„Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek!”

1956. November 4., vasárnap

Országos események:

Hajnali 4 órakor megindul a szovjet haderő általános támadása Magyarország megszállására. A honvédség egységeit riadóztatják, néhány helyen tűzharc alakul ki, de nem kapnak parancsot az ellenállásra.
5 óra után a szolnoki rádió hullámhosszán Ungvárról sugárzott rádióadásban Kádár János, Münnich Ferenc, Apró Antal és Kossa István - mint a Nagy-kormány volt miniszterei - bejelentik, hogy kezdeményezik a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány megalakítását. Ezt követően ismertetik a kormány névsorát és felolvassák a Moszkvában szövegezett felhívást.
5.20-kor Nagy Imre a rádióban bejelenti: a szovjet csapatok támadást indítottak a törvényes kormány megdöntésére, a magyar csapatok harcban állnak, a kormány helyén van. A beszédet többször megismétlik.
A Honvédelmi Minisztériumban tartózkodó tábornokok megtiltják a honvédség alakulatainak az ellenállást.
6.45-kor a rádió közli: az Egyesült Államok kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását a magyarországi beavatkozás miatt.
6 óra után a jugoszláv diplomaták invitálására a nagykövetségre megy és ott menedékjogot kap Nagy Imre miniszterelnök és Losonczy Géza államminiszter, Donáth Ferenc, Lukács György és Szántó Zoltán, az MSZMP vezetőségének tagjai, továbbá Fazekas György, Haraszti Sándor, Jánosi Ferenc, Rajk Lászlóné, Szilágyi József, Tánczos Gábor, Ujhelyi Szilárd, Vas Zoltán és családtagjaik. A jugoszlávok a miniszterelnököt lemondásra és a Kádár-kormány támogatására hívják fel, de ő elutasítja.
Mindszenty József menedékjogot kap az Egyesült Államok nagykövetségén.
A Parlamentben tartózkodó Bibó István államminiszter kiáltványt fogalmaz, amelyben leszögezi, hogy semmivel nem indokolható a szovjet támadás, majd elutasítja az ellenforradalom vádját. Fegyveres ellenállásra nem ad utasítást, de felhív a passzív ellenállásra, végül a világ hatalmaihoz fordul, hogy érvényesítsék az ENSZ Alapokmányban foglalt elveket.
Az óriási túlerővel támadó szovjet csapatok elfoglalják a repülőtereket és a katonai objektumokat, megkezdik a honvédség csapatainak lefegyverzését. Bevonulnak a városokba, és ahol fegyveres ellenállással találkoznak, teljes erejű tűzcsapással válaszolnak. Budapest elfoglalására 5 hadosztályt vetnek be.
A honvédség, a nemzetőrök és a felkelők számos vidéki városban megkísérlik az ellenállást, de a túlerő miatt gyorsan feladják, csak néhány helyen bontakozik ki nagyobb harc. Több helyen a városok forradalmi bizottságai és a katonai vezetők tárgyalásokat kezdeményeznek a szovjet csapatok parancsnokaival, máshol a magyar fegyveres ellenállók a környező hegyekbe, erdőkbe vonulnak.
A fővárosba érkező szovjet csapatok elfoglalják a BM és a HM épületét, majd 8 óra tájt a Parlamentet is, de már nem találják ott a Nagy Imre-kormány tagjait, hogy letartóztassák őket.
Budapesten erős fegyveres ellenállás fogadja a szovjet csapatokat, nehézfegyverekkel is lövik a harckocsikat. Az ellenálló honvéd- és nemzetőralakulatok, a felkelőcsoportok jelentős veszteségeket okoznak a támadóknak. Megállítják vagy lefékezik a támadást a Juta-dombnál, Kőbányán, Óbudán, Újpesten, Soroksáron, Csepelen, a Széna téren és a Déli pályaudvarnál; súlyos harcokat vívnak a ferencvárosi, józsefvárosi és erzsébetvárosi felkelőcsoportok.
Kádár és Münnich Ungvár érintésével Szolnokra érkezik, a bábkormányt formálisan ott alakítják meg. Oda szállítják a Kádár-kormánnyal együttműködni kész magas rangú tiszteket is.
Az ENSZ rendkívüli közgyűlése délután 50:8 arányban elfogadja az Egyesült Államok határozati javaslatát, amely felszólítja a Szovjetuniót a katonai akciók beszüntetésére és csapatai kivonására, elismeri a magyar nép jogát kormánya szabad megválasztására, felkéri az ENSZ főtitkárát, hogy jelöljön ki bizottságot a magyarországi helyzet megvizsgálására, felszólítja a szovjet és a magyar kormányt, hogy tegye lehetővé ENSZ-megfigyelők beutazását. Eisenhower amerikai elnök külön üzenetben is tiltakozik Bulganyin szovjet kormányfőnél.
A szovjet kormány tiltakozik a francia és a brit kormánynál az egyiptomi fegyveres beavatkozás miatt. Az ENSZ-közgyűlés utasítja a világszervezet főtitkárát, hogy a Közel-Keleten állítson fel ENSZ-haderőt.
A Szabad Európa Rádió élesen elítéli a szovjet inváziót, adásait a következő napokban is sokan úgy értelmezik, mintha számítani lehetne a Nyugat közvetlen segítségére.

Nagykanizsai események:

Nagykanizsa, 1956. november 4.
A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság felhívása

A Nemzeti Bizottság értesíti a város lakosságát, hogy az éjszakai szovjet csapatmozgásokból következtetve Nagykanizsa város katonai megszállása is várható.
Zalaegerszeg és Kaposvár városokat szovjet csapatok megszállták, a lakosság és a honvédalakulatok ellenállást nem tanúsítottak, ezért a város elfoglalása zavartalanul és minden erőszakos cselekménytől függetlenül történt meg.
Minthogy Nagykanizsa város ebben a helyzetben mást nem tehet, mint többi városunk, de mert Budapesten is, országunk fővárosában az az álláspont, hogy a túlnyomó túlerővel szemben harcolni nemcsak céltalan, de egyenesen káros, ezért arra kérjük fel Nagykanizsa város józan és megfontolt lakosságát, hogy gyermekeink, asszonyaink, családtagjaink életének biztosítása érdekében semmiféle ellenállást ne fejtsen ki.
Különös nyomatékkal kérjük fel mindazokat, akiknek az elmúlt napok során, mint nemzetőröknek, vagy egyéb módon fegyver került a birtokukba, fegyverüket ne használják a szovjet csapatokra, tüzet ne nyissanak, mert minden puskalövés alkalmas lehet arra, hogy ennek a városnak lakosságát súlyos szenvedéseknek és megtorló intézkedéseknek teszik ki.
Kérjük a város lakóit, hogy továbbra is őrizzék meg nyugalmukat.

1956. nov. 4.

Forrás: Megyei Bíróság, B. 967/1957.