Tüttő István: Tisztelt közgyűlés, folytatjuk munkánkat. Szeretném jelezni, hogy Röst János úr napirend előtt kért szót. Öné a szó. Napirend előtt kért még szót Törőcsik Pál úr.

Törőcsik Pál: Egy rövid reagálást engedjenek meg mai Zalai Hírlapban megjelent cikkel kapcsolatosan, melyben az olaszországi kiküldetésemmel kapcsolatosan visszaélés gyanúját emlegetnek. Korrektül a cikk a végén az Ügyrendi és Jogi Bizottság állásfoglalását is tartalmazza, mely fegyelmi felelősségre vonást nem javasol az ügyben. Gondolom, hogyha visszaélést lett volna, akkor ezt megtette volna. Így most csak én élek vissza az Önök türelmével, hogy ezt elmondom Önöknek. A továbbiakban annyit szeretnék mondani, hogy saját kocsi igénybevételével, valóban így történt a nápolyi kiküldetés. A taxi igénybevételét pedig Önöknek is javaslom, minthogy nekem is javasolták. Nem bánják, meg higgyék el. Az első dolog, aki már Nápolyban közlekedett, hogy a kocsiját biztonságos helyre leteszi, és utána taxival menjen mindenhová, ha jót akar. Én ezt megfogadtam. Önöknek is javasolom. Másik rész, szeretnék utalni arra, de ezt nem ennél a napirendi előtti felszólalásnál szeretném megtenni, hanem majd, ha az illető, illetve az idevonatkozó napirendi pontnál.

Tüttő István: Röst úr visszatért. Napirend előtt hozzászólni kíván.

Röst János: Úgy gondolom, hogy a káosz, ami elve kialakult a közgyűlésbe is indokolja hozzászólásomat. A mai közgyűlés 60 napirendi pontja egyértelművé teszi, hogy a nagykanizsai önkormányzat munkája jelentős gödörben van. Az elmúlt 10 évben nem volt rá példa, hogy három napos bentlakásos közgyűlést tartson az önkormányzat, és ilyen körülmények között. A napirendi pontok zöme gazdasági jellegű, ami azt bizonyítja, hogy a gazdasági alpolgármester nem áll a helyzet magaslatán. Egyébként ennyi napirendi pont nem gyűlt volna össze. Felelősségteljes munkát, úgy gondolom ebbe a három napba nagyon nehéz hozni, és mindenképpen próbára teszi a képviselők türelmét, idegrendszerét. A közgyűlést továbbra is terhelik az etikai ügyek, én remélem, hogy ezek lezárásra kerülnek. Szintén felháborítónak tartom, ami a Gazdasági bizottsági ülésen történt ezt megelőzően, amikor a FIDESZ-es bizottsági tagok egyszerűen bojkottálták a bizottság ülését. Nem beszélve arról, hogy összevont két bizottság lett volna jelen, és nagyon sok meghívott ember. Én úgy gondolom, hogy ezeket a dolgokat mindenképpen kezelni kell, mert ezt a közgyűlés nem teszi, akkor gyakorlatilag a hitelét veszíti el a választók előtt. A nyáron mindenkinek el kell döntenie, hogy a képviselői munkáját akarja-e folytatni, illetve, hogy tudja-e folyatni. Az etikai ügyeket mindenképpen szeptemberig le kell zárni. A személyi konzekvenciákat, amennyiben kell, le kell vonni, és el kell dönteni, hogy alkalmas-e erre a testület, hogy ezt a ciklust végigvigye, egyébként meg le kell neki mondania. A testület feloszlatásához 14 igenre van szükség. Az enyém már megvan.

Tüttő István: Úgy látom, hogy több napirend előtt hozzászólni kérő. Napirend előtt? Egy pillanat-pillanat még. Mivel Törőcsik urat megszólítatták, ezért megadom a lehetőséget a válaszra.

Törőcsik Pál: Tisztelt képviselőtársam, a jelenlegi 50 egynéhány napirendi ponttal kapcsolatosan annyit mondjuk, hogy a napirendi pontokat az élet és a feladatok írják számunkra, úgyhogy nem biztos, hogy ráhatással vagyunk. Ezeket meg kell tárgyalni. Hogy ilyen időrendben és így torlódtak össze, ennek is megvan a maga oka.

Tüttő István: Mivel a feljegyzéseim szerint több napirendi pont előtti hozzászólás, jelentkező nem volt, ezért rátérünk az újonnan meghatározott sorrend szerinti napirendi pontok tárgyalására. Első napirendi pontként fogjuk tárgyalni.

Tüttő István: A 369/1999. számú, az önkormányzati fenntartású konyhák gazdaságosabb működtetésére hozott határozatban ugye döntöttünk. Aztán döntöttük a 83/2000., a 173/2000., a 189/2000. határozatokban, és mindezeknek a summázásaképpen ezek megjelenek ugye a költségvetésünkben. Illetve zárolásra és pótigények felmerülésére adtak okot. Kérdezem Önöket, hogy van-e az előterjesztéssel kapcsolatban észrevételük, módosító javaslatuk, vagy kérdésük? Végül is a pótigények 30.655.000 forint összeggel lettek meghatározva, és mint egy 18.680.000 forint hiányzik a 11.975.000 forint felszabaduló pénzhez, úgyhogy ennek az anyag szerint hitel lenne a forrása. Kérem a kérdésüket. Úgy látom nincsen. Akkor a vitát lezárom. Kérem a határozati javaslat 1-es pontjáról a döntésüket. Minősített döntés szükséges a döntéshez.

A közgyűlés 17 szavazattal és 21 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a döntésüket a 2-es számú határozati javaslatról, mely tételesen felsorolja a módosításokat.

A közgyűlés 19 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: És van még a szociális intézmények személyi juttatásainak 2000. évi zárolására, illetve pótigényére. Kérném itt is a határozati javaslat elfogadását.

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza.

Tüttő István: Szeretném megkérni Önöket, hogy járuljanak hozzá, hogy ezt egyben utána a 9-esként, most 9-es napirendi pontként feltüntetett, de eredetileg 16-os számú javaslat, a javaslat az Egyesített Szociális intézmény, t Bölcsőde, ezt a napirendi pontot is itt tárgyaljuk meg, mivel a témája azonos. Kérem, van-e erre lehetőség, szavazzuk meg jó?

A közgyűlés 15 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 2000. évben Állami Számvevőszék vizsgálta tevékenységünket. Kelemen Z. Pál ügyrendi gombot nyomot?

Kelemen Z. Pál: Amennyiben egy-egy alapító okirattal kapcsolatban észrevétel nem merül fel, javaslom, hogy csomagban, egyszerre szavazzunk meg határozati javaslatot és ne külön-külön az intézményeknél, mint korábban ezt tettük.

Tüttő István: Köszönöm szépen, akkor ezt az ügyrendi javaslatot szavazzuk. Szavazzunk erről. Lehet, jegyzőnő azt mondta az előbb. Lehet. Ugye ez megmaradt ez a vélemény? Akkor szavazzunk erről. Tehát, hogy egyben szavazunk majd.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Akkor rátérnénk a napirend tárgyalására. A felülvizsgálat, tehát az Állami Számvevőszék az alábbi területeket érintette felülvizsgálatakor. Intézmények elnevezésének, telephelyének pontosítása. Intézmény kapacitása, csoport és férőhelyszám. A PM. Zala Megyei TÁKISZ-nál nyilvántartott törzsszám, számlaszám, adószám változás átvezetése, gazdálkodással, normatív elszámolással kapcsolatos feladatok Új szakadatok, számok átvezetése. Kérem, van-e ezzel kapcsolatban kérdés, észrevétel? Tehát a számozásnál majd alszámokkal látjuk el az anyagot és úgy lesz teljesen egyéniesítve, illetve érthetővé téve, illetve összefüggéseiben érhetővé téve.

Balogh László: A javaslat egyértelmű, az OKSB így természetesen egyhangúlag támogatta. Öt mondat a nyilvánosságnak csak azért, hogy mi is szokjuk itt. Öt esetben történt névváltozás. A Kertvárosi Óvoda, illetve Kertvárosi Óvoda lesz a Csokonaiból. Vackor Óvoda a Platán sor-Kossuth tériből. Pipitér Óvoda a kiskanizsaiból, és ennyi. Ezt a nyilvánosságnak szántam.

Tüttő István: De nem a mi javaslatunkra változtak a nevek, azt azért tegyük hozzá. Kérem, van-e még? Úgy látom nincsen, akkor határozati javaslatról döntünk. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felsoroljam az összes intézményt? Nem. A módosított alapító okiratait az intézményeinknek elfogadja és felhatalmazza a polgármestert az alapító okirat aláírására. Kérem a döntésüket.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Akkor folytatnánk a volt 16-sal, most a 9-es. Illetve először még a Polgármesteri Hivatal alapító okiratának és az Ingatlankezelési Intézmény SZMSZ-ének elfogadása lenne, mert ez még a 13-as még hozzá tartozik. Ugyancsak az ÁSZ vizsgálat kiterjedt a Polgármesteri Hivatalnak az ilyen jellegű kérdéseire is. Kérdezem, van-e észrevétel a Polgármesteri Hivatal alapító okiratával és az Ingatlankezelési Intézmény Szervezeti és Működési SZabályzata ügyében? Úgy látom nincsen. Akkor kérném a döntésüket, hogy jóváhagyják ezen módosításokat, illetve az okiratot. Valami kérdés? A volt 16-os.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Szeretném felhívni a figyelmet, hogy annyi módosítás még szükséges, hogy a régit hatályon kívül helyezzük, és akkor egységes. És a Tűzoltóságnál is ez a kérésem, hogy ezt így fogadjuk el. Kérném, akkor a Tűzoltóság alapító okiratának módosítása, ez még mind ehhez a napirendhez tartozik, csak ezek ugye nem oktatási, hanem más intézmény. A Polgármesteri Hivatal, a Tűzoltóság. Kérem a Tűzoltóság alapító okiratára vonatkozó döntésüket.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Az Állami Számvevőszék ugyancsak ezen ügyekben vizsgálódott és hasonlóan korábbiakhoz. Kérném az észrevételét. Kelemen Z. Pál ügyrendi gombot nyom, tessék.

Kelemen Z. Pál: Előbb mondhattam volna, ezért elnézést, hogy az idejüket rabólom. Ugyanazt az eljárást javaslom ennek a tárgyalása során, mint a korábbi napirendi pontnál.

Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy ezt típusként szavaztuk meg erre is ugyan úgy alkalmazzuk. Kérdezem, van-e egyéb észrevétel?

Tarnóczky Attila: Ha már az óvodák esetében elhangzott, hadd olvassam fel az új bölcsődeneveket, amik ők kérnek maguknak. Százszorszép, Napsugár, Napraforgó, Rózsa bölcsőde lesz új .. bölcsőde.

Dr. Csákai Iván: Bizottságunk megtárgyalta és annak ellenére, hogy több mint valószínű az alapító okiratokat októberben, vagy legkésőbb jövő év tavaszán kell módosítani, kérem a módosítást megejteni és megszavazni, mert törvényi feltételeknek meg kell felelni.

Simánné Mile Éva: Azzal szeretném kiegészíteni az előterjesztést, hogy a közgyűlés előtt megkapták mindazon módosításokat, amit a Szociális Bizottság eszközölt. Ezzel együtt fogadta el az Ügyrendi Bizottság is, és kérjük, hogy helyezzék hatályon kívül az előző alapító okiratokat. Ennek a figyelembevételével kérjük, hogy fogadják el az intézményeink alapító okiratát.

Tüttő István: Bár a határozati javaslat itt tételesen tartalmazza, hogy a másikat, az eredetit hatályon kívül helyezzük, tehát a szerint is döntünk. Kérdezem, hogy van-e még észrevétel? Úgy látom nincsen, akkor kérem Önöket, hogy szavazzunk a határozati javaslatról. 1-6-ig egyben, hiszen csak a nevek változnak. Nemcsak a nevek, de végül is az ügy ugyanaz.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: És akkor a 7. pontot külön meg kell szavaztatnom, mely úgy szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy az elfogadott alapító okiratokban foglaltak alapján vizsgálja felül a szociális intézmények szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, szakmai programját, és javaslatát terjessze a soron következő közgyűlés elé. Ez szeptember 30-i határidővel. Kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: A közoktatásról szóló, többször módosított 1999. 79. tv. 88. § szerint a megyéknek, a megyei jogú városoknak a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervet kell készíteni. Valójában egy intézkedési tervet kell készíteni. 1997-ben elfogadta a város a közoktatási fejlesztési tervét. Stratégiai alapkérdéseket határoztunk meg, és ugye ennek a pontosítása, az időközben megváltozott kérdések behozatala, beintegrálására kerül sor. Kérem erről a véleményüket, illetve az OKSB. elnökét kérdezem először, hogy kíván-e szólni?

Balogh László: Szakszerű anyag, mely stratégiai elveket mond ki a meglévő fejlesztési tervvel összhangban. A konkrétumok ezután jönnek szeptemberben, így nem csoda, hogy az OKSB egyhangúlag támogatta.

Dr. Horváth György: Arra hívnám fel a figyelmet, hogy ott van egy második számú melléklet, amely kiváló vázlat ahhoz, ahogy Balogh úr mondta ezt tartalommal megtölteni. Egy nagyon jól előkészített anyagról van szó. Kérem a tisztelt közgyűlés támogatását.

Tüttő István: Észrevétel van-e? Úgy látom nincsen. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Először az 1. pontról.

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Most kérem a 2-esre a szavazatukat, gyakorlatilag a Horváth György úr által említett mellékletet említi.

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Én most megkérdezem Törőcsik urat, hogy eleve a tárgyalást napirendre tűzte az önkormányzat, kérdezem, hogy kíván-e zárt ülésen foglalkozni a kérdéssel? Tehát módja van rá ezt kérni, vagy pedig ennek az ellenkezője, akkor maradunk nyílt ülésen.

Törőcsik Pál: Ragaszkodom a nyílt üléshez, tisztelt polgármester úr.

Tüttő István: Köszönöm szépen, akkor nyílt ülésen folytatjuk. Tóth László úr, a Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökét kérdezem, illetve kérem, hogy szíveskedjék akkor a tájékoztatóját megtartani.

Tóth László: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Ügyrendi és Jogi Bizottsága 2000. május 31-i zárt ülésén Tüttő István polgármester úr jelenlétében a 2000. május 30.-i közgyűlésen tárgyalt külkapcsolati beszámoló nyitott kérdései alapján úgy döntött, hogy az 1999. január 1-től 2000. május 31-ig terjedő időszakra vonatkozó külföldi utazások körülményeit megvizsgálja. Vizsgálatunk az alábbiakra terjedt ki. Fellelhető-e dokumentálhatóan az önkormányzatnak címzett hivatalos meghívó levél a Polgármesteri Hivatalban? Született-e közgyűlési döntés az utazásokkal kapcsolatban? Készült-e a közgyűlés számára úti jelentés? Az úti elszámolás a pénzkezelési szabályzatnak megfelelően történt-e? A fenti célpontok szerinti jegyzőkönyvben rögzítettekhez sem hozzátenni, sem pedig elvenni nem tudok, illetve nem is kívánok, az ugyanis minden képviselőtársam előtt ott van. Viszont Törőcsik Pál alpolgármester védekező iratának megállapítására, a következőket válaszolom. 1. Az 1. oldalon azon megállapítása miszerint a bizottság az üggyel kapcsolatban meg sem hallgatott, kijelentésére, következőket mondom. Ezen állítás igazság tartalma a nullát alulról közelíti. Marton képviselőtársammal telefonon történt egyeztetést követően kerestük meg Törőcsik Pál alpolgármestert, és elmondtuk, hogy mi járatban vagyunk, egyben kértük, hogy amennyiben a birtokában lenne bármilyen dokumentum, ami az üggyel kapcsolatosan keletkezett, azt legyen szíves, adja át nekünk. Válaszában kifejtette, hogy minden ezzel kapcsolatos ügyirat a hivatalban fellelhető.

2. Megállapítás: Közgyűlési döntés sem Varese, sem pedig Nápoly esetében nem született.

3. Megállapításunk: A varesei és a nápolyi meghívók másolatával kapcsolatban. A hivatalban semminemű irat nem támasztotta alá az önkormányzatnak való címzést. Magyarán semmilyen dokumentumot nem találtunk. Egy betű az nem sok, de annyit sem. Úgy érzem, még nem viselt meg annyira közgyűlési nihil, hogy a szellemi letargáltság állapotába kerülve el tudjam fogadni az 1-es számú mellékletet, mint az önkormányzatnak címzett meghívót. A védekezésül beadott faxmásolatokon nem látható a fax fejléce, így annak keltezési, illetve küldési dátuma nem állapítható meg. Természetesen ez igaz a 2. számú mellékletre is.

4. Megállapítás: Varese, milánói szállás. A milánói hoteljegyzéken, jegyzék helyett korrektebb lett volna varesei árlistát bemutatni. Arra a megállapításra, hogy Milánóban azért volt szállás, mert ott van az ITD Hungary központja, ilyen alapon lehetett volna Rómában is megszállni, ott pedig a Magyar Nagykövetség van.

5. Megállapítás: A nápolyi taxi. Ugyanis alpolgármester úr arra hivatkozik, hogy - szó szerint idézném: “a taxi igénybevételét csak az kifogásolja, aki még nem vezetett autót Nápolyban”. Nagykanizsán akkor bizony sokan megkifogásolják a taxi használatát, mert gondolom, a városi polgárok nagy része velem együtt, nem vezetett Nápolyban. Közpénzen pedig pláne nem.

6. Megállapítás: A megtett kilométerek távolsága. A védekező iratában Törőcsik Pál alpolgármester nem tért ki Salermo, Modena, Trieszt, Koper városok megkeresésének indokára.

7. Megállapítás: Az utazások pénzügyi és számviteli vonatkozásait, megállapításait Budai István képviselőtársam fogja ismertetni.

8. Megállapítás: Minden irat a 2000. május 29.-i Pénzügyi Bizottság ülés után keletkezett, fittyet hányva minden elszámolási előírásnak.

Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Polgármester úr! Végezetül pedig engedjék meg, hogy Törőcsik Pál alpolgármester védekező iratának utolsó bekezdésére reflektáljak, személyes megtámadás címén. Idézek. ”Mindezek ügyében ajánlom megfontolásra azt a körülményt, amennyiben más fontos ügyekben is hasonlóan végzi munkáját a bizottság elnöke, alkalmas-e feladat ellátására, vagy egyéni ambícióit továbbra is a város érdekeinél előbbre valónak tartja. Mikor fenti sorokat olvastam, egy 2600 évvel ezelőtt élt kisázsiai görög költő, ……. örök törvényű szavai jutottak az eszembe, miszerint sokat kell tűrnöd, ha tisztességre törekszel. A tegnapi Ügyrendi és Jogi bizottsági ülést követően, zárójelben jegyezzem meg, volt itt minden a védelem részéről, kommunistázás, koncepciós per gyanúja és sajtóperrel való fenyegetés. Erről József Attila szavai tolulnak eszembe, “Fortélyos félelem igazgat.” Az úgy nevezett egyéni ambícióimat sohasem rejtettem véka alá, azt mindig nyíltan vállaltam, s kezdetben nagyon egyedül maradtam elgondolásaimmal e közgyűlésben. A város érdekekkel ellentétes kezdeményezéseimből két idézet a közgyűlés jegyzőkönyvek tanúsága szerint: 1998. november 25. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1999. évre munkaterve részeként az alábbiakat tartom megtárgyalásra feltétlenül méltónak - munkahelyteremtés és munkanélküliség csökkentése érdekében városi koncepció kialakítása alapelvek rögzítése. Az önkormányzat középtávú programjának meghatározása 1999. és 2002. közötti időszakra vonatkozó fejlesztési és beruházási koncepció kialakítása. Negyedik az önkormányzat gazdálkodásának értékelése különös tekintettel a vagyongazdálkodásra, a köz- és egyéb beszerzésekre. ’99. június 25.-én interpelláltam az 1998. november 21-i és azt követő 1998. december 15-i közgyűlés napirend előtti felszólalásomban szerettem volna felhívni a figyelmet az általam legfontosabbnak ítélt megoldandó feladatunkra. Nem kívánom megismételni az előző négyet, mert ugyanaz hangzott el az akkori közgyűlésen. S végül, aki a fentiekben megfogalmazott egyéni ambícióimat összeegyeztethetetlenek véli a város érdekeinél az önmagát minősíti. ….. senki sem kötelezhető, de a gondolatok vámmentesek.

Tüttő István: Dr. Csákai úr ügyrendi gomb.

Dr. Csákai Iván: Polgármester úr, választási beszédeket ne tessék megengedni ezen ügy kapcsán.

Tüttő István: Előre nem tudjuk, mit mond bárki is. A másik észrevételem az, hogy személyes megszólíttatásként adta elő Tóth úr az utolsó fejezetet, abból a levélből idézve, amit hát kaptunk.

Budai István: Tekintettel arra, hogy megszólítattam, hogy a gazdasági kérdésekben én fogok megszólalni, de ha nem szólaltattak volna meg, akkor megszólaltam volna, hiszen beválogatott a Pénzügyi Bizottság ebbe a bizottságba, és ezért úgy gondolom, hogy meg kell szólalnom. Hangsúlyozom, kizárólag szakmai, pénzügyi, kérdéseket szeretnék én itt, azok a dolgok, amik ebből politikai kérdések, meg frakciókérdés, meg sok minden, azt én most mellőzném, ha tudom. Remélem, tudom. Ott kezdeném, hogy a május 29-i Pénzügyi bizottsági ülésen megkifogásoltuk, hogy április 10. és 13 között 1 fő Nápolyban részt vett egy konferencián, 415 ezer Ft volt az akkori közgyűlés szerint a tervezett költség. Nem volt végleges, ezt hangsúlyozták az ott jelenlévők, vagy előterjesztők, mert egy-két számla hiányzik. Ez volt a magyarázat. De az is elhangzott, hogy ez nagyjából ennyi lesz. A másnapi közgyűlésen már megjelent ez az anyag a 415 ezer Ft alatt, a 308. ezer Ft-os tényleges költség, amit ugye mi is megtaláltunk az utazás elszámolásáról szóló kiküldetési elszámolásokon. Na most hát akkor ugye, akkor, amikor ezt mi a Pénzügyi Bizottságon kifogásoltuk, mi nem tudtuk legalább is én nem tudtam, hogy konkrétan ki áll az ügy mögött, tehát azért mondom Törőcsik úr, hogy akkor én nem, mi nem gondolhattuk arra, hogy az alpolgármester van az ügy mögött, tehát eleve nem is feltételezhettünk semmiféle sandaságot ebben a dologban. Akkor még. Na most a vizsgálatról. A varesei úttal kapcsolatban megjegyezzük mi, hogy az elszámolásból kimaradt két üzemanyagszámla 22.436 Ft értékben. A Beznicza úr által adott levélben ugye az van, hogy szabályosan elszámolták a kiküldetést. Mi nem a számviteli elszámolást, tehát a könyvelésben lévő elszámolást kifogásoltuk, ezt nem is néztük, hanem azt kifogásoltam én, hogy magával az utazás elszámolásáról maradt le, úgy tűnt, hogy Vareseből úgy megfordultak, hogy nem használtak föl semmilyen üzemanyagot, tehát ebbe az a hiba, hogy gyakorlatilag ennyivel kevesebb összegben mutatták ki a varesei kiküldetést. Tehát végső soron fönntartom azon állításomat, hogy igenis onnan lemaradt, az elszámolásból kimaradt az 22.436 Ft. Nápolyról mondanám, hogy a nápolyi útról 307.669 Ft-os költséget számoltak el, és útiköltség elszámolás megítélésem szerint nem a szerint történt, ahogy a Beznicza úr levelében van, hogy km szorozva APEH által elfogadott üzemanyag ár és a gépkocsira megállapított norma, mert én ezt kiszámoltam, ez egész más számot adna ki, hanem az elszámolás során találtunk valutaszámlákat, tehát valutával fizetett üzemanyagszámlákat, és forint elszámolású üzemanyagszámlákat. Ezért tudtuk megállapítani azt, hogy tele tankkal ment, és tele tankkal, illetve Mariborba tankoltál haza felé és akkor így. Tehát az elszámolás ezt sugallja, hogy ott, ha számlával számol el, akkor igen is az az egy tank benzin ez szerintem. Na de ez a része, mondjuk ez egy másodlagos kérdés, de nekem akkor is az véleményem, hogy igenis úgy kell elszámolni, ahogy a Beznicza úr levelében van, de akkor azt úgy kell elszámolni. Tehát és akkor azt gondolom, hogy ha nem várt volna a Törőcsik úr üzemanyagszámlákról, ugye bankkivonaton meg is jegyzik, hogy azok a számlák nincsenek meg. akkor ugye nem is kellett volna 46 napot várni erre, hanem másnap el lehetett volna számolni, ha a gépkocsi km szorozva normával, a 13,6 literrel arra a gépkocsira, és szorozva az APEH által elfogadott üzemanyagárakkal. Tehát ilyen alapon megítélésem szerint ez nem volt indokolt a késedelmes elszámolás, emiatt. Arról is szó van ugye, hogy nem vett igénybe és ezt a Törőcsik úr írja, és úgy gondolom, és azért saját bizonylatként nagyon nehéz elfogadni, hogy a kiküldött leírja, hogy ő nem vett igénybe reggelit, a szállodái számlákban igenis éttermi szolgáltatás szerepel, amiből azt olvasom ki, hogy ott a reggelizés azért megtörtént. Sőt, üzleti vacsorákat számol el, tehát akkor még is étkeztetés volt. Nekem az a véleményem, ebben az esetben igenis 50% járt volna a varesei útra is, meg itt is. Itt 50%-ot számolt, ez így helyes is. Fölhívnám még figyelmet arra, hogy május 29-én volt a Pénzügyi Bizottság ülése. Május 30-án kelt egy pénztári feljegyzés, amit a pénztárbizonylatok mellett megtaláltunk, ahol a Költségvetési Iroda vezetője leírja, amit mellé is tettünk a jegyzőkönyvnek, hogy Törőcsik Pál olaszországi útjával kapcsolatban nem tudott elszámolni a felvett összegről. Tehát ezt nem mi állapítjuk meg, hanem ezt a Költségvetési Iroda vezetője. Revizori közreműködés során megállapításra került, hogy 348.072 Ft visszafizetési kötelezettsége van. Mi ezt megtaláltuk a bizonylatolás során, ez valójában így is történt, Törőcsik úr vissza is fizette. Megítélésem szerint azért a 26 napos jogtalan pénzhasználat csak fennáll. Hát aztán nem találkoztunk gyakorlatilag az elszámolásban, hogy hányan vettek részt, mi abból nem tudtuk kiolvasni, Törőcsik úr leveléből tudjuk meg. Ha megengeded, akkor elmondom, hogy 2 fő volt hivatalosan és 2 fő pedig nem hivatalosan. A tolmács felesége és a Törőcsik úr felesége, emiatt a költségek megfelelő módon csökkentve lettek. De én úgy gondolom, hogy van egy olyan, az üzleti utakra vonatkozóan van egy olyan előírás, ami szerint, amennyiben egyértelműen nem bizonyítható, hogy az üzleti út volt, tehát az útvonalból, az utazó személyekből, aztán a többlet utakat rendelt, akkor nem szabad elszámolni üzleti útként ezt az utat. Szóval ezt azért figyelmükbe ajánlom tisztelt közgyűlésnek, hogy ezeket be kellene tartani. Nekem az a véleményem, ilyeneket be kell tartani. Nem szabad ilyen támadási felületet hagyni magunk után, hogy utána ezek a problémák így fölvetődhessenek. Nekem az a véleményem, hogy amit mi jegyzőkönyvben megállapítottunk számszakilag és pénzügyileg, azok állnak, vagy ülnek, vagy ahogy akarjátok. Az más kérdés, hogy hogyan ítéli meg a közgyűlés. A megítélésben már szerintem a szubjektivitás biztos, hogy meg fog jelenni. Tehát énnekem az a kérésem, hogy a bizottság jelentését így a közgyűlés fogadja el, és amennyiben hát még kérdés lesz, akkor szívesen állok a tisztelt közgyűlés rendelkezésére.

Zsoldos Ferenc: Nem vitatom egyáltalán a vizsgáló bizottság alapos, lelkiismeretes és tárgyilagos munkáját, vizsgálódását. Ezt elöljáróban. A teljesség kedvéért kötelességemnek érzem elmondani azt, hogy az Igazgatási és Jogi Bizottság tegnap, azaz hétfői ülésén az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot nem támogatta. Emlékezetem szerint a bizottság 2 igennel értett egyet a határozati javaslattal, 2 tartózkodás volt, és 2 ellenszavazattal a javaslattal nem értett egyet. A bizottsági ülésen részt vett Beznicza Miklós úr, a Gazdasági Osztály vezetője és természetesen Dr. Tuboly Marianna jegyzőasszony. Mindkettőjük véleménye az volt, hogy a várost ez az út nem károsította annál inkább sem, mert a felvett összeget, ami tény, hogy 26 napos késedelemmel, de az elszámolás elhúzódásának problémái miatt ténylegesen kiegyenlítette a polgármester helyettes úr. Nyilvánvaló, hogy erre vonatkozhatott és erre vonatkozott mind az osztályvezető úr, mind a jegyzőnő egyértelmű véleménye, amit megfogalmaztak a bizottsági ülésen. Úgy éreztem, hogy ezt mindenképpen a valóság és hűség kedvéért, már ami legalábbis a bizottsági ülésen elhangzott, ezt a közgyűléssel meg kellett ismertetnem. Egyébként lenne egy megjegyzésem. Tóth László úr megemlítette azt, hogy a bizottsági ülésen “kommunistázás” kifejezés is elhangzott. Emlékezetem szerint, bár idős vagyok, de annyira nem, hogy nem emlékeznék rá, ilyen jellegű kifejezést én legalább is nem hallottam. Voltak éles, nem egészen odaillő, egy kicsit szubjektív, és nyilvánvaló emberi indulatokból megfogalmazott kijelentések, amik a bizottsági ülés során úgy érzem, hogy rendeznünk lehetett. Én nem a vizsgálóbizottság munkáját kívánom semmi esetre sem sem bírálni, sem felülvizsgálni, mert hiszen jogom sincs hozzá, mert voltam a bizottság - hála Istennek, tagja -, de a jelentést mégis eléggé egyoldalúnak érzem. Annál is inkább, mert hiszen a bizottság több más, emlékezetem szerint még 5 utazási témát vizsgált meg, amelyről, mert hiszen ha több területet vizsgálnak, függetlenül attól, hogy ott semmiféle hiányosságot vagy szabálytalanságot nem tapasztaltak, természetesnek tartottam volna és tartom most is, hogy ebben a jelentésben ne csak ez az egy témakör szerepeljen, hanem a többiről is úgy érzem, hogy bizottságnak tájékoztatást kellett volna adni a testület részére. Mivel csak ez az egy téma került a jelentésben a bizottság elé, ezért érzem egyoldalúnak, és ezért tartom úgy, hogy azért ennek a jelentésnek bizonyos politikai mozgató rúgói is vannak. Ezt csak azért emelem ki, mert mi nem a politikai pártokra tettük le az esküt annak idején, amikor megválasztottak bennünket, hanem arra, hogy a várost szolgáljuk, és ebből vagy ebben a tevékenységben a szűkebb politikai tevékenységnek nincs helye, ez maradjon a pártoknál, maradjon a pártok közötti vitákban, ami nem jelenti azt, hogy véleményüket a maguk politikai felfogása alapján, megfelelő megközelítésben ne tárják a képviselőtestület elé, de az ilyen direkt jellegű formációt nem tartom ilyen szempontból szerencsésnek. Én azt ajánlom a közgyűlés minden tiszteletre méltó pártjának, hogy a jövőben is mellőzzék, mert nem ide tartozó dolog. Ez belső ügy, amivel kapcsolatosan megvannak azok a keretek, ahol és akikkel ilyen téren és ilyen témában tárgyalni lehet.

Tóth László: Az egyoldalúságra felhívnám a Zsoldos képviselőtársam figyelmét, legyen szíves olvassa el a jegyzőkönyv 1. oldalát. Idézem “Hivatalos, az önkormányzatnak címzett meghívólevél átvételét követően a saloi, a kazanlaki, és a kovásznai utak esetén a személyek kijelölése e rendelet alapján született. Hát 4 bekezdéssel alább: a saloi, a kazanlki és kovászanai utaknál a bizottság pénzügyi, számviteli, érdemi hiányosságot nem tapasztalt. Tehát nem áll meg az az észrevétel, hogy egyoldalúan csak a varesei és nápolyi utat vizsgálatuk volna. Ennyit. Szeretném felhívni képviselőtársam figyelmét, hogy az Ügyrendi és Jogi Bizottságon a következő szavazati arányok alakultak ki. 3 igen, 2 nem és 2 tartózkodással valóban nem fogadta el, nem támogatta a bizottság. De ott a 3 igen, több volt, mint 2 nem. Csak ennyit a korrekt tájékoztatás körében. Úgy hiszem, hogy itt egyetlen egy pártnak a neve nem hangzott el.

Törőcsik Pál: Nem akartam a végén megszólalni, mert úgy érzem, hogy most kell elmondani azt a véleményemet evvel kapcsolatosan, amit jó, hogyha tudnak, és tudnak a kedves választópolgárok ia, akik nézik a televíziót, hiszen itt pénzösszegekről, és egyéb rosszhiszemű pénzhasználatról szóló beszámolókat hallhatnak. Először is azon csodálkozom az első fölvetésen, hogy ez a bizonyos meghallgatás ügyében, hogy ez valóban nem történt meg. Ugyanis, amikor ők, két képviselő megkeresett, akkor már a közgyűlésen, az előző közgyűlésen ez a bizonyos téma nyilvánosság előtt fölvetésre került. Közgyűlésen, hogy a kiküldetéssel mi volt helyzet. A személyes megkeresésükkor pedig jeleztem, hogy én minden papírt, ami van, leadtam, amennyire szükség van a nálam lévő papírokat és dokumentumokat a vizsgáló bizottság rendelkezésére bocsátom. Ezt a meghívást vártam, szóban is elmondtam, de magán részletesen a megbeszélésen, a bizottsági vizsgálaton nem vettem részt. De én nem is erre szeretnék reagálni. Azt hittem, ez a bizottság, a vizsgálat kiterjed arra is, hogy a külföldi kiküldetésben lévő az milyen módon és hogyan képviselte a város érdekeit. Hiszen azt hiszem, ez a legfontosabb dolog, hogy aki külföldön van, hogy képviseli a város érdekeit. Én azt mondom a meghívólevél hiánya kapcsán. És ezt csak úgy tudom Önöknek elmondani, hogy Nápolyban hol és milyenképpen képviseltem a várost. A Nápolyi Ipari, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Kamara hatalmas székházában, a Róma magyarországi Nagykövet Asszonya, a Gazdasági Minisztérium államtitkára, a CIB Bank elnöke, az ottani kamara elnöke, és az ITD Hungary budapesti elnöke után Magyarországról egyedüli meghívottként én mutathattam be Nagykanizsa városát. Ha valaki azt mondja ezek után, hogy ez véletlenszerűen, megfelelő előkészítés és meghívás nélkül megtörténhetett, akkor ezt én az Önök döntésére bízom, hogy jogosnak vagy jogtalannak tartják ezt. Nyilvánvaló, hogy nem a városnak és az önkormányzatnak érkezett a meghívólevél, de ebben az esetben nem hiszem, hogy ez a legfontosabb körülmény. A milánói útra és az utazással kapcsolatos ügyekre, a bizottság, ha meghallgatott volna, ugyanis ők valószínűleg az autópályajegyből következtették, hogy én hova utaztam, akkor ott megtudhatták volna, hogy a célállomástól és a rálépő állomástól ott szerepelnek ezeken a jegeken ezek a helyek, az nem biztos, hogy odáig el is megy. Egyébként a legrövidebb útvonalon igyekeztünk mindenhol a célállomást elérni. Végezetül annyit szeretnék elmondani, és tényleg úgy érzem, hogy a várost semmiféle kár nem érte. Amennyiben ezt vállalti gépkocsival és sofőrrel tesszük meg ezt a kiküldetést, több mint 130 ezer Ft-tal többe került volna a városnak ez az ügy. Ez dolognak egyik része. Nézzünk meg egy nagyon fontos részt, mit eredményeztek ezek az olaszországi utak, és ez az érdekes. Azt mondom, meg lehet nézni konkrétan, hogy milyen munkahelyteremtő beruházások indultak már el éppen az ITD Hungary és éppen az olaszországi befektetőkkel való tárgyalás után. A Vár utcán az Üveggyár csarnokában, vagy Coca-Cola gyárnál, vagy, ha azt mondom, hogy a Redilco cég többek között azért készül megtenni a város utóbbi 10 éves történetének legnagyobb üzleti befektetési ajánlatát Nagykanizsának, mert Milánóban sikerült kapcsolatot teremteni az őt képviselő magyar tiszteletbeli konzullal és itt már érthető, hogy nemcsak az ITD Hungary miatt, hanem a magyarországi tiszteletbeli konzulnak a székhelye is Milánóban volt, azért szálltunk meg Milánóban. Egyébként Milánóban az ITD Hungary 30-40%-os kedvezményt biztosított a szállodai elhelyezés során, ezzel is támogatva városunkat ebbéli törekvéseiben. Én úgy érzem, akkor kerek és egész ezzel kapcsolatos beszámoló, ha mindezeket figyelembe vesszük. És a másik. És végezetül azt szeretném, és többen javasolták és én is először azon a gondolaton voltam, hogy én magam kérem a fegyelmi vizsgálatot magam ellen. Ezt meg is tenném abban az esetben, hogyha az elszámolásnál minden, semmi olyan lényeges körülmény nincs és nem maradt rejtve, amiért bármi újabb körülményt várhatnánk. Én ezen túl, mivel az Ügyrendi és Jogi Bizottság így döntött, én az ő döntésüket tiszteletben tartva a döntést Önökre bízom.

Budai István: Úgy gondolom, hogy egy-két kérdésre azért válaszolnom kellene, éppen a Törőcsik úr felvetése alapján. Én úgy gondolom, hogy valószínűleg reméljük, hogy történelem vissza fogja igazolni azokat, amiket itt most hallottunk. Ennek ellenére azt mondom, hogy ez körülmény nem menti fel a szabályos elszámolási kötelezettség alól. …. Én ezt nem vizsgálom. Éppen ezért én azt gondolom, hogy a Törőcsik úrnak az használna, hogy egy fegyelmi vizsgálat, mert úgy mondom, azt mondom, nem tartom fegyelminek, de egy fegyelmi vizsgálat során tisztázná a helyzetét, mert nekem az az érzésem, hogy igenis itt van mit tisztázni az elszámolás körülményei között. Azt a helyzet, hogy a legrövidebb utat szabad ilyenkor elszámolni az előbb említett módszerekkel, tehát APEH által elismert üzemanyag áron, és km mennyiséggel. Nekem az a véleményem, igenis van ebben a dologban mit vizsgálni, és azt egy fegyelmi eljárás során nagyon-nagyon tisztázni lehetne ezeket a kérdéseket, és akkor talán minden olyan dolog … azt mondani, hogy kiderülne, amit most levegőben maradt, ha mi ezt most abbahagyjuk. Ezért kellene igenis alaposan megnézni. Még egyszer ismétlem, a jegyzőkönyvben megállapítottak a …. külföldi út elszámolása alapján történt. Az egy más kérdés, hogy az mennyire volt szabályos és mennyire szabálytalan, és hogy azért ki a felelős és ki nem. Énnekem ez a véleményem. És ez igenis megérne egy misét, hogy megnéznénk. Birkner úr, Te mondod, hogy nem, én meg mondom, hogy igen, de a Törőcsik úr érdekében kellene ezt megtenni.

Röst János: Azzal kezdeném én is, hogy szerencsés volna, hogyha Törőcsik Pál maga kérné a fegyelmi eljárás lefolytatását. Úgy gondolom, hogy bizalomvesztés van a testületben Ön ellen, és a kérdés fölvetődik, hogy hogyan lehet Önre bízni a város vagyonát, hogyha a konyhapénz elszámolással is problémái vannak. Pár gondolatot magáról a témáról. A mai közgyűlésnek az anyagában benn van a saloi úti jelentés. Megköszönöm, hogy ilyen részletességgel. Ilyen alapossággal kellene elkészíteni Önnek is, akkor azok a kérdések nem vetődtek volna fel. Javaslom annak tanulmányozására, az ismételt elkészítése az útnak. Az, hogy Ön szóban elmond dolgokat, tényeket, úgy gondolom, hogy ez nem elégíti ki úti beszámoló jelentésnek a kötelezettségét. A megküldött anyagban, amit Ön küldött meg számunkra, rá van írva, hogy bizalmas. Igazából nem értem, hogy ez a szó miért szerepel rajta, ez igenis a nyilvánosságra tartozik. Ha a beterjesztés nyilvános, akkor részemre ez egy válasz, a bizalmas szóval lehet illetni, azt kérném, hogyha korrigálná, hogy ne legyen bizalmas. Még egy mondatot mondok. A felvetések, úgy érzem, hogy jogosak. A leírt anyag számomra egyértelmű, nagyon sok szabálytalanság történt. Épp ezért megfontolandó kiegészíteni a vizsgálatokat Törőcsik Pálnak a belföldi útjainak a vizsgálatával is, mert hogyha itt nem tud elszámolni a külföldi útjával, akkor meg lehet kérdőjelezni azoknak a jogosságát, illetve a szakszerűségét is. Mondanék egy egyszerű példát, hogy a számlán szereplő tételek elszámolásának az engedélyezése itt van előttem, az dátum nélküli. Engedélyezte Tüttő István polgármester úr. Gondolom, ő csak aláírta, de ezt az elszámolási engedélyt, ami mellékletként szerepel, úgy illik, hogy ledátumozzuk tisztelt Törőcsik úr. A beküldött anyagokat megnéztem, azok zöme később keletkezett, a leveleknek a zöme, ….. van egy június 2-ai faxdátum van rajt, ami azt jelenti, hogy később szerezte meg magát a leveleket, az okiratokat, meghívókat, mint valójában az út készült. Én kérném annak is a tisztázását, hogy ez a bizottság, egy fegyelmi bizottság erre alkalmas lenne, hogy egyáltalán ezek a levelek megvannak-e benn a testületnél, jobban mondva a Polgármesteri Hivatalban, illetve, hogy ezek rendben vannak-e dátummal, illetve az eljárással.

Birkner Zoltán: Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt képviselőtársaim! Kedves kanizsaiak! Hát döbbenten hallgattam az urakat előttem. Engedjék meg, hogy visszatérjek Zsoldos Feri bácsi nagyon bölcs szavaihoz. Zsoldos Feri bácsi a következőt mondta. Emlékeztetni szeretném Önöket arra, amit Zsoldos Feri bácsi mondott, Önök nem azért ülnek itt, hogy kicsinyes, politikai ambícióikat a város érdekével ellentétesen, bármikor, mindenkinek az idejét és a fontos dolgok elől az időt elrabolva itt kifejtsék. Törőcsik Pál, még egyszer elmondom, amit elmondott, jegyzőnő elmondott, gazdasági osztályvezető úr is elmondott, Zsoldos Feri bácsi is, tehát Törőcsik Pál nem okozott semmiféle kárt a város számára. Egyszer. Törőcsik Pál azért volt Olaszországban, hogy az Önök által nem eléggé preferált munkahelyteremtésben előrelépjünk. Törőcsik Pál a munkahelyteremtésben eredményeket ért el. Törőcsik Pálnak köszönettel tartozunk azért, hogy végre, igaz, hogy csak az első kisebb cégek, de megjelent valami Nagykanizsán és olasz befektetőcsoport érdeklődése várható Nagykanizsára. Eddig az ügyről. És most folytatom, hogy milyen volt ez a vizsgálat. Feri bácsi remekül rávilágított arra, hogy ez a vizsgálat kérem szépen egyértelmű, célirányos, politikai megfontolású, egyéni ambíciókat teletűzdelt vizsgálat volt, ugyanis érdekes módon nem volt egyetlenegy térkép, kivonat a másik öt úttal kapcsolatosan, nem volt taxiszámla-ellenőrzés a másik öt úttal kapcsolatosan, nem volt repülőjegy-vizsgálat a másik öt úttal kapcsolatosan, és érdekes módon teljesen céltudatosan csak Törőcsik Pál útjaira koncentráltak – hozzáteszem, ezzel, azzal a célzattal egyértelműen, hogy egy politikai gyomrost vigyenek be Törőcsik Pál alpolgármester úr részére. Én azt gondolom, hogy meg szeretném kérni az urakat, akik ezt most tovább forszírozzák, és a fegyelmi eljárás fontosságáról akarják meggyőzni a kanizsai polgárokat és minket, hogy ez egy bolhaügy. Bolhaügy, amelynek egyetlenegy pontját kiragadva Önök mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez a sározás, ami elkezdődött ebben a városban, és mindannyiunkra visszahullik minden percben, minél tovább tartson. Hogy tovább tartson a Suhai szindróma Nagykanizsán, hogy tovább kelljen lehajtott fejjel közlekedni képviselőknek. Uraim, én ezt unom. Én megkérem nagy tisztelettel Önöket, koncentráljunk arra a feladatra, amiért minket megválasztottak. Minket azért választottak meg ebben a városban, hogy mindent megtegyünk az intézményeink működtetésére, és mindent megtegyünk a munkahelyteremtés érdekében. Tehát - és ez lesz a zárszó - nagyon kérem Önöket, hogy emelkedjünk már felül a vizsgáló bizottsági jelentésen, arról nem is beszélve, hogy tökéletesen egyoldalú, arról nem is beszélve, hogy az abban megfogalmazott, amely szerint fegyelmi eljárást indítsunk Törőcsik Pál ellen, teljesen megalapozatlan, majdnem minden pontjában nem ül az ügy, innentől kezdve nem is tudom, miről beszélünk. És hogy még egy megjegyzést tegyek, hogy tényleg hogyan történt ez az anyagkiküldés, és a Törőcsik Pál úr meghallgatása, meghallgatása polgármester, alpolgármester úrnak, az is nevetséges volt. Az urak berohantak alpolgármester úrhoz, és azt mondták, hogy van-e még valami papír, ha nincs, köszönjük szépen. Nem hívtuk meg a vizsgáló bizottsági jelentés leírásakor, és felháborodva olvastam, hogy a múlt héten kiküldött, mai napra szóló csomagban benne szerepelt már az a jelentés, amit még az Ügyrendi Bizottság meg sem tárgyalt. Ha ez nem koncepciós stílus, akkor ez micsoda uraim? Még arra se volt joga alpolgármester úrnak, hogy kiküldik anyagot, legalább elmondja bizottsági szakaszon a véleményét. Ezek után az gondolom, hogy eléggé minősítettem az Önök eddigi munkáját, úgy hogy nagy tisztelettel kérem Önöket, hogy koncentráljunk az egyéb feladatainkra.

Tüttő István: Örömmel látom, hogy ebből valóban tengeri kígyó fog kerekedni.

Kelemen Z. Pál: Mivel megszólíttattam. Birkner képviselőtársam többes számot használt, és nem precizírozta, hogy kire érti a többes számot, huszonhatan megszólíttatunk a közgyűlésben, örülnék, ha nevesítené és pontosítaná. És egy apró észrevétel, és tényleg nem akarok belőle vitát. Suhai szindrómáról beszélt. Suhai Sándor, ha jól emlékszem, annak idején egy hasonló nagyságrendű ügyben azzal védekezett, hogy nem okozott kárt. Bátorkodom fölhívni a figyelmet, talán hibát követtünk el, hogy akkor felmentettük, és nem folytattunk olyan fegyelmi vizsgálatot, amilyet kellett volna Suhai Sándor ügyében. Mindezt el szerettem volna mondani. Birkner úr kérem, ne tessék … gondolni.

Cserti Tibor: Megmondom őszintén, személy szerint nagyon kellemetlenül érzem magam a napirend tárgyalásánál. Nem gondoltam a magam részéről, hogy a vizsgáló bizottság jelentése ilyen szinten kerül megtárgyalásra, meggyőződésem egyébként, hogy a képviselőtestület egy része nem ….. Én megmondom .. szabályzat alapján nagyon sokszor rendeltem el kiküldetést. … elnézést kérek, nem …., azzal a feltétellel, hogy az utazás célja a megkezdés előtt, a célt eldöntik, és kiküldetési rendelvényen engedélyezik a kiküldetés tényét és egyébként előleget is folyósítottak. Kérdésem az, szólaljon már meg, hogy ki engedte, ki engedélyezte ezt a kiküldetést. Gondolom a polgármester úr erre választ fog adni, mert valószínű csak ő engedélyezte. Az már más dolog, hogy gyakorlatilag milyen felhatalmazás alapján. Ki meri közülünk kétségbe vonni annak alapján, hogy ha engedélyezte polgármester úr a kiküldetést, utána, hogy az a pénz jogos volt, vagy nem volt jogos. ….. őneki ki kell mennie. Kicsit ferdítettem, de bizonnyal értik, hogy miről van szó. A másik az, hogy találkozom egyébként ott a dokumentumok kapcsán az elszámolás jogosságának megítélésével, az már teljesen lényegtelen abból a szempontból, hogy ennek az indoklására mikor került sor. S abból a szempontból .. teljes mértékben igaza van, hogy ha egyszer a kiküldetésére sor került, akkor kérem szépen, annak megfelelően a szabályozását … nagyon precízen arról elszámolni. És engedtessék meg, nehogy már valaki a bizottság alapos munkájába ilyen értelemben rúgjon bele, mert akkor az egész szabályozás technikánkat tesszük le. Ebből adódóan én azt mondom, hogy figyeltem azt a lázas igyekezetet, amit a Polgármesteri Hivatal ……. a kiküldetésnek a szabályosságát azt lázas módon az idő előrehaladtával próbálta igazolni. Beleértem a … a tényét is. Meggyőződésem egyébként, a fegyelmi vizsgálat végén egyébként ezek a bizonylatok megfelelően szabályosak lesznek majd, … a beterjesztésen a továbbiakban ezen a vonalon megyünk végig. Befejezésképp engedjenek meg egy szubjektív elemet, hogy ember legyen a talpán, aki olyan esetben, mint városi tisztségviselő … …, meggyőződésem egyébként, Birkner úrnak az a lázas hozzászólása, amit a napirend alapján …, azt hiszem … és nem azért …., szubjektív …, elnézést kérek, tényleg, mert neked se.., Te is provokáltad a másik oldalt, miután most már a provokációkkal nem tele személy szerint a hócipőm, és meggyőződésem, hogy ez a fajta … nem vezet eredményre, akkor kérném szépen, és tessék ügyrendi kérdésként kezelni, ha valakibe nem rekesztem bele a szót egyébként, ezt a napirendi pontot zárjuk le.

Tüttő István: Kérem, akkor erről szavazunk.

Törőcsik Pál: Én nem szavazok az üggyel kapcsolatban.

A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Akkor a határozati javaslatról döntünk. Kérem szépen, a döntésüket várom. Jegyzőkönyvben rögzített visszaélésekre tekintettel fegyelmi vizsgálat kezdeményezését javasolja a bizottság Törőcsik Pál alpolgármester ellen. Önök előtt ismert, hogy maga ez egy bizottság volt, amelyet aztán az Ügyrendi és Jogi Bizottság az előbb ismertetett módon nem támogatott. Kérem, ennek ismeretében döntsünk a határozati javaslatról. Kérem a szavazatunkat. Aki igennel szavaz, egyetért a határozati javaslattal, ami itt le van írva. Magyarul az javasolja a vizsgálatot.

A közgyűlés 10 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a változások, hogy mely terülten történtek. Közgyűlési határozatok miatt történtek változások, az intézményi és hivatali saját hatáskörű előirányzatok változása miatt módosultak, központi költségvetésből származó, illetve elvonásra kerülő források és ahhoz kapcsolódó kiadások változtak. Az elnyerhető pályázati források miatti módosulások a kiadási vonzatokkal együtt szintén módosítást jelentenek. Kérem ezzel kapcsolatban a véleményüket.

Dr. Csákai Iván: Bizottságunk megtárgyalta az előterjesztést. Nem egyhangúlag elfogadásra javasolja. Amellett szeretnénk kérni azt a bizottsági javaslatra, a 12. számú mellékletben Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat 2000. évi céltartaléka táblázat 1. során található alapellátási intézmények felújításához, pályázatához önrészből 1 millió Ft átcsoportosítást kérünk a HUMÁN GESZ-hez. A fenti összeget olyan gép-műszer beszerzésére kívánjuk fordítani, amely nélkül az intézmények működése lehetetlenné válik. Kérem megértő támogatásukat. Alapellátás nagyon nagy bajban van.

Tarnóczky Attila: A 14. számú mellékletnek az utolsó, 12. sorában láthatják a Belvárosi Szakközépiskolának korábban megígért összeg realizálódását. Azt kérném, hogy a megszövegezése úgy szerepeljen, hogy a Belvárosi Szakközépiskola Petőfi utcai épületeinek kialakítása. Annak okán, hogy elképzelhető a tanműhelyek .. támogatást, pályázati pénzt tudnak szerezni és akkor a Petőfi utcai épület további részét is ebből a pénzből rendbe tudnánk tenni.

Tüttő István: Van-e még? Úgy látom nincsen, akkor a vitát lezárom. Csákai úrnak volt, a bizottságnak volt, bizottsági elnök úr ismertette, 1 millió Ft átcsoportosítását kérte a HUMÁN GESZ beruházási célú kiadásainak növelésére. A bizottsági határozatok a költségvetés, 2000. évi költségvetés módosításához című kiegészítésben találkozhatunk vele. Itt ugye az Egészségügyi és Szociális Bizottság, Csákai úr felolvasta, támogatja, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság módosító javaslat nélkül támogatta az előterjesztést. Ugyancsak az Oktatási és Kulturális Sportbizottság. A Pénzügyi Bizottság az előterjesztést nem támogatta, módosító javaslata, a Vízmű részére 4 millió Ft támogatás csapadékvíz elvezetése céljára. Forrása a Gazdasági Osztállyal egyeztetve, hitel. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság támogatta az előterjesztést, a Pénzügyi Bizottsággal azonos volt a módosító indítványa, vagyis a Vízműre vonatkozó részt kívánta bevenni. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság az előterjesztést támogatta változtatás nélkül. Akkor kérném szépen, először a módosító indítványokat szavazzuk meg. Először Dr. Csákai Ivántól előterjesztett, hogy csoportosítsunk át az alapellátás részére 1 millió Ft-ot. Nem kell, azt hiszem most részletezni, hogy milyen okok miatt. Kérem, szavazzunk erről.

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: És kérném akkor a Pénzügyi Bizottság, illetve a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatát, hogy a Vízmű részére 4 millió. Emlékeznek rá, a költségvetés tárgyalásának első fázisában benn is volt, csak később elmaradt, de jogos a kérelem. Kérem, szavazzunk róla.

A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Most pedig a rendeletmódosítást kérném, szavazzuk meg.

A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:

Tüttő István: Megkérem az Oktatási és Kulturális és Sportbizottság elnökét, mint előterjesztőt, megkérdezem, hogy van-e hozzáfűznivalója? Elnök úr, Öné a szó.

Balogh László: Egy pozitív hír, ezért elidőznék egy kicsit, hogy minél több ismeretünk legyen, és a támogatást megszerezzük hozzá. Arról van szó, hogy a Zeneiskola 4 általános iskolával karöltve az alapfokú művészet oktatás jelenlegi elég széles körét még tovább bővíti, színesíti. Köszönet az alapítvány létrehozójának, Aranymetszés Alapítványi Művészeti Iskola jöhet létre szeptember 1-étől 12 évre. A feltételeinket a határozati javaslatok tartalmazzák. Ebből legfeljebb egy adhat okot vitára. Az OKSB úgy foglalt állást, hogy a jövőben támogatást közvetlenül, sem az intézményeken keresztül nem adunk, de ez nem azt jelenti, hogy pályázati lehetőség nem adott a jövőben kulturális alapon, civil szervezeteken keresztüli alapítványi pályázati lehetőségekről beszélek. És különben is a meglévő intézményi hátteret tulajdonképpen ingyen és bérmentve használhatja ez a leendő Művészeti Alapítványi Iskola. Azt gondolom, örülnünk kell, és kérem, támogassák.

Tüttő István: Van-e még észrevétel?

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság támogatta az előterjesztést azzal a módosítással – természetesen nem értünk egyet az Oktatási Bizottság azon megfogalmazásával, és ezért kérjük ezt törölni az előterjesztésből, miszerint az önkormányzat nyilvánítsa ki, hogy aztán többet soha, semmiféle támogatást nem ad ennek az alapítványnak. Mi azt gondoljuk, ez az alapítvány egyfajta önkormányzati feladatot lát el, létrehoz egy ilyen művészeti iskolát, akkor igenis az önkormányzatnak kötelessége erejéhez mérten, de támogatást adni ennek az iskolának. Mivel azok a pályázati formák, amelyeket elnök úr előbb említett, léteznek, de mégiscsak önkormányzati pályázati formák, tehát nehogy bármikor is, x év múlva áthallás legyen, ezért én azt kérem, hogy ez így ne kerüljön be a határozati javaslatba, hogy sem anyagilag, sem közvetlenül nem támogatja. Mondjuk ki inkább azt, hogy erőnkhöz mérten Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése erejéhez mérten az adott tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében külön megállapíthat támogatást. Nem .. szabályként, hanem feltét, megállapíthat. Azt gondolom, hogy ez felelne meg igazán az önkormányzat és a város érdekeinek.

Balogh László: Nem szeretném, ha félreértés lenne a dologból. Először mi tárgyaltuk és örömmel támogattuk ezt az új kezdeményezést. Való igaz, hogy a bővebb anyagi háttérben nem láttunk utakat, de én örülök a Gazdasági Bizottság kezdeményezésének, és nagyon szívesen állok mögé. Mi, még egyszer mondom, mi a kulturális alapon és a civil szervezetek pályázaton keresztül gondoltuk a jövőbeni támogatást, de ha ez másképp is történhet, ám legyen így, és köszönjük.

Tüttő István: … egybe. Kérem a határozati javaslatot az elhangzott módosítással, illetve az elfogadással megszavazni.

A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Megkérdem Antalics Dezső bizottsági elnök urat, hogy van-e kiegészítenivalója, mert akkor azt most mondja el.

Antalics Dezső: A munkaközi anyagot bizottságunk megtárgyalta. Egyhangúlag a két határozati javaslatot támogatta. Kérem a testületet, hogy a további munkához a határozati javaslatot szíveskedjenek megszavazni.

Tüttő István: Van-e még észrevétel?

Cserti Tibor: Formabontó leszek. Eredetileg nem szerettem volna hozzászólni, de ismert a tisztelt képviselők között, hogy a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megkereste a város önkormányzatát és inkubátorház létesítése mellett érvelt, aminek megvan minden valós alapja és magam is támogatni fogom. Tekintettel arra, hogy a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány célterületként egyébként ezt a rendezési tervi területet jelölte meg, 1000 m² nagyságrend lett megjelölve. Egyetlen kérdésem van, hogy vizsgálta-e a tisztelt bizottság ennek a létesítésének itteni helyét, jogosságát, … tudja-e fogadni és megvan-e ennek az egyéb feltételrendszere is? Ha nincs, akkor mi a bizottság terve ezzel összefüggésben?

Antalics Dezső: A bizottságunk nem vizsgálta, de beilleszthető a tervbe.

Tüttő István: Nekem egy kérdésem van, ugyanis augusztus 30-i határidővel végre kéne hajtani azt a feladatot, amely a közmű, az úthálózat és közműrendszer elhelyezésére szolgáló területek tulajdonosaival, illetve leendő üzemeltetővel a lehetséges alternatívákat egyeztetni kell – az igaz, csak ez még egy képlékeny valami, itt csak azokkal tudunk tárgyalni, akik ismertek, a többi az még az önkormányzati rész, azt nekünk kell, legalábbis a mai nap, lehet, hogy holnap már más lesz a helyzet. Tehát akkor értelemszerűen értsék, csak azokkal tudunk tárgyalni, akik nevesíthetők. De ez nem egy végleges megoldást fog eredményezni, mert ha még jön valaki, akkor annak egy más igénye lehet. Ezt azért megkérdezném akkor a főépítész urat, hogy mi az a határidő, amikor hát azért tudni kellene már nagy biztonsággal, hogy ezek az utak, egyebek hol helyezkedjenek el.

Karmazin József: Mint ahogy a határozati javaslat mondja, az Ipari Park területéről van szó, tehát nem a laktanyákat érinti ez a feladat, hanem itt a Trendnek a bevonásáról és a Vasút bevonásáról van szó, a MÁV-ról. Úgy hogy tulajdonképpen ezek tiszta tulajdoni viszonyok, s ezeken a területeken kell az egyeztetéseket lefolytatni éppen azért, hogy a tervező a munkát folyamatosan tudja végezni és az úthálózatot úgy kialakítani, hogy az a továbbfejlesztés során jóváhagyható legyen.

Tüttő István: De azért a Vasúttal érdemes lesz a tárgyalást kibővíteni már a másik Ipari Park részre is és a Logisztikára. Jó, köszönöm. Van-e még? Úgy látom nincsen, akkor lezárom a vitát. Az 1. számú határozati javaslat, mivel nem volt módosító indítvány, kérdés hangzott csak el. Kérem a döntésüket. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ipari Park fejlesztés 1/A üteme keretében egyetért a Magyar utcán ideiglenes csomópont létesítésével, s azt a készülő rendezési tervben kéri szerepeltetni. Kérem erről a döntésüket.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 2-re. Ezt pedig az előbb említett úthálózat, közműrendszer elhelyezésre szolgáló területek tulajdonosaival kell egyeztetni.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Felkérem Törőcsik Pál alpolgármester urat, hogy ha van kiegészítenivalója, most tegye meg.

Törőcsik Pál: Ez egy más típusú kezdeményezés. Nyilvánvaló, hogy a lakásmobilitás elősegítését, illetve a lakáshoz való jutás elősegítését célozzuk meg ezzel, melynek helyszíneként a Nagyrác utcai iskolát jelöltük meg. Erről is bizottsági elnök úr részletesebben fog szólni.

Dr. Csákai Iván: Évek óta üresen áll a Nagyrác utcai iskola. Mindig gondolkodtunk azon, hogy hogyan tudjuk hasznosítani. Fölmerült kb. fél éve, hogy megfelelő kritériumok mellett egy lakáskoncepcióba beilleszthető megoldást találjunk. Ez egyrészt azt szolgálta volna azt, hogy Nagykanizsán kevés a lakás, másrészt pedig az, hogy ezt az épületet kihasználjuk. Az előző napirendi pontnál szociális bérlakásokat szavaztunk meg, s merem remélni, hogyha a közgyűlés elfogadja a Nagyrác utcai iskola elfogadásánál a legolcsóbb megoldásként olyan lakásokat tudunk kialakítani, ahol fiatal házasok 4 év 2 hónapra – ez nem véletlen, a 4 év 2 hónap, hisz ez a 4 év 2 hónap a bank által megadott utolsó terminus, ameddig kell lakás-előtakarékosságot befizetni. Ha a közgyűlés megszavazza ennek az iskolának az úgynevezett fiatal házasok otthonává, vagy nem tudom, hogy minek nevezzük, átalakítását, akkor a Szociális és Egészségügyi Bizottság a kritériumokat az Ügyrendi és Jogi Bizottság, a Gazdasági Bizottság elé terjeszti és a közgyűlés elé hozza, hogy milyen feltételek mellett és kik lakhatnak ott. Egy nagyon kemény kritériumoknak kell itt megfelelni ennél a lakásoknál, hisz 4 év 2 hónapig havi 10.000 Ft-ot kell valakinek spórolni, nem kell albérletet fizetni, OK, de a bizottságunknál vagy egy ilyen előkoncepció, hogy ezt a lakás-előtakarékosságot igenis kikötjük, és aki nem fizeti, az az illető ebből a lakásból ki fog költözni. Azt, hogy mennyi lakbért fogunk kérni, ez a jövő zenéje. Nem ez a lényeg. Itt az a lényeg, hogy hozzunk létre egy olyan házat, ahol fiatalok tudnak spórolni, kevés pénzért tudnak lakni – idézőjelben –, mert énszerintem az még nekik is sok lesz, amiért tudnak lakni, és 4 év 2 hónap után tovább tudnak lépni innen. És az önkormányzatnak van egy olyan bázisa, ahova ezeket a fiatalokat be tudja telepíteni és meg kell határoznia, hogy itt végleges letelepedés nem lehet.

Tüttő István: Csákai úr, egy kérdésem lenne. A változatokból kellene egy orientációt azért adni, hogy melyiket javasolja a bizottság erre vonatkozóan döntött-e.

Dr. Csákai Iván: Igen polgármester úr. A Gazdasági Bizottságnak a javaslatával ért egyet a Szociális és Egészségügyi Bizottság, amelyik a legkevesebb átalakítással jár.

Tüttő István: 1. számú változat?

Törőcsik Pál: 1. számú változat.

Antalics Dezső: Kötelességem, mint a 14. választókerület önkormányzati képviselőjének, hogy ismertessem azt az aláírást, illetve annak a szövegét, amellyel ma délben megkeresett az Együtt Kiskanizsáért Egyesület egyik képviselője. A szöveg a következőképpen hangzik: “Tisztelt kiskanizsai polgár! Figyelmes elolvasás után aláírásával igazolja egyetértését. Támogatom, hogy a Nagyrác úti iskolaépület az Együtt Kiskanizsáért Egyesület védnöksége alatt álljon, Kiskanizsa szolgálatában, megőrizve azt Kiskanizsa számára. Nem támogatom, hogy a Nagyrác úti kiürített iskolaépületben az önkormányzat átmeneti szociális lakások céljára alakítsa át.” S aláírás 104 kiskanizsai polgár.

Tüttő István: Azért pontosítani kell, itt nem átmeneti szociális lakásról. Tehát tudatosítani kell, hogy itt nem arról van szó, hogy ki akarunk helyezni valami olyan lakócsoportot, amelyik éppen zavarná a kiskanizsaiakat, hanem ebben a kérdésben igazán a rászorult fiatal házasok támogatása lenne, ami énszerintem éppen kiskanizsaikat is éppúgy érinti.

Tarnóczky Attila: Elnézést polgármester úr, hogy én is hangsúlyozom, de hangsúlyozni kell, mert ebből hatalmas félreértés lehet. Ebben az esetben nem szociális bérlakásokról fogunk dönteni, sőt azt kell mondjam, hogy a megfelelő anyagi feltételekkel rendelkező fiatal házasok átmeneti elhelyezéséről dönthetünk annak érdekében, hogy mielőbb megépíthessék, megépíthessék, nem mi, ők, saját házukat. Amiért igazán szót kértem, az viszont az, amiről esett itt …, nem is tudom melyik bizottsági ülésen javasoltam, meg is kaptam a bizottsági támogatást, fontos lenne. Tehát tökéletesen egyetértek azzal, hogy az 1. számú változatot kellene egy kis módosítással támogatnunk. Ha megnézik a 2. mellékleten ezt az 1. számú változatot, az 5., 6. leendő lakások együttes alapterületéből tisztességgel kijön három olyan lakás, mint ami 4. szám alatt ugyanezen a rajzon eggyel arrébb látható. Ha tehát kis bontással ezt a középső részt 3 lakássá alakítanánk, akkor összesen 10 fiatal család elhelyezésére lenne lehetőség. Gyakorlatilag költségnövekedés nélkül. Tehát ez a határozatban szerepeljen, hogy 1. változat, de összesen 10 lakással.

Tüttő István: Megkérdezem előterjesztő alpolgármester urat, hogy elfogadja-e?

Törőcsik Pál: A Gazdasági Bizottság tudtommal ugyanezt a variációt támogatta, Fodor képviselőtársam, nem tudom hogyan emlékszik a dologra? Én úgy emlékszem, mint hogyha ezt a variációt támogatta volna.

Dr. Fodor Csaba: Igen jól emlékszem, mert itt van a kezemben a jegyzőkönyv. A Gazdasági Bizottság valóban azt támogatta, hogy meg kell vizsgálni, hogy a zsibongó helyén milyen lakásokat lehet kialakítani, továbbá azt mondta, hogy ebbe a házba csak ifjú házasok költözhessenek be, és az előtakarékosság időtartamáig és ez kerüljön be így a határozati javaslatba. Továbbá a Gazdasági Bizottság azt is mondta, hogy a beruházási okmány éppen ezért szeptember 30-ig kerüljön vissza a közgyűlés elé, és ez is kerüljön be a határozati javaslatba, mert hiszen utána lehet nekiállni a munkálatoknak. Mi pedig azt gondoljuk, hogy ez igen sürgős, és ezért nagy örömmel kimondom, a Gazdasági Bizottság 15 igennel támogatta.

Cserti Tibor: Engedjék meg, hogy egy nagy ívű gondolatsorral kezdjem, és ígérem utoljára mondom az … talán emlékszik még rá, annak idején volt egy … a Kiskanizsa városrész befogad….. , akkor talán a félretájékoztatásból, nem kellő tájékoztatás és ….közösségi érdekek miatt akkori befogadó nyilatkozat nem történt meg, sőt elég kellemetlen … hatás …, ettől a perctől kezdve megpecsételődött ennek a Nagyrác utcai intézménynek a sorsa. A meggyőződésem egyébként az, hogy az egész város kárát látta. Annak idején kormánytámogatást vesztettünk ez miatt, ´92-es időszak, lehet, hogy nem mondom pontosan, 100 milliós nagyságrendű volt. Ennek 50%-ából fel lehetett volna szépen újítani, és tovább üzemeltetni intézményként. Ez a Nagyrác utcai iskola. Ennyit a nagy ívű gondolatsorról. Meggyőződésem, most is kiemelt fontossággal bír az, hogy milyen információk és hogyan, kiknek mennek ki a környezetbe, és én már vártam, hogy …. .. az a képviselői hozzászólás, amit Antalics kollégánk elmondott. Tehát meggyőződésem, hogy ha ezt a … is elhalasztja a város, hogy külső források bevonásával … funkciót fogadjon, akkor megérdemli a maga .. sorsát, és mint képviselő, nehezen tudnám ezt a gondolatot elfogadni. Tehát feltétlenül az előterjesztést támogatásra szorulónak tartom, és ehhez kérem a szavazatokat. A Gazdasági Bizottság elnöke elmondta, hogy október 30-ig gyakorlatilag az okmányt el kell készíteni, szeptember 30-ig el kell készíteni, de kiegészítő javaslat volna a következőkben, hogy ugyanezen határnapig indokolt azt a funkcionális szabályozást, ami az üzemeltetés rendjére vonatkozik, elkészíteni, tehát magyarul, tisztelt közgyűlés kérje fel a polgármestert, hogy az illetékes bizottsággal együtt készítse elő az üzemeltetésre vonatkozó helyi rendelet kidolgozását, vagy a lakásrendeletbe történő beépítését, .. szakmai …

Dr. Baranyi Enikő: Válaszolni szeretnék Cserti képviselőtársamnak. A Szociális és Egészségügyi Bizottság már elég részletesen a működésre vonatkozó feltételekkel foglalkozott. Én úgy gondolom, elég hosszú időt éltem szerencsére Kiskanizsán, és nagyon tisztelem és szeretem azt a településrészt változatlanul, mindaddig amíg nem vállalja fel a testület, illetve polgármester úr, hogy a Nagyrác utcai iskolában egy lakossági fórumot lenne célszerű összehozni, és ott a tervek ismertetésével egyidejűleg a működésre vonatkozó feltételeket, ha megismeri, megismerik az ott lévők, én biztos vagyok benne, hogy felismerik majd azt is, hogy oda jó pár fiatal fog kerülni, és esetleg azok nemcsak átmenetileg fognak Kiskanzsán letelepedni. Úgyhogy én azt javaslom, hogy lakossági fórum szintjén lenne érdemes ebben foglalkozni, vagy ezzel a gondolattal foglalkozni, és biztos vagyok benne, hogyha meg tudják, hogy milyen konstrukcióval kerülnek be a családok, és csak átmeneti jellegű az otthonteremtésig, biztos, hogy örömmel fogják látni ezt a fajta épülethasznosítást.

Dr. Gőgös Péter: Azt hiszem, elmondhatnánk még legalább tízszer, akkor sem tudnánk a kiskanizsaiak többségét meggyőzni arról, hogy itt valóban nem egy szociális lakásépítésre fog sor kerülni, mint ahogy a tiltakozásukban ezen aggodalmuknak is hangot adtak. Nem szeretnénk a kiskanizsaiakat olyan helyzetbe hozni, hogy ott bármiféle lakosok, tehát lakossági megmozdulásnak, illetve felbuzdulásnak legyünk a tárgyai, hiszen Kiskanizsa nyugalmát nem kívánjuk ezáltal felborítani. Nem arról van szó, hogy itt ezen a területen bármiféle szórakoztató helyet, vagy esetleg ipart telepítenénk le, hanem nyugodt, csendes lakásokat szeretnénk. Hogy garanciákat tudjunk adni, mert ezt kérték tőlünk ennek az üzemeltetésnek a további sorsáról. Megnyugtatnám a TV-nézőket, hogy a Cserti úr által kért szabályzat már jórészt készen van. Ezek a szabályok nagyon-nagyon szigorúan rögzítik azt, hogy ide valóban csak olyan emberek telepedjenek le, akik átmenetileg fognak szállást igénybe venni, és rendelkeznek megfelelő anyagi garanciával, hogy tovább tudjanak lépni, és ennek a helyi szabályzata, a házirendje garantálni fogja a helyi lakosoknak a nyugalmát.

Teleki László: Én egy kicsit meglepődök itt, mert én azt hiszem, hogy együtt egymásért elnevezési egyesület Kiskanizsáért egyből egy olyan előítélettel próbál meg némely csoportok, vagy némely személyek ellen indítani hadjáratot, ami igazán nem is kristálytiszta, mert én azt hiszem, hogy mindenféle területen, akár szociális, akár pedig etnikai, vagy kisebbségi területen minden alkalmakkal települési önkormányzat megpróbál olyan határozatot hozni, amely a lakásságnak, így a kiskanizsai lakosságnak is megfelelő lehetne. Tehát ezért nem értem a 104 aláírást, mert anélkül, hogy valakit tudnánk, hogy milyen címen kerül oda, egyből aláírásokat gyűjtünk, amit én magam mondjuk, ellenzek, és nem tartom etikusnak. Ugye a szombati újságot nagyon sokan olvastuk, a Zalai Hírlapot, ahol kifejtették azt, hogy a botfai nevelőintézet megszűnik, és különböző területekre, különböző lakásokba próbálják meg kihelyezni az ott élő fiatalokat. Kiemelten nem mindenki cigány, tehát nem azért szólok, mert a Cigány Kisebbségi Önkormányzatot képviselem, csak csupán azért, mert egy intézménynek a rendszerében felnevelkedett gyermekeket úgy elítélnek, hogy tudnák, hogy milyenek azok, kik azok, vagy hogy élnek. Én azt hiszem, hogy ha egy ilyen egyesület a nevében hordozza azt, hogy együtt egymásért, akkor valamilyen jogcímen meg kéne találni a közös hangnemet, és neki, saját magának kellene a közösségét úgy formálni, hogy az valóban Kiskanizsa szellemét hordozza tovább. Én azt hiszem, hogy ezek az aláírások viszont nagyon fontosak lehetnek, tanulságosak a számomra, mert egy képviselőtestületnek én azt hiszem, hogy nem kéne kihangsúlyozni most ebben a pillanatban azt, hogy ideiglenesen és csak átmeneti állapotban kerülnek ide ezek az otthonok, soha nem lehet tudni azt, hogy esetleg véglegesek lehetnek, és miért ne lehetne egy önkormányzatnak felvállalni azt, hogy szociális lakások épülnek, mert jövő héten akkor – ezek tudom, hogy nem szociális lakások, tisztában vagyok vele, de lehetnének szociális lakások is, mert jövő héten akkor várhatunk ugyanilyen aláírás gyűjtést esetleg ligetvárosi területről, amit épp az előbb meghoztuk a döntésünket. Én azt hiszem, hogy ezek nem jelenthetnek precedenst a települési önkormányzat életében, és én hiszem, az önkormányzatnak ki kell jelenteni azt, hogy ezek nem lehetnek jelenségeink a munkánk során.

Tüttő István: Én azt hiszem, Teleki urat egy az egyben, minden szempontból egyetérthetünk vele.

Dr. Csákai Iván: Elnézést, hogy még egyszer hozzászólok. Lehet lakossági fórumot tartani mindenről, és újra Nagykanizsa betegségében fogunk szenvedni. Lakossági fórumot kellene tartani az Ipari Park telepítéséről az ottani, mellette levőkkel megbeszélni, hogy lehet-e oda telepíteni. Nem lehet, nem lehet lakossági fórumot jelen helyzetben tartani, mert ezen a héten jó lenne, hogy ha a pályázat bemenne a minisztériumhoz, hogy egyáltalán tudjunk valamit nyerni. Hogyha nincs meg a közgyűlési döntés, hogy hozzájárulunk ehhez az építkezéshez, az átalakításhoz, akkor felejtsük el, és akkor műemléknek fogjuk nyilvánítani a Nagyrác iskolát, romnak, és kész. Felejtsük el. Mert lehet fórumokat tartani. Csupán azt mondom, hogy nem a fórum a lényeg. Én ellenzem a fórumot.

Tüttő István: Énszerintem van képviselője ennek a területnek. Szíveskedjen összehívni, és kellően meggyőzni a lakosságot, tájékoztatni, hogy miről van szó, hogy kerüljük el a félreértéseket. Ezzel meg is bíznánk a képviselő urat. Kérem, ez a javaslatom. És erre felkérnénk még Baranyi Enikőt, ha segítene ebben a munkában. Itt nem arról volt szó, hogy én magamról vagy a testületről le akarom venni a felelősséget, akkor Birkner urat is megkérem, hogy legyen. Akkor ne folytassuk, mert mindenkit bevonok.

Törőcsik Pál: Csak annyit szeretnék mondani, hogy ha Kiskanizsa városrészt nézem, igaz az a mondás, hogy senkit se lehet üdvözíteni a saját akarata ellenére, ez egy igazság, és én a fórum gondolatát támogatom, de nem feltétele az, hogy amit szeretnénk, megvalósítsuk, de az nyilvánvalóan a kiskanizsaiak felé nélkülözhetetlen, hogy amit ott meg akarunk valósítani, megismertessük velük. Tehát én ebbe a dologban szívesen felajánlom a segítséget. Ha valaki, én biztos, hogy ott leszek.

Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel, a vitát lezárom. Tisztelt közgyűlés, a határozati javaslattal kapcsolatban volt egy orientációja a Gazdasági Bizottsággal egyetértve a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak, hogy az 1. számú változatot támogassuk, és a Gazdasági Bizottságnak még volt. Azt kérném megismételni.

Dr. Fodor Csaba: Most már nem emlékszem olyan jól, mint az előbb, mert visszaadtam a jegyzőkönyvet. A lényeg az volt, hogy a beruházási okmányt készítse el a hivatal úgy, hogy az szeptember 30-áig kerüljön a közgyűlés elé, és erről a közgyűlés dönthessen. Továbbá az volt, hogy meg kell vizsgálni az 1. változatnál a zsibongóból kialakítandó lakások kérdését, kettő van benn igen, és több lakást lehessen kialakítani, így van. Ja igen, az, hogy ebbe az épületbe fiatal házasok költözhessenek csak az előtakarékosság időtartamáig.

Tüttő István: Az a 4 év 2 hónap. Megkérdezem előterjesztő urat, hogy elfogadja-e így a módosításokat?

Törőcsik Pál: Igen.

Tüttő István: Akkor kérem, a határozati javaslatot ezen kiegészítésekkel együtt szavazzuk meg.

A közgyűlés 24 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Hölgyeim és uram pontosan a saját érdekeink megvédése érdekében én azt javaslom, hogy zárt ülésen tárgyaljuk meg ezt. Kérem, hogy szavazzunk róla. Aki igent nyom, az a zárt üléssel ért egyet.

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérdezem alpolgármester urat, van-e kiegészíteni valója? Ha igen, tegye meg.

Törőcsik Pál: Mint ahogy emlékezünk rá, a közgyűlés egyetértett elviekben azzal, hogy a Kanizsán a Nagymagyarország Emlékművet, melyet annak idején ledöntöttek, újból visszaállítjuk eredeti helyére. Az előterjesztés arról szól, hogy az önkormányzat anyagilag is támogatni kívánja-e az emlékmű felállítását az eredeti helyén azzal, hogy a jelenleg ott lévő szobrot másik helyre, kultúrált módon át fogja helyezni. Én kérném Önöket, hogy az előterjesztést támogassák. Nemeskürty kormánybiztos úr egy levelében megígérte, hogy amennyiben következő év augusztus 20-ig az emlékművet helyreállítjuk, annyiban 10 millió Ft támogatásban részesíti az emlékmű helyreállítását, illetve felállítását. Annyit szeretnék még elmondani, hogy a Magyarok Világszövetsége helyi szervezete kezdeményezésére egy gyűjtési akció indult el és több százezer forint érétkű pénzbeni és természetbeni felajánlások érkeztek. Szobrászművészek ajánlották fel a restaurálásba ingyenes helyreállítási munkába való részvételüket, magyarul ingyen hajlandók a restaurálásba részt venni, és egyéb felajánlásokat is tettek ebbe a dologba. Előzetesen készült egy helyreállítási költségvetés, ami 16,8 millió Ft előzetes költséget tervezett erre a helyreállításra, amiben benne foglaltatik a szobor kiásása, restaurálása, felállítása és a jelenlegi szobor másik helyre történő áthelyezése. Én kérném tisztelt képviselőtársaimat, hogy az előterjesztésben szereplő, erre az évre szóló 1 millió Ft-os támogatást tegyék meg, és szavazzák meg, valamint a következő évben, 2001. évre a 2,5 millió Ft-os hozzájárulást, hogy ezt a munkát el tudjuk végezni.

Balogh László: Én Trianon gyermeke vagyok, mert Ungváron, az akkori Szovjetunióban születtem, így joggal szólalhatok meg Trianon kapcsán. Aki soha nem élt kisebbségben, az soha nem tudja meg, mit jelent magyarként élni ott, ahol ez nem jelent előnyt, sőt hátrányos. Ezért támogatom a Nagymagyarország Emlékmű felállítását, mely méltó emléket állítana az egyetemes magyarságtudatnak. Lehet ezt méltón és emelkedetten is tenni úgy, hogy ne sértsük a szomszéd népek önérzetét. Ezzel együtt nem javaslom, hogy véglegesen döntsük el az emlékmű helyét, mert lehet, hogy nincs olyan állapotban, hogy helyrehozható lenne. Mindenképpen támogassuk a kiásást, a felújítást, de a végső elhelyezéssel várjuk meg a feltáró munkálatok eredményét.

Röst János: Ennél a témánál nehezen kerülhető meg a politikai vélemény. Már azért is, mert Törőcsik Pál a gazdasági alpolgármesteri székéből a hivatalban tartott sajtótájékoztatóján üzente az MSZP-seknek, Tüttő Istvánnak, Böröcz Zoltánnak, Kelemen Z. Pálnak, de gondolom a többieknek is, hogy olvassák Lenin összes műveit. Hát én úgy gondolom, hogy Törőcsik Pál ismét szereptévesztésben van.

Tüttő István: Még nem vagyunk túl rajta.

Röst János: Ezt a szöveget elmondhatja a FIDESZ irodában, a közgyűlésen, de gondolom, hogy a hivatalban nem. Ha már itt tartunk, azért megkérdezném, hogyha ennyire ismeri Lenint, akkor volt-e tagja az MSZMP-nek? Az eddigi politikai önéletrajzában erre nem találtam adatot, de érdekelne a válasza. Trianon megítélésében nem hiszem, hogy van különbség a vélemények között. Legalábbis részemről, de azt semmiképpen sem szeretném, ami ehhez tapadó szélsőséges vélemény kialakult, nyilván nem itt, az ország másik pontján. Azt szeretném, hogyha Kanizsa az iparáról lenne híres, kereskedelméről, a kulturális és sport életéről, és nem pedig a szobrairól. Én a városban szökőkutakat szeretnék látni, fákat, bokrokat és parkokat. Mindenképpen a jövőbe kellene tekinteni. De visszatérve a beterjesztéshez. Ahhoz, hogy konkrét döntést lehessen hozni, ahhoz egy szakmai költségvetést kellene valakinek letenni, ami jelenleg nincsen. Egy beruházási programot. Mibe kerül a feltárás, mibe kerül a restaurálás? Azután lehet arról dönteni, hogy hol legyen felállítva és ezt Balogh képviselőtársam nagyon jól mondta. Ehhez szükségesek építési engedélyek, szakhatósági engedélyek. A szakmai esetleges letolási engedélye úgy szintén. Na most ezt a munkát kívánja tokkal-vonóval rátestálni a testületre az előterjesztő. Eddig az látszik konkrétnak, hogy a kormánybiztos 10 millió Ft-ot ígért ennek a szobornak a felállítására. Előre jelezném, hogy a különbözet nagy részét a városnak kell kifizetni, és ennek tudatában szavazzák meg a beterjesztés szövegét. Éppen ezért azt javaslom, hogy a szobor feltárását, a restaurálását önmagában támogassa egy összeggel a város, ez lehet 3,5 millió Ft is, de ebben a tárgyi évben az előrejelzés szerint nem lesz szükség, csak jövőre. Ezen túl a város ne folyjon bele semmilyen módon a munkákba. Azt a kezdeményezők alapítványi vagy más formában oldják meg. Azt pedig, hogy a város egyik gazdasági társasága gyűjtse az adományokat, és a beruházást ő koordinálja, én nem tartom szerencsésnek. Úgy gondolom, hogy ezek a cégek nem azért lettek létrehozva. Van erre megfelelő jellegű szervezet a városban, őket kell megbízni egy megbízásos alapon. A többi részével egyébként egyetértek.

Birkner Zoltán: Meg szeretném kérdezni Röst képviselő társamtól, hogy hogyan tartozik az ügyhöz Törőcsik Pál hovatartozása, és fel szeretném hívni Röst képviselőtársam figyelmét, hogy lehet, hogy ő ebből csak politikai ügyet akar kreálni. azért nekem az a véleményem, hogy egy nagy hibát ez a város már valamikor elkövetett, amikor egy akkor felállított és élő szobrot úgy, ahogy van, beleborított egy gödörbe. Semmi másról nem szól a javaslatunk, mint az, hogy ebből a gödörből kerüljön ki ez a szobor. Vizsgálják meg annak pillanatnyi állapotát, és nézzük meg annak a feltételeit, hogy hogyan lehet ezt restaurálni, honnét lehet ehhez még támogatást szerezni, és hogy hová állítsuk ezt fel. Várhatóan és reményeink szerint az eredeti helyére. Hiszen ott volt. Tehát ha a város valamikor hibázott, akkor hibázott, amikor fogta és ezt ledöntötte. És fel szeretném hívni polgármester úr figyelmét, hogy figyelmeztesse Röst urat, hogy azért tartózkodjon a témánál, és ne Törőcsik Pálnak támadjon egy ilyen előterjesztésnél.

Tüttő István: Végül is Törőcsik úr az előterjesztő.

Röst János: Jó, hogy szólt egyébként Birkner Zoltán, mert megint elmondhatom azt, hogy Törőcsik Pál tartott sajtótájékoztatót ebben a témában. Ő akart ebből politikai ügyet csinálni azzal, hogy az MSZP-seknek üzent, a Lenin összes műveit olvassák el kategóriában. Én nem kezdtem semmi fajta politikai tevékenységet. Idéztem Törőcsik Pált. Ha ő ezt úgy gondolja, hogy ez nem politikai ügy, akkor kérem, ezt magyarázza meg ezt nekünk. És én örülnék, ha válaszolna a kérdésemre, mert nyilvánvaló, hogy a kettő összefügg egymással.

Törőcsik Pál: Igen. Hát nem is tudom, melyik válasszal kezdjem először. Én azt mondom, hogy amit én sajtótájékoztatón véleményként elmondtam és nem csak ott mondtam el, hanem más nyilvános fórumon is, azt azzal a szövegkörnyezettel együtt kellene felemlegetni tisztelt képviselőtársam, amit én ott én elmondtam. Ugyanis én azt mondtam, hogy ennek az emlékműnek a felállítása, ez nem párthovatartozás kérdése. És itt jön a lényege. Hiszen mindenki érzelmileg úgy viszonyul ehhez a szoborhoz, ahogyan a saját maga lelkiismereti szabadsága alapján akar. És ezzel idéztem azt, hogy a szocialisták sincsenek kizárva ebből a körből. Éppen ezért idéztem, hogy ez nem egy kirekesztő dolog, hiszen éppen Lenin művében a trianoni békeszerződésnek egyik legnagyobb kritikusa volt ebben az ügyben, és a legkomolyabban szállt síkra ennek a békeszerződésnek az igazságtalansága ellen. Én csak ezért mondtam, hogy elvi különbség sincs közöttünk abban, hogy ebben a szoborfelállítás kérdésben egységesek legyünk. Úgyhogy, ha ilyen összefüggésben nézzük, akkor nem egy negatív összefüggésben emlegettem a pártokat, hanem éppen a szándékom az volt, hogy pozitív összefüggésbe hozzam. Tehát én azt mondom, hogy egy szövegkörnyezetből kiragadott egyetlen mondattal az ellenkezőjére lehet fordítani az eredeti szándékot. Én a továbbiakban is épp azért, hogy ezt ne pártpolitikai kérdésnek tekintsük, épp ezért próbáltam ezt az idézetet mondani. És válaszolva a másik kérdésére. A múltat hagyjuk, és ne azzal foglalkozzunk, hanem a jövővel. Én azt mondom, aki a múltját nem tisztázza és a múltjával kapcsolatosan nincs tisztába akár személy, akár nép, annak jövője sincs, úgyhogy ez nem egy elhallgatni való dolog. Ami pedig az MSZP tagságot, vagy az MSZMP tagságot illetően kérdezett. Nem tudom, hogy mi köze van ennek a témához, hiszen nekem az első válaszom az én ügyem és az én életem egy nyitott könyv ebből a szempontból, és az elsőként, mikor megkerestek, mielőtt politikai szerepet vállaltam, az első mondásom az volt, hogy 78-86-ig MSZMP tag voltam. És ennek ellenére vállalták. Következő kérdésük az volt,

Tüttő István: Akkor olvastad Lenin összes műveit.

Törőcsik Pál: Akkor volt alkalmam olvasni Lenin összest. De nem tudom mi a kérdése. Ezt azért bátran kimondom, hiszen titok a dologban nincs. Úgyhogy ennyi a dolognak a lényege. Gondolkodni meg kora gyerekkoromtól úgy gondolkodtam, mint a mai napig.

Tüttő István: Bár azt hiszem, hogy az nem bűn, ha valaki bárkinek a művét is olvassa, hiszen annál többet tud. Dr. Gőgös Péter, ügyrendi gomb.

Dr. Gőgös Péter: Felkérném polgármester urat, hogy végre vezesse az ülést. Ugyanis ez a politikai villongás lassan az érdemi munka rovására megy.

Tüttő István: Én nem hiszem, hogy én ezt a bírálatot el tudnám fogadni. Én százszor elmondtam már, hogy az Önök gondolatiban nem tudok olvasni. Ha pedig elhangzik valami, én most ebben az esetben úgy kezeltem, mert ez tényeket mondott el mindkét oldal. Az, hogy valakinek ez kellemetlen azt nagyon sajnálom.

Kelemen Z. Pál: Én próbálok igazodni ahhoz, ami ennek a közgyűlésnek az alaphangja volt, és amit Balogh képviselőtársam mondott. Kérem szépen, én Trianon gyermeke vagyok. Itt születtem a csonka Magyarországon és itt élek a csonka Magyarországon épp úgy, mint Önök, épp úgy, mint ahányan vagyunk. Tehát éppen olyan jogom van mondani bármit, mint aki a határokon túl született. Éppen olyan jogom van bármit mondani erről az emlékműről, erről az irredenta emlékműről, ami most már irredenta, ezelőtt hónapokkal ezelőtt ezt Törőcsik Pál úr tagadta, most már elfogadja az irredentaizmus eszmeiséget. És hadd mondjam, hogy milyen eszmeiséget képvisel ez a szobor. És utána ítéljük meg, és utána döntsünk a kérdésben. Ezt a szobrot 34-38-ig ugye nem adták át, ezt az emlékművet, vagy ezt a műtárgyat. Azért nem adták át, mert ez a fajta irredentizmus már azért a Betlehem féle konzervatiizmus eszmeiségébe már nem fér bele. Kellet jönni egy Gömbös Gyula korszaknak és a II. Világháború előszelének, hogy felmelegítsük. De hát ez is olyan, mint a rakott krumpli, felmelegítve már nem ugyanaz. Tisztelt képviselőtársaim, ez az eszmeiség, amiért ez így a történelem szemétdombjára került, ez az eszmeiség eredményezte azt, hogy Magyarországon, Magyarország belekerült a bécsi döntésekbe. Ez az eszmeiség eredményezte azt, hogy az összes szomszédainkkal összevesztünk. Ez az eszmeiség eredményezte azt, hogy a határokon kívül élő magyarokkal szemben úgy bánnak, olyan embertelenül, ahogy bánnak. Ez az eszmeiség vezetett el a II. Világháborúban való szerepvállalásunkig. Ez az eszmeiség vezetett el a párizsi békéig, amely sokkal szigorúbb volt, mint a Párizs környéki béke, amit a kis Trianon kastélyban kötöttek. Természetesen tolerálom azt, ha valaki ezzel az eszmeiséggel egyetért. Tolerálom azt, hogyha valaki ennek az eszmeiségnek az emlékművét újra fel akarja állítani. Tolerálom azt is, hogy legyen ilyen emlékmű. De úgy gondolom, hogy hát azért ne közpénzen, hanem közízlés szerint. Úgy gondolom, hogy ne fő köztéren, hanem ott, ahol más eszmei szobroknak a helyük van. Szoborparkban. Van ilyen történelmi szobor. Birkner képviselőtársam itt szemben mondja, hogy a Jancsi és Juliska. El kell mondanom, hogy a Jancsi és Juliskáról én 92-ben tudtam meg, hogy tanácsköztársasági emlékmű, mert mindig a Jancsi és Juliskánál mentem be egy fröccsre a kocsmába, és mindig azt mondták, hogy az a Jancsi és Juliska. Tehát emberszabású módon néztem azt a szobrot, de hát egy kicsit fent volt, s nem egészen szép. De a Jancsi és Juliska és része a városnak. Ha meg például a Tanácsköztársaságról beszélünk, hát az egy cseh és egy román imperializmussal harcolt azért a Nagymagyarországért, aminek az árát kommün leverése miatt megfizettük Trianonban. Próbáljunk egy kicsit tárgyilagosan szemléletből kiindulni. Én azt mondom, a Magyarok Világszövetségének a célja, hogy ezt az emlékművet előássa, és az a célja, hogy újra helyrehozza, renoválja, ám legyen. Legyen. Csak ez az emlékmű olyan, hogy eltérő módon ítéljük meg, nem biztos, hogy közelebb hoz minket egymáshoz, eszmeileg ebben az országban lakókat. Mert én nem végeztem népszámlálást, én nem olyan vagyok, mint egyes képviselőtársaim, hogy reggel felkelnek és beszélnek a választókörzetük lakosságával, az egyes politikusok, akik reggel felkelnek és beszélnek a néppel. Én nagyon sok embertől hallottam, hogy nem értenek egyet a helyreállításával és nagyon sok olyannal, aki hát miért ne eláll ottan nem bánt az senkit. Kérem szépen, tessék végiggondolni még egyszer, milyen eszmeiségben született. Egy konzervatív ember ma gondolkodásmódjában a mai Magyarországon, gondolom, hogy közelebb áll Betlehem Istvánhoz, mint Gömbös Gyulához. És próbálják ezt végiggondolni tisztelt képviselőtársaim. És ennek alapján lelkiismeretük és józan eszük alapján döntsenek. Ne fogják fel érzelmi kérdésként az egészet.

Törőcsik Pál: Én egyetlen mondatot kívánok még elmondani jelen pillanatban, hogy tisztelt Kelemen Z. Pál képviselőtársam miért minősít egy közgyűlési határozatot? Ugyanis egy elvi határozatot hozott ez a közgyűlés, hogy fel kívánja állítani az emlékművet. Ettől kezdve Ön nem mást minősít, mint ennek a közgyűlésnek egy elvi határozatát.

Kelemen Z. Pál: Nem az első eset, hogy megváltoztatjuk döntésünket. Nem az első eset, hogy kollektívan esetleg rosszul döntöttünk, esetleg tévedtünk. Valaki felállt és megbírálta és akkor szavaztunk arról, hogy újra szavazzunk és megváltoztattuk. Bizottsági előkészítés nélkül kerül ide ilyen rohammunkába. Jobb lenne kitárgyalni ezt a kérdést, hogy végre közös dolgainkat megbeszélni. És, hát én úgy tudom, hogy Nemeskürty tanár úr támogatottsága sem olyan egyértelmű.

Zsoldos Ferenc: Hát én sajnos azok közé tartozom, akik nemcsak fényképekről, hanem közvetlenül is emlékeimben megmaradtak a trianoni emlékműnek, valahogy annak idején is nevezték irredenta emlékműnek, mert nem szégyellték az emberek kimondani ezt a szót. Az akkor még létező valóságos formáját is láttam. Nagy élvezettel hallgattam végig azt a történelmi és történelmi polémiát, ami itt elhangzott. Sokkal kevésbé örültem azoknak a politikai mellékhangoknak, amelyek nagyon falsak voltak és nem is tartoznak ide. Művészeti értelemben, bár nem vagyok művészettörténész, függetlenül attól, hogy egyetemista koromban hallgattam ilyen előadásokat, mert hiszen a szakmai területhez hozzátartozott, annak a szobornak, nem is szobornak nevezem, én is inkább emlékműnek, mert hiszen Nagymagyarország emlékére létesítették és valósították meg, különösebb jelentős művészeti értéke akkor sem volt, jelenleg sincs. A felállítás időszakának polgári ízlését fejezte ki, mert hiszen a város polgársága állította akkor ezt az emlékművet. Nekem olyan tekintetben vannak aggályaim, hogy az a bizonyos 16,8 millió Ft, ami az előzetes tervekben szerepel, messzemenően nem lesz elég. mert hiszen itt három dologról van szó. Egyik a feltárás, a másik a restaurálás. Én csak egy kis részét láttam annak a próbafeltárás eredményének, amivel sikerült megtalálni az egyik szoboralak egy bizonyos részét. Laikusként is meg lehetett állapítani, hogy ezeket a szobrokat visszaállítani nem lehet. Az eredeti tervek alapján egy új emlékművet kell létesíteni. Tehát ilyen tekintetben a restaurálás pénzügyi rovatát, az az érzésem és véleményem, hogy sztornózni lehet. Egy új emlékmű felállítása bizony meghaladja a 16,8 millió Ft-ot. Lényegesen több lesz. De hát emellett én Nemeskürty professzorral messzemenően egyetértek abban, hogy nem szerencsés dolog szobrokat áthelyezni, új helyre telepíteni, de hát, ha a körülmények úgy adódnak, ez bocsánatos bűn. De hát azért meg kell tervezni, hogy mi legyen, mert az is egy történelmi időszakot tartalmaz, az 1919-es emlékmű, vagy 19-20-as emlékmű, illetve szobor pár, ezt együtt kell kezelni ezt a kérdést. Tehát egy olyan pénzügyi tervet kell kidolgozni, ami a teljesebb feltárást követően módot és lehetőséget ad arra, hogy pontosabb számításokra kerüljön sor. Ezért nekem is az a véleményem, hogy ma ne rohanjuk a fennálló lehetőségek, illetve tények elé, hanem számoljunk azzal, biztosítsunk pénzösszeget a teljes feltárásra, hiszen egy leendő szobormúzeum, vagy múzeumparkba ezeket a töredékeket is lehet helyezni, és ezek is történelmi események tanúsítói. Utána számítsuk meg, hogy mennyibe kerülne egy teljesen új, mert itt egy új emlékművet kell felállítani. És meg kell számolni azt is, hogy hova, és meg kell tervezni, és milyen pénzösszeget igényel a jelenlegi szobor és környezetének, mert itt nem arról van szó, hogy egyszerűen daruval le lehet emelni egy szobrot, daruval a talapzat bizonyos kőegységeit el lehet távolítani, ami önmagában nem nagy pénz. Itt az egész térben kell gondolkodni. Tehát a tér kialakítása is szerves részét képezi majd annak a munkának, ami ezzel az emlékművel kapcsolatosan elkerülhetetlen. Tehát a javaslatom …. a lehetséges esetleg fennálló restaurálási lehetőségek költségeire, de ugyanakkor készüljön egy olyan programterv, hogy hova, mikor kerül felállításra a tanácsköztársasági emlékszobor, és várhatóan mennyibe kerül. Utána ez kihozható a 16,8-ből véleményem szerint. Utána kell gondolkodni arról, hogy egy új emlékmű felállítása, ami valamikor harminc vagy húszon nem tudom hány ezer koronába került, hogy a jelenlegi időszakban 25 vagy 30 milliót vesz igénybe, mert erre kérem számítani kell. Én ezt javasolom a közgyűlésnek első lépésként. Ennyi volt.

Törőcsik Pál: Egyetértek Zsoldos képviselőtársam véleményével, és én sem vagyok híve a szobrok áthelyezgetésének. Még kevésbé a szobrok döntögetésének. És azért ez vegyük figyelembe, hogy annak idején ezt a szobrot, ezt az emlékművet a kanizsai polgárok állították fel egy bizonyos ügy, cél érdekében. A másik, hogy egy kutatóásatás folyt mielőtt még a szobor visszaállítását, tehát emlékmű visszaállítását elhatároztuk és megnéztük egyáltalán a helyszínen van-e, és hogy milyen állapotban van. Ez a várakozásokhoz képest sokkal kedvezőbb képet mutatott, mint amire számoltunk. Én azt tudom mondani, és az lenne a kérésem, hogy ezt az 1 millió Ft-ot ebben az évben mindenképpen szavazza meg az önkormányzat, hogy ezeket az ásatásokat, kiemeléseket és az állapotfelmérést meg tudjuk csinálni, hogy valóban egy pontos költségvetést tudjunk készíteni, és a következő évi támogatást ettől tegye függővé az önkormányzat. Az egyéb elmondottakkal is egyetértve én ezt megtoldanám azzal, hogy én erre a célra 1 havi illetményemet felajánlom.

Röst János: Én szeretnék módosító javaslattal élni. Én úgy gondolom, hogyha a kormánybiztos úr a 10 millió Ft-ot erre szavatolja, akkor a városnak ebbe az évben nem kell ehhez hozzájárulni. Tehát én azt javasolnám, hogy támogassa a közgyűlés 3,5 milliós összeget 2001. költségvetésében. És akkor lehet az február nem is tudom első időpont is. A másik. Kérném a testülettől, hogy a 2. pontot ne szavazza meg. Az önkormányzat ne vállalja magára ennek a teljes lebonyolítását. Nem ez a dolga. De nagyon szívesen működjön közre és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy valóban a szobor előkerüljön, és méltó módon legyen restaurálva.

Dr. Csákai Iván: Azt érzem, hogy néhány képviselőtársam úgy áll ehhez a dologhoz, mint hogyha nekünk valamit régen, valami olyant követtünk volna el, vagy követett volna el ez a nemzet, ami miatt szégyenkezünk kellene. Tudomásul kell venni, hogy egy emlékmű, amelyik valamikori államot képvisel, ahol több millió magyar élt és nemcsak magyar, a magyar nemzethez tartozó nemzetiségiek is, nem hiszem, hogy annyira zavaróan hatna ebben a városban, mint egy tanácsköztársasági emlékmű és igenis, hogy amit a Zsoldos képviselő úr mondott, fel kell tárni, és hogyha lehet, rendbe kell hozni és ki kell állítani. Nagyon sok minden emlékre nagyon sok pénzt áldozunk. Nem akarom sorolni. Engedtessék meg már a magyarnak, hogy egy kicsit nosztalgiával emlékezzen.

Böröcz Zoltán: Hát a vita is mutatja, hogy ennek a dolognak minimum kettő vetülete nyilvánvalóan van. Az egyik vetülete az a gazdasági kérdés. A másik vetülete valamiféle történelemszemlélet, valamiféle viszonyulás egy bizonyos korban született Nagymagyarország emlékműhöz. Az első kérdésről röviden annyit, mint a Pénzügyi Bizottság elnöke, én pillanatnyilag egy fillérrel nem támogatnám ezt a kérdéskört, mert a kormánybiztos úr leveléből én azt érzem, hogy amit Ő elvár tőlünk az az, hogy mi, az önkormányzat egy szándékot fejezzünk ki a tekintetben, hogy szeretnénk ezt kiemelni, szeretnék rendbe hozni, és a rendelkezése álló összegéből Ő 10 millió Ft-ot ehhez biztosít. Én úgy gondolom, hogy ez az, egyetértve egyet értve egyébként több hozzászólóval, amit ma azért meg kell tenni. A költségvetés helyzetében én azt mondom, hogy most semmiképpen ne ítéljünk meg ehhez, ne rendeljünk hozzá pénzeszközt. Következő költségvetésében viszont számítsunk rá, hogy nekünk ezzel kötelezettségeink lesznek. Ez az egyik oldal. A másik a történelmi szemlélet kérdése. Annak azért nagyjából és egészéből azt hiszem, örülhetünk, hogy bármelyik oldalról hangzanak el hozzászólók, nem lehet ránk mondani és ez igazán ritka, hogy valamiféle pártszerű blokkosodás lenne köztünk. Ennek nagyon örülök, annál is inkább, mert hadd mondjam el, hogy 1970-es évek végén többen itt Nagykanizsán kisebb mozgalmat indítottunk, mert nekünk akkor jutott tudomásunka, hogy létezik egyébként ez a szobor, idősebbektől. Sőt nekiálltuk úgynevezett 2000 forintokat összegyűjteni is naiv módon arra, hogy megpróbáljuk kiásni, kiásatni ezt a dolgot. Na persze olyan naivak voltunk, hogy fogalmunk nem volt nekünk arról, hogy ez mekkora, mibe ütközik igazából, mekkora erőkbe ütközik. Politikai értelemben szóba sem jöhetett ennek a sikere. Most eljött az esélye ennek a kiásásának, illetve a restaurálásnak. Én a magam részéről a következőt mondanám. Ha Nagykanizsa Város Közgyűlése el tudná dönteni azt, és ha ez úgy tetszik, akkor egymás feltételei, vagy most, vagy valamiféle garanciát vállalni a következőkben, ha így dönt, hogy ezt az emlékművet feltétlenül kiássa, következő gazdasági évben megpróbál pénzügyi fedezetet a költségvetésből biztosítani, hogy ezt restauráljuk, mert bármilyen állapotban van, ezt akkor kell, a lehető legjobb állapotba kell hozni. Ha megtalálja azt a helyet. Természetesen nem az ott a helyen, hiszen az azzal járna, hogy a Jancsi Juliska, aminek valóban egyet értek azzal, aki azt mondja, hogy arra ma politikai töltetet találni, hát nemhogy a lányom, én magam is nehezen emlékszem arra, hogy az valamikor tanácsköztársasági emlékmű volt. Az furcsa lenne. Ha megtalálnánk a szoborparknak a helyét. Ez lehet egyébként szerintem kegyelettejes, akár egy emlékfalu, akár egy sírkert közepén. Lehet ez akár megítélésem szerint akár a sétakertben, hisz hasonló történelmi szobroknak volt az már helye, ami aztán az Erzsébet térre került. Akkor én most mondom Önöknek, hogy akár a személyes jövedelmemből én azt mondom, hogy 100 ezer Ft-ot én most felajánlok arra, hogy ezt indítsuk el, álljunk az élére, tegyük meg. Ami egészen biztosan járhatatlan számomra is, és én ezt a 70-es években sem úgy gondoltam, az az, hogy levesszük azt a szobrot, helyére tesszük ezt a szobrot. És még valamire felhívnám a figyelmet, amiért nem lehetséges, hogy azon a helyen legyen. Ezt higgyék el, hogy nem lehetséges, mert attól a pillanattól kezdve politikai töltetet kapna, és a politikai töltetet nagy valószínűséggel egyrészt attól kapná, hogy annak a szobornak a helyére raknák, amely szobrot valamikor, valamilyen céllal emlékműnek felállítottak. Hiába nincs ma politikai töltete. abban a pillanatban lenne. Akkor válna politikai kérdéssé és akkor válna politikai kérdésre, ha bármelyik szervezetnek, pártnak, csoportosulásnak eszébe jutna, hogy mit tudom én, a Trianon évfordulóján felvonul oda és koszorúzási ünnepséget, egyebeket tart. Minden évben aktuálpolitikává válna. Minden évben megosztás, megosztottságnak lenne a lehetősége, ha szabad azt mondanom ebbe a városba, vagy ebbe az országban. Tehát még egyszer mondom, ha megtaláljuk a helyét, és ezt a helyet próbáljuk meg együtt megtalálni. Én egyébként több minden forog az agyamban, amit elképzelhetőnek tartok, akkor én azt mondom, hogy a személyes jövedelmemből ilyen összeggel hozzájárulok ahhoz, hogy ez történjen meg.

Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy Zsoldos Ferenc képviselőtársunk nagyon okos hozzászólására érdemes reagálni, sőt a szerint eljárni, mert én úgy ítélem meg, hogy a vita jó része, ami itt folyik egy előrehozott majdani vita arra, amit nem is tudunk. Tehát az a fajta elképzelés, hogy ezt a történelmi emléket - mert az – ki kellene emelni ez számomra támogatható és a nulladik lépés, ami nélkül semmi mást nem lehet mondani. És semmi másról dönteni pillanatnyilag nem is szabad meggyőződésem szerint. 1 millió Ft-ot ennek a társadalmi bizottságnak támogatásként, pontosabban a munkálatok elvégzésének fedezeteként, tehát számlák alapján, úgy gondolom nyújthatnánk. És hogyha kiássák és összerakják, hogy mi van meg abból a szoborból, milyen állapotban, akkor jöhet a további töprengés. Az én véleményem nem az egyébként, hogyha azt a szobrot őselődeink teljesen tönkre tették és lehet, hogy kitellett tőlük, akkor újra kell faragtatni. Ezzel nem értek egyet. Ha olyan állapotban van, akkor rendbe kell hozatni. Én ezzel egyet érek. Aztán le lehet rajta töprengeni, hol kell felállítani. Ha romokban van meg, akkor hol kell felállítani, mert meggyőződésem szerint akkor is felállítható emlékként, történelmi emlékként. Ami most aktuális, hogy a föld alól valóban az összes darabját, ami egyáltalán létezik, kiszabadítsuk. Ezzel talán még senkinek a politikai érzékenységét nagyon, nagyon nem sértenénk.

Dr. Baranyi Enikő: Én úgy gondolom, hogy előttünk egy nagyon is korrekt és pontos előterjesztés van. Teljes mértékigben tudok csatlakozni Tarnóczky alpolgármester úr által elmondottakhoz. Megítélésem szerint abban az esetben, hogyha két ütemben az itt megjelölt össz. összeget, tehát 2000. évben az 1 milliót, 2001-ben pedig a 2,5 milliót biztosítani tudjuk, akkor válik ez egyébként egy komoly elhatározássá a testület részéről, és minden további más, hogy így mondjam, részletről beszélni most, hogy akkor a szobor hova kerül, felesleges időpocséklás. Azt is el szeretném mondani, ha figyelmesen elolvassák a millenniumi kormánybiztos, Nemeskürty úrnak a levelét, akkor az egyértelműen mondja, hogy az önkormányzatnak bizonyos részt vállalni kell. Ezt mi is tudjuk. Tehát ahhoz, hogy ez a bizonyos feladat elvégzéséhez megérkezzen az a támogatás, ahhoz az önkormányzatnak nemcsak a szándékát szavakban, hanem valamilyen megkezdett és igazolt cselekedetekkel is bizonyítani kell. Én úgy hiszem, hogy ez az összeg nagyságát tekintve nem akkora, amit végül is ez a város a maga költségvetéséből ne tudna biztosítani.

Tarnóczky Attila: Nem voltam pontos talán és érthető. Szeretném pontosítani magam. Tehát az én véleményem az, hogy pillanatnyilag abban a helyzetben vagyunk, hogy egy dologról dönthetünk, ha akarunk, hogy 1 millió forintot biztosítunk a feltárásra, kiásásra. Plusz nem többet jövőre. Először tessék kiásni. Lássuk mindannyian, mit ástunk ki. Annak függvényében kell dönteni arról, hogy milyen célból, és jövőre mit biztosítunk. És mielőbb ki kell ásatni, mert aki itten az időpontotokat próbálja kitolni azzal játszik, hogy az a 10 millió Ft amit esetleg kaphatunk az majd nem lesz.

Tüttő István: Röst úr még következik, és utána a vitát lezárom.

Röst János: Azért én egy kérdést feltennék, mielőtt szavaznánk. Hogy ki lesz ennek a gesztora? Mert, ha megítélünk bármekkora összeget, azt valakinek fogadni kell és én úgy gondolom a dolgot meg kell fordítani, mert egyébként nincs értelme a döntések.

Törőcsik Pál: Tisztelt képviselőtársak, az előterjesztésben van egy pont, ami illeszkedik a kormánybiztos úr levelében közöltekkel, hogy az önkormányzatnak egy beruházót kell megnevezni. Ugyanis ők is biztosak akarnak lenni, hogy a pénz olyan helyre kerül, ahol arra a célra fordítják, amire szánták. Most ez függetlenül attól, hogy az önkormányzat anyagilag támogatja, vagy nem. Beruházóként, illetve fogadóként mindenképp megjelenhet egy cég, akit az önkormányzat, jelen esetben a VIA Kanizsára gondoltunk, aki az ügyben megkerülhetetlen, hiszen köztéri ügyekben és városüzemeltetési dolgokban egyértelműen ő a kompetens önkormányzati Kht-énk. Én ezt javaslom, e mellett, hogy őt jelöljük meg, mintegy fogadó, a pénzösszegeknek a fogadására. Ez egyébként a millenniumi kormánybiztos úr leveléből is kiderül. Kérem, hogy ezt szintén támogassák az előterjesztésben.

Böröcz Zoltán: Elnézést csak egy megjegyzést szeretnék tenni, hogy emellett a döntés mellet úgy gondolom, azért szükség lenne arra is, tényleg nagyon fontosnak tartanám, az elmúlt döntésünket, amely jelenleg érvényben van, amelyik arról szólt, hogy a jelenlegi Jancsi és Juliska helyére állítjuk fel – legalábbis alpolgármester úr ezt idézte –, ezt a döntésünket szerintem a mai ülésen vissza is kellene vonnunk. Mert egy. Dehogynem. Hogyne kéne visszavonni, hiszen a megosztottságot ebben a kérdésben a véleménykülönbséget ezzel konzerváljuk. Hiszen a véleménykülönbség nagy valószínűséggel pont ezen a ponton van, semmi másba igazában én nem hallottam lényeges véleménykülönbséget. Tehát úgy gondolom ezt meg kellene tennünk és akkor azon a lépéssorozaton továbbmenni, amit a Zsoldos Feri bácsi egyébként nagyon szépen vázolt.

Tüttő István: Dr. Baranyi Enikő kért még szót. De kérném, most már mérsékeljük magunkat.

Dr. Baranyi Enikő: Én úgy gondolom, hogy a szobor elhelyezésével kapcsolatban bármilyen konkrét megjelölés most még indokolatlan vita. Egyértelműen egy olyan határozati javaslattal ezt lehet kiegészíteni, hogy a feltárás után a közgyűlés dönt a szobor elhelyezéséről, vagy a szobrok és a kiemelt szobor elhelyezéséről, vagy sorsáról.

Tüttő István: A vitát lezárom. Azért szeretném emlékeztetni Önöket pontosan, hogy mibe döntöttünk. Nem arról döntöttünk, hogy mi felállítjuk a szobrot, hanem arról, hogy a környezetét rendbe tesszük. Tessék elolvasni ezt a rendleltet. Kérem, akkor szavazzunk, módosító indítványok voltak. Tehát módosító indítvány volt, Zsoldos Ferenc úr a következőket javasolta: hogy programterv készüljön, amely az ásatásra vonatkozik, programterv készüljön a restaurálásra, készüljön ugyanilyen terv a 19-es szobor áthelyezésére, és ugyancsak programterv készüljön arra, hogy mennyibe fog kerülni az újnak a felállítása és az áthelyezése. Kérem szépen, az előterjesztőt kérdezem, mi a véleménye a programterv javaslatairól a Zsoldos úr. Törőcsik urat kérném.

Törőcsik Pál: Én most már azt hiszem, hogy abba a szakaszba tartunk, hogy egy kicsit túlbonyolítjuk a kérdést. Azt hiszem, hogy eléggé a sorrendiségbe azt hiszem, elég világosan fejtette ki mindenki az álláspontját. A kérésem a következő, szeretném egyszerűsíteni, hogy erre az évre 1 millió Ft-ot szíveskedjenek biztosítani arra, hogy feltárjuk a helyet és megnézzük milyen állapotban van. Ennek ismertében csináljunk egy költségvetést. Tehát a sorrendiséget így. És azt hiszem, hogy Zsoldos képviselőtársam is így gondolta. Csináljunk egy költségvetést és utána, annak ismeretében döntsük, hogy a további lépésekről. És én ehhez ajánlottam fel az én felajánlásomat, Böröcz képviselőtársam az övét. Nagy örömmel fogadtam, és erről kérnék dönteni. Köszönöm.

Tüttő István: Hát ugye kérdés azért felvetődik ezek után, hogy a millenniumi kormánybiztos ígérete az meddig érvényes. Ugye akkor pályázni kell. És ugye a pályázatnak tartalmaznia kell, hogy felállítjuk, mert ha nem állítjuk fel, akkor ez a 10 millió vissza lesz fizetve.

Törőcsik Pál: Hát most erre nem kell. Egyszer már döntés van erre.

Tüttő István: Akkor Zsoldos Ferenc úr javaslatát teszem fel először szavazásra, mert ő programterveket kért. Vagy Feri bácsi visszavonod?

Zsoldos Ferenc: Nem. Azzal a módosítással elfogadom, amit polgármester helyettes úr a részemről elmondottak alapján …… egyetértek.

Tüttő István: Jó. Köszönöm. Akkor szavazzunk az 1-es határozati pontról.

A közgyűlés 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Röst úr azt tanácsolta, hogy ne szavazzuk meg a 2-es napirendi pontot. De hát előbb felteszem szavazásra, mert az kiderül, hogy nem szavazzuk meg, vagy igen. Tehát magyarul, hogy ne a VIA Kht.

Röst János: Polgármester úr. Nekem volt más javaslatom is.

Tüttő István: Halljuk.

Röst János: Én azt javasoltam, hogy a 10 millió forintból legyen feltárva, amit a kormánybiztos úrtól kapunk. Hát miért ne jönne, hát meg kell pályázni és ideér. Hát még csak július van gyerekek. A másik, hogy ezt a 3,5 milliót 2001-ben adjuk oda. Úgy gondolom, hogy korrekt a javaslat.

Tüttő István: Ezt már eldöntöttük. Akkor a 2-est kérném szavazásra. Hölgyeim és uraim, lezártuk a vitát.

A közgyűlés 14 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza.

Tüttő István: Jegyzőnő szeretne kiegészítést tenni a napirendi ponthoz. Öné a szó.

Dr. Tuboly Marianna: A kiegészítésem arról szólna, hogy kérném a tisztelt közgyűlést, hatalmazza fel a polgármester urat egy olyan döntésre, miszerint a Hungária Biztosító megkereste a hivatalt abból a célból, hogy egy ügyfélszolgálati irodát nyitna a forgalmi engedélyekhez kötelező biztosítás kiállítása céljából a hivatalban. Ehhez nagy mértékű anyagi ellenszolgáltatást ajánlott fel. Több variáció van. Vagy 1 fő köztisztviselő bérét vállalja, vagy a felújításhoz járul hozzá 4-5 millió forint értékben, vagy a Hungária Biztosító Eötvös tér 16. szám alatti épülete melletti épületben 200 m²-es helyiséget biztosít ingyenesen az önkormányzat részére. Erről még valójában nem tudtunk még érdemi tárgyalást folytatni, csak az ajánlatot tudtuk fogadni, mert a műszaki felmérése még nem készült el az Eötvös tér 16. szám földszinti helyiségeinek. De én úgy gondolom, hogy ezt az ajánlatot meg kell fontolni, annál is inkább, mert ´92 óta működik ez a rendszer Nagykanizsán, és azért valami fajta figyelemmel talán kell lenni a hagyományokra is, és az ügyfelek érdekét szolgálja. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy egy biztosító jelentkezett. Ez a biztosító kizárólagosságot kért, de jelentkezhetett volna más is, vagy még jelentkezhetne más is. Lehetne dönteni. Én azzal kérem kiegészíteni a közgyűlési határozatot, hogy a polgármester dönthessen ebben az ügyben, tekintettel arra, hogy szeptember elejére el kell készíteni ezt az ügyfélszolgálati helyet, a technikai feltételeket biztosítani kell, és abba azt is bele kell kalkulálni, hogy biztosítsunk egy szabad helyet a Hungária Biztosító részére.

Budai István: Csak egy megjegyzésem van, hogy ebbe a megállapodásba a 4. pontban olyasmit találok, hogy az okmányiroda helyiségek bővítésére egyszeri 10.000.000 millió forint hozzájárulást biztosítunk. Ez 10 milliárd forint. Ezt a milliót törölni kellene utána a szövegben.

Tüttő István: Akkor a betűs részt törüljük. Jó? Köszönjük. 10.000.000, azaz Tízmillió kiírni betűvel. Köszönjük. Nincs több észrevétel. A vitát lezártam. Kérem, szavazzunk. Azzal a kiegészítéssel kezdeném, amit jegyzőnő a Hungária Biztosítóval kapcsolatban említett. Kérem, hatalmazzák fel a polgármestert ennek megállapodásnak a megkötésére.

Cserti Tibor: …ezt egy az egybe feltenni. .

Tüttő István: Nem tettem fel egybe. Én most csak a Hungária Biztosítót tettem fel.

A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: És most jön a Belügyminisztériummal kapcsolatos megállapodás kérdése, ez az a.) pont. Kérem, szavazzunk erről.

A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a b-re.

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza.

Tüttő István: Azt hiszem túl sokszor átrágtuk már. Legutóbb odáig jutottunk, hogy szavazni kellett volna, de ennek a szavazásnak az újragondolása, illetve hát a határozati javaslatokkal kapcsolatban még bizonyos egyeztetésekkel kapcsolatban napoltuk el a döntést. Van-e valakinek az új információk alapján még észrevétele? Hát azt szeretném jelezni, hogy az Egészségügyi és Szociális Bizottság támogatta. Oktatási, Kulturális és Sportbizottság nem támogatta. Pénzügyi Bizottság támogatta. És megkötött, javaslatot tett a módosításokra, hogy a gazdasági társaságok ne kerüljenek a kincstárba, viszont egy könyvelői iroda végezze a társaságok könyvelését. Felügyelő bizottságokat minden társaságnál létre kell hozni. Meg kell vizsgálni, hogy a hivatal és a kórház milyen módon mehetne a kincstárba. Negyedik Gazdasági Bizottság támogatta. Javaslata a következő: hasonló, mint a Pénzügyi Bizottságé és egy könyvelői irodát három évre kell kiválasztani, aki elvégzi a gazdasági társaságok könyvelését. És ugyancsak javasolta a hivatal és a kórház milyen módon kerülhetne a kincstárba. Önök előtt van az a levél is, amit Tóth Lajos úr, az Érdekegyeztető Tanács nevében adott át. És nem egy ilyen levél van, hanem több is. Kérdezem Önök véleményét.

Röst János: Az előttünk álló módosított beterjesztést a Gazdasági Bizottság nem tárgyalta. Ezzel kezdeném előzetesen. Tekintettel arra, hogy költségvetési vonzata van és jelentős, én úgy gondolom, hogy nem lett volna ezt szavad megtenni, hogy bizottsági szakaszokat megkerülünk. Úgy, ahogy én kértem a közgyűlés előtt, hogy Tóth úr kapjon szót. Tóth Lajos úr, én kérném most ismételten, hogy mondja el, hogy megtörtént-e az egyeztetés, az érdekegyeztetés, vagy nem történt meg, mi volt az oka neki. A korábbi közgyűlésen felvetett kérdéseimre részben kaptam választ, vagy sehogy sem, ezért újra feltenném. Az első, konkrétan hány fővel kívánják létrehozni a kincstárat? A második kérdésem, hogy a jelenlegi, az intézményeknél dolgozó, illetve a Polgármesteri Hivatalban, HUMÁN GESZ-nél dolgozók ugyanebben a munkakörökben jelenleg hányan vannak? Ugyan van itt nálam egy anyag, ami 149 főt jelez, hogy ez ennyit jelent-e? Illetve kérném a kimunkálását, mert van egy össz. megtakarítás a kincstár létrehozásánál a 17 millió forint, hogy ez, hogy jött ki, milyen bérekkel és hogy osztották vissza. A másik kérdésem, az elbocsátandó kollégáknak mennyi a végkielégítése? Szintén kérnék rá választ. Illetve, hogy ki szavatolja, hogy ezt az állam megtéríti? Van-e erre garancia ? A következő kérdésem az volt, hogy a kincstár felállításának mennyi az ez évi és mennyi a jövő évi költségvetési vonzata, mert nyilván ez költségbe kerül? Van beterjesztve erre is adat, de az sem teljesen pontos. Én már korábban elmondtam, ez a nagykincstári rendszer egyedül Tokajban került bevezetésre 1996-ban. Azóta eltelt négy évben sehol máshol ezt nem vezették be. Ez azt jelent nem egy betseller, mert hogyha ennyi előnye lenne neki, mint amennyit itt jeleztek már mindenhol bevezették volna. Még egyszer elmondom, hogy ez az anyag kizárólag a Vikárius anyagnak, Vikárius Kft-nek jó, mert így lesz neki egy referencia munkája, Nagykanizsa város. Ilyen értelemben ezt az ország középpontján nagyon jól tudja a vállalkozásainál hasznosítani. A Nagykanizsa intézményrendszere nem egy terepasztal, hogy ezen kéne gyakorlatozni. Én úgy gondolom, hogy ezzel egy új döntéshozói szint jön emellett létre, aminek megkockáztatnám, vannak politikai vetületei is. Minden egyes nagy műnek kell, hogy valami nagy neve legyen. Én tisztelettel javasolnám, mivel, hogy a FIDESZ erőlteti ezt a nagykincstár rendszert, nevezzük el FIDESZ csomagnak. Így legalább ez a része fennmarad. A kimutatott költségek nem teljesek, és nem tartalmazzák például azt, hogy a Közterület-felügyeletnek kell-e költözni vagy nem. Nem tudom. Nem tartalmazzák, hogy mennyi a bútorozási költsége a kialakításnak. Nem tartalmazzák az ez évi működési költségeket, és a párhuzamos működésnek a többletköltségeit. Én tisztelettel kérem, hogy az előterjesztő nyilatkozzon konkrétan, hogy ez mekkora összeg és mennyibe fog kerülni egyébként a költségvetésnek. Szeretném azt javasolni, hogy ez legyen a határozat 7. pontja, és jelölje meg a pénzügyi forrását az előterjesztő. A Családsegítő Központ átköltöztetésére kaptunk egy levelet. Az általuk előadott ismetetőből kiderül, hogy abszolút értelemben szakmailag nem fogadható el, hogy ők költözzenek a Petőfi u. 5-be. Tehát én azt javasolnám, hogy amennyiben a közgyűlés mégis megszavazza, és ezt kérném, erről szavazást kérnék, ha még is megszavazza a testület a maga nagykincstár rendszert, akkor annak a székhelye Petőfi u. 5. számú épület legyen, és a felszabaduló helyre pedig a Gyámhivatal költözzön fel az Eötvös térre. Ez azért is indokolt, mert ilyen értelemben a szociális ágazat egy épületben nyerne elhelyezést. Hát együtt lenne az Egészségügyi és Szociális Osztály, a Családsegítő Központ és a Gyámügy. Ilyen értelemben felszabadulna egy épület az Deák téri IKI épületnek a hátsó része, és ennek a hasznosításából valami költséget vissza lehetne nyerni.

Birkner Zoltán: Hát sok ügynél gondoltam, hogy politikai megszólaltatásnak leszünk tanúi, de hogy ennél is. Röst úrnak lassan üldözési mániája van. Nagyon fél a FIDESZ-től. Különben megértem. Én megértem Röst urat, hiszen törpe minoritásában nem tudja eldönteni, hogy hogyan kevergesse a lapokat Nagykanizsán annak érdekében, hogy mindig ….. Meg szeretném kérdezni Röst urat, hogy egyetlen egyszer hallotta-e a számból, vagy az itt lévő FIDESZ tagok szájából, hogy FIDESZ központi programja a főkincstár? Ha ilyet hallott Röst úr, akkor egy kicsit azt gondolom, hogy el kell gondolkodnia a memóriájának frissességéről. Na most tovább megyek, ha ebben a kérdésben belekeverjük politikát., amikor arról szól a kincstár, tisztelt hölgyeim és uraim és ezt mindannyian tudjuk, hogy döntenünk kell az intézményrendszer átszervezésének befejezéséről. Hozzáteszem, azzal a szándékkal, akármit döntünk a következő évektől kezdve ezt a szektort tovább szűkíteni, tovább gazdaságilag átszervezni. nem szabad, hiszen eltértük azt a pontot, hogy jól működik, még működőképes marad, beállt a gyereklétszámnak megfelelően, és ez az utolsó pontja annak, hogy hogyan működjön, mint gazdálkodó szervezet tovább ez a rendszer. Ha ezt Röst úr, azt mondja, hogy ez a FIDESZ-nek a központi programja, akkor én azt mondom, hogy igen Röst úr, azért tettük le annak idején nagyesküt, hogy a város működőképessége fennmaradjon. És, hogyha úgy gondolod, hogy a főkincstár a mi programunk, akkor én azt mondom, hogy uram, Önnek visszafordítom ezt, nekünk nem az a fő programunk, hanem az, hogy az intézményrendszerek működjenek, az intézmények jól működjenek, és jövőre legyen miből építeni ebben a szektorban. Ugyanis, amit Önök …., addig minden történt csak ebben a szektorba nem történt működő tőke bevonás. Pontosan azért, mert nem történet meg az nagyon fontos átcsoportosítás, amit meg kellett volna már korábban tenni. Mindenki tisztában volt egyébként ezzel a kérdéskörrel.

Györek László: A határozati javaslat 1. pontjához van egy módosító javaslatom. A 2. bekezdésben szerepel az egyszemélyes és többségi tulajdonú önkormányzati gazdasági társaságokra vonatkozó pont, amely a Gazdasági Bizottsági javaslatára került be így, ahogy bekerült a határozati javaslatok közé. Ehhez képest módosítani szeretném, a következő szöveggel szerepelne ez a 2. bekezdés: Az egyszemélyes és többségi tulajdonú önkormányzati gazdasági és közhasznú társaságok könyvvezetésére 2001. január 1-től megbízza városi kincstárat, ennyi lenne a módosítás.

Balogh László: Pontosítani szeretnék az OKSB illetően. Mi a jó múltkori bizottsági ülésünkön még egy másik határozati javaslati 7 pontról szavaztunk. Abból az első 6-ot illetően, mely a városi kincstár, nagykincstár kialakítását bemutatta, úgy szavaztunk, hogy 3 igennel, 4 nemmel, 1 tartózkodással elutasítottuk. Viszont az akkori 7. pontban, amely most része a mostani 1. pont 3. francia bekezdésének, tehát, ha lenne városi kincstár, akkor az egyszemélyes önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági vagy közhasznú társaságok könyvelése 2001. január 1-től a városi kincstárban történjen, tehát ez volt az eredeti határozati javaslat tervezet, erről 7 igennel, 1 nemmel, 0 tartózkodással támogatólag döntöttünk. Megjegyzem, hogy a Városi Kórház és Polgármesteri Hivatal vonatkozásában nem foglaltunk állást. Az OKSB-nek ez volt véleménye. Tömör véleményem mindazokkal együtt, a feladatokat a lehető legalacsonyabb társadalmi, illetve állami szinten kell megoldani. Ez jelenti a helyi társadalom önállóságát, melyet az önkormányzatiság elve is megtestesít.

Tüttő István: Azért visszakérdeznék, mert az OKSB úgy tudom, hogy nem támogatta, akkor, amit elmondott, az mi, milyen alapon mondja? Ja. Akkor rosszul értettem. Ja értem.

Marton István: Ahogy a városi kincstár kialakításához hallom a bizottsági véleményeket, ugye nagyon röviden elhangozottak, abból nekem tetszik kifejezetten tetszik. Konkrétan a Pénzügyi Bizottságnak, illetve Gazdasági Bizottságnak egybehangzó azon megállapítása, mely szerint meg kell vizsgálnunk, hogy a hivatal és Kórház milyen módon mehetne a kincstárba. Ugyanis én úgy gondolom, hogy a monopóliumokat, a kivételezettségeket általában megszűntetni kötelességünk, nem pedig egy újonnan alakuló rendszerben megteremteni. Én azért, hogy ez így alakuljon, ahogy szeretnénk, az 1. határozati javaslat 3. francia bekezdését - megvárom. míg csönd lesz, mert nem szeretném már saját magamat is túlkiabálni -, tehát az 1. határozati javaslat 4. francia bekezdését az alábbiak szerint javaslom módosítani. Ebben körülbelül 3 új szó lesz, csak egy kicsit másként rakom össze a mondatot, mint ahogy eddig megtörtént. Javaslatom az alábbi. A Városi Kórház és a Polgármesteri Hivatal városi kincstárhoz történő kapcsolódására - tehát ez a második sor vége és a 3. sor eleje - a Vikárius Kft. - és visszamentem az 1. sorba, és úgy gondolom, hogy a következő 3 szó az egy közbeékelt mondat, nevezetesen - külön megbízás alapján - mert lehetne más is, de szerintem is jó, hogy el van írva így – itt véget ér közbeékelés - tehát Vikárius Kft. készítsen javaslatot és azt október 1-ig terjessze a közgyűlés elé, 2001. január 1-i bevezetés érdekében. Tehát itt lesz egy kis türelmi idő az én elképzelésem szerint. Amennyiben ez átmegy, én megszavazom. Amennyiben ez nem megy át ugye, nem tudom áldásomat adni. Bár elvi híve vagyok az ügynek. 1-esnek a 4. francia bekezdése egy kicsit átmódosítva.

Törőcsik Pál: Szeretném a modult illetően, kormányzati elképzelések vannak a kincstár ügyben és a további kormányzati elképzelésről megjelent egy kiadvány. Kérném szépen, hogy a Beznicza Miklós úr, hogyha itt van nála az a bizonyos fénymásolt anyag, néhány szót mondana, hogy mi az elképzelés, illetve milyen elképzelések láttak napvilágot, hogy ezzel is információhoz juttassuk képviselőtársainkat.

Zsoldos Ferenc: Nem kívánom megismételni, hiszen az elmúlt, korábbi közgyűlésen a véleményemet elmondtam, ami alapvetően nem változott meg, mert nagyon sok veszélyes pontot érzek változatlanul ennek a központi szervezetnek a kialakítása során, vagy következményeként. És én a magam részéről egy eléggé gazdasági, pénzügyi tekintetben erőszakolt centralizációnak látom, szelektív centralizációnak, mert csak az egészségügyi és szociális és stb. és stb. intézmények, kulturális és oktatási intézményekre vonatkozik. Én messzemenően egyetértek Marton képviselő úrral, ami nagyon ritkán fordul elő, de előfordul, amennyiben ebbe a rendszerbe a közgyűlés hatáskörébe, pontosabban az önkormányzat határkörébe tartozó gazdasági szervezetek, egészségügyi intézmények és a Polgármesteri Hivatal is, nem azt mondom, hogy egy időben, de meghatározott periódusokban, és itt erről dönteni kell, bekerülnek, akkor el tudom fogadni. Függetlenül attól, és most nem akarom megismételni, sok egyéb tekintetben fenntartásom van. Tehát ilyen értelemben a véleményem szerint túlzottan centralizált, de igazságosan mindenkire vonatkozó feltételrendszerek megteremtése, ha ez akkor igazságosabb és messzemenően igazságtalannak tartom, hogy ilyen elkülönített, szeletív, szeletelt megoldási módot, amit a határozati javaslatok tartalmaznak.

Dr. Baranyi Enikő: Én az előterjesztés 2. számú mellékletével kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. A kincstárvezetői munkakör betöltéséről szól ez a melléklet, és kérdezném, hogy törvényi előírás-e, hogy határozatlan időre kell az állást meghirdetni? Amennyiben nem, én a vezetői megbízást 2000. szeptember 1-től 3 vagy 5 évre, 2005. szeptember 1-ig javasolnám módosítani a pályázat kiírásánál.

Dr. Tuboly Marianna: Jogszabály írja elő.

Tüttő István: De nincs különösebb jelentősége, mert a munkaviszony mindig megszűntethető egy megfelelő indokkal.

Röst János: Szeretném kérni Beznicza Miklósnak a meghallgatását az előbb feltett kérdésre, amit Törőcsik Pál úr mondott. Abban a percben megvilágosodik Birkner Zoltánnak elméje ebben az ügyben, és rájön arra, hogy mégiscsak FIDESZ-csomagról van szó. A másik, szeretnék szavazást kérni a kincstár székhelyének a helyéről. Ez pedig a Nagykanizsa, Petőfi u. 5. számot javaslom. Egyébként Birkner Zoltán …. , de erre nem válaszolok, mert méltatlan lenne, de ezt ki kell, hogy mondjam. A másik pedig, hogy Tóth Lajost legyenek kedvesek meghallgatni, már többször javasoltam, és méltatlan dolog, hogy itt van egész nap, és többszöri kérésem ellenére nem kapott szót.

Birkner Zoltán: Igazából Röst úr nem akar elszakadni a mai napi stílusától, változatlanul politikai útra terel minden kérdést, amit csak lehetséges. Amit nem azt is igen. A rám tett megjegyzésére azért nem kívánok reagálni Röst úrnak, ezt majd mindenki eldönti Nagykanizsán.

Tóth Lajos: Elöljáróban annyit, hogy az itt töltött most már lassan 8. órában több információt szereztem, mint az elmúlt egy hónap Érdekegyeztető Tanács ülésein, illetve meg nem történt ülésein. Még annyit a kérdés tisztázásához, hisz ezt Dr. Baranyi Enikő képviselőnő tette föl ezt a kérdést, hogy valóban megtörtént-e az érdekegyeztetés ebben a kérdésben, avagy nem. Mi levelünkben jeleztük, hogy a mi normáink szerint nem történt érdemi egyeztetés, hiszen jeleztük polgármester úrnak, jegyzőnőnek június 30-án kelt levelünkben, hogy nem hívatott össze az Érdekegyeztető Tanács ebben a kérdéskörben. Erre - én ezt személyesen vittem el a Polgármesteri Hivatalba -, erre a tegnapi nappal körtelefon érkezett az érintett személyekhez. Volt, akit sikerült megtalálni, másokat nem. Volt, aki el tudott jönni, más nem, mindkét oldalról. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznem, hogy az új határozati javaslatnak megfelelően semmiféle információt nem kaptunk. Az igazsághoz hozzátartozik az, el kell mondanom, hogy én személy szerint kaptam anyagot, tehát előterjesztést, de nem az Érdekegyeztető Tanács szóvivője minőségében. Tehát úgy gondoljuk, hogy a közalkalmazotti törvény 4. §. (5) bekezdése szerint nem történt meg az érdekegyeztetés. Tehát amit hiányoltunk többször is, hogy a szemünkre vetették, holott talán ehhez nekünk lenne jogunk, hogy háromszor is, vagy talán többször is kísérlet történt az Érdekegyeztető Tanács összehívására. Ezt többször kértük levélben, hogy előtte történjék meg azoknak a dokumentumoknak a kijuttatása, amihez, ami a kellő információ biztosítását jelenti. Ez a mi véleményünk szerint nem történt meg. Tehát ezért nem tudtunk érdemben tárgyalni ebben a kérdéskörben. Úgy gondoljuk, hogy az önkormányzatra nézve a törvény kötelezettséget ír elő, a közalkalmazotti, illetve az Érdekegyeztető Tanács működésére, ezért az Érdekegyeztető Tanácsnak kell biztosítani ehhez a megfelelő információt. Tisztelt Hölgyek és Urak! Felhívjuk a figyelmüket arra, ha az Érdekegyeztető Tanács véleményezése, javaslata, állásfoglalása nélkül tárgyalják ezt a kérdéskört és hoznak döntést a jelzett napirendi pontok tekintetében, akkor mulasztásos törvénysértést követnek le véleményünk szerint. És ez vonatkozik az 5. napirendi pontra is. Tehát az eredetileg 5. napirendi pontra, amelyet már el is fogadtak. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Egyébként a Vikárius Kft. és a hivatal által elkészített előterjesztésből nem tűnik ki, hogy hány fő elküldését jelenti ez az intézkedés, és egyébként sem, hogy milyen gazdasági, gazdaságossági eredményekre számíthatunk. Csupán a mai napon mondhatnám, hogy puccsszerűen kézbeadott táblázat adott némi ízelítőt abból, hogy milyen következményei lehetnek a kincstár létrehozásának. Ez úgy gondolom, hogy miden képviselőtestületi hölgy és úr megkapta ezt az anyagot. Az itt megjelenített megtakarítások, ha egyáltalán lennének, sőt épp a munkanélküliekre vonatkoztatva, válnának nyereségessé. Ennek kapcsán felvetődik a kérdés, a tisztelt testület jó szívvel felvállalhat-e olyan kérdést, amelynek folyamata, illetve végkifejlete, vagy annak legalábbis jó része túlmutat az önkormányzat, a jelenlegi önkormányzat idején? Mi úgy gondoljuk, hogy nem. Változatlanul az a véleményünk, ha elfogadják a kincstár létrehozását, azokkal a bizonytalansági tényezőkkel, amelyből egy biztos látszik leginkább biztosnak, a dolgozói létszám további szűkítése, akkor annak szenvedő alanyai a munkavállalók és oktatási és nevelési és egyéb intézmények lesznek. Itt jegyzem meg, hogy nem értünk egyet a Családsegítő Központ átköltöztetésével, hiszen olyan helyzetbe hozzák ezt az intézményt, amely ha nem is lehetetleníti el a munkájukat, de sokkal nehezebbé teszi, mint ami a jelenlegi körülmények között biztosított. Senki sem hitetheti el velünk, hogy egy-egy feladatot csak úgy lehet jól megoldani, hibákat elhárítani, ha azt nem onnan irányítják, ahol keletkezett. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Vikárius Kft. jó pénzért megtette a dolgát, s amit ezért tett, mi nem is kárhoztatjuk. A döntés azonban az Önök kezében, illetve az Önök gondolatában, fejében van. Azt kérjük Önöktől, hogy mindent mérlegre téve, ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek ellehetetlenítik a munkavállalókat és város intézményeit is. Hadd jegyezzem, hogy kifogásoljuk azt az intézkedést és ezt kötelességem elmondani, ami a közgyűlés elején történt a napirendi pontok megszavazásánál, hisz jelentős számú pedagógus és nem pedagógus érdeklődő jelent meg az önkormányzati ülésen, hogy meghallgassa, és részese lehessen az itteni döntésnek. Sajnos az utolsó napirendi pontra szavazták meg ezt a kérdéskört. Nyilvánvaló, hogy ezt már nem volt erejük és idejük megvárni. Tehát kérem Önöket arra, mint ahogy eddig is történt az elmúlt időszakban, hogyha ilyen jelentős számú érdeklődő jelenik meg, akkor olyan döntést hozzanak, amely nem ilyen helyzetet teremt.

Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel, lezárom vitát. Egy kérésem lenne, a vitát lezártam, de elhangzott kérdés a Gazdasági Osztályvezető úrhoz, hogy jöjjön ide, a választ adja meg.

Beznicza Miklós: Egy-két kérdés elhangzott, van amire tudok válaszolni, van amire nem. Röst képviselő úr kérdezte itt a költségeket. Ki van mutatva, dologi költségekről hadd ne tudjak nyilatkozni, majd csak akkor, ha a kincstár feláll. A dologi költséget nem tudom megmondani, míg a kincstár nem áll föl, személyi költségei viszont bent vannak az anyagban. Ami még itt kifogásként merült föl, hogy a kincstár létszáma. Az anyagban benn van, 1/40-es melléklet. Teljesen kidolgozva létszámra, munkakörre, bérre vonatkozólag. 1/40-es mellékletben benn van, nem sorolom föl, nagyon nagy az anyag. A dologi költségekre így nem akartam, és nem tudok jelenleg nyilatkozni. És itt, ami még elhangzott, az, hogy az alpolgármester úr kérdezte, milyen információm van. Az információm az, amit az úgynevezett 2006-os Kormányrendelet előír, hogy megyékben létrehozzák ebben az évben a TÁKISZ bázisán az államkincstár helyi intézményét, és ez 2000-ben meg fog alakulni, Zalaegerszeg székhellyel természetesen. Tehát ha nem lesz döntés itt, akkor a keményebb megoldás fog következni a város számára, hisz ez az államkincstár nem ilyen, bocsánat a kifejezésért nem ilyen lágy módon fog működni, mint a mi kincstárunk. Ez az egyik része. Azt hiszem, hogy más különösebb nem hangzott el.

Tüttő István: Jegyzőnő szeretné még szólni.

Dr. Tuboly Marianna: Tóth Lajos úrnak szeretném, miután jogi észrevételeket is felvetett az Érdekegyeztető Tanács ülésének elmaradásával kapcsolatban, válaszolni. Ez a 3. kitűzött Érdekegyeztető Tanácsi ülés volt, és polgármester úr annak ellenére tűzte ki ezt az ülést, hogy Tóth Lajos úr az elmúlt közgyűlésen már az Érdekegyeztető Tanács állásfoglalását ez ügyben elmondta. Tehát itt valójában új napirendi pontról nem volt szó, új előterjesztés nincs a közgyűlés asztalán.

Tüttő István: Röst úr ügyrendi gombot nyom, meghallgatjuk.

Röst János: Igen. Én azt kértem, hogy a 7. pontként legyen egy határozati javaslat, amiben rögzítjük az ez évi költséget, és annak a pénzügyi fedezetét. Tisztelettel kérném az előterjesztőt, hogy jelölje meg, hogy mekkora összegbe fog ez kerülni konkrétan számokkal, és annak jelölje meg a pénzügyi fedezetét. Én úgy gondolom, hogy a nélkül megszavazni egy beterjesztést, hogy ez évi pénzügyi fedezet nem áll rendelkezésre, az felelőtlenség. Én kérném ezt az összegnek a megerősítését, és erről szavazást kérek szintén.

Tarnóczky Attila: Hadd tartsam mindenki véleményét tiszteletben, bár úgy gondolom, hogy sokféleképpen lehet városérdekről beszélni, de amikor egy olyan előterjesztés van az asztalon, ami hosszabb távon körülbelül 150 millió Ft-os megtakarítást ígér, és hoz, és ... évente újra és újra, és valamiféle másfajta akármiket előadni város érdekeként, az bizony, hát nem tartozik az őszinteség kategóriájába.

Tüttő István: Amit Röst úr a 7. pontban javasol az az 5. pont valójában, csak határideje nem az, amit ő gondol. Hát a költségvetésben a költségei bent vannak. Na most azért nem értem, mert a költségvetésben a költségei vannak benn, meg a kiadásai. Jó, hát én felteszem 7-ként, de én úgy érzem, hogy a költségvetésnek részre a költség és a bevétel. Akkor Röst úr pontosan fogalmazza meg határozati javaslatot, mert így, ahogy én értelmeztem, úgy számomra nem igazán.

Röst János: A kérdés az nagyon egyszerű volt polgármester úr. Én azt kérdeztem, hogy a kincstár létrehozása mekkora költségbe kerül. És most nem arra gondolok, hogy működik, hanem az áttelepítési költségek, a technikai felszereltségek, a kiváltás, az egyebek. Erre kértem egy konkrét választ. Úgy gondoltam, hogy ilyen precíz előkészítést követően ezt gyerekjáték megmondani, várnám a választ, és erről kérnék szavazást.

Tüttő István: Mikorra a határideje? Hogy most. Erre nem tudok válaszolni. Kérem, akkor szavazzunk. Zsoldos úr ügyrendi gomb.

Zsoldos Ferenc: Polgármester úr, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy Marton úrnak és jó magamnak is volt, voltak módosító javaslatai, ami nagyon egyszerűen átvezethető. Én azt kérem, hogy erről szavazzunk, ne feledkezzünk meg, mert egyszerűen a kincstárhoz tartozó intézmények felsorolásnak a listáját kell kiegészíteni azokkal a területekkel, amelyeket a felsorolásunkban megfogalmaztunk.

Tüttő István: Györek úr a következőt javasolta, ez egy módosító indítvány. Az egyszemélyes és többségi tulajdonú önkormányzati tulajdonú gazdasági közhasznútársaságok könyvvezetésére, a könyvvizsgáló már kihagyta, ha jó emlékszem, ugye? Az kimaradt, legalább is így mondta. A kincstárat bízza meg január 1-jétől. Kérem, erről szavazunk. Aki igent nyom, az egyetért ezzel.

A közgyűlés 16 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Ezt követően Marton úr javasolta, hogy. Igen, hogy a Városi Kórház és Polgármesteri Hivatal vonatkozásában. Igen. Akkor, tessék.

Marton István: A Városi Kórház és a Polgármesteri Hivatal városi kincstárhoz történő kapcsolódására a Vikárius Kft. külön megbízás alapján készítsen javaslatot és azt október 1-ig terjessze a közgyűlés elé a 2001. január 1-i bevezetés érdekében.

Tüttő István: Igen ezt, kérem, akkor szavazzunk erről.

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kinek volt még? Jó, akkor megyünk tovább. A 2-es számúról kérem a döntésüket. Bocsánat, elnézést az 1. pontról egybe. A módosításokat már elfogadtuk, de hát értelemszerűen módosításokkal együtt. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 14 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 2-esről a javaslatukat, amely a kincstárvezető személyére vonatkozik.

A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 3-as, a városi kincstárvezető személyének megbízása tekintetében szeptember 1. Elnézést mi volt az? Igen.

Zsoldos Ferenc: Polgármester úr ismét jelentkezem. …, a javaslatomat, aminek a lényege az volt …(Nem hallani, nem mikrofonba beszél.)

Tüttő István: Feri bácsi légy szíves megismételni, mert úgy értelmeztem, hogy bent van az 1-es pontban. vagy a Marton úr javaslatában.

Zsoldos Ferenc: …(Nincs bekapcsolva a mikrofon, nem érteni.)…. az önkormányzat felügyelet alá tartozó, vagy az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságokat. … erről kértem a szavazást. ( Nem hallani)

Tüttő István: Na, de a kincstárat már megbíztuk. Tarnóczky úr ügyrendi gomb, tessék.

Tarnóczky Attila: Zsoldos képviselő úr! A kincstár szervezetébe a gazdasági társaságok önállóságok folytán nem kerülhetnek. Nem hadd folytassam. Azt szavaztuk meg, hogy könyvelés tekintetében a kincstár része a könyvelési munkának. Ennél tovább nem.

Tüttő István: Akkor pontosan mond el még egyszer és megszavaztatom. Tehát legyen.

Zsoldos Ferenc: Akkor még egyszer megismétlem, hogy a kincstárhoz eddig javasolt intézményeken túlmenően a közgyűléshez, illetve az önkormányzathoz tartozó gazdasági intézmények is kerüljenek besorolásra. Tehát a gazdasági társaságok, gazdasági intézmények is.

Tüttő István: Jegyzőnő szeretne jogi szempontból ehhez szólni.

Dr. Tuboly Marianna: Azért nem lehet az alapító okiratba felvenni a gazdasági társaságokat, mert gazdasági társaságok könyvelését az elfogadott határozat alapján a kincstár megbízási szerződéssel és nem alapfeladatként látja el. Tehát már el van fogadva a közgyűlés által az a határozat …..szó szerint kell venni, mert csak polgárjogi szerződéssel bízhatja meg, mert a gazdasági társaságok önállóak, tehát ezek egy polgárjogi gazdasági társaságok. Nem lehet rájuk oktrojálni egy kincstári alapító okirattal, hogy egy másik, tőle független szervezet az alapfeladatként könyvelje, gyakorlatilag. Tehát a kivitelezés ugyanaz, vagyis hát a megvalósítás ugyanaz, csak már úton jutottunk el odáig.

Zsoldos Ferenc: Köszönöm szépen. Akkor viszont kérem, hogy a szavazást ismételjük meg, mert az én véleményem nem ez. Nem egyezik, és az eddigi pozitív, tehát az igen szavazataimat visszavonom.

Tüttő István: Jegyzőnőt kérdezem ismét.

Dr. Tuboly Marianna: Igazából, jó lenne, ha Zsoldos úr megfogalmazná, hogy mi a kifogása, mert a gazdasági társaságok könyvelését a kincstár fogja ellátni. Tehát, ha Ön ezzel egyetért, akkor nem értjük a kifogásnak a lényegét.

Zsoldos Ferenc: Hol van annak a biztosítéka, hiszen Ön azt mondta, mivel gazdaságilag önállóak, hát ha ők adnak megbízást a könyvelésre, akkor valószínű, hogy a kincstár elvállalja. Ha nem adnak megbízást, akkor marad minden a régiben.

Dr. Tuboly Marianna: Szeretném a biztosítékot is mondani. A biztosíték maga a közgyűlés, illetőleg a polgármester úrnak ezen határozat alapján a többségi tulajdonú gazdasági társaságokban többségi szavazata van. tehát a polgármester az egy szem szavazatával máris eldönti, hogy a gazdasági társaság a városi kincstárnál könyveljen, Kincstárral könyveltessen. Tehát többségben van, ezért eldönti egy személyben.

Zsoldos Ferenc: Elnézést, nem kívánom az időt húzni. De nem tudok olyan jogszabályról, amely a gazdasági társaságok tekintetében kizárná azt, hogy a kincstárhoz tartozzon.

Dr. Tuboly Marianna: Nem zárja ki.

Zsoldos Ferenc: Hát ha nincs, akkor miért nem kerülhet be.

Tüttő István: Szeretnék hozzátenni még egy mondatot. Egyébként nem lesz könnyű feladat, mert az 51%-os önkormányzati tulajdon melletti Kft-nél nem tudom, hogy hogyan tudjuk elérni. Nem tudjuk elérni.

Birkner Zoltán: Igen, azt gondolom, hogy van nagyon egyszerű tisztázandó ügy. Én azt gondolom, hogy mondja el a Vikárius képviselője, mert nekünk Feri bácsi pont ugyanaz az elképzelésünk, ami Feri bácsié. De ez a gazdasági társaságokra vonatkozóan így valósítható csak meg, ez a technikai megvalósítási mód. Azért ijedtem meg Feri bácsi, hát az első perctől kezdve. És hogyha elmondja a Vikárius szakembere? Akkor kérem, polgármester úr hallgassuk meg.

Kancsár Attila: A következő lenne a válasz az egyikre a GT. vonatkozik, tehát a gazdasági társaságokról szóló jogszabály és az ehhez kapcsolódó összes jogszabály. Tehát ez a gazdasági társaságok. A másik részre viszont az állami költségvetés és az állami költségvetéshez kapcsolódó összes, annak a végre hajtásához kapcsolatos összes jogszabály. Most a kettőt egybe tenni nem lehet. Ez azt jelenti, hogy a kincstár a Költségvetés végrehajtásával kapcsolatos összes jogszabály alapján fog működni, ugyanakkor láthat el olyan feladatot, ami nem a költségvetések alapján működik, tehát gazdasági társaságokról szóló jogszabályok alapján működik, és egy megbízási szerződés alapján fogja ellátni azt a feladatot, amit a költségvetés végrehajtásáról szóló összes jogszabály alapján az alapító okiratban, mellékletben felsorol, összes egyéb intézmény relációjában lát el. Tehát ez a különbség, hogy más jogszabály vonatkozik rá, és ennek a megoldása a GT-k esetében a megbízási szerződés. És, amit a jegyzőnő elmondott folyamatosan, tehát többszörösen is elmondott, az mind igaz és mind úgy valóságos.

Tüttő István: Zsoldos úr akkor mi a válasz?

Zsoldos Ferenc: Rendben van akkor.

Tüttő István: Mert szeretnék akkor hallani, Zsoldos úr. Nem, úgy hanem megkérdezném, hogy ezek után fenntartod azt a korábbi?

Zsoldos Ferenc: Fenn.

Dr. Tuboly Marianna: Egy olyat tudnék javasolni, egy olyan megoldást, hogy az alapító okiratba kerüljön bele, mert ugye eddig a gazdasági társaságok nem voltak ugye a kincstár feladatai között, tehát kerüljön bele az alapító okiratba, de ne az intézmény listába, miszerint a kincstár megbízás alapján ellátja a gazdálkodó szervezetek, tehát itt az egyszemélyes, többségi tulajdonú gazdasági társaságok és a közhasznú társaságok könyvvezetését. Kötelezően. Tehát kötelezően ellátja ezeknek a könyvvezetését.

Zsoldos Ferenc: Ide szerettem volna kilyukadni.

Tüttő István: Akkor én felteszem szavazásra, amit a jegyzőnő elmondott. Alapító okirat módosításaként. Kérem, szavazzunk róla.

A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 3. határozati javaslatról a döntésüket.

A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 4. a kincstári mérleg szerint a vagyonának meghatározása.

A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A városi kincstári költségvetésnek meghatározása. Szavazunk, tehát az 5-ről.

A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 6-ról.

A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az

előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Kérem szépen, úgy látom nincs több. Köszönöm az együtt működést. Munkánkat holnap 10,00 órakor folytatjuk.

Tüttő István: Hát az egyik komoly nagyberuházás, amiről a tájékoztatót adjuk, éppen a Városi Könyvtár beruházása. Erre vonatkozóan elmondhatjuk, hogy ütemezett és terv szerinti időre sikerült mindent biztosítani. A területet is átadtuk. Azt hiszem, ennek a kronológiáját most újra elmondani nem szükséges. Örömmel mondhatjuk, hogy a beruházó a munkaterületen dolgozik. Egyetlenegy kifogás merült fel a munkával kapcsolatban, egy lakó hívott fel a hétvégén, hogy olyan fák kivágására sor kerül, amely szerinte nem lenne szükségszerű. Én szóltam az illetékeseknek, hogy vizsgálják meg, tehát feleslegesen ne vágjunk ki úgy fát, amely nem akadályozza a munkálatokat. Azt a választ kaptam, hogy a kivágott fa mindenképp az épület alá esett volna, és így bármennyire is sajnáljuk, de hát majd pótolni kell más területen vagy a közelben. Az is igaz, hogy egy fa pótlása, az hosszú, hosszú évtizedek után lehetséges, de a reményeink szerint azért az a könyvtár, ami ott épül, az nemcsak a fákat pótolja, hanem sok minden másban is előnyöket biztosít a város és környezete számára. Szeretném jelezni, hogy a következő olyan címzett állami támogatással épülő beruházás, ami nagyberuházásnak számít, az a Nagykanizsa-Palin Általános Iskola bővítéses rekonstrukciója. Itt szintén arról számolhatunk be, hogy a munkák ütemesen, a megadott kereteken, tehát pénzügyi kereteken belül zajlanak. Az ünnepélyes átadást, azt ebben az évben fogjuk megtenni, mert a második ütem most fog befejeződni. A csapatrendelő átalakítására vállalkoztunk, ennek az anyaga is Önök előtt van. A csapatrendelőt pedig a korábbi döntésünk alapján 173 millió Ft-ot irányoztunk elő ennek az átalakítására. Az anyagból kiderül, hogy mindösszesen, szóval ez a feladat is a szerződések alapján határidőre remélhetőleg, és a megadott kereteken belül, sőt takarékosabban is megvalósul. Miklósfa városrész csatornázása szintén a nagyberuházások között említett. A miklósfai csatornázás második üteme most van folyamatban, nemsokára befejeződik. Ezen beruházásokról adtunk tájékoztatót. Kérdezem Önöket, hogy van-e észrevételük, kérdésük? Cserti Tibor úr, ügyrendi gomb.

Cserti Tibor: Énnekem az ügyrendi javaslatom az lenne, hogy elég sok napirendi pont megtárgyalása van előttünk, ugye a tegnapi feladatok alapján 59 napirendi pontból durván 17-et tárgyalt meg a tisztelt képviselőtestület. Maga az előterjesztés, amiről tetszett beszélni részletesen, témánként, nagyon jól előkészített. Tehát ilyen értelemben a lakosság tájékoztatását is fontosnak tartom, de hogyha érdemben … tárgyalni, akkor lehetőleg arra kérem polgármester urat, hogyha egyetért a többi képviselőtárs velem, hogy gyorsítva tárgyaljuk, amennyire lehetséges. …

Tüttő István: Nem tudtam rövidebben elmondani, mert ezek az alapvető kérdések voltak a nagyberuházással kapcsolatban, de egyetértek. Van-e észrevétel ezzel kapcsolatban? Úgy látom nincsen, akkor lezárom a vitát. Kérem Önöket, hogy fogadják el a tájékoztatót. Szavazzunk. A sajtónak pedig adunk anyagot, hogyha szükségesnek látják, tájékoztathatják a lakosságot.

A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Akadály az, hogy Csákai, akkor kérdésemre máris a választ megkaptam, tehát nincs akadály. Megkérdem Kelemen Z. Pál urat, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság nevében van-e kiegészítenivalója a napirendhez?

Kelemen Z. Pál: Csákai Iván képviselőtársam munkahelyi elfoglaltsága miatt ma nem tud jelenni, és megkért arra, hogy ismertessem a Szociális és Egészségügyi Bizottság módosító javaslatait. Ha Önök előtt fekszik a javaslat, az eredeti javaslat, akkor a 2. oldalon 3. § (1) d. pontja, valamint a 12. §-ban nem az van írva, hogy Gondozóház I-II., hanem Gondozóház, hiszen összevonásra kerül az új helyen.

Az 5. oldalra lapoznak képviselőtársaim, az 5.a. szakasz 7. pontja az alábbiakkal egészül ki, vagy módosul: az intézményvezető kinevezése és felmentése tekintetében a munkáltató jogokat gyakorol.

Az 5.b. szakaszban, ez 6. oldalon van, a 4. pont alábbiak szerint módosul: az intézmény vezetője tekintetében gyakorolja az egyéb, s az egyéb a kihangsúlyozandó munkáltatói jogokat.

A 7. oldalon, a 6. § (7) bekezdése helyesen, …., a második 6. az a 7. Szó szerint így szól, az étkezési ellátás igénybevételéről, valamint az ellátás megszüntetéséről a területileg illetékes szociális intézmény vezetője, a szociális, egészségügyi rászorultságot megalapozó jövedelemi, háziorvosi igazolás alapján dönt.

A 9. § a 8. oldalon a következő módosítás, annak 3. bekezdése helyesen: az ellátásra való jogosultság elbírálásakor előnyt élvez a 62. életévét, illetőleg a reá irányuló nyugdíjkorhatárt betöltött rászoruló, aki

Irányadó, kijavított képviselőtársam, mi fogalmaztunk hibásan. Elfogadom.

19. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: az intézmények térítési díját az ellátási formák szerint a 2. számú melléklet tartalmazza.” Azért mondom, mert az 1. és 2. számú melléklet – ha lapoznak képviselőtársaim, az eredetihez képest módosult, és ezekkel a módosulásokkal kérem elfogadni, amit bizottságunk egyhangúlag megszavazott, a rendeletjavaslatot.

Tüttő István: Mivel a bizottság az előterjesztő is egyben, ezért a most elhangzottakat külön nem fogjuk módosítóként megszavazni, mert eleve ez az előterjesztés. Kérdezem, hogy van-e még észrevétel? Úgy látom nincsen, lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk. Kérem, szavazzunk akkor a helyi rendeletről.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

Tüttő István: Én kérném, hogy a felügyelő bizottsági tagokra a javaslatokat, nem azt mondom, az oldalak, de hát, akinek van ilyen javaslata az tegye meg. Kérném az első jelentkezőt. Ügyrendi?

Röst János: Nem ügyrendi javaslatom lenne, de mégis hasonlít hozzá. Azt szeretném kérni, hogy az 5 fő helyett, ami be van terjesztve, 3 tagú felügyelő bizottság legyen megválasztva. Úgy gondolom, hogy 5 fő nem szükséges. S azt kérném, hogy 3 főre tegyenek javaslatot képviselőtársaim.

Tüttő István: Van rá lehetőség, 3-5-ig. Akkor ezt ügyrendiként kezelem mégis. Tehát szavazzunk arról, Röst úr azt javasolja, hogy 3 fős legyen a felügyelő bizottság. Kérem, szavazzunk. Én, mint előterjesztő, támogatom.

A közgyűlés 14 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Akkor kérdezem Kelemen Z. Pál urat, van-e javaslat?

Kelemen Z. Pál: Én gyorsan szavaztam, de javaslatom az van tisztelt polgármester úr. Képviselőcsoportunk a televízió felügyelő bizottságába Lovrek Katalint javasolja. Lovrek Katalin, hát nem jogosított fel, hogy a korát elmondjam, 30 éves, de azért elmondom, nem fogja szégyellni, mert szép, fiatal és csinos. Egyetemi végzettségét a Pécsi Janus Pannonius Tudomány Egyetemen szerezte, gazdasági szakember, személyét mi javasoljuk.

Dr. Kalmár Béla: Mészáros Józsefet ajánlom a Kisgazdapárt részéről. Személyi adatairól nem tudok nyilatkozni, csak azt tudom, hogy hol lakik, Teleki u. 1/b…

Tüttő István: Ne mondjunk semmit, mert akkor zárt ülést kell elrendelnem. Egy kérdésem azért lenne, az illetők, akik szóba kerülnek, elvállalják? Tehát az nem lehet, hogy utólag kiderül, hogy nem vállalnák el, csak javasoltuk?

Tóth Zsuzsanna: Képviselőcsoportunk Cseresznyés Pétert szeretné a Kanizsa TV Kft. felügyelő bizottságába javasolni. Cseresznyés Péter jelenleg vállalkozó, de közgazdasági tudással, ismeretekkel bír, illetve pedagógiai, népművelő végzettsége van.

Tüttő István: Hozzájárulnak a nyilvános üléshez, ezt bejelentem, és akkor lezárom a vitát. Szeretném, ha most szavaznánk a felügyelő bizottsági tagokról. Minősített többség kell, és kérem nevenként. Először Lovrek Katalin.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Ezt követően Mészáros Józsefről kérem a szavazatot.

A közgyűlés 14 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: És Cseresznyés Péterről kérem a szavazást.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Ugyancsak kérdezem Gyalókai urat, hogy van-e észrevétel?

Gyalókai Zoltán: Itt egy lakossági kezdeményezésről van szó. Az ott tulajdonnal rendelkezők szeretnék területüket belterületté vonatni. Azt a bizottság 2-3-szor visszakérte a Gazdasági Bizottsággal együtt. A lakók vállalták a szükséges költségeket. A rendezési terv az ő költségükre történik, sőt a későbbiekben is vállalták a közművekkel, utakkal, világítással való ellátást saját költségükön, s utána óhajtják értékesíteni lakótelekként. Kérem a közgyűlést, támogassa.

Tüttő István: A vállalás, az milyen formában történt?

Gyalókai Zoltán: A vállalás tulajdonképpen nyilatkozattétellel történt, és választottak egy közös képviselőt, illetve a nyilatkozatot az ott tulajdonnal rendelkezők aláírták.

Tüttő István: Azért kérdezem, mert lehet vállalni úgy is, hogy mondjuk, aztán nyoma sincs. Tehát ezt kérdeztem, hogy megnyugtassuk saját magunkat, illetve, hogy tudjunk róla: Ezt azért említem, hogy tudjunk róla, hogy a vállalás, az garantált, tehát nem arról van szó, hogy csak jelezték.

Kelemen Z. Pál: Egy kérdésem lenne ezzel kapcsolatban. Az a nyilatkozat, amit Gyalókai úr említett, azt is jelenti, hogy az önkormányzatnak költsége ezzel a belterületbe vonással kapcsolatban nem lesz? Sem közvetett, sem közvetlen. Erre kérek választ.

Marton István: Az, hogy közvetett költsége se legyen az önkormányzatnak, az elképzelhetetlen, azt szerintem Kelemen képviselőtársam is tudja, mert a hatósági ügyintézés ennek a témának, az is költség, de ezen túlmenően tényleg nem merül fel érdemi közvetett költség sem. Azért kértem szót, mert a határozati javaslat, ami a 3. oldalon van, 4. francia bekezdés utáni első sor, s azt bizottsági ülésen én elmondtam, hogy kicsit csodálkozom, hogy nincs kijavítva, a tervezési feladathoz az építtető által helyett építtetők által, mert azért erősen félreérhető. Tehát a többes szám mindenképpen kell. És támogatom természetesen.

Tüttő István: De ezt elfogadja a tisztelt bizottság.

Tarnóczky Attila: A határozati javaslat mellé egy másikat hadd javasoljak Önöknek, ami arról szól, hogy az önkormányzat a területnek a közművesítési költségeit nem vállalja. Ugyanis valóban kezünkben egy nyilatkozat, a tulajdonosok nyilatkozata, mert mi van, hogy ha a tulajdonosok … és eladják, onnantól kezdve .. semmiféle .. természetesen nincsen. Bennem is él az aggodalom, amit Kelemen képviselő úr kérdésével kifejtett.

Cserti Tibor: Gazdasági bizottsági ülésen részletesen kifejtettem, hogy körülbelül az ilyen jellegű feladatok megvalósítása milyen munkamegosztással jár az önkormányzat …. szeretnék velük foglalkozni. Hasonló egyébként, de picit kisebb kaliberű kérdés, mint anno a Szabadhegynek a belterületbe vonása, s utána a közművesítési feladatoknak …. elmaradását látom ismét előfordulni. Azzal, hogy itt nem csak lakásépítési területekről van szó, nyilvánvaló, a Kaposvári úthoz közeleső részen vállalkozási területeknek a megjelenése. Ebből a szempontból még egy két ütemes megvalósítása is több fázisban képzelhető el. Azokat az aggályokat én már … történne meg először, aztán utána majd futunk a feladatok megvalósítása iránt, aztán vagy emlékszünk a …feladatokra, vagy nem. Nem akarok senkit megsérteni, tehát én feltétlenül a lakásságnak ezt a kezdeményezését pozitívnak ítélem meg, mert mindenki a saját a tulajdonát legjobb módon kívánja hasznosítani. De ha ez a napirendi pont tárgyalása úgy következik be, hogy kötünk egy előszerzősét, amit a közgyűlés jóváhagyásával lép életbe és az mindenkit ennek alapján kötelez, az teljesen más. Ennek alapján nekem is kételyeim vannak. Tipikusan olyan projekt területnek tartom, amit önmagában, a legjobb szándéknak, lakossági kezdeményezés formájában, önállóan – az élet fogja igazolni – nem lehet megvalósítani. Mi pedig végig fogjuk verni az asztalt, mi elhatároltuk magunkat ettől, mindenki el fogja mondani a misét. Uraim, ez nem a vállalkozásnak az a formája, ami egyébként is idecsatolná a vállalkozásokhoz egyébként kapcsolható külső kormányzati és regionális támogatási formákat. Én a magam részéről ezért tartom egy nagy fogyatékosságának a legjobb szándék mellett.

Tüttő István: De nyilatkoztak, hogy a közművesítéssel kapcsolatos költségeket a tulajdonosok vállalják és aláírták, de a tulajdonosok változhatnak, mi azért deklaráljuk, hogy nem fogjuk ezt. Mivel több jelentkező nincs, lezárom a vitát. Módosító indítványa volt Tarnóczky Attila úrnak. Elfogadja a bizottság?

Gyalókai Zoltán: Én el tudom fogadni, a bizottság nevében nyilván nem tudok nyilatkozni.

Tüttő István: Jó, rendben van, akkor szavazzunk róla. Az önkormányzat a közművesítés költségeit nem vállalja. Ez legyen benn a határozati javaslatban egy külön szakaszban. Alapközművek.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Akkor kérdezem a határozati javaslatról a döntésüket.

A közgyűlés 13 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: A polgármesteri beszámolóban már korábban tájékoztatást adtunk arról, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város elnyerte az V. Országos Főépítészi Kollégium javaslatára a 2000. évi konferencia rendezésének jogát. Az ad hoc bizottság utolsó ülését Nagykanizsán tartotta, és erre a konferenciára augusztus 23-24-25-én kerül sor városunkban. Új elemmel színesítenénk ennek a főépítész konferenciának az eddigi életét, Év Főépítészi Díjának alapítását határoztuk el, kérem, hogy ezzel értsenek egyet. Azok a költségek, melyeket erre a költségvetésben meghatároztunk, fedezetet nyújtanak ennek a díjnak az alapítására. Egyszeri alkalomról van szó a város részéről, a továbbiakban, ha maga ez az építész konferencia úgy dönt, akkor mindig az a rendező város vagy település fogja ezt a díjat átadni, illetve hát alapítani, vagy átadni és biztosítani, aki majd rendezését is vállalja a konferenciának. Nem tudom, hogy van-e kérdésük a leírtakkal kapcsolatban. Nincsen. Véleményük van-e? Úgy látom, az sincsen. Kérem akkor a határozati javaslat megszavazását. Pontonként. Az 1-est kérem.

A közgyűlés 15 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Aztán van-e, arra nem tértem ki, javaslatot tettünk a Megyei Jogú Város Címere díj elnyerésére. Hát kérdezem, hogy erre vonatkozóan sem tettek fel kérdést. Kérem, szavazzunk, mivel az önkormányzat dönthet. A személy nem nagykanizsai, tehát egyik feltétel adott, a másik pedig, hogy sokat tett ezért az építészeti feladatért. Minősített többségre van szükség.

A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Kérdezem, Plánder Katalin itt van, mert meghívtuk a mai ülésre? De hát csak azért hívtuk meg, ha véletlenül kérdés lenne, ő tudna igazán válaszolni rá. Kérdezem, hogy van-e Önök részéről kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban? A Szent Cecília Zeneiskola zeneoktatást végez a Miklósfai Általános Iskolában a ´99-2000. évtől.

Balogh László: Szeretnék utalni rá, hogy az OKSB egyhangúlag támogatta a kérelmet, mert örültünk annak, hogy ez a szelet is továbbra színesíteni Kanizsa kulturális palettáját, mint ´94. óta, eztán is. Itt igazából 36 fő miklósfai diák zenetanításáról van szó. Én kérem, hogy támogassák.

Tarnóczky Attila: Ugyan a 3. határozati javaslathoz minősített szótöbbség kell a benne szereplő összeg miatt, de azt szeretném jelezni, hogy az eddigiekhez képest ez megtakarítást jelent. Tehát hogyha ezt nem fogadjuk el, akkor érvényes a korábbi szerződés a maga lényegesen nagyobb összegével.

Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincs, lezárom a vitát. Határozati javaslatokról döntünk. 1. számúról kérem. Minősített többséget igényel.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 2-est kérdezem. Itt egyszerű szótöbbség kell.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: És kérdezem, hogy a 3-asra mi a szavazatuk?

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: És a 4-est kérdezem.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Kérdezem Kelemen Z. Pál urat, hogy Csákai úr távollétében?

Kelemen Z. Pál: Sem hozzátenni, sem elvenni nem tudok abból, ami az írásos anyagban van. Kérem, hogy a határozati javaslatban a három támogatást, a Lions Club Pécs Normandia Alapítvány, a “Vakvilág Szeretetszolgálat” Alapítvány és “Magzatburok” Alapítvány támogatását szíveskedjenek megszavazni.

Tüttő István: Van-e egyéb észrevétel? Kérem, akkor szavazzunk. A vitát lezártam. Minősített többség kell ide is.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Törőcsik Pál alpolgármester úr az előterjesztő. kérdezem, van-e kiegészítenivalója?

Törőcsik Pál: Kiegészítenivalóm nincs. Kérem, támogassák a határozati javaslatot. A szakbizottságok megtárgyalták, támogatták.

Tüttő István: Észrevétel van-e? Úgy látom nincsen, akkor lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Egyszerű szótöbbség kell.

A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: A lakosság egészségügyi állapotáról szóló anyaghoz körülbelül 15,00 órára érkezik ide a megyei tisztiorvosi szolgáltat főorvosa, azt eleve hagyjuk arra, amikor megérkezik.

Tüttő István: A Szociális Foglalkoztató intézményi formában, közhasznú társaságként, közalapítványként lehetne, hogy továbbműködjön. Az Ingatlankezelési Intézmény pedig hasonlóan. Kérem a véleményüket erről, van-e? Én a magam részéről az intézményi formában való maradást javaslom. Mindkét esetben. Kérem van-e? Úgy látom nincsen, lezárom a vitát. Szavazzunk. Itt most csak arról döntünk, hogy milyen formában működjön tovább. A további kidolgozása pedig ezután következik.

Tarnóczky Attila: Annyival pontosítanám polgármester urat, hogy egyelőre nem arról döntünk, hogy milyen formában működtetjük tovább, hanem arról döntünk, akármelyik változatot fogadjuk el – egyetértek egyébként mindkét esetben az intézményi formával –, hogy milyen változat kidolgoztatását kérjük részleteiben. Mindhármat, úgy gondolom annyi ismeretünk, talán már van, fölösleges lenne alternatívaként kidolgoztatni.

Tüttő István: Hát végül is maradnak abban a formában. Nem is terveztük, hogy változatlanul működne, csak az alapkérdés, hogy intézmény, tehát milyen formában. Kérem szépen, akkor fölteszem a kérdést a Szociális Foglalkoztató – pontosan ez a lényeg, átszervezni át kell, de nem kell átalakítani, hát legalábbis az első verzió erről szól, ha Önök ezt szavazzák meg, akkor ez lesz. Kérem az A-ról a szavazatukat a Szociális Foglalkoztató esetében. Az 1. határozati pont.

A közgyűlés 13 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: És kérném az Ingatlankezelési Intézménynél ugyanezt az A-t tenném fel szavazásra.

A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Kérem erről a véleményüket. Az Állami Számvevőszék jelentésben megállapított dolgokat, amelynek a jobbá tétele, illetve kiküszöbölése a hiányosságoknak, feladatunk. Erre vonatkozóan az alapító okiratokat, éppen már túl vagyunk rajt, módosítjuk, itt pedig táblázatosan fel van tüntetve a javaslat és az intézkedés. Kérem, úgy látom nincs észrevétel.

Cserti Tibor: Egyetlenegy apró észrevételt engedjenek meg hozzáfűzni. Hiányosságokat pótoltuk többségében az alapító okiratok elfogadásával, módosításával a tegnapi napon, azonban arról mindenféleképpen hangot vagy szót kell váltanunk, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentése alapján alapító okirat hiányossága miatt jelentős összegű normatív állami támogatást kell visszafizetni, ez nem kis összeg. Nem tudom, hogy az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszer kit érint, kit terhel. Én nem kívánok senki ezzel vádolni, én csak felhívom a figyelmet arra, hogy ezzel kapcsolatosan egyetlenegy dolgot el kell mondani, hogy dönteni kell, hogy kívánjuk-e ennek a felelősség .. a jövőben ehhez kapcsolóan … vizsgáljuk vagy nem?

Tüttő István: Jogos a felvetés, de ezen ügy, hogy mondjam már, abban a szakaszban van, hogy a vizsgálat elrendelésre került és a döntés nemsokára megszületik arra vonatkozóan, hogy ki, miben vétkezett, és milyen szankcióval jár. De ha Önök úgy gondolják, hogy a hivatalon kívüli területre is át kell tenni a felelőségre vonást, akkor itt kell dönteni benne. Tehát a hivatalon kívülit nem úgy értem, hogy egy külső cégre, hanem felsőbb körökre, tehát polgármester, alpolgármester, jegyző, tehát akkor el kell dönteni. Mindenesetre az Állami Számvevőszék … tettük, a döntésről majd tájékoztatjuk. Így elfogadható?

Böröcz Zoltán: Természetesen elfogadható polgármester úr. Jól mondta Cserti úr, valamiféle konzekvenciát szeretnénk látni a végén, tehát a vizsgálat végén. De azért Ön eléggé általánosságban mondta el azt, hogy itt mi történt, hogy tettük ezt, ki tette tulajdonképpen? Tessék megmondani egyértelműen, hogy valaki egy belső vizsgálatot elrendelt. Ez lehet a jegyző, mint munkáltatói jogkör gyakorlója mondjuk a hivatal alkalmazottjával szemben. Gondolom, hogy lehet Ön bizonyos körben, lehet a közgyűlés. Én azt kérném szépen, természetesen nem kérek részletes tájékoztatást, de a közgyűlési tájékoztatóban majdan, a vizsgálat zárt eredményéről egy rövid tájékoztatást a felelős megnevezésével kérek. És tessék pontosítani, hogy ki kért vizsgálatot, ki rendelte el, milyen formában.

Tüttő István: Én kértem fegyelmi vizsgálatot, és jegyzőnő azonnal intézkedett is az ügyben, és most van abban a szakaszban, hogy a meghallgatás ezen a héten befejeződik, és azt követően a döntés. Van-e még. Akkor lezárnám a vitát. Kérem, hogy az erre vonatkozó határozati javaslatot szavazzuk meg. Egyszerű szótöbbséget igényel.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Hát ez az az ingatlan, amelyet többször próbáltunk már értékesíteni. Mindig benn is volt a költségvetési tervünkben. Kérdezem van-e észrevétel?

Birkner Zoltán: Tulajdonképpen, mivel nincs itt Dr. Fodor Csaba a Gazdasági bizottság elnök úr, az ő tisztét venném most azzal át, hogy Gazdasági Bizottság döntését szeretném csak felolvasni, ami arról szól, hogy javasoljuk ennek az értékesítését, de nyilvános versenytárgyalás utján történő értékesítését 50 millió Ft-ért. Tehát egy magasabb összeget, kikiáltási áron. A szavazás 7 igen, 1 nem és 1 tartózkodás volt:

Röst János: Annyit szeretnék elmondani, hogy ezt a kérdést valóban többször tárgyalta a Gazdasági Bizottság. Nekem is az a kérésem, hogy támogassa a testület a bizottság javaslatát. Meg szeretném kérdezni, hogy a mellette lévő terület, ami korábban egy tulajdon volt, hogy ott rendeződtek-e a vételárhátralékok, kifizette-e a mellette lévő tulajdonos? Illetve el kell, hogy mondjam, annak az eladása a város egyik legelőnytelenebb szerződése volt. Nemcsak az értékét tekintve, hanem a rendezetlenségét tekintve. Ugyanis a közművek teljesen rendezetlenek ennél a két területegységnél. Jelenleg az irodaépületnek nincsen fűtése. Nem lett kialakítva a szerződés szerint se, pedig ez minket terhelt volna. Nem történet meg a közmű leválasztása, végül is a kiépítések.

Dr. Szolik Enikő: A teljes vételár kifizetést nyert.

Tüttő István: A következő kérdés az pedig, hogy a területrendezés, egyéb. Nem kaptunk teljes értékű választ, mert ugye itt több kérdés is elhangzott.

Dr. Szolik Enikő: A szerződés aláírásra került. A vevő azóta sem szóban, sem írásban nem jelezte, hogy bárminemű gond lenne. Amíg ilyen irányú jelzés nem érkezik, cselekvési kényszer sincsen.

Tüttő István: Ott a telekalakítással volt gond, az rendben van. Hát ugye ez volt a kérdés, azt a választ akkor adjuk. Köszönjük. Tehát az a korábbi probléma Röst úr, hogy a telekrendezés, telekalakítást nem tudtuk eszközölni, megtörtént most, és ezért is fizette ki a fennmaradó hátralékot, mert korábban ezért tagadta meg. Arra vonatkozó kérdésére, hogy most történt-e valami a közmű ellátásban, átalakításban, arra nem tudok válaszolni. Tudunk?

Dr. Szolik Enikő: Legjobb tudomásom szerint nem történt, de megerősíteni tudom, hogy jelzés nem érkezett. Addig felelősségvállalásnak sincs helye.

Röst János: A szerződés szerint a vállalta az eladó, ilyen értelemben az önkormányzat, hogy kiépíti a közműveket. Ez nem történt meg, nem lett kiépítve a fűtése se egyébként az épületnek. A másik, hogy szerződésben szerepelnek a kölcsön szolgalmi jogoknak a bejegyzése, mert a nélkül eladni területet, hogy nem garantáljuk a leendő vevőnek a kölcsön szolgalmi jogot. úgy gondolom, hogy nem lehet, mert ha ennek teljes közmű kiépítését kéne elvégezni, nem pedig telekhatáron belülit, akkor jelentősen megnövelné a leendő vevőnek a költséghányadát.

Budai István: Csak azért szólok, az Enikő mondta, hogy nem történt jelzés. Nem a Járgánynak lesz problémája, vagy van problémája, hanem aki megveszi, ezt a területet. Tudniillik már a télen voltak olyan gondok, egyszer éppen ott jártam, mikor a ház fűtetlen volt, mert most a fűtési szolgáltatást a Járgányjavító szolgáltatja az irodaházhoz. Tehát a probléma majd ott keletkezik, hogy, aki ezt megveszi, neki nem lesz fűtése, meg a raktárnak, meg ami ehhez az épülethez tartozik Nekem az a kérésem, télre feltétlenül meg kell oldani, amit a Röst képviselőtársam mondott, mert különben így eladni ez olyan fél dolog, mert fűthetetlen, mert kiteszi magát annak tortúrának az, aki megveszi, hogy egy fűtetlen épülete fog kapni, mert a Járgány egyszer azt mondja, hogy nem adok több energiát. Most nekem az a véleményem, ezt igenis meg kellene oldani. És ezt egész ügyet úgy generálisan úgy meg kellene vizsgálni, és lerendezni, mert addig ez így örökös probléma marad. Nekem az a véleményem, hogy Gazdasági Bizottság helyesen döntött, a Birkner úr, amit elmondott, mert az az épületegyüttes, nemcsak maga az irodaház, hanem a hozzátartozó raktárépület is legalább 50 milliót ér. 14.400 Ft körül van így a felértékelés szerinti m²-re. Kérem szépen azt ma nem lehet megépíteni ennyiből. Sőt sokkal többől. Na most még van egy kérdésem nekem, hogy van ott 3 db garázs, ami miatt ugye probléma volt a telekmegosztás. Ezeket a garázsokat valamilyen intézkedésre áthelyezték a Járgány területére, mert ez egy mobil garázs-együttes volt, áthelyezték. Na most nekem az a véleményem, hogy ebből az értékelésből az kimaradt, nincs benne. Feltétlen intézkedni kellene annak is a hasznosítására, mert az egy jelentős érték. Nem szeretném, hogyha ott maradna Jézus nevében Járgány területén, mert azt úgy lehet hasznosítani, hogy most ott van.

Tüttő István: Az anyagban mindezen kérdések is részletesen is szerepelnek. Sőt feltárják, hogy mi mindenkivel, mit kell kötni, és maga az értékbecslés ennek alapján alacsonyabb, mint ahogy itt Cserti úr is, vagy Budai úr is jelezte, és ahogy a Gazdasági Bizottság javasolta. Ezek pedig sajnos értékcsökkentő körülmények. Mindegy, majd meg fogom szavaztatni. Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy nincs több észrevétel, lezárom a vitát. A Gazdasági Bizottság módosító indítványa, hogy 50 millió Ft indulási, versenytárgyalási, kikiáltási ár, nyilvános versenytárgyaláson kerüljön értékesítésre. Tehát a “B” verziót támogatja. 50 millió Ft-on, és nyilvánosan. Hát ez egy módosító indítvány volt. Erről szavazunk először. Kérem a döntésüket.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Azt hiszem, hogy nem kell ezt külön ecsetelni, hogy ez terület fontos a város számára. Kérném, hogy erre vonatkozó véleményüket. Úgy látom nincs észrevétel, akkor. Marton úrnak van, tessék.

Marton István: Hivatalból kell, hogy szóljak, lévén, hogy ennek a területnek én vagyok az önkormányzati képviselője, de amit mondani szeretnék, az kapcsolódik a következő napirendi ponthoz is. Én nagyon örülők, hogy ilyen anyagok is készülnek most már a hivatalban. Ez az a terület, ami meglehetősen elhanyagolt állapotban van, és akkor még nagyon árnyaltan fogalmaztam. Gondolok itt a tömbbelsőkben lévő nagyszámú udvari, nem a legjobb komfort fokozatú lakásra. Ez a terület, amit kb. olyan összegből, vagy kevesebb összegből meg tudunk szerezni, mint amennyi a teljes bevétel lenne, és mindenféle fejlesztési tevékenységünket elősegíthetné. Gondolok itt a Kórház utca normális szélesítésére, a Zrínyi utca bekötésére a Telekibe és így tovább, és így tovább. Nem sorolom őket, mert ezek nem a közel jövő feladatai, de mindenképpen a hosszú távú gondolkodás előtérbe kerülését, hát talán azt nem, de legalább a megjelenését érzékelem ebben az anyagban. Nem teljesen hibátlan, apró finomításokat még kell benne tenni, de alapvetően jó anyag és helyesen irány. Úgyhogy támogatom, és kérem képviselőtársaimat a magszavazásra.

Birkner Zoltán: Ugyanazon tisztemben szeretném, mint az előbb megtettem, a Gazdasági Városüzemeltetési Bizottság az előterjesztést támogatta, és Cserti Tibort kérte jegyzőkönyvbe foglalni és mindkét előterjesztés nagyon igényesen van kidogozva, ezért dicséret illeti a Vagyongazdálkodási és Beruházási Irodát. És ezt most fontosnak tartottam elmondani, mert azért nagyon gyakran előfordul az, hogy kritika éri a hivatal adott osztályait. Nagyon fontos az, hogy ezt most nyilvánosság előtt. is mondjuk el, hogy igenis a hivatal nagyon jó anyagokat is képes készíteni és gyakran megteszi ezt.

Tüttő István: Rendben van, akkor ezt is hozzáfűzzük majd a határozathoz. Egyéb észrevétel nincs, akkor döntsünk a határozati javaslatokról. Kérem az 1-esre a szavazatukat.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 2-es határozatra kérem.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 3-asra kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: És akkor 4-esként a Gazdasági Bizottság javaslatát hozzátennénk, ami az elismerését fejezi ki az anyaggal kapcsolatban. Köszönöm, szavazunk.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Ugye itt olyan feladatot céloztunk meg, amely szintén a jövőnek szól, és reményeink szerint mindezen elképzelések meg is fognak valósulni, de mindenképp szükséges, hogy az előbbre lépéshez ezeket a döntéseket meghozzuk. Kérdezem, hogy van-e észrevétel?

Tarnóczky Attila: Az előző dicséret után furcsán hangzik, de egy olyan határozati javaslat, ami felkéri a polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg, az tartalmában a nullát jelenti, vagy bármit.

Tüttő István: Ez függ a polgármesteren. Hát akkor talán annyit, hogy. Tarnóczky úr észrevétele elhangzott. Kérem, van-e még? Akkor lezárom a vitát. Tarnóczky úr azt megtennéd helyette a javaslatot, hogy mi legyen a?

Tarnóczky Attila: Hát akkor a megoldási lehetőségekkel, akikkel egyetértünk annak a részének kéne lenni a határozatnak, és ezzel kapcsolatos intézkedéseket megtenni.

Tüttő István: Jó, egyetértek vele, mint előterjesztő, a határozati javaslatba szükséges helyett betennénk azokat a lehetőségeket, amit itt felsorol az elemző anyag. És akkor arra vonatkozóan.

Törőcsik Pál: Tehát e megoldási lehetőségekből csináljunk határozati javaslatot.

Tüttő István: Hát egyszerűen átemeljük a megoldási lehetőségeket IV-est ide. Kérem, én elfogadtam. Tehát módosításról nem szavazunk, hanem úgy szavaztatom meg a határozati pontot.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Ez az anyaga visszatérő anyag, mert korábban is szerepelt. Megítélésünk szerint egy nagyon hosszú idő után visszatérő alkalom lehet csak, most adódott a pillanat. Kérem a véleményüket.

Böröcz Zoltán: Tudom, hogy nagy valószínűséggel nem nyer meghallgatást, amit most elmondok, de kötelességem elmondani, mert annak a csomópontnak a környezetét ismerem, magam is ott lakom, és több mint 2000 ott lakó embert közvetlen módon érint az a környezetterhelés, amely vélhetően a csomópont átalakításával bekövetkezik. Úgy emlékszem, hogy Röst úr képviselői indítványából kezdődött valamikor az a folyamat, amely ma az utolsó döntés meghozatalára ösztönös bennünket. A következőről van szó, hogy tisztán értsék. A 7-es elkerülő szakasza Magyar utcával egy viszonylag nagy forgalmú csomópont. A ’90-es évek elején még lámparendszer sem védte, valóban sok volt a baleset. Később éppen a területi képviselő javaslatára folyamatosan kiépült a csomópont, lámparendszerrel került ellátásra, előjelzéssel, rázó és fényvisszaverő prizmákkal és egyebekkel, ami megítélésem szerint mára, és nem mára, hanem amióta ez kiépült a balesetveszélyt oly módon, olyan mértékben csökkentette, ami további átépítést nem indokol. Hozzáteszem még azt, hogy esetleg megépülő elkerülő út, illetve 7-es autópálya, vagy gyorsforgalmi út esetén ez forgalomcsillapodás egyébként természetszerűleg is bekövetkezik. Ami az igazán nagy problémát okozza, az a következő. A volt Garay utca és a volt ex Munkásőr utca, ami most Garay páros és páratlan oldal, az kb. 300-350 méter hosszban több mint 2000 ember, ott elő ember ablaka alatt folyik az a közeledés. A két ház között egy iszonyúan nagy hangterhelés keletkezik, hiszen detonál igazából a két ház között. Tessék elképzelni az adriai irányból, Letenye irányából valamennyi fölfele haladó kamiont és bármilyen járművet a jövőben mi a Magyar utcai csomópont átépítésével oly módon akarunk lelassítani, hogy valamennyi vontatmány emelkedőben, Budapest irányában ott fog dübörögni, és hangterhelést iszonyú mértékben megnöveli, a környezetterhelést. Hozzáteszem egyébként, hogy légszennyezési terhelést is. Ugyanez fordított irányba is be fog következni, hiszen a lassulások, éppen a fékezések, vontatmányfékezések miatt iszonyú környezeti kár fog ott keletkezni. A jelenlegi helyzetben következő a helyzet. Amennyiben zöldhullámot kapnak, már pedig a Magyar utca és Kinizsi utcai csomópont zöldhulláma, az viszonylag jól összehangolt, 50-60-70 km-es sebességgel simán átballagnak nagy vontatmányok. Még hozzáteszem, hogy este 9-kor, nagyon helyesen egyébként, 9-10 óra között a Magyar utcai lámparendszer kikapcsolásra kerül, hiszen a forgalom főiránya egyértelműen az elkerülő szakasz, amikor megállás nélkül 60-70 km-es sebességgel a teljes éjszakai kamionforgalom, mert az az igazi nagy terhelés és káros az ott lakókra, átvonul a város egy sűrűn lakott övezetén. Azt mondom, ha mi valamennyi éjszakai kamiont és bármilyen vontatmányt és személygépkocsit megállásra, illetve lelassításra kényszerítünk, és ezek újra fognak ott gyorsulni, természetszerűleg, hiszen kénytelenek, olyan környezeti károkozás következik be, ami jelentős mértékben sérti az ott élőket. A Garay páratlan oldal mintegy 240, a másik oldalon 340, 360 a Kinizsi 100-tól, 360 lakásról van szó, valamennyinek az ablaka, még egyszer mondom valamennyinek, az útra néz. Valamelyiknek az összes, van, amelyiknek csak az ablaka egy része. Gondoljuk meg, hogy kanizsai önkormányzat és gondolja meg az ottani helyi képviselő, aki ennek ellenére, hogy tudta ezt a véleményemet, ennek ellenére ellentétesen szavazott legutóbb. Megtehetjük-e ezt mi bármilyen átmenő forgalom érdekében, hogy az ott élő kanizsaiak terhelését növeljük. Egyébként, ha megtehetjük, akkor is megítélésem szerint csak úgy tehetjük meg, ha összehívunk gyorsan egy bármilyen lakossági fórumot, ahol ez a kérdéskör kivitatható. Szeretném elmondani, hogy Magyar utcán, a leghosszabb piros lámpánál, amit állhatunk az egyébként 42 másodperc a mostani lámparendszerben, tehát nem egy elviselhetetlen idő, a 7-esen lefelé egyébként még ezt sem éri el, mert ugye balra forgalmi szabályozás is van teli zöldlámpákkal. Én azt mondom, hogy azok a szakmai indokok, ami a forgalom folyamatos biztosítása mellett szólnak, azok sokkal kevésbé nyomós érvek, mint az, ami ott bekövetkezik az átalakítás kapcsán, és akkor nem beszéltem arról, hogy jelentős, több milliós beruházási igénye van a városra nézve, amit meg eleve nem támogatnék ebben a költségvetési helyzetben. Semmiféle sürgősséget nem látok a tekintetben, hogy ezt meg kéne valósítanunk, hosszútávon kifejezetten károsnak tartom. Én kérem, hogy ennek a tudatában szavazzunk, egy végsőt. Hiszen azt hiszem, a továbbiakban már értelmetlen lenne ezt a problémát felvetni. Még annyit talán, hogy a lakosság részéről már hangzik olyan kezdeményezés, hogy a károkozást megpróbálják adott esetben a kanizsai önkormányzattal szemben forintosítva a károkozás mértékét benyújtani, mert valószínűleg ez be is következik.

Röst János: El szeretném mondani, hogy lakossági megkeresés motivált engem is, akkor amikor beterjesztettem interpellációként ezt a kérdést, és azt követően Bicsák képviselőtársam, aki ennek a területnek a képviselője, ő szintén ráerősített és szintén kért, hogy legyen kialakítva körforgalom. Böröcz Zoltán véleményét tiszteletben tartom, de úgy gondolom, hogy a szakmai vélemény nem ez. Meggyőződésem, hogyha komolyan gondoljuk a Logisztikai Központot és az Ipari Parkot, akkor ennek a csomópontnak nem lehet eltekinteni az átalakítása alól. Ugyanis addig, amíg az autópálya nem készül el, úgy gondolom, hogy ennek a forgalomnak a csillapítását mindenképpen az új szakasz fogja elvégezni, és hogyha piroslámpás megoldással próbáljuk meg a logisztikából származó gépkocsi forgalmat rajt hagyni a városrészen, akkor úgy gondolom, hogy ez többet árt a városrésznek, mint az, hogyha körforgalom lesz kialakítva. A balesetveszélyről beszéltünk, nagyon sok baleset történt ezen a területen. Én naponta közlekedek ott úgyszintén, egyszerűen például a Magyar utcáról balra fordulni, tehát Egerszeg felöl képtelenség. Feltorlódik elég sok alkalommal a közlekedésben a gépkocsik száma, s egyszerűen maga a kereszteződés ilyen értelemben nem működik. Én szerintem ez a megoldás mindenképen előnyt jelentene a városnak, és én nem hiszem, hogy ilyen értelemben károkozás történhet. Az egy másik kérdés, hogy városnak azt meg kellett volna tenni már korábban is, hogy azon a szakaszon, ahol lakások vannak, intenzívebb zajvédelmet kellett volna kialakítani. De ez ettől függetlenül megoldás, tehát nem e miatt kell, hanem egyébként is kellett volna.

Bicsák Miklós: Mint személyes megszólíttatás lévén is itt a képviselőtársam, valóban én támogattam és nem is tagadom. Én nem akarok most itt belemenni, már tegnapi nap részt tudtam volna venni, és napirend előtt vagy egyéb interpellációmban kértem is volna, de most megragadom az alkalmat, hogy módosító indítvánnyal szeretném, ha ez körforgalom megépülne. Mint a terület képviselője, valóban a Böröcz úr elmondta, és nagyon részletesen kivesézte azokat a dolgokat, az ott élő emberek a páratlan oldal a 240 család, illetve lakás, és a másik, a páros oldalt a Garay oldalán. Valóban az az éjszakai, ez nyári, forgalomnak megfelelően, micsoda forgalom csapódik le, de azért azt is el kell mondani tisztelt képviselőtársamnak, hogy amikor piros lámpát kapunk, ha Budapest felöl jön, akkor is a sor majd ….nél áll fenn a piros lámpánál, és pár kocsi tud átmenni és ott dübörögnek az autók, személyes meggyőződésem, volt. Ezt mértük is szakemberekkel, akik amatőr formában kértem fel, hogy segítsenek ebben a kérdésben, hogy nagy gondot csinál ez, és a szakemberek javasolták, hogy egy ilyen megoldással, de azt mondták, hogy próbáljam a tisztelt közgyűlésben elérni, hogy igenis a lakóknak a jogos problémája, kérelme, hogy ez hangszín zajvédő felett, amit ha Budapestre megyünk vagy jövünk, látjuk most, a modern útépítésnél használják és építik az ilyen lakóterületeknél, vagy illetve elkerülő utcáknál. Ugyanez a gondom, ha majd a 7-es elkerülő lesz, az úgynevezett Inkey kápolna alatt és a szociális, lazsnaki között is már hangszínmérő fallal épüljön. Visszatérve erre a témára. Én továbbra is fenntartom a módosító indítványomat, hogy evvel a hangszín zajvédő fallal tudom támogatni ezt a körforgalmat, hogy ezt a tisztelt közgyűlés szavazza meg, hogy mindkét oldalon a lakóknak ez problémája megoldódjon.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy ez egy főközlekedési útvonal, ennek a szigetelésének a költségeit nem önkormányzatnak kell megítélésem szerint viselni, hanem éppen a főutakat fenntartó társaságnak. Azt talán kezdeményezhetnénk, hogy ennek a megoldására a fenntartó cég fordítson forrásokat, illetve oldja meg. Kezdeményezzük feléjük, szólítsuk fel őket. Ez lenne egy határozati javaslat kiegészítés.

Dr. Gőgös Péter: Mi itt hallottunk, néhány szakvélemény ízű hozzászólást. Nem tudom, ennek mennyi a valóságtartalma, illetve van-e elkészült szakvélemény itt közlekedési felügyelet vagy nem tudom milyen hatóság részéről, illetve történt-e valóban ilyen zajmérés, amire hivatkozunk, hogy itt most nagyobb a zajterhelés, kisebb vagy mi fog történni a megépítése után. Én azt javasolnám, hogy ha nem annyira sürgős és tud várni ez a dolog még egy hónapot, akkor lehet, hogy ez alatt meglehetne kérdezni, akár a lakosokat, mert valóban reális véleményt lehetne kialakítani, ugyanis mi nem vagyunk szakértők ezen területen, mi egyszerű képviselők vagyunk, akik csak úgy fognak tudni dönteni, hogyha szakvélemény lesz a kezükben.

Tüttő István: Ugye az meg szintén várható, hiszen a lakósság mindig valamilyen formában reagál, ha oda csinálunk egy borzasztó magas kerítést, akkor az lesz a baj, hogy kilátást veszzük el. Ezt jól át kell gondolni és be is kell mutatni előtte a lakosságnak, hogy mik az elképzelések, és ez megint csak egy vita tárgya lehet, hogy kell-e zajszigetelő magas fal, mert ahogy az autópályák mellett megyünk, egyre több helyen készül már el, és lehet látni, hogy az nem kis létesítmény. Én azt tanácsolom, hogy most ne abban döntsünk, hogy zajszigeteléssel foglalkozzunk, mert az egy jogos igény. Felszólítanánk az úttal kapcsolatos fenntartót, hogy erre szíveskedjék valamilyen intézkedést tenni. És gondolom, hogy neki a terveket itt be kell mutatni, és akkor majd a lakossággal lehet egyeztetni. Ez lenne a javaslatom.

Bicsák Miklós: A nagy lendületben valóban egy döntő szó a lakosságnak és az ott lévő embereknek és kifelejtettem a gondolataimban. Én nagyon kérném, mint a terület képviselője, megszervezném rövid időn belül most a nyári napokban is, a szabadság alatt, hogy a lakosságnak egy fórumot. És ebben kérném az önkormányzat, meg a Dr. Gőgös úr is elmondta, valóban az ő véleményünk. Ők szívják be ezeket a szénmonoxid, meg az egyéb káros dolgokat. Ezt nagyon rövid időn belül vállalom és meg tudnám szervezni. És a lakosság véleménye az egy döntő, minden szempontból biztos, hogy okos dolgokkal találkozunk, és szükség van, hogy ezt a problémát megoldja a város. Ha ebben kérhetném a tisztelt közgyűlés türelmét, hogy ezt rövid időn belül meg tudjam oldani……

Tüttő István: … ez, hogy a mostani döntésünk elhalasztása, az az úgynevezett pályázatát nem befolyásolja-e annak a cégnek, akivel együtt kellene ezt csinálnunk. Erre majd választ kell kapni, mert ugye a Közútkezelő Kht.-nak, ebből nem tudom eldönteni, hogy ennek a halasztásnak van-e egyáltalán olyan következménye, hogy kiesik abból a körből, amiért a pénz indul.

Gyalókai Zoltán: Gyakorlatilag a 7-es elkerülő szakaszán a város, illetve az ott lakók eddig is tehettek volna le különböző magasságú bokrokat, fákat, ami tulajdonképpen a legjobb hangszigetelőnek számít ebbe a dologba. Fölhívnám a képviselőtársaim figyelmét, hogy a körforgalom megépítése mindenképpen célszerű lesz. Ha minél bonyolultabbá teszünk egy közlekedési problémát, annál kevesebb baleset történhet. Mind a két út gyakorlatilag ezen a kereszteződésen egyenesen megy át. Ami baleset itt volt, azok mind súlyos balestek voltak, és súlyos balesetből még egy is nagyon sok. Itt ez a legnagyobb probléma, hogy bonyolulttá tesszük a forgalmat. Uraim, meg lehet nézni a Hevesi-Kaposvári út kereszteződését, a forgalom sokkal rugalmasabb, gyorsabb, biztonságosabbá vált ezen a területen. Nagy valószínűséggel, hogyha M7-es valóban megépül, itt a forgalom jelentős mértékben csökkeni fog. Ezt a pályázatot és ezt a 67 millió vagy 62 millió Ft-ot 2 év múlva nem fogjuk megnyerni, hogyha most nem építjük meg ezt a körforgalmat, és természetesen ezzel együtt a kivitelező, illetve pályázók figyelmét fel kell hívni a védőtávolságon kívüli cserje, bokor, illetve faültetésekre. Uraim! Ez így, a kettő együtt lesz egy komplex megoldás hosszútávon.

Tüttő István: Van-e még? Úgy látom nincsen. Akkor lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk. A módosító indítványomat tenném fel először, hogy felkérjük a polgármestert, hogy forduljon a Közútkezelő Kht-hoz és kérje fel, megjelöljük, hogy melyik útszakaszon, mettől-meddig védőrendszer kiépítését kezdeményezzük nála, illetve kérjük, jó. Akkor kérem, ezt szavazzuk.

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: És akkor kérdezem Önöket, hogy az eredeti határozati javaslatról a döntésüket hozzák meg.

A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: ….gép-műszert ügyében és bent van, hogy Nagykanizsa is támogatást kapott. Ma pontosítottuk ennek a mértékét, azt, amit korábban jelezett Boross Imre miniszter úr, azt tudnám megerősíteni. 52 és 53 millió között kapunk gépműszer vásárlásra, és 180 millió Ft-ot kap az önkormányzat a szilárd hulladéklerakóra, 2 évre szétosztva. Tehát ez mindenképpen nagyon fontos körülmény mindkét beruházás esetében. Csak azért szerettem volna jelezni, hogy ez most már biztos, hogy van.

Tüttő István: Azt hiszem, ha nem is mindenki, de jó néhányan emlékezünk arra, hogy a Rozgonyi 1. épületének az értékesítése nem haladt olyan ütemben, mint ahogy azt korábban előre elterveztük. Pontosan ez a pincehelyiség maradt legutoljára, amelynek az értékestése most az előterjesztés formájában Önök előtt van. Kérem erről a véleményüket.

Birkner Zoltán: Folytatva azon tisztemet, hogy Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak a javaslatát elmondhatom, akkor elmondom, hogy csütörtökön úgy döntött a bizottság, hogy 141,6 m² alapterületű pincehelyiséget 35.000 Ft/m² áron közvetlen a Flex ’98 Kft. vásárolhassa meg. Felkéri az Ingatlankezelési Intézményt és a Vagyongazdálkodási és Beruházási Irodát, hogy keressen helyiséget a Sakk Klubnak, mivel a jelenleg használt helyiségben már nem maradhatnak sokáig. Tehát ez volt a Gazdasági Városüzemeltetési Bizottságnak a döntése.

Tüttő István: Na most a Sakk Klubról lehet, hogy én rosszul emlékszem, de egy cég vásárol valamit, és a Sakk Klubnak fogja felajánlani. Rosszul emlékszem? Ugyan erről van szó? Annyit tudok, hogy nem a Flex cég volt az. Kérem, szavazzunk, mivel egyéb észrevétel nincsen. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság kiegészítésével együtt, amit én elfogadok.

Birkner Zoltán: (nem mikrofonba beszél) Hadd tegyem azt hozzá, hogy azért ezt most már egy kicsit, vegyik ennél egy picit komolyabban, mert már mi a Gazdasági Bizottságban néhányszor … ezt a sakk kérdést. Ott tartunk már, 3 vagy 4 alkalom volt a téli hónapban, amikor tulajdonképpen nem ………… akkor én most ezt kiemelten szeretném kérni, hogy az elsők között ……….. ezt a kérdést a Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda, illetve a … így szeretném egészen pontosítani, mert akkor ez megnyugtató…….. Soron kívül.

Tüttő István: Soron kívül. Jó, akkor kiegészítést, amit elfogadott, akkor így tenném fel szavazásra az 1-es számú határozati javaslatot, ami valójában most A-nak kellene lenni.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: A minősített többségnek megfeleltünk.

Tüttő István: Napirendi pont előterjesztője Törőcsik alpolgármester úr. Kérdezem, hogy van hozzá tennivalója?

Törőcsik Pál: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta ezt az előterjesztést támogatta. Kérném Önöket, hogy a határozati javaslatokat Önök is támogassák, hiszen a város 4 lakáshoz juthatna abban az esetben, hogyha ezt a konstrukciót sikerülne megvalósítani.

Tüttő István: Kelemen Z. Pál úr ügyrendi gombot nyom, tessék.

Kelemen Z. Pál: Személyi kérdésekről lesz szó abban, amit én hozzá szeretnék szólni. Név nélkül tudnám megtenni, de kikövetkeztetheti az előterjesztésből is. Tehát nem fog-e személyiség jogokat sérteni az, ami véleményt ebben kifejtek?

Tüttő István: Előre nem tudjuk.

Kelemen Z. Pál: Aggályosnak tartom, tehát én azt kérném, hogy név nélkül tárgyaljuk, de mondjuk 1., 2., 3., 4. a személyeket, akik felajánlották, akkor talán nem sérül a személyiségjog.

Tüttő István: Jó, én tanácsolom, hogy ezt tartsuk be. Elfogadható, amit Kelemen Z. Pál javasol.

Birkner Zoltán: Azt gondolom, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ebben is rendkívül jó határozati javaslatot készített. Engedjék meg, hogy ezt felolvassam Önöknek. A következő döntést hozta bizottságunk. A Gazdasági, ezt nem olvasom. A kérelmezők által lakott lakások forgalmi értékét értékbecslővel állapíttassák meg. Ezután az anyag kerüljön vissza a bizottság elé. Közben a hivatal folytasson tárgyalásokat a kérelmezőkkel az ár tekintetében. Emellett felkéri az Ingatlankezelési Intézményt a rendelet szükséges módosítására és az anyaggal együtt kerüljön ez is a bizottság elé. Feltételként szabja meg a bizottság, hogy a befolyt összeget csak lakásvásárlásra, vagy építésre fordíthatja az önkormányzat. Egyébként ez a javaslat teljes mértékben egyezik a FIDESZ frakciónak véleményével is. Tehát azt gondolom, hogy így, ezen módosításokkal már nagyon nevesíteni sem kell, azt gondolom senki. Hisz ez még nem jelent az ég egy adta világon semmit, csak indítsuk el a folyamatot, aztán majd meglátjuk mi lesz a vége.

Kelemen Z. Pál: Szeretném kérdezni, hogy melyik rendeletet módosítsuk? Ugyanis két rendeletet kell módosítani. Az egyik a szolgálati lakások elidegenítési tilalmát szabályozó rendeletünket. A másik az értékesítési rendeletet, amelyben az áll jogcím nélküli. A jóhiszemű az már töröltetett, azt hiszem a rendeletből, tehát ilyet nem ismerünk. Tehát jogcím nélküli lakáshasználónak nem lehet eladni lakást, ilyen ezek között van.

Tüttő István: Egy van.

Kelemen Z. Pál: Egy van, aki jóhiszemű. Tehát két rendeletet kell módosítani ebben a kérdésben. Tehát ebben kellene valami … találni. Egyébként azt a javaslatot szóval el tudom fogadni, csak a Gazdasági Bizottság nem gondolta végig, hogy amit módosítani akarunk az a 4.-re nem vonatkozhat. Nem vonatkozik. A szolgálati lakás elidegenítési tilalma nem vonatkozik semmilyen körülmények között a 4-re. És ha azt a rendeletet módosítjuk, akkor nagyon csúnya helyzetben kerülünk, mert minden jogcím nélküli lakót, jogos lakóvá minősítünk, és akkor az nagyon messze visz el. Ezt próbáljuk végiggondolni. Azért ilyen rébuszokban beszélek, mert.

Tüttő István: Egyetlenegy dolog van mentségére a jogcím nélkülinek, hiszen meg fogja váltani a lakását, tehát visszaadja azt a lakást, amit jogcím nélkül használt. Úgy, hogy én úgy gondolom, hogy az áthidalható lesz. De az aggály jogos.

Marton István: Úgy gondolom, hogy ha külön-külön nem is, de a négy együtt egészen biztosan értékhatár feletti. Tehát én egyetértek azzal a metodikával, amit a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság döntött, de hogy a közgyűlést nem tudja megkerülni, nekem ez teljesen természetes. Tehát ismételt stádiumban sem. Én nagyon örülök, hogy mindenki ilyen egybehangzóan azt mondja, hogy nem is lehet a megkerülni a közgyűlést, az viszont nem hangzott el a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság állásfoglalásában, ezért egészítettem ki.

Cserti Tibor: Azt hiszem a Gazdasági Bizottság elveivel egyetértettünk eléggé fajsúlyos témaként kezelte. A 4. személy esetében viszont igaza van, tehát van … képviselőtársunknak. Én azt gondolom, hogy egy kiegészítő javaslattal ez áthidalható. Az én javaslatom az, hogy bízza meg, illetve hatalmazza fel a közgyűlés a polgármester urat, hogy 4. személy esetében egyedi, mindenki számára elfogadható megoldást, megállapodás tervezetet készítessen elő, és terjessze a közgyűlés elé, ezzel a többi három személy ügyével együttesen.

Tüttő István: Elfogadható. El is fogadom.

Tarnóczky Attila: Én csak arra akarok rámutatni, hogy az a bizonyos elidegenítési rendelet, amit módosítani kell, az nem arról az eladási lehetőségről szól, amit mi most itt megcélzunk. Az egy teljesen más témájú rendelet, arról szól, hogy hatalmas kedvezményekkel a bentlakók hogyan vehetik meg az általuk bérelt lakást. Egy teljesen másik ügy. Tehát annak a rendeletnek a tiltó rendelkezései ilyen vonatkozásban nem is használhatók.

Tüttő István: De én úgy gondolom, hogy a bizottságok ezt részletesen át fogják gondolni és e szerint fognak javaslatot tenni. Lezárnám a vitát. Akkor a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatát tenném fel szavazásra, Cserti úr javaslatával együtt. Cserti úr javaslatával kiegészítve. Akkor kérem, erről szavazzunk.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Akkor vissza fogjuk hozni. Közben a 4. soron található személlyel pedig rendezzük a lehetséges megoldást. Igen. Birkner úr ügyrendi gomb.

Birkner Zoltán: Elnézést kérek az ügyrendi gomb miatt. Stamler Lajos megérkezett és szavaztunk egy olyan dologban, amelyben szerettük volna, hogyha Stamler Lajos elmondhatja a véleményét. Tisztelettel kérem most az itt jelenlévőket, hogy vegyük újra napirendre igen, és Stamler Lajost megkérjük, hogy nagyon röviden mondja el a lényegét ennek a homokkomáromi művésztelepnek, alkotóháznak. Ha ezzel egyetértenek, és ezt megszavazzák, akkor ügyrendiként szeretném megszavaztatni.

Tüttő István: Kérem, akkor szavazunk arról, hogy újra napirendre vesszük, illetve megtárgyaljuk, illetve ennek függvényében a döntést újra meghozzuk ennek a homokkomáromi ház ügyében.

A közgyűlés 14 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Akkor meghallgatnánk Stamlet urat. tessék a mikrofonhoz fáradni.