A NAGY KANIZSAI KÖNYV
(Az ismertető a Könyvtárellátó Közhasznú Társaságtól származik.) Cím: Gyalogutak A kötet szerzője, az 'emlékeit rendező' Szertics László életének legmeghatározóbb fejezetéről tudósít megejtő szépségű regényében. A Murakeresztúrról induló történet szereplőinek útja a regény során gyakorta elágazik, ám a végén ismét visszatér a kezdetekhez. Ezenközben életre kel a Nagykanizsa környékéről való levente korú, a frontra önként jelentkező fiataloknak az élete, akik a második világháború poklában értek férfivá, ám sokszor nem értették - mert nem érthették - a politikának azokat a megnyilvánulásait, amely őket, mint marionett bábukat mozgatta. A második világháború végének hadi eseményei, az azokban résztvevők apokaliptikus haláltánca kel életre a kötetben, melynek szerzője egyetlen kivétellel valóságos, élő embereket szerepeltet regényében. Önéletrajzi regénynek is olvasható a mű, hiszen a szerző maga is leventeként vett részt a második világégésben, a visszaemlékezés visszfényében azonban átértékelődik néhány esemény, és az olvasó megismerheti - a ma már idős férfi egykori tetteinek mozgatórugóit. Szertics László a Mura mentén élő horvátok és magyarok sorsába ágyazottan mesél egyéni tragédiákról és történelemről egyaránt, miközben a tájhoz, a természethez, a szülőfalujához való ragaszkodása, szeretete átizzik a sorokon. Az egykori naplójegyzetek mívesen megformált nagyregénnyé állnak össze, amely életrajz és korrajz is egyben. A kötetről szép tanulmányt jelentetett meg a Pannon Tükör 2001/5-6. Számában a 6-8. oldalakon Gyertyánági
Endre Sorsszimfónia és a „vizek folyása" címmel. A tanulmány olvasható az Interneten is: |