Tüttő István: Ki nem hirdetett határozatokat ismertetnék, hogy a sajtó képviselői tudják tájékoztatni a lakosságot, meg közvetlen a televízión keresztül is értesülhessenek.

Tüttő István: Végül is ismert Önök előtt ez a téma. A kisebbségi önkormányzat megfelelő hasznosítást tudna biztosítani ennek az ingatlannak, illetve ingatlanoknak. És ennek a hasznosításnak azon feltételeit kívánjuk ezekben a határozati javaslatokban eldönteni, mely Önök előtt 4. pontban szereplő határozati javaslatokban került leírásra. Itt meghatároztuk, hogy mennyi a m²-kénti bérleti díj, de egyben az a javaslat is szerepel a határozati javaslatban, hogy ettől az önkormányzat tekintsen el. Megkérdezem Teleki urat, hogy van-e észrevétele az előterjesztéssel kapcsolatban?

Teleki László: Csak annyit szeretnék jelezni, ez nem egy újabb előterjesztés, ez elő volt terjesztve, és csak egy-két szó módosítás van, mert a jogszabályok így jobban lehetővé teszik ennek a használatba vételét.

Tüttő István: Van-e észrevétel hölgyeim és uraim? Úgy látom nincsen. Akkor szavazzunk az 1. számú határozati javaslatról.

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 2. számú határozatról a döntést.

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 3-ról kérem a döntést.

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: És ugye hatályon kívül kell helyeznünk a korábbi döntésünket, de a módosítás miatt van erre szükség, Kérem a szavazást.

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Naponta érnek minket jó és rossz hírek. Döntsék el, hogy melyik a jó és melyik a rossz. Ismét van egy olyan sportegyesületünk, amely az élvonalban küzdhet a hasonló vetélytársaival. És a MÁV Torna Egylet kéréssel fordult hozzánk, hogy támogassuk a női kosárlabda szakosztályt, mivel jogot szerzett a 2001/2002. évi bajnokságban az országos élvonalban való indulásra. Kérdezem, hogy van-e észrevételük, kérdésük ezzel kapcsolatban?

Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta ezt a napirendi pontot az elmúlt ülésén. Ott nem 15 millió Ft volt, hanem 12,5. Illetőleg 15 millió Ft volt, csak a 15 millió Ft-ból kiderült, hogy a már megítélt 2,5 millió Ft-os támogatás levonásra kell, hogy kerüljön. Tehát e tekintetben 12,5 millió Ft kellene, hogy szerepeljen az előterjesztésben, vagy utalni kellene arra, hogy ebbe beleértjük a korábban megígért, és talán át is adott - ebben nem vagyok biztos - 2,5 millió Ft-ot. Ezen túlmenően a Gazdasági Bizottság azt kérte a hivataltól, hogy dolgozza ki a mostani közgyűlésig, hogy a hitelen kívül milyen más forrást lehetne ennek a támogatás odaítélésben. Hát ezzel kapcsolatos anyagot nem kaptunk sajnos. Erre várom majd a választ. Vagy lehet, hogy határidő hosszabbítást kell ebben a tekintetben adnunk, de nem szeretném, hogyha azért a határidő hosszabbítás meg vonná a lehetőséget attól, hogy a pénz odaítéljük. Kértünk beszámolót Futball Klub helyzetéről, vagyis az olajbányász focicsapat helyzetéről, hogy hol indul. Ugye akkor az volt az információnk, hogy az NB I/B-ből kiesett. A mai újsághír szerint még sem. És ugye ahhoz, hát ácsingóztunk egy kis pénzmaradványra, de hát lehet, hogy ebből nem lesz sok minden, ezek szerint. Tehát valami más forrás oldalt kellene találni.

Tüttő István: Azért mondtam, hogy van egy jó, meg egy rossz hírem.

Dr. Fodor Csaba: Igen, gondoltuk. A támogatási szerződést most kaptuk meg valóban, azt köszönjük szépen.

Györek László: Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság szintén megtárgyalta ezt az előterjesztést, és a “B” határozati javaslatot támogatja, azaz a jelenlegi 15 millió Ft-os kérelmet, ami “A” határozati javaslatban szerepel, nem támogatja. Nem kívánja azonban a lehetőséget elvenni természetesen a kosárlabdától ahhoz, hogy magasabb osztályban szerepeljen, ezért kiegészítettük a “B” határozati javaslatot annyiban, hogy a MÁV NTE vezetése és a sportért felelős alpolgármester folytasson tárgyalásokat a pénzügyi támogatás lehetősége ügyében.

Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, az “A” határozati javaslatot mellett döntött. Értelemszerűen a 12,5 millió Ft támogatást megítélve, de azzal a feltétellel, hogy csak akkor, amennyiben a Oktatási, Kulturális és Sportbizottság szakmai döntése ezt igényli. Hallottuk az OKSB részéről az állásfoglalást. Ebben az esetben természetesen az van érvényben, hogy bármit támogattunk volna, de hát ha szakmailag nem igényli, nem tartja kiemelkedően fontosnak, akkor értelemszerűen nem tud elindulni ez a csapat.

Dr. Csákai Iván: Egyrészt a támogatási kérelem, ez számomra megfoghatatlan. 10-15 millió, erre föl dalolva 15-öt be ír az előkészítő. Erről ennyit. Nem tudom, hogy kerül ide a foci. Ha már idekerült a foci, akkor szeretném, ha a közgyűlés meggondolná, és az eddigi támogatási szerződést felülvizsgálná, hisz megörökölt, és nem teljesítmény alapján NB I/B-be kerülő futballcsapatról nem volt szó. Teljesítményről volt szó. Itt nem volt teljesítmény. A megállapodási szerződést kérem, hogy újra vizsgáljuk fölül. hogy továbbra is támogatjuk-e a futballt. Ehhez csatlakozva, hogyha ilyen támogatási szerződése van az önkormányzattal MÁV NTE-nek, nem hiszem azt, hogy nem kellett volna azt megcsinálnia a MÁV NTE vezetőségének, hogy amikor beadja a pályázatot, hogy indul az NB I/B-ben, előtte a közgyűlés megfelelő bizottságának a véleményét kikéri. Mert támogatjuk, csupán azért.

Tüttő István: Egyébként a kérdés elejére az a válasz, hogy itt el is hangzott, azért került a foci szóba, mert a kiesése esetén azt a forrás lehetett volna megjelölni, ha támogatjuk. Hát azért került elő a foci.

Dr. Horváth György: Sokkal összetettebb a kérdés, mint hogy csak itt egy előterjesztés formájában itt legyen. Hiszen egyrészt a labdarúgás, másrészt a kosárlabda, hát ismeretes, hogy mennyi pénzt vesz el, ha a város támogatja. Én úgy érzem, hogy az itt elhangzott, Böröcz képviselőtársam által mondottak nem így hangzottak el Oktatási Bizottsági ülésen, tehát nem szakmaiságot kérdőjelezte meg a bizottság, hanem itt az anyagi lehetőségeket nézte. Adott egy “A” kategória lehetősége. Meg kellene keresni valahogy ezt a módot, hogy ezt valahogyan az önkormányzat támogassa, és a kért összeget szavazza meg, Én támogatom.

Törőcsik Pál: Én a MÁV NTE női kosárlabdacsapatának ügyével kapcsolatban szeretnék egy javaslatot elmondani. Sajnos szomorú az a tény, és mindannyian tudjuk, hogy a városnak nincs lehetősége a profi, élvonalbeli sportok finanszírozására. Az a helyzet, hogy több a jó eredményt elért csapatok létszáma és költségigénye, mint amit a város anyagi lehetőségei támogatás formájában lehetővé tesznek. Ezért van egy mondás, hogy ha egy családban nincs elég pénz valakinek, a maradék pénzt azt fektesse a gyerekeibe. Ha a városnak nincs elég pénze arra, hogy a profi első vonalbeli sportot megfelelően támogassa, akkor pedig fektesse az utánpótlásba. Énszerintem ez egy tisztességes gondolkodás. És itt a kosárlabdára gondolva, mindannyian tudjuk azt, hogy az utánpótlás nevelésbe országos hírt és országos elismerést vívtak ki a Gábor Erzsiék, Kovács Hugiék, és több ilyen bajnokságot, országos döntőt hoztak ide a városba. Mindannyian emlékszünk arra, amikor Salo-ból egy küldöttség jött, egy sport delegáció, akit mi itt és ez a kosárlabdás társadalom vendégül látott saját költségén. Most van egy lehetőség, hogy elutazhassanak ők egy bajnokságra Salo-ba, csak az útiköltségüket kellene, hogy finanszírozzuk. Én azt hiszem, hogy ez egy korrekt dolog lenne részünkről, hogy a lehetőségeinkhez képest az ő kiutazásukat támogassuk, hiszen a vendéglátó, fogadó testvérvárosunk az ő elhelyezésükről, ellátásukról gondoskodik. Én azt hiszem, részünkről egy megfelelő gesztus lenne a részükre, hogyha a kiutazásukhoz szükséges körülbelül 1,..

Tüttő István: Egy kérdésem lenne, a napirend nem erről, akkor ez egy kiegészítési javaslat?

Törőcsik Pál: Én kérném a polgármester urat, hogy a napirenden belül, mivel a témához kapcsolódó, ha a polgármester úr befogadná ezt az indítványt.

Tüttő István: Én nem tudom befogadni, hanem a közgyűlés.

Törőcsik Pál: Hát javaslatot tennék, hogyha ezt a közgyűlés elfogadná, akkor egy ilyen irányú támogatást a kiutazásukhoz, amennyiben a közgyűlés egyetért vele. Én ezt javaslatba hoznám. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezt a gondolatot támogatni szíveskedjenek.

Kelemen Z. Pál: Tisztelt polgármester úr, elöljáróban engedje meg, hogy a vita eddigi menetére tegyek egy észrevételt. Az előterjesztett napirendi pont a MÁV Nagykanizsai Torna Egylet támogatási kérelme. Itt már hallottunk labdarúgásról, hallottunk erről, arról, fog és folyamszabályozásról is fogunk hallgatni. Éppen akinek amilyen témában agymenése lesz, arról fogunk beszélni. Beszéljünk a témáról. És én kérném a polgármester urat, hogyha valaki másról beszél, akkor a tárgyra térésre szólítsa föl. Előttem már két olyan felszólaló volt, akinél ezt megtehette volna. Tisztelt Polgármester Úr! Annak, hogy egy városnak első osztályú kosárlabdacsapata van, annak örülni kell. Az, hogy ez pénzbe kerül, ezt mindnyájan tudjuk. Az utánpótlás és nevelés is. Szép, talán még olcsóbb is, de bosszantó, hogy más profitál abból, amit városunk sportalkotói, edzői nevelnek. Mindenképpen szükséges, és másrészt a város sportszerető közönsége nem fog negyedosztályú meccsekre járni, hanem első osztályú meccseket szeretne látni, ha erre van lehetőség. Az, hogy a költségvetésben 5 millió Ft van előirányozva, az azt is jelenti, már az OKSB által, hogy az OKSB nagyjából-egészében nem volt tisztában azzal, hogy milyen lehetőségei vannak ennek a tornaegyletnek. Én arra kérném a tisztelt képviselőtársaimat, ebben a városban van valami színvonalas, jó, amiért érdemes Nagykanizsán lakni, és amire büszkék lehetünk - és most én térek el a tárgytól, ma adtuk a város címerét Siti Beátának, világklasszis kézilabdázónőnknek, akire büszkék vagyunk - akkor legyen más dolog is, amire büszkék leszünk, és támogassuk az ilyenfajta törekvéseket. Kérem, szavazzák meg a MÁV NTE támogatási kérelmét.

Birkner Zoltán: Hát az eredeti támogatási szerződés, illetve kérelem valóban nagyon siralmas volt, a mostani támogatási kérelem ez hasonlít egy szerződésformához. Tehát én azzal szeretném kezdeni, hogy örülők neki, hogy van olyan labdajáték, amiben újra a klasszikus értelemben vett profiligában játszhat a csapatunk, és nagyon örültem egyébként annak, hogy a férfi kézilabdacsapat is feljutott az NB I/B-be. De, amit nagyon látok és ennek egy kicsit utána nézett Györek képviselőtársam, az az, hogy Nagykanizsa támogatási aránya a MÁV NTE működésében kiugróan magas. Egy közepes csapatnak az NB I-ben maradáshoz, tehát közepesen finanszírozott csapat NB I-ben maradásához 50 millió Ft körüli összeg szükséges. Ezt a magyarországi átlag mutatja. És Györek képviselőtársam azt is megnézte, hogy Magyarországon mennyi az önkormányzati támogatás. Általában 5 és 30 millió Ft között van. A női kosárlabdánál természetesen, tehát csak erre a szakosztályra vonatkozik most, illetőleg szakma csoportra. A pécsi kosárlabdacsapat kap 30 millió Ft, és mondjuk egy átlagos, NB I/A-s női kosárlabdacsapat 10 és 15 millió Ft-os támogatásban részesül egy ekkora méretű város részéről, mint amekkora Nagykanizsa. Na most, az arányokat nézve, a szponzori arány, illetve az önkormányzati támogatást nézve döbbenetes számokat látunk. Tulajdonképpen egy olyan NB I/A-s női kosárlabdacsapat kerekedik itt ki, amelynek 70-75%-ban önkormányzati támogatása van, és csak 20-25%-a jegybevétel, a szponzori támogatás. Tehát elképesztően rossz az arány. Éppen ma került elő a kézilabdacsapat, ahol ez az arány 40-60%. Tehát 40% az NB I/B-s kézilabdacsapatnak az önkormányzati támogatása, és 60%-a szponzori támogatás. Azt gondolom, hogy ez a jövő szempontjából egy irányadó arány lehetne. Van egyébként negatív példa, a Futball Club hasonlóan negatív példa azt gondolom, a szerzett szponzori támogatás és az önkormányzati támogatási rész szempontjából. Na most, hogy miről beszélek? Arról beszélek, hogy úgy érzem, hogy a MÁV NTE-nek nyújtandó 12,5 millió Ft, illetve összességében 15 millió Ft, és a következő félévben 10 millió Ft, túlságosan nagyvonalú ajánlat ahhoz képest, hogy ehhez a város igazából annyit kap, és ez már az új szerződésben van bent, hogy az OKSB ellenőrizheti ennek a pénznek a felhasználását. Én azért szeretnék ennél sokkal jobban belelátni ebbe a pakliba. Második dolog: nagyon-nagyon sajnálom azt, hogy van ugyan egy megkötött együttműködési megállapodás az utánpótlás-nevelés és a MÁV NTE között, de kíváncsi lennék, hogy gyakorlatilag mekkora az átmenet. Kíváncsi lennék arra, hogy várhatóan hány tehetséges nagykanizsai fiatal fog játszani az NB I/A-s női csapatban. Arra is kíváncsi lennék, hogy ez a közeljövőben milyen lesz. Ugyanis azt azért már igazán nagy luxusnak tartom, hogy van egy országosan elismert utánpótlás-nevelő iskolánk, és ehhez képest azon kell gondolkodnunk, hogy külföldi játékosokat kell vásárolnunk, mondjuk kettőt, hogy az NB I/A-ban tartósan bent ragadjunk. Ez szerintem nem jövőkép egy városnak. Tehát ettől én erre nem szavaznám meg szívesen ezt a 15 millió Ft-ot, illetve 25-öt, bocsánat összességében. Én valahogy megnyugtató választ szeretnék arra kapni, hogy mindent megtesz a MÁV NTE női szakosztálya annak érdekében, hogy az utánpótlás-nevelés és az NB I/A-s női csapat között lesz átmenet. Mindent meg tesz annak érdekében, hogy ez a csapat egy nagykanizsai csapat lesz. Nem baj, hogy ha az első egy-két évben kiesés közeli állapotban lesz, de egyfajta jövőképet tud adni a fiataloknak. És természetesen sokkal nagyobb beleszólást szeretnék kérni a városnak ahhoz képest, hogy az OKSB ellenőrizheti, ha úgy gondolja, hogy rossz a felhasználás. Ahol 70%-ban az önkormányzat tart el egy csapatot, ott azt gondolom, hogy 70%-ban - nem tulajdonos, az aztán még egyszer nem szeretne lenni a város -, de 70%-ban ennek a működésébe is bele kell, hogy szóljon.

Mayer Ferenc: Én is úgy gondolom, hogy Böröcz Zoltán képviselő úr nagyon rosszul interpellálta azt a véleményt, amit kialakított a támogatással kapcsolatban az OKSB. Itt szó sem volt arról, hogy az OKSB kinyilatkoztatta volna, hogy nincs erre szükség, hogy egyáltalán nem kívánjuk, nem óhajtjuk a minőségi sportot, vagy nem is tudom pontosan, hogy hogyan fogalmazott, de én úgy gondolom, hogy nagyon pontatlan volt. A kérdés természetesen nem az volt, hogy támogatjuk, vagy nem támogatjuk, hanem az volt a kérdés, hogy a 15 millió Ft-ot odaítéljük minden további nélkül, avagy nem ítéljük oda, vagy nem javasoljuk odaítélni. Ezzel kapcsolatban én ott is elmondtam bizottsági ülésen, és most is elmondom, én úgy gondolom, és erre most már számos példa van az országban, mielőtt egy ilyen lépésre szánja el magát egy egyesület vagy egy szakosztály, bizony ez egy nagyon körültekintő előkészítő munkát igényelt volna, úgy gondolom, mert az nem megy, hogy az önkormányzat a profi ligában, illetve az NB I/A csoportban tulajdonképpen a legfőbb szponzor maradjon, mert azt hosszú távon nem tudja vállalni. Az előkészítést én úgy értem, hogy igen, itt valamiféle olyan összefogásra, városi szintű összefogásra lenne szükség szponzorok és egyebek részéről, hogy akkor nyugodtan ki lehet nyilatkoztatni azt, hogy igen, indulni kívánunk az A csoportban, De most egy tűzoltó munkával most gyorsan 10 milliót, hogy akkor igazoljunk egy-két játékost, vagy nem tudom, hogy mire kell egészen pontosan, illetőleg most már látom itt a szerződésben részletezve vagyon. De e nélkül tartok attól, hogy megint az lesz a vége, ha azt akarjuk, hogy holnap ne menjen szét a csapat, akkor most megint 5 milliót, aztán megint 6 milliót, aztán megint huszonegy-két. Éveken keresztül azt csináltuk mi már a futballal, és nem szeretném, ha még egyszer ebbe az utcába belemennék. Azt is elmondtam, és itt is el kell mondanom a nyilvánosság előtt, hogy nekem bizony az a tétel, amely az igazolásra vonatkozik, igaz, hogy Károlyi úr érvelt emellett, hogy ez elegendő, de én ezt olyan kicsi összegnek tartom, hogy az én ismereteim szerint, ezért egy olyan közepes tehetségű serdülő játékost lehet talán igazolni egy ekkora összegért. Egy valamire való játékost, hát ebben nem nagyon bízom. Már pedig, ha az A csoportban netán pofozógéppé válna ismét a csapatunk, az sem a sportnak, sem az ott játszó kosárlabdázó lányoknak, sem a városnak nem tenne jót. Most ezzel együtt aggályaimat elmondtam, tulajdonképpen azt javasolta az OKSB kiegészítésképpen, hiszen a Györek László képviselő úr elmondta, hogy szülessen valamiféle megállapodás vagy készítse elő polgármester úr …………….. Nem tudom, hogy került ide az asztalra, milyen módon készült.

Dr. Baranyi Enikő: Kérdésem rövid és szerintem egyszerűen egy számadattal megválaszolható lesz. VI. 26-ig milyen vállalása volt a közgyűlésnek, illetve a hitelkeret számára mekkora bevállalást tettünk már eddig?

Kiss László: Azt hiszem, ismert rólam, hogy én a teljesítmény pártján vagyok. Tehát, ha valami olyan sportág, amiben a városnak egy csapata teljesítményt tud felmutatni, és azt hiszem, jogosan fordul az önkormányzathoz támogatási kéréssel. Ezt a teljesítményt én a kosárlabdaklubnál látom, és úgy vélem, hogy ezt a támogatást nekünk meg is kellene adni. Különösen akkor, hogyha remény van arra, hogy eddig nem együttműködő kosárlabda utánpótlást nevelő iskolánk és az NB I/A osztályban szereplő csapatunk valamiféleképpen egymásra talál, és utánpótlást is tud az iskola a csapatnak biztosítani. Én azt hiszem, ezt valamiféleképpen nekünk a támogatás megítélésekor feltételként valamilyen módon meg kellene szabni. Ez az egyik vélemény, tehát én a kosárlabdát támogatom. A labdarúgásnál már más a helyzet. Ott a labdarúgócsapaton a részvételi jog rajt maradt, mint szamáron a fül. A labdarúgócsapatnál én mentális problémákat látok, akaratbeli problémákat. Annak idején az együttműködési szerződésben mi nem azt vállaltuk, hogyha ők különböző szerencsétlen körülmények összejátszása kapcsán mindig megkapják a jogot arra, hogy bent maradjanak az NB I/B-ben, mi akkor mindig állandóan támogatni fogjuk. Ehhez a klubnak, a játékosoknak teljesítményt kell felmutatni. Látni kell, hogy akarnak, és közönségüket szórakoztatni kell, ki kell szolgálni. Ez az utóbbi időben sajnos a labdarúgásnál nem valósult meg, ezért a labdarúgást én nem tudom támogatni.

Bicsák Miklós: Előttem elmondtátok, valóban nagyon sok mindenben egyetértek gazdasági oldalról, mert csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk, és dolgozunk, és ahogy mindig mondtam, jól sáfárkodunk. De azért ne feledjétek el, ez a város kis város, sportot szeretik. Itt mindegy, hogy pingpong, labdarúgás - közel van a szívemhez -, vagy a kézilabda. Azért mind a három sportág most olyan helyzetbe került, hogy megint oda fognak figyelni. Mi vállaltuk, a város vezetése, a közgyűlés vállalata, főleg a labdarúgásnál, és itt van az a sansz a kosárlabdánál is, amit egy város vezetésének ilyenkor tenni kell, okosan, támogatni. Az más kérdés, hogy a város közgyűlése milyen feltételeket szab meg, hogy hogyan gazdálkodjon a sportegyesület a város által adott összegekkel. De azt nem tehetjük meg, kérem, hogy ezt a három kiemelt, ami a magyar bajnokságban, hisz tudjuk, olyan színvonalas ez a magyar bajnokság, bármelyik sportban - bocsánatot kérek, tisztelet a kivételnek, a vízilabda, a női és a férfi, azok valóban extra kimagaslóak van a sportban, de a labdarúgásunk az olyan, amilyen. A kézi, a kosárlabdánk olyan, amilyen. De azért mégis más nem, Nagykanizsára így oda fognak figyelni, hogy ebben az első, illetve két másodosztályú, mint kézilabda és labdarúgás, első osztályú kosárcsapat működik. És van valami, ami az embereknek a szabadidejét, az a sok munkanélküli legalább eljönnek, a sport, ha mást nem, ingyen be fogja az elnök úr engedni őket. Ahogy volt most az utolsó labdarúgó mérkőzés is, meg kellett nézni, 1500 ember ott volt és tapsolt, és bízott, és optimista volt, hogy bent marad a csapat. Nekünk felelősséggel dönteni kell, és támogatni kell ezt a három sportágat, azért mert még is van valami esemény a városban a hétvégeken. És ezt mi nem tehetjük meg, hogy egyszerűen lerázzuk magunkról, és közömbösek leszünk hozzá. Én kérem a szíves támogatásotokat.

Zsoldos Ferenc: Egyetlen előterjesztés van, és remélem, hogy most már nem kerülgetjük, és nem keverjük-kavarjuk a témát, mint amit eddig képviselőtársaim jelentős hányada tett. Nekem is az a véleményem, amit Kiss László képviselőtársam fogalmazott meg, hogy akik kiverekedték annak a lehetőségét, hogy továbblépjenek, bár számolni kell azzal, hogy ez egymenetes továbblépés lesz, mert ez a támogatás önmagában, pontosabban csak a támogatásból történő működés véleményem szerint is nagyon kevés, ennek ellenére adjuk meglehetőséget arra. És a magam részéről ezt javasolom, hogy az első osztály A csoportjában próbálkozzék meg, ízlelje meg ez az együttes a tevékenységi lehetőségét. Én kérem a képviselőtársak ilyen értelmű segítő hozzáállását és szavazatát.

Röst János: Úgy gondolom, hogy konszenzus van abban a tekintetben, hogy támogatni kell a kosárlabdasport felemelkedését Nagykanizsán. Én csak egy apróságra hívnám fel a figyelmet, azt pedig az, hogy Nagykanizsa város költségvetési hiánya ebben az évben túlhaladta a 600 milliót. Mai nappal ez továbbnövekszik, és jelenleg is likviditási problémái vannak a kifizetéseknek.

Györek László: Az elmúlt alkalommal elmondtam a bizottság álláspontját, most a magamét is szeretném egy kicsit ismertetni. Én ezt képviseltem már a Gazdasági Bizottságon és az OKSB-n, nem támogatom ezt a 15 millió Ft-os támogatási kérelmet. Nem akarom tudni, hogy mennyi hitelkerete van a városnak, vagy mennyi hitele van most a városnak éppen. Valószínűleg sokkal szörnyűbb a szám, mint ahogy én ezt elképzelem.

Tüttő István: Likviditási problémáink nincsenek, azt én szeretném mondani.

Györek László: Hitelkeret terhére támogatni egy gazdasági társaságot 15 millió Ft-tal, az nem kis pénz, tisztelt képviselőtársaim. Nem tudom, hogy ez kell-e nekünk. Nagykanizsa város sporttámogatására fordítandó összeg jelentős részét, hát nem tudom most százalékban mennyi, talán 70-80%-át, tulajdonképpen mi gazdasági társaságokra költjük. Futball, és hát bocsánat, megelőlegeztem a kosárlabdának ezt az összeget. Ez nem megy. Az önkormányzati törvény feladatul szabja az önkormányzatnak azt, hogy támogassák a sportot, de nem a gazdasági társaságokat. Nem az a NB I-s most gazdasági társaságokat. Természetesen világos az, hogy a kosárlabdát támogatni kell, a felemelkedését támogatni kell. Mindent meg kell tenni azért, hogy ez így legyen. De úgy gondolom, hogy ez nem egy gazdasági társaság 70%-os támogatásában kell, hogy megnyilvánuljék, mert ezzel - most lehet, hogy demagóg tűnik, amit mondok - egyszerűen elvesszük a pénzt más klubok elől, vagy más elől egyáltalán, ez hitelből megy. Nagykanizsán több mint 30 különféle sportegyesület van. Erre jut a sporttámogatásra fordítható keret ezek szerint 20-30%-a? Iszonyú kevés. Diáksport. Erről még nem is beszéltünk, és elő fog majd kerülni ősszel egy előterjesztés, ami a diáksport egy kicsit átgondolását javasolja majd. Erre is kell majd fordítani valamennyit. Miből? Én úgy gondolom, hogy ez a városnak jelen helyzetében aligha kötelessége. Minden támogatást meg kell adni, és ezért is javasoltuk azt, magam is egyetértettem vele, hogy igenis beszéljük meg, hogyan lehetne ezt támogatni, de nem 70%-ban. Beszéljük meg. Ezért módosította az Oktatási Bizottság a “B” határozati javaslatot. Kérem a polgármester urat, ezt fogadja el, és akkor nem kell külön szavazni róla. Meg kell ezt beszélni, és egy bizonyos észszerű mértékig ezt lehet is, kell is, hangsúlyozom, kell is támogatni. Mindazokkal a feltételekkel, amit Birkner úr elmondott előttem, mert ezeket igenis át kell gondolni. Olvasom egyébként a támogatási szerződést, amit ma kaptunk meg. Én sem tudom, hogy ki csinálta, és mikor, és hogyan, és milyen alapon. Ebben ugye a kosárlabda szakosztály támogatásáról van szó, nem pedig egy gazdasági társaságéról, ami azért nem tudom, hogy mennyire jó így, De ezt így nem tudom, hogy lehet-e egyáltalán kezelni. Szerintem nem.

Birkner Zoltán: Tulajdonképpen félig-meddig kérdés és javaslat, határozati javaslat lesz az, amit el szeretnék mondani. Károlyi úrhoz szólna a kérdésem. Még egyszer, én azzal a szándékkal teszem fel ezeket, hogy szeretném, hogyha NB I/A-s női kosárlabdacsapatunk lenne, de hogy ezt hogyan képzelem el. Úgy, hogy támogatási összegből egy fillér nem folyhat át semmiféle más sportágra a MÁV NTE-n beleül. Éppen ezért én nagyon félek, hogyha a MÁV NTE nagy csomagjába kerül, és egy önálló gazdasági társaság létrehozását javaslom. Egyszer. Második dolog: csak abban az esetben tudom elfogadni, hogyha ennek a gazdasági társaság élő kapcsolata lesz az utánpótlás-neveléssel. Sőt, egy új megállapodás születik, ami gyakorlati átjárást fog mutatni, és egy jövőképet az utánpótlás és az NB I/A-s csapat között. Ha ezek a feltételek belekerülnek, és innentől kezdve persze egy új támogatási szerződést kell írni, akkor én minden további nélkül hajlandó vagyok megszavazni ezt az összeget.

Tüttő István: Kérdések hangzottak el. Megkérem akkor az elnök urat, hogy szíveskedjék válaszolni.

Károlyi Csaba: Tisztelt polgármester úr, tisztelt közgyűlés! Hát elég sok és nagyon pozitív támogató kérdés hangzott el, amit az egyesület és a magam nevében nagyon köszönök. Azt hiszem, hogy talán mindannyian emlékeznek arra, hogy ’98-ban itt voltam, akkor egy nemleges döntés született. Az egyesület elnöksége úgy határozott, hogy ennek ellenére elindulunk, és akkor valóban pofozógépek voltunk viszonylag, de nagyon jó mérkőzéseket is láttunk. Átlag nézőszámunk a vidéki, majdnem a legmagasabb volt, kivétel a nagyokét, 650 fős átlag nézőszámmal játszottuk a mérkőzéseket. Utánpótlás-nevelés. Az lenne a legjobb, hogyha a Nagykanizsán felnevelkedett kislányok a MÁV NTE kosárlabda szakosztályában kosárlabdáznának. Ehhez talán olyan vállalatok kellenek, olyan iskolák kellenek, hogy itthon maradjanak, ne menjenek el, fizetőképes gazdasági társaságok legyenek, akik minket tudnak támogatni, hiszen hadd mondjam el, hogy aki Sopronba elment kanizsai kislány, az kb. háromszorosát kapja, mint a mi felnőtt kosárlabdázóink. Van megállapodás a Gábor Erzsébet által irányított utánpótlással. 3 éves megállapodást kötöttünk, tehát hosszútávút. Aki ezt elolvassa, azt mondja, hogy két klub arra törekszik, hogy a kanizsai lányok helyben maradjanak. Jelenleg a csapatban a kezdő ötösből 3 nagykanizsai kosárlabdázó. Én úgy érzem, még az NB I/B-ben is egy nagyon jó arány ez. Lehetne jobb. Én mindent megtettem azért, hogy Zalaegerszegen kosárlabdázó 2 kanizsai kislány visszajöjjön Nagykanizsára. Nem tudtam nekik olyat mondani, hogy megérte volna. A mi kondíciónk jóval kisebb, mint, amit Zalaegerszeg város önkormányzata, mert ő támogatja csak és kizárólag a kosárlabdát, utol tudnánk érni a zalaegerszegieket. Amit Birkner képviselő úr mondott, természetesen nem lehet átjáró pénz, hiszen a sporttörvény, aki elolvasta, az tudja, hogy az első osztályú csapatnak minden sportágban gazdasági sportvállalkozássá kell átalakulni, és átalakul a sportvállalkozássá, az odafolyó pénzt természetesen csak és kizárólag a kosárlabdára költhetik és az utánpótlás nevelésre. Tehát mást nem tehettünk kínunkban, hiszen holnapi napon le kell adni a nevezést a Magyar Kosárlabda Országos Szövetségébe. A mai napon én megtettem a lépéseket arra, hogy gazdasági társaság megalakuljon, hogy tudjunk nevezni. Holnap már postára kell adni, mert ha nem adjuk, illetve a mai, mert ha nem kerül holnapra, péntekre, akkor elcsúszunk a nevezéstől. Hogy ez egy óriási pénz. de én szerintem nagyon kicsi pénz, amit mi rá tudunk fordítani, és Mayer képviselő úr nagyon jól fogta meg, nagyon szerényen tudnánk az NB I/A csoportot kihozni, sajnos. Megvizsgáltam és elmentem tanulni a pécsiektől, hogy ők hogyan csinálják ennyi kevés pénzzel. Ott az önkormányzat kötelezővé teszi az önkormányzatnak dolgozó vállalakozóknak, hogy a munka egy bizonyos részét a sportra kell, hogy fordítsa. Itt még nem lesz, de remélem, hogy ez is elő fog jönni. Én minden sportágban, nem csak a kosárlabdában, minden sportágban, aminek kicsi köze van a MÁV NTE-nek, arra törekszik, hogy helyi vagy a környékbeli sportolók jöjjenek Nagykanizsára, és a minőségi sportágban sportoljanak. Elég a mai Zalai Hírlapot, ott neveket a elolvasták, valaki, ami megjelent a mai Zalai Hírlapban, az látja, hogy csak kanizsai labdarúgókat, sportolókat hozunk Nagykanizsára. Való igaz, amit hallottam, való igaz, hogy egy, én nem tudom, mert én egyszerű polgára vagyok Nagykanizsának, hogy mennyi pénze van az önkormányzatnak, de hála Istennek örömmel hallom, hogy nincsen likvidítási gondja a városnak, való igaz, hogy egy szegény városnak szegény sportegyesületei vannak. De hát könyörgöm, mindenki a jobbra törekszik, még a sportolók is, és nem mondhatom nekik azt, hogy most az utolsó 4 mérkőzést ne nyerjétek meg, mert nem tudunk elindulni majd a felsőbb osztályban. Tudunk-e például igazolni? Ha kapunk 12,5 milliót ebben az évben tudunk-e megfelelő színvonalú játékosokat igazolni? Megmaradnak a kanizsaiak, a fiatal kislányok, ennek ellenére való igaz, és én elmondtam a Zalai Hírlapnak, hogy kell külföldi kosárlabdázót igazolni, és nem azért kell külföldi kosárlabdázót igazolni Nagykanizsának, mert olyan jópofa dolog az, hogy itt külföldiek játszanak, hanem körülbelül a tizede a költségbekerülése egy külföldinek a működtetésére, tehát tizedéért kosárlabdáznak a külföldiek, mint a magyarok Magyarországon. Éppen ezért a női profi liga úgy határozott, hogy határozatlan számú külföldinek a játékengedélyére kér lehetőséget az Országos Kosárlabda Szövetségtől, hiszen valahogy le kéne törni a kosárlabdázóknak a bérét. Hadd mondjam el, hogy ilyen PVSK-színtű kosárlabdázók már 5000 $-ért, nem is szeretik a magyar forintot, kosárlabdáznak, ami kb. nekünk az egész éves költségvetésünk lenne egy játékos. De én úgy érzem, hogy meg tudnánk felelni annak, hogy ne essen ki a csapat az NB I/A csoportból. És kanizsai beépítésű gyerekeket, vannak a Gábor Erzsinél nagyon jó képességű kislányok, és ha látják, hogy igenis van itt felnőtt vagy profi kosárlabda, minőségi kosárlabda, akkor nem hiszem, hogy hajlandóak lennek 12-13 évesen elmenni tanulni. Hallottam a diáksportot. Hadd mondjam el, hogy a profisport magával hozza a diáksportnak a fejlesztését, hiszen például a profi kosárlabdában 8 korosztályos csapatot kell működtetnünk. Tehát számítsuk ki, 8 × 20 gyereket elő kell teremtenünk ahhoz, hogy a különböző kiírt bajnokságokban szerepelhessünk. Mi mindent megteszünk azért, hogy megfeleljünk a városnak. Higgyék el, aki eljött valamikor ’98-99-es bajnokságra, megnézte a kosárlabdázókat is, hiszen itt vannak kosárlabda szakemberek is, nem volt olyan mérkőzés, hogy ne szántottuk volna a pályát, de hát a tizedéért működtetett játékosok igenis nem voltak pofozógépek az NB I/A csoportban. De most már lehet, hogy az, mert ugye gazdasági társasággá kell átalakulni, sportvállalkozássá, és minden sportágban. Tehát az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy adják meg a lehetőséget nekünk, hogy a másik sportágaknak is bebizonyíthassuk, hogy van léte Nagykanizsán a sportnak. Ne legyen az, hogy mindig csorog a nyálunk Zalaegerszeg felé, mert ott egy kis gondja volt a zalaegerszegi kosárlabdának, és azonnal 7 millió Ft-os plusztámogatást ítéltek meg nekik, emlékszünk a Zala Volán kiválásától. Sajnos, amit kell nekünk tenni, az hogy a vállalkozókhoz elmenjünk, nincsenek nagy vállalatok Nagykanizsán, akik legalább magyar tulajdonú cégek legyenek. Hadd mondjam el, nekünk elnökségi tagunk is egy nagyvállalatnak a vezetője, és azt mondja, hogy a német nem engedi meg azt, hogy sportra költsön, vagy az orosz nem engedi meg, vagy amerikai nem engedi meg neki. Ennek ellenére mi a kicsikhez megyünk, és ez a kis kevés, amit leírtunk, a valóban kevés támogatás, ez abból ered, hogy elmentünk a picikhez, és írogattunk, ki ad 10.000-et, 50.000-et, 100.000-et. Én remélem, hogyha bebizonyítjuk azt a városnak és az önkormányzatnak, hogy meg tudunk maradni az NB I/A csoportban, akkor nem lesz kidobott pénz, hiszen valóban, ahogy Bicsák képviselő úr mondta, valóban szórakozást, felüdülést, a munkanélkülieknek helyet, a nyugdíjasoknak ingyen belépőt, diákoknak ingyen belépőt tudunk biztosítani.

Tüttő István: Volt egy olyan kérdés, hogy ez a támogatási szerződés, én is most látom először. alpolgármester urat kérdeztem, ő sem találkozott vele.

Károlyi Csaba: Csak egy gondolatot, a Birkner képviselő úr még azt mondta, hogy olvasta a támogatási szerződést, még sok minden kellene. Én legszívesebben azt ajánlanám, hogy legyen a gazdasági társaság az önkormányzat 100%-os tulajdona. Ezzel a lehető legjobb lenne, amit el tudok én képzelni, de ő le is lőtte, mert Isten ments, ő is ezt említette. Természetesen mindenféle olyan rendszert, amit az önkormányzat előír nekünk, amit a számlatörvény is szabályoz, azt igenis hajlandók vagyunk bemutatni. Sőt nekem legjobb lenne az, hogyha az önkormányzat kezelné ezt a számlarendszert, hisz meg van lehetőség rá. De hát ez nem lehet akadálya.

Tüttő István: Köszönjük, lezárom a vitát. Dönteni kell. OKSB javaslata.

Dr. Baranyi Enikő: Polgármester úr, szeretném, akkor megismételni a kérdésemet, 2001. január 1-től a testület döntéseivel mekkora nagyságrendben döntött úgy, hogy a forrás a hitelkeret?

Beznicza Miklós: Kedves Képviselőnő! A hitelkeret jelenleg 610 millió Ft, és ott tartunk, hogy lassan tovább nem lehet srófolni, mert nem kapom meg. A felhasznált hitel pedig 460 millió Ft.

Tüttő István: Tehát a válaszból kiderül, hogy tovább feszíteni nem lehet. Tehát valószínű, újra kell értékelnünk néhány döntésünket abból a szempontból, hogy prioritásokat kell újra meghatározni. De ezzel nem arra akartam célozni, hogy a kosárlabda nem élvez valamilyen mértékű prioritást. Kérem, döntenünk kell. Módosító indítványa volt az OKSB-nek, amely a “B”-re vonatkozó javaslatot fogalmazta meg azzal a kiegészítéssel, hogy Törőcsik Pál alpolgármester úr egyeztessen a további feltételekről. Kérem, akkor ezt tenném fel először szavazásra. Nem én javasoltam. Az OKSB. Az alpolgármester úr egyeztet. Ebből arra következettem én, hogy ezt az összeget nem támogatjuk ilyen mértékben. De ha olyan módon, ez pedig az egyeztetésnek a feladata, hogy valamilyen módon ez széthúzható, valamilyen módon konkrétan a célként meg is jelölhető, hogy mire adjuk, mert itt csak egy keretről beszélünk, és ráadásul a támogatási szerződést is újra tárgyalni kell, hiszen ebben a támogatási szerződésben eleve már a jövő évre vonatkozó elkötelezettség is benne van. Hát szavazzunk, csak a kérdés elhangzott közben, hogy nem tudják, mire szavaznak. Az OKSB javaslatára szavazunk.

A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Mivel ennek költségvetést érintő vonatkozása is van, így nem fogadtuk el. Akkor szavazzunk az “A” verzióról, amely arról szól, hogy 15 millió 2,5-vel csökkentve, 12,5–ről kell dönteni.

A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Törőcsik úr javasolta, hogy szavazzunk, a Salo-i kiutazás lehetőségét biztosítsuk az utánpótlás részére, viszontlátogatás keretében. Ennek Törőcsik úr, mennyi lenne a vonzása?

Törőcsik Pál: 1,4 millió Ft lenne, amit mondtam.

Tüttő István: Dr. Baranyi Enikő ügyrendi gombot nyom, tessék.

Dr. Baranyi Enikő: Jegyzőnőt szeretném kérdezni, hogy miután ennek költségvetési vonzata van, nem illene-e ezt egy írásos előterjesztésben megjeleníteni? Megint 1,4 millió, forrása hitel.

Szabóné dr. Csányi Mariann: A napirenddel kapcsolatosan végül is szóbeli előterjesztésre is sor kerülhet, csak azért azt a kérdést mindig súlyozni kell, hogy a szóbeli előterjesztésnek van-e akkora súlya, hogy sürgőséggel ez így írásbeli alap nélkül be kerülhet-e a közgyűlés elé, én azt gondolom.

Tüttő István: Alapjába véve, amit Törőcsik úr elmondott, semmiféle logikai zavart nem találtam benne. Akárhány bizottság megtárgyalja, csak egyre tud majd javaslatot tenni, hogy támogatja-e, hogy 1,4 millió Ft-ot biztosítunk az utánpótlásnak a Salo-i viszontlátogatásra, vagy nem. Szóval itt ez az egy kérdés van. Ha a közgyűlés most úgy dönt, hogy nem támogatja, vagy támogatja, semmilyen törvényt nem sértünk vele, és gyakorlatilag ez is a MÁV NTE sportmunkájához tartozó kérdéskör, én azért tettem fel ezt szavazásra.

Dr. Baranyi Enikő: El szeretném azért mondani, és tényleg nem most kötekedni akarok, vagy vitatkozni mindenáron. Szóval én nem hiszem el, hogy ezeket a dolgokat, amikor pénzről van szó, hitelkeretről, szabad, lehet, vagy kell egy közgyűlésen egy napirendi ponthoz úgymond járulékosként beterjeszteni szóban. Én azt gondolom, hogy a döntés meghozatalok legyenek az 1 millió, vagy 11 millió nagyságrendűek adandó esetben, sokkal másfajta súllyal jelennek meg, van idő átgondolni, nem pedig, már elnézést, hogy így mondjam, tehát nem akarom én ezt megvétózni, de szeretném tudni és látni, hogy hol tartunk, illetve szabad-e egy testületnek ilyen improvizációkra igenlő vagy nemleges gombot nyomni. Én ebben az esetben ennek a gondolatnak a jegyében csak tartózkodni tudok, mert ezt szerettem volna írásban látni bizottsággal együtt.

Tüttő István: Képviselőnő, én egyetértek azzal, amit mond, de szavazni is kell, hiszen a lehetőség adva van a közgyűlés részére. Nem hallottunk arra vonatkozóan javaslatot, hogy mi legyen a forrása.

Törőcsik Pál: Én az illetékbevétel többletből jelölném meg a forrást.

Teleki László: Én egyetértek Baranyi képviselőasszonnyal, mert ahhoz, hogy tudjuk, hogy ki fogja elkölteni ezt a pénzt, és ki fog vele elszámolni, ahhoz kell egy írásos tájékoztató, mert anélkül nagyon nehezen tudjuk azt itt most látni, hogy ki fog ezzel a pénzzel elszámolni, és ki fogja felhasználni ezt a pénz. Tudjuk, hogy utaztatásról van szó, de ennek ellenére, úgy gondolom, hogy egy költségvetést a közgyűlés elé tenni, és igenis legalább egy szakbizottság meg kellene tekinteni ezt a dolgot, annak ellenére, hogy tudjuk, hogy utaztatásról van szó.

Tüttő István: Szeretném megjegyezni, hogy Törőcsik úr javasolta pluszba ehhez határozati javaslatként. Ettől függetlenül megkérdezem Törőcsik urat, hogy mi volt az, ami sürgőssé tette a javaslatát, hiszen oka kell, hogy legyen. Valószínű az, hogyha most nem döntünk, akkor ez az utazás már nem lehetséges.

Törőcsik Pál: Igen, tehát írásos kérvény érkezett, de sajnos a későbbi időpontban próbáltunk egyéb forrásokat biztosítani vállalkozásokat, cégeket jártunk végig, akik sajnos mindegyikük elutasított bennünket, illetve minimális összeggel tudta volna támogatni. Egyébként ez a konkrét programírásban rendelkezésre áll. Természetesnek tartom, hogy jogos, amit Teleki úr felvetett. Én azt hoznám javaslatba, hogy ezt a OKSB-vel ezzel az úttal részletesen el kell, amennyiben megszavazná a testület, az elszámolást az OKSB felé részletesen és konkrétan a kiutazók elszámoljanak vele. Természetesen igaz, ezzel a kiegészítéssel.

Kelemen Z. Pál: Tisztelt polgármester úr, tisztelt közgyűlés, a mai nap folyamán másodszor kell megtennem, és bátorkodom megtenni, hogy tárgytól való eltérésre figyelmeztesse képviselőtársaimat. Ilyen ügyrend nincs. Törőcsik Pál úrnak erre, hogy ez ennyire sürgős lett volna, én támogatnám ezt a dolgot. Akkor módja lett volna soron kívüli napirendre vételre, ügyrend szerint eljárnia. Mert ehhez a napirendi ponthoz én például javasolhattam volna a Péterfy Sándor Általános Iskola gyeplabdázóinak spanyolországi utazását, meg hasonlókat. És akkor egy füst alatt letárgyalunk mindent, és nem tartjuk be az ügyrendiséget. Én tisztelettel kérem, hogy erről most itt ne tárgyaljunk, mert nem tartozik a napirendhez.

Törőcsik Pál: Gondoltuk azt egyébként előtte, hogy ehhez a napirendi ponthoz, mivel női kosárlabdával együtt lehetett volna tárgyalni, egyébként az észrevétel valóban jogos, de érdemileg, véleményem szerint dönthetünk a dologban itt.

Tüttő István: Nincs több, lezártuk akkor a vitát. Javaslat elhangzott, a közgyűlés dönthet. Azt megkérdezem osztályvezető úrtól, az illeték többletbevétel javaslat hangzott el, erről mi a vélemény?

Beznicza Miklós: Az a kérésem, hogy várjuk meg a félévi zárást. A félév után 10 nappal én nem tudom, hogy milyen bevételek jöttek, és mi várható a továbbiakban. Félévkor tudom megmondani, a féléves beszámolóval.

Tüttő István: Hát akkor, nincs más javaslat, mint hitel.

Birkner Zoltán: Nekem lenne egy javaslatom. A most megszavazott 12,5 millió Ft terhére. De, igen. Ugyanis ez eleve így indult, talán visszaemlékeznek arra, hogy azt kértük ……………………… és látszódjon, hogy együttmozog az utánpótlás, és az NB I/A. Van egy nagyon jó lehetőség rá. Azt gondolom, hogy meg van a keret rá, 12,5 millió Ft terhére kérném szépen ezt az 1, nem tudom mennyit megszavazni. Köszönöm szépen, és meg is van akkor a forrása, az előbb ugyanis szavaztunk már erről. Egyébként Törőcsik úr ezért vette elő, mert mi beszélgettünk erről frakcióülésen, és akkor is ez, azt gondolom, egy jó mementója lenne annak, hogy a nagykanizsaiaknak azért adunk lehetőséget.

Törőcsik Pál: Amennyiben képviselőtársaim a Birkner Zoltán úr által javaslatba hozott megoldást elfogadják, én akkor az indítványomat visszavonom, és akkor, ha ezt támogatják képviselőtársaim, akkor ebben ez megvalósulhatna gyakorlatilag. Ezt kérném akkor.

Kelemen Z. Pál: Ebben a kérdésben nem lehet szavazást elrendelni. Van egy határozati javaslatunk. Azt a határozati javaslatot vissza kell vonni. A visszavonását napirendre kell venni. Azt ezen a közgyűlés nem lehet megtenni. Birkner úr javaslata teljesen ellentmond saját alkotmányunknak, saját SZMSZ-ünknek, tehát ilyenfajta szavazásra nem teheti fel a kérdést.

Tüttő István: Jó, akkor erről nem teszek fel szavazást. Keressünk rá megoldást. Egy dolgot javasolnék, utaljuk OKSB hatáskörbe, ha meg tudják tárgyalni, döntsék el, és akkor aszerint lehet majd. Kérem, akkor ezt a napirendet lezártuk. Birkner úr, ügyrendi, tessék.

Birkner Zoltán: Polgármester úr, ebben az esetben kérem, az előző szavazásnál, rossz gombot nyomtam az előző szavazás esetében. Tehát szeretném indítványozni, hogy a saját szavazatomat meg szeretném változtatni nemre. Tehát az “A”-ra leadott szavazatomat nemre szeretném módosítani. És szeretném, hogyha most erről szavaznának a képviselőtársam.

Tüttő István: Birkner úr ügyrendi javaslatáról szavazunk, tessék. A visszavonásra mindig van lehetőség.

A közgyűlés 9 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Akkor el van fogadva, hogy újra szavazunk. Kérem, újra felteszem szavazásra az “A” határozati javaslatot.

Röst János: Tisztelt közgyűlés, rossz döntést hoztunk, mert ahhoz, hogy újraszavazzunk, napirendre kell venni. A napirendre vétel pedig nem így működik, ahogy előterjesztette Birkner Zoltán képviselőtársam. Azt kell javasolni, hogy vegyük napirendre, utána lehet erről még egyszer szavazni, közben egy másik napirendnél nem lehet még egy szavazást megejteni.

Tüttő István: Hát itt azt hiszem, itt teljesen tévelyegnek az urak, senki nem zárta még le a napirendet. Nem fejeztük be. Hát miért kellene újra napirendre venni.

Gerencsér Tibor: Mint a közgyűlési anyag 4. napirendi pontjában olvasható, erről a témáról a közgyűlésnek a 4. napirendnél is beszélnie, illetve tárgyalnia kell. Az lenne a tiszteletteljes javaslatom, hogy célszerű lenne a kettőt együtt megtenni, mert ott feltehetőleg olyan információk kerülnek elő, amelyek megkönnyítik a döntést.

Tüttő István: Kérem, az “A” variációt újra szavazásra teszem fel.

A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Akkor én vonom vissza a tartózkodó gombomat, és igenre változtatom. Újra szavazzunk róla? Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Most újra szavazunk.

A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Csak a keretet kellene meghatározni, a neveket nem. Van-e észrevétel?

Gerencsér Tibor: Az elmúlt napokban ismertté vált információk alapján meg tudjuk nevezni azt a művészeti együttest, amelyik utazhat ősszel Puchheimbe a delegációval. Ez az Állami Zeneiskolának az Orff ütősegyüttese. Kérem, amikor erről a kérdésről szavaznak, ezzel is értsenek egyet. Köszönöm. Egy megjegyzésem lenne még, most egyelőre a keretszámról indokolt dönteni, nem indokolt vagy nem szükségszerű, hogy az utazó személyeket is megfogalmazzuk, illetve megnevezzük.

Dr. Horváth György: Támogatom az előterjesztést, és feltétlen nagyon örülök az együttes kiválasztásának. Igazán méltóképpen fogja Kanizsát képviselni, de azt megkérdezem, hogy ebben a keretszámba beleférnek? Jó.

Tüttő István: Lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Van-e észrevétel?

Gerencsér Tibor: Az előbb említettem, hogy Salo-i utazás ennél a napirendi pontnál is aktuálissá válik. Az előterjesztés alján olvasható a Diákkosárlabda Klubnak nyújtandó támogatásra szóló javaslat. Tájékoztatnám a közgyűlést arról, hogy a véleményező bizottság, aminek sajnos két tagja jelenleg nincs köztünk, a Tarnóczky alpolgármester és a Balogh László képviselő úr, illetve bizottsági elnök úr, Ő ismeri részleteiben is az anyagot és feltételezem, hogy szólt is volna erről, ezért csak röviden kiemelem a Diákkosárlabda Klubnak a Salo-i utazására benyújtott pályázatból idézve: a projekt költségvetése 1,450 eFt. amelyikből az önerő 640 eFt, és a kért támogatás összege az 150 eFt. Egyébként a testvérvárosi alapból ez a maximális támogatás, tehát többet nem is lehetett volna kérni, illetve adni. Ezeket az információkat szerettem volna elmondani, mert ez a két dolog fedi egymást.

Tüttő István: Úgy látom nincs észrevétel, lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.

A közgyűlés 17 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Kérem, Önök előtt az előterjesztés. Elnézést, nem fizikai értelemben kell támogatni az oszlopot, hanem költséggel. Lezárom a vitát, nincs jelentkező. Szavazzunk a határozati javaslatról.

A közgyűlés 16 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Éltem a polgármesteri jogommal, visszahoztam pontosan amiatt, hogy megismételve a korábbiakat, hogy jövőre nem lenne észszerű, és ha pedig kiírjuk a pályázatot, ugyanaz a bank is nyugodtan nyerhet, de eddigi tapasztalataink az, hogy mindig azért az önkormányzat, ha nem is óriási mértékben, de javította pozícióit egy-egy ilyen eset után. Kérem, ezek után van-e kérdés? Nincsen. Akkor kérem, szavazzunk az 1. számú határozati javaslatról.

A közgyűlés 16 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: És hatályon kívül kell helyeznünk a korábbi döntésünket. Kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy 10 aláírással az Önök részéről, illetve a képviselőtársaim részéről érkezett a javaslat a soron kívüli ülésre, és a napirendi pontjára. Van-e észrevételük egyáltalán a kérdéssel kapcsolatban? Röviden felolvasnám: Nagykanizsa Megyei Jogú Város a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola “A” épület déli szárnyának földszinti részét 2001/2002 tanévtől a Piarista Rend birtokába adja. Megkeresett minket a Piarista Rend és jelezte, hogy szüksége van ezekre az épületrészekre, hogy a diákjai részére biztosítani tudja a tanulás feltételeit. Mi pedig korábban úgy döntöttünk, hogy ezeket a lépéseket megtesszük. Nekünk is érdekünk, hogy mielőbb átkerüljön a Piarista Rend kezébe az az épület, ami egyelőre a mi költségeinket terheli. Az ügy kezelhető. Kérésem lenne, hogy szavazzunk erről a határozati pontról, és akkor máris indítható az iskolák részéről ez a munka, amit augusztus végéig be kell fejezni.

Tóth László: Elolvasva az előterjesztést, az iránt érdeklődnék, hogy az épületet jelenleg használó szakképző iskolával ez egyeztetve van-e? Hogyan fogja befolyásolni az ottani oktatási munkát?

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Szeretném Önöket tájékoztatni, hogy sok minden más okból kifolyólag a tantestület könyvtár átköltözése szeptember elsejétől megtörténik, és ezzel ez a szárny, illetve ez a része a földszintnek felszabadul, tehát gyakorlatilag a további működésben problémát az intézménynek nem jelent. Hétfőn megelőzte egyébként egy egyeztetést a …. úrral és a Mérksz Andor igazgató úrral.

Tüttő István: Személyesen én is részt vettem ezen az egyeztetésen, ahol részt vett a Piarista Iskola és az itteni érintett iskola, és az osztály vezetése. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Javaslom, hogy zárt ülésen tárgyaljuk, mert sok mindenről kell szólni. Birkner úr kinek válaszol?

Birkner Zoltán: Mi kezdeményeztük ennek a mai nyári közgyűlésnek az összehívását. A kezdeményezésünknek az oka nagyon egyszerű volt. Július 30-án lesz egy nagyon fontos megbeszélés a NagyPlus Rt. életében, ahol ugye delegált tagunk van, aki kérte az önkormányzat, illetve a képviselőtestület segítségét abban, hogy milyen szinten és milyen módon tárgyalhat. Ez az egyik oldala a dolognak. A másik pedig, kíváncsiak vagyunk polgármester úr beszámolójára, hogy mi is történt a szerződéskötést megelőző tárgyalásokkor, és természetesen ragaszkodnánk a nyílt üléshez. Pontosan azért, mert Nagykanizsa legnagyobb beruházásáról lévén szó, mindenféle fórumon hallottuk ezt polgármester úr szájából is. Azt hiszem, hogy a közvélemény számára az a legkevesebb, hogy részletes tájékoztatást adunk, hogy mi történt eddig. És hogyha olyan ponthoz érünk – mert van azért ennek olyan része, ami nem tartozik a nyilvánosság részére, még egy alá nem írt illetve egy módosítás előtt álló szerződés-tervezetről van szó –, akkor természetesen lesz olyan rész, amit zárt ülés keretében kell megtárgyalni, azt elfogadjuk, de egyébként az általános tájékoztatót, hogy mi történt eddig, hogy hogyan néz ki az ügy, hogy hol tartunk most, ahhoz ragaszkodnánk a nyílt üléshez, mert a közvéleményt kizárni ilyen ügyben, azt gondolom, ezt most már nem lehet. A szerződést aláírta polgármester úr, illetve az olasz fél is, tehát azt gondolom, hogy egy széleskörű tájékoztatást kell most erről adni.

Tüttő István: Igen, van-e még észrevétel? Úgy látom nincsen. Tisztelt Közgyűlés! A tájékoztatást írásban megkapták, hiszen semmi másról nem tudok tájékoztatást adni, minthogy mi az a szerződés, amit aláírtunk.

Azt azért röviden az előzményekről: Önök előtt ismert - és véleményem szerint a városlakók előtt is ismert -, hogy legnagyobb problémája a városnak és a környékének a munkahelyek megfelelő hiánya, illetve az a legnagyobb problémánk, hogy az utóbbi évtizedben, mert itt évtizedről kell beszélni, igaz, hogy jöttek ide befektetők, de messze nem olyan mértékben, amely ennek a gondnak a kezelését megoldotta volna. 2000-ben éppen a testület felvetésére, illetve képviselői indítványra is egyben, úgy döntöttünk, hogy Olaszország irányába nyitást fogunk kezdeményezni. Erre az elmúlt év őszének elején sor került Udine-ben. Ezen kezdeményezés után, amelyet az ITD Hungary közreműködésével sikerült lebonyolítani, belépett Dr. Sólyom Gábor úr, aki korábban Milánó városában a Magyarországot képviselő főkonzul volt. Az ő közvetítésével a Redilco cég jutott a látókörünkbe. A Redilco cég megismerte a kanizsai város adottságait, lehetőségeit és tárgyalást kezdeményeztek. Egyben ők elhatározták, hogy a volt szocialista országok, tehát a közép-kelet európai országok irányába nyitnak. Ez a nyitás részükről nem úgy történt, hogy rögtön ráböktek a térképre, és Nagykanizsát választották, hanem a Redilco cég már korábban érdeklődött Magyarországon más települések iránt is. Ezen települések között említhetünk nagyokat is: Székesfehérvár vagy Zalaegerszeget is. Azonban az elemzésük arra a következtetésre juttatta őket, hogy Nagykanizsát választják. Ezt követően kezdeményeztek egy találkozót velünk. Ez kölcsönös is lett. És az Önök jóváhagyásával sor került egy milánói találkozóra, ahol egy szándéknyilatkozat aláírásra került. Ezt a szándéknyilatkozatot a közgyűlés szintén jóváhagyta. Ebben a szándéknyilatkozatban megfogalmazódott a Redilco azon igénye, hogy egy vegyes vállalat alapításával Nagykanizsán Ipari Park és Logisztikai Központ építését határozza el, illetve ezt a szándékát jelenti be. Bejelentette azt is, hogy mielőbb fel kell gyorsítani az eseményeket, elkészíti azokat a terveket, megvalósíthatósági tanulmánnyal összefüggő terveket, amelyeket Önök már többször láttak, amelyeket végül is itt a közgyűlés előtt demonstrációs anyag formájában be is mutattak. Ez volt novemberben. Azután március elején tárgyalásokat folytattunk és előkészítésre került egy milánói kiállítás. Ezen a milánói kiállításon részt vett Boros Imre miniszter úr, sőt ez volt az első, amikor a magyar kormány gazdasági minisztere és miniszterelnöke is ugyancsak Milánóban megjelent és ők maguk is azt a véleményüket hangoztatták, hogyha a Redilco idejön Magyarországra, akkor - a laktanyák kérdéséről volt szó éppen -, akkor a laktanyák nem lehetnek akadályai ezen beruházás megvalósításának. A Redilco ezen demonstrációs anyagok közben előadást tartottak a vezetői, a vezetők pedig közölték, hogy mintegy 1 milliárd dolláros beruházásra látnak lehetőséget Nagykanizsán, és végig kifejtették, hogy miért éppen Nagykanizsát választották. Időközben még elkészült egy video-demonstrációs anyag, egy Budapestet röviden bemutató, a Balatont érintőlegesen bemutató és Nagykanizsát részletesebben bemutató videofilm. Ez a videofilm egyben olyan módon készült el, hogy a demonstrációs anyag, amely az Ipari Park és Logisztikai Központnak az ún. látványtervét is tartalmazta, tökéletesen be lett olvasztva ebbe a videofilmbe. Tehát készült egy ilyen bemutatóanyag. Közben elkészült ennek az egész tervnek a makettje. Milánóban az összes általam felsorolt anyag bemutatásra került. Ott előadást tartott Boros miniszter úr is, ahol szintén megerősítette azt a szándékot, hogy a kormány részéről is támogatandó ez a beruházás. Jelentős érdeklődés mutatkozott. Több százan, azt hiszem hatszázan vettek részt, ha jól emlékszem, magán a bemutatón. Ezen a bemutatón részt vettek az olasz gazdasági élet és különösen Milánó gazdasági életének kiemelkedő személyiségei és az esti fogadáson pedig több nagy világcégnek a prominens képviselői, ahol és azt megelőzően és aközben is több szándékot bejelentő cég jelezte, hogy ebben a beruházásban részt kíván venni. Másfél hétre rá Cannes-ban került újra bemutatásra ez az anyag. Ez az anyag a ……. rövidítésű ingatlanbefektetés és fejlesztő cégek, világcégek nagy világkiállítása. Ezen egyedül Magyarországot a nagykanizsai projekt képviselte. Ezen a kiállításon 16000 bemutató cég vett részt és ott meg lehetett ismerni – hát, aki legalábbis ott volt –, hogy az ingatlanpiac óriási forgalmat és óriási lehetőséget kínál az ott megjelenők számára. Én a magam részéről örültem, hogy Nagykanizsa bemutathatta ezt az elképzelést. Ezt követően szintén sor került különböző tárgyalásokra és közben is. És az olaszok jelezték, hogy oly komoly az érdeklődés, hogy a korábbi tíz évre tervezett megvalósítást akár öt évre is le lehet szorítani. Közben egyeztetések folytak Boros miniszter úrral is. Több levelet küldtünk a minisztériumok különböző ágainak. Levelet küldtünk a Miniszterelnöki Hivatal vezetésének és természetesen írtunk levelet a BM- nek, írtunk a PM-nek. Tehát minden minisztériumhoz fordultunk, hogy szíveskedjenek segíteni abban, hogy a beruházáshoz szükséges laktanyák mielőbb megfelelő módon ennek a beruházásnak a rendelkezésére állhassanak. Ennek az egésznek az előkészítése két szálon indult. Azért kell most arról is szólnom, mert itt ülnek olyan urak, akikkel korábban az önkormányzat egy opciós szerződést kötött, mert ők már a Honvédelmi Minisztériummal – én pontosan nem ismerem milyen megállapodás alapján – tevékenységet folytattak vagy folytatnak ezen a volt laktanya-területen. Akkor a közgyűlés úgy döntött, hogy opciós szerződést köt azért, hogy még nagyobb garanciával tudjuk azt biztosítani, hogy a magyar vállalkozók ebben a rendszerben meg tudjanak jelenni. Igen ám, de a tisztelt magyar vállalkozók megjelenése eleve ……….. abból a szempontból, hogy csak akkor tudjuk ezt – hogy mondjam – garantálni, hogyha ez a laktanyák területével együtt fog bemenni ebbe a rendszerbe. Igen ám, de közben olyan változás történt, hogy az állam jelezte – ezt Boros miniszter úr be is jelentette – hogy az állam részt kíván venni ebben a beruházásban. Az állam részvételéről a következőt mondtuk. Az állam részvétele nem haszontalan, hiszen garanciát is jelent egyben, azonban az olaszok a tárgyalásokon tapasztalt – legalábbis mi nem így döntöttünk ebben a kérdésben –, az olaszok az ÁPV Rt-vel kapcsolatos ügyintézést túl lassúnak találták, és azt mondták, hogy ők nem a Magyar Államot tartják alkalmatlannak, hanem az államot, mint szervezeti formát a gazdasági társaságokban nem tartják szerencsésnek, hiszen ott a döntéseket rendkívül gyorsan kell meghozni, és mondjuk egy állami képviselet ebből a szempontból nem igazán rugalmas, hiszen lehet, hogy három hetet vagy x időt kell várni arra, hogy a háttér – tehát maga a tulajdonos – döntést hozzon. Erre szándékát kifejezve levelet írt az ÁPV Rt-nek, Horacio Masceroni úr aláírásával érkezett meg a levél, melyben közölték, hogy a Redilco cég az állam ilyen jellegű felajánlását megköszöni, de nem kívánja ezt a szerződést így megkötni, hanem csak Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötné meg a szerződést. Az természetes, hogy az állam ebből a szempontból gyakorlatilag könnyebb helyzetbe is került, mert nem kell részt vennie ilyen gazdasági társaságban, hiszen erre még nem is volt példa. Másodszor pedig éppen úgy az állam pénzéhez jut, hiszen ha eladja a laktanyákat, akkor ezeket megvásárolja, tegyük fel a NagyPlus Rt, vagy az önkormányzat, hiszen az önkormányzat tudja csak megvenni – ebben a pillanatban az állam azon problémája, hogy a laktanyákat hasznosítja, máris megoldódott.

A következő szituáció. Az olaszok ezek után azt mondták, hogy ők most foglalkoznak azzal, hogy milyen a lehetőség azon cégekkel, akik szándékukat fejezték ki, hogy idejönnek. Eltelt egy pár hónap és közben értesítést kaptunk, hogy az olaszok megbíztak egy budapesti jogi irodát annak a szerződésnek az előkészítésével, amelyet úgy hívunk, hogy alapító okirat és úgy hívunk, hogy szindikátusi szerződés. Ezeket az anyagokat elég késve kaptuk meg. Ráadásul az egyeztetések során nem sikerült igazán azokat az általunk elképzelt kérdéseket bevetetni azokba a szerződésekbe, amit igazán szerettünk volna. Ugyanakkor az olaszok közölték velünk, hogy július 13-án alá kívánják írni ezt a szerződést, mert számukra további időhalogatásra nincs lehetőség, mert szeretnék megindítani a munkálatokat, hiszen a munkát el is kell kezdeni, és ahhoz, hogy elkezdjék, ahhoz meg kell alapítani magát a gazdasági társaságot, ki kell alakítani annak a szervezetét, meg kell határozni a programját és minden olyan részkérdést, amely a továbbiakban fontos az ügy szempontjából. Ugyanakkor az is lényeges, hogy az olaszok egyben megbíztak egy nagy építőipari céget Olaszországban – úgy hívják, hogy Moretti –, ez a cég pedig Magyarországon felkutatta, feltérképezte az alapanyagok és mindazon ún. beszállítói vagy együttműködői kört, amelyek velük együttműködve az építkezést majd végezni fogják. Az volt az ő megnyilatkozásuk, hogy magyar építőkkel és magyar emberekkel, tehát magyar munkásokkal vagy dolgozókkal és vezetőkkel kívánják ezt a beruházást kiviteleztetni. Az más kérdés, hogy néhány vezető, aki az egészért felelős, az olasz lesz, de az is természetes. Ma beszéltem, Olaszországban tartózkodik éppen ennek az egyik nagy cégnek a delegációja, és éppen a Moretti céggel tárgyalnak, az információim szerint pozitív a kép, amit eddig tapasztaltak. A cég megbízott képviselője, aki ott most éppen a tárgyalásokat vezeti, annyit mondott, hogy rendkívül korszerű technológiával, rendkívüli méretű elemek gyártásával foglalkozik ez a cég. Az a véleményük, hogy ez egy igazán korrekt nagy cég, és ma délután fogják megtekinteni azt a gyárat, amely gyakorlatilag ugyanaz lesz, amit Kanizsára fognak felépíteni. Ez egy gyárépítő gyár lesz, amelynek az lesz a feladata, hogy évente százezer és százötvenezer m² közötti épület legyártására lesz alkalmas, ez pedig kb. összhangban van azzal az elképzeléssel, hogy 8 év alatt valósulna meg az a beruházás, amelyhez az épületeket ez a gyár fogja legyártani. Az is biztos, hogy fölvetődik a kérdés, először is az a kérdés vetődött fel, hogy egyáltalán miért kell az önkormányzatnak belépni ebbe a részvénytársaságba? Szeretném jelezni, hogy ezt a kérdést én magam fogalmaztam meg az olaszoknak még Milánóban. A válasz a következő volt: először visszakérdeztek. Azt kérdezte a Masceroni úr, hogy hát Tüttő úr, Önöknek derogál, hogy velünk legyenek egy társaságban? Tehát, hogy magyarul nekünk nem szimpatikus ez a dolog? Másodszor pedig kifejtette Massi úrral együtt, hogy számukra garanciát jelent, nem pénzügyről beszélt, hanem olyan garanciát jelent az önkormányzat jelenléte ebben a beruházásban, hogy az ún. földterület biztosításához ugye őnekik a mi részünkről kell a feltételeknek megadni, ugyanakkor hatósági szempontból látnak garanciát, hogy az önkormányzat, ha bent van ebben a rendszerben, akkor mindenképpen azon lesz, hogy pontosan hatósági problémák miatt ez ne akadozzon és lehetőleg a legzökkenőmentesebben bonyolódjon. Én úgy gondolom, hogy más oka is van, hogy az önkormányzat bent van. Az egyik oka az, hogyha bent vagyunk, akkor azért akár 35% a mi részünk akár nem – de most annyi –, ennek az ún. befolyásolására így van módunk. Többen ugye azzal is foglalkoztak, hogy hátha olyasmiről esik majd szó, hogy csupán a földeket kívánják megszerezni. Hölgyeim és uraim, a következt tudom erre mondani. Ez a Redilco cég az összes földterület, ami itt van, kb. 5-800 millió Ft közötti érték. Többet nem ér, hiszen alapjában véve nem egy feltuningolt, ráadásul még ki kell vonni a művelés alól, ágazatból, aztán még rengeteg pénzt kell rákölteni, hogy valamire használható legyen. Ha a Redilco cégnek az lenne a szándéka, hogy telekspekulációba bonyolódjon, akkor nem itt vásárolna földet, és nem ennyit venne, hanem ennek a sokszorosát, és ráadásul nem ennyi időt fordítana ennek az egész ügynek a bonyolítására, és egyáltalán nem törődne azzal, hogy ez most Kanizsa érdekeivel összhangban van-e. Ne felejtsünk el azonban még egy dolgot! Akármelyik nyugati cég jön Magyarországra, nem azért jön ide, mert szereti a magyarokat, tehát nem ez a fő indítéka. Ő ebben üzletet lát. Teljesen világos, hiszen akkor nem is lenne ezen a pályán 30 éve. Üzletet lát, és nem abban látja az üzletet, hogy az önkormányzatot kijátssza, hanem abban látja az üzletet, hogy itt egy nagyberuházást valósít meg, amelyet majd másoknak elad. Szeretném kihangsúlyozni, hogy nem gyárt, nem termel, ő csak ingatlant fejleszt. Neki az a feladata, hogy idehozza azon befektetőket, akik ott majd ezeket a feladatokat elvégzik. Akik idejönnek, azok majd bérbe veszik, avagy megvásárolják ezeket a fejlesztett ingatlanokat. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor semmiféle kockázat nincsen, hiszen ami itt eladásra kerül, az csak haszonnal kerülhet eladásra.

A következő, amit még meg kell említeni. Önök elé került a szindikátusi szerződés és az alapító okirat. Azért mondtam el, hogy a lakosság is tudja, hogy mi volt ennek a folyamata. Az is világos, hogy teljesen jogosan Önök velem együtt megfogalmazták azokat a jogos ún. garanciapontokat, amelyeket véleményünk szerint egy ilyen szerződésnek tartalmaznia kell. Azonban azt is azért érzékeltetni szeretném, hogy itt óriási kérdőjel volt. Az olaszok úgy jöttek ide, meg is mondták, hogy ők semmilyen új tárgyalást nem kívánnak elkezdeni, későn is érkeztek meg, este. Azt mondták, hogy vagy aláírjuk úgy, ahogy van, vagy ők most alszanak egyet és hazamennek, és akkor felejtsük el egymást. Ugye ez egy szép dolog. Mondhatnánk azt, hogy semmi gondunk nincsen, kérem, ezt vállalni kellett volna. Azt kellett volna mondani, hogy uraim, mivel szóról szóra Önök nem hajlandóak azt megtenni, amit mi itt a közgyűlésen elmondtuk, akkor nagyon sajnáljuk, de építsenek ott gyárat, ahol akarnak. Higgyék el hölgyeim és uraim, ez a cég, ha holnap fölad egy hirdetést Magyarországon, és a következőt írja be: 100 hektár földet kérek ingyen és ezt a földet én 8 év alatt több száz millió dolláros beruházással életre fogom kelteni, megkérdezem Önöktől, hogy hány önkormányzat fog mindenféle szerződés nélkül jelentkezni? Több száz lesz. Tehát én szeretném azt is jelezni, hogy Önök jogosan aggódnak a kockázat miatt. De értsék meg azt is, hogy nincsen olyan vállalkozás, amelyben nincsen kockázat. Ez a kockázat pillanatnyilag nem túl nagy, hiszen kötöttünk egy megállapodást még, amely arról szól, hogy a két fél folytatja az egyeztetést, pontosítjuk tovább a szindikátusi szerződést és az alapító okiratot, amely lehetővé teszi a beruházás zökkenőmentes megvalósítását. Hölgyeim és uraim! Ez az, ami most meg fog történni. Ugyanis az első tőkeemelésig még mindig mondhatják Önök azt - mert én nem fogom soha ezt mondani –, hogy erre nincs szükség ilyen feltételekkel. De ezt nem most mondják ki. Ugyanis az első tőkeemelés november végén várható, hogy sorra kerül. Addig, ha nem sikerül tisztázni, akkor még mindig azt mondhatják Önök, hogy kérem, ilyen körülmények között ne kockáztassunk. Jelenleg a kockázat abban, hogy itt több ezer embernek munkahelyet teremtünk, 7.250.000 Ft. Kérdezem Önöket, ezt a kockázatot nem lehet vállalni, amikor ennyire pöttyentünk, és már 15 milliót odadobunk egy focicsapatnak vagy 40 millió Ft-ot? Kérdezem én.

A másik. Elhangzott a Népszabadságban, hogy lehet, hogy mi zöldövezetté nyilvánítjuk azt a területet. Kérem, azt értsék meg, az gyakorlatilag csak az újságíró kiemelése volt, mert a szövegből kiderült, hogy ezt is megfontolhatjuk. De hát ebben nem döntöttünk, és reményeink szerint nem is kell ilyen döntést hozni, mert én biztos vagyok abban, hogy mire a második tőkeemelésre sor kerül, addigra a laktanyák sorsát is meg tudjuk oldani, hiszen az államnak sem érdeke, hogy valójában ez hosszú ideig parlagon maradjon.

A következő, amit Önöknek kérdésként teszek fel. Tegyük fel, hogy a Redilco cég telekspekulációs okokra hivatkozva veszik meg ezt a földet. Kérdezem én, kinek fogja eladni, és mire fogja használni, hogyha mi megszabjuk a rendezési tervet? Kérem, ha el akarja adni, csak olyannak adhatja el, aki itt ugyancsak beruház és befektet. Szóval egyszerűen nem látok bent olyan kockázatot, amely ennek a megvalósulása ellen szólna. Ezt szerettem volna elmondani.

Röst János: Tisztelt Polgármester úr, kb. negyed órája próbáltam Önt megszakítani, ugyanis amit Ön el tetszett mondani, nagyon érdekes volt, de még a napirend nem kezdődött el. Én arra szeretném megkérni, hogy folytassuk ott a napirendi pontokat, hogy szavazzunk arról, hogy nyílt vagy zárt ülés legyen-e és azt követően az SZMSZ szerint folytassuk le a napirendi pontokat.

Tüttő István: Még egyszer nem mondom el, azt remélem, nem kéri. Akkor kérem, zárt vagy nyílt ülésen folytassuk. Szavazzunk róla. Én azt javasoltam, legyen zárt ülés, bár amit én elmondtam, az egyáltalán nem volt olyan titok, ami ne a nyilvánosságra tartozott volna. De ahogy Birkner úr is mondta, lehet, hogy lesznek olyan részek, akkor persze, világos.

Kérem, szavazzunk! Aki igennel szavaz, az Birkner úr módosító indítványa alapján az a nyílt ülés mellett szavaz. Ja bocsánat, igazatok van, akkor kérem a zárt ülésre. Tehát újra felteszem a kérdést. Zárt ülésre, hiszen csak javaslat volt, hogy zárt ülés legyen. Kérem, javaslat zárt ülésre. Aki úgy gondolja, hogy zárt ülés legyen igennel, aki nem, nemmel. Aki igennel szavaz, az a zárt ülés mellett van.

A közgyűlés 2 szavazattal, 15 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Én mindenképpen igennel szavaztam, mert én javasoltam. Kérem, ezek után nyílt ülésen folytatjuk, de még egyszer megkérem Önöket, hogy ne keveredjünk olyan nyilatkozatokba, amely kellemetlen lehet később.

Ezek után szeretném kihirdetni nyílt ülésen a 240/2001. számú határozatát a közgyűlésnek, amely még nem került sorra eddig.

Tüttő István: Ez a határozat. Ezek után Önöké a szó, tessék.

Tóth Zsuzsanna: Igazán megnyugtató szavakat hallottunk az imént polgármester úr szájából arra vonatkozólag, hogy hogyan is kezdődött el a Redilco-val közös Rt. alapítása és az egésznek a folyamata. Azonban néhány momentum megragadott bennem, és azt hiszem nem csak bennem, másokban is. Hogy kronológiailag menjünk sorrendbe, az első ilyen volt – mondom én, aztán majd mások is szerintem ki fogják egészíteni azt –, hogy az olaszok július 13-án alá szeretnék írni a szerződést, ezt kijelentették, és tovább nem halogatják ezt. Nekünk jutott erre – én már ezt elmondtam a korábbi közgyűlésen is – egy napunk, hogy áttanulmányozhassuk azt az anyagot, amit az olaszok ki tudja mióta – én nem tudom – feltételezem ……………………. az ő igényeikre volt formálva. Kérdezem polgármester urat, milyen eredményeket sikerült elérniük azon a tárgyaláson, amelyre a közgyűlés Önöket feljogosította, hogy nevünkben tárgyaljanak az olasz féllel és mik kerültek ki a szerződésből, mik kerültek be, tehát az önkormányzat érdekeit látja-e polgármester úr sérülni?

Tüttő István: Meghallgatjuk Csákai urat is, és akkor utána egységesen válaszolok.

Csákai Iván: Tanulságos ez a szerződés-aláírás. Első nekifutásra egy félórás átolvasás után kellett volna döntenünk és utána egy 24 óra alatt kellett volna döntenünk. Ezek után aláírásra került egy szerződés, egy szindikátusi szerződés. Nem tudom, hogy miért nekünk nyolcunknak kellett rendkívüli közgyűlést aláírásunkkal összehívni, hogy tájékoztatást kapjunk, hogy mégis mi történt ezen az aláíráson. Az aláírás egyértelműen az olaszok érdekeit képviseli. A szindikátusi szerződés, amit aláírtak, nem arra kapott a polgármester úr és alpolgármester úr megbízatást, hisz kiegészítéssel együtt, az előbb elhangzott, hogy mire kapták a megbízatást. Változatlanul a szindikátusi szerződésben szerepel, hogy 171 millió Ft, amelyiknek van valós tartalma, amit szerintem a közgyűlés is elfogadna, de szerintem túlnyomórészt olyan összegeket tartalmaz, amelyeket mi biztos, hogy nem tudnánk elfogadni. Nem hiszem, hogy az adófizető pénzéből kellene ezt a 171 millió Ft-nak több mint 50%-át kiegyenlíteni.

Mindezek után felmerül a kérdés, hogy a közgyűlést nem hívták össze a közgyűlési határozattal ellentétes aláírás előtt. Mely bizottságok tárgyalták meg, hogy aláírhatják-e egyáltalán ezt a szerződést? Felmerül a következő kérdés, hogy az eddigi szerződésekkel, amely az Ipari Park címhez kapcsolódik, mi van. Én, amikor felvetettem ezt a kérdést, kétszer azt kaptam választ, hogy nincs ilyen szerződés. Jelenleg élő szerződések vannak. Hogy én nem kaptam választ, az hagyján, de hogy a vállalkozók, és akikkel szerződést kötöttek, azok nem kaptak választ, énszerintem ez bűn. Ezek után bennem felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen a közgyűlés magára kötelező érvényűnek tartja-e ezt az aláírást? Ennek megfelelően én egy határozati javaslatot terjesztenék elő, hogy ezt az aláírást a közgyűlés magára nézve nem tartja kötelező érvényűnek, mert ez sérti Nagykanizsa – hát édes Istenem –, sérti Nagykanizsa érdekeit.

Tüttő István: Hát ugye ezt én feltettem az olaszoknak. A következőt mondták az olaszok. Hát hölgyeim és uraim! A beruházást mi finanszírozzuk, a banki kölcsönöket mi vesszük fel, mi adunk rá garanciát. Megkérdezte, hogy uraim, mit szeretnének még ezen kívül. Hát a világon ennél többet sehol nem ajánlanak fel.

Röst János: Én azt hiszem, hogy az elmúlt közgyűlésen a véleményemet elég konkrétan elmondtam mind a szindikátusi szerződésről, valamint ugyanúgy az alapító okiratról. Nem bonyolódnék bele teljes mértékben a részletekbe, inkább először kérdeznék. A Kht. vezetőjét kérdezném meg, hogy befizette-e a törzstőkét az új Rt. részére?

A második kérdésem, hogy tekintettel arra, hogy jelen volt a Kht. vezetője a közgyűlésen, ezért azt is tudhatta, hogy amit ő aláírt szerződést, az nem felel meg a közgyűlés által megszavazottnak, tehát gyakorlatilag törvénytelen a szerződés aláírása a részéről, hogy miért írta alá?

A következő kérdésem: a közgyűlési határozat ma lett kihirdetve, hogy ilyen értelemben az előtte aláírt szerződés érvényes-e?

A negyedik kérdésemet pedig levélben megfogalmaztam a jegyző asszonyhoz, abból idéznék egy részt. “A mai napra, 2001. július 26-ra összehívott közgyűlési anyagból kiderült, hogy az aláírt alapító okirat tartalmilag jelentősen eltér a közgyűlési döntéstől. A szindikátusi szerződéssel együtt a város számára kimondottan hátrányos. Az alapító okirat véleményem szerint jogszerűtlen. Ugyanúgy én úgy gondolom, hogy törvénysértés történt ebben az ügyben. A fentiek alapján felkérem a T. Jegyző asszonyt, hogy a törvénysértő állapot megszüntetésére intézkedjen, illetve mondjon véleményt, hogy ebben az ügyben osztja-e véleményét az enyémmel.”

Böröcz Zoltán: Annyi magyarázattal mindenképpen tartozom Önöknek, hogy én a napirendre vétel ellen szavaztam, és ha korábban kapok szót, vagy előtte meg tudok szólalni, reményeim szerint befolyásolni tudtam volna egy-két társamat a tekintetben, hogy ez a napirendtárgyalás ma nem aktuális. A következőkel indokolom. Az a tájékoztatás, amit polgármester úr most elmondott, a lakosság felé valóban hasznos és ilyen értelemben Birkner úr megszólítása és felkérése erre jogos volt természetesen, de önmagában nyilván nem indokol közgyűlés összehívását, hiszen – bár nem ilyen részletességgel természetesen – a tájékoztatás a lakosság felé megtörtént. Nincs ma Nagykanizsán olyan ember, egészen biztosan nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy a részvénytársaság mellett döntött az önkormányzat. Aki ne tudná, hogy ez az önkormányzat – az a fele legalábbis, azok, akik ezt megszavazták – megadták az esélyt arra, hogy Nagykanizsán egy ipari fejlődés induljon el. Sőt hozzáteszem, az országban is kevés ember van, mert Debrecenben, Szegeden, Hódmezővásárhelyen járva azzal szólítanak meg, hogy te nagykanizsai vagy, jó nektek, nálatok Magyarország legnagyobb ipari beruházásának előkészítése folyik. Én azt gondolom, a tájékoztatás mégis fontos volt. Abban a tekintetben viszont, hogy tájékoztatást kérjünk polgármester úrtól olyan kérdésekben, mint az alapító okirat és a szindikátusi szerződés, jottányit nem léphetünk előre nyilvános ülésen, hiszen értelemszerűen egy szindikátusi szerződés bizalmasan kezelendő a két fél között. Magyarul a közvélemény felé nem osztható meg a kérdés. Képviselők részére egy írásbeli tájékoztatás elégséges lett volna, és nem indokolta volna a közgyűlés összehívását. Azon kívül itt van maga a téma, amit megjelölt a közgyűlés összehívója, illetve 7 képviselő aláírása a közgyűlés összehívásra került. Kiss László úr, aki a Rt. igazgatóságának tagja a közgyűlés segítségét kéri bizonyos kérdésekben és érdekes kérdések, mert ugye első igazgatósági ülés összehívásra kerül. Az igazgatóság ügyrendjére vonatkozóan, vezérigazgató munkaszerződésére vonatkozóan, igazgatóság elnökének személyére vonatkozóan, stb. - a közgyűlés álláspontját kéri. Itt szeretném elmondani, és ez a legfontosabb, amiért nem értek egyet a közgyűlés összehívásával, hogy egyetlen felsorolt kérdésben sem vagyok hajlandó, mint képviselő és remélem Önök, sem tanácsot adni – és Laci nézd el ezt nekünk –, ugyanis az igazgatóságtanácsi tagság jogilag személyhez kötött, erkölcsileg, anyagilag, ugyanúgy a felügyelő bizottság természetesen, hogyha Fodor úrra gondolok, erkölcsileg és anyagilag személyhez kötött felelősség. És még egyet szeretnék mondani. Ahogy megfogalmaztad a levelet, ezt a bizalmasnak szánt levelet és ezért nem idézem, tehát nem olvasom fel, az, hogy a közgyűlés segítségét kéred és az, hogy az önkormányzat téged Nagykanizsa város érdekeinek képviseletével bízott meg a NagyPlus Rt-ben, ez nem valós, kérlek, értékeld át, mert vagy nem érted pontosan a szerepedet, vagy minket is igazából helytelen gondolkodásra ……….. ez a megfogalmazás. Nem azzal bíztunk meg, hogy Kanizsa város érdekeit képviseld, nem érdekképviseleti szervezet az igazgatótanács, hanem azzal bíztunk meg, hogy ennek a részvénytársaságnak a lehető legeredményesebb működéséért dolgozzál az igazgatótagságod alatt. A város érdekében ez összecseng. De az igazgatóságon belül nem városérdek-képviselet, mert a város érdeke az – és ezt eldöntöttük, ez közgyűlési döntés volt –, hogy a részvénytársaságot létrehoztuk. Ha eredményes a részvénytársaság működése, akkor jól dolgoztál. Tehát magyarul, nem szeretném igazából megérni azt, hogy mindenegyes igazgatósági ülés előtt képviselők fogják tárgyalni, hogy mit képviseljen. Mint ahogy azt sem, hogy felügyelő bizottság előtt ezt megtörténjen.

Még egy dolgot szeretnék mondani. Ez az egyéni felelősség, és ha Kiss képviselőtársam figyel rám, akkor ezt megpróbálom elmondani, ez az egyénre szabott felelősség semmilyen testülettel, beleértve az önkormányzati testületi ülést, nem osztható meg, még a politikai felelősség sem vállalható át. A mi politikai felelősségünknek akkor volt vége, amikor létrehoztuk az Rt-t, akkor volt vége, amikor meghatároztuk a személyt, aki az igazgatóság tagja és a felügyelő bizottság tagja, tovább politikai felelősségünk nincs. Ettől kezdve csak személyi felelősség létezik. Ezért nem értettem egyet azzal, hogy mi ezt tárgyaljuk. Természetesen ilyen kérdésekben, hogy mi legyen egy igazgatótanács szervezeti működésének szabályzatába rögzítve, teljesen érdektelen a mi szempontunkból. Én azt gondolom, hogy legközelebb ezzel a témával nekünk november vége előtt kell foglalkoznunk, mert az tényleg az önkormányzati törvényből ránk háruló feladat. Amennyiben alaptőke emelés jön létre, és az önkormányzati vagyont érinti, akkor kérünk egy tájékoztatást, hogy a döntést meghozhassuk. Addig én nem igazából szeretnék erről tárgyalni. Ellenben azt szeretném, hogyha jól dolgoznátok, hogyha eredményes lenne maga ez a vállalkozás, a részvénytársaság és jönnének a befektetők.

Birkner Zoltán: Hát van, akivel egyetértek és valakivel nem, az eddig elmondottak alapján. Kezdjük onnét még egyszer, hogy miért is kértük ennek az összehívását. Hát azért, mert azt gondolom, hogy a hozzászólások egy részéből kiderült, hogy mindannyiunk számára rendkívül fontos az, hogy Nagykanizsa egy fejlődési pályára álljon. Szerintem ez két év óta, ha különböző fórumokon ötszázszor nem mondták a város megbízott vezetői, akkor egyszer sem, és azt hiszem, hogy ezzel a képviselőtestület java része egyet is ért. A mikéntjéről van szó. Csak a mikéntjéről beszélgetünk ma, tehát az érzésem szerint nem érvelési pont, hogy ezzel egy nagy ipari beruházás kezdődik. Természetes, hiszen ezért döntöttünk az Rt. mellett és természetesen szurkolunk, hogy ez úgy alakuljon, ahogy annak idején elterveztük. Csakhogy az előkészületek bizony nem úgy sikerültek, ahogy reméltük és nem tudom, hogy hova datálható ez a pillanat, de az tény, hogy a legutóbbi közgyűlésen hozott döntésünk azzal, amit felolvasott polgármester úr egyébként szó szerint, hogy milyen döntést hoztunk határozati javaslatként, az azért azt mutatta, hogy sok szempontból más volt a képviselőtestületnek az álláspontja a szindikátusi és az alapszerződésben, mint ahogy az végül is megköttetett. De elfogadom én azt – és éppen ezért Röst János úrral nem értek egyet –, hogy ettől függetlenül a lehetőséget meg kell adni annak, hogy ez a részvénytársaság felnövekedjen. Meg kell adni a lehetőséget arra, hogy ez egy komoly ipari beruházás legyen. Csak kérem, ha az elején nem fektetünk le egy csomó mindent – hát azért Böröcz úr Ön is pontosan tudja, mint ahogy én is –, hogy azért egy ekkora beruházásnál, egy ekkora részvénytársaság, amekkorára kinőheti magát, létrehozásánál a legfontosabb pontok pontosan most kerülnek megfogalmazásra. És hogy Kiss képviselőtársam milyen nagyon okosan tette azt, hogy kérte a segítségünket ebben, ha a szindikátusi szerződés azon változata ment volna keresztül, amit annak idején kértünk, amivel esetleg kitértek volna, vagy kitérhettünk volna részletesebben néhány ügyrendi kérdésre, akkor azt mondom Böröcz úr, Önnek igaza van, mert a képviselőtestület a politikai felelősségével ezt végigtárgyalta, elfogadta és egy csomagot adott Kiss László kezébe. Nem tettük meg. Egy dolgot tettünk, egy bizottságot kijelöltünk, egy tárgyalódelegációt, aki jutott arra az eredményre, amire jutott. Ez is egy eredmény, még egyszer mondom. Csak én azt gondolom, most vagyunk azon a ponton, hogy most kell okosnak lennünk, hogy úgy működjön a későbbiek során a részvénytársaság, ahogy mi ezt megálmodtuk. És Kiss képviselőtársam nagyon jól érzi azt, hogy bizony, a döntési mechanizmusoknál nagyon fontos, hogy hol tud érvényesülni az ő szavazata. Mert ha mindenhol két ember szavazata elegendő pillanatnyilag egy három fős vezetőségben, ne legyünk már nevetségesek uraim, hát akkor Nagykanizsa érvényesítő képessége innentől kezdve ebben az Rt-ben a nullával lesz egyenértékű. Tehát ugye azért nem gondolja mindenki azt, hogy nem kell ebben tanácsot adnunk Kiss képviselőtársamnak. Hozzáteszem, hogy azzal teljesen egyetértek, hogy ezeket a pontokat pontról pontra zárt ülésen kell megtárgyalni. Lévén, hogy egy nem elfogadott tervezetről van szó, tehát ügyrendről van szó. Éppen ezért én kettébontanám.

Na most, hogy miért kértük a nyílt ülés részét. Hát azért, mert mindenki érzi, hogy egy csomó tüske maradt mindenkiben a legutóbbi közgyűlés miatt. Nem tudom ki a felelőse ennek. Nem erről szeretnék most beszélni és nem is ezzel szeretnék különösebben foglalkozni. Én csak azt szeretném, hogy ezentúl azok, akik ezt a delegációt, illetve ezt a tárgyalódelegációt továbbra is képviselik és viszik, sokkal jobban tudjanak felkészülni, több idejük legyen, és ne legyen soha többet olyan kapkodás, mint amilyen a legutóbb volt. És azt hiszem, hogyha ennek a felelőse egyébként valahol kimondható, a tárgyalási delegációnak biztos a vezetője felel ezért, hogy ez ne így történjen ezentúl, hát akkor hívjuk fel a figyelmét, hogy egészen másképp kell ezt lebonyolítani. És azért kellett ez a mai nap, hogy ezt még el tudjuk mondani, mert azért igenis, hogy Böröcz úr a politikai felelősség most kezdődik. A politikai felelősség ott elkezdődött, amikor ezt a döntést meghoztuk, ugyanis ennek az ügynek a pozitív és negatív következményeiért Önnek is és nekem is vállalnom kell a felelősséget.

Kiss László: Az előző megszólíttatás kapcsán kénytelen vagyok Böröcz képviselőtársamnak válaszolni és csatlakozom az előbb elhangzott politikai felelősséghez. Ha ezt a hivatkozott politikai felelősséget Böröcz képviselőtársam olyan komolyan venné, akkor az elmúlt közgyűlésen kategorikusan tiltakoznia kellett volna az ellen, hogy itt bármi is aláírásra kerülhessen, mint a Pénzügyi Bizottság elnöke. Gyakorlatilag őneki kell a közgyűlés büdzséje felett az ellenőrzést gyakorolni. Erre nem került sor. Ha a politikai felelősség annyira fontos, mint ahogy Ő elmondta, márpedig az, akkor most kezdeményezni kellett volna minden képviselőnek együttesen, hogy a tárgyalódelegáció számoljon be arról, hogy mit tudott érvényesíteni azokból a város érdekét megtestesítő feltételekből, amivel a közgyűlés útjára bocsátotta a tárgyalódelegációt. Mindannyian tudjuk, hogy mennyit. Akkor az azt jelenti, hogy a politikai felelősségünk birtokában kb. és annak tudatában azt a határozati javaslatot kellene megszavaznunk, amit Csákai Iván képviselőtársunk beterjesztett. Én nem ezt mondom. Én azt mondom, hogy adjunk egy esélyt a városnak. Ez volt az aláíróknak a szándéka. De hogy azokat a mulasztásokat, amiket a tárgyalást előkészítők elkövettek, hogy döntés előtt két nappal kapjuk meg a nem megfelelő szerződési szöveget, ultimátumszerűen azt mondja a másik tárgyalópartner, hogy vagy ezt, vagy semmit, azt hiszem egy dolgot, egy ilyen nagy volumenű dolgot nem lehet így előkészíteni. Én azért kezdeményeztem a közgyűlés összehívását ezekben a hivatkozott kérdésekben, amire én meg is adtam a javaslatot, amit még lehet, az előző tárgyalóknak a mulasztásaiból, próbáljunk meg kollektíven jóvátenni, mert most még lehet valamit. De hogyha valóban az lesz, hogy kétharmados szavazati arányok lesznek az igazgatósági ülésen személyre szólóan, természetes személyek alapján és a Redilco-nak van 2 szavazata, az önkormányzatnak és a Kht-nak pedig 1, akkor azt kell, hogy mondjam, sajnos egy cirkuszba kényszerít a közgyűlés engem. Mert én mondhatok bármit, szép lehetek, de okos nem. Tehát a dolgokat, amiket még lehet, azokat a helyére kell tenni. Erre a közgyűlésnek van 3 hónapja. November vége az első tőkeemelés időpontja. Addig a közgyűlés nagyon sok jót tehet, de nagyon sok rosszat is. És én a jótevés irányába próbáltam a közgyűlést a kollektív bölcsesség alapján elmozdítani.

Tüttő István: Most arról nem kívánok hosszan szólni, hogy ki itt a felelős, hogy erre csak ennyi idő volt. Ennyi időt hagytak. Önök nagyon jól tudják, hogy gyakran kerülünk abba a helyzetbe, hogy gyorsan kell döntenünk annak ellenére, hogy ez már tavaly novemberben elkezdődött. Tudják nagyon jól igazolni Dr. Balogh Attila úr, Schmidt úr, hogy éjjel fél 1-ig ment az egyezkedés ebben a kérdésben. Több mint háromnegyed órát csúszott az aláírás, mert még mindig próbáltunk olyan eredményeket elérni, amely az önkormányzat érdekeit még jobban szolgálja. Ennek eredménye lett az a megállapodás, amely legalább mindkét fél részéről deklarálja, hogy tovább egyeztetjük ebben a kérdésben az álláspontokat. Kiss László úr a megmondhatója, hogy az olaszok kétszer felálltak az asztaltól. Könnyű azt mondani, hogy sajnos nem végleg. Felelőtlenségnek tartom ezt a megjegyzést, mert kérem, azt tessék nekem megmutatni, azt a céget, vagy azokat a cégeket, akik sorban állnak Nagykanizsán munkahelyteremtésre. Tessék nekem azokat a cégeket felsorolni, akik, ha a Redilco cég nem lenne itt, helyettük ugyanezt a területet beépítené. Tessék ezeket megnevezni. És akkor bátran azt mondom, hölgyeim és uraim válasszunk, hiszen itt a nagy lehetőség. Kérem, itt felkínáltak egy óriási sanszot. Legyünk szívesek ezt megfelelő komolysággal is fogadni, és ne csak bíráljunk, mert én őszintén mondom, én vállalom ezért a felelősséget, de ha megvalósul és elindul úgy, ahogy gondoljuk, mindenkit külön meg fogok kérni, hogy mondjon le minden alkalommal, mert gátolni kívánta és csak – hogy úgy mondjam – ez egy politikai színjátéknak tűnik számomra, hogy most azok, akik itt megpróbálják ezt gáncsoskodva és mindenféle indokot felsorolva és azt a kockázatot sem féltve, hogy ez a dolog megbukik, én hölgyeim és uraim Önöknek azt tudom mondani, hogy nem igazán gondolják komolyan ezt az ügyet. Ha pedig így gondolják, akkor ne beszéljenek arról, hogy Kanizsára munkahelyet kell teremteni, mert itt a lehetőség, akkor most miért foglalkozunk vele. Azt elfogadom, amit mondott Kiss úr, egyetértek vele. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, amit csak lehet, hogy ez a szerződés a lehető legjobban záródjon. Nem zárult le, éppen ezért szükséges a folytatása. De azt a megjegyzést tenni, hogy jobb lett volna, ha elmentek, ne haragudjanak. Nem akarom megnevezni, hátha maga is jelentkezik.

Dr. Baranyi Enikő: Igen, ez egy halk megjegyzés volt, de a lényege az mégiscsak az, hogy azért már az előbb is hozzá akartam szólni, sajnálom, hogy a gombomat visszavettem.

Szóval én úgy érzékelem ezt a mostani helyzetet – és teljes mértékben meg tudom érteni az itteni dilemmákat –, hogy úgy érezzük, hogy sokat foglalkoztunk ezzel a logisztikai központtal, az ehhez kapcsolódó személyes vagy személyeskedő dolgokkal, de ugyanakkor valóban így van, közösen szavaztuk meg, ezt azonban hangsúlyozni kell, többségi szavazattal, a Kht. megalakulását. Én a magam részéről hadd mondjam el, az első olvasat után is az volt az érzésem, hogy az a záró mondat, ami most már akkor hadd mondjam ki, hogyha a polgármester úr, és köszönöm, hogy ezt mondta, hogy reméli, hogy fogok jelentkezni, megtettem, de az az egy mondat, hogy mindez egy hatalmas számösszeg, egy hatalmas, kimondani is szinte nehéz, mekkora összegről van szó, után zárómondatként ott van megjelölve, hogy 6.500 vagy 9.000 munkahely megteremtését jelenti. Ez az a mondat, amivel mindannyian, hogy így mondjam áhított álmaink valósulnának meg, de ugyanakkor úgy érzem, a számsorok alapvető számtani összeadási és kivonási hibák alapján – mert az is volt az első előterjesztésben, bizonyára emlékszik erre polgármester úr –, ez jelenti azt is, hogy Te, képviselő érzelmi zsarolás helyzetébe is kerülsz, hisz nem teheted meg és nem is tettük meg természetesen, hogy ne próbáljuk a Kht-t létrehozni, mert hát itt meg van jelenítve, hogy hány ezer munkahely megteremtéséről van szó. Senki sem a munkahely nem megteremtése miatt, hogy így mondjam, van bajban, vagy megteremtése miatt, hanem elsősorban én, aki tényleg a humán szférában dolgozom, úgy gondolom, hogy annak a számadatoknak a tartalma, a mögötte lévő rész, és egyáltalán a számításokban lévő alapvető, elemi iskolástól is már elvárható becsúszott kisebb hibák valamifajta kapkodó, időnként talán felületes munkát, avagy előkészítést jelenített meg.

Szeretném elmondani, hogy én vállalom, hogy én is egy párt képviseletében ülök itt, de nem a párt szavát mondom, amikor ezt mondom, nem érzem itt jelentőségét annak, hogy ezekre hivatkozzunk, hanem egyszerűen ezt, mint képviselő úgy éreztem, hogy nagyon fontos elmondanom. Ha a polgármester úr kéri, akkor akár a számtani összeadási, kivonási hibákban is, azt hiszem, hogy konkrétumot tudok mondani. Én magam kiszámoltam, hogy mennyi egy munkahely megteremtése, azt is tudom, hogy vagyongyarapodással is jár, de azért az egészről, úgy globálisan mégiscsak az volt az érzésem, hogy jó szándékú, részünkről majdnem, hogy egy kötelező út, mert kell munkahelyet teremteni, ezt senki sem mondja. Azt hiszem, hogy ez a vonat egy kicsit korábban is elindulhatott volna, és ha már azt mondja polgármester úr, hogy szeretné tudni, hogy ki tud hozni több munkahelyet, erre én azt kérdezem, hogy vajon az elmúlt 10 évben minden esetben csak másfelé mentek a nagy gyárak, a nagy ipari cégek? Hisz mindig elkerültek bennünket. Most örüljünk ennek, de azért ne legyen már ez a labda olyan, hogy ha egy képviselő dilemmája van, egy feladatot ellát és szeretné, hogyha a közgyűlés tisztességgel és időben tájékoztassa, ez szerintem egy méltányolandó dolog és ennek én nem politikai felhangot, hanem az ellátott feladattal szembeni felelősségérzését érzem.

Tüttő István: Megint ugye előjön, hogy hány munkahelyet teremtünk. Kérem, ezek elméleti dolgok. Hát lehet 10.000 m²-en akár egy embert is foglalkoztatni, hogy olyan gyárat építenek, hogy ott gombnyomással működik, egy központból irányítják. De lehet 10.000 m²-en akár 5.000 dolgozó is – bár ez a magyar szabványoknak nem felel meg, de tudok olyan országot, ahol ez bőven megfelelne. Nem akarom ezt mondani. Tehát az, hogy most 7.000 lesz, vagy 10.000, ez egyáltalán nem az alapvető kérdés. Az a lényeg, hogy legyen minél több, mert azzal enyhítünk azon emberek gondján, akinek ma nem tudnak munkát biztosítani. És hogyha ez a beruházás 5.000 munkahelyet teremt, és reményeink szerint annyit mindenképp, akkor is óriásit léptünk előre. De ha ezen túlmegy, akkor pedig az egész környéknek, a térségnek a lehetőségeit fogjuk javítani.

És még egyszer elmondom. Nekem egyáltalán nincs ellenvéleményem abban a kérdésben, hogy a lehető legjobban gondoljuk át és a lehető legtöbbet próbáljuk kihozni a szerződésből. De egyet vegyünk tudomásul, hogy az ún. tárgyalófeleknél olyan nincsen, hogy az egyik fél mindig mindent elér, a másik fél pedig semmit sem. Itt mégiscsak történtek, már most is olyan elemek beemelésre kerültek, amely korábban nem volt, és ráadásul azt nem lehet mondani – ha ezt Önök alaposan áttanulmányozzák – ennek a szerződésnek azért nagyon sok garanciája is van. Sok olyan eleme van, amely az önkormányzat által jogosan kért elemeket azért különböző formákban, de azért tartalmazza. Az is biztos, hogy ez tovább javítható. Erre van ez a három hónap. Ezért én azt kérem, hogy most vagy lezárjuk azt a vitát, amely ezt az ún. nyilvános részt tartalmazza, megkérdezem azért majd a tisztelt vendégeket, hogy van-e olyan aggályuk, amelyről itt szót kell váltanunk, vagy pedig megállapodunk egy más időpontban, hogy beszéljünk róla. Elfelejtettem köszönteni Zakó képviselő urat. Ő is azért van itt, mert ő is próbált mindig is segíteni ennek az ügynek a rendezésében, hát remélem, hogy továbbra is ugyanezt meg fogjuk kapni.

Röst János: Nem kívánok párhuzamos vitát folytatni, de úgy gondolom, hogy Birkner Zoltánra reagálni kell. Birkner Zoltán valótlant állított. Soha nem hangzott el a részünkről, részemről sem, hogy az Ipari Park létrehozását ne támogattuk volna. Az viszont igaz, hogy törvénytelen eszközöket és törvénytelen módot nem tudok támogatni. Ez a beterjesztésemben is jelen van és nem az Ipari Park megvalósítása ellen szól, hanem arról szól, hogy törvényes-e jelenleg a helyzet és erre kértem választ. Én négy kérdést tettem fel, örülnék annak, hogyha erre a négy kérdésre megadnák a válaszokat.

A másik része. Itt polgármester úr most már elég folyamatos időszakban egy érzelmi zsarolást folyamatosan folytat. Ezzel nem hiszem, hogy itt olyan képviselőket, mint például én is, meg lehet győzni, de vagyunk így még többen így bent a teremben.

Tüttő István: Pedig te arról vagy híres, hogy érzelmekben gazdag vagy.

Röst János: Hát kedves István, úgy gondolom, hogy az előző vitában, az előző közgyűlésen elég sok szakmai indokot mondtam, ami javította volna lényegében a tárgyalási pozíciót, illetve a szakmai anyagot. Nagyon sajnálom, hogy akkor ezeket az észrevételeket lesöpörtétek.

Tüttő István: Nem söpörtük le János, csak nem volt idő rá, amit kértél. Hát azt majd három hónap múlva.

Röst János: De bocsáss meg, egy ekkora ügyet nem lehet megtenni egy nap alatt, másfél nap alatt. Én úgy gondolom, hogy ekkora szerződésnek a létrehozása hetek, hónap, és jogászok és gazdasági szakemberek tömegeinek az együttműködéséből származik, nem pedig 27 okos ember, aki összeül egy közgyűlési terembe.

A másik, én is szeretném megkérni arra polgármester urat, hogy szavaztassa meg, hogy a teremben lévő, laktanyákban jelenleg működő konzorciumnak a résztvevői közül, aki úgy gondolja, hogy hozzá kíván szólni, az tehesse meg, és én remélem, hogy az ő általuk elmondottak egy újabb színfolttal gazdagítják a közgyűlésnek a munkáját.

Böröcz Zoltán: Nagyon röviden szeretnék válaszolni. Szóval sok mindent elfogadok én abból, amit elmondtatok, azért egy-két dolgot semmiképpen sem. Kitartok amellett a nézetem mellett, hogy a politikai felelősségünk akkor zárult le, amikor úgy döntöttünk, hogy ezt létre kell hozni a tervezett feltételekkel, beleértve még a szindikátusi szerződést is. Attól kezdve személyi felelősségnek kell működni, gazdasági társaságról, részvénytársaságról van szó, amelybe jelentős vagyon kerülhet be az önkormányzat részéről. Még tovább megyek, hogy mennyire áttételes a felelősségünk, ráadásul nem is ……………………… tagként, tehát bizonyos értelemben az igazgatótanácsi tagot és a felügyelő bizottság tagját is ő fogja kötelezni beszámolásra, hogy mást ne mondjak. Tehát még egyszer kitartok, személyi felelősséget követelek ezekben a kérdésekben, illetve nem is kell követelnem, ezek a kérdésekben csak az áll meg a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján. Ettől kezdve semmilyen apró döntésben, ami az igazgatótanács elé kerül, nem vagyok hajlandó döntést hozni, teljes felelősségemet azokra hárítottam személy szerint, akikben megbíztam. Itt van vége a politikai felelőségnek. Tehát kitartok. A másik dolog, ami azért érdekes, a múlt közgyűlésre sokan visszahivatkoznak, hogy miért nem került be az a rengeteg, iszonyú okos, és iszonyú jó javaslat. Tizen, húszon, negyven valamennyi ötlet volt, hogy mennyivel lehetne javítani az önkormányzat pozícióját. Hát csak azért, mert nem is kerülhetett be értelemszerűen, mert idejöttek az olaszok egy tárgyalási folyamat végén, és mi elhittük el - én nem hittem el, ezt el is mondtam, de hát nem volt értelme végül is - elhittük, hogy mi ezzel még befolyást gyakorolhatunk, mi olyan pozícióban vagyunk, hogy mi még az érdekeinket, vagy bármit beépíthetünk. Nem volt rá esély. Még annyit hadd mondjak a tárgyaló delegációra, aki akkor éjjel tárgyalt, nem pontosan ki volt az, itt választottuk, nem emlékszem, Kiss úr bent, polgármester úr, alpolgármester úr, talán a Fodor Csaba, jegyzőnő, nem tudom pontosan. Most mondom nektek, hogy gratulálok nektek, akik ott voltatok, mert a leghetetlenebb dolgokra találtatok megoldást. Az olasz fölugrott, hogy elmegy, kész, vége. És ti azt a felelősséget vállaltátok magatokra egy mondattal kiegészítve, hogy a szindikátusi szerződés kérdéskörében még pontosításra kerül az első tőkeemelésig. Akkora felelősséget vállaltatok magatokra, ami a világon a legnagyobb. Ezzel a testülettel szemben engedélyeztétek az aláírást. Én azt akarom mondani, ehhez gratulálok, és ezt a bátorságot és felelősséget fogom kérni tőletek, azoktól, akik ebben az Rt-ben tehetnek valamit a következőkben is. Tehát végül is ezt szerettem volna elmondani, és változatlanul kitartok, hogy nem óhajtok tanácsot adni senkinek abban, se felügyelő bizottság tagjának, se az igazgatóság tagjának, hogy ugyan hogyan döntsön részletkérdésekben. Nem akarom tanulmányozni, nem akarom a felelősséget magamra venni. Azt tanácsolom, senki ne vegye át, mert ez most a saját lábán kell, hogy működjön.

Marton István: A mai ülésünkön elég sok minden elhangzott már, amelyekkel én részben egyetértek, de vannak dolgok, amikkel nagyon nem. Én nem kívánom elmondani azt, amit a múltkori zárt ülésen elmondtam, bár talán helyénvaló is lenne, de egy-két dolgot ki kell, hogy ragadjak. Az egész dolog, így utólag visszatekintve az eseményekre, azt a főkérdést fogalmazza meg bennem, hogy mekkora a kockázatvállalás, illetve annak a mértéke, ameddig elmehet Nagykanizsa Megyei Jogú Város képviselőtestülete. Ha azt nézem, hogy az ebben a pillanatban 7.350 eFt, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy ez még vállalható. Ugye én akkor is mondtam, és azért ezt még visszaidézem, hogy ez dolog rendkívüli módon előkészítetlen, ezt sajnos a július 13-i események tökéletesen beigazolták, és az elkövetkezendő hónapokban igen-igen szorgalmasan kell dolgozni, hogy a tőkeemelés időpontjára sok minden kiforrja magát - ebből egy konkrét példát is mindjárt hozni fogok -, mert különben azt kell, hogy mondjam, hogy eddig és ne tovább. Nem értek egyet azzal, amit polgármester úr mondott, és többen is itt megismételték, hogy az olaszok fölugrottak, hogy ők elmennek. Hát kérem ilyen színpadias dolgoknak minden esetben bedőlni, hát ez teljesen szoros velejárója a mediterrán temperamentumnak. Azzal egyetértek például, amit Böröcz képviselőtársam mondott, hogy nem szeretnék én is minden egyes igazgatósági ülés előtt ilyen dolgokkal foglalkozni, de a mostaniban, meg kell, hogy dicsérjem Kiss képviselőtársamat, hogy ezeket a kardinális kérdéseket fölteszi, mert ezek igenis sok mindent eldöntenek. És abban meg nagyon nem értek egyet Böröcz képviselőtársammal, hogy a mi politikai felelősségünk lezárult. Nem zárult le, mert ha a körülmények alakulása azt teszi lehetővé, hogy novemberben vagy decemberben azt kell mondanunk, hogy eddig, és nem tovább, akkor lesz a legdöntőbb felelősségünk. Konkrét példát mondok. Kérem szépen, ha csak az M 7-nek a nyomvonalán folyó régészeti feltárásokat nézzük, akkor azok, ha jól emlékszem második éve folynak, és hát pillanatnyilag még nem fejeződtek be. Tudomásom szerint ezen a 45 hektáron bő fél tucat régészeti lelőhely is van. Ezzel kapcsolatban, ha jól emlékszem már a szakemberek már egy jó évvel ezelőtt letették azt, amit le kellett volna, hogy tegyenek, de érdekes módon a közgyűlés elé ebből semmi nem került. Én azt mondom, hogyha csak ennél a kis területnél maradunk, hogy a régészeti feltárására kijelölt vagy kijelölendő területeknek nagyon tudnunk kell a méretét, tudni kell a feltárás idő-, valamint pénzigényét. Tehát magyarul, egy nagyon pontos felmérésre lenne szükségünk, és akkor még egy nagyon, hát nagyon kicsi, de viszonylag kicsi kérdéskört említettem. Mert lehet, hogy ez bizony több 10 millió Ft-ot kóstál, és lehet, hogy akkor a mi részarányunk, ha ezt nekünk kell elvégezni, akkor egészen más súllyal esik latba. Azért az itt ülők is, meg akik esetleg néznek bennünket, hogy tisztába jöjjenek a képpel, és azért nem nagyon értek én egyet azzal, amiket a polgármester úr a tárgyalások menetéről mondott, hogy mi 2 héttel ezelőtt hétfői napon, 9-én kaptunk egy anyagot a szindikátusi szerződésre, illetve az alapító okiratra. Több órás vita után a közgyűlés úgy döntött, hogy az alapító okirat, bocsánat már egy lépést úgy látszik, hogy én is kifelejtek, a közgyűlés előtt 1 órával kaptunk egy új anyagot, ami egy kismértékben megváltoztatott alapító okiratról szólt, és egy nagyon- nagymértékben megváltoztatott szindikátusi szerződésről. Ezt a közgyűlés 1 órával, akik bizottsági tagok voltak, 1 órával előbb kapták meg, akik nem, azok pedig pont a közgyűlés kezdetén. A közgyűlés több órás vita után úgy döntött, hogy az alapító okiratot, ezt az újat, minden további nélkül aláírhatja az erre hívatott összes illetékes. A szindikátusi szerződésben pedig két zárófejezet volt. A leglényegesebb eltérés a hétfőn megkapott anyagtól. De még ezzel sem volt elégedett a testület, és ezért jelölt ki 5 tárgyaló felet. Ennek ellenére az volt a számomra döbbenetes, hogy éjfélig tartó tárgyalások, meg minden egyéb, meg másnapi késéssel együtt is kérem szépen a hétfőn általunk megkapott alapító okirat lett elfogadva, és ugyanaz a szindikátusi szerződés, mert hát az a megállapodás, amit itt aláírtak, aminek az a lényege egy mondatban, hogy a szindikátusi szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokat annak pontosítása érdekében folytatni kell - kérem ez jogilag az ég egy világon semmit nem jelent, senkit, semmire nem kötelez. Tehát akkor ezek után meg kell, hogy kérdezzem, hogy miért tárgyalta a közgyűlés ezeket az anyagokat? Állítólag az olaszok meglepődtek, hogy a kanizsai delegáció mást tett eléjük, mint amit már korábban elfogadtak, megismertek városi véleményként. Ha ez így van, akkor azt kell, hogy mondjam az olaszok ebben az ügyben nem is hibásak. És ezt azért ki kell domborítani, hogy bizony-bizony ilyenfajta szindikátusi szerződés aláírására az aláíróknak nem volt semminemű jogosítványuk. Én azt hiszem, hogyha ez tényleg az elmúlt 10-11 évnek a legnagyobb beruházása lesz, azzá sikeredik, akkor tragédia eddig nem történt. De óvnám azokat, akik az ilyen anyagokat előkészítik, hogy még egyszer hű bele Balázs módjára, tehát tökéletesen előkészítetlen akciókba belerángassák Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlését.

Tüttő István: Erre röviden annyit, hogy az az anyag, ami elkészült, gyakorlatilag nem más, mint amit mi kint Olaszországban is képviseltünk, kiegészítve néhány olyan elemmel, amit természetesen menet közben mások javaslata alapján is beletettünk. Tehát itt semmi olyan nagyon új dolog nem került bele, amelyről korábban az olaszokat már ne tájékoztattuk volna. Csak ők a tárgyalás közben ezeket nem akceptálták. Hát ugye erre Balogh Attila úr tudna igazán választ adni, hiszen a jogi egyeztetésnek ő volt a fő felelőse, Schmidt úrral közösen természetesen, Törőcsik úr, meg én is. Folyamatosan ment - nem a jegyzék váltás, mert az furcsa szó, hanem - állandóan az anyagok cseréje, és az egyeztetése, és ebből ez kerekedett ki. Hát látni kell, az olasz megfogalmazta, ezt azt hiszem, már mondtam, hogy kérem, ezek olyan engedmények, amelyet mások irányába nem tennének meg, amik most le vannak írva, mert végül is ő fogja az egésznek azt anyagi kockázatát vállalni, mert azt ne higgyük, hogy az a kockázat, amit az önkormányzati rész képvisel ebben, az olaszoknak olyan nagy megnyugtató kockázati fedezet lenne. Számukra ez egy nulla összeg. Tehát nekik a kockázatuk sokkal nagyobb ebben, és éppen ezért nem hajlandók, vagy nem voltak hajlandók abba belemenni, hogy most olyan részleteket is átbeszéljünk, amelyet én ebben a 3 hónapban remélek, hogy eredményesen tudunk majd kezelni.

Cserti Tibor: Egyike vagyok azon képviselőknek, aki legnagyobb sajnálatomra az elmúlt közgyűlésen nem vethettem részt. Az első gondolatom nekem is a Böröcz képviselőtársaméhoz hasonlóak voltak, amikor kézhez kaptam a fönti meghívót, mert hisz egy kialakult jogi helyzetet tárt elém, és igazán nem értettem, még egyszer mondom, a tárgyalás első fázisában sem, hogy miért ezt a tárgyalási formát választottuk. Összeálltak a gondolataim, és még tényleg az etikai elvek betartása mellett is most ennek a rövid summázatát hadd mondjam el, ki kívánkozik belőlem. Gyakorlatilag a tapasztalatom alapján a politikai oldalból én tehát ………. kötödésem híján nyilván a várospolitika felelősséget érzek. Eddig is zöld utat kívántam adni a dolognak, ezután is ezt fogom tenni. Legfontosabb dolognak tartom. A gyakorlati tapasztalatom alapján azt látom, nincsenek csodák, mindenki egy kontaktusban, egy szerződésben saját érdekit kívánja érvényesíteni. Itt gyakorlatilag két fél szerződéses rendszerét kaptuk kézhez, aláírt jogi szerződés. Egyik oldalon az önkormányzat, mint tulajdonos, a másik oldalon a Redilco, mindenki a saját erőviszonyrendszerén belül megpróbálta a legjobbat kihozni belőle. Valószínűsíthető, hogy én is az önkormányzati érdekek javítását helyeztem volna az elmúlt közgyűlésen előtérbe olyan szintig, ameddig ezt lehetett volna. Az én magánvéleményem volt a tárgyalás előkészítés időszakára is, emlékeztek rá, és nem szeretnék olyan vizsgáló bizottsági, meg egyéb tevékenységemre utalni. Tehát gyakorlatilag nagyon örülök neki, hogy ez a rész, a tárgyalás ilyen szakaszba jutott, hogy jogi szerződések aláírására került sor, mert esélyt, egy lehetőséget ad. Na most, ahol Böröcz úr befejezte, én onnét kezdeném. Én is gratulálok azoknak, akik tárgyaltak. Lehet a tárgyalást sokféleképpen minősíteni, el lehet menni az alárendelt szerep aláhúzásáig, meg mondjuk a felnagyításáig. A végeredmény mégis csak egy szerződés. Egy esélyt ad a városnak a munkahelyteremtésre. Aztán nézzük …….. az érdekek oldaláról. Tehát számunkra még érdeket. A Redilco megtalálja magát és benyújtja a számlát. Benyújtja, ott van 171 millió Ft az első szakaszban. Ugye sokféleképpen, számla alapján fizetjük. A mi Kht-nk is megkapja a számításá,t ő is előkészítésig számláz valamit. Bevittük a földterületeket. Igazán nagyon nem kockáztattunk, az értékeken lehet majd vitatkozni, Ugye azért van …………….. téma, nem is szeretném boncolgatni részletesen. Erről a polgármester úr részletesen szólt. Gyakorlatilag, ha van egy aláírt alapító okirat, gyakorlatilag van egy aláírt szindikátusi szerződés, ………….. a Röst úr még nem kapott választ a jegyzőnőtől.

Tüttő István: Majd fog ő is következni.

Cserti Tibor: Akkor felszólítom, ha úgy tetszik, a képviselői jogommal, hogy jogilag adja meg a választ, mert nekem mindig ott lebeg, hogy gyakorlatilag jogszerűen meg nem támadható szerződés legyen. Polgármester úr igazán az érzelmi dolog, idézőjelben az érzelmi zsarolás ugye, azt próbálta elérni, hogy ez a közgyűlés a mai napon, és itt akkor én viszont indítványozom, hogy erősítse meg, ha úgy gondolja, jogszerűen ezeket a szerződéseket szavazatával, hogy nyugodtan a tárgyaló partnerek lelke is tiszta legyen, és előre menjünk, még egyszer mondom, a jog szellemében. Ne lebegtessen legalább a város ilyen értelemben ………... Vagy, ha úgy gondoljuk, zárt ülés keretében, akkor erről beszéljünk. A harmadik dolog, hogy azért van itt egy kanizsai konzorcium, ugye a vállalkozók kanizsai konzorciuma, ……. Törőcsik úr vezette annak idején, és a FIDESZ ugye nagyon felzárkózott, és tényleg nem szeretnék senki alá pakolni ilyen értelemben, jó értelembe véve mondom. Ők is szeretnék az érdekeiket megfelelően, tisztességesen. És itt ne kendőzzük a dolgokat uraim, anyagi érdekekről van szó. Befecceltek bizonyos dolgokat, szeretnék viszontlátni hasznával együtt. Tárgyaltak valakik valakikkel. Gyakorlatilag kapjanak szót a közgyűlésen, mondják el tisztességesen a demokrácia keretén belül, mit várnak az önkormányzattól, és az önkormányzat meg nyilvánítsa ki szándékát, tudja-e ezt akceptálni, és zárjuk le ezt a szakaszt is ebből a szempontból. No hát én ezt szerettem volna elmondani. És még egyszer mondom a tárgyaló partnereknek is a kifulladásig történő vitát, ezt most már próbálnám rövidre záratni, és jövőt tekintve a beruházást minél előbb a megvalósítás szakaszába juttatni.

Dr. Horváth György: Egy kicsit megdöbbentett, amit Marton úr mondott. Nagy tájékozatlanságról tett tanúbizonyságot, ugyanis a régészeti topográfia több mint 20 évvel ezelőtt elkészült, hogy a városnak 10 fillérjébe nem fog kerülni, sőt a nagykanizsai múzeumnak nagyon jól jött az M 7-nek az építése, és ha megnézné, elmenne a múzeumba, hogy mit kapott a múzeum abból a pénzből, akkor ilyet nem mondana, főleg nem egy nyílt közgyűlésen, mert itt mondjuk, még, ha zárt közgyűlés van akkor még elmegy. Én azt mondom, hogy igenis minden lelőhelyet fel fognak tárni idejében, én úgy tudom Dr. Horváth László igazgató úrtól. Nagyon jól folynak a munkák, személyesen magam is a petriventei résznél kinn voltam, igazán nagyon gazdag anyag került előtérbe, és történészként vagy történelemtanárként azt mondom, hogy ennek a térségnek a történetét, bizony ezután az ásatás befejezése után, az M7 után át kell írni. Úgy, hogy megnyugtatom tisztelt képviselőtársaimat 10 fillérbe nem fog kerülni a városnak. Sőt nagyon jól járt a város, pontosabban a Megyei Múzeumról van szó, ezzel az ásatási sorozattal.

Marton István: Úgy gondolom, hogy válaszolnom kell. Az az én érzésem, hogy tisztelt képviselőtársam bóbiskolás közben hallotta, amit én említettem. Én az M 7-t példaként hoztam, hogy hány évig tartott, szóba nem került itt a pénz. Én arról beszéltem, hogy ennek a feltárása időigényes lesz, mert több terület van, amit régészetileg meg kell kutatni ebben a 45 hektárba, és ennek nem ismerjük, se az idő, se pénz igényét ezen kívül. Ilyen egyszerű volt a történet Horváth úr. De vissza lehet hallgatni, és hát az a kérésem, hogy bár azt nem nekem kérni, hanem polgármester úrnak, hogy az szóljon, akinek mondanivalója van, és aki figyelt arra, amire reagálnia kell.

Tüttő István: Ilyet nem mondok, mert ez mindig utólag derül ki. Ezek után megadom a szót jegyzőnőnek, és azt követően szavazzunk arról, hogy meghallgatjuk a szóvivőjét az uraknak, aki jelen vannak, és még Zakó úrnak adnánk szót, ha igényt tart rá, nem tudom.

Szabóné dr. Csányi Mariann: Én nagyon röviden válaszolnék Röst képviselő őr feltett kérdésre. Az alapító okirat, amely aláírásra került, az a hétfőn kiküldött anyaggal egyezik meg, tehát nem a csütörtökön tárgyalásul szolgáló alapító okirattal egyezik meg. A törvénysértés tényét pedig én ebben a kérdésben, nem tudom igazából vizsgálni, hiszen a cégbíróság, amely a bejegyzéskor ezt vizsgálni fogja, ő fogja ezt az alapító okirat vonatkozásában eldönteni, hogy törvénysértő, vagy nem törvénysértő rendelkezéseket tartalmaz.

Röst János: Azért én ragaszkodnék egy hosszabb indokláshoz. Egyrészt, mert ez nem cégbírósági kérdés, hanem úgy gondolom, hogy önkormányzati. Én azt hiszem, hogyha a közgyűlésnek van egy döntése, ami kötelezi a felet arra, hogy mit hajlandó aláírni, akkor attól tulajdonosként, akkor attól ő nem térhet, a közgyűlés engedélye nélkül. Ha viszont nem térhet el, akkor azt jelenti, hogy törvénysértő az aláírása. Az, hogy egy szerződés jogszerű és mit lehet vele kezdeni, ez egy másik kérdés. A következőt kérdeztem még a jegyzőasszonytól, hogy nem lett kihirdetve a határozat addig, amíg alá nem írta a két fél a szerződést, hogy ilyen értelemben ennek van-e jogkövetkezménye - erre sem kaptam választ. Illetve szintén volt két kérdésem a Kht. vezetőjéhez. Tisztelettel megkérném, hogy arra is ő válaszoljon, mielőtt a még a konzorcium képviselője szót kap.

Tüttő István: De mielőtt a jegyzőnő szólna én egy megjegyzést tennék. Itt az áll, hogy az önkormányzat érdekeit messzemenőkig szem előtt tartva kell ennek a bizottságnak tárgyalnia. Meg kell, hogy kérdezzem, hogy ki tudja azt pontosan megmondani, hogy a messzemenőkig, az mit jelent? Mi messzemenőkig megpróbáltuk, de messzemenőkig érdekünk az is volt, hogy ne menjen el az ügyfél, mert az fontosabb számunkra, mint szó szerint betartani azt, amivel megbíztak bennünket. Én úgy értem, hogy az önkormányzat érdekei ebben az ügyben fontosabbak, hogy megvalósuljon, minthogy most egy pontja bent van-e, vagy kettő, vagy három, abban a kérdésben. Ez az én válaszom. De hát a jegyzőnő következik.

Szabóné dr. Csányi Mariann: A határozat kihirdetésének arra vonatkozóan nincs befolyása, hogy a határozat attól még határozat, és a döntés jellege, a döntés ereje meg van annak a határozatnak, hisz az SZMSZ, az önkormányzati törvény is azt tartalmazza, hogy a zárt ülésen hozott önkormányzati határozatot a következő ülésen, vagy a nyilvános ülésen kell kihirdetni, de ez annak a jogszerűségét és érvényességét nem befolyásolja. A rendeletek vonatkozásában áll fenn az, hogy kihirdetés napján lép életbe és rendelkezéseit a megadott időponttól kell alkalmazni.

Schmidt László: Röst úr felém intézett két kérdésére szeretnék válaszolni. Egyrészt a törzstőke részt nem utaltuk még át az Rt. számlájára. A másik pedig az, hogy nem közgyűlés által jóváhagyott, csütörtökön elfogadott szerződéstervezet került aláírásra, én a munkáltató képviselőjének a figyelmét felhívtam erre írásban.

Röst János: Akkor rövidre zárnám a történetet, mind a Kht. vezetője szerint, és mind a jegyzőasszony szerint törvénysértő módon lett aláírva a szerződés.

Tüttő István: Nem tudok hozzászólni, én nem látom azt a pontot, ahol törvénysértés történt, de hát ha Önök úgy látják, akkor szavazzanak róla. Cserti úr, ügyrendi gomb, tessék.

Cserti Tibor: Ügyrendi gombot nyomtam polgármester úr, mert igazolva látom még egyszer azt a helyzetet, és én gratulálok jegyzőnőnek egyébként, okosan válaszolt mind a két megközelítésre, de igazán, …………. sejtette, amit ugye kiexponált, mert Röst képviselőtársam hajlamos arra, hogy mindjárt ilyen maga labdákat leüssön. Valójában két fél, egy társaságnak két tulajdonosa írt alá egy szerződést. Az egyik tulajdonos az önkormányzat jogszerűtlenül írta alá, mert nem volt felhatalmazása, nem arra volt felhatalmazása. Ezt lehet sokféleképpen magyarázni. Tessék már kimondani, hogy jogszerűen írta alá polgármester úr vagy nem? Válasz erre csak egy lehet, hogy nem. Én indítványoznám, és ezért nyomtam ügyrendi gombot, mert úgy érzem, hogy mindenkinek ma már ebben a helyzetben egyetlenegy érdeke lehet. A megvalósításnak esélyt adni, és gyakorlatilag ezt a szerződés a jelen közgyűlés erősítse meg, hogy tudomásul veszi. Utólag is, ha úgy tetszik, tudomásul veszi. Nem szeretném azt a jogi helyzetet, hogy utólag megtámadható legyen jogilag. Köszönöm szépen. Tehát az indítványomnak a lényege, hogy szavazzunk erről, a szerződések megerősítéséről.

Tüttő István: Birkner úr ügyrendi gombot nyom.

Birkner Zoltán: A tisztázó megbeszélés, azt hiszem, kezd rossz irányt venni, és egy kicsit a lakosság tájékoztatása nem biztos, hogy abba az irányba halad, amerre kellene. Én, tisztelt hölgyeim és uraim, jegyzőnő, illetve polgármester úr felolvasta a határozati javaslatot, amit elfogadtunk a múltkor. Legyenek kedvesek újra meghallgatni azt, és utána szerintem ne tegyünk ilyen felelőtlen kijelentést, hogy törvényes, vagy törvénytelen. Jegyzőnőnek nem biztos, hogy erre most kell válaszolni, és nem biztos, hogy kell erre válaszolnia. Ha úgy gondolják, akkor van ennek törvényes lehetősége. Szerintem rosszirányba haladunk. Én például nagyon szívesen meghallgatnám végre a konzorcium képviselőit, és nagyon szívesen rátérnék a zárt ülés azon részére, ami arról szól, hogy akkor Kiss László képviselőtársunknak milyen hozzáállása legyen ügyrenddel kapcsolatosan. Én erről szeretnék most már tárgyalni. Sok minden elhangzott itt ma, és biztos, hogy nagyon fontos az ügy, csak még egyszer mondom, én se az újraszavazást, se törvényességi, ha Röst képviselőtársam úgy gondolja, tegye meg a törvényességi észrevételt, az lehetséges, én ezzel nem szeretnék ma foglalkozni.

Tüttő István: Szeretném megismételni.

“Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

Azt nem mondja ki a közgyűlés, hogy nem írhatja alá, hogyha ebben valamilyen mértékig is valami, tehát magyarul nem mondta azt, hogyha szó szerint az nem lesz aláírva, akkor nem írhatja alá.

“A bizottság tagjai: Tüttő István, Törőcsik Pál, Szabóné dr. Csányi Mariann, Kiss László, Dr. Fodor Csaba, Schmidt László és Dr. Balogh Attila.

A közgyűlés felhatalmazza a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő Kht. ügyvezetőjét, hogy a véglegesített szindikátusi szerződést aláírja.”

Ez a szó szerinti szöveg. Én nem kívánok azzal foglalkozni, hogy jogszerű, vagy nem. Aláírtuk. Én most is azt mondom, az önkormányzat érdekeit messzemenőkig szem előtt tartva. Én azt tartottam szem előtt, nem pedig a betűk szó szerinti értelmezését.

Röst János: Örülők annak, hogy polgármester úr ismét felolvasta a határozati javaslatot, amit megszavaztunk. Valóban kettő pontja van. A 2. pontban igaza van polgármester úrnak, ott saját kénye kedve szerint dönthetett a bizottság abban, hogy mit fogad el a szindikátusi szerződésből, mit nem, kivéve azokat a pontokat, amiket a közgyűlés egyöntetűen garanciaként beemelt. Viszont az 1. pont, ami alapító okiratról szól, nem jelentéktelen egyébként a módosítás, ami itt végrement, lényegében megszavazott, illetve az aláírt szerződés között. Tisztelettel felhívnám a közgyűlésnek a figyelmét a 9/3. pontra. Nem olvasnám föl, hogy miről szól. Lényegében ez tartalmazza azokat az elemeket, ami a város számára teljes mértékben garanciákat adnak. Ezek kikerültek lényegében abból a szerződésből, amit elfogadott a tárgyalódelegáció, ami azt jelenti, hogy ilyen értelemben a város teljes mértékben ki van szolgáltatnak az olasz félnek. Egy esetben van háromnegyedes döntésnek lehetősége, az pedig az alaptőkének az emelése. Ennyi lehetősége van a városnak, hogy ebben az egy pontban dönthet, hogy elfogadja a tőkeemelést, vagy nem. Amennyiben elfogadta, azt követően már beszélgetési szintig fajulhat az Rt-ben lévő tevékenysége a városnak. A másik pedig, hogy polgármester úr szintén elmondta, felolvasta, az a határozat nem erre a szerződésre szólt, amit alátetszettek írni. Azt a közgyűlés előtt a polgármester úr visszavonta. Arról nem tárgyaltunk, nem szavaztunk. Amiről tárgyaltunk és szavaztunk, az nem lett aláírva.

Tüttő István: Bár Kiss László javaslatai pont ezekkel foglalkoznak. Jó kérem, én nem kívánok ezzel vitázni. Szavazzunk arról, hogy tisztelt urak közül valaki szól, kérdést tehet fel, véleményt mondhat. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Horváth Zoltán: Tisztelt Közgyűlés! Az lenne a kérdésem, hogy a mi általunk az önkormányzattal megkötött előszerződés hogyan fog a továbbiakban működni? Él-e, nem él-e? Magyarul mi hogyan viszonyuljunk ezekhez a dolgokhoz, ami ez után fog következni az olaszok kapcsán? Talán véleményként annyit szeretnék elmondani, hogy a polgármester úr néhány hónappal tán előbb kezdhette volna a bemutatni ennek a kialakult helyzetnek a dolgát, mert ugye végül is 6 hónappal előbb az önkormányzat döntött egy dologban. Ugye a mi hozzáállásunkkal tudott egyáltalán elindulni ezen a vonalon, hogy ezek a laktanyák dolga úgy oldódjon meg, ahogy. A másik, amiről nem beszélünk, de valamennyi képviselő bizonyára tudja, hogy ezek a beruházások ma Magyarországon a kormány intézkedése következtében jó 70-80%-os állami támogatásokkal, adókedvezményekkel valósulhatnak meg. Akár a Zalai Területfejlesztési Tanács támogatásait, akár a Széchenyi Tervet, akár az adókedvezményeket figyelemmel. Tehát most Önök arról is döntenek, hogy ennek a támogatásnak része, magyar emberek, magyar vállalkozók tulajdonába kerülnek, vagy pedig elmennek a szokásos úton, mint ami ……………………..

Tüttő István: Természetesen az a szerződés él, de ugye annak a teljesülése csak akkor következhet be, hogyha a laktanyákhoz az önkormányzat hozzájut. Egyenlőre messze vagyunk tőle.

Szekeres Sándor: Tisztelettel köszöntöm a közgyűlést, hölgyein és uraim. Én nagyon megtisztelve érzem magam, hogy ezen a közgyűlésen most részt tudtam venni, és be tudtam pillantani ennek a közgyűlésnek a munkájába. Hát egy sajátos, speciális helyzet volt, hogy egy város jövőjét érintő nagy fontosságú kérdésben részese lehettem tulajdonképpen annak, és bepillantást nyerhettem abba, hogy hogyan folyik egy ilyen, hogy mondjam, fontos döntésnek az előkészítése, végig vitele, tárgyalása, és látom, hogy milyen körültekintően jártak Önök el ebben, hogy szakmailag, jogilag, és minden szempontból, hogy mennyire körültekintően jártak el, és egyrészt a Redilco-tól gondolom, hogy megfelelőképpen üzletei terveket, referencia anyagokat kaptak meg, és borzasztó nagyra értékelem ezt a hatalmas nagy munkát, mert azért egy ekkora beruházásnak tényleg ezeket, hogy mondjam, belső dolgait, kényes pontjait így átlátni, az nem egy kis feladat. És hát felvállalták Önök valóban ennek a felelősségét, hogy mi lesz, ha tényleg ebből a beruházásokból nem lesz semmi. Mert hát az is ugye elképzelhető, de hát mindannyian abban bízunk és valóban Nagykanizsa, és ép eszű ember, mindenki azt mondja, hogy ezzel kapcsolatban kockázatot kell vállalni, és megnyugtató, hogy azért szakmailag ezt tulajdonképpen megfelelőképpen a megfelelő emberek előkészítették és körülírták. Mint nagykanizsai lakos, meg vállalkozó még hozzáteszem még azt is, hogy a laktanyában dolgozó valaki, én azt szerettem volna megkérdezni, mint a Horváth Zoltán kollegám, hogy tulajdonképpen a mi dolgainkkal mi lesz? És, hogy miért nincs lehetőség arra, hogy ezt valamilyen módon leírva, vagy kifejezve, ezt velünk is tudatosítsák. Mert mikor ez a szerződés megkészült, gyakorlatilag annak egyik pontja arról szólt, hogy az önkormányzat egyfajta tájékoztatási kötelezettséget vállalt a vállalkozók felé. Tudomásom szerint ezzel kapcsolatban mi még semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Most ez volt az az alkalom, ahol bepillanthattunk itt a kulisszák mögé, hogy úgy mondjam. Aztán azt is még el szeretném még mondani, hogy ebben a laktanya projektben, ahonnét elindult a dolog, ott azért nem csak én és a Zoli, hanem még 37 vállalkozótársam dolgozott. Összeszedegettük azokat az embereket és a lehetőséget az önkormányzat felé is, hogy egyáltalán ez a projekt el tudjon indulni, és természetesen anyagilag is felvállaltunk egy nagy terhet, hogy ebből a laktanyából és az Ipari Parkból, Logisztikai Központból valami megvalósulhasson. Méltánytalannak érzem, hogy bennünket egyáltalán semmilyen médiában, sehol meg nem említettek. Semminemű tárgyalásra, vagy fórumra meg nem hívtak evvel kapcsolatban. És hát tisztelettel várom, hogy ezúton akkor tájékoztassanak bennünket ezzel kapcsolatban.

Tüttő István: Én azt hiszem, hogy ezt pontosan így nem áll, hogy mi meg sem említettük. Név szerint természetesen nem emlegettük az ottani cégek nevét. De azt is például látni kell, hogy a laktanya területére tervezett anyag, amennyire lehetséges, még akceptálja is azt a helyzetet, ami most ott van. Például a Horváth Zoltánék azt a logisztikai részét eleve úgy kezeli, mintha ott nem is lenne különösebb változás. Azt azonban tudni kell, hogy Redilco cég kikötötte, hogy a tervezést ő végezheti el, tehát ő azon elképzeléseit mindenképp meg akarja valósítani, ami egy egységes rendszer kialakításához szükséges. A másik kérdés az, hogy hogyan tudjuk ezt az opciós szerződést érvényesíteni. Ugye eleve ahhoz tulajdonba kell jutni. A tulajdonba jutás kétféle módon lehetséges. Egyik az, hogy odaadják, tehát átadják ingyen. vagy eladják. Más lehetőség nincsen. Egyelőre egyiknek a bekövetkeztéről sem tudunk, csak reménykedünk abban, hogy rövidesen meghirdetik ezeknek a laktanyáknak az eladását. És akkor az önkormányzat elővásárlási jogával élve, akkor majd kiderül, hogy pályáznak-e rá valakik, mekkora összeget ajánlanak, és, hogy az önkormányzat ezt milyen mértékben tudja követni, mert ugye ez a módja. De addig, amíg az ÁPV Rt. ezt meg nem teszi, addig arról sajnos nem tudunk beszélni, és nem is tudjuk Önöket tájékoztatni, hogy mikor következik be, mert amíg erre nem került sor, addig nincs változás. Ráadásul ugye, amikor az állam belépett volna, tehát az állam lépett volna be, akkor szintén nem állt volna fenn az a helyzet, hogy az opciós szerződésnek eleget lehet tenni, hiszen az állam apportként vitte volna be ezt az egész laktanya területet, és akkor az ÁPV Rt. feladata lett volna Önökkel megállapodni, hogy ez az ügylet tiszta legyen, hiszen vállalkozókkal együtt az olasz félnek bevinni ezt a területet nem lehet. Tehát azt a problémát, amely éppen a vállalkozókat érinti egyedül az önkormányzaton keresztül lehet kezelni. Ezt kérem, hogy értsék meg, és addig, amíg az önkormányzat nem válik tulajdonossá, addig ebben érdemben legfeljebb tájékoztatni tudjuk Önöket, hogy tárgyalásaink hol tartanak, de addig az érdemi részekig nem jutunk el.

Birkner Zoltán: Nekem azért egy picit erről más a véleményem, polgármester úr. Én azt gondolom, hogyha egy opciós szerződésünk van egy vállalkozói körrel, akkor bizony tájékoztatni kellett volna Őket arról polgármester úr, hogy például az olaszoknak a második lépcsőfokban mi a véleményük erről az opciós szerződésről. Például találkozót szerencsés lett volna szervezni, mondjuk a vállalkozói körrel és az olasz befektető között. Mi van, hogyha holnapután a laktanya tulajdonába jutunk, akkor megint egy nagy kapkodással futunk majd neki. Tehát én azt gondolom, hogy jogos a kérés, és polgármester úr kérem, hogy ezt a dolgot szervezze meg. Hiszen mindannyiunk érdeke, és abból polgármester úrnak egyébként tökéletesen igaza van, hogy ez akkor lehetséges majd gyakorlatilag lebonyolítani, hogyha az önkormányzat tulajdonba jutott. Na de hát legalább azt tegyük meg, hogy 3 verzióval készüljünk fel, legalább, hogy mi lesz ebben, ebben, és abban az esetben. És ez jogos kérés, azt gondolom a vállalkozói kör részéről. Ezt bizony polgármester úrnak a közeljövőben meg kell szervezni ezt a részt.

Tüttő István: Állok rendelkezésre. Természetesen egyeztetünk egy időpontot, hogy mikor. De szeretném azt is jelezni, hogyha az ügy szempontjából az a verzió is előfordulhat, hogy a laktanyák időben nem állnak rendelkezésre, akkor Önök a tevékenységüket ott folytathatják, hiszen nem tudom milyen megállapodásuk van a ÁPV Rt-vel, de akkor az önkormányzatnak más irányban kell az egész beruházást folytatni. A kettő össze is nőhet egymással, de akkor már más konstrukció. Tehát akkor az opciós szerződés úgy nem működik, mert ismételem, csak akkor lehet annak érvényt szerezni, hogyha tulajdonosokká válunk. Legfeljebb az lenne a javaslatunk, hogy Önök is a maguk befolyási területét használják ki arra, hogy ezt a döntést mielőbb meghozza az ÁPV Rt., hogy döntse el, hogy mikor adja el, illetve hát biztosítsa, írja ki a pályázatot. Ha ezt befolyásolni tudják, akkor szívesen vesszük. Ezek után Zakó urat kérem, hátha Ő ebben többet tud mondani.

Zakó László: Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Polgármester Úr! Köszönöm a lehetőséget, hogy szólhatok néhány mondatot. Elsősorban a miatt kértem szót, mert a tegnapi Népszabadságban jelent meg egy cikk, amelyben polgármester úr is többek között nyilatkozott, illetve az abban a cikkben leírtaknak nagyjából megfelelő tartalmú írás jelent meg a mai Zalai Hírlapban is. Az ÁPV Rt-ből felhívtak, és finoman szólva nemtetszésüknek adtak hangot az írás tartalmát illetően. Röviden összefoglalva az volt a hívásuk lényege, hogy az ott megjelentek nem felelnek meg a valóságnak. Nem kértek föl engem a tolmácsolására az elhangzottaknak. Tehát én most ezt fogadatlanul teszem. Viszont szeretném a történeti hűség kedvéért azt a néhány momentumot a közgyűlés elé terjeszteni, amelyek eddig általában nem úgy jöttek át, mint ahogy az a valóságban megtörtént. Valamikor a tavasz folyamán és sajnos most szégyellem magamat, a pontos időpontját nem tudom, de valamikor olyan április körül, polgármester úr, Törőcsik alpolgármester úr, Schmidt úr, Boros miniszter úr, az ÁPV Rt. részéről az illetékes hölgy, főosztályvezető asszony, az olaszok részéről két tulajdonos, valamint jómagam részt vettünk Boros miniszter úr szobájában egy megbeszélésen. Ez volt az első olyan találkozás, ahol minden érintett, vagy érdekelt fél egy asztalhoz ült, ahol azért a fővonalaiban mindenki elmondta az elképzeléseit, és ott az ÁPV Rt. részéről elhangzott egy szám, amely a laktanya körülbelüli értékét jelentette. Ezt az összeget 5%-ban, azaz öt %-ban módosította volna az az összeg, amely a területnek a lőpor, meg lőszer menetesítését illetően még felmerülhetett volna, maximális mértékben 5%-ban. Tehát nem igaz az olaszok részéről az az állítás, hogy semmilyen felvilágosítást nem kaptak a laktanya területét illetően, mert elhangzott, bár valóban nem tálcán tették le aláírtan, hogy az összeg ennyi. De azért egy körülbelüli összeg elhangzott. A Redilco végül is, és ez a főmomentum, amit szeretnék kihangsúlyozni, úgy végzett munkát a projekten, úgy készített makettet, terveket, úgy vittek Cannes-ba terveket, úgy tartottak sajtótájékoztatót, amin személyesen én is részt vettem, hogy minden érdekelt tudott róla, vártuk, a terveket már szövögettük, csak éppen földterület tulajdonosa, a Magyar Állam minderről nem tudott hivatalosan semmit. Tehát az a késlekedés, amelyet állandóan hangoztatnak itt elsősorban az olasz cég részéről, az nem állja meg a helyét. Miután az ÁPV Rt. végül is írásban valamikor május hónap során, de hát sajnos pontos dátumot megint nem tudok mondani, megtette üzleti ajánlatát, amelyre hosszú hetekig nem érkezett válasz, és egy sürgető fax, vagy levél után, amit Sólyom úron keresztül jutattak el az ÁPV Rt. részéről olasz félhez, jött az a válasz, amelyben Masceroni úr a mellékelt faxban, amely milánói találkozó során készült, megismétli elutasító döntésüket, tehát, hogy nem kívánják a Magyar Állam részvételét ebben a projektben. Az ÁPV Rt. két ajánlatot tett, az egyikkel ugye már itt foglalkoztunk, hogy a Magyar Állam beszállna az üzletbe az apporttal bevitt területtel, illetve eladná a területet. Boros miniszter úrral elég frissiben beszéltem, tehát a Magyar Állam még most tartja az ajánlatát, tehát ha lehetősége kínálkozik, részt kívánna venni az együttműködésben. Tehát nem az államon múlik, a Magyar Államon az együttműködési készség. Ami viszont - ez már az én magánvéleményem - a cikk tegnapi Népszabadságban megjelent cikkel kapcsolatban szeretném tisztelettel kérni az általában az Ipari Parkban nyilatkozó feleket, hogy ne menjen át a Magyar Állam és város, vagy az önkormányzat részéről egyfajta erőfitogtatásba, vagy egy ilyen haragszom rádba az egész, mert nem biztos, hogy jó vért fog ez szülni. A nagykanizsai laktanya volt éveken keresztül, sőt mind a mai napig a záloga gyakorlatilag a város fejlődésének, és most azt kilátásba helyezni, hogy esetleg zöld övezetté is nyilváníthatja a képviselőtestület egy rendezési terv módosítás során, hát nem biztos, hogy egy megfelelő válasz lenne erre a most kialakult helyzetre. Nem tudom, hogy a város egyáltalán áll-e úgy a megtett ígéretével, hogy ezt kijelenthesse, magyarul a 45 hektárnyi földterületből meg van-e az a 45 hektár a Földhivatalnál bejegyzett módon, amivel már jelentkezhet arra, hogy akkor én, mint a város, a felkínált területtel állok a befektetők elé, mert az, hogy folyamatban van a területek fel vásárlása, az még az egész folyamatnak bármely fázisát is jelenheti. Még a terveket, az alkudozást is, a szerződés előkészítést, az aláírást, a fizetést, a jóváírást, a földhivatali bejegyzést, stb. A Redilco végül is a saját kockázatára fektetett be itt ki tudja, hogy hány 10, vagy 100 millió Ft-ot. Még egyszer mondom, a földterület tulajdonosának beleegyezése, vagy egyáltalán jóváhagyása nélkül, ami szerintem az ő üzleti kockázatát kell, hogy jelentse. Én úgy gondolom, hogy a legjobb úton akkor járunk, hogyha már a kész, vagy már beindult Ipari Parkban a város a maga feladatát teljesíti azzal, hogy az adózás mértékéről, a szakemberképzésről, utánpótlás módjáról, vagy a város által biztosított szolgáltatások minőségéről, mennyiségéről vitatkozna. Én úgy gondolom, hogy a város adottságainál fogva nem fog tudni fölnőni olyan mértékig ehhez az egész projekthez, amely olyan nagy beleszólást engedne az üzleti menetbe. Úgy gondolom, hogy az ott dolgozni fogó, vagy a munkába álló ki tudja hány ezer embernek a munkája során előállt hozadék lesz az, amit a városban le kell csapolni, meg aminek a hasznát majd itt élveznie kell elsősorban az itt lakóknak. Tehát igazából szeretném azt elmondani, és ezzel megköszönöm a figyelmüket, hogy inkább koncentráljunk, magamat is beleértve és a tisztelt közgyűlést is beleértve, arra, ami majd az üzemmenet beindulása után a városra vár, és inkább legyünk egy kicsit lépéselőnyben, mint majd akkor igyekezzünk megint kapkodva dönteni. És nem tudom, hogy szó szerint jött-e a Népszabadságban a polgármester úr nyilatkozata, vagy nem, vagy helyreigazítást lát-e szükségesnek, de én úgy gondolom, hogy a Magyar Államot úgy feltüntetni, mint kerékkötője ennek az ügymenetnek, az enyhe csúsztatás.

Tüttő István: Azt hozzá kell tennem, hogy nagyon erős támogatójának sem ítélhetjük meg, mert ahogy Zalaegerszeg, Kaposvár, Miskolc, Szeged, sorolhatnám tovább, ezek a városok ingyen megkapták a katonai laktanyákat, föltehetjük mi is a kérdést, hogy miért nem kapja meg Nagykanizsa, hiszen országos érdeket szolgálna. Továbbra is azt mondom, hogy reményeim szerint ez az ügy pozitív irányú változást fog nyerni, és hozzá kell azt is tennem, hogy mi nem az állammal akarunk itt ujjat húzni, hanem szeretnénk, ha ezt jelentős lehetőséget azzal segítné az állam, hogy legalább azt mondja, hogy mielőbb el lehet adni. És én most is fenntartom azt a kifogásomat, hogy elővásárlási jog mellett versenytárgyaláson vegyünk részt akkor, amikor egy olyan cél érdekében lehetne hasznosítani a laktanyákat, amelyről egész idáig beszéltünk, én azt kérném innen is a kormánytól, hogy legalább ezt a támogatást adja meg. Aztán, hogy a kormány és a Redilco között, illetve, hogy egyéb módon újra elővehető-e az a probléma, illetve az a kérdéskör, hogy az állam beszáll, ami szintén meggyorsíthatja ezt a kérdést, azt a Redilco-val kellene ismét tisztázni, mert ebben nem mi vagyunk a kompetensek, hiszen nem döntöttük el azt, hogy a számukra pontosan azon okoknál fogva, amit Masceroni úr nyilatkozott, megismételni nem akarom. Meg kellene győzni őket abban esetben, hogy még sem így van, gyors döntéssel ebbe beruházásba bevinni, és akkor az egész ütemezése is megváltozhatná a laktanyákkal kapcsolatos beruházást.

Birkner Zoltán: A végén már polgármester úr, azt gondolom, a lényegét kezdte el feszegetni az ügynek. Én arra kérem polgármester urat, hogy ilyen furcsa, ha nem polgármester úr mondta ezt, akkor elnézést kérek, de butuska nyilatkozatok helyett inkább folytassa tovább azt a tárgyalássorozatot, amit elkezdett korábban az ÁPV Rt-vel kapcsolatosan és szemben. Szerintem ez Nagykanizsa érdekét szolgálja. A másik, én nekem mindig úgy tűnik, ez egy politikai ügy polgármester úr. Ön eddig ettől próbált mentes lenni. Arra kérem, hogy maradjon ezen a vonalon. És valóba ne próbáljunk egy Nagykanizsa kontra ÁPV Rt., Nagykanizsa kontra Állam, játékba menni, hiszen éppen most mondta el képviselő úr, hogy az ügy első pontja félig, meddig lezárult, és akkor most tekintsünk előre, hogy akkor hogyan lehet még is visszahozni ezt a dolgot. Az állam éppen a felolvasás alapján látszik, hogy nyitott valamilyen szinten, az ÁPV Rt. erre tárgyalás sorozatra. Inkább arra kérném meg a polgármester urat, hogy az olaszokkal egy újabb tárgyalási kört ez ügyben kezdeményezzen és az sokkal jobb, mint, hogy utána meg magyarázkodnia kelljen polgármester úrnak, hogy mit is nyilatkozott a Népszabadságban. Tehát ez nem vet jó fényt sem ránk, sem polgármester úrra, úgyhogy arra kérem polgármester urat, hogy inkább mással foglalkozzunk.

Szekeres Sándor: Elnézést, hogy megint érdeklődnék, de az olasz szerződéssel kapcsolatban szeretném én megkérdezni konkrétan, hogy ami aláírásra került szerződés, abban a lakatanya területekkel kapcsolatban az önkormányzat nem vállalt-e valamiféle kötelezettséget, ami megint egy jogi helyzetet tudna előidézni köztünk és az önkormányzat között? Nem tudom, hogy ez mennyire lehetséges, hogy ebbe valaki belenézne, hogy konkrétan milyen megfogalmazásba került ez a szerződésbe? Már nehogy ez legyen az akadálya annak, hogy a továbbiakban akkor egyáltalán ezek dolgok, amiről tetszett beszélni, ezek valóban megvalósíthatóak legyenek.

Tüttő István: Mindenképpen külön erről tárgyalni kell. Egyszerű a válasz, az önkormányzat viheti be csak, hiszen két személyes a részvénytársaság. Az önkormányzat pedig úgy nem tudja bevinni, hogy azt mondja, hogy kérem, ezt eladom másnak, mert akkor nem tudja bevinni. Ha pedig valaki rajta van, vele együtt meg azért nem lehet bevinni, mert nem kerül tulajdonba. Tehát ezeket a kérdéseket menet közben rendezni kell. Tehát én erről most hosszan nem akarok itt beszélni, mert ez nem igazán tartozik a nagy nyilvánosságra. De ezt az ügyet lehet kezelni, erre az olaszok is hajlandók, meg is erősítették, hogy az itteni vállalkozókkal számolnak, csak akkor jó lenne egy olyan időpontot is keresni, amikor jönnek ide az olaszok, mert most többször fogunk találkozni, hogy a legközelebbi itt létükkor már találkoznánk Önökkel is.

Szekeres Sándor: Igen, erre már került sor az olasz találkozóra, ahol ők szóban tettek arra ígéretet, hogy tulajdonképpen bennünket, vállalkozókat és vállalkozótársainkat az ő nagy projektjük betudnak. Viszont tudomásom szerint a szerződés aláíráskor erre már nem voltak hajlandók emlékezni. Tehát azért igazándiból szeretnénk mi egy írásos anyagot és ennek a dolognak a letisztázását. És köszönöm szépen a lehetőséget, és fogom keresni polgármester urat ezzel kapcsolatban.

Tüttő István: És visszatérve még egy mondat erejéig. Az, hogy ott a tervek, hogy készültek, az nem igazán befolyásolja a jövőt, hiszen a tervek, ezek csak látványtervek. A valódi tervek menetközben eleve úgy készülnek el, amely már valós területekre. Tehát ez a kérdés a kivitelezés szempontjából még ezután lesz igazán részletkérdés, és akkor már pontosan kezelhető is. Ez egy projekt bemutatás. Arra alkalmas volt, hogy egy egységben bemutasson egy Ipari Parkot, Logisztikai Központot. És az hogy most egy terület éppen beleesik, vagy nem esik, éppen másnak a területe is bent van, nem igazán befolyásolja a befektetőt, hiszen inkább a befektetőt az érdekli, hogy van-e út, milyen, hol fekszik, milyen közel van, van-e munkaerő? Az, hogy most attól 500 m-re, vagy 200 m-re építkezik, az számára nem lényeges kérdés.

Birkner Zoltán: Tisztelt polgármester úr! Megsegítve az Ön munkáját. akkor ezt egy határozati javaslattal szeretném ezt lezárni, ha megengedi. Az valahogy így szólna, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármestere tárgyalásokat kezdeményezzen az ÁPV Rt. és az olasz fél közötti, illetve Nagykanizsa Megyei Jogú Város közötti laktanya megszerzésére. És előtte első lépésként beavatja, illetve a vállalkozókra vonatkozó pontokat meg úgy szintén egy külön tárgyalásként előkészíti, és a konzorciumot pedig beavatja azon pontokba, ami őket is érintheti. És legyen ennek a határideje szeptember 30., azt hiszem ez reális, Tehát olyan szempontból reális, hogy valamit mondani kell újra az ÁPV Rt-nek, ez nagyon fontos az olasz félnek is, és akkor a két felet újra össze lehet hozni. Előtte pedig legyen meg ez a tárgyalás a konzorcium és a város, és az olaszok között úgy szintén. És akkor azt hiszem, tovább léptünk, amennyiben ezt a lefogadják, akkor kérem, szavazzunk erről.

Tüttő István: Rendben van, szavazunk, ügyrendi javaslat.

Cserti Tibor: …………… Nem szavazok, megmondom őszintén, mert sorrendi problémát vélek felfedezni. Polgármester úr, meg kellett volna szavaztatni az indítványomat, mert …………………… javaslata nem előzheti meg az én javaslatomat, tudomásom szerint. Ha tévednék, akkor. …………… (mikrofon nélkül, nem érteni)

Tüttő István: Egy pillanat, azt senki nem mondta, hogy jogszerűtlen az aláírt szerződés. Ilyen választ senki. Mert te azt javasoltad, hogy szavazzunk újra erről. Nem? Nem erről van szó? Akkor légy szíves te is mond el, akkor töröljük ezt a szavazást.

Cserti Tibor: Határozati javaslatomnak a lényege, hogy a közgyűlés erősítse meg az előttünk lévő két aláírt szerződést, nevezetesen az alapító okiratot, és szindikátusi szerződést.

Tüttő István: És még úgy, hogy ugye azzal a kiegészítéssel, ami itt van.

Cserti Tibor: Polgármester úr megismétlem még egyszer. Ki alakult egy olyan állapot, amiben ezek a szerződések jogilag vitathatóak. Ezt támasztotta alá gyakorlatilag a jegyzőnő véleménye is, támadhatóak. Gyakorlatilag arra tettem indítványt, még egyszer mondom, hogy a jogi helyzetet tisztázzuk. Na most Birkner úrnak utána volt egy javaslata. Nézze, a javaslat gyakorlatilag érintette a szindikátusi szerződést. Amennyiben ez a szindikátusi szerződés érvényben van, ez meghatározza az önkormányzat feladatait a laktanyák vonatkozásában is. Az már alárendelődik ennek a dolognak. Akkor ne hozzunk egy olyan határozatot, ami gyakorlatilag megint más irányba kötelezi az önkormányzatot. Tisztára nevetséges lenne a jogi helyzet. Ha nem így van és tévedtem, akkor megint kérem a tisztelt jegyzőnőnek az aktív részvételét a gondolatmenet tisztázásában.

Röst János: Én azt hiszem, hogy nem kell szavazni Birkner Zoltán javaslatáról több dolog miatt. Az egyik az, hogy a polgármester úrnak az a dolga, hogy elmenjen tárgyalni az ÁPV Rt-hez, nem kell ezt külön megszavazni. De, ha ragaszkodik hozzá Birkner Zoltán, utasításban adhatjuk neki. A másik pedig az, hogy korábbi szavazásaink alapján, egyébként ezt már egyszer a polgármester úrnak feladatként meghatároztuk, még az első szerződések megkötése kapcsán. Tehát erről egyszer már volt egy döntés, hogy a polgármester úr érdemben tárgyaljon az ÁPV Rt-vel. Én nem hiszem, hogy még egyszer meg kellene erősíteni, de ha ragaszkodunk hozzá, akkor megerősítem, csak nincs értelme neki.

Tüttő István: Egyébként az ÁPV Rt-vel folynak a tárgyalások. Én azért bátorkodtam üzenetet küldeni, hogy fel kéne gyorsítani. Tarnóczky úr ügyrendi gombot nyom, és utána szavazunk.

Tarnóczky Attila: Tisztelt Cserti képviselő úr! A jó szándékát érzékelem, mégis úgy gondolom, hogy javaslata azért veszélyeket rejt magában. Itt van egy vélemény, miszerint az aláírás jogszerűtlen, ez vagy igaz, vagy nem igaz - egyelőre nincs eldöntve. Ha viszont az Ön javaslata szerint szavazni fogunk, és ez nem kapja meg a 14 igent, akkor lesz egy igazán furcsa helyzet, az ugyan nem egy döntés, hogy jogszerűtlen, de mégis valamiféle kivonulást jelent az önkormányzat részéről a szerződés mögül. Én azt tanácsolnám, hogy ezt a szavazást, amit Ön javasol, akkor tegyük meg, hogyha valaki kezdeményezésére, valahol, a megfelelő fórumon ez kiderül, hogy ez jogszerűtlen, mert erről én vagyok pillanatnyilag meggyőződve. És egy teljesen összekavart helyzetbe fogunk keveredni, ami a befektető részéről a mi hitelességünket is adott esetben erősen megkérdőjelezheti.

Cserti Tibor: Osztom, tényleg a jó szándék vezérelt ebben a dologban, és azokat az aggályokat is osztom, amit alpolgármester úr megfogalmazott. Azt azért határozottan szeretném leszögezni, az megállapításra került, hogy az elfogadott, korábbi közgyűlésen elfogadott határozat, ebben a témában elfogadott határozat, és az önkormányzat, mint tulajdonostárs által aláírt társasági szerződés, a kettő nem esik egybe, a kettő különböző. Ebből a szempontból a jó szándék engem arról, még egyszer mondom, vezérelt, hogy a kettő jogilag is essen egybe, ne legyen támadható. Kérem szépen, módosítom akkor az indítványomat polgármester úr, erről tessék szavazni, hogy kérdezzük meg a tisztelt képviselőtársakat, hogy mindezen kételyek eloszlatása érdekében kívánnak-e a témában újra szavazni.

Tüttő István: Kérem, akkor erről szavazunk. Aki igennel szavaz, az az újraszavazás mellett dönt. Tehát magyarul, Cserti úr azt javasolja, hogy szavazzunk újra. Tarnóczky elmondta azokat az aggályokat, ami miatt ezt meg kellene fontolni. De mivel ügyrendi javaslat volt, ezért szavazni kell róla. Cserti azzal módosította, hogy amennyiben a közgyűlés úgy szavaz, hogy nem szavazunk róla, akkor most nem foglalkozik vele. Kérem, Önökön múlik, hogy szavazunk-e róla, vagy sem. Aki igennel nyom az a szavazás mellet dönt, aki nemmel az pedig azt tanácsolja, hogy most ne szavazzunk róla, illetve, hogy újra……………….

(A szavazás - a hangfelvételen nincs rögzítve - a gépi jegyzőkönyv szerint Cserti Tibor javaslatáról történt a következő eredménnyel:)

A közgyűlés 5 szavazattal, 13 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: ………….. később térünk vissza rá, ahogy Tarnóczky úr javasolta. Akkor az előbb elhangzott javaslat, amit Birkner úr tett fel, akkor most szavaznánk róla. Még Böröcz úr szól, és utána szavazzunk a Birkner úr javaslatáról.

Böröcz Zoltán: Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy Cserti úr hozzászólásának volt egy másik része, ami Röst úr javaslatához kapcsolódik, aminek a lényege az Birkner úr által javasolt természetesen nagyon fontos, de indokolatlan ezt a döntést meghozni, mert volt egy korábbi döntésünk, ami a polgármestert kötelezi rá, és mert az a szindikátusi szerződés 1. pontjának 5. bajuszkája erre vonatkozóan kötelezettséget ír elő, amit nem idézhetünk, mert szindikátusi szerződés kétszer erősíti meg azt, hogy az önkormányzatnak, polgármesternek ez a kötelezettsége. Nem gondolom, hogy egy harmadik határozattal kötelezettségebbé kéne válnia. Azt gondolom, nem kell erről szavazni, ez természetesen…

Tüttő István: Jó, csak erről meg az a véleményem, ha most nem szavazzátok meg, akkor mivel ez törvénytelen, akkor nem végrehajtanom. Jó rendben van. Birkner urat kérdezem, hogy fenntartja-e?

Birkner Zoltán: Igen, mert abban a Nagykanizsai Vállalkozói Konzorcium rész nem volt benne. Tudom, hogy ez egy korábbi döntés volt, de az nincs összefüggésbe a szindikátusival. Tehát ezért kérem, hogy legyenek kedvesek szavazzunk róla. Ez lesz a harmadik megerősítés egy kis kiegészítéssel, ami szerintem ma nagyon fontos, hogy megtegyünk.

Tüttő István: Köszönöm, akkor kérem a szavazatot Birkner úr korábban elhangzott javaslatáról.

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Köszönöm szépen a megjelenést. Én azt tanácsolom, hogy azon részt, amit Kiss úr vetett fel, zárt ülésen folytatnánk. Kérem, erről a szavazatokat. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Elkezdjük akkor a napirendi pontok tárgyalását, de ezt megelőzően ismertetem azokat a határozatokat, amelyeket ki kellett volna hirdetni csak idő hiányában nem került rá sor. Kérem szépen, most akkor tájékoztatnám a kedves vendégeket, a város lakosságát és a sajtót.

Utólag kihirdetett határozat

Tüttő István: Itt nem világos számomra, hogy én szerepelek-e vagy pedig az én részvételem ebben a bizottságban nem szükségszerű, nem kívánatos. Számomra mindegyik elfogadható. Erre kérek azért még véleményt. Kérem erről tájékoztattam a kedves jelenlévőket és a televíziót figyelő polgárokat.

Rátérünk az első napirendi pontra. Azt csak azért említettem meg, mert arra majd vissza kell térni, hogy az én személyem ebben az ügyben érintett vagy nem, mert ugye aszerint kell nekem is eljárni.

Kiss László: Az elmúlt július 26-i közgyűlésen én soroltam fel a bizottság összetételére vonatkozó javaslatomat és abban polgármester úr nem szerepelt. Akkor a közgyűlés elfogadta, én azt hiszem a bizottság összetétele ennek kapcsán egyértelmű.

Tüttő István: Azért kérdeztem, mert közben a közgyűlés megbízott azzal, hogy mindezekkel tárgyaljak tovább, szóval azért nem értem világosan. De egyébként ha két úton járunk, talán előbb érünk el eredményt.

Dr. Fodor Csaba: Elnézést kérek Tisztelt Közgyűlés, tisztelt polgármester úr. Elhangzott egy bizottsági felsorolás az előbb, amelyet a közgyűlés döntött. Én azon a közgyűlésen – ha jól emlékszem – nem voltam itt. Nem tudták megkérdezni a véleményemet és ha megkérdezték volna, ugyanaz lett volna mind ami itt most. Én ebben a bizottságban ilyen összetételben nem kívánok működni köszönöm szépen. Nem hiszem, hogy feltétlenül így a város érdekeit szolgálja teljes mértékben. Tehát nem fogok én ebben közreműködni, így a bizottsági tagságomról lemondok. Ha a bizottság létszáma kötött, akkor válasszanak helyettem új tagot, ha nem kötött, akkor pedig jó munkát kívánok nekik úgy, ahogy vannak.

Tüttő István: Akkor a kihirdetés annyiból változik, hogy Dr. Fodor Csaba nem vesz részt.

Dr. Gőgös Péter: Már én is percek óta nyomtam az ügyrendi gombot. Kelemen képviselőtárs előterjesztésétől szeretnék egy picit elkanyarodni. Az én önálló képviselői indítványom nem egy járdafelújítás, ebből kifolyólag nem illeszthető bele egy mezei járdafelújítási programba. Én egy út adott szakaszának a felújítását kértem. Ennek az esetleges harmadik variációja tartalmazza a mellette levő járda felújítását. Tehát én nem a járda felújítását kértem elsősorban, tehát kérem, hogy ne tárgyaljuk együtt a többivel, hanem külön.

Tüttő István: Én azt hiszem nem nevezte meg Kelemen Z. Pál, hogy kinek az indítványát. Ő csak járdáról beszélt. Hát azt hiszem az út az nem járda. De hát a járdára nem szól az ő előterjesztése. Jó, hát én azt hiszem, hogy itt fölöslegesen szaporítjuk a szót.

Birkner Zoltán: Azzal szeretném kezdeni, hogy örömteli dolog történt a júliusi utolsó közgyűlésünkön a képviselőtársaim támogatásával közösen elfogadtuk azt az indítványt, hogy induljon el egy játszótér-rekonstrukció. Ennek az első lépése a legfontosabb volt talán, hogy a homokozók állapotából ítélve a homokozóknak a teljes homokcseréje. A nyár során 230 tonna homok került kicserélésre több mint 20 játszótéren és ezzel azt gondolom, hogy jelentősen javult ilyen szempontból a játszótereknek az egészségügyi állapota. Mindenkinek köszönetet szeretnék mondani, aki ebben segített. A képviselőtársaimnak, amikor ezt megszavazták, a VIA Kanizsa Kht-nak, aki villámgyorsan megszervezte és lebonyolította ezt és a Dráva Kavics Kft-nek, aki pedig felajánlotta ingyen ezt a homokot és nagyon-nagyon sok gratulációt kaptunk, ezt mindannyiuknak szeretném átadni egyébként a családoktól.

Arra szeretném kérni Önöket, hogy folytassuk ezt tovább. Szeptember végén el fog készülni egy teljes felmérése a nagykanizsai játszótereknek több szempontból. Balesetveszély szempontjából, elavultság szempontjából és abból a szempontból is, hogy vajon érdemes-e fenntartani több mint 80 játszóteret. Folytassuk tovább ezt a programot arra kérném Önöket tisztelt a képviselőtársaim, a következő években néhány évre széthúzva próbáljuk meg balesetmentessé és modernné tenni a nagykanizsai játszótereket. Ma már azt gondolom, hogy ez elvárás egyébként egy ekkora várostól. Tehát ez ügyben szeretnék még egyszer mindenkinek köszönetet mondani.

A másik dolog, amiért kértem szót, az a forró ősz, forró tél ez nagyon rövid lesz. Tulajdonképpen azt szeretném kérni magunktól és minden kanizsai politizálótól különösen a képviselőtestület tagjaitól, hogy igyekezzünk kimaradni az országos választási kampányból. Igyekezzünk az országos légkör fölé emelkedni és ugyan már nyomok sajnos megjelentek arra, hogy elég furcsa választási kampány előtt áll ez az ország én arra kérem magunkat, Önöket, hogy Kanizsáért tegyünk. Mindig az legyen a szemünk előtt, hogy Nagykanizsa polgárai választottak minket ebbe a testületbe.

Kiss László: Már az előzőekben Fodor úr felszólalása után megnyomtam az ügyrendi gombot és azt szerettem volna kérdezni Fodor úrtól, hogy annak idején, amikor a bizottság kijelölésre került – aminek a tagságáról ő most lemondott – meghatározó volt az, hogy ki a tagja a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak. Én úgy vélem, hogy ez a feladat a bizottságban az ő részére a felügyelő bizottsági tagságából ered és én ezért kérem, hogy vizsgálja felül az előbbi bejelentését. A korábbi kiegészítésem pedig, amivel polgármester úr kérdésére választoltam, az pedig arra vonatkozott – én úgy vélem polgármester úrnak eléggé terjedelmes teendői vannak és talán jó, hogyha egy külső bizottság próbálja meg a szindikátusi szerződésnek azt a módosítását elérni, amit a közgyűlés óhajtott. Tekintve, hogy a korábbi tárgyalódelegáció, akinek a vezetője polgármester úr volt, ezt nem tudta elérni. Én azt hiszem, hogy egy külső bizottság talán. És amennyiben a bizottság úgy véli én azt hiszem, hogy polgármester urat fel fogjuk kérni arra, hogy vegyen részt ebben a munkában.

Tüttő István: Nem kívánok ezzel különösebben foglalkozni. Egyre szeretném felhívni a figyelmet, hogy azért a mi tárgyalásaink eredményeképpen létrejött ez a szerződés. Egyet szeretnék remélni, hogy a bizottság nem fogja végül is azt az eredményt produkálni, hogy megszűnik ez a szerződés.

Dr. Fodor Csaba: Tisztelt Kiss László képviselő úr! Én azt gondolom, hogy a felügyelő bizottsági tagságba éppen ez a fajta munka nem elegendő. A felügyelő bizottság tagjainak a GT által szigorúan megszabott feladatköre van, felelőssége, hatásköre. Ez meg azon kívül esik. Sőt, ha kicsit messzebb mennék akkor meg azt mondom, hogy az igazgatósági tagságon is kívül esik, de ez az Ön dolga elbírálni. Ugyanis az igazgatóság tagjait nem is utasíthatja a tulajdonos az ott ellátandó feladatok tekintetében milyen fajta magatartást tanúsítson. De ebbe nem akarok belemenni, ez lényegtelen. A bizottság összetételénél sem mondhattam el a véleményemet, nem fejthettem ki az álláspontomat. Ha ott figyelembe veszik esetlegesen és hajlandóak egy másik bizottságot felállítani és figyelembe veszik az én álláspontomat, akkor revidiálom a véleményemet.

Tüttő István: Cserti úr ügyrendi gömb.

Cserti Tibor: Én azt javaslom, hogy ezt a napirendi pontok között tárgyaljuk, ha kell zárt ülésként – bár nem szavaztunk róla – picit méltatlannak tartom a közgyűléshez, meg főleg a téma fajsúlyára való tekintettel az ilyen való vitát. Megértem mindkét fél álláspontját.

Röst János: Én nem kívánok ebbe a vitába belebonyolódni. Én egy bejelentést szeretnék viszont tenni. Szeretném tájékoztatni a közgyűlés tagjait arról, hogy a Franciaországban élő Fejtő Ferencet a 92. születésnapja alkalmából az Európai Parlament Európa díjjal tüntette ki. Arra kérném tisztelt polgármester urat, hogy köszöntse Fejtő Ferencet a születésnapja alkalmából, illetve a város nevében gratuláljon a kitüntetéshez.

Bicsák Miklós: Nagyon köszönöm a Tisztelt Közgyűlésnek azon képviselőtársaimnak, akik annak idején is bizottsági tagoknak megszavazták már több éve húzódó Palin városrész orvosi rendelőjének a tetőszerkezetének a teljes felújítását. Ez megtörtént. Palin lakossága külön köszöni és azt kéri a képviselőtársaimtól, hogy tolmácsoljam ezt fogadóórámon a lakosság a józanul látó azt mondta, hogy ne a politikával és a veszekedéssel törődjünk, hanem a városnak a dolgaival, ügyes-bajos dolgaival. Ezt mind a két oldalnak üzenik.

Törőcsik Pál: Abból az alkalomból kértem szót kihasználva a Városi Televízió nyilvánosságát, hogy az augusztus 12-én lezajlott Nagymagyarország emlékmű – vagy ahogyan nevezni szoktuk minden magyarok emlékművének avatásakor – olyan létszámban és olyan méltóságteljesen ünnepelték meg ezt a szoboravatást, amire mindannyian büszkék lehetünk. Külön sajnálom azt, hogy és sajnálhatják azok, akik nem vettek részt ezen az avatóünnepségen, mert azt hiszem, hogy nem túlzás azt mondani, hogy egy életre szóló élménnyel lettünk gazdagabbak. A város polgárai bebizonyították, hogy tudnak méltóságteljesen ünnepelni. Régen nem látott létszámban vettek részt ezen az ünnepségen és a puszta jelenlétükkel elejét vették mindenféle nemkívánatos jelenségnek. Én külön megköszönöm ezért mindenkinek a részvételét, mindenkinek, aki az emlékmű helyreállításában részt vett, minden képviselőtársamnak, szoborbizottság tagjainak, minden vállalkozónak és mindenkinek, akik a helyreállításban segített. Én azt kívánom mindannyiunknak, hogy a városban sok ilyen ünnepségre kerüljön még sor az elkövetkezendő időkben.

Teleki László: Egy újabb Phare programról szeretnék beszámolni, amit 3 illetve 4-fős konzorcium nyert el. Ez 11 millió Ft-ot jelent a városnak. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Nagykanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány illetve a veszprémi egyetem és a Művelődési Osztály nyerte el ezt a 11 millió Ft-os összeget, amit elsősorban az oktatásban kívánjuk valamilyen szinten megjeleníteni természetesen Phare programnak megfelelően és az elszámolásoknak megfelelően. Azért kértem ezt a tájékoztatási lehetőséget, mert egyben fel szeretném hívni innen is azoknak a pedagógusoknak illetve oktatási intézményvezetőknek a figyelmét, akik a program során részt vehetnének különböző olyan felkészítésekben és azon irányú programjainkban, amik fontosak lehetnek. Az iskolai oktatás előmenetelében és elsősorban a cigánygyerekek részére és a halmozottan hátrányos gyerekek részére. Hogy innentől kezdve úgy gondolom, hogy egy teljesen új alapra kellene helyeznünk a hangsúlyt és meg kellene próbálnunk úgy együttdolgozni, ami eddig is sikerült, hogy még inkább próbáljuk meg a célirányzott feladatot végrehajtani illetve a célcsoportnak minden olyan igényét kielégíteni, ami fontos lehet a város érdekében. Én ezért kívántam ezt elmondani és természetesen meg szeretném említeni azt, hogy az elmúlt két pályázatot is hasonló összegben nyertük el, csak más iskolaintézmények. A művelődési osztály szintén bent volt ebben a konzorciumi tagságban. Tehát összesen három Phare pályázatot nyert el most az utolsó időszakban a Cigány Kisebbségi Önkormányzat és többnyire mind az oktatási intézmények, illetve saját intézményrendszerünknek a megváltoztatására. Hogyha nálam van a szó, akkor meg szeretném köszönni polgármester úrnak és osztályvezető asszonynak – Dr. Pintérné Grundmann Fridának – azt, hogy az elmúlt rendezvényünk, ami Budapesten zajlott a BM Duna Palotában részt vettek és hozzászólásával és köszöntőjével polgármester úr pedig a megjelenteket köszöntötte, úgyhogy külön köszönöm.

Még egy nem tisztem, de mindenképpen reagálni szeretnék arra, amit Birkner úr mondott és talán ide tartozik Bicsák képviselő úrnak a hozzászólása. Én örülök annak, hogy valóban politikamentes ősz és téli időszakot kívánnak a képviselőtestületnek. Én úgy gondolom, hogy ma Nagykanizsa van olyan helyzetbe, hogy ezt meg tudja tenni, illetve a képviselőtestület és úgy gondolom, hogy ez nem kérdés, hogy minden egyes nagykanizsai lakos és talán a régióban lévő lakos ugyanezt szeretné, hogyha minél kevesebb politikai asszó lenne itt megvívva és ezáltal talán sokkal hatékonyabban tudnánk Kanizsa érdekeit – gazdasági és foglalkoztatási érdekeit – képviselni.

Marton István: Az első az egy nagyon örömteli alkalom számomra, hogy tájékoztathatom Önöket arról, hogy 10 nappal ezelőtt a Bagola városrészben egy városrész-napi nagyon jó sikerült ünnepség keretében egy nagyon komoly játszóteret sikerült avatni. Amiről ugyan én nem tudom, hogy az EU kompatíbilis-e vagy nem, talán nem is az. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy nagyon jól sikerült és úgy gondolom, hogy a nagyon szépen szaporodó kisgyermekek nagy számban fogják a továbbiakban ezt használni. Kívánok nekik ehhez sok egészséget és bízom benne, hogy mindenféle meghirdetett külön nagy program nélkül is lehet egyes részterületeken eredményt elérni.

A másik, ez már kevésbé örvendetes téma számomra, az augusztus 20-i ünnepséggel kapcsolatban kell megjegyeznem – amely ünnepség úgy összességébe véve szerintem nagyon szép volt és méltó volt – a millennium zárónapjának a szintjéhez, de én úgy gondolom, hogy nem szerencsés dolog az, ha a protokollon kívüli személyek is felbukkannak egy ilyen ünnepségen. Bizonyos értelemben nekem most önkritikát kell gyakorolnom, ugyanis én azokat az országgyűlési képviselőket, akik valamit is tettek azért, hogy a könyvtár megépülhessen – magyarul a forrásoldal a biztosítása érdekében – én azokat név szerint is megdicsértem. Hosszas gondolkodás után tettem – ezt el kell Önöknek mondanom, hogy a háromból a két név szerint említett képviselő az az előző négy évben is elérhette volna azt, hogy a város ezt a könyvtárra szükséges pénzt megnyerje. Ugye köztudott, hogy 1993 óta folyamatosan pályázott városunk címzett támogatásért. Ez nem történt meg, holott ugye akkor a város vezetésének a színe és a kormánynak a színe tökéletesen átfedésben volt. Én úgy gondolom így utólag – ezt a közjátékot is figyelembe véve – hogy a 4 év folyamatos lemaradása miatti bűntudatként kell érzékelnem és értékelnem ezt a tevékenységet, hogy végül is az ellenzék nagy létszámban megszavazta ezt a pénzt és hangsúlyozom nem ahogy elhangzott, nem a kormány ellenében, hanem jó néhány kormánypárti képviselő ellenében. Ugyanis ha a kormány ellenében ilyet meg lehetne szavazni, akkor az ellenzéké lenne a többség. Márpedig ebben a pillanatban nem így van, de én egyébként nagyon köszönöm minden országgyűlési képviselőnek, aki ebben az ügyben érdemben tevékenykedett és lehetővé tette számunkra, hogy a város legszebb, sőt mit ne mondja messze legszebb középülete megépülhetett.

Tüttő István: Több napirend előtti hozzászólásra nem kért senki lehetőséget, ezért most rátérünk az első napirendi pontra, amely Törőcsik Pál alpolgármester úrnak a lemondását foglalja össze.

Tüttő István: Kérem szépen a lényege az, hogy Törőcsik úr már mindenki előtt közismert, hogy lemondott. Tájékoztatta a közvéleményt, írásban beadta a posztjáról való lemondását. Nekünk ezt tudomásul kell venni. Kérdezem, hogy van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele, kérdése?

Röst János: Én azért felkérném Törőcsik Pált arra, hogy a közgyűlés előtt is indokolja lemondását. Én úgy gondolom, hogy a sajtóban történt indoklás nem helyettesíti a közgyűlési munkát. Az nem jogforrás egyébként sem.

Tüttő István: Írásban közölte. A másik oldalán van a lapnak.

Törőcsik Pál: Annyit kívánok elmondani, hogy a lemondásommal kapcsolatos nyilatkozat azon esetek közé tartozik, amikor tartalmilag – tehát nem csak valódi, hanem igaz is – ezért további indoklással nem kívánok élni és nem kívánom a közgyűlés idejét az érdemi munkától elvonni. Köszönöm. Kérem, vegyék ezt figyelembe.

Röst János: Én úgy gondolom, hogy a nem indoklás is indoklásnak tűnik. Én azért elvártam volna tőle, hogy bővebb tájékoztatást kapjunk, mert eléggé fura véleményeket jöttek át a sajtón mindegyik fél részéről egyébként. És azt hiszem, hogy ezt a témakört mindenképpen ki kellett volna beszélnie a közgyűlésnek. Ez ugyan az a helyzet, amikor Tuboly Marianna ment el, akkor sem történt semmi, senki nem beszélt róla. Az élet ugyan továbbment az igaz, de a tapasztalatok leszűrése nem történt meg ott sem. Én vártam volna Törőcsik Páltól nem csak az indoklást, hanem vártam volna tőle azt, hogy legalább egy írásos anyagot kapjunk tőle, amiben az eddigi munkáját összefoglalja és úgy gondolom, hogy ezt a hiányérzetet még mindig megteheti, hogy megpróbálja pótolni. Mindenképpen szükségesnek tartanám azt gyakorlatilag, hogy egy ilyen beszámoló elkészüljön. Ez a három év úgy gondolom, hogy ugyan eltelt, közel három év, de így nem lehet lezárni ügyet, hogy köszönöm szépen jól vagyok, van egy indokom és elmegyek.

Tüttő István: Dr. Baranyi Enikő ügyrendi gomb, tessék.

Dr. Baranyi Enikő: Csodálkoztam volna, illetve nem is Röst Jánosnak hívták volna Röst Jánost, hogyha az egyik hozzászólása nem e témában lett volna. Semmi különleges okom és tisztségem nincsen arra vonatkozóan, hogy most én is beszálljak ebbe harmadiknak ebbe a párbajba vagy beszélgetésbe. Tisztelettel azonban fel szeretném kérni Röst János képviselőtársamat, hogy a rugalmasabb, a gördülékenyebb és a jobb kommunikációval lebonyolítható és hatékonyabb közgyűlés működtetése és működése érdekében legközelebb próbálja ezeket a konstruktív jellegű kéréseit esetleg írásba foglalni önálló képviselői indítványként beterjeszteni, hogy mire kíváncsi és a testületnek módja lesz majd megszavazni, hogy kíván-e ezzel a kérdéssel foglalkozni vagy nem és akkor megkapjuk rá a választ is. Kb. három éve – ne menjünk bele – mindenkinek megvan a maga stílusa – eléggé eltérő hála Istennek én úgy gondolom. De valahol már egy kicsit ez egy olyan mint egy magnószalag, ami elromlott aztán elromlott és megint elölről és megint elölről kezdi. Én azt hiszem, hogy ezt jó tanácsként és barátként is szeretném mondani képviselőtársamnak. Gondolja végig.

Tüttő István: János térj át a mikro rendszerre, mert az kevésbé romlik.

Röst János: Én úgy gondolom, hogy Baranyi Enikő nem ismeri sem az SZMSZ-t, se engemet úgy tűnik. Azt szeretném mondani, hogy semmifajta véleményt nem mondtam Törőcsik Pálról a mai nap. Én őtőle kértem egy indoklást. Én úgy gondolom, hogyha egy képviselő kíváncsi arra – sajnálom, hogy Baranyi Enikő nem kíváncsi ő lehet, hogy többet tud, mint a közgyűlés. Én úgy gondolom, hogy egy ilyen lemondást legalább itt kellene indokolni. És ez semmifajta pánikkeltésre nem kell, hogy izgalmat adjon Baranyi Enikőnek. Úgy látszik, hogy fél valamitől Baranyi Enikő.

Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy határozati javaslatról kellene döntenünk. Egy dolgot szeretnék még, ha most eldöntenénk, hiszen Törőcsik úr lemondása egyben kérdést is feltesz, hogy szükséges-e alpolgármester pótlása, vagy pedig a rendszer tovább működik, de abban pedig azért döntenünk kell, hiszen a munkamegosztásra vonatkozóan az SZMSZ-ben van egy előírás, amely arra épül, hogy két alpolgármestere van a városnak. Ezt kérem nagyon gyorsan el tudjuk dönteni. Nem kell erről különösebben….. nagyon sokan elfogadták a a meghívást, kialakult egy álláspont a FIDESZ írásban a sajtón keresztül mondott véleményt a többiek pedig egységesen azt fogalmazták meg, hogy nem szükséges alpolgármester választása. Ha Önök ettől eltérő véleményt fogalmaznának meg, akkor ezt eleve a szavazatukkal ki is fejezhetik. Tehát felteszem szavazásra, hogy kívánjuk-e az alpolgármestert – hogy úgy mondjam – funkcióban újra még egy fővel betölteni, ha nem, akkor nem kell róla többet beszélni és kész. Kérem az lenne az első határozati javaslat, ami itt van Önök előtt, hogy tudomásul vesszük Törőcsik úr lemondását. Kérem erről szavazzunk.

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem, aki most igent nyom, az azzal ért egyet, hogy ne legyen két alpolgármester, hanem egy. Azzal a munkamegosztással, hogy a gazdasági részt a polgármester, a humán részt pedig a jelenlegi alpolgármester Tarnóczky úr látja el.

Kelemen Z. Pál: Azon a megbeszélésen nagyjából ez mellett a munkamegosztás mellett elhangzott, mivel egy alpolgármester van, ő a teljes jogú helyettese is a polgármesternek annak távollétében.

Tüttő István: Úgy van. Hát ezt úgy fogjuk megfogalmazni majd, általános helyettes, de hát logikailag sem lehet más. Én azt hiszem, hogy a törvény szerint fogunk majd eljárni.

Birkner Zoltán: Valóban ezt szeretném kérni. Semmi mást nem kérek, kérünk, mint hogy az Ötv. szerint szerepeljen. Semmiféle más dolog nem kell. Nekem személy szerint tetszik az, amit polgármester úr mondott, hogy a munkamegosztás ilyen értelemben lenne, ahogy polgármester úr megfogalmazta. Az összes többi pedig azt hiszem, hogy automatikusan az Ötv. szerint történik. Egyébként apró malőr történt ott a sajtó részéről, ugyanis mi ott nem fogalmaztunk meg az ég egy adta világon semmit a sajtónak.

Tüttő István: De hát ezt olvastuk.

Birkner Zoltán: Igen prejudikálta egy picit. Egyébként egyetértünk a dologgal, ezt hozzáteszem és itt le is szeretném zárni a kérdést, nem szeretném továbbvinni. Én azt gondolom, hogy megérett ez a döntés a szavazásra.

Tüttő István: Akkor megismétlem. Aki igennel szavaz, az általam elmondottakkal ért egyet. Aki nem, nem. Illetve tartózkodik. Általános helyettes és a törvény szerint. Az önkormányzati törvény szerint. Kérem tessék szavazni. És a munkamegosztásra vonatkozó leírást pedig legközelebb megfogalmazva átnyújtjuk Önöknek.

A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.

Marton István: Az iránt érdeklődnék, hogy a munkamegosztás ezek után is az marad-e amit Ön javasolt? Amit én messzemenően egyébként támogatok. Attól, hogy valaki általános helyettes, attól még operatív feladatai is kellenek, hogy legyenek és itt énszerintem nincs másról szó, mint az előző ciklusban az akkor – azt hiszem humánpolitikainak nevezett - alpolgármester munkaköri leírását kell csak egy kicsit leporolni. E mellett természetesen általános helyetteskedik akkor, amikor az Ötv. szerint szükség van rá.

Tüttő István: Elnézést kérek. Valószínű Tarnóczky úrral abban egyezkednem kell, hogy a sportot és az egészségügyet hogyan osszuk meg, hogy egyáltalán átveszi-e. Ebben biztos vagyok benn, hogy fog kérni valami megállapodást. Ezt pedig engedjék meg, hogy ketten megállapodjuk és utána Önöket tájékoztatjuk. A többi az teljesen úgy van, ahogyan Marton úr mondta.

Marton István: Elnézést. Én azért mondtam, hogy egy kicsit kell csak leporolni az előző alpolgármesteri munkaköri leírást.

Cserti Tibor: Én szerintem szavaztunk a második ……egyértelműen. Az elsőt szeretném megismételtetni. SZMSZ-ünk szerint egyszerű oknál fogva Törőcsik Pál nem szavazhat a saját témáját illetően.

Tüttő István: Tartózkodott.

Cserti Tibor: Szavazott. ………..tessék a jegyzőnő véleményét megkérdezni.

Tüttő István: Jegyzőnőt kérdezem. Én azt hiszem szavazhat, hiszen már nem tölti be. Őt nem érintette igazán a döntés.

Kelemen Z. Pál: Annyival kellene módosítani a határozati javaslatot egy második ponttal, hogy ezzel egyidejűleg Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata SZMSZ-ünk 4. számú függelékét a mostani leosztás szerint módosítja.

Tüttő István: Így van. Én ezt mondtam is, hogy módosítja.

Kelemen Z. Pál: Ez benne legyen a határozatban.

Tüttő István: Rendben van. Akkor kérem szavazzunk újra, de ezzel a kiegészítéssel, hiszen a függeléket kell módosítani.

Birkner Zoltán: Hát furcsa vita kellős közepén vagyunk megint. Én azt gondolom, hogy amit most az előbb elfogadtunk polgármester úr, az megfelelt annak a kérésnek, hogy a polgármester úr pontosítson Tarnóczky Attila alpolgármester úrral és a következő közgyűlésbe jöjjön be. Én nem szeretném most eldönteni. Nem szeretném megnézni a 4. függeléket, nem szeretném ezt most ebben a percben eldönteni. Nincs előttem írásos anyagban. Nagyon kérem Kelemen képviselőtársamat, fogadja most el azt a szavazást, ami megvolt és a következő alkalomra polgármester úr írásban hozza be ezt az anyagot és akkor megszavazzuk. Én nem szeretnék erről újra szavazni, volt egy döntés. Egyébként itt szeretném feltenni azt a kérdést polgármester úr, hogy szeretnénk azt indítványozni, hogy Györek László képviselőtársam írásban jelezte a Gazdasági Bizottságból való kilépését, és szeretném, hogy Törőcsik Pál elfoglalhatná ezt a pozíciót – tehát a gazdasági bizottsági tagsági pozíciót – és erről szeretném, hogyha erről most szavazás történne.

Kelemen Z. Pál: Én addig is elfogadtam azt, amiről szavaztunk. De a megoldás az akkor is megoldás és a jogszerűség akkor is jogszerűség. Nagyon egyszerű a helyzet, még egyszerűbben mondok. A közgyűlés hatályon kívül helyezi az SZMSZ 4. számú függelékét. És ezzel a dolog működik.

Tüttő István: Igen, és legközelebb pedig elfogadjuk az újat.

Szabóné Dr. Csányi Mariann: Én azt gondolom, hogy az Ötv-nek azon szakaszát mindannyian ismerjük, hogy a közgyűlés alpolgármestert választ, vagy alpolgármestereket választhat és az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait a polgármester által meghatározott feladatkörök vonatkozásában. Tehát én úgy gondolom, hogy a munkamegosztás kérdését a polgármester úr és az alpolgármester úr egymás között tudja eldönteni a legoptimálisabban, illetve még azt szeretném ehhez mondani, hogy a függelék mint olyan, nem képezi az SZMSZ-nek azt a részét, amely a közgyűlés döntési kompetenciájába tartozik ilyen szempontból vagy is az SZMSZ függeléke ott szerepel, de a mellékletekre vonatkoznak ezek a rendeletalkotási feladatok és jogkörök, tehát ez ahhoz kapcsolódik szervesen. A polgármester és az alpolgármester megállapodása alapján kerülhet be a függelék. Ehhez természetesen polgármester úr kérheti a közgyűlés véleményét, hogy milyen módon történjen, de a függelék ez alapján kerülhet oda be.

Tüttő István: Én javasoltam, azt hiszem el is mondtam, teljesen szinkronba van ezzel, hogy tájékoztatjuk Önöket legközelebb, hogy ezt hogyan osztjuk meg. Kérem akkor elhangzott egy javaslat – Birkner úr javaslata. Törőcsik Pál lenne – mivel Györek úr lemondott a Gazdasági Bizottságban Törőcsik úr lenne. Kérem szavazzunk, hogy ezt a bizottsági helyet az alább javasolt módon betöltjük. Elvállalja, Törőcsik úr? Igen, kérem szavazzunk.

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Több kiegészítés is érkezett menet közben még a polgármesteri tájékoztatóhoz. Ez egy rendkívül terjedelmes anyag. Megkérdezem Önöket, hogy van-e észrevételük, felvetésük, kérdésük ezzel kapcsolatban?

Kelemen Z. Pál: A beszámoló egy részéről nem tudok semmit sem mondani, mert a közgyűlés előtt negyed órával kaptunk ennyit, elolvasni nem volt módomban, megvitatni nem tudjuk. De amit kaptunk, abból a 6. oldal 21. szám, a 49/2001.(II.27.) számú határozattal kapcsolatban mondanám el a véleményemet.

Nyár végén felkerestem a jegyzőnőt és elmondtam, hogy ez a határozat nem lett végrehajtva, illetve a végrehajtás nem a határozat szerint történt. De mielőtt erről véleményt mondanék – olvasom itt az összeállítást, egy kérdésem lenne. Ki állította össze a hivatalban ezt a tájékoztató részt, ezt szeretném megkérdezni a jegyzőnőtől, és utána kérném. Tessék szíves lenni válaszolni rá.

Szabóné Dr. Csányi Mariann: Ezt az építéshatóság illetve a főépítészi iroda állította össze, tehát építész szemmel a határozat figyelembevételével.

Kelemen Z. Pál: Azért kérdeztem, mert ilyen szakszerűtlenül összeállított – én nagyon csalódott vagyok és nagyon felháborodott is – ugyanis az nyilvánvaló tény, hogy nem a határozat szerint lett áthelyezve a tanácsköztársasági emlékmű. Erre kaptunk egy választ, amelyik nem indokolja. És ugye itt rajta van, hogy nem oda került elsősorban, ahova a közgyűlési határozat szólt, a tér keleti oldalára, hanem a dél, dél-keleti oldalára került a térnek. Itt a tájékoztatóban az van, hogy észak, észak-kelet. Én kimentem a térre – én tudom azt, hogy nagyon drága műszer egy iránytű és a hivatalban biztos nincs ilyen, de a Nap irányába nem tudnak tájékozódni, azon csodálkozom, mert ez nem oda lett állítva az észak, észak-keletire, hanem a dél, dél-keleti részére, a közgyűlési határozattal ellentétes módon. Ráadásul az emlékmű áthelyezéséről beszéltünk és döntöttünk és nem az emlékmű lett áthelyezve, hanem annak csak egy része. Ugyanis egy emlékmű áll egy alapzatból, áll egy posztamensből és áll egy szoborból. Ezt kellett volna áthelyezni, ehhez képest a posztamenst is félbevágták vagy egyharmadába vágták és a szoborral együtt egy egészen más helyre felállították. Tény szerint nem lett végrehajtva a közgyűlési határozat és ezt be is ismeri az előterjesztő, amikor két verziót állít fel a határozathozatalra a közgyűlés végén. Végignéztem a becsatolt iratokat a polgármester úr 1-jén megbízza Tőke Lajos urat a bonyolításával. Tőke Lajos úr 5-én egészen másról beszél már, mint amire a közgyűlési határozat szól és ehhez képest készül 15-én egy terv és egy helyszínrajz is 15-én és 17-én egy engedélyezés. Ugye a közgyűlési határozattal ellentétes kivitelezést engedélyeznek a Hivatalban, bár megjegyzi, hogy a tér keleti részén. Ez nem oda került. Nem kívánom a dolgot túldimenzionálni, de ha ez a közgyűlés valamennyire konzekvens és következetes, akkor ragaszkodik ahhoz, amit döntött. Ragaszkodik ahhoz, hogy végre legyen hajtva a határozat. Miért legyen végrehajtva a határozat T. Képviselőtársaim? Nem presztízsből. És most engedjék meg, hogy egy kicsit szubjektív oldaláról fogjam meg a kérdést. Léteznek barbár szoborrongálások, amiknek megvan az a perverz szokásuk, hogy érzelmeikben bántanak meg embereket, amikor lerombolnak egy szobrot. Ilyen volt a Nagymagyarország szobor lerombolása. De barbár szoborállítást is láthatunk. Ilyen volt a Tanácsköztársaság emlékmű áthelyezése. A két dolgot ugyanaz motiválta és ilyenhez egy magára valamit adó tisztességes közgyűlés nem adja az áldását.

Birkner Zoltán: Nem a választ, hanem a frakcióvezetői gombot szeretném ebben az esetben kihasználni. Kelemen képviselőtársam úgy kezdte a felszólalását – ami nekem nagyon tetszett – hogy most kaptunk egy hány oldalt Pali 100-120 oldalas kiegészítő anyagot egyrészt a polgármesteri beszámolóhoz, másrészt a többi anyaghoz. Én azt gondolom – és most fel szeretném a képviselőtársaimat – ne tárgyaljuk a plusz 100 oldalt, ne foglalkozzunk vele. Az lehetetlen, hogy a közgyűlés előtt 1 perccel megkapott 100 oldalra frappáns és normális választ tudjunk adni.

Tüttő István: Elfogadom a javaslatát.

Birkner Zoltán: Arra kérek minden képviselőt, hogy toljuk félre azt a papírt. A folytatólagos közgyűlésen majd elővesszük újra. Ehhez ennyit szerettem volna és most nem szeretném kihasználni a frakcióvezetői gombot arra, hogy valami másfajta véleményt megfogalmazzak, inkább majd bejelentkezek és lesz azért véleményem Kelemen képviselőtársam hozzászólásához.

Tüttő István: Egy megjegyzésem lenne. Elismerve, hogy ott nagyon sok oldalszámú anyag került, de az a Nyugat Dunántúli Regionális Tanács pályázati felhívásának az anyaga, mindenképpen érdemes vele foglalkozni és azért egyetértve azzal, hogyha ma nem tárgyaljuk meg arra vonatkozó részt, akkor ezt a jövő héten megtehetjük, hiszen nem fog semmilyen probléma történni.

Marton István: Csatlakozva a Kelemen és Birkner képviselőtársak által elmondottakhoz én szűkíteném a kört, illetve annyit tennék hozzá kiegészítésként, hogy ebből a sok anyagból amit kaptunk pluszként csak azzal foglalkozzon a közgyűlés, ami a napirendre tett napirendi pontok bizottsági szakvéleményeit tartalmazza – mert ugye azért az őszi ülésszak első ülésén a bizottságok eléggé késve ültek ahhoz össze, hogy korábban meg lettek volna a szakbizottsági állásfoglalások. Ezek a szakbizottsági állásfoglalások egyébként a fél oldalt sehol nem haladják meg, sőt valahol csak egy-egy mondatot jelentenek. Ennek a kivételével az a frakciónk véleménye, hogy tényleg ne tárgyaljunk róla, csak a folytatólagoson.

Röst János: Szeretném elmondani, hogy az SZMSZ-ben nincsen olyan lehetőség, hogy frakcióvezető vitában szót kérjen gombbal. Valóba a mikrofonon egyébként létezik ilyen gomb, SZMSZ ezt nem teszi lehetővé, de ha válasz gombot nyom, úgy gondolom, hogy meg lehet adni a szót bárkinek egyébként.

Tüttő István: Azt nyomta és aszerint kapta meg a szót, csak közben ő maga módosított.

Dr. Csákai Iván: A polgármesteri beszámoló 1. oldalának – nem tudom, hogy kezelni a 342/1999. határozatot a GE-ók a 3.000.000 millió Ft-ja.

Tüttő István: Az elírás, az 300.000.000 Ft.

Dr. Csákai Iván: Jó, hát elírás, még egy csomó van az anyagban, ilyen elírás nagyon sok van. A 441/2000. a 3. oldalon Ipari Park bővítéséhez szükséges területek megvásárlására a földterület értékesítéséből származó bevétel felhasználásra került. Hova, milyen szinten? Erről azért jó lenne, hogyha a képviselők tudnák, hogy az a – nem mondom ki mekkora összeg – az mire lett felhasználva.

Az 1/2001.(I.2.) számú határozat a 4. oldalon Erste FC Nagykanizsa támogatására a határozat alapján 20 millió Ft támogatási összeg átutalásra került. Szeretném kérdezni a képviselőtársaimat, hogy hivatalos bejelentése volt-e hivatalos kérése volt-e a legnagyobb szponzorhoz az Erste FC Nagykanizsának akkor, amikor nevezett? És kérném szépen, hogy a határozati javaslatot ki kellene egészíteni, hogy eredményfüggő legyen a támogatás, hogy a továbbiakban nem az van, hogyha kegyelemből bent marad valamely osztályban, akkor minden további nélkül adjuk. Mert jelen helyzetben megint olyan helyzetben van az Erste FC Nagykanizsa, hogy ilyen kegyelem-bent maradásban lesz része úgyhogy én azt javaslom, hogy itt a határozati javaslatot azzal kellene kiegészíteni, hogy jöjjön a közgyűlés elé és eredményfüggő támogatás legyen.

Tüttő István: Én azt tanácsolom Csákai úrnak, hogy egy önálló indítványt kezdeményezzen ebben az ügyben, és akkor máris kezelhető a kérdés.

Dr. Csákai Iván: A következő oldal a Kinizsi u. 3. – nem tudom már mikor – a közgyűlés is döntött a lakások értékesítéséről. Itt még egyelőre pénzt nem láttunk. Ez a hivatal hibájából van, én úgy érzem, hisz minkét fél hajlott arra az egyezségre, hogy kifizetik a lakásokat. Még annyit, hogy a 14. oldalon a 195/2001. számú határozatot itt csupán annyit szeretnék kérdezni, hogy máshol is van létszámnövelésre utaló jel. Szeretném kérni, hogy a legközelebbi közgyűlésre pontosan a hivatal létszámát legyenek szívesek behozni, hogy hányan dolgoznak jelenleg a hivatalban. És utoljára a 4. oldalra visszakanyarodva a kincstárral kapcsolatban a 4. oldalon a kincstárhoz tartozó intézmények fűtői meg egyéb dolgait – hát eddig ellátta a HUMÁN GESZ. A közgyűlési határozatnak megfelelően az IKI megfelelő leépítésre került. Jelenleg további leépítés történt az IKI-nél. Most megint egy áldatlan dolgot akarunk az IKI nyakába akasztani. Én nem tudom, hogy az IKI igazgatója benne lesz-e ebben, mert leépítjük az IKI-t, akkor újra felduzzasztjuk, akkor megint leépítjük. Kötelezzük az igazgatót mindig, hogy kevesebb létszámmal oldja meg a feladatot. Én szerintem a kincstárnak másban kellene gondolkodni. Az IKI-nek megvan a maga feladata a város területén, nem hiszem, hogy az IKI-t kellene ezzel terhelni, de ez a jövő zenéje.

Tüttő István: Ehhez annyit tennék hozzá, hogy ez egy régóta megfogalmazott elképzelés. Az, hogy az IKI-nek leépítettük a létszámát, az azzal függ össze, a jelenlegi feladataihoz lett megszabva. És itt van egy olyan karbantartó társaság, amelynek az átadására is sor kerülne. Tehát nem arról van szó, hogy most új embereket kellene felvenni. Az én véleményem az – természetesen lehet másé más világos – hogy az IKI az épületek karbantartásával kapcsolatos feladatokat jobban tudná koordinálni mint az intézmények vezetői, hiszen ott egészen más feladatok a prioritást élvezők. Könnyítenénk is az intézmények munkáján és megítélésem szerint a város is egy szakszerű intézményi karbantartással nézhetne szembe. Ugye itt le is van írva, hogy ezt majd meg kell, hogy tárgyaljuk, erre javaslat fog készülni és a közgyűlésnek döntenie kell, mert el is kell majd készíteni akkor az IKI-nek az új feladatait és azt is meg kell szabni, hogy hány főt és ezzel együtt mennyi forrást is kap, hiszen anélkül nem oldható meg. El kell rajt gondolkodni. Csákai úr lehet, hogy át fogja értékelni a mostani véleményét, ha majd ez a dolog ide kerül a közgyűlés elé. Most csak ezt akartam említeni.

Tóth László: Formabontó leszek, mert ugye azt kérték, hogy a mai napon kiosztott mellékleteket ne tárgyaljuk, de a ma 13.00 órakor összehívott Ügyrendi és Jogi Bizottság tárgyalt egy előterjesztést és úgy gondolom, hogy ezt feltétlenül a mai nap folyamán meg kell ejteni. Tehát magyarán az előterjesztés a NagyPlus Rt alapító okirat tárgyában benyújtott képviselői beadvánnyal köthető. Az Ügyrendi Bizottság a mai ülésén megállapította, hogy egy korrekt előterjesztés, mindenben megfelel az előírásoknak.

Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a következő határozatot hozta és ezért ezt kérem, hogy engedjék meg, hogy felolvassam szó szerint. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a mai ülésén megállapította, hogy a 2001. július 26-ára összehívott közgyűlési anyagból egyértelműen megállapítható, hogy az aláírt alapító okirat tartalmilag jelentősen eltér a közgyűlés által jóváhagyottól. Az így előállt jogellenes állapot megszüntetésére az Ügyrendi és Jogi Bizottság javasolja a határozati javaslat elfogadását. Tehát ezzel kezelhető az a dolog, amiről az előterjesztés szól.

Balogh László: Az OKSB nevében szeretnék egyszer egy pontosítást tenni. A 30. oldalon a 22. határozati javaslatoknál található – amely beszámoló a 2001/2002. tanévi középiskolai beiskolázásról és javaslat az érettségire épülő szakképző évfolyamok indítására. Az “A” pont rendben van, a “B” pont az érettségire épülő szakképzések induló évfolyamain a következő maximális tanulócsoport számokat hagynánk jóvá. Itt végleges adatot tudok mondani, mert itt a beiratkozás közben lezárult, így a Batthyányiban az osztályszám: 1, a Mező Ferenc Gimnáziumban és Szakközépiskolában: 4, a Cserhátiban: 5 helyett 4, a Thúryban maradt a 4, a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskolában pedig 5 helyett 4. Így összesen 19 helyett 17, így precíz és korrekt az elfogadandó határozati javaslat és a “C” pontban is kérnék szépen egy helyesbítést. Így szól az az első mondat: “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése azt javasolnám, hogy a 2001/2002. tanévben ezt a részt kihagynánk és akkor folytatódna így a határozati javaslat, hogy- Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a középiskolák számára az érettségire épülő szakképzések induló évfolyamain a 2. pontban engedélyezett maximális tanulócsoport számból csak annyi finanszírozását biztosítja, amennyi az egyes iskolák központi statisztikai adatszolgáltató lapján feltüntetett 13. évfolyamos tanulók létszámának 23-mal történő osztásakor kapott szám egész része. - A lényeg az, hogy nem csak erre a tanévre vonatkozóan, hanem az ezután következő tanévekre vonatkozóan is hozzuk meg ezt a határozatot, így nem kell ezt állandóan évente visszahozni és ebben már volt annak idején közmegegyezés. Azt kérem, hogy így történjék egy helyesbítés.

Tüttő István: Egy kérésem lenne. Ugyanis az a táblázat, ami előttem van, az nem azonos azzal, amit elmondtál, illetve egyes esetekben azonos, mintha a korrekció ott lenne. Az lenne a kérésem, hogy ismét olvasd fel a számokat.

Balogh László: Két esetben történt változtatás az osztályszámban. A Cserháti esetén – igen, itt 7 van ebben – az 4, és a Zsigmondy Széchenyi esetén 5 helyett 4. Való igaz, nálam egy még egy előzetes. És a 21 helyett 17. Igen, elnézést, nálam a bizottsági előterjesztés volt.

Tüttő István: Jó, csak a szavazásnál azt tudjam feltenni, ami a helyes.

Balogh László: Egy rövid megjegyzésem a magam nevében is lenne, mert a tájékoztató tartalmazza a Kinizsi u. 79. szám alatti vendéglátóegység általam már kétszer is felvetett problémájáról a rendőrségi kivizsgálás utáni helyzetet. Néhány mondatot muszáj, hogy szót ejtsek erről. Ez egy sokéves, soktényezős problémahalmaz. Én magam több körben igyekeztem utánajárni és nagyon sok szempontból sikerült azonosulnom az ott lakók többségének problémájával. Nehezen tudom elfogadni, hogy egy lakó-pihenő övezeten éjszakai kerthelyiséggel is bíró vendéglátóegység működjön. Természetesen értem a másik oldal vállalkozói érdekét. Én magam egy kompromisszumos megoldást szerettem volna. A vendéglátóegység nyitvatartási idejének korlátozását. A közigazgatási eljárás során ez nem sikerült. Az ott lakók egy részének nevében meg is történt ezután a fellebbezés, így az ügy nem zárult le. Kérem ne felejtsék el, sajnálatos, hogy az ilyen típusú ügyek eljuthatnak akár a bíróságig is. Bizonyára vissza kell még valamilyen módon rá térni. Lehet, hogy már más fórumon.

Dr. Horváth György: A Nagymagyarország emlékművel kapcsolatban meglepődve olvastam a műszaki leírás első mondatát szeretném, ha a polgármester úr értelmezné, hogy mit jelent ez.

Tüttő István: Nem vagyok építész, de törekszem rá.

Dr. Horváth György: “A szobor az Eötvös téri közparkban található és mondanivalójának megváltozásával a téren, de más helyen kerül felállításra.” A műszaki leírásban.

Tüttő István: Engedjék meg, hogy ne válaszoljak. Nem tudok rá válaszolni. A mondanivaló kétféleképpen értelmezhető szerintem. Ha ráírjuk, hogy mi az a szobor, ami. Tehát egy idegen ember, ha idetéved és lát egy szobrot, amelynek nem biztos, hogy a megjelenítése alapján egyáltalán lehet következtetni, hogy miről szól, mert szólhat két embernek a mondjuk egy eseményen való részvételéről vagy arról szól, hogy ez a szobor kinek, vagy minek az emlékére van állítva. Hogyha ez nincs feltüntetve, akkor világos, hogy nem derült ki. Aztán van egy másikféle emlékmű, amely egyértelműen kifejezi, hogy akit ábrázol, vagy amit ábrázol az minek az alapján lett megalkotva. Hát engedjék meg, én most ebben nem tudok állást foglalni, hogy most pontosan mire értendő ez, de szerintem e körül van az igazság.

Röst János: Az 1. oldalon a 2. pontra tennék javaslatot a meghosszabbításra. Ez pedig a 323/1999.sz. határozat. Az Olajbányász Sportcentrum tulajdonjogának megszerzéséről. Kérnék határidő módosítást. Én úgy gondolom, hogy december 31-ig módosítjuk az időpontot, talán valami eredményre mindenképpen tudnánk jutni. és semmiképpen sem örülnék annak, hogy ha ez kimaradna. A polgármesteri beszámoló 23. oldalán a 8. pontnál kaptam egy levelet a VIA Kanizsa Kht-től nagy tisztelettel megköszönöm elfogadom a válaszukat, és remélem, hogy városban lévő hirdetőtáblák, amelyek nem elégítik ki esztétikailag, vagy egyéb szempontokból a közvéleményt, azok lekerülnek, illetve amelyik balesetveszélyes, az pedig elbontásra kerül. Szeretnék kérdést feltenni a polgármester úrtól. A… tartalmazza a közbeszerzési döntőbizottságnak egy határozatát, amellyel a 5 millió Ft-ra bírságolja a Városi Kincstárat. Kérdezném, hogy kíván-e polgármester úr, valamiféle vizsgálatot indítani ebben az ügyben. Illetve a bizalmas felirat szó mit jelent az anyagon, mert úgy gondolom, hogy ez közérdek.

Tüttő István: Rendben van. Válaszolnék most erre a felvetett kérdésre. Jelentést kértem már erről a helyzetről hogy alakult ki. És természetesen Önöket is tájékoztatjuk, hogy mi volt az oka, illetve mi volt egyáltalán a 4 plusz 1 millió Ft-os bírságnak a kiszabásának az alap problémája. Két okból szeretnénk tanulni is belőle, Tehát felhívni a figyelmet, hogy ilyen ne forduljon elő, mert úgy tűnik az én megállapításom szerint, de nem biztos, hogy az a helyes. Hogy pályázat kiírása már eleve ezt az eredményt kellet, hogy hozza, hiszen előre nem lett úgy meghatározva a súly számítás, hogy az momentum legyen a legfontosabb, ami számunkra úgy tűnt, hogy legfontosabb, az ár kérdése. A súlyozás alapján ez egy harmadrangú súllyá vált. és ugye világos, hogy így a magasabb áru akár 12 millió Ft-tal magasabb áru ajánlattevő az kitűzött pályázati szempontok alapján nyerő kellett, hogy legyen. Hát világos, hogy az a bizottság, amelynek az a dolga, hogy pontosan összevesse a kiírást, és a teljesülést, nem tudott mást megállapítani. De azért szeretném, ha Önök is ebből megismernék a lényegét, én most itt látom a problémát meg kell vizsgálnunk, hogy pályázati kiírásnál, hogy lett ez kiírva, kik voltak, akik ezt eldöntötték, illetve rendelkeztek-e azzal az ismerettel, amelynek elkerülését eredményezhette volna, természetesen ezt megvizsgáltjuk. Röst úr 323/1999. sz. határozatról szeretném jelezni, hogy tárgyalásaink tovább folynak. A következő közgyűlésen a KÖGÁZ Rt. ajánlata is idekerül a közgyűléshez, és a bizottságok elé, amely tartalmazza ezen létesítmények átadásának lehetőségét. De természetesen együtt kel eldöntenünk, hogy az az ajánlat, amely ennek csereként a KÖGÁZ részéről megfogalmazódott, az elfogadható-e részünkről. Hát erre Röst úr javaslatát én magam részéről támogatom. Nagyvalószínűséggel év végéig, ha egyáltalán ez az ügy kezelhető, addig végre pont kerülhet erre az ügyre. Erre ennyit kívántam válaszolni.

Birkner Zoltán: Had kezdjem azzal, amivel Csákai úr befejezte. A 4. oldal 13. pontja Futball Club Kft. támogatása. Van egy kedves munkatársam Horváth Jánosnak hívják, és ne haragudjanak, hogy most egy ilyen személyes élményt mesélek el, de azt hiszem ez segíti a megértését a felháborodottságomnak. Ő imádja futballt, mindig mindenkor kijárt a csapatot támogatni, de ma már nincs bent abban a 300 főben, aki kijárt. És mindig megállítom, amikor a Batthyány-ban összefutunk és elmondja véleményét a közéletről, és a kanizsai közvéleményt nagyon érdeklő futballról is, és megígértem neki, hogyha legközelebb lehetőségem lesz, akkor ezt véleményét közvetíteni fogom. Ő azt a kérdést tette fel nekem, hogy valóban minden alkalommal, amikor egy ilyen megállapodást megkötünk, mondjuk egy sportegyesülettel, elég körültekintően járunk-e el, hogy mindig mindenféle teljesítmény után jár –e az a bizonyos 20 millió/félév. És én vissza szeretnék térni arra, amit Csákai képviselőtársam indítványozott, én nem szeretném, hogyha Csákai Iván képviselőtársam egyéni képviselői indítvány formájában nyújtaná ezt be. Én meg szeretném kérni a Polgármesteri Hivatal adott szakosztályát, hogy foglalkozzon az üggyel. Szeretném azt, ha lehetséges, azt a szerződést módosítatni, még hozzá úgy, hogy az 1-től a 8-ig helyezésig járna 20 millió Ft-os támogatás. Ugyanis az nem jövőkép, hogyha kanizsai futballcsapat egy folytában pofozógép szerepet tölt be. Kiesik, majd mivel más városok nem adnak 40 milliót egy másik futballcsapatnak, ennek köszönhetően aztán visszakerülünk, mert nem tudott elindulni helyette másik csapat. Hátha erre van nekünk tényleg szükségünk, meg a 322,6 nézőre, és ez elviszi a városi sporttámogatásoknak még mindig a közel felét. Akkor azt gondolom, hogy revideálnom kell az eddigi nézetemet, én nem szeretném megszavazni még egyszer ugyanezt a támogatást, ugyanis csak abban az esetben, hogyha ez minőségi sporthoz lesz kötve. A minőségi pedig szerintem a legrosszabb esetben 8. helyezés. Ha ez alatt szerepel, a csapat ne kapjon a várostól támogatást akár olyan áron is, hogy kezdjünk el újra felépíteni egy teljesen új 24. ligás csapatot, sokkal tovább jutunk vele, minthogy minden évben, minden alkalommal előkerül ez az ügy. Tehát én nagyon szeretném kérni, hogyha ez úgy folytatódna, ez a 13. pont, hogy a város a következő közgyűlésre előkészíti ennek a szerződésnek a felülvizsgálatát, azt hiszem egy picit elhamarkodottan kötöttünk meg a szerződés azon pontját. Ez lett volna az első, amihez hozzászólnék.

Tüttő István: Elnézést Birkner úr egyetértek azzal, amit elmondtál, egyetlen kivétellel, hogy sajnos nem pofozógép a focicsapatunk, hanem őt pofozzák.

Birkner Zoltán: Bocsánat, tehát igen a pofon másik oldalán áll. Igen tehát nem ő adja, hanem kapja. Bocsánat igaza van polgármester úrnak. Ez lett volna az első megjegyzés. A másik az Tóth képviselőtársamhoz szól. Én kérem, Tóth úr, Ön, aki általában a jognak, és a jogszerű működésnek a fő szószólója, tekintsen most el attól, hogy nekünk szavaznunk kellene a második polgármesteri tájékoztató anyagról. Mert én miután Ön mondta lekezdtem keresni, és idegességemben nagy nehezen megtaláltam, hogy a 25. oldal után van ez az anyag, amire kérte, hogy szavazzunk, és nem olvastam át. Tehát ha most itt hirtelen végig kérdezném a képviselőtársamat, hogy tudják-e, hogy Ön miről beszélt az előbb, akkor én tudom, hogy ennek van előzménye. Arra kérném, hogy tekintsük, hogy ezt a folytatólagos közgyűlésen erről szavazunk. Nem késünk el ugyanis akkor, én nem szeretnék, most ezért mondjuk egy órás szünetet kérni, hogy végig olvassam ezt az anyagot, azt gondolom, hogy ennek nincs itt ma az ideje. Tehát Öntől kérem, hogy tekintsen el ettől.

Tóth László: Jó.

Birkner Zoltán: Köszönöm szépen.

Zsoldos Ferenc: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Polgármester Úr! A 23. számú határozati javaslattal kapcsolatosan kényszerültem szólni, Nagyon köszönöm, hogy a Puchheimbe utazó delegáció tagjaként számoltak velem. Sajnos nem merem vállalni az utat, és ennek elsősorban egészségügyi oka van. Köszönöm szépen a megtisztelést, és megtiszteltetést, egyben javasolnám, hogy Városvédő Egyesület elnökségi tagját Cserti Tibor urat a felszabadult helyre, mint delegáció tagját, szíveskedjenek majd tisztelt képviselőtársaim elfogadni. Engedjenek meg még egy gondolatot, a már többször visszatért témaként jelentkező volt Tanácsköztársaság Emlékművel kapcsolatosan. Ugye nagyon- nagy terv alapján Kerényi szobrászművész úr, néhai szobrászművész úr, egy nagy terjedelmű szoborcsoport megvalósítására kapott annak idején megbízást. De a költségek olyan jelentős mértékűre nőttek, és később illetékes “politikai körök” vagy “művészeti körök” úgy döntöttek, hogy emlékmű csoportot felállítani túlzottan költséges, és eszmei tartalma is félreérthető, mert “Fiatalok a szélben” címet kapta volna ez az emlékmű csoport, vagy szoborcsoport. Hát így a rektorátus a már kiöntött szobrok egy részértől igyekezett megszabadulni, és hát végeredményben ajándékként kapta meg Nagykanizsa. Szívesen fogadtuk annak idején, mert hiszen kevés szobor volt a városban. Más részt az ajándékozás feltétele az volt, hogy hát fiatalok, szél kicsit rongyos lengő-bongó zászló, ez nagyon jól egyesíthető Tanácsköztársaság gondolatával. Hát így lett Tanácsköztársaság emlékmű.

Tüttő István: Mint a szabadság szobor Pesten, az sem annak készült.

Zsoldos Ferenc: Igen, az is másnak készült. Hát, hogy az eszmei mondanivalóját ez mennyiben tartalmazta, ez mindig az adott kor politikai, és ideológiai vonatkozásai döntötték el. A kanizsaiak találóan valahogy soha nem érezték ezt Tanácsköztársasági emlékszobornak. Nem véletlenül nevezték el “Jancsi és Juliska” szobornak. Nagyon találó módon. Egyébként művészettörténeti tekintetben is értékes ez a szobor, mert hiszen egy adott kor művészeti irányzatát jeleníti meg. Amelyik korból Kanizsán ilyen jellegű szobor még nem volt. Én a magam részéről is sajnálom, hogy a szobor megcsonkítását érzem abban, hogy tulajdonképpen egy kő sámlira helyezték. Igaz, hogy az alacsony emberek, meg a gyerekek tekintetében ez előnyős, mert könnyen rálátható. Feleslegesnek tartottam volna én is és ez a Városvédő Egyesületnek is a véleménye az eredeti magasságba visszaállítani, de azért, a szoborrész nagyságának van egy esztétikai művészeti követelménye, hogy mérethez kell mindig a posztamenst, vagy magyarul a talapzatot igazítani. És ezzel végeredményben azok a tisztelt urak, akik hát ilyen ellentmondásos, egyébként ellentmondásos szakvéleményt adtak, és javasoltak a kivitelezők számára, bizony nem álltak a feladatuk magaslatán, és a szakértelműket is kétségbe vonom, nagyon

finoman fogalmazva. Én is úgy emlékszem rá, hogy nem a közgyűlés döntésének, tehát határozatának megfelelően került elhelyezésre a szobor, ami egyébként, sem az értékéből, sem jelentőségéből nem von le semmit. Azt megszokta Kanizsa közönsége, hogy az Eötvös téren van, és minden további nélkül fenntartva, az előbb említett bírálatomat, vagy kritikámat, én a magam részéről elfogadhatónak tartom. Nem nagyon kell kutatni, hogy milyen szellemiség, és eszmeiség van ebben a szoborban, mert a direkt módon politizáló szobrok azok általában művészeti értelemben mindig sikertelenek voltak. És ezt a kiegészítő mondatot értse mindenki úgy, ahogy akarja, mert felállításra kerültek olyan szobrok, vagy emlékmű a városban, ami a művészeti tekintetben messze nem jelent értéket. Bár ugyanakkor eszmeiségében, történelmi metszetben nézve a dolgot, nem bírálom az emlékmű restaurálását, visszaállítását, amit nevezhetünk Nagymagyarországnak, vagy nevezhetünk bármi másnak.

Mayer Ferenc: Szeretnék egy rövid időre visszatérni ahhoz, amit Röst képviselőtársam kérdezett, felvetett. Ez a bizonyos közbeszerzési eljárás kapcsán, és nem is talán konkrétumok annyira engem nem érdekelnek. De azért ennek a tanulságát, és egy-két dologban azért szeretném azért tájékoztatni a közgyűlést. Én nem értek egyet polgármester úr azon megállapítással, hogy a gond ott volt, ahogyan kiírták a pályázatot. egyáltalán a gond ott volt, hogy ez egyáltalán valakinek az eszébe jutott, hogy ilyen pályázatot ki kellene írni. Mert szeretném, ha tudnák kedves képviselőtársak, hogy az élelmiszervásárláson az önkormányzatnak semmiféle haszna, vagy megtakarítása nem származhat, de semmiféle vesztesége sem származhat. Ugyanis nem is akarok durva példát mondani, de itt arról van szó, hogy másnak a pénzével elkezdtünk mi itten mindenféle közbeszerzési eljárást meg én nem tudom mit szervezni. Azt tudniuk kell, hogy az étkezést igénybevevők azok mindenkor a nyersanyagot kifizetik, azt semmi másra nem költheti az illető intézmény, mint élelmiszer nyersanyag vásárlására. Ebből adódva már eleve nem értettem, hogy mi a fenének kell itten kiírni. Mert az önkormányzat szempondjából a büdzsé szempontjából teljesen minden, hogy ki, kinél, mennyiért vásárol. Ezzel szemben született egy kierőszakolt közbeszerzési eljárás ebben a témában, aminek tapasztalatairól ugyan szólhatnék már is egy-két, de ezt én úgy gondolom, hogy elhamarkodott lenne. Én feltételezem polgármester úr, hogy az eredetei határozatunk miszerint november tájékán valamikor megfogjuk hallgatni a tapasztalatokat az elemzést a kincstár működéséről, akkor úgy is vissza kell, hogy térjünk erre a kérdésre. Azért nem is értettem, hogy hogy került a csizma az asztalra. Feltételezem, hogy ez a bizonyos bírság motiválta talán vezetőséget arra, hogy kérte, hogy erről számoljon be a kincstár. Nos én úgy gondolom, hogy akik kiírták a pályázatot polgármester úr az nem kérdés, hogy rendkeletek-e ismeretekkel. A legelemibb ismeretekkel nem rendelkeztek. Ha valaki végig olvassa ezeket jogászi elemzéseket, akkor egyértelműen kiderül. Magyarán mondva, hogy egészen világos legyek és egyértelmű. Ezen tehát nem spórolhat meg, és nem veszíthetett volna eleve semmit az önkormányzat, mert másnak a pénzéről van szó. Ellenben létesítettünk egy intézményt, létesítettünk egy státuszt ezen ügyek intézésére. Most pedig kifizettük azt az összeget, amit ha nem kellett volna kifizetni, és mondjuk a konyha ellátottságára fordítunk, most sokkal jobban jártunk volna.

Tüttő István: Nem kívánok vitatkozni, de egy biztos, hogy Mayer úrnak nincsen teljesen igaza, annak ellenére, hogy arról beszél, hogy más pénzéről, ezzel sem értek egyet, mert ez is a mi pénzünk. És ráadásul azzal sem értek egyet, hogy ha azon spórolunk, akkor mondjuk jobban járhattak volna, mondjuk éppen a gyerekek, akiknek ugyanabból a pénzből, ha olcsóbban vesszük, többet lehet adni. Szóval, én nem teljesen tudok azonosulni, azzal az érveléssel, hogy itt fölösleges bármilyen törekvés is, hiszen van erre egy keret. Na jó, de hát a keret adva van, és ehhez egy viszonylag fajlagosan kisebb értékű vagy beszerezhető élelmiszer áll szemben, akkor mégis csak valami előny van. De ebbe most ne menjünk bele hosszan, hiszen rengeteg al tényezőből is áll. Egy biztos, hogy ez nem volt egy sikeres döntés. Azért abban meg mégis csak igazam van, hogy a döntés akkor volt rossz, amikor ki lett tűzve a pályázat azon alapján, mert a szerint valóban nem lehetett megtakarítani, mert az inkább a minőséget, és az egyéb szempontokat preferálta, és az ár az egy kicsit pedig háttérbe szorult. És világos, hogy így 12 millióval többet kérő ajánlat nyert volna. Hát természetesen a bizottság ezt megnézte, hogy 12 millióval többet kéne fizetni X cégnek, akkor úgy döntött, hogy inkább a 12 millióval kevesebbet ajánlót fogadja el, de ez már nem felelt meg a kiírásnak. Tehát itt volt a fő probléma. Meg fogjuk azért vizsgálni.

Bicsák Miklós: Polgármester úr engedje meg nagyon röviden két kis dologban véleményemet elmondjam, amit itt Mayer igazgató úr, illetve a pályázattal, én és a Zala Hús Rt.

Tüttő István: Ne mondjunk neveket.

Bicsák Miklós: Igen, megfellebbezte az eljárást. Már csak talán azért is szomorú vagyok, mert már több évtizede, mint vállalkozó kisiparos dolgozók ebben a városban, és mindig igyekeztem a szakmám, az üzleti világban tisztességesen eljárni, hogy úgy szolgáljam ki a kuncsaftjaimat, ahogy azt elvárják tőlem. De amikor itt megláttam és olvastam az anyagot, hogy Közbeszerzési Tanács megbüntetett bennünket 4 millió Ft-ra, hát ezért az ….. kérem szépen mert nem úgy sikerült ez a dolog lebonyolítása. Én úgy érzem, hogy ilyenkor az adófizetők pénzét herdáljuk. Ez nagyon szomorú tisztelt képviselőtársaim, hogy nincs átgondolva. Micsoda dolog, milyen jogon merünk mi itt felelőtlenül most 4 millió Ft-ot kifogunk fizetni, mert nem úgy sikerült, ez az eljárás. Ez nagyon szomorú higgyétek el. Na jó ebben bent van személyesen az én pénzem is, mint Nagykanizsa város helyi adófizető polgára. És benne van nagyon sok száz másik polgárnak, illetve lakosnak, vállalkozónak, bérből, fizetésből élő embereknek a pénze. Ez nem jó dolog, ha nem jól sáfárkodunk, akkor aki nem érti az ne csináljon ilyen dolgot. Ez az én véleményem, nagyon meg kell gondolni. Most itt olvasom, egy másik gondolattal, én nem akarok reklámot, de Palinba el kell menni, ott nagyon olcsón lehet almát venni. Én mint helyi képviselő találkoztam itt a közbeszerzésnél, meg ehhez hasonló, sokkal magasabban van megjelenítve, vagy tudomásom szerint az alma beszállítás az iskoláknak, gyertek el Palinba, hogy kinél. Mennyivel nagyon olcsóbban be lehet szerezni. Másik gondom tisztelt képviselőtársam Birkner Zoltán, egyetértek mindenben, de ha megengeded én is a 324 szurkolónak több évtizede, és város sportot szerető, bármelyik sportot, kézilabda, kosár benn vagyok. Ne most ugráljunk, hogy így meg úgy, ott, akik megszavazták, vagy megszavaztátok, hogy ez ilyen kezekbe került Nagykanizsa város labdarúgása, azok a képviselők gondolkozzanak el. Mert egy városnak állandóan a negatív hangja, eddig Kanizsának mindig a jó hangja, illetve a sajtója volt a labdarúgás, a sport. Ha egy városnak nincs megfelelő szintű labdarúgása, akkor a többi sport is ott van, ahol most van. Én úgy gondolom, hogy most kapaszkodunk, mert süllyedünk. Akármilyen támogatás, de nem jó kezekben van ez az egész dolog. Valóban mondtad Zoli, hogy 44. osztállyal induljunk, ez nem megoldás. Tessék körülnézni 50 km-re Zalaegerszegen jó kezekben van. Piacgazdasággal menedzsment, akik átgondolják olyan emberek szponzorok jelentkeznek, de nálunk inkább itt az ellendrukkerek jelentkeznek. Köszönöm szépen.

Tüttő István: Bicsák úrnak egyetlen egy megjegyzésem lenne. Egyetértek azzal, amit mondott, de azért azt figyelembe kell venni, pontosan a zalaegerszegi példát említve, hogy ott nem az önkormányzat támogatja a labdarúgást. Ott a Zala Hús Rt. óriási mértékben finanszírozza, és szeretném, ha elhinnék nekem, Egerszeg városa, ebben arányaiban, amennyit a zalaegerszegi labdarúgásra költenek összességében, igen csak nem meghatározó mértékű az ő részvétele. Hát ezt szerettük volna korábban elérni. Hogy az önkormányzat támogatja, hiszen ma is a legnagyobb támogatója a kanizsai labdarúgásnak. Messze a közelében nincsen senki, aki ennek megközelítő támogatója lenne, hát világos, hogyha ez a helyzet változna, és az önkormányzat továbbra is tartaná azt az általa ajánlott összeget, és mások pedig ehhez lényegesen még többel hozzájárulnának, akkor Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata sem azon törné a fejét, hogy szabad-e egyáltalán ilyen színvonalú sport teljesítményt ilyen összeggel támogatni? Tehát itt van a nagy probléma. Tudomásul kell venni, az önkormányzat erején felül vállal ma is a támogatás kapcsán, ebben a kérdésben. Erején felül vállal, és szomorúan kell tapasztalnia, hogy semmiféle eredménye nincsen. Újra kell gondolni. Én megmondom őszintén, hogy ennek tárgyalását mindenképp napirendre fogjuk tűzni, és egyetértek azzal is, hogy keresni kell a megoldást. Nem azt mondom, hogy a sportot teljes mértékben ezt a területét vissza kell szorítani, de ha így működik, akkor bizony el kell gondolkodni azon, hogy nem kéne-e elölről kezdeni az egészet.

Birkner Zoltán: Kedves Bicsák Miklós képviselőtársam! Mindig tiszteltem a nagyvehemenciával elmondott futballtámogató hozzászólásait. Egy kicsit azért állok értetlenül, a hozzám, nekem, felém címzett elmondottakhoz, mert én azok között voltam, akik támogatták, Marton-Bicsák duó tulajdonba kerülését ebben az ügyben. Talán saját képviselőcsoportjának a tagjait kellene megkérdezni ez ügyben.

Tüttő István: Képzeld milyen nagy bajban lennének most.

Birkner Zoltán: Ez az egyik dolog. A másik dolog pedig sajnos nem sok minden változott, tehát én arra időszakra is emlékszem mikor mindenféle verziót kipróbáltunk. Ez az egész 3 év ez fociról szólt itt Nagykanizsán, vagy legalább is az időnk egytizede biztos erre ment el. És azokra az emlékezetes ígéretekre is pontosan emlékszem - elnézést a szóismétlésért - amikor Bicsák úr 100%-ig állította, hogy itt aztán holnapután akkora szponzori kör jön, hogy majd ide lesz Buda. (Aztán, nem a Pista). Aztán vártuk ezt az óriási támogatói kört, és valahogy nem jött. Tehát azért kérem, Bicsák Miklós képviselőtársamat, hogy most ne szócsatába kerekedjünk, hanem. És Ön ne nézzen rám olyan szemrehányószemmel, ahogy az előbb tette, mert én nem érzem ebben semmilyen szinten ludasnak magamat, hanem próbáljuk meg ezt akkor polgármester úr javaslatát megfelelően közösen megoldani. És ha kell, akkor bizony azon is el kell gondolkodni, hogy a tulajdonosváltás már nem segítene az ügyön.

Tüttő István: Bár hozzá kell tennem, hogy a tulajdonosváltásba már nekünk nem sok beleszólásunk van.

Dr. Horváth György: A határozati javaslatok 18. részérben a “B” változat helyett a következőt javaslom, módosító indítványként. Felszólítja a beruházót, hogy a 49/2001.(II.27.) közgyűlési határozat 1. számú pontjában foglalt áthelyezési határozatot az emlékmű módosítása nélkül a határozatban megjelölt helyen hajtsák végre. Erről szólt a polgármesteri megbízatás, és erre szolgált fedezetül a meghatározott költségkeret. Egyidejűleg a közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a Hivatalban járjon el azon személyek ellen, aki a közgyűlési határozattal ellentétes tervre építési engedélyt adott.

Kiss László: Először is szeretnék köszönetet mondani Zsoldos Ferenc képviselőtársamnak a ominózus szobor előtörténetére vonatkozó kiselőadásáért. Mert azt hiszem, hogy belepillanthattunk a szobor születésébe, abba gondolatiságba, ami tulajdonképpen ezt az egész szobrot ihlette, “Fiatalok a szélben”. Ha valaki ránéz azt hiszem most is ezt látja. Én arra kérném a képviselőtársaimat, ne csináljunk ebből kardinális kérdést, hogy annak idején akkori politikai szükségszerűség kapcsán milyen nevet adtak ennek a szoborcsoport egy részletének, és hogyan helyezték el. Én arra kérem Önöket, hogy hagyjuk ezt a szobrot ott ahol van, amit tulajdonképpen a Képzőművészeti Rektorátus hasonló módon így javasolt elhelyezni. Leírta, hogy ebben az intimebb környezetben nem indokolt a magas posztamens. Én arra kérem, hagyják meg a kanizsai lakosoknak azt lehetőséget, hogy lássanak abban szobornak, amit akarnak. És élvezzék mint egy műalkotást, ne politikai csatározások tárgya legyen. Köszönöm.

Kelemen Z. Pál: Nem ebben a kérdésben szerettem volna felszólalni, majd az is elmondom, amiért másodszor. Képviselőtársam politikai vitát azt kavart, aki megváltoztatott egy közgyűlési határozatot. Erről ennyit. A másik része jut eszembe. Ez egy gyönyörű szobor volt, aminek gyönyörű nemes kő posztamense volt. Tényleg, hol van ez a posztamens most? Hol a nemes mészkő, ezt majd úgy érdemes lesz megvizsgáltatni a hivatallal, hogy hova került, mert ez a város tulajdona. Amiért jelentkeztem hozzászólásra, az a Tóth László képviselőtársam javaslatához csatlakozva. Igaz, hogy most kaptuk meg külön ezt az anyagot, ezt a 100 oldalnyi anyagot. Ez a kérdés a város életében egy kardinális kérdés. Ennek a végén a jegyző előterjesztése olvasható, amely önálló napirendi pontként is megáll. És én arra kérném a polgármester urat, hogy az előterjesztést - a jegyzői előterjesztést - jelen közgyűlés napirendjére tűzze, vagy tűzesse, annál is inkább, mert az Ügyrendi Bizottság 6 igen, 1 tartózkodással fogadta el. Tehát ezt a kérdést mindenképpen tárgyalni kell, ennek a közgyűlésnek a folytatólagos részén. Tehát kérem, hogy a napirendet e szerint módosítsa.

Tüttő István: Ez ügyrendi javaslat?

Kelemen Z. Pál: Igen. Ügyrendi javaslat polgármester úr.

Tüttő István: Szavazunk róla. Aki igennel szavaz, egyetért azzal, hogy önálló napirendként pótlólag vegyük fel, és ugye valószínű, hogy a folytatólagoson, természetesen, jövő héten. Aki igennel szavaz az egyetért azzal, hogy napirendi pontként jövő héten tárgyaljuk. Szavazzunk, akár jövő héten, a folytatólagoson.

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Elfogadtuk ezt a napirendi pontot és majd tárgyaljuk. Úgy látom nincs több észrevétel lezárom vitát. Bocsánat Marton úr volt még emlékszem, csak most nem látszik.

Marton István: Tisztelt Közgyűlés! Én ehhez a jelentéshez a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, illetve tájékoztatóhoz, elég sok kiegészíteni valót találtam, de hála Isten azért vártam ki az utolsó hozzászóló posztját, jó néhányat képviselőtársam már szóvá tettek. Viszont vannak olyanok amik még említésre sem kerültek és én ezekkel, akarok foglalkozni. Ezeknek a száma is az egy tucatot megközelíti. Rögtön az 1. oldalon van a 2. számú az 323 /1999. (X.26.) sz. határozat. Az Olajbányász Sportcentrum tulajdonjogának megszerzését rögzítette. Kérem, én azt néztem ezt az anyagot alaposan a végén, amikor szavazni kell a határozatokról, ott én még semminemű határidő módosítást láttam az ügyre. Kérdésem az, hogy ez tévedés, vagy esetleg szándékosan nem kért polgármester úr határidő módosítást? Ehhez még kiegészítésként el kell, hogy mondjam, hogy közgyűlés annak idején egy 3 fős bizottságot választott erre a témakörre, úgy mint Tüttő István polgármester, Törőcsik Pál alpolgármester, és jó magam. Ez bizottság elkezdett dolgozni, ugye a határidő lejárta előtt, ha jól emlékszem június első felében én, mint a bizottság egyik tagja kidolgoztam az addigi ismeretek alapján egy javaslatot, amely javaslattal nem volt szerencsém találkozni, sem közgyűlési, de még sajnos bizottsági szakaszban sem. Tehát nagyon kérek mindenkit, hogy itt határidő módosítást kell megszavazni. Teljesen mindegy, hogy a városi 1. számú futballcsapat, hogy szerepel, de pályának lenni kell, mert van egy siralmas jelen, és azért a jövő talán hosszabb távon nem rövid, de hosszabb távon.

Tüttő István: Foci volt és foci lesz.

Marton István: Igen csak pillanatnyilag ne beszéljünk róla igen. 2. oldalon a 4. pont a munkahelyteremtés érdekében tett intézkedések. Hát ebben egy gyöngyszemnyi mondatot találtam tisztelt hölgyeim és uraim. A 2. bekezdés, ami egy mondat így szól. A város képzési rendszerének fejlesztése során már számolunk az Ipari Parkba betelepülni szándékozó befektetők szakmai igényeivel. Hát, aki ezzel tud számolni, az a főtéren nálam jelentkezhet, mert csúcs időben is hajlandó vagyok szívességet tenni. De hát, amikor még azt sem ki akar oda betelepülni, akkor, hogy tudunk mi a szakmai igényekkel számolni.

Tüttő István: Elnézést kérek itt egyetlen egy raggal van a baj. Nem igényeivel számolunk, hanem számítunk az igényeire. És teljesen más.

Marton István: Ez teljesen mást jelent.

Tüttő István: Én most módosítottam.

Marton István: Jó, köszönöm, akkor elvesztette aktualitását az előző mondani valóm, de örülök neki, hogy polgármester úr figyel. Sőt gyorsan reagál is a jelen esetben. Igen hát nem tartózhatott az osztály utolsók közé. A 3. oldal 6. pontja egy csomó lejárt határidőről van itt szó, mert például ez a 6. pont is szeptember 1-én tervezik a bejezést. Hát azon túl vagyunk, és hogyha ki tudnak nekünk osztani kiegészítést, akkor aminek lejárt a határideje, mert hát elismerem ez 3 héttel korábban lett szállítva, akkor legalább írják oda, hogy ez megtörtént. Így van ez megtörtént.

Tüttő István: Így van ez megtörtént.

Marton István: A 13. pont a 4. oldalon, amit Bicsák képviselőtársam feszegetett, hát polgármester úr nem egészen pontos választ adott, sőt akár mondhatnám azt is, hogy megtévesztő részben, mert bizony-bizony Zalaegerszeg a megyénkben lévő másik Megyei Jogú Város az 25% erejéig részvénytársasági tag, azért mondom ezt bárki kikérheti ezek nyilvános adatok. Magyarul a kezében van a blokkoló kisebbség, és annak a költségvetésnek a 25%-a maradjunk annyiban sokkal, de sokkal több, mint a mi támogatásunk. Ez nem azt jelenti, hogy én megakarom növelni ilyen ….

Tüttő István: Jó csak most gondolj bele, ha 40 millióval támogatjuk a focit a 25%- alapján az 160 millió lenne.

Marton István: És mennyi a költségvetése ZTE Rt-nek?

Tüttő István: Én most nem arról beszélek, hanem arányokat mondtam, hogy Nagykanizsai Önkormányzat sajnos nem olyan arányban van jelen.

Marton István: Ez kétségtelen, de ennek az a hátulütője ráadásul, hogy tulajdonos 100%-ig kivonultunk, miközben mi vagyunk messze a legnagyobb szponzor, sőt azt kell, hogy mondjam talán csak már az egyedüli szponzor, és ez borzasztó.

Tüttő István: Erről beszéltem csak.

Marton István: Hát ugye Kelemen Z. Pál képviselőtársam is helyesen szúrta ki a tájolásokkal vannak gondok, mert ugye itt írják észak-északkeleti perem, amire dél-délkelet. Erről nem érdemes sokkal többet említeni. A 8. 23. pontban szerepel 3 témakör is, ahol a Dráva-Mura Eurorégió megállapodásának elősegítése. Hát kérem az Ügyrendi Bizottság a legutolsó ülésén ezt tárgyalta. Ha azt mondom, hogy ez szerződés tervezet katasztrofális, mert sorozatban, nemmel számban és esetben nincsenek a mondatok egyeztetve. Ezért nincs az a magyartanár, aki a 10 éves gyereknek szekundát adna. Tehát itt még van ilyen feladat is nem csak másmilyen.

Tüttő István: Bár szeretném a nyelvi problémákat elismerve. A lényeg az, hogy ez az egész szerződéstervezet a többi már működő Euro Uniosrégiónak a mintájára készült, tehát én megkérem majd a döntéshozókat, hogy ne azon lovagoljunk, hogy

most van-e nyelvtani hiba, természetesen azt ki kell javítani. De a lényeg azért nem ezt tartalmazza.

Marton István: A koncepciót a Ügyrendi Bizottság se vitatta polgármester úr. A 9. oldalon a 25. pont szintén az ÁPV Rt-től ugye ilyen birtokbavételi dologról van szó, ami augusztus 27-én kerül rá sor. Kérdésem, hogy megtörtént-e? Remélem megtörtént.

Tüttő István: Megtörtént.

Marton István: És amit már többen feszegettek csak más megközelítésben 10. oldalon a 29. az önállóan gazdálkodó intézmények saját bankszámlájának megszüntetése témaköre. Ami szerintem nem azt jelenti, hogy kincstáron belül az intézményeknek legalább egy kis alszámlájuk ne legyen. Mert én komoly anomáliákról értesültem, amik bizony–bizony kiküszöbölhetők lennének, ha lenne alszámlájuk az intézményeknek. Remélem a 34. pontban a Cserhát Sándor féle iskola kezdésre a tantermek elkészültek, mert ugye az van írva, hogy augusztus végére elkészülnek. Hát azon túl vagyunk. Remélem, hogy például az augusztusban várható megjelenése a Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatói állására kiírt pályázatnak szintén megtörtént, szeptember elejére, és egy nagyon érdekes témára hívnám fel a figyelmet a 21. pontban.

Tüttő István: Én csak egyre hívnám fel a figyelmét Marton úr 7 perc 30 másodperc.

Marton István: Igen figyelem az órát, azért leszek ilyen rövid, mert mint említettem már sokat elmondtak előttem. A 21. oldalon a 63. pont a 238/2001. (VII.12.) számú határozat. Majd ezen határozatban hivatkoznak a 199/2001. (VI.26.) számú határozatra, és jelentkezzen az a képviselőtársam, aki tudja, hogy ez miről szól. Én úgy gondolom, hogy a a témát illő lenne megnevezni, akkor is, ha egyszer, nem pediglen kétszer kerül megemlítésre. Az 23. oldalon a 9. pont az már a tájékoztató a fontosabb intézkedésekről. De mivel az idő halad, én erről majd a konkrét napirendnél Szabadhegynél fogok majd érdemben beszélni. Amit Bicsák képviselőtársam mondott a kisárutermelőkről, azt hiszem pont az almát hozta fel példaként. Én magam sem hiszem, hogy nagyon nagyba beszereznénk sok mindent, hangsúlyozom sok mindent, jobban lehet, mint azzal családias légkörrel, hogy intézmények - általában iskolákról van szó - már maguk kisárutermelőit évek során beépítették, ez nagyon tisztességes szolid árfekvést értek el. Tehát én azt hiszem, és ez a frissesség rovására is megy, megítélésem szerint. És itt még egy dologról kell beszélnem, és megígérem, hogy be is fejezem. Szóba került a NagyPlus Rt. illetve azzal kapcsolatos utólag leadott kiegészítés. Ennek kapcsán én úgy gondolom, hogy illik megemlíteni, hogy Ügyrendi Bizottság kijelölt egy három képviselőből álló bizottságot, akinek az feladata, hogy Ipari Park és Logisztikai Központ gondolat körének felmerülése után keletkező első okirattól, mondjuk augusztus 31-ig keletkezett mindennemű iratot átvizsgáljon. És ennek egyetlen egy célja van, én jó magam azért veszek részt ennek bizottságnak a munkájában, mert szeretném tudni azt, hogy a várhatóan novemberben aktuális tőkeemelésnél milyen gombot kell megnyomni. Mert azért azt hiszem itt ülő minden képviselőtársamnak teljesen tiszta és párt semlegesen mindkét oldalról kijelenthetik, hogy ennek az előkészítettsége messze nem azon a fokon állt, mint amin kellett volna egy ilyen nagy horderejű ügynél, ami lehet, hogy a 3. szabadon választott önkormányzat legnagyobb horderejű beruházása lesz.

Tüttő István: Köszönöm a bíztató szavakat Birkner úr következik.

Birkner Zoltán: Egy indítványom lenne Marton úr legutolsó gondolathoz, az indítványom az úgy szólna, hogy emeljük fel ezt a Ügyrendi Bizottság szintjéről, a közgyűlés szintjére ezt a bizottságot. Akkor a Fidesz frakció nevében azt indítványozom, hogy ugyanazon megfogalmazással, amit most Marton úr egyébként megtett. Tehát szó szerint ehhez csatlakoznék. Szeretném, hogyha ez a 3 tagú bizottság kiegészülne 5 tagúvá. Pontosan azért, hogy a kicsit szélesebb körben, és kicsit összetettebben lehetne ezt a kérdést, és közgyűlési megbízással lehessen megtenni ezt a vizsgálatot. Én is nagyon szeretném, hogyha novemberben tudnám, hogy mire nyomom a gombot. És a javaslatom az, hogy Kiss László képviselőtársam, mint az elnökség tagja kerüljön be ebbe a bizottságba, kifejezetten így. És Gyalókai Zoltán képviselőtársam pedig, mint a vizsgálóbizottság tagja kerüljön be ebbe a bizottságba, és így alakuljon ez egy 5 tagú vizsgálóbizottsággá, ez az indítványom, és kérem, majd erről szavazzunk.

Tüttő István: Kérem, egyetlen egy javaslatom van, ne nyilatkozzanak a sajtónak. Az lenne a kérésem, mert az olasz félnek van egy ilyen határozott kérése, hogy ez egy vizsgálat, ami nem olasz befektetők ellen irányul, ez gondolom szóba se került. Hanem azt kívánja megállapítani, hogyan lehet odáig eljutni, hogy ez biztonsággal működőképes beruházássá váljon. Reméljük, hogy ennek semmi akadálya nem lesz. Marton úr ügyrendi gomb.

Marton István: Tisztelt Közgyűlés! Erről valóban elfeledkeztem, ez teljesen természetes, mert egy folyamatban lévő vizsgálatról, aminek ugye az Ügyrendi Bizottság szeptember végi határidőt szabott. Részletekről beszélni tökéletesen értelmetlen dolog. Egyébként attól a perctől kezdve, hogy vizsgálatot ugye elkezdtük, nem is nyilatkozik senki. Ez teljesen evidens dolog, de azért nem árt beszélni róla, hogy hát bizony-bizony ez nagyon bizalmas anyag kell, hogy legyen, egészen a végeredmény ismertetéséig, illetve a közgyűlési elfogadásáig. Ha végeredmény, amiben bízom nagyon, mert hát ugye említettem, hogy ez egy milyen súlyú dolog megítélésem szerint. Pozitív, akkor ellehet mondani minden szépet és jót. Ha negatív, akkor az egy új helyzet, de hát erre nem is merek gondolni egyelőre. És akkor javaslatom, ha a testület, tudjuk többsége, mert ehhez minősített többség kell azt hiszem, ezzel egyetért. Akkor először az Ügyrendi Bizottság által kijelölt bizottságot kéne aulálni, mert nehogy az legyen, hogy mondjuk esetleg, két átmenetileg is két bizottságba tag valaki, ugyanarra témára.

Tüttő István: Hát most azért azt el kell dönteni, hogy ez a bizottság most integrálódik és közösen végzi a munkáját, vagy Ügyrendi Bizottság bizottsága működik és emellett még.

Marton István: Nem. Én speciel úgy gondoltam, ahogy a Birkner úr is mondta, hogy ezt a bizottságot legalább 2 fővel ki kell egészíteni, és az az 5 fő már nem Ügyrendi Bizottság vizsgálóbizottsága, hanem a közgyűlésé, mert ez egy magasabb szint.

Tüttő István: Rendben van, csak akkor a Ügyrendi Bizottság elnökét is kérdezném, hogy ez számukra, ez a megoldás mennyiben jobb, vagy …

Tóth László: Én el tudom fogadni, hogy egy szinttel magasabb testület vizsgálja a folyamatot, részemről.

Tüttő István: Kelemen Z. Pál úr még ügyrendi gombot nyom, és akkor utána szavaznánk erről.

Kelemen Z. Pál: Az ügyrendiségét az a második részre tartom, az első egy megjegyzés, hogy hát körülbelül ez a 25. olyan közgyűlési bizottság lesz, amit úgy ismerek, és eddig mindegyik roppant hatékony volt, illetve, hatékonytalan.

Tüttő István: Na, azért vannak kivételek.

Kelemen Z. Pál: Én nem emlékszem arra. Én azt hiszem, hogyha egy bizottság… Ami igazán hatékonyak voltak, azok általában a bizottsági vizsgálatok voltak, a meglevő bizottságoknak, a bizottsági albizottságok. Vagy az ad hoc bizottságok, de egy dolgot, és már ügyrendi része dolognak. Nagyon nehezen tudom elképzelni Kiss László urat egy ilyen bizottságban. Nem a személye miatt, hiszen egy részt igazgatósági tag. Más részt egy ilyen egyeztető bizottságban már megint tag. Ebben a bizottságban én kérem Kiss úr ne vegyem részt. Inkább élvezze a hasznát annak munkának, amit ez a bizottság produkál. Azért ne vegyen részt, hogy majd a bizottságok kapcsolatot tartanak egymás között. Én a Pénzügyi Bizottság vezetőjét javasolnám ebbe a bizottságba, egyszerűen azért, mert a legtöbb ilyen jellegű vizsgálatot ő folytatta le. És ami hatékony volt, és eredményes, amire visszatudok emlékezni még az az ő munkájának is érdeme. Én személy szerint Böröcz Zoltán javaslom.

Tüttő István: Rendben van. Birkner úr még, akkor utána szavazunk.

Birkner Zoltán: Elnézést ezt elfelejtettem mondani. Én tovább megyek a gondolatban, én azt szerettem volna kérni, hogy október 31-e körül járjon le ennek a bizottságnak a mandátuma. Megmondom miért. Tényleg mindannyian érezzük, hogy ez egy óriási formátumú dolog, az ipari beruházás, különösen, ha álmaink szerint valósul meg. Annak még a látszatát is kerülni szeretném, hogy a képviselőtestület ezen bizottsága nem azért dolgozik, hogy az ügyet előre vigye. Na most pontosan időben ez úgy lenne szerencsés ha ez lezárulna, hogyha a döntés előtt - az novemberben lesz a döntés, egy október végi időpontra - ennek a bizottságnak javaslatai lennének. Azt hiszem, hogy ez viszi előre az ügyet. Egyébként Kiss László személyében azért nem igazából értem Kelemen Z. Pál kérését, természetesen szavazni fogunk erről. Én azért szeretném, hogyha Kiss László képviselőtársam vállalná ezt szerepet. Ugyanis személyében azt gondolom, hogy lassan olyan ember kerül be ebbe a bizottságba, aki a leginkább különösen az elmúlt időszak felkészülésének köszönhetően nagy rálátása van erre ügyre. Tehát ha valakinek javaslatai lehettek, ami előre mutat, akkor azt gondolom, hogy egy igazgatósági tag. Egyébként meg ha még egyszer mondom ez a bizottság úgy működik, hogy előre mutat, akkor külön örülnék neki, hogyha olyan ember lenne ebbe benne, aki pillanatnyilag a legtöbb információval rendelkezik.

Tüttő István: Én azt hiszem, hogy lezárom a vitát. Elhangzott javaslat, hogy terjesszük ki két fővel. És elhangzott javaslat a nevekre. Kiss László urat megkérdezem, hogy személy szerint ezt a kérdést, hogy tudná kezelni? Mert, hogyha a Kiss úr azt mondja, hogy ebben most nem kíván részt venni, akkor nem is tenném fel szavazásra.

Kiss László: Az előzőekben úgy érzékeltem, hogy elhangzott egy olyan javaslat, hogy erre térjünk vissza következő folytatólagos ülésen.

Tüttő István: Már erre? Hát nem úgy hangzott el.

Kiss László: De hát az Ön részéről hangzott el egy ilyen javaslat.

Tüttő István: Ja nem, csak ugye közben újra elővették. Én most azt mondom, hogy nyugodtam lehet ezt a bizottságot 5 tagúvá választani, egy szinttel feljebb.

Kiss László: Én úgy vélem, hogy ez a bizottság a megalakulásnak az előzményeivel foglalkozik, igaz? És Cserti úrnak ebben azt hiszem igaza van. Én úgy vélem, amúgy is sor kerül ebben a témában zárt ülésre. Ahol én szeretném a közgyűlést tájékoztatni az igazgatósági ülésen elhangzottakról, ezt az egész ügyet komplexen kezeljük a zárt ülésen.

Tüttő István: Akkor vegyük úgy, hogy ott döntünk erről. Én elfogadom, remélem Önök is nem döntünk most erről. Akkor döntünk, amikor ezt tárgyaljuk részleteiben. Kérem, lezártam a vitát. Elhangzott módosító indítvány Röst úr részéről, hogy 323/1999. sz. határozatunkat határidő módosítással jelöljük meg 2001. december 31-ig. Ez a sportlétesítmény megszerzése, illetve hát az ezzel kapcsolatos feladatok. Aki egyetért azzal, hogy a határidőt módosítjuk, szavazzon.

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Szeretnék egyre rákérdezni, az menetközben nem került rá sor. A víz-, és szennyvíz rekonstrukciós program, amely a vízminőség javítását és szennyvízhálózat korszerűsítését célzó fejlesztési program elkészítését a Vízmű által a folyamatban van. Hát ugye ez egy eléggé húzós, több mint 5 milliárdos témáról van szó. Szóval mindenképp visszakerül a közgyűlés elé, hiszen ennek az egyéb terheivel is számolnunk kell. De hát ezt csak úgy mellékesen megemlítettem. Kelemen Z. Pál javasolta az emlékművel kapcsolatban, megismételnéd a javaslatot? Dr. Horváth György, bocsánat. Akkor megkérem, hogy felelősségre vonás felírtuk. Felszólítja a beruházót, hogy (elnézést kézzel van írva nem biztos, hogy pontosan tudom egyből olvasni). Felszólítja a beruházót, hogy 49/2001. sz. közgyűlési határozat 1. számú pontjában foglalt áthelyezési határozatot, az emlékmű módosítása nélkül a határozatban megjelölt helyen hajtsák végre. Erről szólt a polgármesteri megbízatás, és erre szolgált fedezetül a meghatározott költségkeret. Egyidejűleg a közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy hivatalban járjon el azon személyek, személy ellen, aki a közgyűlési határozattal ellentétes építési engedélyét kiadta.

Birkner Zoltán: Úgy ezt akkor úgy kell értelmeznünk, hogyha majd a Kerényi szoborral kapcsolatos döntés előtt állunk, ha esetleg a “B” megszavazásra kerül, akkor ennek ez lenne a módosítás tartama. És ezt elfogadjuk a “B”-nek ezen módosítását, az ugye nem azt jelenti, hogy az egyben az egész 18. pontnak az “A”. vagy “B”-jét változtatjuk meg. Tehát azért ezt tisztázzuk. Mert én például nem értek ezzel egyet természetesen, azért mondom.

Tüttő István: Akkor ott térünk vissza rá, csak ugye a módosítókkal kell kezdeni, de ez itt egy kicsit nehezen…

Kelemen Z. Pál: Ez gyakorlatilag így néz ki, hogy amikor a 18. ponthoz érünk módosítás a “B”-ban van. A polgármester azt teszi fel először szavazásra. Ennyit jelent.

Tüttő István: Rendben van, kérem, akkor szavaznánk a határozati javaslatokról. Nem tudom van-e olyan, ami elkerülte a figyelmemet és… Csákai úr tessék.

Dr. Csákai Iván: Polgármester úr, a 13. a 4. oldalon, nem hiszem, hogy önálló képviselői indítványként kellene nekem visszahozni.

Tüttő István: Beszéltünk erről, a sportosztály fogja Birkner úr javasolta, de ez lehet határozati javaslat is. Most döntsünk erről. Tehát a sportosztály készít erről egy anyagot, és ide kerül a bizottságra felülvizsgálni. Kérem, szavazzunk. Én csak egy lehetőségre említetem, hogy akár képviselői indítvány is lehet.

A közgyűlés 23 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Az OKSB részéről, pedig a 22-es határozati javaslatnál volt egy módosítás, és ott ugye én kéretem egy pontosítást az osztályok számáról, és van még egy kiegészítés. “C” pontként szerepelne a 22. számú határozati javaslatban Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Középiskolák számára az érettségire épülő szakképzések induló évfolyamain az engedélyezett maximális tanulócsoport számból, csak annyi finanszírozását biztosítja, amennyire az egyes iskolák központi statisztikai adatszolgáltató lapján feltüntetett 13. évfolyamos tanulók létszámának 23-mal történő osztásakor kapott szám egész része. Ha valamely tanulócsoportban több szakma párhuzamos képzése folyik, annak többletköltségeit az intézmény a számára nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló órakeretből biztosíthatja. Ez az a “C” pont. Kérem, szavazzunk erről,

A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérdezem Gyalókai úr ügyrendi gombot nyomot?

Gyalókai Zoltán: Igen polgármester úr, köszönöm. Úgy érzem, hogy Marton úr nem

kapott választ több kérdésére. Például a 63-ban is mi az, amit visszavonunk?

Marton István: Nem, már bocsánat a 63-sal nekem az volt problémám, hogy két rendelet, hogy határozat számra hivatkozunk, és nem tudjuk a témát. És ez sajnos visszaköszön az elmúlt 11 év gyakorlatából. Hát itt mindem képviselőnek van rá módja, hogy bemenjen a hivatalban, mert eléggé káros. Akkor mondom, hogy ilyen és ilyen témában, hoz egy alaphatározatot, ekkor és ekkor módosítottuk, azt vége.

Tüttő István: Elfogadjuk Marton úr észrevételét, mert Marton úr nem úgy ette föl ezt az észrevétel, hogy ő nem tudja, hogy miről döntünk, hanem jó lenne ha, akkor megkérdezem Marton úr, amit Gyalókai úr észrevételezett, éppen az Ön védelmében, szükség van-e rá, vagy nincsen?

Marton István: Mondjuk nem árt, ha elmondják, hogy mi az a 238/2001. sz. határozat.

Tüttő István: El fogjuk mondani, el fogjuk mondani. De azt feltételeztük, hogy Marton úr tudja. Egyébként ez a sajtó tájékoztatása miatt kell csak. Akkor a kérem az 1. határozati javaslatról a döntésüket.

A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 2. számú határozatról a döntést.

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem, a 3-ról. Egyszerű szótöbbség kell.

A közgyűlés 24 (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem, a 4-ről a döntést. Elnézést kérek elég sablonos lesz, mert csak a mondom a számokat.

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Az 5-ról kérem, a döntést. Egyszerű szótöbbségű döntés.

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 6-ról a szavazatot kérem.

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 7-re kérem a szavatokat.

A közgyűlés 22 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 8-ról döntsenek.

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 9-ről a határozati döntést.

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 10-ről kérem.

A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 11-ről.

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 12-ről a szavazataikat, az át nem vételről kell szavazni. Ha valaki úgy érzi, hogy módosítaná a szavazatát, akkor törölhetjük. Kérem, újra. Át nem vét, mert itt ugye nem kívánjuk átvenni. Akkor meg kellene ismételni a szavazást, mert ugye itt át nem vételről döntünk. Köszönöm az észrevétel.

A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István. 13-ról a döntést kérem.

A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 14-ről kérem a szavazatokat

A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: 15-ről kérem. Ismételjük meg a szavazást Bicsák úr kikapcsolja a gépét.

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Akkor Bicsák úr bekapcsolhatja a gépét. Kérem a 16-ról a döntést.

A közgyűlés 24 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 17. határozati javaslatról kérem, a szavazatokat.

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Most jön a 18. itt jön a Horváth úrnak a ”B”. Felolvassam ismét, mert az előbb megtettem.

A közgyűlés 10 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Kérem akkor az a 18. “A” változatról a szavazást.

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem, a 19/A. Kérem a szavazatot. Hát a módosítót nem fogadtuk el utána az eredetit kell.

A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással javaslatot elfogadja.

Röst János: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak volt egy döntése, amely alapján ezt visszavonta és egy későbbi időpontban tárgyalni fogja. Kérem törölni ezt a pontot.

Tüttő István: Elkerülte a figyelmemet, köszönöm. Tehát ezt majd újra tárgyaljuk.

Még egy pontosítás van. A fogalmazás a 21/B-ben úgy hangzana, hogy a határozat alapján a Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakközépiskola – ez a b. pontra vonatkozik – előirányzatot 6 millió Ft-tal megemelte, ezért az egyensúly biztosítása érdekében szükségesnek tartja az intézmény előirányzata ugyanezen összeggel történő csökkenését. Tehát nem tennénk be az I. és II. féléves időpontot. Az volt az észrevétel, hogy rendeleti javaslatot kell erre készíteni. Kérdezem, hogy ezzel hogy állunk, vagy csak a határozattal foglalkozzunk és a rendeleti javaslatot pedig pótlólag behozzuk. Kérdezem, hogy ez a megoldás járható-e, ha rendeleti javaslattal is ki kell egészíteni akkor pótlólag behozzuk, de most döntsünk a határozatról.

Cserti Tibor: Ügyrendi javaslatom, hogy még előttünk áll a fél éves költségvetési tájékoztató elfogadása, gyakorlatilag rendeletet kell módosítani. Oda be kell tenni.

Tüttő István: Akkor a határozatot elfogadjuk és a rendeletnél figyelni kell arra, hogy bekerüljön. Kérem szavazzunk a 21-ről.

A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A módosításokkal együtt a 22-ről kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 23-ra vonatkozóan a szavazatot. Itt Zsoldos úr javasolta, hogy Cserti úr utazzon Ő helyette, mert egészségi okok miatt nem tudja vállalni az utat, így tenném fel szavazásra. Elnézést, nincs javaslatom, kérek javaslatokat.

Birkner Zoltán: Egy javaslatot tennék Kiss László képviselőtársam személyében, aki beszél németül.

Tüttő István: Kérek javaslatot még. Én Marton István képviselő urat javaslom.

Kiss László: Birkner Zoltán képviselőtársamat javasolnám még a delegáció tagjaként.

Tüttő István: Én Teleki urat javasoltam volna, de nem tud elmenni, egyeztettük már. Akkor ezek szerint az a létszámkeret, amely rendelkezésre állt, kitöltjük. Kérem szavazzunk, Cserti úr, Marton úr, Kiss úr, Birkner úr a hiányzók helyett és plusz egy fő. Kelemen és Tóth László urakat is javaslom. Kérem szavazzunk.

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Emlékeznek rá, a Böröcz úr javasolt korábban két főt.

Marton István: Csak, hogy később ne legyen vita, akik javasolt személyek voltak, azok értelemszerűen nem saját magukra szavaztak, hanem összes többire.

Tüttő István: Biztos, hogy nem magukra szavaztak. Röst úr ügyrendi gomb.

Röst János: Javasolnám Czupi úr meghallgatását a Könyvtár ügyében a döntés előtt, ill. ebből egy pici vitát kellene lebonyolítani, mert van értelmezési probléma a pontok között.

Tüttő István: Szeretném kérdezni, hogy van mód arra, hogy meghallgassuk? Nincs itt.

Röst János: Lenne egy módosításom, ugyanis a 24. pont A változatában szerepel egy fő ruhatárosi álláshely is, amely nem egyezik meg a B változattal, ugyanis ott ilyen nem szerepel. Gyakorlatilag ha a B-t megszavazzuk, akkor viszont ruhatárost nem adunk az intézményhez. Javaslom, hogy a B-be értődjék bele plusz egy főnek a költsége.

Czupi Gyula: Az általam ismert változat az valóban úgy szól, hogy vagy két fő takarító növekmény és még dologi, és egy fő ruhatáros. A másik változat az, hogy vállalkozásba adni a takarítást és természetesen egy fő ruhatáros. Arra kérem a közgyűlést, hogy tegye lehetővé, hogy kísérletképpen akár, hogy egy ilyen fajta közintézmény takarítása külső vállalkozóval történjen. Azt gondolom, hogy ez nem volna tanulság nélkül való.

Tüttő István: Nem akarom befolyásolni a közgyűlést, valószínű, hogy az lenne ésszerűbb. Kérem szavazzunk az A-ról, hiszen az következik.

A közgyűlés 5 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Kérem a B-ről a szavazatot.

A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérdésem lenne, hogy minek a terhére? Természetesen az intézmény terhére. Nem így gondoltuk? Nem tudok más forrást megjelölni, én hitelfelvételt nem fogok megszavazni. Maradjunk abban, hogy a gáz közművagyon terhére és akkor majd meglátjuk. Úgyis arról külön döntenünk kell annak a felhasználásáról, legfeljebb abból most egy mikro grammnyit leemeltünk. Meg kell jelölnünk a forrását, kérem szavazzunk.

A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 25-re kérem a szavazatokat.

A közgyűlés 22 szavazattal 1 tartózkodással az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Egy javaslatom lenne. A Förhénci Horváth Gyula úrnak el kell utaznia, legalább azzal foglalkozzunk. Rátérünk a 14. számú napirendi pontra. Javaslata volt zártkerti “hegyi” utak elnevezésére.

Tüttő István: Azt tudni kell, hogy az a szervezet amelyiknek Förhénci Horváth Gyula a vezetője, egy évben egyszer foglalkozik ilyen kérdésekkel. Megkérdezzük a döntését, vagy a javaslatát a hegyközségnek milyen javaslata van. Itt le van írva egy csomó javaslat, szíveskedjék tájékoztatni minket.

Horváth Gyula: Nagy örömömre szolgál, hogy a Nagykanizsai Hegyközség képviseletében megjelenhettem itt Önök előtt. Az már kevésbé öröm számomra, hogy egy határozati javaslat elején kiszerkesztve jelent meg az a szervezet, amely úgy gondolom, hogy az egy éves alakulása óta talán méltó lett volna arra, hogy Önöknek bemutatkozzon itt. Tudva levő ugyanis és örömmel jelentem Önöknek, hogy 1999. május 19-én a Magyar Országgyűlés úgy döntött, úgy módosította az 1997-es bortörvényt, hogy Nagykanizsa is a minősített bortermő helyek közé tartozzon. Ezzel Nagykanizsa városa egy olyan klubba került be, amelyet talán Szekszárd, Tokaj, Villány, Sopron, Veszprém – de talán sorolhatnák más településneveket is – fémjelezne. Amikor először kerültem kapcsolatba ezzel a határozati javaslattal, ill. tervezettel, akkor elsősorban felháborodott hangot üthettem csak meg, hiszen az 1994-ben meghozott törvény a hegyközségekről és az 1997-es törvény a borgazdálkodásról, egyértelműen a hegyközségek jogosítványai közé sorolja a területét érintő szakmai, gazdasági, közigazgatási és egyéb ügyek kérdését javaslattételi joggal. A szomorú az, hogy még mielőtt egy ilyen határozati elképzelés született volna a Hegyközséget a képviselőtestület, ill. a hivatal részéről senki nem kereste meg. Ez nem gátol meg bennünket abban, hogy ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozzunk, hiszen ez törvényes kötelezettségünk. Viszont ez egy olyan súlyú probléma, amire sem a hegybíró, sem a hegyközség választmánya Önöknek végleges választ nem adhat mindaddig, amíg a hegyközség közgyűlése erre rá nem bólintott. Törvények értelmében minden hegyközségnek évente egyszer kell közgyűlést tartani, és ez a bevált gyakorlat szerint a gazdasági évet lezáró november hónapban, annak is a vége táján szokott megtörténni az országban mindenütt. Így lesz ez a Nagykanizsai Hegyközség esetében is, ezért kérem a T. Közgyűlést, hivatkozva a hegyközségi törvényre, annak 13. és 40 §-ára, a bortörvényre, annak 29. §-ára és a Nagykanizsai Hegyközség alapszabályára és rendtartására, hogy szíveskedjenek ezt a kérdést legalább decemberig elnapolni. Egyébiránt az a javaslat, amit előkészítés után az Önök asztalára tettek, sajnos íróasztal mellett született és a legfinomabban is fogalmazva dilettáns, ráadásul törvénysértő is. Abban senki nem vitatkozik velem, hogy érdemes olyan neveket adni a dűlőknek, a dűlőutaknak, amelyek régóta gyakorlattá váltak és a köznyelvben forognak, amennyiben ilyenek nincsenek, akkor az összes szakmai és egyéb érvet megfontolva érdemes a dűlőket elnevezni és ha ezek megtörténtek, akkor érdemes az ezekhez vezető utakat is ezekről elnevezni. Csak egy példát szeretnék kiemelni. A bortörvény 2. és 6. §-a értelmében direkt termő szőlőfajtáról semmiféle dűlőutat, sem dűlőt nem érdemes elnevezni. Ebben az előterjesztésben sajnos van ilyen, az Otelló. Korábban számomra érthetetlen módon változott és nem tudom, hogy milyen lépcsőben, akkor a Nohás is benne volt, de a lényeg az, hogy ha komolyan vesszük azt, hogy Nagykanizsa is a minőségi bortermő helyek közé termett. Érdemes volna elmélyedni az általam említett törvényekben, mert azzal, hogy Nagykanizsa városa is bekerült a minősített bortermő helyek közé, ezzel számos olyan lehetőséget is megkapott, ami előírás ezen települések számára és ezt a mi államunk, és ezen kívül az Európai Unió is elég bőkezűen szokta honorálni, hogy ezeknek a feltételeknek megfeleljünk. Érdemes tehát foglalkozni ezen törvényekkel. De mi a probléma? A probléma az, hogy különleges minőségű bort is lehet ezeken a területeken termelni, a Nagykanizsát övező szőlőhegyeken is, adottságok is megvannak hozzá. Ma már vannak olyan termelők is, akik erre képesek, csak mindaddig amíg nincsen védett nevű terület, megfelelő szabályozás mellett, addig erre az Országos Borminősítő Intézet ilyen engedélyt nem ad ki.

Tüttő István: Egy kérésem lenne. Az eldőlt, hogy Önök kérik, hogy decemberre tegyük át, akkor túlságosan ezzel foglalkozni most nem érdemes, döntsünk abban, hogy elfogadjuk a javaslatot, mert a hegyközség novemberben fog dönteni és akkor meghallgatjuk. Figyelembe véve, hiszen javaslattételi jogköre van. Kérem ebben döntsünk.

Horváth Gyula: Számomra ez is egy elfogadható megoldás, viszont úgy gondolom, ha már a bizottságok foglalkoztak és leírt javaslat született, akkor legalább a tanulságait érdemes lett volna elővenni, de ha nincs rá igény, akkor én megköszönöm azt is, ha decemberre elnapolják.

Tüttő István: Gondolom a hegyközség írásos javaslattal fog élni. Előtte az lenne a kérésünk, hogy a közgyűlés előtt még egy-két héttel kellene tájékoztatni minket, és akkor a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság annak az anyagnak a figyelembe vételével elkészíti azt a javaslatot, amely lehet, hogy merőben új lesz, mint ami itt le van írva. Nem lenne jobb a január?

Horváth Gyula: Erről a kérdésről mi november végén döntünk, hogy Önök mikor tűzik napirendre, az már nem az én dolgom. Nem jelent joghátrányt.

Tüttő István: Amiket elmondott Horváth úr azokat meg kell szívlelnünk, tanácsolom, hogy fogadjuk el a javaslatát.

Dr. Horváth György: A bizottsági ülésen minket úgy tájékoztattak, hogy Önöknek küldtek ki papírt – mert azt mondta, hogy semmiféle értesítést nem kapott – és erre június 30-ig kellett volna válasz. Ha az a válasz jön addig, hogy nem tárgyaljuk meg, akkor nincs ez a herce-hurca és nem kellett volna végighallgatni az Ön fejtegetését. Most valaki nem mond igazat, mert azt tetszett mondani, hogy nem kapott értesítést, bizottsági ülésen pedig állandóan arról volt szó, hogy nem jött a válasz, hiszen a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság kétszer vagy háromszor is tárgyalta ha jól emlékszem és ezért meglepő.

Tüttő István: Itt le van írva: “A döntésről a Hegyközséget a hivatal több alkalommal tájékoztatta, kérve az előterjesztéshez kapcsolódó észrevételeiket, javaslataikat. A megkeresés másolatát a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat elnökének is megküldtük. Sem a megjelölt határidőig, sem azt követően nem érkezett megkereséseinkre válasz.”

Karmazin József: Az előterjesztésben pontosan leírtuk, hogy többször megkerestük a Hegyközséget és valószínű, hogy Horváth Gyula úr nem arra utalt, hogy nem kapott levelet, hanem hogy nem tudtak rá megalapozott választ adni.

Tüttő István: A megkeresés szó nem ezt jelenti. Cserti úr ügyrendi gombot nyomott.

Cserti Tibor: Őszinte örömömre szolgált, hogy … jelzőktől a napirend tárgyalásának megkezdésére a tanulságaival együtt, hát a dilettáns jelzőt pedig kezeli az, akinek a hatáskörébe tartoznak azok. Mindenesetre nekem két kérdésem lett volna, hogy tárgyalta-e a Hegyközség és a településrészi önkormányzat. Tekintettel a kialakult helyzetre … javaslat érkezett, ez a javaslatom és ezért nyomtan ügyrendi gombot, hogy alakítsunk egy munkacsoportot, kérjük fel a jelenlévő Hegyközség vezetőjét, a településrészi önkormányzat vezetőjét és az előkészítőt – én a közgyűlési előterjesztőben Karmazin József főépítészt látom – egy közvetlen munkacsoport alakítására. A szükséges átvezetéseket ha kell a jogosítványok alapján, döntések címén az anyagban vezessék át. Határidő ismételt közgyűlés elé terjesztésére jövő év február 28., legkésőbb a költségvetés tárgyalásával egyidejűleg.

Tüttő István: Ez egy határozati javaslat volt, szavazzunk róla.

A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tóth László: Nem kívántam a napirend kapcsán megszólalni, és nem is kívánok tyúkper jellegű dolgokkal foglalkozni, de meg kell, hogy mondjam most már – nem bántva a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzatot – ilyen megfontolásból, hogy nem tárgyalta a településrészi önkormányzat. Ugyanúgy nem tárgyalta, amikor mennek Palinba a Városfejlszetési Egyesület, a Miklósfai sem, a Bagolai sem, a Bolgár Hadsereg utcában lakók sem tárgyalták, tehát ez nálam nem kitétel.

Tüttő István: Lezártuk a vitát, ezzel a döntésünkkel vissza fogjuk hozni. Kérésünk az, hogy a novemberi döntéséről a Hegyközség tájékoztasson minket. Megköszönöm a megjelenést.

Következik az Jelentés az interpellációk és kérdések intézéséről szóló napirendi pont.

Tüttő István: Jelentkeztek kérdés feltevésre.

Röst János: A városban többen megkerestek, hogy a GE Hungary Rt-ben, közismertebb nevén a Tungsramban jelentős létszámleépítés várható. Kérdezem polgármester urat, hogy van-e erről tudomása, ill. javasolnám, hogy rendszeresen találkozzon a GE vezetőjével, ill. a Munkaügyi Központtal munkaügyi kérdésekben. Örülnék, ha a polgármester megnyugtatná a közvéleményt, hogy ezek a hírek nem igazak.

Tüttő István: Engem is ilyen kérdésekkel kerestek meg, sőt a sajtó is. A következőt tudom erre mondani. Azonnal felvettem a kapcsolatot a GE vezérkarával. Ők kategorikusan kijelentették, hogy az információ teljesen hamis, semmiféle ilyen jellegű dologról nincs szó. Budapestről kaptam külön erre vonatkozóan jelzést. Tudomásul kell venni, hogy ez a nagy gyár valószínű a nyári szabadságolások idején az ún. megrendelés állománya változik és ezzel összhangban van a leállási időszaka is. Ezek azok az időszakok amikor évek óta és most más azt lehet mondani, hogy évtizedek óta a gyár, akár Tungsramként hívják, akár GE a tulajdonos, alkalmazkodik ehhez a hullámzó teljesítmény igényhez. Azt a megnyugtató választ kaptuk, hogy semmi ilyen ún. tendenciózus kérdésről nincs szó, de egyet azonban kértek. A GE rendkívül érzékeny minden olyan hírre, ami számukra akármilyen mértékig is a hírnév csorbításának az irányába mutat. Éppen ezért én azt kérem, hogy azon kívül, hogy ezeket az információkat megszereztem és ezeket az információkat kaptam, megkérem Önöket, hogy a GE-vel kapcsolatban semmiféle találgatásokba ne menjünk bele, fogadjuk el – természetesen a megfelelő szintű vezetés részéről – adott információt és örüljünk annak, hogy egy ekkora gyár működik Nagykanizsán, mely 4000-nél több dolgozót foglalkoztat. Az, hogy most abban az állományban, ahol az ún. a munkaerő közvetítői szektor dolgozik, az ún. visszafogott termelési időszakban ez a 100-150 embert érintő mozgás bekövetkezik 4000-nél több létszám esetén nem kell különösebb fekete felhőket látni ebben az ügyben. Én természetesen csak azt tudom közvetíteni, amiket nekem elmondtak. Megnyugtattak arról, hogy semmi ilyen probléma nincsen, sőt a gyár – legalábbis Nagykanizsán – jó eredményeket mutat fel és azt is bátran mondhatom, hogy a GE tervei között még további fejlesztések is vannak. Tehát nem arról szól a jövőkép, amiről itt a pletykák szólnak. Ráadásul a GE azt is közölte velünk, hogy van egy személy aki folyamatosan ilyen jellegű híreket próbál kelteni, akinek a munkájával kapcsolatban merültek fel kifogások és nagyon rossz dolog az, ha egy embert ér sérelem, aztán egy szárnyra kap és abból egy általános tünetet próbálunk kiszűrni. Én ezt tudom mondani, a válasz az, hogy nincs probléma, de hozzá kell tennem, hogy az információkat nem én találtam ki, hanem a GE megfelelő szintű vezetésétől kaptam. Nem azért mondom, hogy megnyugtassak bárkit is, az információk onnan származnak, ahol - ezeket bizton mondhatom - tudják, hogy igaz, vagy sem.

Következő kérdésfeltevő Kelemen Z. Pál úr, két kérdést kíván feltenni.

Kelemen Z. Pál: Az első kérdésem, hogy miért nincs közvilágítás a Dózsa Gy. és a Honvéd utca kereszteződésében? Tulajdonképpen ez a kereszteződés csak a Kresz szerint kereszteződés, valójában egy úttorkolat. Nemrégiben arra jártam és az utolsó világító test, vagy lámpa a Kisberki utca …… és ebbe a lejtésbe nem lehet belátni annyira, itt már biciklistát is el lehet ütni. Indokolt lenne, hogy itt közvilágítás legyen, mert megnőtt a gyalogos, kerékpáros forgalom. Ugyanis ez az északi városrészt köti össze az észak-keleti városrész bevásárló, szolgáltató központjával, tehát mindenki erre jár a TESCO, a PENNY és a SPÁR felé. Ráadásul rengetegen használják ezt az utat azért, hogy az M7-nél ne menjenek ki a Balatoni útra és kikerüljék a körforgalmat. Rendkívül forgalmas rész, itt jó közvilágítás kellene. Kérem polgármester urat, hogy szemlélje meg a helyet és vegye fel az illetékessel a kapcsolatot.

A második kérdésem: Mikor lesz falusi szintű strandja Nagykanizsának? A kérdés nem véletlen, mert Zalában mindenütt termálvíz van, strandokat építenek, még pedig gyönyörűeket Bázakerettyétől, Kehidakustányig, Lentitől Zalacsányig egymás után épülnek a strandok, miközben Nagykanizsán ez a téves nézet uralkodott el, hogy a nagykanizsaiak nem szeretik a strandjukat. Ez nem igaz. Ha rendes, megfelelő kultúrált strandja lenne Nagykanizsának, bizony sokan járnának erre a strandra. Elkeseredetten olvastam a kiegészítő 20. szakaszát, ahol a strand rekonstrukcióra az elkülönített 40 millió Ft sem használták fel. Tény az, hogy ebben a kérdésben ez a képviselőtestület és az előtte lévő kettő nem tett meg mindent. Ennek első sorban az az oka, hogy a képviselőtestület ¾ részének Balaton mellett vagy Zalakarosban van víkendháza, nem feltétlenül érzékeny erre a kérdésre, de tény az, hogy Nagykanizsán építeni kell strandot, bővíteni és nem abban a mucsai tempóban, ahogy elterveztük, hanem megyei jogú városhoz méltó módon, még akkor is, ha ez pénzbe kerül. Legyen rendes 50 méteres uszoda, termálvíz, kultúrált szép gyerekmedence, mert a városiak igénylik ezt.

Tüttő István: A közgyűlés döntött, hogy érdemben lépni kívánunk ebben a kérdésben, de azt is tudni kell – hiszen az anyagból kiderül, amire utalt Kelemen Z. Pál úr -, hogy közbeszerzés alapján lehet csak ezeket a kérdéseket kezelni. A közbeszerzési pályázatunkra beérkezett árajánlatok azonban majdnem a dupláját teszik ki, mint amennyi pénzt most erre vállalni tudtunk volna. Az pedig nem lehet, hogy elköltünk azért 40 milliót. Tehát kinek adtuk volna a 40 milliót, mindenképpen aki ezt a beruházást végzi, közbeszerzési pályázaton kell, hogy elnyerje ezt a munkát. Több tárgyalást folytattunk a tervezőkkel, próbáljuk a költségeket lejjebb vinni, természetesen bizonyos kompromisszum mellett, hiszen nem lehet a minőség és a szolgáltatás szintjét oly mértékig lecsökkenteni, hogy valóban igaz legyen az, amit Kelemen Z. Pál úr mond, hogy a jelzővel azonos legyen, mert akkor nem érdemes. Tehát mi megpróbáljuk, jövőre biztosan állíthatom, hogy az újra kiírt közbeszerzési pályázat, amely már sajnos át fog nyúlni a jövő évbe. Jövő év tavaszán reményeink szerint elindulhat az a beruházás, amely Nagykanizsának az egész fürdőjét, strandját, az ottani medencék teljes áttervezett, megfelelő, szép környezetet biztosító formában elindul ez a beruházás. Pályázni is kell természetesen, hiszen a pénzeket azok a települések, amelyeket említett Kelemen Z. Pál úr, ezek a települések sok százmillió Ft-ot nyertek pályázaton. Ennek a pályázatnak az anyaga elkészült. Éppen a pályázatot elkészítő céggel szintén leültünk, tárgyaltunk, átbeszéltük, hogy mit hogyan kell végezni, mikor kinek mi a feladata. Ez az év sajnos a közbeszerzési pályázati kiírás után beérkezett pályázatok alapján úgy tűnik, hogy csak jövőre oldható meg. Jövőre azonban meg fog épülni az a medence, amely éppen a legnagyobb gondot kezeli, a kinti medencének a legnagyobb egységét fogjuk felújítani. Arról majd lehet dönteni, hogy mindjárt meleg vízzel töltjük fel, hogy egy termál része is lesz a fürdőnek, és megépül a gyermekmedence és ezt követően olyan sportolásra alkalmas területek kiépítésére is sor kerül a strand területén, amely megítélésem szerint szép is lesz, vonzó is lesz és reményeink szerint a kanizsaiak is örömmel fognak majd a strandra menni. Egyről nem szabad elfeledkezni, hogy éppen a pályázatunk azt a célt szolgálta, hogy Nagykanizsa is belépjen abba a körbe, hogy termál programba belépjünk, ezt pedig nem lehet másképp megtenni, a Széchenyi Tervbe pályázunk. Reményeink szerint Nagykanizsa is részesül majd olyan támogatásban, amely ebből a szempontból szükséges, hiszen itt több szám millió Ft-nak az igénye van. Nem hiszem, hogy a város önmaga fel tud vállalni egy olyan fürdő építését, amely egy új kút fúrásával jár, aztán akár egy ilyen AQA parknak a finanszírozását sem tudjuk felvállalni, hiszen lehet arról beszélni, hogy mi olyan dolgokra költjük a pénzünket ami helyes cél, vagy nem helyes, de mi úgy gondoljuk, hogy a könyvtár az fontosabb volt először. Azt is elismerjük, hogy a fürdőre fordítani kell, hiszen ezért döntött úgy a közgyűlés, hogy erre 60 millió Ft-ot áldoz. Később a keretek bevizsgálása után 40 millió Ft-ra csökkentettük, de ez elegendő lesz ahhoz, hogy ez a feladat jövőre elinduljon.

Kelemen Z. Pál ügyrendi gombot nyom.

Kelemen Z. Pál: Polgármester úr, köszönöm a válaszát. Láttam két képviselőtársam válaszra jelentkezett, tőlük nem kérdeztem semmit, ezért kérem, hogy ne adjon nekik szót, ellenkező esetben kénytelen vagyok elmenni az épület legkisebb helyiségébe, valami hasznossal tölteni az időt. Arra kérem polgármester urat, hogy tartsuk magunkat az ügyrendhez. A 42. § megmondja, hogy mi az ügyrend, a kérdés és interpellációk módozata, kinek teszi fel az ember és milyen formában. Én nem szólítottam meg senkit.

Tüttő István: Röst János ügyrendi gombot nyom.

Röst János: Azt akartam szintén kérni polgármester úrtól, hogy ne adja meg a szót, nem lehet vitát nyitni, feltéve ha személyes érintettség nem áll fenn, én nem láttam egyébként senkit se megszólítva. Értelmetlennek látom, hogy egy kérdés kapcsán megint egy órát beszélgessünk, utána pedig mindenki elmegy egy órás szünetre.

Birkner Zoltán: Kelemen képviselőtársamnak pontosabban kellett volna fogalmazni, amikor azt a megjegyzést tette, hogy az itt ülők 2/3-ának itt, vagy ott van ilyen-olyan üdülője, magánháza, ezért nem foglalkozik az üggyel. Hát ez engem felháborít. Ha nem így vezeti elő képviselőtársam, az életben nem nyomtam volna válasz gombot. Nem csak a magam nevében mondom, mert én kijártam a strandra és azzal amit elmondott Kelemen képviselőtársam, egyébként teljesen egyetértek, hogy a strandot rendbe kell hozni és emlékeztetni szeretném arra, hogy megszavaztunk 240 millió Ft-ot négy éves ütemezésre egy teljes felújítási programra és beadta a város valóban a pályázatot. Tehát megint csak, hogyan tálalunk egy ügyet és akkor Kelemen képviselőtársam még egy viccesnek és intelligensnek nem nevezhető megjegyzéssel vezeti le a hozzászólásomat, ill. hozzászólásunkat, ezt pedig külön kikérem magamnak, menjen el nyugodtan oda képviselőtársam bármikor.

Dr. Baranyi Enikő: A frakció nevében, és egy kicsit úgy is mondhatom, hogy többünk nevében tisztelettel szeretném ugyanakkor Kelemen képviselő társamat – aki természetesen elvonult, de azért én mégis be fogom fejezni a mondatomat – felkérni arra, hogy kénytelenek vagyunk elutasítani azt az általános és nem megalapozott negativisztikus észrevételt, hogy érzéketlenek, mert balatoni és egyéb nyaralók miatt a nagykanizsai strandot nem látogató képviselők nem érzékelik a problémát. Én úgy gondolom, hogy ez a napirendi pont arra alkalmas, hogy olyan általános, negativisztikus és egyébként pedig – hogy így mondjam – valóban olyan populáris szövegtől mentes kérdésfeltevések, interpellációk és konstruktív jellegű probléma felvetésekre kerüljön sor és a magunk részéről ennek a hangnemnek maximálisan az elutasítását és rosszallását szeretnénk kifejezni.

Tüttő István: A Honvéd utca és a Dózsa György utca közvilágítását meg fogjuk vizsgálni.

Dr. Csákai Iván: Annak ellenére, hogy Kelemen Z. Pál úgy szólt, hogy ne szóljak hozzá, amnéziában szenved Kelemen Z. Pál. Négy hónappal ezelőtt kaptam én egy olyan ígéretet, hogy a világítás rekonstrukcióval együtt ez meg lesz oldva, ugyanakkor amikor ott a közparkban a játszótér fog épülni. A közgyűlésen ez elhangzott.

Tüttő István: Röst úr, ügyrendi gomb.

Röst János: Arra kérem polgármester urat, hogy határozottabban vezesse a közgyűlést. Az nem működik, hogy egy kérdés kapcsán már ötödik hozzászólás zajlik le, ez teljesen abszurd.

Tüttő István: Megkérek mindenkit, ha csak kérdést feléjük nem irányítják, akkor most ne jelentkezzenek. Kérdést kíván feltenni Kiss László úr.

Kiss László: Azt ígértem, és címként azt mondtam be, hogy meddig kell, hogy terjedjen egy önkormányzati képviselő memóriája és emlékezete. Itt van nálam a Nagykanizsa-Palin városrész Általános Iskola rekonstrukciójára és bővítésére annak idején benyújtott javaslat, melynek során a javaslat megállapítja, hogy a fő profilként kezelt oktatás mellett jelentős szerep hárul az intézményre a városrész egyéb kulturális, sport és közösségi életének, feladatainak betöltése során. Itt van mellette egy szakértői vélemény is, amely ugyancsak azt hangsúlyozza, hogy az intézmény a felújítását és bővítését követően a városrész kulturális és sportrendezvényeinek a centrumává is válhatna. Ezen megfontolások kapcsán a közgyűlés 1997-ben jelentős önerő, 32.183 eFt felvállalásával végrehajtott egy beruházást, amelynek 321.825 eFt volt a végösszege, ennek kapcsán felújításra és jelentős bővítésre került a palini általános iskola. Úgy is, mint a palini közösségi élet egyik jelentős helyszíne, gyakorlatilag színtere. Ennek nagyon jó példája volt az, amikor a közgyűlésünk ott közmeghallgatást tartott és ugyanilyen apropóból a Zalai Hírlap falujárás című műsora ugyancsak megjelent ott és egy egész délutánt betöltő műsort tartott színházi előadással is körítve. Mindezek ismeretében nagyon meglepődtem a Zalai Hírlap múlt csütörtöki számában megjelent cikken. Ez az augusztus 31-i Zalai Hírlap, Nagykanizsa és környéke című oldalán megjelent, hogy egy új faluház megépítését szorgalmazza képviselő. Én úgy vélem, hogy a közgyűlés és a város jelenlegi gazdasági helyzetében az előzőekben elhangzottak alapján, ahol ugyancsak jelentős szempont volt a felújításnál a közösségi élet színterének a biztosítása, úgy vélem, hogy kicsikét könnyelmű, ha a képviselő úr ilyen igényeket igyekszik támasztani a választókörzetében és azt hiszem, hogy felelőtlen a város költségvetésével szemben is. Én arra kérem, hogy képviselő úr emlékezzen vissza arra, hogy négy évvel milyen apropóból indult ez a beruházás és egy több száz millió beruházást ne kezdeményezzen feleslegesen a város kasszája terhére.

Tüttő István: Csupán azt észrevételezem az előbb elhangzottakból, hogy Kiss úr nagyon ravaszul fogalmazta meg a kérdést, mert végül is nem kérdezett, hanem egy költői kérdést tett fel és arról kifejtette a véleményét.

Cserti úr ügyrendi gombot nyomott.

Cserti Tibor: Nagyon tisztelem képviselő kollégámat, de amennyire ismerem az SZMSZ-t, a közvetlen képviselő kollégájának kérdést nem tett fel e napirendi pont kapcsán. Úgy gondolom, hogy ilyen jellegű provokáció … jó szándék … Ne raboljuk a drága időnket, ezt itt el lehetett volna intézni kint a majdnem egy órás szünetben az előbb. Arra kérem polgármester urat, hogy … napirendi pont kapcsán …

Tüttő István: Következő kérdésre jelentkezett Budai István úr.

Bicsák Miklós: Úgy gondolom nagyon röviden, úriemberhez méltóan – mert annak érzem magamat – ilyen méltatlan, uninteligens viselkedést, amit Kiss László képviselőtársam csinál, hiába próbálkozik, vagy hivatkozik erre vagy arra, Palin városrész települése igényli azt a faluházat, szüksége van rá. Ő könnyen beszél, de remélem jövőre majd a választásokon másképp fog beszélni. Palin lakossága akkor is meg fogja mutatni, hogy ott közösségileg összefogva fog épülni és ezt a városnak kötelessége megszavazni, azért is, mert olyan vállalkozók élnek, dolgoznak Palinban, akik komoly adófizetői Nagykanizsa városnak. Egy ilyen képviselői hozzászólással, aki csak kötekedik, és kerékkötője a város közgyűlésének, ilyen a jövőben remélem nem lesz közöttünk.

Tüttő István: Kiss László úr ügyrendi gomb.

Kiss László: Válaszolni szeretnék. Csak annyit szeretnék Bicsák képviselő-társamnak mondani, hogy ugyanezeket a megállapításokat, amit Ő irányomban tett, én is elmondhattam volna egy hónappal ezelőtt az autóbuszvonal átszervezésével kapcsolatos interpellációja kapcsán.

Budai István: Az előző vita után megpróbálom higgadtan feltenni a kérdésemet és szeretném, ha ebből nem gerjedne ilyen indulat. Én a kérdésemet a polgármester úrhoz tenném fel, hogy mit kíván tenni az önkormányzat, ill. a Polgármesteri Hivatal a közterületek szennyezettségének megszüntetése érdekében? Nap mint nap szembesülök a keleti városrészben, de gondolom az egész városra elmondhatnám, a közterületeknek a kutyaürülékkel való szennyeződésével. Ugyanis a Birkner úr elmondta és üdvözölendő a homokcsere, bár jobb lett volna, ha ebből nem csinálunk politikát, mert abban volt egy kis politikai felhang, hogy a Fidesz szervezte. Mindegy, hogy ki szervezte, örülök, hogy megoldódott. A Kapocs című műsorban én is ezt többször mondtam, de én ezt nem sajátítom ki, de kérem szépen borítékolom, hogy két hét után az ugyanolyan fertőzött, mint amikor a homokot ki nem cserélték. Nincs a keleti városrésznek egy olyan négyzetmétere, ahol ne találkoznánk ürülékkel és én ezt nem a TV-ből és a riportokból tudom, hanem onnan tudom amikor belelépek. Kérném szépen, hogy ebben valamilyen intézkedést szíveskedjenek foganatosítani. Én gondolok a Közterület Felügyelet ilyen irányú működtetésére is.

Tüttő István: Van is egy ilyen előterjesztés, hogy növelni kell a létszámát. Valószínű, hogy ez is hozzá fog járulni ahhoz, hogy ezen feladatoknak jobban eleget tudjon tenni.

Dr. Csákai Iván: Örömmel lehet tapasztalni, hogy szeptember vége, októberben át lesznek adva a Postakert utcában épülő házak. Kérdésem lenne, hogy az Irtás utcában az aszfaltnak a megépítését a régi épületekre, vagy az új épületekre való tekintettel építik olyan magasra? Szeretném megkérdezni, hogy a vízelfolyás hogy lesz megoldva a régi épített Irtás utcai házaknál? Az eddig ott parkoló autók hogy fognak onnan kiállni egy ilyen magas kerékvetővel körülvett aszfaltról és nem utolsó sorban szeretném megkérdezni, hogy a Postakert utca, Balaton utca közötti járda, amelyik tudtommal közgyűlési határozattal úgy volt, hogy az iskolakezdésre megépül, az mikor épül meg? Jelenleg a Ford tereprendezést végez, ott aszfaltozás fog folyni és még a járdának nyoma sincs. A közgyűlési határozatot mindenhol be kellene tartani és jelenleg akkora autóforgalom van, hogy ott a gyalogos forgalmat az autók között nem tudom elképzelni és a gyerekeink ott járnak. Kérem odafigyelni és kérek intézkedést, hogy a járda megépüljön és kérem megnézni azt, hogy miért lett annyira magasra felemelve az Irtás utcában az út.

Tüttő István: Csákai úr meg fogjuk vizsgálni, mert azon problémák kezelhetők, amit Csákai úr említett megfelelő lehajtó részek kiépítésével. Mindenképp megnézzük, és akkor Csákai urat tájékoztatjuk.

Következő kérdező Cserti Tibor úr.

Cserti Tibor: Két szerény kérésre kaptam lehetőséget. Az egyik a Levente utca Bagolai sor kereszteződésben van egy korlát. Az arra szolgál, hogy a Levente utcáról érkezők elfeledkeznek magukról, akkor ne rohanjanak le a Budapest-Nagykanizsa vasútvonalra. Nagyon sok balesetet előzött meg ez a korlát, de nagyon sokan át is szakították ezt nagy tehergépjárművel és bizony feszültséget okozott. A közelmúltban ugyancsak volt egy ilyen jellegű baleset, azóta sincs helyreállítva ez a korlát. Nem akarom ezt a dolgot fokozni, a korlátban károkozás is történt, tehát kötelező … ismertük, hogy ki a személye. Másik pedig, hogy azonnali helyreállítást igényel ez a dolog, nem igényelne költségráfordítást sem. Kérdésemnek a lényege és most nem kérek rá választ a műszaki intézkedésig, hogy mikorra kerül erre sor?

Másik kérdés. Kicsit félszeg humorral úgy tettem fel a kérdést, hogy a kórházi híd miért nem festi magát? A kérdésfeltevést az motiválta, hogy egy évvel ezelőtt kb. már megkérdeztem, és akkor a Beruházási Szabályzat alapján még valószínűsíthető volt, hogy valamiféle szavatossági témák kapcsán a városnak külön költségráfordítás nélkül kezelhető lett volna. Senki sem emlékszik rá, hogy … igen, a város ékessége … temetői híd. A vasszerkezete erősen korrodált ma már, mindenféleképpen gyors intézkedés kellene. Ha ezt elmulasztották, én direkt nem kérdezem meg, hogy ki a felelős ezért, polgármester … kell a hivatallal, ha úgy gondolja, de viszont határozott intézkedést kérek arra vonatkozóan, hogy miért nem tett semmit az alábbi ügyben.

Tüttő István: Megnézzük és azt is megnézzük, hogy forrása van-e, mert csak úgy festegetni és javítani nem tudunk, hogy nincs rá keret.

Dr. Baranyi Enikő képviselőasszony kért szót, kérdést tesz fel.

Dr. Baranyi Enikő: A kérdésemnek a mottója az lenne, hogy “aggódom értük”. Én sokat gondolkoztam azon, hogy valójában a mi régi szép építészeti értékeinknek mi is a jelene és leginkább, hogy mi lesz a jövője. Legújabban az Apolló Mozival kapcsolatosan szeretném megkérdezni, hogy van-e a város vezetőségének és a hivatalnak konkrét kiforrott véleménye, koncepciója a mozi hosszabb távú működtetésével, ill. funkció kialakításával kapcsolatban, kiváltképp akkor amikor a városban a lehető legkülönbözőbb mendemondákról van szó és legjobb tudomásom szerint Tóth László képviselőtársunknak egy olyan javaslata volt, vagy önálló képviselői indítványa összesen három alaklommal, amely funkció megjelöléssel közgyűlési határozattal megerősített formában nem igazán lehetne kérdés és nem igazán lehetne szóbeszéd tárgya. Legfeljebb csak akkor, ha a közgyűlés ezt a határozatát már visszavonta.

Másik kérdésem mi történik azokkal az épületeinkkel, amelyek tulajdonjogának átadásával vagy értékesítése kapcsán. Bizony az előző testületi időszakban is és itt Bicsák képviselőtársamra is hivatkoznék, komoly viták voltak, adjuk, ne adjuk, kinek adjuk, Iparkamarának adjuk-e, Sugár u. 3. nevezetesen. Nem tudom, hogy polgármester úr mikor járt arra felé. Azt megszokni nem lehet, hogy műanyag nyílászáró szerkezet került az épületre. Elfogadni szerintem nem lehet azokat a beton alapzatokat, ami az épülethez kerül, amelyeken itt-ott most már kezd a vakolat is megbomlani. Én azt szeretném hinni, hogy ezeket az épületeinket, amelyek építészeti értékek, Kanizsa őslakóinak emlékei is lehetnek, amelyek hozzákötik, ezeket azt hiszem jobban kellene megőriznünk, ill. körültekintőbben kellene a funkció váltások kapcsán eljárnunk.

A harmadik e csoportba soroló kérdésem ugyancsak Lazsnak sorsa. Nem gondolkozik-e a polgármester úr azon, hogy ún. hasznosításra vonatkozó akár ún. ötletbörzét lehetne tartani, vagy megkérdezni, hogy vajon milyen funkciót tudnának a lakosok adni ötletként, amelyet utána ide lehetne hozni, hogy ne kizárólag a hivatal, vagy valaki csak, hogy így mondjam valamilyen egyéni elképzelés alapján próbáljon ezeknek funkciót adni.

Tüttő István: Végül is amit képviselőnő elmond, nem csak a polgármesternek kell feltenni. Nekem van ötletem nem egy ezekre, csak megkérdezem, hogy ki fogja megoldani és kivitelezni, vagy finanszírozni, mert pl. a lazsnaki kastélyból egy csodálatos szállodát lehetne csinálni, oda lehetne csinálni egy termálfürdőt, hiszen ott 7 hektár földterület van, amely kimondottan alkalmas lenne egy rezervátum szerű park, ami ott található. Széchenyi Terv. Az előbb említettem, hogy ebben az ügyben is készül egy pályázat, de van egy megkeresés is, egy befektető részéről, aki érdeklődött ugyanezen körben és ugyanezen hasznosítási javaslattal. A Sugár u. 3-mal nem az volt a problémánk, hogy az az épület nekünk nem tetszik, és nem akarjuk megóvni, csak nem volt annyi pénzünk rá, több száz millió Ft, hogy annak a felújítását elvégezzük. Eladásra került, tulajdonosa volt, és azóta tulajdonosváltás is történt. Tehát az önkormányzatnak beleszólási joga legfeljebb abban van, hogy megnézi a terv szerint készült-e. Erre vonatkozóan több bírság kiszabására is sor került. Most pontosan nem ismerem, hogy hol tartanak ezek az ügyek, jegyzőnőt kérjük fel, hogy vizsgálja meg, hogy vizsgáltassa ki és azt követően tájékoztassa Önöket, hogy mik a lehetőségeink. Az ötletbörze nem rossz gondolat, egyébként más esetben is lehetne alkalmazni. Mivel a jövő héten kedden közmeghallgatás lesz, innen is fordulhatunk a lakossághoz, hogy ilyen kérdésben is várunk javaslatokat. Tehát ezt az alkalmat is meg lehet ragadni arra, hogy az ötletbörze működjön. Ugyanakkor olyan is elképzelhető, hogy egy ládát helyezünk ki a polgármesteri hivatalnak a bejáratához, amelyre felírjuk, hogy ötletláda és különböző ötletekkel bárki, bármivel bombázhat bennünket. Persze több olyan ötlet is lesz, amely számunkra kellemetlen, de azokat majd szelektálni kell.

Még egy kérdésre jelentkező van, Tóth László úr tessék. Először Bicsák úr, majd utána Tóth úr.

Bicsák Miklós: Nagyon örülök, hogy az előttem felszólaló Dr. Baranyi Enikő főorvos asszony és polgármester úr is Lazsnakot megemlítette. Azért egy szomorú jelenségről el kell mondanom, mielőtt kérdésemet feltenném, hogy nap mint nap, mi ott mellette Teleki László barátommal eljárunk, arról a T. Közgyűlés nem gondoskodott, nem a polgármester úrhoz dobom a felelősséget, hanem igen is a közgyűlés felelőssége, hogy egy ilyen gyönyörű objektumot, ahogy Önök itt az előbb elmondták, akkora területtel ott hagytuk őrizetlenül. Palin lakossága, vagy aki Nagykanizsára jár be, bárki elmegy, kérem egy kicsit viccesnek hangzik, de személyesen is láttam, az esti szürkület, főleg a nyugati oldalon, ahol nincs közvilágítás, a bástya kerítésnél, mint a szöcskék úgy ugrálni ki az emberek esténként kifelé. Széjjel hordják (lopják) azt az objektumot, ezt a lakosság is jelezte. Múlt hét pénteken a Közterület Felügyeletet hívtam fel, hogy nappal menjenek. Én mint magán ember, mint a terület képviselője is nem megyek be az objektum területére, mert kívülről zárva van, soha nem tudhatom, hogy kivel állok szemben, de ez áldatlan állapot. Kérdésem, hogy nem éri meg a városnak T. Közgyűlés, polgármester úr, hogy egy ilyen drága, amiben gondolkodik a város, annyi közmunkás és egyéb, hogy legalább nappal egy személy, de estére kettő három ember odatenni őrzés céljából. Higgyék el, ismerem gyerekkorom óta azt a területet, nagyon tönkre fog menni, ezzel csökkenni fog az értéke. Nagyon kérem és a lakosság is kéri, hogy a T. Közgyűlés lépjen ebben a kérdésben.

Tüttő István: Tájékoztatom Bicsák urat és a lakosságot is, ez mai információ, azért nem tudtam pontosan, hogy milyen kérdés fog elhangzani, de a következő a tájékoztatás. Ma beszerelték ebbe a kastélyba azt az ellenőrző rendszert ……..műszaki átadása holnap lesz. Hát amennyiben ez teljes mértékben megfelel az elvárásoknak, akkor tisztelettel jelzem az oda menni szándékozóknak, hogy erre is számítsanak, mert kellemetlen helyzetbe fognak kerülni. Tehát arról nincs szó, hogy nem kívánjuk ezeket őrizni, csak úgy tűnik, hogy azokat az épületeinket, amelyeket személyek őriztek, nem lehetett igazán megfelelő védelemnek tekinteni, mert nagyon sok “jó” példát tudok mondani, hogy az őrző-védő szolgálatok mellett gyönyörűen széthordják az épületeket. Nem tudom, hogy most van-e ebben még egy kis asszisztencia is, de talán ezeket a berendezések pártatlanul fognak jelzést adni és akkor ugye az intézkedés megtörténik a rendőrség részéről. Ez nem pártpolitikai téma, hanem megfelelően kell érteni.

Tóth László: Kérdésem: korlátozható-e Nagykanizsa Megyei Jogú Város területén az állampolgárok pihenéshez és alváshoz való joga? Ugyanis az elmúlt időben többen megkerestek a Kórház utcai illetve az Eötvös téri társasház lakói közül, hogy este 10.00 óra után nem tudnak pihenni, aludni, mert a Kórház utca túloldaláról a vendéglátóhelységből nagy hangerővel szól a zene.

Tüttő István: Melyik ez a vendéglátó?

Tóth László: Ez a Country Club nevű vendéglátóegység. Kérdésem az, hogy meddig kell eltűrni az ott lakóknak ezeket a hangzavarokat?

Tüttő István: A válaszom az, hogy megvizsgálja az osztály, de átadom a szót osztályvezető asszonynak.

Partiné Dr. Szmodics Györgyi: Tisztelt Képviselő úr! Tájékoztatni szeretném, hogy a nyári időszakban rendszeresen tartunk a vendéglátóegységeknél éjszakai ellenőrzést. Utoljára augusztus hónapban a rendőrséggel közösen történt egy ilyen átfogó ellenőrzés és ezt a kérdéses egységet is akkor ellenőriztük. Abban az időpontban ilyen jellegű zavaró tevékenységet éppenséggel nem tapasztaltunk. Természetesen ismételten meg fogjuk nézni ezt az egységet, és amennyiben ilyen jellegű tevékenység van, akkor szükséges jogszabályi előírásoknak megfelelően el fogunk járni, vagy szabálysértési eljárást kezdeményezünk, vagy hogyha a zaj mérhető és olyan fokú, akkor a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fogunk lépni.

Tüttő István: Véget ért a kérdések sora. Ezek után megkérdezem Önöktől – illetve most látom, hogy Györek úr egy szóbeli interpellációra volt jelentkezése – megadjuk a szót, tessék.

Györek László: Bizonyára mindenki tudja, hogy Nagykanizsán a bérlakások helyzete nem éppen rózsás. Reméljük ez rövidesen valamennyire majd javulni fog és mindig nagy gondot okozott az ebben való elhelyezése a rászorultaknak. 1999 és 2000-ben a vonatkozó rendelet szerint – ugye az odaítélési joga egyrészt a bizottságot, másrészt a polgármestert illette meg. Ez változott most 2001-ben, itt most azt hiszem, csak a bizottság az, aki ebben döntéshozó. Én azt szeretném kérni a polgármester úrtól egy megkeresés miatt, hogy 1999. és 2000. évből a saját hatáskörben odaítélt lakásokról egy tájékoztatást a következő közgyűlésre, ha tudna nyújtani, ezt megköszönném.

Tüttő István: Megkérem majd az IKI-t, hogy ezt összesítse, mert csak rajtuk keresztül ment. Rendben van. Ezek után kérdezem a tisztelt képviselőtársaimtól, akik interpellációt nyújtottak be és részükre a válaszokat megküldtük, hogy kinek mi a véleménye? Kiss László urat kérdezem először, hogy el tudja-e fogadni az adott választ.

Kiss László: Igen polgármester úr, elfogadom.

Tüttő István: Budai István úr?

Budai István: Tisztelt polgármester úr, én is elfogadom a választ azzal, hogy igaz a válaszlevél, mert akkor az volt a helyzet, amit leírtak, hogy átalakítás alatt állt ez a Bagaméri című mulatóhely, de a nyitás után ugyanúgy visszaállt a rend. Ugyanúgy zavarják a lakosságot, több panasz érkezett azóta is. Én kérném, hogy ezt azért tartsuk melegen ezt a témát, de a választ elfogadom, mert tényleg akkor így történt, ahogy le van írva.

Tüttő István: Köszönöm. Tóth László urat kérdezem.

Tóth László: A választ elfogadom azzal a kikötéssel, hogy amennyibe a biológia lehetővé teszi a faültetést – nem vagyok kertészmérnök – abban az esetben megfelelő időben és megfelelő helyen természetesen újra szeretném ültetni azt a tölgyfát.

Tüttő István: Köszönöm. Horváth György úr interpellál.

Dr. Horváth György: Az édesanya a következő levelet írta: “édes fiam, azt a levelet, amelyben 1.000 Ft-ot kértél, nem kaptam meg”. Jelentem alásan, olyan dolog történt a képviselőtestület életében, amire én nem emlékszem. Valószínű, hogy nem is volt. Olvasom: “A mai közgyűlésen elhangzott interpellációjára válaszolva az alábbiakról tájékoztatjuk.” Gondolkodtam, hogy visszavonjuk-e az interpellációmat, vagy sem. Én azt kérdezem, hozzátéve azt, hogy Gáspár András úrral a messzemenőkig elégedett vagyok, most nem vele igazán fénykép nélkül nagyon sok mindent megcsinál a környezetemben azt hiszem, hogy le a kalappal előtte és amilyen munkát végeznek, hiszen mint már mondtam, Nagyné felkeresett, beültetett a kocsijába és végigjártuk, azoknak a problémáknak a nagy része megoldódott.

Na de hozzátéve azt, hogy ezt a választ mégsem tudom így elfogadni. A következőről van szó. A közgyűlés 381/1997. számú határozata azt jelentette tulajdonképpen a Kórház utca 8-14. szám alatti lakóknak garázs-elővásárlási jogot biztosított. Tehát így szól pontosan a határozat, idézném Gáspár úr korrekt válaszát – így szól, csak a végét olvasom, hogy a “bérbeadás során a Kórház u. 8-14. szám alatti lakosok részére előbérleti jogot, míg a HSMK részére továbbra is ingyenes használatot biztosít.” Tehát ebben úgy érzem, hogy itt a jog egyértelműen kiket illet, a Kórház utcai lakókat illeti meg. Most a következő dolog történt, hogy nem a Kórház utcai lakók, nem csak azok kaptak, hanem az Eötvös téri lakók is kaptak ott ketten, jóllehet a határozat erről nem szól. A dolog szépséghibája az, hogy ez a határozat 1987-en született, a lejárat – ha jól emlékszem, elnézést, ha tévedek – 1998. május volt, tehát akkor vége. Na most azóta, hogy hogyan történt az elosztása vagy nem elosztása a lakásoknak, ez rejtély. A határozatot a ……A közgyűlési határozatot nem változtattuk meg. Én nem emlékszem legalábbis semmiféle bizottsági ülésen, még itt a közgyűlésen sem. Tehát, hogy mások kapják ott a garázst, szóval itt van az én problémám, illetve pontosan nem az én problémám, hanem akik engem ezzel megkerestek. Na most azért mondtam jegyzőnőnek az etikusságot, mert ha minden esetben ez történne, ez lenne a jó, hogy elhangzik az interpelláció és mindjárt itt a válasz is. Azt hiszem, ez gyakorlat lenne. És most kezdem megérteni a Zalai Hírlap mai cikkét, ugye lehetett ezt olvasni. A következőt kérem. Hangsúlyozom azt, hogy engem megkerestek. A következőt kérem a jegyzőnőtől, hogy vizsgálja felül. A határozat így szól, hogy nekik jár a garázs, nekik van elővételi joguk. Az, hogy ezelőtt két vagy három évvel ezelőtti állapotot érvényesítsenek, azt hiszem ez nem jogszerű. Nem hiszem, hogy jogszerű lenne. Meg kellett volna kérdezni és akkor úgy dönteni. És valószínű, hogy ez lenne a megoldás. Még egyszer hangsúlyozom azt, hogy tessék megvizsgálni jogilag, mert ha 1998-ban jelentkezik valaki …………… elköltözés. Azt hiszem, ez természetes dolog. És ezért én így most mondom mindjárt a választ, így nem tudom elfogadni, jóllehet minden érvelésével teljes mértékben Gáspár úrral egyetértek. És akkor kérném a jegyzőnőt, hogy mi a válasza, illetőleg legyen ez gyakorlat. Ez nagyon jó lenne akkor, aki beadja idejében az interpellációt és akkor megkapja mindjárt a választ, vagy először a választ, és utána beadja az interpellációt.

Tüttő István: Nem valószínű, hogy azért került erre sor, mert ezt a jövőben teljesen általános gyakorlattá akarjuk tenni, hanem itt egy kész válasz volt. Meg fogjuk vizsgálni, hogy az a döntés, amit a közgyűlés hozott, azzal mennyire van összhangban a gyakorlat. Világos, hogy ugye a jog kimondja, hogy az elővásárlási joggal való, tehát az is törvénytelen, hogyha nem kérdezzük meg a jogosultat, hogy kíván-e vásárolni, esetleg még semmissé is teheti a szerződést.

Dr. Baranyi Enikő: Ez volt az a napirendi pont, interpelláció, amihez jeleztem, hogy én is hozzá szeretnék szólni. Hasonló helyzetben vagyok, mint Horváth képviselőtársam. Engem is megkerestek pontosan ugyanezen garázsnak az elosztásával illetve a döntéshozatallal kapcsolatban. Én egy kicsit most más megvilágításban szeretném ezt az egész dolgot helyezni. Egyrészt úgy érzem, hogy a közgyűlési határozatoknál rendkívül körültekintően és sokkal precízebben, pontosabban kellene megfogalmaznunk dolgokat. Például nem lakosokat, hanem tulajdonjoggal rendelkezőket kellett volna beírni. A következő - és tényleg abszolút próbálok itt korrektül végigmenni – igen, elővásárlási jog nincsen. Ez nem elővásárlási jog, hanem csak egy szándéknyilatkozat azoknak a részéről, akik egyébként úgy tudom, hogy a határidőn belül – tehát 1998. május 31-e előtt már nem tudom, akkor kérem, hogy az ügyvezető igazgató úr korrigáljon, ha nem így van – tehát már ezen a határidő, hát akkor a közgyűlési határidőn túl történt ez a bérleti jogra vonatkozó szándéknyilat. Viszont az is igaz, hogy a tulajdonos nevében eljáró ügyvezető igazgató úr mintegy ráutaló magatartást tanúsított érthető módon – és ezt nem elmarasztalásért kell, hogy említsem – amikor igen, feladata volt az, hogy a 18 garázshelyre 18 leendő bérlőt próbáljon szerezni, avagy próbáljon kijelölni. Én úgy gondolom, hogy a képviselőtársam interpellációjához csatlakozva jó lenne, hogyha a dolgokat megpróbálnánk rövidíteni, hisz most már a garázs kész van. Mielőbb jó lenne, ha a bérleti jogért – hogy így mondjam – a tartós bérleti jogért történő inkasszáció is megtörténhetne, illetve bérleti díj beszedése. Magyarul el kellene foglalni és működtetni kellene mielőbb a garázst. Tehát most azt kellene a közgyűlésnek eldönteni, hogy kívánja-e a 1997. évi 181. számú határozatot felülbírálni, módosítani és mindenképpen az lenne célszerű, hogyha mégis a közgyűlés erről döntene, akkor olyan fékeket, korrekt fékeket behelyezni, amiben a lakástulajdonos megnevesítése is megtörténne és hogy csak azok szerezhetnek itt jogot, akinek személygépkocsija van és úgy rendelkezik tulajdoni joggal és bérleti vagy tulajdonjoggal a garázsbérleti vagy tulajdonjoggal nem rendelkezik Nagykanizsa közigazgatási területén belül. És bizony azt is be kellett volna akkortájt írnunk, hogy a megszerezhető bérleti jog egy autó férőhely/lakás. És akkor azt hiszem, hogy sokféle vita, vagy pedig kialakult félreértések a lakók talán kiküszöbölhető lett volna.

Cserti Tibor: Azt hiszem …………Horváth tanár úrnak a felvetésében és időközben tájékozódtam a Gáspár András úrral ebben a témában. Javaslom a következőt. Számomra egyébként képviselő számára tulajdonosi pozícióból történő megközelítés kérdése. Tekintettel arra, hogy van egy kialakult jogi előfeltételei, énszerintem alkalmas az idő arra, hogy ezen a héten áttekintést nyerjen a két képviselő bevonásával Gáspár úrnak is ez egy javaslat, hogy inkább a részletes feltételeket ismeri …..igényeket is, és a következő folytatólagos közgyűlésen megoldási javaslatot is mondana számunkra, akkor döntési helyzetbe leszünk. Én most megmondom őszintén, felelősségteljesen nem tudnék dönteni. Nem hiszem, hogy más is tudna, még ilyen információk birtokában. Zárjuk le ezt a napirendi pontot és ilyen értelemben hozzuk vissza a következő alkalommal.

Tüttő István: Nem biztos, hogy ezt a gyorsaságot követjük, hát ami elő van írva.

Dr. Horváth György: Az az ügyrendi javaslatom, hogy az Ügyrendi és Jogi Bizottság vizsgálja meg ezt a határozatot, mert mi csak egyről tudunk, tehát az előbb említettről és annak a szellemében tegye meg a javaslatát.

Tüttő István: Itt elhangzott néhány olyan észrevétel, amit Baranyi Enikő képviselőnő is mondott. Érdemes ezeket átgondolni, mert lehet, hogy hosszabb távon saját magunknak is könnyebbé tesszük az ilyen jellegű szerződéseinket. Ügyrendi javaslata volt Cserti úrnak, megismételné?

Tibor azt javasolta, hogy vizsgálja meg az Ügyrendi Bizottság a képviselő bevonásával. Gáspár úr egyeztessen, készítsen.

Csak Te azt javasoltad, hogy már a folytatólagos közgyűlésre. Én azt túl rövidnek tartom. Ettől függetlenül, ha egy interpelláció érkezik, akkor nekünk kötelességünk ugyanezt az utat végigjárni, tehát e szerint fogunk eljárni.

Mi a probléma?

Kelemen Z. Pál: Nem lett elfogadva, az interpelláció.

Tüttő István: Ki nem fogadta el?

Kelemen Z. Pál: Dr. Horváth György.

Tüttő István: Ő nem is kapott választ.

Kelemen Z. Pál: Nem kért, de kapott.

Tüttő István: Nem kell most elfogadnia, hiszen éppen abban döntöttünk, hogy ki kell vizsgálni. Akkor milyen válaszra várunk? Pontosan azért, mert határidő előtt megkapta a választ. Egyszerűen most vegye úgy, hogy kapott egy előzetes választ, amire már reagált, amit nem fogad el. A határidőn belül megkapja azt a választ, amire reményeink szerint igenlő választ fog adni.

Akkor az önálló képviselői indítványokkal folytatjuk, mert ebben állapodtunk meg. Nem kell szavazni, hiszen ezt most adta be. Kezdjük az önálló képviselői indítványokkal.

Tüttő István: Én azt tanácsolom, hogy bizottsági szakaszba utaljuk. Önálló képviselői indítványokkal folytatjuk.

Marton István: Tudom, hogy a teljesen normális menetrendje ennek a dolognak az, hogy bizottsági szakaszba kell utalni, de ezt a 23. napirendi pontként tartottuk nyilván. Én úgy gondolom, hogy tartozik azokra is, akik nem olvasták a tisztelt képviselőtársaim közül, de talán a szélesebb nyilvánosságra is. Nevezetesen ezt az önálló képviselői indítványt azért adtam be, mert amiről hosszú, de nagyon hosszú évek óta – mondjuk 1993. óta beszélünk – az úgy néz ki, hogy a közeljövőben realizálódhat. Nevezetesen a bagolai hulladéktárolónak az egészen más alapokon és EU kompatíbilis megépítéséről lenne szó. Az állami pénzek – ha jól emlékszem - tavaly nyár óta erre meg vannak és úgy nézem, hogyha most nagyon összeszedjük magunkat, akkor is a jövő esztendőben lehet ebből valami. Azért is adtam be ezt az indítványt, mert ugye az idei költségvetésből 520 millió Ft szerepel erre a 13. számú mellékletben előirányzatként, mely összegből több mint 354 millió Ft az előbb említett állami forrás, ez a 6. számú mellékletben került kibontásra. Na most én úgy gondolom, hogy a versenysemlegesség érvényesülése érdekében kell, hogy javasoljam, hogy az NSR Kft ügyvezetőjét – mely kft a jelenlegi depó üzemeltetése mellett deklarált céljának tekinti az újnak építésében való aktív részvételt a majdani üzemeltetéssel együtt – vagyis Ferencz József urat – a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság külső tagját bizottsági tagsága alól Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének visszahívással kell mentesíteni. Mellesleg az előző év június 20-án elfogadott 96. számú törvény hatályba lépését követően egyébként sem lehetne Ferencz úr bizottsági tag. Na most ami a döntő, az én szememben, hogy egy félmilliárdos önkormányzati beruházást végző, vagy abban akárcsak közreműködő kft vezetője az ezzel kapcsolatos stratégiai döntések előkészítésében, befolyásolásában vagy kiváltképp meghozatalában nem vehet részt. Ezért javaslom továbbá, hogy a beruházás komplett megvalósítására a könyvtár építéshez hasonlóan eseti bizottságot hozzon létre a közgyűlés. Ez ebben az esetben még talán azt kell, hogy mondjam, hogy fontosabb, mint a könyvtár építésénél volt. Itt aki figyelt a mai napon, az érzékelhette, hogy kemény milliócskákat lehet bukni egy valamilyen szinten, de mindenképpen rosszul előkészített közbeszerzési pályázaton, hiszen 4 milliót egyszer, meg utána 1 milliót sikerült elkótyavetyélni.

Na most a helyzet azért bonyolultabb még a könyvtár 1 milliárdos beruházásától is, mert ez nem egy normál közbeszerzési eljárás tisztelt hölgyeim és uraim, hanem egy nemzetközi versenyeztetést kell lebonyolítani. Ami azt jelenteni, hogyha a közgyűlés nagyon gyorsan dönt – és itt ez az önálló képviselői indítványomnak a lényege – és mondjuk a következő közgyűlésen létrehozza – és én nem véletlenül nem írtam ide neveket – de egy legalább 5 fős bizottságot kell létrehoznia és ha ez a bizottság nagyon jól dolgozik, akkor kb. inkább jövő év áprilisában, mint márciusában talán végeredményt is lehet hirdetni. Hangsúlyozom, ez legalább egy féléves eljárás. Jövő áprilisáig nem kristályosodik ki tisztelt hölgyeim és uraim, akkor ehhez a beruházáshoz a mostani közgyűlésnek már érdemben sok szava nem lesz, mert akkor sajnálatos módon áttolódik a következő esztendőre és akkor ugye már a 4. közgyűlés dönthet ezekben a kérdésekben.

Tütő István: Pesszimista vagy, Pista?

Marton István: Nem vagyok pesszimista, én csak a veszélyeket vázolom, és próbálom a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat arra sarkallni, hogy nagyon gyorsan, tehát már a jövő hónapban mindenképpen döntsenek ebben az ügyben. Mellesleg az 1. pontnak – vagyis a Ferencz úrnak a visszahívásával kapcsolatos állásfoglalásomat finoman fogalmazva sem finomította az a körülmény, hogy a 8 millió Ft osztalék visszaosztásával kapcsolatban az NSR Kft arra az álláspontra helyezkedett, amire helyezkedett. De ez csak egy törpe adalék az egészhez. A dolognak a lényege, hogy időben kell lépni ez a 2. határozati javaslata, az 1. pedig a versenysemlegesség biztosítása. Mert én egészen biztos vagyok benne, ha ő ebben részt venne, akkor az összes vesztes fél – aki csak egy ici-pici kis esélyt is érez – az mind meg fogja támadni Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a döntését. Bennfentes információ, stb. nem akarok ebbe mélyebben belemenni, majd szakbizottsági üléseken azt hiszem ezt, ha a megfelelő szakbizottság igényli, akkor ragozhatjuk részletesebben.

Tüttő István: Marton úr azzal kezdte ugye, hogy bizottsági szakaszba kell utalni, kérem akkor erről döntsünk.

Dr. Fodor Csaba: Nem, hát erről vita van polgármester úr.

Tüttő István: Vita, miért?

Dr. Fodor Csaba: A meghívóban ez napirendi pont.

Röst János: Én úgy gondolom, hogy Marton István véleményének az 50%-ával egyet lehet érteni, ez pedig a 2. pont. Én is javaslom, hogy hozzuk létre ezt az 5-fős bizottságot. Az 1. pont megszavazása jelenleg értelmetlen, ugyanis a Marton István által hivatkozott jogszabály 2002. év végétől lép hatályba, tehát az új testület felállításától. Ennek alapján nagyon sokan nem fognak beleférni semmilyen bizottságba. Én nem hiszem, hogy a döntést meg kellene hoznunk. A hídon mindig akkor kell átmenni, amikor az ember odaér, tehát nem előtte.

A másik pedig az, hogy igazság szerint ez a döntési pozíció nem most fog bekövetkezni, hanem lehet, hogy fél évvel később. Lehet, hogy fél év múlva Ferencz József maga fogja azt kérni, hogy ne legyen bizottsági tag, de ezt előre megelőlegezni fél évvel korábban, én úgy gondolom, hogy nincs értelme neki.

A másik, hogy a Gazdasági Bizottság 15-fős, én nem hiszem, hogy Ferencz Józsefnek van akkora hatása a 14 másik képviselőtársra, vagy bizottsági tagra, hogy ezt a döntését meghozhassa. Én úgy gondolom még a FIDESZ-ről is, hogy felnőtt emberek vannak ott és nehéz őket befolyásolni.

Dr. Fodor Csaba: Én is azt gondolom, hogy abban Röst képviselő úrnak teljesen igaza van, Marton képviselő úr ezt a jogszabályt azért idézte így, ahogy idézte, hogy alkalmas legyen arra, hogy akik nem ismerik, azokat megtévessze, és ezért nagyon örülök, hogy Röst képviselő úr pontosan elmondta, hogy miről szól a történet a hivatkozott törvénnyel kapcsolatosan.

Egyébként logikátlannak is érzem az egészet, mert ha létrehozzuk ezt az ad hoc bizottságot – hasonlóan mint a könyvtár építési ad hoc bizottságot – akkor azok a döntési hatáskörök és csomópontok átkerülnek ehhez az ad hoc bizottsághoz, innentől minthogy a Gazdasági Bizottságnak nem volt köze a könyvtárhoz, könyvtár beruházás, közbeszerzési pályáztatásához, az eljáráshoz, magához a döntéshez és a folyamatos ellenőrzéshez, így ha létrehozzuk ezt az ad hoc bizottságot, nem lesz köze a depóniához sem. Tehát igazából az a logikai eszmefuttatás, amelyet az első részben Ön felvezetett, az ebben az összefüggésben nem állja meg a helyét képviselő úr, tehát így valóban alkalmas sok mindenre, de erre nem, amit Ön az 1. határozati javaslatában javasolt.

Én azt gondolom egyébként, hogy aki üzemeltet valamit, az igenis legyen bent abban a bizottságban, amely bizonyos döntéseket meghoz. Éppen ezért én nagyon örültem, hogy Czupi Gyula igazgató úr részt vett a könyvtár ad hoc bizottság munkájában, a közbeszerzés elbírálásában, az építkezés ellenőrzésében Önökkel együtt. Ön ennek az örömének, Marton képviselő úr ennek az örömének a könyvtár avatásán hangot is adott, amivel teljesen egyet tudok érteni, hiszen köszönetét fejezte ki az összes bizottsági tagnak és tisztességgel, becsülettel végezték a munkát. Én azt gondolom, hogy valóban ez most arra alkalmas, hogy egy újabb határozati javaslatra, amivel a képviselő úr is egyetértett – és akkor beterjesztem én is ezt módosításként – hogy ezt az előterjesztést bizottságok tárgyalják meg és utána, amint megvannak ezek az egyeztetések, javaslatok, kerüljön vissza a közgyűlésre.

Tüttő István: Még egy észrevételem van. 354 millió Ft állami forrás – ez így nem pontos, mert annak egy jó része Phare támogatás, hát az nem állami forrás, hanem Euro Unio-s forrás.

Marton István: Ebben Önnek igaza van, én ezt nem óhajtottam kibontani. Ennek az a lényege, hogy ez az egész kérdéskör nekünk belekerül egy bő 150 millió Ft-ba, a másik 354-5 millió Ft-ot pedig az állam meg a Phare, meg ki tudja még honnan lehetne, de szerintem még további forrásokat is erre az ügyre lehet esetleg mozgósítani.

Tüttő István: Vannak jelentkezők is.

Marton István: De nem ez a dolog lényege. Nagyon örülök neki, hogy Fodor úr még emlékszik rá, hogy én a könyvtárépítő ad hoc bizottság minden egyes tagját megdicsértem azért, hogy szívvel-lélekkel dolgoztak, csak ugye mint ahogy ő engem csúsztatással vádol a 2000. évi LXXXXVI. törvénnyel kapcsolatban én ezt azt hiszem, hogy eléggé egyértelműen leírtam, hogy hatályba lépését követően egyébként sem lehet tagja – és engem nem érdekel egyébként, hogy Ferencz urat ki jelölte ebbe a bizottságba – nyilván, aki jelölte az majd kiderül, az delegálhat helyette bárkit, én készséggel megszavazom, én csak arra emlékszem, hogy az előző közgyűlés Gazdasági Bizottságba ki javasolta, de azt most momentán nem kívánom elmondani. De Fodor úr részéről viszont ott a csúsztatás, hogy Czupi úr mint a könyvtár igazgatója volt tagja ennek a bizottságnak és nem tulajdonosként, és ez itt a döntő kérem szépen, nem egy vállalat birodalom tulajdonosaként tevékenykedett bizonyos előnyöket levadászva, kihalászva a saját vállalata vagy éppen vállalatai számára. Én úgy gondolom, hogy ez a döntés nem késlekedhet és nekem mély meggyőződésem, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésében szereplő hölgyek és urak lesznek olyan bölcsek, hogy ezt a döntést rendkívül nagy fölénnyel fogják meghozni és tulajdonképpen nem is nagyon várok több ellenkező szavazatot, mint ahányan szóltak ellene.

Kiss László: Kénytelen voltam már mind az összes létező gombot megnyomni. Úgy vélem, hogy egy önálló képviselői indítvány első beterjesztésekor afelett az SZMSZ szerint nem nyitható vita. Én úgy vélem. Ezeket a kérdéseket bizottságok nem tárgyalták meg, az itt feltüntetett beruházási összegeket senki nem tárgyalta meg, úgy vélem, ezeket zárt ülésen kellett volna tisztázni, megbeszélni, mert az önkormányzat érdekeit is sérti. Pályázati feladatok lesznek ezekkel kapcsolatban a jövőben. Én úgy vélem, hogy ezeket nem lett volna szabad most itt megtárgyalni.

Tüttő István: Önálló napirendről van szó, tehát semmilyen hiba nincsen. Legfeljebb abban igaza van Kiss úrnak, hogyha valóban gazdasági érdekeket sért, akkor jobb, ha ezt nem mondjuk.

Kiss László: Én úgy vélem bizottsági szakaszba kellett volna utalni és utána a közgyűlésen még egyszer tárgyalni.

Tüttő István: Elnézést kérek, mindenki akkor beszéljen, hogyha szót kap.

Kiss László: Kérem, tessék ezt megszavaztatni polgármester úr! Kérem ezt ügyrendi javaslatként megszavaztatni most.

Tüttő István: Micsodát, de miről szavazunk, mert én magam sem tudom.

Kiss László: Hogy az önálló képviselői indítványt a közgyűlés bizottsági szakaszba utalja. A vitát a bizottsági viták után folytatja le, amikor érdemben foglalkozik a kérdéssel.

Tüttő István: Ügyrendi vita van.

Kelemen Z. Pál: ………bizottsági szakasz előtt. Tehát mindenki elmondhatja a véleményét a kérdésről, mert lehet, hogy a vita után nem utaljuk bizottsági szakaszba. Ilyen lehetséges. Én is azt mondom, hogy ez a kérdés – megnyugtatom Kiss képviselőtársamat – ez bizottsági szakaszba fog kerülni, de ez nem zárja ki a vitát.

Budai István: Én azt szeretném elmondani, hogy azzal értek egyet, hogy a bizottsági szakaszba vissza kell utalni, azonban nem a Ferencz József miatt mondom, hanem általában mondom, hogy nem szerencsés az, hogy olyan gazdasági társaságok ügyvezetői bizottságba ülnek, amelyek szoros kapcsolatban állnak a város költségvetésével. Hát ő egyike annak, aki szoros kapcsolatban áll. Én kezdetektől fogva nem is értettem egyet azzal, hogy ő bizottsági tag legyen. Egyáltalán, ha van más ilyen, akkor azzal sem. Én úgy gondolom, hogy azért is kell foglalkozni Marton úrnak a képviselői indítványával, mert a közeljövőben megítélésem szerint a hulladékgazdálkodással kapcsolatban felpörögnek az események. Közeledik a szerződéskötés, szerződésmódosítás időpontja – ha lesz ilyen – közeledik a szerződés lejárta, hogyha nem módosítjuk. Megítélésem szerint itt rövid – pár hónapon belül – komoly viták fognak zajlani hulladékgazdálkodási ügyben és én úgy gondolom, hogy én bízom benne, hogy a Ferencz Józsefnek van olyan önkritikája, hogy meggondolja, hogy ebben a kérdésben bizottsági tagként részt vegyen.

Tüttő István: Személyi kérdésekről nem illik a jelen nem lévő esetében ilyen dolgokat tárgyalni. Kérem ügyrendi javaslat ide, vagy oda, lezártam a vitát. Kérem szavazzunk, bizottsági szakaszba utaljuk.

A közgyűlés 24 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Bicsák Miklós: Polgármester úr, melyikkel is kezdjem? Egy van, igen én tisztelettel a tisztelt közgyűlésnek, bizottsági szakaszon. A legfontosabb a Korpavár gázellátása. Amit kértem a tisztelt közgyűléstől, már a Pénzügyi Bizottság, a Városfejlesztési Bizottság akkor is az önálló képviselői indítványomban indítványoztam, hogy a tisztelt közgyűlés 3,5 millió Ft-ot szavazzon meg Korpavárnak, hogy ez évben a KÖGÁZ-zal is tárgyaltam személyesen és ígéretet tettek, ha Nagykanizsa város közgyűlése hivatalosan is megrendeli mivelhogy Kámáncs és Újudvar felé az elágazásnál az ún. aszfaltozó üzem is megépült és őnáluk is történik az ún. gáz bevezetése, Hosszúvölgy, Zalaegerszeg irányából Nagykanizsa felé közvetlen Korpavár városszéli települést is érinti. Én úgy gondolom, hogy a tisztelt közgyűlésnek csak az a dolga, hogy egyedül, ahogy már nagyon sokszor hangoztattam, hogy sem a megyében, talán az országban nincs egy olyan városszéli település, ahol még közmű – gáz és illetve csatorna nincs – a településnek, hogy a gázmű bekötésével kapcsolatban ezt a 3,5 millió Ft-ot megszavazza. A lakosság részéről aláírásukkal is biztosítottak, hogy hozzájárulnak a lakosság ráeső részére, a többit pedig a KÖGÁZ is megfelelő áron – 10 millió Ft-on aluli összeget ki merem mondani, hogy a KÖGÁZ tájékoztatott annak ellenére, hogy még a tavalyi évben, vagy ezelőtt magasabb összegről volt szó, de a KÖGÁZ nagyon korrekt árajánlattal, ha Nagykanizsa város közgyűlése megbízza, akkor ez évben, ahogy én a lakosságnak is elmondtam és bízok is benne, hogy még bekapcsolják a gázt Korpavár településen. Nagyon fontos tisztelt képviselőtársaim, mert nagyon sok idős ember van, akiknek most szüksége lenne, nem tudják az ún. fa meg egyéb fafűrészelést vállalni. Várják a gázbekötést, és jogosan várják ezt a Kanizsa város közgyűlésétől. Én kérem Önöket, hogy erre ezt a megfelelő összeget, amit kértem, szíveskedjenek támogatni és a munkát a tél beállta előtt végezzék el. Műszakilag tájékoztattak, hogy ez egy kéthetes munka, pillanatok alatt a telekhatárig be tudják a gázközmű-rendszert vezetni. Én kérem tisztelettel, hogy szíveskedjenek támogatni.

Tüttő István: Akkor sorba kell mennünk, most ezzel foglalkozunk. Tehát a korpavári gáz. Kérem, mivel ez költségvetést érint, mindenképp bizottságnak kell rá javaslatot tenni. A Gazdasági tárgyalta? Még nem. Akkor kérem bizottsági szakaszba utaljuk, a hiányzó bizottsági ajánlásokra szükség van. Kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja és a következő határozatot hozza:

Dr. Baranyi Enikő: Tudom, hogy van lehetőség szóban ismertetni, nem szeretném az időt rabolni. Három mondatban annyit szeretnék elmondani, hogy egy aktív védőoltásról, a pneumocossus 23-ról van a képviselői indítványban megjelölve. Egy olyan oltóanyag, amely a különböző szervi érintettséggel járó streptococcus pneumoniae fertőzéseket okozza. Leírtam részletesen, úgy gondolom és remélem érthető módon, hogy mit jelent az, hogy az aktív védőoltással a betegségek lefolyása megszelidíthető, illetve egyáltalán a fellépésük, kialakulásuk megakadályozható. Feltüntetésre került, hogy melyek az ún. rizikócsoportba, tehát kiváltképp fogékony populációk, korcsoport, illetve mely betegségben szenvedőknél lép fel gyakrabban. Egy mondattal engedjék meg, hogy mint gyakorló gyerekgyógyász, akinek egyébként az oltással kapcsolatban még a magyarországi szélesebb elterjedése előtt is volt gyakorlatom, nem szerepel a gyermekpopuláció. Ennek oka az, hogy két éves kor alatt az élőben ellenálló-képesség miatt ezzel védőoltást beadni nem indokolt, hisz védettség nem alakul ki, később pedig csak valamilyen krónikus gyermekkori betegség esetén.

Összességében egy olyan Nagykanizsa város területén élő 60 év feletti korcsoport védőoltására tett ajánlást és javaslatot az önálló képviselői indítvány, amely egy megfelelő oltási gyakoriság mellett kétszer kétezer oltóanyag beszerzését és kampányoltását jelentene. Végül is én úgy kérem, hogy a képviselői indítvány tanulmányozása után a szakmai indokoltságon túlmenően kiváltképp kérem az elbírálásnál figyelembe venni azt, hogy az oltóanyag beszerzéséhez plusz költségvetési forrást megjelölni nem kell, hiszen erre fedezetként a 2001. évi szociálpolitikai feladatokra előirányzott összegből megfelelő elkülönített rész, elkülönítésre lehetőség van.

A határozati javaslatok 2. pontjához egy módosítást szeretnék bejelenteni. Az Egészségügyi Bizottság elnök urával már egyeztettem és osztályvezető asszonytól elnézést kérek, én úgy gondolom, hogy ennek a kampányoltási akciótervezetnek természetesen az osztály – és ha elnök úr elfogadja – az én segítségemmel is, de mindenképpen felelősének Dr. Csákai Iván elnök úrnak és az egészségügyi referensnek kellene lenni.

Tüttő István: Talán még annyit (csak halkan). Ez jelentős bevételt jelent azon gyógyszertárnak, amelyik forgalmazza. Meg kell majd állapodni, hogy valahogy osszunk is majd abból a nyereségből, jó és akkor tovább enyhíthetjük ezt a problémát. Kérem bizottsági szakaszba. Nem tudom tárgyalta-e minden bizottság? Tudom, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság. Jó, akkor szavazhatunk róla.

Dr. Csákai Iván: Csak saját hatáskörében a kiosztott rendelkezésre álló pénzeszközről döntött a bizottság.

Tüttő István: Akkor nekünk ezt jóvá kell hagyni. Erősítsük meg, és akkor nem kell visszahozni. Egy pillanat, az osztály jelez valamit, nehogy véletlenül valamit rosszul csináljunk.

Simánné Mile Éva: Azt szeretném jelezni, hogy valóban ezt a bizottság megbeszélte és valóban a pénz erre elkülönítésre került, tehát van rá fedezet. Azt azonban majd fontosnak tartanám, hogy a kampánynak a technikai lebontásában majd a felelősöket meg kell jelölni. Én úgy gondolom, hogy azért ennek elsősorban felelőse polgármester úr, és majd a polgármester úr a hivatalon belül pedig szabályozza a szakmai kérdéseket.

Tüttő István: Rendben van. Megbeszéltük ezt már egyébként a területtel, de egyetértek vele. Kérem, akkor erősítsük meg ezt a bizottsági döntést, egyetértve az osztállyal. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Bicsák Miklós: Hasonlóan itt látom most már magam is belegabalyodok, hogy melyik bizottság tárgyalta kezdem én először is a palini kerékpárút, az ún Ifjúság és Hársfa utca járdái. Itt el kívánom mondani, hogy nehogy vád érjen, hogy én csak Palin lakosságát képviselem, én ugyanúgy mint megválasztott egyéni képviselő az Űrhajós utca, az ún. északi városrészt is szívemen viselem és kívánom nekik a dolgaikat, problémáikat igyekezetemnek és tudásomnak megfelelően képviselni. Az Űrhajós, illetve Hársfa és Ifjúság utcáról tisztelt képviselőtársaim el kell mondani, az ún. Önök még nagyon kisgyerekek voltak, amikor elnézést kérek többségében az ún. KISZ lakótelepként épült az északi városrész. Ha végigmennek a Hársfa utcában, a 40 éve készült gyalogjárdák … téglával lerakva, ezt tapasztalhatják. A Hársfa utca lakossága jogosan veti fel a kérdést, hogy azóta semmi nem történt. Ugyanez a bitumenozás az Ifjúság utcában is, ahol azóta, amióta ezek az ún. tömblakások, vagy ilyen kicsi magán- családi jelleggel épült kis emeletes házak épültek, a gyalogjárdákhoz nem lett hozzányúlva. Az ún. fagyökerek, a bitumen a nyári melegben, ahogy biológiailag is terjednek és kinyomják ilyen kis hegyek keletkeznek a gyalogjárdán és balesetveszélyesek az idősek részére tudni kell, hogy ez a városrész egy kicsikét idősebbekből tevődik össze a lakosság létszáma. Nagyon kérem a képviselőtársaimat, itt már Pénzügyi és Gazdasági Bizottságon, sőt Városfejlesztésin is átment, hogy jogos ez a kérés. Tudom, hogy sorrendiségben, ahogy elhangzottak a város különböző részeinek a sürgős elvégzendő településrésznek a jogos kéréseit teljesíteni kell, de azért valóban olyan sorrendben, ami reális, hogy azt a tisztelt közgyűlés szavazza meg.

El kell mondanom még itt az önálló képviselői indítványomban a palini kerékpárutat, amint mondtam. Állandóan azt mondjuk, hogy egészséges kerékpározásért. Hát veszélyes. Nem azért, hogy én nem tehetek róla, hogy sajtó megkeres, mint a terület sokat dolgozó képviselője, miért ne legyek egy kicsikét – engedjék meg, hogy mert mindig megtalálnak, amikor dolgozom a területen és belém botlanak a sajtó képviselői, hogy mit keresel itt. Jó a lakossággal a kapcsolatom és kérik is, hogy jelenjek meg, én igyekszem is. Ott nőttem fel tisztelt képviselőtársaim. Mint lokálpatrióta a kötelesség köt, hogy igyekezzem a területen lévő gondokat erőmhöz képest megoldani. Röviden. Nagy gond az a kerékpárút, nagy gond. Mindnyájan, ha eljönnek és képviselők végigmennek rajta meglátják, hogy balesetveszélyes. Nem akarom magyarázkodni, én javítást kértem. Én nem egy új utat, a javításra szánt megfelelő beton szegéllyel ellátva, újra egy réteget, a maga betonszegély a műszakiak elmondottak szerint megkötné az ún. Szociális Otthontól az iskoláig lévő útnak a tartását. Jönnek újra a téli fagyok, balesetveszélyes, felfagy. Még nagyobb összegbe fog kerülni, azt csak a városnak kell megfizetni.

A másik problémám az ún. Űrhajós utca, amit már többször jeleztem. Úgy tudom, hogy egy néninek történt is valami balesete Horváth itt az önálló képviselői indítványomban, ő perli is majd a várost, vagy már perelte, én nem tudom. Őneki eltört a lába, mert az út olyan, amilyen, vagy a gyalogjárda. Tájékoztatott a város Műszaki Osztálya, hogy az Űrhajós utcának a tervei készülnek. Ez már egy kis megnyugtatás. Az ún. Magyar utcára való rákötés a járdával. Ennek nagyon örülök, hogy már lépés. Már csak azért is, mert tavaly már megvolt a forrása az Űrhajós utca gyalogjárda, illetve annak a bizonyos kis pár száz méteres közútnak az elkészítésére.

Harmadik önálló képviselő – ez még nem volt egyik bizottságnál – ezt itt leírtam és olvasták a tisztelt képviselőtársaim, az Űrhajós utca, volt óvoda környékén nagyon korrektül lakossági felhívásra mentem ki és győződtem meg, ahogy itt az önálló képviselői indítványomban is leírtam. Tisztelt képviselőtársaim ezek a gondok, problémák fennállnak. Nem nagy összeg kell, higgyék el, de ahogy már kérdőíven is feltettem, egy objektumra oda kell figyelnünk, ha már nincs használatban, mert ott nagyobb károk keletkezhetnek. Mindenki másképp tekint akkor oda, hogyha nincs mozgás, vagy élet abban az objektumban. Én azt kérném erre az önálló indítványomat, hogy szíveskedjenek támogatni, hogy bizottsági szakaszba kerüljön, ez az Űrhajós utcai óvodával kapcsolatban, mert nem nagy összegről van szó, lehet, hogy az a 120.000 Ft sem kell, de ezeket a kis gondokat nagyon sürgősen el kellene végezni, mert nagyobb összegek fogják a város büdzséjét megterhelni. Ezeket a kéréseim, ahogy a többi képviselőtársaimnak is gondok a járdák, meg egyéb problémák, én kérem, hogy a szíves támogatásukkal az önálló képviselői indítványomat támogassák.

Tüttő István: Megkérem Önöket, hogy túl sokat ne fűzzünk hozzá.

Dr. Horváth György: Én leírtam tisztességgel évekkel ezelőtt azt, hogy hogyan néz ki az Árpád utca. Nem húztam az időt és természetesen nem történt változás. Azt is megértem, hogy nincs rá pénz. De ezt a módot most nem Bicsák úrra vagy valakire, ezt nem szabad követni. Én úgy tudom, hogy 100%, csináltatott felmérést. Ők meg tudják állapítani szakmailag azt, hogy melyik a legrosszabb utca. Csináljuk azt, de ezt én nem tartom etikusnak. Ez a módszer. Most nem az, hogy ne csinálják meg a járdákat – nehogy félreértsenek – és én nem mondtam azt, hogy igenis a Via megcsináltatta a Dózsa György utca, Virág Benedek utca sarkát, megcsináltattak a Magyar utcán egy szakaszt, Dózsa György utcán egy hosszú szakaszt – ez relatív, ez a hosszú szakasz megcsináltatása – de valahogy úgy érzem, hogy egy kicsit önmagunkon kellene felülemelkedni. Gondoljuk végig, mert ez nem szavazat kérdése, hanem a járda állapota kérdése. És természetesen akkor úgy kell tervezni a költségvetésbe, hogy ennyire jut, és akkor azt mondhatom a választópolgárnak, hogy az idén nem jut, de a jövőre jut. Most elnézést, nem tartozik egészen ide, de le is írtam – igaz, még választ nem kaptam rá – pl. a hegyi utak, a Szentgyörgyvári út. Tessenek rá emlékezni, tavaly volt 5 millió Ft – hát az 5 millió Ft-ot nem tudom, hogy hova költötték, de hogy az utat nem hozták úgy rendbe, ahogy kellett volna, ez egyértelmű. Én a polgármester úr figyelmét is felhívom, ezt kellene úgy érzem szorgalmazni és akkor tisztességes módon a város polgárai, akár melyik városkörzetben laknak, az igények szükség szerint elégítették ki.

Tüttő István: Ezzel éppen összhangban van az a bizottsági állásfoglalás vagy javaslat, amit határozat formájában is elfogadott a bizottság, a Pénzügyi Bizottság, hogy akkor fog ebben érdemben állást foglalni, amennyiben egységesen áttekintjük és ez összhangban van a Horváth úrnak az elképzelésével, hiszen akkor egy ilyen jellegű sorrendet is fel lehet állítani.

Birkner Zoltán: Remélem, hogy Bicsák Miklóson kívül is vannak még jól dolgozó képviselők ebben a testületben. Kedves Miklós kicsit zavarban vagyok, mert a bizottsági ülésen a szavazás alkalmával – és akkor most nem tudom, hogy mit tegyek. Te azt szavaztad meg, hogy a kéréseidet egy az egyben vegyük le, ne kerüljön döntésre addig, amíg nem készül el a Horváth úr által előbb említett anyag. Akkor most azt nem tudom, hogy az előbbi 10 perces hozzászólás ennek az előkészítését jelentette, vagy az azóta megváltozott véleményedet fogalmaztad meg, ugyanis éppen képviselőcsoportod javasolta ezt, amit egyébként Te is megszavaztál a Gazdasági Bizottsági ülésen. Légy szíves most segíts nekem, hogy most akkor mi alapján döntsek.

Tüttő István: Ha lehet, röviden.

Bicsák Miklós: Köszönöm a nagyon kedves és jószándékú hozzáállásodat, de a lakosság az szent és sérthetetlen. Tegnap is megkerestek, gondok vannak, nekem kötelességem a lakossági kérést tisztelt képviselőtársam és jogosan kérik, ahogy mindnyájan jogosan kérjük, én ezt tolmácsoltam. Ahogy megszavaztuk, de az élet, a gyakorlat másképp dönt. El kell végeznünk és valóban sürgősségi, de akkor valóban a szakmai sorolást döntsön, hogy azon városrészeknél azok a jogos kérések, amit a képviselők kérnek, olyan sorrendben legyen elvégezve.

Tóth Zsuzsanna: Tisztelt Bicsák képviselőtársam! Bár Birkner úr elvette a kenyeremet, mert ugyanerre szerettem volna felhívni az Ön figyelmét emlékeztetve arra a nem régi Gazdasági Bizottsági esetre, amikor a belvárosi járdák felújítása mellett kardoskodtam és pont Ön volt az, aki felhívta a figyelmemet, hogy álljak el ettől az indítványomtól, hogy akármelyik városi járda is legyen felújítva és csomagba kezeljük. Úgyhogy most ismét szeretném felhívni az Ön figyelmét és akkor a saját véleményét kérem szépen, hogy változtassa meg ugyanúgy, ahogy engem kért arra annak idején.

Tüttő István: Lezárom a vitát. Bizottsági szakaszba utaljuk Bicsák úr indítványát. Kezelhetjük egy blokkba?

Bicsák Miklós: Ez volt már három bizottságba, egybe, amibe még nem volt.

Birkner Zoltán: Ez meg lett már tárgyalva polgármester úr.

Tüttő István: Hát akkor szavazzunk róla.

Birkner Zoltán: Az első kettőről lehet.

Tüttő István: Igen, mert a járdákkal kapcsolatban, az koncepció. Kérem, Űrhajós óvoda menjen bizottsági szakaszba. Kérem szavazzunk erről. Erről szavazunk, tehát az Űrhajós útiról, ami a sorrendben az első volt. A 24. számú napirend. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Következik a Korpavár. Azt bizottsági szakaszba utaltuk. Kérem szépen a következőt tudom mondani. A járdáink rendbe hozására több mint 1 milliárd Ft kellene. Azt mondom, hogy szavazzunk róla, de 3,5 millió Ft-ot én most hitelre nem tudok megszavazni. Én hitelre semmit nem fogok megszavazni, akármiről van szó.

Bicsák Miklós: Elnézést kérek polgármester úr, a forrásnak megnevezzük – nem csak én, itt bármelyik képviselőtársunk a környezetvédelmi birság.

Tüttő István: Egy pillanat. Én a magam részéről mondtam. A többiek megszavazhatják. Én nem.

Kelemen Z. Pál: Nem véletlenül a napirendi pontok tárgyalásánál saját három fős csoportunk képviselői indítványával kapcsolatban is elmondtam. Ezeket a kérdéseket egyenként összefüggéseiből kiragadva tárgyalni nem lehet. Kanizsa út- és járdahálózata komplexkérdés. Tudom, hogy aki ott lakik, annak a saját járdája a legfontosabb. Tudom, hogyha valaki egy valamilyen városrészben képviselő, akkor nem érdekli annyira a többi városrész járdahelyzete, de azé érdekli, ahol őt megválasztották. Nyilvánvaló törekvések, és én ezt tiszteletben is tartom. De ha ezt nem tárgyaljuk komplexen, együtt és nem mondjuk meg, hogy ez a legsürgősebb itt közgyűlésen és nem az, aki mögött a legerősebb frakció van, vagy a legjobban lobbizik. Tudniillik itt egymás rovására fogjuk elosztogatni a pénzeket járdaügyben és így csak a lakosság járhat rosszul. Én úgy gondolom, hogy ezt a kérdést komplexen, együtt kell tárgyalni. Van nekünk erre kiváló bizottságunk, a Gazdasági Bizottság és a Városfejlesztési Bizottság – két kiváló bizottságunk, ja meg a Pénzügyi három kiváló. Tárgyaljuk együtt a kérdést. Állítsunk fel egy sorrendet, melyek azok a járdák, amiket először kell megcsinálni, melyek azok az utak, amiket először. Szerintem ezt a VIA jobban tudja mint mi 27-en együtt és elmondhatja a bizottság előtt és úgy tárgyaljuk le. De ha így szétszedjük, szétszaggatjuk a témát, sehova nem fogunk jutni polgármester úr. Én azért javasoltam – és akkor Gőgös úr tiltakozott – hogy tárgyaljuk egy csomagban, együtt az összes kérdést.

Cserti Tibor: Azért kértem ügyrendi gombot, mert valahol egyetértek Kelemen Z. képviselő úrral és tudom, hogy ilyenkor nem illik hozzászólni, de egy észrevételem van. Mit akarnak osztogatni, amikor pénz az nincs. Na most ettől a perctől kezdve nem tudom, hogy mibe akarnak dönteni. Kérem is a napirendi pont lezárását a tisztelt képviselő úr szíves tudomásulvételével.

Tüttő István: Kérem, ettől függetlenül azt tanácsolom, amit maga a Pénzügyi Bizottság megfogalmazott, arról szavazzunk. Annak ellenére, hogy most nem fogunk pénzt megszavazni, esetleg járdára, de mindenképpen ésszerű a következő időszakra a költségvetésre egy olyan anyagot elkészíteni, amely a jövő évben ezen kérdések közül a legfontosabbakat ki fogja emelni. Kérem, erről szavazzunk.

Birkner Zoltán: Elnézést kérek a képviselőtársaimtól, én úgy gondolom, ha megbeszéltük elég hosszasan sikerült megbeszélnünk illetve meghallgatnunk Bicsák úr előadását, én most már nagyon szeretnék róla szavazni. Én most már nem szeretnék úgy elmenni innét, hogy ne szavazzak erről a kérdésről. Természetesen kialakult véleményem van és az elején is ugyanezt kérdeztem Bicsák úrtól. Ezért tettem fel neki, hogy visszavonja-e ezt az indítványát, hiszen a Gazdasági Bizottságon ezt szavazta meg. Azt mondta, hogy az idő azóta elhaladt efölött. Én most már nagyon szeretnék erről szavazni. Természetesen és nem Bicsák úr ellenében, de nem fogom tudni megszavazni, hiszen ténylegesen nincs rá pénz. De én polgármester úr kérem szépen, ha végigjátszottuk mind a kettőt, akkor szavazzunk róla.

Tüttő István: Jó, hát egybevonva. Ifjúság és Hársfa utca 1. számú határozatról kérem a szavazatukat.

Tóth László: Azt indítványozom, hogy az önálló képviselői indítványok tárgyalása után polgármester úr zárja be a mai ülést, mert a mai nap alulmúltuk önmagunkat. Fél 8 van, fél 8 elmúlott, még mindig a 4. napirendi pontnál tartunk. Ezután jön a költségvetés, szóval arra vonatkozik az indítványom, hogy zárjuk be.

Tüttő István: Egy pillanat. Eleve elfogadtuk, hogy a 34. számút még megtárgyaljuk.

Kérem szavazzunk. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az Ifjúság és Hársfa utca gyalogjárda felújításával. Kérem szépen, én egyetértek vele, csak pénz nincs rá. Szavazzunk.

A közgyűlés 7 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Nem szavaztuk meg, a 2. pontról nem kell szavazni, mert ugye hát értelmetlen. Én azért mindenképpen azt megszavaztatnám, amit a Pénzügyi Bizottság javasolt, hogy ezt a kérdést komplexen nézzük át és hozzuk majd a közgyűlés, illetve a bizottságok elé ennek az elemző anyagát. A járdák kérdését. Szavazzunk. Október 30. a költségvetés már akkor készül.

Böröcz Zoltán: Bocsánat polgármester úr, tisztelt képviselőtársaim! Hadd javasoljam azt, hogy felelősen ezt akkor tudjuk megcsinálni, amikor a költségvetési koncepcióval foglalkozunk. Látjuk, hogy mennyi lehetőségünk van, és a szakmai sorrendeket akkor tudjuk rögzíteni. Én azt gondolom, ha most egy olyan november 30-as határidőt önmagunk számára meghatározunk az jó, mert …… látszik, hogy mire lesz fedezetünk abba a fontossági sorrendbe. Tehát önmagunk számára nyugodtan november 30-at.

Tüttő István: Én is november 30-at javasoltam. Szavazzunk.

A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza:

Dr. Gőgös Péter: Hangsúlyoznám, hogy itt nem egy egyszerű járda ügyről van szó, hanem egy olyan útról, aminek korábban az egyik felét feljavították, a másik felét nem. Ezt követően ráterelődött a buszközlekedés, nagy terheltségű út lett, Kiskanizsának a második legforgalmasabb útja és csapnivaló. Járda gyakorlatilag az egyik oldalon sincs használható, az út gyalogosforgalom számára is járhatatlan. Nyilván nem az egész útszakasz felújításáról van szó, hanem csak arról a kis szakaszról, amelyik kimaradt a korábbi felújításokból.

Tüttő István: Ugyanaz a véleményem, támogatni támogatom, de pénz nincsen, tehát értelemszerűen költségvetési tételként be lehet tenni majd jövőre, amennyiben a rangsorban így határozunk.

Kérem szavazzunk. Az 1. számú határozati javaslat, Gőgös Péter képviselő úr indítványa.

A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 2. számú határozatról a szavazatukat.

A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza:

Tüttő István: A forrását ki jelöli meg, mert én nem tudom? Hitelből nem lehet. Bicsák úr ügyrendi gombot nyomott.

Bicsák Miklós: Ügyrendi javaslatom lenne. Nagyon furcsának hallom és korrektül a polgármester úr szájából, hogy nincs rá pénz. Milyen dolog az, amit a Fidesz frakció művel itt. Nagykanizsa városnak azon települése mint Palin, vagy az Űrhajós utca, nem olyan polgárai a városnak? Kérdezem itt nyíltan a Fidesz Frakciótól. Szégyellem helyükbe magamat.

Tüttő István: Marton úr ügyrendi gomb, tessék.

Marton István: Én a magam részéről el tudom fogadni, mert elég gyakran járok Kiskanizsán, bár nem ott választottak képviselővé. Ez a 710 méter, egy katasztrófális állapotú úttest. Úgy gondolom, hogy akár a jövő évi költségvetésbe is betehetjük, akár az első ilyen utas témának is. Én nem tartom valószínűnek, hogy technikailag ez lebonyolítható ebben a három hónapban, amely itt karácsonyig még vissza van. Ez nekem teljesen mindegy, ha befér az idei évbe én megszavazom ezt is, mert tudom, hogy az milyen állapotban van, mert az első fele az útnak egészen jó, az meg minősíthetetlen és nagy terhelés alatt áll.

Tüttő István: Nem arról van szó, hogy nem támogatjuk, hiszen minden utca amelyik ilyen állapotban van világos, hogy támogatandó.

Dr. Gőgös Péter: Nem bízom a jövő évi költségvetés összeállításban. Szeretném megkérdezni Gáspár urat, hogy elvégezhető-e még az idén ennek a 710 méteres szakasznak a felújítása.

Gáspár András: El.

Tóth Zsuzsanna: Tisztelt Bicsák Miklós úr szeretném megkérni Önt, hogy a kritikán aluli hozzászólásoktól legyen szíves tartózkodjon és amennyiben Ön nem járt azon az útszakaszon, akkor kérem szíveskedjen elmenni oda, megvizsgálni és megnézni és azután mérlegelje önmagában azokat amiket elmondott.

Kiss László: Csak annyit szerettem volna hozzátenni, hogy Marton úrnak a felvetését elfogadom, én is támogatom, és amennyiben ez műszakilag megoldható, akkor meg kell oldani. A következő napirendnél, amikor én is sorra fogok kerülni, én fogok tudni azt hiszem forrást megnevezni.

Bicsák Miklós: Tóth Zsuzsának csak azt szeretném mondani, hogy nem tudom a szüleihez hogy jár Palinba helikopterrel-e, vagy egyéb, hogy nem látja milyen az utak állapota.

Tüttő István: Lezárom a vitát, a döntést meghoztuk ez ügyben.

Következő Kiss László önálló képviselői indítványa.

Kérem a most benyújtott önálló képviselői indítványokat egy szavazással bizottsági szakaszba. Kérem szavazzunk róla.

A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Az volt a javaslat, hogy az ingatlanértékesítések évközi helyzetéről szóló tájékoztató előzze meg a költségvetést. Javasolnám a 34-est meg kell tárgyalnunk, aztán az útlejegyzéses napirendet, mert a határideje miatt feltétlenül meg kell tárgyalni. Birkner úr ügyrendi gomb.

Birkner Zoltán: Igen polgármester úr, most már elnézést kérek, mert látom, hogy közben polgármester úr is hasonló dologra gondol, hogy azt a kettő-három nagyon sürgős ügyet, és az összes többit napoljuk el, ill. folytatólagos közgyűlésre utaljuk át. Tehát a költségvetést azt egy percig se, tehát azt gondolom, hogy az ma este nem lenne ildomos.

Tüttő István: Elnézést kell kérnünk a könyvvizsgáló úrtól, ill. a képviselőjüktől, hogy nem került sor és így ők az idejüket nem tudom milyen módon töltötték, de bizonyára tudtak volna kellemesebb helyen tartózkodni. Elnézésüket kérjük még egyszer, mivel ma már nagy valószínűséggel nem fog sor kerülni rá, ezért kérjük Önöket, hogy a legközelebbi közgyűlésen, de akkor azt mindjárt döntsük is el, hiszen az eredeti program szerint a jövő héten nem közgyűlés, hanem közmeghallgatás van. Kérek javaslatot, hogy hány órakor kezdődjön. Kilenc órakor kezdődjön a közgyűlés és a közmeghallgatás 15 órára van tervezve. A közmeghallgatást inkább olyan időpontra kell tenni, hogy nagy valószínűséggel többen ráérnek. Én tanácsolom, hogy 9-től közgyűlés, és közmeghallgatás 16 órától. Szavazzunk erről.

Dr. Baranyi Enikő képviselőnő kíván szólni, ügyrendi.

Dr. Baranyi Enikő: Tudom, hogy meg fogja a testület szavazni a reggel 8 órai kezdést. A 9 óra még rosszabb, mert ha azt mondanánk, hogy 6-tól 8-ig leszünk és este 6-tól éjfélig, azt is el tudnám fogadni, a szombatot is jobban. Tehát én úgy gondolom, hogy többségünk közalkalmazotti munkaviszonyban végzi a fő feladatát, és ez nem olyan egyszerű dolog, hogy ezt így lehessen. Én úgy gondolom, hogy ezt valami formában jó lenne az SZMSZ-ben is leszabályozni, hogy folytatólagos közgyűlés esetén melyik a legkorábbi időpont, vagy milyen nap, amikor ezt folytatni lehet.

Tüttő István: Szavazzunk, hiszen mindenkinek nagy valószínűséggel nem felel meg, hiszen a soros közgyűléseinken is sokan mindig hiányoznak. Szavazzunk arról, hogy 9 órakor kezdődne a közgyűlés, 16 órakor pedig a közmeghallgatás, amennyiben nem sikerülne befejezni, akkor a közmeghallgatás után még talán marad annyi idő, hogy a befejezésre is sor kerül. Kérem szavazzanak erről.

A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Folytatnánk a 34-es számúval. Mivel zárt ülésre menne ez a 34-es, akkor azt tanácsolom, kérem, hogy itt van a Király 31-es és akkor a végére hagyjuk a zárt ülést.

Tüttő István: A következő a probléma. Ha ma nem döntünk, kiszaladunk abból az időből, amely az ügy kezelése szempontjából fontos. Dönteni kell, mert a határidő 8 nap és a lejegyzés sok millióba kerül. A következőt javaslom: felfüggesztjük a 281/1999. számú határozatunk végrehajtását újabb határozathozatalig. A második pedig úgy szól, hogy a közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a 281/1/1999. számú határozat végrehajtása tárgyában tett, lejegyzésre irányuló kérelmét vonja vissza. Ugyanis erre már csak egy-két napunk van, tehát magyarul ma dönteni kell. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a közgyűlés következő soros ülésére a probléma megoldására tett javaslatát terjessze a testület elé. Kérem van-e ezzel kapcsolatban észrevételük.

Röst János: Arra kérném fel a polgármester urat, hogy küldjön hírnököt a tűzoltós képviselőkhöz, ugyanis kint vannak a terem előtt és elnézést kérjünk tőlük, hogy megvárakoztattuk őket és, hogy következő alkalommal jöjjenek el.

Tüttő István: Hívjuk be a tűzoltókat, hiszen gyakorlatilag csak egy rövid tájékoztatót.

Kérem szavazzunk az első pontról. A 281/1999. számú határozat 1. és 5. pontját függesztjük fel. Kérem szavazzunk erről.

Tóth Zsuzsanna: Elnézést, de egy mondatot szerettem volna mondani.

Tüttő István: Tessék mondja el.

Tóth Zsuzsanna: Én is úgy szavaznék, ahogy az imént a táblán kivillant, ugyanakkor mivel a választókerületnek vagyok a képviselője, el kell azt mondanom, hogy parkolási gondok adódhatnak, amik eddig sem voltak rendezve és állítólag Karmazin úrnak van egy újfajta koncepciója újabb parkolóhelyek kialakításáról. Csak annyit kérdeznék, hogy erősítsen meg ebben nagyon röviden és menjünk is tovább.

Tüttő István: Pontosan ez az amit elő fogunk terjeszteni. Megoldást találunk az egész ügyre, hát lehet, hogy egy-két embernek ez nem tetszik, de biztosítjuk a parkolást, biztosítjuk a belső udvarhoz való bejutást és az önkormányzatot nem hozzuk olyan helyzetbe, hogy rendkívül magas költségekkel megvásárol olyan földet, amit nem lenne szerencsés. Van-e még észrevétel? Elfogadható képviselőnő?

A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 2. számú határozati javaslatról szavazunk.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 3. számúról a döntésüket.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza:

Tüttő István: A Bursa Hungarica szintén pályázati és a határidőből nem tudunk kicsúszni. Ez az eredeti 16. számú.

Tüttő István: Kérdésem, hogy van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele? Amennyiben nincsen észrevétel, akkor szavazzunk a határozati javaslatról, az 1. számúról először.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 2. számú határozati javaslatról a döntést. Minősített többséget igényel.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Nyilvános ülésre hozzuk előre a 34-est.

Akkor a 7. napirenddel folytatnánk, a “Hazavárunk” Ösztöndíj.

Tüttő István: Elhalasztotta 30 nappal a bizottság a döntést, de hát ugye nincs tovább lehetőség, dönteni kell. Lejár a határidő, tehát most döntenünk kell. Kérdezem, van-e észrevétel ezzel kapcsolatban?

Kiss László: Alapvető fenntartásaim vannak ezzel kapcsolatban. A következőkről lenne szó. Itt a belvárosi bölcsőde kialakítása szerepel olyan programmal és olyan összegekkel, amik építésben egy kicsikét jártas emberek számára is hajmeresztőek. 700 m2-ről volt ott szó, itt megjelent a teljes beruházási költség összességében 286.133.000 Ft, ha ezt elosztjuk a 700 m2 építendő területtel, ez 183.000 Ft-os fajlagos költséget jelent. Én úgy vélem, hogy ebben a költségvetési helyzetben, amikor azt prognosztizálják, hogy itt az év végére 1 milliárd Ft körüli hitelállományunk lesz, nem szabad ilyen beruházásban gondolkodnunk. Nekem az a véleményem, hogy ezt le kell állítani, nem szabad ezzel foglalkozni. Az a véleményem, hogyha fürdőszobára van szükségem, akkor fürdőszobát építek és nem strandot veszek. Én úgy vélem, hogy ez a több mint 280 millió Ft-os beruházás semmiféleképpen nem szolgálja a város érdekeit. Bölcsődék vannak, igaz ugyan, vannak hiányosságok is, ezeket a hiányosságokat megfelelő intézkedésekkel ki lehet küszöbölni, el lehet hárítani, nem kell feltétlenül vadonatúj bölcsődét építeni. Még egyszer, ezt a 280 millió Ft-os fajlagos költségében 183.000 Ft-os költséget abszolút túlzónak tartom. Ez nem felújítás, ez abszolút újjáépítés. Én maximálisan ellenzem és kérem a képviselőtársaimat is, hogy ezt így ne szavazzák meg, ez a város pénzének pazarlása.

Tüttő István: Figyeljünk oda, mert szerintem Kiss úr nem pontosan értelmezi. Ez a teljes összeg.

Kiss László: Ez a teljes költség, két évre szól. Polgármester úr, én tisztában vagyok vele, de akkor is 700 m2 felújítása nem kerülhet 286 millió Ft-ba. Még egyszer mondom, ez a város pénzének pazarlása.

Dr. Csákai Iván: Elnézést Kiss képviselőtársam. Ugyanabban a hibába esett mint én, amikor először átolvastam ezt az anyagot, mert egy kicsit nem magyarul van megfogalmazva. Az van beírva ide, hogy a beruházás összköltsége 286 millió Ft. Elfelejtette a többes számot beírni az illető, aki ezt az anyagot készítette. Az összes beruházás összköltsége 286 millió Ft. A belvárosi bölcsőde összköltsége 127 millió Ft. Összeadva az idei 43 millió Ft meg a jövő évi 83 millió Ft-ot.

Tüttő István: Azért mondtam, hogy nem pontosan értelmezte Kiss úr. Lehet, hogy az anyag hibája, de ez összességében 286 millió Ft.

Dr. Baranyi Enikő: Én a magam részéről azt gondolom, hogy így számolva elfogadható mégis csak a négyzetméter járdafelújításra. Egy dolog biztos, hogy azért az előterjesztésben is benne van, tessék tudomásul venni, hogy nem lesz a bölcsődének működési engedélye abban az esetben, hogyha ez a folyamat nem kezdődik meg, mert biztos vagyok benne, hogy az első – hogy így mondjam kapavágásoknak, átalakításoknak egy megfelelő előrehaladott stádiumában kell lenni, hogy pár hónapra azt hiszem, hogy ez maximum 6 hónap minimum és maximum 6 hónap, hogy az ÁNTSZ meg tudja adni ezt az engedélyt.

Tüttő István: Valóban, ennek hiányában nem lesz meg.

Dr. Fodor Csaba: Bíráló bizottság, amely ezeket a pályázatokat bírálta jutott arra a következtetésre, hogy megkéri a Hivatalt, készítsen egy előterjesztést az önkormányzat részére figyelemmel arra, hogy a költségvetési rendelet készítése kapcsán azt gondoltuk, hogy nem tudjuk megmondani, hogy mennyit szánunk az egyik-egyik külön sorban megjelenített intézmény felújítására, hanem egy csomagban gondolkodunk és azt mondtuk, hogy ez kb. 180 millió Ft-ba bele fog férni. Ennek megfelelően ki is írtuk a pályázatot. A beérkezett pályázatokat megpróbáltuk elbírálni. A beérkezett pályázatok legkedvezőbbikének a számsorait látják itt, amely valóban a 180 millió Ft-os előirányzatot meghaladta még a 22 millió Ft-os plusztámogatást is 202 millió Ft-ra alakult, de még így is jelentősen felette vagyunk. Azt gondoltuk, hogy hosszas vita és beszélgetés után ez a pályázatbíráló bizottság arra az álláspontra helyezkedett, nem tudjuk – figyelembe véve, amit főorvos asszony is mondott – nem tudjuk felvállalni azt a felelősséget, melyik az az intézmény, amelyik nem szorul rá arra, hogy most ezeket a munkálatokat elvégezzük, illetve a bölcsőde tekintetében elkezdjük és valami előrejutásra jussunk figyelemmel arra valóban, hogy itt a működési engedélyek év végéig szólnak.

Azt gondoltuk, mindegyik egyformán fontos és ezért vettük a bátorságot, hogy a tisztelt közgyűlés elé egy ilyen előterjesztést készíttessünk, amelyben arra kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy az itteni határozati javaslatoknak megfelelően biztosítsa a forrást, mert a mi megítélésünk szerint mindegyik intézmény-felújítás, korszerűsítés nagyon-nagyon fontos. Többek között ezek között szerepel azért olyan is, amelyekből a későbbiek folyamán működési költség megtakarítások származhatnak. Gondolok itt a nyílászárók cseréjére és egyéb más energetikai célú beruházásokra is.

Kiss László: Szeretnék válaszolni, mivel valóban az előterjesztésben több részletben szerepel az összeg és egy 286 millió Ft-os összeg van csak egy összegben feltüntetve, a teljes bekerülési költség valóban a bölcsőde esetében 127.133.000 Ft, de ez akkor is ugyanaz a fajlagos költség, amit én az előbb említettem, mert a Gazdasági Bizottság ülésére én ezt kiszámoltam és 181.619 Ft a négyzetméterenkénti felújítási költség. Elképesztő, amikor 150.000 Ft-ért újonnan épített lakásokat lehet létrehozni. Most is ismétlem, ez a város pénzének a pazarlása. Én ebben a költségvetési helyzetben nem javaslom ezt a beruházást, célszerűnek tartanám a költséget felülvizsgálni és egy újabb eljárást lebonyolítani.

Cserti Tibor: Én a magam részéről másképp közelítem meg a dolgot. Szerintem nagyon egyszerű a döntési helyzetünk. Funkcionálisan szükség van az intézményre, hiszen a demográfiai adatok is azt mutatják, ………… had ne ragozzuk ezt a kérdést, szükség van rá. A jelenlegi intézményhálózat szakhatósági szempontból feltételrendszernek nem felel meg. Mindenféleképpen valamit kell csinálni rövid időn belül, ez pedig egy funkcionálisan új helyre telepített ……… amely egyébként a továbbiakban is bővíthető. Ezt hogyha gyakorlatilag elfogadjuk, akkor egyetlen kérdés vetődik fel, …….. valamiből csinálunk valamit ……… akkor mi lesz a megmaradó épülethálózattal? A Gazdasági Bizottság – Budai István vezette a Gazdasági Bizottság ülését – azt mondta, hogy akkor és csak akkor javasolja a közgyűlésnek elfogadni a Gazdasági Bizottság részéről ezt az új bölcsődét, mint átfogó beruházást, és ilyen értelemben a szerződés megkötését, amennyiben a közgyűlés kifejezi óhaját, hogy a megmaradó épületállományt a hasznosításon belül értékesíti. ………… Tehát ilyen értelemben kiegészítő javaslatot kívánok előterjeszteni a Gazdasági Bizottság nevében, hogy egyúttal a közgyűlés úgy fogadja el a bölcsőde ……… hogy a régi épületállomány értékesítését …………

Dr. Csákai Iván: Most a normál hozzászólásom az előterjesztéshez. Az előterjesztésben szereplő objektumok felújítása úgy látszik, hogy a 4. pontig megtörténik, de a Tüdőgondozóval kapcsolatban vannak problémák. Számomra az a probléma, hogy a Tüdőgondozó vezetőjétől az anyagban úgy szerepel, hogy a Tüdőgondozó vezetője azt mondta, hogy ne nyúljunk hozzá, mert nem kell csinálni. Én azért ezt másképp fogalmaznám meg. Hogyha a 3,8 millió Ft-ot akarunk egy olyan intézményre fordítani, mint a Tüdőgondozó, akkor néhány vakolatot visszaragasztunk, de semmiféle felújítás, semmiféle nem történik. Az itt leírtak tükrében – ami a 2. oldalon van az 1. pontban – tulajdonképpen el tudnám fogadni akkor, hogy a határozati javaslatban szerepelne az, hogy november 30-ig a Tüdőgondozónak a sorsát felülvizsgáljuk és november 30. után bejön a közgyűlés elé, hogy mit akarunk csinálni a Tüdőgongozóval. A kórházba, a volt gyerekosztályra áthelyezni, vagy a kórház területén egy új épületet, vagy a jelenlegi helyen a felújítást, hogy megcsinálni? Így el lehetne fogadni és javaslom, hogy a határozati javaslatokban szerepeljen, hogy a jövő évi költségvetésben mindenképpen a Tüdőgondozóval foglalkozunk. Mert az a Tüdőgondozó, mint intézmény, nem csak a tüdőszűréssel foglalkozik, hanem tudomásul kell venni, hogy beteg emberek százai állnak ott sorba és kezelésre és vizsgálatra és nem csak egészséges emberek.

A bölcsődével kapcsolatban én meg mondom őszintén, hogy nem értem a felzúdulást, hiszen közgyűlés döntött valamikor arról, hogy a 4 bölcsődéből 3-at csinálunk úgy, hogy a jelenleg parlagon levő és lepusztuló épületet, a Kisfaludy volt óvodát átalakítjuk bölcsődévé és két bölcsőde épülete felszabadul és akár annak az értékesítéséből befolyt összeget ide vissza lehet fordítani. Én nem tudom, hogy a képviselőtársaim elolvasták-e a Buzási Judit főorvos asszony által küldött levelet, amelyben le van írva, hogy tulajdonképpen meddig üzemelhet a jelenleg meglevő két bölcsőde. A Sugár utca és a Batthyány utcai bölcsőde. Gyakorlatilag kegyelemből megkapta az ideiglenes működési engedélyt erre az évre arra való tekintettel, hogy a közgyűlés ígéretet tett arra, hogy az előírásoknak megfelelő bölcsődét fog kialakítani. Most ez fog megtörténi. Ezért kell. A közgyűlés dönthet úgy, hogy a felszabaduló két épületeket értékesítéséből befolyó összeget erre fordítja, de tudomásul kell venni, hogy egy használt épület felújítása mindig többe kerül, mint egy új épületnek az építése négyzetméterenként. Ha ezt hagyjuk tovább, és a Kisfaludy utcai óvodát úgy, hogy úgy járunk a Nagyrác utcával, hogy évek múlva egyszerűbb lenne ledózerolni.

Tüttő István: Csákai úr, amit említett én nem kívánok nagyon eléje menni a dolgoknak, de azért a Tüdőgondozóról a következőt. Tegnap egyeztetett időpontban főigazgató úrral találkoztam és ezen a beszélgetésen megállapodtunk abban, hogy előkészítés tárgyát képezi a Tüdőgondozó abból a szempontból, hogy a kórház alternatív javaslatokat készít szakmai elemzés alapján, hogy amit Csákai úr elmondott – mert ugye az lehet úgy, hogy önállóan felújítjuk, integráljuk a kórházba, ennek is megvan a sok előnye, hiszen eszközvásárlás esetén más területeken is használható az a diagnosztikai műszerháttér, ami itt megoldható és ráadásul a hosszabb távon, vagy rövidebb, de nem igazán egy-két héten belüli távon ha meg tudjuk oldani a szociális résznek a kiürítését a régi gyermekosztályon, akkor a kórház rekonstrukciós folyamata nem állt meg, hanem folytatódik és ebben a kórház vezetése le fog tenni egy javaslatot a közgyűlés, illetve a bizottságok elé, mert lehet, hogy olyan megoldást találunk, amely megoldja a Tüdőgondozó kérdését, a kórház ilyen jellegű továbbfejlesztését szolgálja, egyben még talán abban is gondolkodhatunk, hogy felszabaduló ingatlanokkal forrást teremthetünk ebben a kérdésben. De most nem akarok túl részletesen belemenni, mert főigazgató urak egy elég rövid …

Böröcz Zoltán: Másodszor szólok hozzá és igazából nem szokásom, de hadd mondjam el, hogy az anyag rengeteg kritikát kapott itt képviselő urak részéről. Kiss említette irreálisnak tartja azt összeget. Nem lehet meglapozott. És itt szeretném elmondani, hogy ezt az egész témát feldolgozta és jegyezte egész a mai napig. Jelenleg betegállományba lévő, azt hiszem Tarnóczky Attila alpolgármester úr, és meg vagyok győződve róla, hogy szakmailag jól végig kísérte. Én is tagja voltam annak a bírálóbizottságnak, ahol legoptimálisabb megoldást próbáltuk megtalálni. A Pénzügyi Bizottság pedig támogatja, ezt fogadjuk el. Gazdasági is azt nem tudom, a Pénzügyi Bizottság egészen biztos. Hozzáteszem, ha Kiss úr felteszi ezt javaslatát, miszerint ez az előterjesztés nem alapos, nem jó. És új előterjesztés készül, akkor én a Kiss úrral egyet fogok érteni és rászavazok, azzal kiegészítéssel, hogy 180 millió Ft, ami költségvetésbe kiadási oldal összességében az intézményrendszer rekonstrukcióra ugye megtervezésre került, azt azonnal vegyük ki a költségvetésből, és hitelállományt ennyivel csökkentsük.

Tüttő István: De természetesen annak az ódiumát is fel kell vállalni, hogy akkor bölcsődéket kell bezárni. Kérem, lezárom a vitát szavazzunk a határozati javaslatról.

Én önöknek nagyon a figyelmébe ajánlom, hogy most lehet pénzt megtakarítani, de óriási problémát húzunk magunkra, ha most ezt a kérdést úgy kezeljük, hogy a végén aztán nem tudunk gyerekeket elhelyezni, mert az sokkal nagyobb probléma. Kérem, szavazzunk. Eredetiről.

A közgyűlés 21 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Elfogadtuk az 1. pontot, és akkor most kérem a 2-ra a szavazatot. Ez a jövő évi költségvetésben kell, hogy szerepeljen.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Szeretném jelezni, Cserti úr ügyrendi.

Cserti Tibor: A Gazdasági Bizottság tett egy kiegészítési javaslatot, hogy a felszabaduló épületállomány értékesítésére legyen - mindjárt megmutatom - döntés.

Tüttő István: Rendben van, szavazzuk meg ezt is.

Marton István: Hogyan? Nem értem.

Tüttő István: A felszabaduló épület, ha van.

Cserti Tibor: A felszabaduló épület állomány miután új bölcsődébe beköltöznek a gyerekek, kerüljön értékesítésre.

Tüttő István: Kérem, maradjunk abban, hogy ezt a kérdést vizsgálni kell és értelemszerűen kell ezt. Végül is most hosszabbítottuk meg erre vonatkozóan a határozatot, tehát gyakorlatilag már döntöttünk róla, de meg fogjuk csak erősíteni. szavazzunk róla, hogy nehogy az mondja valaki, hogy kétszer nem döntöttük el.

A közgyűlés 21 szavazattal és 2 ellenszavazattal a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Akkor jövő héten 9 órakor. Egy pillanat. Szeretném jelezni, hogy én jövő héten nem tudok itt lenni olyan elfoglaltságom van, ami már előre be volt programozva. És szeretném eldöntetni most, hogy ki fogja vezetni. Tarnóczky úr nem tudom pontosan most a nevében, nem tudom. A Járógipszet azt valószínű, hogy jövő héten kapja, de, hogy azt már 9 óra előtt már megkapja-e vagy sem, azt nem tudom.

Tüttő István: Akkor én megkérem Tóth urat, hogy vezesse le a közgyűlést.

Dr. Baranyi Enikő: Én szerintem tekintve, hogy a sürgős határidős napirendi pontokat megtárgyaltuk, nem igazán érzem annyira fontosnak, hogy polgármester úr távollétében történjen meg a közgyűlés, lehet azt elhalasztani. Ez a kijelölés, nem akarom most kommentálni, hogy most miért mondom, nem kívánom szerencsésnek. Te nagyon jól tudod Csaba, hogy miért mondom.

Tüttő István: Nem, nem hadd mondjam. Nem lehet, mert 15-ig el kell fogadni a beszámolót, tehát nem lehet halasztani tovább.

Dr. Baranyi Enikő: De figyeljetek, ide ennek van azért egy politikai háttere is. Gondolatokat ébreszthet, én ezt nagyon helytelenítem ezt a fajta dolgot polgármester úr gondolom, hogy közgyűlés megkezdésekor is tudta, hogy kedden feladata lesz.

Tüttő István: Nem tudtam ez nem volt munkaterv szerinti volt a mostani.

Dr. Baranyi Enikő: Mi a jövő heti?

Tüttő István: A közmeghallgatás.