A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár története
|
Könyvtárunk története az 1997-ben megjelent 1919-től létezik egy városi könyvtári gyűjtemény, múzeumi keretek között. Ez a gyűjtemény 1923-ban két termet kapott a gimnáziumban, később újabb két teremmel bővült. 1945. A háborút némi veszteséggel vészelte át a gyűjtemény - 1504 kötet tűnt el a 8000-ből. 1947-ben ezt a gyűjteményt átleltározták, talán ekkor lett Városi Könyvtár és Múzeum, ill. Városi Könyvtár először az intézmény elnevezése. (ld. 51477-es leltári számú könyvünk) 1949-ben a Városi Könyvtár a Sugár u. 15. szám alá költözött, fenntartója Nagykanizsa megyei jogú város lett. A kötetszám ekkor 6000 példány volt. 1950-ben nem volt kölcsönzés, mert nem volt könyvtáros. Később az év során az állományt két részre osztották. A tudományos könyvek a múzeumnál maradtak, 7 %-át selejtezték. A többi könyvet - 2000 kötet klasszikus irodalmat - a Városi Tanács épületébe költöztették 1950. decemberében. Ez az állomány majdnem teljes mértékben elpusztult, amikor az utca felől nyitott termet átépítették, mivel senki sem törődött a könyvek védelmével. A régi Városi Könyvtár anyagából mindössze 200-250 kötet maradt. 1951. május 1-jén alakult újjá a Városi Könyvtár. A könyvtár főbb adatai: az állomány 1435 kötet, a kölcsönzési idő napi öt óra , havonta 1380 olvasó és 1800 kölcsönzött kötet. A saját állományuk kevés lett volna ennek az érdeklődésnek a kielégítéséhez, ezért a szintén akkor alapított 2. zalai körzeti könyvtár állományából is kölcsönöztek. 1952. október 25. A körzeti könyvtár alig másfél év után megszűnt, mégpedig úgy, hogy összevonták a városi könyvtárral és létrehozták a két könyvtárból a járási könyvtárat. Az 1951-től 1956-ig vezetett leltárkönyv szerint a következő forrásokból került könyv a városi könyvtárba: a régi Városi Könyvtár anyaga, könyvesbolti vásárlás, helyi vétel (ezek újdonságok voltak), éves ellátmány (ezek is újdonságok voltak), a Városi Tanács juttatása (régi könyvek), Népkönyvtári Központ küldeménye (1945 utáni irodalom), nemzeti tulajdon (a Népkönyvtári Központtól érkezett körpecséttel - a „Népkönyvtári Központtól”, benne „Nem adható el!” tilalom), állami Könyvterjesztő Vállalat. 1956. A Vörös Hadsereg (ma Sugár) u. 3-ba költözött a könyvtár. Két emeleti teremben kaptak helyet, ekkor a könyvtár leltárkönyvében a 6159-es leltári számnál tartottak. Körülbelül ennyi értékes könyvvel vészelte át a háborút a régi városi gyűjtemény. A gyűjteményt felnőtt és ifjúsági anyagra osztották, és külön helyezték el az állományrészeket is. Ekkortól készítenek cédulakatalógusokat - betűrendes szerzői, címszó-, szakkatalógust és sorozati katalógust. Ma is ezek a katalógusaink vannak. 1951-1973-ig leltároztak abba a leltárkönyv-sorozatba, mely a körzeti könyvtár, később a járási könyvtár letéti állományát regisztrálta. A körzeti könyvtár központilag kapta a könyveit, letéti könyvtárakat szervezett a letenyei és a nagykanizsai járás községeiben és oda juttatta el ezeket a könyveket. Az 1956-1977-ig tartó időszakban lassan bővült az elhelyezés tere. A szabadpolcos
kölcsönzést 1959-ben vezették be, majd 1961-től már tájékoztató könyvtáros is dolgozott
a könyvtárban. 1959-től teljesek a katalógusok, a régi anyag azonban ekkor csak részben
feltárt. Ennek pótlása folyamatosan történt. 1988-ban a Sugár úti épület életveszélyessé nyilvánítása után „ideiglenesen” a ferences
rendházba költöztünk. A jelenlegi gyűjtemény jellemzői: a könyvek száma 200.000, a folyóiratok száma
400, az olvasóhelyek száma 42. Szolgáltatások: helyben olvasás az olvasóteremben
és a folyóirat-olvasóban, tájékoztatás, kölcsönzés 4 hétre 6 kötet, mikrofilm
leolvasás, számítógépes szolgáltatások, fénymásolás. |
Könyvtárunk története a 2003-ban megjelenő A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár Dél-Zala legnagyobb nyilvános közkönyvtára, 1951. május 1-jén alapították. A városban az alapítást megelőzően is tudunk nyilvános és közművelődési célú könyvtárakról, azonban nyilvános közkönyvtárról csak 1951 óta beszélhetünk. A közkönyvtár története, a gyűjtemény építése és a szolgáltatások fejlesztése innentől töretlen. Ez a könyvtár sajnos nem részesült a korábbi kanizsai könyvtárak gyűjteményeiből, csak az 1919-től - hosszabb ideig Halis István felügyelete alatt - működő városi könyvtár és múzeum anyagából örökölt néhány dokumentumot. A könyvtár elhelyezése sokszor változott az első fél évszázadban. 1951-től 1956-ig a Városi Tanács Ady u. 1. alatti épületében működött, majd az iparoskör Sugár u. 3. alatti egykori épületébe költözött. Innen 1987-ben a ferences rend egykori zárdájába költözött a Sugár úti épület életveszélyes állapota miatt. A parlament támogatásával 2001. augusztus 20-án, az államalapítás millenniumán és a könyvtár alapításának 50. évében átadták az új könyvtárépületet.
A 4000 négyzetméter alapterületű létesítmény egy milliárdos beruházás volt és a város egyik ékessége lett. A könyvtár épületével és szolgáltatásaival korszakunk színvonalának átlaga fölött tudja kiszolgálni a Nagykanizsáról és a város környékéről érkező használóit. A gyűjtemény az 1956-os költözéskor 6159 egységet számlált. A gyermekkönyvtári részleg állományát ekkor kezdték el gyűjteni, 1963-tól pedig a hanglemezek beszerzése is megkezdődött. 1979-ben már komoly, 1200 hanglemezt számláló gyűjteménnyel rendelkezett a könyvtár, ekkor megindult a zenei részleg szolgáltatása is. A város környékének letéti, később könyvtári ellátó rendszerét már a kezdetektől működtetik, a régió félszáz településén működő könyvtár módszertani gondozását is ellátják az itt dolgozók. A hatvanas évektől a gyűjtemény jelentős részét közvetlenül a szabad polcról vehetik le az olvasók. Mára a gyűjtemény kétszázezresre duzzadt, folyóiratok százai járnak évtizedek óta a könyvtárba, ahol ezek többségét, a zalai vonatkozásúak mindegyikét meg is őrzik. A kanizsai hírlapirodalom ma már el nem érhető évfolyamai mikrofilmen (némely részei az utóbbi időszak erősfeszítési nyomán digitalizálva is) találhatók meg itt. A szolgáltatások a gyűjtemény növekedésével párhuzamosan gyarapodtak. A nyolcvanas évektől fénymásolás, a kilencvenes évek elejétől videokölcsönzés, a második felétől számítógépes szolgáltatások vehetők igénybe. 1972-től tájékoztató könyvtárosok segítik az olvasókat. A '90-es évek végétől a könyvtári feldolgozó és tájékoztató munkát, az olvasók tájékozódási lehetőségeit a számítógépesítés alapjaiban alakította át. Az új épületben minden könyvtáros munkahely számítógéppel és Internet hozzáféréssel rendelkezik. A látogatók közvetlen tájékozódására 25 gép áll rendelkezésre.
A Halis István nevét felvett intézmény új könyvtári ideál megvalósítását tűzte ki célul. Ennek a legfontosabb eleme a rendelkezésre bocsátás. Minden, ami a könyvtár gyűjteményében található és mindent, amit el tudnak érni más szolgáltatóktól - a könyvtárhasználó igényének megfelelően -, rendelkezésre bocsátják. Először a gyűjtemény teljességét - a könyveket, a folyóiratokat és a videót - tették az olvasó számára közvetlenül elérhetővé az olvasói terekben. (Az épületben a gyűjteményt dokumentumvédelmi rendszer védi). Könyvtári kapcsolataik, a magyar könyvtári rendszer együttműködése és az Internet segítségével a használó elé tudják tenni a kívánt adatot, dokumentumot bárhol is legyen fellelhető. Gyűjteményük katalógusát Internet segítségével bárki elérheti, a honlapjukon megtalálható minden fontos információ a könyvtárról, sőt egyre több általuk digitalizált tartalmat is itt tesznek elérhetővé (pl. a város kulturális ajánlója is elérhető itt évek óta). Az épületet megnyitották egyéb programok számára is úgy, hogy maguk szerveznek programokat és úgy is, hogy teret ill. helyet adunk fontos városi eseményeknek (pl. a város sikeres sakkozói itt versenyeznek, idősek csoportjai rendszeresen gyűlnek itt össze, a város Közgyűlése is itt tanácskozik). Ismereteiket nem csak az olvasók tájékoztatáskor bocsátják rendelkezésre, szervezett oktatásokra is sor kerül, ahol a könyvtárhasználókat arra tanítják, hogy az intézmény eszközeinek kihasználásával a lehető legszélesebben tudjanak maguk is tájékozódni. A könyvtáros képzés intézményivel való szoros kapcsolat révén az újabb könyvtáros nemzedékek felkészítésében is részt vállalnak. A könyvtár 2003. augusztus 14-16-ig a Magyar Könyvtárosok Egyesülete XXXV. vándorgyűlésének, a magyar könyvtárosok évenként megrendezésre kerülő legnagyobb rendezvényének ad helyet. A kanizsai könyvtár különleges helye ízekre szabdalt világunknak: a munka, a tanulás, a kikapcsolódás és a társadalmi érintkezés helye. Az itt élő ember tevékenységének sokféleségében lehet jelen a könyvtárban, mely szélesre nyitott kapu a világra. |
A
mostoha elhelyezési körülmények mellett is folytatódott a szolgáltatások fejlődése.
A kilencvenes években megjelent nálunk is a számítógépes szolgáltatás. 
Az
új épület 2001. október 1-jétől fogadja látogatóit. A szolgáltatásokat változatlan
könyvtáros létszám mellett sikerült szaporítani, a megnövekedett látogatói létszám
eléri a napi 500 főt.