Tüttő István: Az indítvány a magyar államiság 1100 éves történetét, illetve az emlékhely és emlékmű avatással kapcsolatos javaslattal foglalkozik. Itt hasonló a kérés ugye, hogy bizottsági szakaszba utaljuk?

Tóth László: Nem, már volt.

Tüttő István: Bocsánat, igen itt van a bizottsági döntés. Kérem erről az előterjesztő úrnak kiegészíteni valója van-e?

Tóth László: 8 percben szeretném indokolni az önálló képviselői indítványomat.

Tüttő István: Mennyi, 8? Miért otthon elmondtad már?

Tóth László: Lemértem.

Tüttő István: Egy kérésünk lenne. Ha lehetne, kevesebb idő alatt meghatározni, de figyelünk.

Tóth László: Tisztelt Közgyűlés, kedves nagykanizsaiak! Ha ma végigsétálunk a világ bármely nagyvárosának utcáin, terein, lépten-nyomon szobrokra, emlékművekre bukkanunk, de nem mindig volt így. Az emlékművek tömeges megjelenése a köztereken egybeesik, hogy nagyirányú társadalmi átrendeződéssel a tömegek megjelenésével, a politikában az állami politika ezzel párhuzamos változásával. A köztereken elhelyezett műalkotásoknak két fő típusa különböztethető meg: az egyik csoportba a díszítőszobrok tartoznak, ezek között csupán egy adott hely díszítése, humanizálása ….léptékűvé tétele ebből eredően méretükkel, formájukkal a környezetükhöz alkalmazkodnak. A köztéri alkotások másik csoportját az emlékművek képezik. A szakirodalom, és a jelenlegi emlékmű állítási gyakorlat két altípusukat különbözteti meg: emlékmegőrző alkotások, és politikai emlékműveket. Emlékmegőrző a kompozíciók, mellyel önálló képviselői indítványom újszerű megközelítéssel vonatkozik, tulajdonképpen nemzeti emlékművet, átmeneti típust képeznek a díszítőszobrok, és a politikai emlékművek között. Miért emlékmű felállítását javasoltam, mivel tud hatni egy emlékmű? Egy társadalom történeti tudatának formálásában évezredek óta köztudottan nagy jelentőségük van a múltat idéző szimbólumoknak, jelképeknek, emlékműveknek. Az emlékmű állandó jelenlétével a mindennapi még ha látszólag tudatlan szembesülés révén az általa hordozott tartalmat rögzíti a köztudatban. A maradandó anyagból az állandóság igényével elhelyezett közösségi, rendeletetési alkotások révén szó, nem lehet kizárólagos szándék a történések megörökítései. Allegorikus, szimbolikus, vagy jelszerű megnyilatkozásként általános érvényű mondandót, jelentést hordoznak. Tudom, és elfogadom, hogy a vezércikkek, szónoklatok, ünnepségsorozatok sokkal hajlékonyabb, sokkal gazdagabb tudattartalmak megjelenítésére alkalmasak, de a pillanatnak szólnak. Az emlékmű mondanivalója ehhez képest kevésbé árnyalt, elnagyoltnak tűnhet, de elsősorban gyermekeink, unokáink, a jövő nemzedéke számára kell, hogy szóljon, a ma üzenetét hordozva.

Tisztelt Közgyűlés, kedves nagykanizsaiak!

Vajon mit üzen a mának 1000 esztendős államiságunk? Vajon csupán az-e a magyar államalapítás üzenete, hogy a térségben sok más nálunk korábban ideérkezett néppel ellentétben éppen mi voltunk képesek maradandó államot alapítani, méghozzá olyat, amelynek védelme alatt az évszázadok során több nem magyar nép is nemzetté válhatott? A nemzetönérzetnek az a sajátossága, hogy kedve, érzelme szerint válogat a történelmi tények közül, s természetének megfelelően általában a dicsőt, a számára kedvezőt választja. Éppen ezért először arra kell rákérdeznünk, hogy vajon az az uralmi, hatalmi keret, amelyben a magyarság István királlyá koronázásáig elhelyezkedett, nem állam volt-e maga is? De bizony mondja erre számos történész. Ezer esztendővel ezelőtt tehát inkább ….következményekkel. A magyar nép államot, életmódot és hitet változtatott, illetve cserélt. Az állam, az életmód és a hit megváltoztatása a korábbi hazánkba hozott szabadságjogok elvesztésével és feladásával járt, a nagy többség számára. István halála után súlyos áldozatokat követelő trónviszályok, testvérháborúk, lázadások következtek. De az ezer esztendő igazolta Szent Istvánt, és a nála semmivel sem kisebb államférfit, az apa, Géza fejedelem állam, életmód, és hitváltoztató törekvéseit. Ritkán esik szó arról, hogy István király annak idején azért ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának, azért tette meg Jézus anyját a magyarok patrónájának, hogy biztosíthassa az ország szuverenitását a római pápa ellenében. De az sem feledhető, hogy ezekben az évtizedekben senkinek sem lehetett fogalma arról, hogy mindaz, ami vele megesik, hova fog vezetni. Úgy célszerű a történelmi tűnődést a mához kapcsolni. Aligha erőltethető a párhuzam, hogy az ezer esztendővel ezelőtt történteket ahhoz hasonlítjuk, ami mostanában történik meg velünk. A legújabb rendszerváltás kitüntetett céljainak egyike a szuverenitás, vajon mennyiben, és milyen formában áll összhangban korunk követelményeivel? Éppoly kevésbé tudjuk erre a választ, mint Géza és István a saját céljaikkal kapcsolatban. Ámbár az is lehetséges, hogy még kevésbé.

Tisztelt Közgyűlés, kedves nagykanizsaiak!

Az évfordulók megmerevedett hősöket, hiba nélküli szoborszerű jellemeket, a történelmi események beállításában fekete fehér színeket alkalmazó publicisztikai megemlékezéseket hívnak életre, torzulást hoznak a társadalmat, magunkat, történelmünket érintő látásmódunkban. Vajon mi lehet azoknak a történelmi eseményeknek, hagyományoknak a sorsa, amely nem köthető születéshez, győzelemhez, vereséghez, vagy egyéb politikai eseményhez, mely mégis a legszorosabban hozzátartozik a modern magyar társadalom társadalmi, politikai egészének megteremtéséhez.

Tisztelt képviselőtársaim! A történelem nagy ajándéka, hogy nekünk, a 3. Önkormányzat képviselő-testületének adatott meg a sors kegyelméből az a soha vissza nem térő lehetőség, hogy városunk életében először összefogással állíthatunk emlékművet az utókor számára. Nem csak vétek, hanem megbocsáthatatlan bűn lenne nem élni, e történelem adta lehetőséggel.

Befejezésül. Egyetértve napjaink legeredetibb, megkockáztatom legnagyobb hazai szobrászával Melokkó Miklós gondolatait idézem: “A szobor, és elhelyezése az egész látvány, egy új gondolat. Magasabb rendű műveltség szükséges ahhoz, művelten megrendelő, hogy a szobrászat újra az emberi kultúrához tartozzék. Úgy gondolom, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselő-testülete megfelel az előzőleg említett ismérvnek. A fentiekre figyelemmel a nemzeti emlékmű elkészítésére, felállítására vonatkozó önálló képviselői indítványom érdekében kérem a közgyűlést, képviselőtársaim támogatását, valamint a név szerinti szavazást.

Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság az önálló képviselői indítványt megtárgyalta, és egyhangúlag támogatta.

Tarnóczky Attila: Megelőzve a név szerinti szavazás várható traumáját, szeretném közölni a véleményemet, ami egyértelmű nem, nem és nem. Annál inkább szeretném ezt közölni, mert Tóth László képviselőúr volt olyan kedves, és kinevezett az egész elképzelés felelőseként. Jeleznem kell, hogyha a közgyűlés ezt megszavazza, akkor én ennek a feladatnak nem fogok tudni eleget tenni minden bizonnyal. Nem hiszem alapjában véve, hogy ezer év mindenféle áldozatainak kell egy közös emlékművet állítani. Hadd olvassam fel az előterjesztésből, hogy kik mindennek, de nem biztos, hogy teljes a felsorolás: honfoglalás és államalapítás, pogánylázadások, pártütések, tatárjárás, törökdúlás, parasztfelkelések, lázadások, reformáció és ellenreformáció, inkvizíció, Habsburg uralom, felkelések és szabadságharcok, forradalmak és ellenforradalmak, világháborúk és megszállások. Eleve úgy gondolom, hogy egy emlékmű, amely mindenkié olyan értelemben, hogy mindegy, hogy ki gyilkolt adott esetben kicsodát, a senkié egyben. De ráadásul az a véleményem, hogy elindult ebben a városban egy nem igazán kedvező folyamat. Ennek a folyamatnak a lényege az, hogy városszépítés ürügyén emlékműveket potyogtatunk – már elnézést kérek – egyes tereinkre egyre többet és többet. Sajnos azt kell mondjam, hogy a Városvédő Egyesület e vonatkozásban kicsit tévútra került, amikor a kezdeti nagyon hasznos tevékenységét ebbe az irányba módosította. Nem kellene ezt tovább folytatni, hanem a pénzünket, a város pénzét, és a mecénások pénzét annak az ápolására, rendbetételére kellene elsősorban fordítani, ami már megvan ebben a városban. Nem pedig emlékművekre. Így is ugye két emlékmű erre az évre még függőben van. Egyik a kiskanizsai emlékmű, másik az aradi vértanúk emlékműve. Ajánlatos lenne egyet pihegni mindezek után, és mással foglalkozni. Ráadásul a határozati javaslat igazából értelmezhetetlen számomra, mert fogalmam nincs, hogy a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottságnak és a főépítésznek, meg hát nekem is, miféle emlékművet kellene ezen az alapon megterveztetni. Emléktáblától a szoborkompozícióig minden belefér, de ha már Önök úgy döntenek, hogy ezt támogatni is kell, akkor legyenek szívesek egy keretösszeget is megjelölni hozzá, amiből ki lehet indulni, hogy emléktábla lesz ez vajon a rá szánt pénz függvényében, vagy valami egész hatalmas alkotás. Magam részéről nem tudom támogatni az elképzelést.

Röst János: Nem vitatom Tóth László úr jó szándékú véleményalkotását, és javaslatát, de úgy gondolom, hogy Tarnóczky Attila véleményét kell, hogy elfogadjam, majdnem szó szerint. Bevallom őszintén, Nagykanizsán én fákat, bokrot, virágot és szökőkutat kívánok látni, nem pedig emlékművet. Semmilyen módon. Kérném azt, hogy a jelenlegi állapotban ne támogassa, a város költségvetése se teszi lehetővé egyébként ennek az emlékműnek a költségeit. Gondolom, jövőre sem leszünk gazdagabbak, és ha egy tölgyfát javasol valahova emlékhelyként, azt támogatni fogom.

Kelemen Z. Pál: Amit Tóth László úr javasol, az nem egy emlékmű, az az emlékmű. Tudniillik minden emlékmű konkrét dolgokhoz kötődik, minden emlékmű megossza a társadalmat valamiféleképpen. Az emlékmű egységgé kovácsolja a társadalmat, és egységgé kovácsolja az emlékezést abban a kontinuitásban, ami a magyar államiság ezer éve. Jó ötletnek tartom. Eszembe jut 1995-ben Finnországban jártam, és a saloi temetőben a ’17-es vörös felkelés áldozatai vannak eltemetve. Egyik oldalon a vörösök, a másik oldalon a fehérek, és középen egy hatalmas gömbölyű márvány van, nincs rajta egyetlen szó sem, az az elesettek emlékműve, és mind a két sírt ápolják. Egy nemzeti megbékélés, a múltunkkal való megbékélés, valamiféle ilyesmi, valami ilyen megoldást kívánna, és próbáljunk ebben együtt gondolkodni.

Tóth László: Meg kell, hogy mondjam, nem először döbbenek meg Tarnóczky Attila alpolgármester úr szemléletén, világmódján. Szíve lelke, ő el tudja magát helyezni ebben a mostani világban, nem kívánok vele foglalkozni. Ez is egy vélemény. Nagyon megkönnyítette Kelemen Z. képviselőtársam a mondanivalómat. Igenis ez az emlékmű. Ilyen még Nagykanizsán nem volt. Teljesen rosszul fogja meg alpolgármester úr az önálló képviselői indítványom mondanivalóját, lényegét, és éreztem, hogy valószínűleg lesznek, akik nem értik meg az üzenetét, ezért egy kicsikét hosszabbra, 7,5 percben sikeredett kiegészítésben próbáltam indokolni, hogy mire vonatkozik ez az emlékmű. Azért nem írtam bele keretösszeget, mert ez tulajdonképpen gyakorlat is. Nem akarok a millenniumi városnapra, meg egyéb városnapi rendezvényekre célozgatni kedves alpolgármester úr, mikor több ízben tettem szóvá közgyűlésen, hogy határozzunk meg ezekre összeget. Ez elmaradt. Nem valami nagy emlékműre, hatalmas nagy szoborra gondoltam. Lehet az 3 db tölgyfa, vagy kis oszlop, bármi lehet, csak hogy örökítsük meg az utókor számára, hogy volt egy második évezred, és erre vonatkozott az indítványom, amiben nem csak dicső múlt képeire kell emlékezni, hanem voltak igen is ártatlan áldozatok is. Erre vonatkozik az indítványom. Kérem képviselőtársaimat, hogy ne vegyék figyelembe Tarnóczky alpolgármester úr véleményét, mert úgy gondolom, hogy nem helyes, hogyha most ebben észrevételét magukévá teszik.

Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel. Szeretném emlékezetükbe idézni a 209/2/1999. számú határozatot, mely a városi emlékhely emlékmű létesítésére vonatkozik a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részéről, amely így szól: “Az Erzsébet tér rendezésének részeként a lehetőségek figyelembevételével a teret utcabútorokkal kellene megtölteni. A bizottság a millenniumi évfordulóhoz kapcsolódóan egy városi emlékhely létesítésének elvi lehetőségét támogatja”.

Itt kérdésem is lenne, hogy ez egyben az Erzsébet tér rendezését is jelentené, tehát hogy ez az emlékhely egyben az lenne, vagy csak ez egy gondolat, amely része a város ilyen jellegű fejlesztésének.

Antalics Dezső: A bizottságunk részletesen megtárgyalta ezt az önálló képviselői indítványt, és akkor merült fel, hogy miután a bizottságunk előtt már többször szerepelt az Erzsébet tér élettel való megtöltése, ezt ütemezni kell, és ennek részeként – nem egy horribilis összegről van szó, ahogy Tóth képviselő úr mondta – hanem meg kellene tervezni egy olyan méltó emlékhelyet, ami az élettel való megtöltés mellett egy ilyen emlékmű is belefér. Tehát gyakorlatilag nem egy új rendezési tervről van szó, hanem egy egyszerű, viszonylag költségkímélő, de mégis az Erzsébet tér élettel való megtöltése, amibe belefér a szökőkút stb. és a zöldek is, és ahogy a korábbiakban megfogalmazták képviselőtársaim.

Tarnóczky Attila: Megint az Erzsébet tér rekonstrukciójánál vagyunk. Az Erzsébet térnek a kisköltségi rekonstrukciója, ami élettel tölti meg, az egy nem létező elképzelés véleményem szerint. Ilyen nincs. Azt nagy költségen esetleg élettel meg lehet tölteni, de a költség az biztosan igen komoly költség, mondjuk 50 millió Ft. Mondtam egy számot. Most hogyha az Erzsébet térben gondolkodunk ráadásul, akkor az Erzsébet tér közepére már elnézést kérek, kis emlékoszlopot állítani jó szívvel megint csak nem tudnék, mert egyszerűen nincs összhangban a tér hatalmas méreteivel. Oda valami nagyobb szabású kellene. Azt hiszem, hogy a jövő évben nem leszünk abban a helyzetben, hogy sem egy nagyobb szabású emlékművet létrehozzunk, sem hogy a viszonylag jó állapotban lévő Erzsébet térre – kivétel a közepe, ahol van az a volt talapzat – érdemben foglalkozzunk, és oda nagy pénzeket költsünk. Egyébként is képviselőúr egyik interpellációjában mindenkit ledorombol azzal, hogy szórjuk a város pénzét, közben egymás után jönnek az indítványai, - van itt másik példa is említhetném – amelyek viszont viszik a város pénzét kisebb, vagy nagyobb mértékben, mint polgármesteri rezidencia. Ezeket én nem tudom egyszerűen összegezni.

Tüttő István: A vitát lezárom, nincs több jelentkező. Elhangzottak az észrevételek, vélemények, kiegészítések. Határozati javaslat csak egy van, legalábbis előttem, és van egy határozat már, az pedig a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság határozata. Kérdezném az előterjesztő urat, hogy melyiket szavaztassuk?

Tarnóczky Attila: A Városfejlesztési Bizottság határozata nem része az előterjesztésnek, az csak egy tájékoztató anyag. Az nem egy határozati javaslat véleményem szerint.

Tüttő István: Nem, ők így határoztak.

Tarnóczky Attila: Az saját határozata a bizottságnak. Nem küldte ide elénk.

Tüttő István: A határozati javaslat előttünk van. Tarnóczky úr jelezte, hogy nem kíván részt venni ennek az ápolásában. Jelöljünk ki más felelőst. Polgármestert lehet még. Akkor előbb döntsük el, hogy kell-e felelős. Szeretném a következőt feltenni kérdésképpen, ugyanis ebben döntünk arról, hogy 2001-ben ezt az emlékművet már fel is avatjuk. Ez pedig bizonyos értelemben biankó csekk, mert tudni kellene, hogy ez milyen lesz, mekkora lesz, mennyibe fog kerülni, mennyi idő alatt készíthető el? A következőt javasolnám: elviekben, ha meg is szavazzák, ezzel az ún. továbbmunkálással együtt szabadna csak a költségvetés előtt még visszahozni, amelyben már valamilyen információnk van erre vonatkozóan is, mert most ha eldöntjük, akkor azt hiszem, hogy erkölcsileg mindenki arra adja a szavazatát, hogy ezt meg kell csinálni. Függetlenül attól, hogy tudnánk, hogy mit és milyen költséggel. Ez pedig saját felelősségünk, hogy ebben inkább még egy közbülső, illetve folyamatos gondolkodást kell azt hiszem közösen végezni. Éppen ezért én megkérdezném Tóth urat, hogy az avatásra vonatkozó határidőt fenntartja-e, mert akkor elvi kérdéssé válik a dolog, hogy elviekben támogatjuk-e? Ezt kérdezem Tóth úrtól.

Tóth László: Átgondolva a dolgot úgy gondolom, hogy mindenféleképpen valamilyen határidőt meg kell jelölni, mert hogyha nem jelölünk meg határidőt, csak elviekben támogatjuk, akkor tulajdonképpen nem csinálunk semmit. Javaslom, a Horváth György képviselőtársam által felállított Emlékbizottságnak a megnevezését a munkák koordinálásával kapcsolatban. Valóban lehet, hogy nem kellőképpen precízen fogalmaztam meg határozati javaslatot, ezért nem is tettem semmilyen konkrét emlékműállításra javaslatot, csakhogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, hogy lássuk meg, hogy mennyibe kerülhet egy akármilyen, de időtálló emlékmű, de nem akármilyen, tehát egy tisztességes emlékmű létrehozása a városnak.

Tüttő István: Azért kérdeztem én rá, hogyha most azt is eldöntjük, hogy mikor legyen az avatása, akkor ugye már azt eldöntöttük, hogy meg kell csinálni, és akkor avatni kell anélkül, hogy tudnánk. Ezt a kérdést tettem fel.

Tóth László: Lehet október 23., vagy 2002, de még a harmadik évezred első évében, vagy a második évében lenne ezt célszerű megvalósítani, vagy augusztus 20.

Tüttő István: Vagy a lehetőségekkel összhangban.

Tóth László: A lehetőségekkel összhangban.

Kelemen Z. Pál: Van az Emlékbizottságunk, amelyik az államalapítás 1000 éves évfordulójával foglalkozik. Ez része lenne, lehetne annak. Azt javasolnám, hogy határozati javaslatban kérjük fel az Emlékbizottságot, hogy bizonyos határidőn belül – 40 napon belül, 30 napon belül – juttasson el egy javaslatot a közgyűléshez egy ilyen emlékművel kapcsolatban.

Tüttő István: Akkor ez lenne a módosítás. Erről szavaznánk, mert azt követően tényleg dönteni tudunk, hogy lehet-e ilyet felvállalni, mikorra. Én szeretném, ha a Tóth úr ezt elfogadná. Akkor 40 napon belül. Aki az előbb elhangzott javaslatot elfogadja, kérem szavazzon.

A közgyűlés 8 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Az eredeti határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Aki a név szerinti szavazással egyetért, kérem szavazzon.

A közgyűlés 9 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza:

Tóth László: Ehhez tulajdonképpen nem kívánok semmit sem hozzáfűzni.

Tüttő István: Magam részéről annyit tennék hozzá, hogy feltétlen szüksége van a városnak ennek a honlapnak a megindítására. Kérem a véleményüket.

Tarnóczky Attila: Tóth László képviselőúrnak ezt az indítványát magam is támogatom, viszont arra emlékeztetném tisztelt képviselőtársaimat, hogy a múltkori polgármesteri beszámolóban volt egy anyagban, amelyben a Mátrix Kft. jelezte, hogy ő is szívesen végezné ezt a fajta munkát, amit itt a második bekezdésben a Kanizsa Újságra akarunk bízni. Lehet, hogy más cégek is harmadik, negyedik, vagy mit tudom én hány cég létezik, azt a kérdést vetném fel, hogy nem lenne-e célszerűbb ezt a munkát megpályáztatni?

Györek László: Remélhetőleg még az idén tárgyalni fogja az Önkormányzat Tóth Lászlóval közös indítványunkat, amely egy kft-t hozna létre az Önkormányzat az informatikai hálózat karbantartására, működtetésére. Én úgy gondolom, hogy ez a feladat – amint az szerepel is abban az előterjesztésben – tulajdonképpen teljesen lefedi azt, amit Tóth László képviselőtársam most indítványozott. Ebben az esetben nyilvánvalóan nincs értelme annak a kérdésnek sem, hogy ezt a munkát megpályáztatni, vagy nem pályáztatni meg. Az előterjesztéssel egyébként teljesen egyetértek, de úgy gondolom, hogy amennyiben abban az ügyben pozitív döntés születik, ez a kérdés megoldódik.

Tarnóczky Attila: Akkor nem tudom. Tóth László képviselő urat kérdezem, hogy nem tudja-e elképzelni, hogy a második bekezdés kimaradna a mostani határozati javaslatból, ha létrejönne az Önök által indítványozott kft. – akkor ezek szerint ez végezné a munkát, ha jól értem – ha meg nem jönne létre, akkor még mindig lehetne dönteni arról, hogy ki végezze ezt a munkát, mert akkor a két indítvány ezek szerint bizonyos mértékben üti egymást, hiszen létrehozunk egy kft-t, előtte meg a Kanizsa Újságnak odaadjuk ezt a munkát.

Marton István: Érdekelne a Tarnóczky és a Györek urak által elmondott felvetéssel kapcsolatban Tóth úrnak a véleménye, de ha tovább megyek azon, amit Tarnóczky alpolgármester úr mondott, akkor nemcsak a 2-et kell kihagyni, hanem a 3-ban a határidőt is módosítani kell december 31-ig. Azzal szinkronba, amit Györek úr mondott, hogy várhatóan az év végéig megtárgyaljuk, de nekem kialakult véleményem akkor lesz, hogyha látom a különbséget az Önök kettőjüknek, tehát Tóth úrnak és Györek úrnak a közös indítványa illetve e között. Én tudom, hogy ez egy sokkal komplexebb, nagyobb dolog, ez annak egy kis szegmense, csak nem látom be, hogyha ez ez év végéig elfogadásra kerülhet, akkor egy hónappal korábban ezt miért kell megcsinálnunk, de lehet, hogy azért ez az álláspontom, mert nem vagyok a szükséges ismeretek birtokában.

Dr. Fodor Csaba: Elsősorban eldöntendő kérdés, hogy mennyire tartjuk mi fontosnak, hogy a honlapon megjelenjen Nagykanizsa. Ha azt gondoljuk, hogy igen, és azt gondoljuk, hogy ennek a határideje igen rövid kell, hogy legyen, akkor bizony erről a kérdésről ma tartalmában döntenünk kell. Ha elfogadnánk azt, amit Györek képviselő mondott, akkor az idén ebből nem lenne semmi. Figyelemmel arra, hogy Marton képviselőnek teljesen igaza van, ahhoz egy nagyon korrekt, pontos előterjesztés kell, hogy mi legyen egy újonnan alakuló gazdasági társasággal, ugye annak az előterjesztésnek lesznek gazdasági, szervezeti, egyéb kritériumai, amit bizottságokon meg kell tárgyalni, utána közgyűlés elé kell hozni, és ha első körben simán átcsúszik az ügy, ebben az évben nem sok esély van arra, hogy abból a kft-ből lesz valami.

Tüttő István: Meg is kell alapítani.

Dr. Fodor Csaba: Igazából a honlap meg csak csúszik. Én azt gondolom, hogy erre a mezsgyére most ne térjünk rá. Ha lesz olyan kft. majd meglátjuk, hogy mit csinál, ha viszont ez annyira fontos, hogy ez mihamarabb meg kell hogy valósuljon, akkor valamilyen megoldást kell találni, hogy ez most minél gyorsabban megindulhasson. Az, hogy a Kanizsa Újság Kft. vagy nem Kanizsa Újság Kft., ez kihagyható kérdés innen, de ha kihagyjuk, akkor is határidőt kell oda tenni, és ezt sürgősen el kell indítani én azt gondolom. Arra most ne térjünk rá, amit a Györek úr mondott, az elhúzza az egész ügyet.

Tüttő István: Egy kérdés azért felvetődik bennem. A Kanizsa Újság Kft-t megbízzuk, és ő ezt ingyen és bérmentve egyéb forrásigény nélkül elvégzi, vagy pedig valamilyen ellenszolgáltatás fejében? Erről azért ismeretünknek kellene lenni.

Györek László: Tulajdonképpen helyt is adnék Fodor képviselőtársam véleményének, mert való igaz, sürgősen és gyorsan szükség van Nagykanizsa városának az Interneten való megjelenésre, de nem tudom, hogy a képviselőtársaim közül ki készített már ilyen honlapot? Ki tartott már karban ilyen honlapot? Tudja-e hogy ez mivel jár, mit kell itt tenni, milyen eszközök kellenek hozzá stb.? Mert úgy gondolom, hogy ha ez nyilvánvaló lenne, akkor az is nyilvánvaló lenne, hogy ezt nem lehet egyik napról a másikra létrehozni. Létrehozni még csak lehet, de az olyan lesz, azt nem érdemes létrehozni. Működtetni pedig megint egy külön feladat, az emberpróbáló dolog, az információigényes dolog. Kell hozzá háttérszolgáltató – az Önkormányzat lenne ez – de még nem tudja ezt csinálni, hiszen ilyenje még nem volt. Pontosan többek között ezért is szerettük volna, vagy szeretnénk Tóth Lászlóval közös indítványomban ezt az ügyet is rendezni, de hát ez nem megy egy héten belül. Azt meg lehet tenni, erre mód van, hogy valaki összeüt gyorsan egy vázat, kiírja, hogy Nagykanizsa város stb. Ehhez nem kell semmi, ezt megcsinálja a Hivatal informatikusa, vagy akárki én is. De hát itt azért még sem erről lenne szó úgy gondolom, és Tóth László is gondolom úgy gondolta, hogy ez egy tényleg komoly megjelenés, ahogy az egy megyei jogú városhoz illik és illendő.

Tüttő István: Györek úr most nem ezt tárgyaljuk. Nem ezt a fontos és komoly ügyet tárgyaljuk, hanem a honlap-kérdést tárgyaljuk.

Tóth László: Úgy látom, hogy csak a második pontról folyik a vita. Polgármester úrnak a figyelmét felhívnám, hogy odaírtam, hogy szerződéses jogviszony keretében, természetesen senkitől sem várható el, hogy ingyen dolgozzon. Miért pont a Kanizsa Újság Kft-re esett a választásom? Mert önkormányzati tulajdonú kft., úgy gondoltam, hogy a pénzek maradjanak az Önkormányzat keretén belül. Természetesen bárkivel meg lehet ezt csináltatni, de pontosan azért vonatkozott az indítványom a Kanizsa Újságra, hogy a mi kutyánk kölykét tápláljuk már elnézést, hogy ezt a hasonlatot hozom elő. Hogy milyen összefüggés van a július 2-án önálló képviselői indítványom és a … Egyértelmű, hogy ha az megvalósul akkor a most tárgyalt napirendet valószínűleg annulálni kell, de nem tudjuk, hogy mikor lesz belőle valami, lesz e egyáltalán belőle valami, nem tudjuk, hogy, hogy fog az működni. Most az a feladat nagyon gyors feladat, hogy azonnal holnap kezdődjön meg az a munka, hogy lássák, hogy Nagykanizsa él a számítógépes világhálózat ugyanis most nincs fönn semmi Nagykanizsa Megye Jogú Város Önkormányzatáról, erre vonatkozott június 9-én az önálló képviselői indítványom és sajnos azt kell, hogy mondjam nincs a mai napi egy akkut probléma, és erre kérem képviselő társaimat, hogy ezt így szavazzunk meg, azon lehet morfondírozni, hogy most a Kanizsa Újság vagy más szervezet kapja meg, de úgy gondoltam, hogy ha a Kanizsa Újság írja meg Kanizsa életével kapcsolatos írásokat akkor úgy is számítógépen történik az adatrögzítés akkor simán át lehet venni egy háttér információnak formátumban és akkor egy csapásra két legyet ütünk. Ez volt bent, köszönöm.

Marton István: Most már kezdem érteni a kérdéskört és az a vélemény alakult ki bennem, ha nekem valaki azt tudja mondani, hogy a két dolog megvalósulása között van mondjuk fél év eltérés, akkor igenis meg kellett csinálni, ha nincs fél év akkor nem érdemes vele foglalkozni. Hát úgy gondolom, az egy akkora időtartalom, hogy ez a kérdést el tudja dönteni. A telek függvényében mondok igent vagy nemet, hogy, hogy tartható ez az idő.

Tüttő István: Egy biztos, hogy most egy Kft alakítsunk, ahhoz minimum 2 millió Ft-t le kell tenni,és utána jövőre egyet az már hármat. Ez az alapkérdés azt jelenti, hogy idén ezt nem tudjuk megcsinálni, ez valószínű. Hozzátesszük még a megalakulásig pár hetes vagy hónapos idő tartalmat, fél év valószínűleg beleszaladunk. Ezt a választ adnám nagy valószínűséggel ez az idő kifutás.

Tarnóczky Attila: Nem tudom, hogy az a változat megfelelne e, hogy kerülne a második bekezdés és a harmadik úgy módosulna, hogy a munka vállalkozásba adását, koordinálását, és ellenőrzését a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság hatáskörébe utalja mert úgy gondolom, hogy legalább is le kéne ülni, ha másnak nem egy bizottságnak azokkal a jelentkezőkkel, akik valamit mondanak, hogy mit tudnak csinálni hogy fog kinézni a elképzelésük szerint ez a holnap. Hiszen úgy gondolom, hogy a tartalma azért elég fontos kérdés. Ez ügyben nem csak nyerni lehet, ha nem veszteni is, ha színvonaltalan.

Tüttő István: Van e valami észrevétel? Megkérdezem az előterjesztő urat, hogy amit Tarnóczky úr javasolt azt elfogadja-e?

Marton István: Nem.

Kelemen Z. Pál: Kérlek szépen csak egy kérdésem van, egyébként jó az a bizottság. Milyen megfontolásból annak a bizottságnak. Szeretném megkérdezni Tarnóczky urat, hogy miért éppen Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságnak, mert már ott fű, fa, lomb, virág van, gondolom ez is odatartozik.

Tarnóczky Attila: Kelemen képviselő úr én felhívom a figyelmét, hogy ezt a bizottságot nem én említem az előterjesztésben Tóth képviselő úr. Én csak nem akartam újabb bonyodalmakat kelteni arra, hogy még egy bizottságot bevonunk ebbe a munkába. Nekem tökéletesen mindegy, hogy melyik bizottságé.

Györek László: Kiegészíteni akarom Tarnóczky alpolgármester urat. Van egy úgynevezett Informatikai Bizottság, amelyet a Közgyűlés hozott létre, pont ilyen célokra a javaslom ezt

Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, annak a bizottságnak ilyen jellegű hatáskört nem lehet adni amit itt Györek képviselő úr elmondott. Tehát ez felejthető ebből a szempontból, el is kell felejteni.

Tüttő István: Szakmai véleményt ad.

Dr. Fodor Csaba: Szakmai véleményt azt adhat, csak döntést nem hozhat az a bizottság. Hát azért vannak rendeletink, amelyek fölállítanak idézőjelbe tett ad hoc bizottságokat vagyoni ügyekben, beruházási ügyekben döntéseket hozhatnak. Tehát azokat a döntéseket ott kell meghozni, és azt gondolom, hogy azért nem kellene egyetlen egy állandó bizottságnak ezt a feladatot adni. Az természetes, hogy szakmai véleményt valakiknek kell adni ebben az ügyben. Egy oldalról a hivatal az informatikus szakembereinek, más oldalról pedig ennek a bizottságnak, amit Györek képviselő úr említett, mert az oda tartozik valóban nem a Városfejlesztési Bizottsághoz.

Tüttő István: Bennem az a kérdés is felvetődik, ha marketinggel foglalkozó szakemberek is vannak már a hivatalban, hát akkor nekik lenne az alapvető feladta, hogy ezzel foglakozzanak például. Na jó akkor a vitát lezárom.

Tarnóczky úr módosító javaslatát teszem fel szavazásra, bár hallottuk, hogy Tóth úr nem fogadta el, visszavonod?

Tóth László: Igen.

Tüttő István: Kérem, akkor döntsünk a javaslatról. A lényege az, hogy 1. határozati javaslat NMJV. Közgyűlése egyetért azzal, hogy a város rangjához méltó tartalommal és kivitelezéssel készüljön a várost hűen reprezentáló honlap, vagyis a weblap címért. Kérem, aki ezzel egyetért vagy nem ért. Kérem szavazzunk.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) elfogadta a javaslatot.

Tüttő István: Ebben szerepel az, hogy szerződéses jogviszony kertében a Kanizsa Újság Kft., Sienet Kft. kapna megbízást ennek a munkálatoknak az végzésére.

Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

Tüttő István: A harmadik, a koordinálással pedig a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság hatáskörébe utaljuk, de felhívnám a figyelmet a marketing csoportra. Nem, nem módosítottunk csak felhívtam a figyelmet A harmadikról szavazunk.

A közgyűlés 15 szavazattal, 4 tartózkodással elfogadta a javaslatot.

Tüttő István: A határidő 1999. november 30. maradhatna, Marton úr javasolta a december 31-et, de hogyha minél előbb szeretnénk, akkor kérem a határidőt is fogadjuk el, november 30.

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Kérdésem lenne az előterjesztő úrhoz, hogy van-e kiegészíteni valója.

Györek László: Igen lenne. Az iménti eljárás már jelezte, hogy az emberek milyen fontosságot tulajdonítanak az adatvédelemnek. Már eleve kihúzzák, de én úgy gondolom, hogy ma amikor és remélhetőleg egyre inkább diplomáciai fejlesztések Nagykanizsa városát is eléri, és a különféle adataink is gyűlnek egyre csak gyűlnek az önkormányzatnál is többek között, akkor az adatvédelem egyre fontosabb kérdéssé válik. Minden nyilvántartónak ugyanis rólunk nem tudom, hogy mennyire nyilvánvaló ez. Hol születtünk, mennyi pénzt keresünk, mennyi adót fizettünk, tavaly, tavaly előtt, illetve idén mennyit fogunk majd, gyermekeink számát, és így tovább, és így tovább, mint nézünk a tv-ben. Az persze egy bizonyos pontig szükséges dolog, de én úgy gondolom, hogy az állampolgároknak joga az hogy adataikat csak ott, és csak azok használhassák fel, akik erre illetékesek és valamilyen céllal teszik mindezt. Természetesen az általam előterjesztett rendelet tervezet az alapoz adatvédelmi törvényre is. Anyagban a második számú melléklet, amit hivatal nem tudom milyen megfontolásból fűzött az én javaslatomhoz. Mindezeket én tulajdonképpen egy kicsit, hogy mondjam, hogy a lényegét kiszedve tartalmazza. Két dologra hívnám fel a figyelmet, az egyik az, hogy az adatvédelemhez, véleményem szerint hozzátartozik, hogy az én adataimmal, hogy bánnak az adatgazdák, hogy szakkifejezést használjak. A negyedik szakasz, harmadik bekezdésében szerepel az én javaslatom szerint egy ilyen pont, hogy a polgárok személyi adatai lakcíme üzleti célokra nem adhatók tovább. Erre azt írja a hivatal, hogy ezt sajnos nem lehet megvalósítani, hiszen ez ellent mond a törvény megfelelő szakaszában. Hát én nem tudom, olvastam a törvény megfelelő szakaszát, előtte is meg most is elolvastam, még egyszer elolvastam. Lassan már kívülről tudom, de én sehol nem látom a törvényben megfogalmazva azt, hogy kötelező nekem mint önkormányzatnak adatot szolgáltatni XY-nak mondjuk, aki valami féle kereskedelmi célokra akarja felhasználni, mondjuk reklám célokra szeretné a 30-40 éves korosztályt megkeresni. Én nem látok ilyet a törvényben, ugyanakkor pontosan szabályozza azt, hogy, hogy lehet azt tovább adni, és tovább lehet adni természetesen, de ahhoz azonban szeretnék ragaszkodni, hogy önkormányzat a saját polgárai adataival ne üzleteljen. Úgy gondolom, hogy erre mód és lehetőség van, a törtvény ilyet nem szab. Magán véleményem szerint, ez a törvény teljes félreértésén alapul a törvény célja ugyanis nem az, hogy biztosítsa az adatok forgalmát, hanem, hogy védje az állampolgároknak jogait. A másik pedig az, hogy az én tervezetemben az első számú mellékletben szerepel egy ilyen, hogy a részletszabályozást a jegyző által kiadott az a bizonyos szabályzat tartalmazza., az ugye nyilvánvalóan a második számú határozatban nem szerepel . Nem is tudom miért, pedig hát ez egy természetes dolog lenne, hogy tulajdonképpen a jegyző csinálja és úgy tudom, hogy készül is egy ilyen szabályzat. Ennek megfelelően ragaszkodnék az első számú mellékletben általam megfogalmazottakhoz, azzal a kitétellel, hogy a 3.§ 2.-3. bekezdése az természetesen átkerülhet tehát nem fontos, hogy itt megjelenjék hiszen a jegyző belső szabályzatában ezek szerepelhetnek. Annyi lenne a kiegészítésem, tehát nem támogatom a megváltoztatott második számú mellékletet, ragaszkodnék az elsőhöz azzal, hogy a harmadik szakaszban a 2-3 bekezdést azt elhagyni javaslom.

Kelemen Z. Pál: Csákai Iván bizottságunk elnöke nincs itt, engedjék meg, hogy elmondjam, bizottságunk megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolt Györek László képviselő úr indítványát, ami pedig a negyedik szakasz 3. bekezdését illeti, én úgy vélem, hogy jogi akadálya nincs ki fog derülni, a Közigazgatási Hivatal mérlegén, ha ilyen fajta aggályosság van.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy Ügyrendi és Jogi Bizottság is megtárgyalta, és a második szerinti szűkített változatot támogatta. Jól emlékszem Tóth úr?

Partiné Dr. Szmodics Györgyi: A rendelet tervezettel kapcsolatosan el kell azt még mondani. Főleg ez az ominózus 4.§ (3) bekezdés, hogy az állampolgárok adata üzleti célra nem adható ki. Az állampolgárok személyes adataira vonatkozó törvény 17. szakasza és a 19. szakasza szabályozza, hogy milyen célokra, milyen feltétellel lehet kiadni az adatokat. Amennyiben az állampolgár nem akarja, hogy marketing üzleti célokra az ő adata kikerüljön akkor az állampolgárnak ez lehetősége és a joga meg van, azon az útón módon, hogy letiltja az adatának a kiadását. Ezt az állampolgárnak egy külön kérelem alapján kell kérni a nyilvántartótól, aki ezt követően az egész központi nyilvántartáson keresztül átvezetik. Tehát ez a rendeletnek ez a szakaszának ilyen módon történő megfogalmazása ellentétes a törvénnyel és azt mondom, hogy így kategorikusan nem jelenthetjük ki. Én személy szerint ezzel nem értek egyet. Vannak a rendeletnek olyan szabályozásai is, amelyek szerintem célszerűen az adatvédelmi szabályzatba kell, hogy beleépüljenek és ezek be is épülnek és nem rendeleti szintű szabályozást igényelnek, mivel nem állampolgár és hatóság közötti jogviszonyra vonatkoznak. Én továbbra is azt mondom, hogy a szűkített forma fogadható el, ez a szűkített forma nem ütközik a jogszabályba.

Tüttő István: Én nem vagyok jogász, de számomra elég aggályos az a törvény, amely úgy forgalmaz, legalább is, ahogy idézték, hogy nem adható ki, ha én előre jelzem, hogy nem adható ki. Hát én pedig úgy fogom fel mivel rendelkeznek az adatommal, engem meg kéne kérdezni, hogy hozzájárulok-e. Itt van a bukfenc szerintem, de hát én ehhez nem értek.

Györek László: Teljesen egyetértek az előttem elmondottakkal, sajnos a törvény nem így fogalmaz, de ennek ellenére kérem az Osztályvezető Asszonyt, olvassa fel azt a törvényi részt, amely megtiltja azt, hogy én ne adhassak ki üzleti célokra adatokat, amelyik kifejezetten azt mondja, hogy ha valaki kéri, én köteles vagyok kiadni üzleti célokra. Kérem, szépen ezt legyen szíves felolvasni.

Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Tehát a törvény 19 § /1/ bekezdése felsorolja, hogy milyen célokra lehet felhasználni az adatokat és a c) és a d) pontja közvetlen üzletszerzés célját szolgáló lista összeállításához. A következő szakaszokban 3 bekezdésben 4 bekezdésben szabályozza azt, hogy ez a kérelem milyen feltétel esetén tagadható meg illetve teljesíthető. Tehát itt a törvény ezt az adatszolgáltatást részletesen leszabályozza a kiadás és megtagadás feltételeit is, és ezekben a szakaszokban nem hatalmazza fel az önkormányzatot, hogy részletszabályozást iktasson be. És a törvény elején rendelkezik arról, hogy milyen módon, milyen formába tilthatja le az állampolgár az adatát.

Tüttő István: Én azt hiszem, hogy jogi értelmezésbe most nehéz belemenni,

Röst János: Egy kérdést szeretnék feltenni a polgármester úrhoz, hogy törvényes-e az, hogyha az átvilágító cég egy kanizsai Kft-nek vagy intézménynek a dolgozói személyi adatait megkapja. Kap mondjuk egy munkaszerződést, amibe lényegébe olyan adatok is bent vannak, amik gondolók a saját érdekében nem kiadható, és nem kérdezték meg a dolgozókat úgy tudom.

Tüttő István: Nem tudok válaszolni, mivel az előbbi okfejtésben is én úgy éreztem, hogy a törvény az a logika szerint működik, mint ahogy én elképzeltem. Nem tudok rá, de hát majd kérjük rá a jogi vonalat, hogy ezt próbáljuk meg.

Kelemen Z. Pál: Lehet, hogy én is naiv vagyok a polgármesterrel úrral és Györek képviselő társammal együtt. Az abszurdum elképzelhető, hogy 54 000 kanizsai állampolgár - mondjuk a gyámokat meg a kiskorúakat tekintettel - bejön a hivatalba és azt mondja, hogy na én letiltom, hogy nekem üzleti adataim legyenek. Ki nem kivitelezhető. Kérem, én az első számú mellékletben foglaltakat fogom, támogatom és a többi képviselőtársamat is erre szólítom fel.

Tüttő István: Jó csak ugye a ezzel kapcsolatban, pedig az a szakvélemény, hogy mi nem szűkíthetjük a törvényt, mert ez már szűkítése lenne. Magyarul szorosabb.

Tarnókczky Attila: Hát Tisztelt Közgyűlés, arra lehet sorsunkat, hogy a Közigazgatási Hivatal elolvassa a rendelet tervezetünket, figyelembe vesz minket vagy sem, de az biztos, hogy a törvény által szabott határokat nem léphetjük át ez 100%-ig biztos. Ha nem tetszik a törvény, akkor tehetünk kezdeményezéseket, hogy módosítsák, de egyszerűen nem léphetünk túl. Lehet, hogy nem fogják egyébként észrevenni. Majd adott esetben feljelent bennünket egy cég, aki szembesül a mi rendeletünkkel. Nehéz helyzetbe kerültünk, mert itt van két rendelet tervezet. Én annak idején úgy tudtam, hogy Györek képviselő úr elfogadta ezt a szűkített változatot. Már az is bizonytalan, hogy melyikről kellene szavazni.

Györek László: Utoljára szeretnék szólni elnézést.

Tüttő István: A vitát lezárom.

Györek László: Nem értek egyet a törvény ezen értelmezésével, a törvény szellemével tökéletesen ellentmondó dolog lenne az, hogyha én nem mondhatnám azt, igenis nem fogom tovább adni az adataimat, amikkel én rendelkezem, amelyeket kötelezően kikérek bárki mástól. Ha ez mégis így lenne és a Közigazgatási Hivatal ezt mondjuk úgy elutasítaná amiben nem hiszek egyébként, akkor viszont én úgy gondolom, hogy kötelessége a városnak az és ezzel majd ki kell egészíteni akkor ezt a rendeletet, hogy minden egyes adatszolgáltatásnál apró betűvel, vagy inkább nagy betűvel hívja fel az adatszolgáltató figyelmét, pontosabban az állampolgár figyelmét arra, hogy letilthatja az adatainak üzleti célokra történő továbbadását.

Tüttő István: Hátha ez nem így van, akkor érdemes. Van-e még kérdés.

Úgy látom nincsen az Ügyrendi és Jogi Bizottság a kettes számú melléklet szerintit támogatja. Az előterjesztő az önálló képviselői indítvány készítője pedig az egyes verziót, azzal a kikötéssel, hogy a hármasból a 2-3-as elhagyásával egyetért. Fodor úr szeretne kiegészítést tenni, tessék.

Dr. Fodor Csaba: Csak annyit kívántam hozzászólni, hogyha előterjesztő visszavonja a 2 bekezdést, akkor a 4 szakasz 2 bekezdése is, ami jelszó tulajdonosáról szól, ami 3 szakasz 2 bekezdése határozza meg, akkor azzal csinálni kéne valamit.

Tüttő István: A 4 szakaszból akkor más nem, nem esik ki. Jó. Hát először rendeleti javaslat lesz. Nagykanizsa Megye Jogú Város Közgyűlése megalkotja ilyen és ilyen számú rendeletét a személyes adatok szolgáltatásáról lesz majd a végén, de először szavazzunk a 2-es számú mellékletről, mert azt bizottság is tárgyalta és azt javasolta, hogy azt támogassák. természetesen egy utána, amennyiben nem azt fogadják el utána megyünk az egyes számúra. Kérem erről szavazni.

A közgyűlés 9 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Kérem szépen azzal a kiegészítéssel, illetve azzal a visszavont paragrafus alpontokkal, a 3.§ 2-3 és értelemszerűen és a 4.§ (2) bekezdésének elhagyásával az egyes számú mellékletről döntünk, most kérem, szavazzanak.

A közgyűlés10 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Antalics Dezsőt úr bizottság elnökét kérdezném, mint előterjesztőt, hogy van-e a napirendi ponttal kapcsolatban észrevétele, illetve kiegészíteni valója. A belterületi határvonal módosításával kapcsolatosan.

Antalics Dezső: Miután a jogszabályoknak megfelelően a belterület bevonási kérelmeket két bizottság is megtárgyalta és elfogadásra javasolta kérem a közgyűlést, hogy támogassa a határozat elfogadását.

Marton István: Már azt sem nagyon értettem, hogy ez az anyag néhány hónap után, hogy került ide ismét vissza. Az anyagban írva vagyon, hogy a bizottságban én képviseltem a kisebbségi véleményt azzal az indoklással, hogy a 7-es úttól északra lévő területek belterületbe vonása során, ne keletkezzen zárvány külterület. Igen ez volt az én kisebbségi véleményem most. Egyébként felhívnám a figyelmet arra, hogy pár hónappal ezelőtt ez volt a hivatalnak a hivatalos álláspontja is. Azért sem értem, hogy most ez ide került, mert az első oldal utolsó mondatát nézzük, hogy a megjelölt iratok közöl 03/1-es és a 05/32 helyrajzi számú ingatlanok tulajdonosai a kérelem szerinti szándékukat megváltoztatják ingatlanjaikat nem kívánják belterületbe vonni ezek nagyon jelentős belterületi ingatlanok, tehát ezek visszaálltak az eredeti szándéktól, nem kérik. A döntés előkészítése során a 03/4-es helyrajzi számú is jelezte, hogy azon szándékát, tehát is jelezte azon szándékát, amely szerint ingatlanát a belterülethez kívánja csatolni. Na most a 0364-es, aki megnézi a térképet az mindössze néhány négyzetméter, tehát én egyszerűen nem értem azt, hogy több 10 ezer négyzetméter visszaáll, néhány négyzetméter meg hozzátevődik és akkor a hivatal mindjárt új előterjesztést készített, illetve valamelyik bizottság kezdeményezésére, új előkészítés, új előterjesztés készül. Úgy gondolom, hogy az azóta bekövetkezett változások pontosan ellene kellene, hogy hassanak annak, hogy ez megtörténjen. Igenis nagyon nem szerencsés dolog, ha ilyen zárvány területek képződnek sajnálatos módon. Tehát a belterületbe beékelt zárvány külterület lesz. Egyszerűen nem értem, hogy hogy, kerülhetett ez ide az elsőt az ugye arról szó sem eset, de ezt a másodikat mindenkinek javaslom, hogy ne szavazza meg.

Tüttő István: Van-e még észrevétel. Antalics úr erre vonatkozóan tudna-e erre valamit mondani.

Antalics Dezső: Tudomásom szerint a kérelem elutasításának nincs jogi alapja, ezt a tájékoztatást kaptam a főépítész úrtól éppen ezért javaslom a közgyűlésnek az Ügyrendi és Jogi Bizottság, illetőleg a mi bizottságunk állásfoglalásának megfelelően a szavazást.

Kelemen Z. Pál: Mindnyájan tudjuk, hogy a nagykanizsai vasút villamosítás akkor fog befejeződni, ha megépül a 120/2 x25 KW–os alállomás, ez egy ilyen egy lábon álló gyenge villamosítás. Ez a rendelet elősegíti ezt, hogy megépülhessen ez az alállomás és a VIACOM, illetve Siemens megépíthesse a teljes energia betáplálást, ezért kérem az eredeti határozat szerinti megszavazást.

Tarnóczky Attila: Kelemen képviselő gondolatával egyetértek természetesen, de hát az igazából két rendelet tartalmát tekintve, hiszen két teljesen különböző helyen van. Nyilván egy külterületet belterületté. Így hát akkor inkább azt javasolnám Marton képviselő úrnak, hogy egyetért, amit elmondott legyen módosító indítvány. A 2.§ maradjon ki ebből a rendeletből és akkor előbb szavazzunk. A transzformátor állomásnak az űgyét senki kétségbe nem vonta.

Tüttő István: Van-e még észrevétel, úgy látom nincs, akkor zárjuk le.

A rendeletünkbe kettő olyan terület van megjelölve módosítási javaslatban, amely az előbb elhangzott. Természetesen a Nagykanizsa, úgynevezett Kanizsa Vár transzformátor állomás kialakítására vonatkozó részt teszem fel először szavazásra, teljesen város érdek és térség érdeke is, hogy ez megvalósuljon kérem, erről szavazzunk.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) elfogadta a javaslatot.

Tüttő István: A következő pedig a 7-es főút Petőfi út csomóponttól északkeletre gazdasági terület céljára. Egy kérdést azért feltennék a vagyongazdálkodás felé, hogy van-e ezzel kapcsolatban olyan, ami mellette vagy ellene szólna.

Kálócziné Éberling Márta: Igazából nem tudok rá mit válaszolni, illetőleg, ha most a nagy nyilvánosság előtt elmondom, hogy az önkormányzat számára hosszútávon mi lenne a jó, akkor nem hiszem, hogy az önkormányzatnak jót tennék vele.

Tüttő István: Én tudom, mi lenne a jó. Köszönjük. Ebből nem nehéz kitalálni, hogy mi a jó. Marton úr azt javasolja, hogy ne menjünk bele ilyen úgynevezett szakaszokba, hanem várjuk meg, amíg Európa uniós árakon majd megvehetjük. Kérem, szavazzunk. Tehát, aki igent nyom az egyetért e rendelettel, de akkor újra szavazzunk. Akkor most Marton úr javaslatáról szavazzunk, mert nem értelmeztük egyformán. Kérem elindítani, tehát aki, igent nyom az azzal ért egyet, amit Marton úr javasolt, hogy ezt töröljük. Nem vonjuk be.

A közgyűlés 10 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Felteszem szavazásra, az eredeti javaslatot. Szavazzunk.

A közgyűlés 5 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Most pedig a rendeleti javaslatra, az egészére teszem fel. Kérem, szavazzunk. Tehát azzal a kiegészítéssel, hogy már egyik pontját elutasítottuk. Tehát a többit egybe, igen.

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:

Tüttő István: Az Ingatlankezelési Intézmény Vezetőjét kérdezem, a téma végül is a lakások és helyiségek bérletéről szóló rendelet, és lakásbérlet megszűnéséről és módosításáról van szó. Kérem Kámán úr van-e kiegészíteni való.

Kámán László: Nincs.

Tüttő István: Kérdezem önöket van-e észrevétel? Úgy látom nincsen, a vitát lezárom. Rendeletmódosításról van szó, szintén minősített többség szükséges. Kérem szépen második paragrafusként beléptetjük, hogy mikor lép életbe, de nem október 1-jével mert az ma már elmúlt, a kihirdetés napján ez a 2.§. Kérem, ez alapján döntsünk.

A közgyűlés 18 szavazattal, (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet hozza:

Tüttő István: Végül is egy Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány bérlőkijelölési jogáról döntöttünk, mert szeretné a város az egyik elismert művészét a Jókai utcai Alkotóházba elhelyezni, de mivel a művészeti alapnak van erre jogosítványa, hát ezeket a lépéseket meg kell tenni, hogy reményeink szerint ki is jelölje az illetőt. Köszönöm.

Tüttő István: Önök előtt van ez a határozati javaslat és egyben a rövid előterjesztés. Az önkormányzat érdeke, hogy ezt a döntést meghozza a hulladéklerakóval kapcsolatos engedély megszerzése érdekében. Kérem, határozati javaslat 1. pontjáról döntünk, kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Itt felvetődik a kérdés, mivel vagyonról döntünk, kell e minősített többség, de meg van csak, hogy a következőnél kérdezem a kettesnél. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Antalics Dezső: A napirendi pontot bizottságunk két alkalommal tárgyalta, először október 5-én, és akkor egy érdemi változtatás, illetőleg módosítás érkezett a Szociális Osztály részéről. Nevezetesen a Szociális Otthon funkcióhoz nagyobb területigénnyel jelentkeztek, és megkérte a bizottság a tervezőt, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az ő elképzelésüket hogy lehetne realizálni a szabályozási tervben. Ezen kívül ma egy rendkívüli bizottsági ülésen ismét foglalkozott a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a rendezési tervvel. Alapvetően a tervet elfogadja, és jóváhagyásra javasolja a bizottságunk. Ami problémaként merült fel az, hogy mi legyen a nem önkormányzati, tehát állami tulajdonú rész rendezési tervével kapcsolatosan, ugyanis itt bizonyos önkormányzati vagyongazdálkodási érdekekről volt komoly vita. Én, mivel ebben nem született konszenzus a bizottságban, én azt kérem, hogy a szakemberek, tehát a Hivatal szakemberei fejtsék ki azt a véleményüket, amelyet a bizottságunk előtt kifejtettek és képviselőtársaimat kérem arra, hogy ennek megfelelően mérlegeljenek, hogy mi a város érdeke. Ez karakterisztikusan a véleményekből ki fog derülni. Előzetesen felhívom mindenkinek a véleményét arra, hogy ez az anyag június 15-én már előttünk volt, és a mi közgyűlésünk a teljes rendezési tervre tette le a voksát. Magam részéről, - hogyha most a személyes véleményemet mondom – én semmiképpen sem támogatom azt, hogy kiemeljük az állami tulajdon részt, és csak az önkormányzati tulajdonú részre hozzuk meg a döntésünket. Viszont amennyiben a tisztelt közgyűlés úgy döntene, hogy emeljük ki, feltétlenül javaslom az önkormányzati rendezési tervnek a jóváhagyását, hiszen ez nagyon komoly városgazdálkodási érdek a jövőt illetően. Szeretném, hogyha a szakértőket is meghallgathatnánk.

Dr. Tuboly Marianna: Az iménti zárt ülés elrendelésével kapcsolatban szeretném a törvényességi aggályomat jelezni, mi szerint ebben az ügyben álláspontom szerint zárt ülés tartása törvénysértő. Figyelemmel arra, hogy költségvetési támogatásról szól az előterjesztés, és ez üzleti érdeket nem sérthet, hiszen közpénzről van szó.

Kelemen Z. Pál: Hasonló kérdésben már egyszer hagytam magamat lebeszélni a jegyzőnőtől, amikor többségi szavazással átment a javaslatom. Meggyőződésem, hogy tévesen értelmezi jegyzőnő, mint ahogy akkor is tévesen értelmezte, csak nem akartam vitát kezdeményezni. Amennyiben a jegyzőnőnek nem felel meg ez a döntés, fellebbezhet a Megyei Hivatalhoz.

Györek László: Úgy gondolom, hogy a lényeg, amit jegyzőnő elmondott az volt, hogy közpénz. Közpénzekről dönteni véleményem szerint erkölcstelen zárt ülésen.

Tüttő István: Ebben azt hiszem órákig lehetne vitatkozni, mert közpénzekről döntünk, és zárt ülést tartunk sokszor.

Dr. Fodor Csaba: Én is azt gondolom, hogy a közpénz önmagában nem alapozza meg azt, hogy nyílt ülésen kell, hogy tárgyaljunk a kérdésekről, mert az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás is közpénz, és mint olyant, arról viszont lehet dönteni zárt ülésen, mert ez bent van az Önkormányzati Törvényben is és az SZMSZ-ben is. Egyébként azt gondolom, hogy ebben az ügyben azért fontos zárt ülést tartani és nagyon bölcsen döntött a közgyűlés, mert szóba fog kerülni más is ezen a zárt ülésen, és éppen e miatt kérte vagy kértük azt, hogy ez zárt ülésen történjen. Én azt hiszem, hogy éppen ezért indokolt a zárt ülés tartása, és utána azt hiszem a zárt ülés napirendi pont után a jegyzőnő is az itt elhangzottak alapján úgy fogja gondolni, hogy ez valóban méltó volt zárt ülés tárgyalására.

Tarnóczky Attila: Magam ugyan nem szavaztam meg a zárt ülési indítványt, mert úgy érzem, hogy üzleti érdekeinket sem sérti az előterjesztés. Vitában én nem akarok részt venni, hogy kinek van igaza, azt azonban Kelemen képviselőúrnak jelezném, hogy nagyon nem tetszik, ahogy reagál, ugyanis a közgyűlés nevében elküldeni a jegyzőt a sóhivatalba, amikor teszi a törvényes kötelességét, nem illik. Nem a véleményével van gondom, hanem azzal a stílussal, ahogy azt szíveskedett előadni.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a sóhivatal alatt nem a megyei Közigazgatási Hivatalt értettük.

Dr. Tuboly Marianna: Úgy látom, hogy több képviselő számára nem volt egészen érthető amit mondtam. Az SZMSZ a következőt rendeli a zárt ülés tartásáról: “zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.” Nem vagyonnal való rendelkezésről szól az előterjesztés. Amennyiben valamely önkormányzatú tulajdonú ingatlanról vagy valamely gazdasági társaságban meglévő üzleti érdekről lenne szó, az természetesen zárt ülésen tárgyalandó téma lehet, de egy önkormányzati támogatás nem lehet az. Fodor úr személyi témájú dolgokra utalhatott, az viszont arra az időre személyiségi jog sérelemre való hivatkozással arra a kifejezett részre rendelhető el zárt ülés. Akkor pontosan meg kell jelölni, hogy milyen témában, és arra az időre, de az egész napirendi pontot erre való hivatkozással törvénytelen zárt ülésként kezelni.

Zsoldos Ferenc: Azt hiszem, és a jegyzőnőhöz is szeretném a gondolataimat továbbítani, nem tételezem fel, hogy nem látta a mai soron kívüli közgyűlés összehívására vonatkozó első oldalt, ami a napirendeket tartalmazza, ahol eleve zárójelben szerepel “javaslat zárt ülésre”. A jegyzőnőnek előzetesen már jelezni kellett volna, mielőtt a képviselő-testület döntött. Már ebben a kérdésben döntöttünk. Hogy a napirendi ponttal kapcsolatosan vannak aggályai és előtte volna a közgyűlés figyelmét felhívni. A másik dolog, amikor megszületik már a szavazás, egyértelműen úgy döntöttünk, hogy zárt ülést tartunk, utána ez az SZMSZ-szel egyáltalán nem hozható összhangba, hogy hosszú időn keresztül a döntés után kezdünk vitázni és polémizálni olyan kérdésről, ami tulajdonképpen véleményem szerint lezártnak tekinthető. Tehát végeredményben véleményem szerint két oldalról is hiba történt. Azt javaslom, hogy zárjuk le ezt a felesleges vitát, és a döntésünknek megfelelően járjunk el az adott napirendi ponttal kapcsolatosan.

Dr. Fodor Csaba: Nem személyi kérdésekről kívánok szót váltani, egy mukk sem lesz itt személyes dolog. Gazdasági kérdésekről.

Kelemen Z. Pál: Bátorkodom megjegyezni, hogy csak azt akartam mondani, hogy a jegyző nem jogforrás. Nem kívántam személyeskedni. Ha ilyen éle volt, elnézést kérek érte. Másrészt, amit a jegyzőnő mondott a pénzvagyon is vagyon, és ma abban döntünk. Ebben az értelemben tehát elrendelhető zárt ülés.

Dr. Tuboly Marianna: Elnézést kérek, de ezen utolsó mondatot nem hagyhatom szó nélkül. Képviselőúr szeretném közölni Önnel, hogy a költségvetés is vagyon, és gondolom nem kívánja Nagykanizsa Megyei Jogú Város költségvetését zárt ülésen tárgyalni.

Tüttő István: Azt hiszem ezt a vitát lezárjuk. Elkezdjük a naprendi pontot. Elnök úr elmondta a bevezetőjében, hogy mi az a napirendi pont, mi az amit még hozzá kíván tenni. Kérem az Önök véleményét a volt Thury Laktanyával kapcsolatos rendezési terv módosításról.

Mielőtt Önök még jelentkeznének, és a gondolataikat összpontosítják elmondom, Marton úr keresett meg engem az elmúlt nap, és arra kért, és javaslatot tett, hogy az Önök elé letett határozati javaslat, amely össze is függ egyben az itt tárgyalandó 1. és 2. napirendi ponttal, amely úgy szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri Zakó László országgyűlési képviselőt, hogy Nagykanizsa laktanyáinak a város számára az Ipari Park és Logisztikai Központ kialakítása érdekében – és természetesen lehetne még folytatni, hogy minek az érdekében – történő megszerzését szíveskedjék elősegíteni.

Szeretném jelezni, hogy Zakó úr és a többi országgyűlési képviselő úr is megválasztásuk óta munkálkodnak ezen. Munkálkodunk mindannyian, aki ebben valamit tehet. Szeretném jelezni, hogy erre a határozati javaslatra egyéb ok miatt is szükség van, hogy azokon a helyeken, ahol esetleg megjelenik Zakó úr, prezentálni tudja az Önkormányzat ilyen jellegű megbízását, határozatát is. Lehet, hogy túlbiztosítjuk a dolgot, de szerintem nagyot nem ártunk vele, ha ebben is döntünk.

Röst János: Szeretném kérni a polgármestert, hogy ne engedjen vitát semmilyen témakörben. Jelenleg tárgyalunk egy rendezési tervnek a programját, az 1. pontot, és most már a második olyan témakör kezd belőle, ami nem ide illő.

Tüttő István: Melyik az?

Röst János: Az a kérésem, hogyha be lett volna jelentve az 1. napirendi pont.

Tüttő István: Úgy tudom, hogy a Thury Laktanya és a laktanyák között nem tettünk különbséget. Ebben a határozati javaslatban is bent vannak a laktanyák szó. Azért hoztam most elő, hogy ezt a javaslatot majd határozati javaslatot meg fogom szavaztatni. De most Önöké a szó.

Törőcsik Pál: Én azt gondolom erről, hogy két esetben lenne szükség erre a felkérésre. Akkor, hogyha úgy láttuk volna, hogy eddig a városunk képviselője nem exponálta volna magát kellő súllyal ebben a dologban. A másik eset arra vonatkozik, amikor külön jogosítvány kellene számára ahhoz, hogy a város érdekében a várost érintő nagyon fontos ügyekben, mint a város képviselője eljárjon. Véleményem szerint jelen esetben egyikről sincs szó. Konkrétan tudom azt, hiszen nem egyszer együtt voltunk laktanya ügyben a minisztériumokat nem akarom most felsorolni már csak azért sem, mert nehogy félreértés essen, hogy a saját személyemet akarom exponálni, csak tudom azt, hogy mióta őt megválasztották, ezen az ügyön gőzerővel dolgozik. Szerintem az ő számára külön meghatalmazás, felkérés nem szükséges ahhoz, hogy ebben az ügyben mellszélességgel eljárjon. Jogosítványokra sincs szüksége, hiszen több joga van ilyen szempontból bármelyik minisztériumhoz, bármelyik közhivatalhoz bejutni, és ott erről tárgyalásokat folytatni, mint akár a mi közgyűlésünknek. A magam részéről ezt nem tartom külön szükséges meghatalmazásnak, vagy felkérésnek. Még esetenként talán egy kicsit a képviselőúr felé olyan noszogatásnak tűnhetne, minthogyha nem lennénk megelégedve azzal, amit eddig ez ügyben kifejtett.

Marton István: Mint polgármester úr említette, én kerestem meg őt ezzel, és természetesen azért, mert én a hétvégén Zakó országgyűlési képviselőúrral egyeztettem ebben a kérdésben, ezért én a tisztelt testület tagjait arra kérem, hogy amiket az alpolgármester úr említett, azt hagyják figyelmen kívül a döntés meghozatalánál.

Kelemen Z. Pál: Ne hagyjuk figyelmen kívül. Szóval azért illetlenség egy országgyűlési képviselővel szemben egy ilyenfajta beterjesztés, hogy tessék már csinálni azt, ami a dolga. Ez enyhén szólva vicces. Én nem támogatom Marton úr javaslatát.

Tüttő István: Meg kell mondjam, hogy én támogatom annak ellenére, hogy nem arról van szó, hogy nem működünk együtt. Ennek van egy oka, amit most nem kívánok elmondani. Mondtam azért burkoltan, hogy van olyan hely, ahol ezt be kellene mutatni.

Cserti Tibor: Elnézést az okvetlenkedésért, de tudomásom szerint jóváhagytunk egy napirendi pont sorozatot. 1. napirendi pont címe Thury György Laktanya és környéke szabályozási terve. Ettől eltérően én csak kapkodom a fejemet, értem egyébként a szándékot, de nem értem, hogy miért tárgyalunk a témáról. Kérem szépen polgármester úr, hogy az 1. napirendi pont tárgyalását tessék elővezetni. Nem tudom bizottsági elnök úrnak is ez-e a véleménye.

Tüttő István: Mivel nincs hozzászóló, ezért a vitát lezárom. Szavazás következik. Rendeleti javaslat van, és van egy rendeletmódosítás. A szakértőket még meghallgatjuk. Nem tudom ki kíván a képviseletükben szólni?

Karmazin József: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, mint ahogy itt elhangzott a közgyűlés előtt is ülést tartott, és ott olyan észrevételek, vélemények merültek fel, amelyek feltétlenül a kérdések megvitatását, illetve döntést igényel tekintettel arra, hogy az itt kifüggesztett terv is már tartalmaz olyan részletalternatívákat, amely az írásos előterjesztés készítése időszakában még nem volt így ismert. Tájékoztatom a közgyűlést, hogy a Területi Tervtanács ma délelőtt megtárgyalta a dokumentációt, és azt szakmailag nagyon jónak ítélte. Úgy határozták meg a terv értékelése összefoglalásában, hogy az jól illeszkedik a város szerkezetéhez, és olyan terület-felhasználási célokat fogalmaz meg, amely a város fejlődését ezen a területi egységben is szolgálja. Szeretném elmondani, hogy véleményem szerint tulajdonképpen 4 dologban kellene a közgyűlésnek állást foglalni. Egyszer kardinális kérdéssé vált, hogy a Szociális Otthon területe illeszthető-e a korábban elhatározott területhez, vagy annál nagyobb alapterületű telket kell biztosítani, erre a tervező hozott egy tervrészlet változatot, amely jobb oldalon a színes alsó terven van feltűntetve. Ez volna az egyik kérdés, amiben állást kellene foglalni. A másik a plusz áruház, amely a körforgalomnál a sarkon helyezkedik el, ott a tervező a szakmai szempontok figyelembe vételével adott egy szabályozást tekintettel a különféle szakmai előírásokra, a favédelemre, és egyéb szempontokra. Ugyanakkor ennek a tervnek a kiviteli építési engedélyezési terve előre haladott stádiumban van, és ennek az illeszthetőségét is szavazással kellene megerősíteni, valamint a módosított szerkezeti tervet határozattal elfogadni, és végül megalkotni a rendeletet. Javasolnám még, hogy a tervezőt hallgassuk meg, aki mindezeket röviden szakmai szempontból is megerősítené.

S. Zlamál Ilona: Önök előtt már többször is tárgyalt témának a tervi fázisához jutottunk. Tulajdonképpen én most a tervi anyagot mutatom be, amit eddig nem láttak, csak a szerkezeti vázlatot. Az a felkérés jött felénk Karmazin József főépítész úr tolmácsolásában, hogy foglalkozzunk egy kicsit másképp is esetleg az alsó, önkormányzati tulajdonban lévő zónával mégpedig amiatt, hogy a Szociális Otthon nehezményezte, hogy kicsit szűknek bizonyul a telek, illetve a telek elhelyezkedése nem jó pozíciójú. Számításokat végeztem, és az első jóváhagyott alternatíva szerint is 6000 m2-es a telke, 5000 m2 volna szükséges 100 férőhelyig a Szociális Otthonnak, tehát nem a teleknagysággal van a gond, inkább talán a telek pozíciójával, hogy kicsit túlzottan elhúzódik a Teleki utca mentén. Sajnálattal, de foglalkoztam egy másfajta diszpozícióval, amit az alsó ábrán ábrázoltam. Hangsúlyoznám, hogy amennyiben az az utóbbi diszpozíció lenne az Önök által támogatott, valamilyen értéket elvesztenénk. Mégpedig annak az alsó térrendszernek, térelemnek az építészeti értékét, hiszen Önök előtt amikor korábban már ismertettem az alapelveinket, hangsúlyoztam, hogy ahhoz, hogy ezt a Thury Laktanyát Thury városrésszé tegyük, egy fontos térszerkezeti rendszert új tereket, és térrendszert kell létrehozni ezen. Ahogy az észak-déli középső súlyvonalba vezetett főgyalogos látszik is, ha Önök az ábrára néznek, ez megvalósult egy hármas térrendszerben. Az alsó terünk volna ez az alakuló tér nyugati felét elfoglaló új tér, amely építészetileg is egy szép eleme lenne a városnak és a városszerkezetnek is egy ízes eleme lenne. Most ezt elvesztjük az által, hogy a most általam kidolgozott és egy kompromisszumokat tartalmazva a felkérésnek megfelelően elkészítettem. Elmondanám, hogy így 8000m2-es Szociális Otthon telket tudok kialakítani, ez túl sok is tulajdonképpen az alakuló tér rovására, az így megmaradó alsó tömbben lévő területre már a főiskola nem tudna rákapcsolódni, tehát oda egy egyéb funkciónak kellene bejönni, ami településközpont vegyes területi minősítéssel lehet ugyan, de már nem az, amit eddig akartunk, és a főiskola területe egy kicsit csökkenne. A vázlatom pontosan azt – kimunkálta a négyzetmétereket – azt jelenti, hogy egy 8000 m2-rel a Szociális Otthon, fölötte egy idegen intézmény, ami lehetne egy egészségügyi, oktatási, de már nem a főiskola része, és maradna egy 6000 m2 a nagycsaládosok telke. Ez a variáció. Amennyiben további részletet kívánnak, még majd folytatom.

Tüttő István: Élek azzal a jogommal, hogy bizonyára az elhangzott szakvélemények után még lehet kérdés, meg a feltett probléma esetleg indukálhat felvetést, akár Csákai úr is, mint a bizottság elnöke és egyben a bizottságuk vetette fel ezt a gondot megkérdezem, hogy van-e észrevétel, és a módosítás milyen módon befolyásolja a véleményüket?

Csákai Iván: Elhiszem, hogy jól éreznék magukat egymás mellett a fiatalok és az öregek, csak az a terület, ami jelenleg megmaradna a főtervvel, az a terület – itt beszélgettünk – egy tekepályának jó lenne a kerítés és az épület között, de az intézményből kilépve az öregek egy járdára lépnének, és a járdán túl már kezdődne a főiskola épülete. Tudomásul kell venni, hogy őnekik is kell tér valami tér, ahol ők le tudnak ülni, és tudnak mozogni, és ezért a B variációt, amit a hölgy azt mondja, hogy elvesz valamennyit a leendő főiskolából, a B tervet javasoljuk mi, hisz ez volt az alku alapja annak idején a bejáráskor is, hogy ott egy nagyobb tér lesz a Szociális Otthonnak. Az, hogy egy hosszú keskeny rész és ezzel 8000m2 lesz, hát az egy dolog.

Tarnóczky Attila: Először is a saját véleményemet hadd jelezzem, hogy a főiskola területe csökkenni ugyan nem fog, tekintettel arra, hogy ott sohasem lesz főiskola – jelzem én. Úgy gondolom, és remélem pontosabban, hogy a leendő Szociális Otthon a csapatrendelő szükséges területkialakításon konszenzus van. Nagyon meglepődnék, hogyha nem ez lenne a helyzet, tehát magam is azt várom, hogy a B változatot fogjuk megszavazni, és ugyanakkor javasolnám a második felvetett problémában a Plusz Áruháznak a kialakításához szükséges feltételek megteremtését. Én úgy gondolom, hogy a tervek azért készülnek, hogy aztán időnként az élethez alakítsuk őket, és nem fordítva, hogy az életet a tervekhez.

Antalics Dezső: Mint a bizottság elnöke, sajnos ezt így ilyen formában a bizottságunk nem tudta tárgyalni, viszont azzal egyetértett az október 5-i ülésen, hogy ezt a változatot a tervező vizsgálja meg. Magam részéről én is a B változat mellett voksolok.

Karmazin József: Határozati javaslatok első pontja a településszerkezeti terv jóváhagyására vonatkozik. 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a VÁTI által készített volt Thury György Laktanya és környéke módosított településszerkezeti tervét jóváhagyja. Ezt a tervi tartalmat kell a továbbiakban e városszerkezeti egységre készülő szabályozási tervek és helyi építési szabályzat megállapításakor alkalmazni. Felelős: Tüttő István polgármester. Határidő: folyamatos.

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 1. pontját elfogadja, kérem szavazzon.

A közgyűlés 21 szavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

Karmazin József: A közgyűlés a megnövelt Szociális Otthon területet fogadja el a szabályozási terv alapjául.

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontját elfogadja, kérem szavazzon.

A közgyűlés 20 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.

Karmazin József: A közgyűlés a PLUSZ Áruház helyszínrajza alapján határozza meg a szabályozási terv egyes szabályozási elemeit.

Tüttő István: Aki a határozati javaslat 3. pontját elfogadja, kérem szavazzon.

A közgyűlés 22 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Aki a rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

Antalics Dezső: Tekintettel arra, hogy az északkeleti városrész szabályozási terve tulajdonképpen a jelenlegi törvényi előírásoknak megfelelő átfordítás, tehát érdemi változást nem tartalmaz, a bizottságunk egyhangúlag támogatta. Kérem a közgyűlést, hogy fogadja el a tervet.

Cserti Tibor: A magam részéről az északkeleti városrészt mindig egy olyan területnek tartottam, ahol a lakásépítési funkció, a vállalkozási, ipari szolgáltató zónával együtt helyezkedik el. Nyilvánvaló, eltérő térszerkezetben. Gyakorlatilag potenciálisan a városnak egyetlen olyan területe volt, ahol a régi és új 7-es által határolt tömbbelsőből kifelé haladva igazán klasszikus Ipari Park telepítésre alkalmas terület lett volna. Gyakorlatilag amennyire én ismerem a történelmet, 4-szer vagy 5-ször került áttervezésre, nyilvánvalóan a gazdasági igényekhez igazodva, és az élet az mindig igazolja bizonyos feltevéseket, gyakorlatilag a Városkapu körúton keletre eső területen ma is kereskedelmi és szolgáltató és ipari funkció együttesen elhelyezkedik, illetve megtelepült. Aggályaim gyakorlatilag egyrészt ezzel a területtel vannak, a területnek az egyes részein ma is lakó funkció jelenik meg és a rendezési terv is ezt javasolja. Igaz, hogy most már picit tisztább változatban próbálja elhatárolni, hogy annak a déli oldalán jelenjenek meg a lakóépületek, északi oldalán továbbiakban. Azok a területek egyébként egy rövid távú akcióterületek, amelyek potenciálisan rövid távon értékesítésre és már megjelennek az egyéb anyagok kapcsán. Javaslatom az lenne, hogy a vegyes felhasználást továbbra is lehetővé kellene tenni, azt a mozgásterét a város számára meg kellene adni, ami esetlegesen egy további beépítést egy vegyes hasznosítású, kereskedelmi szolgáltatók települését lehetővé tenné az északkeleti városrészben. Egy konkrét aggályom van, ez pedig konkrétan a 9. tömbre vonatkozik. Ott a korábbiakból tudjuk, hogy anno a régi beépítésű tervben ugye egy 16 tantermes iskola, óvoda, bölcsődei funkció együtt helyezkedett el. Természetesen az akkori lakásszámnak és városrendezési beépítési elképzeléseknek megfelelően. Ez a beépítési elképzelés már idejét múlta, az élet megint csak bizonyított. Azt tudjuk, hogy 10 évig az egyik építőipari cégnek itt ideiglenes felvonulási terület volt biztosítva. Ez a szerződés időtartama lejárt, gyakorlatilag a funkció továbbra is tipikusan intézményi terület. Kérem szépen ha van rövid távon beépített és célirányosan gazdasági célra alkalmazható, akkor azt hiszem, hogy ez. Közvetlenül a közművesített terület határán van, tehát a 9. tömbnek legalább a vegyes funkciójának a megtartását feltétlenül javasolnám.

Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel. Kérdezném, hogy szakértők ehhez a témához kívánnak-e szólni?

Karmazin József: Tekintettel arra, hogy annak is szintén a VÁTI volt a tervezője, megkérném a kolléganőt, hogy erre a tartalék intézményterületre vonatkozó rugalmasabb szabályozás lehetőségéről szóljon.

S. Zlamál Ilona: Amikor ezt a feladatot megkaptam, nekem nem volt városrendezési tervezési feladatom, csupán egy OTÉK nyelvről átfordítás. Adott volt egy korábbi szabályozási terv, és nem lehetett most újból elkezdeni az egyeztetéseket, hogy jobb volna ezt vagy azt. Így is egy-egy dolog azért be van csempészve elsősorban ott a Téglagyári lakótelep kapcsán, de én ezzel nem kellett, hogy foglalkozzam, miután ezt egy minimális órabérért csak átfordítottuk OTÉK nyelvre. Lehet róla szó, ha most felvetődik, hogy módosítsuk ezt a részletes szabályozás tervet, nézzük meg az új szempontokat. Ehhez meg kell határozni egy új programot. Nekem nem volt jogom bírálni az addig elfogadott előzményeket, csak azt kellett átvetítenem az új törvényi környezetbe.

Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel, a vitát lezárom. Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

Cserti Tibor: Konkrét javaslatom volt a két területre vonatkozóan. Úgy tudom ügyrend szerint a módosító javaslatokat kell először megszavaztatni. Nem öntöttem konkrét formába, de javasoltam.

Tüttő István: Erre én megkérdezem, hogy ennek van-e olyan vonzata, amit javasolt a Cserti úr, hogy ismét át kellene gondolni szakmai oldalról?

Karmazin József: Természetesen a terv és a rendelet módosítására így most nincs mód, ellenben arra lehetőség van, hogy a Cserti úr kezdeményezésére a Városfejlesztési Bizottság megvizsgálja ennek a javaslatnak a kimenetelét, és programozza, tehát gyakorlatilag egy rendezési tervi felülvizsgálatot kezdeményezhet.

Tüttő István: Azt tenném fel szavazásra, hogy Cserti úr ezen felvetése ebbe a stádiumba kerülve egy további rendezési terv módosítás jövőképét vázolja fel.

Cserti Tibor: Alapvetően egyetértek. Nekem olyan aggályom van, hogy rövid távon is már gyakorlatilag az Északkeleti városrészben a Városkapu Krt-tól keletre eső területet – ugye ami a konkrét megbízás tárgya volt – most egyfajta terület-felhasználási és funkcionális viszonyok közé helyezünk nagyon konkrétan. Én ezzel nem értek egyet. Meg is indokoltam, hogy miért. Alapvetően erre vonatkozóan én nemmel fogok biztos, hogy szavazni, másik vonatkozásban volt egy a város mozgásterét tényleg tágító javaslatom, ami szerintem megérne mindenféleképpen egy olyan további tervrészt, amit a tisztelt tervezőnő javasol, tehát ilyen értelemben javasolnám kiegészíteni a további fázist, vagy pedig most pillanatnyilag azt üresen hagyni, tehát kivenni belőle azt a funkciót, amennyiben mondjuk erre a lépés lehetőséget ad azzal, hogy egy későbbi tervfázisban ráerősítenénk. Azt hiszem, hogy az a szándék, ami a tulajdonosi pozícióból ered, részemről megfogalmazta, hogy mit kell csinálni. Ezek után várom a további javaslatokat.

Tüttő István: Megkérdezem a szakértő hölgyet, hogy ez most ebben a szituációban így kezelhető-e?

S. Zlamál Ilona: Az építési törvény együtt kezeli a szabályzatot és a szabályozási tervet. A szabályzatból nem tudjuk most leválasztani, mert ki kellene azt is választani. Ez egy hosszabb munka, tehát az néhány napot kíván, amíg kettébontjuk, hogy ezt a területet kiemelem. A szabályozási tervből le lehet takarni egy foltot, de ez nem törvényes szerintem elválasztva. Elfogadjuk a szabályzatot egy csonka szabályozási tervvel. Pillanatnyilag a szabályozat a teljes tervre vonatkozik. Ezen lehet gondolkodni. Én szakmailag nem ajánlom így kettébontani most ebben a pillanatban. Az két külön csomag lesz akkor majd szabályzatban is.

Tarnóczky Attila: Nem könnyű tudomásul venni, de tudomásul kellene venni, hogy ezek a rendezési, szabályozási tervek tárgyalásai technikailag mások, mint mondjuk a költségvetés, ahol jöhet az ötletparádé és egy szavazással tételek megjelennek, illetve mások eltűnnek. Itt minden itt felmerülő új igény újabb folyamatokat indít be, újabb egyeztetési kötelezettségekkel, tehát azt kellene megfontolni, hogy az elénk terjesztett változat elfogadható. Meg kell fontolni, hogy e miatt érdemes-e, amit Cserti képviselőúr egy újabb folyamatot beindítani. Mennyibe kerül az, erről sem hoznék határozatot, legfeljebb olyan szinten, hogy a Városfejlesztési Bizottságot bízzuk meg, hogy állapítsa meg célszerű-e ezt a folyamatot elindítani, amit képviselőúr javasol. De úgy ne piszkáljunk a rendszerbe bele, hogy amit eddig csináltunk, az értelmét veszti.

Antalics Dezső: Csak megerősíteni tudom a szakértő előbbi megjegyzését, illetőleg Tarnóczky úrnak a kérését, ugyanis messzemenőkig egyetértek Cserti úr felvetésével. Teljesen jogos, de én úgy gondolom, hogy miután a bevezetőmben is azt fogalmaztam meg, amit a szakértő is illetőleg a tervező megerősített, hogy egy OTÉK nyelvre való átfogalmazás történt egy jelenleg hatályos rendezési tervnél, ebből adódik, hogy teljes körűen kellene akkor megvizsgálni, és akkor hogyha módosító javaslatokat összegyűjteni, és elindítani egy folyamatot. Ezt a Környezetvédelmi Bizottság elé lehet hozni, de most tulajdonképpen ezt a kész és az OTÉK-nak megfelelő nyelvezetű rendeletünket én azt kérem, hogy fogadja el a tisztelt testület, és utána a Cserti úr felvetésén kívül nyilvánvalóan lesznek még felvetések, és akkor egy csomagban dönt majd a bizottság, és a közgyűlés elé hozza a módosítást.

Cserti Tibor: Én hajlok arra a szép meggyőző szóra, amit felém testálnak. Nevezetesen, ne dobjuk az ablakon az eddig elvégzett munkát. Meggyőződésem egyébként, hogy a munka kiadása nem volt teljes körű, az általam eddig elmondottak alapján azt hiszem, hogy könnyen meggyőződhetünk róla. Gyakorlatilag, ha ezt a tervfázist megszavazzuk, ám legyen, de mindenféleképpen a gyakorlatban alkalmazhatónak kell lennie. Uraim, ha jön hozzám - ugye tudott, városi pozícióból adódóan - befektető egyszerűen a befektetők számára nem tudnak területet felajánlani. Itt a holdba vannak bizonyos kérdéseket illetően és nem akarom citálni. Az én javaslatom pontosan erre vonatkozott, és ennek a rendes idei megalapozására. Akkor a felvetésem módosító javaslatom a következő, hogy ezt a tervrészt elfogadása mellett azonnali hatállyal igen. Fogadjunk el egy másik határozatot is ami a szükséges munkák elvégzésére vonatkozik. A rendezési terv felülvizsgálatára, akkor ez annak a felülvizsgálatára. Köszönöm szépen.

Tüttő István: Köszönöm, elhangzott a módosító indítvány. Én azzal egészíteném ki, hogy mégiscsak először a bizottság vizsgálja meg, és ha lehet azt kérném a Tisztelt Képviselőtársaimtól, hogy az ilyen jellegű, vagy erre vonatkozó, vagy ehhez hasonló javaslataikat gyűjtsük össze, és ezt juttassuk el Antalics Dezső úrnak, adunk rá két hetet. Két héten belül azok a javaslatok, amik beérkeznek, azokkal foglalkozik a bizottság azt kővetően pedig tovább nem várunk. Kérem, így elfogadja Cserti úr a javaslatot.

Cserti Tibor: Igen.

Tüttő István: Akkor erről szavazunk.

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Most pedig a rendeleti javaslatról döntünk, bocsánat határozati javaslatot csak föl akartam tenni szavazásra, de eszembe jutott, hogy Cserti úr javasolt valamit.

Akkor először a határozati javaslatról döntsünk, egyszerű szótöbbséggel.

A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Most a rendeleti javaslatról szavazunk minősített többség szükséges.

A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

Tüttő István: Egy szavazást még megejtenék, mert Marton úr javaslatát, határozati javaslatáról döntsük, amely Zakó úrnak a megbízását is jelenti, írásos megerősítése. Kérem, ne támasszunk aggályokat, ellenvéleményeket erősítsük meg, szavazzunk.

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Ez az az előterjesztés, amelyet a múltkor nem vettünk fel a soron kívüli ülésünkre.

Én úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy realizálni tudjunk egy korábbi döntésünket ahhoz a RYNO Kft. Téglagyári úti telephelyének megvásárlásról szóló határozatunk módosítására szükség van. Kérdezem Önöket, hogy van-e hozzáfűzni valójuk az előterjesztéshez.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság a közgyűlés előtti rendkívüli ülésén megtárgyalta ezt a napirendi pontot is. Azzal a módosítással javasolja elfogadni, egyhangú határozatával a Tisztelt Közgyűlésnek két egyenlő részlet maradjon azzal, hogy első részletet köteles befizetni a vevő a számla kézhezvételét követő 15 napon belül. Erre a társaság ügyvezetője, aki jelen volt a Gazdasági Bizottság ülésén azt a választ adta, ennek nincs akadálya, tehát ez így fog történni. Van egy másik módosító javaslatom, ami viszont nem a Gazdasági Bizottság javaslata, hanem az enyém és az pedig úgy szóljon: a vevő a vásárló két egyenlő részletben fizethesse meg a vételárat úgy, hogy az a. pont megegyezne a Gazdasági Bizottság javaslatával, tehát a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül az első felét .A további vételárhátralékot a b. pont szerint pedig legkésőbb 2000. október 30-ig szintén számla alapján természetesen.

Marton István: Nagyon örülök annak, hogy azért kijött az igazság, hogy népiesen szóljak, mert ugye a 232/1998-as határozat az kerek perec kategorikusan kettő hektárról szól. És a múltkor, amikor tárgyalta a közgyűlés, akkor ez kb. 2 hektárra módosult, hát ez meg inkább kb. 3 hektár, mert 110 m2 híján pontosan 30 ezer m2. Tehát gyakorlatilag a múltkori tárgyalásunknak nem volt meg jogalapja, amely sérelem most áll helyre, ha ezt a módosítást a közgyűlés elfogadja. Talán a határozati javaslatban szerencsésebb lett volna, ha az utolsó mondat helyett ami, így hangzik, hogy a határozat egyéb rendelkezései változatlanok maradnak, ha ezek a rendelkezések fel lettek volna sorolva, mert nem biztos, hogy mindenki ismeri őket, de egyébként azok korrektek, azzal kapcsolatban nekem soha semmilyen aggályom nem volt. Hát ezzel volt, meg azzal, de ugye ami lezajlott a vita során, hogy bérleti díjat elengedni én azt mondom, hogy amíg a bérleti jogviszony fönnáll, addig bérleti díjat elengedni, még sokkal jobb helyzetben lévő önkormányzatoknak sem ildomos, mint amilyenben a miénk van, de ez a vita szerencsésen eldőlt. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság módosító javaslatával is, és személy szerint a másodikkal, amit Fodor képviselőtáram nyújtott be azzal is egyetértek.

Kiss László A témához kapcsolódva csak annyit szeretnék elmondani, hogy Marton úrnak tökéletesen igaza van. Itt a változásokkal, és csatlakoznék Fodor Csaba képviselőtársamnak a javaslatához annyival módosítva, hogy ezen az áron a megadott 400 ,- Ft/m2–es áron a közgyűlés adja el a RYNO Kft-nek azt a telephelyet, azzal a feltétellel, ha most egy összegben kifizeti. A városnak a gazdasági helyzete szükségessé tenné a minél előbbi bevételt. Ez a teljes vételár mindössze 12 millió forint. Azt hiszem, …

Marton István: Az épületekkel együtt 20 meg egy kicsi.

Kiss László: Én a 3 hektárral számoltam. Akkor végül is 20 millió forint is, nem egy olyan nagy tétel szerintem, amit egy akkora cég, mint a RYNO ne tudna megfizetni. A városnak viszont sürgősen szüksége lenne ezekre a pénzekre. Én azt mondom, hogy ilyen feltételek mellett adjuk el és ez egy módosító javaslat, kérem megszavaztatni azt.

Tüttő István: Szeretném Kovács urat megkérdezni, én nem tudok a nevében nyilatkozni, hogy ez a 20 millió könnyen megfizethető vagy sem, de amennyiben azt mondja holnap átutalja biztos nem fogunk ellenkezni.

Kovács Zoltán: Ez egy becsült érték volt, de a tavaly 1998. novemberében aláírt előszerződésben már 2 hektár 9.800m2 szerepel, tehát a testületnek kellett róla tudni, hiszen megjárta a Gazdasági Bizottságot, megjárta a Jogi és Ügyrendi Bizottságot, tehát ez igazából nem képezhette titok tárgyát. Azonkívül a vételár ez alapján lett megállapítva tehát, amit a közgyűlés meghatározott m2 árat ez a négyzetméter lett felszorozva azokkal az egységárakkal. Tehát itt semmiféle érzésem szerint jogsértés nem történt. Kiss úrnak szeretném válaszolni nem tudjuk a vételárat egy összegben megfizetni, tehát ez nekünk akkora pénz ez a huszonegy-két millió forint, amit egy összegben nem tudunk kifizetni illetve, ha megtennék, akkor a további fejlesztési lehetőségeinktől esnénk el. Van előttünk egy tél is, ami hát lehet, hogy a havat is nekünk kell takarítani a havat is, szeretnénk ott is fejleszteni, valamilyen technikával. Így azt tudjuk csinálni, hogy az első féléves részletet azt megfizetjük illetve az 50%-ot azt kifizetjük és a 1 éven belül tudjuk vállalni a másik 50%-át.

Tüttő István: Végül is itt már előre lépés annyi 2 évi halasztott fizetést határozott meg először az önkormányzat.

Röst János: Ennek a témakörnek az ügye lényegében tavaly tavasszal kezdődött. Akkor közel 6 hónapig a vizsgálta a Gazdasági Bizottság a közgyűlés. Én úgy gondolom, hogy elég körültekintően körbejártuk akkor az ügyet tavaly szeptemberében. Tehát Közgyűlési döntés. Kérném egy kicsit figyelni, Marton úrtól is. – Én úgy gondolom, hogy abban a döntésben benne volt az akkori közgyűlésnek konszenzusa és egy elfogadható előszerződést kötött akkor Nagykanizsa város a RYNO Kft-vel. Azt hiszem, hogy több mint egy év után most ezt újra elővenni és ezt újra értékelni, és újra meghatározni szempontokat, nem lenne korrekt egy szerződő féllel. Tehát én javasolnám azt, hogy amit a Gazdasági Bizottság javasolt, azt fogadja el a közgyűlés.

Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincs, ezért a vitát lezárom. Kérem, határozati javaslat, először a módosító indítvány.

Fodor úr 2-es számú javaslata, hogy a vevő két egyelő részletbe fizesse ki, és ennek a határideje: az első részlet, a számla kézhezvételét követő 15 napon belül. A második részlet pedig 2000. október 31–ig. Kérem, először erről szavazunk.

A közgyűlés 19 szavazattal, 4 tartózkodással, 4 tartózkodással elfogadtuk.

Tüttő István: Most pedig a 1. számú határozati javaslatról kérem a döntésüket, az elfogadott módosításról.

A közgyűlés 21 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Megtárgyaltuk már a Gazdasági Társaságok I. féléves működéséről szóló tájékoztatót, és a mostani napirendnek az az apropója, hogy a társaságok sajnos, azt lehet mondani, hogy nem egyedi módon, de azt lehetne talán summásan megállapítani, hogy többségük működési problémákkal küszködik. Ennek a problémakörnek van kiemelten kezelendő része, és van egy, ami Önök előtt valószínű, hogy sejthető, illetve ismert, hogy a soros közgyűlésen folytatni kell ezzel kapcsolatos tárgyalásainkat. Én úgy gondolom, hogy a bizottsági döntésekkel összhangban meg kell vizsgálnunk a Via Kanizsa Kht. beszámolójával kapcsoltban majd a jövőben, azt a problémakört, amit már ugye a féléves költségvetés értékeléskor tudomásul kellett vennünk, hogy a működésének bizonyos hiánya van, az átadás nem fedezi, az átadáskor átadott pénz a teljes működés finanszírozását a II. félévben. A Nagykanizsai I. Futball Club Kft. a tartalmazza ez az anyag, ha az I. féléves adatokat ezek elfogadása mellett azonban lesz probléma hiszen, a labdarúgó csapat működése az nem önmagában létezik, hanem egy tárgyi feltételek biztosítása mellett történik. Ezek a tárgyi feltételek pedig egy sport pálya működtetése, és ezzel kapcsolatos költségek, amely jelenleg külön választva működik az Olajbányász SE a kezelője a pályának. A labdarúgó club pedig, hát ezen a pályán a többi sportegyesülettel játszik. Ahhoz, hogy a játszani tudjon szükség van vízre, villanyra, gázra és egyéb szolgáltatásra, amelyekre a sport egyesület, mint megbízott, illetve aki ezt felvállalta nem képes. Kanizsa TV sikeres pályázat utján elnyerte az ORTT-től jogosultságot szerzett a sugárzára. Szeretném jelezni, hogy éppen ma tudtunk meg egy kellemetlen hírt, hogy a 6,5 Mhz hangfrekvencia sáv most módosult 5,5–re tehát eleve azon a rendszeren amink van, nem fog működni a hang. Hát ennek most fogjuk megvizsgálni, hogy ennek, milyen egyéb kihatásai lesznek technikai oldalról, a technikai rész mellett, valószínű pénzügyi kihatásai is lesznek, de erről később majd tájékoztatjuk Önöket, mert még ha jól tudom a televízió vezetői sem tudják pontosan, hogy ez milyen költséget igényel. E mellett szükséges már most ismert, hogy az idei évben még 5 millió forint körüli támogatásra lenne szükség a televízió működtetéséhez.

A Kanizsa Uszoda Kft. működési támogatását normálisan sem tudtuk az előző évi szinten tartani, tehát nominálisan sem tudtuk. Tehát itt is a lehetőségeinket meg kell vizsgálni, tudunk-e segíteni. Bár azt előre bocsátom, és Önök is ismerik, hogy forrásaink nincsenek különösebben a felmerült igények kimerítésére.

A Kanizsa Uszoda Kft. pl. november hónapra forráshiányossá válhat. Itt komoly gépészeti felújítási igény van, energia tarifa változás. De most ugyan átugorhatunk más intézményeinkre, ahol szintén az energia árak változása jelentős terheket róhat ránk. A biztonságos működéshez az uszodánál mintegy 4 millió Ft-ra lenne szükség. A Kanizsa Újság szerkesztősége az igények szerint várhatóan új helyre fog költözni. Ennek a költségeit fedezni kellene és annak a mértéke, hogy ez most mennyit igényel még az sem dőlt el pontosan, hogy ez hova kerülne át. Épp azért az itt meghatározott összeg még változhat is. Azt jeleztem, hogy a felsorolt igények maradéktalan teljesítéséhez a költségvetés pillanatnyi helyzetében nincs lehetőség és nincs is fedezet.

A Kanizsa TV Kft részére Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is javasolt 2.500eFt támogatás az finanszírozható, a további igényekről pedig a III. negyedévi költségvetés módosítás során a lehetőségek ismeretében kell dönteni.

Szeretném azt is jelezni, hogy előzetes felmérést végeztettem már a labdarúgással kapcsolatos várható költségekről. Ugye azon kívül lesz még vízdíj, elektromos díj és még néhány tétel, amelynek az összege sajnos megközelíti a 10 millió Ft-ot. Emellett számolni kell azzal a körülménnyel, hogy a hátralévő IV. negyedévben szintén költségek merülnek fel. Kérem, nem szeretnék népszerűtlen lenni, de Knézy Jenőt szeretném idézni, aki legutóbb labdarúgó mérkőzés kapcsán megjegyezte, hogy “Semmilyen pénzt nem szabad adni ilyen területre. Dolgozni kell és szólni a gyerekeknek foci, délután ötkor” és akkor jönnek labdarúgók, de ez csak a válogatottra vonatkozik. Jönnek a labdarúgók és lejátsszák a mérkőzést. Legalább olyan teljesítményre lennének képesek, mint amilyen teljesítményt láttunk a tv-ben. Hát reméljük, hogy ez a Kanizsára nem vonatkozik .

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság én azt gondolom, hogy kellő alapossággal és részletességgel áttanulmányozta a beszámolókat, és nagyjából egészéből ezeket a határozati javaslatokat fogadta el, amelyek Önök előtt fekszenek. Tisztelettel kérem Önöket, ezeket a határozati javaslatokat így, ebben a formájában fogadják el, és akkor biztosíthatónak látjuk a gazdasági társaságok ez évi működését.

Tarnóczky Attila: A mai határozati javaslatok különösebb megrázkódtatás nélkül megszavazhattuk, bár megjegyzem, hogy a bennük szereplő előrejelzések már nagyobb falatot fognak jelentani és nagyobb gondot. És azt is jelezném, hogy másfajta gondok is jelentkeztek intézményi szinten. Két iskola tornaterme balesetveszélyessé, életveszélyessé vált. Bolyai iskolában le lett állítva pl. a tornaterem használata, azt hiszem beszakadt a padló.

Így tehát elégé végigtekinthetetlen probléma sor előtt állunk év végén. Nem tudom, hogy fogjuk megoldani és akkor még nem beszéltem a sport támogatásokról. Erről hadd ejtsek néhány szót. A költségvetésből fölfelé kerekítve fejenként 600 Ft-t kap a város igazgatási, kommunális és sport feladataink támogatására. Ebből kellene a hivatal működtetését támogatni. Tessék megítélni, hogy összesen 33 millió Ft-ból erre mennyit kell fordítani. Az út híd fenntartás mennyi jutna ebből a 33 millió Ft-ból erre. A település üzemeltetés, ott a hó eltakarítás szemétgyűjtés és így tovább, kérem ezt is levonni a 33 millió Ft-ból. Ha mindezek után a levonások után ha marad valami ebből , akkor kb. az amit sport támogatásra az állam egy ilyen városnak mint Nagykanizsa tud juttatni.

Tüttő István: Persze attól függ milyen sorrendbe.

Tarnóczky Attila: Ezt kéne ugye figyelembe venni, hogy mekkora ez az összeg. Nem ekkorát fordítunk erre a célra, nagyságrenddel többet, de hogy nagyságrendekkel többet fordítsunk rá úgy érzem, hogy nem engedhetjük meg magunknak anyagilag.

Budai István: A Pénzügyi Bizottság is megtárgyalta a témát és nagyjából a Gazdasági Bizottság döntésével azonos döntést hozott azzal a különbséggel, hogy valamilyen megoldást találni kellene a Kanizsa Újság pénzügyi helyzetének rendezésére is. Ugyanis ott elhangzott, hogy október november hónap folyamán komoly pénzügyi problémákkal küzd az újság. Nekünk az volt a véleményünk, hogy a televízióhoz hasonlóan itt is valamilyen megoldást kellene találni.

Tüttő István: Én megoldásért pénzt szeretnék találni.

Dr. Gőgös Péter: Átolvasva az Uszoda Kft. 1999. évi I félévi beszámolóját, hát egy kicsit mellbevágott ez az érték, amikor kifejtette a Kft. igazgatója, hogy a vendégek több mint a fele nem fizetővendég. Érdemes lenne talán mérlegelni, hogy valami méltányos jelképes összeget ezektől az ingyen belépőktől is, beszedni. Nem tudom, hogy ezt a taktikát érdemes-e folytatni, amit eddig csináltunk, hogy folyton csak adunk, inkább a mondással jövők, tanítsuk meg őket horgászni, adjunk a kezükbe egy kis lehetőséget, hogy több pénzt szedjenek be.

Tüttő István: Nem tudom, hogy azt Gőgös úr tudja-e kik nem fizetnek.

Mert ugye az iskolák, nem tudom, hogy beletartózik-e abba a körbe akikre gondoltál Péter, hogy kik nem fizetnek. Mert ugye….

Dr. Gőgös Péter : Így van, tehát én arra gondoltam, hogy az iskolák. Tudom, hogy van erre egy központi támogatás, illetve az önkormányzat is nyújt támogatást, de ehhez a támogatás egyrészt a megállapított értéke most már a harmadát éri, mint mondjuk annak idején, kb. 10 évvel ez előtt megállapították. Talán azért mérlegelni kellene, hogy esetleg egy minimális szülői hozzájárulás. Az uszodának tényleg itt a deficitjei csak nőnek, nőnek. Valahogy ezt liberalizálni kellene esetleg, egy az igazgató előállhatna egy javaslattal, hogy lehetne ezeket a tételeket egy kicsit humánusan korrigálni.

Tüttő István: Szeretném azért jelezni, hogy nem foglakozunk azzal a gondolattal, hogy a szülőkre terheljünk most különböző terheket. Ez egy felvetés volt, gondolatébresztés, de megoldást valószínű más módon kell keresnünk az uszoda működtetésével. Reméljük, hogy a új vezetés talál néhány olyan megoldást, ami az eddigiektől eltérően több bevételre is lehetőséget ad. Én inkább azt mondanám, hogy azokon a területeken megszigorítani a bevételt, ahol esetleg nem egészen jogos a méltányolt korábban adott díjkedvezmény. Ha van ilyen, pontosan nem ismerem, de van ilyen, ezeket felül kéne bírálni.

Dr. Baranyi Enikő: Szeretnék érdeklődni az iránt, hogy a Kanizsa Újságnál ez a fajta deficit vagy számítás ez miből adódik, hisz úgy emlékszem, hogy a pályázat kapcsán egy költségvetést is kellett egy gazdasági számítást is a pályázónak beadni. Netán a nyomdaköltségek változása vagy valami tétel kimaradt ami ezt a fajta hiányt megjelenítette és eredményezte.

Tüttő István: Én azt hiszem, hogy megadnám szót a vezető hölgynek. Én azt kérném, hogy pár szóval jelezzük azt is, hogy korábban nyolc oldalasként jelzett úgynevezett, hirdetési rovat csak én szemembe látszik nagyon kevésnek vagy, pedig mi az oka annak, hogy nem sikerül mert hiszen, amikor itt tárgyaltunk arról volt szó kb. fele bevételt ebből lehet biztosítani. Hogyan látja ennek az elmaradását, illetve miben látja? És mit kéne tenni azért, hogy ez változzék? Öné a szó.

Lukács Ibolya: A féléves beszámolóban én kitértem arra a deficitre, amire Dr. Baranyi Enikő képviselő asszony kérdezett rá. Az üzleti terv elfogadásakor nettó értékben nettó számokat közöltem és véleményem szerint, ha bruttó értékben kaptuk volna meg ezt az költségvetési támogatást, akkor feszültség nem keletkezett volna, legalább is ekkora . Ezt a beszámolóban leírtam, hogy ebből ered véleményem szerint ez a deficit. Polgármester úr kérdésére válaszolva elmondanám, hogy az üzleti tervben maximum nyolc oldal hirdetésről volt szó, tehát nem kifejezetten arról, hogy nyolc oldal hetente megtelik. És ha utalhatok szintén a beszámolómra, időközben hirdetési árat, díjat növeltünk. Tehát ebből adódóan nincsen kiesése a Kft.-nek. Ahogy szintén a beszámolómban leírtam júliusban és augusztusban a lekötött szerződéseinken felül sajnos újabb szerződéseket újabb hirdetéseket nem sikerült szerveznünk. De hát a nyárra tekintettel ez nem is meglepő, úgyhogy igazából nekünk más bevétel kiesésünk nincsen. Amikor az üzleti tervet Önök elfogadták, akkor eléggé feszített gazdálkodásra alapozott üzleti terv került elfogadásra, tehát ilyen hiányosságok vannak csak, hogyha ez nem tudom, kielégíti-e a kérdésre adott választ amire Ön kíváncsi volt. Ennyit tudok elmondani azt nem tudom, hogy a polgármester úr mire alapozza, hogy kevésnek tűnik a hirdetés.

Tüttő István. Én arra alapozom, mert ha nyolc oldal lenne, akkor most nem kéne arról beszélni, hogy az ÁFA-t miért nem adtuk oda.

Lukács Iboilya: Így, van. Üzleti tervemben, illetve a költségvetés elfogadása előtt minden beadványomban azt írtam le, hogy maximum nyolc oldalt tudok elképzelni.

Tüttő István. Én most nem akarok ironizálni, de az 1/8 ad részével is elégedett lennék már. Én úgy érzem, hogy ebben vannak azok lehetőségek, ezen a területen, amelynek a fokozása mindenképp az anyagi kondíciókat javíthatja.

Én most nem azt mondtam, hogy Önök rosszul dolgoztak, de meg kellene találni annak a módját, hogy a Kanizsa Újság éppen olyan preferált hirdető bázis legyen, mint mondjuk egy Kanizsa Extra, Zalai Hírlap vagy a többi. Keresni kell a … ..

Lukács Ibolya: Én tudok mondani a Polgármester úrnak adatokat arra, vonatkozóan, hogy a mai napig, hogy állunk a lekötött szerződésekkel illetve a befolyt hirdetési bevételekkel, de ezeket az adatokat én itt nyílt ülésen nem nagyon szívesen mondanám el.

Tüttő István: Úgyis találkozunk, rövidesen akkor nekem elmondhatja.

Lukács Ibolya: Ezen felül még annyi tájékoztatást adnék a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy áttekintettem a kint levőségeinket és a tartózásainkat, tehát friss adatokat mondok, hogy ……..ezért mondtam Baranyi képviselő asszonynak azt hogyha a bruttó támogatásunkat kapnák meg a költségvetésből, akkor az én véleményem szerint decemberig rendesen tudnánk gazdálkodni, tehát rentábilis lenne ebbe az évbe a Kft.

Röst János : A Gazdasági Bizottság megtárgyalta a napirendi pontokat és, úgy gondolom, hogy amit javasolt az a közgyűlés számára elfogadható kezdeném az Olajbányász SE-vel. Itt én úgy érzem, hogy rendezettebb viszonyokat, kellene teremteni, ugyanis az Olajbányász SE működtetése, illetve labdarugó csapat Kft-ként való működtetésében félreértések, illetve működési problémák lehetnek anyagilag is és egyébként is. Tehát mindenképpen fontosnak tartanám, hogyha ezt az ügyet valamilyen módon gazdasági, társaság jellegénél fogva tárgyalná a közgyűlés, illetve a döntéseit amennyiben pénzügyről van szó szintén, ezt venné figyelembe. A Kanizsa Újság és a Kanizsa TV esetében annyit mondanék, hogy a közgyűlés a költségvetés vitájánál én úgy gondolom, hogy nagyon nyomott áron fogadta el a költségvetés beterjesztését, mind a két kft. esetébe. A közgyűlés tagjai pontosan tudták ezekből az összegekből 12 havi finanszírozást nem lehet megoldani. A Kanizsa Újságnál követte még el azt a hibát még a közgyűlés, hogy ÁFA tartalmát 2,5 millió körüli összeget céltartalékba helyezett és erre már más témakörnél felhasználást javasolt és kivonta a költségvetésből.

Én úgy gondolom, hogy ezt az összeget a kft. megkapja, akkor rendben és probléma nélkül tudja ezt az évet átvészelni.

Tarnóczky Attila: Annak a meggyőződésemnek szeretnék hangot adni, hogy a Kanizsa Újság új formátumú működése egy sikertörténet. Nem a belső tartalmáról beszélek ez egy másik kérdés az esetek egy részében, de azt hiszem az alap konstrukció, hogy betörve a hirdetési piacra egy elképesztően nagy példány számban, hiszen országos napilapoknak napilapok példány számával vetekszik ez a hetilap példányszámát tekintve minden háztartásba eljuthat, ez a konstrukció bevált. Valóban a hirdetési piacon van még mit keresnivalónk ebben, egyetértek polgármester úrral. Tehát még tovább javítható a működés ezen a téren és talán, hogyha igazán rendbe tevődik gazdaságilag az újság, akkor a munkatársainak is többet tud fizetni.

Marton István: A Nagykanizsai Futball Club Kft. egyszerűsített éves beszámoló mérlegével kapcsolatban van egy megállapításom, amit azért úgy óhajtok megtenni, hogy csak azok értsék pontosan, akik előtt ott a papír. Ugye ott az első sorban a saját tőke rovatában vagy sorában az előző év oszlopában van egy szám, és a tárgyévben is van egy hasonló előjelű szám. Ha én jól emlékszem.

Tüttő István: Nem hasonló, azonos.

Marton István: Az előjele hasonló.

Tüttő István: Nem az előjele azonos, a nagysága hasonló.

Marton István: A nagyság meg kétszeres, de most nem akarok belemenni részletekbe igyekszem rébuszokban beszélni és itt elsősorban nem is a képviselőtestület tagjainak hívnám fel a figyelmét erre, hanem a két szakbizottságra látom az elnökök mosolyognak, a Gazdasági és Városüzemeltetési, illetve a Pénzügyre, mert ha jól emlékszem, akkor bizonyos törvényi kötelem van az ilyen előjelek eltüntetésére és ahhoz, hogy én most üzem biztosan tudjak valamit mondani kellene az egy évvel korábbi is. De hát én ebbe most nem akarok részletekbe menni, de felhívom a két bizottság, illetve azok elnökeinek a figyelmét, hogy ezt a kérdést járják körül záros határidőn belül, nyilván ők majd eldöntik, hogy mi legyen az a határidő. Nem hiszem, hogy a közgyűlésnek őket erre kötelezni kéne, és ha van valami törvényi gond, akkor azt meg kellene, hogy szüntessük rövid időn belül.

Budai István: Marton úr hozzászólása késztetett arra, hogy foglalkozzak ilyen mérleg kérdésekkel . én átadom majd ezt a mindegyik mérleget és a gazdasági bizottság ülésen úgy gondolom ,hogy elég részletesen kivitatjuk ezt, azért nem gondoltam, hogy itt is a nyilvánosság előtt elmondjam. De ténylegesen ugye az a helyzet, hogy egy Kft. kivételével, ami előttünk van, összes többinek a romjai fölött ítélkezünk Most. Hiszen majdnem mindegyik olyan helyzetben van, hogy vagy elfogyott a törzs tőkéje, vagy nagyon mínuszba van, vagy nagyon határeset. Tehát valahol, valamilyen intézkedést követel .Az én alapállásom általában az, hogy támogassunk, olyan kft-ket amelyek nem szolgáltak rá. Ugye normális esetben akkor alapítunk kft-t vagy gazdasági társaságot, ha attól valamilyen gazdasági előnyt várunk, ha nem gazdasági előnyt, akkor valamilyen más előnyt, de mindenképpen valamit elvárunk. Tehát én arra gondolok, hogy egy Kanizsa újságtól azt várom el, hogy népszerűsítse a várost, segítse a működését, végső soron valamit elvárok tőle és ugye azért azt nem támogatásnak nevezném, itt ezért én pénzt fizetek. Én úgy képzelem el, hogy a keletkezett veszteséget a tulajdonosoknak mindig rendezni kell, és vissza kell pótolni, és ha így van, akkor meg kell várni az éves mérleg eredményeket, akkor veszteség rendezés címén rendezzük a vesztséget, ha az olyan. Vagy ha nem rendezzük, illetve rendezzük de, akkor olyan szankciókkal akkor ugye felül kelleme vizsgálni azt a helyzetet, hogy ennyi sok Kft-t létrehoztunk azért, hogy utána pumpálhatjuk bele a pénzünket nem onnan várunk vissza valamit. Most ezt csak azért mondtam el, hogy ez normális körülmények között van így nálunk nem mindig vannak normális körülmények. Ezért én azt mondom, hogy ezek a negatív előjelű vagyon saját vagyon vagy saját tőke szám ok ezek riasztóak, de a Marton úrnak mondom, hogy az a szabály, hogyha 2 éven belül, mind a két évben egymás után negatív előjelű, tehát feléli a vagyonát, akkor kell szankcionálni ezt, illetve a tulajdonosoknak levonni a következtetést. Én a egyes számú a Futball Klubnál ugye 10 millió forintos veszteség körüli veszteséget látok. És olyan ígéretet, amelyben ugye azt látjuk, hogy év végére ez helyre áll. Hát én remélem, hogy ez így lesz és akkor nekünk talán nem lesz vele dolgunk, de majd meglátjuk. Én arra kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági Bizottság javaslatát azért így együtt lássuk és az a 2,4 milliós ÁFA visszatartás, azt azért egy kicsit jogtalannak tartom, mert üzleti tervében 2,4 millióval számolt. És ha most ugye ezt megvonjuk tőle, akkor neki lehetnek pénzügyi zavarai. De én most is azt mondom, olyan feltételekkel nyújtsunk mindenféle pénzt mindenféle Kft-nek, hogy ettől mi valamit igenis elvárunk. És ezt tessék a jövőben is szem előtt tartani.

Tüttő István: Van-e még észre vétel. Nincs. Akkor a vitát lezárom. Kérném a határozati javaslatokról döntsünk.

Kérem az egyes számú határozati javaslatról a döntésüket.

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 2. számú határozati javaslat, amely a Kanizsa TV Kft. részére 2.500 eFt pótlólagos működési támogatást biztosít. A támogatás a céltartalékban Phare program pályázatra elkülönített összeg. Kérem a minősített többség kell most is, de hát reméljük, hogy ez nem lesz gond, mert költségvetést érintő kérdésről van szó.

A közgyűlés 24 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadta a javaslatot.

Tüttő István: Kérem a 3-ról a döntésüket. Ebben pedig azon Kft-k vannak felsorolva, akikre vissza kell térni a III. negyedéves értékeléskor.

A közgyűlés 25 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza.

Tüttő István: Azt hiszem Önök előtt most egy olyan anyag van, amely ha nem is teljes mértékben, de néhány jelentős részében eltér a korábbiaktól. Szeretném arról is tájékoztatni Önöket, hogy a konszenzus teremtése érdekében sor került egyeztetésre is a frakciók és a képviselők – ha nem is teljes számban, de részt vettek ennek a megbeszélésén. Erre tegnap került sor elég későn 18.00 órától, 1 nem is emlékszem pontosan már, hogy hány óráig tartott, de rendesen kitartott egy közgyűlés 1 napirendjét bőven kitette időtartamban, kivétel amikor a soros közgyűlésen egy polgármesteri tájékoztatót tárgyalunk, akkor az lehet, hogy megdönti ennek az időtartamát. Célunk az volt, hogy egy minőségjavulást érjünk el a Polgármesteri Hivatal működésében. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi anyag érdemben hol tér el, és miben tér el a korábban kiküldötthöz képest. Az új szervezeti struktúrában most pontosításra került a polgármesternek közvetlenül alárendelt munkatársak. Pontosan meghatározásra került, hogy polgármesteri kabinet fog működni, jegyzői kabinet fog működni, és ezen belül pedig az a tartalmi változás történt, hogy a polgármesteri kabinetnél a belső ellenőr – amit a törvény előír – megjelenik, és természetesen az ügyrend kidolgozásakor ennek a pontos meghatározására sor kerül, tehát belső ellenőr. Korábban a Gazdasági Osztályhoz volt írva, illetve oda volt tervezve a gazdasági társaságokkal kapcsolatos feladat. Ez a polgármesteri kabinet feladatai közé sorolódott. Ha Önök elolvassák, látni fogják, hogy ezekkel mely munkatársak fognak foglalkozni. Az természetes, hogy a polgármester irányításával. Ez is a törvénnyel összhangban kerül most meghatározásra. A jegyzői kabinet kialakításában ugyancsak megmarad, illetve megjelenik az ellenőrzés, ez az ellenőrzés azonban az intézményi, illetve a hivatali ellenőrzésnek a gyakorlata, de szeretném jelezni, hogy nem szeretnénk olyan egymás mellett kialakítandó ún. belső ellenőri és ellenőri rendszert kialakítani, mely feleslegesen létszámnöveléssel járna. Éppen ezért, ez a két terület szorosan együttműködve, előre meghatározott program szerint és megfelelő célfeladatok ellátásával fogja ezt a munkát megoldani. Ami változás még: a Szociális és Egészségügyi Osztály nevet javasoljuk a korábban feltűntetett Népjóléti Osztály helyett. Ez egy általános akarat, vélemény nyilvánult meg ezen osztály megnevezés mögött, és a Művelődési és Sportosztály pedig akár a Szociális és Egészség, és a Művelődési és Sportosztálynál szeretném jelezni, hogy a tovább bontására is sor kerül, ennek eredményeképpen a 2. számú mellékletben látható, hogy Oktatási és Kulturális Iroda, és Sportiroda működését javasoljuk most a korábbi Művelődési és Sportosztály egységes megjelenítése helyett. Úgy érezzük, - és a hozzánk érkezett vélemények és levelek is azt igazolják – hogy szükséges a Sportiroda Oktatási és Kulturális Iroda külön-külön működtetése. Vita alakult ki, és igazán nem sikerült eldönteni, illetve megállapodni, hogy a Szociális és Egészségügyi Osztályon belül a Gyámhivatal valóban oda való-e, de szeretném jelezni, hogy azt azonban mindenki elismerte, hogy nem volt olyan megoldás, egyetlen javaslat sem tudott olyan érveket felhozni, amely 100%-osan azt igazolta volna, hogy a Gyámhivatal valóban ide, vagy oda tartozik, hiszen oly széleskörű tevékenységet folytat. A jegyzőnő kérését akceptálva, mert ő alá is támasztotta, hogy miért ide sorolná a javaslatunk első lépésben a Szociális és Egészségügyi Osztályhoz rendelné a Gyámhivatal tevékenységét, illetve irányítását, illetve ellenőrzését.

Hatálybalépés kapcsán ugye az előző anyagunk a kihirdetés napját jelölte meg, aztán elhangzott olyan javaslat, hogy várjuk meg az átvilágítást, és csak 2000. január 1-től foglalkozzunk érdemben ennek a bevezetésével. Itt egy kompromisszumos megállapodásra született javaslat, természetesen döntés nem, hiszen azt majd a közgyűlés dönti el, így december 1. lett megjelölve. Ennek pedig az az oka, illetve logikája, hogy ez a hátralévő idő elegendőnek tűnik arra, hogy pályázat útján be tudjuk tölteni mindazon beosztásokat, amely az átalakítás kapcsán szükséges, és megfelelő szakemberekkel betöltsük ezeket a helyeket. Azt is szeretném jelezni, hogy nincsen igazán ez a folyamat ezzel a rendeletmódosítással lezárva, mert eleve foglalkozunk mi azzal a kérdéssel, hogy hogyan tovább. Tehát a második szakasza, és a harmadik szakasza is a programunkban szerepel. Természetesen a második szakasz előkészítésével már foglalkozunk, és rövidesen egy hasonló egyeztetést fogunk összehívni, amely ennek a második szakasznak a részleteivel is foglalkozik. Úgy tűnik, hogy az ilyen jellegű átalakítás megkívánja egy előzetes egyeztetést, mert a vélemények cseréje az tisztázza is a problémákat. Én úgy gondolom, hogy a mostani anyag megtárgyalható, a döntésük meghozható, és szeretném azt is kiegészítésképpen még hozzátenni, hogy azért is szükséges, hogy döntsünk, mert azok az ún. létszámváltozások mindenféle átvilágítás nélkül is rendezhetők, hiszen nem teszünk mást, mint ésszerűen eldöntjük, hogy nem kívánjuk feltölteni azokat a státuszokat, amelyek ma sem voltak, de gyakorlatilag ilyen módon nem voltak korlátozva, és ami még fontos, hogy szeretnénk minél előbb elindítani azt az ún. ISO 9001-es minőségbiztosítási rendszert, amellyel Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala egy magasabb minőségi osztályba léphet, és ennek a munkának időigényessége, és az előre meghatározott programja szükséges, hogy minél előbb biztosítsa azt a szervezetet, amelyhez kapcsolódva ezt a programot ki lehet dolgozni. Én azért kérem, hogy ezt követően szíveskedjenek Önök véleményüket elmondani. Megkérem az elnökurakat, hogy ezzel kapcsolatos véleményüket esetleg összegezve, ha szükséges mondják el, és természetesen mindenkit, aki ezzel kapcsolatban kíván szólni.

Szeretnék még egy hozzáfűznivalót tenni. Én Mátyás úrral konzultáltam, ő a szakszervezetnek az elnöke, és ő a maga részéről nem emelt kifogást azon változtatások ellen. Természetesen a szakszervezet véleményét Mátyás úr szintén el fogja mondani, egy biztos, hogy ezek az intézkedések valóban egzisztenciákat is érinthetnek. Mi azon leszünk, hogy ez a lehető legkisebb sérüléssel járjon, és a törvény szerint járjunk el. A célunk az, hogy egy racionálisabb, és a feladatokra orientált, és ezzel összhangban működő szervezetet hozzunk létre.

Dr. Csákai Iván: Mint bizottsági elnök szerettem volna hozzászólni az egészhez. Következő a helyzet. Tudvalevő, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság a Gyámhivatalnak az ezen osztályhoz való csatolását nem tartotta szakmailag indokoltnak. Én hosszú vitát nem akarok itt ebből folytatni, egyetlen egyet, hogy az utolsó mondatot kérem kijavítani, mert “indokolt”-at azt nem fogom megszavazni, mert nem tartjuk indokoltnak a Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjai, hogy ide kerüljön. A szakmai munka kapcsolódása okán a Gyámhivatal is ezen osztály keretében kerül elhelyezésre. Ezt meg tudjuk szavazni, de indokoltnak nem tartjuk.

Tüttő István: Módosító indítványként be is írtam. Mint előterjesztő azonnal akceptáltam, átírtam.

Balogh László: Mint bizottsági elnök, a bizottság véleményét fogalmaznám meg, amely még ugyan a módosítás előtti, de azt hiszem, hogy a mai helyzetre is vonatkoztatható. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság a Polgármesteri Hivatal belső struktúrájának megváltoztatására vonatkozó javaslatot kellő körültekintéssel megtárgyalta. Természetesen elsősorban a hozzánk tartozó területtel, a Művelődési és Sportosztály létrehozásával foglalkoztunk. A változtatási igénnyel, és a minőségjavulási céllal egyetértettünk, így a javaslatot egyhangúlag elfogadtuk. Ez a lényeg, de a néhányak részéről elhangzott kritikai észrevételt és kérelmet is muszáj megfogalmaznom, mely még az előterjesztés módosítása előtt született, de nem haszontalan a jövőbeni tanulságok érdekében. Tulajdonképpen az OKSB munkáját képezi le az újonnan létesülő Művelődési és Sportosztály. Ezért ez így logikus lépés, de ez amúgy nagyon komplex terület: oktatás, kultúra, sport, mely költségvetési szinten, és az intézményeink száma szintjén is az Önkormányzat munkájának meghatározó része, jó lenne, ha nem válna vízfejjé, és kellő hangsúlyt kapna benne minden terület így a sport is, mely az önkormányzati törvénynek megfelelően az önkormányzat különösen fontos, önként vállalt feladata közéletformáló társadalmi funkciókkal. A testnevelés és a sport önmagát nem predesztinálja sem a jóra, sem a rosszra, milyensége mindenekelőtt attól függ, hogy a társadalom, így az önkormányzat milyen célokat választ vele szemben, általa. Ezt kell, hogy kifejezze a most készülő városi sportkoncepció felülvizsgálata és benne lényeges elemként az új sporttámogatási rendszer. A sporttörvény rövidesen várható módosítása is valószínűleg alátámasztja a sportigazgatás fontosságát, ezért reméljük, hogy a közgyűlés hivatalának belső szervezeti tagozódására javasolt új struktúrában a sportfeladatok ellátása nem fog csorbulni, a szervezeti egységen belül a feladatok ellátása nem lesz másodrangú kérdés. Megmarad a sport érdekeinek megfelelő szintű képviselete. Hosszabb távon gondolkodva nem vethetjük el a részint önállóan működő Sportiroda létesítését, amely az önkormányzati, sportigazgatási feladatokon túl egyelőre felvállalná a városi sportlétesítmények üzemeltetését, a városi szakszövetségek működtetését, a diák-, szabadidő-, és versenysport szervezését, az ezekkel kapcsolatos feladatokat. Jelzem, hogy a sportlétesítményeinkkel kapcsolatban a közeljövő sürgősséggel egy új struktúrájú átgondolást igényel. Mindezeket el kellett mondanom a mintegy 4 ezer diáksportoló, a több mint 2 ezer versenyszerűen sportoló, a több ezres szabadidősportos, a 14 sportági szakbizottság, és a közel 150 társadalmi sportmunkás, sportszakember és a magunk érdekében, mindannyiunk okulására. Megjegyzem, hogy a megyei jogú városokban mindenütt működik némineműleg önálló sportiroda, vagy sportcsoport. Egyébként véleményem szerint ez a döntés a jegyzői kompetencia körébe tartozik, ezért nem keresnék a kákán csomót. Örülök, hogy a Művelődési és Sportosztályon belül helye van az Oktatási és Kulturális Irodának, illetve a Sportirodának.

Antalics Dezső: A bizottságunk az eredeti anyagot tárgyalta természetesen, hiszen ez az anyag tegnap került módosításra. A mi hatáskörünkbe tartozó területeket a módosítás nem érintette, így mondhatom azt, hogy ezt az előterjesztést a bizottságunk egyhangúlag támogatta, tehát elfogadásra javasolja.

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság az eredeti javaslatot nem támogatta a közgyűlésnek elfogadásra. Elhangzott Gazdasági Bizottságon több olyan érdemi észrevétel, javaslat, amely az új módosításban már szerepel, de még így sem tudom azt mondani, hogy ezzel támogatta volna a Gazdasági Bizottság már csak azért sem, mert utánam Röst János fog szólni.

Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság az első alternatívát, tehát az eredeti előterjesztést tárgyalta, és nem támogatta. 4-5 olyan apróbb javaslata volt a Pénzügyi Bizottságnak akkor, amit szükségesnek tartott megváltoztatni. Ezeknek egy részét a mostani előterjesztés már kezeli. A legfontosabb, és a Pénzügyi Bizottság úgy érezte kompetenciájába tartozó kérdés valamilyen mértékben, az a Gazdálkodási Osztályt érintette. A jelenlegi előterjesztést ez szintén kezeli. A lényege az volt a Pénzügyi Bizottság álláspontjának, hogy a gazdasági vállalkozások, önkormányzat vállalkozásainak beszámoltatásával, ellenőrzésével kapcsolatos tulajdonosi feladatok ellátását nem rendelhetjük a Gazdasági Osztály alá, vagy kompetenciájába, polgármester úrhoz kell rendelni, a polgármesteri kabinethez. Ez, ami a legfőbb szakmai indok volt, ami miatt a Pénzügyi Bizottság a korábbi előterjesztést nem támogatta, mostanra megváltozott. Meggyőződésem, ha most a Pénzügyi Bizottság újratárgyalná ezt az alternatívát, nagy valószínűséggel támogatná, és elfogadásra javasolná.

Röst János: Úgy gondolom minden képviselőtársam most látja ezt először az asztalán. Nagy valószínűséggel, hogyha ezt korábban így tárgyaltuk volna bizottsági szakaszokban, akkor kevesebb észrevétel lett volna, illetve több támogatottságot kapott volna az előterjesztés. Mielőtt a testület meghozza a döntését, tisztelettel kérném a jegyzőasszonyt, illetve a két alpolgármester urat, hogy fejtsék ki a véleményüket a beterjesztéssel kapcsolatosan, ugyanis a munka rendje kapcsán legtöbbször a polgármester úr mellett ők találkoznak a hivatal dolgozóival, illetve a hivatal szerezésében ők működnek legjobban közre. Szeretnék elmondani két észrevételt.A bizottsági szakaszban jeleztem, és kértem, hogy épüljön be az oktatási osztály kebelén belül külön irodaként a sportiroda. Ez megtörtént, és köszönöm a támogatását. Volt egy másik javaslatom, amelyik pedig a Beruházási Osztály és Vagyongazdálkodási Osztály keretén belül kértem egy fő státuszt energetikus munkakörre. Volt ez év januárjában egy interpellációm ezzel kapcsolatosan, akkor biztató jelzést kaptam a polgármester úrtól, és támogatta az elképzelést. Én úgy gondolom, hogy a költségvetésnek jelentős része tartozik az energiaszektorba. Az intézményeknél általában olyan 20% körüli költségigénye van az összes költségnek, a bérköltségnek teszi ki durván a másik 80%-ot. Az energia-költség kezelésére megmondom őszintén, hogy csak szakembert lehet alkalmazni. Úgy, hogy a hivatalból valakit erre megbíznak, akinek nem ez a végzettsége, vagy nem ért hozzá, úgy gondolom, hogy felelőtlenség lenne. Tudok arról, hogy folynak különböző tárgyalások különböző cégekkel, akik az intézményeknél megvizsgálnák az energia alakulását, illetve tesznek arra javaslatot, hogy hogy lehetne ésszerűen felhasználni az energiákat, de ennek ellenére azt mondom, hogy ez nem váltja ki egy főnek az alkalmazását, aki gyakorlatilag ezt a munkát felügyelné illetve koordinálná. Az a javaslatom konkrétan, hogy egy fő személyt ebben a csoportban alkalmazzon státuszként a Polgármesteri Hivatal.

Egy másik észrevételem lenne, ez pedig az intézményi hatáskörből én javasolnám, hogy polgármesteri kabinet hatáskörébe kerüljön az IKI-nek a jellege, ugyanis az kilóg a sorból az intézményi egységeknél, ugyanis az IKI lényegében nem egy olyan típusú szolgáltató egység, mint egy bölcsőde, óvoda vagy iskola. Ennek nagy része vagyont érintő kérdést takar, illetve költségvetést jelentős mértékben befolyásolhatja az IKI működtetése, a nála jelentkező különböző bérleti díjak és bérlemények működtetése. Ilyen értelemben inkább áll közelebb a gazdasági társaságokhoz a működtetése, működése, mint más típusú intézményekhez. Ennek értelmében javasolnám, hogy az IKI kerüljön át a felügyeleti jogkör gyakorlása szempontjából a polgármester úr kabinet hatáskörébe.

Tóth László: Ismertetni szeretném az Ügyrendi és Jogi Bizottság 264/1999. számú határozatát: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a közgyűlés hivatalának belső szervezeti tagozódásával, és a létszám csökkentésének első ütemével kapcsolatos előterjesztést ellen jogilag nem emel kifogást.

Dr. Fodor Csaba: Van rá mód Baranyi főorvos asszony, mert az előbb mint bizottsági elnök voltam megszólíttatva, úgy volt kötelező, hogy szóljak, így meg most a saját jogomon, ha lehet.

Tüttő István: De kétszer szólhatunk minden témában, de ha megszólíttattunk, akkor 2 percig még beszélhetünk a régi SZMSZ szerint. Az új meg még nincs előttünk.

Dr. Fodor Csaba: Köszönöm szépen polgármester úr. Először van egy kérdésem, ami az előterjesztés 4. oldal utolsó bekezdésében úgy szól: Az új szervezeti változtatás a bevezetéssel igényel 3 osztályvezető, 1 irodavezető. Erre kérnék szépen választ, és akkor folytatnám a számokra természetesen. Addig ki sem kapcsolom a gépet, nehogy újnak számítsak.

Tüttő István: Jogos az észrevétel. Jegyzőnővel mi erről váltottunk szót. Most precíz, pontos választ nem tudunk adni, megvárjuk, hogy a működése ezen formában igényel-e valóban státuszt még, természetesen akkor a második fázisban ezt visszahozzuk, és döntünk benne. Erre most ezt tudom válaszolni.

Dr. Fodor Csaba: Akkor folytatom polgármester úr, mert itt nem erről szól a történet. Ez kiolvasható belőle, csak nem erről szól. Ide nem az van írva, hogy a létszám tekintetében plusz, mert akkor még fel is háborodnék. Mert ide ha az lenne írva, akkor igen, de nem az nem van írva. 4 osztály van, és 3 fő van osztályvezetőnek ideírva. Én meg azt gondolom, hogy ez előrevetíti számomra azt a vagy visszavetíti, ha szabad ezt mondanom azt az előterjesztést, amiben nevek szerepeltek, és elég kellemetlen, nem tisztességes módon egyes helyekre nevek voltak beírva, más helyekre meg kérdőjelek. Ami megjelent egy újságcikk, ami miatt meg is kapta a magáét többek között a főszerkesztő, de ez már nem az én dolgom, evvel én azt mondtam nem egészen pontosa valóban, de azt sugallta számomra, hogy úgy tűnik, hogy a hivatalból nem lehet pályázni ezekre a posztokra, mert hiszen x nevek be voltak írva y helyre már. Éppen ezért én azt gondolom, hogy igen pontosan meg lehet mondani, hogy a létszám vonatkozásában úgy alakul az új szervezet, hogy lesz 4 osztályvezető, 10 irodavezető, és egyébként azt meg le kell vonni a 180 valahány főből, és lesz más ügyviteli, vagy más beosztott ember. Tehát ha korrekten akarom ide tenni, akkor ez így szól az előterjesztés. Ha pedig ez így van, így nem fogom tudni megszavazni, és ezért tartózkodtam, mert ez így félreérthető, nem igaz, és azért ezt mondjuk sajnálom, hogy bent maradt. Tehát a módosítási indítványom az, hogy ott 4 fő osztályvezető szerepeljen, és 10 fő irodavezető. Továbbiakban teljesen egyetértek Csákai képviselőúrral, és a bizottságának az álláspontjával, szerintem sem oda való a Gyámhivatal, ahol van, ez az én személyes, egyedi véleményem, csak éppen társra találtam, de hát nem csinálok belőle kabinetkérdést természetesen. A pályázatokkal kapcsolatosan azt szeretném leírva látni és külön határozati javaslatom van e tekintetben, vagy minden osztályvezetői státuszt pályáztatunk és esetleg irodavezetőit vagy egyet sem, mert az nem igazán tisztességes megoldás, hogy kimazsolázok belőle egyet vagy kettőt azt nem, a másikat meg csak. Vagy mindet pályáztatjuk vagy nem. Én azt javaslom, ha pályáztatás mellett teszi le a voksák a hivatal vezetése, ugye ebben a kérdésben két ember jogosult nyilatkozni, azt pedig úgy hívják, hogy polgármester úr és úgy hívják, hogy jegyző asszony, mert őnekik van együtt döntési joguk, egyetértési joguk a kinevezéseknél ebben az esetben. Kérem szíveskedjenek megfogadni azt a tanácsomat, hogy vagy mindet pályáztatunk vagy egyet sem és ha mindet pályáztatunk, akkor pedig javaslom, hogy a pályázati kiírást, valamint a pályázati kiírásra beérkező pályázatokat előzetes vélemény alapján az Ügyrendi és Jogi Bizottság véleményezhesse, szükség esetén meg is hallgathassa a pályázókat. Ez hivatalból rá van testálva az Ügyrendi Bizottságra ha jegyzői pályázatról van szó, az nagyon fontos a város életében a város életében. Azt gondolom, hogy szintén nagyon fontos, hogy az új hivatali struktúra vezetői státuszait betöltessék, ahhoz az Ügyrendi és Jogi Bizottság valamiféle véleményt formálhasson. Természetesen nem köti ez a polgármester urat és a jegyző asszonyt, de talán célszerű lenne. Azt gondolom, még kell szólnom.

Dr. Tuboly Marianna: A tisztelt közgyűlést szeretném arról biztosítani, hogy valamennyi vezetői álláshely a polgármester úrral egyetértésben, hiszen ketten gyakoroljuk ezen vezetők tekintetében a kinevezési jogot pályáztatásra kerül. Meg kell, hogy mondjam Fodor úr aggodalma részben jogos, hiszen azt előre megmondani, hogy hány új státusz szükségeltetik az új kinevezések függvényében azt hiszem, hogy ebben a fázisban erre senki nem tenne saccolást, vagy valamiféle próbálkozást, ezért ezt a számot itt mindenképpen egy ideiglenességgel kell kezelni, ez így természetes. Ez a pályáztatás illetőleg a kiválasztás függvénye. Azt azonban mégis kérem, hogy így maradjon, hiszen Önök előtt van a létszámleépítés második üteme, annak november 30. a határideje. Elképzelhető, hogy ott kerülnek olyan státuszok üressé vagy kialakításra, amelyeke ehhez szükségeltetnek, illetőleg az sem biztos, hogy valamennyi új vezetői álláshelyhez kívülálló személyek felvételére fog sor kerülni. Ezt előre megmondani nem lehet. Kérem, ezt így szíveskedjék elfogadni.

Mátyás József: Elöljáróban szeretném kihangsúlyozni, hogy ezzel az átszervezéssel kapcsolatban a hivatalvezetésnek egyeztetési kötelezettsége, törvényben előírt egyeztetési kötelezettsége a szakszervezettel nincs. Létszámot nem érint, álláshelyet igen és annak ellenére, hogy nincs egyeztetési kötelezettség mégis egyeztettünk és ez igazolja azt, hogy a hivatalvezetés és a szakszervezet együttműködése és problémák megoldó készsége közösen azért él. Úgy gondolom, hogy a szervezet, ha hatékonyabb az csak úgy lehet, ha kevesebb az irányító, a közvetlen irányító, ez csak úgy lehet, ha az információ rövidebb úton áramlik, könnyebb lesz, kevesebb emberrel kell közvetlen munkakapcsolatot tartania a vezetésnek, viszont a kiválasztott osztályvezetőknek hatalmas feladatot jelent a többi irodavezetővel a feladatot végrehajtatni, beszámoltatni és az információkat szintén továbbítani a vezetésnek. A szakszervezet úgy gondolja, ha az átszervezés a munkát jobbítja, az már nem lehet rossz. És természetes, hogy a hivatal dolgozói, mint ahogy eddig is, ezután is azon lesznek, hogy a hatósági feladataikat gond nélkül a lakosság megelégedésére végrehajtsák és úgy dolgozzanak alá a közgyűlésnek, hogy a közgyűlésnek is határozottabb, jobb legyen a munkája.

Dr. Fodor Csaba: Lehet, hogy nem fogalmaztam világosan. Felolvasom ezért a mondatot, ami ide van írva. Az új szervezeti változtatás a bevezetéssel igénye: 3 osztályvezető, 1 irodavezető passz, nincs utána semmi írásjel. Kérem tisztelettel az előterjesztés mellékletében van 4 osztályvezető és 10 irodavezető. Szíveskedjenek nekem megmagyarázni, hogy mit jelent ez a mondat. Ezt azt jelenti, hogy 4 osztályvezető közül 3-ra lesz szükség vagy azt jelenti, ahogy én értem, hogy a négyből egy fix és három pedig más lesz, a 10 irodavezetőből 9 fix és egy más lesz, mert ezt azért ne szavaztassák meg velünk.

Tüttő István: Értem én Fodor úr, de ezt most nyugodtan mondom én, hogy itt most átjavítjuk négy és tízre, mert ez teljesen logikus, hogy csak így működhet. A jegyzőnő ebben meg is erősít.

Dr. Tuboly Marianna: Igen.

Tüttő István: Jó, csak nem úgy értette ő, de a 2. számú melléklettel összhangban 4, 10.

Györek László: Én csak szívesen meg szerettem volna magyarázni Fodor úrnak, hogy miért került be a 3 és az 1. Ha összeszámolta volna az 1. sz. mellékletben az osztályvezető állások az pontosan 10, a másikban a vezető állás pontosan 14, ez ugye 4 db és mivel az egyik osztály nem változott az eredeti előterjesztésben, ez a Művelődési és Sportosztály lett volna, ami nem változott meg, ezért három osztályvezető és egy irodavezető státusz. Egyszerűen lehet azonosítani, kiszámolni. Matematika.

Dr. Fodor Csaba: Nagyon örülök, hogy a Györek tanár úr meg szerette volna magyarázni. Remélem nem fogok az osztályába járni, hogy nekem kioktatást tartson. Olvasni tudok és még annyira számolni is tudok. De a következő az, akkor világossá teszem. Arról van szó kérem tisztelettel, hogy lehet, hogy Önöknek már megvannak azok a személyek, akiket be akarnak vinni, mert a 4 osztályvezető közül 3 lyuk volt, 1 pedig névvel volt ellátva. Én nem tudom, hogy ki mire gondol, erről szól a történet. Ha 4 osztályvezető van, akkor 4-ről rendelkezzünk, ha meg 10 irodavezető, akkor meg 10-ről és erről szól a történet és köszönöm szépen a kioktatását.

Tüttő István: Én azt tanácsolom, jegyznőnő is egyetért, úgy fogadjuk el, ahogy Fodor úr javasolta, 4 és 10. Ez teljesen összhangban van egyébként a táblázattal is.

Marton István: Nem szeretném, ha a vita eldurvulna, de ennek elősegítése érdekében, hogy partok között maradjon a vita el kívánom mondani, hogy a közgyűlésnek a feladata és a jogosítványa csak a szervezeti felépítésre terjed ki a törvények értelmében. Most ha ezekbe a kockákba megtörténik a személyesítés és odakerülnek az emberek, az már nem ennek a testületnek a kompetenciája. Ezért nem értem, hogy amikor már majdnem lebontják már majdnem x-re meg y-ra, hogy miről folyik a vita.

Dr. Fodor Csaba: Ki bontotta le?

Marton István: Vagy amikor már majdnem lebontják. És itt nem veszem fel a kesztyűt, mert akkor tényleg háború lesz. Azt kell, hogy mondjam és ezt ebben a testületben is többször elmondtam, hogy a hivatal 1991-től napjainkig az 1990. december 31-i szintre burjánzott. Igen, szervezeti egységeit tekintve burjánzott. Mert miről szól a történet? Az itt ülők közül többen tudják, hogy 10 vagy 11 szervezeti egysége volt 90 végéig a hivatalnak, ezt 91-ben az első önkormányzat 6-ra csökkentette. Ebben az anyagban ez a 6-os szám, ami nekem nagyon szimpatikus visszaköszön a két kabinettel és a 4 osztállyal. Tehát eljuthatunk a kor szellemének alakítva természetese megfelelően a 91-ben egyszer már eljutott szintre. Én nagyon nem szeretném, ha ez a munka megállna, mert azt ki kell, hogy mondjam, hogy a Független Kisgazdapárt és az MDF frakciója csak így, a 2. sz. mellékletben rögzített szervezeti sémát hajlandó megszavazni. Mert lehet ennek több sebe, vérezhet ez valóban több sebből, de ez a tegnap esti több mint két órás egyeztetés során alakult ki és úgy gondolom, hogy ha bármelyik eleméhez most hozzányúl a testület minden borul és soha nem lesz belőle második ütem se. Ezt nagyon ajánlom képviselőtársaim figyelmébe. Tehát érheti ezt sok kritika, azt is mondom, hogy jogos is, de Fodor úr sem csak jogtalan kritikát hangoztatott, de így kell elfogadni megítélésünk szerint, ahogy van. És itt kb. a frakcióknak az álláspontja véget ér.

Törőcsik Pál: Röst János képviselőtársam jogos fölvetésére szeretnék elmondani egy gondolatot, nevezetesen az energetikus alkalmazásával kapcsolatos felvetését teljesen indokoltnak tartjuk. Tegnap szóba került az egyeztetés során és olyan elhatározásra jutottunk, amiről a képviselőtársamnak is van információja, hogy több olyan szakvállalat, szakcég is jelentkezett, aki ajánlatokat tenne, illetve konkrét megoldási javaslatokkal áll elő. Pályázatot írnánk ki ennek tető alá hozására fenntartva magunknak azt a jogot, hogy indoklás nélkül érvénytelennek nyilváníthatjuk ezt a pályázatot abban az esetben, ha úgy döntenénk, hogy egy önálló energetikus alkalmazása szakmailag és pénzügyileg az önkormányzat, illetve a városvezetés számára előnyösebbnek tűnne. Ehhez viszont szükségünk van a pályázatra beérkező konkrét ajánlatokra, ezért én úgy érzem, hogy ebbe a dologba így előre tudunk lépni. Egy másik kérdés is felvetődött, aminek a megoldásával szintén foglalkoznunk kell, nevezetesen egy munkavédelmi szakembernek az alkalmazására. Ez hasonló megfontolást igényel, nagyon kényes és nagyon fontos kérdésekről van szó. Ezt együtt kezelve fogunk a jövőbe megoldásokat keresni. Ennyit kívántam elmondani.

Tarnóczky Attila: Röst képviselő úr feltette a kérdést, mi a véleményem az előterjesztésről. Képviselő úr, nekem tetszik, de komolyra fordítva a szót azt még hozzátenném, hogy szerintem egy tisztább, áttekinthetőbb kapcsolatrendszer van ebben a felépítésben a hivatalban, mint eddig volt. Ez a szervezés, információcsere oldaláról valószínűleg előnyös lesz. Hogy aztán a rendszer hogy fog működni az már egy másik kérdés, mert mindenféle rendszert lehet jobban is meg rosszabbul is működni, ez szerintem a téglalapokban üldögélő személyek munkájától függ igen erősen.

Kelemen Z. Pál: Elhangzott egy kijelentés Fodor Csabától, amire azért nem nagyon reagáltunk. Az volt a lényege, ha jól emlékszem, hogy amennyiben megpályáztatásra kerülnének az osztályvezetői állások, akkor abban valamiféle véleményt mondjon az Ügyrendi Bizottság. Én ezt úgy gondolom, vagy úgy látom, hogy polgármesternek egyetértési joga van minden kinevezéssel kapcsolatban, törvény által biztosított joga. Amennyiben ezt a jogát kibővíti és mint tanácsadót megfogadja az Ügyrendi Bizottságot, ez lehetséges, de én az Ügyrendi Bizottság elnökét kérdezném most, hogy ő erről hogyan vélekedik.

Tóth László: A felvetésnek azon valóságtartalmával nem kívánok vitatkozni, egyetértek, mivel polgármester úr irányítja a hivatalt és a polgármester úr a képviselőtestületnek a döntéseit kell közvetve vagy közvetlenül képviselni, ezért úgy gondolom, hogy ha ilyen megbízást kapnak az Ügyrendi és Jogi Bizottság, természetesen nem zárkóznék el a meghallgatás elől. Úgy gondolom, hogy célszerű lenne meghallgatni a pályázókat.

Györek László: Én úgy gondolom, hogy egy ilyen ügyben az önkormányzat feladata, képviselő-testület feladata, hogy a struktúrát meghatározza, eldöntse, vagy valami hasonlót kitaláljon esetleg, elfogadja stb. és semmiképpen nem a személyi kérdésekkel kell, hogy foglalkozzék. Ezt a javaslatot nem tudom értelmezni. Nem is szabad, hogy idekerüljön ilyen javaslat, hogy mi személyi kérdésekben döntsünk, vagy csak javasoljunk.

Tarnóczky Attila: Fel fog merülni az új SZMSZ tárgyalásakor, hogy van-e olyan ügyrendi észrevétel, amihez a végén nem kell szavazás. Szerintem van, most egy példát produkálnék. Én úgy gondolom kedves Tóth képviselő úr, hogy ilyesfajta felkérés az Ügyrendi Bizottsághoz érkezhet a polgármester és a jegyző részére, de fordítva, hogy a testület ilyen kötelességet ró a polgármesterre, az nem megy sajnos, mert itt a törvény adta jogait csorbítaná itt a testületi határozattal.

Dr. Baranyi Enikő: Szégyellem, mert most már ugyanazt a kérdést járjuk nem tudom hanyadjára körbe, mint ahogy úgy került ide ez a javaslat, hogy nem volt törvényi előírás, de a szakszervezettel mégiscsak történt egyeztetés bizonyos, hogy egy vélemény kialakításában segítséget jelenthet a döntési jogkörrel felhatalmazott személyek számára hogyha egy szélesebb körű konszenzus és képviselő-testület véleményének a megjelenítéseként javaslattétel vagy véleményezés formájában az Ügyrendi Bizottság is tárgyalja, ha ezt a polgármester úr, illetve a jegyzőnő igényli. És szerintem ezek után, most már úgy láttam, hogy mindenki e kérdés körül mocorog csak. Ebben nem fogunk előbbre jutni, hiszen a testület nem kötelezheti ugyanakkor erre sem a polgármesterét sem pedig a jegyző asszonyt, úgyhogy én azt hiszem, hogy már csak szavaznunk kéne a javaslatról, vagy az előterjesztésről.

Tüttő István: Szeretném megnyugtatni a jelenlévőket, igényelni fogom és akkor ezután erről már nem kell több vitát folytatni.

Budai István: Én egy mondatot szeretnék mondani. Én megfontolás tárgyává tenném, hogy Költségvetési Iroda 11 fős státuszlétszámán belül egy adótanácsadót foglalkoztatnék a hivatalon belül.

Tüttő István: Megfontoljuk, mert fontos kérdés, de azt most nem állítom, hogy úgy oldjuk meg, hogy növeljük a számokat. Majd megoldjuk. Röst úrnak volt két felvetése, szeretnék reagálni rá. Nem szavazás formájában még. Az energetikus részre kitért Törőcsik úr és ő az IKI-re vonatkozó javaslatát tette meg. Engedje meg Röst úr, hogy most kapásból ne válaszoljuk, meggondoljuk a javaslatát és a 2. fázisban kezelni fogjuk a kérdést. Én erre most többet azért sem válaszolnék, mert ha egyeztetést azért igényel a szükséges bizottságok véleményét is kikérjük. Most nem tudok érdemben úgy válaszolni, hogy azt a javaslatát, amit megtett, ezt szavazásra tenném fel. És előterjesztés is, ha úgy gondolja, indítvány formájában is megteheti és indokolná részleteiben, hogy ez miért szükséges.

Röst János: Visszavonnám akkor ezt a javaslatomat a polgármester úr véleménye alapján, de örömmel venném, ha a következő fázisban valóban ezt megtárgyalnánk és elfogadásra kerülne. Az energetikussal kapcsolatosan azért kérnék egy szavazást, hogy ha legalább üresen is hagyjuk a státuszát legyen meg, mert később nem lehet korrigálni. Ha most nem döntünk róla, akkor később nem lehet betöltetni, ha viszont később van rá szükség, akkor megint vissza kéne hozni SZMSZ módosítással, ide. Én azt javaslom, hogy most fogadjuk el és legfeljebb addig maradjon üresen, amíg nem dől el az energetikusi kérdés. Amennyiben a pályáztatás más eredményt hoz, egyébként én kétlem, mert nem helyettesíti egyébként a jelenlegi rac. program energetikusnak a munkakörét. Teljesen mást csinál jelenleg az energia rac. program. Lényegében az egy fűtési energiát kezel, de ezenkívül még van elektromos, tehát villany, víz és egyéb energia is az intézményeknél. Tehát mindenképpen fontosnak tartanám, ha legalább egy személy ezt kézben tartaná és kezelné.

Törőcsik Pál: Egy kérdésre még nem válaszoltam. Nevezetesen az átszervezéssel kapcsolatos, Röst képviselőtársam által feltett kérdésre. Röviden ebbe a 2. sz. mellékletbe javasolt formával egyetértek azzal a kiegészítéssel, amit Tarnóczky alpolgármester úr is mondott, hogy nagyon hangsúlyosan szerepel és nagyon fontos szempont lesz az és a működést majd az fogja igazándiból tartalommal megtölteni, hogy ezekbe a kockákba, ezekben a kis rublikákban milyen személyek fognak tevékenykedni. De maga a modell ez mindenképpen előrelépést jelenthet, ez egy jó megoldásnak mutatkozik. Ennyit kívántam mondani. A másik, kérdésem lenne a Röst úrhoz, hogy az energetikust, milyen szervezeti formába, illetve milyen ebbe a 2. sz. táblázatba hova javasolja elhelyezni.

Tüttő István: Adott javaslatot, de ha megerősítené.

Röst János: Természetesen a Vagyongazdálkodási és Beruházási Osztályhoz.

Tarnóczky Attila: Elnézést kérek, de én szándékosan és tüzetesen sokkal óvatosabban fogalmaztam, mint ahogy itt most megismételték. Én azt mondtam, hogy attól függ a munka, hogy posztokra kerülő személyek milyen munkát végeznek.

Tüttő István: Pontosan nem így hangzott el, hanem hogy milyenek ülnek ebbe a kockába.

Tóth László: A rendelet módosítás első §-a és 2. sz. melléklet szervezeti ábrája nincs összhangba, ugyanis az 1.§ Polgármesteri Kabinetet említ a 2. sz. mellékletben pedig a polgármester közvetlen alárendeltségében, tehát a vonalak azok két kockát takarnak.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy nem értek vele egyet, ugyanis le van írva, hogy polgármester közvetlen irányítása alá tartozik a főépítész és munkatársai, a szöveges részben is így van leírva és a Kabinet az egy külön és a rajz teljesen összhangban van.

Tóth László: A rendelet arról szól polgármester úr, hogy van egy Polgármesteri Kabinet, itt nincsen feltüntetve ilyen, a rendeletmódosításban tételesen, hogy polgármester közvetlen irányítása alá tartozik a főépítész és munkatársai.

Tüttő István: Végül is az aggály lehet, hogy jogos.

Dr. Tuboly Marianna: A törvénnyel azért van összhangban, mert a rendeletnek tartalmaznia kell a hivatal szervezeti felépítését. A szervezeti felépítésnek a tagolása pedig a szervezeti egységek felsorolását jelenti, hogy bármennyire szeretnénk, hogy ez világosan megjeleníthető legyen, de nem tudjuk megjeleníteni a szervezeti egység nélkül megjelenített egyes dolgozókat, akik közül a főépítész és munkatársai szerepelnek. Tehát azért, mert ők nincsenek külön szervezeti egységben külön alsóbb szintű vezető irányítása alatt. Ez a válasz, ezt nem lehet másként áthidalni.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a főépítészi konferencia, amelyen már többen részt vette, mindegyik foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a főépítészetet idővel szeretnék olyan formában működtetni a településeken, hát a nagyobb településeken, hogy teljes mértékben kikerülne az önkormányzatoktól, mint mondjuk egy ÁNTSZ, tehát a főépítész rendszer egy független, szakértői társasággá változna és a javaslata az volt a főépítészi konferenciának, amelyet már nagyon sok város gyakorlata is megjelenít, hogy közvetlen polgármesterhez tegyék át a főépítészeket, illetve ezt az irodát, mert jobban megfelel annak az elvnek, ami a függetlenséget jelenti. Bár teljesen ez nem felel meg, de a hatóságtól, a jegyzői irányítástól elválasztva mégiscsak jobban megfelel annak a függetlenségnek, mely itt ellenkező esetben bizonyos kifogás tárgyát képezi. Nem tökéletes megoldás, a jövő útja az, hogy teljesen elválik majd, ha úgy döntenek a főépítészet az önkormányzatoktól és önálló városi státuszú, de nem az önkormányzattól függő rendszerré válhat. Ez a jövő elképzelése.

Mivel több észrevétel nincs a vitát lezártam. Módosító indítvány volt, hogy az energetikus státuszát mindenképp hagyjuk meg. Ez volt egyszer Röst úrnak a kérdése. Én a magam részéről most nem tartom szükségesnek, mert mindenképp kezelhető kérdésnek tekintem, amennyiben a pályázatokra a válaszok megérkeznek Önöket tájékoztatjuk és ha úgy látjuk, hogy a külső vállalkozásba adás nem éri, akkor mindenképp ide tudjuk hozni és Önökkel eldöntjük, hogy egy státuszt hozunk létre. Ezek után kérem a döntésüket, tehát aki igennel szavaz, az Röst úr javaslatával ért egyet, aki nem vagy tartózkodik, az másképp.

A közgyűlés 9 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 10 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Aki IKI-re vonatkozó választ azt megkaptuk, hogy most nem tartja szükségesnek. Fodor úr javasolta, hogy a 4, 10-es számot vegyük figyelembe. Én eleve aszerint szeretném megszavaztatni és természetes volt az az észrevétel is, ami elhangzott a Csákai úr részéről, azt eleve jeleztem, hogy azon mondat kiegészítéssel akkor felteszem szavazásra Önöknek a rendeletet.

Dr. Fodor Csaba: Az a javaslatom, amely a pályázat elbírálására egy előzetes véleményt kért ezt visszavonom. Mivel mégiscsak én tette, tehát azt gondolom, hogy én rendelkezhetek felőle, de számomra ér annyit a polgármester úr ígérete, mint a közgyűlés határozata, ezért visszavonom az előterjesztést.

Tüttő István: Én megígértem, hogy felkérem majd a bizottságot, ez másokkal…A határozati javaslatot teszem fel először szavazásra és azt követően a rendeletmódosítást. Először a határozati javaslatról szavazzunk.

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Most pedig a rendeleti javaslatra kérem a szavazásukat. Az elsőre.

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

Tüttő István: Kérném a második rendeleti javaslatról a szavazásukat.

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

Tüttő István: Szíves elnézésüket kérem, napirend előtti hozzászólások nem lesznek, csak napirend megkezdése után. Azért szeretném, ha a logikát is betartanánk, tehát a napirend előtti kéréseknek eleget teszünk. Mivel a napirend egyes, azért az meglesz akkor, ahogy döntöttek.

Kelemen Z. Pál: Megkaptunk egy napirendet Nagykanizsai Sörgyár megszűnésével kapcsolatban. Talán ráerősít erre a mondanivalóm. Ez még akkor készült, mikor ez a határozati javaslat nem volt kikézbesítve, illetve nem kaptuk meg itt. Megdöbbenéssel, és felháborodással értesültem, és értesültünk arról, hogy a Dreher cég bezárja, végleg bezárja a Nagykanizsai Sörgyárat, és elbocsát több mint 100 dolgozót. A döntéssel megszűnik Nagykanizsán egy 107 éves gyár, amely valaha az ország második legnagyobb sörgyára volt. A döntéssel megszűnik Nagykanizsán egy munkakultúra, melynek évszázados hagyománya van. A döntéssel Nagykanizsán utcára kerülnek munkavállalók, jól képzett szakmunkások és tisztviselők. A döntéssel Nagykanizsán nő a munkanélküliek száma. Tisztelt közgyűlés! Ezzel a bejelentéssel véget ért egy folyamat, amely a ’90-es évek elején indult meg a sörgyár liviszekciójával, élve boncolásával, és úgy néz ki, hogy a gyár ebbe belehal. Véleményem szerint a kialakult helyzetért sok mindenkit terhel felelősség. Elsősorban a gyár akkori menedzsmentjét, amely leváltva az elismert és kiváló igazgatót – aki talán ebbe is halt bele – kalandor módon hajtott végre egy privatizációt. Felelősség terheli az akkor újonnan alakult alternatív szakszervezetet, amely szétverte az érdekvédelmet és nem volt, aki ennek a privatizációnak az útjába álljon. Felelősség terheli az akkori kormányzatot, a Parlamentet, amely államigazgatási jogkörbe vonta a sörgyárat, és megakadályozták azt, hogy a többi sörgyárhoz hasonló módon sikeresen lehessen privatizálni a Nagykanizsai Sörgyárat. És ha már a felelősségnél tartunk, akkor nem ártana egy kiadós lelkiismeretvizsgálat az akkori országgyűlési képviselőnek sem. Véleményem szerint múlhatatlan érdeme van abban, hogy ez a helyzet alakult ki, ami kialakult ma Nagykanizsán.

Tisztelt közgyűlés, tisztelt kanizsaiak! A sörgyárunk az egyetlen olyan nagy sörgyár Magyarországon, amelyet tönkretettek, és leépítettek. Ezért nem tudom elfogadni a Dreher indoklását, mert a Dreher nem sörgyárat vett, hanem piacot. Nem üzemeltetni akart, hanem bezárni. Nem fejleszteni akar, hanem leszerelni, lebontani, rombolni. Rombolni a mi sörgyárunkat.

Tüttő István: Egyébként óvatosan fogalmazzunk a nevekkel, mert a történet ennél bonyolultabb.

Kelemen Z. Pál: Tisztelettel felkérem a polgármester urat, országgyűlési képviselőinket, a közgyűlés tagjait, és minden kanizsait, aki ebben az ügyben tenni tud, és tenni akar, tegyen. És próbáljuk megmenteni ezt a 107 éves sörgyárat. Van még remény, mert az hal meg utoljára. Véleményem szerint még esély is van. És akkor talán-talán még kortyolgathatjuk a hűsítő Balatoni világost, a Platánt, a Paracelsiust. Elnézést kérek, hogy mondanivalóm még egy kicsit érzelmesre sikeredett, de hát én így gondolom.

Tüttő István: Tarnóczky úr válaszolni kíván, bár ugye nem lehet másképp venni, mint hogy megszólíttatott, bár név szerint nem lett említve.

Tarnóczky Attila: Tisztelt Kelemen képviselőúr, tisztelt MSZP frakció! Rövid az emlékezetük. Valóban a Kanizsa Sörgyárnak a vesszőfutása azzal kezdődött, hogy államigazgatási felügyelet alá vonta a német kormány ezt a sörgyárat, és a német kormány, és az akkori vezetés segítségével egy ausztrál – amúgy egyébként magyar származású szélhámos – megpróbálta privatizálni, akinek voltak elképzelései, pénze nem. Magyar bankoktól felvett hitelekből óhajtotta megvenni a sörgyárat, és abból kigazdálkodni a kölcsönöket. Abban valóban részem, és erős részem van, hogy ez a fajta privatizáció nem valósult meg. Minden továbbit viszont visszautasítok. Én nem adtam senkinek a sörgyárat, nem én adtam a dolgozóknak, menedzsmentnek, nem én akadályoztam meg ’89 után másodszor, hogy abba a sörgyárba szakmai befektető érkezzen, hanem először az eredeti vezetés, amelyet most meg tetszett könnyezni, aztán a menedzsment, amely a privatizáció révén hozzájutott, és adta tovább, miután sikeresen tönkrement ez a sörgyár. Épp azért, mert nem érkezett ide szakmai befektető a Bankár Kft-nek kedves képviselőtársaim. És a Bankár Kft. mögött ugye megint nem MDF-es, MDNP-s és FIDESZ-es neveket keres az ember, mert ha keres, akkor MSZP-s neveket talál. A Bankár Kft. pedig ki tudja miért, egy olyan sörgyárnak adta megint csak tovább, amelynek sajnos Magyarországon, Kőbányán már megint csak volt egy sörgyára. Ez kb. a történet a magam felelősségét vállalom, de megbánást nem nagyon akarok tanúsítani a magam részét illetően.

Bicsák Miklós: Napirendi felszólalásomban szeretnék köszönetet mondani azért a munkáért, amit most mióta képviselő vagyok, tapasztaltam a lakossággal, illetve a városszéli településeknek az ott élő embereknek a véleményét meghallgatva, hogy közeledvén a november 1-je a Mindenszentek, a nagykanizsai Polgármesteri Hivatal, valamint a VIA Kanizsa vezetése és dolgozóinak megköszönve azt a munkát, amit a temetőkben elvégeztek úgy a településen is, ahol képviselő vagyok az 1. számú település Palin, Korpavár részén olyan munkát végeztek, ami az ottan lakó emberek elmondása szerint amióta a Városi Tanács, Önkormányzat létezik, még ez évben nem voltak kitisztítva, vagy elvégezte úgy a temetőknek a gondozása, ahogy ez megtörtént. De ezt hallottam a másik képviselőtársaimtól is, hogy ugyancsak a város másik részein is hasonló munkát végeztek. Külön még egyszer nagyon köszönöm a VIA vezetésének, dolgozóinak és az Önkormányzat műszaki, vagy egyéb más dolgozóinak.

Kelemen Z. Pál: Nem vitatom, hogy amit elmondtam, abban lehetett tévedés, de én egy másik forgatókönyvet ismerek, amelynek nincsen pártpolitikai vonzata, és én nem is pengettem ilyen hangokat. Ha egyeztetjük ezt, majd ennek a napirendnek a tárgyalása során, akkor elő fogom vezetni az én verziómat.

Tüttő István: Bízom benne, hogy nem politika alapon erjed a sör, hanem egyéb okai vannak.

Tóth László: Sajnálattal és megdöbbenéssel kellett értesülnöm arról, hogy a 4. számú választókörzet fiatalkorú sérelemért elkövetett erőszakos bűncselekmény színhelye volt. Az utóbbi időben magam is tapasztaltam több esetben, hogy késő éjszaka ez leginkább péntek és szombat éjszakára vonatkozik. Nagyon sok gyermek és fiatalkorú van az utcán az éjszakában. Nem jelentéktelen, ha …..bizonyos szerek befolyásoltsága jellemezzük. Ezúton kezdeményezem, hogy a Városi Rendőrkapitányság bevonásával a törvényi keretek maximális kihasználásával a helyi viszonyaink rendezését.

Tüttő István: Gondolom a Rendőrség volt. El is fogták?

Tóth Zsuzsanna: Lakossági megkeresés, és aláírásgyűjtés alapján vizsgálatot indítványoztam városunk jegyzőjénél a Hubertus Étterem környékén lakók nyugalmát zavaró és állításuk szerint elviselhetetlenné váló csendháborítás miatt. Röviden szeretném ismertetni az október 4-i dátummal kiküldött és kézhez kapott jegyzőkönyvnek a lényegét, illetve a határozat lényegét, mivel tudtommal az érintettek a környékbeli lakosok a mai napig sem értik, hogy miért van még mindig kellemetlen zaj éjszakánként. A bizonyítási eljárás során az alábbiak kerültek megállapításra – mondja ezt Gál Mónika Szepetnek község jegyzője -. Nagykanizsán az Ady út 7. szám alatt nem csak a Hubertus Étterem működik, hanem az emeleten Honvéd Kaszinó is, amely hasonlóan az étteremhez, szintén rendez éjszakába nyúló, jelentősebb zajjal járó rendezvényt. A Hubertus Éttermet üzemeltető vállalkozó Novák Ildikó, valamint a környéken lakók meghallgatása során egyértelműen bizonyítást nyert, hogy több esetben az Ady út 7. szám alatti épület emeletéről szűrődtek ki zajok. Különös tekintettel ’99. szeptember 11-én tartott lakodalommal járt lárma. Az éttermet üzemeltető vállalkozó állítása szerint ’99. július 5-től ’99. szeptember 1-ig az étterem pénteken esténként, illetve szombatonként nem is volt nyitva, ezen kívül a Hubertus Étterem ablakaiba 5 cm vastagságú hungarocel lapokat helyeztek, amely alkalmas a szintetizátorozással járó zenélés kiszűrődésének hangszigetelésére. Az üzemeltető vállalkozó közölte továbbá, hogy zenés rendezvényeit minden esetben bejelenti a Rendőrkapitányságon, illetve a jegyzőnek. Megállapítottam, hogy a jegyzőnek való bejelentési kötelezettségének a vállalkozó eleget tett. A lakók meghallgatása során bizonyítást nyert továbbá, hogy hétköznaponként egy gyülekezet is rendezvényt tart a Honvéd Kaszinóban, amely szintén zavarja a lakók nyugalmát. A Honvéd Kaszinó ’99. szeptember 16-ai megkeresésemre közölte, hogy éjszakába nyúló rendezvények között lakodalmak, gyülekezeti rendezvények, klubestek, bálok találhatók, amelyek a környék lakóinak nyugalmát zavarhatták. Megállapítottam, hogy az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. kormányrendelet hatálya nem terjed ki a Honvéd Kaszinóra, hanem csak a Hubertus Étteremre. A hivatkozott kormányrendelet 16.§-a alapján a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására műsoros előadás, zene, tánc, rendezhető, amelyet a kereskedőnek be kell jelenteni a jegyzőnek, és a területileg illetékes rendőrhatóságnak. A kormányrendelet 17.§-a (4) bekezdése értelmében a jegyző megtiltja a műsoros előadás, zene, tánc, rendezését, ha az jogszabálysértő, vagy a közgyűlést, a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sérti. Tekintettel arra, hogy a Hubertus Éttermet üzemeltető vállalkozó bejelentési kötelezettségének eleget tett, továbbá arra, hogy nem az étterem által rendezett rendezvény sérti a lakosság nyugalmát, a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Határozatom az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. kormányrendelet 1.§-ának 17. paragrafusán, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló ’57. évi IV. törvény 26.§-án alapul. Aláírás Gál Mónika jegyző.

Remélem, hogy a környékbeli lakosok ezt a határozatot el tudják fogadni, és tudomásul veszik.

Tüttő István: Bizonyára, amennyiben csend lesz az éjszakában.

Mayer Ferenc: A Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány kuratóriuma tegnap délután tartotta soros ülését, ahol döntés született több jelentős pályázat ügyében. Tájékoztatom a tisztelt közgyűlést, hogy 1999-ben a város intézményeiben örvendetesen megnőtt a pályázati kedv, és az előző évekhez képest legalább 100%-kal megnőtt a pályázók száma.

Tüttő István: De nem azért, mert egy volt.

Mayer Ferenc: Nem. A tegnapi és a korábbi döntések alapján egy gyors összegzést készítettem, mi szerint 1999-ben a város közoktatási intézményei pályázat útján 10 millió Ft-ot nyertek, amit eszközfejlesztésre,

Tüttő István: Ezt a hangot itt nem tűrhetjük. Kiről van szó? Mert hátha félreértem. A te választókörzetedből van?

Mayer Ferenc: Ebben az évben a város közoktatási intézményei pályázat útján a közalapítványtól mintegy 10 millió Ft-ot nyertek, amit eszközfejlesztésre, illetve tartalmi korszerűsítésre vagy fejlesztésre fordíthatnak. Arról is tájékoztatom Önöket, hogy a megyei arányokat tekintve a 10 millió Ft egy nagyon jónak értékelhető. Ezen pályázatokon túlmenően jelentősnek ítélem azt is, hogy 17 kanizsai középiskolás e tanévre havi 5000 Ft ösztöndíjat kap a Közalapítványtól. Úgy gondolom tehát, hogy érdemes volt az alapítványhoz csatlakoznunk, és nem kidobott pénz a Közalapítvány működéséhez szükséges évi kb. fél millió Ft éves támogatás sem.

Tüttő István: Az én feljegyzéseim szerint más nem jelentkezett napirend előtti hozzászólásra, ezért rátérünk az első napirendi pontra. De mielőtt elnézést kérek ezt megtennénk, én még adós vagyok a médiumok számára ki nem hirdetett határozatok ismertetésével.

Tüttő István: Zárt ülésre teszem fel a javaslatot, de egyébként mivel olyan kondíciókat és olyan ügyet tárgyalnánk, amely esetleg sértheti éppen a pályázaton résztvevők érdekeit is, ezért én zárt ülést javaslok. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Elhúzódott a döntés előkészítés. A közgyűlés úgy foglalt állást, hogy első körben előminősítésre kerül sor, a döntést pedig név szerinti szavazással fogja meghozni a testület. Az előminősítésnek az a rendje, hogy jegyzőnő felolvassa betűrendi sorrendben a pályázó bankokat, és a képviselők pedig a rendelkezésre álló elektronikus berendezésen leadják a szavazataikat. Minden egyes bankra le fogják adni, kialakul egy sorrend. Az első kettő kerül tovább a végső döntésre. Amennyiben pont, illetve szavazatazonosság jönne ki, akkor nem az első kettő, hanem idézőjelben az első három, vagy hát nem tudom még pontosan hogy fog alakulni, de lényegesen csökkenni fog a 9 pályázó. Várhatóan 2-3 vagy 4 pályázó fog ebbe a körbe bent maradni. Ezt követően a második fordulóban pedig a képviselők név szerinti felolvasás után bejelentik, hogy melyik bankra mit szavaznak, tehát választaniuk kell.

Megkérem jegyzőnőt, hogy szíveskedjék e szerint olvasni a pályázatot benyújtott bankok nevét, és azt követően szavazásra teszem fel.

Dr. Tuboly Marianna: ABN Amro Bank Rt.

A közgyűlés 1 szavazattal, 16 ellenszavazattal és 10 tartózkodással az ABN Amro Bank Rt-t támogatja.

Dr. Tuboly Marianna: Budapest Bank Rt.

A közgyűlés 3 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 12 tartózkodással a Budapest Bank Rt-t támogatja.

Dr. Tuboly Marianna: CIB Közép-európai nemzetközi Bank Rt.

A közgyűlés 2 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 15 tartózkodással a CIB Közép-európai nemzetközi Bank Rt-t támogatja.

Dr. Tuboly Marianna: Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt.

A közgyűlés 2 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 15 tartózkodással a Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt-t támogatja.

Dr. Tuboly Marianna: ERSTE Bank Hungary Rt.

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 7 tartózkodással az ERSTE Bank Hungary Rt-t támogatja.

Dr. Tuboly Marianna: Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt.

A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 13 tartózkodással az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt-t támogatja.

Dr. Tuboly Marianna: Postabank és Takarékpénztár Rt.

A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a Postabank és Takarékpénztár Rt-t támogatja.

Dr. Tuboly Marianna: Raiffeisen Bank Rt.

A közgyűlés 4 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 13 tartózkodással a Raiffeisen Bank Rt-t támogatja.

Dr. Tuboly Marianna: Magyarországi Volksbank Rt.

A közgyűlés 1 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 14 tartózkodással a Magyarországi Volksbank Rt-t támogatja.

Tüttő István: Megkérem jegyzőnőt, hogy összesítsék, és azt követően kérem.

Dr. Tuboly Marianna: Az első két továbbjutó az ERSTE Bank Hungary Rt. 18 szavazattal, a második továbbjutó a Postabank és Takarékpénztár Rt. 15 szavazattal.

Tüttő István: Ezt követően név szerinti szavazásra kerül sor. Az első két jelölt között választani kell. Végül is ha az első bank megkapja a szótöbbséget, akkor nem folytatjuk tovább, mivel feltételezzük, hogy mindenki eldöntötte, hogy a két bank közül melyiket választja. Egyszerű szótöbbség szükséges. Kérem jegyzőnőt, olvassa.

Dr. Tuboly Marianna: ERSTE Bank-kal kezdünk.

A közgyűlés 18 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással az ERSTE Bank Rt-t támogatja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Az előbb bejelentettem, hogy a minősített többséget is jóval meghaladóan döntöttek az ERSTE Bank számlavezetése mellett, úgyhogy kihirdettem, és gratulálok a győzteseknek, és bízom abban, hogy az Önkormányzattal való együttműködésben mindazon ígéret és lehetőség, amely a bank részéről elhangzott, a gyakorlatban is megvalósul. Az OTP-nek pedig megköszönjük hosszú évek, vagy évtizedes munkáját, és bízunk abban, hogy az ilyen jellegű pályázatok – nem azt mondom, hogy teljes mértékben a kölcsönös előnyök alapján, hiszen éppen a pályázókat arra késztetjük, hogy a lehető legjobb ajánlattal keressenek meg minket. Én úgy érzem, hogy nemes vetélkedő volt, nagyon szoros volt a verseny, hiszen maga az időtartam, amit ezzel a kérdéssel eltöltöttünk, azt is jelzi, hogy nem volt könnyű, és nem volt igazán egyértelmű a megítélés. Természetesen kérjük a többi bankot is, hogy akik a városban dolgoznak, azzal a szemmel nézzék ezt a döntést, hogy az Önkormányzat nem végleg kötelezte el magát senki mellett. Továbbra is lehetőséget fog kínálni a bankok számára az együttműködésre, és ehhez kívánom az Önök viszont együttműködő szándékát. Megköszönjük a pályázatot. Jó munkát, jó erőt, egészséget kívánunk mindenkinek.

Tüttő István: Szeretnék néhány kiegészítést tenni. Én úgy emlékszem nagyon sokan Önök közül részt vettek a jazz-fesztivál rendezvényein, és azt hiszem közösen megállapíthatjuk, hogy ritka közönségsikerrel. Egyébként, ha nem zavarja Önöket, hogy beszélek, akkor folytassák a beszélgetést, vagy hazamegyek. Nem tudok mást csinálni. Azt hiszem az utóbbit fogom választani rövidesen. A jazz-fesztiválról szerettem volna szólni. Dicséret illeti a szervezőket. Dicséret illeti azt a törekvést, hogy Nagykanizsát minél rangosabb rendezvénnyel mutassuk be az országnak, a világnak. Egyetlen egy kérésünk lenne, amit nem csak magam fogalmaztam meg, hanem mások is, hogy azon a fesztiválon, amelyen ki van írva két cégnek a neve, éppen olyan jogosan megkövetelhetné az Önkormányzat, hogy a saját neve is szerepeljen, hiszen ugyan olyan arányban minimum támogatja, hiszen a helyet is Ő biztosítja. Én kérem is, hogy ezt fogalmazzuk meg, hogy ragaszkodunk, hogy az Önkormányzat is a fesztivál névadói között teljesen jogosan és teljesen természetszerűen szerepeljen. Gondolom, hogy ezzel Önök egyetértenek. Szeretném felidézni az október 23-i ünnepséggel kapcsolatban, hogy a Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola, a Batthyány Lajos Gimnázium, az Állami Zeneiskola - remélem nem felejtettem ki senkit – illetve mindazoknak szeretném köszönetünket kifejezni, akik a műsor elkészítésében, és egyben a műsor bemutatásában részt vettek. Egyetlen egy észrevételem van, hogy a jövő évi rendezvényünkön még jobban figyelmébe ajánlanám a lakosságnak, és mindenkinek, hogy az az érdeklődő szám, az a megjelent nézőszám, vagy hallgatóság, vagy ünneplő közönség ennek az ünnepnek azért mindenképp nagyobb vonzerőt kell biztosítani. Kérem Önöket, hogy október 23-át méltó ünnepléssel úgy tudjuk igazán fogadni vagy köszönteni, hogyha meg is jelenünk ezeken az ünnepségeken. Kérem, hogy ebben kölcsönösen támogassuk egymást.

Sok rendezvényre is sor került aznap. Szeretném kiemelni a kiskanizsai millenniumi emlékmű, és egyben az I. és II. Világháborús jeltelen sírokban nyugvó katonák jelképes sírhelyét, vagy emlékművét, mely nagyon szép, és nagyon méltó ünnepséggel lett felavatva.

Szeretném Önöknek szintén azt is jelezni, hogy a Kanizsa Újság 10 éves. Én úgy hiszem, hogy ez az újság nagykorúvá vált, reméljük, hogy a nagykorúságát a mi támogatásunk egyre csökkenő mértékével és egyre önállóbb munkájával fogja kifejezni. Mert ugye lassan ezt a gyereket majd útjára kell bocsátanunk, de teljesen nem engedhetjük ki azért a látókörünkből. Gratulálunk az újságnak, és kívánjuk, hogy tényleg eredményesen lássa el azt a feladatot, amit ma már úgy érzem megtesz, hiszen minden lakásba eljut, és tájékoztatja a tisztelt kanizsai és lassan azt lehet mondanom, hogy a környékbeli települések lakóit is. Ennek a térségnek a mindennapi életéről, és van egy kellemetlen része is, még a közgyűlésen elhangzottakról is.

A tájékoztatóval kapcsolatban még szeretném jelezni, hogy kiadtunk kiegészítést. Ez pedig a polgármesteri keretből tervezett kifizetésekről szeretném Önöket tájékoztatni. Egy 400 eFt-os Magyar Hírlap megyei melléklet hirdetéséhez kértek támogatást. Ez az a megyei lap, itt van nálam, ennek egy melléklete fog megjelenni, amely Zala megyét propagálja ország, világ előtt, és ebben kerül sor Nagykanizsának a megjelenítésére egy teljes oldalon. Mellékeltem azt a levelet, amelyben egy volt hivatali dolgozó halálával kapcsolatban kaptam én személyesen. És kérem, hogy értsenek ezzel egyet, hogy 10.000 Ft-tal támogassuk a temetést, mert ugye nemrég a rendeletünkben éppen ezen tételt töröltük el, és méltányolva, hogy kiről van szó, ezért bátorkodtam ezt az összeget megajánlani.

Az aradi vértanú emlékmű – igaz, hogy még nem készült el, de elkészültek azok az érmék, melyek ezen alkalomból kerültek kiadásra. A felsorolt éremváltozat és éremszámmal azt a készletet szeretnénk gyarapítani, mely a prominens vendégek ajándékozására használható fel. Megítélésem szerint, ha Önök visszaosztják a darabszámot a bekerülési összeggel, akkor egy nagyon méltányos értékű ajándékról van szó. Maga az emlékérem azonban rendkívül tetszetős.

És szeretném figyelmükbe ajánlani, hogy EKG készülék, sterilizátor, elektroterápiás berendezés, és a járulékos költségek feltűntetésre kerültek. Ezeknek a berendezéseknek a felülvizsgálata kötelező. A felülvizsgálat, vagyis a minősítés kerül ennyibe, és kérném, hogy ezt is szíveskedjenek tudomásul venni, mert ezen készülékek ún. ellenőrző dokumentált vizsgálata nélkül nem használható. Tehát ezek óhatatlanul szükségesek.

Arról is tájékoztatom Önöket, hogy a Kanizsa Újságnak 1 millió Ft hitelt nyújtottam a keretből. Hitelt jól értik. Mert úgy döntött a közgyűlés korábban, hogy a ¾-éves gazdálkodás értékelésekor fogunk visszatérni a gazdasági társaságok esetleges további támogatásával kapcsolatos kérdésre. Ez pedig novemberben kerül majd sorra, az újság pedig – Önök által is ismerten – kéri, hogy az ÁFÁ-t, amit a költségvetés idején nem ítéltünk oda a támogatás részeként, az pont 2,4 millió Ft, ezt kéri. Ennek a 2,4 millió Ft-nak az 1 milliós részét én hitelként megelőlegeztem, ugyanis ha Önök úgy döntenek, hogy nem jár a 2,4 millió Ft, akkor is az újság a visszafizetés kötelezettsége mellett kapta ezt meg. Ha pedig úgy döntünk, hogy a 2,4 ÁFA milliói ára ….melyet kér, de úgy tekintjük, mintha kifizette volna a tartozását. Szeretném Önöket tájékoztatni arról, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Polgármesteri Hivatal több éves hagyományának megfelelően ünnepélyes keretek között adja át a képző intézetek által adományozott díszokleveleket azon pedagógusok részére, akik 50, 60 és 65 éve szerezték diplomájukat. Fenti ünnepségünket összekapcsoljuk a fiatal pedagógusok eskütételével, a nyugdíjba vonuló vezetők búcsúztatásával és az új vezetői megbízások átadásával. Megkérem Önöket, hogy írják fel, hogy ne kelljen mindenkinek külön meghívót is küldeni, hogy az ünnepség ideje 1999. október 27-e, azaz holnap 15 óra. Helye a Thury György Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola Nagykanizsa Kisfaludy u. 2. számú épületében és ha jól tudom annak a gyakorló éttermében kerül sor az ünnepélyre. Tisztelettel meghívjuk Önöket, kérem hogy minél többen tiszteljük meg az ünnepséget, illetve ezt a rendezvényt.

Most a polgármesteri tájékoztatóban néhány kiegészítést, illetve javítást szeretnék bejelenteni. A 4. oldalon a Ford Autó Kanizsa Kft részére területértékesítése csak szeretném Önöknek jelezni, hogy új igény bejelentés érkezett a cégtől, egy viszonylag kisebb területre, de további vásárlásra adott be igényt, tehát nem hiúsult meg teljes mértékben ez a vásárlási szándék, sőt jelezte a levélben a cég, hogy szeretné azért a későbbiekben anyagi helyzetének függvényében további terület vásárlását megtenni. A 7 oldalon a tájékoztató a fontosabb intézkedésekről és eseményekről, szeretnék beszúrni két szót, ugyanis a második francia bekezdés nem egészen érthető. 1999. október 5-én Zalába látogatott Varazsd megye főispánja által vezetett küldöttség és többek között meglátogatott minket is. Ez a két szót, hogy Zalába látogatott. Az utolsó francia bekezdésbe pedig, nem azért, hogy magamat reklámozzam, de a két alpolgármester úr megnyitott két rendezvényt, de én nyitottam meg a kezdő rendezvényt, ami bevezette az egész ünnepség sorozatot, csupán azért, hogy érzékeltessem, hogy mindannyian részt vettünk ezen a jeles eseményen, csak nem ugyanabban az időben. Október 13-án, ez a 8. oldalon az első oldalon, október 13-án ITT Hungary által közvetített könnyűiparban befektetni szándékozó cég képviselőjét fogadtam, tehát nem az ITT Hungarynak a képviselője, hanem egy általa közvetített cég képviselőjét fogadtam. Ugyanezen oldalon visszafelé a 4. francia bekezdésben kiegészítésre szorul a mondat, mert tájékoztatom a közgyűlést, hogy a Zala Megyei Közgyűlés 1 millió Ft-tal több támogatást adott az Ablak Zalára közalapítványnak. Le kell írni, hogy kinél adott többet, sajnos nálunk. Mint a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata. Kérem, ezek után Önöké a szó.

Birkner Zoltán: Kereste a polgármesteri beszámolóban és tájékoztatóban azt a Zalai Hírlapban is napvilágot látott cikknek a tartalmát, amely szerint tisztelt polgármesterünk, akit egyébként valóban nagyra becsülünk a Baloldali Önkormányzatok Közösségének a nevében nyilatkozatot tett, illetve olvashattuk a Zalai Hírlapban ezt a nyilatkozatot. Polgármester úr nem gondolom azt, hogy ezzel sokáig kellene foglalkoznunk, egyszer ez már elhangzott a közgyűlésen, amely szerint megállapítottuk, hogy ez egy nem bal oldali nem jobb oldali, ez egy sima önkormányzat. Éppen ezért a frakciónk véleménye az, hogy meg szeretnénk kérni polgármester urat, hogy ne használja az önkormányzat nevében a bal oldali kifejezést, ugyanis az gondolom, hogy kifelé és ezt most és most Kanizsa közvéleményét értem ez alatt, semmiképpen sem megy ki szerencsésen. És hogy lezárjuk véglegesen ezt a kérdést meg szeretném kérni arra, illetve Önöket is uraim, hogy fogadjanak el egy határozati javaslatot, amely a következőképpen szólna: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése tisztelettel tájékoztatja a város polgárait, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nem tagja a Baloldali Önkormányzati Közösségnek.

Tüttő István: Én azt hiszem félreértés van. Én nem baloldali önkormányzatról beszéltem, hanem a Baloldali Önkormányzatok Szövetségének Zala megyei elnöke vagyok és ez egyáltalán nem függ össze ezzel a kérdéssel, ugyanis a Baloldali Önkormányzatok tagjai azok, akik a baloldal tagjai, így eleve nem is lehet az önkormányzatot baloldalinak nevezni ebben a szituációban. Ez a polgármesterekre vonatkozó kitétel, mert a baloldali önkormányzatok valójában a baloldali pártállású polgármestereknek az úgynevezett csoportja. Ezt így lehet tisztázni. Javaslatot teszünk rá, csak nehogy… akkor kérném szavazzuk erről. Ez ügyrendi javaslat volt? Majd a végén. Birkner urat megkérem, hogy a végén ismételje meg.

Kelemen Z. Pál: Először az előbbi megnyilatkozás. Mi tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy Nagykanizsát egy jobboldali többség igazgatja. Mi ezzel nem kívánunk vitatkozni, tudomásul vesszük Birkner úr álláspontját, a többség dönt, de ettől, mivel a Baloldali Önkormányzatok Szövetségnek személyek a tagjai és nem önkormányzatok ettől ez a határozat teljesen bugyuta. Úgyhogy én ebben nem is kérem, hogy szavazzunk. Visszatérnék a beszámolóhoz, erre nem is érdemes több szót vesztegetni.

Véleményt szeretnék mondani a második oldalon a 17/1999., 209/1999. számú határozatról Györek Róber, Tóth László képviselők önálló képviselő indítványáról. A tájékoztató szerint az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság tárgyalta. A rendelettervezet újabb tárgyalást igényel, itt indoklás nincs, hogy miért volt döntésképtelen az OKSB. Én az OKSB elnökét fogom kérni, de a többit is elmondanám még addig. A múltkori közgyűlésünkön a trianoni emlékműről vitatkoztunk és többször elhangzott a teremben, hogy ez nem egy irredenta emlékmű. Kérem szépen kezembe került egy emlékfüzet, ahol 8 oldalon keresztül minden második sorban mint irredenta emlékművet említik. Lehet, hogy az emlékmű felépül, de akkor ne hívjuk trianoni emlékműnek, hanem hívjuk irredenta emlékműnek, mint ahogy az adott füzetben ez meg van nevezve. A következő. Ez végül a 8. oldal utolsó bekezdése. A beszámolóhoz csatolom a Floreát Kanizsai Alapítvány kuratórium tagjainak megbízása témájában hozott Ügyrendi Bizottsági határozatot, valamint e témában készült levelezések másolatát. Hát én itt nem látok levelezést, annyit látok, hogy a polgármester úr írt egy levelet a Rynonak és utána erre válaszolt a Floreát, de a Ryno nem. És a Floreát Alapítványnak mi megválasztottuk a kuratóriumát, amit a kuratórium elnökének szerencsétlen intézkedése miatt úgy alakult ki, ahogy kialakult. Én úgy vélem, hogy a Közgyűlés tartsa magát ebben a kérdésben a Jogi és Ügyrendi Bizottság álláspontjához, tehát a másik alapítóval, a Rynoval közöljük az álláspontunkat és amennyiben nem fogadja el oszlassuk fel ezt az alapítványt. Kezdeményezzük az alapítvány feloszlatását, ugyanis egy testületből, egy testületi döntésből nem lehet tréfát csinálni még a Floreát alapítvány részéről sem.

Tüttő István: Ebben nincs ellentmondás közöttünk, csak ez a következő lépés. A bizottság döntött, annak értelmében el fogunk járni, most az következik.

Birkner Zoltán: Meg szeretném kérni polgármester urat, hogy Kelemen képviselőtársamat figyelmeztesse arra, hogy minősítéseit azért egy intelligens kereten belül tegye meg, ha minősíti a határozati javaslatomat. Azt megteheti, de legyen kedves azt az udvariassági minimális formát betartani, amit azért eddig beszoktunk.

Tüttő István: Azt hiszem, hogy ezen nem fogunk vitát nyitni, megkérem Önöket, hogy tartózkodjunk az ilyen jellegű kiszólásoktól.

Balogh László: Kelemen Z. Pál tisztelt képviselőtársam megszólítása jogán röviden beszélnék erről a témáról, amit az OKSB nevében hosszan tárgyaltunk, de ez nem szócséplést jelentett, hanem a téma súlyosságát és mélységét. Ezen az október 13-i bizottsági ülésen végre előkerült sportkoncepció felülvizsgálata, annak egy új tervezett változata, amelyre év végéig kaptunk határidőt és úgy gondoljuk és úgy gondoltuk, hogy ennek nagyon lényeges része a város új sporttámogatási rendszere. Mind a két képviselőtársam, tehát Tóth László és Györek László önálló képviselő indítványa erről az új sporttámogatási rendszerről szólt. Azonban a téma bonyolult volta miatt való igaz nem született végleges döntés, nem tudtunk megegyezni jelen pillanatban még abban sem, hogy pontozásos rendszert működtessünk vagy prioritásokat jelöljünk ki. Abban megállapodtunk viszont, hogy kis bizottságot hoztunk létre mind a két téma kapcsán és szeretnék további sport fórumokat is tartani az év hátralévő részében, amely sok lényeges kérdést beszélhet meg az élsport és diáksport összefüggéseit, a helyi iparűzési adó anomáliájának vonatkozásait, a Foci Kft dolgát és így tovább, nem akarom hosszan húzni a témát, ez történt, remélem meggyőző volt.

Kelemen Z. Pál: Amikor azt a szót használtam, hogy bugyuta, akkor nem tisztelt képviselőtársamra használtam, hanem az indítványra. Nem egy szerencsés fogalom, megkövetem Birkner urat, azt fogom mondani, hogy egy szerencsétlen javaslat, tájékozatlanságból adódik.

Tüttő István: Én azt hiszem, most fölöslegesen ne folytassuk.

Marton István: Az idő előrehaladtára tekintettel szokásomtól eltérően, mindössze három témával óhajtok foglalkozni, nem mintha többel éppen nem lenne aktuális, de tényleg ez az első napirendek egyike még és már késő este van. A második oldalon az 5/1999. számú határozat a bagolai hulladéklerakó megvalósítása témában ugye szeptember 30. volt a határidő, de felolvasom, mert nem túl hosszú: Jogerős építész engedély hiányában a tervezett céltámogatási igénybejelentés nem volt lehetséges, így nem kerülhetett sor az önkormányzatok társulásának létrehozására sem. A hulladékdepó építéséhez 2000. évi céltámogatási igénybejelentés tárgyában készülő előterjesztést a közeljövőben kívánjuk a testület elé terjeszteni. Nekem ez a közeljövőben, mivel már elég régi képviselő vagyok nagyon gyanús dátumnak tűnik. Úgy gondolom, hogy ide valami fix időpontot kellene írni és hát nem nagyon értem, amikor ezt tárgyalta a testület akkor is tudni kellett volna, hogy ilyen építési engedély hiánnyal már nem kerülhet sor az önkormányzati társulások létrehozására sem. Itt megint valami előkészítési hiányosságot vélek felfedezni és biztos igazam van. Az 5. oldalon a kiemelt rendőrkapitányság létrehozása határidő 99. szeptember 30., no nem a létrehozásnak ez a határideje természetesen, hanem a lépések megtételének, amit három éve kérek a közgyűléstől. Nagyon örülök, hogy életemben először pozitív válaszokat kaptunk. Annak is örülök, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke a miskolci polgármester úr a korábbi álláspontját megváltoztatva támogatólag lép fel.

Dr. Kalmár Béla: Az a rendőrkapitány volt.

Marton István: A Szövetségnek és a rendőrkapitány szakvéleménye alapján nemleges volt álláspontja, most viszont pozitív a Szövetség álláspontja, tehát ezt én pontosan idézem. De még jobban örülök a belügyminiszter úrnak a levelének, mert nekem van a birtokomban egy két évvel korábbi belügyminiszteri levél, ahol az ügy nem volt elvetve, de talán az a legjobb kifejezés, ha azt mondom, hogy a lebegtetés stádiumában volt. Ez viszont, amelyben tájékoztatnak bennünket, hogy a Magyar Köztársaság négy megyei jogú nem megyei székhelyű városában működő rendőrkapitányság kiemelt kategóriába sorolásának lehetőségét megvizsgáltatta. Eddig ez még elmenne a korábbi mederbe, de utána jön a lényeg, és nagyon örülök, hogy módom van elmondani a minket figyelő választópolgároknak. A közigazgatási, rendőri és pénzügyi szempontokat, lehetőségeket egyaránt figyelembe vevő, minden részletre kiterjedő elemző munka eredményeként készült javaslatot elfogadta. Eszerint a várható közigazgatási reformmal és a költségvetési lehetőségekkel összhangban Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron kiemelt kategóriába sorolását 2001-ben tervezzük, tehát ebben az ügyben három év után az első konkrét, korrekt válasz és én nagyon örülök, hogy Pintér Sándor belügyminiszter úr ezt a levelet megküldte nekünk. Ezek után már csak egy témával szeretnék foglalkozni. Szintén itt az 5. oldalon található a 259/1999.(IX.8.) számú határozat az Alfától az Omegáig Kft végelszámolása témakörben. Nem tudom, hogy aki ezt összeállította, az csak éberségi próbát tartott-e, mert azért rajtam azért nem sikerült kifogni a 9. oldalon szereplő határozati javaslat 1. pontjában 259/1abcd2,3,4,5stb. számok vannak miközben az 5. oldalon az 1 után nem a 2 jön, hanem a három, meg a 4 meg az 5 meg a 6.

Tüttő István: Azért mert a 2-es az az új végelszámolóra vonatkozik és amíg ezt a bíróság nem fogja eldönteni, addig a régi a végelszámoló.

Marton István: Polgármester úr maradjunk annyiban, hogy a darabszám az tökéletesen megegyezik a határozati javaslatban, illetve itt az 5. oldalon, de a számozás rossz. Azt hittem, hogy ezt észreveszik. De ha a számozás jó lenne a kifogásom akkor is él. Az a kérésem, hogy ha ebben a témába a tisztelt testület tartott soron kívüli közgyűlést, akkor bizony vegyük ki innen a mai napról, egy polgármesteri tájékoztató sokadik alpontjaként és vagy a következő, vagy nekem az is jó, ha a karácsony előtti utolsó közgyűlésen ezt érdemben külön napirendként megtárgyaljuk. Ez a kérésem és erről szavaztatást is kérek.

Tüttő István: Én szeretném jelezni, hogy ma abban a helyzetben vagyunk, hogy a cégbíróságnak elküldtük a jegyzőkönyveket, mindent, ami a lezajlott, az általunk hozott döntéseket, de jogi szakértő is egyetért azzal, hogy ennek gyakorlatilag a bíróságnak kell kimondani azt, hogy elfogadta ezt a döntést. Mert addig, amíg a bíróság ebben állást nem foglal, illetve nem dönt, addig a jelenlegi helyzet érvényes. Természetesen visszatérünk rá, csak én azt mondtam, hogy ennek a valószínűsége, hogy addigra a bíróság dönt is ½, mert vagy dönt vagy nem. De visszatérünk rá, majd meg fogjuk szavaztatni.

Röst János: Marton István már elkezdte ezt a témakört, de szeretném kibontani, mert van több olyan információ, amit meg szeretnék osztani a testület tagjaival. A polgármesteri beszámoló valóban közölte ezeket a pontokat, a végrehajtásról próbált bennünket tájékoztatni, de azért egy-két dolgot előzményként elmondanék. A végelszámolásról lényegében született egy döntés annak következtében volt két tagi gyűlés, a legutolsó tagi gyűlésről mindenki megkapta a jegyzőkönyvet képviselőtársaim közül, remélem sokan elolvasták ezt, 34 oldal. Ennek a stílusjegyei, tartalmi elemei lényegében egy kabarénak felelnek meg, ezt túlzás nélkül mondom. Egy pozitívuma van gyakorlatilag ennek a jegyzőkönyvnek, hogy a végelszámolóról döntés született, ami felmentő volt, ilyen értelemben pozitív döntés született. Elmondanám azt is, hogy ebből a jegyzőkönyvből több dolog kiderült, ugyanis ez a végelszámolás most már két éve zajlik. A Tarnóczky Attila barátom nincs itt, őneki ígértem, hogy hozok gyertyát a második születésnapjára a végelszámolásnak, de ezt a mindenszentek miatt nem hozta, de képletesen meg van gyújtva. Én azt hiszem, hogy két év mindenkit minősít aki itt a teremben ül, ugyanis ez a testület is ennek részese volt, a korábbi is és az egyéb szereplői is ennek a döntéssorozatnak. A végelszámolás lényegében, most a utolsó periódusban nem szól másról, mint a pénzről. A két főszereplő, lényegében Stahl György és Palotás Tibor nem csinál semmi egyebet, mint egymásnak kíván pénzt juttatni. Stahl György 3.5 millió forintot kér végelszámolói díjként, Palotás Tibor pedig több mint 1 milliót. El kell, hogy mondjam, a jegyzőkönyvnek szintén része, hogy Palotás Tibor felvett 700 eFt előleget, amiről döntés volt. Felolvasnám: ez pedig a 328/1998. számú határozat- Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. pont Palotás Tibor műszaki munkatárs javadalmazására vonatkozó igény jogosságát nem tartja jogszerűnek Felelős polgármester, 1998. december 31. Tehát lényegében ezt a döntést annulálta a végelszámoló és több mint 500 eFt-ot kifizetett, jobban mondva jóváírt Palotás Tibornak. El kell, hogy mondjam, hogy a végelszámolásnál van tartozásállománya a Kft felé több cégnek, illetve magánszemélynek ha jól tudom, ennek szintén részese Palotás Tibor cége, az Architect Kft. Én úgy gondolom, hogy ez megér egy misét és egyetértek gyakorlatilag Marton István képviselő társammal, ez egy komplex közgyűlésnek legyen az anyaga. Tekintettel arra, hogy a szereplők közszereplők voltak és jelenleg is közöttünk vannak, úgy gondolom, hogy a közélet tisztasága igényli, hogy a teljes körű vizsgálat kapcsán ügyészi eljárás keretén belül legyen a dolog tisztázva. Egyébként, ha nem ez történik, akkor belengi a korrupció gyanúja az egész beruházást és én ezt nem szeretném. A jegyzőkönyvben van utalás egy belső vizsgálatra, amihez a Kft-nek joga van. Erről szeretném kérni a polgármester urat, hogy tájékoztasson bennünket, hogy milyen stádiumban van, mert végül is a végelszámolás kapcsán a végelszámoló fogja elindítani a peres eljárást a korábbi végelszámolóval. Nyilvánvaló, hogy javasolni fogom, hogy ez terjedjen ki a komplex díjazására, amit eddig felvett, az összes költségeire, amiket felvett, ha károkozás történt ezt majd bizonyítani fogja az eljárás, nyilván arra is. Nem akarom megelőlegezni semmiképpen sem. Akkor áttérnék a konkrét pontokra. Én azt szeretném javasolni, hogy ezt a csomagot, amit lényegében Marton István elmondott, több pontból áll, hogy egy az egyben vegyük ki és komplexen kapjon egy december 31-ig határidő módosítást. Erről szavazzunk, ugyanis ennek két eleme valósult meg határidőre. Ha kell, akkor elmondom pontonként. Az 1.a pont lényegében annyiban megtörtént, hogy a végelszámolásra fel lett szólítva Stahl György, de végül is a végelszámolásnak a folyamata nem zárult le, ilyen értelemben az egy folyó ügy, tehát mindenképpen szükséges a határidő módosítás. a 1.b ugyanúgy tartalmazza amit az előbb elmondtam. Az 1.c pont teljesült határidőre. Tovább megyek az 1.d pont szintén kell határidő módosítás, a 2. pont elfogadható, mert az lényegében teljesült és ugyanúgy a 3., 4., és 5. pont, ami valóban rosszul van számozva, ugyanis igazság szerint a 3. pontnak jelölt pont az a 2., a 4.-nek jelölt a 3-as, az 5-nek a 4-es, a 6-nak pedig az 5-ös. Tehát én nem kívánom tovább húzni a szót, illetve a közgyűlésnek a munkáját, azt javaslom, amit Marton István képviselőtársam javasolt, hogy ezt csomagként vegyük ki, közgyűlésbe jöjjön be és az összes pont kapja meg a december 31-i módosított határnapot.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy lehet, de nem rajtunk múlik ma már. A bíróságnak kell a döntését meghozni. Természetesen megszavazzuk és ha addig nem érkeznek meg ezek az iratok, ismét elő kell venni. Annyit szeretnék szólni még Röst úrnak, hogy gyakorlatilag nem egy belső vizsgálatról van szó csupán, nem a kft vizsgálja ezt az ügyet belülről, hanem megbízást kapott írásban Boa László úr, Dr. Kovács Lóránt úr és Kalmár István úr ennek a kérdéskörnek a vizsgálatával és ez a csapat, illetve ez a “vizsgáló bizottság” megkapta feladatul azt is, hogy ezen kérdéseket is vizsgálja meg. Ez természetesen azért történt mert ők fogják majd azt az anyagot, egy részét készíteni, amelyről Önöket fogom tájékoztatni.

Röst János: Én elfogadom így a válaszát és örülök annak, hogy ez a bizottság létrejött, viszont szeretnék kérni még egyet a polgármester úrtól, hogy jelölje meg azt a személyt a hivatalon belül, aki a végelszámoló által leadott iratanyagot kezeli, illetve kinél lehet ezt megtekinteni. Én nagyon szívesen felajánlom a munkásságomat, hogy átnézzem, hogy melyek azok az iratok, amelyek nem kerültek átadásra, mert úgy gondolom, hogy egy beruházási folyamatban rengeteg olyan iratmennyiség összejöhet, ami hiánycikk úgy gondolom ebben az átadott jegyzékben és nagyon szívesen segítek ebben. Egyébként a másik, amit még szeretnék kérni polgármester úrtól, hogy Stahl úr nem tudom, hogy hol nyilatkozott teljességgel, hogy átadott minden iratot. Szeretném megkérni a polgármester urat, hogy küldjön neki egy felszólítást írásban, hogy adjon egy teljességi nyilatkozatot, hogy büntető felelősségi teljes tudatában, hogy jelenleg nála semminemű irat a beruházás kapcsán tervdokumentáció és egyéb iromány nincsen. Ugyanis ha ez nem történik meg, tekintettel arra, hogy perben áll az önkormányzattal, lehet hogy olyan iratok vannak nála, amik esetlek a perben az ő számára kedvezőtlenek.

Tüttő István: Azt szeretném jelezni, hogy teljességi nyilatkozattal rendelkezünk, most a legutolsó taggyűlésen benyújtotta. Higgyék el, hogy én nem tudom megítélni azt, hogy van-e irat, ami hiányzik, mert én biztosra veszem, hogy senki nem tudja megmondani, hogy mi hiányzik. Nálunk meg lehet tekinteni, leltár szerint megvannak azok az iratok, amelyek átadásra kerültek, felszólítás is megtörtént, a teljességi nyilatkozat is megvan és szeretném jelezni, hogy aljajegyző nőnél van ez az irathalmaz, szegényt be is temetjük lassan vele, de majd gondoskodunk az ellátásáról. Őnála található meg, úgyhogy Röst úr nyugodtan keresse őt.

Dr. Fodor Csaba: Bár nem része ilyen részletességgel a polgármesteri beszámolónak és ennek a napirendi pontnak, amit az előttem szóló képviselő úr, nem mondom ki a nevét, nehogy még egyszer hozzászóljon ebben ügyben tett, de azt tudtuk és ez fontos a tisztánlátás érdekében. Ha egy A betű megjelenik valahol mindjárt ez a fóbia jut eszébe és mindjárt itt különböző neveket emleget és bűncselekmény elkövetésével is meggyanúsítja őket. Én azt gondolom, hogy túlmegy egy kicsit képviselő úr azon a határon, amit megengedhet magának, mert én azt gondolom, hogy a ténykedése ebben az ügyben elég tág határokat vél birtokolni. Tisztelt Polgármester Úr, úgy gondolom, hogy talán rendre kellene utasítani a képviselő urat, hogy szíveskedjen a tárgynál maradni. De ha már ide eljutott az ügy szeretném, ha világos lenne, mert a megszólaltatott képviselő-testület itt lévő tagjait, már mi szerint felelősség terheli őket, hogy ez az ügy itt tart, ahol tart. Vannak bizonyos jogszabályi kötelmek, amelyeket a képviselőnek nem kötelessége ismerni, ha mégis megnyilatkozik, akkor legalább a fáradságot vegye és menjen el egy szakértő jogászhoz és tanácsát kérje ki és utána beszéljen, mert így kellemetlen helyzetbe kerülhet én azt gondolom. Másodsorban amikor elrendelték a végelszámolást, akkor talán el kellett volna hogy baktasson egy közgazdászhoz és megint egy ügyvédhez, aki felvilágosította volna, hogy milyen kockázatokat rejt magában az ügy. De tovább megyek, tudta mindenki nagyon jól, hogy egész Vásárcsarnok ügye problémákat fog felvetni attól a pillanattól kezdve, amikor eldöntötte a város, hogy ebben részt vesz. Pontosabban abból még nem, hanem attól a pillanattól kezdve, mikor tudta, hogy a képviselő úr és a baráti köre, meg a hozzá hű erők nem vesznek részt ebben a munkában, legalábbis mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne a Kiskastély, ne a Rozgonyi 1., ne a Nyugdíjas ház, ne a többi sorsára jusson ez az épület, de hát ezért ezt a kockázatot felvállaltuk és lám-lám mi lett a sorsa. De azért én azt gondolom, hogyha ez egy korrekt napirendi pont lesz, márpedig az lesz majd valamikor, mert most még idő előtti, a polgármester beszámolt, hogy miként hajtotta végre a határozatot és innentől kezdve több kérdés ebben az ügyben szerintem most nem merülhet fel, mert hiszen az ügy a cégbíróság előtt van és a cégbíróság, mint olyan azért független és az majd dönteni fog, megfog hozni valamiféle döntést. Az pedig igaz, hogy mindaddig azt kell tekinteni végelszámolónak, függetlenül attól, hogy a tagok, vagy a taggyűlés mit döntött, akit majd a cégbíróság töröl. Pontosabban amíg nem törli a cégbíróság hivatalosan a cégjegyzékből, addig az az XY a végelszámoló, még akkor is, ha az előttem szóló képviselő úrnak ez nagyon fáj, de hát azért őneki ide már nem ér el a keze, én abban bízom.

Röst János: Nem akarok belebonyolódni ilyen vitába, mert úgy gondolom, hogy méltatlan, egy viszont tény, hogy Fodor képviselőtársam egy picit izgalomban jött, amikor ez a vizsgálat a vége felé közeledik, érintettség kapcsán. Úgy gondolom, hogy ő volt ennek a Kft-nek az első vezetője, az első kapavágását gondolom megtette, hogy ez érinti elég érzékenyen.

Dr. Fodor Csaba: Ez megint nem igaz, szóval a Röst képviselő úr nem tudja mit beszél, ugyanis egy darab kapavágás nem történt, mert én arra kaptam felhatalmazást a közgyűléstől, majd a taggyűléstől határozat alapján, hogy a szerződést kössem meg és utána az én megbízatásom megszűnt. Egy fia kapavágás sem történt az ügyben, hála az Istennek, utólag azt mondom, hogy szerencsére, mert hát Röst János képviselőhöz hasonlóan még vannak páran jóindulattal.

Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy ezt a témát, lépjük át.

Tóth László: A polgármesteri beszámoló két pontjához szeretnék megjegyzéseket tenni. A 4. oldal 226/1999. számú határozat végre nem hajtása, illetve az önkormányzatot ért 15,2 millió Ft kiesése okán. Úgy gondolom nem lenne helytálló, ha nem tennénk kronológiai sorrendbe, hogy mi juttatta az önkormányzatot 15 millió Ft-os bevételkieséshez. Az előzmények a következők tisztelt uraim, hölgyeim.

Tüttő István: Melyik pontosan?

Tóth László: 226/1999., az a Ford határozat, csak nem akartam kimondani a vállalkozást, mert még azt hiszik, hogy valami averzióm van a céggel kapcsolatban. Ismertetném a 113/1999-es számú Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság határozatát Nagykanizsa 1847/45 hrsz-ú ingatlan értékesítésében született. A bizottság támogatja, hogy az 1847/45 hrsz-ú ingatlan, bocsánat ez a második, maradjunk a kronológiánál. a 92/1999. számú határozat, illetve a 91/1990 számú határozat előterjesztés Nagykanizsa, északkeleti városrészben található 1847/45. hrsz-ú ingatlan egy részének értékesítéséről. A bizottság a határozati javaslat c.) pontja szerinti változatot támogatja, javasolja a terület közvetlen értékesítését a Ford Autó 96 Kft részére. Ezt követően, a bizottsági döntést követően, hogy finoman fogalmazzak erőteljes lobbi érdekek jelentek meg a bizottságban. Ennek kapcsán a következő patthelyzetet hozta a bizottság, ami a 113/1999. számú bizottsági határozatban öltött testet, mely szerint a bizottság támogatja, hogy az 1847/45. hrsz-ú ingatlan a Ford Autó Kanizsa Kft részére kerüljön értékesítésre, amennyiben a Ford Autó 96 Kft az érintett területtől északra levő területet is lehetségesnek tartja lakások építésére. Ennyi hozzátartozik az ügy tisztességes kezeléséhez. Úgy gondolom, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Városának a rendeleteiben nem találok olyan utalást, hogy helyfenntartásra vonatkozik, ugyanis a polgármester úr által elmondottakból is kiderül, hogy nem kívánja ezt a területet megvásárolni, csak egy kisebbet szeretne, de arra nem született szándéknyilatkozat, hogy ezt mikor szeretné megtenni, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha akkor áprilisban ez az első határozat kerül végrehajtásra, Nagykanizsa Megyei Jogú Városát nem éri 15,2 millió Ft bevételkiesés. Ennyit szerettem volna ezzel kapcsolatban mondani.

Tüttő István: Akkor azzal vádoltak volna minket, hogy nem támogatjuk a vállalkozást.

Tóth László: Igen, különféle érdekek mentén. A 8. oldalon, ….kezdeményezte munkahelyteremtés, munkanélküliség csökkentése érdekében bizonyos fajta foglalkoztatási koncepció elkészítését. A polgármesteri beszámoló határozati javaslatában 5. pontja azt mondja, hogy megállapítja, hogy Tóth László képviselő javaslatára munkahelyteremtésről szóló koncepció elkészült. Ez lehet igaz is, de mivel bizottsági szakaszba ez nincs, ezért kérem a határozati javaslat első mondatát törölni és csak a második mondat maradjon bent, a koncepció közgyűlés elé terjesztésének határidejét 99. november 30-ig meghosszabbítja.

Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincs, a vitát lezárom. Marton úrnak szeretnék egy témára válaszolni, ami a hulladéklerakóra vonatkozik. Éppen ma került az asztalomra, ma kell újra aláírni azt az építési engedély kérelmet, amelyet most adunk be, mivel most eljutottunk ismét oda, hogy tisztázódtak a viszonyok és így az építési engedély beadásának ismét megvan a lehetősége, tehát holnap postázzuk, Milyen időpontot javasol?

Marton István: Én milyenféle időpontot elfogadok, ami reális, csak legyen egy időpont. Ha azt mondják, hogy két hónap, akkor azért mindenképpen még ebben az évben tető alá lehet hozni.

Tüttő István: 60 napos a zalaegerszegi hivatalnak, tehát az építéshatóságnak az határidő, ami…

Marton István: Akkor javaslom a január 31-et.

Tüttő István: Akkor tegyük január 31-re, abban azonban eljárunk, hogy lehetőleg ne húzzák annyi ideig, tehát 2000. január 31.

Marton István: Nekem jobb a január 31, mert az reálisabb.

Tüttő István: Jó, maradjunk ebben, ez volt a módosító indítvány, kérem erről szavazzunk.

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Amit Tóth László úr említett, itt van egy hivatalos megkeresés, bizottságok tárgyalni fogják az újabb vásárlási szándékot, majd találkozunk vele. Javaslat hangzott el a 259/1999. számú határozat egységes, esetleg soron kívüli közgyűlésen december vége felé való tárgyalásáról, tehát december 31-ig és akkor majd, amikor közösen eldöntünk egy soron kívüli közgyűlést, illetve csak önálló napirend legyen. Szavazzunk erről a 259, tehát normál közgyűlésen december 31-ig visszatérünk rá. Szavazzunk.

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Most a határozati javaslatra kérem szavazzunk 1. pont.

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Az értelem szerűen az 5-ös bele jön, az 5-öst kihúzzuk innen, illetve ennek a határideje változik. A 2-re kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 3.

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 4-re kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Itt Tóth László úr, az 5-nél kérte, hogy a közgyűlés előterjesztésének határidejét meghosszabbítja, ezzel egyet ért, de a bizottsági egyeztetés alatt áll című rész kimarad, így fogadjuk el.

A közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 6-at kérem.

A közgyűlés 24 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Birkner Zoltán: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése tisztelettel tájékoztatja a város polgárait, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nem tagja a Baloldali Önkormányzatok Szövetségének.

Kelemen Z. Pál: Amit Birkner Zoltán képviselőtársam mond, az tárgya lehetett volna egy interpellációnak, tárgya lehetett volna egy kérdésnek, de nem a polgármesteri tájékoztatónak, mert azt a polgármester adja ki és ez nem fogadja el a polgármesteri tájékoztatót. Ez nem is akarom minősíteni, nem mondok semmit, ez a fajta dolog nem tartozik ide és ezért kérem, hogy ne is szavazzunk és ezt ügyrendileg is nézzük meg, mert ez az igazság.

Tüttő István: Bár én bátran kijelentem, hogy nem tartozik ez a közgyűlés a Baloldali Önkormányzatokhoz.

Birkner Zoltán: Tényleg kicsit fáradtak vagyunk már és nem szeretném húzni az időt. Polgármester úr, amikor én ez felvetettem azt mondta, hogy természetesen meg fogja szavaztatni, de most akkor megkérdezem polgármester urat, lévén ő valóban ennek a napirendnek az összeállítója, polgármester úr ha úgy gondolja, hogy nem tartozik ide, természetesen abban a pillanatban visszavontam ezt, csak az előbb már kijelentette, hogy igen.

Tüttő István: Én ebben a leiratban nem jeleztem a Baloldali Önkormányzatokról semmit.

Tarnóczky Attila: Hát reméltem, hogy ebbe a vitába nem keveredek bele, nem szívesen teszem. Lehet a javaslatot minősíteni, akkor hadd minősítsem az elnevezését ennek a társaságnak. Ez egy elmés, jópofa elnevezés, azt a sejtetést teszi, hogy önkormányzatok szövetségéről van szó, miközben önkormányzati képviselők csapatáról van szó és innen származik az a sok vita, ami ebben az ügyben itt folyik és innentől kezdve megítélésem szerint a határozat az nem értelmetlen képviselő.

Tüttő István: Remélem, hogy nem ebből a félreértésből adódik, hogy nekünk néhány pályázatunkat nem fogadják el. Akkor mindenképp szavazzuk. Én a magam részéről el tudom fogadni, szavazzunk egy olyanról, de aki nem érzi magát ebben, az azt fogja nyomni, hogy nem ért vele egyet. Tessék szavazzunk.

A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: