„... a kormány a nemzet életében
sorsdöntő elhatározásra jutott”

1956. Október 30., kedd

Országos események:

A Nagy Imre-kormány szerkezete átalakul: a Minisztertanácson belül szűkebb Kormány Kabinet jön létre. A továbbiakban ez a testület hozza a döntéseket. Tagjai: Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, valamint az államminiszterré kinevezett Kádár János és Losonczy Géza. A Szociáldemokrata Párt számára - csatlakozása reményében - helyet tartanak fenn a testületben. Nagy Imre kora délután a rádióban bejelenti a többpárti koalíciós kormányzásra való átállást, Tildy Zoltán pedig a szabad választá-sok előkészítését. A kormány elismeri a forradalomban létrejött hatalmi szerveket, eltörli a beszolgáltatást. Mikojan és Szuszlov hozzájárul az újabb döntésekhez, tájékoztatják Moszkvát.
A Szovjetunió kormánya nyilatkozatot ad ki a szocialista országok közötti kapcsolatokról, amely az egyenjogúság elvét hangsúlyozza, és kilátásba helyezi, hogy tárgyalások során felülvizsgálják a Varsói Szerződés keretében Magyarországon állomásozó csapatok helyzetét. A magyarországi eseményeket úgy értékeli, mint a dolgozók jogos mozgalmát, amelyhez ellenforradalmi erők csatlakoztak.
Nagy-Britannia és Franciaország ultimátumban követeli Egyiptomtól a Szuezi-csatorna körzetének kiürítését; Izrael elfoglalja a Sínai-félszigetet és a Gázai övezetet.
A sajtóban alapvető változások zajlanak, új lapok indulnak, a meglévők átalakulnak. Megjelenik a Magyar Szabadság, amelyet a volt pártellenzék újságírói szerkesztenek: Gimes Miklós, Kende Péter, Kornai János, Lőcsei Pál. Dudás József kiadja a Magyar Függetlenség című lapot, benne a Nemzeti Forradalmi Bizottmány 25 pontos követelésével.
A Köztársaság téren a felkelők ostrom alá veszik a budapesti pártbizottság székházát, miután konfliktus alakult ki a pártház védőivel. Az elkeseredett harcot a pártház felmentésére küldött harckocsik döntik el, tévedésből tüzet nyitva az épületre. A feldühödött tömeg a magukat megadó védők közül többet meglincsel. Az ostrom után a téren napokig folyik a kutatás a pártház alatt húzódó állítólagos börtönkazamaták után.
Király Béla vezetésével megalakul a Forradalmi Karhatalmi Bizottság előkészítő bizottsága, amelyben részt vesznek a felkelők, a honvédség, a rendőrség, valamint a munkás- és ifjúsági fegyveres alakulatok képviselői.
Megkezdődik a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt újjáalakítása. A Szociáldemokrata Pártban is folynak az előkészületek, a Szocialista Internacionálé meghívást küld irodájának november 1-i bécsi ülésére.
A főváros kerületeiben és vidéken folytatódik a közintézmények, rendőrségi és ÁVH-objektumok elfoglalása, amelyek egy részében a forradalmi szervek rendezkednek be. Sok helyen folytatódik a volt ÁVH-sok és a Rákosi-rezsim helyi reprezentánsainak őrizetbe vétele - esetenként atrocitásokkal. Folytatódik az elítéltek kiszabadítása a börtönökből, gyakran a politikai és a köztörvényes elítéltek teljes elkülönítése nélkül.
Felsőpetényben, Mindszenty József házi őrizetének helyszínén az ÁVH-őrség megszünteti a bíboros érsek őrzését. Őt este a rétsági laktanyában szállásolják el.
Győrben megalakul a Dunántúli Nemzeti Tanács, amelyhez a dunántúli megyéken kívül csatlakozik Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megye is. Elnökévé Szigethy Attilát választják, aki ezt megelőzően megakadályozta az ellenkormány alakítására tett kísérletet.

Nagykanizsai események:

Nagykanizsa, 1956. október 30.
A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár határozatai

1. sz. Határozat

mely szerint a munkástanács a tanácskozásait parlamentális rendszer alapján végzi, ezzel kapcsolatban:
1./ A napirendi pontokat az igazgató tanács köteles az ülés előtt ismertetni.
2./ A tanács tagok az ülés megkezdése előtt bejelentéssel kiegészítik.
3./ A tanács adminisztrációs ügyeinek intézésére felkérjük Baj Józsefet.
4./ A hozzászólások sorrendjét az elnök határozza meg.
5./ Minden egyes napirendi pontnál a tagság megszavazza a határozat döntés módját (titkos, vagy kézfeltartással).
6./ Megszavaztatja, hogy az ügyek kihirdetésre kerülnek-e vagy sem.
7./ Minden ülés az előző napirendi pont végrehajtásának ellenőrzésével kezdődik.
Javaslom, hogy a határozatokat sorszámozzuk.
a 6./ pont helyesbítésére, minden elfogadott határozat kihirdetésre kerül.

1956. X. 30.

Nagy Péter
munkástanács elnöke

2. sz. Határozat

A munkástanács megbízza Jámbor Ferenc munkástársat a sztrájkbizottság megalakításával. A sztrájkbizottság műhelyként kiküldött egy-egy bizalmiból tevődik össze.

A sztrájkbizottság feladata:

Javaslatot terjeszt elő a munkástanács legközelebbi ülésén a sztrájk elvi és gazdasági kérdéseinek megoldására.

Nagykanizsa, 1956. október 30.

Villányi József
munkástanács elnöke

4. sz. Határozat

A munkástanács úgy döntött, hogy az ún. káderlapokat és személyi jellemzése-ket elégeti. Megbízza az igazgatói tanácsot, hogy vizsgálja ki azokat a helyeket, ahol ilyen lapok fellel-hetők és ezeknek a megsemmisítését végezze el.
Megbízza az igazgatói tanácsot, hogy ezzel kapcsolatban a személyzeti osztály vezetőjét és beosztottjait hallgassa ki és állításaikat jegyzőkönyvezze.

Nagykanizsa, 1956. október 30.

Villányi József
munkástanács elnöke

6. sz. Határozat

A fúrási, lovászi, kerettyei, nagylengyeli termelő vállalatokkal kapcsolatos összeköttetés és szolidaritás vállalásra meghatalmazzuk az igazgató tanácsot.

Nagykanizsa, 1956. október 30.

Villányi József
munkástanács elnöke

Forrás: Megyei Bíróság, TB. 1/1958.