Törőcsik Pál: Ez volt a ki nem hirdetett határozatok ismertetése. Ezek után szeretném képviselőtársaimat megkérni, ugyanis mindannyiuk előtt ott van egy újabb soron kívüli ülés napirendje, tekintettel arra, hogy ennek a tárgya az építési tárgyú rendeletek módosítása a Közigazgatási Hivataltól kapott levél alapján kellett, hogy ezt összehívjuk, ezt a rendkívüli közgyűlést. Itt mérlegelési lehetőségünk nincs, Azt a határozatot kell, illetve azt a rendeletet kell módosítanunk, amely a Közigazgatási Hivatal állásfoglalása szerint nem volt törvényes. Ezért a következő kérésem van Önökhöz és kérem, járuljanak ehhez, hogy először ezzel a soron kívüli üléssel kezdjük, és ennek a szavazási, rendelet módosítási részét ejtsük meg. Köszönöm. Megkérdem aljegyző asszonyt, hogy kíván-e kiegészítést tenni?

Dr. Gyergyák Krisztina: Nem.

Törőcsik Pál: Akkor gyakorlatilag egy szavazással kell azt a rendeletet módosítanunk. De mielőtt erre sor kerülne, én először is kérem, hogy a soron kívüli ülés napirendjét fogadjuk el. Kérem, aki ezzel egyetért, szavazzon.

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja:

Törőcsik Pál: Egyben azt is ismertetem, illetve mindannyian tudjuk, hogy egy újabb soron kívüli közgyűlés lesz. Ez az I. Futball Clubbal kapcsolatos intézkedések miatt vált szükségessé. Erről majd az első soron kívüli közgyűlés döntése után fogunk szavazni.

Törőcsik Pál: Kérem, hogy az elfogadott napirend szerint először kérdezném, hogy kinek észrevétele, hozzászólása ezzel kapcsolatban?

Cserti Tibor: Nagyon röviden szeretnék csak hozzászólni. Ha jól értelmeztem az első napirendi pont kapcsán a rendelet módosításáról van szó. Jó lenne megszívlelni a Közigazgatási Hivatalnak ezt a véleményét egyébként, mert arra utal, hogy valójában a szabályozás és előkészítés hiányosságaira hívja fel a figyelmet. Na most az kétségtelen, hogy az a szándék, ami meg volt kanizsai város közgyűlésében és a rendeletet jóváhagyta, elfogadta, egy nagyon kemény hatás hatáskör …….. főépítész személyének, az ezzel a módosítással, hát érzékelhetjük, hogy gyakorlatilag lényeges mértékben leépül, csökken. Ugyanakkor az építésigazgatási, hatósági vonalnak …….. keményebb jogosítványa, ilyen értelemben, tehát hivatalon belüli hatáskör átrendeződésről van szó. Na most, ezt a …… kérelmezőt különösképpen nagyon nem érdekli, ő azt mondja, azt állítja és azt kéri általában gyorsan, precízen, a jog szellemének megfelelően az építési engedély kérelmek, illetve ha kell, akkor ugye az ahhoz kapcsolódó rendezési tervi módosítások, azok rugalmasan menjenek végig úgy, hogy ez gyakorlatilag mindenkinek az érdekeit szolgálja. Itt az érdekszolgálat, az értelemszerűen eltérhet a közösségi érdek az egyéni befektetői érdektől, mert általában befektetői érdekekről van szó, vagy egy építési engedély esetében egyéni építtető érdekekről van szó. Én a hozzászólásomat azért szerettem volna ilyen értelemben megejteni, hogy arra kérem a tisztelt Polgármesteri Hivatalt és most már majd a megválasztásra kerülő új jegyző személyét, addig is az aljegyző személyét, hogy ebben az átmeneti időszakban is szíveskedjenek még komolyabban odafigyelni a hivatalon belüli koordinációra. Én úgy ismerem egyébként a munkatársakat, hogy jól felkészült szakemberek, de azt is tudjuk, hogy az építésigazgatásnál ma már komoly szakember hiányok is vannak az utóbbi időben, és ez még inkább az átmeneti időszakának a betanítási feladatait nehezebbé teszi, és pontosan annak érdekében …………, hogy nagyon sok kritika éri a várost, hogy a befektető oldal részéről, főleg ahol önkormányzati tulajdonhoz kapcsolódik a dolog, ….. megvásárlásához, megszerzéséhez, és ha esetleg azzal még további telekalakítási feladat is csatlakozna, hogy részben rugalmatlanok vagyunk. A jelzőket mondom, és elnézést kérek, nem …. bántó éllel. Inkább azt kérném, hogy ezzel kapcsolatban kezeljük, még egyszer mondom a közösség érdekeit alapozva még rugalmasabban a dolgot, és ezzel a módosítással pedig gyakorlatilag ilyen értelmű hivatalvezetési koordináció erősödjön meg.

Tarnóczky Attila: Elnézést a kérdését, de ezt a tervezetet most kaptam kézbe először. De van ebben egy passzus, az 1 §. (3.) bekezdésében, ami gyakorlatilag a volt Thury Laktanya esetében 6 hónapos változtatási tilalmat rendelne el. Érdeklődöm az iránt, hogy mi ennek tartalma a változtatási tilalomnak, mert azért vannak ott fontos ügyeink, például a volt csapatművelődési otthon, amit már időtlen idők óta el akarunk adni. Nem akadályozza-e ezt? Vagy például van ott romhalmaz egy korábban eladott területen, annak az eltakarítását akadályozza ez a változtatlansági rendelet? Egyáltalán milyen következményei vannak ennek? ……… elgondolva?

Törőcsik Pál: Azt hiszem, főépítész úr reagálna a dologra.

Karmazin József: Az előterjesztés bevezető részében próbáltuk ezt a Tarnóczky úr által említett kitételt kicsit részletesebben kifejteni. Arról van szó, hogy ez a fajta megközelítése a feladatnak egy konkrét építési ügy kapcsán került elő, ugyanis a Thury Laktanya rendezési terve, tervezési területre kiterjed egészen keleti oldalon a patakig, a vízfolyásig, és azon a területen különféle befektetői igények jelentkeznek. A rendeleti szabályozás, az besorolja az országos előírások szerint a területet, gazdasági területté minősíti, de azon belül nagyon széles a skála. Lehet olyan termelő tevékenységet is jogszerűen elhelyezni, amely jelentős környezeti károkkal jár, és zavarná azokat a funkciókat, azokat a közösségi funkciókat, amelyek a volt lakatanya területén jelennek meg, és itt nem tartunk semmiféle differenciálást. Ezért gondoltunk arra, hogy egy természeti, környezeti, ökológiai vizsgálattal megalapozva differenciáltabb szabályozásra volna szükség ezeken a befektetői területeken, és csak úgy tudjuk elkerülni azt lehetőséget, hogy valaki a Közigazgatási Hivatal által javasolt módosítás után azonnal beadjon egy bármilyen építési engedélykérelmet, ha ennek a vizsgálatnak az elkészültéig és a rendeletbe történő beépítéséig ezt fajta korlátozást működtetjük. Ez az időtartam a javaslat szerint legfeljebb 6 hónap lehet. Természetesen, hogyha gyorsabban sikerül keresztül vinni, és az egyeztetéseket lefolytatni, akkor ennél jóval rövidebb idő alatt is elvégezhető. Tehát ez az jelenti a Tarnóczky úr kérdésére rövidebben válaszolva, hogy a befektetői területeknél építési engedély ebben az időszakban nem adható ki.

Törőcsik Pál: Tehát akkor a laktanya területén lévő elképzelések, amik esetleg sürgősséggel megoldandó problémát vetnének fel, akkor mégis csak akadályát képezné, vagy nem. Ezt majd akkor még meg kell beszélni.

Tarnóczky Attila: A hosszú válaszból arra a következtetésre jutok, hogy az aggodalmam megalapozott, mert nem kaptam választ, úgyhogy azt javaslom, hogy 1 §. (3) bekezdést hagyjuk ki ebből a rendeletből.

Törőcsik Pál: Kérem, főépítész úr ismertesse azt, hogy milyen megoldás van, hogy az Ön által előbb említett veszélyt el tudjuk hárítani, mindazonáltal ne akadályozza a laktanya területén nagyon gyorsan és szükségessé váló munkák elvégzését.

Karmazin József: Azt a módszert lehetne választani, nem akarok ennél konkrétabb lenni, hiszen egy olyan befektetői engedélyezési eljárás indoklásáról van szó, amelyik talán valamilyen érdeket sértene, ha ilyen nyilvánosan elmondanám, annyit azonban lehet tenni, hogy a volt Thury Laktanya területén belüli egységekre nem vonatkozna ez a korlátozás, csak arra a tervezési területre, amely a volt laktanya határvonalán kívül esik.

Tarnóczky Attila: Így sem vagyok teljesen megnyugodva, ha az állandóan hiányolt befektetési igények, mint fenyegető valóság itt megjelenik. Nem tudom, megalapozottan vagy sem, nem tudom tárgyalta-e Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ezt a bizonyos igényt. Maradjunk az eredeti javaslatomnál, a 3. bekezdés kihagyásánál.

Cserti Tibor: Gyakorlatilag egyetértek Tarnóczky alpolgármester úr felvetésével. Én madárnyelven utaltam csak az előbb építésigazgatási feladatokra, illetve főépítész ….. Ez olyan dolog egyébként, ami meggyőződésem egyébként, hogy az építésigazgatási eljárás keretében is rendezhető az önkormányzati érdekek védelme, mert ez a fajta tilalomnak beépítése, ez egy fokozottabb jellegű tilalom. Én magam is, jelen pillanatban ……. tartom, és erre kérem a tisztelt képviselőket.

Törőcsik Pál: Kérem, több hozzászólót nem látok, ezért a vitát lezárom. Szavazni fogunk. Először egy módosító indítványról. Az első módosító indítvány, azt hiszem, nem is volt más, Tarnóczky Attila alpolgármester úré volt, aki azt kérte, hogy a 1. §. (3) bekezdése nélkül szavazzuk meg. Kérem, erről szavazunk most.

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Törőcsik Pál: Most pedig a rendeletről fogunk szavazni. Ennek elfogadása minősített szótöbbséget, tehát minősített többséget igényel. Kérem, szavazunk most.

A közgyűlés 20 szavazattal és 2 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:

Törőcsik Pál: Az ülés lebonyolításával kapcsolatban egy előterjesztésem van. Tekintettel arra, hogy szóba kerülhet személyi kérdés kinevezéssel kapcsolatosan, mely szerint a közgyűlést egy zárt ülésen kell lefolytatni abban az esetben, ha az érintett nincs jelen, illetve ha jelen van, és ehhez, a nyílt üléshez nem járul hozzá. Jelen esetben egy ilyen eset fordulhat elő, ezért mindenképpen zárt ülést kell tartanunk. A másik rész, amikor gazdasági érdekeink védelmében érdekében lehetne zárt ülést tartani, amelyről szavazni kellene. De itt, ebben az esetben személyi kérdés miatt mindenképpen egy zárt ülést kell tartanunk. Így kérném, hogy most a zárt ülés feltételeinek megteremetéséig egy 5 perc szünetet tartsunk. Egy pillanat, ügyrendi kérdés természetesen lehet. Itt az SZMSZ szerint szavazni akkor kell, amikor gazdasági érdekünk sérülhet, illetve hogyha az érintett jelen van, és ezt kéri, de egyébként nem szükséges szavazás. Mindenestre Dr. Baranyi Enikő képviselőtársunk ügyrendi gombot nyom.

Dr. Baranyi Enikő: Nem leszek olyan szabályos, hogy az SZMSZ megfelelő számú paragrafusára hivatkozzak, ennek ellenére ügyrendi gombot nyomtam. Én úgy gondolom, nem az első eset, amikor a futballról beszélünk. Szomorú vagyok, hogy előfordult, hogy zárt ülésen beszéltünk erről. Ez most egy nagyon is sorsdöntő és nagyon is fajsúlyos kérdés lehet. Ezért nem értem, hogy milyen személyi kérdésekről van szó. Ha itt van az illető, akkor álljon fel és mondja azt, hogy Ő zárt ülés kért. Ha nincs itt az illető, akkor pedig a gazdasági kérdés, mint ilyen, nem igazán lehet gazdasági kérdés, hisz gyakorlatilag nem az itt lévő 25 képviselő saját pénzének a költéséről és arról lévő döntésről van szó, hanem a város pénzének valamilyenfajta, nem is kis összegű felhasználásáról, és igenis, mivel lakosság széles rétegét érdekli az, hogy itt milyen pro és kontra vélemények és remélhetőleg észérvek fognak megjelenni annak érdekében, hogy milyen típusú összeget és milyen célra szavaz meg a közgyűlés, én úgy gondolom, hogy az én megítélésem szerint tisztességes az lenne, hogyha nyílt színek előtt játszanánk, mondanánk el a futballal és ilyen értelemben a Nagykanizsa sportjával kapcsolatos jövőbeni meghatározó jellegű véleményünket, és döntésünket. Köszönöm szépen. Tehát én, a magam részéről úgy gondolom, hogy akár a frakció nevében is mondhatjuk, hogy mi a nyílt ülést szeretnénk kérni, és mi eszerint is fogunk szavazni, a nyílt ülés mellett leszünk.

Törőcsik Pál: Magam is egyetértek vele, de az én tisztem nem az, hogy tisztesség, vagy nem tisztesség mellett, mentén vezessem a közgyűlést, hanem a törvények szerint. Ezért azt javaslom, hogy amikor olyan személyi részhez érünk, ami azt indokolttá teszi, akkor zárt ülést fogunk tartani, addig pedig nyílt ülésen ugyanúgy megvitathatjuk. Tehát végül is ez így igaz. Azt nem tehetjük meg, hogy az előírt törvényekkel ellentétesen folytassuk a közgyűlésünket. Azt hiszem, ebben egyetértünk. Tehát ez azt jelenti, hogy amikor személyi kérdések fognak. Elnézést még nem adtam vitára engedélyt. Egyébként az SZMSZ egyértelműen leírja. Dr. Fodor Csaba úr, ügyrendi gombot nyom.

Dr. Fodor Csaba: Időközben ……. tisztelt alpolgármester úr, mert valóban, ahogy most elmondta másodszor, így már jó. Így már valóban nyílt ülésen kell, hogy tárgyaljunk arról, hogy mi lesz ennek cégnek a sorsa, mert majd azt követően tudunk arról dönteni, hogy kell-e az élére valaki, és ezt a valakit, hogy fogják hívni, mint beosztásilag, mint pedig a nevét. Nagyon örülök, hogy így alakult … valóban ………… akartam hivatkozni Orbán Viktor miniszterelnök úrra, aki idézet múltkor egy régi amerikai közmondást, miszerint a folyón akkor kell átmenni, amikor az ember a folyóhoz ér. Csak azt szerettem volna mondani, hogy nekünk már látszik a folyó, de ráérünk még arra.

Cserti Tibor: Engedjék meg, hogy napirenden kívül még mielőtt elkezdenénk egy apró bejelentésen, vagy kérdésem lenne. Szintén sporttal kapcsolatos.

Törőcsik Pál: Először is még nem szavaztuk meg a napirendi pontot. Úgyhogy kérném képviselőtársaimat. A napirendi pontot megszavaztuk már? A napirendi pontot megszavaztuk tudtommal, de akinek kétsége van efelől, most kérem, egy szavazással erősítsük meg. Amennyiben a napirendi pontmegtárgyalását nyílt ülésen kívánjuk tárgyalni, erről szavazunk most.

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Törőcsik Pál: A napirendi pont vitáját megnyitom.

Tarnóczky Attila: Csak egy érintőleges dolgot megemlítenék, ugye alpolgármester kihirdette, hogy milyen határozatot hoztunk december 19-én. Arról szólt, nem tudom, figyeltetek-e, hogy 20 millió Ft-tal nem támogatjuk a csapatot, és 6 millió Ft-tal nem támogatjuk a csapatot. Lehetne ez 25 is, meg 30 is, mindegy. Az a gyanúm, hogy valaki a hivatalban tévedett, ilyen határozatot nem hozott közgyűlés, hogy ennyivel nem támogatja, mert nem szavazta meg ezt a javasolt támogatási összeget.

Törőcsik Pál: Magam is föltettem ezt a kérdést mielőtt kihirdettem a határozatot. Azt mondták ennek ellenére, hogy olvassam föl, mert különben egyéb jogkövetkezmények lehetnek. Köszönöm. Egyébként ugye logikus, amit alpolgármester úr mondott.

Röst János: Arra kérném alpolgármester urat, hogy ismertesse a beterjesztést.

Törőcsik Pál: Kérem szépen, annyit szándékozok elmondani, hogy polgármester úr a legutóbbi soron kívüli közgyűlés után, megbeszélést követően arra az elhatározásra jutott, hogy a város érdekeit sértő lenne, amennyiben az elmúlt közgyűlésen hozott, vagy meg nem hozott döntések jutnának tovább. Az előbb elmeséltem, hogy milyen okok és indokok vannak, amely ezt a közgyűlést mindenképpen szükségessé teszi, ezért polgármester úr hívta össze a mai soron kívüli közgyűlést. Ez a dolognak az első része. A másik rész, amit valóban meg kell fontolnunk, hogy a labdarúgás jövőjét hogyan képzeljük el. Ehhez még önmagában véve nem lenne szükséges egy rendkívüli közgyűlést összehívni, viszont van egy kft-énk, aki ügyvezető igazgató nélkül van. Ugye azt elmondtam, hogy mindenképp szükséges a továbblépés útját meghatározni, az ügyvezető és a kft. vezetésévek kapcsolatos döntéseket meghozni, mert ilyen jogosítványokat sem adtunk az elmúlt közgyűlésen se polgármesternek, se másnak. Ezért mindenképp szükséges az, hogy erről a mai közgyűlésen döntsük. Annak örülök, hogy ehhez megfelelő számú képviselőtársam jelenlétével hozzá fog járulni, és remélem, hogy észrevételeivel, és javaslataival is. És külön előterjesztés, amit Röst képviselő úr mondott, nem készült el, ha úgy tetszik, ott folytatjuk, ahol az elmúlt soron kívüli közgyűlésen abbahagytuk.

Cserti Tibor: Ott kezdeném, ahol Röst képviselőtársam befejezte. Én úgy gondoltam, hogyha egy ilyen témáról, hát igen Nagykanizsa város sporttörténetét tekintve elég szép fejezetet zárt labdarúgásból, szerintem még van is előtte hosszú időszak, hát az olyan, mint a rómaiaknak cirkuszt, meg kenyeret. Hát néha drágábba kerül a kenyér, néha még drágábba, van olyan időszak, amikor megtehetünk valamit, van, amikor kevésbé. De hát, ha már harmadszor kerül ide ilyen nagy súlyú téma elénk, akkor - bocs, tévedtem, negyedszer – fizikailag értve az előkészítést, már a harmadik alkalom volt tudomásom szerint, akkor elvárható lett volna, hogy a sportszakmai előkészítő vonal, itt megint csak arra utalnék, ……., az elkészítő munka kapcsán azért legalább azoknak a főállásúaknak a véleményére támaszkodva, akiknek egyébként a feladat is ennek az előkészítése, annak a bevonásával, és az ezt koordináló a hivatalvezető munkával, és azt ezt felügyelő alpolgármesteri feladatok sorában, valamifajta világos koncepció kerüljön elő a döntést előkészítés szféra számára. A lehető legjobb szándék mellett is, mert nem hiszem, hogy bármelyik képviselő úgy ült le ehhez az aktához, hogy ne lenne hajlandó felelősségteljesen az előterjesztésekkel kapcsolatos előnyöket, hátrányokat alaposan megvitatva, felelősségteljes döntést hozni. Megmondom őszintén, itt, miután ennek az elmúlt alkalommal hangot adtak, számomra érthetetlen, hogy miért nincs ez itt a mai napon ……, mert azt én nem tudom, hogy hová fog fajulni a mai döntés előkészítő tárgyalás, elvezet-e egyáltalán a döntésig. Énnekem kételyeim vannak. Tudniillik, ha nincs mi között választani, és nem szoktam politizálni, mert távol áll tőlem Zsoldos képviselőtársammal függetlenként megengedhetjük maguknak a független véleménynyilvánítást, amit nyilván, ………….. hordozhat magában, hogy akik a ………., akik frakcióvezetőket, személy szerint is említem, azoknak külön politikai felelőssége, hogy olyan előkészítő munkát végezzenek, ami döntésre alkalmas. Vagy azt mondjuk, hogy igazán nem alkalmas, mert nem ………….., de mégis ehhez kérjük ….., még elviselhető formában a hozzájárulásotokat. Én ezt kérem. …….

Dr. Baranyi Enikő: ….. ugyanis egy nagyon is képlékeny, és nagyon is relatív dolog, hogy mit minek nevezünk, meg mikor. És ne maradjunk függetlennek …… ne menjünk bele. Részben tudok tehát Cserti úrral egyetérteni, de viszont én azt gondolom, hogy az idő, az sürget, valóban valamilyenfajta döntést azért meg kéne hozni. Talán azt a hiányosságot részben pótolná, hogyha a memóriánkat, én egyébként emlékszem elég pontosan, hogy a témában milyen számok hangzottak el és ki mit szólt hozzá, meg kéne kérnünk esetleg a december 31-ig ügyvezetői feladatokat ellátó Marton képviselő urat, hogy nagyon is konkrétan, röviden, főbb számadatot kiemelve próbálja a döntésünk meghozatalát könnyíteni. Nevezetesen, a következő 6 hónapra mennyi a működési költsége a kft-nek, és mint pénzügyi szakember, számításai szerint, amennyiben azt a város, illetve a testület nem tudja felvállalni, vagy megszavazni, akkor a felszámolással kapcsolatos költségek, illetve működés ….. költségek között milyen előjelű és mekkora nagyságrendű különbség lenne?

Törőcsik Pál: Kérdezem Marton képviselő urat, hogy most kíván még hozzászólni? Mert más hozzászóló pillanatnyilag nincs. Meg tudná-e ismételni képviselőtársam egyébként azt a részletes számsort, amit az elmúlt közgyűlésen már ismertetett. Változott-e új év alatt ez?

Marton István: Sajnálom, hogy ……… Nagyon röviden összefoglalom azt, amit elég részletesen kifejtettem a múltkori közgyűlésen, aminek a lényege az volt, hogy a közgyűlés korábbi döntései – decemberi ,októberi döntésekre gondolok –, amelyek határozatokban testesültek meg, ezek előírták számomra feladatokat, amely feladatokat, és ezt már múltkor jelentettem, akkor ……. tehát teljesítettem, illetve teljesült az ………. maradéktalanul. Nagyon sajnálom, hogy ennek kapcsán ……… érintő kérdésekben sem sikerült zöldágra vergődni. Azt hiszem, hogy mivel ez a kft. vállalásomban azt rögzítettem, hogy tehermentes lesz, ez per- és tehermentes állapotba került december 31-ével. Ugye én annak idején a permentességet azért sem vállalhattam fel, mert folyamatban volt egy per, ami a későbbiek során lezárult. Az elmúlt közgyűlésen, azért emlékeztetném arra a jelenlévőket, született egy olyan döntés, hogy város a másodosztályú profi futballcsapatát működtetni óhajtja. …………… múlt csütörtökön a Városi Televízióban láttam az alpolgármester úrral és polgármester úrral készült interjút, és ott a sportért nem felelős alpolgármesternek a nyilatkozásából egyértelműen derült ki számomra, hogy Ő azt hiszi, hogy a foci, az itt csak az első osztály 12 csapatát jelenti. Akinek ..………… a múltkori közgyűlésen is elmondtam és most is, azt mondom, ha egy megyei jogú városban nem él meg egy II. osztályú, tehát NB-I/B-s csapat, az végtelenül szomorú tény. Hogy ennek a városunkban a terheinek ………… az önkormányzatnak kellett, hogy eddig viselje, ez megint tény, és az …… elég szomorú. De ha egy csapat arra van ítélve, hogy félévenként küszködjön az életben maradásáért, akkor egy olyan csapatnál, ahol a város a pálya, tehát a létesítmény tulajdonjogával sem rendelkezik, márpedig itt nem rendelkezik - a múltkor nagy örömmel jelenthettem be, hogy karácsonyi ajándékként egy évig a KÖGÁZ, a tulajdonos, az megtűri a futball klubot - bizony-bizony is nem várható azt kell, hogy mondjam, hogy a vállalkozó ehhez pénzt adjon, mert most miért vegyen egy olyan kft-t amelyről rövid időn belül kiderülhet, hogy nincsen neki működési helyszíne. Én példaként, nagyon jó példaként a környékünkön lévő összes megyei jogú várost említhetném, ahol ezt a dolgot egészen másképp csinálja a testület. Szomorú példaként pedig a mi helyzetünket, mert, hogyha egy ……, egy Marcalinak, egy ……..-nek és egy Celldömölknek, és most nem sorolom, lehet másodosztályú csapata, akkor nagyon szomorú szívvel kell közölnöm, hogyha Kanizsán már ennek léte is kérdéssé válhat.

Törőcsik Pál: Mennyi lenne ez a 6 hónapi működés?

Marton István: A múltkor említettem, hogy a másodosztályú csapat költségvetése az utánpótlással együtt 105, vagy 110 millió Ft közötti összeg, amiből körülbelül havi 1 milliót, tehát 12 milliót tesz ki az utánpótlásnak a működtetésének a tervezett összege. Tehát ha innen nézzük, akkor egészen pontosan 94 millió volt a terv, hát az ugye 1-2% eltérése lehet tartani. Én akkor is azt mondtam, hogy ha végelszámoljuk, ami ugye tulajdonosi, tehát közgyűlési hatáskör, mármint ennek a döntésnek a meghozatala, akkor az egészen biztos, hogy átmegy felszámolásba, mert hát nem tudja kifizetni a felmerülő adósságokat. Illetve ha felszámoljuk, az körülbelül, tehát ha végelszámolás …..……. felszámolásként befejezve, az körülbelül akkora összeg, mint amekkora a félévi működtetés. A második félévben a működtetés költsége, meg kell, hogy mondjam, hogy viszonylag lényegesen csökkenhető, hiszen a játékosok zömének akkor jár le a szerződése és itt már több képviselőtársam is említette, hogy ha már fizetünk, akkor az se árt, ……….. . Ellenkező esetben, én ezt a múltkor fölolvastam, de ismét előkeresem és felolvasom a Magyar Labdarúgó Szövetség 2000-2001. évi versenykiírása, és annak függelékei 51. oldalán a 20/A. rendelkezés: a bajnokság közben visszalépő, kizárt vagy törölt sportszervezet a 2001-2002. évi bajnokságban 3 bajnoki osztállyal lejjebb indulhat. Ezt ki kell, hogy jelentsem, hogy annak semmi értelme nincs, mert ha úgy dönt a testület, hogy végelszámolással megszünteti ezt a gazdasági társaságot, amely az I. osztályú futballt működteti, akkor nem látom értelmét, hogy a megyei bajnokságban a jelenleg ott szereplő két kanizsai csapat, a Kiskanizsa és a Miklósfa mellett harmadikként benevezzen. Tehát én akkor is elmondtam, és most sem tudok mást mondani, ahhoz, hogy a másodosztályú futball éljen, ilyen körülmények között, hogy pályája sincsen, tehát nincs a városnak tulajdonjoga, ami viszonylag ritka, de nem egészen egyedülálló az első és a másodosztályú futball történetében, a 70 millióból, ugye ez úgy jön össze, múltkor kifejtettem részletesen, hogy 40 a tényleges működtetés, 10 az energia, a közüzemű számlák, és 20, az …….. részletesebben nem óhajtok kifejteni. Ennek ugye a számlák, tehát a működtetés, tárgyi működtetés költségei az első félévben súlyosabbak, mint a másodikban, a 70 milliónak a megbontása az 36-…. lenne a két félévben. Tehát az I. félév 36 millió, az körülbelül az az összeg, vagy egy-két millióval több, mint hogyha a végelszámolás melletti megszüntetést dönti el a testület. Én csináltam egy ütemezési tervet is, ha ez érdekes, akkor elmondhatom, bár nem hiszem, hogy mindenkinek érdekesek a részletek. Gyakorlatilag egyenletes finanszírozást jelentene, ami mellé kell még szerezni a majdani ügyvezetőnek egy 30-35 millió Ft-ot, ha egész évben akar működtetni. Ha csak félévig, akkor körülbelül a felét. Tehát így kell nézni.

Törőcsik Pál: Tehát, ha jól értem a végelszámolással 30 millió körüli összegbe kerül?

Marton István: Végelszámolással 30-35 millió közötti, működtetésre pedig 36, és én úgy gondolom, hogyha a csapat tisztességesen szerepel, de én ……… említettem, hogy azt nem tudom garantálni, és ezért nem foglalkoztat a dolog érdemben, mert a múltkori közgyűlés döntése eredményeként az az edző, akivel gyakorlatilag megállapodtunk, és a mai nappal lépett volna hatályba a szerződése, az eligazolt Kaposvárra, ahol megnyugtatóbb körülményeket talált, jövőorientált csapatépítési szándékával. Úgy gondolom, hogy a befektető fantáziája sajnos ez a tény nem pozitív …… nekünk nincsen pályánk. Mindenképpen, ha a testület úgy dönt, hogy megmarad a futball, akkor az első félévben, a KÖGÁZ-zal tulajdonjog megszerzése ügyében zöldágra kellene vergődni, mert hát amit most mondok, az fél év múlva is igaz lesz a befektetni szándékozók szemében. Az lenne a legjobb, ha 3 hónapon belül sikerülne a tulajdonossal tárgyalni ez ügyben.

Törőcsik Pál: Tarnóczky Attila ügyrendi gombot nyom.

Tarnóczky Attila: Elsősorban kérném Marton képviselő elnézését, lehet hogy zavaros a kép bennem arról a kérdésről, hogy Magyarországon foci ügyben miféle teljesítményeket tartanak profinak. Lehet, hogy szélesebb ez a skála, mint én gondoltam. De igaz ügyrendi felvetésem az, hogy abban viszont képviselő úr, meggyőződésem, mélységes meggyőződésem, téved, hogy újév előtt bármiféle határozatot hozott volna ez a közgyűlés. Ugyan már ott is elmondtam, érzékeltem a ravaszkodás jeleit, hogy a kérdés leszavazását úgy értelmezzük, hogy szinte az ellenkezőnek a megszavazását. De hát ez jogi nonszensz lenne, hogyha úgy születne Magyarországon mondjuk egy törvény a parlamentben, hogy másik egy másik törvényt nem szavaz meg az országgyűlés, és ebből akkor megállapítanák, hogy mire gondolt az országgyűlés. Nincs határozat, kedves képviselő úr, hiába is mondja, ilyet persze lehet írni, mint amit az előbb felolvastam, mert tessék már megmutatni egy jogásznak, hadd mulasson jót.

Birkner Zoltán: Hosszú utat tettünk meg, mire eljutottunk idáig. Azt hiszem, az elmúlt másfél év, két év hangos volt foci ügyben Nagykanizsán, és azt gondolom, hogy amióta képviselő vagyok, azóta azért Nagykanizsa igaz, hogy nyögve nyelősen, és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése többszöri nekifutással, de azért mindig a maga módján nagyon tisztességesen próbálta támogatni ezt a sportágat. Ha csak arra gondolok, hogy mennyi pénz fordult a futball támogatására, akkor azt gondolom, minden szám engem igazol. Tudom, hogy követtünk el hibákat, mert hogy nagyon sokszor lebegtetett állapot volt. Tudom azt is, hogy talán jobb lett volna, hogyha egy kicsit jobb stratégiaként gondolkodunk a Futball Club Kft-nek a működtetéséről. Jobb lett volna talán, ha korábban kezdjük el megpróbálni eladni a kft-énket, illetve minél gyorsabban kimenekülni, és minél kisebb százalékban bennmaradni ebben az ügyben. De hát képviselőtársaim, és azért mondom Kanizsa lakossága is ebben akkor teljesen megosztott, volt, aki néhány hónappal ezelőtt még azt állította, hogy 300 millió Ft-os érték van ebben a futball klubban. Most már ott tartunk, hogy 30 milliónál tartunk a játékos állomány értéke alapján, és így az elfoglalt pozíció alapján. Na most, ami miatt hozzá szerettem volna szólni, az az, hogy azért egy kicsit árnyalom ezt a kérdést. Valóban Marton úr mindent megtett annak érdekében, hogy teljesen tiszta vizet öntsön a pohárba, ez megtörtént. Ma ez a futball klub, igaz, hogy most pillanatnyilag nincs ügyvezetője, de tehermentesen elvileg működik, és gyorsan meg kell találni azt hiszem, azt a személyt, aki tovább tudja működtetni. Csak közben és én erre emlékszem, a két év alatt odáig jutottunk el, hogy két évvel ezelőtt még úgy indultunk neki a futballkérdésnek, hogy jönnek majd a nagy, nagy befektetők. Aztán jönnek majd a szponzorok. Aztán jönnek, akik megvásárolják a Futball Clubot és még ennyit, és még annyit és akkor aztán biztos. És a legutolsó döntés háborított fel legjobban engem, és ezt most el kell mondjam, a tavaly őszi, amikor az utolsó 30 milliót Ft-ot kérte az ügyvezető úr nagyon helyesen, hogy tehermentes állapotba hozta ezt a futball klubot. Ez megtörtént, tehát a saját feladatát elvégezte. És itt állt egy úr előttünk, aki egy befektető csoportot képviselt, és azt állította, abban a pillanatban, amikor ez egy tehermentes klub lesz, Ő egy befektetői csoport nevében állítja, ha a város hozzáteszi éves szinten a 40 millió Ft-os támogatást, akkor villámgyorsan szerződéskötésre kerülhet sor. Eltelt …. két és fél hónap, és most már ott tartunk, és ezt szeretném mindenkivel érzékeltetni, hogy eddig bennem mindig volt a remény, hogy jó, város ne vonuljon ki a futball klub mögé teljesen, támogassa mondjuk évi 40 millióval, de egyszer talán csak valaki Nagykanizsa Megyei Jogú Város válláról leveszi ezt a 100%-os terhet, amit szinte csak rajtunk van változatlanul vagy lehet, hogy csak 70%, de az is iszonyatos mérték. Na most, most jutottam el odáig és most döbbenek meg, hogy kérem itt akkor lesz NB-I/B-s vagy másodosztályú focicsapat, hogyha a város változatlanul 70%-ban szponzorálni fogja annak a működési költségét. És 200 év múlva is ez így fog működni. Most derült ki. De végre kiderült, és ezért vagyok hálás Marton úrnak, mert egyszer végre valaki kimondta, hogy az a futball klub csak akkor működtethető tovább, hogyha ennek 1. számú, 2., és 24. számú támogatója Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata lesz. Döbbenetes egyébként ez nekem, mert ezzel együtt most akkor már tényleg akkor arról beszélünk, hogy ténylegesen Nagykanizsának meddig van szüksége profi futball klubra. A támogatás mértéke. Marton úr nagyon jól kiszámolta, hogy 35 millió Ft szükséges ahhoz, hogy ez futball klub tisztességgel befejezze, és tehermentesen, és ez egy fontos dolog, befejezze ezt az idényt, és 2001. nyarán aztán majd eldől a sorsa. Na most, én végeztem egy hevenyészett számítást a tavalyi évre vonatkozóan, az elmúlt évezred utolsó évére, a 2000. évre. 2000. évben Nagykanizsán 143,5 millió Ft-ot fordított a közgyűlés összesen sporttámogatásra. Ebből, és most tessenek nagyon figyelni, 91 millió Ft-t volt az, ami az I. Futball Club Kft., plusz intézményfenntartás, meg mindenféle utánpótlás nevelésre fordult. Ez azt jelenti, hogy a össz. sporttámogatásoknak 70%-a, 65-68%-a fordult erre, nem akarom pontosan kiszámolni. Na most, végeztünk egy másik számítást is. Közben azt megnéztük, hogy összesen hány igazolt sportolóval, illetve utánpótláskorú gyermek vesz részt a sportban Nagykanizsán, annak száma 3500 fő. Én most tessenek figyelni, az összes igazolt sportolók között a futballista és az utánpótlásba résztvevők száma 600-700 fő között van. Magyarul mondva, Nagykanizsán egy 25%-ban sportban részvevő sportágat 70%-ban támogatunk az összes többihez képest. Én azt gondolom, hogy ezen az arányon most kell nagyon gyorsan változtatnunk, mert ha most ezt nem tesszük meg, akkor igenis, hogy jogosan fogja követelni a kosárlabda, a kézilabda, a baseball, a sakk, és mindenki más, hogy csináljunk nekik is egy kft-t, legyen 100%-os tulajdonos a város, és ugyanolyan sokat foglalkozva az üggyel négyszer, vagy ötször 3-4 hónapon belül tárgyaljunk erről a kérdésről. Tehát a véleményem az, hogy én semmiképpen sem szeretném megszavazni a működéshez szükséges a 35 millió Ft-ot. Abban nagyon szívesen részt veszek, hogy folytassuk tovább, és fejezze be ezt a szezont ez a futball klub. És a javaslatom egyébként az is, és kérem, hogy ezt tartsuk meg, én utána számoltam, ha marad ez a 140 millió Ft körüli összeg, amit 2001. évben a sportra szánunk, akkor ebből a futballnak reálisan, és ez egy teljesen reális összeg, a nézettség alapján és minden egyéb alapján, 40 plusz 10 millió Ft jár. Ez az, ami bent van a költségvetési tervezetünkben, és ennek az egy félévre jutó része 20 millió plusz 5. És nem több annál.

Dr. Baranyi Enikő: Nagyon érdekes számadatokat hallottam Birkner képviselőtársamtól, azt azonban nem tudom megállapítani ebből a számadatból, hogy valójában más városban, ahol szintén többféle sportág van, és nemcsak a futballt, hanem más sportokat is támogatnak, hogy ott vajon a százalékos arány, az milyen. Van egy olyan sejtésem, hogy valójában az arány, az hasonló, nagyságrend pedig lényegesen nagyobb. Itt lehet, hogy a képviselőtársaim meg fognak lepődni, de én úgy gondolom, hogy mindaddig a nagykanizsai sport és ezen belül a futball helyzete valóban nem változhat, magyarul döntő módon, vagy csak nem kizárólag önkormányzati támogatással működhet, amíg a város ilyen helyzetben van, mint amilyenben vagyunk. Magyarul, más szóval szólva, én optimista ember lévén, én valóban úgy mondom, hogy hiszem és majdnem, hogy szeretném is tudni, hogy ez így van, hogy itt nagyon rövid időn belül olyan munkahelyteremtő beruházások fognak megjelenni, amely cég, vagy cégek valójában más városhoz hasonlóan is a nagykanizsai futball, illetve a sport hóna alá tudnak nyúlni, és abban a pillanatban mondhatjuk, hogy évről évre csaknem a város költségvetéséből a focira fordítandó összeg nagysága. Egy dolgot még szeretnék hangsúlyozni pontosan azért, mert ez számomra teljesen új és megdöbbentő információ volt, ez a Labdarúgó Szövetség Hivatásos Labdarúgó Alszövetség kiadványa, amit már Marton úr is mondott, az 51. oldalán a kiadványnak. Az szerepel, és azt kérem, hogy azt gondolja mindenki végig, amikor megszavazza, avagy nem, az összeget, hogy a visszalépés, a kizárás, vagy a törlés, az nemcsak azt jelenti, számunkra, hogy a 2001-2002-es bajnoki évben 3 bajnoki osztállyal visszakerül a csapat, hanem akkor egy olyan hosszú távú döntést mégiscsak kimond ez a város, hogy megyei egyesületbe, vagy színvonalú csapat 3 lesz, mert soha az életbe, vagy 10-15 évig biztos, hogy NB-II, nem NB I-es, tehát én még ebben a nomenklatúrában ismerem a sportosztályokat, de NB II-es csapata sem lesz Nagykanizsának. És én ezt tartom egyébként a városra nézve, tehát képviselőtestületre nézve nehéz, de városra nézve egy hosszú távú, és igenis nagyon negatív kihatású esetleges döntésnek. Én kérem, hogy az utóbbi érvet, nagyon, nagyon fontolják meg.

Dr. Horváth György: Én nem hiszem el, hogy a 70 millió Ft elég lesz. Az előző évek bizonyították. 1994-től, biztos vagyok benn, hogy ez a futball klub több mint félmilliárd Ft-ot, több mint 500 millió Ft-ot kapott ennyi idő alatt. Rendben van. Legyen a 70 millió Ft, nem tudom, de hogyan. És utána a többi 2200 sportolóra meg jut 30 millió Ft. Hát azt hiszem, hogy ez nem, hogy nevetséges, ez szégyentelen. Sajnos a város ilyen helyzetben van. ……. évvel ezelőtt megkérdeztem, hogy van-e Nagykanizsának 130 millió Ft-ja? Hát senki se mondta, hogy van. Éppen ugye a futball clubbal kapcsolatban. Most vagy költségvetésből tudunk szorítani, ha tudunk, ez az egyik oldal. A másik oldal, akkor csak ne egy felé szorítunk, mert az rettenetesen szomorú dolog így. Mi előbbre való, 22 ember, vagy 2200, vagy 2500 egészséges magyar ember?

Bicsák Miklós: Nagy tisztelettel köszönöm, hogy a várost és labdarúgásunkat, sportot szerető nyugdíjas kollektíva megjelent, külön üdvözlöm őket. Én nagyon el vagyok keseredve, hogy itt a Birkner és a Horváth képviselőtársaim gazdaságilag, nem értenek urak Önök az életben a cirkuszhoz. A cirkusz, az pénzbe kerül. Gazdaságilag, ha visszamegyünk, ez az Olajbányásznál a Futball Kft. előtt jogelődje göngyölgette évek óta ezt az adósságot tisztelt képviselőtársaim. Nem az van a pénzzel, amit idén elköltöttünk, hogy azt elfecséreltük, hanem sajnos az előző, ne menjünk bele, az elmúlt két év, talán a három évnek az adósságát tette Marton úr tisztára most, a patyolat tisztára itt a dolgokat. Itt van a kutya eltemetve. Kérem szépen az, hogy működjön egy NB-I/B-s labdarúgócsapat, az bizony költségekbe kerül. Azt meg külön hangsúlyozni kívánom tisztelt képviselőtársaim, hogy egy gazdasági társaság, egy Futball Kft. amelynek tulajdonosa az önkormányzat, az, hogy ahhoz befektetők jöjjenek, ahogy elmondtad Zoli, valóban igazad van, nagyon sok mindenben. De az a befektető, megkérdezlek én tégedet, te eljönnél az én vállalkozásomba, ha én instabil lennék? Próbálnálak, mert tudom, hogy pénzed van, és szállj be, és velem vállalkozzál? Kiröhögnél, otthagynál. Na látod ez ugyanígy van a futballban is. Azok a befektetők átgondolják százszor is, hogy mint önkormányzat tulajdonos, a Futball Kft-je a túlélésnek a lehetőségével él napjainkban. Igenis vannak is, most is hangsúlyozni kívánom a beszélgetések során olyan emberek, akik segíteni akarnak, és ne gondolják, azt a kispénzüket, hogy tulajdonrész, játékosvásárlás, vagy sorolhatnám, egyéb szinten kívánják a Futball Kft-be befektetni, ahhoz pedig kellene egy önkormányzati támogatás, mint tulajdonos, hogy igenis stabil ez a Futball Kft. De nem ezt látják. Látták a múltkori közgyűlést tisztelt képviselőtársaim, ami bizony sajnos, sajnálatos, Kanizsa város lakosságának is a véleménye meg van rólunk, hogy így vesszük komolyan azt a dolgot, amit valóban korrektül el kell dönteni, hogy akarjuk, vagy nem akarjuk. Nyíltan valljunk szint és mondjuk meg a dolgokat, hogy kell futball Kanizsa városának? Kanizsa városának volt ezelőtt 80 évvel is futballja. Ezt igazolják, a történelmet, igazolták, akármilyen nehézség volt, a cirkusz, az mindig kellett a városnak. És ha ment a futball, akkor a stadionnak bizony háromnegyed része megtelt. De azt, hogy az ….. így történt, azt tudjuk a visszavezethető okok miatt, hogy mi volt itt, ezt leellenőrzik. Én azt kérném tőletek, hogy valóban itt a lehetőség, ahogy elmondtátok, döntsük el, üljünk le szembe, mondjuk, hogy nem kell, vállaljuk fel. És akkor majd a város lakossága megkérdezi, lehet, hogy nem most, de majd később számot kell adnunk róla, hogy felszámoltuk a futballt, vagy megszüntettünk egy NB-I-est. Marcaliba eljárunk majd, eljárunk esetleg Hévízre, meg egyéb, de mi ezt mondjuk ki ezt korrektül, hogy akarjuk, vagy nem akarjuk. A másik kérésem, tisztelt alpolgármester úr. A nyugdíjas drukkerek közül Szalai úr, vagy esetleg Kunics úr szeretne hozzászólni, kérném nagy tisztelttel majd a szót megadni a futball barátok, a futball szimpatizánsok nevében. Én ezt a lehetőséget kérném tisztelettel alpolgármester úrtól, hogy megadni ezt a lehetőséget. És a másik befejezésképpen, csak a futball érdekében kérem, én most is. ahogy mondtam mindig, optimista ember vagyok, támogatók lesznek, fognak lenni, de érezzék, hogy a város a hátuk mögött van. Azt, hogy valaki felvállalja egy személyben és megvásárolja, ahhoz egy nagyon gazdasági vállalkozásnak, vagy cégének, vagy gyárának kell lenni, de most már ezt Önök is tudják, hogy az országban minden önkormányzat, ezt a múltkor is elmondtuk, már 5-6 a futballt felkarolta és támogatja. Megyei jogú városokról van szó. Úgy tudom, a napokban már Kaposvár is nagyobb összeggel támogatta a futballt, akik átigazolták az edzőnket, mert a tisztelt közgyűlésünk, úgy döntött, hogy nem adja meg a támogatást, és most itt áll a klub kérem, se eleje, se vége ennek a futball klubnak. Ez így nem mehet. Döntsünk, korrektül mondjuk, hogy igen, vagy nem.

Törőcsik Pál: Köszönöm, csupa válaszol gombot látok. Annyit elmondanék azért, hogy annak idején, amikor kérték tőlünk az utolsó, úgynevezett utolsó támogatást, akkor még az első ligában játszott a csapat, és megvoltak a felmerülő költségek is, viszont a bevételek is ennek megfelelőn alakultak, úgy a jegybevétel, jogdíj, a TV-közvetítés, stb., stb. Mivel az eredmények nem jöttek, II. ligában vagyunk, a költségek nem sokkal kevesebbek, hiszen a szerződésállomány ugyanarról szól, a bevételek viszont sokkal kevesebbek. Tehát nem, hogy könnyebb lenne a dolgunk, hanem még nehezebb dolgunk van. És nem arról szól véleményem szerint a történet, hogy a város ki akar vonulni a labdarúgás mögül, hanem arról kell beszélnünk, és ezt jó, hogyha tudomásul vesszük, hogy ebbe a profi ligában való szereplést egymaga az önkormányzat nem tudja finanszírozni. És nem csak nálunk, hanem sehol sem. Ezt most ennek megfelelően tudomásul venni. Az más kérdés, hogy most létrehoztunk egy értéket, mert az a csapat érték. Maga játékosállomány is érték az amilyen bajnokságba szereplünk. Viszont meg van egyfajta anyagi tehervállalási lehetőségünk, és ehhez kell igazítanunk, hogy a csapatot a lehető legkevesesebb értékveszteség érje. Lehetőleg tudja folytatni a bajnokságot addig, ameddig gazdaságilag egy olyan lehetőség nem következik be, hogy szponzort találunk, vagy társfinanszírozót. De eddig sajnos ez nem történt meg. Ezek tények. És itt nem a képviselőtestület jó indulata hiányzik, hanem más. És ezt mindenki tudja.

Birkner Zoltán: Hát nem értek annyira a cirkuszhoz biztos, mint ahogy ezt Bicsák képviselőtársam teszi, ebben igaza Bicsák képviselő úrnak. A következő a kérdés, azt kérdezte Bicsák Miklós teljesen jogosan, hogy szüksége van-e a városnak egy másodosztályú futball clubra. Változatlanul az a véleményem, hogy igen. De azt is hozzáteszem, hogy 2001. június 6-áig, ugye akkor fog befejeződni ez a bajnokság, és addig is azon összeg felével, amit az éves költségvetésben erre előre hoztunk, és nem többel. Ez az összeg egyébként, én nem tudom, talán nem hallották rendesen, hogy mit mondtam, 35 millió Ft-ot irányzott elő, illetve kért Marton úr. Én azt mondtam, hogy 20 plusz 5, hiszen ez áll a költségvetési tervezetünkben. Ha azt egész évre vetítem, az 50 millió Ft. Az egész sporttámogatási rendszerünkből mondjuk az egy 35%-nyi összeg, ha erre valaki nekem azt mondja, hogy ez nem megfelelő a város teherbíró képessége fölött lévő összeg pillanatnyilag, és hogy ez irreálisan kevés lenne, hát akkor legyenek kedvesek nekem azt megmondani, akik ezt állítják, hogy honnét tesszük hozzá a többit, mert én nagyon szívesen megszavazom, és akkor most térjünk vissza a vállalkozási részére. Bizonyára úgy tűnik Bicsák úrnak, hogy abszolút foganatlanok vagyunk mi a vállalkozás részhez. Bicsák úr, ha Önnek tartozásai lennének komolyan, és mondjuk, nem lenne a legrózsásabb anyagi helyzetben, megkérdezem, belevágna akkor egy ilyen nagymértékű támogatásba csak a cirkusz miatt, mondjuk még 10 millióval többel, mint ami a teherbíró képessége a városnak? Hogy visszadobjam ezt vállalkozói labda kérdést. Hát Ön is tudja, hogy a város nincs rózsás helyzetben. Rossz helyzetben sincs, de jóban, ott meg különösen nincs. Na most innentől kezdve, ha akkora az adósság ……, amekkora, akkor tényleg nem számít, hogy 20 millióval több, vagy kevesebb ez a támogatás? És még egyszer mondom. A véleményem az, 2001. június 6-áig biztosítani kell 20 plusz 5 millió Ft-tal a működését. Nem tudom, hogyan lehet megcsinálni, de arra kérem az új ügyvezetést, próbálja megoldani így ezt a kérdést. És június 6-ával, ha nem megy bizony befektető, akkor azt gondolom, hogy át kell gondoljuk ennek a további működtetését.

Dr. Horváth György: Tisztelt Bicsák képviselőtársam, valóban nem vagyok gazdasági szakember, de elmerem … most folytatom tovább. Amikor megkapta a közgyűlés nem az előző, hanem az előtti bajnokság elszámolását – kérem, nem árt, ha meghallgatják a város lakóit – ott egymástól függetlenül minden képviselő …… millió 560 ezer Ft …. volt a bevétel. …… mérkőzésről van szó Mi ezt 8-cal elosztottuk, ………és kiderült, hogy …………. gazdasági élethez ugyan nem értek, de osztani még tudok, és ………… úgy hogy én azt hiszem, hogy amikor én ezt láttam, néztem, én akkor végképp levontam a konzekvenciát a futballról.

Tarnóczky Attila: Hogy milyen …… ehhez a kft-hez? Hát mert nem ……….. ennek egyszerű oka van. Egy vállalkozó, tudomásom szerint befektet. és utána kiveszi a hasznát a vállalkozásából. Ha nem ezt csinálja, akkor tönkrement a vállalkozása minden bizonnyal, azért nem sikerült neki. Egy futball klubnál nem vállalkozásról van szó, hanem támogatásról, mondjuk meg magyarul. Tehát mi ahhoz kerestünk tettestársakat, hogy legyen még más is, aki támogatja azt a szerencsétlen üzletinek nevezett – de egyáltalán nem üzleti – vállalkozást. Voltak, akik akkor hivatkoztak arra, hogy hát azért nem, mert terhekkel bír a kft. Hogyha tehermentes lenne, akkor bezzeg jönnének. Nem jöttek. Most már tehermentes, és azt mondja Bicsák képviselő úr, hogy a bizonytalan helyzete a focinak az önkormányzatnál, persze, de hát azt ne tessék elfeledni, meg ….. elmondani, hogy született döntés arról, hogy évi 40 millió Ft támogatást egy vállalkozónak aki ezt a kft-t működtetné, sporttámogatásként az önkormányzat több éven keresztül – 3, 4, 5 éven keresztül – hajlandó lenne adni. Ez egy elszántság. A másik oldalon hiányzik az elszántság. Még egyszer mondom, hogy ezek a vállalkozók nem léteznek, ezek színes léggömbök, csak már ….. kipukkadtak ebben a közgyűlésben, ebben a teremben. ….. kutattam az emlékeimben, hogy annak idején amikor az Ötv-t létrehoztuk, bevettük-e a kötelező, vagy az ajánlott feladatok közé a …….. fenntartását, hála Isten nem. Tehát úgy gondolom, hogy … kellene választani a sport ügyét, meg a cirkusz ügyét, nem azt állítva, hogy a cirkusz nem érdemel meg semmit, de annyit a mi helyzetünkhöz képest úgy gondolom, adni nem tudunk. Számomra semmilyen változat nem fogadható el most sem, egyszer ugyanis ilyen már történt ebben a közgyűlésben, ami azt mondja, hogy na most fél évre, nem annyit, hanem annyit, aztán majd megnézzük, aztán majd, ha nem érkezik befektető, akkor isten bizony sarkunkra állunk. Ezen már régen túl vagyok. Aki nekem ilyet mond, annak sajnos tisztelettel jelentem, de nem hiszem el, hogy azt ő maga komolyan gondolja. És az olyan összehasonlítás is, hogy mibe kerül a felszámolás és mennyibe kerül egy fél idény finanszírozása, az egyik esetben 2 millióval kevesebbe kerül, mint a másik, ez sem hivatkozási alap. ….. érdemes lenne tenni, hogyha nem ……meg az előző önkormányzat, nem hoz létre egy foci kft-t, vagy hogyha mi korábban észhez térünk és megtesszük, amit …….. akkor a felmerülő díjakkal szemben mekkora önkormányzati megtakarítás működött volna össze az évek során. A felszámolásról a költségek tekintetében mindig lehet ilyeneket mondani, hogy pénzbe kerül. A …... felszámolás is pénzbe kerül, még pedig sokkal többe, mint a másik.

Törőcsik Pál: Budai István úrnak és Bicsák Miklós úrnak megadnám a szót, és utána szavazásra fogom feltenni a kérdést, hogy a Kunics úr megkapja-e a szót.

Budai István: Én …… cirkuszhoz, de azt tudom, hogy amit most csinálunk, most már három órán át, az is egy cirkusz, hogy ilyen kérdésekben kérem szépen, többször, 4-szer egymás után összehívjuk a testületet és nincs előttünk egy olyan anyag, amit el tudnánk dönteni. Én a magam részéről azt mondom, és ezt megfontolás tárgyává teszem, hogy nem lehet olyan döntést hozni, hogy felszámolással nem értünk egyet, de pénzt sem adunk. Én a gazdasági társaság létét nem tudnám külön választani a pénzügyi rendezéstől. Tudniillik ismert dolog az én elméletem, hogy …..fizetésekkel kell rendezni a veszteséget, tehát gyakorlatilag ha mi azt mondjuk, hogy megtartjuk a kft-t, de pénzt sem adunk, akkor azt mondtuk ki, hogy felszámoljuk, mert ha így fog működni, akkor a következő ……… És énnekem az a javaslatom tisztelt közgyűlés, hogy most abban döntsünk, hogy adunk-e erre pénzt és megtartjuk a kft-t vagy nem adunk rá pénzt és nem tartjuk meg a kft. És ugyancsak elmondanám, amit a Tarnóczky úr elmondott, mert ilyen határozataink voltak, hogy …….. ha kiesünk, akkor újra visszakerülünk, meg különféle dolgok. Nagyon jó dolog lenne az, hogy bent maradni ebben a B-s vonalban, mert én úgy tudom, hogy egy kieső van – Marton úr te jobban tudod –, ha egy kieső van és megtartanánk, akkor talán bent lehetne maradni, de továbbra is itt maradunk egy szál magunkba, egy szál tulajdonosként és mindenféle következményeit vállalni kell ennek az egész rendszernek. Nekem az a kérésem, hogy most mi úgy döntsünk, hogy szívünk szerint, hogy megtartjuk, vagy nem tartjuk. Ha megtartjuk, akkor rendezzük a pénzügyeit, ha nem tartjuk meg, akkor viszont nem is tudjuk rendezni a pénzügyeit. Én a magam részéről a mellett vagyok, hogy elég volt abból a huzavonából, hogy meddig tegyük meg, meg milyen célokat tűzzünk ki magunk elé. Én most a voksomat majd a szavazáskor meglátják, amellett teszem le, hogy egyáltalán most ne rendezzünk semmiféle …….., indítsuk meg azt az eljárást, amit már régóta meg kellett volna. Ez az egyik. Vagy ha rendezzük, akkor próbáljunk meg olyan megoldásokat választani – már a múltkor is elmondtam –, hogy ami a város számára a legolcsóbb, a város számára legvonzóbb, mert nekem az a véleményem, hogy kanizsai térségben élve, Kanizsa környékén is össze lehet verbuválni olyan futballcsapatot, amely tud futballozni és annyiért, amennyiért pénzünk van, olyan szinten, amilyen szinten tud futballozni. Énnekem ez a véleményem. Kérem, szíveskedjenek megfontolni ezt a …….. Nem lehet külön választani … a kft. sorsát a pénzügyi rendezéstől.

Bicsák Miklós: Nagyon röviden és személyes megszólíttatás is három képviselőtársamtól. Horváth György képviselőtársamnak jó szívvel mondom, Nagykanizsán, ha a futball nem lesz kedves Gyuri, akkor a vívás sem, a kosárlabda sem, sorolhatnám. A futball az, ami meghatározó és a többiek is. Én szeretem, én élek-halok. Mindegy az, hogy kérlek szépen, ülőröplabda, elnézést kérek tőlük, én őket is támogatom, ne vedd ezt nagyképűségnek, azokat is. Én minden sportot szeretek Gyuri Nagykanizsán, de a futball nélkül megnézheted, hogy a többi sport is hova jut.

A Tarnóczky alpolgármester úrnak csak annyit, nagyon sajnálom – nem tudom, ki mondta – volt itt lehetőség, komoly befektető volt nem olyan régen. Mindenki ellene volt, hogy nem komoly a szándéka és arról volt szó tisztelt közgyűlés, hogy 40 millióval támogatjuk, ha egy komoly befektető itt meg kívánja vásárolni a futball klubot. Elvetettétek. Úgy tudom, ti oldalatok, ti szemben velem, és elnézést kérek tőletek, most nem akarok vitatkozni, de ha komoly a befektető, akkor én elvárom, ha tárgyalok veled, mint tulajdonossal, hogy a szándékodat nyilatkoztasd, és akkor oda teszem a pénzemet. Én csak azt akarom mondani, és én a futballt szeretem, szeretem a többi sportot, erőmhöz mérten támogatom Kanizsa városát. Én kérem, hogy ti is így gondolkozzatok a lehetőségekhez képest, mert komoly adófizető emberek élnek ebben a Nagykanizsa városban, állampolgárok, vállalkozók, akik ezért is fizetik a komoly vállalkozási meg egyéb helyi adókat, hogy a sportra. És az a sport, ami embereket vonz nagy létszámban, az eddig is a futball volt.

Törőcsik Pál: Képviselőtársaim, megjelent kedves vendégeink közül Kunics úr kíván szólni. Kérem képviselőtársaimat, hogy amennyiben egyetértenek vele, kérem, szavazzák meg az ő hozzászólását. Kérem, szavazzunk erről.

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Kunics Sándor: Tisztelt elnök-helyettes urak, tisztelt képviselő urak, tisztelt vendégek. Az az érzésem, sok értelme az elhangzottak szerint nincs, hogy hozzászóljak. De annyit azért elmondhatok, ennek a kft-nek a város a tulajdonosa, tehát Önök képviselők, a városon keresztül a kft. mint tulajdonos. Egymásra ne mutogassanak, hogy a kft. hogyan gazdálkodik. Ezt Önöknek kell üzemeltetni. Mindegy, hogy valakit megbíznak ezzel vagy nem, de Önöknek kell üzemeltetni. Annyit még, felvetődött, hogy Kanizsán már nagyon régen, 80-100 évvel ezelőtt is volt futball. Az én gyerekkoromban, meg később is nagyon jó futball volt országos szinten is, vagy közepes, vagy jó futball volt. Felvetődött a többi sport is. A többi sportág, a kézilabda meg az egyéb sportok, azok is kapnak pénzt, de arányosan nem kaptak kevesebbet, mint a futball. Menjenek el az MTK-hoz, vagy a Vasashoz, vagy a Fradihoz, kérdezzék meg, hogy a többi sporthoz viszonyítva a futball mennyit kap? Biztos, hogy nem kap kevesebbet, mint itt. Na most, én egy régi futballrajongó vagyok, meg futballoztam is, még annak idején, mostani NB-III-as szinten, de higgyék el, ha Kanizsán megszűnik a futball, akkor Önök valamennyien, meg talán még én is, nagyon megbánjuk ezt. Nem fenyegetésképpen mondom, de nagyon megbánják. Most képzeljék el, hogy ekkora városban, a Vasút megszűnt, van, fölemlítették Sáska, meg a Miklósfa, Bányász hogy visszakerül NB, vagy a megyei első osztályba, de azt is üzemeltetni kell valakinek. Ha a kft. megszűnik, akkor nem üzemelteti senki. Most ahhoz, hogy ilyen csapatot összehozzon a város, kell legalább 10 év, de ki hozza össze? Kérdem Önöktől, hogy a városnak az éves költségvetéséből ez a 35-70 millió Ft mekkora összeg? Gyakorlatilag semmi. Egy-egy főre, beleszámítva mindenkit, nem kerül több, 600 Ft-tal. Egy főre számítva, mert kb. 56 ezer lakos van Kanizsán … együtt, de itt egy-két képviselő felemlítettem, hogyha valaki megszervezi, de Önöknek kell megszervezni ezt, mert a városé a csapat. Én is adnék 5.000 Ft-ot minden évben úgy, grátisz az egyesület részére támogatást. Na most olyan befektetőt ne várjanak, aki megveszi az izét. Olyan támogatókat várhatnak, de ezt meg kellene szervezni. A városban is legalább össze lehet szerezni 1 millió Ft-ot vagy 2 millió Ft-ot így, támogatásképpen is. Biztos vagyok benne, hogy össze lehet szerezni. Meg azért, ha látják a szurkolók, hogy a városvezetése mellette van a csapatnak, meg elfogadható a csapat, már akkor közönség is van. … 12 ezer szurkoló volt még a korábbi NB-I-es csapatnál. Most itt hiába említik föl a kosárlabda csapatot, a Vasútnál van egy jó NB-I/B-s kosárlabda csapat, de mennyi? 100-200 néző van ott, de itt meg, ha kevesen vannak, akkor is van 1000-2000 néző. Én azt javaslom Önöknek, hogy feltétlenül, párttól függetlenül szavazzák meg a működéshez a pénzt, de ne úgy, hogy most 25 ezret, aztán félévkor megszűntetjük. Ez olyan dolog, hogy már akkor el is van temetve a futballcsapat. Ha így ezt kimondják, hogy félévig lesz, akkor felszámolják. A kanizsai szurkolók részéről ez olyan felháborodást fog vetni, hogy az nem mindennapi. Arra kérem Önöket, hogy szavazzák meg normálisan, hogy NB-I/B-s csapat működjön, és szervezze meg a Polgármesteri Hivatal által megbízott személyek ezt a támogatást. Mert mint valamikor volt – nem tudom van-e itt olyan, aki volt még régen, a Bányásznak volt egy ilyen (na nem jut eszembe) társasága, ott is megszervezték és támogatást gyűjtöttek és elég sok pénzt összegyűjtöttek.

Törőcsik Pál: Köszönjük szépen. Én szeretnék emlékeztetni mindenkit arra az időszakra, amikor nagy örömünkre a profi ligába került a csapat. Mindent megmozgattunk ahhoz, hogy támogatókat, szponzorokat szedjünk össze. Az önkormányzat a saját támogatásán felül kibocsátott ún. gyeptéglajegyeket – mondjuk, ezért megkaptam a magamét én is. Mi megvettünk belőle 5 millió Ft-ot, a szurkolók, akik akkor is már életüket és vérüket áldozták volna a futballért, 160 ezer Ft-ot vettek meg. Kérdezem azt, hogyha akkor, amikor a csapatnak futott és még a Fradi járt ide le, akkor mondjuk meg, vagy kérdezem én, milyen támogatást várhatunk ezennel? Kibocsássunk egy gyeptéglajegy-kettőt, a másod osztályra? Vagy mit mondjunk? Szóval én nem akarok ezzel ironizálni, csak azt szeretném, hogy egyszer legalább magunknak ne hazudjunk már. Hát vegyük tudomásul, hogy eddig tart, és ennyi van. Én nem azt mondom, hogy herdáljuk el azt, amink van, mert az egy érték. És azon gondolkodjunk, hogy hogyan tudjuk megőrizni. Ez az egyik. A másik, hogy a labdarúgás mögül nincs szándékunk kivonulni. Csak arról van szó, hogy van egy gazdasági társaságunk, amit nem mi hoztunk létre, ez az önkormányzat, mi megörököltük. Mi próbáltuk működtetni. Toldozni, foldozni, pénzt adni hozzá és gyakorlatilag elérkeztünk ehhez a ponthoz, ahol most vagyunk. Ha azt mondom, hogy egyértelműek a szerződés feltételei a másodosztályú profiligába való induláshoz akkor, ha azt akarjuk, hogy a csapat ne veszítse az értékét, akkor a működtetéséhez szükséges pénzt a szezonbefejezésig – június 30-ig (ugye jól mondom) – addig meghatározott fix összegben biztosítsuk. De az, hogy deklaráljuk is azt, hogy a továbbiakban nem tudjuk a kft-t működtetni, egy végelszámolást kellene kezdeményezni attól az időponttól, amikor a bajnokság befejeződik. Addig még mindig van egy mozgástér és remény arra, hogy amennyiben a csapat teljesít, vagy amennyiben a városnak is egyfajta gazdasági fellendülése elindul, talán támogatókat tudunk hozzá szerezni. Nem biztos, hogy üzleti alapon, tehát ezzel is jó, hogyha szembenézünk. A másik fontos dolog, amit szeretnék elmondani, hogy most ennek a játékosállománynak és az alkalmazottaknak van egy fix szerződésállományuk, amelynek lejárati határideje ez év június 30-a. Azok szerződések. Ezeket ki kell fizetni, ha tetszik, ha nem, vagy peres úton megtámadni, vagy bármi más, ami szintén közel annyiba kerül, mint a kft-nek a működtetése. A kérdés az, ha már ez a kötelezettségünk fennáll, ha milyen módon tudunk ennek oly mértékben megfelelni, hogy a profi bajnokságban való játékunkat biztosítani tudjuk, ha már egyszer mindenképpen fizetési kötelezettségünk felmerül, erről kellene véleményem szerint a mai napon döntést hozni. Ez egyfajta mozgásteret és egy túlélési lehetőséget is biztosítana a másodosztályban való szereplésben. Én ezt szeretném megfontolásra ajánlani, én úgy látom, hogy ez a fajta középút, amit meg lehetne találnunk közösen.

Röst János: Továbbra is azt kérdezném meg, amit legelőször is megkérdeztem, hogy mi a konkrét beterjesztés és miről kell szavazni? Azt hiszem, hogy elég sokszínű vélemény hangzott el, mindenki ugyanazt mondta el ma is, amit korábban el szokott mondani, tehát nem hiszem, hogy meglepetést okozott bármelyik képviselőtársam hozzászólása. Jelenleg a helyzet eléggé bonyolult, de mégsem az, ugyanis három dologban lehetne szavazni. Amit megtettünk korábban az, hogy meg kívánjuk-e szűntetni a kft-t vagy nem? Ez egy nagyon egyszerű szavazással (ehhez 14 igen kell) ha erről úgy döntünk, hogy megszűntetjük, akkor azt követően nem hiszem, hogy olyan sok tennivaló van. Ki kell jelölni a végelszámolót és azt követően a maga útjára megy a dolog. Ha nem úgy dönt a testület, hogy felszámolja, akkor dönteni kell a kft. ügyvezetőjének a személyéről, amiről nem hangzott el szintén javaslat és örömmel venném, hogyha lenne erre javaslat. Azt követően pedig, ha ez megtörténik, hogy megszavazzuk, tételezzük fel a személyét, akkor vagy most szavazunk a költségvetési összegről, vagy ha nem most szavazunk, akkor sem történik semmi probléma, mert a költségvetés elfogadása, 2001-ig az előfinanszírozással ugyanúgy működik ez a kft. mint a Polgármesteri Hivatal, vagy mint bármelyik intézmény, akármelyik gimnázium vagy általános iskola is. Tehát gyakorlatilag akkor 1/12 részben kell finanszírozni a kft-t. Én arra kérném Törőcsik urat, hogy fogalmazza meg a javaslatát, szavazzunk valamiről, mert így megmondom őszintén, elég nehéz, mert vélemények ugyan hangzottak el, amiből látszik az, hogy a FIDESZ nem kívánja támogatni nagy részében az előterjesztést, és az tűnik akkor ebből ki, hogy Törőcsik úrnak egy újabb sikertelen állomása lesz a közéletben és pont ők teszik ezt vele.

Törőcsik Pál: Amitől féltem, az bekövetkezett. Eddig egész normális mederben beszélgettünk a futballról, amíg a pártok nem kerültek elő. Reméltem, hogy ez így is lesz. Én most a továbbiakban szünetet fogok elrendelni és határozati javaslatot fogunk megfogalmazni, ami egyébként, megmondom Röst képviselőúrnak nem azért nem került ide írásos javaslat, mert nem dolgoztunk rajta, hanem egyszerűen arra nem volt idő, hogy írásba fektessük és még meg akartunk hallgatni egy-két véleményt, de ezekről majd lehet szavazni.

Dr. Baranyi Enikő: Én úgy gondolom, hogy már azért többségében minden képviselőtársunk az ezzel kapcsolatos véleményét elmondta. Én az ügyrendit azért nyomtam, mert egyrészt a vitát le kellene szerintem zárni, másrészt a határozati javaslatot én a következő formában próbáltam megfogalmazni:

Felelős: Tüttő István polgármester

Törőcsik Pál: Kérem, ez egy határozati javaslat volt, erről fogunk majd szavazni. Most két képviselőtársamnak Birkner Zoltán úrnak és Marton István úrnak adnám meg a szót, utána pedig szünetet fogok elrendelni és megfogalmazzuk a határozati javaslatokat.

Birkner Zoltán: Igazából elnézést kérek azoktól, akik itt ülnek. Ha valakinek úgy tűnt, hogy én politizálni szerettem volna, vagy a FIDESZ politizálni szeretett volna a futball ügyben, akkor azt hiszem, hogy nem jól értelmezték szavainkat. Nem értem Röst urat, megint nem értem. Sokadszor nem értem egyébként már. De amikor tényleg kezd lassan több javaslat megfogalmazódni párttól teljesen függetlenül, akkor Röst úr megint egy jó kis szúrással beletesz egy kis politikai csavart, nehogy úgy álljunk fel a mai nap is a közgyűlés asztalától, hogy az normális, egyszerű, előremutató közgyűlés lett volna. Nagyon kérem Röst urat, hogy próbáljon meg hasonlóan nyilatkozni, mint ahogy eddig tettük mindannyian.

Röst János: Nem akarok vitatkozni Birkner képviselőtársammal, úgy gondolom minden döntés valamilyen szinten politikai döntés is és az, hogy az ő frakciójuknak mindig volt véleményük érdekes módon, kivéve, pont ebben az ügyben nem volt és az, hogy a két alpolgármester teljes mértékben egymással szemben fogalmaz meg véleményt, én úgy gondolom, ez a FIDESZ-nek a belső vitáját jelenti, nem mást.

Marton István: Sok felvetést – meg kell mondanom őszintén – egyáltalán nem értek. Feltehetően nem az én hibámból nem értem, mert amikor például – egyet kiragadok – Horváth Dr. képviselőtársam nem hiszi, hogy 70 millió Ft elég az éves működtetéshez, az nekem azt jelenti, kettőt jelent: egy, hogy az üzleti tervet, amelyet a kft. egy hónappal ezelőtt leadott, nem olvasta el, bár bármelyik képviselőnek a közgyűlési döntés értelmében egy hónapja, amióta le lett adva, betekinthető. A másik, ami legalább ilyen szomorú számomra az pedig az, hogy a szavahihetőségemet kérdőjelezi meg ezzel az állításával.

Többen mondták itt, hogy első osztály, vagy másodosztály. Tudomásul kell venni kérem, hogyha a 12 csapatos első osztályba az alsó határ, amin mozoghatnak egyesületek, az negyedmilliárd forint. Az, hogy az honnan jön össze, az egy másik ügy. Ebből adódóan azt kell, hogy mondjam, hogy Nagykanizsán ebben a pillanatban első osztályú csapatról még csak ábrándozni sem illik. Az én céljaim között az elmúlt évben az szerepelt, hogy egy jó másodosztályú élcsapat, legrosszabb esetben középcsapat, tehát mindenképpen az első hat között szerepeljen, és hát ugye az sem baj, ha odaér a dobogóra.

Birkner képviselőtársamnak teljes mértékig igazat kell, hogy adjak, de lehet, hogy ő beleolvasott az üzleti tervbe, mert tényleg mintegy 70% erejéig kellene az önkormányzatnak – mint tulajdonosnak – a kft. működését elősegíteni, ami alapvetően, hogy ekkora az arány, az a nem túl szerencsés közgyűlési döntés a következő …. Szóba került – hogy ugye mindenki azt hitte, hogy majd özönlenek a befektetőt. Tulajdonképpen énnekem most önkritikát is kellene, hogy gyakoroljak, mert akkor én azt mondhatom magamról, hogy én befektető riogató is vagyok, ugyanis a befektetőknek az az október 16-i szándéknyilatkozata és intézkedési tervének a működtetési feladatok egyes pontja ugye valahogy így hangzik, hogy “a tulajdonosi …… 20% önkormányzati, 80% befektető, vállalkozó arányban oszlik meg, az összes hozzátartozó létesítményekkel együtt.” Azért mondom, hogy én egy befektető riogató vagyok, mert a kb. 5., 6. kérdésemre előkerült a befektetőkkel a tárgyalásnál, hogy hát akkor mi tartozik a kft. tulajdonjogába, és mindenkinek lógni kezdett az orra, amikor tudattuk velük, hogy se munkacsarnok, se a pálya, se semmi nem az önkormányzaté, tehát magyarul a befektetőké sem lehet. A komoly befektető e nélkül nem rugaszkodik el, és ezért mondtam én azt, amit a napirend tárgyalása során elmondtam. Birkner úr még azt is említette, hogy ugye 600 igazolt futballista van, ami alig tesz ki a 20%-át az összes igazolt sportolónak a városban. Valószínű, hogy ebben neki igaza van, bár jó pár sportkörnek vagy egyesületnek – és igazán ne sértődjön meg senki – ismerem a számait, hát ami ott papíron szerepel, az nem biztos, hogy mindig lefedi a valóságot, de meg kell, hogy kérdezzem, most még melyik az a sportág, az az egy, amelyikben több, mint 100 gyerek van ezzel a 600-zal szembeállítva? Egyébként a számok, amiket idézett, azok mind igazak, mind korrektek, mert hallottam is őket az elmúlt közgyűlésen olyan 80-90%-ban. Csak azt nem tette hozzá ő sem, hogy ez a tulajdonképpen ugye olyan 70 millió Ft-ról van szó, én abból az utolsó 20-ról nem kívánok itt részletesebben beszélni, mindenki tudja, hogy itt miről van szó – illetve, ha valaki nem tudja, akkor a mellette ülő képviselőtársa meg tudja neki mondani – tehát ez azt jelenti, hogy 50 millió Ft-tal a népességet figyelembe véve nem jut 1000 Ft/fő/év egy-egy polgárra. Hát ilyet ….., de ha tovább ragozzuk a számokat, akkor napi 2,5 Ft fejenként ez az összeg.

Budai úr feltett nekem egy kérdést, hogy mennyi a kiesők száma? Azt kell, hogy mondjam rá, hogy másfél. Ugyanis az utolsó, az biztosan kiesik, az utolsó előttinek osztályozót kell játszania. Hát én nagyon szomorú lennék, hogyha a közgyűlés végül is úgy dönt, hogy életben marad ez a Futball Kft., hogy a 11. hely elkerülése lenne neki a célja, mert ezt engedheti meg a város rangjából adódóan. Ugye azt többször elmondtam, az ország 20. legnagyobb városa az úgy gondolom, hogy egy másodosztályú középcsapatra mindenképpen predesztinál.

Egy adott összeg, ha jó időpontban jön, akkor mondjuk, az a szolid megélhetést biztosítja, ha rosszabban, akkor lehet, hogy csak temetési segélynek elegendő. Ezt a kijelentésemet nem akarom mélyebben megmagyarázni.

És még a Röst úrnak a felvetése, amely nagyon rafinált felvetés. Nem tudom, mindenkinek feltűnt-e a jelenlévők közül, ugyanis hogyha ez a közgyűlés úgy dönt, hogy előfinanszíroz, akkor a kft. jobban jár a tavalyi tényszámok alapján, mint az idei tervszámok alapján, mert a 70 millió Ft az ugye a 30%-kal megnövelve adja ki a 91-et és én ezért nem értem Horváth György képviselőtársamat, mert a mérhetetlen mennyiségű adósság a ’99-es adósságok eltűntetésére, például a téglajegy számláját is el kellett tűntetni – legyenek erősek, nem tűntették el az elődeim, nekem kellett vele valamit kezdeni, hogy mit, azt nem vagyok hajlandó elmondani. De a ’99-es APEH késedelmi kamatot is most verte le rólunk az adóhatóság. Tehát ami tényleg tehermentes kft. és ugye az mélyen sértő, ha azt mondod Gyuri, hogy 70 millió, az nem lenne elég, mert egy normális másodosztályú szerepléshez a 100-106 millió Ft közötti összegből ki kell jönni és ott nem lehet nagyobb önkormányzati rész, mint a 40+10 és az az úgynevezett ominózus …... És akkor ott van a 300 fölötti gyereklétszámnak a ……..

Törőcsik Pál: A szünetben az elhangzott határozati javaslatokat megfogalmaztuk, leírtuk és most ismertetem Önökkel azt a három határozati javaslatot, amelyek közül valamelyiket el kell, hogy fogadjunk. A határozati javaslatok a következőképpen szólnak.

Az első határozati javaslat Budai István képviselőtársunk által javasolt megoldást vette figyelembe és így hangzik:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai I. Futball Klub Szolgáltató Kft-t végelszámolással jogutód nélkül megszünteti.

Felelős: Tüttő István polgármester

Ez az első határozati javaslat. Itt az elfogadás esetén majd a végelszámolónak kinevezése is szükségessé válik. Ezt majd annak idején meg fogjuk tenni.

A második határozati javaslat Dr. Baranyi Enikő képviselőtársunk javaslata, amely a következőképpen hangzik:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. június 30-ig 35 millió Ft támogatást biztosít a Nagykanizsai I. Futball Klub Szolgáltató Kft-nek. Az új ügyvezető igazgató megbízásáig a polgármestert bízza meg a kft. ügyeinek teljes jogú vitelével.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése március 31-ig értékeli a kft. működését és meghatározza jövőjét.

Nem tudom, kíván-e kiegészítést tenni képviselőasszony?

Dr. Baranyi Enikő: Igen, köszönöm. Tehát az összeg után, hogy ennyi összeget biztosít, 2001. 06. 31-ig. Tehát hogy ez is kerüljön be.

Törőcsik Pál: 06. 31-ig?

Dr. Baranyi Enikő: Igen. Vagy 30-ig. Bocsánat.

Törőcsik Pál: Tehát június 30-ig. Tehát akkor stimmel ugye, június 30-ig? Rendben. Ez a második határozati javaslat.

A harmadik határozati javaslat pedig a következőképpen szól:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai I. Futball Klub Szolgáltató Kft. részére 2001. június 30-ig 20 + 5 millió Ft-ot biztosít a működéshez és a létesítmények üzemeltetéséhez. A kft. üzletrészét 100%-os mértékben felajánlja eladásra. A sikeres értékesítés érdekében naptári évenként 40 millió Ft támogatását vállalja első és másodosztályú szereplés esetén. Sikeres értékesítésnek a 2001. június 30-ig aláírt hitelesített szerződést tekintjük. Az értékesítés meghiúsulása esetén 2001. június 30-ával végelszámolással jogutód nélkül megszünteti Nagykanizsa I. Futball Klub Szolgáltató Kft-t. Az új ügyvezető kinevezéséig a polgármestert bízza meg a kft. ügyeinek teljes jogú vitelével.

Így hangzott a harmadik.

Kérem a vitát, mivel nem zártam le, így most Bicsák Miklós képviselő úr jelentkezett szólásra.

Bicsák Miklós: Tisztelettel kérem alpolgármester urat, hogy kérem név szerinti szavazással a végelszámolás az 1. és a 3. pont, a határozati javaslatát megszavaztatni név szerinti szavazással. Az 1. és a 3-ast.

Birkner Zoltán: Tisztelt alpolgármester úr! Ha lúd, akkor legyen kövér. Én a kettesről is akkor kérnék szépen név szerinti szavazást.

Röst János: Nem hallottam személyi javaslatot a kft. ügyvezetőjére. Legyen kedves az előterjesztő, tegye meg, hogy javasoljon valakit.

Törőcsik Pál: A kft. ügyvezetőjére? Erre nem is történt utalás, mert most polgármester úr tulajdonképpen vagy kinevezéssel, illetve vagy pedig pályázatot kell kiírni.

Bicsák Miklós: Én javasolnám továbbiakban a tisztelt közgyűlés, ha a Futball Kft-nek a normális, korrekt működéséhez megszavazza a 36 millió Ft-ot, Marton Istvánt, aki eddig is 2000. december 31-ig ellátta, ezt igazolta a munkája is, hogy helyre tette gazdaságilag a kft-t, én javasolnám, ha ez átmegy a tisztelt közgyűlésen, hogy a működéshez a megfelelő 36 milliót a közgyűlés megszavazta, hogy őt támogassuk.

Törőcsik Pál: Ugye itt a 35 millió Ft-ról volt szó a legjobb esetben. Elhangzott egy javaslat. Én azt hiszem, hogy mielőtt egy javaslatról akár vitatkoznánk is, praktikus lenne, ha esetleg Marton képviselőtársam nyilatkozna, hogy vállalná-e bármelyik verzióban ügyvezető igazgatói szerepet? Még szavazásnál nem tartunk, csak szeretnék eredményes munkát.

Marton István: Én úgy gondolom, hogy bár a feladat nem csábít ezek után, ami itt történt már ugye negyedig alkalommal, de azért nézegessük meg a szavazásokat.

Törőcsik Pál: Jó. Név szerinti szavazás. Kérem szépen elsőként a Bicsák képviselő úr felvetését ügyrendinek tekintem annak ellenére, hogy nem ügyrendiként kérte, ezért szavazni fogunk a név szerinti szavazásról. A képviselők ¼ részének szavazata kell a név szerinti szavazás elrendeléséhez, ezért kérném, erről szavazzunk.

A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Törőcsik Pál: Tehát a továbbiakban, amikor majd a szavazásokhoz fogunk elérni és még a vita nincs lezárva, és folyamatosan hozzászólásra van lehetőség. A másik, név szerinti szavazást kért a 2. pontra is Birkner Zoltán képviselőtársam. Ezért kérem, arról is szavazzunk, hogy a 2. pontról is név szerinti szavazás legyen.

A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Törőcsik Pál: A szavazás eredményeként mind a három határozati javaslatról név szerinti szavazással fogunk dönteni.

Tarnóczky Attila: Csak azt szeretném javasolni általános jelleggel, hogy ezek után minden alkalommal foci ügyben csak név szerint szavazzunk.

Törőcsik Pál: Akkor ezt is ügyrendi javaslatként, ha ragaszkodik hozzá alpolgármester úr, felteszem, de szerintem hátha látunk még jobb időket is.

Dr. Baranyi Enikő: Ügyrendi javaslatom lenne. Zárjuk le a vitát és szavazzunk név szerint, de meglehetősen tempósan. Én majd így dobolok, hogy következő, következő.

Törőcsik Pál: Mivel több hozzászólás nincs, én a vitát szavazás nélkül lezárom, és rátérünk a szavazásokra. Köszönöm a képviselőasszony segítségét. Ezért kérném aljegyzőasszonyt, hogy megvan a névsor. Megvan ugye?

Dr. Gyergyák Krisztina: Igen.

Törőcsik Pál: Akkor a napirendi pontok az elhangzás sorrendjében, ahogyan határozati javaslatok elhangzottak, egyes, a kettes és a hármas. Ilyen sorrendben fogunk szavazni.

Antalics Dezső: Nem.

Balogh László: Nem.

Dr. Baranyi Enikő: Nem.

Bicsák Miklós: Nem.

Birkner Zoltán: Nem.

Böröcz Zoltán: Igen.

Budai István: Igen.

Dr. Csákai Iván: Igen.

Cserti Tibor: Nem.

Dr. Fodor Csaba: Nem.

Dr. Gőgös Péter: Igen.

Gyalókai Zoltán: Igen.

Györek László: Igen.

Dr. Horváth György: Igen.

Dr. Kalmár Béla: Nem.

Kelemen Z. Pál: -

Kiss László: Nem.

Marton István: Nem.

Mayer Ferenc: Nem.

Röst János: Nem.

Tarnóczky Attila: Igen.

Teleki László: -

Tóth László:….

Tóth Zsuzsanna: Igen.

Törőcsik Pál: Nem.

Tüttő István: -

Zsoldos Ferenc: -

Törőcsik Pál: Igen, csak megszámoljuk a szavazatokat.

Dr. Gyergyák Krisztina: Tehát 9 igen és 14 nem.

Törőcsik Pál: Tehát 9 igen, 14 nem szavazattal az első határozati javaslatot elvetettük.

A közgyűlés 9 szavazattal és 14 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el.

Törőcsik Pál: Következik a második határozati javaslat, a második csomag. Kérem, ugyan ilyen módon, név szerinti szavazással kezdjük el a szavazást.

Antalics Dezső: Nem.

Balogh László: Nem.

Dr. Baranyi Enikő: ….

Bicsák Miklós: Igen.

Birkner Zoltán: Nem.

Böröcz Zoltán: Igen.

Budai István: Nem.

Dr. Csákai Iván: Nem.

Cserti Tibor: Igen.

Dr. Fodor Csaba: Igen.

Dr. Gőgös Péter: Nem.

Gyalókai Zoltán: Nem.

Györek László: Nem

Dr. Horváth György: Nem.

Dr. Kalmár Béla: Igen.

Kelemen Z. Pál: -

Kiss László: Igen.

Marton István: Igen.

Mayer Ferenc: Igen.

Röst János: Igen.

Tarnóczky Attila: Nem.

Teleki László: -

Tóth László: Igen.

Tóth Zsuzsanna: Nem.

Törőcsik Pál: Nem.

Tüttő István: -

Zsoldos Ferenc: -

Törőcsik Pál: A szavazatok alapján 12 nem és 11 igennel a második határozati javaslat sem kapta meg a szükséges támogatást.

A közgyűlés 11 szavazattal és 12 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el.

Törőcsik Pál: Most rátérünk a harmadik verzióra, a harmadik határozati javaslatra. Ugyanígy kérném aljegyzőasszonyt a nevek olvasására és szavazzunk.

Antalics Dezső: Igen.

Balogh László: Igen.

Dr. Baranyi Enikő: Nem.

Bicsák Miklós: Nem.

Birkner Zoltán: Igen.

Böröcz Zoltán: Nem.

Budai István: Nem.

Dr. Csákai Iván: Nem.

Cserti Tibor: Tartózkodom.

Dr. Fodor Csaba: Nem.

Dr. Gőgös Péter: Nem.

Gyalókai Zoltán: Igen.

Györek László: Igen.

Dr. Horváth György: Nem.

Dr. Kalmár Béla: Nem.

Kelemen Z. Pál: -

Kiss László: Igen.

Marton István: Nem.

Mayer Ferenc: Igen.

Röst János: Nem.

Tarnóczky Attila: Igen.

Teleki László: -

Tóth László: Nem.

Tóth Zsuzsanna: Igen.

Törőcsik Pál: Igen.

Tüttő István: -

Zsoldos Ferenc: -

A közgyűlés 11 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Törőcsik Pál: Döntés nem született, ezért 5 perc szünetet rendelek el és újabb határozati javaslattal fogunk előállni. Elnézést, egy pillanat türelmet kérnék, mert ügyrendi kérdésben Tarnóczky Attila alpolgármester úr kért szót.

Dr. Baranyi Enikő: Meg én is.

Törőcsik Pál: Meg Baranyi Enikő is.

Tarnóczky Attila: Egy fontos dolog azért kiderült, hogy a kéttagú SZDSZ frakciót is politikai ellenétek feszegetik foci ügyben szanaszét.

Dr. Baranyi Enikő: Az SZMSZ-szel ugyan nem összeférhető, amit kérdezek. Ugyan mire tartunk már megint szünetet?

Törőcsik Pál: Egyeztetés kell, mert így anélkül.

Dr. Baranyi Enikő: Ne haragudjatok, azért minden egyeztetésnek van már valami időhatára. Hát ma kettőtől fél ötig itt ülünk. Nekem senki se mondja, hogy nem úgy ült le mindenki, hogy kb. 75%-ig eldöntötte, hogy mit akar szavazni.

Törőcsik Pál: Kérem, amennyiben egy közgyűlés nem tud dönteni a saját kft-je jövője ügyében, akkor addig fogja ismételni, ameddig nem sikerül ez neki. Kérem, ezt tudom mondani a határidőre. Úgyhogy 5 perc szünet, és addig ne menjen senki el, és újból vissza. Ez egy nonszensz.

Törőcsik Pál: Kérdezem, hogy a szünet után van-e valakinek a három előterjesztett határozati javaslattal kapcsolatosan olyan indítványa, véleménye, amit most el akar mondani? Akkor jelentkezést nem látok, ezért a következő. A harmadik határozati javaslatot terjeszteném elő újra, amelyben egy értékesítésre való felajánlás is szerepel. Annyival kiegészítve, hogy meg kell határoznunk a későbbiek során – amennyiben ezt a határozati javaslatot megszavazzák – egy értékmeghatározást kell a kft-vel kapcsolatosan meghirdetni, hogy egyáltalán a vevő, aki érdeklődik konkrétan és komolyan, egy megfelelő ismeretek birtokában tudjon dönteni. Ezért én újból felolvasom a harmadik határozati javaslatot, és újból felteszem szavazásra. Egyszer már döntöttünk a tekintetben, hogy név szerinti szavazás lesz. Nem tudom ezzel kapcsolatosan, hogy ha már egyszer név szerint szavaztunk, akkor nem tudom, hogy szükséges-e még egyszer megismételni. Mindegy, a következőt mondom, tehát így hangzik az előterjesztés:

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa I. Futball Club Szolgáltató Kft. részére 2001. június 30-ig 20 + 5 millió Ft-ot biztosít a működtetéshez és a létesítmények üzemeltetéséhez. A kft. üzletrészét 100%-os mértékben felajánlja eladásra. A sikeres értékesítés érdekében naptári évenként 40 millió Ft támogatását vállalja első és másodosztályú szereplés esetén. Sikeres értékesítésnek a 2001. június 30-ig aláírt, hitelesített szerződést tekintjük.

Az értékesítés meghiúsulása esetén 2001. június 30-ával végelszámolással, jogutód nélkül megszünteti a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft-t. Az új ügyvezető kinevezéséig a polgármestert bízza meg a kft. ügyeinek teljes jogú vitelével.

Kérem, így hangzana és kérem most, amennyiben a gépek be vannak kapcsolva, kérem erről szavazzunk most. Kérem, hogy fogadjuk ezt el.

A közgyűlés 13 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Törőcsik Pál: Kérem, módosító indítványa van-e valakinek?

Dr. Baranyi Enikő: Módosító indítványomat szeretném megismételni. Nevezetesen ezt a határozati javaslatot magam részéről úgy tudom, vagy úgy gondolom, hogy akkor tudnám elfogadni, hogyha az előző időszak ügyvezető igazgatója által benyújtott gazdasági számításoknak megfelelő értékben, azaz 35 millió Ft-tal történne az első hat hónapnak a működtetésére biztosított összeg. Köszönöm szépen és nagyon kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a számítást, én úgy gondolom, hogy korrekt és reális, ezt próbálják elfogadni, másrészt pedig ez hosszabb távon ugyanakkor azt a fajta szándékot is megjeleníti, hogy a kft. jövőjével kapcsolatosan valóban valami másfajta működtetési feltételt kellene biztosítani.

Törőcsik Pál: Kérem, a harmadik határozati javaslat módosítva Dr. Baranyi Enikő képviselőasszony módosító javaslatával. Ezt a verziót fogom feltenni szavazásra most. Kérem képviselőtársaimat, hogy figyeljünk erre és szavazzuk meg ezt.

A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Dr. Baranyi Enikő: A múlt közgyűlésen képviselőtársam felhívta a figyelmet arra, hogyha egy önkormányzati intézmény vagy kft-nek nincsen még meg a költségvetéshez az egész félévre lévő működtetése, azért az működik tovább. Én azt szeretném, hogyha ebben a kérdésben a döntés nem az indulatokból megfogalmazottan jelennének meg, vagy nem elég körültekintő lenne. Én nem gondolom, hogy a működtetést nem lehetne akkor ilyen előfinanszírozással egy hónapig biztosítani, de nagyon kérem, hogy ne elhamarkodott lépéssel és vissza nem fordítható, hátrányokkal járó kanizsai sportéletet befolyásoló döntés szülessen.

Dr. Fodor Csaba: Arról szeretném Önöket tájékoztatni, hogy ügyvezető híján alpolgármester úrnak átadtam lemondásomat a felügyelő bizottsági tagságról. Az indoklás az az, amit most ma ebben az ügyben tapasztaltam. Hasonló, mint a Marton képviselő úr szindrómát követtem. Leírtam ezt az indoklást, nem igazán gondoltam, hogy igazam lesz, sajnálatos módon igen.

Böröcz Zoltán: Ez a leglehetetlenebb helyzet, azt hiszem, ami valaha kialakulhat egy döntést hozó testületben. De megjegyzem nem rendellenes természetesen, hiszen valamennyiünknek van véleménye, és ahogy figyeltem, minden képviselő konzekvensen ragaszkodik is a véleményéhez. Én azt gondolom, hogy a három határozati javaslat, amiről eddig szavaztunk és ugye végül is nem hozott eredményt, a továbbiakban nem szavaztatható újra, nem is lenne célszerű. A szünetben itt a beszélgetés során egy elég zárt körben, képviselők voltak csak jelen meg alpolgármester urak természetesen, elhangzott egy, megítélésem szerint megfontolásra javasolható ajánlat, nevezetesen vételi ajánlat a kft-re vonatkozóan. Valamennyien tudjuk, hogy miről van szó. Én azt hiszem, hogyha tartanánk egy 5-6 perces zárt ülést, ezen a holdponton átbillenhetnénk, ha komolyan vennénk, meg megvizsgálnánk ezt a vételi ajánlatot. Nem gondolom, hogy ma ebben feltétlen dönthetnénk, de azt hiszem, hogy pár óra vagy egy nap, vagy egy-két nap adott esetben elég lenne ahhoz, hogy a kiutat megtaláljuk. Nem biztos, hogy jó a javaslat. Én azt gondolom, hogy megfontolásra érdemes, mert tulajdonképpen nem látok újabbat. Ezért azt mondom, hogy amit Tarnóczky úr itt kint javasolt, hogy vizsgáljuk meg ezt az ajánlatot, hátha kiutat jelent, egy zárt ülésen ezt most megtehetnénk. Ugyanis ha most így megyünk haza abszolút döntés, és igazából a kiutat sem látva, akkor holnap sem jutunk túl ezen a holdponton.

Cserti Tibor: Az aggályokat illetően közel azonosak a vélemények. Azt hiszem, egy picit mindenki szégyelli a maga módján, én legalábbis szégyellem, hogy nem lehetett döntést hozni ebben a dologban. Megint csak visszautalnék, és meggyőződésem utoljára fogok erre az álláspontra helyezkedni, az előkészítés megalapozatlanságában látom én ezt a kudarcot többek között. Gyakorlatilag, én azt hiszem, hogy egy nem vitatható és ezt azért szögezzük le. Ennek az önkormányzatnak van egy kft-je, ebben tulajdonos, és azért a szándékok kifejezték ám, az a szavazat is kifejezte, hogy nem akarja a végelszámolását, nem akarja megszüntetni. Soha nem kapott kérem szépen ilyen értelemben abszolút többséget az ellenvéleménye. Ha márpedig van egy tulajdonos, akkor nyilvánvaló, vagy működteti, vagy magától a tehetetlenségi nyomaték viszi előre az úton. Mert ez vállalkozás. Pejoratív értelemben is vehetjük, sokféleképpen, ki a maga nyelvére fordítsa le. Én azt hiszem, egyben viszont különbözik az önkormányzati intézményektől és ezt csak kiegészítésképpen. Itt olyan társaságról van szó, akinek viszont az önkormányzati kapcsolati rendszerét finanszírozási oldalról meg kell teremteni és a javaslatomnak a lényege most az, hogy ebben az átmeneti időszakban bizony, ha működtetni akarjuk és pénzzel támogatni – egyébként mert a működtetés önmagában véve is fog előre menni, legfeljebb egy mínusz eredmény ez ugye, most már egy külső felszámoló fogja esetleg a mi önkormányzati társaságunkat feloszlatni (itt pont, ugye bezárok, visszatérve az eredeti gondolatmenethez) – tehát a javaslatnak a lényege, hogy a polgármester urat, vagy az alpolgármester urat – nekem teljesen mindegy, nekem stílszerű az lett volna egyébként, hogyha valaki egy feladatcsokorba, egy sport területért felelős ugye a munkamegosztás alapján, akkor az alpolgármester legyen, hogy ebben az időszakban mindenféle költségvetési korlát nélkül majd döntse el az ő szakemberével együtt. Ez maximum a költségvetés megszavazásának időszakáig – ez gondolom február vége ugye – addig kapjon felhatalmazást ennek a működtetői feladatoknak az ellátására. Ez egy kompromisszumos javaslat, énszerintem gondoljátok meg. Meggyőződésem, hogy elfogadható.

Törőcsik Pál: Annyit szeretnék megjegyezni ehhez, hogy én eddig futball ügyben vagy igent, vagy nemet nyomtam.

Marton István: Ha ez egy tiszta gazdasági társaság lenne, akkor azonosulni tudnék Cserti úr véleményével, így viszont az kell, hogy mondjam, az ég egy világon semmi értelme. Ez a kft. egyelőre az önkormányzat tulajdona, ez totál lehetetlen helyzetbe került. Még a végén kiderül, hogy talán anyagilag áll a legjobban ebben a pillanatban, mert ügyvezetője nincs, edzője nincs, holnapután kezdődik a felkészülés. Tehát ha valaki akar nagyon gyors vagyonvesztést, akkor hát így kell elmenni, ahogy ide jöttünk és negyedszer tökéletesen eredménytelennek minősíteni a közgyűlésnek a munkáját egy adott témában. Én ezzel kapcsolatban kifejtettem a véleményemet, én úgy gondolom, hogyha egy testület – teljesen mindegy, hogy milyen munkáról, milyen feladatról van szó – alkalmatlan a feladata ellátására, akkor egyet tehet, lemond. Föláll és hazaballag. És azért kérek erről egy szavazást, ez egy határozati javaslat volt tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ki az, aki hajlandó fölállni. Mármint a testületet feloszlatni, hogy még egyértelműbb legyek.

Tarnóczky Attila: És akkor az illető fel is áll?

Marton István: Ha a testület feláll, akkor feláll az egész testület. De Tarnóczky úrnak – nem akarok elragadtatott kifejezést használni – de nagyon árnyaltan is azt mondom, hogy abszolút övön aluli felvetésére az a véleményem, hogy ne. Mert az, hogy egyesek, akik semmihez nem értenek, vagy alig valamivel többhöz, kigolyózzák azokat, akik esetleg valamihez konyítanak, abban én tisztelt alpolgármester úr se Önnek, se másnak nem vagyok játszótársa.

Törőcsik Pál: Hirtelen megtelt a hozzászólás-tábla. Birkner Zoltán úr ügyrendi gombot nyomott.

Birkner Zoltán: Már megint rossz úton járunk, ugyanis itt volt közben két javaslat. Ehhez képest Marton úr dühkirohanását hallgattuk végig az előbb furcsa módon. És ezt nagyon sajnálom, mert Marton úr eddig nagyon higgadt volt és ezt köszöntem is neki magamban és ugyanezt tette kft. ügyvezetőjeként is, tehát kérem, hogy térjen vissza a régi körbe és oldjuk meg. Böröcz úr javasolt valamit, Cserti úr javasolt valamit. Nagyon kérek mindenkit és ez most ügyrendi javaslat: szeretném, hogyha Böröcz úr javaslatáról most ebben a minutumban szavaznánk.

Törőcsik Pál: Ügyrendi javaslat volt. Kérem, Böröcz úr ismételje meg a javaslatát. Megkérem, ismételje meg a javaslatát, hogy szavazni tudjunk róla.

Böröcz Zoltán: Tisztelt alpolgármester úr én arra tettem javaslatot, hogy mivel ezekből a határozati javaslati pontokból már eredmény ma nem születhetik, én azt gondolom, hogy ezt a vételi ajánlatot …… ki tudja, talán ebben rejlik a megoldás. Tehát kérem, hogy zárt próbáljunk foglalkozni vele.

Törőcsik Pál: Erről fogunk szavazni most.

A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Törőcsik Pál: Kérem, ennek értelmében zárt ülést rendelek el, a zárt ülés feltételeinek megteremtéséig 5 perc szünet.

Törőcsik Pál: Ismertetem a nyilvánossággal a zárt ülésen hozott határozatot.

Tüttő István: Önök kaptak egy kiegészítést. Kérem van-e észrevétel?

Röst János: Egy kérdést szeretnék feltenni a PB elnökének. Nem tudom, hogy őt ki fogja képviselni, ugyanis PB-nek vizsgálati jelentései be lettek csatolva a polgármesteri beszámolóhoz, amire rá van írva, hogy “BIZALMAS” Most tisztelettel megkérdezném, hogy valóban bizalmas-e, mert akkor nem lett volna szabad kiosztani nem képviselőknek a polgármesteri beszámolót. Ha viszont bizalmas, akkor az a kérésem, hogy ezt jelezze a polgármester úr és hívja föl a sajtónak is erre a figyelmét, hogy nehogy megjelenjen a sajtóban, ha nem ez szándéka a közgyűlésnek.

El szeretném mondani, hogy megint sok olyan lejárt határidejű határozat van előttünk, amire ismételten határidő módosítást kell kérni. Én tisztelttel arra kérném a város vezetését, hogy lehetőség szerint szűköljön le ez a kör, mert nem csinálunk mást közgyűlésenként, mint minden alkalommal meghosszabbítjuk azokat a határozatainkat, amiknek a végrehajtásán már rég túl kellene lenni. És kitérnék a konkrétumokra, ez pedig a 13. pont, ez a 99/2000. számú határozat 2. pontja. Felolvasnám a megszavazott szövegszerkezetet. A programban foglalt alapelvekkel egyetért, a munkahelyteremtés érdekében tervezett feladatok menetrendjét elfogadja, és felkéri polgármestert az abban foglaltak végrehajtására, valamint a félévente történő tájékoztatásról. Határidők: tavalyi év június 30. és december 31. Mint tudjuk, egyik sem történt meg. Ez a mostani beterjesztett anyag, ez lényegében nem elégíti ki ezt a határozatot, és én tisztelttel kérném a közgyűlést, hogy így ne fogadjuk ezt a pontot el. A polgármester úr, alpolgármester urak ezt hozzák vissza külön napirendi pontként és tárgyalja a közgyűlés, mert úgy gondolom, hogy ezzel lerendezni a munkahelyteremtést, az olasz kapcsolatokra hivatkozva, illetve annak az Olasz Napoknak a tapasztalatait leírva és ezt beterjesztve, úgy gondolom, hogy nem ebből áll munkahelyteremtés. Volt ígéret egyébként arra szintén, hogy ezt tárgyaljuk külön napirendi pontként, sőt külön közgyűlésként, ez sem történt meg a tavalyi évben.

A következő pont, ez pedig a 16. számon jelzett 286/2000. számú határozat. Ez a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány támogatásáról szól. Tisztelettel megkérdezném, hogy a kölcsön összegéből 10 millió Ft-ot visszafizetett az alapítvány, hogy a különbözet, az befolyt-e ebben az évben, vagy pedig nem folyt be?

A következő pont lenne a 22., ez pedig tájékoztató Nagymagyarország Emlékmű felállításának pénzügyi helyzetéről. A közgyűlés úgy fogadta el ezt a pontot, hogy a költségvetés elfogadásáig készül egy részletes megvalósulási tanulmány program, költségvetéssel, és a költségvetés támogatása, a másik 2,5 millió Ft ennek függvényében valósul meg. Tisztelettel kérném, hogy költségvetés idejéig, elfogadásáig ezt a programot terjessze be az előterjesztő.

Szintén meg szeretném kérdezni, hogy a szoborbizottság, az jogi személy-e? Tehát az Ő intézkedései, azok ilyen értelemben jogszerűek-e, vagy csak egy társaság, amelyik ezt a fontos ügyet egyébként felvállalta? A beterjesztésből lehet látni, hogy magánszemélyektől mintegy 100.000 Ft adomány lett befizetve az alszámlára. Szeretnék emlékeztetni két képviselőtársamat, az egyik Böröcz Zoltán, aki 100.000 Ft-ot ígért, amikor tárgyaltuk ezt a napirendi pontot, és Törőcsik Pálnak szintén volt egy ígérete, egyhavi tisztelt díja, ami jelenleg 385.600 Ft. Én úgy gondolom, hogy ezt pótolni fogják a következő időszakban. Szintén szeretném kérni még az előterjesztőt, hogy jelenleg milyen szerződéses állománya van a kht-nak ebben a munkakörbe, és ezt szintén nyújtsa be a közgyűlés elé, hogy le vannak-e kötve a munkálatok, illetve kikkel állapodtak meg. És szeretném szintén megkérdezni, hogy az a 10 millió Ft, amit ígértet kaptunk a kormánybiztostól, hogy az mikor fog befolyni a kht-nak a számlájára?

Zsoldos Ferenc: Én is két gondolatkörhöz kapcsolódnék. Az egyikhez általánosan, egy ajánlással. A másik ugyancsak a 22/363/2000. határozatról szóló beszámolóhoz kapcsolódna. Én is feltűnőnek tartom, hogy az 53 határozatból, legalábbis amit az első lépésként anyagban megkaptunk, egyharmada, tehát 17 határozat meghosszabbításra került. Elismerem, hogy jelentős hányada indokoltan került módosításra, de ezért azért tisztelt képviselőtársaim mi is felelősek vagyunk. Nem fordítunk elég figyelmet a hozott határozatok végrehajtásának határidejére, az esetekben nagy részében túlzottan szoros határidőt határozunk meg, illetve fogadunk el, tehát nekünk is sokkal inkább oda kell figyelnünk az előkészítőkkel természetesen együtt, hogy olyan határidők kerüljenek meghozatalra és megállapításra, amelyek későbbiekben ilyen mennyiségben nem kényszerülnek módosítás, illetve meghosszabbításra. Másik téma ugyancsak a Nagymagyarország Emlékműhöz kapcsolódik. Egy más szempontból közelítem meg. Idézek a jelentésből, a 8. oldal első bekezdése: a feltárást követően az emlékmű megrongálására, meggyalázására irányuló tevékenységek miatt a feltárási helyszint biztonsági őrszolgálat bevonásával közel egy hónapig őriztetni kellett. Ebben az esetben kérdéseket tennék fel. A bizottság milyen módon próbálkozott, vagy milyen módon észrevételezte, hogy megrongálási szándékok jelentkeztek, szándék mutatkozott-e meg, vagy a gyakorlatban is további rongálódás érte-e a kiemelt maradványokat? Továbbá a szoborbizottság tett-e feljelentést a rendőrségen a rongálás, vagy ami nem derült ki, a rongálási szándék miatt? Tehát ilyen értelemben eléggé homályos ez a megfogalmazás, éppen ezért szeretnék konkrétabb választ kérni. Törőcsik Pál úrra gondoltam elsősorban, mert hiszen a szoborbizottság egyik vezetőjeként nyilvánvaló, hogy pontosabb felvilágosítást tud adni.

Tüttő István: Köszönöm. Törőcsik úr válaszol.

Törőcsik Pál: Először is azt szeretném mondani, hogy nem vagyok a szoborbizottságnak a tagja. Kezdeti időszakban valóban a tagja voltam, utána nem, hanem a munkáját mindenben segítem. A másik: nem tudom, a jelentésben ez a bizonyos rongálásra tett szándék kapcsán úgy érzem egy kicsit túl dimenzionálásra került a dolog. Ezt annak idején sem mi hangoztattuk, hanem gyakorlatilag különböző sajtótudósítások láttak ezzel kapcsolatban napvilágot. A lényege a dolognak az volt, hogy valóban voltak az esti órákban, ugyanis az első feltárás alkalmával még nem készült el a gödör mellett a kerítés, azért őriztettük, mert arrafelé nagy a gyalogos forgalom, megszokott útvonal volt, nehogy valaki beleessen a gödörbe, és balesetet szenvedjen. A legfőbb oka az őriztetésnek ez volt. Egyébként valóban volt, hogy ittas, illuminált egyének, akiknek teljesen mindegy egyébként, hogy Nagymagyarország Emlékmű, vagy a glóbusz, amit már több alkalommal lehajtottak, és összetörtek, tehát teljesen mindegy, hogy mi, nem a Nagymagyarország ellen, hanem egyáltalán, ami rongálható, és amit vandalizmusuk érint, a kirakattól a lámpán keresztül, nem válogatnak a céljaikban. Tehát ezt kihegyezni és a Nagymagyarország Emlékmű felállítása ellen szervezett direkt akciónak minősíteni nem lenne szerencsés. Ettől függetlenül még egyszer mondom, az őrzésvédelmet kimondottan azért szervezetük meg, hogy mindenféle balesetet megelőzzünk, mert egy 3,5 méter mély gödör volt ott, és jobb a balesetvédelmi előírásokat megfelelő módon betartani. Ez lett volna ezzel kapcsolatban a mondandóm. A Röst képviselő úr kérdéseire: természetesen a megadott határidőig egyébként már elkészült a költségvetése a felállításnak, a források megszerzésére irányuló tárgyalásokat pedig a jövő héten fogjuk lefolytatni. Egyébként szeretném, ha már ilyen kérdéseket kaptam, elmondani a pozitív dolgokat is, hogy hány ember és milyen módon segítette a kiemelést, és ez a munka, amit a kiemelés jelentett, ez több millió forint értékű munka, és a mellékelt költségvetésben ennek töredéke szerepelt. Éppen azért, mert mindenki, aki ehhez gépet, és egyéb segítséget adott, nem fogadott el pénzt, hanem ingyen végezte a munkát és jövőben is minden segítséget felajánl ehhez. Úgyhogy nagyon kedvező és lelkesítő tapasztalatok voltak a kiemelés és az elszállítás során. A többit pedig határidőig megfelelően a közgyűlés elé fogjuk tárni.

Zsoldos Ferenc: Köszönöm szépen a tájékoztatást. Így már egyértelműbb a dolog. De hát akkor ügyelni kell arra, és én ezért is kérdeztem, mert ilyen jellegű, gyakorlatban jelentkező rongálással nem találkoztam, nem hallottam. Tehát akkor pontosabban kell fogalmazni, mert félreértésre ad alkalmat. Olyan színben tüntetik fel, hogy itt konkrét, olyan jellegű cselekményekkel találkoztak, amelyet csak ilyen módon lehetett megakadályozni. Egyébként a kerítés megépítésével annak idején is messzemenően egyetértettem, mert ahol egy ilyen mély gödör kialakítását végzik el, ott természetesen az említett okok miatt is éppen az emberek érdekében ezt le kell keríteni.

Tüttő István: Annyit megjegyeznék, Röst úr felvetette, hogy Pénzügyi Bizottság által készített anyagra ráírtuk, hogy “BIZALMAS”. Szeretném közölni, hogy csak a képviselők kaptak olyan példányt, amiben ezek bent vannak. De azért kérem is a képviselőket, hogy eszerint járjanak el az anyaggal. Azt, amit pedig a munkahelyteremtéssel kapcsolatban mondott, természetesnek veszem, hogy úgy van, ahogy Ő javasolja, hiszen itt nem jóváhagyásról van szó, hanem csak tájékoztatásról. Remélem, hogy mai nap folyamán még valami pluszban is lesz részünk.

Dr. Horváth György: Polgármester úr Kelemen Z. Pálnak küldött levelével kapcsolatban mondanám, ugyanis a beszámolómon hangzott el az egy hónapos probléma a szemészettel kapcsolatban, ő szóban mondta el, én meg leírtam, ugyanezt a választ kaptam, azzal a kitétellel, hogy nem ismerős a személye. Hát én is pontosan leírtam, hogy lakik, ki, miféle, és kideríthették volna. Azért mondom azt a részt, hát nem világmegváltó dologról van szó, de nem pontos. Ugyanis igenis tudták, hogy ki a személye.

Tüttő István: Én most ebben nem kívánok semmit mondani, hát ezt a választ kaptuk, én nem tudom eldönteni, hogy ismert személy vagy sem.

Balogh László: Két OKSB ügyre szeretném felhívni a figyelmet, a magunkét és a nyilvánosságét is, szigorúan szakmai szempontból. Azt hiszem, hogy a városlakók számára is fontossággal bír épp ezért. Tehát a OKSB megszondázta az intézményeket, civil szervezeteket, együtteseket, közösségeket a 2001. évi rendezvénynaptár összeállítása kapcsán. Történt ez azért, hogy kanizsai közönség elé lehessen tárni összefogottan, az esetleges párhuzamosságokat esetleg kilehessen szűrni, és a majdani önkormányzati forrás hozzárendelésben is megkönnyítse a dolgunkat. De utalnék arra, hogy ezek nemcsak az önkormányzat által támogatott rendezvények, hanem igenis számítunk az országos, megyei pályázati lehetőségekre, és egyéb mecénásokra és adományozókra. Remélhető azonban, reméljük azonban, hogy - a tavalyi évben összeszámoltam, a költségvetésben 24 millió Ft-tal támogattuk az ilyen jellegű városi rendezvényeket, részint a kulturális alapból, részint a városi rendezvényekre szóló, polgármesteri kompetenciában működő keretösszegből, és külön soron, és pályázati, városi forrásokból - reméljük, hogy az idén is legalább ennyi lesz, amiből lehet támogatni a város részéről értékes, színes rendezvényeket, amelyekből lehet, hogy néha túl sok is van. Egy apróság, az elmúlt időszakban volt olyan hétvége, hogy 5 kiállítás megnyitó volt péntektől hétfőig történően. De én azt gondolom, hogy inkább bővelkedjünk az ilyen értékes, szép eseményekben, mint szűkölködjünk. Ez az egyik, aminek szerettem volna egy percet szánni. A másik pedig a Bursa Hungarica Önkormányzati Ösztöndíjpályázat. Szeretnénk tájékoztatni a közvéleményt, hogy 103 igény érkezett. A beérkezett adatokat - egy tetemes adathalmaz volt, jövedelem- és vagyonnyilatkozatok, és egyebek - a Művelődési és Sportosztály, illetve a Szociális Osztály munkatársai, az Adócsoport és Népességnyilvántartó bevonásával tették meg. És hát sajnálatos az, hogy a valótlan adatok közlése miatt érvénytelen volt 16 pályázat, nem felelt meg a pályázati kiírásnak 17 pályázat. Visszavonta pályázatát 1 pályázó. Időn túl érkezett 4. Tehát így a 103 pályázatból csak 66 volt érvényes, és az érvényteleneket az elég nagyszámú érvénytelent, azt kizárta a bizottság, ezt kellett tennie. Jó lenne a jövőben, ha a pályázók jobban ügyelnének épp ezért a precizitásra. A 66 érvényes pályázatból aztán 55-nek tudtunk jó szívvel és ésszel szétosztani néminemű pénzösszeget. 10 fő kapott vagy kap - pontosabban – 5.000 Ft-ot havonta, 15 fő 4.000 Ft-ot havonta és 30 fő 3.000 Ft-ot havonta. Ez összesen 2 millió Ft-ot jelent az idei évben. Azt hiszem, ez öröm kell, hogy legyen és remélem és remélhetjük, hogy jó helyre kerül ez a pénzösszeg. Legyen máskor is így.

Tüttő István: Azzal egészíteném ki, hogy már aláírásra is kerültek mind az anyagok, tehát ez folyamat a részünkről úgy, ahogy elmondta elnök úr, le is zárult.

Kelemen Z. Pál: Tulajdonképpen egy ….. kényszerített arra, hogy hozzászóljak. Képviselőtársam azt állította, hogy Böröcz Zoltánnak 100 ezer Ft-ot kellett volna adományoznia ebben az ügyben. Szeretném, és azért, mert Böröcz képviselő úr nincs itt, szeretnék evvel a kérdéssel foglalkozni. Ha jól emlékszik Röst úr, akkor tudja, hogy Böröcz Zoltán bizonyos feltételekhez és bizonyos fenntartással ajánlotta fel ezt a 100 ezer Ft-ot, és ha ezek a feltételek meglesznek, és a fenntartásai megszűnnek, mindnyájan eléggé ismerjük, tisztességes és becsületes ember, állni fogja a szavát.

Cserti Tibor: Képviselőtársaim egy része említést tett már lejárt idejű határozatok végrehajtásával kapcsolatosan, arra a sajnálatos tényre, hogy annak közel egyharmada tényleg határidő módosítást kér. Én úgy gondolom, hogy a vezetés, legalábbis döntési hatáskör gyakorlásánál a közgyűlésnek egyik legfontosabb eszköze maga a határozathozatal. Ha ennek a végrehajtásáról történő beszámoló pedig a számonkérésnek az eszköze. Tehát mivel ez tendenciózusan jelentkező gyakorlat, semmiféleképpen nem lehetünk el szó nélkül mellette. Erről, egyébként emlékeznek rá, Baranyi képviselőasszony is körülbelül ilyen hangnemben szólt az elmúlt alkalommal. Én elismerem azt, hogy ennek egy része talán türelmetlenségből adódóan picit szoros, vagy irreális határidőt is megfogalmazott, de azért hadd említsek olyan példát is a jelen előterjesztési javaslatban, mert hiszen a végrehajtás mellet előterjesztési javaslat is van, ha ugye határidő hosszabbítás, ami a számomra érthetetlen. Ilyen például a 6. számú, ami a nagykanizsai volt Szeszipari Vállalat környéke rendezési terve. Utal arra, hogy bonyolultabb információ beszerzésére volt szükség. Hát a ’99-es számú határozatunk. Egyéb, más hasonló nagyságrendű városok esetében bőségesen elegendő egy ilyen jellegű rendezési terv megalkotására. És itt egy zárójeles megjegyzést engedjenek meg. Figyelmükbe ajánlom a Napi Gazdaság mai számát. A Zöld Újság a megyei jogú városokat rangsorba állítja. Gyakorlatilag a kibontakozás esélyeit, és a tett intézkedések függvényében. 22 megyei jogú városból Nagykanizsa a 14. a leszakadó városok sorában. A rendezési tervek és egyáltalán a gazdasági szervezőmunka minden város kibontakozásának a központi …. kérdése. Mondok egy másikat. És ez meg egy gyakorlati dolog megint. Azt mondja, hogy a 12. szám alatt a 83/2000. számú határozat, középfokú oktatás átszervezése. Természetes dolog, hogyha időközben egy értékesítésre kijelölt ingatlannál igénybevételre kerül sor, akkor - és ezt maga az oktatási feladatok indukálják az igénybevételt, akár átmenetileg is -, akkor tessék beterjeszteni a közgyűlés elé, hogy kérem szépen átszerveztem akár ideiglenes jelleggel is az oktatási koncepciót, annak részeként az elhelyezési feltételeket, és kérem azonnali hatállyal törölni az értékesítési listáról vagy felfüggeszteni. Nem a lejáratnak a végén bevágunk egy határidő hosszabbítás módosítást, mert most mi van, ha azt mondja közgyűlés, nem fogadom el, vagy a másik, hogy nem fogadom el. Az egyik esetben egy szerződés van rendezési terv mögött, ki kell fizetni, bent vagyunk ugye egy jogi helyzetben. A másik esetben pedig én azt hiszem, hogy egy kicsit, mint hogyha a közgyűlésnek a döntési kompetenciáját járatnánk le. Most mondok egy pozitív példát előterjesztéssel kapcsolatosan. Javaslatom van az 1-es esetben. Nagyon pozitív végrehajtásról tesz tanúbizonyságot az előterjesztés a miklósfai városrész csatornázása esetében. Én a magam részéről a végrehajtás mellet feltétlenül említést tennék és javasolnék a közgyűlés részére az abban résztvevők részére elismerést. Tehát én, ha tetszik, akkor most tessék javaslatnak venni, hogy a beruházás előkészítésében, végrehajtásában és koordinálásában résztvevők részére a polgármester úr kapjon felhatalmazást a méltó elismerésre. És ebben anyagi, erkölcsit is mindenféleképpen …. értem. Tudniillik eddig csak úgy működik, hogy feladat van, a hibázó ugye, mert egyébként adójogi vonatkozásban nem volt ez a döntési időszakban teljesen egyértelmű, akkor az valakinek a felelőssége. Ha jól végrehajtunk valamit, akkor az egy teljesen természetes dolog. Én azt hiszem, hogy a kettő ez együtt jár. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az előterjesztéseknek ez fajta, lehet, hogy gyors a munka eredményeképpen is, értelmetlen. Én most megkérdezném, hogy tisztelt előterjesztő a 15. sorszámmal jelezett 229/2000. számú határozat végrehajtásánál, még pedig a 9-es hányas oldal ez? 6-os oldalnak a tetején, mit ért? Ugye határidő hosszabbítást kért 2001. február 28-ig, de mit ért ez alatt? Ha a valaki elolvassa ezt a fajta végrehajtásról szóló beszámolót, én háromszor elolvastam, nem értettem, lehet, hogy bennem van a hiba. Következő az előterjesztésnek. a tájékoztatási részében az 1. pont ez a 16. oldal.

Tüttő István: Tibor nem csak neked volt gondod, futólag.

Cserti Tibor: Akkor, tessék mondani mihez kérik a hosszabbítást, valaki magyarázza meg. Az előterjesztő. Vagy ennyire nem törődünk már ezzel a szakmai részével. Én úgy gondolom, ugyanez vonatkozik egyébként a tájékoztatónál az 1. pontban, az érdekvédelmi katasztert …. és javaslatom van, és ehhez kérném a tisztelt képviselők szíves közreműködését. Én azt hiszem, hogy a kegyeleti szertartásoknak a méltó, egyáltalán a végtisztesség megadásának a méltó körülményeihez kapcsolódik a ravatalozóknak a kiépítése. Gondolom, Marton képviselőtársam is egyetért ezzel, majdnem minden településrésznek már, vagy mindegyiknek, a ravatalozó kiépítése megtörtént, a sánci városrész ez alól kivétel, utolsók egyike. Ugye ebben az is közrejátszott természetesen, hogy a temető ismételt megnyitásának a lehetőségeivel a temetkezési szertartásoknak a körülményeit is javítani kellett, ami időben akkor nem esett a kettő egybe. Én kérem ennek a határozatnak a hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatot itt nemmel szavazni. Miért? Legalább a terveztetési részét meg kellene rendelni mindenféleképpen, mert azzal, hogy nem is terveztetünk, akkor egyúttal lemondunk hosszabb távra még a kivitelezésről is. Én azt hiszem, ha képviselőtársaim ebbe belegondolnak, akkor teljesen természetesnek fogják tartani.

Tüttő István: Erre vonatkozóan annyit hadd mondjak, hogy engem kerestek meg, hogy az önkormányzat ilyen nagy költséggel ne támogassa egy olyan ravatalozónak az újraépítését, amelyben rendkívül kis hely van új halottak elhelyezésére, sőt az volt a véleményük, hogy statisztikailag ott egy-két ember, maximum, kerül eltemetésre. Én azt mondtam, hogy meg fogom nézetni, és ennek a függvényében lehet erről dönteni. Én megmondom őszintén, hogy nem a kegyeletsértés vezérelt ebben a kérdésben, hanem pontosan az, hogy ez a temetőrész, ez meddig tud funkcionálni, egyáltalán marad-e, vagy pedig a megszüntetése mellett kell állást foglalni. Hát erre majd ugye megfelelő véleményt is fogunk kérni.

Tarnóczky Attila: Megpróbálok Cserti úr sok kérdése közül kettőre választ adni. Nem tudtam mindet megjegyezni. A 12. pont esetében arról tájékoztatnám a közgyűlést, hogy nincs szó hatáskör elvonásról. A Fő úti épületben a volt Széchenyi iskolának tanműhelyei működnek ugyancsak régóta, ezeket a tanműhelyeket kívánjuk átköltöztetni a Petőfi utcai épületbe egy felújítás után. A határidő módosítás kérésének oka az, hogy az iskola ebben a felújítási folyamatban, mint beruházó, csúszásba került, és hogy nincs hova kiköltöztetni ezt a két műhelyt, amit utána vagy értékesíteni kell, vagy értékesíteni kell, meggyőződésem szerint. A 15. pont, ha jól emlékszem, az utolsó ülésünkön döntöttünk úgy a Vikárius jelzése alapján, hogy az államháztartási törvény változása miatt a már elfogadott kincstári együttműködési megállapodások alapító okiratok függelékeit – aminek egy jó részét a Vikárius szállítja – az új törvényi szabályozásnak megfelelően dolgoztatjuk ki. Ez a törvény az év végén lépett életbe, ezért kell ez a határidő módosítás, ami egyébként egy korábbi határozatunk következménye, csak ebben a határozatban még nem lett átvezetve.

Cserti Tibor: Azért nyomtam meg a válaszgombot, mert én azt hiszem, hogy van gazdasági kérdés, meg van az emberi végtisztesség megadásának alapvető feltételrendszere. El kell dönteni, és itt ebben a sánci városrésznek, nyilvánvaló, demokratikusan hangot is kell adnia, hogy arra a temetőre, mint üzemelő temetőre szükség van-e, akár rövid, vagy hosszútávra. Ha szükség van-e – és én úgy gondolom, hogy igen –, akkor a minimális feltételeket biztosítani kell. Ha egyszerűen én azt hiszem, ha képviselőtársak belegondolnak a temetkezés feltételeibe, aki már volt temetésen – már pedig gondolom mindegyikünk volt, akkor ilyen értelemben, és most nem szeretnék olyan példát mondani, mint ahogy Bicsák Miklós képviselőtársunk is hogyan érvelt, milyen …. annak idején a ravatalozó kiépítésénél, okkal-joggal. Ez volt Miklósfán, ez volt a kiskanizsai városrészben, hadd ne soroljam tovább, minden városrészben. Erről dönteni kell, és ez nem érzelmi kérdés, józan gazdasági racionalitás, kérdés, hanem azt hiszem, hogy a kettő együttesen. Nem lehet énszerintem másképp dönteni. Másik, én természetesen a Tarnóczky Attila válasza a 12. ponttal kapcsolatosan, nem azt vitattam, hogy nem jó helyen vannak, vagy ideiglenesen is nem jó helyen vannak, hanem példaként említettem, hogy akkor azonnal egy korábbi határozatunkat is vele egyúttal módosítani kell racionálisan. Ez nem történt meg, pedig a III. 7-ei határozatunk volt. Vele jár. Komplex vezetés problémákat próbáltam én általam megfogalmazni. És én még megmondom őszintén, most sem értem, hogy mit kell konkrétan itt, az előterjesztő konkrétan mondja meg, hogy a javaslatban mihez kér hosszabbítást. Hiányzik onnét nyelvtanilag is valami. Ne én mondjam meg.

Tüttő István: A függelékek elkészítésének határideje február 28., amelyet éppen ez az új rendelet írt elő. Hát ugye egyetértek vele, értelmetlen így a mondat.

Tóth László: Nagyon rövid leszek. A 446/2000. számú határozathoz szeretnék véleményt fűzni, illetve megjegyzést tenni. Ez a 28. pontban a Nagykanizsa-Kiskanizsától északra lévő terület rendezési tervét foglalja magában. Én azt kérném a tisztelt közgyűléstől, hogy amennyiben valaki ebben a területben érintett, az kérem, jelezze most a közgyűlés előtt, ha van ilyen, akkor …. hát, valamilyen fokon érintett.

Tüttő István: Te már tudsz valamit.

Tóth Zsuzsanna: A 14. oldalon találhatjuk a 45. pont alatt a közgyűlés egyik határozatát, ahol a szöveg így szól, hogy a sétakerti gyalogos felüljáró “kishíd” újraépítési terveinek elkészítéséhez szükséges előirányzatot a 2001. évi költségvetés tervezetében szerepeltetjük. A jóváhagyás után a hivatal a tervek elkészítése ügyében intézkedik. Ezt elmulasztottuk akkor, amikor erről a határozatról beszéltünk, hogy nagyon jó volna itt egy dátumot is látni, és szeretném javasolni, amennyiben lehetőség van rá, április 30-át szúrjuk be ide. A másik dolog a következő oldalon, a 16. oldalon tájékoztató a fontosabb intézkedésekről és eseményekről. A 17. oldalon folytatódik, és csak a legvégét idézném a mondatnak: “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata felperesnek N. F és Tsai alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben a Zala Megyei Bíróság, mint II. fokon eljáró bíróság az I. fokú bíróság ítéletét – amely szerint a bíróság a keresetet elutasította – helybenhagyta.” Röviden ennyi tájékoztatást kaptunk róla, és szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét a mai napon kiosztott kiegészítésre, ahol a tárgyaláson megjelent a lakók képviseletében Fenyves Jenő úr és ő tájékozatja az önkormányzatot arról, hogy miért került elutasításra a fellebbezésünk. Itt olvashatjuk, hogy az I. fokú tárgyaláson – írja Fenyves úr – az önkormányzatot képviselő ügyvéd nem jelent meg, a II. fokú tárgyaláson sem tett érdemben semmit az ügy érdekében. Ez egyébként a jogerős ítélet indoklásának 5. oldalán is elolvasható: a felperest a történtektől egyébként semmiféle jogsérelem nem érte, hiszen érdemben alperesi ellenkérelemre fellebbezésben nem reagált, illetve alperes által csatolt iratokra vonatkozóan semmiféle bizonyítási indítványt nem tett. Itt én már csak remélni merem, hogy a kijelölt ügyvéd úrnak a honoráriuma egyesen arányban áll a csekély teljesítményével. És szeretnék kérni arra választ, hogy az önkormányzat felülvizsgálati kérelmet kezdeményez-e, erre van-e lehetőség?

Tüttő István: A kiegészítésben a 31. számú határozati javaslatban szerepel, ami az Ügyrendi és Jogi Bizottságnak fogja utalni ezt a kérdést, hogy döntse el, illetve tegyen javaslatot, hogy a közgyűlés folytatja-e pert, vagy. Hát ugye egy másik kérdés is van, el kell dönteni, hogy a jogi képviseletet ki látja el.

Tóth Zsuzsanna: Polgármester úr, nem tudom, volna-e rá lehetőség, hogy esetleg itt Fenyves úr mondjon két mondatot ezzel kapcsolatban.

Tüttő István: Természetesen van, amennyiben a közgyűlést ezt jóváhagyja. De mivel van három jelentkező még hozzászólásra – illetve nem tudom hányan, de a képernyőn három látszik –, meghallgatjuk a tisztelt képviselő hölgyeket, urakat, és a végén adunk szót a Fenyves Jenő úrnak.

Kiss László: Két témában szeretnék hozzászólni. Egyszer csatlakozva az előttem szóló Cserti úrhoz, aki a határozatok határidő módosításával kapcsolatban tett fel kérdéseket. Úgy látom, akkor az előző közgyűlésen feltett kérdésem, amit polgármester úrnak tettem fel, hogy 16 lejárt határidejű határozatból 11 módosítást kértünk, s akkor az volt a kérdésem, hogy van-e ennek valami üzenete polgármester úr számára. Választ nem kaptam, de úgy látszik, egyes képviselőtársak megértették a kérdést. Ez volt az egyik pont.

Tüttő István: Én is megértettem, csak nem válaszoltam.

Kiss László: Igen? Akkor megfelelő reakciót kérünk majd polgármester úr, vagy a munkastílus változtatását.

Tüttő István: Hát azt hiszem, az Önök munkastílusán is változtatni kell, mert éppen az előbb felhívta a figyelmet Zsoldos úr, hogy gyakoroljanak önkritikát. Hölgyeim és uraim, Önök rendkívüli módon meghatározzák a határidőket, de nem tudják előre megmondani, hogy ennek mi lesz az úgynevezett végrehajtási menete. Itt, ha végignézzük az összes határozatot, ….. azt mondani, hogy nem azért következett be a csúszás, mert rajtunk kívülálló okokról van szó. Arról lehet beszélni, hogy ilyen nincsen, de hát ez nem a valóság.

Kiss László: Polgármester úr tökéletesen egyetértek. Valóban arra is szükség van, hogy a közgyűlés változtasson a munkastílusán. Erre már több indítvány történt, de még mindig nem került rá sor. Én kérem, tárgyaljuk ezt meg. Ezt volt az egyik téma. A másik téma, amivel kapcsolatban szólni szeretnék, az pedig a lejárt határidejű határozatoknál, a határozati javaslatoknál található a 21. oldalon a 25. számú pont. Ez a 25. számú pont a 476/2000.(XI.28.) számú határozatról szól. Ez nevezetesen az önálló képviselői indítvány alapján, amelyet a közgyűlés bizottságai is megtárgyaltak és a közgyűlés is jóváhagyott olyan módon, hogy az építendő kerékpárút az Erdész utcától Miklósfáig, az építendő kerékpárút megvalósításához szükséges pályázati önrészt az önkormányzat a költségvetésében biztosítja. Ezt a határozatot itt 25. címszó alatt olyan módon kívánja most a közgyűléssel polgármester úr módosíttatni, hogy már csak a tervezéshez szükséges összeget szerepelteti benne. Én úgy vélem, hogy erre van egy érvényes közgyűlési határozat, hogy ezt biztosítani fogjuk, a 2001. évi költségvetést még nem fogadtuk el, tehát nem tudjuk, hogy van-e rá pénz, vagy nincs-e rá pénz. Ebből eredően az a javaslatom, hogy ezt a határozati pontot vegyük ki, és ezzel ne foglalkozzunk. Majd a költségvetés tárgyalása során eldől, hogy van-e rá fedezet, és milyen fedezet van rá. Ez lenne a kérésem.

Tüttő István: Elnézést, hogy beleszólok, ennek pont az a célja, hogy legalább időt nyerjünk, mert addig már lehet terveztetni.

Kiss László: Én azt hiszem, hogy a terveztetésre és az önrészre a határozat már vonatkozott, tekintve, hogy a tervezési szerződés megkötésre került, és meg is történt már a tervezés, úgy vélem. Hogy a kifizetésre sor került-e már, ezt nem tudom, de a tervezés megtörtént és a szerződés is megkötésre került. Tehát így akkor ez a határozat idejét múlt a jelenlegi változatban, az eredeti változatban pedig még nem tudjuk, hogy mi a helyzet. Én ezért javaslom, hogy ezt vegyük le a mai napirendről, és ebben ne foglaljunk állást.

Tüttő István: Nem akarok vitatkozni, de én úgy emlékszem, hogy az 1.690 ezer nem szerepelt az eredetiben, hogy tervezésre ennyit fordítunk. De én nem vitatkozom.

Kiss László: Polgármester úr, én úgy tudom, hogy a terveztetés megpályáztatásra került. Kérem, kérdezzük meg az illetékes szakosztálynak a képviselőjét. Úgy tudom, hogy pályáztatásra került, a szerződés megkötésre került. És ezt a határozati javaslatot én úgy értelmezem, hogy 2001. évben semmi többet, csak ezt akarja a közgyűlés erre a nagyon fontos kerékpárútra fordítani. Ezt viszont nem tudom elfogadni, mert az előző közgyűlési határozati ennek az ellenkezőjét mondja. Ezért kérném, hogy polgármester úr kérjen választ a szakosztály jelen lévő képviselőjétől, ugyanakkor kérném azt is, hogy a 25. pontot ma ne tárgyaljuk, vegyük le a napirendről, a költségvetés kapcsán kerüljön erre sor.

Tüttő István: Rendben van Kiss úr. Akkor megkérem az irodavezetőt, hogy válaszoljon.

Szokolné Dr. Szolik Enikő: A képviselő úr információi helytállóak, a tervezés, tehát a szerződéskötés és a tervezés folyamata már meg is indult e tárgyban.

Tüttő István: Egy olyan javaslatunk van, hogy ki fogjuk gyűjteni mindazon határozatokat, amelyek a költségvetést is érintik, és amennyiben a költségvetésnél azokat jóváhagyjuk, akkor természetesen a határozatokat pedig hatályon kívül helyeznénk, hiszen akkor azok, mint költségvetésben eldöntött költségvetési rendeletben megjelenő témákká alakulnak, és fölöslegesen maradnának határozati formában. Kérem, majd erről a döntést meghozzuk.

Bicsák Miklós: Egy kérdésem lenne nekem, hogy itt olvasom a mozi épületével kapcsolatban – hirtelen a határozati javaslatot itt elhajtottam, türelmüket kérem –, a mozi eladásával kapcsolatban a lényeg az a kérdésem tisztelettel, hogy arról volt szó, ha jól emlékszem, hogy az 563/2000.(XII.19.) számú határozatban a Városi Filmszínház épületének hasznosítása, itt szerepel a költségvetésünkben 50 millió. Nem nagyon alacsony áron van ez feltüntetve? Meg úgy tudom, hogy nem volt a városnak arról és a közgyűlésnek tudomása, talán korrigálok. Ez a 15. A lényeg, az szerepel, hogy a 15. oldalon 51., a Városi Filmszínház épületének hasznosítása.

Tüttő István: Csak a kezelésre, csak az IKI-nek való átadása történt meg.

Bicsák Miklós: Úgy tudom, hogy nem az eladásáról van szó, mert ez valóban annak idején Tóth képviselőtársam is, ha jól emlékszem, Meggyaszay Istvánnak a tervezése alapján, egy nagyon értékes épület, és én ezt nagyon alacsonynak találnám, hogyha ez eladásra kerülne, mert ez egy értéke a városnak. Csak szeretném kérdezni a további szempontot.

Tüttő István: A közgyűlés úgy döntött, hogy az IKI vegye át kezelésbe. Megtörtént. Erről tájékoztattuk abban. A hasznosítás, az egy külön téma, arról később döntünk.

Marton István: Több képviselőtársam tette már szóvá a mai polgármesteri beszámolóval kapcsolatosan a lejárt határidejű határozatokat. Én összeszámoltam, 17 lejárt határidejű határozat hosszabbítása lett elénk hozva, ami, azt kell, hogy mondjam, hogy szinte példa nélküli. Ennek kapcsán én nem teszek fel kérdést Önöknek, én teszek megállapításokat. Az egyik – ugyanis két dolog lehetséges –, vagy a határidő-kitűzéssel vannak nagy bajok, de én nem zárom ki, hogy a munkavégzés során is komoly bajok adódnak. Erre perceken belül mindjárt egy konkrét példát is hozok, hogy miért van az, hogy néha a határidőket módosítani kell. És most nézzük a konkrét példát. A tájékoztató a fontosabb intézkedésekről és eseményekről című fejezetrész a 16. oldalon kezdődik, 17. oldal 5. pont, Cserti képviselőtársam, mint a településrész lakója, már szóvá tette a sánci ravatalozó építésének az ügyét. Amikor én azt megláttam ebben a polgármesteri tájékoztatóban, és utána ugye a mai alkalommal volt szerencsém a Zalai Hírlapban elolvasni is, tehát már közhírré is tétetett, én először, meg kell, hogy mondjam őszintén, tévedésre gyanakodtam. Miért mondom én ezt? Azért mondom, mert ennek a ravatalozónak az ügye 3 éve húzódik. ´99-ben a közgyűlés nem szavazott meg rá pénzt, 2000-ben szavazott meg rá kb. a bekerülési összegnek az egyharmadát, és 2000. december 27-én a …. számú határozatban megszavazta a többi szükséges összeget is. Kérem, ez a munka egy megkezdett beruházás, túl vagyunk a terveztetésen, a helykijelölésen, az engedélyeztetési eljáráson, a versenyeztetésen és a szerződéskötést akadályozta meg valaki. És ez az az egyik példa, amit az előbb említettem, hogy bizony-bizony a munkavégzés azért is haladhat, mert nem történik semmi, csak valakik elszabotálnak egy-egy döntés végrehajtását, és itt konkrétan egy ilyen esetet értünk tetten képviselőtársaim. Én nagyon szomorú lennék, ha ez a közgyűlés megszavazná ezt a javaslatot, hogy likvidáljuk. Kicsit meglepett polgármester úr azon bejelentése, hogy valaki őt megkereste. Hát 3 év alatt bőven lett volna minden keresőnek ideje. Én azt hiszem, hogy nincs mit nézni. Sajnálatos módon a temetés, az több mint, ami mondjuk ideális egy fő lenne egy városrészben évente. Még akkor is kellene ravatalozó, ha csak egy, azaz egy főt kellene egy főt évente odatemetni. Sajnos többet temetnek. Ez tavaly, tavalyelőtt is elég szépen meg lett nézve. Azt meg egyszerűen nem is értem, hogy ott nincs hely a bővítésre, mikor a helynek kb. az egynegyedén vannak sírok. Tehát ez olyan fokú tájékozatlanság, hogy szomorú vagyok, hogy ezen a fórumon tisztelt hölgyeim és uraim, Önök előtt itt erről beszélnem kell. Arról meg már egyszerűen nem is akarok véleményt mondani, hogy a 2001. évre vonatkozó költségvetés tervezetének előkészítése során kialakult álláspont. Mi az, hogy kialakult álláspont? Kialakult álláspontja ennek a közgyűlésnek lehet minden ilyen konkrét ügyben. Forrás nem biztosított. Hogy lehet ilyet embernek kijelenteni akkor, amikor a másik oldalon meg döngetjük a mellünket különböző alkalmakkor, hogy hitel nélkül gazdálkodtunk az előző esztendőben, gyakorlatilag úgy, mert az a 20 millió körüli, de ha nem jól mondom, akkor Beznicza úr biztos megcáfol, de biztos, hogy jól mondom, ha az egy 13 milliárdos költségvetésnél hitelmentesnek tekinthető, töredéke annak, amivel a költségvetés egyébként el lett fogadva. Tehát nagyon kérem képviselőtársaimat, hogy véletlenül se szavazzák meg a 20. számú pont alatt futtatott határozatot, ahol ráadásul ugye az van odaírva, hogy a határozat elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges. Ez meg a minimum, hogy én ezt kétlem, mert ha minősített többség kell az elfogadásához valaminek, akkor az annulálásához szintén minősített többségre van szükség, különben a jogrend ebben az országban már felborult volna, ha valamihez kell 10 szavazat, és akkor egy vagy kettő likvidálhatja. Itt 14 szavazatra volt szükség. Erről a kérdésről beszéltem részletesebben. Még egy kérdést említenék. Nevezetesen ugyanezen az oldalon a 8. pontot, amely rögzíti, hogy Dr. Fodor Csaba képviselő úr az I. Futball Club Szolgáltató Kft. felügyelő bizottsági tagságáról lemondását írásban benyújtotta, lemondás másolatban csatolva, kérem a közgyűlést, hogy lemondását vegye tudomásul. Én nagyon örültem volna, ha ez a mondat úgy folytatódik, és jelölje meg utódját. Miért mondom én ezt? Azért mondom, mert ilyen kis apparátussal és ilyen szűk felügyelő bizottsággal nem nagyon működtetnek másodosztályú futball klubot Magyarországon. Tehát én kérek egy név szerinti javaslatot, illetve egy szavazást a Fodor képviselő úr helyének a betöltésére is.

Tarnóczky Attila: Ami itt a határidő módosítások ügyében folyik, az jó részt zabhegyezés. Eredményét tekintve is az lesz. Ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor érdemi halasztása van valamelyik fontos ügynek. Általában nem erről van szó. A dolog itt sokkal inkább technikai jellegű. Ami a költségvetést illeti, a polgármester jogosítványa a költségvetési tervezet beterjesztése, a közgyűlés jogosítványa tetszése szerint ezt módosítani. Ennek során megszavazott közgyűlési határozatok hatályon kívül helyeződhetnek az adott esetben. Én úgy gondolom, megértve mindenkinek a fontos ügyekkel kapcsolatos érzelmeit, hogy mindezeknél van egy még fontosabb ügy, hogy ennek a városnak legyen költségvetése. Ahhoz minimálisan 14 kéz kell. Azt a konstrukciót kell kitalálni, amelyhez megvan ez a minősített többség, és elsősorban azoknak a véleményére vagyok magam részéről kíváncsi, akik legalább elvi szinten hajlandók azzal a gondolattal foglalkozni, hogy a költségvetést meg fogják szavazni.

Bicsák Miklós: Elnézést kérek, én rögtön alpolgármester úrnak válaszolok. Énnekem a lelkiismeretem, én tavaly is megszavaztam, és itt lényeg, mint település képviselője is, szívén kell, hogy viseljem, mert szülőföldem is Korpavár település. Nem tudom megérteni, kérdésként tisztelettel kérdezem polgármester urat, hogy itt a határozati javaslat határideje a végrehajtásnak 2001. szeptember 30-áig meghosszabbítva. A csatornázásnak, Korpavár település, városrésznek. Én úgy tudtam, hogy Zalaszentbalázstól a befelé kialakított csatornarendszer a városunknak a vezetékére fog csatlakozni, és akkor ezzel folyamatosan az I. félévben megvalósul. Hogy erre kérnék szíves magyarázatot, mert lakossági fórum lesz, ahol bizony én úgy gondoltam, ami még nem volt precedens, tisztelettel majd a FIDESZ képviselők közül is meg fogok hívni egypárat, főleg a településrészét, és úgy összehasonlítjuk, hogy dolgozunk, dolgozunk tisztességgel a lakosság érdekében, s akkor ott a lakossági kérdésekre, mint területi képviselők adunk választ a lakosságnak, mert akkor, ha már arról beszélünk, hogy a költségvetés, akkor egységesen történjenek a városszéli településen is azok a szolgáltatáshoz szükséges dolgok, főleg egy Kanizsa város lévén, városszélén Korpavár település, ahol valóban ugyanúgy fizeti az a pár fiatal házas, vállalkozó az adót, és a közmű, meg az egyéb szolgáltatás nincs részükre biztosítva.

Tüttő István: Hát erre röviden azt tudom válaszolni, hogy tavaly beadtuk a céltámogatási igényünket, amellyel pályázaton nem nyertünk. Ez teljesen azt hiszem világos, hogy céltámogatás nélkül nem tudja az önkormányzat ezt a nagy, sok tíz, vagy százmilliós beruházást elvégezni. Ugyanígy voltunk a miklósfai és a palini csatornázásoknál is, és különböző közművek megvalósításánál. Ebben arról tájékoztatjuk a tisztelt képviselőket, hogy ismét beadjuk a pályázatot erre, és a döntés pedig szeptember végéig, mint ahogy itt le van írva, várhatóan megtörténik, tehát akkor ebben a kérdésben már olyan választ kaphatunk, kettőt, vagy újra nem nyerünk a pályázaton, vagy elnyerjük, és akkor ezt az ügyet úgy zárhatjuk, hogy megindul a beruházás.

Tarnóczky Attila: Egyetértek Bicsák képviselő úrral abban, hogy minden peremkerületnek jogos igénye, hogy a palini színvonalat legalább megközelítse az ellátásban.

Marton István: Én nem tekintem ezt olyan humoros kérdésnek, mint ahogy Tarnóczky úr ezt felvezette az előbb és itt derültséget okozva ezzel a jelenlévő képviselőknek. De nem ezért kértem szót természetesen, hanem azért, hogy a sánci ravatalozóval kapcsolatban a közgyűlés szerintem a közgyűlés nagyon jól megfontoltan és elsöprő többséggel hozta meg a másodszori döntését, amikor a teljes beruházási összeget biztosította 4 héttel ezelőtt tisztelt hölgyeim és uraim.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy visszavonom a 20. számú határozati javaslatot.

Marton István: Akkor köszönöm, és ezzel megkönnyíti polgármester úr a dolgomat. De viszont akkor is kell szólnom sajnálatos és eléggé el nem ítélhető módon, nevezetesen azért, mert Tarnóczky úr azt mondta, hogy ő azoknak a képviselőknek a véleményére kíváncsi, akik legalább elvben hajlandóak megszavazni a költségvetést. Úgy gondolom, hogy Tarnóczky úr komoly feledékenységben szenved, hiszen napra pontosan meg tudom neki ismételni, és azok, akik esetleg nem hallották, azoknak elmondani, hogy 2000. április 10-én az FkgP-MDF frakció nevében mindhárman nyilatkoztunk, hogy bizonyos feltételek mellett hajlandóak vagyunk megszavazni. Úgy gondolom, hogy ezek szerint nincs szükség a mi szavazatunkra. Nem ez volt egyébként a feltétel. A másik, ami miatt még szót kértem, itt egy apróság elcsúszott a beszédem közben, hogy ha a futball napirendre lett volna véve és nem egy héttel későbbre, mert ugye nagyon kellemetlen dolog, úgy látom, sokaknak itt már a futballozás – nekem se kellemes, csak muszáj csinálni. Közgyűlési döntés volt július 4-én az elmúlt esztendőben, hogy a könyvelést az önkormányzati tulajdonú kft-knél, kht-knál a kincstárnak kell végezni, én úgy gondolom, hogy a Futball Kft. könyvelését egy vagy két hónappal a tulajdonosváltás előtt átadni végzetesen nagy hiba lenne, és én azt hiszem, hogy nem nagyon tehetek mást, mint kérem, hogy az adott időpontig mentesítsék a Futball Club Kft-t. Ugyanis ez rettentően nagy munka …….

Tüttő István: Nincs több jelentkező, lezárom a vitát. Fenyves Jenő úrnak még ígértük, hogy pár mondat erejéig szót adunk. Arra azért megkérem Fenyves úr, hogy ne ismertesse magát …., ismerjük, annak idején ……

Fenyves Jenő: A tájékoztató anyaghoz annyit szeretnék hozzátenni, hogy a tájékoztató anyag első részében lakók nyilatkoznak valamilyen területtel kapcsolatban. Arra felhívnám az építésügy a figyelmét, hogy a II. fokú bíróság még mindig a RUBAU Kft. felszámoló tulajdonában lévő területről van szó. Úgyhogy az a rész teljesen értelmetlen, hogy valamilyen lakók kérnék, hogy maradjon magántulajdonban, ami még nem is került a tulajdonukba. A bírósági üggyel kapcsolatban annyit, hogy a nyár folyamán én kértem, hogy másik ügyvéd legyen a II. fokra kijelölve, ezt az Ügyrendi és Jogi Bizottság zárt ülésen tárgyalta, s továbbra is ezt az ügyvéd urat bízta meg. Akkor én azt a jelzést kaptam, hogyha ezzel az ügyvéd úrral viszi tovább az ügyet, el fogjuk veszíteni. Ez meg is történt. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság zárt ülésén olyan határozat született, hogy a jogerős ítélet után a felelősségre vonás meg fog történni. Ez a 281/99. számú határozatban meg lett határozva ´99. november 30-ai határidővel. Több mint másfél év eltelt, és még mindig nem lett ebben semmiféle vizsgálat lefolytatva. Csak érzékeltetni szeretném, hogy ez a vagyonvesztés a városnak kb. 40 millió Ft-jába kerül. 4000 m²-ről van szó. A PLAZA területét 5.000 Ft-ért adták el, a mocsaras területet m²-éért, az önkormányzat a Király u. 25-ben, amin most jelenleg parkoló van, garázsok vannak, 12.000 Ft-ért hirdette meg m²-ét. Egy belvárosi ingatlanról van szó. Durván a 10.000 Ft-ot minimum meg fognak állapítani rá. Egy ekkora vagyonvesztésről van szó, és kérem a zárt ülésben foglalt vizsgálat lefolytatni.

Tüttő István: Szeretném azért a fogalmakat tisztázni. Ha valamit veszünk, az nem vagyonvesztés, ….

Fenyves Jenő: Nem nyertük meg a bíróságon a tárgyalást, azért vagyonvesztés.

Tüttő István: Hát az nem is volt a miénk.

Fenyves Jenő: Akkor a zárt ülésnek az anyagát kérem akkor végrehajtani ….

Tüttő István: ………, amely mögött nincs tartalom, szóval vigyázzunk.

Fenyves Jenő: Hát a kisajátítási eljárás megindult, és ennyit kell az önkormányzatnak kb. kifizetni. Akkor így mondom.

Tüttő István: Ez világos, de azzal szemben megkapjuk azt a területet, tehát itt nem vagyonvesztésről van szó, csak egy felesleges vásárlásról.

Fenyves Jenő: De 500 Ft-ért járult hozzá valaki eladásra a területnek. Itt erről van szó, és ez a vizsgálat nem történt még meg másfél év után. S megvan a lehetőség arra, hogy a Legfelsőbb Bíróságon felülvizsgálati kérelmet nyújtson be az önkormányzat, minden anyag rendelkezésre áll. Megfelelő ügyvéddel a nyár folyamán is tárgyaltam, most is tárgyaltam. Az aljegyzőnőnél minden anyag bent van. Az ügyvéd úrnak csak annyit kellett volna mondani, hogy a beavatkozó beadványát elfogadom, és ezzel az önkormányzat megnyerte volna, ingyért jutott volna a területhez, és innentől számítom a vagyonvesztést. És ezért kérem, az önkormányzat a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtson be felülvizsgálati kérelmet.

Tüttő István: Köszönjük szépen. Természetesen az Ügyrendi és Jogi Bizottság erre a felhatalmazást megkapja, remélem, hogy megszavazza az önkormányzat.

Tóth László: Fenyves úr azon felvetésére szeretnék reagálni, hogy az Ügyrendi és Jogi Bizottság jelölte ki az önkormányzat képviseletében eljáró ügyvéd urat. Hát ez egy téves tájékoztatás, a hivatal vezetője bízta meg az ügyvéd urat.

Tüttő István: Akkor röviden átszaladnék mindazon felvetéseken, amik elhangzottak. Azokra már nem térünk ki, amelyekre válaszoltunk. Röst úr kérdezte még a 16. pont, 6. oldalon, hogy a kölcsönnel kapcsolatban, amit a Felsőoktatásért Alapítvány. Kérdezném a Gazdasági Osztály vezetőjét, hogy erre mi a válasza?

Beznicza Miklós: Az összeg jó, nem jött több.

Tüttő István: Hát arra vonatkozóan nem tudom, hogy amit Törőcsik alpolgármester úr elmondott, Röst úr arra választ kapott.

Tóth úr kérte, hogy a 446. számú határozat, amely Nagykanizsa-Kiskanizsától északra lévő terület rendezési tervével kapcsolatos, hogy aki érintett, jelezze a szavazás előtt. Nem jelezte senki.

Bicsák úr, azt hiszem, tisztáztuk a felvetésre a kérdést.

A Tóth képviselőasszony annyit kért, hogy a határidőt április 30-ában hagyjuk jóvá ennél a sétakerti gyalogos hídnál. Szeretném jelezni, hogy erre is egy pályázatot fogunk beadni, amely tematikus parkokra vonatkozó pályázat része lesz, és ennek a pályázatnak az eldöntése április 30-ig nem fog lebonyolódni. Itt megint az várható, április 30-at most itt beteszünk, akkor újra határidő módosításra fog sor kerülni. Persze remélve azt, hogy ez még az idén megtörténik.

Marton úr, jeleztem, hogy a 20. számút visszavonjuk. És a 8. Dr. Fodor Csaba. Marton úr kérte, hogy a 17. oldalon a Dr. Fodor Csaba képviselő úr Felügyelő bizottsági tagságának lemondásával egy időben jelöljünk ki új személyt, és nem tudom, ha jól értettem, ugyanezt javasolta a képviselőasszony lemondása kapcsán is? Vagy az más, vagy ezt rosszul értettem? Tehát Dr. Fodor Csaba helyére személyt kellene javasolni.

És javaslat érkezett Kiss László úr részéről. Én a magam részéről elfogadom, hogy vegyük ki a 25. számú határozati javaslatot, és a költségvetéssel egy időben tárgyaljuk. Én a magam részéről elfogadom, tehát nem kell róla szavazni.

Ezek után kérem, szavazzunk a határozati pontokról. Bár Röst úr még szeretne valamit.

Röst János: Volt egy javaslatom, hogy a 99/2000. határozat, amely a munkahelyteremtésről szól, az kerüljön ki a javaslatok közül, és önálló napirendi pontként a februári közgyűlésre jöjjön vissza, mert ez nem elégíti ki abban a pontban rögzített feladatokat. A másik, választ kaptam ugyan a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány támogatásának ügyében, akkor ez azt jelenti, hogy az alapítvány azt a kötelezettséget nem teljesítette, amit vállalt. Ilyen esetben egy lehetőség van, hogy módosítani kell a megállapodást velük, csak valakinek kellene kezdeményezni. Történt-e javaslat erre? Mert ez úgy nem maradhat, hogy nem kerül kifizetésre, és nincs módosítva … a támogatási szerződés.

Tüttő István: A 13-asra vonatkozó javaslatot én annyiban módosítanám, hogy ami most itt bent van, azt csak tájékoztatásként fogadjuk el. Az úgy rendben van, február.

Tarnóczky Attila: Röst képviselő úr azt a kérdést tette fel, hogy a 10 millió Ft megérkezett-e, ha jól emlékszem. A főiskola átutalta a 10 millió Ft támogatást, teljesen a határozatnak megfelelően jár. A határozat arról szól, hogy 18 millió Ft-ot adunk, és abból annyit kell visszafizetni a főiskolának, amennyi támogatást mi erre a célra kívülről össze tudunk kalapozni. Erről szólt a határozat legjobb emlékezeteim szerint, tessék megnézni, a TESCO-tól ….. a 10 millió Ft támogatást. …. meg kell köszönni, illetve a ZÁÉV adott egy, ha jól emlékszem, 1,5 millió Ft-os árkedvezményt a kivitelezési munkák esetében. Azt is megköszönöm.

Tüttő István: Köszönöm szépen. Akkor a vitát lezártuk. Kérem, szavazzunk az 1. számú határozati pontról. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 15 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 2. számúról a szavazatot.

A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 3-asra a szavazatot.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 4-esre vonatkozó döntést kérem.

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 5.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 6-ra a szavazatukat.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 7. számú határozati javaslat.

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 8. számúra a szavazatukat. Bicsák úr, akkor itt van arra a kérdésre a válasz, tehát egy pályázat útján fog eldőlni.

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 9-re kérem a szavazatot. Mentesítést? Bocsánat. Mivel a Marton úr valóban jelezte, akkor ismételje meg a javaslatát, mert azt nem tettük fel szavazásra.

Marton István: Mivel a futball klub tulajdonosváltás előtt áll, teljességgel értelmetlen dolog lenne egy vagy két hónapért a könyvelést valahova átvinni.

Tüttő István: De ez nem az. Ez még csak a 9. volt. Ott még nem vagyunk. Bár nem akarok rosszmájú lenni, de Marton úr volt a legkövetkezetesebb hangadója annak, hogy minden gazdasági társaságot a kincstár könyvelje. 9-esről a szavazatokat kérem.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 10-esre kérem.

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 11-esnél én azt hiszem, Marton úr javaslata pont ellentétes, ami van. Kérem, szavazzunk az eredetiről, és a döntés eldönti a javaslatra a választ.

A közgyűlés 14 szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 12-esre kérem a szavazatot.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 13-asra.

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 14.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 15-ösre kérem a szavazatokat.

A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 16-osra kérem a szavazatot.

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 17-esre.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 18.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 19-esre kérem a szavazatot.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 20-ast visszavontuk. A 21-re kérem a szavazatot.

A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 22-re.

A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 23.

A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Ez pedig az, amit Dr. Fodor Csabával kapcsolatban kért Marton úr. Tehát ugye el kell fogadnunk, tudomásul vesszük a lemondását. Kérem, erről szavazzunk.

A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Na most ugye jelöltünk nincsen, és csak zárt ülésen lehetne tárgyalni, mivel valószínű, hogy nincs jelen a személy. Vagy igen?

Marton István: Én úgy gondolom, hogy azé a szervé a jelölés joga, akinek a jelöltje volt Fodor úr.

Tüttő István: Az rendben van, de én nem hiszem, hogy készült erre a társaság. Teleki urat kérem. De szeretném arra felhívni a figyelmet, ha nincs jelen a személy, és nem tudjuk megkérdezni, hogy vállalja, akkor ebben ma nem tudunk dönteni. Kérem a javaslatát.

Teleki László: Mivel elég régóta Bicsák úr nagyon hatékonyan foglalkozik a futballal, én szeretném Őt javasolni a felügyelő bizottságba, amennyiben nem érintett a dologban Bicsák úr.

Tüttő István: Fociban érintetlen. Bicsák úr, kérdezzük, hogy elfogadja-e?

Bicsák Miklós: Köszönöm szépen a megtiszteltetést, elfogadom, mert azért Kanizsa város egy olyan sportjáról van szó, ahol kell a cirkusz.

Tüttő István: Én fociról tudok, de hát. Kérem, aki el tudja fogadni Bicsák urat Fodor úr felügyelő bizottsági tagságának helyettesítésére, illetve új betöltésére, kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 14 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 26-osról szavazunk, mivel a 25-öst kivettük. Megkérdezem aljegyzőnőt, hogy van-e aggály a szavazással kapcsolatban, hogy szavazhatott-e Bicsák úr? Hát végül is ő egyetértett saját magával, mert elfogadta. Van-e ennek akadálya? Amennyiben ez nem volt törvényes, akkor megismételjük.

Dr. Gyergyák Krisztina: Az önkormányzat SZMSZ-ének az 59. §-a értelmében a közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akik, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. És a (2) bekezdés sorolja fel azt, hogy személyesen érintett különösen az, akivel, vagy akinek a hozzátartozójával határozati javaslat szerint szerződést kell kötni; aki ellen, vagy hozzátartozója ellen a határozati javaslat szerint eljárást kell indítani; illetőleg az, aki, vagy akinek a hozzátartozója a határozati javaslat szerint kitüntetésben, vagy egyéb elismerésben részesül; illetőleg az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját a határozati javaslat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy előnyben részesít. A kizárásról a képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a közgyűlés vita nélkül dönt. És a kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni, és a döntéshez minősített többség szükséges. Tehát ezek a kizárás okai az SZMSZ szerint.

Tüttő István: Kizáró feltétel volt. Én a magam részéről azt mondom, fogadjuk el Bicsák urat a felügyelő bizottságba. Ha véletlenül úgy alakulna, hogy nem jól döntöttünk, akkor lehet, hogy már akkor kell visszahívnunk, amikor már nem is aktuális.

Kérem, lépjünk tovább. A 26-osra vonatkozóan kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 27-esre kérem a szavazatot.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem szavazatukat a 29-esről, mert a 28. majd a legutolsó lesz. Itt az a. pontra először, kérem.

A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a b-re.

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 30-asra a szavazatukat. Képviselőnő lemondását tudomásul vesszük.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 31-esnél azzal kiegészítenénk, hogy jogi képviseletről is döntsön a bizottság, hogy a megbízást fenntartja, vagy mással kívánja a jogi képviseletet folytatni. Erre vonatkozóan is kérem a döntésüket. Tehát a 31-esről. Ez nem alternatíva. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság tegyen javaslatot, döntsön arról, hogy az önkormányzat éljen-e a rendkívül perorvoslattal, és van még egy feladat, hogy a jogi képviselő személyében döntsön, hogy marad, vagy mást jelöl ki, és akkor a másra tegyen javaslatot. Itt nincs alternatíva. Ezt a bizottság döntse el. A döntést azt később meg kell hozni, de most alternatíva nincsen. Kérem, szavazzunk erről.

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 28. eredetiről a szavazatot.

A közgyűlés 17 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Hölgyeim és Uraim! Lenne egy kérésem. A megyei rendőrkapitány úr, Dr. Nemes Zoltán úr és Horváth István úr, városi rendőrkapitány úr megérkezett. Abban maradtunk, ha ők megjönnek és lezárunk egy napirendet, őket meghallgatjuk, mert fontos ügyek miatt nekik tovább kellene menniük. Amennyiben lehetséges, folytatnánk a közgyűlést, és szeretettel köszöntjük uraim Önöket.

Tüttő István: Megkérdezem Horváth István urat, hogy a hozzánk elküldött írásos tájékoztatója szóbeli kiegészítését megtenné-e?

Horváth István: Tisztelt Közgyűlés, Polgármester úr, Hölgyeim és Uraim! Röviden néhány gondolatban azért tartom szükségesnek kiegészíteni a beszámolónkat, mert decemberre tervezett meghallgatásunk, illetve a beszámoltatás időpontja után a 2000. év statisztikai adatai aktualizálva lettek. A beszámolót, ha figyelmesen el tetszettek olvasni, akkor abból bizonyos pozitív, reméljük, tendenciák mutatkoztak meg. Gyakorlatilag az elmúlt év rendőri munkájának a fő erőkifejtés iránya a vagyon elleni bűncselekmények, ezen belül súlyozottan a betöréses lopások és a lakásbetörések elleni tevékenység volt. A beszámoló kedvező adatokat mutatott, ezt még csak megerősíti a 2000. év teljes, nemcsak első 9 havi, hanem mind a 12 havi statisztikája. Tudom azt, és felelősséggel érezzük azt, hogy ebből nagyon pozitív és szakmailag is megalapozott következtetések akkor lesznek levonhatók, hogyha ez nem egy év adatai, hanem több év adatsorából adódik össze, de mindenképpen a munkatársaim munkáját dicséri az, hogy lakásbetörések vonalán Nagykanizsán a felére tudtuk csökkenteni az elkövetett bűncselekmény-számot és a vagyon elleni bűncselekmények száma is csökkenhetett. A jövőre vonatkozóan szeretném a segítségüket kérni, illetve kiemelten magunknak megfogalmazott feladatokat itt is kiemelni. Nagykanizsán több éven keresztül együttműködést folytattunk a helyi polgárőr szervezettel. A mai magyar társadalmi viszonyok nem nélkülözhetik azt, hogy a társadalmi segítőknek a különböző rendű, rangú szervezeteivel, csoportjaival együttműködjünk. Mi ezt igényeljük. A falusi környezetben kedvező tapasztalatokat gyűjtöttünk össze, Nagykanizsán viszont évek óta hosszú vajúdásban van ez a dolog. A bűnmegelőzési szolgálat kidolgozott, illetve kidolgozás alatt van egy terv, amivel a városi képviselő urak felé fogunk fordulni, és a különösen veszélyeztetett városrészeknél a segítségüket kérjük abban, hogy megszólíthassuk azokat az állampolgárokat, akik áldoznak a szabadidejükből, illetve áldoznának a napjaikból, az energiáikból a rendőri munka segítése szempontjából. Ebben az évben kötöttünk együttműködési megállapodást a város közterület-felügyeleti szolgálatával. Ebben az együttműködésben jelentős tartalékokat látunk. Javaslom azt, hogy találjuk meg azt a fórumot, amely mind a két fél részére lehetőséget biztosít arra, hogy a tapasztalatokat értékelve, elemezve meghúzzuk az együttműködés következő évi feladatait. Ezt az együttműködést igényeljük a továbbiakban is. Szeretném megköszönni ezen a fórumon is azt az anyagi segítséget, amit biztosítottak számunkra. Felelősséggel jelenthetem a közgyűlésnek, hogy minden egyes forint Nagykanizsa Megyei Jogú Város közbiztonsága és közlekedésbiztonsága fejlesztése, illetve javítása terén lett felhasználva. Én ennyit szerettem volna mondani. Várom kérdéseiket, javaslataikat.

Tüttő István: Köszönjük szépen a kiegészítést. Hölgyeim és uraim, Önöké a szó. Kérdést vagy véleményt, ha kívánnak.

Kelemen Z. Pál: Sok mindent ehhez nem lehet hozzátenni, egy rendkívül pozitív beszámoló, ezért engedjék meg, hogy a szocialista képviselőcsoport nevében megköszönjem áldozatos munkájukat, jó egészséget és erőt kívánjak.

Zsoldos Ferenc: Megköszönve a beszámolót, a beszámolóban meglévő pozitív számadatokat, a város bűnügyi helyzetének az enyhülését vagy javulását, az mindenképpen a rendőrség munkájának eredményességét, vagy javuló eredményességét jellemzi és bizonyítja. De ugyanakkor ….. probléma mindenütt, a drogfogyasztás, pontosabban a terjesztés, a droggal kapcsolatos visszaélések gyakorisága, nem beszélve kábítószer ….. nem akarom sorolni a gondokat. A beszámoló éppen, hogy csak érinti, de azt is csak közvetetten, ezt a témakört. Ha ennyire mentes a város a drogproblémáktól, hát annak külön örülni lehet. Bár amennyire ismerjük a jelentkező gondokat, én azt hiszem, hogy többet érdemelt volna ez a témakör is. Annál is inkább, például a Zalai Hírlap mai számában, amihez egyébként gratulálunk, én személy szerint is, hogy a hatékony, gyors intézkedés és ……. nagyon komoly felelősségre vonás is követi majd, ami természetesen már bírósági szakaszban jelentkezik, de mégiscsak arra enged következtetni, hogy azért ezzel a témakörrel, vagy területtel, …. területtel is, és akár pozitív, akár negatív tekintetben megérdemelt volna egy konkrétabb tájékoztatást a közgyűlés. Ha alezredes úr szóban erről valamivel többet tudna mondani, én a magam részéről megköszönném, és meggyőződésem, hogy a képviselőtestület tagjai is szívesen vennék a tájékoztatót.

Kiss László: Én is szeretném Horváth István alezredes úrnak megköszönni a város érdekében végzett áldozatos munkát, és gratulálok az eredményekhez, ugyanakkor kérném is alezredes urat arra, hogy korábbi javaslata alapján beterjesztésre került az önkormányzathoz a közbiztonsági bizottság megalakítására vonatkozó indítvány – még mindig nem került megtárgyalásra –, kérném, hogy ebben az ügyben, ebben az irányban tegyen egy-két újabb lépést, hátha sikerül az önkormányzatot újabb érvékkel, indokokkal meggyőzni arról, hogy tényleg szüksége lenne a közgyűlésnek erre a közbiztonsági bizottságra. A másik egy konkrét kérdés, az elmúlt héten tartottam egy lakossági fórumot Ligetvárosban, és hát az közismert, a város egyik legveszélyeztetettebb területe, ott a lakók kifogásolták, hogy évek óta nem láttak már Ligetvárosban rendőrt. Azt szeretném megkérdezni, mikor számíthatunk az utcákon nagyobb rendőri jelenlétre.

Bicsák Miklós: Városunk főkapitányához szeretnék tisztelettel két rövid kérdést. Először is, mint a terület képviselője, egy nagyon nagy létszámú városszéli településen, beleértve a Kanizsa városrész északi részét is, mint nap mint nap – hát városszéli, helyesbítek – közlekedek, és nagyon jó dolog, hogy valóban találkozunk a közlekedésrendészettel, járőrökkel, hol gyalog, hol gépjárművel. Kérdésemben benn lesz az a dolog, amit tisztelettel kérdezném főkapitány úrtól, mit tudna tenni a közgyűlés vagy a városi testület, hogy még hatékonyabbá tegyük, hogy a rend őrei a városszéli település, gondolok én itt most Palinnak az új városrészére, egyéb, megjelenne gépjárművel, de van olyan lehetőség, hogy esetleg mint valamikor, amikor voltak az úgynevezett körzeti rendőreink a falvakban, hogy ilyen kismotorral. Kijön tavasszal a jó idő, késő őszi esőzés beállásáig, hogy lenne-e rá mód, lehetőség, ez tudom, gazdasági, anyagi kérdés, hogy azért többször a jelenléte, ha megjelenne, mert jön a kora tavasz, a motorosaink, a gyorshajtóink előjönnek. Ezt tapasztaljuk az úgynevezett lakóövezetekben, területeken. Ezzel egy kicsikét, ha személyesen megjelennek a rendőreink, akkor visszaesnek azok az úgynevezett vadmotorozások. Kérdezném azt, hogy mit tudna a városi közgyűlés, vagy a városi testület ebben segíteni? A másik, ahogy tetszett említeni, hogy miért olyan nehéz, amikor olvassuk a Zalai Hírlap hasábjain, hogy a Polgárőrség, ahogy Ön is említette, a megye területén nagyon jól működik a különböző rendőri szervekkel, miért az a kanizsai olyan különleges, hogy nálunk ez nem alakult ki? Itt valóban vajúdik ez a városi Polgárőrség, mert ezt tapasztalom én is, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogy kellenének, hogy valahogy az együttműködés a Polgárőrség részéről, vagy jogilag, vagy ehhez hasonló nehézségek vannak, hogy nem alakult ki ez a munkakapcsolat?

Teleki László: Én azt hiszem, hogy a beszámolót magam részéről valóban egy olyan jelenségnek tudhatom be, ami egy minőségi változást jelent a városban, viszont én azt hiszem, hogy a beszámoló és a papír nagyon sokszor egy fals képet tud adni, de viszont én, mint közlekedő ember, autóval közlekedő ember, nyugodtan kijelenthetem azt, hogy valóban történt egy olyan változás ebben a ciklusban, kapitány úr ideje alatt, ami fontos, és azért fontos, mert teljesen mást látunk az utakon, és mást kell látunk …. jelenséggel találkozunk. Ezek a jelenségek pozitív irányban változtak meg, és én szeretném megköszönni kapitány úrnak, hogy ezt a változást mi, közlekedő emberek is tapasztaljuk. A magam részéről, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat a jövő héten fogja tárgyalni a kapitány úrral, illetve a rendőrséggel való együttműködést, de itt is ki szeretném fejezni azt az őszinte elismerésemet, amit a városi kapitány úr, illetve munkatársai tettek.

Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel, megadjuk kapitány úrnak a szót, a kérdésekre a válaszokat szíveskedjék most elmondani.

Horváth István: Kiss úrnak a hozzászólásával, illetve a kérdésével kezdeném. A közbiztonsági bizottság kérdése, lehet, hogy vesszőparipám, lehet, hogy nem, egy biztos, én egy olyan eszközt látok benne, amely javíthatja a városi önkormányzat, illetve a rendőrség együttműködését. Mi, amikor ezt felvetettük, bizonyos bírálatokat kaptunk a tekintetben, hogy minek még egy bizottság. Mi e tekintetben – hogy megerősítsem a tavalyit – azt kérnénk nagy tisztelettel, hogy a mi megítélésünk szerint szükség van egy nagyon szűk körű, esetenként a város részéről, a képviselő urak részéről különböző jogosítványokkal felhatalmazott személyek jelenlétére ebben a bizottságban. Azok a problémák, amelyek itt felvetődtek a beszámolóval kapcsolatban folyamatosan és nem évente egyszer kerülhetnének napirendre, hanem éppen ennek a bizottságnak az ügyrendje kapcsán hetente, havonta, negyedévente, ahogy ezt a közgyűlés kívánja. A rendőri jelenlét – Bicsák úr és szintén a Kiss úr kérdésében – felvetődött. Gyakorlatilag a rendőrkapitányság, és most általános dolgokat tudok csak mondani, meghatározott állománytábla szerinti létszámmal dolgozik, nem akartam a beszámolóban ezt kihozni, sajnos közelítünk a hivatásos állomány létszáma tekintetében a mínusz 10 %-os létszámhiány felé. A rendőrség az elmúlt fél évtizedben tett erőfeszítései ellenére úgy tűnik, hogy nem vonzó pálya továbbiakban sem, és a közterületi jelenlét tekintetében az a 8-10 fő járőr, amely hiányzik, biztos vagyok benne, hogyha nem oldaná meg a Bicsák úr, Kiss úr felvetését, de enyhíthetné. Mi e tekintetben is a tőlünk telhető tevékenységet kifejtettük, Nagykanizsa több középiskolájában pályairányító tevékenységet folytatunk, gyakorlatilag ingyen és bérmentve. Hisszük azt, hogy arra érdemes fiatalok toborzása, felkészítése, a pályára invitálása, az fontos e tekintetben. A drogproblémával kapcsolatban Zsoldos úrnak jogos a felvetése. Megmondom őszintén, hogy én úgy gondoltam, adatokat fejből hadd ne citáljak, ha igénylik, akkor kiegészítem írásban e tekintetben a dolgokat. Nagykanizsán és a kormány és az országgyűlés is programjaiban foglalkozott azzal, hogy az ifjúságnak egy rétege, különösen a középiskolás korú fiatalok kimondottan veszélyeztetettek. Nagykanizsán sincs ez másképp. Az a felvetésem, hogy tárgyaljuk meg a discó kultúra körül kialakult dolgot, lehet, hogy homályosabban sikerült, mint amit én gondoltam, mert ez lett volna az egyik mondandóm, hogy a drogprobléma egyrészt társadalmilag, szociológiailag megközelíthető, tehát a keresleti oldalt, a gyermekeink oldalát pedagógiai módszerekkel tudjuk csökkenteni, nyilvánvaló, a bűnüldözés oldala, ahogy a mai újságcikk is bizonyítja, marad a mi asztalunk. A drogprobléma – nem én mondom, hanem a téma szakértői mondják – olyan társadalmi probléma, amelyet társadalmi összefogással elsősorban, és majd utolsó sorban rendőri felderítési módszerekkel lehet megelőzni. A Polgárőrséggel kapcsolatban mi nagyon szeretnénk azt, hogy a Polgárőrség hasonlóan működjön a városban, akár egy, akár több egyesületben, mint ez számtalan faluban van. Vannak olyan falvaink, ahol évente nem adnak az emberek egymásnak hírt arról, hogy bűncselekmény történt, és ez nem annak köszönhető, hogy ott valami különleges környezet, vagy különleges miliő van, hanem annak köszönhető, hogy a falvakra is nagyon kevés körzeti megbízotti létszámot kiegészítik az emberek azzal, hogy a vagyonuk, a közterület rendje tekintetében együttműködnek velünk. Én amikor kapitány lettem ez előtt 4 évvel, kerestem a kapcsolatot a polgárőr egyesülettel, megtaláltuk ezt a kapcsolatot, kipróbáltunk néhány munkamódszert, és a polgárőröket arra is rá kellett – elnézést a kifejezésért – döbbenteni, hogy nem mindig a legildomosabb és a legáldásosabb tevékenység az együttműködés módszereiben, hogy beülnek a rendőrautóba, és a mi szolgálati tevékenységünkhöz mintegy – néha feleslegesen, néha nem – asszisztálnak, hanem az, hogy a saját utcájuk, a saját környékük közrendjét a jelenlétükkel egyszerűen vizuálisan megfigyelik, és az ott történteket a hiányzó rendőrök szemét pótolva nekünk tudósítják, illetve velünk ilyen módon együttműködnek. Nyilvánvaló, igényeltük, és ki is próbáltuk az együttes szolgálati tevékenységet. Ennek ellenére Nagykanizsán a polgárőr egyesület, mint minden egyesület az országban, az egyesületekre vonatkozóan szuverén jogalanyként maga dönt a sorsáról, maga dönt a vezérkaráról, és maga dönt számos kérdésről. Ha már felmerült ez a kérdés, kellett olyan intézkedést hoznom ezelőtt mintegy másfél évvel, amikor átmenetileg fel is kellett függesztenünk a polgárőr egyesülettel az együttműködést, mert a tagjai sorában megjelentek olyan emberek, ki kell mondanunk, akikkel mi nem kívánunk együttműködni. Mi akkor kértük, hogy rendezzék a sorokat, kértük akkor azt, hogy tekintsék át a tagságot. Most is, és akkor is, és minden fórumon felelősségem tudatában kijelentem és aláhúzom, hogy igényeljük ezt a fajta társadalmi együttműködési lehetőséget. Ezért kapta feladatul a bűnmegelőzési szolgálat, hogy dolgozzunk ki egy tervet, vigyük azt végig, és ismétlem magam, hogy főleg a kimondottan veszélyeztetett körzetekben a képviselő urakkal akár fórumokon, gyűléseken megjelenve pro és kontra véleményt nyilvánítva mozduljunk ki abból a holtpontból, amelyben ez a mozgalom most van. Aláhúzva, hogy ennek a mozgalomnak éppen az eszmeisége kapcsán a rendőrségtől való függetlensége az egyik alappillére.

Dr. Horváth György: Nem szól a beszámoló egy nagyon lényeges dologról, én legalábbis annak tartom. Az a kapcsolattartás, amely kialakult a rendőrséggel és külön alezredes úrral, ez pedig a képviselői beszámolókon, fogadóórákon felvetett problémákra. Két dolgot említenék.

A másik pedig, alezredes úr nem sajnálja arra sem az idejét, hogy telefonon akár megkeressen ….. Külön köszönöm, és mondhatom azt az előző problémákra, ahogy jeleztem a problémákat, azonnal intézkedtek, ez az azonnal 24 órán belül történt, és ezt külön köszönöm. Azt hiszem, hogy ez is teljesebbé teszi azt a beszámolót és azt a munkát, amelyet Önök végeznek.

Tüttő István: Annyit kérdeznék, hogy Dr. Nemes úrhoz is lehet feltenni kérdést, a megyei rendőrkapitány úrhoz, avagy ha Ön kíván még szólni, akkor tessék parancsolni.

Dr. Nemes Zoltán: Tisztelt Közgyűlés, Polgármester úr, Hölgyeim és Uraim! Mint minden szervezet, a rendőrség is az év elmúltával gondol saját tevékenységének értékelésére. Ez előttünk áll részben, de én megelőlegezném néhány szót e témáról Nagykanizsa vonatkozásában. A Megyei Rendőr-főkapitányság vezetése alapvetően pozitívan ítéli meg a Nagykanizsai Rendőrkapitányság tevékenységét, és a munkájának az elmúlt évben elért eredményeit, tehát azokat a számokat, amiket itt a kapitány úr Önöknek említett, a bűncselekmények és a felderítés főbb számadatait. De szeretném egyúttal azt is mondani, hogy én úgy érzem, hogy a szakmai értékelés mellett jelentősebb súllyal esik latba egy rendőri szervezet megítélésénél a külső, a társadalmi környezet megítélése. Tehát jelentősebb tényező az, hogy a környezet, a lakosság, a város hogyan értékeli a rendőrség tevékenységét, mennyire érzik biztonságban magukat az emberek, mennyire érzik magukénak a város rendőrségét, és az ilyen fajta értékelésben, én azt hiszem, rendkívül jelentős annak az ítéletalkotásnak, véleménynek a szerepe, ami itt elhangzik ezen a fórumon. Én őszintén örültem a kapitányság munkáját illető elismeréseknek, és azoknak a kérdéseknek is, amelyek itt Önök részéről elhangzottak, s azt mutatják, hogy ismerik azokat a problémákat, azokat a fontos dolgokat, körülményeket, amelyre rá kell irányítani a rendőreink figyelmét. Én néhány dologra reagálnék, túl azon, hogy a kapitány úr a részleteket illetően adott választ. Drogproblémát említeném, amit rendkívül fontos kérdésnek tartok, és itt egyensúlyozni kell a között, hogy ne keltsünk pánikot, ugyanakkor érzékeltessük ennek a dolognak a súlyát. Nyilván ez egy olyan jelenség, aminek teljes terjedelme rejtve marad előttünk, de a rendőrségnek kell, hogy ismeretei legyenek erről. Annyi változás fog történni az elkövetkezendőkben, hogy döntően a helyi kapitányság fog felderítő és bűnügyi tevékenységet folytatni a drogügyekben, a terjesztőkkel szemben döntően. Ennek az oka az, hogy a jelenség már túlnőtt azon, hogy valahonnan távolból főkapitányság valamely osztálya végezze ezt a munkát. Tehát itt helyben kell ezt megoldani, és a kollégáim meg fogják kapni a megfelelő kiképzést, oktatást arra, hogy kezelni tudják ezeket a bűncselekményeket. Nyilván egyetértek én is mindazzal, hogy a rendőrség a dolog bűntető jogi részét tudja megfogni, és ez természetesen megoldást nem jelent, de ugyanakkor rendkívül nagy probléma lenne, ha nem tenné meg mindazokat a lépéseket ezen a téren, amit a jogszabály számára lehetővé tesz a drogkérdésben. Élő a dolog. Én úgy gondolom, hogy a következő alkalommal, a következő beszámolóban sajnos lényegesen nagyobb súllyal fog ez a kérdés szerepelni, amikor ezen a fórumon találkozik Önökkel a kapitány úr. Néhány dolgot szeretnék említeni, részben kapcsolódva a felvetésekre. A kapitányság fő célok irányában való tevékenységének, tehát a fő célok alatt értem a közbiztonság javítását, nagyobb rendőri jelenlétet, olyan fajta feltételei lennének, hogy bővíteni kellene vagy a személyi feltételeket, vagy pedig anyagi kondícióit a kapitányságnak. Nyilván lehetőségek függvényében ez meg fog történni, a lehetőségek függvényében, s ugyancsak a lehetőségek függvényében megpróbáljuk újraosztani ezeket a személyi és tárgyi feltételeket, ha ez történik, vagy ebben az irányban, ha sikerül elmozdulnunk, én úgy gondolom, hogy ez a nagykanizsai kapitányság számára pozitívfajta eltolódás lesz, tehát ha számba vesszük itt a megye területén működő rendőri szerveknek az eszközeit. Ez meg fog történni. A másik lehetőség pedig, hogy a tevékenység kiterjedtebb és hatásosabb legyen, a hatékonyság, tehát a rendőri munka hatékonyságának a növelése. Én ezt rendkívül fontosnak tartom, és szándékomban áll olyan intézkedéseket hozni, amelyek ebbe az irányba hatnak. Ennek érdekében, néhány dolgot említenék, nem menve túlzottan a részletekbe, az informatikai képzettségét az állományunknak mindenképpen növelni fogjuk, és azokat a korszerű rendszereket, amelyek telepítése az elmúlt évben megtörtént, alkalmazni fogják. Ez által munkájuk hatékonysága egészen biztos, hogy növekedni fog, adatátviteli lehetőségeink bővülnek, és bízom abban, hogy a kollégáim ezeket az eszközöket használni tudják. Fontos lenne kanizsai kapitányság esetén a meglévő létszámkeret kitöltése. Lehetőségünkhöz mérten beiskolázás és egyéb témában, ahol tudunk, segíteni fogunk ezen. Jó bűnmegelőzési szervezettel rendelkezik a kapitányság. Fontos, hogy itt továbblépés történjen. Amilyen támogatás telik tőlünk, az meg fog történni. Szándékunkban áll még a szerven belül a fegyelem javítása, ez egy általános jellegű feladat, nem célzottan a helyi kapitányságra irányul. Korrupciós jelenségek elleni határozott fellépés. És általában a büntető és egyéb rendőri tevékenységünkben a határozott fellépés a bűnelkövetőkkel szemben, és ugyanakkor a megfelelő fellépés a sértettekkel, tanúkkal és bűnt nem elkövető állampolgárokkal szemben, érzékeltetve, hogy ők is érezzék, hogy más ez a kapcsolat. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy tovább fejlődjön és bővüljön a közösségi rendőrség elemeinek a beépítési a rendőri munkába. Itt hangsúlyozottan a lakossági kapcsolatokra gondolok, a különféle civil szervezetekkel való kapcsolatokra, s ha ezek megvalósulnak, közvetett hatásként bizonyára a rendőri munka hatékonyságát fokozni fogják, s mindez hozzájárul az itt élők nagyobb biztonságához. Mindehhez én, megköszönve az előző években Önöktől kapott támogatást, és kérem, hogy lehetőségeikhez mérten javaslataikkal, vagy akármilyen más módon a kapitányság munkáját segítsék. Köszönöm a figyelmüket.

Marton István: Örülök ennek a beszámolónak és az elért eredményeket az FkgP-MDF frakció nevében köszönjük. De nem ezért kértem szót, hanem azért, mert az itt ülő hölgyek és urak közül szerintem jó néhányan vannak még, hogy mintegy 6 esztendővel ezelőtt kezdeményeztem én Nagykanizsa Megyei Jogú Város kiemelt rendőrkapitánysági státuszba soroltatását, amelyet a közgyűlés egyhangúlag támogatott. Ez Kuncze úr idején indult el. Érdemi dolog nem történt, viszont a megyei főkapitány úr, nem tudom, hogy tudomással bír-e arról a levélről, amelyet Dr. Pintér Sándor belügyminiszter bő egy és egynegyed évvel ezelőtt küldött városunknak, amelyben ugye az hangzik, hogy:

Tisztelt Polgármester Úr! – csak a lényeget olvasom – Tájékoztatom, hogy Magyar Köztársaság 4 megyei jogú, nem megyei székhelyű városában működő rendőrkapitányság kiemelt kategóriába sorolásának lehetőségét megvizsgáltam. A közigazgatási, rendőri és pénzügyi szempontokat, lehetőséget egyaránt figyelembe vevő, minden részletre kiterjedő, elemző munka eredményeként készült javaslatot elfogadtam. E szerint a várható közigazgatási reformmal és a költségvetési lehetőségekkel összhangban Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron kiemelt kategóriába sorolását 2001-ben tervezzük. Budapest, 1999. szeptember 30. Üdvözlettel Dr. Pintér Sándor belügyminiszter

Kérdésem az, hogy ez az ügy - és ezt nyilván a megyei főkapitány úrtól kell kérdeznem - valamit mozdult-e előre? Hisz annak idején, amikor a közgyűlés ezt kezdeményezte, beszereztünk bizonyos adatokat, az olyan 5-6 éve lehetett, még jóval a jelenlegi városi kapitány kinevezése előtt indult, hogy a területe ennek a kapitányságnak, ha jól emlékszem – még mindig valahol meg is vannak ezek a számok, csak nem akarom előszedegetni őket – nagyobb, mint az egerszegi rendőrkapitányságé. A bűnözés veszélyeztetettsége ugye a határközeliség, 7-es főút, stb., szintén nagyok, tehát az indokoltságát senki sem vitatta, de ezen a szép, biztató levélen kívül érdemi előrelépés az ügyben nem történt. Nem akarom nagyon lopni az időt, ezért megkérdezem főkapitány urat, hogy ez a dolog pillanatnyilag előbbre tart-e, mint egy egész egynegyed esztendővel ezelőtt?

Tüttő István: Annyit szeretnék még mielőtt kapitány úrnak átadnám a szót, az országos rendőrkapitány úr, Orbán úr is itt járt Zalaegerszegen és találkoztunk vele, ott is ezt a kérdést én magam is feltettem neki. Hát reméljük, hogy megerősít engem a rendőrkapitány úr, hogy ott is olyan választ kaptunk, hogy remélhetőleg ebben az évben ebben döntést születik.

Marton István: Gondolom, hogy a város népe egy ilyen nagyon nagy fajsúlyú kérdésben jó, hogyha leghívebb forrásból nyer tájékoztatást.

Dr. Nemes Zoltán: Újabb információm nincs, de magam részéről, ha ez olyan stádiumban támogatni tudom ezt a kérdést, és egyetértek azokkal az érvekkel, amelyek ezt indokolják, tehát a város helyzete, mérete, azok a bűnügyi problémák, amelyekkel a helyi kapitányságnak dolgozni kell, indokolják ezt a kérdést. Én bízom abban, hogy a 2001. évben sikerül túllépni ezen a problémán.

Tüttő István: Köszönöm szépen. Sőt Orbán főkapitány úr azt is hozzátette, hogy miben kell a rendőrségnek Nagykanizsán javulnia, és pontosan, amiket megfogalmazott, örömmel olvashattuk és hallhattuk, hogy azon a területen a Nagykanizsai Rendőrkapitányság jelentősen előrelépett. Ehhez mindannyiunk nevében gratulálunk. És a közgyűlést arra kérem, mivel a vitát lezárom, hogy fejezzük ki egy határozatban a rendőrkapitányság, a rendőrség, általában is a rendőrség, a megyében működő rendőrség, és kiemelten Nagykanizsa városában működő rendőrség munkáját, és reméljük, hogy mindazon folyamat, ami most a beszámolóból is kitűnt, tovább folytatódik mindannyiunk hasznára. További jó erőt, egészséget kívánunk, és kérem, hogy erről szavazzunk, miközben elfogadjuk a jelentést.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Köszönjük szépen a beszámolót, a válaszokat a kérdésekre.

Horváth István: Köszönjük, további jó munkát.

Tüttő István: Megkérem Tarnóczky Attila alpolgármester urat, vegye át a közgyűlés levezetését, mi pedig az olasz vendégeinkkel együtt elmegyünk egy megbeszélésre.

Tarnóczky Attila: Emlékeim szerint interpellálni óhajtott Bicsák Miklós, Kiss László, Teleki László képviselő urak. Nem tudom, stimmel-e, van-e, aki még ezen kívül jelezte? Nem.

Bicsák Miklós: Egy közérdekű lakossági gonddal, problémával szeretnék interpellálni, amit már 1999. és a 2000. évben is megtettem kérdésként, de most szóban kívánok interpellálni. Olyan gondja van Zalaegerszeg, illetve hát Nagykanizsa felé Korpavár, Palinból közlekedőeknek, hogy a szociális otthon és az úgynevezett hadi út közötti rész, ahol majd a 7-es elkerülő szakasz is fog lenni, tudomásom szerint az a városnak a közterülete. Nem is az a gond, hogy a városé, hanem az a gond, hogy már évek óta az úgynevezett közmű, elhelyezett gázvezetékrendszer, az rendszeresen rendben és nyírva, tisztán van tartva, de mellette közvetlen, ahogy jövünk be a szociális otthontól Nagykanizsa felé, ahogy mondom a hadi útig 1 méter, talán magasabb, most is gaz van rajta, amelyből – most jön a lényege – vadveszély. Január 17-én is – ezt tudom igazolni hivatalosan is – szarvasok, vadak jönnek elő. Tudni kell, hogy ott van egy, a vasút, a nyugat felé ….. vasúti sínek felé áthaladva közúton egy kis csatorna van, és oda közlekednek a vadak ivóvíz szempontjából, folyadékfelvételre. Na most az a gondom és kérésem, illetve a lakosság kérése, hogy a városi testület tetesse rendbe ezt a közterületet, vágassa le, és ha mód van rá, nagyon sürgősen kihelyezni vadveszély-táblát. Most is egy ……… személykocsinak ugrott neki egy nagyon kemény állású őzsuta, ami bizony a bal első sárhányót, komolyabb baleset nem történt, ez 17-én történt most januárban, este 19 óra 20 perc körül. És ezt tudom igazolni, képviselőtársam is, akik arra járnak, hogy többször a vadak csoportosan, családostól haladnak keresztül. Ennek a megszüntetésére, intézkedésére kérném a tisztelt közgyűlést, hogy ott a területet tisztítassa meg, és valami vadveszély táblát a KPM-en keresztül, ahogy a lehetőségek adják, kihelyezni arra a 200 m-es távra.

Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen képviselő úr, a kérdést megvizsgáltatjuk. A tábla kihelyezésének, nem hiszem, hogy lenne akadálya, a terület rendbetétele nyáron könnyebb lett volna, mikor a közmunkások még 100-as létszámban rendelkezésre álltak, de hát remélem, ezt is meg tudjuk oldani. 15 napon belül választ fogunk adni.

Kiss László: A következő ügy miatt interpellálok. Október végén a polgármester úr levele kapcsán előterjesztett önálló képviselői indítványom nyomán a város közgyűlésének bizottságai megtárgyalták a középtávú településfejlesztési programra vonatkozó javaslatomat, és azt december 12-én a közgyűlés el is fogadta, megszabva határozatban, hogy mit, hogyan, mit kell csinálni. Ha jól végiggondoljuk, azóta eltelt 44 nap, és az ügyben nem történt semmi, pedig mindössze néhány száz oldalt kellett volna lemásolni, és postázni, kiküldeni. Az előző napirendi pont kapcsán beszélgettünk itt a lejárt határidejű határozatoknak a végrehajtásáról, s a korábbi észrevételemnél úgy tűnt, hogy polgármester úr sérelmezte a feltett kérdésemet. Hát én ezt elsősorban neki, mint az önkormányzati közgyűlés, és így áttételesen a hivatal vezetőjének tettem fel. Azt hiszem, a hierarchia alapján csakis így tehettem fel, sehogy másként. De neki vannak megfelelő szintű beosztottjai is, azt hiszem. Arra lennék kíváncsi, hogy az elmúlt 44 napban mi történt, vagy mi nem történt, és miért nem történt. Erre szeretnék választ kapni. Mert hogyha egy határozat időtartamára, vagy határozat végrehajtására mi határidőt szabunk, és azt mondjuk, hogy április a végrehajtási határidő, de az elején 44 napot tétlenül elmulasztunk, akkor előfordulhat az, hogy rohamtempóban, hevenyészve előkészítve, hetenként kétszeri bizottsági üléssel kell valamit megtárgyalnunk, és ennek ellenére kicsúszunk a határidőből. Ezért még egyszer kérdem, mi történt az elmúlt 44 napban?

Tarnóczky Attila: Nem tudok azonnal választ adni képviselő úr, utána fogunk nézetni, és tájékoztatni fogjuk. Amennyiben mulasztások történtek, meg fogjuk nevezni a felelősöket.

Teleki László: Egy nem szokványos kérdésben fordulok a közgyűlés felé. A Zalai “A Nostru” Egyesület – ez egy nagykanizsai bejegyzéssel bíró cigány szervezet – és a nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogatásával megnyert egy foglalkoztatási programot, ami 26.785.000 Ft-ot jelent. Ez 19 főnek a foglalkoztatását oldja meg 16 hónapig a városban, illetve hogyha nagyon jól fog dolgozni ez a 15 fős csapat és a 4 fős menedzsment, akkor több évre be tudja határolni magát a foglalkoztatási rendszerbe, tartós foglalkoztatásra gondolván. Az összegek úgy alakulnak, hogy mintegy felét a Megyei Munkaügyi Központ, a másik felét az Országos Foglalkoztatási Alapítvány közalapítvány támogatását nyertük el. Egyetlenegy kis gondunk van itt, hogy a foglalkoztatási alapítvány a menedzsment költségvetését 345.000 Ft-tal csökkentette le, ami azt jelenti pontosan – nem ennyivel, sokkal többel csökkentette le, de az egyesület és a kisebbségi önkormányzat 2 millió Ft-ot tud hozzátenni a saját önrészét, viszont 345.000 Ft hiányzik ebből a 26 millió Ft-ból, ami kell ennek a programnak a végrehajtásához. Én erre kérném a közgyűlést, hogy ezt a 345.000 Ft-ot – nem tudom milyen forrásból, és nem is tudom megjelölni – valamilyen forrásból próbálja meg ennek a foglalkoztatási keretnek a rendszerének a beindításához biztosítani a Zalai “A Nostru” Egyesületnek.

Tarnóczky Attila: Köszönöm képviselő úr. Bizonytalan helyzetben vagyok, mert, hogy a közgyűlés biztosítja, vagy sem, azt nem tudom persze megmondani, de azt hiszem, hogy a cél, az fontos, a támogatási igény, az méltányos, tehát biztos megoldható a kérdés. Azt kérem Öntől, hogy legyen szíves holnap vagy a közeli napokban polgármester urat és engem megkeresni, megbeszéljük, hogy mi az eljárás. Ezt tudom válaszként mondani Önnek. Nem tudom, hogy ez elfogadható-e az Ön számára?

Teleki László: Természetesen.

Tarnóczky Attila: Kérdések következnének. Nem emlékszem, Röst képviselő egy vagy két kérdést fog feltenni? Egyet. Tóth Zsuzsanna képviselőasszonynál van egy feljegyzett kérdés, Kelemen képviselő úrnál kettő, Tóth László képviselő úr elhalasztja a kérdéseit. Másról nem tudok pillanatnyilag. Ha nincs több jelentkező, akkor átadnám a szót Kelemen képviselő úrnak névsor szerint.

Kelemen Z. Pál: Az első kérdésem úgy hangzik, hogy “mit csinál a munkaügyi referens Nagykanizsán a hivatalban?” Az előző közgyűlési ciklusban, vagy választási ciklusban, ha jól tévedek, 1997-ben Béres Márton képviselőtársunk önálló képviselői indítványára hoztunk egy olyan határozatot, hogy a hivatalban munkaügyi referenst kell foglalkoztatni. Én azóta nem találkoztam vele. Lehet, hogy van ilyen a hivatalban, de ha van, akkor miért nincs? A munkaügyi referens rendkívül fontos dolog, mert mit is tehetne? Először elmondom az ellenérveket, amit annak idején felsoroltak, hogy miért nem kell munkaügyi referens, mert van munkaügyi hivatal, foglalkozik a város, a régió munkaügyi helyzetével, tehát nincs szükség egy ilyen emberre. Valójában egy munkaügyi referens sok mindent tehetne, amit a munkaügyi hivatal nem, például vizsgálhatná a valós munkanélküliséget a regisztrálttal szemben, például vizsgálhatná azt a kérdést, hogy 2001. I. félévében vagy január 1-je után mennyivel nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma Nagykanizsán, hogy valahogy a vállalkozók kicselezzék a minimálbért. Együttműködhetne – Teleki úrhoz csatlakozva – a kisebbségi önkormányzattal a különösen nehéz helyzetben lévő cigányság foglalkoztatási problémáinak megoldásával. Regisztrálhatná azoknak a munkahelyeknek a tucatjait, amelyek Törőcsik Pál áldásos beruházó-szerzési munkája folytán a beruházók jelentkeztek Nagykanizsán, és szakemberként információt szolgáltathatna egy munkahelyteremtő program készítéséhez. Tehát a kérdés megismételve: “Van vagy nincs munkaügyi referens?”

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr, nincs munkaügyi referens pillanatnyilag a hivatalban, tudomásom szerint. Meglepne, ha lenne ennek ellenére. Azt tudom ígérni Önnek, hogy a következő közgyűlésre ezt a kérdést visszahozzuk az eredeti határozattal, és a közgyűlés döntse el, hogy óhajt-e munkaügyi referenst foglalkoztatni a hivatalban, vagy nem, ezt az elképzelést fenntartja, vagy nem. Nekem vannak aggályaim. A munkahelyteremtés útján ez egy kis lépés ugyan egy ember számára, de ennél nagyobb hozadékot pillanatnyilag nem nagyon látok. Tehát visszahozzuk ezt a kérdést a február közgyűlésre. Nem tudom, képviselő úr, ez a válasz elfogadható-e?

Kelemen Z. Pál: Mint említettem, van erről határozat. Inkább kellene lenni ilyennek. Akkor ezt hatálytalanítani kellene, vagy megerősíteni. Elfogadom a válaszát.

Tarnóczky Attila: Köszönöm. Tessék parancsoljon, a második kérdés.

Kelemen Z. Pál: Szintén az előző ciklusban Baranyi Enikő képviselőtársam önálló képviselői indítványára az autista gyerekek oktatására, nevelésére külön csoportot hoztunk létre, amelyik az Űrhajós úti óvodában működik. Közreműködtek azok a szülők, akiknek ilyen beteg gyerekük volt, és nagy örömünkre létrejött ez az intézmény, vagy ez az iskola, vagy ez a csoport, amelyet, ha jól tudok, a Hevesi utcai iskola irányít, tehát hozzá tartozik, elnézést, a Rózsa utcai iskola irányít. Ugyanis ez nem egy klasszikus óvodás csoport, itt a kisóvodástól az általános iskolásig minden olyan gyerek van, aki ezzel a mássággal rendelkezik. Aki ismeri a körülményeiket és a pedagógiai programjukat, azok tudják, hogy méltatlan körülmények között vannak elhelyezve. Egyedi foglalkoztatást kíván az ilyen munka. A jelenlegi hely, örülünk, hogy van egyáltalán ilyen hely, de erre alkalmatlan. Program készült arra, hogy az a csoport az Attila utcai óvodában kerül, és ott kap majd egy pavilont, ahol a gyerekeket nevelhetik, oktathatják. Ez egyre húzódik, a körülmények mostohák, aki kint volt, az látta és tudja, hogy milyen körülmények között dolgoznak a gyerekekkel. A kérdésem a következő: “mikorra várható ennek az áldatlan állapotnak a megoldása, vagyis mikor kapnak jó elhelyezést az autista csoportban lévő gyerekek?”

Tarnóczky Attila: Dr. Pintérné Grundmann Fridát kérem a válasz megadására.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Először is azzal kezdeném, hogy én úgy gondolom, hogy büszke lehet a város, hisz nagyon kevés város rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy autista csoportja van. A csoport elhelyezése az előírt feltételeknek megfelel pillanatnyilag. Teljesen osztom egyébként azt, hogy nem ideálisak a körülmények, és ezt szeretnénk megvalósítani az Attila úti óvodában. Mint ahogy erről már volt szó, határidő módosítást kértünk azért – nem az autista csoport miatt –, hanem ez az autista csoport elhelyezése együtt mozog az ÉNO csoportjának elhelyezésével, mindkét csoport fogyatékosok csoportja, tehát ezt a csoportot egyszer lehet mozdítani, hisz az egész nevelés alapja az, hogy az állandóságot biztosítsuk. Miután az ÉNO elhelyezése viszont a szociális otthonnal, a lazsnakival volt eredetileg tervezve, hogy együtt mozdulnak, ez ugye nem valósult meg, hisz az Űrhajós úti óvodának az átépítésére még nem került sor. A szülőkkel egyeztetve, és hadd tegyem hozzá, hogy tegnap jártak nálam a szülők, a múlt héten jártak nálam a szülők, akik maximálisan meg vannak elégedve a jelenlegi elhelyezéssel is, ők is azt kérték, hogy a csoport a szeptemberi, tehát a következő tanév indulásakor kerüljenek a végleges helyükre, tehát ne év közben mozgassuk meg a két csoportot, és még egyszer mondom, az előfeltétele ….. megoldható, de még egyszer mondom először az ÉNO elhelyezésben kell a végleges döntést meghozni, és remélem, hogy szeptember 1-jétől az autista csoport a végleges helyére kerül. Szeretném kiemelni Kelemen képviselő úrnak azt a mondatát, hogy valóban hiányzik az egyéni foglalkozásra alkalmas kishelyiségek megléte itt az Űrhajósban, aminek a feltételei megteremtődnek az Attila úti óvodában.

Tarnóczky Attila: Egy pontosítást tennék. Én úgy emlékszem, hogy az ÉNO ügyében is meg van a végleges döntés, tehát ilyen akadály nincs. Képviselő úr elfogadja a választ?

Kelemen Z. Pál: Tisztelt alpolgármester úr, részben. Különös akusztikája van annak, amit szülők mondanak, mert én is beszéltem velük. Meg vannak elégedve, mert egyáltalán van ilyen lehetőség. Meg vannak elégedve, mert van egyáltalán ilyen csoport. Maximálisan nincsenek megelégedve azzal, hogy hol vannak elhelyezve. Nem interpelláltam, tehát különösebb jelentősége nincs annak, hogy elfogadom a választ, vagy sem. De engedtessék meg, hogy nem volt megnyugtató a válasz.

Tarnóczky Attila: Értem. Én is köszönöm. Tisztelt közgyűlés, önálló indítványok következnek. Írásban megkapták már korábban Teleki …. Tessék?

Tóth Zsuzsanna: Kérdezni szeretettem volna tisztelt alpolgármester úr. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság múlt év végi ülésén hozott határozatot egy parkolót elzáró és nem legálisan épített sorompóval kapcsolatban. Határidőként 2000. december 15-öt jelölte meg a bizottság. Kérdezni szeretném, milyen okok alapján nem tud az önkormányzat illetékes osztálya érvényt szerezni a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság határozatának?

Tarnóczky Attila: Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető fog válaszolni.

Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Tisztelt Képviselő Asszony! A bizottság határozat kivonatát az iroda megkapta, megvizsgáltuk az ügyet és megállapítottuk, hogy mivel az önkormányzatot érinti és az önkormányzat ebben az ügyben ügyfélként szerepel, hatóságunk nem járhat el, és eljáró hatóság kijelölését kértük.

Tarnóczky Attila: Képviselő asszony, mit szól hozzá?

Tóth Zsuzsanna: Csodálkozom a válaszon, annál inkább, hogy nem ez az első ilyen határozat, mert ugyan nem ennek a közgyűlésnek, hanem az előzőeknek a múltjában is volt erről szó, hogy azt a sorompót el kell onnan bontani, és mindig elmaradt. Tehát akkor nem tudom, hogy milyen okokkal odázták el. Most ezt kaptuk válaszként.

Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen. Itt fezezzük be a kérdést a válaszra adott válasszal.

Röst János: Azt hiszem, hogy a kérdésem megint költői lesz, mert sem Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök úr, sem Törőcsik Pál gazdasági alpolgármester nincs jelen a teremben. Korábban is megkérdeztem, most is megkérdezem, hogy mit kíván annak érdekében tenni, hogy a Gazdasági Bizottság működőképes legyen? Két hete szintén a képviselők, illetve a bizottsági tagoknak a több mint fele nem jelent meg, magyarul megint nem tudtunk ülésezni ilyen értelemen, megint munkák sorolódtak hátrább és el nem végzett feladatok lettek ilyen értelemben. A bizottság 15 fős, ebből 2 fő, Cserti Tibor és jó magam. A másik 13 fő MSZP-s és FIDESZ-es jelöltekből áll. Tisztelttel kérném a két frakció vezetőjét, hogy hasson oda, hogy a bizottság teljes létszámban, de legalább határozatképesség szintjén megjelenjen. Nem kis pénzt áldoz a város a bizottsági tagok díjazására. Úgy gondolom, ennyi pénzért megérdemelné a város és ők is, hogy jelen legyenek. A felkészültségről már nem is beszéltem.

Tarnóczky Attila: Köszönöm képviselő úr. A kérdését a két érintetthez továbbítani fogjuk, és választ kérünk tőlük. Most, ha nem tévedek, akkor tényleg következhetnek az önálló indítványok. Tessék? Kelemen képviselő úr megszólított jogán szót kér.

Kelemen Z. Pál: Bátorkodom annyit elmondani, hogy az általunk delegált bizottsági tagok jelen vannak a bizottsági ülések 85-90%-án. Ezért nem vettem magamra azt, amit Röst úr mondott. Nincs értelme beszélni olyan emberekkel ilyen kérdésben, akik amúgy is eljárnak.

Tarnóczky Attila: Elsőként képviselő úr talán arra kérem, hogy a hivatal telefonkönyvével kapcsolatos indítványt legyen szíves előadni.

Kiss László: Magam is úgy gondoltam, mert ez az egyszerűbbik, és úgy vélem, hogy ehhez nem is szükséges bizottsági szakaszba utalás annyira egyszerű dolog ez, hogy szerintem most is állást foglalhatunk a kérdésben. Előadnám röviden, tudom, hogy nem egy Kolumbusz tojása, de azt hiszem, hogy a hivatal polgárbarát ügyintézését ez a javaslat segíthetné. Tisztelt Polgármester Úr! Tekintettel arra a tényre, hogy az elmúlt év folyamán a Polgármesteri Hivatal átszervezése kapcsán jelentős változásokra került sor. Kérem, hogy Polgármesteri Hivatal telefonjegyzékét szervezeti egységenkénti és konkrét ügyintézői bontásban szíveskedjen közzé tétetni. Ismereteim szerint a hivatal modern telefonközpontján keresztül minden ügyintéző közvetlenül elérthető. A közvetlen telefonszámok szélesebb körű ismerete révén a lakosság telefonon történő ügyintézése, tájékozódása során gyorsabban elérheti az illetékes munkatársat, továbbá csökken a telefonközpont kezelőjének terhelése. Határozati javaslat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése jelen határozatával utasítja a Polgármesteri Hivatal vezetését a hivatal aktualizált, 2001. január 1-jei állapotnak megfelelő telefon névsorának közzé tételére. Határidő: 2001. február 15. Felelős Tüttő István polgármester. Azt hiszem egyből, azonnal állást foglalhatunk ebben a kérdésben. Úgy vélem, a Kanizsa Újság direkt erre hivatott, hogy ilyen segítséget nyújtson a lakosságnak.

Tarnóczky Attila: Bár érdemben egyetértek képviselő úrral, annak nem nagyon örülnék, hogyha …. azt a szokást, hogy egy indítványról azonnal határozzunk. Bár a tartalma megengedné. Nem tudom az megfelel-e képviselő úr, hogy most rendeljük meg szokásunk szerint a Kisokos, vagy Kanizsai Kalauz kiadványban szokásos 6 oldalunkat, abba is beletennénk és kiadnánk a Kanizsa Újságnak is az aktualizált telefonkönyvet mindenféle határozathozatal nélkül.

Kiss László: Tökéletesen megfelel alpolgármester úr, ezt szerettem volna elérni. De teljes listát, tehát 2001. január 1-jei, aktualizált.

Tarnóczky Attila: Ahány számunk van, mind benn lesz. Parancsoljon a második indítványát előadni.

Kiss László: Ez az indítványom ez egy kicsikét nagyobb volumenű, és már egy korábbi közgyűlésünkön tettem rá célzást. És úgy vélem, hogy valóban lépnünk kell ezen a téren. Felolvasnám, ha megengedi. “Tisztelt Polgármester Úr! Tekintettel arra a tényre, hogy a város nagyobb volumenű munkahely teremtési elképzelései terén eddig konkrét tények, események, időpontok nem körvonalazódnak, halaszthatatlannak látom, hogy az önkormányzat önálló, aktív lépéseket tegyen a lakosság foglalkoztatottságának elősegítése, városunk lakosság megtartó képességének növelése érdekében. Ezért korábbi javaslatomnak megfelelően indítványozom, hogy a közgyűlés 2001. évi költségvetésében 200 millió Ft-os keretösszeget önálló költségvetési tételként hagyjon jóvá aktív munkahelyteremtés céljára. Ezen összegből pályázati úton, azon már hosszabb ideje helyben működő kis- és középvállalkozásokat támogathatna az önkormányzat, amelyek vállalnák a létrehozott munkahelyek 5 éven keresztüli folyamatos fenntartását. A támogatást igénybevevő cégek körét célszerű lenne az iparűzési adórendelet legutóbbi módosításában szereplő mutatók alapján meghatározni. Véleményem szerint egy-egy munkahely létesítésnek támogatására 5 éves fenntartási kötelezettség, ennek be nem tartása esetén visszafizetési kötelezettség vállalása, valamint erre vonatkozó anyagi biztosítékok nyújtása esetén 4-500.000 Ft összeget lenne célszerű biztosítani. Kérem indítványom sürgősséggel történő megtárgyalását, hogy annak eredménye már a 2001. évi költségvetésben szerepelhessen. Határozati javaslat:

Tarnóczky Attila: Azt javaslom, hogy sürgősséggel utaljuk bizottsági hatáskörbe az indítványt. Kérem, szavazzunk erről.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és következő határozatot hozza.

Előadó: Tüttő István polgármester

Tarnóczky Attila: Anyagot kedves képviselőtársaim megkapták, benne a megszokott kötelező jellegű napirendi pontok javaslatával. Még azzal, amire a hivatal gondolt. Biztos van, amire nem gondoltunk. Kérem, mondják el a véleményüket, mit kellene még beletenni, vagy kivenni esetleg.

Röst János: Két olyan eleme nem került be a munkatervbe, ami én szerintem a legfontosabb a közgyűlés életében. Az egyik pont a gazdasági programnak az elkészítése, utalást nem látok rá. A másik pedig a lakáskoncepciónak a beépítése a munkatervbe. Én úgy gondolom, hogy ezeket nem lehet nélkülözni, és tennék rá javaslatot. A gazdasági programot egyébként tavalyi év végére ígérte a polgármester úr, ebből semmi sem lett. Úgy tudom, hogy valami anyagok kimentek, valamifajta előterjesztés lehet, hogy talán készült is, de nem találkoztunk vele. Mindenképpen javasolnák egy tavaszi időpontot. Tehát a március 27-i időpontot a gazdasági program elékészítésére. Úgy gondolom, hogy legalább addig az első szakasza elkészülhet neki. A másik a lakáskoncepció elkészítésére, úgy tudom, hogy van konkrét döntés. Az időpontra nem emlékszem vissza, az vagy március vége, vagy április vége. Én javasolnám a későbbi időpontot, tehát az április 24e-i időpontot a lakáskoncepciónak a benyújtására. Ugyanúgy hiányzik munkatervből a munkahelyteremtésről szóló beszámoló. Ez pedig a 99/2000. határozatnak a 2. számú pontja, amely arról rendelkezik, hogy a Munkaügyi Központ által készített foglalkoztatás-fejlesztési koncepcióról, annak végrehajtásáról minden évben június 30-ig, illetve december 31-ig a polgármester tájékoztatást ad. Ezt kifogásoltam meg egyébként, a mai polgármesteri beszámolóban ez is hiányzott. Ezeket szeretném szintén határidőzni, június 26., illetve a december 18-ai közgyűlést javaslom. Van még egy módosításom. Ez pedig a május 29-ei közgyűlés napirendje közt szerepel, 11. oldalon szerepel, az 5. pont, tájékoztató a munkahelyteremtés alakulásáról a választási ciklusban. Ezt szintén szeretném előbbre hozni február 27-i határnappal, mert úgy gondolom, hogy szintén olyan jelentősséggel bír maga a téma, hogy nem lehet ezt hátrább tolni, illetve évközben beterjeszteni.

Balogh László: Egy apró pontosítást kérnék. Március 27-én tárgyalnánk: Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város sajtókoncepciójára. Én magam azt gondolom, hogy egy bővebb fogalomkör a médiakoncepció, mert a sajtón kívül ez tartalmazza a TV-t, a rádiót, az internetes megjelenést, és így tovább. Lehet, hogy ezek közül nem mind úgy mond a városé, de mindenképpen ez egy olyan kör, amivel törődnünk kell, egy kicsit plusz feladtat, de én magam azt kérem, hogy egy ilyen bővebb körben, tehát médiakoncepcióról tárgyaljunk városi szinten.

Mayer Ferenc: Meg kell mondanom, hogy 3, oldalon szereplő 2001. március 27-re tervezett javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. évi költségvetésének módosítására témát hát bizalmatlanággal olvastam. Nem tudom, mi indokolta ezt, vagy mit takar ez, hogy módosítani akarjuk márciusban a 2000. évi költségvetést, bár elképzelhető, hogy jogszabály értelmében ezt meg kell tenni, de ezt gondolom a zárszámadással egy időben is meg lehet tenni, feltételezem. De azért mégiscsak kíváncsi lennék, hogy egész pontosan mit takar ez a márciusi 2000. évi költségvetési módosítás.

Tarnóczky Attila: Kérem, Osztályvezető urat, Beznicza Miklóst, hogy legyen szíves választ adni.

Beznicza Miklós: Mayer képviselő úrnak mondom, az ÁHT módosítása tavaly óta úgy rendelkezik, hogy ez elmúlt évi költségvetés utolsó módosításnak határideje a pénzmaradvány és beszámolót megelőző közgyűlés. Ez március 27-én van, magyarul ekkor történik meg az, hogy már a kiadásokat látjuk, és hozzá igazítjuk a bevételeket, ha erre kíváncsi képviselő úr. Ez tavaly is így volt, továbbiakban is így van, így rendelkezik az ÁHT.

Dr. Horváth György: Azt kérdezném, hogy 23. oldalon a tervezetben nem szereplő javaslatok csak ennyi volt? Én tudomásom szerint biztos, hogy maradtak ki belőle. Nem tudom, milyen alapon került csak ez ide. Én utalnék arra, hogy én is tettem írásban javaslatot több pontban és nem szerepel bent.

Tarnóczky Attila: Képviselő úr, nem tudok erre választ adni, hogy ki lett-e hagyva belőle. Én úgy képzelem, hogy nem lett belőle kihagyva, de hogyha Ön tud olyan javaslatot, aminek helye lenne, legyen szíves ismertetni.

Marton István: A jövő havi közgyűlés 5. pontjaként a 2. oldal tetején szerepel. a javaslat az I. Futball Club Szolgáltató Kft. felügyelő bizottságának megválasztásra. Ezt nem nagyon tudom értelmezni, ezt a címet, mert úgy tudom, hogy van neki felügyelő bizottsága, esetleg ha úgy privatizációra sor kerül, akkor tán az átalakításáról lehetne beszélni, aminek még az sem kizárt, hogy értelme is lenne, de hogy megválasztására, ezt nem is tudom értelmezni.

Tarnóczky Attila: Hát tisztelt képviselő úr, valóban pontatlan a megfogalmazás, a ma megválasztott 1 tagnak a delegálásáról lett volna szó. Ezt akkor vegyék úgy, hogy visszavontam, tehát kikerül ebből a részből.

Kelemen Z. Pál: A március 27-i közgyűlésnél akadtam meg én is, amin Balogh képviselőtársam, a sajtó vagy médiakoncepción. Tulajdonképpen mi is ez? Tessék mondani! Ez a koncepció, ez miről fog szólni, vagy milyen koncepciót akarunk? Mert az, hogy mekkora újságot akarunk, meg mennyi televízió műsort akarunk, meg, hogy az mibe kerül - ez része a koncepciónak, hogy mit tudunk finanszírozni. Remélem nem arról lesz szó, hogy miről szóljon az újság, milyen terjedelemben közöljön kultúrát, milyen hangvételben íródjanak a cikkek, mit közvetítsen a Városi Televízió. Remélem, nem erről szól. S ebben az esetben, ha ez nem erről szól, ez a Gazdasági Bizottság egyértelmű hatásköre a Pénzügyi Bizottság együtt. És így el tudom fogadni.

Tarnóczky Attila: Köszönöm képviselő úr, ezt megjegyezzük, hogy mihez kell tartanunk magunkat.

Dr. Baranyi Enikő: A 17. oldalon, azaz az október 30-i közgyűlés anyagában szerepel a beszámoló az Egészségügyi Alapellátási Intézmény munkájáról. Én úgy gondolom, hogy nem az Alapellátási Intézmény munkájáról kellene, hanem sokkal inkább Nagykanizsa egészségügyi alapellátásának helyzetéről egy átfogó értékelést kapni, amelynek a kidolgozásában és a beszámoló összeállításban természetesen az Alapellátási Intézmény vezetője és az egészségügyi referens mellett az alapellátásban dolgozó szakembereknek, tehát a háziorvos, gyermekgyógyász és a felnőtt háziorvos csoportvezetőjének kellene, azt gondolom a fogászattal együtt részt venni, mert emellett nem lehet szó nélkül elmenni. Ilyen áttekintő beszámolóra nem is emlékszem, hogy az utóbbi időben sor került-e, és valahogy most nem találom pontosan a tiszti főorvos beszámolóját, mikor, melyik időpontban, valahol blokkba kívánkozna, hisz azt hiszem, hogy a két dolog szervesen kapcsolódik is. Előtte valón? Tehát én ezt a kettőt összehoznám, másrészt pedig nem egy intézmény munkáját, hanem az alapellátás helyzetét kéne már áttekintenünk.

Tarnóczky Attila: Több hozzászólás nem lévén, a vitát lezárom. A javaslatokat elfogadom. Baranyi képviselőasszony esetében talán azzal a kiegészítéssel, hogy azért az Alapellátási Intézményről is szóljon a beszámoló is.

Dr. Baranyi Enikő: Is, de nem …...

Tarnóczky Attila: Persze, egyetértek. Köszönöm szépen. Akkor az itt javasolt módosításokkal együtt kérem a szavazást a munkatervünk elfogadásáról.

A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza.

Előadó: Tüttő István polgármester

Tarnóczky Attila: Ha elolvasták képviselőtársaim, meggyőződhettek róla, hogy új szellemű a rendelet. Némi aggodalom bennem persze van, hogy elérjük-e a kitűzött célt, de talán el fogjuk érni, egy próbát mindenképpen szerintem a dolog ér. Kérem a hozzászólásaikat.

Dr. Csákai Iván: Alkotunk egy rendeletet, és én úgy érzem, hogy nem döntöttük el, hogy Nagykanizsa milyen város. Egy nyaralóövezetekkel körülvett, csodálatos központtal rendelkező város, vagy tudomásul vesszük, hogy a külterületen mezőgazdasági foglalkozás van, állattartás van. Akkor ez a rendelet a határokat, tehát a méterszámok, ahogy itt meg vannak adva, abszolút használhatatlan, hisz a jelenlegi állattartókat olyan helyzetbe hozza, hogy féléven belül az itt megadott kritériumoknak meg kell felelniük. Én az 1000 méter távolságot nem értem. Nem értem a meghatározást, hogy szomszédtól 150 méter. Ott, ahol egy szalagtelek van, a teleknek a szélessége 21 méter, ott hogyan tudja megoldani a 150 métert? Az érintett lakókkal meg lett beszélve. Kiskanizsa, Miklósfa állattartói, Fakos, Palin olyan része, ahol állatokat tartanak. Én ezt a rendeletet így elfogadásra alkalmatlannak tartom.

Kelemen Z. Pál: Ebben a városban mindig nagy vihart kavar a kutyatartás, vagy annak bármiféle szabályozása, és ebben a rendeletben is látok két olyan módosítandó részt, ami ezeket a problémákat talán csökkenthetné. A 3. szakasz 7. bekezdése úgy rendelkezik, hogy egyszerre 3 vagy több eb tartására fajtára és célra való tekintet nélkül. Ez a 3. szakasz 7. bekezdés - 2 oldalon – 7. pont, hát fajtára való tekintet nélkül, ez enyhén szólva komikus, mert 3 palota pincsi, vagy 3 malamut, vagy 3 bernáthegyi, azért az nagy különbség, tehát ezt valahogy precizírozni kellene, szakmailag kellene precizírozni, és javaslatom erre szakmai nincs, mert nem vagyok ….., de minden bizonnyal van rá megoldás. Számomra az ebtelep, az két dolog, egy kennel, ahol kutyát tenyésztenek, vagy egy kutyamenhely. Ezek minősülnek ebtelepnek. És a 8. pontban módosítanám, a 8. szakaszban módosítanám. Nagy létszámú állattartó telep- és ebtelep, ide betűzve kerül, majd mindjárt indoklom, hogy miért akarom így, kivéve kutyamenhely, és így tovább a rendelet menne a maga útján tovább. Ugyanis számos területen, Palinban is ismertem ilyeneket, meg Miklósfán is panasz volt, hogy kenneleket tartanak fenn sűrűn lakott területen, megkeserítve a szomszédok életét. Ez nem hobbi kutyatartás, őrző kutyatartás, ez kimondottam gazdasági tevékenység, és még karitatív, állat karitatív tevékenységnek sem tekinthető, inkább többnyire állatkínzó tevékenységnek, és ezért tettem oda, hogy kivéve kutyamenhely. Tehát a 8. szakasz - még egyszer megismétlem - az alábbiak szerint módosulna: nagy létszámú állattartó telep és ebtelep, kivéve kutyamenhely, és menne tovább a szakasz abban a formában, ami benn van. És a 7. pontnak szakemberrel történő pontosítását kérném, mert én úgy gondolom, hogy egy nápolyi masztiff már egy is egy ebtelep. 3 tacskó még egészen jól elfér, 1 masztiffból 10 tacskó telik ki.

Bicsák Miklós: Nagyon rövid vagyok, mert könnyű a dolgom. Az előttem felszólaló képviselőtársaim korrektül és valóban ez a rendelet, amit itt tartalmaz az alkotása, ezt így nem lehet az életben alkalmazni. Én is úgy látom és nem is fogom támogatni, hogy csak egy egyszerű példa, hogy 1000 méter. Ha egy Palinnak is van, én csak saját hazám tájáról beszélek, hogy 1000-re a trágyadomb, vagy ehhez hasonló, ki talicskázni, meg ehhez hasonló, vagy a szomszédok környezete. Kérem, valamikor is éltünk, ott nőttünk föl, nem kell messze menni, el kell Ausztriába menni, a belvárosban is tartanak állatot, ahogy beérünk a határon túl, rögtön. De megvannak annak a maga szabályai. Én úgy gondolom, és nem kívánok belemenni, hogy ezt az egész megalkotását ennek a rendeletnek, vissza kellene bizottsági szakba tenni, mert nagyon sok korrigálni és javítani való volna rajta, amit azon Kanizsa városban és városszéli településeken, amit valóban fognak az ott élő emberek az állattartással figyelembe venni és betartani. De így, ami itt le van írva, kérem ez nevetséges. Ezt biztos, hogy nem fogják betartani tisztelt alpolgármester úr. És kérném, hogy ezt az egész rendelet megalkotást újra kellene, újra átszervezni, meggondolni és úgy a tisztelt közgyűlés elé terjeszteni.

Tarnóczky Attila: Erről szavaztatni fogok képviselő úr.

Dr.Kalmár Béla: A felsorolt hiányosságok mellett még egy másik nagy hibáját is látom ennek a rendeletnek. Az, hogy a nem teljesítés esetén nem tartalmaz szankciókat. Tehát azzal a következménnyel jár, hogy az illetékesek, illetve a feljelentők rögtön a bíróságra szaladnak, és olyan büntetési szankciókat alkalmaznak, ami közel köszönő viszonyban sincs az állattartási rendelettel. Úgyhogy ezt a szankciókat okvetlen meg kell alkotni és a rendeletbe belefoglalni, hogy ne kelljen minden esetben a bírósághoz szaladni az ügyfeleknek, ebben az ügyben.

Kiss László: Meg kell, hogy mondjam, hogy megdöbbenéssel …… a rendeletet elfogadhatatlannak és alkalmatlannak minősítik. Különféle 1000 méteres távolságokkal dobálóznak, ehhez azt kell, hogy mondjam, nem olvasták át pontosan a rendelettervezetet. 1000 méter egyedül ott szerepel, ahol az van írva, hogy trágyatelep létesítése. A trágyatelep, mondjuk az 500 férőhelyes tehén, vagy szarvasmarha istállónak a trágyatelepe. Ez véleményem szerint is ne kerüljön 1000-nél közelebb lakott területhez. Viszont, ahol csak a trágyatárolóról van szó, a gazda által tartott trágyatárolóról, ott leírja, hogy a saját lakóépülettől 10 méter, szomszéd lakóépülettől 20 méter, ami a mai előírásoknak is megfelel, és azt hiszem, ez a rendelet maximálisan megfelel az országos érvényű előírásoknak. Dr. Kalmár Béla képviselőtársammal tökéletesen egyetértek, a szankciókat valóban meg kell hozzá fogalmazni, de attól függetlenül ez a rendelet igenis méltányos és nagyon jól ki van dolgozva, nekem ez véleményem, tapasztalatból. Rendszeresen kerültem ilyen dolgokkal kapcsolatba és úgy vélem, hogy ezen keresztül, hogyha ehhez a rendelethez egy szankciórendszer is ki van dolgozva, igenis méltányos és megfelelő lehetne a városon belül az állattartást szabályozni. Példákat sorolok fel. Itt egyértelműen le van írva, sertés, kecske, juh tartása. Ha 4-6 sertést tart valaki a saját épületétől 0 méter távolság, tehát odarakja, ahova akarja, szomszéd lakóépülettől 20 méter. Igenis méltányos, hogy az 20 m-re legyen. Ha 7-10 tart, akkor már 50 métert ír elő, de aki már 10 sertést tart, azt hiszem üzletszerűen tartja, megfelelő távolságra, telke végében tud hozzá építeni, ha kell. Ha 20 felett tart, akkor igenis elő van írva, hogy a saját lakóépülettől 100 méterre, a szomszéd épülettől pedig 200 méterre legyen. Ez is azt hiszem, hogy méltányos, mert 20 sertésnek már olyan bűzhatása van, hogy senki nem kívánja azt a saját szomszédjába. Én ezzel a rendelettel maximálisan egyetértek és úgy vélem, hogyha ehhez egy szankciórendszer ki van dolgozva, igenis használható és jó. Végre hosszú idő után az első, ami pontos adatokhoz kötné az állattartást.

Budai István: A Kiss Laci lelőtte az én mondókámat, mert én is ezt akartam elmondani, hogy mi a trágyatelep meg a trágyadepó közötti különbség. De ennek ellenére én javaslom, hogy 3. pontot egészítsük ki, vagy egy 4. pont, vagy mit tudom én 7. pont után egy 8. ponttal, és magyarázzuk meg, hogy trágyatelep. A trágyatelep én szerintem nem a sertés, vagy szarvasmarha telephez kapcsoló telep, hanem az a trágyakezelő hely, ami egy tábla szélén a nagyobb mennyiségű trágya telelésére szolgál, ha nincs is ott a környékén szarvasmarha, vagy sertéstelep, de ez a telep, és ez igenis legyen 1000 méterre a lakott területtől. Trágyadepó vagy az udvarban lévő trágyatároló, az pedig az, amelyiket mondjuk, hogy mit tudom én oda 50 méterre a kert végébe telepítsünk egy trágyadepót, amit leföldelünk, szakszerűen kezelünk. És ezt igenis ebbe ki kellene egészíteni. Magyarázzuk meg, hogy mit értünk trágyatelepen és akkor minden vitát elkerülünk. 3. után 4-sel után valahol.

Dr. Baranyi Enikő: Úgy tűnik számomra, hogy abban egyetértünk, hogy akkor többségében legalábbis, hogy ez az állattartás szabályozás …… szóló rendelet összességében mindannyiunk számára elfogadható. Két módosítás volt ugye. Egyrészt, amit Kalmár képviselőtársunk mondott, másrészt pedig, hogy a definícióját megadjuk a depó, illetve a telepnek. Én azt szeretném kérni, hogy akkor, ha ezt elfogadjuk, hogy ezt még meg kell a rendeletben jeleníteni, azzal, csak erre a két dologra koncentrálva legközelebb hozzuk vissza akkor inkább a rendeletet, mert a szankciókra úgy sem fogunk most tudni szerintem megállapodást kötni.

Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen, de ha megengedi, akkor osztályvezető asszonyt megkérdezem a jogászokkal, hogy mi trágyatelep? Kérdésként felmerült? És a felmerült aggodalmakra tud-e megnyugtató választ adni?

Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Először általánosságban szeretnék pár szót szólni az állattartási rendelet megalkotásának körülményeiről. Az előző állattartási rendelet valóban teljesen más alapon szabályozta az állattartás feltételeit, az övezetekben és az állatok számának egyes övezeti kategóriákban való meghatározásával próbáltuk a feltételeket megteremteni. Tanulmányoztuk nagyon sok más önkormányzatnak e tekintetben hozott szabályrendeletét, ami alapján azt a következtetést vontuk le, hogy nagyon sokféle a szabályozás. Nagyon eltérőek az önkormányzatok e tekintetben hozott rendeletei, és az ott nyert tapasztalatok alapján végül is egy új szabályozási koncepció alapján dolgoztuk ki ezt a rendeletet. A rendeletet a központi jogszabályokkal összhangban és előírásokkal összhangban alkottuk meg, és természetesen a szakemberekkel, állategészségüggyel és ÁNTSZ-szel egyeztetve ezeket a védőtávolságokat és a követelményrendszert. Na most arr vonatkozóan, hogy nem tartalmaz bírságot, vagy szankciót a rendelet. Ezt gyakorlatilag ide nem is kell beépíteni, ugyanis a központi jogszabályok a jegyzőnek jogosultságot adnak e tekintetben, hogy ezeknek a végrehajtását biztosítsa. Tehát ide külön nem szükséges beépíteni, mert megadja a jogszabály azt a lehetőséget, amennyiben ezek nem kerülnek betartásra, hogy korlátozza, illetőleg a jegyző megtiltsa az adott ingatlanon az állattartást. Most a konkrét rendeletmódosítással kapcsolatosan a kollégám válaszolna.

Dr. Müller János: Sorban mennék a kérdéseken. A védőtávolság rossz, mondja Csákai doktor, mondja Kiss képviselő, hogy jó. A tervezet valóban egyensúlyozni próbál érdekek között, a lakókörnyezet és az állattartás lehetősége között. Mi sem tudtunk jobbat kitalálni, mint figyelembe vettük a Kanizsa, a városkörnyéki településszerkezetet, az udvar méreteket, és erre rábólintott különben a tisztiorvos, illetőleg a hatósági állatorvos is, nagyjából ezekre a távolságokra. Az 1000 méter, az valóban a nagy létszámú állattartó telepre vonatkozik. Azt viszont tudjuk Szabadhegy óta, hogy milyen körülmények vannak. Az ebtelep semmi szakmai dolgot nem takar, hanem azt jelenti, hogy ha valaki kettőnél több kutyát tart, mindegy, hogy milyen célból, próbáljon meg neki egy létesítményt is építeni, és csak úgy tarthat. Tehát bárhol több kutyát szórakozásból, kedvtelésből se tartsanak feltételek biztosítása nélkül. Tehát nincs ennek semmiféle szakmai háttere. Úgy gondolom, hogy nem kell ezt külön definiálni, a lényege ez lenne ennek fogalomnak a rendelettervezetben. Úgyhogy nem is javasolnám a 8. szakaszba a nagy létszámú állattartó telep és ebtelep, kivéve kutyamenhely, hát ez akkor nem kell az eb telepet szerintem oda belevenni. Bicsák Miklós képviselő úr választ kapott. A trágyatelep, az a nagy létszámú állattartótelepnek egy része. Tehát az állategészségügyi szabály így felsorolja, a nagy létszámú állattartó telepet, és a trágyatelepet, ott mint egyiket, én nem javasolnám azt, hogy ezt külön fogalmazzuk meg, ezt a szóhasználatot vette át a tervezet az állategészségügyi szabályzatból. Nincs szankció. Valóban nem érdemes szabálysértésért szankciókat megfogalmazni. A 245/1998. Kormányrendelet azt mondja, hogy a jegyző az állattartására vonatkozó szabályok be nem tartása esetén bizonyos magatartásra kötelezheti az állattartót. Végső esetben, ha semmiképpen nem megy az állam eredményre, akkor pedig megtilthatja az állattartást. Úgy gondolom, hogy ez elegendő. Nem kell ezt tovább szabályoznunk. Nem kell beleírni, hogyha egyszer magasabb jogszabályban ez meg van. Itt annyit utal a tervezet a 7. szakaszában, hogy magasabb szintű jogszabály a megállapított felhatalmazás alapján hatóság egyedi állattartási ügyben a rendeleten túlmenő előírásokat is meghatározhat. Végső soron tilthat is. Kiss képviselő úrral egyetértek annyiban, hogy nincs ember, aki előre megmondja, hogy távolságok hogyan fognak funkcionálni, csak a gyakorlat fogja megmondani. Azt tudjuk remélni, hogy az állattartó udvarok méretéhez képest nem túl rosszak. A szankciórendszerről beszéltem, tehát azt nem tartom szükségesnek, hogy szabálysértési tényállásokat fogalmazzunk meg. Budai képviselő úr, megmondtam, az állattartó telepet az állattartási szabályzat tartalmazza, nagy létszámú állattartó.

Tarnóczky Attila: Kérem szépen a választ lerövidíteni.

Dr. Müller János: Most ezt megszövegezni nem tudnám. De akkor azt mondjuk, hogy trágyatároló telep az, ami állategészségügyi szabályzat trágyatároló telepként határoz meg. Ennél jobbat nem tudunk, szóval ez nem idevaló. Baranyi képviselőnő, annyira emlékszem a kérdésre Baranyi képviselőnő hozzászólásában, telep definíciója, most állattartótelep, vagy trágyatároló telep. Mind a kettő a nagy létszámú állattartáshoz tartozik, és az állategészségügyi szabályzat szabályozza. Ide a tervezetbe nem való véleményem szerint.

Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen. Tisztelt közgyűlés, a vitát lezárom. Elsőként Bicsák képviselő úr javaslatáról kell szavaznunk, miszerint napoljuk el a kérdést. Javaslom február végi közgyűlést, addig bizottsági szakaszba visszahelyezve az itt elhangzottak szerint átdolgozást javasol a közgyűlés. Magam ezt nem javaslom. Kérem, szavazzanak a Bicsák képviselő javaslatáról.

A közgyűlés 5 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tarnóczky Attila: Ezzel azonos tartalmú volt szerintem képviselőasszony javaslata. Tehát szerintem erről sem kell szavazni. A beérkezett módosító indítványok közül Kelemen képviselő urat kérdezem, hogy fenntartja a 8. §-hoz adott javaslatát?

Kelemen Z. Pál: A 3. § 7. szakaszához meggyőző volt az ellenérv, elfogadom.

Tarnóczky Attila: Köszönöm.

Kelemen Z. Pál: A 8. §-t ennek alapján másképpen módosítanám, a következőképpen: nagy létszámú állattartótelep és kutyatenyésztő telep (kennel), kivéve kutyamenhely, csak külkerülten, és akkor üzemeltethető. Ebben a formában.

Tarnóczky Attila: Kérem a közgyűlést, szavazzon a javaslatról.

A közgyűlés 8 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tarnóczky Attila: Budai képviselő úr a 8. pont beiktatását javasolta a 3. §-ba. Kéri a képviselő úr?

Budai István: Én úgy gondolom alpolgármester úr, hogyha a trágyatároló fogalmát megtudtuk, akkor írjuk le trágyatelep fogalmát is. Én az a 4-esben teljesen mindegy, csak legyen benn, és nem érthető félre, akkor ez. Biztos, hogy nem okoz ez gondot, ha a jogszabály szerint megfogalmazódott kérdéseket magyarra lefordítva ide beírjuk.

Tarnóczky Attila: Képviselő úr egyetértek az Ön érvelésével, csak én most nem tudom megfogalmazni a trágyatelep definícióját. Az osztály, nem tudom, hogy meg tudja-e fogalmazni. Kérnék egy definíciót, hogyha lehet.

Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Hát most nem biztos, hogy meg tudjuk fogalmazni, de hogyha úgy a közgyűlés elfogadja. hogy konkrétan mi a központi jogszabály megfogalmazását oda bele fogjuk írni.

Tarnóczky Attila: Kérem, szavazzanak a válaszról, illetve a javaslatról.

A közgyűlés 17 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Tarnóczky Attila: Más javaslatot nem jegyeztem fel. Kedves képviselőtársaim, szankciókat belefogalmazni ebbe a rendelettervezetbe itt, most teljesen lehetetlen. A válasz elhangzott, hogy szankciók léteznek, amennyiben Kalmár képviselő úr szankciókat akar látni a rendelettervezetben, akkor fogalmazza meg, hogy mi milyen szankcióval jár. Ezt tudom mondani. Tehát ez a javaslat nincs szavazásképes állapotban. Dr. Baranyi Enikő képviselő asszony következik, ügyrendi.

Dr. Baranyi Enikő: Én teljes mértékben Kalmár képviselőtársammal tudok egyetérteni és nem véletlenül volt ez, hogy ezek a definíciók és a szankciók kerüljenek akkor megfogalmazásra, és ha visszakerül ez a rendelet, akkor már a továbbiakban a képviselők csak ezekkel a kiegészített és módosított dolgokkal fognak változni. Szeretném megkérdezni, hogy ha az osztály számára nem egyértelmű, hogy azonnal, kapásból meg tudják mondani a definíciókat, akkor miért várjuk el Kalmár képviselőtárstól azt, hogy most pillanatokon belül a szankciókra vonatkozóan konkrét olyan javaslatot tudjon adni, ami szavazóképes formában és tartalmát tekintve is.

Tarnóczky Attila: Kedves képviselő asszony, nem várok el én senkitől semmit. Hogyha szankciókat akarunk látni egy rendeletben, akkor meg kell fogalmazni, hogy mi legyen benn. Ez napnál világosabb véleményem szerint. Nem tudjuk megfogalmazni a mostani helyzetben. Amit Ön javasol, azt az előbb a közgyűlés leszavazta, úgyhogy véleményem szerint eljutottunk a végszavazáshoz. Kérem a közgyűlést véleménynyilvánításra, elfogadja-e a rendelettervezetet.

A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a rendelettervezet nem fogadja el.

Kiss László: Azt szeretném javasolni, tekintve, hogy szankciórendszeren hasalt el idézőjelben szólva a szavazás, bízzuk meg a szakosztályt, hogy jegyzői jogkörben szerepelő szankciórendszert emelje be konkrétan a rendeletbe, és azzal együtt hozza vissza a következő közgyűlésre. Azt hiszem, akkor nem lesz semmi akadálya az elfogadásnak.

Tarnóczky Attila: Én is így gondolom képviselő úr, ezt nyilvánvalóan meg fogjuk csinálni.

Előadó: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző

Tarnóczky Attila. A törvény szerint az elnök a két, Kiskanizsán megválasztott közgyűlési tag egyike lehet. Talán azzal kéne kezdeni, hogy megkérdezem az érintetteket, hogy az elnökségi posztot elvállalják-e. Antalics Dezső úr? Igen. Dr. Gőgös Péter úr? Nem. Ezek után javaslom Antalics Dezső urat megválasztani elnöknek. Tessék, hozzászólások következhetnek. Úgy látom nincs, a vitát lezárom. Határozati javaslat 1. pont. Kérem, szavazzanak, a tájékoztató elfogadása.

A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tarnóczky Attila: 2. pontban tehát javasoljuk a testület vezetőjének Antalics Dezső urat megválasztani. Kérem, szavazzanak.

A közgyűlés 14 (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tarnóczky Attila: Gratulálok képviselő úr. 2 és fél éve biztos nem gondolta ezt.

Tarnóczky Attila: Újabb Oktatási Bizottsági előterjesztés következik. Elnök úr kíván-e szólni?

Balogh László: Természetesen röviden, de muszáj módon szeretnék néhány szót szólni. Ez is egy olyan feladat, tehát javaslat Ifjúsági Alap létrehozására, amelyet az ifjúságpolitikai koncepció írt elő számunkra. Röviden a lényege. Gyermek és ifjúsági klubok, szabadidős, tanórán kívüli programok működtetésének, az intézmények infrastruktúrája, tanórán kívüli igénybevételének pályázati rendszerű támogatásáról lenne szó. Új alap, Ifjúsági Alap létrehozásáról. Ezt megerősítette a létrejött szakmai egyeztető fórum, a városi ifjúságkutatás is ennek a létjogosultságát. Több szervezet, intézmény forrás híján van. Véleményem szerint értelmes a cél. Jelenleg a kulturális alap, amely bizonyos költségvetési tervezetben, amely a jövő héten kerül elő, 6,5 millió Ft szintjén áll. Ebből a fenti célok nem támogathatók. Így, hogy külön soron egy rendezvény van összesen, mondjuk, tehát nem akarom a részletek előhozni. Kérem a támogatást, nem tudom elfogadni azt, hogy az ifjúság ügyében a pénzszűkére hivatkozzunk. De ez a téma még előjön többször is.

Kelemen Z. Pál: Már az ifjúságpolitikai koncepciónál is gondolkodtam, hogy tulajdonképpen miért éppen az OKSB? Magyarországon az Oktatási Minisztérium nem foglalkozik az ifjúsággal, arra külön van egy másik olyan. Ebben a körben, és ebben a társaságban nem az egyetlen olyan bizottság, amelyik ért az ifjúságpolitikához. Azt mondom, hogy akik orvosok vannak az Egészségügyi Bizottságban, azok többet foglalkoznak a gyerekekkel, mint a pedagógusok egészségesen és betegen. Akik szociálpolitikával foglalkoznak, azok is foglalkoznak a gyerekekkel. Én nem az OKSB hatáskörébe utalnám ezt a kérdést, hanem a bizottsági elnökök együttesen döntsenek ennek elköltése felett, mert általános, egyetemleges kérdés az ifjúság, és nem egy bizottság kérdése. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Az én módosítási javaslatom az, hogy a bizottsági elnökök hatáskörébe utalnám a döntést e fölött az alap fölött.

Tarnóczky Attila: Köszönöm. Képviselő úr, az érvelését értem, de meg kell mondjam, hogy a Megyei Közgyűlésben volt egy ilyen döntéshozó fórum, bizottsági elnökök fóruma, azt hiszem, ösztöndíjakat osztogatott és törvényességi észrevételt tettek és ezt módosítani kellett. Nem lehet átadni csak bizottságnak vagy bizottságoknak esetleg. Ennek az összetételű csapatnak nem lehet átadni a jogosítványt. Köszönöm szépen, a vitát lezárom. …….… a javaslat elfogadásához kérem, szavazzanak.

A közgyűlés 11 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tarnóczky Attila: Cserti Tibor képviselő úrnak ügyrendi javaslata van.

Cserti Tibor: Az a javaslatom, hogy figyelembe véve a munkatervben szereplő fajsúlyos kérdéseket is, és az előbbi szavazatok is erről győztek meg, hogy ilyen lecsökkent közgyűlési létszámmal ilyen kérdéseket tárgyalni nem szabad a város érdekében. Fejezzük be a közgyűlést, és gyakorlatilag mindenki friss erővel következő alkalommal készüljön fel a témákat illetően.

Tarnóczky Attila: Ügyrendi javaslat, kérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek szavazni.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Tisztelt közgyűlés! Szeretném kérni, hogy a drogprevencióhoz kötődő pályázatot legyenek szívesek még gyorsan tárgyalni, mert be kell nyújtanunk, lejár a pályázati határidő, nem tudjuk a pályázatot benyújtani.

Tarnóczky Attila: Képviselő úr ehhez a módosításhoz hozzájárul?

Cserti Tibor: Maximálisan, …..

Tarnóczky Attila: Azt kell mondjam, hogy Cserti képviselő úrnak igaza van. Ilyen alacsony létszám mellett az a veszély fenyegeti minden előterjesztést, amihez minősített többség kell, hogy nem kerül megszavazásra, bár más teljesebb közgyűlésen simán elfogadásra kerülne. Úgyhogy én nem látom az uszoda esetében, hogy kockáztatni kellene. Ez az egy hét múlva való döntés szerint megoldható. Tehát azzal a kiegészítéssel, hogy a kábítószerügyi pályázat még.

Birkner Zoltán: Czoma Péter ügyvezető-igazgató úr most jelezte, hogy pénteken a kivitelező céggel tárgyalást szerveztek le. Én mégis azt gondolom, és meg szeretném kérni ügyvezető-igazgató urat, hogy inkább próbálja meg elhalasztani ezt a tárgyalást egy néhány nappal, mert 15 főnél, ha csak 2 ember nem ért egyet az adott összeggel, akkor az egész uszodarekonstrukció elúszhat, hogy stílusosak legyünk. Inkább érdemes egy hetet várni, és akkor kérem, hogy ezt fogadja el.

Tarnóczky Attila: Felteszem tehát Cserti képviselő úr javaslatát az előbb említett kiegészítéssel. Kérem, legyenek szívesek szavazni.

A közgyűlés 15 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tarnóczky Attila: Különösebb magyarázatra talán nincs szükség. Kér-e valaki szót? Nem. A vitát lezárom, kérem, szíveskedjenek szavazni. Minősített szótöbbség kell.

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Mielőtt rátérnénk mégis az első napirendre, szeretnék bejelenteni valamit. Sajnálatos módon a Polgármesteri Hivatalban nagy értékű számítógépes rendszer eltulajdonítására került, méghozzá oly módon, hogy a tettes a kulccsal rendelkezett. Tehát úgy jött be az épületbe, hogy nem törte fel a zárakat. Annak ellenére ez következett be, hogy a nem rég történt hasonló kisebb mértékű esemény, amelyet szintén jelentettünk a rendőrségnek, lecseréltük a zárakat, és úgynevezett videós megfigyelést is üzembe állítottunk. Valószínű, hogy olyan személyről van szó, aki tökéletesen ismeri az összes elképzelést, mert abba a sávba nem ment bele, ahol éppen a videó működik, és annak ellenére, hogy meg van minden világítva, pontosan tudta, hogy hova kell menni, mit kell elvinni. A rendőrség természetesen megkapta a megbízást a nyomozásra. Azt is szeretném jelezni, hogy megrendeltük az intézmény teljes védelmét a rendőrséggel egyeztetett módon, és még egy dolgot szeretnék, hogy ennek sajnos költség vonzata lesz, hát ezt majd a majd költségvetésben jelezni fogjuk. Korábban volt már erre vonatkozóan költségelem jelezve, de sajnos bonyolultsága a rendszernek, meghaladja költségben azt, amit korábban terveztünk. Ezt majd, amikor odajutunk, akkor kérem, majd szíveskedjenek támogatni. Szerencsénk annyi, hogy a hálózat, tehát maga a Polgármesteri Hivatal hálózatát nem sértette meg az elkövető, de sok olyan gépnek az elvitelére sor került, amelynek értéke megközelíti az 1 millió Ft-ot, vagy talán meg is haladja, ezt még pontosan nem tudjuk. Az elmúlt alkalommal történt ilyen eset, az pedig szintén olyan célirányos volt, hogy eleve tudták, hogy melyik szobában vannak azok a berendezések, amelyek még nincsenek is kicsomagolva. Tehát reméljük, hogy ezek mind olyan momentumok, amelyek talán az elkövető nyomára vezetnek gyorsan. Sajnos a mi intézményünk, a Polgármesteri Hivatal számos helyről megközelíthető. Éppen ezért nagyon nehéz a védelme is. Hát valószínű, hogy olyan költségeink is fölmerülnek, nemcsak valószínű biztosan. Most megbíztunk a mai nap egy őrző-védő szerveztet, hogy addig, amíg a biztonsági rendszerek ki nem épülnek, addig őrizni kell az épületet, mert úgy tűnik, hogy az erre fordított költség még mindig kevesebb, mint amennyi kárt tudnak okozni a betörök. Köszönöm. Ennyi lett volna.

Tüttő István: Egy koncepciót követően több alkalommal tárgyaltuk, illetve próbáltuk több-kevesebb sikerrel a költségvetést megismertetni Önökkel és a végén elkészült egy olyan változat, amely hitelfelvétel nélkül oldaná meg az önkormányzat 2001. évi költségvetésének egyensúlyának fenntartását, és egyben mindazon, Önök által is ismert feltételeket is megteremtenénk, amely akár a működtetésre, akár a felhalmozás célú kiadásokra, vagy akár a bevételekre vonatkozik. Szeretném azt is jelezni, hogy teljesen igaza van mindazoknak, akik bizottsági ülések időszakában fölvetették, hogy ez az anyag nem tartalmaz olyan részletes indokolást, amely a könnyebb megérthetőség érdekében szükséges lenne. Ezt jelzem, hogy pótolni fogjuk. Többen kifogásolták, hogy az anyag jó része olyan halmozott adatokat tartalmaz, melynek a megbontására szükség van. Ennek a pótlására is bizonyos területen sor kerül. Az a kérésem, hogy Önök ma, mivel ma egyáltalán nem is gondoltunk arra, hogy az elfogadására sor kerülhetne, minden olyan észrevételt tegyenek meg, amely a jogosságát, vagy vélt jogosságát a kifogásoknak tegyék meg, és ha kérhetem, javaslatot is tegyenek arra vonatkozóan, hogy hogyan hozzuk olyan állapotba, hogy az Önök által kért, vagy javasolt feladtok megoldásának fedezete is legyen, egyben az egyensúly felborítása pedig ne következzen be. Azt is azért szeretném érzékeltetni, hogy az államháztartási törvény az adóra vonatkozóan kimondja, hogy az adó, az működési célokra folyik be. Hiszen, ha ez a nem így lenne, akkor a normatívák, amelyek nem fedezik a működés feltételeit az intézményekben, olyan furcsa helyzet alakulna ki, hogy ha nem működésre fordítanánk, akkor meg lehetne kérdezni, akkor hogyan lehetne feloldani a problémát, hiszen csak az adók nyújtanak fedezetet éppen a működés hiányzó forrásainak a biztosítására. Az is természetes, hogy amit csak lehet felhalmozásra is meg kell tartani. Én arra kérem Önöket, hogy ebben a józan egyensúlykeresésre törekedjünk. Ebben én személy szerint döntöttem úgy, hogy épp két eleme beleteszünk, amely kockázatos, nem vitás. Az egyik éppen a nagy ingatlan megszerzéssel kapcsolatos kiadás, de én esélyt látok arra, hogy ilyen csökkentett mértékű összegért is hozzá lehet jutni, hiszen nem kell mindjárt azt elhinni, hogy a legmagasabb összegért fogunk hozzájutni. A másik pedig az, hogy nagy értékű ingatlan eladásra is van ebben a költségvetésben egy sor, ennek a felértékelésére még nem került sor. Az önkormányzat még nem döntött abban kérdésben, hogy el kívánja-e adni. Ez a lazsnaki volt csökkent, tehát értelmi fogyatékosok gondozóháza. De azt is szeretném jelezni, hogy borzasztó nehezen tudnám elképzelni, hogy erre most pénzt tudnánk fordítani ennek a felújítására és bármilyen formájú működtetésére. Ez egy nagyon értékes ingatlan. Az is lehet, hogy ennek az értékét meghaladó összeget kell majd beállítanunk, amennyiben úgy döntünk. Szeretném azt is jelezni, hogy bárhogy is közelítjük, ha hitelt veszünk fel, akkor is vagyonvesztésről van szó, és akkor is vagyonvesztésről van szó, hogyha működésre fordítunk, mondjuk ilyen forrásokat. Ezek után megkérdezem Önöket, hogy kinek mi az észrevétele, kérdése, tegye meg, és mondom. azt szeretném kérni, hogy mai nap mindenki a maga részéről mondja el akár bizottság, akár saját véleményét, és a legközelebbi alkalomra mindezeket figyelembe véve egy újabb találkozóra és egy újabb költségvetési tárgyalásra kerül majd sor.

Dr. Gőgös Péter: Számtalan észrevételem van az elénk terjesztett költségvetéssel kapcsolatban. Elsőként talán azt jegyezném meg, hogy nagyon örültem az úgynevezett nullbázisú költségvetésnek, ám részletesen áttekintve valóban nullszaldós, helyesbítenek, így van. Részletesebben áttekintve, az az érzésem, hogy ez egy illúzió. Számos olyan dolog kimaradt ebből, illetve számos olyan dolog került bele, amely hosszútávon valójában lehetetlenné teszi ennek a megvalósítását. Nem sorolnám fel a kiskanizsai részt érintő tételeket, Antalics Dezső a részönkormányzat vezetője, azt majd érinteni fogja. Én két dologgal kívánok foglalkozni. Az egyik egy korábbi interpellációm kapcsán a bajcsai híddal kapcsolatos észrevételem, miszerint a híd életveszélyes, erről kiosztottam mindannyiunknak egy színes fényképsorozatból és egy részletes helyismertetést tartalmazó kis papírt. Kaptam ezen kívül én egy részletes költségvetést, amely 12 millió Ft-ban állapítja meg ennek a hídnak a helyreállítási költségét. Ezt hiányoltam belőle, hiszen ez egy elodázhatatlan feladat lesz a következő évi költségvetésünkben. A másik dolog pedig a 6. számú mellékletben szerepel a kórháztól pénzeszköz átvétel címén 26,6 millió Ft. Nem tudom, hogy tudják-e a többiek, mi ez? Az önkormányzat a CT-beszerzés kezdetekor vállalta, hogy a költségek felét állja, a kórház a másik felét. Na most ez a bizonyos 26,6 milliós maradék tétel, ez konkrétan az önkormányzat utolsó törlesztési része lett volna, kórház a maga részét letörlesztette. Egyrészt nem tartom egy korrekt eljárásnak, hogy ezt azonnal a kórház nyakába próbáljuk sózni ezt a terhet. Másrészt pedig illet volna megkérdezni a kórház vezetését, hogy a kórháznak egy nehezített gazdasági évben 26 milliót kiragadva a költségvetése végig vihető-e? Illetve el tudom képzelni, hogy ez végigvihető, de hogy ez milyen áron történik meg, hiszen a kórház lévén, hogy más komolyabb nagy bevétellel nem rendelkezik, mint a betegellátásból társadalombiztosító által befolyó pénzösszegekkel, így ezt megspórolni csak ebből a pénzből tudná. Hát megkérdem akkor Önöktől, hogy a lakosság, illetve akár az Önök rokonainak az ápolási díjából, a gyógyszereiből kívánják-e ezt pénz megspórolni, esetleg a fertőtlenítőszerekből, esetleg átmeneti műtétszám csökkentéssel, vagy hogy tudják ezt az egészet kikalkulálni, illetve végiggondolni?

Tüttő István: Köszönjük. Mi mindent följegyzünk és, amire tudunk, most válaszolunk, amire nem, majd egy későbbi alkalommal.

Dr. Csákai Iván: A polgármester úrhoz az a kérdésem, hogy ezt tulajdonképpeni költségvetésnek nevezett előterjesztést ki készítette elő, mert bárkitől kérdeztem, azt mondta nem ő, nem ő, nem ő. Olyan megfoghatatlan tételek vannak, amibe minden belefér, de semmisem fér bele. De még mielőtt én néhány dologra kitérnék. szeretném kérni azt, egy ügyrendi javaslat lenne, hogy a 477/2000.(XI.28.) határozati javaslatot az önkormányzat annulálja, helyezze hatályon kívül, és ezzel a 26 millió Ft, tehát a 2. pontját érvénytelenítse, és így tehát a 2. pontot, amit a Dr. Gőgös Péter fölvetett, akkor ez 26,6 millió Ft-os probléma megoldódik.

Tüttő István: Hát azért van itt, mert ezt határozat formájában a közgyűlés eldöntötte.

Dr. Csákai Iván: Jó, de én azért kérném azt, hogy a 447/2000. 2. pontot hatályon kívül kérjük helyezni, és akkor ez megoldódik ez a része a költségvetésnek.

Tüttő István: Csak a kórháznak oldódik meg.

Dr. Csákai Iván: A kórháznak. A költségvetésnek még egyéb dolga is problémás lesz. A költségvetést áttekintve a bizottsági ülésen hiányoltuk a szociális, egészségügyi szféra lebontását, hogy mi mennyi. Végül is mi a bevétel, és mi, amivel számíthat egy bizottság, hisz a költségvetésnek azt is tartalmaznia kellene, hogy valamilyen koncepció szerint elindul. Tehát tavalyi évben elindultunk egy lakásépítési tervvel, egy koncepcióval. Ebben a költségvetésben bizonytalan helyzetben lettük, mert nem tudjuk, hogy mit terveztetünk, mit nem. A jelenleg elindult beruházásokat talán be tudjuk fejezni. Nem tudjuk kezelni, tehát egy bizottsági szakban nehéz ….., hogy benne van a 780 millióban Az is. Tehát így nem lehet kezelni egy lakásépítési programot akkor, amikor a kormányzattól 108 milliót kapunk lakáscélú támogatásra, és akkor azt kapjuk meg, hogy ez nem címkézett, és másra is költhető, teszem azt akármire, na. A mai nap folyamán kaptam egy kimutatást, hogy a szociális szférában, egészségügyi szférában a bevételek, kiadások. Egy csodálatos, mondjuk nem a költségvetési vita előtt kellene ezt az embernek megkapni, hogy bizonyos kérdéseket tisztázzunk, hogy miért jön ki a 121 millió, vagy 125 millió hiány a bevétel és a kiadás között. Vannak olyan tételek, amit én egy kicsit megkérdőjelezek, de evvel nem akarok foglalkozni, mert ez majd a bizottsági ülésen el fog hangzani. Oldalakon végigmenve, hát megmondom őszintén, hogy itt van egy olyan, hogy épületek, építmények értékesítése 882. Mit, miért, hogyan, kinek - nincs lebontva, nem tudom kezelni. A 2. oldalon lakáskölcsön törlesztés 20 millió. Ez milyen lakáskölcsön törlesztés, ez melyikből jön be? Abból, amit a Szociális és Egészségügyi Bizottság első lakáshoz jutók támogatása, vagy az értékesítésből, mert akkor valami nem stimmel itt. Folytatva, laktanya értékesítés, összeget nem akarom megnevezni, ugyanakkor az bevételi lévő oldalon nem ennyivel szerepel. Ez megint egy olyan tétel, hogy az egyik oldalon a bevételnél ennyivel szerepeltetem, a kiadásnál ennyivel szerepeltetem. Tehát ez megint nem jó.

Tüttő István: Én erre csak annyit mondok, hogy egy jó gazdálkodó mindig kevesebbért vesz, mint amennyiért elad.

Dr. Csákai Iván: Ha a költségvetést állítja össze és nulla hitelre akarja kihozni. Én nekem ez a furcsa ebben.

Tüttő István: Hát gyakorlatilag azért jön ki nullára, mert úgy akarunk ebbe lépni, hogy ezen feltétel teljesüljön, és akkor ugye. Én azt hiszem, hogy mindenki, aki vásárol, és közben valamit szeretne elérni, az eladásnál valószínűleg magasabb árat szeretne. Ez ezt fejezi ki.

Dr. Csákai Iván: Lazsnaki kastélynak az értékesítése szerepel. Én a közgyűlésnek javasolnám, hogy gondolja meg. Ez irreális összeg, ami itt meg van jelölve, nem akarom mondani. Tehát egy olyan dolog, hogy ezért is biztos valaki majd meg fogja venni, hogyha úgy gondoljuk, de énszerintem egy felújított építményt az önkormányzat sokkal jobban tudna hasznosítani, és funkcióval betölteni egy olyan parkban, mint ez az intézmény, hogyha a szociális otthon onnan kikerül.

Tüttő István: Hát Csákai úr, erre csak azt tudom mondani, hogy kormányprogram a kastélyprogram, és az nem ilyen célokat szolgál, hanem éppen a kastélyok régi felhasználása, és éppen ezt szeretnénk ebben az ügyben, nem meglovagolni, hanem előnyként felhasználni.

Dr. Csákai Iván: De eladásban azért szerepel. Céltartalék, általános tartalékok így szerepel. Nem tudja az ember, hogy ez mit takar. A következő, első lakáshoz jutók támogatása 20 millió Ft-tal szerepel, a tavalyi évben 35 millió Ft volt, tehát tulajdonképpen a lakáskoncepció, amit elindított ez a közgyűlés, és lakást építenénk, és első lakáshoz jutókat támogatjuk, gyakorlatilag visszamegyünk 3 évet.

Tüttő István: Csákai úr, ne felejtse el, hogy éppen most mondta ki azt a varázsszót, hogy támogatjuk is, és még építünk is. A kettőt, ha össze tetszik adni, akkor nem biztos, hogy kevesebb, mint tavaly, vagy tavalyelőtt. Sőt, fordítva.

Dr. Csákai Iván: Nem biztos, ez nem így működik. Összevetve az egészet, én kerestem egy bizonyos felújítási, tehát kötelező felújítási dolgokat közgyűlési határozatnak megfelelően. Én csak az 5. választókörzetben említeném. Az 5. választókörzetben, a Postakert utcában megindult egy építkezés, fél évvel ezelőtt közgyűlési döntés született, közgyűlési döntés született bizonyos járdának, útnak a megépítésére, de tudomásul kell venni, hogy egy ilyen épületkomplexus megépítésével újabb aszfalt építésére van szükség, és az Irtás utca, a Postakert utca nem szerepel, nem szerepel benne a járdaépítés, nem szerepel benne a gyalogos átkelő. Nagyon jó a költségvetés, mert nincsen hitel hozzá, de nem tudom, hogy egyáltalán bizottsági szinten lehet-e kezelni ezt a költségvetést, hisz nem lehet tervezni semmit. Ad hoc módon esetleg majd valamit majd el tudunk érni. Nem tudom, megmondom őszintén, amiket elmondtam, nagyon nagy sok bizonytalansági tényező van ebben és a szociális részt pedig áttanulmányozzuk, bizottsági ülés után megtárgyaljuk.

Tüttő István: Köszönöm. Elhangzott az a kérdés, hogy ki készítette a költségvetést, ugye a törvény azt mondja ki, hogy a jegyző készíti el, és átadja polgármesternek, aki aláírással előterjeszti. Itt még nem tartunk.

Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság határozata úgy szól, hogy a beterjesztett táblázatrendszer költségvetés első olvasata alkalmas a képviselők elé terjesztésére, de közgyűlési vitára nem. Mást a Pénzügyi Bizottság, ettől eltérő határozatot nem hozott. Engedjék meg, hogy próbáljam pár mondatban összefoglalni a véleményemet, ami személyes, természetesen, ebből automatikusan következően. Ugye a koncepció beterjesztésekor kritikaként elhangzott és úgy érzem jogos kritikaként többek részéről, és nem egy képviselőcsoportból, hogy valójában nem koncepció volt a beterjesztés, hanem egyrészt az államháztartási törvény összeólmozott elemei valójában. Nem tartalmazott prioritásokat, nem tartalmazott feladatsorokat. Ellenben teljesen indokolatlanul tartalmazott egy táblázatot, amely több mint 800 millió Ft-os hitelfelvétellel számol. Az indokolatlansága mellett hadd mondjam azt, amit akkor is elmondtam, hogy igazából a közvélemény riogatására alkalmas, arra alkalmas az ilyen típusú táblázat, hogy összeugrasszon képviselőket, képviselőcsoportokat, hisz valamennyien tudtuk, hogy ez nem lehet valóság, nem lehet kiinduló alap. Most ismét kritikát kell, hogy megfogalmazzak ezzel kapcsolatban, mert a mostani előterjesztéshez viszont, ami egy táblázatrendszer, nagyon kellett volna az az írásos magyarázat, amit több bizottság, mint most hallottam polgármester úrtól, meg is fogalmazott, ugyanis az átláthatóságával valóban problémái vannak a képviselőknek, egyébként jó magamnak is. Azért egy dologra hadd hívjam fel a figyelmet. Ha már a koncepciónál táblázatot kaptunk, és a mostani táblázatoktól teljesen eltérő és a kettő között egyeztetési folyamat zajlott, mint arra egy ma kiegészítő oldal utal, egyeztetés gazdasági társaságokkal, intézményvezetőkkel, ez egyértelművé teszi számunkra, hogy a korábbi átvilágítás, a Vikárius Kft. megbízása az úgynevezett nullbázisú költségvetés készítési módszerre vonatkozóan, nem hozott eredményt. Ugyanis ha ez igaz, hogy abból a hiányból eljutottunk a nulla hitelfelvételig, ami egyébként üdvös, egy tárgyalási, megegyezési folyamat eredményeként, az azt jelenti, hogy megint nem nullbázisú költségvetési tervezés folyt, hanem hagyományos, évtizedekre visszanyúló megegyezéses, intézményvezetők felé gyakran kényszeralkalmazásos költségvetés tervezés. Erre szerettem volna felhívni a figyelmet. Azon kívül felhívnám arra is, hogy egy köztünk élő klasszikust, Marton képviselőtársamat idézzem, a költségvetés - Pista 10 éve mondod és sajnos 10 éve igazad van - alultervezett, ez a tipikus alultervezett költségvetés. Hogy a számokkal alátámasszam, a jelenlegi elénk terjesztett költségvetési alternatíva 11.207.782.000 Ft bevétellel, illetve kiadással számol. Szeretném felhívni figyelmet, hogy a tavalyi módosított előirányzatunk a december 12-ei döntésünk értelmében ennél több mint 400 millió Ft-tal magasabb, ha az inflációt figyelembe veszem, mintegy félmilliárddal alátervezett költségvetés áll előttünk, költségvetési tervezet áll előttünk, legalább. Ha első olvasatról beszélünk és polgármester úr azt mondta, hogy ez nem feltétlen, nyilván nem a végleges, akkor mondhatnám egyébként, hogy ez talán nem hiba, hiszen ez nyilvánvalóan alakítható a következőkben. Hát azért a szerkezetéről is hadd mondjak valamit. Abban megint nem sikerült csalódnunk, ugyanis a szerkezete elég kevert-kavart, és azt hiszem, ez tudatosság nélkül nem is lehetne igazából megcsinálni. Az 1. számú táblázat külön kezeli a működési és a felhalmozási célú céltartalékokat, ugye lehet látni …..… aki ebből megállapítja, hogy mi a felhalmozási cél, és mi a működési. Hát hosszas nyomozással persze ezt is meg lehet tenni. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az 1. számú táblázatban a működési és a felhalmozási célú bevételeknél egyaránt hiányzik a pénzmaradvány tervezése. Természetesen el tudom fogadni, hogy a pénzmaradvány ma még nem lehet végleges szám, de azt nem tudom elfogadni, hogy tervezés szinten ne számoljunk legalább nagyságrenddel. Csak felhívom a figyelmet, hogy a tavalyi első beterjesztés is számolt ezzel. A hitelfelvétel nélküli költségvetési egyensúly megteremtésére vonatkozó szándék egyébként dicséretes, azonban az alkalmazott eszközök nem fogadhatóak el. És hadd mondjak rá példát. Például bevételi oldalon, hát van egy-két huszárvágás, a 13. táblázat laktanyavásárlás címszóval 200 millió Ft kiadás, laktanya értékesítés, 5. számú táblázat 400 millió Ft …. bevétellel számol. Huszárvágás. Polgármester úr azt mondja, hogy van rá remény. Én bízom benne, hogy van rá remény, és ha van rá remény, nagyon szurkolok, hogy ez megvalósuljon. Csak nem biztos, hogy ezek remények egy konkrét költségvetés tervezésének alapjai lehetnek, ahol elvileg legalábbis egy biztosan számítható bevételekhez kell kiadásokat rendelni. A Lazsnaki kastélyértékesítés, hát ez megint huszárvágás. Megmondom őszintén, 180 millió Ft-ot így találni, és én például nem hallottam róla soha bizottsági szakaszban, de jó, ha költségvetésünk egyensúlyáról van szó, akkor fogadjuk. Csengery u. 89. épületértékesítés 50 millió Ft-ja. Felhívom a figyelmet, hogy az elmúlt évben sem sikerült, pedig terveztük. A mozi értékesítés 50 millió Ft-ja szintén meglepett. Ha ezt összeadom hölgyeim és uraim, ez 480 millió Ft értékesítés annak érdekében, hogy hitelfelvétel nélküli költségvetési egyensúly megtervezhető legyen. De hogy mondjak példát a kiadásokra. Hát valamennyi gazdasági társaság esetében az általam ismert üzleti tervekhez képest alulfinanszírozott számok szerepelnek a költségvetés kiadási oldalán. Hogy mást ne mondjak, I. számú Futball Club esetét, gazdasági társaságon túl I. számú Futball Club esetében II. félévre, a tervezett és pályázatban kiírt kötelező támogatás sem szerepel a költségvetésben. De hogy mondjak még példákat. Ady úti sporttelep, amiről korábban szó volt, hogy 12 millió, aminek 1/12 részét már finanszírozzuk, a költségvetés elfogadásáig minden hónapban 10-ig a képviselő-testület döntése értelmében, hát ezt már 9 millióra sikerült, lefaragni. Hiányzik a már eldöntött pénzek, és akkor hadd utaljak arra, hogy Sánci ravatalozó, amiről egyszer már döntöttünk, bizottsági szakaszokat megjárta. Gőgös képviselő úr által említett gazdasági célú fahíd felújítás, stb., stb., stb. Magyarul létrejött egy mesterségesen létrehozott egyensúly, ami nem hitelfelvétellel, hanem egyéb módon próbálja megteremteni az elfogadható költségvetést. Azért egy dologra felhívnám a figyelmet, ami azt hiszem mindennél pontosabb, vagy jobban jellemzi ezt az előterjesztést. A működési célú bevételek - az 1. számú táblázatban látható - továbbra sem fedezik a működési célú kiadásokat, a kettő között 200 millió Ft hiány mutatkozik. Ha hiány mutatkozik egy költségvetésben hölgyeim és uraim, két módon lehet ugye a hiány feszültségét feloldani, egyensúlyt teremteni. Az egyiknek a megoldása, az a hitelfelvétel, ami nem kellemes, természetesen és további folyamatos eladósodást jelent a köznyelv szerint. A másik lehetőség a vagyonértékesítés, amiből kapásból felsoroltam 480 millió Ft vagyonértékesítést, ezt pedig úgy hívják, ezt a fajta egyensúly megteremtést, hogy vagyonfelélés. A kettő között döntünk, akkor ez a vagyonfelélés költségvetése. Jelenlegi formában általam nem támogatható, de én azt kívánom valamennyiünknek, hogy a költségvetési vita végéig, a tervezett február 27-ig ezeket a feszültségeket együttesen oldjuk fel.

Tüttő István: Hát épp erre kérjük a javaslatokat.

Balogh László: Ha sarkosan kellene fogalmazni, ennek a költségvetési tervezetnek, pontosabban számoszlopnak van pozitívuma, egyetlen pozitívuma azonban az, hogy nulla hitelfelvételű. Ezzel együtt az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság vitára alkalmasnak tartotta az anyagot, egyhangúlag. Azt is hozzávéve, hogy természetes módon, hogy kijelöltünk, mint ahogy eddig is mindig, kijelöltünk bizonyos prioritásokat, és ezek mentén érthető elfogultsággal szeretnék néhány mondatot mondani. Mik voltak ezek prioritások? Hát voltak az intézmény felújítás, ugye mindannyian emlékszünk, hogy 350 millióról indult, most 273 millióval van benn. Szintén az intézményekhez tartozik, hogy a csak kifejtve a sorokat, hogy ne felejtsük azt, hogy a dologiak a tavalyi szinten vannak benne. Ezt hosszan lehetne ecsetelni és elemezni. De mindezekkel együtt toleráljuk, tehát a bizottság a saját szférája érdekében, természetesen a fenntartó szempontjait is magára vállalva, azt mondom, hogy ezen részt, ezen prioritást tolerálta ezen a szinten is, mert hogy való igaz, nagyon nagy tétel kellene ennek a rendbehozatalához, de ez sokáig már nem ódázható.

Tüttő István: Országos szinten is ez volt az ukáz.

Balogh László: Megyek tovább a következő prioritásunkra. Ez is talán ismerős már sokak számára, ez kisebb tétel. A kulturális alapról van szó, 6,5 millió Ft-tal van benn a jelenlegi költségvetésben, és akkor most szeretnék érvelni. Ha csak a tavalyi évet nézem, a kulturális alapból a külön soron, a városi rendezvényekre szólóan, Millenniumi nappal, Európa nappal, pályázati és önrészekkel együtt 24 Ft volt ilyen jellegű kiadás. Ez az idén a városi rendezvényekre szóló 7 millió Ft-tal, amely polgármesteri kompetencia, és a kulturális alappal, amely 6,5 millió Ft, hát összehasonlítva ezzel, jóval kevesebb, hozzátéve azt is, hogy külön soron egyetlenegy tétel szerepel, egy 200.000 Ft-os tétel. Tehát kulturális alapból kell egy csomó dolgot finanszírozni. Hadd mondjam, hogy miket, mondjuk. Városi vegyes kar, szimfonikusok, fúvósok, egy …. kiadvány. A múltkor majdnem összejött ifjúsági alap kapcsán felsorolható feladatok, és így tovább, és így tovább. Nem akarom bővebben győzködni képviselőtársaimat, csak arra utalnék, hogy mondok példát, konkrét példát, hogy jobban győzködjem Önöket. A hivatali reprezentációs alap, az 10 millió Ft ebben a költségvetésben. Ez kell, hogy legyen. Én tehát nem vitatom, hogy ennyi kell, hogy legyen, de nonszensznek érzem a magam szempontjából azt, hogy mondjuk a városi kulturális alap ehhez képest 6,5 millió. Hogyha még vannak is összefüggések kulturális rendezvények és reprezentáció között, tehát egy apró észrevétel. Kérem, ezt is tolerálják, épp ezért volt az OKSB javaslata az, és ezt kérem, hogy erről akár szavazzunk is, lehet, hogy többször is kell majd, mert én ezzel többször elő fogok állni, de én azt kérem, hogy az OKSB javaslata az, hogy 10 millió Ft-ra emeljük fel a kulturális alapot 6,5 millió Ft-ról. Hogy a forrás mi legyen? Én nem mondanék most semmit, nem mondom, azt sem, hogy ez hitelfelvétel legyen. Tegnap még ötlet, hogy a hó eltakarítás 22 milliójából akár ide, de ma már nem merem ezt kimondani, mert leesett az első hó. De biztosan vannak okosak, akik jobb ötletekkel, tanácsokkal előállhatnak. Még egy prioritást. Igyekszem össze fogott lenni. A verseny- és élsport 37,5 millióval van jelen pillanatban ebben a költségvetési tervoszlopban. Hosszan lehetne indokolni, és próbálni meggyőzni Önöket kedves képviselőtársak. 1998-ban ez az összeg 58 millió volt, 1999-ben is 52 millió volt, 2000-ben 38,5 millió volt az év közbeni plusz hozzátétellel, az által, hogy a helyi iparűzési adó 22,5 millióját megspóroltuk úgymond, de itt is toleráltunk, azt hiszem, elmondhatom, tehát egy szűk esztendőnek nevezhettük az elmúlt évet ilyen szempontból. Lehet azt is mondani, hogy nem szűntek meg közben sportegyesületek, de tessék elhinni, hogy azok, akik a közelében járnak a helyi kanizsai sportnak, ami még mindig tud minőségű szintű lenni, rádöbbenés az, hogy ilyen csökkentés esetén sportegyesületek, sportágak drasztikus megszűnésével, megszűntetésével, a sportkoncepciónk hatályon kívül helyezésével kell számolnunk. Tehát én épp ezért és nem csak én, hanem az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság itt egy újabb javaslattal élt és azt kérjük, hogy ezt a bizonyos 32,5 milliós tételt 50 millióra emeljük, forrás megrendelés nélkül. És még egy apróság, ez formai dolog, azt hiszem, tolerálható. A sportfeladatok támogatásánál szerepelt az, hogy a Nagykanizsa I. Futball Club támogatása az I. félévre szóló 35 millió Ft, az benne van.

Tüttő István: Pont a fele, amit bevonunk és kész.

Balogh László: De azt javasolja az OKSB, hogy ne a sportfeladatok támogatásaként szerepeljen ez, mert ez - megkaptuk már jó párszor - gazdasági kérdés, és épp ezért formai kérés, hogy ugyanezen oldalon, a 10. számú mellékletben a 12. pontban szerepeljen ez a támogatás, és akkor nem a sportfeladatok támogatása címszó alatt növelné az amúgy csekély keretösszeget, mert ez esztétikai hiba számunkra, de azt gondolom, hogy logikus. Ennyit most egyenlőre. Kérem támogatásukat.

Tüttő István: Szeretném javasolni, hogy azért gondoljunk bele abba, hogy könnyű azt mondani, hogy látszólagosan helyrehoztunk egy egyensúlyt. 860 milliós hiány kellett rendezni. És Önöktől eddig még, tisztelet a kivételnek, semmi mást nem hallottam, hogy mennyivel kell növelni a kiadásokat. Én azt hiszem, hogy ezt meg lehet tenni, de akkor azt is el kell dönteni, hogy minek a rovására.

Budai István: Az előttem szólók nagyrészt lelőttek, de azért úgy gondolom, hogy egy-két gondolatot én is hozzátehetek ehhez a dologhoz. Hát én egy-két mondattal visszalépnék 2000-be annyiban, hogy december 12-én olyan előirányzatot fogadtunk el, amivel még 306 millió Ft hitel szerepelt. Most én azért mondom ezt, hogy nehogy olyan utcába fussunk be, ami azért tűnt el a hitel, hogy azt majd az idén valamilyen úton, módon rendezni tudjuk. Olyan választ kaptunk Pénzügyi Bizottsági ülésen erre a témára, hogy az intézmények nem írták le pénzmaradványaikat év végén és ezért nincs hitel. Most énnekem az a véleményem, hogy ha ez így van, akkor ez idén visszafog köszönni, én úgy gondolom. Remélem, hogy igazam van. Tehát ennyiben érinteném a tavalyi évet, hogy ez érinti a 17. mellékletet, a hiteltörlesztés táblázatát. Remélem, hogy nem így lesz ebben nekem igazam, de van egy olyan félelmem, hogy ez idén egy újabb terhet jelent az önkormányzat számára. Általánosságban az a véleményem, ami már itt elhangzott, hogy én is arra vártam, hogy egy nullszaldós költségvetést kapunk, és hát kaptunk is, és ránézéssel ez egy ragyogó szép költségvetés, így ha nem elemezzük tovább. De mégis, ha mélyebben nézzük, akkor azt kell látnunk, hogy az 1. számú mellékleten ugye amennyi a működési célú hiány, ugyanannyi a működési célú bevételi többlet. Tehát gyakorlatilag a felhalmozási célú - rosszul mondtam. A felhalmozási és bevételi többlet, tehát a felhalmozási célú bevételi többletből finanszírozzuk a működést. Elhangzott, az én fogalmaim szerint ez is, ez vagyon felélésnek minősül. Én még egy gondolatot a nullabázisú költségvetéssel kapcsolatban mondanék. Én is kerestem azt, és elég sokat dolgoztam azon, hogy mellé írjam az idei előirányzatoknak a tavalyi módosított előirányzatot, és nagyon sok hasonlóságot találok benne, és éppen ebből következtettem, hogy ez nem egy nullbázisú költségvetés, tehát nem az a költségvetés, amit én szeretnék elérni, hanem az előző év alapján megtervezett idei kiadások, bevételek költségvetése. És én azért itt megjegyeztem magamnak, hogy én úgy emlékszem, hogy tavaly mi ezért a nullbázisú költségvetésért fizettünk, és most nem érzem, hogy ennek valamilyen hatása lenne. Bizonyos átrendeződés tapasztalható a központilag szabályozott bevételeknél. Erre úgy gondolom, jogszabályi változás miatt került sor, ugye, hogy a magánszemélyek jövedelem adója egy jó része átment a normatív támogatások közé. Ezt csak úgy megjegyzem, hogy nekem az a véleményem, hogy ez egy jogszabályi, törvényi módosítás. Hiányolom én is, mint mások, a szöveges előterjesztést. Lehet, hogy több olyan kérdést elkerülhettünk volna, amit most majd kénytelenek vagyunk föltenni. A 2. számú táblázat, vagy mellékletről annyit mondanék el, hogy én kerestem, hogy ugye tavaly ilyen címen is 50 millió fölötti összeg szerepelt, hogy kiszámlázott termékek ÁFA bevétele. Ezt most nem találom meg. Az volt a Pénzügyi Bizottságon a magyarázat, hogy bruttó módon tervezetük a kiadásokat. Ennek az mond ellent, hogy a vásárolt termékek ÁFA-ja viszont a 16. mellékletben külön soron meg van tervezve. Vásárolt, az meg nettó, akkor itt valami zavar keletkezett, úgy gondolom én. Valamennyire érintettem már a hitelt, de ugye azért én azt mondom, hogy a tavalyi lényegesen az előirányzatot a hitel motiválta, és én nekem olyan problémáim vannak ezzel, hogy elég sok felesleges vitát keltett, zavart keltett köztünk, tehát mindig mondtuk, hogy nem veszünk fel hitelt, mindig jött a hiteles költségvetés, tehát a hitellel terhelt költségvetés, a végén meglepődünk, hogy nincs. Tehát nehogy visszaköszönjön az idén nekem az a félelmem. Még annyit erről az egészről, hogy ugyancsak nem látom a pénzmaradványt itt megtervezve, holott tavaly ez 335 millió Ft-tal bent szerepelt a költségvetésünkben. Tudom azt, hogy ilyenkor nem lehet még ezt pontosan megtervezni, de azért nem lett volna baj, hogyha valami szöveges magyarázatot kaphattunk volna rá. A 3. számú mellékletben a felügyelő szervtől kapott intézményi támogatások összege 115 millióval több a tavalyi előirányzottnál, ennek ellenére mégis azt mondjuk, hogy kevés a pénz. Én ezt inkább fordítva kerestem, hogy hol van annak a megtakarításnak az összege, amelyet az intézményi átszervezésből mi elértünk. Én úgy gondolom, hogy sehol, sőt több problémát okozott ez nekünk, úgy gondolom. Az 5. számú mellékleten a tárgyi eszközértékesítésről annyit mondanék, hogy elégé keveredik ez, mert ugye itt azt hiszem a Pénzügyi Bizottsági ülésen is ezt én föltettem én, hogy nem tudjuk azt, hogy ebből az értékesítésből mennyi az esteleges földértékesítés, tehát milyen mennyiségi földértékesítés kapcsolódik az épületvagyon értékesítéshez, mert ez jelentősen befolyásolja az ÁFA mozgást, és, ha én ezt a 882 milliót mind tárgyi eszköz eladásnak fogom föl és incs benne nulla, vagy adómentes értékesítés, akkor ez az én fogalmaim szerint 522 ÁFA-t jelent 25%-os alapon. A 6. táblánál említeném meg, amit többször mondtam én már, hogy a hulladéklerakóra átvett pénzeszköz összegét én megnövelném az NSR-nél jelentkező eredmény tartaléknak az önkormányzatra jutó részével, és ennyivel több forrást, tehát ez egy forrást jelent, hogy mondjak azért egy forrást is, polgármester úr, ne csak a kiadásokat növeljük. Tehát ez viszont egy forrás, és ez olyan, becslésem szerint egy 15 millió Ft körüli összeget jelenthetne.

Tüttő István: 9-ről tudtam, de lehet, hogy.

Budai István: Hát az ideit is én már hozzáveszem, ….. Tehát végeredményben én - hát legyen 10, de akkor is az is pénz, a ami világban. Kérem szépen, én úgy gondolom, hogy egy olyan kérdést érintek most, amit azért elvárhatok joggal, hogy kimutassuk ebben a költségvetésbe. Amikor a hulladékrendeletünket módosítottuk, ha visszaemlékeztek, akkor ugye én voltam annak a szószólója, hogy ne a “B” változatot, hanem az “A” változatot fogadjuk el, ami arról szólt, hogy megvonjuk a szemétdíjban lévő kedvezményeket, és oda volt írva zárójelben, hogy akkor 10 millió Ft, tehát a mai árakkal számolva, és én ebben költségvetésben kerestem, hogy a lakásfenntartási célú támogatások összegét emeltük-e 10 millióval. Nem találtam meg, mert ugye 392.904.000 Ft, az nekem így nem mond semmit. Kaptunk hozzá egy kiegészítést, amiben ugye az van, hogy a lakásfenntartás és fűtési támogatás 20 millió Ft. Ez akkor jó az én számomra, hogyha mellétesszük, hogy mennyi volt a tavalyi, és ha tavalyihoz képest ez 10 millióval több, én akkor tudom ezt a kérdést jó szívvel támogatni. Nem szeretném, hogyha úgy járnák, hogy megvontunk egy támogatást, és más címen valahol nem adjuk vissza. Ugyanis én ehhez ragaszkodom, hogy ez költségvetésben külön soron valahol jelenjen meg, dokumentálni tudjuk azt, hogy igenis mi ebben a kérdésben következetesek voltunk. Hát arra gondoltam én, hogy mint ahogy a Balogh képviselőtársam elmondta, de az időjárás engem is cáfol, mint ahogy titeket cáfol, én is arra gondoltam, hogy a 22 millió Ft-os hómunkából olyan megtakarítást lehetne talán elérni, mert ugye nem volt síkos se, meg hó se, hogy talán ebből. De én nem arra gondoltam, nem arra a célra, amit Balogh képviselőtársam, hanem a kft-knek a működéséhez szükséges fedezeteket az üzleti tervhez közelíteni kellene, mert ha egy régi óhajunk, hogy üzleti tervben lévő bevételekhez szerződést, egy ilyen vállalkozói szerződést kössünk, és azért nagyjából tükrözze vissza azt, hogy mit várok el a kft-től, és ezért mit fizetek, és ez nagyjából legyen egyensúlyban. Én ezt a forrást odaszántam, de hát akkor döntse el a tisztelt közgyűlés, hogy mit tesz ezzel.

Tüttő István: 9 perc 57 másodperc.

Budai István: Igen, még egy gondolatot mondok csak és befejezném. Még annyit, hogy a személyi juttatások területén én azt olvastam ki, hogy 1 fővel nőtt a létszáma a hivatalnak, 177 volt tavaly, 178 van most. - Na mindegy, szóval majd azt tisztázzuk négyszemközt - Ennek ellenére kérem szépen, a rendszeres személyi juttatások összege 22%-kal növekedett. Én ezt kérném, hogy majd azért vizsgáljuk meg, hogy nem értjük, én legalább is nem értem, hogy miért van külön köztisztviselői bérfejlesztésre külön 17 milliószor 10-szer százalék…. 11, tehát 19,5 millió, holott az engedélyezett béralapba már 13,4 % növekedés van. Bértömeget érinti ez. Lehet, hogy én most rossz utcában járkálok, én nem vitatom, de erre is magyarázatot kellett volna szövegesen, és talán akkor nem vettem volna föl akkor ezt a kérdést, ha erre magyarázatot kapok. Hát elnézést, hogy túlléptem a megengedett keretet, de úgy gondoltam én, hogy ezeket el kellett volna mondani mégiscsak.

Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésén határozatot hoztunk, és én elvártam volna, hogy Csákai Iván képviselőtársam ismerteti a határozatot. Azt hiszem, a mi bizottságunk a volt az egyetlen, amelyik tárgyalásra alkalmatlannak találta a költségvetést. Egyhangú szavazással. Egyszerűen azon oknál fogva, hogy a költségvetésben nem találtuk a 2001. évi normatívát, átvett pénzeszközök, TB-finanszírozást, és nem találtuk benne a szociálpolitikai és egészségügyi feladatok 2001. évi előirányzatait. Szakmailag egyszerűen nem lelhető fel benne, mert elveszik a Kincstár nagy kufferében. Kérem szépen, a mai nap közgyűlés előtt kaptunk egy részletezést bruttó módon, ami több is, meg kevesebb is annál, mint amit kértünk. Több annál, ezzel kezdem, mert a “B” pontja ….. benn van a költségvetés 3. számú mellékletében. A “D” pontja, az itt, ott, amott fellelhető a költségvetés különböző fejezeteiben, és az “E” pontja a 8. számú mellékletben, tehát maradt tulajdonképpen, amit kaptunk tájékoztatásnak az “A” és a “C” pont, amire kíváncsiak voltunk. Elvi kérdés az, hogy ezek a pontok megjelenjenek ebben a költségvetésben is mellékletként. Tehát ez önmaga a költségvetés melléklete legyen, ….. az “A” pont és most idézem: “2001. évi normatívák, átvett pénzek, Tb-finanszírozás 3/a. címen a költségvetés melléklete legyen, és a kiadás oldalról a “C” pont szociálpolitika, egészségügyi feladatok 2001. évi előirányzatai 8/a. címen szintén része legyen a költségvetésnek. Egyéb észrevételeim is vannak a költségvetésben, de ez elvi kérdés volt. Csatlakozván Budai képviselőtársamhoz, a “C” pont, amit most kaptunk, annak a “C” pontjában, lakásfenntartási és fűtési támogatás, az 10 millióval több legyen, azzal a 10 millió Ft-tal, amit a szemétdíj rendeletnél megtakarítottunk. Tehát a szociális szférában érvényesüljön ez az összeg. Továbbiakban bátorkodom említeni, hogy a szociális …. az első lakáshoz jutok támogatása most már 3. éve azonos összeg. El kellene gondolkodnunk, volt egy képviselőtársam az előző ciklusban, aki parodizálni akarta ezeket e szociális támogatásokat, remélem Ő meg fogja szavazni azt, amit én akarok, br mindig más oldalon ültünk. Valorizálni kellene ezt is, az első lakáshoz jutók támogatását olyan módon, hogy idei évben legalább 10%-kal magasabb legyen, mint tavaly volt. A vita későbbi részében majd konkretizálom ezeket a javaslataimat. Tehát konkrétan, határozottan az a kérésem, és most pontosítom, hogy a most kiadott tájékoztató “A” pontja a költségvetés 3/a. pontjaként jelenjen meg. “C” pontja a költségvetés 8/a. pontjaként jelenjen meg.

Birkner Zoltán: Mindenki – tudom - ugyanezzel kezdi, de én is kénytelen vagyok ezzel kezdeni. Nagyon sok szakmai dolgot elmondtak a Pénzügyi Bizottság jeles képviselői, illetve képviselőtársaim, így nem is kezdek el, egyébként igazuk van, az alaptétel tényleg az, hogyha a működési célú bevételek és a kiadások különbözete, az milyen üzenettel ér. Én mégis hadd kezdjem egy pozitívummal, amit érintett Budai képviselőtársam, de azért talán egy picit most sulykolnunk ellene, mert olyan sokszor lehajtottuk a fejünket, amikor a hitel összege Nagykanizsán előkerült. Ha ránk mosolyog a szerencse és így marad ez a számsor, ahogy most áll és most áll, és most nagyon nézek majd a Gazdasági osztályvezető úr szemébe, hogyha ránk mosolyog a szerencse, és ez valóban nagyon jól kalkulált hitelfelvételt jelent, kérem, először érjük azt meg 3. éve …… közgyűlésünk alatt, hogy most azért valamilyen szinten mégiscsak kisebb lesz az összeg, mint ami tavaly volt, méghozzá nem is olyan kevéssel. Tehát a számsor végét szeretném csak elmondani kedves kanizsaiak. Hitel plusz kamat összesen 574 millió Ft a mostani tervezet szerint. Ha ez így marad, akkor higgyék el nekem, hogy nem tudom, hogy minek köszönhetjük, mert biztos, hogy nem a jól átgondolt tervezésnek, lehet, hogy a vakszerencsének és minden egyébnek, de elérjük azt, és ez egy fontos dolog, hogy végre csökken a hitelállomány egészét tekintve. Az, hogy mi lesz az idei évben, hogy lesz folyószámla hitelfelvétel, avagy sem, hogy lesz-e szükség erre, tehát hogy megmaradhat-e ez a nulla hitelfelvételű költségvetési tervezet, az egy másik kérdés. Az meg majd ki fog derülni egy hónapon belül, és azt gondolom, hogy ez valóban így van. Na most ez volt az első, amit el szerettem volna mondani, mert azért ezt egy fontos dolognak tartom, mégiscsak egy kicsit azért mégis eredménynek tekinthető. Én is a számsorok helyett egyetlen dolgot hadd emeljek ki, amit én tartok a legfontosabbnak. Ne csökkenjen az az összeg, amit eredetileg munkahelyteremtésnek a feltételére szántuk. Azt nagyon fontosnak tartom, Böröcz képviselőtársam érintette egyéb szempontból a 200 és a 400 millió összehasonlítását érintette. Én nagyon szeretném, hogyha az eredeti terv kerülne ide vissza, az a 4 legyen 400 az első körben is. Kiadásként is annyi legyen. Egy pillanatig ne legyen kétséges az, hogy ha ez az út vezet oda, hogy munkahelyet teremtünk Nagykanizsának, akkor ezt az összege rá kell szánni. Egyébként hozzáteszem, a költségvetés mutat pozitívumot, hiszen benne van 60 millió Ft földterület vásárlása, az Ipari Park Kht. fejlesztésére 80 valahány millió Ft. Tehát ha mindezeket összeadjuk - hozzáteszem, ez az előző évekhez képest óriási előre lépés - ez több mint félmilliárd forint, amelyet valahol a körül próbálunk befektetni, hogy munkahelyet teremtsünk. Hogyha ebből 400 millió visszaköszönne, ne adj úristen, akkor pedig nagyon hálásnak kell lennünk, mert akkor ez a kiadás végül is csak 150 millió lesz. De akkor is nagyléptékben tettünk valamit annak érdekében, hogy Nagykanizsán munkahelyek teremtődjenek. Egyébként Balogh képviselőtársam által javasolt dolgokkal teljesen egyetértek. Kulturális alap megemelése, illetve a sporttámogatás újragondolását javaslom mindenkinek. És tényleg igaza van Kelemen képviselőtársamnak is és Budai képviselőtársamnak is, mi megszavaztunk valamit, amikor a szeméttámogatási rendszert átalakítottuk, ennek vissza kell kerülnie. És ez nem politikai, vagy tárgyalási kérdés, ez egy döntés, tehát ennek szerepelnie kell költségvetésben ennek az összegnek. Nem gondolom azt, hogy ez az idei év lesz az, a legboldogabb évünk, hiszen ha szeretnénk tartani ezt a nulla hitelfelvételt, ami azért az én személye előtt, különösen most, hogy mindjárt én 250 millió Ft-ot itt fejben pluszban elköltöttem, és én ezt tudom .…. ennek a költségvetésnek az elkészítésében szakmai oldalról részt vesz, hogy azért próbáljuk ehhez tartani magunkat, aztán ha nem sikerül, akkor majd meg lesz határozva ez a minimális összeg, amivel mégis működőképessé lehet tenni az idei évet. Köszönöm szépen. Egy általános hozzászólás volt, talán nem annyira szakmai, mint az eddigiek, de nagyon sok szakmai kérdést érintettek korábban.

Cserti Tibor: Az hiszem, hogy egyre nehezebb helyzetbe kerülünk, ahogy megyünk előre a képviselői hozzászólások során, mert valójában azt hiszem, most először – én legalábbis először – tapasztaltam olyan költségvetés tárgyalást, amikor minden hozzászóló felelősségteljesen, tehát egy picit a lehetőségek oldaláról is közelítve próbál meg, és én kiérzek ebből alkotó jellegű javaslatokat, lehet, hogy a polgármester úr ezt vitatja. Én megpróbálom a mondanivalómat ilyen szellemben összeállítani.

Tüttő István: Én nem vitattam, én kértem, hogy ez menjen továbbra is.

Cserti Tibor: Bízzunk benne, hogy közös cél irányába próbálunk hajtani. Nincs énszerintem sok választási lehetősége a városnak. Az már csak kormányzati kérdés, hogy egy költségvetést hogyan állítunk össze munkaszakaszban, és milyen a végső beterjesztésnek a metodikája. A mozgástér rendkívül szűk. Én azt hiszem, hogy dicséret illeti a Pénzügyi Bizottságot és különösképpen a Pénzügyi Bizottság elnökét az interpretációért, mert a szakmai értékelése és a helyzetelemzése is ebből leszűrhető tapasztalatok, illetve lehetőségek teljesen egyértelműek. Maximálisan egyetértek, próbálom őket nem ismételni. Én azt hiszem, hogy az a fajta törekvés ma már mindenkiben egyértelműen nullszaldóra való költségvetési állapotot kellene megcélozni a jelenlegi …. elfogadásánál. Azért lényeges változás a tavalyihoz képest, emlékszünk arra az időszakra. A másik, meggyőződésem és itt a javaslati része. Nagyon sok kritika hangzott el, hogy nem program mentén haladunk, a programban nyilvánvalóan nem jönnek elő azok a kérdések, ahol már egyszer közgyűlési szinten döntés született, vagy éppen szerződött témákról van szó, ami ilyen értelemben döntési alternatíva, ezt valahogy a munkafázisban mindig el kellene különíteni. A másik, sokszor elmondtuk már, és megkönnyítené a képviselők helyzetelemzését és javaslati tételét is, és nem lenne nagy munka egyébként ebből a szempontból, hogyha az előző évi, legalább az előző évi kiinduló állapotot, az eredeti előirányzatot a költségvetésnek ezen szerkezeti rendjében a főszámok mellé - sőt direkt ezt a megfogalmazást használtam - mellétennénk. Meggyőződésem, akkor szakmai nyelven mondom, hogy megváltozott, legalábbis a költségvetési intézmények átszervezésével újra kellene fogalmazni a költségvetésünknek a címrendjét. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a belső szerkezetet rögzíteni kellene a megváltozott helyzethez igazítva. Ez költségvetési rendeletben is nyilvánvalóan egy kötelező házi feladat lesz, mert az Áht. …., ezt nem lehet megváltoztatni. Nagyon sok vitát kiváltana a másik javaslatom. Hogyha minden képviselői észrevételt akceptálva a Pénzügyi Bizottság felvállalná azt a szerepet, hogy a kötelező költségvetés szerkezeti rendje mellé úgynevezett helyi szintű informatív táblázati anyagot csatolna. Ennek egy része már megjelenik az anyagban, például a hiteltábla bemutatása, de például kötelező elem és nem találkozom a normatív számításokkal. Tehát nyilván a normatív számításoknak megjelenik a mennyiségi egysége és annak a fajlagos mutatói. Ez viszont kötelező jellegű anyag. Ilyen értelemben nem tudom, mennyire van szinkronban az intézményi jelenlegi létszámadatokkal, feladatmutatókkal, és valamifajta utalást az előterjesztő részéről ebben a vonatkozásban kellene, hogy kapjunk. Tehát ennyit a szerkezeti rendszerről, és azt mondanám még egyszer, hogy ilyen értelemben tényleg sommás megállapítás volt, hogy programhiányos, nem mondja ki ilyen szerkezeti rend alapján, milyen főirányban szeretnék hajtani, másik pedig, tényleg nem nullbázisú költségvetés. Én most szeretnék arra vonatkozóan is választ kapni, hogy az általunk megbízott külső, és most nem népszerűsítem én a szervezetet, ugye intézményi költségvetés kimunkálója, elvégezve a feladatát, a szervezet átalakítást és létszám racionalizálást, akkor gyakorlatilag mennyi összességében a munka befejeztével a relatív megtakarítás vagy az abszolút megtakarítás. Én a relatívról beszélek, mert nagyon nem érzékelem az abszolútot, de valószínű, az is van. Tehát erre választ szeretnék kérni a költségvetésben. A belső arányokra vonatkozóan tényleg aggasztó, de én azért sejtem azt és érzékelem, hogy pontosan a munka kapcsán is nemcsak negatív megállapításokat illik ilyenkor tenni, javult a belső szerkezeti arány, tehát a működési források egyre inkább nagyobb arányban takarják be a működési kiadásokat, azért itt tartalékokat még mindig lehet sejteni. Aggasztó ugyanakkor, hogy a költségvetésben valójában, hogy a nullszaldós állapotot megcélozandó valójában nyomott kiadásokkal, nemcsak működési kiadásokat érzékelek, és felültervezett bevételi forrásokat látok, és különösen aggasztó, és erre utalt egyébként az Oktatási, Kulturális Bizottság elnöke, de nem teljes mértékben, én aláhúznám még egyszer, hogy az intézményi dologiak, a tavalyi induló szinten vannak – nagy különbség –, induló szinten. Ilyen értelemben gyakorlatilag a két éves dologi mechanizmust nem tartalmaznak. Ez valójában az intézmények működési feltételeinek a jelentős mértékű korlátozása. Én a magam részéről, és egy összefoglaló sommás másik megállapítást … tennék, hogy a polgári ……… feltételeket tartalmazó támogatási rendszer még korlátozottabb az előterjesztett anyag szerint, mint az elmúlt évben volt. Már pedig tudjuk, hogy az elmúlt évi is néha picit olyan nevetséges helyzeteket szült, támogatási rendszerben, hogy alacsony abszolút összeg mellett támogatási rendszer működtetése gyakorlatilag értelmét vesztette és évközi kiegészítésekkel tudtuk azt legalább a minimális szinten működőképessé tenni. Beruházások, felújítások terén érzékelhető az anyag, hogy megcéloz programszerű állapotokat, itt különös a felújításokra gondolok, és annak a további kibontása mindenféleképpen kívánatos. Javaslatom, ezeknek a beruházásoknak, felújításoknak – nem az eldöntötteknek, hanem a benn szereplő anyagban – az ismételt felülvizsgálata. Utalok ilyen dolgokra, például hatósági eszközökkel is lehet kezelni olyan beruházásokat, amit nem vállalhat az önkormányzat magára. Egy picit, megmondom őszintén, ott van az anyagban, megtalálják, nagy programok mellett, Penny-áruház melletti terület, gyalogos átkelő. Én magam is interpelláltam ennek érdekében. De én azt gondoltam eredetileg is, hogy – ugye római jog – kinek áll az érdekében, amikor egy hatósági engedélyt kiadunk, akkor ….…… kapcsolatot is megtervezni hozzá, és a hatósági engedélyt így kiadni, hogy kötelezően előírt feladatoknak meghatározom, és nem külön önkormányzatot terhelő. Csak egy példát mondtam erre vonatkozóan. Másik, én megmondom őszintén, hogy még a korlátolt rendszerben is – és tényleg befejezem – azt mondja, hogy feladat. Elmúlt időszakban nagyon bőkezűek voltunk, vállalkoztunk a feladatra. Az önkormányzat igazgatási tevékenységét vállalta, például liszói körjegyzőséget látok benn. A kiadási oldal, hogy működésképes legyen, ugye megjelenik 990.000 Ft a béroldal például. Nem látom, hogy a bevételek között mondjuk betervezésre került, lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, elnézést kérek, de gondolom, az átvett működési bevételek között meg kell, hogy jelenjen ennek a vonzata, a normatív állami támogatásból, meg elnézést kérek előre, de mivel azt nem láttam, normatív állami rendszerben nincs benn ….., akkor valószínű, én tévedtem.

Tüttő István: Sajnos jó szemed van, Tibor.

Cserti Tibor: Többiek. Nem akartam vele foglalkozni. Ez komplexitásra utal egyébként, az anyag hiányára utal. Befejezésképpen, szóval nekem összességében az egész költségvetéssel az a problémám, hogy ha nagy program mentén akarunk végighaladni, akkor létrehozunk, mondjuk egy kht-t ugye a város, stratégiai kérdésem, a logisztikai, ipari központ, annak Törőcsik úr vezetésével tényleg nagyon sok munkaanyaggal találkoztunk bizottsági üléseken, mindegyik munkaanyag azt mondta, hogy kérem szépen, a kht-t létrehozzuk és a bevételei és kiadásai önkormányzati költségvetéstől függetlenek lesznek, a hitelfelvételtől független. Nos gyakorlatilag ezek a feladatok fontosak, nem is vitatom, tehát nem ilyen irányban szóltam hozzá, de keverednek az önkormányzati költségvetés és a kht-nak ilyen értelemben a pénzügyi feladatellátással összefüggő kiadási rendszere, illetve keverednek ennek a forrásoldalai. Ergo, nehéz lesz átlátható. Befejezésképpen és a legnagyobb problémám, sok képviselő picit szégyenlősen utalt rá, valójában a kincstári típusú működési rendszernek az a közvetlen következménye, hogy az év utolsó időszakában nyilvánvalóan teljes mértékig az előirányzatokhoz, a jóváhagyott előirányzatokhoz képest kifinanszírozása nyilvánvalóan nem történt meg, és itt most ezen a fórumon szeretnék legalább egy felelős szakmai konkrét abszolút szám elhangzását, hogy mennyi ez az alulfinanszírozás. Ez nemcsak az intézményblokkot kell, hogy magában foglalja, nyilvánvalóan a feladat átcsúsztatást is. Nyilvánvaló, volt egy csokor, amit elmúlt évben nem oldottunk meg, nem finanszíroztuk ki. Az előterjesztő legalább vette volna ilyen értelemben a fáradtságot, hogy tartalmazza. És ennek a közvetlen szakmai kapcsolati rendszere pedig az, hogy tartalék keretet állítunk akkor be, tartalék keretet kéne beállítani, azt jelenti, hogy ha nagyobb az áthúzódó ki nem finanszírozott hiány, ami vélelmezhetően az intézményi blokkban megítélésem szerint elérheti, vagy meghaladhatja a 100 millió Ft-ot, akkor azt egy tartalék kerettel itt betakarom, hogy évközi hiányt ne okozzak.

Tüttő István: Ismét kérem Önöket, hogy tartsuk be az időt, ha lehet. Bár abban is megállapodtunk, hogy mindenki a fontos dolgokat mondja el, mert hosszabb távon ennek azért a haszna meglesz.

Tarnóczky Attila: Cserti úr utolsó kérdésére annyit hadd jelezzek, hogy a felvetett problémának az égvilágon semmi köze a kincstárhoz. Az évről évre jelentkező probléma, amennyiben például a középiskolák javarészt a támogatásokat a cégektől az év utolsó napjaiban kapják meg, ezeket elkölteni nem tudják – szakképzési alapot, elnézést kérek. Ez hát nem új probléma, tavaly is jelentkezett, tavaly is megvizsgálták a revizorok, hogy mi az a része az intézményeknél maradt pénznek, ami vagy szerződéssel le van kötve, vagy szakképzési alap lévén nem vehető el. Ez most is meg fog történni, és jövőre is meg fog történni, és a költségvetések jövő évre ezzel a teherrel állnak össze. Ezt szeretném jelezni. Ketten is voltak szívesek mondani, hogy nem érzik a lezajlott intézmény átszervezési folyamatnak a hatását. Hát ezt mélységesen sajnálom. Ebben az intézményi rendszerben kb. 180-nal kevesebben dolgoznak, mint korábban. Ha ezt valaki nem érzékeli, akkor benne van a hiba. Nullabázisú költségvetés, a bázisalapú költségvetésre átállás, az egyszeri aktus, kedves képviselőtársaim, tavaly megtörtént. Hogy ennek mennyi volt a megtakarítása tavaly könnyen meg lehetett állapítani a költségvetési intézmények esetében, a kiadásokat összehasonlítva az előző évi kiadásokkal. Ha valaki viszont azt hiszi, hogy minden évben újra úgy átállunk, hogy ez a működési kiadása az intézményeknek, ez csökken, csökken, csökken, aztán a végén nullává válik, akkor bizony csalódni fog, mert a nullabázisú költségvetésnek nem a nullára csökkentés a célja, hanem a különbségek mérséklése, a kevésbé finanszírozottak finanszírozásának javítása a túlfinanszírozottak – ha vannak ilyenek – finanszírozás csökkentése. És innentől kezdve jövőre, meg azután nem fog megtakarítást hozni, közlöm Önökkel szomorúan.

Mayer Ferenc: Azért alpolgármester úr figyelmét szeretném felhívni, hogy Cserti úr egy szóval se mondta, hogy a kincstárhoz bármi köze lenne ennek a históriának, amit kérdezett, hanem a Cserti úr úgy fogalmazott, hogy kincstári típusú gazdálkodás. Óriási különbség. Aki szakembere ennek, azt pontosan tudja, hogy mi a különbség a kettő között. Eddig is létezett kincstári típusú gazdálkodás, úgynevezett kiskincstár. Én például azt a választ kaptam, hogy azért nem történt meg a kifinanszírozás, mert nem kértük, illetve, ha kértük is, akkor a közben átvett pénzeszközökből finanszíroztuk a működést, és ez a kiskincstári gazdálkodás lényege. Nem ez a kiskincstári gazdálkodás lényege, most mondom itt osztályvezető úrnak, hogy bizony nem ez, mert változatlanul állítom, és köze van a költségvetéshez, nem akarok túl sokat foglalkozni ezzel, hogy bizony törvénytelen volt ezeknek a pénzeszközöknek működési célra való felhasználásra még akkor is, hogyha ezt megelőlegezem, meghitelezem, és így tovább. Ezt pontosan tudja osztályvezető úr is, pontosan tudja polgármester úr is, hogy bizony ez nem egészen tiszta sor. És ezért lett volna valóban korrekt, ahogy a Pénzügyi Bizottság elnöke itt elmondta, hogyha ezzel számolunk, ha hozzuk. Remélem osztályvezető úr, Cserti úr kérdésére tud is válaszolni, hogy ez kb. ekkora összeg, mert ha nem tudja itt most kapásból megmondani, akkor bizony nagyon komoly kételyeim támadnak a költségvetés realitását illetően. Mert akkor aztán tényleg komoly meglepetések érhetnek minket majd akkor, amikor nagyon precízen ez kiszámításra kerül.

Tüttő István: Kérdést tehetek fel közben? Akkor miért használtátok fel, ha Ti azt mondjátok, hogy nem lehet ilyenre felhasználni? Akkor miért nem hívtatok le összeget? Mert azt mondod, hogy felhasználtátok, pedig szabálytalan. Működésre. Mert ott volt a számlátokon az év végén beérkező forrás, amit kaptok. Erre azt állítod, hogy ezt nem lehet működésre használni.

Mayer Ferenc: Azt állítom, igen.

Tüttő István: És akkor Ti használtátok fel?

Mayer Ferenc: Hát kénytelenek voltunk elhasználni, mert különben elzárják mondjuk a gázt, vizet, a villanyt, és így tovább.

Tüttő István: Könyörgöm, arról van szó, hogy senki nem nyújtott be ilyen igényt, hiszen a kiskincstár úgy működik, hogy amikor felmerül egy számla, akkor azt jelezni kell.

Mayer Ferenc: Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan szakmai dolog, hogy ne menjünk bele, ez nem közgyűlési szintű téma egyszer, és pontosan értem, hogy polgármester úrnak milyen aggálya volt ezzel kapcsolatban, de én úgy gondolom, hogy nem hiszem, hogy ez most.

Tüttő István: Tisztázzuk, hogy hol akadt el a dolog.

Mayer Ferenc: Ami a költségvetést illeti tisztelt polgármester úr, annyit, hogy azért jó lett volna a kht-k, kft-k üzleti tervét, ha egy picit korábban kapjuk meg, mert valójában én most találkoztam itt asztalomon először. Na most nyilván ezek ismerete híján azért az ember nagyon óvatosan nyúl ott bármelyik elemhez bármit is. Nyilván vissza fog kerülni, most majd lesz ideje annak, akit ez érdekel, áttanulmányozni. Sőt, tegnap a legkedvesebb intézményem egyikének, a Városi Kincstárnak a költségvetését is megkaptuk és figyelmesen, ezt viszont figyelmesen áttanulmányozta ma. Tulajdonképpen ezzel kapcsolatban csak egyetlen kérdésem lenne. Feltételezem, polgármester úr tud erre válaszolni, hogy akkor ismerve ennek a költségvetésnek a nagyságrendjét, ez akkor úgy tűnik, hogy ez már záloga, vagy előrevetíti a hatékonyabb költségvetési gazdálkodást, a takarékosabb költségvetési gazdálkodást. Ezt sugallja ez a költségvetés tervezet, amit itt olvashattunk? Ezzel kapcsolatban csak ez a kérdésem. Beznicza úrtól szeretném kérdezni, hogy itt most tud-e válaszolni arra, hogy a tavalyi évi helyi adóbevételek tényleges összege mennyi volt, mert akkor az ember tud mit kezdeni a tervszámokkal. Ha erre most senki nem tud mondani semmit, akkor nem tudom, minek nézegetjük ezt a bevételi oldalt. Nem akarok visszatérni erre, hogy a tavaly decemberi hitelállomány hogyan alakult, az egyik forrása ismert, erről az előbb itt már beszéltünk, de ha jól emlékszem, Cserti úr is rákérdezett. Netán ezen túlmenően más forrása is volt, mondjuk kifizetés átütemezés decemberről januárra, és így tovább? Vagy mi minden összetevője lehetett ennek? Egy-két konkrét észrevétel. A 2. számú mellékletben az önkormányzati lakások értékesítése kapcsán 50 millióval szemben az én információim szerint a realitás, az durván olyan 35 millió, egyszerűen azért, mert úgy tudom, arra vonatkozóan elemzés készült, ha novemberben vagy nem is tudom mikor, októberben felfüggesztésre került az értékesítés, akkor csak az addig értékesített törlesztő részekből tevődhet össze ez a pénz, az pedig a készített tanulmány vagy tervezet szerint maximum 35 millió. Nem tudom, hogyan lett belőle 50 millió. A 6. számú mellékletben egyéb épület értékesítése 5 millióval be van állítva. Ha szabad megkérdeznem félénken, hogy milyen épület? Mert minden más épület értékesítésénél pontosan kiderül, hogy melyik épületről van szó, ez esetben nem. A 8. számú melléklet kapcsán megjegyzem – bár nyilván vannak ennél komolyabb, avatottabb szakemberei, mint én –, hogy mondjuk a Városi Könyvtár üzembe helyezése kapcsán én feltételezem, hogy a könyvtár dologi kiadásait feltétlenül növelni kell. Biztos vagyok benne. Ezzel az én olvasatomban nem számol a költségvetés, pedig ez egy elég jelentős tételként biztos vagyok benne, hogy be fog lépni. A 13. számú mellékletben találtam egy 15 milliós számítógép beszerzést. Hová a 15 milliós számítógép beszerzés? Kinek? Hivatalnak? Nem tudom egész pontosan, mert 15 millió – annyit viszont már értek hozzá, hogy 15 milliós beszerzés – az nem akármi. Az már egy nagyon komoly számítógéppark. Nem hiszem, hogy a most eltulajdonított gépeknek a pótlásáról lenne szó, mert akkor már kész volt a költségvetés, amikor ez bekövetkezett. Tehát valami másról van szó. Ha szabad megkérdezném, akkor szeretnék erre választ kapni. Még egy apróság ugyan, ez a telefonközpont lízingdíja, ezt meddig kell még fizetni a több millió Ft-ot? Ez már olyan sok millió Ft-os telefonközpont, hogy ez már nem is tudom, mi mindenre képes ez a központ. Ha jól emlékszem, tavaly is 6 millió Ft be volt állítva, ugye, a lízingelésére, vagy 5, bocsánat, és akkor az idén megint. Hát akkor meddig tart ez még? Csakúgy szeretném megkérdezni. Még esetleg egy-két évig, vagy nem tudom meddig? De meglehetősen drága telefonközpontnak tűnik nekem, mert véletlenül tájékozódtam, a legkorszerűbb telefonközpontok mennyibe kerülnek, ha egyszerre megveszem. És a két éves lízingdíjért olyan veszek, hogy egész Kanizsát képes ellátni. Ezt természetesen nem én találtam ki, hanem szakemberektől kérdeztem meg. Egyelőre ennyit.

Cserti Tibor: Azért nyomtam meg a válaszolás gombot, mert itt a Mayer úr első kérdése foglalkozott tényleg a Tarnóczky úr felvetésével ….. csak nem gondolja Tarnóczky úr, hogy azért alapvetően elfelejtettem már az önkormányzati költségvetés készítésének, összeállításának a metodikáját, még a ……. Én nagyon jól tudom, hogy az előző évi pénzmaradvány elszámolása nem a mostani költségvetés elfogadásának házi feladatai közé tartozik. De egy vonatkozásban igen. Amikor sajátos költségvetési évet zártunk 2000-ben, nevezetesen a likviditásunkat is és a költségvetési egyensúlyunkat is a folyószámla hitelkerettel biztosítottuk az eredeti hitelkerethez képest, a 300 valahány millióhoz képest gyakorlatilag huszonvalahány millió forintban ténylegesen folyószámla hitelből felvéve. Na most tudjuk, hogy alulfinanszírozottak az intézmények. Én csak arra szerettem és bátorkodtam rávilágítani, hogy azt senki nem vitatja, hogy nincsenek kifinanszírozva az intézmények, nincsenek áthúzódtatva feladatok, én csak rákérdeztem, hogy mi ez a kör, mekkora az abszolút nagyságrend, mert egyébként ettől eltérő esetben, ha a költségvetésnek más a forrásszerkezete, akkor mindig többlet képződik és a pénzmaradvány felosztható. Most nagy valószínűséggel és biztos, mérget veszek rá, hogy forráshiány adódik abból, hogyha nincsenek kifinanszírozva, mert annak a forrása, még egyszer mondom, a folyószámla hitelkeret. Ha ez nincs így beállítva, akkor ez a költségvetési egyensúly már eleve fiktív. Bátorkodtam azt mondani, hogy rossz a tervezés, még ha az egy negatív értelmű szó, és kértem ezt beállítani. Akkor most már határozottan választ kérek rá.

Tarnóczky Attila: December 31-én a kincstár kivételével nem volt olyan intézményünk – elnézést, a Zeneiskola még a másik ilyen intézmény –, amelynek a bankszámlaegyenlege ne lett volna pozitív. Mindenkinél maradt pénz, amit nem költött el. Igaz, hogy ez az összeg 628 Ft-tól tart 56.820.000 Ft-ig. Mondtam két szélsőséges intézményt, de volt a számláján pénz. Ebből következően a maradványt meg nem tudta leigényelni. 117 millió Ft volt a bankszámlaegyenleg, az intézményeknél kintlévő számlaegyenleg, és erre még jön az összes maradvány 120 millió Ft intézményi szinten. Hogy ebből mennyi az olyan pénz, ami visszavonhatatlan, azt szerintem most viszont nem lehet megmondani, az a revizoroknak a tételes vizsgálata után lehetséges.

Dr. Baranyi Enikő: Igyekszem az időt betartani, és első professzorom szavai jutnak az eszembe, aki egy előadás megtartása előtt kétségbeesve mondtam, hogy 5 perces előadás, nem lehet kijönni, azt mondta, kollegina, van az előadásnak címe, van egy kétmondatos összefoglalója, és utána várja a kérdéseket, készüljön fel rá, mondja. No, ez volt 29 másodperc. És akkor el szeretném mondani, hogy ebben a költségvetésben, így a táblázatokat végiglapozva, mi az, ami nem tetszett, vagy kérdést fogalmazott meg bennem. Egyrészt szeretném megkérdezni a pénzügyi osztálynak, ha így hívják, a vezetőjét, hogy hány olyan önkormányzati határozat van, amelynek költségvetésben megjelenő kötelezettsége lenne a 2001. évben és úgy patty, egy az egyben kimaradt, milyen önkormányzati határozat mentesítő előzte ezt meg? Nem akarok most konkrét példákat mondani. Kérném szépen ezeket tételesen kigyűjteni. A másik dolog, hogy akkor már idézhetem is a közgyűlésünk egyik frakcióvezetőjét, Birkner urat, aki azt mondta, hogy megszavaztunk valamit, aminek vissza kell kerülnie. Nohát ezzel 100%-ig egyet tudok érteni, és hogy konkrétan miről is van szó. Egyrészt rendkívüli módon meglep, és azt hiszem, senki sem veti a szememre, ha ezt mondom, hogy egy önkormányzati határozat, aztán egy sikeres pályázat után végül is a nagykanizsai kórház Mammográf és Ct-s beruházása megtörtént, és az avatás után közel 6 hét múlva kiderül, hogy a költségvetésben ennek a finanszírozására előzetes kötelezettségvállalásunkkal szemben nyomát sem látom. Én remélem, hogy nem fogja polgármester úr sem szemérmetlen dolognak tekinteni, hogy ha ezt a szalagot mutatom meg, ezt a Ct. felavatásakor vágta át, és abból egy darabot kaptam. Elnézését kérem, ha szó szerint nem tudom idézni, de kétségtelen dolog, hogy az én emlékeztemben úgy él, hogy ott nagyon is örültünk mindannyian, büszkék voltunk a két gép letelepítésére, és valahogy az a kicsengése volt a megnyitó beszédnek is, hogy igen, ez a város és ez az önkormányzat nem választási kampány részeként, hanem no lám, most itt van, igenis rendkívül sokat áldoz az egészségügyére, a kórházára, a mi kórházunkra. Én tehát úgy gondolom, hogy nem volt alapja és joga egy előzetes önkormányzati határozat után a költségvetésben az előterjesztésből egyszerűen ezt csak úgy kihúzni. Szeretném megkérdezni azt is – átnéztem és vettem fel nagyobb dioptriás szemüveget hozzá –, hogy ugyan, kérem szépen, az alapellátás gép-műszer fejlesztése, aminek nehéz azt mondani, hogy fejlesztés, inkább az lenne a pontosabb cím, csak ne csúfoljuk magunkat, hogy a lemaradás mérséklésére adott 2 millió Ft. Hát kérem szépen, én már ezt sem látom ebben a költségvetésben. A másik dolog, amit nagyon-nagyon fontosnak gondolnék megmondani és elmondani – még mindig van egy kis időm –, hogy a táblázatokban végigmegyek, tehát az értékesítések közül, itt mondjuk pont a mozi értékesítése, ami nekem nagyon a szememet megütötte, egyszerűen nem tudom, hogy volt-e az értékesítésre vonatkozó önkormányzati határozat. Ahogy lapozok tovább, nagyon szomorúan látom, hogy továbbra is és a múlt évben is el kellett mondanom, a mozgássérült és egyéb fogyatékos gyermekek heti 10 órás korrepetálása, kérdezném, hány %-kal mozdult el az előző évtől, illetve nem igazán tartom méltó válasznak azt, hogy de kérem, ennyi az igény, ennyi, mert eleve az a válasz, hogy a költségvetés ilyen keretszámain belül kell mozogni. Van-e felmérés arra vonatkozóan, hogy ennél nagyobb igény lehetne-e? A 14. táblázat után kerestem, azt hittem, hogy ott lemaradt az “A”, és fordítok egyet és a 14/B fog következni, mondom milyen hosszú listát kapnak az alapellátási egészségügyi intézmények, mert ezzel szemben is, azt hiszem, egy elég tartós kötelezettség elmaradása van az önkormányzatnak. Gondolok itt az alapellátási intézményeink rendkívül elkeserítő helyzetére.

Tüttő István: ….. ugyanis a közgyűlés döntése alapján került pontosan a kórház számára meghatározva ….. Csákai úr azt javasolta, hogy vonjuk vissza a határozatot. Határozatnak megfelelően került ide, nem tudok mást mondani.

Cserti Tibor: ……… Csak megköszöntem a választ Tarnóczky alpolgármester úrnak a számlamaradványokat illetően. …… kérem polgármester urat, hogy szólítsa fel a Gazdasági Osztály vezetőjét, …… költségvetés tervezésének szempontjából …. finanszírozásnak az alapja, hogy a jóváhagyott előző évi, utolsó jóváhagyott és hatályban lévő jelenlegi előirányzathoz képest mekkora ki nem finanszírozott önkormányzati támogatás ………. és akkor …………. egyébként …… esetében úgy szokott lenni, hogy ……………….. helyi adó ………, van-e mozgástér …….. költségvetés helyzetét vagy nem, …… tapogatózunk ……

Tüttő István: Egyetértek vele, hogy ezt pontosan ki kell mutatni, de a közgyűlésnek kell abban is döntenie, hogy ezzel milyen módon kíván eljárni ezzel a forrással.

Beznicza Miklós: Képviselő úr, mindenhogyan szóltam volna, a számok teljesen pontosak, amit alpolgármester úr mondott. ….. ismételni. Az intézmények nem hívtak le a jóváhagyott előirányzatukból 120.176.676 Ft-ot, mert a számlájukon volt 117.094.345. Tehát felkészültem erre. Hogy mennyi volt a tavalyi évi adók …., hadd nem mondjam el, képviselő úr, nem vagyunk kész még a tavalyi évi zárással, tehát nem tudok még a tavalyi évről beszámolni, nem készültem és nem is készülhettem. Itt, amit képviselő úr elmondott, Mayer képviselő úr, Oktatási Bizottsági ülésen is elmondtam, minden titok nélkül, elnök úr remélem, megerősít ebben, ugyanezeket a számokat. Semmit nem akartam eltitkolni, miért titkolnám. Hogy nem tudták lehívni, az a kincstári rendszer működéséből adódik, hisz a képviselő úr tavaly azt mondta, hogy 20-án odadobtuk az intézmények részére a maradék előirányzatot. Idén azt mondtuk, ne dobjuk oda, hívják le. Most abban nem tudok képviselő úrral azonosulni, nem is tudtam soha, hogy felhasználták a szakképzési hozzájárulást működésre. A szakképzési hozzájárulás összegét fejlesztésre kapták. Amennyiben azt felhasználták volna, akkor le tudták volna hívni ezt az összeget. Ebben maradjunk, abban nem fogok én vitatkozni, nem is akarok, de természetesen ez az összeg rendelkezésre állt az utolsó pillanatig. Most nem véletlen az természetesen, hogy a 330 millió Ft-os hitelkeretből 21 lett felhasználva, mert az intézmények nem éltek ezzel a lehetőséggel. Hogy most a 120 millió Ft-ból mennyi az intézményt ténylegesen megillető pénzmaradvány, mindjárt azt fogja mondani képviselő úr, számlamaradvány, nem erről beszélek, pénzmaradvány, ezt pedig a pénzmaradvány felülvizsgálata során ki fog derülni.

Dr. Gőgös Péter: Tisztelt polgármester úr! Az előbb feltett egy kérdést, hogy ne maradjon költői, a probléma ott van azzal a bizonyos 26 millióval, hogy a kórház jelenleg az önkormányzatnak az olyan működtetett egysége, amely pénzügyi támogatást …… szerint gyakorlatilag az önkormányzattól nem kap. Na most az elvonásról, erről a 26 millió elvonásról, ami elvileg az önkormányzati részt illette volna a Ct-ből, erről semmiféle egyeztetés nem történt a kórház vezetésével, mert hiszen az mindenhol gyakorlat, akár a TV vezetésével, akár a többi kht-val, hogy valamiféle megegyezést előzetesen az önkormányzat megpróbál kieszközölni. Ez viszont nem történt meg, és így tervezni egy költségvetési évet, hogy …… elvonunk tőle 26 milliót, ….. kérdés.

Tüttő István: Szeretném tájékoztatni Gőgös urat, hogy volt megállapodás és a szerint jártunk el. Az más kérdés, hogy alá van írva a megállapodás, és pontosan ennek felel meg a kórház vezetésével. Tehát nem arról van szó, hogy mi most kitaláltuk ezt, hanem a megállapodásunk, hiszen pont ez volt a kérése a kórházvezetésnek, hogy így járjunk el, mert még így is feleztünk, magyarul. És ennek az egyenlege ez a 26,6 millió, ami még visszavonásra került. Kérem, ebben is Önök döntenek természetesen, de mi a megállapodásnak megfelelően állítottuk be ezt……..

Bodzai Tiborné: Mayer úr tett fel olyan kérdést, amire szeretnék válaszolni. Az egyik a 15 milliós számítógép beszerzés volt. Igen, valóban, ez egy géppark, a KanizsaNet Kht-val mérettük fel, hogy az integrált számítógépes rendszer, illetve az új POLICE program bevezetésével milyen számítógép szükséglet kell ahhoz, hogy ez kellőképpen működni tudjon, és felmérettük azt, hogy jelenleg milyen állapotban vannak a hivatali gépek. Az ő ajánlatuk alapján 40 db új számítógép beszerzése szükséges, és ehhez figyelembe vették azt, hogy a jelenleg leltárban lévő gépállományt, figyelembe vették a számítástechnikai eszközök amortizációját, figyelembe vették a megnövekedett feladatok számítástechnikával történő elvégzését, valamint az említett integrált önkormányzati rendszer használatát, és azt, hogy a dolgozók közel 20%-a még nem rendelkezik számítógéppel. 2000. évben 20 db számítógépet szereztünk be, és kb. ugyanennyit le is kellett selejtezni, mert a Szociális Osztály teljes gépparkját ki kell cserélni, mert van még köztük 10-12 éves gép is, …… gépeket használjuk, nem …… se csere, se javítás, se fejlesztés nem történt. Ez tartalmaz még 2 db nagyteljesítményű hálózati nyomtatót, ez az összeg, aztán irodai nyomtatót, …. az elmúlt években irodai kisebb nyomtatót nem vettünk, valamint fénymásolót, mert a fénymásolóink – itt 2 db fénymásoló …. –, mert a fénymásolóink is nagyon rossz állapotban vannak a nagy igénybevétel miatt, azon kívül a POLICE programnak az árát, illetve bizonyos hálózatbővítést, ami ugyancsak szükséges. A telefon lízingdíjjal kapcsolatban, 5 éves a lízingszerződés, ebből még 3 év vissza van. Az, hogy miért ez lett megvéve, arra nem tudok válaszolni.

Mayer Ferenc: Nagyon röviden szeretnék csak reflektálni, hátha esetleg képviselőtársaimat félrevezeti, hanem is tudatosan, amit osztályvezető úr mondott, miszerint miért nem költötték el a fejlesztési célból átvett pénzeszközeiteket, mert ha elköltöttétek volna, akkor természetesen jogosan lekérhettétek volna az önkormányzati támogatást?

Tüttő István: Ennyi idő alatt nem nehéz.

Mayer Ferenc: Hát kérem szépen, aki picit is járatos a költségvetési gazdálkodásban tisztelt képviselő hölgyek és urak, az nagyon jól tudja, hogy ez egy olyan abszurdum, ez egy olyan felelőtlenség lenne bármelyik intézményvezető részéről, hogy mondjuk december 29-én nekiállok és elköltöm, mert kb. az lett volna, hogy december hónapban futnak be többnyire ezek a fejlesztési célú átvett pénzeszközök, hogy ne is minősítsem, hogy milyen állapotokhoz vezetne.

Tüttő István: Hát ezért mondtam én, hogy annyi idő állt rendelkezésre, hogy valóban, az hogy nem nehéz, azt csak idézőjelben mondtam és inkább pejoratívan.

Tóth László: Most már picikét lehiggadva én is szóvá teszem a mozi értékesítését. Baranyi képviselőtársam azt mondta, hogy nem emlékszik, hogy volt ilyen határozat, miszerint ezt értékesíteni kell. Ennek pont az ellenkezője történt meg …., hogy az önkormányzat nem kívánja értékesíteni a mozi épületét, és ezért felháborító a részemről az, hogy a költségvetés bevételi oldalán a mozi megint szerepel 50 millió Ft értékben. Tisztelt polgármester úr, meg szeretném kérdezni, hogy ki volt Önök közül az, akinek a személyes véleménye alapján került bele a költségvetés tervezése során a mozi értékesítése? Tehát nevet szeretnék.

Tüttő István: Nem tudok erre válaszolni. Tarnóczky úr válaszol, talán ő mondja, hogy én voltam.

Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr! Itt ül Ön előtt a bűnös. Engedje meg, hogy hadd legyen nekem az a véleményem, hogy az Ön által javasolt megoldás, bármennyire rokonszenves, az épületnek az önkormányzati felújítása a valóságos lehetőségekkel köszönő viszonyban sincs. Természetesen a közgyűlés dönthet úgy, hogy 200 millió Ft-ot mondjuk rákölt a mozi épületére, vagy 100-at, vagy mit tudom én, mennyit, tetszés szerint. Természetesen, meghallgatva sok-sok pozitív hozzászólást, a közgyűlés dönthet ott, hogy mind figyelembe veszi, mert végül is mindenki nagyon támogatni való ügyet támogatott, utána majd összeszámoljuk a hiányt. Remélem, akad 14 ember, aki az így kialakuló remek költségvetést meg is hajlandó szavazni, és remélem, hogy a város ebbe nem fog belerokkanni. Még egyszer meg kell ismételjem, hogy mindenféle közgyűlési döntés ugyancsak a közgyűlés által természetesen felülvizsgálható, módosítható és időnként, nem most utoljára és nem is először, rá kell kényszerülnünk arra, hogy bizonyos elképzeléseinken módosítsunk. Ha a közgyűlés nem akarja eladni a mozit, akkor nem adja el. Én természetesen a mozit nem tudom eladni Önök helyett.

Tóth László: Nagyon rövid leszek. Itt Cserti képviselőtársam szóvá tette a liszói körjegyzőséggel kapcsolatos bevételi oldal hiányát. Nem azért, annak az okán, mert egyedül voltam a képviselőtestületben, aki nem szavazta meg anno a körjegyzőség létrejöttét, én úgy gondolom, hogy el kell gondolkodni a közgyűlésnek, hogy meddig célszerű fenntartani ezt az állapotot.

Tüttő István: Van egy szerződés.

Tóth László: Jó, hát pontosan a szerződés felülvizsgálatára teszek javaslatot, magyarán azt kezdeményezem, hogy amennyiben lehet, a legközelebbi határidőre mondjuk fel ezt a szerződést. És akkor visszatérnék a költségvetés témájához, mert valószínűleg mindenki előtt ismert, hogy milyen nehéz helyzetben van a tűzoltóság és főleg a műszaki tartalmát illetően vannak jogos kifogások, ugyanis úgy emlékszem, hogy a Gazdasági Bizottság tárgyalt egy tűzoltó létra megvásárlásának a lehetőségéről, ami nagyon szükséges lenne a városnak, és ennek a pénzösszege sincs benn a költségvetés kiadási sorai közt. Szeretném, hogyha a költségvetésben erre vonatkozó utalás is történne.

Tüttő István: Az utóbbira az a válaszom, hogy tárgyaltunk magas szintű, tehát a Belügyminisztérium államtitkárával is, nem is olyan régen, és a következőt tanácsolta nekünk, hogy ne foglalkozzunk most a tűzoltólétra beszerzésével, mert jövőre Nagykanizsa mindenképp megkapja azt a tűzoltólétrát, amely 10% önrésszel beszerezhető. Tehát ezért nem került bele, és azt nem vitatva természetesen, hogy nagyon szükség lenne rá. Tehát azért nem került ebben az évben a költségvetésbe, nem elfelejtve, hanem inkább erre a válaszra alapozva döntöttünk úgy, hogy ez most nem szerepel.

Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 215/2000. határozatában – amely november 8-án született – megfogalmazta, hogy a város jövője, fejlődése szempontjából alapvető a rendezési tervek teljes körű elkészítése és karbantartása, ami a mindenkori városi gazdasági érdekeket szolgálja. Ennek megfelelően el is készült részletesen kibontva a 2001. évi költségvetéshez a feladatok költségelése, amely jelentősen magasabb, mint ami ezen a soron ebben a költségvetésben szerepel. Csak megjegyzem, hogy ez a 25 millió Ft, ami itt szerepel, kevesebb, mint a tavalyi finanszírozás, és az önkormányzati környezetvédelmi alap teljes mértékben eltűnt a költségvetésből. Tehát tisztelettel kérem a bizottság nevében polgármester urat, hogy ezt a 25 millió Ft-ot a részletes kibontásnak megfelelően felülvizsgálni szíveskedjen. Forrást is meg tudok jelölni. Igaz, ez nem új forrás, de gyakorlat lehetne, hogy az ingatlanértékesítésből származó bevétel meghatározott %-a kerüljön a tervezési feladatok forrásaként megjelölve egy külön soron a költségvetésben. A másik megjegyzés, hogy úgy emlékszem, hogy közgyűlésünk határozatban eldöntötte, hogy szükséges a Miklósfa-Ligetváros kerékpárút tervezése. Nem szerepel a költségvetésben.

Tüttő István: Szerepel, de.

Antalics Dezső: Önrésszel szerepel.

Tüttő István: Igen, mert pályázni. Azt nem hiszem, hogy fel tudnánk vállalni annak a rendkívül magas költségét csak önkormányzati forrásból, tehát mindenképp önrésszel szerepel.

Antalics Dezső: Tehát önrésszel kellene szerepelnie a költségvetésben, ez a lényege a bizottság kérésének. A Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat elnökeként szeretném ismertetni a közgyűléssel a Kiskanizsát érintő állásfoglalását az önkormányzatnak. Nevezetesen az 5. számú mellékletben szereplő tárgyi eszköz értékesítési táblán szerepel a Szent Flórián téri óvoda, valamint a Kisrác utcai óvoda értékesítése. A Szent Flórián téri óvoda értékesítésével kapcsolatosan egyértelműen megfogalmazódott, hogy az értékesítés megjelölt összege alulbecsült. Egyetlen funkciót tud alternatívaként elfogadni a településrészi önkormányzat, az pedig a korabeli fogadó funkció céllal történő értékesítést, és ennek megfelelően a korabeli funkció részletes kimunkálása és ennek megtervezése, és ennek megfelelő céllal történő értékesítést tudja támogatni a településrészi önkormányzat. Természetesen versenytárgyaláson és magasabb kikiáltási összeggel. A másik ezzel kapcsolatos kérés, hogy amennyiben ez nem realizálható, akkor mindenképpen közösségi funkciót kíván adni az épületnek azzal, hogy vizsgálja meg a Főépítészi Iroda a homlokzat helyi védelem alá helyezését, és a Műszaki Osztály, illetőleg a Gazdálkodási Osztály vizsgálja meg, hogy az állagmegóvása ennek az épületnek mennyibe kerülne. A Kisrác utcai óvoda értékesítését nem támogatja, bérbeadást javasol, mégpedig céllal itt is, gazdasági társaság adminisztratív feladatainak ellátását javasolja a településrészi önkormányzat. A Templom téri iskola felújítását támogatja.

Dr. Baranyi Enikő: Bizonyára szíve és lelke mélyén nagyon meg fog engem érteni Tarnóczky alpolgármester úr. Azt szeretném tehát kérni, hogy abban az esetben, hogyha egy közgyűlési előzetes határozattal szemben konstruktívabb és jobb, vagy az ettől eltérő bármilyen jellegű – jelző nélkül, nem minősítve – ötlet, vagy elképzelés van, tisztelettel szeretném kérni, hogy ezek jöjjenek vissza a képviselőtestület elé, hisz az önkormányzati demokrácia és a képviselőtestületi munka értékét pontosan az adná és ez is adja meg, hogy próbáljunk meg tisztességgel és felelősséggel gondolkodni, dönteni, és egy esetleges jobb döntésünket, ahogy egy jobb döntési lehetőséget elfogadva, egy korábbit módosítani. Én úgy gondolom alpolgármester úr, hogy ez teljes mértékben egyezik azzal a hittel, vagy meggyőződéssel, amit egy kicsit úgy, miközben itt egymás mellett ültünk az előző ciklusban, alpolgármester úrtól tanultam meg - remélem, hogy nem annyira rosszul.

Tarnóczky Attila: Nincs köztünk vita képviselőasszony. Van egy érvényes közgyűlési határozat, hogy a mozi kérdésében döntésre vissza kell hozni az ügyet ide a közgyűlés elé, a közgyűlés eldönti. Az én jóslatom szerint úgy fog dönteni, ahogy jósolom, lehet, hogy nem úgy fog dönteni. Az fog bekerülni a költségvetésben, ahogy tetszenek dönteni.

Törőcsik Pál: Előttünk van egy nulla hitelfelvételt megcélzó költségvetési tervezet. Én minősíteni nem kívánnám, csak az elhangzott észrevételekre szeretnék reagálni, s annyit elmondanék azért, hogy önmagában véve egy költségvetést nem az minősít, hogy hitelfelvételt tartalmaz, avagy nem. Kétféle költségvetés van, elfogadott költségvetés vagy el nem fogadott költségvetés. A célokat és az elhangzott óhajokat körülbelül ismerjük. Egy dolgunk van. Nyilvánvalóvá vált az, hogy mi az, amire a jelenlegi anyagi kondícióink mellett az önkormányzatnak lehetősége van. Meg kell határoznunk azokat a prioritásokat, mi az, amiket okvetlenül kell, hogy szerepeltessünk az idei költségvetésben. Ha ehhez tudunk forrásokat biztosítani úgy, hogy finanszírozhatóvá válik a költségvetésünk, akkor el lehet fogadni. Vagy pedig a másik út az, hogy a megvalósítandó céljaink közül csoportosítunk át, mondunk le bizonyos dolgokról, és így tesszük finanszírozhatóvá a költségvetésünket, mert az eddig elhangzottak alapján ez a nulla hitelfelvételt megcélzó költségvetés már messze nem a nulla hitelfelvételnél tart, és nem látok a forrásoldalon, mivel említésre méltó forrásmegjelölést az elhangzott vélemények kapcsán nem hallottam, amely lényegesen javítaná ezeket a kondíciókat. Mindezek ismeretében kell meghatároznunk valóban azokat a feladatokat, amiket okvetlenül meg akarunk valósítani, és innentől kezdve az elképzeléseket és a célokat kell megnyirbálnunk, mert más utunk, úgy néz ki, hogy nincs.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy kérés érkezett, hogy tartsunk szünetet. De egy kérdésem hadd legyen. Hányan kívánnak még szólni? Úgy látom, ketten, maximum hárman. Az lenne a javaslatom, hogy hallgassuk még meg az urakat, hölgyeket, és azt követően úgysem döntünk, most mindenki elmondta vagy elmondja az ezzel kapcsolatos véleményét, és akkor azt fogom javasolni, hogy most itt lezárjuk, fejezzük be és a következő alkalomra visszahozzuk mindazon javaslatoknak az újragondolásával, amik itt elhangzottak.

Györek László: Tényleg rövid leszek, és nem is szeretnék semmilyen javaslatot most egyelőre mondani, majd a későbbiek folyamán természetesen lesznek ilyen elképzeléseim. Két dologra hadd hívjam fel a figyelmet. Egyrészt arra, amit Budai úr már említett és én is, mint az egyik kht. felügyelő bizottságának tagja, hadd említsek meg, hogy célszerű lenne most már tényleg elkészíteni egy megfelelő szerződésvázlatot, szerződéstervezetet, amely pontosan szabályozná a kht-k, kft-k és az önkormányzat viszonyát.

Tüttő István: Most készül.

Györek László: Igen, ennek már ideje lesz. Azt hiszem, hogy erre szükség is lesz, hiszen a feladat, az csak nőtt, míg a támogatás, az csak csökkent, és azért ez így nem teljesen korrekt. Ne mi tegyük tönkre a saját kft-inket és kht-inket. Ez az egyik. A másik dolog pedig ennél talán kicsit fontosabb, mégpedig az, hogy a költségvetés az én meglátásom szerint nagyjából azt tükrözi, hogy a város hogyan képzeli el a 2001. évet, illetve talán még a jövőjét is, tehát valamiféle tervezést előfeltételez. Sajnos ebben a költségvetésben ént ezt nem látom. Csak egy dologra hadd hívjam fel a figyelmet. Lehet természetesen politikai szempontok alapján értékelni ezt a bizonyos Széchenyi Tervet, ami most már mai is szóba került, de kétségtelen tény, hogy több száz milliárd Ft kerül ki így az országba az önkormányzatokhoz, vállalkozó cégekhez ezáltal. Rengeteg olyan pontja van ennek, amely bennünket is érdekelhet, sőt kell, hogy érdekeljen. Most csak néhányat említsek meg: turizmusfejlesztési program néhány része, információs társadalom és gazdaságfejlesztési program, vállalkozáserősítő program néhány része, és így tovább, és így tovább. Én nem tudom, hogy az önkormányzat odafigyel-e erre. Gondolom, hogy igen, mert emlékszem, hogy érkezett egy felkérés a Polgármesteri Kabinethez, hogy gondolják át a Széchenyi Tervvel kapcsolatos teendőket, és hát elénk is került ez a Gazdasági Bizottságon egy, ahogy ők átgondolták. Én – talán csúnyán hangzik, de – majdnem elsírtam magam, amikor láttam ezt, ugyanis ez nem más, mint egy kifénymásolt, kiollózott változata, gondolom az internetről szedték le – igen, már látom is, hogy onnan. Na most ez kb. 5 perces munka, én is csináltam volna, ha erre valaki felkér. Nem hiszem, hogy erre kérték volna fel a Polgármesteri Kabinetet. Gondolom azóta, mert ez decemberben történt, már történt más is, tehát átgondolta valaki vagy valakik átgondolták, hogy hova, miképp lehetne csatlakozni, hogyan lehetne a városba pénzt hozni. Még egyszer mondom, nagyon komoly összegekről van szó. Azt konkrétan tudom, hogy az információs társadalom program két év alatt közel 50 milliárd Ft ráfordítással fog járni. Hát ha ebből Nagykanizsa egy kis szeletet is tudna csak lehasítani, az már elég jelentős lenne. Én úgy gondolom tehát, hogy azért itt tervezni kéne, előkészíteni kéne, valószínűleg már most is egy kicsit elkéstünk, de azért talán nincs még veszve minden. Tudom, hogy vannak azért részlépések, és itt most hadd hívjam fel a figyelmet egy előterjesztésre, amit ma kaptunk meg, ez a területfejlesztési információs rendszer kialakítása Dél-Zalában. Itt erre szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez sürgős, tehát erről mindenképpen dönteni kéne, és viszonylag komoly összeget jelent. Nem igazán városi beruházás, tehát pénzbe mondjuk így nem fog kerülni, hanem inkább pénzt lehet ezzel szerezni, és egy olyanfajta szerepet lehet adni talán Nagykanizsának, ami már régóta hiányzik. Konkrét kérdésem tehát: foglalkozik-e ezzel a kérdéssel, mármint a Széchenyi Tervvel valaki, vagy valakik, vagy történtek-e lépések konkrét projektek kidolgozására, illetve információgyűjtés ez ügyben, és ha nem, akkor pedig arra várom a választ, hogy mikor történnek meg ennek az első lépései? Ha lehet, akkor minél gyorsabban történjenek meg.

Tüttő István: Köszönöm Györek úr figyelemfelhívását. Amit említ, egy soron kívüli ülésre kerülne sor, ha egy elfogadható időn belül befejezzük a mai napnak a hátralévő napirendjeit. Én reményt látok rá. És ennek a soron kívüli ülésnek éppen az első napirendi pontja a Széchenyi Terv pályázati rendszeréhez illeszkedő megvalósíthatósági tanulmány elkészítése lenne éppen. Ez pedig nem más, mint a tematikus park, és egyben Nagykanizsa városának bekerülése a Széchenyi Terv azon programjába, amely a termálprogrammal függ össze. Tehát ez lenne az egyik ilyen napirend. De most, amit említett még Györek úr, az információs rendszer kialakítása, az szintén egy napirend lenne, de ezt, mondom, ezen a soron kívüli ülésen, amely ezt követő, tehát az úgynevezett folytatólagos közgyűlésünk után kerülne sorra, ezért kérem Önöket, hogy lehetőleg olyan gyorsan dolgozzunk, hogy erre lehetőség nyíljon. Tehát ez lenne a válaszom most Györek úrnak, hogy konkrétan ezzel foglalkozunk.

Marton István: Mielőtt a mondanivalóm lényegére térnék, egy kis bevezetést kell, hogy tartsak, mert nem szeretném, ha a minket nézőkben kétségek maradnának. Mayer képviselőtársam és polgármester úrnak volt egy vitája, amelyből esetleg a szakképzési alap rendeltetésszerű felhasználását kérdőjelezhette meg az, aki nem ismeri ennek a rendszerét, ugyanis ezt nem befolyásolja, ha abból mást fizetnek, ha összességében azt az összeget, ami arra összejön a célra használják fel, amire az hivatott. Tehát annak semmi jelentősége nincs, hogy mást fizettek ki belőle abban a pillanatban, az év végi egyenlegből kell ezt megnézni. Ez volt az egyik. A másik pedig a Tóth úr által említett régi mozi, illetve annak a felújítása, illetve arra az alpolgármester úr által adott válasz. Kezdem azt hinni, hogy minden Tarnóczky úrnak nem tetsző közgyűlési döntést felül kell vizsgálnunk. Én javaslom, hogy mondjuk ezt négyhetente ejtsük meg, hiszen a múlt közgyűlésen is volt egy ilyen, és ha ezt egyszer eldöntjük egy szavazással, akkor a későbbiekben erről már vitatkozni sem kell, hanem négyhetente a neki nem tetsző döntéseket idehozza elénk felülvizsgálatra. Ezt azért mondom …

Tüttő István: Ez határozati javaslat?

Marton István: Igen, ez egy határozati javaslat. Humoros …… nekem rendkívül módon egykezes munkának tűnik, és itt véletlenül se gondoljon senki azokra a kezekre, akik ezt leírják, én itt szellemi vezérlésre gondolok, és többször elmondtam, 3. éve számomra rendkívül módon hiányzik a költségvetést előkészítő ad hoc bizottság, amely inkább jól, mint rosszul, azért 8 évig működött. Egy kis konkrétumra, ha megnézzük az 5. számú mellékletet. Én nem akarok hosszasan elidőzni mellette, de már többen szóvá tettek ebből több sor is, de érdekelne, hogy a Thury laktanya volt kápolna épület értékesítését miért tudjuk ezer forintos pontossággal, amikor általában ugye milliós pontossággal tudjuk a számokat? Lehet, hogy valaki meg tudja válaszolni, hogy már esetleg el is kelt és be is fizették. Nem tudom.

Tüttő István: Nem, hanem egy felértékelésnek ez volt a végösszege. Én magam is furcsának tartom, hogy nem egy kerekszámot ad meg.

Marton István: Én természetesen tudtam a választ, amit polgármester úr ad. Csak rá akartam mutatni a dolognak a nevetséges voltára. De tovább megyek, és itt azért illik megőrizni a komolyságunkat, mert nagyon komoly dolgokról van szó. Csak ugye úgy tanították az embert az iskolában, hogy ha a milliókban van sok nulla, vagy a milliárdokban, akkor nem illik, mondjuk 6 tizedes pontosságig egy másik számot kiszámolni, és én itt is egy kis aránytévesztést érzek.

Tüttő István: Egyetértek, Marton úr. Sőt úgy emlékszem, javasoltuk is, hogy a költségvetésben kerekítsük fel ezeket az összegeket.

Marton István: Ez lehet 11, lehet 15, de 11 millió 137 ezer nem lehet. Többektől hallottam, és itt szerepel két sorral lejjebb a Szent Flórián téri óvoda értékesítése. Szakemberek meglátása szerint azt csak telekáron szabad értékesíteni, bontás után, hiszen a falak teljes mértékig nedvesek, és nem lenne szerencsés valakiben olyan illúziót kelteni, hogy ez itt maradhat. Én a magam részéről, hogy forrásról is beszéljek, ne csak hiányról, az egyéb épületértékesítésre betervezett 5 millió Ft-nál legalább egy nagyságrend hiányt érzek, és biztos is vagyok benne, hogy mire letelik az év, addigra ez az egy nagyságrend az össze is jön. A 7. számú mellékletben a V. sor, az általános tartalék ugye 20 millióval van szerepeltetve. Ez olyan pici szám, hogy ez még a költségvetés 0,2%-át sem éri el, ami meggyőződésem, hogy tarthatatlan és biztos, hogy ezen változtatni kell. Menjünk át 10. táblára, ahol már az OKSB elnöke ugye a sportfeladatok támogatását említette.

Tüttő István: A növelés mértékére nincs javaslat?

Marton István: Hát mondjuk 5 helyett 50, mert ezt a számot is.

Tüttő István: Ja nem az egyéb, hanem az általános tartalék.

Marton István: Arra mondtam. Vagy a 20 helyett mondjuk 50 legalább. Mint ahogy az 5 helyett is 50.

Tüttő István: Az világos.

Marton István: Sportfeladatok támogatásánál, mint említettem az OKSB elnöke említette, hogy míg ’98-ban 59 millió ment sport célra, ’99-ben is 52,5, 2000-ben 38,5, sőt még a koncepcióban is több volt beírva, mint az itt előttünk szereplő 32,5 millióm - én maximálisan egyetértek azzal, hogy ezt bizony legalább 50 millióra kell felvinni, és reálértékben, még akkor is közel 15%-kal elmaradunk a 2 évvel ezelőttihez képest. Itt azt hiszem, Böröcz képviselőtársam említette, hogy az előkészítő már biztos lehet a Futball Club Kft. felszámolásában, hiszen a második félévre szereplő 20 millió Ft-nak sehol sem találom még a nyomát sem. Áttérve a 12. táblázatra, az Ady úti sportlétesítmények működése, támogatás ugye az előzőben még, a koncepcióban szerepelt a Zárda úti is, mind a kettő 80%-kal, innen a Zárda út kikerült, maradt Ady út 60%-kal. Úgy gondolom, hogy itt is már gyakorlatilag sikerült elfeledkezni az esetleges tulajdonjog megszerzéséről, amelyre ugye közgyűlési döntés van, hogy ezt a Zárda úti sportlétesítményt az önkormányzat félév végéig igyekszik megszerezni. Egy fillér összeget egyébként nem látok erre beírva. Én nem is mondanék ide konkrét számot, mert nem óhajtom a város pozícióit a folyó tárgyalásokon rontani. Ami nagy fájdalom, és a múltkor is elmondtam, 6. éve belterület Szabadhegy és nincs neki a főutcája. Az öreg Szabadhegyi utca pedig már olyan, hogy nyomvonalában még létezik, csak jószerivel közlekedni nem lehet rajta. Aki arra többször járt, az ezt tanúsíthatja. Nem látok ebben az anyagban egy könyvtárépítő ad hoc bizottsági határozatot, illetve annak az érvényesítését sem, amelyben az ad hoc bizottság javasolja, hogy a tetőtér majdani hasznosítása érdekében körülbelül 30 millió Ft-ra van szükség, amivel 4-500 m² olyan ragyogó területet nyerhetnénk, ami ha visszaszámolunk, körülbelül 60 ezer Ft/m²-kénti szerkezetkész ár. Azt hiszem, hogy ez egy főnyeremény, ha persze jól lesz kihasználva a későbbiekben. Na most én nem akarok azzal a kérdés körrel foglalkozni, mert Böröcz úr foglalkozott, azért vártam a végére, hogy kevesebbet kelljen beszélnem és ez be is jött, mert például Böröcz képviselőtársam az alultervezést tematikailag tökéletesen szakszerűen összefoglalta, és a vagyon felélésről is jól mondta, amit mondott. Miként a Budai úrnak az a mondata is nekem nagyon tetszett, hogy a tavalyi költségvetés készítésnél ugye elindultunk 87 millióról. Tavaly december közepén, amikor már vége volt az évnek, fölkúsztunk 306-ra, és gyakorlatilag a vége szinte nulla lesz, mert ha jól vagyok informálva, gyönge 20 millióról van szó. Tehát úgy gondolom, hogy az alultervezésnek ez is egy …. példája. Meg annak is, hogy papír rendkívül türelmes. Még annyit kívánok elmondani, hogy nem találok egy nagyon jelentős forrás bevételi oldalon. Nevezetesen már a tömegkommunikáció is kihozta, hogy a gázközmű vagyon a 100 és 400 millió igényű településeknél hamarosan kifizetésre kerül, és ha jól vagyok informálva, akkor városunkat ez 236 millió Ft-tal érinti, vagyis forrásunk már itt van a zsebünkben. Sokkal biztosabb, mint mondjuk az a hitel, amit majd az ősszel akar felvenni. És akkor még nem beszéltem arról a 876 millió újabb forintról, a kettő együtt ugye meghaladja ugye az 1,1 milliárd forintot, ahogy én első meg a második ciklusban megfogalmaztam, a talált pénzek kategóriájában, amit adott esetben majd peres eljárás keretében kell érvényesítenünk, de a 236 millió, nem győzőm eléggé hangsúlyozni, ettől független, és gondolom, hogy napokban aláírásra kerülnek a szükséges dokumentumok. És nagyon bízom benne, hogy amikor a költségvetés legközelebbi fordulójára kerül sor, ez az összeg már szerepelni fog, és esetleg egyéb összegek is.

Tüttő István: Egyébként ma foglalkoztunk épp ezzel a kérdéssel, mert a Megyei Jogú Városok Szövetsége levelet intézett hozzánk, hogy foglaljunk állást a kérdésben. Mi vitatjuk annak a 236 milliónak pontosságát, nem a jogosságát, hiszen jár nekünk, csak sokkal több jár. Abban nem tudunk igazán érdemben dűlőre jutni, hogy elfogadjuk–e jogfenntartással, magyarul vagy pedig azt mondjuk, hogy mi semmiképp nem fogadjuk el és perelünk, mert ugye annak pedig az a következménye, hogy itt nem lehet megjeleníteni semmit. Majd ezt megbeszéljük, mert erre vonatkozóan a jogtanácsos, aki ezzel foglalkozik, azt javasolta, hogy ne fogadjuk el. Át kell gondolni, ehhez majd mások véleményét is igénybe vesszük. Mert így akkor nem szerepeltethetjük, ha nem fogadjuk.

Tarnóczky Attila: Tisztelt Képviselő Úr! Nem én állok minden dolog mögött, amely Önnek nem tetszik, ebben a közgyűlésben. Azt hiszem, hogy mértéktelenül túlértékeli a személyemet, és tán ezt nem tenné, hogyha egy kicsit jobban szeretne engem.

Tüttő István: Azt hiszem, érzelmi síkon lezárhatjuk az ügyet. Osztályvezető úr kíván még szólni.

Beznicza Miklós: Nem szeretnék mindenre válaszolni, nem is tudok, ami itt fölmerült. Egy-két dologra azért szeretnék itt reagálni. Elhangzott, a Szociális és Egészségügyi Bizottságon az anyaggal kapcsolatban, amit most Önöknek kiosztottam, egyetlen egy gondolatot szeretnék hozzáfűzni itt a Kelemen Z. Pál képviselő úrnak. Azt szeretném azért eloszlatni, hogy az “A” pontban felsorolt normatívák a “C” pontban, vagy az “A” pontban felsorolt kiadásokat fedezi. Nem, ez sok minden mást fedez, nagyon furcsa állapot lenne, ha az “A” és “C” pontot állítanánk szembe egymással. Ez a dolog nem működik. El tudom fogadni természetesen azt is…

Tüttő István: Nem így mondta pontosan, de ezt majd megbeszéltük. Nem szembeállításról van szó.

Beznicza Miklós: Egymás mellé állításról.

Tüttő István: Nem, ezek tételek azért legyenek kibontva ilyen és ilyen számú táblázatban, mellékletben. Tehát nem azt mondta, hogy ennek az egyensúlyát így kell megteremteni.

Beznicza Miklós: Itt még elhangzott - a Böröcz képviselő úr -, hogy alultervezett költségvetés, és szeretném mondani, hogy a tavalyi évi költségvetést megnéztem, és alultervezés csak abból ered, hogy az értékpapír vásárlást nem állítottuk be. Ha beállítom, akkor az bevételben és kiadásban is csak automatikusan felsrófolom vele költségvetést. Amennyiben itt szükséges, természeteseten rendben van. El tudom fogadni azt a céltartalékok működési és felhalmozási célú megbontását, természetszerűleg meg lesz. Pénzmaradvány hangzott el itt többször, hogy nincs beállítva. Szeretném azt mondani, hogy tavaly igen, be volt 3 millió Ft állítva. Az idén ez hitellel zárult ez a költségvetés. Ami a biztos a pénzmaradványnál, annak az összegét tudom mondani, bár felesleges, mert a kiadási oldala is meg lesz. 47 millió Ft-ról van szó, ami a bérlakás számlán az elnyert pályázat önrésze. Ez biztos. Az összes többi nem biztos, de mivel alszámlán van, ez csak áprilisban lehet téma. Kiszámlázott termékek ÁFA bevétele hangzott itt el. Képviselő úr, szeretném mondani, hogy ennek a legnagyobb része és az egésze a miklósfai csatorna visszaigényelt ÁFA-ja, ami idén már nem téma. Tárgyi eszköz értékesítésnél elismerem azt, csak nem tudom megmondani, hogy mennyi terület és mennyi az épület. A hulladéklerakó átvettre mondta képviselő úr, 9-10 millió Ft-ot állítsunk be. Szeretném mondani, beállíthatjuk, az egyensúlyon nem javít. Az egész hulladéklerakó itt önkormányzati támogatás nélküli beruházásként van szerepeltetve. Itt ezen az egyensúlyon, képviselő úr, ez javít. Liszói bevételek hangzott el itt két képviselő úrtól is. A liszói bevétel a normatívák között szerepel, tehát normatívák között van benn.

Tüttő István: Nem itt az volt a kérdés, hogy egyensúlyban vagyunk-e vagy ez nekünk ráfizetés. Ezt meg kell majd vizsgálni.

Beznicza Miklós: Én ezt nem mondom. A képviselő úr itt a személyi juttatásokra tett föl kérdést, arra majd mindjárt kolleganőm válaszol.

Tóthné Krémer Mária: A Budai úrnak szeretném válaszolni. Én azt hiszem, hogy helytelen gyakorlat az, ha a személyi juttatásokat az előző évi módosított előirányzathoz hasonlítjuk össze, mert ez nem mutatja azt, hogy közben az előző évben növekedéseknek a következő évi hatása milyen részt képvisel. Tehát erre szeretném azt mondani, hogy az okmányirodai létszámokat ugye október 1-től 8 fővel fejlesztettük. Ennek a 11,5 havi bére a 2001. évi költségvetésben szerepel, ez 8 millió Ft. Nem szerepelt ugye módosított előirányzathoz viszonyítva, 1 fő adóügyi dolgozót bérét kértük, ami szintén csak a 2001. évi költségvetésben szerepel. A liszói feladatok ellátásával kapcsolatos dolgoknak az 1 fő bére szintén ebben szerepel. És ugyannak ennek a 6 havi hatása, a tisztségviselők bérfejlesztésének a 6 havi hatása szintén a 2001. költségvetésben pluszként szerepel. Amennyiben a személyi juttatásokat úgy vizsgáljuk, hogy alapilletmény vagy rendszeres személyi juttatások, és egyéb juttatások, akkor viszont a rendszeres személyi juttatásokból évközben az álláshelyek, üres álláshelyek be nem töltése miatt, a betegségek miatt kiesett hónapoknak a bére, az megtakarítódik, nem alapilletményként szerepel a költségvetésben, hanem áttevődik a jutalomhoz, és jutalomként kapják meg azok a dolgozók, akik ezeknek a feladatoknak az ellátásában többletfeladatot vállaltak. Ezen kívül szeretném még azt elmondani, hogy szerepel a személyi juttatások között többek között a 2,3 millió Ft-os diák sportkörben közreműködők magbízási díja, ami minden éven a dologi kiadások között szerepelt a sportfeladatoknál. Most a helyére tettük, hogy ne évközben kelljen módosítani. A Cserti úrnak szeretném válaszolni, hogy miért nem szerepel a címrend, és miért nem szerepel a normatíva ebben a költségvetésben. Ez egy olyan tervezet, ami munkaanyag, és egyetlen évben sem évek óta sosem szerepeltettük a címrendet a munkaanyagban, mivel ez a rendeletnek a része, és ebben a munkaanyagban rendelet sem szerepel. A normatívát azért nem szerepeltettük, mert ez egy képzett normatíva, előzetes számítás. Egy hete kaptuk meg a pontos normatívákat, és azt már a végleges költségvetésben így szerepeltetjük.

Szokolné Dr. Szolik Enikő: Egyetlen egy mondatot szeretnék Györek képviselő úrnak a Széchenyi tervvel kapcsolatos felvetéséhez hozzáfűzni, az asztalon van egy anyag az intézményi felújításokkal kapcsolatosan bevonható pluszforrásokról, és ez jelzi, hogy az iroda figyelembe vette bevonható forrásként az ott megjelölt célt már.

Tüttő István: Főleg figyelem felhívás volt természetes, hogy folyamatosan kell vele foglalkozni. Osztályvezető úr befejezte? Köszönöm szépen. Akkor most szünet következik. Lezárjuk ezt, mivel szavaznunk nem kell, folytatjuk majd természetesen figyelembe véve az elhangzottakat.

Kelemen Z. Pál: Tisztelt polgármester úr, itt a szünetben beszéltem a jelenlegi vendégeinkkel és a 17. napirendi ponthoz az egyik pályázó kérte, hogy mivel az egyéb halaszthatatlan elfoglaltsága miatt el kell mennie, ha egy mód van rá, vegyük előre a napirendben, következő napirendi pontnak, és hogyha ezt a többiek jóváhagynák, akkor megköszönöm.

Tüttő István: A 17-et?

Kelemen Z. Pál: A 17-et, igen.

Tüttő István: Kérem, ügyrendi javaslat volt. Kérem, szavazzunk róla. Tehát előre hoznánk a 17. számú napirendet, javaslat van rá. Ez pedig a Futball Clubnak a kérdése.

A közgyűlés 12 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A napirendi pont előterjesztője Törőcsik Pál úr, alpolgármester. A zárt ülésről nem volt szó. Nem, mert akkor kellett volna. Kérem szépen, az lenne a javaslatom, hogyha szigorúan anyagi kérdésről van szó, akkor, ha szükséges, ha pedig nem, akkor tartózkodjunk a számok emlegetésétől. Törőcsik úr öné a szó. Megkérdezem, hogy van-e hozzátenni valója az írásos anyaghoz?

Törőcsik Pál: Az előterjesztést írásban Önök megkapták. Pályázatok beérkeztek, határidők javaslatokban szerepelnek azok a lehetőségek. Mindannyiunk előtt ismert az a közgyűlési határozat, amelyet ebben az ügyben hoztunk. Előzetesen többet nem kívánok hozzáfűzni.

Tüttő István: Kérdezem, van-e észrevétel, kérdés? Úgy látom nincsen. Kérem szépen, 3 határozati javaslat szerepel. Birkner úr kíván szólni?

Birkner Zoltán: Előbb meghallgatom polgármester úr.

Tüttő István: Én hozzájárulok, hogy még elmondja a véleményét. Hát, ha kíván vele élni, hanem, akkor szavazunk.

Birkner Zoltán: Kívánok.

Tüttő István: Tessék.

Birkner Zoltán: Köszönöm polgármester úr. Kedves képviselőtársaim! Tulajdonképpen az egyik pályázóhoz szeretnék feltenni, illetve nem is hozzá szeretnék feltenni, magukhoz szeretnék feltenni egy kérdést, ez egy kicsit olyan pontosító kérdés lenne, több is, egészen pontosan. Ami engem nagyon érdekelne, ugye a Marton - Böröcz Tibor úr által, és Szabó Csaba által letett pályázatban és ennek a szerződési pontjaiban a 2. ponton belül van néhány hozzászólásom. Az egyik az az önkormányzatra vonatkozó feladat. Az önkormányzat feladata az első, vagy másodosztályú szerepléshez szükséges feltételekkel rendelkező labdarúgó stadion és egyéb kisegítő létesítmény biztosítása, valamint fenntartása. Én ezt szeretném egészen pontosan megtudni, hogy ez mekkora költséget jelent, egészen pontosan mire gondoltak a pályázók ebben az esetben. Hiszen akkor innentől kezdve ennek a kérdése azért kiderül, hogy 40 plusz mit jelent. És egyébként azért mondtam, hogy ez nemcsak a pályázó urakhoz szól ez a kérdés. Azért is szeretném Marton urat megszólítani, mert Ő a mostani kft-nek az ügyvezetője, aki egészen pontosan tudja, hogy milyen költségekkel jár ez, és azt is tudja, hogy milyen elvárások vannak egy első vagy másodosztályú csapat szereplésénél pálya, illetve egyéb létesítményekkel kapcsolatosan. Úgyhogy szerintem Ő az avatott szakember ennek, tehát tőle szeretném ezt megkérdezni.

Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy megvárnánk, Marton úr is gondolom, így egyetért azzal, hogy először a Budai úrnak is adjunk szót, hátha kérdések hangzanak, amire válaszolni kell.

Budai István: Úgy gondoltam, hogy nem szólok hozzá. De a Birkner Zoli hozzászólását szeretném folytatni. A többi ponttal kapcsolatosan is nekem vannak gondjaim. Először is ugye én arra gondolok, hogy azért kiírni a fizetés módját, hogy, bocsánat nem mondok összeget, egy ilyen alacsony összegnél nem kellene, mert az cinikusnak tűnik az én fülemnek. A másik olyan dolog, amit én.

Tüttő István: Szememnek.

Budai István: Vagy a szememnek, de fülemnek is, ha hallom. A második bekezdés azt mondja, hogy a követelések és kötelezettségek egyenlege nulla legyen. Ezt már egyszer tisztáztuk, hogy a világon ilyen mérleget nem csináltak még, hogy követelések és kötelezettségek egyenlege, tehát annyit követeljek valakitől, amennyivel tartozok valakinek. Én ugye ezt úgy fogalmaztam voltam, hogy az átadáskori zárómérleg nem lehet veszteséges. Mert ugye lehet neki pénzmaradványa, lehetnek pénzeszközei, amiket bevonhat a kötelezettség teljesítésére. Ebben a kérdésben én úgy gondolom, szakmaiatlannak tűnik ez a megfogalmazás, elnézést a kifejezésért. Ugyanúgy problémának látom én a létesítménynek a fenntartására, üzemeletetésére biztosított fedezetet, mert ugye akkor ez már nem a 40 millió, tehát nem pályázati kiírásnak megfelelő pályázat ez. Aztán ugye nem beszéltünk mi soha fogyasztói árváltozásról a támogatás során. Ebben az is megfogalmazódott. Én úgy gondolom, Pista majd légy szíves adjál rá választ, hogy miért születtek meg ezek a javaslatok a pályázati kiírással ellentétes módon? Mert ez nem az

Tüttő István: Van-e még észrevétel? Hátha nincs, akkor megkérem Marton urat, mivel neki tették fel a kérdéseket, szíveskedjék válaszolni.

Marton István: Először is, hogy akik nem sportvezetők, hogy az összeg súlyához.

Tüttő István: Vagyunk egy páran

Marton István: Akik nem különösebben járatosak, mert van, aki azért járatos, annak ellenére, hogy nem az. Az összegek súlyának és arányának az érzékeltetése végett el kívánom mondani, hogy Magyarországon kettő profi liga van, és az összes többi amatőr. Az amatőr, az nem azt jelenti, hogy ez ingyen működik. Mondjuk egy NB-III-as, tehát egy negyedosztályú csapat működtetését talán 10 millió Ft-ból lehet megoldani, de a legfelső amatőr ligát, az NB-II-t, azt 60 alatt garantáltan nem lehet eredményesen megoldani. Az első osztályban, aki a sportot olvassa, vagy olyan napilapokat, ahol sportgazdasági kérdésekkel is foglalkoznak, az mind tudja már, hogy negyedmilliárd Ft fölött nem lehet működtetni első osztályú klubot. Tehát a kiírásban szerepelő első vagy másodosztály, az gyakorlatilag vagy nélkül, sima másodosztályt kell, hogy jelentsen, mert egy másodosztályú klubot utánpótlással, létesítményekkel együtt kb. 100-120 millió Ft-ból lehet sikeresen működtetni. Tehát ez egy alapkérdés. A Birkner képviselőtársam kérdezte, hogy mit jelent az, hogy az önkormányzat feladata az első vagy másodosztályú szerepeléshez, tehát mondjuk a másodosztályú szerepléshez szükséges feltételekkel rendkelező labdarúgó stadion és egyéb kisegítő létesítmények biztosítása, valamint fenntartása. Ez azt jelenti, hogy a center pályát mindenképpen meg kell tartani a volt Olajbányász stadionban, és a hozzátartozó öltözőrendszert, illetve a munkacsarnokot. Lehet itt sok mindent mondani, de e nélkül ez nem megy, és még anélkül sem megy, hogy az önkormányzat azon határozatának ne szerezzen érvényt, amely szerint június 30-ig a tulajdonjogát megszerzi ennek az objektumnak. Ki is jelölt egy 3 fős önkormányzati delegációt, a polgármester úr, az illetékes alpolgármester, személyemen keresztül. És ezek a tárgyalások elindultak, de én azt már költségvetés vitája során is mondtam, hogy így én nem kívánok itt a stadion megszerzésével kapcsolatban összegről beszélni, hiszen lehet, hogy a tulajdonszerzést az egyéb előnyök juttatása miatt összegszerűen nem lesz akkora, mint hogyha direktben kellene vásárolnunk. Most azt a mondatomat lehet, hogy nem mindenki érti, de a nyilvánosság előtt ezt mélyebben nem vagyok hajlandó kifejteni. Zárt ülésen vagy szünetben bárkinek, bármikor. Hogy rosszabb a helyzet, mint amikor a nyáron ez tulajdonképpen eladásra került volna először - Tarnóczky úr említette, hogy egy komoly jelölttel találkozott idáig, akinek érdemi vételi szándéka volt. Na most ezzel komoly jelölttel én is tárgyaltam, és amikor rákérdeztem, nem egyedül tárgyaltam, tehát van a testületben olyan, aki szintén jelen volt ezen a tárgyaláson, az megerősíthet, vagy éppen cáfolhat, ha szerinte nem az történt, amit mondok - objektum nélkül érdemben ő se. És mivel nem látta - gondolom - biztosítottnak az objektum megszerzését, ezért be se adta az ajánlatát. Belőlünk - ez köztudott, hogy - nem a bőség hajtotta ki ezt az ajánlatott, hanem egyszerűen azért tettük meg, mert nem szeretnénk, hogyha Kanizsán a labdarúgás legfelsőbb szintje az az V. osztály lenne. És nem akarok én mélyebben foglalkozni azzal, de ha a városban már megszűnt az a csapat, amelyik mondjuk a IV. osztályban reprezentálhatna még, aminek a léte nagyon jó volt, hogy volt, hisz a játékosainkból 5 kettős igazolással ott volt, azon kívül is voltak még ott ennek futball klubnak a neveltjei közül. Hát, amikor a futball klubnak igénybe kellett venni a kettősigazolású játékosait, akkor bizony nem is tudott érdemben ez a csapat jól szerepelni. Tehát én itt az erők összevonásával kapcsolatban mondom ezt, mert az az erő az összes erőnek, ha százalékban akarom kifejezni, ami pillanatnyilag bevethető, messze nem biztosítja még a 10%-át sem. De hát én azt hiszem, hogy város függetlenül, hogy ez a futball klub az első vagy a másodosztályban szerepel, nem maradhat labdarúgó stadion nélkül, illetve ha a nélkül marad, akkor a csendes lemorzsolódás, a háttérbe szorulás, az életképtelenség jeleit kell, hogy észrevegyük rajta. Nem véletlen az sem, hogy az ISM-nek a pályázatán már a legutolsó kategóriába kerültünk ezzel a 44 millió Ft-tal, amelyet ebben a pillanatban még csak igénybe se tudnánk venni. Még szerencse, hogy csak 2002-től van pénz. Lévén, hogy nincs a tulajdonunkban objektum. Tehát ez a kérdés, ez csak annyiban sürgős, a futball klub léte az június végéig biztosított többé-kevésbé, az önkormányzat és egyéb pénzek, de döntő módon az önkormányzat finanszírozásában, és abban az esetben, ha nem lesz hozzá objektum, akkor garantáltan megszűnt a profi futball Nagykanizsán. Én tudom, hogy a másik pályázó, az mást írt, de én ezzel érdemben nem akarok foglalkozni, ezt tisztelt képviselőtársaimra bízom, hogy eldöntsék, hogy annak a dolognak mekkora a realitása. Budai úrnak nem tetszik, hogy van egy alacsony vételi ár megjelölve. Én úgy gondolom, hogy egy ajánlatban ezt meg kell tenni.

Tüttő István: Nem, hanem ilyen összeg mellett kikötni azt.

Marton István: Bocsánat, számláról utalhatjuk is, ha pedig. De ezt az egyszerűbb, ha a zsebünkbe nyúlunk, és ezt a hatalmas összeget átadjuk. Ezen lehet ……. vitát folytatni, de ez azt hiszem, hogy tartalmat nem érinti.

Tüttő István: Részletfizetést nem kérjetek.

Marton István: Természetesen, ha ne adj isten az 1. változatot …….. valószínűleg igaza van, hogy a társaság működtetésére tett 2. számú pontban, amikor azt írtuk, hogy követelések és kötelezettségek egyenlege nulla legyen, azért ott kifejtettük, hogy ennek összegében nem vehetők figyelembe azok a kintlévőségek, amelyeknél a késedelem a 14 naptári napot meghaladja. Tehát magyarul perben esetleg még csak nem érvényesíthető, mert ha érvényesíthető, akkor évek múlva érvényesíthető. Van itt egy Román Labdarúgó Szövetséggel húzódó átigazolási ügyünk, ami ’99 óta tart. Elméletileg az FIFA-nak már régen törölni kellett volna a román bajnokság élvonalából ezt a csapatot, de még nem tette meg. Tehát ilyen ügyek vannak, de ezeket, azt hiszem, nem lehet figyelembe venni, mert ezek vagy bejönnek, vagy nem jönnek. Na most, emellett én elismerem, hogy ez Budai úrnak, aki ugye ebben témában abszolút profi, pongyolának tűnik, viszont ez a képviselőtestületnek lett így megfogalmazva elsősorban a közérthetőség miatt. És azt hiszem, hogy ez nem tartalmai hibája ennek az ajánlatnak. Hát azt hiszem, hogy a felmerült két képviselőtársam kérdéseit nagyjából megválaszoltam, de ha van még kérdés, én minden további nélkül állok a rendelkezésére a testületnek.

Birkner Zoltán: Elnézést kérek a képviselőtársaimtól, aki előtt most …. válaszgombot. Őszintén megmondom, azért, mert nem kaptam a kérdésemre választ Marton úrtól. Az volt a kérdésem konkrétan, mai ….. számolva, tehát a mai pillanatban, ha így maradna a rendszer, hogy még 1 évre esetleg meghosszabbodna a KÖGÁZ-tól igénybevető létesítmény “A” verzió szerint, tehát ez az egyik verzió, akkor mennyibe kerül konkrétan az intézmény fenntartása? Hiszen most itt nekünk döntenünk kell valamiben, aminek egyszer van egy 40 milliós támogatási első vonala, ami valóban pályázati kiírás szerint történik, és van egy második, hogy és még pluszba mennyibe kerül egyébként a létesítmény fenntartás, hiszen akkor fogunk rájönni arra, hogy egy évben egy másodosztályú futballcsapat Nagykanizsának mibe fog kerülni. És én nem szeretnék addig dönteni, amíg ezt nem tudom. És én még azt is meg szeretném kérdezni, mert tudom, hogy az információ ennél a pontnál nagyon fontos, hogy mi van akkor, hogyha nem sikerül a jövő évre megállapodni a KÖGÁZ-zal? Legyenek kedvesek ezt a verziót is nekem elmondani. Ha most szeretnénk kötni egy komoly megállapodást egy ajánlattevővel, akkor legalább információ birtokában legyünk, hogy miben is kellene valójában döntenünk, hogyha marad, mondjuk az a verzió, az 1. vagy 2., vagy ki tudja még, hogy melyik. Tehát, hogy egyáltalán mit vállalunk fel. És énnekem lenne még egy megjegyzésem. Én nagyon szeretném, hogyha ez magállapodás úgy köttetne, hogy 2002. június 30-ig feltétlenül meg kell próbálni, nem tudom, hogy ez hogyan lehet belefogalmazni egy szerződésbe, fenn kell tartani ezt a csapatot, meg kell próbálni benntartani a másodosztályba. Tehát, hogy egy kicsit legyen ennek egy ilyen ……., hogy legalább 2002. júniusáig. Hiszen ne felejtsék el uraim, Marton úr nagyon jól mondta, hogy 100-120 millió Ft/év, mindennel együtt. Mi adunk 40-et, valószínűleg 20 millió körül lesz, vagy 15 millió körül lesz a létesítmény, az eddigi emlékeim szerint ennyi szokott lenni. Akkor közben kapnak ilyen jogdíjat, van azért egy értéke a csapatban, hátha minden összeadok, akkor ez egy nagyon jól kerekedő vállalakozássá kezd emelkedni. Na most azért én tudni szeretném, hogy ez folyamatosságában akkor biztosítják-e a bennmaradást azok, akik vállalják ennek a kft-nek a megvásárlását. Hozzáteszem, hogy természetesen nem sajnálom, hiszen egy kft-nek nyereségesnek kell lenni. Úgy legyen. Csak szeretném azt akkor, hogy a kanizsaiak legalább 2002. június 30-ig élvezhessék a profi ligát.

Tüttő István: Nekem még egy hozzátennivalóm van, ugyanis az előző napirendben már felszínre került, ugyanis most 35 millió szerepel a költségvetésben az első félév finanszírozására, ha ehhez hozzáteszünk még 40-et, az 75. Jó, de hát akkor miért tették fel azt a kérdést, hogy a második félévre nem tartalmaz forrást a költségvetés. Mert számomra ez a dilemma. Arról volt szó, hogy 35 millióval támogatjuk az elsőt, tehát hogy kifut ennek az úgynevezett szezonnak a működése. És mi van a II. féléves szezonnal?

Birkner Zoltán: Bocsánat, polgármester úr, de énnekem azért a fejemben némi válasz van, és elnézést, hogy beleszólok.

Tüttő István: Nem, én ezt kérdeztem.

Birkner Zoltán: Valamifajta választ én érzek ebben. Valószínűleg az lesz erre a helyes válasz, hogyha, hogy ebbe a 35-ben bent van a létesítmény fenntartás is, na most, ha ezt arányosan megnézzük, akkor az azt jelenti, hogy mondjuk ez egy évi 15-20 millió Ft, akkor tulajdonképpen a létesítmény fenntartásra vonatkozó egész éves támogatást megkapták ebben az évben. Akárki. Ez most furcsa helyzet, mert csak adott esetben igaz.

Tüttő István: 9 millió Ft éppen létesítmény fenntartásra. Az nem ez?

Birkner Zoltán: Azért mondom, hogy ebben a 35-ben valószínűleg ez is benne van úgy, hogy.

Tüttő István: Akkor világos.

Birkner Zoltán: Így már akkor egyszerűbb azért.

Tüttő István: Aggályom támadt, hogy hátha ez egyben csak a működéshez szükséges, nem pedig a fenntartáshoz is.

Tarnóczky Attila: Tisztelt Marton képviselő úr! Nekem is egy kérdésem lenne. A közgyűlés idei első határozata teljesen egyértelmű ebben a tekintetben, hogy 40 millió Ft-ot ajánl fel évente a működtetésre. Ebben semmiféle valorizációról szó nincs. Az Önök ajánlatában azonban van. Ezért kérdezem, hogy a közgyűlés eredeti ajánlata az Önök számára elfogadható, vagy sem?

Dr. Fodor Csaba: Akármelyik, illetőleg hát nem akármelyik, de a 3 határozati javaslat közül az első kettő kerül megszavazásra, vagy azok közül bármelyik, akkor szeretném azért kiegészíteni a határozati javaslatot azzal, célszerű lenne az adásvételi szerződésen túl egy további együttműködési megállapodást is megkötni azzal a vevővel, aki a gazdasági társaságot megvásárolja tőlünk. Azt gondolom, hogy az évi 40 millió Ft körüli összeg, amiről beszélgetünk, elég sok pénz ahhoz, hogy azt mindenféle kontroll, mindenféle elvárások nélkül akárkinek is odaadjuk. Hogy miért, például mikre gondolok. Én arra gondolok, hogy a 40 millió Ft-ot ebben szerződésben ki lehetne kötni, hogy addig és csak addig adja az önkormányzat, amíg a profi ligában szerepel a csapat. Arra gondolok, hogy az önkormányzatnak ki kellene kötni ebben a szerződésben, hogy amíg a pénzt adjuk, addig a felügyelő bizottságba bizony x embert kíván delegálni az önkormányzat, ellenőrizvén azt, hogy hol, mi történik ott a pénzfelhasználások körében. Beszámolási kötelezettséget …….. stb., stb. De mivel ezt ugye az előterjesztések nem igazán tartalmazzák, ezért fogalmaznék úgy, hogy együttműködési megállapodással egészüljön ki, aminek aztán majd értelemszerűen tartalmát az Ügyrendi Bizottság, vagy a Sportbizottság, vagy bármelyik bizottsághoz le lehet telepíteni, aki azt meg fogja határozni, illetőleg arra rá fog bólintani. Tehát e tekintetben nem kell még egyszer ide közgyűlés elé visszahozni ezt az ügyet. A másik része, az tulajdonképpen kérdések lennének. Hát a Marton képviselő úr által, vagy általuk is aláírt ajánlatban ez a szükséges feltételek. Ezt én jobban szeretném, ha pontosítanánk, stadion és egyéb kisegítő létesítmények biztosítása. Tehát erre pontos válasz, hogy mit takar ez fogalom, nehogy az legyen, illetve fenntartása kötelezettség. Nehogy az legyen, hogy egy ilyen hevenyészett mondattal szándékosan fogok nagy számot mondani, több száz milliós beruházási igénnyel léphessen fel aztán bárki 3 év múlva, amikor mondjuk más emberkék ülnek itt helyettünk, és ami nincs leírva, arra nem igen emlékezhetnek. Tehát ez nagyon fontos. Igen, igen a Zoli mutatta, hogy ő itt lesz, majd emlékezni fog. Figyeltem. Tehát én azt gondolom, hogy ezt nagyon pontosan meg kéne fogalmazni, mert ez így hát eléggé hevenyészett, valóban. A másik kérdésem, az pedig a másik pályázóhoz szólna. Örülnék, azért ha Ő is szót kaphatna és elmondhatná véleményét, illetőleg hát, ha módosítani akarja vagy kiegészíteni, akkor azt nagyon szívesen meghallgatnám. Az egyik kérdésem azért feltétlenül az, hogy mivel lehet azt most igazolni, hogy az Ady u. 78. szám alatt található létesítmények, azok az egyesület tulajdonában vannak. Hallottam mindenféle hangokat, hogy igen, meg nem igen, meg talán részben, meg talán jó úton haladunk. De itt kifejezetten ez áll és számomra ez mondjuk egy fontos csomópont ahhoz, hogy állás tudjak foglalni a jövőről. Aztán majd, hogyha nem kapok választ a még felteendő kérdéseimre, akkor még kérdezni fogok.

Cserti Tibor: Hát végtére is Fodor képviselőtársam majdnem hogy elmondta mondanivalómat, úgyhogy csak szeretnék rávilágítani talán picit a másik oldalra is. Megítélésem szerint, hogy itt üzletrész értékesítésről van szó, ami …. kategória, ami alapvetően a csapat működésével függ össze. Meglepő módon egyoldalúnak tartom a beadott pályázati ajánlatot. Nem azért, mert a pályázóknak az érdekeit nem védi, hanem pontosan abból kifolyólag, hogy egy jelentős támogatási összegre vonatkozó felhasználási feltételeket, a város érdekit nem védi. És még egy ……., egy picit részletesebben. Mindazokról a sportszakmai elvárásokról, amit egyébként az Oktatási Bizottság elnöke …. az elmúlt időszakban több alkalommal kifejtett. Ha nemcsak értékesítési ……. támogatási szerződés …… egyéb ….. belül a sportszakmai feltételeket feltétlenül. Beleértve utánpótlás nevelést, … mindent biztosítani kell. De most független, melyik pályázó fut be ebből a szempontból. Itt a város érdekének védelmét egyéb jogorvoslati eszközökkel is én javaslom biztosítani, és azokon túlmenően, ………., én megmondom őszintén, hogy nagyon kemény feltételnek tartanám az x éven belüli opció, visszavásárlási jog biztosítását is. Ebben az évben mondjuk a tisztelt ……. pályázó nem biztosítaná a saját maga vállaltakat. Én is úgy emlékszem egyébként, ……. támogatási határozatunk van. Tehát ez egy nagyon lényeges kérdés ebből a szempontból, és nekem ……… hasonlít ez az egész játék, …… kicsit másik oldalról a laktanyakérdésekre, tulajdonosok nem vagyunk, a terület tulajdonjoga, az így lebeg. Végső soron annak nemcsak a tulajdonjoga, hanem minden rendezési tervi vonatkozása, tehát úgy értem, hogy a későbbi további hasznosítás, itt alternatív hasznosításra gondolok. Tehát ebből a szempontból nagyon fontos ez a kérdés, amit Birkner Zoltán képviselőtársunk tett fel. És erre a kérdésre is válasz szeretnénk kapni, mert egy furcsa jogi helyzet állhat elő, és amíg nincs, mondom tisztába, egyébképpen fejlesztési, felújítási vonzattal … belül, addig én sem tudok dönteni a témában.

Tarnóczky Attila: Számomra az eladási szándék egy esetben támogatható, hogyha a szerződésben visszavásárlási jog nem szerepel. Számomra ez egy fenyegetés, még ilyen szerződési pont nélkül is, mint lehetőség. Ha Önök ezt forgatják a fejükben, akkor ne adják el ezt a kiváló kft-t.

Balogh László: Számomra és talán a többség számára ez nem elsősorban sportszakmai kérdés. Ez egy gazdálkodási, fiskális szempontú meggondolást igénylő kérdés. Épp ezért nem is tárgyalta az OKSB. Épp ezért én tehát nem úgy, mint esetleg a régi időkben, nem kívánok hosszabb székfoglalót pro, vagy kontra tartani. Győzőn akár egyik, másik, vagy akár a harmadik megoldási javaslat. Én csak arra szeretnék figyelmeztetni, hogy ugyan itt többféle változatban előkerültek már elképzelések az elmúlt időszakban, de mindig egyértelmű volt a város részéről - egyértelmű? ezen lehet vitatkozni -, hogy hogyan jött ez elő, de egyféle eladási szándék. És én a magam részéről, csak akkor menjek még a konkrétumokra, én még azt is el tudom fogadni, hogy itt az éves 40 milliós támogatás meg legyen a város részéről. Akár abban a bizonyos sokkal konkrétabb együttműködési megállapodási szerződésben ezt 3 évre is mondjuk ki. De engem személy szerint zavar, hogy ezt évente - szerepel bizonyos megállapítás, hogy - a KSH által közzé tett fogyasztói árindex mértékével növeljük. Nem. Bízzunk abban, hogy ez a kft., ez a gazdálkodó társaság fejlődni is tud. Maradjunk 3 évre ennél a keretösszegnél. Szerintem az eredeti elképzelés is ez volt, de ehhez képest számomra ez egy új momentum. Azt értem, hogy a létesítmény fenntartást, azt előre meghatározni egy ilyen bizonytalan ingatlanhelyzet kapcsán, mint ami van itt KÖGÁZ-zal kapcsolatban, nem lehet. De azt tudom és ez egy utángondolás volt, hogy erre az évre volt olyan változata a költségvetési tervezetnek, maradjunk ennél, hogy 10 millió volt a Zárda utcai sportlétesítményre betéve. Félévig kellene, hogy az új tulajdonos működtetése és a mögötte legyen az egész foci kft. létezésnek. Tehát értelemszerű, az azt jelenti, hogy 5 millió Ft a II. félévre. Hogy mi lesz jövőre, ezt sajnos, azt hiszem a bizonytalanságok miatt nem tudjuk megmondani. Tehát ez egyféle korlátozás, nem túl nagy korlátozás, mert látom, hogy továbbra is a foci, az pénzbe kerül a városnak. Kerüljön is, valamennyibe, de hogy legyen egy cezúra most végre január 30-án 2001-ben, azt gondolom, hogy többség számára ez elfogadható.

Törőcsik Pál: Itt egy városi tulajdonú kft. eladási szándékáról és egy eladásáról van szó. Elhangzottak azok a szempontok, ami alapján ezt a döntésünket meg tudjuk hozni, és ehhez információk szükségeltetnek. Elhangzott nagyon helyesen egyik oldalról, hogy ez nem egy sima eladási ügy lesz, hanem az önkormányzatnak még ezen felül vállalási kötelezettségei vannak az értékesítés után is. Ennek konkretizálni kell, hogy mekkora terhet vállalunk ezzel. Nagyon helyesen elhangzott a Fodor képviselő úr részéről az, hogy ezt egy kiegészítő megállapodásban kell rögzíteni, amennyiben ilyen döntés születik. Egy részről ezt a vállalást és ennek a nagyságrendjét tudnunk kell. Ha már ekkora összeget rendszeresen invesztálunk, az ellenőrzést is megfelelő szinten biztosítani kell. Ez is igaz. Másik rész. Értékesítés összege. Ahhoz, hogy egy ilyen értékesítésnél összeget tudjak megjelölni, tisztában kell legyek azzal, milyen értéket képvisel jelenleg ez a kft., illetve ez a csapat. Ami megtestesül magában játékjogban, amivel rendelkezik, megfelelő osztályban, ahol most szerepel, és megtestesíti ezt az értéket egy szerződés állomány, ami játékosok értékével, játékjogával és egyéb ebből származó haszonban testesül meg. Ezért kérdezném még, mivel a társaságnak tudomásom szerint leltár szerint értékelhető jelentős vagyona kézzelfoghatóan nincs, ezt az értéket maga a szerződésállomány és a játékosok játékjoga testesíti meg. Erre Marton képviselő tudna válaszolni, hogy jelen pillanatban ez a szerződésállomány, ami egyébként a Sportirodában rendelkezésre áll, jelen pillanatban milyen értéket képvisel, mert ez is egyfajta információ, hogy a döntésünket meg tudjuk hozni. E nélkül valóban nehéz dolgunk van. És innen valóban egy másik kezdeményezést tudnék támogatni mindenképpen. Meg kell hallgatnunk a másik jelentkező felet is.

Kelemen Z. Pál: Nem is konkrétan ehhez a napirendhez, hanem ehhez csatlakozóan egy nagyon fontos másik napirendhez szeretnék hozzászólni. A 18. számú napirendünk Marton István úr beterjesztésében került elénk - tekinthetjük önálló képviselői indítványnak -, amely arról szól Nagykanizsa - határozati javaslatból idézek - Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a MÁV NTE Labdarúgó Szakosztály utánpótlás tagozatának Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft-be történő beolvadásába, a további tételek meg sportlétesítményekről beszélnek, a 2., 3. Nagyon érdekes helyzet alakul ki tisztelt képviselőtársaim, ha 1-et, a 2-set szavazzuk meg, meg a 3-at, mert ez határozati javaslat csak abban az esetben igaz, ha az 1-et szavazzuk meg. Ez a javaslat. És ezért kérdezem Károlyi Csaba urat, hogy ő hogy viszonyul ehhez az előterjesztéshez, illetve a pályázatok függvényében hogy viszonyul ehhez az előterjesztéshez?

Tüttő István: Kérdésem az, hogy ismeri-e egyáltalán?

Kelemen Z. Pál: Ismered? Igen.

Tüttő István: Akkor most megadnánk a szót Károlyi úrnak, hogy szíveskedjen, amit ebben az ügyben előadni kíván, azt most tegye meg.

Károlyi Csaba: Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Én azt hiszem, hogy elég sok kérdés fölvetődött ahhoz, hogy egy-két gondolatot elmondjak, ami nálunk is megfogalmazódott az egyesületben, és talán választ is tudunk adni rá. Először is már többször hallottam itt azon kijelentést, hogy a MÁV NTE nem tudta az NB-III-as szakosztályát működtetni, labdarúgó szakosztályról beszélek. Hadd mondjam el, hogy a MÁV NTE-nek NB-II-es labdarúgó szakosztálya volt, s nem kívánta a felnőtt csapatát tovább működtetni. Az oka pedig egyértelmű, előrehaladott tárgyalások voltak, a beadványokban azt hiszem, mindannyian láthattak, hogy az I. számú Futball Club Kft. és MÁV NTE labdarúgó szakosztálya össze fog olvadni annak érdekében, hogy a városnak egy reprezentatív és jó klubja legyen. A pályázatról. A pályázatot mi nem titkosítottuk, a sajtónak átadtam, mindenki rendelkezésére áll. Remélem, hogy mivel jó egy pár kollegával beszéltem, és város lakosságával, azt mondták, hogy szeretnék, ha meg is nyernénk. Kontroll hangzott el. Én azt hiszem, aki elolvasta a pályázatot, az látta, hogy nálunk megfogalmazódott az, hogy az önkormányzat nem kis pénzzel, és nem kis anyagi teherrel száll be ebbe a projektbe, a kérdés az, hogy milyen kontrollja lehet. Mi azt leírtuk, hogy igenis kötelessége felügyelni, ellenőrizni, és hogyha a MÁV NTE kapja, mely sportegyesülete, akkor igenis kutya kötelessége az én szememben a sportot felügyelő alpolgármester úrnak, hogy állandóan ellenőrizze a dolgokat. Azaz nem is jutott eszünkbe, amit a Fodor képviselő úr mondott, és nagyon jogos, hogy a felügyelő bizottságba annyi résszel, ahánnyal éppen a megállapodás köttetik, ellenőrizzék ennek a pénznek a felhasználását. Létesítmények. Én azt hiszem, hogy leírtam és eléggé sokan elgondolkodhattak azon, hogy valós gondolat-e az, hogy az új stadionnak a felépítése nem biztos, hogy célszerű a Zárda utcába telepíteni. Én azt hiszem, hogy erre majd egy bizottságnak kell fölállni, és ki kell számolni, hogy melyik az olcsóbb a városnak. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy nekiálljunk és a jelenlegit, amely - aki ismeri a Zárda utcai stadiont, és azt mondja, hogy a centerpálya és környékét kéne megtartani, hát, aki kicsit jártas, vagy járt Olaszországban, Ausztriába, egy-két sportlétesítményt nézett, akkor úgy kell azt megtartani, hogy földig le kell rombolni, és abból a semmiből majd egy újat kell létrehozni, mert jelen pillanatban alkalmatlan mindenre. Ekkor mondtuk azt, hogy elképzelhető az Ady út 78. alatt a stadionnak a megléte, amely szinte nulla, tehát nem kell rombolni, nem kell azt a költséget felhasználni, egy újat lehetne építeni. Természetes az, hogy a Zárda utcait, amennyiben az önkormányzat meg tudja szerezni, és nem túl drágán, akkor szerezze meg, de oda a mi szemszögünkből azt jelentené, hogy az utánpótlást kellene telepíteni, ide pedig egy stadiont építeni az Ady út 78. alá. Fodor képviselő úr, hogy a létesítmény az most végül is kié. Én azt hiszem, hogy jó egy pár megbeszélésen vettem részt, ahol az Ady út 78. alatti létesítmény felvetődött, hogy mit kéne tenni, és mondtam, hogy azonnal be kéne adni egy kérelmet a Földhivatalba, közös kérelmet az önkormányzattal, hogy ugyan írják már át, hiszen a Földhivatal végig törvényt sértett, hogy még mindig nem valakinek a nevén van, hanem a Magyar Állam nevén. De hát hála istennek, aki olvasgatja a sporttörvényt, az látta, hogy a jogalkotó gondolt arra, hogy még mindig vannak olyan Földhivatalok, hogy a Magyar Állam tulajdonban lévő sportlétesítmények nem kerültek az egyesületek tulajdonába, ahogy a jog azt előírja, éppen ezért, és mivel nem lett határozat hozva az önkormányzat részéről és semmiféle megkeresés, én természetesen a jognak megfelelően az ISM felé, a miniszter úr felé írtam egy levelet, amelyben kérem azt, hogy járjon el annak érdekében, hogy az egyesület így díjmentesen megkaphassa ezt a létesítményét. Én biztos vagyok benne, hogy ezt haladéktalanul meg fogja csinálni, ahogy ez a sporttörvényben ez le van írva. Utánpótlás kérdés. Azt hiszem, hogy illúzió arra gondolni, hogy, egy olyan utánpótlásrendszerrel rendelkező sportegyesület, mint mi vagyunk, azt nem normális összevonni a másikkal. Az lenne az igazán jó dolog véleményünk szerint. De akkor sem vagyunk természetesen elkeseredve, hogyha nem ez történik. A Labdarúgó Szövetség, úgy néz ki, hogy utánpótlás gócokat fog kialakítani, körülbelül 25 darabot - ha jól tudom - az országban, amelyet fogjuk pályázni, amire jó lenne, ha lenne egy csapat mellette, egy felnőtt felsőosztályú csapat, ha nem, akkor valószínű a 20 éves vagy 19 éves gyerekeket el fogjuk indítani valahol, és végig fog menni ez garnitúra. Csak akkor létrehozunk megint egy olyan rendszert, ami nem biztos, hogy előnyős lenne, hiszen megalakulna végül mégis egy másik csapat, amit szintén az önkormányzat fizet pénzzel, mert mi sajnos nem biztos, hogy fenn tudjuk tartani. Még azt is hallottam, hogy a MÁV NTE nem is biztos, hogy alkalmas rá, hiszen nincsenek tapasztalt emberei, ötöd rangú emberek vannak abban a rendszerben, ahol vannak. Azért hadd mondjam el, hogy a MÁV NTE elnöksége büszke arra - én legalábbis büszke vagyok arra -, hogy milyen emberekkel dolgozok. Hát hadd mondjam el, hogy olyan profi menedzserekkel, mint Böröcz Zoltán, Wilheim Gábor, Krisztián Árpád. Hát olyan emberek, akiknek a nevei igenis jelentenek valamit. Tudják a szakmát behozni a gazdasági kérdésekben, és tudjuk magunkat adni. Hadd mondjam el, hogy több első osztályú csapattal rendelkezünk. Talán hogyha megfogadták volna azt, amit én előzőleg mondtam, hogy nem biztos, hogy a 35 milliót kell kiadni, hanem a 20 plusz 5 milliót, talán, hogyha járnak a városban, nem azt hallották volna, hogy ugyan hová fajulnak a dolgok. Tehát én bízom benne természetesen, hogy a mi pályázatunk, ami le van írva, az jó, de azt, konkrétan, hogy melyik helyre lehetne rakni konkrétan a stadiont, ez gazdasági kérdés és gazdasági számítás. Amelyik az olcsóbb, szerintem az lenne a jobb az önkormányzatnak, és természetesen a város lakóinak, mert kellene többet kiadni. Én még a Tarnóczky Attila alpolgármester úrral nagyon egyet tudok érteni - ne vásárolja vissza a város, törekedjünk arra, hogy előre megyünk most már, nem még lejjebb, mert most már, amit leírtam, ez I. számú Futball Club soha nem látott mélységben van, onnan talán kicsit föl kéne már emelkedni.

Tüttő István: Egy pillanatra még, én kérdezném. A következő motoszkál a fejemben. Tegyük fel, hogy a MÁV NTE elnyeri ezt a pályázatot. Tegyük fel, hogy az önkormányzat, avagy a sportegyesület megszerzi a tulajdont. Mindenképpen ennek a stadionnak a felújítását meg kell csinálni, hiszen a feltételeket különben nem tudja biztosítani. Én a következőben gondolkodtam, az az én dilemmám, hogy nem kerülünk-e olyan helyzetbe, hogy fokozatosan az önkormányzat egy kerülő úton visszakapja, visszakapja, amitől meg akart válni, hiszen a MÁV mondhatja azt, hogy önkormányzat, tiéd az egész, lemondunk róla. Hiszen ez a MÁV által ez a lehetőség adva van. Annak ellenére, hogy sportegyesület, az egy más jogi formula. Csak azt kell akkor átgondolni, hogy melyik az olcsóbb megoldás. Mert ugye ebben a pályázatban is szerepel, hogy a Zárdai utcai pályán fog működni a magasabb rangú csapat, a másikon az utánpótlás, és így tovább, itt fel van sorolva. Én pedig azt mondom, hogy az önkormányzat a Zárda utcai, meg a másik pályáknak az úgynevezett működtetésének nem tudja biztosítani a forrását. Amennyiben az egyiket vagy másikat választjuk, akkor azt teljesen izolálni kell. Tehát nem lehet azt mondani, hogy kiterjesztjük még egy másikkal. Bennem ez a kérdőjel vetődik fel, hogy nem kerülünk-e olyan helyzetbe, hogy éppen ennek a szervezetnek elképzelhető ……... azt mondják, hogy nincs igazam.

Károlyi Csaba: Hát mivel a polgármester úr azt mondta, hogy ne üljek le még egy pillanatra.

Tüttő István: Hát ezt azért tettem, hogy ez az én gondolatom, oszlassad el, jó?

Károlyi Csaba: Nem biztos, hogy el tudom oszlatni. Én azt mondom, hogy gazdasági embereknek kell igenis megvizsgálni azt, hogy mi legyen a Zárda utcának a sorsa. Most ha mindenáron úgy tudja az önkormányzat elcserélni, hogy valamit ad érte azért, hogy a centerpálya és a környéke megmaradjon, abban az esetben nem biztos, hogy az első csapatnak kell ott tevékenykedni, hiszen annak az elbontása, az igenis pénzbe kerül. A másik, kell-e egyáltalán a Nagykanizsa város önkormányzatának a Zárda úti sporttelepe akkor, mikor az Ady u. 68. alatt a stadiont fel lehet építeni, a Dózsa-pályát meg lehet szerezni aránylag olcsón, az utánpótlásnak a rendszere biztosítva lenne. Akkor majd megnézném én a német kollegának az arcát, mikor az önkormányzat meg azt mondaná neki, hogy igenis a sportot tud oda csinálni, semmi mást, hogy mit tenne majd akkor, hogyan könyörögne az önkormányzatnak, hogy akármiért is szerezze meg. Egyébként hadd mondjam el, hogy a kettő nem elválasztható, tehát a mi létesítményünk nélkül, hacsak nem veszik meg a Dózsa-pályát, de még úgyse biztos, lehet csinálni felnőtt futballt, tehát az utánpótlásrendszert valahova el kell helyezni. Ha valaki lejött volna mihozzánk mostanában, hogy milyen munkálatok folynak, akár a TV is majd elmehetne, óriási átalakításokat csináltunk azért, hogy az utánpótlás otthonra leljen. Az összes rendszert, a lakóépületeket, a lakórendszert átalakítottuk irodákká, a gyerekeknek a rendszer meg van oldva. Hadd mondjam el itt többek között azt, hogy mi pénzbe kerülne, majd mindenki labdával ellátni. nálunk minden futballistának labdája van. Úgy megy ki az edzésre, hogy megfogja a saját labdáját és elmegy vele. Így lesz mindig, nagyon remélem.

Tüttő István: Alacsony a keretszám?

Károlyi Csaba: Polgármester úr, kérném, egyszer jöjjön el a csarnokba, mert most heti két csarnokedzés és heti két szabadtéri edzés van, hogy hányan vagyunk. Kicsi a csarnok, hadd mondjam el, arra, hogy beférjünk. Sajnos. S talán majd a Marton képviselő úr, hogyha tájékozódott, megerősítheti, sajnos nem tudjuk megállítani a gyerekeket, hogy átjöjjenek. Az a tendencia elment, hogy az I. számú Futball Club utánpótlása úgyis beolvas és most egyre jobban jönnek le a gyerekek. Szerintem az lenne a jó, ha összevonnánk az utánpótlást. De amit a Kelemen képviselő úr mondott, mi csak akkor olvadunk össze, ha a miénk lesz. Ha nem, akkor nem tudunk összeolvadni, mert önkormányzati tulajdonnal még összeolvadnánk, de akkor inkább, mondtam, hogy az országos bajnokságban fogunk elindulni az ősztől és megpályázzuk ezt a csomóponti rendszert.

Tarnóczky Attila: Elnézést polgármester úr, jobb híján a válaszol gombot nyomtam meg. Kérdezni szeretnék. Én egyetértek polgármester úr aggodalmával, de úgy látom, hogy elnök úr igazából nem értette meg a kérdés lényegét. Lehet, hogy nagyon finoman volt megfogalmazva. Akkor most egy kicsit durvábban megfogalmaznám ugyanezt. Ugye ez a kft. eddig úgy működött – és most nem Marton képviselő úr működéséről beszéltem, az elődjeiről –, hogy mondtunk valamit, hogy mennyi pénzt szánunk erre a feladatra, aztán jöttek, hogy ehhez még kérnek ennyit-annyit, máskor nem jöttek, de közölték velünk, hogy ugyan nem adtunk pénzt a költségvetésben, de azért ők pluszban ennyit-annyit elköltöttek, legyünk szívesek kifizetni. Ebből a helyzetből szeretnénk kikavarodni azzal, hogy azt mondjuk, hogy 40 millió Ft és nem több. Fennáll az a veszélye annak, hogyha a MÁV NTE megkapja ezt a focicsapatot, hogy a MÁV NTE is abba körbe tartozott eddig, aki ugyan nem foci ügyben, de úgy általában jött ide pénzt kérni. És fog is jönni minden bizonnyal a többi sportág miatt. Nem kerülhetünk abba a helyzetbe elnök úr, hogy folytatódik az, ami eddig volt, hogy van egy szerződésünk a 40 millió Ft-ról, fogadalmunk van a 40 millió Ft-ról, Önök meg bejelentik, hogy hát még azért kérnének 10-et, mert kiderült, hogy a 40 mégsem elég. Ilyen egyszerű a kérdés.

Károlyi Csaba: Tisztelt alpolgármester úr! Hadd mondjam el, hogy aki kicsit is jártas a sportban, s nemcsak a labdarúgásban, hanem a kosárlabdában, hiszen van itt a képviselők között, aki kicsit ért is kosárlabdához, az tudja, hogy egy kosárlabdának a létrehozása és működtetése, az közel annyiba kerül, mint a labdarúgásé. Ez minden szinten így van. Az NB-I és az NB-I/A csoportos kosárlabda, az közel azonos szinten van. A ´98-99. évi bajnokságra, ahol a MÁV NTE női csapata az NB-I/A csoportban szerepelt, az önkormányzattól 7,8 millió Ft-ot kapott, szemben a 120 millió Ft-os futball klubbal. És a kérdés az, hogy akkor, mikor én a 4,8 után még 3 millió Ft-ot kuncsorogni, hogy lehetne például összehasonlítani a 120 millióval? Mi történik akkor, mikor úgy dönt a kosárlabda szövetség, hogy át kell alakítani gazdasági társasággá az első számú klubokat? Így a MÁV NTE női kosárlabda csapata át fog alakulni gazdasági társasággá. Nem hinném, hogy olyan túl sok köze lenne az önkormányzatnak ebben a gazdasági társaságban, hacsak az nem, hogy mi a város csapata vagyunk, szeretnénk maradni örökké az, a városnak a kiemelt csapata. Sose lenne a tulajdona az önkormányzat a gazdasági társaságnak, egyiké sem, a futballé sem. Én azt hiszem, hogy aki elolvasta az elejét, szó szerint azt írtuk le, ami a pályázatban meg van hirdetve. 40 millió, plusz 10 millió Ft a létesítmény fenntartására. Hadd mondjam el, hogy mi kb. 18 millió Ft-ból – igaz, hogy épphogy, de aki látta a meccsünket, az utolsó pillanatban kapott 3 pontossal búcsúztunk az NB-I/A csoportból –, 18 millió Ft-os költségvetéssel, úgyhogy alig tudtunk vásárolni játékosokat, szinte végig ugyanazokkal játszottuk végig, a szívük hajtották őket. Az a 6 játékos, amit átadtunk az NB-I/B-ben szereplő I. számú Futball Clubnak, szerintem alkalmasak lettek volna arra, ahol ugyanitt vannak most, fele ennyi pénzért. Kanizsai edzőket lehetne szerződtetni ide. Nem biztos, hogy az a jó, hogy egy edző mellett rohangál egy tolmács, hogy mit gondol az a jóember ott. Tehát kevesebből is ki lehet hozni, és elképzelhető tisztelt alpolgármester úr, hogy azt fogjuk mondani, hogy még 1-2 millió kellene, de nem 120. Hát nem lehet összehasonlítani a kettőt egymással. Én egyébként becsületszavamat mondom, hogy amíg én elnök vagyok, nem jövök ide, még a kosárlabdára se többet.

Böröcz Zoltán: Hát azt hiszem, lassan minden érvet és ellenérvet meghallgattunk. Én egy másik megközelítésben azért szeretném valamire felhívni a tisztelt képviselőtársak figyelmét. Ugye a történet lényege, hogy közel egy éve próbáljuk eladni. 40 millió önkormányzati finanszírozás mellett komoly, a sportba befektetni akaró – még egyszer mondom, komoly – vevő nincs. Faramuci és érdekes, és igazán azt hiszem példátlan az önkormányzatunk történetében az az állapot, ami most van. Marton urat megbíztuk az ügyvezetésével ennek a gazdasági társaságnak, elkövetett mindent, befektetőt nem talált, jelenleg azt állítja, hogy 250 millió Ft kell ahhoz, hogy stabilan az első osztályban futballozzon egy csapat. Nem célozhatjuk meg sem, így van. Nyilván ide kevesebb, de ebbe a kevesebbe sincs befektető – még egyszer mondom –, szakmai befektető. Marton úr most, miközben ügyvezetője ennek a gazdasági társaságnak, vételi szándékot jelent be két társával erre a gazdasági társaságra, aminek vélhetően a legjobb üzleti lehetőségeit közülünk ő ismeri. Megítélésem szerint egy olyan ellentmondás ez, amin el kell gondolkodnunk, hogy egyáltalán ez a típusú döntés meghozható-e a mai napon, illetve ha meghozzuk, akkor valamennyiünknek ebben bizonyos felelősséget, ha úgy tetszik erkölcsi, vagy etikai felelősséget kell vállalnunk. Miért van az, hogy valaki ügyvezetőként azt mondja, hogy nem lehet 40 millióval megfinanszírozni, nem tud olyan befektetőcsoportot hozni Nagykanizsán, aki ezt felvállalná, de ha a befektetőcsoportnak ő részese, akkor felvállalja, és azt mondja, hogy igen, hosszú távon, gondolom, hogy ezt meg lehet csinálni. Mert ez azt feltételezi, hogy ügyvezető úr akkora hatalmas pénz akar rááldozni itt a sport oltárán saját jövedelméből, és ezt nyilván el akarja égetni hosszú távon, egyszerűen nem tudom komolynak venni az ajánlatot. Mi lehet a célja annak, aki megvesz egy olyan kft-t, ha komoly szakmai sportbefektető nem jelentkezett, mi lehet a célja annak, hogy valaki a 40 millió ki akarja egészíteni, és nekünk azt ígéri, több évig üzemelteti. Nem létezik, hogy üzemeltetésből szerzendő leendő profit legyen a célja, márpedig minden gazdasági társaság alapvető célja a profitszerzés. Ez a célja nem lehet valós, mert akkor vagy ügyvezetőként nem mondja azt, amit igazából tud, vagy befektetőként olyan rossz, amit én egy jó szakemberről nem tudok elképzelni, és Marton urat jó pénzügyi szakembernek tartom. Nekem ebben a tekintetben komoly kétségeim vannak, megmondom őszintén. De ha a másik oldalról nézem meg a dolgot, akkor a két pályázat között is vannak alapvető különbségek. No azért arra a kérdésre próbáljunk meg együtt majd választ adni, hogy miért akar valaki befektetni. Nekem az a meggyőződésem, hogy valószínű, ebben a kft-ben mégis van egy olyan érték, ami számunkra nem nyilvános, számunkra nem kimutatott, ez lehet játék tulajdonjog, lehet játékjog, lehet valami olyan, amihez én tényleg nem értek, mert nem vagyok sportszakember, amiért érdemes esetleg egy felszámolással ebből valamiféle gazdasági előnyhöz jutni. De ha mi a város jövő profi labdarugó sportjáról akarunk dönteni, akkor nem vehetjük komolyan – én azt mondom – ezt az …. Nézzük meg a két pályázat közötti különbözőséget. Számomra a legnagyobb különbözőséget az alábbi jelenti. Az egyik dolog az, hogy utánpótlás nevelésben ugyan leírja a helyzetet a Marton úr is, azonban utánpótlás nevelésben egyedül a másik pályázó, a MÁV NTE csapata gondolkodik, amiből azt következtetem, hogy hosszú távon akar utánpótlást nevelni. Sőt még azt is leírja, hogy az utánpótlás neveléséből 20-25%-nyi működési költséget szeretne az elit, felnőtt labdarúgásba visszaforgatni, mert azt mondja, ez a magyar gyakorlat. Nem értek hozzá, de legalább arról gondolkodik, hogy hogyan pénzt csinálni a labdarúgásban, és nem elvinni a labdarúgásból. Kétségtelen a MÁV NTE előnye a számomra, és később még erről ….. kell, hogy mondjak. MÁV NTE előnye kétségtelen, hogy hosszú távra gondolkodik, mert ha kiesik a csapat, tudja, hogy nem kapja a 40 milliót, tehát vélhetően egy alacsonyabb osztályban, adott esetben, ne adj isten, NB-II-es nagykanizsai futball lesz, de az önkormányzatnak nem kerül 40 milliójába. De az utódaink számára is megmarad ebben az esetben az a lehetőség, hogy bármikor a következő önkormányzat a harmadik, a negyedik úgy gondolhatja, hogy magasabb osztályt céloz meg, ebben a gazdasági társaságot megfinanszírozza lehetőségeihez képet, és azt mondja, legyen ismét NB-I, NB-I/B, a franc tudja, mi lesz, talán profi, vagy bármi más. Mivel ennek a működése, ennek az egyesületnek a finanszírozása így is, úgy is a mi gondunk, úgy tűnik, akkor mindig a kezünkben lesz az a rész, hogyha önmagában nem képes feljebb lépni és mi mégis azt szeretnénk, akkor tudjuk, hogy mennyibe kerül, és ha valóban akarjuk, akkor a szándék meglesz rá. Semmilyen privatizáció, kivéve ezt az egyesületi privatizációt, ezt a lehetőséget a továbbiakban részükre nem biztosítja, ez szent meggyőződésem. Magyarul, én azt gondolom, hogy a MÁV NTE pályázatot kellene támogatnunk. Arról nem beszélve, hogy természetesen az önkormányzat képviselőtestületének minden felügyeletet jogában áll ide biztosítani, és ha bármikor a működés minőségére a finanszírozás oldalról hatást gyakorolni, és a szándékait érvényesíteni. Én azt gondolom, hogy nem tudok jobbat. Egy mondatot kénytelen vagyok mondani valóban, mert elfogultnak tűnik, amit mondok és Izsák úr már célzott rá. Valóban tagja vagyok a MÁV NTE elnökségének, és ilyen értelemben már semmiféle egyéb összefüggésem MÁV NTE ügyileg nincs – tévedés ne essék. Én valóban ismerem az elnökség összetételét, és azt mondom, hogy bármilyen radikális, komoly, megfontolt lépést felvállalni képes emberekből áll, és bizalommal várják az önkormányzati testület döntését. Általában az az értékelés abban a körökben, ha a MÁV NTE-t hozzák ki pályázati győztesnek, akkor az önkormányzat valószínűleg hosszú távon valamilyen, az önkormányzat által meghatározott minőségi nagykanizsai labdarúgásban gondolkodik.

Tarnóczky Attila: Magam részéről azt kell képviselő úr, hogy jelezzem, hogy én örülök és bizonyos mértékig meglepetés, bár itt az előző tárgyaláskor mindkettő szóban elhangzott, mert azért írásban megerősíttetett, hogy van két pályázónk. Egyikük sem milliomos, azt könnyű megállapítani, na de hát istenem. Az én véleményem az, hogy előttünk áll 3 határozati javaslat, számomra mindegyik igen választ érdemel. Egy megoldásban nem vagyok érdekelt, hogy ezek közül egyiket se fogadja el a közgyűlés. Tehát én nem szeretnék egyik megoldásról sem lebeszélni senkit. Azt kérem, hogy valamelyiket legyenek szívesek megszavazni.

Cserti Tibor: A mai napon Böröcz képviselőtársam már több témában megelőzött, ez sikerült itt is. Tökéletesen egyetértek okfejtésével. Fenntartásaimat, aggályaimat szépen csokorba foglalta. Szeretnék egy megjegyzést tenni még kiegészítésképpen. Meggyőződésem egyébként, hogy a város érdekeit védendő adójogi szempontból sokkal több variációs lehetőséget tartalmaz a MÁV NTE által kínált megoldás. És az elmúlt alkalommal elmondtam, hogy egy picit a város számára megalázó az az ISM támogatási rendszer, talán még újragondolható, ….. nem tudom a feltételrendszerét, de meggyőződésem egyébként, még egyszer, hogy meg nem szerzett tulajdonra való rátervezés összes bizonytalansága előrevetíti annak ódiumát. Elképzelhető egyébként, hogy komolyabb tárgyalási pozíciót eredményez a német tulajdonossal szemben, erre gyakorlatilag Károlyi úr is célzott. Elképzelhető ennek további kompromisszumos megoldása, tovább …. tehát vagyon jogi szempontból is további, talán még a sportba is visszaforgatható fejlesztési megoldásokat. Nem vonom kétségbe egyébként – még egyszer mondom – a másik befektetőnek az ajánlatát is, a jó szándékát is, az üzleti megfontolásait sem, mert hiszen akkor nem mozdult volna rá. Lám, lám, profitorientáltság tényleg ilyesmi megoldásokhoz vezet, és ez egy jó dolog ebből a szempontból. Én a sportszakmai részénél az utánpótlás nevelés, az eddigi vertikum átgondoltságát emeltem ki a korábbiakban is, én most is ezt támogatnám. És befejezésképpen, opciós jogot én nem feltétlen visszavásárlási jognak ismerem. Az egy lehetőség akkor, hogyha valaki ….. akarja védeni, hogy éljen vele, de ez nem kötelesség.

Marton István: Énnekem nagyon sokat kell most, úgy gondolom, beszélni. Hogy megkönnyítsem a saját helyzetemet, hátulról kezdem. Cserti képviselőtársamnak azt a megjegyzését, hogy meg nem szerzett tulajdonra rászervezni nem szerencsés, azt azért nem értem, mert pillanatnyilag egyik sem a város tulajdonjoga, tehát mindkettő meg nem szerzett tulajdon. És akkor ezzel az ő megjegyzése kb. véget is értek reagálásaimra. Tarnóczky alpolgármester úrnak a kérdése kimondatlanul is azt takarja, ami nagyon helyes felvetés, hogy ki tud több tőkét mobilizálni? Tehát magyarul, a város terheit ki tudja csökkenteni elfogadhatóan arra a szintre, hogy legalább a másodosztályban működjön ez a csapat. És itt most Böröcz úr hozzászólására kell részletesebben kitérnem. Én természetesen nem óhajtok szavazni személyes érintettségem miatt, de bízom benne, hogy Böröcz úr ugyanilyen önmérsékletet gyakorol, mint a szóban forgó másik konkurensnek az elnökségének a tagja. Na most, amit felvetett az utánpótlás nevelés kérdéséről, ezt meg egyszerűen nem értem, és itt egy kicsit vissza kell mennem az időben, Kelemen Z. Pál képviselőtársam előadását sem értem akkor, amikor azt mondja, hogy ezt egy önálló képviselői indítványnak kell, hogy tekintse a közgyűlés. Ez messze nem igaz, mert ez egy tavaly október 24-ei határozatra adott válaszom volt időben, valamikor november közepén, ami témaként nem került megtárgyalásra a közgyűlés előtt, és ezért ismételten beadtam január 11-i dátummal. Tehát itt egy közgyűlési döntésnek óhajtok én érvényt szerezni. És az egész felvetését én nem értem a Böröcz úrnak olyan értelemben, hogy az 1. pont kerekperec kimondja – fel is olvasom –, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a MÁV NTE Labdarúgó Szakosztály utánpótlás tagozatának a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft-be történő beolvadásával. És itt azért nem értem Károlyi úrnak a felvetését, mert bizony-bizony mi ezt november első felében még együtt fogalmaztuk. Böröcz urat ott is ki kell, hogy igazítsam, hogy nem én nem tudtam eladni, mert a pályázatokat csak hozzám kellett benyújtani, énhozzám jöttek az érdeklődők, s azt kell, hogy mondjam nagyon röviden, hogy amikor kiderült az, hogy odáig jutottunk a tárgyalásokban, hogy nincs tulajdonjog, minden érdeklődő, és én külön kitértem egyre, amelyiket alpolgármester úr említette már az elmúlt év nyarán is, tehát senki sem óhajt olyan futballcsapatot működtetni, amely csapatra december 31-gyel azt lehet mondani, hogy na most már akkor menjen innen a továbbiakban. Ezért hangsúlyoztam először is, hogy mindenképpen meg kell szerezni a tulajdont. Én elmondtam azt, hogy nem a bőség hajtotta ki az ajánlatunkat. Elmondtam a célját is, hogy mindenképpen azt szeretnénk elérni, hogy legalább egy másodosztályú szintű csapata legyen a városnak, mert bizony magukra valamit is adó középvárosok, megyei jogú városok sok száz milliót költenek a futballra, csapatokat akarnak venni azok a nagyvárosok, ahol 4-5 évvel korábban ugye szerencsétlen módon likvidálták a futballt. Ugye aki olvasta, az tudja, hogy Kunszentmártonért, aki szintén a másodosztályba jutott fel, három város is vetélkedik. Nem akarok én kitérni olyan a részletekre, hogy sok településen bizony a sportra és azon belül a labdarúgásra fordított összeg jelentős része már be se megy a költségvetésre, hogy ne onnan kelljen, hogy kimenjen, de úgy gondolom képviselőtársaim, értik, hogy mire gondolok. Törőcsik úr a csapat értéke után érdeklődött. Én úgy gondolom, hogy ennek a csapatnak ebben a pillanatban az értéke lényegesen kevesebb, mint volt akkor, amikor első osztályú volt. Az értéke attól függ, hogy hogyan fog szerepelni. Na most sajnos ez kiderült már korábban is, hogy mielőtt én odakerültem és tudtam, hogy a játékjogok jó része, az nem nálunk van, hanem a kölcsönadó csapatoknál, tehát mi viszonylag kevés játékjoggal rendelkezünk, és talán ott sem mindig a legszerencsésebbek, de erre nem akarok mélyebben kitérni. Tehát ha valaki arra gondol, hogy itt most óriási profitot lehet szerezni, azt ki kell, hogy ábrándítsam, mert bár talán nem ártana, ha ez így lenne, de itt ebben még két évig azt hiszem, hogy az az alapgond, hogy hogyan lehet előteremteni a működtetéshez szükséges tízmilliókat. Károlyi úrnak az a megjegyzése, hogy hát így az erők egyesítése, úgy az erők egyesítése – ennél a csapatnál sajnálatos módon nagyon sok edző fordult meg az elmúlt 3-4 évben, és érdekes módon nagy tömegben, tehát mondjuk kettőtől többet sose tudtak betenni az utánpótlásból, függetlenül, hogy az magyar volt, vagy szerb, mert kérem, azok a játékosok, akik a harmadosztályú szereplést – és ezt ismételten hangsúlyozom – nem tudták biztosítani az NTE-nél, azok nyilvánvaló, hogy nagy tömegükben alkalmatlanok a másodosztályú szereplésre. Ez nagyon egyszerű kérdés. Ez, hogy nem kívánták ők működtetni a csapatukat, hát bizony-bizony az NB-III-ban, vagyis a negyedosztályban nem kívánták működtetni. A korosztályos képzés pedig általában úgy néz ki országosan, és én azért nem mentem ebbe bele részletesen, mert hát ezt nem itt kell tárgyalni, hanem mondjuk egy szindikátusi szerződésben kell rögzíteni, de az átlagos országos modell az az, hogy az első hat évfolyamot, a 7-12 évig, azt esetenként még máshol végzik, nem pedig a nagy klubnál, talán elég, ha a Dunántúl legjobb utánpótlás nevelő egyesületéről, a Haladásról, a Szombathelyi Haladásról teszek említést. Ott is a 7-12 éves korig a Lurkó Egyesületben játszanak rendkívül tehetséges gyerekek. Én nagyon sajnálom, hogy a képviselők közül senkivel sem volt szerencsém vasárnap találkozni a munkacsarnokban, ahol éppen 8 csapatnak volt, lurkó korosztályú csapatnak tornája. Ezek a gyerekek Szombathelyen már 4, azaz négy edzést tartanak hetente ebben a korban, míg nálunk ugye a 3, az a vágyak kategóriája, örülünk, ha a kettőt tudjuk biztosítani. És a 13-18 éves korosztály pedig értelemszerűen a klubhoz tartozik mindenütt, mert hát ugyan már hogyan képezzek én utánpótlást, ha azt a semmibe képzem, ez annyira nem komoly, hogy ebbe én mélyebben bele sem akarok menni. Az Ady u. 68-as létesítményen kellene stadiont építeni – hát egy komoly stadiont, ami első, másodosztályú szereplésre alkalmas, ugye kiderült, hogy milliárd feletti összegből lehet felújítani. Tehát az, hogy nem kell ott dózerolni, és ezzel megspórolunk egy-két milliót, az az ég egy világon semmit nem jelent. A 44 millió, tisztelt hölgyeim és uraim, az arra elég, hogy valamennyire elfogadható állapotba hozzuk ezt az objektumot a másodosztályú szerepeléshez, vagyis ez egy nagyon szolid felújításra elegendő összeg. Károlyi úr valamit említett, nem értettem pontosan, hogy ugye olcsó a Dózsa-pálya, meg hová fajulnak a dolgok. Hát én nem tudom, ezt hogyan kell értelmezni. Én azt tudom, hogy most, ebben a pillanatban is jó irányban mennek a dolgok, az eddig lejátszott edzőmérkőzések erről engem eléggé meggyőztek, bár tudom azt, hogy az eredményekből nem szabad messzemenő következtetést levonni, de ez a csapat, azt kell hogy mondjam, még akkor is, ha a játékosok fele ugyanaz, aki az első osztályban dicstelenül szerepelt, összehasonlíthatatlan az előző csapathoz képest, hiszen rengeteget futnak, tehát a mai kor követelményeinek megfelelően. A futballtudást az atlétikus képzéssel valamennyire lehet helyettesíteni. Aki ezt jobban ismeri, az tudja, hogy mire gondolok. Károlyi úr szerintem veszélyes vizekre evezett, és itt valamelyik képviselőtársam – ha jól emlékszem Cserti úr – is megemlítette, amikor a KÖGÁZ-ra célzott. Én, azt kell hogy mondjam, nagyon reális esélyt látok a tisztességes megegyezésre. Az igaz, hogy ez a megegyezés, az egészen más lesz, mint ami 10 évvel ezelőtt lehetett volna, de ennek a részleteit, azt hiszem, itt és most nem lenne célszerű taglalni. Cserti úrnak volt az üzletrész értékesítéssel kapcsolatban, és sportszakmai elvárások utánpótlás nevelés – hát azt kell, hogy mondjam, hogy nekem legalább 3 utánpótlás nevelési modellem is van neves szakértőktől, felügyelő bizottság is foglalkozott ezzel, tehát szó nincs itt arról, hogy az utánpótlás neveléssel nem akarunk foglalkozni. Egyszerűen arról van szó, hogy a jó edzőket kell egy helyre hozni, és úgy kell megoldani a 12 évfolyamos kérdést. Most én nehéz helyzetben vagyok, mert ugye Cserti úr azt mondja, hogy benne kell, hogy legyen az opciós visszavásárlás lehetősége, Tarnóczky úr erre azt mondja, hogy isten mentsen tőle, semmiképpen se. Hát most akkor én hogyan foglaljak állást ebben az ügyben. Én úgy gondolom, hogy elméletileg talán nem lehet kihagyni, de gyakorlatilag igen szomorú lennék, ha erre bármilyen formában sor kerülne. Nagyon-nagyon fontos, hogy a tulajdonjog megszerzése 06. hó 30-ig szinte elengedhetetlen, mert ha ez nem történik meg, akkor senki nem lesz hajlandó ezt a csapatot működtetni tovább, még akkor se, ha ne adj isten, ad abszurdum, feljutna az első osztályba. Senki nem vesz olyan futballcsapatot, amihez létesítmény üzembiztosan nem tartozik. S úgy gondolom, hogy ezt a félévet nagyon intenzív munkával kell azoknak tölteni, akiknek ez a feladata kimérettetett a közgyűlés által. Hát az, hogy az Ady u. 68. az NTE tulajdona-e, ugye ezt több képviselőtársam is mondta, hogy ez lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. Teljesen egyértelmű, amit Fodor képviselőtársam említett, hogy az önkormányzat a pénzt csak a profi ligára adhatja, és hát az is teljesen egyértelmű, hogy a felügyelő bizottságba embereket kell, hogy delegáljon. Az most egy másik ügy, hogy ennek a felügyelő bizottságnak hány tagúnak kell lenni, ebben az önkormányzati delegáltaknak milyen kell, hogy legyen a súlya, de valahogy a működtetési tőke arányában kell szerintem is a súlyokat kialakítani. De a részletes működtetést, azt a szindikátusi szerződés kell, hogy tartalmazza. Tehát nagyon fontos, és itt azt Fodor úr is feszegette, hogy a stadion és egyéb létesítmények mit jelentenek. Nehogy több száz milliós fejlesztési igény lépjen fel a majdani tulajdonosok részéről, legyen az bárki. Teljesen jogos, igaz, én az előbb erre már egy másik képviselőtársam kérdésére válaszoltam, hogy a 44 millió Ft-os fejlesztés, az csak ennek a stadionnak és az egyéb létesítményeknek a toldozás, foldozására elegendő. Tehát gyakorlatilag, hogy a másodosztályra egy szinten tartó tevékenységet végezzünk, hogy ne lógjunk ki a másodosztályból. Ennek a stadionnak vannak olyan elemei, amelyek nem kritériumok például a 44 milliós negyedik kategóriába sorolt stadionoknál, mert ott például nem kell biztosítani, mondjuk televíziós lehetőséget, tehát, hogy a Magyar Televízió kijöjjön, és felvételeket készítsen, mint ahogy készített az első osztályban. Nem kell biztosítani VIP-páholyt, és így tovább sorolhatnám. Tehát a 44 millió Ft, hogy mindenki érzékelje, hogy mily csekély összeg, ez arra jó, hogyha szó szerint vennénk, akkor bontani kéne bizonyos létesítményeket, ha majd önkormányzati tulajdonba kerülnek, mert ugye, hangsúlyozom, ez egy negyedosztályú stadion felújítási programra elegendő összeg. Tarnóczky úr nagyon jól emlékszik arra, hogy nincs bent valorizáció, és ezt a Balogh úr is feszegette. Én úgy gondolom, ha az infláció ennyire visszaszorult, mint ahogy tervezzük, és az idei évben a tervezett szinten marad, akkor ez az összeg 2 milliót haladna meg jövőre, de nem érné el a 3 milliót, és 3 év múlva – és itt ez Balogh úrnak válasz a kérdésre – sem haladhatná meg a 47-48 millió Ft-ot, az apró bizonytalansági tényezők ismeretében. Birkner úr azt mondja, hogy ez egy jól funkcionáló vállalkozás lesz. Én azt mondom, hogy két-három év múlva lehet, de hogy ez most óriási gürcölések eredményeként érhető el, hogy szinten maradjunk, tehát magyarul a 2001-2002-es bajnokságot is végig tudja játszani a csapat méltó körülmények között, tehát az első hatban végezzen, akkor erről szó nem lehet, hogy valaki akár álmában is arra gondoljon, hogy ebből profitot vehet ki. A bajnokság, tisztelt hölgyeim és uraim, az feles, tehát olyan értelemben feles, hogy júliustól júniusig tart, és nem pedig a naptári évhez illeszkedik. A közgyűlés, amikor döntött az első határozatában …… erőforrások biztosítása mellett a csapat fejezze be. De nem döntött arról, hogy mi legyen a következő évi bajnokságban, a 2001-2002-es kiírásban. A Birkner úrnak még annyit, hogy jól emlékszik, mert annak idején 12 millió volt betervezve üzemeltetési költségre a Zárda utcában, hiszen ezen ment a több órás vita január 2-án, ami gyakorlatilag 10-re lett lefaragva, hiszen 5 lett félévre megszavazva ebből. Tehát a 40 milliót, azt – hangsúlyozom ismételten – július 1-től június 30-ig kell érteni és még, hogy a működtetésnek mibe kerülnek a költségei, elég, ha egy adalékkal szolgálok, a december gázszámlánk, az megközelíti a fél millió Ft-ot úgy, hogy a december egy csöndes hónap, és ráadásul még az időjárás is kegyes volt hozzánk. Tehát amikor azt mondom, hogy éves szinten havi átlagban ez durván 1 millió, akkor maximum az idei árváltozások vannak ebbe belekalkulálva, jövő éviek semmiképpen sem, és az az érzésem, hogy mivel az energiaszolgáltatók elég nagy erőt képviselnek, mármint lobby-erőt, és meglehetősen jól féken vannak tartva a kormány által már második esztendeje, ez valahol egyszer nem kizárt, hogy másban fog megnyilvánulni. Tehát amikor már az infláció egyébként lényegesen kisebb lesz, akkor majd talán engednek nekik valami nagyobb emelést, mert hát ők viszont tényleg a profitból élnek, és őket legkevésbé sem érdekli, hogy működik-e nálunk másodosztályú csapat vagy nem. Azt hiszem, hogy én a kérdésekre ebben a negyedórában talán választ adtam, de ha valami kimaradt volna, akkor kérem, tegyék fel és megválaszolom.

Kelemen Z. Pál: Ügyrendi javaslatra az késztetett, hogy 3 alternatíva közül kell döntenünk. Gyakran előfordult már a gyakorlatunkban az, személyi döntéseknél is, hogy mivel mindegyik minősített többséget igényel, az egyik sem kapta meg, és akkor ott maradtunk, ahol elindultunk. Ezért javaslom, hogy az adott esetben, és ha elfogadják képviselőtársaim, szavazzák meg, első körben tartsunk egy szimpátiaszavazást és a két legtöbbel támogatott alternatíva közül válasszunk.

Tarnóczky Attila: Meg kell ismételjem magam, január 2-án a közgyűlés hozott egy döntést, amelyben felajánlott évi 40 millió Ft támogatást. Nem többet – ismétlem -, nem kevesebbet, és nem is úgy hirdette meg a csapatot eladásra, hogy ebben lenne tárgyalási mozgástér. A vételárban, ott van, de hát ezt a vevőjelöltek, amennyire látom, elég jól ki is használják. Tehát kerek választ kérnék arra a kérdésre mindkét vevőjelölttől, hogy az évi 40 millió Ft-os támogatás – hisz ez szerepel a határozati javaslatban, nem más, erről fogunk szavazni – az Önök számára elfogadható-e vagy sem. Ilyen feltétel mellett fenntartják-e ajánlatukat vagy sem? Ha lehet, nagyjából igennel, nemmel kérném válaszolni.

Böröcz Zoltán: Csak kettő mondat tisztelt képviselőtársaim. Az egyik dolog az, hogy amire felhívtam a figyelmet, az remélem, hogy egyértelmű volt – Marton úr ügyvezetői és vásárlói dolgával kapcsolatban. Örömmel veszem, természetesen tartom, hogy nem szavaz. Engem felhívott arra, hogy ne szavazzak, ha jól értettem, érintettként. Na most, megfontolva a dolgot, természetesen szavazni fogok. Semminemű érintettségem a dologban semmilyen módon nincs, sem tulajdonosi, se egyéb. Annyi van, ami nem tekinthető érintettségnek, áttételesen se, hogy társadalmi munkában, az egyébként társadalmi munkában dolgozó MÁV NTE elnökségének egy tagja vagyok.

Birkner Zoltán: Kelemen képviselőtársam felvetésén gondolkoztam. Én hadd kérjem azt, hogy ne. Szóval gondoljuk végig. Ha most, mi történik Kelemen képviselőtársam, ha kettő szimpátiaszavazás után kettő marad és egyik sem kap 14 szavazatot? Ugyanis akkor még mindig ott van a lehetőség, hogy ebben az esetben nekünk egyrészt van egy érvényes határozatunk, ami azt mondja ki, ha nem sikerül január 31-ig eladni, akkor köszönjük szépen, és a 3. pont ezt tartalmazza. Tehát nem teszünk semmi mást, ha gondolják, akkor ne tegyük bele a 3. pontot, de akkor legyen automatikus.

Tüttő István: Hát az …. a hónap végén.

Birkner Zoltán: Az holnap lesz, tehát holnap jár le a határidő, így gondolom, és majd természetesen július 1-jével lép hatályba. Jó, akkor ne szavazzunk erről, de hát akkor van nekünk egy érvényes döntésünk, és akkor mindenki ugye ezt elfogadja. Tehát ez nem azt fogja jelenteni, hogy holnapután elkészül az újabb kiírás, és újra elővesszük az anyagot. Tehát akkor mindenki számára teljesen világos? Ezt szeretném megkérdezni.

Kelemen Z. Pál: Megértem Birkner úr álláspontját, ne szavazza meg az én ügyrendi javaslatomat, ugyanott vagyunk.

Tüttő István: Ügyrendi javaslat hangzott el, kérem, szavazunk. Kelemen Z. Pál úr javaslata, amely úgy szól, hogy szimpátiaszavazás legyen az első körben. Aki a szimpátiaszavazással egyetért az igennel, aki nem, nemmel. Nem, hát ő azt mondta, hogy amelyik több szavazatot kap, tehát nem ahhoz 14-nek lenni, elég, ha. Kérem, szavazzunk. Aki igennel szavaz, az egyetért Kelemen Z. Pál úr javaslatával, tehát szimpátiaszavazás.

A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Minősített többség ehhez nem kell, csak majd, amikor szavazunk. A döntéshez kell a 14.

Birkner Zoltán: Tisztelt polgármester úr! Két perc szünetet szeretnék elrendeltetni döntés előtt. Azt hiszem, most vagyunk abban a pillanatban, illetve még előtte hadd válaszoljanak az urak arra a nagyon egyértelmű kérdésre egy nagyon egyértelmű válasszal. Tehát az igen vagy nem a 40 millió Ft-ra.

Tüttő István: Ezeket a válaszokat kérjük, utána a vitát lezárom, és két perc szünetet rendelek el. Marton urat kérem akkor először, Tarnóczky úr kérdésére válasz.

Marton István: Igen, ez egy nagyon kemény, kerek kérdés. Úgy gondolom, hogy ha az infláció mondjuk az idei évben 7,5%-tól nem lesz több, az akkor 3 millió Ft-ot jelent a 40 milliónál. 3 millió Ft-on nem állhat, nem bukhat a város labdarúgásának életben tartása, úgyhogy vérző szívvel azt mondom, hogy vállalom, vagy vállaljuk. Ezt majd a többi társ vagy megdicsér, vagy megszid.

Károlyi Csaba: Én értem a kérdést, meg nem értem a kérdést. Egyrészt, hogy ha azt kérdezné a Tarnóczky Attila alpolgármester úr, hogy 2 × 20 millió Ft-ért vállalja-e az egyesület, akkor természetesen azt mondom, hogy vállaljuk 2 × 20 millió Ft-ért, de az első félévből, hogyha 30 millió Ft-ot kapott az I. számú Futball Club, akkor a második félévre 10 millió Ft jutna. Ha 2 ×20 millió, akkor vállaljuk. Alpolgármester úr 40 milliót kérdezett.

Tüttő István: Ő nem mondta azt, hogy 2 × 20.

Tarnóczky Attila: Elnök úr azt kérdeztem, hogy jövőre is elég-e a 40 millió?

Tüttő István: Kérem, mindketten igennel válaszoltak, 2 perc szünet.

Tüttő István: Határozati javaslatokról szavazunk. Elfogadtuk a szimpátiaszavazást. De megelőzően átadnám a szót aljegyzőnőnek, mert kíván szólni.

Dr. Gyergyák Krisztina: A szavazás előtt szeretném felhívni a figyelmüket a döntéshozatalból történő kizárás szabályaira. Az SZMSZ 59. § (1) bekezdése értelmében a közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A (2) bekezdés taglalja a személyes érintettség eseteit. A 60. § (1) bekezdése értelmében a kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármelyik képviselő javaslatára a közgyűlés vita nélkül dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A kizárásról szóló döntéshez pedig minősített többség szükséges.

Tüttő István: A Marton úr önmaga bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban. Kérem, a Böröcz úr bejelentette, hogy nem érintett. Akkor szavazzunk arról – minősített többség kell –, Böröcz úr érintettségéről szavazunk. Tartózkodnod kell, nem kikapcsolni a gépet, amennyiben úgy dönt a közgyűlés, hogy neked tartózkodnod kell. Kérem, aki igennel szavaz, az egyetért a Marton úr javaslatával, magyarul érintettnek tekinti Böröcz urat.

A közgyűlés 5 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Akkor először a szimpátiaszavazás következik. Kérem, szavazzunk az 1. határozati javaslatról. Szimpátiaszavazás az elsőről.

A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 2-ra teszem fel a szavazást. Nem fogadta el a szavazatát? Ez a 2. számú.

A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 3-ra a szavazatot.

A közgyűlés 7 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Tehát az első kettőről kell döntenünk. Ügyrendi gombot Dr. Baranyi Enikő.

Dr. Baranyi Enikő: Nem tudom, hogy jól számoltam, de szerintem mi 21-en szavazunk. Ugye? Mert akkor az elsőt meg kell ismételni. 20?

Tüttő István: Semmi gond nincs. Bárkinek joga van kikapcsolni a gépét. Akkor az 1-ről újra szavazunk. Kérem, szavazzunk újra. 1-esre kérem a szavazatokat.

A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Akkor a 2-est még egyszer.

A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: És akkor kérem a 3-ast.

A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem, eldöntöttük, a 2., 3-ról szavaztunk.

Tarnóczky Attila: Polgármester úr, ami történt, az felháborító. Egy, azaz egy tévedésre hivatkozva teljesen megváltozott a szavazati arány. Ennek semmi köze a hiba kijavításához, hanem valakik valamilyen megfontolásból teljesen másképp szavaztak, mint az előbb. Én azt javasolnám, hogy az eredeti változatot hagyjuk érvényben, úgyis úgy gondolom, hogy bárkinek adjuk el, ha abból indulunk ki, hogy esetleg nem adjuk el, az lesz a felvetés a másik oldalról, hogy azért nem lett eladva, mert valaki ki lett zárva a vevők közül. És onnantól kezdve mutogathatunk egymásra.

Tüttő István: Nem ez lesz, hanem az, hogy azért nem lett eladva, hogy végelszámoljuk.

Tarnóczky Attila: Igen, csak azért nem lehet majd végelszámolni, mert a vevőjelöltek közül egy ki lett zárva, akit megszavazott volna a közgyűlés. Még egyszer megismételem, Baranyi képviselőasszony javaslatára az első menetben megjelent egy plusz tartózkodás. Ennyi az érdemi változás. Ellenben a harmadikban, ott egy fél frakció, vagy egy egész frakció meggondolta magát.

Dr. Gőgös Péter: Véleményem szerint az első szavazásnál nem volt bekapcsolva Horváth úrnak a gépe, ez egyértelmű, ezt nem lehet géphibára fogni, különben nem zárta volna le a számítógép a szavazást. Ha a szavazatát emiatt nem tudta leadni, nyugodtan jegyzőkönyvbe lehet venni az ő szavazatát pluszba az első körbe, és ezzel kiegészíteni az első kört.

Tüttő István: De szeretném Önöket tájékoztatni, a kikapcsolt gépre nem reagál a gép. Tehát ha az övé ki volt kapcsolva, akkor nem írta volna ki, hogy nem szavaz, és én szóltam a Horváth György úrnak, hogy szavazzon. Kérem, nézzük meg a gépet, hogy az első fordulóban Horváth György szavazatát befogadta-e.

Cserti Tibor: …….. (mikrofon nincs bekapcsolva, nem hallani a felszólalást)

Dr. Horváth György: Ez nem így volt, ahogy Gőgös úr elmondta. Itt van mellettem Böröcz úr, polgármester úr azt mondta, hogy Horváth György szavazzon, erre ebben a pillanatban én megnyomtam. Megmondhatnám, nincs jelentősége.

Tüttő István: Elnézést kérek, technikailag magyarázható. Határesetben volt a nyomógombja, és amikor megnyomta, közben kikapcsolt. Szóval ilyen előfordul. Tarnóczky úr, ügyrendi.

Tarnóczky Attila: Ami történt, az nem éppen bizalomépítő jellegű történés volt, és innentől kezdve az új szavazás is ugyanezt a problémát felveti, hogy most akkor itt nekünk is el kellene gondolkodni azon, hogy melyik az a javaslat, amit ki kell szavazni, hogy ne lehessen utána róla szavazni. Hogy ez ne történjen meg, én azt javaslom új szavazásként, hogy arról döntsünk, hogy a 3. határozati javaslattal ma nem foglalkozunk, és a két ajánlat közül válasszuk ki azt, amelyik elfogadható, és akkor nem kell ilyen hátsó gondolatokkal szavazni.

Tüttő István: Erről korábban is esett szó, hiszen a 3., az automatikusan csak megismétli a korábbit. Kérem, szavazzunk arról, amit Tarnóczky úr javasolt. Fodor úr, ügyrendi.

Dr. Fodor Csaba: Azért szeretnék valamit eloszlatni. Nem arról szól a történet, hogy a Horváth Gyuri barátom szavazott vagy nem szavazott, mert őneki eszébe se jutott, hogy még egyszer szavazzanak ebben a kérdésben. Ez a másik oldalról jött egy ötlet, hogy mivel itt valami nem stimmelt, azért szavazzunk újra. Tehát nem szeretném, ha úgy nézne ki, mintha őrá kennénk ezt az egész tortúrát, amikor a közgyűlés nem tudja eldönteni, hogy mit szeretne.

Tüttő István: Akkor maradjunk abban, hogy az első változatot elfogadjuk, hiszen semmi szabálytalanság nem történt azzal, hogy valakinek a gépe ki van kapcsolva, az semmiféle szankció.

Birkner Zoltán: … Tarnóczky alpolgármester javasolt (mikrofon nélkül)

Tüttő István: De ez ugyanazt jelenti, mert az első fordulóban az 1., 2-t fogadtuk el. Hát akkor most miért kellene még azzal. Kérem, megismételem. Most pedig az 1. számú határozatot teszem fel szavazásra, de ez már döntés lesz. És aki a magasabb pontot kapja, illetve megkapja a 14-et, mert itt minősített többséget el kell érni, az elnyerte a jutalmát. Szeretném jelezni, hogy Dr. Fodor Csaba úr kiegészítésével együttértendő, hogy egy együttműködési megállapodás kell kötni. Nem ismétlem meg, hogy miért, hiszen teljesen világos volt az a saját, úgynevezett garanciánk érdekében ezt meg kell tenni. Tehát én mindkettőnél ugyanezzel a kiegészítéssel teszem fel szavazásra. Kérem, szavazzunk az 1-ről.

A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Kérem a 2-ra a szavazatot. Mondanám, hogy az értéket a MÁV NTE jelezte. 100.000 Ft-os vételáron megveszi. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Kérem, előre bocsátanám a napirenddel kapcsolatban, hogy ha lehet, ne emlegessünk számokat, hiszen üzleti terveket, egyebeket ne teregessünk ki, hiszen ez az egész kérdéskör erről szól. Ha valaki szólni kíván, akkor ezt megkerülve kérem, hogy beszéljen az ügyről. Kinek van észrevétele?

Dr. Horváth György: A Kanizsa Dél-Zalai Hetilap a város lapja. Valamikor … hozták létre, és ezt a funkcióját jól, kevésbé jól betöltötte. Azt, hogy ezt továbbra is be tudja tölteni, ahhoz a hagyományos lapmennyiség és az oldalszám szükséges. Ha csökken a lapmennyiség, illetve az oldalszám mennyisége, mi következhet ebből? Valami kimarad. Kimarad a hirdetés, akkor nincs bevétel. Ha megmarad a hirdetés, akkor szegényebb lesz a lap. Nyilván a főszerkesztőnek gondoskodni kell arról, hogy minél színvonalasabb legyen, és mindig próbáljon megújulni. Én így a jelenlegi határozati javaslatot nem támogatom, és ezt ajánlom tisztelt képviselőtársaimnak is.

Gyalókai Zoltán: Én javaslom a Kanizsa Újság által kért éves támogatást 22 millió Ft-tal beépíteni a költségvetésbe. Azt hiszem, ezt az újságot a kanizsai lakosok úgy megszokták és megismerték, hogy mindenképpen ez a támogatás, hogy úgy mondjam, a város érdekében jár ennek az újságnak.

Tüttő István: Ez az eredeti kérés, ugye? Nehogy véletlenül még fölé menjünk.

Cserti Tibor: Én a magam részéről javaslom megtartani az eredeti formájában. Miért? …… emlékszem, bár Tarnóczky alpolgármester úr nincs itt, de annak idején, mikor ezt a formáját létrehozták az újságnak, ő érvelt azzal, hogy igen, mert térítésmentesen mindenkihez jusson el. Én úgy gondolom, hogy ennek az elvárásnak eleget tett. Annak már viszont nem, hogy mennyiért. Egész más számok hangzottak el ….. illetően, kérem szépen, elindultunk egy irányban, akkor már gyalogoljunk végig azon az ösvényen. Ez a fajta visszagombolás, ez valahogy sehogy egyetlenegy elvnek se felel meg. Arra felhívnám a szíves figyelmüket, amivel viszont számolni kell, és ez egy jogi kérdés, Ügyrendi Bizottság figyelmébe is ajánlom. Ismert Önök előtt, hogy a Versenyhivatal már x önkormányzatot megbírságolt a térítésmentes lapkiadásért, tekintettel arra, hogy a versenysemlegességet sérti. Többféle megoldás van egyébként a dologra, Veszprém például azt csinálja, hogy kft-n keresztül adja ki, egy más társasággal, de szerződést köt és támogatást ad a különbözetre. Valószínű, hogy ez a kérdés az Alkotmánybíróság döntésével egyértelműen jogilag eldől. Ebben az időszakban, ha ez az önkormányzatok számára nem kedvező, akkor és csak akkor kell megítélésem szerint gondoskodni a lap átalakításáról, amennyiben az átalakításra az Alkotmánybíróság kötelez bennünket. Tehát most a kérdés nem aktuális énszerintem. Ügyrendi kérdésként is fel lehet tenni. De visszaállok az ügyrendi kérdéstől, már látom, több képviselőtársam akar még szólni.

Tüttő István: Egyébként a cím lehet, hogy nem pontos, mert nem a hetilapot akarjuk átalakítani, idézőjelben, mint kft-t, hanem magának a hetilapnak a terjedelmét.

Budai István: A Cserti úr azt javasolta, hogy eredeti formájában maradjon a Kanizsa Hetilap. Én annyival módosítanám, hogy eredeti oldalszámmal, de nagyobb betűszedéssel. Tudniillik, de tényleg panaszok érkeztek hozzám, hogy az idősebb korosztály nem tudja olvasni a lapot, olyan apró betűs. Én ezt kérném, Ibolyával is már beszéltünk erről, hát gondolom, ez a kérés teljesíthető.

Tüttő István: Egyébként ez kiválóan alkalmas arra, hogy minden esetben meg lehet tölteni az oldalakat, mert csak betűméret kérdése.

Kelemen Z. Pál: Csatlakozva Budai képviselőtársamhoz, én is szeretném, ha 24 oldalon jelenne meg az újság. Kicsit gondolkodjunk együtt. Nagykanizsán valamilyen újságra a lakosság 30%-a fizet elő, véleményem szerint, … a lapterjesztők véleménye szerint, 70%-a semmilyen újságra nem fizet elő. Az információt reklámlapokból és a Kanizsa Újságból kapja. Mondhatnánk úgy is, hogy ez a szegények újságja Nagykanizsán. Éppen ezért nem javaslom, hogy oldalszámban és példányszámban csökkenjen.

Tüttő István: Köszönöm szépen, lezárom a vitát, nincs több jelentkező. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról, amelyet így módosító indítványként kezelek. Tehát a módosítás az volt, hogy a terjedelmét ugyanannyiban határozzuk meg és nem 16-ban. Kérem, erről szavazunk. Aki igennel szavaz, az egyetért azzal, hogy marad az eredeti formájában.

A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Az lenne a javaslatom – egyetértve Marton úr észrevételével –, hogy jó lenne akkor a foci ügyet lezárni, mert még egy napirend van a focival kapcsolatban. Megfeledkeztünk arról, hogy összekapcsolhattuk volna. Kérem, szavazzunk, hogy a 18-ast most megtárgyalnánk. ……. Igen, hát azt tudom. Hát meg kell kötni a szerződést, attól lép életbe. Igen. Január 31. a határidő, azaz holnaptól. Én azt kérdezném, mert az előbb Marton úr kérte, hogy arról döntsünk, hogy ez oka fogyott ezek szerint?

Dr. Fodor Csaba: Mindenképpen.

Tüttő István: Hát akkor maradjunk abba, hogy folytatjuk az eredeti sorrendben. Most melyikhez jelentkeztek, a mostanihoz? Tessék. Mert nem látni.

Kelemen Z. Pál: Bizonyos fajta aggodalmaim és aggályaim vannak az előző döntésünkkel kapcsolatban és engedje meg, hogy elmondjam. Tudom, hogy napirenden kívül mondom, és tudom, hogy teljesen szabálytalan, és ezért mindnyájuk elnézését kérem.

Tüttő István: Melyikkel?

Kelemen Z. Pál: A Futball Clubbal kapcsolatban. Az aggályom a következő. Ez a Futball Club ma egy értéket képvisel. Ha ma játékos eladásra, eligazolásra nem hirdetünk ki moratóriumot, akkor ez a Futball Club holnap semmit nem érni. Ezért arra kérném a polgármester urat, hogy a felügyelő bizottság tagjait keresse meg, és ilyenfajta moratóriumot hirdessünk meg átigazolási, tehát játékos eligazolási moratóriumot.

Tüttő István: Hát nem tudom, most abban az időszakban van, hogy most nem lehet átigazolni most.

Kelemen Z. Pál: Februárig lehet.

Tüttő István: Lehet még?

Kelemen Z. Pál: Február tizenvalahányadikáig még lehet.

Tüttő István: Jó. Hát akkor kérdezem. Én nem értek ehhez, én nem értek ehhez. Van ennek valami jelentősége?

Kelemen Z. Pál: Nem rosszhiszeműség beszél belőlem, hanem elővigyázatosság.

Tüttő István: Hát ma még mi vagyunk a tulajdonosok. Hát január 31-ig kell megkötni a szerződést.

Törőcsik Pál: Július 1-től él az adásvétel.

Tüttő István: Jó, maradjunk abba, hogy megyünk tovább. Alapító okirat módosítás. Kérem, megyünk tovább.

Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e észrevételük? Lezárom a vitát. Kérem, döntsünk az uszoda 33 méteres medencéjével kapcsolatos határozati javaslatról. 1. számú.

A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 2. számúra a határozatot.

A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: És 3-ra kérem. Azért azt röviden szeretném elmondani a nézőknek, hogy most döntöttünk abban, hogy a város strandjának rekonstrukcióját elkezdjük, és első ütemének megvalósításának a programját szavazta meg a közgyűlés. Reméljük, hogy mielőbb a megvalósítás is látható lesz.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Kérem, van-e kérdés ezzel kapcsolatban?

Cserti Tibor: Csak a Kincstár által előterjesztett javaslat költségvetési szinkronban van ezzel az előterjesztéssel? Tehát számol-e ennek a vonzatával? Ugyanakkor támogatom.

Tüttő István: Természetesen számol vele. Van-e még kérdés? Úgy látom nincs, lezárom a vitát. ………

A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem, akkor a 2. számú határozatról a döntésüket.

A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: