„Délig tartott a mészárlás...”

1956. Október 25., csütörtök

Országos események:

Moszkvában a Pravda cikke arról tudósít, hogy a magyar fővárosban "összeomlott a népellenes kaland". Kárpátaljáról, majd Romániából újabb szovjet hadosztályok érkeznek Magyarországra.
Kora reggel a magyar rádió közli a Minisztertanács közleményét az "ellenforradalmi puccskísérlet" felszámolásáról. A belügyminiszter a fegyverek beszolgáltatására hív fel. Rádiótudósítások szerint a felkelők tömegesen adják meg magukat, csak utóvédharcokat folytatnak. A Budapesti Pártbizottság felhívást ad ki a munka felvételéről. A normalizálódásról szóló hírek ellenére a reggeli és délelőtti órákban a város több pontján folytatódnak a fegyveres összecsapások.
Délelőtt 10-kor a budapesti főkapitányság épülete előtt tüntetők követelik a foglyok szabadon bocsátását. Kopácsi Sándor fogadja küldöttségüket és teljesíti kívánságukat.
10 órától az Astoriánál gyülekező tömeg körülveszi a szovjet harckocsikat, győzködik a szovjet katonákat, hogy ők nem fasiszta ellenforradalmárok. A tömeg magyar nemzeti lobogóval ellátott szovjet harckocsik kíséretében vonul a Parlament elé. Hírek terjednek a szovjet katonák átállásáról. A Kossuth téren folytatódik a fraternizálás a szovjet katonákkal. A teret körülzáró harckocsikból és a környező házak tetejéről gépfegyverrel lőni kezdik a tömeget. A vérengzésnek mintegy nyolcvan halálos és 100-150 sebesült áldozata van.
A vérengzéssel közel egy időben Gerő Ernő leváltásáról és Kádár János első titkárrá választásáról dönt az MDP Politikai Bizottsága, amely Mikojan és Szuszlov részvételével ülésezik.
Negyed négykor rádióbeszédet mond Kádár, majd Nagy Imre. Kádár hangsúlyozza, hogy a tüntetők többsége becsületes, jó szándékú ember, de mozgalmukba ellenforradalmi erők kapcsolódtak be. Nagy Imre alapvető reformokat ígér, és - a PB jóváhagyásával, de a szovjet küldöttek tudta nélkül - felveti a szovjet csapatok kivonásának lehetőségét.
Délután a harcok újra fellángolnak, a felkelők újra támadják a HM-et, s különösen súlyos harcok folynak az Üllői út környékén. Iván Kovács Lászlót választják a Corvin közi felkelők parancsnokává; a Tompa utcai felkelőket Bárány János vezeti. Maléter Pál ezredes, aki parancsot kap a Kilián laktanya átvételére és a rendteremtésre a környéken, a helyszínre érve tűzszünetet köt a felkelőkkel. A nap folyamán a harcok halálos áldozatainak száma meghaladja a százhúszat.
Csepelen megalakulnak a munkástanácsok. Nagy tüntetés zajlik a rendőrség előtt, elérik az elfogottak szabadon bocsátását, majd feldúlják a kerületi pártbizottságot. Hasonló támadások indulnak más kerületekben is pártbizottságok és rendőrségi épületek ellen. Az ELTE Bölcsészkarán Pozsár István és Varga János vezetésével megalakul az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság.
Számos vidéki városban ledöntik a szovjet emlékműveket, leverik a vörös csillagokat a középületekről, tüntetések zajlanak pártbizottságok, BM-épületek és laktanyák előtt. Győrben súlyos fegyveres összetűzésekre kerül sor. Munkástanácsok alakulnak az ipari városok gyáraiban és üzemeiben, Miskolcon a megyei munkástanács is megalakul.
Szegeden tömegtüntetést követően megállapodás születik a felkelők és a város hivatalos vezetői között, hogy a munkahelyeken megalakuló munkástanácsok képviselőiből létrehozzák a város forradalmi bizottmányát. Debrecenben az egyetemisták és az MDP vezetői állapodnak meg a várost vezető bizottság megalakításáról. Délután összeül az MDP Központi Vezetősége, hogy jóváhagyja Gerő leváltását és Kádár első titkári kinevezését. A válságos helyzetről kapott tájékoztatás után a Katonai Bizottság élére Apró Antalt nevezik ki Kovács helyett, és újabb tagokkal (Münnich Ferenc, Nógrádi Sándor) erősítik meg. Nagy Imre a KV-ülés alatt a Földvári Rudolf vezette miskolci munkásküldöttséget fogadja, egyetért követeléseikkel. Donáth Ferenc és Losonczy Géza Kádár kérésére függőben hagyják lemondásukat, amíg kifejtik álláspontjukat a pártvezetés előtt.
Washingtonban Eisenhower elnök és J. F. Dulles külügyminiszter eldönti, hogy az amerikai kormány kezdeményezi az ENSZ Biztonsági Tanácsa összehívását a magyarországi események miatt.

Nagykanizsai események:

Nagykanizsa, 1956. október 25.
Éjszakai jelentések Kanizsáról

A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár dolgozói tegnap délután Kádár János és Nagy Imre elvtársak rádióbeszéde után fegyelmezett sorokban, nemzetiszínű zászlók alatt vonultak fel a kanizsai utcákon. Éltették a független magyar kormányt, a magyar függetlenséget. Felvonulásukkal kifejezték bizalmukat az új párt-és kormányvezetés iránt.
Bár a kanizsai felvonulás rendben lezajlott, azt követően az ifjúság egy csoportja a város útvonalain haladva leszedte a hivatalok és intézmények népköztársasági címeres tábláit, majd a Szabadság téri szovjet emlékművet döntötte le.
Ismételten felhívjuk a megye dolgozóinak figyelmét a rend és a fegyelem biztosítására, aminek egyik módja, hogy tartózkodnak a további felvonulások szervezésétől, mert ez alkalmat adhat esetleges rendbontásra. Ismételjük:
Rend és fegyelem - ez a további demokratizálódás alapja!

Forrás: Zala - Rendkívüli kiadás, 1956. október 26.