„Mindenki tud valamit,
és senki nem tud semmit”
1956. Október 27., szombat
Országos események:
Az MDP Politikai Bizottságának reggeli ülésén - Mikojan és
Szuszlov jelenlétében - véglegesítik a kormánylistát. Nagy Imre eredeti miniszterjelöltjei
már kihullottak az egyeztetések során. Két kisgazdapárti politikus került be a
kormányba: Tildy Zoltán államminiszterként és Kovács Béla földművelésügyi miniszterként.
A Hegedűs-kormányhoz képest kilenc további új kormánytag szerepel azon a listán,
amelyet a rádió 11 óra után ismertet. A PB-ülésen felmerült, hogy "izolálni"
kell a pártvezetéstől Donáth Ferencet és Losonczy Gézát. A Rendkívüli Bizottság
ez követően határoz "átirányításukról", egyúttal Tánczos Gábort is eltávolítják
a KV székházából, mivel jelentős munkát folytatott Nagy Imre külső kapcsolatainak
szervezésében. A direktórium további döntései a felkelés felszámolásának előkészítését
szolgálják.
Csepelen az esztergomi harckocsizok és rendőregyenruhás ÁVH-sok visszafoglalják
a Vasmű környékét, majd később a rendőrség épületét is. Estére a felkelők ismét
birtokba veszik a rendőrkapitányságot és a pártházat.
Magyar katonai alakulatok visszafoglalják a XVII. kerületi rendőrkapitányságot,
illetve ellenőrzésük alá vonják a Szabadság-hidat és a Móricz Zsigmond körteret.
Dudás József megkezdi közszereplését: a Margit híd budai hídfőjénél lecsillapítja
a Veres Pétert fenyegető tömeget, majd a Széna téren tart beszédet. A Széna téri
felkelők elutasítják a fegyverletételt, harcba bocsátkoznak a Petőfi Akadémia
katonáival.
Vidéken folytatódnak az előző napok eseményei. Munkástanácsok és forradalmi bizottságok
alakulnak. Pécsett létrejön a megyei munkástanács. Debrecenben a Forradalmi Bizottmány
deklarálja a hatalom átvételét. A Győri Nemzeti Tanács a szovjet katonai vezetőkkel
tárgyal. Egyre több helyen szabadítják ki a politikai foglyokat, a váci börtönt
mintegy nyolcszáz elítélt hagyja el. Folytatódik a középületek birtokba vétele
és a diktatúra iratainak elégetése. A pártbizottságok és a tanácsok tagjainak
jelentős része is csatlakozik a forradalmi szervekhez, több esetben maguk kezdeményezik
megalakításukat.
Kecskeméten Gyurkó Lajos vezérőrnagy tisztogató akciót indít, parancsára Tiszakécskén,
Kecskeméten, Csongrádon és Kiskőrösön repülőgépről is lövik a tüntetőket. Kalocsán
a börtönnél tüntető tömegbe lő az őrség. Miskolcon a Diákparlament és megyei munkástanács
megalakítja a nemzetőrséget. Ózdon, Sátoraljaúj-helyen, Mosonmagyaróvá-ron, Sopronban,
Debrecenben és más városokban, községekben is nemzetőrségek alakulnak.
Párizsban Nagy Ferenc volt miniszterelnök követeli a nyugati hatalmaktól, hogy
szorgalmazzák a tűzszünetet Magyarországon, mert a szovjet csapatok fellépése
borzalmas vérfürdővel fenyeget. Dulles amerikai külügyminiszter beszédet mond
a Texas állambeli Dallasban, amelyben Kelet-Európáról kijelenti: "Leghőbb
vágyunk, hogy ezek a népek (...) visszakaphassák szuverén jogaikat és szabadon
választhassák meg kormányaikat. Mi nem tekintjük ezeket a nemzeteket potenciális
katonai szövetségeseinknek. Barátainknak, és egy új, immár nem megosztott, baráti
Európa részének tekintjük őket."
Andropov nagykövet kérésére Hegedüs András október 24-re antedatálva aláírja a
szovjet csapatok behívását kérő levelet, miután ezt Nagy Imre megtagadta.
Budapesten szaporodnak a röplapok, amelyek élesen bírálják Nagy Imrét. A Szabad
Európa Rádió napok óta élesen támadja a miniszterelnököt, felhívja a figyelmet
arra, hogy az új kormány nem demokratikus és nem is nemzeti, csak az ÁVH-sok tartanak
ki mellette. Az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság röplapja azt feltételezi, hogy
Nagy Imre az első napokban az ÁVH foglya volt, s kényszerből cselekedett.
Neves írók és művészek memorandumot intéznek a kormányhoz, amely követeli a miniszterelnöktől:
álljon a nemzeti demokratikus törekvések mellé. Nagy Imre fogadja a régi híveiből,
elvbarátaiból álló delegációt (tagjai Gimes Miklós, Szilágyi József, Aczél Tamás,
Lőcsei Pál, Józsa Péter és mások), s a velük való megbeszélés megerősíti az érlelődő
meggyőződést: tovább nem halogatható a radikális fordulat végrehajtása.
Az MDP Rendkívüli Bizottsága esti ülésén Nagy Imre meggyőzi Kádárt, Szántót és
Münnichet a fordulat szükségességéről, s meg-bízást kap az új platform kidolgozására.
Nagy Imre utasítja a Katonai Bizottságot, hogy hagyjon fel a támadási előkészületekkel,
de ezt nem teljesítik.
A Corvin közi felkelők képviseletében Lehotzky Attila és Fedor József fegyverszüneti
tárgyalásokat kezdeményez. A tűzszünet nem jön létre, miután a Corvin köziek 9
pontban megfogalmazzák követeléseiket, köztük a szovjet csapatok kivonását, a
Varsói Szerződésből való kilépést, Veres Péter kormányfői kinevezését és szabad
választásokat.
Az éjszaka folyamán Nagy Imre és Kádár tárgyalásokat folytatnak a szovjet megbízottakkal,
meggyőzik Mikojant és Szuszlovot a fordulat szükségességéről. Kádár érvelésének
fontos része az Írószövetség, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság és a Szakszervezetek
Országos Tanácsa közös állásfoglalása, amelyet másnap reggel kívántak közreadni
a Népszavában. A lap terjesztését leállíttatják, a Szabad Nép viszont már az új
platformot jelzi másnapi vezércikkében.
Nagykanizsai események:
Nagykanizsa, 1956, október 27.
Tudósítás a nagykanizsai Nemzeti Bizottság megalakulásáról
Nagykanizsáról jelentjük
Nagykanizsán megalakult a Nemzeti Bizottság. A bizottság elnöke:
Lékai Gyula ügyvéd. Társelnökök: Balogh Lajos vasúti dolgozó, Nagy Péter, gépgyári
üzemvezető, Teleki százados. Az ifjúságot Beleznai József képviseli a Nemzeti
Bizottságban.
A Nemzeti Bizottság a vasárnapi ülésen csatlakozott a Győri Szabad Rádió felhívásához,
s egyhangúlag követelte, hogy a szovjet csapatok minél előbb hagyják el az országot.
A Nemzeti Bizottság választmánya a hétfő reggeli ülésen határozatot hozott. Leváltotta
Domonkos Sándort, a városi tanács elnökét, és dr. Paizs Ferencet egyhangúlag megbízta
a közigazgatás vezetésével.
A nagykanizsai üzemekben megalakultak a Munkástanácsok.
A Gépgyárban 75 tagú Munkástanács alakult. Az Igazgatási Tanácsot később választják
meg. Varga Béla igazgatót a dolgozók bizalma meghagyta a gyár élén.
A Finommechanikai Vállalat dolgozói Marschner Bélát bízták meg a vállalat igazgatásával.
Az olajbányászok Nagykanizsán a fúrási vállalat éléről eltávolították Sáros Gézát
és Vajmi Józsefet. Lovásziban - ugyancsak a fúrástól - Berze János üzemvezetőt,
Nagylengyelből Kiss Lajos helyettes üzemvezetőt.
Forrás: Új Zala, 1956. október 30.