Rózsás János (1926-):   Duszja nővér (kv., 350 o., 140x215 mm) Rózsás János megrendítő memoárja, a Keserű ifjúság (amely írójának a sztálini büntetőtáborokban átszenvedett nyolc esztendejéről számol be) először 1986-ban jelent meg Borbándi Gyula segítségével Münchenben, majd a rendszerváltozás előjátékának számító 1989-es év végén nálunk is napvilágot látott a Szabad Tér Kiadó gondozásában (L: 900417). Az akkori politikai események gyors változása, a cenzúra zsiliprendszerének megszűnése, és ebből következően a hajdani 'tiltott' irodalom konjunkturális áradata, a múlt helyett a jelent és a jövőt fürkésző közfigyelem nem nagyon kedvezett a mű fogadtatásának, a könyv szinte észrevétlen maradt. A kiadó ekkor határozta el, hogy a memoár egy fontos részét, amely Rózsás János életének 1946 nyarától 1947-ig terjedő időszakát öleli fel, külön kötetben, bővebb változatban, önálló címmel megjelenteti. A teljes memoár végén nincs föltüntetve a kézirat elkészültének dátuma, a Duszja nővér utolsó oldalának alján viszont 1962-1968-as évszámok szerepelnek, így valószínű, hogy a bővebb változat született meg először, és Rózsás János csak később tömörített a szövegen.
	Innes, Brian:   A kínzás és kínvallatás története (kv., 192 o., 190x245 mm) Brian Innes angol író, újságíró három évtizede foglalkozik az emberiség történelmének árnyoldalaival; ezúttal a mai megítélésünk szerint emberiség elleni bűntettnek számító kínzás és kínvallatás történetét foglalja össze metszetekkel, korabeli ábrázolásokkal, fekete-fehér fotókkal illusztrált kötetében a kezdetektől egészen a közelmúltig. Bár napjaink civilizált embere visszataszítónak tartja a kínzás minden formáját, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tortúra mintegy három évezreden keresztül legális jogintézménynek számított, az európai és a keleti népek törvénykönyveinek részét képezte. A kínzás első alkalmazásaival a történetem során az asszíroknál és az egyiptomiaknál találkozhatunk, amely azután az évezredek, évszázadok alatt sokféle és igen változatos formákat 'öltött', a kínpadra vonástól a kerékbe törésen át a láb égetésétől az itatásig. Különféle módjait alkalmazták az ókori Görögországban és Rómában, az indián kultúrák kegyetlen szertartásaiban, a szent inkvizíció nevében - amelynek külön fejezete a Spanyol Inkvizíció működése -, Angliában és az angol gyarmatokon stb. Mindezeket történelmi, művelődéstörténeti adatok alapján igen részletesen leírja, gyakran korabeli leírásokból vett idézetekkel illusztrálja, a képeken pedig bemutatja a szerző, és eljut egészen a 20. századig, a Gestapo alkalmazta kínzásokig, a japánok foglyokkal való bánásmódjáig, az algériai háború szörnyűségeiig, vagy éppen az IRA aktivisták vallatásakor alkalmazott pszichikai kényszerig. A kötet végén a szerző megemlékezik a tortúra elleni fellépések első élharcosairól (Voltaire, Beccaria) és az Amnesty International nevű világszervezet mai tortúra ellenes tevékenységéről is.
	Peoppel, Preußen, Hase:   A Wehrmacht katonái (kv., 520 o., 160x235 mm) A vaskos tanulmánykötet - amely nélkül ezentúl aligha lehet kompetens módon a II. világháború történetével foglalkozni - végső soron arra keres választ, miképp lett a kis létszámú, gyöngén fölszerelt, a fejlesztésektől nemzetközi egyezményekkel eltiltott Reichswehrből néhány esztendő alatt nagylétszámú, korszerű fegyverzetű, ütőképes, emberi-kulturális vonatkozásban meglehetősen homogén Wehrmacht. Olyan hadsereg, amely szinte az összeomlásig megőrizte hagyományos etikai alapjait és nevelési-kiképzési elveit. A tizenkét dolgozat szerzői valamennyien a Wehrmachtban szolgáltak, így 'belülről' ismerték a német haderőt, pontosan érezték a föltett kérdés valamennyi vonatkozását. Nézetük szerint a Wehrmacht legendás állóképességének, összetartásának és bajtársias szellemének a német néppel való azonosulás volt az oka, és ez nemcsak azt jelentette, hogy a katonák a népből jöttek, hanem azt is, hogy minden német meg volt győződve a versailles-i békeszerződés igazságtalanságáról és korrekciója szükségességéről. Ugyanakkor a katonai vezetés szempontjából a II. világháború kirobbantásának kérdése politikai döntés volt; a német katonai vezetés legelőször megpróbálta lebeszélni Hitlert a szövetségesekkel való konfliktus eszkalálásáról (ennek sikertelensége miatt mondott le 1938-ban Beck, a vezérkar főnöke). A szerzők a föntiek szellemében elemzik a Wehrmacht erkölcsi, politikai és katonai alapelveit, a háborús bűntettekben való részvételét, a fronton való személyes példamutatás szerepét, a megszállt területeken való viselkedés jellemzőit, a szovjet partizánakciók elleni megtorlások kérdését, a bombázások nemzetközi jogi és humanitárius szempontjait, a Wehrmacht belső igazságszolgáltatását, azután a német haderő külföldi megítélését, a nürnbergi per Wehrmachtra vonatkozó anyagait. A háborús bűncselekmények mérlegének megvonásakor az V. amerikai haditörvényszék statisztikáját veszi alapul Walter Post a tanulmányában, megállapítva, hogy a német 6. hadsereg 416.000 katonájának 1,5 százaléka volt elmarasztalható a legszigorúbb jogi elvek szerint is valamilyen kegyetlenkedésben, önbíráskodásban stb. A kötet dolgozatai szakirodalomra és forrásokra hivatkozó megállapításai - tehát tételesen cáfolják a 'katonák: gyilkosok' hamis tételét. A forráshivatkozásokkal, magyarázó lábjegyzetekkel kísért tanulmányok vaskos gyűjteménye függelékkel és testes (német és angol nyelvű szakirodalmat fölvonultató) bibliográfiával zárul.
	Zweig, Stefanie:   Hontalanul Afrikában. önéletrajzi regény. (kv., 380 o., 140x215 mm)
	Zweig, Stefanie:   Valahol Németországban (kv., 300 o., 140x215 mm)
	Rosenberg, Erika:   Én, Oskar Schindler. személyes feljegyzések, levelek és dokumentumok : 35 fotó és számos dokumentum másolata. (kv., 448 o., 150x230 mm) Oskar Schindler (1908-1974) német üzletember a második vifágháború idején mintegy 1300 zsidó életét mentette meg Németországban - saját élete kockáztatásával -, hogy azután 'jutalmul' a háború után minden vagyonát elveszítse, és Argentínába kényszerüljön emigrálni (csak 1957-ben tért vissza hazájába). 1963-ban kapta meg Izrael államtól a 'Világ Népeinek Igaza' kitüntetést, később kitüntette számos más intézmény és szervezet is, többek közt megkapta a pápától a Szilveszter-rendet. Életéről világhírű filmet rendezett Spielberg, a filmet (Schindler listája) hazánkban is vetítették. A most megjelent kötet Schindler-dokumentumokat, elsősorban a második világháború után írt leveleket (a korábbiak elvesztek) közöl, valamint fotókat, hivatalos kiadványokat, interjúkat stb. A dokumentumok elsősorban Schindler emberi alakját kívánják közelebb hozni az olvasóhoz.
	Rosenberg, Erika:   Én, Emilie Schindler (kv., 230 o., 150x230 mm)
	Keitel, Wilhelm:   Életem kötelességteljesítés a bukásig. Hitler vezértábornagyának és a Wehrmacht főparancsnoksága főnökének önvallomásai. (kv., 460 o., 140x210 mm) 1945 augusztusától, 1946. október 16-i kötél általi kivégzését megelőző hatodik napig Wilhelm Keitel a nürnbergi börtön 46-os cellájában több száz oldalon kézzel írva vetette papírra - a Nemzetközi Katonai Törvényszék tárgyalásai idején Feljegyzések élettörténetemhez című munkáját, amely ebben a könyvben először jelenik meg teljes terjedelmében. Keitel szülőházáról, gyermekkoráról, ifjúságáról és korai, az első világháborút megelőző katonai pályafutásáról, házasságáról, családjáról és gyermekeiről szóló személyes leírása képezi az első részt, amelyet levelek egészítenek ki a Weimari Köztársaság éveiből. Szélesebb kortörténeti érdeklődésre tarthat számot a második rész, vagyis Keitel fejtegetései és értékelése az 1933-tól 1939-ig terjedő évekről és a második világháború időszakáról. Az OKW (a Wehrmacht főparancsnoksága) főnökeként nemcsak szoros kapcsolatban állt Adolf Hitlerrel, hanem közvetítőként szolgált Hitler és a tábornoki kar között. A záró fejezetben az utolsó heteket írja le, egészen a német kapitulációig, amelyet Keitel vezértábornagy az 1945. május 8-ról 9-re virradó éjjeli órában Berlin-Karlshorstban írt alá, valamint az ezt követő hadifogságba kerülését és végül Nürnbergbe szállítását. A kötet szerkesztője Werner Maser professzor, aki követi Keitel azon í rásba foglalt kívánságát, hogy halála után egy szakavatott történész rendezze sajtó alá és hozza olvasható formába a nagy sietségben megfogalmazott, dokumentumokkal és levelekkel tűzdelt feljegyzéseket, amelyre neki már nem jutott ideje.
	Käthe Fraedrich:   A női Gulágon (kv., 368 o., 135x220 mm) Két német asszony - a berlini Käthe Fraedrich és a görlitzi Charlotte Heyden - közös kézirata alapján készült az a dokumentumregény, amelynek magyar fordításával most találkozhat a hazai közönség; a könyv a szovjet titkosrendőrség, a GPU által 1945 után a Gulágon belül megszervezett speciális táborokat, az ún. dubrovlagokat mutatja be - az ott raboskodó nem szovjet állampolgárok emlékei alapján. Käthe és Charlotte - a könyvben 'Karla' és 'Irmgard' - 1948-ban a GPU drezdai börtönében találkoztak. Feljegyzéseik ettől az időtől kezdődnek, dokumentálva egyrészt közös sorsukat, másrészt a korabeli német ellenállás kiépülését a liberális demokrata (LDPD) és a szociáldemokrata (SPD) párt irányításával. Részt vettek a Közép-Németország szovjetesítésével szembeni ellenállásban, ezért vette őrizetbe őket a szovjet titkosrendőrség. Több mint öt évig a Mordvin ASzSzK volgai mocsaraiban, Potjma járásban, a 6. sz. női lágerben robotoltak. Beszámolójuk nemcsak a hosszú, nélkülözéssel teli éveket és megerőltető fizikai kényszermunkát örökíti meg, de számot ad az állandó fizikai és lelki zaklatásnak, diszkriminációnak kitett női foglyok mindennapjairól, őrzőik értelmetlen kegyetlenségeiről csakúgy, mint a rokonérzelműek (pl. az észt, lett és litván asszonyok) bajtársias viselkedéséről, amely ébren tartotta bennük a szabadulás és a hazatérés reményét. 'Karla' és 'Irmgard' szabadulásuk után a berlini menekültellátásban és az SPD keleti irodájában dolgozva 'hasznosították' a fogság alatt szerzett tapasztalataikat. Munkájuk részévé vált a közép-németországi kommunista rezsimmel való offenzív összeütközésnek, visszaemlékezéseik pedig - a kommunista 'nyugatmunka' leleplezése mellett - a barna és a vörös diktatúra azonosságának mementójaként dokumentálják a 20. század második felének európai történelmét. Az adatokat, táblázatokat tartalmazó Függelékkel kiegészített kötet - a témakör alapvető irodalma.
Albumok
	Kotnyek István:   Zala varázsa (kv., 160 o., 250x350 mm, 5 nyelvű) Változatos, dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszelt tájakra kalauzol Kotnyek István szemet gyönyörködtető, színes fotóalbuma, amely nem is titkolt szándékkal azért készült, hogy kedvet ébresszen a hazai és a külföldi utazókban, turistákban, hogy megismerjék hazánk délnyugati megyéjét, amelynek lakói 9 városban és 248 faluban élnek. A tömör szövegezésű, rövid bevezetés magyar, német, angol, francia és olasz nyelven foglalja össze a megye földrajzi adottságait, történelmének legfontosabb eseményeit, és bemutatja jelenét is. A kiváló minőségű, színes fotográfiák a régiók (Hetés, Lenti és környéke; Zalaegerszeg és Göcsej; Észak-Zala, Keszthely, Kis-Balaton; Dél-Zala, Nagykanizsa és környéke) természeti és idegenforgalmi látnivalóit, történelmi és műemlékeit, a vidék növény- és állatvilágát ismertetik meg a könyvet lapozgatóval. - Valódi és képzeletbeli utazásra csábító, szép kötet.
	Nagykanizsa, a régiók kapuja (kv., 130 o., 250x350 mm, 5 nyelvű) Kotnyek István nagykanizsai fotóművész szép, színes képeivel jelent meg a Nagykanizsát bemutató nagyalakú fényképalbum. Az ország délnyugati részén, a híres fürdőhely, Zalakaros szomszédságában fekvő város a térség természetes központja. A könyv bevezetője a régi mezőváros és kereskedőváros történetét a Római Birodalom idejétől a rendszerváltozás utáni évekig követi nyomon 'dióhéjban'. A leírt szavaknál is beszédesebben 'ajánlják' az albumot lapozgató figyelmébe a várost az utcáit, tereit, meghatározó jellegű épületeit, műemlékeit ábrázoló fotográfiák, az ott élők mindennapi életének pillanatait vagy éppen ünnepi mozzanatait megragadó, a város hangulatát híven tükröző színes fényképfelvételek. Nemcsak Nagykanizsa belvárosa, a városkép meghatározó utcái, terei láthatók Kotnyek István képein, hanem a környék, a közeli falvak, a Csónakázó-tó, a kápolnapusztai bivalyrezervátum, a zalai táj látványa is elbűvöli az olvasót, aki a látottak alapján - kedvet kaphat egy nagykanizsai kiránduláshoz, városnézéshez, a város ismerőket pedig a ráismerés örömével ajándékozza meg a szép kötet, amely természetesen a megye, illetve a város helyismereti állományának fontos darabja.
	Peplow, Elisabeth:   A lovak enciklopédiája (kv., 192 o., 220x280 mm) Elizabeth Peplow szerkesztésében olyan kötet látott napvilágot, amely az érdeklődőket teljes körűen vezeti be a lovak és a lósportok világába. A négy részre tagolt munka első fele a lovak honosítását kíséri nyomon, majd a világon ismert lófajtákat (a pónifajtákat is) veszi sorra. A lovak rövid leírását színes fotók is illusztrálják. A Lovassportok és szórakozás című fejezet a különböző lovassportokat (díjlovaglás, díjugratás, military, lóversenyzés stb.), illetve a lovak segítségével végezhető tevékenységek (vadászat, fogathajtó verseny, ügetőverseny, vadnyugati sportok) ismerteti. Az utolsó fejezet pedig a ló etológiájával, idomításával, tartásával, biológiájával és a lovak egészségügyével foglalkozik.
	Szoliva János:   Szélidő. versek (kv., 92 o., 110x197 mm) Szoliva János egyéni hangú költészete a kevés szóval sokat mondás jegyében fogant. A nagyon érett költő biztos pillantásával és mélyre néző tekintetével méri föl a lét dimenzióit, és csiszolt képekben, már-már végső formákra tisztultan mutat rá nagy kérdéseire. Ez a szűkszavú, de nagyon találó életábrázolás létértelmező költészetté nemesül, pl. a Titok című darab hat rövid sorában az ember önértelmezési szándékának hiábavalóságát ábrázolja mesteri sűrítettséggel a költő; a rá jellemző helykeresés tétova képét, szinte illékony, el- és áttűnő ábráját vázolja föl az Utak éjszakája című versben. És nincs semmi ellentmondás abban, hogy e rövid, sokszor a töredezettség benyomását keltő, ám annál sűrűbb, veretesebb kompozíciókkal a lét teljességének perspektívái jelennek meg, valahogy úgy, ahogyan az Ott járok kezdetűben írja: 'Ott járok újra / ahol megszülettem, / ahol semmi dolgom, / ahol már visszasimult a föld / a megbontott sírokon'. Szinte enigmatikus tömörséggel szól a létezés dolgairól, úgy járva el, akár az ékszerész, aki ezerszínű, varázslatos ragyogású ékkövet zár egy szűk foglalatba. Szoliva János is a lét ezer ragyogását, illetve annak esszenciáját szorítja bele a szűk, feszes forma kereteibe (Arcomba szalad; Kifested, bekormozod; Szélidő; Könyökölve). Néhány 'odavetett' sor, néhány tört mondat, egy-egy tünékeny kép, és a látszólag össze nem tartozó elemekből egyszer csak az olvasó előtt áll egy filozoféma, egy versformába préselt létértelmező gondolat. A tömör megfogalmazás, a sűrítettség, a jelzésszerű versbeszéd, illetve a versek egészének kozmikus távlatossága, egész emberi glóbuszokat megjelenítő mondandója különös ellentmondásában rejlik Szoliva versvilágának, hatásának titka. Az előző kötethez (Vaktérkép) hasonlóan ez is míves kivitelű, igényesen illusztrált, a versek belbecséhez méltó küllemű kiadvány.
Ismeretterjesztő irodalom
	Középátmérős gömbfák köbözőkönyve (fv., 40 o., 145x215 mm)
	Pawelz, Peter:   Karate ... puszta kézzel (fv., 64 o., 145x205 mm) A szerző az egyik legnépszerűbb önvédelmi sport, a karate alapjaival ismertet meg. Rövid történeti áttekintés után az edzésekkel kapcsolatos ismereteket foglalja össze. Ennek keretében foglalkozik az edzőterem 'berendezésével', bemutat néhány bemelegitő gyakorlatot, valamint leírja az alapállásokat. Sorra veszi a lökő-, ütő- és rúgótechnikákat és ezek kombinációit. Fekete-fehér fotókkal illusztrált és szómagyarázatokkal kiegészített kötet.
	Bankhofer, Hademar:   Életelixír Lecitin (kv., 180 o., 160x235 mm) 'A lecitin az ember számára egy nagyon értékes és életfontosságú természetes anyag. A lipoidok csoportjába, azaz a zsírszerű anyagok közé, éspedig a foszfolipidek alcsoportjába tartozik' - határozza meg kötete tárgyát a szerző a bevezetőben. Ennek az értékes és életfontosságú elixírnek a történetéről szólva meséli el, hogy a lecitint tartalmazó szójababot Kínában, már ötezer évvel ezelőtt ismerték. Ma is ebből vonják ki a gyógyászatban használt lecitint, amelynek az alábbi jellemzőit veszi sorra: a lecitin a növényi sejtekben és az emberi szervezetben lévő hatóanyag, számos anyagcsere-folyamatban vesz részt, jelentősége a vitaminokéhoz, ásványi anyagokéhoz, nyomelemekéhez és enzimekéhez hasonlítható. Valamennyi sejtünkben található lecitin, különösen sokat az agy és a máj tartalmaz, de jelen van a központi idegrendszerben, az epében, sejtmembránban és a hímivarsejtekben is. Bankhofer, miután fölvázolta a lecitin 'sikertörténetét' annak taglalásába fog, hányféle bajra lehet panácea ez a szer. Hiszen, mint írja: 'Ma már számtalan tanulmány bizonyítja: a lecitin erősíti a koncentrációt, leküzdi a feledékenységet, élesíti az emlékezetet, erősíti az immunrendszert, erőnlétet és szerelmi erőt kölcsönöz. A lecitin véd a stresszel és a stressz következményeivel szemben, megelőzi az érelmeszesedést, csökkenti a magas koleszterin- és homocystenszintet, segít vizsgadrukk, fáradtság és elalvási nehézségek esetén, megakadályozza az epekövet'. Nos a szerző ennek a széles felhasználási területnek az ismeretében adja meg, mikor és hogyan kell alkalmazni a lecitint az egészség megőrzése érdekében. Színes fotókkal és fekete-fehér ábrákkal illusztrált kötet.
	Justova, Hana:   Deutschsprachige Länder (fv., 56 o., 210x297 mm) Németország, Ausztria, Svájc, Luxemburg és Liechtenstein földrajzi, gazdasági és irodalmi életének áttekintése.
	Lind, Ekard:   Játszva motiváljuk kutyánkat. gyakorlati útmutató, új játékötletek (kv., 192 o., 160x220 mm) Az osztrák szerző sok képpel ellátott munkája a kutyák kiképzésével foglalkozóknak nyújt igazi segítséget, praktikus útmutatást. A játékos bánásmódot és a klasszikus értelmében vett 'apportozást' segít elsajátítani; az ehhez szükséges ismereteket megtanulni. Ír a Motiváció és játékelmélet lényegéről, a kutyával való kommunikáció fortélyairól, a motivációs technikáról.
Mese és ifjúsági irodalom
	Mátyásból király lesz. mesék és anakdóták (kv., 86 o., 200x290 mm) Mátyás király a magyar népmesék egyik legnépszerűbb alakja, a magyar nyelvterület szinte minden tájegységén születtek róla mesék. Külön érdekessége a gyűjteménynek, hogy cigányok által mesélt történetet is tartalmaz (Cigányból király, királyból kondás). A tíz, Mátyás királyról szóló mesét és anekdotát, N. László Endre, a Csallóközben, Délvidéken és Erdélyben gyűjtötte még az 1970-es években. Külön is megemlíti egyik kedves mesemondóját a csallóközi Szénássy Viktor földművest, akitől igen sok szép mesét hallott. Szinte mindegyik mese azt bizonyítja, hogy Mátyás királyt magukkal egyívásúnak érezték az emberek, hiszen a történetek főszereplői vagy egyszerű parasztemberből vagy cigánygyerekből lesznek királlyá (Mátyásból király lesz; Szolgalegényből királyi felség). Igazságtevését is az egyszerű emberek iránti együttérzése vezérelte (Mátyás és a szamaragoló földesúr; Akasztófahegy). A mesélők által sok jó tulajdonsággal felruházott Mátyás király az egyik népmesében arra is rá tudja venni kapzsi emberét, hogy hagyjon fel az aranycsinálással és élvezze inkább a friss levegőt, az egyszerű ételeket (Mátyás király és az aranycsináló). Minden mesét a feldolgozó, N. László Endre jegyzetei magyaráznak és Budai Tibor rajzai illusztrálnak.
	Mátyás király utolsó mosolya (kv., 86 o., 200x290 mm) Mátyás király a magyar népmesék egyik legnépszerűbb alakja, a magyar nyelvterület szinte minden tájegységén születtek róla mesék. A kötetbe foglalt kilenc, Mátyás királyról szóló mesét és anekdotát, N. László Endre a Csallóközben, Délvidéken és Erdélyben gyűjtötte. A mesék végén olvasható Jegyzet a mese keletkezéséről, a mesemondó személyéről, a történet valóságelemeiről, valamint előfordulási helyéről és idejéről tájékoztatja az olvasókat. Szinte mindegyik mese azt bizonyítja, hogy Mátyás királyt az emberek magukkal egyívásúnak érezték, hiszen a történetek főszereplői valamennyien kedves közvetlenséggel beszélnek vele, majd mesélnek róla. A kapzsi selpőciek arra is bátorságot vettek, hogy Mátyás eszén túljárjanak. A Mátyás és a selpőciek című mesében az igazságtevő királyt annyira megnyerte furfangjuk, hogy még a szomszéd falutól elorzott földet is nekik juttatta, és beérte a ravasz bíróra méretett huszonöt botütéssel. Szintén furfangos történet a Mátyás király kútja. Az előzőektől eltérő a csodás elemekkel telített Mátyás király, a főtörők és a főfőördőg, amely arról szól, hogyan vett elégtételt Lucifer segítségével Mátyás a harácsoló török szultánon. A föld jogos tulajdonosának kérdését dönti el ott a király, míg Az igazságos, az okos, és a gonosz című történetből az derül ki, hogy még az egyház szolgáját is 'elviheti az ördög', ha nem hivatásának megfelelően él. A kötet címadó meséjében a komáromi népi emlékezet őrizte meg Mátyás alakját; azt az 1489 márciusában lezajló eseményt idézi meg a mesélő, amikor a király megpihent Komárom várában és egy csizmadia igencsak megnevettette Mátyást, aki ettől a medicinától ugyan jobban lett, de sajnos a következő hónapban örökre lehunyta a szemét. A mesék irodalmi nyelvezete, történeti utalásainak valódisága, észjárásának logikája, profán plebejussága - már nagyobb gyerekek, 8-12 évesek olvasmányává teszi a Budai Tibor grafikáival illusztrált kötetet.
	Nyuszi család boldogsága (kv., 20 o., 216x283 mm) Tapsi papa népes családja - Tapsi mama és kilenc Tapsi gyerek - az erdőben lakik, ahol bizony nem mindig könnyű az élet. Olykor nagyon nehéz elegendő ennivalót találni a sok éhes kis bendő számára. Amikor Tapsi papa meghallja csemetéi panaszkodását, hogy elfogyott a sárgarépa, gondterhelten indul eleséget keresni. Útközben összetalálkozik unokatestvérével, a tanyán élő Tapsi Matyival, aki arról áradozik, milyen jó sorsuk van a tanyán, ahol élnek: a nyuszi gyerekek annyit ehetnek és ihatnak amennyi csak beléjük fér. A Tapsi család felkerekedik, hogy meglátogassa a jómódban élő rokonokat, ám döbbenten tapasztalják: Matyi és családja szűk ketrecekben él bezárva. Tapsi papa boldogan tér vissza a szűk erdei lakba. Az erdei nyuszik szabad életét bizony semmi áron nem cserélné el a tanyasi életre. Színes rajzokkal gazdagon illusztrált mesetörténet.
	Ballun Viktória:   Álmodj szépeket! (kv., 32 o., 210x297 mm) Négy mesét tartalmaz a gyerekkönyv, történeteket sok-sok tanulsággal, a kisgyerekek számára izgalmas fordulatokkal - kétoldalas panoráma akvarellek társaságában. Az erdei állatok nagy vetélkedéséről szól A verseny, melynek végén a legügyetlenebb, Csigabiga viszi el a pálmát; senki sem ért úgy a házépítés fortélyaihoz, mint a kis csiga. Az új cipő meséjében Tüsire, a sündisznóra irányul a figyelme, ţakiţ egy apró cipőcskét talál, s elindul, hogy megkeresse annak gazdáját. A legelső kaland egy kölyökkutya ismerkedése a világgal, első látogatása az udvarban és a mezőn. A mókusok karácsonya című meséből megtudható, miként készítik elő a mókusszülők két csemetéjüknek, Mikinek és Fricinek a karácsonyt.
10 x 10-es leporelló