„Tudtam, hogy forradalomban vagyok”

1956. Október 24., szerda

Országos események:

Az MDP Központi Vezetőség az egész éjszaka folyó harcokkal párhuzamosan folytatja ülését. A rádióban először 4.30-kor olvassák be a kormány nevében kiadott közlemény szövegét, amely az eseményeket ellenforradalmi, reakciós elemek fegyveres támadásaként értékeli.
A KV határozatot hoz Nagy Imre miniszterelnöki kinevezéséről (Hegedüs a helyettese, más változás a kormányban egyelőre nincs), továbbá személyi változásokra kerül sor a párt vezető szerveiben. Távollétében Donáth Ferencet a KV titkárává, Losonczy Gézát pedig a PB tagjává választják, de ők ezt az elégtelen változások miatt levélben elutasítják. A személyi változásokról és Gerő megerősítéséről első titkári tisztségében a rádió 8.13-kor tudósít. 8.45-kor a rádióban bejelentik, hogy a kormány statáriumot rendel el (alkalmazására nem kerül sor); 9-kor közlik, hogy a szovjet csapatok a kormány kérésére segítenek a rend helyreállításában; 9.18-kor gyülekezési és kijárási tilalmat rendelnek el. A fővárosban leáll a munka és a közlekedés.
A Budapestre érkező szovjet páncélosokat váratlanul erős és egyre kiterjedtebb fegyveres ellenállás fogadja, nem válik be a terv, hogy felvonulásuknak elegendő elrettentő hatása lesz a felkelés elfojtásához. A fővárosba rendelt, illetve a középületeket és a katonai objektumokat védő magyar katonai és karhatalmi alakulatok is súlyos harcokat vívnak a felkelőkkel. A rádió épületét a felkelők elfoglalják, de az adást már hajnal óta az Országházban berendezett stúdióból folytatták.
Megérkezik Budapestre Mikojan és Szuszlov, továbbá Szerov, a KGB főnöke és Malinyin hadseregtábornok, a vezérkari főnök helyettese. Az SZKP Elnökségének két küldötte tárgyal a magyar katonai és politikai vezetőkkel, majd megnyugtató üzenetet küldenek Moszkvába.
Délben Nagy Imre rádióbeszédet mond, a harcok beszüntetésére hív fel és az 1953. júniusi kormányprogram folytatását ígéri. A rádióban ezt követően neves közéleti szereplők (köztük Tildy Zoltán és Szakasits Árpád), valamint különböző szervezetek felhívásait közlik, amelyek a rend és a nyugalom helyreállítását célozzák. Felkelőcsoportok alakulnak a főváros több pontján, ahol a legélesebb harcok folynak: a Corvin mozi környékén, a Baross téren, a Tompa utcában. A nap folyamán támadások érik a BM és a HM épületét is, ezeket a védők visszaverik. (Október 23-24-én mint-egy 250 a halálos áldozatok száma.)
Az Egyesült Izzóban megalakul az első munkástanács.
Miskolcon a DIMÁVAG dolgozóinak 21 pontját támogatja Földvári Rudolf, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság első titkára. Munkástanács alakul Bogár Károly és Turbók Gyula vezetésével.
A nagyvárosokban fegyvereseket rendelnek ki a középületek és pártbizottságok védelmére, több helyen kijárási tilalmat vezetnek be. Ennek ellenére tüntetések és támadások indulnak a hatalom bázisai ellen. Sztrájkmozgalom bontakozik ki. Székesfehérváron szovjet katonák nyitnak tüzet a tüntetőkre.
Kádár János 20.45-kor beszédet mond a rádióban, amelyben elismeri a követelések egy részének jogosságát, felmentést ad a jóhiszemű "megtévesztettek" számára, de csak a "megadás vagy teljes legyőzetés" közötti választás lehetőségét veti fel.
Az MDP Politikai Bizottságának esti ülésén, majd a szovjet és a magyar politikai és katonai vezetők tanácskozásán arra jutnak, hogy a felkelés a végét járja, a hangsúlyt a politikai eszközökre kell helyezni, a legsürgetőbb feladat a normális állapotok helyreállítása.