Javaslatok a Városi Könyvtár nevére

Javasolt név

Javaslattevő

Főbb indokok

A nagykanizsai Városi Könyvtár neve továbbra is ez maradna.

Dr. Rózsa Miklós

"Legszimpatikusabb lenne, ha a nagykanizsai Városi Könyvtár neve továbbra is ez maradna bármiféle személy nevének, vagy eseménynek avagy bármi más megnevezésnek jelzőként a közintézmény profilját és funkcióját egyértelműen és jól érhetően kifejező jelenlegi megnevezése elé biggyesztése nélkül.

Azért, mert vannak könyvtárak, amelyeknek a nevében szerepel valamely személy neve, nem jelenti azt, hogy minden közületi könyvtárnak a nevében kell lennie egy személynévnek is. A személyi kultusz ebben a változatban is szükségtelen.

Ismereteim szerint az Országos Műszaki Könyvtár sincs senkiről elnevezve.

Ha Nagykanizsán két intézmény lenne, amely nyilvános könyvtárként üzemelne, akkor még elfogadható, hogy az egymástól megkülönböztetésre törekvéstől vezetve az egyik, vagy mind a kettő a megnevezését egy személy nevének abba való beiktatásával bővíteni akarja. Azonban akkor, amikor városunkban csak egy nyilvános könyvtári intézmény van, azt nem lehet összetéveszteni egy másik ilyennel, tehát szükségtelen a meglevő egyetlennek elnevezését meghosszabbítani."

Barbarits Lajos

Nagy Csaba

Zala Rádió

"Nagykanizsa újságíró-társadalmának az első olyan személyisége, akinek neve a sajtótörténettel foglalkozó szakembereken kívül is ismert.

Köszönhető ez annak, hogy a Zalai Közlöny című lap újságírójaként - majd közel 20 éven át felelős szerkesztőjeként - összeállította a város mindmáig legteljesebb monográfiáját.

Főként e munka emlékére érdemli meg, hogy a város jubiláló könyvtára az ő nevét vegye fel."

Bátorfi Lajos

Dr. Merkly-Belus József

Nagykanizsa,
Nyirfa u 13/2.
Tel.: 315-731

"Névadónak olyan személyt kellene, illene választani, aki Nagykanizsa történetéhez szorosan kapcsolódik. Miután a városnak régi, igazi értelemben országos hírű irodalmi személyisége nincsen, itt működött könyvért, városért lelkesedő személy nevét kellene választani.

A helyi napilapnak sok évtizeden át volt főszerkesztője, számos könyvet, tanulmányt adott ki a városról, annak nyomdáiban. 1876-ban újságjában nyílt levéllel fordult Belus József akkori polgármesterhez, városi könyvtár felállítása ügyében. Maga száz magyar író művét ajánlotta fel a nemes ügyhöz."

Bátorfi Lajos ne legyen névadó

Dr. Rózsa Miklós

Esetleges Bátorfi-javaslat netáni elfogadni szándékozás esetére javaslom, hogy efféle javaslatot elfogadni kész döntéshozó/k/ olvassá/k/ el Csutor Imrének Észrevételek és toldalékok Bátorfi Lajos Adalékok Zala megye történetéhez c. munkáját (Zalaegerszeg 1890). E munkából kiderül, hogy a város- és megyetörténet szempontjából mit ér (mennyit nem ér) Bátorfi idézett munkája. Nem lenne dicséretes Csutor Imre munkájának ismerete nélkül dönteni, s még kevésbé lenne dicséretes Csutor Imre munkájában leírtak ellenére Bátorfiról elnevezni egy közületi könyvtárat.

Batsányi János

Hegyi Attila

Nagykanizsa, Városkapu krt 5/d.
8800

Költő: Tapolcán született, de Keszthelyen is járt iskolába, zalai kötődésű.

Batthyány Lajos

Hegyi Attila

Nagykanizsa, Városkapu krt 5/d.
8800

Az első felelős magyar miniszterelnök. Nagykanizsához szoros szállal fűződik a család.

Bertha Bulcsu

Hegyi Attila

Költő

Nagykanizsa, Városkapu krt 5/d.
8800

Bója Gergely

Balla Lőrinc

ny.tanár

8777. Fűzvölgy, Kossuth u 25.

"1844-1856 között Nagykanizsán működő tanítóképző tanára volt. Széleskörű közéleti munkát végzett, tanulmányokat írt, publikált és folyóiratot szerkesztett. Az 1848-as országgyűlési választáson Nagykanizsa képviselőjének választották.

Az 1868. XXXVIII. Népoktatási törvény értelmében kialakított Zala megyei tankerület első tanfelügyelőjévé őt nevezte ki a miniszter, Nagykanizsai székhellyel. - A több mint 300 zalai iskola miatt, 1871-ben Krób Pál személyében másodtanfelügyelőt is kinevezett Zalaegerszegre. - Rendkívül energikusan látott hozzá a tanfelügyelői munkához 1869. augusztus 15-én. Rövid idő alatt Zalaegerszeg, Keszthely, Csáktornya, Alsólendva iskoláit látogatta. Az 1869. szeptember 25-i Zala-Somogyi-Közlönyben felhívással fordult a megye lakosságához, városi és községi elöljáróságokhoz, az egyházakhoz a népoktatási törvény végrehajtása tárgyában.

Tanfelügyelői munkáját Zalában biztosan jól látta el, mert a miniszter 1872. június 8-án Budapest tanfelügyelőjévé nevezte ki.

Az általános elismerés és megbecsülés jelének tudhatjuk be azt is, hogy a csáktornyai közgyűlés 1872. július 23-án a város díszpolgárává választotta."

Csány László

Hegyi Attila

Nagykanizsa, Városkapu krt 5/d.
8800

kormánybiztos, nemzetőr vezető

Papp Simon

Buda Ernő

(Nagykanizsa, Erdész u 27.) Tel.: 508 237

és

Ördög Ferenc

(Nagykanizsa, Csengery u 31.) Tel. 314-211

A város "nevezze el a létesítendő intézményt a 20. század első felében a Dél-Dunántúlon is működött, és a nagykanizsai régió kőolaj- és földgázbányászati fejlődésében múlhatatlan érdemeket szerzett, - a tudományos és gazdasági síkon országos és világszerte ismert nevűvé vált - politikailag is meghurcolt magyar geológus kutatóról és tudósról.

Hazai legnagyobb eredményei és érdemei közé tartozik a délnyugat Zala megyei szénhidrogéntelepeknek (a budafapusztai, a lovászi, a lendvaújfalui és pusztaszentlászlói kőolaj- és földgázmezők) felkutatása, eredményes feltárása és a Nagykanizsán 1938-tól kezdődően a kőolaj- és földgázbányászati területi kutatási és adminisztrációs központ létrehozása.

Ez utóbbi a város fejlődésében a kőolajipari gépgyártás, az üveggyártás, a város nevezetességévé vált kőolajipari lakótelep megvalósulását jelentette, és megteremtette a város lakóházainak és ipartelepeinek földgázzal való fűtését, és a város számos egyéb ipari létesítményének kialakítását, korszerű energiával való ellátását a 20. század második felében.

Életútjának nevezetes eseményeit, szakmai gondolkodásmódját és kritikus szemléletét gondosan vezetett naplói örökítették meg számunkra, melyeknek egy részét a MAGYAR OLAJIPARI MÚZEUM őrzi. Szakmailag rendkívül gazdag, eredményes, de a tragédiát sem nélkülöző életének történetét Galgóczi Erzsébet írónő 1984-ben közzétett VIDRAVAS című történeti (dokumentum)regényében tárta az ország megdöbbent közvéleménye elé. Önéletrajza Papp Simon Életem címmel a Magyar Olajipari Múzeum kiadásában 1996-ban vált közismertté.

Szó szerinti idézetek a Magyar Olajipari Múzeum 1996. évi kiadványából:

"Papp Simon a magyar olaj- és gázipar géniusza ... mélyen érző, tiszta szívű, korrekt, kitartó, erősen hazafias érzésű, rendkívül jó szakmai képességű, jó vezetőként megismert tudós és ipari szakember...

A Magyar Tudományos Akadémia - melynek 1948-ig tagja volt - 1989-ben rehabilitálta.

1990-ben Papp Simon érdemei elismeréséül posztumusz Széchenyi-díjat kapott."

A város nevezze el könyvtárát a Nagykanizsa környékén a 20. század közepén létrehozott kőolajipari létesítmények megálmodójáról, a magyar kőolaj- és földgázbányászati lánglelkű tudósáról Papp Simon Könyvtár-nak

Fáy András

Hegyi Attila

Nagykanizsa, Városkapu krt 5/d.
8800

Író, politikus, a reformkori magyar köznemesi ellenzék kiemelkedő alakja

1816-ban írta jelentős, első pedagógiai tárgyú művét. Felekezetének, a hazai kálvinistáknak különböző problémáit vette sorra az ÓRA-mutató (1842) c. könyvében A könyvtár a leendő KÁLVIN TÉREN FOG MAJD ÁLLNI. Ő alapította az első hazai takarékpénztárat, országgyűlési képviselő volt.

Halis István

Dr. Merkly-Belus József

Nagykanizsa, Nyirfa u 13/2.

Tel.: 315-731

"Névadónak olyan személyt kellene, illene választani, aki Nagykanizsa történetéhez szorosan kapcsolódik. Miután a városnak régi, igazi értelemben országos hírű irodalmi személyisége nincsen, itt működött könyvért, városért lelkesedő személy nevét kellene választani.

Egész életét egy kanizsai könyvtár és múzeum létrejöttéért áldozta, melynek megalakulásakor, 1919-ben első vezetője lett. Maga is írt könyveket, nagyrészt Kanizsa múltjáról, helyi nyomdában kiadva."

Halis István

Kálovics Lászlóné

8800 Nagykanizsa, Bába utca 2.

"Szüleimtől sokat hallottam HALIS ISTVÁN-ról, aki városunk ügyeiért és a kultúráért sokat tett, könyveket is írt. Itt egy közeli utcát is róla neveztek el.

Jó lenne róla az újságokban is hallani, szeretném, ha az ő nevét viselné a könyvtár!"

Halis István

Horváth István Tibor

Nagykanizsa, Új Élet utca 27.

"A kiskanizsai városrészben már neveztek el róla utcát, mely jelzi, hogy kiérdemelte városunk elismerését. Nagyon sokat tett városunk érekében, különösen a kultúra területén. Családjában, rokonságában élő gyermekeket iskoláztatta, tanította. Példaképül szolgálhat a jelenlegi fiatalok s idősebbek előtt egyaránt. Kiemelkedő életútját azzal koronázhatná meg városunk, hogy a könyvtárat az ő nevéről nevezné el."

Halis István

Klapper Lászlóné

Nagykanizsa, Csengery u 18/A.

"Ő volt az első könyvtáros és múzeumőr Nagykanizsán. Ha Kanizsa történetét kutatjuk, forrásként mindig Halis István munkáira hivatkozunk."

Halis István

Steinhardt László

Nagykanizsa, Corvin 12.
8800

"Életének minden mozzanata Nagykanizsához kötődik. Itt született, itt tanult, jogi végzettségének megszerzése után munkáját mindvégig Nagykanizsa város szolgálatában végezte. 1893-tól fáradhatatlan szervezője és ösztönzője a Múzeum és Könyvtár alapításának, melynek megszületésétől 1919-tól 1925-ig első vezetője és 1927-ben bekövetkezett haláláig hűséges kutatója és támogatója.

Történeti, helytörténeti munkái ismertek, szépírói tevékenysége már kevésbé. Regényeinek, elbeszéléseinek ihletője a zalai táj, Kanizsa és az itt élő emberek (Karbunkulus, Hajnal van stb.). A derű, a természet szeretete minden művén átizzik. Kutatja az ősmagyarok nyomait, tanulmányozza a rovásírást, élete végéig lázasan keresi, kutatja szűkebb pátriája Nagykanizsa múltját, mindent meg akar őrizni ebből a jövő nemzedékének okulására.

Hosszú évtizedekig tartozott a város tisztikarához, tanácsos, árvaszéki ülnök, községbíró, polgármester-helyettes, egyebek, minden beosztásában a várost szolgálta, egyszóval szeretett városának robotosa volt.

Megrögzött agglegény, jövedelmét kutatásaira fordítja, de ösztönzi környezetének fiataljait a tanulásra, többeket anyagilag is támogat ebben.

Tárgyi emlékeket, kéziratanyagot a Család már juttatott a Múzeumba. Továbbra is támogatni kívánjuk a közgyűjteményt, a névadó Halis István emléksarok kialakítására a még fellelhető Halis relikviákat a könyvtár rendelkezésére bocsátjuk.

150 éves közelgő születésnapjára a könyvtár elnevezésével a város sugallaná minden polgárának, hogy az érte fáradozóknak nemcsak a munka, hanem a megbecsülés is kijár."

Kanizsai Dorottya

Höffle Béla

Kanizsai János

Dr. Tóth Tibor

orvosigazgató

FMC Dalízis Központ

Nagykanizsa, Kossuth tér 17.

Tel.: 310 870, Fax.: 310 871

"Kanizsai II. Jánosra, az esztergomi érsekre gondolok, aki igen sokat tett a városért és a Kanizsaiak között a legműveltebb, egyetemet végzett személy volt, s Zsigmond király oldalán egy nemzetközileg is elismert személyiség volt, s akinek arany pecsétgyűrűjét jelenleg is a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.

Nevének ilyenformán történő megörökítése Nagykanizsa intelligenciáját tükrözné, és egy régi adósságot lehetne vele törleszteni ezáltal (csak megjegyzésként: a név még azért is szerencsés, mert a kiskanizsaiaknak sem lehetne ellene kifogásuk."

Kanizsay Orsolya

Hegyi Attila

Nagykanizsa, Városkapu krt 5/d.
8800

Kanizsay Orsolya: (1521-1569) Kanizsay László vasi főispán és Drágfy Anna leánya. Sárvárújfalun (Sárványújszigeten) férjével nyomdát állított fel, ott nyomták az első magyar Újszövetséget (Sylvester János) és az első nyelvtant. Levelei okos, szorgos asszonynak mutatják.

A KANIZSA-vára a belváros s a vele 1698-ban egyesített Kiskanizsa közt állt. A Kanizsay-, majd 1532-1566 közt a Nádasdy-családé volt.

Károlyi Mihály

Hegyi Attila

Nagykanizsa, Városkapu krt 5/d.
8800

politikus

Kézai Simon

Höffle Béla

Kölcsey Ferenc

Balogh József

8800 Nagykanizsa, Attila u 14/b. III emelet

A Kölcsey utca a Kálvin-térbe torkollik, s a két név erősíti egymást.

Morvay Gyula

Hegyi Attila

Nagykanizsa, Városkapu krt 5/d.
8800

A Batthyány Lajos Gimnázium (volt Landler Gimnázium) tanára, író, szlovákiai magyar, aki hűséges volt élete végéig a tanári pályához.

Nádasdy Tamás

Hegyi Attila

Nagykanizsa, Városkapu krt 5/d.
8800

Horváth bán- és nádor (1498-1562) II. Lajos király szolgálatában állt. 1554-ben nádorrá választották. A reformáció egyik legnagyobb pártfogója lett, újszigeti nyomdájában állították elő (Sylvester János) első magyar nyelvtanát és újszövetséget. Felesége Kanizsay Orsolya, levelezései az Országos Levéltárban Budapesten vannak.

Neményi Imre

Hegyi Attila

Nagykanizsa, Városkapu krt 5/d.
8800

A népoktatási intézmények, a polgári iskolai tanítóképzés és az ifjúsági könyvtárak szervezése körül szerzett érdemeket. Főbb munkái: Apáczai Csere János mint pedagógus (1893) Ifjúsági irodalom és ifjúsági könyvtárak a nevelés szolgálatában (1902) Állami népoktatás (1903) Pedagógus és államtitkár volt. 1866-ban született.

Szentkuty Pál

Hegyi Attila

Nagykanizsa, Városkapu krt 5/d.
8800

Író, a Fővárosi Könyvtár főfelügyelője. Könyvtörténeti versek tanulmányok szerzője.

Virág Benedek

Balogh József

8800 Nagykanizsa, Attila u 14/b. III emelet

1754-ben született jobbágycsaládból Dióskálon. Nagykanizsán és Pécsett tanult

Virág Benedek

Hegyi Attila

Nagykanizsa, Városkapu krt 5/d.
8800

Költő, aki a piarista gimnázium tanítványa volt, akárcsak Deák Ferenc

Wajdits József

Wolf Judit

Nagykanizsa

Zrínyi Miklós utca 36.
8800

"Tanulmányait feltehetően külföldön folytatta, hiszen a könyvszakmában szerzett bizonyítványait Triesztben, Grazban, Bécsben, Laibachban és Stuttgartban állították ki. Apjától 1858. augusztus 1-jén vette át az üzlet irányítását. 1861 januárjában egy kő- és könyvnyomda működtetésére kapott engedélyt a helytartótanácstól. 1862-ben létrehozta az első tartósan fennálló újságot, a Zala-Somogyi Közlönyt (1874-től Zalai Közlöny). A sajátján kívül bekapcsolódott több, hosszabb-rövidebb életű újság előállításába. Ilyen volt például az 1868-69-ben megjelenő hölgy élclap, a Kandi Klári, valamint az Adatok Zala megye történetéhez című, Bátorfi Lajos által szerkesztett történeti folyóirat. Nyomdája - a többszöri kiadásokat is beleszámítva - körülbelül 200 kiadványt bocsátott ki. A nyomtatás és könyvkereskedés mellett az apjától örökölt kölcsönkönyvtárat is fenntartotta. Külföldi kapcsolatait tanúsítják a Zala-Somogyi Közlönybe Svájcból, Németországból és a Monarchia nem magyar területeiről érkezett hirdetések.

Az első, folyamatosan fennmaradó zalai újság létrehozásával, könyvterjesztő tevékenységével meghatározó egyénisége lett Nagykanizsa - és közvetve a megye - szellemi életének."

Wlassics Gyula

Zsobrák Eszter

Nagykanizsa-Miklósfa, Teleki Blanka u. 12.

"Wlassics Gyula "kezdő lökést" adott egy könyvtár és múzeum felállítására Nagykanizsán. (...)

Wlassics Gyula akciót indított egy kanizsai városi könyvtár és múzeum felállítására. A helyi sajtóban írt cikkeinek, tárgyalásainak, levelezésének eredményeképpen 1913-ban a város 3000 korona államsegélyt kapott, a városnak magának is volt a költségvetésében évenként e célra félretett 800-1000 koronákból némi tőkéje, úgy hogy kinevezték Halis István tanácsost könyvtárosnak és múzeumőrnek és megkezdték a régiségek gyűjtését és a könyvek vásárlását."

Wlassics Gyula

Izsák Attila

Az ajánló terjedelmes és sok érvet felsorakoztató, a teljes életművet bemutató ajánlást írt. Főként az országos politikust mutatja be.

Külön kiemeli itt is a könyvtárak működésére ható áldásos tevékenységét.

A nagykanizsai és az itteni létrehozandó könyvtárat érintő kezdeményezését külön hangsúlyozza.

Így zárul a javaslat:

Báró Wlassics Gyula ízig-vérig magyar ember, a szíve lelke mélyén kanizsai volt, amit - ha csak tehette - széles nyilvánosság előtt hangoztatott.

Javaslom, hogy az új polgári korszakban megépítésre kerülő nagykanizsai városi könyvtárat az idea megálmodójáról és gyakorlati kivitelezőjéről báró Wlassics Gyuláról nevezzék el.

Zrínyi Miklós

Hegyi Attila

Nagykanizsa, Városkapu krt 5/d.
8800

"Író, hadvezér, politikus.

Dédapja védte Szigetvárt, apja György, Habsburg-hű főnemes. 1626-ban halt meg. A két Zrínyi fiúnak a gyámja a király, II. Ferdinand lett, nevelőjük Pázmány Péter. 1637-től Csáktornyán élt. Fő művei: Szigeti veszedelem; A török áfium ellen való orvosság stb.