrafusok után a záró rendelkezése elé bekerülhetne.

Lenne egy módosító indítványom tisztelt képviselőtársaim a polgármesteri előterjesztéshez. Látni fogják a későbbiekben, hogy most a közgyűlésnek el kell fogadni a Szakosított Szociális Intézmény szakmai programját. Azt javasolnám, hogy a továbbiakban ezzel ne terheljük a közgyűlés napirendjeit, hanem módosítsuk úgy az SzMSz-t, egy új 3. §-sal, és le fogom adni jegyzőnőnek, miszerint a rendelet 2. sz. az Önkormányzat által létrehozott állandó bizottságok feladat- és hatásköre mellékletében, a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntési jogköre az alábbiakkal egészül ki: dönt a Szociális és Egészségügyi Intézmények Szakmai programjának elfogadásáról, módosításáról.

A vitát megnyitom. A vitát megnyitom  A vitát lezárom. Elsőként Györek László képviselő úr indítványát teszem fel módosító indítványként, szintén az eredeti tervezetbe beiktatás céljából. Aki egyetért vele, kérem szavazza meg. Györek képviselő úrnak az új bizott5ságok létrehozásával kapcsolatos Ifjúsági Sportbizottság.

A közgyűlés 7 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 8 tartózkodással javaslatot nem fogadja el.

Tarnóczky Attila. Kérem, szavazzanak a hatáskör átadásáról, amit most javasoltam. Minősített többség kell mindegyik szavazásunkhoz most.

A közgyűlés 16 szavazattal és 5 tartózkodással javaslatot elfogadja.

Tarnóczky Attila: Ezzel a kiegészítéssel a rendelet javaslatról szíveskedjenek szavazni, minősített szótöbbséggel, a rendelet egészéről.

A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja, és következő rendeletet alkotja:

5/2002.(II.6.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 5/2002.(II.6.) számú rendelete a  Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló, többször módosított 18/1999. (IV.30.)  számú önkormányzati rendelet  módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

23.   Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének szabálysértési rendelkezéseket tartalmazó egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 4/2001.(I.31.) számú rendelettel módosított 17/2000.(IV.26.) számú rendelet módosításáról (írásban)

Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző

Tarnóczky Attila: A vitát megnyitom, elnézést én már sorba raktam. A vitát, ha nincs jelentkező, lezárom. Kérek a rendeleti javaslatról szavazást, minősített többség kellene.

A közgyűlés  20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és következő rendeletet alkotja:

6/2002.(II.6.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 6/2002.(II.6.) számú rendelete a szabálysértési rendelkezéseket tartalmazó 4/2001.(I31.) számú rendelettel módosított 17/2000.(IV.26.) számú önkormányzati rendelet módosításról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

24.   Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Sporttámogatási rendszeréről szóló 66/1999.(XII.22.) számú rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

Tarnóczky Attila: Ez a korábbi 11-es. Nekem lenne egy javaslatom, de minden esetre módosító javaslatként kezeljük, ezt kérem.  Önhatalmúlag nem akarok dönteni. Az 1. § végén ott van, hogy a verseny élsport, és iskolai sport támogatását az OKSB minden évben külön határozza meg. Én ezt szívem szerint közgyűlési hatáskörben tartanám, ennek résznek kivételét javasolnám Önöknek. Ezt a költségvetésben kellene eldönteni az én véleményem szerint.

Cserti Tibor: Szeretnék egy módosítást tenni maga a rendelet szövegében. Ismerve az önkormányzat finanszírozási technikáját, és jogi módszertanát. Nevezetesen a rendelet minden egyes részében értékhatárokat állapít meg. Ott az átutalásoknak a részleteinél mindig azt a kis kiegészítést, hogy két egyenlő részletben.

Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen ez a bizottságok javaslata, szavazni fogunk róla.

Dr. Fodor Csaba:  Egy módosítási javaslatom lenne, hogy a 4 szakaszban a 2. oldalon, ugye 2 millió Ft-ig, ahol szabályozzák, hogy mennyi, ott elegendő lenne, csak a 2 millió Ft-ot meghaladó, vagy feletti rész. Szerintem, úgy jön ki fogalmilag és úgy pontos.

Tarnóczky Attila: Köszönöm igaza van képviselő úr, ezt vegyék úgy, hogy módosítottam.

Balogh László: Csak néhány pontosító mondat. 2 év tapasztalata alapján néhány dolog megváltoztatása merült fel, így egyértelműbbé, átláthatóbbá tehető a sporttámogatási rendelet, ezért történtek a változtatások. Az OKSB egyhangúlag egyetértett a rendeletváltoztatással, az előterjesztés szerint, azzal együtt, hogy az Ügyrendi Bizottság, és a Gazdasági Bizottság írásban megjelent változtatási kérelme az pontosításnak tűnik mindenképpen. Illetve, amit alpolgármester úr javasolt, annak megfontolását javallom, hogy azáltal, hogy a százalékos elosztást az OKSB szabályozza, ezzel higgyék el, hogy csak a közgyűlés munkáján segítünk. Az a ritka eset fordul elő, amikor nem értek egyet alpolgármester úrral.

Birkner Zoltán:  Balogh László képviselőtársam elmondta, amit el szerettem volna mondani. Én nagyon örülők, hogy végre van egy bizottság, ami legalább némi feladatot átvett az önkormányzat képviselőtestületétől. Jó lenne, hogy ha a Gazdasági Bizottság is kapna, a Pénzügyi Bizottság is kapna hasonló feladatokat. Talán egy picit, korábban végeznénk keddi napokon.

Dr. Horváth György: Én sem értek egyet alpolgármester úrral, ha azt nézzük, hogy hányfelé kell osztani, 36-38 felé, és akkor még itt osztozkodnánk, és akkor a kezek száma határozná meg azt pillanatnyilag, hogy egyik szakosztály mit kapna, az úgy érzem, hogy őskáosz lenne. Nem hiszem, hogy bizottságra, olyan különös panasz lett volna és természetesen az irodára is az előterjesztés során. Egy szakbizottság végzi a javaslatot, és a bizottság alkalmanként hosszú ideig tárgyalja úgyhogy semmi szín alatt nem javaslom. Nem azért mert, egy bizottságnak hatásköre van, hanem azért mert azt hiszem így a logikus.

Marton István: Örülök neki, hogy Cserti képviselőtársam úr rálát a javaslatomra, de ha elolvasta volna a Művelődési Sportosztály kiegészítését - ami tegnapi dátumú - akkor megtalálta volna bizottsági állásfoglalásként, egyébként mind a két bizottságban én javasoltam a két egyenlő részletet, illetve az egyenlő részletben való kiegészítést.

Tarnóczky Attila: Köszönjük szépen az információt.

Böröcz Zoltán: Alpolgármester úr, az a kérésem, valaki nyugtasson meg a tekintetben, mert a teljes rendeletszöveg nincs előttünk, hogy 4. § előírása, miszerint a költségvetés elfogadását követően kerülhet csak az I. negyedéves támogatásutalásra, illetve az első féléves, attól függ melyik módszer. Ugye nem akadályozza meg azt, amit költségvetési rendeletben próbálunk szabályozni, miszerint elő ne finanszírozzunk sport tevékenységeket. támogatásokat.

Tarnóczky Attila:  Véleményem szerint nem akadályozza meg.

Böröcz Zoltán: Nem akadályozza meg. Oké, köszönöm.

Cserti Tibor: Most élek a válaszadás lehetőségével. Picit méltatlannak érzem ezt az elvi vitát, de azért szeretném itt, ezen a fórumon leszögezni, tisztelt Marton képviselő úr, aki egyébként rendszeresen részt vesz a bizottsági üléseken, hogy bizony a bizottsági üléseken, ezt a módosítási javaslatot én természetes terjesztettem elő. Nem kívánok politizálni, akkor leülök és gratulálok.

Tarnóczky Attila: Szerintem egyiket Ön, másikat Marton képviselő úr úgyhogy a vitát lezárom. A bizottsági hadd fogalmazzak így. A bizottsági módosító indítványt elfogadom a 4. §-ban az egyenlő részletek ügyében. A javaslatomat fenntartom. Én nem az OKSB hatáskörét akarom nyirbálni. Semmiféle változás nincs akkor, hogyha ezt elfogadják. Az van csupán, amii eddig volt, hogy a közgyűlés a költségvetésben szabja meg, hogy versenysportra, és külön az élsportra, illetve a diáksportra mennyit szán. Ez úgy gondolom, egy jó rendszer volt, ezt a terhet, a költségvetés készítés terhét nem hiszem, ho9gy az OKSB át kéne venni. kérem, szépen szavazzanak erről, a saját javaslatomról először. 14 minősített többség kell. Arról szavazunk, ennek egy mondatnak az elhagyását javaslom az 1. § végén. Kérem, szavazzanak róla.

A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tarnóczky Attila: Nem fogadták el kár, mert ez a szöveg bizonytalan. Lehet, hogy az OKSB  versenysporton belül vállalná a szétosztást, meg az iskolai sporton belül, de most ez szöveg nem egészen erről szól. De, jó az egészről. Igen, köszönöm az MSZP frakció támogatását. Az egészről legyenek szívesek minősített többséggel dönteni.

A közgyűlés 16 szavazattal és 4 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

7/2002.(II.6.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 7/2002.(II.6.) számú rendelete a Nagykanizsa Megyei Jogú Város sporttámogatási rendszeréről szóló 66/1999. számú rendelet módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

25.   Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló többször módosított 10/2000.(III.31.) számú rendelet módosítása (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

Tarnóczky Attila: Újabb rendeletmódosítás, vagyongazdálkodásról szóló rendelet eredetileg a 12-es napirend volt, ha jól látom. A vitát megnyitom.

Dr. Fodor Csaba: Arra kérem a tisztelt közgyűlést, hogy a rendeletmódosítását Gazdasági Bizottság pontosított szövegével szíveskedjen elfogadni. Ahol a közgyűlés indokolt esetben eseti felmentést adhat 5 évnél hosszabb időtartalmú szerződésre is. Az utolsómondatnál meg pontosítani kellene, mert ez így nem szerencsés megfogalmazás véleményem szerint. Ha nem lehet valami határozatlan ideig, akkor azt kell mondani, hogy továbbra is csak határozott időtartalmú szerződéseket lehet kötni. Jobb szeretem, hogy ha egy jogszabály van, mint ez. Rendelet lesz, ilyen megfogalmazásra kerülne.

Tarnóczky Attila: Az előterjesztést ennek megfelelően módosítom a magam részéről. Az egészéről kell akkor szavaznunk, hogy ha nincs más hozzászólás. A vitát lezárom, minősített többséggel döntünk tisztelt képviselőtársaim.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja, és következő rendelet alkotja:

8/2002.(II.6.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 8/2002.(II.6.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló többször módosított 41/2000.(XI.21.) számú, 3/2001.(I.31.) számú rendeletének módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

26.   Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének többször módosított 41/1997.(XI.4.) sz. rendelet módosítása Nagykanizsa, Északi városrész egyszerűsített részletes rendezési terve egyes elemeinek korrekciójával (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

Tarnóczky Attila: A vitát megnyitom és lezárom. Rendeleti javaslatot kell elfogadnunk minősített többséggel kérem, döntsenek.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja, és következő rendeletet alkotja.

9/2002.(II.6.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 9/2002.(II.6.) sz. rendelete a többször módosított 41/1997.(XI.4.) sz. közgyűlési rendelettel elfogadott Nagykanizsa, Északi városrész egyszerűsített  részletes rendezési tervének módosítására.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

27.   Javaslat Nagykanizsa Megye Jogú Város Középtávú Fejlesztési Koncepciójához (írásban)

Előadó:  Tarnóczky Attila alpolgármester

Tarnóczky Attila: Attól óvnám magunkat, hogy nagyon belemélyedjünk ebbe a témába, hiszen az igazi fejlesztési koncepció Pécsett készül ez egyfajta ajánlás. Ennek számára, eme útravalóval  megadnám a szót Kelemen Z. Pál képviselő úrnak.

Kelemen Z. Pál: Már a bizottságban is elmondtam ezt, elmondom most itt is. A város marketing fejezethez szeretnék hozzászólni, már csak azért, mert nem neveztük ezt város imázs programnak. De egy nagyon érdekes értékelés van benne, ugyanis mindegyik analízisnél, van gyengeség, meg egy erősség. Olyan ellentmondás, nem csak itt másutt is, de ezt kiragadtam, mint ellentmondás. Ha megnézzük a gyengeségünk az a városban, hogy  a városból, a városból, hangsúlyozom szinte csak negatív tartalmú hírek kerülnek az országos sajtó érdeklődési körébe, ami igaz. Az erősségünk pedig, tisztelt képviselőtársaim, több országos és regionális megjelenésű médium munkatársa, a városlakója. Tőlük kellene megkérdezni, ki tudósít ebből a városból. Ha én írtam volna ilyet, biztos nem írtam volna be ebbe az összeállításba. Most ez csak úgy kiragadott példa, mert a többi helyeken is ilyet találtam tucat szám, csak ez nagyon kirívó, és nagyon fájdalmas nekünk, hogy Nagykanizsa nem olyan szép, mint amilyen szépnek szeretnénk látni. De még nem festjük olyan szépre. Még meg sem próbáljuk. Pedig lehet másutt is élni, mint Nagykanizsán csak, nem biztos, hogy így. Tisztelt képviselőtársaim, engedjék meg, bocsássák meg nekem ezt az eszmefuttatást, de körülbelül ebben a komolyságban készült tanulmányt olvassák figyelemmel.

Tarnóczky Attila: Képviselő úrnak igaza van, de mégis azt kérném mindenki mástól, hogy súlyával kezelje a dolgot. Az igazi vitát úgy gondolom, a pécsi végleges anyag felett kell lefolytatni.

Dr. Gőgös Péter: Tegnap este tartott Településrészi Önkormányzati ülésen elhangzottakat szeretném tolmácsolni. Kanizsán korábban egy magas színtű mezőgazdasági képzés volt, ez mára ledeklarálódott középfokú képzésre ez is megszűnőben van. A Településrészi Önkormányzat  tagjai észrevételezték teljesen jogosan, hogy ezt a fajta koncepciót nem szabadna hagyni Kanizsán teljesen eltűnni, ki kellene dolgozni a képzésfejlesztésének egy újabb stratégiáját, vonzóvá kellene tenni a területet, hiszen Kanizsán azért komoly hagyományai vannak a mezőgazdaságnak, csak a Zala Erdő és kiskanizsai mezőgazdasági kultúrára gondolnék.

Tarnóczky Attila: Ennek a témának a megvitatására is lesz később lehetőség a végleges előterjesztésnél. Más hozzászólás nincs, a vitát lezárom. Döntenünk kell a két határozati javaslatról. Szerintem dönthetünk egyszerre is, ha nincs kifogás. Kérek egy szavazást, akkor egyszerű többséggel.

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza:

37/2002.(II.5.) számú  határozat

 Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 

1.       a Nagykanizsa  Megyei Jogú Város településrendezési  tervéhez készülő településfejlesztési koncepció stratégiai irányait (1.sz. melléklet) elfogadja.

2.       a Közgazdasági Társaság nevével fémjelezett javaslat (2. sz. melléklet) bizottságok által megtárgyalt és jóváhagyott elemeit javasolja a készülő településfejlesztési koncepcióba beépíteni.

Egyben köszönetét fejezi ki a Közgazdasági Társaságnak és a munkában önzetlenül résztvevő valamennyi szakembernek.

Határidő:    2002. június 30.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Polgármesteri Kabinet)

Tarnóczky Attila: Az eredeti menetrend szerint következne a Nagykanizsa Városközpont 001. jelű tömb szabályozási tervéről szóló előterjesztés. Azt javaslom tisztelt közgyűlés, hogy a polgármesteri tájékoztató utánra tegyük, mert ez egy bonyodalmas ügy. Kérem, szavazzanak erről. Eredetileg ezt fogadtuk el, én pontos kimutatást végeztem, de azt javaslom, hogy tegyük a Polgármesteri tájékoztató utánra.

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Tarnóczky Attila: Következik a Kanizsa Napokkal kapcsolatos elvi állásfoglalás.

A vitát megnyitom.

Kelemen Z. Pál: Az imént beszéltem Szakony Szilárddal vásárigazgató úrral tart ide fele. Egy kis türelmet kér perceken belül megérkezik. Várjuk meg ezzel.

Tarnóczky Attila: Ezt én elfogadom, hogy ha lennének szívesek jelezni, hogy mégis hány hozzászólás várható, mert, hogyha egy sem akkor felesleges várni. Jó. Megvárjuk Szakony urat.

28.   Nagykanizsa Katonarét városrész rendezési terve (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

Tarnóczky Attila: Ezt a kiegészítést ennek a vastag betűs részét, úgy tessék kezelni, hogy módosítottuk  az előterjesztést, a 3. számú mellékletben szereplő rendelettervezet szövegét a megfelelő pontokon így értelmezzük. Erről külön nem fogok szavazni, ez az előterjesztésrésze.

Cserti Tibor: Arra szeretném felhívni a figyelmet még egyszer, hogy a tervezési területnek a lehatárolása, az véleményem szerint nem öleli fel a Katonarét teljes tervezési területét. Az való igaz, hogy a jelenleg telephelyként működő korábban Téglagyári gödör az egyik társaság tulajdonába lévő területre nem indokolt kiterjeszteni a rendezési tervet. De hogy a közvetlen rendezési terület határán lévő garázssort miért nem foglalja magában azt nem értem. De azt végképp nem értem, hogy a  Téglagyári útnak a déli beépítési területét, azt miért indokolt kihagyni a területből, ha egy szerkezeti tervből történő beemelésről van szó. Ez annál is inkább furcsa egyébként, mert hiszen az előbb egy más ehhez közvetlen csatlakozó tervezési területnek a belterületbe vonásáról, és rendezési tervéről szóltunk. Azt közvetlenül nem tartom azt a területet. Ilyen értelemben, ha a kettő között egy újabb tervezési feladat indításáról lenne szó, akkor ezt nem támogatom, hanem ennek a kiterjesztését javaslom. Szóval egyébként is a jelenleg kialakult állapotnak a fenntartására vonatkozik.

Tarnóczky Attila: Kérem, főépítész úr szakmai véleményét az elhangzottakról, és hogy ha egyetért vele, akkor megmondani azt is, hogy mit kell az előterjesztésen módosítani, hogy teljesüljön Cserti képviselő úr elképzelése.

Karmazin József:  Azzal kezdeném, hogy ez a munka egy kísérlet volt. Nem készült el a tervezési területnek a teljes mélységű feldolgozása. Ugyanis van egy olyan félig-meddig bújtatott lehetőség az építésügyi törvényben, amely egy beállt településrészt, egyenlőséget vonva mondjuk egy önálló község területével nem szükséges minden szakágazatnak feldolgozni. Elegendő csupán egy helyi rendeletalkotással helyi építési szabályzatot létrehozni. A munka éppen emiatt viszonylag hosszú ideig tartott,  mert az egyeztetésben résztvevők, kevésbé érzékelték azt  törekvést, hogy itt időt és pénzt szerettünk volna megtakarítani, Ugyanakkor a közgyűlés a terv indításakor elhatározta ezeket a szempontokat és éppen azért húzta meg a határvonalat ott, ahol meghúzta, hogy ne keljen akcióterülteket is feldolgozni. A cél az volt, hogy azokon a beállt területeken, ahol a jelenlegi szabályozás korlátozza az észszerű építéshatósági munkát ott egy korszerűbb és az OTÉK-nak megfelelő szöveges szabályozás álljon rendelkezésünkre.

Tarnóczky Attila: Még egyszer megkérdezem főépítész urat, hogy észszerűnek tartja-e Cserti képviselő úr indítványát vagy nem? Tessék válaszolni erre az egyszerű kérdésre. Ha igent mond, akkor legyen szíves megmondani, hogy kell-e az előterjesztésen ezek után változtatni.

Karmazin József: Természetesen észszerű, de az egy másik terv. Ezt a tervet már nem lehet ahhoz szabni, mert egy új elhatározás és mondhatnám azt, hogy elölről kell kezdeni az egész folyamatot.

Tarnóczky Attila: Igen, na jó.

Cserti Tibor: Akkor én igazolva látom azon felvetésemet, és pontosan ez a példája annak uraim, hogy amikor egy tervezési terület lehatárolásáról van szó, ott teljesen pribiálisan kialakult termelési viszonyok vannak.  Gyakorlatilag egy-egy közvetlen szűk sávot hagyunk ki, amelyek egyszeri tervi beemeléssel egy későbbi tervezési munka kiváltását jelentené. Meggyőződésem szerint, hogy ha ezzel a kialakult viszonyok figyelembevételével és tervezési terület lehatárolásával az általam megadott módon - még egyszer mondom az adott területen megépült, és felépült garázsok, és műhely - illetve Téglagyári út déli oldalának jelenlegi belterületbe vont részének a lehatárolásával hagyjuk jóvá ezt a rendezési tervet, akkor teljesen egyszerű átvezetéssel költségmentesen ez a dolog ez hosszabb távra időt álló lesz. Úgy, ahogy a főépítész úr a munkatársaival ezt elképzelte. Amennyiben nem ez történik és nem egészítjük így ki,  akkor  én a magam részéről nem javaslom az tisztelt képviselőtestületnek elfogadásra.

Tarnóczky Attila. Főépítész úr mi történik, hogyha elfogadjuk Cserti képviselő úr javaslatát?

Van-e baj akkor?

Karmazin József: Ha magunk között marad ez a döntés, akkor talán nem, mert a jogszabályok előírják, hogy bizonyos egyeztetési tortúrának alá kell vetni ezt a tervet és akkor ez a folyamat kezdhető elölről. Én azt hiszem, hogy az az átmeneti megoldás, hogy folyamatban van a város egész területének a feldolgozása és olyan ütemben halad, hogy ezt a fajta megoldást, amit Cserti úr javasol, ezt később tudjuk érvényesíteni mondjuk egy éven belül, akkor most nem kellene ezt a előterjesztést változtatni.

Tarnóczky Attila: Köszönöm a karakán véleményt.

Marton István: Főépítész úr majdnem elbizonytalanított engemet is, mint a terület önkormányzati képviselőjét, mert azért a Katonarét nem egészen abból áll, amit itt Katonarét néven itt folytatunk. Alig több mint a belső Katonarét valamivel, főleg a párperccel ez előtti döntésünk ismertében, amely ugye Péterfai árokig belterületbe vonja az egészet. Lehet, hogy elkerülte a közgyűlés figyelmét, de tényleg hiba volt az, hogy garázssor, ami bizony szerves része a Katonarétnek a Téglagyári utcának a keleti oldaláról meg nem is beszélve, hogy kimarad. Amennyiben, amit  az előbb utójára említett főépítész úr az megvalósítható, hogy az egész úgyis összedolgozásra kerül, akkor azt mondom, hogy el lehet fogadni, de úgy önmagába véve nem szűkíthető le a Katonarét erre területre.

Cserti Tibor: Én a magam részéről a kompromisszumot el tudom fogadni azzal a megkötéssel, hogy a természetesen közgyűlés rögzíti, hogy ez fajta tervi átvezetés külön önkormányzati hozzájárulás nélkül következik be.

Tarnóczky Attila: A vitát lezárom. Következik a szavazás a határozat javaslatról és a rendeleti javaslatokról. Elsőként az 1. oldalon lévő rendeleti javaslatról döntsünk minősített többség szükséges kérem, szavazzanak.

A közgyűlés 14 szavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és következő rendelet alkotja:

10/2002.(II.6.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 10/2002.(II.6.) sz. rendelete a Nagykanizsa Általános Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló, többször módosított 12/1995. (IV.25.) sz. rendeletének módosítására.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

Tarnóczky Attila: Következik a határozat javaslat, nem kell minősített többség. Kérem, szavazzanak.

A közgyűlés 14 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

38/2002.(II.5.) számú  határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Katonarét területére vonatkozó Általános Rendezési Tervi illeszkedési lapot - mint településrész szerkezeti tervet – a 2. sz. melléklet szerint elfogadja.

E tervi tartalmat kell a továbbiakban készülő egész városra kiterjedő településszerkezeti terv, szabályozási és helyi építési szabályzat alapjaként alkalmazni.

Felelős:           Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

Tarnóczky Attila: Rendeleti javaslat következik. Utána Cserti képviselő úr javaslatot is felteszem szavazásra.

A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

11/2002.(II.6.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 11/2002.(II.6.) sz. rendelete a Nagykanizsa, Katonarét helyi építési szabályzatáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

Tarnóczky Attila: Képviselő úr, határozati javaslat szöveget kérek, amit az előbb elmondott, hogy szóljon az elfogadásakor.

Cserti Tibor: A Katonarét teljes tervezési területére az érintett rendezési tervet terjessze ki külön önkormányzati hozzájárulás nélkül. Most döntöttünk egy másik belterületbe vonásról, a teljes tervezési területre vonatkozott.

Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen, kérem, erről szavazzanak.

A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

39/2002.(II.5.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Katonarét teljes tervezési területére a rendezést az új tervben terjessze ki külön önkormányzati hozzájárulás nélkül.

Határidő:         2003. december 31.

Felelős  :         Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

Tarnóczky Attila: A külön hozzájárulás nem anyagi hozzájárulást jelent, vagy azt jelenti?

Cserti Tibor: Anyagi hozzájárulás nélkül természetesen.

Tarnóczky Attila: Akkor ezt így kell érteni, jegyzőkönyv számára mondom.

Megérkezett Szakony Szilárd úr, akkor visszatérünk a Kanizsa Napokkal kapcsolatos előterjesztésre.

29.   Kanizsa Napokkal kapcsolatos elvi állásfoglalás (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

Tarnóczky Attila: A vitát megnyitom.

Cserti Tibor: Elnézést kérek tisztelt képviselőtársaimtól, nagyon aktív vagyok a mai nap. Igyekszem rövidre fogni magam. Egyike voltam többet között a napirend előkészítésének. Azt hiszem a két fordulóban történő elékészítés számunkra nagyon képletes, és nagyon érzékenyen érintheti a jelenlegi vásár rendezőjét, az általam olvasható határozat javaslat, amivel én maximálisan egyetértek. Egyetértek, és további kiegészítési javaslatom van. Meggyőződésem az, és ha kell akkor most vitát indukálok, és  szemtől-szembe szeretem a véleményeket elmondani. Én elmondtam az elmúlt alkalommal is, hogy mérvadó vélemények alapján, mindenféleképpen indokolt és ebben egyet is értetünk azt hiszem a Kanizsa Napok és Vásár felülvizsgálata. Ezen a nyomon nem mehet tovább.  Határozati javaslatban most konkrétan azt mondom, hogy a jelenlegi feltételek mellett a Kanizsa Napok Kiállítás, és Vásár név használatát a vásár rendezőjének nem javaslom engedélyezni. Csak új előterjesztés készítése esetén és bizonyos feltételek megléte esetén. Hogy mik ezek? Azt tessék újra tárgyalni. Ebből a szempontból a határozati javaslat 1. bekezdését ezzel a szöveggel kérném kiegészíteni. Elmondom még egyszer a Kanizsa Napok Kiállítás és Vásár névhasználatát a vásár rendezőjének nem engedélyezi. Továbbiakban 2. bekezdés: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a korábban Kanizsa Napok és Vásár névvel illetett rendezvénnyel kapcsolatos elvi állásfoglalással az alábbiak szerint ért egyet. A 3. részen fordítunk egyet. A támogatás új vásárnév felvétel esetén színvonalas rendezvénytervhez kapcsolódóan a kapcsolódó programok támogatásokra szorítkozhat. És megemlíteném példaképpen az Osztrák- Magyar Napok és ezzel a 3 módosítással, jó szívvel ajánlom figyelmükbe.

Tarnóczky Attila: Innentől kezdve ez persze az Ön javaslata.

Kiss László: Hasonló jellegben akarok én is megszólalni, mint Cserti Tibor képviselőtársam. Tekintve, hogy annak idején nem tudom, hogy rajtam kívül még ki ül itt a teremben, aki annak idején az alapítványi Kanizsa Napok Kiállítás és Vásár megalapításakor jelen volt, és alapítója volt ennek a rendezvénynek. Akkor nem volt Város Napja, akkor ez úgy indult, mint egy kiállítás, és vásár. A Kanizsa Napok megfogalmazás szerintem már akkor is ködösítő volt, és elmosta a vásárnak a jellegét. Ezért nem tudott ez vásárkén tovább fejlődni, és mint vásár nem töltötte be a funkcióját nem erősítette a város gazdaságát, nem növelte a város gazdasági szerepét a térségben. Én is azt mondom, a Kanizsa Napok idejétmúlt. A Város Napja átveszi ennek a szerepét és mint Nagykanizsa Napja pontosan ebben az irányban működik, a vásárnak meg kell adni a nevét, legyen meg a neve Nagykanizsai Vásár. Nemzetközi Vásár, az első időszakban is nemzetközi volt, sokan részvettek rajta, akkor működött. Utána, ahogy a pénzek elfogytak, gyakorlatilag nem volt fejlesztés. Én ezt akarom megfogalmazni. Nem volt fejlesztés. Ahhoz, hogy a város, itt a város gazdaságának, az önkormányzat a város gazdaságának egy potenciális lehetőséget adjon, a vásárt újra fel kell éleszteni. Kanizsának korábban is volt vására, most is kell. Vásárt kell rendezni, olyan vásárt, amelyik bent van az országos vásárok jegyzékében. Így mint Kanizsai Napok bent sem volt az országos vásári jegyzékben. Aki ki akart állítani, sem tudta választani, hogy na ekkor van a Kanizsai Vásár, és akkor odamegyünk. Én is azt javaslom, hogy válasszuk szét a dolgot. A nap az legyen a Város Napja, ez pedig legyen egy vásár. Javaslom, hogy önkormányzat alapítson az eddigi rendezőkkel egy közös céget a vásárnak a megtartására, ugyanúgy, mint más környékbeli Megyei Jogú Városokban van és ennek hozadékát visszaforgatva, valóban lehet a város gazdaságának egy újabb lehetőséget adni.

Balogh László: Csak az OKSB tárgyalta ezt az előterjesztést, ezt egy kicsit sajnálom. Végig lépegettünk egyféle algoritmus szerint, hogy kell hogy legyen? Az önkormányzat mennyi pénzt szán rá? Felvetődött az, hogy jobb lenne pályáztatni, de ha nem szánunk rá pénzt, nem a mi rendezvényünk, így egyértelmű az, hogy inkább csak azt kell tisztáznunk, hogy mit várunk el a rendezőktől, akár még hosszabbtávon is erre vissza lehet térni. Megállapítódott, hogy sok helyen vannak ilyen típusú rendezvények az országban. Nagykanizsa sem maradhat ki közülük. Problémás a helyszín, mindenképpen nagy probléma ez. Volt javaslat már a múltban is, de nálunk is felvetődött, hogy jobb lenne ezt a vásárcsarnok és környékére helyezni. Legyen vásár jellege a dolognak, egy vásárnak vállalkozási alapon kellene működnie. Meg kell állni a saját lábán. Igen, én el tudom fogadni azt, bár az előterjesztés nem erről szól, hogy legyen csak vásár, ne Kanizsa Napok. De azt is jó ötletnek tartom, hogy hosszabb távon, de akár az idén is kapcsolódhat pályázati úton a város mondjuk egy Osztrák-Magyar Napok szlogen alatt is ezen rendezvényhez, aminek akár jövőre lehet, amiből lehet horvát-magyar aztán szlovén-magyar kapcsolódása is a vásárhoz ilyen jelleggel. Mindezekkel együtt az OKSB  az előterjesztésnek ezen változatát 7 igennel, és 1 nemmel támogatta

Tarnóczky Attila: Köszönöm, a vitát lezárom. Először Cserti képviselő úr elmondott módosító indítványáról szavazunk.

Elnézést kérek Szilárd, senkit nem szoktunk megkérdezni, jelentkezni szoktak. Nem jelentkeztél. Parancsolj, kérlek, fáradj a mikrofonhoz.

Szakony Szilárd:  Elnézést kérek tisztelt közgyűlés, de reggel 9 órára szólt a meghívó én azóta többször elmentem, és visszajöttem. Elnézést a szerelésért, most per-pillanat ere volt idő, mert utoljára ¾ órája mentem el innen.

Most odáig jutottunk, hogy több hónap után meghívtak egy olyan közgyűlésre, ahol a Kanizsa Napok Kiállítása és Vásáráról szó van. Nagyon lényegesnek tartom a dolgot a megfogalmazásban. Ennek ez a neve, hogy Kiállítás és Vásár. Ezt a Kiállítást és Vásárt az első 3 évben megcsináltuk alapítványból. Annak az alapítványnak a pénze elfogyott, nem lehetett tovább vinni. A RYNO Kft-vel közösen sok millió Ft ráfordítással kétszer még megcsináltuk, harmadszor már kínlódtunk vele, azóta saját magam csinálom és a magam kis csapatával. Ennek a rendezvénynek ez a neve, ezt a rendezvénynevet elvenni nem lehet, mert az az én tulajdonom, illetve a csapatomnak a tulajdona, ez van, ez egy tény. Meg lehet kérdezni jogászokat erről a dologról. Ez az alaphelyzet.

A másik helyzet pedig az, hogy sem ez az önkormányzat, sem a másik önkormányzat sem tett a Kanizsa Napok megmentéséért sem, sem a Kanizsa Napok feljebb viteléért, sem a színvonal emeléséhez. A Kanizsa Napok keretén belül kezdve a polgármesteri találkozótól, kezdve a főzőversenyig, az összes külföldi delegációk egy részének az idecsoportosításához, az minden tőlünk, a Kanizsa Napok szervezőtől jött ide. Sajnos a közgyűlésben ülnek még olyanok, akik ezt a mai napig nem tudják, és azért kell itt elmondanom, mert sokan értetlenül néznek. Ezeket mi rendezők találtuk ki, mi szerveztük így Tüttő István polgármester úr, elég régóta itt van már ennek a körnek közepében, és mondhatnánk többször segített nekünk a rendezvénynek a megszervezésében. Még városi nagyobb cégek megkeresésében és a kiállítást érezzék magukénak, még egy IZZÓ, vagy egy Gépgyár is, aki ugyan nem Kanizsából él és nem itt akar elérni, de az idelátogató embereknek igenis illene megmutatkozni, ott a 3 m-es magas kerítések mögött, vagy az óriási csarnokokban mi folyik itt ebben a városban, mert azért az itt lényeges lehet. Itt élünk a határnak a szélén, itt élünk olyan helyen, ahol olyan testvérvárosainak vannak, akik bizony néha úgy látják, hogy felnéznek ránk és elfogadnak tőlünk dolgokat. Tudják, hogy nemrégen még vasfüggöny mögött éltünk, és akkor is próbálkoztunk vele.

Visszatérve a Kanizsa Napok Kiállítás és Vásárra, az első olyan rendezvény sorozat volt a városban, főleg az átalakulás óta, ami valamit hozott, valamit mutatott a városból, és valamilyen programot szervezett az embereknek, ehhez hűen polgármester úr azt is tudja, hogy hányszor hadakoztunk ellene, hogy legyen belépődíj, vagy ne legyen belépődíj. Amennyiben elég kiállító volt, és meg tudták finanszírozni a kiállításból bejövő pénzből a szórakozató programoknak és műsoroknak az árát, mert azt ebből vettük el azt a kiállító fizette meg azért, hogy jöjjön le a kiállításra szórakoztató programok miatt is az ember. Sajnos itt két dolog szól bele: Nagykanizsa város gazdasági helyzete és az állampolgároké és lakosoké. Amikor a lakosoknak az probléma, hogy kifizessék UPC bővített, vagy csak a családi csomagot tudják kifizetni, vagy víz-, és gázszámla problémájuk van, amit viszont nem idéztem elő akkor nehezebb újra eljönni egy Kanizsa Kiállításra és Vásárra, ahol korábban megettek egy szál kolbászt, grillcsirkét, vagy valamit legurítottak, egy-két korsó sört, vagy üdítőt vagy valamit, és jól érzeték magukat.  4 évvel ezelőtt járt utoljára Budapest Regtime Band este 11 órakor az ott lakók a környéken tudják, hogy 11 órakor a Kanizsa Napok kiállítás és Vásár, minden szórakoztató programot lehúz, akkor 0,15 óráig ráhúztunk, mert örömzenét játszottunk nekik, mert annyira jól érezték magukat, és olyan jó volt hangulat.  Most félórával előbb a abba hagyták a koncertet, mert 171 ember volt jelen. Igaz, az időjárás is befolyásolta, mert 3 fok volt.  A leheletet rendesen lehetett látni, és majd megfagytunk. Csak tűzijáték vonzotta le az embereket. Akkor kb. 2-3 ezren jöttek le tűzijátékot megnézni, ami szintén színpompás volt, és szintén szép volt.  Ugyan azzal a csapattal csináljuk évek óta, Város Napján is. Itt a könyvtáravatásnál is ezt használtuk. Ragyogó programnak ígérkezett.

Tarnóczky Attila:  Megkérném Vásárigazgató urat, hogy 5 perbe foglalja össze a mondanivalóját.

Sazkony Szilárd: A másik dolog a helyszín, amit felvettek. Előzetes tárgyalásokkor elmondtam, sajnos Nagykanizsa erről is lemaradt. Zalaegerszegre el kell menni, vagy Kaposvárra, óriási sportcsarnok van. Nagyon nagy területű aszfaltozott, kavicsozott és füves terület van mellette, ez sem az én hibám, és ez sem a mi hibánk a szervezőké. Hogy vállalkozás-e, természetesen vállalkozók, most ahhoz túl sokan vagyunk kameránál is , hogy ez nekem mennyibe került zsebbe, sokba. Sokba, mert előre ki kellett fizetni a programokat műsorokat, és támogatás és segítség viszont semmi nem érkezett. Az a  kamara, amelyik korábban nem igen támogatta a rendezvényünket, a megyei városi, ismerős a dolog, nem akarom ragozni ennek keretében büntetésként kaptam, mivel én szószólója voltam a Nagykanizsai Kamarának. Nem most én ’94-ben akartam. A mostani kamarát nem akartak, hogy külön váljon igazából, mert nagyon kétes a gazdasági helyzete. Sajnos ez probléma. Önkormányzat: sem ez az önkormányzati testület, sem a többi képviselőtestület igazából nem foglalkozott a Kanizsa Napokkal. Igazából csak a részvételre korlátozódott, akkor, amikor volt a városnak megmutatni valója, és a csapat, aki azt akarta, hogy igen is mutassuk meg, akkor a város ott volt és jelen volt és megmutatta. Idén ez most már nem ragozom, hogy milyen jellegű táblának a bemutatása volt ami nem biztos, hogy szép dolog volt egy várostól. Én inkább azt vártam volna, hogy azt kell elmondani, és arról van szó itt a képviselőtestületnél, hogy igenis van szüksége városnak ilyen jellegű rendezvényre, és valamilyen módon megpróbálja ezt megtámogatni. Úgy, ahogy sok város - akár megyei jogú, akár sima város – vagy megyeszékhelyi város, akik keményem megtámogatják ezt. Csak Zalaegerszegen 50 millió Ft-os vagyonnal hozták létre a Vásár Kft-t, akkor amikor olyan rendezvényről van szó, ami bebizonyította létjogosultságát, és azt, hogy lenni kell. Azt, hogy bocsánat 2000-ről van szó, mert tavaly 2001. volt. Tavalyi kiállításom 15 kiállító nem tudott részt venni, mert tönkre ment. Ez szintén a város a városnak a gazdasági helyzetét mutatja, nem az enyémet. Én ebben nem tudok csodát csinálni. Ehhez segítség kellene, támogatás kellene, és ahogy itt a Cserti úr elővezette, és többiek folytatták ezt a dolgot. Itt arról van szó, hogy olyan embereket, olyan csapatot, olyan tevékenységi kört, olyan programot húznak le így egy, vessző végével, egy szavazással, egy olyan előterjesztéssel, amit úgy érzem, hogy ennek a városnak szüksége van. Csak jelen pillanatban ez a város önmagából, és a kiállítók nem tudják fenntartani magukat. Inkább támogatást kellett volna a gyűjteni a város részéről. Elnézést, ha hosszú voltam.

Tarnóczky Attila: Én a vitát újra megnyitni nem óhajtom. Vásárigazgató úr a saját álláspontját ismertette. Önök is ismertették, ne nyomozzuk, hogy kié az utolsó szó.  Cserti képviselő úr módosító indítványával kezdeném a szavazást, ami ugye a névhasználati jogot vonja meg azokkal a kiegészítésekkel, amiket még hozzá tett az előterjesztésben. Magam részéről nem támogatom. Kérem, szavazzanak.

A közgyűlés 3 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tarnóczky Attila: Az eredeti előterjesztés egészéről szavaznánk. Kérem, döntsenek.  Minősített többség kell.

A közgyűlés 9 szavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tarnóczky Attila: Ettől függetlenül a beszámoló az megtörtént. Köszönöm szépen Szilárd a részvételt.

30.   Nagykanizsa, Kiskanizsa Északra lévő terület településszerkezeti terve (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

Tarnóczky Attila: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság az itt jelzett két változat közül, magam az „A” változatot támogatnám, mert meggyőződésem, hogy a kiskanizsai városrész végén lévő bejártai terület, az jobb sorsa érdemes, mint amiben most van. Önök következnek.

Dr. Gőgös Péter: A tegnap esti Településrészi Önkormányzat ülésén megvitattuk ezt a kérdést is. A Településrészi Önkormányzat üdvözölte a Kereskedelmi Szolgáltató és Gazdasági övezet kialakítását, azonban felhívta egy érdekes dologra a figyelmet.  A 7-es úttól északra  kialakítandó területen a Dráva Kavics és Beton Kft. aszfaltkeverő telepet kíván létrehozni. Az uralkodó szélirány északi, ne felejtsük el. Amennyiben ez az üzem itt létrejön, valószínűleg Kiskanizsán folyamatos pakura szagtól szenved a lakosság. Ezt a részét nem támogatná a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat. Egyébként a „B” változatot javasolták elfogadásra.

Tarnóczky Attila: Más hozzászóló nincs, a vitát lezárom. Válasszunk a két változat közül, az „A” változattal kezdem. Mindkettőhöz minősített többség kell, úgy, hogy ezt tessenek meggondolni. Képviselő úr van egy „A” és egy „B” változat. Mi volt a módosító indítvány?

Dr. Gőgös Péter: Nem támogatjuk a Dráva Kavics és Beton Kft. aszfaltkeverő üzemének a létrehozását. Ezt szeretnénk beletenni.

Tarnóczky Attila:  A határozati javaslatban nem látok Dráva Kavics és Beton Kft. előterjesztést.

Tüttő István: Szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt van éppen a város szélén a Magyar Beton hatalmas betonkeverő kapacitással rendelkező cég. Szerintem értelmetlen lenne ide még egy aszfaltkeverő cég.

Tarnóczky Attila: Mégis csak azt kérem, hogy az „A” és „B” változatról döntsük, és utána Dr. Gőgös Péter képviselő úrnak ezt a kiegészítő javaslatát az elfogadott változathoz hozzáfűzi a közgyűlés, hogy ha kívánja. Kérem döntsenek megfelel-e az „A” változat. Szavazást kérek, én támogatom az „A” változatot.

A közgyűlés 8 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat „A” változatát nem fogadja el.

Tarnóczky Attila: „B” változatról mi a véleményük kedves képviselőtársaim?

A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat „B” változatát elfogadja.

Tarnóczky Attila: Innentől kezdve ezzel a kérdéssel újra kell foglalkoznunk, úgyhogy az aszfalt keverő ügye érdektelen. Egyszerű többség kell? Pardon. Köszönöm a jegyzőnő segítségét. Akkor a „B” változatot elfogadtuk. Akkor kérném Dr. Gőgös Péter képviselő úrnak azt a kiegészítését minősíteni, szavazni, amelyet elmondott. Egy külön határozatban rögzítenénk, hogy Dráva Kavics és Beton Kft.-nek az aszfalt keverőüzemének nem szeretnénk engedélyezni. Kérem, döntsenek erről, nem támogatom.

A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza:

40/2002.(II.5.) számú  határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       a Nagykanizsa, Kiskanizsa városrésztől északra lévő településszerkezeti tervének 3 sz. mellékletét fogadja el azzal a módosítással, hogy a Bajcsy-Zs. u.- Gördövényi árok-7-es főút által határolt terület maradjon meg a jelenlegi felhasználásának megfelelően.

A terület védelemre alkalmas részei védettségét tervi szinten biztosítani kell

Az elfogadott tervi tartalmat a további tervezés során (szabályozási terv, helyi építési szabályzat, alátámasztó munkarészek) figyelembe kell venni.

Határidő:   a rendezési terv készítéséig (2002. június 30.)

Felelős  :   Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

2.       A Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat javaslatára figyelemmel a Dráva Kavics és Beton Kft aszfaltkeverő üzem létesítésével kapcsolatos kezdeményezést, annak létesítését nem támogatja.

31.   Szepetnek és térsége regionális szennyvízcsatorna hálózat megvalósítása (írásban)

      Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

Tarnóczky Attila: Ez, ha jól emlékszem ma érkezett hozzánk. Régi ügy nem hiszem, hogy valaki sokat tehetne hozzá. Kíván-e valaki hozzászólni?

Kiss László: Határozati javaslatban szereplő összegekkel kapcsolatban szeretnék egy kérdést feltenni. Én a határozati javaslatot úgy értelmezem, hogy ez Nagykanizsa Önkormányzatának 98.143 eFt költséget jelent a szepetneki közművesítést, csatornaépítés jelent, saját erőt a városnak ez lenne a kérdésem?

Tarnóczky Attila: Ebből lejön a lakossági hozzájárulás amit szintén mi fizetünk be, de a lakosság finanszíroz. Az arányaiban mekkora lehet főépítész úr? Tudják-e?

Kiss László: Jó, most kérdés, hogy valóban ez a 100 millió Ft ez érdek-e a városnak Szepetnek csatornázására kiadni?

Tarnóczky Attila: Itt Bajcsa csatornázásról van szó, és ugyanakkor tudomásom szerint zárt ülésen kellene beszélni, nem mondom tovább.

Tüttő István: Igen, mert azért ennek vannak előnyei is. Most kell beadni a pályázatot, mert 2003-ban fog ez jelentkezni.

Marton István:  Én úgy gondolom, hogy ez elmúlt 12 évben, ha valamit  jól csinált a mindenkori soros önkormányzat, akkor nagyon kevés dolog volt, többek között a Kórháznak a felújítása, és ezen kívül talán egyértelműen a csatornázást tudom még megemlíteni. Úgy tudom, hogy Szepetnek ezt mint nagyközség vállalja, akkor ebből ránk esik a Bajcsa miatt. Akkor Szepetnek gesztorságával, ezt mi nem hagyhatjuk ki. Magunk miatt sem, úgy érzem, hogy Bajcsa miatt sem. Szepetneket sem hozhatjuk olyan helyzetbe, hogy mi sziget legyünk, és ne központ a régiónkban, mert bizony-bizony  ez ezt jelentené. Tehát egyet tehetünk, támogatjuk tisztelt uraim.

Kiss László: Mivel a határozati javaslatban nem szerepelt a bajcsai érdekeltségünk és a 2003. évi megvalósulás sem, ezért volt ez a kérdésem, de most már látom, természetesen én is támogatom.

Bicsák Miklós: Polgármester úrral, Marton úrral egyetértek, és is azért, mert érintett vagyok hasonló eset fog előfordulni Korpavár városszéli településnél, ahogy Szepetnekkel is. Ezt nem tehetjük meg, hogy Zalaszentbalázsról jön a csatorna, hogy egy városszéli települést az önkormányzat nem támogat. Ugyan úgy Bajcsát is megilleti.

Tarnóczky Attila: Hogy ha több támogató nyilatkozat nincs, akkor a vitát lezárom. Kérem szépen döntsenek, minősített többség szükséges a határozati javaslatot elfogadásához.

A közgyűlés  17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza:

41/2002.(II.5.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a nettó 1.551.045 ezer forint beruházási összköltségű Szepetnek és térsége regionális szennyvízcsatorna hálózat megvalósítása beruházással. A beruházás gesztora Szepetnek Község Önkormányzata. A Közgyűlés a beruházás saját forrásaként 98.143 ezer forintot az éves ütemezésnek megfelelően a költségvetési rendeleteiben biztosítja.

Határidő:         2002. február 15. KAC támogatási igény benyújtása

                       2002. május 5. címzett támogatási igény benyújtására

Felelős  :         Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

32.   Tájékoztató a 2002-es Városi Rendezvénynaptár összeállításáról (írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

Tarnóczky Attila: Nem szeretnék vitát nyitni, de mégis jelentkezik képviselő úr. Pedig csupán tudomásul kell venni ezt az anyagot.

 Dr. Gőgös Péter:  A Településrészi Önkormányzat szeretné 3 rendezvényüket a figyelmükbe ajánlani és természetesen ebben a programban szerepeltetni március 14-ével. A Polgári Olvasókör megalakulásnak évfordulóján szervezett ünnepséget

Tarnóczky Attila: Képviselő úr, a Rendezvénynaptár összeállítása OKSB hatásköre. A Településrészi Önkormányzat ilyen összes indítványát nyújtsa be az OKSB-hez. Mi az SZMSZ-ben megadott hatáskörünk szerint, nekünk egy tájékoztatást kell kapni, hogy mit állított össze az OKSB.

Dr. Gőgös Péter: Elnézést, itt szerettem volna elmondani, hogy mit szeretett volna a Településrészi Önkormányzat belevetetni, de úgy látom hasztalan. Példátlan eset.

Balogh László: Való igaz, nem volna szabadna ezzel túl sokat. foglalkozni. A beadási határidő az egyes rendezvényeknek a jelzése már régen lejárt. De az is igaz, hogy elfogadtunk jópár utólag beérkezett rendezvény javaslatot, és ez az a mostani pillant, amitől ez hivatalossá válik. Úgyhogy én ezért azt javasolnám, hogy ezt a 3 jelzett rendezvényt is vegyük be a végleges változatba. Sőt még nekem is lenne kettő rendezvényem, ami sajnálatos módon kimaradt. Nem a közgyűlés dolga, hogy ezt operatívan így kezelje. Mondhatnánk azt, hogy nem foglalkozunk vele, de azt gondolom, hogy így teljes, és így sem precíz, de örüljünk annak, hogy még van plusz 5 rendezvény is és a sajtóban ez meg fog jelenni, és egyéb füzetformában is. Én magam részéről javaslok 2 rendezvényt. 

Tarnóczky Attila: Tisztelt elnök úr, azt legyen szíves megmondani, hogy milyen rendezvényeket vesznek be pótlólag. Ez Önnek a jogköre. Tessék felsorolni őket, nem kell erről szavazni nekünk.

Balogh László: Akkor én mondanám azt, hogy a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat részéről jelzett 3 rendezvényt bevenném, és én is 2 rendezvényt a Móricz Művelődési Ház Által rendezett 10. Zalai Nemzetközi Művésztelep rendezését augusztus 5-16 között, illetve a 12. Alpok-Adria Nemzetközi Néptánc Fesztivál augusztus 20-i rendezvényét szeretném kiegészítőleg utólag beemelni, így akkor plusz 5 rendezvényre kérem a közgyűlést, hogy mondjon igent, és a teljes Rendezvénynaptárra.

Tarnóczky Attila: Ezzel a kiegészítéssel akkor javaslom vegyük tudomásul az előterjesztést. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot  elfogadja és következő határozatot hozza:

42/2002.(II.5.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2002. évi Városi Rendezvénynaptárt tudomásul veszi.

Határidő:         2002. december 31.

Felelős  :         Balogh László bizottsági elnök

(Operatív felelős: Művelődési Osztály)

33.   Szociális Intézmények rekonstrukciós programja az 1006/2001.(II.12.) Kormány határozat alapján (I. szakasz, írásban)

Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester

Tarnóczky Attila: A Szociális Intézmények rekonstrukciós programjának első lépése. Az igénybejelentés tisztelt közgyűlés a minisztériumi irat alapján megtörtént. Most kell az anyagi fedezetet biztosítani a leírás szerint az első ütemben, amit most megcsinálhatunk az új szakosított intézmény terveztetéséhez állami támogatás kérése. Vagy sikerül, vagy nem. Ettől függetlenül készül közben a Hivatalban március végéig ezt is el kell juttatni és dönteni kell róla. A Szakosított Szociális Intézmény és az Egyesített Szociális Intézmény teljes nem is tudom hány évre terjedő rekonstrukciós programja többek között az akadálymentes közlekedtetés ügyében, illetve az idősek klubjai hasonló felújítása ügyében.  Ezzel márciusban újra jelentkezünk.

Kérem a véleményüket. A vitát lezárom. a határozati javaslatok közül az 1. pont következik, minősített többség szükséges ehhez. Kérem, szavazzanak.

A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

Tarnóczky Attila: A 2-hez egyszerű többség szükséges. Kérem, döntsenek.

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja és az előbbiekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

43/2002.(II.5.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       a Szociális és Családügyi Minisztérium által meghirdetett szociális intézményekre vonatkozó 2003-2009. évre szóló rekonstrukciós programjának támogatására benyújtott igénybejelentését megerősíti azzal, hogy a Szakosított Szociális Intézmények a volt Űrhajós utcai óvoda épületében történő elhelyezéséhez  szükséges engedélyezési tervek elkészítéséhez a 30% önrészt – 1.286 eFt – 2002. évi költségvetés céltartalék terhére biztosítja.

2.       a Szakosított Szociális Intézmény (az igénybejelentéshez is becsatolt) 2002. évi szakmai programját jóváhagyja.

Határidő:   2002. március 31.

Felelős  :   Tarnóczky Attila alpolgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

34.   Nagykanizsa, Rózsa u. 22. sz. előtti autóbuszmegálló áthelyezése (írásban)

Előadó: Budai István önkormányzati képviselő

Tarnóczky Attila: Kérdezem képviselő urat, hogy kíván-e hozzáfűzni valamit. Parancsoljon.

Budai István: Elég szakálas az ügy. Elég régen foglalkozunk ezzel a kérdéssel, úgy gondolom a demokrácia útvesztőjében, vagy süllyesztőjében elveszett ez a téma, mert olyan sok lakót megkérdeztünk, hogy a végén úgy döntöttek, hogy nem jó az a javaslat, amit mi tettünk. A 3 bizottság a Gazdasági Bizottság, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság meg Pénzügyi Bizottság tárgyalta ezt a kérdést. Ott elhangzott az a dolog, hogy a VIA Kanizsa megrendelt egyfajta közlekedési rend felmérést ebben a térségben. Én azt kérném a tisztelt közgyűléstől, hogy a témát ne söpörje le az asztalról, hanem egy „C” változatát határozati javaslatnak fogadja el. Miszerint úgy szólna - Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja a Rózsa u. 22. szám alatti autóbusz megálló áthelyezését, a megoldásra az előbb említett felmérés ad választ – valami ilyesmi. Ha alátámasztja, de biztos, mert ott sok minden megoldás elhangzott, hogy milyen megoldásokat javasolnak. Én úgy gondolom, találnak hozzá megoldást. Én azt szeretném, hogyha nem kerülne elvetésre, hanem akkor, amikor ez a felmérés elkészül, akkor a megoldást megtalálni erre a dologra, úgy gondolom. Én még azt kérném, hogy erről Rózsa u. 22. lakóit szíveskedjenek az Önkormányzat értesíteni.

Marton István: Amit Budai képviselőtársam mondott az általam is támogatható, ha megfogalmazás pontosításra kerül. Egyetért vele, ha a felmérés ezt alátámasztja. A „ha” szó bele kell, hogy kerüljön. Mert különben, ha nem támasztja alá ugyan már miért.

Tarnóczky Attila: Úgy látom a vitát le lehet zárni. Elsőként a képviselő úr „C” változatát tenném fel szavazásra. Elfogadta módosítást úgy, hogy azzal együtt természetesen. Kérem, döntsünk.

A közgyűlés 16 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat „C” változatát elfogadja és következő határozatot hozza:

44/2002.(II.5.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja a Rózsa u. 22. szám alatti autóbusz megálló áthelyezését, ha a keleti városrész átfogó közlekedési felülvizsgálata ezt alátámasztja.

Határidő:         2002. október 31.

Felelős  :         Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

35.   Tóth Zsuzsanna képviselő önálló indítványa a „gépjármű várakozóhelyek létesítéséről” szóló rendelet módosítására vonatkozóan (írásban)

Előadó: Tóth Zsuzsanna önkormányzati képviselő

Tóth Zsuzsanna: Az indítvány azt hiszem önmagáért beszél, és nem is szeretnék különösebben kitérni rá, egy-két rövidebb mondatban azonban észrevételeket tennék. Saját magám hibáját szeretném javítani a 2. oldalon. A parkolóhely létesítési díj összege nem 2000. természetesen 2002. évben parkolóként. Az egyik.

Aztán lapozzunk a leghátsó oldal után eggyel, azt mondja, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta és alábbi határozatot hozta. Sajnos ezen a bizottsági ülésen nem tudtam részt venni, nem tartózkodtam Nagykanizsán, és engedjék meg, hogy megválaszoljam a feltett kérdéseket. A jelenlegi állapot felvázolása, megvilágítása pénzügyi oldalról is. Én azt hiszem, hogy az előterjesztés felvázolta jelenlegi állapotot, ezért is született. Igaz, hogy a pénzügyi oldal nincs mellé téve, de az csak egy dolog. Indokolt-e a jelenlegi helyzetben, amikor például csökken a bevásárló turizmus vizsgálni parkolóház építésének lehetőségét, a válasz: nem. Azért született ez az előterjesztés, hogy ne építsünk, ne kelljen parkolóházat építeni. tehát itt valaki nagyon félreértelmezte ezt az egészet, ha ezt a konzekvenciát vonta le. És aztán a végén, az utolsó a díjtételek emelésének a várható hatása zónánként. A várható hatás szintén szerepel az előterjesztésben, magyarán az, hogy alakítsunk ki parkolókat és ne furcsa szót fogok használni, hogy ne összevissza parkolásszunk a megváltott helyeken, és ezáltal anomáliákat teremtsünk mindenfele. Ennyit szerettem volna csak hozzáfűzni, és kérném, hogy tényleg a város érdekében szíveskedjenek támogatni az indítványomat.

Tarnóczky Attila: A vitát lezárom. Polgármester úr egy mondatot szeretne még mondani.

Tüttő István: Emlékezzünk, amikor megemeltük a jelenlegi árra, akkor is óriási problémát jelentett, hogy azt az összeget is igen magasnak találták. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez a lakóházakra vonatkozó parkolási díj megváltásra is vonatkozna? Mert gondoljunk bele, akkor lakásonként 1.2 millióval megemelkedne a költség, és ha összevetjük ezt a lakások árával, az bizony nagyon jelentős hányada.

Tarnóczky Attila: A vitát újra megnyitom.

Tóth Zsuzsanna: Tisztelt polgármester úr, az előterjesztés azért született, hogy ne megváltani akarjanak, hanem kialakítani. Köszönöm szépen ez ilyen egyszerű. És még egy dolog, amit nem mondtam, de akkor most megteszem. Nagyon szeretném, hogy ha Beznicza Miklós úr esetleg találna arra, valamilyen lehetőséget, hogy az így befolyt összegek ne a nagy közösbe vesszenek el.

Cserti Tibor: Eredetileg nem akartam csatlakozni a vitához, de azt kell, hogy mondjam, meg kell, hogy erősítsem polgármester urat. Ma a gyakorlati tapasztalat alapján is nagyon sok projektet láttunk, érzékeltünk ebben a városban. A földterületen kívül is durván 120 e Ft-ban kerül az építési költség. De mondhatom, hogy ha most a fölterület egy járulékos költsége a parkolóhelyeknek a megváltása mert nem megy másképp. A város belső területein fizikálisan nem lehet megépíteni, esetleg egy-egy projektnek közvetlen közelébe. Akkor tényleg két megoldás jön ugye a mélygarázs, meg a parkolóhelyek megváltása. Na most ez való igaz, és én egyetértek  támogatom azt, hogy lehetőleg  ezt mindig a közvetlen projekt közelében, illetve annak beruházásnak részeként  kell megvalósítani a parkolókat. De ha nem megy, akkor irreálisan magas követelményeket nem lehet támasztani a beruházásokkal, mert két dolog következik be. Vagy ellehetetlenül teljes mértékben a beruházás, vagy az önkormányzat olyan dolgok elébe néz, hogy egyszerűen Nagykanizsa város területén a beruházásokat művi erővel fogja kiszorítani. Ez vonatkozik természetesen lakás beruházásokra is, vegyes funkciójú épületekre is. Most a gyakorlat alapján én azt mondom, hogy valahogy el kellene választani egymástól képviselő indítványban, nyilvánvaló nem javasolhatok Ön helyett képviselőasszony. A közvetlen belterületi problémák rendezését, és az egyéb belterületekben meglévő parkolóhelyeknek a megváltásának a dolgait.

Tóth Zsuzsanna: Tisztelt Cserti úr, nem szeretek a szomszédba menni., vagy azzal mutogatni, hogy a szomszéd kertje mindig zöldebb, akkor most hozok egy példát a szomszéd vármegyéből, nevezetesen Zalaegerszegről. Mert ugye ott az ilyen dolgokat már mindig korábban lerendezik, mint mi és érdekes módon működik is.

Tarnóczky Attila: Elnézést, magánbeszélgetéseket fejezzük be.

Tóth Zsuzsanna: Ugyanezekkel, vagy hasonló díjtételekkel működik a zalaegerszegi minta. Ugyanilyen zónásításokkal működik a zalaegerszegi minta. És például egy zártsorú beépítésnél fontóra veszik a tervezők és kivitelezők, a tervezés időszakában, hogy megéri-e mélygarázst építeni. És kérem, már magában az épületben, és kérem, Zalaegerszegen megéri. De, ha én kevésnek érzem azt, hogy megválaszolom, ezt a kérdést, akár megkérdezem Dervalits osztályvezető urat, hogy mi az ő véleménye legyen szíves mondja el.

Dervalits Balázs: Érdemes megfontolni a kérdést, ugyanis ezt a parkolóhely szükségletet nekünk az egyedi parkolóhelyek ügyében mindig vizsgálnunk kell. Az Építési Törvény, és az OTÉK előírja, hogy bizonyos funkciókhoz, lakáshoz, lakásonként egy bizonyos üzletekhez m2-enként hány parkolót kell megváltani. Most félreértések elkerülése végett ezt kötelezően meg kell építeni. Elsősorban saját ingatlanon, vagy hogy ha ezt nem tudja az illető, akkor az önkormányzat átvállalhatja ezt a megváltási, vagy pontosabban megépítési lehetőséget, a jogszabály által meghatározott lehetőségekben. Na most az első oldalban elég szépen le van írva, hogy milyen lehetőséget vannak. 500 méteren belül kell, vagy parkolóházat, vagy pedig közlekedési területen kialakítani ezt a lehetőséget. Az önkormányzatnak még van egy eltérési lehetősége. Ezek a díjtételek az épületben megvalósítható árat tartalmazzák, hogyha ettől mentesíteni akarjuk a beruházókat, akkor ki lehet mondai, hogy például, hogy a belvárosban 50%-kal el lehet téríteni az OTÉK által meghatározott parkoló szükségletet, és akkor máris úgymond felére csökkent ez az összeg, úgymond támogattuk a beruházókat. Ennyit akartam elmondani.

Tarnóczky Attila: Köszönöm. A vitát lezárom. az elhangzottakat mindenki fontolja meg. A rendeleti javaslatról szavazunk. Minősített többség kell hozzá. kérem, döntsünk. Lehet, hogy nem figyelek? Számomra itt egy rendeleti javaslat van. Erről döntsünk, kérem szépen.

A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

12/2002.(II.6.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 12/2002.(II.6.) számú rendelete a gépjármű várakozóhelyek létesítéséről szóló 10/1999.(III.23.) számú és az ezt módosító 2/2000.(I.12.) és a 19/2000.(IV.26.) számú rendeletének módosítására.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

36.   Bicsák Miklós képviselő önálló indítványa Palini SE-nek sportpálya átadására, Közösségi Ház létesítéséhez ingatlan vásárlására, valamint járda építésére vonatkozóan (írásban)

Előadó: Bicsák Miklós önkormányzati képviselő

Tarnóczky Attila: Egy pillanat képviselő úr jelezném, hogy a határozat szerintem kezelhetetlen, megszavazhatjuk ugyan, de nincs tartalma.

Bicsák Miklós: Gondolkoztam ezen, de úgy látszik alpolgármester úr sokkal ügyesebb, mint én előbb kiszúrta. Nagyon köszönöm valóban nem jelöltem meg itt a határozati javaslatnak a forrás oldalát. De én úgy gondoltam, és az önálló képviselői indítványomban ez az úgynevezett Közösségi Ház, ami Palin városrész településrész lakosságának régi mondhatom most már évtizedes vágya, hogy ez a tisztelt közgyűlés előtt ez nem lehet probléma, hogy egy megfelelő ingatlan területet, amely majd, ha valamikor a jövőben megépülne lakossági közös összefogással társadalmi munkával, amit Palin lakossága személyesen is már kinyilvánított a lakossággal való találkozásunkkor meg egyéb beszélgetéskor. Ez terület most adott Alkotmány u. 58. számú ház. Aminek az egyik része a tisztelt közgyűlés előtt szerepelt és megszavazta a tisztelt közgyűlés az ingatlannak az egyik részére a megfelelő összeget. Én kérném a tisztelt közgyűléstől, hogy az Alkotmány utca 58/2-es az úgynevezett ikertestvérét szeretnénk Közösségi ház területként, ha megszavaznák, hogy ott felépülhessen ezen a területen a Faluház. Összegben annak idején ez tavaly ősszel történt Lukács Ferenc tulajdona, közben úgy tudom azt is alpolgármester úr közben kikérte hivatalosan a Földhivataltól vagy, hogy sikerült-e tulajdonossal értekezni, hasonló összeg összegért, mint az elsőnél eladnánk a területet.

Én azt kérném az 1. pontban, az indítványomban, hogy tisztelt közgyűlés ezt a terület megvételt támogassa, hogy végre, Palin városrésznek is sikerüljön hova megépíteni egy Közösségi Házat.

A 2. pontban az indítványomra megkaptam írásban a főépítész úrtól a választ, itt valóban értelmezési az hiba részemről, én nem a sportegyesületként gondoltam.  Nagyon örülők, hogy tisztázódott, én úgy tudtam, hogy az a terület, amelyiken a palini sportpálya van, az Alkotmány TSZ tulajdona, holott a megyei jogú város tulajdona. Ez nekünk elég, mert attól a függetlenül működhet a területen a jó nevű csapat létrehozásához a szervezés egyébként elég, hogy Bagolát meg tudjuk verni. Bízok benne, hogy ez a jövőben létre is fog a jövőben jönni, ha újjáalakulunk.

A 3. ami nagy gondom tisztelt közgyűlés. 60 m-es , én már itt annyit sírok és panaszkodom 60 m-es útról van szó. Palin Alkotmány utcának. ez az egy útja, ha jártok Zalaegerszeg felé, ha jártok, jobb oldalon. Ezen az úton közlekednek, hóban, sárban az idősek, fiatalok, gyerekek. Meg kell nézni, végig kell meni rajta, hogy milyen. Főleg ez az idei tél is. Kaptam rá ígértet, hogy ez év tavasszal meg fog épülni, illetve kijavítják ezt az utat, vagy rendbe teszik a járdáját, mert áldatlan az állapot. Éne ehhez kérném tisztelt közgyűlés támogatását, hogy indokoltak a területen lévő problémák, hogy szíveskedjenek megszavazni.

Birkner Zoltán: Tisztelt alpolgármester úr, tisztelt Miklós! Elfogadható-e neked Miklós, amit a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság hozott határozatként? Mert azt én nagyon szívesen támogatnám. Természetesen ebből most a már a 2. nem érvényes, hiszen a 2-ra megkaptuk a választ, hogy ez sportpálya az tulajdonilag a városé. Akkor én Gazdasági Bizottság javaslatait támogatnám.

Tarnóczky Attila: A vitát szeretném lezárni. Előterjesztőként megkérdezném Bicsák Miklós képviselő urat, hogy mivel a pontokhoz igazi határozati javaslatok nem tartoznak, ellenben a Gazdasági Bizottság, hát ilyet produkált, hogy akkor szavazhatunk-e?

Bicsák Miklós: Akkor én helyt adok a hibáimnak, olyan értelemben és elfogadom a korrigálást. Újra befogom, hogy Gazdasági Bizottság, ahogy a képviselőtársam is elmondta, akkor értelmetlen lenne most a szavazás.

Tarnóczky Attila: Nem értelmetlen.

Bicsák Miklós: Elfogadom, akkor köszönöm szépen, hogy a Zoli elmondta a Gazdasági Bizottságnak a javaslatát elfogadom.

Tarnóczky Attila: Hozunk egy határozatot, hogy a terület megvásárlására készüljön előterjesztés.

Bicsák Miklós: Igen. Köszönöm szépen elfogadom.

Tarnóczky Attila: 1. határozati javaslatként a Gazdasági Bizottság anyagában szereplő 1. pontot teszem fel döntésre, egyszerű többséggel döntünk. Mi legyen a határidő? Most van február 5. március vége, jó? Köszönöm szépen. Kérem, döntsenek.

A közgyűlés 15 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja és a következő  határozatot hozza:

45/2002.(II.5.) számú  határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Palin városrész Közösségi Házának felépítéséhez szükséges terület megvásárlásához felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy az ajánlatok alapján készítsen előterjesztést, melyet a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ismételten tárgyaljon meg.

Határidő:         2002. március 31.

Felelős :          Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

Tarnóczky Attila:  A 2. az nem aktuális, ugye képviselő úr is elfogadta. A 3. pedig   közgyűlés nem adjon feladatot a képviselő úrnak, anélkül meg fogja csinálni, ami ide le van írva ugye, gondolom. Ezzel a napirendet elfogadtuk.

Elnézést nem tudom, nekem itt az elővásárlási jog gyakorlása 3808-as Csengery úti ingatlanra, erről tárgylatunk már? Éreztem, hogy valami nem stimmel.

Tisztelt közgyűlés, a polgármesteri tájékoztató interpellációk, kérdések, és ez a bizonyos rendeletmódosítás van hátra. Polgármester úr azt kérte, hogy a polgármesteri tájékoztatót ő vezetné. Most vagy szünetet rendelünk el, ha maradni akarunk, vagy másképp döntünk.

37. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Köszönöm Tarnóczky alpolgármester úr eddigi munkáját. Önök előtt van a polgármesteri tájékoztató. Kérdezem Önöket van-e észrevételük. Szeretnék azért néhány nagyon kevés dolgot elmondani.

A 3. oldalon a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a 386-os az első, Akadálymentes Nagykanizsa megteremtése: én szeretném, ha külön támogatnák, hogy a fogászaton több olyan megkeresés érkezett, főleg fogadónapon is, hogy a fogászati ellátásban nem tudnak részt venni azok, akik tolókocsival tudják megközelíteni az épületet, mert sajnos arra alkalmatlan, hogy fogadja. Én azt fogom kérni a Hivatal osztályától, hogy vizsgálják meg ennek a lehetőségét, hogy lehetne kialakítani. Ezt csak tájékoztatásul szeretném mondani.

A 4. oldalon a Nagykanizsa-Bagola kommunális szilárd hulladéklerakó céltámogatással történő megvalósítása. Itt szeretném jelezni és valószínű Önök is olvasták, hogy az ISPA támogatásban is részt vennénk. Négy település, ahol regionális lerakók épülnek, így Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Lenti és most hírtelen nem jut eszembe a negyedik település. Mintegy 4 milliárd Ft áll majd rendelkezésre és ebből várhatóan Nagykanizsának több mint 800 millió Ft-ot lehet még ebben az ISPA pályázatban megszereznie a lerakó korszerűsítésére és az erre vonatkozó pályázat előkészítés alatt van azzal a céggel, akivel korábban is együttműködtünk az eddigi munkálatok során.

Szeretném jelezni, hogy a 268/2002. számú határozatunk az 5. oldalon, a Teleki u. – Kórház u. által határolt terület hasznosítása. Itt a SPAR jelentkezett és szeretné ezen a területen a tevékenységét kialakítani. Működik, de szeretne egy olyan helyen találni üzletet, amely számára közelebb van a lakossághoz ez volt az Ő megkeresésüknek az oka. Levélben is megkerestek minket. Az az Ő dolguk, nem tudjuk, hogy mit fognak vele tenni.

A 6. oldalon a víz- és szennyvíz rekonstrukciós programnál szeretném jelezni, hogy ez mintegy 5 milliárd Ft-os program. Az, hogy mi 2001. december 31-ig érdemben tudtunk volna tenni valamit, az nem igazán volt reményteljes határidő. Erre vonatkozóan pályázat készül, 5 milliárd Ft-ról van szó, ez csak állami támogatással oldható meg.

A 20. oldalon a 350/2001-es VÍZMŰ Vállalat bevonásával vizsgált csatorna bekötésével kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy eleve a kérdés felvetése sem volt helyes, mert ilyen törvény nincsen, ami bárkit kötelezhetne arra, hogy rákössön a csatornára. Azért említem ezt meg, mert a Megyei Jogú Városok Szövetségének legutóbbi ülésén előkerült ez a téma és a Megyei Jogú Városok Szövetsége kezdeményezte a tárca államtitkáránál, hogy ebben a kérdésben érdemi lépésre kerüljön sor, ezt csak tájékoztatásként mondom. Remélhetőleg ha rendeletet hoz a miniszter, akkor valamilyen formában ez kezelhető lesz, egyenlőre nem. Kérem, hogy addig ezzel a kérdéssel ennek a megvárása után foglalkozzunk.

A 75. számú a 28. oldalon a 2/2002. számú, Kanizsa Trend Kft-től ingatlan vásárlása. Szeretném majd a határozati javaslatban Önöket arra kérni, ez pedig a 34. számú határozat lenne, hogy a Kiskastélyt jelöljük meg annak az új ingatlannak és annak a helyrajzi számát, amely jelzálog viselésére alkalmas lesz, hiszen ezt az épületet semmiképpen nem akarjuk tudomásom szerint eladni, csak a felújítása került 70 millió Ft-ba. Nagyon könnyű lesz bizonyítani, hogy ez a 36 millió Ft-os jelzálog, amelyet a Földművelődési Minisztérium tett rá az ingatlanunkra Ipari Park támogatás kapcsán, de hozzá fognak járulni ahhoz, hogy áttegyük egy másikra, és így az ún. ingatlan teljesen tisztán lesz forgalomképes. Kérném, hogy majd a Kiskastélyt fogadjuk el ennek a megjelölésére.

A 30. oldalon a 10. pontot vegyék úgy, hogy én ki szeretném húzatni, mert az úgy ahogy van, nem alkalmas arra, hogy pontosan lefedje a valóságot, erről úgyis majd szót váltunk. Ennyi lett volna, amivel kiegészítettem, most várom az Önök hozzászólásait.

Tóth László: A 2. oldal 4. pontja, a nem lakás célú bérlemények további hasznosításával kapcsolatban következőt szeretném mondani, hogy azért állítsuk a piramist a talpára ebben az esetben. Ugyanis én úgy gondolom, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a tulajdonos, és először a tulajdonos alakítson ki egy koncepciót, és amikor van a tulajdonosnak, a képviselőtestületnek egy koncepciója, akkor azt kell a törvény szerint is, a 79. § szerint megtárgyaltatni az érdekképviseletekkel, nem pedig fordítva, hogy először tárgyalunk az érdekképviseletekkel, utána majd eldönti az önkormányzat a koncepciót és akkor lesz, ahogy lesz.

A 4. oldalon a 7. pont a 92/2000. számú határozattal kapcsolatban szeretném mondani, hogy van egy közgyűlési határozat, miszerint egy 5-tagú ad hoc bizottságot kell felállítani, amelynek 4 tagját a közgyűlés a decemberi ülésén kijelölte. A múlt heti Városfejlesztési Bizottsági ülésen olyan állásfoglalás született, miszerint 5. tagnak a bizottság javasolja a közgyűlésnek elfogadásra Papp Nándor építész urat. Erről kérek majd egy szavazást.

Nem egészen értem a 7. oldalon a 17. pontban a 17/2001-es határozatot, illetve annak az indoklását. A belvárosi integrált bölcsőde kialakítása feladatait a későbbi külön határozat szerint hajtjuk végre. Úgy gondolom, hogy ez egy közbeszerzési pályázat keretében írtuk ki és úgy gondolom, hogy ott a dokumentációk meghatározták az ott végezendő tevékenységeket, hogy akkor most mi módosul, mi van ott, miért áll az építkezés.

A 12. oldal 31. pont a 207/2001. számú határozat azt írja az Irtás és Postakert utcai utak építésével, hogy a fenti munkákat a rossz időjárás miatt 2001. évben nem lehetett teljesen befejezni. Nem emlékszem arra, hogy – a határidő november 30. volt – hogy ott olyan időjárás lett volna, hogy ne lehetett volna befejezni.

Tüttő István: Rögtön válaszolnék az Irtás és Postakert utcákra. Én most nem tudok mást mondani, nem készült el. Mit tudok rá válaszolni, nem készült el, ezért kell meghosszabbítani a határidejét. Ezt különben az adta, akinek el kellett volna készítenie – indokként. Nem tudok most időjárás kérdésben nyilatkozni, nem tudom milyen idő volt.

 

Tarnóczky Attila: A belvárosi bölcsődével kapcsolatos képviselői kérdésre annyit tudok mondani, magam is rákérdeztem, mert magam sem találtam túlságosan informatívnak a leírtakat. Két dologról van szó.

Az egyik dolog az, hogy benyújtottunk egy pályázatot, ha jól emlékszem 4 millió Ft maximális támogatást lehet nyerni bölcsőde kialakításra, ez egy csepp a tengerben persze, de ezzel szeretnénk a későbbiekben foglalkozni és elképzelhető, hogy a későbbiekben vissza kell térni a beruházásra, ami nem áll egyébként, tudomásom szerint, hanem folyik. A felmerült műszaki problémák miatt, mert egy födémet teljes egészében le kellett bontani, ami megmaradónak volt tervezve.

Tüttő István: Bizonyos fokig itt az időjárás akadályozott valóban.

Dr. Gőgös Péter: Kérdezni szeretnék. A 13. oldalon legfelül a 226/2001-es határozatnál a Kiskanizsai Gondozóház használatba adásáról. A bérleti szerződésben milyen összeg szerepel és milyen megfontolásból lett megállapítva az említendő összeg.

Tüttő István: Fejből nem emlékszem rá, meg fogjuk nézni. Nem emlékszem mennyi volt a bérleti díj megállapítva, mert én csak annyit tudok, hogy elő van készítve.

Dr. Gőgös Péter: Segítek, 10.000 Ft azt hiszem havonta. Nem jelképes az egyház felé.

Tüttő István: Még nem döntöttük el, hiszen alá sem írtuk. Módosításra lehetőség van, de nem tudom most megmondani pontosan, hogy mennyi szerepel. Én nem emlékszem, elfogadom.

Cserti Tibor: Gondolom, hogy a 9. oldalon szereplő 99/2001. számú határozatnak a meghosszabbítása az indoklásból adódóan nem lehet 2002. május 31., hanem 2003. május 31. akar lenni. Itt arról van szó, hogy a választásokra való tekintettel december 20-tól nincs lehetőség új személy benevezésére. A választások nem futnak le 2002. május 31. időpontig, hanem az vitatható időpont. 2003. lehet gondolom én. Ha ellenkezőképpen értem az előterjesztők részéről, akkor szóljanak. Jó a 2003?

Tüttő István: Jó igen.

Cserti Tibor: Akkor értsük így, és akkor így módosítsák.

Tüttő István: Április 21-én befejeződik a választás, de utána több mint egy hónap van.

Cserti Tibor: Akkor indítványt szeretnék előterjeszteni a 11. oldalon szereplő 189/2001. számú határozat végrehajtására. Tekintettel arra, hogy most már megpróbáltuk az egyességet és ha tényleg szükség van az út építésére vonatkozóan, erre akkor a kisajátítási formula áll. Ez, hogy ismét visszahozzuk, meg egyeztetünk, meg nem, ilyen módszerekkel, el kell dönteni, hogy kell-e útépítés, akkor ilyen értelemben az egyezség határnapra megtörténik. Ennek csak egyébként hátsó gondolatai támadnak mindig az embernek, amitől óvva intenék mindenkit, még a gyanú árnyékától is. Kisajátítási formát és akkor így kérném.

Tüttő István: Cserti úr elfogadjuk a javaslatot. Szerettünk volna megegyezni, hiszen félig sikerült.

Cserti Tibor: Egyszerűen érthetetlen számomra az előterjesztő részéről. Most egy kicsit szőrős szívű leszek és elnézést kérek egy ilyen késői órában. Ha tetszenek olvasni a13. oldalon a 227/2001. számú határozat – ingatlanértékesítésről van szó – végrehajtását. Itt arról volt szó, hogy a Kinizsi u. 3. szám alatti ingatlan értékesítéséről van szó. Az ominózus ingatlan nem tudom hány fórumot végigjárt. Azt mondtuk, ha ez most nem lesz eladva, akkor nem is tudom mi lesz. Én már rettegtem. Kérem szépen most arról számolnak itt be nekem, hogy lejárt a fizetési határidő január 13-án, információnk szerint. Mi az, hogy információnk szerint? Most hányadika van? Kérem szépen ebből a szempontból, mely egyértelműen információ, az teljesen természetes, a késedelmi kamat felszámolása adott esetben jár és adott esetben bontó feltételt kérnék beépíteni a szerződésekbe. Aztán, hogy tuningoljam magam, nálam a csúcs az volt.

Tüttő István: Nem kell odaírni információ, ez a tény.

Cserti Tibor: Akkor a konzekvenciákkal együtt véglegesen. Hogy tuningoljam magam és itt tényleg módosítást terjesztek elő.

Tüttő István: Elnézést kérek mondja osztályvezető, hogy közben megérkezett a pénz.

Cserti Tibor: Késedelmi kamattal együtt osztályvezető úr!

Tüttő István: Nem.

Cserti Tibor: Akkor szíveskedjenek végrehajtani a késedelmi kamat részét. Vagy nem úgy gondolták? Akkor szíveskedjenek végrehajtani. A 20. oldalon a 350/2001.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy január 13. volt a határideje, most tessék megmondani, hogy mennyi késedelmi kamat lesz itt? Kiszámítjuk, osztályvezető úr intézi.

Cserti Tibor: A 350/2001.(X.9.) számú határozat, ez a VÍZMŰ Vállalat bevonása csatorna bekötésekre. Tetszenek emlékezni, erre mondtam én azt, hogy még én stimuláltam annak idején. Környezetvédelmi és egyéb problémákról is van szó. Világcsúcs ez a határozati javaslat, ráadásul még el is akarják velünk fogadtatni. Miről van szó? Arról van szó kérem szépen, hogy kötelezni kell az érintett telek tulajdonosait a rákötésre ott, ahol kiépített.

Tüttő István: Nem lehet, a törvény nem teszi lehetővé.

Cserti Tibor: Kérem szépen ez az indoklási rész én meggyőződésem szerint, ha más települések meg tudják csinálni.

Tüttő István: Nem tudj senki megcsinálni. Az előbb mondtam a Megyei Jogú Városok Szövetsége emiatt külön megkeresi a minisztert, mert senki nem tudja ezt végrehajtatni és nem csak Kanizsán probléma ez, hanem mindenütt az országban. Még akkor sem tudod megcsináltatni, ha befizette a hozzájárulást és nem köt rá. A közműfejlesztési hozzájárulást fizeti, akkor sem tudod rákényszeríteni, hogy bekösse.

Cserti Tibor: Akkor miért csatornázunk. Törvénymódosítást igényel. A módosításnak tényleg az az értelme.

Tüttő István: Tibor, amit mondasz teljesen jogos, csak a törvénymódosítást azt ki kell kényszeríteni, mert most a Megyei Jogú Városok Szövetsége kéri, hogy ez a törvény valamilyen módon kényszert is alkalmazzon ennek a végrehajtására. Egyelőre nincs bent. Azért, hogy ne minket hibáztass, nincs rá lehetőség.

Budai István: A 22. oldalon a 18. ponttal szeretnék foglalkozni újólag. Ez már azt hiszem a sokadik kérdés, amit felvetek, sokadszor felvetem, hogy a Járgányjavító Kft-nél történő jogügyletek vizsgálatával kapcsolatosan én annak idején nem fogadtam el a választ és továbbra sem tudom elfogadni. Tudniillik az általam feltett négy kérdésre itt sem, de egyébként sem soha nem kaptam választ. Én nem arra vagyok kíváncsi, hogy mi történt, hanem milyen intézkedések történtek azt követően, ami megtörtént. Tényeket állapít meg a vizsgálat. Megkaptuk három darab fizetési felszólítást, egy darab emlékeztetőt, egy darab olyan megállapodást, ami iktatás, fejléc nélkül, nem tudom milyen papíron készült. Nekem az a véleményem, hogy jobb lenne, ha bevallanánk, hogy nem akarjuk ezt a kérdést tárgyalni, vagy megoldani.

Tüttő István: Az segít?

Budai István: Akkor tudomásul venném, hogy nem akarjuk megoldani. De ha meg akarjuk oldani, akkor én szívesen felajánlom a segítségemet, hogy mit értettem én a négy kérdés alatt. Én azt értettem alatta, hogy a késedelmi pótlékot miért nem számítottuk fel, miért késtek a befizetések, meg ilyen kérdések. Erre nem ad választ ez az anyag. Én kérném, hogy ezt a témát komolyan vegyük. Itt jó pár millió Ft veszett el az önkormányzat zsebéből. Én nem tudom, hogy miért van az, hogy nem akarják, vagy tabukérdés ez a járgánykérdés, lehetséges, de akkor ezt is valljuk be.

Tüttő István: Én annyit tudok erről, hogy sajnos nincsenek írásbeli dokumentumok ebben a kérdésben.

Törőcsik Pál: A 10. oldalon a 23. pont, a 120/2001-es számú határozat. Emlékszünk azt hiszem mindannyian, hogy annak idején szinte majdnem konszenzusos döntés született arról, hogy a Laktanya Kápolnát átadjuk a Jézus Szíve Plébániának jelképes összegért. A következő ügyintézések során egy régi értékbecslés alapján ez egy 1.5 millió Ft-os ÁFA fizetési kötelezettséget vont volna maga után, amit a Plébániának nincs módjában kifizetni, hiszen ekkora összeggel nem rendelkeznek és a további felújításhoz saját erőként kívánják a rendelkezésükre álló pénzt felhasználni  és pályázni kívánnak. Van egy jogi lehetőségünk, amennyiben ezt konzultáltam jogi szakemberekkel, nincs ingatlan értékbecslési kötelezettségünk, amennyiben a mai napon hozunk egy határozatot, meghatározva az ingatlan értékét 1.5 millió Ft-ban, ennek ÁFA vonzata 300.000 Ft lenne, melyet a Plébánia meg tud téríteni és ezzel mi is elérnénk eredeti célunkat, végül is ezt mi Nekik szántuk egyhangúan. Így lehetőség lenne arra, hogy a pályázatukat be tudják nyújtani. Kérem a támogatásukat, hogy ezt a határozati javaslat módosításként ma egy 1.5 millió Ft-os összegben meghatároznánk az ingatlan értékét és így a szerződés megköthetővé válna. Ennek a határideje azt hiszem február 15-ig megoldható lenne. Kérném képviselőtársaimtól ennek támogatását.

Tüttő István: Amikor a határozati javaslatokról döntünk, akkor ezt fel fogom tenni szavazásra.

Kiss László: A beszámoló 27. oldalán a 73. ponttal, az 501/2001.(XII.18.) számú határozatnak a végrehajtásával szeretnék foglalkozni. Itt ennek kapcsán polgármester a beszámolóban leírja a területvásárlást és tulajdonképpen én a határozat 3. pontjának a végrehajtására szeretnék rátérni, ami a NagyPlus Rt. üzleti tervének vizsgálatához szakértő bizottság létrehozását irányozta elő. Itt ebben arról volt szó, hogy a közgyűlés 2002. január 31-ig létrehozza ezt a szakértői bizottságot. Itt polgármester úr tesz egy javaslatot, de ennek kapcsán én már levélben fordultam polgármester úrhoz január 29-én és kértem polgármester urat, hogy a Loranger Sóstó Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatóját Nagy Péter urat, akinek jelentős, több éves tapasztalata van ilyen jellegű projektek megvalósításában, kérjük fel ebben a bizottságban való részvételre. Én ezzel szeretném kiegészíteni ezt a beszámolót és kérném polgármester urat, hogy szavaztasson a közgyűlésben arról, hogy a közgyűlés Nagy Péter urat felkéri erre a feladatra.

Tüttő István: Szeretném megkérni Kiss urat is és Törőcsik urat is, hogy amikor a határozati javaslatokon megyünk végig, akkor ezek nehogy véletlenül kimaradjanak.

Dr. Csákai Iván: Visszatérnék az Irtás utca, Postakert utca problémájához. Én úgy tudom, hogy elkezdték, valamennyi kivitelezést megcsináltak. Érdekes, hogy a közlekedési táblákból csak egyet raktak ki. Erre futotta az időből és a fehér murvának az oda vitelével merült ki az egész. Én azt mondanám, hogy ez egyértelműen hanyagság, hogy ez nem történt meg. Jó, utána már fagy volt, jég volt, akkor aláírom, hogy nem lehet a közlekedőket ott megcsinálni, de nagyon kérem, hogy máskor jobban figyeljenek oda erre, hogy ha van egy közgyűlési határozat, akkor azt hajtsák végre.

A másik a 19. oldalon a 335/2001. számú határozat. Ez a határozat egy újabb időpontot ad meg az Ipari Parkkal a NagyPlus Rt-vel kapcsolatban. Ugyebár volt a november vége, akkor volt a december vége, most február 28. Komolyan lehet-e venni ezt a február 28-át akkor, hogy ha az a kikötése a közgyűlésnek, hogy 30 nappal előtte szeretné látni azt a dokumentumot, amire várunk. Akkor ez a február 28-a már oka fogyottá vált, egy új dátumot kellene itt meghatározni és nem tudom, hogy meddig lehet húzni ezt, hisz a város és a közgyűlés is már várja, hogy egyáltalán történjen valami az Ipari Parkkal kapcsolatban, hogy lépjünk már. Kérek erre választ, hogy valós-e ez, hogy február 28. akkor, hogy ha az egyik feltétel nem teljesült.

Tüttő István: Rögtön válaszolnék. Érkezett egy értesítés Dr. Sólyom Gábor úrtól, hogy az olasz fél megküldte az üzleti tervet, csak a fordítása most folyik és amikor elkészül, akkor küldi. A mai napig még nem érkezett meg, bár a mai postát igazán még nem láttuk, de ha megérkezik, akkor azt fogom tanácsolni, hogy a jövő keddi közgyűlés, amely nagy valószínűséggel csak a költségvetéssel foglalkozik, akkor tájékoztatnánk Önöket arról, ami érkezett. Remélem, hogy addig itt lesz. Költségvetési téma is, akár össze is vonhatjuk. Tájékoztatást fogok adni, de addig nem tudok, amíg nem ért ide. Abban igaza van, hogy a határidő lejárt, csak a határidő előtt megérkezett Magyarországra, csak mi még nem láttuk.

Antalics Dezső: A 23. oldal 60-as sorszámmal fémjelzett 417/2001.(XI.27.) számú határozatunk a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átalakulásával kapcsolatos. Emlékeim szerint akkor december 31-re bíztató ígéretet kaptunk, hogy elhárultak az akadályok az átalakulással kapcsolatosan. Megszületnek az önkormányzati döntések és végre ez a hosszú folyamat megnyugtató módon be fog fejeződni. Megdöbbenten látom, hogy újabb egy év határidő módosítás került be itt a polgármesteri beszámolóba. Úgy érzem, hogy ezzel a témával sok-sok éven keresztül sok-sok órát eltöltöttünk így együtt, én úgy gondolom, hogy ez megérne annyit, hogy egy önálló napirendi pontként az eddig eltelt időszakban legutóbbi határozatunktól napjainkig eltelt időszakról egy beszámoló önálló napirendi pontként idekerüljön a közgyűlés elé.

Tüttő István: Antalics úr nem sok értelmét látom, mert ami miatt húzódik, ahhoz nekünk semmi közünk. Mi eldöntöttük, mi egyetlen közgyűlést nem tudunk arra kötelezni, hogy elfogadja. Egy biztos, hogy az öt tulajdonosnak egyhangúan kell ebben az ügyben lépnie. Addig, amíg erre nem kerül sor, pressziót gyakorolhatunk, bármit tehetünk, de ez nem oldja meg a problémát. Ismét tárgyalunk. Le fogunk ülni és tájékoztatom Önöket, hogy emlékeznek rá feltételekhez szabták. Mi a magunk részéről meg is léptük. Mi vállaltuk a nagyobb részt, pontosan az egységes díj kialakítása érdekében. Nem kaptuk meg az egyik településtől az erre vonatkozó pozitív döntést. A felvetés után ismét meg fogjuk keresni Őket, és amennyiben ezek után sem hajlandók, akkor kezdeményezni fogjuk, hogy Őket kihagyva lépjünk tovább, ha lehet. Ezt még meg kell nézni törvényileg, hogy kell megoldani.

Bicsák Miklós: Egy nagyon rövid kérdésem volna és azért izgató, mert minden nap több telefon és egyéb személyes megkeresésnél Palinban nagy az érdeklődés a telkek iránt. Kérdésem lenne itt a 11. oldal 188-as számú határozatban nagyon örülök, hogy a 10 eladott telek, ami már közben építéssel be is kezdett indulni, hogy annak az árából a város a közgyűlés határozata szerint visszaforgatja közművesítésre, ami nagyon jó dolog, mert hisz ez a közgyűlési határozat így döntött. Engem az zavar, hogy itt van egy határidőm, hogy közben a közművesítésre fordított vissza pénzhez egy pályázatot nyújtott be a város és a Széchenyi Terv keretén belül ennek a határideje 2002. december 31. Addig ezek a közművesített telket kívánó vásárlók kicsit hosszúnak találják, meg én is, hogy ennek ilyen hosszú az átfutása tisztelt polgármester úr? Ez érdekelne, hogy itt a Széchenyi Tervre adott válasz, hogy elnyerjük, vagy nem nyerjük ezt a pót kiegészítésként, vagy mi várható?

Tüttő István: Az, hogy elnyerjük, vagy nem nyerjük el, ennek a valószínűsége 50%. Vagy elnyerjük, vagy nem, de a tapasztalatunk az, hogy elég jól nyertünk az utóbbi időben, reméljük, hogy hamarabb döntenek, de azt most mi őszintén nem tudjuk megjósolni, hogy ez most májusban lesz, vagy szeptemberben lesz és ugye még ezt meg is kell pályáztatni. A pályáztatás után lehet csak az egész ügyben kivitelezést kiadni. Ennek mind idő szükséglete van. Nem tudunk válaszolni arra, hogy mikor döntenek. Folyamatosan lehet pályázni.

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr, annyit szeretnék mondani, ha már létezik a Széchenyi Tervnek ez a passzusa, amely lehetővé teszi lakossági területek közművesítésének támogatását, akkor megítélésem szerint kötelességünk, hogy a költségvetésben erre rendelkezésre álló pénzt megpróbáljuk szaporítani, mert ha nyerünk, akkor nagyobb területet tudunk belőle közművesíteni.

Tüttő István: A kérdés arra vonatkozott, hogy ez mikor következik be. Itt inkább türelmet kérünk, reméljük, hogy ebben az évben megtörténik.

Antalics Dezső: Az előbbi témára visszatérve kérem, hogy a közgyűlés szavazza meg, hogy a márciusi közgyűlésre a tárgyalás eredményéről, illetve a korábbi határozatainkkal együtt jöjjön vissza és tárgyaljuk meg ezt a kérdést, és valamilyen pressziót próbáljunk kidolgozni, hogy az érdekeink érvényesüljenek ebben a témában.

Tüttő István: Rendben van, de mondom tárgyalni fogunk és tájékoztatni fogok mindenkit.

Tóth László: Tudom, hogy nem illik kétszer szólni, de most vettem észre, hogy kaptunk egy kiegészítést a polgármesteri tájékoztatóhoz. 4. oldal 20-as pontja azt mondja, hogy a beszámolóhoz csatolom a Belügyminisztérium közgazdasági helyettes államtitkár levelét. Én kerestem ezt a levelet, de egy név alatt ilyet találtam, hogy Military Szakbizottság elnöke titulust. Az igaz, hogy ez a Belügyminisztérium közgazdasági helyettes államtitkár papírján érkezett. Akkor most tulajdonképpen a Military Szakbizottság elnöke kéri, vagy pedig a Belügyminisztérium egyik vezetője?

Tüttő István: Nem tudom, hogy a kettő elválasztható-e, mert mind a kettő azonos. Mivel a levél az Ő államtitkári levélpapírján érkezett, én akkor úgy tekintem, hogy abban a minőségében fogalmazta meg. Legalábbis az úgy illik, hogy a levélpapírnak azzal kell összhangban lenni, amilyen jogcímen levelez. Abban meg igazatok van, hogy a titulus pedig nem azonos.

Balogh László: Azt hiszem, hogy elkerülte a figyelmünket egy esetleg értékes rendezvény. Ugyanis a Kanizsa Napok Kiállítás és Vásár előterjesztést leszavaztuk, ez így rendben van. Vissza fogunk még bizonyára térni rá, viszont itt fel volt emlegetve az összetett határozati javaslatban egy lehetséges kapcsolódó program, amelyet azonban nem muszáj kötni a Kanizsa Napokhoz. Ez lett volna, vagy lenne esetleg az Osztrák-Magyar Napok, ami csak azért érdekes, mert van egy nagyon jó pályázati lehetőség a PHARE CBC Kisprojekt Alaphoz február 25-ig lehet benyújtani a pályázatot, addig már valószínűleg nem lesz olyan közgyűlés, amikor ez előjöhetne, legfeljebb itt, ebben a polgármesteri tájékoztatóban. Ez egy olyan pályázati lehetőség, hogy 1/10 rész önrész mellé adnak 9/10-ed részt. Ez lenne a határozati javaslatom. Kérném szépen polgármester urat akár, hogy támogassa, illetve a közgyűlést.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kinyilvánítja, hogy a 2002. évi Osztrák-Magyar Napok megrendezése céljából pályázatot nyújt be a PHARE CBC Kisprojekt Alaphoz. A pályázathoz szükséges önrészt, legfeljebb 1 millió Ft-ot a 2002. évi pályázati önrész keret terhére biztosítja. Ez van ez a keret bőven, aminek lehetne ez része esetleges nyerés esetén. Határidő: 2002. április 30. lehetne, mert április 15-ig jön értesítés a pályázati nyerésről, vagy nem nyerésről. Felelős: Tüttő István, operatív felelős: Burján Emese. Én tisztelettel kérném, mint utolsó lehetőséget, amikor ez itt előjöhet, itt a polgármesteri tájékoztatóban még, hogy gondoljuk meg. Ez egy nagyon előnyös pályázati lehetőség.

Tarnóczky Attila: Nem tudom pontosan eldönteni Tóth László képviselő úrnak az a kezdet kezdetén tett indítványa, hogy tartsunk egy hosszabb közgyűlési szünetet itt a választási kampány miatt, szavazásra kerül-e, de ha igen, akkor én jelezném, hogy a magam részéről nem igazán értek vele egyet. A közgyűlés esetében szinte megjósolhatatlan, hogy nem jön-e valami rendkívüli ügy, egy feltorlódást fog okozni és magunk között szólva, hogy ha botrány van a közgyűlésen, akkor azt mi csináljuk. Ennek a megszüntetése nem biztos, hogy úgy történik, hogy nem ülésezünk, bár radikális megoldás, azt aláírom.

Birkner Zoltán: Én is arra szeretném kérni Tóth képviselőtársamat, hogy vonja vissza ezt a javaslatát, hiszen én a magam részéről biztos, hogy nem fogom megszavazni, sőt kérni fogom a frakciótársaimat is, hogy eszükbe ne jusson ezt az indítványt megszavazni. Ennél rosszabb üzenet a kanizsai polgároknak, mint hogy mi attól félünk, hogy nem tudunk viselkedni március és április hónapban, mert választások vannak, én azt gondolom, hogy mindenki nézzen magába, hogy mennyire szeret politizálni a képviselőtestületi üléseken, és akkor utána gondolja át, hogy érdemes-e egy ilyen indítványt beterjeszteni, vagy sem.

Marton István: Már szóba került a 13. oldalon a 227/2001.(VI.26.) határozat, amelynek a 8/c. pontja az ingatlanértékesítésekből származó bevétel felhasználását 2001. december 31-ig várta el a határidő szerint, a fizetési határidő a szerződés megkötés miatt január 13-án járt le és sajnálatos módon eddig az időpontig két lakás vételára került befizetésre, ez szerepel itt, amit felolvastam.

Tüttő István: Tájékoztatott osztályvezető úr, hogy beérkezett az összeg és amikor ezt írták.

Marton István: Én most azt a tájékoztatást kaptam, hogy nem tudja, hogy azóta történt-e előrelépés. Én a magam részéről azt kívánom elmondani.

Tüttő István: Én értettem akkor rosszul, nekem azt mondta, hogy befolyt.

Marton István: Azt mondta most, hogy megnézi még. Én a magam részéről azt tudom mondani, hogy a január 13-tól február 28-ig van még egyszer másfél hónap, én ezt akár el is bírom fogadni, de kérem a testületet, hogy több módosítás ne legyen. Aki február 28-ig nem fizet, az essen el a lehetőségtől, mert meghiúsul a szerződés gyakorlatilag és nem szeretem, ha sorozatban produkáljuk azokat az eseteket, amiket a mai napon is, hogy csúszik-csúszik minden ki a végtelenbe.

Az Antalics úr által felvetett 60-as sorszámú anyag a 23. oldalon a 417/2001. számú határozatunk. Sajnos a dolog igen lassan halad és itt polgármester urat ki kell, hogy igazítsam, mert nem öt tulajdonos van, hanem öt alapító tulajdonos van, ha öt tulajdonos lenne, akkor már rég túl lettünk volna rajta, sajnos 82 tulajdonos van és akkor még a bérüzemeltetőkről nem is beszéltünk. El kell dönteni és azt mondom, hogy ha ez év végéig ez nem oldható meg, akkor drasztikusabb megoldást kell elővenni. Kicsi terveimmel ellentétes lesz, amit én szoktam mondani, nevezetesen, hogy ne legyünk sziget, hanem központ, de amennyiben nem jönnek velünk, úgy meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a 82 nem lesz 82.

Tüttő István: Akkor teszek egy ajánlatot, persze az ajánlatot ne vegyék szó szerint. Körlevelet írunk az összes településnek, amelyben szabnánk egy határidőt, hogy addig ha nem döntenek, kénytelenek leszünk másképp az ügyet. Ezt meg fogjuk tenni. Május 16-os határidőt megszabjuk és akkor azután jelezni fogom, hogy ki az aki ebben válaszolt, ki az aki nem.

Marton István: Tovább mondanám. A 29. oldalon már átléptünk a tájékoztató a fontosabb intézkedésekről és eseményekről. Érdekes módon ezzel kapcsolatban nem nagyon reagáltak képviselőtársaim. Úgy látszik a tájékoztatással meg voltak elégedve.

Itt az 5. pont azt említi, hogy „Tüttő István polgármester az 1994. évi LXIV. törvény 13. § (1) bekezdése alapján 30 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után járó 3 havi jubileumi jutalomban részesült, mely részére 2002. január 11-én kifizetésre került.” Én azt a törvényt nem ismerem, de 30 évi közszolgálati jogviszonya Tüttő úrnak nem lehet lévén, hogy az életpályánk az évjáratból adódóan egymás előtt ismert. 30 év munkaviszony az lehet, de hogy nem volt közszolgálati, az egészen biztos. Itt valamiféle magyarázatot szeretnék hallani. És végül, de utolsó sorban. A vásárcsarnok peres ügyeinek lejárása, lezárása témában én az egyik közgyűlésen feltettem jó néhány kérdést. Most az a gond, hogy a kiegészítésben kaptuk meg és nem áll módomban ellenőrizni, hogy az általam feltett kérdések mindegyikére megvan-e a válasz. Mellesleg amikre válaszolt az ügyvédnő, Berkiné Dr. Krizsán Éva, azokkal nagyon elégedett vagyok, csak nem tudom, hogy ez-e az összes, illetve biztos vagyok benn, hogy az általam felvetett kérdésekből ez nem lehet az összes, mert az utolsó feltett kérdésem polgármester úrnak szólt.

Tüttő István: Nekem szólt, de Neked én ott a helyszínen megválaszoltam és azt hittem, hogy te kérdezel és Neked válaszolok.

Marton István: Én nem bántam volna, ha ez le is vagyon írva, hogy a személyes felelősségét az ügyben miként látja.

Tüttő István: Nagyon rosszul. Amit Marton úr felvet, akkor átadnám a jegyzőnőnek a szót, hiszen nem kívánom magam ezt az ügyet védeni. Nem én találtam ki, hogy nekem is jár ez a 30 éves, egyetlen egy dolog vetődött fel, hogy Tarnóczky úr fiatalabb nálam és Ő megkapta, és én utánanéztem ennek az ügynek.

Szabóné Dr. Csányi Mariann: Ahogy polgármester úr is mondja, a Ktv. alapján, aki közszolgálati jogviszonyt létesít, a jubileumi jutalom tekintetében az azt megelőző jogviszonya közszolgálati jogviszonynak minősül és a jubileumi jutalom tulajdonképpen a munkaviszony után jár attól függően, hogy az adott időpont, amikor utoléri Őt, az hol éri, ott kapja meg a jubileumi jutalmat, hogy ha azon az adott területen ez a rá vonatkozó jogszabály alapján meghatározásra került. Polgármester úr ezt késéssel is kapta meg, ahogy imént említette, hogy Tarnóczky úr beelőzte Őt ebben. Korban ennek ellenére polgármester úr volt a 30 évre előbb érett – hogy úgy mondjam, előbb elérte azt a kort, de polgármester úrnak a személyzeti anyagok áttekintése során meglepődve láttuk, hogy nem került sor erre a kifizetésre és ezt nagyon gyorsan pótoltuk. De mivel polgármester úrról, alpolgármester úrról van szó, ha törvény alapján is jár, mindenképpen úgy gondoltuk, úgy fair, hogy a közgyűlést erről tájékoztassuk, mert akkor egyértelmű a dolog, ha ezt leírjuk és elmondjuk, és akkor nem képezheti esetleg titok tárgyát vagy nem tudom mit.

Marton István: Jó lett volna leírni, hogy nem a közszolgálatban töltött el 30 évet, hanem a törvény alapján összevonják, vagy valami hasonló.

Tüttő István: Egyébként a köz szolgálatában töltöttem el hosszú időt, de egyébként kösz.

Lezárom a vitát. Szavazunk. Kérem az 1. számú határozati javaslatról a döntésüket, szavazzuk meg az 501/2001. számú határozat nélkül és akkor azt követően pedig kiegészítünk. Kérem, szavazzunk ennek a kivételével.

A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Most az 501/2001. számú határozatot teszem fel szavazásra azzal a kiegészítéssel, amit Kiss László úr megfogalmazott, hogy a székesfehérvári Loranger Sóstó Ipari Park ügyvezetőjét, Nagy Péter urat felkérjük, hogy segítsen nekünk ebben az ügyben. Kérem, ezt szavazzuk meg. Tehát magyarul Ő is tagja lenne annak a szakértői bizottságnak.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Ezután a 2. számúról kérem a szavazatot.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 3-ról a határozatukat.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 3. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 4-ről.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 4. pontját elfogadja.

Tüttő István: 5-ről kérem a határozatot.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 5. pontját elfogadja.

Tüttő István: 6-ról kérem a szavazatot.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 6. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 7-ről kérem a szavazatot.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 7. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 8-ról.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 8. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 9-ről.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 9. pontját elfogadja.

Tüttő István: 10-ről kérem a szavazatot.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 10. pontját elfogadja.

Tüttő István: 11-ről kérem.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 11. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 12-nél kell Törőcsik úr javaslata. Kérném Törőcsik úr az összeget is.

Törőcsik Pál: Javasolnám, hogy a határozatunkat, melyben 10.000 Ft vételárért eladtuk. Az ingatlan értékét pedig a közgyűlés 1.5 millió Ft-ban határozza meg, ez bruttó összeg, melynek ÁFA vonzata 300.000 Ft és a határidő pedig február 15. lenne.

Tüttő István: Kérem, erről szavazzunk.

A közgyűlés 15 szavazattal, 1 tartózkodással a határozati javaslat 12. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 13-tól kérem.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 13. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 14-ről kérem a döntést.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 14. pontját elfogadja.

Tüttő István: 15-ről kérek szavazni. Ezt úgy módosítjuk, hogy kezdeményezzük a kisajátítási eljárást, kérem erről a szavazatot.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 15. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 16-ról kérem.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 16. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 17-ről a szavazatot. Tájékoztatjuk Önöket, ha mégsem találnák jelképesnek, akkor még mindig lehet.

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 tartózkodással a határozati javaslat 17. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 18-ról kérem a szavazatot. 28-a az a végső határidő.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 18. pontját elfogadja.

Tüttő István: 19-ről kérem. A tűzoltóság jelezte, ki fogjuk vizsgálni. Fantasztikus károkat okoztak a kastélyban. Valakik az összes dísznövénynek az ágait levágták. Valószínű, koszorút fontak belőle és ez sajnos nem egyedüli eset, városszerte történnek hasonlók. Én bűncselekménynek tartom, mert óriási károkat okoz.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 19. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 20-ról kérem a szavazatot.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 20. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 21-ről kérek szavazni.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 21. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 22-ről kérem.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 22. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 23-ról kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 23. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 24-ről kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 24. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 25-ről kérem.

A közgyűlés 15 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 25. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 26-ról kérem. Itt Csákai úr aggályait nem tudjuk szavaztatni, de tények.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 26. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 27-ről kérem.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 27. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 28-ról kérem a szavazatukat. Abban állapodtunk meg, hogy május 16-ot mondtatok. Legyen május 15.

A közgyűlés 15 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 28. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 29-ről a szavazatukat.

A közgyűlés 14 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 29. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 30-ról kérem a szavazatot.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 30. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 31-ről kérem.

A közgyűlés 14 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 31. pontját elfogadja.

Tüttő István: Következik a 32.

A közgyűlés 15 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 32. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 33-ról kérem.

A közgyűlés 15 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 33. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 34-ről kérem. Szeretném jelezni, hogy a Kiskastély 988/1 hrsz-ú ingatlan, erre kerülne át a jelzálog.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 34. pontját elfogadja.

Tüttő István: Egy 36-osról kérem a szavazatot.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 36. pontját elfogadja.

Tüttő István: Még egy kérésem lenne. Balogh úrnak volt a javaslata az Osztrák-Magyar Nap PHARE CBC pályázatra pályázzunk, éljünk a lehetőséggel, kérem a szavazást.

A közgyűlés15 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 37. pontját elfogadja.

Tüttő István: Eredeti elképzelés szerint a szeptemberi volt Kanizsa Napok táján, de az osztrák fél is befolyásolhatja ennek az időpontját.

Nekem lenne egy kérdésem Birkner úrhoz. Jelezted nekem, hogy egy állásfoglalás kellene az önkormányzat részéről. Nem tudom, hogy fenntartod-e még ezt a javaslatot?

Birkner Zoltán: Tulajdonképpen ezt nem én kérem. Annyi történt, hogy az ÁPV Rt-hez fordult a Kanizsa Felsőoktatásért Alapítvány azzal a céllal, hogy a város után esetleg sikerülhet a Thury Laktanya ügyében valamit előre lépni. Sajnos, nem sajnos, megkaptuk az ÁPV Rt-től azt a választ, hogy ezt csak az önkormányzat teheti meg hivatalosan és hivatkozik a jogszabályra. Egyébként megkapták Önök is mellékletként ezt a levelet.

Én arra szeretném kérni az önkormányzatot, hogy elindulhassunk ezen az úton és mondjuk a február hónapban esetleg tudjunk ilyen, vagy olyan támogatást szerezni e mögé, hogy a város ismételten adja be az ÁPV Rt-hez hivatalosan. Ez egyszer már egyébként megtörtént, csak ismételje meg még egyszer. Felsőfokú, tehát főiskola, vagy egyetem kialakítására, illetve egyéb oktatási épületek kialakítására elég sikeresen pályáznak a különböző városok, hogy erre a célra adja be újra az önkormányzat az ÁPV Rt-hez ezt az igényt. Erről szólna tulajdonképpen a javaslatom.

Tüttő István: Kérem akkor ez lenne a 37. számú határozat, kérem szavazzunk róla, akkor 38-as bocsánat.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 38. pontját elfogadja.

Tóth László: Kértem, hogy az ad hoc bizottság bővüljön fel 5 főre és az ötödik személyre Papp Nándor urat javasolja a Városfejlesztési Bizottság. Kérem, hogy erről szavazzon a közgyűlés.

Tüttő István: Tóth úr javaslatáról kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 39. pontját elfogadja.

Budai István: Elnézést, hogy szólok, de a 414-es számú határozatnak a 18. pontjánál én jeleztem, hogy nem fogadom el. Szeretném, ha ezt a pontot külön szavaztatná meg. A 22. oldalon a 414/18-as. határozat, ahol mondtam, hogy nem fogadom el ezt az előterjesztést. Szeretném, ha a közgyűlés ebben külön állást foglalna. Egyben a nagy csomagban megszavaztuk, ebben a nagy zűrzavarban. Én úgy gondolom, hogy úgy szólna a határozati javaslat, hogy a Járgányjavító Kft-nél történő jogügyleteket tovább ki kell vizsgálni és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Az önkormányzat érdekeit messzemenően figyelembe kell venni. Határidő: 2002. május 31.

Tüttő István: Szavazzunk.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Akkor most szeretném a régi 35. számút feltenni szavazásra.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 35. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

46/2002.(II.5.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       a 80/1,2/1999.(III.23.), a 175/1/1999.(VI.15.), a 179/2/1999.(VI.15.), a 386/III/d./1999.(XII.21.), a 39/4,6,/2000.(II.29.), a 99/2/2000.(III.28.), a 126/2000.(IV.25.), a 263/2/2000.(VII.5.), a 351/3/3.mondat/2000.(IX.19.), az 538/3/2000.(XII.19.), a 17/1/2001.(I.30.), a 61/4,6,8,9,/2001.(III.6.), a 183/2001.(VI.5.), a 187/2001.(VI.5.), a 188/1/a/2001.(VI.5.), a 193/2001.(VI.5.), a 213/1-4/2001.(VI.26.), a 227/7,14/2001.(VI.26.), a 229/1,2,4/2001.(VI.26.), a 239/2001.(VII.12.), a 256/3/2001.(IX.4.), a 269/1,2/2001.(IX.11.), a 270/2/2001.(IX.11.), a 318/2001.(IX.11.), a 321/2001.(IX.26.), a 324/2001.(IX.26.), a 336/2001.(X.2.), a 337/2001.(X.2.), a 350/2/2001.(X.9.), a 365/2001.(X.30.) a 386/2001.(X.30.), a 388/2001.(X.30.), a 411/26,27/2001.(XI.6.), a 414/12,13,14,15,/2001.(XI.27.), a 418/2001.(XI.27.), a 419/2/2001.(XI.27.), a 423/2001.(XI.27.), a 431/1,3/2001.(XI.27.), a 432/2001.(XII.18.), a 437/2001.(XII.18.), a 440/1/2001.(XII.18.), a 441/1,2,3/2001.(XII.18.), a 456/2001.(XII.18.), a 457/1,2/2001.(XII.18.), az 503/12,15/2001.(XII.18.) és a 2/2002.(I.15.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja.

2.       a 379/2/1999.(XII.21.) és a 81/1,5/2001.(IV.3.) számú – nem lakás célú bérlemények hasznosítására vonatkozó  – határozat végrehajtásának határidejét  2002. június 30-ig meghosszabbítja.

3.       a 92/2/2000.(III.28.) számú – kommunális szilárd hulladék céltámogatására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. december 31-ig meghosszabbítja.

  

4.       a 268/1-3/2000.(VII.5.) számú – Teleki u. Kórház u. által határolt területen épület hasznosítására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2003. január 31-ig meghosszabbítja.

5.       a 437/2000.(X.10.) számú – víz és szennyvíz rekonstrukcióra vonatkozó határozat végrehajtásának határidejét 2002. december 31-ig meghosszabbítja.

6.       a 489/3/2000.(XI.28.) és az 548/5/2000.(XII.19.) számú – fűtői, karbantartói álláshelyes felülvizsgálatára, IKI területigényére vonatkozó – határozatokat hatályon kívül helyezi.

7.       a 495/2/2000.(XII.12.) számú – önkormányzati intézkedési tervre vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. április 30-ig meghosszabbítja.

8.       a 28/2001.(I.30.) számú .- volt Thury Laktanya területén ingatlan értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. március 31-ig meghosszabbítja.

9.       a 90/2001.(IV.3.) számú – a Csengery úton ingatlan értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. június 30-ig meghosszabbítja.

10.   a 99/3/2001.(IV.24.) számú – Szabadhegy új utcáinak elnevezésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2003. május 31-ig meghosszabbítja.

11.   a 111/2/2001.(IV.24.) számú – belvárosi udvarok elnevezésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. április 30-ig meghosszabbítja.

12.  a 120/2001.(IV.24.) és a 463/2001.(XII.18.) számú határozatait úgy módosítja, hogy a volt Thury Laktanya területén található „Kápolna” épületet (3110/6 hrsz.) a nagykanizsai Jézus Szíve Plébánia Hivatal részére 10.000 Ft vételárért eladja. Az ingatlan forgalmi értékét 1.5 millió Ft-ban állapítja meg, melynek ÁFA vonzata 300.000 Ft.

Határidő:   2002. február 15.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

13.  a 185/3/2001.(VI.5.) számú – lakáskoncepció megvalósítására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. november 30-ig meghosszabbítja.

14.   a 186/2001.(VI.5.) számú – Csengery úton műhely értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. június 30-ig meghosszabbítja.

15.   a 189/1-4/2001.(VI.5.) számú, a Szabadhegyen ingatlan vásárlására vonatkozóan kezdeményezi a kisajátítási eljárást. A határozat végrehajtásának határidejét 2002. június 30-ig meghosszabbítja.

16.   a 207/1,2/2001.(VI.26.) számú – Irtás és Postakert utcákban út építésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. április 30-ig meghosszabbítja.

17.   a 226/1/2001.(VI.26.) számú – Kiskanizsai Gondozóház használatba adására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. február 28-ig meghosszabbítja.

18.   a 227/8/c/2001.(VI.26.) számú – ingatlan értékesítésből származó bevétel felhasználására vonatkozó – határozat végrehajtásnak határidejét 2002. február 28-ig meghosszabbítja.

19.   a 228/1/2001.(VI.26.) számú – Alkotmány u. 160. szám alatti kastélyépület értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. december 31-ig meghosszabbítja.

20.   a 231/2001.(VI.26.) számú – Északkeleti városrészben ingatlan értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. június 15-ig meghosszabbítja.

21.   a 244/18/2001.(IX.4.) számú – Király u. 23. szám alatti ingatlan értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. május 31-ig meghosszabbítja.

22.  a 263/1,2/2001.(IX.11.) számú – Palini Általános Iskola és környéke rendezés alá vonására vonatkozó – határozatát hatályon kívül helyezi.

23.   a 265/2001.(IX.11.) számú – Rozgonyi u. 5. szám alatti ingatlan értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. június 30-ig meghosszabbítja.

24.   A 316/1-3/2001.(IX.11.) számú – Zala Erdővel terület cserére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. március 31-ig meghosszabbítja.

25.   a 319/2001.(X.2.) számú – Kinizsi u. 47. szám alatti lakás értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. június 30-ig meghosszabbítja.

26.   a 335/1-4/2001.(X.2.) számú – NagyPlus Rt. szindikátusi szerződésének módosítására vonatkozó  - határozat végrehajtásának határidejét 2002. február 28-ig meghosszabbítja.

27.   a 415/2001.(XI.27.) számú – kórházi rekonstrukcióra vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. április 25-ig meghosszabbítja.

28.   a 417/2001.(XI.27.) számú – Dél Zalai Vízmű átalakítására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. december 31-ig meghosszabbítja.

29.   a 428/2001.(XI.27.) számú – szabadtéri színpad kialakítására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. december 31-ig meghosszabbítja.

30.   a 430/4/2001.(XI.27.) számú – Röst János képviselő önálló indítványa a 100 %-os tulajdonú Kft.-ék KHT-ék felügyelő bizottságára vonatkozóan – határozat végrehajtásának határidejét 2002. március 1-ig meghosszabbítja.

31.   felkéri a Loranger Sóstó Ipari Park ügyvezetőjét, hogy az Ipari Park Fejlesztő Kht NagyPlus Rt üzleti tervének vizsgálatához létrehozandó szakértői bizottság tagjaként működjön közre.

Felelős:     Tüttő István polgármester

32.   hozzájárul, hogy a Kanizsa Újság Kft részére a 2002. évi költségvetésben 1 millió Ft fejlesztési támogatás szerepeljen.

Határidő:   2002. május 30.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

33.   a Dráva-Mura Eurorégió szervezetének Kht. formájában történő működtetésével egyetért. Egyetért továbbá azzal, hogy a Kht-t valamennyi aláíró partner hozza létre. A Kht működtetésének fedezetéül a tagok által befizetett éves tagdíjak szolgálnak.

Felelős: Tüttő István polgármester

34.   egyetért azzal, hogy a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület meghívására 2002. április 4. és 6. között személygépkocsival és autóbusszal önkormányzati és kulturális küldöttség utazik Kovásznára. A küldöttség vezetője Tüttő István polgármester, tagjai: Tarnóczky Attila alpolgármester, dr. Horváth György és Balogh László képviselők, valamint három köztisztviselő. A küldöttség együttes létszáma körülbelül 30 fő.

Határidő:   2002. április 7.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

35.   a megvásárolt 4381/1 hrsz.-ú telket terhelő FVM javára bejegyzett határozott idejű 36.829.500 Ft jelzálogot a Kiskastély 988/1 hrsz.-ú ingatlanára kívánja átterhelni.

Utasítja a Polgármestert, hogy a jelzálogjog átterheléséhez szükséges lépéseket tegye meg.

Határidő:   2002. február 20.

Felelős  : Tüttő István polgármester

36.   a 362/2001.(X.9.) számú határozatát hatályon kívül helyezi.

Az 1847/37 hrsz-ú 1041 m2 alapterületű ingatlant 5 e Ft/m2 áron értékesíti közvetlenül Beznczik János Nagykanizsa, Cseresznyés u. 7. szám alatti és Léránt Zsolt Nagykanizsa, Bagolai sor 39. szám alatti lakosok részére.

Határidő:   2002. március 31.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

37.   a 2002.évi Osztrák-Magyar Napok megrendezése céljából pályázatot nyújt be a PHARE CBC Kisprojekt Alaphoz. A pályázathoz szükséges önrészt, legfeljebb 1 millió Ft-ot a 2002. évi pályázati önrész keret terhére biztosítja.

Határidő:    2002. április 30.

Felelős  :    Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Polgármesteri Kabinet)

38.   ismételten beadja pályázatát az ÁPV Rt-hez a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítványnak a Thury György Laktanya megszerzésére vonatkozóan.

39.   a hulladék depónia megvalósítására a 414/19/2001.(XI.27.) számú határozattal létrehozott eseti bizottság 5. tagjának Papp Nándort választja.

40.   felkéri a Polgármesteri Hivatalt a Járgányjavító Kft-nél történő jogügyletek további vizsgálatára, a szükséges intézkedések megtételére az önkormányzat érdekeinek figyelembevételével.

Határidő:    2002. május 31.

Felelős  :    Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

40.   a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

Felelős:     Tüttő István polgármester

38.  Interpellációk, kérdések

Kelemen Z. Pál: Nem kívánom a kérdést a mai nap folyamán feltenni, ugyanis bizonyos információk birtokába jutottam és kellően nem megalapozott a helyzete, hogy a mai napon ezt a kérdést feltegyem. A következő közgyűlésen fel fogom tenni.

Tóth László: Az első kérdést Tarnóczky Attila alpolgármester úrhoz intézem. Ha jól emlékszem a tavalyi évben a Pannon Tükör hat szám megjelentetésére 970.000 Ft-ot szavazott meg a közgyűlés. Abból kettő szám jelent meg. Kérdésem, a négy számra eső pénzzel mi történt? 3 millió Ft-tal támogatta Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Opera Stagione társulatát. Újságból való értesülésem alapján kiderült, hogy kettő előadással adósak maradtak, hogy ez valóban igaz-e, és ha igaz, akkor szintén mi történik a támogatás arányos részével. Ez a Tarnóczky úr felé a kérdésem.

A másik pedig a jegyzőnő felé. 2000-ben elfogadott a közgyűlés egy olyan határozatot, hogy egy integrált önkormányzati számítógépes rendszert kell kialakítani. Az a kérésem, hogy leszünk az elsőből utolsók, avagy kinek vagy kiknek az érdeke az, hogy nem működik ez az integrált önkormányzati rendszer. Erre a következő soros közgyűlésre kérek írásos előterjesztést.

Tüttő István: Azt azért megkérdezném, hogy melyik ez az integrált rendszer, mert ez a POLISZ?

Tóth László: Nem kívántam megnevesíteni, mert nem szeretnék hitelrontás perbe kerülni a közeljövőben. Meg kell, hogy mondjam, hogy a fent nevezett rendszert az előző hivatalvezetés választotta ki, mi elfogadtuk és akkor most meg szeretném kérdezni, akkor miért nem működik és kinek az érdeke még egyszer.

Tüttő István: Egy kérdést még fel kell tenni, hogy miért nem működik és az a megfogalmazás nem egészen, az pejoratív, hogy kinek az érdeke, hogy nem működik, mert lehet, hogy a rendszer nem jó. Úgy kell feltenni a kérdést, hogy megvizsgáljuk, kiderül, hogy jó-e, ha jó, akkor miért nem működik. Utána fel lehet tenni a kérdést.

Tarnóczky Attila: Mielőtt írásban is válaszolnék a megadott határidőn belül jelzem Önnek, hogy az Opera Stagione esetében a közgyűlés úgy döntött, hogy a HSMK kiadás irányzatát és bevételi irányzatát ennyivel megnöveli. Innentől kezdve a közgyűlés tudomásom szerint, emlékeim szerint az Opera Stagione-val nem került kapcsolatba, hanem a HSMK került kapcsolatba. Hogy hány előadást tartottak, meg fogom kérdezni igazgató úrtól, véleményét fogom megtudni.

Ugyanez a helyzet félig-meddig a Pannon Tükör esetében. Ott is a szerkesztőbizottságtól tájékoztatást kell kérni. A Pannon Tükör esetében annyi változás van, hogy ott a közgyűlés, illetve az önkormányzat adott egy támogatást, nem pedig egy intézménye és kötött valamiféle szerződést. Meg fogom tudni, hogy hány száma jelent meg a Pannon Tükörnek és ennek alapján a közgyűlés jogi véleményt is figyelembe véve úgy dönt, ahogy érdemesnek találja.

Bicsák Miklós: Polgármester úr és alpolgármester úr Önökhöz, nekem, az 1. számú választókörzet, a Nagykanizsa, Északi városrész, a Hársfa, Ifjúság, Garay utca és az Űrhajós utca lakossága, holnap is találkozom a lakókkal, mivel fogadónap van és ilyenkor bizony jogos panaszukkal azt kérdeznék, hogy tisztelettel kérdezzem meg a város vezetésétől, illetve a közgyűléstől: Miért a városnak ez az északi része olyan megkülönböztetett, elhanyagolt megkülönböztetésben részesül. Mivel ott én, mint képviselő nem a személyem a lényeg, hanem ott azok a dolgok amióta képviselő vagyok mindig felvetem, hogy ilyen kisebb dolgok, utak, járdák, vagy ehhez hasonlók és nem oldódnak meg. Tudjuk, hogy a gazdasági élet, ez megy évről évre, de maga a lakosság azt veszi észre például a Hársfa utcában is 40 éves járdák és az Ifjúság utcában, de semmi hajlandósága a város részéről még, maga a város felügyelő társaság nem tett, hogy legalább valami javításokat, vagy ehhez hasonlót. Jogosak a lakók észrevételei. Erre szeretnék kérést és kérdést feltenni, hogy mire várható, hogy valami javulás, mert holnapi nap újra délután 4-kor már személyesen meg fogják tőlem kérdezni. Na a város vezetése milyen választ adott. Lehet, hogy látják is a televízióban. Én erre kérném, hogy szíveskedjenek valami megoldást, mert nagyon az az északi rész valamikor az volt a KISZ lakótelep és ott bizony nagyon fejlődő, virágzó élet, jó fiatalabbak is voltak ott a lakók, de mostanában azért el van az a rész hanyagolva. Maga az utcák, ha tisztelettel végigmennek az Űrhajósba, vagy az ún. Lámpás utcában is, meg lehet látni, hogy a város nagyon keveset fordít azon területekre.

Tüttő István: Bicsák úr, elkészült a közgyűlés által is jóváhagyott elemzés, amit a VIA Kht végzett. Meg kell nézni, hogy ott hányadik helyre van rangsorolva. Ne áltassunk senkit. El kell határozni a közgyűlésnek, hogy valóban a legfontosabbakat meg kell csinálni, mert ha nem ezt tesszük, akkor nem tudjuk hitelessé tenni. Amit eldöntünk, hogy első, második helyen áll, illetve arra forrás van, azt megcsináljuk. Természetesen, ahol rendkívüli esemény történik valamilyen oknál fogva, ott rendkívüli beavatkozásra szükség van. Én most fejből nem emlékszem, hogy ez a két utca, a Nyírfa és a Hársfa utca ebben.

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr, a felvetését jogosnak érzem az igények tekintetében, de én had valljam be őszintén, hogy valamiféle negatív megkülönböztetést, pláne képviselő személye miatt én el nem tudok képzelni és nem is történt ez az eddigiekben meggyőződésem szerint. A város vezetése, amint Önök időnként figyelmeztetnek bennünket, nem mi vagyunk ketten, hanem Önök, illetve mindannyian mi. Mi nem tudunk egy fillért sem adni akármelyik probléma megoldására a költségvetéssel ellentétesen. Nem tudunk olyan utasítást adni a VIA Kanizsának, hogy oda vonuljon ki, máshova ne vonuljon ki, mert akkor olyan útra tévednénk, aminek a vége beláthatatlan.

Kiss László: Kérdésem, illetve interpellációm tárgya a volt Ipartestületi Székház, a Sugár u. 3. szám alatti épület. Ez az épület a városközpontnak valamikor egy patinás épülete volt, amelyet az önkormányzat 3 évvel ezelőtt, több képviselő kifejezett tiltakozása ellenére értékesített. Azóta ez az épület a városközpontban egy építési romként díszeleg, semmilyen funkciót nem kapott. Homlokzatát megváltoztatták. Szeretnék magam és a közgyűlés tagjai számára egy írásos tájékoztatót kapni arra vonatkozóan, hogy mi a helyzet jelen pillanatban ezzel az épülettel.

Tüttő István: Igen erre megfelelő időben, most azonnal nem tudunk válaszolni, írásban megküldjük.

Dr. Gőgös Péter: Három rövid szóbeli interpelláció. Örülünk a Varasdi utca aszfaltburkolatának. Igazán tökéletes, néhány apró kivétellel. Két hónap sem telt el és már süllyednek az aknafedelek. Szeretném megkérdezni, van-e garancia, és elvégezhető, behajtható-e ez a garanciális javítás?

A második. Három éve interpelláltam Kiskanizsa, a város gyakorlatilag 1/5-ét kitevő terület és nincs egyetlen pénzautomata sem. Kérem polgármester urat, vegye fel a kapcsolatot a régi-új számlavezetőnkkel, az OTP-vel, hogy esetleg fűződik-e érdeke, vagy van-e szándéka kihelyezni pénzautomatát.

A harmadik pedig, örömmel vettük, hogy a fák nyírása megkezdődött. A Bajcsy-Zsilinszky úton azonban ez a művelet félbe szakadt. Bízom abban, hogy a VIA Kanizsa Kht üzleti tervének az elfogadása után most már ez folytatódni fog, de kérem polgármester urat, hogy nézzen utána.

Tüttő István: Úgy látom, elfogytak a szóbeli interpellációk. Kérdezem, hogy jól tudom-e? Igen. Akkor az írásban megadott válaszokkal kapcsolatban kérdezném Tóth László urat.

Tóth László: Igen, elfogadom a választ.

Budai István: Én is elfogadom, azonban egy kérdést azért még mindig feltennék, hogy azt mondjuk, hogy a részletekben bújik meg az ördög. A számvitelben az analitika a részlet és én úgy gondolom, hogy azt azért még sem lehet és a kettős könyvvitelnek egy újabb változatával találkozom, hogy az analitikát itt könyvelik, a szintetikus könyvelést meg amott. Nekem az a véleményem, hogy jó lenne, hogy ha ezt szinkronba hoznánk. Kérdésem meg újra csak arra vonatkozik, hogy azt tetszettetek írni, hogy 2002-ben a teljes könyvelés átkerül a Kincstárhoz. 2002-ben vagyunk, most már második hónapban, a számviteli munkát el kellett kezdeni. Kérdezem, hogy történt-e ebben valamilyen előrelépés?

Tüttő István: Most nem tudok rá válaszolni, mert ahhoz a Gőcze Gyula úrnak kellene, nincs itt ha jól tudom. István fogadd el és azon leszünk, hogy amit a Gőcze úr válaszában megfogalmazott, az végrehajtásra kerüljön.

Bicsák Miklós: Igen, elfogadom.

Dr. Horváth György: Köszönöm, a választ természetesen elfogadom, nagy örömmel veszem és így megoldódik ez az Árpád utcai probléma.

39.   Nagykanizsa, Városközpont 001/A jelű tömb szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló, többször módisított 32/2000.(VII.7.) számú rendelet módosítására

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: A 2001. december 18-i közgyűlést követő januári közgyűlés után észrevételezés történt a fenti önkormányzati rendelettel kapcsolatban. A rendelet egyértelmű alkalmazhatósága miatt kérjük, hogy az előző két rendeletet a közgyűlés helyezze hatályon kívül, és az egységes szerkezetbe foglalt rendeletet pedig elfogadni szíveskedjenek.

Szabóné dr. Csányi Mariann: A december 18-i közgyűlést követően a januári közgyűlésen azzal az észrevételezéssel éltem és arra hívtam fel a közgyűlés figyelmét, hogy nem volt egyértelmű a szavazás eljárási rendje, viszont egy olyan momentum kimaradt ebből, hogy a rendelet tulajdonképpen azért került módosítási javasként a közgyűlés elé, amelyet Tóth Zsuzsanna képviselőasszony is kért. hogy a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kelljen. Amennyiben ez a rendeletbe nem  kerül be, tulajdonképpen akkor is ez valósult volna meg, hiszen, az eredeti rendeletre vonatkozott volna ez a döntés, és a ház bizonyos részének ez 100 eFt megközelítőleg 100 e Ft-os fizetési kötelezettségébe került volna. És a Zalaegerszegi Építésihatóság ennek a rögzítését mindenképpen megkövetelte. Kérem, hogy ezért az egyértelmű joggyakorlat folytatása céljából ezt egységes szerkezetbe foglaljuk, és így a közgyűlés most már vagy elfogadja ezt így, vagy amennyiben nem akkor újra indulna ez az egész kérdés.

Tüttő István: Mert valójában, amiért az egész ügyet tárgyaltuk így nem lett volna megvalósítható, vagy nem lesz megvalósítható. Kérem, döntsünk az ügyben, és tegyük helyre ezt a kérdést. szavazzunk.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

13/2002.(II.6.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 13/2002.(II.6.) számú rendelete a Nagykanizsa, Városközpont 001/A jelű tömb szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló, többször módisított 32/2000.(VII.7.) számú rendelet módosítására.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 21.45 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

Kmf.

Szabóné Dr. Csányi Mariann
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

 

2002. február 12.

JEGYZŐKÖNYV

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2002. február 12-én (kedd) 14.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.

Az ülés helye:             Halis István Városi Könyvtár tetőtéri fogadóterme

                                   (Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)

Jelen vannak:             Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető, Beznicza Miklós osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Karmazin József osztályvezető, Kulbencz Ferenc osztályvezető, Simánné Mile Éva. osztályvezető, Hári László irodavezető, Vargovics Józsefné HKÖ elnöke, Schmidt László ügyvezető.

Megjelentek: Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zala Hetilap főszerkesztője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.

Napirendi pontok:

Nyílt ülés

1.       „Könyvtárpártoló Önkormányzat – 2002.” címpályázaton való részvétel (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

2.       Dráva-Mura Eurorégió Kht. alapító okirata (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Zárt ülés

3.       NagyPlus Rt-vel kapcsolatos tájékoztatás

Előadó: Tüttő István polgármester

Dr. Csákai Iván: A múlt közgyűlésen felolvasásra került egy kérelem a Militaryval kapcsolatban.

Tüttő István: Én azt elővezetem majd a költségvetés kapcsán. Fel is írtam magamnak, mert ott lesz aktuális.

1.        „Könyvtárpártoló Önkormányzat – 2002.” címpályázaton való részvétel (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Önök előtt van az előterjesztés. A támogatási összegek: 1 millió Ft, 800.000 Ft, vagy 600.000 Ft. Ezek az összegek, nem is kell még önrész sem. Szavazhatunk róla, mert ennyi elnyerhető szerencsés esetben. Aki támogatja a határozati javaslatot, igennel szavazzon.

A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

47/2002.(II.12.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja, hogy az Önkormányzat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt „Könyvtárpártoló Önkormányzat – 2002.” címpályázaton részt vegyen.

Határidő:         2002. február 28.

Felelős  :         Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Polgármesteri Kabinet)

Tüttő István: Következik a NagyPlus Rt-vel kapcsolatos tájékoztatás.

Nem tudom volt-e idejük arra, hogy elolvassák?

Dr. Baranyi Enikő: Én azt gondolom, hogy ennek a kérdésnek a jelentősége, súlya az sokkal nagyobb, mintsem, hogy itt most megkaptuk közgyűlés előtt és két perc múlva erről a dologról még bármiféle véleményt is mondhassunk. Kevesen vannak azt hiszem a közgyűlésben, akiknek a számára az előzmények olyan mértékig ismertek, hogy tudjon ebben állást foglalni. Annyit máris tudok mondani, hogy bizony jó lett volna, igaz, hogy bizalmas anyag volt a szindikátusi szerződés, mint egy momentóként visszahozni ide a közgyűlés képviselőinek, legfeljebb utána összeszedték volna.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy mi sem tudtuk előbb ezt elkészíteni, mert a magyar fordítás most érkezett meg és erre a reagálásunkat tájékoztatásképpen átadtuk. Egyébként találkozni fogunk. Megfogalmaztuk a válaszlevelet is. Ez tervezet, ehhez kell a hozzájárulás, hogy ezt elküldhetjük.

Birkner Zoltán: Az lenne a javaslatom polgármester úr, hogy a mai nap során csak akkor tárgyaljuk ezt az anyagot, ha túlvagyunk a költségvetési tárgyaláson. Tudom, hogy nagymértékben érintené és természetesen hogy ha előtte, akkor pedig ehhez időt kell kérni, mert ezt mindenkinek végig kell olvasni, ez valóban nem annyira mellékes ez a levél úgy gondolom. Akkor kérem, hogy majd polgármester úr rendeljen el szüntet valamikor.

Tüttő István: Akkor én most azt tanácsolom, hogy folytassuk egy másik napirenddel, a Dráva-Murával.

Kiss László: Közben kikapcsoltam a gépemet, szerettem volna törölni a jelentkezésemet. ugyanazt kértem volna, hogy idő kell ennek az iratnak az áttanulmányozására.

Cserti Tibor: Én már a Dráva-Mura Eurorégiós anyagnál tartok. Természetesen az anyaghoz tanulmányozni kell sok mindent, de szeretnék előtte, ha már itt tartunk, egy rövid, az előterjesztők részéről egy rövid kommentárt kapni. Mehetünk a Dráva-Mura Eurorégióra? Éppen ezért bejelentéssel tartozom, természetesnek tartottuk, hogy ha megvan a fogadószint, és úgy tűnik megvan, köszönet a közgyűlés tagjai részére. Az alapító okirat tervezet másolás alatt van. Türelmet kérek, három percen belül, az időt helyesen határoztam meg azt hiszem, itt van Önök előtt kiosztásra. Ugyanúgy, olyan elbírálással kérjük ezt tenni, mint az előző anyagot, mert nyilvánvaló, hogy ezt tanulmányozni kell megint. Egyébként egy zárójeles megjegyzést engedjenek meg még. Azt hiszem, ha komolyan gondoljuk a Dráva-Mura Eurorégiót, akkor annak egy olyan működtető szervezetét is fenn kell tartani, ami jelenesetben teljesen evidens számunkra, hogy a kh. forma megfelel, mert önkormányzatok együttes szövetségeként ennek a működtetése rendkívül bonyolult és gyakorlatilag azt hiszem értelmét is vesztené. E miatt fontos a kht és az alapító okirat pedig kötelező házi feladat.

Tüttő István: A közhasznú társaságról döntött már a közgyűlés, én pedig félegykor tudtam meg, hogy hétfőn lesz ennek az aláírása. Nem tudok máskor ide hozni valamit, csak ha információm van, de erről nem értesültem. Ugyanis idejönnek a külföldi település polgármesterei, vagy jegyzői, pontosan nem tudom még, hogy kik fogják képviselni. Egyébként, ha előre látnék mindent Önökkel együtt, akkor ez nem lett volna probléma.

Dr. Baranyi Enikő: Én úgy emlékszem, hogy egy héttel ezelőtt abban állapodtunk meg – és ebben konszenzus volt – hogy egyetlen egy és fontos dolog miatt fogunk összejönni, az a költségvetés. Ezzel nem tűnik nekem ellentmondásosnak az, sőt úgy gondolom, hogy a részletek ismeretének a hiányossága miatt fontos dolog, hogy a NagyPlus Rt-vel foglalkozzunk. Minden többi más ettől eltérő téma. Úgy érzem, hogy a közgyűlés szempontjából pillanatnyilag felesleges időfecsérelés. Jobb lenne akkor, hogy ha a mikrofont kapkodjuk, ahelyett 15 perc szünetet rendelne el  polgármester úr és nagyon sajnálom,  hogy minden más napirendi pontot én a magam részéről megszavaztam. NagyPlus Rt, költségvetés. Az összes többi majd esetleg utána.

Tüttő István: A soron kívüli ülést azzal a felkiáltással most felfüggesztem, hogy elkészül az anyag az Eurorégióval kapcsolatos kérdésnek. A NagyPlus Rt-re vonatkozó anyagot eltudják majd olvasni szünetben, akkor rátérnénk a folytatólagos ülésünkre. Itt pedig az lenne a kérésem, hogy a Csengery úti Iparterület értékesítését vegyük előre a költségvetés tárgyalása elé, mert itt vendégek vannak, akik érintettek esetleg a döntés kapcsán. Kérem a szavazatukat, hogy a két napirendi pontot felcserélhetjük.

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

(A közgyűlés folytatólagos ülésen folytatta munkáját, melyet az erről készült külön jegyzőkönyv tartalmaz.)

2.       Dráva-Mura Eurorégió Kht. alapító okirata (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Cserti Tibor: Az előkészítő bizottság nevében az alapító okirat tervezetéhez van kettő határozati javaslatunk. Ha lehetne, akkor ismertetném a két határozati javaslatot. Mind a kettő arról szól, hogy az önkormányzat érdekei még jobban védve legyenek és megkönnyítse egyúttal a döntés nehéz munkáját.

Az első határozati javaslat a következőképpen szólna: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a mellékelt társasági szerződés Ügyrendi és Jogi Bizottsága által jóváhagyott változatának aláírására felhatalmazza a polgármestert. Határidő: 2002. március 30. Ez szinkronban van a napirend felvételekor indokoltakkal. Felelős: Tüttő István polgármester. Operatív felelős: Burján Emese kabinetvezető.

A második nem egy döntési szituáció, az csak egy javaslattétel. Természetes dolog, amikor a kht létrejön, a kht-nak több tagja van, az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően, akkor ügyvezetőt választ, könyvvizsgálót választ és felügyelő bizottságot. Mi a magunk részéről a felügyelő bizottság tagjaira vonatkozóan javaslatot várunk ugyancsak a határidő: 2002. március 30. Felelős: Tüttő István polgármester. Operatív felelős: Burján Emese kabinetvezető.

Engedjenek meg egy zárójeles megjegyzést, hogy természetesen ez további anyagi vonzattal nem jár, hisz a költségvetésünk bármelyik változata 12. számú melléklet céltartalékban számol ennek az anyagi vonzatával, ez megkönnyíti a döntést.

Tüttő István: Lezárom a vitát, nincs jelentkező. Kérem szavazzunk az 1. számú határozati javaslatról, amely az Ügyrendi és Jogi Bizottság által jóváhagyott változat aláírására felhatalmazza a polgármestert a testület. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérnék javaslatot az Eurórégiós gazdasági társaságba felügyelő bizottsági tagnak. Van-e javaslat? Azért kérdezem, ha most van, akkor nem kell erre visszatérni. Rendben van, addig lesz még közgyűlésünk, kérném akkor a javaslatot.

Tarnóczky Attila: Ha jól tudom – de lehet, hogy tévedek – az alapító okirat benyújtásához kell a felügyelő bizottsági tag, ha ma erről nem döntünk, akkor a másikban sem döntöttünk semmit.

Tüttő István: Kérnék nevet. Szeretném Önöket emlékeztetni, hogy elhangzott már a közgyűlésen egyszer Dr. Németh Györgyi neve, aki ebben a kérdésben nagyon sokat tevékenykedett és Dr. Nemes Pál. Először felteszem szavazásra Dr. Németh Györgyit, és tudomásom szerint Ő el is vállalja. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Akkor szavazzunk a Dr. Nemes Pálról is, mert kell egy tartalék ember. Kérem szavazni.

A közgyűlés 15 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

49/2002. (II.12.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       a mellékelt Dráva-Mura Eurorégió Közhasznú Társaság társasági szerződésének, az Ügyrendi és Jogi Bizottsága által jóváhagyott változatának aláírására felhatalmazza a polgármestert.

Határidő:   2002. március 30.

Felelős  :   Tüttő István polgármester.

(Operatív felelős: Polgármesteri Kabinet)

2.       a Dráva-Mura Eurorégió Közhasznú Társaság felügyelő bizottságába delegálja Dr. Németh Györgyi ügyvédet, póttagként Dr. Nemes Pál ügyvédet.

Határidő:   2002. március 30.

Felelős  :   Tüttő István polgármester.

(Operatív felelős: Polgármesteri Kabinet)

Tüttő István: Következik az Ipari Parkkal kapcsolatos tájékoztató.

Kérem döntsünk arról, hogy nyílt vagy zárt ülésen tárgyaljuk. Én javaslom a zárt ülést, szavazzunk róla.

A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

(A közgyűlés ezen napirendi pont megtárgyalása után zárt ülésen folytatta munkáját, melyről külön jegyzőkönyv készült.)

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén a soron kívüli ülést 15.50 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

Kmf.

Szabóné Dr. Csányi Mariann
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

 

2002. február 12.

JEGYZŐKÖNYV

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2002. február 5-i soros ülésének 2002. február 12-én (kedd) 14.15 órakor tartott folytatólagos üléséről.

Az ülés helye:             Halis István Városi Könyvtár tetőtéri fogadóterme

                                   (Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)

Jelen vannak:             Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető, Beznicza Miklós osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Karmazin József osztályvezető, Kulbencz Ferenc osztályvezető, Simánné Mile Éva. osztályvezető, Hári László irodavezető, Vargovics Józsefné HKÖ elnöke, Schmidt László ügyvezető.

Megjelentek: Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zala Hetilap főszerkesztője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.

Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Még mielőtt szavaznánk, szeretnék néhány szót szólni. Szeretném kérni Önöket, hogy járuljanak majd ahhoz hozzá, hogy soron kívüli üléssel kezdjünk. Ennek pedig egyik oka, hogy a „Könyvtárpártoló Önkormányzat – 2002.” címpályázaton való részvételt meg kellene szavaznunk, mert különben nem lesz közgyűlésünk addig, hogy a határidő letelik közben a pályázat kapcsán. Szeretném, ha megismerkednének, illetve szót váltanánk néhány mondat erejéig a NagyPlus Rt-vel kapcsolatos tájékoztatást az Önök asztalára tettük, és erről kérném az állásfoglalásukat. Ez egy soron kívüli ülés lenne és azt követően természetesen a folytatólagos ülésen azt a kérést fogom megfogalmazni, hogy vendégek vannak a 2. helyen megjelölt napirendhez, hogy ne kelljen nekik egész estig itt várni. Akkor majd a Csengery úti ingatlannal kapcsolatos napirendet előrevennénk.

A szavazatukat kérem a soron kívüli közgyűlés napirendi pontjairól. 1. számú, a „Könyvtárpártoló Önkormányzat – 2002.” címpályázaton való részvétel napirendi pontról kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a NagyPlus Rt-vel kapcsolatos döntésüket.

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Köszöntöm vendégeinket, a média képviselőit, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit, irodavezetőit és kedves képviselőtársaimat.

Cserti Tibor: Arra szeretném kérni polgármester urat, hogy rendkívüli napirendi pontként szíveskedjék felvenni a Dráva-Mura Eurorégióval kapcsolatos alapító okirat tervezetet. Tekintettel arra, hogy ott is határidő problémák vannak. Énszerintem viszonylag rövid időn belül túl leszünk a dolgon.

Akkor mondanám még egyszer. Aktuális a Dráva-Mura Eurorégió létrehozásával, annak az alapító okirat tervezetével kapcsolatos egyik házi feladat. Tekintettel arra, hogy időbeni korlátok vannak és később közgyűlés már nem lesz, a két időpont között pedig olyan feladatai vannak a létrehozandó kht-nak, amit intézni kéne. Ezen belül az alapító okirat egy olyan tulajdonosi kötelesség, amit mindenféleképpen indokolt megtárgyalni, erre pedig a soron kívüli ülés – ha már másik kettő téma bemegy – pontosan aktuális.

Burján Emese: A következőket szeretném ezzel kapcsolatosan elmondani. A múltkori közgyűlésen döntött a tisztelt közgyűlés arról egy hete, hogy egyetért azzal, hogy a Dráva-Mura Eurorégiónak – mivel nem jogi személy – munkaszervezetet hozzunk létre, ez pedig kht formájában történjen. Ezt az összes többi partnerváros közgyűlése is megtette, azonban menet közben a pályázat kiírásra került, amire annyira vártunk, ez a Szlovén-Magyar PHARE CBC pályázat, amely február elején került kiírásra és a beadási határideje április 5. Tegnapi nappal volt egy tájékoztató ezzel kapcsolatosan, ahol megkérdeztük, hogy pályázhat-e az alapítandó kht ezekre a pályázatokra, mivel, hogy ez a szándék. Természetesen pályázhat a kht, de azt felelték a pályázat leendő bírálói, hogy abban az esetben, ha a kht addigra lezárt, cégbejegyzett szervezet, illetve túl van a fellebbezési határidőn is. Most mi ezt gyorsan visszaszámoltuk az április 5-től, ez másfél hónapot jelent durván, jövő héten akkor alá kellene írni a kht alapító okiratot, ha kht-val szeretnénk pályázni. Most választhatjuk azt az utat is, az el kell, hogy mondjam, hogy nem a kht pályázik, hanem a 8 önkormányzat, Lendva és a 7 magyar önkormányzat konzorciuma, ebben az esetben azonban minden egyes pályázathoz – több pályázatot tervezünk benyújtani – minden egyes önrészt az összes város összes közgyűlésének külön-külön jóvá kellene hagyni. Sokkal több időt és nagyobb munkát venne ez a dolog igénybe. Én arra kérném Önöket, hogy ha egy mód van rá, támogassák azt, hogy ennek a kht-nak az alapító okiratát a polgármester úr jövő héten aláírhassa. Szeretném elmondani, hogy az összes többi társulás polgármestere ehhez telefonos körkérdésünk alapján hozzájárult és jövő héten hétfőn ezt az aláírást meg tudnák tenni. Ezért kértem én a sürgősséget.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk arról, hogy napirendre vesszük.

A közgyűlés 23 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

Napirendi pontok:

40.   Csengery úti iparterület értékesítése (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

41.   Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2002. évi költségvetése (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

40.   Csengery úti iparterület értékesítése (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Köszöntjük vendégeinket. Az előterjesztést megtárgyalta a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 7 igennel, 0 nemmel és tartózkodás nélkül támogatta.

A Pénzügyi Bizottság 4 igennel, 0 nemmel, 0 tartózkodással egyhangúlag támogatta és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság szintén 7 igennel egyhangúlag támogatta az előterjesztés határozati javaslatait. Megkérdezem bizottsági elnök urakat, hogy van-e esetleg ezen kívül hozzáfűznivalójuk?

Dr. Fodor Csaba: Nem mint bizottsági elnök kívánok szólni. Valóban a Gazdasági Bizottság megtárgyalta, a jelenlévő tagjai egyhangúlag támogatták az előterjesztést, bár ez nem tekinthető határozatnak, mert nem voltunk kellő számban akkor már.

Egy kérdést szeretnék először feltenni. Mik a feltételei annak, hogy belterületen önálló ingatlanokat lehessen kialakítani? Feltétel-e, hogy megfeleljen elsősorban a rendezési tervnek? Feltétel-e, hogy megfeleljen más jogszabályi előírásoknak? Gondolok itt arra, hogy ingatlant meg lehet-e úgy osztani belterületen, hogy önálló ingatlan jöjjön létre úgy, hogy közterületről közvetlenül nem megközelíthető? Az én tudomásom szerint, nem lehet megosztani. Ezért voltam bátor múltkor javasolni és így ismételten felteszem a javaslatomat, még pedig rossz a sorrend. A sorrend annak kellene, hogy legyen: az önkormányzat döntse el, hogy ezt az ominózus területet a 3779/14 hrsz-ú ingatlant értékesíteni kívánja. Ennek érdekében figyelembe veszi a kérelmezők által már korábban írott kérelmeket és azt mondja, hogy a rendezési tervnek és a határozati javaslat mellékleteként szereplő térképnek megfelelően kb. – mert pontosan nem lehet megmondani - elkészítteti a megosztási vázrajzot, kialakítja az utat, mert az az út, akárki is fogja annak a költségeit viselni, a hatályos jogszabályok szerint közterületnek kell, hogy minősüljön. Nagy valószínűséggel, mert a hátsó ingatlanok egyébként közterülettel nem lesz határosak, hacsak el nem készül időközben a déli elkerülő út. Én azt gondolom, hogy az önkormányzat akkor jár el tisztességesen, ha megossza az ingatlanokat, kialakítja az utat, meghatározza most a vevőket. Azt mondjuk nekik, hogy figyelembe véve x 100 Ft/m2 a vételár és utána pedig visszaosztjuk az általunk beforgatott költségeket a m2 arányosan és akkor fog kialakulni a tényleges forgalmi értéke ezeknek az ingatlanoknak, illetve a forgalmi érték …teszem az ára fog kialakulni pontosan ezeknek az ingatlanoknak. Én azt gondolom, hogy ez lenne a célszerű menete ennek az eljárásnak és nem az, amit ez a határozati javaslat sugall, ez pedig az, mondjuk meg, hogy kb. xy vevő fog kapni 1568 m2-t, azért mondtam ilyen számot, mert ez ellentétes hatályos rendezési tervvel és ilyen nincs bent. Valamekkora négyzetmétert bizonyos áron, 2.500 Ft/m2, azzal a kötelemmel, hogy Ők a majdani tulajdonosok végezzék el az ingatlanmegosztást, a majdani tulajdonosok csináltassák meg az utat és lehetőség szerint talán ezt vissza kellene adni, talán önkormányzati tulajdonba, de ebben 100%-ig nem vagyon én sem biztos. Akkor még közművesítsék is a hátsó telkeket, meg hát az elsőket is értelemszerűen. Én azt gondolom, ha az önkormányzat ingatlant akar eladni, akkor célszerű, ha azt az ingatlant úgy adja el, hogy ez rendeltetés használatra alkalmas legyen és úgy vállalja fel az egész adásvétel ódiumát, ne pedig így, ahol még azt sem tudjuk, hogy pontosan mekkorákat adunk el.

Kelemen Z. Pál: Olvasva az előterjesztést látom, hogy Kiss László vállalkozó 8 fő foglalkoztatását vállalja egy hazánkban még új gyártási technológia bevezetése mellett. Ez egy örvendetes tény, és ennek örülünk is. Valamiféle határidőt szeretnénk hallani, hogy mikor, meddig, mikorra van a beépítés, mikorra lesz ez a 8 fő foglalkoztatva. A beépítési kötelezettség megvan, de a munkahely teremtési nincs. A munkahelyteremtésben nincs benne, tehát a 8 fő foglalkoztatására ugyanez a két év vonatkozik?

Budai István: Az 5. pont utolsó előtti bekezdésében bent van.

Tüttő István: A kiegészítést olvassák el uraim és hölgyeim és abban minden bent van.

Törőcsik Pál: Én javasolnám az itt megjelent potenciális vevőket, hogy ha mondanivalójuk van, észrevételük, hallgassuk meg Őket is.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk, hogy meghallgatjuk Őket.

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Megkérdezem, hogy kíván-e szólni valaki? Tessék parancsolni. Akkor fáradjon a mikrofonhoz azt kérem.

Temesi László: Ne haragudjanak, én nem vagyok a nagy szavak mestere, én nem tudok úgy beszélni, mint Önök. Én kényszerhelyzetben vagyok, nekem eddig szándékomban nem állt, hogy területet vásároljak. Én Miklósfán a Szentendrei utcában egy telephellyel rendelkezem, csakhogy a hatályos törvények kimondják, hogy olyan övezetben dolgozom, ahol ezt a tevékenységet hosszú ideig nem lehet folytatni. Bővíteni szeretnék, gépparkot vásároltam és ahhoz, hogy bővítsek, műhelyt kellene építenem, de nem tudok. Akkor vetődött fel, hogy szeretnék telephelyet vásárolni. Egy évvel ezelőtt kezdtem el ezt az egész tortúrát, hogy valamihez jussak és most a határidő 2002. december 31-ig szól. Nekem a telepengedélyezési eljárást le kell folytatnom, de ha ez így megy tovább, húzzuk, halasztjuk a dolgot, lehet, hogy nekem még 2004-ben sem lesz telephelyem. Köszönöm, csak ennyit akartam egyenlőre mondani.

Dr. Fodor Csaba: Teljesen igaza van Temesi úrnak. Én is azt gondolom, hogy ebben az ügyben dönteni kell, bár most aztán meg vagyok keveredve, nem tudom melyik, én az előbb hivatkoztam egyes számú mellékletre, aztán kiderült, hogy az elmúlt hét alatt teljesen megváltozott a négyzetméterek és az eloszlás és a többi. A kiegészítés melléklete és a korábban kapott melléklet teljesen elfordult, de ez mondjuk részletkérdés.

Én azt gondolom, hogy a határozati javaslatom – és ezt kérem módosításként kezelni – az, hogy az önkormányzat vállalja fel, hogy értékesíti az ingatlant, vállalja fel, hogy elkészíti a megosztási vázrajzokat, vállalja fel, hogy elkészíti, vagy elkészítteti az utat. Döntse el, hogy 900 Ft/m2-ért odaadja a kb. 4.275 m2 nagyságú – én azt gondolom – mondjuk legyen az 1. sorszámú ingatlant később megkötendő adásvételi szerződéssel Temesi úrnak a kb. 4.000 m2 nagyságú, szerintem mondjuk az legyen a 4. sorszámú Lenkovics Viktor úrnak. Azzal a feltétellel, hogy a többletköltségeinket, ami a megosztással, az útkialakítással kapcsolatosan felmerülnek, azokat négyzetméter arányosan visszaosztja az adott ingatlanokra és beszámítjuk majd a kialakított árba, amit most pontosan nem tudunk megmondani. A másik ingatlanok tekintetében pedig nyilvános versenytárgyaláson értékesítse azokat az önkormányzat. Ez volt a határozati javaslat szőröstül-bőröstül így szeretném, ha erről szavazna a közgyűlés módosításként.

Tarnóczky Attila: Magát az értékesítést, épp a telephely létesítése, illetve bővítése okán támogatom. Azt azonban nem és ez igazából elfogadhatatlan számomra, hogy ezen a négy telephelyen az önkormányzat bármiféle közművesítést hajtson végre. Úgy gondolom, hogy a telek megvásárlóinak a legegyszerűbb feladata, ennek megfelelően kell megállapítani az eladási árat érzésem szerint. és utána épüljön az út, épüljön a csatorna, a villany, minden. Ennél sokkal nagyobb beruházásoknál – hivatkoznék a Székesfehérvári Ipari Parkra – sem közművesítenek eladás előtt területeket, hanem a beruházó közművesíti azt.

Zsoldos Ferenc: Véleményem szerint ez az előterjesztés elfogadható és javasolom is a közgyűlésnek, hogy fogadják el, mert valóban már évek óta húzódik. Itt rengeteget papoltunk már eddig, hogy támogassuk és segítsük elő a munkahelyteremtést. Ugyanakkor, amikor konkrét lépésekre kerülne sor, akkor mindig egy-egy javaslat alapján ezeket a törekvéseket lefékezzük, vagy az esetek egy jelentős részében le is állítjuk. Én nem tudom Fodor Csaba úr tistzelt képviselőtársam miért beszél itt 900 Ft-okról, amikor az előterjesztésben egyszerűen ez nem fordul elő. Meg van határozva egy ár, 2.400 Ft, amennyiben a vásárlóknak ez megfelel, akkor talán jó lenne, ha erről nyilatkoznának is. Javasolom azt, hogy még most negyed órán belül döntsünk erről a kérdésről, mégpedig igennel.

Cserti Tibor: Én magam is úgy látom, hogy az előterjesztés korrekt, megfelelőképpen védi az önkormányzat érdekeit, de hasonlóképpen, mert egy ilyen jellegű megállapodásnál mind a két félnek elégedettnek kell lenni. Védi a potenciális vevők érdekeit is. Az való igaz egyébként, hogy a bizottságok megtárgyalták előzetesen több hullámban, és a bizottsági szakaszhoz képest megváltozott a terület megosztása, megváltozott ilyen értelemben a tulajdonosok közötti szerkezet is, illetve az út nyomvonal vezetése. Ettől függetlenül az alapszisztéma nem változott meg. Szeretném egy dologra megint felhívni a figyelmet. Azért támogatom így, az eredeti formájában ezt az előterjesztést, mert van egy kanizsai vállalkozóktól független szomszédos terület, ott gyakoroltunk bizonyos gesztust, azt minimum meg kell, hogy adjuk a kanizsai vállalkozóknak is. Itt gyakorlatilag kölcsönösen önkormányzati feladatokat is részben magukra vállalva – itt gondolok a közművesítésre – az önkormányzat még egyszer mondom, még a garanciális elemeit is a szerződésbe foglalva, az előterjesztésnek megfelelően érvényesíti, akkor minél előbb döntést kéne ebbe a dologba hozni, nem túlragozni a dolgot. Én azt hiszem Temesi úr az előbb megszólalt. Még csak annyit, hogy Temesi úr elég sok olyan munkát végzett a város számára – és a keze munkája itt van a városképen is – ami mindenféleképpen megérdemelne egy ilyen jellegű támogatást.

Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, semmiféle jogi aggály nem merült fel. Mi ragaszkodunk az eredeti előterjesztéshez, nem támogatjuk Fodor képviselőtársam módosító indítványát.

Gyalókai Zoltán: Én is írtam itt magamnak három határozati javaslatot, kérem támogassák. Gyakorlatilag az út kivételével osszuk meg a területet, tehát az út ne kerüljön eladásra és a jelenleg három érdeklődőnek 900 Ft/m2-en adjuk el a területet. A negyedik fennmaradó területre pedig írjunk ki pályázatot hasonló feltételekkel. Az eladási szerződésbe pedig mindenképpen be kell írni az út építésének a kötelezettségét és a tulajdonba adásnak, vagy valamilyen működési engedélynek a feltételeként kell, hogy szabjon. Természetesen az út, közútként funkcionál a továbbiakban.

Törőcsik Pál: Javaslom, hogy a vevőket kérdezzük meg az árat illetően, mi az állásfoglalásuk, mi a véleményük.

Tüttő István: Kérem tartsuk be a parlamentáris szabályokat! Szeretném felhívni a figyelmet, hogy Fodor úrnak abban tökéletesen igaza van, ha nincs telekmegosztás, nem tudjuk megmondani, hogy mit adunk el. Nem lehet megmondani. Úgy kell dönteni a közgyűlésnek, hogy el kell először készíteni a megosztási vázrajzot, pontosan meg kell határozni, hogy ezen alapon mekkora az a földterület, amelyet el kívánunk adni és azt követően lehet ezeket a döntéseket meghozni. Illetve meghozhatjuk a döntést, csak most négyzetmétert nem lehet pontosan beírni, az eladási ár pontosan nem határozható meg.

Birkner Zoltán: Nem igazából tudom eldönteni most, hogy ez mennyire szükséges. Legyenek kedvesek nekem egy kis mankót adni a Hivatal részéről, kinek van ebben az ügyben igaza? Azon képviselőtársaimnak akik azt mondják, hogy úgy, ahogy van az előterjesztést menjen, 900 Ft, vagy 2.500 Ft úgy, ahogy szerepelt. B. verzió, Fodor úr által elmondott. Én meg szeretném kérdezni a hivatal hozzáértőjét, hogy mi az Ő álláspontja. Utána nagyon szívesen venném, hogy ha döntenénk.

Zsoldos Ferenc: Változatlanul azt javasolom, két dolgot. Egyrészt, hogy az előterjesztést az eredeti formában - és itt helyesbítek, 2.500 Ft-ról van szó – ugye a területek esetében. Eredeti formájában fogadjuk el és zárjuk le ezt a parttalan vitát.

Karmazin József: Birkner úr az kérdezte, hogy kinek van igaza. Ebbe azt hiszem, hogy most nem volna értelme belemenni. Ugyanis az előterjesztést mi készítettük elő. Ami abban szerepel, alapvetően az a véleményünk, kiegészítve nyilván az itt elhangzottakkal. Azt hozzá kell tennem, hogy. Elnézést kérek, arra utaltam, hogy az itt elhangzottak mégis arra orientálnak, hogy mondjak két mondatot. Az egyik az, hogy a közművesítés és a megosztás is költségeket jelent, és a költségvetés természetesen nem tartalmaz erre előirányzatot, valamint azt szeretném még elmondani, hogy a telekosztás így megfelel a helyi és az országos jogszabályoknak, tekintettel arra, hogy magánhasználatú út is lehet.

Törőcsik Pál: Azért nyomtam ügyrendi gombot, mert volt egy felvetésem, amit nem szavaztunk, a vevők nyilvánítsanak véleményt a vételárral kapcsolatban. Erre nem került sor.

Tüttő István: Kérem, nyilvánítsanak véleményt.

Temesi László: Tudomásomra jutott, hogy Önök értékesítették ennek az ominózus teleknek az alsó részét 900 Ft/m2 áron egy külföldi cég, vagy befektető részére. Nem tudom, itt a Zsoldos úr 2.500 Ft-ot emleget, akkor úgy látszik, hogy én Magyarországon másodrendű állampolgár vagyok, ha a külföldi állampolgár velem szemben előnyt élvez, hogy Ő megkapja 900 Ft-ért, nekem pedig felajánlanak 2.500 Ft a megvételre. Utána építsem ki az infrastruktúrát, nincs hozzá közút, nincs hozzá elektromos kötési lehetőség, trafóállomás nincs hozzá, nincs víz, nincs gáz, nincs szennyvíz, mind saját költségen kell kiépíteni. Kiderül, ha kiszámolunk mindent, kb. 6.000 Ft-os négyzetméter áron lenne. Én még megmondom őszintén, nem a 2.500-at, még a 900 Ft-ot is kicsit sokallom, hogy ha nekünk kell utána mindent megépíttetni.

Zsoldos Ferenc: Az úr említette, hogy a külföldi 900 Ft-ért megkapta. Én azt hiszem, hogy arra a döntésre még vissza kell térnünk, mert az igen tiszteletre méltó úr mind a mai napig szerződést nem kötött és ezek alapján minden további nélkül fel lehet, pontosabban módosítanunk lehet, sőt kötelességünk is, azt a bizonyos döntést.

A másik a 2.500 Ft, ez egy ajánlott ár, ha a vásárló sokallja, akkor eláll tőle, akkor nem vásárolja meg. Ha nekem valamit olyan drágán akarnak adni, amihez úgy érzem, hogy nincs elég pénzem, akkor nem veszem meg.

Marton István: Zsoldos képviselőtársam az előbb említette a majdani elkerülő úttól délre lévő terület értékesítését a H-Szarvas Kft-nek 900 Ft/m2-es áron. Kicsit én utánanéztem ennek a kérdéskörnek. Közgyűlési döntés 2001. október 30-án született, azóta eltelt egy bő negyedév akárhogy is számolok. Egyszer volt itt az olasz egy laza tárgyalásra, amely tárgyalás eredménye és ezt mélységesen hiányolom a Hivatal részéről, hogy ezt nem közölték a testülettel, olyan többletigényeket kér az olasz, hogy bízvást kimondhatjuk, megelőlegezném azt amit Zsoldos képviselőtársam csak hipotetikusan tett fel, hogy az az ügylet sztornó, mert azt mi nem tudjuk teljesíteni, amiket kér az olasz. Ezt az ügyet el lehet felejteni. Azt a területet a továbbiakban nyilvános versenytárgyaláson kell értékesíteni, ettől kezdve nem összehasonlítási alap. Nagyon egyetértek azzal is, amit Gyalókai képviselőtársam, meg Fodor képviselőtársam mondott. Azt kell, hogy mondjam, én azért az úthoz szükséges területet nem adnám el. Maradjon az csak közút, itt lehet meditálni, hogy ennek az útnak a kialakításának ki viselje a költségeit, de én azt a 2.500 Ft/m2 vételárat az útra, én azért azt nem rónám ki ilyen büntető felár gyanánt az érintettekre, ha már egyébként el akarunk kérni tőlük 2.500 Ft nagyon szépséges ár ahhoz képest, hogy ott gyakorlatilag semmi nincs. Az előterjesztésnek ezzel a részével én ellentmondásba vagyok és az a javaslatom, hogy ha ma nem is mondjuk ki, hogy sztornó az olasz ügylet, de a következő közgyűlésen egy nagyon alapos előterjesztés legyen itt. Ha addig nem történik meg - mondjuk ez lehet egy olyan március 5., vagy három hét múlva - ha addig nem történik meg az olasszal minden feltételben a megállapodás és erről kérek szavazást, és nem történik meg a szerződés aláírása, akkor az ügylettől el kell, hogy álljon a város és ne hitegessünk itt senkit sem a választópolgárok közül.

Tüttő István: Azt hiszem, nem a választópolgárok hitegetése folyik, hanem az olasz féllel. Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy 26-ára behozzuk, eleve terveztük, hogy visszahozzuk az olasz fél által kért dolgokat. A tárgyalás folyamán sorra azt kellett mondanunk, hogy nem tudjuk akceptálni, de bizottságnak és egyéb módon Önöknek is erről a véleményét meg fogalmaznia, hiszen vagyoni kérdésről van szó. Reméljük, hogy addigra az olasz fél is a döntését meghozza.

Dr. Fodor Csaba: Azért azt megjegyezném Karmazin úrnak, hogy ez lehet, hogy Őneki korrekt előterjesztésnek tűnik, de számomra kétségbeejtő. Kétségbeejtő, mert arra mondjuk nem kapok választ, hogy az Ő általuk közölt 19.739 össz alapterületből 18.314-et adunk el, az út meg valamennyi – gondolom a fennmaradó, – mert a korrekt előterjesztésben nincs bent pontosan. De a korrekt előterjesztésben azt is ki kellett volna számolni, hogy ki milyen arányban lesz tulajdonosa az ötödik területnek, mert az ötödik terület az út területe és akkor azt mondjuk, hogy ráadásul még versenytárgyaláson is akarunk értékesíteni egyet, vagy kettőt, a döntéstől függően. Akkor ez egy kicsit húzós lesz. Én azt gondolom, hogy a korrekt előterjesztés az lett volna, amit mondok. Nyilvánítsa ki az önkormányzat, hogy kinek, mennyiért hajlandó eladni. Az előszerződést most megkötni és megosztani az ingatlant. Közművesítésről én csak említettem, de azt nem foglaltam határozati javaslatba, a módosításba, hogy arról döntsön a közgyűlés, mert azzal én sem értek egyet. De az út sorsát igen is rendezni kell. Az út sorsát rendezni kell, hogy ha az az út négy tulajdonosé lesz, akit még nem is tudunk, hogy egyébként ki lesz a negyedik tulajdonos. Én azt gondolom, hogy ez igen veszélyes. Az utat meg kell tartani önkormányzati tulajdonban, a többi négy területet pedig értékesíteni kell, vagy versenytárgyaláson, vagy részben azon és részben a Temesi úrnak, meg a Lenkovics úrnak, ahogy Ők kérték, de ez lett volna a korrekt előterjesztés.

Marton István: Elnézést, de tényleg ki kell egészítenem az előbb mondottakat. Részben azért is, amit Fodor képviselőtársam mondott. Azért senkinek se legyenek illúziói, hogy ennek a területnek a megosztatását és a szükséges vázrajzokat bárki gyorsabban tudja megcsinálni, mint az önkormányzat. Ezért is indokolt, hogy ezt mi csináljuk, illetve hogy az utat ne adjuk el, mert lehet, hogy nem csak egy tulajdonost nem tudunk, hanem ad abszurdum, akár mondhatjuk azt is, hogy egyet sem tudunk a négyből. Annak függvényében, hogy az urak hogy nyilatkoznak. Ne az legyen, hogy mi csak a pénzt akarjuk besöpörni, és nem nyújtunk érte semmit, amivel mi előtudjuk segíteni a vállalkozásnak a gyorsabb beindulását. Sőt én azt is javaslom, hogy ha itt pl. a Temesi úr vevőként lép fel, a telepengedélye lejár – ahogy említette valamikor az év végén - , hogy azt mondjuk, ha tényleg nem tudja, mert elhúzódik mondjuk a megosztás, akkor esetleg egy évvel hosszabbítsuk meg valamilyen kegyelmi állapotot hozzunk létre, hogy ha megvan a jó szándék az összes érintett vállalkozó részéről. Most az Ő neve került szóba az ügy kapcsán, de szerintem több tucat vállalkozót is érinthet ebben a városban. Akkor ez az igazi vállalkozó barátság.

Törőcsik Pál: Én úgy érzem, hogy amit Dr. Fodor Csaba képviselőtársam mondott, egyet lehet érteni vele. Ha most elvi döntést hozunk arról, hogy a most jelentkező vevőknek milyen területet, milyen összegért fogunk eladni, utána a telekmegosztást elvégzi az önkormányzat, ez egy elfogadható dolog lenne.

A másik, ami az olasz befektetővel kapcsolatos vélemény. Hosszas vita után határoztuk meg ezt a 900 Ft-ot, épp a munkahelyteremtés és egyéb fontos szempontok figyelembevétele mellett és mindennek ellenére még az olasz fél plusz kérésekkel állt elő, ami azt jelenti, hogy ez a 900 Ft-os ár, ez gyakorlatilag elfogadható lenne különösen a saját vállalkozóink tekintetében. Figyelemmel arra, hogy nem csak arról van szó, hogy az Ő telephelyengedélye lejár a tevékenységi körével kapcsolatosan, hanem az, hogy Ő befektetett, gépeket nem tud úgy üzembe helyezni, nem tudja bővíteni a termelését, nem tud munkahelyeket teremteni, stb. Én azt mondom, hogy a leggyorsabb megoldást válasszuk, amellett, amit a Fodor képviselőtársunk is mondott. Döntsünk arról, hogy 900 Ft/m2 áron, ekkora területet és az önkormányzat pedig a telekmegosztást végezze a lehető legrövidebb időn belül, hogy engedjük dolgozni, akik dolgozni akarnak.

Cserti Tibor: Elvileg nem kívántam szólni, de két gondolatot engedjetek meg. Az egyik. Nekem már személy szerint televan a hócipőm az olasz – elnézést kérek, diplomáciai botrányt remélem nem okozok – de általában olasz jellegű üzleti kapcsolataink realitásával, komolyságával. Általános jelleggel mondtam és személy szerint azért irritál.

Tüttő István: Szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem üzletet kötünk az olaszokkal most, hanem éppen a magyar vállalkozókkal kötjük az üzletet, beszéljünk arról, ami van.

Cserti Tibor: Köszönöm polgármester úr, csak azért, mert megint valaki idecitált az elmúlt alkalommal és nem nevezem meg a szomszédos területre, és lám irányadó árként és etalonként megjelenik végig a területpolitikában. Itt, ami nem megalapozott. Most ebből a szempontból az én magatartásom végig következetesen az, hogy a helyi vállalkozókat „rúgassuk labdába”. Végső soron itt van előttünk egy előterjesztés. Bár az érzékelhető ugye a vállalkozó kifejtette, hogy az ár oldali témában picit túlzónak tartja az előterjesztést, ez ítéljék meg Önök. Én azt érzékelem egyébként, hogy az önkormányzat által közelmúltban értékesített területeknek a többsége – ha tetszenek rá emlékezni – egyébként 5.000 Ft/m2 körül volt és északkeleti lakótelepen történt ez általában, mindegyik Nagykanizsa vállalkozó részére. Totál előközművesített területről egyik esetben sem beszéltünk. Ez, egyébként nem olyan exponált terület. Ez a város déli részén van, gyakorlatilag 2.500 Ft/m2-t határoz meg az előterjesztés. Nem értem egyébként. Számtalan telekosztást láttam a magam részéről. Amivel érvelt a Fodor képviselő úr az, hogy egyébként hogy ha egy  terület közútról közvetlenül nem közelíthető meg, akkor a megosztás jogilag érvénytelen, de az előterjesztés gyakorlatilag ezt az anomáliát teljesen korrekten feloldja és ezt indokolta főépítész úr is. Amennyiben valaki vitatja, hogy milyen tulajdoni hányadokba kerül az érintetteknek a tulajdonába, ott van az előterjesztésben bent. Nyilvánvaló a telekkialakítás utáni megvásárolt állapotoknak megfelelő négyzetméter arányosan.

Most én a magam részéről még egyszer mondom korrekt előterjesztésnek tartom. Elviekben arról lehetne beszélni, hogy az útnak a négyzetméter ára akkor valamelyest mozogjon. Ez akár vitatéma is lehet. Összességében azt nem érzékelem, hogy miért kell mindenféleképpen az utat – ugye ilyen előterjesztési javaslatok voltak módosításként – megtartani önkormányzati tulajdonban. Egy teljesen helyi érdekű vállalkozóknak az érdekeit elősegítő útról van szó. Ilyen van jelenleg is a városban és számomra ez nem egy projekt területen ilyen jellegű megoldások voltak. Ha – még egyszer mondom – jogilag és gazdaságilag is érdekünkben áll kölcsönösen, most árról most zárójelben nem beszélek, de a megosztás korrekt, az fel sem merül bennem egyébként, hogy az eladó nem osztja meg először a területét. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzatnak kell megcsinálni, ki csinálná más. Nem is lehet szerződést kötni másképp. Akkor most miről vitatkozunk. Javaslom az eredeti előterjesztést először feltenni szavazásra, és minden további ennek az alternatívája lehet csak.

Antalics Dezső: Az a kérésem a testülethez, hogy időközben megérkezett Lenkovics úr és szólni kívánna, hallgassuk meg Őt is.

Lenkovics Viktor: Én is szeretnék vásárolni itt a Csengery úti telekből telephelyet, mivel jövőre bejön, hogy minden vállalkozónak, aki már több autóval rendelkezik, telephelyet kellene vásárolni. De ezt a 2.500 Ft-ot ezt nagyon magasnak tartom, mivel, hogy idegen állampolgárok 900 Ft-ért vesznek, az itteni állampolgárok pedig 2.500 Ft-ért. Nekünk kijött az ára 4000 négyzetméteres területnek 11.250.000 Ft. Ezt kitermelni képtelenség, ezt Önök is nagyon jól tudják. Ezt valahogy ezt az árat lefelé kellene vinni. Egyszer.

Másodszor ez a terület nincs közművesítve, itt még nagyon sok pénzt be kellene fektetnünk minden vállalkozónak ahhoz, hogy ez az ipari terület létrejöjjön. Arra szeretném kérni a képviselő urakat, hogy ha lehet, döntsenek a négyzetméterben, hogy mennyiért akarják eladni, mert komoly szándékunk lenne végeredményben a telekvására. Ha marad ez a 2.500 Ft-os telekvásárlás, akkor sajnos elállunk, és kivisszük a vállalkozást a falura. Ha nem kell a Kanizsának a súlyadó, az iparűzési adó, akkor mást nem tudunk csinálni, kivisszük falura.

Szabóné Dr. Csányi Mariann: Én tulajdonképpen két dolgot szeretnék mondani. Az egyik dolog az, hogy a terület értékesítése valóban akkor egyértelmű, hogy ha a terület előtte megosztásra kerül és tudjuk, hogy mi az a terület és hol, ahol ezt a területet eladjuk.

Illetve az út vonatkozásában Fodor képviselő úrnak mondom, hogy az eredeti anyag tartalmazza az útra vonatkozó paramétereket. Ebben az esetben igaz, hogy a telekmegosztás esetében a Polgármesteri Hivatal nem járhat el, hiszen összeférhetetlenség keletkezik, és eljáró hatóságot kell kijelöltetnünk, de ennek ellenére szerintem az eljárás azért elfogadható határidőn belül biztos lebonyolítható. Az ár kérdésében természetesen Önök döntenek, de én azt gondolom, hogy a vállalkozóknak ez semminemű sérelmet nem jelent a telekmegosztás előtte, hisz akkor a vázrajznak megfelelően megtörténik a telekmegosztás, és mindenki tudja, hogy mi az, amit tulajdonképpen megvett pontosan négyzetméterre. A szerződés megkötésnek ez azért feltétele.

Tarnóczky Attila: Azt javasolnám, mint egy hete: döntsünk a határozati javaslatokról. Első menetben négyzetméter ár nélkül és utána egy második szavazással döntsük el a teljes területre vonatkozó négyzetméterárat. Aztán, hogy valakinek ez megfelel, vagy sem, utána eldönti maga is.

Tüttő István: Lezárom a vitát. Szavazás következik. Olyan triviális dolgokat nem teszek fel szavazásra, hogy a telekmegosztást nekünk kell elvégezni, mert az természetes.

Az a javaslat hangzott el, hogy először döntsünk négyzetméter ár nélkül a határozati javaslatok esetében. Először akkor az 1. számú határozati javaslatról döntünk, és később meghatározzuk a négyzetméterárat.

A közgyűlés 16 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 2. számú határozati javaslatról a döntésüket.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 3. számúról a döntésüket.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 4. számúról a döntést.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Az 5. pontról azt mondtuk, hogy az utat vegyük ki. Magyarul, ha a megosztás megvan, az út nem kerül az eladási területbe, akkor ezt az 5-öst így ki lehet hagyni.

Bocsánat az 5-ről is döntünk, csak ár nélkül. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Elhangzottak javaslatok az árra. Módosító indítvány volt 900 Ft. Aki egyetért vele, szavazzon.

A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Az előterjesztés szerinti árról kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Egyelőre nincs ára, magyarul azt jelenti.

Tarnóczky Attila: Úgy érzem, hogy valamit mondanom kellene, miután egy hete is így jártunk körülbelül.

Az lenne az ügyrendi javaslatom, hogy úgy is lesz szünet, utána az árról még egyszer szavazzunk, hátha valaki meggondolja magát, hiszen 1, vagy 2 igen szavazat hiányzott, hogy az uraknak ne kelljen dolga végezetlenül megint távozniuk.

Cserti Tibor: Azt javaslom, hogy ezt a szavazást ismételjük meg még egyszer az eredeti előterjesztést illetően. Én azt néztem, hogy több képviselőtársamnak a gépe ki volt kapcsolva. Nem tudom tudatosan, vagy véletlenül. Ez ügyrendi kérdés volt.

Tüttő István: Szavazzunk arról, hogy újra szavazunk, de most mindenki kapcsolja be a gépét, ha úgy érzi, hogy részt kíván venni a szavazásban.

A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Most én nem tudom eldönteni korrekt-e az, hogy csak a 2.500 Ft-ról szavazunk újra, hanem mind a kettőről. A 900 Ft-ról újra szavazzunk.

A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk a 2.500 Ft-ról.

A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Van egy közbülső javaslatom, megtehetem, 2.000 Ft. Kérem szavazzunk a 2.000 Ft-ról.

A közgyűlés 9 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Magyarul felfelé kell mennem, mert ez egyre rosszabb. 10 perc szünetet tartunk. Szünet után kérek konszenzust.

Szünet

Dr. Fodor Csaba: Nagy vitát váltott ki az előbb az általam javasolt 900 Ft-os négyzetméteri eladási ár. Szeretném azért valamelyest megindokolni, hogy miért 900 Ft körüli összegre gondoltam én.

Ez az ingatlan jelen állapotában, még ha megosztásra is kerül, tehát jogilag netán külön ingatlanok alakulnak ki, azért azt lássuk be, hogy alkalmatlan, bármifajta építési tevékenységet ezen végezni lehessen. Egy oldalról az ingatlan jellege miatt. Rendkívül nagy földmunkákat kell végezni. Ez az egyik. Másodsorban a közművesítést azt természetesen a majdani leendő vásárlóknak kell saját költségükön kialakítani. Közművesítés alatt értem a szennyvizet, ami problémás, mert ott nyomott szennyvízvezeték van, azzal csak nagyobb költséggel lehet rákötni, mert hiszen túlnyomásos rendszerrel kell rákötni, nem ráfolyással, vagy elviszik valahova le a völgybe. A vízvezetéket be kell kötni. Ahhoz, hogy villamos energia ellátása legyen ezeknek az ingatlanoknak nagy valószínűséggel új trafót kell elhelyezni, az is egy jelentősebb költség. Az utat Őnekik kell kialakítani saját költségükön, ha ez az előterjesztés szerinti 2.500 Ft/m2-i árra rakódnak rá ezek a költségek, akkor megkockáztatom, bár e tekintetben nem vagyok szakember, de azt gondolom, hogy ha 5.000 Ft/m2 fajlagos áron ez kijön végső soron, akkor én azt gondolom, hogy túlzó. Az önkormányzat ilyen helyzetben, ráadásul ha még magát vállalkozóbarát önkormányzatként aposztrofálja, azt gondolom, nem hozhatja a vállalkozásokat. Ez volt az alapvető indoka, amiért én a 900 Ft-ot voltam bátor javasolni és eme javaslatomat fent is tartom.

Tüttő István: Kérem, akkor szavazunk. Mivel a pontokat külön-külön elfogadtuk, csak az árakat nem, ezért az 1. számú határozati javaslatnál ismét szavazásra teszem fel a 900 Ft/m2-t. Kérem, szavazzanak.

A közgyűlés 9 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 2. számúnál kérek 900 Ft-ról szavazást.

A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 3. számúról a szavazást.

A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 4-ről a szavazást 900 Ft-tal.

A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Kérem az 5-ről a 900 Ft-os árral.

A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Akkor felteszem az 1. számút 2.500 Ft/m2 árért.

A közgyűlés 10 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Marton István: Indoklás nélkül az elsőre kérek egy újra szavazást, gondolom az események tükrében át fog az is menni.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk arról, hogy újra szavazunk.

A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Megismétlem. Az 1. számnál 900 Ft/m2 áron kérem a szavazatokat.

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Akkor 900 Ft-ért értékesítjük.

A 4. számút kérdezem. A 900 Ft-os nem ment át a 4-nél. Kérem, hogy 2.500 Ft-tal szavazzunk róla, illetve újra a 900 Ft-ot mert nem korrekt, hogy ha ettől eltérünk.

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem újra a szavazást az 5-ről, 900 Ft-ról szavazunk.

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Kiss László: Nem akartam itt befolyásolni képviselőtársaimat, úgy látom nehéz szülés volt. Ezért nem akartam közbeszólni, de mivel most úgy alakult a helyzet, eddig nem szóltam, ugyan én voltam a legrégebbi igénylő, nem szóltam, ami maradt, azt elfogadtam, de mivel most úgy alakult a helyzet, hogy van egy felesleges terület, a jelenleg igénylők megkapták azt, amit Ők szerettek volna, akkor én is kérem még az a lehetőséget, hogy ezt az 5749-et cseréljük át a 4290-re. Ami eredetileg így volt osztva. Én nem akartam ebbe beleszólni, most ha van rá mód, azt kérem, hogy a cserébe egyezzen bele a közgyűlés. Gyakorlatilag ugyanilyen feltételekkel, mint amit elfogadtunk, mert mind a négy azonos, most már minden további nélkül meg tudjuk ezt cserélni, én erre kérem a közgyűlés hozzájárulását.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk erről a kérésről. Gyakorlatilag az 1. számú helyrajzi száma megváltozik a 4-ével. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 14 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

48/2002.(II.12.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a nagykanizsai 3779/14 hrsz-ú ingatlan 19.739 m2 alapterületű részét az alábbiak szerint értékesíti.

1.       Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a nagykanizsai, 3779/14 hrsz-ú ingatlan kb. 4.290 m2 nagyságú területét 900 Ft/m2 vételáron értékesíti Kiss László Nagykanizsa, Szentendrei u. 55. szám alatti lakos részére.

2.       Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a nagykanizsai, 3779/14 hrsz-ú ingatlan kb. 4.275 m2 nagyságú területét 900 Ft/m2 vételáron értékesíti Temesi László Nagykanizsa, Szentendrei u. 65. szám alatti lakos részére.

3.       Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a nagykanizsai, 3779/14 hrsz-ú ingatlan kb. 4.000 m2 nagyságú területét 900 Ft/m2 vételáron értékesíti Lenkovics Viktor Nagykanizsa, Csengery u. 88. szám alatti lakos részére.

4.       Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a nagykanizsai, 3779/14 hrsz-ú ingatlan kb. 4.290 m2 nagyságú területét 900 Ft/m2 kikiáltási áron, nyilvános versenytárgyaláson értékesíti.

5.       Vevők a feltáró út ingatlanrészben az általuk megvásárolt földterület arányában jutnak tulajdonjoghoz, 900 Ft/m2 vételáron. Kötelesek az út terveit elkészíttetni, az utat kiépíteni és a továbbiakban annak fenntartásáról gondoskodni.

A vevők kötelesek az általuk megvásárolt földterület közvetlen közművesítéséről saját költségükön gondoskodni.

Az ingatlanokra 2 éves beépítési kötelezettséget és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan nyilvántartásba.

A beépítési kötelezettség elmulasztása esetére az önkormányzat visszavásárlási jogát az adásvételi szerződésben szerepeltetni kell.

A visszavásárlási vételár megegyezik a jelen adásvételi szerződésben meghatározott kamatok nélküli vételárral.

A vevők által vállalt foglalkoztatottság 3 év alatt érendő el. Elmulasztása a területrész önkormányzati visszavásárlásával jár.

Felkéri a polgármestert az adásvételi szerződések megkötésére. Az adásvételi szerződésben megjelölt területmértékek az előterjesztésben leírtaktól eltérhetnek a végleges telekmegosztási vázrajtól függően.

Határidő:   2002. április 30.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

Tüttő István: Akkor az lenne a kérésem, hogy térjünk vissza. Most a folytatólagos közgyűlést felfüggesztjük és folytatnánk a Dráva-Mura Eurorégióval kapcslatos napirendi ponttal.

(A közgyűlés ezen napirendi pont megtárgyalása után soron kívüli ülésen folytatta munkáját, melyet külön  jegyzőkönyv tartalmaz.)

41.   Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2002. évi költségvetése (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Legutóbb, ha jól emlékszem úgy döntött a testület, hogy egyéb módosító indítványokat már nem fogad el. Ma végig kell mennünk tételesen azokon a módosító indítványokon, amelyek elhangzottak, azokról a szavazást lefolytatjuk, és egyben felkérem osztályvezető urat, Beznicza Miklós urat, hogy folyamatosan, jelezzék vissza, hogy hol tartunk a hitelkerettel mert most én a hitelről szeretném Önöket folyamatosan tájékoztatni. Én csak egy példát mondok: felolvasom, hogy melyik ügyben kell dönteni, és ha plusz, vagy mínusz, akkor az osztályvezető úr rögtön közli, hogy összesen hány millió Ft-nál tartunk a hitelállománnyal, és akkor mindig érzékelhető, hogy tartunk.

Szeretném azt is előrebocsátani, hogy ha azt akarjuk elérni, hogy az utánunk következő közgyűlés ne kerüljön rendkívüli nehéz helyzetbe, akkor a 300 millió Ft körüli úgynevezett keretet kell megcéloznunk. Még akkor is, ha ez szinte megoldhatatlan feladatnak látszik. Én megkérem Önöket, hogy, amikor szavaznak, azt is mérlegeljék, hogy nem minden tétel, ami itt fel van sorolva, olyan feladatok végrehajtását takarja, amely nélkül a város egyszerűen nem tudna élni, vagy működni. Hiszen Önök is nagyon jól tudják, hogy nagyon sok minden már korábban is kimaradt, amely lehet, hogy épp olyan fontos az itt élő emberek számára. Én kérem Önöket, hogy a mostani a 620 millió Ft-ot meghaladó 621 millió Ft-ot meghaladó hitelkeret, amely a jelenlegi számok alapján fennáll, én azt kérem, hogy ennek a mérséklésére mindenki kiemelt figyelmet fordítson, még akkor is, hogy ha a saját érdekeivel esetleg ez ütközik.

Birkner Zoltán: Azzal nagyon egyetértek, hogy ma csak szavazzunk, és tényleg ne lehessen semmiféle véleményt alkotni, de nekem azért két megjegyzésem lenne. A múltkoriból kimaradt ugye Militry, ezt polgármester úr mondta, hogy majd be fogja terjeszteni. És a Turinform Iroda is kimaradt polgármester úr. Nem én kértem javaslatként, és az is pont ugyanolyan javaslat volt, mint bármelyik az Önöké közül. Még egyszer mondom, a listában még sincs benn.

Tüttő István: Ez az 5 millió Ft.

Birkner Zoltán: Arról újra szavazzunk, mert az kimaradt valóban.

Tüttő István: Ha már itt tartunk Birkner úr arra tett utalást, hogy ezt ismertessem, hogy a Military 7 millió Ft-tal. És szeretném azt is közölni, hogy ma kaptunk értesítést a Tűzoltóság részéről, hogy várhatóan március hónapban hozzájut Nagykanizsa városa ahhoz az úgynevezett magasból mentő új gépjárműhöz, amelyről már korábban a közgyűlés döntést hozott, hogy az önrészt megosztva a tűzoltósággal vállaljuk. A jelenlegi szám, legaláb is, amíg pontosan nem ismerjük, a tűzoltó parancsnok úr 25 millió Ft-ról tájékoztatott, ennek a fele van meg a tűzoltóságnak. A másik fele meg bent van már a költségvetésben. Ezt csak azért jeleztem, hogy márciusban megérkezik ez, hogy nehogy valaki azt javaslatot támogassa, hogy nem szavazzuk meg. Úgyis csak a módosítással foglalkozunk.

Birkner Zoltán: Folytatnám elnézést kérek, mert még lett volna két mondani valóm. Az egyik a miklósfai kerékpár önrész, ugye arról nem fogunk ma már szavazni, hiszen a legutóbbi közgyűlésen arról döntöttünk. És azóta egyébként beadásra került a pályázat. És magáról a szavazás módjáról is szeretném kérdezni polgármester urat és a képviselőtársaimat, szóval vannak olyan összegek azért a különböző javaslatok alapján, amely közötti összeget én például hajlandó lennék megszavazni, de mondjuk két sarkalatos pontját nem. Mondok egy példát rá, mondjuk az intézmény alulfinanszírozás visszapótlás ügye. Polgármester úr által nem támogatott volt az a mínusz 50 már mint az 50 millió Ft fölött. Az MSZP frakció plusz 155 millió Ft-ot terjesztett elő.

Tüttő István: Mínusz 155 millió Ft.

Birkner Zoltán: Ahhoz képest úgy mondom, hogy pluszban. Na most ahhoz képest én azt gondolom, hogy én például erről a két számról nem szeretnék szavazni, de lenne egy szám javaslatom, amiről egyébként szívesen szavaznék. Hogy van-e erre lehetőség? Hiszen akkor furcsa helyzetbe fogunk kerülni. Nem ez nem új kérés, nem új előterjesztés, hanem a meglévő előterjesztés számsorának egy újabb variációja. Én egyetlen egy új tételt sem szeretnék beszavaztatni.

Tüttő István: Szeretném akkor azt kérni, hiszen legutóbb a könyvvizsgáló úr is javaslatot tett rá, és azt hiszem mindannyian el is fogadtuk. Ha valaki ilyen jellegű javaslatot tesz, tegye mellé a mérleg másik serpenyőjébe a dolgát. Ha azt javasolja valaki, hogy plusz kettő, akkor mondja meg, hogy honnan vegyünk el kettőt. Hol lesz a mínusz kettő. Kérem, akkor kezdjük először a környezetvédelmi alap támogatása a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javasolta.

Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom, hogy miközben való igaz. hogy elfogadtuk, hogy több módosító indítványról nem szavazunk, azt nem fogadtuk el, hogy az időközben beérkezett módosító indítványok egyikéről sem lehet egy kukkot sem szólni. És ugye itt van vagy 31, amit az előző ülésen senki sem látott. Legfeljebb táblázatosan nyomták nekem a levezetőnek a kezébe, de a közgyűlés azóta szerzett róla tudomást. És 1 esetében én kérném a lehetőséget, hogy véleményt mondjak róla, pontosabban ellen véleményemet kifejtsem.

Kelemen Z. Pál: Mikor alpolgármester úr ezt a napirendet levezette, ugye nagyjából, egészéből megállapodtunk arról, hogy a képviselőcsoportunk által kidolgozott költségvetést írásban eljuttatjuk és ennek a része lesz. És alpolgármester úr kikötötte azt is, hogy itt vége. Létezik egy dzsentriment, amiben megállapodtunk, nekünk is voltak azóta ötleteink, hogy ha hagynak, van még 8-10 ötletem., ha le nem ütnének a többiek. Én tartom magam ehhez. Kérem képviselőtársaimat, hogy szintén tartsák magukat ehhez, mert a szavahihetőségünk veszik el.

Marton István: Meglehetősen tanácstalan vagyok azon egyszerű oknál fogva, polgármester úr említett egy 621 millió Ft-os hitelt. Most én több költségvetést látok magam előtt, sajnos hetente módosulnak a táblák. Van egy január 23-án készült 522 millió Ft-os hitellel. Van egy február 6-án készült  661 millió Ft-os hitellel. Gondolom, akkor ez az.

Tüttő István: Az a jó. Én rosszat mondtam, mert 149 millióval növekedett a korábbi.

Marton István: Itt látom még én a február 8-i, múlt pénteki dátummal az MSZP frakció költségvetés tervezetét, amivel meg nem nagyon tudok mit kezdeni, mert hogy ha a polgármester úr beterjeszt egy költségvetést, és a saját frakciója beterjeszt egy ellen költségvetési javaslatot, akkor nem tudom, hogy nem úgy kellene ezt értelmeznem, hogy a saját frakciója felszólította polgármester urat a lemondásra. Mert néhány nap eltéréssel, ez mindenképpen azt kell, hogy jelentse, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a frakció kihátrált a polgármester úr által összeállított költségvetés mögül. Ezt alapgazdasági tételként le kell szögezni sajnálatos és eléggé el nem ítélhető módon. Na visszatérve, akkor azt vegyük elő, amit polgármester úr beterjesztése volt február 6-án 661 millió Ft-tal?

Tüttő István: Igen.

Tarnóczky Attila: Tisztelt Kelemen képviselő úr, emlékszem miféle határozatot hoztunk egy héttel ezelőtt. Az a határozat arról szólt, hogy újabb módosító javaslatot nem lehet beadni. Higgyék el, hogy egy felet sem akarok beadni, már ezekkel is torkig vagyok. Nekem ez is sok. De azért azt engedjék meg legyenek szívesek, hogy az a 31 módosító javaslat közül, amit Önök benyújtottak, és nem láthattunk egy hete azok közül egyről, hadd mondhassam el az ellenvéleményemet. Ennyit kértem. Nem óhajtom megváltoztatni, nem óhajtom módosítani, véleményt szeretnék róla mondani, mert nem támogatom. Én egyről. Lehet, hogy más nem egyről.

Dr. Fodor Csaba:  Marton képviselő úr mindentől elrugaszkodott, még magától is, hogy ilyeneket mondott. Nem erről szólt a dolog. A dolog arról szólt, hogy a polgármester úr végrehajtotta az önkormányzati törvény rendelkezéseit, ami szerint a jegyző által elkészített költségvetést beterjesztette a közgyűlésnek. Mi azt gondoltuk, hogy ezzel a költségvetéssel mindenképpen foglalkozni kell és ezt a költségvetést olyanná kell alakítani, amelyet mi a magunk részéről el tudunk fogadni. Itt szó sincs arról, polgármester úr nem mondta, hogy minden elemében támogatja korábbi költségvetést, nem mondta, hogy melyik elemében nem támogatja. Nem volt róla szavazás, e tekintetben következetéseket levonni kicsit korainak tartom, hát még ilyen erőszakoltat, de kampány van valóban.

Alpolgármester úr, amit Ön kifogásol gondolom, abban azt gondoljuk, hogy módosítani fogjuk a saját javaslatainkat, figyelemmel arra, hogy annak mint kiderült utólag a bevételi oldala is meg van tervezve, ebből így a csökkentése.

Tarnóczky Attila: Nem erről fogok beszélni képviselő úr.

Dr. Fodor Csaba: Féltem, hogy erről fog beszélni.

Tarnóczky Attila: Nem, nem akarom én bántani az MSZP frakció szakszerűségét.

Röst János: Mielőtt a szavazást megkezdenénk, azért megkérném polgármester urat, illetve az alpolgármester urat, hogy tájékoztassa a közgyűlést, hogy mikor mit támogat, és mit nem. És azért indokolják meg, ezt kérném Tarnóczky Attilától is, a változásokat. Lenne egy kérdésem is, hogy egyeztettek-e egymás közt polgármester úr, illetve alpolgármester úr. Szintén megkérdezném a két frakcióvezetőt, hogy történtek-e a két frakció között egyeztetések? Mert ha nem történtek, elég felelőtlen álláspontok vannak a két párt részéről.

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr, az Ön által sokat kifogásolt MSZP-FIDESZ együttműködés, amit Ön koalíciónak szokott titulálni, már épp az ilyesfajta beszélgetéseket jelent-e. Már réges-régóta megszűntek, úgyhogy nincs olyan egyeztetés, amit kifogásolni, vagy hiányolni tetszik. Sajnos egyébként, megítélésem szerint, ebből aztán a legfejetlenebb dolgok következhetnek be. Meg gyorsan be is következnek. A véleményemet meg akkor fogom mondani Önnek, hogy ha én vezetem a közgyűlést, mivel, hogy az SZMSZ kötelez. Én sem fogom az Ön véleményét kikérni, majd megnézem, hogy hogyan tetszik szavazni.

Röst János:  Köszönöm a választ Tarnóczky Attilától, részben egyetértek vele. De arra a kérdésemre, hogy a polgármester urak egyeztettek-e nem kaptam választ. Úgy gondolom, hogy kötelessége lett volna egyeztetni. Ugyan úgy kötelessége lett volna egyezetni a két pártnak is. Mert egy össze-visszaszavazásnak, aminek most elébe nézünk, nem hiszem, hogy város érdekeit szolgálja. Annak idején, amikor koalíciót kötöttek valóban ez történt, valóban arról volt szó, hogy vezetni fogják a várost, jelenleg nem ez történik, és ezért kár.

Tüttő István: Egyébként óhatatlanul megtörtént az egyeztetés, legfeljebb nem értettünk vele egyet. Ez pedig elkerülhetetlen ebben a szituációban.

Tarnóczky Attila: Egyébként az egyeztetés megtörtént képviselő úr kettőnk között, hogy ha megnézi az előterjesztéseket. Egyszer én írtam alá, egyszer polgármester úr. Mindannyian tudtunk arról, hogy mi készül, mi lett ide benyújtva. Beszélgető viszonyban vagyunk, amíg nem tetszik kifogásolni, hogy ez is baj. Akkor majd megszűntetjük, és hogy ha kívánja, akkor újrakezdjük majd.

Tüttő István: Én nem vagyok ennyire szolgalelkű.

Marton István. Szép, szép a humor uraim, de félre téve a viccet, de meg kell, hogy nyugtassam, egyébként nyugtalankodó képviselőtársamat Dr. Fodor Csabát, hogy nem léptem ki semmiből, pláne nem önmagamból. Az MSZP frakció javaslatával az ég egy világon semmi bajom nem lenne, hogy ha mondjuk 3 hónappal korábbi dátum van rajta. Mondjuk nem február 4-én tárgyalja meg és 8-án az elmúlt hét péntekén  nyújtja be, hanem megteszi ezt október végén, vagy november elején. Ez az én gondom, hogy itt napokon keresztül aki ránéz az én asztalomra, itt csak az elmúlt bő 1 hónapnak a költségvetési termése van, és 5 percenként szinte azt kell, hogy mondjam, más és más javaslatok bukkannak elő az éji homályból. És ezért nem értem azt, hogy két nap eltéréssel, hogy lehet egy polgármesteri, valamint az őt támogató MSZP frakciónak a külön anyagát tárgyalni.

Tüttő István: Énszerintem ez nem lényegi kérdés, ugyanis Önök döntik el majd, hogy mi lesz a költségvetés.

Cserti Tibor: Igen, ügyrendiként szeretném polgármester úr most már beterjeszteni. Én óvakodtam attól, hogy bármi nemű minősítését megejtsem a költségvetésnek. Egyszer megtettem, aki figyelt rá ás vájt fülű, megértette. Ügyrendi gombot pedig azért nyomtam, mert abszolút nem érdekel a költségvetés komoly tárgyalása előtt, hogy ki hova lépett be, vagy miért nem lépett be, meg kivel egyeztetett, vagy nem egyeztetett. Gyakorlatilag előttünk fekszik egy anyag az elmúlt időszakban úgy emlékszem, úgy zártuk la határozattal, hogy ma vita nélkül döntünk a javaslatokat, módosításokat illetően, és kérem szíveskedjék a polgármester úr ennek megfelelően vezetni. Gondolom, felkészült mindenki frakció egyéni képviselő etcetera és fejezzük be a vitát.

Tüttő István: Erről szavazunk. Aki igennel szavaz, az azt javasolja, hogy vitát zárjuk le. Magyarul a szavazás következzen. Én most is azt mondom, hogy ha odaérünk egy sorhoz, hogyha valakinek egetverő gondolata van, azt mindenképpen elmondhatja.

A közgyűlés 25 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem, következik Környezetvédelmi Alapról szavazás.

Böröcz Zoltán: Polgármester úr remélem, hogy ez valóban ügyrendi. Én azt javaslom kezelhetőség miatt is, de azt gondolom az ügyrend is ezt írja elő, hogy az MSZP frakció által február 5-én - nem 8-án tévedés ne essék, akkor csak a szöveg készült el - február 5-én benyújtott képviselői indítvány csomagról, mint módosításról illik először szavazni. Ez annál is inkább egyébként így van, mert nyilvánvalóan érinti az egyéb módosító javaslatokat, és bizonyos kérdések ebben el is dőlnek. Kérem, hogy módosító javaslatként szíveskedjen polgármester úr kezelni, és erről szeretném a végén szavaztatni.

Tüttő István: Módosító javaslat volt a Környezetvédelmi Alap támogatása, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságé. Ja, városrendezési terv: Rendben van, csak nekem egy olyan listám van ugyanez megvan rajta, csak más sorrendben.

Birkner Zoltán: Én nagyon szeretném, hogy ha ahogy elkezdte, hogy Környezetvédelmi Alap támogatása, vagy ha megváltoztatja véleményét polgármester úr, akkor arra kérem szavaztasson erről. Én nem szeretnék az MSZP frakció által benyújtott csomagról szavazni először, hanem sorba szeretnék menni, ahogy polgármester úr az előbb elkezdte, és azt gondolom, hogy frakciónk is ezt gondolja.

Tüttő István: Különösebb gondot nem okoz, hiszen akármelyiket vesszük

Kelemen Z. Pál: Az SZMSZ-ünk előírja, hogy a módosító indítványról kell először szavazni. Az  egy részletkérdés, hogy mondjuk Birkner úr mit szeret, meg mit nem. Az SZMSZ az a mi alkotmányunk, szíveskedjen a szerint szavaztatni.

Cserti Tibor: Ha viszont így van, akkor én elvártam volna azt a minimális szelekciót nem a polgármester úrtól, a polgármester úr háta mögött lévő szakmai apparátustól, hogy az egymásnak szöges ellentétben lévő javaslatokat, egyszerre terjessze be. Itt van például az az „Isten verte” (elnézést a kifejezésért) Környezetvédelmi Alap. Hogyan szavazzunk? Az egyik oldalon csökkentés 1.5 millió Ft-os javaslat, itt meg van egy 5 millió Ft-os emelés. Nyilvánvaló, hogy egy témáról gyakorlatilag egyszerre illik szavazni. Na most hogyan közelítünk meg akkor egy-egy témát? Én ebből a szempontból, még egyszer látom polgármester úr munkáját nem látom megkönnyítve, és én a magam részéről egy piros zászlót tartok fel

Tüttő István: Elnézést kérek. Én nem látok ebben ellentmondást. Én meg fogom mondani, hogy támogatom, vagy nem, és Önök döntenek.

Kelemen Z. Pál:  Bátorkodom még egyszer az SZMSZ-re hivatkozni, nyilvánvalóan az egyik kizárja a másikat. Evvel semmi gond nincsen. Ha az egyik javaslat kizárja az egyiket a másikról a későbbiekben nem kell szavazni. Ha nem zárja ki a másikat, akkor szavazni kell. Ilyen egyszerű a kérdés.

Birkner Zoltán: Szerintem polgármester úr egy perc alatt meg tudja oldani ezt a problémát. Nagyon kérem, szavaztasson, akkor én ezt módosító javaslatként kérem, hogy szavaztasson róla. Nekem van egy táblázatom, egy nagyon egyszerűen átlátható táblázatom, ami alapján egymás mellé vannak rendelve a különböző javaslatok. Polgármester úr ezt kezdte el felolvasni meggyőződésem szerint. Akkor ezek után arra kérem polgármester úr, hogy szavazzunk.

Tüttő István: Az pontosan tartalmazza az MSZP javaslatát is.

Birkner Zoltán: Legyen szíves, és akkor én azt kérném, hogy ez alapján haladjunk.

Tüttő István: Ami előttem van, ez egy olyan táblázat, amely tartalmazza azokat a módosító indítványokat, amelyeket én  nem támogattam, tehát mindenképpen szavazni kell róla. Az MSZP képviselő csoport javaslata ugyan arról a témáról szerepel, hogy mi a javaslata, és amit Tarnóczky úr említett egyéb javaslatok, ugyanis ezen javaslatok óhatatlanul átfedésben is vannak egymással, hiszen ugyanarról a témáról, másnak is lehetett javaslata. Egyébként meg kell, hogy mondjam mindegyik módosító indítvány.

Kelemen Z. Pál: Én olyan táblázatot nem kaptam. Megkérdezném Birkner úrtól, honnan kapta. Akkor nyilvánvaló képviselőtársaim egy része, ebből következik, hogy FIDESZ frakció kapott mi nem kaptunk.

Szabóné Dr. Csányi Mariann: Adtam már neked is.

Kelemen Z. Pál: Nekem? Én vagyok a frakcióvezető.

Tüttő István: Én azt javaslom, hogy hadd szavazzunk a szerint, ami itt táblázatosan nekem meg van.

Dr. Fodor Csaba: Abban igaza van Kelemen képviselő úrnak, hogy azért az tűrhetetlen, hogy a Hivatal az egyik oldalnak odaadja a táblázatokat minekünk meg olyan táblázatról kéne szavazni, amit nem is láttunk, de túlteszem magam ezen.

Azon viszont kevésbé, hogy az MSZP frakciójának a költségvetés tervezetét mossuk össze mindennel, mert aztán a végén senki sem tudja, hogy miről szól a történet. Kérem, mi egy korrekt, költségvetést készítettünk elő. Nem soronként, nem soronként, hanem összességében táblázatonként, és minket az vezérelt, hogy megpróbáljunk egy borzasztóan szigorú költségvetés tervezetet elkészíteni. Ebben a költségvetésben, ha jól emlékszem 293160 eFt a felveendő hitel maximuma. Ehhez igazítottuk a módosító javaslatainkat. És azért ezt így együtt kérem kezelni, és igenis az a logikus, és az SZMSZ-nek megfelelő, ha először ezeken a módosításokon megyünk végig, és nem az, hogy elkezdünk valamifajta, nem tudom mi alapján. Az a polgármester úr nagyon köszönjük szépen, hogy tájékoztatott bennünket, hogy mit nem épített bele az előterjesztésébe, az egy tájékoztatás, de nem módosítás. Ez a módosítás, amit itt beterjesztettünk. Ezen kell végig menni. Az, hogy miért nem terjesztette be az ő dolga, nagyon helyesen jól tette.

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr, azért kellett szót kérnem, mert itt a Hivatalt érték elmarasztaló szavak azért, hogy valamelyik frakciót előnyben részesíti. Nem erről van szó. Egy pillanat hadd mondjam el képviselő úr, meg fogja éretni talán. Kértem a gazdasági osztályt, hogy polgármester úr dolgát megkönnyítendő ugyanarról sorra vonatkozó indítványokat egy-egy sorban jelentesse meg az alternatívák tekintetében. Ez készült el. Ebből én kaptam egy példányt, tegnap elvittem a frakcióülésre. Úgyhogy az urak tőlem kapták ezt a példányt. Nincs benne semmi titok egyébként. Nem értem a problémát.

De most igazából elnök úrnak a véleményére hadd reagáljak, mert eddigi működésem során olyan esetet nem láttam ám kedves képviselőtársaim, amikor mondjuk a Környezetvédelmi Alap támogatására beérkezik 3 indítvány. Egyet benyújt ha jól emlékszem a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, egyet az MSZP képviselő csoport, aztán megint egyet valaki más - abból nem derül ki, hogy kicsoda - és akkor kiderül, hogy nem kell mindháromról szavazni adott esetben, hanem egyet szavazunk, aztán megyünk a következő tételhez, aztán visszatérünk erre a tételre és újra szavazunk. Ez számomra egy eléggé káosz rendszerű szavazást jelent. Az én véleményem szerint a dolgokat sorban lehet tisztázni a költségvetési soronként. Vagy úgy kell értenem az MSZP előterjesztését, hogy egyben kell róla szavazni?

Kelemen Z. Pál: Nem.

Tarnóczky Attila: Nem. Akkor mégiscsak ez a véleményem, ha nem így kell érteni.

Tüttő István: Mindig felolvasom, hogy kinek mi volt a javaslata. A Városrendezési tervezési feladatok 9. számú melléket.

Birkner Zoltán: Az előbb kértem Önt arra, hogy én nem értek azzal egyet, hogy valami kiemelt szempontból kezeljük az MSZP frakció indítványát, hiszen ugyanazon napon egyébként másik 32 indítvány is érkezett képviselőtársaimtól. Én már nem emlékszem, hogy melyik volt előbb. Polgármester úr arra kérem, hogy az Ön kezében lévő táblázat alapján, ami egyébként jó párunk előtt van legyen olyan kedves elindítani a szavazást. Természetesen várunk, amíg mindenki megkeresi ugyanezeket a tételeket. Ez ha tetszik, akkor nekem módosító indítványom a szavazás módjáról. Természetesen, ha a képviselőtársaim ezt nem fogadják el, akkor hajlandó vagyok polgármester által elkezdett MSZP-s tétel sortról szavazni.

Tüttő István: Nekem egyetlen gondom van, hogy az MSZP javaslata az pontosan taglalja, hogy melyik számú mellékletben található. A táblázatban pedig ez sajnos nincsen benn. Ebben a táblázatban az van benn, hogy kinek a javaslatáról volt szó. Kérem, akkor mondjuk azt, hogy Környezetvédelmi Alap.

Budai István: Úgy tudom, hogy fénymásolás alatt van ez a táblázat, amit itt az urak forgatnak. Én azt szeretném kérni, hogy addig rendeljünk el szünetet, amíg  minden képviselő kezében nem lesz itt ez a táblázat, és akkor utána szavazzunk.

Tüttő István: Mennyi idő kell hozzá?  5 perc múlva itt van. Akkor kérem, ne menjünk el messze, várjuk meg.

SZÜNET

Tüttő István: Tisztelt közgyűlés folytatjuk. Megkérdezem, hogy az a táblázat, ami az előbb kiosztásra került mindenkinél ott van-e? Megkérdezem, mindenki megkapta a táblázatot? Akkor elkezdjük a szavazást. Akkor a táblázat szerint mehetünk? És akkor mindig kérem majd Beznicza urat, hogy mondja be, hogy hol tartunk minden tételnél.

Környezetvédelmi Alap támogatása a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javasolta a 9. mellékletben található. 2 millió Ft növekmény. Én először mindig a csökkentő javaslatot szavaztatnám meg mivel célunk az, hogy a költségvetés lehetőleg ne teremtsen olyan feltételt nem csak magunknak, hanem az utánunk jövőknek is, hogy ne lehetetlen helyzet alakuljon ki. Kérem az MSZP javaslata szerint 1.5 millió Ft-tal csökkentenénk. Aki igennel szavaz, egyetért ezzel a javaslattal. Kérem, a szavazatukat.

A közgyűlés 16 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 3 tartózkodással javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kulturális feladatok támogatása OKSB javaslata volt plusz 5 millió Ft. Én nem támogatom. Szavazzunk!

A közgyűlés 16 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 1 tartózkodással javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Szociális és egészségügyi feladatok támogatása, a Szociális és Egészségügyi Bizottság javasolt plusz 1 millió Ft-ot. Én nem támogatom.

A közgyűlés 15 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Verseny és élsport támogatása OKSB javaslata, plusz 10 millió Ft. Nem támogatom.

A közgyűlés 15 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Közlekedésbiztonsági Alapítvány támogatása plusz 2 millió Ft. Én nem támogatom, mivel 2 millió Ft van a számláján már.

A közgyűlés 9 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Élettér Egyesület támogatása Tóth Zsuzsanna képviselőnő javasolt plusz 500 e Ft-ot. Én nem támogattam.

A közgyűlés 13 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Következik a Honvéd Kaszinó Alapítvány támogatása Röst úr javaslata volt.  Én ebben most nem befolyásolom Önöket. Van egy plusz 500 ezer Ft-os és van egy plusz 800 ezer Ft-os javaslat. Röst úr az 500 ezer Ft-ost támogatja. Kérem az 500 eFt-ról a szavazatukat.

A közgyűlés 6 szavazattal, 9 ellenszavazattal 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Kérem a következőről vagyonértékelés, és vagyonnyilvántartás.  Bocsánat a 800 eFt-ról is kell szavazni, mert két javaslat volt. Az előbbire visszatérnénk akkor a Honvéd Kaszinó Alapítvány támogatása 800 eFt-ról

A közgyűlés 6 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 9 tartózkodással nem fogadja el.

Tüttő István: Vagyonértékelés, és vagyonnyilvántartás. Ha jól emlékszem, Röst és Baranyi képviselőnő? Ja nem bocsánat, a Pénzügyi Bizottság, csak nem tudtam elolvasni nagyon kis hely volt, hogy beírjam  10 millió Ft-os csökkentést javasol. Az MSZP ugyancsak ezt támogatja.

Böröcz Zoltán: Én azt gondolom, hogy ez a szavazási mód bár nagyon helyes és előre vivő, viszont egy feltételt nem teremt meg, amiről a múltkor beszéltünk, és állásfoglaltunk. Nevezetesen szeretnénk, ha valamennyi képviselő előtt hangosan, avagy kivetítve, teljesen mindegy. Döntéseink után megjelenne, hogy egy-egy döntésnél hol tart a hitelállomány.

Tüttő István:  Bocsánat idáig mondta.

Böröcz Zoltán: Bocsánat, de idáig egyetlen egyet sem hallottunk, és nem csak jelen lévők, hanem senki. Kérem mikrofonba minden döntés után elmondani, hogy az egyenleg táblán hol áll pontosan a hitelkeret állása mennyi.

Tüttő István: Rendben van, akkor most megkérdezzük, mert vezetik különben, tudjuk pontosan. Kérem, Beznicza Miklós urat erre.

Tüttő István: Vagyonértékelés, és vagyonnyilvántartás: mínusz 10 millió Ft, ugyanez az MSZP képviselő csoportjának javaslata. Kérem, szavazzunk róla.

A közgyűlés 26  szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot  elfogadja.

Tüttő István: Miklósfáról nem kell, mert benne van a táblázatban, mínusz 10.5 millió MSZP javaslat. Kérem szavazni az MSZP javaslatáról mínusz 10.5 millió Ft. Kérem a szavazatot.

Nem értették a kérdést kérem újra szavazni. Kérem, az MSZP képviselő csoportja javasolja, hogy Miklósfai kerékpárút önrészét 10.5 millió Ft-tal csökkentsük. Aki igennel szavaz, a csökkentés mellett szavaz.

A közgyűlés 11 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Ultrakönnyű repülők bajnoksága. Györek úr javasolta, mínusz 4 millió Ft. Aki igennek szavaz, az a csökkentést támogatja. Én nem támogatom. Kérném bemondani, hol állunk.

A közgyűlés 10 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat támogatása, Antalics úr ismertette. Plusz 3 millió Ft. Aki egyetért vele, igennel szavaz. Én nem támogattam.

A közgyűlés 14 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Cserti Tibor: Egyáltalán mit jelent az, hogy részönkormányzatot támogatunk. A feladatot támogassuk, ne az önkormányzatot.

Tüttő István: A legutóbbi közgyűlésen elhangzott. A Szabadtéri színpad kialakítása Pénzügyi Bizottság javaslata és egyben az MSZP javaslata is. Mínusz, magyarul töröljük, mert ha jól emlékszem ennyi volt ez volt a 12-es számú táblázatban található. Kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 14 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: (6.64) Intézmény alulfinanszírozás visszapótlás.

Györek László: Kérnék újraszavazást a szabadtéri színpad megvalósításának szavazásában.

Tüttő István: Kérem akceptáljuk-e a kérést. Kérem, szavazzunk róla. Aki igennel szavaz, elfogadja Györek úr kérését.

A közgyűlés 14 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk újra a szabadtéri színpad kialakításában. A javaslat az eredeti elképzelés forrásának törlése. Szabadtéri színpad kialakítása.

A közgyűlés 12 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Miért kell új szavazás? Akkor úgy döntött a közgyűlés, hogy ez bent marad. Következik Intézményi alulfinanszírozás visszapótlása. Mínusz 155 millió Ft, 166 e Ft.  Jó rendben van, melyikre vonatkozik ez?

Kérem, szavazzunk róla, hogy újra szavazunk. Ez kezd hasonlítani a szabadtéri színpad előadására.

A közgyűlés 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Újra szavazunk. Kérem akkor Szabadtéri színpad. Aki igennel szavaz az úgy dönt, hogy kivesszük. Aki igent nyom az azt jelenti, hogy elvonjuk a támogatást.

A közgyűlés 12 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 2 tartózkodással javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Bent marad a Szabadtéri színpad. Hol tartunk? 6.68-nál.

Következik Intézményi alulfinanszírozás visszapótlása. az MSZP javaslata mínusz 155.166 eFt.

Birkner Zoltán: Mi azért ezt tegnap újra végig gondoltuk. Volt egy Gazdasági Bizottsági, Pénzügyi Bizottsági döntés is ez előtt. Nem volt pontos szám olyan 200 millió Ft körül. Én arra kérek mindenkit, hogy fogadjon el egy köztes álláspontot. Az a köztes álláspontunk. Tárgyaltunk a Pénzügyi Bizottság FIDESZ által delegált tagjával, az intézményfinanszírozáshoz rendkívül jó módon értő tagunkkal, és ő azt javasolta, tanácsolta nekünk, a mínusz 50 millió Ft kevés, a mínusz 155 millió Ft sok. A 297 millió Ft-os alapból, hogyha kikerül összességében mínusz 200 millió Ft, hiszen egyszer már mínusz 50-et elfogadott polgármester úr, akkor áprilisban nagy gondok előtt leszünk, amikor a visszapótlás időszaka jött el. Azt tanácsolta nekünk, hogy most 155 millió Ft helyett legyen egy köztes mínusz 100 millió Ft-tal, és arra kérem Önöket, hogy ezt fogadják el.

Tüttő István: Mínusz 100 millió Ft? De ezt úgy kel érteni, hogy én abban az anyagban, ami Önök előtt szerepel a 660 millió Ft-ban, abban bent van az az 50 millió Ft már és még mínusz 100 millió Ft. Kérem, a szavazatot. Először fel kell tenni szavazásra az eredeti javaslatot a 155.166 eFt-ot.

Beznicza Miklós:  Cserti úr nem olyan kemény lesz, mint ahogy tetszik gondolni. Az elvonás mértékére én annyit tudok javasolni itt, és ezt mondtam már, hogy 155 millió Ft sok, az 50 millió Ft pedig kevés, és azt a közteset tudom, hogy maximum a 297 millió Ft helyett maradjon, 197 millió Ft. 100 millió Ft-tal lehetne csökkenteni.

Tüttő István: Pontosan kérem akkor azt a számot. Én azt egyenlőre nem teszem fel szavazásra, csak kérem a számot most, hogy ne kelljen  még egyszer megkérdezni.

Birkner Zoltán: Az volt javaslatom még egyszer. Lehet, hogy a szocialista képviselő csoport ekkor nem vette észre, hogy már mínusz 50 millió Ft-ot a polgármester úr beépített, és ehhez képest a szocialista frakció javaslata még mínusz 155 millió Ft, azaz összességében. Akkor ugyanazok a számok szereplenek. Elnézést, nincs módosító indítványom ebben a pillanatban.

Tüttő István: Akkor szavazzunk az MSZP javaslatáról. Kérem szavazni. Aki egyetért vele, igennel szavaz, aki nem, az nem.

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Egyenleg? 513. Térinformatika rendszer továbbfejlesztése. Györek úr, Tóth úr javaslata. 10 millió Ft-ot javasol az MSZP, és 10 millió Ft a külön beérkezett javaslatok szintén szerepel.  Én alávetem magam a képviselő csoport akaratának. Az MSZP képviselő csoport által javasoltnak. Kérem, meggyőztek arról, hogy szükség van rá.

A közgyűlés 24 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Következik az akadálymentes közlekedés kialakítása. Gyakorlatilag én nem támogattam, ez egy plusz 10 millió Ft-os javaslat volt.  5 millió Ft bent volt én azt tanácsoltam, hogy hagyjuk, ahogy van. Kérem, erről szavazni.

A közgyűlés 7 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Szabadhegyi úti közművesítés, Pénzügyi Bizottság, MSZP képviselőcsoport javslata. Mínusz 25 millió Ft. Kérem, szavazzunk róla. Ha igennel szavazunk, akkor kivesszük.

A közgyűlés 10 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: HSMK elektromos hálózat rekonstrukció mínusz 30 millió Ft. Én nagyon a figyelmükbe ajánlom - bár nem akarom befolyásolni Önöket - ha tűz üt ki ott nagyon sok embernek óriási baja lehet. És ne vegyük komolyan azokat a véleményeket, hogy ott minden rendbe van és nincs szükség ilyen jellegű rekonstrukcióra. Én azt javaslom, hogy ezt ne vegyük ki. Kérem a szavazatukat. Aki igennel szavaz, meghagyja az eredeti 30 millió Ft-ot.

Szabóné dr. Csányi Mariann: Nem, az kiveszi.

Tüttő István: Akkor kérek egy újra szavazást, mert én magam is rosszul tettem fel a kérdést. Nem hirdettem még ki, nem volt eredmény. Aki igennel szavaz, az a kivonás mellett dönt, én nem javaslom. Én nem javaslom, én nemmel szavazok.

A közgyűlés 12 szavazattal, 13 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Kérem a tüdőgondozó felújításával kapcsolatos döntésüket. Aki igennel szavaz, mínusz 3.4 millió Ft. Ha igennel szavaz, akkor az elvonásra szavaz. Én nem támogatom, ezt megmondtam a frakciónak is.

A közgyűlés 19 szavazattal, 7 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Micimackó Óvoda felújítása, Tóth Zsuzsanna képviselőnő javaslata. Én nem támogatom. Aki igennel szavaz az támogatja. Aki nem, az nem.

 A közgyűlés 15 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: (522) Úrhajós és Hárfa utcai óvodák felújítása. Támogatom.

A közgyűlés 8 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Palini ravatalozó felújítása. Aki igennel szavaz, az támogatja 3.5 millió Ft.

A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: (525) Önkormányzati igazgatás rendszeres személyi juttatásai. Az MSZP javaslata mínusz 28.925 eFt. Mennyi? Nem jó a szám? Kérem, akkor 28 millió Ft-tal csökkentésről döntsenek. Én támogatom.

A közgyűlés 9 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy amikor azt mondom, hogy nem támogatom, akkor próbálom befolyásolni a másik felet. Akkor nem kerül kivonásra.

Önkormányzati igazgatás munkaadói járulék, automatizmus. Nem, mert ugye ez egyikből, a másikból következik. Akkor következik az önkormányzati igazgatás 13. havi illetmény. Arról nem kell, mert ez az előzőnek a következménye. Kellet volna? Elnézést kérek, nem szavaztunk a mínusz 46.750 eFt-ról. Még egyszer az Önkormányzati rendszeres személyi juttatás mínusz 46.750 eFt. De most visszatérünk. Egy kérdésem lenne. A mínusz 46.750 eFt-ról most kell szavazni Miklós?

Marton István: A 3 együtt van tisztelt uraim.

Tüttő István: 46.750  eFt Én ezt korábban nem támogattam. Most tartózkodom.

A közgyűlés 6 szavazattal, 14 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Ez nem változtatott, mert az eredeti javaslatban bent volt. Önkormányzati igazgatás 13. havi illetmény. Ez mínusz 16.518 eFt-nak felel meg. Ez mínusz 16.518 eFt, ez csökkentés. Ez félhavival csökkenti 13.5-róól 13-ra csökkenti, nem?

Böröcz Zoltán: Az az érzésem, hogy belekeveredtünk. Osztályvezető urat legyen szíves kérem, segítsen  16. 518 eFt az valóban csak egyhavi, de az a 28.925 eFt-tal csökkentetthez számolni 1 havi. Jól értettem?

Beznicza Miklós: Igen.

 Tüttő István: Akkor egy új számot kéne. Na most a 46.750 e Ft-ot azt megszavaztuk. Gyakorlatilag, akkor ezt tartalmazza.

Beznicza Miklós: Itt a Böröcz Zoltán képviselő úr amit mondott, a 46.750 tartalmazza az eredeti szerint a 13. havi illetmény csökkentését is. Így vettem ki a képviselőcsoport javaslataiból.

Tüttő István: Nem kell megszavazni. Ez hány havi? 1.5 havi.

Böröcz Zoltán: Köszönöm osztályvezető úr válaszát. Hogy tiszta legyen a helyzet. A költségvetésben az eredeti, azaz a január 21-én beterjesztett variációja szerinti személyi juttatások szerepelnek a Polgármesteri Hivatalnál. Ez azt jelenti, amennyiben ehhez számítjuk, akkor most jelenleg 13.5 havi másfél havi 13. havi fizetést fogadunk el, ha ehhez kiszámítjuk most a 12 havit. Nekem az a kérésem, hogy az előterjesztésünkben szerepelt, az 1 hóra eső részt határozza meg most az osztályvezető úr, és kérem, azt módosító indítványként szavaztatni.

Tüttő István: Visszatérünk erre, közben kiszámítják. Önkormányzati igazgatás eseti jutalom. Ez is halmozottan bent van?

Beznicza Miklós: Igen. De hogy ha képviselő úr, hogy ha a rendszeres személyinél maradt az eredeti állapot, akkor erről nem kell szavazni.

Tüttő István: Rendben van. Akkor a kerékbilincs közreműködői díj következik.  Budai István úr javaslata, egyben az MSZP képviselő csoport javaslata is. Támogatjuk.

A közgyűlés 25 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Azt szeretném jelezni, hogy szerződési kötelem van, tehát időarányosat mindenképpen. Nem 1.85 volt? Tehát időarányos. Igen. Megkérdezem még egyszer, ha 1 millió Ft-ot most kivesszük, akkor teljesen nulláztuk ezt a kérdést? Nem, én úgy érzem, hogy nem. Nézzük meg a táblázatot. 16. számú táblázat. 1 millió Ft van bent az pedig akkor már a csökkentett. Igaz. Mert 1.8 millió Ft volt és abból az időarányost levontuk. Nem, mert már a javaslatban 1 millió Ft szerepelt csak, mert 8-at már korábban levontuk. Akkor kérem, hogy mi a helyzet vele. Magyarul bent kell maradni, jó. Kérem, szavazzunk róla újra, mert lenullázzuk akkor ezt a keretet és a szerződést pedig teljesíteni kell. Kérem, szavazzunk akkor újra róla. Az 1 millió Ft-ot már ne vonjuk el már csökkentettük. Nemmel kell szavazni.

A közgyűlés 5 szavazattal, 17 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Rendben van, nem töröltük.

Marton István: Két dolgot szorosan összefügg. Az egyik az, ami a tábla 5. sorában szerepelt a Közlekedésbiztonsági Alapítvány támogatására, a 2 millió Ft, ami véletlenül volt benn, mert ez volt az ára annak, hogy megszűnjön a bilincselés. Na most, hogy ha a szerződés nem szűnik meg. Ilyen formájában, ahogy működik, akkor az 1 millió Ft nem elég rá. Meg kell szavazni a másik 2 millió Ft-ot is és akkor stimmel. Azt hiszem, hogy nem volt nehéz, vagy nem volt túl bonyolult, de félek, hogy nem mindenki értette. Azt a 2 millió Ft-ot vissza kell tenni. Szomorú vagyok, hog yha még neked is gondolkozni kell rajta. Akkor viszont nincs értelme.

Tüttő István: Az a gyanúm, hogy ezt most már nem tudjuk ezt most megszavazni. Engedjék meg, hogy a Tourinform Irodát vegyük sorra. Vagy a végén? Nem, mert én felírtam ide erre az oldalra. Városrendezési tervezési feladatok. Az MSZP javaslata 15 millió Ft-tal való csökkentés.

A közgyűlés 10 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Szent Cecília Zeneiskola támogatása mínusz 422 eFt. Aki igennel szavaz, az elfogadja a csökkentést.

A közgyűlés 10 szavazattal, 13 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István:  Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság támogatása mínusz 500 eFt. Aki igennel szavaz, a csökkentést fogadja el.

A közgyűlés 11 szavazattal, 13 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: (525) Járda és kerékpárút felújítás mínusz 15 millió Ft-os javaslat van. Kérem a szavazatukat. 30 millió Ft-tal bent van.

A közgyűlés 13 szavazattal, és 12 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Kelemen Z. Pál: A 25 millió Ft-os tételhez szeretném mondani. Nyilvánvaló a csökkentés értelme, hiszen ma már alacsony kamattal és adókedvezménnyel ennél kedvezőbb hitelhez lehet jutni, de vannak bent igénylések. És a tegnap előtti megbeszélésünkön egy 5 millió Ft-ot hagyjuk benne ebben a tételben és módosítsuk ezt 20 millió Ft-ra, hogy a beérkezett igényeket már tárgyalhassa a bizottság. Ezekben a javaslatokban. Ez nem új javaslat.

Tüttő István: Ez mínusz 20 millió Ft.

Kelemen Z. Pál: Igen, csak nem akarok vismajor helyzetet.

Tüttő István: Kérem fogadjuk el a bizottsági tag javaslatát.

Dr. Csákai Iván: Az 5 millió Ft, ami bent marad az nem tudom mire elé. Bizottságunk megfelelő felelősséggel használta fel eddig is a pénzt. És a 15 millió Ft-tal, hogy ha benne maradna, az szerintem lefedné az évet. Ez 10 millió Ft-os csökkentést jelent. Azt nem lehet csinálni, hogy egyik pillanatról a másikra, egy ilyen támogatást megvonunk, hiszen 113 millió Ft lakáscélú támogatást kapunk a kormánytól. 25 millió Ft visszapótlás történik, ez 140 millió Ft körüli érték. Én egy 15 millió Ft-ra csökkenést, mínusz 10 millió Ft-ot el tudok fogadni.

Tüttő István: Igen, ez majd a szavazásnál eldől. Mínusz 20 millió Ft-ról kell először szavazni, bocsánat mínusz 25 millió Ft-ról. A beterjesztő módosította mínusz 20 millió Ft-ra. Először szavazunk a mínusz 20-ról. Aki elfogadja a csökkentés, én támogatom.

Cserti Tibor: Azért nyomtam ügyrendi gombot polgármester úr, mert többek között már előterjesztője voltam ennek már bizottsági szinten is, és tisztelem az Szociális és Egészségügyi Bizottság álláspontját. De gyakorlatilag a mai napra szakmai oldalról tényleg értelmetlenné vált a helyi rendelet fenntartása. Na most annak változatlan tovább vitele a város gazdasági helyzetben.

Tüttő István: Elnézést Tibor, de ez nem ügyrendi.

Cserti Tibor: Az ügyrendi az az polgármester úr, hogy a helyi rendeletet először ki kell dolgozni, annak feltételrendszerének a tükrében gyakorlatilag hozzá kell rendelni a forrásokat. Ez egy kiemelt feladat, erre évközben bármikor képesek vagyunk, és ez egy feladat, ezt jelölje meg a közgyűlés. És ez a 25 millió Ft átmenetileg zárolható, törölhető, utána pluszban, évközben mellérendelhető. De ne vigyünk változatlan formában végig egy valamit, ez az ügyrendi kérdés, hogy a 25 millió Ft, vagy semmi. Nincs köztes megoldás.

Tarnóczky Attila: Amikor javasoltam, hogy az indítványokról lehessen még véleményt mondani, akkor letetszettek szavazni. Akik letetszettek szavazni, most a saját döntésüket tartsák be.

Tüttő István: Akkor szavazunk a mínusz 20 millió Ft-ról először. Támogatom. Most tartunk a mínusz 20 millió Ft-nál az első lakáshoz jutók támogatásánál.

 A közgyűlés 14 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István:  Elfogadtuk a 20 millió Ft-os javaslatot. 505-nél tartunk. „Helyünk a Világban” Alapítvány támogatása. Az MSZP javaslata 10 millió Ft-tal csökkenteni. Aki igennel szavaz, az egyetért vele. Én támogatom.

A közgyűlés 13 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Bent marad, lesz „Helyünk Világban”. Intézményi élet-, és balesetveszély elhárítás 30 millió Ft-tal bent van, 10 millió Ft csökkentés a javaslat. Kérem, szavazzunk róla. Magyarul 20 millió Ft még bent marad, ha támogatjuk.

A közgyűlés 12 szavazattal, 13 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Nem szavazták meg, hogy kivegyük. De az eredmény az, hogy nem vettük ki. Hol tartunk? Intézményvezetők jutalmazása. Intézményvezetőknek itt nem szabadna szavazni, de mit tegyünk. Kérem, szavazzunk. Aki egyetért, az igennel szavaz.

A közgyűlés 8 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Digitális vetítőgép vásárlása. 1.5 millió Ft van rá beállítva. Kérem, szavazzunk róla.

A közgyűlés 15 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 504 millió Ft-nál tartunk. Kisbagola helyi vízellátása szerepel a táblázatban. De szerepel bevételi oldalon is, ezt nem lehet kivenni, hiszen ez nem a mi pénzünk, hanem mi csak továbbítjuk, a lakosság pénze. Nem kell róla szavazni. Jó, csak azért, hogy tudják, hogy ez nem maradt ki, hanem eleve sztornó.

Nagykanizsa - Palin, Alkotmány u. 58. számú ingatlan megvásárlása. MSZP javaslat mínusz 5 millió Ft. Kérem, szavazzunk róla.

A közgyűlés 22 szavazattal, és 4 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Tüttő István:  499 millió Ft-nál tartunk. A következő sor szintén olyan, amelyben nem mi döntünk, hiszen átfutó. Igen, erről nem kell dönteni.

Következik. a polgármesteri, bocsánat bútorbeszerzés 2 millió Ft-os csökkentés. Ez az én bútorom lenne, tessék, úgy szavazni. Nem az enyém egyébként. Az új polgármester bútora lenne.

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A bútor kivéve. 497 millió Ft-nál tartunk.

Polgármesteri Hivatal informatikai fejlesztés mínusz 5 millió Ft.

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Nem kivettük! Szeretném jelezni, hogy vírussal van tele az egész, ezek után nehéz helyzet alakul ki. Erről a következő a véleményem bár nem nyitunk vitát, a vírusölő, vagy vírus mentesítő program megvételét mindenképpen meg fogjuk oldani, hiszen óriási károkat okozhat annak hiánya. Messze többet.

Új szavazást kér Teleki László úr. Kérem, szavazzunk arról, hogy újra szavazunk-e, mert Teleki László úr mellé nyomot.

A közgyűlés 19 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja

Tüttő István: Újra szavazunk. Amiről szavazni kell, az pedig a Polgármesteri Hivatal informatikai fejlesztését mínusz 5 millió Ft.

A közgyűlés 21 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Csökkentjük, de még egyszer ismétlem. A feladatot meg kell oldani akkor is, ha ennyivel csökkentettük. Következő, amiről szavazni kell. Hol tartunk? Mindenki Sportpálya. Nem azt kérdeztem, hanem hol tartunk az összeggel? Mindenki Sportpálya mínusz 8 millió Ft. 14. számú táblázatban megtekinthető. Kérem, szavazzunk róla. Én támogatom.

A közgyűlés 12 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Zöldtábor felújítása mínusz 3 millió Ft. Kérem a döntésüket.

A közgyűlés 10 szavazattal, 14 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Zemplén Általános Iskola lapos tetőszigetelés. Kérem a szavazatukat. Aki igennel szavaz, 4 millió Ft-al csökkenti, illetve negligálja.

A közgyűlés 22 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással javaslatot elfogadja

Tüttő István: 488 millió Ft-nál tartunk. Balatonberényi üdülő fenntartási költsége. Arról volt szó, hogy az eladást kellene szorgalmazni. Kérem, én támogatom, mert abból a pénzből a dolgozókat sokkal hatékonyabban tudnánk még üdültetni is.

A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Hol tartunk?  480 millió Ft.

Vásárolt közszolgáltatás. Szeretném, ha itt pontosan elmondaná az osztályvezető úr, mert több esetben fogalmi kérdés, hogy mit jelent a vásárolt közszolgáltatás.

Beznicza Miklós: Ezen a tételen van kifizetve a Gyámhatóság által megítélt eseti gondnoki díjak, azoknak akik gondnokoltak, a gyerekek, és az önmagukat el nem látók részére.  Hatósági  feladatra kijelölt eseti ügyvédi díjak.

Tüttő István: Kérem a döntést ez ügyben.

A közgyűlés 16 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 3 tartózkodással javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Ezt kivettük. Következik a Csónakázótó favár felújítására 2 millió Ft-ot javaslatot Györek László úr. Én nem támogatom.

A közgyűlés 15 szavazattal és 11 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja

Tüttő István: A támogatás mellett döntött. Következik a nemzetközi kapcsolatok mínusz 5 millió Ft-tal való csökkentését Györek László úr javasolja. Szeretném mondani, hogy tavaly is több mint 10 millió Ft felett volt. Kérem, szavazzanak róla. Aki igennel szavaz, a csökkentés mellett dönt. A javaslat mínusz 5 millió Ft. Ha igen, akkor mínusz 5 millió Ft.

A közgyűlés 18 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja

Tüttő István: Csökkentettük. Következik a reprezentáció 5 millió Ft. Maradt rajta valami, mert 12 millió volt tavaly. Jó.

A közgyűlés 18 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a reprezentációs keret rettenetesen lecsökkent, éppen ezért ne számítsanak reprezentációra. Mennyinél tartunk?  Nagyrác úti iskola rendbetétele plusz 2.5 millió Ft. Bocsánat 2 db fénymásoló gép beszerzés.

Szeretném jelezni, hogy a fénymásoló gépek nélkül nem tudunk dolgozni. A fénymásoló gépek tönkrementek és meg kellet oldani már. Kérem, ne vegyék ki, mert saját magunknak teszünk olyat, hogy nem tudunk dolgozni. Nemmel szavazzanak, én ezt kérem.

Györek László: Az én javaslatom volt, és én szeretném megváltoztatni. Két tétel is van fénymásoló beszerzésére, egy 7.902 eFt, és egy 3 millió Ft – nem tudom pontosan most mekkora - egymás utáni tételek. Elfogadom az érvelést, és akkor a másikat szeretném kivenni. Nem tudom pontosan osztályvezető úr?  Bocsánat 3.018 eFt ezt szeretném, akkor.

Tüttő István: Kérem, akkor először döntsük arról, maga a javaslattevő is visszavonta, nem teszem fel szavazásra, módosítja. Akkor döntsük a módosításképpen 3.018 eFt-os csökkentést javasolja. Kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 22 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 465 milliónál tartunk. Szokol-domb rendezési terv aktualizálása. Javaslat érkezett 2.5 millió Ft-os értékben, ez a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslata volt. Kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 14 szavazattal és 12 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 467 millió Ft-nál tartunk. Nagyrác úti Iskola rendbetétele 2.5 millió Ft-tal. Kérem a szavazatukat. Ez bent van? Akkor ezt vegyük ki mert akkor kétszer jelenik meg, mert átfedés van. Akkor erről nem szavazunk róla. Bent van az 5 millió Ft-ban, amit kap a nem kell róla szavazni, legfeljebb majd a Településrészi Önkormányzat dönt róla.

Következik. Ügyvédi díjak 1 millió Ft-os csökkentést javasolnak. Kérem, a szavazatukat. Bár szeretném jelezni az ügyvédi díjak ilyen mobil dolgok, nem lehet azt előre tudni. És amennyiben jogi ügyleteink támadnak, feltétlenül mindenképpen meg kell oldani.

A közgyűlés 22 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja

Tüttő István: Kamatfizetés 2.5 millióval csökkentjük. Cserti úr javaslata volt. Kérem a szavazatukat. Csökkentsük.

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Polgármesteri Hivatal munkavédelmi feladatai. Mínusz 400.000 Ft. Kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 20 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 463 millió Ft-nál tartunk. Polgárőrség támogatása. Marton úr javaslata, ha jól emlékszem. 1.2 millió Ft. Kérem a döntésüket.

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István:  Sétakerti kishíd építése. Egy kérdést hadd tegyek fel. Felmérettük, hogy körülbelül mennyibe kerül. Szeretném megkérdezni Karmazin úrtól, hogy a becslések szerint mennyibe kerül?

Karmazin József: A dokumentáció szerint 3 alternatív javaslat van. Most nincs nálam ez a trend, de a képviselőasszonynak odaadtam, de ha jól emlékszem, akkor 25 millió Ft + ÁFA a legkedvezőbb javaslat, amely műszakilag is elfogadható.

Tóth Zsuzsanna: Lassan már a szívinfarktus kerülget itt engem. Múlt alkalommal elmondtam, hogy Karmazin úr átadta nekem azokat a terveket, mert polgármester úr nem volt itt és megnéztem. És én kértem, hogy 21.125 eFt kerüljön bele. Ez a legolcsóbb híd, és megítélésünk szerint. És ez bruttó összeg. aA nettója 16 millió Ft volt, és ennek a bruttó összege 21.125 eFt volt. És kérném szépen azokat az urakat, akik valamilyen felelősséget éreznek annak a városrésznek a lakossága iránt, és már nagyon régóta itt ülnek a közgyűlésben szíveskedjenek igen gombot nyomni.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy olyan megoldást találtak a tervezők, amelyek a korábbi úgynevezett lebontott hídnak a funkcióját ugyanúgy el tudja látni. Lehet közlekedni idősembernek, kerékpárosnak, babakocsival, mindenhogy. Mert attól féltünk, hogy ez csak ilyen valami átívelő magas lesz, de nem.

Bicsák Miklós: Nem tudom megállni, én hallgattam, mint a jó gyerek sarokban, az iskolában. én itt látom a milliók a túl oldalról jobbra-balra megszavazva. Én a lakosság érdekében is nagyon korrektül el kívánom mondani, és a jövő közgyűlésen nem fenyegetésképpen ki fog vonulni az Űrhajós, a Hársfa, Ifjúság utca, és a Garay utca lakossága a volt KISZ lakótelep. Kérem, 6.5 millió Ft-ot ez a közgyűlés  40 éve nem készültek el a járdát, az utak, nem szavazták meg. Györek úrnak - hogy személyeskedjek – 2.5 millió Ft sorolhatnám itt tovább a Tóth Zsuzsanna  indítvány át. A túloldal szavazza a milliókat, amikor ilyen gazdasági helyzetben van ez a város. Kérem micsoda dolog, hogy a városnak a különböző részeit megkülönböztetjük. Ezzel nem fog a lakosság egyetérteni. Ott ugyanolyan adófizető polgárok álnak nyugdíjasok, betegek. és kérem szépen itt megkülönbözteti a tisztelt közgyűlés.

Tüttő István: Ezt hívják demokráciának.

Birkner Zoltán: Polgármester úr én Öntől most azt vártam volna el, hogy Bicsák képviselőtársamat egyrészt felszólítja a normális viselkedésre, másrészt pedig megkéri arra, hogy arra koncentráljon, ami a feladatunk ma. Lehet, hogy sok mindenben nem értünk egyet és lehet, hogy néhány dologban egyetértünk Miklós, de kikérem magamnak ezt a hangnemet.

Kelemen Z. Pál: Szeretném tudni, hogy Birkner úr milyen minőségében válaszolt, mert frakció sérelem nem érte. Személyes sérelem, megszólítva, személyesen nem volt. Túloldalt mondtak. Volt Zalamerenyén egy ember, volt 3 szomszédja. Kiírta az ablakára ki a szomszédom. Ennek következtében az egyik szomszéd elment a Rendőrségre és azt mondta, hogy feljelenti. Megkérdezték tőle, hogy miből gondolja, hogy ez őrá vonatkozik?

Bicsák Miklós:  Én elfogadom Zoli, de ha Te a helyemben lennél, egészen másképpen nyilatkoznál. Én az életemet leéltem, én tisztességgel dolgoztam, és dolgozik is. Amit én vállaltam, azt vállalom a lakosságnak. De így ahogy ti döntetek, ez soha nem igazságos és nem becsületes.

Tüttő István: Térjünk rá a szavazásra.

Birkner Zoltán: Én megint csak annyit kérek Öntől, legyen olyan kedves figyelmeztesse Bicsák Miklós képviselőtársamat, ez az Ön feladat lenne, nem az enyém.

Tüttő István:  Rendben van. Sétakerti kishíd építéséről döntünk. Kérem, szavazzunk róla.

A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 

Tüttő István: 486 millió Ft-nál tartunk. Teleki úti bűzelzárók felújítása. Tóth László úr javaslata, vagy rosszuk tudom? Kérem, erről is szavazzunk.

A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Most jön, ami korábban a Tourinform Iroda, ez 5 millió Ft plusz. szavazunk a Tourinform Iroda plusz 5 millió Ft-járól.

A közgyűlés 17 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja

Tüttő István: 497 millió Ft-nál tartunk. Miliatry 7 millió Ft. Kérem szavazni.

A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 504 millió Ft-nál tartunk. Azt kérném, ha kiszámolták közben egy tétel, amit Böröcz Zoltán javasolt. A Böröcz úr elfogadta a választ, mert közben megszavaztuk közben és tartalmazza. Tisztelt közgyűlés most szavazzunk arról, hogy elfogadjuk-e így a költségvetést. Melyik az?  A Böröcz Zoltán elfogadta a választ, amit adtak.

Beznicza Miklós: képviselő úr itt mondom, hogy a 46.750-nak az része volt. Kérem, szavazzunk a költségvetési rendeletről.

Marton István: Én úgy gondolom, hogy egy sor még kimaradt. Az elmúlt közgyűlésen ismételten szóbahoztam, hogy most stratégiai lehetősége van a városnak arra, hogy a volt Társadalombiztosítási épületnek a kezelési jogát megvásároljuk. Ez valóban egyszer nem ment át. Én a múltkor ismét szóbahoztam, és én kérek róla egy szavazást, mert ilyen alkalom az elkövetkezendő 20 évben nem lesz. Sajnálatos és eléggé el nem ítélhető az én részemről, hogy átmentek, ma mondjuk olyan 30 milliós tételek, amik nélkül vidáman ellennénk. ezzel pedig az iskolát legalább 20 évig normális helyzetbe tudnánk hozni.

Tarnóczky Attila: A közgyűlési határozatnak megfelelő ajánlatot az eladónak elküldtük. Arra majd  nyáron ígéret szerint választ kapunk majd. Ha megkapjuk a választ és az pozitív, vagy alkudozó jellegű, úgyis vissza kell hozni ide a közgyűléshez, én ebben problémát nem látok. A vásárlási szándéka a közgyűlésnek érvényes, az nem lett hatályon kívül helyezve.

Tüttő István: Kérem, akkor szeretném felolvasni azt a kiegészítést még, hogy a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal egységes jogértelmezés alapján a költségvetési rendeletünk 5. § (3) az alábbiakra módosul: A közgyűlés megerősíti a 2001. évi illetményalapot 37 eFt összegben azzal, hogy az új belépőkre az Államigazgatásban érvényes illetményalap 33 eFt alkalmazható. Ezzel kiegészülne még kiegészülne a rendelet.

És a rendelettervezet 8.§ az alábbi (11)-sel kiegészülne ki. A működési célú pénzeszköz átadása között szereplő Kanizsa Uszoda Kft, Kanizsa TV Kft - Kanizsa Újság Kft, KanizsaNet Informatikai Kht, Ipari Park Fejlesztő Kht, VIA Kanizsa Kht támogatása, az általános forgalmi adót is tartalmazza. Ezen társaságokkal és vállalkozásokkal kötendő támogatási szerződések megkötéséig 2002. március 31-ig felül kell vizsgálni e rendeletben nevesített támogatások általános forgalmi adó tartalmát. A vizsgálat  megállapítását követően kell ismételten meghatározni a támogatások nagyságát, a tényleges fizetendő általános forgalmi adó figyelembe vételével, és a költségvetési rendelet egyidejű módosításával. Ezt pedig azért kell hozzáfűzni, mert befejeződött egy vizsgálat az uszodánál, és ez a vizsgálat nem támasztotta alá, hogy egységesen egyöntetűen ÁFA köteles lenne az a támogatás, amit mi nyújtunk. Itt ezt mindenképpen szerettük volna belevenni, hogy utólag ezt rendezzük, mert közben a szakértőkkel az egyeztetéseket befejeztük.

Marton István: Ezek után azt a kérdést viszont fel kell tenni, hogy a múltkor elfogadott üzleti terveket ez mennyiben érinti?

Tüttő István:  Végül is érinti az uszoda esetében.

Tarnóczky Attila: Véleményem szerint úgy érinti, hogy az üzleti tervben elfogadott összeg ÁFA tartalma pillanatnyilag nem költhető, csak március 31. után, amikor kiderült, hogy a költekezésnek melyik része ÁFA igényes.

Dr. Fodor Csaba: Így is lehet mondani, ahogy alpolgármester úr mondta tisztelt polgármester úr és közgyűlés, de az igazság, hogy többé-kevésbé nettó összegek lettek beállítva és megszavazva, különösen igaz ez. Úgyhogy ezek lettek az üzleti tervek szerint megszavazva, így tárgyalta végig a bizottság.

Tüttő István: Az igazság az, hogy módunkban áll ezt újra ellenőrizni. És ha kell változtatunk, ha nem, nem. Kérem a költségvetési rendelet elfogadásáról szavazunk, aki egyetért vele igennel, aki nem nemmel.

A közgyűlés 16 szavazattal és 9 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

14/2002.(II.13.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 14/2002.(II.13.) számú rendelete a 2002. évi költségvetésről.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

Böröcz Zoltán: Az a kérésem, hogy a költségvetési rendeletet főösszeggel fogadjuk el, kérjük megnevezni és egy szavazással lezárni a dolgot. A végszavazásnál az a kérésem, hogy a végösszeg megnevezésével fogadjuk el. Egyébként ez kötelezettség is.

Tüttő István: Akkor szavazzuk meg úgy, hogy ezt is eltűntetjük, és akkor kérem szavazzunk. Át kell dolgozni e szerint. kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 16 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Akkor én azt tudom most bejelenteni, hogy 26-án lesz a következő közgyűlés, mert több olyan napirend pont van amelyet 28-ig meg kell tárgyalni. Köszönöm.

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 19.00 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

Kmf.

Szabóné Dr. Csányi Mariann
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

 

2002. február 26.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2002. február 26-án (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről.

Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme

                                   (Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)

Jelen vannak:             Antalics Dezső, Balogh László, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Karmazin József osztályvezető, Beznicza Miklós osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Kulbencz Ferenc Közterület Felügyelet, Simánné Mile Éva mb. osztályvezető, Dr. Müller János irodavezető, Somogyi Ottó irodavezető, Vargovics Józsefné HKÖ elnöke, Dr. Nemesvári Márta egészségügyi referens, Gáspár András ügyvezető.

Megjelentek: Szalabán Attila a Zalai Hírlap munkatársa, Dukát Éva a Dél-Zalai Hetilap munkatársa.

Tüttő István:  Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm a média képviselőit, Polgármesteri Hivatal képviselőit és természetesen kedves képviselőtársaimat. Elkezdjük közgyűlésünket.

Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Kérdezem Önöket, hogy van-e észrevételük, de mielőtt ezt megtenném, javaslom a következőt. A meghívóban nem szereplő előterjesztések közül szeretném először, hogy szavaznánk a napirendre vételéről: „Az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló többször módosított 32/1997.(VII.1.) számú közgyűlési rendelet módosítása”. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök úr lenne. Egyelőre a sorrendjét nem határozzuk meg, Kérem, hogy szavazatukkal tegyék lehetővé, hogy ezt napirendre tűzzük.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kiss László úr önálló képviselői indítványa. Kérem a szavazataikat.

Kiss László: Közgyűlés előtt kiosztásra került még egy indítvány, amit nem tudtam korábban kiküldeni, kérem azt is felvenni.

Tüttő István: Akkor Kiss László úrnak 2 önálló képviselői indítványa van, bizottsági szakaszba vesszük. De ahhoz, hogy odakerüljön, itt Önöknek napirendre kell venni. Kérem, a szavazatukat

A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot  elfogadja.

Tüttő István: Következő: „Nagykanizsa 1429 hrsz.-ú ingatlan Petőfi utca felé eső részének értékesítése” és egyben zárt ülésen való tartása.

Azt, hogy zárt ülés lesz, azt külön szavaztatjuk.

A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: És javaslat zárt ülésre. Az ilyen jellegű témákat zárt ülésen szoktuk tárgyalni, kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 17 szavazattal és 7 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Zárt ülésen tárgyaljuk. Kérem, szavazzunk a javasolt 13. számú napirendi pontra: „Széchenyi Terv keretében támogatott bérlakás programok indítása és a beruházási okmányok elfogadása tárgyában. Kérem hogy a zárt ülést szavazzuk meg.

A közgyűlés 13 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Nem tárgyaljuk zárt ülésen, de akkor majd kérem Önöket, hogy ami mások számára előnyt jelenthet, azt ne tegyük közzé.

Most kérdezem Önöket, van-e a napirendi ponttal, vagy napirend előtti hozzászólásra, kérdésre jelentkezés? 

Gyalókai Zoltán: Kérném a frakció nevében, hogy a polgármesteri tájékoztató és az interpellációk a zárt ülés elé kerüljenek, gyakorlatilag az ülés végére.

Tüttő István: Nem, zárt ülés elé. Magyarul a zárt ülések előtt a végén tárgyaljuk meg az 1-2-es számú napirendi pontot. Én a magam részéről támogatom, mert több olyan vendégünk van, aki messziről érkezett, és hosszú időt vehet igénybe ennek a napirendnek a tárgyalása. Kérem, szavazzunk erről.

A közgyűlés 15 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Zárt ülés előtt fogjuk tárgyalni az 1-2-es napirendi pontot.

Kiss László: A zárt ülés tartására javaslat felsorolásban szerepel a H-Szarvas Kft. telekvásárlási ügye. Én nem érzem indokoltnak, hogy ezt a kérdést zárt ülésen kellene tárgyalni. Az előző ülésen nyílt ülésen került a területen lévő más telek értékesítésre, semmi nem indokolja ennek a zárt ülésen való tartását. Kérném, ezt nyílt ülésen tárgyalni.

Budai István: Azt szeretném kérni, hogy a 19. napirendi pontot, amely a Széchenyi Terv pályázatról szóló önálló képviselői indítványomat tartalmazná, valahová előre kellene hozni, mondjuk az interpellációk utáni elsőként, vendégek vannak.

Tüttő István: Az interpelláció az a végén lesz.

Budai István: Akkor még az előtt, itt valahol 3-4. napirendi pont körül valahol.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk róla.

A közgyűlés 18 szavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 3. lesz. Akkor most szavaztatnék Kiss úr javaslatáról, amit itt az előbb nem tettem meg. Ő a H-Szarvas témának a nyílt ülésén való tárgyalását javasolja, Kérem, szavazzunk róla.

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Nyílt ülésen tárgyaljuk a H-Szarvas Kft ügyét. Kérem, szavazzunk még két zárt ülés témában. A 20. számú: „A nagykanizsai 13083/2 hrsz-ú zártkerti ingatlan értékesítéséről”

A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Zárt ülésen tárgyaljuk, és a 22-ről kérem a szavazatukat. „Javaslat a foglalkozás-egészségügyi orvos díjazásának módosítására”. Kérném a szavazatukat.

A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Nem lesz zárt ülésen.

Dr. Csákai Iván: Két témában szeretnék szóban interpellálni. Az egyik. Mennyi idő kell egy közgyűlési döntés végrehajtásához Irtás utcával kapcsolatban.

A másik fakivágás. Hány aláírással, vagy aláírás nélkül, hogy valósulhat meg Nagykanizsán? Ez Liszt Ferenc utcai téma mind a kettő.

Kiss László: A 12. napirendi pont fogászati gépműszer beszerzés, beruházási okmánya napirendet egy szóban beterjesztendő javaslat miatt kérném, ha lehet tárgyaljuk zárt ülésen. Mivel ez az önkormányzatnak a jövőben mindenféleképpen érdeke lenne, és gazdasági előnyöket jelentene. Zárt ülésen kérném tárgyalni.

Tüttő István: Elhangzott a javaslat, kérem a döntést

A közgyűlés 17 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással javaslatot elfogadja.

Tüttő István:  A 12. napirend pontot zárt ülésen tárgyaljuk.

Dr. Baranyi Enikő: Egyszerű ok folytán zöldet nyomtam, azután az eltűnt a semmibe egy szavazás után, úgyhogy szeretném kérdezni, hogy kapok-e szót? Én ezt nagyon jól tudom alpolgármester úr, azért szeretném megkérdezni?

Tüttő István: Nem tudom mi a vita tárgya, megadtam a szót, tessék.

Dr. Baranyi Enikő: Az ügyrendit ez indokolja. Ez a jelzőrendszer nem jó? Szeretném kérni a napirendi pontok közül a 16. számú napirendi pontnak az előbbre hozatalát. Igen a DÉDÁSZ. Én úgy gondolom, hogy a napirendi pontok száma alapján érdemes lenne, vagy kérném, hogy hozzuk előbbre, hogy ne kelljen annyit várni itt a DÉDÁSZ Rt. képviselőjének.

Tüttő István: Vegyük előre a 4-re. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 4. lett. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos napirenddel kapcsolatosan jelezném, hogy itt van egy szakértő úr Budapestről, őt sem kellene abba a helyzetbe hoznunk, hogy hosszú ideig várakozzon.

Kérem, hogy ezt a napirendi pontot vegyük 5.-nek. 15. napirend most. Kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 22 szavazattal  (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Dr. Horváth György: Két kérdést szeretnék feltenni. Egyet alpolgármester úrnak a Romlott vár ügyében. Egyet pedig diszkó ügyben.

Bicsák Miklós: A 2. napirend pontnál, az interpellációk és kérdéseknél, a kérdéseknél szeretnék közérdekű a Hársfa, Ifjúság, az Űrhajós és a Garay utcai lakosság kérését és gondjait. És egy szóbeli interpellációt szeretnék tisztelt alpolgármester úrhoz az Űrhajós utcai óvoda sorsával kapcsolatban.

Tüttő István:  Két kérdés.

Bicsák Miklós: Nem. A második szóbeli interpelláció lesz.

Dr. Baranyi Enikő: Napirend előtt szeretnék felszólalni. A NagyPlus Rt-vel kapcsolatosan lenne néhány észrevételem és a leendő közgyűléssel kapcsolatosan kérdésem.

Tüttő István: Több észrevétel nincsen. Fogadjuk el akkor a napirendi pontokat. Kérem, szavazzunk az írásban kiküldött javasolt napirendi pontokról!

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

Napirendi pontok:

1.       Budai István önálló képviselői indítványai kerékbilincselés megszüntetésével és a lakóházak energiatakarékos felújításával kapcsolatban (írásban)

Előadó: Budai István képviselő

2.       Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a DÉDÁSZ Rt közötti Együttműködési Keret-megállapodás megkötésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

3.       Komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

4.       Az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló többször módosított 32/1997.(VII.1.) számú közgyűlési rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

5.       Javaslat a 15/2001.(IV.4.) sz. az első lakáshoz jutók önkormányzati támogatásáról szóló helyi rendelet hatályon kívül helyezésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

6.       Javaslat az önkormányzati bérlakásokról szóló 55/2000.(XII.13.) számú rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

7.       Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat 2002. évi költségvetésének kiegészítése (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

8.       Javaslat a szavazatszámláló bizottságok tagjainak, póttagjainak megválasztására (írásban)

Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

9.       A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási feladatok ellátására kötött megállapodás felbontásáról (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

10.   Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Ifjúságpolitikai Koncepciója teljesüléséről a 2001. évben és javaslat a települési kábítószerellenes stratégia elfogadására (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

11.   Javaslat Tourinform Iroda működtetésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

12.   Javaslat a helyi iparűzési adó kedvezményezetti körébe történő bekerülésre (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

13.   Javaslat a felsőoktatásban tanuló nagykanizsai fiatalok önkormányzati ösztöndíjjal történő támogatásainak rendszerére (önkormányzati, bursa, hazavárunk, írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

14.   Javaslat a „Szociális szolgáltatási mintahely” című meghívásos pályázathoz szükséges támogató nyilatkozat kiadására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

15.   Dr. Kalmár Béla képviselő önálló indítványa az Alsó-Szabadhegyi úttal kapcsolatban (írásban)

Előadó: Dr. Kalmár Béla képviselő

16.   H-Szarvas Kft telekvásárlási ügye

Előadó: Tüttő István polgármester

17.   Javaslat a foglalkozás-egészségügyi orvos díjazásának módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Zárt ülés

18.   Fogászati gép-műszer beszerzés beruházási okmánya (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

19.   Széchenyi Terv keretében támogatott bérlakás programok indítása és a beruházási okmányok elfogadása (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

20.   A nagykanizsai 13083/2 hrsz-ú zártkerti ingatlan értékesítése (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

21.   Szabó Gyuláné ápolási díj ügye

Nyílt ülés

22.   Kisfaludy úti Belvárosi Integrált Bölcsőde kialakítása (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

23.   Kiss László önálló képviselői indítványai életmentő emlékérem kitüntetésre valamint a HSMK érintésvédelmi, villámvédelmi és villamos-tűzvédelmi felülvizsgálatára vonatkozóan (írásban)

Előadó: Kiss László képviselő

24.   Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

25.   Interpellációk, kérdések

Zárt ülés

26.   Nagykanizsa, 1429 hrsz-ú ingatlan Petőfi utca felé eső részének értékesítése (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Elfogadtuk a napirendi pontokat. Napirend előtt ismertetem a ki nem hirdetett határozatokat.

Tisztelt Közgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt közgyűlést, hogy a 2002. február 5-i ülésen az utólag kihirdetett határozatok között tévedésből a 332/2001.(IX.26.) számú határozat alatt az Ügyrendi és Jogi Bizottság határozata került kihirdetésre. Helyes szöveg az alábbi:

332/2001. (IX.26.) számú határozat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a zárt ülés napirendi pont tárgyalásán a NagyPlus Rt. jelenlévő képviselői részt vegyenek.

333/2001. (IX.26.) számú határozat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ügyrendi és Jogi Bizottság javaslata alapján Zala Megyei Cégbíróság hiánypótlási végzésének megfelelő módosításokkal együtt, elfogadja a NagyPlus Rt. alapító okiratát.

Önkormányzati tulajdonú Kft-k, Kht-k 2002. évi üzleti tervei

7/2002.(II.5.) számú határozat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Via Kanizsa Kht 2002. évi üzleti tervét elfogadja 359 millió Ft összegben.

Határidő:           2002. február 5.

Felelős  :          Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Polgármesteri Kabinet)

8/2002.(II.5.) számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       a Nagykanizsa Ipari Park Fejlesztő Kht 2002. évi üzleti tervét elfogadja 20 millió Ft összegben.

Határidő:     2002. február 5.

Felelős  :    Tüttő István polgármester

2.       Felkéri az ügyvezetőt, hogy az átdolgozott üzleti tervet 1 héten belül a polgármester részére nyújtsa be.

Határidő:     2002. február 12.

Felelős  :    Schmidt László ügyvezető

(Operatív felelős: Polgármesteri Kabinet)

9/2002.(II.5.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       a KanizsaNet 2000. Informatikai Kht 2002. évi üzleti tervét elfogadja 26 millió Ft összegben.

Határidő:     2002. február 5.

Felelős  :    Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Polgármesteri Kabinet)

2.       felkéri az ügyvezetőt, hogy az átdolgozott üzleti tervet 1 héten belül a polgármester részére nyújtsa be.

Határidő:     2002. február 12.

Felelős  :    Silló Barnabás ügyvezető

10/2002.(II.5.) számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       a Kanizsa Uszoda Szolgáltató Kft 2002. évi üzleti tervét elfogadja 45 millió Ft összegben.

Határidő:     2002. február 5.

Felelős  :    Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Polgármesteri Kabinet)

2.       felkéri az ügyvezetőt, hogy az átdolgozott üzleti tervet 1 héten belül a polgármester részére nyújtsa be.

Határidő:     2002. február 12.

Felelős  :    Czoma Péter ügyvezető

11/2002.(II.5.) számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       a Kanizsa Újság Kft 2002. évi üzleti tervét elfogadja 28 millió Ft összegben.

Határidő:     2002. február 5.

Felelős  :    Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Polgármesteri Kabinet)

2.       felkéri az ügyvezetőt, hogy az átdolgozott üzleti tervet 1 héten belül a polgármester részére nyújtsa be.

Határidő:     2002. február 12.

Felelős  :    Lukács Ibolya ügyvezető

3.       felhatalmazza a polgármestert, hogy kérje fel Schmidt Istvánt a Kanizsa Újság Kft-nél betöltött felügyelő bizottsági tagságáról történő lemondására.

Határidő:     2002. február 6.

Felelős  :    Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Polgármesteri Kabinet)

12/2002.(II.5.) számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       a Kanizsa TV Kft 2002. évi üzleti tervét elfogadja 45 millió Ft összegben.

Határidő:     2002. február 5.

Felelős  :    Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Polgármesteri Kabinet)

2.       felkéri az ügyvezetőt, hogy az átdolgozott üzleti tervet 1 héten belül a polgármester részére nyújtsa be.

Határidő:     2002. február 12.

Felelős  :    Maros Sándor ügyvezető

3.       felhatalmazza a polgármestert, hogy kérje fel Mészáros Józsefet a Kanizsa TV Kft-nél betöltött felügyelő bizottsági tagságáról történő lemondására.

Határidő:     2002. február 6.

Felelős  :    Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Polgármesteri Kabinet)

13/2002.(II.5.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Saubermacher Ryno Hulladéklerakót üzemeltető Kft 2002. évi üzleti tervét elfogadja.

Határidő:           2002. február 5.

Felelős  :          Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Polgármesteri Kabinet)

14/2002.(II.5.) számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése szükségesnek tartja az önkormányzati tulajdonú területen az építési törmeléklerakó kialakítása lehetőségének biztosítását. Egyrészt a hulladékmennyiség csökkentése érdekében, másrészt egy mély fekvésű terület feltöltésével az önkormányzati vagyon gyarapítása érdekében.

Felkéri a polgármestert az önkormányzati tulajdonú területen egy törmeléklerakó kialakítása lehetőségének felmérésére.

Határidő:           2002. március 31.

Felelős  :          Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

15/2002.(II.5.) számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok új üzleti tervét elfogadja.

Határidő:           2002. január 12.

Felelős :           Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Polgármesteri Kabinet)

 Melyet mindenki a részemre átadott.

16/2002.(II.5.) számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az önkormányzati tulajdonban lévő Kft-k és Kht-k felügyelő bizottságait, hogy a 2002. márciusi soros ülésre készítsenek a 2001. évről beszámolót.

Határidő:           2002. március 26.

Felelős  :          Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Polgármesteri Kabinet)

17/2002.(II.5.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az önkormányzati tulajdonban lévő Kft-k és Kht-k ügyvezetőit, hogy az önkormányzat által az üzleti tervben támogatásként biztosított összegekről negyedévente készítsenek beszámolót.

Határidő:           2002. március 31.

Felelős  :          Czoma Péter ügyvezető

Gáspár András ügyvezető

Ferencz József ügyvezető

                        Lukács Ibolya ügyvezető

                        Maros Sándor ügyvezető

                        Schmidt László ügyvezető

                        Silló Barnabás ügyvezető

                        (Operatív felelős: Polgármesteri Kabinet)

Előterjesztés az Ipari Park és Logisztikai Központ létrehozásával kapcsolatos azonnali kifizetésekre

18/2002.(II.5.) számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az Ipari Park és Logisztikai Központ céljára vásárolt földterületekkel kapcsolatos, Körzeti Földhivatal által megállapított termelésből történő termőföld más célú igénybevétele utáni 67.208.200 Ft földvédelmi járulékkal, valamint a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal 73.985.401 Ft kártalanítás összegével.

Utasítja a polgármestert, hogy a fenti összegek átutalásáról gondoskodjon.

Határidő:           2002. február 7.

Felelős  :          Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Gazdálkodási Osztály)

A Kanizsa Trez Kft kompenzációs ajánlata

19/2002.(II.5.) számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Trez Kft kompenzációs ajánlatát nem fogadja el. A támogatás és a tényleges területérték különbözetét a befektető vételi ajánlataként térítse meg az önkormányzatnak.

Az elkövetkezendőkben nem foglalkozik többet olyan ajánlattal, amely ennek az ügynek az újbóli tárgyalását eredményezné.

Határidő:           2003. június 30.

Felelős  :          Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

Az 1841/6 hrsz-ú ingatlan értékesítése McDonald's Kft részére

20/2002.(II.5.) számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a nagykanizsai 1841/6 hrsz-ú ingatlant értékesíti a nagykanizsai 1841/1. hrsz-ú ingatlanon McDonald’s éttermet építő gazdasági társaság részére 3 millió Ft-os eladási áron.

Az engedélyezési tervdokumentációt a kérelmező köteles a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elé terjeszteni, és annak javaslatait a tervezés során figyelembe venni.

Határidő:           2002. április 30.

Felelős  :          Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

Elővásárlási jog gyakorlása a nagykanizsai 3808 hrsz-ú Csengery úti ingatlanra vonatkozóan

21/2002.(II.5.) számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a nagykanizsai 3808 hrsz-ú ingatlanra bejegyzett elővásárlási jogát nem gyakorolja.

A közgyűlés döntéséről a szerződéskötést lebonyolító ügyvédet értesíteni kell.

Határidő:           2002. február 28.

Felelős  :          Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

Nagykanizsa, miklósfai 2745 hrsz-ú zárkerti ingatlan értékesítése

22/2002.(II.5.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem értékesíti a Nagykanizsa, Szentgyörgyvári u. 17. sz., 2745 és 2746 hrsz-ú zártkerti ingatlant.

Határidő:           2002. július 31.

Felelős  :          Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

                       

A Nagykanizsa Fő út 13. sz. alatti 1214/A/9 hrsz-ú ingatlan értékesítése

23/2002.(II.5.) számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Fő u. 13. szám alatti társasház tetőterében található 1214/1/A/9 hrsz-ú 39 m2 alapterületű műterem megjelölésű ingatlant közvetlenül értékesíti a társasház felújítását és a tetőtér beépítését vállaló beruházó részére bruttó 1 millió Ft vételáron.

Határidő:           2002. március 31.

Felelős  :          Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

Nagykanizsa, Platán sor 10/b sz. alatti 2948 hrsz-ú ingatlan értékesítése, bérleti jog értékének beszámításával

24/2002.(II.5.) számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       a nagykanizsai 2948 hrsz-ú Platán sor 10/b alatt található 2679 m2 alapterületű ingatlanát nyilvános versenytárgyaláson 59.494 e Ft bruttó áron értékesíti.

2.       a Nagykanizsa, Erzsébet tér 14-15. szám alatt található 282 m2 alapterületű földszinti helyiségek bérleti jogáért 10.5 millió Ft-ot számít be az önkormányzat a vételárba a Nagykanizsa, Platán sor 10/b szám alatti ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése során, ha az ingatlan vételi jogát az Erzsébet tér 14-15. szám alatt található bérlemény bérlője nyeri el.

Határidő:     2002. június 30.

Felelős  :    Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

Elővásárlási jog gyakorlása az 1842 hrsz-ú Postakerti úti ingatlanra

25/2002.(II.5.) számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a nagykanizsai 1842/8 hrsz-ú ingatlanra bejegyzett elővásárlási jogát nem gyakorolja.

A közgyűlés döntéséről az INTER Szolgáltató Kereskedelmi és Közvetítő Kft-t értesíteni kell.

Határidő:           2002. február 28.

Felelős  :          Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

A Platán sori 2968/1/A hrsz-ú és 2968/1/C hrsz-ú kazánházak földterülete értékesítése, szolgalmi jog alapítása a 2968/1 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú ingatlanra

26/2002.(II.5.) számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       értékesíti a 2968/1/A és a 2968/1/C hrsz-ú kazánházak alatti és melletti – 1.sz. mellékleten jelölt – földterületet közvetlenül kérelmezők részére a kérelmezők által megjelölt 2.500 Ft/m2 áron.

2.       Horváth Szilvia részére parkoló építés céljára területet biztosít Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a gépjármű várakozóhelyek létesítéséről szóló 19/2000.(IV.26.) számú rendeletével módosított 10/1999.(III.23.) sz. rendeletének 5.§-a alapján. A parkoló kialakítására biztosított terület a 2968/2 hrsz-ú közterület 1. sz. mellékletében kékkel jelölt része.

A parkoló kialakítás lehetőségei a földhasználót terhelik, és a parkolóhelyeket a közforgalom elől nem lehet elzárni.

3.       A.) Abban az esetben, ha a kérelmező megszerzik a kazánházak alatti és melletti földterület tulajdonjogát az önkormányzat a 2968/1 hrsz-ú ingatlanon szolgalmi jogot nem biztosít. Amennyiben az ingatlant kérelmezők nem vásárolják meg, úgy a szolgalmi jogot a 2968/1 hrsz-ú ingatlanon a 2. sz. melléklet szerint biztosítjuk.

B.) Az IRODA-COMP Kft. kérelmének megfelelően a kérelmezők tulajdonszerzésétől függetlenül az önkormányzat a 3. sz. mellékletben foglaltak szerint biztosít szolgalmi jogot a 2968/1 hrsz-ú ingatlanon.

Határidő:     2002. június 30.

Felelős  :    Tüttő István polgármester

4.       felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy a két kazánház közötti területre, ahol önkormányzati tulajdonú garázsok találhatók készüljön hasznosítási javaslat.

Határidő:     2002. április 30.

Felelős  :    Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

A Nagykanizsa, Csengery úti iparterület értékesítése

33/2002.(II.5.) számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Csengery úti iparterület értékesítésére vonatkozó előterjesztésének megtárgyalását a 2002. február 12-i folytatólagos ülésére elnapolja.

Határidő:           2002. február 12.

Felelős  :          Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

A Lidl Bt kérelme

34/2002.(II.5.) számú határozat:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 351/2001.(X.9.) sz. határozattal módosított 178/2001.(VI.5.) sz. határozatában megjelölt tervezési területet az 1. sz. mellékletnek megfelelően alábbiak szerint módosítja a 2. sz. mellékletben szereplő fejlesztési célok szerint:

Petőfi u. – 7-es főút – Hevesi u. Récsei u. – Boszorkány u. – Dózsa u. – Hevesi u. – Balatoni u. – Irtás u. – Postakert u. – Honvéd utca által határolt terület.

A tervezési munkára akkor lehet szerződést kötni, ha a feladatra jutó tervezési díj részt a terv módosítását kezdeményező átutalta.

Az önkormányzat hatályos rendeletében foglaltaknak megfelelően az érintett területre az ingatlan tulajdonosát kötelezni kell az út- közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésére.

Felelős :           Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

Tüttő István: Ennyi volt a ki nem hirdetett határozatok sora. Ezek után rátérünk a napirend előtti hozzászólásokra.

Napirend előtt:

Dr. Baranyi Enikő: Napirend előtti felszólásomnak az oka az, hogy a hétvégén a sajtóban természetesen érthető módon, többször és többedszer és többek szájából, illetve tollából jelentek meg nyilatkozatok a város életét nagyon is érintő NagyPlus Rt és az Ipari Park és Logisztikai Központtal kapcsolatosan. Bár napirend előtt nem szokás kérdezni, de úgy gondolom, hogy a soron kívüli közgyűlés megjelenítése, gondolatának felvetése Röst János részéről teljesen indokolt és megalapozott. Kérdésem az azonban, hogy miután március 5-re kell menni ha jól tudom a tárgyalások folytatására, mi a realitása annak, hogy mi március 4-én tudunk-e soron kívüli közgyűlést tartani, Illetve polgármester úr szándékozik-e ilyet tartatni. Mert utána további kérdéseim és felszólalásom lényege is ennek alapján módosulnak.

Tüttő István: Ugye dilemmában vagyunk, mert kettős a probléma. A március 5-i  igazgatósági ülésre megkaptuk azokat az anyagokat, amelyet az igazgatóság számára megküldött az Rt vezérigazgatója, ami a napirendi pontokkal összefügg. Ebben pedig olyan kérdések is felvetődnek, amelyre az igazgatóság tagja, vagy tagjainak valamilyen módon reagálniuk kell, hiszen dönteni kell. Éppen ezért teljesen ésszerűnek tűnik, hogy előtte mindenképpen készítsük fel, vagy készüljünk fel azon témakörökből, amely ezen az ülésen el fog hangzani, és nehogy úgy legyen ott a képviselete Nagykanizsának, hogy kérem, azt fogjuk mondani, hogy nem tudunk rá érdemben nyilatkozni, mert a felhatalmazásunk-e kérdésben nincs meg. Ezért én úgy érzem, hogy észszerű lenne. Azonban az időpontját, ha javasolhatnám, tegyük hétfőre. Mert hétfőig - ki tudnánk osztani ma, úgy beszéltem meg az ügyvezető úrral, hogy osszuk ki azokat az anyagokat, amelyek a képviselők számára átadhatók, illetve minden átadható, ami ebben az ügyben tárgyalásra kerül. Hétfőre fel tudnának úgy készülni,  hogy átgondolná mindenki, hogy mi legyen a javaslat vagy a teendő és a döntésünkről, elég rövid idő van már keddig, hogy úgy mondjam nem szállingóznának ki olyan gyorsan hírek, mint ahogy az esetleg nem szükséges. Én ezt javaslom. Kérem, ha most megszavazzuk a hétfői soron kívüli ülést, akkor már a meghívót nem is készíteném el. És 16 órára tennénk, hogy ha Önöknek is ez így megfelel.

Dr. Baranyi Enikő: Akkor ezek szerint hétfőn, ha megszavazza a közgyűlés, akkor 16.00 órakor fogunk találkozni. Én nem igazán tudom, hogy az ügyvezető igazgató úr milyen anyagot fog most nekünk itt a közgyűlés során kiosztani. Bizonyosan ebben a dologban nagyon sok képviselőtársam sokkal, de sokkal többet tud. Sokkal több papírba belátott, mint én. Már csak azért mert a 215/2001. Ügyrendi és Jogi Bizottság határozata alapján három személy - Tóth úr, Marton úr, és Röst úr - voltak azok a bizottsági tagok, akik a meglévő anyagot áttekintették. A többiek pedig, mi többi képviselők pedig áttekinthettük.

Én úgy gondolom azonban, hogy nem lenne felesleges, hogy ha az anyagban ami számunkra elkészül, esetleg nem szerepelne néhány újabb kiegészítő anyagot is megjeleníteni. Ez, mint képviselőnek nekem kérésem. Nevezetesen szeretném, hogy ha ebben szerepelhetne az Ipari Park Logisztikai Központ, és a NagyPlus Rt felügyelő bizottságának üléseiről szóló jegyzőkönyv és a határozataik. Hasonló módon, mert azt gondolom, hogy így jobban tudnánk eligazodni a dolgokban. Minden bármilyen fajta olyan típusú levél, ami vagy a NagyPlus Rt-től vagy pedig az Ipari Park Logisztikai Központ részéről érkezett a Polgármesteri Hivatalba, akár polgármester úrhoz, akár a jegyzőasszonyhoz és valójában jelzik azokat a problémákat, amelyek felmerültek. Ez a pályázatokra is kiterjeszthető lenne. Én még ennek az anyag búvárkodásának az elején járok, de példaként említeném a 223/37/1999. mondjuk már a ’99-ben készült Gazdasági Minisztériumból jövő levelet. Azokat, amelyek segítenek eligazodni minket abban, hogy mi az, amit jól csináltunk, mi az, amit idejekorán már sejtetni  lehetett, hogy nem megvalósuló azon az úton, ahogy elindultunk.

Voltak többször megbeszélek határon belül, határon kívül. Ezeknek a tárgyalásokról történő emlékeztetőt szeretném kérni. Szeretném, hogy ha - mert az én memóriám nem annyira friss, hogy ezt így tudnám raktározni - a szindikátusi szerződést, amivel elindultunk, amire a közgyűlés bizonyos némi módosítási javaslatot, vagy lehetőséget adva mondta, hogy ez a szerződés, akkor mehet és a végleges példányt. Szeretném kérni magának az Ipari Parknak az üzleti tervét, meg a NagyPlus Rt-t nem ismerhetjük. Ezt egyben szeretném kérdezni, hogy ismerhetjük, nem ismerhetjük? Vagy még nem vettük meg?

Tüttő István: Nem ismerjük, mivel nem kaptuk meg. Mivel ezt az olasz fél adja. Már az Ipari Park üzleti terve azt, amit tárgyaltunk?

Dr. Baranyi Enikő: A megvalósulásra vonatkozó üzleti tervet.

Tüttő István: Egy pillanat ne keverjük. Az az Ipari Park Kht üzleti terve volt. Azért kérdezem pontosítsuk, hogy az az üzleti tervre van igény?

Dr. Baranyi Enikő: Az, mert a másik nem elérhető.

Tüttő István: Mert annak nem sok köze van ehhez.

Dr. Baranyi Enikő: De azért mégis csak látjuk, hogy ez mennyibe került és mennyibe fog kerülni. Nem?

Tüttő István: Az Ipari Park üzleti terve az nem arról szól. Az a közhasznú társaságnak a működésével összefüggő üzleti terv.

Dr. Baranyi Enikő: Jó, akkor majd bemegyek a hivatalba, ha így kérhetem, megnézem, mert én nem egészen erre gondoltam, ezért elnézést kérnék.

Tüttő István. Én csak annyit mondtam, hogy az Ipari Park Kht nem készített üzleti tervet a NagyPlus Rt részére. Mert erre a feladatra a Redilco cég lett a szerződés szerint felhatalmazva.

Dr. Baranyi Enikő: Igen és akkor a következő kérdésem, hogy a külső érdeklődők befektetési szándékkal érdeklődők listája az publikus-e? Amennyiben igen, azért jó lenne, mert is a döntését szerintem a testületnek befolyásolná, hogy egyáltalán.

Tüttő István: Két ilyen lista van. Egyiket magát az olasz fél adta meg a másikat pedig mi gyűjtöttük össze. Mindkettő megvan.

Dr. Baranyi Enikő: És akkor egy utolsó kérdésem lenne. A Kanizsa Trend terület hasznosításával kapcsolatos szerződés és az önkormányzat közötti szerződések.

Tüttő István: Mondjuk nem sok, csak sokszorosítva sok. Ez a Kht dolga, hogy ezt prezentálja, amit a képviselőnő felsorolt. Legalábbis amit ma nekem bemutatottak, a között nem egy van már szerepel ezek között abban az anyagban, amit ők mindenképpen erre a célra átadnak. Egyetlen dolgot nem tudok megítélni, hogy van-e ezek között olyan, amely publikus, vagy nem publikus? Ezt majd az ügyvezető úr elmondja.

Dr. Baranyi Enikő: Még egy szót polgármester úr. Én a magam részéről ettől függetlenül egy félmondat a polgármester úr szájából, ami elhangzott. Nagyon szomorúan, de megütötte a fülemet. Hogy minél későbbre vigyük – vagy hogy mondta ezt a dolgot - hogy minél kevesebb dolog szivárogjon ki.

Tüttő István: Pontosan. Ezt csak azért mondtam, mert ugye hétfőn döntünk. Kedden nem lenne jó, ha már mielőtt elindulnánk már az olaszok tudnának mindenről, hogy mit döntöttünk.

Dr. Baranyi Enikő: Azért volt mindig, hogy időhiányban voltunk és hátrányban nehogy valami kiszivárogjon.

Tüttő István. Nem ezzel indokoltam. Egyébként tudjuk majd indokolni, hogy miért voltunk késésben. Van, amikor két napunk állt mindössze rendelkezésre.

Kiss László: Csatlakozva Dr. Baranyi Enikő képviselőtársnőhöz, én azt kérném, hogy ehhez az anyaghoz legyen mellékelve annak a közgyűlés által létrehozott bizottságnak az állásfoglalása, amit a közgyűlés a szindikátusi szerződés felülvizsgálatra céljából hozott létre. Ennek a bizottságnak van jogász, közgazdász szakértője is. És kérném, hogy az ő állásfoglalásuk mindenféleképpen legyen itt  ezen anyag mellett.

Nekem is lenne még egy-két javaslatom, hogy mit kellene még csatolni, de nem vagyok benn biztos, hogy ez törvényesen meg tehető-e? Így például a NagyPlus Rt igazgatósági jegyzőkönyvét például nagyon szeretném, hogy ha megismernék képviselőtársaim, nagyon tanulságos dolog lenne. Valamint azt a szerződéstervezetet is, amit az olasz cég küldött a NagyPlus Rt részére, amellyel értékesíteni akarja a NagyPlus Rt részére a megvalósíthatósági tanulmányt, pénzügyi tervet és egyebeket. Tekintettel arra, hogy a vezérigazgató, az igazgatóság elnöke dr. Sólyom Gábor külön felhívta a figyelmet, a mi figyelmünket, hogy ez szigorún titkos és senkinek nem mutathatjuk meg, ezért nekem fenntartásaim vannak, hogy ezt törvényesen megtehetjük-e? Én azt javasolnám, hogy amint megkaptuk ezeket az anyagokat, mindenki olvassa át, és csütörtök délutánig jelezzünk vissza a Kht ügyvezetőjének, hogy még milyen anyagokat kérnénk kiegészítőleg. Azt ő pénteken szerintem futárpostával ki tudná mindenkinek a részére postázni és a hétvégén még lenne alkalom, hogy ezt áttanulmányozzuk.

Tüttő István: Rendben van, felírtuk javaslatokat, kéréseket.

Kelemen Z. Pál: Nem napirend előtt felszólalásra, hanem napirend előtti napirend volt. Meg van az ügyrendje ennek, hogy hogyan lehetett volna tárgyalni szóbeli előterjesztés alapján sürgősséggel egy napirendként. Én arra kérem tisztelt képviselőtársamat Dr. Baranyi Enikőt, hogy az SZMSZ szerint járjon el a jövőben.

Tüttő István: Végül is nem napirendként tárgyaljuk, hiszen azért hívjuk majd össze a soron kívüli közgyűlést, hogy csak ezzel foglalkozzunk.

Nem volt több napirend előtti hozzászólásra igény, legalábbis én úgy írtam fel. Kérdezem, hogy jól tudom-e? Igen.

A soron kívüli közgyűlés időpontjára én javasoltam a hétfő 16.00 órát. Kérem, aki egyetért. Azért, mert miniszteri vendégünk van és az ő programját pedig nem tudjuk a közgyűléssel egy időben tartani. A gazdasági miniszter úr a Matolcsi úr.

Kérem, szavazzunk. Ennek a figyelembe vételével javasoltuk az időpontot.

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Akkor nem küldünk meghívót. Kérem Önöket, hogy hétfőn 16.00 órakor itt találkozunk. Addig pedig a kért dokumentumokat eljuttatjuk. Még ezen a héten, hogy legyen idő a hétvégén ezt tanulmányozni.

Budai István úr javasolta a 19. napirend pont előrehozatalát és gyakorlatilag ezzel az első helyre került.

1.       Budai István képviselő önálló indítványai kerékbilincselések megszüntetésével és a lakóházak energiatakarékos felújításával kapcsolatban (írásban)

Előadó: Budai István képviselő

Budai István: Annyi lenne, hogy ez az indítványom arról szólna, hogy a városban fellehető régebben épített lakások nem felelnek meg a mai hőtechnikai szabványoknak. Ezért a Széchenyi Tervben biztosított támogatással, ennek az energiatakarékos felújításával kapcsolatos fedezetet sokan kifogásolják, hogy miért nem juthatnak hozzá, miért nem tudhatják legalább, hogy hogyan áll ez a dolog.

Én úgy gondolom, hogy addig el kellene jutnunk azért e témában, hogy egy felmérést kellene végeznünk. Az IKI igazgatójával ezt meg is beszéltünk és ők ezt fel is vállalnák olyan mértékben, hogy megfelelő felhívással, vagy tájékoztatással egybekötött felhívást tennének közzé a Kanizsa Újságban és ha erre jelentkezők lennének azokkal a feltételekkel, amiket ott megírnak, akkor ezt összegyűjtenénk és utána meglátnánk, hogy kb. milyen volumenű anyagiakra lenne szükség. Én itt most nem kérem azt, hogy bármiféle pénzügyi forrást, vagy fedezetet e témában biztosítsunk a költségvetésben, hiszen nem ismerjük, hogy ez milyen nagyságrendű. Én úgy gondolom, hogy az újonnan megalakult lakóközösségek szövetsége - vagy nem is tudom, hogy hívják ezt a szervezetet – ebben nagymértékben segítségre tudna lenni, és legalább valamilyen ismeretünk lenne ennek az anyagnak már a lakosság felé történő tolmácsolását illetően. Én kérném a tisztelt közgyűlést, hogy ezt így, ahogy én előterjesztetem, illetve azzal a kiegészítéssel, hogy IKI-t bízzuk meg, szíveskedjen elfogadni.

Tüttő István: Megkeresett engem a lakásüzemeltetők egy új szervezete, amely bejegyzésre került a Cégbíróságon, és az ő kérésüket tolmácsoltuk egyben ebben az önálló képviselői indítványban. Én kérem Önöket, hogy szavazzunk erről.

Tarnóczky Attila: A határozat javaslat arról szól, hogy a város lakásállományának energia megtakarítását eredményező felújítására vonatkozó költségfelmérés, igényfelmérés készüljön el.

Néhány adattal magam is tudok szolgálni. A városban létezik 22.450 lakás  a palotának nevezhető családi háztól egészen a szükséglakásokig. Az eredeti elképzelés szerint egy lakás felújítását 450 eFt bruttó összegben támogatta volna az önkormányzat. Ha ezt a két számot összeszorozzuk, akkor a végösszeg 10,1 milliárd Ft. Hogy pontosabb legyek 10.125 millió Ft. Mekkora szám ez? Vetekszik a költségvetésünkkel. Ha pedig a költségvetésünknek azt a részét nézzük, amelyik a saját bevételeinkre alapozódik - gondolok itt a helyi adókra, illetékbevételekre az itt maradó személyi jövedelemadóra - ennek a nagy része eleve nincs még megterhelve, ez 2 milliárd Ft. Az előbb jelzett 10 milliárd Ft ennek az ötszöröse. Lehet természetesen azt mondani, hogy itt nem minden lakás felújítását akarjuk támogatni, hanem csak az iparosított technológiával készült lakásokét, mert a Széchenyi Terv ezt támogatja. Sajnos ez az álláspont nem megalapozott, mert a Széchenyi Tervnek egy másik ága mindenfajta lakás hasonló felújítását támogatja, viszont nem írja elő az önkormányzat támogatását. Ez a 2002.EN-1. nevű pályázat. Kérdem, hogy elképzelhető-e egy olyan álláspont, amely erkölcsileg, logikailag elfogadható lakástulajdonosok számára és az a lényege, hogy bizonyosfajta lakások tulajdonosait 400 eFt-tal, vagy többel, kevesebbel támogatjuk, másokét nem. Elképzelhető-e, hogy aki benyújtja erre a pályázatra a felújítási igényét, nem fordul-e az önkormányzathoz hasonló támogatási igénnyel. Elképzelhető-e, hogy ezt az igényt vissza lehet megalapozottan utasítani. Lehet természetesen azt mondani, hogy nem erről szól az előterjesztés, hanem egy igényfelmérésről. Tisztelt képviselőtársaim, hogy ha az én legjobb barátom megkérdezi tőlem, hogy meghívhat-e egy pohár sörre, és én igent mondok és utána bejelenti, hogy pardon, ez egy felmérés volt, mert egy fillérje sincs, akkor nem veszem túlságosan zokon, talán még jópofának is tartom, de itt más nagyságrendről van szó, milliárdokról.

Ez a fajta felmérés várakozásokat kelt. Ezeket a várakozásokat véleményem szerint nem leszünk képesek kielégíteni. Ezek után az én véleményem az tisztelt közgyűlés, hogy az út amin elindulunk az indítvány megszavazásával beláthatatlan végű. Könnyű rajta elindulni, megállni nagyon nehéz, vagy éppen adott esetben lehetetlen. Egy képviselőt a választópolgárok választják, ennek megfelelően ki van téve, feltéve, hogy vannak további ambíciói, a szavazópolgárok elégedettségi, vagy elégedetlenségi érzéseinek. De úgy gondolom a város anyagi helyzetéért érzett felelősség alapján, időként nemet, határozott nemet kell mondani, különben a közgyűlés nem működik feladatának megfelelően. Lehet, hogy a közgyűlés többségét az elmondottak nem győzték meg a felvetésem megalapozottságáról. Azt tudom mondani tisztelt közgyűlés, ha úgy gondolják szavazzák meg az indítványt. Utána Önök is meg fognak győződni, hogy amit elmondtam az megalapozott.

Antalics Dezső: A kerékbilincselések megszűntetésére javaslatot a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta és Budai képviselőtársunk határozati javaslataival szemben azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a vállalkozási szerződésben meghatározott felmondási idővel, azaz 6 hónappal. De a kettő együtt van a 19-ben azért szólok ehhez hozzá.

Tüttő István: Elfelejtettem megkérdezni, mert össze van vonva a két önálló képviselői indítvány. Azt tanácsoltam volna, hogy akkor a tárgyaljuk meg már mind a kettőt. De ha lehet, akkor most azok szóljanak először, akik a lakásfelújítással kapcsolatos kérdéshez szólnának.

Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal kapcsolatban a felmérést elkészítette. A költségvetésünk nem tudta kezelni az önkormányzati bérlakásoknak az ilyen irányú felújítását, ezt a választ kaptuk. A felmérést el lehet végezni. Jelen helyzetben teljes mellszélességgel a mellett vagyunk, hogy vizsgáljunk ki mindent, de nem tudom, hogy lehet-e egyáltalán kezelni ezt.

Budai István: Én úgy gondolom, hogy én amikor ezt a beadványt tettem, akkor azért tisztában voltam azzal, hogy a város milyen teherbíró képességgel rendelkezik, hiszen talán az egyike én vagyok azoknak, aki állandóan azt mondom, hogy nem szabad terhelni tovább a város költségvetését. Én nem is gondoltam erre. Én arra gondoltam, hogy legyen egy felmérés, ahol belefér az is, amit a Tarnóczky úr mondott, hogy a Széchenyi Tervből azt a részt fogjuk talán választani, amelyik nem ennyire megterhelő az önkormányzat részére, de nem tudunk a lakoknak mondani semmit, hogy milyen jelenség ez a városban.

Én úgy gondolom, hogy ha a Széchenyi Terv meghirdetett egy ilyen programot, akkor azt úgy lesöpörni az asztalról, hogy egyáltalán nem foglalkozunk vele, talán nem kellene. Hanem úgy kellene ezt kezelni, hogy vizsgáljuk meg, és ha erre valamikor az életben van forrás, meg lesz lehetőség, akkor betesszük a költségvetésbe. Ha nincs, akkor megmondjuk a tisztelt városlakoknak, hogy kérem ez a város nem képes arra, hogy ezt megfelelően támogassa, mert nincs pénze. Én ezt fair játéknak tartom, és nem tartom azt megoldásnak, hogy kerekperec kijelentsem, hogy 10 milliárd Ft-os terhet vállalunk a költségvetésben. Ezt én egyáltalán nem is gondoltam. Aki ezt így fogja fel, arról nekem az a véleményem, hogy az elve nem is akarja, hogy ezt a kérdést tárgyaljuk.

Dr. Baranyi Enikő: Én Budai képviselőtársunk indítványát teljes mértékben jogosnak és megalapozottnak tartom, mármint, hogy én is. Nevezetesen azért én úgy gondolom, hogy az első lépés a helyzetelemzés. Utána a koncepciót, hogy az ember egyáltalán elfogadja, hogy a város ugye ezzel kérdéssel foglalkozni kíván. Ha elfogadja, akkor kell egy helyzetelemzés. Aztán majd lehet ezt a dolgot egyébként folyamatosan és szakaszoltan valamikor, ha a város anyagi teherbíró helyzetének megfelelően tervezetten véghez vinni.

Egyet azonban el szeretnék mondani. Én nem azt mondom, hogy akik családi házban laknak, vagy most építettek házat, azok gondtalanul tudnak élni. De ezek azok a lakások és gondolom, hogy képviselőtársam is ezekre gondolt, amelyek házgyári lakások többségükben. A szigetelésük röviddel az átadások után, vagy már akkor sem volt jó. Ez a megtakarítás a háztartások részére, pontosan azoknak a családoknak hosszabb távon egyébként egy alacsonyabb rezsit is eredményezhetne, akik valójában az alacsonyabb, valószínűsíthetően egy részük, az egy részük az alacsonyabb jövedelmi kategóriájú családokat jelenítik meg. Én a magam részéről ennek megfelelően a határozati javaslatot el fogom fogadni. És azt gondolom, és kérem egyben, hogy a többség ezt meg fogja szavazni, és el kéne indulni ezen az úton.

Tarnóczky Attila: Ahogy értékelem Budai, illetve Dr. Baranyi Enikő  képviselőtársaimat meggyőznöm nem sikerült. Ők sem győztek meg egyébként engem. Én nem azt mondtam, hogy 10 milliárd Ft-ot kell berakni az idei, vagy a jövő évi költségvetésbe, csak a mai árszinten megjósoltam, hogy milyen ár felé vezet ez a folyamat, amibe, ha belekezdünk, akkor igenis, hogy errefelé fog vezetni. Ennek megfontolásával döntse el mindenki saját véleményét.

Zsoldos Ferenc: A lakásokkal kapcsolatos képviselőtársam részéről megfogalmazott javaslatot nagyon szépnek, humánusnak és ideális körülmények között talán elfogadhatónak is tartanám.

Maximálisan egyetértek azokkal az aggályokkal, és azokkal a tényekkel, amit Tarnóczky alpolgármester úr tájékoztatásként közölt a közgyűlés tagjaival. Én még azt is vitatom, függetlenül attól, hogy a témát ketté kell mindenképpen választani. Mert hiszen a lakások nagyobbik hányada az magántulajdonban van. Mindegy, hogy lakóközösségre gondolunk, vagy egyéni tulajdonra az természetesen a tulajdonosok feladata, ha úgy érzik, gondoskodjanak ezekről a korszerűsítési egyébként hasznos tennivalókról.

A másik része, ami tulajdonképpen a város tulajdonában van – bérlakások - azoknak a 70%-a olyan állapotban van, hogy ott semmiféle felmérésre nincs szükség, mert ismerjük a helyzetet. Azoknak a lakásoknak a legnagyobb részét idővel majd fokozatosan le kell bontani.

És az a bizonyos állapotfelmérés. Higgyék el Isten nevében senki sem fogja elvégezni. Az is több mint 100 millió Ft-ot igénybe vesz majd valószínű. Csak a város tulajdonában lévő lakásokra gondolva. És mire ezt mi realizálni tudjuk annak a felmérésnek a gyakorlati értéke azonos a nullával. Igaz, hogy van jó szándékkal egy országosan elindított mozgalom, de ez azokhoz a programokhoz tartozik, amelyeknek a végrehajtására véleményem szerint elvétve, vagy egyáltalán nem nyílik lehetőség, mert hiszen a települések nagy része nem rendelkezik azokkal az anyagiakkal, amelyek egyáltalán az elindításhoz szükségesek. Javaslatom az, hogy ezzel várjunk még. Hátha változnak a körülmények és kedvezőbbre fordulnak és ismételten vissza kell erre majd térni. A felmérést a magam részéről nem tartom megvalósíthatónak. Nem beszélve arról, hogy a korszerűsítési munkákhoz messzemenően nem áll rendelkezésünkre a legminimálisabb pénzösszeg sem.

Tüttő István: Én azt hiszem, hogy nem ilyen felmérésre gondolt a Budai úr, legalább is én így érzékelem, hogy most tételesen mindenháznál megmérnénk, hogy mennyi költséget kellene, hanem itt inkább szándékokról van szó.

Kérem, szavazzunk arról, hogy a Lakásüzemeltetők Egyesületének elnöke szólhasson. Kérem, szavazzunk róla, mert jelentkezett.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Horváth Lajos: Engedjék meg, hogy először is bemutatkozzak, mivel most találkozunk először ebben a minőségemben.  Horváth Lajosnak hívnak és vége Nagykanizsán is létrejött Nagykanizsai Lakásüzemeltető Képviseleti és Érdekvédelmi Egyesületének vagyok az elnöke. Ez az egyesületet pár szóval bemutatnám, 2001.X.10-én alakult meg. Majd ez év I.8-án bejegyzésre került közhasznú szervezetként. Fő célkitűzésnek azt tartja, hogy pontosan a most eddig kialakult vitában is már érzékelhető, hogy legyen egyfajta saját szerveződés azok körében, akik ebben a témában érintettek, a társasházkezelők, és az ott lakók körében is viszonylag egységes álláspont tudjon egy-egy kérdésben kialakulni. Másik oldalról, hogy ezt az egységes kialakult álláspontot valaki tudja képviselni és közvetíteni a döntéshozók, jelesül az önkormányzat irányába, Illetve az itt született döntéseket határozatokat pedig értelmezi és terjesztés céljából tudja egyértelműsíteni a lakók felé. Én úgy gondolom, hogy ez mind a kettőnknek kölcsönös érdeke és csak előnyökkel járhat. 

Most az egyik ilyen kérdés konkrétan kapcsolódna, már a most folyó vitához. A Budai képviselő úr által benyújtott Széchenyi Tervnek egyetlen egy, ez a konkrét javaslat egy ágát, az SZTEN 2-es nevű programot érinti, amelyik az iparosított technológiával épült lakások ilyen jellegű felújításáról szólna. Én felépítettem itt magamnak egy hozzászólást, de ettől most eltekintenék, inkább elsősorban az elhangzottakra szeretnék reagálni. Azt szeretném elmondani, hogy végeztük már felmérést előzetesen, és azt szeretném mindjárt mondani elsősorban Tarnóczky Attila alpolgármester úrnak, hogy nem azzal keltünk mi várakozást, hogy ha mi most egy igényfelmérés történik. Ez a várakozás már meg van ebben a városban, méghozzá én úgy gondolom, hogy teljesen reális várakozás van. Nevezetesen, hogy egy állami programra, ami ezeknek a lakásoknak egyfajta lehetőséget biztosítana felújításra. Az embereknek pedig arra, hogy  legalább valamifajta lehetőséget lássanak arra, hogy azokat javításokat felújításokat el tudják végezni, amit egyébként saját erőből nem. Egy ilyen létező állami kezdeményezésre, valamiféle pozitív kezdeményezés szülessen Nagykanizsán is. Na most ahhoz, hogy ez egy reális dolog legyen és ne csak a levegőbe repdessenek nagy számok, ezért én a magam részéről azt javasolnám, hogy mégis csak fogadja el a testület ezt a javaslatot és szülessen meg ez a felhívás, és ennek kapcsán, egy olyan reális szám, amelyikből aztán tervezni, illetve további folyamatot lehet építeni.

Nekünk meggyőződésünk az is, még az elhangzottakra reagálva. az ilyen műszaki felmérési költség az egyáltalán nem arról szól ebben a tervben, hogy ezt az önkormányzatnak kellene biztosítania. Ez minden pályázónak a saját feladta, hogy ezt a műszaki felmérést elvégezze és a pályázatához mellékelje. Következésképpen ez az ő költsége, hogyha ez költség teherrel tudja megoldani. Ha nem, akkor meg anélkül, mert meglehet másképpen is oldani. A konkrét tervet illetően a 10 milliárdot illetően lehet, hogy ez egy reális szám, de azt tudni kell, hogy ennek az egyharmada az, amit az önkormányzatnak vállalni kell, de akkor az 3 milliárd. Én úgy gondolom, hogy még ez is túlzás, mert hogyha csak azt a felhívást meg fogják látni, amelyik elkészül, én ennek tervezetét láttam, és mi egyesületünk ezt támogatja is. Ez egy olyan felmérés, amelyik itt már tartalmazza azokat a gátakat, amelyikek kizárnák azt, hogy most egy ilyen fellendülés keretében mindenki feltartsa kezét és hurrá optimizmussal nekiinduljon ennek a dolognak. Éppúgy, mint annak idején a lakásvásárlásnak. Aztán kiderült, hogy az OPT elment nem hát itt sem úgy van. Na mosat hitt sem úgy van, maga a pályázat az meghatároz olyan feltételeket amely eleve megrostálja ezeket az igényeket. Méghozzá nem kis mértékben, hiszen mint minden ilyen Széchenyi Terves pályázat, csak induljunk ki abból, hogy utólagos finanszírozású. Aki erre jelentkezik annak egyrészt egy egyharmad önrészt igazolni kell előre, másrészt először meg kell finanszíroznia a teljes felújítást és majd utólag visszakapja az államtól az egyharmad részre. Nagyon meg kell gondolnia annak, aki ebbe bele akar szállni, hogy mi az, amibe belekap. Máris nem 10 milliárd gondolom én. Mert nem lesz annyi jelentkező.  Ezzel együtt mi azt vállalnánk, hogyha most egy időrendet próbálnak néz ki, hogy van egy tárgyalása ennek a felhívásnak, most vagyunk február végén. Ebből a felhívásból mondjuk, ha elfogadják Önök március 1-jén  kerülhetne a nyilvánosság elé ez a felhívás.

A mi egyesületünk azt vállalja, hogy március közepén vagy végén tartana egy olyan városi fórumot ahol azokat a közös képviselőket, illetve a Lakás Szövetkezetek vezetőit, akiket ez a téma érint, és erre a fórumra eljönnek tájékoztatnák kellőképpen. a feltételekről, másrészt pedig felvethetik azokat a kérdéseket, amik felvetődnek ezzel a programmal kapcsolatban, és akkor nyilvánvalóan egy tájékozott társulat egy teljesen reális igénnyel fog jelentkezni, És én úgy gondolom, hogy ez a reális igény, illetve a mi egyesületünk előzetes felmérése alapján, valahol a 3 milliárd környékén megállhatna ez is felteletés ugyanúgy, mint a 10 milliárd ebben a pillanatban még. És ennek az egyharmada azért már nem annyi, mint a 10 milliárdnak. Természetesen az igaz, és nem lenne teljes kép, hogyha azt nem mondanám el, hogy az önkormányzatot nem csak ez az egy harmad terheli meg nyilvánvalóan - és majd ezen kell Önöknek gondolkodni, amikor majd odaérünk -  hanem az is, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő lakásoknál az önrészt is, újabb egyharmadot nyilvánvalóan vállalniuk kell. De én azért még is csak azt kérném, hogy ez a felhívás történjen meg, és majd amikor ennek meglesz vélhetően, akkor folyjon le az a vita, hogy lesz-e erre fedezet, vagy nem?  Egyébként, hogyha pedig majd ez a vita folyik, akkor is én azt javasolnám előre, hogy lehet akkor is egy olyan megoldást például tenni, ahol a pályázat, illetve a jelentkezésnek olyan feltételei vannak, ami eleve időrendhez, vagy valamiféle sorrendiséghez köti a pályázatokat, hiszen egyszerre senki, semmit nem tud kielégíteni, ez teljesen nyilvánvaló.

Tarnóczky Attila: Tisztelt Horváth úr álláspontját megértem és lehet, hogy szerepcsere esetén hasonló lenne az én álláspontom is. Teljesen logikus megalapozott álláspont. Reális várakozásról beszélt, úgy gondolom, hogy ez a várakozás egyik oldalról valóban megalapozott, hiszen még egyszer megismétlem létezik a Széchenyi Tervnek ez a 2002. EN nem 2, hanem 1-es változata, amely mindenfajta technológia esetén a lakástulajdonosának 30%-os támogatást ugyanarra a célra, gyakorlatilag, mint a másik változat. Nem ír elő viszont önkormányzati támogatást. Ahhoz viszont nem érzem a várakozás realitását az az önkormányzat gazdasági helyzete. És nem csak, hogy idén nem érzem, de megkockáztatom, hogy jövőre sem érzem. Az az érzésem, hogy következő önkormányzatnak egy nagyon nehéz első év elé kell néznie, és az a fajta gazdagodási folyamat amire, mindannyian számítunk 1-2 év alatt önkormányzati szinten, sajnos nem következhet be.

Tüttő István: Lezárom a vitát. Szavazunk határozati javaslatról, amelyben az IKI kerül a szaggatott, vagy kipontozott rész fölé. Tehát Ingatlankezelő Intézmény. Kérem, aki egyetért, hogy megbízzuk az IKI-t az igennel, aki nem nemmel.

 A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással javaslatot elfogadja, és következő határozatot hozza:

51/2002.(II.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a város lakásállományának energia megtakarítását eredményező felújítására vonatkozó felmérés készüljön.

A felmérés elkészítésével az Ingatlankezelési Intézményt bízza meg.

Határidő:         2002. június 30.

Felelős  :         Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Kámán László intézményvezető)

Tüttő István: Ezután kérem, döntsünk a képviselő úr indítványában a kerékbilincseléssel kapcsolatosan szintén benyújtotta. Először megkérdezem képviselő urat, kíván szólni ezzel kapcsolatban.

Budai István: Annyit szeretnék elmondani, hogy én úgy gondolom, hogy ez a fajta drasztikus büntetést meghaladta az idő. Én biztos vagyok abban, hogy ma már erre Nagykanizsán nincs szükség, mert az előterjesztéshez írt levél, amit Kulbenczék írtak, illetve anyag is azt támasztja alá, hogy ma már ezt nem indokolja semmi. Igaz, hogy közbejött egy dolog, amire én nem gondoltam, hogy az a vállalkozói szerződés érvényes a vállalkozóval. Énnekem az a véleményem, hogy azért ilyen témában öt évre nem kellett volna szerződni. Mert azt bármikor, bárki felvethette volna. És én úgy gondolom, hogy ez ma már támogatni kellene, hogy a városban ilyenek ne történjenek

Amióta ez a kérdés napirenden van, én egyre többször olvasom a sajtóban, hogy ennyi, meg annyi kerékbilincselés történt. Mintha most egy kicsit fel lendült volna vagy pozitívan lehetne ezt értékelni, hogy milyen jó, hogy van ilyen. Én arra kérném a tisztelt Kulbencz urat, hogyha megtehetik, amíg a szerződés érvényes a vállalkozóval és az ha felbontásra kerül a mai közgyűlést követően. Akkor azért meg kellene kísérelni, hogy minimálisra szorítani a kerékbilincseléseket, hiszen rajtuk múlik, hogy mit bilincselnek, meg mit nem. Nekem az a véleményem, hogy más büntetés is a tarsolyunkban. Rendet kell tenni, én ezt nem tagadom, én ezt nem akarom felvetni, hogy egyáltalán most elengedjük a gyeplőt. De sokkal humánusabb módszerekkel,  mint ahogy ezt más városokban megteszik. Én arra kérem a tisztelt közgyűlést, hogy ezt a témát karolja fel. És a városunk ne olyan hírbe tűnjön fel, hogy Nagykanizsán nem lehet megállni az utcán, mert ha úgy állok, hogy forgalommal szemben, akkor biztos, hogy ott a bilincs. Szóval elég sok minden indok van arra, hogy meg lehet bilincselni az embert. És most már azt vetik fel, és én ezt így hallom vissza, hogy a személyes szabadságát sérti annak az embernek, akit odabilincselnek a járda mellé, mert ő meg nem tudja otthagyni az autóját. Én kérném a tisztelt közgyűlést, hogy tegye magáévá ezt a javaslatomat és fogadja el.

Tarnóczky Attila: Miközben nagyon is támogatom Budai képviselőnek ezt az indítványát, megkérném a jegyzőasszonyt, hogy az 1-es határozati javaslat tekintetében legyen szíves megmondani nekünk, hogy mi az a korrekt szövege ennek, ami a határozat jogos szándékát tükrözi, miközben nem ütközünk ellentétbe a meglévő szerződéssel.

Szabóné dr. Csányi Mariann: Az önálló képviselői indítvány mellett ott van a Közterület-felügyeletnek az anyaga is, amelyben tulajdonképpen a lehetőségeket tárja fel, hogy a szerződésre figyelemmel, hogy hogyan lehet ezt a kerékbilincselést, hogy úgy mondjam befejezni. Ennek az egyik lehetősége az, hogy azonnali hatállyal felmondjuk a szerződést és akkor természetesen az erre vonatkozó Ptk. szabályok lépnek életbe. Illetve a másik lehetőség az, amelyet a szerződés kimond a közreműködő 6 hónap felmondási időben állapodik meg a megbízóval. Ami azt jelenti, hogy a mostani közgyűlésen kimondja a közgyűlés 6 hónapra felmondást. Ami azt jelenti, hogy a szerződés felbontására akkor kerül a sor. Onnantól nem él a szerződés. Pontosan, hogyha a határozathozatalra kerül sor, akkor tulajdonképpen ezt kell eldönteni, hogy az időbeli hatályára vonatkozásában a közgyűlés milyen szándékot kíván megvalósítani, rögzíteni. Illetve a természetesen az azonnali felmondásnak megvannak a jogkövetkezményei, mivel beszerzésre kerültek a kerékbilincsek. Ő biztos, hogy kártérítéssel fog élni ebben az ügyben feltételezhetjük.

Marton István: Nagyon értékelem képviselőtársam szívósságát, aki ezt az ügyet elővette. Bár ez az ügy nagyon komolyan az elmúlt év októberében a költségvetést előkészítő ad hoc bizottság működése idején került szóba és az utolsó percig a költségvetés megszavazásáig küzdöttem azért, hogy ennek a szükséges ellentételezése bekerüljön költségvetésbe. Akkor még ez a tájékoztatónk a Közterület-felügyelettől nem állt rendelkezésünkre. De ebből, aki ezt elolvasta, világosan kitűnik, hogy gyakorlatilag 100%-ba, itt ugyan 90-et írnak a bilincselés a járdán, illetve a zöldterületen való várakozás megtorlása miatt lett bevezetve. Viszont mivel elfogytak az itt parkolók, ezért a várakozást tiltó tábla, illetve a mozgássérültek részére fenntartott helyekre tolódott át. és ezért minden betűje igaz annak, amit Budai képviselőtársam mondott. És végtelenül sajnálom, hogy a ehhez szükséges összeget a közgyűlés, azt a 2 millió Ft-ot nem szavazta meg a múltkori ülésén. Én azt mondom, hogy a két változat közül, az elsőt azonnali megszűntetést kell alkalmazni és megszavazni. Ennek a forrása ahogy én beszélgettem minden létező szakértővel, lehetne-e a Közterület-felügyelet többletbevételének a terhére. Gyakorlatilag nem módosítaná ilyen szempontból a költségvetést. Ezt ők ki tudnák gazdálkodni. Az indokolt helyeken elvégzett bilincselések, illetve egyéb bilincselésekből. És az a kérésem, hogy azonnali hatály mellett döntsön a bizottság, az azonnali hatály alatt mondjuk értem a március 1-jét jelenti. Megéri higgyék el nekem.

Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is megtárgyalta Budai képviselőtársam előterjesztését és a jegyzőnő által megfogalmazott jogi döntést hozta egyhangú szavazással nevezetesen a 6 hónapig a felmondását szerződésnek a 6 hónapos időtartalomra. Viszont a 2-es határozati javaslatában az fogalmazat meg, hogy a bizottság felhívja a Közterület-felügyelet figyelmét, hogy csak rendkívül indokolt esetben alkalmazza a kerékbilincselést. Ezt annál is inkább megteheti, mert a Közterület-felügyelet vezetőjével való konzultáció alkalmával egyértelműen és a bizottsági ülésen ezt a választ kaptuk, hogy a Közterület-felügyelet Iroda képviselő nélkül nincs joga a vállalkozónak bilincselni. Ha a Közterület-felügyeleti Iroda korrektül betartja a közgyűlés  szellemének megfelelő döntést, akkor nem kerülhet sor azokra bilincselésekre, amelyek tulajdonképpen  a jogos panaszokat idézték elő és ebben az esetben nem kell kifizetni a vállalkozónak feleslegesen több, mint 1 millió Ft-ot város büdzséjéből. Úgyhogy én azt javaslom a 7/2002. számú Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság határozatait fogadja el a közgyűlés.

Budai István: Én csak azt akartam hozzáfűzni, amíg a Marton úr nem szólt hozzá, hogy én el tudom fogadni a 6 hónapos felmondási időt is azzal a feltétellel, hogy a bilincselések számát a legszükségesebb legkisebb mértékre korlátozzák. De mivel a Marton úr így elmondta, én ezt korrigálom, ezt a hozzá és az első javaslatot kérném elfogadni.

Tüttő István: Kérem a döntést. Marton úr módosító indítványa volt, az azonnali hatály. Kérem, szavazzunk erről.  Marton úr azt javasolta, hogy azonnali hatállyal mondjuk és a forrása a Közterület-felügyelet többletbevételei a forrás. És aki ezzel egyetért, igennel szavaz.

A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és következő határozat hozza:

52/2002.(II.26.) számú  határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa Város közigazgatási területén a kerékbilincselést azonnal megszünteti. A közreműködő kártérítésére fordított összeg költségvetésen belüli része a Közterület Felügyelet többletbevételét terheli.

Határidő:         azonnal

Felelős  :         Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Közterület Felügyelet)

2.       Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a DÉDÁSZ Rt közötti együttműködési keret megállapodásra (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: A közvilágítási hálózat rekonstrukciójával kapcsolatos ügyekben már döntött a közgyűlés. Pályázatot is írtunk ki és egy együttműködési keret-megállapodás jött létre az önkormányzat és a DÉDÁSZ között, illetve nem jött még létre, hanem az a feladatunk, hogy ezt megkössük. Ezzel kapcsolatban kérem a véleményüket: És szeretném azt is jelezni, hogy ez a beruházás mindenképpen a közös érdekünk. Van-e észrevétel? Úgy látom nincsen. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.

Egy pillanat, mielőtt a Marton úr megnyomná a gombot, egy mondatot hadd mondjak. Nagyon korrektül tegnap a bizottsági ülésen a DÉDÁSZ Rt vezetője jelezte felénk, hogy nem tartja teljesen logikusnak, illetve észszerűnek, hogy minden olyan lámpa kicserélésre kerüljön, amely a legkorszerűbbek között található, hiszen ebben a városban nem csak nagyon elavult lámpák, hanem új korszerű lámpák is vannak. Akkor azért megkérem igazgató urat, hogy erről szóljon néhány szót. És az ugye csökkenthetné az egésznek a beruházási költségét.

Takács Zoltán:  Köszönöm a lehetőséget, hogy több mint egy évi várakozás után ide sikerült ezt az ügyet idehozni. Két témában szólnék hozzá a dologhoz.

Az egyik Gazdasági Bizottság ülésén elhangzott határozatok, Illetőleg annak DÉDÁSZ által történő elfogadása. Úgy gondolom, hogy egy magállapodás az a két fél együttműködésén kell, hogy nyugodjék. És feltétlenül számítok arra, hogy a DÉDÁSZ véleményét visszacsatolhassam az önkormányzat elé és kérem, hogy e szerint módosítsák az együttműködési megállapodást a Gazdasági Bizottság által előállított módosításait. Úgy gondolom, hogy az észrevételem a város érdekében is hangzik.

A Gazdasági Bizottság által javasolt módosításokat két pontban vitatjuk, illetőleg nem tartjuk elfogadhatónak. Az egyik jövőre nézve kötelezettséget ír elő a DÉDÁSZ számára, amennyiben 10 év múlva kéri, hogy most határozzuk meg, hogy milyen módon döntünk a vagyon fölött. Ezt úgy gondolom, hogy nem kellene, az együttműködési megállapodásban most szerepeltetni. A másik a 3. ponthoz. Itt pedig úgy gondolom, hogy a város érdekeit kellene védenünk. A DÉDÁSZ konstrukciója lehetővé teszi, természetesen lehetővé teszi, hogy a beruházott vagyon a városé legyen. Miután Nagykanizsán egy kerülő úton történik meg a finanszírozás külső cég bevonásával, automatikusan nem teljesül ez a feltétel. Ezt egy külön megállapodásban kell biztosítani. Úgy gondolom - illetőleg a DÉDÁSZ úgy gondolja - hogy azok a kedvezmények, amiket megjelenítünk mi a közvilágítás korszerűsítése kapcsán szeretnénk garanciát látni arra, hogy az így megjelenő vagyon mindenképpen a város birtokába kerül. Nem tudunk belenyugodni abba, hogy utólagosan igazolja a város azt, hogy vagyon az ő birtokába került. Nem. Kössünk egy háromoldalú megállapodást a beruházás megkezdése előtt, amiben lássuk a garanciáit annak, hogy a vagyon, ami beruházásra kerül, az a műszaki átadás után a város tulajdonába kerül. Úgy gondolom, hogy városnak is ez az érdeke.

A következő. A közvilágítás korszerűsítése Nagykanizsa városában kb. 10 év óta folyik egy valamilyen program szerint. Vannak korszerű lámpatestek a városban, amelyek a mai kor színvonalának megfelelő hatékonysággal állítják elő a fényt. Ezeket a lámpákat ki lehet újabb gyártású lámpákra cserélni és ezzel az üzemeltetőnek komoly hasznot lehet hozni. Ugyanis őneki nem kell x évig ráfordítani, viszont ez a beruházás a város számára nem hoz hasznot. Ez egy befektetést jelent, viszont egy 100 W-os lámpát 100 W-ra lehet cserélni. Nem hoz konkrét gazdasági eredményt.

Hadd mondjak konkrét számokat most. A beruházás két üteme úgy szól, hogy - és nettó árakat mondok - mintegy 3300 lámpa korszerűsítése esetén nettó 130 millió Ft invesztíciót jelent. Ez hozna egy akkora megtakarítást, ami éves szinten majdnem 50 millió Ft. A további beruházás, amelyik olyan eredményeket hoz, hogy szebb lesz a világítás, a legkorszerűbb lámpák lesznek fenn semmilyen gazdasági eredménnyel nem jár azonban a városnak. És ez 70 millió Ft-os invesztíciót jelent. Én, mint DÉDÁSZ-os örülnöm kellene, hogy ez is korszerűsítésre került, ugyanis könnyebb lesz üzemeltetni, de én szeretném kikérni a tisztelt döntéshozók véleményét, hogy tényleg ennyire pénz bővében van a város, hogy ezt az invesztíciót is meg akarja venni.

Tüttő István: Igaz, hogy lezártuk a vitát, de kiderült, hogy sokan nem találták meg időre az anyagot.

Cserti Tibor: Átadom a szót a Marton úrnak, mert előttem jelentkezett. Azt hiszem ez etikai kérdés, utána én jövök.

Tüttő István: Bár ő mindig szeret a végén szólni.

Marton István: Valóban hátulról a napirend pontok között ugye 16-os jött előre a 4. helyre. akkor azt előre kell bányászni. Azért kellett, hogy mindenképpen szót kérjek, mert tegnap az Ügyrendi és Jogi Bizottságon a polgármester úr, meg még néhány nem bizottsági tag jelenlétében az a megállapodás született, amiket gyakorlatilag Takács úr elmondott, hogy teljességgel értelmetlen a II. ütemre szerződni, és a szerződést a három fél között lehetőleg egy napra kell aláírásra előterjeszteni. És a tulajdonba kerülésről pedig ugyanaz, amit a Takács úr elmondott. Ezt a  határozatát az Ügyrendi és Jogi Bizottságnak, azért nem láthatom gondolom, mert tegnap délután 4 óra körül ért véget a bizottság ülése. Ez nincs itt, ezért mindenképpen szóban kénytelen vagyok elmondani, mert akkor az ülést én vezettem.

Cserti Tibor: Én azért tartottam fontosnak polgármester úr ebben a témában szót kérni, mert azt mondták, hogy a jó munkához hosszú idő kell, de ez már tényleg nagyon hosszú volt. Magam is kezdeményező voltam és ha tetszenek emlékezni Budai képviselőtársammal együtt a villamos rekonstrukciót a közvilágítás tekintetében már ez előtt három éve indítottuk és 2 éve olyan stádiumba került, hogy mindenféleképpen megalapozott, és hatékonyság szempontjából evvel a témával foglalkozni kellett volna, és dönteni kellett volna. Ehhez képest azért jó két év késsel, azért itt van az anyag nálunk. Jó szívvel mindenféleképpen elfogadásra javaslom. Amiért szóltam, zárójelben, az a másik, hogy én vártam volna, hogy a Gazdasági Bizottsági  határozatot a Gazdasági Bizottság részéről valaki beterjeszti, én magam ott voltam, nem éreztem hívatva magamat a témához. Mert hiszen sarkítottan Takács úr ugye az üzemeltető szempontjából is elmondta a korrekt javaslatait, amit elfogadásra javaslunk. De gyakorlatilag az kulcskérdés, hogy a város a villamosítási program lefuttatásával mindenféleképpen tulajdonhoz is jusson. És ez ilyen értelemben tartalmi oldalról érinti a megállapodást.

Na most a 3. dolog pedig az, hogy az egész paksaméta aláírásával egyidejűleg én úgy érzem, hogy három fél van a dologban, mint a három félnek minden fórumon együtt kell szerepelnie és együtt kell működnie. És számomra egy konzekvenciája van a dolognak, hogy ha egy 2 éves hosszú előkészítés után, ahol minden egyes lámpatest darabra felmérésre került, annak a műszaki paraméterei megállapításra kerültek, és akkor Takács úr felvetése alapján, ugye okkal, joggal egy olyan következtetésre jutunk, hogy az eredeti programot, amit kiírtunk mi magunk azt csökkenteni kell műszakilag, akkor azt jelenti, és a konzekvenciát vonjuk le, hogy a műszaki előkészítés nem állt a helyzet magaslatán. Én a magam részéről nem gondoltam, hogy műszaki paraméterekkel kell foglalni a mai napon. Mindezen konzekvenciával együtt elfogadásra javaslom.

Tüttő István: Azok védelmében mondanám az előkészítés védelmében, hogy hiszen ezt a szakemberek készítették elő, és a VIA Kht ügyvezetője jelentkezik, hogy megszólíttatott.

Gáspár András: Szeretnék visszaemlékeztetni mindenkit arra, hogy Gazdasági Bizottság előtt két program volt. Egy minimális, amiről most a Takács úr beszélt. Hogy ezt lenne célszerű megvalósítani, és egy teljes körű program, ahol az elmúlt 10 évben korszerűsített lámpa… Nagyon szívesen elmondom Cserti úrnak is, mert ő kérdezte. Az elmúlt 10 évben korszerűsített lámpatestek korszerűsítése ismételten megtörténne. Miért van erre szükség? Valóban ez nem lenne megtakarítás, viszont kb. öt év múlva jár le ez a program - és majd a finanszírozásról beszélek, mert most valószínűleg nincs mindenki tisztában evvel - öt év múlva jár le ez a program, az öt év múlva korszerűsített lámpatestek világos öt évesek lesznek. Az, ami 8-9 évvel ezelőtt lett korszerűsítve, ennyivel idősebb, lassan korszerűsítésre szorul.

A finanszírozásról annyit, hogy a durván öt éves futamidő alatt a közvilágítási megtakarításból lenne finanszírozva a rendszer. Az is, ami nem megtakarításos csere - az ezer valahány száz darab - meg az is ahol a megtakarítás van. Most van egy olyan lehetőség, hogy a városnak ebben az évben a szerződés aláírásától számított 100 napon belül a DÁÉDÁSZ szerint, teljesen korszerű közvilágítási hálózata, lámpatestei lesznek. Most van ez a lehetőség és ez megtakarításból finanszírozható. Hogyha most csak azokat, ahol megtakarítást lehet előidézni, vagy okozni, azokat korszerűsítjük, akkor lesz egy kettéválasztott állománya a városnak, egy korszerű, és öt év múlva egy nem korszerű. Amit már nem lehet megtakarításból finanszírozni, mert nem lesz megtakarítás azokat kicserélni. Ezért egyszer a Gazdasági Bizottság decemberben állást foglalt, és a közgyűlés úgy hagyta jóvá ezt a határozatot, ugyanis ez most nem kellene, hogy téma legyen, mert már a közgyűlés döntött benn, hogy a város egész közvilágítási hálózatát korszerűsíti.

Van még egy dolog az mellette hogy az gazdaságilag most így előnyös, és öt év múlva műszakilag is így lesz előnyős. A szerződés úgy szól a DÉDÁSZ ajánlata, hogy 10%-ot ő finanszíroz 90%-ot a város, illetve a VIA Kanizsa közbe iktatásával a város. És ezt 10%-ot, amit ő finanszíroz, szeretné tulajdonba kapni, amiről ugye szó volt a Gazdasági Bizottságon, hogy ez hogy kerül majd a város tulajdonába egyszer. Semmi probléma vele. De hogyha nem az egész várost korszerűsítem, ugye ezt a 10%-ot mi most már meg tudnánk határozni, hogy az egész városnak a 10%-a mondjuk Palin, vagy Szabadhegy, fizikailag is lehatárolható lenne az a 10%, amely a DÉDÁSZ tulajdonába kerül, vagy marad. Azonban, hogy ha nem korszerűsítem az egész várost, hanem megtartom azokat a lámpatesteket, amelyek mondjuk az elmúlt 10 évben kerültek korszerűsítésre, és nem a mostani rendszerű lámpafejekkel, abban az esetben valószínű egy olyan vegyestulajdon jön létre, ahol adott esetben utcánként kell meghatározni, hogy melyik a DÉDÁSZ-é, melyik a városé. Ez egy dolog, mert valamilyen módon kezelhető, igaz, hogy a karbantartási szerződés elég nehézkes lenne. Hanem amikor az a szerződés lejár, amikor esetleg szóba kerülhet az, hogy a vagyon, hogy kerüljön a városhoz, akkor tisztelt közgyűlés azt a durván 40%-ot, amit most nem akarnánk korszerűsíteni a DÉDÁSZ javaslata alapján, meg kellene venni a DÉDÁSZ-tól. Azt amit egyszer valamikor kifizetett valamikor a Tanács, majd az Önkormányzat, mert ez már ő tulajdona. Viszont evvel, ha az egész várost korszerűsítjük csak 10% marad az ő tulajdona, és nem durván 40, azért erre is szeretném felhívni a figyelmet. Önök egyszer már döntöttek, hogy az egész város közmű korszerűsítését el kel végezni. Gazdaságilag lehet rajt vitatkozni, hogy előnyős vagy nem? Ma lehet, hogy nem előnyős, de öt év múlva már a mostani döntés előnyős lesz. ő pedig

Cserti Tibor: Akkor tényleg ismételten meg kell kérdeznem, mert most én abban a hiszemben vagyok, hogy volt egy Takács úr-féle javaslat, amely azt mondta, hogy uraim részmegoldásokat javaslok. És én is úgy emlékeztem rá, hogy volt egy olyan Gazdasági Bizottsági döntés, ami legalábbis arra hivatkozott, hogy teljes városkorszerűsítés. Ha jól értelmezem, akkor most valaki értelmezze helyettem, aki okosabb hogy ez egy egymásnak ellentmondó alternatív javaslat. Ha igen, akkor az alternatív javaslatról kell dönteni. Én a teljes korszerűsítés híve vagyok a tulajdon komplexitására való tekintettel, és erre Gazdasági Bizottsági ülésen felhívtam a figyelmet. Ha nem így van, akkor nagyon tévedek, de most ilyen értelemben valaki erősítse meg, vagy cáfoljon meg.

Tüttő István: Ezt talán úgy is fel lehetne fogni, hogy van egy autója valakinek, amely rendkívül jó, és vesz egy ugyanolyan típust egy vadonatújat a másik öt évre. Na de mind a kettő a legkorszerűbb, mert. Az előbb hangzott el, hogy a korszerűség mit határoz. Itt csak lámpákról van szó, nem pedig egy olyan bonyolult berendezésről, amelynek elemeit esetleg óránként már módosítják. Itt lámpatestről van szó és a benne lévő lámpafajtáról van szó. Mind a kettő az előbb elhangzottak alapján korszerűnek számít. És ha ma beteszek egy ugyanolyan lámpát, ami öt éve is ugyanaz típusú, akkor legfeljebb csak akkor lehet szó, hogy öregebb, de ugyanolyan korszerű.

Gáspár András: Még egy szót szólhatok?

Tüttő István: Igen.

Gáspár András: Nemcsak a fényforrásról van szó, hanem a lámpafejről is, ami papíron ugyanolyan IP védettségű: az IP védettség a por, vízálló egyszerűen megfogalmazva, hogy a környezeti hatásokra mennyire védi a lámpaszerkezet belsejét. Papíron ugyanolyan, valóságban nem ugyanolyan. A ma korszerűnek mondott Nagykanizsán felszerelt lámpafejek a gyártótól tudva az információt a Svédertől, nem ugyanazt tudják, hiába egyforma papíron. Nem alternatív javaslat. A közgyűlés a döntött arról, hogy ez egész várost kell, és ez nem alternatíva, mert minek az alternatívája?

Kelemen Z. Pál: Ez a vita, amit lefolytatunk most, nem trágya az előterjesztésnek. Az előterjesztésről szavaztunk a város döntött a teljes felújítás mellett. És megint felmelegítünk valamit, amiről valamikor döntöttünk és szerintem szakmailag, műszakilag helyesen döntöttünk, és most elnyámmogunk egy kérdésen. Polgármester úr, Önnek az SZMSZ szerint joga van megvonni a szót, aki nem a tárgyhoz szól hozzá. Kérem, zárja le ezt a vitát. Ez nem tárgya, amiről most vitatkozunk az előterjesztésnek.

Tüttő István: Én vita szállok, mert tárgya, hiszen arról volt szó, hogy lehet-e olyan észszerű megoldást találni, ami sok 10 millió Ft-tal kevesebbe kerül a városnak, de úgy tűnik, hogy nem lehet találni.

Tarnóczky Attila: Egyrészt én is jelezném, hogy bizony szerintem igen is érdemi vitáról van szó. Sőt alternatív javaslatokról. Cserti képviselő úr jól látja meggyőződésem szerint. Mert attól függetlenül, hogy hogyan döntöttünk, nincs kizárva, hogy ezt a döntést módosítani kell, nem állítom, de a lehetősége megvan. És arra kérem Marton képviselő urat, hogy a határozati javaslatban az van pillanatnyilag, hogy a keret-megállapodásban foglaltakkal egyetért. Ezt úgy kellene kiegészíteni, hogy az alábbi feltételekkel, és a Ügyrendi és Jogi Bizottság egyes javaslatairól, hogy ha a képviselő úr lenne szíves valami  határozati javaslat szerűen megfogalmazni azokat, szavazni kellene.

Dr. Baranyi Enikő: Kérem Kelemen Z. Pál képviselőtársamat, hogy most nagyon figyeljen, mert nem tartozik közvetlenül a napirend ponthoz. Szeretném kérni polgármester urat, ha ezt a keret-megállapodást alá fogja írni, ne felejtse el, hogy 3300 lámpa már ugyan van, de Kiskanizsán – és most itt Hajgató Sándor régi képviselőtárs jutott eszembe - a mi Sanyi bácsink többedszer sikertelenül próbálkozott, hogy a kiskanizsai település egy részén, ott Vágóhíd környékén legyen egy ilyen lámpa felszerelése, hátha most sikerül.

Tüttő István: Lezárjuk a vitát. A határozati javaslatban módosításként annyi hangzott el, hogy amit az Ügyrendi és Jogi Bizottság tegnapi ülésén elhangzott, azokkal a feltételekkel írjuk alá ezt a keret-megállapodást. Nincsen pontosan előttünk. Takács úr valószínű, hogy felírta ezeket. Segítene benne?

Takács Zoltán: A Gazdasági Bizottság múlt csütörtöki üléséhez hadd nyúljak vissza és mondataim elején elmondottakat még egyszer hadd ismételjem meg.

Az önkormányzat hozott egy határozatot, amit tervez beépíteni az együttműködési megállapodásba. A DÉDÁSZ ezeket a határozatokat átnézte és ezek közül az öt javasolt módosítás közül kettőt nem tud elfogadni. Én kérem, hogy ezeket beszéljük meg még egyszer, vagy az eredeti javaslat szerint döntsön az önkormányzat a Gazdasági Bizottság véleménye ellenében.

Tüttő István: Melyik az a kettő?

Takács Zoltán: A 3. pontnál itt előzetesen kérünk külön megállapodást. Garanciát szeretnénk látni a vagyonra vonatkozóan.

Tüttő István: Hogy a garancia meglegyen. A vagyon biztosan a városé legyen.

Takács Zoltán: A másik egy kötelezettséget ír elő hosszútávon a DÉDÁSZ részére a Gazdasági Bizottság javaslata, amit nem kíván akceptálni a DÉDÁSZ Rt, hogy most határozzuk meg, hogy 10 év múlva milyen feltételek mellett kerül át a 10% vagyon a városhoz. Ezt ne határozzuk meg most.

Tüttő István: Végül is bejelentette tisztelt Takács úr, hogy ennek hiányában mi dönthetünk, de nem fogják aláírni.

Cserti Tibor: Nagyon fontos dolognak tartotta a Gazdasági Bizottság és hozzátartozik a szerződéses csomag elfogadása és kihangsúlyozottan csomagot mondtam, hogy amennyiben a 3. ponthoz külön szövegezést fűzünk, és külön megállapodásban rögzített feltételek mellett, akkor a külön megállapodás, mint ilyen, azt egyszerre írjuk alá a keret-megállapodással.

Tüttő István: Ezt csak így lehet. A módosító indítvány az együttműködési keret-megállapodásra vonatkozik. Magyarul először arról döntsünk, hogy külön megállapodást, amelyet egy időben írunk alá a keretszerződéssel, a garanciáit biztosítja, hogy a vagyon a városé legyen. Ez a keret-megállapodás meg természetesen újra az Ügyrendi és Jogi Bizottság elé kerül. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság hosszútávú kötelezettséget kért garanciaként, hogy 10 év múlva milyen módon, most mondjuk meg. A DÉDÁSZ ezt nem fogadja el. Kérem, amennyiben a Gazdasági Bizottság javaslatával értünk egyet, akkor a döntésünk az, hogy nem fogjuk ezt aláírni. Magyarul a GVB javaslata. Azt tanácsolom, hogy a GVB javaslatát vegyük ki, mert ez kizáró feltétele a szerződés aláírásának. Megfogalmazzuk újra.

Ha Önök igennel szavaznak, akkor a Gazdasági Bizottság által javasolt részt kivesszük, magyarul nem lesz bent az, hogy 10 év múlva bekövetkező dolgokat most mondja meg. Igent kell mondanunk arra, amit a Takács úr kért. Kérem, szavazzunk arról, hogy Takács úr bejelentette, hogy kéri ennek a törlését.

A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Elfogadtuk a kérésnek a teljesítését. Ezután kérem, hogy szavazzunk a határozati javaslatról. A II. ütemről is szavazunk, mert egyik verzió az volt, hogy a II. ütemre nincs szükség. Amennyiben azt a megtakarításnak nem csak tűnő, hanem most megtakarítást jelentő verziót fogadjuk el, vagy az eredeti verziót támogatjuk. Módosításnak fogadom el a II. verzió törlését. Aki igennel szavaz, az most azzal ért egyet, hogy a II. verziót töröljük el, hiszen a korszerű lámpák 10 év alatt már egy bizonyos mennyiségben rendelkezésre állnak. Ennyivel lehet csökkenteni a beruházást. Kérem, aki igennel szavaz, az most a II. számú ütemet törli.

A közgyűlés 7 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Érvényben marad akkor az eredeti verzió. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.

Törőcsik Pál: Kérném, hogy az előző szavazásnál meggyőződésem szerint sokak számára nem volt teljesen világos, hogy miről szavaznak. Én még egyszer tisztelettel kérném, hogy ismét fogalmazzuk meg a döntésünk mivel jár, mi az amit módosítottunk ebben a szerződésben, mi az ami benne marad, mi az ami nem. Énszerintem befolyásolja a szavazás eredményét, hogyha egyértelműen tisztában van mindenki, hogy miről szavaz és a szavazásának mi a következménye.

Tüttő István: Úgy lett feltéve a szavazásra a kérdés, hogy aki igennel szavaz a II. ütem elhagyásáról, az úgy dönt, hogy most egy pillanatnyi előnyt élvező verziót fogadja el, de itt az előbb elhangzott, hogy a korábbi döntésünk alapján a Gazdasági Bizottság javaslata alapján is, és a szakemberek véleménye szerint a teljes körű korszerűsítést hajtsuk végre, az pedig a II. ütem megvalósítását is jelenti. Kérem erről döntöttünk. A II. ütemet nem támogattuk. Magyarul a teljes körűt támogattuk. Nem tudom, kéri-e Törőcsik úr még egyszer a szavazást.

Kérem, akkor a végszavazást ismételjük meg, mert emiatt megállítottuk. Kérem a végszavazást a határozati javaslatról.

A közgyűlés 20 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

53/2002.(II.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       az Önkormányzat és a DÉDÁSZ Rt között kötendő Együttműködési Keret-megállapodásban foglaltakkal egyetért. Felkéri a polgármestert a dokumentum aláírására.

Határidő:   2002. március 1.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

2.       Egyetért azzal, hogy egy külön megállapodás keretében kerüljenek rögzítésre a garanciák arra vonatkozóan, hogy a vagyon a városé legyen, amely a keret-megállapodással egyidejűleg kerül aláírásra.

Határidő:   2002. március 1.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

3.       Komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: A hulladékgazdálkodás korszerűsítése régóta témája Nagykanizsa Megyei Jogú Városnak és környezetének. Az anyagunk történeti áttekintést ad arról, hogy milyen módon jutottunk el odáig, hogy pályázat útján forrásokoz jutottunk és milyen fázisban tartunk most. Most várjuk a PHARE Iroda döntését Budapesten és e döntés után ki lehet írni majd a pályázatot ennek a beruházásnak a kivitelezésére.

Budai István: Azért kértem szót, mert volt egy Gazdasági Bizottsági ülés, ahol az NSR Hulladéklerakó Üzemeltető Kft üzleti tervét tárgyaltuk és ott felvetődött az a kérdés, hogy egy tömörítő berendezést kíván vásárolni. Ez le is volt írva, de forint nélkül szövegben. Rákérdeztünk a bizottsági ülésen, hogy miből kívánja megvalósítani, mivel a beruházások között nem szerepelt a forrás. Az volt a válasz, hogy az eredménytartalékból. Most én itt a hulladékgyűjtő szigetek kialakításánál azt olvasom, hogy ennek a forrásnak a saját ereje az osztalék. Az NSR-nél lévő osztalék. Ha most nem veszünk kompaktort – mert ebben vagy olyan én elolvastam és akkor ne legyen kettő, hanem legyen egy – akkor sem jó ez a szöveg. Énnekem az a kérésem, hogy úgy fogalmazzuk át ezt a szöveget a határozati javaslatban is, hogy : a beruházás fedezete 21.875 eFt összegű támogatás, illetve az NSR Kft-ben levő osztalék – helyett én azt írnám – hogy az eredménytartalék teljes összege. Tudniillik ebben bent van az is, hogy az eredménytartaléknak az NSR tulajdonjogára eső részt is ide kívánjuk felhasználni. Ezt módosító javaslatként tenném a határozati javaslat 2. pontjába.

Tüttő István: Szeretnék emlékeztetni arra, hogy döntés született abban a kérdésben, amely úgy szól ebben a relációban, hogy 9 millió Ft-ot ad át az NSR nem osztalék formájában – szeretném jelezni, hogy ha osztalékot kényszerítünk az NSR-re az osztalék 51%-ban nem nekünk jár, hanem a másik tulajdonosnak – miért kell nekünk az osztalékot most arra kényszerítenünk, hogy adja oda a másik félnek.

Budai István: Polgármester úr, úgy gondolom, hogy nem tetszett megérteni amit én mondtam. Pont azt mondom, amit Ön mond, hogy nem osztalékot kérünk tőle, hanem az eredménytartalék teljes összegét.

Tüttő István: Egy pillanat, de abban maradtunk – hiszen ezt el is döntöttük, hogy elfogadjuk azt az ajánlatot, hogy 9 millió Ft-ért ők bérbeveszik tőlünk ezeket az edényeket és ezeket az edényeket az önkormányzat tulajdonába kerülnek az által, hogy a bérleti díj az a 9 millió Ft, amelyet nem az osztalékból, hanem az eredménytartalékból finanszíroz, azaz a forrása ezeknek az edényeknek a megvásárlása.

Budai István: Akkor az az igazság, hogy ez a megszövegezés mégsem jó, mert az egy éves osztaléka az NSR-nek egy évben kb. 7 millió Ft körül van, eleve csak ahhoz juthatna hozzá, annak az 51%-hoz. Nekem az a véleményem, hogy fogadja el a közgyűlés amit mondok, hogy az ott lévő eredménytartalék teljes összegét ebbe az ügybe bevonjuk. Aztán, hogy a bérleti díj kinél, vagy hogyan, az nekem teljesen mindegy.

Van még egy olyan dolog, amit én szeretnék elmondani.

Tüttő István: Egyetértek azzal, hogy az osztalék szó kerüljön ki.

Budai István: Van még egy dolog, amit én szeretnék itt módosító indítványként előadni. Az pedig az, hogy a Gazdasági Bizottság tárgyalta ezt a dolgot és felvetődött az, hogy miként kerül be ebbe az ügybe a 67 településnek a bevonása a saját erő biztosításához. Azt olvashatjuk mi az SR anyagában, hogy 67 településről szállítja be Nagykanizsára a szemetet. Nekem az a véleményem, hogy – nekem is, de a Gazdasági Bizottságnak is az a véleménye – hogy ebben a témában tárgyalni kellene és úgy kellene megfogalmazni a 3. pontot – ami úgy szól, hogy felhatalmazza a polgármestert. És akkor itt folytatnám, hogy a nagykanizsai szeméttelepre beszállító összes önkormányzattal a beruházás saját erő részének finanszírozásáról tárgyalását folytasson. Ennek ismeretével határozza meg a beruházás fedezetét, melyekre a 2003. és 2004. évi költségvetésben kell fedezetet teremteni. Én úgy gondolom, hogy ez jó dolog lenne, hogy ha tisztán látnánk azt, hogy a környező települések miként akarnak ebben az ügyben belépni. Az volt a tájékoztatás a Gazdasági Bizottsági ülésen, hogy két önkormányzat jelentkezett pozitívan ez ügyben, a többi elzárkózik. Én úgy gondolom, hogy ezt azért meg kellene vizsgálni, hogy mi történt. Mi építünk szeméttelepet, és most már kérem szépen a fél megye, de még talán megyén kívül is idehordják a hulladékot.

Tüttő István: Szeretném emlékeztetni Önöket arra, hogy eleve az volt a szándékunk, hogy ne sokan jelentkezzenek, mert kettő, három elegendő, hiszen a pályázathoz nem volt szükség többre. Ráadásul emlékezzenek arra, hogy mindenki, minden település megkapta tőlünk azt a levelet, amelyben felajánlottuk, hogy aki velünk társul, az kedvezményes díjjal tudja a jövőben a hulladékát elvitetni Nagykanizsa hulladékgyűjtő telepére. Ennek ellenére valószínű, hogy forráshiányok miatt a többi település még ennek az előnyét sem tudta felvállalni azt a két települést kivéve, amelyet Önök is ismertek. A társult településekről szól ez a 3. pont, nem pedig az összes 67 településről. Arról a plusz kettőről.

Budai István: Megértem és akceptálom is, mert hiszen pénze nincs az önkormányzatoknak, azonban én mégis azt mondom, hogy meg kellene szondázni ezt a 67 települést, mert azért nem mindegy Nagykanizsának, hogy építünk egy szeméttelepet bizonyos kapacitással és utána az egy idő után betelik. Nekem az a véleményem, hogy erre gondolom lehet felvenni külön pénzeszközöket, banki forrásokat igénybe lehet venni. Biztos vagyok benne, hogy ha mi azt kimondanánk, hogy csak azok a települések szállíthatnak ide hulladékot, akik beszálltak a beruházásba, más lenne a kép.

Tüttő István: Jó, csak az a gyanúm, hogy ha csak a két településnek gyűjtenénk a szemetét a miénken kívül, akkor nem kaptunk volna ilyen mértékű támogatást sem az EU-tól, sem pedig a szaktárcától. Nem arról szól a történet, hogy ki van benn, hanem arról szól a történet, hogy milyen nagy körben gyűjtjük a szemetet. Éppen ezért hívják regionálisnak.

Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést és az 1. határozati javaslattal kapcsolatosan az időpontokra vonatkozóan mivel nagyon sürgető a feladat megoldása és Tóth úrral előzetes beszélgetésünk alapján akkor még a bizottságunk ezt nem tudta, de úgy érezzük, hogy tarthatunk a kivitelezői szerződés aláírásának június 15-i időpontja. Ebben az esetben 2002. december 15-ével a beruházás teljesíthető. A két időpont: június 15. és december 15. Az előterjesztésben szereplő 2002. december 15. és 2003. december 15-hez képest.

Tüttő István: Még egyre emlékeztetném Budai urat, hogy mi nem vagyunk teljes tulajdonosai az NSR-nek. Az előbbi javaslatára térnék vissza, ami a teljes eredménytartalék elvonását jelenti. Megkérdezem, hogy a taggyűlésre tartozik-e ez?

Budai István: Az ügyvezető úr felajánlását tolmácsoltam én, amikor a kompaktorra felajánlotta az eredménytartalékát. Én most azt mondom, hogy ha ebben a programban benne van a kompaktor, akkor ne vegyünk ott kompaktort. Egyetértek azzal, hogy bekerüljön saját forrásként, de akkor mivel az NSR-nek is érdeke – ha már egyszer itt tartunk ennél a témánál – hogy működjön, akkor ezt az eredménytartalékot ideadhatja.

Tüttő István: Rendben van, így elfogadom. Nehogy az legyen, hogy a kompaktort valószínű azért vetette fel, mert nem volt ismert, hogy a kompaktor jön-e ebbe a beruházásba korábban.

Cserti Tibor: Azt hiszem két gondolatot polgármester úr célszerű megfogalmazni. Saját véleményem is egyébként a Gazdasági Bizottság véleményével összecseng. Két olyan projektről van szó, aminek az előkészítése az átlaghoz képest ami elénk került az jóval alaposabb. Ebből a szempontból az előkészítőket dicséret illeti meg. Mind a kettő megvalósítása kívánatos és az EU csatlakozás irányába érve egyre kívánatosabb. Itt legalább nem vagyunk lépéshátrányban. Gyakorlatilag az első határozati javaslat teljesen egyértelmű. A második pont esetében nem véletlenül vizsgálta az önkormányzati saját forrás kérdését a Gazdasági Bizottság is alaposan és én úgy érzem, hogy ez a polémia, amit Budai képviselőtársam és polgármester úr között lefolytatódott, tulajdonképpen összecseng. Mind a két akarat azt nyilvánította ki, hogy van egy olyan társaság, aki önkormányzati feladatokat lát el szerződés alapján, gyakorlatilag aminek tulajdonosa az önkormányzat, hogy bizony a korábbi nyilatkozatok alapján az eredménytartalékot e program részeként megvalósításra javasolja. Most hogy hogyan, milyen formában, ebből a szempontból további pontosítást igényel, ezért nem jó a második mondata semmiféleképpen ennek a határozati javaslatnak. Már csak abból a szempontból sem jó, amit a polgármester úr is mondott, hogy természetesen a másik tulajdonos is támogatni akarja és nem csak az osztalékon keresztül, hanem más konstrukcióban, ezért az a javaslata a Gazdasági Bizottságnak – amit kiegészítésképpen harmadik mondatként szeretnék bevetetni – hogy a forrás lehetőségeit mármint az önkormányzati saját forrás lehetőségeit azonnal javasolja továbbvizsgálni, pontosítani. Amellett, hogy ezzel az előterjesztéssel, mint projekttel és programmal egyetért. Ezt a mondatot feltétlenül ezt a határozati javaslatként belefogalmazni.

Tüttő István: Lezárom a vitát, több észrevétel nincsen. Elhangzott az a módosító indítvány, amivel én egyetértek, mert eleve javasolni is akartam, hogy ezt gondoljuk át, hogy az osztalék szó maradjon –e. Kérem akkor a 2. számú határozati javaslatban szerepel – nem mondom az összeget – összegű támogatás, illetve az NSR Kft eredménytartalékának teljes összegét és az önkormányzati saját forrásként fordítjuk ennek a fedezetére.

Budai István: Én egyszerűbbnek tartanám, ha azt mondanánk, hogy a beruházás fedezete ennyi összegű forint támogatás, illetve NSR Kft-ben lévő eredménytartalék teljes összege.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk. Én ezt így elfogadtam.

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem az 1. számú határozati javaslatról a döntést. Volt időpont módosítás. Két határidő módosításról is szavazni kell az 1. határozati javaslatban. A kivitelezői szerződés aláírására a 2002. július 15-ig kerülne sor. A beruházás befejezése pedig 2002. december 15. Tóth Árpád urat köszöntöm. Egy pillanatra szót kér a szakértő úr. Lehet, hogy ezzel kapcsolatban van észrevétele, kérem hallgassuk meg.

Tóth Árpád: Ez a határozati javaslat gyakorlatilag azt érinti, amin mi most dolgozunk. A Nagykanizsa-Bagola Regionális Hulladéklerakó beruházás tárgyában készült tájékoztató, illetve ennek az időpontjai. Ezek az időpontok, amelyeket a határozati javaslat tartalmaz, teljesen megegyeznek azzal, amik a beruházást egyik pénzforrása a Belügyminisztérium céltámogatást biztosít. Az a tiszteletteljes javaslatom van szakértői oldalról az igen tisztelt közgyűlés felé, hogy ezeket a határozati javaslatokat, illetve határidőket, a javaslatban előforduló határidőket ne változtassák meg. A következőket mondanám ehhez.

Várhatóan jelen pillanatban úgy áll, ahogy a tisztelt polgármester úr is említette, hogy a területfejlesztési PHARE Iroda, aki a PHARE CBS programokat koordinálja elfogadta és továbbította az EU delegációhoz, az Európai Unió magyarországi nagykövetéhez a tenderdokumentációt. Ez itt van nálam, ha esetleg valaki bele akar tekinteni. Ennek a folyamata gyakorlatilag úgy látjuk, hogy egy hónapon belül elfogadásra kerülhet. A mi tapasztalatunkban nem ez az első, ami ilyen tendert és projektet viszünk végig, előfordult már, hogy ebben a nagyon bürokratikus, de alapos gépezetben, amit az EU budapesti delegációja működtet, volt olyan az Önök által is könnyen látható vagy a közelben lévő projektet esetében is, hogy maga az aláírás is – hogy megtörtént a tender-eljárás elfogadták és azt mondták, hogy megvolt a kivitelező kiválasztása is, magának a döntésnek az aláírására egy 4-5 hónapot kellett várni. Gyakorlatilag előfordult már ilyen eset és én azért javasolnám Önöknek, mert várható ennél sokkal rövidebb időpont is, amit megfogalmaznak, de esetlegesen előfordulhat olyan dolog, hogy a delegációban nem írják alá már a kivitelezést követően és akkor Önöknek nem lesz módjában a kivitelezői szerződést megkötni júliusig. A biztonság érdekében javasolnám, de az időütemet tekintve pár szóban, nem rabolom az Önök idejét várható az, hogy 1 hónapon belül, de akár két héten belül is elfogadhatja az EU delegációja. Természetesen erre ígéretet nem tudok tenni. Ezt a delegáció nagykövete tudná megtenni.

Mint ahogy Önök is ismerik, vagy korábban biztos, hogy tájékoztatóban is szóba került már, egy többszörös szűrőn megy át. Ez biztosítja azt, hogy valóban műszaki tartalmában, szerződéses feltételében egy minden európai jogszabálynak és a hazai jogrendnek megfelelő kivitelezői szerződés köttessék. Ha ezt a terveink szerint egy hónapon belül elfogadja a delegáció, ez annyit jelent, hogy a következő hónapban – márciusban – maga a felhívás megjelenhet. Egyszerűsödik a dolog, mert most a jelenleg szinte évek során változik ez az eljárásrend, nem az Európai Unió hivatalos lapjában Brüsszelben az Office Journailban kell ennek megjelennie, hanem hazai lapokban. Itt még könnyebb lesz és gyorsabb lesz a folyamat. Ha megjelenik, akkor maga a versenytárgyalási eljárás lefolytatása is egy két hónapos időtartam.

Elvileg az az időpont, amit Önök javasoltak, hogy előrehozzuk, elvileg – mondom – optimistaként szemlélve a dolgot tartható volna. Én mégis azt javaslom, hogy ha Önök ezt hozzáadják, valószínű, hogy a képviselőtestület határozatának konfortnak kell lenni a belügyminisztériumi céltámogatásban leadott határidőkkel én javasolnám azt Önöknek szakértői oldalról, hogy ezt a határidőt így fogadják el. Ugyanakkor jelezném Önöknek, hogy egy sokkal korábbi határidő ennél várható.

Tüttő István: Valószínű, hogy akceptálni fogjuk.

Budai István: Én a 3. ponthoz is tettem egy módosító indítványt a Gazdasági Bizottság határozatának megfelelő módon a 42. számú GVB határozatról van szó és azt nem tetszett megszavaztatni.

Tüttő István: Még hátra van, mert maga a határozati javaslat még nem lett megszavaztatva.

Budai István: Akkor elnézést kérek.

Tarnóczky Attila: Talán az előbb elhangzott bizottsági módosító indítvány és a szakértő úr véleménye összhangba hozható olyan módon, hogy ha meghagyjuk az eredeti törvényes határidőket és egy plusz mondatban beszavazzuk, hogy törekedni kell, hogy ha a feltételek adottak a 2002. július 15-i szerződés aláírási határidőre, illetve a 2002. december 15-i beruházás befejezési határidőre.

Tüttő István: Én ezt elfogadom és akkor így felteszem szavazásra. Azt Tóth úr is tudja, hogy ezt nekünk azért kell mindenképpen erőltetni, mert ha az idén nem készül el, akkor nagy bajban leszünk.

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem, akkor szavazzunk a 2. határozati javaslatról a módosítási javaslattal az egészről.

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 3-ról a szavazatukat. Budai úr módosításáról szavazunk én elfogadtam, ezért kérem a 3-ról a szavazatukat.

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 3. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

54/2002.(II.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       elfogadja a Nagykanizsa-Bagola regionális hulladéklerakó beruházás tárgyában készült tájékoztatót. A pályáztatást követően a kivitelezői szerződés megkötésére felhatalmazza a polgármestert. A beruházás végleges befejezésének határidejeként 2003. december 15. időpontot fogadja el.

Amennyiben a feltételek adottak, úgy törekedni kell a 2002. július 15-i szerződés aláírási határidőre, illetve a 2002. december 15-i beruházás befejezési határidőre.

Határidő:               a kivitelezői szerződés aláírására:

2002. december 15.

a beruházás befejezésére:

2003. december 15.

      Felelős:                 Tüttő István polgármester

2.       egyetért a 31.250 e Ft összköltségű 50 db hulladékgyűjtő sziget kialakítása önkormányzati beruházással. Felhatalmazza a polgármestert a beruházási okmány aláírására. A beruházás fedezete 21.875 e Ft összköltségű támogatás, illetve az NSR Kft-ben levő eredménytartalék teljes összege.

A közbeszerzési pályázaton beérkezett ajánlatokban megajánlott gyűjtőedényeket a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a pályázat elbírálása előtt véleményezi.

A Via Kanizsa Kht a megjelölt hulladékgyűjtő szigetek helyiségkijelölésére tett javaslatát a pályázatok elbírálása előtt a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsággal véleményezteti.

Határidő:               a beruházási okmány aláírására:

2002. március 1.

a gyűjtőedények véleményezésére:

2002. március 8.

a hulladékgyűjtő szigetek helyiségkijelölésének véleményezésére: 2002. március 8.

a beruházás befejezésére:

2002. május 31.

      Felelős:                 Tüttő István polgármester

                                   Gáspár András ügyvezető

                                   Antalics Dezső bizottsági elnök

3.       egyetért a 6.500.052 e Ft összköltségű „Nagytérségi hulladékkezelő és hulladéklerakó rendszer megvalósítása Nyugat-Balaton és Zala folyó medencében” társult településekkel végrehajtandó önkormányzati beruházással. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a nagykanizsai szeméttelepre beszállító összes önkormányzattal a beruházás saját erő részének finanszírozásáról tárgyalását folytasson. Ennek ismeretével határozza meg a beruházás fedezetét, melyekre a 2003. és 2004. évi költségvetésben kell fedezetet teremteni.

Határidő:   a konzorciális szerződés aláírására:

2002. április 30.

Felelős :                Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)

SZÜNET

4.       Az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló többször módosított 32/1997. (VII.1.) számú közgyűlési rendelet módosítása (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

Antalics Dezső: Városunk egyik országosan is ismert, védett területéről van szó. Annak megmentéséről szól tulajdonképpen ez az előterjesztés. Időközben olyan módosításon ment keresztül a rendeletünk, amely sok esetben kiskapukat teremtett a védett, épített értékek, illetve természeti értékeket illetően és éppen ezért az ott régóta élők, több évtizeden keresztül élők kérése fogalmazódik meg a rendeletmódosításban, amellyel a Városvédő Egyesület is egyetértett. Kérném szépen a rendeletmódosításokat a védettség érdekében megszavazni.

Marton István: Nagyon örülök neki, hogy ha már az előző önkormányzatok ebben az ügyben sorozatosan hibáztak – mert hibázott egyet benn az első, hibázott egyet benn a második – hogy ilyen gyorsan megoldást találunk arra, hogy korrigáljuk. Arról szól a történet, hogy a korábbi alaprendelet jelentős mértékig fellazítva lett és ennek eredményeként rések mutatkoztak, amiket egyes ott élők megpróbáltak kihasználni. Nagyon örülök neki, hogy ott voltam a Városfejlesztési Bizottságon is, amikor ezt tárgyalták, hogy így döntöttek. Ugyanez a döntés gyakorlatilag nullra megszületett az Ügyrendi Bizottságon tegnap délután 4 óra környékén, úgyhogy ennek sincs itt az írásos anyaga. Teljes mértékig egyetértek a szakbizottság elnökével és javaslom a rendelet módosítás elfogadását.

Tüttő István: Van-e más észrevétel? Úgy látom nincs. Lezárom a vitát. Szavazzunk róla. Rendeleti javaslat volt.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

15/2002.(II.27.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 15/2002.(II.27.) számú rendelete az épített és természeti környezet étékeinek helyi védelméről szóló, többször módosított 32/1997.(VII.1.) számú rendeletének módosítására.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

5.       Javaslat a 15/2001. (IV.4.) sz. az első lakáshoz jutók önkormányzati támogatásáról szóló helyi rendelet hatályon kívül helyezésére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: A költségvetés döntésekor született az a helyzet, hogy 5 millió Ft-ot hagytunk ezen a rovaton. Erre a megfelelő bizottság ennek a felosztásáról gondoskodott. Kérem, van-e észrevétel?

Dr. Csákai Iván: Bizottságunk eléggé szomorúan fogadta, hogy az első lakáshoz jutók támogatása ezennel megszűnik. Ennek megfelelően az 5 millió Ft-ból a támogatásra benyújtott igényeket elbíráltuk. 2.3 millió Ft-ot ígértünk oda valakiknek, maradt. Lehet, hogy a sajtót nem érdekli, de azért esetleg hogy ha - 2.7 millió Ft megmaradt az 5 millió Ft-ból. Én nagyon szerencsétlennek tartom azt, hogy hatályon kívül helyezzük. Én szeretném azt kérni a közgyűléstől, hogy a következő évi költségvetésig felfüggesztjük. Ne legyen az, hogy az első lakáshoz jutók támogatását megszűntetjük, a jelenlegi költségvetési helyzetben felfüggesztjük, a következő évi költségvetésig.

Tüttő István: Úgy emlékszem volt már olyan rendeletünk, amelyre azt mondtuk, hogy moratóriumot rendelünk el. Szerintem ugyanezt tegyük itt is.

Kelemen Z. Pál:  Teljesen összhangban Dr. Csákai Iván képviselőtársammal szövegszerűen az alábbit fogalmaztuk meg a bizottságban.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése……számú első lakáshoz jutók önkormányzati támogatásáról szóló rendletét 2003. III.1-ig felfüggeszti, illetve a pályáztatást ebben az időszakban felfüggeszti. Erről szól a módosítás szövegszerűen.

Tüttő István: Mint előterjesztő elfogadom. Lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk róla.

Simánné Mile Éva: Annyit el szeretnék mondani, bár én nem vagyok jogász, de az, hogy hatályon kívül helyezzük a rendeletet, semmi nem fogja megakadályozni azt, hogy 2003-ban visszahozzuk az akkori paraméterek szerint. De egy ilyen felfüggesztett rendelettel nem tudom, hogy mit tud kezdeni a szakosztály is. Vagy hogyan közvetítjük ezt a lakosságnak, hogy 2003. március 1-ig nem nyújthat be kérelmet. Szerintem ővelük szemben is az érthetőbb eljárás, hogy most megszűnt kérem, de mihelyst az első alkalom lesz az önkormányzat úgyis azon lesz, hogy visszahozza az éppen aktuális formában. De akkor hatályon kívül kell helyezni. Ilyen nincs, ilyen jogi helyzet, hogy felfüggesztjük. Vagy hatályon kívül helyezzük, vagy ha életben tartjuk, akkor pedig pénzt kell mellé rendelni. Vagy pedig az van, amit javasolt Kelemen Z. Pál képviselő úr is, a szándéka erre irányult, hogy 2003. évben itt lesz újra Önök előtt a rendelet.

Tüttő István: Én megkérem jegyzőnőt, hogy jogi szempontból válaszoljon.

Szabóné dr. Csányi Mariann: Az önkormányzati rendeletek vonatkozásában olyan lehetőség, hogy felfüggesztünk egy rendeletet, olyan nincs. Ha kiseperjük mögüle a pénzt, abban az esetben tulajdonképpen az már maga egyértelmű azzal, hogy az önkormányzati rendeletet majdnem, hogy hatályon kívül helyeztük, mert akkor nincs miről dönteni a közgyűlésnek, akarom mondania bizottságnak, amikor a benyújtott pályázatokat elbírálja. Ha benyújtanak egy kérelmet, mert ott a lehetőség, ehhez képest nem tud a bizottság dönteni róla, hogy megítéli, vagy nem ítéli. Jobban mondva csak egy döntést tud, akkor az osztálynak minden egyes alkalommal meg kell hoznia a nemleges döntést, jobban mondva bizottságnak meg kell hozni a nemleges döntést. Szóval a felfüggesztés, mint olyan nem létező. Egy rendelet vonatozásában ez nem létező, nem járható út igazából.

Dr. Csákai Iván: Polgármester úr, egy kicsit vitatkoznék. Tulajdonképpen mi azt szeretnénk elérni, hogy 1 év múlva vissza lehessen térni erre. Ha abban a pillanatban, hogy ha mi ezt lehúzzuk, és mostantól kezdve nem fognak kapni a támogatást az első lakáshoz jutók, 1 év múlva ez a közgyűlés nem fog a következő sem fog visszatérni erre. Ha lesz rá egy presszió, hogy vissza kell térni, ezt szeretnénk elérni, hogy visszatérjen erre a következő közgyűlés, hisz tulajdonképpen az államtól minden évben, ebben az évben is 104 millió Ft-ot kapunk lakáscélú támogatásra, és ebben benne van az első lakáshoz jutók támogatása. Tessék már odafigyelni, jó lehet, hogy jogilag nem fogadható el, de a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak az az érdeke, és azt tartja szem előtt, hogy jövő évben márciusban igenis vissza kell térnie erre. És ezért kérjük azt, hogy csak felfüggesztjük és nem szűntetjük meg.

Tarnóczky Attila: Azt javaslom, ami talán mindkét problémát a jogit is meg a méltányolandó szándékokat is megoldja, hogy a rendeletet helyezzük most hatályon kívül, de előtte szavazzunk arról, hogy felkérjük a Szociális és Egészségügyi Bizottságot, hogy a rendelet bevezetését, újbóli bevezetésének lehetőségéről 2003. március 1-ig tájékoztassa a közgyűlést. Nem fából vaskarika. Ez pontosan ugyanannyit jelent, mint a rendeletnek a felfüggesztése tartalmilag.

Cserti Tibor: Gyakorlatilag ugyanazt akartam javasolni, mint Tarnóczky Attila. De, amiért szót kértem még megerősítésképpen. Én azt hiszem, hogy csökönyös módon egy rendelethez ragaszkodni, ami mai követelményeknek ugye a törvényi szabályozás változásából adódóan nem tesz eleget, szerintem nagyon nagy buta dolog. Ez a fajta ismételt határozati felülvizsgálat, megítélésem szerint, és ezt sugalmazza, ha úgy tatszik. Azt is kell, hogy jelentse, hogy figyelemmel a törvényi változásokra és az újszerű támogatási lehetőségekre, és most nem szeretnék kifejtettem Gazdasági Bizottsági ülésen és sok helyen, hogy újszerű támogatási rendszereket is kell, hogy beépítsen a rendeletbe. Ez azt jelenti, hogy új rendeletalkotással szélesebb szférát kell teremteni. Nem lehet egy az egyben visszahelyezni ezt a rendeletet, bár ebből a szempontból a magyarázat a jogi helyzet mindenféleképpen csak az, és ezt támogatom, amit az Attila is javasolt.

Kelemen Z. Pál:  Cserti úr érvelése igazolta aggályaimat. Nem hiszem, hogy nem lehet moratóriumot elrendelni, mint ahogy a polgármester úr mondta egy rendeletre, bizonyos időtől, bizonyos időszakig. Jogilag megállja a helyét. Azt mondjuk, hogy most momentán nincs erre nincs pénzük, de ezt a rendeletet nem szűntetjük meg. Mert ha megszűntetjük, akkor az a vád, hogy ez nem tesz eleget bizonyos fajta törvényességi előírásoknak ma Magyarországon, ilyenről szó sincs. Amit Cserti úr első érvelésében elmondott, arról szó sincs. Ez a rendelet megállná a h

A második része a dolognak, ami az aggályaimat igazolta, hogy ha majd új rendelet alkotunk, akkor szélesebb szférában érvényesülhet ez a rendelet. Ez a rendelet arról, hogy az otthonteremtő első lakást vásárló fiatalokat támogassuk. Nem arról szól, hogy boldog, boldogtalant. Ez leszűkíti a legnehezebb lakáshelyzetben levőkre a támogatást, az első lakáshoz jutókra a támogatást. Azokra a fiatalemberekre, akik egyáltalán lakni szeretnének fiatalházasként. Én fenntartom azt a határozati javaslatot, amit felolvastam, és ami összhangban van Dr. Csákai Iván elnök úr érvelésével. Kérem, polgármester urat, ezt szavaztassa meg. Lehet, hogy nem megy át a közgyűlésbe, de, ha nem megy át nagyhiba, mert akkor azokon ütünk, akik a legrászorultabbak. Márpedig az otthonteremtő fiatalokon. Én úgy gondolom, hogy semmiféle jogi akadálya nincs, hogy egy rendelet végrehajtására, vagy működtetésére moratóriumot rendeljünk el. Polgármester úr Ön ezt támogatta, kérem eszerint terjessze be.

Marton István: Van már tán 10 perce is, hogy módosítottuk az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló rendeletünket. Az a rendelet, illetve a környezetvédelmi alappal kapcsolatos rendelet, amely megoldás úgy szól, hogy egy félmondatot be kell tenni, hogy a pénzügyi forrást az éves költségvetés biztosítja. Ennyi, nem több, és azt hiszem ez mindenkit kielégít. És, ha az éves költségvetésben 50 millió van, akkor annyi, ha 5 millió, akkor annyi. És ez a másik rendeletnél ez így működik. Úgyhogy azt hiszem, hogy felzárkóztathatjuk harmadiknak ezt is.

Antalics Dezső: Kelemen Z. Pál képviselőtársamhoz csatlakoznék, azzal a módosítással, hogy tulajdonképpen nem kell a rendeletről kimondani a moratóriumot, hanem egyszerűen a Szociális és Egészségügyi Bizottság már döntött 5 millió Ft egy részének odaítélésről. Volt a költségvetésben erre összeg. Egyszerűen az ez évi költségvetést, illetőleg forrást szétosztotta a bizottság. Gyakorlatilag nem is kell vele foglalkozni. Ebben az évben ennyi állt rendelkezésre. Ilyen értelemben akkor nincs szükség arra, hogy mi most a rendeletünket visszavonjuk, hiszen legfeljebb azt lehet akkor tolmácsolni, hogy a keret elfogyott. Vagy a pénzügyi, amit a Marton úr mondott, az is nagyon jó, hogy pénzügyi források birtokáéban, illetőleg, ha lesz még, akkor lesz. Ha nem, akkor nem lesz további támogatás.

Tarnóczky Attila: Hadd szolgáljak egy újabb ötlettel, ha már az első nem volt túl sikeres. Azt javaslom, hogy módosítsuk a rendeletet. A záró rendelkezések közé kerüljön be egy új mondat, amely úgy szól, hogy az önkormányzat  a támogatási pályázatok befogadását 2003. március 1-ig szünetelteti. A rendelet a kihirdetése napján életbe lép. És akkor érvényes a rendelet, de az osztály tud mire hivatkozni.

Dr. Csákai Iván: Nem hiszem, hogy tovább kellene vitatkozni. Tulajdonképpen Tarnóczky alpolgármester úr elmondta azt, amit én kértem. Azt, hogy szüneteltetjük. Azt. hogy 1 évre x millió Ft-ot szavazott meg a közgyűlés első lakáshoz jutók támogatására. és ebből 2.3 millió Ft-ot odaítéltünk, ez egy dolog. De én azt kérem, hogy amit a Tarnóczky alpolgármester úr mondott, ezt szavazzuk meg. Felesleges a további vita. Nagyon fájó szívvel, de azt mondom, hogy el kell fogadni.

Simánné Mile Éva: Én csak annyit szeretnék ehhez hozzátenni, hogy a helyi rendeletünk nem lehet ellentétes törvénnyel. Márpedig az államigazgatási eljárásról szóló törvénybe szabályosan meghatározzák azokat a módokat, hogy az emberek mikor adhatnak be kérelmet. Mi nem mondhatjuk állampolgároknak, hogy most maga nem adhat be kérelmet, vagy felfüggesztjük addig. Az Áe. egy magasabb rendű jogszabály, mint a mi helyi rendeletünk.

Tarnóczky Attila: Elnézést kérek, úgy gondolom, hogy ez létező jogi formula. Ilyen alapon a rendelet hatályon kívül helyezése után is lehet beadni kérelmeket. Én nem látok semmiféle jogi aggályt az általam javasolttal kapcsolatban.

Tüttő István: Lezárom a vitát. Én azt a verziót támogatom, azt fogadom el, amelyik úgy szól, hogy záró rendelkezésben jelöljük meg, hogy 2003. március 1-ig szüneteltetjük. Addig pedig a Szociális és Egészségügyi Bizottság, az nem kell bocsánat. Csak ezzel záró rendelkezéssel módosítjuk. Szavazzunk!

A közgyűlés 15 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

16/2002.(II.27.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2002.(II.27.) számú rendelete a 15/2001.(IV.4.) számú az első lakáshoz jutók önkormányzati támogatásáról szóló rendelet módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

6.       Javaslat az önkormányzati bérlakásokról szóló 55/2000. (XII.13.) számú rendelet módosítására (írásban)

      Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: 2001. decemberében kihirdetett Széchenyi lakáspályázaton elnyert támogatás eredményeként önkormányzatunk újabb három lakásprojekt lebonyolítását kezdheti meg. Ennek az elősegítése, illetve a sínre tétele a mostani napirendi pontunknak a témája. Kérem az észrevételüket.

Dr. Csákai Iván: Három projektet nyert meg az önkormányzat. Értesüléseim szerint ez még karácsony előtt szóban, utána írásban is aktualizálódott. Engem állatira zavar, lehet, hogy én maximalista vagyok. Egyetlen egy zavar, hogy tulajdonképpen itt az anyagban leírt határidők valahogy számomra elfogadhatatlanok. Tudom azt, hogy valahol nyerhetek, akkor esetleg én elkészülök egy olyan anyaggal, hogy a következő közgyűlésre bejön, hogy a beruházási okmányt elfogadják.

Tüttő István: Ez nem erről szól, ez a történet. Ez a rendelet módosítása.

Dr. Csákai Iván: Elnézést.

Tüttő István: Úgy látom nincs észrevétel. Kérem, szavazzunk a rendeleti javaslatról.

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

17/2002.(II.27.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 17/2002.(II.27.) számú rendelete az önkormányzati bérlakásokról szóló 55/2000. (XII.13.) számú rendelet módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

7.       Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetésének kiegészítése (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javasolta – szerintem teljesen logikusan – hogy a Szabadhegy városrész közművesítés, beruházási programjának lesznek olyan momentumai, amelyben állandóan a közgyűlést kellene összehívni, amennyiben nem ruháznák át ezt a jogot a polgármesterre. Kérem a rendeletmódosításhoz észrevételeiket, vagy javaslataikat.

Marton István: Úgy gondolom, hogy ezt át nem ruházni a polgármesterre, az érdemtelen bizalmatlanságot tükrözne a testület részéről. A polgármester úr említette, hogy az egyéb bizottság is úgy foglalt állást ..

Karmazin József: Az írásos anyagba egy számszaki hiba csúszott, ugyanis nem a 14. §, hanem a 21. §, a rendelet utolsó paragrafusa eggyel arrébb csúszik, és így ez lesz az új 21. számú, és a záró rendelkezés ezt követi 22-dikként.

Tüttő István: Ezen módosítással együtt kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

18/2002.(II.27.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 18/2002.(II.27.) számú rendelete a 2002. évi költségvetésről szóló 14/2002.(II.13.) számú rendelet módosítására.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

8.       Javaslat a szavazatszámláló bizottság tagjainak, póttagjainak megválasztására (írásban)

      Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

Tüttő István: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyzőnő az előterjesztő, kérdezem, hogy van-e hozzáfűznivalója. Nem kíván semmi kiegészítést tenni. Úgy látom nincs észrevétel. Kérem, döntsünk, 1. számú határozati javaslat, minősített többség kell.

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 2. számú határozati javaslatról kérem a döntésüket.

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 3-ról a döntést, itt egyszerű szótöbbség kell.

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 3. pontját elfogadja és a következő határozatot hozza:

55/2002.(II.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       a 2002. évi országgyűlési képviselőválasztás törvényességének biztosítása érdekében a mellékletekben felsorolt személyeket a szavazatszámláló bizottságok tagjainak, póttagjainak megválasztja.

2.       Felhatalmazza az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy a szavazatszámláló bizottságokban szükség esetén további tagokat, póttagokat válasszon.

3.       Felkéri a jegyzőt, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Felelős: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

 

9.       A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási feladatok ellátására kötött megállapodás felbontásáról (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Nem tudom, hogy megjelent-e Forsthoffer Ferenc ügyvezető úr? Nem. A következő miatt kerül sor ennek a tárgyalására – hogy tudják a nézők is. Alvállalkozó bevonásával tudja csak a feladatot ellátni a T. vállalkozó és a mi rendeletünkkel nincs teljesen összhangban.

Dr. Fodor Csaba: Egy módosítási javaslatom van. Az eredeti szöveghez képest a határozati javaslat 1. pontjában szereplő „felbontás” szó helyett a „közös megegyezéssel” történő megszűnés.

Tüttő István: Elfogadom, kérem szavazzunk róla. Lényeg az, hogy közös megegyezéssel történik ennek a szerződésnek a megszűnése. Először az 1. pontról kérem a javaslatot.

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 2-ről a szavazatot.

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja és a következő határozatot hozza:

56/2002.(II.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       egyetért és kezdeményezi, hogy a Talajerőgazdálkodási Kft-vel 1999. július 14-én a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatási feladatok ellátására megkötött megállapodás közös megegyezéssel kerüljön megszüntetésre azon a napon, amelyen az önkormányzat által kiírt új pályázat nyertesével a közszolgáltatási szerződés létrejön, illetve amely napon a pályázat nyertese a közszolgáltatást megkezdi.

Határidő: Az új közszolgáltatási szerződés szerint a        közszolgáltatás megkezdésének első napja.

2.       Felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a pályázat kiírásáról a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási feladat ellátására, a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 241/2000. (XII.23.) Kormányrendelet szerint.

Határidő:   2002. április 15.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető)

10.   Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Ifjúságpolitikai Koncepciója teljesüléséről a 2001. évben és javaslat a települési kábítószer-ellenes stratégia elfogadására (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

Balogh László: A téma fontosságára való tekintettel, mint előterjesztő, had szóljak néhány gondolatot a beszámoló lényegéről.

A városi ifjúsági koncepció megjelenése óta eltelt két év. Közben lett egy kábítószerügyi egyeztető fórumunk is és felhívom a figyelmet arra, hogy ez a beszámoló második mellékletként, legfontosabb részeként tartalmazza a települési kábítószer-ellenes stratégiát, egyféle drogellenes stratégiát. Az 1. számú mellékletben pedig – egy kicsit a nyilvánosság számára is mondom ezt a néhány mondatot – egy droghelyzetkép felméréséről van szó, a 2001-ről, de már készül egyébként ennek már egy újabb bővebb változata is, egy bővebb helyzetelemzés. Szívesen idéznék tételmondatokat, de nem teszem, de felhívom mindenki figyelmét rá, különösen a sajtóét és az ifjúsággal foglalkozókét, hogy jó lenne, ha sokak kezébe kerülne ez a stratégia. Szeretném még azt megemlíteni az előterjesztés kapcsán, hogy összegezve a lényegét, a kábítószer probléma növekedése már egyedi akciókkal nem lehetséges, hogy kezelendővé váljon, hanem szükséges átfogó és hosszabb távon átgondolt cselekvési programra. A városi stratégia megszületése talán felerősíti a téma iránti figyelmet. A szakintézmények és a civil szervezetek kinyilvánították együttműködési szándékukat. Kérem, mi is ezt tegyük. Sürgős igény, hogy a drogellenes stratégia megvalósuljon. Talán városi szinten is felerősíthető a téma iránti érdeklődés és figyelem. Ezért is van többek között szükség rá. Kérem, segítsék ezt a figyelemfelhívást. Stratégiáról van szó, nem helyzetelemzésről. A stratégiának fontos funkciója még az is, hogy országos pályázatokon indulni tudjunk. Ez is többek között indoka annak, hogy itt és most ezzel foglalkozunk, de még egyszer mondom, hogy a téma súlyossága nagyobb figyelmet érdemel, annál is nagyobbat, mint amennyit most rászántunk. Kérem, hogy támogassák a továbbvitelét.

Tüttő István: Lezárom a vitát. A határozati javaslatról döntünk. Kérem az 1. számúról a döntést.

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 2-ről a döntést.

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 2. pontját elfogadja és a következő határozatot hozza:

57/2002.(II.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja

1.       a Középtávú Ifjúságpolitikai Koncepció második évének teljesüléséről szóló beszámolót.

2.       a települési Kábítószer-ellenes Stratégiát (2. számú melléklet), az abban megfogalmazottakat irányadónak tekinti a kábítószer-probléma megelőzésében és kezelésében.

11.   Javaslat Tourinform Iroda működtetésére (írásban)

       Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: A Tourinform Irodával kapcsolatban volt már okfejtés a költségvetés kapcsán. Én úgy gondolom, hogy túl sok szót nem kell rá a szükségességére. Ugye azt megszavazták, hogy létrehozzuk, de ezt működtetni is kell.

Tarnóczky Attila: Ugye emlékeznek, hogy ez az előterjesztés már megjárta az üléstermet. Annak idején az 1. számú határozati javaslat így szólt, emlékeztetőül mondom. „A 2 fő alkalmazott bér és bérjellegű költségeire a változatlan hivatali létszám mellett a 2002. évi költségvetésben szerepeltetett, az önkormányzat igazgatási tevékenységi személyi juttatásaira tervezett 475.915 eFt fedezetet nyújt” Ez a bizonyos 475.915 ezer Ft a mostani költségvetésben 483.138 ezer Ft. Tehát több. Annak idején az előterjesztés úgy folytatódott, hogyha ez csökken, akkor plusz pénzt kell biztosítani. Én megállapítom, hogy nem csökkent. Ennek megfelelően azt javaslom, hogy az 1. határozati javaslatban a középső mondat kerüljön kivételre és helyére ez kerüljön be: „a 2 fő alkalmazott bér és bérjellegű költségeire, változatlan a hivatali létszám mellett a 2002. évi költségvetésben szerepeltetett az önkormányzat igazgatási tevékenység személyi juttatásaira megállapított 483.138 ezer Ft fedezetet nyújt”.

Tüttő István: Elnézést kérek, itt valakik felvetik. A Tarnóczky úr készült rá, elhozta azt a régi javaslatot, ami most nincs itt.

Cserti Tibor: Én azt hiszem, én úgy gondolom, hogy meg kellene köszönni alpolgármester úrnak ezt a kiegészítő, pontosabban módosító javaslatát. Én az 1-es számú határozati javaslat részeként ezzel foglalkoztam volna. Kicsit farizeus dolog egyébként önmagában is forrásként a hitelt megjelölni egy tartós jelegű személyi juttatás előirányzatának meghatározásakor. Ezzel a módosítással maximálisan egyetértek, én magam is támogatni fogom, és erre kérem a tisztelt közgyűlést is.  Na most egy a 4. pontban is van módosítási javaslatom, ez pedig a határidő. Hogyha komolyan gondoljuk a Tourunform Iroda működését, és most már ugye a közakarat is abba az irányba működik, picit erőltetetten ugyan, nem tisztán megy át a lécen, mint ahogy kellene. Akkor felvesszük a határozati javaslatot alapján április 1-jével az irodavezetőjét, akkor én úgy gondolom, hogy november 30-ig csak a koncepció kidolgozásával foglalkozna, akkor az egy elég laza munkakör. Én úgy gondolom, hogy bőségesen elegendő június 30-ig egy turisztikai koncepció elkészítése. Egyébként az iroda  kialakítása, meg egyéb feltételei mellett. Ilyen értelemben kérem szépen a november 30-t hogyha egyetértenek június 30-ra módosítani.

Tüttő István: Én a magam részéről támogatom a turisztikai koncepció már úgy lehet mondani, hogy kész is. Persze ezt lehet még fejleszteni.

Tarnóczky Attila: Módosítanám a javaslatomban a számot, mert osztályvezető úr figyelmeztetett, hogy rossz sort olvastam a költségvetésből fel. A 475. 915 ezer Ft az az érvényes összeg, annyi most is, meg annyi volt 2 hónapja is. Nincs változás ebben.

Dr. Fodor Csaba: Akkor el kellene gondolkodni a 2. határozati javaslaton is, mert amennyiben itt a 470 valahány ezer Ft-ot megszavazzuk a személyi juttatásokra és annak járulékaira, akkor nem tudom, hogy mifajta pályázatot kívánunk mi kiírni felsőfokú végzettségű személyre.?

Tüttő István: Elnézést, itt félreértés van. Tarnóczky úr nem jól mondta a számot, jól mondta, 475 millió 915 eFt-os keret terhére, a hivatal bérkeret terhére. Nem 475 ezer mondott.

Dr. Fodor Csaba: De úgy mondta.

Tüttő István: Nem, ezer-ezer Ft-ot mondott Elnézést kérek, 475 ezer 915 ezer Ft. hát ez az ezer-ezer.

Dr. Fodor Csaba: Ha ezer-ezer, akkor az, millió valóban. Ha jó keret terhére, akkor az igen. Különben problémát jelentett volna.

Szabóné dr. Csányi Mariann: Hogy ha a Hivatal béralap terhére megszavazunk valamit, az egyik része a dolognak. A létszám vonatkozásában az a másik része a dolognak, mert a létszám is kötött a közgyűlés döntött ebben a kérdésben. De az előterjesztés tulajdonképpen tartalmazza azt, amiről a Tourinform Irodának szólnia kellene. Arról, hogy a Tourinform Irodavezetője vonatkozásában el kellene dönteni, hogy akkor a Hivatalból ki lenne az konkrét személy, akit a Tourinform Iroda vezetésével meg tudunk bízni, ugyanis a Tourinform Iroda az nemcsak arról szól, hogy mi szeretnénk a Tourinform Irodát, hanem meg vannak a kötöttségek is. Mert a Tourinform Iroda az egy olyan név, amely mögött kötelezés, és kötelezettség áll. Annak megfelelően kell ezt az egészet felépíteni. Szeretnék annyit idézni az előterjesztés mellékletéből, hogy Tourinform Irodavezetőjének középfokú szakirányú végezettséggel. Középfokú, szakirányú végzettséggel - a szakirányú a lényeg - végzettséggel és/vagy legalább 3 éves szakmai gyakorlattal, valamint jó helyismerettel kell rendelkeznie. Az irodavezető és valamennyi munkatársa legalább 1 idegen nyelvből társalgási színtű nyelvtudással rendelkezzen. Előnyt jelenthet, ha két világnyelven való társalgás.

Én megoldhatom a problémát, csak ez alapján viszont nem tudom, nem tudom. Nincs ilyen végzettségi ember nincs, aki a tourinform, az idegenforgalom területén szakirányú végzettséggel rendelkezik, meg 3 éves szakmai gyakorlat, ugye. Azt meg lehet csinálni. Én még azt mondom polgármester úrral egyetértésben, hogy munkáltatói jogosítványainknál fogva átteszünk két embert, hogy úgy mondjam, csak attól még az nem lesz Tourinform Iroda, mert ezeknek a feltételeknek én nem tudok dolgozót megfeleltetni. Vagy pedig akkor valakiknek fel kell mondanom és az ő helyükre ilyen embereket kell felvenni.

Tarnóczky Attila: Hogy ha az új előterjesztést összehasonlítják, ha elhozták volna a régivel, akkor látnák, hogy egy dologban különbözik a kettő egymástól. Hogy az új előterjesztés szerint 3 millió Ft plusz költséget kell biztosítanunk, amiről az eredetiben szó sem volt. Az eredetit nem fogadta el a közgyűlés.  Nem hiszem, hogy arról álmodozott és azért nem fogadta el, hogy még 3 millió Ft-ot kelljen  erre  biztosítani.

Szabóné dr. Csányi Mariann: Mert eredetileg arról szólt ez a kérdés, hogy van egy üres állásunk a polgármesteri kabinetben, amely vonatkozásában, ha ezzel a feltétellel írjuk ki, ezeket a feltételekkel írjuk ki, akkor oda fel lehetett volna venni. Polgármester úr e vonatkozásban nem ezeket a feltételeket kívánta meghatározni, innentől akkor nincs meg ez a lehetőségem.

Tüttő István:  Jó, csak erre azt tudom válaszolni, hogy nem azt mondta a közgyűlés, hogy csak a polgármesteri kabinetből lehet jelölni ilyen személyt.   Kérem, ha megszavazzák megoldjuk. Ha nem szavazzák meg nem lesz Tourinform Iroda. Ez a kérdés.

Budai István: Nem tudom, hogy ki erőlteteti ezt a Tourinform Irodát ilyen áron, mert én azzal értek egyet, amit Tarnóczky úr elmondott. Ott akkor arról volt szó, hogy Hivatal bérkerete terhére kell ehhez státust biztosítani, most arról van szó, hogy visszacsempészünk. Illetve az megmaradt, mert megszavaztuk azt a bérkeretet változatlanul, most hozzáadunk még 3 millió Ft-ot. tehát rosszabb a helyzet, mint bármikor ez előtt volt. Én úgy gondolom, és az a kérésem, hogy ebben a kérdésben szavazzunk úgy, és a vitát elkerüljük, hogy nem csinálunk Tourinform Irodát. 

Dr. Baranyi Enikő: Én úgy gondolom, most nem azért mert, hogy Csurgón is van, és Csurgó kisebb település, gondolom Nagyatádon is van. Én azt hiszem, hogy  önmagában véve  a Tourinform Iroda működtetésére valójában lehet, hogy szükség is lenne ebben a városban, bár azt hiszem én is azon képviselők közé tartoztam, aki a múltkor nem szavaztam meg. Viszont én úgy gondolom, hogyha a helyet megnézem, ami ki van jelölve, ez valóban egy erre ideális irodahelyiség lenne, amiből ki lehetne alakítani. Én azt kérdezem polgármester úrtól, hogy miután itt a beszélgetések kapcsán kiderült, hogy azért mégis csak van egy üres státusz a Polgármesteri Hivatalban, nem tartaná-e, mert a cél szerintem jó. Meg kéne oldani. Nem véletlenül ismételten jelenik meg ez a kérdés most nem az, hogy két héten belül. Én úgy gondolom, hogyha van üres státusz, akkor lehetne mérlegelni. Kicsit sarkítva érzem ezt a megfogalmazást, hogy vagy megszavazunk x összeget plusz költségvállalással, ami közben a Hivatalban van üres státusz, ha jól hallottam.

Tüttő István:  Én nem azt mondtam, hogy plusz költséggel, hanem eléfogadják, amit Tarnóczky úr javasolt, akkor meg fogjuk oldani. Ha nem fogadják el, akkor meg nem lesz Tourinform Iroda, ez volt az én felvetésem.

Dr. Baranyi Enikő: Plusz költséggel nem jár abban az esetben, hogyha a meglévő hivatali bérköltségből, bártömegből kigazdálkodható.

Tüttő István. Kérem, Tarnóczky úr javasolta, figyeljünk. Szavazunk, mert lezártam a vitát.

Tarnóczky úr idézte az előző előterjesztésnek az idevonatkozó részét, amely szólt, hogy 475.915 eFt úgynevezett a Polgármesteri Hivatalnak bérkeretének terhére kell megoldani. Önkormányzati? Jó, azt olvasd fel pontosan!

Tarnóczky Attila: Az előterjesztésben az 1. pont középső mondata kikerülne és így szólna helyette a szöveg. A 2 fő alkalmazott bér és bérjellegű költségére változatlan hivatali létszám mellet a 2002. évi költségvetésben szerepeltetett az önkormányzati igazgatási tevékenység személyi juttatására megállapított 483 millió 138 ezer Ft, elnézést nem 475 millió 915 ezer Ft fedezetet nyújt.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk! Ha Önkormányzat szerint ez fedezete nyújt szavazzunk.

A közgyűlés 15 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja

Tüttő István: Kérem, az 1-ről a szavazatot, mert ez volt a módosítás.

A közgyűlés 14 szavazattal és 7 ellenszavazattal a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 2-ről, szavazunk.

A közgyűlés 14 szavazattal és 7 ellenszavazattal a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 3. pontról a szavazatot.

A közgyűlés 14 szavazattal és 7 ellenszavazattal a határozati javaslat 3. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 4. a Cserti úr módosításával. június 30. elfogadtam, tehát a szerint.

A közgyűlés 15 szavazattal és 6 ellenszavazattal  a javaslatot a fenti szavazati aránnyal elfogadja és a következő  határozatot hozza:

58/2002.(II.26.) számú  határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.         egyetért azzal, hogy az idegenforgalom fejlesztése érdekében területi információs és marketing feladatú Tourinform Iroda működjön Nagykanizsán a Csengery u. 1-3. szám alatt.

A 2 fő alkalmazott bér és bérjellegű költségére változatlan hivatali létszám mellett a 2002. évi költségvetésben szerepeltetett az önkormányzati igazgatási tevékenység személyi juttatására megállapított 475.915 eFt fedezetet nyújt.

Felkéri a polgármestert, hogy a szükséges tárgyalások lefolytatása és a feltételek teljesítése után a Magyar Tourizmus Rt-vel a névhasználati szerződést kösse meg.

Határidő:  2002. június 30.

Felelős  :  Tüttő István polgármester

2.         Felkéri a polgármestert, hogy az iroda vezetői álláshelyre 2002. április 1. kezdő időponttal, a névhasználati szerződésben rögzített feltételekkel, a felsőfokú szakirányú végzettséget feltételként szabva, hirdessen pályázatot.

Határidő:  2002. március 30.

Felelős  :  Tüttő István polgármester

3.         Felkéri a polgármestert, hogy az iroda megnyitásához szükséges előkészítő intézkedéseket tegye meg, az ingatlan megosztásáról gondoskodjon, az iroda működését szolgáló helyiségeket célszerűen alakíttassa ki és szereltesse föl.

Határidő:  2002. április 30.

Felelős  :  Tüttő István polgármester

4.         Felkéri a polgármestert, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város turisztikai koncepciójának elkészítésével a Torinform Iroda vezetőjét bízza meg.

Határidő:  2002. június 30.

Felelős  :  Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Burján Emese kabinetvezető)

12.   Javaslat a helyi iparűzési adó kedvezményezetti körébe történő bekerülésre (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: A helyi iparűzési adóról szóló többször módosított 46/1997. számú rendelet 8. § (7) bekezdése alapján az adóalanyok meghatározott köre a helyi iparűzési adójuk 3%-os mértékéig rendelkezhetnek a helyi érdekeket képviselő egészségügyi, szociális, kulturális és sportcélra támogatást igénylő szervezetek részére. Ezen szervezetek körét kellett meghatározni. Erre vonatkozó javaslatok ott vannak Önök előtt.

Kiss László: Az iparűzési adó kedvezményezetti körébe kerüléshez a közművelődési területen szeretnék egy kiegészítést tenni. Az itt feltüntetett táblázatban nem szerepel a Miklósfai Közművelődési és Városszépítő Egyesület valamilyen félreértés kapcsán. Én beszéltem az egyesület elnökével és az alkalmazottal, Ők azt mondják, hogy jártak benn az önkormányzatnál, adtak be pályázatot. Valami félreértés kapcsán ez nem ide került, nem tudom, hogy miért, hogyan. Azt kérem a közgyűléstől, hogy a kedvezményezetti körbe emelje be a Miklósfai Városszépítő és Közművelődési Egyesületet is, tekintettel arra, hogy az egyesület valóban olyan tevékenységet folytat, ami ehhez a területhez kapcsolódik. Színvonalas rendezvényeket tart, újra megkezdi a Kertbarát Kör a működését ott a városrészben. Emlékeztetnék a különböző néprajzi jellegű rendezvényekre, mint pl. a hagyományos répafőző verseny, már másodszor rendezték meg. Borverseny, a Legyen velem, egyen velem rendezvénysorozat, amin azt hiszem mindannyian részt vettünk már. Ezt a tevékenységet és ennek a tevékenységnek a támogatását kérném a közgyűléstől. Tehát azt kérném a közgyűléstől, hogy emelje be a kedvezményezetti körbe az egyesületet.

Balogh László: Kulturális területről 22 civil szervezettől érkezett pályázat. Egy kis bizottság is külön még egy körben áttekintette, mielőtt a bizottság megtárgyalta volna. Kettőnél – csak jelzem – kértünk külön hiánypótlást, kiegészítést, amit megkaptunk. Sportos témában 48 pályázat érkezett, 47 esetben egyértelmű volt, hogy megfelelt a feltételeknek, egy esetben zártunk ki egy szervezetet. Így az OKSB szavazata 11 igennel egyhangú a felsorolt szervezetek esetében. Annyi megjegyzésem lenne, én is úgy gondolom, hogy a közgyűlés az a legfőbb szervezet amely bevehet akár itt valakit, vagy kitehet ebből a listából, úgyhogy én a magam részéről elfogadom Kiss László érvelését. Azt hozzátéve, hogy az adminisztrációs hiba nem a művelődési osztályon történt.

Tüttő István: Felhívom a figyelmet, hogy ez a javaslat, amely előttünk van, legfeljebb arról lehet itt beszélni, hogy kimaradt valaki, vagy ha van olyan egyesület, vagy szervezet benn, amelyikről tudjuk, hogy valamilyen oknál fogva nem törvényes.

Teleki László: Szeretném, ha a Zala Nostru Egyesület is felkerülne erre a listára, mert jelen pillanatban nincs rajt és gondolom a város érdekében nagyon sok mindent tettek.

Marton István: Nem tudom, hogy pontos-e az az információm, hogy a közművelődési oldalon az 5. és 22. sorban lévőnek az alapító okiratában a közművelődés szó sem nagyon fordul elő. Tehát úgy gondolom lehet, hogy máshova jogosultak lennének, de ide érzésem szerint nem. Ha valaki megnyugtat, hogy énnekem rossz az információm, azt megköszönöm.

Bicsák Miklós: Én sem szeretnék kimaradni, mint területi képviselő. Palin városrész Városvédők valóban Dr. Bogár Gáspár úr vezetésével nem csak a környezet, meg az egyéb, hanem az örege, nyugdíjasok. Én is úgy érzem, mint itt a Kiss Laci képviselőtársam, hogy Palinnak is jogos az a kérelme, de hiába nézem, kimaradt. Én is kérem a közgyűlést egy bizonyos összeggel szíveskedjenek itt a névsorba bevenni és támogatni. Nem volt benn, én néztem. Bocsánat benn van.

Balogh László: Marton úr felvetésére jelezném, mint ahogy elmondtam abban a néhány mondatban is, hogy a 22 kulturális szervezet kapcsán két esetben kértünk kiegészítést, hiánypótlást, mert valóban a beadott pályázat alapján nem derült ki a kulturális célzat, de megkaptuk írásban a hiánypótlást, az alapító okiratban való hivatkozással együtt mind a két helyről. Konkrétan tudnám mondani Marton úrnak, hogy a gyermeke is részt vett már a megfelelő formában a kulturális közművelődési céllal ezen szervezetek egyikének rendezvényén, de nem megyek bele bővebben ebbe a témába.

Tüttő István: De az még nem zárja ki azt, amit a Marton úr mondott.

Antalics Dezső: Az Együtt Kiskanizsáért Egyesületet nem látom a sorban, úgyhogy kérném szépen beemelni, mert Ők tulajdonképpen ezen a területen komoly eredményeket mutattak fel az elmúlt időszakban.

Tüttő István: Kérem most mindenki mondja el, hogy mi maradt ki.

Dr. Fodor Csaba: Elnézést, de egyeztetnem kellett az osztály képviselőivel, hogy én értem jól, vagy keverednek itt az információk, de megnyugtattak, hogy én gondolom jól. Amit kiéreztem ebből az előterjesztésből, abból nekem van igazam. Az a támogatási kör, ami itt elhangzik, az megint más, mert az a költségvetésben külön soron ebben az évben 2 millió Ft-tal biztosította, ami az OKSB és a Gazdasági Bizottság együttes döntési kompetenciájába tartozik, tehát azt nem célszerű ide venni. Ez arról szól, amikor az adózó a rendelet mellékletében felsorolt szervezeteknek a saját adója x százalékát az adórendeletünk szerint megmondhatja, hogy kinek adjuk mindenféle pályázati és mindenféle igény nélkül és mi azt mondjuk, hogy ezeknek lehet adni. Én azt gondolom – akkor is az volt az álláspontom és ez most sem változott, amikor ezt a rendeletet elfogadtuk – hogy mindettől függetlenül azért ez az önkormányzat pénze, ez egy gesztus, hogy mi a vállalkozásoknak az adófizetőknek azt mondjuk, hogy az iparűzési adójuk x százalékának a – már bocsánat – hova fordítsa az önkormányzat kötelező erővel vállalunk erre egyfajta kötelezettséget a rendeletben. Azt gondolom és én arra kérem az előterjesztőjét ennek a javaslatnak, figyelemmel az itt kialakult vitára, adott ötletekre, szíveskedjen visszavonni ezt az egész módosítási indítványát. Ebben az évben már úgy sem lehet ezzel mit kezdeni, ez 2003-ban futhatna be igazából és komplex módon hozza vissza. De komplex módon oly módon, hogy azért mind a két bizottság gondolja végig, tehát az Oktatási és Szociális Bizottság is, hogy kiket tart arra érdemesnek, hogy külön ily módon az önkormányzat „támogatáshoz juttassa”. Ugyanis ezzel a rendelettel ez szemfényvesztés ám, mert ezzel a rendelet kiegészítéssel több pénz nem kerül a rendszerbe. Ez a rendelet módosítás arról szól, hogy a befolyó x millió Ft eddig elment – számokat mondok – 50 helyre, most ez az x millió Ft, aminek a nagysága, összege nem változik, el fog menni 80 helyre. Tehát mindenki jóval kevesebbet fog kapni. Nagy valószínűséggel sokkal több fog megjelenni, azon az általam említett 2 milliós pályázaton, ami a Gazdasági és az Oktatási Bizottság kompetenciájába tartozik, ill. a Szociális Bizottságba egy külön másik. Tehát az kérem én, hogy ezt inkább nézzük végig, gondolja végig a két bizottság, itt célszerűbb lenne, nem biztos, hogy szűkíteni kell ezt a kört, de meg kell vizsgálni, mert ettől tényleg nem lesz több pénz a rendszerben. A rendszerben akkor lenne több pénz, ha sokkal több iparűzési adó folyna be az önkormányzathoz, mert annak a 3 %-a több lenne, a jelenleginél. Tehát ezzel a rendelettel, hogy másokat is beemelünk, arányosan szinte mindenkinek csökkenhet a támogatása.

Tüttő István: Én úgy tudom, ezt a bizottságok meggondolták. Megkérdezem a bizottsági elnök urakat, hogy ilyen aspektusból is átgondolták?

Balogh László: Én nem értem Fodor Csaba úr felvetését. Ez ugyanúgy működne, mint tavaly. Egyébként azon lehetne vitatkozni, hogy jó-e ez a rendszer, mert én magam szóltam a rendszer ellenében, mert inkább egy lobbiképesség mérő valami. Én ezzel nem mindig értettem egyet. Fodor úr szerintem most kavar. Én azt mondom, hogy tisztességgel megbeszélte a bizottság és a kisbizottság, hogy kik alkalmasak ebbe a kedvezményezetti körbe kerülésre, ez nem több mint tavaly, nem sokkal több, tehát nincs itt ebben lényeg, hogy most többek kerültek ide. Az, hogy itt néhányakat befogadunk most, még egyszer mondom el tudom fogadni, mert a közgyűlés a legnagyobb főnök ezen a szintéren, ezért én a magam részéről nem támogatnám azt a javaslatot, hogy ezt most gondoljuk újra az egészet. A jövőt illetően gondoljuk, de most lejátszottunk már valamit és nem lenne elvszerű és etikus, hogy most lejátszatva már egy bejelentkezést, most visszadobjuk az egészet és majd jövőre majd újra kezdjük. Jövőre gondoljuk meg, hogy új alapokra helyezzük az egész helyi iparűzési adórendszerünket és abba akár vegyünk be olyan szempontokat, amit Fodor úr mondott, de itt most nem lenne etikus, ezért nem támogatom.

Dr. Horváth György: Nem szimpatikus ez a mód. Azt hiszem, hogy a hivatal tisztességes úton közzé tette és erre lehetett jelentkezni. Most akkor itt jobbra-balra, jogos vagy nem jogos, az hiszem, hogy így nem lehetett. Szépen meg lehetett volna előtte csinálni. Aki nem tette ezt meg, vessen magára, bár egy közösségnek árt. Most akkor felesleges az osztályt szidni, hogy ott elkeveredett, meg adminisztrációs hiba, meg csoda tudja. Valahol rendet kellene teremteni és ez más területen is nagyon szükséges lenne.

Dr. Csákai Iván: Három évvel ezelőtt eléggé komoly vita alakult ki, hogy tulajdonképpen foglalkozzunk-e azzal, hogy az iparűzési adót befizetők bizonyos százalékkal rendelkezhessenek, vagy sem. Ez gesztus feléjük, igen is gesztus feléjük, hogy kiket támogatnak. Akkor kialakult az a százalékos megosztás, amilyen arányban a kultúra, oktatás, egészségügy, szociálpolitikára lehetett nyilatkozni, hogy ki kit támogat. Nem hiszem, hogy jelenleg olyan helyzetben vagyunk, hogy a három évvel ezelőtt bejáratott módszert azonnal mi most felülbíráljuk, én úgy gondolom, hogy a bizottságunk részéről én megmondom őszintén, kevesebb pályázónak az anyagát fogadtuk el. Kevesebb pályázó felelt meg annak, hogy berakjuk ebbe a pályázati rendszerbe. Nem hiszem, hogy jelenleg olyan helyzetben vagyunk, hogy változtatni tudnánk ezen és igen is engedjük meg már az iparosoknak, hogy oda fizessenek pénzt ebbe a 3 %-ba, ahova ők szeretnének. Ez a másik oldala, hogy lobbizni meg tudni kell, hogy ki mennyit tud összeszedni. Megdolgozik érte.

Cserti Tibor: Engedjék meg, hogy Balogh elnök úrnak az okfejtése mellé maximálisan felzárkózzak, mert ez egy picit etikai kérdés is a közgyűlés egésze számára. Nem csak a bizottsági elnök vállát kell, hogy húzza ez a kérdés. Csákai Iván kiszólását idézem én is, hogy állatira pipa vagyok már, már valaki kavar. Van egy rendszerünk, eddig értettem. Van egy elfogadott rendeletünk, kín keservvel megszült helyi adórendelet. Ez egy nagy kompromisszumkészséggel elfogadott 3 %-os kategória, picit a helyi demokrácia működtetésének érdemi jegyeihez sorolom én a magam részéről. Gyakorlatilag van egy helyi rendelet, ami kimond és telepít egy hatáskört is, csak egyetlen egyet ebből a szempontból a közgyűlésre, hogy ugye az előkészítő munkák lefolytatását követően hagyja jóvá azt a listát, amit bizottsági hatáskörbe telepített. Nem minősítem a bizottsági listát a jó-rosszról, mert elvégezte a házi feladatát. Akkor most döntési helyzetben vagyunk. Az való igaz, hogy ebből nem lesz több pénz a rendszerben, de gyakorlatilag a mechanizmus egy olyan záró fejezetéhez érkezett, ahol dönteni kell és ahhoz, hogy etikusan megmaradjon a közgyűlés, még egyszer a saját maga által állított játékszabályainak megfelelően, akkor szíveskedjünk most dönteni. Én tudok dönteni.

Tüttő István: Nekem az a véleményem, hogy az a vállalkozás, vagy cég, aki eldönti, hogy kire adja, az teljesen mindegy, hogy ezren, vagy ötezren állnak sorba, attól annak a társaságnak nem változik a pénze, és a másiké sem, hiszen ezt konkrétan el kell dönteni, hogy kinek adják. Tehát lehet itt ötezer is bent és lehet, hogy csak ötszáz fog kapni. Tehát én szeretném azért ezt is a figyelmükbe ajánlani.

Beznicza Miklós: Ha tudtam volna, hogy a Tibor ilyet mond, akkor nem is jelentkezem, de szeretném mondani, rendeletünk mondja ki, hogy február végéig a közgyűlésnek kell dönteni, tehát itt nem lehet húzni, halasztani, ugyanis a nagyobb vállalkozók már naponta telefonálnak, hogy kik vannak bent a körben. Ez a kör lehet szűkebb, vagy tágabb. Még egyre szeretnék itt saját osztályom védelmében engedjék meg.  Az, hogy itt elhangzott, hogy kimaradt. Nem maradt ki, nem adta be. Mi tisztességgel lejátszottuk a két szakosztállyal és itt elhangzott kettő-három, hogy valamilyen oknál fogva kimaradt. Nem. Nem adta be, magyarul január 20-ig nem élt a lehetőséggel.

Tüttő István: Lezárom a vitát, szavazzunk. Azt kell eldönteni, hogy ez a három plusz beszavazott társaság felkerül-e a listára. Elhangzott a Zala Nostru, a Miklósfai Egyesület és ha jól emlékszem még, akkor a Palini, de az bent van. Én támogatom mind a hármat egyben, szavazzuk meg az egészet.

A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

59/2002.(II.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 46/1997. (XII.9.) számú helyi iparűzési adóról szóló rendelet 8. §. (7) bekezdése alapján a mellékletben felsorolt szervezeteket sorolja a támogatásra jogosultak közé.

Határidő:         2002. február 28.

Felelős  :         Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Beznicza Miklós osztályvezető)

13.   Javaslat a felsőoktatásban tanuló nagykanizsai fiatalok önkormányzati ösztöndíjjal történő támogatásainak rendszerére (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Önkormányzatunk kollégiumi ellátásban nem részesülő fiatalok szociális rászorultság alapján önkormányzati férőhelyet biztosít Pécsett. Helyi önkormányzati ösztöndíj 4-es tanulmányi átlageredmény felett itt is a szociális rászorultsággal összhangban. A Bursa Hungarica 2000. végétől működik. Hazavárunk ösztöndíj működik. Kérdezem, hogy van-e észrevételük ezzel kapcsolatban?

Kelemen Z. Pál: Bizottsági szakban is elmondtam és itt is elmondtam, hogy bizonyos módosítási javaslataim és észrevételeim vannak. Kezdjük a Bursa Hungaricával. Ez egy szociális alapon nyújtható ösztöndíj. A Bursa Hungarica egy ragyogó dolog. Segíti azokat a szegény sorú diákokat, akik főiskolára, egyetemre járnak. Valójában ezt az ösztöndíjat először az OKSB osztotta ki, de miután kiderült, hogy ez csak szociális alapon osztható, az OKSB úgy döntött, hogy nem szakmai feladata ezzel foglalkozni és a Szociális és Egészségügyi Bizottság ítélte oda ezt az ösztöndíjat. A jövőben a Szociális és Egészségügyi Osztálynak kell előkészíteni az ösztöndíj kifizetését a pályázatok alapján. Mindazok miatt, amit elmondtam a rendeletmódosítás 1. §-ának 2. pontja amely úgy szól, hogy az OKSB feladata véleményezni a SZEB döntését, teljesen feleslegesen van bent a rendeletben, ugyanis nem tudom, hogy mit véleményez. Ha egyszer ő nem tudta véleményezni egy szociális alapon kiosztott ösztöndíjat, akkor szakmai ítéletet sem mondhat arról, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság miként dönthet. Javaslom az 1.§ második pontjának kihagyását a rendeletből.

A második dolog, amit a tisztelt közgyűlés javaslok, az (5) bekezdés, amely azt mondja ki, hogy a pályázatok elbírálása során előnyt élvez a pályázó, aki egyik vagy mindkét szülője közalkalmazott, köztisztviselő, vagy közszférában dolgozik, mely előnyöket a rangsorolás pontszámi rendszerében jeleníti meg a döntéshozó. Kérem ezt törölni. Ez Alkotmányellenes, diszkriminatív, nem hiszem, hogy ezt a Közigazgatási Hivatal ebben a formában jóváhagyná.

Hasonló a véleményem a helyi önkormányzati ösztöndíjrendelet módosításáról, ahol az 1. § 6. pontjában ugyanez a szöveg szerepel – nem ismétlem meg – ott is töröltessék a rendelettervezetből ez a pont.

Mindezekhez még szeretném hozzátenni, hogy az ösztöndíjak elbírálása kampányjellegű munka, amely a Szociális és Egészségügyi Bizottságra rendkívül nagy feladatokat ró a megítélés időszakában, illetve a pályáztatás időszakában. Tényként kell megállapítanunk, hogy sem eszközzel, sem emberrel a szakosztály ebben az időszakban ennyi pályázat elbírálására nem rendelkezik. Ezért a rendeleti oldal bővüljön ki egy következő rendelettel: „Tekintettel arra, hogy az ösztöndíj elbírálása kampányjellegű, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a jegyzőt, hogy a pályázatok eldöntése időszakában belső átcsoportosítással kellő létszámot és eszközt biztosítson a Szociális és Egészségügyi Osztálynak.

Balogh László: Mielőtt Kelemen Z. képviselőtársam megszólalása úgy tűnne, hogy itt a két bizottság között bármiféle kritikus hangvétel lenne és a munka ide-oda tologatása folyna, nem. Én azt hiszem ebben az egész előterjesztésben és javaslatban az a lényeg, hogy itt egy összehangolt támogatási rendszerről van szó. Itt az elmúlt idők tapasztalatai alapján valamiféle harmonizációról van szó. Itt jut feladata bőven minden osztálynak és minden bizottságnak, úgyhogy én a magam részéről az OKSB nevében mondhatom, hogy 15 igen szavazattal egyhangúlag az előterjesztést magát támogattuk. Természetesen a SZEB által előadottakat nem tudtuk, de most szembesülvén a dologgal el tudom fogadni és kérem is, hogy támogassák, hogy a Bursa-ból maradjon ki az OKSB véleményezése. Éppen mi szerettük volna, hogy szociális szempontjai miatt ez a Szociális Osztályhoz kerüljön. Ettől még marad nekünk a helyi ösztöndíjpályázat, a kollégiumi férőhely pályázat, a Hazavárunk ösztöndíj bőven lehetőség. Felhívnám arra a figyelmet, hogy értem én, amit Kelemen Z. képviselőtársam mondott, hogy ez a közalkalmazott, köztisztviselő szülők előnyben részesítése diszkriminatív, de azért azt is hozzátenném, hogy éppen a Szociális és Egészségügyi Bizottság tette be ezt az egy mondatot. Ezzel együtt értem az érveit és én magam mondhatom talán a bizottság nevében is, hogy azonosulni tudok a SZEB által felvetettekkel és így kérem, hogy így együtt támogassa a közgyűlés.

Dr. Csákai Iván: Az én javaslatomra került be ez a megkülönböztetés, de tudomásul veszem, hogy diszkriminatív. Nem tudunk mit csinálni. Az, hogy a közalkalmazotti és köztisztviselői státuszt figyelembe vegyük megmondom őszintén, hogy időnként az volt az érzésem arra való tekintettel, hogy néhány képviselőtársam mosolygott, arra való tekintettel vezettem ezt elő, hogy néhány hallgatónak benzinköltségre kellett a Bursa Hungarica és ugyanakkor a köztisztviselői dolgozónak a gyereke pedig éhezett. Hozzátegyem, hogy nem nagyon szívesen fogadta a bizottságunk ennek az elbírálását és tényleg azt kérem, hogy igenis arra az idényi munkára, a kampánymunkára 2-3 munkára a szakosztálynak plusz embert biztosítsanak. Ebben az esetben a bizottságunk egyértelműen elfogadja.

Szabóné Dr. Csányi Mariann: Én csak egy mondatot szeretnék mondani. Ahhoz, hogy ez az átszervezés megvalósításra kerüljön, illetve ez a probléma, ez a feladat megoldásra kerüljön, nem szükségeltetik rendeleti javaslat, sőt határozat hozatala sem, hiszen a Hivatal, amikor ahova szükségeltetik, embert fog biztosítani, ugyanis a kollégákkal ezt megbeszéltem elnézést kérek képviselő úr. Mi mindig megoldottuk a feladatokat az egy kérdés, hogy erről néha másoknak mi a véleményük, de ezt a problémát is meg fogja az osztály, illetve a Hivatal olyan átszervezéssel, átcsoportosítással oldani, hogy az megfelelő legyen. Ha gondunk lesz, akkor úgyis jelentkezünk, de elfogadhatják a rendeleti javaslatot egyébként.

Kelemen Z. Pál: Azért kértem válaszadási lehetőséget, mert valójában a Szociális és Egészségügyi Bizottságban a pályázatok elbírálása során rendkívül nagy fizetésbeli aránytalanságokat láttunk bérből és fizetésből élők és a vállalkozók között a vállalkozók rovására papíron. Tényként kell megállapítanunk azt, hogy a bérből és fizetésből élők ma Magyarországon sokkal jobban élnek a statisztika szerint mint azok, akik vállalkozásból élnek. Nem vagyok vállalkozás ellenes, ezt a papír mutatta. Nyilvánvalóan, aki bérből és fizetésből él és bármilyen nagyvállalat alkalmazottja, annak a fizetési kimutatása, igazolása minden fillér jövedelméről szól, amiből semmiféle költséget le nem írhat. Van egy aránytalanság. Ennek a megoldására mi nem találtunk megoldást. Valami másféle megoldást azért találni kellene egyszer idővel, de mi nem kértük a bizottságban azt, hogy a bérből és fizetésből élők javára diszkrimináljunk. Ez motiválta – és itt hadd védjem meg Csákai Iván képviselőtársamat – valamifajta ilyen elgondolás motiválta ezt a szerencsétlenül bekerült rendeletmódosítást.

A másik része a dolognak. Tisztelt Jegyzőnő! Én tudom, hogy Ön kiválóan szervezi a Hivatalt. Ennek a Bursa Hungaricának a tavalyi elbírálása során ez nem így történt. Tudom, hogy hogyan dolgozott az osztály, mert bent voltam ennek az elbírálásának az idején, de ez első feladat volt, gondolom a jövőben nem lesz így. Most volt először ilyen, ez egy új feladat volt. Éppen azért, hogy el ne felejtődjön, kérem rögzíteni rendeletben.

Dr. Baranyi Enikő: Én azt szeretném kérni Kelemen Z. képviselőtársamtól, hogy vagy kivesszük ezt a plusz feladatra történő plusz munkaerő biztosítást? Nem? Akkor ha megengedi hadd kérjem már, ha nem válik ellenére, ne a kampányjellegű, hanem időszakosan jelentkező feladatot, mert már liftezik a gyomrom a kampány szótól.

Tüttő István: Azt nem rendeletben kell megfogalmazni, hanem határozatban.

Tarnóczky Attila: Én is kérnék Kelemen képviselőúrtól valamit, hogy ez a bizonyos kiegészítés, amit a Bursa-hoz javasolt, abba ne a Szociális Osztály szerepeljen, ha bent marad a rendeletben, hanem az illetékes szervezeti egység, mert minden rendeletünkben újabban ezt használjuk, így ebben is.

Kiss László: Általánosságban szeretnék hozzászólni nem a témához, hanem a Kelemen Z. Pál képviselőtársam által elmondottakhoz különösen a vállalkozókat érintően. Tekintve, hogy 10 évvel ezelőtt, amikor elsők között munkanélküli lettem, én is kisiparos lettem és vállalkozó voltam meg az is vagyok. Az ilyen sommás megállapításokat, amiket itt Kelemen Z. úr elmondott, sajnos nem tudom elfogadni. Ilyenkor azt is fel kellene sorolni mellé, hogy a vállalkozó önmagát foglalkoztatja és nem áll sorban az SZTK-nál, az Önkormányzatnál és az SZTK-nál mondjuk támogatásért. Önmagát foglalkoztatja, ha ügyesebb, akkor másnak is tud munkát biztosítani. Tevékenysége után ÁFA-t fizet, adót fizet, szakképzési hozzájárulást fizet és még egyéb sok mindent fizet és természetesen a saját jövedelme után, ami mondjuk megmarad neki, megfizeti az illetékes adókat is. Ilyen sommás jellegű megállapításokat nem tudok elfogadni. Én arra kérem, hogy ha valamit mond ilyen vonatkozásban, az konkrét legyen. Nem tudom, hogy ilyenkor ilyen összehasonlításban miért nem kerül szóba a multinacionális vállalat, az is bevall egy bizonyos jövedelmet, ki is viszi az országból nem hagyja itt és még lehetne sorolni, hogy miről lehetne beszélni.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a multinacionális vállalat és a dolgozói között óriási különbség van, hiszen erről kellene beszélni, ami itt van előttünk.

Kiss László: Így van, csak az ilyen sommás megállapításokat nem szeretem és ezért voltam kénytelen a tisztességes vállalkozók érdekében hozzászólni.

Kelemen Z. Pál: Elnézést kérek, hogy a témához nem tartozó felszólalásra próbálok reagálni. Nem azért, mert különösebben jelentős lenne, hanem azért, mert ferdítések vannak. Én nem mondtam semmit sem a vállalkozók ellen. Én konkrét dolgot mondtam, amit látunk a bizottság előtt számokat és kimutatásokat. Ezeken senki nem vitatkozhat. 12 évvel ezelőtt, amikor az elsők között munkanélküli lettem, akkor én is végignéztem ezeket a dolgokat tisztelt képviselőtársam, de én ettől még nem leszek szomorú és nem panaszként mondom, hogy olyan élethelyzetben vagyok, amiben vagyok, engem nem kell sajnálni. A vállalkozókat sem kell. Másrészt egyetlen multinacionális vállalkozás sem pályázott még Nagykanizsán Bursa Hungaricára tájékoztatom.

Dr. Csákai Iván: Szeretném, hogy ha lezárnánk és szavazzunk.

Tüttő István: A vitát lezárom anélkül, hogy szavaznánk. Kérem három rendeleti javaslatot kell elfogadnunk és egy határozatot. Először is a módosító indítvány lenne. Akkor talán kezdjük ezzel a határozati javaslattal, amit Kelemen Z. Pál úr fogalmazott meg és akkor utána a rendelettel foglalkoznánk.

A jegyzőnő jelezte, hogy természetesen a feladat megoldására az átcsoportosítás megtörténik. Ennek ellenére Kelemen Z. Pál úr javasolja, hogy ezt határozati javaslatban fogalmazzuk meg és nem kampányjelleggel, hanem az időszakos feladathoz igazodóan. Kérem, szavazzunk róla.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

60/2002.(II.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a jegyzőt, hogy a Bursa Hungarica ösztöndíj pályáztatással kapcsolatos munkák elvégzésére a Polgármesteri Hivatalban történő belső átcsoportosítással kellő létszámot és eszközt biztosítson a Szociális Osztálynak.

Határidő:         2002. augusztus 31.

Felelős  :         Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

Tüttő István: Az első rendeleti javaslatnál, amely a Bursa Hungarica Szociális Ösztöndíjrendelet módosításáról szól az OKSB az 1. § (2) bekezdésében javasolta, hogy az maradjon ki. Én elfogadom, akkor vegyék úgy, hogy az nincs ott. Kelemen Z. Pál úr az 5. számúra javasolta, hogy ez maradjon ki, ne legyen ez az ún. diszkriminatív. Én a magam részéről támogatom. Kikerül, nem kell. Én úgy emlékszem, hogy a Bursa-nak egyéb módosító indítványa nem volt. Én elfogadtam mindegyik javaslatot, kérem szavazzunk az 1.  rendeleti javaslatról.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

19/2002.(II.27.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2002.(II.27.) számú rendelete a 38/2001.(IX.5.) számú rendelettel módosított 53/2000.(XI.29.) számú szociális (Bursa Hungarica) ösztöndíjrendelet módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

Tüttő István: Következik rendeleti javaslat a helyi ösztöndíjrendelet módosításáról a 31/2000-ről. Kelemen Z. Pál úr a 6. pontnál az 5. § (10) bekezdésnél ugyanazt javasolta, mint az előzőnél, hogy maradjon ki ez a diszkriminatív megkülönböztetés. Elfogadom. Egyébre nem emlékszem, hogy lett volna. Kérem, szavazzunk a rendeleti javaslatról.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a rendelteti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

20/2002.(II.27.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 20/2002.(II.27.) számú rendelete a 31/2001.(VI.27.) számú helyi ösztöndíjrendelet módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

Tüttő István: Ezután a Hazavárunk ösztöndíj rendelet módosítása következik. Kérem, szavazzunk róla.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

21/2002.(II.26.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2002.(II.27.) számú rendelete a 40/201.(IX.5.) számú „Hazavárunk” ösztöndíj-rendelet módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

14.   Javaslat a "Szociális szolgáltatási mintahely" című meghívásos pályázathoz szükséges támogató nyilatkozat kiadására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Azt hiszem, hogy különösebben nem kellene erről vitát nyitni, szavazzunk róla. Egybe szavazunk a kettő pontról.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

61/2002.(II.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       a Szociális és Családügyi Minisztérium által közzétett meghívásos pályázat benyújtásával egyetért.

2.       A pályázathoz szükséges 10% saját erőt az Egyesített Szociális Intézmény 2002. évi költségvetésében biztosította.

Határidő:   2002. február 27.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Simánné Mile Éva megb. osztályvezető)

15.   Dr. Kalmár Béla képviselő önálló indítványa az Alsó-Szabadhegyi úttal kapcsolatban (írásban)

Előadó: Dr. Kalmár Béla képviselő

Dr. Kalmár Béla: Tavaly áprilisban, amikor a közgyűlés megszavazta, hogy az Alsó-Szabadhegyi út szabályozási szélessége 14 méter legyen, akkor a lakosságot, az ott lakókat, az Alsó-Szabadhegyi lakókat nagy megelégedéssel érte a hír. Utána felvetődött a dolog, hogy engedélyezik-e a területi főépítész. A területi főépítész engedélye megjött, hogy beleegyezik a 14 méteres szabályozási szélességbe, és valami oknál fogva a bizottságok és a lakosság félretájékoztatása végett szeptemberben újra közgyűlés elé került a dolog és az áprilisi döntést megváltoztatva 20 méteres szabályozási szélességet fogadtak el erre a szakaszra. Kérném szépen, hogy adjuk meg a szót az Alsó-Szabadhegy út lakóközösség képviselőjének, hogy bővebben kifejthessék észrevételüket.

Tüttő István: Most már bánom, hogy ezt a sorrendet itt hagytuk, mert hiszen Önök már megbíztak engem, hogy intézzük annak a forrásnak a felhasználását, ami a Szabadhegyi úttal kapcsolatos. Kérem, észrevételeiket hallgatom.

Gyalókai Zoltán: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság február 20-i ülésének jegyzőkönyvéből idézek: Kalmár Béla képviselőtársunk határozati javaslatárra 0 igen, 6 nem és 1 tartózkodás történt. A bizottság Kalmár Béla úr javaslatát elutasította.

Kelemen Z. Pál: A lényeg az, hogy én támogatom Kalmár Béla képviselőtársam javaslatát egyszerűen azért, mert ez a szabályozási szélesség jár a legkevesebb legzálásával az ott lakóknak. Az embereknek mérhetetlenül sok problémát fog okozni az ennél szélesebb szabályozás. Ezt mindnyájan tudjuk, akik bejárták a területet, ismerik a lakosság véleményét, így gondolják.

Egy észrevételem lenne a határozati javaslat 2. pontjához, amely úgy szól, hogy a: ”Kazanlak Krt-nak a Pásztor utcával összekötő szakasza” – nehezen tudom elképzelni, hogy azt össze lehet kötni. Valószínű a Péterfay utcának kellene szerepelni a Kazanlak Krt helyett. Kalmár Béla képviselőtársamat kérdezem.

Dr. Kalmár Béla: Igen, tévedésből került ide a Kazanlak Krt. A Péterfay utcáról van szó.

Kelemen Z. Pál: Én akkor ezt a határozati javaslatot szíves figyelmébe ajánlom képviselőtársaimnak. Én a magam részéről megszavazom.

Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel, lezárom a vitát.

Szavazzunk, hogy Abai-Nemes úr szólhat!

A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Dr. Abai-Nemes Zoltán: A képviselőtestület 18/2001. számú rendeletében, amely áprilisban történt, egy nagyon jól átgondolt és egy jó döntést hozott amikor a lakosság érdekeinek szem előtt tartásával megszavazta ezt az ún. 14 méteres szabályozási szélességet. Ennek nagyon örültünk, mert ezt egy lakossági fórum előzte meg, amely után ez a rendelet megszületett. Ma is ki tudom jelenteni, közel 300 szavazópolgár nevében, hogy a lakosságnak ez az igénye – ez a 14 méteres szabályozási szélesség. Később szeptemberben újra egy képviselő napirendre kérte ezt a kérdést. Nem tudjuk a mai napig igazándiból, hogy miért. Egy lerágott csont. Mindenkinek a megelégedésére született az áprilisi döntés, így szeptemberben a képviselő-testület hozott egy döntés, amelyben ezt a 14 méteres szabályozási szélességet 20 méterre módosította.

Mi köszönettel vettük, meghívást kaptunk a Területfejlesztési Bizottság ülésére, ahol arra a kérdésre, hogy miért került napirendi pontra szeptemberben ez a kérdés, azt a választ kaptuk, hogy azért, mert nem volt jogszabályi alapja és nem volt hatóságilag alátámasztva a 14 méter. Később tudtuk meg, hogy igenis megvolt a jogszabályi alapja – meg is van a mai napig – és megvan a területi főépítésznek a nyilatkozata is, hogy lehetséges ez a 14 méter.

Én azt kérem a tisztelt képviselőtestülettől -  mondom jelen pillanatban több mint 300 szavazópolgár képviseletében – hogy mivel jogszabályi háttér, jogszabályi akadálya nincsen annak, sem hatósági engedélyezésileg sem, hogy ezt a lakosságnak az igényének teljesítse a tisztelt képviselőtestület. Ezért kérném, hogy Dr. Kalmár Béla önálló indítványát fogadják el mind a két határozati javaslattal.

Marton István: Én kérném, hogy a Hivatal fejtse ki az álláspontját és utána majd én elmondom a magamét.

Karmazin József: Tekintettel arra, hogy Szabadhegyen lakom és senki nem bízott meg azzal, hogy képviseljem az ő érdekeiket, ezért csak a saját véleményemet tudnám elmondani, az pedig kialakult az eddigi számos előterjesztés folyamán, hiszen a közgyűlés valamennyi e tárgyban hozott döntését részletes előterjesztés alapozta meg és minden esetben minden információ birtokában volt a közgyűlés. Új szempont ma sem merült fel.

Tüttő István: Ebben teljesen igaza van Karmazin úrnak, mert mind a két szempont már szerepelt, új nincsen.

Marton István: A Városfejlesztési Bizottság elnökének a szavait azzal egészíteném ki, hogy az Ügyrendi Bizottság is hivatalból kénytelen volt ezzel az üggyel foglalkozni. Most volt 1 igen szavazata Kalmár úrnak, a többi az ellenszavazat volt, illetve ketten tartózkodtak. 8-ból 1 igennel – az Ő igenjével – támogatták. Ez meg is lepett volna mindenkit, ha még a saját javaslatát sem szavazza meg.

Mindenesetre örülök annak, hogy az illetékes szakosztályvezetője kimondta, hogy szó sem volt félretájékoztatásról. Mindenki mindig mindent pontosan tudott. Az egész dologban engem Kelemen képviselőtársam szerepvállalása zavara, mert döbbenetes, hogy legutoljára Ő sem szavazott erre a 14 méterre, mert ez nem kapott igen szavazatot. Megvan nálam, tartózkodott és 1 db igen sem volt és egy ilyen ügy hogy kerülhet ismét a képviselőtestület elé, nem értem. Annál inkább sem értem, mert ha van egy út, amely 1800-egynéhány méter hosszú, ki képzeli azt el, hogy annak az egyik szakasza – ami mondjuk 70%-a, az 22 méteres és a maradék 30% meg lemegy 14 méterre akkor, amikor mindegyiknek 22-nek kellene, hogy legyen. Szerintem a közgyűlés nagyon bölcsen és elég nagy többséggel szavazta meg azt a 20 métert, amely 10% kedvezményt biztosít az ott lakóknak révén, hogy eddig is 20% volt az érvényes szabályozási szélesség. A szabályozási szélesség Szabadhegy belterületbe vonása óta mindig 20 méter volt 1995. december 21-től. Elképesztő, hogy ezt hogyan lehet előkavarni. A Hivatal már azt is pontosan kiszámolta, hogy sokkal de sokkal többe kerülne, hogy ha megváltozna ez a szabályozási szélesség, mert csak a szennyvíz elvezetése önmagában véve többe kerülne, mint az összes, ami várható megtakarítás, és akkor a többiről még nem is beszéltünk.

Nem véletlen az, hogy a szakbizottságok elsöprő többséggel söpörték le képviselőtársam önálló indítványát. Nem is nagyon értem, hogy miről megy a vita.

Én azt kérem minden képviselőtársamtól, hogy ne tegyék önmagukat meg a testületet nevetségessé a város polgárai előtt, hiszen utoljára tavaly szeptemberben megerősítettük az 1995-óta kialakult helyzetet. Ne hozzuk azokat az embereket előnybe, akik esetleg jogsértő magatartást tanúsítottak, mert értelemszerűen 1995 óta minden építési engedély 20 méteres szabályozási szélességről szól. Aki betartotta és azóta is, hogy lezárult ez a vita jó néhányan a 20 méteres helyre tették a sok millió Ft-ot érő kerítésüket, ne hozzuk már őket hátrányba kérem. Ez nekem evidencia és ezért döbbenetes számomra egy ilyen önálló képviselői indítvány, amelynek semminemű támogatottságot nem kap a testület.

Krihó József: Amit a Marton úr az utolsó 5 percben mondott, annak 95%-a demagógia. Alapozom ezt arra, hogy tudniillik a lakosság tájékoztatása egyrészt félretörtént, mert mindenünnen az hangzott vissza, hogy ilyen dolgokra hivatkozik Marton úr, hogy nagyon sokan építkeztek engedély nélkül és többe kerül a fedett csapadékvíz elvezetés, mint a nyílt árok, illetve a 20 méter szélesség. Még egyetlen egyszer a lakosság nem kapta meg nyilvános fórumon, vagy valamilyenfajta sajtóorgánumban azt a számot, hogy mennyibe kerülne a 20 méteres szabályozási szélességhez történő kisajátítás kártalanítás azt figyelembe véve, hogy esetleg vannak, akiket nem is kell kártalanítani, mert szabályellenesen építkeztek. Soha nem történt mennek ennek a két számnak a szembeállítása és Marton úr ezekre hivatkozik. Ez nem igaz. Azon túlmenően én azt gondolom, hogy nagyon sok helyen lehetne az országban olyan szituáció, ahol egy utca bizonyos szakasza szélesebb, másik szakasza keskenyebb. Egyébként a konkrét új úttest funkciója attól nem fog megváltozni, hogy leszűkül az egyébként szélesség. Én nem tudom belátni, hogy miért szükséges 20 méterre kiszélesíteni olyan szituációban, amikor a 95-ös rendezési terv előtti építkezések miatt legalább becslésem szerint olyan háromszoros költségbe kerülne az önkormányzatnak ez a kiszélesítés, mint hogy ha így hagyják, holott a lakóknak egyébként ez lenne a kívánsága és nem értem, hogy ha a demokrácia működik, akkor ezen miért lehet vitázni?

Tüttő István: Ezért lehet vitázni, mert a demokrácia működik.

Cserti Tibor: Én az elmúlt időszak során nagyon sok alkalommal kifejtettem a véleményemet és érdekes álláspontra helyezkedett a közgyűlés, mert időközben több alkalommal megváltoztatta a véleményét. Anélkül, hogy ezeket az akkori észrevételeket és az azóta történt eseményeket felidézném Önök előtt én a sommás véleményemet úgy fejteném ki, hogy nagyon farízeus álláspontra helyezkedtünk, mert megítélésem szerint tényleg az igazi költségek szembeállítása és az önkormányzati tehervállalás nem jelent meg a döntéshozó szférában. Döntések voltak, ezek ma gyakorlatilag tényleg szembehelyezkednek az ott lakók jelentős részének a véleményével, illetve érdekeivel. Itt komoly húsbavágó érdekekről is van szó. Nem csak pénzügyi érdekekről, hanem egyáltalán a lakókörnyezetnek az alakításáról és egyáltalán a lakhatás feltételeinek a körülményeiről. Meggyőződésem egyébként, hogy ezt a városrész településszerkezetének az élén történő alakítása és a Városfejlesztési Bizottság szakmai véleményének nyilván ellenkezőjét próbálja mindig mondani, vagy mondja is a határozatában. Meggyőződésem, hogy ez kezelhető lett volna menet közben és időközben. Gyakorlatilag a kaposvári út irányába történő áteresztőképességet keletebbre – a település beépítésével – lehetett volna időben kezelni.

A másik, hogy logikus az okfejtése Kalmár képviselőtársamnak, hogy ugyanakkor egy szerves összeköttetést a keleti lakótelep irányába meg már meg kellett volna oldani. Ettől a perctől kezdve tényleg érvek pro-kontra elhangzottak egymással szembe, van egy jogi szabályozás, ez kőkeményen egy önkormányzati álláspontra is helyezkedett. Polgármester urat felhatalmazta a korábbi napirendi pont kapcsán a megállapodások megkötésére. Én ehhez jó munkát kívánok, ha ez a képviselői indítvány nem megy át. Nagyon hálátlan dolog lesz énszerintem és nagyon sok érdeket keresztbe fog vágni. Biztos vagyok benne, hogy ennek alapján egyébként nem fogja tudni megoldani az út építésének tárgyévi indítását, hiába van a költségvetésbe véve előirányzat, a pénzügyi feltételek is részben biztosítottak. Ami a legfájóbb még egyszer ezzel az egésszel, hogy egy olyan városrész lakosságát állítja az önkormányzattal szembe és ha az önkormányzat igazán nem győzte meg az ott lakókat, az önkormányzati érdekeket, a közösségi érdekek, a nagyvárosi érdekek szembeállításával és a helyi érdekekkel, nem jutott nyugvópontra és mivel nem jutott nyugvópontra, ez csak egy erőltetet mechanizmusnak tűnik számomra.

Elnézést kérek, hogy sokakat untattam ezzel a polémiával, de nagyon kellemetlen helyzet, akárhogy is dönt az önkormányzat. Én a magam részéről végig a 14 méteres szélesség mellett álltam ki, most is az mellett fogok voksolni. Mindenki voksoljon a szíve joga szerint.

Marton István: Módfelett örülök annak, hogy Cserti képviselőtársam ennyire felokosodott, mert mint említettem, a legutolsó szavazáson senki nem szavazta nagyon tisztességesen és korrekten a 14 métert. Amit Krihó úr mondott, az egyszerűen döbbenetes számomra, mert amit mond, annak a fordítottja igaz. Ugyanis nagyon de nagyon sokan építkeztek szabályosan. Vannak történytisztelő állampolgárok még akkor is, ha kezdem azt hinni, hogy ez sokaknak meglepetésszámba megy. Azokat kell a joghelyzetbe tartani és nem pedig a néhány szabálytalanul építkezőket juttatni jogelőnybe. Ez azt hiszem, hogy egy kristálytiszta elv és ebben az ügyben a közvélemény annyiszor, de annyiszor meg volt kérdezve, hogy az elképesztő.

Hadd ne kezdjem el sorolni, hogy hol és mennyi lakossági fórum lett tartva. Azért arra emlékeztetném Krihó urat is meg az ügyvéd urat is, hogy amikor az ügy kirobbant mondhatnám azt, hogy kétszer annyi aláírás gyűlt össze e mellett az ügy mellett és nem pedig a Krihó úr által támogatott ügy mellett, ugyanis Szabadhegy – az mint elmondtam már korábban is – az én szememben egy közel 3.000 lélekszámú településként él és nem pedig az Alsószabadhegyi utca meglévő részén lévő 54 db telek tulajdonosainak érdekeit képviselem és ráadásul jó néhánynak nem is ez az álláspontja lévén, hogy ő 6-7 éve szabályosan építkezett. 1995 előtt ott nem épülhetett engedéllyel semmi, mert külterület volt, ott maximum panziót lehetett volna építeni. Úgy gondolom, hogy mivel mindig 20 méter volt az érvényes szélesség, nagyon durva jogsértést követne el az önkormányzat, ha ezt lejjebb venné. Az, meg hogy a kamionforgalommal riogatják az ott lakókat, az az én szememben egy döbbenetes aljasság. Miért mondom ezt? Azért mondom kérem, mert aki itt ül, azok közül mindenki tudja, hogy az M7-es autópálya hamarabb fog elkészülni, mint az Alsószabadhegyi utca hála ennek a herce-hurcának, amit mondjuk Kirhó úr fellépése az előző évben okozott. Jelentős mértékű forrásoktól esett el Szabadhegy. Gyakorlatilag elveszett a tavalyi költségvetésbe beírt majd csaknem teljes összeg. Én azt hiszem, hogy nincs tulajdonképpen miről vitatkozni. Az önkormányzat ebben az ügyben körültekintően, alaposan járt el. Én kérem a testületet, vegye figyelembe a szakbizottságainak az elsöprő álláspontját.

Tarnóczky Attila: Ezt a vitát azt hiszem sokadszorra folytatjuk le. Közben most már kezdenek olyasmik elhangzani, amelyek jobb lennének, hogy ha nem hangzanának el, ezért javasolnám a vita lezárását Önöknek.

Tüttő István: Szavazunk róla. Még Fodor úr kíván szólni. A vita lezárása a kérdés.

A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem itt van egy határozati javaslat előttünk, amely úgy szól, ahogy Önök előtt le van írva. Ennek értelmében a szabályozási szélesség 14 méteres. Kérem a határozati javaslat az észrevételek című lap alján van. Kérem a döntésüket az 1. számú határozati javaslatról.

A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját nem fogadja el.

Tüttő István: A 2. határozati javaslat 17 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

62/2002.(II.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a lakossági igényeknek megfelelően felkéri a Polgármesteri Hivatalt a Kazanlak Krt-nak a Pásztor utcával összekötő szakaszára a gyalogosok és kerékpárosok által használni kívánt és arra alkalmas út megterveztetésére és a rendezési tervbe történő belefoglalására.

Határidő:         2002. november 30.

Felelős  :         Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)

16.   H-Szarvas Kft telekvásárlási ügye (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a 2. számú határozati javaslatot egyetlen bizottság sem támogatta, ezért ezt vissza is vonom. Kérdezem van-e észrevételük? Úgy látom nincsen. Kérem szavazzunk a rendeleti javaslatról.

Kiss László: Csak annyival szeretném kiegészíteni a határozati javaslatot, amit a Városfejlesztési Bizottság is elfogadott. Ez pedig az, hogy az 1. határozati javaslatban szereplő határidő a szerződés megkötésére 2002. április 30. Tekintve, hogy már tavaly októberben döntöttünk ebben az ügyben. Ez a határidő kiegészítésre kerüljön azzal, hogy ezen időpont után az önkormányzatnak nem áll érdekében a szerződést megkötni. A vevő végre döntse el, hogy mit akar és ha kell neki a terület, akkor fizessen.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk erről.

A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a szavazatukat az 1. számú határozati javaslatról.

A közgyűlés 15 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

63/2002.(II.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a H. Szarvas Kft részére a 387/2001.(X.30.) sz. határozatában részletezett 3779/17 hrsz-ú – 8893 m2 területű – ingatlanértékesítés előkészítését hajtsa végre. A szerződés megkötésére tegyen hatékony intézkedést.

A közgyűlés a terület értékesítése megszabott feltételeket a meghatározott határidőig tartja érvényben. A határozat egyéb megállapításai változatlanul érvényben vannak.

Határidő:         a szerződés megkötésére 2002. április 30. ezen időpont megkötése után az önkormányzatnak nem áll érdekében a szerződést megkötni

                        a vételár kiegyenlítésére 2002. május 31.

Felelős :          Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályv.)

Tüttő István: Most a rendeleti javaslatról kérem a döntést.

A közgyűlés 15 szavazattal és 2 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

22/2002.(II.27.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 22/2002.(II.27.) számú rendelete a 31/1999.(VII.14.) számú a gazdasági területek helyi építési szabályzatáról szóló rendeletének módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

17.   Javaslat a foglalkozás-egészségügyi orvos díjazásának módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Én úgy hiszem, hogy különösebben nem kell erről vitatkozni. Kérem fogadják el az érveket. Szavazzunk róla!

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

64/2002.(II.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közalkalmazottak és köztisztviselők foglalkozás-egészségügyi, és a helyi Rehabilitációs Bizottságban végzett feladatok ellátására kötött, Megbízási Szerződésben rögzített összeget havi 282.000 Ft-ra emeli 2002. március 1-től.

Az összeg forrásaként a hitelkeret szolgál.

Határidő:         2002. március 30.

Felelős  :         Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Dr. Nemesvári Márta egészségügyi referens)

Tüttő István: A 12. 13. és 14. napirendi pontokat nem tárgyaltuk még és a Polgármesteri tájékoztatót és abban maradtunk, hogy a Polgármesteri tájékoztató és az interpelláció a zárt ülés előtt kerülnek megtárgyalásra. Ezt megelőzően kérem ismét döntsünk arról, hogy a zárt ülésen tárgyaljuk a Széchenyi tervvel kapcsolatos témát. Kérem a szavazatukat. Aki igennel szavaz, az a zárt ülést támogatja.

A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Tarnóczky úr javaslatával egyetértek, kérem fogadják el. Mivel a Polgármesteri tájékoztató is érintett végül is a Széchenyi tervvel kapcsolatban, ezért kérem, hogy először a zárt ülést tartsuk meg és azt követően megtartjuk az a nyilvános ülést, ami még hátravan. Kérem, erről szavazzunk.

A közgyűlés 15 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Zárt üléssel folytatjuk. Kérem a feltételek megteremtését.

(A közgyűlés ezen napirendi pont megtárgyalása után zárt ülésen folytatta munkáját, melyet a zárt ülésről készült jegyzőkönyv tartalmaz.)

22.   Kisfaludy úti Belvárosi Integrált Bölcsőde kialakítása (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Cserti Tibor: Egy rövid sommás véleményem van, amely egyrészt magánvéleményem is a témában, másrészt meg bizottsági megerősítés miatt kőkeménynek érzem magam a véleményformálásban. Lényege az, hogy nyeljük le a békát egyszer. Nagy mozgásterünk nincs a témában. A másik meg hogy értékként kell kezelnünk akkor is, hogy ha az pozitív. Itt a műszaki előkészítés nem állt a helyzet magaslatán. A későbbiekben hasonló projektek esetében ilyen kiemeltebb figyelmet kellene fordítani rá, nem kerülhetünk ilyen helyzetbe. Jóváhagyásra javaslom.

Dr. Csákai Iván: A bizottságunknak is hasonló volt a véleménye. A megtekintett állapotban elfogadott összegért igenis el kellett volna végezni a munkát. Egyszerű dolog az, hogy az önkormányzat meghirdet valamit, a bíráló bizottság elfogadja és utána a közgyűlés elé jönnek, hogy plusz pénz kell. Megtekintették, a bejárás megtörtént. Állítólag nem, énszerintem aki vállal munkát, bejárta. Nem szeretnék még egy ilyent látni a közgyűlés előtt.

Dr. Baranyi Enikő: Én a magam részéről úgy gondolom, hogy nem a pénzügyi vonatkozásról szeretnék beszélni. Szeretném megkérdezni főépítész urat, hogy mit szól ahhoz a régi, egyébként szép épülethez, amire ilyen csúf, ronda műanyag nyílászáró szerkezetek kerültek.

Karmazin József: Elnézést kérek, de nem volt alkalmam ezt ilyen részleteiben megismerni, de megígérem Baranyi képviselő asszonynak, hogy meg fogom nézni és tájékoztatni fogom a véleményemről.

Tüttő István: Azt meg kell nézni, hogy az eredeti tervben a műanyag nyílászáró hogyan volt.

Marton István: Egy kérdésem lenne, mielőtt bármit mondanék. Itt a második mondat már taglalja, hogy a kiviteli szerződést meg lett kötve, de semminemű információ nincs az anyagban arra tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ez milyen jellegű szerződés. Mondjuk átalánydíjas-e, vagy nem. Ha erre megkapom a választ, akkor utána tudom majd kifejteni az álláspontomat.

Budai István: Nekem is csak egy kérdésem lenne, hogy milyen szerződést kötöttünk ennek a kivitelezésére: átalánydíjasat, vagy nem? Azért kérdezem én is, mert ez azért nem közömbös, hogy ha átalányáras hírneves alapon szerződök, akkor ilyenkor sírjon a kivitelező, nevessünk mi, mert ez fordítva is lehetett volna. Énnekem az a véleményem, hogy ha ez átalányáras szerződés, akkor ezt így kellene érvényesíteni, hogy nem fogadunk el többletköltséget, csak műszaki szükségességből elrendelt építési naplóban bejegyzett többletköltségeket vagyok hajlandó megszavazni.

Tüttő István: Végül is az ilyen régi épületeknél ez a szokás. Nincs több észrevétel, lezárom a vitát.

Marton István: Nem kaptam a kérdésemre választ.

Tüttő István: Bocsánat, nem tudok rá válaszolni. Úgy látom nincs több hozzászóló, lezárom a vitát legfeljebb Marton úrnak megadjuk, ha a válasz indukál még benne valamilyen megjegyzést. A Kanizsa Kft a kivitelezője. A megjegyzéseket nem tudom akceptálni, mert nem mi döntöttük el, hogy ki legyen, hanem egy bizottság. Kérem, akkor lezártuk a vitát, szavazzunk.

Karmazin József: A Tárnok kolléga tájékoztatása szerint nem az a probléma, hogy a szerződés hogyan köttetett, hanem a műszaki tartalom módosult. Az a dokumentáció, amire szerződött a kivitelező az átalánydíjas, de meg kellett változtatni a dokumentációt, újabb feladatok jelentkeztek, amik nyilván újabb összegeket igényeltek.

Tüttő István: Egy régi épületnél ezt nem lehet előre tudni. Nekünk az ügyeinket egy meghatározott szakcég felügyeli. Én biztos vagyok abban, hogy e szerint járt el. Aki kíváncsi rá, megnézheti. Kérem, lezártam a vitát, szavazunk.

Szeretném jelezni, hogy a 2. számú határozati javaslatban a hitelkeret növelés terhére biztosítja részt töröljük. Szeretném emlékeztetni Önöket, hogy helyette a kiadás fedezetét a Széchenyi Terv keretében támogatott bérlakás építési program átütemezése miatt a 2002. évben felszabaduló önkormányzati saját erő összegének terhére jelöljük meg. Az előbb Önökkel együtt eldöntöttük, ez pedig fedezi. Én ezt a módosítást, mint saját előterjesztő tenném. Ezek után az 1. számú határozatról döntsenek.

A közgyűlés 13 szavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját nem fogadja el.

Tüttő István: Szeretném Önöket arra bíztatni, hogy szavazzuk meg. Uraim, meg kell ismételnünk a szavazást. Az 1. számú határozati javaslatról kérem a döntésüket a Kisfaludy úti Belvárosi Integrált Bölcsőde kialakítása napirendi pont kapcsán kérem a szavazatukat. Minősített többség kell.

A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

Tüttő István: Akkor a 2. számúról kérem a szavazatukat azzal a módosítással, amit az előbb elfogadtam. Nem hitel fedezi a költségeket.

A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

69/2002.(II.26.) számú határozat

1.       Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja a Belvárosi Integrált Bölcsőde kialakítás tárgyában a Szociális és Családügyi Minisztérium által meghirdetett pályázaton történő részvételt. A szükséges saját forrást 147.184 eFt-ot a 2001-2002. évi költségvetésben biztosítja.

Határidő:   A beruházás befejezésére:

2002. július 15.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

2.       Amennyiben a Szociális és Családügyi Minisztérium által meghirdetett, benyújtott pályázat nem nyer, úgy a szükséges teljes forrást 151.184 eFt-ot a beruházáshoz, annak 2002. évi üteméhez többletforrásként 14.130 eFt-ot a költségvetésben a kiadás fedezetét a Széchenyi Terv keretében támogatott bérlakás építési program átütemezése miatt a 2002. évben felszabaduló önkormányzati saját erő összegének terhére biztosítja.

Határidő:   2002. július 15.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályv.)

23.   Kiss László önálló képviselői indítványai életmentő emlékérem kitüntetésre valamint a HSMK érintésvédelmi, villámvédelmi és villamos-tűzvédelmi felülvizsgálatára vonatkozóan (írásban)

Előadó: Kiss László képviselő

Kiss László: Mind a kettőnél soron kívüli tárgyalást kértem, mert mind a kettőnek az aktualitása azt hiszem mindenki előtt nyilvánvaló lehet, a másik pedig az, hogy mind a kettőnél aktuális a dolog, mert a másodiknál pedig a költségvetésnél jóváhagyott összegeknek a felhasználását érintené a dolog.

Először a február 20-i dátumú indítványomról beszélnék és soron kívüli tárgyalást kértem mind a kettőre, mert úgy vélem, hogy ezek olyan dolgok, amihez nem kell bizottsági tárgyalási szakasz.

Az egyik az, hogy folyó hó 16-án a Vásárcsarnok melletti kis tóba beleesett egy autó, belegurult egy autó, rajta két kisgyerek volt és én szemtanúja voltam, hogy a három nevezett úr – akik név szerint is meg vannak nevezve az indítványomban – név szerint: Varga József, Lukácsi László és Molnár Róbert önmagukat nem kímélve belementek a plusz 2 fokos vízbe és már az autó elsüllyedt, amikor a második kisgyereket ki tudták menteni.

Én úgy vélem, hogy ezért a példamutató cselekedeteikért az önkormányzat a határozati javaslatomnak megfelelően köszönetét és nagyrabecsülését fejezze ki nekik ezt kérem, és kérem továbbá, hogy a példamutató magatartásuk elismeréseként személyenként nettó 100.000 Ft jutalomban részesítsük őket. Én úgy vélem, hogy ez egy olyan esemény volt és olyan példát mutattak ők itt a városban, amit az önkormányzatnak illik elismerni. Ők nem gondoltak akkor, amikor az autó fokozatosan süllyedt el. Kérem, hogy a közgyűlés a határozati javaslatnak megfelelően járjon el. Fogadja el a határozati javaslatot és a jelen helyzetben soron kívül tárgyalja meg ezt az indítványt és fogadja el. Utána rátérnék majd a másikra.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy már a Tűzoltó Parancsnokság részéről megérkezett a javaslat az Életmentő Érdemérem magas szintű kitüntetésre, ezt eleve továbbítjuk. Természetesen a közgyűlést is ezt megerősítheti saját javaslatával. A 100.000 Ft-tal nekem semmi problémám nincsen, csak éppen nemrég adott át éppen a Közigazgatási Hivatal vezetője Zalaegerszegen egy nagykanizsai állampolgárnak életmentő kitüntetést. Abban az esetben nem szavaztunk 100.000 Ft-ot. Akkor konzekvensnek kellene lennünk és a város napja alkalmas lenne arra, hogy azon a szép ünnepségen ilyen gesztust gyakoroljunk. Akkor szeretném azt is javasolni, hogy az előző úrnak is tegyük meg ugyanezt. A forrását jelöljük meg ugyanarra, mint az előbb megtettük és akkor nem akarom elfogyasztani, de ezt a gesztust meg kellene tennünk. Kérem, szavazzunk róla!

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

70/2002.(II.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       Varga József Nagykanizsa, Magyar u. 91/a szám alatti lakosnak, Lukácsi László Nagykanizsa, Csengery u. 41. szám alatti lakosnak, valamint Molnár Róbert Nagykanizsa, Varasdi u. 84. szám alatti lakosnak 2002. február 16-án tanúsított bátor és példamutató cselekedetiért – melynek során egy vízbe süllyedő autóból kimentettek két kisgyermeket – köszönetét és nagyrabecsülését fejezi ki. Példamutató magatartásuk elismeréseként személyenként nettó 100.000 Ft jutalomban részesíti.

Határidő:   2002. március 31.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

2.       a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője által Életmentő Emlékérem adományozásában részesített Szép József Nagykanizsa, Csengery u. 12. szám alatti lakost nettó 100.000 Ft-ban részesíti. 

Határidő:   2002. április 30.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

Tüttő István: A gyorsított eljárás megvolt.

Kiss László: A másik képviselői indítványomnak pedig a tárgya a Hevesi Sándor Művelődési Központ villamos-rendszerének a rekonstrukciója. Ez már többszörösen visszatérő téma és mivel néhányan a közgyűlésben vagyunk, akik keveset értünk az elektromossághoz és a villamos tűzvédelemhez úgy láttuk, hogy a jegyzőkönyvben felsorolt hiányosságoknak a kiküszöböléseire ez a két ütemben betervezett 90 millió Ft nem csak kicsit, hanem nagyon sok és azért, hogy az önkormányzat pénzével mi megfelelően gazdálkodjunk, javasoltuk ennek a felülvizsgálatát. Erre volt egy 464/2001.(II.18.) számú közgyűlési határozat, de mivel ez nem került végrehajtásra – hogy milyen okból ezt nem tudom, és nem is firtatom különösebben – azt a javaslatot terjesztem elő, hogy a villamos tűzvédelmi rekonstrukciós munkálatokat tervező szakember és a Művelődési Ház érintésvédelmi, villámvédelmi és tűzvédelmi felülvizsgálatát végző szakember, aki Torma Béla Zalaegerszeg, Cserhegyi út 9. szám alatti lakos közösen tartsanak egy egyeztető megbeszélést szakértői megbeszélést azért, hogy meghatározhassák a villamos-rendszer rekonstrukciójában szükséges és elégséges munkálatokat. Én azt javasolnám, hogy ezen a szakértői egyeztetésen a közgyűlés részéről három fő vegyen részt. Én javaslatot nem tettem erre, de ha megengedik, akkor én venném magamnak a bátorságot, hogy három főt megnevezzek. Műszaki szakembereket egyik lenne: Gyalókai Zoltán képviselőtársam, a másik Marton István képviselőtársam, a harmadik pedig Tóth László képviselőtársam.

Tüttő István: Elnézést kérek, ne tegyetek mosolygóssá ez ügyben. Eleve Marton úr el akarja adni a HSMK-t ezt világgá kürtölte. Elfogult embert nem lehet odatenni. Hiába ért a villamossághoz – mert tudjuk – de azért álljon meg a menet.

Kiss László: Van másik javaslatom is. Én javaslom akkor ha a közgyűlés nem fogadja el Marton úr személyét, javaslom akkor a Röst úrnak a személyét. Ő is épületgépész szakember. Nincs itt ugyan, én azért javasoltam, hogy műszaki szakemberek legyenek. Ha valaki fel meri vállalni, hogy még akkor műszaki szempontból megfelelő képzettséggel rendelkezik, vegyen részt benne.

Tüttő István: Bizottsági szakaszba utaljuk ezt a javaslatot. Akkora kérnénk meg azokat a személyeket megjelölni, akik ebből a szempontból szóba jöhetnek.

Kiss László: Elfogadom, de akkor kérném a közgyűlést, hogy hozzon határozatot, hogy addig, amíg ennek a képviselői indítványnak a sorsa le nem zárul, ez az egyeztetés meg nem történik, a költségvetésben meghatározott 30 millió Ft-os keret felhasználásáról nem születik döntés. Szerződéskötésre nem kerül sor. Én erről kérek szavazást.

Tüttő István: Logikusnak tűnik, de egyet azért szeretnék jelezni.

Kiss László: Nem csak annak tűnik polgármester úr, hanem az is. Úgy vélem, hogy ezt a lépést meg kell tennünk, ezt a szakértői egyeztetést végig kell csinálnunk.

Tüttő István: Szeretném a figyelmükbe ajánlani. Korábban is többször elhangzott. Én most nem a szakértői véleményre hivatkozom, mert nem a tisztem, hogy eldöntsem, hogy igazuk van vagy sem, mindenesetre ezt írták. Az önkormányzat előtt most van egy lehetőség, hogy pénzhez jusson ennek a művelődési háznak a rekonstrukciója kapcsán. Most van utolsó lehetőség, hogy ehhez hozzájussunk. Megkérdezem ezek után, hogy erről le akarunk mondani?

Tarnóczky Attila: Hogy ha elolvasták a polgármesteri tájékoztatót – most elbizonytalanodtam, hogy benne van-e amit mondok, de azt hiszem benne van – abban van egy határozat, hogy elindulunk a Széchenyi tervpályázaton ezzel az elképzeléssel. Szó sincs semmiféle beruházás kezdésről, egy pályázat benyújtásáról van szó. Tőlem közben bármiféle bizottság bármit vizsgálhat, azt már a közgyűlés eldöntheti a pályázat eredményétől függően, hogy belevág-e a beruházásba, vagy sem.

Tüttő István: Ezt mondtam én is. Kérem, szavazzunk róla, hogy bizottság elé kerül.

A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

71/2002.(II.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot valamint a Pénzügyi Bizottságot Kiss László képviselőnek a HSMK érintésvédelmi, villámvédelmi és villamos-tűzvédelmi felülvizsgálatára vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására.

Határidő:         2002. március 31.

Felelős  :         Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

                       Balogh László bizottsági elnök

                       Böröcz Zoltán bizottsági elnök

24.   Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Cserti Tibor: Nem szeretnék visszaélni a türelmükkel, meg ilyenkor már én is szeretnék hazamenni, de a legelső oldalon mindjárt a 83/2000. számú határozatunknál leírják számunkra, hogy rossz helyrajzi számot tartalmaz az adott ingatlan. Nézem a végrehajtási részét, mire kérnek állásfoglalást tőlünk. Minimum azt, hogy ki kellene javítani. A második bekezdés azt mondja: Az 1220/1 hrsz-ú ingatlan megosztásra került, a tanműhely jelenleg a megosztással kialakított 1220/3 hrsz-ú ingatlanon található. Most jön az ominózus szöveg: a közgyűlési határozat a helyrajzi számot tévesen tartalmazza. Akkor javítsuk ki azt a közgyűlési határozatot aztán Isten neki.

Tüttő István: Ki lesz javítva, de ezt jóvá kell hagyni.

Cserti Tibor: Hagyjuk jóvá. Nincs ilyen értelemben határozati javaslat.

Kelemen Z. Pál: A mai napon kiosztott kiegészítőben olvasom a 7. pont alatt a polgármesteri intézkedésekben, hogy kérésemre – talán emlékeztetném amikor  az az ominózus ….rendezte ezt a szalagavatót, én tiltakoztam, hogy iskolákban pártfelirattal ellátott jegyeket terjesztenek. Nem is akarok ebbe olyan mélyen belemenni. Tény az, hogy polgármester úr ígéretet tett akkor, hogy felhívja az intézményvezetők figyelmét, hogy különösen ebben a kényes időszakban iskolákban iskolai rendezvényeken ilyesmikre ne kerülhessen sor. A polgármester úr megígérte, ehhez képest a jegyzőnő kiküldött valamit. Ebből nem olvasom ki, amit én kértem és nem azt olvasom ki, amit a polgármester úr ígért. Ez olyan 5.5 ph-jú, enyhén savas jogi fejtegetés. Nem arról, amiről szól, az intézmények pártsemlegességéről.

Kérném a polgármester urat, hogy egyrészt kérdezzen rá az intézményvezetőkre, hogy hogyan történhetett ilyesminek a terjesztése az intézményen belül.

Kettő. Hívja fel az intézményvezetők figyelmét arra, hogy ilyen többé elő ne fordulhasson, lett légyen bármelyik politikai párt Nagykanizsán függetlenül attól, hogy milyen oldalon áll. Én úgy tudom, hogy a közgyűlés illetőleg a polgármester úr az intézményvezetők munkáltatója, elvártam polgármester úrtól, hogy ezt a levelet ő fogalmazza meg, ez a summázata mindannak, amit elmondtam.

Tarnóczky Attila: Tájékoztatásként annyit szeretnék közölni Önökkel, hogy igazgatói értekezleten a Művelődési Osztály vezetője ezt a témát megbeszélte az intézményvezetőkkel. Jegyzőnő levele nem ugyanerről szól. Az igazgatói értekezlet egy komoly fórum képviselő úr.

Budai István: A ma kiosztott polgármesteri tájékoztató kiegészítésében szerepel a Pénzügyi Bizottság egy bizottságának jegyzőkönyve a Nagykanizsa I. számú Futball Club Kft-nél végzett vizsgálatokról. Én hogy személyiségi jogokat ne sértsek, ezért én nem olvasnám fel a jegyzőkönyvet, az mindenki előtt ott van. Ami miatt kérte a Pénzügyi Bizottság, hogy a közgyűlés ezt a kérdést tárgyalja meg, az elsősorban az volt, hogy először is a pénzügyi fedezetekről kellene gondoskodni, hogy a Futball Clubnak a megfelelő igényét ilyen vonatkozásban kielégítsük, de ezt talán lehetne bizottsági szintre tenni, de nekem az a megállapításunk, ami az utolsó mondatban került megfogalmazásra, hogy a „tényleges átadás-átvétel a mai napig nem történt meg legalábbis erre vonatkozóan jegyzőkönyvet nem tudott produkálni az I. számú Futball Club vezetése” ezért én úgy gondolom, hogy itt azért valami tennivalónk lenne még. Ha volt ilyen, akkor kérem az illetékesek mondják el, de mi ott ilyennel nem találkoztunk.

Ami miatt ide kellett ezt hozni, az elsősorban az, hogy a közgyűlés döntése alapján január 31-én volt a vagyonátruházási átadás-átvételi eljárás, a közgyűlési határozat is így szólt. Amikor mi odamentünk, január 31-i állapotok szerint nem volt mérleg. Akkor két hét eltelte után előkerült egy január 31-i mérleg, amiből aztán ez a jegyzőkönyv készült. Ha ez a helyzet így marad, akkor ott a levegőben maradt egy kérdés, hogy akkor abban az időpontban mennyi volt a Kft igazi, mérleg szerinti eredménye. Megpróbáltuk levezetni, amit akkor felleltünk, hogy milyen korrekciókat lehet itt elfogadni, vagy elismerni. Ezeket mi leírtuk, éppen ezért én arra gondolok, hogy a közgyűlésnek most egy olyan – ez váratlanul ért engem is, mert én nem gondoltam volna, hogy ez a mai napon bekerül – ezért én arra gondolok, hogy az ügyet tegyük bizottsági szakaszba vissza a pénzügyi rendezés kérdését és a Gazdasági Bizottsághoz, viszont az átadás-átvételi eljárás kérdésében a közgyűlésben szeretném most hogy ha olyan határozat születne, hogy amennyiben nem történt meg, azt pótlólag történjen meg. Tudniillik az átruházási jegyzőkönyv, amit a polgármester úr és az új ügyvezető írt alá, az nem azonos a tényleges átadás-átvételi jegyzőkönyvvel. Ezt is utaljuk bizottsági szakaszba, de ezt a részét, hogy a Jogi Bizottság vizsgálja meg. Ha úgy gondoljátok, akkor mindent bizottsági szakaszba utalunk.

Tüttő István: Rendben van, akkor döntsünk róla, amit javasolt Budai úr. A Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi és Jogi Bizottság.

A közgyűlés 13 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Szabóné Dr. Csányi Marian: Tisztelt képviselő úr! Ezt a levelet, amelyet én az intézményvezetőknek küldtem, én tulajdonképpen nem igazából jegyzőként, hanem a másik funkció kapcsán, mint választási irodavezetője és e kapcsán a választásokra vonatkozó törvényes rendre hívtam fel az intézményvezetők figyelmét.

Kelemen Z. Pál: Tisztelt polgármester úr, én igazából Önhöz tettem fel a kérdést, és nem a jegyzőnőhöz. Öntől kérek választ és nem a jegyzőnőtől. Amit a jegyzőnő leírt, annak semmi köze nincs amit én elmondtam ahhoz képest. Tisztelettel kérem, hogy szíveskedjen nekem válaszolni, hogy milyen intézkedést tett az intézményvezetők felé, hogy az ilyen anomáliák megszűnjenek.

Tüttő István: A szakterületnek átadtam a feladatot és azt végrehajtották. Én úgy tudom, hogy a Frida asszonyékhoz tartozik ez. Frida, kérem akkor elmondani, hogy hogyan történt, mert őket megbíztam. Kelemen Z. Pál úr, én elhiszem, hogy nincs velem jóban, de szeretném, ha meghallgatná azt a választ, amit osztályvezető asszony ad, hiszen megbízást kaptak rá, hogy mindenütt ezt konkrétan beszéljék át, értelmezzék, mert itt volt egy értelmezési probléma is. Meghallgatjuk.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Azt a megbízást kaptam, hogy az intézményvezetőkkel ezt a helyzetet tisztázzam egy igazgatói értekezleten megbeszéltük a tényállást – egyébként ezt az ominózus meghívót is két iskolát érintően – semmi köze nincs egyébként a meghívónak az iskolai szalagavatói meghívóhoz. Innentől kezdve az igazgatók nyilván megteszik a szükséges intézkedést, de a szalagavatói meghívón nincsen semmilyen pártnak semmilyen hirdetése és semmilyen támogatói nyilatkozata.

Tüttő István: Egy dolgot még meg lehet tenni, hogy az iskolák részéről nem tapasztaltunk tiltakozást az ügyben, hogy esetleg a nevükkel visszaéltek. Avagy van még egy probléma, szeretném Önöket arra is figyelmeztetni, hogy ezek a szalagavatóval fémjelzett meghívók hány éves diákokat invitálnak olyan helyre, ahol italfogyasztás majdhogynem kötelező? Ezt a kérdést Önmaguknak is tegyék fel.

Kiss László: Egy olyan bejelentésem is lenne, hogy a 12. pontban személyesen érintett vagyok, a Corvinus 2002. március 1-jei rendezvényén való részvétel kapcsán. Amikor Gerencsér úr velem beszélt ebben az ügyben, akkor még nem volt világos, hogy nekem 5-én NagyPlus Rt igazgatói tanács ülésem lesz, és emiatt nem fogok tudni elmenni. Viszont azért nem jelentkeztem eddig, mert most szerveztem, hogy ki legyen az, aki helyettem el fog tudni menni. Azt szeretném bejelenteni, hogy Tóth Zsuzsanna képviselőasszony fog elmenni helyettem erre a rendezvényre, ha megszavazza a közgyűlés. Én kérem, hogy szavazza meg.

Lett volna egy másik téma is, de mivel lezárta a polgármester úr a vitát azt nem tudom elmondani.

Tüttő István: Azt majd egy másik alkalommal.

Kérem az 1. számú határozati javaslatról a döntést.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 2-ről a szavazatot.

A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 3-ról kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja.

Tüttő István: Bár itt a hármasnál vagy egy kis gond, de azt majd megpróbáljuk rendezni. Nincs olyan szakértő, amelyik aláírná.

A 4-ről kérem a döntésüket.

A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 4. pontját elfogadja.

Tüttő István: Az 5-ről kérem a szavazást.

A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 5. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 6-ról a szavazást.

A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 6. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 7-ről a szavazást.

A közgyűlés 18 szavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 7. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem most a 9. pontról a szavazást. Az következik most. Itt van egy „A” változat. A „B” változatot támogatom, kérem a szavazatukat. A „B” változatról szavazunk.

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 9. pontjának „B” változatát elfogadja.

Tüttő István: A 10-ről már döntöttünk. A 11. számúról kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 11. pontját elfogadja.

Tüttő István: 12. pont következik. Corvinus Kör. Tóth Zsuzsát javasolta Kiss László úr. Kérem, szavazzanak. A Corvinus Kör Ausztriában működő, de Magyarországra is átterjedő. Én szeretném, ha ezt komolyabban vennénk. Osztrák-Magyar Kulturális és Gazdasági Együttműködésnek egy több, most már 10 éve működő társasága. Egy fekete holló a jelképük.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 12. pontját elfogadja.

Tüttő István: Sajnálom, hogy nem tudnak róla, hiszen a külkapcsolatokkal kapcsolatos tájékoztatóban mindig bent van.

13-ról kérem a szavazást.

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 13. pontját elfogadja.

Tüttő István: A 14. pontról kérem a döntést.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 14. pontját elfogadja.

Tüttő István: Most kérem az eredeti 8. pontról a döntést.

Tarnóczky Attila: A Cserti képviselő úrnak volt egy javaslata, hogy a 83/2000. számú határozatunkban a hrsz-ot 1220/3-ra javítsuk ki.

Tüttő István: Kérem, ezt fogadjuk el. Szavazzunk!

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 8. pontról szavaztunk már, de szavazzunk még egyszer. Én legalábbis feltettem szavazásra. Kérem, szavazzunk a 8-ról a végszavazás. Legfeljebb kétszer meglesz, de nem emlékszem rá pontosan.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 8. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

72/2002.(II.26.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       a 83/3/b,c/2000(III.7.), a 116/2/2001(IV.24.), a 212/2/2001(VI.26.), a 260/4/2001(IX.11.), a 363/2001(X.9.), a 425/1/2001(XI.27.), a 430/4/2001(XI.27.), a 451/1/2001(XII.18.), a 454/2/2001(XII.18.), az 503/18/2001(XII.18.), a 6/1/2002(I.15.) és a 46/12/2002(II.5.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja.

2.       felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési, az Ügyrendi és Jogi, valamint a Pénzügyi Bizottságokat, hogy a nagykanizsai I. Futball Club Kft-nél – az üzletrész átadás-átvétel időpontjában fennálló fedezetlen költségekről – végzett vizsgálat eseményeit tárgyalja meg, majd a megállapításairól tájékoztassák a közgyűlést.

Határidő:   2002. április 15.

Felelős  :   Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök

                             Tóth László bizottsági elnök

                             Böröcz Zoltán bizottsági elnök

3.       az 503/7/2001.(XII.18.) számú – mammográfiás szűrő és diagnosztikus tevékenységre vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. június 30-ig meghosszabbítja.

4.       a 46/12/2002.(II.5.) számú határozatát az alábbiak szerint módosítja:

egyetért azzal, hogy a Thury György Laktanya területén álló „Kápolna” épület (3110/6 hrsz) a nagykanizsai Jézus Szíve Plébánia Hivatal részére ellenérték nélkül átadásra kerüljön.

A közgyűlés az ingatlan értékét 1.500.000 Ft-ban jelöli meg, amelyből 792.000 Ft a földterület értéke és 566.000 Ft+ÁFA az épület értéke.

A tulajdon átruházás kapcsán felmerülő ÁFA megfizetésére a Jézus Szíve Plébánia köteles.

Határidő:   2002. március 31.

Felelős  :               Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályv.)

5.       egyetért a Hevesi Sándor Művelődési Központ nagyforgalmú közösségi tereiben a villamoshálózat átépítésével, - figyelemmel az energiatakarékossági szempontokra, - melyhez a 2002. évi költségvetésében 30 mFt saját forrást biztosította.

Utasítja a polgármestert, hogy a kivitelezés elvégzéséhez szükséges hiányzó pénzeszköz biztosítása érdekében a Széchenyi Terv keretében az Önkormányzat nevében nyújtson be pályázatot.

Határidő:   2002. március 5.

Felelős  :               Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályv.)

6.       az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság felülvizsgálata alapján a Halis István Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatát a mellékletekkel elfogadja.

Határidő:   2002. március 31.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)

7.       az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság javaslatára figyelemmel 20.000 forinttal támogatja - az Oktatási célok és egyéb feladatok szakfeladat terhére - a Budapesten működő, középsúlyos értelmi fogyatékos vak gyermekekkel foglalkozó „Értelmes Életért” Alapítvány programjait. 

Határidő:   2002. május 30.

Felelős  :  Tüttő István polgármester

                             (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)

8.       engedélyezi az Ügyrendi és Jogi Bizottságnak, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Kht-inak és Kft-inek állandó szerződéseit megtekintse.

Felelős:                 önkormányzati Kht-ék, Kft-ék ügyvezetői

(Operatív felelős: Burján Emese kabinetvezető)

9.       a 433/2001. számú határozat határidejét 2002. május 31-ig meghosszabbítja.

A kiadás fedezetét a Széchenyi Terv keretében támogatott bérlakás építési program átütemezése miatt a 2002. évben felszabaduló önkormányzati saját erő összegének terhére jelöli meg.

Határidő:                    2002. május 31.

Felelős  :                    Tüttő István polgármester 

(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályv.)

10.   a 461/2001(XII.18.) számú – miklósfai autóbusz megállópár kialakítására  vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. április 30-ig meghosszabbítja.

(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályv.)

11.   egyetért azzal, hogy a Corvinus Kör 2002. március 1-2-án Ruszton megrendezésre kerülő rendezvényén önkormányzatunkat Tóth Zsuzsanna képviselő  és Burján Emese a Polgármesteri Kabinet vezetője képviselje.

Határidő:   2002. március 2.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Burján Emese kabinetvezető)

12.   a 46/34/2002(II.5.) számú határozatát az alábbiak szerint              módosítja:

egyetért azzal, hogy a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület meghívására 2002. április 4. és 6. között személygépkocsival és autóbusszal önkormányzati és kulturális küldöttség utazzon Kovásznára. A küldöttség vezetője Tüttő István polgármester, tagjai: Tarnóczky Attila alpolgármester, Balogh László, dr. Horváth György, dr. Kalmár Béla képviselők, valamint három köztisztviselő a jegyzőnő kijelölése alapján.

Határidő:   2002. április 7.

Felelős  :   Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Burján Emese kabinetvezető)

13.   a nagykanizsai Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2002. évi kiemelt célkitűzéseit az 1996. évi XLII. tv. XIX/A Fejezet 245/F § (2) bekezdése alapján az alábbiakban állapítja meg:

-         az intézményi SZMSZ érvényesülésének elősegítése a szakterületek vonatkozásában,

-         az éves munkaterv teljesítése, különös tekintettel a városi oltóvízhálózat rekonstrukciójának elősegítésére,

-         a személyi állomány egyéni teljesítményének motiválásával az intézményi működés színvonalának emelése,

-         az új magasból mentő tűzoltógépjármű beillesztése a kárelhárítási rendszerben.

Határidő:   2002.december 31.

Felelős  :               dr. Tolnai Sándor tü.alez. tűzoltóparancsnok

14.   a 83/3/c/2000(III.7.) számú határozatában szereplő 1220/1 hrsz-ot 1220/3 hrsz-ra módosítja.

15.   a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékozatót tudomásul veszi.

Felelős: Tüttő István polgármester

25. Interpellációk, kérdések

Dr. Csákai Iván: Kérdés, mennyi idő kell egy közgyűlési döntés végrehajtására? Három hónapja a közgyűlés az Irtás utca környékének rendbehozatalával kapcsolatban döntést hozott. A végrehajtás csak kettő – azaz kettő darab – közlekedési tábla kihelyezéséig történt meg. A kivitelezést végző vállalkozó a rátartozó járdát megépítette, ezen kívül semmi nem történt meg. A további intézkedések a két táblán kívül mikor várhatók, tereprendezés, parkírozó kialakítása, fekvő rendőr elhelyezése?

A másik. A Liszt Ferenc utcában fakivágás. Egy nyárfa kidőlt, bedőlt egy erkélyre, a másik nyárfa ott van egy játszótér felett. Ez a nyárfa a varjúknak a fészkelő helye, játszótér felett van. A lakók aláírást gyűjtöttek, hogy kérik a kivágást. Ennek ellenére ez a vattát eregető nyárfa továbbra is ott van és nem tudom, hogy ahhoz kell-e folyamodni a lakóknak, hogy a fát tönkretegyék akkor, amikor nem egy ilyen allergizáló fát szeretnének oda.

Tüttő István: Azt szeretném megkérdezni, hogy melyik volt előbb: a fa, vagy a játszótér? Akkor a fának annyi. Intézkedni fogunk Csákai úr.

Bicsák Miklós: Nagyon rövid leszek és tisztelettel alpolgármester úrhoz szólna az interpellációm főleg gerincében, de előtte el szeretném mondani, hogy az Űrhajós úti óvodával kapcsolatban, amit tisztelettel Tarnóczky alpolgármester úrnak egy kis csoporttal 2001. március 14-én személyesen egy reggeli órákban alpolgármester úr fogadott bennünket és átadtunk egy Hársfa utca és Űrhajós utca nevében 89 aláírással a lakossági problémát, az ott élő emberek és gondjainak a leírásával. Az a sérelme az ott lakó embereknek, hogy tisztelt alpolgármester úr a mai napig nem válaszolt a kérésükre, illetve a beadványukra és kérték, hogy szóban is erősítsem meg a kérésüket. Kérdezzem meg azt tisztelettel és interpelláljak, hogy az Űrhajós úti óvodának a sorsával kapcsolatban a tisztelt közgyűlésnek mi a jövőben az elképzelése? Továbbra is az az elképzelés szerepel-e, hogy az Űrhajós úti óvodában szociális otthon, öregeknek az elhelyezése fog megtörténni, vagy valamilyen más egészségügyi – gondolok audista gyerekek vagy egyéb – amit a lakosság is szívesebben venne és elviselne a közvetlen ott lakók környezetében.

Én erre kérném tisztelettel alpolgármester urat, hogy a lakosság részére szíveskedjék vagy írásban, vagy most esetleg egy-két gondolatban kifejteni a véleményét, mert várja tisztelettel a lakosság. Köszönöm szépen, ez volt az interpellációmnak a lényege és várom Tarnóczky alpolgármester úr válaszát.

Tarnóczky Attila: A kérdését megértettem, igazából persze nem értem. Azt jelezném – és erről Ön is tud – hogy az érintett tiltakozó képviselőivel leültem a Hivatalban hosszasan elbeszélgettünk. Megmondtam nekik is őszintén, hogy az aggodalmaikat – ami azzal kapcsolatos, hogy odakerül a Szakosított Szociális Otthon – én a magam részéről nem osztom. Ez a véleményem továbbra is. A kérdést azért nem értem képviselő úr, mert Ön is pontosan tudja, hogy miféle közgyűlési határozatok vannak a témában. Én ezeket a közgyűlési határozatokat megváltoztatni, kezdeményezni nem kívánom. Ez továbbra is az álláspontom. Az autisták egyébként már az érintett intézménybe költöztek, mint a Szakosított Szociális Intézmény egyik fele, vagy egyik részlege. Ennyit tudok Önnek mondani.

Tüttő István: Megkérdezem Bicsák urat, hogy elfogadja-e a választ?

Bicsák Miklós: Köszönöm szépen, gondolom majd a lakosság is ezt majd kivesézzük és meg fogjuk hívni alpolgármester urat egy ilyen lakossági fórumra és remélem, hogy elfogadja a meghívásomat.

Dr. Horváth György: Tisztelt alpolgármester úr, hogyan áll a Romlottvár ügye, már a tervezési dolog. Úgy tudom, hogy a határidő régen lejárt, szóba került a kötbérrel való fenyegetőzés is, mi lesz vele?

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr! Amit én tudok az ügyről így hirtelen kérdés után, de valószínűleg ez nem tartozik szorosan a kérdéséhez, hogy ennek az alapítványnak a létrehozására irányuló folyamat elindult. Hogy a tervezés hol áll, nem tudom most megmondani, erre írásban szeretnék Önnek válaszolni.

Dr. Horváth György: Elnézést alpolgármester úr, félreértette. Én nem az alapítványra kérdeztem, hanem arra a tervezésre tudja?

Folytatnám a másikkal. Lehet, hogy feleslegesen teszem fel a kérdést – sőt biztos – de ismételten szeretném felhívni a figyelmet a disco-jelenségre. Meddig kell eltűrnünk azt, hogy a házunk alja, kapualja nyilvános WC legyen, meddig kell eltűrni azt, hogy a járda, illetőleg az a rész az emberi gyomorban lévő termékeknek a visszajövő helye legyen? Ez nem csak a mi házunkra vonatkozik, hanem az ott lévőkre is jó párra. Ott a sok szemét, az üvegcserép, az italos doboz a járdán, az úttesten. Az éjszakai ordítozás, a trágárság is jogot kapjon és azt is kap. Ezek a problémák tovább fokozódnak azzal a tompa zenefélével is, ami onnan jön ki.

Az utca egyik oldalán várakozni tilos, a másik oldal ezen szakaszán megállni tilos. Én emlékszem arra, hogy itt a közgyűlésen volt eset, amikor szólaltak az ügyben, hogy egy mozgássérült ember megállt és a rendőr megbüntette. Itt ilyen nem történt. Tudom, nincs jogszabály a felelősségre vonásra. A múlt hét végén a kapunk előtt egy személygépkocsi állt, kérdésünkre azt fejtegette a fiatalember állítása szerint, hogy az ő az egerszegi polgármester fia és jobb, ha hallgatunk. Kérem nem állítom, hogy az egerszegi polgármester fia volt, de ezt mondta. A biztonsági őrfélék, nem a biztonságot tükrözték, hanem egyenesen fenyegetőek voltak. Nem kérek helyszíni szemlét egy ilyen összejövetel után, mert a Hivatal alkalmazottja undort fog kapni és kórházba fog kerülni, ami ott van, azon a szakaszon. Miért büntetnek meg máshol, ha az utcán nem takarították le a havat. Ott hónapokig nem takarítják le az utat. Tessék mondani miért van ez?

Összegezve. Kérdésem az, hogy itt természetesen minden jó, itt semmit nem lehet tenni, mert nem lehet tenni. Ugye kötelesség eltűrni az arogáns fiataloknak a hangját, a részegeskedőknek és még valamit – nem mondok, én voltam tanúja, amikor osztozkodtak heten és utána mentek le a Zoom-ba. Mi van tettlegesség esetén? Természetesen a disco részéről nem illő visszaütni. Tudom, hogy nem lehet semmit sem tenni. Ezt most valóban el kell viselni? Ne hogy azt higgye polgármester úr, hogy ez csak ott a mi problémánk, mert én 70 cm-re lakok a bejárattól, hanem meg lehetne kérdezni, érdemes lenne egy lakossági fórumot rendezni, illetve pontosabban minek. Én inkább a figyelemre hívnám fel a figyelmet. Ön is helyesen mondta. Reggel 4 órakor, 5 órakor még ½ 7-kor is – jóllehet nem addig tart a nyitva tartás – 10-éves gyerekek részegen jönnek ki, ott randalíroznak. Valószínű már valami – igaz, hogy a magnófelvétel nem számít a bíróságon – de itt nem bírósági ügyről van szó, hanem megértésről van szó. Ami ott folyik, az egyenesen botrányos. Mondom legutoljára szabály szerint félnünk kellett, hogy a két biztonsági őr nehogy lekeverjen a feleségemnek meg nekem egyet hajnali ½ 4 órakor.

Tüttő István: Feljegyeztük a kérdéseket. Azt is meg kell vizsgálni, van egy olyan szabály is, hogy ittas embert nem lehet kiszolgálni, csak nagyon nehéz erre a kérdésre válaszolni, hogy mettől számít ittasnak valaki. Ha már ivott, vagy ha sokat ivott.

Bicsák Miklós: Újra csak nagyon rövid leszek és újra erről a területről, de mielőtt a kérdésemet feltenném, szeretném felolvasni tisztelt polgármester úr, leírtam itt egy határozatot. Az érvényben lévő határozatunk ellentétben áll az elfogadott költségvetésben. Miről is van szó, és ez a kérdésemben bent van. A Hársfa, Ifjúság, Űrhajós és a Garai utca ahogy már éveken keresztül interpellációmban és kérdéseimben mindig kértem, hogy a költségvetések éveken keresztül ezeknek a mostoha valamikor szebb napokat látott Kisz lakótelepnek a járdáit főleg a Hársfa utca és az Ifjúság utca, amely 40 éve épült, nincs mai napig megcsinálva. Jogosak az ott élő embereknek a gondjai, problémája. A rossz időjárás vagy az egyéb, a sötétedés az őszi esték stb, de kérem szépen a város semmi hajlandóságot nem mutat.

Azt kérdezi az ott élő lakosság és jogosan mint adófizető is, hogy tisztelt közgyűlés, illetve a város mikor szándékozik ezekben az utcákban már valami javítást, vagy valami látszatát tenni, hogy ott a járdáknak a helyretétele megkezdődik? Erre kérném a kérdésemben a választ.

Tüttő István: Írásban válaszolunk. Ezek után kérdezem Tóth László urat, hogy az írásban kiküldött választ elfogadja-e?

Tóth László: Elfogadom.

Tüttő István: Kiss László úrtól kérdezem.

Kiss László: Polgármester úr, minden tiszteletem és nagyrabecsülésem ellenére ezt a választ nem tudom elfogadni. Ami itt le van írva, ez egy agyrém, ez egy tragédia. A tény anyaga. Az ISO szabvány szerinti alkalmatlansági bizonyítvány. Hogy kire vonatkozzon, ezt döntse el a tisztelt közgyűlés. Olvassák végig, ez egy nonszenz.

Tüttő István: Kérem, döntsön a közgyűlés arról, hogy elfogadja a választ.

Kiss László: Elnézést kérek, még nem fejeztem be, mert csak gondolkodtam, hogy milyen mérsékelt szavakat használjak. Itt arról volt szó, hogy az önkormányzat visszavásárlási jogot kötött ki magának, amennyiben nem tesznek eleget a felújítási kötelezettségnek. Ennek nem tettek eleget. Elidegenítési és terhelési tilalmat rendeltek el, Be van jegyeztetve ez a tulajdoni lapra, ennek ellenére eladták a tulajdonrészeket. Kiszabtak egy bizonyos építési bírságot, ezt nem fizették be. Fennmaradási engedély kiadásának feltétele volt, hogy megfelelő számú parkolóhely legyen kialakítva. Erre akartak fizetni 2 millió Ft-ot, hogy megváltsák. A fennmaradási engedély ki lett adva, jogerőre emelkedett, ugyanakkor nem fizették be, amit vállaltak. Hogyan lehetett ezt kiadni? Amíg az egyik teljesítés nem történik meg, a másik teljesítés hogyan történhetett meg? És ami a csúcs, mindezen szabálysértések, szerződésszegések ellenére a visszavásárlási joggal nem élt a Hivatal, nem élt a közgyűlés, nem kezdeményezte senki, és itt most le van írva, hogy a visszavásárlási jog gyakorlására biztosított határidő 2001. július 21-én lejárt. Ki a felelős ezért, hogy ezen cselekmények ellenére a visszavásárlás még csak szóba sem került? A közgyűlés nem is tudott róla, hogy a szerződésnek ilyen kitétele is van. Ki a felelős ezért? Uraim, ezt semmiféleképpen nem lehet elfogadni. Én kezdeményezem, hogy erre induljon egy vizsgálat, akár fegyelmi vizsgálat is, de mindenféleképpen egy vizsgálat induljon a Hivatalon belül. Úgy tudom, hogy a visszavásárlási jogot 5 éven belül lehet gyakorolni és általában a nem teljesítés határidejének bekövetkeztekor nyílik meg a visszavásárlási jog. Kérem jogilag is megvizsgálni ezt a jogintézményt, hogy mennyiben élhet ezzel a feltétellel az önkormányzat. Polgármester úr, most nem a pénzről, itt a jogelvről és a jog érvényesítéséről beszélünk azt hiszem. Amint ez megnyílik és lesz rá lehetőség, akkor majd megnézzük, hogy kell-e a városnak az és akkor a pénzről is dönthetünk, de itt most egyelőre egy jognak a gyakorlásáról beszélünk és arról, hogy ki a felelős azért, hogy egy megkötött szerződés ilyen gyalázatosan be nem tartásra került és ezt mi mint önkormányzat és Hivatal tűrtük.

Polgármester úr, én ezt a választ így nem tudom elfogadni és kérem a közgyűlést, hogy hozzon létre egy vizsgálóbizottságot ennek az ügynek a kivizsgálására.

Tüttő István: Erre azt tudom válaszolni, hogy most ebben a pillanatban nem tudunk határozatot hozni. Képviselő úr, amit elmondott, szíveskedjen leírni egy önálló képviselői indítvány formájában. Ez nem polgármesteri beszámoló.

Kiss László: Kérem a polgármester urat, mint levezető elnököt, hogy erről szavazzunk. A javaslatomat tegye fel szavazásra.

Tüttő István: Határozathozatal ilyenkor nincs.

Birkner Zoltán: Azt gondolom, hogy szerintem erről nem lehet így most közvetlenül szavazni, de Kiss László úrnak mindenben az első betűtől az utolsóig igaza van. Ezért szeretném kérni polgármester urat, hogy a következő soros közgyűlésre polgármesteri tájékoztató keretében vagy külön napirendi pontként de polgármester úr előterjesztésében vagy jegyzőnő előterjesztésében igenis, hogy szülessen erre egy hivatalos válasz, lépjünk valamit ebben, mert még egyszer mondom, az első szótól az utolsóig úgy van, ahogy Kiss László úr állítja.

Tüttő István: Először a válasz elfogadásáról kérek szavazást. Kérem, szavazzunk a válasz elfogadásáról, mert a Kiss László úr nem fogadta el. Ez a szabály.

A közgyűlés 2 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a választ nem fogadja el.

Tüttő István: Akkor a szerint járunk el, ahogy itt elhangzott.

Dr. Gőgös Péter urat kérdezem, hogy elfogadja-e a választ.

Dr. Gőgös Péter: Köszönöm polgármester úr, elfogadom.

Tüttő István: A tisztelt képviselők egyéb sem szóbeli, sem kérdést feltenni már nem kívánnak. Egyetlen egy napirendi pontunk maradt vissza zárt ülésre. Kérem, ezt szünettel semmiképpen se tetőzzük. A TV-t kapcsoljuk ki.

(A közgyűlés ezen napirendi pont megtárgyalása után zárt ülésen folytatta munkáját, melyet a zárt ülésről készült jegyzőkönyv tartalmaz.)

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén a nyílt ülést 20.40 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

Kmf.

Szabóné Dr. Csányi Mariann
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

 

2002. március 4.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2002. március 4-én (hétfő) 14.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.

Az ülés helye:             Halis István Városi Könyvtár fogadóterme

                                   (Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)

Jelen vannak:             Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Burján Emese kabinetvezető.  

Megjelentek: Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap főszerkesztője.

Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Ma rendkívül fontos napirendet tűztünk magunk elé célul. Természetesen előbb el kell fogadni, hogy tárgyaljuk-e.

Két soron kívüli ülés napirendi pontjaira érkezett javaslat megfelelő számú aláírás mellett. Az egyik javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a DÉDÁSZ Rt. között együttműködési keretmegállapodása tárgyában, a másik pedig indítvány soron kívüli közgyűlés összehívására. Tóth Zsuzsanna képviselőnő kezdeményezte és megfelelő számban aláírták, hogy 2002. március 4-én soron kívüli közgyűlés formájában a Király u. 31. épülettömbök körül kialakult anomáliák mihamarabbi rendezése okán ülést hívjunk össze és a képviselőnő egy önálló képviselői indítványt fog minden képviselő hölgynek és úrnak átadni.

Ez várható a mai napra és természetesen a mai nap fő témája, amely a NagyPlus Rt tőkeemelésével függ össze, ez a napirendi pont. Kérem, szavazzanak róla.

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az alábbi napirendet tárgyalja és a következő napirendi pontot tárgyalja:

Napirendi pont:

1.       NagyPlus Rt. tőkeemelése (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

1.       NagyPlus Rt. tőkeemelése (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy nem kell arról sok szót ejteni, hogy az elmúlt időben rendkívül sok alkalommal került sor azokra a vitás vagy nem vitás kérdésekre és olyan újságcikkekre különböző információk birtokában, amelyek arra utaltak, hogy a NagyPlus Rt létrehozása körül bizonyos gondok támadtak. Azonban a felvetésekből az is kiderült, hogy mindkét oldalon problémák vannak. Az olasz fél részünkre szabott meg olyan kifogásokat, amelynek az elfogadása, vagy nem elfogadása szintén a mi dolgunk és részünkről is megfogalmazódtak olyan megállapítások, amelyek ebben a kérdésben kontra fogalmazódtak meg. Éppen ezért megkérdezem Önöket, én a magam részéről nem javaslom, hogy nyílt ülésen tárgyaljuk meg a napirendi pontot, ezt javaslom. Ha valaki zárt ülésre tenne javaslatot, azt most tegye meg és akkor arról szavaztatnék. Úgy látom ilyen javaslat nincsen.

Kérem, a következőre hívnám fel a figyelmüket. Mivel nyílt ülésen tárgyaljuk, ezért mindenkinek felhívom a szíves figyelmét, hogy minden olyan, ami itt elhangzik, fel is használható azon személyek ellen, akik az általuk megfogalmazottakat elmondják. Szeretném azt is jelezni, hogy Dr. Sólyom Gábor úrral konzultáltam és neki sem volt kifogása a nyílt ülés ellen, úgy érzi, hogy nincsen olyan. Egyet azonban Ő is megfogalmazott, hogy természetesen azok az üzleti titkot takaró számszerű adatoknak a közlésétől kérte, hogy tartózkodjanak a testület tagjai.

Kiss László: Az előzőekben még gondolkodtam, amikor a felszólítás az Ön részéről elhangzott, hogy ki milyen ülést javasol. Azt hiszem, hogy rólam ismert, hogy én a maximális nyíltság és a maximális őszinteség híve vagyok, de úgy vélem, hogy jelen esetben minden körülményre tekintettel az önkormányzat, a testület nyílt ülésen nem tudja elvégezni azt a munkát, amire egy ilyen bizalmas anyag tárgyalásakor szükség van, és amire egy ilyen döntés meghozatalakor szükség van. Itt óhatatlanul szóba kerülnek olyan dolgok, amik valóban sérthetik mondjuk egy másik cég, vagy egy másik ellenérdekeltségű fél üzleti érdekeit és akkor én azt javaslom, hogy már eleve ne menjünk bele egy olyan dologba, ha valaki valamit mond, az ellene felhasználható. Akkor senki nem fog tudni semmit sem mondani. Nem lehet őszintén kérdezni, nem lehet őszintén válaszolni, nem lehet nyílt sisakkal a véleményeket megvitatni, és nem lehet megalapozott döntést hozni. Ezért nekem az a véleményem, hogy most ezt a kérdést zárt ülésen tárgyaljuk, és ha megvan a határozat, egy későbbi időpontban a testület álljon a város lakosságának a rendelkezésére és adjon tájékoztatást ezekről a dolgokról, azokról az információkról, amiknek a birtokában mi döntöttünk, de most úgy vélem zárt ülésen tudjuk csak körültekintően a döntésünket meghozni. Én ezért kérem, hogy polgármester úr ebben a kérdésben szavazást rendeljen el és kérem képviselőtársaimat, hogy az elmondottakat fontolják meg.

Birkner Zoltán: Gyakorlatilag Kiss képviselőtársammal részben egyetértek. A részben az annyit jelent, hogy szeretném, hogy ha a tárgyalásunk második fele az valóban már zárt ülés formájában történne. De nagyon fontosnak tartanám, hogy a nagykanizsai polgárok szembesüljenek, illetve értesüljenek azokról a dolgokról, amelyek történtek az elmúlt több mint fél esztendőben. Éppen ezért én azzal szeretném kezdeni, ha ezt a képviselőtársaim elfogadják, hogy fel szeretném kérni Schmidt Lászlót az Ipari Park Kht ügyvezetőjét, hogy tartson egy beszámolót. Ez a beszámoló legyen nyílt. Beszámoló, ami arról szól, hogy elmondja Schmidt László, hogy mi történt a szindikátusi szerződés aláírása óta. Külön ki szeretném emeltetni vele azt, hogy mit vállalt ebben a szerződésben a két fél és ez a két fél hogyan valósította meg a szerződésben vállaltakat. Azt gondolom, ez lenne egy olyan …és nyilvánosságra 100%-osan tartozó dolog, ami meg kell, hogy előzze a második részét ennek a megbeszélésnek, ami a Kanizsa város döntését határozná meg. Én ketté szeretném bontani ilyen szempontból, hogy legyen egy nyílt tájékoztatószerű összefoglalás és utána pedig valóban alakuljunk át zárt üléssé és akkor folytassuk másképp ezt a munkát.

Dr. Fodor Csaba: Én szeretném, ha a közgyűlés arra lehetőséget adna, hogy nyílt ülésen elmondjak pár gondolatot az üggyel kapcsolatosan lehetőség szerint Schmidt Lászlót megelőzően. Azt gondolom, hogy az általam elmondottak azok legalább annyira tartoznak a közvéleményre.

Tüttő István: Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy az olaszok részéről nem hangzott el, tehát azon tulajdonosok szájából és azon tulajdonosok aláírásával nem érkezett hozzánk olyan információ, amely az ún. végelszámolás, illetve felszámolás kérdéséről értesítettek volna bennünket. Azt is szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy a munkahelyteremtés volt ennek az egész programnak a legfőbb célja. A munkahelyteremtést tűztük a legfőbb feladatunkként magunk elé és ez az az ajánlat, amely azzal kecsegtetett, vagy kecsegtet minket, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítja Nagykanizsa számára az ún. felvirágozás lehetőségét. Éppen ezért én arra is felhívnám az Önök figyelmét, hogy jogilag egy olyan helyzet van most, hogy nem kaptunk az olasz féltől elutasító dekrétumot. Természetesen felhívta a figyelmünket bizonyos problémákra, erre mi a választ megadtuk, egy polémia van most közöttünk, de azt a logikát is tessék figyelembe venni, hogy aki először mond nemet, a másik fél bármikor azt mondhatja, ha nem mondta volna, Ő megcsinálta volna.

Dr. Fodor Csaba: A közgyűlés MSZP képviselőcsoportja kellő alapossággal áttekintette és megvitatta az Önök előtt is lévő előterjesztést. Véleményünk szerint Nagykanizsa város lakosai és Nagykanizsa város vonzáskörzetében élők létérdekévé vált az Ipari Park és a Logisztikai Központ megvalósítása. Azt gondoljuk, hogy a közgyűlésnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ez a beruházás minél előbb elindulhasson, és munkahelyeket teremtsen. Álláspontunk szerint egy ilyen nagy beruházás elindítása nagyon kedvező hatást gyakorol nemcsak az ipari vállalkozások, hanem a kereskedelemben és a szolgáltatásban érdekelt vállalkozások tevékenységében is. Tudjuk, hogy az önkormányzat sok munkát, jelentős pénzeszközöket fordított eddig is a projektre. Meg kell azonban állapítani azt is, hogy követtünk el hibákat. Úgy látjuk, hogy az eddigi félreértések a közeljövőben tisztázhatóak és tisztázandóak. Meggyőződésünk, hogy az Rt tulajdonosainak az egyeztetéseket haladéktalanul el kell kezdeni és ennek eredményeként a szerződések módosítására javaslatokat kell készíteni. Meggyőződésünk, hogy az a cél, amelyre 2001. év nyarán létrehoztuk a NagyPlus Rt-t, helyes volt és az ma is. Ez a projekt megvalósítható.

A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot tesszük a közgyűlésnek. „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy a NagyPlus Rt. tőkeemelésének a szindikátusi szerződésben rögzített, valamint egyéb, a tőkeemeléshez szükséges feltételek a mai napig teljes körűen nem valósultak meg, ezért a tőkeemelés határidejét 2002. május 31. napjáig meghosszabbítja. A közgyűlés határozatával ismételten megerősíti, hogy Nagykanizsa Város Önkormányzata érdekelt a több ezer fő foglalkoztatását biztosító Ipari Park és Logisztikai Központ megvalósításában, a laktanyák 55 hektáros és az Önkormányzat tulajdonában lévő 45 hektáros területen. A közgyűlés felhatalmazza polgármester urat, hogy az eddigi félreértéseket a tulajdonostárssal tisztázza, majd ezt követően legkésőbb 2002. május 15-ig a beruházás mielőbbi elindításának érdekében készítsen előterjesztést. Határidő: május 15., értelemszerűen május 31. Felelős a polgármester.”

Ezzel a határozati javaslattal álláspontunk szerint lehetővé tesszük a félreértések tisztázását, a beruházás elindítását, a munkahelyteremtést. Azt gondoljuk, hogy ez a határozat képes szolgálni a város és vonzáskörzete érdekeit. Azt gondoljuk, hogy ez a határozat lehetővé teszi a beruházás elindítását. Azt gondoljuk, hogy ez a határozat valósíthatja meg az elmúlt év nyarán megszületett álmainkat, amikor is mertünk nagyot álmodni, merjünk is megvalósítani.

Tüttő István: Én Dr. Fodor Csaba által javasolt határozati javaslatot elfogadom és a korábbiakban kiadott határozati javaslatokat visszavonom, mint előterjesztő.

Röst János: Azzal kezdeném, hogy nagyon szép előadást tartott Fodor Csaba, de úgy gondolom, hogy egy pár hónapot ezzel elkésett. Szeretném javasolni polgármester úrnak, hogy ide be vannak terjesztve a határozati javaslatok, azt képviselői indítványként fogadja el és majd kérnék róla szavazást.

A következő pont. Nem hiszem, hogy ezt nyílt ülésen tárgyalni lehet. Feltételezhetően ezekből az ügyekből perek lesznek, komoly gazdasági érdeket sértő perek és úgy nem lehet tárgyalni egy ilyen problémakört, hogy ezt nyilvános ülésen elmondjuk. Az a javaslatom, hogy fogadjuk el Birkner Zoltán indítványát, hallgassuk meg Schmidt Lászlót és tárgyaljuk meg zárt ülésen.

Birkner Zoltán: Gyakorlatilag kicsit meglepődtem Fodor képviselőtársamon. Azt hittem, valamilyen új információt fog közölni, ami esetleg azóta az olasz partnerrel történt egyeztetés kapcsán került. Nem tartom szerencsésnek, hogy Fodor képviselőtársam, de természetesen elfogadom. Azzal kezdte a közgyűlést, hogy mielőtt elkezdtük volna a tárgyalását az anyagnak, határozati javaslatot terjeszt elő, sőt mindjárt hamar, ha lehet el is fogadtatná gondolom. Ugyanis ez egyetlen egy dolgot szolgál, hogy az egész ügy csak úgy kerüljön elő, mint amit eddig a Kanizsaiak a különböző médiumokon keresztül hallottak. Én nagyon örülök annak, hogy támogat Röst képviselőtársam is abban, hogy először hallgassuk meg Schmidt Lászlót, hiszen Ő képviselte az Ipari Park Kht-n keresztül a várost az első pillanattól kezdve. Ő volt a szerződés aláírója, Ő volt a fő tárgyaló, Ő volt az, aki ebben napi munkában részt vett. Azt hiszem, hogy ez egy egészen másfajta, sokkal részletesebb képet jelent majd, ha ezt végighallgatjuk.

Schmidt László: Nem szeretném sokáig az időt húzni, hiszen Önök a közgyűlési előkészítő anyagként megkapták azokat a levelezéseket, dokumentumokat, amik a szindikátusi szerződés aláírása óta keletkeztek, azonban néhány fő momentumra az azóta eltelt időről szeretném fölhívni a figyelmüket.

Az közismert mindenki előtt, hogy a szindikátusi szerződés körül alakultak ki annak idején problémák, amit végül is a közgyűlés feloldott azzal, hogy egy tárgyaló delegációt bízott meg, akinek az volt a feladata, hogy az olasz féllel közelebb hozza az álláspontokat egymáshoz. Ez az egyeztetés az olasz féllel szeptember 6-án a nagykanizsai tartózkodások alkalmával meg is történt. Önök az október 2-i közgyűlésen kaptak erről részletes tájékoztatást, aminek a lényege az, hogy alapvetően szinte minden ponton sikerült megegyezni. Két olyan kitétel maradt, ami lényegesnek mondható, de nem sikerült teljes egészében tisztázni. Ez a két pont pedig az üzleti tervnek a kötelező mellékletté tétele a szindikátusi szerződésben, illetve a laktanyák, avagy a másik 55 hektár terület kérdésében való pontos megegyezés, hogy akkor ezt milyen módon kezeljük a későbbiekben. Az eredeti szindikátusi szerződés október 30-át tartalmazta az olaszok által az üzleti terv leszállítási határidejeként és november 30-ában jelölte meg a tőkeemelés határidejét. Tekintettel arra, hogy ez az anyag nem érkezett meg adatszolgáltatási és egyéb problémákra hivatkozva, november 8-án tartottunk egy megbeszélést az olasz féllel Milánóban, amely alapvetően egy szakmai egyeztetésnek indult, hiszen segítséget kívántunk ahhoz nyújtani, hogy az üzleti tervet össze tudják állítani. Ennek eredményeként megindult egy párbeszéd a két fél között, ami alapján az körvonalazódott, hogy minden probléma feloldható.

A november 29-i NagyPlus Rt igazgatósági felügyelő bizottsági és tulajdonosi közgyűlésén rögzítettük azokat a sarokpontokat, amelyek lényegesek lehetnek a továbblépés szempontjából és ebben a kérdésben egyetlen egy sarokpont volt, mindamellett, hogy az üzleti terv becsatolását az olasz fél már elfogadja. Felvetették azt, hogy a közművesítés költségei az önkormányzatot terhelik, tehát a szindikátusi szerződésben megjelölt telekár, az közművesített telekár. Annak ellenére, hogy ezt mindannyian a jelenlegi állapotában szándékoztunk eladni, de ez a félreértés is a mi megítélésünk szerint kezelhető lehet. Hiszen már ezen az igazgatósági tulajdonosi közgyűlésen átadtam a Kht által kidolgozott kettő javaslatot a Redilco képviselőinek a részére, amely alapvetően a közművesítés költségeinek – nyilván pályázatokkal megtámogatva az egész közművesítést – önerő részét viselő fél kérdésében nem egyezett csak, de egyébként a szindikátusi szerződés és az aláírt dokumentumok tartalmát változatlanul hagyja. Olyan válasz érkezett számunkra, hogy a Redilco – és ez egy december 13-i levélben dokumentálva is van – a Kht-tól mindenféle adatszolgáltatást elfogad. Az Ipari Park Fejlesztő Kht az adatszolgáltatást teljesítette.

Lényeges kérdés a földterületek vásárlása. A földterület vásárlások alapvetően 2001. őszén befejeződtek. A kisajátítás elindítására, pedig 2000. novemberében került sor, akkor kezdődött el az Önök határozata alapján. Vissza kell, hogy térjek a november 29-i közgyűléshez és a november 8-i milánói egyeztetéshez. Itt elhangzott egy olyan igény, hogy amennyiben lehetséges a korábbi, október 30-i már letelt határidőt február 28-ig halasszuk el. Ezt végül is a november 29-i közgyűlésen a két fél elfogadta. Tekintettel arra, hogy egyik részről sem álltak teljes egészében rendelkezésre azok a vállalások, amiket a szindikátusi szerződés tartalmazott. A kisajátítási eljárás január 18-án lezárult, a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal kiadta a kisajátítási határozatot és elmondhatom azt, hogy itt van a kezemben a kerítéstől kerítésig számítva a 45 hektár bevonandó területnek a tulajdoni lapjai. Mindegyiken tulajdonosként Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata szerepel a mai nappal. Az adás-vételek és a kisajátítások ilyen formában teljes egészében lezárultak. Ezzel azt hiszem azt a sarokpontot teljesítette a Kht és az önkormányzat, ami a fejlesztés elindításának mindenféleképpen alapfeltétele. Részünkről még egy vállalás szerepelt a szindikátusi szerződésben, ez a helyi adórendeletnek a módosítása. Azt lehet mondani, hogy a közgyűlés tulajdonképpen még a 2001-es évben november végén, ha jól emlékszem így fejből, egy más városokéval analóg helyi adórendeletet fogadott el, ami nyilván Önök is ismerik, sávosan tartalmazza, beruházási érték függvényében a lehetséges érvényesíthető kedvezményeket.

Tüttő István: Ezzel kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb a korábbinál?

Schmidt László: A korábbinál ez a rendelet nyilvánvaló kedvezőtlenebb, hiszen, de ez többek megítélése volt annak idején a négy évi teljes adómentesség nem gyakorlat és nem is elfogadott semmilyen keretek között. A korábbi rendelete az önkormányzatnak ezt tartalmazta, ez viszont a mai körülményekhez alkalmazkodó rugalmas szabályozást biztosít, ez a helyi adórendelet.

Tüttő István: Az első rendeletünkről tájékoztattuk az olaszokat?

Schmidt László: Természetesen, még 2001. évben több ízben megkapták ezt a rendeletet.

Tüttő István: Ez egy nemes gesztus volt a részünkről.

Schmidt László: Összességében azt lehet elmondani, hogy január 29-re, amikor a módosított február 28-i határidő előtti 30 nap letelt Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről a feltételek teljesítettek voltak. Információim szerint ugyan két nap késéssel, de megérkezett Budapestre a NagyPlus Rt-hez a fejlesztésnek az üzleti terve, erre vonatkozóan pedig, illetve ennek a nyilvánossá tételéről és a részünkre való rendelkezésre bocsátásra az Önök előtt lévő dokumentumok tanúskodnak. Ami miatt ennek a közgyűlésnek a kimenetele számunkra nagyon fontos az az, hogy a holnapi napon a társaságnak a szintén igazgatósági felügyelő bizottsági és tulajdonosi közgyűlésén nyilvánvaló, hogy a közgyűlés álláspontját kell képviselnie Nagykanizsa Megyei Jogú Város delegációjának és ehhez kérnénk az Önök határozathozatalát.

Kiss László: Az elmúlt közgyűlésen a kért dokumentáció összeállításakor én kértem a Kht ügyvezetőjét Schmidt urat, hogy a dokumentáció tartalmazza majd a szindikátusi szerződés felülvizsgálatára létrejött bizottságnak a véleményét is, név szerint megneveztem Kovács Loránt urat, mint jogi szakértőt és Kalmár István urat, mint közgazdasági szakértőt. Az Ő véleményüket nem találtam az anyagban és kérdem, hogy miért nincs ez bent, és milyen módon lehetne most még a mai nap folyamán az Ő véleményüket is megismerni ezzel a témával kapcsolatban. Én úgy vélem, tekintve, hogy a szindikátusi szerződés és annak végrehajtása, annak a teljesülése, illetve nem teljesülése ennek a mai ülésnek a fő témája. Úgy vélem, hogy az Ő véleményük nagyon, de nagyon nagy súllyal kellene, hogy itt latba essen, ezért kérem, hogy amint mód van rá, az Ő véleményüket hallgassuk meg.

Tarnóczky Attila: Szeretnék Fodor képviselő úr, illetve az MSZP frakció javaslatára még itt a nyílt ülésen röviden reagálni. Meg kell mondjam csalódással hallgattam, mert amitől féltem, az bekövetkezik abban az értelemben, hogy ezt az ügyet, amelyben régóta jól érzékelhetően nagyon konkrét feszítő problémák vannak, megpróbáljuk ilyen jelmondatszerűen újra kezelni. Ezt csináltuk most már Isten tudja mióta, és eredménytelenül. Ráolvasással vakbelet nem lehet gyógyítani kedves képviselőtársaim. A konkrét kérdésekre konkrét választ kell adni, ha lehet. Meggyőződésem szerint nem lehet. Ezt már mondtam Önöknek, hogy meggyőződésem az, hogy ez a konstrukció, amely itt kialakult, amely révén a NagyPlus Rt-ben az önkormányzat 35%-ig tulajdonos lett, ez az önkormányzati ciklus legnagyobb tévedése. Feloldhatatlan helyzetet alakított ki, a felelősségi körök teljes zavarosságával, és amit a január végi közgyűlésen Önöknek ígértem, itt a zárt ülésen javasolni fogom, hogy ajánljuk fel az olaszoknak a NagyPlus Rt ott tulajdonunk kivásárlását. Mi az Ipari Park Logisztikai Központ beruházást támogassuk a megvásárolt földekkel, azok eladásával. A Hivatal mindent tegyen meg, amit megtehet.

És akkor még egy aggodalmamat most megosztom Önökkel. A javaslatban szerepel a laktanya területének megszerzése. Én is nagyon örülnék a laktanya egy részének. Én a magam részéről azt a 40-50 vállalkozót, pontosabban annak a területét, amelyen Ők bizonyos jogviszonnyal már megtelepedtek, végképp nem szeretném önkormányzati tulajdonban látni. Ennek a hozadéka megint nagyon-nagyon kétséges. Az a véleményem, hogy a vállalkozóknak az ÁPV Rt-vel kell közvetlenül jogviszonyba kerülni, vegyék meg a területüket, fejlesszék a vállalkozásaikat, ebbe mi ne szóljunk bele. Ha megtesszük, akkor megint mi leszünk a hunyók, jósolom Önöknek.

Tüttő István: Ott van egy opciós szerződésünk és van egy elővásárlási jogunk is.

Röst János: Úgy látszik maga az ügy ilyen, hogy begerjed mindenki. Kapcsolódnék Kiss László képviselőtársamhoz abban a vonatkozásban, hogy én is szeretném látni más jogászok véleményét. Örültem volna, ha polgármester úr kikéri nemzetközi jogásznak a véleményét, ugyanis ez olyan ügy, ami nem kimondottan magyar ügy. Ehhez nemzetközi jogászra van szüksége az önkormányzatnak. Amit kaptunk mellékeltet anyagként, szintén tartalmaz olyan szempontokat, amire szintén az Ő válaszára lenne szükségem.

A másik, hogy nem megkerülhető a felelősség kérdése. Korábban a közgyűlés feloszlatta azt a bizottságot, amelyik vizsgálta volna a felelősségét az önkormányzatnak, illetve az egyéb lehetséges jelölteknek az Ipari Park és Logisztikai Központ tárgyában. Ez megszűnt. Most újra tennék erre javaslatot. Javaslom, hogy „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ipari Park Logisztikai Központ tárgyában vizsgálóbizottságot hoz létre 5 fő részvételével. A vizsgálat befejezésének határideje 2002. április 30.” Amennyiben elfogadja a javaslatomat a közgyűlés, akkor személyekre is tennék javaslatokat, és szívesen várnám is a javaslatokat.

Tüttő István: Egy mondat válaszként Röst úrnak. A szerződésünk a magyar jog szerinti döntést, illetve elbírálást tartalmazza, éppen ezért a nemzetközi jogász megkérdezését azért nem tartottuk szükségesnek, mert az olaszok aláírták, hogy a magyar törvények szerint kell eljárni.

Birkner Zoltán: Gyakorlatilag megint úgy érzem, többszörösen előre szaladtunk, de ez amiatt történt valóban, amit Tarnóczky úr az előbb elmondott, hogy úgy indítani egy ilyen tárgyalást, hogy előre megmondani, hogy mi lesz a határozati javaslat, hogy még végig sem néztük a lehetséges pontokat, ez nem egy túl szerencsés dolog.

Én arra szeretném most megkérni Schmidt Lászlót, hogy legyen kedves lépjen a mikrofonhoz és három kérdésre nagyon röviden összefoglalva, bár elmondta Laci az előbb ezt, de azért még egyszer hangozzon ez el a közvélemény előtt. Arra szeretném megkapni a választ, hogy a november 30-i dátumra rendelkezésre állt-e a két fél által vállalt kötelezettség? Első kérdés.

Második kérdés: február 28-át megelőző egy hónapos dátumra rendelkezésre állt-e a módosított megállapodás szerint a két fél által vállalt kötelezettség.

Harmadik pedig: a Redilco a mai nap során vagy nem tudom mikor, egészen pontosan mekkora összegért ajánlotta fel nekünk az üzleti tervet forintra lefordítva.

Schmidt László: Az első kérdésre, a november 30-ra az a válaszom, hogy nem állt rendelkezésre egyik fél részéről sem, amit teljesíteni kellett maradéktalanul. A január 29-i határidőre megítélésem szerint az önkormányzat részéről minden rendelkezésre állt, a Redilco üzlet terve február 1-jén érkezett meg, az a két nap én szerintem igazándiból itt sem befolyásol semmit. Az más kérdés, hogy azóta sem láttuk ezt az üzleti tervet én azt hiszem. Zoltán légy szíves a harmadik.

Birkner Zoltán: Az összegre lennék kíváncsi, hogy az üzleti tervet amit nem láttunk, azóta sem.

Schmidt László: Az üzleti terv átadására vonatkozóan tulajdonképpen a szindikátusi szerződésben megjelölt összeghez közelítő szám szerepel adásvételi árként, 151.900.000 Ft, az 620.000 Euro.

Birkner Zoltán: Bocsánat. Ez az az üzleti terv, amit nekünk kellett volna látni január 29-én?

Schmidt László: A szerződések alapján az önkormányzat által jóváhagyott üzleti tervvel történik meg a …

Birkner Zoltán: Ez az a 151 millió Ft az az üzleti terv, amit nekünk látnunk kellett volna?

Cserti Tibor: Én azt hiszem, hogy nyugodtan fogalmazhatok a Városvédő Egyesület nevében is, vagy jelenlévő képviselőtársam nevében is. Mi magunk is nagy fontosságúnak tartjuk a térség gazdaság fejlődése szempontjából. Az ember kiemelten exponáltabb a munkahelyteremtés szempontjából. A tervezett projekt megvalósítását nagyon szerencsétlennek ítéljük a jelenleg kialakult helyzetet. Zárt ülésen kifejtjük a belső dolgokat, ami valójában nem tartozhat üzleti szempontok alapján a nyilvános ülésre. Meggyőződésem egyébként, hogy mindkét fél az együttműködés problémáit nem a legnagyobb ütemben próbálta kezelni és feloldani és abban tökéletesen igaza van Tarnóczky alpolgármester úrnak, hogy az önkormányzat az tényleg rossz tulajdonos. Isten óvjon vele hosszabb távra tartós jelleggel üzletet kötni. Hozzáteszem ez általánosságban egyébként nem vonatkozik minden magyarországi önkormányzatra. Sajnos ránk igaz, és én, mint egy ilyen képviselő gyakorlatilag ennek terhei vannak és a következményeit fel kell, hogy vállaljam. Nem szeretnék kibújni ez alól.

Én magam az előttünk fekvő paksamétát az elmúlt éjjel jóval éjfél utánig olvasgattam. Kialakult az álláspontom az üggyel kapcsolatosan. Én úgy érzem, hogy összességében zárt ülésen, mert ilyen késztetése van képviselőtársaim többségének ezt igen, ki kellene tárgyalni. Meggyőződésem egyébként a kialakult jogi helyzet függvényében Fodor képviselőtársam által beterjesztettek elvezethetnek a megoldáshoz, egy lehetőséget adnak akkor, hogy ha két fél a későbbiekben az együttműködési kötelezettségének komolyan eleget kíván tenni és egymás üzleti érdekeit akceptálni kívánja. Természetesen nagyon kemény követelményrendszert kell ezzel kapcsolatosan továbbiakban is felállítani és érvényesíteni.

Ha már a kérdéseknél tartunk, én akkor két kérdést hadd tegyek fel, mivel ilyen lehetőséget is kaptunk a polgármester úrtól. Az egyik az, hogy nyilvános ülésen dokumentumok elolvasása kapcsán szeretnék választ kapni arra, hogy a helyi adórendeletek átadásának dokumentálására hol, mikor került sor. Tudjuk-e dokumentálni, mert ezt kérték. A területet az önkormányzat megvásárolta a 45 hektárt, itt vannak a tulajdoni lapok. Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyire esik ez jelenleg egybe ez a 45 hektár a tervezett projekt beépítési területével, hiszen a műszaki egyeztetések is folyamatosan történtek. Itt ez kulcskérdés a projekt szempontjából és gyakorlatilag a belterületbe vonás és rendezési terv kérdése az milyen stádiumban van. Erre a három kérdésre szeretnék nyilvános ülésen választ kapni, és én bízom még egyszer mondom, ez a kialakult helyzet jogi kezelése mellett is a város számára nagy fontosságú projekt megvalósíthatóságában. Előttem fekszik egyébként, vettem a fáradtságot munkatársaimmal együtt az Internetre rábökve lehúztuk a Redilco-nak a jelenlegi helyzetét. Kinn van a nagykanizsai projekt is egyébként a kiajánlás stádiumában jelen pillanatban. Én azt hiszem a zárt ülésen erről részletesebben is lehet beszélni és mindenkinek a konstruktivitást ajánlom a magam részéről a mai napon, én is azt fogom tenni.

Schmidt László: Az adórendelet megküldésével kapcsolatos kérdés volt az első. Ezt normál körülmények között egy borítékba tettük és feladtuk. Megmondom őszintén, mi nem éreztük azt a súlyos dolgot, hogy ezt feltétlen ajánlott levélben kell feladni, de az biztos, hogy nem csak tőlünk kapta meg a NagyPlus Rt. ezt az anyagot, volt olyan, aki hozzánk bejött és másnap felvitte Budapestre Sólyom úrnak. Történetesen a ZÁÉV-esekről volt szó ebben a kérdésben.

Tüttő István: Egyébként visszaigazolták, hogy megérkezett.

Schmidt László: Itt most a korábbira kérdezett rá a Cserti úr, ezt arra mondtam. A területek vonatkozásában. A Kht-nál nyilván térkép alapján folyamatosan ellenőriztük azt, hogy áll ez a terület. Azt lehet mondani a laktanyák kerítése, a GE Tungsram kerítése, a DOMUS, a 74-es út és a leendő autópálya között, csak egyetlen egy apró terület kivételével, az nincsen önkormányzati tulajdonban, ami a későbbiekben zöldterületi funkciót fog kapni. Ez az egy, ami nincs önkormányzati tulajdonba, ez pedig a Tungsramnak egy 50 m2-es gázfogadó állomása. A belterületbe vonás és a rendezési tervvel kapcsolatos kérdések, tavaly októberben megtörtént minden, hiszen a művelési ág voltozását sem tudtuk volna addig elindítani, amíg ez nem megy le. Az is lezajlott most már, tehát ez is teljesült.

Dr. Csákai Iván: Az anyagot, amit otthon átböngészett az ember, ahhoz képest a mai nap folyamán kaptunk egy oldalban egy szerződésfordítást. Az a kérdésem, hogy ezt a szerződést valaki aláírta-e? Elnézést, a szerződést aláírta-e, mert ebben a szerződésben a 4. pontban levő megállapítás szerintem nem felel meg a valóságnak.

A másik az, hogy amit megkérdezett valaki itt az 5. ponttal kapcsolatban, azt mondják, hogy a szindikátusi szerződés eleve tartalmazza ezt az összeget. A szindikátusi szerződésben szereplő összeg teljesen más az én olvasatomban, mint ez az összeg.

A következő. Polgármester úr mondja, hogy az olasz félnél nem vetődött fel a végelszámolás, ha ez Milánóban keltezett szerződés, a 9. pontot akkor el kell olvasni és a 10. pontban az olasz fél az olasz jogszabályokhoz szeretne ragaszkodni. Én megmondom őszintén az előző szindikátusi szerződés aláírása után én már mindenre elvagyok szánva. Úgyhogy azért kérdezem, hogy ezt a szerződésben leírt dolgokat azért komolyan vesszük, vagy pedig ez egy olyan, amiről komolyan lehet tárgyalni, esetleg visszautasítani.

Tüttő István: Ez egy általuk küldött szerződés tervezet. Világos, hogy az Önök jóváhagyása kell hozzá. Nincs ez aláírva.

Kiss László: Csak röviden szeretnék hozzászólni. Nem kaptam az előbb Schmidt úrtól választ a kérdéseimre, hogy Kalmár István úrnak a véleményét és a Dr. Kovács Lorántnak a véleményét kikérte-e és miért nincs csatolva. Ha nincs csatolva, akkor milyen módon juthatnánk hozzá, hogy ezt ma meghallgathassuk. Ez az egyik kérdésem, és lenne még egy kérdésem. Itt Schmidt úr a bevezetőben írja, hogy képviselői kérésnek megfelelően mellékeljük a szindikátusi szerződés aláírása óta keletkezett azon iratok másolatait, amelyek nem sértik a másik üzleti fél érdekeit. Majd a zárt ülésen szeretnék arra is választ kapni, hogy milyen iratok vannak még ott, amiket mi nem kaptunk meg, mert úgy vélem, hogy ezek is adott esetben döntő fontosságúak lehetnek.

Schmidt László: A Kalmár úrral, a Kovács úrral és az Ön kérésének megfelelően egyeztettem ebben az ügyben. Kalmár úr álláspontja az volt, hogy ezt a bizottságot, illetve szakértői munkacsoportot – azt hiszem így nevezték annak idején – a szindikátusi szerződés módosításával, újratárgyalásával kapcsolatos feladatokkal bízták meg, nem pedig a tőkeemelés végrehajtásához szükséges feladatok levezénylésével. Ő azt jelezte, hogy neki arra szólt akkor a megbízatása, jelenleg úgy érzi, hogy nincs érvényes megbízatása. A Kovács ügyvéd úrral szintén egyeztettem ebben az ügyben, őt pénteken sikerült elérnem, jelezte, hogy nincsen Nagykanizsán. Abban egyeztünk meg, hogy a mai napon reggel keresem, természetesen a mai nap reggel haladéktalanul egy komplett anyagot a rendelkezésére bocsátottam, hogy át tudja ezt tekinteni. Utoljára délután 3 órakor beszéltem vele, akkor lemerült a telefonja, azóta is hívjuk és nem tudjuk elérni. Még egy dolog az iratokkal kapcsolatban, hogy mi maradt ki. Ami alapvetően hiányzik az a NagyPlus Rt-nek az igazgatósági felügyelő bizottsági és társasági közgyűlési jegyzőkönyvei. Természetesen ezek itt vannak nálam, hogy ha valaki meg kívánja tekinteni, nagyon szívesen megmutatom, de ez viszont az olasz fél érdekeit valóban sértheti.

Dr. Baranyi Enikő: Én úgy gondolom, és azt hiszem, hogy ezt itt a nyílt ülésen is el kell, és el is lehet mondani. A figyelmüket arra szeretném felhívni, hogy tekintsék még egyszer meg a két szindikátusi szerződést. Az elsőt, amit nem is olyan könnyen fogadott el a közgyűlés és ezzel kellett elindulni és bizonyos hatásköröket ruháztunk a tárgyaló, a várost képviselő delegáció tagjainak, hogy ezen módosíthatnak. Nem megyek a részletekbe, de tessék kérem szépen megnézni a módosításokat és számomra rögtön láthatóvá és meggyőzővé válik az, hogy itt minden további tárgyalások vélhetően, vagy csaknem biztosan mondhatók, nem fognak könnyebb helyzetet teremteni a város számára, mert egyébként nem ilyen típusú módosításokat kellett volna eszközölni a szindikátusi szerződés véglegesítésekor.

Én úgy értelmezem a Fodor képviselő úrnak, mint az MSZP frakciónak elmondott véleményét és javaslatát, hogy legjobb szándékkal azt mondom, hogy talán jó szándékú időhúzás, de értelmetlen időhúzás megítélésem szerint. Ugyanis egy biztos, elkápráztató mondani, hogy milyen fontos a munkahely, de ezt mindannyian tudjuk, hisz egyébként, ha nem ebben gondolkoztunk volna azt hiszem akkor a szindikátusi első szerződést is nehezen  fogadtuk el, a másodikat pedig akkor talán – és itt van a képviselőtestület felelőssége is – nem is kellett volna talán elfogadnunk, akkor kellett volna lépnünk. Én úgy gondolom, hogy nagy hiba lenne abban gondolkozni, hogy időt húzunk, mert ez mindenképpen a munkahelyteremtést késleltei. Nem szabad egy városnak egy alternatívában gondolkozni, hisz más eddig nem történt, mint csak az olasz befektető cégről álmodozni. A másik dolog pedig kérem szépen nézzék már meg, hisz a felügyelő bizottságnak lehet mondani, hogy a gazdasági társaságról szóló törvény milyen jogcímet és lehetőségeket ad, vagy nem ad, de hát azért már eléggé markánsan és itt most nem kívánom ezt szó szerint idézni, de megfogalmazódik az, hogy egy olyan szerződésről van szó, amelyben nem mellérendelt viszony, hanem az önkormányzat alárendeltségének szerepét hordozza. Én szeretném tehát kérni, hogy bármeddig is folyik ma a tárgyalás, döntsük el, hogy mit akarunk abban a jegyben és gondolatban, hogy az idő az az önkormányzat ellen ketyeg. Kicsi az esélye a békés úton való rendezhetőségnek. Minden további időhúzás pedig ténylegesen késlelteti más alternatívákban való gondolkozásunkat és lehetőségünket és egyidejűleg a nagykanizsai munkahelyteremtést.

Kiss László: Az előzőekben nem kaptam kielégítő választ a kérdésemre és azért javasolnám, hogy Dr. Kovács Loránt urat próbáljuk meg előkeríteni és idehívni, hogy az Ő véleményével is megismerkedhessünk. Tekintettel arra, hogy az anyagot megkapta, ismeri. Már jön? Köszönöm. Minden óhajom így teljesüljön a mai nap folyamán, akkor én is és mindannyian elégedettek lehetünk.

Birkner Zoltán: Gyakorlatilag éppen Matoltsy miniszter úr ma látogatta meg Nagykanizsát és egy alapkőletétel történt.

Két dologra hadd hívjam fel a figyelmüket, Baranyi Enikő képviselőtársam által elmondottak indították ezt el bennem. Az egyik az, hogy azért most van az a pillanat, ami 1990. óta egyszer sem volt Nagykanizsán, hogy olyan paksamétát tartott az előbb Schmidt László a kezében, ami 45 hektár ipari hasznosításra alkalmas területnek a tulajdonjogát teremtette Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének, ill. a városnak. Egyrészt ez az első pillanat, amikor végre tisztességes földterülettel rendelkezik Kanizsa, ami ipari hasznosításnak megfelelő, másrészt éppen most fog indulni Letenyétől az M7-es beruházása, földmunkák. Én azt gondolom, hogy amit Tarnóczky Attila és Baranyi Enikő képviselőtársam elmondott az, hogy kettő bűnt követhetünk el, ha hibáztunk, akkor eddig azt még lehet tetézni azzal, ha időt húzunk, bármiféle módon időt húzunk, és nem azonnal adjuk el, ajánljuk ki, próbáljuk meg betelepíteni a szabad földterületünket. Ez az egyik bűnünk, amit elkövethetünk, a másik bűnünk pedig az, hogy továbbra is igyekszünk egy ilyen furcsa módon összehozott, már az elején rosszul induló házasságot fönntartani és mindig arra hivatkozunk, hogy beszéljenek még a felek, meg így, meg úgy, hát én az eddigi működés tapasztalatai alapján azt mondom, hogy elég sanyarú volt az együttműködésünk. Ha ez ilyen marad, akkor túl nagy jövőt ennek a dolognak nem tudnék jósolni. És a legutolsó dolog, amit nagyon fontosnak tartok az, hogy akár hogyan határozunk és ezt még a nyílt ülésen szerettem volna elmondani, mindenféleképpen a frakciónknak, illetve többünknek van egy javaslata, egy határozati pont javaslata, amely valahogy így fog szólni: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság Kormányának segítségét kéri a Nagykanizsai Ipari Park betelepítésében és területének bővítésében. Ugyanis minden verzió szerint ez egy fontos mondat. Azt gondolom akár melyik verziót fogadjuk el, ez legyen az utolsó kiegészítő határozati javaslata, hogy ebben az ügyben is nagyot lépjünk előre.

Tüttő István: Ezt remélem nem úgy gondoltad, hogy mi még ilyet soha nem írtunk és egy újdonság erejével fog hatni a kormányra?

Böröcz Zoltán: Egy pár mondatot engedjetek meg nekem a zárt ülésről. Szent meggyőződésem, hogy semmi okunk ma zárt ülést tartani. Polgármester úr e tekintetben kikérte a NagyPlus Rt. véleményét és nem értettek egyet zárt ülés tartásával. Úgy gondolják, hogy semmi olyan nem történhet ma, amely zárt ülést igényelne.

A másik, ami emellett szól a nyílt ülés mellett, az pedig az, hogy nem tudják-e Kanizsa polgárai, vélhetően érzik, hogy valami nagy döntés előtt állunk, de ez a testület azt fogja kimondani, vagy nem, hogy a Redilco céggel az Ipari Park megvalósítására létrehozott NagyPlus Rt-nek esetleg a felszámolását elindítja, avagy azt mondja ki azt a döntést, amit az MSZP frakció határozati javaslatban megfogalmazott, hogy meggyőződésünk, hogy megvalósítható és ezen az úton tovább megyünk. Úgy gondolom, hogy ezért sem kell zárt ülést tartani. Csak szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogy a zárt ülés tartásának egyébként sem sok értelme van, mert attól a pillanattól kezdve, ha ez a kérdés eldől, minden zárt ülés anyaga nyilvánossá válik, és egészen biztos vagyok abban, hogy nyilvánossá is akarjuk hozni, hiszen titoktartást mi igazából nem rendelhetünk el az iratainkra. Én szeretném, ha mindenki tudná vállalni utána is emelt fővel mindazokat, amiket az ügyben képvisel. Én ráadásul azt gondolom, hogy semmiféle elháríthatatlan akadály nincs, én nem látok ennek a projektnek a megvalósításában. Ami tény, hogy voltak apróbb hibák, de azt már jól látjuk valamennyien, hogy ezek az apróbb hibák ezek azért egy együttműködés és együtt nem működés eredményei. Nem hiszem, hogy kimondható lenne, hogy bármelyik fél ezért a felelős. Mindkettő a felelős. Azért gondoljunk bele, hogy az olaszok a levelezésben és most végre áttekinthettük és tanulmányoztam magam is, folyamatosan információ hiányra panaszkodnak. Folyamatosan írják, hogy ahhoz, hogy az üzleti tervüket elkészítsék, nem állnak rendelkezésükre pontos adatok. Időben nem álltak rendelkezésre. Bocsánat, de ma hallottuk a Kht. vezetőjétől, Schmidt úrtól, hogy a mai naptól rendelkezésre állnak a tulajdoni lapok, amik azt jelentik, hogy az önkormányzat birtokában van a terület és ma 4-ét írunk. Múlt héten? Akkor rosszul értettem. Ugye egyik levélben olvastam, hogy végül is az olasz, a befektető elképzelései szerint 110 hektár ingatlanra van szükség a projekt megvalósításához, amiből ugye 55 a laktanya. Tőlünk kívülálló oknál fogva, nem rendelkezünk vele. Én azt is olvastam valamelyikben, hogy a 45 hektár sem 45 hektár igazából beépíthetőség szempontból. Mindezeket a kérdéseket azt gondolom, hogy tisztázni kell, anélkül felelős döntést nem lehet hozni, főleg abban az irányban nem lehet hozni, hogy mi ezt felrúgjuk. Vannak nagy kérdések és vannak kicsik azt gondolom. Nagy kérdés, mi az, ami megakadályozhatja, mi az ami semmissé teheti az elképzelések megvalósítását. Ez az egyik nagy kérdés nyilván a laktanya területe, amivel nem rendelkezünk, de ma már tudjuk, hogy egy esetleges Kormányváltás kapcsán rendelkezni fogunk vele. Ma már tudjuk még egyszer mondom, hogy rendelkezünk egy esetleges Kormányváltás esetén rendelkezünk. Ma már azt is tudjuk egyébként, hogy még egy csont került a tányérunkra. Nevezetesen megkaptuk a hadiutakat az ÁPV Rt-től egy fél évvel ezelőtt, de ma már tudjuk, hogy ráadásul ezen visszavásárlási lehetőség van, ami azt jelenti, hogy tehermentesen nem fogunk rendelkezni ezzel sem. Ugye jól tudom Schmidt úr, ugye, hogy ez átszeli végül is a leendő Ipari Park területét. Az olasz fél erre azt mondja, hogy mi van uraim, hát megint nem biztosították tehermentesen és kérdés, hogy joggal mondja-e. Szerintem joggal mondja. Csak hozzáteszem, és akkor lehet most megint mosolyogni, ha egy esetleges kormányváltás esetén remélhetőleg ez is megoldható. Azért had mondjam tovább azzal, hogy – nem kis probléma, nagy probléma – a laktanya területén jelenleg működő vállalkozások. Én azt gondolom, hogy az önkormányzat nem viselkedhet úgy, mint ha ez nem lenne. Én egészen biztos vagyok benn, hogy május 31-ig, velük leülve, tudunk tárgyalni a megoldásról. Egészen biztos vagyok benn, hogy az önkormányzatot ez nyilvánvalóan anyagilag terhelni fogja. Ebben a megállapodásban egy korábbi döntésünk következményeit viselnünk kell és egyetlen kanizsai vállalkozót sem hozhatunk olyan helyzetbe, hogy Ő sértetten kerüljön ki ebből az üzletből. Hogy mi a megoldás velük ezzel meg lehet állapodni, hiszen két hónapunk lesz rá. Összességében én azt gondolom, és egészen biztos vagyok benn és ezért javaslom, hogy a hölgyek, urak próbálják elfogadni a mi megoldásunkat, hogy nincs elháríthatatlan akadály. Igazából szándék hiányzik abban, hogy ma kimondjuk, hogy május 31-ig megpróbálunk együttműködni és megpróbáljuk az akadályokat elhárítani közösen.

Birkner Zoltán: Persze megint azzal indultam el otthonról, mint most már két hónapja rendszeresen, hogy talán-talán egy várost rendkívüli módon érdeklő ügyben a politikát sikerül háttérbe szorítanunk. Hát megint nem jött be, nem ez az első eset, hogy az MSZP valamelyik kiemelkedő tagja belekever ezt-azt mindenféle ügybe. Had válaszoljak néhány mondatban arra, amit elmondott Böröcz képviselőtársam és tényleg igyekszem higgadtan politikamentesen válaszolni. Az első az, hogy szerintem Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, ill. Közgyűlése ebben az ügyben csak pozitív szándékot fejezett ki az első pillanattól kezdve. Egy rendkívül trehányul előkészített szindikátusi szerződést is a legutolsó pillanatban Nagykanizsa érdekében aláírta a város, megkapta a felhatalmazást rá polgármester úr. Ezután egy kapitálisan rosszul működő együttműködés mellett türelmet szavaztunk és meghosszabbítottuk azon vállalási kötelezettségeket, amelyet lehet, hogy mind a ketten hibáztunk, de az egyik fél sem tartott be. Eljött az utolsó időpont, február 28. és február 28-án még mindig azon vitatkozunk, ahelyett, hogy látnánk dübörögni a gépeket a most már, vagy lassan látnánk dübörögni a gépeket a most már rendelkezésre álló földterületen az első ütem szerint – hozzáteszem – még mindig haladékot kérnek, egyeztetés, további tárgyalásokat, beszéljük meg a problémákat. Nekem nincsenek problémáim a Redilco céggel. Szerintem ez egy nagynevű, nagyhírű, rendkívül jó ingatlan befektető cég, csak nem értem, hogy tavaly nyár óta hogy jutottunk el idáig, hogy még mindig nem látszik ebből semmi. Aztán a laktanya ügy.

Tisztelt Böröcz képviselőtársam, ha az első ütem szerint a 45 hektárra már látnám azt a 12 befektető céget, abból az első kettő már építené a falakat a gyárban, akkor azt mondanám, hogy én lennék az első, aki hangoskodnék laktanya ügyben, hogy még mindig nincs megoldás. Akkor felteszem a kérdést, hogy is történt ez a laktanya ügy? Volt egyeztetés? Volt más verzió? Esetleg volt egy harmadik félnek a bevonásának a lehetősége is amit aztán elutasított az olasz fél? Igen, történt egy ilyen. Azóta fel tudtunk mutatni, meg tudtuk fogalmazni és ingyen, vagy pénzért, vagy mennyiért kérjük? Én azt gondolom, hogy a laktanya ügy és pont erre szeretnék utalni, ez egy nagyon jó politikai kapaszkodó és ezt az MSZP be kell valljam férfiasan, rendkívül ügyesen játssza és próbálja nagykanizsai polgárokkal elhitetni, hogy ez a kulcsa. Nem ez a kulcsa képviselőtársam. Az a kulcsa, hogy a 45 hektáron kellene végre ipari beruházást indítani és akkor fogja a város biztosítani a maradék 55 hektárt bármi áron.

Dr. Fodor Csaba: Válaszolni szeretnék az eddig elhangzottakra. Kérem tisztelettel, azért ne feledkezzünk meg Tarnóczky alpolgármester úr, hogy ez a dolog úgy indult, hogy készült egy terv a Közlekedéstudományi Intézet által Ipari Park Logisztikai Központ, amelynek a bázisterülete a laktanya lett volna. Valaki elbaktatott ezzel a projekttel az olaszokhoz, az olaszok azt mondták, hogy ez kiváló, de Őnekik még kell hozzá kb. a 45 hektár, vagy legalább akkora, hogy az egész egyben 100 legyen, ezt mi megígértük. Akkor most azt mondjuk nekik, hogy minek nektek a laktanya, azért egy kicsit furcsa és akkor nagyon szépen fogalmaztam, ha azt mondom, hogy furcsa. Én azt gondolom, hogy – hogy is mondjam – a laktanyák fontosak. Ki az, aki nekiáll úgy egy beruházásnak, kérem tisztelettel, amikor 100 hektáros projektje van, 100 hektár lett beígérve neki és azt mondjuk, hogy ugyan a felét sem tudjuk biztosítani, indítsd el, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz a vége. Vagy megkapod az egészet, vagy nem, de hát az nagyon felelőtlen, ha valaki ilyen beruházó lenne, vagy ingatlanfejlesztő cég, aki megjelenik az önkormányzatnál, hogy Ő 100 hektáros projektet kíván végrehajtani, de Ő nekiáll 40 hektáron is ugyanolyan boldogan, mint ha 100 az övé lenne és majd meglátja, hogy mekkorát bukik rajta, én azt javasolnám a közgyűlésnek, hogy ilyen céget azonnal zavarjon el, ilyennel ne álljon szóba. Én azt gondolom, hogy Ők azért nagyon felelősen gondolják amit akarnak, nyilvánvalóan valamilyen biztosítékot szeretnének arra látni, hogy az általuk akárhol elkezdett projekthez szükséges kb. 100 hektár terült rendelkezésre fog állni. Hát ma még nincs. Arról nem is beszélve, hogy Önök is meglátták azt a projekttervet ami elkészült, látványtervet, annak az elhelyezkedésében, hogy mikor, hol és mi épülne meg és annak volt egy üteme és az pontosan az ütem első, de ha nem is a közvetlenül az első, de a második lépése már a laktanyák területét érintené, ha jól emlékszem az infrastrukturális egyéb beruházások okán. Tehát ezért fontos a laktanyák területe és valóban nem kívánok én ebből politikai vitát, meg semmit sem, csak egyet, hogy azt a laktanyát az önkormányzat kapja meg Ipari Park és Logisztikai Központ céljára minél előbb. Erről szól a történet és nem másról, tehát ebből a szempontból viszont nagyon fontos nekünk. Baranyi képviselőasszonynak annyit szeretnék mondani, én azt gondolom nagyon nehezen és nagyon-nagyon körmönfontan kellene elolvasni azt a határozati javaslatot, amit én voltam bátor beterjeszteni ahhoz, hogy abból bárki is egy kicsi rossz szándékot kiérezne.

Én azt gondolom, hogy most ez a projekt eljutott odáig végre, hogy mind a két fél teljesített amit kellett volna korábban, de most értünk el odáig. Most vetődnek fel azok a műszaki és tényleg most már gazdasági kérdések, amelyeket nem lehet másképp megoldani, mint úgy, hogy a felek leülnek és végigtárgyalják és pontosan határidővel a feladatokat meghatározzák egymásnak. Mert akkor jöhet el az az időszak, amikor látjuk, hogy valóban érdemes-e törzstőkét, vagy alaptőkét emelni ebben a cégben vagy nem. Erre időt kell biztosítani. Eddig azért nem volt erre lehetőség, mert nem álltak rendelkezésre egyik oldalról sem azok az alapadatok, amelyek lehetővé teszik azt, hogy erről a projekt beindításról, megvalósításról komolyan tárgyalhassunk. Elhangzott, hogy kapitálisan rossz együttműködés alakult ki. Hát ebben hibásak vagyunk mi is. Én megpróbáltam ezt elkerülni azzal az egy mondattal, hogy hibázott az önkormányzat, de hibásak vagyunk mi is. Hát azért gondoljanak bele. Amikor a mi általunk delegált igazgatósági tag az egyik igazgatósági ülésre faxot küld megindokolva így, vagy úgy, jól, vagy rosszul, ez minősítői kérdés, hogy Ő nem kíván részt venni az igazgatósági ülésen, aznap ér oda a fax, míg az együttműködésre kötelezett és tőlünk meg elvárt együttműködő partnerrel, az Milánóból odarepült Budapestre és várta az igazgatósági ülést, ami három tagnál kevesebb fővel nem tartható meg. A három tagból egy – az általunk delegált – az írta, hogy nem megy el, ily módon azért nagyon nehéz elvárni méltányos együttműködést, ha Ő még ezt a legkevesebb gesztust sem tesszük meg, hogy az igazgatósági üléseken részt vegyünk. Ellehetetlenítjük ezzel a társaság munkáját, hiszen az igazgatóság két taggal nem tud döntést hozni. Az igazgatóság az arra való, hogy az igazgatók – a társasági törvény szerint tisztségviselői a társaságnak – meghozzák azokat a megfelelő döntéseket, amelyeket a vezérigazgatónak, az apparátusnak végre kell hajtani. Az, hogy megsértődünk és ennek nem teszünk, vagy így ilyen formán teszünk eleget, ez nem az együttműködés jele.

Tarnóczky Attila: Szeretnék válaszolni valóban, mert Fodor képviselő úr a hozzászólásomat átértelmezte, én pedig szeretem a saját mondókámat magam értelmezni. Nem mondtam, hogy nem lenne szükség a laktanyákra. Azt jeleztem, hogy a laktanyák által a vállalkozók esetében … területek azok egy olyan problémahalmazt fognak nekünk adni, amelyet jobb lenne elkerülni és ezzel kapcsolatban nem azt állítottam, hogy a vállalkozók ne jussanak területhez, sőt azt kívánom nekik, hogy vegyék meg. De, hogy ingatlanközvetítőként az állam és a vállalkozók között az önkormányzatnak szerepet kellene játszani és utána még az esetleges vitás kérdéseket nekünk rendezni, azt mélységesen nem hiszem. Aki ilyesfajta kötelességet kiolvas az önkormányzati törvényből, meg fog engem lepni. Laktanya ügy. Hát ne beszéljünk itt a levegőbe. Akkor had olvassam fel a szindikátusi szerződésnek a Redilco és az Önkormányzat által ide vonatkozó részét, hogy mi az önkormányzat kötelessége. Felvásárol és a NagyPlus Rt. rendelkezésére bocsát további 550.000 m2 területet – ez 55 hektár – a volt Gábor Áron és Kossuth Lajos Laktanyákat, vagy más, az Ipari Parkhoz kapcsolható területet. Az önkormányzat Tisztelt Képviselőtestület sosem vállalta fel, hogy feltétlenül a laktanyákat vásárolja meg, nem is tehette meg, hiszen erre ígéretek voltak, de írásos garancia egy sor sem. Természetesen a Laktanyának az a része, ami nem érintett teherrel, az nagyon hasznos lenne. Anyagi szempontból megítélésem szerint mindenek előtt, hiszen kisebb teherrel tudnánk ezt talán megvásárolni itt a termőföldeket. Az esetleges felmerülő apróbb problémákról, amit Böröcz képviselő úr említett, a következőt mondanám. Nem apró problémákról van szó, alapkérdésekről. Ha az olaszok azt állítják, hogy az önkormányzatnak a 100 hektár földet közművesítve kell bevinni ebbe az Rt-be, akkor ez olyan horderejű kérdés, aminek a nagyságát csak milliárdokban lehet mérni. Alapkérdés. A mi magyar nyelvű változatunkban nem ezt vállaltuk és meggyőződésem nem is tudjuk vállalni. Hogy az olaszok kifogásolják a megvásárolt 45 hektár esetén, hogy hol vezet villanyvezeték, meg hol lesz az Ipari Parkban majd út, és az nem számít be a 45 hektárba, számomra megmagyarázhatatlan, felfoghatatlan. Mi az, hogy nem számít be az Ipari Park belső úthálózata az Ipari Parkba, a 45 hektárba. Hát ne. Hogy előre közművesíteni kell a területeket, aztán majd eladjuk, miután beépítettük előre épületeket, csarnokokat húzunk oda fel és majd eladjuk valakinek, aki hajlandó a kész lakásába beköltözni, mert erről szól a nóta számomra, egy igen téves konstrukciónak tűnik. Meg kell mondjam Fehérváron az csinálják, hogy az Ipari Parkjuk majdnem fele még mindig mező, jön egy cég, megveszi a területet, közművesíti és felépíti a saját ízlése szerinti épületeket, olyat amilyet akar. Ez számomra logikus és meggyőződésem szerint működőképes, láttam, hogy működik. A fordítottjáról nem vagyok meggyőződve. Igazán fontos kérdések azok az apró tisztázandó kérdések és hát majd meglátjuk lehet-e tisztázni Őket.

Tüttő István: Annyiból szállnék vitába Tarnóczky úrral, hogy úgy is lehet ipart telepíteni, hogy előre egyeztetik és egy típus – mert itt típus épületekről van szó – épületet adnak át. Az építés úgy történik, hogy aki beszáll, az megelőlegezi ennek a költségeinek jó részét és utána befejezéskor pedig kiegyenlíti a különbséget, de ezt nem az önkormányzat építi, hanem már a befektető társaság.

Kiss László: Válaszolok a megszólíttatás jogcímén, még ha nem is név szerint, de menjünk sorba, mivel Böröcz úr által elmondottakhoz is lenne észrevételem. Böröcz úr azt mondta, hogy vannak fontos kérdések egy szerződés kezelése kapcsán. Így van. Egy ilyen fontos kérdés mondjuk a szindikátusi szerződésnek a milyensége. Mindannyian ismerjük a szindikátusi szerződést, annak a születési körülményeit is, hogy két nappal előtte kapta meg a testület azt az anyagot, amin már akkor nem lehetett változtatni, az olaszok állandóan felugráltak, hogy akkor Ők elmennek, és akkor kútba esik a projekt, tehát egy ilyen zsarolt helyzetben kellett nekünk egy közgyűlési határozattal egy szindikátusi szerződést jóváhagyni.

Tüttő István: Elnézést, de azt hiszem mindenki emlékszik arra is, hogy mi is előtte két nappal kaptuk csak meg.

Kiss László: Polgármester úr emlékszik rá, akkor én június 26-án nem ezen a helyen, de ilyen helyről mondtam körülbelül, hogy ismereteim szerint egy ilyen nemzetközi szerződésrendszer előkészítésére két hét nem elegendő. Javasoltam polgármester úrnak, hogy halasszuk el ezen szerződésrendszer aláírását. Ez nem került meghallgatásra, ezért kerültünk abba a kényszerű helyzetbe, de had menjek tovább.

Tüttő István: Annyit had tegyek hozzá, akkor pedig az volt az olaszok kérése, hogy feltétlen június 13-án tegyük ezt meg, mert Ők elutaznak, és nem lesznek itthon egész nyáron, ezért kényszerültünk ebbe az idézőjelbe tett időszorításba.

Kiss László: Azt hiszem, azért szuverén testület vagyunk, mi dönthettünk volna saját érdekeinknek megfelelően. Azóta is az olasz kéréseinek megfelelően végezzük a dolgunkat is és látszik, hogy hova jutottunk. De had folytassam, ha megengedi. Mondjuk a szindikátusi szerződésben látható, hogy maximálisan egyoldalú ez a szindikátusi szerződés és a Megyei Jogú Város érdekeit egyáltalán nem szolgálja. A végrehajtás kapcsán látszik, hogy itt az együttműködés nem vall egyértelmű és már elhatározott megvalósítási szándékra. Egy következő adalék. Az előbb az adatszolgáltatási kötelezettségről beszélt Böröcz képviselőtársam. Ha figyelmesen elolvassa a szindikátusi szerződést, az eredetit, az eddig egyetlen aláírt és érvényes változatot, abban egyetlen egy szó nincs adatszolgáltatási kötelezettségről. Az olaszok előtte háromszor itt voltak, tervezőstől, projektmenedzserestől, mindenkistől, Ők azt mondták, hogy ennek alapján szerződésben vállalták, hogy a tőkeemelést megelőzően 30 nappal biztosítják a megvalósíthatósági tanulmányt, pénzügyi tervet, finanszírozási tervet és mindent. Addig lehetett itt adatszolgáltatásról beszélni, amíg a szindikátusi szerződést alá nem írták, de ha előveszik ezt a paksamétát, amit megkaptunk, ennek van egy olyan címszava, hogy a NagyPlus Rt. szindikátusi szerződésére javasolt módosítások. Mi javasoltunk néhány dolgot az olaszoknak egy olyan javaslatuk volt, hogy kidolgozza a NagyPlus Rt. rendelkezésére bocsátja, ezt ismerjük. A kiegészítés, amit Ők szerettek volna belevetetni a második, már alá nem írt változatba, az volt, hogy feltéve, hogy a Kht-tól megkapja az előkészítéshez kért adatokat törekedve arra, hogy a tőkeemelés 2001. november 30-ig megtörténjen. Itt egy újabb időhúzási adalék. Ez bennünket nem köt. Itt elhangzott az első ütem, második ütem. Igen első ütemben 45 hektárról volt szó, ez rendelkezésre áll, a második ütemnek a határideje 2002. december 31., addig még van idő. Itt le van írva, hogy vagy a laktanya területe, vagy más, az Ipari Parkhoz csatolható terület. Ez is benne van a szindikátusi szerződésben, tehát gyakorlatilag itt mi még nem vagyunk késésben, mulasztásban.

A következő. Fodor képviselőtársam szeret itt léggömböket eregetni, és amikor az jönne visszafelé, vagy pukkanna, akkor nincs jelen. Uraim én nem mentem el egy igazgatósági ülésre valóban. Annak ez a munkastílus, amit itt röviden vázoltam, az volt az oka. Arra az igazgatósági ülésre kaptunk egy előkészítést, kaptunk egy előkészítő anyagot. Itt arról volt szó, hogy a tőkeemelésig meghozandó intézkedéseket kell áttekinteni. Ehhez egy sor írásos anyag nem volt mellékelve. Hogyan lehet akkor itt érdemi munkát végezni, hogy lehet áttekinteni ezt a súlyos feladatsort, mert ez mind a két félnek egy súlyos feladatot jelentene és akkor még nem is beszélve arról, hogy ezen a szeptemberi ülésen mik történtek. Pl. itt a paksaméta tömegben ismét látható Schmidt László úrnak egy levele, amiben kiderül, hogy a jegyzőkönyv szerint olyan dolgokat adtak a szájába, amit Ő nem is mondott.

Én úgy vélem, hogy az előkészítés és a jegyzőkönyvvezetés minősége is indokolta már azt, hogy ne vegyek részt, így tiltakozzak ez ellen a módszer ellen amivel itt Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlését állandóan lehetetlen helyzetbe hozza az állítólagos üzleti partnere.

Röst János: Fogadjuk el, hogy Fodor Csabának igaza van, hogy az önkormányzat folyamatosan hibázott. Akkor viszont kérném az MSZP frakciót, hogy jelölje meg, hogy ki ellen folytassunk le fegyelmi eljárást, mert gondolom, akkor ez így korrekt.

A másik, hogy egy ilyen jellegű projekt bizalmi kérdés. Én azt hiszem, hogy ennyi idő alatt ez a bizalom részemről elfogyott. Jelenleg egy bezsarolt és átvert közgyűlésnek vagyok a tagja. Én nem hiszem, hogy ezt követően az olasz féllel szemben egy milliméter bizalmat is meg tudnék szavazni. A másik, amit szeretnék kérni, hogy körünkben van Kovács Loránt ügyvédúr, hallgassuk meg, mert ez igény volt Kiss László részéről.

Marton István: Mondhatnám azt, hogy zavarban vagyok, mert tartalmában nem tudom, hogy miről beszélünk. Ugye évek óta mindenkinek ismerős. És miért mondom azt, hogy nem tudom, hogy miről beszélünk. Mert ugye nincs üzleti terv előttünk, és közülünk senki sem látta. A mait nem kaptunk meg hivatalosan, az ugyanis nincs. Én még nem hivatalosan sem láttam. Azt hiszem e nélkül az egész ügynek nincs értelme Az üggyel kapcsolatban, amit Schmidt úr említett, ezt ő tőle tudjuk, hogy nem kaptuk meg hivatalosan. A közművesítés költségei váratlan ajándékként - azért idézőjelbe tettem az ajándékot - önkormányzatunkat terhelik. Ehhez nem kell nagy műszakinak lenni, de a számok művészének sem, 45 hektáron, ami már megvan, ez is több milliárd Ft-os tétel.

Böröcz képviselőtársammal egy dologban értek egyet, hogy ennek ülésnek 1 perce, azaz egy perce sem legyen zárt. Nem nagyon értem én, hogy ő milyen apró hibákról beszél, és miket menteget. Mert való egy igaz, hogy vállalkozók ügyét rendezni kell. De kérem, mikor kötetett az az előszerződés? Memóriafrissítésként mondom, hogy 2000. VI. 6.-án. Több mint másfél volt rá, és nem most szakad a nyakunkba. Mellesleg a laktanyák 95 tavasza óta, azaz 7 éve üresek. A Redilco-val kapcsolatban az én bizalmatlanságom, már egyszer elmondtam közgyűlésen, valahonnan a Zalai Hírlap egy tavasz végi múlt év, tavasz végi számából fakad, amelyből kiderült, hogy az üzleti tervet tőle már akkor, tehát egy ével ez előtti lejáratra is ért az ÁPV Rt. és akkor sem adtak. Most ugye, állítólag valami van csak nem publikus. Mélyen sértő számomra, hogy ez előtt másfél órával, amikor bejöttünk ide az ülésre kaptuk ezt a 2 oldalnyi nem is tudom mit, mert szerződés tervezet fordításnak lehetne nevezni. Kell ebből, hogy olvassak. Azt mondja, a nélkül természetesen, hogy valami nagy titkok kiderüljenek. Az Ipari Park műszaki tervei 1. melléklet, megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozóan 2 melléklet, finanszírozási terv a pénzügyi ütemezéssel 3. melléklet. Pénzekről én nem is akarok beszélni. De én azt kell, hogy mondjam, hogy én itt a 3 db mellékletből semmit sem látok beterjesztve, vagyis ismételten a dolog alkalmatlan arra, hogy pozitívan döntsünk ebben. Ez nem más, mint időhúzás  A hab a tortán számomra ebben az anyagban az utolsó pont, amely szerint a jelen szerződés az olasz jogszabályoknak van alávetve. Viták esetén a Milánói Bíróság rendes jár el kizárólagos joggal miközben minden létező elő, aláírt szerződés a Magyar Jogot teszi elismerendővé ebben az ügyben. Ez kétségbeejtő, ha ezt mi elfogadjuk, akkor tovább süllyedünk, előrehaladva persze a mocsárba, ahonnan egy ponton túl nincs visszaút. Ott tartunk, hogy próbálunk futni a pénzünk után. Kétségtelen, hogy alapvető cél kell, hogy legyen a munkahelyteremtést városunkban, a meg lévő földjeink mielőbbi értékesítésével, de azt hiszem, hogy ezt a Redilco nélkül kell nekünk megtenni. Fodor úrnak ez a bombasztikus ötlete, hogy húzzuk el május15-ig a megoldást. Kérem ez nem más, mint a gondoknak a választás utánra való áttelepítése. Sajnos ezt kell, hogy mondjam. Én azokat a hibákat, amiket Böröcz Zoltán képviselőtársam említett nem bagatellizálnám, mert ez az önkormányzat végtelen súlyosan el van adósodva, és nem hiányzik nekünk, újabb több százmillió, vagy 1-2 milliárdos további adósság spirál. Meggyőződésem, hogy ez az ügy peres eljárás nélkül nem zárul le. Nem kell ehhez különösebben nagy jós tehetség, de meg lehet nézni, korábbi prognózisaimat, általában bejöttek, sajnos. És én úgy gondolom, hogy ennek a pernek nem ártana a mi önkormányzatunk menne elébe.

Schmidt László:  Csak 3 apró dolog, amíg a Böröcz Zoltán úr hozzászólása óta érdemes tisztába tenni, mert félreérthető volt. Valóban a 2/2001. Kormány határozattal átkerültek a hadi utak az önkormányzat tulajdonába, és ezeken értékesítési tilalom van az ÁPV Rt. részéről, de két dolog van ezzel kapcsolatban. Az egyik: a tilalomnak a törlését lehet kezdeményezni. Több mint másfél hónapja bent van az erre vonatkozó kérelmünk a Miniszterelnöki Hivatalba a rendeletben  meghatározottaknak megfelel.

A másik része az, hogy az olasz fél kezdeményezés szerint az utak és közműveknek alapvetően az önkormányzat tulajdonában maradnának. Ebben az esetben nem okoz problémát ennek az útnak a nyomvonala, tekintettel arra, hogy az helyén marad, egy minimális korrekcióra van szükség. Levében erre is kértük a Miniszterelnöki Hivatal álláspontját. Maga a 100 hektár területnek az értelmezése. az olaszok tájékoztatása alapján, azért lett ez 100 hektár, és azért szükséges a mostani 45-höz, még plusz 55 hektár terület, mert az ő számításaik alapján, az általuk számított megtérülés így érhető el. A laktanyákkal kapcsolatban, független attól, hogy bármiféle véleményt nyilvánítanánk, közel múltban érkezett egy megkeresés, amiben arról érdeklődnek, hogy a fenntartjuk-e az ÁPV Rt-.hez beadott vételi ajánlatunkat, vagy Miniszterelnöki Hivatalhoz elküldött térítésmentes átadásra vonatkozó kérelmünket, vagy mégis mi az elképzelésünk, mert nem tudnak állást foglalni ezzel kapcsolatban. A levéltartalmáról talán annyit, hogy mi azt válaszoltuk, hogy természetesen amennyire lehet, a térítésmentes átadást preferálnánk, bár feltehetően, hogyha ez egy jelképes összegen történik meg. nem zárkózna el előle az önkormányzat, a testület.

Tüttő István: Ennyit az időhúzásról.

Birkner Zoltán: Azért talán kezdjük a végéről. Ugye azt mindenki tudja, hogyha térítésmentes átadás van, akkor utána azt a következő 10 esztendőben nem lehet hasznosítani, nem lehet tovább adni. Éppen ezért mondom, hogy aki politikai kampány célból ezt erőlteti annak azért nagyon szeretném felhívni a figyelmét, hogy nagyon csúnya félrevezetése az egész Ipari Park ügynek. Pontosan az a lényeg, amit megfogalmaztunk, hogy egy reálisan lecsökkentett összeg azt gondolom, hogy ezt lehet jelképesnek, másképpen hívni, de nem lehet térítésmentes, mert akkor ebből az életben nem lesz Ipari Park terület, vagy legalább is a következő 10 esztendőben nem. Lassan látom, hogy zárt ülésnek már semmi értelme nincs. Tessék elfelejteni amit indítványoztam, annak idején, hiszen ami szépen lassan kezd előjönni az ügy kapcsán, gondolom mindenki számára világos, hogy ez egy bizalmi pillanat. A bizalmi pillanat az arról szól, hogy hol is állunk több mint másfél évvel a tárgyalások megkezdése után. Nagykanizsa nagy iparfejlesztése ügyében persze Röst képviselőtársam erre meg is adja a választ, amikor a felelősöket keresi, sehol. És mindig azt teszi fel, hogy ki a felelőse ennek az ügynek. Én most felelősség kérdésével nem szeretnék foglalkozni, egyetlen egy dolog izgat, amit már egyszer elmondtam, de újra megismétlek. Vajon akkor követjük el igazából a nagy hibát, ha újabb bizalmi haladékokat adunk, és mondjuk május 31-én derül ki, hogy a több, mint másfél éve húzódó ügyből az ég egy adta világon semmi nem lesz, és nem is értem, hogy miért. Hiszen ennél jobb pozícióban, hogy van föld, épül az út, van munkaerő, nem is értem igazából, hogy miért ne akarna az olasz befektető cég komolyan foglalkozni velünk, és természetesen ezek után azt sem értem, hogy miért olyan fontos az önkormányzat ebben benne legyen. És itt Tarnóczky úr akarata tökéletes. Ha úgy hozza a sors, lépjünk ki ebből a megállapodásból, de azonnal ajánljuk fel a cégnek, tessék itt van a föld értékesítsd, hozzál befektetőt. Neki miért nem üzlet az, hogyha mi nem vagyunk benne?  Ezt most már igazából nem értem.

Aztán a bizalmi pillanat azt jelenti az én fejemben, hogy vajon ma, akik ma teszik ezt a javaslatot, hogy május 31-ig hosszabbítsuk meg. Ha május 31-ig nem sikerül ezt megtenni, utána egyenként vállalják polgármester úrral együtt és visszaadják a mandátumukat. Hiszen újabb 4 hónap csúszott meg. Ne felejtsék el, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy egyetlen egy dologban hibázhatunk. Ha legalább ebben az esztendőben, valami gyakorlati munkahelyteremtés nem történik, a most már létező ipari területünkön. Akkor bődületes nagy hibát követünk el. Utána mi magyarázkodhatunk ám, hogy ezt az MSZP a FIDESZ a nem tudom én kicsoda szúrta el? Azt gondolják, hogy ez érdekelni fogja a kanizsai polgárokat? Engem sem érdekelne. Engem az érdekelne, hogy miért nem tudok elhelyezkedni, tehát azt gondolom, hogy egyetlen egy dologgal kell ma foglalkoznunk, az idővel. az idő pedig azt jelenti, ha kilépünk ebből a rendszerből, ha tulajdonunkban van a terület azonnal értékesíteni, még hozzá olyan megkötéssel, hogy villám gyorsan ipartelepítés történjen, még akár ingyen is. az önkormányzat 600 millió Ft-ot beletett az ügybe. A föld meg van, ebből 8.5-9 hektár közművesített. Tökéletes helyen fekszik épülő 7-es mellet. Ha ezek után nem tudunk ezzel a lehetőséggel élni a következő 2-3 hónapban. Akkor tényleg gondolkodjunk el azon, hogy mit keresünk itt.

Tarnóczky Attila: Bonyolult helyzetekben az a fajta megoldás, amit minden napokban jó megoldásnak nevezünk, nem szokott létezni. Optimális megoldások léteznek, amit magyarul úgy lehetne fordítani, hogy a rossz megoldások közül a legkevésbé rossz. Sajnos olyan helyzetbe keveredtünk, hogy én már az optimális megoldást sem tudom igazán felmérni. Súlyos helyzet, el kellett volna kerülni minden bizonnyal, amikor felvetettem ezt a tulajdonlási kérdést, azért is tettem, mert az az érzésem, hogy ebben a folyamatban újra és újra ilyen helyzetekbe fogunk keveredni, hogy nem tudunk, talán hozzáértés hiánya miatt is, a szándékok többfélesége miatt is igazán megnyugtató válaszokat adni. Nem tudom, hogy a szavazás során melyik változat nyer elfogadást, minden esetre, amit akkor ígértem határozati javaslatként, most megfogalmaznám, és majd kérek szavazást, akkor róla, hogyha nem válik értelmetlenné, más szavazások révén. Ez így szólna, hogy tárgyalások során fel kell vetni a Redilco Rt. számára az önkormányzat a NagyPlus Rt-vel meglévő 35%-os tulajdonrészének értékesítési lehetőségét a szükséges garanciák kikötésével. Természetes némi garanciát a földjeink után kellene kapnunk.

Törőcsik Pál: Mivel nyílt ülésen tárgyaljuk ezt a fontos ügyet, többször elhangzott önostorozó módon az önkormányzat által elkövetett hibák, amire többen is utaltak. Az is elhangzott több alkalommal, amennyiben ez az ügy egy bizonyos fordulatot vesz és olyan döntést hozunk, akkor elképzelhető peres eljárásoknak a sokasága. Kérdezem. Mennyire szerencsés az, amikor egy esetleges későbbi eljárás során a saját fejünkre tudják olvasni, hogy mi magunkról saját magunk elé állítjuk, hogy ezt és ezt, nem teljesítettük. Hol ott miről van szó java részt? Arról van szó, hogy olyan feladatokat vállalatunk aminek teljesítése nem kizárólag  a testületen és a hivatalon múlik. Nevezetesen olyan kisajátítási eljárások és egyéb államigazgatási eljárások, aminek meg van az átfutási ideje még, ha a maximális gyorsaságot számolom is, akkor is meg vannak azok a csúszások, amik ennek a határidő tartását kétségessé teszik. Nem beszélve arról, hogy ezt írásban is jeleztük az üzleti partnerünknek, hogy amennyiben rajtunk kívül álló ok miatt, ami csak az lehet, hogy az eljárás hivatalos eljárás valamilyen ok miatt csúszik, ez lényeges csúszásokat nem eredményezne.

A jelenlegi konstellációban, amit Schmidt László ügyvezető igazgató úr is előadott, itt vannak a területek tulajdoni lap bejegyzéssel, egyebekkel. Egyetlen dolog hiányzik még, ismerjük azt, hogy miről beszülünk, mi az ajánlat, amit várunk, erről szól a dolog. Én azért szerettem volna ezt itt a nyilvánosság előtt is a közgyűlés előtt is elmondani, nehogy esetlegesen később valaki a városban, ilyen-olyan félreértések formájában, hogy esetleg az önkormányzati ülésnek csak az egyik részét nézte, ám bár ez a veszély még így is előadódhat. De azért ehhez az igazsághoz hozzátartozik. Azért kérem a képviselőtársaimat, hogy amikor ezeket a hibákat és hiányosságokat emlegetik, akkor ezzel a meggondolással is éljenek.

Tüttő István: Várom a javaslatot, hogy mit tegyünk? Mi a javaslatod, hogy mit tegyünk az ügyben? Nem kötelező rá válaszolni, ha nincs rá válasz.

Törőcsik Pál: A következő. Itt most ugye az a jó és tisztességes képviselő aki kiáll, letépi az inget a melléről, és nyílt ülésen aztán mindent a világon elmond, nehogy véletlenül a bizalom iránta csökkenjen. Azért ez nem egészen így van. Mert a városnak is vannak érdekei, a másik üzleti partnernek is vannak érdeki, és az őszinteség az nem jelent lelki meztelenséget, ugyanúgy a nyíltság, és a nyílt ülés nem jelenti azt, hogy mindenféle dolgot szabadon mondunk, ami esetleg félreértésre adhat okot. Én nem mondom azt, hogy az eddig elhangzottak számunkra most végzetesek lennének, csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy ezeket a hibákat azért, ha már egyszer nyílt ülésen beszélünk róla, akkor nevesítsük is. És mondjuk azt, hogy ezek a csúszások ezért, és ezért történtek, ebbe nem mi vagyunk a felelősek egyszerűen, akkor úgy láttuk határideig tudjuk teljesíteni, ami csúszás volt, az nem rajtunk múlt. Ezt azért ki kell mondani. És azt is ki kell mondani, ragaszkodnunk kell az írásos szerződéshez. Abban egyértelműen le van írva, az is le van írva, ha véletlenül a partner félreértené, hogy vita esetén a magyarnyelvű fordítás, mérvadó. A szindikátusi szerződésben többen idéztek pontokat, és akkor mindenki el tudja dönteni, hogy ki teljesített, mit teljesített, és hogyan teljesítet? Mennyiben befolyásolja ez a megvalósíthatóságot, és egyebek. Lényegében bármilyen megoldást választunk. véleményem szerint, még mindig a megvalósítás esélye meg lehet. Még akkor is ha azt mondom, hogy tabula rázat csinálunk, és kiszállunk az üzletből. Ugyanúgy, hogyha az olasz fél komolyan gondolja, itt a terület meg lehet valósítani ezen. Nem válik az ügy lehetetlenné. Ezért kérem, hogy ezt a fajta megnyilatkozásokat, ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételével tegyük meg.

Tüttő István: Szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy az a verzió, hogy azt mondjuk, tessék itt a terület vigye, az 45 hektár. Az olasz azt fogja mondani, hogy 55 még hiányzik ahhoz, hogy én egyáltalán megvegyem. Erről ennyit.

Böröcz Zoltán: Azért nyomtam válasz gombot, mert abban reménykedtem, hogy Attilát itt találom, de közben kiment Tarnóczky úr. Két dogot szeretnék pontosítani. Alpolgármester úrtól elhangzott, hogy a teljes közművesítés, mint kiderült bennünket terhel. Természetesen szó sincs erről, hiszen áttanulmányozva az iratokat kiderül belőle, hogy arról van szó, mitőlünk azt várják el, hogy egy gerinc utat és gerincközműveket áthúzzuk a területen. A többi közművesítéshez, ami kiszolgál épületeket és egyebeket, arról nincs szó. És ráadásul Schmidt úr bólogat lehet, hogy megerősít, de az lehet, hogy nem. Ez is egy visszatérülő befektetés természetszerűleg, mi így gondoljuk, de ezt úgy tudom így gondolja az olasz fél is. Azt mondom, hogy csak pontosítani szerettem volna a Tarnóczky úr által mondottakat, és még valamit hadd tegyek hozzá.

Érdekes volt, amit Tarnóczky úr mondott, sőt megszívlelendő azt mondom. A tulajdoni arányokkal kapcsolatban. Én azt gondolom, hogy az általunk a beterjesztett határozati javaslat teszi lehetővé azt, hogy tovább menjünk az úton. Május 31-ig tárgyaljunk arról, hogy tulajdoni arányunkat esetleg csökkentsük, hozzátéve azt, hogy a tulajdoni arány csökkentéséből felszabaduló forrást pedig közművesítésre fordíthatjuk, hogy kevésbé terheljen bennünket. Én úgy gondolom, hogy ez a határozati javaslat, amit beterjesztettünk ez mind kezeli ezt a problémát.

Tüttő István:  Cserti úr következik. És majd szeretném javasolni, hogy most hárman jelentkeztek szólásra, utána egy szünetet tartanánk, mert úgy gondolom, hogy mindenkinek szüksége van egy kis levegőzésre.

Cserti Tibor:  Több hozzászólás késztetett arra, hogy reagáljak egy-két dologra.  Tényleg van megoldási lehetőség. Nem peres eljárással befejezni egy témát, én optimista vagyok. A közös üzleti érdekek megvalósítására egyáltalán van elvi lehetőség, köröm szakadtáig. Meggyőződésem a cél nagy fontosságú, és kell, hogy legyen. Ilyen értelemben én nem szeretnék részese lenni annak a megoldásnak, amit Marton képviselőtársam vetett fel. Nagyon szenvedélyesen szólt Birkner képviselőtársam arról, hogy igen a bizalmi pillanatról van szó. És mindenki a másikkal megerősítette ezt. Tényleg uraim a bizalmi pillanatról van szó. Ugyanolyan bizalmi pillanatról van szó, mint annak idején, amikor ez a projekt előkészítésre került, tárgyalási szakaszba jutott. Arról a tárgyalásról ugyan még nem tudtunk, hanem menjünk vissza a nullponthoz. Logisztikai központ telepítése Nagykanizsán kormányhatározattal. Gyakorlatilag megindult egyfajta lobbi, és gondoljunk csak vissza, és nézzünk egymás szemébe. Gyakorlatilag a közgyűlés jóváhagyott, tessék csak megmondani, ki hagyta jóvá a Kanizsai Vállalkozó Körnek, még meg sem szereztünk a leendő laktanyák tulajdonjogát, de már étlapszerűen beterítették elénk, és kérték a hozzájárulást x-nek, y-nak, z-nek. Nevezhetjük az egyébként vállalkozói a Nagykanizsai vállalkozónak, kik voltak azok? Ha felelősöket megakarunk, jelölni, azért megtalálhatók ám. És a felelősség azért hangsúlyozva kétszer aláhúzva, mert ugyanakkor nem kaptunk tájékoztatást, de már egyesek elszakadtak tárgyalni a Redilco- val. erről jegyzőkönyvek és írásos dokumentációk megtalálhatók, hogy menetközben már tárgyalási szakaszba jutott a Redilcoval való tárgyalás. És pont. Mindenki gondolkodjon el ezen a kérdésen. Tehát ezért bizalmi pillanat. És kérem szépen, mandátum visszaadás ennek függvényében, de milyen szépen hangzik, és mutogatnak pártokra. Én Városvédő Egyesület nevében képviselőtársam, ha bár még nem szólalt meg. de teljes mértékben azonosak vagyunk a tekintetben, hogy mai is bizalmi pillanatról van szó, és mindenféleképpen szeretnénk elkerülni azt a jogi helyzetet, hogy ebből adódóan kártérítési felelősség terhelje a várost. És evvel kapcsolatban én is azt mondom, hogy ügyvéd úr Loránt, itt vagy körünkben, hogy kialakult jogi helyzetre vonatkozóan kérnék szépen, hát tanácsadást. Szólalj meg ez ügyben. Kérem szépen adásvételi szerződés sokan próbálták itt citálni a dolgokat nyilvánvalóan ezt még egyeztetni kell ez egyfajta nyers fordítás. Én zárt ülésen próbáltam volna ebbe belemenni, mert azért ez az a téma, de részletkérdés az ügy szempontjából. Még egyszer egy befektetőről van szó, aki egy 100 hektáros területen gondolkodott itt Kanizsán, továbbra is ez a hosszabbtávú szándéka. Meggyőződésem eljuthatunk esetleg az MSZP által bejavasolt., most én a párt politikai szempontok nem beszélek. Biztos önös politikai érdekeket képviselnek ők is, ám tegyék, ha cél megvalósítását elősegíti. Úgy tetszik akkor  jó értelemben asszisztálok én is  magam részéről ennek a megvalósításához. De a cél megvalósításához. Kérem szépen szindikátusi szerződésből sokan idéztek. A szindikátusi szerződés mindig azt a tehát végig egyfajta együttműködési kötelmet takar, vagy kötelmet mindig ott van Redilco-val együtt felvásárol területeket. Megkérdezem én, még egyszer? Tényleg minden felvásárlás egyeztetve volt? Ugyanakkor mindig az tűnik vissza az iratokból, hogy hát bizonyos dolgok, de effektíve beépíthető módon az tűnik ki, hogy 38 hektár áll rendelkezésre. Feloldhatók a részletkérdések. Igen, mert az már ugyanakkor az is ott van, hogy Ipari Parkhoz csatolható módon, még ha ketté szeli a pálya akkor műszaki megoldás van  , hogy csatolható. Sőt tovább fejlesztés iránya is körvonalazható. Ebből a szempontból Attilának is igaza van alpolgármester úrnak. Ha nem lakatanya, akkor más területen, alternatív megoldások tömkelege fogalmazódhat meg a későbbi együttműködés során. Üzleti terv hiányáról beszélnek, urak, hát hogyha nincs lezárva a területeknek a nagyságrendje, mit tartalmazhat egy üzleti terv? m2 konkrét behatárolást, annak alapján a közművesítés, műszaki megoldását, közművesítés költségoldalát. És kérem szépen, ha a feladat megvalósításhoz jutunk, akkor kérdés, hogy mekkora szeletnyit kap az önkormányzat, és mekkorát maga a befektető társaság, akkor annak alapján, telekárat.  Slussz, nem többet ennyit. Maximum annak egyfajta fizetési ütemezését, a végrehajtási szakaszban. Én azt mondom ezek a problémák szoros együttműködés mellett majd megvalósíthatók, de vonjuk már le belőle a tanulságot. elnézést kérek, hogyha esetleg megsérteni volna egyeseket. Különösképpen nem volt szándékomban megsérteni a Kanizsai Vállalkozói Kört. De meggyőződésem, hogy azok, akik végigverték a testületen, akkori hevületben ezt a dolgot. Ma egy olyan jogi helyzetet hoztak elő, ami terheli ennek a projektnek a megvalósítását. Ez feloldható, hiszen Böröcz képviselőtársam elmondta, de bizonyos értelemben korlátok mellett, és további önkormányzati tehervállalással. Meggyőződésem, hogy meg kell tudni oldani, és május végi határidőre elegendőnek tűnik. Nálam az a véghatáridő. Ha ez letelik akkor, én sem hiszek a továbbiakban a projektben.

Tüttő István:  Még egy megjegyzésem lenne. Azt hiszem mindannyian tudjuk, hogy az az opciós szerződés, amit a Kanizsai Vállalkozókkal kötöttünk, az még a Redilco megjelenése előtt történt, hiszen a cél az volt, hogy meginduljunk mindannyian egy Ipari Park megvalósítása felé.

A következő. Nem kormánydöntésről volt szó ott Cserti úr, hanem a parlament döntött az Országos Területfejlesztési Koncepcióról és annak része volt ez a logisztikai rész. Csak ennyi.

Kiss László:  Csak azt szeretném kérni, hogy én magam kértem 3-szor, Röst képviselőtársam kérte, Cserti Tibor úr kérte, hogy hallgassuk már végre meg dr. Kovács Loránt úrnak a jogi véleményét.

Tüttő István: Mondtam, hogy hárman még szólnak. Az a Böröcz Zoltán úr, ő biztosan nem szól, mert az előbb már bent volt a neve. Én úgy számoltam, Zsoldos úr következik és utána Kovács Loránt, és akkor így meg van a három.

Zsoldos Ferenc: A mai rendkívüli közgyűlésnek végeredményben egyetlen feladata van, ez a véleményem. A holnapi igazgatósági ülésre olyan döntéssel kellene elengednünk mindazokat, akik illetékesek és részt vesznek az igazgatósági ülésen, hogy egyértelműen döntési helyzetbe kerüljenek, az elhangzott javaslatok az egyik-másik határozatként. Hát az irányokat tekintve elégé távol állnak egymástól. Nekünk az a véleményünk, és azért fogalmazok többes számban, hogy tulajdonképpen most értünk el odáig, hogy mind a közgyűlés, mind pedig a társ cég. Itt a Redilcora gondolok, bár sokan ellenfélnek tekintik, én a magam részéről nem. Természetesnek tartom, úgy ahogy mi, ők is saját maguk érdekeit képviselik, és igyekeznek ezt következetesen, és erőteljesen képviselni, természetesen velünk együtt. De hát mégis csak elértünk egy olyan szakaszba, amikor mind két fél részéről egy döntési helyzet alakult ki, ami eddig nem állt fenn. És annak következménye, hogy itt egy külföldi cég és magunk részéről értelmezési gondok és problémák sorozata jelent meg, vagy jelentkezett, és ebből erednek azok a nézeteltérések, amelyek az iratokból egyértelműen kiderülnek. Közmondások általában sok bölcsességet tartalmaznak.” Aki időt nyer, az életet nyer” Én az javasolom, és az a véleményünk, hogy ne adjuk fel azt a munkát, és ne rúgjuk szét, és ne számoljuk fel, amit ebben eddig befektettünk, hanem próbáljunk ebből kihozni a legtöbb értéket, ami számunkra egyértelműen a munkahelyteremtés. Én is egyetértek azzal, és egyáltalán nem tartom időhúzásnak. Mert lényegesen nagyobb időhúzást idéz, vagy okoz az eddigi közös, vagy párhuzamos tevékenység gyökeres és azonnali felszámolása, és veszélyeket tartalmaz, komoly pénzügyi problémákat is tartalmaz, amiről nem szabad megfeledkeznünk, mert van megoldási lehetőség, és végeredményben a mostani helyzet, a mostani állapot alapján, holnap Budapesten remélhetően megrendezésre kerülő tanácskozás, az igazgatósági ülés ezekben a kérdésekben közös nevezőre tud jutni. Nekünk az feladatunk most, hogy erre adjunk felhatalmazást, megfelelő irányvonal megfogalmazásával, mert ezt a folyamatot egy olyan állapotban egy olyan helyzetbe eljutottunk bűn felszámolni.  Tehát az elhangzott határozati javaslatokat kellene olyan módon közelítésbe hozni, hogy ezzel a város érdekit képviselő saját érdekeink megjelenjenek, és jussanak érvényre. Ez a mi feladatunk és azt hiszem, hogy itt a kölcsönös vádaskodás, egymásra mutogatás, teljesen felesleges időhúzás, és haszontalan dolog. Tehát ebbe az irányba kellene mindenképpen folytatni a tárgyalást, és folytatni a tárgyalást a Redilco céggel. És az a határidő, amit május 31-gyel fogalmazódott meg. Az azt hiszem, hogy higgadtan és nyugodtan elfogadható.

Tüttő István: Megkérdezem Dr kovács Loránt urat, hogy kíván-e szólni, mert ugye csak felszólítottuk, de ugye nem tudom, hogy vállalja-e? Én azt mondom, hogy hallgassuk meg, és utána egy hosszabb szünetet tartsunk.

dr. Kovács Loránt: Ha lehetne, akkor inkább szünet után szólnék.

Tüttő István: Szünet után. Akkor egy 15 perces szünet következik.

SZÜNET

Tüttő István: Folytassuk, mert szavazni kellene a következő kérdésben. Dr. Kovács Loránt úr kérte, hogy csak zárt ülésen kívánja elmondani a kérdések kapcsán részéről számunkra elmondható. Kérem, szavazzunk róla, hogy elfogadjuk-e mert Ő ezt kérte.

A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Dr. Kovács Loránt úr öné a szó, amint a zárt ülés feltételei megteremtődtek.  A kamerát kapcsoljuk ki. Szeretném felolvasni, hogy mi a napirend. Döntéshozatal a társaság tőkeemeléséről, amiről az előbb esett szó. A tőkeemelés időpontjáról, esetleg a társaság végelszámolásáról. Ez a napirend.

(A közgyűlés ezek után zárt ülésen folytatta munkáját, melyet a zárt ülésről készült jegyzőkönyv tartalmaz.)

Kelemen Z. Pál: Bár én késve jöttem meg, és elnézést kérek a többiektől zárt ülést dr. Kovács Loránt ügyvéd úr beszámolójára szavazott meg a közgyűlés és semmi másra. Innentől fogva nyílt ülésen kell folytatni, ez a tiltakozásom tárgya.

Tüttő István: Kérdésem van egy pillanat. Ki adja a választ. Ja az más azt hittem, hogy most válaszol. Kamerát be lehet kapcsolni.

Tisztelt közgyűlés folytatjuk nyílt üléssel a napirendi pont tárgyalását. Úgy látom több észrevétel nincsen, lezárom a vitát a napirenddel kapcsolatban. A következőkben kell dönteni ugye a határozat javaslatról. Én visszavontam Röst úr pedig indítványozta, hogy.

Birkner Zoltán: Tudom, hogy ez most nem fog Önöknek tetszeni, de én a határozatról szeretnék majd a Röst János képviselőtársam által módosításként visszaterjesztett, bocsánat … való szóért  határozatokhoz némi módosítást tenni egyrészt. És mielőtt ezt megtenném arra kérem Önöket, hogy fogadják el tőlem, hogy két percet szeretnék a frakciómmal beszélni.

Böröcz Zoltán: Én úgy gondolom, hogy most egy olyan döntés előtt állunk, ami igazából ritkán jut az ember életében, mert egy várost alapvetően befolyásoló döntés lesz a mostani. Azt szeretném tisztelettel kérni, hogy ebben a kérdésben, hogy ebben a határozati javaslatban névszerinti szavazást kérek.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk róla.

A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Úgy szól a szabály, hogy írásban kell benyújtani. Tessék. Ő mindegyiket újra javasolta. Ami volt, azt kérte, hogy vegyük vissza.

Nagyon komoly összeggel terheli az egész éven át tartó üléseken feltálalt kristályvíz az úgynevezett reprezentációs keretet. Úgy, hogy mindenkit az egészséges vízhez fogunk hozzászoktatni.

Birkner Zoltán: Kértem Öntől, hogy két perces szünet után hadd tegyem közzé a határozati javaslattal kapcsolatos észrevételemet. Röst képviselőtársam által visszahozott határozati javaslati pontok 1. pontjánál két módosítást szeretnék javasolni és erről majd szavaztatni természetesen. Az egyik az az 1. bekezdés végén, amely ugye úgy szól, hogy szerződő felek által elfogadott üzleti terv a 2002. február 28-i határidőig nem áll rendelkezésre. Én ebből kihagynám a 2002. február 28-i részt, mert csak a határidőig nem állt rendelkezésre. És a 2. bekezdés végén és a 3. sora az úgy szerepelne, hogy a szerződés nem módosítása, hanem a felbontása lenne a kulcsszó. A módosítása kikerülne. Nem járul hozzá a szerződés felbontását kezdeményezi, és pont. Tehát nincs folytatás, hogy a megoldandó feladatok részletezésének konkretizálásával, semmi ilyen már nincs utána. Ez az egyik, és az 1. ponthoz kapcsolódik. És ugye annak idején tán emlékeznek rá volt egy   határozati pont javaslatom ez lenne az 5. az pedig úgy szólna, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság Kormányának segítségét kéri a Nagykanizsai Ipari Park betelepítésében és területének bővítésében. Köszönöm szépen.   Határidő azonnal, tehát itt nincs is tegnap előtt.

Tüttő István: Köszönöm, akkor szavazunk. Először Dr. Fodor Csaba úr, illetve a szocialista frakció határozati javaslatát teszem fel szavazásra. Igen, ezt fogadtam el. Akkor Tarnóczky úr javaslatával kezdjük. Röst úr mindjárt az elején mondta.

Röst János: Én javasolnám, amit én javasoltam. Ugyanis az hangzott el legelőször és igazából úgy kell szavazni, hogy az elhangzás sorrendjében. Polgármester úr beterjesztését elfogadta az MSZ frakciónak, ilyen értelemben enyém lett a módosítás, és arról kell szavazni. És azt követően kell szavazni Birkner Zoltánéról, illetve Tarnóczky Attiláéról, illetve nekem is volt egy más módosítási javaslatom, az pedig a bizottság létrehozásáról szól.

Tüttő István: Akkor kérem felolvasni a javaslatot, mert hátha rosszul értelmezem.

Röst János: Én elfogadom Birkner Zoltánnak a módosítását, mint beterjesztő.

Tüttő István: Kérem felolvasni, mint beterjesztő.

Röst János: Jó, ezt azért megoldjuk. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy a NagyPlus Rt tőkeemelésének szindikátusi szerződésben rögzített feltételei nem állnak fenn tekintettel arra, hogy a feltételként szabott szerződő felek által elfogadott üzleti terve a határideig nem áll rendelkezésre.  A következő bekezdés. A határidő elmulasztása miatt Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a NagyPlus Rt szindikátusi szerződésben rögzített tőkeemeléshez nem járul hozzá, a szerződés felbontását kezdeményezi.

Tüttő István: Kérem, erről szavazzunk. Még egyszer szeretném felhívni az Önök figyelmét, hogy ezzel a döntéssel gyakorlatilag azt deklaráljuk, hogy holnap udvariasságból el kell, hogy menjünk, de mindenképpen a további együttműködésnek a végét jelenti.

Cserti Tibor: Az én értelmezésem szerint lehet, hogy téves polgármester úr, de egy és ugyanazon témáról van szó, csak a kérdés másképp van feltéve. Erről is névszerinti szavazást kérnék eszközölni.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk a névszerinti szavazásról. Mindegyikről? Ja, bocsánat én csak úgy értelmeztem, hogy Dr. Fodor Csaba. Igen, kérem, szavazzunk róla.

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Névszerinti szavazás lesz. Akkor kérném jegyzőnőt felolvasni a neveket. Ez az 1. pont. 1. határozati javaslat.

Antalics Dezső: Igen.

Balogh László: Igen.

Dr. Baranyi Enikő: Igen.

Bicsák Miklós: Nem

Birkner Zoltán: Igen.

Böröcz Zoltán: Nem.

Budai István: Nem.

Dr. Csákai Iván: Igen.

Cserti Tibor:  Nem.

Dr. Fodor Csaba: Nem

Dr. Gőgös Péter: Igen.

Gyalókai Zoltán: igen.

Györek László: Igen.

Dr. Horváth György: Nincs jelen.

Dr. Kalmár Béla:  Nem.

Kelemen Z. Pál: nem.

Kiss László: Igen.

Marton István: Igen.

Mayer Ferenc: Nincs jelen.

Röst János: Igen.

Tarnóczky Attila: Igen.

Teleki László: Nincs jelen.

Tóth Zsuzsanna: Igen.

Törőcsik Pál: Igen.

Tüttő István: Nem.

Zsoldos Ferenc: Nem.

Szabóné dr. Csányi Mariann: Az összesítés 14 igen és 10 nem.

Tüttő István:  Hölgyeim és Uraim! Ezek után be kell hogy jelentenem, hogy a közgyűlés úgy döntött, hogy felbontja a NagyPlus Rt szindikátusi szerződésben rögzített tőkeemeléshez nem járul hozzá. Ez annyit jelent, hogy holnap közölnöm kell a tisztelt másik tulajdonostárssal, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nem kíván tőkét emelni, illetve felbontja a szerződést és a szerződés felbontását kezdeményezi. Felbontjuk a szerződést, hát fel. Én ezzel szeretném jelezni, hogy most Nagykanizsa Önkormányzata meg kell, hogy mondjam, hogy nem a mi hibánkból, hanem akik igent nyomtak, úgy döntött, hogy teljes mértékben odaadja a Redolco kezébe azt a jogosítványt, hogy ezek után az olasz fél azt fogja mondani, hogy megvalósított volna itt több mint 600 millió dolláros beruházást, ami sajnos a Nagykanizsai Önkormányzatnak nem kellett. Nem kell, nem lesz Ipari Park. 

Birkner Zoltán: Tisztelt polgármester úr, nagyon szívesen hallgatom Önkormányzat, de azért arra szeretném figyelmeztetni, hogy azt gondolom, ezt a sajtóban bátran, és bármikor minősít döntéseket, de ebben az esetben Önnek sincs jogosítványa arra, hogy egy döntés be nem fejezése előtt, ugyanis még 4 határozati javaslat volt felterjesztve, bármiféle minősítéseket tegyen. Úgyhogy legyen olyan kedves és vezesse úgy a közgyűlés, ahogy Önt megbízták ezzel.

Tüttő István: Én nem tudom, mit kell még megszavaztatni ezen kívül. Mit? Minek? Felmondjuk a szerződést. Amikor felmondjuk a szerződést, miről szavaznak uraim? Kérem, a 2/a-ról a döntésüket. Szavazzunk, a 2/a verzióról. Nem kell név szerint szavazni. Kérem a gombokat megnyomni. Már működik a szavazás, csak kérem, hogy megnyomjuk.

A közgyűlés 15 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Következik a 2/b. Arról nem kell, mert kizártuk az A-val. Áttérünk a 3-ra. De ez sem értelmes így, mert a 3-nak sincs értelme. Akkor kérném az 5. számút Birkner Zoltán olvassa fel.

Birkner Zoltán:  Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság kormányának segítségét kéri a Nagykanizsai Ipari Park betelepítésében és területének bővítésében. Határidő: azonnal. Felelős: Polgármester.

Tüttő István: Kérem a szavazást.

A közgyűlés 14 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

73/2002.(III.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1.       megállapítja, hogy a NagyPlus Rt tőkeemelésének Szindikátusi Szerződésben rögzített feltételei nem állnak fenn, tekintettel arra, hogy a feltételként szabott Szerződő Felek által elfogadott üzleti terv a határidőig nem állt rendelkezésre.

A határidő elmulasztása miatt Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a NagyPlus Rt Szindikátusi Szerződésben rögzített tőkeemeléséhez nem járul hozzá, a szerződés felbontását kezdeményezi.

Határidő:      2002. március 5. (módosítás kezdeményezésére)

                    2002. május 15. (módosításra)

Felelős  :      Tüttő István polgármester

                    Schmidt László ügyvezető

2.       A NagyPlus Rt-nek a Szindikátusi Szerződésben meghatározott tőkeemelése elmaradása okán Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a társaságban fennálló jogviszonyát nem kívánja fenntartani, a társaság végelszámolását indítványozza. A végelszámolás elhatározása esetén végelszámoló személyére ……….. -t javasolja kijelölni.

A végelszámolási eljárás keretében Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a társaságban megmaradó követelések teljesítése utáni, Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő Kht-t megillető összeget kéri annak számlájára átutalni.

A végelszámolási eljárás megindítása esetén kezdeményezi a Közgyűlés a Szindikátusi Szerződés azonnali megszüntetését.

Határidő:      2002. március 5.

Felelős  :      Tüttő István polgármester

                    Schmidt László ügyvezető

3.       Megbízza a polgármestert és a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő Kht ügyvezetőjét a közgyűlés által hozott határozatok képviseletére.

Határidő:      2002. március 5.

Felelős  :      Tüttő István polgármester

                    Schmidt László ügyvezető

4.       A Magyar Köztársaság Kormányának segítségét kéri a Nagykanizsai Ipari Park betelepítésével és területének bővítésében.

Határidő:      azonnal

Felelős  :      Tüttő István polgármester

Tüttő István: A 4. pontról szavazzanak. Az természetes, hogy mást nem képviselhetünk, csak amit a közgyűlés döntött. De szavazzunk róla. Nekem közben lenne rögtön egy kérésem, nem tudom, hogy oldjuk meg. Nekünk írásban kellene vinnünk a határozatot holnap természetesen az igazgatósági ülésre. 10 óra körül indulunk. Az lenne a kérésem jegyzőnő, hogy reggel ez készüljön el. Egy határozatszám kell hozzá. Én azt hiszem, hogy megoldható. Egy határozatszámot adunk, ez nem lesz gond a határozat számát meg fogjuk adni. Csak nekem ez a kérésem. Ezek szerint befejeztük ezt a napirendi pontot.

Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy az én módosító indítványomról még továbbra is szavazni kell. Nincs ellentétben az eddig elfogadottakkal.

Tüttő István: Tarnóczky úr olvassa fel még egyszer a határozati javaslatát!

Tarnóczky Attila: A tárgyalás során fel kell vetni a Redilcio Rt számára az Önkormányzatnak a NagyPlus Rt-ben meglévő tulajdonrészek, illetve szindikátusi szerződésben átadásra vállalt fölterületek értékesítési lehetőségét a szükséges garanciák kikötésével.

Kedves képviselő úr, problémát csak akkor jelent, amit Ön mond, hogyha nem az én javaslatom az első része a határozatnak.

Tüttő István. Szavazzunk róla! Végül is, ha ezzel megbíznak minket, ezt képviseljük.

A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Röst János: A következő pont: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ipari Park Logisztikai Központ tárgyában vizsgáló bizottságot hoz létre 5 fő részvételével. A vizsgálat befejezésének a határnapja, 2002. április 30. Na most az 5 főt pedig azt javasolnám, már kiürült itt egy nagy része a teremnek, hogy a következő közgyűlésre határozzuk meg, most pedig erről döntsünk.

Tüttő István. Murphy mondta, ha valamit nem tudsz megoldani, hozz létre bizottságot. Szavazzunk róla!

Kevesebben vagyunk, mint 14 legalábbis a bekapcsolt gépek alapján. Akkor kérem, határozatképtelenség miatt berekesztem a közgyűlést.

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 19.30 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

Kmf.

Szabóné Dr. Csányi Mariann
Tüttő István
jegyző
polgármester

 

 

 

2002. március 12.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2002. március 12-én (kedd) 14.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.

Az ülés helye:             Halis István Városi Könyvtár fogadóterme

                                   (Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)

Jelen vannak:             Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.

Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Karmazin József osztályvezető, Beznicza Miklós osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Kulbencz Ferenc Közterület Felügyelet, Simánné Mile Éva megb. osztályvezető, Hári László irodavezető, Gáspár András ügyvezető.

Megjelentek: Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Lukács Ibolya a Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Dr. Balogh Attila ügyvéd.

Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm a média képviselőit, Polgármesteri Hivatal képviselőit és természetesen kedves képviselőtársaimat. Elkezdjük közgyűlésünket. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Én a következőt javasolom. Azért, hogy teljesen törvényes legyen a mai ülésünk. Mindegyik napirendet külön soron kívüli ülésen kell tárgyalnunk, mert igazán a 3. számú ülésre vonatkozik az a soronkívüliség elsősorban, amely a NagyPlus Rt. ügyében folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos. Tóth Zsuzsa képviselőnőnek már az előző közgyűlésen itt volt az anyaga. Az Önkormányzat és a DÉDÁSZ Rt. közötti együttműködési keret-megállapodás megkötésére tett javaslatot visszavonom. Azt nem tárgyaljuk, mert újra elemeztük az egész kérdést és ennek az elemzésnek a végeredménye megerősítette azt a korábbi döntésünket, amelyet a testület hozott. Mindenki előtt van egy tájékoztató – ismereteim szerint – a közvilágítás korszerűsítés egy ütemben történő megvalósításának előnyeiről. Kérem, ezt tanulmányozzák át, és ha valaki ezek után is úgy gondolja, hogy mégis tárgyalásra érdemes, akkor ezt önálló képviselői indítvány formájában tegyék meg. ezek után í két utolsó cseréjével.

Először kezdhetjük akár a tájékoztató Budapesten 2002. március 5-én a NagyPlus Rt. ügyében folytatott tárgyalás nyomán kialakult helyzetről. Kérem, erről szavazni is kell, hogy ez a napirend tárgyalásra kerül. Kérem a döntésüket.

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

1.       Tájékoztató Budapesten 2002. március 5-én a NagyPlus Rt. ügyében folytatott tárgyalás nyomán kialakult helyzetről

Előadó: Tüttő István polgármester

2.       Tóth Zsuzsanna önálló képviselői indítványa (írásban)

3.       Nagykanizsa I. Futball Club Kft. létesítményüzemeltetési támogatás kérelme (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a korábban jelzett 19-i közgyűlésre vonatkozó meghívóm oka fogyottá vált és akkor közgyűlést ez ügyben nem tartanánk, csak erről írásban nem kívántam Önöket értesíteni, mert hiszen a mai nap erre alkalmas, hogy ezt megmondjam.

1.       Tájékoztató Budapesten 2002. március 5-én a NagyPlus Rt. ügyében folytatott tárgyalás nyomán kialakult helyzetről

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: A napirendi pont keretében tájékoztatjuk Önöket. Szeretném jelezni és emlékeztetni Önöket arra, hogy ezen a budapesti értekezleten sor került a felügyelő bizottság ülésére, sor került az igazgatóság ülésére és egyben sor került a közgyűlésre is. Én sem a felügyelő bizottság, sem az igazgatóság ülésén nem vettem részt, mert nem voltam oda hivatalos, azt majd megkérem, hogy azok az urak, akik az önkormányzatot képviselték erre vonatkozóan, ha kívánnak valamilyen információt adni, azt tegyék meg.

Arról kívánom Önöket tájékoztatni, hogy március 5-én reggel én vétót emeltem a közgyűlés döntése ellen azzal a logikával, hogy ne úgy kelljen odamenni Budapestre, hogy csak ex katedra bejelentjük, hogy részünkről az önkormányzat részéről a döntés megszületett, és ez a döntés pedig az, hogy a végelszámolást kérjük a részvénytársaság ügyében. Ez a vétó a törvény szerint a polgármester vétója halasztó hatályú és ez a halasztó hatály azt jelenti, hogy a 15 napon belül összehívott közgyűlés újra dönt. Az olaszokkal én ismertettem a közgyűlés döntését, de arról is tájékoztattam Őket, hogy ennek a vétója is megtörtént, és azt is jeleztem feléjük, hogy természetesen ez a döntés akár ugyanaz is maradhat. Az én vétóm nem azt jelenti, hogy ezzel az ügy érdemi változását idéztem elő, hanem legfeljebb arról lehet szó, ha mód van arra az olaszokkal egyetértésben, hogy az ügy tovább folytatható, akkor Önökkel újra ezt az ügyet meg lehetett volna tárgyalni.

A következő, ami ezután történt. Az olasz fél is ismertette álláspontját és röviden úgy fogalmazott, hogy azokra a körülményekre tekintettel, hogy az önkormányzat sem igazán támogatólag áll az ügy mellett, hiszen ezt a vétó előtti döntés egyértelműen igazolja. Ugyanakkor ők is már korábban úgy értékelték, hogy nem tudja Nagykanizsa biztos időn belül a laktanyákat biztosítani, és szeretném jelezni az olaszok egyértelműen a laktanyákban gondolkodtak. Számukra az a verzió, hogy plusz 55 hektár valahol, ami hozzá kapcsolható a mostani 45 hektárhoz, az számukra csak egy olyan megoldásnak tűnt, amelyben Ők igazán nem is gondolkodtak. Hiszen teljesen logikus az a következtetés, hogy Törőcsik úr annak idején Olaszországban egy olyan projektet mutatott be, amely egyértelműen a laktanyák területét jelöli meg kiindulási alapként. Számukra ez volt az a momentum, amire azt mondták, hogy Nagykanizsát kell választani. A választás után idejöttek az olaszok és megnézték a lehetőségeket és felvetették azt a kérdést, hogy ki lehet-e egészíteni ezt még 45 hektárral, azaz 100 hektár földterületre fel lehet fejleszteni. Ők mindig is 100 hektárban gondolkodtak és gyakorlatilag azt a verziót tudták igazán elképzelni, ami a laktanyákkal együtt valósulhat meg. Ők ugyanúgy elmondták most is, hogy nem látják biztosítottnak a laktanyák megszerzését, ugyanakkor van egy 20-22 hektáros olyan földterület, amelyen az önkormányzat opciós szerződést kötött korábban, mikor még az olaszokkal nem álltunk kapcsolatban. Ennek a földterületnek a projektbe való bevitelét csak egyféleképpen tudták volna elképzelni, teljesen tisztán és a laktanyákat egyáltalán vállalkozókkal nem terhelten tudták volna átvenni. Ugyanakkor azt is kifejtették, hogy az idő is számukra rendkívül kedvezőtlen tényező, hiszen ha túlságosan elhúzódik ez a folyamat – és ezt már Ők úgy ítélték meg, hogy nagyon is elhúzódott – akkor ennek a projektnek nincs meg az a PR értéke, ami megvolt esetleg korábban. Azt se felejtsük el, hogy Magyarország közben rengeteget változott. Magyarországon a munkabérek jelentősen nőttek. Magyarországon olyan irányú változások történtek, amely a tőkebefektetők számára már nem az az extra profitnak a megteremtésére alkalmas terület, ez is bizonyos fokig az olaszokat befolyásolta.

Az olaszok méltányolták azt a körülményt, hogy én megpróbáltam megmenteni – amennyire meg lehet – ennek az ügynek a sorsát, végül sikerült úgy megállapodni, hogy felmondjuk a szindikátusi szerződést is. A szindikátusi szerződést is felmondtuk, ennek is jelentősége van, hiszen ha nem történt volna meg, akkor a végelszámolás idejéig a szindikátusi szerződés érvényben maradt volna, az pedig az esetleges Ipari Parkkal kapcsolatos döntéseinket korlátozta volna, vagy pedig még egy szempontból lett volna hátrányos, a követelés azonnali indokaként is fel lehetett volna használni. Ugyanakkor azt is érzékelni kell, hogy ez a döntés, amit akár az önkormányzat hozott, akár az olaszok, arról szól, hogy a részvénytársaságot kell megszüntetni. Hiszen egy olyan szervezetről volt szó, amely működése kezdetén egy nagyon nagy cél elérése érdekében lett létrehozva és természetesen az idő függvényében, hogy a tevékenységét igazán nem tudta kifejteni, gyakorlatilag pénzfogyasztóvá vált. Magyarul egy vezérigazgatóval és megfelelő működéssel, ugye pénzzel járó tevékenységet folytat, egyben nem végzi azt a feladatát, amit kellene. Feleslegesen létező szervezetről van szó. Az olaszok is úgy értékelték, hogy felesleges fenntartani, hiszen csak milliókat fogyaszt és nem látszik, hogy valami is történt.

Ezt követően bejelentették azt is – bár konkrétan rá is kérdeztem – hogy mi lesz a követeléssel, amely a sajtóban megjelent, hiszen több százmillió dollárról volt szó az egyik sajtóban, a másikban több százmillió forintról. Azt a választ kaptam a Massimo Mazzi úrtól, hogy Ők úgy gondolják, hogy nem akarnak Ők úgy elválni tőlünk, hogy ilyen peres ügyeket is még maguk mögött hagyjanak. És azzal a kikötéssel, hogy az olasz fél elvárja, hogy elmarasztaló és különösen demoresztáló nyilatkozatoktól óvakodni fog az önkormányzat és bárki is, aki nyilatkozik. Akkor Ők természetesen annak az ígéretével bírnak, illetve úgy döntöttek, hogy nem támasztanak követelést az önkormányzattal szemben mindazok után sem, hogy bíztatást kaptak, mindazok után sem, hogy projektanyagokat készítettek, mindazok után sem, hogy világkiállításon bemutatták a kanizsai projektet, mindazok után sem álltak követeléssel, mindazok után sem, hogy odáig fajult a dolog, hogy a részvénytársaságot fel kellett oszlatni.

Közös sajtónyilatkozatra került sor, ebben amiket elmondtam, a lényege bent van. Az utolsó mondat úgy szólt, hogy a felek kinyilvánítják, amennyiben pozitív irányú változás, vagy fogalmazzam úgy, hogy jobbra fordul a helyzet, magyarul balra fordul a helyzet – ezt én tettem hozzá – akkor mivel Medgyesi Péter beígérte itt Nagykanizsán kormányváltás idején, ha ez bekövetkezik, akkor Nagykanizsa azonnal hozzájut a laktanyákhoz, természetesen jelképes áron. Ez pedig egy olyan körülmény, amire az olaszok azt mondták, ha ez a változás bekövetkezik és így, akkor Ők hajlandók ismét a kérdést elővenni és természetesen azt a projektet, amit terveztek, azt megvalósítani Nagykanizsán. Ez volt részemről, amely tárgyalásokon részt vettem. Én nem vettem részt – megismétlem – a felügyelő bizottság ülésén és nem vettem részt az igazgatóság ülésén sem. Erre vonatkozóan megkérem majd Kiss László urat és Dr. Fodor Csaba urat, hogy Ők ha úgy gondolják, tájékoztassák a közgyűlést.

Birkner Zoltán: Három dologról szeretnék beszélni. Az egyik az, hogy az egyik indítványozója voltam ennek a mai napnak, ennek a mai napi összehívásnak, hiszen azt gondolom, hogy a múlt héten egy csomó minden történt. A múlt heti eseményeket talán érdemes nagyon gyorsan lezárnunk, és ami a fontosabb a mai nap során, azt már látom, mert itt van előttem, fogalmazzuk meg a jövőbeni feladatokat, hiszen ez lenne a legfontosabb. Ha megengedik, nagyon röviden összefoglalnám azt, hogy én magam hogyan látom a múlt héten történteket. Aztán néhány pontját felolvasnám az Ipari Park Fejlesztő Kht. által készített anyagnak, hiszen ezt tartom a legfontosabbnak. Végül pedig polgármester úr nyilatkozatait a magam szemszögéből szeretném értelmezni.

Múlt héten hétfőn arról döntöttünk, hogy a nem jól működő közös céget felszámoljuk. A nem jó működésnek sok fajta oka és előzménye lehetett. Én nem szeretnék se az olasz cégre, se az önkormányzatra mutogatni. A lényeg az, hogy ha nem bontottuk volna fel múlt héten ezt a szerződést, akkor beláthatatlan ideig maradt volna közös lekötött terület. A város mozdulatlan maradt volna és tulajdonképpen ilyen bizonytalan kimenetelű dolgokra várva a munkahelyteremtés nem indulhatott volna meg ebben az esztendőben. Ez az én véleményem természetesen. Éppen ezért meggyőződésem az, hogy jól döntöttünk, amikor úgy döntöttünk, hogy hétfőn bontsuk fel a közös céget. Az élet egyébként minket igazolt, hiszen az olasz partner pont ugyanezzel a kéréssel várta a tárgyaló delegációt. Úgy tűnik, hogy talán felesleges volt ez a nagy politikai vihar, ami ekörül dúlt utána polgármester úr részéről is.

A továbblépés, és egyáltalán, hogy azért mindenki értse, hogy mi is történt hétfőn. Hétfőn szerintem az történt, hogy a város a 45 hektáros területéhez jutott. A város, miután az M7-es építése valóban meg fog kezdődni az idei esztendőben most tavasszal, és sajnos viszonylag magas a munkanélküliség Nagykanizsán, most azt kell mondjam, hogy munkahelyteremtés szempontjából viszonylag kedvező térség vagyunk. Ez egyébként annak a bűne és eredménye, hogy a ’90-es évek közepén mindezeket a feltételeket nem teremtette meg a város. Ha akkor ezek a feltételek léteznek, ma Zalaegerszeg és Kaposvár sikertörténetével egy síkban lehetne Nagykanizsa is. Mindegy, most már a múltat hagyjuk, a jövő az, ami előttünk áll és a jövő az valahogy úgy néz ki, hogy ha ez a kudarc utolért minket – mert ne szépítsük polgármester úr és képviselőtársaim, mindannyiunk kicsi kudarca ez – akkor azért próbáljunk meg most ebből tőkét kovácsolni. A tőkekovácsolásnak egyetlen egy módja van, hogy villámgyorsan megpróbáljuk ezt a 45 hektár területet másnak, másképp, más formában munkahelyteremtéssel, illetve gyárakkal benépesíteni. Ennek a lehetőségéből párat felolvasnék ebből az anyagból, ami most elkészült. Azonnal kapcsolatfelvétel a befektetés szervezés területén érintett, érdekelt szervezetekkel (kormány, belföldi és külföldi kamarák, ITD Hungary, bankok, nagyobb cégek, képviseletek stb. Pályázati források feltárásához szükséges feltételek megteremtése. A további út- és csatornahálózat építés. Ha a város ezt megteszi, az adórendelete pedig jó szerintem, ami kedvező a befektetéseknek. Munkaerő sajnos van bőven. Azt kell mondjam és a 7-es épül, hogy Nagykanizsa remélem most már nem csak az ígéretek földje lesz, hanem lassan a gyakorlati munkahelyteremtésnek is a területe. Most szerintem politikusoknak és nem politikusoknak az a feladatunk itt ebben az önkormányzatban, hogy egységesen egy irányba mutatóan döntsünk és szavazzunk.

Én arra szeretném Önöket kérni, hogy lezárva lassan ezt a múlt heti történést és azért még néhány mondatot mondok erről, lehetőleg most mutassuk azt az arcunkat a kanizsai közvéleménynek, amit egyébként az út során néhányszor már megtettünk, amikor mindannyian közösen ugyanazt a célt akarjuk elérni. Ennek egyetlen egy módja van tényleg, hogy az időt most már nem szabad hagyni semmire és egyébként ezek az előterjesztések, ezek a pontok jók. Énnekem csak a határidővel van egy kis gondom, majd azt javasolni fogom, hogy azt hozzuk le március 31-re, az április 30. hosszú idő. A lehető leggyorsabban kell ezeket elvégezni, természetesen, ha belefér, hogy mindenki tudjon róla, hogy Kanizsán van föld, Kanizsán van munkaerő, Kanizsán lesz autópálya. Kanizsa egy jó terület. Akkor most egy kicsit a harmadik dologról, a polgármester úr múlt heti nyilatkozatairól. Polgármester úr, rendkívüli módon sajnáltam azt, hogy polgármester úr politikai ügyet kerített ebből az egész ügyből. Pont Ön volt, aki hazaérkezve kedden Budapestről kinyilatkozta azt, hogy az olasz partner külön kért minket, hogy ne kerítsünk ebből politikai vihart. Ehhez képest Ön valami elképesztő.

Tüttő István: Nem arra kért, hogy politikai vihart ne keverjünk.

Birkner Zoltán: Jó, akkor polgármester úr megtett mindent annak érdekében, hogy lehetőleg ebből jó hangos országos médiumokban is megjelenő hírsorozat legyen. Természetesen mutogatott mindenkire polgármester úr, aki csak létezett, csak hogy a saját felelősségét próbálja meg ebből kivonni. Emiatt nagyon sajnálom, hogy ez történt. Polgármester úr, én azt gondolom, Ön nem járt el ebben az esetben a város szempontjából helyesen. Sokkal szerencsésebb lett volna, ha szép csendesen ezt a tárgyalást véghez viszi, utána közös akarat kinyilvánításával pedig dolgozunk a következő ügyön. Én a magam részéről elkerültem volna ezt a négy mondatot is, amit most elmondtam, hogyha polgármester úr az RTL Klubtól a Népszabadságig mindenhol nem veszi elő a FIDESZ-MDF csoportot, illetve nem laktanyázik, és nem mond mindenféle sületlenségeket ezekben a médiumokban.

Tüttő István: Ezt visszautasítom. Vagy tételesen cáfolja meg, miről van szó.

Birkner Zoltán: Éppen ezért polgármester úr arra szeretném Önt kérni – és ezt megint csak a magam nevében teszem – hogy legyen kedves a következő hat hónapban, amit még együtt el kell töltenünk azért a város érdekében, tegyük félre a politikai ügyeket. Öntől is ezt kérem, és ennek az Ipari Park ügynek a témáját innentől kezdve igyekezzünk magyarázkodás nélkül végezni és a magam részéről a múlt heti nyilatkozatait ezzel lezárom, de talán szerencsésebb lett volna, hogy ha egy napot vár a nagy országos médiumokkal.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy az országos médiumok két pillanat múlva ott vannak az ember nyomában.

Kiss László: Tekintettel arra, hogy a polgármester úr felszólította a NagyPlus Rt. testületi tagjait, hogy számoljanak be, ezt szeretném röviden megtenni, és néhány mondatot szeretnék hozzáfűzni polgármester úr expozéjához, amivel bevezette a mai ülést. Igen, az igazgatósági ülés 14.30 órakor kezdődött, gyakorlatilag nagyon békés, szinte baráti légkörben zajlott le. A vezérigazgató úr jött be Mazzi úrral együtt és vezérigazgató úr – Sólyom Gábor úr közölte, hogy a tulajdonosok az előzetes megbeszélések alapján úgy határoztak közösen, hogy végelszámolással megszüntetik a NagyPlus Rt-t. Itt szóba került a kártérítések kérdése. Elmondták, hogy mivel kölcsönösen így állapodtak meg, kártérítésekről nincs szó. A végelszámoló személyéről beszéltünk, itt szóba került Sólyom úr, mint végelszámoló, én tiltakoztam ellene, a Kht. felügyelő bizottságának előzetes határozata alapján 2:1 arányban az igazgatóság Sólyom úr személyét megszavazta. Én akkor megjegyeztem, hogy Sólyom úr nem szavazhat az ügyben, amiben érintett. Abban maradtunk, hogy a jogásznő ezt tisztázni fogja, és a jegyzőkönyv majd ennek megfelelően tartalmazza ennek a szavazásnak az eredményét. Még arról volt szó, hogy az igazgatóság javasolja a társaság közgyűlésének, hogy egy közös sajtóközleményt fogadjanak el, ebben röviden megindokolva a végelszámolásnak a tényét és hogy miért került erre sor, és hogy azt követően egyik részről sem lesz semmiféle, se magyarországi, se külföldi, se olaszországi sajtónyilatkozat. Ezt is egyhangúlag elfogadtuk és röviden fél óra alatt lezajlott ez a dolog. Most azért tartok szüntetet, hogy valamiféleképpen szavakba foglaljam azt a megrökönyödésemet, hogy már három óra elteltével, amikor ez a megállapodás a tulajdonosok között és a tulajdonosok egyik képviselője, polgármester úr között megszületett, a Kanizsa Tévében egy majdnem egy órás műsor volt a NagyPlus Rt-ről és arról, hogy mit, miért és hogyan. Tehát polgármester úr mondjuk 4 órakor elfogadott egy megállapodást és 8 órakor már megszegte ezt a megállapodást. Nem is beszélve a Népszabadságnak erről a cikkéről, ami egy egész oldalas cikk és ugyancsak polgármester úr elemzi a megszüntetésnek a különböző okait, egyebeket. Én azt hiszem, ez óriási hiba volt. Itt a mai expozéban polgármester úr ecsetelte, hogy mik azok a körülmények, amik az olaszokat abba az irányba mozgatták, hogy meg kell szűntetni ezt a társaságot. Nem állt rendelkezésre a 100 hektár terület. Erre vonatkozóan a szindikátusi szerződés egyértelműen leírja, hogy 45 hektár kell először és rá egy évre, vagy másfél évre kell a többi terület. Ez gyakorlatilag egy kicsit átlátszó dolog. A munkabérek emelkedésére is hivatkozott polgármester úr, hogy most már nem annyira rentábilis mondjuk egy külföldi befektetőnek a tervezett beruházás. Azt hiszem ez inkább örvendetes Magyarország szempontjából. Viszont egy szó sem esett arról, hogy az önkormányzati testület döntésében mi volt a meghatározó indok. A meghatározó ok az, hogy az olasz fél többszöri, több hónapi hitegetés ellenére sem szállította azt a dokumentációt, ami nekünk a döntés egyértelmű meghozatalához szükséges lett volna. Polgármester úr erről nem beszélt és nem tudom miért. Milyen érdeke fűződik hozzá, hogy tényeket elhallgasson. Nem értem. Itt elmarasztaló nyilatkozatok jelennek meg a jobboldali frakciókról, elmarasztaló nyilatkozatok jelennek meg a kormányról. Polgármester úr az olaszokat nem hozza kellemetlen helyzetbe, az olaszokra nem mond semmi olyat, amit okkal mondhatna, mert nem teljesítettek, ugyanakkor a Kormányra meg mutogat és a Kormány, meg a jobboldali frakcióknak a felelősségét hangoztatja. Az olaszokat nem bántjuk, a Kormányt igen. Nem tudom ilyen helyzetben, hogy ezek után polgármester úr mit vár még a Kormánytól, nem tudom. Nagyon sok olyan dolog van, ami azt hiszem, hogy elhamarkodott, elsietett volt, különösen a nyilatkozatok, most pl. ha ezek a nyilatkozatok az olaszok kezébe kerülnek és az olaszok azt mondják, hogy a magyar fél nem tartotta magát a megállapodáshoz, akkor ezért ki lesz a felelős? Megint a jobboldali frakció polgármester úr? Nem tudom és én úgy vélem, hogy ebben a kérdésben egy kis türelem és egy kis bölcsesség nagyon-nagyon helyénvaló lett volna, mert nem kellett volna felesleges vihart kavarni az előzetes vétóval akkor, amikor az olaszoknak is ugyanez volt a szándékuk. Én azt hiszem, hogy talán.

Tüttő István: Nem ismertük a szándékot. Azért mondtam, mert idézőjelben vétó, ma már nem így hívják.

Kiss László: Polgármester úr ezt a kifejezést használta, azért ragaszkodom én is ehhez. Én azt hiszem, egy kis türelem, egy kis bölcsesség nem ártott volna ebben a kérdésben, mint úgy általában. Polgármester úr az előbb Birkner Zoltán képviselőtársamnak a megállapításait visszautasította és azt mondta, hogy tételes dolgokra kíváncsi. Ennek kapcsán én rátérnék egy-két tételes dologra.

Én most kijelentem, hogy nekem az a véleményem, hogy a NagyPlus Rt. kapcsán az önkormányzat a polgármester úr miatt került ebbe a helyzetbe, amibe került. Csak két tényt szeretnék felsorolni, de ezek tények, és ezeket szeretném most rögzíteni.

2001. június 26-án a közgyűlésen jelentette be polgármester úr, hogy július 13-án az olaszok szerződést akarnak velünk aláírni ebben a témában. Akkor én polgármester urat figyelmeztettem, hogy tapasztalataim szerint egy ilyen nemzetközi szerződésrendszer kidolgozására két hét nem elegendő. Erről jegyzőkönyv van, meg lehet nézni a közgyűlési jegyzőkönyvek sorában. Ez a jó szándékú figyelmeztetés nem került meghallgatásra, a dolgok elindultak a maguk útján, maguk vezérelt útján.

VII. hó 2-án polgármester úr egy delegációval Olaszországban volt, ott a szerződés szövegét tárgyalták meg, a szerződés szöveg nem került még ki a közgyűlés elé, de polgármester úr kijelentette, ugyancsak közgyűlési jegyzőkönyvek vannak erről, hogy ez a szerződés számunkra így elfogadható, alá tudjuk írni. Ennek kapcsán került július 11-én az a szerződéstervezet a közgyűlésnek kiküldésre, amit senki nem tudott itt elfogadni, mindenki módosítani akart. Ez csak két tény volt abból a sorból, amit pontosan fel lehetne sorolni, és én ezért úgy vélem, hogy polgármester úr sokkal, de sokkal bölcsebben járt volna el valóban, ha nem nyilatkozik se a televízióban, sem a Népszabadságnak és sehol, hanem azzal a sajtóközleménnyel, amit a tulajdonosok kiadtak, megelégedett volna és evvel ez az ügy le lett volna zárva.

Én úgy vélem, hogy polgármester úr ezekkel a jogosulatlan és meggondolatlan nyilatkozatokkal indította el azt a folyamatot, amiben most tartunk. Még nem késő, még le lehet zárni. Azt javaslom most zárjuk le, de örökre.

Tüttő István: Mivel megszólíttattam, ezért hadd mondjak néhány dolgot. Az olaszok jelezték, hogy csak július 13-án tudják ezt a szerződést aláírni - ezt akkor is mondtam - mert halaszthatatlan ügyeik vannak és a későbbiekben már csak ősszel lehetne rá sort keríteni. Ezt tudják Önök is, hiszen szabadságolás időszaka volt. Azt is tudják, hogy valóban kevés idő állt rendelkezésre, azt mi nem is vitatjuk, de Schmidt úr és Törőcsik úr a megmondhatója, hogy gyakorlatilag mindösszesen 3 napunk sem volt rá, mert még menet közben is folyamatosan érkeztek azok a módosító indítványok, amelyeket ugye figyelembe kellett venni.

Július 2-án én Törőcsik úrral voltam kint Olaszországban, tehát azért furcsa dolog azt állítani, hogy csak énnekem köszönhető, hogy az a szöveg olyan volt, amilyen volt, közösen csináltuk ezeket a dolgokat. De azért volt a közgyűlési döntés és azért volt a közgyűlés, hogy megfogalmazza azokat az észrevételeket, amely ezen előmegállapodás, vagy előszerződés tervezetnek a módosítására szükségesek. Valóban meg is történtek a módosító indítványok, hiszen azért írtuk alá akkor, mivel nem volt más lehetőség legalábbis úgy tájékoztattak minket, hogy a közgyűlés lehetőséget adott arra, hogy további tárgyalásokat folytassunk annak érdekében, hogy a felvetett kérdések tisztázódjanak. Azért arra szeretném emlékeztetni Kiss urat is, hogy folyamatosan azt fogalmazták meg – jogosan – hogy az önkormányzat érdekeit a lehető legmagasabb szinten kell képviselni. Azt fogalmazták meg, hogy egy olyan szerződésünk van, amelyben a legmaximálisabban éppen a másik fél érdekei érvényesülnek. Akkor tessék nekem megmondani, logikusan felteszem a kérdést, hogy egy fél, amelyik borzasztó előnyös szerződést kötött épp az önkormányzattal, miért mondja fel a szerződést? Nem talán azért, mert éppen az önkormányzat olyan félnek bizonyult, hogy ennek ellenére sem tartotta érdemesnek, hogy ezt a szerződést megvalósítsa?

Tarnóczky Attila: Ugye a napirend címe a kialakult helyzetről való tárgyalás tájékoztató, úgyhogy én valóban a kialakult helyzettel szeretnék foglalkozni, amely helyzet megítélésem szerint a tekintetben nem rossz, hogy az önkormányzat pillanatnyilag gyakorlatilag a teljes döntési szabadsága birtokában van. Ez a helyzet azonban veszélyeket is tartogat, mert ahogy már sokszor jeleztem, hogy ez a közös vállalat az olasz féllel és én most nem mondom, hogy ki volt a hibás, önkormányzat, olasz partnereink, azt hiszem maga a konstrukció volt hibás. Egy elhibázott döntésnek bizonyult, most is kerülhetünk egy újabb elhibázott döntés után. Én egyetértek Birkner frakcióvezető úrral azzal,  hogy el kell dönteni, hogy merre menjünk és amellett egységesen, vagy többségünkben ki kellene tartani, na de merre menjünk, merre van az előre? Én azt javasolnám a közgyűlésnek, hogy mindenekelőtt egy határozatban szögezzük le, hogy ennek az Ipari Parknak mi a célja. Én elmondom Önöknek, hogy szerintem mi a célja, egyáltalán nem biztos, hogy mindenki így gondolja. Tessék belejavítani, kiegészíteni, kivenni belőle. A határozat így szólna:

„Az Ipari Park fejlesztés céljai (1 francia bekezdés)

-          jelentős számú új munkahely teremtése – ugye trivialitás, de jelzem, hogy ezt a 45 hektárt nagyon könnyen el lehet úgy adni ebben a városban, hogy cégek lakcímet változtatnak, munkahely érdemben nem jön létre, ez egy valóságos veszély, megítélésem szerint.

-          külső vállalkozói tőke bevonása a város gazdasági életébe – nem külföldit mondtam, külsőt. Ez az általam nem ismert kanizsai milliárdosokat nem szeretném megfosztani attól a lehetőségtől, hogy ipartelepítésbe fogjanak, de megítélésem szerint a kanizsai gazdaság erősítése tőkeinjekcióra szoruló feladat.

-          középüzemek számának növelése – én ezt látom kitörési pontnak, nem kívánok ide mamutcéget, esetleges költözése óriási problémákat vethet fel egy város érdekében és az apró cégek is a maguk bizonytalanságukkal nem az igazi megoldást jelentik.

-          átlagos bérszínvonal emelése – nekem több varroda nem kell ebbe a városba minimálbéren.

-          a munkaerő kínálathoz igazodó kereslet keltése – ezt tartom egyébként legkevésbé fontosnak.

-          a város e vonatkozású befektetésének legalább hozzávetőleges megtérülése – ezt nem kell kommentálni gondolom.

És úgy fejeződne be ez a határozat, hogy „a befektetési ajánlatok elbírálásakor azokat kell előnyben részesíteni, amelyek e feltételsor többségének megfelelnek”. Számomra ez a célja annak, amit mi itt csinálunk.

Akkor az anyagban lévő határozati javaslatokról. Aggodalmam részben innen is származik, mert ha jól érzékelem a tendenciát egy önkormányzati beruházásban megvalósuló Ipari Park kezdeményeit látom ebben a határozatsorban, ahol a fejlesztő cég nevéhez méltóan a mi Ipari Fejlesztő Kht-nk. Hadd legyek őszinte, a Kht-nkat nemzetközi kapcsolatai hiányai miatt erre nem tartom igazán alkalmasnak, ráadásul a fejlesztés önkormányzati oldalról megint azt jelenti, hogy itt fogunk vitázni mindenféle ide nem tartozó dolgokról, miközben a város már megtette a kötelességét, ezt a 45 hektárt erre a célra, Ipari Park címmel felruházva biztosította. Arról nem is szólva, hogy mindenféle bizonnyal újabb költségek fognak fellépni, amelyeket meggyőződésem szerint a befektetőknek, az oda beköltözőknek kellene most már fedezni. Ennek ellenére az 1. pontban lévő feladatsort én el tudom fogadni. Miért ne készüljön ilyen terv, kivéve az első francia bekezdést, azt nagyon nem. Az pillanatnyilag úgy szól, hogy az intézkedési terv tartalmazza a kapcsolat felvételi lehetőségeket a befektetés szervezés területén érintett érdekelt szervezetekkel. Ehhez nem kell semmilyen tervet csinálni. Ezeket a cégeket keresni kell már most, lehet, hogy a múlt héten is már keresni kellett. Erről nem kell a közgyűlés elé tervet terjeszteni, ezért azt javaslom, hogy a határozati javaslat 1. pontja egészüljön ki egy 2-kal, amely így szóljon: a bevezető szöveg, hogy utasítja a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő Kht-t a közgyűlés, hogy keressen kapcsolatokat a befektetés szervezés területén érintett és érdekelt szervezetekkel, különös tekintettel a komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cégekre, amelyek – a városnak adott megfelelő garanciák mellett akár tulajdonosként is – a továbbiakban magukra vállalnák az Ipari Park fejlesztésének, finanszírozásának feladatait.

Tüttő István: A tulajdonba kerülésről azért valamit majd mondani kell.

Tarnóczky Attila: Egyetértek természetesen polgármester úr, de erre akkor kell valamit mondani, hogy ha ilyen ajánlat érkezik egyáltalán. A 2. pontnak javaslom az első mondatát elhagyni, illetve az egész egy mondat, de az utolsó két sorát meghagyni, hogy utasítja a Kht-t, hogy az intézkedési terv alapján készítsen költségszámítást az egyes feladatok végrehajtására. Én magam előzetesen ígéretet arra nézve nem tudok tenni, hogy ezeket a költségigényeket teljesíteni fogjuk, mert az első mondatrész erről szól. Látatlanban ilyet úgy gondolom, nem lehet tenni.

Röst János: Tarnóczky Attila javaslatai, véleménye számomra evidencia, de különösképpen erről nem kell szavazni úgy gondolom, mert amennyiben szavazni kell róla, akkor ezt önálló napirendi pontként kellene visszahozni, mert olyan megállapításokat tesz, ami valószínű, hogy témát keverhet közgyűlésen belül is. Ha Attila így gondolod, akkor az a kérésem, hogy ezt külön napirendi pontként hozd vissza, és nagyon szívesen megtárgyaljuk a Gazdasági Bizottságon és egyéb bizottságon keresztül. Egyébként a véleménnyel egyet lehet érteni, de értelmetlen most lerögzíteni a kereteket anélkül, hogy a Kht. a maga intézkedési tervével készítette volna.

A másik, amit el szeretnék mondani, hogy az elmúlt közgyűlésen szavazás közben a közgyűlés fele hazament és így nem tudtunk szavazni a napirendi pontról, ez pedig a vizsgáló bizottságnak a felállítása. Éppen ezért én most javasolnám, hogy végleg le lehessen zárni egyébként ezt a kesze-kusza ügyet, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata az Ipari Park és Logisztikai Központ tárgyában 5 fős vizsgáló bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak javaslom azt az 5 főt, akit egyébként korábban már a közgyűlés majdnem elfogadott. A jelöltek annak idején nyilatkoztak, hogy elfogadják a jelölést. Marton István, Tóth László, Kiss László, Gyalókai Zoltán és jómagam szerepeltem közöttük. A vizsgálat lefolytatásának határidejét 2002. május 31-ig kérem meghatározni. Felelős Tüttő István polgármester.

Lenne javaslatom a beterjesztett anyaghoz is. Ez pedig az 1. pontnak a bővítése. Ugyanis nem érinti az intézkedési terv a személyi és a tárgyi feltételeknek a bővítését, fejlesztését. A következőt javasolnám, hogy „a Kht. személyi és tárgyi fejlesztésére javaslatot tesz”. Erre azért van szükség, mert hiába készül intézkedési terv, ha ahhoz képest nem rendelünk hozzá személyi állományt, illetve tárgyi feltételeket. Azt el szeretném mondani, hogy a költségvetési hiány az elmúlt közgyűlés szavazásával 300 millióval megemelkedett. Jelenleg most 800 millió felett vagyunk, ugyanis 300 milliós bevételt terveztünk a földterület értékesítésére az Ipari Park területén. Mindenképpen ki kell térni a Kht-nak.

Tüttő István: Annál jóval többet terveztünk.

Röst János: Lehet, de a költségvetésben ez szerepel polgármester úr. Az a kérésem a Kht. vezetőjéhez, hogy erre a részre is térjen ki intézkedési terv, mert a költségvetési hiányt valahogy vissza kellene állítani legalább az 500 millió Ft-ra, de inkább kevesebbre.

A másik kérésem, hogy a közvélemény felé csak akkor tudjuk lezárni ezt a vitaműsort, amely nyilvánvaló, hogy párt, illetve minden funkcióban lévő személy a saját szájíze szerint fogalmaz meg. Amely teljes mértékben természetes, hogy ha ez a vizsgáló bizottság létrejön és feláll és egy korrekt módon letesz egy olyan háttéranyagot, amely az elejétől fogva konkrétan és egyértelműen bemutatja azt a folyamatot, amit gyakorlatilag a közgyűlésnek nem lett volna szabad elkövetnie. Ha nem ezt tesszük, akkor egy második vásárcsarnok ügy jön létre és soha senki nem fogja tudni igazából a felelősség megállapítását kimondani.

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr, én úgy gondolom, hogy javaslatom nagyon is belefér a mai napirendbe. Nincs ott sehol leírva, hogy itt igazából csak a múltról lehet beszélgetni. Szerintem a jövőről kell beszélgetni, és ne haragudjanak, most már nem tudom kiszámolni, hogy két éve, vagy mióta folyik erről a téma. Én ezeket a javaslatokat nem óhajtom bizottságok elé vinni, meg a Sóhivatalba küldeni, és majd valamikor hónapok múlva erről dönteni. Ragaszkodom hozzá, hogy szavazzanak róla. Aki úgy gondolja, hogy nem tud erről szavazni, akkor ne szavazzon, de én a szavazást kérem, közgyűlési szinten legalább. És az aggodalmaim Röst képviselő úr felszólása egyik javaslata nyomán kezdenek elmélyülni, amikor az Ipari Park Fejlesztő Kht. létszámbővítéséről máris szó esik, elindul a kanizsai munkahelyteremtés végre, úgy látom, de félek, hogy itt véget is fog érni. Ez az az elhibázott konstrukció véleményem szerint, amin nem szabadba elindulni.

Kiss László: Megszólíttatás kapcsán válaszolnék.  Röst János képviselőtársam részéről elhangzott, hogy ebben a vizsgáló bizottságban engem is javasolt, hogy vegyek részt. Köszönöm, erről megtiszteltetésről inkább lemondanék. Ennek két oka van. Az egyik az, hogy elég sok dolgom van. A másik pedig az, hogy még pillanatnyilag tagja vagyok a NagyPlus Rt. igazgatóságának, mivel az majd a végelszámolás kezdete előtt fog megszűnni. Így azt hiszem összeférhetetlen lenne, de helyettem tudnám javasolni az Ipari Park Fejlesztő Kht. ügyvezetőjét, jogászát, például. Ők ismerik az egész folyamatot, ez lenne az egyik dolog.

A másik pedig, ha már nálam van a szó, csatlakoznék a Röst képviselőtársam által elmondottakhoz, és Tarnóczky urat egy kis türelemre kérném. Ezt az anyagot most kaptuk meg át sem tudtuk nézni, át sem tudtuk még olvasni, amit az Ipari Park Fejlesztő Kht. most adott ki. Egyből Tarnóczky úr már módosítaná, és azonnal szavazást kérne róla. Én azt hiszem egy kis türelem nem ártana, várjuk, meg olvassuk el, tanulmányozzuk át, és a következő soros közgyűlésen még nem késtünk el. Ne folytassuk azt az elhamarkodott gyakorlatot, hogy mindig mindent azonnal itt osztunk ki, és határozunk benne, akár jó, akár nem jó.

Tüttő István: Röst úr említette, hogy nőtt a költségvetési hiány. Gyakorlatilag nem nőtt, hiszen azok a földterületek, amelyeket eladásra határoztunk el, egyáltalán nem lehet most azt mondani, hogy ebben az évben biztosan nem kelnek el. Sőt inkább abban kellene a közgyűlésnek állást foglalni, hogy az a 350 millió Ft, amit arra szántunk, hogy az első tőkeemelésre biztosítunk, azt mindenképpen a közgyűlés olyan értelemben zárolná, hogy csak olyan célra lehessen felhasználni, amely munkahelyteremtéssel összefügg, és semmiképp sem más területnek a forrását biztosítaná, hiszen ez eleve erre a célra volt annak idején elhatárolva. Azért én javaslom, hogy egy általános tartalékba helyezzük, és majd a közgyűlés dönt róla, hogy azt feloldja, illetve mire oldja fel. Ezt pedig majd szintén javasolni fogom határozati javaslat formájában.

Röst János: Tisztelt polgármester úr, a költségvetés nem ilyen konstrukcióban lett elfogadva, ahogy Ön mondja. Ugyanis a törzstőke emelésnek az összege a kiadási oldalon szerepel. Gyakorlatilag az nem elkölthető pénz ilyen értelemben. Azzal lehet, most a másik oldalon bent van a 650 millió Ft a törzstőke emeléshez szükséges földterület vásárlás. Ilyen értelemben az nullszaldós, tehát hogyha arra gondolunk, hogy 350 millió Ft-ot. Polgármester úr nálam van a költségvetés. Egyébként erre számítottam és elhoztam magammal. Itt arról szól, hogy a kettő az nullszaldós. Arra nem lehet rátervezni még költséget. Én amiről beszéltem az a különbözet, az azt jelenti, hogy jelenleg amennyiben nem adjuk el a területet, akkor 300 millió Ft plusz hiány keletkezik. Így értettem ezt természetesen.

Tüttő István: Világos, de ez nem zárja ki azt sem, amit én mondtam.

Cserti Tibor: Azt hiszem lezárult egy időszak, több mint két évet átölelő időszak. Megbizonyosodott végeredmény, ami egy kudarc. Azt kell, hogy mondjam, hogyha én a magam részéről nézem a dolgokat, akkor 1/27-d felelősségem természetesen benne van, és én is személyes kudarcként éltem meg. Mert mindnyájunk által sokat emlegetett és a feladat fontosságát azt nagyon sokan körbejárták már. A város számára ez tényleg egy nagy fontosságú olyan munkahelyteremtő feladat, ami gyakorlatilag kudarccal fejeződött be. Mert egy ciklus időszakában a kitűzött feladatok nem teljesültek, és ez egy ilyen értelemben egy önkormányzati ciklusnak a befejező évében vagyunk. A projekt indításához sem jutottunk el. Egyébként majdnem frakciónk a Városvédő Egyesület nevében mi sem szavaztuk az elmúlt időszakokat. Az egyoldalú azonnali felbontását, mert attól féltünk egyébként, hogy egy ilyen hebehurgya módon történő egyoldalú felmondás olyan jogi helyzetet eredményez, ami kilátástalan a város számára. Szerencsére ez elhárult, és azt kell, hogy mondjam ebbéli szempontból tényleg egy új helyzet állt elő, új alapokról is indulhatunk egyben. Remélem a jegyzőkönyvek is rögzítik ezt, hogy közös megegyezéssel történt ilyenértelemben lezárult.

Amiért én magam részéről szót kértem az az, hogy a kudarc élmény mellett rendkívül kellemetlen helyzetben érzem magamat, mert azt érzékeljük, hogy egy nagy politikai sakkjátszma is húzódik, mindkét szekértábor között. És a magam részéről egy tipikusan szakmai kérdést, politikai síkon történő rendezéssel megoldani, hát nagyon-nagyon nehezen élem meg. Pontosan ugye, nem szeretnék ezzel részletesen foglalkozni, hisz itt a választások függvényében én sokat citálhatnám az újságban megjelent nyilatkozatokat, baloldalit-jobboldalit is és egymás mellett. Ráadásul az önkormányzattal még határozattal is megállapít bizonyos dolgokat, és erre nyilatkozatok történnek már kormányzatai szinten is. Egy dolgot érzékelek, hogy ugyanakkor a laktanya jelenlegi területének, ugye opciós szerződéssel történő „kimentése” - és nem szeretnék senkit megsérteni - még ma is egy adott jogi helyzet a város számára. Ha valamit le akarunk zárni uraim, akkor ezt is le kell zárni. Ha azt mondtuk igen, nem tudtuk megszerezni a laktanyát jelen pillanatban pont. Mert így érvel mind a két tábor. Akkor tessék ezt a jogi helyzetet is értelmezni, felülvizsgálni, és azonnali hatállyal kezdeményezem e jogi helyzet megszüntetését az önkormányzat részéről, ez egy határozati javaslat. A másik, hogy én a magam részéről, igen bebizonyosodott, hogy rossz tulajdonos az önkormányzat. Isten ments, ilyen projektkérdésekkel foglalkoznia neki, mert a jelenlegi előterjesztés egyébként, most lehet, hogy Kiss úr te most szakmai ember vagy, de 5 perc alatt áttekinthető ám ez a helyzet és a döntés meghozható. Megítélésem szerint. Miért?

Valójában Tarnóczky alpolgármester úrnak abban igaza van, hogy új alapokról, és új irányba kell kezdeni, nekem is az a véleményem. De az is biztos, hogy ez a fajta összeállított anyag a két határozati javaslattal a mai napon nem elfogadható. A 2-es határozati pont tekintetében semmiféleképpen nem. Miről van szó? Arról van szó, hogy az anyag végső soron az 1. határozati ponti javaslat megfogalmazásában, nem többet, nem újat mond ki, mint az, hogy egy új koncepciót, egy új intézkedési tervet, és egy dologgal bővíteném ám ki, mert annak az egy dolog az pontosan  az üzleti terv. Amit részelemeiből megfogalmaznak és bekezdésben, mindegyik nem olvasom fel még egyszer, az üzleti tervet takarja. Mi is ezt kértük egyébként az olaszoktól. Most azt mondom követeljük meg mi a Kht-tól és pont. A 2. határozati javaslatot meg hagyjuk el, mert az függvénye nyilvánvalóan az 1. határozati pontban megfogalmazottaknak. Tessék idetenni elé a koncepciót, intézkedési tervet, ennek alapján kidolgozott üzleti tervet. Azt lehet alternatív javaslatokban is, és igen április 30-ig döntünk ennek a függvényében, mert nyilvánvaló az összes forrás mellérendeléséről. Nem szeretnék belemenni a költségvetésnek ugye a végrehajtási részébe, mert egyébként az nyilvánvalóan alárendelődik a 2.  határozati pont tekintetében is. Ha egy ilyen határozati javaslattal elfogadnánk egyébként pontos forintális meghatározás nélkül az számomra egyrészt technikailag is kezelhetetlen a költségvetés szempontjából. Másrészt meg olyan rendelkezést adna, felhatalmazást a Kht. jelenlegi vezetőjének, ami egyébként az üzleti terv jóváhagyása nélkül szerintem a jelenlegi szituációban túllépne az általános kereteken.

Befejezésképpen. Én azt hiszem, hogy van egy lehetőségünk új alapokról kezdeni, erre a kht-t az előkészítés tekintetében alkalmasnak tartom. És most csatlakoznék két tekintetben Birkner képviselő úr felszólalásához, szubjektív részéhez nem, mert nagyon kellemetlenül érzem magamat olyan szituációban, amikor azt mondják egy város polgármesterére, sületlenségeket beszél, azt tegye helyre Ő a maga részéről. De azt nem értem, hogy hogyan lehet a legnagyobb buzgalom mellett, és azonnal közművesíteni és húzni a csatornát, meg húzni a közműveket, mikor azt sem tudjuk, hogy merre? Műszaki megalapozottság nélkül, projektet oldal megalapozottság nélkül, bármibe kezdeni, az azt jelenti, hogy szakmai analfabétizmus, most ezzel nem őt akartam megsérteni, mert ő most nincs itt bent. Pardon, itt vagy Zolikám. Hanem pontosan jól felépített üzleti terv szakmai előszítését és végrehajtását szerettem volna ezzel a felszólással kezdeményezni.

Tüttő István: Itt sokan arról beszélnek, hogy elszalasztottunk másfél, vagy két évet. Kérem, egyet ne felejtsünk el. február végére állt össze az a földterület, amivel lehet valamit kezdeni. Tessék ezt tudomásul venni. Egyet megint ne felejtsünk el, ha nincs ez az olasz kapcsolat, akkor ezek földek most állnak a rendelkezésünkre.

Dr. Baranyi Enikő: Én azt gondolom, hogy alapvetően először is azt kéne leszögezni, hogy koncepciót meg lehet fogalmazni, újra fogalmazni. Ennek egy lényege, munkahelyteremtés legyen és az összes többi a stratégia, hogy ehhez milyen úton, módon fogunk hozzájutni. Megítélésem szerint a 73/2002. közgyűlési határozat a NagyPlus Rt-vel kapcsolatosan egy olyan testületi döntést fogalmazott meg, amely végül is reális, és megalapozott volt. Egy kicsit másképp értékelem ezt a helyzetet, mint polgármester úr, aki az ittlétem alatt is szinte úgy éreztem, hogy halkan, de azt sugallja, hogy azért az önkormányzat sem volt vétlen ebben a dologban. Ez igaz, de ugyanakkor azt hiszem, hogy mindenképpen nem e múltat kéne elemezgetnünk, hanem jelenlegi helyzetből. Most kezdem képviselőtársam, meg kéne  találni azokat sarkalatos pontokat, amelyek valóban gyorsan és talán hatékonyan képesek módosítani mostani helyzeten. Nincs értelme a kronológiai sorrendet ismételni. Talán azt mondanám, hogy ezt a megváltozott új helyzetet legjobban jellemezni azzal, hogy 45 hektártelepítésre ipar telepítésre alkalmas földterület a város birtokában marad, és ez egy nagyon nagy dolog. Most először vagyunk ilyen helyzetben. Ennek a területnek azonban közel, hát egynegyed részét sem teszi ki, tehát közel egynegyed része az, ami csak közművesített. Ebből következően végül is az Ipari Park Kht-nak megítélésem szerint, csak olyan feladatokat kell, és szabad adni, amelyre a tapasztalata, szellemi kapacitása lehetőséget ad. Túlméretezett feladatokkal megterhelni, az azt is jelenti, hogy az effektivitása, hatása csökken. A kompetencia határokat jól kéne körülhatárolnunk.

És végül azt hiszem, hogy mindannyian tudjuk, hogy keresnünk kell a projekt lebonyolításában, illetve menedzselésében tapasztalattal rendelkező céget, vagy csoportot. Én úgy gondolom, hogy ezek jegyében az egyik legfontosabb lenne, hogyha egy kicsit saját maga a képviselőtestület is önmérsékletet és önkritikát gyakorolna, és mondjuk elfogadnánk azt, és elhinnénk azt, hogy közgyűlésnek kötelezettsége és egyben joga is minden az ezzel a tevékenységgel, ezzel a területtel érintő dologgal kapcsolatosan is, minden érdemi döntésről, időben tudni, és nem pedig utólagosan. Ennek megfelelően a közgyűlésnek szerintem szintén határozatban el kéne azt fogadni, hogy ennek megfelelően soron kívüli, és akár nyári időszakban is lévő közgyűléseken, ha olyan érdemi új helyzet áll elő bármikor összejön és képes a döntéseit meghozni. Másodsorban az Ipari Park telepítését esélyét növelő lenne a földterület további közművesítése, amelynek megvalósításához szerintem az önkormányzatnak saját forrást kell rendelni, illetve pályázati lehetőségeket kimunkálni, de minél hamarabb. Én úgy gondolom, hogy a 45 hektár földterület kiajánlására helyett, inkább pályázatot kellene kiírni, amely azt is jelentené, hogy esetleg a kiajánlást csak azon cégeknek lehetne csak megtenni, akik eddig is érdeklődtek ez után a földterület után. Én magam részéről tehát az Ipari Park Kht-t csak egy nagyon is körülhatárolt feladattal, és közeljövőben lévő feladattal bíznám meg, e kérdéskörhöz kapcsolódóan. Egyrészt a terület rendezésére 45 hektár közművesítésére vonatkozó cselekvési sort, és a pályázat, pályázati sort források megkeresését kéne rövid határidővel kiírni, vagy létrehozni. Másrészt pedig a közgyűlésnek egy olyan tájékoztatást lenne kívánatos adni, ami az eddigi olyan megkereséseket jelentené, akik a projekt megvalósításában próbáltak ajánlkozni, ha van ilyen. Erről pedig egy összefoglaló jelentést kéne a közgyűlésnek adni.

Tüttő István: A Schmidt úr szeretne válaszolni a közben elhangzottakra. Kérem, fáradjon a mikrofonhoz. 

Schmidt László: Polgármester úr, közgyűlés! Engedjék meg, hogy az észrevételekhez pár szóban reagáljak. Nagyon megköszönöm minden az Ipari Park Kht. által összeállított anyaggal kapcsolatos észrevételt, ami elhangzott, hiszen ezek mind-mind abba az irányba viszik a dolgot, hogy egy közös gondolkodás el tudjon indulni ebben a kérdéskörben. A mi szándékunk az volt, hogy az intézkedési terv összeállítása, teljesen világosan lehatárolja azokat a feladat- és hatásköröket, amely a későbbiekben az Ipari Park fejlesztés kapcsán adódnak. Mindemellett tartalmaz egy olyan világos feladat megfogalmazást, ami lehetővé teszi azt, hogy a munka végre szakmai alapokra helyeződjön. Lehetőséget biztosít arra, hogy prioritásokat fogalmazzunk meg azzal kapcsolatban, hogy milyen cégeket kívánunk az Ipari Parkba betelepíteni. Egyáltalán feltárja annak az eszközrendszerét, hogy milyen módon lehet tovább menni.

Jelzem azt, hogy Dr. Baranyi Enikő képviselőnő kérte most az eddigi érdeklődők listáját, ezt a múltkori közgyűlésen kiosztottuk. Természetesen még egyszer meg tudjuk tenni, de azt is szeretném jelezni, hogy kollegám jelen pillanatban is az Ipari Park területén van egy befektetni szándékozóval, aki 6 hektár terület megvásárlása után érdeklődik.

A konkrét felvetésekre és a határozati javaslatokkal kapcsolatban megfogalmazottakra. Az elsőhöz észrevételekkel nem kívánok foglalkozni. Én úgy gondolom, hogy minden olyan segítheti ennek az intézkedési tervnek vagy koncepciónak az összeállításában, ami elhangzott. A határidőt is azt hiszem Birkner Zoltán úr vettette fel, hogy túl rövid. Azért fogalmaztuk meg április 30-ban, mert elképzelhetőnek tartom, hogy egy többfordulós bizottsági egyeztetésen kell ennek ahhoz átmenni, hogy a közgyűlés úgy jóvá tudja hagyni, hogy elfogadható legyen mindenki számára. A 2. határozati javaslat lehet, hogy félreérthető volt többek számára, természetesen nem kívánunk semmiféle költségbe belebonyolódni, hogy az Ipari Park fejlesztés mennyibe fog kerülni. Azonban az első fele ennek a mondatnak az arról szól, hogy jelenleg is vannak elindított dolgok. Mégpedig: a közművek tervei elkészültek, az utolsó részszámlára várunk. Az eddigi részt függetlenül attól, hogy az önkormányzattal megállapodása van az Ipari Park Fejlesztő Kht-nak, saját költségünkre kigazdálkodtuk. De sajnos az utolsó részszámlát nem tudjuk már kifizetni. Mindemellett így, hogy az olasz projekt nem indult, a tőkeemelés nem olyan formában történik meg, ahogy ez tervezve volt, a jelenlegi területen utak épültek, területek lettek lehatárolva, telekosztási munkarészt meg kell rendelni, ahhoz, hogy tiszta, világos kép legyen. Valamiből meg kell finanszírozni. A közgyűlés visszafogottan biztosította a működési költségeinket, az a működésünket fedezi, azonban  az ilyen plusz járulékos munkákhoz, amik mindenféleképpen adódnak ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni, jelen pillanatban nincsen a Kht-nak további kerete. Ezért kértük ennek a megoldását és itt tulajdonképpen csak erre gondoltunk. Az, hogy az Ipari Park fejlesztés menete mi lesz, és a későbbiekben ki, hogyan fogja finanszírozni, ez teljesen természetesen, majd akkor, hogyha ez sorra kerül. És egyáltalán döntés születik benne, hogy mi lesz módszer ebben a kérdésben.

Zsoldos Ferenc:  Igazán nem akarom szaporítani a szót, feleslegesen így is elég sok elhangzott már. Én a magam részéről két dologgal egyetértek, és vannak dolgok, amivel nem. Kezdjem az utóbbival. Nem értem, hogy miért kellene itt most egy újabb vizsgáló bizottságot felállítani, aminek tulajdonképpen semmiféle más szerepe nem lenne, mint ezt az ügyet, amit egyesek kudarcnak ítélnek meg egyoldalúan, mert ez nem teljesen kudarc, és ezzel sem értettem egyet, és ma sem értek egyet. Nem egy sikertörténet. Azért rájöttünk arra, hogy ez az út tulajdonképpen zsákutcába vezet, meg kell keresni a megfelelő megoldási lehetőségeket. És ehhez a Kht. javaslata véleményem szerint egyértelmű és elég is. Itt különböző vizsgálatokkal, amivel csak tovább lehet bonyolítani a dolgokat, és állandóan visszanyúlva személyeskedésig megy el tapasztalatom alapján, magam részéről messzemenően nem értek egyet. És azzal sem, hogy ez kizárólag kudarc, mert nem ez fedi a valóságot. Elhangzott olyan javaslat, hogy azonnal további közművesítéseket kellene végezni. Elsietettnek tartom. Közművesítéseket akkor kell végezni, amikor kialakul az a helyzet, hogy milyen mértékű, milyen jellegű, milyen irányú, milyen területre vonatkozó közműveket kell telepíteni. Mert hiszen itt csatornáról, vízvezetékről, elektromos áramról és sok minden másról is szó van. Hiszen hallottuk, hogy jelenleg is egy viszonylag kisterületre van jelentkező. Lehet, hogy a Kht. meg tud egyezni a jelentkezővel és majd kiderül, hogy mit akar telepíteni és milyen igénye van. Ennek megfelelően lehet, nem pedig előre elméletileg kiagyalva valamit, és majd idekényszerítjük be az illetőt.

A magam részéről egyértelműen azt javaslom a tisztelt közgyűlésnek, hogy zárjuk le a további egymásra mutogatást, mert ez teljesen értelmetlen, hanem inkább a megfelelő és lehető legjobb megoldásokat ne mi keressük, hanem a szakma keresse meg, dolgozza ki, és véleményezésre tárja a közgyűlés elé. Nekünk végeredményben ez a feladatunk, nem a részletkérdésekben való kukacoskodás.

Tarnóczky Attila: Meggyőződésem, hogy az általam javasolt határozati javaslat az Ipari Park fejlesztés céljairól egy javaslatsor, amivel lehet nem egyet érteni, de kétségtelenül a közgyűlés feladata ennek a várospolitikai kérdésnek eldöntésében az állásfoglalás.  Nem a szakmának kell arról állást foglalni, hogy miért akarunk mi munkahelyet teremteni. Ipari Parkot létrehozni, milyen munkahelyeket akarunk általában telepíteni, hanem ennek a közgyűlésnek. Ez az egyik dolog. Ezzel egyfajta irányt adnánk a további munka tekintetében.

A másik dologban csatlakoznék Zsoldos Ferenc képviselő úrhoz a közművesítés ügyében. Az a bizonyos 260 hektáros székesfehérvári Ipari Park jelenleg 60%-ban közművesített. Pontosan az a része, ami be van települve üzemekkel. A többi az mező, rom, azt csinálják jön egy üzem, meg ugye mit akar venni, és akkor az üzem a betelepülő közművesíti magának a területet. Ugyanis ma már a  Széchenyi Tervben nemcsak az önkormányzatok, hanem ugyanilyen feltétellel maguk a betelepülő vállaltok is támogatást kérhetnek közművesítésre. Az a mondjuk 20%-os arány, ami nálunk van a közművesített területek ügyében, az nem kevés, sőt bizonyos  betelepülést akadályozhat is adott esetben. Azt kellene tudni terv szinten, hogy hol vezet a fő út, hol vezet a gyűjtőcsatorna, meg mit tudom az elektromos vezeték, és innentől kezdve ez a dolog normálisan folytatható, és az eredeti elképzelésben nekem az is visszatetsző volt, hogy  hol lesz, milyen épület, miközben ezt igazából a betelepülni szándékozók igénye nélkül csak találgatni lehet. A 2. határozati javaslatomhoz egy határidőt is javasolnék április 30., illetve minden soros közgyűlés, addig míg ilyen érdeklődőt nem találunk. tehát egy beszámolót várnék minden közgyűlésen a Kht-tól.

Röst János: Megmondom őszintén nem értem Tarnóczky Attilát. Amiről beszélt az előközművesítés szakmai program. Én még olyat nem láttam, hogy egy zöld területen mindenki összevissza huzigálja magának a csatornaépítésnek a vezetékét. Azt csak egy közműterv alapján lehet megcsinálni. Egyébként ezek elkészültek. Gyakorlatilag a Kht-nál megvan.

Én azt javaslom, hogy meg kell tekinteni.  A másik oldalon az, hogy előközművesítek, az azt jelenti, hogy egy gerincet  akkor ki kell építenem, hogyha később mondjuk két év múlva történik a rácsatlakozás. Az első gerincvezetékeket akkora mérettel kell kiépíteni, amekkora az egész területnek a kiszolgálását megoldja. Azt nem lehet úgy megcsinálni, hogy összevissza fogom magam és kiajánlgatom, ez nem így működik.

Dr. Baranyi Enikő: Én a magam részéről óva inteném a közgyűlést attól, hogy itt 5-6 hektáros területre jelentkező pályázó, vagy letelepedőnek örüljünk. Megítélésem szerint ugyanis a következő ennek töredékét fogja kérni, és egyre inkább, hogy így mondjam elaprózódik a terület. Úgy gondolom, hogy a közgyűlésnek az lenne a feladata, hogy felvállalja azt a döntést, hogy ez egyben egyszeri pályázat kiírással, és egyben jelenti azt az értéket, ami hosszú távlati célra valóban egy Ipari Park benépesítését jelentheti. És ezért ismételten szeretném mondani és hangsúlyozni, hogy ennek a célnak a megvalósításai érdekében kellene pályázatot kiírni, másrészt a közművesítés folytatása az mindenképpen a városnak hosszú távú elemi érdeke, hogyha itt valóban Ipari Parkot szeretne kialakítani, és nem ellentmondás az, hogy ehhez pályázati forrást is kell rendelni.

Tarnóczky Attila: Nem a tervek elkészítésének szükségtelenségéről beszéltem. Természetesen tervezni kell, tudni kell azt, hogy végső soron milyen kapacitásokra lehet adott esetben szükség csatorna, víz, egyéb vonatkozásban. Én elmondtam Önnek, hogy hogyan csinálják Fehérváron. És igenis így csinálják, nincs a megmaradt 60 hektáron egy szál vezeték sem. Sőt megmondták, hogy a terveken is a fő útvonal rajza van benn, semmilyen más út berajzolva nincs. Egyébként más vonatkozásában is arról álmodozom, hogy olyan rendezési terveket készítsünk, ami valami mozgásteret ad a valóságos élet számára, nem pedig mereveket. Tökéletesen mereveket, amelyeket hetente módosítani kell valamilyen új igény miatt.

Kelemen Z. Pál:  Szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy az Ipari Park telepítése ügyében, hogy mi ahogy vagyunk 27-en, laikusak vagyunk. Mivel itt van tisztességes vasutas, orvos, pedagógus, közgazdász, de Ipari Parkot még senki nem telepített, és most el kezd dühöngeni itt a szakértelem a közgyűlésben némi hepciáskodással. Nekem az lenne a tiszteletteljes kérésem, ezek után természetesen Marton István úr jelentkezett, Ő még kapja meg a szót. Ebben a vitában érdemben előre menni nem tudunk, egyetlen elvi döntést tudok elfogadni ma, Tarnóczky Attila képviselőtársam  előterjesztését. Abban a formában, ahogy előterjesztette, úgy ahogy előterjesztette, minden más vita meddő.

Marton István: A magam részéről mélységes szomorúsággal veszem tudomásul a közelmúlt eseményeit és a történéseket. Mindjárt itt a végén Kelemen képviselőtársamnak adnék választ, hogy ez az Ipari Park és Logisztikai Központ ez csak fogalomként új. Mert ugye ipartelepek voltak már 30-40-50-100 évvel ezelőtt is, és semmivel sem különbözik azoktól, csak annyival, hogy a kor szellemének megfelelően fel vannak tuningolva. De ebbe nem érdemes belemenni. Szomorúvá tett, amikor március 5-én reggel megtudtam, hogy polgármester úr vétót emelt. És ennek a körülményei még szomorúbbá tettek, ugyanis ennek semmiképpen sem az a módja, hogy 9-kor bejelenti a sajtónak. Én úgy tudom, hogy minden ilyen eseményt a munkáltatónak kell bejelenteni. Erre feltette azzal a koronát, hogy 15 nappal későbbre hívta össze a soron kívüli közgyűlést, vagyis mintha akkor akarta volna tájékoztatni a munkáltatóit. A korábbi nyilatkozatok, például a Sólyom úrnak a félezrelékes nyilatkozata, hogy annyi a valószínűsége, hogy ez megmarad, már számomra bizonyossá tették, hogy itt nem várhatunk semmi jót. És korrigálnom kell azt is, amit polgármester úr mondott a szindikátusi szerződéssel kapcsolatban, mert ennek a 2. üteme az év végéig írta elő a laktanyákat, vagy az azzal azonos területeknek a megszerzését. Oda még idő bőségesen lett volna. Azt kifejezetten cáfolnom kell, hogy amikor az MSZP-nek a miniszterelnök jelöltje Nagykanizsán járt, akkor azon a gyűlésen megígérte volna a laktanyákat. A szokásos ködös politikusi megnyilvánulásokat valóban tapasztaltam, de konkrét ígéretnek a közelében nem volt.

Tüttő István: Vagy te nem voltál a közelében.

Marton István: Én ott voltam, végig ott voltam, mert kíváncsi voltam, hogy mi hangzik el. Meggyőződésem egyébként, hogy ez az ügy, ez nem történhetett másként. Mindenesetre az, hogy ide jutottunk, az előrelátás teljes hiányát jelenti az én szememben, azt a magas fokú előkészítetlenséget, amiről itt már több képviselőtársam is szólt. Én azt, amiről itt már több képviselőtársam is szólt én azt vicc kategóriába sorolom, hogy azért kell július 13-án aláírni egy szerződést, mert a másik partner elmegy nyaralni. Én akkor is elmondtam - vissza lehet nézni, vissza lehet hallgatni - hogy bizony ez nem ilyen előkészítést igényelne és a tervezett első tőkeemelés, tehát az elmúlt év novemberének időpontjában kellett volna megkötni az alapszerződést, akkor nagy valószínűséggel nem járunk így. Mellesleg az elején ez a kapkodás, ez törvényszerűen szülte, hogy ide jussunk, ahova jutottunk. Amit ma hallottam az számomra garancia arra, hogy a hátralévő félévben, vagyis ennek a testületnek az életében semmi érdemi ne történjen. Ezt lehet még ragozni, de ez így fog történni, efelől 100%-ig biztos vagyok. És még talán utolsóként annyit, hogy a Röst úr-féle vizsgáló bizottság felállításával valahol egyetértek, de nagy kedvem részt venni benne nincs. Ezért most is azt mondom, hogyha megválasztottak már 4 tagot, akkor elgondolkodom, hogy vállaljam-e az 5-et.

Tüttő István: Szavaznunk kell a vita lezárásáról. Lezárom a vitát. Jelentkezés hiányában lezártuk a vitát. Módosító indítványa volt Tarnóczky Attila alpolgármester úrnak. Kérem, mivel kettő határozati javaslata volt, kérem szíveskedjék felolvasni az elsőt.

Tarnóczky Attila: Az Ipari Park fejlesztés céljai. Jelentős számú új munkahely teremtése, külső vállalkozói tőke bevonása a város gazdasági életébe.

A középüzemek számának növelése. Az átlagos bérszínvonal növelése. A munkaerő kínálathoz igazodó kereslet keltése. A város e vonatozású befektetésének legalább hozzávetőleges megtérülése. A záró mondat a befektetési ajánlatok elbírálásakor azokat kell előnyben részesíteni, amelyek e feltételsor többségének megfelelnek.

Böröcz Zoltán: Erről aztán most tényleg ne szavazzunk az a kérésem. Most egész szépen összefoglalva meghallgattuk és felsorolva. Ebben olyan mondatok vannak, ami ám blokk összességében nem szavazható. Valószínűleg, azt kell csinálnunk, mert több pontja támogatható. Hogy minden egyes pontja előtt, akár még véleményt is mondhassunk. Akkor elképzelhető, hogy bizottsági szakasz nélkül ez ma bizonyos értelemben átmegy, de azért ebben vannak olyan megjegyzések, ami egyrészt közgazdasági nonszensz, másrészt egyáltalán nem hiszem, hogy városi érdek. Ilyen típusú összefoglalása nem teszi lehetővé, hogy egybe szavazzunk, azt akarom mondani. De lehet, hogy ezzel alpolgármester úr is egyetért. Egyért, hogy részenként.

Tarnóczky Attila: Egyetértek képviselő úrral. Azt kértem az elején, hogyha valamelyik ellen kifogásuk van mondják el, tegyenek hozzá, természetesen egyesével is szavazhatunk a célokról.

Röst János:  Arra kérném Tarnóczky Attilát, amelyik munkaköri kötelességet takar, mert, ennek nagy része munkaköri kötelessége a polgármester úrnak, alpolgármester úrnak.

Tarnóczky Attila: Téved képviselő úr, hogy