2001. október 2. |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2001. október 2-án (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről.
Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár tetőtéri fogadóterme
(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)
Jelen vannak: Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.
Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető, Beznicza Miklós osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Karmazin József osztályvezető, Somogyi Ottó irodavezető, Szmodics Józsefné irodavezető, Hári László irodavezető, Kulbencz Ferenc közterület felügyelet, Dömötör László megb. osztályvezető helyettes, Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető, Vargovics Józsefné HKÖ elnöke, Kámán László intézményvezető, Gőcze Gyula kincstárvezető, Gáspár András ügyvezető, Schmidt László ügyvezető, Kalmár István közgazdász.
Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap Szerkesztőség vezetője Bakonyi Erzsébet a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.
Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm Önöket ebben számunkra új környezetben. Nem tudom biztosan, hogy a hang, ami kimegy, az hallható-e illetve olyan gondunk is volt korábban, hogy nem biztos, hogy le lehet választani az egész könyvtár hangosításáról, úgyhogy reménykedjünk, hogy ami itt elhangzik, az nincs egyenes adásban a könyvtár épületében mindenütt. Főleg akkor érdekes, ha zárt ülést tartunk.
Tisztelt Közgyűlés! Soros ülésen folytatjuk munkánkat. Szeretném jelezni, hogy több olyan napirendet is fel szeretnék vetetni napirendre, amely a korábbi kiküldött javasolt írásbeli napirendeken felül szerepel. Először arról tájékoztatnám Önöket, hogy a 7. számú, eredetileg 7. számon megjelölt „Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város településszerkezeti tervéről”, Antalics Dezső bizottsági elnök úr előterjesztésében ezt a napirendi pontot visszavonom, hiszen erről már döntöttünk, véletlenül került az írásos napirendi pontok közé. Anyagot nem küldtünk hozzá.
A meghívóban nem szereplő előterjesztés napirendre vételéről kérem majd külön szavazunk. Teleki László úr önálló képviselői indítványa írásban a közgyűlés elé most került kiosztásra, megkérdezem, hogy eljutott-e Önökhöz? Akkor kérem, hogy döntsünk ebben a kérdésben, hogy napirendre vesszük-e?
A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Következik Böröcz Zoltán úr önálló képviselői indítványa. Kérdezem, hogy szavazzunk róla, tessék.
A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Önök emlékeznek rá, hogy abban állapodtunk meg, hogy az elejére tesszük mindjárt azt a napirendet, amelyet az elmúlt soron kívüli közgyűlésen tárgyaltunk: „Javaslat a NagyPlus Rt létrehozása kapcsán aláírandó szindikátusi szerződésre”. Az lenne a javaslatom, hogy ezt zárt ülésen tárgyaljuk, és múltkor abban állapodtunk meg, hogy első napirendként fogjuk tárgyalni, tehát úgy is lehetne tekinteni, mintha azután kezdenénk a mai munkánkat.
Röst János: Az a tiszteletteljes javaslatom, hogy egészüljön ki ez a napirend azzal a ponttal, ami elmaradt a NagyPlus Rt-nél, mégpedig a törvényességi észrevételnek a megtárgyalása.
Tüttő István: Igen, és még egy kérdésben kell ez ügyben dönteni, az pedig az a javaslat, amit már az olasz féllel ismertettünk, részükről nincs akadálya, hogy kívánunk-e egy pár főből álló delegációt küldeni, akiknek módjában állna megtekinteni Olaszországban azt a céget, amellyel ugye együttműködési megállapodást kötöttünk. Erről is majd dönteni kellene.
Birkner Zoltán: Először is én is nagyon örülök neki, hogy ilyen szép környezetben dolgozhatunk, másrészt arra szeretném kérni polgármester urat, hogy külön szavaztassa majd meg Röst János képviselőtársamnak az indítványát, egyébként egyetértek a zárt üléssel és az előrehozatallal is és azt szeretném kérni, illetve javasolni, hogy mi lenne, hogyha a többi zárt ülésre javasolt napirendi pontokat is akkor ebben a körben megtárgyalnánk egy csomagban?
Tüttő István: Rendben van, köszönöm. Akkor kérdezem, hogy először ugye amit én javasoltam, „Javaslat a NagyPlus Rt létrehozása kapcsán aláírandó szindikátusi szerződésre” és ugye annak a bizottságnak a tájékoztatásáról lesz szó, amely tárgyalásokat folytatott, egyeztetést folytatott ezen kérdéskörben. Kérdezem, hogy napirendre vegyük-e? Szavazzunk.
A közgyűlés 19 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Most kérdezem Röst úr javaslatáról a szavazatukat ehhez a napirendhez.
A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Kérdezem Önöket: „Javaslat a gázközmű vagyonnal kapcsolatos magyar államkötvények hasznosítására” című anyag tárgyalásáról kérem a döntésüket. Azért szeretném, ha megtárgyalnánk, mert az idő rendkívül gyorsan befolyásolja ezzel kapcsolatban a bankok hozzáállását. Az idő nekünk dolgozik, de csak ő egyedül ebben a témában. Kérem a szavazatukat, ezt is zárt ülésen, de majd külön szavazunk a zárt ülésekről.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: „Előterjesztés a Kanizsa TV Kft fejlesztési támogatására” kérem a döntésüket.
A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Következik „Előterjesztés az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2001. évi költségvetési támogatásának módosítására” című előterjesztés. Kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: „Önkormányzat javaslat Steindl Imre díj odaítélésére” kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: „Javaslat XX. szám háziorvosi körzet működtetésének ellátására” kérem a szavazatukat. Ez is zárt ülés.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Akkor most döntsünk a zárt ülések kérdésében is. Zárt ülést javasoltam a NagyPlus Rt-vel kapcsolatos napirendekről, mert eleve a szindikátusi szerződés témaköre nem tartozik a nyilvánosság elé. Kérem a szavazatukat, meg a Röst úrét is természetesen egybe.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Akkor a háziorvosi körzet működtetésével kapcsolatos, arról kérem a szavazatot.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: A gázközmű vagyonnal kapcsolatos napirendet is kérem zárt ülésen tárgyalni, hiszen ott bankoknak ajánlatait kell tárgyalnunk, amely nem feltétlenül szükséges, hogy nyilvánosan folyjék.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Megkérdezném, úgy látom jelen vannak azok a meghívottak, Farkas Tibor úr és Ács Sarolta – őt nem tudom, hogy itt van-e – kérdezem, hogy amennyiben zárt ülésen kérik a tárgyalását az ügyüknek, akkor azt is zárt ülésen. Kérdezem, Farkas úr nem kéri. Kérdezem Ács Saroltát, később érkezik jó, hát akkor majd őtőle külön megkérdezzük.
Ugyanakkor „Előterjesztés az 1847/37-es hrsz-ú ingatlan értékesítéséről” kérdezem, hogy zárt ülésen tárgyaljuk-e? Ez hasonló, nem szükséges ennek a publikálása, kérem a döntésüket. Aki igent szavaz, a zárt ülés mellett dönt.
A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Van még egy fellebbezésünk: „Előterjesztés a KHG Kft fellebbezéséről”. Mivel egy cégnek a belső ügyeiről van szó, kérem szavazzuk meg a zárt ülést.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Kérdezem, hogy közben más napirendről zárt ülésen való tárgyalást javasol-e valaki? Úgy látom nem, köszönöm.
Dr. Csákai Iván: A napirendekhez szerettem volna hozzászólni.
Tüttő István: Csákai úrnak van még egy önálló képviselői indítványa, gondolom ezt, mert akkor ezt még megszavaztatjuk, csak ezt most kaptam meg.
Dr. Csákai Iván: Elnézést, de mostanra lett kész az anyag, a mai napra az Irtás utcai építkezéssel kapcsolatos anomáliák rendezésére egy összeállított a mai nap folyamán tudtam a polgármester úrnak odaadni. Ez a vonzata annak, hogy nem megfelelő módon lett ott tervezve minden és ezt önálló képviselői indítványként szeretném előterjeszteni, hiszen az ottani építkezés befejeződik és az ottani gondokat le kell rendezni. Ezen kívül napirend előtt szeretnék kérni a kérdéseknél, nem a napirendeknél. A kérdéseknél feltenni egy kérdést.
Tüttő István: Tehát akkor Csákai úr kérdezni szeretne. Akkor most kérem Önöket, hogy miután a Csákai úr javaslatáról szavaztunk, lehet jelentkezni, hogy ki kíván szólni napirend előtt, kérdezni, vagy egyéb. Csákai úr önálló képviselői indítványát kérem vegyük napirendre. Szavazzunk róla!
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Balogh László: Két szóbeli kérdésem lenne. Az egyik egy konkrét problémákból, de általános tanulságokra utalva. Lehetünk-e egyszerre vállalkozóbarát és lakosságbarát önkormányzat, hivatal, hatóság? A másik egy kicsit vulgárisabban feltéve, de talán figyelemfelhívó: a város mértani közepén miért pöcegödör a megoldás?
Tüttő István: Erre majd kíváncsian várunk, hogy mi ez a pöcegödör.
Röst János: Napirend előtt kérnék szót két témakörben. Az első Alfától Omegáig Kft, a másik pedig a könyvtár épülete.
Böröcz Zoltán: Napirend előtt szeretnék szót kérni 2 percben a laktanyák megszerzése tárgyában.
Tóth Zsuzsanna: Napirend előtt szeretnék 2 percet kérni ismét kerestek meg aggódó szülők a szcientológiával kapcsolatban. Erről, tehát az ő megnyugtatásukra is, másrészt az interpellációknál, kérdéseknél 3 percet szeretnék kérni Király u. 31. körüli tömb – de mondhatnám azt a címet is, hogy építéshatóság a korlátlan lehetőségek hazája, avagy mire valók a rendezési tervek és egyéb szabályok, ha úgysem tartják be őket?
Tüttő István: Kérdésem lenne, hogy ez kérdés lesz, vagy interpelláció?
Tóth Zsuzsanna: Legyen interpelláció.
Tüttő István: Igen, szóbeli.
Tóth László: A kérdéseknél szeretnék kérdést feltenni a Dózsa György utcával kapcsolatban.
Bicsák Miklós: Kérdéseknél szeretnék tisztelettel két kérdést feltenni. Jön a tél, miért ázunk-fázunk, Palinnal kapcsolatban nincs buszmegálló és a második kérdésem, 4 percet kérnék a Magyar utcai már interpelláltam a busz GE-hez reggelente és a délutáni járatokhoz a gyalogátkelővel kapcsolatban.
Tüttő István: Ez is kérdés.
Marton István: Egy kérdést intéznék a polgármester úrhoz önálló képviselői indítvány ügyintézésével kapcsolatban.
Zsoldos Ferenc: Ismételten szeretném ….tehát kérdezek az iránt, hogy mi a helyzete a Polgármesteri Hivatalból eltűnt technikai berendezésekkel és ….rendszerrel kapcsolatban?
Birkner Zoltán: Kérdést szeretnék feltenni, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a Platán sor után a keleti városrész többi utcáján is a közlekedést elősegítő, vagy akadályelhárító járdafelújítás megtörténjen? Erről szól a kérdésem.
Cserti Tibor: Egyetlen kérdést szeretnék feltenni polgármester úrnak, hogy tervezik-e a közeljövőben a Kanizsa Napokkal kapcsolatos teljeskörű ….anyag elkészítését, vagy bárminemű szakmai anyag készítésében kívánnak-e támaszkodni az eddig összegyűlt szakmai információkra?
Dr. Horváth György: Kérdést szeretnék feltenni az ügyben, hogy érdemes-e képviselői fogadóórát tartani, és az ott beérkezett panaszokat elküldeni a Hivatalnak?
Tüttő István: Erre azt hiszem neked kell válaszolni, nem nekünk. Több jelentkező nincsen, akkor ezt a részt lezárjuk. Akkor kérem, hogy döntsünk a többi napirendi pont ügyében. Azokat kiküldtük Önöknek írásban, kérem a döntésüket.
A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:
Napirendi pontok:
Z á r t ü l é s:
1. Javaslat a NagyPlus Rt létrehozása kapcsán aláírandó szindikátusi szerződésre (írásban)
Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann
2. Javaslat a gázközmű – vagyonnal kapcsolatos magyar államkötvények hasznosítására (írásban, javaslat zárt ülés tartására)
Előadó: Tüttő István polgármester
3. Előterjesztés a KHG Kft. fellebbezéséről (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
N y í l t ü l é s:
4. Javaslat a Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatói állásának betöltésére
Előadó: Tüttő István polgármester
5. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei Alapító Okiratának módosítására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
6. Javaslat egyszeri költségvetési hozzájárulás igénylésére Nagykanizsa Megyei Jogú Város létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos kiadásokhoz (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
7. Önkormányzati javaslat Steindl Imre- díj odaítélésre (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
8. Marton István önálló képviselői indítványai
9. Teleki László önálló képviselői indítványa (írásban)
10. Böröcz Zoltán önálló képviselői indítványa (írásban)
11. Dr. Csákai Iván önálló képviselői indítványa
12. Előterjesztés a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 18/1999.(IV.30.) számú önkormányzat rendelet módosítására
Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző
13. Előterjesztés Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselői jogállásának egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására
Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző
14. Javaslat a települési folykéony hulladék szállítási díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása
Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző
Meghívott: Forsthoffer Ferenc Talajgazdálkodási Kft. Pápa
15. Javaslatot Nagykanizsa Északkeleti városrész rendezési terv módosítása elhatározására
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
Meghívottak: Sónicz István tervező Kanizsaterv
Kétnyári Éva okl. építész SIÓINVEST Mérnöki Iroda
16. A Nagykanizsa volt Thury György Laktanya és környéke rendezési terv módosítása a tervezési terület rendezése
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
Meghívott: Cseke Csaba ügyvezető KANIZSA Kft., Két Gaál Bt., Nagykanizsa INNON
PROFIL Kft. Nagykanizsa
17. Javaslatot a 7-es elkerülő úttól északra, Petőfi úttól keletre eső terület rendezési terve készítésének elhatározására
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
Meghívott: Markai Márton ügyvezető
18. Önkormányzat tervtanács működtetése
Előadó: Tüttő István polgármester
19. Tájékoztató a nagykanizsai Horvát Kisebbségi Önkormányzat munkájáról
Előadó: Vargovics Józsefné elnök
20. Tájékoztató a város labdarúgó sportjának helyzetéről
Előadó: Tüttő István polgármester
Meghívott: Károlyi Csaba Nagykanizsa, Zárda u, 16.
21. Előterjesztés a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról szóló szabályzatok módosításáról
Előadó: Dr.Szabó Csaba főigazgató
Kercsmaricsné Kövendi Ibolya
22. Javaslat intézményvezetői álláshelyekre történő pályázat kiírására
Előadó: Tüttő István polgármester
23. Beszámoló a 2001/2002. tanév indításáról és javaslat a 2002/2003. tanév középiskolai beiskolázására
Előadó: Balogh László bizottsági elnök
24. Előterjesztés a Kanizsa TV Kft. fejlesztési támogatására
Előadó: Tüttő István polgármester
25. Előterjesztés az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2001. évi költségvetési támogatásának módosítására
Előadó: Tüttő István polgármester
26. Polgármesteri tájékoztató
Előadó: Tüttő István polgármester
27. Interpellációk, kérdések
28. Javaslat a XX .számú háziorvosi körzet működtetésének ellátásra
Előadó: Tüttő István polgármester
29. Előterjesztés a 1847/37 hrsz-ú ingatlan értékesítéséről
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Legelőször is ki nem hirdetett határozatokat, vagy határozatot ismertetnék.
Javaslat a településrendezési célok megvalósításához szükséges elővásárlási jogról szóló többször módosított 2/1999. (I.26.) számú rendelet módosításáról
315/2001. (IX.11.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Nagykanizsa 0366. helyrajziszámú ingatlan (volt honvédségi lőtér) gazdasági célú felhasználásra alkalmassá tehető. Ennek megfelelően a terület fejlesztését a készülő településfejlesztési koncepcióban és településszerkezeti tervben szerepeltetni kell.
Határidő: 2002. május 31.
Felelős: Tüttő István polgármester
Előterjesztés a Zala Erdő Rt. és az Önkormányzat között létrejövő terület cseréről
316/2001. (IX.11.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. hozzájárul ahhoz, hogy a nagykanizsai 1839/78 hrsz-ú ingatlant a ZALAERDŐ Rt. 9.325.000 Ft vételáron megvásárolja az önkormányzattól abban az esetben, amennyiben az Rt. mint a nagykanizsai 070 hrsz-ú ingatlan (Zöldtábor) kezelőjeként megteszi a szükséges lépéseket az irányban, hogy a Zöldtábor területe önkormányzati tulajdonba kerüljön.
2. hozzájárul ahhoz, hogy a nagykanizsai 070 hrsz-ú ingatlan 6448 m2 területének fejében az Önkormányzat a nagykanizsai 0406 hrsz-ú 7148 m2 területű ingatlant tulajdonba adja a Magyar Állam részére a ZALAERDŐ Rt. kezelésével a Zöldtábor területéért cserébe.
3. úgy dönt, hogy amennyiben a Zöldtábor tulajdonjogát az önkormányzat nem kapja meg, akkor a ZALAERDŐ Rt. a 179/2001. (VI.5.) számú határozatban elfogadott vételáron vásárolhatja meg az ingatlant.
Határidő: 2001. december 31.
Felelős: Tüttő István polgármester
Előterjesztés a Nagykanizsai volt Thury laktanyában lévő, a szabályozási terv alapján elbontandó műhely épületekről
3172001. (IX.11.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. nem támogatja, hogy a volt Thury György laktanya területén található 3 raktárépület és a portaépület fennmaradása érdekében a vonatkozó szabályozási terv módosításra kerüljön.
2. a raktárépületeket – egy éves időtartamra – bérbe adja azzal a kikötéssel, hogy csak raktárként üzemeltethetők. A bérleti szerződés egy év után meghosszabbítható.
Határidő: 2002. július 31.
Felelős: Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda)
Előterjesztés Nagykanizsa-Kiskanizsa 6235/2 hrsz-ú közút megjelölésű ingatlan értékesítéséről
318/2001. (IX.11.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem értékesíti a 6235/2 hrsz-ú, 243 m2 nagyságú, közút megnevezésű ingatlanát.
Határidő: 2001. december 31.
Felelős: Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda)
Előterjesztés a Nagykanizsa, Kinizsi u. 47. szám alatti 18 négyzetméteres szükséglakás értékesítéséről
319/2001. (IX.11.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése értékesíti a Nagykanizsa, Kinizsi u. 47. szám alatt lévő, 1052/A/1. hrsz-ú, 18 m2-es szükséglakást közvetlenül a kérelmező részére 360.000 Ft + ÁFA eladási áron.
Határidő: 2001. december 31.
Felelős: Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda)
Tüttő István: Ezek lettek volna a ki nem hirdetett határozatok.
Ezt követően napirend előtti hozzászólások következnek.
Napirend előtt
Röst János: A polgármesteri beszámoló beszámoló része mostanában egyre inkább leszűkül, és sok olyan eseményt nem taglal, nem tájékozódunk róla, mert úgy gondolom, hogy a közvéleményt érinti és érdekli. A mai nap pl. nincsen bent a pénzügyi helyzetről beszámoló, de szintén elmaradt az Alfától Omegáig Kft-nek a végelszámolásról szóló tájékoztató. Tudomásom szerint augusztus hónapban ez befejeződött, ezúton egyébként szeretnék gratulálni Tüttő István úrnak és Törőcsik Pálnak, hogy közel 4 évig zajlott a végelszámolása ennek az ügynek. Törőcsik Pálnak egyébként ebben csak 32 hónapja volt bent. A kérdés az, hogy van-e összefüggés a két ügy között, amelyik az egyik a végelszámolás, a másik pedig Törőcsik Pál fegyelmi ügye.
A másik egy örömteli ügy, ez pedig a könyvtárnak az ügye. A könyvtárbizottság tagjaként nagyon sokszor javasoltuk az itt dolgozóknak a többletbérnek a rendezését. Most meg szeretném köszönni a munkájukat. Úgy gondolom, hogy rengeteg munkát végeztek ahhoz, hogy a tegnapi napon ez meg tudott nyitni a könyvtárnak az épülete, és úgy gondolom, hogy ezt a polgármester úrnak vagy saját hatáskörében, vagy átcsoportosítással, de mindenképpen rendezni kellene.
Tüttő István: Rögtön válaszolnék. Természetesen a pénzügyi helyzetről szóló kiegészítést megtesszük.
Az Alfától Omegáig Kft-nek a végelszámolásának lezárására vonatkozó hivatalos papíros még nem jutott el hozzám, tehát ezért nem tudtam, csak tudok róla, hogy megtörtént. A Cégbíróság döntése megszületett, csak írásban ki kell értesíteni az érintett feleket, erre még nem került sor. Röst úr, természetesen amint ez bekövetkezik, akkor eleve úgy tervezem, hogy akkor egy külön napirendi pontként ezzel a témával foglalkoznunk kell, hogy ezt az ügyet is végleg le kell majd zárni.
Nem értem pontosan, hogy milyen összefüggés van Törőcsik Pál úr ezen ügyében, ezt át kell még gondolnom, nem tudom pontosan, hogy mi erre a válasz.
A könyvtárbizottsággal kapcsolatban terveztük, vezetőin is beszéltünk róla, hogy össze kell hívni, meg fogjuk köszönni és egy olyan ünnepélyes keretek közé szeretnénk ezt helyezni, hogy talán még azt is merem javasolni, hogy itt a könyvtárban tegyük meg, valamelyik helyiségében. Nem lesz elfelejtve és a felvetésével egyetértek.
Törőcsik Pál: Tisztelt Röst úr! Félreérthető módon fogalmazta meg a kérdését velem kapcsolatosan immár nem először. Fegyelmi ügyeket emleget, aki annak idején figyelemmel kísérte a közéletet tudhatja, hogy annak idején az Alfától Omegáig ügyben Stahl úr nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás ügyben bírósági pert indított ellenünk. Azóta már jogerősen bűncselekmény hiányában felmentett bennünket. Egyértelműen kérném Röst urat, hogy félreérthető módon ne fogalmazzon meg nagy nyilvánosság előtt ilyen ügyet.
Röst János: Elnézést kérek Törőcsik Páltól, ha félreértett. Nem erre az ügyre gondoltam, én arra gondoltam, hogy az elhúzódása az ő részéről 32 hónapig történt, és lehet, hogy ez összefügg azzal, hogy nem kapott fegyelmit.
Tüttő István: Egyébként vitát nem nyitunk ilyenkor, de szeretném azért egy mondatban Önökkel érzékeltetni, hogy ez az ügy ugye sokszor elhangzott, hogy kérem ez egyszerű lett volna, hogyha pillanatok alatt lezárható lett volna. Kérem pontosan 2 évvel ezelőtt kapta meg az a végelszámoló a feladatot, aki minden olyan problémától mentesen kezelhette ezt a kérdést, amelyről korábban szót váltottunk – vagy egy évvel ezelőtt. Most gondoljanak bele, hogy ez a végelszámolás most zárult le annak ellenére, hogy ezek a problémák nem álltak fenn. Szeretném jelezni, hogy nem olyan egyszerű még akkor sem, hogyha semmi akadálya nincsen, mert ezek azok az Isten malmai, amelyek lassan őrölnek.
Böröcz Zoltán: Az elmúlt héten jelent meg Göndör úr országgyűlési képviselő sajtótájékoztatójában az az üzenet a város lakói felé, hogy az MSZP kanizsai szervezete kezdeményezzen egy aláírásgyűjtési akciót a Kormány irányában a laktanyák térítésmentes átadása ügyében. Nagykanizsán az Ipari Park és Logisztikai Központ létrejöttével az ország egyik legnagyobb befektetése valósulhat meg. Az önkormányzat már jelentős területeket vásárolt és közművesített. létrehozta azt a közös tulajdonú részvénytársaságot, amely a befektetők letelepítését tervezi. A teljes körű és eredeti tervek szerinti megvalósulásnak egyetlen akadálya, hogy a Kormány a többi várossal ellentétben nem hajlandó Nagykanizsa város tulajdonába adni a volt Kossuth Lajos és Gábor Áron Laktanyákat. Nekünk Nagykanizsán és Kanizsa környékén élő állampolgároknak minden erkölcsi alapunk megvan arra, hogy a várhatóan 10.000 fölötti létszámot foglalkoztató Ipari Park megvalósítása céljára kérjük a Kormánytól a laktanyák térítésmentes átadását. Abban reménykedem, hogy pártállástól és pártszimpátiától függetlenül több 10.000 ember aláírása ki fogja kényszeríteni az ingatlanok átadását városunk részére és ezzel az utolsó akadály is elhárul az Ipari Park és a Logisztikai Központ megvalósulása elől.
Engedje meg polgármester úr a tisztelt képviselőtársaim, hogy Önöket arra bíztassam, hogy ezeket az aláírásgyűjtő íveket írják alá és meg is kérem Önöket ezúttal, polgármester urat és alpolgármester urat elsőként, hogy az erre vonatkozó aláírásgyűjtő ívet lássák el kézjegyükkel. Abban reménykedem egyébként, hogy valamennyien képviselők ezt megtesszük. Ezt az egy mondatot engedjék meg, hogy ismertessem, ami az aláírásgyűjtő ív fejlécén található: „Aláírásommal megerősítve kérem, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya hasonlóan mint más településeken, haladéktalanul intézkedjen a nagykanizsai volt Kossuth Lajos és Gábor Áron Laktanyák Ipari Park és Logisztikai Központ megvalósításának céljára történő térítésmentes átadására”.
Polgármester úrnak átadnám ezt az aláírásgyűjtő ívet és arra kérem képviselőtársaimat, hogy egyetértésük esetén lássák el kézjegyükkel, hogy az első szünetben egy sajtótájékoztató keretében – és erre tiszteltettel felkérem a sajtó jelenlévő képviselőjét – az egyéb részletekről őket tájékoztathassam.
Törőcsik Pál: Úgy érzem, hogy ebben az ügyben nyitott kapukat döngetünk, ugyanis a Kormány jóval ezelőtt még úgy emlékszem január táján felajánlotta, hogy a laktanyákkal ennek a projekten a megvalósításba apportként beszáll. Biztosítva ezzel, hogy ez a befektetés, ez a beruházás mind a város és az ország hasznára és javára válik a megvalósítása. Az, hogy ez az apportálás még nem jött létre, ez azt jelenti, hogy ez nem politikai kérdés, hanem gazdasági kérdés, ugyanis a befektető és a város is tulajdonképpen azt a módot keresi, amelyben a laktanyák hasznosítása ..azoknak a forrásoknak a lecsatornázását, amely ezt a projektet nagymértékben segítheti. Ezek a tárgyalások, mint ahogy nyomon követhették a sajtótájékoztatókat és a nyilvános TV vitát, az elkövetkezendő időszakban folytatódnak, tehát ezek a megbeszélések, ezek a tárgyalások nem zárultak le. Szeretném felhívni erre a figyelmet, nem biztos, hogy ebbe a gazdasági kérdésbe politikai eszközökkel, illetve politikai szándéknyilatkozatokkal beleavatkozni szükséges és hatékony lenne.
Tüttő István: Annyit azért megjegyeznék, hogy az ingyenes átadás nem azonos az apportálással.
Röst János: Szeretném felhívni a figyelmét polgármester úrnak, hogy nem lehet vitát nyitni napirend előtti hozzászóláskor, de ha mégis lesz, akkor én is hozzászólnék.
Tüttő István: Kérem aki akarja aláírja, aki akarja nem. Az ügy teljesen tiszta, a kérdés is világos, adjuk tovább.
Birkner Zoltán: Röst úr én arra kérem, ha véleménye, szóljon hozzá. Nagyon egyszerű ugyanis Böröcz képviselőtársam megkért minket, azaz a megszólítás megtörtént ez ügyben és akkor van lehetőségünk válasz gombot nyomni, ennek megfelelően jártam egyébként el. Azt gondolom, hogy eszem ágában sincs semmiféle politikai kampány röpiratot aláíratni és aláírni és erre szeretném kérni a FIDESZ frakciót is. Nagyon egyszerű az oka, ne keverjük össze kérem a gazdasági vállalkozást és az oktatási, egészségügyi kéréseket különböző városok esetében, egyébként egészen pontosan az ügyre, ha visszamennénk, akkor Törőcsik úr érzékeltett ebben egy nagyon fontos pontot. Ez a nagyon fontos pont az az volt, hogy történt egyszer egy egyeztetés az ÁPV Rt és az olasz befektetői csoport között és akkor az ÁPV Rt valóba felajánlotta apportként ezt a területet. Még egyszer mondom egy gazdasági vállalkozásba, tehát nem főiskolai centrum kialakítására, nem oktatási, nem szociális centrum kialakítására – mint ahogy a többi város esetében történt – ezt az olasz partner és ezt nem kell nekünk firtatni, hogy miért, lényeg az, hogy visszautasította. Én ennek megfelelően kértem polgármester urat arra, hogy újra vegye fel a kapcsolatot az ÁPV Rt-vel és akkor én most meg szeretném kérdezni polgármester urat, hogy hol tartunk ennek az ügyében, mert azt gondolom, hogy mindannyiunk közös érdeke természetesen, hogy a laktanyaügy megoldódjon, de ilyenfajta politikai röpiratok nem hiszem, hogy segítenek az ügyön. Úgyhogy én arra kérem képviselőtársaimat, hogy ne csatlakozzanak ehhez a kéréshez, egyszerű az oka, polgármester úrnak ez a feladata azt gondolom, hogy egyrészt már korábban elhangzott, másrészt pedig közös érdekünk, hogy ezt próbáljuk megoldani politikai kampányok nélkül.
Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy itt nem politikai kampányról van szó, egy város és egy régió érdekeiről van szó, amely független attól, hogy ki milyen politikai pártban van. Egyszerűen ésszerű érvekkel elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy Kaposvár polgármestere bejelentheti, hogy megkapta a laktanyákat milyen célra, hát éppen azt kérdezem, hogy milyen célra. Pontosan olyan célra, amit a Kormány számára szabadon dönthet. Vagy szociálpolitikai célra, vagy ifjúságpolitikai célra, vagy ipari célra, munkahelyteremtésre. Most ezek után megkérdezem én Önöket, akárki legyen, akármilyen párttag, hogy Nagykanizsa ebből a szempontból miért nem felel meg annak a törvénynek, aminek a Kormány nyugodtan eleget tehet. Miért csak ifjúságpolitikai célra, csak oktatási célra lehet laktanyát felhasználni? Tudok én példát mondani az ellenkezőjére is, de hogy ezeket ne csináljunk belőle politikát, mert most lett belőle az. Itt arról van szó, hogy ennek a térségnek kell ez a terület. Hozzájuthat, a Kormány döntésén múlik.
Röst János: Egy mondatot mondanék mindösszesen. Először is nem ÁPV Rt döntést igényel az ügy, hanem kormánydöntést. Ebben helyes a Böröcz Zoltán képviselőnek az indítványa.
A másik pedig úgy gondolom, hogy a testület tagjai Nagykanizsa város érdekében esküdtek fel, nem pedig a kormányéra.
Tüttő István: Szeretném arról tájékoztatni Önöket, hogy levelet írtam az ÁPV Rt vezetőjének, nem kaptam még választ arra vonatkozóan, hogy találkozásunkra sor kerülhetne.
Kiss László: Szeretnék csatlakozni Röst János képviselőtársamhoz. Én a magam nevében ezt a petíciót aláírtam, mert én is azt mondom, hogy itt a város érdekét kell nézni pártállásra való tekintet nélkül és a városnak ez lenne az érdeke, hogy ezt minél előbb a fent említett célra megkapjuk. Hogy ehhez milyen feltételeket kell nekünk biztosítani, az egy másik kérdés, adott esetben az üzleti tervet, amit már az ÁPV Rt régóta kér, ez viszont a város vezetőinek a feladata, hogy biztosíttassák velünk együtt az Ipari Park létrehozására szövetkező külföldi üzletfeleket.
Törőcsik Pál: Szeretném még egyszer aláhúzni és itt hogy megint ne politikai kampány céljaira használjuk fel aláhúzom még egyszer, ez egy gazdasági kérdés, az hogy az állam apportként kívánja a laktanyákat eladni ebbe a projektbe éppúgy a város érdekeit szolgálja. Az is elképzelhető, hogy még jobban és nagyobb hatással mint hogyha sima adásvétel, vagy egy sima odaajándékozást tenné ezt, ugyanis nem csak a föld és a laktanya értékét kell ebből a szempontból figyelembe venni, hanem azokat a plusz forrásokat is, amelyeknek ide irányításában egy állami részvétel sokkal nagyobb esélyt biztosít a városnak. Ezért még egyszer ismétlem, hogy nincs ellentétben az, akár aláírja valaki, akár nem írja alá, hiszen ezek a tárgyalások folynak és egy egyeztetés alatt lévő gazdasági szabályokon alapuló üzleti egyeztetésben idő előtt beleavatkozni teljesen felesleges, hiszen olyan szempontokat kell figyelembe venni egy állami apport felajánlása mellett, hogy azok is azok a bizonyos vállalkozói körök …..nyilvánvaló, jelenleg volt egy pontja, ami a befogadó részére nem elfogadható, ezért újból egyeztetni kell az ÁPV Rt-vel és az apportot felajánló céggel. Ismétlem, hogy ez kimondottan gazdasági kérdés. Ugyanúgy szolgálhatja egy sikeres tárgyalás vége a város érdekét ………
Cserti Tibor: ……szerintem ……….erről tárgyalunk.
Tarnóczky Attila: Tökéletesen egyetértek Cserti úrral. Aki úgy gondolja, hogy ez az aláírásgyűjtés segíti a város érdekeit, nyilvánvalóan alá fogja írni, de hogy a város érdekeinek ez a lassan egy órája folyó bemutató nem felel meg, abban biztos vagyok.
Tóth Zsuzsanna: Nem akarom húzni az időnket és megszokhatták tőlem, hogy politikai kérdésben ez alatt a 3 év alatt soha, egyetlen alkalommal nem szóltam hozzá. Ezt azonban ha már ennyien hozzászóltak, én sem hagyhatom szó nélkül. Lehet, hogy azt fogják mondani sokan, hogyha nem szóltál volna bölcs maradtál volna, de kérem ne keltsünk hamis illúziókat a lakosságban. Az Ipari Park projekt kivitelezhető a laktanyák nélkül is, sőt hogy fizikailag kivitelezhető a laktanyák nélkül is, sőt hozzáteszem, az Ipari Park területéhez közel eső szántóterületek olcsóbban kaphatók meg, mint a laktanyáért kért összeg. Úgyhogy megkérem az MSZP frakciót, hogy ne keltsen pánikot a lakosság körében ezzel.
Tüttő István: Bár szeretném a képviselőnő figyelmét felhívni, hogy olcsóbban megvesszük mi azt az 55 hektárt, de ha ingyen megkapjuk még a laktanyákat hozzá, akkor kezelni tudjuk a nagykanizsai vállalkozók problémáját, akik majdnem már 70-en bent vannak a laktanyák területén. Én azt hiszem, hogy mindig át kell gondolni részletesen, hogy miről van szó. Kérem lezárom ezt a témát.
Tóth Zsuzsanna: Egy másik probléma kapcsán szeretnék röviden hozzászólni és majd kérem az osztály jelen lévő képviselőjét is, hogy erősítsen meg, mert a lakosság körében aggodalmakat tapasztalok. Több helyről jutott el hozzám – meg gondolom másokhoz is információ, hogy egyes iskolákban továbbra is vagy újfent a szcientológiai egyház által terjesztett lapok kerülnek gyermekek kezébe. Tisztába vagyok vele, hogy a szakosztály már tett lépéseket, felvette a kapcsolatot iskolaigazgatókkal e kérdés tekintetében azzal a szándékkal, hogy semmilyen iskolában ne kaphasson teret semmilyen oda nem való hivatalos iskolai tevékenységhez nem kapcsolódó, a gyermekek értékrendjét hamisan befolyásoló tevékenység. Ugyanakkor vagy ennek ellenére az érintett szülők első riadalmukban mégis hajlamosak az iskolákra mutogatni és az önkormányzat felé fordulva mondani, hogy miért nem tesznek semmit. Ezúton szeretném felhívni minden egyes pedagógus figyelmét a tárgyban, hogy fokozott figyelmet szenteljenek arra, hogy semmilyen hibás értékrendek közvetítésének, alkalmas gondolatok terjesztésének ne adjanak teret és ugyanakkor szeretném felhívni a szülők figyelmét is arra az odafigyelésre, hogy felvilágosítással tudna tenni azért, hogy a jövő generációja valódi értékeket képes legyen elválasztani a hamistól. És akkor én szeretném kérni ha lehetőség van arra, hogy valóban az osztály részéről is mondják el megnyugtatásképpen, hogy tettünk valamit.
Szmodics Józsefné: A szakosztály a törvényi lehetőségek kapcsán mindent megtett annak érdekében, hogy az intézmények távolt tartsák magukat mindenféle vállalkozásoktól, amelyek valamilyen oktatási céllal szeretnének belépni az intézményekbe. Az igazgatói munkaközösség hozott egy állásfoglalást, amelyben elutasították az ilyen irányú ténykedéseket és tudomásunk van róla, hogy már történt kiutasítás is intézményekből az intézményvezető részéről. Amit a törvény nekünk lehetőset ad, mi mindent megtettünk annak érdekében, hogy távolt tartsuk a gyerekeket ezektől az információktól.
Tüttő István: Az évadnyitó értekezleteken mindenütt a részünkről megfogalmazódott ez a javaslat, de hozzá kell tennem, ha bírósághoz fordulna például az a szervezet, amelyikről éppen az előbb szóltunk, nem vagyok bent biztos, a bíróság is hasonlóan ítélkezne, hiszen egy államilag elismert, bejegyzett témáról van szó, 1992-ben jegyezték be és semmiféle törvényi lehetőség nincsen addig, amíg ki nem derül, hogy valamilyen bűncselekmény van a háttérben, de hát ezeknél az eseteknél ezt nem sikerült még senkinek sem bizonyítani. Emlékeznek rá, én Veér András úrtól megkérdeztem azon az előadáson, hogy mit lehet tenni ennek az ügynek a kezelésére. A válasz egyértelmű volt: a mai jogi keretek között nem sokat.
Tisztelt Közgyűlés, akkor rátérünk az első napirendi pontra. Méghozzá abban maradtunk, hogy zárt ülésen elkezdjük. Azt mondtuk, hogy az lesz az első napirend. Legalábbis az elmúlt közgyűlésen azt a kérést fogalmazta meg a testület, hogy azzal folytassuk, amivel abbahagytuk. Akkor megkérem, hogy akik nem érintettek, illetve a zárt ülésen való részvételük kizárt, az kérem addig szíveskedjenek kint várakozni. És akkor az összes zárt ülésen tárgyalandó dolgot most ebben az egy blokkban megtárgyaljuk.
Z á r t ü l é s
A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza. A zárt ülés ideje 15,00 órától 18, 55 óráig tartott, majd nyílt ülés 19,00 órától folytatódott.
A közgyűlés 335/2001.(X.2.) – 336./2001.(X.2.) - 337./2001.(X.2.)- 339./2001.(X.2.) számú határozata később kerül kihirdetésre.
4. Javaslat a Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatói állásának betöltésére
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Mi van az előbb kérdeztem, hogy van-e még? De Ők nem kértek zárt ülést. Azért mondtam, hogy nem mert megkérdeztük, hogy kérnek-e .? Bejöttek Móricz Zsigmondtól, kezdjük azzal és akkor nekik nem kell tovább várni. Köszöntjük a kedves pályázókat. T. közgyűlés kettő pályázat Ács Sarolta és Farkas Tibor úr adott be pályázatot. Megkérdezem, Ács Saroltát, hogy pályázatát, amit beadott kíván-e a közgyűlés előtt valamilyen kiegészítést tenni még. Most meglenne a lehetősége, ha úgy gondolja fáradjon a mikrofonhoz.
Ács Sarolta: Én csak annyiban szeretném a pályázatomat kiegészíteni, mivel a szakértői véleményt annyiban ismerem, hogy nem volt eléggé kidolgozott a vezetői program. Én egy szakmai programot mellékeltem a pályázatomhoz, és a szakmai programban a célkitűzések feltételek javítása, szakmai tevékenység, kiadványok, ill. határon túli tevékenységek köré csoportosítva írtam meg a pályázatomat, és adtam be a pályázati anyagom. A fő cél pedig az volt ennél a pályázatnál, hogy helyi kultúra, a helyi lakosságnak a kulturális ill. közművelődési igényeinek a kielégítése, és az ottani közösséget szolgáló szakemberré válva végezném a dolgomat. Köszönöm.
Tüttő István: Köszönöm szépen. Ezek után kérdezem Farkas Tibor urat, ja bocsánat, akkor hölgyhöz lehet kérdéseket feltenni, addig szíveskedjék a mikrofonnál maradni, mert ha ilyen kérdés elhangzik, mindjárt válaszolhat is. Úgy látom nem kívánnak kérdezni, akkor köszönjük. Akkor megkérjük Farkas Tibor urat, hogyha van hozzáfűznivalója tegye meg.
Farkas Tibor: Tisztelt polgármester úr, közgyűlés, annyiban szeretném csak kiegészíteni a pályázatomat, hogy amennyiben rám esik a döntésük, akkor a következő 5 évben szeretném tovább folytatni a művelődési ház műszaki, technika, személyi és egyéb feltételeinek a javítását. Azt a szakmai programot, amit elkezdtünk az első 5 évben, és ehhez szeretném kérni, mind az Önök, mind pedig kiskanizsai civilszervezet, a társadalmi szervezetek, és lakosság támogatását is, tulajdonképpen volt, amit szerettem volna hozzátenni. Ha kérdésük van, akkor szívesen válaszolok.
Cserti Tibor: Először kérdeznék polgármester úr, az előterjesztésben szerepel, hogy megtárgyalta a Településrészi Önkormányzat és alapvetően ugye ennek a településrésznek az életét érinti a kérdés, kíváncsi lennék, hogy mi a véleményük. Tehát jó szívvel szavaznék abba az irányba. A másik egyébként szimpatikus elolvasva az előterjesztés. ….. kialakítottam az álláspontomat, de ehhez kell még….
Tüttő István: Hát én őszintén megmondom nem ismerem a , de Gőgös úr ebben talán tud segíteni, mert Antalics úr nincsen. Gőgös urat kérdezem, hogy tud-e információt adni Településrészi Önkormányzat állásfoglalásáról.
Dr. Gőgös Péter: Épp emiatt jelentkeztem szólásra ismertetném a Településrészi Önkormányzat határozatát. A Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat a Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatói feladatainak ellátására pályázata alapján Ács Sarolta megbízását javasolta.
Balogh László: Tisztelt közgyűlés, polgármester úr, az OKSB, mint kultúra szempontjából szakmai bizottsági szakban tárgyalta meg tehát a Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatói állásának betöltésére vonatkozó pályázatot hosszabban tárgyaltuk. Ott kérdés is hangzott el, és utána is bővebben elemeztük a helyzetet. Én ezt a tárgyalást csak röviden foglalnám össze, Ács Sarolta pályázatát 0 igen, 8 nem 3 tartózkodással nem támogattuk. Összefoglalva talán egymondatos vélemény illik az előzőekben elhangzottakkal párhuzamban. Az volt a vélemény a szakértői anyagot is vizsgálva, hogy nem tett 5 évre szóló későbbiekben is ellenőrizhető intézményi és vezetői programot. A másik pályázó esetén, Farkas Tibor esetén 11 igennel, 0 nemmel, 0 tartózkodással egyhangúlag támogattuk a pályázót. Itt megerősített bennünket az, hogy mindhárom szakértő az ő pályázatának elfogadását javasolta. Ez az OKSB tömör rövid véleménye.
Tüttő István: Van-e Még észrevétel? Úgy látom nincsen, lezárom a vitát. Meghallgattuk a bizottsági elnök úr, Gőgös Péter úr tolmácsolta Településrészi Önkormányzat véleményét. Kérem először az 1. határozati javaslatról döntünk, amely szerint mondanám. Ebben az esetben Ács Saroltát bízzuk meg. Kérem, aki a határozati javaslattal ért egyet az igennel, aki nem nemmel, vagy tartózkodik. Kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 10 szavazattal, 3 ellenszavazattal 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Kérem a 2 számú határozatot szavazzuk. Farkas Tibor úrról döntünk.
A közgyűlés 16 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
338/2001.(X.2.)számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. XXXIII. Tv., valamint ennek végrehajtásáról szóló 112/2001.(VI.26.) Kormányrendelet alapján 2001. november 16-tól 2006. november 15-ig öt évre a Móricz Zsigmond Művelődési Ház intézményvezetői feladatainak ellátásával Farkas Tibor bízza meg.
Farkas Tibor közalkalmazotti besorolása F/7. illetménye a Kjt. előírásai szerint
A közgyűlés felkéri a polgármestert a szükséges munkáltatói intézkedések megtételére.
Határidő: 2001. november 15.
Felelős: Tüttő István polgármester
Tüttő István: A fizetését kérdezném, hogy mivel a közalkalmazotti besorolása meg van határozva, az eleve jelzi, hogy mennyi, és a jelenlegi fizetéssel pedig rendelkezik, hiszen ennek az intézménynek a vezetője Röst úr ügyrendi gomb, tessék.
Röst János: Jegyzőasszonyt kérdezném meg, hogy lehet-e kettős szavazást elkövetni, hogyha csak kettő jelölt van?
Szabóné dr. Csányi Mariann: Igen.
Tüttő István: Jó köszönjük, akkor kihirdettem az eredményt. Még egyszer gratulálunk Farkas úrnak. Köszönjük Ács Saroltának a pályázatát, és kívánjuk, hogy város érdekében dolgozzunk együtt, ha ön is úgy gondolja.
Farkas Tibor: Szeretném megköszönni a bizalmukat, és bízom benne, hogy a továbbiakban is rá fogok szolgálni nem csak az Önkormányzat bizalmára, hanem a kiskanizsaiak bizalmára is.
Tüttő István: De látja hölgyem, hogy kiskanizsaiak magát pártolták, de ez pedig egy biztos, hogy egy nagyon komoly támogatás.
Farkas Tibor: És még talán annyit hadd mondjak el, hogy bízom benne, hogy Sacival a továbbiakban is együtt fogunk dolgozni, hisz eddig dolgoztunk együtt a házban különböző tanfolyamok szervezésében, és én továbbiakban is állok elébe ennek.
5. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei Alapító Okiratának módosítására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Hozzászóló van-e mert egyértelműek? Nincs, akkor kérem szavazzunk a határozati javaslatról.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
339/2001.(X.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a
- Bolyai János Általános Iskola
- Hevesi Sándor Általános Iskola
- Általános Iskola Kiskanizsa
- Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola
- Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa
- Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin
- Péterfy Sándor Általános Iskola
- Rozgonyi Úti Általános Iskola
- Rózsa úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola
- Vécsey Zsigmond Általános Iskola
- Zemplén Győző Általános Iskola
- Zrínyi Miklós Általános Iskola
- Nevelési Tanácsadó
- Állami Zeneiskola
- Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola
- Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola
- Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakképző Iskola
- Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola
- Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és
Szakmunkásképző Iskola
- Hevesi Sándor Művelődési Központ
- Móricz Zsigmond Művelődési Ház
- Városi Könyvtár
- Kertvárosi Óvoda
- Micimackó Óvoda
- Hétszínvirág Óvoda
- Pipitér Óvoda
- Rozgonyi – Arany Óvoda
- Vackor Óvoda
- Hevesi Úti Napköziotthonos Óvoda
- Attila Úti Napköziotthonos Óvoda
- Rózsa Óvoda
- Egyesített Bölcsőde
- Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat
- Nagykanizsa MJV. Önkormányzat Egészségügyi Alapellátási
Intézménye
- Egyesített Szociális Intézmény
- Szakosított Szociális Intézmény
- Szociális Foglalkoztató
- Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlankezelési
Intézménye
- Nagykanizsa Megyei Jogú Városi Kincstár
- Nagykanizsa Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati
Tűzoltósága
- Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza
- Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Alapító Okiratainak módosítását elfogadja, és felhatalmazza a Polgármestert az alapító okiratok módosításának aláírására.
Határidő: 2001. október 3
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Gazdálkodási Osztály, Költségvetési Iroda)
6. Javaslat egyszeri költségvetési hozzájárulás igénylésére Nagykanizsa Megyei Jogú Város létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos kiadásokhoz (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Tarnóczky úr kíván szólni. tessék.
Tarnóczky Attila: Tisztelt közgyűlés azzal a feltétellel kérném a közgyűlés támogatását a határozati javaslathoz, hogy az itt szereplő számok, amiről jelezte, hogy a módosításra szorul egy-két esetben, azok határozathozatal után még pontosításra kerülhessenek. Köszönöm.
Tüttő István: Köszönöm, van-e észrevétel? úgy látom nincsen szavazzunk a határozati javaslatról Tarnóczky úr által jelezett feltétellel.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
340/2001.(X.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. évben a helyi önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési hozzájárulás igénylésére kiírt pályázaton részt vesz 29 fős tényleges létszámcsökkentéssel és 21.778.131 Ft összegű egyszeri hozzájárulási igénnyel:
Intézmény | Létszám | Felmentés | Végkie- | TB járulék | Munka- | Koreng. nyugdíj | Összesen |
csökkentés | légítés | adói járulék | |||||
fő | Ft | Ft | Ft | Ft | Ft | Ft | |
Attila Úti Napköziotthonos Óvoda | |||||||
2 | 534 450 | 1 491 600 | 628 076 | 60 782 | 2 714 908 | ||
Bolyai János Általános Iskola | |||||||
1 | 380 158 | 930 064 | 406 169 | 39 307 | 1 755 698 | ||
Általános Iskola Kiskanizsa | |||||||
2 | 434 899 | 1 010 645 | 448 119 | 43 367 | 1 937 030 | ||
Kőrösi Cs. Sándor Általános Iskola | |||||||
1 | 150 360 | 147 400 | 92 306 | 8 933 | 398 999 | ||
Általános Iskola és Óvoda | |||||||
Nagykanizsa-Miklósfa | |||||||
2 | 463 219 | 822 866 | 398 687 | 38 583 | 1 723 355 | ||
Általános Iskola és Óvoda | |||||||
Nagykanizsa-Palin | 1 | 160 403 | 244 500 | 125 520 | 12 147 | 542 570 | |
Rózsa Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola | |||||||
1 | 165 593 | 94 200 | 80 536 | 7 794 | 348 123 | ||
Vécsey Zsigmond Általános Iskola | |||||||
1 | 140 400 | 351 000 | 152 334 | 14 742 | 658 476 | ||
Állami Zeneiskola | 1 | 83 689 | 118 686 | 62 736 | 6 071 | 271 182 | |
Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola | |||||||
1 | 490 949 | 152 194 | 14 728 | 657 871 | |||
Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola | |||||||
1 | 242 444 | 567 449 | 251 067 | 24 297 | 1 085 257 | ||
Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakképző Iskola | |||||||
1 | 69 989 | 138 114 | 64 512 | 6 243 | 278 858 | ||
Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola | |||||||
2 | 364 054 | 786 146 | 356 562 | 34 506 | 1 541 268 | ||
Szakosított Szociális Intézmény | |||||||
1 | 82 820 | 84 000 | 51 714 | 5 005 | 223 539 | ||
Szociális Foglalkoztató | 2 | 525 718 | 555 704 | 335 240 | 32 442 | 1 449 104 | |
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye | |||||||
9 | 700 451 | 1 589 813 | 709 982 | 68 707 | 3 122 940 | 6 191 893 | |
Összesen | 29 | 4 989 596 | 8 932 187 | 4 315 754 | 417 654 | 3 122 940 | 21 778 131 |
A létszámcsökkentéssel együtt járó döntések előkészítése, végrehajtása során az intézmények létszámhelyzete felülvizsgálatra került, és az önkormányzat élt az intézmények közötti létszám átcsoportosítás lehetőségével.
Az Ingatlankezelési Intézménynél Az 548/2000.(XII.19.) számú határozat 3. pontjában jelzett létszámcsökkentés – főben - ténylegesen a várható 15 fővel szemben 14 fő lett, a 2001. évi költségvetési rendeletben így már 29 fő került jóváhagyásra.
Az Ingatlankezelési Intézménynél 1 fő nyugdíjkorhatárt két éven belül elérő dolgozó létszámcsökkentésére került sor. A pályázat 1. számú mellékletében a dolgozó felmentésével együtt járó várható kifizetésekkel (felmentés, végkielégítés) szemben a 3. számú mellékletben kalkulált korengedményes nyugdíj kisebb összegű pénzügyi kötelezettségvállalást mutat, így a pályázati kiírás feltételeinek megfelelően a 2. számú mellékletben igényként már csak a korengedményes nyugdíj összege került feltüntetésre.
A táblázatban szereplő létszámcsökkentéssel kapcsolatos többletkiadásokhoz az önkormányzat a 2000. évi pályázat keretében nem kapott támogatást.
A pályázatban szereplő munkavállalók - munkaviszonyban töltött ideje folyamatosságának megszakítása nélküli - foglalkoztatására az önkormányzat költségvetési szerveinél a meglevő üres álláshelyeken, az előreláthatólag megüresedő álláshelyeken vagy a tervezett új álláshelyeken, illetve szervezeti változás, feladatátadás következtében az önkormányzat fenntartói körén kívüli munkáltatónál nincs lehetőség.
Határidő: 2001. október 10.
Felelős: Tüttő István polgármester
7. Önkormányzati javaslat Steindl Imre- díj odaítélésre (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Kérdésem lenne, hogy akkor a háziorvosi körzet. nem foglalkozunk vele? Steindl díj. T. közgyűlés, akkor a Steindl díjjal foglalkoznánk. Tisztelt közgyűlés október 15-ig kell beadnunk, azért kell ma tárgyalni róla. Önök előtt van javaslat. Van-e észrevételük Röst úr öné a szó, tessék.
Röst János: Én úgy gondolom, hogy óriási lehetőség előtt áll most az önkormányzat, az első ülését itt tartjuk ebben a könyvtárban, amelyiket Zalavári Lajos építészmérnök tervezett. Én azt hiszem, hogy egy nemes gesztus lenne, hogyha őt terjesztenék fel erre a díjra. Dr. Csákai Iván javaslata Dr. Korbonits Dezsőné Somogyi Márta, egyébként nem felel meg a kiírásnak. Nem épületet tervezett gyakorlatilag, hanem rendezési terveket. Ilyen értelemben nem is terjeszthető föl. Én arra kérném Csákai Iván urat, hogy a hölgynek keressünk egy olyan lehetőséget, amelyek egy más díj felterjesztésére tesz lehetőséget. A kiírást elolvassa, akkor nincs erre lehetőség, hogy őt felterjesszük. Köszönöm a figyelmet.
Dr. Csákai Iván: Elfogadom.
Tüttő István: Más hozzászóló nincs akkor szavazzunk értelemszerűen. Zalavári Lajosról.
A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza:
341/2001.( X.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja, hogy a Steindl Imre-díj javaslat Zalavári Lajos építészmérnök munkássága elismeréséül készüljön el.
Felkéri a Polgármestert, hogy a kitüntetési javaslat előterjesztéséről gondoskodjon.
Határidő: 2001. október 15.
Felelős: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Megkérdezem tisztelt hölgyeim és uraim, hogy folytassuk-e még? 19 óra. A következő a kérdésem. Ma is sajnos haza kellett küldeni olyan személyeket, akik Pécsről jöttek ide. Az lenne az én javaslatom, ha nem tárgyaljuk meg ma a polgármesteri tájékoztatót, és az Interpellációk kérdéseket, akkor járuljanak hozzá, hogy a következő folytatáson a végére tegyük. Mert akkor, akiknek ígértük, hogy visszajönnek, akkor a tisztesség úgy kívánná, hogy akkor hozzuk őket előre. Kérem, szavazzunk erről.
A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és következő határozatot hozza:
342/2001.(X.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy a polgármesteri tájékoztatót és azt követő interpellációk, kérdések napirendi pontok előterjesztéseit a folytatólagos ülésén az utolsó napirendként tárgyalja.
Tüttő István: Akkor így fogjuk folytatni, hogy ezt a két napirendi pontot a végén tárgyaljuk. Akkor megkérdezem, hogy melyik napirendet tárgyaljuk? Akkor lehet foglalkozni a képviselői indítványokkal. Akkor kérem szépen, ha jól emlékszem az Marton úrnak javaslata. Az is egy önálló képviselői indítvány, illetve kettő. Megkérdezem, hogy van-e észrevétel?
Marton István: T. közgyűlés nincs érdemi észrevételem, a kettő képviselői indítványnak a tárgya a belsővárosi ingatlan felszabadításával kapcsolatban, hogy az önkormányzat vagyongazdálkodási szempontjai a korábbiakhoz képest fokozottan kerüljenek figyelembevételre. Másik pedig az önálló képviselői indítvány a volt mozi épületének átalakítására. Kérem, hogy a közgyűlés utalja bizottsági szakaszba.
Tüttő István: Mind a kettőt?
Marton István: Igen.
Tüttő István: Természetesen támogatjuk. Tóth Zsuzsanna ügyrendi gombot nyom, tessék.
Tóth Zsuzsanna: Azért nyomtam ügyrendi gombot polgármester úr, mert szót akartam kapni, és csak ily módon tudtam. Az imént történt szavazáshoz, hogy a interpellációkat, kérdéseket lenapoltuk, csak annyit szeretnék hozzátenni itt a köz előtt, hogy ebben az esetben, mosom kezeimet hölgyeim és uraim, mert az kérdés a,it én felvettem volna jövő szerdán a lejár a fellebbezési határidő a többi vele kapcsolatos dolgokért, akkor én felelősséget nem vállalok. Köszönöm szépen.
Tüttő István: Szeretnénk meghallgatni mihez, mert nem szeretnénk olyan helyzetbe hozni saját magunkat.
Tóth Zsuzsanna: Ez a Király u. 31-vel kapcsolatos probléma, egy újabb építési engedélyt kiadott az építési hatóság, ami nem felel meg annak a előírásnak, az OTÉK és ebből még bonyodalmaink lehetnek. Köszönöm szépen.
Tüttő István: Jó akkor ezt meg fogjuk vizsgálni. Osztályvezető úr itt van, ő tudja már pontosan. hogy miről van szó. Kérdezem osztályvezető urat.
Dervalits Balázs: Ez a felvetett probléma ez egy egyedi államigazgatási ügy. Azt hiszem nem tartozik a közre. Az államigazgatási eljárásról szóló törvény egyértelműen maghatározza, hogy egy adott eljárásban ki az ügyfél. Ezt a ügyfél kört vizsgálva a közgyűlés és sajtónyilvánossága azt hiszem nem illetékes.
Tüttő István: Nem lehet nyílt ülésen Tarnóczky úr ügyrendi gomb.
Tóth Zsuzsanna: Elnézést polgármester úr válaszolni szeretnék. Azt hiszem, hogy osztályvezető úrral most nem vagyunk közös platformon, abból tekintetből, hogy ő másra gondol mint amire én, szerintem. Köszönöm szépen.
Tüttő István: Tarnóczky úr ügyrendi gomb, tessék.
Tarnóczky Attila: Tisztelt közgyűlés, úgy gondolom, hogy időbeni problémáról nem lehet szó, hiszen a lehetőség, hogy képviselőasszony, jegyzőasszonnyal fölvegye a kapcsolatot, akár ma, de holnap is adott. Egyébként meg az ügyrendi javaslatom pedig az lenne, én a közgyűlés munkájában a szétesés jeleit tapasztalom. A képviselői indítványok után a munkát mára fejezzük be. Nagyon kérem. erről kérem szavazzunk.
Tüttő István: Ügyrendi javaslat. Kérem szavazzunk erről. aki egyetért Tarnóczky úr javaslatával igennel, vagy nemmel.
A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Tehát a képviselői indítványok után befejezzük. Ez az összes képviselői indítványra vonatkozott, mivel nem tett különbséget a Marton úr indítványa és a többi között.
Marton István: Bocsánat az összes többi nem szerepelt polgármester a kiírt napirendek között, ez viszont igen.
Tüttő István: De felvettük napirendre. Törőcsik úr ügyrendi.
Törőcsik Pál: Tisztelt polgármester úr, tisztelt képviselőtársam, nem a mai üléssel kapcsolatban kívánok, de ügyrendi jellegű a felvetésem. Véleményem szerint tarthatatlan az az állapot, hogy permanensen hetenként közgyűlést tartunk. Én kérem azt kérdezem a következő közgyűléstől, az elhatározott napirendjeinket igen is hajtsuk végre, és ha éjfélig, vagy hajnali kettőig, akkor ez tarthatatlan állapot, a bizottsági munkákat zavarja. Mindenkinek a felkészülését és az, hogy érdemi munkát végezzen. Nincs olyan, hogy, de sajnos van, hogy a szétesés jeleit tapasztaljuk. Én azt javaslom, a következő közgyűléstől kezdve, hogy a betervezett, és napirendre felvett pontokat igen is ameddig tart, addig tart, de tekintse magának mindenki kötelezővé, hogy igen is teljesítsük. Ez így nem mehet tovább. Tiszteljük meg egymást és a várost is azzal, senkinek sem olcsóbb a szabadideje a másikénál. Én azt hiszem, ezt én most nem kérek ügyrendi javaslatról szavazást, de ha kell, akkor képviselői indítványként be fogom terjeszteni. köszönöm.
Tüttő István: Egyetértek vele egy kérésem van, hogy akkor önmérsékletet is tanúsítsunk a hozzászólásoknál.
Dr. Kalmár Béla: Kedves Törőcsik képviselőtársam, nem akarom felpanaszolni, de előző napirendi pontoknál éppen néztem több mint 10-12 percet beszélt egyfolytában úgy, hogy nehogy másnak a szemére vesse az ilyen dolgokat.
Kiss László: Nagyon örülök, hogy végre van valaki más is, aki szóvá teszi ezt a témát, amit én már 2 évvel egy képviselői indítványban feszegettem, javasolva a bizottsági üléseknek az időpontját meghatározni, a napirendre vehető témákat és a közgyűléseknek a rendjét is, akkor ebből képviselőtársaim javaslatára nem lett semmi, tovább nem került. Én javaslom, hogy ezt vegyük elő ismét. Mert tényleg nem állapot az, hogy kitűzünk egy közgyűlés menetrendet, és akkor ülés előtt még 20 témát hozzáveszünk. Ez komolytalan így. Végre lássuk már be, hogy ha eredményesen akarunk dolgozni ahhoz szisztematikus munka kell. És jól előkészített munka megfelelő anyagok, amiből a közgyűlés tagjai időben tájékozódhatnak, és megfelelő döntéseket tudnak hozni, gyorsan rövid idő alatt. Ez hivatalnak a feladata azt hiszem a jegyzőnőt kérem, hogy ebben az irányban ismét vegye elő ezeket a képviselői indítványokat és ennek megfelelően irányítsa a hivatal munkáját.
Tüttő István: T közgyűlés, fejezzük a be a beszélgetést, nem ebben látom hibát, ugyan is bármilyen módon is nézzük a kérdést, attól a napirendi pontok száma nem fog változni. Amennyiben nem változtatunk azon a gyakorlaton, hogy mindent a közgyűlés tárgyal és dönt el. Kérem, Veszprém városában 16-17 napirend van minden közgyűlésen, és havonta egy közgyűlés van. Tessék nekem megmondani, hogy miért nincs 50. Hát a problémakör ugyanaz minden városban. 16. nem arról beszéltem, hogy hány óráig tárgyalnak, hanem csak 16 napirend van. Ezt csak úgy lehet elérni, hogy a bizottságok nagyobb okú önállósága van a döntésekben. ezt kellett volna már régen megtenni, és akkor nem kell 50 napirendet tárgyalni. De akkor is napirendek száma nem változik. Kiss László, tessék.
Kiss László: Személyesen is képviselőtársam nevében is szeretném Önt megkérni, hogy szerezze meg Veszprém városától azt a SzMSz-t amely lehetővé teszik a hatáskörök olyatén átcsoportosítását, mint ami Veszprémben is működik, és lehetővé teszi a közgyűlésnek azt a példaként felhozott hatékony munkát. Kérem ezt tegye meg, terjessze elénk, hogy dönthessünk ebben az kérdésben, mert azt hiszem hosszútávon nem mehet, hogy a nagykanizsai ilyen mód menjen.
Györek László: Én személyesen a képviselőtársam nevében megkérném Önt arra, hogy felesleges Veszprém városából bármit is kérni, vegye elő kedves a SzMSz-t és próbálja meg betartatni az abban foglaltakat, ebben az esetben minden, mi is történt elkerülhető. Köszönöm.
Tüttő István: Nem értek egyet, mert abból a 4 órából mondjuk10 percet nyertünk volna. nem értik meg a problémát nem akarok hosszan erről beszélni. Nem a napirendi pontok száma dönti el, hogy meddig tart. Vagy azt kell akkor mondanunk, hogy kérem, amit a bizottságok javasoltak azt nem kell vitatni, azonnal el kell fogadni. De hát ilyen jogosítványunk nincsen. Azt kell eldönteni, hogy akarjuk-e a bizottságoknak átadni a jogkört, mert ahhoz, hogy Veszprémbe 16-17 napirend van, azt csak úgy lehet, mert olyan nincsen, hogy nekik nincsen ugyanilyen problémájuk, van. Csak más dönt, nem a közgyűlés. Amit Kiss javasolt természetesen megnézzük Tarnóczky úr ügyrendi gomb, tessék.
Tarnóczky Attila: Tisztelt közgyűlés a munkánkat efféle viták lassítják, hozzászólások sorozatban lépen-nyomon.
Dr. Baranyi Enikő: A kérdéshez csak egy-egy szóval szeretnék utalni.
1. Az SzMSz módosítására minden képviselő beadhatott volna. Nem történt meg ezek szerint erre vonatkozóan.
2. Más részt meg kell erősíteni a bizottsági munkát és nem feltétlenül a napirendi pontok számát kell redukálni, és olyan bizottsági munka folyik, akkor nem kell ennyit beszélni róla.
3. Amit a legfontosabbnak tartok, hogyha kevéssé ……..akkor ezek a napirendi pontok igen is jó ütemben végig tárgyalhatók.
Tüttő István: Hát képviselőnő nem volt itt ez előző 4 órában így szerencsének mondhatja magát. Tóth László ügyrendi gomb.
Tóth László: Elnézést polgármester úr véletlenül nyomtam meg az ügyrendit. Csak válaszolni szerettem volna Baranyi képviselőtársamnak ’99-ben saját magam készítettem egy önálló képviselői indítvány. Azon kívül át volt dolgozva az SzMSz pontosan azon szempontok szerint, hogy ne tartsanak ilyen sokáig a közgyűlések, az előkészítések a bizottsági szakaszokra vonatkozóan. Kérem szépen 2,5 év nem volt arra elég, hogy a közgyűlés elé visszajöjjenek ezek a dolgok. Köszönöm szépen.
Tüttő István: Birkner ügyrendi, de szeretném már szavaztatni a Marton úr javaslatát.
Birkner Zoltán: Polgármester úr azért szóltam hozzá, mert én még nem szóltam hozzá ehhez rendkívül fontos kérdéshez, és úgy gondoltam, hogy most már ahogy végignéztem azt hiszem 10-en maradtunk, akik nem mondtuk még el a véleményünket. Szeretnék szavazni Marton úr indítványáról, és ez ügyrendi javaslat volt. Le szeretném zárni itt a kérdéseket.
Tüttő István: Kérem szavazzunk arról, hogy lezárjuk-e a vitát. Egyébként az a szerencse, hogy most vagyunk adásba.
A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: A vitát lezártuk. Marton két önálló képviselői indítványát kérem utaljuk bizottsági szakaszba. Először szavazunk a 24 lakás kiutalásával kapcsolatos javaslatról. Szavazzunk.
Marton István önálló képviselői indítvány belvárosi ingatlanok felszabadítására
a közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
343/2001.( X.2.) számú határozat
Nagykanizsa, Megyei Jogú Város Közgyűlése Marton István képviselő „belvárosi ingatlanok felszabadítására vonatkozó önálló indítványa megtárgyalására felkéri a közgyűlés alábbi bizottságait:
Gazdasági Bizottság
Pénzügyi Bizottság
Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
Határidő: 2001. november 15.
Felelősök: Dr. Fodor Csaba
Marton István önálló képviselői indítvány a volt Mozi épület átalakítására
Tüttő István: Következik a városi kulturális központ a volt Mozi épülettel kapcsolatos javaslat. Kérem szavazzunk.
A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza:
344/2001.( X.2.) számú határozat
Nagykanizsa, Megyei Jogú Város Közgyűlése Marton István képviselő „a volt Mozi épület átalakítására vonatkozó önálló indítványa megtárgyalására felkéri a közgyűlés alábbi bizottságait:
Gazdasági Bizottság
Pénzügyi Bizottság
Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság
Határidő: 2001. november 15.
Felelősök: Dr. Fodor Csaba
9. Teleki László önálló képviselői indítványa (írásban)
Tüttő István: Kérem szépen először a Teleki László önálló képviselői indítványát ismertetném. Önök megkapták, akkor nem ismertetem. Bizottsági szakaszba utalnánk. Gyakorlatilag Vécsey Zsigmond Általános Iskola, a kisebbségi önkormányzat és Mikkamakka-val kapcsolatos kérdés. Van Önöknek észrevétele? Nincs, akkor szavazzunk róla.
A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza:
345/2001.( X.2.) számú határozat
Nagykanizsa, Megyei Jogú Város Közgyűlése Teleki László a képviselő a cigány Kisebbségi Önkormányzat által benyújtott pályázatokra vonatkozó önálló indítványa megtárgyalására felkéri a közgyűlés alábbi bizottságait:
Gazdasági Bizottság
Pénzügyi Bizottság
Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság
Határidő: 2001. november 15.
Felelősök: Dr. Fodor Csaba
10. Böröcz Zoltán önálló képviselői indítványa (írásban)
Tüttő István: Tisztelt közgyűlés ez egy olyan indítvány, amit szeretnék felolvasni. A MÁV Rt. személyszállítási szolgáltatásának mennyiségi csökkenése és megfelelősége Nagykanizsa- Budapest viszonylatában. Egyre gyakrabban hangzik el Nagykanizsán, hogy MÁV személyszállítási tevékenysége nem szolgálja ki a kanizsai polgárok utazási igényét. Elismerve, hogy vasúti személyszállítás minősége javuló tendenciájú Nagykanizsa- Budapest viszonylatban azonban a közlekedő vonatok mennyisége lecsökkent. az indulási érkezési idők alkalmatlanok az utazási igények kielégítésére. Összehasonlító adatok, 1997-es vasút villamosítás óta bekövetkezett változásokról.
1997. Menetrendi időszak:
3 IC vonatpár Nagykanizsa–Budapest között
6 nemzetközi vonatpár Nagykanizsa-Budapest között.
3 vonatpár belföldi gyors Nagykanizsa-Budapest között
2000. november 4-től:
1 IC vonatpár Nagykanizsa- Budapest között
3 nemzetközi vonatpár Nagykanizsa-Budapest között.
1 vonatpár belföldi gyors Nagykanizsa- Budapest között
A felsoroltak természetesen csak a tendenciát mutatják egyéb hétvégi mentesítő, sebes stb. személyvonatok is közlekednek, azokkal együtt szükséges részletesen elemezni a város polgárainak kiszolgálását. Elismerve, hogy MÁV Rt.–t elsősorban üzletpolitikai célok vezérlik a menetrend kialakításában a városvezetésnek mégis kezdeményezni kell a kedvezőtlen tendencia megfordítását. Itt határozati javaslat. Kérem utaljuk ezt is bizottsági szakaszba, és esetleg kezdeményeznünk kellene egy még egy aláírásgyűjtést is akár.
Kelemen Z. Pál: T. polgármester úr, november 3-a a menetrendi forduló. Tehát, ha ezt még bizottságokba tárgyaljuk a polgármester úrnak nem lesz módja a MÁV-val egyeztetni semmilyen kérdésben, fogadjuk el most.
Tüttő István: Kérem a határozati javaslat. Tarnóczky úr ügyrendi gomb.
Tarnóczky Attila: Én nem ellenzem, hogy fogadjuk el, bár ennek elfogadása nélkül polgármester úrnak bőven van lehetősége egyezkedni a MÁV-val.
Tüttő István: Egyeztettünk, de semmi eredménye nem volt. Kérem a határozati javaslatot fogadjuk el.
1. számú a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság vizsgálja a jelenlegi vasúti menetrend megfelelően szolgálja nagykanizsai polgárok utazási igényét.
Summásan megállapíthatja, hogy nem, de azért szavazzunk.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: 2. határozati javaslat.
A MÁV Rt. által évente kezdeményezett menetrendi tárgyaláson polgármester és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke személyesen vegyen részt. Szavazzunk A másik gond az, hogy itt nem csak a menetrenddel van gond, hanem munkahelyek is szűnhetnek meg ennek következtében.
A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
346/2001.( X.2.) számú határozat
Nagykanizsa, Megyei Jogú Város Közgyűlése
1.) A gazdasági és városüzemeltetési bizottság vizsgálja meg, hogy a jelenlegi vasúti menetrend megfelelően szolgálja-e a nagykanizsai polgárok utazási igényét.
2.) A MÁV Rt. által évente kezdeményezett menetrendi tárgyaláson a polgármester és a gazdasági és városüzemeltetési bizottság elnöke személyesen vegyen részt.
11. Dr. Csákai Iván önálló képviselői indítványa
Tüttő István: Csákai úrnak van még egy képviselői indítványa. Csákai urat kérem, hogy terjessze elő.
Dr. Csákai Iván: A közmeghallgatás kapcsán felmerült az Irtás utca - Postakert utca környékén az építéssel kapcsolatos anomáliák rendezése. Ennek megfelelően, az Irtás utca- Postakert utca kivitelezése 2001. augusztusában kezdődött. az építés során - elsősorban lakossági felvetések kapcsán - de nem csak azok kapcsán, számos probléma hiányosság merült föl, melyet a szeptember 11-i közmeghallgatáson elhangzottak. Ezek kivizsgálásra, megvitatására a Polgármesteri Hivatal az érdekeltek részvételével többször helyszíni szemlét tartott. Olyan feladatok fogalmazódtak meg, amelyek az érintett szakasz zöldterületének teljes körű rendezésére lakossági igénynek megfelelő többlet parkolóhelyek kialakítására irányultak.
A munkálatokat, feladatokat célszerűen még a kivitelezés befejezése előtt kell, hogy végrehajtsuk. Ennek megfelelően az
– Irtás u.26. szám előtt az ív külső oldalán kisebb átalakítással több parkolóhely kialakítására lenne lehetőség, amelynek bruttó összeg 685 eFt
– Az irtsá u. Dózsa Gy. utcára kivezető egyenes szakasza mentén a padka javításával, rendezésével 6-8 db autó elhelyezésére lenne lehetőség ez 166 eFt bruttó pénzt jelentene
– A Dózsa Gy. átellenes, északi oldalán jelenleg is már van egy működő parkoló, önkormányzat területen való kibővítése lehetséges, amellyel 26 új parkoló elhelyezésére, ennek a bruttó értéke 1.056 eFt
– Az Irtás utca középső szakaszán a zöldsáv rendezése teljes szélességben, ez bruttó 372 eFt.
– A zöldterület füvesítés, parkosítás 200 eFt. Az összköltség 2,5 millió Ft, melyet a következő évi költségvetésben kellene megjeleníteni,
A határozati javaslatot úgy hangzik, hogy – Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja az Irtás utcában és annak közvetlen környezetében többlet parkolók kialakítását, az érintett szakaszon a zöldterület teljes körű rendezését, az ehhez szükséges 2,5 millió Ft költséget a 2002. költségvetésben biztosítja. Ez az előterjesztés, ehhez csupán annyit, hogy nem ottani lakók, nem az Irtás utcai lakók tehetnek arról, hogy nem megfelelő körültekintéssel történt a tervezés, és ennek ők innák meg a levét. Kérem képviselőtársam szavazzák meg a határozati javaslatot.
Tüttő István: Kérem, van-e észrevétel?
Cserti Tibor: Igen ez a tipikus példa polgármester úr, még ha egy kicsit késő is van. Arra kérem képviselőtársamat, tipikus példája annak, hogy az önkormányzat értékesített egy területet, mint tulajdonos, gyakorlatilag rendelkezett egy olyan, amilyen beépítési tervvel. Gyakorlatilag a beépítéshez konkrétan……..módosításra került nyilvánvaló beruházó mindegyiknek megfelelt, és az építési engedély ….no comment …….akkor nem lett előírva kellőképpen a közérdeknek megfelelő kapcsolódó beruházás teljességgel. Ez ma közösség érdekit sérti. És egy olyan lejtős terepre történt tervezés, ami ott történt, egy picit bonyolultabb az átlagnál, mint sikerült ott a telepítés. Az ma olyan viszonyokat alakít ki ott a városrészben, ami feltétlen intézkedést igényel. Ha ezt elmulasztottuk, a beruházó köré telepíteni, mert ezt mulasztottuk, gyakorlatilag egy megoldás van, hogy a közösség érdekit nem sértő módon tegyük helyre, ha már mint a tulajdonos…… kárára. Ezért én arra, kérem a T. képviselőtársaimat, hogy támogassák Dr. Csákai Iván javaslatát, mert ha nem is oldja meg teljes mértékben az … de legalább némiképp orvosolja.
Tüttő István: Igen, mert akik ezzel foglalkoztunk, mindenképpen az optimumot próbáltuk megteremteni, mert teljesen ahogy a Cserti úr mondja nem tudja kezelni az ügyet. de sokat javít. Tarnóczky úr ügyrendi.
Tarnóczky Attila: Ugyan az SzMSz nem egyértelmű, de volt nekünk egy jó szokásunk. Az abból állt, hogy beterjesztő képviselő ismertette a javaslatot, és utána bizottsághoz utaltuk és amikor visszajött bizottságtól akkor lefolytattuk a vitát. ?Most kezd a vita megduplázódni, és arra kérném fékezzük meg magunkat, majd amikor a végső döntésre sor kerül mindenki mondja el az érveit. De kétszer ugyanazt a vitát ne folytassuk. Utaljuk bizottságba.
Dr. Csákai Iván: Nem tudom, hogy az ottani lakók arról, hogy a Polgármesteri Hivatalban nem megfelelő módon végezték a munkát, most akkor még 1 másfél hónapot várjanak, mert bizottsági szakba utaljuk, decemberre sem lesz rendezve. Én nem hiszem, hogy a bizottság mást … dönthetne, vagy pedig ez a 2,5 millión Ft most még áll, és hogyha még várunk, akkor ez nem 2,5 millió lesz, hanem több. Én nem tudom, hogy bizottság mennyiből tudna dönteni.
Tarnóczky Attila: Én nem azt mondtam, hogy bizottságnak kell dönteni erről, hanem a közgyűlés dönt erről természetesen, de a képviselői indítványok tárgyalásának a normális rendje, minden indítványnak a normális rendje az, hogy megtárgyalják a bizottságok. Igazából azt a fajta 2,5 millió Ft-os pénz kérdést, amit írásban nem is látunk, ugye polgármester úrnál van egy példány, azt azért úgy gondolom fontoljuk meg, hogy mire mennyi pénzt adunk, nem elrendezem ezzel az ügyet, de azért ez egy rossz precedens, hogyha itt állandóan milliókról lendületből szavaznánk ellene, mellette teljesen mindegy
Bicsák Miklós: T. közgyűlés nagy köszönöm Tarnóczky alpolgármester elmondta a lényeget, én is úgy érzem az a korrekt, tisztességes, ahányan beadtuk már most az évvégén érezve, mind egyéni képviselők, hogy gondjaink vannak a körzetünkben, mindenképp bizottsági szakba, akkor nem tehetünk kivételt, hogy egy emberét itt közgyűlés megtárgyalja. Legyen demokrácia és igazság. Utaljuk bizottsági szakba.
Tüttő István: Csákai úr kérte, hogy közvetlenül döntsünk az ügybe. Szavazunk róla. Most arról, hogy Csákai úr kérte, hogy most döntsön az önkormányzat. Aki igennel szavaz, az ahhoz hozzájárul, hogy megszavaztassuk utána határozati javaslatot.
A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Azt szavaztuk meg, hogy most szavazhatunk. Kérem a határozati javaslatot tehát felteszem szavazásra. Kérem, aki most szavaz igennel az javasolja jövő évi költségvetésből finanszírozzuk az itt felsorolt összegeket.
A közgyűlés 10 szavazattal, 3 ellenszavazattal 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Mivel költségvetés érint ezt így nem fogadtuk el. Én azért javaslom, hogy tegyük bizottsági szakaszba. Kérem, szavazzunk.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
347/2001.(X.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Dr. Csákai Iván képviselő Irtás utcában és annak környezetében többlet parkolók kialakításával kapcsolatos önálló képviselői indítványának megtárgyalására felkéri a közgyűlés alábbi bizottságait megtárgyalásra
Gazdasági Bizottság
Pénzügyi Bizottság
Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
Határidő: 2001. november 15.
Felelősök: Dr. Fodor Csaba
Tüttő István : Hölgyeim és uraim, folytatjuk jövő kedden 14 órakor. Egy kérdésem még lenne, mielőtt elmegyünk, döntenünk kellene. hogy ez a hely, ahol most voltunk elfogadható-e számunkra?
Többen…… : Igen.
Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén, az ülést 19,55 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)
Kmf.
|
Tüttő István |
|
polgármester |
2001. október 9. |
JEGYZŐKÖNYV
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2001. október 2-i ülésének, 2001. október 9-én (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről.
Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár tetőtéri fogadóterme
(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)
Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.
Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Simánné Mile Éva megbízott osztályvezető, Dr. Müller János irodavezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Karmazin József osztályvezető, Szmodics Józsefné irodavezető, Hári László irodavezető, Domokos Sándorné, az Alapellátási Intézmény munkatársa.
Megjelentek: Pásztor András, a Zalai Hírlap munkatársa, Bakonyi Erzsébet a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.
Tüttő István: Köszöntöm képviselőtársaimat, természetesen a Polgármesteri Hivatal és a média megjelent képviselőit. Folytatjuk közgyűlésünket. Megállapítom, hogy a képviselőtestületnek több mint a fele jelen van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom.
Azt szeretném megkérdezni (innen nem látom pontosan), hogy a pécsi kollégák, akik az elmúlt alkalommal hosszú ideig várakoztak és kénytelenek voltak hazamenni, hogy megérkeztek-e? Mert az ígértük, hogy velük kezdjük, amennyiben. Nem, akkor a következő. Önöknek ma is ki lett osztva néhány olyan anyag, amelynek a korábbi időben nem állt rendelkezésünkre az anyaga. Kérem értsék meg ennek a mostani kiosztását. Egyik ilyen a Mészáros József FKGP Nagykanizsai elnökének egy levele. Nem kell felolvasni természetesen, csak Önök kezéhez jutott. Szeretném, ha a sajtó majd ezt leközölné.
Röst János: Az előző közgyűlésen napirendre lett véve, viszont a közgyűlés félbeszakadt a képviselők határozatképtelensége miatt, magyarul szavazása nem történt meg a napirendnek, ily módon ezt nem kell újra napirendre venni, mert folytatólagos a közgyűlés, viszont kérném polgármester urat, hogy sorszámot jelöljön meg neki, hogy mikor tárgyaljuk ezt az anyagot. Mindenképpen kérném ennek a végszavazását, ugyanis, hogyha ezt az anyagot nem tárgyaljuk meg és nem szavazunk róla, akkor az történhet, hogy bármikor a polgármester úr ellen, illetve Törőcsik Pál ellen fegyelmi eljárást lehet indítani törvénysértés miatt, amit én nem szeretnék, hogy a NagyPlus Rt ügyében politikai fennhangjai legyenek egy ilyen ügynek. Kérem polgármester urat, hogy nevezze meg, hogy hányadik napirendi pontként tárgyaljuk meg ezt a pontot.
Tüttő István: Megkérdezem az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökét, hogy nálunk van-e ez az anyag, mert ha nem, akkor ezt közben be kell szereznünk. Mert hogy ugye az Ügyrendi és Jogi Bizottság volt az előterjesztője. Van arra mód, hogy mondjuk a szünet után? Akkor maradjunk abba, hogy a Hivatalból felkérjük és amikor megérkezett, azt követően eldöntjük a sorrendjét. Akkor folytatnánk.
Előterjesztés a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 18/1999. számú önkormányzati rendelet módosítására. Én azt kértem, hogy hozzák javaslatba.
Dr. Csákai Iván: Tudom, folytatólagos közgyűlésen nem illik, előtte kértem polgármester urat, hogy a 10. napirendi pontot vegyük előre. Ugyanazt mondanám, mint a pécsiek esetében. Szabó főigazgató úr itt volt egészen a végig az elmúlt alkalommal is, akkor tiszteljük meg azzal, hogy még egyszer ne kelljen hosszú ideig várnia, én kérem szavazzunk arról, hogy most akkor eltérően attól, amit mondtam, kezdjük a 10. napirendi ponttal. Kérem, szavazzunk erről. Aki igennel szavaz, a 10. napirendi pontot előre sorolja.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Előadó: Dr. Szabó Csaba főigazgató
Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető
13. Előterjesztés a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többsNapirendi pontok
12. Előterjesztés a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról szóló szabályzatok módosításáról
zör módosított 18/1999.(IV.30.) számú önkormányzati rendelet módosítására
Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
14. Előterjesztés Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselői jogállásának egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására
Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
15. Javaslat a települési folyékony hulladék szállítási díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására
Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
16. Javaslat Nagykanizsa Északkeleti városrész rendezési terv módosítása elhatározására
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
17. Javaslat a 7-es elkerülő úttól északra, Petőfi úttól keletre eső terület rendezési terve készítésének elhatározására
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
18. Önkormányzati tervtanács működtetése
Előadó: Tüttő István polgármester
19. Tájékoztató a nagykanizsai Horvát Kisebbségi Önkormányzat munkájáról
Előadó: Vargovics Józsefné elnök
20. Tájékoztató a város labdarúgósportjának helyzetéről
Előadó: Tüttő István polgármester
21. A Nagykanizsa, volt Thúry György Laktanya és környéke rendezési terv módosítása a tervezési terület rendezés alá vonása
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
22. Javaslat intézményvezetői álláshelyekre történő pályázat kiírására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
23. Beszámoló a 2001/2002. tanév indításáról és javaslat a 2002/2003. tanév középiskolai beiskolázására (írásban)
Előadó: Balogh László bizottsági elnök
24. Előterjesztés a Kanizsa TV Kft. fejlesztési támogatására
Előadó: Tüttő István polgármester
25. Előterjesztés az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2001. évi költségvetési támogatásának módosítására.
Előadó: Tüttő István polgármester
26. Polgármester tájékoztató
Előadó: Tüttő István polgármester
27. Interpellációk, kérdések
1. Előterjesztés a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról szóló szabályzatok módosításáról
Előadó: Dr. Szabó Csaba főigazgató
Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető
Tüttő István: Köszöntöm főigazgató urat, megkérem, hogyha van kiegészíteni valója, most megteheti. A mikrofonhoz szíveskedjék fáradni. Köszönöm, nincsen. Kövendi Ibolyának van-e? Nincsen. Kérem, akkor lehet a napirenddel kapcsolatban kérdezni. Úgy látom nincsen észrevétel, kérem akkor szavazzunk a határozati javaslatról! Végül is a közgyűlésünk a kórház és az alapellátás térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díjairól szóló szabályzatnak módosítását elfogadja. Ez a határozati javaslat. Tessék, szavazzunk!
A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
348/2001.(X.9.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kórház és az Alapellátás térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díjairól szóló szabályzatainak módosítását elfogadja.
Utasítja az intézmények vezetőit, hogy intézkedjenek a módosított szabályzatoknak az érintett lakosság részére történő közzétételéről.
Határidő: 2001. október 10.
Felelős : Dr. Szabó Csaba főigazgató
Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető
Tüttő István: Mivel más sorrendi javaslat a Röst úrén kívül nem volt – azt pedig megállapodtunk, hogy amikor az anyag kézben lesz, akkor döntünk a sorrendről.
13. Előterjesztés a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 18/1999.(IV.30.) számú önkormányzati rendelet módosítására
Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
Szabóné Dr. Csányi Mariann: A KJT mint tudjuk, július 1-jei hatállyal módosult, és ebben több olyan közgyűlésre vonatkozó rendelkezési hatáskör is szerepel, amelyet mindenképpen a közgyűlésnek rendeleti szinten szabályozni kell. Ezek közé tartozik a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége a köztisztviselőknek. Erre vonatkozik az 1. napirendi pontban megjelölt előterjesztésünk, amelyet megtárgyalt az Ügyrendi és Jogi Bizottság és a közgyűlésnek elfogadásra javasolt, ha mondhatom az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökének nevében is, de ő a megfelelő tájékoztatást erre vonatkozóan meg fogja tenni. Ezen kívül a Pénzügyi Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést és ők is támogatták az előterjesztést. Tulajdonképpen a rendelet mellékletében szerepelnek azok a munkakörök, amelyek vonatkozásában vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek a köztisztviselőink, illetve azok a képzettségi pótléka jogosító munkakörök, amelyek szintén a rendelet mellékletében kell, hogy szerepeljenek. Kérem, hogy képviselő urak és hölgy legyenek szívesek megtenni a kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat és a tervezetet elfogadni.
Tüttő István: Kérdezem elnök urat, hogy van-e most kiegészítenivalója?
Tóth László: Nincsen.
Tüttő István: Jó, köszönöm.
Böröcz Zoltán: Valóban megtárgyalta a Pénzügyi Bizottság, de kettő kiegészítő javaslattal, pontosabban az előterjesztő tett egy kiegészítő javaslatot. Nevezetesen az 5. számú mellékletben, a számviteli ügyintéző mellé képzettség tekintetében társadalombiztosítási ügyintézői végzettséget is javasolta elismerni az előterjesztői módosításból. Egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, pontosabban felhívni jegyző asszonyt, ami a Pénzügyi Bizottságon hozzászólásban elhangzott – már nem is emlékszem talán a Pénzügyi Bizottságnak a határozatában nem szerepelt – hogy jelenleg eléggé kényszeredett módon az 5. számú melléklet úgy került összeállításra, hogy a jelenleg munkakörben dolgozó személyi állományra készült. A jelenlegi személyi állomány többletképzettségétől függ tulajdonképpen a jobb oldali sor, ami azt jelenti, hogy rendeletmódosítást igényel minden olyan esetben, amikor személyi állományváltozás van, természetszerűleg ez nem helyes ilyen értelemben. Javaslom a közgyűlésnek, fogadjuk most el a rendeletet így, ebben a formában, ahogy van azzal, hogy a jegyzőnőt kérjük fel, hogy azért ennek egy módosítását már most készítse elő, ne a személyi állomány képzettségére készítsünk rendeletet, mert ez így nem járható út.
Tüttő István: Ezzel azért is egyetértünk, mert ha megüresedne hely, akkor legalább tudjuk, hogy milyen képzettséggel rendelkező személynek érdemes felajánlani.
Tarnóczky Attila: Magam is elnök úr javaslatával egyetértek. Talán a december 31-e, mint határidő erre a feladatra megfelelne, hogyha nem, akkor hosszabb idő kell, akkor kérném jegyző asszonyt, majd jelezze, hogy mi lenne az elfogadható határidő. Azt viszont ettől függetlenül hadd vessem fel, hogy a rendeletmódosításban, én valami …..érzek. Ugye arról szól, hogy a (2) bekezdés helyére mi lép, és itt látok egy (2) bekezdést, egy (2) bekezdést és egy (3) bekezdést, ami elírás lehet ebben a szövegben.
Tüttő István: Azt értelemszerűen helyre kell tenni.
Tarnóczky Attila: Nem stimmel akkor sem. A mostani (2) bekezdés úgy szól, hogy a Polgármesteri Hivatal szervezetére, működésére, munkarendjére vonatkozó szabályokat az SzMSz 3. melléklete tartalmazza. Ha azt hatályon kívül helyezzük, akkor egyrészt a 3. mellékletre nem utal semmi, nem tudom, hogy létezik-e utána ez, lesz viszont egy 4. és 5. melléklet.
Zsoldos Ferenc: A jegyzőnőtől szeretném megkérdezni, de egyben a véleményemet is hozzákapcsolom, hogy a 4. számú mellékletben felsorolt vagyonnyilatkozatra kötelezett munkakörök jegyzéke című táblázatban központi előírás-e, hogy ilyen széleskörű területen kell, ha így döntünk vagyonnyilatkozatokat tenni, vagy pedig ez központilag nincs előírva, de mi határozhatunk úgy, hogy az adott munkakörökben dolgozók legyenek kötelezve vagyonnyilatkozat-tételre. Most mielőtt még válaszolna jegyzőnő, véleményemet is hozzákapcsolom. Legalább 10 olyan munkaterületet látok, amelyeket teljesen feleslegesnek tartom, hogy az ott vagy ezen a területen vagy beosztásban dolgozók vagyonnyilatkozatra legyenek kötelezve. Nem akarom most felsorolni, de ha megkérdi, akkor természetesen megteszem. Mindenek előtt a kérdésemre várom a választ.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Zsoldos úrnak válaszolnék a feltett kérdésére. A törvény tulajdonképpen nem nevesítve határozza meg a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett köztisztviselőket. Az előterjesztés, amely ehhez a vagyonnyilatkozathoz, illetve rendelettervezethez kapcsolódik, tulajdonképpen leírja pontosan azokat a jogszabályi szabályozásokat, amelyek erre vonatkoznak. A közgyűlés természetesen dönthet arról a jegyző kivételével végül is, hogy kiket tekint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteknek, mert a jegyzőt azt külön a törvény nevesíti is, de azon kívül azt írja, hogy a költség, ami nagyon szélessé teszi a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét, a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetve pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult köztisztviselő köteles vagyonnyilatkozatot tenni, illetve a közbeszerzési eljárásban közreműködő köztisztviselő. Én azt gondolom, hogy tulajdonképpen a törvény nagyon-nagyon széles határt szab és valamilyen szinten azt is mutatja ez az itt beterjesztett melléklet a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek vonatkozásában, hogy a korrupció megelőzése, vagy annak a feltárása a cél. A törvény ezt tűzte ki céljául, ehhez képest, hogy nyitott könyv valamilyen szinten a köztisztviselő élete, ezt mutatja ez a munkaköri jegyzék tulajdonképpen, hogy bármely olyan terület, amely költségvetési pénzeszközzel szembekerül, vagy döntéselőkészítési munkaszakaszt hajt végre, ilyen vonatkozásában a korrupciónak a leghalványabb árnyéka sem vetődhessen rá, illetve ha mégis, akkor pedig nyomkövethető legyen a vagyonnyilatkozat-tétel vonatkozásában. Ez egy eszköz, amelyre lehetőség van most. Ezt lehet szűkíteni, lehet bővíteni. Vezetői szintek vonatkozásában mindenképpen, tehát a jegyzőn kívüli vezetők vonatkozásában mindenképpen én úgy gondolom, hogy kell, de azon kívül több esetben szintén indokolt. Én azt gondolom, hogy olyan területeket nem tettünk be. Én egy, a közgyűlésre nem készült el, viszont mármint az előző közgyűlésre, és ezért nem került kiosztásra, de kaptak Önök egy olyan anyagot is erre vonatkozóan, hogy különböző városokban milyen összehasonlítások vannak a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét a többi város vonatkozásában azért nem adtuk ki, mert tulajdonképpen ennél sokkal hosszabb listák azok. Alapvetően az a szakma véleménye, hogy minél szélesebb kört beteszünk, legfeljebb ennek a titkossága, meg a papírmunkája, ami sok lesz, de ezen kívül nehogy az a vád érjen bennünket, hogy valamilyen kör kikerül ebből, vagy annak esetleg takargatnivalója lenne. Ez a szakmának az alapállása ebben a kérdésben. Széles kört ölel fől minden településen, minden megyei jogú városban ez a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek munkaköri jegyzéke.
Zsoldos Ferenc: Köszönöm szépen a választ. Én akkor konkrétan megmondom, hogy milyen területeket tartok teljesen indokolatlanul a kötelezettek tekintetében. Például a jegyzői kabinetvezető, közigazgatási osztályvezető, hatósági irodavezető, okmányiroda vezető, gyámhivatal vezető, művelődési és sportosztály-, illetve oktatási-, kulturális- irodavezető, sportiroda vezető, nyilvántartási és okmányügyintéző, anyakönyvvezető. Én azt hiszem, hogy és az a véleményem, hogy azok a dolgozók, akik ezen a területen tevékenykednek, végzik a munkájukat, feladatukat, nem olyan jellegű terület tartozik a kötelezettségeik közé, amelyek feltétlenül indokolnák, hogy vagyonnyilatkozatra mint kötelezettek rákényszerítsük őket. Természetesen más és más jellegűek azok a területek, amelyek városfejlesztéssel, pénzügyekkel, tervezéssel, értékesítéssel stb-vel foglalkoznak. Ezt természetesnek tartom, bár e mögött is én egy nagyfokú bizalmatlanságot érzek, és meggyőződésem, hogy önmagában a vagyonnyilatkozatok semmiféle kizáró hatásrendszerrel nem bírnak, nem rendelkeznek a jövőben sem. Titkosan kell kezelni, meghatározzák a törvények, hogy mikor lehet és kik tekinthetnek be. Ilyen tekintetben tartom én ezt túlzottnak, indokolatlanul szélesre nyitottnak.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Alapvetően ezek a vezetői szintek azért is kerültek be a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körébe, mert ugye a költségvetési kiadások vonatkozásában a kötelezettségvállalás a vezetők vonatkozásában fenn áll. Tehát mindenképpen költségvetési eszközök vonatkozásában valamilyen szinten gazdálkodnak, vagy döntenek, ha nem is olyan léptékben, nem is olyan horderővel, ahogy a közgyűlés dönt, de az apró feladatok vonatkozásában ők döntenek a költségvetés eszközeiről, és ezért tartottuk indokoltnak és tartom indokoltnak, hogy a vezetői szintek mindenképpen bent szerepeljenek ebben a dologban, illetve önmagunk védelme vonatkozásában is.
Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel, lezárom ezt a vitát. Tarnóczky úr felvetette, hogy pontosítsuk a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított számú rendelet módosításáról szóló anyagot, amely úgy szólna, az 1. §-ban a rendelet 102. § (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép, és 2. ez a szöveg maradna és úgy folytatódna, és az alábbi rendelkezéssel egészülne ki, a 3-al és a 4-el, ami most 2-es és 3-al szerepel. Gyakorlatilag átírnánk a 2. és a 3. számot 3. és 4-re azzal, hogy az alábbi rendelkezés lép a 2., 3. 4. A 3. és 4-el pedig kiegészülne.
Tarnóczky Attila: A bevezető szöveg úgy szólna, hogy a rendelet 102. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép, és a 102. § az alábbi (3) és (4) bekezdéssel egészül ki. Ezek a bekezdések most 2. és 3. szám alatt vannak.
Tüttő István: Úgy van, tehát az egyik a helyére lép, a másik meg kiegészítés. A 3. és 4. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy ezt támogatja-e, elfogadja-e?
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Igen.
Tüttő István: Köszönöm szépen. Akkor döntünk. Rendeleti javaslatról kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
46/2001.(X.10.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 46/2001.(X.10.) számú önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/1999.(IV.30.) számú rendelet módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Böröcz úrnak volt egy határozati javaslata, megkérem, hogy ismételje meg és szavazzunk róla.
Böröcz Zoltán: Határozati javaslat formájában nem fogalmaztam meg polgármester úr, de akkor megpróbálom. A közgyűlés felkéri a jegyzőt, hogy 2001. december 31-i határidővel az 5. számú mellékletben képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek jegyzékét alakítsa át a rendeletre vonatkozóan, a rendeletmódosítást készítsen elő.
Tüttő István: Határidő, 2001. december 31. Kérdezem jegyzőnőt, hogy van-e észrevétele, elfogadja-e?
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Igen.
Tüttő István: Jegyzőnő elfogadja, kérem szavazzunk róla.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
349/2001.(X.9.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a jegyzőt, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 18/1999. (IV.30.) számú önkormányzati rendelet 5. számú mellékletében a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket, a képzettségek jegyzékét vizsgálja felül, és újabb javaslatát terjessze a közgyűlés elé.
Határidő: 2001. december 31.
Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
14. Előterjesztés Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselői jogállásának egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására
Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Annyi kiegészítenivalónk lenne, hogy a mostani közgyűlésre az egyértelműbb juttatási kép vonatkozásában egy olyan kivonatot is rendelkezésre bocsátottunk a közgyűlésnek, amely az eddigi juttatásokat tartalmazza. Tehát azok tükrében úgy gondolom, hogy a közgyűlés egyértelműbben tud dönteni, mert tulajdonképpen a juttatások kapcsán a rendelet maga, igazából nem tartalmaz túlságosan sok változtatást. De mindenképpen a közgyűlés döntési kompetenciája, hiszen tudjuk, hogy szintén a július 1-jei köztisztviselői törvényváltozásnak a következménye az, hogy ezt a kérdést újonnan kell szabályozni. Az egyik legfontosabb kérdés az ezzel összefüggésben még, hogy az önkormányzat közgyűlése megalkotja rendeletét, amelyben meghatározza a generális (alapvető) szabályokat, illetve azt a kört, amelyek vonatkozásában a jegyző, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója az egyéb szabályozásokat a közszolgálati szabályzatban – amelynek elkészítési határideje szintén október vége – abban a közszolgálati szabályzatban pedig leszabályozza a közgyűlés döntése alapján. Ha a közgyűlés a juttatások vonatkozásában az összes formát elfogadja, ehhez képest akkor én a közszolgálati szabályzatban ennek a módjáról tulajdonképpen az eljárás rendjéről fogok rendelkezni. Azért, hogy ez egyértelmű legyen, azért ezzel tulajdonképpen a 4. fejezetnek a 4. §-át kiegészítettük, hogy a közszolgálati szabályzat lesz az, amely majd a részletszabályokat tartalmazza. Az Ügyrendi és a Pénzügyi Bizottsági ezt az előterjesztést.
Böröcz Zoltán: Valóban megtárgyaltuk és két pontban módosítását javasoljuk az előttünk lévő rendelettervezetnek. A rendelettervezet 4. fejezet 4. §-a szabályozza azokat az egyéb juttatásokat, amelyek adhatók. Az a.) pontjában a megfogalmazás szerint adható munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet. A Pénzügyi Bizottság 5 igen szavazattal támogatta azt a módosító javaslatot, hogy ez változzon meg „munkavégzéshez szükséges helyi közlekedési bérlet”-re. Csak emlékeztetnék rá, hogy munkába járáshoz egyébként az általános pénzügyi és számviteli szabályok és a gazdálkodási szabályok szerint sem számolható el helyi járatos bérlet, csak távolsági beutazási kedvezményt kapunk, beutazáshoz, munkába járáshoz kapcsolatos költségtérítés címén. Munkavégzéshez viszont valóban előfordulhat egyes munkakörökben a Polgármesteri Hivatalban, hogy a városban a folyamatos mozgást részükre biztosítsuk. Ezt a módosító javaslatot 5 igen szavazattal egyhangúlag a Pénzügyi Bizottság így javasolja elfogadni.
Ugyancsak a 4. § h.) pontja az adható juttatásokhoz az alábbiak szerint szabályozza. Adható tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás. A Pénzügyi Bizottság – nyilván a bizottság jellegéből adódó gazdaságosságra való törekvés vezérelte, de magam egyetértettem vele, amikor azt mondja, hogy a nyelvtanulási támogatást, mint olyat, ne szerepeltessük az adható juttatások között. Ugye azt valamennyien tudjuk, hogy kb. a ’80-as évek elejétől, amióta kinyílt igazából a gazdaságunk, valóban nagyon sok munkáltató nyelvtanulási támogatást fizetett, mert az érdekei ezt kívánták. Azt gondolom, hogy az elmúlt 20 évben és a rendszerváltozás óta eltelt 11 évben a továbbiakban az nem igazából indokolt, és látszik, hogy a gazdasági élet szereplői ezt szép lassan meg is szüntették. Ma hála Isten olyan nyelvtanult fiatalokkal van igazából tele a piac – ha szabad ezt a rossz kifejezést emberekre használnom – hogy nem igazából indokolt közköltségen nyelvtanulást ösztönözni. Ezt megfontolásra javaslom csak, a Pénzügyi Bizottság is megosztott volt, 3:2 arányban döntött úgy, hogy azt javasolja Önöknek, hogy ne támogassuk továbbiakban már a nyelvtanulási támogatást.
Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincs, lezárom a vitát. Először a módosító indítványt, Pénzügyi Bizottság javasolta, hogy a 4. fejezet egyéb juttatások 4. § a.) pontjához a munkába járás helyett, a munkavégzéshez szükséges helyi közlekedési bérletet támogatja. Kérem erről a szavazatukat. Kérdezem jegyzőnőt, elfogadja-e?
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Igen.
Tüttő István: Jegyzőnő elfogadja, kérem szavazzunk.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: A második az a jelenlegi anyagban az i.) pont: tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, az maradna, a nyelvtanulási támogatás törlendő. Jegyzőnőt kérdezem, hogy egyetért-e a javaslattal?
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Én a magam részéről jobban szeretném, ha bent maradna, mert 2008-ra a köztisztviselőknek alkalmazási feltétel lesz a nyelvtudás. Igaz, hogy a jelenlegi köztisztviselők nem akkor kerülnek alkalmazásra, de azt gondolom, hogy a szinten tartás miatt célszerű lenne, mert indokolatlan esetekben én a magam részéről – mint munkáltató – úgysem fogom engedélyezni a nyelvtanulást, de ahhoz, hogy haladjunk, ahhoz szerintem szükségeltetne.
Tüttő István: Elhangzott a vélemény. Megkérdezem, fent tartja-e Böröcz úr a javaslatot?
Böröcz Zoltán: Én nem tettem javaslatot polgármester úr. Tájékoztattam a közgyűlés a Pénzügyi Bizottság döntéséről.
Tüttő István: A Pénzügyi Bizottság döntését természetesen Böröcz úr nem vonhatja vissza. Szavazzunk róla! Aki igennel szavaz, elfogadja a Pénzügyi Bizottság javaslatát.
A közgyűlés 8 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Akkor kérem szavazzunk a rendeleti javaslatról.
A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
47/2001.(X.10.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 47/2001.(X.10.) számú rendelete a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselői jogállásának egyes kérdéseiről.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
15. Javaslat a települési folyékony hulladék szállítási díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására
Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
Tüttő István: Kérdezem az előterjesztőt, hogy van-e hozzáfűznivalója?
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Köszönöm szépen, ehhez nincsen.
Tüttő István: Kérdezem van-e észrevétel? Úgy látom nincsen, kérem döntsünk a javaslatról. Határozati javaslatról szavazunk. Bizottsági javaslatok ott vannak, értelemszerű. A rendeleti javaslatról szavazunk. Akkor megkérem a bizottság elnökét, hogy a módosító javaslatát ismertesse a TV nézőivel, a sajtóval és akkor a szerint döntünk.
Dr. Fodor Csaba: Annyi volt igen a Gazdasági Bizottság álláspontja az 1.100 Ft valóban, de ugye arra kértük fel a Hivatal illetékes szakembereit, hogy a számítások alapján elénk terjesztett, tehát a vállalkozó által kiszámított és elénk terjesztett díjakban próbáljon meg alkudozni. Számomra ebből az előterjesztésből az derült ki, hogy ez az alkudozás megtörtént, csak nem sok eredményre vezetett, illetőleg nem arra az eredményre vezetett, amit mi kívántunk. Nyilvánvalóan ő az ő saját költségszámítási módjaiban nagyon beleszólni nem tudunk, úgyhogy én erre azt mondom, hogy a Gazdasági Bizottság 1.100 Ft-ot javasol, a számok itt pedig 1.400 Ft-on állnak ÁFÁ-san.
Tüttő István: Feltesszük szavazásra a Gazdasági Bizottság javaslatát, de számítani kell arra, hogy ennek egyéb vonzata van, azt akkor melléje kell tenni. Kérem szavazzunk erről. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy egyetért-e a bizottsággal?
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Igen.
A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Azt megkérdezem a bizottságtól, hogy ez nettó volt, vagy bruttó?
Ez nettó lehetett.
Dr. Fodor Csaba: (Bocsánat, hogy visszaragadom a szót.) Nem foglalkozott a bizottság nettó, meg bruttó, meg 12 %-os ÁFÁ-val nem számoltunk. Azt mondtuk, hogy összességében ennyi, mert hiszen a lakosságot ennyi terheli, most fölösleges lett volna nekünk nettó, és azt mondjuk, hogy plusz 12 % ÁFA.
Edős Péter: A bizottsági ülésen elhangzott javaslatot a vállalkozóval egyeztettük. Ez az Önök előtt lévő előterjesztés első oldala utolsó bekezdéséből ki is derült. Az előző előterjesztéshez képest az 1300 Ft volt nettóban, most 1.250 Ft-ra módosult, ilyen mértékben volt a vállalkozó a költségei átszámítása alapján csökkentésre hajlandó. Ez egyébként az előterjesztés mellékleteként Önök elő terjesztett Kft-levélből is egyértelműen kiderül. Arra mindenképpen fel kell hívnunk a képviselőtestület figyelmét, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi törvény értelmében, illetve ennek végrehajtására kiadott 242/2000. számú kormányrendelet értelmében – ezt az előterjesztésben is leírtuk – abban az esetben, hogyha a költségkalkulációval alátámasztott vállalkozói igényt a képviselőtestület nem elégíti ki, ebben a közszolgáltató kompenzációra tarthat igényt a különbözet erejére. Ennek figyelembevételével kérem, hogy döntsenek erről a kérdésről.
Dr. Fodor Csaba: Kb. erre utaltam én is, és ezért mondottam azt, hogy a Gazdasági Bizottság tett egy ilyen ajánlást, a Hivatal elvégezte ezt a munkát, a válasz pedig ez lett, hogy 81-néhány Ft-tal lett olcsóbb. Valóban akkor, ha a közgyűlés az 1.100 Ft-os összeget szavazta meg és ezt a szavazását komolyan is gondolja, akkor ki kell számítani a különbözetet, és ezt a különbözetet pedig a közgyűlésnek kell felvállalnia. A közgyűlésnek pedig forrást is mellé kellene rendelnie. Én azt gondolom, hogy az egyre elterjedő – hála Istennek – szennyvízcsatornázás ürügyén a városban egyre kevesebbeket érint ez a fajta szolgáltatás igénybevétele, és azt szeretném, ha ott viszont, ahol már kiépült a szennyvízcsatorna hálózat, ott viszont azok az emberek kössenek rá a szennyvízcsatornára, és lehetőség szerint ne ezt a megoldást válasszák, vagy egy ennél sokkal rosszabbat, amiről minden települési képviselőnek ilyen-olyan, de tapasztalata és információja bizonyára vannak. Én arra kérem Önöket, hogy fontolják meg az előző szavazást, kérjünk új szavazást, és fogadjuk el a vállalkozó javaslatát, ajánlatát.
Tüttő István: Én is ezzel értek egyet, ráadásul, ha olyan utcában lenne, ahol bent van a csatorna, de valaki nem kötött rá, semmiképp nem támogatnám, hogy ennek a mulasztásnak valahogy még az önkormányzat adjon külön támogatást, hogy maradjon fenn az a helyzet, ami szerintünk is megszüntetésre kell, hogy várjon.
Birkner Zoltán: Valójában egyetlen egy cél vezérelt bennünket az 1.100 Ft-nál és ezt pontosan jól tudja is azt gondolom érezte is elnök úr azon a bizottsági ülésen, hogy minél kevesebb legyen az az összeg, ami a lakosságot terheli ebben az esetben. Lenne egy javaslatom: maradjunk az 1.100 Ft-nál most. Kérjük fel újra a szakosztályt, hogy tájékoztassa a vállalkozót, hogy ugyan 2004-ig van érvényes szerződésünk, de a közgyűlés a következőt határozta el. Januárban úgyis vissza fogja hozni várhatóan kompenzációra. Van egy lehetőség, hogy felkérünk egy harmadik könyvvizsgálóként, hogy vizsgálja meg, hogy a benyújtott árkalkuláció valóságos-e. Természetesen, hogyha az fog kiderülni, hogy a vállalkozó által nyújtott kalkuláció helyesnek bizonyult, akkor kompenzációként ki kell fizetnünk. Én most csak arra kérem a képviselőtársaimat, hogy ne tegyük fel a kezünket automatikusan. Megszavaztuk az 1.100 Ft-ot, most pörögjön minden a maga útján és módján. Januárban azt gondolom, vissza fogunk erre a kérdésre térni, de ráérünk akkor.
Tüttő István: De én most is azt mondom, hogy teljesen igazságtalan azokat támogatni, vagy ésszerűtlen, akik olyan helyen használnak ilyet, ahol már csatorna van. Ezzel a kikötéssel kellene elfogadnunk, mert ösztönözni is kell azokat az embereket, hogy éljenek a lehetőséggel, tehát magyarul kössenek rá. Kérem, akkor így szavazzunk erről a rendeleti javaslatról.
Kelemen Z. Pál: Ez azt jelenti, hogy módosítottad? A csatornázott területeken ez az ár, csatornázatlan területeken a másik ár, így tetszett módosítani?
Tüttő István: Csatornázott helyen igen. Ezt tanácsolom.
Kelemen Z. Pál: Az előterjesztés nem erről szó, akkor ezt pontosítani kellene az előterjesztésben.
Tüttő István: Akkor én ezt módosító indítványként szavaztatnám meg. Nem az 1.100 Ft-ot támadva, az maradjon, csak kössük ki, hogy csatornázott utcában ez a kedvezmény nem vehető igénybe. Azt akkor az 1.250 Ft-tal kell számolni.
Cserti Tibor: Azért folyamodtam illetlenségből az ügyrendi gomb kezeléséhez, mert a vitában nem kaptam szót az előbb és egy módosító javaslatom …….képviselőtársam részéről. Én összességében kiegészítő indítványt szeretnék tenni és kérem a képviselőtársakat, hogy picit ebbe az irányba hangolódjanak el és tényleg szavazzák meg. Tudomásom szerint, ez nem csak településrendezési és környezet….kérdés, minden település az …..normákhoz igazodó módon ott van, hogy csatornázott településrészek irányában, önkormányzati támogatást is nyújtottak, még állami támogatást is vettek igénybe és minden esetben gyakorlatilag ez történt Nagykanizsán is. Ott automatikusan hatóságilag kötelezték a rácsatlakozásra a közben szolgáltatásra a fogyasztókat türelmi idő előírásával. Ez minden esetben elhangzik a szakbizottságok részéről, énszerintem minden türelmi idő most már lejárt. Szeretném visszaemlékeztetni Önöket – vagy akik még nem ültek itt akkor, tehát korábban hallottak róla – hát például mélyfekvésű városrészek esetében Kiskanizsa városrész ugye, hát milyen lakossági kívánalom volt a csatornázás elkészítésére? Kérem szépen most ugyanebben a városrészben – most nehogy valaki azt mondja, mert tudnék más városrészi példát mondani – mi könyörögtünk bárkinek a közösség érdekében a közszolgáltatás igénybevételére? Kiegészítőm lényege az, hogy december 31-ig a tisztelt jegyzőnő hatóságilag kötelezze mindazokat a rácsatlakozásra, ahol közműves csatornázottság van a városban.
Dr. Müller János: Az utóbbi kérdéssel kezdeném a választ. Jelenleg csak a Balaton és üdülőkörzetére vonatkozó építésügyi jogszabályok hatalmazzák fel a jegyzőt, hogy kötelezze a közmű rákötésére az ingatlantulajdonosokat az ország más területén nem. Innentől fogva a jegyző dolga megnehezült. Most nem is ez a napirend, hanem egy díj elfogadása. Megmondom őszintén, a közgyűlés ebben a percben nincs alkuhelyzetben. Vagy elfogadja a kalkuláció alapján kért díjat, vagy fizeti a különbözetet. Ha ezt vállalják, ezt vállalják, nekem személy szerint mindegy. Olyan díjmegállapítást, amely a polgármester úr javaslata szerint alakulna, az Alkotmánybíróság meg szokott semmisíteni helyi rendeleteket.
Tüttő István: De mi munkát adunk nekik.
Dr. Müller János: Ad más is munkát, tudniillik azt veszi alapul, hogy a díjnak a szolgáltatás milyenségéhez, minőségéhez, mértékéhez kell igazodni. Én nem tudom, hogy ez a kritérium, hogyha ráköthetett volna, akkor legyen drágább, ha nem köthetett volna rá, legyen olcsóbb, neki ez megállna egy alkotmányossági szempontból.
Tüttő István: Akkor visszavonom, mielőtt valaki még. Bár én logikusnak tartanám, mert valamilyen pressziót gyakorolva. Bár ez nem igazán nagy súllyal nehezedik az illetőre.
Birkner Zoltán: Polgármester úr vonja vissza, én azt javaslom. Tényleg azért javaslom, amit elmondott Müller úr, de azért még egyszer visszatérnék oda, dehogyis nem vagyunk alkupozícióban. 1.100 Ft-ot eldöntöttünk most. Januárban valószínűleg a kompenzációs összeggel itt lesz a vállalkozó. Akkor harmadik félt fel lehet kérni annak a felülvizsgálatára, nem teszünk mást, hogy a benyújtott kalkuláció, amit elkészített a vállalkozó, az megfelel-e a valóságnak? Ha azt fogja mondani ez a harmadik fél, hogy igen, rendben volt számviteli szempontból, minden szempontból, akkor azt gondolom, hogy 1.250 Ft és azonnal a 150 Ft-os kompenzációt, vagy esetleg a díjtételt, de mondjuk inkább a kompenzációnál maradjunk, azt az önkormányzat kénytelen akkor megfizetni. De ne tegyük fel a kezünket, tehát még egyszer elmondom automatikusan. Mi van, ha mégis 1.100 Ft-ra levihető ez?
Bicsák Miklós: Polgármester úr javaslatát én is tudom támogatni, és úgy gondolom, hogy nagyon jó, mivelhogy városszéli település képviselőjeként is itt van például Korpavár település. Ott egyáltalán nincs csatorna. Idős, nyugdíjas emberek élnek, bizony nem lehet megemelni a költséget.
Kelemen Z. Pál: Nekem nincsenek aggályaim az alkotmányossági kérdésről, ugyanis a város egyes területein biztosított a szennyvíz. Mostohább körülmények között lévő más részein nem biztosított. Ahol biztosította város a szennyvíz bekötést, oda miért adna kedvezményt. Azokon a részeken, ahol ezt nem lehetett biztosítani, oda adja a kedvezményt. Én kérem, hogy ezzel a módosítással terjessze be.
Tüttő István: Lezárom a vitát. Javaslatomat beterjesztem szavazásra. Kérem, aki egyetért azzal, hogy ahol csatornázott utcáról, vagy ingatlanról van szó, ott az eredeti 1.250 Ft + ÁFA, tehát 1.400 Ft legyen felszámítva, kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Cserti Tibor: Most vagy az én gépem rendszeresen rossz, vagy a polgármester nem az SzMSz szerint vezeti a közgyűlést. Az előbb tettem egy indítványt, az előbbi napirendi pont kapcsán határozati javaslatként – ha kell, akkor megismétlem természetesen, de úgy gondolom, felesleges, emlékeznek rá a képviselőtársak – szíveskedjék megszavaztatni.
Javaslatomnak a következő volt a lényege, hogy a csatornázott városrészek esetében a Vízmű vállalat bevonásával a tisztelt jegyzőnő mérje fel a rá nem kötött ingatlanokat és hatóságilag 2001. december 31-ig azokat, akik nem csatlakoztak a közművelési csatornára, szíveskedjék kötelezni a rácsatlakozásra.
Tüttő István: Erről beszéltünk, hogy ehhez jogszabályi háttér nincsen. Erre nem kényszeríthetjük a jegyzőnőt.
Cserti Tibor: Én ezt vitatom, hogy nincsen. Tudomásom szerint minden település esetében ezen a dolgon már túl vannak. El nem tudom képzelni tulajdonosi pozíciónál fogva egyébként társadalmj beruházások esetében akkor egy előkészítési szempontból. Ma mintha elfeledkeztünk volna erről a dologról. Kérem megvizsgálni ennek a lehetőségét.
Tüttő István: Így módosítva jó lesz. Akkor erről szavazzunk, tehát nem kötelezve, hanem megvizsgálni a lehetőségét, mert az előbb elhangzott, hogy csak a Balaton környékére vonatkozik ez, a Balaton törvény alapján lehet deklaráltan kijelenteni. Elnézést kérek Cserti úrtól, de mivel a Müller úr válaszával úgy éreztem, hogy negligálta a javaslatot.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Most pedig következik a határozati javaslat, mert eddig a rendeleti javaslatról döntöttünk. Kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
350/2001.(X.9.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. felkéri a polgármestert, hogy a Talajerőgazdálkodási Kft.-vel megkötött megállapodást az új díjnak megfelelően módosítsa.
Határidő: 2001. október 30.
Felelős. Tüttő István polgármester
2. felkéri a jegyzőt, hogy a VIZMŰ Vállalat bevonásával vizsgálja meg a lehetőségét annak, hogy a szennyvízcsatornával ellátott városrészekben milyen módon lehetne kötelezni a csatornára kötésre azon ingatlanok tulajdonosait, akik még ezt a szolgáltatást nem vették igénybe.
Határidő: 2001. december 31.
Felelős: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző
Tüttő István: Akkor megismétlem a rendeleti javaslatról a szavazást, mert egyelőre csak a díjról szavaztunk és a rendeletiről nem. Kérem erről is a szavazatukat.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
48/2001.(X.10.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 48/2001.(X.10). számú a települési folyékony hulladék szállítási díjáról szóló rendelete.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Elnézésüket kérem, nem vagyok benne biztos, Pécsről megérkeztek a vendégek? Jó, csak a maguk kedvéért akartuk előre hozni, hogy ne kelljen ismét várniuk. Akkor majd szóljanak, hogyha megérkeztek.
Dr. Horváth György: Most már nem aktuális, ezt akartam mondani, hogy az 5. napirendi pontot addig tegyük hátra, amíg megérkeznek. Csak közben már én nyomtam a gombot.
16. Javaslat Nagykanizsa Északkeleti városrész rendezési terv módosítása elhatározására
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
Tüttő István: Kérdezem Antalics Dezső bizottsági elnök urat, hogy van-e kiegészítenivalója?
Antalics Dezső: Természetesen a határozati javaslat első részét a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság egyhangúlag támogatta, tehát a tervezési terület kiterjesztését, hiszen új munkahelyek teremtéséről van szó, viszont időközben felmerült egy kérdés, amely bizottsági szakaszban még nem volt ismert és teljeskörűen nem tudtuk megvizsgálni nevezetesen, hogy a szóban forgó telephelyre vonatkozóan történt-e az elmúlt időszakban beépítési százalék módosítás, ugyanis amennyiben történt, akkor azt kell megvizsgálni, hogy az igény az eredetihez képest változik-e nagyobb-e, mert amennyiben nem, akkor tulajdonképpen nem teljesen reális, illetve nem reális a módosítás költségeinek a vállalkozó részére való terhelése. Éppen ezért egy módosító, illetve kiegészítő javaslatot szeretnék előterjeszteni. A határozati javaslat 2. bekezdése elé a közgyűlés felkéri a polgármester urat, hogy vizsgáltassa meg, hogy a szóban forgó telephely beépítési százalék előírása időközben változott-e. Ha a terület eredeti beépítési lehetőségéhez képest is indokolt a változtatás, akkor háríthatjuk az építtetőre a most elhatározott módosítás költségeit. Ez lenne a módosító javaslatom.
Tüttő István: Elfogadjuk, illetve végül is az előterjesztő javaslata.
Tüttő István: Akkor most visszatérnénk. Erről pedig szavazzunk, mivel több hozzászóló nincsen. Határozati javaslat, azzal a kiegészítéssel, amit Antalics úr elmondott, kérem szavazzunk.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
351/2001.(X.9.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. a 178/2001. (VI.5.) számú határozatban megjelölt tervezési terült lehatárolását a mellékelt térképvázlat szerit módosítja és annak határvonalát a Petőfi u. 7-es főút – Hevesi u. – Récsei u. – Boszorkány u. – Dózsa u-. – Postakert u. – Honvéd u. mentén határozza meg.
A területi egység városfejlesztési koncepcióját és a rendezés célját, várható hatásának leírását a 178/2001.(V.5.) Kgy. sz. határozat melléklete tartalmazza.
2. felkéri a polgármestert, vizsgáltassa meg, hogy a szóban forgó telephely beépítési százalék előírása időközben változott-e. Ha a terület eredeti beépítési lehetőségéhez képest is indokolt a változtatás, akkor háríthatjuk az építtetőre a most elhatározott módosítás költségeit.
3. felkéri a polgármestert, hogy a terv készítésére a Kanizsaterv Kft-vel megkötött vállalkozási szerződés módosításáról, a Satronic-Honeywell vállalattal kötendő, - a rendezési tervi módosítás finanszírozásáról szóló – megállapodás előzetes aláírása mellett gondoskodjon.
Egyidejűleg a tervezési munkáról szóló elhatározással kapcsolatos jogszabályi teendők elvégzéséről gondoskodjon.
Határidő: 2001. október 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
17. Javaslat a 7-es elkerülő úttól északra, Petőfi úttól keletre eső terület rendezési terve készítésének elhatározására
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
Antalics Dezső: Csak röviden annyit, hogy a bizottságunk egyhangúlag támogatta az előterjesztést.
Tüttő István: Úgy látom nincs észrevétel, szavazzunk a határozati javaslatról!
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
352/2001.(X.9.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Petőfi u. – javasolt belterület fejlesztési határ – 7-es főút által határolt területet az 1. számú melléklet szerint rendezés alá vonja.
A rendezési terv készítése során a 2. sz. mellékletben foglalt fejlesztési elhatározást kell figyelembe venni, mely tartalmazza a tervi elhatározás célját, várható hatásait.
A tervezési feladat forrása a 2002. évi költségvetésben biztosítandó. A várhatóan 2.500 ezer Ft + ÁFA tervezési díjat az érintett ingatlanok tulajdonosai a terv készítésében érdekeltek (egyben a rendezés kezdeményezői) előzetesen fizessék meg az Önkormányzatnak.
A tervet a jogszabályok által előírt egyeztetéseket követően elfogadásra a közgyűlés elé kell terjeszteni.
Határidő: a terv elkészítésére 2002. május 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
18. Önkormányzati tervtanács működtetése
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Többször visszakerült már. Pontosan azért, mert Önök köteleztek minket arra, hogy ezt dolgozzuk ki. Szeretném jelezni, hogy az előnyei mellett sajnos a hátrányai kerültek előtérbe, holott az előnyeinek jelentős szerepe van annak az ügynek a kezelésében, amit úgy hívnak, hogy szakszerűség a területen. Kérdezem a véleményüket.
Cserti Tibor: Tekintettel arra, hogy egyik kezdeményezője voltam ennek a napirendi pontnak az elkészítésében és többször érveltem hangzatosan, vagy kevésbé hangzatosan a téma mellett, egyetlen egy gondolatot azért megfogalmaznék. Most is az a véleményem, de ha úgy tetszik, akkor kicsit a Városvédő Egyesületnek a nevében is fogalmazom ezt a dolgot, városképileg, esztétikailag nem kívánatos városképi elemek jelentek meg, aminek talán a megelőzésére alkalmas lehet a tervtanács működtetése. Jól tudjuk, hogy mindenfajta további kontrollnak vannak negatív elemei, negatív elemek önmagában a vállalkozói szférában …….maga az idő igénye is a tervtanács működtetésének, de én úgy érzem kellő kompromisszumkészséggel a város építésigazgatási munkáját és a városi főépítész hatékony …….ez azért megfelelőképpen elősegítheti. Én gondolom, hogy ezzel a szakapparátus is egyetért.
Röst János: Egy kérdésem lenne a tervtanács összetételéről kapcsolatban, ugyanis itt a 4. §-nál a tervtanács állna az elnökből, szakmai titkárból és 7 fő állandó tagból. Annyit kérdeznék, hogy kötelező-e a tervtanács elnökének a főépítésznek lenni. Ez az első kérdésem. Illetve azt, hogy részt vesznek-e ők a szakmai titkárral szavazati joggal? Mert úgy gondolom, hogy nem lenne helyes, hanem a két főnek a jelenléte mindenképpen tanácskozási jogot adnék számukra.
Tüttő István: Én vagyok az előterjesztő, de erre nem tudok válaszolni. Főépítész úr tud válaszolni, hogy az előírás-e, hogy a tervtanács elnökének azonosnak kell lenni a város főépítészével? A kérdés úgy hangzott Röst úr részéről, hogy a tervtanács elnökének kötelező-e a városi főépítésznek lennie, vagy más személy is betöltheti, mert itt a szövegben úgy szerepel.
Karmazin József: Azért csatoltuk hozzá valamennyi időközben keletkezett ügyiratot, valamint magát a jogszabályt is, hogy teljeskörű tájékozottság legyen. A rendelet 1. fejezet 6. § (7) bekezdése kötelezően írja elő a főépítészi vezetést tervtanács esetében.
Tüttő István: Tehát ez kötelező, ez volt a kérdés.
Dr. Fodor Csaba: Én a magam részéről nem szívesen szavaznám meg ennek a tervtanácsnak a létrehozását most. Lehet, hogy oldalról megterheli az újonnan és nem régen felállított új hivatali rendben dolgozókat. Igazából nem látom feltétlen szükségszerűségét. Az eddigi információim is azt mutatják, hogy a szakmának is ellentétes véleményei vannak ennek a tervtanácsnak a működtetéséről vagy nem működtetéséről. Jogszabály nem teszi kötelezővé úgy tudom ennek létrehozását. Azt gondolom, hogy ezzel várjunk. Ha ezt létre kívánjuk hozni, akkor meglátjuk a Hivatal mostani működési rendjében azokat a tapasztalatokat, amelyek szerint ez belefér, beleférnek-e azokba az eljárási határidőkbe, egyebekre, amelyre elvileg ők véleményt mondhatnak. Ugye a rendelettervezet szövegéből azért kiderül, hogy mi mindenben nyilváníthatnak szót. Azt gondolom, hogy jó részükben egyébként a Városfejlesztési Bizottság – mint az önkormányzat szakbizottsága – ugyanúgy javaslattétellel bírhat és bír is a mostani hatályos SzMSz-ünk szerint. Én azt hiszem, célszerűbb lenne a tapasztalatok alapján mind az országos tapasztalatok alapján, mind a mi helyi tapasztalataink alapján ezt visszahozni talán 2002. első negyedévében.
Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom, hogy a tervtanács, ……igazából a Hivatal struktúrájában nem integrálódik, ahhoz édes kevés köze van. Viszont törvényi felhatalmazásai vannak olyan döntésekre, amelyre a Hivatalnak nincs, a Városfejlesztési Bizottságnak nincs. Az, hogy az építészek egy része mit gondol erre, azt én feltételezem. Nyilván, akik bekerülnek a tervtanácsba, azok támogatni fogják, akiknek a mozgásterét viszont adott esetben korlátozza, vagy korlátozhatja terveik tekintetében, azok nem lesznek elégedettek. Mindenki döntsön szíve joga szerint. Egy dolgot kérnék – mert ez most már mulatságos – hogy a főépítészt ne kötelezzük arra, hogy januárban újra előterjessze, mert most már harmadszor, negyedszer van itt ez az anyag és mindig újra kezdjük.
Tüttő István: Lezárom a vitát. Kérem szavazzunk. El kell dönteni, hogy most akarunk-e ezzel foglalkozni, mert hogyha kényszerré válik, akkor úgyis vissza kell hozni, ha úgy döntünk, hogy nem.
Kérem, rendeleti javaslatról szavazunk először.
A közgyűlés 5 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a rendeleti javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Akkor végül is a határozati javaslatról sem kell dönteni, mert anélkül meg nem működik.
Akkor majd az élet eldönti, hogy visszahozzuk-e vagy sem.
19. Tájékoztató a nagykanizsai Horvát Kisebbségi Önkormányzat munkájáról
Előadó: Vargovics Józsefné elnök
Tüttő István: Vargovics Józsefné elnök asszonyt köszöntjük és megkérdezem, hogy van-e kiegészítenivalója az anyagához?
Vargovics Józsefné: Két dologról szeretnék röviden beszélni. Az egyik az, hogy mennyire figyelnek munkánkra az anyaországban, mutatja a varasdi püspök úr jelezte, hogy szeretne kanizsai horvátokkal találkozni horvát nyelvű szentmise keretén belül. Annál is inkább, mert már egy éve Kotoriba esperes úr jár havi egy alkalommal celebrálni.
A másik dolog szintén tavaly szeptemberben indítottuk a Rozgonyi úti Óvodában a horvát nyelvvel ismerkedő csoportunkat. Tavaly 14 fővel, az idén a jelentkezők száma kétszeresére nőtt. Én azt hiszem, hogy ez számunkra kedvező hír. Ez azt jelenti, hogy valahol mégiscsak elismerik munkánkat.
A harmadik dolog, amivel szeretném kiegészíteni és itt is elmondani, a beszámolómban is kitértem rá, az Önök anyagi támogatása nélkül igaziból nehezebb lenne a munkánk és itt és még egyszer megköszönném a támogatásukat. Ha van valakinek kérdése, szívesen válaszolok.
Tüttő István: Én a magam részéről azt fűzném hozzá, hogy elismerésre méltó az a munka, amit végez a kisebbségi önkormányzat. Rendkívül színesen kapcsolódik a város életéhez, kulturális programjaikkal nagy számú egyéb kanizsai érdeklőnek is nyújtottak nagyon kellemes órákat és mindaz a tevékenység amit folytatnak, a közös ügyeinket szolgálják. Nagyon fontos az a körülmény is, hogy a két ország kapcsolatainak javításában jelentős szerepet vállal a közösség és reméljük, hogy a továbbiakban is ezen a téren számíthatunk az együttműködésükre. Azt is jónak tartom, hogy a konzul úrral a kapcsolatunk szintén rendszeres és ez köszönhető a konzul úron kívül a kisebbségi önkormányzat hozzáállásának is. Javaslom, hogy fejezzük ki elismerésünket az önkormányzat nevében.
Dr. Horváth György: A Horvát Kisebbségi Önkormányzat semmiben …. szívósan és eredményesen dolgozik. Én külön köszönetemet szeretném kifejezni akkor, amikor tényleg a város bajba volt az Alpok-Adria ……az első hívó szóra jöttek, és akkor külön köszönjük a záróműsoron való részvételükkel is színesítették a programot és bemutatták azt, hogy mit tud Kanizsa, vagy ilyet is tud Kanizsa. Én azt kívánom, hogy továbbra is így tevékenykedjenek hatásos és színesebb a város szellemi kulturális élete, illetve a civil szféra erősödését is jelenti. Egyetértek polgármester úr határozati javaslatával.
Marton István: Jó néhány rendezvényen én is ott megfordultam a Horvát Kisebbségi Önkormányzatnak, amit láttam, az tetszett, de nem is ezért kértem szót, hanem meg tudná-e nekem mondani az önkormányzat elnöke, hogy Kanizsának és a közvetlen térségnek, ami a vonzáskörzetünk, vagy esetleg külön Kanizsának és együtt a térségnek kb. a horvát származású lakossága hány fő lehet? Hozzávetőlegesen, nyilván pontos adatok nincsenek.
Vargovics Józsefné: A város horvát lakosságának a száma mint családban gondolkodunk, olyan 170-200 család között mozog. A horvát településekkel együtt – ez azt jelenti, hogy most már 7 falu és 2 városról van szó, ugye Nagykanizsa, Letenye, illetve a 7 környező horvát település – így együtt 6-7 ezren vagyunk.
Tüttő István: Jelentős szám. Egy felvetésem lenne. Igaz, hogy nem pontosan és közvetlenül kapcsolódik az előterjesztéshez, de emlékeznek rá, hogy megkeresett minket Rijeka városa, hogy szeretne partnerkapcsolatot létesíteni és ennek a levelezése folyamatban van az egyeztetése, de azért megkérdezem Önöket, hogy megerősítenek-e abban, hogy ezt az együttműködési szándékot erősítsük fel. Erről majd kérek egy külön szavazatot.
Lezárom a vitát, kérem ezt a javaslatomat, nem lesz része, a polgármesteri tájékoztatóban vegyük úgy, hogy előre szavazunk róla. Akkor megkérem a Tóth urat, hogy emlékeztessen erre a javaslatra. Ha most szavazunk róla, akkor ott már nem kell. Szavazzunk és odatesszük a jegyzőkönyvhöz. Aki igennel szavaz, támogatja.
Vargovics Józsefné: Mi is kezdeményeztük Riekával a kapcsolatot, igazából érdemi választ nem kaptunk, ezért a következő lépésünk volt a Pula és úgy néz ki, hogy az egy gyümölcsöző kapcsolat lesz. A kezdeti megbeszéléseken túl vagyunk. Ettől függetlenül, hogy Önök megszavazzák Rijekát, mi úgy érezzük, hogy most már Pulához leszünk akkor hűségesek.
Tüttő István: Én azt mondanám, hogy ne is nevet említsünk. Visszavonom ezt a javaslatot, előhozom a polgármesteri tájékoztatóban. Nekünk a Rijeka azért – nem azt mondtam, hogy Pula nem fontos – nekünk azért fontosabb, mert logisztikai együttműködésre is van lehetőség a két városnak. Kérem akkor szavazzunk az előterjesztéssel kapcsolatban. Ugye elfogadjuk a tájékoztatót, és amit én elmondtam, azzal együtt. Szavazzunk!
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a tájékoztatóban foglaltakat elfogadja és a következő határozatot hozza:
353/2001.(X.9.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Horvát Kisebbségi Önkormányzat munkájáról szóló beszámolót tudomásul veszi.
A közgyűlés elismerését és köszönetét fejezi ki a Horvát Kisebbségi Önkormányzat eddig végzett tevékenységéért.
Felelős: Tüttő István polgármester
20. Tájékoztató a város labdarúgósportjának helyzetéről
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Városunk labdarúgósportjáról szóló előterjesztés Önök előtt van. Nem kívánom én külön hangzatos szavakkal ecsetelni a jelenlegi helyzetét, mert sajnálatos módon az eredmények elmaradnak a várakozástól annak ellenére, hogy néha a szerencse sem szegődik mellénk. Mert ha mellénk szegődne, akkor lehet, hogy nem értékelnénk helyesen a jelenlegi állását.
Birkner Zoltán: Sokat gondolkodtunk ezen az anyagon és én kikértem a kedves barátom, Horváth János Batthyány-is kollégám véleményét, aki már beszéltem róla – majd megbocsátja nekem, hogy megint rá hivatkozom – aki nagyon-nagyon lelkes futballrajongó volt éveken keresztül és mindig várt a Batthyányban és elmondta a véleményét arról, hogy hogyan áll a futball helyzete.
Tüttő István: Elnézést Birkner úr, annyit még szeretnék hozzátenni, hogy most a Nagykanizsa város labdarúgósportján nem csak az NB I./B-s csapat alatt kell érteni, hanem egy szélesebb körű dolog, tehát vannak pozitív oldalai is ennek a kérdésnek és most visszaadom a szót.
Birkner Zoltán: Koncentrálok, megígérem, de a határozati javaslatok ehhez képest egészen mást mutatnak. Én az első és a második határozati javaslathoz konkrétan a másodikhoz szeretnék hozzászólni, azt kívántam volna felvezetni. Természetesen igaza van polgármester úrnak abban, hogy van más, hiszen a táblázatban láttuk, hogy ki mindenki focizik még Nagykanizsán és a kimutatásban látszik is, hogy hogyan gazdálkodtak a 2000. és 2001. évben. De hogy visszatérjek Horváth János barátomhoz, ő azt mondta, hogy ezt a csapatot nem szabad támogatni semmilyen szinten, ha legalább az első 8 közé nem jut be. Nagy örömmel látom, hogy a határozati javaslat már erről szól, de egy kicsit még szeretnék ezen szigorítani és ezért szóltam hozzá.
A második határozati javaslati pont arról szól, hogy ha az 1-8. helyen végez, illetve ennél rosszabb helyezés esetén a további támogatást megvonja, egyben felhatalmazza a polgármestert a fenti célok elmaradása esetén a szerződés felbontására, és itt jön a lényeg, határidő: 2002. március 30.
Az a baj, ha felbontjuk ezt a megállapodást, akkor 3 hónap ennek a lejárata. Az azt jelenti, ha március 30-án döntjük ezt el, akkor június 30-ig sikerül még támogatnunk egyébként a MÁV NTE-t. Ezzel nem értek egyet, tehát az lenne a javaslatom, minden maradjon így szövegszerűen, ahogy van, csak egyetlen egy módosulással, hogy 2001. december 30-ával felbontjuk a szerződést. 3 hónap ketyeg, ki fog derülni március 16-án, amikkor lement az alapszakasz, hogyan áll a csapat és majd március 16-án döntünk arról, hogy megújítunk egy szerződést a MÁV NTE-vel, vagy sem. Egy eléggé radikális változtatást szeretnék, méghozzá azzal, hogy egyoldalúan én úgy tudom utána jártam, hogy fel lehet bontani ezt a szerződést 3 hónapi lejárati idővel. Az alatt a 3 hónap alatt a korábban elhatározott támogatást természetesen fizetni kell ez pont az első negyedév, ezzel egyetértek, de azt szeretném, hogyha március 30-a előtt erről a kérdésről újra kellene tárgyalni és természetesen, ha a csapat nincs az 1-8.helyezetti listán, akkor onnantól kezdve én a magam részéről egy a 40 millió Ft-nál nagyon radikálisan kevesebb támogatást szeretnék megszavazni. Szerintem lehet, csak akarnunk kell. Módosító javaslatom ez polgármester úr. Kérem, hogy majd szavaztasson erről.
Balogh László: Ismét focizunk, de már nem mint focicsapat tulajdonos, azonban mindenképpen időszerű a tájékozódás a város labdarúgósportjának helyzetéről, melyet az OKSB egyetlen szakbizottságként elvégzett. Néhány fontos tény kiemelése azt hiszem, lényeges lenne, amelyre akár még büszkék is lehetünk. Ilyen az, hogy jelenleg Nagykanizsán közel 500 fős az utánpótlás labdarúgótömeg. Ilyen azt hiszem, hogy van 12 labdarúgásra alkalmas pályánk. Ilyen azt hiszem az, hogy van egy mindenki sportpályája, ahol a szabadidősport kategóriájába tartozó szórakozási forma – tetszik a kifejezés – a kispályás labdarúgásnak jelenleg közel másfélezer igazolt híve van. Ezek azt hiszem a pozitívumok, de talán még az is, hogy beigazolódott, hogy az önkormányzati támogatás önmaga nem képes a labdarúgás helyzetét kezelni. Ezek tételmondatok, amelyek azt hiszem a nyilvánosság számára is fontosak. Az OKSB hosszan tárgyalta a tájékoztatót, és így tettük azokat a határozati javaslatokat, amelyek előttünk állnak.
Az első a tájékoztató elfogadását javasolja. Az OKSB 9 igennel és 1 tartózkodással hozta ezt a javaslatot.
A kettes arról szól, hogy a támogatást csak abban az esetben biztosítsa az önkormányzat, ha az NB 1/B osztályban szereplő csapat az alapbajnokság végén az 1-8. helyen végez. Ez ugye március 16-án kiderül, ezt 8 igennel, 2 nemmel támogattuk.
A harmadik határozati javaslati pont, amelynek a lényege többek között egy figyelemfelhívás a polgármester úr számára, hogy továbbra is sürgető feladat az Olajbányász sporttelep tulajdonviszonyának rendezése. Ezt is 8 igennel, 1 nemmel, és 1 tartózkodással hoztuk ezt a javaslatunkat, tehát egyöntetűség volt a javaslatunkban az OKSB-ben. Az a féle módosítás, amit Birkner képviselőtársam javasolt, ez ilyen formában nem jött elő, erről mi nem szavaztunk. Én magam a logikáját értem ennek a módosításnak, csak a saját véleményemet tudom hozzátenni: én támogatom Birkner úr ilyen jellegű szigorító módosító indítványát. Ennyit kellett azt hiszem az OKSB nevében mindenképpen elmondanom.
Tüttő István: Tájékoztatom Önöket, hogy a létesítménnyel kapcsolatos tárgyalások folyamatosan napirenden vannak. Éppen tegnap találkoztam a KÖGÁZ vezérkarával, azt megelőzően két héttel ezelőtt is, meg azt megelőzően is. Készül egy anyag, amely a bizottságok elé kerül és egyben a közgyűlés elé is kerül, amely nem más, mint a KÖGÁZ-nak egy olyan ajánlata, amely kezeli ezeknek a létesítményeknek is az esetleges önkormányzati tulajdonba kerülését. Azt azért szeretném érzékeltetni, hogy nem ajándékozásról lesz szó, tehát mindenképpen az önkormányzatnak döntenie kell, hogy vállalja-e olyan feltételekkel ezeknek az átvételét, amit majd természetesen minden fórumon megtárgyalunk. Nincsen levéve napirendről, a december 31-e úgy tűnik, hogy talán időben is olyan időpont, amíg ez elvégezhető. A KÖGÁZ-zal a megállapodásunk most úgy szól, hogy október végére elkészül a javaslatuk. Három verziót fog tartalmazni, és ezt a három verziót tartalmazó anyag november elején már a bizottságok elé kerül és akkor a novemberi közgyűlésen lehet dönteni ebben a kérdésben.
Tóth László: Nagyon rövid leszek. Nem akarom megsérteni az amatőröket, ezért nem kívánom minősíteni a másodosztályban focizó nagykanizsai csapat teljesítéményét és úgy gondolom, hogy ez az 1-8. helyen a második határozati javaslatban megfogalmazott elvárás részemről is szerintem túlzó, olyan értelemben, hogy nem fogják még a 8-at sem elérni, de én úgy gondolom, hogy én ennél sokkal szigorúbb lennék. Én azt mondanám, hogy az az első, amelyikbe nem kerül be többet másodosztályba az első négy között nem lesz csapat, azt a város ne támogassa. Kérem szépen helyezzük amatőr alapokra a futballt egy időszakra és akkor kérem szépen el lehet indulni valamilyen irányba, de arra úgy gondolom, hogy az adófizetők pénzét ilyen teljesítményre kifizetni kissé túlzásnak tartom.
Röst János: Én úgy gondolom, most elég népszerű dolog a foci ellen beszélni, én azért visszamennék arra az időszakra, amikor az Olajbányász feljutott a profi ligába. Akkor mindenki úgy gondolta, hogy egy élményfürdő, és a pártok bedelegálták a képviselőiket a felügyelő bizottságba. A mélyrepülést igazából onnan lehet számítani. Azt mindenképpen el kell ismerni, hogy a város pénzügyileg mindent megtett valóban és végig támogatta a csapatot, nyilván gólokat nem mi tudunk lőni, hanem a játékosok. Viszont ez a morális romlás, ez kölcsönös. Én úgy gondolom, hogy ebben eleve a testület tagjai is bent vannak. A három javaslatról a következő a véleményem. Az elsőt nyilván elfogadja a testület, mert az egy beszámoló. Mindenképpen kérném, hogy Károlyi Csabát hallgassuk meg.
A kettes pont igazából előrevetíti azt, hogy a városnak nem lesz NB 1/B-s csapata, ugyanis a jelenlegi állapotában az Olajbányász nem tudja elérni a 8. helyet. Ha valaki a mai nap megnézi a Zalai Hírlapot, akkor azt jelenti gyakorlatilag, hogy a 8. helyet elérni reménytelen a mostani pontszámok alapján. A másik, hogy jelenleg van egy szerződése az önkormányzatnak, amely kétoldalú, tehát lényegében ezt a kettes pontot el kellene fogadnia a MÁV NTE-nek is, ha mi nem akarunk szerződésszegők lenni. Én úgy gondolom, hogy a következő időszakra, ha meghatározzuk a szempontokat, akkor nem ennek az évnek az eredményeit kellene beleemelni, hanem a következő évnek a szempontjait. Tehát akkor támogatjuk, azt követően az Olajbányászt, ha a következő szakaszban nem éri el az 1-8. helyet, mert jelenleg én úgy gondolom, ez teljes mértékben megoldhatatlan feladat a számukra.
A másik a harmadik pont, erről úgy gondolom, hogy nem kell szavazni, ugyanis ilyen javaslatról már egyszer az önkormányzat döntött és ha jól emlékszem vissza, akkor december 31-i határnappal van feladat szabva a polgármester úrnak, hogy rendezze a sporttelep tulajdonviszonyát. Én azt javaslom, hogy a harmadik pontról – meg lehet erősíteni igazából, de én úgy gondolom, hogy nem szükséges. Én megfontolásra javaslom a 2. pontnak az ilyen irányú megfogalmazását, mert ez egy jövő idő. Gyakorlatilag egy jelen szerződést bekapcsolni egy jelenleg elért eredményhez, egy másik szerződést úgy gondolom, hogy nem biztos, hogy korrekt teljes mértékben.
Birkner Zoltán: Én a magam részéről Röst úr által felvetett erkölcsi romlásban való részvételemet visszautasítom. Lehet, hogy Röst úr részt vett az erkölcsi romlásban, én nem köszönöm szépen. Azt gondolom, túl sokat foglalkoztunk egyébként a futball üggyel mindig is. És abban igaza van Röst úrnak, hogy ennek a futballkérdésnek egészen más szószólói voltak különbözői időszakokban, ezt én is jó párszor szóvá tettem, hogy a futball lovagok időnként mellette, időnként ellene éppen attól függően, hogy milyen tulajdonviszony jellemezte ezt a futballklubot szóltak hozzá, az engem is zavart néha. Azt gondolom, hogy ez erkölcsileg nem mindig volt tiszta, de nem hiszem Röst úr, hogy mi –tehát ez a közgyűlés tehetne azért arról, hogy a futball ma ilyen helyzetben van. És egyébként azt nagyon sajnálom és ebben igaza van, hogy előtte nem jutott eszembe, hogy ki kötné ehhez a 40 millió Ft-os támogatáshoz az 1-8-ig helyezésig eredményt. Ebben teljesen igaza van. Ezt nagyon sajnálom és emiatt érzek felelősséget magamban, hogy lassan hozzá kellene szoknunk, hogyha támogatnunk valamit az adófizetők pénzéből, akkor ahhoz teljesítményt kérünk, de ez mindenre vonatkozik. A kultúra, oktatás és sport egyéb területeire is és jó lenne, hogyha az ezt követő időszakokban ennek megfelelően járnánk el. Azért én fenntartanám ettől függetlenül a javaslatomat, hogy december 30-ig felbontható, de hogy ezt megerősítsem, illetve megpróbáljam megerősíteni, én a szakosztály részéről meg szeretném kérdezni Hári Laci barátomat, hogy mi a véleménye erről a kérdésről. Válaszoljon ő erre, hogy fel lehet-e ezt bontani szerinte december 30-án egyoldalúan, természetesen március 30-i lejárattal.
Röst János: Én úgy gondolom, hogy amikor felelősségről beszéltem, akkor egy testület felelősségéről beszéltem, ez pedig az önkormányzat egésze. Ha a Birkner Zoltán másképp gondolja, akkor a szíve joga. Arra viszont mindenképpen emlékeztetném, hogy egyedül voltam talán a testületben, aki arra kérte a közgyűlést, hogy politikusokat ne delegáljon a felügyelő bizottságba. A FIDESZ részéről kettő fő vett részt az öt fős bizottságban és én úgy gondolom, hogy a mélyrepülése azt gondolom, hogy itt kezdődött, tehát a politika betette a kezét a lábával.
Dr. Horváth György: A bizottsági ülésen én voltam az egyik, aki nem szavazta meg a második pontot, ugyanis én a következőt értelmezem: ha nem lesznek az 1-8. között, akkor Bajcsa, Kiskanizsa, Miklósfa kapja a támogatást, erre jogosult egy árva fillért sem kap. Azt, ahogy már Birkner úr mondotta a befejező gondolataiban, így el tudom fogadni. Én legalábbis így értelmezem, lehet, hogy rosszul értelmeztem ezt a határozati javaslatot és én a bizottsági ülésen ezért nem szavaztam meg, mert ez teljesen kizárná akár a futball klub, akár annak valamiféle jogutódjának a támogatását. Én így értelmezem és azért mondom, hogy gondoljuk meg ezt, módosítsuk ezt a határozati javaslatot.
Tüttő István: Én azt hiszem, hogy egyikünk sem volt abban a helyzetben, amikor a döntést hoztuk korábban, hogy az éppen az NB 1-ből kieső csapat – hogy mondjam – nagy ívben az egy osztállyal lejjebb lévőknek az utolsó szektorában fog elhelyezkedni, tehát ez egy olyan sajnos nagy ívű esésről szól, amire nem gondoltunk.
Dr. Csákai Iván: Valahol Röst úrnak igaza van, de mégsincs igaza. Tulajdonképpen ez a futballcsapat kiesett az osztályból és kegyelemből elindul. Kérem a képviselők közül felemelni a kezét, aki tudott róla, megkérdezték, hogy nevezhet-e. Mondjuk ezt lehet, hogy jogszabály nem írja elő, de úgy gondolom, hogy úgy illett volna, hogyha a nevezés elindul, a legnagyobb szponzort értesíti és megkérdezik a véleményét. Ez nem történt meg. Én változatlanul azt mondom, hogy a második ponthoz igenis ragaszkodni kell, hiszen az a teljesítmény, amit nem lehetett alulmúlni, most sikerül ennek a csapatnak alulmúlni. Ehhez az önkormányzatnak nagyon sok támogatást nem szabad adni, hiszen évek óta minden egyes alkalommal a futballcsapattal kapcsolatban csak hitegetés hangzott el – és na most utoljára, na most még utoljára – én ragaszkodnék ahhoz, hogy igenis az 1-8. hely között szerepeljen, csak akkor a támogatást.
Cserti Tibor: Én is azok közé tartoztam, akik rajongtak a labdarúgásért……nem is szóltam e témakörben. Most azok közé tartozom, akik teljes mértékben kedvüket vesztették. Én azt hiszem, a város labdarúgósportján belül az első osztályú csapat az önkormányzat teljes mértékű támogatását élvezte, megkapta és gyakorlatilag ezt a teljesítmény nem követte. ………..Meggyőződésem szerint egyébként ez a szerződés jogszerűen felbontható és igaza van Csákai kollégámnak, aki úgy fogalmazott, hogy hát igen akár az ismételt nevezés az igazán a jog feltételei szerint nem következhetett volna be. Nyilvánvalóan más a labdarúgó klub ………döntése. Számoljuk ki ennek a támogatási vonzatát. Ma már az a vita van, hogy nincs meg a város közvéleményében sem. Gyakorlatilag számomra ezek után a város labdarúgósportja egyre inkább amatőr sport. Nagyon kevés szól az előterjesztésben …….már pedig ha gyakorlatilag valaki a mindenki sportpályájára kimegy, láthatja a bajnokságokat, rendezvényeket, akkor hihetetlen nagy tömegeket mozgat meg. Én azt mondom, hogy ebben az irányban is a valós gyökereknél, alapoknál kell kezdeni. A fiatalok nevelése kellene alapvetően koncentrálni és erre vonatkozóan azt mondom, hogy ismerjük el a sporthivatalnak azt a fajta szervező és koordináló tevékenységét, akik ezen a területen kifejtették és kifejtik a napjainkig is. Támogassuk minden lehetséges eszközzel, mert …nyilvánvalóan a rövidtávú 2002. költségvetés is, erre vonatkozóan kérem a sporthivatalt, külön határozati javaslat nélkül, hogy egyfajta, ha úgy tetszik koncepciót és intézkedési tervet is készítsen.
Dr. Gőgös Péter: Én azt szeretném mondani Önöknek, hogy lassan el kellene gondolkodni azon, hogy nem annyi időt kellene szánnunk nekünk a futballra, mint ami az ő teljesítményével arányos. Lassan többet foglalkozunk vele egész éves szinten, mint a költségvetésünkkel.
Kiss László: Nem akartam szólni az ügyben, de Röst úr által megszólíttattam, még ha nem is név szerint. Tekintve, hogy én is tagja voltam a közgyűlés részéről a labdarúgóklub felügyelő bizottságának, amikor felkerült az NB 1-be. Akkoriban én is a labdarúgást támogatói közé tartoztam, azt hiszem eléggé vehemensen támogattam az önkormányzat általi pénzügyi injekcióknak a kérdését. Akkor azt mondtam, és akkor egy olyan helyzetben voltunk, amit egy teljesítmény megelőzött, tehát az NB 1-be való felkerülés. Akkor azt mondtam, hogy a teljesítményt igenis honorálni kell. A tevékenységünknek a megítélése a város közvéleményére tartozik azt hiszem, egy kissé csúsztatásnak érzem Röst úrnak a megjegyzését tekintve, hogy a felügyelő bizottság nem mehet ki focizni a labdarúgók helyett, másodszor az első szezonban a klub bent is maradt az NB 1-ben, csak a rövidített szezonban esett ki.
Ma már én is másképp látom a kérdést, úgy látom, hogy nincsenek olyan ambícióus labdarúgók abban a csapatban, akik azt az eredményt, amit mi elvárnánk produkálni tudják. Maximálisan egyetértek Birkner Zoltán képviselőtársamnak a javaslatával és csatlakozom Tóth László képviselőtársamnak a javaslatához. Itt a labdarúgást véleményem szerint valóban amatőr szintre kell visszafejleszteni. Jelentős támogatást nem szabad adni, csak tömegsport támogatást a kisebb csapatoknak és majd idővel kinevelődik majd egy olyan csapat, amelyik elindul felfelé valamelyik városrészből a nemzeti bajnokság egyes osztályaiban, és ha olyan teljesítményt produkál, akkor ismét megfontolhatja a közgyűlés, hogy ad-e támogatást hozzá nagyobb mértékben vagy sem, de ezt csak teljesítményhez szabad kötni meggyőződésem.
Hári László: A Birkner képviselő úr, illetve Horváth képviselő úr felvetése alapján tájékoztatnám a közgyűlést, hogy amennyiben a szerződés december 31-vel kerül felmondásra, akkor az azt jelenti, hogy valószínű a csapat nem tudja befejezni az NB 1/B osztályú bajnokságot. Vissza fog lépni és automatikusan a versenykiírás értelmében 3 bajnoki osztállyal kerül visszasorolásra. Magyarul a megyei első osztályban szerepel tovább, így szól a bajnokságnak a versenykiírása.
Tüttő István: Egy kérdésem azért közbevetőleg van: a labdarúgócsapat nem azért kerül vissza 4 – mert mi azt mondjuk, hogy felbontják – a mi szerződésünknek mi köze a bajnoksághoz? Nem arról beszéltünk, hogy a finanszírozást nem kapja meg addig. A finanszírozás végigmegy a bajnokságban, én legalábbis így értelmeztem.
Hári László: Folytatnám. Amennyiben viszont a megyei első osztályban esne ki a csapat, akkor a város verseny és élsport támogatására vonatkozó rendelete alapján a kategóriájának megfelelő támogatásban részesülne az egyesület.
Bicsák Miklós: Tisztelettel kérem polgármester urat, mert kérdéseim lennének, hogy legyen olyan kedves az edző ügyvezető tulajdonosának megadni a lehetőséget, hogy elmondja ő. Itt az előttem felszólaló képviselőtársaimnak a hozzászólásához a véleményét, és utána még énnekem is lenne, mivelhogy szeptember 18-án polgármester úrnak a kérdéseimben a városi labdarúgás helyzetéről komolyan szeretnék kérdezni is és elmondani a véleményemet, mert nagyon sok véleménnyel itt a felszólalásokban nem értek egyet.
Dr. Fodor Csaba: Kiss képviselő úr azért nagyjából egészéből megválaszolta Röst úr szelektív emlékezete alapján született megjegyzéseire. Én azt gondolom, hogy nem arról szólt az a felügyelő bizottság felállítása és a felügyelő bizottságnak pedig nem az a feladata, hogy egy kft-nél, ami jelesen éppen a foci kft a futball szakmai szempontjaihoz fűzzön megjegyzéseket, netán még szaktanácsokat is adjon, mert ahhoz valóban nem értett ez az összetételű kft, csak hobbi szinten. Ők sem, de nem is ezért lett létrehozva. Azért lett létrehozva, mert a tulajdonos működtetett egy társaságot és azt szerette volna, hogy helyreálljon a számviteli, pénzügyi fegyelem, a jogszabályoknak megfelelő működés alakuljon ki, mert nem egészen ez volt, ha nem emlékeznének rá. Kérem tisztelettel, az eddigi hozzászólások, és még Miklós barátom jelezte, hogy még hozzá fog szólni, nagy valószínűséggel őt is az érzelmek fogják ebben a körben megindítani, különböző megjegyzésekre. Ebben a közgyűlésben ha a fociról esett szó, akkor az többé kevésbé mindig az I. FC Kft-ről beszélgettünk és minden esetben csak érzelemmel túlfűtött vélemények hangzottak el, vagy legalábbis legtöbbnyire, hol egyik, hol másik oldalon. Én abban nem látok problémát, hogy van, aki szereti a focit és támogatja, van aki szereti a focit és a mai teljesítmény után azt mondja, hogy ezt nem érdemes támogatni és abban sem látok hibát, ha valaki ….nyilvánvalóan ez így van. Azt azért szeretném megjegyezni, hogy mindenki itt az ösztönzésről beszél, de az ösztönzés nem az az ösztönzés, hogy adok neked kenyeret, vagy agyonlőlek, hanem az ösztönzés az, amikor vannak lépcsőfokok, vannak fokozatok. Azért arról beszélünk, hogy a mostani hatályos szerződés szerint ha jól emlékszem akkor kap a kft valamekkora pénzt, amikor bent marad vagy az első, vagy a második ligában. Ha bent marad, erről szól a szerződés. Ha kiesik a második ligából, akkor nem marad egy busznyákot sem, legalábbis így emlékszem, hogy erről szólt a történet.
Kérem tisztelettel, kap-e még Kanizsán olyan sportkör, egyesület, gazdálkodó szervezet támogatást – tudom, hogy nagyságrendekre mekkorát – de kap-e, aki az első vagy második ligában van, vagy netán alatta levő ligában? De kap egyébként, én azt gondolom, hogy az is egyfajta teljesítmény, az szomorú, hogy természetesen, amit polgármester úr mondott, hogy az első ligából így visszacsúszni a második liga végére az valóban egy felháborító helyzet azoknak, akik szeretik a focit, azoknak meg aztán akik nem szeretik és támogatták, még rosszabb a helyzetük valóban, ebben egyetértek Birkner képviselő úrral, de azt gondolom, hogy azért önmagában ezt a tényt is figyelembe kellene venni. Ez akkor lenne jó, ha azt mondanánk az ösztönzésre x összeg akkor, ha bent marad és x plusz valamekkora, ha az 1-8-ban van, de igazából nekünk nem az 1-8. a fontos. A mostani pályázati kiírás szerint, hanem legalább az 1-6-ban legyen bent, hogy a kieséssel ne kelljen küzdeni és még meg legyen az esetleges feljutás reménye, ami egyébként elég sokba kerülne, ha ne adj úr Isten bekövetkezne egy-két éven belül. Én is azt hiszem, hogy a város labdarúgósportját – és most az egészről beszélek – támogatni kell az önkormányzatnak, és ezt alapvetően nyilván az ifjúság és a fiatalok sportolására kell fordítani ezt a pénzt, ami a rendelkezésünkre áll, de azt ne feledjük el, hogy amennyiben olyan döntést hozunk most, jövőre, bármikor, aminek a döntése következtében megszűnik a profi ligában szerepelni akár ez a csapat, vagy netán ha valami más feljutna, akkor az, akkor sokkal sokkal több pénzre lesz majd szükség ahhoz, amikor elérkezik az a helyzet, hogy netán alulról visszakerüljön valaki ezekbe a ligákba. Én azt hiszem, hogy éppen ezért a szerződés sorsáról ily módon nem lenne tanácsos dönteni. Valóban az a helyzet most, ahogy kinéz a tabella a mai újság szerint, hogy úgyis meg fog szűnni ez a fajta szerződés, ami köztünk fennáll.
Dr. Csákai Iván: Elnézést, hogy még egyszer szólok. Amit Fodor képviselő társam mondott bent maradt. Elnézést nem bent maradt, kiesett. Kiesett és kegyelemből visszakerült. Azért az nem olyan, hogy bent maradt. Nem teljesítménye miatt maradt bent.
Tarnóczky Attila: Itt azért a vitát érdeklődve figyelem, mert úgy látom, többen megvilágosodtak az elmúlt idők során. Hogyha ezt 2 évvel ezelőtt tesszük, akkor 100 millió Ft-tal gazdagabbak lennénk, de úgy, hogy a teljesen átellenes érzelmek között hányódjunk, hogy egyszer adjunk mindent – amit nem tudunk azt is – máskor meg semmit, azt úgy gondolom igazából nem tisztességes. Van a felvetéseknek egy reális magja megítélésem szerint az, hogy a kiírás szerint a foci klubunk tavaly kiesett. Kieső helyen végzett, az osztályban nem tudta a szereplését biztosítani. Más kérdés, hogy aztán mások nem indulása miatt visszakerülhetett. Amikor az önkormányzat azt a fajta a szerződést kötötte a foci klubbal, akkor nyilvánvaló senkinek sem merült még az agyában sem gondolatként, ötletként, hogy ez előfordulhat. A magyar fociban sok minden előfordulhat. Megítélésem szerint ezt a lehetőséget ki kell zárni. De abban az esetben, hogyha a focicsapat a saját teljesítményével éri el azt, hogy nem esik ki a másodosztályból, akkor valamiféle finanszírozásról gondoskodni kell. Én azzal egyetértek, hogy bontsuk fel a szerződést Birkner úr javaslata nekem megfelel, akár a 8. helyhez is köthetjük, hogyha meg tudunk egyezni az eleve elfogadott támogatási mértékletben, az új szerződésben úgy gondolom, hogy tudunk kötni a tulajdonossal, akkor azért valamiféle támogatásról akkor is kellene gondoskodni, hogy nem a 8. helyen, hanem a 9. helyen maradjon a csapat a bajnokságban, csökkentett összegben. Akkor viszont, hogyha a szabályok szerint kieső helyen végez, akkor el kell búcsúznunk egymástól meggyőződésem. Azzal egészíteném ki a Birkner frakcióvezető úrnak a javaslatát, hogy amennyiben a csapat rosszabb helyen végez, mint az itt megcélzott 8. hely, akkor a szerződésben kell szabályozni az esetleges támogatás mértékét kikötve azt, hogy a támogatás csak akkor jár, hogyha a csapat a bajnokság kiírása szerint bent maradó helyen végez.
Zsoldos Ferenc: A következőt javasolom tisztelt közgyűlés, hallgassuk meg az egyesület elnökét, mert azt hiszem, hogy nem lényegtelen, hogy mit tud elmondani a jelenlegi helyzetről.
Birkner Zoltán: Elfogadom Zsoldos képviselőtársamnak a javaslatát, valóban így van, csak azt szeretném hozzátenni, hogy Károlyi úrnak segítsem a hozzászólását, teljesen egyetértek Tarnóczky alpolgármester úr kiegészítésével, természetesen én is úgy gondoltam, hogy nem a 40-ről a 0, szó nincs erről. Annyit mondtam, bontsuk fel és azokkal a kiegészítésekkel, teljesen tetszik nekem ez a módosítás. És majd nézzük meg egyébként hogyan végzett, az 1-8-ig azért ragaszkodjunk ehhez, ha 11. lesz, vagy 10. és akkor is bent marad, kössünk új szerződést, én ezt szeretném elérni március 31. után, ez egyetlen egy módon lehetséges, ha ezt december 31-ével felbontjuk. Erről szól a javaslatom.
Károlyi Csaba: Mielőtt rátérnék a futballklubra, hadd mondjam el, hogy kezembe került, vagy megkaptam a tájékoztató a város labdarúgósportjának helyzetéről című anyagot, amelyet a Művelődési és Sportosztály készített. Nagyon érdekes anyagnak tartom. Van benne egy érdekes nagy hiba, hogy a MÁV NTE a labdarúgó felnőtt szakosztályát messze nem anyagi okok miatt szüntette meg. Az I. Futball Club Kft ügyvezető igazgatójával Grabant Jánossal és a MÁV NTE labdarúgó szakosztály vezetése hosszú hónapos munka eredményeként arra a megállapodásra jutottak, hogy a két erő összevonásával Nagykanizsán egy elit klubot hozzanak létre. Akkor mi az NB 2-ben szerepeltünk. Ennek hatására megszüntettük a felnőtt szakosztályt és az utánpótlás képzésre próbáltuk a hangsúlyt fektetni.
Nagyon sok kérdés és gondolat vetődött fel – hadd mondjam el, hogy valamelyik közgyűlés után a városban rengetegen megállítottak és kérdezték, hogy mit szólsz a Birkner képviselő úrnak az indítványára – és én mondtam, hogy nagyon jónak tartom, ha a 8. helyezett helyett még temizálni is akarja a képviselő úr, vagy netán hogyha ezüst vagy bronzérmes lesz a csapat. Az egy nagyon jó dolog, de hát a szerződés azért szerződés, azt azért illik betartani mindkét fél részéről. Mikor megpályáztuk, egy pályázati kiírás volt, amelyben az volt Csákai képviselő úr, hogy NB 1, vagy NB 1/B-ben szereplő csapat működésére 40 millió Ft-ot biztosít az önkormányzat. Ha nem ez lett volna benne, nem jelentkeztünk volna. A kérdés az, hogy ki szerepelhet az NB 1, vagy NB 1/B-ben. Aki egy picit ért a futballhoz az tudja, hogy akinek a nevezését elfogadják. Így Debrecen város csapata szerepel az NB 1-ben. Azt hiszem, hogy Debrecen város polgárainak nagy örömére, mert egy olyan mérkőzést, akik legutóbb játszottak nemzetközi mérkőzés azt hiszem, hogy jó lenne Nagykanizsán is egy ilyen – a végén lévő csapat, ha ilyet tehetnénk. Mi az, amit nekünk tennünk kellett? Valóban nehéz magyarázni a mínuszt, vagy a nullát, vagy az egyest, mert egyesre szerepeltünk, de jóra kiesett a csapat az NB 1/B-ből. Az egyetlen feladat amit megfogalmaztunk a pályázatunkban is, hogy helyi erőkre próbáljuk meg építeni a labdarúgó szakosztályt. Hadd mondjam el, hogy ezért hoztuk Bőzsöny János edzőt Nagykanizsára, mert Kaposváron a 21-es keretből 8 kaposvári labdarúgót épített be jelenleg az I. Futball Club Kft-ben 11 nagykanizsai, vagy közvetlen környéki labdarúgó szerepel. Sehol nincs még egy ilyen, ahol ilyen helyi erőkre épülő csapatot próbálnak összehozni. Nem sikerrel, valóban nem sikerrel és ahogy a polgármester úr mondta, szerencsétlenségünkre nem sikerül, mert hogyha az egy gólos vereségeket döntetlenre, vagy győzelemre hoztuk volna, akkor arról lenne szó gondolom, hogy mi lesz, ha az NB 1-ben kellene indulni a csapatnak.
Amit még megtettünk az az volt, hogy az utánpótlás-nevelést a kiírást a pályázatunknak megfelelően levittük az Ady úti pályára. Az Ady úti pályán az összes 10 szakosztályos csapat ott szerepel. Én azt hiszem, hogy amit megkezdett munka gyümölcse majd hosszú idő után érik be, hogyha a Horváth György tanár úr talán a megmondhatója, hogy a vívás sem úgy indult, hogy a csillagokból került Nagykanizsán, hogy egyből, hanem hosszú-hosszú munka eredményeként. 10 edző edz nálunk jelenleg az utánpótlásra. Mintegy egy 10 millió Ft-ot költünk arra, hogy a gyerekek megfelelő körülmények között legyenek.
Hadd mondjam el, hogy Nagykanizsa városát, hogyha olvasgatom az országos folyóiratokat, vagy nézem a televíziót, hát a jelenleg a labdarúgóklub miatt nevezik akár plusz, akár mínusz értelemben. Egy darabig még olvastam a szobornak az átadását, amely egy hét alatt lecsengett és utána még mindig csak a labdarúgás. Bízom benne, hogy a kosárlabda is bejön most. Ez a kettő az, ami miatt most megemlítik Nagykanizsát, aztán másról még nem tudok. A reklám az egy nagyon jó dolog. Most neveztünk egy Bozsik programra. A Bozsik programnak a lényege az, hogy országos területi helyeket neveztek meg, Nagykanizsa megkapta. A döntés után lehet, hogy vissza is fogják vonni.
Tüttő István: Egyébként van egy elv, hogy mindegy, hogy mit, csak beszéljenek rólunk, de jobb lenne, ha jót mondanának.
Károlyi Csaba: Így igaz. A felmondási időt hadd mondjam el, hogy azért évadra szóló felmondás van, tehát hogy azért írhatta gondolom a Hári be a március 8-át, mert jövő héten már megkezdődik az új évad. Március 8-án lehet felmondani a szerződést a megállapodás szerint. Én egyébként hadd mondjam el, hogy a legjobb és a legtisztességesebb az lenne, ha az önkormányzat azt mondaná, hogy rosszul írtam ki a pályázatot, visszaveszem a kft-t, kiírom azt, hogy 1-8. hely és akkor újra meghirdetem. Ez a mohó embereknek a formája az, hogy megtakarítottam a kft-n jelenleg 60 millió Ft-ot 2001-ben. Meg kellene takarítani még 40 millió Ft-ot hozzá.
Tüttő István: Nem tekintem módosító indítványnak.
Károlyi Csaba: Én sem. Hadd mondjam el, hogy a mi elképzelésünk az volt, hogy a Futball Clubba működő tőkét kell behozni. Vannak jelentkezők is és ezt nem azért mondom, hogy iszen már elkelt a miénk a MÁV NTE tulajdona a Futball Club és szeretnénk, hogyha pénzügyi tőke átmenne, akinek van lehetősége arra, hogy beinvesztáljon, hát ezek után nem biztos, hogy van. Még egyet hadd jegyezzek meg, hogy amikor átvettük a Club irányítását tisztában voltunk vele, hogy nem vagyunk profi irányító emberek, ezért a legközelebbi helyre el kellett mennünk, ahol megpróbáljuk megtanulni mindazt, amit nem tudunk hátha, a hiányosságokat lehet pótolni. Ennek okaként kerestem meg Lang urat Zalaegerszegen és megfelelő jó kapcsolat alakult ki a ZTE és a Futball Club között. Ez a jó kapcsolat vezethet majd oda esetleg, hogy fiókcsapatos, vagy egyéb szerződés szerint működjünk. Egy biztos, hogy említette a Röst úr, hogy a politika az bent van a futball életben. Az, hogy nem az I. Futball Club a ZTE-nek a fiókcsapata, az semmi másból nem lehetett, mint a Hévíznek a polgármestere és a Zalaegerszeg város polgármestere megbeszéléseképpen oda ment és mivelünk én csak én voltam a Futball Clubnak a vezetője, így tárgyalópartner nélkül jelentem meg és nem támogattak minket.
Tüttő István: Én most biztosra mennék, ha fogadtam volna, akkor is nyerek ebben az ügyben. Ha én ott vagyok, az sem javít a helyzeten.
Károlyi Csaba: Jó, de nem volt ott a polgármester úr. Én azt hiszem, hogy valaki arra gondol, hogy ahogy a Csákai képviselő úr mondta, hogy valóban kiesett a csapat és volt kb. egy hónap időnk arra, hogy csapatot verbuváljunk össze szinte semmiből, óriási energiát fektettünk rá, hogy legyen egyáltalán futballcsapat, el tudjon indulni. Ez el is indult, hadd mondjam el, hogy szerencsétlenségünkre mondjuk Bicsák képviselő úr, aki ért itt a futballhoz tudja, hogy ha az indulásképpen az első három meccset sikerül nyernünk, mert nyerhettünk volna – persze a volna az egy elég nagy úr – nem nyertünk, most arról lehetne beszélni, hogy plusz pénzt talán a clubnak oda kellene adni. De azt hiszem, hogy a Marton képviselő úr szokta mindig mondani, hogy a futball club az messze nem abból a 20 emberből tevődik össze. Óriási tömeget foglalkoztatunk, jó lenne, hogyha egy páran vennék a fáradságot arra, hogy az Ady úti sporttelepet délutánonként megnézik. Mintegy 100-200 gyerek minden délután ott futballozik és azt hiszem, hogy helyt is állunk az országos bajnokságban a Kozma Lajos vezette és a Futball Clubnak az utánpótlása. Én azt hiszem, hogy nagyon jól helyt áll. Természetesen szíve joga mindenkinek meggondolni azt, hogy megváltoztassuk a döntésünket. Én valahol ott értek egyet, ahol a Tarnóczky alpolgármester úr mondta azt, hogy valahol meg kell húzni a határt és attól fogva kevesebbet adni rá. Én bízom benne, hogy hamarosan más tulajdonosa lesz ennek a Futball Clubnak. Én megadnám nekik az esélyt arra – hiszen semmiről nincs lekésve a társaság – hogyha más tulajdonos jelentkezik itt a clubnál és realizálódnak az elképzeléseink az, hogy maradjon bent ebben az évben, ebben a bajnokságban és a következő bajnoki szezonra megváltoztatva a rendszert azt mondani, hogy akkor támogatlak téged te futball club, hogyha - természetesen ez is abból tevődik, hogy a tulajdonos aláírja-e a változtatást, vagy sem.
Bicsák Miklós: Nagyon örülök, hogy a gondolataimra Károlyi úr megfelelt. Kezdeném először is azzal, hogy említette, jó lenne, ha az önkormányzat visszavenné és felülbírálná a kialakított véleményét a képviselőtestület Mert azért tudni kell, Nagykanizsa városnak ha megszűnik egy második ligás – nem az érzelmek beszélnek belőlem képviselőtársak – egy második ligás futball klub, akkor annyi az egésznek a kosártól kezdve. Kell az utánpótlás, nagyon is kell, de meg kell nézni, most az a pár száz ember, aki vasárnaponként belemegy, mert szomorkodik, mert nincs eredmény mit tehetünk, teljesen pánikban is vagyunk. Ez lehet mondani, hogy hibáit most nem szakmai dolgokban kívánok a klub irányában, vagy a vezetést bántani, de biztos, hogy vannak olyan gondok, hogy mindennek alapja az anyagi. Az elnök úrtól, a tulajdonos úrtól szeretném még azt kérdezni, hogy reménykeltő az a gondolat, amit itt mondott, hogy várható a jövőben. Az milyen rövid időn belül realizálódna, hogy tulajdonosváltásra kerülne sor? Én optimista ember lévén, mint vállalkozó is biztos, hogy meg lehet menteni és meg is kell a városnak menteni, hogy itt második ligás klub mint labdarúgás működjön, persze nem ilyen eredményekkel, ehhez segítségre van szüksége, és ezt csak a képviselőtestület tudja megadni. Át kell gondolni, hogy milyen formában – elhangzottak, nem kívánom ecsetelni képviselőtársaim, valóban szankciókat kell alkalmazni, mert csak aki eredmény-centrikus, annak fizessünk, vagy támogassunk, de nem kell mindjárt temetni ezt a labdarúgást. Higgyék el, van megoldás és biztos, hogy lehet találni. Az a lehetőség, hogy mi a jövőben is jön ez a téli, ún. átszervezési igazolás és ha megoldódna én nagyon is örülnék, hogy új tulajdonosa lenne ennek a Kanizsa Futball Klubnak, egy kicsit a lehetőséget talán másképp adódnának meg a szponzória támogatás, mert a jelenlegi tulajdonos úr belekerült abba a csapdába, hogy csak azzal gazdálkodott, ahogyan mondják a szegény ember vízzel főz, mivel hogy ő amikor tavasszal, talán nem is gondolta át ennek a nehézségeit a ma és a holnap szempontjából, de egy új tulajdonos, ha ön szerint ez a lehetőség fennáll, biztos, hogy meg tudná változtatni ő a további anyagi hozzáadásával és a város önkormányzata támogatásával, hogy itt Kanizsán az utánpótlástól kezdve az ifjúsági utánpótlás és ún. második ligás klubunk úgy működjön, hogy a futballszerető közönség visszapártoljon és a belépőt meg az egyéb gyarapodna a bevétel. De hát ehhez teljesítmény kell. Én csak azt kérném a képviselőtársaimtól, hogy gondolják át. Nem egy a hibás. Átgondoltam én itt a kérdéseimet, talán egy kicsikét valóban az érzelmeim is fűtöttek, amikor polgármester úrhoz feltettem a kérdést, hogy dobáljuk ki a 10 milliókat, itt azért vannak hibák, gondok, ezt közösen kell tisztelt képviselőtársaim megoldani úgy, hogy a városnak szüksége van a labdarúgásra. Nem temethetjük el, most egy tollvonással meghúzzuk, nem adjuk a támogatást. Nem ez a megoldás. Át kell gondolni minden okos vélemény, ötlet, ami Kanizsa labdarúgását, ifjúsági utánpótlását és a második ligát szolgálja, az a mi feladatunk. Igen is szembesülnünk kell. Nem csak akkor, amikor süt a nap, amikor sajnos ború és esik az eső, akkor is ott kell állnunk a segítségnyújtás formájában és az biztos, hogyha lehetőséget látnak, én bízok abban, hogy a magánemberek is hozzáállnak, de most nagyon nagy a pesszimizmus a városban. Ez biztos, hogy jogosan kritizálnak, de hát nekünk nem kritizálni kell, hanem segítséget nyújtani és olyan okos gondolatok, hogy ez a gond mélyen, nagyon mélyen hogy mondjam a majdnem kimondtam, hogy minek a fenekén van ez az egész labdarúgás. Próbáljuk egy kicsit felszínre hozni, ehhez kérném szíves gondolataitokat, támogatásaitokat, hogy ne hagyjuk azt hogy tovább még mélyebbre süllyedjen Nagykanizsa város labdarúgása.
Tóth Zsuzsanna: Tisztelt Polgármester úr! Először is hadd mondjam azt, hogy becsülöm az Ön türelmét. Idestova egy órája engedte Ön azt, amire már Gőgös képviselőtársam fél órája felhívta mindannyiunk figyelmét, hogy kb. annyi időt szenteljünk a focinak, amilyen teljesítményt hoztak. Egyes képviselők szájából, amit itt elhallgattam az utóbbi időben, az most már azt kell, hogy mondjam, számomra agyrém, ami itt a foci körül zajlik. Kérem szépen itt van előttünk egy előterjesztés, voltak itt már a legelején is képviselőktől újabb indítványok. Kérem polgármester úr azon kívül, hogy nem szeretném senkibe sem belefojtani a szót és még ilyet azt hiszem soha nem mondtam, most már zárjuk le ezt a vitát. Idestova egy órája toporgunk a futball körül.
Tóth László: Polgármester úr zárja le a vitát.
Tüttő István: Nem zárhatom le, mivel többen jelentkeznek még. Kérem szavazzunk róla. Aki úgy dönt, hogy lezárjuk a vitát, igent nyom.
A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Minősített többség kell. Anyagi kérdés, a második az nem. A vita lezárása alapján lezártam a vitát. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.
Kelemen Z. Pál: Csak annyit bátorkodtam megjegyezni, hogy önt akartam támogatni, hogy ezek után még ügyrendi címen sem adhat szót senkinek sem.
Röst János: Ügyrendit azért kértem, mert lenne módosító javaslatom a beterjesztéshez. Az pedig a 2. pontra vonatkozva, ami azt jelentené, hogy az önkormányzat folytasson tárgyalásokat a MÁV NTE-vel a szerződésmódosítás érdekében, ugyanis ezt a döntést meghozhatjuk 2002. december 31-ig. Nem biztos, hogy ma kellene ezt eldöntenünk. Ha egy ésszerű, kompromisszumos megoldással meg lehetne egyezni a MÁV NTE-vel esetleg pontokban egy ilyen lineáris csökkentő tényezőként a szerződésmódosításban, akkor ésszerűbb lenne, mint egy ilyen drasztikus megoldása az ügynek és nem hiszem, hogy a város sportját ez szolgálná ez a megoldás.
Marton István: Először is azt javaslom, hogy a beterjesztő határozati javaslat 3. pontját vonja vissza lévén, hogy az máshol részletesebben szabályozásra került Ne csináljuk azt, amit a gyerek, hogy Isten bizony, aztán még ráerősítünk erre. Ez az egyik.
A másik pedig én úgy gondolom, hogy minden képviselőnek joga van az SzMSz 54. §-ának (2) bekezdése alapján egyszer legalább 5 percet szólni. Gyalázatosnak tartom a magam részéről, hogy egyesek fél órákat fecsegnek, mások pedig egyszer sem kapnak szót.
Tüttő István: Most ezt mindenki vegye magára, hogyha azt szavazta meg. Kérem a mondanivalók ideje lejárt, szavazunk. Határozati javaslat 1. pontjáról kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tüttő István: A 2. ponttal kapcsolatban több módosító indítvány érkezett. Megkérdezem Birkner urat és Tóth urat, hogy a Röst úr által javasoltat támogatnák-e mert akkor az Önöké.
Birkner Zoltán: Én nem. Én azt szeretném, amit Tarnóczky Attila, én a mellé sorakoztam fel. Ő kiegészítette a 2. pontot azokkal a szükséges pluszokkal, amivel egyébként a Röst János képviselőtársam javaslata belefér, hiszen ez arról szól, hogy felbontjuk a mostani szerződést, de nem azt döntjük, hogy egyébként nem akarunk majd március 31-vel új szerződést kötni. Természetesen folyjanak tárgyalások erről. Ezt aztán tényleg nem szeretném, csak a december 31-e kössön minket ahhoz, hogy december 31-én ez a szerződés, ami most van igenis szűnjön meg, finanszírozás maradjon még 3 hónapig, hogy be tudja fejezni a csapat az alapbajnokságot és egyébként az a kérdés, hogy utána mennyi fog, az a meg a március 30. utáni szerződés lesz.
Röst János: Akkor még módosítanám a javaslatomat. Akkor úgy épüljön be a szövegszerkezetbe, hogy amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre a szerződésmódosítás kapcsán, akkor mondja fel december 31-én a szerződést az önkormányzat. Amennyiben megegyezik a két fél. Addig meg tudunk egyezni, akár egy lineáris módosításban, bármiben. Egy szerződés kétoldalú, bocsánatot kérek gyerekek.
Tüttő István: Kérem szavazzunk. Módosító indítvány, Röst úré volt az utolsó, azt teszem fel először. Ezt azt jelenti, hogy a MÁV NTE-vel folytassunk egyeztető tárgyalást a szerződés módosításáról. A harmadikat pedig visszavontam.
A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
354/2001.(X.9.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. a város labdarúgó sportjának helyzetéről szóló tájékoztatót elfogadja.
2. felkéri a polgármestert, hogy folytasson tárgyalást az I. Futball Club Szolgáltató Kft -vel a 2001/2002. bajnoki évre szóló támogatási szerződés módosításáról. A tárgyalás eredményéről tájékoztassa a közgyűlést
Határidő: 2002. március 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
Tüttő István: Az lenne a javaslatom, Pécsről megérkeztek az urak, az ő napirendjüket még tárgyaljuk meg és utána tartunk szünetet.
21. A Nagykanizsa, volt Thúry György Laktanya és környéke rendezési terv módosítása a tervezési terület rendezés alá vonása
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta a kérelmeket, ugye háromról van szó. Nem megtartandó raktárépületet megtartandóvá kívánnak módosítani, közparkot el akarnak venni, valamint az inkubátorházat nem óhajtják létesíteni. Egyikkel sem értett egyet a Városfejlesztési Bizottság, ezért született az a határozat, hogy nem támogatja a rendezési terv módosítását.
Cserti Tibor: Érdekes előterjesztéssel találkoztunk. Nem a kérelmező szempontjából, hanem érdekes alatt értem én, hogy …..folyamat. Ha ez a város …….önkormányzat vagyonhoz jutott, sajnos nem egészében, mert egy része az ÁPV Rt kezelésében maradt a mai napig is. Gyakorlatilag jó szándék a hosszabb távú koncepció alapján készült a rendezési terv. Nagyon sokan akkor elmondtuk, hogy okosabb városok ezeket a vagyonokat – meg is nevesítettük azokat a településeket, akik pillanatok alatt termelő, szolgáltató funkciókat ……elmondtuk azt is, hogy gyakorlatilag átmenetileg nem kell átformálni ezzel a városképet ……funkciókat odatelepíteni, hanem minél előbb termelő, szolgáltató funkciókat, olyan funkciókat, hogy a befektető lehetőleg belátható időn belül megfelelő garanciák mellett invesztálni tudjon és annak a gazdasági hasznából második, harmadik hullámban gyakorlatilag megfelelő városkép kialakítását ………Ennek a területnek ….funkció, ….egy része a közfunkció, amely ma már ……..döntés alapján Öregek Napközi Otthona és a Családosok Otthona. Nagyon sokan idegenkednek attól is, …dolgokat is, de ez ma már nem az előterjesztésnek a része. Ma gyakorlatilag berepültek az önkormányzati vagyon hasznosítása kapcsán olyan vállalkozások, akik gyakorlatilag szeretnék a jövőjüket a rendezési terv módosításával, ami egy tulajdonos megítélésem szerint megfelel a ………és a következő év mérlegelésével bármikor megtehet és én a hozzászólásomban ennek a módosítására tennék javaslatot még akkor is, hogyha a Városfejlesztési Bizottság a régen megálmodott, gyakorlatilag picit talán mereven ragaszkodó döntéseket ….ahhoz továbbra is
Érdekes dolog számomra ugyanakkor most nem ilyen prózai megfogalmazásokat mondok, hogy akarunk is meg nem is. Gyakorlatilag értékesítünk gyorsan egy önkormányzati ingatlant, akkor ugyan a vállalkozó azt mondja, inkubátorházat telepítek, utána nyilvánvalóan …… a beruházásnak a folyamatát a ……szempontjából kicsit megkérdőjelezi, utána megjelenik rajta egy bontási állapot bizonyos funkcióra …………ebbe a ……nem mennék bele. Én megmondom őszintén, a beruházó helyében nem tudnám, hogy mit csináljak ebben a pillanatban. Ebben a pillanatban viszont azt meg lehetne nézni, hogy gyakorlatilag mégis csak mozgás van a területen, van egy bontás, végül mi lesz vele? A javaslatomnak az a lényege, hogy – mint az előterjesztésnek megfelelően – a rendezési terv célszerű módosításával a vállalkozókkal történő együttgondolkodással a vállalkozók által felajánlott lehet, hogy éppen pontosításra kerülő anyagi támogatással e rendezési terv. Tisztelt
képviselőtársam látták-e …… én láttam.
Tüttő István: Tarnóczky alpolgármester úr ügyrendi gomb, tessék.
Tarnóczky Attila: Magam az előterjesztéssel egyetértek, viszont határozati javaslat az egy furcsa öszvér, a maga nemlegességével. Úgy gondolom, hogy nemleges határozati javaslatokat nem célszerű. Mert ezt a határozati javaslatot nem megszavazni, nem egyenértékű azzal, hogy ellenkezőjét megszavaztuk. tehát azt kérem szavazásra feltenni azt a kérdést, hogy az önkormányzat ezt a területet rendezés alávonja, ehhez persze minősített többség kel. Ha ezt elutasította a közgyűlés, akkor nemet mondtunk, ha elfogadta, akkor elfogadta. Magam nem szeretném megszavazni, mert olyan következményei vannak, amelyek szerinte a város számára nem kedvezőek.
Kiss László: Polgármester úr emlékezetem szerint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a helyőrségi Művelődési Otthon értékesítését olyan feltételekkel támogatta, hogy ott inkubátor ház létesül. Napokban jártam arrafelé, és úgy látom, hogy bontják az épületet, azt szeretném kérdezni…
Tüttő István: Még hozza nem a hagyományos inkubátor, hanem technológiai inkubátor.
Kiss László: Azt szeretném kérdezni, hogy bontási engedély, vagy ez a tevékenység technológiai inkubátorház kialakításához kapcsolódik ez a bontási tevékenység?
Tüttő István: Az engedélyre én most nem tudok kapásból válaszolni, mert nem én adom, majd az osztályt megkérdezzük. Annyit tudok, hogy egy nagy fa rádőlt az épületre és az már bontásnak látszik. Tessék, az rendben vn, csak azzal kezdődött, hogy egy vihar rádöntött egy fát.
Dr. Gőgös Péter: Szeretném, ha a vendégek elmondhatnák érveiket hátha mondanak újat számunkra. A képviselőjüket kérem, akkor a mikrofonhoz.
Nyers Róbert: A Kanizsa Ters kft. ügyvezetője vagyok, és engedje meg a mélyen tisztelt hallgatóság, hogy mielőtt felvázoljam itt, úgy gondolom néhány ellent mondásos pontot, egy rövid bevezetővel felvázoljam, hogy hogyan is kerültünk ide, vagy miért vagyunk itt ezzel az üggyel kapcsolatban, és miért képviselem a cégemet. A CSEMO az egykori Csapat Művelődési Otthon rendezési terv módosításában. Cégünk idén márciusban vásárolta meg az ingatlan valóban avval a szándékkal, hogy egy technológiai inkubátor házat építsen ott, valamint a felső kétszinten lakásokat. Ennek kapcsán mi megkerestük az önkormányzatot, melynek kivitelezési alapját, egy akkor érvényben lévő Phare pályázat adta, kedvező kapcsolatrendszerünk, ill. a cég anyagi helyzete miatt lehetővé tette volna az inkubátorház megvalósítását. Magát a kivitelezést támogatta messzemenőkig mivel hát, hogy funkcióval is betöltjük a Janus Pannonius Tudományos Egyetem, és mivel akkor én még másodállásban adjunktusi szerepeltem a Kapovári Egyetemben, a Kaposvári Egyetem is támogatta, a helyi Vállalkozói Központ, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Ill. a PHARE ügynökség. Ezeknek a képviselői hangsúlyozom többször tárgyaltunk inkubátorház létesítése céljából az önkormányzatnál. Elkészítettük a pályázatot, dokumentációkat, költségvetést stb., stb. Olyanszintre helyeződött a kivitelezés volumene, hogy bármelyik pillanatban meg lehetett volna valósítani, csak egy dologra vártunk uraim. Önökre. Mai napig nem kapott a cégem semmiféle írásos választ a beadványainkra, hogy döntenek az inkubátorház kérdésében, hiszen a pályázathoz előfeltétel volt, előírás volt, az első pont, helyi önkormányzat egyetemleges támogatása, közgyűlés szintű támogatása szükséges hozzá, illetve egy közösen létrehozandó Kht. kialakításának a feltétele volt az inkubátorház megvalósításának jogi szervezeti alapja, aminek ezt leírtuk szintén a költségeit cégünk magára vállalata volna. Mondom ez volt márciusában. időközben telt az idő, sőt nem is márciusában, hanem január végén volt a beadványunk még a megvásárlás előtt. Közben megvettük az ingatlan, amelyet úgy tudom Önök többfordulóban nem tudtak értékesíteni és vártunk. Június azt hiszem elmondtam először is , mi befektetők vagyunk ingatlanhasznosító cégeink vannak szerte az országban. Én úgy gondoltam, hogy ebből a pályázatból nem lesz semmi, már csak azért se, mert letelt a határidő pályáztatási, magyarul elment szekér. Ekkor cégemmel elvégeztük Nagykanizsa ingatlanfejlesztési … analízisét, arra választ kapva, hogy az adott területen, az adott környéken milyen ingatlan hasznosítási projekteket lehetne megvalósítani mind a pedig nem titkolva a szándékot, cégoldalról. Az elérkezett vizsgálatok egyértelmű magyarázatát, ill alátámasztását, lakóingatlan megvalósításában építésében határozta meg, amelyet hangsúlyozom, új ötlettel megkerestük a város önkormányzatát is. Írásban, szóban is természetesen, amely hivatkozva a város nem kedvező új lakás támogatására támogatta volna egy modern stílusú modern technológián alapuló lakóobjektum építését, az adott rossz minőségű területen. Mondanom sem kell, menetközben adódtak kisebb gondok itt az ügyvitelben, hiszen nem értesítettek bennünket, hogy nagycsaládosok otthonát telepítik mellettünk, ami végül is mint szomszéd, hát valamilyen szinten elfogadható lett volna nem törődtünk. Mai napig nincs megosztva az ingatlan jogszabály leírt 60 ellen szintén nem foglalkozok evvel a kérdéssel, mert mindenhol emberek vannak, és tisztelettel betartom az időket. Ugyancsak elmondhatom azt, hogy az ingatlan úgy kaptuk meg, hogy semmiféle terv dokumentáció, rendezési terv, rajz, semmi nem volt az ingatlanról. Ennek a költségeit mi végeztettük el, és visszatérve a bontási dolgokra ekkor derül ez ki, hogy az önkormányzat 4 éves állagmegőrző munkája során az épületben 25-30 millió Ft-os statikai kár keletkezett. Szólva azt, hogy nem zárták el a vizet, beázott az épület. Statikai elemeket tulajdonítottak el nem odavaló emberek, tb., stb. Ezt mi magunknak ill. kezdeti nehézségeknek tudtuk. Hogy azért nyugodtan álljunk neki egy projektnek és valósítsuk meg a további munkánkat. Mélyinterjút végeztünk a lakosság keretében, hogy egyáltalán a kereslet kínálat, a lakosság funkcionális ellátása, ……. ellátása, megengedheti adott gazdasági környezetben egy ilyen modern stílusú lakóház építését. Mondanom sem kell pozitív válaszokat kaptunk és ezt szívesen támasztja alá a gyakorlatban, hogy már most építési engedély előtt, ill. különösebb hirdetés előtt számos szándék nyilatkozat van az Önök polgáraitól, hogy ott azon a területen szeretnének élni lakni tevékenykedni. Hogy ne álljon a folyamat, és hát én nem a várás ideje, vagy várás embere vagyok valóban bontási munkákat végeztünk a területen, hangsúlyozom miután az önkormányzat értesítettük, hogy milyen funkciójúvá akarjuk alakítani a lakást. Önkormányzatnak kedvező árfekvésű lakásokat ajánlottunk fel, szolgálati lakásokban, jeleztük, hogy az építendő kerülő útba a cégünk beszállna, mint kivitelező, már mint olyan szinten, hogy természetesen térítésmentesen. Ezek mind leírtuk polgármesterre úrral tárgyaltunk, Ő pozitívan számomra nagyon pozitívan és nagyon barátságosan állt a dologhoz. Belső bontásokhoz hangsúlyozom nem kell engedély, ezeket elvégeztük. És ezt igazolta gyakorlatban az statikai vizsgálat, amit az előbb mondtam a 25-30 millió Ft-os kár keletkezett az épületben. Hisz, amikor megbontottuk ezeket a belső falakat, és ezeknek amúgy nem kellet volna megmozdulniuk, a P-panelleket tartó pillérek olyan mértékben mozdultak el szakszerű bontás ellenére, hogy ezek életveszélyessé minősítették az épülete. Tehát valóban ezért kellet eltávolítani néhány dolgot az épületből, amellett az épületben kemény beruházási munkálatot eszközöltünk eddig több 10 millió Ft-ban. Hiszen mondom, itt azért kívülről lehet, hogy Önök az autóból látták nem úgy nézett ki az épület, de belülről nagyon siralmas állapotok uralkodtak, ill. tapasztalhatók voltak. elkészítettük az épületnek ill, egy része még folyamatban van, komplett terv dokumentációját, amit szintén eljutattunk az önkormányzat felé, hogy milyen lakásokat építenénk, hogy milyen látványterve van ennek a lakásnak, hogyan illik a város összképébe. A rendezési tervre benyújtott beadványunk elutasítását viszont szakmailag nem értem, ugyanis az elmúlt időszakban az környező területen rendezési terv módosítás készült, vagy történt a szomszéd lépületekben, amiről szintén nem értesítettek bennünket. Így a szomszédos épület más besorolás alá került az ottani épület magasságát 10 m-re irányozták elő, a miénk pedig úgy maradt. Na most azért sem értem ezt 8 méterbe való kapaszkodást, hiszen a jelenlegi épület is 8,5 méter magas , és ennél magasabb épületet jelenleg sem akarnánk építeni. Tehát eleve nem toronyházról van szó, hanem egy ugyanilyen magas épületről, amit Önök akár most kimennek megnézhetnek Ugyanakkor azért nem értem még a módosítást, hiszen mi leszögeztük, hogy rendezési tervmódosításának költségeit teljes mértékben cégünk magára vállalná. Tehát az önkormányzatnak effektíve egy olyan kedvező benyomást, benyomási térképet, benyomási effektust, eredményezne a város szélében, hiszen ez az ingatlan ott fekszik. Amely azért egy fillér nélkül, hosszútávon meghatározná egy városképnek a következő momentumát. Ugyancsak elmondtam polgármester úrnak, hogy mi itt hosszútávon szeretnénk működni estelegesen, ennek érdekében kivitelezői szerződéseink vannak helyi nagykanizsai cégekkel. Tehát mi nem messziről jött emberekkel akarunk dolgozni. Helyi embereknek akarunk munkát adni. Helyi emberekkel akarunk cégekkel dolgozni, ami természetesen adója, az Önök költségvetését növelné. Ill. továbbra is együtt szerzenénk működni az önkormányzattal, helyi ingatlanok létrehozásával, ill. hasznosításával. A másik miért nem értem ezt az elutasítást, amikor múlt héten itt voltam, és nem tudtunk sorra kerülni. ill. előadnia mondókánkat. Itt kint beszélgettem néhány képviselővel, és azt mondják, hogy az adott terülten egyetemi célokat szolgáló objektumok, oktatási központ létesítését akarják létrehozni. Én úgy gondolom, hogy mi tavasszal a Janus Pannonius Tudományi Egyetemmel meg a Kaposvári Egyetemmel történt megkeresésével, szintén alma mater szinten nagyobb lehetőséget nem tudtunk volna nyújtani a városnak. A mellett gondolom Önök is tisztában vannak a 2002. január 1-gyel érvénybe lépő egyetemi akkreditációs törvénnyel, amely kimondja, hogy felsőfokú végezettséget, vagy felsőfokú szakirányú képzést csak olyan intézmények adhatnak ki, amelyeknek meghatározott PSD, vagy kandidátusi fokozattal rendelkező főállású oktatókkal vannak ellátva. Na most én úgy tudom, hogy helyi szinten ez nem megoldott. A másik az ilyen új szakembereknek a vonzása, egyértelműen csak a lakásfeltételeknek a biztosításával lehetne a környéken, tehát ezeknek az embereknek valamilyen lakást kéne biztosítani, hogy Budapestről, vagy nagyobb városokból idejöjjenek, és tudásukat átadják az Önök fiataljai számára. Ezért si kerestük meg az önkormányzatot, akkor nagyon kedvező lakásajánlatokkal, benne lettünk volna más ingatlan lakástémájában is. Én mondom, mi, hogy bizonyítsuk azt, hogy nem csak beszéltünk eddig, mondom mi több 10 millió Ft-ot igazoltan több 10 millió Ft-ot fordítottunk az ingatlannal. Elékészültek a tervek, megvannak az alvállalkozókkal a szerződés. Bankokkal komoly szerződéseink vannak. És készen állunk projekt, hogy neki állhassunk dolgozni. Én ezért kérem az önkormányzatot, ill. annak Közgyűlését, hogy ezeket figyelembe véve , és gondolom, mivel alulinformáltak voltak az előzményekben, pozitívan elbíráló döntését kérem hozzák meg. Tehát mi az önkormányzattal továbbra is együtt szeretnénk működni, az szerintem nem jelent a városra semmiben sem negatív hatást, semmibe sem negatív kivételt. Ez szerintem egy jó példa lenne egy külső vállalkozás helyi szinten megvalósuló fúziójára, ill. működésére. Továbbiakban pedig az együttműködés reményében szeretném, hogyha ez létrejönne. Még egyszer nagyon köszönöm, hogy lehetőséget adtak, hogy hozzá szóljak ebben.
Birkner Zoltán: Nagy figyelemmel hallgattam az ügyvezető úrnak az előadását, és egyébként biztos sok mindenben igaza van de Ön biztos, hogy rendkívüli módon ért az ingatlanfejlesztéshez, de biztos semennyire nem ért Nagykanizsa felsőoktatáshoz, ez világosan kiderült számomra, éppen ezért nagyon kérem, hogy ne tegyen olyan megjegyzést a város közvéleménye előtt, amiről nem tud semmit. Tehát mi a Veszprémi Egyetemnek Nagykanizsai Képzési helye vagyunk. Innentől kezdve az összes felsőoktatásnak megfelelő előírással rendelkezünk, hiszen meg sem kaptuk volna az indulási engedélyt. És egyáltalán nem kizárt egyébként, hogy az Önök szomszédságában a közel jövőben, ami még pillanatnyilag ÁPV Rt. tulajdon esetleg majd később egy főiskolai blokk épülhet. És ilyen szempontból örülnék, hogyha ez ilyen szociális szolgáltatói blokká válna, és én szurkolók az Önök sikerének, hozzáteszem, csak arra kérem, hogy nagyon óvatosan fogalmazzon a Nagykanizsa Felsőoktatás ügyében. Különösen akkor, hogyha nincs elég információja erről.
Kiss László: Két kérdésem lenne, egyik az ügyvezető úrhoz, azt szeretném tőle megkérdezni, hogy az önkormányzatnál kinél kezdeményezték annak a nyilatkozatnak a megadását, ami inkubátorház megvalósításához kellet volna az Önök részére? Tudják-e ezt dokumentálni? A második kérdésem pedig az lenne az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökéhez, hogy az épület adásvételi szerződésben rögzítve van-e az a szándék, hogy az önkormányzat és a vásárló itt egy inkubátorházat akar létrehozni.
Tüttő István. Hát nagyon egyszerű a válasz erre, amikor eldöntötte a közgyűlés, hogy eladja ez volt az egyik legnagyobb lökő erő, hogy ezért adjuk el, hogy ezt fogják ott megvalósítani, hogy ezért adjuk el, mert ezt fogják ott megvalósítani, tehát itt arról beszélni érdeklődni, hogy kinek az asztalán volt, mindenkién itt volt.
Tóth László: Tisztelt Kiss László képviselőtársam, meg kell, hogy mondjam, hogy azon helyzetek egyike, amikor nem tudok kapásból válaszolni a feltett kérdésekre, mert azt kell, hogy mondjam nagyon sok, több tucat szerződés megy át a bizottság előtt 1 év alatt. Nem tudok erre kérdésre válaszolni. De hát majd visszatérünk a következő alkalommal erre a kérdésre.
Tüttő István: Maga a döntés is ezen alapult.
Dr. Fodor Csaba: Az előterjesztésben és ezt kérdezem is óvatosan, az előterjesztésben az áll, hogy a közgyűlés szeptember 11-én hozott egy határozatot, amelyben tulajdonképpen ezt lakásépítési lehetőséget tudomásul vette. Méltányol ez a szó szerepel az előterjesztésben. Most derült ki, hogy ez a fajta határozatunk, nem igazán fele meg a rendezési terv rendeletben megfogalmazottaknak. én azt gondolom, hogy ez így van, akkor mégis csak méltánytalan lenne, ha most azt mondanánk, hogy azt határozatunkat felejtsük el, az határozat nem ér semmit. azt hiszem az lenne a tisztességes, ha azt mondanánk igen. Álljunk neki nézzük meg a rendezési terv miképpen módosítható úgy, hogy megfeleljen a város, és vállalkozók érdekeinek is. Lehet, hogy lehet abban találni kompromisszumokat. Hiszen az a rendezési tervmódosítás, ami elkészül, az mindenképpen Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság és közgyűlési hatáskör. Tehát még egyszer az idekerülhet. Nem most az elején kellene elvágni ezt a dolgot, én látok megoldást arra, hogy káposzta is megmaradjon, és a kecske is jól lakjon.
Cserti Tibor: Az legnagyobb tiszteletlenség egyébként, egy napirend kapcsán kétszer szólni, hogy kétszer szóljunk a dolgokhoz. Nos azzal a szándékkal tettem ezt, hogy határozati javaslatmódosítást eszközöljek, vagy kezdeményezzek. azt hiszem célszerű volt meghallgatni a vállalkozót, és ….. én magam így gondolom, képviselőtársaim. az önkormányzatiság az nem legjobb… pozíció képét alakította ki rólunk. Ha nem szabályozunk megfelelőn, akkor legalább ne akadályozzuk a vállalkozás ….. Nos ez volt az oldalági gondolat. Nyilvánvaló, hogy Fodor képviselőtársamnak .. része, hogy önmagunkkal is ellentétbe kerülhetünk, nyilvánvaló … alapján… figyelmét a határozattal nem lehet rendeletet, és mindenféleképpen módosítási igény ez. És hogyha ezzel a jó szándékkal tesszük, akkor független attól, hogy T. képviselőtársam sikerült megsérteni, én a magam részéről nem kívánok élni, az Ön helyében is elnézést kell kérnünk, valójában így van. Tehát ennek a tiszteletlen csomagnak a tiszteletben tartása mellett, én azt javasolnám, hogy a élve a vállalkozók által felajánlottakkal határozati javaslatot módosítsunk. Határozati javaslatnak azt a részér Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa volt Thury Laktanya és környéke területén a mellékletben foglalt területén a mellékletben fejlesztési elhatározás szerint, módosítás átvezetése céljából rendezés alá vonja, és itt jön a módosításnak a lénye - hogy az érintett vállalkozók között a költségek vállalására vonatkozó előzetes megállapodás kötését követően- és akkor ezzel zárjuk le ezt a napirendi pontot.
Dr. Baranyi Enikő: Az első észrevételem az lenne, hogy sajnos az volt az érzésem, hogy az önkormányzatra, ill. a hivatalra vonatkozóan is nagyon negatív megállapítást tett a felszólaló vendégünk, ugyanis, hogy nem történt az önkormányzat részéről reagálás a beadott kérelmére. Ugyanakkor, ugyanennek az oldalnak most akkor én szeretném ezt a dolgot egy kicsit más színben is megjeleníteni. A előterjesztésnek alap alján az van, hogy az eredeti tehát a iII: szakasznál az ingatlanon a vevő inkubátorházat kíván kialakítani, mely funkció a rendezési terv előírásához igazodott.
Felmerül az a kérdésem, és most ne haragudjon meg miután ezt mondta, bizonyos, hogy annyira kezdettől itt inkubátorházat akart itt kialakítani, avagy, hogy történhetett, ezt kérdezem a hivatal vezetőjétől, hogy tavasszal, ha egy ilyenfajta reagálás érkezett, arra hosszú hónapokig hallgatás volt a válasz, ez helytálló-e? A másik dolog, amit szeretnék polgármester úrtól megkérdezni, hogy ez vételi szándék, amikor ilyen funkciók megjelölésével történt, jelenthetett-e az önkormányzat részéről megítélése szerint az árajánlat, ill. a vételi ár elfogadásánál, valamifajta kedvező megítélést.
Tüttő István: Az utolsó kérdésre válaszolok. Én biztos vagyok benn, hogy befolyásolt minket a döntésben, hiszen az a lehetőség, hogy technológiai inkubátorház jön Nagykanizsára az vonzó volt, én nem én döntöttem el, hanem Önkormányzat. Tehát ismert mindenki előtt, hogy ez volt egyik fő szempont, és mellékesen szerepelt, hogy tetején pedig lakások fognak elhelyezkedni. Ugye a másik pedig az volt, amit említett ügyvezető úr, hogy ehhez nekünk egy társaságba be kellett volna lépni. Én úgy emlékszem, hogy már akkor azt mondtuk, hogy ilyenbe nem. Tehát nekünk a társaságba való belépés az nem volt szándékunk. Ezek az ügyek mind ki voltak adva a megfelelő osztálynak, én most megkérdezem, hogy tudunk-e erről?
Tarnóczky Attila: Tisztelt közgyűlés, csatlakozva néhány előttem felszólaló képviselőtársamhoz némileg pontosítani kell az álláspontomat az itt szereplő 3.ügy tekintetében, tehát a volt Csapatművelődési Otthon tekintetében. De ha ma nem eléképzelhetetlen az a hasznosítás, ami itt felmerült az eredetivel szemben, és ehhez még, hogyha az anyagi hátterét biztosítja … cég a módosítást is megtudom szavazni. Az anyagban szereplő másik két elképzeléssel azonban szöges ellentétben vannak gondolataim, legalább a 2 –vel a „római” II-sel. Tessék csak elképzelni miképpen lehetne a kialakuló kápolna épületét a az Idősek Otthona szociális otthon között tekercselő művet létesíteni? … beleegyezést kérni, egyáltalán eladni. Én úgy gondolom módosítani ……… van oda tervezve, nem biztos, hogy jó ötlet volt. Akár a szociális otthon tartalékterületeként, akár leendő szociális bérlakás építés céljából, de ipari tevékenységet én oda, soha nem engedélyeznék, és ilyen módosítási tervet sem fogadnék el. Ez a kérelem, ezt én nem tenném be Cserti úrnak mondom, ez úgy cakompakk átmenne a rendezési terven. AZ első, ahol a Kanizsa Kft. és a INNO PROFIL Kft. kéri a három raktár megmaradásár azt sem tudom szívből támogatni részben az egészet az út probléma miatt, részben pedig annak a területnek funkciója, a belső részek funkciója, teljesen bizonytalan, és betelepítenünk adott esetben egy idegen testet ebbe az épület együttesbe. Tegyük fel, hogy ott főiskola lesz 10 év múlva akkor mi szükség van azokra az épületekre, és mi szükség van azokra a raktárakra. Tehát azt javasolnám, hogyha a közgyűlés támogatni akarja három kérelem egyikét legalább, akkor mondjuk ki, hogy Csapatművelődési Otthon esetében kérjük rendezési terv átdolgozását. Illetve. a porta és az őrparancsok épület esteében is az önkormányzati hasznosítást lehetővé téve átdolgozását ……
Tóth Zsuzsanna: Ugyan Tarnóczky úr nagyjából elmondta azokat a dolgokat, amit én szerettem volna kérdezni ill. felhozni, de azért még egyszer megkockáztatom. Nagyon jó lett volna véleményem szerint lehet, hogy ott ki van plakátolva, ha mi megkapjuk képviselők az előterjesztés részeként egy térképet, amelyiken esetleg beszínezhették volna, meg odaírogathatták volna, hogy hol találunk szociális otthont, és milyen tervei vannak a közgyűlésnek a többi épületrészekkel. Mert nem tudom elképzelni, hogy elektromos motorokat javítsanak, ill. inkubátorház létrehozása is ott azon a környéken lehetséges volna, és most szeretném, hogyha valaki nyomatékosan elmondaná azt, hogy konkrétan milyen épületek közé kerülne az elektromos motorjavítás, ill. az inkubátorház. Esetleg Csákai úr el tudná mondani, lehet. Azért, hogy mindannyian képbe legyünk.
Tüttő István: Antalics Dezső úr ügyrendi gombot nyom, de megadjuk a válaszadás lehetőségét.
Antalics Dezső: Itt a vitában nagyon sok olyan kérdés elhangzott, bizonytalanság, amire megnyugtató válasz nem érkezett. Úgy, hogy mint előterjesztő, én ezt a határozati javaslatokat visszavonom, illetőleg az előterjesztést, és átdolgozott formában javaslom visszahozni és megtárgyalni a közgyűlésnek, miután teljes körű választ kapunk a kérdésekre is, és újból megtárgyalja bizottságunk.
Marton István: Tisztelt közgyűlés Az 1. oldal alján utolsó mondat. Az inkubátorház létesítésével kapcsolatos döntés hosszabb ideig nem született meg, ezzel kapcsolatos konkrét kérdésem, miért nem született meg? Ezért ki a felelős? Tehát nagyon röviden csak két választ igényel. De tovább mondom, a 2. oldal 1 bekezdése, ami számomra nagyon érdekes. Mert ha az ember ezt a kérdést netán rosszindulatúan kezelné, vagy élne az évtizedes gyanúperrel, hogy megint meg vagyunk vezetve, akkor azt mondanám, hogy előhoznak valamit a közgyűlésnek, amiről lehet tudni, hogy nem törvényes, de belerángatnak bennünket valamibe, és végén kiderül, hogy törvénytelenség történt, vagy rendelettel ellentétes és ezért módosítjuk. Tehát 2 lépésben puhítják fel a testület döntését, ez sajnos nem zárható ki, és ezt a 10 éves tapasztalat mondatja velem. Lehet, hogy most nem áll fenn ez az eset, de akkor azt én tévedésnek fogom fel. Mert ugye itt van írva, hogy A szeptember 11-i határozatával a közgyűlés méltányolta, és biztosította lakásépítés lehetőségét, amit Fodor úr már említett. Miért nem tudtuk akkor, és miért most tudjuk meg, hogy ez a döntésünk egy idei év eleji közgyűlési előterjesztéssel ellentétes. Elképesztő előkészítetlenség kérdése. És nagyon úgy érzem, hogy sokadik megvezetésünk történik meg, mellesleg azzal a területtel nekünk érdemben nem szabad foglalkozni, amíg volt Thury Laktanyának a 2/3 sorsa nem dől el, így vagy úgy, mert csak rontani tudunk a helyzeten.
Tüttő István: Meg azt ne felejtsük el, hogy azt az ingatlanrészt eladtuk, tehát most azt mondai, hogy azzal nem lehet mit kezdeni az furcsa helyzet lenne. Kelemen Z. Pál úr ügyrendi gomb, tessék.
Kelemen Z. Pál: Őszinte örömömre szolgál az. hogy az előttem felszólaló kifejtette végre a véleményét, bár már nem volt miről, ugyanis az előterjesztő vonta a napirendet, így visszavonta előterjesztését, ez ma már nem tárgyalható. Kérem polgármester úr, erről a vitát fejezze be.
Tüttő István: Kérem, akkor lezárjuk a vitát. Cserti úr ügyrendi gombot nyom még.
Cserti Tibor: csak azért nyomtam ügyrendi gombot, mert ….
Tüttő István: Hát ügyrendit nyomhat. Lehet, hogy azt javasolja, hogy most tartsunk szünetet, például.
Cserti Tibor: Legszívesebben azt javasolnék eredményesen kifejtett munka után, akkor pihenhetünk. Én olvasatomban az előterjesztő határozati javaslatot mondta vissza és nem napirendi pontot. Ha jól értem, lehet persze korrigálni ehhez képest. Éppen ezért én azt mondom, hogy mindenféleképen határozzunk a témában. Én azért nyomtam ügyrendit, mert ebben a pillanatban az én általam kezdeményezett határozati javaslat kiegészíti, ezt határozati javaslatként terjesztem elő, Érthető a különbség közte. Akkor engedjék meg polgármester úr hadd fejtsem ki a szándékomat. Megítélésem szerint a …… vonal egészen konstruktív magatartást tanúsított , …. megismétlem az a ……. Én egyetértek avval, aki azt mondja, hogy ……de azért engedtessék meg a világ, ne menjünk bele még egy jogi helyzetbe……. akár komolyabb jogi helyzetet is…… Nem akarom ezt dramatizálni, ha azt mondom, hogy … ezt a dolgot. A határozati javaslat miről szól? Tarnóczky képviselő úrnak az aggályait is megoldja, hiszen tudja ő, hogy a laktanya környéke ….. vonja rendezést alá, azonban ne haragudjon …. kategóriákat. Engedtessék meg, hogy felhívjam a szíves figyelmüket, egy szakmai véleményre, ami a főépítész úrnak zárszavát tartalmazza…… előtt. Azt mondja, hogy módosításokkal … hasznosításának alapiránya nem változik meg, a sok ilyen …… Ha ez tényleg így van és ennek módosításnak költségeit teljes egészében vállalják, akkor nem…….. ennek alapján ezt a jogi helyzet felrúgására, akkor még egyszer mondom , hogy független attól, hogy visszavonta magát az előterjesztés, az előterjesztő. Ez egy furcsa helyzet, valójában csak az elodázására adna csak lehetőséget. Attól függetlenül a ... javaslom, nem ellentétes egyébként …..
Tüttő István: Birkner úr ügyrendi gombot nyom, tessék.
Birkner Zoltán: Valóban, hát az anyag elején sem voltam még teljesen biztos benne, hogy mit… én azt mondom biztos igazuk van. De higgye el, hogy most ebben pillanatban nem szívesen nyomnék, se Ön, se az eredtei határozati javaslatra se igent, se nemet. Kérem fogadja el, hogy Antalics Dezsőék a lehető leggyorsabban, mert ez e közös érdekünk, tehát ezzel egyetértek, hogy az extra sebességgel történje a legközelebbi bizottsági ülése bent legyen ez a módosított megválaszolt kérdéses anyag. És legközelebbi közgyűlés 2. vagy 3 napirendi pontja legyen ezt kérem én, Csak azt most ne keljen megtennünk, hogy az Ön által feltett határozati javaslatról, de nem tudnék teljes tiszta szívből, és tiszta aggyal válaszolni az Ön határozati javaslatára. Lehet, hogy támogatni fogom kettő hét múlva, de most nem fogok rá válaszolni, ki fogom kapcsolni a gépemet.
Tüttő István: Kiss László ügyrendi gomb, tessék.
Kiss László: Polgármester úr arra szeretném kérni Önt, mint az ülés elnökét, hogy az Sz.MSz-nek megfelelően vezessük az ülést, és már az előbb várt tőlünk javaslatot. Javaslom, hogy tartsunk szünetet.
Tüttő István: Megköszönöm akkor a vendégeink megjelenését, visszatérünk. Igen, tessék.
Nyers Róbert: Amit most meg tudsz válaszolni, adunk a tisztelt közgyűlésnek egy anyagot, hogy tanulmányozzák. Tehát a szerződésben nem volt, hogy csak azért adja el nekünk az önkormányzat, hogy inkubátorházat építsünk,
Tüttő István: Azt nem mondtuk, hogy csak, azért, csak befolyásolta a döntésünket.
Nyers Róbert: Jó, de nincs benn, hogy stb., stb. Azokat a támogató nyilatkozatokat itt mellékeltem Szita Károly Kaposvári polgármester, helyi Vállalkozói Hivatal stb. február keltei dolgaival. A másik pedig az, hogy itt szakmailag azért nem tudnak Önök összejönni, ahogy itt nézem a tisztelt képviselőtestületet, mert itt azt hiszik, hogy nagy döntésről van szó, holott itt effektíve nincs nagy döntés, mert besorolásba, hogy vegyes övezet, azt most is teljesíteni tudjuk. Hiszen nem csak lakásokat, hanem orvosi rendelőt, irodát stb.-it terveztünk az alsó szintre, tehát ez kimeríti jogilag a vegyes övezetet. És amit említettem, az épületmagasság, tehát nem toronyházban gondolkodjanak, 1 centivel nem lesz magasabb az új épület, mint most a CSEMO. Hanem csak egy dolog, amit tényleg törvényileg meg akarjuk tenni, mert 8 m-re van írva, de standard, de valójában 8,30 az az épület, és most csak ezt a magasságot akarjuk változtatni, hogy 8,35 ez a jelenlegi magasság is beleférjen. De hogyha ezt nem szavazzák meg akkor feltöltéssel meg tudjuk csinálni 8 m-re is. De azt, hogy ennek meglegyen a békés megoldása, azért indítványoztuk ezt a javaslatot, és azért nem értem az Önök vitáját ilyen késhegyre menőig, mert én azt hittem, hogy azért nem hívnak meg erre a gyűlésre bennünket a napirendi pontban nem olvastam a nevemet, illetve csak telefonban értesültem, hogy rólunk akarnak dönteni, és azért jöttem múltkor is, meg most is. Mert azt hittem, hogy ez egy olyan, olyan dolog, hogy csak jogi hézagot akarunk lefedni, mert tulajdonképpen, változással a városérdekét, látványtervét, rendezési tervét sértő változás nem történt. Tehát nem disznóól, nem katonai objektum, nem fegyvergyár, kéjház épület ott, hanem kultúrált lakóövezet, a város bejövő kapuján. Ja, és a jogi helyzet is, azért is gondoltam ezt, hogy másik is a másik két partnernél, hiszen mi tulajdonban vagyunk ezen az épületen. tehát jól mondta képviselő úr. Én olyan ember vagyok, hogy nem szeretek foglalkozni a hibákkal, nem felelőst keresem, hanem az adott szituáción alapuló gyors kompromisszumot, gyors döntés előkészítést. Tehát nem foglalkoztam, nincs megosztva féléve az ingatlan, nem értesítetek róla, hogy mik tö9rténnek, mint szomszéd az ingatlan mellett. Egymást érő határozatok jönnek –mennek, amik egymásnak ellentétes, avval sem foglalkozom, mert nincs értelme. Tehát egy olyan kis minimális jogi foltot kell itt lefedni Önöknek és nem nagy-nagy kérdést keríteni a dologból, mait szerintem. Én mondom, erre alapozva, hogy meg se hívtak tulajdonképpen erre döntésre, azt hittem, hogy ez nem lehet kétség. És nem átjátszani akarjuk az önkormányzatot, hiszem mondom mellékeljük apaírt, ha kell, akkor mindjárt lefaxoltatok egy szerződést, vagy akár egy … az összes dokumentációt. Itt vannak az inkubátorházra végezett gazdasági számítások, stb.-stb. Itt vannak a nyilatkozatok, tehát lezongorázott ügy, és nem voltak én sem megsértődve, se társaim, hogy nem értesítettek, tudomásul vettük és elfogadtuk a testület döntését ebben az értelemben. És ezért vásároltuk meg, tehát mi nem mentünk utána szipogva, hogy Önök miatt nem jött létre az inkubátorház stb.stb., de mondom mi itt barátok akarunk lenni, nem fontoskodni szeretnénk, csak ezt akartam elmondani. Ezt a kis brossurát szívesen kiosztanánk itt. Köszönöm.
Tüttő István: Röst úr még ügyrendi gombot nyom, tessék.
Röst János: Nagy örömmel szavaznék én is most, de nem tehetem meg, mert az Antalics Dezső úr visszavonta javaslatát. Az Ő döntése az ő felelőssége, hogy ezt meghozta, és mondanám a paragrafust is, 76.§. 1. pont ez lezárja most a vitát ilyenértelemben.
Tüttő István: Köszönöm szépen befejeztük a napirendet, rövidesen visszatérnünk rá és akkor egy újabb meghívóval újra tárgyaljuk.
__- Polgármester úr elnézést kérek, mert úgy veszem észre, hogy olyan fals információk hangzottak e részünkről,…. amik abszolút nem felelnek meg a valóságnak.
Tüttő István: Például, tessék.
_____: ….. 5v éve vagyok …. ügyvezető, és a cégünknek abszolút semmiféle ipari jellegű termelő tevékenysége nincs, amiről itt szó volt, se tekercselő üzemről, semmi ilyenről nincsen szó. Mikor a Jegyzőnőt is megkerestük személyesen, azt hiszem akkor ott is felajánlottuk azt is, hogy jöjjenek ki hozzánk egy környezet tanulmányra nézzék meg azt, hogy milyen tevékenységet végzünk. Ez egy sima hagyományos kereskedelmi tevékenység, amihez különböző szolgáltatások vannak, és ehhez semmiféle olyan tekercselés, meg egyéb ilyen gyártási folyamatok nem kapcsolódnak hozzá, amikre itt hivatkoznak a megbeszélésen.
Tüttő István: Hát valahonnan vették ezt az információt, de, hogy…..
…….: Azt nem tudom, hogy honnan vették, de, hogy ebbe itt lassan szándékos elferdítéseket látok, ezt ténynek tudom elkönyvelni.
Tüttő István. Maradjunk abba. hogy ezt is megvizsgáljuk és ezt a részét, akkor újra megnézetjük.
____: Köszönjük szépen a meghallgatást.
Tüttő István: Akkor most egy 15 perces szünet következik.
22. Javaslat intézményvezetői álláshelyekre történő pályázat kiírására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Mint ahogy az általában lenni szokott lejárnak azok a megbízatások, amelyeket évekkel ezelőtt eldöntöttünk. Két általános iskolában és két középiskolában jár le az intézményvezetők megbízatása, és három óvodában, fel van sorolva, hogy kik, melyik iskolákat, óvodákat, melyik intézményeket érint, és ki kell írnunk egy pályázatot. Kérdezem, hogy van-e ezzel kapcsolatban Önöknek kérdése, véleménye.? Úgy látom nincsen, kérem a határozati javaslatról a döntésüket, vagy Balogh úr kíván szólni, tessék.
Tüttő István: Köszönöm szépen van-e észrevétel még? úgy látom nincse, akkor lezárom a vitát. Kérem szavazzunk határozati javaslatról.1. határozati javaslatról kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 2. határozatról a döntést.
A közgyűlés 17 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 3. határozatról a döntést.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és a fenti határozati aránnyal a következő határozatot hozza:
355/2001.(X.9.) számú határozat
1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot hirdet oktatási-nevelési intézmények vezetői állásaira.
Az állás betöltésének ideje: 2002. augusztus 1.
A kinevezés 5 tanévre szól. 2002. augusztus 1. – 2007. július 31.
A pályázatokat a megjelenéstől számított 30 napon belül a Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztálya címére 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. kell megküldeni.
A pályázatot meghirdető szerv
|
Meghirdetett munkahely
|
Képesítési és egyéb feltételek
|
Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb
|
1.
|
2.
|
3.
|
4.
|
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Nagykanizsa,
Erzsébet tér 7.
8800
|
Pipitér Óvoda
intézményvezető
Nagykanizsa,
Bajcsy Zs. E. U. 67.
8800
|
Felsőfokú szakirányú végzettség
5 év szakmai gyakorlat
|
Bér, pótlék a KJT alapján
PEHI:2002.03.30.
ÁEI: 2002. 08.01.
|
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Nagykanizsa,
Erzsébet tér 7.
8800
|
Rozgonyi-Arany Óvoda
intézményvezető
Nagykanizsa,
Rozgonyi u. 7.
8800
|
Felsőfokú szakirányú végzettség
5 év szakmai gyakorlat
|
Bér, pótlék a KJT alapján
PEHI:2002.03.30.
ÁEI: 2002. 08.01.
|
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Nagykanizsa,
Erzsébet tér 7.
8800
|
Hevesi Óvoda
intézményvezető
Nagykanizsa,
Rózsa u. 17/b.
8800
|
Felsőfokú szakirányú végzettség,
5 év szakmai gyakorlat
|
Bér, pótlék a KJT alapján
PEHI:2002.03.30.
ÁEI: 2002. 08.01.
|
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Nagykanizsa,
Erzsébet tér 7.
8800
|
Hevesi Sándor Általános Iskola
igazgató
Nagykanizsa,
Hevesi u. 2.
8800
|
Felsőfokú szakirányú elsősorban tanári végzettség
5 év szakmai gyakorlat
|
Bér, pótlék a KJT alapján
PEHI:2002.03.30.
ÁEI: 2002. 08.01.
|
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Nagykanizsa,
Erzsébet tér 7.
8800
|
Rózsa Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola
igazgató
Nagykanizsa,
Rózsa u. 9.
8800
|
Felsőfokú szakirányú végzettség elsősorban gyógypedagógiai
végzettség
5 év szakmai gyakorlat
|
Bér, pótlék a KJT alapján
PEHI:2002.03.30.
ÁEI: 2002. 08.01.
|
A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert pályázatok megfelelő közzétételének lebonyolítására.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős: Tüttő István polgármester
2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 5. § (15) bekezdésének figyelembevételével Janzsó Antal vezetői megbízását – pályázat kiírása nélkül – további két tanévre 2004. július 31-ig meghosszabbítja.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős: Tüttő István polgármester
3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 5. § (15) bekezdésének figyelembevételével Mayer Ferenc vezetői megbízását – pályázat kiírása nélkül – további két tanévre 2004. július 31-ig meghosszabbítja.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős: Tüttő István polgármester
23. Beszámoló a 2001/2002. tanév indításáról és javaslat a 2002/2003. tanév középiskolai beiskolázására (írásban)
Előadó: Balogh László bizottsági elnök
Tüttő István: Az OKSB elnöke Balogh László úr az előterjesztő, kérdezem, hogy van-e hozzáfűznivalója az írásos anyagoz?
Balogh László: Az OKSB 10 igennel egyhangúlag támogatja a határozati javaslatot, a határozati javaslatot, mert egy sajnálatos sajtóhiba folytán . Tehát a közgyűlési előterjesztésben a 2-es pontban megjelent ugyanaz, mint az 1-pontban, tehát egyetlen egy határozati javaslatról, javaslati pontról van szó. Kérem, ennek megfelelően nézzék az anyagukat, tehát a 2. pont törölve, az 1.pont, illetve hát az egyetlen határozati javaslat lényege, hogy az ezen tanévi indításról a beszámoló elfogadását javasoljuk, illetve a 2002-2003. tanévre vonatkozóan a középfokú oktatási intézményekben 34+ 1 tanulócsoport beiskolázását javasoljuk , azaz plusz 1 tanulócsoport egy hátránykompenzáló tanulócsoport, melynek az indítási feltételeit PHRE pályázaton nyertük el. Egy mondat még az adathalmaz mögött az van és ez a lényeges üzenet a sorok között, ez egy fontos mondat számunkra, remélhetőleg a közgyűlés számára is. Óvodáinkban, iskoláinkban a nevelés, oktatás rendben folyik. Köszönöm.
Tüttő István: Van-e észrevétel? Úgy látom nincs. Kérem, szavazzunk határozati javaslatról.
A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:
356/2001. (X:9.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2001/2002 tanév indításáról szóló beszámolót elfogadja. A 2002/2003. tanévre a középfokú oktatási intézményekben 34+1 tanulócsoport beiskolázását engedélyezi az alapító okiratban meghatározott beiskolázási körzetben.
Határidő: 2002. június 15.
Felelős: Tüttő István polgármester
Tüttő István: És akkor ugye az lett, hogy 2-es az nem.
24. Előterjesztés a Kanizsa TV Kft. fejlesztési támogatására
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Egy adáslebonyolító számítógépes-rendszerről szól ez az előterjesztés, amely nagymértékben javítaná a biztonságát az adásoknak, és egyben létszám nem leépítési, hanem létszám-korlátozási lehetőséget is biztosítana az önkormányzat számára. Visszatérve azért megkérdezem Mayer úr szavaztál az előbb ?
Mayer Ferenc: Nem.
Tüttő István: Köszönöm, mert hátha szóvá tennék, ha ez így lenne, de így köszönöm.
Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta a Kanizsa TV Kft. fejlesztési támogatására szóló előterjesztést és támogatta határozati javaslatot, azzal és ezt szintén nem egyhangú szavazással természetesen. Azzal hogy a 18 főben azzal, hogy a létszám meghatározást a közgyűlés ne tegye meg. Érdekes helyzet lenn ugyanis, hiszem miért az amiért támogattuk? Talán az első eset, ha szabad azt mondanom az elmúlt évek gyakorlatához képest. Hogy egy gazdasági társaságunk nem üzemelésre, nem arra kér támogatást, hogy az évvégéig kihúzza, ha szabad ezt a rossz kifejezést használnom, hanem arra, mert fejleszteni akar, a saját bevételeiből, a saját gazdálkodása által megtakarított pénzét fordítaná egy értelmes beruházásra akkor, ha mi kiesebb hányadot hozzáadunk, állni tudjuk a költségvetésből, vagy egyéb forrásból. Ez érdekes és új jelenség, de nagyon furcsa és számomra igazán elképzelhető az a megközelítés, hogy bármelyik gazdasági társaságnál, bármelyik gazdálkodási szervezetünknél, létszámot, vagy anyagot, vagy energiát, vagy bármilyen más költségnemet, bármilyen ….. megkössünk, mert ez a gazdálkodás szabadságát korlátozza, és ez nincs összhangban igazából gazdasági társaságok működésére vonatkozó elvárásainkkal. Egyébként, egy érzékletes példát mondjak, nekem személy szerint, hogy teljesen holt mindegy, hogy kettő ember a számunkra elvárt szolgáltatást a Kanizsa TV-nél, vagy 142 ember akkor, ha az éves támogatási keretet szerződés alapján mi meghatározzuk. Tehát számomra a foglakoztatás csak egy költségtényező a többi mellett, minden gazdasági társaságnál. És én örömmel támogatom ezt határozati javaslat első részét. Tehát még egyszer mondom, hogy először jutottunk oda, hogy gazdasági társaságunk, mondjuk adott esetben adófizetés helyett, mert jól gazdálkodott, befektetést és fejlesztést hajt végre. Köszönöm szépen.
Dr. Horváth György: feltétlen támogatandó a Kanizsa TV terve, ez adás minőségében az végzett munka mennyiségében. Aki tudja, hogy mennyit kell ott nekik dolgozni, és technika segítségével ez, hogy válhat a minőségnek javítására egyértelműen támogatandó. Én úgy érzem, hogy technikafejlesztés mellett ez a berendezés lehetőséget ad, hogy a TV stábrendszer stabilabb legyen, vagy még stabilabb legyen., ez nyilván az együttműködésben, az adások minőségbe, sokszínűségében megnyilvánul, hiszen itt tapasztalatról van szó. Amelyet Böröcz Zoltán úr mondott megfontolandó. A határozati javaslatokban az alapvető, hát a támogatás is, egy jól működő Kanizsa TV legyen a továbbiakban is.
Tarnóczky Attila: Böröcz elnök úrral egyfajta a Pénzügyi Bizottságban, erről a témáról már lefolytattunk. Azt kell jelezzem Önöknek, hogy ennek az előterjesztésnek szerintem nagyon lényeges része, hogy TV Kft. nem egyszerűen egy technikai fejlesztést jelez, előterjesztésében, hanem jelzi, hogy e fejlesztés lévén az ügyelő stáb nélkülözése okán, mekkora létszámtakarításra van lehetőség, és ilyen alapon milyen gyorsan térül meg ez a beruházás. Azt kell mondjam, hogy az fajta gondolatment, amit Böröcz elnök úr elmondott, egy valóságos gazdasági társaságnál, tökéletesen igaz, bár ott is áll egy tulajdonos a cég élén, és nem hiszem, hogy azt mondaná nekem, hogy 2, vagy 142 alkalmazott van független a feladattól., ez bizony …. Ha komolyan vesszük, hogy ez a befektetés meg fog térülni a Kft. részére, akkor úgy gondolom, hogy a mostani létszámot bizony tisztázni kell. Sőt és megint elnök úrral biztos össze fogunk ütközni, de hát Istenem általában azt kell mondjam, hogy a mi Kht-nál. Kft-inknél alapvető kérdés, hogy hány emberrel látják el azt a feladatot. Ezeket az embereket ugyanis nekünk kell finanszírozni. Már jó ideje mindenféle bűvészmutatványok történtek, amiknek a lényege az volt, hogy hivatalból embereket áttettünk Kft-be, Kht-be, hogy kimutattuk, hogy milyen létszámcsökkentés történt. Hát nem történt. A gazdálkodás szabadsága az véleményem szerint az egyáltalán nem jelentheti azt, hogy ezek a gazdasági társaságok tetszésük szerint fejleszthetik létszámukat. Azért mert a mi pénzünkből gazdálkodnak mindenek előtt. Egyébként is furcsállom, hogy kétfajta mérce van, ilyen általános bevezetés után, az egyik vonatkozik az intézményekre, az intézmények költségvetését az önkormányzat csinálja igazából, másik vonatkozik a Kht-kre. A második esetben az a normális, hogy bejelenti, hogy Kft., Kht. mit kér 1 évre, és mi sem természetesebb, megszavazzuk. Furcsa világ következne be, hogyha egy intézmény is, vagy egy intézménysorozata, ilyen igénybejelentés alapján alakítaná ki költségvetését. Illetve szép világ lenne, csak rettenesen…… Tehát én a magam részéről evvel a feltétellel együtt tudom ezt az előterjesztést támogatni.
Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincs, lezárom a vitát. Kérem a határozati javaslatról a döntésüket, módosító javaslata volt a Pénzügyi Bizottság elnökének, hogy létszámra vonatkozórész maradjon ki. Kérem szavazzunk erről a módosító indítványról, aki igennel szavaz, az egyetért azzal, amit elnök úr javasolt, tehát, hogy maradjon ki.
A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Elfogadtuk a módosító indítványt. Akkor kérem a határozati javaslatról a döntést.
A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza.
357/2001.(X.9.)számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa TV Kft. részére a 2.000 eFt fejlesztési támogatást biztosít a számítógép - vezérlésű - adáslebonyolító rendszer kiépítéséhez. A támogatás forrása a gázközmű vagyonból származó bevétel.
Határidő: 2001. október 15.
Felelős: Tüttő István polgármester
25. Előterjesztés az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2001. évi költségvetési támogatásának módosítására.
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Az eredeti anyagban és ahhoz képest egy módosító javaslat érkezett, amely összhangban azzal, amit Böröcz úr említett, hogy egy gazdasági társaságunk egy problémakezelésének megoldására kér támogatást ez a most kiadott anyagból kiderül, amely nem már, mint nem sikerült a korábbi elképzeléseknek megfelelően azt városi hálózatot megszerezni vagy igénybe venni, az intézményeik közötti kommunikáció lebonyolítására, amelyet korábban elképzeltünk, ez pedig a városi kábel hálózat. Ennek az áthidalására egy úgy nevezett mikrohullámú rendszer kiépítése adna lehetőséget. Ennek a megvalósításáról szólna az a kiegészítés, amelyet hát nem rég Önök megkaptak. Kérem, ezzel kapcsolatban a véleményüket, észrevételüket.
Györek László: Röviden miről van itt szó, polgármester úr nagyjából már elmondta. Tulajdonképpen a KanizsaNet Kht. egyrészt saját bevételekből, más részt megbízásai terhére, mint ahogy azt a határozati javaslatban is láthatjuk szeretne megvalósítani egy modern és tényleg működő saját informatikai rendszert. Tény az, amit a polgármester úr említett már, hogy a kábelhálózattal való csatlakozás költségei jelentősek. Igazából nem sikerült olyan megállapodást kötni, az illető céggel most már jó ideje, nem város hibájából úgy gondolom, amely számunkra kedvező lenne. És most lehetőség nyílt arra, hogy egy tényleg használható hálózatot építsünk ki. Mit jelent ez? Gyakorlatilag azt jelentené, hogy beruházási költségen felül semmilyen más költség ezt már ezután nem terhelné. A beruházási költség egy része lenne ez a bizonyos pótösszeg, ez 1.868 eFt jelenleg, többi részét azt a KanizsaNet Kht. állná, illetve egy része még a könyvtár beruházásai közé tartozik, de ez is ebbe célba illeszthető. Azt hiszem, hogy elég részletesen le van írva, hogy milyen jellemzőkkel bírna ez. Referenciái számosak, nagyon jól működő ilyen rendszerekről van szó. És lehetővé tesz a későbbiek során olyan egyéb fejlesztéseket is amely már a KanizsaNet Kht. maga képes lenne finanszírozni és megtenni. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen egy olyan lépés lenne, ami előre viszi a város fejlettségét ezen a téren, kérem szépen a tisztelt közgyűléstől, hogy ezt a 2 határozati javaslatot szavazza meg.
Dr. Fodor Csaba: Én arra kérem a közgyűlést, hogy 3 határozati javaslatot szíveskedjen megszavazni. Mert hiszen ugye az eredeti elsője az marad, gondolom?
Tüttő István: Igen.
Dr. Fodor Csaba: És az eredeti 2. helyett lesz kettő.
Tüttő István: Igen.
Dr. Fodor Csaba: Összesen 3 azzal kiegészítéssel, illetőleg ha úgy tetszik módosítással, hogy KanizsaNet Kht. részére átadandó 1.868 eFt- os támogatás az fejlesztési támogatásként kerüljön beépítésre a határozatban és így kerüljön átadásra., mert hiszen a célja ez., és ez így szerencsésebb is Kht.-nak ha jól tudom.
Tarnóczky Attila: h ogyha itt pénzügyi részletekbe bele akarunk menni, akkor én zárt ülést fogok javasolni, annak idején meg fogom indokolni Azonban had beszéljek úgy általában a két előterjesztésről. Hozzá kel tennem bevezetőül, hogy KanizsaNet-nek ezt az új 2. és 3. ponttal foglalt támogatási változatát elfogadom, jó célnak gondolom, hasznos feladatra adjuk azt a pénzt, amit állítólag közgyűlés annak idején költségvetés elfogadásakor elfelejtett megszavazni, néhány Kft-jének- Kht-jának. többek között a KanizsaNet – nek is, ez normális. De az nem normális, egyáltalán nem normális, hogy ezeknek a gazdasági társaságainak az összes üzleti terve, a benne szereplő igényekkel a legkisebb módosítási javaslattal járták meg a bizottságokat, fogadta el a közgyűlés. És ennek alapján a benyújtott igényeket az önkormányzat nyakló nélkül megszavazta, illetve most még ugye arra hivatkozva, hogy ebből sorból kettő kimaradt, és megszavazza. Én úgy gondolom, hogy gazdasági társaságainkkal üzleti viszonyban vagyunk, akkor meg kell rendelni……. itt messze többről van szó. Tehát a KanizsaNet esetében úgy gondolom, hogy az az üzlet, amit KanizsaNet-tel kötünk, az egy jó üzlet, hasznos üzlet , támogatom. Az Kanizsa Uszoda Kft. esetében, egyébként a korábbi ütemben megszavazott Kft., Kht., esetében messze nem vagyok meggyőződve arról, hogy ezek a cégek azt pénzt kapták meg az önkormányzattól, ami igazából jár nekik és nem többet. És ne tessenek csodálkozni, hogy a gazdag finanszírozás eredményeként mi sem természetesebb egy igazgatótól, és ez nem csak Kft., Kht., intézményigazgató is, hogy létszámfejlesztésbe kezd, és utána bizony béreket bizony nekünk kell fedezni, nem másnak. Tehát én nagyon örülnék, ha Kanizsa Uszoda Kft. kimutatná, hogy … üzleti terve alapján, és póttámogatás a működéséhez való…… ami kell azt fizessük ki.
Tüttő István: Dr. Fodor Csaba válaszol.
Dr. Fodor Csaba: A Kanizsa Uszoda Kft, egyike azon gazdasági társaságoknak, amelyek benyújtották az üzleti tervüket, Gazdasági Bizottság, Pénzügyi Bizottság javaslatára közgyűlés , ha jól emlékszem el is fogadta, ezt követően készült el az önkormányzat költségvetése, amelyben nem ezek a számok szerepeltek. Tehát alpolgármester úr az helyzet állt elő emlékeim szerint, hogy az elfogadott üzleti tervekhez képest és Kanizsa Uszoda Kft.-nél ez biztos így volt, kevesebb lett a támogatási összeg valami oknál fogva, kevesebb összeg került beállításra a költségvetésben. Ők nem kérnek most sem többet, mint, amit az év elején lettet üzleti tervükben kérnek. Én azért kérem, és Gazdasági Bizottságban, amikor ezt a bizottság tárgyalta, és el is fogadta és támogatta is, ilyen és hasonló érvek hangzottak el és ezért kértem a tisztelt közgyűlést, hogy mind 3 határozati javaslatot fogadja el.
Tarnóczky Attila: Igen elnök úr a történet valóban így teljes, és igaz, ahogy Ön mondja, de alapvetően furcsállom azt az eljárást, hogy bárki, bármit, társaságot, magánszemélyt, egy igény alapján, hogy mennyit kért … támogatásban részesítjük. Hát megint vizsgálatot igényelne a kérdés, hogy az a kérelem, az mennyiben méltányolandó. Egyáltalán sehogy. És amit Ön elmondott, a mögött az van, hogy elég kínkeserves hosszadalmas tárgyalások révén a Kft-kel megegyeztünk, nem egyeztünk, már nem tudom, de valamiféle számok a….. a közgyűlés úgy döntött, hogy nem érdekli őket megszavazza az eredeti összeget. De is jelzem Önöknek, hogy meg kell találni azt a formát, amellyel az üzleti terveket még a közgyűlés elé terjesztés előtt, valamilyen ……. átnyálazza, pontról- pontra nagyon szigorúan. Mert ha ezt nem csináljuk akkor kívánságlista tarthatatlan következményekkel jár..
Dr. Horváth György: Nem tudom, hogy a bizottságok ezt, hogy tárgyalták vagy, hogy nézték meg. Ez az egyik dolog, ez már lassan megszokott lesz. A másik dolog, kérdezem azt polgármester úrtól, jegyzőnőtől, miért szükséges egy ilyen anyagot kiadni. Mert, ha ezt egy szakmai bizottságnak kiadják….. se idő, se szakmai képesítése nem …. legfeljebb háromnak, aki ehhez hozzá tudna szólni, és kiadják 27 példányban mikor…. értelmetlen .. Én javaslom gondolják a szakmai bizottság igenis kapjon egy ….. így azt hiszem, hogy felesleges. De amit Györek úr elmondott az elég az lett volna leírva és akkor a közgyűlés tagjai tájékozódtak volna róla, hogy mit akarnak, mert ebből tárgy – rendszer ……. erre közgyűlésnek.
Tüttő István: Most nem tudom sajnos bizonyítani, hogy ennek hiányában többen felvetették volna, hogy nem tudnak dönteni.
Tarnóczky Attila: Igaza van Horváth képviselő úrnak, és ugye Silló Barnabásra, aki ezt késztette, hogy valahogy az irodalmi nyelvhez közelebbit kellene a számítógépes szakemberek nyelvezetének, mert ez élvezhetetlen, sőt undorító olvasmány magunk között szólva, de azért ez ne minősítse magát a célt, és azért készült olyan örült tempóban, és nem is járt a bizottságoknál, mert nem is járhatott. Az volt a kiindulási alapunk, adjuk a hiányzó összeget oda a KanizsaNet-nek, de akkor kérjük meg arra, hogy 6 fős dolgot valósítsa meg. Elnézést kérek, hogy most ez így sikerült.
Böröcz Zoltán: Valóban igaza van Dr. Horváth György úrnak most kaptuk meg, de viszonylag átlátható azért a dolog, de nem könnyen, valóban én is azt mondom. Javaslom, hogy ezt a 3 pontból álló határozati javaslatot fogadjuk el. Nem ismétlem Fodor urat a Kanizsa Uszoda Kft kérdésében, és nem ismétlem Tarnóczky és Fodor urat KanizsaNet Kht. 1. 868 eFt kérdésében a Pénzügyi Bizottság ezzel egyetértett. Ugye különbözőség volt az üzletei tervben általunk elfogadott, és a költségvetésben elfogadja. tétel között. De egy kénytelen vagyok reagálni. Alpolgármester úr azt mondja, hogy az üzleti terv különösebb vizsgálat előkészítés minősítés nélkül idekerül a közgyűlés asztalára, és felületessen elfogadjuk, és bármennyit ilyenértelemben kérhetünk. Alpolgármester úr szeretném felhívni a figyelmét, ahogy Ön megcsinálja az intézményrendszerrel, hogy keményem átvizsgálja az éves költségvetésüket. Két bizottság között egy újabb tárgyalási fordulóban ül le az igazgatókkal tárgyalni arról, hogy hol lehet költséget megtakarítani a város javára. Úgy gazdaságért felelős alpolgármester úrnak ugyanezt, úgy gondolom, meg kellett. Ön azt mondja, hogy nem meg kellett volna csinálnia az üzleti tervek tényszerűségének felülvizsgálatát. És utána odaengedni Gazdasági Bizottság elé, Pénzügyi Bizottság elé. Ön ezzel azt mondta, hogy ezt nem készítette el. A Pénzügyi Bizottság abban tudatban foglalkozik vele, hogy az üzletei tervek már akkor túl vannak ezen a tárgyalási fokon értelemszerűen és működéshez szükségeshez legminimálisabbat fogjuk ráfordítani a költségvetésben. Tehát én azt gondolom, ha komolyan úgy gondoljuk, hogy ezt a szűrőt be kell iktatni, akkor most alpolgármester úrnak, vagy most polgármester úrnak, ha mondjuk alpolgármester úr nem érzi illetékesnek rá magát. Bizony a következő évben Gazdasági Osztályvezető segítsen felül kell vizsgálni az üzleti terveket, és magalapozott előterjesztéseket küldeni. Egyébként az előterjesztést támogatom.
Tarnóczky Attila. Csak azt szeretném jelezni, hogy nem az üzleti tervek megalapozottságáról beszéltem én, hanem bennük felsorolt munkafolyamatokról, egyfajta önkormányzati ……. Nincs polgármesternek, alpolgármesternek jogosítványa arra, hogy azt mondja egy tervezett…… felújítás, ennyi nem kell, vagy legfeljebb kétszer ennyi kellene. Azt valami már szinten kéne eldönteni, különben úgy járunk, hogy ….. erre azt mondja a közgyűlés, köszönjük szépen nem érdekel bennünket.
Marton István: Látom lassan elfogynak a hozzászólók, én csak azt kívánom, hogy minél gyorsabban szavazzuk meg legalább két ok miatt. Ez egyik, hogyha valaki ennek ……. eljutott a végéig, akkor az utolsó pármondat úgy hangzik, hogy 3 napig érvényes ez az ajánlat, legalább is egy döntő részére. A másik pedig itt a 3. pontnak az utolsó sora foglalkozik az ÁÉV Rt. könyvtár beruházással kapcsolatos dolgaival. Nem szeretném, ha az ÁÉV Rt. az önkormányzat felé, mondjuk pont emiatt nem tudná lezárni az 1 milliárdos beruházás végszámláját. Tehát mindenképpen…sürget az idő. Úgy veszem észre, hogy cél jó javaslom, hogy szavazzuk meg.
Tüttő István. Köszönöm, lezárom a vitát. Szavazzunk. Kérem az 1. számú határozati javaslatról a döntésüket.
A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Kérem most a módosított 2. határozati javaslat. Fejlesztési támogatásként, ahogy ez elhangzott.
A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 3.
A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
358/2001. (X.9.) számú határozat
Határidő: 2001. október 15.
Felelős: Tüttő István polgármester
2. a KanizsaNet Kht. részére 1.868. eFt támogatást nyújt a 10/2001.(III.14.) számú költségvetési rendeletében elfogadott támogatáson felül. A támogatás forrása a gázközmű vagyonból származó bevétel.
Határidő: 2001. október 15.
Felelős: Tüttő István polgármester
3. megbízza a KanizsaNet 2000. Kht-t a város egészére kiterjedő saját infrastruktúrára alapuló szórt spektrumú rádiós adatátviteli hálózat I. ütemének (Pilot - rendszerének) elkészítésével. A beruházás forrása a KanizsaNet Kht. saját forrása + a Könyvtár beruházás során a ZÁÉV Rt. által erre a célra elkülönített 1.600 eFt + ÁFA.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős: Silló Barnabás ügyvezető
Tüttő István: Tisztelt közgyűlés abban lehet most dönteni, hogy a polgármesteri tájékozatóval folytatjuk vagy az interpellációk és kérdések.
26. Polgármester tájékoztató
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Tisztelt közgyűlés szeretném jelezni, hogy ma kellett aláírnom azt a határozati javaslatot kiegészítést, amely a Cigány Kisebbségi Önkormányzat Díjra felterjesztésnek a határozati javaslatai. Kérem, hogy fogadjuk a polgármesteri tájékoztató két részeként, hiszen ennek hiányában nem lehet. Tehát nekünk ebben állást kell foglalnunk. Ugyanez a MÁK vételi ajánlatról van szó. Magyar Állam Kötvények. kérem ebben is majd foglaljunk állást, hiszen megbíztunk egy ad hoc bizottságot. Tehát ezt is most kapták meg kérem, azért ne hivatkozzunk arra, hogy késve kaptuk. És van még egy Nagykanizsa- Irtás- Postkert utcai építések miatti szükséges intézkedések kapcsán szeretném, ha döntést hoznánk. Dr. Csákai Iván úrnak volt egy képviselői indítványa, foglalkozunk az üggyel, de szükséges az Önök jöváhagyó döntése. Ezek után kérdezem Önöket milyen észrevételük, kérdésük van a polgármester tájékozatóval kapcsolatban. Kérem, tegyék meg.
Dr. Csákai Iván: A 9. oldalon a 22. pontban a 229/2001.(VI.26.) számú határozattal kapcsolatban egy fals információ a 44 lakásos garzonház pályázatra a fiatalok a hallgatók részére tervezett. Ez minden. Ezt pontosítani kell, házassági, élettársi kapcsolat, 35 évét be nem töltött egyik sem. Kereső tevékenységet folytat, tehát fals információ.
Tüttő István: Tehát a hallgatók szó nem odavaló? Vagy Igen?
Dr. Csákai Iván: Házastársak, élettársak, hát az, hogy a házastársak egyik fele hallgató az teljesen mindegy. Nem hát, én nem tudom miért lett ide beírva.
Tüttő István: Rendben Csákai úr pontosítjuk ennek a mondatnak a tartalmát.
Tóth László: A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló napirend során a Mozi épület hasznosítása tárgyában írt dolgokra szeretnék reagálni. …. olvastam a következő mondatot” fentiektől függetlenül a hivatali belső egyeztetések már megkezdődtek elképzelések megfogalmazódtak már különböző szakterületek részéről. csak emlékeztetném, hogy a 69/1999. számú határozat, ami ’99. III. 9-én jött létre az én önálló képviselői indítványomra vonatkozott mozi hasznosításával kapcsolatosan. Utána ezt több alkalommal is felelevenítettem, később csatlakozott több képviselőtársam különféle módon ehhez az indítványhoz. Hát ezután kérdezem azt, hogy talán minket is meg kellett volna kérdezni, akit úgy gondolom, vagyunk olyan kompetensek, mint a szakterület képviselői.
Tüttő István: Erre az a válaszom, hogy közgyűlés úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja ezt az épületet. Igen, és ennek a sikere ugye elmaradt. Aztán több indítvány hangzott el, vagy be lett adva, köztük Tóth úr indítványa is, ez természetes, hogy ennek a vizsgálatára sor kellett, hogy kerüljön. Most pedig ugye itt ezekben a mondatokban az is bent van, hogy szakértő vizsgálatot kell folytatni. Meg kell határozni ennek a mostani értékét, és meg kell határozni, hogy milyen ráfordítást igényel. Én mai nap láttam, ma mutatták meg ennek az anyagát. Most összegeket nem mondok, de annyi már leírásra került, sztatikusok vizsgálták, hogy sajnos teljesen életveszélyessé vált az épület, és rövidesen ide fogjuk hozni döntenünk kell, hogy mit tegyünk, mert mint egy 150 millió Ft-ot rá kell fordítani, és akkor az épület hasznosítóvá marad, de a döntést még meg kell hoznunk, hogy hogyan hasznosítjuk. Na most azt, hogy Tóth Lászlóékat nem kérdeztük én most ebben azért nem foglalók állást, mert természetes, hogy véleményükre továbbra is igényt tartunk. Ez az úgynevezett hivatalon belüli vizsgálat éppen ezt taglalta, amiről beszéltem, hogy ennek szakértői vizsgálatáról szól ez a dolog. Tehát az, hogy a szakvélemény ki fog térni, az itt szerepel, de mondom elkészült már, és rövidesen tájékoztatjuk Önöket.
Balogh László: Az OKSB számára ebben a polgármester tájékoztatóban a legfontosabb anyag akár önálló napirend is lehetett volna „tájékoztató az iskolai tanórán kívüli sporttevékenység helyzetéről”. Néhány mondatban szeretném felhívni rá a figyelmet. Egy fontos szemléletes anyag, egy helyzetelemzés első lépése. Ott szakmailag elismert kolléga és Sportiroda munkája. Néhány kitörési pontot tartalmaz. Summázva, az utánpótlás nevelésre modell kell. Egyenként tárgyalni a sportegyesületekkel és párhuzamosan az iskolákkal az együttműködésről. Ehhez létezik például Városi Diák Sportbizottság, de most alakul meg október 11-én Nagykanizsán a testnevelő Tanárok Országos Egyesület, tehát civil támogatottság is van hozzá. Néhány kiemelt megoldásra váró feladatra ajánlást is tartalmaz az anyag. Csak kiemelve belőle talán a legfontosabbat Diák Olimpiai rendszert erősíteni kell. Várunkban ez 19 sportágban létezik, meg van a Diák Sportegyesületi, és iskolai sportköri támogatás, de az iskolai sportbajnokságok rendszere még fejleszthető. A legnehezebb probléma diák, néha még szülő részéről. De ez már nem önkormányzat kompetencia. egy tétel mondatban az üzemet, egy kicsit demagóg, de igaz, és ráadásul Cicerói „ A nép egészsége legyen a legfőbb törvény”. Ennyit a jó értelemben vett reklámról. A kultúra területéről azonban van egy hiányérzetem a polgármesteri tájékoztatóban. Nincs szó a Kanizsa Vásárról, annak esetleges tapasztalatairól. Bár azt hiszem ehhez az időszakhoz tartozott volna, pedig jó pár kritika érte, mely elgondolkodtató a jövőre nézve. Többek véleménye az, hogy így inkább ne legyen, vagy áldozzon többet rá a város. Akár pályázato9t is írhatnánk ki a megrendezésére, akár a tavaszi városnapjára is vonatkozhatna ez. Tisztelt polgármester úr, mi a véleménye minderről?
Tüttő István: Hát csupán az véleményem képviselő úr, olyan értelemben dönget nyitott kapukat, hogy erről vezetőin már tárgyaltunk és a tervünk, hogy képviselőkkel döntést kell hoznunk arról, hogy az úgynevezett „Kanizsa Vásár’” felvetett problémáit akarjuk-e kezelni, illetve, hogy kívánjuk a jövőben a nevünket adni ehhez a rendezvényhez. Hiszen azzal, hogy Kanizsa Napok és az önkormányzat, mint megrendelő részt vesz a kiállító területen, ezzel még különösebb probléma nem lenne, hiszen mi is ugyanolyan módon kerülünk a kiállítók közé, mint mások az ott résztvevők között. Csak ezt a napot fel szoktuk használni vendéglátásra, különböző rendezvények tartására. Nem kimondottan a várás területén, hanem a városban, de vele egy dőben. Kialakult egy olyan érzett, hogy ez az egész a városnak a rendezvénye. Jogosak azoka felvetések, hogy város nem adhatja a nevét olyan mértékben ehhez a rendezvényhez, amennyiben ez a rendezvény minőségében, színvonalában, és az általa nyújtott szolgáltatásokban nem éri el azt a szintet, amelyet egy megye jogú város esetében elvárható lenne. Éppen ezért döntenünk kell, hogy legközelebb akarunk-e ilyet? Az önkormányzat hasonlóan mint a város, például Zalaegerszeg, létrehozhat egy várást rendező szervezetet például. Aztán olyasmiben is kell majd gondolkodni, hogy ugyanott tartsuk-e mint eddig, mert nem biztos, hogy az a jó hely . Javaslataink lesznek. De akkor a költségvetésben el kell határoznunk, hogy ezzel érdemben hogy akarunk foglalkozni, illetve erre mennyit kívánunk szánni. Tehát képviselő úr felvetése teljesen jogos, de foglalkozunk már vele, és hát Önökkel együtt fogjuk ezt eldönteni, hogy hogyan tovább.
Dr. Horváth György: A 126/2000.(IV:26.) számú határozat a „Romlott Várral” kapcsolatban, lenne egy megjegyzésem ….. mint Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülésén … egy nagyon szimpatikus, és nagyon nagy részben megvalósítható…….. sajnos csak terv maradt. Egy … kérdésem is, hogy szeptember 30-át jelölte meg a hivatal, hogy nyújtsa a végleges tervet. Kérdezem, hogy ez megtörtént-e? Mert ha ez nem, akkor a november 30-i tárgyalásnak nem sok esélye van. Lenne egy másik, itt látom Cantare Alapítvány támogatását 200 eFt a gázközmű vagyon terhére, ez nagyon rendben van, de kérdezem azt, hogy legközelebb tényleg kiírjuk, hogy város rendezvényein …. vajon nem lesznek újra fáradtak. Mert ugye ezt egyszer már megcsinálták. Tessék nézni alkalmanként nagyon módszeresen jönnek ezek a kérelmek …
Tüttő István: Arra nem tudok válaszolni, hogy mi lesz a reakció, mert hát ez. De azt azonban megkérdezném, hogy „Romlott Várral” kapcsolatban van-e információnk a teljesülés, a tervdokumentálás, mert nincsen közelebbi információm.
Karmazin József: A tervező a ködbér bejelentés után azt az ígéretét tette, hogy szeptember végéig küldi a terveket, ez nem történt meg úgy, hogy ez tovább növeli a kötbért. És valószínű, hogy további szankciókat kell kilátásba helyeznünk, mivel a legutolsó határidő is eltelt.
Tüttő István: De olyat nem mondott, hogy nem tudja megcsinálni.
Dr. Baranyi Enikő: Először szeretném megkérdezni a Pénzügyi Osztályvezetőjét, hogy itt a Horváth képviselőtárs által említett alapítvány kérése 200 eFt-tal a közmű vagyon terhére van megjelölve. Mekkora a kimeríthető összeg, a közművagyonból. Ez úgy tűnik számomra lassacskán, hogy feneketlen szákként említjük? Csak azért, mert ez olyan sokszor szerepel, és ezen azért azt hiszem mindannyiunknak el kéne gondolkodni. A másik, amiért szót kértem, még egyszer a Moziról. Kérem szépen a szeptember 4-i közgyűlésen elhangzott kérdésemre vonatkozóan adott válaszból szeretném kiemelni, lehet, hogy azt gondolják, hogy én értelmezem félre, az egész válasz számomra mint egy azt sugallja, hogy ezt igenis csak értékesíteni lehet, a hasznosításnak ez az egyetlen lehetséges módja. Hisz azt írják, hogy tervezett funkció meghatározása mellett a piaci igények felmérését. Kérem szépen akkor is felmerült az a kérdés, hogy szabad-e itt hasznosításnak és az ért ékesítés között egyenlőség jelet tenni. Én azt hiszem, hogy nem. A másik dolog polgármester úr úgy emlékszem, hogy akkor elhangzott, hogy valóban úgynevezett ötlet ládát is el kéne helyezni akár Polgármesteri Hivatal előtt. Igaz, hogy hibaként róható fel számomra az is, hogy nem túl gyakran járok a Polgármesteri Hivatalban, kérdezném, hogy hol találom ezt az ötletládát, és mikor bontották ki. Magyarul egy olyan épületnek, mint Apolló Mozi, amelyik azt hiszem, hogy építészeti értékét is képezi a városnak a hasznosítása, az mindenképpen azt jelentse, hogy olyan típusú tartós funkció jelölése kerüljön meg, amelyet nem fogunk megbánni. Tarnóczky Attila alpolgármester urat, még mielőtt válaszolna a kérdésemre, szeretném emlékeztetni arra, amikor régebben egymás mellett ültünk, és egy elég kemény zárt ülési vita volt, biztos, hogy fel tudja idézni, amikor Balogh lelkész úrral együtt. Igaz? Emlékszel rá alpolgármester úr. Akkor azt hiszem, hogy nagyon határozottan és keményem megfogalmazódott az vélemény, hogy az értékesítés az azt jelenti, hogy funkciót meghatározni nem lehet, ill. egy tulajdonos váltást követően mehetünk aztán utána, mert abból az épületből mi lesz 5- vagy 10 év múlva, azt mi az új tulajdonostól soha számom kérni nem tudjuk. Én a magam részéről tehát azt kérem, hogy mértéktartó körültekintéssel, és nem felmérés nagy számának az ismeretében sokkoló hatás alatt hozzunk, valami elhamarkodott lépést. És tényleg, ha jól emlékszem és jól idézem meg, ebben a ciklusban Tóth László képviselőtárs volt az, aki konkrét funkció megjelöléssel, és elsősorban az épület önkormányzati tulajdonban való maradásának érdekében tette meg szerintem e mérlegelendő és elfogadható javaslatát.
Tüttő István: Tisztelt közgyűlés szeretném azért felhívni a figyelmet, hogy ahhoz, azzal az épülettel bármi is történjen dönteniük kell, hogy arra mennyi pénz áldozzunk, mert ennek hiányában csak beszélhetünk róla, hogy romlik. El kell döntenünk rövidesen, hogy erre x millió Ft-ot rá kell fordítani és akkor Tóth László úr javaslatát végre kell hajtani. És ezt követően lehet arról beszélni, hogy ennek az épületnek a tulajdona a miénk marad. Mert ha erről nem döntünk, akkor csak arról beszélhetünk, hogy elszeretnénk adni, de nem veszik meg. Meg arról beszélünk, hogy nem kell el adni. El kell határozni magunkat, mert most tényleg az a helyzet állt elő, hogy össze fog dőlni, tehát gyorsan kell lépnünk. Az önkormányzatnak el kell dönteni, hogy erre áldoz, és ha áldoz, megítélésem szerint hasonlóan mint intézményeinkre fordítunk x 100 millió Ft-ot. Erre is kell áldozni, és akkor nyugodtan az önkormányzat, ill. a város érdekeit szolgáló célra fel lehet használni. Rövidesen idekerül Önök elé az anyag és akkor a költségvetés tárgyalásakor, mindenképpen ebben az ügyben dönteni kell. Mert ha továbbra is azt mondjuk, hogy majd kell vele foglalkozni, de nincs pénz, akkor sem Önök, sem én nem tudjuk azt megoldani, hogy ezzel érdemben történjen valami. tehát ezt csak azért említettem, hogy nem arról van szó, hogy nem akarjuk. De ha nagyon akarjuk, akkor el kell dönteni, hogy jutunk rá, mennyi idő alatt, mit kívánunk belőle megvalósítani. Ez az anyag el fog készülni Önök elé kerül, és természetesen mindenkitől várjuk a javaslatokat. Az ötletládára vonatkozóan, Ötletláda nincsen, az elkészítése pár napot igényel. A Kanizsa Napokon azonban a kérdőíveken szerepelt, hogy milyen javaslattal élne a Mozi épület esetében. Ennek az anyagnak a kiértékelése megtörtént, hátha benn olyan ötlet, amit nem gondoltunk. Ami itt elhangzott, vagy amit leírtak meg fogják Önök ismerni.
Tarnóczky Attila: Hát vártam volna soromra, de Baranyi képviselőnő megszólított. Ötletládával kapcsolatban azt nem ….. hogy bárki elmondja, hogy mi legyen a moziból. Az ötlet persze akkor lenne teljes, hogyha hozzátenné, hogy milyen forrásból. Ennek vannak problémai. Ha jól emlékszem ide jött egy komplett anyag 4 vagy 5 féle változatban, mindegyik mellé odatették becsült költségeket. Ezt amennyire tudom a közgyűlés egyelőre…… a változatot vagy újakat. De polgármester úr által említett 100-150 millió Ft-os összeg, az nem funkciót jelent ám kedves képviselőtársaim, hanem tetőszerkezetnek a normálissá tételét, hogy ne rothadjon tovább. Hát itt ilyen nagyságrendekben kell gondolkodni. És azt a hajdani vitát visszaidézve. azért nem igazán arról szólt a vita, köztünk meg más… között, hogy el lehet adni azt az épületet vagy sem? Hanem arról szólt, hogy mozit meg lehet szűntetni vagy nem? Ez a vita már nem aktuális mozija van már több is a városnak. Én úgy gondolom, hogy az lenne a célszerű, hogyha e vonatkozásban minden utat nyitva hagynánk. Azt biztos, hogy ezt az épületet így értékesíteni, hogy nincs mögötte igen komoly befektetői szándék, komoly tőkeerő, ami biztosítékát adja annak, hogy műemléki feltételek megfelelően lesz hasznosítva. Nem szabad. Tehát nem szabad Sugár utca 3. szindrómát előidézni, bár megjegyzem, hogyha annak idején nem léptünk volna ez az épület már össze dőlt volna. És így viszont előbb-utóbb lesz belőle valami talán. És akkor hadd menjek át hollóba és károgjak. Itt az anyagban az „Romlott Vár” dolgával kapcsolatban még nem sikerül intézkedni az Országos Védettség alá helyezés ügyben. Utoljára jelzem, gondoljuk meg, hogy ezt kérjük-e? A „Romlott Várnak” egyetlen egy esélye van, hogy éttermet költöztetünk. Fogadót, panziót, kávézót, mit tudom micsoda. Ez egy önként magunkra vállalt kényszerzubbony. Én gondolom, hogy ezzel ezt hasznosítást alapvetően lefogjuk lassítani, ha nem fogjuk megakadályozni. Az a javaslatom, hogy annak idején hozott határozatunkat, amit a 3. határozati javaslatban köszön vissza, módosítsuk úgy, hogy nem kezdeményezzünk az Országos Védettséget, végig ez helytelen. Hát semmi akadálya nincs, és akkor van valami mozgásterünk, hogy mit engedünk oda, különben nem lesz ilyen.
Bicsák Miklós: A polgármester beszámoló 11oldal 11. pontjában 8 pontjában olvasom, egy kicsit úgy hirtelen meg is lepett, hogy 2001. május 21.én beadott Korpavár városrésszel gáz bekapcsolással az ügy így áll itt. Én olvastam olyan jól dolgozunk Tisztelt közgyűlés, hogy két érvényes közgyűlési határozatot is hoztunk. De azért ez engem nem elégít ki, mert szerencsétlen idős emberek itt a tél beállta és a gáz, az a 3,5 millió Ft, ami régóta évek a vár arra, hogy város hozzájárulásával és lakosság vállalva ezt a komoly terhet, avval a nyugdíjas, meg egyéb körülmények között élő családok felvállalva, hogy gáz bevezetése megtörténjen ez idáig nem történt semmi. Én tisztelettel kérem polgármester urat, én látom, jó-jó értem emberek vagyunk, tévedhetünk. Két határozat, hogy most az egyiket érvényesíti a Tisztelt közgyűlés, engem nem elégít ki azzal, mert a lakosságnak ez idáig nincs gáz bekapcsolva. Ez nagyon zavaró is, és egyre nyugtalanabb a tisztelt lakosság és kéri a közgyűlést, hogy lépjen, ne csak ígérgessen hanem igenis a 3,5 millióval a Kögáz-zal való kapcsolatát, hozzájárulásukkal intézkedjen, hogy már a telekhatárig legyen a gáz gerincvezeték bekapcsolva.
Birkner Zoltán: Kerestem a polgármesteri beszámolóban egy rendkívül régóta húzódó polgármester úr részéről történő beszámolóját, de nem találom. Hozzáteszem hónapok óta nem találom polgármester úr, felteszem a kérdésemet. Elképesztően régóta húzódik az Alfától- Omegáig ügy egyébként napirend előtti felszólalásban egyik képviselőtársam ezt már szóvá is tette. Polgármester úr indítványozom, hogy a következő közgyűlés, rendes közgyűlés polgármesteri beszámolója keretében szeretném azt megtudni, hogy végül is mennyibe került a Vásárcsarnok kivitelezése? Milyen értékű vagyonhoz jutott a vár? Milyen gazdaságossági mutatók mellett működik most pillanatnyilag, és egyáltalán az összes az óta, az előtt elkészült írásos anyagot szereznénk látni, hogy végérvényesen le lehessen zárni a Vásárcsarnok ügyét. Azt gondolom, hogy ez mindannyiunk közös érdeke, polgármester úr kérem és indítványozom, hogy a következő rendes közgyűlésen ez az anyag meglegyen. Ha esetleg úgy gondolja polgármester úr, hogy segít a bizottsági szakba utalás, felette kérdéseknél, akkor javaslom a Gazdasági Bizottságot ilyen szakbizottságnak, és akkor sikerül-e végre novemberben, vagy októberben… Vagy az első- második fok milyen szinten van most. Van egy csomó dolog, amiben nem tudjuk, hogy hol tartunk. És információm szerint elkészült egy írásos anyag, azért ezekről az elemzésekről, és a vagyon arányról, és minden egyébről szeretnénk majd azt is látni.
Tüttő István: A következőt tudom elmondani, nincsen hivatalos értesítés még a hivatalos végelszámolás lezárásáról, csak tudunk róla, hogy megtörtént, legalább is az önkormányzat nem kapta meg. A bírósági tárgyalások eredményéről sem tudok érdemben mit mondani, mert azokról sincsen még hivatalos írásos tájékoztató, de nem jelenti azt, hogy amire Birkner úr kér nem lesz, tehát lehetséges. De ennek hiányában lehetséges, kérni fogom, hogy tegyük még közgyűléssel későbbre, ha ezek nem érkeznek meg, mert én csak tájékoztatni tudom Önöket arról, hogy ott mi történt, de azt, hogy ismertetni lehessen ahhoz a bírósági határozatoknak kézben kell lenni.
Dr. Horváth György: Tisztelt polgármester úr, Karmazin úr javaslata után javaslom, hogy gondoljuk meg a november 30-i határidőt évvégéig meghosszabbítani, mert azt hiszem lojalitása nincs, hogy tárgyalja a bizottság, illetőleg, hogy közgyűlés elé kerül.
Tüttő István: Mennyivel hosszabbítsuk? december 31-ig? Igen.
Kiss László: Valóban én is ezt szerettem volna javasolni amit Dr. Horváth György képviselőtársam javasolt, tekintve, hogy tervező még a tervet nem tudta adni. Feltételezhető, hogy ez a dolog november végéig nem zárulhat le. Hozzáfűzném, hogy szeretném felkérni a főépítész urat, hogy levélben sürgesse meg ezt a dokumentációkészítést, és mondjuk az október végi közgyűlésen számoljon be róla, hogy hogy áll, mi volt a válasz, és mire számíthatunk. Mert én úgy gondolom, hogyha műemléki védelem alá lenne vonva, azért Műemléki Felügyelőségtől a további munkálatokhoz jelentős pénzösszegeket lehetne kapni, mint ahogy azt a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülésén a tervező is elmondta. Én úgy vélem, hogy ennek van realitása. A terv dokumentáció függvényében tegyük azt kérdést majd fel magunkat, amit alpolgármester úr itt szorgalmazott.
Tarnóczky Attila: Csak legjobb emlékeim szeretném felidézni. Ebben a város nem sok, de azért akadnak országos műemlék-védettségi épületek. Legjobb emlékeim szerint az önkormányzat elmúlt 11 évében a Műemlékvédelmi Hivataltól ezek megóvására huncut fillért nem kaptunk, ezt lehet, hogy meg fogják duplázni a jövő évben.
Tüttő István: Azonban kaptunk olyan leveleket, amelyben korlátoznak minket, ha valamilyen döntést akarunk hozni azon területen. Kiss László ügyrendi gomb, tessék.
Kiss László: Csak arra szeretnék rámutatni, hogy múlt az nem jelenti feltétlenül a jövőt is, ez rajtunk is múlik.
Tüttő István. Bár van egy ilyen híres mondás, hogy múltunk a jövő is egyben.
Tóth Zsuzsanna: Csak egy rövid észrevétel 6. oldal 15. pont szól a mondat Batthyány utca keleti és nyugati oldalán lévő járdák állapotát az Zrínyi úttól a Bagolai sorig terjedő teljes utcahosszon, egyetlen- egy probléma van Batthyány utca nem találkozik a Bagolai utcával sehol sem.
Tüttő István: Ez hol van.
Tóth Zsuzsanna: A 15-ös pont. Tehát esetleg Liget utcáig lehetett azt felül vizsgálni, vagy ha kicsit idébb jövünk a Kisfaludy utcáig, úgy, hogy ezt kérném szépen. Itt van Gáspár úr meg tudja mondani, hogy a Liget utcáig történt, vagy a Kisfaludy-ig.
Gáspár András: A Kisfaludy-ig.
Tóth Zsuzsanna: Jó köszönöm szépen, tehát akkor korrekciót kérnék.
Tüttő István: Elnézést kérünk, de aki jól ismeri a várost, annak ez természetes, hogy rögtön felismeri, hogy itt hiba történt.
Marton István: Két dologgal foglalkoznék. Az egyik a jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtását követő tájékoztató, az alap anyagról beszélek, mert ugye 3-4 anyagunk is van. 11. oldal 6. pont. Hát, hogy ne legyen zárt az ülés azért nem mondom a számokat, a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő Kht. tájékoztatása szerint a Kht. 2001-ben x Ft-ot területek vásárlására (22 hektár) várható területvásárlások újabb összege Y- Ft (13 hektár). Na most utolsó mondat az, Ipari Parkba bevonásra kerülő területek 100%-a lesz ezáltal megvásárolható. Én a 22 meg 13-t összeadom az nekem nem több mint 35 hektár, és végig úgy vagyunk tájékoztatva, hogy a 100 hektár az 55 hektárnyi laktanya és 45 hektárnyi egyéb. Nekem innen minimum 10 hektár hibádzik. Gondolom, hogy maikor ezt a napirendet tárgyaljuk, akkor zárt ülés tartunk.
Tüttő István: Pista az a Kanizsa Trend a 10 hektárra pontosan.
Marton István: De az meg van véve, már elnézést? Tehát én, jó pont ezután érdeklődtem, hogy az, hogy van birtokunkban van-e ? Szerintem egyébként nincs, de ezt a zárt ülésen tárgyaljuk részletesebben. Tehát nem elég a 35 hektár, ebből csak ezt akartam kihozni.
Tüttő István. Igen, azt tudjuk.
Marton István: A másik. Az 1. a jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról anyag, a „Mozi épület” hasznosítása témakörben több képviselőtársam szólt. Ugye itt polgármester úr említette, hogy csak állag megóvó felújítás is rendelkezésünkre álló közelmúltban készült szakvélemény alapján, mint egy 150 millió Ft-ot tenne ki minimumként, igen. Én azért vitatkoznák Tarnóczky alpolgármester úrral, mert több mint 2 éve bizony-bizony az értékesítéstől kezdve a hasznosításig az ég egy világon, minden szóba került. Hiszen éppen, hogy csak a jelenleg is érvényes költségvetésből is kimaradt, mindegyik változatban korábban mellesleg szerepelt. Ami engem ebben az ügyben zavar, hogy itt funkció meghatározás nélkül, ehhez hozzá se szabad nyúlni. Erre viszont egy önálló képviselői indítványt adtam be a közelmúltban, és bízom benne, hogy annak sorsa hamarabb eldől, mint az itt kért 2002. január 31-i határidő hosszabbítás. mert úgy, hogy …….. csak elkezdünk tetőt felújítani, aztán közben kiderül, hogy egészen más funkciókkal 2 év múlva ne adj Isten bővíteni kell, semmi értelmét nem látom. Tehát alapvetően a funkciót kell eldönteni.
Tüttő István. Nincs több észrevétel, lezárom a vitát. Akkor a határozati javaslatokról döntünk. Tarnóczky úr javaslata, hogy a 3. számú „Romlott Várral” kapcsolatos kérdést egyelőre hagyjuk el. Illetve bocsánat úgy fogalmazzuk meg, hogy nem kívánjuk műemlékvédelem alá vonni, hanem csak a helyi védelem alá vonni. Így van ez? Tehát ez volt az. Kérem, szavazzunk erről.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: A határozati javaslatra vonatkozóan ugyancsak ehhez érkezett Dr. Horváth György részéről, hogy december 31-ig a tervezéssel kapcsolatos határidőt addig nyújtsuk ki. Kérem erről szavazzunk.
A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Akkor kérem, az 1. határozati javaslatról a döntésüket.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 2. számúról a döntést.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 4-ről.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Az 5. számúról kérem szépen a döntést.
A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 6. számúról a szavazataikat.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: A 7-ről kérem a szavazatokat.
A közgyűlés 17 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: 8-ról kérem a szavazatot.
A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: 9-ről kérem a döntésüket.
A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással javaslatot elfogadja.
Tüttő István: a 10. számú határozatról kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: A következő határozati javaslathoz lapozok. az pedig a 12/a ez pedig a Király utca 31-re vonatkozó. Kérem a döntésüket a határidő meghosszabbítás ügyében.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 13-as ez Cantere ’97 Alapítvány támogatása.
A közgyűlés 10 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Nem fogadtuk el, mert ehhez minimum minősített többség kell. Numi Torem Finnugor Alapítvány támogatása, kérem a határozati javaslatról a döntésüket. Egyet szeretnék javasolni, hogy polgármesteri keret többlet feladatok finanszírozására …… előirányzatra nekem ne adjanak javaslatot, mert ez az én keretem. Én azért támogatom.
A közgyűlés 11 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Most pedig a Dr. Csákai úrnak az önálló képviselői indítványa. Ez a nagykanizsai Irtás és Postakert utcai építkezések miatt szükséges intézkedésekkel kapcsolatban kérem, a határozati javaslat elfogadását. Ez a 2002. évi költségvetésben fog megjelenni.
A közgyűlés 15 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy az kivitelező, aki a helyszínen van, ha elmegy közben akkor ennél csak magasabb összegért lehet visszacsábítani. Tehát köszönöm a döntést. rendben van. Van még egy ad hoc bizottságra vonatkozó javaslat. Korábban jó gyakorlat volt, hogy egy ad hoc bizottság vett részt a költségvetés előkészítési munkálataiban. Én, ha megengednék javasolnám, hogy 5 főben határozzuk maximum a bizottság tagjainak számát, mert hogyha ketten még hiányoznak 3 tagúra leszűkítve is még el tudja végezni a munkát. Kérnék javaslatot a bizottság tagjaira. Én az is javaslom, hogy szakmai alapokra is helyezzük magát a … Most félre értés ne essék, mindenki a maga területén ért valamihez jól, költségvetés azt lehet mondani, hogy mindenkinek a szakértelmére igényt tart. Tehát itt nem arról van szó, hogy egy univerzális szakembereknek kell csupán bent lenni, hanem kérek javaslatot a személyekre Dr. Baranyi Enikő, hallgatjuk.
Dr. Baranyi Enikő: Marton István, Böröcz Zoltán.
Tüttő István: Böröcz Zoltán úr is javasolni fog, köszönöm az eddigi javaslatokat.
Böröcz Zoltán: Hát polgármester úr bajban vagyok, valaki ide tett nekem egy 7 fős felsorolást, javaslatot. És én magamban rágódtam rajta, hogy ez 7, hogy … sértené és akkor rájöttem mivel 5 főre let. Én azt gondolom, hogy Cserti Tibor urat bele kellene vennünk ebbe a bizottságba, ebből hatalmas halmazból.
Tüttő István: Tóth László úr is az előbb jelentkezett.
Tóth László: Budai Képviselőtársamat feltétlenül javaslom ebbe a bizottságba.
Zsoldos Ferenc: Kiss László.
Tüttő István: Igen, egy pillanat azért még javasoljunk, mert hátha valaki. Nem tudom még meg is kérdezni, hogy vállalják-e?
Tóth Zsuzsanna: ……….. Nem hallani.
Cserti Tibor: Köszönöm szépen a megtisztelő bizalmat, de nem tudom elvállalni, …… én….. Birkner urat javaslom.
Tüttő István: Tehát Cserti úr nem vállalja. akkor megkérdezem Marton úr vállalja?
Marton István: Igen.
Tüttő István: Böröcz úr?
Böröcz Zoltán: Igen
Tüttő István: Budai úr?
Budai István: Igen.
Tüttő István: Kiss László úr vállalja?
Kiss László: Igen.
Tüttő István: Birkner úr, vállalja?
Birkner Zoltán: Igen.
Tüttő István: Kérem, akkor meg van az öttagú bizottság, azt javaslom Önök maguk közül válasszanak egy elnököt. Kérem, akkor szavazzunk róla. Szeretném, hogy javaslatba hozott személyek is szavazhatnak, úgy tekintjük, hogy nem magukra szavaztak. Egybe szavazzuk. Kérem szavazzunk.
A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Megérkezett a meghívó az Európai Középvárosok együttműködési Hálózatának őszi ülésére ….. Kérem a határozati javaslattal kapcsolatban, ha van észrevétel, most tegyék meg. Ha nincs, akkor kérem szavazzanak róla.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Birkner Zoltán: Elnézést kérek polgármester úr nem tudok részt venni a puchheimi utazáson, az egyetemi elfoglaltságom miatt. Arra szeretném kérni a képviselőtársamat, ha valaki vállalná helyettem az utat nagyon megköszönnöm neki, mert előkészítették már az utazásomat. Szeretném megkérdezni, hogy van-e valakinek kedve, esetleg indíttatása a puchheimi csoportban részt venni.
Tüttő István: Tisztelt közgyűlés Bicsák úr elmegy, akkor szavazzuk meg, támogatjuk.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Kérem, még határozati javaslat van. a Kisebbségi Önkormányzatról mondtam, hogy szükség lenne egy díjra való felterjesztésre. Én javaslom, kérem Önök is támogassák, de el kell dönteni, hogy melyik változat legyen. Vagy mind a kettőt lehet? Bocsánat, jó azt hittem, hogy változat. Jó, kérem akkor az 1.-ről a szavazatukat.
Tarnóczky Attila: Tisztelt közgyűlés, ki lett osztva az felhívás minden képviselőnek, hogy Megyei kitüntetésre a a javaslatokat adjuk be. Én úgy gondolom, hogy megtörténik, akkor a hivatal a szükséges előkészületeket megteheti, és az október végi közgyűlésen a közgyűlés eldöntheti, hogy javasoltak közül kit támogat, kit nem. Azt javasolnám polgármester úrnak az egységes eljárás érdekében, hogy most csak az elsőről szavazzunk, és októberi közgyűlésen pedig a 2-ról.
Tüttő István: 1-es, 2-es?
Tarnóczky Attila: Nem. A Megyei Közgyűléshez egy csomagban fogjuk felterjeszteni ezt javaslatot.
Tüttő István: Én egyetértek Tarnóczky úrral, csak abban szeretném Önöket kérni, hogy most döntsünk hiszen a kisebbségi önkormányzatra vonatkozó döntésünk, nem kell feltétlen a többivel együtt kezelni, döntsünk mind kettőben. Kérem az 1.-ről a javaslatukat.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: A 2-ről kérem a döntést.
A közgyűlés 20 szavazattal 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és következő határozatot hozza.
Tüttő István: Hölgyeim és uraim! A MÁK-kal kapcsolatos döntést zárt ülésen hoznánk meg.
Tüttő István: A polgármesteri tájékoztató elfogadása ez az utolsó, amiről szavazni kell kérem a szavazataikat.
A közgyűlés 21 szavazattal. 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és következő határozatott hozza.:
359/2001. (X.9.). számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. a 363/14/2000.(X.10.), a 499/2000.(XII.12.), a 8/2001.(I.23.), az 56/2001.(III.6.), a 70/2001.(III.27.), a 76/2001.(III.27.), a 101/2001.(IV.24.), a 129/3/2001.(IV.24.), a 133/4/2001.(V.7.), a 136/10,11,15,16,20./2001.(V.29.), a 182/2001.(VI.5.), a 185/4/2001.(VI.5.), a 202/2/2/2001.(VI.26.), a 205/2001.(VI.26.), a 217/2001.(VI.26.), a 227/14,15,19/b./2001.(VI.26.), a 229/1,3,5,6/2001.(VI.26.) és a 237/2001.(VII.12.), számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja.
2. a 69/1999.(III.9.) és a 304/2000.(IX.12.) számú – mozi épület hasznosítására vonatkozó – határozatok végrehajtásának határidejét 2002. január 31-ig meghosszabbítja.
3. a 126/2000.(IV.25.) számú – határozatát úgy módosítja, hogy a „Romlott Várat” nem kívánja műemlék védelem alá, hanem csak helyi védelem alá vonja – a terv elkészítésének határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja.
4. a 61/10/2001.(III.6.) számú - Szociális Foglalkozató kezelésében lévő zalakomári épület értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. október 31-ig meghosszabbítja.
5. a 112/1,2/2001. (IV.24.) számú – Ady utca sétáló utcává alakítására vonatkozó - határozatot hatályon kívül helyezi.
6. a 239/2001.(VII.12.) számú – Piarista Rend részére ingatlan visszaadására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja.
7. a 209/1/a,b,3./2001.(VI.26.) számú – vízvezeték közművek átadására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. október 15-ig meghosszabbítja.
8. a 247/2001.(IX.4.) számú – Bicsák Miklós önálló képviselői indítványa Korpavár gázellátásra vonatkozóan – határozatot hatályon kívül helyezi.
9. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzati tűzoltóság délutáni és éjszakai pótlékának, valamint távolléti díjának kifizetése tárgyában hozott 530/2/2000.(XII.12.), 90/10/2001.(IV.24.), 227/12/2001.(VI.26.) számú határozatait hatályon kívül helyezi.
10. a Hevesi Úti Napköziotthonos Óvoda nevét Hevesi Óvoda névre változtatja. Egyúttal az intézmény Alapító Okiratát a névváltozás tekintetében módosítja.
Határidő: 2001. október 3.
Felelős: Tüttő István polgármester
11. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése – Király utca 31.sz alatti lakók ügyére vonatkozó- határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja
12. egyetért Dr. Csákai Iván önkormányzati képviselő által beterjesztett 347/2001. (X,2,) számú határozatban tárgyaltakkal, azzal, hogy az Irtás és Postakert utcák környezetében többlet pakolók kialakítását és az érintett szakaszon zöldterület teljes körű rendezését és forgalomszervezési intézkedéseket 2001. évben hajtsa végre.
Határidő: azonnal
Felelős: Tüttő István polgármester
13. egyetért azzal, hogy 2002. évi költségvetési időben elkezdett előkészítő munkálataiba a Közgyűlés által létrehozott Ad-hoc Bizottság bekapcsolódjon. A Bizottság feladta az előkészítő, majd koncepciókésztő és tervező munka koordinálása, a költségtakarékos rangsorolt feladatmeghatározás, a Közgyűlés elé kerülő koordinált előterjesztés legoptimálisabb egyensúlyi helyzetének megteremtése. Az Ad-hoc Bizottság tagjaira a következő személyeket kéri el:
Marton István
Böröcz Zoltán
Budai István
Kiss László
Birkner Zoltán
A Költségvetési Ad-hoc Bizottság munkájáról a Közgyűlési előterjesztések során ad tájékoztatást.
Feladata a 2002. évi költségvetés jöváhagyásával szűnik meg.
Működési rendjét elnöke javaslatára maga határozza meg.
Határidő: megalakulásra 2001. október 11.
Felelős: a bizottság elnöke
14. megbízza Tüttő István polgármestert, hogy az Európai Közévárosok Együttműködési Hálózata 2001. évi őszi ülésén 2001. november 19-20-án Jénában vegyen részt, tartson tájékoztatót a Nagykanizsa ipari parkról és hívja meg a hálózat tagjait a jövő évi ülésre Nagykanizsára. A küldöttség tagja Gerencsér Tibor külkapcsolati referens, Schmidt László ügyvezető és gépkocsivezető.
Határidő: 2001, november 20.
Felelős: Tüttő István polgármester
15. a 244/24/2001.(IX.4.) számú határozattal elfogadott 2001. október 18-21 között Birkner Zoltán helyett a Puchheimbe utazó delegáció tagjaként- Bicsák Miklós vesz részt.
16. a Nagykanizsa Cigány Kisebbségi Önkormányzatot felterjeszti a „ Kisebbségi Díj” kitüntető címre a Nemzeti és Etnikai Kisebbség Hivatalhoz. Felhatalmazza a polgármestert, hogy az illetékes szervnek küldje meg el a kitüntetési javaslatot.
Határidő: 2001. október 10.
Felelős: Tüttő István polgármester
17. a Nagykanizsa Cigány Kisebbségi Önkormányzatot felterjeszti a „Civil Társadalomént a Kisebbségért Díj” kitüntető címre a Zala Megyei Közgyűléshez. Felhatalmazza a polgármestert, hogy az illetékes szervnek küldje el a kitüntetési javaslatot.
Határidő: 2001. október 10.
Felelős: Tüttő István polgármester
18. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.
Felelős: Tüttő István polgármester
27. Interpellációk, kérdések
Tüttő István: Balogh úrnak volt a múltkori közgyűlésen, valami illemhely, vagy pöcegödör, nem tudom valami témában kérdés, akkor meghallgatjuk, hogy mire is irányul ez a kérdés.
Balogh László: Tisztelt polgármester úr két szóbeli kérdésre jelentkeztem be még múltkor, így természetesen szeretném elmondani mind a kettőt. Az első a Kinizsi utca 79. szám alatti vendéglátó egységek nyitva tartásának korlátozását kérte néhány környékbeli ott lakó. A hivatal közigazgatási eljárás keretében elutasító határozatot hozott. Ez ellen fellebbezés történt a Közigazgatási Hivatalnál, melynek eredménye a Közigazgatási Hivatal az elsőfokú hatósági döntést jogszabálysértőnek megalapozatlannak ítélte, így új eljárásra utasította a jegyzőt. Mostanában minden közgyűlésen van hasonló téma. Mely vendéglátó egységek nyitva tartási idejével a környékbeli lakók pihenésének, nyugalmának zavarásával foglalkozik. Nem kellene-e ezért egységesen szabályozni a jogszabályi háttérnek megfelelően városi szinten, a vendéglátó egységek nyitva tartását a zajterhelés lehetséges módját. Legalább is szükség lenne a jelenség körre valamilyen egységes cselekvési programot kidolgozni. Lehetünk-e egyszerre vállalkozó barát, és lakosság barát önkormányzat hivatal hatóság.
Tüttő István: Szerintem lehetünk, amennyiben a vállalkozó is lakosság barát.
Balogh László: Jó köszönöm. Van még egy kérdésem. Tudjuk, hogy Bajcsa- Korpavár- Nagyfakos- Kisfakos- Bagola lakossága jogosan vár településrészük közművesítésére, így csatornázására. Ez természetes igény a XXI. század elején egy városban. De az is természetes igény lehetne, hogy a Nagykanizsa közepén a belvárosban, pontosan a Rozgonyi utca déli oldalán a Hunyadi utca és Eötvör Tér között is legyen csatornázás. Mert jelenleg nincs, így város mértani közepén miért pöcegödör a megoldás a problémára? Mit lehetne tenni a megoldás érdekében az ott lakok anyagilag is támogatnák a csatornázást, de természetesen a városnak bőven lenne teendője. Kérem polgármester úr, a hivatal hathatós intézkedését. Ez si kellene, hogy legyen az ott folyó tömb rehabilitációnak az Eötvös tér északi tömbjének rendezés alávonásának. Ez egy nem rég tudomásomra jutott hír, azt gondolom, mindenképpen a kérdésre méltó problémát vet fel.
Tüttő István: Köszönjük a felvetést, természetesen megvizsgáljuk és ezt a problémát kezelni fogjuk. Tóth Zsuzsanna képviselőnő kívánt szólni, tessék.
Tóth Zsuzsanna: Köszönöm polgármester úr elállók a kérdéstől mivel azóta jegyzőnőnek köszönet, össze lett hívva egy bizottság az adott témában, és lassan azt hiszem egy megállapodás tervezet is fog készülni.
Bicsák Miklós: Tisztelt közgyűlés, polgármester úr én a kérdéseimben, ahogy mondtam, nagyon furcsának találom, és örülök is mint s város, városszéli településben olyan szép buszmegállók vannak. De Palin városrésznek az úgynevezett öregfalu, jelenlegi Alkotmány utca, volt Dinter kastéllyal szemben egyáltalán nincs buszmegálló, amit én évek probléma, amit én jelzek a T. közgyűlésnek, illetve a hivatalnak. Tudni kell, hogy ott a reggeli órákban, a reggeli 6 órás kezdéshez az iskolainduláshoz, emberek diákok öregek, nem túlzom el, nem százairól beszélek. De a 100-hoz 150 személyhez, de lehet, hogy még 200-an is a különböző turnusokban utaznak Nagykanizsa felé. Nincs megoldva a buszváró, ami azt jelenti, hogy kicsit nehéz. Mivel közvetlen a gyalogjárda mellett magánterület van. Én már nagyon sokszor kérdésekben önálló képviselői indítványban semmi nem történt. azt kérdezi Palin lakossága, hogy ezt évet is, és ezt telet, lehet, hogy ilyen szép tél lesz, mint amilyen most október van, „vénasszonyok nyara” elnézést kérek. Akkor nem fogunk fázni, de ha nem, és hófúvás lesz, akkor mit csinálnak ott reggelente délutáni munkába indulok, mert nincs ahová az eső és szél ellen beálljanak, megvédjék magukat. A másik ugyancsak ez, amit már régóta, évek óta kérek, hogy jelenlegi magántulajdonban lévő gyógyszertár előtt lévő buszmegálló, annyi, hogy fel kellene helyezni a gyógyszertár elő lévő partoldalra ezt a buszmegállót. Hasonlóan nem tudnak beállni az emberek. Itt lesz valóban a téli vagy az őszi esőzések, hideg és az emberek kint állnak az utazásra várók. Ez az első két kérdésem volt. A harmadik kérdésem, amire kaptam is levelet az Zala Megyei Állami Közútkezelő Társaságtól. az úgynevezett Magyar 154. előtt kértem gyalogátkelőhelyet, tudni kell, hogy Tunsgram-ban a reggeli, kora hajnali órákban is rengeteg munkába szállított ember van és nincs megoldva a gyalogátkelőhely. Két héttel ezelőtt is egy kisebb, nem nagy dolog történt, a busz mögül kilépett az egyik munkába induló személy, és bizony hajszál tartotta, hogy teherautó el nem gázolta. Jelen pillanatban ennek a sürgősségét kérdezném és intézkedését, és valami megoldást, hogy vagy kihelyezni táblát, vagy most már a szakvélemény szerint, ha megengedik a T. képviselőtársaim felolvasom, hogy a VIA Kanizsa Kht. jelzett helyszínen végez egy gyalogos forgalomszámlálást, amely a számlálás adatai alapján lehet, majd dönteni a gyalogátkelőhelyről. Hát kérdezem majd akkor döntünk, amikor eltapos valakit, mert bejön a korai sötétedés, vagy már be is jött. Leszállnak a buszról, az utolsó pillanatban induló busszal jönnek munkába. Nagyon veszélyes ez a Magyar utca 154-158 közötti rész. Kérném a szíves intézkedést.
Marton István: Tisztelt közgyűlés a múltkori közgyűlési meghívót nagy örömmel vettem kézbe, amikor a 3. napirendi pontot olvastam ott azt tapasztaltam, hogy Marton István önálló képviselői indítványai. Amikor elolvastam, hogy mit tartalmaz az a pont az örömöm alábbhagyott. Azon anyagot egyszerű oknál fogva, hogy aminek bent…. Ha jól emlékszem, valamikor augusztus második felében az új hulladékdepónia létesítéséhez kapcsolódó önálló képviselői indítványom is volt, amely legjobb tudomásom szerint minden szakbizottságon végigment és nagy döbbenetemre a múltkori közgyűlési meghívó napirendi pontjai között nem szerepelt, mert ha az az eljárási jog szerint ott van, akkor legkésőbb ezt ma meg kellett volna tárgyalni. Én nagyon szeretném, hogyha ebből az ügyből nem lenne tengeri kígyó, ha nem úgy alakulna, mint ahogy magának a depónak az építése, hogy 8 éve építjük, csak még egy kapavágás sem történt.
Tüttő István: 8 éve nem építjük, hiszen nem is ígérgettük. Lehet, hogy Te ígérted, én nem ígértem. Mi csak azt ígértük, hogyha meg lesz a helye, akkor megvalósítjuk. Mivel eldőlt, hogy hol a helye, most már beszélhetünk arról, hogy megvalósítjuk, hiszen Phare pénzt is nyertünk hozzá. Az ígérgetés az valószínű jövő tavasszal a valóság szintjére lép, hiszen akkor elindulhat a beruházás.
Zsoldos Ferenc: Ismételten szeretném megkérdezni, …..meg is kérdezem. Lezárult-e a rendőrség részéről a Polgármesteri Hivatalból eltulajdonított számítástechnikai berendezéssel kapcsolatos nyomozás. Kiderült-e valami, avagy sem? Ugyanis nagyon furcsának tartom, hogy immár hónapok óta – az természetes, hogy akkor még polgármester úr nem tudott válaszolni, nem kapott információt, de most már 3 hónap elmúlt, eltelt és ebben az ügyben a rendőrségünk feltételezem jóhiszeműen, hogy valami módon az ügy végére tudott járni. Ha erről kaphatnánk felvilágosítást, megköszönném.
Tüttő István: A felvilágosításom sajnos rendkívül szomorú lesz, mert most kaptuk meg a rendőrségtől azt a levelet, ami nincsen még itt, de a legközelebbi közgyűlésre már itt lesz, hogy egyszerűen nem találták meg a tettest, és mivel ismeretlen tettes ellen a nyomozásnak megvan a határideje, hogy meddig folytatják, az ügyet lezárták, de a levelet másolatban meg fogják kapni. Erre vonatkozó választ is megadjuk, hogy a biztosító fizetett-e.
Birkner Zoltán: Nagy örömmel látom, hogy városunk járdáinak egy része legalábbis a mozgáskorlátozottak és a kismamák mozgását segítően a le- és a feljárat javul és alakul és nagy örömömre elkészült a Platán soron is ez a felújítás. Most azt teljesen felújították és nagyon szép lett és modern és közben megtudtam Gáspár úrtól egyébként, hogy azért ez hála Istennek megy tovább a keleti városrészben is. Én tulajdonképpen csak annyit szeretnék megtudni, hogy mikor várható, hogy a keleti városrész ilyen értelemben felújítása, járda felújítása is meg fog történni, hiszen a saját körzetem lakói kérdezték tőlem és irigykedtek a Platán sor lakóira, hogy nekik már milyen szépen megoldódott ez a kérdés.
Tüttő István: Én szeretném azt javasolni, hogy mindenki tegye fel a kérdését és a végén a Gáspár úr – mivel több kérdés is hangzott el az utakkal, és a járdákkal - Gáspár úr válaszol.
Cserti Tibor: Én rövid leszek. Balogh képviselőtársam megelőzött kérdésével. Azt szerettem volna konkrétan megkérdezni, hogy a ……vélemények alapján egyértelmű volt akkor nehéz volt ……..Kanizsa Napok …….színvonalát, de sikerült. Ez az érdekes dolog, hogy pontosan azoknak a nevében nehéz szólni, akik egyébként ……….izomszakadásban, vagy …………………..prosperál legalább a dolog, vagy ……Na most azt hiszem, hogy a kérdésemnek a lényege az, hogy elhangzott már itt egyfajta minősítés, hogy záros határidőn belül tényleg valami hathatós előterjesztést kapnak-e a bizottságok – nem kell mindjárt közgyűlési szint – és ennek mi a határnapja, mert általában …..a dologból. Én, mint képviselő megmondom őszintén, szívesen ebbe az irányba semminemű további anyagi támogatást nem javasolnék fordítani, tehát konzekvenciák levonására mindenképpen.
Tüttő István: A következő közgyűlésre javaslom, hogy tárgyaljuk meg. A bizottságok természetesen előtte. Ebben a javaslatban egy olyan változatot is át kell gondolni, hogy hasonlóan ezeknek a városoknak van egy olyan gazdasági társasága, amelynek csak ez a feladata. Ilyen Zalaegerszegen például a vásárigazgatóság. De ha Önöknek van jobb javaslata, természetesen azt is. Van itt olyan javaslat, hogy a VIA-hoz csatoljuk, szóval ezek sem kizárt feltételek, de egy biztos, hogy ha az önkormányzat a nevét adja és pénzt ad hozzá, akkor valóban annak olyan színvonalúnak kell lenni, hogy azok a bírálatok, amelyek most jogosan elhangzottak, azok el kell, hogy maradjanak. Már nem a bírálatok, hanem az okok.
Dr. Horváth György: Havonta két alkalommal különböző helyeken tartok fogadóórákat, de miért és minek? A következő közgyűlésre ki fogom gyűjteni azokat a problémákat, amelyekre egyszerűen nem kaptam választ. Kigyűjtöm az ígéreteket. A válasz, nincs pénz. Én ezt tudomásul veszem, és tudomásul veszem azt is, hogy 100 méterre nem hiszem, hogy van még egy olyan utca, olyan rossz állapotban lévő utca a városban vagy közelebb a belvárosban, mint az Árpád utca. Erre nincsen pénz, ugyanakkor az önálló képviselői indítványokkal lassan most már egy milliárd Ft ment el – most tudom, hogy egy kicsit túlzok – de az önálló képviselői indítványok alapján.
Nem tudom, ugye egyszer én már mondtam én, hogy az önálló képviselői indítványok akkor lelkesedés és helyeslés is volt, valójában ezeket legtöbbször le lehetne ….ha a Hivatal intézkedne. Nem hiszem, hogy ez így tulajdonképpen … Én tisztességgel leírom, aztán várhatom, és aztán láttam, hogy a körzet mit kap. Most éppen ezért kérdezem, hogy tulajdonképpen akkor itt ….vagy el lehet a levegőből is vagy a túlvilágból is dönteni? Aztán említettem már akkor is a munkák végzését. A munkák végzését a Hivatal nem ellenőrzi. Nem amelyet a Hivatal végzett csak el, hanem más vállalatok csinálnak, de hát szörnyű állapotokat teremtenek és ha ………írják nagy lelkesen, hogy felszólították őket, aztán ennyivel be is fejeződött. Tudok ilyen példát mondani a Dózsa György utcában is. Hallottunk olyan ígéretet, hogy felmérik a problémákat, ide a közgyűlés elé kerül, mikor? A következő ciklusban.
A következő dolog, amely egyértelműen a Hivatalnak szól, egyik éve meg van az ígéret, azt aztán végleg elfelejtették. Na most én nem hiszem, hogy arra lenne szükségem, hogy háromszor vagy négyszer megismételjem, de meg fogom mutatni a képviselőtársaknak, naprakészen, pontosan minden levélnek ott van nálam a másolata és azt hiszem, hogy bizonyos fokig szörnyülködés lehet, hogy ilyet tesznek. Érdemes-e akkor leírni, hogy ha így ……a képviselői indítványok mindegyiket írjam le, az a tisztességes, azt várja el a Hivatal? Vagy amit írnak, hogy ekkor, akkor megcsinálják aztán mi lesz belőle? Én azt hiszem én járok el tisztességesen, amikor leírom és arra vagy nem kapok választ, vagy olyan választ kapok, amit 10 perc múlva a következő közgyűlésen ……vagy az a mód – most nem nehogy félreértse a Hivatal, nem bántom – már mindjárt hozza, hogy mibe kerül, hány millió Ft-ba kerül, szavazzuk meg. Én azt hiszem nem a képviselőnek a dolga, vagy azé? Kérdezem, hogy érdemes-e fogadóórát tartani, érdemes-e leírni? Azt hiszem a válaszom egyértelmű, teljesen felesleges.
Polgármester úr engedjen meg, egy másik kérdést, csak egy mondatban. Balogh László úr kapott válasza megdöbbentett, ugyanis hasonló esetekben én többször írtam és mindenkor egyértelmű elutasítás volt és azóta természetesen nem is próbálkozom.
Tüttő István: Horváth úrtól kérném, hogy ezt az összesített listát juttassa el hozzám. Nem kell ennyire pesszimistán felfogni, de azt is tudni kell, hogy Horváth úr az egyik legaktívabb képviselők közé tartozik, aki több száz ilyen javaslatot, vagy felvetést juttat el. Az világos, hogy az önkormányzat ereje nem haladja főleg azokat a kéréseket kell majd megnézni, amely nem is a Hivatalhoz jut el, mert mi azonnal továbbítjuk az illetékes – mondjuk a Via Kht-hoz. Mindenképpen kérnénk ezt a listát és Gyuri ha lehet, azt is írd mellé, hogy melyikre kaptál választ és melyikre nem. Ő nem mondta azt, hogy egyikre sem, csak hogy nem lett megoldva. Mert választ kaphat ettől függetlenül.
Több kérdés nincsen, akkor felteszem Önöknek azokat a kérdéseket, amelyeket ilyen esetben meg kell tennem. A kérdésekre adott válaszokra kérdezem Önöktől, hogy Kelemen Z. Pál úr, ja nincs jelen elment? Bocsánat, a Gáspár úrnak adnánk szót, mert néhány kérdésre már most tud válaszolni.
Gáspár András: Úgy gondolom a Bicsák képviselő úr, amit felvetett, először az érint bennünket az autóbusz várók telepítése. Erre nálunk nincs fedezet, tehát itt beruházásról van szó, a fenntartásokat végezzük, az üvegezést, a bódékat amikor felgyújtják, új műanyagburkolatokat fizetjük, ezeket elvégeztetjük, de újat nem tudunk telepíteni. Egy-egy ilyen buszváró kb. 400.000 Ft-ba kerül és le lehet telepíteni két hét alatt akkor, hogyha a terület adott, tehát nem magánterület van. Ebben most nem tudok mit mondani, hogyha a magánterülettel kapcsolatban mit lehet tenni, meg kell-e vásárolni, vagy bérbe venni, abban az esetben természetesen akkor többe kerül.
A forgalomszámlálást elvégeztetjük, ahogy a Közúti Igazgatóság ígérte, tudni kell, hogy nem a város útjáról van szó, hanem a Közúti Igazgatóságéról. A gyalogátkelőhelynek a kijelölése engedélyköteles tevékenység, amit a Közlekedésfelügyelet engedélyez és az út kezelője kéri meg. Amennyiben a Közúti Igazgatóság nem kívánja megkérni, úgy mi mindenképpen tehetetlenek vagyunk, de legfeljebb a város azt teheti, hogy a polgármester úr ír egy levelet a Közúti Igazgatóság vezetőjének, hogy ennek ellenére, hogy ők nem tartják indokoltnak, a város indokoltnak tartja azt a gyalogátkelőt és kéri ennek a telepítését. Előre szólok, vagy most mondom, hogy ennek a közvilágítás mellett járdakapcsolat miatt jelentős költségei vannak, közvilágítás-telepítés, járdakapcsolat kiépítése és ennek a költségeit ilyen esetben a Közúti Igazgatóság a várostól várja. Van már egy ilyen gyalogátkelőnk, amit most terveztetünk hasonló módon a Teleki úton, illetve a Kaposvári úton a körforgalmon kívül.
Mozgássérült feljárók, városközpontban ugye elkészültek. Mentünk kifelé a Platán soron. Ebben az évben még a Csokonai utcában készül és tavasszal fejeződik be. A többi a Liszt, a Bartók és a többi utca. Ebben az évben a Csokonai volt még beütemezve.
Én is kérem akkor a Horváth képviselő úrtól. Azt hiszem, hogy nekünk – ha minden igaz – megválaszolási restanciánk van, de a munkák azok el szoktak készülni. A papírmunkában egy kicsit gyengék vagyunk.
Tüttő István: Mondjuk, ha ez a válaszunk, akkor kedvező.
Kelemen Z. Pál úr közben nem jött meg, Budai úr sem. Cserti Tibor urat kérdezem, hogy az interpellációjára adott választ elfogadja-e?
Cserti Tibor: …elfogadom, hiszek még.
Tüttő István: Dr. Baranyi Enikőt kérdezem.
Dr. Baranyi Enikő: Igen, köszönöm szépen. Az egyik inkább nem kérdés, hanem figyelemfelkeltés lenne. A minap a gyermekügyelet, illetve a 7-es úton mindenki el tudja képzelni, ahogy a ……..Nagykanizsára befelé vezet, ahogy jövünk be végig a város főutcán láttam, hogy a Gyermekügyelet felől a Petőfi utca irányába haladó családok több gyerekkel szabálytalanul közlekedtek. Megnéztem, az ügyelet előtt és az ügyelettől errefelé haladva jelentős kerülővel lehet átjutni a másik oldalra a Balatoni út felé. Kérném szépen megnézni, mert ezt én balesetveszélyesnek gondolom, hogy ott nem lehetne-e egy gyalogátkelő vonalat felfesteni.
Másik kérdésem az lenne, hogy mennyire tudjuk mi, hogy hol tart ma Nagykanizsán az a típusú vandalizmus, aminek jeleként a buszmegálló környékén lévő műanyag kukák felgyújtására kerül sor. A Kisfaludy utcában a házunkkal szemben lévő egyik kukaedény, illetve szeméttároló így került felgyújtásra, és megdöbbenéssel hallottam ma reggel – ez hétvégén történt – megdöbbenéssel hallottam, hogy rövid időn belül ez a 40. ilyen edény, ami felgyújtásra került. Kérdezném-e azt, hogy ez a dolgozó, a részéről adott információ megalapozott-e, ha pedig megalapozott és itt ilyen problémák úgy néznek ki, hogy inkább fokozottan jelentkeznek, van-e lehetősége, mozgástere az önkormányzatnak a probléma részleges orvoslására, magyarul azért a hajnali órákban lévő fegyelem és rend és biztonság biztosítására való törekvés azt hiszem, hogy ez a városvezetőségnek áttételesen, de szintén kötelezettsége is lenne.
Tüttő István: Azt hiszem ezt nem úgy kell érteni, hogy nekünk kell személyesen ott lenni, de azt tudni kell, hogy olyan helyen is történnek vandál rongálások, amelyek abszolút forgalmas helyen, kivilágított helyen. Erre nagyon jó példa éppen a 17. hosszúsági kört jelző emlékhely. Azt már harmadszor görbítik le és a mostani állapotra is jellemző, hogy folyamatosan tovább hajtják és soha nincs egy ember, aki legalább megmondaná, hogy látta, ki volt az, hiszen erre 100.000 Ft jutalmat tűztünk ki, ha valaki ezt a tettes csapatot valamilyen módon felszínre hozná. Ugyanilyen körben keresendők ezek, amik képviselőnő mond. Felgyújtják, rongálnak. Biztos vagyok benn, hogy azzal is összefügg, amit többen kifogásolnak, az éjszakai mulatóhelyekről már az ítélőképességük hiányában cselekvőkről van szó, akik ilyenkor sajnos vandál módon járkálnak a városban. Egy lehetőségünk lenne, valamilyen módon az ún. helyi őrjáratok számának növelése, a Polgárőrség nagyobb arányú városhoz való integrálása, illetve ezeknek a támogatása, vagy a Rendőrségnek. Sajnos az ilyen bűn, vagy szabálysértést elkövetők azért körül is néznek, amikor megcsinálják ezt a cselekményt. Nem tudtuk eddig felderíteni őket.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: A közrend és közbiztonság kérdésével kapcsolatosan szeretnék egy pár mondatot mondani. Azt gondolom, hogy amit képviselőasszony felvetett, az egy nagyon fontos és nagyon lényeges kérdés, hiszen az éjszakai rend tulajdonképpen nappali problémákat vet fel és ebből a meggondolásból egy olyan lehetőséget próbáltunk megnyitni, amely szintén ennek a jobb helyzetnek a megvalósítását segítené elő. Ilyen volt az, hogy a polgárőrség részére ezeket az ún. Motorola készülékeket átadtuk használatra pontosan azért, hogy a Rendőrséggel kapcsolatba tudjanak lépni és a Közterület Felügyelet is ebbe az úgymond rend kialakításában, vagy arra való törekvésben aktívan bekapcsolódott és a múltkori létszámbővítési kérdésünk is alapvetően erre irányult, hiszen az éjszakai járőrözésekben való bekapcsolásuk nagy mértékben segíthetné akár a rendőrök, akár a Polgárőrség munkáját. Egy biztos, hogy a város vezetése szempontjából konkrét akarat van arra vonatkozóan, hogy ezen a területen minden érintett szervvel együttműködjünk és érdemben változásokat érjünk el. Magunk részéről minden eszközt ezért csatarendbe állítunk és remélem, hogy érdemben változások fognak történni.
Tüttő István: Dr. Baranyi Enikő képviselőnőt kérdezném, hogy az írásban kiküldött választ elfogadja-e?
Dr. Baranyi Enikő: Tudomásul vettem. El nem fogadom, de tudomásul vettem.
Tüttő István: Tóth László úr jelezte, hogy elfogadja a választ.Györek László urat kérdezem.
Györek László: Megkaptam a választ, amit a múltkor interpellációmra adott a polgármester úr. A kérdésem arra vonatkozott, hogy szeretnék egy kimutatást a ’99 és 2000. években polgármesteri keret „terhére” kiutalt lakásokról. Megkaptam a kimutatást, és elhűlve láttam, hosszabb volt, mint amit vártam. őszintén szólva. Tudni kell ehhez azt, hogy a lakásrendeletünk szerint ugye alapvetően a lakások kiutalásának a jogát a Szociális és Egészségügyi Bizottság végzi nagyon helyesen. Én nem hallottam még eddig különösebben panaszkodni senkit. Kevés a lakás, ez kétségtelen probléma és van olyan, amely lakásra 100-nál több pályázat van, és itt bizonyára nagyon nehéz dönteni, de meg kell próbálni. Reméljük, ez javulni fog ez a helyzet. Ilyen helyzetben úgy gondolom, hogy 2 év alatt a polgármester úr által kiutalt 30 db lakás az egyszerűen elképesztő szám. Arról nem is beszélve, hogy a rendeletben ugye 5 db lehetséges kiutalás szerepel évente, tehát az összesen a 2 év alatt 10 helyett 35, az mégiscsak 3,5-szeres túllépés. Ez a kisebbik baj, van itt még más is, ugye elvileg határozott időre lehetett csak kiutalni lakást, a polgármester úr határozatlan időre is utalt ki: egyik évben 6-ot, a másik évben szintén 6-ot, az összesen 12-őt. Ez ugye teljes mértékben ellent mond a mi rendeletünknek. Kérdem én, hogy most mi történik. Tudom, hogy ebben a városban volt már probléma polgármesterrel és lakással, de azért igazából nem értem a helyzetet. Itt most akkor az jön, hogy minden képviselő kaphat lakásokat, amiket kiutalhat ismerősöknek, vagy bárkinek, aki ezt érdemli? Egyébként nem vitatom azt, hogy akik kaptak ilyen módon lakást, adott esetben jogosan kapták. Nem is szeretném ezt most firtatni. Nem szeretném őket semmilyen kényelmetlen helyzetbe hozni. Még azt sem szeretném, hogy itt bármilyen változtatás történjen ez ügyben, de azért ennek nem így kell mennie, nem titokban kellene zajlania. Úgy érzem, hogy a nyilvánosság kiemelten fontos, főleg ilyen lakáshelyzetben. Mindenképpen egy nagyon súlyos dolognak értékelem én. Ebből bizony le kell vonni a megfelelő konzekvenciát.
A választ természetesen nem tudom elfogadni és mivel úgy gondolom, hogy ennek megvan a maga útja, módja, hogy hogyan lehet ezt a kérdést tisztázni és felkérem arra a közgyűlést, hogy bízza meg az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy vizsgálja ki ezt a problémát. Vizsgálja meg, hogy ennek az egész kiutalási rendszernek a jogosságát – tudom, hogy most már nincs ilyen probléma, hiszen megváltozott a rendelet, nincs már joga a polgármesternek erre – de ezek után én ebben sem feltétlenül tudok bízni, hogy nem történtek azóta ilyenek. Vizsgálja ki a Jogi Bizottság ennek a kérdésnek a következményeit és javasoljon egy megoldást erre, de úgy érzem, hogy ez mindenképpen valamiféle választ igényel. Köszönöm szépen és még egyszer mondom, hogy természetesen a választ így nem tudom elfogadni.
Tüttő István: Tisztelt Györek úr! Ön kitűnően csúsztatott, és azt a látszatot kelti, hogy én mutyizom, vagy mutyiztam a lakáselosztásnál. Szeretném majd ezt tájékoztatásképpen írásban is mindenkinek eljuttatni, akár a lakosság számára is. Pontosan be tudom bizonyítani, hogy minden esetben az 5-ös számkereten belül maradtam, mert azon lakásokat, amelyek a 35-ben vannak, a bizottság minden esetben el is fogadta. A bizottság hozzájárulásával történtek meg ezek a kiutalások ráadásul én minden egyes esetben azt is be tudom bizonyítani pontosan, hogy egy jó részében nem is én döntöttem és minden eseten be tudom bizonyítani, hogy olyan emberek kapták meg, akik rászorultak, vagy olyan emberek kapták meg, akik nem szorultak rá, de a város számára fontos emberek voltak. Mert nem szabad különbséget tenni az Önök által favorizált személy és egy másik személy között, mert ha így akarják, akkor erről is válthatunk szót és akkor messze vezetnek a dolgok. Azt is szeretném jelezni, hogy sok olyan személy van ezek között és azért is emelkedett 5-nél többre általában az egy évre eső, mert kötelező volt, életveszélyessé nyilvánított épületből kilakoltatni, vagy különböző önkormányzati döntések végrehajtásának eredményeképpen kellett dönteni, tehát most arról beszélni Györek úr, hogy 35 lakás és volt ilyen polgármester meg olyan, ezt visszautasítom és kikérem magamnak. Ha az Ön gondolkodásába ez fér bele, akkor nagyon sajnálom. Messze állnak tőlem az ilyen gondolatok főleg a gyakorlatban. Szeretném azt is jelezni, hogy ennek a bizottságnak a vizsgálata elé én nagyon szívesen állok és azt is kérem Önöktől, hogy a vizsgálat lezárása után szíveskedjenek a lakosságot tájékoztatni, hogy milyen visszaélést követett el a polgármester, valószínű erre nem fog sor kerülni.
Györek László: Nem hiszem, hogy itt bármiféle csúsztatásról is volt szó, bármivel ezt is bele lehet magyarázni. Kaptam egy választ egy kérdésemre, a válaszban egész pontosan összeszámolva 35 db lakás szerepelt a lehetséges 10 helyett. A rendeletet én ismerem, ez szerepelt benne. Az, hogy a polgármester úr milyen módon, kinek, hogyan, miért, milyen időközönként utalt ki mindenféle lakásokat, arról én nem tudok. Ami egyébként nem feltétlenül kell, hogy én tudjak róla persze, de úgy érzem, hogy valamiféle nyilvánosságot mindenképpen megérdemelt volna. Azért kértem pontosan a bizottság vizsgálatát, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjak. Ha a bizottság megerősíti azt, hogy itt aztán teljesen törvényes volt minden, csak hát nem túl jó kommunikációval, akkor el tudom majd fogadni. Addig azonban úgy érzem, hogy ezt nem tudom elfogadni.
Tüttő István: Végül is Önnek én nem választ adtam, hanem tájékoztattam. Csak megmondom őszintén e mögött politikát érzek, mert minden olyan esetben, amiről itt szó van, ezekről a bizottságoknak mindig is tudomása volt és ezek most már több, mint egy éve nem eltitkoltak, hiszen ezek nem úgy történtek, hogy a bizottság nem tud róla. Akkor megkérdezem, hogy miért most jut eszükbe Önöknek ezt vizsgálni. Remélem, erre is választ fogunk kapni.
Mivel több ilyen nem volt, ezt a napirendet is lezárjuk. Nem fogadta el, akkor szavazzunk! A közgyűlés döntsön.
A közgyűlés 8 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a választ nem fogadja el.
Tüttő István: Eleve tartózkodtam, nehogy itt azt higgyék, hogy én akarok itt valamit tenni. A közgyűlés sem fogadta el, akkor az Ügyrendi Bizottság megkapta a feladatot. Kérem, szavazzanak, hogy megkapja-e.
A közgyűlés 16 szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza:
360/2001.(X.9.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megbízza az Ügyrendi és Jogi Bizottságot vizsgálja meg, hogy a l 1999.-2000. években a 37/1998.(XII.15.) számú rendelet figyelembevételével a polgármester jogosan jelölte-e ki, a polgármesteri keret terhére kijelölhető bérlőket.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős: Tóth László elnök
Tüttő István: Én is megszavaztam.
Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén, az ülést 19,30 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)
A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.
Kmf.
|
Tüttő István |
|
polgármester |
2001. október 30. |
JEGYZŐKÖNYV
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2001. október 30-i 14,00 órától (kedd) soros üléséről.
Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár tetőtéri fogadóterme
(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)
Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.
Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Simánné Mile Éva megbízott osztályvezető, Partiné Dr. szmodics Györgyi közigazgatási osztályvezető, Rontérné Grundmann Firda művelődési osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Karmazin József osztályvezető, Kulbecz Ferenc Közterület Felügyeti osztályvezető, Szabó Lászlóné minőségbiztosítási ellenőr, Vargovics Józsefné HKÖ elnöke, Kámán László IKI intézményvezetője, Schmidt László Ipari Park Fejlesztő Kht. ügyvezetője, Horváth Játszin Kistérségi menedzser helyettes
Megjelentek: Lukács Ibolya Dél- Zalai Hetilap ügyvezetője, Vuk Anita a Városi TV munkatársa, Pásztor András, a Zalai Hírlap munkatársa, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.
Tüttő István: Köszöntöm képviselőtársaimat, természetesen a Polgármesteri Hivatal és a média megjelent képviselőit. Folytatjuk közgyűlésünket. Megállapítom, hogy a képviselőtestületnek több mint a fele jelen van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom. A napirendet meg lehet határozni, mert elmondja mindenki, hogy mit gondol, feljegyezzük és aszerint szavazunk, kézzel szavazunk.
A meghívóban nem szereplő napirend, Kiss László úr kettő önálló képviselői indítványa most került kiosztásra, kérem szavazzunk a felvételéről, először az egyikről. Aki egyetért vele, kézfenntartással fejezze ki.
A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Kiss László úr második képviselői indítványáról – közrendi bizottság létrehozása – kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Ezt követően az eredeti elképzelés az lett volna, hogy ha jó a technika, hogy először a zárt üléseket bonyolítanánk le, tekintettel arra, hogy itt vannak többen távolabbi helyekről is, hogy ne okozzunk problémát a visszautazás kapcsán. Tehát a zárt üléssel folytatnánk és még nekem lenne külön javaslatom, hogy az 5. számú napirend, valamint a 12-es, a 16-os és a 17-es pedig kövesse a zárt ülés napirendjeit, mert ezen napirendekhez szintén távolról érkezett vendégek, előadók, illetve szakértők érkeztek szintén tekintettel az Ő idejükre, szíveskedjünk ezt a sorrendet is megszavazni. Egyben jelezném, hogy a 18-as számú napirendi pont nem kerülne tárgyalásra, tehát nem hozom javaslatba.
Kelemen Z. Pál: Javaslom a 21. számú napirendi pontot zárt ülésen tárgyalni, ugyanis vannak személyes vonzatai és érintettség van és akiről szó van, az nincs jelen. Ezért kérem a személyiségi jogok védelmében a 21. számú napirendi pontot zárt ülésen tárgyalni.
Tüttő István: Én ugyanezt javaslom a 9. napirendi pontra is.
Szavazzunk a 9-es, ezt követően pedig a 21. napirendi pont zárt ülésre, kérem szavazzunk.
A közgyűlés 17 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Kelemen Z. Pál javaslatáról nem kell szavazni, mert nincs itt az illető, majd ha itt lesz akkor szavazunk.
Birkner Zoltán: … nem volt lehetőségem hozzászólni, hogy egyetértek-e az üggyel vagy sem, ezért elszeretném most mondani, hogy a KANIZSA-TREZ Kft-vel kapcsolatosan lett volna nyilvánosság előtti kérdésünk is, hiszen a legutóbbi nyilvánosság előtt zajlott, szeretnénk, ha ez is nyilvánosság előtt folytatódna. Tehát az nyílt ülésen maradna? Jó. Akkor az előbb nem volt lehetőségem elmondani, mert amit indítványoztam, azt polgármester úr nem tette fel szavazásra, így akkor most elmondom, hogy milyen elképzeléseim voltak eredetileg. Szeretném kérni, hogy a 6. napirendi pont, ami az Ipari Park Fejlesztő KHT Szervezeti és Működési Szabályzata, ne kerüljön a mai nap során megtárgyalásra, lévén, hogy még a felügyelő bizottságnak nem szerencséje látni ezt az anyagot. Aztán javaslatom lenne, ill. kérem, hogy napirend előtt kapjak 1 perc hozzászólási lehetőséget és majd lenne egy kérdésem is, amikor eljön annak az ideje, ill. még ez egy javaslat – és kérem, hogy gondoljuk át – a mai nap végére tegyük a polgármesteri tájékoztatót és az interpellációk, kérdések programját. Ez lenne még javaslatom, kérem, hogy szavaztasson erről polgármester úr.
Tüttő István: Akkor sorba vennénk. Javasolja Birkner úr, hogy vegyük le a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő KHT Szervezeti és Működési Szabályzatára vonatkozó napirendet. Megkérdezem Schmidt László urat, hogy fennáll-e az az akadály, amely elhangzott?
Schmidt László: A Felügyelő Bizottság legelső ülésen jóváhagyta a Szervezeti és Működési Szabályzatát a KHT-nak.
Tüttő István: Akkor rendben van, nem vesszük le. Akkor a Birkner úr másik javaslatát teszem fel szavazásra.
Birkner Zoltán: Nem vonom vissza, mert egészen más információm van. Szeretném kérni, hogy a folytatólagos közgyűlésen tárgyaljunk róla, ha nem megy le.
Tüttő István: Napirendre kell venni, akkor abban döntünk, ha folytatólagos ülés lesz, akkor azon tárgyaljuk. Aki egyetért, kérem szavazzon.
A közgyűlés 14 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: A polgármesteri tájékoztató és az interpellációk kerülne a végére Birkner úr javaslata szerint. Kérem szavazzunk.
A közgyűlés 14 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: Azt kérném mindenkitől, hogy …..
Tüttő István: Kérdezem, hogy kinek van a napirendekkel kapcsolatban egyéb javaslata? Napirend előtti felszólalásra ki kér lehetőséget?
Dr. Csákai Iván: Napirend előtt 1 percet szeretnék kérni, a Petőfi Kollégium melletti három torony ügyével kapcsolatban.
Cserti Tibor: Egy kérdést szeretnék feltenni a kérdések között. Téma az Ipari Park pályázati eredményeivel kapcsolatosan lenne. Kérdésnek a lényege az, hogy van egy pozitív kihirdetés a ………….. és tudomásom szerint van egy elutasító levél, most mi az igazság.
Tóth Zsuzsanna: Napirend előtt szeretnék „Sóhajok Hídja”, vagy „Óhajok Hídja” témában elmondani néhány gondolatot.
Nem tudom, hogy minek minősítsem, úgyhogy most el is kívánom mondani. Átolvastam az erre a közgyűlésre kiküldött javasolt napirendi pontokat és megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy nem találok közöttük egyet, amelyről az elmúlt közgyűlésen zárt ülésen hoztunk határozatot. Nevezetesen, hogy Schmidt László vezetésével, Dr. Kovács Loránt és Kalmár István úr folytassanak tárgyalásokat a szindikátusi szerződésre vonatkozóan és ez még az októberi közgyűlésen kerüljön vissza hozzánk. Megdöbbenésemre, amikor megnéztem az erre vonatkozó jegyzőkönyvet, ott ezt a határozati javaslatot sem láttam, tehát én kérném képviselőtársaimat, hogy a kollektív gondolkozásnak a lehetőségét most vegyük magunkra és próbáljunk meg visszaemlékezni, hogy így volt-e annak idején a zárt ülésen, ahogy én most ezt elmondtam.
A kérdéseknél szeretnék még egy kérdést feltenni.
Kiss László: Napirend előtt szeretnék egy hozzászólást elmondani kb. 1 percben, Ipari Park témában és az interpellációknál kérek két interpellációra lehetőséget.
Dr. Horváth György: Napirend előtt szeretnék szólni a képviselői bejelentésekről.
Röst János: Napirend előtt szeretnék kérni 2 percet, újabb Fidesz csapás Nagykanizsára címmel.
Böröcz Zoltán: Napirend előtt szeretnék 2 percet kérni a laktanyák megszerzése tárgyában indított aláírásgyűjtés akcióról szeretném tájékoztatni Önöket.
Bicsák Miklós: Kérdéseknél szeretnék kettő közérdekű kérdést feltenni, a Kanizsa Újsággal kapcsolatban és a fiatalságnak a kérdése. Többen megkerestek, hogy a Mc Donalds’-szal kapcsolatban lenne kérdésem.
Szóbeli interpellációm pedig lenne a palini ravatalozóval, Ifjúság és a Hársfa utcával kapcsolatban.
Tóth László: Kérdést szeretnék feltenni, a kérdés a következő: Miért a Dr. Mező Ferenc Gimnázium a nagykanizsai oktatásügy rút kiskacsája?
Balogh László: Ismét két kérdésem van. Egyik: miért érik nehezen el Nagykanizsát az országos napilapok a reggeli órákban? A másik: ki a felelős mindazért, hogy a költségvetésben előre tervezett tétel megoldása elmarad?
Tüttő István: Nem jönnek a vonatok Laci.
Dr. Baranyi Enikő: Kérdésem lenne az Ipari Park és a Felügyelő Bizottsággal kapcsolatos kérdéskörbe szeretnék szólni.
Másrészt napirend előtt 1 percet szeretnék kérni az 56-os forradalom emlékezesével kapcsolatos koszorúzásokról.
Budai István: A kérdéseknél egy kérdésem lenne. A lejárt határidejű határozatok tárgyalását illetően.
Tüttő István: Több észrevétel nincs, akkor döntsünk a többi napirendi pontról. Azokkal a módosításokkal, amelyeket már javasoltunk.
A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az alábbi napirendi pontokat tárgyalja:
Napirendi pontok:
9. A Satronic-Honeywell Kft. kérelme (írásban)
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
Meghívott: Kétnyári Éva tervezőiroda vezető
Sióinvest Mérnöki Iroda 7400 Kaposvár, Arany J. u. 21.
10. Marton István képviselő önálló indítványa a szilárd hulladék depónia megvalósításának előkészítésére (írásban)
11. Nagykanizsa Ipari Park-Logisztikai Szolgáltató Központ rendezési terve és a belterületi határvonal megállapítására és módosítására vonatkozó 43/1995. (XII.20.) számú rendelet módosítására (írásban)
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
12. A KANIZSA-TREZ Kft. kérelme rendezési terv módosítására (írásban)
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
13. A Két Gál Bt. kérelme rendezési terv módosítására (írásban)
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
14. Javaslat pótelőirányzat biztosítására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
15. Marton István képviselő önálló indítványa a belvárosi ingatlanok felszabadítása tárgyában (írásban)
16. Előterjesztés a 35/1995.(XII.12.) számú a lakások bérleti díjáról szóló rendelet módosítására (írásban)
Előadó: Kámán László IKI vezető
17. Javaslat az Eötvös téri fedett parkoló bérbeadására (írásban)
Előadó: Gáspár András ügyvezető
18. Teleki László képviselő önálló indítványa a Cigány Kisebbségi Önkormányzat pályázatával kapcsolatosan (írásban)
Birkner Zoltán: Egy rendkívül szomorú kötelességemnek kell eleget tennem. Sajnálatos és nagyon tragikus haláleset kapcsán. Hihetetlenül gyorsan és tragikus gyorsasággal meghalt az egyik Fideszes képviselőtársunk Jellinek Sándor, aki a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak volt a külső tagja. Arra kérem most Önöket, hogy 1 perces felállással emlékezzünk meg külső bizottsági tagunkra.
(A jelenlévők 1 perces néma felállással emlékeznek Jellinek Sándorra.)
Dr. Csákai Iván: Lehet, hogy ez szóbeli interpellációnak is elmenne. Három évvel ezelőtt a Petőfi Kollégium mellett, az éjszakai orvosi ügyelet mellett levő három toronnyal kapcsolatban a közgyűlés döntött, hogy az ott fölhalmozott szemetet elviteti. Jelenleg a három toronyban újra a szemét gyűlik. Valami végleges megoldást kellene találni, mert furcsa látvány, hogy az éjszakai ügyelet és a Leánykollégium mellett szeméttárolót tart fenn az önkormányzat abban a három toronyban.
Tóth Zsuzsanna: Sóhajok Hídja, avagy Óhajok Hídja címet adtam felszólalásomnak. Műfaját tekintve azért napirend előtti felszólalás, mert ebben a témában már kimerítettem minden más műfaji lehetőséget. Kérdeztem, interpelláltam és tavaly ilyenkor volt egy önálló képviselői indítványom is, de mindez nem vezetett eredményre. Most a költségvetés tervezés szakaszában szeretném felhívni az Ön és mindannyiunk figyelmét, ismét a sokak számára fontos, a közgyűlés tagjai számára azonban úgy tűnik mindeddig közönyös témában. A megállapításomat mi sem mutatja jobban, mintsem, hogy 2001. szeptember 4-i közgyűlésre kiadott polgármesteri tájékoztató anyagában a tájékoztató a fontosabb intézkedésekről és eseményekről címszó alatt a 22. oldal 6. pontjaként szerepelt egy-két soros mondat, idézem. „A Maort telep környékének lakói 567 fő aláírásával levelet juttattak el hozzánk, kérve a Sétakertet a Batthyányi utcával összekötő gyalogos vasúti híd visszaállítását.” Ahhoz képest, hogy a fontosabb események címszó alá került rendezésre a téma, gyorsan el lett intézve, mindössze egy bővített mondattal. Valószínűleg az illetékesek úgy gondolták, 567 fő kérése, nem is érdemes több időt pazarolni.
Tüttő István: …… nem úgy döntöttek.
Tóth Zsuzsanna: Úgy gondolom polgármester úr Ön is illetékes a dologban.
Tüttő István: Ne haragudjon, én egyedül nem tudok hidat építeni, ha Önök nem szavazzák meg.
Tóth Zsuzsanna: De azt hiszem kár erről közbe beszélni, mert az elején azzal ……………. a polgármester úr, hogy Ön és mindannyiuk figyelmét szeretném felhívni. Akinek nem inge ne vegye magára. Folytatnám. Ez a szöveg véleményem szerint folytatódhatott volna éppenséggel úgy is, hogy felkértük az illetékes szakosztályt szerezzen be szakértői véleményt a híd újraépítésére vonatkozó költségvonzatról, vagy legalább érdeklődjön más hasonló felüljáró kivitelezési költségeiről. Azért, hogy itt a költségvetés tervezés előtt pontos adatokkal rendelkezzünk. Hátha esetleg egész véletlenül mégis úgy dönt a közgyűlés, hogy eleget kíván tenni nem csak a fent jelzett és a tárgyhoz aláírásokat is adó 567 fő óhajának, hanem annak a nagyon sok kisgyermekes szülőnek is, akik egyébként innen a belvárosból kivinnék a zöldbe, a Sétakertbe játszani gyermeküket, mert hisz itt a város szívében alig találunk más, erre a célra létesített teret. Vagy azoknak, akik úgy gondolják, hogy ezen a rövidebb úton érnék el szívesen gyalogszerrel a köztemetőt és még sorolhatnám. Talán az a baj ezekkel az emberekkel, hogy türelmesek. Türelemmel és tisztelettel csak kérnek és nem követelnek, nem állnak fel egy emberként aktuális fórumokon. De az is lehet, hogy nem ismerték fel a politikai nyomás pártokra gyakorolt fontos szerepét, mint például Kiskanizsa városrész lakói, akik megnyeréséért úgy tűnik ma már versenyt kívánnak futni a pártok. Felszólalásom lényege az lett volna, hogy megkérdezzem a kishíd újra építésének költségvonzatáról aktuális árkalkuláció készül-e, ha készül akkor örülök neki, ha nem akkor miért nem, ill. a költségvetés előkészítő bizottság számol-e a kishíd esetleges újraépítésével. Ez utóbbira azt hiszem nemleges lesz a válasz. Tehát még egyszer felhívásként a fentiekből számomra úgy tűnik, hogy az egykori kishíd továbbra is a sóhajok, avagy az óhajok hídja marad.
Tüttő István: Egy mondatot szólnék. 36 millió Ft-ot kaptunk annak idején, mint lehetséges összeget ennek a hídnak a kivitelezésére. Azt hiszem arról Önök értesítve lettek. Vitát most nem nyithatunk.
Kiss László: Szeretnék egy levelet felolvasni, amit itt a városban köröznek Ipari Park ügyben.
„Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Képviselőink! Mint Önök előtt is ismert, komoly érdeklődést és nagy várakozást váltott ki a helyi és a régióban működő vállalkozások körében a városunkban létesítendő Ipari Park és Logisztikai Központ terve és jövendő megvalósítása. Egyértelmű számunkra, hogy az Ipari Park felépülése és működése a város és régió lakói, vállalkozásai részére munkalehetőséget és hosszú távú megélhetést biztosítana. A fentiek miatt komoly aggodalommal töltenek el bennünket a sajtóban megjelenő cikkek és a városunkban terjedő információk, melyek szerint a NagyPlus Rt. alapításakor megkötött szindikátusi szerződés néhány pontjával a közgyűlés egyes tagjai nem értenek egyet, ill. további garanciák beépítését tartják szükségesnek. Megítélésünk szerint a túlzott bizalmatlanság és a további garanciák megkövetelése nagymértékben veszélyezteti a projekt létét. A késedelmeskedés az olasz fél kivonulását eredményezheti, amely a város jövője szempontjából nagyon komoly hátrányokkal jár, mivel városunk, régiónk jelenleg sem képes biztosítani elegendő munkalehetőséget polgárainak és vállalkozásainak. Aláírásainkkal nyomatékosítva kérjük a tisztelt közgyűlést, képviselőinket, hogy a közös nagy cél érdekében meglévő politikai és személyes ellentéteiket tegyék félre, a szindikátusi szerződést fogadják el, és tegyenek meg mindent azért, hogy a beruházás megkezdődhessen. Bízunk az Önök gyors és pozitív döntésében, hogy Nagykanizsa városa megfelelő fejlődési pályára állhasson, hogy múltjához méltóan ismét a Dunántúl meghatározó városa legyen Nagykanizsa 2001. október 25. Ezt a levelet a tegnapi nap folyamán és 3 forrásból is megkaptam, és nagyon csodálkozom rajta, miből tudják az aláírók azt megítélni, hogy az az igény, amit a közgyűlés szindikátusi szerződéssel kapcsolatban támaszt, az valóban túlzó-e ? Olvasták a szindikátusi szerződést? Ha olvasták, nincs ez körözik, és ez körbe megy és aláírásokat gyűjtenek rá. Ha olvasták polgármester úr szeretném befejezni.
Tüttő István: Utána én majd folytatom.
Kiss László: Semmi kifogásom ellene, de előbb szeretném befejezni. Látták ezt, olvasták ezt? Nem olvashatták, mert ha valaki innét követte el … azt nem tételezem fel. Ezt nem tételezem fel, azért mondom azt, hogy akkor…. Én körbe mutattam, elnézést kérek. Ha nem olvasták, akkor kinek véleményét tükrözi ez a levél, azt szeretném megkérdezni. Honnét tudják, hogy túlzó ez az igény, akkor minek mondanak ilyen véleményeket, hogyan kerül ez leírásra. Egyszerűen az a vélemény, felháborítónak tartom a közgyűlés ellen irányuló ilyen külső nyomásgyakorlási kísérletet. Ez már több soknál, valakiknek az az érdeke, hogy közgyűlésre ilyen nyomást gyakoroljon. Én úgy vélem, a közgyűlés semmivel sem kér több garanciát, mint az a nemzetközi gyakorlatban szokásos. szeretném megkérdezni képviselőtársaimat, hogy ki az, aki minden garancia nélkül hajlandó megszavazni a tőkeemelést, tartsa fel kezét. Ki az, akkor pedig kikérjük maguknak az ilyen levelezgetést, és az ilyen aláírásgyűjtést. Meggyőződésem ez hangulatkeltés a közgyűlés ellen. Még egyszer hangsúlyozom, hogy ezt kikérem magamnak. Ez hangulatkeltés odáig is eljutott már, hogy azt terjesztik, hogy a NagyPlusz Rt igazgatósági tagságáért ennyi-annyi, havonta 500 eFt tiszteletdíj illet. Ezt erről a helyről cáfolom, hogy szemen szedett hazugság. Kérem tisztázzuk, milyen sötét erők működnek a háttérben, ki akarja a közgyűlés kezét megfogni és aláíratatni vele egy olyan szerződést, ami a városnak adott esetben nem lehet érdeke. És uraim még egy figyelemre méltó dolog, ez a helyzet akkor, ha kiskorúsítjuk az állampolgárt, nem adunk számára információkat, és akkor elindulnak a találgatások. Az a kérdésem, kinek jó ez?
Tüttő István: Tisztelt Kiss úr megelőztük volna, amikor jöttem, akkor nyomták a kezembe ezt a vastag iratot, amelyen több mint 160 vállalkozás, cég, aláírása szerepel, és ennek a bevezető levelét olvasta Ön fel.
Kiss László: (mikrofon nélkül) Honnan származnak az információk?
Tüttő István. Én nem tudom, olvasták biztos az újságot. Én nem akarok semmifilét hozzáfűzni ebben az ügyben. Annyit tudnak, hogy szindikátusi szerződés körül probléma van. Ezt az újságban olvashatták. Azt is tudják, hogyha nem kötjük meg a szerződést, akkor meghiúsulhat a beruházás. teljesen egyszerű logikával következtettek, gondolom ezek a cégek, vagy vállalkozások. Őket egyetlen egy érdekli a leírás alapján, hogy szíveskedjünk mielőbb úgy dönteni, hogy ez megvalósulhasson. Itt van, körbeadhatom. Ezt el is akartam mondani, csak megvártam volna Önöket.
Dr. Horváth György: Tisztelt polgármester a múlt alkalommal szóltam a képviselői bejelentések érdemtelenségéről. Ön azt kérte, hogy gyűjtsem össze. Összegyűjtöttem, de választ szinte 2000. szeptembertől 31-re nem kaptam választ. Az augusztus 6-án leírt sokat emlegetett Árpád utcára sem… arról volt szó, hogy valamiféle városi tervnek, mi hogyan következik. Én azt hiszem már nyugodtan… annyira nem méltattak én leülök az írógép mellé aztán nem válaszolnak. Akármilyen kérdést tesz fel vagy problémát egy egyszerű választópolgárnak, …, így mondom, akkor is elvárja azt, hogy tudomásul vegyék. Azt pedig itt nem történik meg. Úgy, hogy azért nem hoztam el, és érdemtelennek tartom jóformán tovább leírni a problémákat, amelyeket … nem is keveset. Csak nem tudom meddig fog ez így menni, mert itt nem egy utcáról van szó, hanem itt városról van szó, na de hát nem egészen úgy néz ki az utcáknak a rendbetétele, ahogy az azt hiszem, hogy elvárható lenne.
Tüttő István: Meg fogjuk vizsgálni.
Röst János: A laktanyák visszaadása ügyében az MSZP aláírásgyűjtést szervezet, amelyet természetesen helyesnek tartom, és támogatom. A Nagykanizsa térségének az ügyét, ha komplexen áttekintjük, akkor kiderül, hogy a FIDESZ kormány tudatosan ártott Nagykanizsának. Ahhoz, hogy Nagykanizsa város fejlődjön, ahhoz, hogy munkahelyteremtő beruházások elinduljanak, a következők kellenek.1. infrastruktúra,2.vasúti közlekedés 3.közúti közlekedés,4.légi közlekedés.
A vasúti közlekedés Nagykanizsa vonatkozásában, ebben az évben a kormány szintén visszafejlesztette. Meg kell nézni a menetrendeket. A közúti közlekedésnél az M7-es autópálya építése nem kezdődött el. A légi közlekedésnél van egy csekély esélyünk a Sármellék még áll. A második szempont a földterület rendezése. A fejlődésnek alapfeltétele, hogy jelentős földterülettel rendelkezzen a város. Jelenleg az Ipari Parkhoz szükséges, laktanya épületeket, és területeket nem kaptuk vissza. E nélkül úgy gondolom, hogy jelentős fejlesztést nehéz megszervezni. A harmadik szempont az pedig az Európai 5-ös folyosó. A következő a történet Nagykanizsa lette kijelölve, a 10 logisztikai központ közül az egyiknek. A kormányprogram 3 éves beszámolójában a következő hangzott el. Ezt felolvasnám szó szerint. „Nagykanizsa 1997-ben került ,kijelölésre a térség logisztikai központjának gazdaságilag optimális helyszíneként. A kidolgozott megvalósítási tanulmány első ütemben az ……épülő központ megvalósítását javasolta, amely kombinált forgalmi terminál létesítését követően komplex szolgáltatásokat nyújtó központtá bővíthető” ez volt a történet akkor és folytatnám: „Az új Szlovén Magyar határ átmenet megépítése folytán az 5. korridor vonalvezetése megváltozott, így elkerüli Nagykanizsát. … Zalaegerszeg szerepel, amely vezető koncepció átgondolását is maga után vonhatja” jelenleg ez van a kormányzati programban. Én arra kérném fel a polgármester urat, hogy folytasson tárgyalásokat a parlamenti képviselőinkkel, minisztériumokkal, és próbálja meg azt elérni, hogy ezek a sorok ebből a programból kikerüljenek. A helyi a FIDESZ-t pedig arra kérném fel, hogy tiltakozzon, az ellen.
Birkner Zoltán: Tisztelt polgármester úr, kedves képviselőtársaim, tisztelt hölgyeim és uraim, nem először történik ez a 3,5 év során azt gondolom, inkább azt kell mondanom sokadszor történik már, hogy nagyon rossz ebben a városban élni, hiszen vannak közöttünk olyanok soha, semmilyen eredményt nem vesznek észre. És vannak olyanok, akik folyamatosan azt akarják sugallni, hogy létezik egy fajta FIDESZ kormány kontra Nagykanizsa város. Hát akkor had szabadjon Röst képviselőtársam, én nem tudom, hogy Ön honnét szerezte az anyagot, és azt gondolom, hogy tények az ellen mutatnak, amit Ön most elmondott. És nagyon udvariasan had szabadjon néhány dolgot elmondanom arra, amit Ön elmondott az előbb. Kérve a Kanizsaiakat, hogy legyenek türelmesek hozzánk, hiszen a választásokhoz közeledünk, ilyenkor a választásokhoz közeledve néhány képviselőtársam folyamatos szereplési lehetőségével hívja fel magára a figyelmet. Az infrastruktúra fejlesztés Nagykanizsa iránya végre, valahára megindult. Aki Budapest felé közlekedik az azt gondolom, hogy végig szenvedi ennek az útját. Ugye épül Zamárdiig az autópálya, és Letenyétől, illetve a határátkelőtől Becsehely Nagykanizsa irányába is megindul 2002-ben. Tovább megyek előrehozottan. Elindult a letenyei határátkelő átalakítása és szélesítése és nemzetközi, igazi nemzetközi portáll átalakítása. Tehát végre Nagykanizsa azt a szerepét töltheti be, valóban ebben igaza van Röst képviselőtársamnak, csak 2005 után kb arra várható, hogy megépül az M 7-es teljes hosszában, ha sikerül. Hozzáteszem ez jelentős eredmény lenne. Én azt nagyon sajnálom, hogy az elmúlt 11 évben erre nem volt lehetőségünk, hogy ez elmondhassuk Talán nem csak a FIDESZ kormányzatnak a bűne. A földterület kérdése. A földterülethez, és most már le szeretném szögezni: Kérem szépen, már megint boszorkányt üldözünk. Az olasz partnerünk és ezt elmondhatjuk, annyit vár el tőlünk, hogy biztosítsunk 45 hektár földterületet az 1. ütem megvalósítására az Ipari Parkban, az adott. Nem függ össze a laktanyával. Nem függ össze mindazzal, amit Röst képviselőtársam elmondott. a 2. ütem biztosítása a város feladata 55 hektár földterület formájában, amely vagy a laktanya, vagy egyéb terület formájában fog megvalósulni. Tehát még egyszer elmondom, és most itt leszögezem. Nagyon szeretném, hogyha Nagykanizsa Megyei Jogú Város megkapná a laktanyáit, de nagyon szeretném, hogyha végre a képviselőtársam eljutnának odáig, hogy ne ijesztgessék a lakosságot azzal, hogy ha nincs laktanya, nincs Ipari Park, nem függ össze közvetlenül az első körben. Az 5-ös folyosó kérdése. Hála Istennek a Helsinki folyosó valóban Nagykanizsán keresztül fog futni, hála Istennek egy Európai vérkeringésbe kerülünk, végre azt a feladatot tudja Nagykanizsa betölteni, amiért azt a szlogent kapta annak idején, hogy régiók kapuja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Röst János: Hát sajnálom, hogy Birkner Zoltán nem ismeri saját kormányának a programját, sajnálom, hogy nem olvasta ezeket a leveleket, papírokat ami nekem birtokomban van. Mait én idéztem az a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumnak a kormányprogram 3 éves beszámolójából, idéztem. Ez pedig még egyszer kimondja, hogy az új Szlovén Magyar határgátnak megépítése folytán a 5-ös korridor vonalvezetése megváltozott, itt elkerüli Nagykanizsát, tisztelt Birkner Zoltán. Ha nem tudja ezt, akkor kérdezzen meg szakértőket. Ez azt jelenti gyakorlatilag, hogyha ezt így hagyjuk, akkor Zalaegerszeg el fogja vinni ezt a lehetőséget, oda fog kerülni a Logisztikai Központ cím, ami azt jelenti, gyakorlatilag az Ipari Park megépítése is, ilyen módon veszélybe kerül. Köszönöm.
Tüttő István: Tisztelt közgyűlés, most adnám át a szót Böröcz Zoltán úrnak.
Böröcz Zoltán: szeretném tájékoztatni Önöket, hogy pár héttel ezelőtt indított aláírásgyűjtési akció, amelyre a felhívás itt a közgyűlésben hangzott el. Aláíró ívek kijuttatását követően 2 héttel, több mint 3 500 aláírás gyűlt össze, és több mint 10 ezer kérdőív van jelenleg a lakosságnál, és nagyon sok segítővel dolgozunk és gyűjtjük ezeket az aláírásokat. Én ígértem annak idején és teszem is, hogy folyamatosan tájékoztatom Önöket erről. Most ezt teszem. És szeretném én is nyomatékosan leszögezni, hogy Nagykanizsai Ipari Park teljes valóságában az eredeti tervek szerint, csak a területen, beleértve a laktanyák területét is, valósítható meg. Köszönöm figyelmüket
Tüttő István: Napirend előtt …(nincs hang)
Dr. Baranyi Enikő: Az 56-os forradalom emlékére történő koszorúzási és emlékezésekről szeretnék nagyon rövidem néhány szót mondani. Nevezetesen nagyon-nagy megtiszteltetésnek éreztem, és örültem, hogy ott lehettem Kiskanizsán én is, ahol Rózsás János városunk köztiszteletben állószemélyének az ünnepi beszédét volt alkalmam meghallgatni. Azt gondolom, hogy ennek a beszédnek a tartalma, a kifejezésmódja ízünkig és velejűnkig hatott. Én, mint egy önálló képviselői indítványhoz kezelendő ünnepi beszédet, szeretném megkérni a Nagykanizsa Kanizsa Újságot a hetilapot, és ezennel át is nyújtanám ezt a levelet, vagy ezt a beszédet Lukács Ibolyának. Kérem, hogy elejétől végig közölje az újság, hogy lakosság széles köréhez ne csak kiskanizsaiakhoz juthasson el, az a fajta tartalom, ami abban megjelent, amely a realitás és kegyelet teljes megemlékezésnek hangját jelenítette meg. Köszönöm szépen. Polgármester úr engedélyével át is nyújtanám ezt a beszédet, teljesen az elejétől végig teljes egészében Lukács Ibolyának.
Szünet (technikai)
Zárt ülés 15,10-től 20,20 –ig tartott. Nyílt ülés 20,20-tól folytatódott.
A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.
A közgyűlés 364/2001.(X.30.)--3652001.(X.30.)--3662001.(X.30.)--367/2001.(X.30.) 3862001.(X.30.) -3872001.(X.30.) számú határozata később kerül kihirdetésre.
A közgyűlés 368/2001.(X.30.)-tól – 385/2001.(X.30.)-ig számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött.
9. A Satronic-Honeywell Kft. kérelme (írásban)
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
Tüttő István: Kérem, a 30-sal kapcsolatos véleményüket? Elnök urat kérdezem, Antalics urat, hogy kíván-e kiegészítést tenni?
Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, talán emlékeznek rá, hogy ez volt az a rendezési tervmódosítás, amely éppen a munkahelyteremtő beruházás érdekében sürgősen meg kellett tenni. Tulajdonképpen gyorsított eljárással előttünk az anyag, azt javaslom, hogy bizottságunk döntésének megfelelően a közgyűlés fogadja el a rendezési tervmódosítását.
Tüttő István: Mindenképpen egy olyan munkahelyteremtő beruházásról van szó, amit nekünk támogatnunk kell.
Cserti Tibor: Támogassuk természetesen a magam részéről munkahelyteremtést, csak plusz még egy ….., láttam annak, amit elmondtuk, hogy ilyen rendezési terv megkötöttségek mellett, hogyha a kiváltottnál jóval, de jóval keményebben határozzuk, és ilyen a beépítési százalék, meg minden….. ilyenértelemben módosítani, és most módosítjuk. Annyiszor áttervezési igénnyel jár, és szerencsénk van…….. Tehát indokolt volt ……… átadás során komolyabb megkötést tenni, vonatkozó……
Tüttő István: Rendben van, ne döntsük el most.
Antalics Dezső: Tulajdonképpen emlékezetném, Cserti úrnak válaszolok a kérdésére. Tulajdonképpen ez az a terület, amit a közgyűlés annak idején, illetőleg a városrendezési bizottság nem vont be a rendezés alá. Utána kérte a közgyűlés, hogy vizsgáljuk, ki, hogy ez módosítás a beruházás érdekében a korábbi beépítési százalékhoz képest jelent-e tulajdonképpen növekedést. Egyértelműen bizony igen, tehát gyakorlatilag mindenképpen a befektető igényeit szolgája és város érdekit is egyben ez az előterjesztés. Úgy, hogy úgy érzem itt nem követtünk el hibát, ebben a…
Marton István: Nem tudom az érintett területen közel múltban járt-e valaki. Én jártam. Megint az az eset, amikor a közgyűlés szánalmas helyzetbe került. Meg kell, hogy kérdezzem, mi történne, ha most nem ezt mondanánk? Visszabontanák már az elkészült objektumokat? Hogy most megyünk utána rendezési tervvel annak, amit fizikálisan meg van csak éppen még nincs befedve, de az összes oszlop áll. Hát én szánalmasnak tartom, és 1 év alatt jótányit nem változott a gyakorlat, de félek, hogy a következő 11 évben sem. pár hónappal vagyunk később uraim, mint hogyha normálisan megy ez a dolog. Legalább félévvel. Cáfoljon meg itt a fejlesztési bizottság bármelyik tagja, vagy elnöke. Annak a tavasszal simán keresztül kellett volna menni. Én támogatom, félreértés ne essék.
Tüttő István: Egy kérdésem van Marton úrhoz. Tavasszal volt ilyen megkeresés? Nem volt.
Marton István: Nem tudom uraim, nem tudom. Akkor meg, hogy meriek elkezdeni.
Tüttő István: Ugyanis megmondom miről van szó, A GE ha elnyerte volna a Honeywell pályázatot, amelyet az EU-os Gazdasági Bizottsága utasított el, pontosan amiatt, hogy monopol helyzetben került volna Európában a repülőgép gyártás terén, akkor sajnos az következett volna be, tudom pontosan, hogy GE ezt a gyárát felszámolta volna Nagykanizsán, és elvitte volna Miskolcra. Tehát, mi annak örüljünk, hogy Honeywell most bővít, és most ne azon meditáljunk, hogy leakarjuk-e bontatni. Kérem, támogassuk. Pista én megértem, amit mondtál, de volt módunkban ezzel foglalkozni. Ki keresett minket ebben? Senki. Most jöttek ide, hogy ez a lehetőség van, 2 nap, hét alatt döntenünk kell, vagy elviszi a Honeyvell cég a döntését máshova.
Marton István: Viszont én azt gondolom, hogy mivel semmibe se vették a tisztelt testületet, és én kezdem azt hinni, hogy tisztelt testület is semmibe veszi önmagát, akkor legalább büntessük meg őket engedélynélküli építkezés elkezdése miatt.
Dr. Fodor Csaba: De mi nem vagyunk hatóság.
Marton István: Fodor úr most ebbe ne menjünk bele mélyebben. Tudom, hogy ez nem a te, vagy én hatásköröm, de talán-talán megérne egy misét ez a dolog. ….szabálytanul zajlik, akkor nem is értem miért van szükség erre a testületre.
Gyalókai Zoltán: Cserti képviselőtársamnak azért szeretnék egy-két gondolatot mondani a rendezési tervvel kapcsolatban. Nem tudom, hogy Tesco mekkora területet vett volna, vagy Inter Fruct? Lehet, hogy az épület plusz 1 méter? Hogyha nem lennének neki beépítési szándékai. Az, hogy ezek tényleges épületek és normálisan szellősen legyenek elhelyezve ekkora épülettömbök. Igen is kell a rendezési tervhez egyező esetben én is, és azt hiszem bármelyik képviselőtársam hajlandó eltérni ettől, de gyakorlatilag ez a szabály…… és az egész világon így van.
Tarnóczky Attila: Főépítész urat kérdezném, hogy az 500 eFt-os támogatásra a szerződés megkötésre került?
Cserti Tibor: Én nem szeretném, ha minden ilyen szempontból megsértődnék, hogyha a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ennyire sürgősnek tartotta. Én csak azt mondtam, hogy előre láthatólag programozható volt az északkelti városrész esetében, most már ötször, vagy hatszori áttervezés. … majd rá fogok mutatni a következő napirendi pontok kapcsán. Nem benneteket ……. akkor ….
A közgyűlés 24 szavazattal egyhangúlag a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
49/2001. (X.31.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 49/2001. (X.31.)számú rendeletével módosítja a többször módosított 52/1999.(X.13.) számú rendletét.
(Rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva)
10. Marton István képviselő önálló indítványa a szilárd hulladék depónia megvalósításának előkészítésére (írásban)
Tüttő István: Köszöntjük Ferencz József urat, mivel nem volt itt amikor eldöntöttük a napirendi pont tárgyalásánál és a távollétében eleve zárt ülést tartottunk volna, megkérdezem, hogy zárt ülést kér-e vagy nyílt ülést.
Ferencz József: Köszönöm szépen nem kérek zárt ülést.
Tüttő István: Maradjunk abban, hogy megkezdjük a nyílt ülések sorozatát, és ha megjön az olasz úr, akkor valamit teszünk, szünet után megtárgyaljuk, amennyiben időben érkezik.
Szavazzunk arról, hogy tárgyaljuk most Marton úr önálló képviselői indítványát?
A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a képviselői indítványt tárgyalja.
Tüttő István: Megkérdezem Marton urat kíván-e hozzáfűzni még ehhez a napirendhez?
Tüttő István: Most Ferencz úr pedig elment.
Marton István: Mint említettem, nem értem, hogy ha nekem a mai közgyűlésen három önálló képviselői indítványomat tárgyalja a közgyűlés, akkor ebből a háromból a középsőt miért kell kiemelni önkényesen és miért nem a menetrend szerinti haladást választottuk. Ez nem változtat azon a véleményemen, amit az önálló képviselői indítványomban leírtam. Úgy gondolom, hogy annak minden szava helytálló, ellentétben bizonyos megnyilvánulásokkal az érintett részéről, pl. a mai megyei újságban is. Amit még el kell, hogy mondjak – mert mindenképpen új fejlemény – hogy a jegyzőkönyvi kivonatok három bizottság álláspontját rögzítik itt. Ami azt jelenti, hogy a Ferencz úrnak a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági tagságának a megszüntetését a Városfejlesztési és Környezetvédelmi, a Gazdasági és Városüzemeltetési, ill. a Pénzügyi Bizottság nem támogatta, kb. az igenek száma általában több volt, mint a nemeké, sőt minden esetben, de a tartózkodásokkal együtt nem sikerült többséget szerezni. Ez alól egy kivétel van, az Ügyrendi Bizottság, ahol 1 nem, 1 tartózkodás mellett elsöprő többséggel támogatták az én önálló képviselői indítványomat, magyarul Ferencz úrnak a visszahívását. Ez az első napirendi pontja a javaslatomnak. A második, hogy a közgyűlés a hulladékdepónia megvalósítására ugyanúgy hozzon létre egy 5 fős eseti bizottságot, mint amilyet létrehozott ennek a háznak a megvalósítására. Aki nem tudja, annak érdemes annyit elmondani, hogy a költségvetésünkben is szerepel, mintegy 520 millió Ft-os előirányzatból valósul meg ez a hulladékdepónia, amelynek döntő része, tehát 70 %-a állami, ill. nemzetközi forrásokból valósulna meg. Azt hiszem, hogy mindenképpen megérdemli a könyvtár építéséhez hasonló kiemelt figyelmet.
Tüttő István: Díjazásmentes bizottsággal.
Marton István: Én ezt nem is mondom. Ha valaki figyeli, akkor én nem beszéltem ebben a javaslatban a díjazásról, nem beszéltem a személyekről, én csak arról beszéltem, hogy ugyanúgy 5 fős bizottságot kell létrehozni, mint a könyvtár építésére. Az élet ezt igazolta, hogy 5 fő fölött a munkaképesség a mi esetünkben a nulla felé konverzál. Öt főnél is sok esetben gondot okoz a határozatképesség biztosítása. Pl. nagyon jó példa az általam vezetett költségvetést előkészítő bizottság is, ahol ötből általában hárman szoktunk megjelenni. Én azt is elbírom fogadni, ha a közgyűlés ma úgy dönt, hogy megválasztja az öt fős bizottságot, de nem tölti meg tartalommal, és mondjuk a pártok majd egyeztetnek, hogy a következő közgyűlés már tudjon dönteni arról, hogy kik lettek a bizottság tagjai, hiszen olyan végzetesen még nem késtünk el. Jobban állunk ebben az ügyben, mint az előbb említett költségvetést előkészítő ad hoc bizottság. Ugyanis jövőre fog elindulni, de a tevékenysége az már nem árt ha korábban elindul. Ezt a javaslatomat is az Ügyrendi Bizottság – azt hiszem – ellenszavazat nélkül támogatta. Én ennyit kívántam elmondani.
Dr. Fodor Csaba: Valóban a Gazdasági Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 3 igen szavazattal, 1 nem, és 3 tartózkodással nem támogatta, hogy a Gazdasági Bizottság egy kültagját a közgyűlés visszahívja. Az én személyes véleményem ezzel az üggyel, elmondtam én ezt múltkor is, elmondtam bizottsági ülésen is és megismétlem Önök előtt még egyszer. Én szerintem ez az előterjesztés önmagában jelentős ellentmondásokat hordoz, hiszen ha elfogadjuk a Marton képviselő úrnak azon álláspontját, hogy Ferencz úr, mint a Gazdasági Bizottság kültagja részt venne olyan döntések meghozatalában, amihez egyébként a Gazdasági Bizottságnak a mai önkormányzati hatályos rendeletek szerint sincs jogosítványa, mert hiszen van nekünk egy közbeszerzési rendeletünk és ez a pályázat egy nemzetközi tender lenne a Phare pénz miatt, nem is lehetne más pályázatot kiírni. Ennek a bizottságnak kellene elbírálnia, de ha elfogadjuk a Marton képviselő 2. számú határozati javaslatát, miszerint állítsunk fel erre egy külön ad hoc bizottságot, hasonlóan a könyvtár beruházást felügyelő bizottság mintájára, akkor pedig ebbe a bizottságba nem kell beválasztani Ferencz urat. Ez a bizottság mindenféle olyan jogkörrel rendelkezne, amivel a közbeszerzési bizottság rendelkezik és ezekben az ügyekben, mint ahogy a könyvtár ügyében is emlékeztetni szeretném képviselő urat a Gazdasági Bizottság semmiféle hatáskörrel, jogkörrel nem rendelkezett. Tehát semmiféle döntést nem hozott. E tekintetben itt miért hozna, hiszen itt sem lenne hatásköre, és itt sincs jelen pillanatban sem hatásköre. Az a jogszabály, amelyre Marton képviselő az írásos anyagban hivatkozott, valóban él, érvényes, csak nem hatályos, mert a hatályba lépése 2002-es önkormányzati választásokkor történik meg emlékezetem szerint. Tehát részben igaz, csak a mondatot folytatni kellett volna. Én azt hiszem, hogy ez a Kft, melynek Ferencz úr ügyvezetője, az önkormányzat éppen azért hozta létre önkormányzati többségi tulajdonnal, hogy ezt a depót üzemeltesse és megteremtse azokat a lehetőségeket, hogy az önkormányzat egy újabb depó építésébe kezdjen. Soha nem is volt cél és nem is volt szándék, hogy ez a gazdasági társaság egy ekkora beruházást lebonyolítson, ill. ne adj Isten fővállalkozásban végrehajtsa. Ahhoz, hogy valaki egy pályázaton, nem nemzetközi, de egy közbeszerzési pályázaton induljon ma Magyarországon, azért meg kell felelni egy csomó dolognak. Legfőképpen pénzügyi, gazdasági szempontok alapján kell igazolnia, hogy ő képes teljesíteni azt, amire a pályázat kiírás megtörtént. Természetesen kell azt is bizonyítania, hogy rendelkezésére áll az a szükséges műszaki gárda saját berkein belül, ill. alvállalkozóként, akik meg tudják valósítani a beruházást. Kérdezem én, a mi társaságunk az NSR Kft. a maga pár darab emberével alkalmas rá? Dehogy alkalmas. Be sem tudná nyújtani a pályázatot. Ahhoz, hogy nemzetközi pályázaton induljon, ahhoz meg minimálisan az kellene, hogy a társaság taggyűlése erre felhatalmazást adjon az ügyvezetőnek. Márpedig a többségi tulajdonosai mi vagyunk, és ha mi úgy döntünk, hogy nem, akkor értelemszerűen nem is indulhat el a pályázaton. Tehát ezek a félelmek azt gondolom szóba sem jöhetnek. Úgy vélem, hogy Ferencz úr tudására a városüzemeltetés területén a Gazdasági Bizottságnak szüksége van. A Gazdasági Bizottság azt gondolom, hogy éppen e miatt nem adta hozzájárulását Marton képviselő határozati javaslatának a támogatásához. Tehát én azokra az olyan ellentmondásokra, amelyek ebben az előterjesztésben vannak, annak a Gazdasági Bizottság által nem támogatott véleménynek a figyelembevételével arra kérem a közgyűlést, hogy az 1. határozati pontot ne támogassa. A 2-ről természetesen hajlandók vagyunk további tárgyalásokat folytatni, de azt viszont ki kellene akkor egészíteni, vagy legalább is valamilyen más határidőt tűzni hozzá, hogy ez az 5 fős bizottság milyen szempontok alapján, miként álljon föl és ebben a közgyűlés mikor döntsön, mert az önkormányzat bizottságot az önkormányzati törvény alapján csak közgyűlési döntéssel hozhat.
Röst János: Úgy gondolom, hogy Fodor képviselőtársam elég hosszan indokolta a véleményét, amely azt lehet mondani, hogy egybeesik az enyémmel. Én azért feltennék pár költői kérdést és szerintem akkor mindenki számára világosabb lesz, hogy mi az igazi válasz itt. Az első kérdés az, hogy ki az NSR Kft-nek a tulajdonosa? Úgy gondolom, hogy mindannyian tudjuk, hogy vegyes-vállalat és nagy részben az önkormányzat a tulajdonosa. A következő kérdés, hogy részt kíván-e venni a kivitelezésben az NSR Kft., erről ki dönt? Az önkormányzat nagyjából. A következő kérdés, hogy részt kíván-e venni a lebonyolításban az NSR Kft, ebben ki dönt? Szintén az önkormányzat. A végső kérdés, hogy ki dönt az üzemeltetésről? Szintén az önkormányzat. Ilyen értelemben az összes döntés nálunk van, tehát a közgyűlés keretén belül. Akkor nem értem, hogy ilyen értelemben miért zavaró, hogy bizottsági tag Ferencz József. A másik pedig az, hogy ennek a döntésnek van egy olyan hátulütője, hogy ez precedens értékű, mert eddig a 11 évig én nem emlékszem vissza arra, hogy a közgyűlés bizottsági tagot bármi ok miatt visszahívott volna, vagy nem. Egy megjegyzésem mindenképpen lenne. Azt helyesnek tartom, hogy a 2. pontban Marton István javasolja az öt fős bizottságot. Erre valóban jó példa egyébként a könyvtár bizottság. Én annyit tudok felajánlani, amennyiben a testület engem felkér, vagy megbíz, nagyon szívesen részt veszek ennek a lebonyolításában, tekintettel arra, hogy egyedüli beruházó vagyok, aki hasonló jellegű munkákat már végzett.
Zsoldos Ferenc: A bizottsági ülésen is elmondtam ezzel a javaslattal kapcsolatban a véleményemet. Teljesen indokolatlannak tartottam akkor is és tartom jelenleg is a határozati javaslat 1. pontját, hiszen semmi sem esik olyan mértékben, olyan formában sem jogi, sem etikai vonatkozásban latba és véleményem szerint nem okoz problémát, ami ezt a lépést megalapozottnak indokolná vagy szükségessé tenné. Ferencz József úrnak egyébként is véleményem szerint, mint a depónia üzemeltetője és üzemeltetőjének vezetői helyzetében mindenképpen be kell kapcsolódnia, és állandóan együtt kell működni a beruházás folyamatában. Tehát megfelelő információkra szüksége van. Megalapozatlannak tartom azt a véleményt, hogy ez veszélyeztetné a beruházást, mert ez egyáltalán nem indokolt, nem áll fenn, nem jelentkezik. Tehát a magam részéről is egyértelmű a véleményem a bizottsági ülésen elhangzottakkal összhangban, hogy semmisem indokolja Ferencz József úr bizottságból történő visszahívását, mert nem látok semmiféle olyan zavaró okot, amely veszélyeztetné ezt a város számára nagyon fontos beruházást, amennyiben Ő bizottsági tag. Egyébként is, ha olyan jellegű döntésekre kerül sor, amely közvetlenül érinti, vagy érintené az Ő vezető szerepét, a Szervezeti és Működési Szabályzat egyértelműen megfogalmazza azt, hogy ilyen esetekben – mint érintett fél – a döntésekben nem vehet részt. De hangsúlyozom, hogy ehhez a bizottsági tagságának a megszüntetését semmiképpen nem indokolja.
Budai István: Az késztetett hozzászólásra, hogy az előttem szólók elmondták, hogy végső soron nem képes az NSR depónia építésére. Én úgy gondolom, hogy ez igaz, és az is igaz, hogy az idő azóta sokat változott, amióta az NSR-t létrehoztuk, mert hiszen megváltoztak a pénzügyi feltételek. Tudjuk azt, hogy ma eredményesen csak az önkormányzat pályázhat állami pénzekre. Én úgy gondolom, hogy ez a vita már nem lehet vita, hiszen 93-ban, amikor az NSR-t létrehozták, akkor pontosan azért hozták létre, hogy a depóniát megépítse. Arról volt szó akkor a pályázatban, hogy vegyes tulajdonú kft-t, ill. vállalatot hoznak létre az akkori alapítók, az Önkormányzat és az NSR, ill. akkor még két alapítóról volt szó, mert a pályázat során akkor még a Saubermacher és a Ryno külön-külön, de együtt pályáztak. Az a véleményem, hogy ez a téma ma már nem is lehetne vitatéma, mert hiszen eljárt az idő e felett a téma felett. Ha én a Marton úrral egyetértek, akkor nem emiatt értek egyet amit itt leírt, hanem amiatt értek egyet, mint általában én megfogalmaztam a magam kis téziseit, hogy semmiféle bizottságba nem tartom szerencsésnek részt venni olyan társaságok, vagy olyan intézmények első számú vezetőit és hangsúlyozom, hogy első számú vezetőjét, amely valamilyen kapcsolatban van a város költségvetésével. Ha ez latba nyomna nálam valamit, akkor ezért én elfogadnám a Marton úr javaslatát.
Tüttő István: Akkor itt nagyon sok embernek kellene megszüntetni a bizottsági tagságát.
Tarnóczky Attila: A javaslatok 2. pontjával egyetértek. Azt azonban szeretném jelezni, hogy érdemes lenne ennek az ad hoc bizottságnak feladatkört is megszabni. Következőt javaslom kiegészítésként, hogy „a bizottság koordinálja a beruházás folyamatát, arról írásban rendszeresen tájékoztatja a közgyűlést és közgyűlési hatáskörbe tartozó ügyekben annak intézkedését kezdeményezi”. Itt elhangzott, hogy október 1. idejét múlta, legyen akkor november 30. Úgy gondolom, hogy a következő ülésen a bizottsági tagokkal fel lehet tölteni.
Marton István: Az előttem szóló képviselőtársaim jelentős részének természetesen nem értek egyet a véleményével, de el kell, hogy fogadjam, mert pl. Zsoldos képviselőtársam ismertette az Ügyrendi Bizottságnak a kisebbségi véleményét. Ő volt az egy nem ellenszavazó és én nem hiszem, hogy az Ügyrendi Bizottság nagy fölénye mellett olyan nagyot tévedett volna, amikor javasolt mind a két határozati javaslatnak az elfogadását. Fodor úrnak, amikor a könyvtárépítő bizottsággal párhuzamot von, akkor azt mondanám, hogy a könyvtár építő bizottság is mindig kikérte a szakbizottságok álláspontját, állásfoglalását és tájékoztatta őket. Még közgyűlésen is kaptunk olyan vádat – ha emlékeznek rá képviselőtársaim, nem akarom mondani, de ha kérik akkor mondom – hogy miért mondom, hogy miért foglalkozunk mi ilyen kérdésekkel. Erre a válaszom az volt, mert legalább három szakbizottságot érintő volt ez a kérdés és egyik sem volt vele hajlandó foglalkozni, az idő pedig sürgette az építkezést. Úgy gondolom, hogy semmiféle ellentmondás nincs az ügyben, mert azért maradjunk annyiban, hogy egy Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági tag rengeteg információval rendelkezik, amit bennfentes információnak kell, hogy nevezzünk. Felhívom mindenkinek arra a figyelmét, hogy bizony-bizony az NSR Kft-vel kapcsolatban ért már bennünket meglepetés, méghozzá nagyon negatív meglepetés, amikor a 8 millió Ft osztalékot be akartuk vonna a város sanyarú költségvetésének a javítására és kérdésemre, ahogy a polgármester úr azt mondta, hogy jogosan mond nemet az NSR, mert olyan a szindikátusi szerződés, hogy ezt megteheti. Úgy gondolom, hogy ez a megnyilvánulás sem a Kft-nek, sem annak az ügyvezetőjének a preztizsét, ebben az ügyben való megbízhatóságát – nem csak az én szemem előtt, hanem mások előtt – sem emelte. Tehát ki mihez akar hozzányúlni Röst úr, az a szindikátusi szerződés kérdése, erre viszont azt hiszem, hogy most nem kell kitérni és egyikünk előtt sincs és teljességgel meddő vitát produkálna. Úgy gondolom, ha ez a közgyűlés reményeim szerint dönt, úgy dönt, hogy az általam leírtak és az itt elhangzottak miatt Ferencz urat visszahívja, akkor nem történik semminemű különösen nagy sérelem, mert én nem tudom a Ferenc urat ki javasolta a Közgyűlés Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságába, de értelemszerűen, aki jelölte korábban, az a továbbiakban is jelölhet. Ez nekem teljesen evidencia, tehát nem szeretném, ha valakibe olyan érzés támadna, hogy valamelyik pártnak egyetlen egy helyét is ez a kérdés, ill. erre adott – szerintem pozitív döntés – negatívan befolyásolná.
Tüttő István: Annyit azonban megemlítenék, hogy Ferencz József úrnak abban a döntésben, amit a Marton úr említett, abban nincs köze, hiszen Ő ügyvezetője ennek a Kft-nek. A másik tulajdonos pedig éppen nem a Ferencz úr, tehát így azt mondom, hogy a tulajdonosok döntöttek ebben a kérdésben. Az más kérdés, hogy ügyvezetője ennek a gazdasági társaságnak a Ferenc úr.
Dr. Fodor Csaba: Nem bíráltam, eszembe sem jutott a könyvtár ad hoc bizottságot, sőt többször meg is köszöntem az Ő működésüket és most is ezt teszem, nincs is ebben hiba. Ebben a bizottságban nagyon helyesen – és akkor én is támogattam – tag volt Czupi Gyula igazgató úr, aki az épületet üzemeltető intézmény igazgatója, mert én is azt gondolom, hogy egy ilyen bizottságban lehetőség szerint vegyen részt az a szakember, aki az általa vezetett intézmény majd üzemeltetni fogja ezt az épületet és egyáltalán ért ahhoz a tevékenységhez, amely itt ebben a házban jelesen folyik, akkor még tervezetten folyni fog. Hiszen az Ő könyvtár szakmai tapasztalataira és tudására feltétlenül szükség volt – gondolom én – a bizottságban. Tehát abban lehet, itt megint más a helyzet valamiért. Abban polgármester úrnak teljesen igaza van, hogy a szindikátusi szerződést nem keverjük ide, mert az egy osztrák és egy magyar tulajdonos által kötött szerződés volt és itt csak a tulajdonosok módosíthatják a szindikátusi szerződést, ha akarják. Ehhez aztán az ügyvezetőnek semmiféle köze nincs, ill. annyi, hogy köteles végrehajtani, ami abban szerepel, meg ami a társasági szerződésben és más szabályzatokban szerepel. Tehát ebbe nem kell belekeverni. Én alpolgármester úr álláspontját teljesen elfogadom és osztom. Elfogadom azt, hogy a 2. határozati javaslatot oly módon egészítsük ki és ezt én magam is azt mondom, hogy így el kellene fogadni a közgyűlésnek, de csak a 2. határozati javaslatot.
Birkner Zoltán: Miután meghallgatjuk Ferencz urat, utána kérnék egy percet.
Ferencz József: Néhány képviselő feltett néhány kérdést, habár Röst úr saját maga válaszolt, de szeretnék válaszolni rá. Azt hiszem egyértelmű és mindenki előtt világos, hogy sem az NSR Kft., sem SR Kft. nem kíván hulladéklerakót építeni, nem kíván hulladéklerakó beruházást bonyolítani és kivitelezési feladatokat sem kívánja ellátni. Azon egyszerű oknál fogva, mert nem rendelkezik ezzel az apparátussal és ezzel a referenciával, ami ehhez kell. A tisztánlátás érdekében, de azt hiszem ezt ugyanúgy mindenki tudja, hogy maga ez a munka ez nagy Phare programnak a megvalósítása, nagyon szigorú feltételekkel. Tehát a pályáztatást is pályáztatni kell, hogy ki fog majd pályáztatni, majd a pályáztatás után a kivitelezési munkákat is pályáztatni kell és ez teljes mértékben az EU-s elvárásoknak megfelelően. Így az én ismereteim szerint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak ez nem lesz hatásköre. Abban teljesen igaza van a Marton úrnak, hogy nagyon sok információval rendelkezem, talán-talán a legtöbbel ebben a vonatkozásban és én ezt az információt, ezt a tudást, ezt az elmúlt évek tapasztalatát ajánlom abba a szakbizottságba, amely ennek a megvalósítását felügyeli.
Tüttő István: Kiegészítés a 2. számú határozati javaslathoz érkezett Tarnóczky úr részéről és a Marton úr javasolta, hogy november 30-ra módosítsuk a határidőt. Tarnóczky úr pedig a koordinálás, tájékoztatási kötelezettséget és kezdeményezést, intézkedésre, ezt javasolta, kérem erről szavazzunk.
A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a kiegészítést elfogadja.
Tüttő István: Felteszem az 1. számú határozati javaslatot szavazásra.
A közgyűlés 2 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Kérem a 2. számú határozati javaslatról a döntésüket úgy, ahogy a Marton úr javasolta, öt főt meghatározunk és mennyi időt hagyjunk a tagoknak a kijelölésére, elég lesz két hét? November 15-ig kérjük az öt személyre a frakcióktól, ill. az illetékesektől a javaslatot. A javaslatokat pedig a Jegyzői Kabinetnek kell leadni. Szavazzunk.
A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
389/2001. (X.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékdepónia megvalósítására 5 fős eseti bizottságot hoz létre.
A bizottság a hulladékdepónia megvalósítása folyamán felmerült, közgyűlési és állandó bizottsági döntést nem igénylő kérdésekben az önkormányzat nevében jár el, beszámoltat, ellenőriz. Tapasztalatairól a közgyűlést szükség szerint tájékoztatja, illetve intézkedést kezdeményez.
A bizottság koordinálja a beruházás folyamatát, arról írásban rendszeresen tájékoztatja a közgyűlést és közgyűlési hatáskörbe tartozó ügyekben annak intézkedését kezdeményezi
A működésének rendjét a bizottság maga dolgozza ki. A bizottsági munkáért külön díjazás nem adható.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős: Tüttő István polgármester
11. Nagykanizsa Ipari Park-Logisztikai Szolgáltató Központ rendezési terve és a belterületi határvonal megállapítására és módosítására vonatkozó 43/1995. (XII.20.) számú rendelet módosítására (írásban)
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
Antalics Dezső: A tervezők elnézést kérnek, de mivel Pécsről érkeztek nem tudták megvárni ezt a napirendi pontot és kértek, hogy tolmácsoljam ezt a napirendi pontot olyan értelemben, hogy – és ahogy az előterjesztés is tartalmazza – ez a rendezési terv tulajdonképpen az Ipari Park-Logisztikai Szolgáltató Központ első alapütemét képezi, amely nélkül további lépések nem tehetők meg. Határidőhöz kötött. Azt mondom, hogy köszönet a tervezőknek, hogy előttünk lehet és döntéshelyzetbe vagyunk. Minden szakhatóságot megjárt. Javaslom képviselő társaimnak, hogy fogadják el.
Tüttő István: Lezárom a vitát. Rendeleti javaslatról döntünk, 1.) szám.
A közgyűlés 24 szavazattal egyhangúlag a javaslatot elfogadja és az alábbi rendeletet alkotja:
50/2001. (X.31.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/2001. (X.31.) számú rendelete a Nagykanizsa, Északi Városrész egyszerűsített részletes rendezési tervéről szóló 41/1997. (XI.4.) számú rendeletének módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Tüttő István: Itt azért mondom, hogy rendeleti javaslat, mert hatályát vesztő rendeleti javaslatunk is van, az előzőre vonatkozik. Tehát akkor a rendeleti javaslat az Ipari Park-Logisztikai Szolgáltató Központ tervezési területére vonatkozó előírásai hatályukat vesztik, erről a rendeleti javaslatról kérem a döntésüket.
A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeleteket alkotja:
51/2001. (X.31.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2001. (X.31.) számú rendelete a Nagykanizsa Általános Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló többször módosított 12/1995. (IV.25.) számú rendeletének módosításáról, az IP- LSZK tervezési területére vonatkozó előírásai hatályukat vesztik
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal 2 tartózkodással javaslatot elfogadja és következő rendeletet alkotja:
52/2001. (X.31.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 52/2001. (X.31.) számú rendelete a Nagykanizsa Általános Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló többször módosított 12/1995. (IV.25.) számú rendeletének módosításáról, az IP- LSZK tervezési területére vonatkozó előírásai hatályukat vesztik
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Tüttő István: Kérem a határozati javaslatra a szavazatukat.
A közgyűlés 24 szavazattal egyhangúlag a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
390/2001. (X.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Ipari Park-Logisztikai Szolgáltató Központ tervezési területére vonatkozó Általános Rendezési Terv illeszkedési lapot – mint településrész szerkezeti tervet – a 4. számú melléklet szerint elfogadja. E tervi tartalmat kell a továbbiakban készülő településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapjaként alkalmazni.
Tüttő István: A rendeleti javaslatoknál kérem a 2. számúra a szavazatukat.
A közgyűlés 24 szavazattal egyhangúlag a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: A kiegészítéssel kapcsolatos módosítást is fogadjuk el, mert az kell, hogy mikor lép hatályba ez a rendelet.
A közgyűlés 24 szavazattal egyhangúlag a javaslatot a kiegészítéssel együtt elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
53/2001. (X.31.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 52/2001. (X.31.) számú rendelete a Nagykanizsa Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park helyi építési szabályzatáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Tüttő István: Kérem a 3. számú rendeleti javaslatról a döntést.
A közgyűlés 24 szavazattal egyhangúlag a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
54/2001. (X.31.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 54/2001. (X.31.) számú rendelete a többször módosított 43/1995. (XII.20.) számú, a belterületi határvonal megállapítására és módosítására vonatkozó rendeletének módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Tüttő István: Szeretnék még egy határozati javaslatot – azon kívül, ami itt le volt írva – felolvasni. „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ipari Park I. ütem 45 ha területének biztosításához kezdeményezi az önkormányzat által még meg nem vásárolt – és fel van sorolva az összes olyan ingatlannak a helyrajzi száma, ami ebből a 45 ha-ból még hiányzik – ingatlanok kisajátítását. A kisajátítás indokaként a közcélú munkahelyteremtés, iparfejlesztési célok megvalósítását jelöljük meg. Utasítja a polgármestert, hogy a kisajátítási eljárás elindításához szükséges dokumentációt nyújtsa be a Közigazgatási Hivatalhoz. Határidő: azonnal.” Kérem ezt még szavazzuk meg, mert ez szükséges a földterület biztosításához. Addig nem lehetett kisajátítani, amíg a rendezési terv nincs elfogadva.
A közgyűlés 24 szavazattal egyhangúlag a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
391/2001. (X.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ipari Park I. ütem 45 ha területének biztosításához kezdeményezi az Önkormányzat által még meg nem vásárolt: 4386/14, 4386/20, 4386/24, 4386/25, 0628/100, 0628/105, 0628/106, 0628/108, 0628/116, 0628/117, 0628/129, 0628/130, 0628/134, 0628/135, 0628/136, 0628/137, 0628/138, 4396/6 ingatlanok kisajátítását.
A kisajátítás indokaként a közcélú munkahelyteremtés, iparfejlesztési célok megvalósítását jelöljük meg.
Utasítja a polgármestert, hogy a kisajátítási eljárás elindításához szükséges dokumentációt nyújtsa be a Közigazgatási Hivatalhoz.
Határidő: azonnal.
Felelős: Tüttő István polgármester
12. A KANIZSA-TREZ Kft. kérelme rendezési terv módosítására (írásban)
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
Antalics Dezső: Mint ahogy emlékeznek rá, ezt a napirendi pontot a tisztázatlan kérdések, válaszok elmaradása miatt levettem napirendről az elmúlt közgyűlésen. Bizottságunk ismételten megtárgyalta, immáron a három kérés, rendezési terv módosítást kérő külön előterjesztésben szerepel, többek között a KANIZSA-TREZ Kft. kérelme is. A bizottsági ülés egyik részében a kérdésekre próbáltunk választ kapni és ott kiderült, hogy ellentétben az itt elhangzottakkal az önkormányzat hivatalához írásos megkeresés az inkubátorházhoz való hozzájárulás ügyében nem érkezett. Ezzel együtt a bizottságunk, miután ez a hajó elment és ugyanakkor az eredeti funkcióban a lakásprogram, ill. társasház építés szerepelt, a második-harmadik szinten, ebből következően a bizottságunk nem zárkózott el a rendezési terv módosításától. Támogatta azt többségi vélemény alapján, de megfogalmazódott az a gondolat – ugyan ez nem a mi bizottságunk hatásköre – hogy amikor megállapításra került az a szerződés, amelyben semmiféle utalás nincs az inkubátorház létesítésére vonatkozóan, akkor nyilvánvaló, hogy a telekárban ez valamennyire kisebb árat jelentett, amelynek a kompenzálására majd egy határozati javaslattal szeretnék én egyénileg jönni a vitát követően. Tehát a lényege a határozati javaslatnak, hogy a bizottságunk a rendezési terv módosításához hozzájárul 1 tartózkodás, 8 igen szavazattal, és egy olyan része is van, hogy a bizottság kéri, hogy az épületekről készített engedélyezési tervet mutassák be a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülésén.
Birkner Zoltán: Valójába azt szeretném megtudakolni polgármester úrtól, jegyzőnőtől, hogy a múltkor azért elég meredek dolgok hangzottak el ennek az ügynek a kapcsán. Azt gondolom, hogy aki nézte ezt az adást, akkor az jött ki belőle, hogy itt az önkormányzat óriási hibák sorozatát követte el. Valamiféle szóbeli, nem szóbeli megállapodás is történt inkubátorház ügyben. Én szeretném, ha polgármester úr, jegyzőnő esetleg néhány mondatban tisztába tenné ezt az ügyet és szeretném ha ez megoldódna. Szeretném, ha a vállalkozó elégedett lenne és szeretném, ha mi is elégedettek lennénk és végre ez az ügy is lezárulna a sok többihez hasonlóan. De azért néhány mondatot kérnék szépen ez ügyben, hogy a legutóbbi vádak azok megalapozottak voltak, nem voltak megalapozottak és hasonlók.
Tüttő István: Valóban előkerült a szó az inkubátorházról, egy technológiai inkubátorházról. Azonban azt bátran mondhatom, hogy azért nem lett belőle a részünkről igazán követő eljárás, mert írásban az inkubátorházra vonatkozó részletes elképzelés nem érkezett meg és ami még nagyon fontos ebben az ügyen, amit szóban említettek az urak, az arról szólt, hogy az önkormányzatnak kellene egy gazdasági társaságot létrehozni arra az inkubátorházra, amely itt működne. Én pedig, addig amíg nem ismerjük pontosan, hogy ez mit jelent, letenni az asztalra Önök elé és egyben még gazdasági társaság létrehozását is jelentette volna, hát éppen ezért erre vonatkozó részletes anyag hiányában ez nem is került Önök elé. Ez volt az oka, hogy elmaradhatott, de egyéb ezzel kapcsolatos információt nem tudok mondani.
Cserti Tibor: Magam részéről csatlakoznék az örülők táborába. Okos döntés volt a Városfejlesztési Bizottságé. Igazolva látom a döntés alapján azt, hogy az elmúlt időszakban gyakorlatilag felszínre kerültek az indulatok is, de végső soron a megoldás irányába mozdult el a dolog. Egy vonatkozásban ….. látok egyébként. A konszenzus teremtésnek múltkor volt egy igazi kemény magva, az előterjesztésben az cseng vissza. A módosításra szükség van, hogy a tulajdonos szempontjából is szükség van. A produktum megvalósítását elősegíti, de a rendezési tervmódosítás költségeit valakinek fizetni kell és erre vonatkozóan vállalások is elhangzottak, ami nem köszön vissza a határozati javaslatból. Ilyen értelemben várok egy megerősítést, ha ez így van, akkor elfogadásra azonnal javaslatot teszek. Ha a bizottság ……… a javaslatát, akkor én azonnal visszavonom.
Tüttő István: A Cserti úr javaslatát azért tegyük bele. Elnök urat kérdezem, hogy egyetért-e a javaslattal, hiszen Ön az előterjesztő.
Antalics Dezső: Természetesen. Tulajdonképpen a mi bizottságunk csak abban a kérdésben foglalt állást, hogy egyáltalán a rendezési terv módosításához hozzájárul-e. Az eredeti határozati javaslatot érvényben tartja, nyilván azzal a kiegészítővel, amivel a Cserti úr foglalkozott az előbb. Ezzel együtt én ígértem azt, hogy egy kiegészítő javaslattal szeretnék élni, ez nem a bizottsági határozat, hanem személy szerint én javasolnám, hogy „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy az inkubátorház megvalósításának elmaradása kompenzációja ennek megfelelően értékarányosan lakások kerüljenek az önkormányzat tulajdonába, ennek lehetőségét vizsgálja meg.” Tehát ez a kérésem, hogy ezzel kapcsolatosan ezt a határozati javaslatot a közgyűlés fogadja el.
Tüttő István: Lezárom a vitát, kezdjük az utolsó javaslatnak a szavazásával. Kérdezem, hogy a határidő mi legyen?
Antalics Dezső: A legközelebbi bizottsági ülés.
Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.
A közgyűlés 23 szavazattal egyhangúlag a javaslatot elfogadja.:
Tüttő István: Azzal a kiegészítéssel, amit Cserti úr mondott, visszautalunk a régi határozatra, kérem a határozati javaslat elfogadását.
A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előző szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
393/2001. (X.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. a Nagykanizsa, volt Thury György Laktanya és környéke RT területét a mellékletben foglalt fejlesztési elhatározás szerinti módosítás átvezetése céljából rendezés alá vonja.
Felkéri a Polgármestert a további teendők lebonyolítására.
Határidő: a tervezési munka vállalkozásba
adására: 2001. november 30.
Felelős: Tüttő István polgármester
2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az inkubátor-ház megvalósulásának elmaradása kompenzálására esetére végezzen számításokat, a megvalósuló beruházásból értékarányosan mennyi lakás kerülhet az önkormányzat tulajdonába
Határidő: 2001. november 30.
Felelős: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök
13. A Két Gál Bt. kérelme rendezési terv módosítására (írásban)
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
Antalics Dezső: Tulajdonképpen két további kérés került a bizottság elé. A Két Gál Bt. kérelmével foglalkozott először a bizottság és tisztázódott, hogy nem tekercselő üzemről van szó, itt félreértések voltak, tehát egy kereskedelmi és ebben a környezetben elfogadható szolgáltatási tevékenységről volt szó és ennek megfelelően a bizottságunk az első szavazás alkalmával támogatta a rendezési terv módosítását. Ezt követően került sor a következő vállalkozók kérelmére, ahol a szakbizottság érvei folytán a kérelmet benyújtó vállalkozó visszavonta a kérelmét, és ennek megfelelően nem volt miről dönteni. Ezt követően ügyrendi javaslatként hangzott el a bizottsági ülésen, hogy diszkrimináció lenne a két kérelemnek ilyen irányú kezelése és tulajdonképpen szakmai szempontból szerencsésebb lenne, ha a tevékenység az eredeti rendezési tervben szereplő – és ahogy az előterjesztésben is szerepel – a gazdasági területre kerülne, zöldmezős beruházásként. Éppen ezért a bizottság az újraszavazás alkalmával tulajdonképpen hasonló elbírálásban részesítette a Gál Bt-t is, pontosabban távollétükben, mert akkor már nem voltak jelen. Úgy döntött, hogy azonos elbírálási módban nem támogatja a két vállalkozónak arra a területre vonatkozó rendezési tervmódosítási kérelmét. Ez szerepel most képviselőtársaim előtt.
Bicsák Miklós: Én a Két Gál Bt-vel kapcsolatban a határozati javaslat módosítását szeretném javasolni mégpedig a következőképpen. „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, volt Thury Gy. Laktanya és környéke RT területét a kérelmező igénye szerint rendezés alá vonja.” Kérem képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg, mert igenis vállalkozásra, munkahelyre szüksége van Nagykanizsa városnak.
Tarnóczky Attila: Talán nagyjából megismétlem, amit előző alkalommal mondtam. Nem az a kérdés, hogy rendezés alá vonjuk, vagy nem vonjuk rendezés alá, azt kell eldönteni, hogy ezen a területen lévő porta és őrparancsnoki épületet értékesíteni akarjuk, vagy sem. Véleményem szerint nem. Megmondhatom például egy kiváló lehetőség arra, hogy önkormányzati bérlakásokat a Széchenyi Terv keretében – és akkor pontosítani kell a rendezési tervet természetesen – lehessen ott építeni úgy, hogy az épület értéke be van számítva saját erőként. Tehát az ellenjavaslatom az, hogy ne a területrendezésről döntsünk, hanem jelentsük ki, hogy ne jelenjenek meg újabb és újabb érdeklődők, újabb és újabb ötletekkel, hogy ezt az épületet mi nem kívánjuk egyenlőre értékesíteni. A határozat úgy szóljon, hogy nem kívánja értékesíteni és akkor tiszta a helyzet.
Tüttő István: Ügyrendi javaslat volt szavaznunk kell róla.
Cserti Tibor: Ezt a fajta ügyrendi javaslatot, hogy a többiek véleményét nem hallgattuk meg, szerintem egy picit át kellene gondolni. Szeretnék én is egy véleményt elmondani a témában. Ha ügyrendiként beszéljük a dolgot, akkor Bicsák Miklós képviselőtársamnak volt másfajta javaslata, pontosan, hogy vonja rendezés alá. Lehet ezt úgy is felfogni, hogy ne vonja rendezés alá, ez egy nyakatekert dolog. Ha megengedik én el szeretném mondani a véleményemet.
Birkner Zoltán: Két dolgot szerettem volna kérdezni. Az egyik az, hogy a vállalkozóval történt-e valami egyeztetés, és esetleg más terület felajánlásával, mert nekem ez a megoldás tetszene. Egyébként alpolgármester úr javaslatával ebben az esetben egyet tudok érteni, ha a vállalkozó is rá fog bólintani és azt mondja, hogy el tud fogadni egy hasonló területet. A másik dolog pedig az, hogy ha ez megtörtént, akkor melyik terület lenne ez pontosan, amit adunk helyette. Akkor tudok erről dönteni.
Tüttő István: Ehhez talán emlékeztetőül. Készül most a költségvetés, de sajnálattal tapasztaltam, hogy pontosan az a forrás, amelyik az osztály részére rendelkezésre állna, olyan földterületek vásárlására, amely éppen az ilyen igényeket elégítené ki, a javaslat pillanatnyilag megvonja ettől a forrástól az osztályt, ezért kérném ennek az átgondolását. Ezt csak úgy közbevetőleg mondtam.
Cserti Tibor: Úgy gondolom, hogy ez az előterjesztés ebben a formában semmiféleképpen nem fogadható el. A bizottság legjobb ………………. Miért? Ugyanilyen farizeusok vagyunk önmagunkkal szemben is. Ha ránéznek a rendezési terv vázlatra, ez való igaz, ha mi, mint magánszemélyek tulajdonosai lennénk ennek a területnek, akkor biztos, hogy forgalomképes célra értékesíteni kívánnánk. Egyébként a Tarnóczky képviselő álláspontja ugyanez, jó gazda módjára. Ez a terület egy értékes, beépíthető terület. Igaz, hogy a rendezési tervi javaslat …………… Tehát a javaslat elfogadásakor nyilván való, hogy a rendezési tervhez hozzá kellene nyúlni. Ebben megegyezünk. Ha ez így van, akkor érdekes a bizottság dilemmája, mert kiérezni magából a jegyzőkönyvből. Úgy tűnik, hogy kérem szépen két félnek a dolgát eldönti egy harmadik fél. Gyakorlatilag a Két Gál Bt. különálló kérelemmel fordult a bizottsághoz és a bizottság a módosításra lehetőséget látott, aztán beszélt egy harmadikkal, akinek semmi köze az Ő dolgukhoz. Azt mondja, hogy én elfogadom az én igényemnek megfelelő …….. elhelyezést és akkor gyakorlatilag a bizottság hoz egy álláspontot, hogy menjen oda Ő is. Ezt én azért tartom nem etikus dolognak, mert gondoljunk csak vissza a korábbi vitánkhoz, hány napirendi pont van előttünk. Kanizsai vállalkozók gyakorlatilag most már nem tudom hányadik alkalommal jönnek hozzánk viszonylag egyszerű kérdéssel, hozzájárulva a rendezési terv módosításához és gyakorlatilag itt a városképi beépítéstől nem idegen rendezési tervi módosítást kérnek Ők. Erre mondtuk az elmúlt alkalommal, jó szívvel ………… Én arra kérlek benneteket, hogy mind a két ……… megmaradjon, amit az Attila is mond, hidd el Attila, hogy szociális bérlakás építésére ez a terület erőszakolt, nem hatékony. Arra is szükség van, de meggyőződésem, hogy nem ezen a területen. Ha ugyanez a javaslat a te szádból állítom, hogy egy fél évvel korábban mondjuk a területnek pontosan a déli csücskére, ami ma tényleg önkormányzati funkciókkal terhelt, abba a …………. épületbe kerül ma elhelyezésre hatékonyan, az teljesen más önkormányzati megvalósítás. Fajlagos költségek szempontjából is ………….. ……………….. Arra kérlek benneteket, picit gondoljuk át ezt a dolgot. A Két Gál Bt-nek adjunk megszólalási lehetőséget. Tehát az Ő funkciójuk máshova nem jó, csak ide. Végeredményében arról is döntünk, hogy támogatjuk-e Kanizsa vállalkozásait ……………….. Én a magam részéről arra kérnélek benneteket, hogy …………. ezt a kérdést, rendezési terv módosítását az Ő költségvállalásukkal ismét vonjuk rendezés alá …………….
Tarnóczky Attila: Cserti képviselő úr higgye el, hogy amikor a közgyűlésben egyáltalán potenciális …………….. értünk a szociális bérlakások építésére, akkor főépítész úr megmondhatja, ill. Kámán László is, hogy ez azonnal felvetődött. A saroképület valóban nem, de akkor még nem volt ilyen lehetőség sajnos.
Bicsák Miklós: Mielőtt megkérném, hogy a Két Gál Bt. ügyvezetőnek szíveskedjen a polgármester úr szót adni és elmondják a vállalkozásukkal kapcsolatban a véleményüket. Nekem a magán véleményem és mint képviselő és nagyon régi vállalkozó, elmondhatom, hogy még nem találkoztam a közgyűlésben – 7. éve vagyok képviselő – ilyen ellenszenvvel a vállalkozásokkal szemben. Az előbbi vitákban azon voltunk, hogy elősegítsük több éve kérelmezett vállalkozók kérik a területet, miért nem adjuk meg, most meg tessék itt az eset. Ez nem egy olyan vállalkozást kíván létrehozni, hogy az a városképbe nem illik be. Munkahelyekről, állandóan arról papolunk, hogy ez, meg az és végül egész más vélemények vannak. Azt kérném a képviselőtársaimtól, hogy igen is gondoljuk át, hogy kell vállalkozás, kell adófizető a városunknak vagy nem kell.
Tarnóczky Attila: Képviselő úr vissza kell utasítanom ezt a felvetését. Az egész mai nap nem erről szólt. Itt nagy többséggel vállalkozóbarát dolgok meg lettek szavazva. Úgy hogy alaptalan. De ha esetlen akármilyen vállalkozó jelentkezik az Ön egyik épülete megvételére, akkor ajánlja fel.
Bicsák Miklós: Az az enyém.
Tarnóczky Attila: Ez meg a városé. Még egyszer megismétlem, hogy a városé. Az nem vállalkozó ellenesség, hogy valamit el akarunk adni, vagy nem. Ez megfontolás kérdése és ehhez kell egy gazda szemlélet. Egyébként is megkerülte a ló a kocsit, mert szerintem anélkül dönteni erről kérdésről, hogy rendezési tervet módosítunk, miközben nincs döntés arról, hogy eladjuk-e ezt a területet és ha igen mennyiért, hát abszurdum.
Gyalókai Zoltán: Alpolgármester úrral tökéletesen egyetértek. Egyébként ez a rendezési terv kb. 500 méterrel lejjebb ………… igen is tudja a vállalkozásokat fogadni. Elég nagy területek állnak a vállalkozók rendelkezésére és a bizottság – Cserti úrnak címezve mondom – ezt legelőször is elutasította a rendezési terv módosítást, másodszor volt egy olyan határozata az elmúlt esetben, és utána döntött harmadszor is úgy, hogy javasolja a vállalkozónak a rendezési terv által is vállalkozási övezetnek tekinthető és a rendezési tervben így jelölt területnek a megvásárlását.
Dr. Csákai Iván: Cserti úr ismételte, hogy bérlakás. Ez akkoriban felvetődött, de azóta nem is vetődik fel. Egyetlen egy dologra szeretném a képviselőtársaim figyelmét felhívni, Bicsák Miklósét is. Rózsa utca 13. mögötti üzlet. Ha azt megépítettük, és azóta is probléma van vele, ide a bejárathoz, ahol nagy forgalom lesz, ide akarunk olyan dolgot megépíteni, ahol akadályoztatás lesz. Van hely máshol, oda kell telepíteni. Egyértelmű az, hogy a rendezési terv annak idején, azért nem is foglalkoztunk a szociális bérlakással, mert lebontásra ítélte, hisz az egész területnek a megközelítésére ez az egyik út. Nem hiszem, hogy itt forgalom akadályoztatást megenged a jelenlegi helyzet. Meg kell ezt gondolni. Nekem a keletebbre telepítés nagyon szimpatikus.
Tüttő István: Akkor engedjék meg, hogy megszólaljon a vállalkozó képviselője, mert arról beszélünk, hogy nekik mi felelne meg a legjobban, talán Ők tudják ezt.
Gál Zoltán: A Két Gál Bt. egyik ügyvezetője vagyok. Az első kérdés, ami elhangzott, és amire szeretnék valamilyen szinten válaszolni, az volt itt, hogy kaptunk-e más valamilyen alternatívát. Más alternatíva, vagy bármiféle egyeztetés részünkre nem volt megkeresés az Önkormányzattól. Itt hírtelen felvetődött, hogy ide lakóházat szeretnének tervezni. Amikor mi ezt megkérdeztük, és megérdeklődtük, hogy eladható-e egyáltalán ez a terület, és hogy ide milyen tervek vannak, akkor semmi más választ nem kaptunk egészen eddig a pillanatig, csak azt, hogy egy közpark lesz kialakítandóban, ami gyakorlatilag semmilyen intézményhez nem fog csatolódni, egy önálló független közpark lesz itt a területen. A másik dolog amit szeretnék mondani, hogy az is valamilyen szinten végiggondolandó, hogy oda, mint ahogy megemlítették, hogy forgalmas bejárótól körbevett épületrész lesz, ez a viszonylag úgy gondolom nem is hatalmas terület, mert hirtelen saccolások alapján 5-600 m2 az egész alapterülete az épületnek. Ide mekkora és milyen jellegű lakást lehet építeni ahol ekkora forgalom lesz lebonyolítva, mint ahogy itt megemlítették. A másik dolog, amit szeretnék még megkérdezni, hogy gyakorlatilag amikor mi ezt megérdeklődtük, hogy ezzel a levéllel fordultunk mind a polgármester úrhoz, mind a jegyzőnőhöz, ezután mi olyan válaszokat kaptunk, ami gyakorlatilag mindenféle olyan ellenszenvet váltott ki, mint vállalkozás részünkre, ami nagyban megkérdőjelezi azt a tevékenységet is, hogy érdemes-e itt ebbe a városba hasonló tevékenységet még folytatni, vagy valamilyen vállalkozást egyáltalán indítani, vagy támogatni. Még azt szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha bármiféle olyan hasonló területet tudnának esetleg biztosítani részünk, vagy felajánlani olyan területet, amely megközelíthető, mert azért ez a terület megközelíthető. Amit ajánlottak itt, hogy a zöldövezetben oda alulra esetleg valamilyen szinten elköltözni, mint a másik két gazdasági társaság, aki ebben a témában felmerült, az INNO Profil és a Kanizsa Kft., gyakorlatilag ők mind raktárakat szeretnének létesíteni, ezeknek az elhelyezése az alsó zöldövezetben valamilyen szinten, utcafrontról eldugva, elrejtve – idézőjelben mondom természetesen – a megközelítését valamilyen szinten, nehezebb módon, de megoldható. Egy raktárnak elfogadható, de egy üzlethelyiségnek, ahol naponta vevők fognak megfordulni, ahol autókkal kell bejárni és valamilyen szintű vevőközönséget fogadni kell, nyilván minden kereskedelmi tevékenységnek a reklámját is meg kell tenni. Ezt ott hátul biztosítani, üzemeltetni hasonló szinten, mint ahol most vagyunk, vagy esetlegesen még gazdaságosabban, hiszen a cél ez, hogy az ember folyamatosan növelje és gazdaságosabbá tegye saját tevékenységét, nem megoldható. Tehát ezeket a szempontokat kérném szintén figyelembe venni. Ugyanakkor itt a forgalmat mi a kereszteződésben nem zavarnánk, ugyanis, ha az épület fekvését megnézzük, az északi oldalról, ami a szociális otthon felé is vezet be út, azon az oldalán az épület és az út bevezető oldalán van olyan széles terület, ami a parkolást biztosítaná, a rakodást szintén biztosítani és a bejövő közutakat abszolút nem zavarná a forgalomban. Semmiféle fennakadást, semmiféle zavaró tényezőt nem okozna a közlekedésben.
Tarnóczky Attila: Hogy mekkora lakás építhető ott, arról most nem akarok vitát folytatni, nem ez a fórum alkalmas erre, de azt megjegyzem, hogy a vállalkozások támogatása
Zsoldos Ferenc: 3 mondatban a következőt javaslom. Egy rendezési tervet módosítani kell. Ezeket a meglévő még elfogadható állapotban lévő épületek meg kell tartani. Értékesíteni kell arra a célra, amit ebben az esetben a vállalkozók kértek. Mert végeredményben annak a területnek a kiszolgálásban is részt vesznek. Az épület átalakítása, felújítása az természetesen a vállalkozók feladta lesz végeredményben. Egy ingatlan területe nem le, hanem felértékelődik. Ennek megfelelően és ez a harmadik városképi szempontból sem mellékes. Ennek megfelelően ezt a területet az épülettel együtt értékesítésre javasolom.
Tüttő István. Lezárom a vitát. Bicsák úr kérem a határozati javaslatot ismételje meg és szavazunk. Tehát rendezés alá kell vonni.
Bicsák Miklós: Tisztelt közgyűlés a határozati javaslatot a Két Gál Bt. módosítására. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa, volt Thury György Laktanya és környéke RT területét kérelmező igénye szerint rendezés alá vonja. Kérem a tisztelt közgyűlést támogassa.
Tüttő István: Kérem, szavazunk.
A közgyűlés 12 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza:
394/2001.számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a volt Thury György Laktanya és környéke RT. területét a kérelmező igénye szerint rendezés alá vonja.
Határidő: 2001. november 15.
Felelős: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Ez határozat egyébként. Kérem elfogadtam a döntést, majd megkifogásolja, aki akarja. Kérem a következő napirendi pont 8.
14. Javaslat pótelőirányzat biztosítására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Tisztelt közgyűlés a pótelőirányzat tárgyalásának tárgyalását ma mindenképpen meg kell oldanunk. Kérdezem, hogy van-e észrevételük ezzel napirendi ponttal kapcsolatban. De szeretném azt tudatosítani, hogy ez egy bizonyos fokig megkésett döntés, ezt korábban meg kellett volna már hozni.
Röst János: Nem kívánok hosszan szólni a napirendi pontnál, azt viszont mindenképpen el kívánom mondani, hogy Gazdasági Bizottságon is jeleztem, hogy ezekez a döntéseket, amikor meghoztuk, ez 3 szavazás volt egyébként. Egyik esetben sem volt mellé írva a pénzügyi összeg, és nem volt megjelölve a pénzügyi forrás. Én azt hiszem, hogy költségvetést érintő kérdésnél ezt nem lehet megtenni, hogy szavazunk úgy tiszteletdíjról és egyéb összegekről, hogy a pénzügyi forrás, és pénzösszeg nincsen megjelölve. ennek ellenére azt mondom, hogy el kell fogadni, mert nem tudunk vele mit kezdeni. Egyébként a költségvetés féléves tárgyalásakor ezt az előterjesztő megtehette volna, hogy átvezeti, és akkor most nem kerülnénk ebbe helyzetbe, hogy ezt módosítani kell.
Tüttő István: Köszönöm, lezárom a vitát, egyébként egyetértek Röst úrral. Kérem, szavazzunk az 1. számú határozati javaslatról.
A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: kérem a 2-es számú határozati javaslatról a szavazást.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: 3 számú határozati javaslatról kérem, a szavazást
A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással javaslatot elfogadja a fenti szavazati aránnyal és következő határozatot hozza:
395/2001.(X.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. a polgármester, alpolgármester, bizottsági tagok és képviselők tiszteletdíja többlet kiadása fedezetének biztosítására a Polgármesteri Hivatal 2001. évi személyi juttatásainak előirányzatát 17.216.000 Ft-tal társadalombiztosítási járulékát 5.337.000 Ft-tal megemeli;
2. a köztisztviselők jogállásáról szóló 19992. évi XXIII. tv. és az SZMSZ módosításából adódó többletköltségek biztosítására a Polgármesteri Hivatal 2001. évi személyi juttatásainak előirányzatát 7.546.156 Ft-tal munkaadót terhelő járulékát 2.565.693 Ft-tal megemeli;
3. a fentiek fedezetéül elsősorban az osztalékból származó többletköltségeket, a 2000. évi költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás – pályázati – összegét jelöli meg, amennyiben a pályázati összeg 2001. december 31-.ig nem realizálódik, úgy a fedezetet az Okmányiroda személyi juttatásaihoz a BM Központi Adatfeldolgozó által nyújtott hozzájárulás biztosítja.
Határidő: 2001. október 31.
2001. december 31.
Felelős: Tüttő István polgármester
Tüttő István. Következik a megállapodásunk szerint a mai utolsó napirendi pont 20-as, ha jól emlékszem. Marton úr kérésére.
15. Marton István képviselő önálló indítványa a belvárosi ingatlanok felszabadítása tárgyában (írásban)
Tüttő István: Jó a 7-t és 13-t megtárgyaljuk, de most Marton úr következik.
Marton István. Önálló képviselői indítványomat 2 hónappal ezelőtt ezért adta, be, mert érzetem, hogy költségvetés készítésnél elég nagy bajba kerülhet a város, és ebben a pillanatban látom is, hogy meglehetősen nagy bajba van. Ha ezt lakásszámot nem erre a célra fordítja, akkor gyakorlatilag teljességgel, felesleges értelmetlen dolog a költségvetésnek az 5. mellékletét megcsinálni, mert jó néhány száz millió Ft hiányozni fog belőle. Valahol ez az egész dolog nyitott kapuk döngetése is megítélésem szerint , mert ezeket az ingatlanokat, van amelyiket már 7-8 éve elkezdtünk kiüríteni. Rosszul mondom, kiürítgetni, tehát néhány lakot elköltöztetünk belőle, volt még több mint egy tucat lakó, még mindig van 4 lakó. Kérem tisztelt hölgyeim és uraim, ez létező legdrágább megoldás. Nem tehetünk mást, mint, hogy ezt a helyzetet felszámoljuk. Én itt elég világosan leírtam a részelteket, még akik néznek bennünket azoknak azt hiszem el kell, hogy mondjam, hogy a szakbizottság is foglalkozott üggyel, volt rá idejük. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság gyakorlatilag egyhangúlag, 1 tartózkodás mellet 11 igennel támogatta a javaslatot. ugyanez a helyzet a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságnál is, bár ez a bizottság egy olyan utolsó mondatot tett be, ami ha a közgyűlés megszavazza javaslatot , akkor aktualitását veszti. Ha viszont nem, akkor meg azért veszti aktualitását. Ez mondat így hangzik, hogy Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javasolja, hogy amíg a közgyűlés nem dönt az önálló képviselői indítványban foglaltakról addig a Szociális és Egészségügyi Bizottság ne utaljon ki üres lakásokat. Úgy érzem, hogyha ezt ma megszavazzuk, akkor ennek holnap abszolút nincs értelme, aktualitását veszti, egyébként a bizottság egyhangúlag szavazta meg. Köszönöm.
Dr. Csákai Iván: Ez a közgyűlés döntött már másfélévvel ezelőtt úgy, hogy vásárol lakásokat, és azokat a lakásokat kiköltözendő embereknek odaadta. tehát a közgyűlés döntött úgy. A Szociális és Egészségügyi Bizottság többször kérdezte azt, hogy a Király u. 43-45-ben levő egy, vagy két lakással mi lesz? Mi lesz a sorsa? Közgyűlés határozat nincs, hogy kiköltetés legyen. Kérdeztük, hogy Eötvös tér 1-2-3-mal mi lesz, hisz gondoltuk azt, hogy majd oda is az ott lévő lakokat is el kell helyezni. Azt, hogy a Városüzemeltetési, vagy Fejlesztési Bizottság egy moratóriumot hirdet, az lehetetlenné tenné nem csak a bizottságunk munkáját, hanem gyakorlatilag a közgyűlést is. Meg kell különböztetni a szociális alapon kiutalandó lakásokat. És a közgyűlés által fenntartott gazdasági érdekeket szolgáló lakásokat. ha a közgyűlés úgy dönt, hogy vesz lakást, és azokat fogjuk odaadni az embereknek oké. bizottságunknál is bent a Marton képviselői anyaga. De mi úgy gondoljuk, hogy 1,5 évvel ezelőtt megtárgyaltuk ezt, nem hiszem, hogy még egyszer kellett volna tárgyalnunk. Folyamatban levő elhelyezések vannak ennyi az egész. Én megmondom őszintén, hogyha közgyűlés prezentál 24 lakást, hogy lehelyezzük, ám legyen. de akkor 24 lakást meg kell venni.
Tüttő István: Végül is a Marton úr javaslata nem arról szól, hogy egyoldalúan kell kezelni, hanem lehetőség szerint. Illetve hát úgy van, hogy fokozottabban. Itt valószínű, hogy különösebb vita nem kell. Lezárom a vitát. Kérem szavazzunk a határozati javaslatról.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza:
396/2001.(X.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 24 lakás kiutalásánál fokozottan tekintetbe veszi a vagyongazdálkodási szempontok érvényesülését.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős: Tüttő István polgármester
15. Előterjesztés a 35/1995.(XII.12.) számú a lakások bérleti díjáról szóló rendelet módosítására (írásban)
Előadó: Kámán László IKI vezető
Tüttő István: Kámán úr jelzi, hogy nem kíván semmit hozzáfűzni. Kérdezem, hogy van-e Önök részéről? Gyalókai ügyrendi gomb? Tessék.
Gyalókai Zoltán: Szeretnék visszatérni a 17-es napirendhez a Két Gál Bt féle szavazásra. Megkérdezem Jegyzőnőtől a véleményét, hogy rendeleti javaslat módosítására, az SZMSZ milyen szavazási arányt ír elő.
Tüttő István: De ez nem rendelet.
Gyalókai Zoltán: Rendezési terv módosítására. Rendezés alá vonom.
Tüttő István: Na jó, de utána lesz rendezési terv, addig még nincs. Jó, de arról volt szó, hogy ők fizetik. Most ne meditáljunk ezen, eldöntöttük. Ahhoz pedig egy kicsit önmagát korlátozó, vagy fékező képviselőkre lenne szükség, aminek hiányában szenvedünk. Kérem a 7. napirendi pontról. Lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk róla rendeleti javaslat.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja
55/2001.(X.31.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2001. (X.31.) számú rendelete a lakások bérleti díjáról szóló többször módosított 35/1995.(XII.12.) számú rendelet módosításáról.
(a rendelet a jegyzőkönnyhöz csatolva)
16. Javaslat az Eötvös téri fedett parkoló bérbeadására (írásban)
Előadó: Gáspár András ügyvezető
Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e észrevétel a 3-hoz.
Dr. Horváth György: Először tisztelt jegyzőnőt kérdezem, ezt a elvárom, hogy azt mondja, hogy válaszol, vagy utána néz . A másik pedig egy nagyon szép dolog megint. Éppen a hivatallal kapcsolatban jött ez a dolog, itt van egy olyan határozati javaslat, amelyet módosítunk, amely nem is úgy szól, hogy előtte elosztottuk aztán módosítjuk. Ugyanakkor a két szám nem is egyezik, a Kórház utcánál, nem tudom, hogy akkor miért kell hozni a határozatokat. 3-4 évnek kell eltelni, amíg realizálódik egy határozat. bizonyos esetben okafogyot5tá válik. Úgy, hogy ezt így még csak gondolni sem tudom, hogy ez lehet, hogy ez így lesz, vagy nem lesz így. De én azt hiszem szép követendő példa lesz a következőkben megint. És nem tudom, hogy a jegyzőnőnek mi a véleménye, és hogy kerülhetett akkor oda.
Tüttő István: Jegyzőnő még nem volt itt. Én helyette a következőt válaszolom. Ez az eredeti határozat, amit hoztunk, az volt a rossz. Ugyanis gondoljunk bele az a parkoló, amiről szó van. az attól távolabb eső utca lakóinak biztosítottuk a helyett és nem közelebb levőnek. így pedig egy kompromisszumos megoldás születik ebben a döntésben, hiszen a Kórház utca és az Eötvös tér az úgynevezett háznak a mindkét területének a lehetőséget biztosítjuk. Én azt hiszem, hogy amit Horváth úr fölvet az jogos, de ebben a szituációban ez döntés az igazságosabb, amit most fogunk hozni.
Dr. Baranyi Enikő: Szeretném megkérdezni, hogy ez a közös parkoló, amely egy légterű. Riasztóval fel van-e szerelve? A bérleti szerződés kiterjedt –e arra, hogy a hó takarítást ott a lefelé menő részén kinek végezni, hisz az közterület? Tehát nem olyan, mint egy lakóház előtti járda, és csapadék befolyástól nem félünk-e? Hisz a múltkor, ahogy ott mentem, úgy éreztem, hogy ott valahogy az ajtó, a garázsajtó és járda között elég nagy átjáróhézag van.
Gyalókai Zoltán: A határozat javaslat jelzi, hogy HSMK továbbra is ingyenes használati jogot élvez a parkolóházban lévő építménye tekintetében. szeretném megkérdezni, hogy hány darab ingyenes parkolót biztosítunk a HSMK részére? És Milyen nagyságrendű autók részére.
Gáspár András: Tisztelt közgyűlés, ebben az anyagunkban, ami most került Önök elé, amit múltkor tettünk ahhoz képest ugye, rövidítve van és ebben az anyagban nem szerepel az előzmény. Csak két szóban szeretném mondani azt, hogy a közgyűlés döntése, azért nem úgy került végrehajtásra, hogy így fogalmazzak, mert tények ezek, ahogy döntöttek. Tehát 8-14-ig. Kórház út 8-14-ig lakók számára biztosítsuk ezt a garázst ez volt a döntés. Mert nem jött össze annyi igénylő. Tehát ’98-ban lezajlott az igénylés, leadták, ami igényeket leadtak azt egészítettük ki ugyan-e ház másik lépcsőházaiból, mert azt tudni kell, hogy itt egy házról, egy épületről van szó, aminek lépcsőházanként más utcát jelent adott esetben. Tehát Eötvös tér 27-t is akár. Ennyi volt az előzmény. tehát akkor egy szándéknyilatkozatot kitöltöttek azok
Tüttő István: De éppen a távolabb eső rész e volt amelyik…
Gáspár András: Igen hát igazából, így van. Szerződés a hó eltakarítást nem tartalmazza, mert, hogy közterület előtt nekünk kell takarítani. A Víz nem folyik be a garázsba, miután keresztbe előtte egy folyóka, egy rácsos folyóka. És nincs se biztonsági berendezés, sem riasztó. Hogyha én bérbe veszek valahol egy garázst, akkor ha meg akarom óvni a kocsimat, akkor én gondoskodok róla, tehát, akik ott vannak ebben a garázsban szándékukat fejezték, hogy ők biztosítják a bent lévő járműveket. és a Gyalókai úrnak volt a kérdése, hogy HSMK milyen bérleménye van ott? Ők valamikor, feltételezem, hogy engedéllyel mi azt nem néztük, nincs is hozzá jogunk, lefalaztak egy garázst., ami másfél helyet foglal el. Ezt a garázst közelíthetik meg, tehát a fent maradt parkolóhelyekből nem kaptak, hanem ezt a garázst közelíthetik meg kapcsolóval. Jogot szereztek, hogy garázs területén átjárnak az ő garázsukhoz.
Tüttő István: Köszönöm szépen. Lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.
A közgyűlés 20 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. és a következő határozatot hozza:
397//2001.(X.30.) számú határozat.
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 381/1997. számú határozatát az alábbiak szerint módosítja:
a 2449/6 hrsz-on kialakított Eötvös téri parkolóházat a háztartásonként (lakásonként) egy gépkocsi várakozóhelyre bérleti jogviszonyt létesíthetnek a Kórház u. 1-14 számú társasházak lakói és az Eötvös tér 21-27 számú társasházak állnadó lakói. A HSMK továbbra is ingyenes használati jogot élvez a parkolóházban lévő építménye tekintetében.
Határidő: 20001. november 30.
Felelős: Tüttő István polgármester
18. Teleki László képviselő önálló indítványa a Cigány Kisebbségi Önkormányzat pályázatával kapcsolatosan (írásban)
Tüttő István: Egy kérésem van, Teleki László úr kérte valamilyen oknál fogva biztos fontos, hogy az Ő önálló képviselői indítványával foglalkozzunk, hogyha Önök ennek a kérésnek eleget tesznek, akkor ezzel lezárnánk a mai napot. Teleki úr csak kérdezem, hogy van-e kiegészítenivalója 26-os napirendi ponttal kapcsolatban.
Teleki László: Polgármester úr csak annyi van, hogy Phare Program Irodának kéne jelezni ez irányban, ez ügyben ezért kértem, hogy vegyük előre ezt. Köszönöm szépen.
Tarnóczky Attila: Tisztelt közgyűlés, tisztelt képviselő úr, ugye van olyan pályázat, amelyben annak idején az intézmény jelezte, hogy a költségvetésében rendelkezésre áll, a szükséges 1,4 millió Ft. aztán más kérdés, hogy pályázat elnyerése után egy olyan költségrészt jelölt meg, fedezettként, amit Phare Iroda nem fogadott el. De ettől függetlenül igaz, hogy a költségvetésben itt a kincstárnak a nyilatkozata, hogy a szükséges rendelkezésre áll. Tehát semmiféle indokot olyan értelemben, hogy az iskola költségvetését most emiatt módosítani kellene, én nem látok. Megteremthetők a szükséges számlákhoz, a szükséges fedezet, anélkül is, hogy mi 1,4 millió Ft-ot adnánk. Én arra kérem képviselő urat, hogy el tudja fogadni, akkor mi ……
Dr. Baranyi Enikő: Szeretném bejelenteni, hogy jövő héten, november 9-én este 20 órakor a Fehérkígyó együttes, és az általuk hívott vendég együttesek fognak egy jótékonysági estet rendezni a HSMK-ban lesz. Remélem, hogy a meghívót időben el tudjuk juttatni. jegyek a HSMK-ban. kaphatók.
Tüttő István: Nagyon kedves, de ez a napirendi ponthoz nem tartozik.
Dr. Baranyi Enikő: Mindenkit szeretettel várok.
Tüttő István: Köszönjük, Teleki Lászlóé a szó, tessék.
Teleki László: Tisztelt alpolgármester nem tudom visszavonni, azért nem tudom visszavonni, hogyha közgyűlés jóhoz egy olyan határozatot, hogy jövő évi költségvetésbe megfogja jelölni, illetve meg fogja emelni ezt az összeget, akkor el fogom fogadni, mert nekünk nem ez a pénz hiányzik, most, hanem elvi nyilatkozat, hogy az iskola intézményben a jövő évi költségvetésében valahol szerepelni fog ez a tétel. És én úgy gondolom, hogy ez nem is pénz kérdése, mert biztos vagyok abban, hogy jövőre lehet egy olyan sarkot főiskola büdzséjében, amire önrészt lehet valamilyen szinten testálni. Tehát azért nem tudom visszavonni, mert akkor nem biztos, hogy megnyernénk ezt a pályázatot.
Tüttő István: Az áthozat rovatban, fogja az iskola szerepeltetni.
Tarnóczky Attila: Tisztelt közgyűlés, ma lett kiosztva, nem biztos, hogy mindenki elolvasta. szeretném akkor legfontosabb részt elolvasni Önöknek a kincstár vizsgálódásának eredményeként A pályázati önrészként szükséges 1,4 millió Ft az iskola költségvetésében összhangban a pályázat minimum 2 éves időtartalmával 200- 700 e Ft –os részletekben a 2001-2002. évekre biztosított dologi kiadások között ott van. Az egyeztetés során az intézmény vezetője sem kért erre többlet előirányzatot. Ezért sem az ez évi, sem a jövő évi költségvetésben nem jelent többletet.
Tüttő István: Jó. Rendben van. Megkérdezem még egyszer, hogy fenntartja-e nem vonja vissza? Nem, jó akkor kérem szavazzunk róla. Egyetértünk vele hiszen ott van. De azt én azzal egészíteném ki, hogy csak arról van szó, csak arról 1,4 millióról, ami ott van. tehát nem pluszról.
A közgyűlés 15 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
398/2001.(X.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a pályázati önrészként szükséges 1,4 millió Ft az iskola költségvetésével összhangban a pályázat minimum 2 éves időtartalmával 200 - 700 e Ft –os részletekben a 2001-2002. évekre biztosított a dologi kiadások között ott van.
Tarnóczky Attila: Akkor azért szeretném tisztázni, hogy mi van ott. Tehát adott 1,4 millió Ft-ot a közgyűlés a Vécseynek pluszba, vagy nem adott.
Tüttő István: Nem adott.
Tarnóczky Attila: Tehát arról szavazott, hogy ott van.
Tüttő István: Tehát akkor jövő kedden találkozunk, ugyan itt. Tisztelt közgyűlés az úgynevezett áthelyezett ülés úgy látom, hogy büfé hiányéban az idegeket kezdi orvosi vélemény alapján kikezdeni. Megpróbálok vagy visszamegyünk, vagy pedig próbálunk intézkedni. Törőcsik Pál ügyrendi gomb.
Törőcsik Pál: Tisztelt képviselőtársaim egy kis figyelmet kérnék ügyrendi gombot nyomtam, szeretném elmondani, hogy miért Egy kis figyelmet kérnék még, remélem még nézők is nézik a közvetítést. A közgyűlés elején a technikai hiba miatt nem tudtam szót kérni, hiszen akadoztak a jelentkezési gombok. Elhangzott közlés, ami közvéleményben a televízión keresztül eljutott, és szeretném ezt információt helyreigazítani. Nevezetesen arról van szó, elhangzott egyik képviselőtársunk részéről, hogy Európai 5-ös korridor elkerüli Nagykanizsát, és Zalaegerszeg felértékelődik ez által. szeretném elmondani, hogy a hír nem igaz, tegnap személyesen beszéltem DR. Fónyag János Közlekedési miniszter úrra, ma újból felhívtam kormányszinti hivatalnokot, hír pontosan az ellenkezője igaz. Nevezetesen az autópálya építés felgyorsult ütemben folytatódik. Letenye- Tornyiszentmiklós- Becsehely jövő év elején elindul 2x2 sávos autópálya épül, ugyanekkor, ugyan csak a jövő év elején elindul Zamárdi és Fonyód között autópálya építés, és nem hiszem, hogyha két irányból egyszerre építik az autópályát, hogy az Zalaegerszegen fog kikötni. Köszönöm szépen a figyelmüket. Kedves nézőinket pedig kérem, hogy ezt a közlést vegyék alapul, mert ez az hivatalos és friss.
Tüttő István: Ha ez nem így lenne, nem szeretnék a helyedbe lenni.
Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén, az ülést 21,20 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)
Kmf.
|
Tüttő István |
|
polgármester |
2001. november 6. |
JEGYZŐKÖNYV
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2001. november 6-án (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről.
Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár tetőtéri fogadóterme
(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)
Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.
Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető, Burján Emese kabinetvezető, Beznicza Miklós osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Karmazin József osztályvezető, Gáspár András ügyvezető, Schmidt László ügyvezető.
Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap Szerkesztőség vezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.
Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Folytatjuk a munkát. Köszöntöm kedves vendégeinket, a média képviselőit, az osztályok, a Hivatal képviselőit, és természetesen kedves képviselőtárasaimat. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom.
Napirendi pontok:
1. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 4/2001.(I.31.) sz. a köztemetőről és a temetkezés rendjéről szóló rendeletének módosítására
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
2. Javaslat a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő KHT Szervezeti és Működési Szabályzatára
Előadó: Schmidt László ügyvezető
3. Tájékoztató a város lakosságának egészségi állapotáról
Előadó: Dr. Buzás Judit tisztifőorvos
4. Javaslat alapítványok támogatására
Előadó: Tüttő István polgármester
5. Tájékoztató a DRÁVA-MURA Eurórégióról
Előadó: Tüttő István polgármester
6. Tájékoztató a 2001. évi Kanizsa Napokhoz kötődő önkormányzati rendezvényekről
Előadó: Tüttő István polgármester
7. Röst János képviselő önálló indítványa polgármester, képviselők vagyonnyilatkozata ügyében
8. Kiss László képviselő önálló indítványa buszmegálló létesítése ügyében
9. Kiss László képviselő önálló indítványa Közrendi Bizottság létrehozása ügyében
10. Kiss László képviselő önálló indítványai a miklósfai ravatalozó felújítása, valamint utcanevek elnevezésére vonatkozóan
11. Marton István képviselő önálló indítványa a volt mozi épületének átalakítása tárgyában
12. Bicsák Miklós képviselő önálló indítványa az Űrhajós utcai volt óvoda környékének rendezésére
13. Bicsák Miklós képviselő – Korpavár gázellátására vonatkozó – önálló indítványa
14. Budai István, Kelemen Z. Pál, Tóth László képviselők önálló indítványa a keleti városrész (Eötvös tér, Teleki u. Balatoni út által határolt terület) járdarekonstrukciós programjára
15. Polgármesteri tájékoztató
Előadó: Tüttő István polgármester
16. Interpellációk, kérdések
1. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 4/2001.(I.31.) sz. a köztemetőről és a temetkezés rendjéről szóló rendeletének módosítására
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tüttő István: Tarnóczky Attila úr az előadó, alpolgármester urat kérdezem, hogy van-e hozzáfűznivalója, Öné a szó, tessék.
Tarnóczky Attila: Tisztelt Közgyűlés! Szeretném a rendeleti javaslat horderejét kifejteni, olyan értelemben, hogy bejelentem, hogy nincs hordereje, ennek a módosításnak, abban a vonatkozásban, hogy becslésem szerint nem érint egy tucat embert sem. Azokról a szerencsésekről van szó, akik 20, vagy nem tudom hány éve megváltották a sírhelyüket, és azóta is élnek. És az a veszély fenyegeti őket, hogyha ez veszély, hogy a 25 év elteltével is életben maradnak, akkor viszont egy sírhely újraváltási jogát elvesztenék.
A javaslat arról szól, hogy ezt a gesztusjellegű lehetőséget - nem kötelezettséget, lehetőséget - adjuk meg nekik. Úgy gondolom, hogy város számára semmiféle hátránnyal nem jár. Az érintettek viszont adott esetben a megszokott sírhely helyett nem lesznek kénytelenek másik után nézni.
Tüttő István: Köszönöm szépen. Van-e észrevétel? Úgy látom nincsen, szavazzunk a rendeleti javaslatról.
A közgyűlés 23 szavazattal és 2 ellenszavazattal a rendeleti javaslatot elfogadja és következő rendeletet alkotja:
56/2001.(XI.7.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2001.(XI.7.) számú rendelete a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 4/2001.(I.31.) számú rendeletének módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva)
2. Javaslat a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő KHT Szervezeti és Működési Szabályzatára
Előadó: Schmidt László ügyvezető
Tüttő István: Schmidt László ügyvezető úr Öné a szó, ha van hozzáfűznivalója. Schmidt úr van hozzáfűznivalója, akkor a mikrofonhoz kellene fáradni.
Schmidt László: Csak két szóban szeretném tájékoztatni Önöket, hogy amit a múltkor állítottam a napirenddel kapcsolatban a felügyelő bizottság a 3/2001. határozatával június 4-én jóváhagyta a Szervezeti és Működési Szabályzatát a Kht-nak.
Tüttő István: Ez csak tájékoztatás. Kérem, szavazzunk róla.
A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
399/2001.(XI.6.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő Kht Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyja.
Felkéri az ügyvezetőt a szabályzatban foglaltak betartására.
Határidő: folyamatos
Felelős : Schmidt László ügyvezető
3. Tájékoztató a város lakosságának egészségi állapotáról
Előadó: Dr. Buzás Judit tisztifőorvos
Tüttő István: Dr. Buzás Judit tisztifőorvos asszonyt köszöntöm, és megadjuk a szót, tessék parancsolni.
Dr. Buzás Judit: A lakosság egészségügyi állapotáról szóló beszámolót minden évben elkészíti a Tisztiorvosi Szolgálat, és azt gondolom, hogy szomorúan kell megállapítani, hogy a város lakosságának a száma 5 év távlatában is elég jelentősen csökken, ami azt gondolom, hogy nem kívánt jelenség, de lehet, hogy hamarosan eléri a bűvös 50 ezer számot, a lakossági fő.
Röviden összefoglalva. A születések száma csökken, a halálozásoké változatlanul nő, ez azt is jelenti, hogy a lakosság gyermek-részaránya csökken, és az idősebb korosztályról való gondoskodás fokozottabban fog előtérbe kerülni. A lakosság halálozási adatait tekintve, elmondhatom, hogy az országos adatokkal hasonlóak ezek az adatok. Első helyen a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentkeznek. Ezen belül a szívinfarktus, illetve az agyi keringési betegségekből eredő korai halálozás, ami jelentős, és országos feladatként is ennek a betegségcsoportnak a megoldása tekintve, hogy az egészségügyi ellátás közelsége jelentősen tudja befolyásolni a halálozást. Ez egy olyan mutató, ami a közeljövőben reméljük, hogy az egészségügy szervezésével jelentősen fog változni.
Változatlanul a második helyen a daganatos megbetegedéseknek a száma áll. Külön figyelmükbe szeretném ajánlani, hogy tartalmaz az anyag olyan anyagot, olyan részt, ami a szűrhető, és időben a betegségek kezelését elkezdhető szűrővizsgálat eddig is rendelkezésre állt, és reméljük, hogy az Országos Népegészségügyi Program keretében a szűrővizsgálatok még hozzáférhetőbbek lesznek a lakossághoz. Tehát vannak elkerülhető megbetegedések, amik szűrővizsgálattal, így sajnálatos módon a daganatos halálozásban elég magas azon betegségeknek a száma, amelyek szűrővizsgálattal megelőzhetők lettek volna. Az életminőséget befolyásoló megbetegedések tekintetében szeretném csak kiemelni, hogy a járványügyi helyzet, a járványügyi biztonság jelenleg új. A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek tekintetében változatlanul Európa-hírű az a védőoltási rendszer, amiben Magyarország van, és változatlanul jó az átoltottsági arány. A védőoltással megelőzhető betegségek vonatkozásában, és az átoltottság tekintetében majdnem 100%-os az oltottaknak az aránya. Ez azt gondolom, hogy nagyon kedvező, és ez alapvetően a háziorvosi, az Alapellátásnak, Védőnői Szolgálatnak a munkájának köszönhetően alakult.
Szólnom kell röviden az anyag nem tartalmazza az iskolások szűrővizsgálatából eredő helyzetképet. Itt szeretném elmondani, hogy országosan is jelentős, elsősorban a mozgásszervi betegségeknek az előre törése és azt gondolom, hogy ez a jövőre nézve egy megoldandó feladat is lesz, hogy az iskolások mozgásával, a testnevelés fokozásával, a szabadidősporttal ezek a kiszűrt megbetegedések időben kezelhetők, illetve meg is előzhetők. Az iskolások betegségeit tekintve a második helyen a látászavarok állnak, amelyekről el lehet mondani, egyre több lesz a szemüveges gyerek, és egyre több lesz az a fiatal, aki valamilyen fénytörési hibával, valamilyen látásgyengeséggel kapcsolatosan rendelkezik. Az iskolások körében, a kép nem igazán tud teljes lenni tekintve, hogy a rendeleti kötelezettség nem valamennyi iskolásra vonatkozik, tehát 5- éves kortól 17 éves korig történnek ezek a szűrővizsgálatok, és gyakorlatilag ez az első osztály az ötödik osztály, hetedik osztály, középiskola első osztályára, illetve harmadik osztályára terjednek ki ezek a vizsgálatok. Érdekes összehasonlítani, hogy hogyan alakul a kép.
Szeretném megjegyezni még az iskolások vonatkozásában, hogy két reprezentatív jellegű felmérés történt a városunkban Az egyik a tulajdonképpen az 1995. évi drogfogyasztási szokásoknak a kontrollja, hogy az időközben felnövekvő hasonló korosztálynak hogyan változott meg a dohányzási, alkoholfogyasztási, illetve kábítószerrel kapcsolatos szokásai. El kell, hogy mondjam a drogfogyasztás kapcsán nem rosszabbodott a helyzet, bár a kábítószer élvezők száma nem emelkedett jelentősen. Tehát se az alkalmi, se a rendszeres fogyasztók körében. Én azt gondolom, hogy ez bizonyítja, hogy van értelme az egészségnevelésnek, a felvilágosításnak, és annak a sok intézménynek, amelyik a drogmegelőzéssel foglalkozik. Sajnos nem jó a felmérési eredmény a dohányzás körében, sajnos a helyzet szinte semmit nem változott, és a dohányzóknak az aránya úgy tűnik, hogy emelkedni fog. Tehát 11 éves korban a gyerekek már dohányoznak, és 15 éves korukra a fiúk vonatkozásában a 20 % -uk, a lányok vonatkozásában valamivel kevesebb, rendszeres dohányzókká válnak. Ez egyáltalán nem jó, hiszen a daganatos halálozás tekintetében tudjuk, hogy a tüdődaganatok 90%-ért biztosan a dohányzás a felelős. Az ortopéd légúti megbetegedések tekintetében 70%, és a szív és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában eddig, mintegy 50%-ban járult hozzá a korai halálozásért. Az ifjúság körében ezt a módozatot, és azt gondolom, hogy ide kapcsolódóan az az egészségvédelmi törvény, ami a nemdohányzók védelmében keletkezett, az itt lévő valamennyi tisztelt képviselő úrnak is figyelmébe ajánlom, hogy az adott helyen csakis a példamutató törekvéssel lehet ennek elejét venni.
Az alkohol vonatkozásában úgy tűnik, hogy az országos viszonylatban a vásárlási szokásokat tekintve, a sörfogyasztás valamivel csökkent, a borfogyasztás emelkedett, és az égetett szeszesitaloknak a vásárlása is csökkent. Hogy ez minek köszönthető, vagy minek sem, az árváltozásnak nem tudjuk, de tény és való, hogy az alkohol könnyen hozzáférhető, és a fiatalok körében változatlanul szerepe van a korai alkoholfogyasztásnak, a korai lerészegedésnek. És a fiatalok felmérése kapcsán gyakorlatilag nem sok javulást látunk a ’95-ös felméréshez viszonyítva, tehát, ami megint csak olyan kulturváltozási szokásoknak a megjelenésében, illetve a nevelés kapcsán való tevékenységet igényel, ami az alkoholból eredő egészségkárosító hatások, illetve korai halálozás kapcsán segítséget jelenthetnek a megelőzés tekintetében.
Ami az egészségi állapotot, és az életminőséget befolyásoló tényezőként jelentkezik, a foglalkozási megbetegedések, és fokozott expozíciós esetek jelentésének a száma változatlanul nem magas. Egy dolgot szeretnék kiemelni, az ételfertőzések, és ételmérgezések vonatkozásában, hogy minden évben gombamérgezések jelen vannak, ami megint csak azt sugallja, hogy a lakosság nem eléggé fogékony arra, hogy igénybe vegye, hiszen az önkormányzatnak vásár- és ünnepnapokon és a gombaszezon idején gombaszakértőt kell alkalmazni, és ennek az igénybevétele - látszik ezekből az esetekből - hogy mindenki úgy gondolja, hogy ért az ehető gombák minősítéséhez, és nem veszi igénybe ezt a segítséget, ami a megelőzés kapcsán mindenképpen segítséget jelenthet. Hiszen az, aki ilyen gombamérgezést szenved el, annak kórházi költségei, egyebek vannak, amik az egészségügyet terhelhetik. Én úgy gondolom, hogy az az anyag, amit közreadtunk, elég sok adatot tartalmaz, és nagyon pozitívum a csecsemőhalálozás alakulása városunkban. Országos adatokhoz viszonyítva ez is egy kedvező kép a mi városunkban, ami a csecsemő halottakkal kapcsolatosan számadatként jellemezhető. Én azt hiszem, hogy a legfontosabb dolgokat kiemeltem ami fontos és változást jelenthet. Ha bárkinek kérdése van nagyon szívesen válaszok.
Tüttő István: Valóban részletes és szemléletes anyaghoz jutottunk, amely még a kiegészítések után nagyon széles körben ismertette tisztifőorvos asszony a közegészségi állapotát a város lakosságának. De egyben a város környékéről is adott elég szemléletes tájékozatót, hiszen összehasonlításképpen azok az adatok is rendelkezésünkre állnak, úgyhogy köszönjük szépen.
Van-e észrevételük, kérdésük? Úgy látom nincsen. A határozati javaslat csupán annyi, hogy: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megköszöni ez előterjesztést és elfogadja. Kérem, szavazzunk róla.
A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza:
400/2001.(XI.6.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megköszöni a város lakosságának egészségi állapotáról szóló tájékoztatót, és az abban foglaltakat elfogadja.
4. Javaslat alapítványok támogatására
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Hogy a nézők is tudják, a Cantare ’97-es Alapítvány pályázatot nyújtott be digitális zongora vásárlására, melyhez önkormányzati támogatást kér önrész címén. Az önkormányzat nem indulhatott, éppen ezért válik szükségessé, hogy a pályázaton való részvételélt támogassuk ily módon.
A másik téma pedig városunk szülötte Rédei Károly professzor, finnugor nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, jövő év áprilisában lesz 70 éves. Ebből az alakalomból a szakma, a kollegák kívánnak egy olyan könyvet kiadni, mellyel tisztelegnek, és egyben meg is ajándékozzák Rédei Károly professzor urat, és Domokos Péter tanszékvezető egyetemi tanár, az alapítvány kuratóriumának elnöke megjelölte, hogy mennyivel lenne szükséges támogatni ezt a nemes kezdeményezést. Kérdezem, hogy van-e észrevételük?
Tarnóczky Attila: A pontosítás szándékával, és azért, hogy másodszor talán-talán nem vérzik el ez a két előterjesztés, szeretném mondani a következőt. Először a Cantare ügyet.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium pályázatot írt ki, ilyen jellegű beszerzésekre. Én tárgyaltam a két művelődési házunkkal, könyvtárunkkal, felhívva a figyelmet erre a lehetőségre. Mindhárom intézmény pályázik, de nem ezzel a céllal. Innentől kellett körülnézni, mert maga az önkormányzat nem pályázhat, valamilyen a pályázatra alkalmas szervezet tekintetében. És így találtuk a Cantare-t, aki a vegyeskarnak ugye a működtető alapítványa, és igazából, itt mi pályázunk a Cantare azt kell mondjam bizonyos értelemben az önkormányzat álneve, mert más módon, ebben pályázati körbe nem kerülhetünk be. A megpályázandó digitális zongora - a maga 600 eFt költségével 200 eFt önrész ebből - úgy gondolom, hogy egy nagyon jól használható szerkezet lenne hangszer lenne mind az említett három intézményben. Mind városi rendezvényeken, vagy akár a vegyeskórus fellépésein, tehát úgy gondolom, hogy a cél nemes, igazából még egyszer mondom, nem az alapítványt támogatjuk, de ugye kénytelenek voltunk idehozni, mert az alapítvány szerepel benne.
És a másodiknál pedig ugye olvashatják Zsoldos Ferenc tanár úrnak is a Rédei életrajzát én nem hiszem, hogy kanizsai születésű neves ember, nagyon sok lenne ebben a kaliberben. Támogatni kellene az ügyet. Nem is pénzt kér polgármester úr, mert a polgármesteri keretből ezt ő fedezi, hanem hozzájárulást. Megint azért kell hozzájárulást kérni, mert alapítványt tudunk csak támogatni, az a kötet megjelentetője.
Balogh László: Az OKSB tárgyalta egyedül ezt a két problémát, és ott is volt néminemű félreértés, ezért szeretnék a bizottság nevében is előállni.
Az OKSB nem érezvén sajnos pénzügyi kompetenciáját, a határozati javaslatokat tulajdonképpen nem támogatta, nem támogatta a digitális zongora ügyében 5 igen, 3 nem, 2 tartózkodással volt ez a nem támogatás egy döntetlenszerű helyzettel.
A Finnugor Alapítvány kérelme kapcsán pedig 2 igen, 3 nem. 5 tartózkodással alakult ki ez a helyzet. Ezzel együtt a magánvéleményemet és a kisebbség véleményét is szeretném tolmácsolni. Ezen ügyek - a digitális zongora és Rédei Károly professzor úr emlékkönyve - olyan fontos kulturális tettek, hogy kérem a tisztelt közgyűlés tagjait, hogy lépjenek felül takarékossági szempontjaikon és támogassák a városlakók jobbérzésének kicsiny lehetőségét. Ráadásul, mindez a polgármesteri keret terhére is pénzügy-technikailag kivitelezhető, és nem nagy összegről van szó. Tehát ezt szerettem volna erre a bizonyos félreértésre utalni, kérem én is a támogatást.
Röst János: Én úgy gondolom, hogy mindkét cél támogatandó, az előterjesztő jelezte a pénzügyi forrását, viszont a határozati javaslat nem tartalmazza, kérem polgármester urat, hogy rögzítse, és emelje be ezt a tételt.
Tüttő István: Elfogadom.
Zsoldos Ferenc: Én is egyetértek azzal, hogy mindkét cél támogatása mindenképpen észszerű és jó. A javaslatban megfogalmazott szöveg pontosan és híven tükrözi azt a képet, amit Rédei, (volt Radanovics) Károly professzorról elénk tárt. Nagyon szerény körülmények közt mondhatom egyértelműen, hogy szegény körülmények közül küzdötte fel magát, ez a kanizsai fiatalember oda, ahova elért. Nagyon jelentős szerepe van a magyar kultúra terjesztésében, amit Bécsben végez, és ugyanakkor szülővárosával valóban folyamatosan, állandóan és rendszeresen tartja a kapcsolatot, amikor csak teheti, megjelenik minden olyan jellegű rendezvényen, ami az ő szakaterületét fedezi, vagy ahhoz kapcsolódik. Magam részéről is kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a két javaslatot.
Tüttő István: Lehet, hogy rosszul emlékszem, de nekem úgy rémlik, hogy Rédei urat már egyszer javaslatba is hoztuk egyéb kitüntetésre, tehát nem olyan személy, aki nem lenne érdemes egy ilyen támogatásra.
Dr. Horváth György: Az első határozati javaslattal kapcsolatban van olyan aggályom is, amely egyetlen ajánlatot tartalmaz, nem tudom, hogy nem kellett volna-e utánanézni szakemberek azt mondták, hogy máshol 100 eFt-tal legalább olcsóbban kapható lett volna, nem tudom, nem néztem utána, és azt szeretném, ha megvalósulna valóban a cél, akkor valóban a város kapna belőle. Azt hiszem erre már utaltam az előzőekben, és egyértelműen jogosan.
Tarnóczky Attila: Többfajta ajánlat érkezett, bár igaz olyanértelemben volt többfajta, hogy a készülék tudásszintje volt más. A zeneértők azt mondták, hogy az lenne az a készülék, ami a céloknak megfelelne. Természetesen, ha nyerünk - mert egyáltalán nem biztos, hogy nyerünk - akkor lehet bármilyen ajánlatokat kérni, és annak megfelelően megvásárolni a legolcsóbb, de ugyanilyen kategóriájú készüléket.
Tüttő István: Különben is arányosítani kell, mert a végén el kell számolni róla. Tehát, ha olcsóbban vesszük, akkor ugye nem úgy van, hogy az itt marad más célra. Lezárom a vitát. Kérem a szavazásukat. Kérem a határozati javaslat 1. pontjáról a döntésüket.
A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Kérem szépen a Numi Tórem Finnugor Alapítvány támogatásáról a döntésüket.
A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és fenti szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
401/2001.(XI.6.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. a Cantare ’97 Alapítványnak digitális zongora vásárlása tárgyában benyújtott pályázathoz a polgármesteri keret terhére 200.000 Ft pályázati önrészt biztosít.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
2. a Numi Tórem Finnugor Alapítvány 250.000 Ft összegű – a 2001. évi céltartalékok között polgármesteri keret többletfeladatok finanszírozására beterjesztett előirányzat terhére – támogatását jóváhagyja, egyúttal felhatalmazza a polgármestert az Alapítvány és az Önkormányzat között létrejövő megállapodás aláírására.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
Tüttő István: Azt természetesen, amit Röst úr elmondott elfogadtam, tehát értelemszerűen a polgármesteri keret terhére, a szövegben bent van, csak a határozat nem tartalmazta.
5. Tájékoztató a DRÁVA-MURA Eurórégióról
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Önök írásban megkapták az ezzel kapcsolatos anyagot. Kérdezem, hogy van-e észrevételük? Gyakorlatilag ez a tájékoztató - hogy mások is tudják - a Dráva-Mura Eurórégió eddigi rövid történetét tartalmazza és arról ad még információt, hogy hol tart a résztvevő önkormányzatok, illetve tagok jelenlegi szándéknyilatkozaton kívüli hozzáállása. Kérdezem, van-e észrevételük.
Marton István: Ezzel a címmel az Ügyrendi Bizottság ülésén én is kértem egy tájékoztatást ennek az egésznek az eddigi költségeiről, amik október 31-ig felmerültek, illetve amelyek még várhatóan felmerülnek ennek az esztendőnek a végére. Ezeket még nem kaptuk meg, ezért a Pénzügyi Bizottság visszaadta az előterjesztést és kérte, hogy a következő ülésre ezzel együtt terjesszék elénk. Én úgy gondolom, hogy ez úgy lett volna teljes és úgy lett volna szerencsésebb, ha akkor kerül a közgyűlés elé, amikor ennek az összes anyagi vonzata is ismertté válik. Én a magam részéről – általában mondom – nem szeretem azokat a tájékoztatókat, amelyek sok oldalból állnak – ez mondjuk nem tartozik hála Istennek különösebben közéjük, csak a mellékleteivel – és nem foglalkoznak az adott témának a költségvonzatával. Úgy gondolom, hogy az úgy teljes, hogyha megtudjuk, hogy az ami, az mibe is kerül.
Tüttő István: Megkérdezem Burján Emesét, hogy tudunk- e most válaszolni a költségekre.
Marton István: Nem is kell most. Ügyrendin majd úgyis kell.
Tüttő István: Akkor fogadjuk el, mint tájékoztatást az eddigi helyzetről való tájékoztatást. Kérem szavazzunk.
A közgyűlés 18 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
402/2001.(XI.6.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Dráva-Mura Eurórégióról szóló tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi.
6. Tájékoztató a 2001. évi Kanizsa napokhoz kötődő önkormányzati rendezvényekről
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Minden évben szeptember első vagy második hétvégéje azon rendezvénysorozatnak az időpontja, amelyet úgy hívunk, hogy Kanizsa Napok Kiállítás és Vásár. Ennek a kiállítás és vásárnak annak ellenére, hogy magáncég szervezi, mindig volt olyan vonzata, mintha az önkormányzat is ebben jelentősen részt venne. A részvételünket azonban nem az anyagi támogatás határozta meg, hanem az ezen időszakra szervezett egyéb várost érintő rendezvények. El kell dönteni, hogy a város milyen módon kívánja ezt az ügyet tovább kezelni, mert hogyha a város önmagában nem kíván benne részt venni, akkor azt tudjuk mondani, hogy kérem, ezt a magánkezdeményezést továbbra is folytassa az, aki, de bizonyos elvárásai is vannak a városnak olyan szempontból, ha ezzel a „nevét adja”, illetve a részvételével demonstrálja, hogy a Kanizsa Napok a városé is, akkor nekünk is kell döntenünk, hogy ezt milyen formában tesszük. Elegendő az a részvételi hozzájárulás, amit eddig adtunk, illetve milyen formában kellene továbblépni. Ez most ennek a napirendnek a témája.
Balogh László: Ez egy tájékoztató, a bizottság ezt nem tárgyalta, de én magam indukáltam ezen tájékoztatót, így örülök, hogy a Kanizsa Napokhoz kötődően a hivatali és önkormányzati szinten elkezdődött egy egyeztetés. Ez jó akkor is, ha kritikával illettük a múlt rendezvényt. Remélhető az anyag alapján is, hogy a továbblépésben a városlakók és a közgyűlés örömére és megelégedésére történnek a dolgok. Ezt volt hivatott tükrözni ez a polgármesteri tájékoztató azt hiszem.
Javaslom, hogy a jövőben minden a városhoz kapcsolódó nagyrendezvény kapcsán legyen közgyűlési, de legalábbis szakmai bizottsági szintű egyeztetés annak érdekében, hogy az előzetes kritika és még inkább a szakmai hozzászólás a dolgok előbbre vitelét szolgálja. Ehhez kérjük mindannyiunk szakmai észrevételét, és akár a jövőbeni pályázatást és a polgármesteri tájékoztatóban a Város Napja kapcsán a rokonrendezvényre, mint ahogy láthatták a Város Napjára még visszatérünk és azt hiszem, hogy ott újból visszaköszön ez a pályáztatási lehetőség, amelyet most azt hiszem nem kell eldönteni, de egyféle egyeztetés elkezdődött. Ennek végül is azt hiszem, hogy örülhetünk.
Tüttő István: Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy az október 24-re összehívott egyeztetésre sor került. Ott sok mindenről vitáztunk. Kirajzolódott az a rövid elképzelés, hogy az önkormányzatnak – hasonlóan más városokhoz – abban is döntést kellene hozni, hogy az ún. vásárok rendezésére nagyobb hangsúlyt kíván-e fektetni. Mert ha igen, akkor ennek a vásároldalának a felerősítése is ésszerű lenne.
Cserti Tibor: Egyike voltam azoknak, akik az elmúlt közgyűlések egyikén kérdést tettem fel polgármester úrhoz, hogy minek értékeli az elmúlt időszakban a Kanizsa Napok rendezvénysorozatát most már számokat tekintve és az évek folyamán. …ezzel kapcsolatban tenni. Sommás megállapítást is tettem mindjárt általam tisztelt és mérvadó személy véleménye alapján. Ahol általános jellegű megítélés volt, hogy a színvonal erősen csökkenő. Érdekes dolog és a polgármester úr bevezető gondolataival maximálisan egyetértek, hogy azért aspektusok alapján közelítve egy összetett típusú rendezvényről van szó. Talán, ha többet akarunk fogni, akkor talán kevesebbet találunk. Ebből a szempontból – amennyire én emlékszem visszatekintve a múltra – minden település igyekszik a sajátosságait, speciális tényezőit bemutatva picit … a Kanizsa Napokra …. gyakorlatilag vásári típusú rendezvény. Ha vásárnak ezt a gazdasági jellegű megközelítését nézzük, akkor személyesen nekem is az a véleményem – és ehhez kérném a tisztelt képviselőtársaknak is, ha úgy tetszik a megítélését, véleményét – hogy új alapokra célszerű helyezni. Azzal, hogy ezt a vásári típusú rendezvényt az önkormányzattól független magántársaság rendezi, de egyébként a Kanizsa névhasználatára jogosult, ez egyúttal azt is jelenti számomra, számunkra talán, hogy nem függetleníthetjük magunkat ennek a rendezvénynek a nívójától. És hogyha ez igazán érdemben nem segíti elő Kanizsa város fejlődését – mindjárt elnézést kell kérni a kiállítóktól, akik még továbbra is hisznek és anyagi kötelezettséget is vállalnak nyilvánvalóan, hogy saját magukat is menedzseljék – mégis számokban is visszafejlődő és ha úgy tetszik, nem reprezentálja keresztmetszetében Nagykanizsa város és a környező régió gazdaságát. Születtek nagyon szép kezdeményezések elsősorban a régiók részéről. Gondolok itt a környező Településfejlesztési Társulásoknak a kiállítására. Nagyon szép színfoltja volt a rendezvénynek. Mégis az a véleményem – és én ezt most nem ragoznám tovább – hogy a rendezvényt új alapokra kellene helyezni gazdasági vonatkozásban, ha kell, akkor meg kellene pályáztatni. Ezzel kapcsolatosan látom polgármester úr október 24-re összehívott egy egyeztetést. Nem tudom, hogy az egyeztetés megtartásra került- e.
Tüttő István: Az előbb említettem, hogy igen.
Cserti Tibor: Bocsánat. Ilyen értelemben nyilvánvalóan a Kereskedelmi és Iparkamarának is a szerepvállalására a jövőben szükség van – eddig is részt vett ebben a dologban – és gyakorlatilag az önkormányzatnak is van szerepvállalása.
A kulturális és – ha úgy tetszik picit külpolitikai vonatkozással, tehát a város szempontjából - én azt hiszem, hogy fejlődőképes. Nagyon szépen bemutatja a tájékoztató anyag is ezt a dolgot. Én azt hiszem, hogy erre építeni kell, és építeni kell gazdasági vonatkozásban is, mert sajnálatos módon a testvérvárosok – ugye a már hagyományos polgármesteri főzőversenyen, amely tényleg egy nagyon klassz, ha úgy tetszik vendégcsalogató, de ha úgy tetszik egy picit barátkozó, barátságkötő jellege van, de azon kívül a gazdaság nem mutatkozhat be. Ezen a téren mindenféleképpen fejlődőképesnek kellene lennie ennek a rendezvénynek.
Tüttő István: Bár elnézést, ha emlékszel vissza, volt rá nem egy alkalommal példa, hogy itt voltak a testvérvárosok.
Cserti Tibor: Summa summárum nekem az a véleményem, hogy talán át kellene gondolni a rendezvénynek az idejét is. Rendszeresen megfogalmazzák azt, hogy talán ez az időpont nem szerencsés annál is inkább, mert mindig ebben az időpontban esik az eső. Most ezt nem tudom, hogy a meteorológiában van-e erős koreláció a város és az időjárás viszontagságai között, de lehetne ebből a szempontból is átgondolni.
Tüttő István: Meg a Budapesti Nemzetközi Vásár is akkor van, ez a másik nagy baj.
Cserti Tibor: Nagyon sokan megfogalmazták a helyszínnek a kérdését is. Igaz, hogy ebből a szempontból a próbálkozások a vásárnak a telepítése nem vezettek teljes mértékig sikerre. Befejezem és nem untatom képviselőtársaimat, tehát az a véleményünk, hogy célszerű lenne új alapokra helyezni és ezzel kapcsolatosan még ebben az évben egy új típusú számunkra, hogyha elfogadnánk, akkor ez együtt a határozati javaslatom is. Szeretnénk a hovatovább kérdésére az érintettek teljes körű bevonásával egy döntési anyagot megtárgyalni.
Kiss László: Ez a Kanizsai Napok rendezvénysorozat már egy régóta folyamatban lévő, de egyre inkább valóban ellaposodó rendezvénye a városnak. Azért mondom, hogy a városnak, mert annak idején az önkormányzat bábáskodásával indult ez. Tény, az első öt kiállításon rendszeresen ki is állítottam, mert azt mondtam, az volt a véleményem, hogy ezt nekünk kell csinálni a saját érdekünkben, hogy bemutassuk Kanizsa város gazdaságát és ezen keresztül egy sikeres kiállítással még környékből is vonzunk ide kiállítókat. Sajnos nekem az a véleményem, azt kell mondanom, hogy az első volt a legsikeresebb, akkor a Graz és Stájerországi Gazdasági Kamara küldöttsége részt vett, Horvátországból voltak kiállítók, és ha azon az alaphangon indult volna el egy fejlődő ütemű vásár, akkor ma a régió egyik leghíresebb vására lenne a kanizsai. Sajnos pont az ellenkező irányba indult. Az ötödik kiállítás után én azt mondtam, hogy ilyen színvonalon én nem veszek részt, most a kérdőívelemzés, ha megnézik képviselőtársaim, a négynapos kiállításon a kérdőívre 159 fő válaszolt. Akkor milyen lehetett ennek a vásárnak a látogatottsága? Valóban esett az eső, a BMV időpontja is ütközött ezzel a rendezvénnyel, de a legnagyobb gondot én nem itt láttam. A legnagyobb gondot én ott láttam, hogy ez egy öszvér megoldás volt. Kanizsai Napok, ez senkinek nem mond semmit. Mert ha kulturális napok, akkor mondjuk ki, hogy kulturális napok. Ha vásár, akkor mondjuk ki, hogy nemzetközi vásár. Nevezzük nevén a gyereket, és annak megfelelően rendezzük és irányítsuk. Nekem meggyőződésem, hogy ezt az egész dolgot új alapokra kell helyezni, gazdasági alapokra, és mivel a városnak a térségbeli szerepét is hivatott ez a rendezvény növelni, a város, a közgyűlés nem maradhat ki belőle.
Nekem az a javaslatom, hogy ezt egy közös tulajdonú gazdasági társasággal – amiben a város is részt vesz – lehetne a legjobban kezelni. Annak az éves költségvetésén, a nyereség visszaforgatásán keresztül ellenőrizni, hogy milyen fejlődési pályára tudják ezt a rendezvényt állítani, és mint a Kanizsai Kamara elnökségi tagja is kérem, hogy a közgyűlés ebben az irányban gondolkodjon és javaslom a közgyűlésnek, hogy most hozzunk egy olyan határozatot, hogy erre a 24-i egyeztetésen felvetett gondolatok alapján térjünk vissza még a novemberi közgyűlés napirendjei között azért, hogyha ez egy vásár lesz, aminek szerepelnie kell természetesen megfelelő időpont kiválasztásával magyarországi vásárok katalógusában, mivel a Kanizsa Napok nem szerepelt ebben a katalógusban, tehát egy nyíregyházi nem tudhatta, hogy mikor van a Kanizsai Napok, tehát ezeknek a gondolatoknak a felhasználásával térjünk vissza, hogy milyen gazdasági alapokra, milyen időpontban akarjuk ezt az egész rendezvényt megújítani úgy, hogy az a város régióbeli szerepét is erősítse. Azt javaslom, hogy erről hozzunk egy határozatot, hogy a novemberi közgyűlésen visszatérünk.
Dr. Baranyi Enikő: Részben az előttem szólóknak a gondolatával egyetértve ezt szeretném továbbfűzni, és egy-két észrevételt tenni. Számomra azért a Kanizsai Napok megnevezés azért mégis csak azt sugallja, hogy ennek valahogy úgy illene lenni – vagy valójában talán úgy is van – hogy azért az önkormányzatnak mindenképpen hatalmas részt kell ebben vállalni. A legtöbbet azt, hogy ezt a nevet, hogy „Kanizsai” ezt használhatjuk erre a napokra. Kérdésem azonban ebből következően a következő: hogy a második szakaszban ért közfelfogással ellentétben a rendezvényt nem az önkormányzat szervezi. Ha nem az önkormányzat szervezi, akkor miért van az, hogy van egy sikeresnek – most már a lakosság által is elismert – városunk napja, ezzel ellentétben úgy láttam, hogy itt a testvérvárosok delegációja nem is kis számban képviseltette magát. Megkérdezem, hogy egy felelős városvezetői testület felvállalhatja-e azt, hogy tavasszal tudva tudott sikeres városnapok rendezvényével rendelkezünk, ezzel szemben előző képviselőtársaim által elmondott módon egy fokozatosan elsivárosodó, elszegényesedő, tartalmában és hangulatában nem összehasonlítható és valószínű, hogy nem inkább testvérvárosi delegációk fogadására alkalmas rendezvényre jelennek meg ilyen nagy számban.
Mindenképpen fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy ezt a dolgot olyan mértékben és fokig is újra kellene gondolni, hogy valóban egy jó város-menedzselés szemlélet mellett elsősorban az időpont módosítását kellene minél hamarabb kezdeményezni, másrészt olyan kiállítókat megkérni és felkeresni, akik valóban a város és a városkörnyék sokszínűségét tudják megjeleníteni és ilyen értelemben valóban nem egy elsivárosodást, hanem egy fellendítést kellene beindítani.
Magam részéről a beszámolóval kapcsolatosan még egy kérdésem lenne. Én úgy gondoltam, hogy ebben a beszámolóban nem csak egy ilyen általánosságban lévő megjegyzés fog megjelenni, hogy valamennyi program kivitelezésénél a takarékosság volt a jellemző. Mihez viszonyítva? Mennyiből indultunk és ma mit jelent ez a takarékosság? Tehát jó lett volna szerintem, ha ezt számszerűsítve is ebben az előterjesztésben megjelenik. Én azt gondolom, hogy mindenképpen a protokollal kapcsolatosan komoly – hogy mondjam, hogy senkit se sértsek meg – szóval a protokollal kapcsolatosan komoly negatív észrevételeim voltak. Saját tapasztalatot szeretnék elmondani és ha ilyen helyre és helyzetbe hozzuk a testvérvárosok delegációit, akkor azt hiszem, hogy újra kell gondolni, hogy ez a város alkalmas-e arra, hogy ilyen széleskörű testvérvárosi kapcsolatrendszert tartson fenn, mert talán a kevesebb az sokkal több lett volna.
Tüttő István: Baranyi képviselőnőnek egyetértek azon megállapításával, hogy gond van abban az esetben, ha az összes testvérváros megjelenik egy időben, mert annak a létszámnak a kezelése már nehézségbe ütközik. Ezért is jó, hogyha van még egy rendezvény, hiszen ha jól megfigyelték, a Város Napjára is jön általában a testvérvárosok delegációjának egy része és a szeptemberben pedig a másik fele szokott jönni. Így a saját terhelésünket is tudjuk mérsékelni. Abban is gondolkodtunk, hogy valóba a Város Napjára kellene koncentrálni, csak akkor a városnak abban is döntenie kell, hogy akkor a Város Napi feladatokra nagyobb összeget kell koncentrálni, vagy pedig itt ugye elhangzott az is, hogy más alapokra kell helyezni a még meg nem határozott időpontban egy másikat is tartani, mert ennek az előbb általam említett problémának ez az egyik fő kezelési módja, hogy széthúzzuk és két rendezvényt tartunk. Éppen ezért az az ötlet, illetve javaslat, amit Kiss László úr mondott, meg fogom szavaztatni és el fogjuk dönteni a novemberi közgyűlésen, hogy melyik utat járjuk be, de hát ugye ahhoz pedig az Önök bizottsági véleményére is szükség lesz.
Tarnóczky Attila: A Kanizsa Napok Vásár viszonylag hosszú múltra tekint vissza, nem úgy a Város Napja rendezvény, amely nagyobb rendezvény az utóbbi három évben kezdte magát kinőni. Nem csoda, hogy megszokásból vannak bizonyos küldöttségek, amik inkább a Kanizsa Vásárhoz kötődnek a kovásznaiakra ez eléggé jellemző, de úgy gondolom, előbb-utóbb, ha hírét veszik annak, hogy a Város Napja milyen érdekes, színvonalas rendezvény, akkor ők is módosíthatnak.
Az elhangzott kritikák úgy gondolom nagyjából jogosak, de mégis az egyensúly kedvéért úgy gondolom, hogy el kell ismerni azok munkáját, akik most már egy évtizede lassan sokszor teljesen önzetlenül nagy munkát befektetve vitték vállukon a rendezvényt. Ez nem áll ellentétben azzal, hogy valami vérátömlesztés időszerű lenne, hogyha meg akarjuk ezt értelmes rendezvényként tartani. Mégis meggyőződésem, hogy a mostani konstrukciót, amelyben a civil szféra részt és túlnyomórészt vállal ebből a rendezvényből, fenn kell tartani. Nem dicsekedhetünk sok ilyen konstrukcióval. Ez egy unikum és erre szükség van. Ezt is azért mondom, mert jelezném képviselőtársaim, hogy önkormányzati tulajdonú vagy részesedésű gazdasági társaságaink száma az én igényeimet bőségesen kielégítik. Minden olyan kezdeményezéssel szemben visítani fogok, ami újabbak létesítését indítványozza. Ha esetleg valakinek ötlete támad számok csökkentésére, azon el fogok viszont gondolkodni.
Marton István: Először is egy kérdést tennék fel. Itt az áll, hogy nem az önkormányzat szervezi, hanem a Ryno Kulturális Menedzseriroda. Érdekelne, hogy kik fémjelzik ezt az irodát személy szerint, és utána mondom a mondanivalómat.
Tüttő István: Szeretnék itt módosítani. Itt tévesen van bent ez a mondat, hogy a Ryno Kulturális Menedzseriroda ugyanis azóta megtudtam, hogy a Ryno Kulturális Menedzseriroda és a valóban vásárt szervezők között az a kapcsolat, ami korábban fent állt, az már nem annyira érvényesül. Ezt Szakony Szilárd úr a várásigazgató szinte azt lehet mondani, hogy saját maga vállalja fel és intézi. Legalábbis ez az én legutóbbi információm.
Nem tudom, hogy Emese tudunk ezzel kapcsolatban valamit mondani?
Burján Emese: Tudomásom szerint a vásárigazgató Szakony Szilárd úr, a gazdasági társaság azonban aki a számlákat kiállítja és befogadja, az Ryno Kulturális Menedzseriroda.
A jövőre vonatkozólag egyébként a polgármester úr által mondottakat meg tudom erősíteni.
Tüttő István: Bár én hallottam olyat éppen a Ryno Kulturális Iroda részéről, hogy ez a része már nem egészen fedi a valóságot, nem úgy van, mint korábban. A gyakorlati megvalósítást nem a Kulturális Iroda végzi, hanem a Szakony Szilárd. Én nem ismerem a Kulturális Iroda tagjait, úgyhogy nem tudok rá válaszolni. Nem tárgyaltam velük, mivel a vásár szervezésében nem veszünk részt. És ha valamilyen módon számlát egyenlítünk ki, az nem más, mint az általunk igényelt vásári területnek az ellenértéke. Tehát én így nem tudok mást mondani erre, mint ezt.
Marton István: Úgy gondolom, hogy akkor az ügy még cifrább, mint hittem. De ha nem így van, akkor ezt mondjuk 20 nappal ezelőtt aki ezt a jelentést összeállította, miért írta le, miért nem tájékozódott idejében.
Nekem Tarnóczky Attila alpolgármester úrral ellentétben az a véleményem, hogy épp itt az ideje, hogy szembesüljünk a tényekkel. Mik ezek a tények? Azt kell, hogy mondjam, már a megnyitás is botrányos volt. Minden részvétem tisztelt polgármester úr az Öné volt, amikor kis humorral áthidalva azt a finoman fogalmazva sem irigylésre méltó helyzetet – ahogy mondod – viszonylag balesetmentesen oldottad meg, nevezetesen, amikor a fődíjra nem jelenik meg a díjazott, sőt az aldíjra sem, ami a kettes számú díj volt. Kérem szépen, ahol a díjak ennyit érnek, ott a rendezvény sem lehet sokkal színvonalasabb. Hozzáteszem és nem zárójelben, hogy nem is volt az. Úgy gondolom, tökéletesen igaza van Kiss képviselőtársamnak, hogy talán tényleg az első 10 évvel ezelőtt volt a legszínvonalasabb és én is úgy voltam ezzel, mert mindegyiken kint voltam – bár ahogy így haladunk előre az időben, mindig csökkenő mértékben, tehát eleinte még minden nap, később most már csak, most legutoljára is kétszer – de ez is bőven elég volt. Az első (köszönöm a közbeszólást) az első háromnál még bízni lehetett abban, hogy itt majd előbb utóbb lesz belőle valami és talán színvonal-emelkedés is történik. Ez bizony ne történt meg, és azóta mindegyik fokozatosan gyengült. Ez a legutolsó volt az, ami minden korábbit alulmúlt. Meggyőződésem, hogy így tovább nem szabad csinálnunk. Ugye egy kicsit ez a jelentés körüli hercehurca is, hogy azt sem tudjuk, hogy tulajdonképpen ki csinálja, ki rendezi, ki küldi a számlákat. Most itt valamit hallottunk. Tételezzük fel, hogy ez volt az igazság.
De mint az előbb említettem, nem nagyon elégítenek ki engemet az ilyen félmondatok, hogy „valamennyi program kivitelezésekor a takarékosság volt a jellemző”. Engem sokkal jobban kielégítene az, ha azt mondanák, hogy azok a programok, amikhez a mi kötődünk – mármint az önkormányzat – azok mibe kerültek. Mi volt ezeknek a tervezett költsége és mi volt a végrehajtása.
Tüttő István: Ezt pótolni fogjuk.
Marton István: Köszönöm polgármester úr, nagyon örülök is neki, mert nem szeretem, hogyha a dolgokat csak úgy elmismásolják. Inkább írunk két oldalt azért, hogy a szerencsétlen képviselő meg se értse, mintsem leírnánk három számot, amiből rögtön tisztán lát.
Tüttő István: Egyébként a költségvetésben volt erre fedezet.
Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr! Ön bejelenti, hogy nem ért egyet velem, utána mondja amit mond, érzékeltet, hogy mit mondtam. Egy baj van, hogy én mindazt nem mondtam, amivel Ön nem ért egyet. Én azt jeleztem, hogy erre a rendezvényre a vérátömlesztés nagyon is ráfér és egyetértettem a kritikai hangokkal, viszont megtettem azt a gesztust, hogy mindenek előtt Szakony Szilárdnak, aki vállán vitte sok éven keresztül a rendezvényt, köszönetet mondtam. És úgy gondolom, ezt meg is kell tenni, mert sértegetéssel eredményeket elérni nem lehet. Összefogást kell indukálni ebben az ügyben is, és ennek ez a módja.
Marton István: Én igazat adnék Tarnóczky úrnak, ha nem az történt volna, amit én mondtam. Hogy itt drasztikus színvonalcsökkenés következett be minden évben. Eleinte még az volt a gondunk, hogy alig lehetett közlekedni, mert olyan pici volt a hely – akik régebben részt vesznek a közéletben, ezt azt hiszem minden további nélkül alá tudják támasztani – ma meg már az a gondunk, hogy nincs kiállító. Ott futballozni lehetne gyermekeknek közben akkora szabad terek vannak. Ez sem jó, mint ahogy az sem volt jó. Én úgy gondolom, hogyha itt bizonyítottan színvonalcsökkenés van, akkor tényleg nagyon el kell gondolkodni az egészen, ez ki kell, hogy mondjuk, agonizál kérem szépen. Én egyébként egyes részletekben még egyet is érthetek Tarnóczky úrral.
Tüttő István: Szeretném azért azt is jelezni, hogy pl. más városoknál az önkormányzat saját maga működteti a vásárokat és óriási pénzeket is költött arra, hogy azok az eszközök, amelyek a vásár rendezéséhez szükségesek, azok rendelkezésre álljanak. Megint Egerszeget kell említenem. Óriási előnyük van, hogy van egy hatalmas sportstadionjuk, amely megfelelő környezetet biztosít. Nekünk van egy sportstadion lehetőségünk bérlemény formájában, mert nekünk nincs sportstadionunk, mert hála Istennek „privatizálták”.
Aztán amit még szeretnék ehhez hozzátenni. Ebben az új verzióban, amit majd november végén megtárgyalunk, ezzel a kérdéssel is kellene foglalkozni annak ellenére, hogy Tarnóczky úr ugye jelezte, hogy gazdasági társaság létrehozása nem igazán ésszerű dolog, de azokban a városokban, ahol a kiállítások és a várások jól működnek, ott az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaságok működtetik ezeket a rendszereket. De gazdaságosan működnek, mert azt az eszköztárat, amit ebből a szempontból felhalmoztak, folyamatosan bérbe adják és más területeken hasznosítják addig, amíg a városban sorra nem kerül a kiállítás. Ez egy másik kérdés, ezzel is foglalkoznunk kell. Nem biztos, hogy ez az útja.
Nincs több észrevétel, lezárom a vitát. Kiss László úr által javasolt határozati javaslatot tenném fel szavazásra. Ismételje meg Kiss úr, hogy nehogy valaki azt mondja, hogy nem tudta pontosan, hogy mire szavazott!
Kiss László: A határozati javaslat a következő lenne: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsai Napok címen ismert rendezvény újjászervezésére a novemberi közgyűlés során visszatér. Végül is a lényeget tartalmazza, nem jogi megfogalmazás azt tudom, de a lényeg benne van.
Tüttő István: Lényeg az, hogy a novemberi közgyűlésen tárgyaljuk meg.
Kiss úr azt kérdezném, hogy van-e esetleg egy vezérelv, hogy milyen vezérfonal mellett menjen el majd ez az előkészítés.
Kiss László: Kiegészíteném azzal, hogy az előkészítésnek a felelőse a Polgármesteri Hivatal valamelyik intézménye – nem tudom polgármester úr belátása szerint melyik az, amelyik az, amelyiknek kellene.
Tüttő István: A kabinetünk.
Kiss László: Akkor a polgármesteri kabinet. A határidő a közgyűléshez igazodó. Javaslom, hogy azokat a szempontokat, amiket október 24-én többen felvetettek és rendszereztek, azokat vegyék figyelembe és ezeket a szempontokat azért kapják meg a képviselők is, hogy a kialakuló vitában azért ezeket érvényesíteni lehessen.
Marton István: Kiss úrnak a javaslatával én érzelmi meg még értelmi oldalról is egyetértek, illetve egyetértenék akkor, hogyha ez az önkormányzat által rendezett vásár lenne, de ebben a formában, ahogy ő ezt feltette, ebben mi nem szavazhatunk, mert nem mi vagyunk a rendszergazdák finoman fogalmazva. Itt egyről lehet szó, hogy az egész kiállítás és vásárban való önkormányzati szerepvállalást vizsgáljuk felül. Ha ez így hangzik el, akkor én meg is szavazom.
Budai István: Én azt szeretném elmondani, hogy itt felvetődött az a kérdés most már több oldalról, hogy erre a célra gazdasági társaságot alapítani valahogy kívánatos dolog lenne. Én úgy gondolom, hogy nekünk van éppen elég gazdasági társaságunk, akikkel ezt a kérdést meg lehet oldani. Még olyan oldalról is látom én ezt, hogy éppen vásárüzemeltetéssel foglalkozó gazdasági társaságunk is van. A Via Kanizsára gondolok, meg kell szervezni, ki kell alakítani a munkarendjét és ennek megfelelően ezzel a dologgal én úgy gondolom le lehetne rendezni. Mert ugye azt mondjuk, hogy más városokban ez ott megy jól, ahol ilyen szervezetek vannak, hát szerintem nekünk is van, csak meg kell szervezni.
Tüttő István: Amit én mondtam, az nem azt jelenti, hogy feltétlenül kell új gazdasági társaság. Csak azt mondtam, hogy gazdasági társaságok működtetik. Nekünk van ilyen, akkor meg kell vele bízni.
Kiss László: Megszólíttatás kapcsán Marton úrnak szerettem volna válaszolni. Mégpedig azt, hogy a vita elején beszéltünk róla, hogy ezt át kell szervezni, hogy most ez vásár, kulturális napok, egyebek. Ott elhangzott, a határozati javaslatban én nem foglaltam bele ezt így külön, hanem a Kanizsa Napok címszóval ismert rendezvény, így próbáltam körülírni, de számomra is egyértelmű, hogy ezt a vásár irányába kell elvinni, tehát vásárszervezésről lenne szó. A megvalósítás véleményem szerint mindenféleképpen egy gazdasági társaságban képzelhető el a leginkább, de erről most ne vitázzunk én azt hiszem. A kabinet készítse elő és a novemberi ülésen azt hiszem lesz erre mód, hogy ezt megbeszéljük és eldöntsük, hogy milyen formában működjön.
Tarnóczky Attila: Én egyetértek Marton képviselő úrral és akkor módosító indítványként be is terjesztem azt a változatot, amelyben az szerepel, hogy a szerepvállalást kell tisztázni, de véleményem szerint ezt december 31-ig kellene megcsinálni. Novemberben ezt komolyan megcsinálni úgy, hogy bizottságok is megtárgyalják, elképzelhetetlen. Itt millió egyeztetés kell még hozzá. December 31-t javaslom határidőnek.
Zsoldos Ferenc: Egyetlen egy javaslatom lenne. Én egyébként most is hiányolom ehhez a napirendhez a vásárigazgatót feltétlenül meg kellett volna hívni, de ha most erre már nem került sor, akkor a decemberi érintett napirendhez kapcsolódóan kapjon meghívót.
Tüttő István: Azért nem hívtuk meg, mert a tájékoztató is inkább csak arról szól, amit mi csináltunk ebben a kérdésben. Nem a vásárral foglalkoztunk igazán, hanem az önkormányzat szerepével.
Dr. Kalmár Béla: Felvetődött bennem a gondolat, hogy érdemes volna megvizsgálni azt a lehetőséget, hogy az Ipari Fejlesztő Kht funkcióját tekintve nem volna- e alkalmas erre a pozícióra, feladatra?
Tüttő István: Ipari Park Fejlesztő Kht?
Dr. Kalmár Béla: Igen.
Tüttő István: Megvizsgáljuk azt is. Lezártam a vitát. Akkor egy a Tarnóczky úr által és többek által is megerősített határozati javaslatot, ami pedig úgy szól, hogy a december 31-i határidővel szabnánk határidőt, hogy az önkormányzat ezen ideig bizottságok elé kerülve, illetve a decemberi közgyűlésen megtárgyalja a Kanizsa Napok Kiállítás és Vásár kapcsán az önkormányzat elvi álláspontját és szerepvállalását. Hiszen ebbe bármi belefér. Kérem szavazzunk!
A közgyűlés 23 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
403/2001.(XI.6.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2001. decemberi soros ülésén ismételten megtárgyalja a Kanizsa Napok Kiállítás és Vásár kapcsán az önkormányzat elvi álláspontját és szerepvállalását.
Határidő: 2001. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
7. Röst János képviselő önálló indítványa polgármester, képviselők vagyonnyilatkozata ügyében
Tüttő István: Kérdezem Röst urat, hogy szóban kíván-e hozzáfűzni?
Röst János: Én úgy gondolom, hogy az önálló képviselői indítványom nagyon egyértelmű és egyszerű. A témája pedig az, hogy a polgármester, illetve az önkormányzati képviselők tárgyi évenként egy alkalommal tegyenek vagyonnyilatkozatot. Jelenleg elfogadtuk a köztisztviselőknek a vagyonnyilatkozatnak a szabályozását. Megtudtam, hogy közel százan tették meg hétfőig a Hivatalon belül. Én úgy gondolom, hogy a döntéshozóknak mindenképpen meg kellene tenni évente ezt a vagyonnyilatkozatot a politika tisztessége megkívánja ezt.
A határozati javaslat egyértelmű, ugyanis a közgyűlés tagjaira naptári évenként egy alkalommal és önkéntes alapon vonatkozna, illetve van egy zárópont bent, amelyben nyilatkoznának arról, hogy hozzájárulnak-e a nyilvánossághoz, vagy nem. Maga a vagyonnyilatkozat párhuzamosan lenne elkészítve a köztisztviselőknek a hasonló dokumentumához, ugyanis elegendő szabályozást tartalmaz értelemszerűen alkalmazva a képviselőtestület tagjaira.
Én szeretném arra kérni Tüttő István polgármester urat, Tarnóczky Attila alpolgármester urat és Törőcsik Pál volt alpolgármestert, hogy elsőként járuljanak ahhoz hozzá, hogy nyilvánosságra hozzák a vagyonnyilatkozatukat. Tekintsék jó példának Zalaegerszeg város polgármesterét és a jegyzőjét, aki ezt egyébként már megtette. Arra kérem a testület tagjait, hogy fogadják el és értsenek vele egyet.
Tüttő István: Valószínű, hogy ezt mindenki meg fogja szavazni, de egyetlen kérdésem lenne. Most nem arról szavazunk, hogy ezt elfogadjuk, hanem ezt Ügyrendi és Jogi Bizottság elé kell utalni, mert ez a rendje. Kérem szavazzunk róla.
Röst János: Én úgy gondolom, hogy az SZMSZ nem tartalmazza ezt a kikötést. Erre nagyon jó példa a mai rendkívüli közgyűlés is, ahol szintén van bent két indítványt, amit nem tárgyalt semmilyen bizottság. Én azt hiszem, hogy a szabályozás arról szól, hogy bizottság elé lehet utalni, amennyiben szükségesnek látjuk. Itt a beterjesztésnek a javaslata gondolom egyértelmű. Önkéntes dologról van szó, tehát semmilyen fajta egyéb megkötést nem tesz. Én azt hiszem, hogy most el lehet fogadni, nem hiszem, hogy ezt tiszteletkörökkel kellene megvizsgáltatni.
Tüttő István: Megkérdezem Tóth László urat a bizottság elnökét, hogy ezzel kapcsolatban mi a véleménye?
Tóth László: Röst képviselőtársamnak teljes mértékben igaza van. Az SZMSZ valóban nem rendelkezik kötelező érvénnyel bizottsági hatáskörbe való utalásról, de az eddig bevett gyakorlat viszont azt indukálja, hogy bizottsági szakaszba kerüljön, de én azt mondom, hogy nyugodtan szavazhatunk bizottsági határozat nélkül is.
Kelemen Z. Pál: Ha az lesz megszavazva amit Röst János javasolt, két aggályom van. Engedjék meg, hogy megosszam Önökkel.
Az első aggályom az, hogy mi történik akkor, ha egy képviselőről kiderül, hogy aránytalan vagyongyarapodása van mondjuk két év után? Nem történik semmi a morális megítélésen kívül. Mi történik akkor, ha egy képviselőről kiderül, hogy nem írt igazat a vagyonnyilatkozatában. Tulajdonképpen nem történhet semmi morális megítélésen kívül. Ebben a testületben már emlékszem olyanra – nem sokra – hogy valaki nem mondott igazat. Ez a két aggályom van. Egyébként megszavazom, mert morálisan egyetértek vele. Itt gyakorlati értelmét megítélés kérdése.
Törőcsik Pál: Én is támogatni tudom a javaslatot, megnyugtatná a város közvéleményét is egy ilyenfajta határozat elfogadása. Én szeretnék egy kiegészítő javaslattal élni, ami szintén megnyugtathatná a város közvéleményét, nevezetesen azt szeretném javasolni szintén önkéntes alapon – és egy alkalommal – nyilatkoznának a képviselők, hogy nem volt a múltban együttműködő kapcsolatukat a 3/3-as ügyosztállyal és erről szintén nyilatkozhatnak.
Tarnóczky Attila: A város közvéleményének az a része, amely nyugtalan a képviselők, alpolgármester, polgármester vagyongyarapodását illetően, azt semmilyen vagyonnyilatkozat nem fogja megnyugtatni, de attól függetlenül támogatom Röst képviselő úrnak az indítványát és vele együtt fogom nyilvánosságra hozni természetesen a vagyonnyilatkozatomat.
Röst János: Örülök, hogy ennyien támogatják a javaslatomat. Törőcsik Pál véleményével kapcsolatban annyit mondanék el, hogyha őt ez nyugtalanítja, akkor hasonlóképpen hozzám, hozza be a közgyűlés elé javaslatát. Én nem hiszem, hogy a vagyongyarapodás összefüggnek a 3/3-as tevékenységével, akinek ilyen volt.
Tóth László: Meg kell, hogy mondjam Törőcsik Pál volt alpolgármester megjegyzése nem okozott nálam csalódást, mert kb. ilyeneket szoktam várni tőle. Bevallom Önöknek tisztelettel, hogy sem a 3/3-as ügyosztálynak, de még a 6/6-osnak sem voltam tagja.
Marton István: Most megint abban a speciális helyzetben vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az újszülöttnek minden vicc új. Megragadom ezt a kiváló alkalmat arra, hogy jegyzőnőtől visszakérjem a bő 10 évvel ezelőtt leadott vagyonnyilatkozatomat, mert az első közgyűlésnek – ha jól emlékszem – 5 vagy 6 tagja ezt elkövette és szeretném lemérni, hogy ne adj Isten milyen gyarapodás állt be a vagyonomban az elmúlt évtizedben.
Tüttő István: De akkor hagyd itt nekem, mert nem tudjuk ellenőrizni.
Marton István: Akkor végre a testületből lesz egy ember, akit már akár ellenőrizni is lehet. Folyamatában igen, 10 év alatt mi történt. Sajnálom, hogy ez téma, viszont meg kell, hogy állapítsam, hogy annak a vagyonnyilatkozatnak, mivel kötelező érvénnyel ezt nem írta elő a törvény akkor sem és most sem írja, semmi nemű érdemi foganatja nem volt. Attól félek, hogy most sem lesz, de hát én már ezen 10 évvel ezelőtt egyszer túlestem, úgyhogy én örömmel megszavazom. Kíváncsi vagyok, hogy most a két fővel kevesebb létszámú testületből hányan lesznek azok, akik leadják.
Cserti Tibor: Volt egy javaslat, ehhez képest ez nem kiegészítése véleményem szerint, hanem teljesen új javaslatról van szó Törőcsik úr részéről. Én a komolytalanságára vonatkozó jelzőkkel nem illetem, mindenki döntse el magában, hogy miről van szó. Szerintem kezd elmenni egyébként félre az egész dolog az indítványtól függetlenül. Én várok olyan javaslatot, hogy valaki azt mondja, határolódjak el és nyilatkoztassam ki, hogy nincsenek mondjuk tálib rokonaim. Folytathatjuk ebbe az irányba is. Külön kérnék szavaztatni, ez ügyrendi kérdés. A másik meg azt hiszem, hogy a szándéknak igazán az a lényege, hogy a köztisztviselőkhöz hasonlóan gyakorlatilag .. és feddhetetlenek legyenek a város honatyái….. maga a határozati javaslat és az más kérdés, hogy ki tesz eleget neki, ki nem. Egyetértek azokkal az aggályokkal, de azért még morálisan még mindig van értelme ennek a javaslatnak.
Tüttő István: Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egy önálló képviselői indítványról van szó, amelyhez más képviselőnek javaslatot tenni nem illik, nem is lehet. Kérem lezárom a vitát. Elfogadom azt a javaslatot, hogy a határozati javaslatról döntsünk.
Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.
A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
404/2001.(XI.6.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elviekben egyetért, hogy a közgyűlés tagjai naptári évenként egy alkalommal önkéntes alapon vagyonnyilatkozatot tegyenek és nyilatkozzanak a nyilvánosságra hozataláról.
A nyilatkozatot zárt borítékban a jegyző által biztosított helyen kell tárolni.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző a vagyonnyilat elkészítéséért
8. Kiss László képviselő önálló indítványa buszmegálló létesítése ügyében
Kiss László: Végül is itt Miklósfa városrész buszközlekedésének valóban egy kritikus kerületéről van szó. A Szentendrei utca középső és alsó szakasza gyakorlatilag buszközlekedés számára feltáratlan. Onnét a legközelebbi buszmegállók olyan 600-800 méterre esnek. Korábban voltak elképzelések körforgalom megvalósítására, de akkor a híd, az útnak szélessége, egyebek ezt nem tették lehetővé. Azóta változott a helyzet. A híd kiszélesítésre került, de újabb buszmegállók létesítése, partoldal lefaragás és egyebek válnának ott szükségessé. Itt többször körüljártuk ezt a témát, gazdaságosan nem lenne ez megoldható, viszont ha a Szentendre utca és a Miklósfa utca csatlakozásánál egy újabb buszmegálló létesülhetne, amivel a VOLÁN is egyetért, mert erről már beszéltünk a VOLÁN-nal is, az megoldaná ezt a kérdést, mert akkor 300-500 méteres gyaloglással az előbb említett szakaszon lakó polgártársaink valóban közelebb kerülnének a buszmegállókhoz. Gyakorlatilag ennek a kérdésnek a megvitatására terjesztettem elő és a létesítése ezt az önálló képviselői indítványt. Kérem a közgyűlést, utalja ezt bizottsági szakaszba, és ott járjuk körbe bővebben.
Tüttő István: Kérem szavazzunk a bizottsági szakaszba utalásáról.
Dr. Kalmár Béla: Az volna a javaslatom, hogy azokat az önálló képviselői indítványokat, amelyeknek anyagi vonzata van, szednénk egy csokorba, mert minden képviselőnek a körzetében vannak ilyen igények, amelyek valós állampolgári igényeket teljesítenének, vagy valósítanának meg. Vannak olyan körzetek, amelyek tényleg, hogy van olyan rámenős képviselő, mindent kiharcol a körzetének, viszont van olyan rész, ahol meg egyáltalán szóba sem kerülnek pl: járdajavítás, vagy Bajcsán pl: még nem hallottam, hogy Bajcsán a járdajavítás szóba került volna, vagy ehhez hasonló. Meg a hidak építése. Kérném szépen ezeket egy csokorba szedni, egy csomagba és akkor együtt letárgyalnánk az egészet.
Tüttő István: Csak azért említettem, hogy a hidat azt megemlítettük.
Dr. Baranyi Enikő: Szeretném megkérdezni, önálló képviselői indítványról most már vitákat fogunk nyitni?
Tüttő István: Nem.
Dr. Baranyi Enikő: Akkor köszönöm szépen.
Tüttő István: Hozzászólni lehetett, ugyanis nem vettem észre, hogy jelentkezett Kalmár úr. Szavazunk. Bizottsági szakaszba utalásról döntünk. Aki igent nyom, az a bizottsági szakasszal egyetért.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
405/2001.(XI.6.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot Kiss László képviselőnek a buszmegálló létesítése tárgyában benyújtott önálló indítványának megtárgyalására.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök
Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök
9. Kiss László képviselő indítványa Közrendi Bizottság létrehozása ügyében
Kiss László: Két évvel ezelőtt már hasonló címmel beterjesztettem egy indítványt, akkor a közgyűlés úgy fogalmazok, hogy nem kezelte a kérdést súlyának megfelelően. Azóta eltelt időszak bebizonyította, hogy valóban mégis szükség lenne egy ilyen bizottságra. Aki a város utcáin közlekedik, megállapíthatja, hogy ma már csak elvétve találkozunk kivilágított kerékpárral. A forgalomszervezés is olyan, hogy helyenként kívánnivalókat hagy maga után. Nem is beszélve arról a neuralgikus területről, amiről Dr. Horváth György képviselőtársam is többször beszámolt saját tapasztalatok alapján. Az éjjel négy óráig tartó diszkózene, egyes szórakozóhelyek környékén, vagy művelődési intézmények környékén. Én azt hiszem, hogy ezek mind-mind olyan kérdések, amik a város lakóinak biztonságát, nyugalmát érintik és ez a terület megérdemelne egy önálló bizottságot, amelyik csak ezzel foglalkozna és elvárható lenne tőle, hogy valóban ezen a területen akkor bizonyos idő elteltével rend alakuljon ki.
Emlékeztetnék arra, hogy korábban szó volt a közgyűlés bizottsági struktúrájának az átszervezéséről is. Felmerült ifjúsági bizottság létrehozásának a szükségessége, felmerült idegenforgalmi bizottság létrehozásának a szükségessége. Úgy vélem, hogy most 1 évvel a választások előtt már nincsenek olyan megállapodások, amik a választási periódus elején még kötötték a közgyűlés feleinek a kezét, ezért úgy vélem, hogy 1 évvel a választások előtt már nem kellene ennyire mereven ragaszkodni bizonyos megállapodásokhoz, és át lehetne józanul gondolni, hogy mi az, ami a jövőben, mint bizottsági struktúra a város, a város működése és a közgyűlés működése érdekeit szolgálná. Szerintem több bizottság kifejezetten szakmai bizottság kisebb létszámmal hatékonyabban tudna működni, és jobban szolgálná a közgyűlés érdekeit is. Én úgy vélem, hogy ebben az irányban is érdemes lenne elgondolkodni. Az utolsó mondatom, az önálló képviselői indítványban ebbe az irányba céloz. Én javaslom a bizottságoknak és tisztelt képviselőtársaimnak, hogy majd a bizottsági tárgyalás során ezeket a szempontokat is mérlegeljék és adott esetben egy új bizottsági struktúrára vonatkozó elképzelést is támogassanak.
Tarnóczky Attila: Amit most hallani fogunk, az valóban ügyrendi hozzászólás, ajánlom figyelmükbe. Volt nekünk korábban egy jó szokásunk önálló indítványokkal kapcsolatban, hogy mindenféle vita nélkül döntöttünk arról, hogy menjen további bizottsági szakaszba. Akinek nem tetszett nem szavazta meg, akinek tetszett – általában ezt csináltuk – megszavazta. Kezd elharapózni az ellenkezője, hogy két vitát folytatunk. Egyet most, egyet meg majd amikor visszajön. Arra kérnék mindenkit, ha lehet a vitát a vissza hozatal időpontjára tartogassuk. Kár, hogy szóltam, mert újabb hozzászóló jelentkezik.
Kelemen Z. Pál: Nem vitatni akarom, csak egy észrevételt szeretnék tenni. 1999. májusig Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságunk volt. Ez a közgyűlés közrendi ügyekben való eljárás jogosultságát elvette és Ügyrendi és Jogi Bizottságunk van. Ma erről nem vitatkoznánk, ha 1999. májusában helyben hagyjuk az akkori struktúrát. Egyébként én is javaslom bizottsági szakaszba utalását. Ha nem javaslom, akkor is oda utaljuk.
Györek László: Én egy kicsit más témáról, bár ide kapcsolódva. Ha jól emlékszem, akkor két éve – pontosabban most már több mint két éve, mert tavasszal volt – én is benyújtottam egy önálló képviselői indítványt a bizottsági struktúra átgondolására. Akkoriban ez úgy zajlott le, hogy azt kérték tőlem, hogy addig az ügy maradjon függőben, amíg a Szervezeti és Működési Szabályzat meg nem változik. Azóta is így vagyunk, tehát az én indítványom speciel nem került még sehova sem. Most viszont ennek kapcsán hadd kérdezzek rá erre, hogy akkor most ez az indítvány hol van, pontosan mikor kerül majd bizottsági szakaszba, illetve mikor kerül majd közgyűlés elé?
Dr. Baranyi Enikő: Polgármester Úr! Én nagyon szeretném megkérni, hogy legyen meg akkor az SZMSZ szerinti közgyűlés vezetése. Ez most már a harmadik képviselői indítvány és ebből már másodjára kellett ezt a kérdést megismételnem és kérnem.
Tüttő István: Ha valaki olyat javasol, mindenképpen lehet ellene szólni, lehet erősíteni.
Marton István: Én még tovább megyek vissza az időben, mint Kelemen képviselőtársam tette, mert az első ciklusban – tehát 1990-től 1994-ig – Ügyrendi és Közrendi Bizottságunk volt, ami hármassá bővült a másodikban és való egy igaz, amit Kelemen képviselőtársam mondott, közben elhalt. Még annyit azért hozzátennék, hogy én nem tartom már célszerűnek 10 hónappal mondjuk a jövő évi önkormányzati választások előtt ebbe belenyúlni. Egyébként egyetértek vele, hogy ilyesmire szükség van.
Tüttő István: Egyébként a Györek úrnak a javaslatát elővesszük és foglalkozunk vele. Szavazzunk a bizottsági szakaszba utalásról.
A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
406/2001.(XI.6.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Kiss László képviselőnek a Közrendi Bizottság létrehozására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri valamennyi bizottságát.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős : valamennyi bizottsági elnök
10. Kiss László képviselő önálló indítványai a miklósfai ravatalozó felújítása, valamint utcanevek elnevezésére vonatkozóan
Kiss László: Ez az az indítványom, amit augusztus 30-án terjesztettem be a Hivatalban. A bizottsági szakaszt végigjárva került ismét most elénk. Ennek az indítványnak az volt a lényege, hogy a miklósfai köztemetőben lévő ravatalozó kb. 30 évvel ezelőtt épült. Állaga annyira megromlott, hogy helyenként már balesetveszélyt is jelentett. A lakosság folyamatos kérése és jelzései ellenére a kezelő forráshiányában nem tudta elkezdeni a felújítást. A Városszépítő Egyesület a lakosság kezdeményezését felvállalva és az egyház támogatásával gyűjtést indított. Elindította ennek a ravatalozónak a felújítását, ami a napokban talán a mai nap folyamán befejeződött.
Tüttő István: A felújítás befejeződött?
Kiss László: Folyamatban van, és azt hiszem, be is fejeződött már. A napokban nem jártam kint, nem tudom pontosan, de elindította és tekintve, hogy az üzemeltetőnek pillanatnyilag nem volt akkora forrása, hogy a teljes összeget ebből fedezni tudja, a felújítás során olyan plusz munkák is felmerültek, amiket az eredeti elképzelés az építmény állagából eredően nem tudott figyelembe venni. Többletköltségek merültek fel, és ennek a fedezésére kérem a közgyűlést, hogy ezt a felújítást, ami tényleg a kor színvonalának megfelelő építményt eredményezett és végül is a város vagyonának a gyarapodását is eredményezte lakossági összefogással, lakossági pénzekkel. Én arra kérem a közgyűlést, hogy ezt a felújítást 1.2 millió Ft-tal támogassa.
Dr. Fodor Csaba: Mi magunk egyetértünk teljes mértékben azzal, hogy a miklósfai városrészben álló ravatalozót fel kell újítani. Annak örülünk, hogy ilyen előrehaladott állapotban van a felújítás, viszont azt gondoljuk, hogy az 1.2 millió Ft talán kevés lehet. Információim szerint a megkért építési engedély és megkapott építési engedély alapján árajánlat-kérésekre került sor és ezek az árajánlatok – ha jól emlékszünk – olyan 5 millió Ft körül voltak bruttó összegben. Nem vagyok bent biztos, hogy ez pontosan így van, mert az nincs előttünk, viszont én ezt az 1.2 millió Ft-ot kevésnek találom. Azt gondolom, hogy célszerű lenne most az összegről nem dönteni, de arról mindenképpen, hogy támogatjuk, viszont kérjük be valóban, ha van a vállalkozási szerződést - miért ne lenne biztosan - és ezt célszerű lenne a Via Kanizsához áttenni ezt a pénzeszközt, amennyi majd a vizsgálat után számszerűsíthető.
Amit Kiss képviselő úr elmondott, azok a lakossági kezdeményezések valóban dicséretesek, de ha azokból és egyéb helyekről összegyűjtött pénzeket, valamint az 1.2 millió Ft-ot – amit Ön kér – hozzátesszük nem biztos, hogy fedezi a teljes költséget. Én azt gondolom, hogy célszerű lenne a soron következő közgyűlésre ezt visszahozni az összeg megállapítása tekintetében, és egyszerre adjuk oda azt a pénzeszközt, ami szükséges, nehogy kiderüljön, hogy ez talán egy kicsit kevés.
Tüttő István: És kinek adjuk oda?
Dr. Fodor Csaba: Én azt szeretném, ha a Via Kanizsához kerülne át, az ő forrásait emelnénk meg ezzel, és ő finanszírozná át, ha erre mód és lehetőség van. Úgy tudom, hogy megoldható. Mi azt gondoljuk valóban, mi magunk is Őri Sanyi barátunkkal – miklósfai városrészben lakik – és ő is kért bennünket, hogy amennyiben ezt módunkban áll a közgyűlésnek, akkor támogassa. Mi támogatjuk természetesen, csak szeretnénk a végleges, pontos számot látni, mert mi azt gondoljuk, hogy ettől lehet, hogy magasabb szám lesz. Nem 1.2 millió Ft, azt is hajlandóak vagyunk természetesen.
Tarnóczky Attila: Fodor elnök úr, valami olyasmit talált mondani, hogy kevésnek tartotta az összeget, én elégnek tartom.
Tüttő István: Nem, ő attól tart.
Tarnóczky Attila: Én elégnek tartom, és azt javaslom, hogy ezt az összeget szavazzuk meg. Egyetértek Fodor elnök úrnak a további indítványaival, hogy kérjük be a beruházás teljes költségét, a lakossági támogatásról tájékozódjunk és az utolsó mondatával is a Via Kanizsa esetében egyetértek. Én úgy gondolom, megfelelő ismeretek alapján született az előterjesztés, és egy olyan folyamatba nem szeretnék beleszállni, amelyben az összeg egyre emelkedne, emelkedne, mert plusz igények majd jelentkezni fognak, ebben biztos vagyok.
Kiss László: Köszönöm Fodor képviselőtársamnak azt az észrevételét, adott esetben valóban előfordulhat, hogy a költségvetés magasabb összeget jelöl meg. Volt is egy magasabb összegű költségvetés is, de úgy vélem és megállapodtunk mi a temető üzemeltetőjével, aki az egész felújítást is felügyelete, hogy az 1.2 millió Ft-os összeg elegendő erre a célra. Én azt hiszem, hogyha a közgyűlés ezt megszavazza, ezzel ez a dolog lezárható és megelégedéssel átadható a városrész lakosságának. Arról nem is beszélve, hogy végül is a temető üzemeltetője a Via Kanizsa Kht is ennek az összegnek mindenféleképpen a Via Kanizsa Kht-hoz kell kerülnie, mert ő tulajdonképpen az üzemeltető és az építtető. Mindenféleképpen hozzá kell kerülnie és a Via Kanizsa Kht is egyetértett azzal, hogy ez így elegendő lesz, ebből ez megoldható. Én úgy vélem, leggyorsabban az ügyet úgy zárhatjuk le, hogyha ezt az 1.2 millió Ft-ot most jóváhagyjuk erre a célra és a beruházás, pedig pár napon belül – mert most már tényleg olyan stádiumban van, hogy befejeződik és átadható. Én nem gondoltam, hogy ez az egész ügy az augusztusi kezdeményezéstől idáig el fog húzódni, ezért került már az utolsó stádiumban a közgyűlés elé ez a téma.
Marton István: Ha jól emlékszem, mintegy 8 esztendővel ezelőtt, de még mindenképpen az első önkormányzat idejében született a Nagykanizsa területén üzemelő – ha szintén jól emlékszem a 11 köztemetőnek a felújítására egy rekonstrukciós program – ami azt kell, hogy mondjam, hogy szépen halad. Sokkal szebben, mint a város dolgai úgy általában. Én örömmel támogatok minden ilyen kezdeményezést kifejezetten akkor, amikor ráadásul még – nyilván itt egy jelentős településrészről van szó – komoly anyagi gyűjtésbe is kezdenek.
A Fodor úr érvelésével egyetértek, de mégis a Tarnőczky úr álláspontját kell, hogy elfogadjam legalább két ok miatt. Ha ezt mi így fogadnánk el, hogy több a pénz, mint az előterjesztésben szereplő, akkor egy ugye lebecsüljük az előterjesztőt, de nem ez a két ok egyike, ez a harmadik ok lenne. Eleve pocsékolásra ösztönöz, ha lényegesen több a pénz, a másik pedig még esetleg a gyűjtés is leállna, és én nem óhajtanám, hogyha a településrészben a kezdeményezés emiatt lanyhulna.
Javaslom, hogy ezt az előterjesztést, ahogy Kiss úr is mondja, így fogadjuk el, és ha ne adj Isten tényleg lesz pár százezer Ft hiány, akkor azt a továbbiakban úgy gondolom, hogy ez a közgyűlés minden további nélkül megszavazza látva a szándékot.
Cserti Tibor: Azért veszek részt a vitában, mert érdekes. ….. előterjesztésekre gondolok. Kezdettől fogva azt leszögezem, hogy maximálisan támogatom az előterjesztést, épp az általam elmondott indokok alapján vagy az elhangzott indokok alapján. Sajátos előterjesztésről van szó a következők miatt. Tessék belegondolni: most azon vitatkozunk, hogy van egy önálló képviselői előterjesztés, abban egy határozatkérés, határozott összegre, és most ahhoz képest találgatunk, hogy a beruházás hogy készült elő, kik vettek benne részt, ki a beruházó tulajdonképpen, aztán a szerződéses rendszerről. Én megmondom őszintén, abszolút nem érdekel a szerződéses rendszer önmagában véve. Akkor érdekelne igazán, ha önkormányzati beruházásról van szó. Gyakorlatilag nem derül ki igazán számomra, de a bizottsági szakaszban már kiderült. Mind a két bizottság támogatta egyértelműen és egyöntetűen. Az őseinknek is meg kell adni a tiszteletet és ebből a szempontból nem a vagyon gyarapítása szerintem a fő lényeges elem, hanem a méltó tiszteletadás és a rendszeres megemlékezés alkalmával gyakorlatilag egy méltó megemlékezés az eleinknek. Miklósfáról ez ténylegesen hiányzott. Ha az önkormányzatot a beruházási szabályzat alapján készítjük elő, akkor az is egy módszer. Megítélésem szerint a szerint kellett volna és akkor nincsenek ezek a polémiák. A másik oldalról viszont most mivel az önálló képviselői indítvány szerint került előkészítésre és a terület képviselője határozott garanciát vállalt befejezést érzékelünk, akkor én ezt nem vitatom, hanem arra kérem a képviselőtársakat, hogy szavazzuk meg gyorsan.
Dr. Horváth György: Azt hiszem, hogy kérdéssel kell kezdenem. Ugye elkezdhetem én is az Árpád utcának a rendbetételét, aztán majd a közgyűlés csak megszavazza a hozzávalókat, mert most már ez a törvényes út? Egy már volt a múlt közgyűlésen, ez a második. Legközelebb azt hiszem, hogy nem kell más, mit kell a közgyűlésnek tudni? Elmegyünk, megrendeljük, megcsináljuk és aztán utána majd csak kifizeti valaki.
Emlékszem a Zsoldos úr tudna emlékezni, a tanács-rendszerben volt ilyen ugye, hogy elkezdték, aztán valakinek csak ki kellett fizetni a végén. Természetesen nemes célról van szó.
Tüttő István: Egy mondatot azért hozzátennék. Azt azért vegyük tudomásul, hogy ez a ravatalozó az önkormányzat tulajdonát gyarapítja azoknak a hozzájárulásával együtt, akik dolgoztak.
Lezárom a vitát, szavazzunk a határozati javaslatról azzal, hogy a Via Kanizsa részére kell átadni.
Tarnóczky Attila: Erről most ne szavazzunk, hanem a rendkívüli közgyűlésen.
Tüttő István: A rendkívülin? A Via Kanizsához tegyük át.
A közgyűlés 23 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
407/2001.(XI.6.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a miklósfai ravatalozó lakossági adományok bevonásával történő felújításának pótlását 1.2 millió Ft-tal támogatja a Via Kanizsa Városüzemeltető Kht részére történő pénzeszköz átadással.
A támogatási összeg fedezetéül a környezetvédelmi és szabálysértési bírságokból befolyó összeget jelöli meg.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
Kiss László: A területemen van a Sörgyár mögötti kis utca, ami eddig Vöröscsillag utca névre hallgatott és úgy vélem, hogy a rendszerváltás után 12 évvel tartozunk önmagunknak és az országnak annyival, hogy ilyen önkényuralmi jelképekről már nem hagyunk utcát elnevezni. Ezért kértem a képviselői indítványomban, hogy változtassuk meg ennek az utcának a nevét, a helyrajzi szám fel van tüntetve…a javaslatok a Sörgyár utca irányában mentek el. Számomra teljesen elfogadható, még ha nincs is, ha úgy vesszük, mind a három név már egy volt valamikori név. Járványkórház is korábban volt, ott már nincsen, állatkórház is korábban volt, ott már nincsen, csak állategészségügyi kirendeltség van. Sörgyár utca, sörgyár sincs már. Az utcában valahogy megörökíthetjük a nevét. Számomra a Sörgyár utca elfogadható. Kérem, hogy a közgyűlés fogadja el a bizottságok által támogatott utcanevet, a Sörgyár utcanevet.
Tüttő István: Lezárom a vitát, kérem fogadjuk el abban a reményben, hogy az még lesz egyszeri igazi Sörgyár utca.
Határidőt kellene módosítanunk, hiszen október 1. van írva, értelemszerűen az november 30. lesz.
A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
408/2001.(XI.6.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 3811 hrsz-ú közút elvezését Vöröscsillag utcáról Sörgyár utcára változtatja.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
11. Marton István képviselő önálló indítványa a volt mozi épület átalakítása tárgyában
Tüttő István: Megkérdezem Marton urat, hogy van-e hozzáfűznivalója?
Marton István: Természetesen van, bár a magam részéről azzal sem értek egyet, hogyha itt ülünk közel két órája, miért nem tartunk szünetet? Azt már száz évvel ezelőtt kitalálták, hogy miért tart 40-45 percig az iskolában egy óra. A fele elment a képviselőknek, vagy közel a fele, úgyhogy egyszerűen nem értem, de hát mindegy.
Tüttő István: A fele nem ment el, ott hiányoznak ketten.
Marton István: Jó néhányan, meg ott is hiányoznak, tehát előbb utóbb úgy gondolom, hogy valami olyan rendszert is kellene csinálni, hogy mondjuk másfél, vagy ha a napirend fontossága megkívánja, kétóránként automatikusan szünet.
Tüttő István: Szünetet rendelek el, de biztos benne, hogy ha megkezdjük, kevesebben lesznek.
Marton István: Próbáljuk ki.
Szünet
Marton István: A közelmúltban beadott önálló képviselői indítványaim legutolsója a volt mozi – korábban volt színház – épület átalakítására tett javaslatom, amelyet én annak idején, amikor a közgyűlés bizottsági szakaszba utalta, Önöknek és a minket nézőknek is hozzávetőlegesen ismertettem. Ennek egyszerűen a lényege az, hogy a márciusban 75 éves színházépület felújításával és bővítésével megoldható lenne egy új kultúrközpont kialakítása az oktatási és informatikai blokkon belül, ami a Hunyadi utca és a Sugár utca között lenne így kialakítható.
El kell, hogy mondjam, de a képviselőtársaim biztos elolvasták, a bizottságok részéről – mert végigment mindent szakbizottságon – ennek a javaslatnak a támogatottsága – finoman fogalmazva – sem volt átütő. A magam részéről a legkonstruktívabbnak a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatát tartom, amely a 220/2001.(X.11.) határozata alapján azt mondja ki, hogy a Polgármesteri Hivatal vizsgálja meg a HSMK értékesítésének lehetőségét, kérje ki az Építész Kamara véleményét, tájékozódjon arról, van-e lehetőség állami támogatások pályázására. Amikor megvan a bevételi oldalra vonatkozó tájékoztató anyag, a bizottság újra napirendre tűzi a képviselői indítványt és jövő év március 31-ét jelölte meg határidőnek. Ennek a módosításnak, ami tulajdonképpen összevonja az általam határozati javaslatban rögzített két pontot egybe. A támogatottsága viszont meglehetősen elsöprő volt a bizottságon belül, hiszen egy szavazat mellett 2/3-os volt a támogatottsága. Én úgy gondolom, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap esetleg a túzokról is lemondani.
Tüttő István: Mi itt a veréb?
Marton István: Az, hogyha ez átmegy a közgyűlésen, ez a GVB javaslat. Azt hittem, hogy ezt nem kell még külön ki is mondanom, de látszik, hogy kezdenek fáradni a képviselők.
Tüttő István: A GVB-t verébnek titulálni nem akármi.
Marton István: Még annyit kívánok elmondani erről, hogy meggyőződésem, hogy ez egy figyelemfelkeltő önálló képviselői indítvány, mert lehetetlen állapotnak tartom, hogy Medgyaszay István utolsó nagy méretű épülete esetleg összedőljön, amire a múlt közgyűlésen polgármester úr is utalt rá, ha nem történik valami egy-két éven belül, sajnos nagyon reális veszély van. Nincs nekem azzal gondom, hogyha ebben a ciklusban az utolsó évben ez a testület már egy ilyen horderejű lépésre nem határozza el magát, de nagyon jó volt leszondázni a város társadalmát, mert azt kell, hogy mondjam, pártkötődéstől függetlenül többen már megtették felajánlásaikat az épület felújítására. Kanizsai méretekben inkább nagy, mint középvállalkozóknak mondott urak is azt mondták, hogyha ez a dolog megy, akkor 1 millió Ft-ra abban a pillanatban nálam jó az ügy. Ahol ez az esemény történt, ott többen mindjárt mondták, hogy ebben a teremben legalább 10 millió ilyen Ft található, de mondtam, hogy azért ennyire még ne szaladjunk előre, várjuk meg a közgyűlés döntését.
Köszönöm a figyelmet, és mint említettem, én el tudom fogadni a GVB-nek 2/3-os többséggel elfogadott módosító javaslatát.
Tüttő István: Azt azért biztos vagyok benne, ha megkérdeznénk ezeket a felajánlókat, akik nagy segítséget nyújtanának a jövőben is ennek az épületnek a felújításában – amit előre is köszönünk – nem biztos, hogy peremfeltételként azt szabták meg, hogy csak akkor támogatják, ha a Hevesi Sándor Művelődési Házat eladjuk.
Balogh László: Kis figyelmet kérek, mert karakterisztikus ellenvéleményem lesz. Marton István képviselőtársam önálló képviselői indítványának egyetlen érdeme, hogy meghökkentő, elgondolkodásra késztető. De maradjunk meg másik szinten. Az ötlet teljesen újszerűségét értékelve maradjunk a realitás talaján. Egy megyei jogú városnak ki kellene dobni egy nagyméretű és amúgy kihasznált kulturális intézményét azért, hogy kisebb térbeli keretek közé vigye a közművelődési funkcióit? Nem és nem, ezt támasztotta alá az OKSB mint szakmai bizottság véleménye is a nyilvánosságra tartozóan mondanám: az első határozati javaslatot, amely arról szól, hogy a városi kulturális központot a volt mozi épületében hoznánk létre, ezt 2 igen, 4 nem és 2 tartózkodás szavazattal nem támogattuk. A második határozati javaslati pontot, amely arról szól, hogy a HSMK épületét értékesítenénk, ezt 0 igen, 6 nem és 2 tartózkodás szavazattal nem támogattuk. (Itt volt egy nem szócska sajtóhiba). Elve helytelen a kérdésfeltevés. Előbb kellene eldönteni a volt mozi épületének a sorsát, és utána térhetnénk vissza a HSMK létére. Mint kultúrpatrióta, nem vagyok hajlandó olyan felvetést támogatni, mely egyértelmű visszalépést jelentene. Egy nagy művelődési házból legyen egy kicsi. Az építészeti értékekről most itt nem beszélnék. Sokkal inkább támogatnám azt, hogy a HSMK mellett a volt mozi épület is kapjon kulturális funkciót pl. akár egy konferencia központ jelleggel. Ez az OKSB véleményének lényege, és így minden további vizsgálatot elutasítunk, elutasítok. Kérem tisztelt Marton István képviselőtársamat, álljon el a további ötletbörzétől, bármennyire tetszetős is. Ezzel együtt értékelem, hogy volt véleménye, de a kultúra végvárait nem lebontani, hanem építeni, bővíteni kell.
Cserti Tibor: Én úgy voltam a képviselői indítvánnyal, amikor elolvastam, hogy ha vicces akarnék lenni, akkor első megközelítésemben megmosolyogtam. Rájöttem, hogy tévedtem, mert másodszori megközelítéssel is csak az jött ki belőle, de a viccet félretéve én azt hiszem, hogy a Gazdasági Bizottság egy korrekt álláspontra helyezkedett. Anélkül, hogy a képviselői indítványnak az igazi kiértékeléséről nem lehet dönteni. Valami objektív alap … egyáltalán elfér a funkció, vagy megvalósítható-e? A Gazdasági Bizottság azt mondta korrekten, hogy amíg erre nem kerül sor, addig a képviselői indítvány sem elvetendő. Igazán – és ebben egyetértünk azt hiszem a Marton képviselő úrral is – hogy az indítványnak a másik értéke az, hogy felhívja a figyelmet ennek a kallódó igen értékes városi épületnek a sorsára a figyelmet, amely mindenféleképpen rendezést igényel és a funkcionális megközelítés meg az építészeti megközelítés is valamifajta műszaki állapotfelmérésben kell kezdődnie és ennek nyilvánvalóan valamifajta költségvonzatának is kell lennie, akkor tudunk választ adni a funkcionális hasznosíthatóságra. És hogyha ez az anyag visszakerül ide hozzánk a Gazdasági Bizottság javaslata alapján, akkor tudunk igazán érdemben foglalkozni a kérdéssel.
Én a magam részéről úgy voltam vele akkor komolyra fordítva a szót, hogy Marton úr képviselői indítványát és a bele fektetett munkát is természetesen értékként kezelve megköszönjük neki, és arra kérem a képviselőtársakat is, hogy ilyen értelemben támogassák a Gazdasági Bizottság javaslatát, mert valamifajta konstruktív megoldás irányába vezet és térjünk vissza a tavasz folyamán erre a kérdésre.
Dr. Horváth György: Én azt hiszem, hogy ez még viccnek is rossz, ugyanis itt az eladás és a realizálás közötti időszakról mi lehet. A másik része, hogy az OKSB elnöke elmondta. Van egy művelődési ház, amelyet jól, vagy rosszul terveztek. A funkcióját alapvetően, döntően el tudja látni. Sajnos több kisteremre lenne szükség. A jelenlegi helyzeten változtatni – legalábbis, ha ilyen gazdasági körülmények között azt hiszem, hogy semmiféle realitása nincs. Én azt hiszem, hogy alkalmatlan – én azt tartom – még tárgyalásra is.
Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság valóban hozott egyfajta határozatot, ami valóban kompromisszumos megoldásnak tűnhet. Én azt gondolom viszont és egyetértve a Kulturális Bizottság elnökének szavaival, szinte minden szavával teljes mértékben, hogy a Gazdasági Bizottságnak a hatásköre nem az, hogy itt kulturális, oktatási létesítményről eldöntse, hogy ez nem lesz a jövőben az, vagy az lesz a jövőben egy építmény, ez alapvetően a szakbizottságok dolga. Éppen ezért én úgy vélem, ha a kulturális bizottságnak az az álláspontja, amit elnök úr itt közölt és előttünk írva vagyon, akkor a Gazdasági Bizottságnak arra kérem a tisztelt közgyűlést, - ezt a „kompromisszumos” javaslatát még akkor is, ha az előterjesztő elfogadta és valószínű be is emeli a határozati javaslat közé – szíveskedjenek figyelmen kívül hagyni. Nem szeretném, ha Gazdasági Bizottság kulturális, oktatási kérdésekben –ha tetszik – szakmai álláspontot képviselne. Mi akkor vagyunk hajlandók ezzel az üggyel foglalkozni, amennyiben az Oktatási Kulturális Bizottság el fogja dönteni, hogy mi legyen a valóban építészetileg jelentős és városképi szempontból is jelentős volt mozi épülettel. Akkor hajlandók vagyunk azzal foglalkozni, és azzal törődni, hogy miként teremthető elő az a pénzeszköz, ami elegendő ennek az épületnek a felújítására, építészeti megoldásaira és a funkcióval való megtöltésére. Én magam a Gazdasági Bizottság javaslatát sem fogom tudni támogatni.
Cserti Tibor: Azért bátorkodtam a válasz gomb megnyomására mert lehet, hogy az előbb félreérthető voltam. Én magam továbbra is azt mondom, hogy a Gazdasági Bizottság javaslatát kellene támogatni miért? Nem azt mondta a Gazdasági Bizottság, hogy támogat bárminemű funkcióváltást. Nem azt mondta, hogy a jelenlegi kultúrházat rossznak ítéli és megszüntetni, és itt kell megvalósítani a mozi helyén. Egyszerűen csak arra az álláspontra helyezkedett, hogy igazán mindenféleképpen szükség van egy állapotfelmérésre, helyzetelemzésre műszakilag dokumentáltan és valamifajta maga az állagmegóvásnak is a legminimálisabb költségbecslésével. Az egy másik kérdés, hogy alternatív módon vizsgálja meg egyáltalán, hogy kialakítható-e egyfajta nagyvonalú megvalósíthatósági tanulmány. Meggyőződésem egyébként nekem személy szerint is, hogy a megvalósíthatósági tanulmány már a kezdeti szakaszában is azt a választ fogja adni, hogy azon a helyen a funkció, amit Marton képviselő úr javasolt, valószínűsíthetően kizárt. Most ilyen értelemben nem látok ellentmondást, mert a mozi épületnek a jelenlegi, mint építészeti értéknek az állagmegóvása a megtartásával és későbbi funkcionális hasznosításával mindenképpen szembesülünk rövid időn belül. Életveszélyes helyzet, melynek a megelőzését is javasolnám mindenféleképpen, tehát ez a fajta Gazdasági Bizottsági határozat arra is választ adna többé-kevésbé kezelni.
Dr. Fodor Csaba: Amit Cserti képviselő úr mondott, a volt mozi épületével kapcsolatosan természetesen egyetértek, csak én nem vagyok jogosult szétszedni darabjaira és mondataira a Gazdasági Bizottság egységes határozatát, amelyben bent van az, hogy megvizsgáljuk a HSMK értékesítését és bent van az, hogy a Marton képviselő úr indítványát – ami ez, hogy adjuk el és értékesítsük a HSMK-t és a kulturális funkcióval töltsük meg töltsük meg a volt mozi épületét. Erről ismételten tárgyaljon a bizottság és ismételten tárgyaljon a közgyűlés. Én azt gondolom, hogy ez most idő előtti ebben a részben, tehát a HSMK értékesítésével kapcsolatos megjegyzései, és ezért mondtam én, hogy nem tudom támogatni így egészében a Gazdasági Bizottság állásfoglalását. Azt meg természetesen nem kell róla külön határozat, erre már volt Tóth képviselő úrnak korábban is önálló képviselői indítványa, hogy bizony-bizony valami funkciót most már jó lenne találni ennek az épületnek és azokat a felújításokat, karbantartásokat azonnal el kell végezni, amelyek az életveszély, vagy az épület állagát károsan befolyásolják és akkor utána hozzá lehetne nyúlni egy biztos költségterv, beruházási program keretében a felújításhoz vagy ne adj Isten a teljes átépítéshez. De ehhez, hogy mivé építsük át, azért alapvetőn mégis csak a Kulturális Bizottságnak a véleménye lenne a legfontosabb a számomra.
Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is megtárgyalta az önálló képviselői indítványt, és ahogy képviselőtársaim ezt megelőzően a volt mozi épülettel kapcsolatosan állást foglaltak, a mi bizottságunk is erről az oldalról közelítette meg. Jómagam is azt fogalmaztam meg a bizottsági ülésen, hogy a volt mozi épület állagmegóvása, a funkció megtalálása és a pályázati lehetőségek megvizsgálása alapvető, hiszen nem várhatunk tovább. Gyakorlatilag pár hónap és pár évről nem beszélve óriási veszteséget jelent az épület értékeiben. A bizottságunk tulajdonképpen úgy gondolja, hogy esetleg katalizátor lehet a GVB-nek az a javaslata és ezért fogadta el gyakorlatilag a GVB állásfoglalását azzal a kiegészítéssel, hogy a volt mozi épület funkcióvizsgálatát a Polgármesteri Hivatal végezze el és mindenféle lehetőség, illetve pályázati lehetőséget vizsgáljon meg. Természetesen az állagmegóvásra feltétlenül a következő évi költségvetésben gondot, illetőleg forrást kell teremteni.
Kelemen Z. Pál: Elég nehezen mondok véleményt erről az önálló képviselői indítványról. Nem tudom milyen ihletett pillanatban született, de tény az, hogy nagyon nehéz elképzelni, és nagyon nehéz követni azt, hogyha a mozi épületet, vagy a régi színházépületet rendbe rakjuk, akkor színháztermet kell építeni, amely kisebb lenne, mint a jelenlegi a Hevesi-ben. Ahhoz szcenikát kellene telepíteni, kamaratermet kellene készíteni, felnőtt klubot, ahol a szakköröket lehetne foglalkoztatni, kiállító termeket, próbatermeket, öltözőket, irodákat, díszletrakodót és tárolót és mindennek a végén kb. 150-200 autóparkolót, ami sehol máshol, mint a Károlyi kertben elhelyezni nem lehet.
Mindezek után, ez az ötlet így számomra elfogadhatatlan. Sokkal inkább emberszabású és hasznos ötlet volt, sőt egyértelműen támogatandó Tóth László képviselőtársam ötlete, aki díszteremként, ahol esetleg konferenciákat lehetne tartani képzelte el a mozi épületet és esetleg végleges elhelyezést nyerhetne bent a közgyűlés.
Mire jó ez a javaslat és mire jó a két határozati pont? Figyelemfelkeltésre. Az egyik dologra, valamit csinálnunk kell a HSMK-val, nyilvánvalóan, hogy 100-150 millió Ft-ból előbb utóbb ezt az épületet fel kell újítanunk az a város kultúrának a zászlós hajója megérdemli. Megfelelő funkciót kell találnunk a mozinak. Én úgy gondolom, hogy próbáljunk abban az irányban együtt gondolkodni, amit Tóth képviselőtársam javasolt korábban és akkor eredményesek leszünk. Sem a Gazdasági Bizottság javaslatát, sem a határozati javaslat két pontját nem tudom megszavazni.
Tarnóczky Attila: Elképzelhető, hogy a ciklus történetébe úgy fogok bevonulni, mint Tarnóczky a költöztető, de ennek lesz némi alapja, de ezt a költöztetési javaslatot magam részéről nem tudom támogatni, nem látom realitását ugyanis, és a bizottsági javaslatokkal is alapvető problémáim vannak. Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy a mozi hasznosíthatóságára öt tanulmány idejött a közgyűléshez – nem volt ingyen a tanulmányok elkészítése jelzem – nem tudtunk dönteni, amit nem csodálok egyébként, mert ezek a tanulmányok olyan 500 millió Ft-os bekerülési költségeket jeleztek. Újabb tanulmányt csináltatni nem lehet. Meg lehet vizsgáltattatni a HSMK eladhatóságát, áttelepítését a mozi épületébe, nem szabad tőle persze kimérni erőt, energiát és pénzt megint. Ezt az szavazza meg, aki úgy gondolja, hogy ennek a végeredménye lehet pozitív. Számomra világos, hogy nem lehet pozitív. Az alapkérdés az, hogy el akarjuk-e adni ezt a HSMK épületet, vagy sem? Aki nem akarja eladni, az úgy gondolom vizsgálódást se szavazzon meg, hanem mondjon egyszerűen nemet hozzátéve, hogy maga az alapötletnek az a része, hogy valahogy meg kellene oldani a mozi épület gondját, az támogatandó, de én nem tartom ezt erre alkalmas megoldásnak.
Zsoldos Ferenc: Számomra mindig érdekesek az önálló képviselői indítványok, mert hiszen a tenni akarást tartalmazzák általában. Lehetnek persze jók, és lehetnek baklövéseket tartalmazók. Én ebben a képviselői indítványban két képtelenséggel, vagy két baklövéssel találkoztam. Ami a lényegét jelenti mindkettő: egy, hogy értékesítsük a Hevesi Sándor Művelődési Központot. Hát kinek? Ki vásárolná meg, mire tudná használni, tehát ez végeredményben ilyen értelemben értékelhetetlen javaslat. Ez vonatkozik természetesen a határozati javaslat 1. pontjára.
A másik dolog, ugye a volt mozi épület átalakítása művelődési központtá, hát hasonlóképpen baklövésnek tartom, mert teljesen alkalmatlan. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a ház rettenetesen rossz állapotban van, ha még világos lenne, akkor csak meg kellene nézni, a tetők cserépfedettségét és a cserepek helyzetét, ami véleményem szerint azt jelenti, hogy ha havas telünk lesz, akkor nem valószínű, hogy az épület tetőszerkezete kibírja ezt a telet.
A másik dolog. Nyilvánvaló, hogy egy műemlék-épület az védettséget élvez, átalakítása csak olyan formában valósítható meg, ami az épület jellegét, habitusát, külső formáját nem érinti. Márpedig, ha ennél maradunk, akkor a művelődési központ szerepkörére teljes mértékig, tehát abszolút alkalmatlan.
Tüttő István: Nem műemlék, hanem helyileg védett épület.
Zsoldos Ferenc: Helyileg védett épület, de rövidesen bekerülhet a műemlék-épületeknek a körébe, mert megérdemli. Nyilvánvaló, hogy ahhoz hasonló feladatot kell találni ennek a háznak, mint amilyen évtizedeken keresztül betöltött. Színháznak megfelelt és megfelelne a jövőben is, de én azt hiszem, hogy a közgyűlés önmagában kevés ahhoz, hogy olyan feladatrendszert legyen képes kialakítani, ami az épületnek a biztosítékát az épület fennmaradásának, megújulásának a tartalmát jelentené. Itt egy szélesebb körű közvélemény kutatást kellene folytatni, mert lehetnek abban gyenge javaslatok, de előfordulhatnak, akadhatnak olyan ötletek is, amelyeket fel lehet használni. Egy a leglényegesebb, hogy az épület felújításával különösképpen a tetőszerkezet rendbetételével nem várhatunk, mert az az épület nagyon rövid időn belüli pusztulását hozná magával. Készültek tanulmánytervek még a korábbi években, 14-16 évvel ezelőtt – akkor természetesen még mozi funkcióra – elő lehetne szedni azokat a terveket is, lehetne belőle értékes részeket kiemelni, de természetesen mindenképpen azzal kell számolni, hogy az épület alaprajzához, formátumához, szerkezetéhez, egyes részleteihez – ami a külső formákat változtatja meg – ahhoz nem szabad hozzányúlni. Sőt, a felújítás során – a fiatalok természetesen nem emlékeznek rá, mert nem látták – azt az épületet egy csodálatosan bekerített kert vette körül, kovácsolt vaskerítés, amit a ’60-as évek elején bontottak le. Ennek a kertnek volt hangulata, ebben a kertben működött söröző, ide baráti társaságok jártak, tehát ki lehetne alakítani egy olyan népkertet, és egy olyan, a város kultúráját szolgáló és különösképpen gondolok a fiatalság kulturális életének szervezeti életének a centrumává lehetne tenni, amin talán érdemes lenne elgondolkodni.
És még visszatérek rá, a legfontosabb állagvédelmi feladatokkal nem várhatunk, tehát erre kell koncentrálni. Az előterjesztést, illetve a képviselői indítványt természetesen nem támogatom.
Tarnóczky Attila: Elnézést a másodszori szólásért, de egy tájékoztatással tartozom. Elkészíttettük, mivel életveszélyes, balesetveszélyes állapotban van a HSMK villamoshálózata a villamos-rekonstrukciós tervet. Most készült el. Az életveszélyes alapból az OKSB határozata alapján ugye erre idén költenünk kellene egy 15-20 millió Ft közötti összeget, ez rá is költhető. De ezt csak akkor érdemes rákölteni, hogyha a közgyűlés álláspontját ismerjük, hogy az eladható végső soron valamikor esetleg, vagy nem. Ha az az álláspont, hogy eladható, akkor úgy gondolom, hogy nem szabad ezt a rekonstrukciót elkezdeni.
Marton István: Amikor én nagyvonalúan úgy fogalmaztam, hogy a közgyűlés bizottságai részéről mérsékelt volt a támogatás, én akkor egy olyan még számomra is elfogadható GVB állásfoglalást ismertettem, amitől természetesen az ügyhöz pozitívabb támogatás is volt. És hogyha valami meglepett engem ebben az egész ügyben, akkor az a legelőször állást foglaló OKSB és annak elnökének, valamint tagjainak a személyes állásfoglalás volt, akit ugye hivatalból a közgyűlés által kinevezetten a kultúra felkent apostolai.
Zsoldos úrnak ezzel kapcsolatosan egyébként azt mondanám, hogyha meg sem próbáljuk, akkor sohasem fogjuk megtudni, hogy egyébként el lehet-e adni, vagy nem?
Kelemen úr a kérdést jó helyen kapizsgálta, én azt már a múltkor is elmondtam, hogy a HSMK meg a volt színház – én akkor így nevezem – felújítása és bővítése a kb. azonos összeget jelent azzal a két különbséggel, hogy az egyikről már 10 éve tudjuk, hogy valamit kellene tenni vele, a másikról meg most kezdjük tudogatni éppen az előbb elhangzott alpolgármesteri, vagy a múlt közgyűlésen elhangzott polgármesteri bejelentés alapján. Talán annyival előnyösebb a helyzet, hogy jobban szétosztható, tehát még nem akkor a baj, mint a volt mozi, illetve színház épületénél. Én úgy gondolom, hogy az ülőhelyek szám a jelenlegi felállás mellett is csak mintegy 10%-kal kisebb, mint a HSMK-é és én korábban is elmondtam, bizottsági szakaszban is, hogy bizony-bizony a HSMK jelentős funkcióváltáson esett keresztül. A kultúra bizonyos szegmensei teljes mértékig kivonultak onnan. Talán elég, ha csak egyre utalok, ugye a közelmúltban volt a Trend Kft-nél a művészlakoma is. Ott még vannak színházi előadások, vannak hangversenyek, de az átlagosabb profil az bizony-bizony onnan eltűnt és átvették és a Plazák és a Tesco-k és hasonló jellegű objektumok. Így most utólag megemlíthetem, hogy én nem mertem volna ezzel a javaslattal előrukkolni, hogyha ez csak az én kút főmből fakadt volna, de több nagyobb szakértőnek is kikértem az álláspontját, aki rendelkezik néhány Ybl és Kossuth díjjal ugye, aki jelenleg is tervezett nekünk ezt az objektumot, ahol ebben a pillanatban vagyunk. Ő nem látja ilyen reménytelennek ezt a helyzetet, és ha valaki figyelmesen elolvassa az önálló képviselői indítványt, akkor az utolsó előtti bekezdésben az a fél mondat, hogy „kelet felé történő egyidejű bővítésével”. És hogy ez a bővítés mondjuk három szinten hogy történik meg, az nem az itt ülőkre van bízva, hanem felkelt szakemberekre. Én nem vitatom azt, hogy bizony-bizony a sztereotipok hatása alól rendkívül nehéz szabadulni vagy felszabadulni. Úgy tűnik, hogy képviselőtársaim jelentős részének nem is sikerül, de azért utolsó aktusként felolvasnám a nekem legkedvesebb bizottsági állásfoglalást – pontosabban határozatát – a 144/2001.(X.17.) Városfejlesztési Bizottsági határozatot, amely szó szerint így hangzik: „A bizottság támogatja, hogy a városi kulturális központot, annak bővítése és felújítása után a volt mozi épületében hozzák létre a HSMK épület értékesítésének, a pályáztatás lehetőségének, továbbá a funkciók megvizsgálásának figyelembevételével. Az épület bővítésén a környező építményt is figyelembe kell venni.” Szavazás, egyhangú igen.
Tüttő István: Lezárom a vitát. Határozati javaslatokról döntünk. Kérem a szavazatukat az 1. számú határozati javaslatról. Kérem akkor a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság határozatáról döntünk.
A közgyűlés 12 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslatot nem fogadja el.
12. Bicsák Miklós képviselő önálló indítványa az Űrhajós utcai volt óvoda környékének rendezésére
Bicsák Miklós: Én is, mivel bizottságokat már megjárt és itt az előző önálló képviselői indítványokban képviselőtársaim elmondták a gondjaikat, bajukat én is csak azt kérném és ez valóban egy nagyon csekély anyagi forrás, mivel már bizottságok is elfogadták. Itt tulajdonképpen én csak az indítványommal, az ott élő emberek, a lakosságnak a kérését, hogy egy objektum megüresedett és ezek a problémák, amit az indítványomban is leírtam a tisztelt közgyűlés elé került, illetve bizottságok elé, hogy ezt ki kell küszöbölni és helyre kell tenni azokat a dolgokat, hogy ott rend legyen és a lakóövezetben az a feladatát, ha üresen is olyan biztonságban legyen az az épület, amelyre ezt a bizonyos 120.000 Ft-ot kértem. Úgy gondolom, hogy a tisztelt közgyűlésnek ez nem lehet akadálya, még olyan képviselő nem volt, aki ilyen csekély minimális összeggel állt elő a körzetében, hogy egy objektumnak a területe, vagy az egyéb problémái, gondjainak a megoldása megoldódjon. Ezt kérném az egyik indítványomban, hogy tisztelt közgyűlés támogassa. Csak polgármester úr, kifogásaim vannak, mivelhogy már augusztusban is adtam be az önálló képviselői indítványomat. Bizottságokon megjárta, ahogy mindnyájunk önálló indítványa is, de az előterjesztés az összeg, vagy az egyéb visszakerült ide közgyűlés elé, hát nem tudom ennek a folyamata lehet, hogy én hetedik éve vagyok képviselő, nem értem a dolgaimat, de valahogy értelmetlennek látom, hogy bizottságok mind helyesnek, jóváhagyják, de az előterjesztés nincs, hogy jóvá van hagyva és a megfelelő városfeladatot ellátó kft elvégzi az x gondokat, problémákat. Ez volna az egyik, de ahogy tetszett említeni, hogy akkor egy csokorba van nekem másik önálló indítványom is.
Tüttő István: Rátérünk arra is, csak előbb ezt befejezzük és utána.
Bicsák Miklós: Akkor erről ennyit és kérném a tisztelt közgyűlést, hogy szíveskedjenek támogatni.
Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr! Ön jól végzi a dolgát, a Hivatal is. A 120.000 Ft-ot már elköltöttük. Tisztelettel jelzem, hogy a lámpákat megjavíttattuk, az Űrhajós Óvoda kertének ápolását kiadtuk feladatul a kincstár mellett működő karbantartó csoportnak. Az ott maradt játékokra a Via Kanizsa Kht nem tart igényt, nem tudja mire használni, azokat kiszedni nem kell. A használható játékokat az óvoda elszállította, és felállította a Corvin Óvoda kertjében, úgyhogy a probléma véleményem szerint teljesen meg van oldva. Ettől függetlenül persze a Via Kanizsának lehet 120.000 Ft-ot adni, sok pénzt kapott már, meg lehet oldani.
Bicsák Miklós: Nagyon meglepő, tudtam én ezt, én csak az alpolgármester úr szájából vártam, hogy a lakosság ezt a megtisztelő örömmel álljon szembe és ez egy nagy szó. Én még nem dicsérni akarom alpolgármester urat, de itt lesz majd a másik indítványomban is, hogy csekély gondolatokat szeretnék irányában kifejezni.
Tüttő István: Lezárom a vitát. Miklós, egyszerűbb, ha visszavonod.
Bicsák Miklós: Visszavonom.
13. Bicsák Miklós képviselő – Korpavár gázellátására vonatkozó – önálló indítványa
Bicsák Miklós: Nagyon örülök, ahogy mondtam, hogy egy-két gondolatom először is köszönöm alpolgármester úrnak, épp ma kaptam meg a levelet. Itt az önálló képviselői indítványom ez is ugyanúgy végigjárta a bizottságokat és köszönöm a bizottságoknak is, hogy támogatta az indítványomban azokat a gondokat, amint egy területi képviselőnél fennállnak a problémák. Első a Korpavár településnek – városszéli településnek – a gázellátásával. Én bízok most is mint optimista ember, mert ez vezetett életemben az optimizmusom, hogy a holnapi egyeztetés a Korpavár gázellátásával kapcsolatban, amit Tarnóczky alpolgármester úr küldött ki, hogy olyan eredményre vezet, hogy még ez évben a gáz, ahogy várja a lakosság jogosan, több éven keresztül bombáztam a tisztelt közgyűlést interpellációmmal, indítványaimmal, hogy meg fog valósulni. Ezt köszönöm szépen.
A második az önálló képviselői indítványomban az Űrhajós utcának a gondja, problémája. Tisztelt Közgyűlés, a következőt kérném! Én már annyira nem hogy belefáradtam, hanem talán egy kicsikét a lakosságnak a türelmetlensége és a jogos türelmetlensége vezetett odáig, hogy újra a tisztelt közgyűlés, illetve polgármester úrnak egy önálló képviselői indítványt indítottam. Elmondanám a közgyűlésnek, hogy ez az Űrhajós utca létesítménynek az ún. Magyar utcával való összeköttetésének a tervdokumentációja elkészült, az engedélyezése folyamatban van. Ennek a költsége, amit már 4 éve kérek, és ugye hát azóta inflációt követő egyéb 5 millió Ft-ba fog kerülni. Ez a 2002. évi költségvetés terhére szíveskedjenek megszavazni, de már ez évben elkészülhetne ez a járda. Beáll a tél, tudni kell, hogy az Űrhajós utcán közlekednek öregek, nyugdíjasok, diákok. Már most a 4 órai sötétedéssel, és ez a helyzet csak rosszabbodik tavaszig, amíg a világosság a későbbiekben fog sötétedni be a területen. Én azt kérném, hogy én a határozati javaslatomat megtenném, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az Űrhajós utca járdaépítés önkormányzati beruházással. A szükséges fedezet 5 millió Ft-ot a 2002. évi költségvetés fedezeteként biztosítsa. A járdaépítés kivitelezési munkálatait 2001. évben még be lehetne fejezni ezt az 50-60 méteres területet, mert nagyon szükséges. Én nem akarok indokolni, ahogy mindnyájan tesszük, és jogosan teszik azok a képviselők is, akik a területükért. Ez egy több éve gond, probléma. Én nagyon kérem a közgyűlést, hogy támogassa a jövő év terhére, de mivel a dokumentációk készek, el lehetne a munkát kezdeni. Ahogy más területeken is egyéb dolgok elkészülnek, én bízok a bölcs döntésben a tisztelt közgyűlésben.
Harmadik gondom a palini kerékpárút. Ez egy útjavításról van szó. Ez is az önálló indítványom csokrához tartozik. Itt ugyancsak egy kis bitumin réteget és ún. Lazsnaki Szociális Otthontól a volt Faluházig egy betonjárda szegélyre lenne szükség, ami megerősítené a kerékpárutat. Most bejönnek a téli fagyok, akár még nagyobb lesz. Jövőre nem ebből a – pontosan mondom az összeget, amivel már bizottsági szakon átment a palini kerékpárútnak a javítása – 2.5 millió Ft. Úgy emlékszem én pontosan a palini kerékpárút igen a forrása én 1.5 millió Ft-ot jelöltem meg javításra. Nem egy útnak a készítése, hanem valóban a rétegnek az aszfaltozása és a járdaszélnek a megerősítéséről volna szó. Hogy ezt is kérném, mivel már több éves problémám interpellációk és indítványaim voltak, hogy szíveskedjenek a jövő évi költségvetés terhére, de ha ez évben el lehetne, mert a Via Kanizsával értekezve el tudnák a munkát végezni. Kérem az Önök szíves támogatását. Úgy gondolom, hogy mint a területeken felmerülő problémák, a város bármely részén jogosak ezek és a közgyűlés ezt áttekintve támogatásukkal támogassa.
Tüttő István: Lezárom a vitát. Szavazunk. Az 1. számú határozati javaslat. Először a korpavári városrészi településrészére gázbekötésre. Ez 3.5 millió Ft. Kérem, szavazzunk.
A közgyűlés 20 szavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 2. számú határozat Űrhajós úti járdaépítés 1.5 millió Ft.
A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 3. számú palini kerékpárút javítás. Az 1.5 millió Ft.
A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
409/2001.(XI.6.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. 3.5 millió Ft-ot biztosít Korpavár városrészi település részére a vezetékes gázzal történő ellátására.
Határidő: 2002. április 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
2. az Űrhajós úti járda építésére és út felújítására 1.5 millió Ft-ot biztosít.
Határidő: 2002. április 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
3. felkéri a polgármestert a palini kerékpárútnak a volt Szociális Otthontól az Általános Iskoláig terjedő szakaszában felmerülő problémák intézkedésére.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
14. Budai István, Kelemen Z. Pál, Tóth László képviselők a keleti városrész (Eötvös tér, Teleki út, Balatoni út által határolt terület) járdarekonstrukciós programjára
Kelemen Z. Pál: Engedjék meg, hogy szóban is előadjam az önálló képviselői indítványt. Bár a korábbi években készültek járda állapotfelmérések ezen a területen is, de soha nem készült konkrét munkaterv a javítások ütemezésére, illetve nem volt meg az ilyen jellegű feladatok költségvetési megalapozottsága. Több önálló képviselői indítvány keletkezett járdajavítási ügyekben, melyek általában mind egymástól elszigeteltek, esetiek és koncepció nélküliek voltak. Sok ötletszerű, olyakor öncélú javítási igény és munka inkább az út kátyúzáshoz hasonlóan rontotta, sem mint javította a járdahelyzetet. Költségvetésileg nem volt tervezhető és forrásként többnyire nem kívánatos hitelfelvétel lett megnevezve. A keleti városrészben három jól elhatárolható terület van, amely lényegében három építési korszakot jelent. A Rózsa utcáig bezárólag a ’60-as, a Hevesi utcáig a ’70-es években készültek járdák. A Hevesi utcától keletre a ’80-as években. Ezen kívül különösen rossz állapotban vannak az ötéves tervek záró évében a hajrámunkában 1965-ben, 1970-ben, 1975-ben készült járdák, továbbá ott is, ahol fásítás során magas fekvésű gyökerű fákat, mint pl. nyírt ültettek az út mellé. Szükség van egy tervszerű, szakmailag, költségvetésileg megalapozott járda felújítási programra a keleti városrészben. A határozati javaslatokat nem ismertetném, pusztán módosítanám. Az 1. számú határozati javaslat határidejét november 30-ra (mert azt már nem lehet elkészíteni erre az időpontra), a többieké meg a helyén van. Kérem a képviselőtársakat, támogassák önálló képviselői indítványunkat.
Kiss László: A határozati javaslatot csak támogatni tudom, de hiányolok egy nagyon régóta, a Via Kanizsa Kht által számunkra már megígért összeállítást, amiben arról volt szó, hogy kimutatják a város területén azokat a járdákat, amelyek a legrosszabb állapotban vannak és rangsorolják ezeknek a javítási igényét. Jómagam is terjesztettem be egy önálló képviselői indítványt a miklósfai járdafelújításokkal és építésekkel kapcsolatban. Ez elnapolásra került, nem került tárgyalásra pontosan azzal az indokkal, hogy amint ez a felmérés elkészül. Ha jól emlékszem, szeptember végére volt ez a felmérés megígérve, még mindig nem kaptuk meg. Most újabb indítványban szerepel ez. Én azt hiszem hogy itt valamit lépnünk kellene, hogy ez a dolog felgyorsuljon egy kicsikét, mert indítványok számtalanok vannak a területen, de járdajavítás még egy m2 nem történt.
Tüttő István: Szeretném azért emlékeztetni Önöket, hogy saját maguk is részt vettek olyan járdaszakaszok átadásán, amelyek ennek az ellenkezőjét is igazolják. A szakcég, a Via Kanizsa Kht készített ilyen programot, de minden évben ennek az aktualizálására is sort kell keríteni. A mostani képviselői indítvány végül is Kiss László úr indítványával összhangban van, hiszen ez is arról szól, hogy kell egy programot készíteni a Via-nak. Akkor én úgy fogalmaznám meg, hogy ezt az indítványt így kérem támogassuk és a Via természetesen a korábbi indítványokat is ebben a körben világos, hogy készítse el, tehát a felméréseket.
Kelemen Z. Pál: Kiss úr nem mondta volna el, amit elmondott, mert benne foglaltatik a 2. pontban. Kérem idézném: „Munka és költségterv készül 2002. évre a rekonstrukció első ütemére, melynél különös figyelmet kell fordítani a legleromlottabb járdák javítására elhelyezkedésüktől függetlenül.
Tüttő István: Azért mondtam én, hogy azt is bele kell venni a Via-nak, ami korábban elhangzott.
Dr. Horváth György: Az első határozati javaslat 2. pontjával kapcsolatban én augusztus 8-án kaptam egy levelet, hogy elkészült ez a program és nem került a közgyűlés elé. Ez én azt hiszem, hogy megengedhetetlen. Mikor akarják? Most ugye jövőre most jön a rossz idő, jön a tél, tényleg nem lehet járdát csinálni, de írásban meg tudom mutatni, hogy ezt a választ kaptam. Igaz, hogy teljesen mindegy, hogy mit írtak.
Tüttő István: Rendben van, a novemberi közgyűlésre tájékoztatást kap a közgyűlés, hogy mi ennek a felmérésnek az eredménye. Illetve bocsánat, legyen akkor november 30. a határidő. Tehát ezzel összhangban.
Dr. Gőgös Péter: Valóban azon az ominózus közgyűlésen, amikor ez az indítvány először elém került, akkor a képviselők többsége úgy értelmezte, mint ahogy a Via Kanizsa Kht vezetője is Gáspár úr, hogy a város egészére készítenek egy járda felújítási programot. Ebben a hitben vontam vissza a Varasdi utca járda felújítás és nem szeretnék most egy kivételt tenni egy városrésszel, hiszen a város többi szakaszán is akár Bajcsán, akár Kiskanizsán hasonló, vagy még rosszabb helyzet van, ugyanis Kiskanizsán vannak olyan utcaszakaszai nem kis forgalmak, ahol egyetlen egy járda sincsen. Magyarul én azt javasolnám, hogy az első határozati javaslati pontnál módosítsuk, töröljük ki a keleti városrészhez szót. Javaslom akkor az előterjesztőknek, hogy az egész városrészre, hogy a város egészére terjesszük ki ezt és elkészült valójában ez a javaslat a város egészére és a Via Kanizsa e szerint értelmezné és e szerint ütemezné a feladatokat, ez lenne a korrekt.
Dr. Baranyi Enikő: Magam részéről nagy örömmel olvastam ezt a három aláírással lévő képviselői indítványt, annak gyakorlatilag csaknem minden részével egyetértek. Amivel nem, ezt szeretném elmondani.
Az 1. oldal 3. bekezdésében a sok ötletszerű, olykor öncélú javítási igény és munka megnevezés is szerepel. Kérem szépen. El szeretném mondani, hogy ezek nem ötletek én úgy gondolom, hanem megromlott útszakaszok, járdaszakaszok és a lakosság lokális helyi igénye alapján képviselők által megfogalmazott járda felújítási igények voltak. Mindenképpen ezt az öncélú javítást pedig abszolút mértékben és teljesen elutasítom függetlenül attól, hogy én nem voltam abban a helyzetben, hogy ilyen önálló képviselői indítványt kellett volna beadnom. Egyebekben pedig gratulálni szeretnék, mert ez valóban egy koncepció fontos része, ami a lakossági igényeket fogja kielégíteni, és úgy gondolom, hogy a költségvetésnek nem csak a keleti városrészre, hanem valójában ahogy a 2. határozati pontban megfogalmazták, sürgősségi sorrendben városra kiterjedően kell megjeleníteni azt az összeget, ami a fedezetet fogja biztosítani.
Kelemen Z. Pál: A keleti városrészben durván 15-20 ezer ember lakik. Önmagában is nagyobb város, mint Zala megye összes városa Zalaegerszeget kivéve. A keleti városrész rendkívül nagy lakossága és az itteni járda kihasználtság, felhasználtság nagyságrendekkel nagyobb, mint bármelyik más városrészben, kivéve a városközpontot. Nyilvánvaló, hogy a járdák is használatban vannak. Ésszerű, mert több ember van rajta.
Az a kritikai észrevétel, hogy ötletszerű, meg koncepció nélküli, vitathatatlanul igaz. Ugyanis ha én végigmegyek egy rossz járdán és valaki megjegyzi, hogy rossza a járda, azért én még nem készítek önálló képviselői indítványt, hanem elmegyek a Via-hoz, megkérdezem, hogy meg lehet-e javítani és hogy belefér-e a költségvetésbe, hogy van-e valami koncepció, amin belül annak az egész utcának a járdáját rendbe lehet rakni és ilyenből nem készítek interpellációnak. Ezt neveztem ötletszerűnek és ezt neveztem koncepció nélkülinek. Bizonyára voltak ilyenek is a közgyűlésben, én is találkoztam ilyennel, nem ez a jellemző. Az előterjesztésünk arra szól, amire szól. Keleti városrészre, és arra a 15-20 ezer ember szükségletére, aki ott lakik. Mint mondtam, nagyságrenddel többen vannak, mint bármelyik más városrészben lakók, kivéve a városközpontot.
Tarnóczky Attila: Módosító indítványom lenne. Az 1. pont esetében javaslom a keleti városrész fordulat helyett a „város egészét”.
2. pont helyett pedig azt javaslom, hogy az önkormányzat 2002-es költségvetésében dönt erre a célra fordítandó összeg nagyságára és e függvényében valósítja meg a felmérés sorrendjében a rekonstrukciót.
Györek László: Alpolgármester úr elmondta tulajdonképpen a javaslatomat, azért egy kiegészítést tennék az előző Kelemen Z. Pál által mondottakhoz. Itt ahogy olvasom az Eötvös tér, Teleki út, Balatoni út által határolt területről van szó, ez nem a keleti városrész egésze ha jól sejtem és a 20 ezer ember így nyilvánvalóan nem igaz. Amennyiben az egészről szól és még inkább az egész városról szól, akkor természetesen ezzel a módosítással el tudom fogadni. Így eredetileg nem.
Tüttő István: Kérdésem van az előterjesztőkhöz, hogy elfogadják-e ezt, mert ugye itt ami le van írva, az ezzel nem azonos.
Kelemen Z. Pál: Keleti városrész. Ami zárójelben van nem ilyen fontos, mert itt nem akarok földrajzi vitákat nyitni. A keleti városrész pontosan körülhatárolt terület majdnem a Potyliig tart és én ezt nem akarom ennyire pontosítani, meg ennyire területileg behatárolni. Keleti városrész, és ezt kérném. Egyébként nem támogatom a módosító indítványokat, tehát eredeti formájában kérjük.
Tüttő István: Lezártuk a vitát. A módosító indítványokat teszem fel először szavazásra. Bár ugye önálló képviselői indítványról van szó.
Tarnóczky Attila: Képviselő úr! Teljesen mindegy, hogy szokták-e módosítani vagy sem, lehet módosító indítványt beadni. Ebben megegyezhetünk és erről kérnék is szavazást.
Tüttő István: Tarnóczky úr indítványát teszem fel szavazásra, amely az 1. pontban az egész városra kiterjesztően. Kérem szavazzunk.
A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
410/2001.(XI.6.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata járda felújítási programot készít a város egészére. A felmérést és a programot a Via Kanizsa Kht készíti.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
Gáspár András ügyvezető
Kelemen Z. Pál: Az egész képviselői indítványt visszavontuk. Egyszerűen nyilvánosságra hozzuk, hogy a közgyűlés nem hajlandó külön tárgyalni a keleti városrész járdafejlesztési programját önző partikuláris érdekeket szolgálva. Az indítványt visszavontuk.
Tarnóczky Attila: Szeretném rögzíteni, hogy ettől még van egy élő határozati javaslatunk elfogadva, amit a közgyűlés szentesített az előbb, mi szerint a Via Kanizsa Kht-nak egy ilyen felmérést kell készíteni a készülő költségvetési tervezeten jelenleg, hogyha a bizottság ki nem húzza, szerepel egy ilyen sor, ami erre lenne fordítható, tehát szerintem a dolog működésképes. És az, hogy a Via Kanizsa az egész városban felméri az utak állapotát, az partikuláris érdeknek nagyon nehéz nevezni.
Kelemen Z. Pál: Példátlan esettel állunk szemben, mert egy önálló képviselői indítványt el lehet fogadni, meg el lehet utasítani. Eddig nem volt gyakorlat, hogy módosítani kell, de hát ezt a gyakorlatot be kell vezetni, ami egyébként etikátlan. Nem mi vezettük be. Más járda felújításoknál mi sem mondtuk, hogy rakják be a koncepció egészébe. Soroljam, kérem? Soroljam melyik képviselő, pl. Batthyány utca. Eszembe nem jutott volna kétségbe vonni. Ott járdát kell csinálni. És hadd ne mondjak még, 4-5 ilyet fel tudok sorolni. Enyhén szólva etikátlan volt az eljárás, de hát lelkük rajta tisztelt képviselőtársaim. A város közvéleménye tudni fogja, hogy ez a közgyűlés külön keleti városrészi járda felújítási programot nem támogat.
Tóth Zsuzsanna: Nem akartam hozzászólni ehhez a témához és pláne nem akarok belőle politikai felhangokat gerjeszteni, de azért szeretném felhívni a szemben ülő képviselőtársaim figyelmét, hogy ne szenvedjenek emlékezetkiesésben. Pont Önök voltak azok uraim, akik a bizottsági szakaszban is és itt a közgyűlés előtt is legjobban tiltakoztak az ellen, hogy a belvárosnak két legfontosabb és legrosszabb állapotban lévő és balesetveszélyes ezek közül az egyik a Batthyány utca járdája fel legyen újítva és Önök hangoztatták a leginkább, hogy az egész városra kiterjedő koncepciót kellene készíteni. Ezért is furcsállom azt, hogy most Önök ugyanezt megfordítják, tehát saját maguknak mondanak ellent és csak a keleti városrész felé kívánják ugyanezt kiterjeszteni. Én nagyon kérem Önöket, hogy ne vonták vissza az önálló képviselői indítványukat. Fogadják el úgy, ahogy van, azt hiszem, hogy ezzel tudjuk mindannyian a város javát szolgálni és most Önöket idéztem kb. 3 hónap ezelőttről.
Dr. Baranyi Enikő: Én meg szeretném ismételni azt, és megkérdezni az előterjesztőt, hogy miért érzi sérelmesnek, amikor egy nagyon jó előterjesztésük van és a keleti városrész ugyanúgy a város része, mint Kiskanizsa, vagy a belváros. Figyelmeztetni szeretném Önöket arra, hogy ez nem azt jelenti és ne játsszunk itt a szavakkal és ne olyan típusú párbajozás történjen, ami énszerintem nem lehet méltó egyetlen egy képviselőhöz sem. Nem csorbul a keleti városrésznek az értéke, nem leértékelődik, és nem felértékelődik. Ez nem zárja azt ki, hogy a keleti városrész 15 ezer lakosa járdáinak a felújítása nem valósulhat meg ugyanúgy, mint ahogy esetleg más területen lévő hasonlóan balesetveszélyes szakaszok is – hogy így mondjam – kijavításra kerülhetnek. Megkérdezném képviselőtársaimat – akik ezt az előterjesztést megírták helyesen és tényleg egy nagyon jó koncepciónak az alapjait rakják le – ettől miért gondolják, hogy a képviselőtestület, mert a városban egészében gondolkozik, amikor egy koncepció részéről van szó …
felhangokkal, ami szerintem egy városi képviselőhöz – még hogyha területi képviselői érdekeket kell elsősorban megjeleníteni – szerintem nem igazán méltó.
A másik dolog, hogy én a magam részéről itt ilyenekről beszélni, hogy etika, etikátlanság, egy ilyen előterjesztés kapcsán én enyhén szólva túlzásnak érzem.
Kiss László: Nem volt szándékomban szólni, de végül is megszólíttatva éreztem magam pontosan azért, mert hónapokkal ezelőtt, amikor a miklósfai járdák felújítására én magam kértem 4.5 millió Ft támogatást, akkor pont Kelemen Z. Pál képviselőtársam szájából hangzott el, hogy a város összes járdáját felülvizsgálva komplexen egy programot készítve kell a felújításokat rangsorolni. Nem értem, nem tudom miért szenved emlékezetkiesésben, és most megsértődik, hogyha ezt az elvet, amit hónapokkal ezelőtt ő nevezett meg, következetesen alkalmazni akarja a közgyűlés
Tarnóczky Attila: Ami itt járda ügyben történik, elismerve a járdák állapotai miatt a felvetések indokoltságát az, ami tarthatatlan. Mert ennek aztán semmi köze a tényleges állapotokhoz, hogy hol vannak igazán rossz járdák, hol törik bokájukat az emberek. Egész másról van szó és én ezt a folyamatot elejétől kezdve nem támogatom. Onnantól kedve, hogy sürgősen járdát kellett építeni. Azzal sem értettem egyet. Ez egy normális eljárási rend lenne, külön biztosítva lenne erre egy jelentősebb költségvetési összeg. Én ezt az eljárást jónak látom. Egyébként pl. a palini kerékpárút, amit tetszettek az előbb megszavazni, felújítását is ebből az alapból gondoltuk eredetileg. Most már ezen kívülre került, de ez így nincs jól. Előbb utóbb kénytelen leszek önállósítani magam és akkor hozok én is egy-két utcát. Van a választókörzetemben, tessenek elhinni nagyon rossz járdájú utca.
Dr. Horváth György: Tisztelt Tóth Zsuzsa képviselő asszony! Köszönöm a megtiszteltetést, hogy emlékezetkiesésben szenvedek. Én is itt ülök, valóban szocialista vagyok, sőt büszke is vagyok rá. Én milyen olyan dolgot mondtam ma, hogy valakit is sértegettem. Lehet, hogy kihagy az emlékezetem, de azért ez durva és elvárom azt, hogy gondolják meg minden esetben, hogy mit beszélnek. Jó, emlékezetkiesésben szenvedek igen, én is.
Tóth Zsuzsanna: Tisztelt Horváth György Úr! Nem Önt kívántam sértegetni – amennyiben ezt sértegetésnek minősült -. Azt hiszem, hogy azok az urak, akiknek szántam nagyon jól tudják, hogy kinek szántam azt, amit mondtam, úgyhogy ha Ön ezzel megsértettem, akkor kérem nézze el nekem, nem Önnek szántam.
Dr. Baranyi Enikő: Tisztelettel kérném, hogy ez a beszélgetés, vagy ez a vita olyan mederbe kerüljön, hallgassák meg ezt a korrekciót, amit meg szeretnék tenni. Tóth Zsuzsa képviselőtárs valószínűleg, hogy azt akarta kifejezni, hogy fel szeretné hívni egyes képviselőtársak figyelmét, hogy nem is olyan régen ugyanilyen egész városra terjedő koncepcióban gondolkoztak helyesen. És akkor azt kérem, hogy próbálják már elfelejteni ezt az egy mondatot. Talán könnyebb lesz az együttdolgozás.
Kelemen Z. Pál: Köszönöm Baranyi Enikónek, Tóth Zsuzsa magyar hangja Baranyi Enikő.
Mi is egész városi koncepcióban gondolkodunk, csak nem készült el ez a koncepció. Mert nem készült el a felmérés, most halljuk itt a közgyűlésen, hogy el. Most már bólogatnak, hogy elkészült, a beterjesztés időpontjában nem készült el. Nyilvánvaló az, hogy ami nem készült el, arra nem tehettünk önálló képviselői indítványt, illetve bizonyos fokig kötődtünk a keleti városrészhez ebben a kérdésben, mert valamivel kevesebb jutott nekik, mint más városrészeknek. Lehet, hogy nem, mi így ítéltük meg. Ez a beterjesztésünk augusztusban készült. Szeptemberben nyújtottuk be és az első közgyűlés a mostani, amikor tárgyalni lehet. Azóta elkészült egy ilyen felmérés. Mi is városban gondolkodunk, hiszen itt élünk. De akkor minden képviselőnek bátorkodom felhívni a figyelmét, hogy ne csináljon ilyen járdajavítási toldozgatást külön-külön és egyenként, hanem egy koncepció részeként, mert ez különösen a ciklus felé vége felé jön, amikor lakossági fogadóórán megígérjük a lakosságnak vagy a Vásárcsarnokban pecsenyesütés és a nagyfröccs között, hogy rendbe rakjuk a járdátokat. Olcsó népszerűségre jó, valójában nem része egy konstruktív képviselői munkának. Én arra kérném. Amit meg mondtunk, azt megmondtuk, el fog készülni a városi program, abban meg mindent elkövetünk, hogy a keleti városrész járdái megfelelő súllyal szerepeljenek.
Cserti Tibor: Azért nyomtam ügyrendit, mert én személy szerint arra kérem Önt, hogy zárja le ezt a vitát. Ha jól értelmezem, szavaztunk valamiről és utána most a szavazás következményeként ilyen kommentálások történnek sőt a keblek most már egymásnak is feszülnek, ami számomra rendkívül kellemetlen. Én is jogosan mondjuk megsértődhetnék, bár nem veszem magamra én is mondjuk a szembe ülő képviselők közé tartozom. Akkor ha észrevették, akkor teljesen más volt az álláspontom, mint Zsoldos képviselő úrnak. Polgármester úr vegye már elejét ennek a dolognak. Én azt hiszem egyébként, ha már kommentálni kell, akkor egy mondattal kommentálom én is. Eddig úgy vettem észre, hogy konstruktív együttműködés érdekében cinkosan együttműködtünk a képviselői egyéni indítványok megszavazásában. Itt az etikai oldalról most nem ez történt,…… a tisztelt képviselőt de valószínű azért, mert ennek jóval nagyobb súlya, illetve anyagi vonzata van. Próbáljuk megoldani, egyébként mindegyik 2002-es megoldás lenne, a végeredmény ugyanaz lesz, és oda vezet. A kérdés, hogy nevesítve, vagy nem nevesítve. Itt a nem nevesítés került előtérbe, de a feladat még megvalósulhat és ennek szurkolok.
Tarnóczky Attila: Kicsit bizonytalan vagyok, meg szabálytalan is vagyok ugyanakkor, de talán érdemes lenne elfogadni egy olyan határozati javaslatot, hogy a közgyűlés a továbbiakban ezen járda felújítási koncepción kívül eső képviselői előterjesztéseket nem támogat, hogy ilyenek többet ne érkezzenek.
Tüttő István: Szavaznunk kell a Cserti úr javaslatáról először. Az, hogy fejezzük be a vitát.
Tóth László: Arról nem kell, mert mi is azt mondtuk és visszavontuk az indítványt. Nincs a téma már napirenden.
Tüttő István: Tarnóczky úrnak volt egy javaslata még.
Tóth László: Nincs miért szavazni róla.
Tüttő István: Kérem, akkor befejeztük. Ezt a napirendet bezártuk.
15. Polgármesteri tájékoztató
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: A polgármesteri tájékoztatóhoz szeretnék röviden egy levelet ismertetni. Dr. Gál András Levente Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára írt levelet.
„A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. tv. létrehozza a Fejlesztési és Képzési Tanácsot és a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokat, meghatározza a létszámukat és azt is, hogy a felsorolt szervezetekkel való egyeztetést követően a miniszter kéri fel a tagokat.
Mind a Tanács, mind a Bizottságok szakmai testületek, melyek a miniszter tanácsadó testületeiként hivatottak a szakképzés és felsőoktatás stratégiai fejlesztési irányai alapján a tényleges támogatási programokra, pályázatokra javaslatot tenni, a pályázatokat elbírálni. Az érdekegyeztetés fórumai (OMT, MAT), valamint a felsőoktatási és szakképzési stratégiai javaslattevő szervezetek (FTT, OSZT) a továbbiakban is működnek a törvényekben meghatározott módon.
Minden regionális bizottságban a régió megyei jogú városait 2 bizottsági tag képviselheti. Kérjük, hogy a gyors egyeztetés és hatékony munka érdekében három alkalmas jelöltet javasoljon városa képviseletében rangsorolva és e rangsor alapján a Bizottság szakmai, szakterületi egyensúlyát figyelembe véve kéri fel a miniszter a bizottság tagját.”
Ez lenne most egy feladatunk, hogy erre vonatkozóan három személy nevét válasszuk ki. Azt megkérdezném alpolgármester úrtól, hogy van-e javaslat már a személyekre, vagy nekünk most kell itt rögtönözni?
Tarnóczky Attila: Javaslat nincs. Birkner Zoltán és Balogh László képviselő urak jelezték, hogy vállalnák a jelöltséget. Azt kellene jelezni Önöknek is, hogy ki vállalná.
Tüttő István: A többiek tudtak róla? Tudunk dönteni ma?
Tóth László: Akkor én javasolok. Én a magam részéről – előre bocsátva nem egyeztettem a személlyel – Dr. Horváth György képviselőtársamat javaslom.
Tüttő István: Három személyre javaslat érkezett. Kérem akkor külön-külön, ha nincs több javaslat.
Kiss László: Ahogy értelmeztem itt területi fejlesztésre, és területi képzésről van szó. Az a véleményem, hogy a fejlesztés szempontjából egy gazdasági szakember, a képzés szempontjából pedig pedagógus szakember képviselje a várost. Pedagógus szakemberként szerintem Balogh László képviselőtársunk jó lenne, fejlesztési szakemberként, gazdaságiként pedig én a Marton urat javasolnám.
Tüttő István: Az elhangzott az előbb, hogy sorrendet kell felállítani és ebből a listából majd kiválasztják ők az egyet. Nem tudjuk pontosan, hogy pedagógus lesz, vagy gazdasági szakember. Attól függ, hogy kit javaslunk.
Kelemen Z. Pál: Most itt közgyűlésen kerültek ezek a személyi javaslatok szóba. Ehhez azért több megalapozottság kell, nem feltétlenül kell mindig ugyanabban a körben gondolkodni. Én azt kérném, hogy ne kérjen erre választ. A képviselőcsoportok majd terjesztenek be. Nem hiszem, hogy erre ma kellene válaszolni. Azért valamiféle előkészítés kell. Meg kellene beszélni a többiekkel, hogy ki alkalmas, ki nem alkalmas. Megbeszélni a többi képviselőtársainkkal, akikkel ritkábban találkozunk. Ez egy ötletszerű dolog, én is mondok három nevet és akkor tessék szavazzunk. Ez így nem járható út.
Tüttő István: Akkor én ki fogom jelölni azt a hármat.
Kelemen Z. Pál: Arra kérjük a polgármester urat, hogy jelölje ki a hármat. El tudjuk fogadni.
Tüttő István: Figyelembe vettem azoknak a nevét is, akik itt elhangzottak. Kérem fogadják így el. Szavazzunk erről. És tájékoztatjuk Önöket.
A közgyűlés 15 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Dr. Gőgös Péter: Szeretném megkérdezni, hogy az 5. oldalon a 15. pont alatt szereplő 120/2001. határozatnál milyen összegű ez az ÁFA, amin itt a vita folyik? A másik kérdésem pedig, a 8. oldalon a 25. pont. A 8/A ponttal kapcsolatban értesüléseim szerint a 8/A pont már nem aktuális, hiszen mind a négy vevő aláírta a szerződést. És akkor megkérdezném, hogy ennek értelmében van-e aktualitása a c) pontnak itt a 2002. június 30-ig történő határidő meghosszabbításban?
Tüttő István: Megkérdezem, mert én most nem tudok kapásból válaszolni rá.
Tóth László: Ha jól emlékszem a szeptemberi közgyűlésen a közgyűlés visszadobta a Téglagyári utcától keletre levő területekre vonatkozó rendezési tervet, amelyet a magántulajdonosok saját pénzükből finanszíroztak meg. Az iránt érdeklődöm, hogy a rendezési tervvel mi van és mikor kerül újfent a közgyűlés elé?
Balogh László: A polgármesteri tájékoztatóban többek között az OKSB számára és a kapcsolódó szférák számára két fontos ügy szerepel. Az egyik kapcsán tájékoztató jelleggel a nyilvánosság számára szeretnék szólni a másik viszont komoly szavazást igénylő dolog és ezért szeretnék az ügy érdekében szólni.
A város által kiírt felsőoktatási ösztöndíj pályázatra 59 igény érkezett, ebből a rendeletnek megfelelően 37 igénylő pályázatát tudtuk támogatni. Több, mint 2 millió Ft évi összegben havi 5.500 Ft-os bontásban. A kimaradók számára ez persze fájdalmas, de azok akik megkapták bizonyos, hogy megérdemelték, legalább annyira, mint a most kiesők. Városi szinten legyen az a tény vigasztaló és magasra mutatható, hogy komplex felsőoktatási támogatási rendszerünkben a felsőoktatási ösztöndíj több mint 2 millió Ft-jához hozzájárul a Bursa Hungarica 2.3 millió Ft-ja, a Hazavárunk ösztöndíj 4.7 millió Ft-ja és a pécsi kollégiumi férőhelyek. Mindez, 10 millió Ft feletti keretösszeget biztosít, mely persze kevés, de megbecsülhető.
A másik fontos ügy javaslat a pedagógusok kedvezményes számítógéphez jutásának támogatására. Szeretném az OKSB által is támogatott javaslatot alátámasztani. Néhány érdekes adat is elhangozhat talán. Az országos program keretében 10 ezer pedagógus juthat számítógéphez. Országosan kb. 200 ezer pedagógus van. Nagykanizsa városában kb. ezer pedagógus dolgozik. Közülük 90-en jelentkeztek a pályázatra, vagy jelezték előzetesen. Ez valószínű és bizonyos, hogy kevesebb lesz, mert vannak közben visszalépők, erről már van információ. De maradva a 90 főnél és a lehetősénél. Ha a 25%-os önrészt választaná ez a 90 fő – nagyrészük ezt választotta vagy választja november 8-ig ez a pályázat lejárásának határideje – az 5.6 millió Ft-ot igényelne. Nem fog mind a 90-en, sőt ennek törtrésze fog valószínűleg csak nyerni ezen a pályázaton (és kérek egy kis figyelmet, mert ez szoros szavazást igényel bizonyára) de valószínűleg kormányzati szinten még történik önrészt eltörlő vagy csökkentő módosítás, így mostani határozatunk inkább elvi jelentőségű de kérem, hogy támogassák, mint ahogy az OKSB is. A 21. határozati pontban lesz erről szavazás. Az OKSB ezt 8 igennel, 1 nemmel és 1 tartózkodással – mármint az „A” változatot – a 25%-os önrészt figyelembe vevő „A” változatot támogatta.
És egyetlen egy apró megjegyzés a 25. határozati javaslati pontban, amely a pályázat kiírásáról szól a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap kiadására létrehozott Kanizsa Újság Kft ügyvezetői munkakörének betöltésére. Itt javasolnék egy pontosítást.
Tüttő István: Azt kérdeztem volna, hogy melyik minisztérium is foglalkozik a 90 számítógép pályázattal? A Miniszterelnöki Hivatal?
Balogh László: Nem. A Széchenyi Terv információs társadalom és gazdaságfejlesztési programja keretében hirdették meg. Akkor kormánybiztosi hivatal. Itt van az anyag, egy pillanat mindjárt utánanézek.
Tüttő István: Azért kérdezem, mert felhívott engem a minisztériumból egy úr, majd elmondom, hogy mit mondott. Csak arra nem emlékeztem pontosan, hogy melyik minisztérium volt, csak ez volt a téma.
Balogh László: Akkor egy apróbb módosítást javasolnék a Kanizsa Újság Kft ügyvezetői munkakörének betöltésére én úgy tudom, hogy ez ügyvezető főszerkesztő a pontos megnevezés. Mert hogyha mondjuk ennek kapcsán, ha ügyvezető – szerintem nem az –akkor mondjuk ez csak gazdasági vonatkozású kérdés, és akkor nem látom értelmét az OKSB részéről a pályázatot elbíráló bizottságban való részvételemnek. De ha ügyvezető főszerkesztőről beszélünk, ugye akkor már a főszerkesztői jelleghez tartozó médiakérdések kapcsán esetleg azt gondolom, hogy az OKSB is természetesen általam részt venne ebben az elbíráló bizottságban. Ez egy apró pontosítási kérelem. Kérem, hogy vegyék figyelembe.
Tüttő István: Annyit szeretnék ehhez hozzáfűzni, hogy felhívott egy úr a minisztériumból, amelyben azt jelezte, hogy nagy valószínűséggel a kormány a 25- illetve az 50%-os önrészt is el fogja törölni. Magyarul önrész nélkül fognak hozzájutni. Azonban van egy érdekessége a dolognak. Hogyha az önkormányzatok élnek azzal a lehetőséggel, hogy ugye ha önrész nélkül adható át, akkor világos, hogy több embernek lehet biztosítani. Az volt a kérdés – és ezt kérte, hogy döntsön az önkormányzat, hogy vállalna-e mégis valamennyi hozzájárulást az önkormányzat úgy, hogy azt mondaná, hogy kérem nincs önrész hivatalosan, de az önkormányzat kiegészíti azért ezzel az összeggel, amit egyébként is elköltött volna, de azok számára pedig „megvásárolja” ezeket a berendezéseket akkora összegért, amekkorát egyéként odaadtunk volna önrészként. Ez magyarul hozzájárulhatna ahhoz, hogy több ember juthasson géphez. A kormány eltörli az önrészt, de kérné azt, hogy az önkormányzat, amit egyéként az önrészre fordított volna, mégis biztosítsa erre a célra, mert ezzel eleve annyival több embernek lehetne biztosítani eszközt. Ez volt az úrnak a megkeresésének a tartalma.
Tarnóczky Attila: Ezzel kapcsolatban azért azt mondanám, hogy pillanatnyilag megállapíthatatlan, hogy az önkormányzat mekkora önrészt biztosítana erre a célra amit biztosítani kell, hiszen nem lehet megállapítani, hogy hányan kapnának támogatást ilyen rendszerben, de elvileg a pedagógusok közül minden 20. nem a pályázók közül, az összes pedagógus közül minden 20. most ezzel az akcióval számítógéphez juthat. Ezek az arányok, tehát ha az országos arányok maradnak, akkor városi szinten valószínűleg a nyertes pályázatok száma fele lesz mondjuk a beadott pályázatok számának. Én hogyha így döntenénk azt javasolnám, hogy ennek arányában az önkormányzati önrészt ennek arányában állapítsuk meg. Magát a határozati javaslatot úgy javaslom módosítani, hogy biztosítjuk az önrészt, amennyiben a szabályozás megváltozása okafogyottá nem teszi. És akkor folytatnám azzal, hogyha ez történik, akkor a pályázati önrész felét ajánljuk fel támogatásként.
Engedjék meg, hogy két aktualitásról beszámoljak. November 17-én 17.00 órakor az Együtt Kiskanizsáért Egyesület millenniumi záróünnepséget tart a Móricz Művelődési Házban. Mindenkit szeretettel várnak. Vas Imre Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának kabinetfőnöke ünnepi beszédet mond. Még egyszer mondom, tehát november 17. 17.00 óra.
Ugyancsak mindenkinek szól, de Önöknek feltétlenül és kérem jegyezzék fel, mert külön meghívót nem fogunk küldeni, hogy november 28-án 15.00 órakor avatjuk a Kőrösi Iskola felújított épületét. November 28-án 15.00 órakor mindenkit szeretettel várunk.
Tüttő István: Én pedig éppen azt keresem, hogy november 15-én a HSMK 25. évfordulóját ünnepli. Gondolom ez sem olyan esemény, amelyet szó nélkül kell majd hagynunk. Erre is felhívnám a figyelmet, mert úgy emlékszem valami fog ezen a napon ott történni. November 15.
Röst János: Azzal kezdeném, hogy az előttünk lévő anyagnak a több mint 50%-a nem lett végrehajtva a határozatoknak. Úgy gondolom ez elég jelentős ahhoz, hogy el kellene gondolkodni, hogy vagy rossz időpontokat adunk meg, vagy pedig nem működik a rendszer megfelelőképpen. Az első pontnál, ez pedig a 221/1998. számú határozat új hulladéklerakó megvalósítása a tárgya. Itt mindenképpen kérném polgármester urat, hogy jelöljön meg egy határidőt, mert úgy gondolom, hogy erről folyamatosan kell tájékoztatni a közgyűlést. Én a 2002. május 31-i időpontot javasolnám az első tájékoztató megtételére és attól függően, hogy elindul-e a beruházás, nyilván negyedévenként vagy két havonként mindenképpen tájékoztatni kellene a közgyűlést az állásáról.
Tüttő István: Röst úr mindjárt szólnék, hiszen szavaztunk egy ad hoc bizottságról, annak feladata ez egyébként.
Röst János: Igen, de viszont a polgármesteri beszámolóban úgy gondolom, ezeket be kell építeni, nem csak a bizottságnak.
Tüttő István: Csak mondom az ad hoc bizottság is beszámol.
Röst János: Igen. A 3. pont az akadálymentes Nagykanizsa megteremtése. Itt sem a 2. pont lett beterjesztve tájékoztatás céljából. Szeretném elmondani, hogy ez egy komplex anyag volt és javasolnám, hogy ennek a végrehajtásáról egy beterjesztést kapjunk, amit egyébként az alaprendelet is tartalmaz, ez pedig a III. végrehajtás szervezése cím alatt, hogy minden évben a költségvetés tárgyalásakor egy komplex anyagot kapunk ezeknek a pontoknak a végrehajtásáról. El szeretném mondani, hogy a Polgármesteri Hivatalnál sem lett ez végrehajtva, ugyanis nem lehet feljutni a Polgármesteri Hivatal I. szintjére sem se babakocsival, se tolószékkel. Én arra kérem a polgármester urat, hogy az ez évi költségvetési koncepció tárgyalásakor a rendelet szellemének megfelelően kapjunk egy előterjesztést pontonként.
Következő pont az a 15. Ez a 120/2001. számú határozat. Kápolna átadása a Jézus Szíve Plébániának. Ezt Gőgös Péter képviselőtársam érintette. Én sem igazából az ÁFA kifizetési kötelezettség az miért akadályozza az átadást, mekkora összegről van szó, ezt én is megkérdezném. Amennyiben nem fogadható el az egyház részére ez az összeg, mert akadályozza az átvételt, akkor viszont javasolnék egy pontot itt módosításként, hogy kapja meg az egyház 100 éves tartós térítésmentes használatra felújítási kötelezettség mellett az épületet. Kérném megvizsgálni mindenképpen.
A következő pont az a 18. a Polgármesteri Hivatal ügykezelése, iktatási rendje témaköre. Itt kérdezném, hogy történt-e változtatás az iratkezelési szabályzaton, vagy csak fel lett hívva a figyelem a pontosabb betartására?
A következő a laktanyák területének megszerzése pont, ez a 30. a 241/2001. határozat. A lap alján egy utolsó mondatban szerepel, hogy egyeztetés történt és a kialakult álláspontról emlékeztető készült. Arra kérném polgármester urat, hogy a következő közgyűlésre ezt az emlékeztetőt csatolja be a tájékoztatáshoz, meg szeretnénk ismerkedni ugyanis azzal, hogy miben maradt polgármester úr, illetve az érintettek.
A következő téma már a tájékoztatóról szól. Október 9-i közgyűlésen Dr. Baranyi Enikő képviselőnek volt egy kérdése, ami a gázközmű vagyonnal kapcsolatos bevételekre irányult, amelyre három pontban kaptunk választ, de én úgy gondolom, hogy ez a válasz teljesen félreérthető. Én nem hiszem, hogy erre lett volna kíváncsi Baranyi Enikő. Gondolom arra kíváncsi, hogy ha a teljes gázközmű vagyont felhasználnánk a hitelek kiváltására, hogy akkor jelenleg hogy áll a város költségvetése, nem pedig arra, hogy a mai napon mennyi a folyószámla hitelünk. Én arra kérnék választ, hogy mondja meg az osztályvezető úr, hogy 2001. december 31-vel a jelenlegi kondíciók mellett, hogyha teljes gázközmű vagyont erre a célra használnák fel, mekkora összeg várható hitelállományként. Ebből ki lehet következtetni azt, hogy mire lehet még forrásokat teremteni, illetve mekkora hitelt kívánunk fenntartani. Nálam ez az összeg 200-300 millió Ft között szerepel egyébként.
A következő 5. pontot emelném ki. Itt már Tarnóczky Attila tett egy javaslatot, az 50%-os támogatásra a számítógépes rendszernek. Én kérném elfogadni és javasolnám.
A következő a 23. oldalon szereplő Balogh László által már módosításra javasolt 25. pont, ez a Kanizsa Dél-Zalai Hetilapnak a pályáztatása. Egyébként javaslom, hogy ez megtörténjen. Elfogadom én is és jónak tartom azt, hogy a kiírása az ne ügyvezetői címre legyen, hanem főszerkesztővel együtt. A Kanizsa Uszoda Kft hasonlóképpen lett egyébként kiírva, ott sincs műszaki vezető pontosan a létszámadatok miatt, ott is a Kft vezetője egyben műszaki vezetője is a cégnek. Itt még én kérnék pontosítást. A feltételek közé szeretném javasolni a három éves szakmai gyakorlat kikötését. Ügyvezető helyett főszerkesztő ügyvezetőt. Én javasolnám a 4 év időtartamot.
Cserti Tibor: A 4. oldalon szereplő 10. ponthoz szeretnék egy kiegészítő javaslatot tenni. A vonatkozó határozat tájékoztat bennünket arról, hogy a Zalakomárban meglévő önkormányzati vagyon értékesítése sikertelen volt. Én azt mondom, azért nem kellene letenni a kísérletekről. Akár közvetlen értékesítési lehetőséget is biztosítva az értékesítésre 2002. március 31-i határidőig még nyitva hagynám az időt a polgármester úr részére.
Két irányban: közvetlen értékesítési lehetőség és határidő módosítás.
A 21. pontot több képviselőtársam érintette. Volt módosító javaslata Tarnóczky alpolgármester úrnak. Én itt a magam részéről azt javasolnám, hogy vegyük ketté a szavazást a módosítás esetében, mert biztos, hogy a képviselőtársaim is olyan véleményen állnak valószínűleg mint én, mert a módosítás arra vonatkozna, a szabályozást negligálja, okafogyottá teszi az önkormányzati önrész biztosítását, akkor még további döntési kérdésekben részt veszünk mindenféleképpen az önkormányzati támogatást. Én magam részéről megmondom őszintén tekintettel arra, hogy konkrét felmérés készült Kanizsán, és van egy konkrét igénylőszám, az mindenféleképpen meg kell, hogy kapja a számítógépet az én logikám szerint. Akkor ha most még melléteszünk további önkormányzati támogatást, annak a felhasználására valószínűsíthetően ugye nem Nagykanizsán kerül sor, a szolidaritás elve alapján jóval többe részesülhetnek elvileg támogatható. De hát ez egy vica verza támogatási rendszer. Annyit szeretnék megszavazni, amennyit kapunk. Javaslatomnak a lényege, hogy tessék kettévenni ilyen értelemben a szavazásnál ezt a további. Ha okafogyottá vált, akkor a támogatásra vonatkozó részt.
Teljes mértékben egyetértek Röst képviselőtársammal, hogy ügyvezető főszerkesztőnek a 25. napirendi pontnál meghirdetni az állást, 4 évre javaslom én a magam részéről is.
Tüttő István: Lezárom a vitát, nincs több jelentkező. Tisztelt közgyűlés! Érkezett több cég részéről megkeresés a Kanizsa Dél-Zalai Hetilappal kapcsolatban, amelyben a következő kérés is megfogalmazódik, hogy a pályázatot úgy írjuk ki, hogy egyben lehetőség nyíljon arra is, hogy a vállalkozásba történő megjelenés lehetősége se legyen kizárva. Én most nem tudok mást válaszolni, mint hogy Önök döntése alapján. Magyarul olyan pályázatot írjunk ki ez több cégnek a kérése, hogy szívesen megpályáznák a Kanizsa Dél-Zalai Hetilappal kapcsolatban az egész forgalmazást, írását, hiszen Győr, Veszprém, Sopron, Szombathely, Kaposvár, Zalaegerszeg mind így oldja meg az újságjának a feladatait. Én most mit írjak a tisztelt levélíróknak, mit válaszoljak? Ez lett volna a kérdésem, vagy pedig csak döntsünk úgy, hogy kiírjuk a pályázatot, de ugye arra nem pályázhatnak oly módon ezek a cégek, amit itt kérnek, mert ugye ha ezt kiírjuk, akkor csak az ügyvezető főszerkesztőnek a kérdéséről van szó. Ezt azért említem, mert ez egy valós megkeresés, tehát ebben kérném az Önök állásfoglalását.
Cserti Tibor: Jelen esetben az én értelmezésem szerint ez egy olyan döntést igényel, amikor valójában azt kellene mérlegelni, hogy a Kanizsa hetilap, mint kft formában működő gazdasági társaság üzletrészét kívánja-e értékesíti az önkormányzat, vagy nem. A vállalkozásba történő továbbvitele a dolognak számomra ezt jelenti. Most énszerintem ad hoc jelleggel erről itt most ne nyissunk vitát, mert hogyha ebbe az irányba megyünk el, akkor most bizottsági szakaszba indokolt ezt a kérdést tenni. Én azt javaslom, hogyha ez így meg akarja a polgármester úr szavaztatni, akkor először erről szavazzunk.
Marton István: Felhívom a figyelmet arra, hogy az itt ülők közül néhánynak kell még, hogy emlékezzen rá, és én úgy vettem észre, hogy Cserti képviselőtársam emlékszik is rá, hogy ez a modell egyszer már megbukott. Az volt az első önkormányzati ciklusban.
Birkner Zoltán: Azt gondolom, hogy Cserti Tibor a lényegét elmondta annak, amit gondolt. Ha egy kicsit furcsa helyzetben leszünk, ugyanis nem készült ennek semmiféle írásos formája. Polgármester úr tudom, hogy abban a szituációban van, hogy erre valamit mondania kell, én azt gondolom, hogy ne foglalkozzunk az üggyel ebben a pillanatban. A pályázatot pedig ki kell írni ahhoz, hogy annak rendje és módja szerint megtörténjen a pályáztatás. Én azt gondolom, hogy ez a menet az a menet, amit tartanunk kell. A mostani határozati javaslat az erről szól, úgyhogy azt gondolom, másról nincs is mit beszélni és polgármester úr egy kicsit elaludtam, ezért elnézését kérem, elfelejtettem feltenni a kérdésemet, amit szerettem volna. Kértem polgármester úrtól egy részletes beszámolót az Alfától Omegáig ügy Vásárcsarnok lezárása kapcsán. Mire várható ez polgármester úr?
Tüttő István: Mondtam Önöknek, hogy abban az esetben érdemes ezzel foglalkozni egy önálló napirend lenne, amikor minden anyag rendelkezésre áll. A helyzet az, hogy meg kellett keresnem a végelszámolót és meg kellett kérnem a végelszámolásról szóló hivatalos anyagot és az a múlt hét végén érkezett meg. A novemberi közgyűlésre már önálló napirendként sorra kerülhet, tehát ezért nem került most sorra, mert ennek hiányában megint csak az lett volna, hogy vissza kell térni erre a témára. Nem tudom, így elfogadható-e?
Birkner Zoltán: Igen, elfogadom.
Kiss László: Csak annyit szerettem volna az előző témával kapcsolatban elmondani, hogy az előterjesztés a főszerkesztői pályázatról szólt, akkor erről döntsünk. Egy gazdasági társaság értékesítésére vonatkozó döntést így szóban azt hiszem nem is lehetne előterjeszteni.
Tüttő István: Nem is úgy gondoltam, hogy most döntsék el, hanem ilyen megkeresések érkeztek és válaszolnom kell rá.
Tarnóczky Attila: Mondom, mert a tisztesség megköveteli tőlem, hogy szóljak, hiszen annak idején volt benne részem, hogy a közgyűlés elfogadta azt a fajta működési konstrukciót, ami szerint a Kanizsa Újság új formátumban, új szisztéma szerint kerül kiadásra. Ennek a lényege az volt, hogy a terjedelem 1/3 része hirdetéssel megtöltésre kerül és ezzel egy másik anyagi forráshoz jut az újság. Be kell valljam, hogy mára ez a konstrukció összeomlott. Kezdetben működött, aztán egyre kevésbé működött. Hogyha most megnézzük a Kft-nek az újabb 6 millió Ft-os igényét ahhoz képest, hogy év elején az üzleti terv szerint hiteles összeg ki lett finanszírozva, akkor itt igen komoly problémák vannak. A hirdetési piac összeszűkölése számomra nem igazán indok, ahhoz képest túlságosan sok hirdetési újságot találok nap mint nap a postaládámban. Meggyőződésem szerint a Kanizsa Újságot gazdasági oldalról kell megerősíteni és abban sem vagyok biztos, hogy ehhez három év szakmai gyakorlat kell.
Tóth Zsuzsanna: Már elmondták nagyjából többen is azt, amit szerettem volna, de azért nem hagyom ki. Nagyon furcsa számomra, hogy ebben a városban egyesek olvasnak valamit, vagy megtudnak valamit, aztán úgy döntenek, hogy ők azt meg szeretnék venni. Ilyenről már volt példa az elmúlt közgyűlésen is, ha jól visszagondolunk. Igaz, hogy nem újságról, hanem ingatlanról.
Tüttő István: Nem a városból jöttek ezek, máshonnan.
Tóth Zsuzsanna: Akkor máshonnan tisztelt polgármester úr. Az előterjesztés nem erről szól, úgyhogy én nagyon szeretném, ha ragaszkodnánk ahhoz, amiről a polgármesteri tájékoztatóban szó van és arról szavaznánk, hogy az ügyvezető, illetve főszerkesztő legyen meghirdetve a pályázatban.
Tüttő István: Úgy tudom a polgármesteri tájékoztatóban a polgármester bármit utólag hozzáfűzhet, hiszen ebben nem vagyok korlátozva.
Dr. Baranyi Enikő: Én a magam részéről meg szeretném köszönni ugyanakkor polgármester úrnak, hiszen végül megfelelő formában ebben a kérdésben legalábbis tájékoztatást kaptunk. Az egy másik dolog, hogy milyen pályázat lesz, vagy milyen lehetőségek vannak nem lehetőség – hanem fogalmazzak így elnézést kérek – kötelessége a polgármester úrnak a testületet tájékoztatni. Egyébként, hogyha más csatornából meghalljuk, akkor pedig ugyanezt fogjuk majd mondani, hogy miért nem adta át ezt az információt.
Tüttő István: Én nem is azt kértem, hogy most ebben döntsenek, hanem hogy ilyen megkeresés is van és elmondtam néhány várost, ahol ez így működik.
Lezártuk a vitát. Először Röst János az új hulladéklerakóval kapcsolatban kérdést tett fel pontosan, ezt nem írtam fel.
Röst János: Azt kértem, hogy 2002. május 31-i határnappal kapjunk beszámolót a munkák állásáról.
Tüttő István: És erre mondtam én, hogy van egy ad hoc bizottság, amelyik majd beszámol, de rendben van, bent lesz a tájékoztatóban.
Akadálymentes Nagykanizsa megteremtése, itt pedig a költségvetési koncepcióban kéri Röst úr, hogy szerepeljenek azok a feladatok is, amelyeket meg kell oldanunk. Ha jól emlékszem, ezt a kérdéskört 2009, vagy 2010-ig meghosszabbították ennek a megoldását, de ez nem azt jelenti, hogy addig nem kell vele foglalkozni.
Cserti úr a 4. oldal 10. pontban a 2002. március 31-ig javasolja, hogy hosszabbítsuk meg, próbálkozzunk ismét a zalakomári ingatlan értékesítésével.
Kérdés hangzott el a kápolna átadása, a Jézus Szíve Plébániának, hogy mennyi ez az ÁFA. Én fejből kb. 1 millió Ft, vagy azt meghaladó 1-2 millió Ft között van. Fliszár úrral én beszéltem erről, ugye elhangzott, hogy akármilyen formában adjuk át, mindenképpen az ÁFA-t ki kell fizetni. Most várjuk az egyház részéről a választ, hogy így tudják-e vállalni. Ha nem, akkor más valamit ki kell majd találnunk.
Röst úr a Polgármesteri Hivatal ügykezelési, iktatási rendjére kérdezett rá.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Az ügykezelési és iktatási rendre vonatkozóan azok az intézkedések történtek, amelyeket itt rögzítettünk, mégpedig a jelen ügykezelési rendszernek a naprakészségét próbáljuk megvalósítani, illetve erre vonatkozóan az ismeretanyag felfrissítése az, amit szeretnénk a kollégáknál elérni, illetve a hamarosan belépő ISO ezt a kérdést úgyis még teljesen át fogja fésülni, tehát ott olyan rendnek kell lenni, ahogy az meg van írva.
Tüttő István: Hozzátenném, hogy a 19. pont a 7. oldalon – Csákai úr az igazolója – lakossági fórumot is tartottunk ebben az ügyben és meghatároztunk egy újabb időpontot, amelyben visszatérünk rá és közben az intézkedésekről tájékoztatjuk a lakossági fórumon megjelenőket.
Következett a 25. számú a 8. oldalon, Dr. Gőgös Péter úr megkérdezte, hogy aktuális-e még ez a pont? Megkérdezem én, én most kapásból nem tudok rá válaszolni.
Karmazin József: Mint ahogy a beszámoló tartalmazza, a határozat rendelkezett az összeg felhasználásáról is, és a szerződés aláírását követően 60 nap van az ügyfeleknek az összeg befizetésére, tehát ezért indokolt a határidő meghosszabbítása. Az nem a befizetés, hanem még a felhasználásáról is rendelkezett a közgyűlés. Most pontosan nem tudom megmondani, hogy milyen területre, de címkézett ennek a bevételnek a felhasználása.
Tüttő István: Kérdésem lenne, hogy a határidő az törvényileg ilyen hosszú? Meg fogjuk nézni a határidőt majd. Meg fogjuk nézni, hogy lehet-e gyorsítani.
Dr. Gőgös Péter: Ez így nem igaz. Meg kell indokolni, hogy miért ilyen hosszú a határidő, és a következő közgyűlésre visszahozni. Ez teljesen indokolatlan, 60 nap a befizetési idő.
Tüttő István: Akkor az osztályvezető urat megbízzuk, hogy nézzen utána, lehet-e ezt rövidíteni.
Dr. Gőgös Péter: A 15. pontot kérném törölni a határozati javaslatokból.
Tüttő István: Illetve visszatérünk rá.
Elhangzott Röst úr részéről, hogy a gázközmű vagyonnal kapcsolatos téma a 15. oldal 2. pontjánál feltett egy kérdéssort Röst úr. Kérem az osztályvezető urat, hogy válaszoljon rá.
Beznicza Miklós: Hogy mennyi van a gázközmű vagyon pénzéből, 205 levezettem, nem tudok rá többet mondani. Az értékpapír értékesítés, az viszont jövő évi téma. Itt azért vezettem le, hogy 565-ből 205 van vissza. Most a képviselő úr még feltette azt a kérdést is, hogy mondjam meg, hogy 2001. december 31-én mennyi lesz a hitelállomány. Ha próféta lennék megmondanám, de nem tudom megmondani. Pontosabban megmondanám akkor, hogyha – elnézést – a tisztelt képviselőtestület nem ülésezne, és nem mondana plusz igényeket, egyébként így nem fogom tudni megmondani, mert minden képviselőtestületi ülésen plusz igények jönnek.
Tüttő István: Jelenleg hogy állunk?
Beznicza Miklós: Jelenleg most annyit tudok mondani, hogy ma reggel 8.00 órakor még mindig nem volt hitel – mint ahogy itt jeleztem – mert 106 millió Ft volt a számlánkon, hogy ez mennyi lesz 2001. december 31-én pozitív vagy negatív, annak sok meghatározója van. Először is, hogy mennyi lesz, amennyit Önök megszavaznak még december 31-ig pótigényt nem tudom, de valószínű még Önök sem pontosan, másrészt mennyi lesz a december 20-án az iparűzési adó feltöltés összege. Ezt jelenleg még megsaccolni sem merem.
Röst János: Nem igazán értem osztályvezető urat. Én azt kérdeztem tőle, hogy ugye jelenleg van egy költségvetésünk, annak van egy hiánya, annak vannak újabb bevételei a gázközű vagyon. Ha a mai nap reggel lehúztuk volna a rolót, akkor azt jelenti, hogy mekkora hitellel zárnánk az évet. Úgy gondolom, ezt meg kell tudni mondani az osztályvezető úrnak, de azt is meg kell neki tudni mondani, hogyha nem szavazunk meg semmit sem decemberig, hogy akkor mennyi a hitelállománya a városnak. Én úgy gondolom, hogy meg kell nyomni a számítógépen egy gombot és akkor kiadja azt, hogy jelenleg hogyan állunk. Ha nincs felvive egyébként a költségvetés számítógépre, akkor nagyon nagy baj van ebben a városban.
Tüttő István: Maradjunk abban, hogy az utolsó mondatot ne visszhangozzuk, mert ugye az úgy hangzik, hogy nagyon nagy baj van ebben a városban. Azért amit elmondott Beznicza úr, az bizonyos fokig jó.
Tóth László: Nem tudom, lehet, hogy elkerülte a figyelmemet én tettem fel egy kérdést a Téglagyári utcától keletre levő rendezési terv vonatkozásában elsők között. Nem kaptam rá választ.
Karmazin József: A képviselőtestület határozatáról értesítettük a tervezőt is és a területek tulajdonosait a közös képviselőt. Egy egyeztetésen voltak bent nálunk, de még eddig nem adtak be semmit. Pillanatnyilag az eredeti terv áll rendelkezésünkre, amit nem tudunk így visszahozni.
Tüttő István: Intézés alatt van.
Nem tudom, volt-e olyasmi, amit felvetettek és nem tértünk ki rá?
Röst János: Egy hiányosságra hívnám fel a figyelmet. Én azt kértem a 10. oldal 30. pontjánál, a következő közgyűlésre legyen becsatolva egy emlékeztető a tárgyalásokról. Ezt szeretném, hogyha a polgármester úr megígérné.
Tüttő István: Melyikről?
Röst János: 30. pont, 10. oldal 241/2001. számú határozatnál egy emlékeztető készült, amit szeretnék megismerni.
Tüttő István: Bemutatni az egyeztetésről szóló emlékeztetőt.
Röst úr nagyon röviden elmondom. Ez gyakorlatilag nem más, mint az a szerződés, amit annak idején kötöttünk. Annak évente vissza kell térni a korábbi szerződés alapján annak a témájára. Ha nem tértünk volna vissza rá, akkor elkövettük volna azt a sajnálatos hibát, hogy egy opciós szerződés valós szerződéssé vált volna. Ezt elkerülendő, meg kellett ismételnünk ennek a szerződésnek a milétét, hogy vagy mivoltát, mert különben szerződésszegést követünk el.
1. számú határozati javaslatról kérem a döntésüket.
A közgyűlés 19 szavazattal és 2 ellenszavazattal a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 2. számú határozati javaslatról a szavazást.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.
Tüttő István: 3-ról kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 20 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 3. pontját elfogadja.
Tüttő István: 4-es határozati javaslatról a döntést kérem.
A közgyűlés 19 szavazattal és 2 ellenszavazattal a határozati javaslat 4. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem az 5-ről a szavazást.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 5. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 6-ról a szavazást.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 6. pontját elfogadja.
Tüttő István: 7. számú határozati javasltról kérem a szavazást.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 7. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 8. pontról a szavazást.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 8. pontját elfogadja.
Tüttő István: Itt az lenne a javaslatom, hogy a Plébániával kapcsolatban még egyeztetést is tartunk és tájékoztatom Önöket, hogy hogyan állunk, de december 31-ig meghosszabbítjuk, legfeljebb visszatérünk rá majd.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 8. pontját elfogadja.
Tüttő István: A 10-ről kérem a döntésüket.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 10. pontját elfogadja.
Tüttő István: 11-es pontra kérem a szavazást.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 11. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 12-esről.
A közgyűlés 20 szavazattal és 2 ellenszavazattal a határozati javaslat 11. pontját elfogadja.
Tüttő István: 13-ast kérem.
Itt szeretném megemlíteni, hogy a Zsinagógával kapcsolatban kértük a hitközségtől, hogy írásban erősítse meg, hogy a Zsinagógával kapcsolatban milyen elkérésük van, mert nem kaptuk még meg és nagy valószínűséggel nem fogjuk megkapni azt az aláírt hozzájárulást, amely a korábbi szerződésen alapulna, csak annak a mostani forma szerinti megismétlését eredményezné, így kénytelenek leszünk a bírósághoz fordulni. Megvan, csak az oly régen született, hogy a mai formátumnak nem felel meg és így a Földhivatal nem fogadja be. Az egy valós szerződés.
A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 13. pontját elfogadja.
Tüttő István: 14-ről kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 14. pontját elfogadja.
Tüttő István: A 15-re azt mondtuk, hogy visszatérünk rá, vagy akkor hosszabbítsuk meg december 31-ig és akkor így szavazzunk róla.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 15. pontját elfogadja.
Tüttő István: A 16-ról kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 16. pontját elfogadja.
Tüttő István: 17-re kérem.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 17. pontját elfogadja.
Tüttő István: A 18-ast kérem.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 18. pontját elfogadja.
Tüttő István: 19-est kérem.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 19. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem szépen a 20-ra a szavazatukat.
A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 20. pontját elfogadja.
Tüttő István: Most érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ahol Tarnóczky úr javasolt. Kérem megismételni.
Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy ha bármelyik változatot fogadjuk el, szerepeljen benne az, hogy „amennyiben a szabályozás megváltozása okafogyottá nem teszi” fordulat. Javaslatom második részét viszont visszavonom Cserti úr felszólalását elfogadva.
Tüttő István: Én egyetértek vele. Az „A” változatot támogatnám én azzal a kiegészítéssel, amit Tarnóczky úr mond. Úgyis az „A”-t teszem fel először szavazásra. Kiegészítve természetesen. Ha okafogyottá nem válik.
A közgyűlés 20 szavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 21. pontját elfogadja.
Tüttő István: A 22-ről kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 22. pontját elfogadja.
Tüttő István: A 23-ra kérem a szavazatokat.
Tarnóczky Attila: A költségvetés tervezése során az a tétel, ami itt szerepel alapként, az gyakorlatilag megszűnt már az ad hoc bizottság működése révén. Az írja a kabinet, hogy a pályázati önrész alap a jövő évi költségvetésben legyen ennek a pályázatnak is az önrész alapja. Lesz egy ilyen sor minden bizonnyal idén is volt, tavaly is volt, úgyhogy ehhez kell számítani.
Tüttő István: Akkor erről szavazunk. Kérem, szavazzunk így, ez kiegészítés. Ez a jövőnek a biztosítéka.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 23. pontját elfogadja.
Tüttő István: A 24-ről kérem a döntésüket. Ugyanazzal egészítenénk ki, mint az előzőt.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 24. pontját elfogadja.
Tüttő István: Most kérném akkor a Kanizsa Dél-Zalai Hetilappal kapcsolatos módosító indítvány volt. Először volt az OKSB elnöke javasolta, hogy ügyvezető főszerkesztő. Részemről elfogadható. Három éves szakmai gyakorlat. Itt elhangzott ellenvélemény is. Kérem szavazzunk a szakmai gyakorlat feltételéről. Röst úr javasolta, hogy három éves szakmai gyakorlat. Aki igennel szavaz, ragaszkodni fog, hogy a három éves szakmai gyakorlat bent legyen. Én elfogadtam. Én mondtam, hogy azt elfogadtam. Akkor kérem a három éves szakmai gyakorlatról a döntésüket.
A közgyűlés 8 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Volt még egy javaslat, hogy négy évre bízzuk meg. Kérem szavazzunk erről.
A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Nem javasolt más. Kérdezem a 26-ost. Nem az eredetit, hanem most ugye át kell számoznunk. A 26-sá válik a kiegészítés 20-a. Nem bocsánat, a 27. lenne igazán a 26. Kérem erről a szavazást. Az „A” változatot támogatnám én. Van egy kiegészítés, és ott folytatódik a határozati javaslat. Ez a 2002. évi város napi szervezéssel kapcsolatos.
Az „A” változat azt támogatja, hogy a régi csapat, aki már bizonyos fokig bizonyított, vagy pedig egy új. Kérem, akkor újra szavaznánk. Az „A” változatot teszem fel először szavazásra. Kérem a döntésüket.
A közgyűlés 10 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 26. pontjának „A” változatát nem fogadja el.
Tüttő István: Kérem a „B” változatról a szavazatot.
A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 26. pontjának „B” változatát elfogadja.
Tüttő István: A 28-ra kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 20 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 28. pontját elfogadja.
Tüttő István: És most kérem az eredeti 26-ról a döntést.
A közgyűlés 20 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
411/2001.(XI.6.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. a 221/1998.(IX.8.), a 386/2/1999.(XII.21.), a 72/2/2000.(II.29.), a 73/2/2000.(II.29.) ,a 74/3/2000.(II.29.), az 548/4/2000.(XII.19.), a 61/10/2001.(III.6.), a 118/2001.(IV.24.), a 119/1-3/2001.(IV.24.), a 148/1-4/2001.(V.29.), 184/2/2001.(VI.5.), a 209/2/2001.(VI.26.), a 215/2001.(VI.26.), a 227/8/a./2001.(VI.26.), a 234/2001.(VII.12.), a 241/1,2./2001.(VII.26.), a 244/19,22,23/a-c.,25/b,c./2001.(IX.4.), a 257/2001.(IX.4.), a 258/1/2001.(IX.4.), a 260/2,3,4./2001.(IX.11.), a 264/1,2./2001.(IX.11.), a 266/2,3./2001.(IX.11.) és a 270/1./2001.(IX.11.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja.
2. a 379/2/1999.(XII.21.) és a 81/1,5./2001.(IV.3.) számú – nem lakás célú bérlemények további hasznosítására vonatkozó – határozatok végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja.
3. a 192/1./2000.(VI6.) számú – Kálvin téri játszótér áttelepítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 30-ig meghosszabbítja.
4. a 194/2000.(VI.6.) számú – Katonarét rendezés alá vonására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja.
5. a 267/2000.(VII.5.) számú – Északkeleti városrészben ingatlan értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. június 30-ig meghosszabbítja.
6. az 543/2000.(XII.29.) számú – településfejlesztési koncepció kidolgozására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 30-ig meghosszabbítja.
7. a 99/3/2001.(IV.24.) számú – Szabadhegy új utcáinak elnevezésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja.
8. a 117/1/2001.(IV.24.) számú – ingatlan értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. április 30-ig meghosszabbítja.
9. a 120/2001.(IV.24.) számú – kápolna átadása a Jézus Szíve plébániának – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja.
10. a 140/2001.(V.29.) számú – építményadó rendelet módosítására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 30-ig meghosszabbítja.
11. a 207/1,2/2001.(VI.26.) számú – Irtás és Postakert utcákban út építésre vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 30-ig meghosszabbítja.
12. a 211/2001.(VI.26.) számú – Rózsa úti autóbuszmegálló áthelyezésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 30-ig meghosszabbítja.
13. a 216/1,2,3./2001.(VI.26.) számú – Zsinagóga és környéke rendezés alá vonására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 30-ig meghosszabbítja.
14. a 226/1/2001.(VI.26.) számú – kiskanizsai Gondozóház használatba adására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja.
15. a 227/8/c./2001.(VI.26.) számú – ingatlan értékesítésből származó bevétel felhasználására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja.
16. a 228/2/2001.(VI.26.) számú – Alkotmány u. 160. szám alatti kastélyépület értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. június 30-ig meghosszabbítja.
17. a 229/1,2,4./2001.(VI.26.) számú – lakásprogram pályázat benyújtására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja.
18. a 233/1-3./2001.(VII.12.) számú – Fő út 21. szám alatti tanműhely használatba adására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 30-ig meghosszabbítja.
19. a 244/21/2001.(IX.4.) számú – városrendezési tervpályázat előkészítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 15-ig meghosszabbítja.
20. a 263/2/2001.(IX.11.) számú – Palini Általános Iskola és környéke rendezés alá vonására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 30-ig meghosszabbítja.
21. a 2002. évi költségvetésben biztosítja az Informatikai Kormánybiztosság számítógépes pályázatán nyertes pedagógusoknak a 25 % önrészt, amennyiben a szabályozás megváltozása okafogyottá nem teszi.
Határidő: 2002. március 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
22. a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola Alapító Okiratának 10. pontját az alábbiak szerint egészíti ki:
80221-1 Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Egyéb szolgáltatások
Felhatalmazza a polgármestert az Alapító Okirat kiegészítésének aláírására.
Határidő: 2001. december 1.
Felelős : Tüttő István polgármester
23. egyetért azzal, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a Széchenyi Terv SZT-TU-NYD-2 számú „A Nyugat-dunántúli Turisztikai Régió turisztikai kiadványainak támogatására” című kiírására pályázatot nyújtson be. A pályázathoz szükséges önrészt 1,5 MFt-ot a 2002. évi „Városmarketing Kiadványok” keret terhére biztosítja.
24. egyetért azzal, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a Széchenyi Terv SZT-TU-NYD-3 számú „Nyugat-dunántúli Turisztikai Régióban Turisztikai Vonzerővel rendelkező 2001. és 2002. évi kulturális rendezvények támogatás” című kiírásra pályázatot nyújtson be a 2002. évi Város Napja megrendezése céljából. A pályázathoz szükséges önrészt 2 MFT-ot a 2002. évi „Városi Rendezvények” kerete terhére biztosítja.
25. pályázatot hirdet – a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap kiadására létrehozott – Kanizsa Újság Kft. ügyvezető-főszerkesztő munkakörének betöltésére.
Feltételek:
· felsőfokú iskolai végzettség,
· erkölcsi feddhetetlenség.
A munkakör 2002. január elsejétől tölthető be, a megbízás négy évre szól.
Bérezés megállapodás szerint.
A Kft., illetve a hetilap működtetésével kapcsolatos gazdálkodási és részletes szakmai elképzeléseket tartalmazó pályázatokat és mellékleteit (önéletrajz, érvényes erkölcsi bizonyítvány, szakmai gyakorlat és iskolai végzettség igazolása) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesterének (8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.) kell benyújtani 2001. november 26. napjáig.
A benyújtott pályázatokat az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleményezi és terjeszti a Közgyűlés elé.
Határidő: 2001. december 21.
Felelős : Tüttő István polgármester
Balogh László bizottsági elnök
Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök
26. a 2002. évi Város Napja szervezésével kapcsolatosan pályázatot ír ki.
A pályázatokat elbíráló bizottság tagjai:
Tüttő István polgármester,
Tarnóczky Attila alpolgármester,
Antalics Dezső, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke,
Balogh László, az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke,
Böröcz Zoltán, a Pénzügyi Bizottság elnöke,
Dr. Fodor Csaba, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke.
Határidő: 2001. december 15.
Felelős : Tüttő István polgármester
27. az Ingatlankezelési Intézmény 2001. évi felújítási címjegyzékénél előirányzat maradványként jelentkező 3 millió Ft felhasználását az újonnan épült Ligetvárosi szociális bérlakások csapadékvíz elvezetési és parkosítási munkáinak elvégzésére engedélyezi.
Határidő: 2001. december 31.
Felelős: Tüttő István polgármester
Kámán László intézményvezető
28. felhatalmazza a polgármestert, hogy a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben foglaltak végrehajtása érdekében alakuló Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságba három főt delegáljon.
Határidő: 2001. november 10.
Felelős : Tüttő István polgármester
29. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.
Felelős: Tüttő István polgármester
16. Interpellációk, kérdések
Tüttő István: Az elmúlt közgyűlésen kérdésre jelentkezett Birkner Zoltán úr, egy kérdést kívánt feltenni. Tessék parancsolni.
Birkner Zoltán: Köszönöm szépen. Tulajdonképpen okafogyottá vált, mert a polgármesteri tájékoztató keretében feltettem ezt a kérdést. A novemberi közgyűlésre várom azt az egy napirendi pontot.
Cserti Tibor: Azzal a címmel szerettem kérdezni hogyha igen, akkor igen, akkor miért nem, ha nem, akkor miért igen. Picit talányosnak tetszik a kérdés feltevés. A dolog lényege, hogy kaptunk egy levelet Öntől, amiben tájékoztatnak bennünket arról, hogy az Ipari Park infrastrukturális és logisztikai fejlesztés témájú pályázatunkat a bíráló bizottság nem fogadta el és megjelöli, hogy miért, tehát elutasították. Nagyon fontos, hogy a város számára, mert egyébként 24.607.000 Ft-ra pályáztunk. Ugyanakkor és érdekes ennek a dátuma, mert 2001. október 16. Csodálkozásom azért ekkora, mert 2001. 10.30-án, pedig hogyha a Széchenyi terv pályázatainak nyerteseit lehúzzuk az Internetről és az Internetnek ezt az oldalának a karbantartását, ugyanez a minisztérium végzi, arról tájékoztatnak bennünket, ott pedig nyerő pozícióban vagyunk. Ugye a kérdés ekkor válik értendővé, hogy valahol valami nincs rendben. Elírásról van szó, vagy ebben a szempontból tudatos félrevezetésről. Ha igen nem, ha nem, akkor miért igen.
Tüttő István: Szeretném Önöket tájékoztatni. A döntések érdekesen születnek a Széchenyi tervnél, ugyanis a Széchenyi terv döntése úgy születik meg, hogy egy bizottság szakmailag javaslatot tesz, a gazdasági miniszter dönt. Ugyanakkor én ma egy levelet írtam a miniszter úrnak, amelyben felhívtam a figyelmét az Interneten mai napig is fenn lévő ún. nyertes pályázatok között megtalálható nagykanizsai önkormányzat és az általuk egyik munkatársa által jegyzett levél tartalma közötti ellentmondásra és választ kértem arra, hogy most melyiknek lehet hinni. Szíveskedjék tájékoztatni. Én most hivatalosan levelet írtam, hogy szíveskedjék minket tájékoztatni.
Tóth Zsuzsanna: Közben nekem is okafogyottá vált, amit szerettem volna kérdezni, úgyhogy elállok tőle.
Bicsák Miklós: Nekem nem vált okafogyottá. A Kanizsa város ifjúsága mind többen megállítanak, hogy mi a sorsa az ún. volt pesti csemegével kapcsolatban, mert nagyon szeretnék és kérik a város vezetőségét, hogy járjon el az ügyben, hogy a McDonald’s minden kisebb városban, bárhol járunk az országban most már olyan népszerűvé vált, hogy igen az ifjúság körében igényelnék. Kérdésként tettem fel, hogy van-e erre lehetőség polgármester úr, hogy a városnak vannak olyan helységei, ahova esetleg ez betelepedne, vagy vállalkozás formában mi az oka, hogy Nagykanizsa város eddig még elkerülte.
Másik kérdésem ugyancsak a város lakossága főleg a nyugdíjasok körében merül fel, hogy a Kanizsa Újság, amit a Kanizsa Közgyűlés, illetve a városnak a lapja, miért nem szerepel a Kanizsa TV műsora? A nyugdíjasokat érinti és érdekli is. Nem tudják a Kanizsa TV-nek a műsorprogramját megtalálni benne. Mi az oka ennek, hogy ebben a minden házhoz bejutó újságban nem találnak benne programot. Ez lenne, lett volna egy harmadik, de azt nem merem megkérdezni, mert azt tetszett mondani, hogy két kérdés van. Akkor azt majd a következő ülésen.
Akkor tisztelettel kérdezném még egy kérdésem volna tisztelt polgármester úr. Ma már annyit beszéltünk a járdákról megy egyéb, hogy most már valóban egy kicsit önkritikusan, de hát ma állítottak meg, hogy Palin városrészt az ófalut járva, mert az ért mi paliniak azért ófalunak mondjuk, nem az új városrész, ahol laknak velem együtt többen, mert azt mondják, azért az egész más mint az ófalu, hát ott gondok vannak. Megint ki kell mondanom, a volt ÉPGÉP, a jelenlegi Kalász utca saroktól elkezdte, amikor a Kalász utcát tavaly decemberre a város megcsináltatta és nagyon köszöni Palin lakossága elkészült a járdából a katolikus kereszttől a jobb oldalon Zalaegerszeg felé haladva 30 méter további út, ami már a húsiparral szemben, meg az Alkotmány utca 2-ig nem készült el és nagyon rossz állapotban van. Ezt kérdeznék a nyugdíjas templomba járó kis öregjeink, hogy mikorra várható? Köszönöm szépen, ezek voltak a kérdéseim.
Tarnóczky Attila: Ha nem is a McDonald’s, de az ügyeivel foglalkozó ingatlanközvetítő cég megkeresett bennünket és ajánlatokat kért az elhelyezésre. Több lehetséges területet, épületet felajánlottunk, hogy nézzék meg, hogy érdekli-e őket igazából. Kétfajta célra kerestek területet, ilyen autós McDonald’s-re, illetve belvárosi gyalogos McDonald’s-re. Nem tudom, hogy ezeknek mi a szabályos neve, ilyen étterembe ugyanis én nem járok. Miután visszaérdeklődtem, hogy miért nem jelentkeztek azóta sem, az illető hölgy azt közölte velem, hogy a Csemege volt Márvány iránt érdeklődnek, hogy aztán megvették-e már, vagy sem, sajnos nem tudom megmondani.
Tüttő István: A lényeg az, hogy érdeklődés van. Él az ügy. Bár az, hogy miért nem jöttek még Kanizsára, azt tőlük kell megkérdezni.
Kanizsa Újságot pedig arra kérjük, hogy ezt a hiányt pótolja, hiszen nem hiszem, hogy megoldhatatlan feladat lenne.
A palini ófaluval kapcsolatban pedig az előbb állapodtunk meg, hogy egységesen kezeljük, az is a vizsgálatok között fog szerepelni.
Tóth László: A múltkori közgyűlésen a kérdésnek azt a címet adtam, hogy a Dr. Mező Gimnázium és Szakközépiskola miért a kanizsai oktatásügy rút kiskacsája. Azért így tettem fel a kérdést, mert nagyon örülök annak, hogy épül szépül Nagykanizsa oktatásügye. Ez senki előtt nem lehet kétséges, viszont van egy mostohagyereke a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, ahol én már 34 alkalommal tartottam fogadóórát, tehát vannak összehasonlításaim, van alapja. Az iránt érdeklődöm, hogy a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola mikor kerül a figyelem középpontjába?
Tarnóczky Attila: Engedjék meg, hogy válaszoljak, bár elfogult is vagyok, hiszen fizetés nélküli szabadságon ennek az intézménynek a dolgozója vagyok, amiből számomra nem következik az, hogy ennek az intézménynek kell ugye tejben-vajban fürödnie. A rút kiskacsa az egy jó kép, de eszembe jut a hattyú is. Hogy melyik intézmény adott pillanatban a rút kiskacsa és melyik a hattyú, az bizony döntés kérdése. Én úgy gondolom, hogy elindultunk egy olyan folyamattal, amelyben egyre több intézményünk rút kiskacsából hattyúvá válik, és ennek nagyon örülök. A mostani költségvetési tervben benne van az a tervezési költség, amellyel meg lehetne tervezni azt a tetőtér beépítést, amely feltétele annak, hogy a Mező Ferenc Gimnáziumnak idegenben hogy úgy mondjam, tehát a volt Leánykollégiumban működő részeibe betelepedhető legyen és hogyha ez megtörtént, akkor ráadásul ugye a Leánykollégium ügye rendeződhet. Kialakulhat hosszabb távon – nem ebben a ciklusban – az a bizonyos főiskolai kollégium, amire feltétlenül szükség lenne.
Én azt kérném képviselőtársaimtól, hogy ezt a tervezést segítsenek megrendelni és sajnos ezek után azt kell mondjam, hogy a következő közgyűlés, a következő ciklus első évében a meggyőződésem szerint ebben az ügyben lépni fog.
Balogh László: Az első kérdésem, ami a Corvin utcára vonatkozott, okafogyottá vált, ízelgetem a szót, mert megoldás történik, történhet.
A második kérdésem inkább szóbeli interpelláció. Nagykanizsán a hét napjainak többségében nem lehet reggel a korai órákban országos napilaphoz jutni. Ezen ügyben keresett meg több városlakó. Én magam is próbálkoztam intézkedni az ügyben, túlzott sikert nem értem el, így a nyilvánossághoz fordulok. Kérem tisztelettel a polgármester urat, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város nevében intézkedjen, hogy történjen előrelépés ebben az ügyben, mely a városlakók komfortérzetét szolgálná. Ez egy látszólag kis ügy, de a lakosság véleményt halló és formáló többsége számára fontos lenne az előbbre lépés. Ismételt kérdésem, miért érik nehezen el Nagykanizsát az országos napilapok a reggeli órákban? Ez nem csak vonat kérdése. Összetett logisztikai lánc van. Budapest mutogat Siófokra, Siófok mutogat Zalaegerszegre, Zalaegerszeg mutogat Nagykanizsára, én pedig kérem tisztelettel a polgármester urat, hogy intézkedjen. Köszönöm. A meglévő tapasztalataimat – mert több megkeresést is már magam is személyesen lefolytattam – a megfelelő munkatárssal megosztom, illetve én is adom a probléma megoldásához magamat.
Tüttő István: A terjesztőket meg fogjuk keresni és utána tájékoztatást adunk, hogy mik a lehetőségek, illetve mi az oka, mert azt én őszintén megmondom, én sem tudom pontosan. Csak mondtam, hogy vasút, mert hát ugye azon jön. Meg talán az az oka, hogy mi a végén vagyunk az állomások között, mert ugye Pestről indulnak.
Budai István: A kérdésem arra vonatkozik, hogy miért nem szerepel egy téma a polgármesteri beszámolóban. Az pedig arról szól, hogy július 26-i közgyűlésen a polgármesteri tájékoztató kapcsán tárgyaltuk a Járgány Kft pénzügyi anomáliáit és akkor megbíztuk a jegyzőnőt azzal, hogy vizsgálja meg, hogy esetlegesen történt-e mulasztás a Hivatalon belül és ennek a határideje augusztus 31-e volt. Nem kaptunk erről semmiféle tájékoztatást. Azt kérdeném, hogy volt-e valamilyen vizsgálat, van-e valamilyen eredménye, ha igen, akkor kérném szépen tájékoztatni bennünket.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Igen, a vizsgálat tulajdonképpen le is zárult. Képviselő úrral, illetve a két képviselő úrral, aki a kérdést, illetve az interpellációt a kérdésben feltette, személyes egyeztetésre fog még sor kerülni, hogy kielégítőnek tartja-e ezt a vizsgálatot, tehát mindenre egyértelműen kitértünk-e és ezt követően szeretném a polgármesteri tájékoztatóban ezt szerepeltetni.
Kiss László: Két témában szeretnék szóbeli interpellációt előterjeszteni. Mind a kettőnek a témáját a választókörzetemből merítettem. Az egyiknek az alapkérdése az, hogy hogyan áll a város közvilágításának a rekonstrukciója. Az elmúlt világítási időszakban, tehát az elmúlt téli időszakban – 2000. őszén – több lámpatestet kellett volna javítani, cserélni. Volt, ahol felszerelni kellett volna. Ennek kapcsán azt a választ kaptuk a Via Kanizsa Kht-tól is és a közgyűlésben is, hogy a közvilágítási rekonstrukció kapcsán ezek a problémák megoldásra kerülnek. Szeptemberben volt a határidő állítólag. Mi vártuk, hogy a miklósfai közvilágítás javítását célzó intézkedések megtörténnek. Sehol nem került erre sor. Terveket ugyan láttunk, tervezés az folyamatban volt, de konkrét munkálatok nem kerültek elvégzésre. Szeretném tudni, hogy hogyan áll ez, mivel más forrásokból olyan információim vannak, hogy ez a késlekedés a városnak naponta százezer forintos többletkiadásokat okoz. Százezer feletti, ez azt jelenti, hogy egy évben ez 40 millió Ft feletti összeg. Szeretném tudni, hogy hogyan áll, miért rekedt meg, mi az oka ennek? Ez az egyik.
A másik témája pedig egy nagy átmérőjű városi csapadékvíz csatorna. A Kanizsa Design részéről kerestek meg. Kaptam másolatban egy 1998. július 7-én kelt levelet, amelyben a cég bejelentette, hogy az udvarukon jelentős földbeszakadást észlelnek, amelynek feltételezhető oka a városi csapadékvíz csatorna meghibásodása, és hogy ez mossa el a földet onnét. Van egy másik levél, 1998. július 23-ról, a Műszaki Osztály részéről, amelyben leírják, hogy a helyszíni szemle során a Dél-Zalai Víz és Csatornamű Vállalat munkatársaival megkamerázták, megvizsgálták a kérdéses csatornaszakaszt és ez a vizsgálat kimutatta, hogy a csapadékvíz csatorna 3-4 méter hosszában az elemek összeroppantak, beszakadt és további 6-8 elem elrepedt. A következő bekezdés azt taglalja, hogy a probléma nagyságára való tekintettel az azonnali beavatkozásra jelen pillanatban az önkormányzatnak nincs lehetősége, azonban a szükséges lépéseket megtesszük az ügy érdekében. Árajánlatot kérünk a szakvállalatoktól, hogy a helyreállítás költségei mekkora összeget takarnak és ennek birtokában az 1999. évi költségvetés tervezésekor a munkálatokhoz szükséges pénzösszeget szerepeltetjük a szakfeladat éves keretében. A költségvetés elfogadása után az elsők között a szakvállalattal elvégeztetjük a helyreállítási feladatokat. Kelt: 1998. július 23-án.
Semmi nem történt ennek kapcsán született egy másik levél 2001. augusztus 16-án, amelyben a Kft ügyvezetője most már bejelenti, hogy a fentiekből bekövetkező balesetért vagy káreseményért a felelősséget az illetékesekhez fogjuk áthárítani. Előzőekben leírja, hogy milyen műszaki létesítmények vannak a nyomvonalon, vagy nyomvonal mellett, milyen veszélyeztetés van, gyakorlatilag egy 60 főt foglalkoztató üzemcsarnoknak a műszaki állagát veszélyezteti ez a kár, tehát itt valami lépésnek kellett volna történnie az elmúlt három év során, még a 2001. augusztusában kelt levélre sem kaptak választ. Azt szeretném kérdezni, hogy mi ennek a magyarázata és hogy 1998. július 7-től ez a fajta ügyintézés, ami ezen ügyben történt normálisnak tekinthető-e a Hivatalban?
Tüttő István: A válasz kapásból az, hogy normálisnak nem tekinthető. Meg fogjuk vizsgálni, mert én őszintén megmondom, nem találkoztam vele.
Birkner Zoltán: Elnézést kérek polgármester úrtól, képviselőtársaimtól és interpelláció nem lehet tudom, de most kérem ezt nézzék el nekem. Polgármester úr annyival szeretném kiegészíteni Kiss László képviselőtársam első indítványát, hogy én találkoztam a DÉDÁSZ Rt néhány munkatársával. Egyszer korábban beszéltem Gáspár úrral és a közvilágítás rekonstrukció kapcsán. Akkor úgy állt a dolog, hogy perceken belül megoldás lesz. Kérem tájékoztasson akkor arról, hogy mi volt az oka, hogy mégsem sikerült a DÉDÁSZ és az előnyertes pályázónak megegyeznie, milyen mozgatórugók vannak mögötte, mert ez már tényleg a bosszantó kategória.
Tüttő István: Most nem tudunk válaszolni. Én nem tudom ezt, mert ugye ezt a Via Kht kapta feladatul – nem tudom nincs itt a Gáspár úr? Akkor ezt írásban megválaszoljuk. Ugyanúgy megvizsgáljuk a Kiss úr által felvetett kérdést. Mind a két kérdés Kiss úr részéről hangzott el.
Bicsák Miklós: Nagyon rövid leszek. Kettő szóbeli interpellációm van. Már csak azért is, mert holnap újra fogadónapom van a választókörzetemben az ún. valamikor szép napokat megért Kanizsa északi városrész az Ifjúsági és Hársfa utca. Még 40 épültek járdák, egyéb még ún. Noé idejéből téglával élre lerakott gyalogjárda van pl. a Hársfa utcában. Én már ez évben is és tavaly is adtam be önálló képviselői indítványt és odáig jutottam el, hogy az idei képviselői indítványom, amelyet beadtam június 22-én 2001-ben választ a 189/2001.(VIII.30.) GVB számú határozat alapján, hogy a Via Kanizsa Kht egész városra kiterjedő ún. felmérése alapján csomagban kezeli, ami már nagyon sokszor elhangzott a tisztelt közgyűlésben, csak én arra lennék kíváncsi, hogy meg tudjam nyugtatni az ott élő embereket, akik már valóban 40 éve várják az Ifjúság, Hársfa utcának, hogy a vízvezetése és a járdája legalább olyan normális szinten, hogy emberek tudjanak közlekedni elkészüljön, hogy ez a csomagterv mikor kerül a kezünkbe képviselőknek, hogy lássuk a besorolást. Ez volna az egyik szóbeli interpellációm, a második meg ami nagy örömöm hallani, mert az egyikben részesem van, hogy a Kanizsa városrész településeinek a ravatalozói elkészültek. Én is részesültem, ami már 2 éve Korpavár városrész településén, de hát sajnos ugyancsak Palin az öregfalu, az ófalunak az ún. ravatalozója el kell mondanom egy szomorú esetet, nem rég történt ami személyesen is, hogy sajnos a plébános úr a gépkocsiban kénytelen átöltözni, amikor a végtiszteletet megadja a temetéskor és ez már nagyon kellemetlen volt az ott lévő családtagoktól kezdve a falu végtiszteletet megadó elkísérő személyeknek, hogy nem tudja elintézni sem a Bicsák Miklós képviselő, sem Nagykanizsa Város Közgyűlése, hogy már annyi szép ravatalozó elkészült a környék településén, ami a városhoz, hogy legalább egy helyiséget hozzáépítve a tetőcserével megoldva javítás formájában elkészüljön. Én ezt kérném a szóbeli interpellációmban, hogy szíveskedjék olyan csomagba kezelni, hogy a jövő évi költségvetésből a lakossági kérést, a ravatalozónak a felújítását teljesítsük.
Tóth László: Tarnóczky Attila alpolgármester úrnak tettem fel az interpellációmat és ismertetném.
„Tisztelt alpolgármester Úr!
Mint rendszeres könyvtárba járó magam is szembesültem azokkal a tényekkel, amelyekkel minden könyvtárba járó olvasó nap mint nap szembesül és egyszersmind elviselni kényszerül a könyvtár használata során. Számtalan megkeresés érkezett hozzám, nem csak mint a könyvtárépítő ad hoc bizottság egy tagjához, hanem mint egyéni körzetben megválasztott önkormányzati képviselőhöz is. Az új könyvtár eddigi működése során tapasztalt főbb anomáliák:
1. nincsen délelőtti nyitva tartás
2. minden képzeletet felülmúló hosszadalmas, főként hétvégén a számítógépes kölcsönzés
3. a folyóirat olvasóban nincs elegendő ülőhely
4. nincs Internet szolgáltatás
5. nincs videokazetta kölcsönzés
6. zenei szolgáltatás részlegesen működik és szombaton pedig egyáltalán nincs, valamint utoljára
7. gyerekek tömeges jelenléte zavarja a felnőtt olvasókat.
Úgy gondolom, hogy közel egy milliárdos költséggel elkészült Halis István Városi Könyvtártól a város polgárai joggal elvárják, hogy legalább olyan színvonalú szolgáltatást nyújtson, mint a régi mostoha körülmények között. Teljességgel megengedhetetlen, hogy az új könyvtár csak délután tart nyitva, ezzel nagyon sok nyugdíjast fosztanak meg a könyvtárlátogatás élményétől. Alpolgármester úr! A fentiekért ki a felelős?”
Október 23-án írtam ezt az interpellációt. Kalmár Béla képviselőtársamnak meg szeretném jegyezni, ha figyelte volna figyelmesen az interpellációm tartalmát, akkor abban az is benne van, hogy mint egyéni körzetben megválasztott önkormányzati képviselőként is teszem ezt föl, nem csak mint könyvtárba járó olvasó teszem azt, hogy megkerestek nagyon sokan.
Tüttő István: Levél is jött ez ügyben. Nyílt levél is volt.
Tóth László: Pontosan. Azt kell, hogy mondjam, hogy valószínű alpolgármester uramat nem érintette váratlanul ez az interpelláció, mert tudomásom szerint a könyvtárépítést felügyelő ad hoc bizottság legalább két alkalommal jelezte, hogy lesznek itt problémák a működés során. Ugyanis a bizottság több esetben kérte a közgyűléstől, hogy plusz forrásokból biztosítson a működéshez, plusz természetesen személyi feltételek vonatkozásába is megfogalmazta ezt a célt. Alpolgármester úr, mi a válasza?
Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselőúr! Köszönöm az interpellációját, felüdítő egyébként bizonyos szempontból, mert ugye az SZMSZ úgy rendelkezik, hogy az interpelláció írásban születik és kivételes esetekben szóban is elő lehet adni. Nálunk fordítva működik, hogy itt mindenki szóban interpellál. A képviselő úr volt olyan kedves, hogy leírta időben, így még válaszolni is tudok és ezért is kellemetlen ez az eljárás, mert különben úgy tűnik, hogy nem tudunk mit kezdeni a felvetéseikkel és sajnos így is van általában, de most ez nem az a helyzet hála Isten. A könyvtárnak az átköltözése ebbe a hatalmas épületbe és az egész rendszer működtetésének megváltoztatása úgy gondolom egy olyan tervezési feladat, amely korántsem egyszerű. Ilyen jellegű feladatoknál az a fajta hit, hogy egyik pillanatban még így működik a rendszer és a következő pillanatban egész másképp és ugyanakkor jól, az megalapozatlan. Ilyen átállásokban mindig van egy átmeneti állapot. Tanultam technika szakon az egyetemen és elfogadtam igazságként és valóban van ilyen meggyőződésem szerint. Meg lehet bocsátani, hogy nem vagyok könyvtári szakember, továbbá nem vagyok az igazgató úrnak olyan értelemben fölöttese, hogy könyvtári működési utasításokat adhatnék neki. Úgyhogy az igazgató úr által leírt levélhez a következőket fűzném hozzá saját véleményként.
Annak idején a könyvtár az OKSB hozzájárulásával változtatta meg a költözésre hivatkozva nyitvatartási rendjét. Én tökéletesen egyetértek képviselő úrral, hogy a mostani nyitvatartási renden módosítani kell. Még azt is el tudom képzelni, hogy a módosított nyitvatartási renden is módosítani kell majd addig, míg be nem áll az az ideális helyzet, ami nagy többségnek megfelel.
A számítógépes kölcsönzés a maga problémáival biztos létező probléma, azonban laikusként – én nem vagyok számítógépes szakember mint Ön – az a véleményem, hogy a számítógép használata ezt a kölcsönzést előbb utóbb a betanulás folyama után gyorsítani és nem lassítani fogja. Ha lassítja, akkor ott alapvető probléma van.
A folyóirat olvasó elegendő ülőhelye úgy gondolom megoldódik. Nagyon gyorsan talán meg is oldódott. Az Internetes szolgáltatás is megoldódik. Bár meggyőződésem, hogy a város lakosságát Internetes szolgáltatással teljes egészében az érdekvédőket sohasem fogjuk ellátni, nem tudjuk ellátni és nem is feladatunk ellátni.
A videokazetta kölcsönzés ügye megoldható, a gyermekek tömeges jelenléte szerintem egy örvendetes dolog. Talán a könyvtár kialakítása nem teljesen szerencsés abból a szempontból, hogy az egészen apró gyerekek talán nincsen eléggé elszeparálva, de hát a könyvtár terveibe nekem beleszólásom nem volt.
Egy dolgot azonban nagyon határozottan szeretnék leszögezni tisztelt képviselőtársaim. Elmondtam már az ad hoc bizottság felvetésével kapcsolatban is. Annak idején, amikor az intézmények létszám-felülvizsgálata megtörtént, akkor egy intézmény a könyvtár abból kimaradt arra hivatkozva, hogy … Itt tartunk pillanatnyilag. Természetesen lehet álláshely számot bővíteni bármelyik intézményben. Én vettem a fáradságot, kigyűjtöttem – Önök is megtehetik – hogy az intézményekben dolgozók oktatási, gyermek, szociális és közintézményekről beszélek dolgozók bérköltsége mennyi. 3 milliárd 38.5 millió Ft. Ha meg tetszenek nézni a költségvetésünk bevételi oldalát, akkor tetszik majd látni, hogy újabb közalkalmazottakat egy forrásból lehet igazán fedezni, a helyi adókból. Hogyha ez a cél, tessenek megszavazni, az én meggyőződésem azonban az, hogy ez egy olyan grádics, amelyik felfelé népszerűen és kellemesen lehet haladni addig, amíg nem recseg és ropog, onnan visszahátrálni nagyon nehéz. A mi grádicsunk eléggé recseg és ropog már most is. Ez a véleményem. Összegezve tehát véleményem szerint ezzel az álláshely számmal némi türelem feltételezésével megoldható a probléma. Igazgató úrral megegyeztünk, hogy elkészíti az új nyitvatartási javaslatát, azt az OKSB november 22-i ülésén megtárgyalja, és olyan javaslatot tesz, hogyha kell a közgyűlés felé, ami szíve joga. És hogyha ez sem válik be, akkor újabb nyitvatartási javaslatot kell tenni. Természetesen elismeri, hogy hosszabbítani kell a nyitva tartást, természetesen a délelőttöt is be kell vonni, ezeket az igényeket ki kell elégíteni, és ki lehet ezzel az álláshely számmal is elégíteni.
Tóth László: Ha jól értelmeztem, akkor alpolgármester úr megállapodott a könyvtár igazgatóúrral, hogy meghosszabbítják a nyitva tartást.
Tarnóczky Attila: Elnézést, akkor pontosítanám. A könyvtár igazgatóúr készít az OKSB számára egy javaslatot. Azt az OKSB vagy úgy elfogadja, hogy elkészül vagy módosítja és annak megfelelően fog a könyvtár nyitva tartani.
Tüttő István: Azt még egyszer megismételném, hiszen elő fog kerülni. Az állami támogatás, normatív támogatás nem fedezi a béreket. Akkor hol vannak a dologi kiadások, egyebek? Szóval ezért óriási feladat most a költségvetés elkészítése, mert gondoljuk csak meg, hogy fejlesztésre, beruházásra, egyébre mennyire beszűkölnek a lehetőségek.
Tóth László: Nagyon rövid leszek. Csak emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy szerintem már több mint egy éve pont azért csökkentette valaki – nem tudom, hogy az OKSB-nek van-e ilyen joga, hogy egy közintézmény nyitva tartását csökkentse. Meglehet, hogy ide kellett volna hozni a közgyűlés elé, nem tudom. Azért mondom, hogy volt erre idő, fel lehetett volna készülni.
A számítógép használat meg azért nehézkes tisztelt uraim nem a háttér okozza ezt, hanem nincsen feldogozva az állomány. És mindaddig, amíg nem lesz feldolgozva 100%-osan, addig ez ilyen marad és mindenféleképpen kívánatos az igazgató úr által kért 3 fő munkahely plusz státusz biztosítása.
Tüttő István: Rátérnénk azokra az interpellációkra, amelyekben írásbeli választ adtunk. Megkérdezem Balogh László urat, hogy elfogadja-e az interpellációjára adott választ?
Balogh László: Csak két mondatot mind a két válaszról. Az egyik a Kinizsi utca 79. szám alatti vendéglátó üzlet nyitva tartása kapcsán általános érvényű kérdést tettem fel. A válaszban egy tételmondat, amely azt gondolom, hogy minden képviselőtársamnak szóló üzenet, mert gyakran találkozunk ezzel a problémával. „A jegyző kezdeményezésére az érintett hatóságok és a szakosztályok bevonásával egyeztetés történik arról, hogy a vendéglátó üzletek éjszakai működését milyen módon, milyen összefogással célszerű ellenőrizni. Ennek megvalósítása érdekében a konkrét munka megkezdődött.” Ennek a továbbvitelében és sikerében bízva elfogadom a választ, persze kíváncsi vagyok az újabb konkrét közigazgatási eljárás lefolytatására is, melyre a megyei közigazgatási hivatal utasította az elsőfokú eljárás megfellebbezése után.
A másik válasz, ugye ez a Rozgonyi utcai szennyvízcsatorna ellátatlanság problémájával kapcsolatosan feltett kérdésre vonatkozott. A válasz lényege az, hogy végső megoldást mindenképpen az érintett terület teljes ellátására szolgáló gravitációs rendszerű szennyvízcsatorna hálózat építése jelentené. Az építés költsége bruttó 9 millió Ft-ra tehető. A megvalósítás közgyűlési döntést igényel. A válasz végső lényege: „a 2002. évi költségvetés készítése során a további tervezetekben a fenti célt szerepeltetni kívánjuk.” Ha ez így lesz, úgy a választ elfogadom.
Tüttő István: Bicsák Miklós urat kérdezem.
Bicsák Miklós: Én is nagyon két rövid kérdésem, illetve kérésem volna. El tudom fogadni az interpellációkat, habár nagyon kellemetlen ilyen hidegben ott kint ácsorogni az ún. Alkotmány utca Dinter Kastéllyal szemben, a volt Somogyi Kastély 50 évvel ezelőtt, vagy 60. Azt kérném a tisztelt közgyűléstől, illetve a Hivatal műszaki ügyintézőjétől, hogy egy kicsit valóban ezt az egész ügyintézést, ahogy leírták itt a válaszban, ha felgyorsítanák, mert el lehet képzelni, hogy ahol nincs buszmegálló itt a tél, és ott kint ücsörögnek, ácsorognak hajnalban, délután a munkahelyre indulók, iskolás gyerek, hogy milyen kellemes.
A másik az ún. gyógyszertár előtt való áthelyezés. Tudom, hogy közművek vannak alatta meg egyéb, itt is a gyorsulásával kapcsolatban az ügynek kérném a segítséget.
A harmadik a Magyar utca 154-nél ott már kihelyezték igaz nem gyalogátkelőhely, hanem felhívás, hogy gyalogos és felnőtt közlekedés van, de már ez a közlekedés szempontjából is egy figyelmeztetés. Ezekkel a kérésekkel kérném az interpellációmat elfogadom.
Tüttő István: Kérem ezzel befejeződött. Megkérem Önöket, hogy gyorsan tartsunk még egy soron kívüli ülést. Ne tartsunk szünetet.
Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 19.15 órakor bezárta. (A hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)
Kmf.
|
Tüttő István |
|
polgármester |
A jegyzőkönyvet készítette: Tóth Andrea
2001. november 6. soron kívüli |
JEGYZŐKÖNYV
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2001. november 6-án (kedd) 19.15 órakor tartott soron kívüli üléséről.
Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme
(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)
Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István és Zsoldos Ferenc képviselők.
Tanácskozási joggal megjelent: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Karmazin József osztályvezető, Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető, Gáspár András a Via Kanizsa Kht ügyvezetője, Schmidt László az Ipari Park Fejlesztő Kht ügyvezetője.
Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap Szerkesztőség vezetője és Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.
Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! 11 képviselő aláírásával a következő napirendi pontokat kérem napirendre venni:
Előterjesztés Nagykanizsa-Miklósfa gyalog- és kerékpárút pályázattal történő megvalósítására.
Javaslat a Via Kanizsa Kht működési célú támogatására.
Kérem szavazzunk arról, hogy napirendre vesszük a miklósfai gyalogút és kerékpárút pályázat megvalósításával kapcsolatos napirendet. Kérem, szavazzunk.
A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 2-ről a Via Kanizsa Kht-nek működési célú támogatás átadásáról.
A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:
Napirendi pontok:
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Kérdezem, hogy valakinek van-e ezzel kapcsolatban észrevétele?
73 millió Ft összköltségű beruházás 33 millió Ft önerő. Kérem, szavazzunk róla.
A közgyűlés 18 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
412/2001.(XI.6.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a támogatással megvalósuló Nagykanizsa Miklósfa gyalog- és kerékpárút létesítésével. A 73.000 e Ft összköltségű beruházáshoz a 2002. évi költségvetésben 33.000 e Ft saját erőt biztosít.
Felhatalmazza a polgármestert az UKIG pályázat előkészítésére és benyújtására.
Határidő: 2001. november 20. (pályázat benyújtása)
Felelős : Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Úgy látom nincs észrevétel, szavazzunk róla!
A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
413/2001.(XI.6.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 5.000 e Ft támogatást nyújt a Via Kanizsa Kht működéséhez. A támogatás fedezete a költségvetésben beruházási célok között szereplő, de meg nem valósuló útépítés előirányzata.
Felkéri a polgármestert a további szükséges intézkedések megtételére.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 19.20 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)
Kmf.
|
Tüttő István |
|
polgármester |
A jegyzőkönyvet készítette: Tóth Andrea
2001. november 27. |
JEGYZŐKÖNYV
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2001. november 27-én (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről.
Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár tetőtéri fogadóterme
(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)
Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Törőcsik Pál, Tüttő István és Zsoldos Ferenc képviselők.
Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Simánné Mile Éva megb. osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető, Gerencsér Tibor nemzetközi kapcsolatok referense, Somogyi Ottó irodavezető, Szmodics Józsefné irodavezető, Hári László irodavezető, Vargovics Józsefné HKÖ elnöke, Kámán László intézményvezető, Gőcze Gyula kincstárvezető, Schmidt László ügyvezető, Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető, Dr. Szabó Csaba kórház főigazgató.
Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap főszerkesztője, Szalabán Attila a Zalai Hírlap munkatársa és Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.
Tüttő István: Köszöntöm képviselőtársaimat, a média és a Polgármesteri Hivatal képviselőit. Megkezdjük kijelölt munkánkat. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom.
Mielőtt bármiről döntenénk, felhívnám szíves figyelmüket, hogy egy borítékban, Önök előtt van az ún. vagyonnyilatkozatra vonatkozó formanyomtatvány. Közgyűlési döntésünknek megfelelően mindenki önkéntes alapon szíveskedjék ezt kitölteni. Amennyiben erre vállalkoznak, egyik példányát a Jegyzői Kabinet személyzeti ügyintézőjének adják le, amikor ezt megtették.
Ha valakinek esetleg kérdése lesz, azt akkor a Jegyzői Kabinet felé szíveskedjék majd megtenni.
Technikai hiba van ismét, valamit meg kell nézni, de én ettől függetlenül megkezdhetnénk a munkát, mert remélhetőleg ez nem tart sokáig. Legfeljebb megkérdezem Önöktől, hogy ki kíván majd napirend előtt szólni, és akkor ezeket feljegyzem.
Azt a jelzést kaptam, hogy csak az én mikrofonomból megy be a hang a magnetofonra. Kérem, hogy jelezzék azonnal, hogyha megszűnt a hiba. A kérésem az lenne, hogy akkor aki napirend előtt kíván szólni, akkor azt most tegye meg. Azt felírjuk és aztán ezt a jegyzőkönyvbe úgyis bele tudjuk tenni később.
Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság a legutolsó ülésén megtárgyalta a kórház kérelmét a kórház maradék épületeinek a rekonstrukciós előkészítésének tervpályázat kiírására. A kórház vállalja a tervpályázatnak az önrész, kérem napirendi pontra venni az interpellációk, kérdések utánra.
Kiss László: Napirend előtt szeretnék szólni Tóth Zsuzsa képviselőtársunk megbízásából, aki betegség miatt a mai ülésen sajnos nem tud részt venni.
Ez egy felszólalás lenne. Most olvassam fel az ő levelét?
Tüttő István: Nem, majd ha sorra kerül. Majd ha elhatároztuk a napirendi pontokat.
Röst János: Napirend előtt szeretnék kérni két percet sportsiker ismertetésére, valamint két kérdésem lenne. Az első kérdés Tüttő Istvánhoz szól: megkapják-e ebben az évben a pénztári dolgozók a többletbért címmel. A másik kérdésem Tarnóczky Attilához szól: hol van télvíz idején a Vikárius?
Marton István: Napirend előttre kérnék két percet egy lakossági fórum utórezgései címszó alatt. Az interpellációk, kérdéseknél kérek kétszer két percet. Az egyik a NagyPlus Rt-vel kapcsolatos, a másik pedig összeférhetetlenségi kérdés lenne.
Tüttő István: Ez kérdés lesz akkor, nem interpelláció?
Marton István: Kérdés.
Kelemen Z. Pál: Kérnék napirend előtt szólási lehetőséget a hozzászólás címen. Napirend előtt köszönet a 128-aknak. Van egy napirendet módosító indítványom a 6. napirendre: „javaslat a helyi adórendet módosítására írásban”. Mint azt megkaptuk a mai emlékeztetőben tisztelt képviselőtársaim, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara képviselői azt a véleményt fogalmazták meg, hogy nem állt rendelkezésükre megfelelő idő a rendeletmódosító javaslatok áttanulmányozására. Ez annyira igaz, hogy 22-én kapták meg ezeket a módosító indítványokat és 26-án kellett volna ezt véleményezni és megtárgyalni. Mindez időpontok között 1 munkanap állt volna rendelkezésére az Ipari és Kereskedelmi Kamarának, ezért javaslom ennek a napirendi pontnak a levételét.
Balogh László: Egy kérdésem lenne. Normális dolog-e, hogy a költségvetésben előre tervezett és elfogadott tétel csúszik, esetleg el is marad.
Tüttő István: Ez kérdés ugye?
Balogh László: Igen.
Bicsák Miklós: A kérdéseknél szeretnék kérdezni, hogy Kanizsa városa, illetve az illetékes hogy készül fel a közeledő tél beálltával a városnak az út meg az egyéb járdatakarításokkal. Ez a kérdésem.
Az interpellációknál pedig szóban szeretnék interpellálni, amelyet írásban is beadtam a tisztelt közgyűlésnek.
Antalics Dezső: A napirendek sorrendjével kapcsolatosan az a javaslatom, hogy a vendégekre való tekintettel az őket érintő pontokat hozzuk előre az interpellációkat követően. Így a 11. 7. – és nem tudom, hogy újonnan a kórház tisztségviselői is jelen vannak.
Tüttő István: Még egyszer soroljuk fel, melyek azok?
Antalics Dezső: 11. 7. és 8.
Tüttő István: És a kórházzal kezdenénk. A kórház rekonstrukció, 11. 7. 8. 17.
Van-e még olyan, amelyiknél előrehozást javasolunk?
Tarnóczky Attila: Kelemen képviselő úrnak a javaslata indított felszólalásra. Érvelésével egyetértek, mégis azt kérem a közgyűléstől, hogy a beterjesztett anyagot tárgyaljuk és utána napoljuk el a következő közgyűlésre. Nekem ugyanis alapvető problémáim vannak a javaslatcsomaggal. Lényeges eleme, a 900 Ft/m2-es adónem megszüntetése ez 19 vállalkozást érint. Ebből 4-5 az, aki évenként …..szerintem a Gazdasági Bizottság ezt a kérdést kezeli és ugyanakkor a rendelet elérte a célját, amennyiben az üres telephelyeken élet jelent meg, illetve bizonyos cégek olyan átcsoportosítást hajtottak végre, hogy mentesülnek ettől helyi adó fizetése mellett ekkora tehertől.
Az ellentétele a másik oldalon ugyancsak megkérdőjelezhető. Információim szerint 899 az a vállalkozás szám, amelynek a kedvezménye megszűnik. Ennek a mérlege számomra eléggé kétséges, hogy 19 helyen kedvezményt adunk, 899 helyen pedig kedvezményt megszüntetünk. Azt hiszem, hogy ilyen utcába belesétálni nem szabad. Én olyan módosítását tudom elképzelni az adórendeletnek, ami törvényi változások átvezetéséből áll esetleg – ha van ilyen – egyébként semmi indoklást nem láttam általában ennek a módosításnak.
Kelemen Z. Pál: El tudom fogadni Tarnóczky képviselőtársam javaslatát azzal a kitétellel, hogy a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara véleményét megvárjuk és annak ismeretében tudunk majd döntést hozni. Ugyanakkor rendkívül fontos lenne ezeknek a kérdéseknek a megtárgyalásakor is ismerni a kamara véleményét. Tulajdonképpen lehet, hogy elrepülünk egymást mellett, miközben a kamarának egészen más véleménye van, de el tudom fogadni ezt a megoldást.
Tüttő István: Csak annyi megjegyzésem van, hogy ez a rendeletmódosítás tervezet ez gyakorlatilag pozitív elemeket tartalmaz, tehát nem valószínű, hogy annyira támadás érné.
Tóth László: Egy kérdést szeretnék feltenni, amelynek a címe: miért nem sikerül egy helyi vállalkozónak 1999. február 17. óta 25-30 munkahelyet létesíteni.
Kiss László: Tarnóczky alpolgármester úr felszólalása indított arra, hogy én is szót kérjek, mert úgy vélem, hogy egy napirend elnapolása talán a napirend jóváhagyása kapcsán tárgyalandó meg. Azt hiszem kicsit elsietett volt Kelemen Z. Pál képviselőtársunknak a hozzászólása is. Mindezt azért mondom el, mert úgy a Kanizsai Kereskedelmi és Iparkamara, mint a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara továbbá a helyi Ipartestület képviselői is megkerestek engem is engem az ügyben és az volt a kérésük, hogy lehetőleg vegyük le a napirendről ezt a kérdést, mivel megalapozott véleményt nem tudtak kialakítani és a Gazdálkodási Osztály adószakértőivel, Adóügyi csoportjával nem tudták érdemben megvitatni ezt az adórendelet módosítás tervezetet. Ennek figyelembevételével én azt kérem, hogy vegyük le a napirendről és vagy a folytatólagos ülésen – hogyha már ez a megbeszélés, egyeztetés megtörtént – vagy a decemberi ülésen térjünk vissza rá. Ez az egyeztetés nem zárja ki azt, amit Tarnóczky Attila alpolgármester úr elmondott, hogy esetleg ne is változtassunk a rendeleten, de kérem, hogy az érdekképviseletek és a helyi gazdasági önkormányzat véleményét feltétlenül hallgassuk meg és csak azután hozzunk döntést. Ezzel kérem, hogy vegyük le a napirendről.
Tüttő István: Azt szeretném megemlíteni, hogy mindenképpen előbb kell elfogadnunk az adórendeletünket vagy módosítását, mint magát a költségvetést, tehát eleve úgy kell a napirendek sorrendjét majd meghatároznunk, ha ugyanazon a napon tárgyalnánk, mint esetleg a költségvetést.
Javaslom, hogy a 14. számú napirendet vegyük le: Nagykanizsa-Bajcsa Bakónaki patakon építendő híd munkák többletköltségének biztosítása. Egyértelműen az a véleményem, hogy ebben egyeztetést kell még tartani. Ha átalánydíjas szerződést köt egy vállalkozó, akkor viselnie kell a terheit annak, ha véletlenül rosszul mérte fel a terepet, vagy az időjárást, vagy egyebet. Én azt tanácsolom, vegyük le. Egyeztetünk, és utána megpróbáljuk. Visszavontam.
A következő a 29. számú napirendről ugyanez a javaslatom. A bizottság véleményét szeretném Önök felé közvetíteni azok számára, akik nem bizottsági tagok, a Gazdasági Bizottságét. A lakók elhelyezése meg kell, hogy előzze az egész ügynek a kezelését és csak utána lehet ezzel érdemben foglalkozni. Éppen ezért erre a kérdésre fektetünk hangsúlyt és utána kerülne Önök elé. Ezt a napirendet ezért így visszavonom.
Akkor eldöntjük, hogy milyen napirendet tárgyalunk. Írásban kiküldtük a napirendi pont javaslatokat. Elhangzottak a módosító indítványok. Akkor először a módosításról döntenénk. Csákai úr javasolta a kórházzal kapcsolatos napirend megtárgyalását, kérem a szavazatukat az interpelláció utánra. Kérem szavazzunk.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Szavazzunk arról, hogy a 11. 7. 8. és 17. napirendek pedig pontosan ezt követően kerülnek tárgyalásra. Kérem a szavazatukat. Egyben a napirendi pontok elfogadásáról is döntenénk.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: A következő napirendi pont felvételét kérem szavazzuk meg: „Javaslat bankváltás miatti hitelkérelem benyújtására” című napirend. Kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Kiss László: Elhangzott egy javaslat a 6. napirendi pont levételére vonatkozóan és erről nem szavaztunk, hanem egyben elfogadásról döntöttünk.
Tüttő István: Arról még nem szavaztunk.
Kiss László: De a napirendek egybeni elfogadásáról már szavaztunk.
Tüttő István: Nem, még nem szavaztunk.
Kiss László: Az előbb ez hangzott el, ezért nyomtam ügyrendi gombot.
Tüttő István: Nem, félreértetted Laci, mert én a 11. 7. 8. 17. sorrendjét mondtam és ezeknek az egybeni elfogadását.
Kiss László: A napirendek elfogadása, ez hangzott el, ezért szóltam polgármester úr. Jó, értettem, köszönöm, akkor térjünk vissza.
Kelemen Z. Pál: Én javasoltam a 6. napirendi pont levételét a napirendről. Ezután Tarnóczky képviselő úr elmondta, amit elmondott, én az érveit méltányolandónak tartom azzal a kitétellel, hogy ebben a kérdésben a kamarák véleményének ismerete nélkül nem döntünk. Azt nem ellenzem, hogy ezt a kérdést a mai napon itt megvitassuk, tárgyaljuk, beszéljünk róla, de azt nem javaslom, hogy ebben döntsünk is. Ez volt a javaslatom.
Tüttő István: Akkor felvesszük napirendre. Kérem szavazzunk akkor a 6. napirendről, hogy levegyük. Ez volt a javaslat először.
Dr. Baranyi Enikő: Tényleg nagyon sajnálom, hogy sokan jövő héten nem lesznek, azért azt el szeretném mondani, hogy utána pedig fog következni az a lemez és az a szám, hogy már megint kifutottunk az időből és a költségvetésről nem tárgyaltunk. Én osztozom a Kelemen képviselőtárssal, aki visszavonta. Azért kellene most tárgyalni róla. Nem kell szavazni, ha visszavonta.
Tüttő István: Kiss László úr azt kérte, hogy vegyük le. Kérem szavazzunk! Aki igennel szavaz, a levétel mellett dönt és támogatja Kiss László urat. Kérem szavazni!
A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Megnézem, hogy van-e még olyan napirend, amit fel kellene vennünk. Nincsen már, akkor kérem a többi írásban kiküldött napirendi pontokról a szavazatukat.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:
Napirendi pontok:
1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
2. Interpellációk, kérdések (írásban)
3. Előterjesztés a kórházi rekonstrukciót előkészítő tervpályázat kiírására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
4. A Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola Hunyadi u. 18. sz. alatti iskolaépületének bővítése (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
5. A Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átalakulása és a 2002. évi víz- és csatornadíjak (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
6. A kéményseprőipari közszolgáltatások 2002. évi díjainak megállapítására, a többször módosított 13/1996.(III.26.) közgyűlési rendelet módosítása (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
7. Javaslat Ultrakönnyű Repülők Európa Bajnokságának támogatására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
8. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi költségvetésének I-III. negyedévi végrehajtásáról (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
9. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi költségvetéséről szóló 10/2001.(III.14.) számú rendeletének módosítására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
10. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetési koncepciójára (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
11. Javaslat a helyi adórendelet módosítására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
12. Előterjesztés az önkormányzat szilárd hulladékgazdálkodási feladatai témakörben az Állami Számvevőszék által lefolytatott vizsgálat javaslatai szerinti intézkedési tervről (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
13. Előterjesztés Kanizsa Újság Kft támogatására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
14. Nagykanizsa, Rózsa u. 22. előtti autóbuszmegálló áthelyezése (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
15. Javaslat a Kincstári intézmény és a szakmai intézmények közötti Kincstári Megállapodás módosítására, valamint a Kincstár szervezeti és működési rendszerének változtatására (írásban)
Előadó: Gőcze Gyula intézményvezető
16. A Sugár utcai Mozi épület állagmegóvása (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
17. Beszámoló az Egészségügyi Alapellátás helyzetéről, a privatizációs folyamatok alakulásáról az egészségügyi alapellátásban (írásban)
Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök
18. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság közötti ingatlan-hasznosítási szerződés módosítására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
19. Javaslat szabadtéri színpad kialakítására (írásban)
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
20. Tájékoztató a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítéséről (írásban)
Előadó: Balogh László bizottsági elnök
21. Bicsák Miklós képviselő önálló indítványai Közösségi Ház létesítése, Palin SE tulajdonjogának rendezése és az Alkotmány utcában gyalogjárda építésére vonatkozóan (írásban)
22. Tóth Zsuzsa képviselő önálló indítványa a gépjármű várakozóhelyek létesítésére vonatkozó rendelet módosítására (írásban)
23. Györek László képviselő önálló indítványa a közgyűlés bizottságainak módosítására vonatkozóan (írásban)
24. Röst János képviselő önálló indítványa az önkormányzati 100%-os tulajdonú gazdasági és közhasznú társaságok (Kft., Kht.) felügyelő bizottsági tagok összeférhetetlenségéről (írásban)
25. Javaslat a bankváltás miatti hitelkérelem benyújtására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Zárt ülés
26. Javaslat a Nagykanizsa, Postakert út 25/F földszint 2. sz. önkormányzati bérlakás bérlőjének kijelölésére (írásban)
Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök
27. Előterjesztés a Nagykanizsa-Palin Alkotmány u. 58. sz. 4283/2. hrsz. alatti ingatlanról (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
28. Előterjesztés a nagykanizsai 037/9 hrsz-ú ingatlan megvásárlásáról (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
29. A Nagykanizsa, Ady u. 31. sz. alatti ingatlan kezelői jogának megvásárlása (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
30. Tájékoztató az önkormányzati vagyonkataszter készítésének feladatairól, ütemtervéről (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy Birkner úrnak volt egy indítványa, hogy az Alfától az Omegáig. Nem sikerült bizottságig elkészíteni az anyagot, december 18-án már biztosan itt lesz. Kérem elfogadni.
Ezt követően a ki nem hirdetett határozatokat szeretném Önökkel ismertetni, illetve a sajtóval.
A 335/2001.(X.2.) számú határozat:
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. felhatalmazza az Ipari Park Fejlesztő Kht. ügyvezetőjét, hogy a Redilco Rt. SPA-val kötendő szindikátusi szerződés kérdéses pontjai tekintetében megállapodjon az olasz fél képviselőjével.
2. 2. felkéri Schmidt László ügyvezetőt, hogy a laktanya területek kezelésével kapcsolatos kérdések tisztázása, a szindikátusi szerződés mellékleteiben szereplő fejlesztési ütemekre vonatkozóan az önkormányzat számára beépítendő garanciák miatt, folytasson további tárgyalásokat az olasz fél képviselőjével, melyhez vegye igénybe Dr. Kovács Loránt ügyvéd és Kalmár István közgazdász - mint szakértők - segítségét is. Az eredményéről az októberi közgyűlésen adjon tájékoztatást.
3. kinyilvánítja, hogy külön projekt menedzsert nem kíván alkalmazni, mert ezeket a feladatokat az ügyvezető látja el.
4. egyetért azzal, hogy a szindikátusi szerződés 4. pontja – mely a szerződő felelek együttműködésére vonatkozik – egy e.) ponttal egészüljön ki, az alábbiak szerint „ az üzleti terv a szindikátusi szerződés részét képezi”.
Következő: Javaslat a gázközmű – vagyonnal kapcsolatos magyar államkötvények hasznosítására, 336/2001. (X.2.) számú határozat:
A) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a gázközmű-vagyon ellenértékeként jóváírt dematerializált Magyar Államkötvények értékesítésére vonatkozó:
a vételi ajánlatok elbírálására, illetve az értékesítés konkrét lebonyolítására ad hoc bizottságot hoz létre, amelynek tagjai:
- Marton István
- Dr. Fodor Csaba
- Cserti Tibor
- Budai István
- Birkner Zoltán képviselők.
Előterjesztés a KHG Kft. fellebbezéséről 337/2001. (X.2.) számú határozat:
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a KHG Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 399/2001. számú határozat ellen benyújtott fellebbezését megalapozottnak tarja, és a 2001. évre megállapított – most a számokat nem mondom - építményadó fizetési kötelezettségét mérsékelte.
Javaslat a XX. számú háziorvosi körzet működtetésének ellátására, ez a 361/2001.(X.9.) számú határozat:
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. tudomásul veszi, és hozzájárul ahhoz, hogy a XX. sz. háziorvosi körzet ellátását Dr. Hajdú Katalin belgyógyász szakorvos végezze- a rezidensi vizsga megszerzéséig – a palini Orvosi Bt. alkalmazottjaként
2. kinyilvánítja azt a szándékát, hogy szükséges szakmai feltételek fennállásakor – legkésőbb 2002. május 30-ig - Dr Hajdú Katalinnal a XX. sz. háziorvosi praxis működtetésére Megbízási szerződést fog kötni.
A 362/2001.(X.9.) számú határozat: előterjesztés az 1847/37-es hrsz-ú ingatlan értékesítéséről:
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése értékesíti közvetlenül a Tető-Fok Kft. részére az előbb felsorolt hrsz.-ú ingatlant. Meghatároztuk az eladási ár m2 árát is.
Magyar Államkötvények vételi ajánlata ez a 363/2001. (X.9.) számú határozat:
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a gázközmű vagyon ellentételezésére jóváírt 615.350 eFt értékű dematerializált Magyar Államkötvényét a legkedvezőbb vételáron értékesíti. Az értékesítésből származó bevételt 3 hónapi kamatozásra leköti azzal a kikötéssel, hogy még ez évben a jövő évi költségvetés készítése során meghatározza a felhasználás célját.
Továbbá egyetért azzal, hogy a költségvetés elfogadásáig ezen összeget forrásként, egyetlen cél megvalósításához sem jelöli meg.
Következő: Javaslat a Zala Megyei Önkormányzat által alapított kitüntetésekre. Itt kérdésem az lenne, hogy a neveket ismertethetjük, mert ugye az majd ha megítélik. Eldöntöttük, hogy milyen személyeket javasoltunk. Reméljük, hogy ezen személyek közül azért sokan fognak megfelelő díjazásban részesülni.
Következő: Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményeinek, vállalkozásainak és társaságainak pénzintézeti számlavezetési, pénzforgalom lebonyolítási és hitelezői feladatainak ellátására. Ez a 365/2001. (X.30.) számú határozat.
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményeinek, vállalkozásainak és társaságainak pénzintézeti számlavezetési, pénzforgalom lebonyolítási és hitelezői feladatinak ellátásával 2002. január 1-től 2004. december 31-ig az OTP Bank Rt. bízza meg.
Következő: Javaslat a minőségirányítási rendszer tanúsítását végző szervezet megbízására. Ez a 366/2001.(X.30.) számú határozat:
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Polgármesteri Hivatalnál az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer tanúsításával az ÉMI TÜV Szentendre szervezet ajánlatát fogadja el.
Előterjesztés Nagykanizsa-Szabadhegy, Cseresznyés u. K-i irányú folytatásában lévő földterület kisajátításáról. Ez a 367/2001. (X.30.) számú határozat:
A Közgyűlés javasolja, hogy a Cseresznyés utca K-i irányú folytatása mielőbbi megvalósíthatósága érdekében a Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda indítsa meg az út céljára történő lejegyzésre az eljárást.
Az ingatlanrész vételárának kifizetése a 2002. évi költségvetés önkormányzati ingatlanvásárlás céltartaléka terhére történik.
Döntöttünk fellebbezésekről.
Gázközmű vagyonnal kapcsolatos megbízási szerződés teljesítése, ez a 386/2001. (X.30.) számú határozat:
A Közgyűlés nem fogadja el a gázközmű vagyon érvényesítése tárgyában Dr. Kovács Loránt ügyvéd úr által benyújtott számlát, mivel a parlamenti döntésre az ügyvéd úrnak közvetlen ráhatása nem volt és tényleges teljesítést ez az érték nem takar.
Előterjesztés a Nagykanizsa, Csengery út mentén található, 3779/14 hrsz-ú ingatlan egy részének a H-Szarvas Kft. részére történő értékesítéséről. Ez a 387/2001. (X.30.) számú határozat:
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése értékesíti a H-Szarvas Kft. részére a nagykanizsai, 3779/14 hrsz-ú ingatlan azon területegységét, mely a Csengery út, a 3779/12 hrsz-ú ingatlan, a Nagykanizsa-Zalaegerszeg vasúti pályatest és a tervezett déli elkerülő út jelenlegi nyomvonala között helyezkedik el. Az ingatlan vételára 900 Ft/m2.
A H-Szarvas Kft. vállalja, hogy azon az ingatlanon 2003. december 31-ig minimum 40 fővel üzemet hoz létre. Amennyiben a megadott határidőig ez a feltétel nem teljesül, úgy a H-Szarvas Kft. köteles az Önkormányzatnak kifizetni az eredetileg javasolt 2.500 Ft/m2 és az elfogadott 900 Ft/m2 vételár közötti különbözetet.
Javaslat a Bajcsai Geotermális Program megvalósításához szándéknyilatkozat kiadására. 388/2001 (X.30.) számú határozat:
A Közgyűlés a Bajcsai Geotermikus Projekt I. a ütemének megvalósításával egyetért.
Felhatalmazza a Polgármestert, hogy az előterjesztés-kiegészítésében foglalt ütemezésnek megfelelően az I.a ütemre vonatkozóan az Aquaprofit Rt. részére az Önkormányzat nevében szándéknyilatkozatot adjon ki.
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Bajcsai Geotermikus Projekt anyagi kötelezettségét az önkormányzat nem vállalja fel.
Ennyi volt a ki nem hirdetett határozatok sora.
Kiegészítéseket is adtunk több anyaghoz. Remélem, hogy időben megkapták.
Napirend előtt:
Kiss László: „Immár ki tudja hányadik alkalommal szólalok fel lassan már vesszőparipának tűnő kérdésben, nevezetesen a Király u. 31. néven elhíresült tömb tárgyában. Három nap híján két hónapja történt kezdeményezésemre és jegyzőnő kezdeményezésére az a beszélgetés, amelyen jegyzőnő, aljegyzőnő, Karmazin úr, Tárnok úr, az Építéshatóság és két meghívott lakói képviselő, Fenyves Jenő, illetve Baracskai László vettek részt. Megbeszélésünk célja az volt, hogy végre közös kompromisszumkészséggel felvértezve átbeszélve az elmúlt három éve nyilvánosságra hozott problémákat, amelyek ezen útszakaszra vonatkoznak, megoldást keressünk. Akkor ígéret hangzott el a Hivatal részéről, hogy belátható időn belül – amit akkor két hétre taksáltak – jómagam illetve a lakosok képviselői valamiféle választ kapnak arra vonatkozólag, hogy miben látják az ügyben illetékesek ezen, immár tengeri kígyóvá növekedett problémahalmaz megoldását, vagy látnak-e egyáltalán reális esélyt az anomáliák rendezésére. Tudtommal azóta többször is volt terítéken az ügy. Mindennek folyamatairól azonban semmiféle értesítést nem kaptunk. Jómagam, mint a belváros képviselője tudomásul veszem, hogy államigazgatási eljárás alá tartozik a kérdéses eset, ugyanakkor az október 1-jén folytatott megbeszélésünkre utalva úgy érzem, mégis jogos a lakók azon irányú elvárása, hogy valamiféle értesítést kapjanak a Hivataltól ez ügyben. Zárójelben jegyzem meg, hogy az újonnan épülő lakások feltárása valójában ellentétben a vállalkozó állításával a belső udvar felől és nem a Király u. Dél-Zalai Áruház felé eső részéről történik, mivel az onnan fizikailag kivitelezhetetlen. Olyan útról történik a feltárás, amely jelen vonatkozó adatok alapján nem is léteznek. Olyan útról történik a feltárás, amely azóta megsüllyedt a ki-be járó több tonnás gépjárművek miatt.
Úgy vélem az általam fent leírtak alapján joggal gondolhatják az ott lakók, hogy minden állampolgári jogukat egyszerűen figyelmen kívül hagyják és nem tekintik őket Nagykanizsa Megyei Jogú Város lakosainak.” Aláírás, tisztelettel Tóth Zsuzsanna képviselő.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: A Király u. 31-el kapcsolatosan azt tudom elmondani, amelyet az Ügyrendi Bizottság elnöke csak meg tud erősíteni, hogy ez a Király u. 31-el kapcsolatos kérdések tisztázása kapcsán elindult egy valóban teljes körű problématisztázás. Az Ügyrendi Bizottság került be az ügy. Az Ügyrendi Bizottság olyan álláspontra jutott, hogy felfüggeszti ennek a kérdésnek a megtárgyalását addig – ugyanis az útlejegyzés kérdésében a Közigazgatási Hivatal nem tudott egyértelmű választ adni, hogy a közgyűlésnek az a döntése, amelyben felfüggesztette az útlejegyzést, hogy az egyáltalán lehetséges-e – a Közigazgatási Hivatal a minisztériumból az állásfoglalást megkapta, illetve részünkre is megküldték, hogy .. vagy mindegy minek nevezzük – amelyet képviselő úr is említett – folytatott tényleg minden lényeges kérdésre kiterjedő vizsgálatot és most készül el az az anyag, amely a felfüggesztést követően az Ügyrendi Bizottság elé kerül. Abból az okból, hogy utána pedig természetesen a közgyűlés elé, hogy teljes körűen ez a probléma egyszer és mindenkorra lezárásra kerülhessen.
Röst János: Egy kiemelkedő sportsikerről szeretnék tájékoztatást adni. November 13-18. között rendezték meg Keszthelyen a Junior Női Kardcsapat Európa Bajnokságot, ahol a magyar csapat Európa Bajnok lett. Ennek a csapatnak a tagja a kanizsai Piécs Adrienn, akinek szeretnék gratulálni és edzőjének is Kiss Györgynek. Ugyanezt szeretném kérni a polgármester úrtól, hogy a közgyűlés nevében fejezze ki a jókívánságát, gratulációját. Szintén Piécs Adriennek és Kiss Györgynek.
Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy írásban már köszöntöttük az Önök nevében az említettet és innen is még egyszer gratulálunk. Az észrevételt köszönjük, de meg kell, hogy mondjam, hogy gyakorlattá tettük, az állandó sajtófigyelést és figyeljük az ilyen kiemelkedő eredményt elérő diákokat, sportolókat és aki az élet bármely területén valaki elismerésre méltó tettet hajt végre, azoknak személy szerint szoktunk gratuláló levelet küldeni. De ha valaki bármilyen ilyesmiről információt szerez, azért nekünk is jelezze, mert előfordulhat, hogy elkerüli a mi figyelmünket, éppen ezért köszönjük, ha ilyen megjegyzést tesznek.
Marton István: Egy lakossági fórum utórezgései címszó alatt kértem két percet méghozzá a múlt hét közepén – ha jól emlékszem szerdáján – Szabadhegyen tartott lakossági fórumról. Aminek az ott elégedetlenkedő állampolgárok egy „Kit képvisel Marton úr” című nyílt levélben adtak hangot, polgármester úrnak is megküldték ezt a levelet. Úgy gondolom, hogy azért egy kicsit távolabbról kell kezdeni a mondanivalót. Mint az eskü szövegéből kiderül, minden képviselő a városra esküszik és ezen belül az egyénileg választott képviselők pedig értelemszerűen a körzetüket is képviselik. A 10. számú választókörzetben, ahol 12. éve vagyok képviselő, kb. 3.000 polgár lakik. Ebből a létszámból a teljes szabadhegyi létszám mintegy 5-6%-ot tesz ki. Az érintettek, akik ezt a felvetést tették az alsószabadhegyi utca északi részének mintegy 30%-án lakó polgárok, akik bőven belül vannak az 1%-on. Hogy kik állnak eszmeileg mögötte, azt én nem kívánom megnevezni, de hát 3-4 emberről van szó értelemszerűen. Ezt a rendezési tervet nem én készítettem, nem én készíttettem, de azt kell, hogy mondjam, hogy ritka jól sikerült rendezési terv, rendkívül alapos munka előzte meg a város részéről. A Főépítészi Iroda a munkabizottságba lakossági tagokat hívott meg, akik részletesen kifejtették álláspontjukat és amit lehetett, a tervezők figyelembe is vettek. Amikor ez elkészült, akkor a Városfejlesztési Bizottság megtárgyalta és 8-0 arányban javasolta elfogadásra. Minden ott létező tag ezt tartotta jónak. Ezen kívül azt ki kell még mondani, hogy Szabadhegy belterületbe vonásától – vagyis ’95. december 20. óta – az alsószabadhegyi utca teljes hosszára 20 méter volt a szabályozási szélességi előírás, vagyis a kerítéstől kerítésig lévő távolság. Az új szabályozás szerint a déli része, ami 70%, 22 méterre nőtt és így ez a terület kapott 10% kedvezményt. Ami azt jelentette, hogy megmaradt a 20 méter.
Még azt is el kívánom mondani, hogy azon képviselőtársaim is, akik hitegették a szervezőket, hogy majd aztán megváltoztatjuk ezt az előírást, azok közül sem szavazott szeptember 26-án senki sem velük, tehát döntő többsége a közgyűlésnek határozott úgy, hogy ez kell, hogy legyen a rendezési terv. 12. év alatt azt kell, hogy mondjam, hogy a magam részéről ilyen gusztustalan kiscsoportos önzéssel még nem volt módom sehol sem találkozni.
Kelemen Z. Pál: A napirend előtti felszólalásom címe köszönet a 128-aknak. Egy kis előzetest, bevezetést engedjenek meg. Abban mindnyájan egyetérthetünk, hogy aki segít Nagykanizsának, az használ a városnak. Abban is mindnyájan egyetérthetünk tisztelt képviselőtársaim, hogy aki az ellenkezőjét teszi, az árt. Nem minden politikai felhang nélkül van a mostani napirend előtti hozzászólásom – és ezért előzetesen hadd mondjam el, hogy egyetlen helybeli politikust sem fogok nevén nevezni és egyetlen politikai párt helyi szervezetét sem, mert úgy hiszem egyenként és személyenként ebben a kérdésben egyetértünk.
Térjünk a tárgyra. Döntött a Parlament a laktanyák ügyében. Két számot mondanék: 187, 128. 128 képviselő úgy döntött, hogy szavazatával segít a városnak, hogy a város a laktanyákat ingyen és térítésmentesen kapja meg. 128 szocialista és szabad demokrata képviselő megpróbált használni a városnak. Megtehetném, hogy név szerint felsorolom őket, de ez teátrális lenne. Éppen olyan teátrális lenne, mintha elmondanám a 187 nevét – annak a FIDESZ-es, kisgazda és MDF-es képviselőknek a nevét – akik szavazatukkal ártottak a városnak. Lényegét tekintve: napirend előtti felszólalásom célja az volt, hogy megköszönjem annak a 128 képviselőnek aki a Parlamentben megpróbált segíteni Kanizsának. Sajnos nem sikerült nekik.
Tüttő István: Több napirend előtti hozzászólásra jelentkező képviselőtársam nem volt.
1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Szeretnék mindjárt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásánál a 30. tehát a legelső, a 60 millió Ft téves adat, 39 millió 621 ezer Ft. Első oldalon mindjárt az első pont. Önök emlékeznek rá, hogy annak idején döntöttünk, hogy elengedjük a különbséget. Így jött ki ez a szám. Kérem ezt pótolni. 39 millió 621 ezer Ft.
Dr. Fodor Csaba: A jelentésből kimaradt, mi szerint a 266/2001.(IX.11.) számú közgyűlési határozat, mely engem jelölt meg felelősnek mint a Gazdasági Bizottság elnökét, hogy készüljön el egy jelentés a város oltóvíz ellátásával foglalkozó jelentés pontosabban. Ennek a határidő módosítását kérném majd a decemberi soros közgyűlésre. A jelentés készen van, itt van a kezemben, elkészítettük, illetve nyilvánvalóan a Dél-Zala Víz és Csatornamű Vállat és a Tűzoltósággal együtt. Ezt a jelentést először a Gazdasági Bizottságra szeretném vinni és azt követően szeretném, ha a decemberi soros közgyűlésen ez benne lenne.
Budai István: A polgármesteri beszámoló, tájékoztató 5. oldalán lévő Járgányjavító Kft jogügyleteinek vizsgálatával kapcsolatosan szeretnék hozzászólni. Az elmúlt folytatólagos közgyűlésen én kérdésként tettem fel azt a témát, hogy miért nem került be a lejárt határidejű határozatok közé ez az anyag. Akkor olyan választ kaptam, hogy azért, mert velem az érdekelt képviselő urakkal tárgyalni kívánnak ez ügyben. Sajnos ez a beszélgetés nem történt meg és ezért vagyok kénytelen most itt akkor a közgyűlés nyilvánossága előtt egy-két dolgot erről mondani.
Én négy pontban fogalmaztam meg azokat a vizsgálati szempontokat, amiket én jónak tartottam volna megnézni a Hivatalon belül. Ez a négy pont volt ugye a ’94-ben elmaradt bérleti díjak helyzete.
Azt kértem, hogy meg kellene nézni, hogy miért nem kerültek ezek kiszámlázásra. A második ilyen pont volt a ’95. január, február, március és december havi bérleti díjak. A harmadik volt a ’96-ot követő bérleti díjak törlése, illetve ki nem számlázásának az elmaradása. A negyedik pedig az alkatrész eladás részletfizetése és az azt követő esetleges késedelmi pótlék felszámításának az elmaradása. Erre készült egy vizsgálati jegyzőkönyv, amelyet a Hivatal három dolgozója készített. Én úgy gondolom, hogy ez egy sor olyan ellentmondást tartalmaz, amelyet én a magam részéről nem tudok elfogadni. Tárgyi tévedések vannak. Többek között azt állítja a vizsgálat, hogy ’94-ben nem volt jogviszonyban az önkormányzat meg a Járgányjavító Kft. ’94-ben egy 10 éves szerződés köttetett a VG Kft és Járgányjavító Kft között. A VG Kft-t viszont ’94. június 30-al végelszámolással felszámolták. Én úgy gondolom, hogy ez a szerződés, amit akkor kötöttek, ezt folytatni kellett volna, mert nem jogutóddal szűnt meg, mert a végelszámolás az én fogalmaim szerint jogutód nélküli megszűnést jelent. Ilyen esetben én úgy gondolom, hogy a tulajdonosokra hárul az a feladat, hogy tovább folytassák azt a megkezdett bérleti díj behajtást. Nem is ez a problémám nekem. Olyan ellentmondások vannak benne, hogy ’94. december 31-én a zárómérlegét a VG Kft beadta, mert az akkori közgyűlés elfogadta. Énszerintem, június 30-án felszámolták, vagy végelszámolták, akkor december 31-én nem adhatott be mérleget és ezt a közgyűlés nem fogadhatta el.
Szinte nem foglalkozik – én azt kértem, hogy meg kellene vizsgálni azt a ’96-os bérleti díj törlést, amelyet egy levéllel a Gazdálkodási Osztály töröl. Én nem azt mondtam, hogy mindenképpen be kell hajtani, hanem egyáltalán a jogszerűségét kellene vizsgálni, egyáltalán jogos volt-e.
Nem foglalkozik ez a vizsgálat azzal sem, hogy az alkatrész dologgal hogyan áll. A jegyzőnő megállapítja, hogy az alkatrész ellenértékének a részletfizetésével kapcsolatosan mivel olyan megállapodás, amely kizárná mindenféle követelésből az önkormányzatot, ilyen megállapodás a Hivatalban nem található. Ha nem található, akkor viszont előttem egyértelmű, hogy akkor fel kell számítani a késedelmi pótlékot. Én vettem a fáradtságot és megállapítottam, hogy ez a késedelmi pótlék több mint 2000 napos késedelem mellett több mint 3 millió Ft lett volna. Azt is kiszámoltam, hogyha ez határidőben kifizetik és ezt a pénzt valamilyen kincstárjegybe betesszük, akkor közel 6 millió Ft-ot nyerhetett volna rajt az önkormányzat.
Nekem az a kérésem, hogy ezt a részét a beszámolónak ne fogadjuk el. Adjunk egy újabb határidőt, amit én december 31-ben látnék végrehajthatónak és ismételten vizsgáljuk meg és ez akkor kerüljön nyugvópontra. És akkor már tényleg konkrétan valamilyen megállapodásra jussunk.
A következő olyan dolog, amit én még ha van időm akkor elmondanék, hogy szeretném azért megtudni, hogy itt a tájékoztató ugyancsak 5. oldalán az alpolgármester úrnak az alpolgármesteri jogviszonyának a megszüntetése mennyibe került a városnak. Azért azt forintálisan ki kellene mutatni. Én nagyon kíváncsi lennék rá. Nem azért mert hajt a kíváncsiság, de azért jó lenne tudni, hogy egy ilyen esetben mi az, amit ki kellett fizetni.
Még van egy olyan dolog, amit én szeretnék elmondani. Az Állami Számvevőszék jelentését becsület szavamra nem én írtam, de olyan, mintha én írtam volna. Mert ugye én is kifogásoltam többször azokat a szempontokat, amiket itt megállapított. Énnekem az a kérésem, hogy azért ezeket vegyük fontolóra és én remélem a képviselőtestületet ez az ÁSZ vizsgálat meggyőzte arról, hogy ma a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan semmiféle szerződést nem módosítunk, hanem új pályázatot kellene kiírni. Ezt kérném.
Tüttő István: Az intézkedési terv külön tárgyalásra kerül.
Röst János: A 96/2001. számú határozatról szeretnék hozzászólni – ez a második oldalon van. A Széchenyi Terv lakásprogramjában lehetővé teszi az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának a támogatását. Kanizsán a lakótelep döntő része ezzel a technológiával épült, de megtalálható egyébként a belvárosban is több épületnél. Ezt a szakirodalom alagútzsalus technológiával nevezi a kanizsait. A rendelettervezet elkészült, a bizottságok megtárgyalták és támogatták egyébként. A polgármesteri beszámoló viszont nem támogatta és a visszavonását kéri. Ezzel nem hiszem, hogy egyet lehetne érteni. Kérném a képviselő társaimat, hogy a rendeletet alkossa meg, hogy az igények legalább kerüljenek felmérésre. 1/3 rész kormánytámogatással 1/3 rész önkormányzati támogatással és 1/3 rész lakossági pénzügyi forrással lehet megvalósítani ezeket a felújításokat. Önkormányzati támogatás híján elvileg a felújítások nem tudnak létrejönni, nem tudnak megvalósulni. Ez azt jelenti, hogy a kormány felvillantja a lehetőséget a lakosság részére, az önkormányzatnak nincsen hozzá pénze az 1/3 önrészhez, így az állampolgár kire haragszik, nyilván Nagykanizsa város önkormányzatára. Ha a kormány a zárszámadáskor azt a 300 milliárd Ft-ot, amelyet infláció alultervezéséből szedett be, ennek a 200 millió Ft részét – magyarul a nyugdíj és az egészségügyi pénzek feletti részét – visszaadta volna az önkormányzatok részére, akkor Kanizsán most ez a program nem jelenthetne problémát.
Szeretnék egy felhívást is közzétenni, azt a kanizsai magánszemélyt vagy vállalkozót, aki önkormányzati támogatás nélkül nyert a Széchenyi pályázaton, azt meghívom egy sörre.
Tarnóczky Attila: Önök előtt ott van az asztalon kiosztott sokszorosított változatában a Széchenyi Tervnek ez az FP 2002 EM 1-es pályázati kiírása. Ezt most kapták meg. Ez arról szól, hogy egyrészt ezeknek a házaknak egyébként magánházaknak és akár családi házaknak az ilyen jellegű felújításához 30% állami támogatást lehet igényelni önkormányzati rész nélkül. Úgy gondolom ez az az út, amin el kellene indulnunk, ugyanis a másik út az beláthatatlan a költségeit tekintve és én nem látok olyan önkormányzati forrásokat, amelyben sok száz millió, milliárdos nagyságrendű összeg erre a célra költhető lenne. Az önkormányzat feladata az véleményem szerint, hogy ezekben a házakban lévő önkormányzati lakásokhoz a felújításra a saját erőt biztosítsa és a szervező munkát ereje szerint segítse.
Tüttő István: Még egyszer kiemelve. Mi is most kaptuk meg ezt. Ez azt jelzi, hogy nem szükséges önkormányzati hozzájárulás, anélkül is lehet. Ezt pedig figyelemfelhívásként is kérjük a sajtót is, hogy a lakosság felé ezt közvetítse akár ennek a rendeletnek a Kanizsa Újságban való megjelenését is jónak tartanám.
Röst János: Én nem azt kértem Tarnóczky Attilától, hogy a pénzügyi forrást rendeljük mellé. Én azt kértem az előbb, hogy a rendelet legyen megalkotva, az igényszint legyen felmérve és utána még mindig el lehet dönteni, hogy az önkormányzat támogatni kívánja-e egyáltalán a lakosságot ilyen módon, vagy nem kívánja támogatni.
Cserti Tibor: Én magam is az ötös számú tájékoztatónak a határozati anyaggal kapcsolatban kívántam szólni. Számomra is precedens érték egyébként. Még egyszer mondom, a gondolati tartalom mellett az újszerű információ, amit Tarnóczky képviselő úr számunkra közöl. Igazán volt egy olyan egyetértő anyag, amely végigment ugye az érintett bizottságokon. Tudjuk, hogy az ………az nagyon sok ember számára húsbavágó kérdés a városban, éppen a ….technológia alkalmazása miatt. Ezt teljes körrel szépen bemutatta Röst János képviselőtársam. Ténylegesen én úgy gondolom, hogy ha az információ teljes birtokában leszünk és a teljes birtok azt jelenti, hogy valamifajta felmérés, tájékoztatás a döntés előkészítő számára szükséges, hogy hányan élnének vele egyáltalán. Semmiféleképpen nem fejeződhet be ennek az élő határozatnak a sorsa azzal, hogy kérem hatályon kívül helyezését, mert egyébként, hogyha a közgyűlés korábban hozott egy határozatot, a bizottság egyetértett vele és utána picit a helyi jogszabályok …….a vezetői értekezlet úgy döntött, hogy helyezzük hatályon kívül. Ezért mondom precedens értékűnek, mert furcsának tartom, én azt mondom, hogy azzal a fajta módosító javaslattal mindenféleképpen kellene élni, hogy vigyük végig a rendelettervezet szintig – gyakorlatilag legyünk egy törvény birtokában – és akkor egy helyi támogatás megalkotásáról, vagy végleges elvetéséről tudjunk dönteni. Nem hajtani kell a tatárt, ez nem költségvetés függő – április elseje igen – de nyugodtan ráérünk vele tartalmilag is foglalkozni.
Tarnóczky Attila: Csert úr! Nekem az a véleményem, hogy olyan felméréseket végezni, hogy ki élne ezzel a támogatással, utána úgy dönteni, hogy ilyen támogatás nem lesz, életveszélyes.
Györek László: Két témában is szeretnék szólni és akkor rögtön csatlakoznék ehhez az ötös ponthoz. Egyrészt a pályázati anyag, amit megkaptunk kiegészítő anyagként, az nem az egyedüli pályázat és ez egyébként nem is arról szól, amiről Röst úr beszélt – már amit itt megkaptunk. Én magam is egyetértek azzal, hogy az önkormányzatnak kötelessége támogatni főleg a keleti városrészben véleményem szerint nem túl rövid, de középtávon mindenképpen felmerülő felújítási költségeket, amiket a lakók önmagukban nem tudnak úgy vélem állni. Ez tehát az önkormányzat kötelessége. Még akkor is az, hogyha jól tudom nincs leírva az önkormányzati törvényben mindez. Azonban a probléma azt hizsem, hogy inkább az, hogy fogalmunk sincs arról, hogy itt tulajdonképpen hány épületről van szó egyáltalán, amivel gond és probléma lehet. Azt sem tudjuk tulajdonképpen, hogy kinek van erre igénye – nyilvánvaló egyébként, hogy majdnem hogy mindenkinek. Úgy gondolom tehát, hogy ezzel nem rendelet szintjén kell kizárólag foglalkozni, hanem úgy is, hogy ezeket az igényeket felmérjük. Az igényeket olyan szinten kell felmérni természetesen, hogy mikor kerülhet erre sor és pontosan mennyibe is fog ez kerülni. Én úgy gondolom, hogy egy olyan 10-éves távlatban már nagy problémák lesznek ezekkel a technológiákkal épített házakkal, ilyen távlatban kell nekünk gondolkodni, és ha egyszerre szakad ránk minden, akkor ez nagyon-nagyon súlyos szociális segélyproblémákat fog okozni. Úgy gondolom, hogy nem ártana felállítani egy munkacsapatot annak a kidolgozására és megvizsgálására, hogy pontosan milyen épületekről van, pontosan mennyiről van szó és milyen távlatban lenne erről szó. Én nem szeretném azt, hogyha ezt a határozatot hatályon kívül helyeznénk és a rendeletnek is úgy gondolom meg kell születnie.
A másik kérdésem az egyik ponthoz sem kapcsolódik, hanem egy pont hiányához kapcsolódik. Én korábban interpelláltam a polgármester úr lakáskiutalásai ügyében. Arról van itt szó, hogy az engedélyezett öttel szemben sokkal több lakást utalt ki polgármester úr. Ezt úgy tudom – sőt tudom, mert ott voltam - az Ügyrendi Bizottság megtárgyalta részben. Most nem szeretnék erről beszélni, hiszen senki előtt nincs ott az anyag. Kérném szépen azt, hogy a következő közgyűlésen a polgármesteri tájékoztató keretében a közgyűlést és nyilván a közvéleményt is tájékoztassuk arról, hogy ezen a bizottsági ülésen mi történt és pontosan mi volt a vizsgálat lényege. Egyébként ha már itt tartok, hadd említsem meg, hogy én amikor vizsgálatot kértem ez ügyben, akkor nem azt kértem, hogy nézzék meg a rendeletet és hasonlítsák össze a gyakorlattal, hanem arra vártam volna választ, hogy ezek a kiutasok tényleg jogszerűen történtek-e, mert ezt elég egyszerűen meg lehet állapítani. Vagy igen, vagy nem és megfelelő indoklással természetesen. Ez nem történt meg, de a lényege az, hogy kérem szépen ez a következő közgyűlésen kerüljön a polgármesteri tájékoztatóba.
Tüttő István: Vagy az Ügyrendi és Jogi Bizottság tájékoztatja a közgyűlést, mert ugye ő tárgyalta. Ez a másik verzió.
Tóth László: Én is hozzá kívántam szólni a 96/2001. számú határozat végrehajtásához, ami az előzőekben teljesen jogosan kivesézett lakossági energia megtakarításra vonatkozott. Mivel magam is egyéni kerületben megválasztott képviselő vagyok, egy olyan területnek a képviselője, amely területen azok a házak vannak, amelyeket a ’60-as évek Nagykanizsán először építettek fel lakótelepi formában. A Platán, Teleki utcák ezt hatványozottabban érinti, mindenféleképpen támogatom az előterjesztést.
Amiért még hozzá szerettem volna szólni az az, hogy lehet, hogy az utóbbi időben kellőképpen öregszem, mert nem emlékszem arra, hogy megváltozott volna az önkormányzati törvény. Ugyanis ebben a lejárt határidejű határozatok beszámolójában azt írja azt előterjesztő, hogy az előre nem látható költségvetési kiadásokra tekintettel a polgármesteri hivatali vezetői értekezleten az előerjesztés visszavonására vonatkozó döntés született. Én úgy tudom, hogy az önkormányzatban döntést a közgyűlés, annak bizottsága és a polgármester hozhat. Ilyet a törvény szerint nem ismerek, hogy polgármester hivatali vezetői értekezlet. A hivatali vezetői értekezlet esetleg ajánlást ad vagy a bizottságnak, vagy a polgármesternek, vagy a közgyűlésnek. Ez az egyik.
A másik. Az utóbbi időben sajnálatos dolog, hogy a munkahelyteremtést politikai felhangok kísérik. Legutóbbi időben a MIÉP nem egy alkalommal kritika alá vonta az önkormányzat munkahelyteremtési dolgait és előterjesztést terjesztenék határozati javaslatot, ez lenne a 12. a polgármesteri tájékoztatóban, amelynek a szövege a következő: „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a legfontosabb feladatának tarja a munkahelyteremtő beruházások megvalósítását a külföldi befektetők letelepedését Nagykanizsán. A MIÉP sajtónyilatkozataitól, amely a külföldi tőkét elriaszthatja, az önkormányzat elhatárolódik.” Ezt kívánom megszavaztatni polgármester úr.
Tarnóczky Attila: Képviselő úr ferdít itt a határozattal kapcsolatban. Tessék elolvasni, ott van a javaslat a közgyűlésnek az eredeti határozat hatályon kívül helyezéséről. El lehet dönteni, olyasfajta döntés, amit nekünk felhántorgat, nem született. Arra született döntés, hogy ezt javasolni fogjuk a közgyűlésnek. Egyébként ha már lakásokat óhajtunk felújítani, akkor ajánlom a bizottság felállítását, körbejárni az önkormányzati bérlakásnak nevezett romokat és azt rendbe tenni, mert az szégyen valóban.
Birkner Zoltán: Tóth László képviselő úr indítványára szeretnék reagálni lévén, hogy mindannyiunkat kért egy határozati javaslat megszavazására. A magam részéről az elmondottak első részével teljesen egyetértek, a második része az politika. Én arra kérem képviselőtársamat, ne tegyünk politikai nyilatkozatot. Ha az MSZ frakciója, vagy esetleg pártja úgy gondolja, hogy MIÉP nyilatkozatokra kíván reagálni tegye meg, én a magam részéről nem szeretném megtenni, de az első részével, amelyben kinyilvánítjuk, hogy a munkahelyteremtéssel egyetértünk és legfontosabb feladatunknak tartjuk, 100%-kal mondhatom, hogy nagyon szívesen meg fogjuk ezt szavazni, ha ezt meg kell, bár én nagyon reméltem eddig, hogy azért az itt ülő képviselőtársaim mindegyike hasonlóan gondolkodott eddig is.
Tóth László: Ha meg tudnék döbbenni, akkor most megdöbbennék, mert úgy gondolom, hogy nem szólítottam sem Birkner Zoltánt, sem a FIDESZ frakciót. Úgy látom, hogy Önök sem kívánnak elhatárolódni a MIÉP-től ugyanúgy, mint országos szinten.
Balogh László: Én politikamentesen szeretnék szólni, mivel tömegeket érint, ezért a nyilvánosságnak szólóan néhány mondat engedtessék meg a Bursa Hungarica önkormányzati ösztöndíjról. Aláhúznám, hogy ez önkormányzati ösztöndíj elsősorban és majdnem teljes egészében. 175 igény érkezett. Ez tekintélyes és bonyolult adathalmaz. A Művelődési és a Szociális Osztály munkatársai ellenőrizték, érvénytelen volt 12, már nyert pályázat 11. Elsősorban a szociális rászorultság alapján döntött úgy az OKSB, hogy 54 pályázónak ítélne támogatást. A Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményezte ezt és még két további esetben javasolt támogatást, így a Bursa Hungarica szociális ösztöndíjra 2002-ben A kategóriában – az azt jelenti, hogy már a felsőoktatásban tanulók részére – 52 esetben adna a város 5.000, 4.000 és 3.000 Ft-os havi ösztöndíjat. B kategóriában – ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási tanulmányaikat ezután kezdők – 4 esetben adna hasonló összegben ösztöndíjat a város. Öt fő esetében van áthúzódó kötelezettségről, így összesen 61 főnyi diák esetében a 2002. költségvetési évben a célra betervezett összeg 2 millió 350.00 ezer Ft. Ez része a városi több mint 10 millió Ft-os felsőoktatási támogatási keretnek, ami nem kevés, de bizonyos esetekben fájó a kimaradás. Ezt is elfogadom, mindezt mondtam a nyilvánosság tájékoztatása végett.
Kiss László: A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés 4. pontjához szeretnék hozzászólni. Ez a 93/2001.(IV.3.) számú határozat, Kiss László képviselő indítványa munkahelyteremtés érdekében, ezt a címet képviseli. Határidő: 2001. április 30., felelős: Tüttő István polgármester. Itt van egy kis elemzés, ami jóindulatúan, de az elkenés szándékával összemos két önálló képviselői indítványt. … csak módosítására vonatkozott annak idején és ami ténylegesen beépítésre került a 2001. évi adórendeletünkbe aktív munkahelyteremtésre vonatkozott, és ebben a tárgyban született a fenti számú határozat. Ez a szöveg, ami itt az indoklásban szerepel ez teljesen más, mint az akkori közgyűlési határozat szövege. Majd kérném ezt pontosan előkeresni, mivel abban az hangzott el a Gazdasági Bizottság javaslata alapján, hogy a Gazdasági Osztály készítse el azt a tervezetet, aminek alapján az önkormányzat aktív munkahelyteremtést végezhet, és lehetőleg még a 2001. évi adórendeletbe kerüljön ez be. Az elfogadás úgy történt, hogy az előző évi zárszámadás - tehát a 2000. évi zárszámadás - alkalmával módosításra kerülő adórendeletben kerül ez majd megfogalmazásra. Ez az egész dolog elaludt, elfektették. Ha a Kanizsa Újságban nem jelenik meg egy erre való cikkben egy utalás, egy erre való utalás szerintem még most sem került volna elő. Én ezt a határozatot így nem tudom elfogadni. Én azt kérem, hogy az eredeti határozat szövegnek megfelelően a Gazdasági Bizottság még az idei, tehát a 2001. évben a 2002. évre készített költségvetés készítéséig dolgozza ki azt, amivel megbízták, és úgy kerüljön ez vissza a költségvetés tárgyalásakor a közgyűlés elé.
Ugyanakkor azt is szeretném kérni, hogy állapíttassék meg, hogy ki a felelőse annak, hogy ez a Hivatalban április 30-ai határidővel november 30-ra tolódott? Egy felelős már van Tüttő István polgármester, de úgy vélem, hogy mindenért Ő felel ugyan, de konkrét esetekért nem lehet abszolút mértékben Őt felelőssé tenni. Kérném a másik felelősnek a név szerinti megnevezését is.
Tüttő István: Kiss úr, legyen kedves emlékeztetni minket, hogy hány százmilliót javasolt ebben a határozatban?
Kiss László: Polgármester úr, pontosan tudom emlékeztetni Önt. Annak idején egy ével ezelőtt körülbelül kétszázmillió forintot javasoltam, hogyha ebből 50 millió forint lett volna..
Tüttő István: Akkor tessék nekem megmondani, hogy mennyiben vagyok én felelős, hogy a 200 millió Ft-ot nem tudjuk erre biztosítani?
Kiss László: Polgármester úr, a kérdésre válaszolok. Hogyha ebből 50 millió lett volna, akkor az önkormányzat bizonyította volna a város lakossága előtt a komoly szándékát az aktív munkahelyteremtésre. Sajnos ez nem következett be. Tehát akkor azt hiszem, hogy mi mesélhetünk itt munkahelyteremtésről. Mert most is az a véleményem arra van pénz, amire az önkormányzat, a testület megszavazza. Kérném a határozatot a javaslatnak megfelelően elfogadni.
Tüttő István: Gazdasági alpolgármester úr foglalkozott vele. Tessék itt van.
Tarnóczky Attila: Egy, a polgármesteri tájékoztató kiegészítésében szereplő határozati javaslatra szeretném felhívni a figyelmet. Azzal a céllal, hogyha lehet, legyenek szívesek barátkozni vele. Ugye itt szerepel, hogy a Hevesi Sándor Iskola a Gazdasági Minisztériumhoz és az ISM-hez benyújtana egy pályázatot a balatonmáriai üdülő rendbetételére. Ennek a felső határa 4 millió Ft. Az üdülő valamelyes rendbetétele ennél nagyobb összeg, de kérem szépen támogassák, mert hogyha ezt a kétmillió Ft-os támogatást megnyernék, akkor a saját terheinket tudnák ezzel csökkenteni.
Kelemen Z. Pál: Aki Internetet olvas az örömmel láthatta, hogy a Gazdasági Minisztériumnak benyújtott pályázatuk, amely 27 millió Ft-ról szól az Ipari Park közművesítésre kedvező elbírálást nyert. Tulajdonképpen Nagykanizsa a Gazdasági Minisztérium pályázatán nyert. Ehhez képest aztán később megdöbbenve észleltük, vagy tapasztaltuk, vagy hallottuk, hogy mégsem nyertünk. Én úgy gondolom, hogy a tájékoztatóban a fontosabb intézkedésekről és eseményekről erről szót kellene ejteni. Szeretnék, ha polgármester úr erről tájékoztatna minket.
Tüttő István: Ma írtam levelet miniszter úrnak a következő ok miatt. A törvény lehetővé teszi, hogy minden érintett aki pályázott, megtekintse azokat a bizottsági értékeléseket, amely alapján a miniszter dönt egy személyben. Mi kaptunk egy levelet – arról Önöket tájékoztattam – amelyben arról értesítenek minket, hogy a pályázatunk nem nyert, mert a bizottság kifogást emelt bizonyos részletkérdésekben, és ezért a pályázatunk nem felelt meg az előírásoknak, nem nyert. Mi tanuk jelenlétében a helyszínen megtekintettük élve a törvény adta jogainkkal. Azonban ezt a dokumentumot sem lemásolni, sem lefényképezni, semmilyen formában nem lehet hozzájutni, csak tanuk jelenlétében meg lehet tekinteni. Ez történt meg. Ennek eredményeképpen a következőt lehetett olvasni. Erről jegyzőkönyv is készült. Bár a helyszínen nem lehetett hitelesíteni, mert erre nincs jogosítványa az illetékeseknek. A bizottság egyhangúlag támogatta Nagykanizsa pályázatát kivétel nélkül. Egyik bizottsági tag késve érkezett 11-ként, aki szintén támogatta. Semmiféle utalás nincs arra ebben a jegyzőkönyvben, hogy bárminemű kifogást is emelt volna a bizottság Nagykanizsa pályázatával szemben. Éppen ezét arra kértem miniszter urat a levélben udvariasan, hogy szíveskedjék felülvizsgálni, hiszen elképzelhető, hogy Őt félreinformálták. Várjuk a válaszát.
Dr. Csákai Iván: Én egy kicsit visszakanyarodnék a Járgányjavítóhoz. Ebben benne van az, nem konkrétan az ügyhöz benne van az a tizenegy éves gyakorlat, hogy a közgyűlés vitatkozik, közgyűlés elé bejön anyag, közgyűlés dönt, és egy érdekes dolog, hogy nem történik semmi. Utána megint bejön az anyag konkrét számokkal. A Járgányjavító énszerintem most van ötödször előttünk többszörösen számadatokkal. Egy érdekes dolog, hogy az ilyen irányú iratok a Hivatalban nem találhatók meg. Én ezt nem tudom elfogadni. A közgyűlési anyagok jegyzőkönyvét kellene elővenni, megnézni, hogy elénk mit terjesztettek elő. Ott minden szerepel, ott minden közgyűlési döntés szerepel. Nagyon kérem a jegyzőnőt, hogy nézzen utána, hogy a későbbiekben a Polgármesteri Hivatalban ilyen elültetések ne legyenek, hisz itt az önkormányzat egyértelműen sérült.
A másik a Bursa Hungarica. Egy nagyon jó előterjesztést kapott a Szociális és Egészségügyi Bizottság, csak egyetlen egy hibája volt, hogy érzésünk szerint a szociális rész nem domborodott ki. Ennek megvolt az objektív oka, hisz bizonyos emberek adóbevallás alapján, bizonyos emberek a közalkalmazotti szférában személyes, vagy havi bér alapján lettek rangsorolva. Ennek megfelelően azok az emberek, akiknél a vállalat 100 %-ig kimutatta, hogy mennyit keresnek azok az emberek kénytelenek lettek volna a gyerekeiket kivenni az iskolából mert nem tudják továbbtaníttatni őket. Ennek megfelelően a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak van egy javaslata, hogy bármennyire furcsa, másképp kellene mérni azokat, akik a közalkalmazotti szférában vannak, erre ki kellene dolgozni egy javaslatot. A közalkalmazotti és a köztisztviselői szféra másképp legyen hangsúlyozva, mint a vállalkozói szféra. Számunkra elfogadhatatlan, hogy a vállalkozói szférában mit ne mondjak, hogy mire kapja az illető ezt az ösztöndíjat.
Tarnóczky Attila: Gondolom képviselő úr általában az alkalmazotti szférát óhajtotta mondani, tehát nemcsak a közalkalmazottakat.
Dr. Baranyi Enikő: A fontosabb intézkedésekről és eseményekről a 10. oldalon egyrészt a 8-as ponthoz szeretnék hozzászólni és kérdezni. Ez az iskolatej akció rendkívül megfogott és megkapott. Nem látok azonban csak a szavazásnál utána egy kipontozott részt a 12. oldalon az önkormányzati költségvállalás mértékére vonatkozóan. Szeretném kérdezni, hogy milyen komolysággal és milyen mértékben és milyen számítások alapján készült fel a Hivatal arra, hogy ebben a kérdésben most, amikor szavaznunk kell, tudjunk dönteni. Bizottságok tárgyalták-e. illetve van-e erre vonatkozóan valami konkrét elképzelésük. Mindenesetre merem remélni, hogy a 0 % az kihúzható a Nagykanizsai Önkormányzat részéről, tehát legalább a 30, vagy inkább az 50 % általánosan, vagy pedig akár 100 % is. Így van alpolgármester úr, de ez mondjuk ebből nem tűnik ki, tehát erre kérnék választ.
Ugyanezen az oldalon a 9-es ponttal kapcsolatosan nem nevesítve a helyzetet szeretném megkérdezni, hogy a határozott idejű kinevezéssel tevékenykedő volt polgármesteri hivatali dolgozóval, munkatárssal történt-e erre vonatkozóan egyeztetés, vagy pedig egy egyeztetés nélküli vélemény, illetve előzetes döntésünknek a módosítását kéri a közgyűléstől. Természetesen én a magam részéről, mivel határozott idejű kinevezésről volt szó úgy gondolom, hogy tartózkodó, vagy nemleges választ fogok nyomni.
A következő a 16-os pont, szintén a fontosabb intézkedésekről, mintegy kapcsolódni szeretnék Tarnóczky alpolgármester úrhoz bizony egy 50%-os önrész és pályázati díj egy rendkívül kecsegtető és az önkormányzat akkor gondolkodik okosan, hogyha minél több pályázaton indul. Szeretném megkérdezni még rengetek idő van addig a költségvetés tervezési szakában is vagyunk, hogy a Csó-tói házak, tehát a zöldtábor melletti házakra vonatkozóan szándékozunk-e, szándékozik-e a Hivatal hasonló pályázatot benyújtani? Én mindenképpen javasolnám, mert hogyha az ott lévő házaknak csak a felét - de hát azt hiszem kilenc házról van szó összesen - sikerülne a költségeit egy kicsit is mérsékelni, akkor mindenképpen kérem, hogy erre vonatkozóan is egy itteni megfogalmazott határozati javaslattal hasonló módon 2 millió Ft plusz 2 millió Ft önpályázati díjjal érdemes lenne beadni a pályázatát az önkormányzatnak.
Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő asszony! Az iskolatej akcióval kapcsolatos információmat hadd osszam meg Önnel, illetve a közgyűlés többi tagjával. Ugye ez a felkérés, illetve nyilatkozattételi felkérés a Közigazgatási Hivataltól érkezett. Felhívtam az illetékest. Nem tudnak tájékoztatást adni ők sem arra nézve, hogy a gyerekek milyen körére terjedne ki, arra nézve sem, hogy egy gyerek esetében ez mekkora tejmennyiséget jelentene. Egy felmérés ez, ami alapján történik, majd a döntés, hogy bevezetik-e vagy sem. Pontos anyagi terhet pillanatnyilag nem tudok.
Tüttő István: Ez ilyen elvi hozzájárulás.
Birkner Zoltán: Baranyi képviselőnő indítványához néhány mondatot hozzáfűznék. Nekem tetszik az, hogy foglalkoznunk kell ezzel a témával. Abban egyébként alpolgármester úrnak igaza van, hogy finoman szólva ez így hevenyészett felmérés. Na most mi azért megtettük azt Balogh Laci barátommal, hogy gyorsan fejszámoltunk és 3.000 érintettre számolva ez nagyjából az alsó tagozat és az óvodai korosztályt összeadva 3.500 egyébként összesen, 6,5 millió Ft-ot jelente ez kiadást. Ez 50 % esetében, azért ez nem egy olyan picinyke összeg, minthogy az első hallásra jön ki. 180 nappal számoltunk és napi 2 dl tej/gyermek.
Éppen ezért azt javaslom, hogy az ügy ne üljön le azért mert az önkormányzat egy része nem támogatja. Mi lenne, hogyha, mivel ez csak egy szándéknyilatkozat, hogyha azt mondanánk, hogy 1 millió Ft-tal támogatnánk ezt az akciót, hiszen azért a teljes korosztályra talán nem kell ezt vonatkoztatni, és ha ebből valami országos rendszer kialakulna, akkor az 1 millió Ft mégis egyfajta elhatározás amellett, hogy indítsuk el.
Tarnóczky Attila: Birkner képviselő úrnak a gondolatmenetével egyetértek, csak pillanatnyilag nem aktuális. Arról kellene nyilatkoznunk, hogy hány %-os anyagi terhet vállalunk. Úgy gondolom, ezt megtehetjük. És amikor az a döntés születik, hogy bevezetésre kerül az iskolatej akció, akkor kell ezt forintosítani. Akkor viszont valóban forintosítani kell. Lehet, hogy nem 1 millió Ft lesz, hanem 1 millió 1 Ft.
Tüttő István: Ez a 30 % ez áll közelebb ehhez a számhoz.
Budai István: Elnézést, hogy másodszor szólok, de a Kiss László hozzászólása indított arra, hogy egy gondolatot megosszak a tisztelt közgyűléssel.
Én akkor már gondban voltam, amikor az eredeti önálló képviselői indítványát beadta, mert én úgy gondolom, hogy a költségvetésben, mint munkahelyteremtéssel úgy effektíven, konkrétan nem tudunk fedezetet biztosítani, hanem a munkahelyteremtés feltételeit kell megteremteni a városnak. Mert hiszen mi nem építünk gyárakat, nem építünk üzemeket. Énnekem az a véleményem, hogy ennek jelei viszont ugye azért csak megmutatkoznak a földvásárlás vonatkozásában. Én arra gondolok, hogy meg kellene azért tudni határozni, hogy mit akarunk, meg mennyit akarunk. Mert a 200 millió Ft meg az 50 millió Ft meg akármennyit mondunk ez nem értelmezhető így, mint munkahelyteremtés. Nekem az a véleményem, hogy Kiss úr is, de Marton úr megerősíthet - akik az ad hoc bizottságban ténykedünk - óriási nagy gondjaink vannak nem 200 milliós, hanem 2 millió Ft-os ügyeink vannak. Ilyenkor ezt a kérdést így felvetni talán nem is ildomos. Én még egyszer azt mondom, hogy a feltételek megteremtését próbáljuk mi ebbe bevinni.
Kiss László: Válaszolni szeretnék polgármester úr a megszólíttatásra.
Budai István képviselő társamnak szeretnék válaszolni. Annak idején ez a javaslat amit én tettem, kb. egy évvel ezelőtt konkrétan a munkahelyteremtésre vonatkozott. Én sem vagyok közgazdász nem tudom, hogy az önkormányzat a sajátos módszereivel hogyan tudja ezeket a munkahelyteremtéseket támogatni. Ezért kértem azt, hogy a Gazdasági Osztály, ahol közgazdászok dolgoznak, ismerik az önkormányzat eszközrendszerét, dolgozzon ki valamit, amivel a helyi vállalkozásokat ösztönözni lehet munkahelyteremtésre. Ez lehetett volna adókedvezmény, ez lehetett volna kedvezményes telekjuttatás. Körülbelül én ilyen összeg tudtam elképzelni egy inkubátorház, amire ígéretet kaptunk, de aztán megint elaludtunk. Be lehet ezt tenni a költségvetésbe. Be lehet, csak akarni kell uraim semmi más. Például ki lehetett volna mondani, hogy helyi vállalkozások, akik telephelyet akarnak vásárolni, kedvezményesen kaphatnak x helyen. Az elmúlt közgyűlésen szereplő zárt ülési téma, aminek a határozatát polgármester úr most kihirdette, hogy 900 Ft-ért eladtunk egy olyan telket, amit eredetileg 2.500-ra taksáltunk. Itt alkudoztunk a jelenlévővel, aki még egy gombostűt nem létesített itt Kanizsán. Ugyanakkor azok a vállalkozások, akikről én beszéltem ott azon a helyen bemennek a Hivatalba és a Hivatalba azt mondják neki, hogy igen lehet 2.500 Ft négyzetmétere. Uraim, hát itt lehetett volna valamit segíteni és lehetett volna ösztönözni a munkahelyteremtést. És én ezért javasoltam, hogy gondolkodjunk közösen, próbáljunk meg közösen valami olyan metódust találni, amivel a helyi vállalkozásokat munkahelyteremtésre tudjuk ösztönözni. Uraim, körülbelül 4000 vállalkozás fizet az önkormányzatnak helyi iparűzési adót. Ha azt mondjuk, hogy egy embert tudunk csak vállalkozásonként elhelyezni ilyen intézkedésekkel, megszűnt a munkanélküliség Nagykanizsán. Igaz, ez egy szélső eset, de legalább próbáljunk meg valamit, hogy lássa a lakosság, hogy igen az önkormányzat igyekszik, tesz valamit aktívan, nem pedig csak szólamokat hangoztat már három éve. Mert aktív munkahelyteremtés itt három év óta nem történt. És én ezért voltam az előbb egy kicsikét indulatosabb. Próbáljuk ezt megérteni! Bennünket azért választotta, hogy itt előre vigyük a dolgokat, ne pedig meséljünk a lakosságnak négy éven keresztül.
Tüttő István: Szeretném felhívni az Önök figyelmét, hogy így ez nem állja meg a helyét. Nagyon sok munkahely teremtődött Nagykanizsán. Pontosan az említett vállalkozást szeretném megvédeni, mert ő bővítésre vásárolta ezt a területet, mert itt már működik egy üzeme. Ne mondjuk olyant, ami nem valós.
Marton István: A közgyűlés megkezdése előtt kaptuk meg tegnapi dátummal a kiegészítését a polgármesteri tájékoztatónak. Az sincs rendben, hogy az alapanyagban nem találkoztam vele, de az meg végképp nincs rendben, hogy még a kiegészítésbe sem került bele az, nem is egy olyan régi testületi döntés, csak éppen a realizálása kellett volna, hogy megtörténjen a mai napon nevezetesen az hulladékdepót építő bizottságba a tagok kijelölése, mert azt szavazta meg a legutolsó közgyűlésen ez a testület, hogy ezen a közgyűlésen dönteni fog a pártok ajánlása alapján és sajnos ezzel kapcsolatban egy szót nem találtam. Köszönöm és kérem a pótlását.
Tüttő István: Mivel több jelentkező nincs, a vitát lezárom. Tisztelt közgyűlés módosító indítványok.
Határozati javaslata volt Tóth László úrnak. Én nem a 12-nek tenném, hanem a 16-osnak, mert mindig az utolsó az a szám amelyikkel az egészet lezárjuk és ez jelen esetben a 11-es volt, tehát ez mindenképp felcserélendő és a 16-os számú is szerepel. Tehát kérném Tóth úrnak akkor a határozati javaslatáról dönteni. Megismételné Tóth úr, hogy nehogy véletlenül bárkiben is kétely támadjon, hogy miről döntünk!
Tóth László: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata legfontosabb feladatának tartja a munkahelyteremtő beruházások megvalósítását a külföldi befektetők letelepedését Nagykanizsán. A MIÉP sajtótájékoztatóitól, amely a külföldi tőkét elriaszthatja az önkormányzat elhatárolódik.
Birkner Zoltán: Polgármester úr, a szavazás módjával kapcsolatosan nagyon kérném, hogy ossza meg ezt a kettőt. Én úgy szeretnék szavazni erről, hogy az első részére szeretnék egy igen gombot nyomni, a második részére meg ki szeretném kapcsolni a gépemet. Mert azt gondolom, hogy az egy politikai ügy, amibe nem szeretnék belekeveredni. Úgyhogy arra kérem, hogy így tegye fel szavazatra ezt a dolgot.
Tüttő István: Kérdezem az előterjesztőt, illetve a javaslattevőt, hogy hozzájárul a megbontáshoz?
Tóth László: Nem.
Tüttő István: Akkor egybe szavazzunk. Kérem a szavazatukat. Éppen határozatképes mert 14.
A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Akkor kérem szavazzunk a határozati pontokról.
Kelemen Z. Pál: Bátorkodom emlékeztetni, hogy Budai képviselő társam kérte a 227/18/2001.(VI.26.) kivenni a határozati javaslatokból, itt az első pontból. És helyette egy ilyen határozati javaslatot megfogalmazni, hogy a 249-5/2001. vizsgálati jelentést Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem fogadja el. Felkéri a jegyzőt, hogy más bizottsággal ismételten vizsgáltassa felül. Határidő: december 31.
Tüttő István: Más bizottság lehet. De milyen bizottság?
Kelemen Z. Pál: Polgármesteri Hivatal revizori csoportja.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Már vizsgálta.
Kelemen Z. Pál: Akkor azt mondjuk, hogy elégtelen az eredmény. Másképp vizsgálja.
Tüttő István: Megnézzük, hogy mit tudunk kihozni belőle. Kérem akkor a 227/18/2001.(VI.26.) kivennénk az 1-esből. Kérem akkor szavazzunk az 1-es határozati javaslatról azzal a kikötéssel, amit itt az előbb elhangzott. Tehát a 227/18/2001-es kimarad.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 2-es számú határozatról a szavazatot.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 3-ról a szavazatot.
A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 4-ről a szavazatot.
A közgyűlés 14 szavazattal, 9 ellenszavazattal a határozati javaslat 4. pontját elfogadja.
Tüttő István: 5-ös számúról kérem a szavazatot.
A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 5. pontját elfogadja.
Tüttő István: 6-os számúról kérem a szavazatot.
A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a határozati javaslat 6. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 7-es számú határozati javaslat elfogadását.
A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 7. pontját elfogadja.
Tüttő István: 8-asról kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 8. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 9-esről a szavazatot, és 30-at javaslok én.
Én javasoltam 30-at, ha elfogadják jó, ha nem akkor egy másikat teszünk fel.
A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 9. pontját elfogadja.
Tüttő István: Én azért javasoltam a 30-at, mert Birkner úr egy gyors fejszámolás alapján körülbelül a 30 % az, ami bent van ebben. Elfogadta a közgyűlés. Kész.
Kérem a 10-ről a szavazatukat.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 10. pontját elfogadja.
Tüttő István: A 12-ről már döntöttünk. Kérem a 13-ról a döntést.
A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 13. pontját elfogadja.
Tüttő István: 14-es, ami régen 13-as volt.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 14. pontját elfogadja.
Tüttő István: Most kérem a régi 14-est, vagy most 15-öst.
A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 15. pontját elfogadja.
Tüttő István: Dr. Fodor Csaba javasolta a tűzivízzel kapcsolatos felmérésnek december 31-ig történő meghosszabbítását. Az anyag elkészült csak elmondta, hogy mit kell még vele tenni. Kérem szavazzunk.
Akkor a 16-ost kérem.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 16. pontját elfogadja.
Tüttő István: Köszönöm szépen akkor ezt a napirendi pontot lezárjuk.
Dr. Baranyi Enikő: A balatonmáriai tábor felújításával kapcsolatosan, egy másik javaslatot tettem fel. Kétségtelen a határozati javaslat.
Tüttő István: A Csó-tói házakra vonatkozik?
Dr. Baranyi Enikő: Igen. Ez nem került megszavazásra. És elnézést, hogy visszatérek még egyszer az iskolatej akcióra. Én a magam részéről úgy gondolom, hogyha három alternatíva van megadva és a 30-al szemben azért itt igaz, hogy itt lehet mondani, hogy a közgyűlés rendjét zavaróan én az 50 %-ot felvetettem. Most ott tartunk, hogy az iskolatej akcióval kapcsolatosan egy nem szavazat jelent meg, az pedig az én szavazatom. Tehát ez úgy tűnik, minthogyha én ezt az akciót nem igazán szeretném támogatni. Jóllehet ennél nagyobb mértékben mondjuk egy ilyen fejszámolás után kiderül, hogy a 30 % az mennyibe kerül. Hozzátartozik, hogy a gyermekélelmezéssel foglalkozó szakembereket ha megkérdezzük, akkor evidens módon az óvodás korcsoportot nem kell belevenni, mert a gyermekélelmezés normatívájába például szerepel. Tehát akkor az 50% mondhatnám cirka körülbelül ugyanannyi költségi kiadást, vagy vállalást jelentene, ha ezt összegeznénk.
Tüttő István: Birkner úr-ék jelezték, hogy az iskolákra számolták.
Dr. Baranyi Enikő: Meg az óvodát is mondta az előbb.
Tüttő István: Nem. Mindegy. Döntöttünk ebben az ügyben, hiszen ebben a kérdésben újra kell majd dönteni, amikor országosan eldől a kérdés.
Kiss László: A lejárt határidejű határozatoknál a 4-es pontban, amiben az ominózus munkahely teremtési indítványom határidejéről volt a vita én tettem egy javaslatot, amelyben azt mondtam, hogy az idei évi költségvetés készítéséig tudom elfogadni a meghosszabbítást. Ez módosító javaslat volt és polgármester úr nem szavaztatta meg. Csak erre szeretném felhívni a figyelmet. December 18-a lesz az a határidő, amikor a költségvetéssel végezni kell. Igen, de az idei éven a jövő évi költségvetéssel foglalkozunk. Én ezt így elmondtam, hogy a december 18-a, decemberi költségvetés készítésénél. Ez elhangzott, nem lett megszavaztatva polgármester úr.
Tüttő István: Mert mi március 31-ig, addig mindenképp a költségvetésnek el kell készülnie. Akkor újra szavazunk abban az értelemben, hogy a költségvetést megelőzően. De nem tudom én sem. Akkor az ad hoc bizottság foglalkozzon vele.
Kelemen Z. Pál: Magyarázza meg nekem Kiss úr, mert nem egészen értem. Azt mondja, hogy nem közgazdász, ő nem tudja megmondani azokat az eszközöket, hogy ezzel a 200 millió Ft-tal, van erre egy osztály, akinek az a feladata, hogy elmondja, hogy hogyan lehet 200 millió Ft-ból mondjuk 200 munkahelyet teremteni Nagykanizsán. Kérem ez glaszféria. Én fogok előterjeszteni egy javaslatot 500 millió Ft-ot a nagykanizsai emberek életszínvonalának javítására és dolgozza ki a Hivatal, mert ott vannak a szakemberek. Ez egy teljesen rossz megközelítése a dolgoknak. A képviselői munka kreatív munka. Az konkrét javaslatokból áll. A képviselőnek kell megmondani, hogy mit akar. Ezért nem tudom értelmezni.
A második. Egyébként egyetértenék bármikor 200 millió Ft-tal, ha abból valamikor munkahely lenne. Csak így nem értelmezhető. Amiért ügyrendit nyomtam. Kérem szépen a Budai István javaslata az úgy hangzott, és most már megfogalmazta, amire visszakérdezett a polgármester úr. Ez a következő határozati javaslat, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 249-5/2001. vizsgálati jelentést nem fogadja el. Egyidejűleg felkéri a jegyzőt, hogy a revizori csoport vizsgálja az ügyletet, vizsgáltassa felül ismételten (majd nyelvhelyességileg kérem megfogalmazni) aszerint a négy fő szempont szerint, amely Budai István a hozzászólásában elmondott.
Tüttő István: Kérem erről szavazzunk.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Még jelezném, hogy a Marton úrnak volt egy javaslata egy bizottságra. Én kérném majd akkor a neveket, mert arra nem kaptunk semmiféle.
Kiss László: Polgármester úr, én semmi mást nem kértem, mint az akkori ominózus számú indítványom képviselőtestületi határozatában megfogalmazott munkát tessék elvégezni. Akkor a Gazdasági Osztály ezt feladatul kapta. Én semmi többet nem kérek, minthogy ez a munka kerüljön elvégzésre, mert ami itt le van írva ezt nem erről szól, és ha ezt a költségvetés készítéséig a Gazdasági Osztály megcsinálja, akkor azt az ad hoc bizottság a jövő évi költségvetés készítésekor figyelembe veheti. Ez nem azt jelenti, hogy bekerül, nem azt jelenti, hogy nem kerül be. Én azt kérem, hogy a munka a képviselőtestületi határozat kerüljön végrehajtásra. És ne ilyen gumi határidőkkel. Én ennyit kérek.
Tüttő István: Végül is szavazhatunk erről is, amit most Kiss úr mondott, de hát ez így természetes, hogy így kell.
A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Gazdasági Osztály megvizsgálja, ja bocsánat, mindegy eldöntjük, hogy ki vizsgálja meg, mert ennek a Hivatalon belül nem tudom, hogy van-e megfelelője, de megkeressük.
Marton úr javaslatával foglalkoznánk. Három személy. Három tagú lenne, vagy
öt ? Kérdezem, hogy az ad hoc bizottságra korábban felhívtuk a figyelmet, hogy szíveskedjenek neveket adni. Nem érkezett egyetlen név sem. Van-e most erre javaslat. Vagy pedig december 18-ig.
Tóth László: Elhangzott egy javaslat Fodor úr.
Marton István: Most azért nyomtam frakcióvezetői gombot, mert a frakció nevében kell, hogy szóljak. Frakcióm nem óhajt benne tagot delegálni, vagy belé tagot delegálni.
Tüttő István: Magyarul nem óhajtanak delegálni. Ki az, aki óhajt?
Dr. Fodor Csaba: Én nem óhajtok tagot delegálni tisztelt polgármester úr, tisztelt közgyűlés. Én megköszönöm, hogy rám gondoltak, de elég sok más irányú dolgom van és ez egy hatalmas nagy munka lesz. Nem tudnám tisztességgel ellátni azt gondolom idő híján.
Tüttő István: Kinek van olyan javaslata, hogy el is fogadható?
Kelemen Z. Pál: Tóth László urat és Böröcz Zoltán urat javaslom.
Tüttő István: Vállalják-e az urak kérdezem?
Tóth László: Igen
Tüttő István: Igen. Zoli?
Böröcz Zoltán: Köszönöm a bizalmat polgármester úr a jelöltséget, de én köszönöm szépen nem, mivel a bizottság létével sem értek egyet ebben az esetben ezért természetesen nem vállalhatom.
Tüttő István: Tóth László úr vállalja. Mayer urat kérdezem, hogy van-e javaslata?
Mayer Ferenc: Röst János képviselő urat javaslom.
Tüttő István: Röst úr vállalná?
Röst János: Igen
Tüttő István: Köszönöm.
Birkner Zoltán: Két kiváló képviselőtársamat szeretném javasolni: Gyalókai Zoltánt és Antalics Dezső urat.
Tüttő István: Jó. Egyetlen személyre kellene még javaslat. Négy van eddig. Marton úr azt mondta, hogy ő nem kíván részt venni az ő frakciójuk. Kérnék még egy névre javaslatot.
Kelemen Z. Pál: Budai István.
Tüttő István: Budai úr elvállalja?
Budai István: Engem ért már olyan vád és megpecsételtek azzal, hogy Ryno- fóbiám van. Ezért nem vállalom.
Tüttő István: Itt nem Rynoról van szó. Szeretném jelezni, hogy itt a Rynónak ehhez semmi köze.
Budai István: Érintve van.
Tüttő István: Hol van érintve? Egy teljesen új lerakót építünk, független attól. Kérem újabb javaslat? Kérem akkor négy taggal elindul ez a bizottság. És ha lenne még javaslat 18-ai közgyűlésen kérem. Akkor erre a négy személyre kérem a szavazatukat. Egybe kérem szavazni mert ők legalább vállalják is.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Dr. Baranyi Enikő javasolta a Csótói zöldtábor faházait. Enikő fogalmazd meg még egyszer pontosan a határozati javaslatot.
Dr. Baranyi Enikő: Csak annyi, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a nagykanizsai zöldtábor faházainak felújításához pályázatot nyújt be az ISM és a GM közös pályázati kiírására. A pályázathoz 2 millió Ft önrészt a 2002. évi költségvetésben biztosítunk, vagy biztosít. És ugyanaz a határidő, és a felelős pedig polgármester úr. Erről kérnék.
Tüttő István: Először ezt szavazzuk meg. Utána még Baranyi Enikőé a szó. Kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Dr. Baranyi Enikő: Már megint az iskolatejnél vagyok. Én úgy érzem, ha polgármester úr úgy szavaztat, hogy nyilatkozunk arról, hogy részt akarunk-e venni, akkor egységes igen szavazat van. Utána ha részt akarunk venni, akkor világos, hogy valamilyen százalékos arányt kell vállalni és így a 30 illetve ezt követően az 50 % is szavazásra kerülhet. És akkor nem. Vagy pedig azt a kompromisszumot, hogy vagy újra szavazunk csak a 30 %-ról, de az, hogy én nemet szavazok egy ilyen iskolatej akcióra ez az elveimmel teljesen összeegyeztethetetlen. Tehát ez félrevezető volt, vagy nem egyértelmű.
A másik dolog, hogy én nem kaptam választ a 9-es pontra, hogy milyen típusú egyeztetés történt, hisz egy határozott idejű kinevezésről van szó.
A Scmidt úrnak 4 évre szóló határozott idejű kinevezése volt azzal a feltétellel, hogy - fogalmazzunk így - a visszaút biztosításához a státusza a Hivatalon belül megmaradt. Első számú kérdésem tehát az a jegyző asszonyhoz, hogy történt-e egyeztetés az érintett személlyel, mert ez önmagába véve a szavazását azt hiszem a közgyűlésnek önmagába véve befolyásolná.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Schmidt Lászlóval ebben az ügyben egyeztetés nem történt, mert a Polgármesteri Hivatalon belül ez indokolást mellé tettem, hogy mi az indoka annak, hogy ezt a státuszt így azt gondolom, hogy nem célszerű fenntartani, mert határozott időre ezen a területen nem tudunk a Hivatalba embert foglalkoztatni és őszintén megmondva nekem azért volt furcsa ez a határozat, mert nem véltem egy közgyűlési szándékot felfedezni a Kht.-ék, Kft.-ék vonatkozásában abból a szempontból, hogyha egy ügyvezető kinevezésre kerül, hogy akkor a Hivatalon belül nekünk ezt a létszámot fenn kell tartanunk.
Tüttő István: Kérem szavazzunk. Dr. Baranyi Enikő kérte, hogy az 50 %-ot is tegyem fel szavazásra, mivel Ő azt megszavazza. Hát ez a lényege különben. A többieket pedig Önökre bízom. Kérem most 50 %-ot szavazzunk.
A közgyűlés 6 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Maradunk a 30 %-os első verziónál. Mondtam, hogy vissza fogunk térni rá és akkor döntjük el, hogy valójában mennyivel támogatjuk. Köszönöm szépen. Én azt kérem, hogy folytassuk az interpellációkkal, kérdésekkel.
414/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. a 19/1/2001.(I.30.), a 81/5/2001.(IV.3.), a 96/22/2001.(IV.24.), a 129/2/2001.(IV.24.), a 130/3/2001.(IV.24.), a 219/2001.(VI.26.), a 225/2/2001.(VI.26.), a 227/13/b,/2001.(VI.26.), a 243/1/2001.(IX.4.), a 244/17/2001.(IX.4.), a 322/2001.(IX.26.), a 323/2,3/2001.(IX.26.), a 327/2001.(IX.26.), a 328/2001.(IX.26.), a 329/2001.(IX.26.), a 330/2001.(IX.26.), a 338/2001.(X.2.), a 339/2001.(X.2.), a 340/2001.(X.2.) és a 341/2001.(X.2.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja.
2. legfontosabb feladatának tartja a munkahelyteremtő beruházások megvalósítását a külföldi befektetők letelepedését Nagykanizsán. A MIÉP sajtótájékoztatóitól, amely a külföldi tőkét elriaszthatja az önkormányzat elhatárolódik.
3. a 30/4/2000.(II.15.) számú – kórházi CT beszerzésére vonatkozó – határozatot hatályon kívül helyezi.
4. a munkahelyteremtésre vonatkozó 93/2001.(IV.3.) számú határozattal elfogadott Kiss László képviselő önálló indítványát az abban foglalt támogatás igénybevételét szabályozó rendszer kidolgozását a 2001. december 18-i közgyűlésig meghosszabbítja.
Határidő: 2001. december 18.
Felelős : Tüttő István polgármester
5. a 96/11/a,b/2001.(IV.24.) számú – lakossági energia megtakarítására vonatkozó - határozatát hatályon kívül helyezi.
6. a 179/1-4./2001.(VI.5.) számú – Zala Erdőnek ingatlan értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. március 31-ig meghosszabbítja.
7. a 321/2001.(IX.26.) számú – Közterület Felügyelet létszámának bővítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 15-ig meghosszabbítja.
8. Balassáné Tüske Ágnes, Baráth Zoltán, Czupi Gyula, Faller Zoltán, Horváth Istvánné, Dr. Kaszás Gizella, Merksz Andor, Papp Ferenc, Sajni József, Silló Zsolt és Vizeli József intézményvezetők munkakörükkel összefüggő és képzettségüknek megfelelő másodállásának folytatását visszavonásig jóváhagyja.
Felkéri a polgármestert, hogy az esetenkénti változásokról a közgyűlést tájékoztassa.
Határidő: folyamatos
Felelős : Tüttő István polgármester
9. Ferencz József Nagykanizsa, Zemplén Győző u. 6/b. szám alatti lakosnak a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági tagságáról 2001. november 1-jei határidővel történt lemondását tudomásul veszi.
10. csatlakozik a 2002. évi „iskolatej akcióhoz”.
Az önkormányzati kötelezettségvállalás mértéke 30 %.
Határidő: azonnal, 2001. november 28.
Felelős : Tüttő István polgármester
11. a 351/2000.(IX.19.) számú – egy hivatali létszám fenntartására vonatkozó - határozata 3. pontjának 3. mondatát hatályon kívül helyezi.
Határidő: 2001. november 28.
Felelős : Tüttő István polgármester
12. egyetért a MIKROVOKS rendszer (közgyűlési szavazó- és jegyzőkönyvkészítő rendszer, hangosítás, motoros vetítővászon) megvásárlásával. Az összesen bruttó 4.595.433 Ft összegű vételár fedezetéül a 2002. évi költségvetést jelöli meg.
Határidő: 2001. december 15.
Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
13. a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft. 2002. évi hulladékgazdálkodási díjra vonatkozó javaslatának független könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatát szükségesnek tartja.
Felkéri a polgármestert, hogy a felülvizsgálatot végeztesse el, és a megbízás fedezetét saját hatáskörben biztosítsa.
Határidő: 2001. december 14.
Felelős : Tüttő István polgármester
14. a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola Alapító Okiratának 10. pontját az alábbiakkal egészíti ki:
74231-1 Műszaki elemzés és tesztelés
TEÁOR: 7430 Műszaki vizsgálat, elemzés
Felhatalmazza a polgármestert az Alapító Okirat kiegészítésének aláírására.
Határidő: 2001. november 28.
Felelős : Tüttő István polgármester
15. egyetért azzal, hogy a Hevesi Sándor Általános Iskola a balatonmáriai tábor felújításának támogatására pályázatot nyújtson be figyelemmel az Ifjúsági és Sportminisztérium és a Gazdasági Minisztérium közös pályázati kiírására.
A pályázathoz szükséges 2 millió Ft önrészt biztosítja, a 2002. évi költségvetési tervezetben szereplő pályázatok önrésze terhére.
Határidő: 2001. december 14.
Felelős : Tüttő István polgármester
16. a nagykanizsai zöldtábor faházainak felújításához pályázatot nyújt be az Ifjúsági és Sportminisztérium és a Gazdasági Minisztérium közös pályázati kiírására.
A pályázathoz szükséges 2 millió Ft önrészt biztosítja, a 2002. évi költségvetési tervezetben szereplő pályázatok önrésze terhére.
Határidő: 2001. december 14.
Felelős : Tüttő István polgármester
17. a 266/4/2001.(IX.11.) számú – vízközmű hálózat rendszerén alapuló városi tűzoltóvíz állapotára vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja.
18. a 227/18/2001.(VI.26.) számú határozatban előírt – Járgányjavító Kft.-nél történt jogügyletek vizsgálatára vonatkozó – vizsgálatról készült 249-5/2001. számú vizsgálati jelentést nem fogadja el.
Egyidejűleg felkéri a jegyzőt, hogy Budai István képviselő által elmondott:
§ 1994-ben elmaradt bérleti díjak helyzete,
§ 1995. január, február, március és december havi bérleti díjak,
§ 1996. évet követő bérleti díjak törlése, illetve ki nem számlázásának az elmaradása,
§ az alkatrész eladása részletfizetése és azt követő késedelmi pótlék felszámításának elmaradása
szempontok figyelembevételével a revizorokkal ismételten vizsgáltassa meg e témát és arról a közgyűlést tájékoztassa.
Határidő: 2001. december 31.
Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
19. a hulladék depónia megvalósítására létrehozott eseti bizottság tagjainak
Antalics Dezső
Gyalókai Zoltán
Röst János
Tóth László
képviselőket választja.
20. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.
Felelős: Tüttő István polgármester
2. Interpellációk, kérdések
Röst János: Az első kérdést Tüttő Istvánhoz tenném fel. A korábbi közgyűlésen szóvá tettem, hogy a könyvtár dolgozói a könyvtár költözésénél, a könyvtár üzembe helyezésénél felmerült többletmunka többletbére nem került rendezésre. Erre akkor kaptam ígéretet egyébként ez 3 millió Ft-ot tesz ki. Most tisztelettel megkérdezem polgármester urat, hogy mikor kerül erre sor, illetve van-e olyan lehetőség polgármester úr szerint, hogy a költségvetés módosításánál az Ön javaslataként ez bekerüljön a költségvetésbe. Ez lett volna az első kérdésem. Akkor egyúttal megkérdezem Tarnóczky Attilát is. A címe az volt, hogy hol van télvíz idején a Vikárius? Szeretném emlékeztetni a közgyűlés tagjait, hogy az intézmények átvilágítását, költségvetési koncepcióját a nullabázisú költségvetés anyagait a Vikárius Kft készítette el. Azt azért megkérdezem Tarnóczky Attilától, hogy jelenleg van-e szerződéses jogviszonyunk, illetve hogy részt vesz-e a költségvetés készítésében.
Tüttő István: Az első kérdésre azt válaszolom, hogy lehetőség van rá, csak a rendeletben ezt el kell fogadni. Ez a válaszom. Majd akkor még ismét tessék figyelmeztetni. Kérem
Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr, igazából nem értem, hogy milyen kapcsolatot talál köztem és a Vikárius között. Én a feleségemmel élek közös háztartásban nem a Vikáriussal úgy, hogy nem tudom, hogy hol van télvíz idején a Vikárius. Arra pedig emlékeztetném Önt, hogy az intézmények átvilágításáról gyakorlatilag egyhangúan a közgyűlés döntött. A Vikárius kiválasztásáról gyakorlatilag egyhangúan a közgyűlés döntött és tájékoztatom, hogy a Vikáriussal érvényes szerződésünk nincs. Nem biztos, hogy nem lenne haszna, de pénzbe kerülne. Azt hiszem, hogy a Kincstárnak kell a továbbiakban ezt a feladatot elvégezni. Az intézményi költségvetés tervezést most a Kincstár csinálta.
Röst János: Azért ez nem egészen így működik Tarnóczky Attila, ugyanis amikor ez el lett fogadva, akkor az Ön szakterülete volt egyébként ennek a kiválasztása és a menedzselése is és jelenleg is az úgy gondolom.
A másik része pedig, hogy az emlékeim szerint lett kötve szerződés a Vikáriussal, ígéretet kapott akkor a közgyűlés, hogy a nullbázisú költségvetésnél közreműködik, de több éven keresztül ennek az elkészítésére. Ezért kérdeztem meg, hogy jelenlegi jogviszony van-e velük, ha Tarnóczky Attila úr azt mondja, hogy nincs velük, akkor én ezt elfogadom válaszként, de azt mindenképpen meg fogom nézni a korábbi szerződéseknél, hogy erre volt-e utalás.
Tarnóczky Attila: Képviselő úr, valóban ajánlkozott a Vikárius a továbbiakban is közreműködésre hozzá tette, hogy itt mennyiért ajánlkozik. Hogyha úgy tetszik gondolni, hogy fogadjuk el a Vikáriust ezen az összegen, tessék előterjeszteni, szavazzunk róla.
Balogh László: Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2001. évi költségvetésében helye volt megszavazott módon is 5 millió Ft-nak, melyet a Corvin utcai garázssoron útépítésre és vízelvezetésre kell fordítani. Ehhez képest a mai napig, - november 27-ig - ténylegesen nem kezdődött el a felújítás és a beruházás. Félő, hogy az év hátralévő részében az esetleges fagyok jövetelével nem lehet megoldani a problémát. Az ott lakók és én magam is az év során többször sürgettük a megoldást.
Tisztelt polgármester úr! Normális dolog-e, hogy a költségvetésben előre tervezett és elfogadott tétel megoldása csúszik, esetleg el is marad? Kérem tisztelettel intézkedését és figyelemfelhívását, hogy a jövőben ilyen esetek minél kevésbé forduljanak elő, és a jövő évi költségvetés kapcsán az esetlegesen áthúzódó tétel ne okozzon pénzügytechnikai problémát. Közben még a közgyűlés előtt is jöttek újabb információk, amelyek megnyugtatóak is akár a problémával kapcsolatban, de az elhangzott tényeken nem változtatnak és én a nyilvánosság erejével is szeretném nyugtatni a Corvin lakótelep lakóit.
Tüttő István: Kiadtuk ezt a feladatot a Kht.-nak. Rá fogunk kérdezni, hogy mód van még arra, hogy az idén ez elkészüljön, de egyetértek azzal, amit fölvetett képviselő úr.
Marton István: Két kérdésre kértem kérdésként két percet. Az egyik a NagyPlus Rt.-vel kapcsolatos tájékoztatást hiányolom, de nem csak én hiányolom, hanem azok állampolgárok is, akik nap mint nap megállítanak ebben az ügyben, hogy állunk az olaszokkal és azért kell kérdést intéznem a testülethez, mert határidők jártak le.
Emlékeztetnék mindenkit, hogy október 31-vel el kellett volna, hogy készüljön az üzleti terv, ami úgy szól pontosan, hogy a novemberi tőkeemelés előtt 30 nap van. Tehát ebből kiszámítható, hogy legkésőbb ennek október 31-re ennek meg kellett volna, hogy legyen. Ezzel kapcsolatban sajnos a testület tájékoztatása nem történt meg. Ilyen alapon ugye a testületi tagok sem tudják az Őket kérdésekkel elárasztó választópolgárokat tájékoztatni, akik várják a pozitív végkifejletet. Úgy gondolom, hogy a novemberi tőkeemelés ezzel automatikusan meghiúsult és ez azt jelenti az én megítélésem szerint - bár az ügyről semmi érdemit nem tudok, mint új fejlemény - hogy az egynegyed év késés az automatikusan már borítékolható. Ez volt az egyik.
A másik egy összeférhetetlenségi kérdés. Itt van előttem Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 10/2000.(III.31.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól cím alatt. Azt mondja - ugye egy másik rendelet szól a beruházási szabályzatról - hogy hogy kell felállni egy bíráló bizottságnak. Ezzel kapcsolatban nincs érdemi észrevételem, de ezzel a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelettel kapcsolatban olvasnék Önöknek egy kis részt.
„A pályázatok értékelésében, elbírálásában résztvevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázó: (itt jön egy négyes felsorolás) közeli hozzátartozója, a törvényi előírás alapján, munkaviszony alapján közvetlen felettese, vagy beosztottja, szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja, a pályázó jogi személy, vagy cég annak tulajdonosa vezető állású alkalmazottja. A fentieket kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat értékelésében és elbírálásában a résztvevőtől bármilyen oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése.” Magyarul az elfogultság esete fennáll. Én úgy gondolom, hogy Dr. Fodor Csaba képviselőtársamnál ez halmozottan jelentkezett. Elég talán annyit mondanom, hogy mielőtt - és ezt példaként mondom, mert egy példa is mindjárt három eset – a Ryno Kft.-nek a telephely eladásának az ügye, ahol három féléven át kérték a bérleti díj elengedését, s akkor ugye nem tudtuk ezt a JÁ-KÓ Kft.-ét, illetve ezen belüli üzlettársi viszonyt. Fodor úr mindháromszor „természetesen” ezek után mondom én a bérleti díj elengedése mellet nemcsak szavazott, hanem például legutoljára is még kardoskodott is. Ezért kérdem én és ezt bizony, mint egy közbeszerzési bizottsági elnök a megítélésem szerint vastagon összeférhetetlen. Ezért viszont kérdem a testületet, hogy erősítsen meg eme hitemben, vagyis a következő testületi ülésen szavazás formájában kérem a testületet, hogy állapítson meg összeférhetetlenséget ez ügyben esetleg azt, hogy nem áll fenn. Tehát téves az én nézetem, bár nagyon meglennék lepve.
Tüttő István: Marton úr az első felvetésre. Most csütörtökön 13.30-kor lesz igazgatósági ülés és azt követően kívántuk tájékoztatni, mert volt egy előzetes egyeztetés kint Milánóban és - mégis ez a hivatalos fóruma az igazgatósági ülés - természetes az az igény, hogy tájékoztatást kell adni. Az a logika, amit felvezetett Marton úr az úgy tűnik, hogy teljesen helytálló, de nem azt jelenti, hogy az ügy veszve van, hanem pótlólag kellett nekünk adatokat adni, amelyek megtörténtek a tervezők részére. Kalkulációkat kellett végezni és ennek az ismeretében holnapután abban bízunk, hogy az olasz fél már meg tudja mondani, hogy mikorra készül el az eddig régóta várt üzleti terv, vagy pénzügyi program. Mindegy hogy nevezzük. Kérem Marton úr, hogy ezt a választ így fogadja el és a következő közgyűlésen tájékoztatjuk Önöket a várható, illetve a kialakult helyzetről. A másik kérdésre nem tudom a választ.
Dr. Fodor Csaba: Igen, válaszolni szeretnék Marton képviselő úrnak. Valóban a Gazdasági Bizottság elnöke tölt be pályázaton közbeszerzési elnöki bizottsági tiszteket. Ezt nagyon pontosan tudja. Közbeszerzés az a következő. Aki nem tudja, annak azért elmesélem, hogy a közbeszerzés hogy indul. Közbeszerzési eljárás úgy indul, hogy az adott hivatali egység, vagy intézmény, amennyiben az értékhatár meghaladja, vagy eléri a közbeszerzési törvényben meghatározott értékhatárt kiírja a pályázatot. Megjelenik a Közbeszerzési Értesítőben és pályázik rá, aki képes és megfelel a törvény feltételeknek. Ezt követően egy pályázatbontás történik, amin az esetek többségében, de talán kivétel nélkül egy-két kivétellel, de többségében a pályázat bíráló bizottság, amelynek tagja az alpolgármester, a Pénzügyi Bizottság elnöke, a Városfejlesztési Bizottság elnöke, a Gazdasági Bizottság elnöke és a közbeszerzési rendeletünk mellékletében felsorolt külső bizottsági, vagy külső szakértők közül meghívandó bizottsági tagok. Ezek nem igen vesznek részt a pályázat felbontásakor. A pályázatok zárt borítékban érkeznek. Azt felbontják az illetékesek, erről jegyzőkönyvet vesznek fel és ezt a jegyzőkönyvet aláírja a felbontásban résztvevő személy, illetőleg a gyakorlat szerint a pályázók közül saját maguk közül választott egyik pályázó hitelesíti, mert ez a jegyzőkönyv tartalmazza azokat a fontos paramétereket, amelyek a pályázat bírálatnál fontosak lehetnek. Azért még hozzá kell tennem, hogy a közbeszerzés szabályait nagyon pontos törvényi szabályok írják elő. Előre meg kell határozni, hogy mik azok, amiket különös súllyal értékelünk a pályázat bírálatnál, milyen pontszámokat lehet erre adni és meg kell határozni, hogy ezeket milyen súlyszámokkal, vagy szorzószámokkal lehet aztán értékelni. Ezt az értékelést aztán elvégzi a bizottság, aki többé-kevésbé fog kapni, vagy eddig mindig kapott és remélem a jövőben is azt kap egy tömörített táblázatot és kivonatot az egyes pályázatokról és ezek alapján, illetőleg hát jogában áll bizottságnak pályázatokat áttekinteni, ezek alapján meghozza a döntést. Nekem, mint ennek a közbeszerzési bizottságnak ad hoc bizottságnak, ami eseti bizottság elnökének az a teendőm, hogy összehívom a bizottságot, meghívom őket egy adott időpontra, egy adott helyre. Természetesen egyeztetve a pályázatot kiíróval. Itt dönt a bizottság többségi szavazással az esetek legnagyobb többségében ezt általában egyhangúlag hozta meg eddig a döntéseket, majd ezt követően elkészül a jegyzőkönyv a döntésről és ezt valóban énnekem mint elnöknek alá kell írnom. A közbeszerzés menete az ez. A közbeszerzési bizottságnak hála az Istennek nagyon sok tagja van. Az elnöknek nincs jogosítványa ebben dönteni, de Ön ezt nagyon pontosan tudja Marton képviselő, hiszen Ön ugyanezt tette Ön gondolom és nem hágta át a rendeletünk szabályait, amikor a könyvtár ad hoc bizottságnak. Ugyanez volt úgyhogy nem gondolom, hogy Önnek is, nekem sincs ugye egyszemélyi döntési jogosítványom. Tehát én egy vagyok. És nem lebecsmérlő és semmi pejoratív értelemben egy vagyok a sok másik tag között. Ugyanakkora súllyal szerepelek ha tetszik.
Ami a cégeket említette. Az egyik cég az egy Bt, aminek én kültagja vagyok még éppenséggel a cég szabályai szerint, ami annyit jelent, hogy ’99-ben valamikor megalapítottuk ezt a céget. A Ryno-hoz meg aztán édes kevés közöm van. Semmi sem. Nem vagyok tulajdonosa, sem alkalmazottja, sem szerződésben nem állok vele, úgyhogy semmi jellegű közöm nincs hozzá. Ha jól tudom huszonvalahány magán ember tulajdonolja ezt a céget. Azt sem tudom kicsodák, micsodák. Illetőleg hát vannak ismereteim ugye a múltkori felvetése alapján tudomásom van arról, hogy kik mondjuk egy, kettő, három talán, aki tulajdonosa, de a többségükről halvány fogalmam nincs meg nem is nagyon érdekel mert mi közöm van ehhez az ügyhöz.
A bérleti díjukkal kapcsolatosan pedig arra nem emlékszem, hogy ez közbeszerzési eljárás lett volna. Ez nem volt közbeszerzési pályázatnál. Ezt összemosni a közbeszerzéssel nem is igazán értem. Ugye nem tartozik oda erősítsen meg. Semmi köze nem volt ehhez. És miért ne szavazhattam volna úgy, ahogy a közgyűlés döntött. Döntöttünk kész-passz. Én azt hiszem, hogy a döntéseinket azokat mindenki legalábbis ebben a testületben meggondolja, felelősen dönt, felelősen javasol valamit. E tekintetben nem értem. Egyébként csak emlékeztetni szeretném volt olyan zárt ülés, ahol én azt mondtam nem ilyen téma kapcsán, de azt mondtam, hogy én, mint Gazdasági Bizottság elnök nagyon szívesen lemondok ilyen közbeszerzési pályázat bíráló bizottság elnöki tisztségemről, mert nem is tisztség igazából, hanem ez egy ellátandó feladat, ami kapcsolódik a bizottsági elnöki tisztemhez. Nincs abban semmi hiba. A Gazdasági Bizottság december elején ülésezni fog. Én nagyon szívesen a bizottság állásfoglalását kikérem ebben a körben, akár rotációs elven, akár máshogyan döntse el, hogy ki elnököl mindig a bizottságban. Azért ennek rendszeresnek kell lenni, már olyan jellegű rendszerességgel, hogy azt lehessen tudni a pályázatot kiírónak mindig is, hogy éppen ki lesz aktuális bizottság elnöke, mert azért azt is közzé kell tenni a közbeszerzésben, hogy mifajta bizottság fogja elbírálni ezt ez éppen beérkező pályázatokat.
Én azt gondolom, hogy ebben a körben nincs ennek akadálya. Volt is és lesz is rá példa, hogy aki nem ér rá a bíráló bizottságon részt venni, az maga helyett odaküld valakit, aki ellátja azt a funkciót. Egyébként azt még fontosnak tartom megjegyezni ez a bizottság soha semmiféle, nem éreztem soha semmiféle befolyásolást, sem politikai, semmiféle befolyásolást. Valóban mindig korrektül, tisztességesen, és tőlünk telhető módon a város érdekeit tartjuk szem előtt, és azt gondolom, hogy olyan döntéseket is hozott mindig ez a bizottság, ami ennek a szellemnek megfelel.
Én azt hiszem ezeket az ügyeket így összemosni talán-talán azért nem kellene. Azért voltam ilyen hosszú, hogy elmondjam és ez a válaszom erre tisztelt polgármester úr, hiszen a Marton képviselőúr interpellált. Én, mint bizottság elnöke az interpellációra e tekintetben akkor a választ megadtam. Arra kérem a közgyűlést, hogy most fogadja el akkor az erre adandó választ. Nem kell ezt a következő közgyűlésig húzni-halasztani.
Tüttő István: Ha Marton úr elfogadja, akkor már elég.
Dr. Fodor Csaba: Ha a Marton úr elfogadja, akkor nem kell megszavaztatni a közgyűlést erről, de ha nem akkor azt hiszem, hogy ebben az ügyben a döntést ma a közgyűlés meg tudja hozni.
Egyebekben. Jó majd később. Nem, mert még azt gondolom, bár interpellációnál vitát nem tudom, hogy mennyiben lehetséges.
Tüttő István: Nincs vita.
Dr. Fodor Csaba: Jó. Ha Marton képviselő olyant mond, akkor visszaválaszolok, és akkor utána kérem lezárni a vitát.
Marton István: A Fodor képviselő társam által elmondott szakmai érvekkel, indoklással én alapvetően tökéletesen egyetértek, de azért ki kell egy kicsit egészítenem …a beruházási szabályzatról szóló módosítást, de ezt csak azért mutatom be, hogy nehogy valaki azt higgye, hogy véletlenül tévedek. És itt kell kiegészítenem Önt, illetve az általa kijelölt Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági tag.
Az előző két ciklusban azért ez valamivel még demokratikusabban ment, mert ott az volt, hogy a bizottság elnöke, vagy a szakbizottság által kijelölt tag - én erre emlékszem, hiszen 8 évig voltam bizottsági elnök. Én mindig megszavaztattam a bizottságot, hogy egy adott kérdésben a bizottságot ki képviselje, mert mindig a legnagyobb szaktekintélynek kell képviselni, ez nekem is ilyen egyszerű. De én amikor a Ryno bérleti díjával kapcsolatos kérdéskört említettem, akkor azt azért tettem, hogy egy példát mutassak az elfogultságból adódó, vagy esetleg adódható összeférhetetlenségnek, ami most már így az én szememben teljesen egyértelműen fennáll így utólag visszatekintve, persze utólag könnyű okosnak lenni. Azért ott is vitáznék Fodor képviselőtársammal, hogy Ő nagyon csökkenteni igyekezett az elnöknek a szerepét egy ilyen bizottságban. Ezt az itt ülök - főleg akik voltak elnökök vagy jelenleg is elnökök - pontosan tudják, hogy nem így van, mert érvelése egy elnöknek azért maradjunk annyiban, hogy nem egy szavazat a végeredmény szempontjából, főleg egy mondjuk 10 vagy 12-fős bizottságnál. A súlya lényegesen nagyobb lévén, hogy nagyon-nagyon nagy hiba lenne, ha nem így lenne. Azon egyszerű oknál fogva, hogy az adott témában az elnöknek kell lenni a legfelkészültebbnek az érintett bizottságban.
Én azért azt mondom, hogy mindenki higgadt legyen nem véletlenül kértem én a testülettől, hogy a következő közgyűlésen szavazzon az általam feltett kérdésre. Én nem szeretném, ha most történne meg, egyébként így nem tudom elfogadni a választ.
Tüttő István: Marton úr nem fogadja el. Kérem szavazzunk arról, hogy a közgyűlés elfogadja-e, mivel közölte Dr. Fodor úr, hogy ő a választ ezzel megadta. Marton úr nem fogadta el, kérem szavazzunk róla.
A közgyűlés 12 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Bicsák Miklós: Napokban tartott fogadóórámon, mint városszéli település képviselője, és Kanizsa városi északi rész is hozzám tartozó több nyugdíjas lakos azt a kérdést tette fel, hogy közeledik a tél, és lehet, hogy az idei tél nagyon kemény lesz. Kérdésem, Kanizsa város elkészült-e a közigazgatásilag hozzá tartozó városszéli települések, városszéli utcák, - beleértve az északi rész Űrhajóstól kezdve sorolhatnánk Sánc irányába, Kiskanizsa irányába. A téli időjárás az utak, járdák rendbetételére, illetve takarítására, és a Hivatal sajtóban felhívta-e a magántulajdonosok figyelmét a sózásra, vagy egyéb megjelent-e ez egy ilyen elő felhívásként, mert ezekből gondok szoktak lenni. Főleg ezt a nyugdíjas, és idős kanizsai lakosok kérték tőlem, hogy a Hivatal ezt a felhívást tegye szóvá. Kérdésem, hogy ez megtörtént-e, és készülünk-e a télnek a fogadására?
Tüttő István: Szeretnék röviden annyit mondani, hogy ez az a kérdés, amire minden esetben úgy válaszolnak, hogy maximálisan felkészültünk a télre, csak nehogy bekövetkezzen, csak nehogy hó essen. Nem tudom látta-e az újságban a szakcég, aki a utak tisztántartásáért felel bemutatta felkészültségi állapotát. Természetesen az önkormányzatnak külön van erre feladata, mégpedig a VIA Közhasznú Társaság ennek a területnek a felelőse.
A Polgári Védelemmel szintén egyeztetve van ennek a kérdésnek veszély esetén a kezelési módja. Azt én most biztosan nem tudom megígérni, hogy nem lesz probléma ha rendkívüli időjárás lesz, de a megoldás az mindenképpen a szakterületek feladata és a miénk. Bicsák úr legfeljebb tájékoztatást fogunk adni még arról, hogy a VIA Kht. ezen a téren milyen előkészületeket tett. Szíveskedjék akkor majd reagálni, a legközelebbi közgyűlésen választ fogunk rá adni.
Tóth László: Kérdésemnek az volt a címe.„Miért sikerült egy helyi vállalkozónak 1999. február 17-e óta mintegy 25- 30 munkahelyet létesíteni Nagykanizsán”.
A 2001. november 8-án megtartott lakossági fórumon megkeresett egy kanizsai vállalkozó, akinek a nevét nem kérném nevesíteni, de akit érdekel előttem van az irat, meg tudom mutatni. 1999. február 17-én bejelentette vásárlási szándékát egy ingatlanra, és a rajta levő irodaházra, amely ingatlan Nagykanizsa Csengery utca 89. szám alatt található. Akkor a Hivatal tájékoztatása szerint, az ingatlan értékét 25 millió Ft-ban állapították meg. Figyeljünk a dátumokra!
2000. februárjában a korábbi értékbecsléssel szemben a Hivatal 30 millió Ft-ban állapította meg az ingatlan értékét, amelyet a vállalkozó elfogadott. 2000. július 25-én egy árverési felhívást kézbesített ki számára a Hivatal, amelyben a kikiáltási ár 50 millió Ft. Természetesen ezt egyetlen egy megjelent vállalkozó sem tartotta, magyarán meghiúsult az árverés.
2000. november 17-én a keletkezett irat szerint kéri a tisztelt közgyűléstől, hogy a korábban megállapított 30 millió Ft-os összegben fogadja el a közgyűlés a vételi ajánlatát, amely mind a mai napig nem történt meg. Magyarán 2000. november 17-én keltezett levél szerint kérte, hogy ez kerüljön a közgyűlés elé, most 2001. november 27-ét írunk. Az iránt érdeklődöm tisztelettel, hogy kit támogatunk a helyi munkahelyteremtés, helyi vállalkozókat?
Tüttő István: Tóth úr megvizsgáljuk. Én most fejből nem emlékszem, de egy biztos, hogy a Hivatal dolgozója önmaga nem mondhatja azt, hogy 50 millió a 30 helyett. Valószínű, hogy a bizottság foglalt így állást, hogy ez legyen kikiáltási ár. A többi kérdéssel valóban vissza kell hozni, ugyanis az élet azt igazolta, hogy ezért az összegért nem lehet eladni. Ha pedig azt akarjuk, hogy ez megtörténjen, akkor újra kell értékelni az eladási árral kapcsolatos elképzelésünket. Tóth urat kérem, hogy esetleg egy indítványban hozza vissza. Én most azt nem tanácsolnám, hogy kapásból döntsünk a 30 millióról.
Tóth úr megvizsgáljuk és legfeljebb a december 18-i közgyűlésre visszahozzuk. Interpellációt kíván benyújtani, illetve Bicsák Miklós úr kérte, hogy szóban is ismertetné az interpellációt.
Bicsák Miklós: Nagyon rövid leszek itt, hisz írásban is a tisztelt közgyűlésnek megküldtem, amit már évek óta is kérek. Ugyancsak a választó területemen, az 1. számú a Nagykanizsa északi városrész Űrhajós utcai városnak egy nagy nevezetű játszóteréről szólók. Azért is gondoltam, hogy újra most a télvíz idején megemlítem az interpellációmban, mivel hogyha jön a tavasz, mire már a kismamák a gyerekekkel újra a játszótereket felkeresik, arra talán - ha az időjárás engedi - meg fog készüljön az az 50 méteres kis járdaszakasz, amit már több éve kértem, mert maga a játszótér megközelítése az úgynevezett „lámpás” utca, vagy az Űrhajós utca felől egyszerűen nincs gyalogjárda. Babakocsival, vagy bármivel a kisgyermekkel oda beközlekedni arra a szép kis játszótérre, bonyolult és körülményes. Kérném az interpellációmban, hogy a mire az időjárás engedi tavasszal és ahogy említettem, a gyerekek birtokukba veszik a város a jövő évi költségvetésben ezt az 50 méteres kis járdaszakaszt, én nem egy extra kivitelben, de a mai kornak a XXI. századnak elfogadható kis járda megépítését szíveskedjenek elvégezni.
Tüttő István: Bicsák úr, megvizsgáljuk a kérdést. Mivel több interpellációra jelentkező nem volt, ezért kérdezem a tisztelt korábban interpellációt benyújtó képviselőtársaimat, először is Balogh László urat, hogy elfogadja-e a korábban adott válaszunkat.
Balogh László: Tisztelt polgármester úr, intézkedését köszönöm, bízva az eredményességében elfogadom a választ.
Tüttő István. Kiss László urat kérdezem.
Kiss László: Igen, csatlakozva Balogh László úrhoz, bízva az eredményes intézkedésben elfogadjuk.
Tüttő István: Birkner urat kérdezem.
Birkner Zoltán: Nem tudom mi lett a november 23-i megbeszélésnek a végeredménye, hogy akkor végül is a DÉDÁSZ megkapta-e ezt a munkát, mert ugye november 27-e van ma, de már 23-a után vagyunk, és ott hivatkoznak erre. Először meg szeretném tudni, hogy mi lett ennek a november 23-i tárgyalásnak a vége.
Tüttő István: Megkérdezem az osztályt, mivel én nem vettem részt azon tárgyaláson. VIA Kht-tól van itt valaki? Nincs sajnos, így kénytelen vagyok azt mondani, nem tudok rá válaszolni. Pótolni fogjuk.
Birkner Zoltán: Ebben az esetben polgármester úr szeretném, ha feltenné ezt a kérdést a legközelebbi alkalommal is nekem.
Tüttő István: Igen. Birkner úr, akkor maradjunk abban, hogy most nem fogadja el, és ez marad. Mivel valóban a válaszban az a sugallat benne volt, hogy ez mire idekerül, már akkor megszületik az eredmény. Bicsák urat kérdezem elfogadja-e?
Bicsák Miklós: Elfogadom. Én is bízok benne, főleg itt az interpellációmban a Kanizsa TV műsorában, ahol a több idős kanizsa lakos kérte és bízok benne, hogy a főszerkesztőasszony és a Városi Televízió vezetője megegyeznek, és hamarosan az ún. önkormányzati lap a Kanizsa Újságban fog szerepelni.
A másikak meg ahogy tisztelt válaszában polgármester úr megküldte, hogy 2002-es költségvetésben szerepel Palin városrésznek a kérése, én bízok benne és így akkor el tudom fogadni, hogy meg fog épülni, illetve fel lesznek javítva a járdák, és az egyéb a ravatalozónak helyretétele.
Tüttő István: Hölgyeim és Uraim! Kérdezném, hogy szünettel folytassuk, vagy pedig dolgozzunk tovább?
Birkner Zoltán: Arra kérném Önöket, ismerjük magunkat. A szünet nálunk még soha nem fejeződött be se 15 percen belül, sőt most már ott tartunk, hogy 30 perc alatt sem. Én arra kérem képviselőtársaimat, hogy legalább 2 napirendi pontot, ebből az egyiket kiemelten kérem a Zsigmondi- Széchenyi Iskolásnak az ügyét azt most tárgyaljuk meg még szünet előtt és a kórházat is természetesen. Ezt akartam mondani, és akkor ebben az esetben a vendégeink egy része legalább el tud menni.
Tüttő István: Megszavaztatom. Hölgyeim és uraim szavazzunk arról, hogy folytatjuk, azon indokok alapján, ami az előbb elhangzott Birkner úr részéről, amivel én is egyetértek.
A következő napirend pedig a kórház rekonstrukció előkészítő tervpályázattal kapcsolatos napirendi pont lenne. Kérem Önöket, hogy szavazzunk róla. Aki igennel szavaz az a folytatás mellett dönt.
A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
3. Előterjesztés kórházi rekonstrukciót előkészítő tervpályázat kiírására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: A Nagykanizsai Kórház jelentős változáson ment át az utóbbi évtizedben, és ez azt hiszem nem csak Nagykanizsa, hanem az egész régió számára rendkívül fontos változásokat eredményezett, az a nagyarányú beruházás, amit végrehajtottunk. Azonban az élet nem állt meg a kórház olyan feladtok ellátását is szeretné megoldani, amelynek a tárgyi feltételei, így az épületállag módosítása, rendbe hozása, feltétlen szükséges. Ahhoz, hogy ezeket meg tudjuk oldani, a várható bekerülési összeg nagysága megköveteli, hogy támaszkodjunk pályázat útján olyan forrásokra, amelyeket úgy hívunk, hogy állami források. Az lényege az itteni előterjesztésnek. Kérdezem, hogy van-e észrevétele javaslata valakinek?
Röst János: Támogatom a javaslatot, viszont lenne egy kiegészítésem a bizottság tagjai közül a hivatali dolgozó, ebben az esetben a Városi Főépítész ne szavazhasson, tehát ne szavazati joggal vegyen részt, hanem csak jelenlétével erősítse a munkát.
Tüttő István: Már a bizottságban?
Karmazin József: Azt szerettem volna javasolni, hogyha az 1. pontban szerepel az, hogy a 16/1998-as miniszteri rendelet az irányadó, akkor a 2-es pontot szükségtelen megszavazni, mert a miniszteri rendelet pontosan tartalmazza, hogy kinek kell benne lenni. Szó szerint azt, hogy a pályázókkal szemben előírt szakmai képesítéssel kell rendelkezni a bíráló bizottság 2/3-nak. Tehát építészeknek kell lenni.
Tüttő István: Úgy látom nincsen egyéb észrevétel. Én elfogadom, amit a osztályvezető úr mondott. Határozati javaslat azzal a módosítással, hogy csak az 1. számút kérem, szavazzuk.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza:
415/2001.(XI.27) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza főigazgatóját, hogy a 16/1998.(VI.3.) KTM rendelet szerinti meghívásos versenypályázatot hirdesse meg, bonyolítsa le a Kórház kezelésében lévő „B” és „E” jelű épületek rekonstrukciójának címzett állami támogatás benyújtásának előkészítése céljából. A felmerülő kiadásokat a kórház saját költségvetéséből biztosítsa.
Határidő: A pályázat kiírására 2001. december 15.
A pályázat elbírálására 2002. február 28.
Felelős : Dr. Szabó Csaba főigazgató
Tüttő István: A kórházvezetésnek azt kívánom magunkkal együtt, hogy ez a megyei szintű kórház tovább épüljön mindannyiunk javára.
4. A Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola Hunyadi u. 18. sz. alatti iskolaépületének bővítése (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Azt mindannyian tudjuk, hogy ennek az iskolának mivel a legnagyobb intézményünk a városban és a működésének a feltételeihez éppen át kell adnunk a Piarista Iskolának az épületeket, ezért óhatatlanul ennek a napirendi pontban javasolt témának a megvalósulását támogatnunk kell. Kérem, van-e észrevétele valakinek?
Tarnóczky Attila: Annyit még szeretnék hozzáfűzni a polgármester úr által előadottakhoz, hogy azzal, hogy ezt a két iskolát egy adminisztratív intézkedéssel összevontuk annak idején, még nem csináltunk egy intézményt. És hogy ez a tantestület oldaláról, diákság oldaláról valóban egy intézményként működjön belátható időn belül - ez nem lesz gyors folyamat valószínűleg - az is kell, hogy ennek a fizikai együttlétnek a feltételeit megteremtsük.
Az előterjesztés arról szól egyébként, hogy a tetőtér beépítési pályázatot továbbra is forszírozzuk, hogy aztán mikor nyerünk ezzel az igényünkkel ez kérdés, de ez a része a problémák megoldásának megítélésem szerint rendkívül sürgős és ennek az anyagi fedezetét meg kellene teremteni, de most kezdek aggódni, miután ezt a napirendi pontot sikerült még ide a végére venni, és a képviselőtestület egy jelentős része a folyóson tartózkodik, hogy esetleg a 14 igen szavazat nem jön össze.
Tüttő István: Egy kérésem lenne az ad hoc bizottság elnökéhez. Elnök úr, ez az összeg az előzetes tervekben szerepel?
Marton István: Erről majd a következő pont két napirenddel arrébb fogunk úgyis részletesebben szólni, de ez pillanatnyilag még bent van.
Tüttő István: Ez megkönnyíti a döntésünket. Kérem, szavazzunk.
A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza:
416/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Zsigmondi Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola Hunyadi u. 18. szám alatti iskolaépületének bővítésével, (a földszintes nyaktagi rész alapterületi és szintenkénti bővítésével, s a bővítményben 8 tanterem kialakításával), melynek megvalósításához a 2002. évi költségvetésben bruttó 130 millió Ft-ot biztosít.
Felhatalmazza a polgármestert a beruházással kapcsolatos intézkedések megtételére.
Határidő: a tervezésre és meghirdetésre 2002. április 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
Tüttő István: Kérem, a 7. számú napirendet vegyük! Csak kettőről volt szó? Akkor az lenne a javaslatom, hogy a jelenlévőket negatívan ne diszkrimináljuk azokat, akik még itt vannak. Kérem a 7-ről, mert pozitívan diszkriminálhatjuk, de úgy nem tudjuk.
5. A Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átalakulása és a 2002. évi víz- és csatornadíjak (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Korábban döntöttünk már arról, hogy támogatjuk az átalakulást. A vízdíjakkal kapcsolatban pedig korábban a város vállalta, hogy az egységes díj érdekében ezeket a négy év alatt vállalta a többi tulajdonos felvetése alapján, hogy meg tudjuk valósítani végre az átalakítást.
Tarnóczky Attila: Egy javaslatom lenne. Az átalakítás úgy tűnik számomra egy nehézségekkel küzd a többi tulajdonostárs részéről. Ezzel szemben az önkormányzatunk már tavaly tett egy gesztust, a 318/2000-es határozatban úgy döntött, hogy ezzel az elképzeléssel, hogy létrejön a részvénytársaság, támogatja az egységes vízdíj bevezetését a területén. El is indultunk ezen az úton, most tesszük meg a második lépést. Ez viszont megítélésem, tovább nem mehet, hogy mi lépkedünk, és a partnereink meg álldogálnak.
Egy kiegészítő javaslatot hadd adjak elő, amelynek a lényege az, hogy amennyiben a 2002. évben a részvénytársaság nem jön létre, akkor a kanizsai közgyűlés a 318/2000. számú határozatának az egységes vízdíjról szóló részét felülvizsgálja.
Tüttő István. Egy mondat erejéig az igazgató urat kérem, hogyha mégsem érheti bírálat a partnereinket, akkor azt tegyük meg a védelmükben.
Kovács Antal: A dolog jóval előrébbre tart annál, mint sem, hogy bár mit a 87 önkormányzat Kanizsán kívüli tagjaira meg lehetne negatívan fogalmazni. Alapállás indítópontok, visszautalnék néhány mondattal.
2000. áprilisa, amikor az érdemi egyeztető munka elindul, 2000. júniusa, amikor az első írásos megállapodás, az alapítói jogokat gyakorló öt önkormányzat: Zala Megye Önkormányzata, Nagykanizsa város, Zalakomár, Letenye és Lovászi önkormányzatai elvben döntenek arról, hogy a cég végre átalakul, és Birkner úr nem olyan rég meg fogom majd a kérdésére újra válaszolva, hogy mi változott ahhoz képest, ami 1995-ben történt. Az változott, hogy a rendezőelvek alapvetően megváltoztak a korábbiakhoz képest. Nevezetesen Nagykanizsa lemondott a 76,8%-os működtetői vagyon arányáról, és az Önök bölcsessége azóta is tiszteletreméltóan a fülembe cseng, hogy a mai lakos szám az új mérőpont, amelyhez a részvénytársaság szavazati arányai igazodnak. A másik pedig az egységes díj, amely négy lépcsőben három év alatt, 2004. január 1-től fog ketyegni.
Ez a feltétel volt az átalakulás sorsdöntő két dolga, és nagy tisztelettel tájékoztatom Önöket, hogy alapítóvagyont visszabízó 72 önkormányzat közül, több mint 30 igennel, a vagyoni arányoknak több mint a 80%-a igennel válaszolt arra, hogy részvénytársaságban részt kíván venni vagyonával. Ennek a metódusnak megfelelően a vagyonarányokat hordozva részt kíván venni.
Tüttő István: Nemleges válasz érkezett?
Kovács Antal: Még nemleges válasz nincs. Zalakaros fontolgat szerződéses üzemeltetést, egyedül az információink szerint. Valószínűsége igen nagy annak, hogy a somogyi települések, tehát amelyeknek tényleg semmi köze nincs elvben a korábbi működéshez is, a konkrét apportállás, illetve részvényvásárlásával részt kívánnak venni a részvénytársaságban. Tehát a dolog zajlik. A mi munkamódszerünk, kitalációnk volt az, hogy ne kelljen két közgyűlést az elvi döntésre, illetve a vízdíjakra meghozni és ezért utólagos engedelmükkel, az október 31-i határidőt, egy olyan másfél hónapos lauffal rugalmasan kezeljük, hiszen a közgyűlésnek az volt az áprilisi döntése 2001-ben, hogy aki október 31-ig nem jelzi szándékát a részvénytársaságban való részvételre, az kvázi automatikusan kizárja magát az együttműködésből. Ennek van egy ilyen másfél hónapos kezelése.
Ami a munkák állását illeti, a szeptember 30-i fordulónappal, mérlegnappal az átalakító cég túl van a teljes működtető vagyonleltári felvételén, túl van az értékbecslésén. Az önkormányzatoknak az e hét végéig lenne feladatuk az, hogy 19992. óta megvalósított beruházásokról, amelyiknek az összértéke mintegy 3 milliárd Ft, jelentkeznek a vagyonleltárral, illetve az általuk jelenleg nyilvántartott bruttó-nettó értékkel. Itt én sokkal nagyobb gondot látok, mint bármi ez előtti munkában. Ugyan is sajnos az önkormányzatok jelentős részének erről nincs korrekt adata, információja, azt is megkockáztatom, hogy ezt hasonlóan a közmű, visszabízott közművagyonra nekünk kell utólag felmérnünk, feltérképeznünk. Gyorsan hozzáteszem, ez a közművagyon kinn marad a társaságból, tehát nem perdöntő az alakulás szempontjából, csak jelzem, lehet, hogy egy év múlva lesz végleges vagyontérkép arról, hogy a kb. 7-8 milliárd Ft közművagyon konkrét önkormányzatonként, hogy jelenik meg. Egyébként ennek jelentősége csak abból a szempontból van, hogyha eljutunk oda, hogy használati díjat tud a közművagyonért fizetni a társaság, akkor ez a vagyonérték akkor lesz lényeges, egyébként szinte lényegtelen, hogy ez a közművagyon naturáliában és értékben mit hordoz, ugyanis a cég mint tudja a testület a működtető vagyonra alakul, illetve az ebből számított részvényértékre, amelyik a nem visszabízott vagyon - 16 önkormányzatot jelent egyébként ez - cash-beni megjelenítése az alapító okirat, illetve a jegyzett tőke véglegesítésekor így realizálódik.
Terveink szerint a január első dekádjában valahol 10-e magasságában lehetne az alakuló közgyűlést összehívni. Gyakorlatilag a január 1-jei tényleges működés indítható. Alpolgármester úr, tehát semmifajta veszély az ügyben nincs, hogy a kistelepülések most akadályoznának. Szeretném jelezni, hogy Zalakomár a múlt hét csütörtökéig húzta-halasztotta az igenlő döntését. Szerdán volt egy kistérségi- keleti térségi 19 polgármester részvételével egy Zalakomárban tartott értekezés, másnap, tehát csütörtökön a zalakomári testület egyhangú döntéssel csatlakozott az alapítók négy már korábban aláírt igenjéhez. A szándéknyilatkozat, amelyet a Cégbírósághoz mindenképpen be kell nyújtanunk, mint indító dokumentum, már teljes, mind az öt alapító igenlésével ellátott a szándéknyilatkozata. A cég vezető testülete a jövő pénteken tárgyalja az alapító okirat, és szindikátusi, most már 3. módosított változatát. Szeretném jelezni, hogy a szindikátusiban jelentős szigorításokat szeretnének a kicsik a kisebbségvédelem ügyeiben, de egy sincs ellentétben azzal, ami a város szándéka is, hogy igen is legyen konszenzus a legfontosabb társasági kérdések eldöntésében, és ne 50 plusz 1 legyen, hanem 75%-os minősített többséghez kössük. Miután a város 46,8%-ot hordoz kvázi hozzávetőlegesen az anyagban - egyébként az átalakító anyagban pontosan szerepel - ebből az következik, hogy a városon kívül minimum 30 települést még meg kell nyerni a legfontosabb kérdések eldöntéséhez a közgyűlésben. Nem lesz egyszerű ezt a konszenzust összehozni, de én állítom, hogy miután a szándékaink abszolút közösek, a társaságnak, illetve az önkormányzatoknak ez a konszenzus minden alkalommal létrehozható. A szindikátusi második olvasata után a testület jóváhagyása után küldjük szét az önkormányzatok mindegyikének a két dokumentumot, és természetesen az aláírásig mindenkinek joga van, lesz megfogalmazni véleményét, eltérő esetleges véleményét, sőt még egészen az aláírásig minden testületnek joga van a megbízást alkalmasint visszavonni, vagy éppen nem adni, a polgármestereknek az aláírásra.
Én ezt látom, tudom mondani Önöknek tájékoztatásul, és gyorsan hozzáteszem, hogy abszolút pozitív és optimista álláspontom van. Ilyen sajnos az elmúlt 9 évben kétszeri próbálkozásunk ellenére nem jött össze és ezért tényleges sikerélményként mondhatom azt, hogy végre döntési pontokkal ellátott társaságként tudunk menni, mert, hogy ez a legnagyobb problémája a mai cégünknek, hogy a cégjog kicsúszott a cég alól. Gyakorlatilag nem ismeri a döntési pontokat az egyes jogi személyek vállalata. Az egyes jogi személy vállalata az ismeri a Ptk. 70-73., dee a közös vállalat, mint olyan nem létezik a mai cégjogban, ezért kell mindenképpen a korlátozott jogosítványú az átalapítású részvénytársaságnak a megalapítását megtennünk.
Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság a 242/2001-es számú határozatával egyetértett az átalakulással, javasolja a tisztelt közgyűlésnek, tegyen nyilatkozatot arról, hogy a létrejövő jogutód gazdasági társaság tagja kíván-e lenni. Ez egyhangú szavazás volt.
Elmondanám akkor a vízdíjakkal kapcsolatos állásfoglalást is, ugyanebben határozatban van. E szerint a 2002. évi ivóvizes csatorna használati díjemeléssel egyetértett a bizottság 8 igen, és 1 nemmel.
Marton István: Elég részletesen foglalkozunk, én alpolgármester úrnak a felvetését nem is értem, de igazgató úr beszámolt részletesen a rendkívül pozitív és számomra is nagyon kellemes meglepetést nyújtó fejleményekről. Én úgy gondolom, hogy az első nekifutás akkoriban még kicsit sután sikeredett, de az öt évvel ez előttinek most érik be a gyümölcse. Köszönhető a város alapvetően rugalmas állás foglalásának is, hiszen az többször elhangzott… biztos vagyok abban, hogy azok a kisebb települések, amelyek még nem hozták meg a döntésüket akikkel én személyesen tárgyaltam, de akikről egyébként csak információim is vannak, azok csak azt várják, hogy ma Nagykanizsán mi születik, és hogyha mi azt mondjuk rá, hogy igen, akkor ezzel a 98%-a lesz az érintett 87 településnek, ami elképesztően jó szám. Magyarul egy vagy kettő mondhatja esetleg, de érzéseim szerint talán még az az egy sem mondja, akire az igazgató példázott, bár hát ott valószínűsíthető. Ez azért nagyon nagy eredmény, mert a mai világban, amikor eszébe jut valakinek és csinál - mit tudom én 4-5 településből egy ilyen üzemeltető társulást hadd ne mondjak példákat, de a megyéből is tudnék mondani legalább kettőt, akik rosszul jártak, akik a mai sajtót olvasták meg tegnapit azok is tudhatják, hogy megalakult rá ilyen- olyan Kht. Kft. stb. és akkor utána ígérnek toronyórát láncostól, a települések, hogy prózai legyek ezt megeszik és utána meg jönnek többletpénzt kérni - itt ez mindez elkerülendő, én úgy érzem, hogy akiknek jogilag tulajdonképpen semmi közük hozzánk, még azok jönnek itt az előbb említett somogyi településekre gondolok.
Dr. Kalmár Béla: Igazgató úrtól azt szeretném megkérdezni, hogy az Alsó-Szabadhegyi Építő Közösség felajánlotta a vízvezeték hálózatát átvételre. Hol áll ez az ügy? Úgy emlékszem mintha a közgyűlés foglalkozott volna ezzel a dologgal, és olyan döntés született volna, hogy. Ezt csak kérdésként tettem fel.
Tüttő István: Érdekes a téma, de nem tartozik a napirendhez. Én azt tanácsolom Kalmár úr, hogy a szünetben kérdezzük meg az igazgató úrtól.
Tarnóczky Attila: Marton képviselő úrnak mondom válaszul, hogy én a javaslatomat értem, remélem még sokan értik. Visszavonni nem óhajtom, majd csak akkor, hogyha az rt létrejött. Reményeim szerint, valóban ilyen gyorsan létre fog jönni, az ördög nem alszik, a dolognak két oldala van. Megismétlem, mi azért vállaltuk az egységes vízdíjat, hogy az rt létrejöhessen, különben ennek nincs értelme.
Tüttő István: Köszönöm szépen, a vitát lezárom. Kérem azért Kovács urat, hogy majd tájékoztassa Kalmár urat a feltett kérdésről. Kérem a határozati javaslatról a döntést. Minősített többség kell.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Tarnóczky úr javaslatát megismételjük? Szavazzunk róla, végül is az, hogy ha nem lesz rt akkor ugye felülvizsgáljuk a korábbi döntésünket. Én azt hiszem ezt nyugodtan megszavazhatjuk. Nyugodtan megszavazhatjuk, mert de hozzá kell tennem, hogy ezt nem presszió gyanánt fogalmaztuk meg, hanem teljesen logikus érvként. Tessék, szavazzunk róla.
A közgyűlés 17 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
417/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Dél- Zalai Víz-, Csatornamű- és Fürdővállalat részvénytársasággá történő átalakulásával egyetért és mint a vállalat egyik tulajdonosa nyilatkozik arról, hogy a létrejövő jogutód gazdasági társaság tagja kíván lenni.
E nyilatkozatot a közgyűlés az alapító okirat, a szindikátusi szerződés, az átalakulási vagyonmérleg-tervezet és az átalakulás további dokumentációja elkészítése érdekében adja ki.
Amennyiben a részvénytársaság nem jönne létre, úgy a közgyűlés kötelezi magát a 318/2000. számú határozatának felülvizsgálatára.
Tüttő István: Kérem a rendeleti javaslatról a szavazatukat.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
57/2001.(XI.28.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 57/2001.(XI.28.) számú rendelete a víz- és csatornadíjak megállapításáról, számlázásról és a díjfizetés feltételeiről szóló 57/2000.(XII.13.) számú rendelettel módosított 27/1995.(X.3.) számú rendelet módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva)
6. A kéményseprőipari közszolgáltatások 2002. évi díjainak megállapítására, a többször módosított 13/1996.(III.26.) közgyűlési rendelet módosítása (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Úgy látom nincs észrevétel, kérem szavazzunk akkor a rendeleti javaslatról.
A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja, és következő rendeletet alkotja:
58/2001.(XI.28.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 58/2001.(XI.28.) számú rendelete a kéményseprőipari közszolgáltatásokról szóló többször módosított 13/1996.(III.26.) számú rendelet módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva)
Tüttő István. Kérem a határozati javaslatról a szavazatot.
A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és k9övetkező határozatit hozza:
418/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy az 58/2001.(XI.28.) számú rendeletben foglaltakról a város lakosságát és a közszolgáltatót tájékoztassa.
Határidő: 2001. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
7. Javaslat Ultrakönnyű Repülők Európa Bajnokságának támogatására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Hogy a lakosság is tudja Ultrakönnyű Repülők Európa Bajnokságának lehetősége nyílna Nagykanizsa repülősei számára a város be tudna mutatkozni, és azt is szeretném jelezni, hogy két Európa Bajnokság is egymás után sorra kerülhetne. Az pedig egy másik repülési ágban. Ennek természetesen vannak anyagi vonzatai. A kérdés most az, hogy az önkormányzat tudja-e anyagilag támogatni ezt a rendezvényt? Mérlegelve természetesen a hozadékét is.
Dr. Fodor Csaba: Az Önök előtt lévő bizottsági állásfoglalásokból kiderül, hogy itt különböző számok jelennek meg a Gazdasági Bizottságnál, az Oktatási Bizottságnál, Pénzügyi Bizottságnál, az ugyanaz, mint Gazdasági Bizottságnál. Tehát ezek, mint bizottsági elnök azt gondolom, hogy módosító indítványként be kell terjesztenem. Én magam az eredeti határozati javaslattal értek egyet. Amint körülnéztünk több képviselővel, polgármester úrral és több képviselővel is a reptéren, azt gondoljuk, hogy ezt a rendezvényt az eredeti javaslatban szereplő, 10,8 Ft-tal, illetőleg aztán ugye bővül, mert kettő rendezvényről szól a történet. Ezt támogatnunk kellene, támogatnunk illene, és azért fontos meghozni most ezt a döntést még a 2002. évi költségvetés előtt, mert a Budapesten lévő egyesület központja, nyilvánvalóan ennek tükrében tudja odaítélni, vagy nem oda ítélni a rendezési jogokat. Azt hiszem, hogy ez fontos nekünk.
Tüttő István: Azt előre bocsátanám, hogyha ma nem tudunk úgy állást foglalni, hogy hozzuk vissza, mert a mai nap az utolsó. A mai nap mindenkép valamilyen módon döntenünk kell, igennel vagy nemmel.
Cserti Tibor: Én is az mellett érvelnék, hogy kevés olyan rendezvény van a városban, amelyiknek ilyen nagy kihatása lenne közvetve különösen Nagykanizsa város imázsának nevezése szempontjából. Jól tudom, hogy ezek nagy szavaknak tűnhetnek, de valójában - mint tudjuk - Európa Bajnokság rendezéséről van szó, és ennek az áttételes hatása a város gazdasága szempontjából is fontos, és én elsősorban a vendéglátásban, és annak hozadéka is van. Ebből a szempontból azt hiszem, hogy a helyszínbejárás mindenképpen meg kellet, hogy győzzön arról, hogy ennek olyan támogatási vonzata van, ami az előterjesztés eredeti változatában szerepel. Ezzel gyakorlatilag a rendező bizottsági tagok is egyetértettek. Én arra kérném a tisztelt képviselőket, hogy szavazzuk meg.
Balogh László: Az OKSB szavazott 10,8 millióról, 8 millióról, 7 millióról, 3,5 millióról a 0 –ról így már nem, bár arról volt elképzelés. Mi végül is a bizottság 3,5 milliót támogatta, 6 igennel 1 nemmel és 2 tartózkodással. Viszonyítottunk, ez a sporttámogatás, mármint az eredeti összeg az a sporttámogatás 20%-a. Közben arra is gondoltunk, hogy military, lesz vívó világkupa a kulturális alap az kb. ugyanekkora összeg. Ez a magyarázata a bizottsági döntésnek. Ezzel együtt a magánvéleményemet mondanám, lehet akár ez a rendezvény az év kiemelt sporteseménye Nagykanizsán, és az itteni fejlesztések az infrastruktúrában - én magam is meggyőződtem - további perspektívákat nyithatnak. Én magam tudom támogatni az eredeti javaslatot is, de ezzel együtt én kérem, hogy szavazzunk róla, akár olyan sorrendben, mint az OKSB, 10,8 8, 7, 3,5 0.
Dr. Horváth György: Ismételten olyan helyzetben vagyunk, hogy dönteni kell olyan dologban, amely vagy megvalósul, vagy nem. Azt nem látom elfogadhatónak, jól lehet nekem el kellett mennem a bizottsági ülésről, a 3,5 millióval mit csinál vele? Semmit. Ha akarjuk, akkor logikusan nyomjuk meg a gombot, ha meg nem, akkor pedig egyértelműen azt mondja, mert most ha adunk 3,5 milliót, ez ugyanolyan ne haragudjon meg, mondom valaki kér 200 e Ft –ot egy könyvre, nem adtunk semmit mert ismertük a körülményeket, utána mondták, hogy elégedjen meg 20 ezer Ft. Én Vince úrban bízom, hogy ez nem így van, hanem az az összeg, amit kérnek az reális, és így támogatom.
Tüttő István: Mi megnéztük azokat az épületeket, az nagyon kevés amit maximum tudunk adni, még akkor, hogyha minden jó szándékunk meg van.
Tarnóczky Attila: Az elhangzottakkal a magam részéről nem igazán tudok egyetérteni, illetve a Cserti úr kijelentésével, hogy ez egy olyan. Kevés ilyen rendezvény van sőt folytatnám, hogy önkormányzatiság 10 –11 éve alatt nem is volt ilyen rendezvény, ami ilyen nagyságrendű támogatást kapott volna. Megítélésem szerint a 10,8 ,millió Ft kért összeg, a mi költségvetési helyzetünkben hatalmas és megítélhetetlen, de majd Önök eldöntik.
Zsoldos Ferenc: Előre bocsátom, hogy az eredeti elképzeléssel értek egyet. Én egyáltalán nem tartom többé-kevésbé ismerve még kialakulásának időszakában is ezt a sportágat. Túlzottnak, sőt véleményem szerint nagyon is minimális az az összeg, amit a rendezvény megvalósításához kértek. Nem beszélve arról, hogy tulajdonképpen ez a támogatás, a beírtak alapján és az eddigi munkájuk alapján is egyértelmű, hogy minimum 90%-ig itt marad helyben. A helyi feltételek javulását segíti elő. Kétségtelen, nem kívánok én minőségileg különbséget tenni egyes sportágak alapján, hiszen mindegyiknek megvan a maga helye és szerepe, de azért a mellett se menjük el, hogy a repülés iránt a városban és valamikor az ejtőernyőzés iránt a városban, nagyon-nagy volt az érdeklődés. Ide nem 200 ember megy ki a repülőtérre erre a rendezvénysorozatra, hanem naponta több ezer. Különösképpen akkor, amikor a legizgalmasabb, legérdekesebb, versenyszámok kerülnek lebonyolításra. Én mindenképpen javasolom, és kérem képviselőtársaimat, hogy az eredeti, az előterjesztésben javasolt határozati javaslatot fogadjuk el, mert ez a város tekintetében valóban 2002-ben kiemelkedő jelentőségű és szereplő rendezvény.
Tüttő István: Egyetlen egy észrevételem lenne még. Ez a repülőtér ez kincstári vagyon. Ha most beruházásra adunk pénzt, akkor a Kincstári vagyont növeljük. Éppen azért mi a versenyt támogassuk, ha támogatjuk a rendezvényt.
Györek László: Annyiban egyetértek Zsoldos képviselőtársammal, hogy én is tisztelem a repülőknek az igyekezetét. Elismerem a sportot is természetesen, azonban 10 milliót, sőt tulajdonképpen 11 millió Ft-ot erre a célra adni szerintem a város jelenleg nem képes.
Balogh képviselőtársam már említette, hogy ez az összeg tulajdonképpen ötödrésze a város egy évre jutó teljes sporttámogatás összegének. Úgy gondolom, hogy egy rendezvényre ezt kifizetni nem lehet. Ráadásul a bizottsági ülésen ha jól tudom kiderült, hogy ez a 10,8 millió nem is 10.8 volt, hanem valójában 7, vagy pontosan nem tudom, hogy mennyi is lett volna, nem is értem ezt a fajta kérelmet így. Nem tudom értékelni ezt így. Semmiképpen nem tudnám ezt így most támogatni.
Tüttő István: Úgy látom nincs több hozzászóló, lezárom a vitát.
Hári László: A határozati javaslatban a határidőnél elírás történt, ezt kérném szépen úgy figyelembe venni, hogy 2002. március 30.
Tüttő István: Kérem, akkor értelemszerűen. Ugye elhangzott föntről lefelé támogatás. Kérem először a 10, 8 millióról kérem a szavazatot.
A közgyűlés 18 szavazattal és 4 ellenszavazattal a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tüttő István: Akkor kérem a 2-es számúról a határozatot, hogy elismerjük a sportkör munkáját. Kérem a szavazatukat. A 2-esnek az első két mondatát akartam csak szavazásra feltenni. Az első mondatát azért szavazzunk meg a 2-esnek.
A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előbb elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
419/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése
1. az Ultrakönnyű Repülők 2002. évi Európa Bajnokságának nagykanizsai rendezéséhez a Nagykanizsai Sportrepülő Egyesület részére 2002. évi költségvetésben 10,800 eFt-ot, azaz Tízmillió nyolcszázezer forint támogatást biztosít.
Megbízza a polgármestert a támogatási szerződés megkötésével
Határidő: 2002. március 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elismerését fejezi ki a Nagykanizsai Sportrepülő Egyesület vezetőségének és tagságának az eddig végzett kiemelkedő munkájáért.
Határidő: 2001. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
Tüttő István: Megköszönjük és gratulálunk a jó munkához. Egy kérésünk lenne a tisztelt repülőtársaság vezetőjéhez, hogy azért ez a mi döntésünk nem 100%-osan biztosan garantálja, hogy itt lesz. Kérünk visszajelzést időben, hogyha addig a döntés megszületne és nem itt lenne, nehogy a költségvetésben ez bent maradjon ezért kérem. Közel 20 perces szünet következik.
8. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi költségvetésének I-III. negyedévi végrehajtásáról (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Ha óhajtják részletekbe menően tájékoztatom Önöket. A reményeim valóra váltak. Én megkérdezem Önöket, hogy van-e észrevétel. Amennyiben nincsen, akkor kérem a határozati javaslatot, amely a tudomásul vételről szól. Kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 13 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
420/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi I-III. negyedévi költségvetésének teljesítéséről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.
9. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi költségvetéséről szóló 10/2001.(III.14.) számú rendeletének módosítására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e észrevételük? Könyvvizsgáló urat szeretettel köszöntjük, akkor megkérjük, hogy tegye meg észrevételeit.
Szita László: A költségvetési rendeletmódosítást, mint az önkormányzat könyvvizsgálója felülvizsgáltam. Azt szeretném elmondani, hogy ez a felülvizsgálat elsősorban törvényességi szempontokra terjed ki, és nem érintettek tartalmi kérdéseket, ugyanis a könyvvizsgáló a jelenlegi szabályok szerint se célszerűségi, se gazdasági, se hatékonysági szempontból a rendelettervezetet, illetve rendeletmódosítást nem vizsgálhatjuk.
Négy észrevételt fogalmaztam meg. Ezek elsősorban olyan jellegűek, amelyek a költségvetésnek a jóváhagyása, módosítása szempontjából nagyon fontosak. Engedjék meg, hogy ezeket röviden ismertessem.
Az első amit megállapítottam az, hogy a rendeletmódosításnak a címe, a megnevezése nem a valós helyzetet tükrözi. Ugyanis úgy tűnt, minthogyha ez lenne az első rendeletmódosítás, előtte viszont már az első félévben ahogyan megnéztem kettő rendeletmódosítás volt. Szeptemberben itt voltam azon a közgyűlésen, amikor szintén a 42/2001-es rendeletmódosításra sor került. A költségvetés az úgy működik, hogy eredeti előirányzattal elindul, és amikor bármilyen módosítás van, akkor az eredetit módosítja a testület, és utána, amikor következő módosítás van, akkor mindig az eredeti módosítást megint módosítja. Ezért javaslom azt, hogy a megnevezést és a címet ennek megfelelően pontosítani kellene.
Ehhez kapcsolódik mindjárt a következő észrevételem, amit a rendeletmódosításnak az 1. §-a fogalmaz meg, amely úgy indul, hogy az eredeti előirányzatot módosítja a mostani változásra, ugyanis itt azt kellene, hogy a szeptemberi módosításból indul ki, és ez a 12 milliárd 505 valamennyi összegből indul ki. Ezt akkor kérném, hogy figyelembe kellene venni, a módosítás során.
A 3. amit megemlítettem az, hogy a jelenlegi szabályok szerint a testületnek meg kell állapítani a kiemelt előirányzatokat. Meg kell állapítani, a kiadás-bevétel főösszegét, a felhalmozási célú költségvetés előirányzatait a működési célút és ezen belül az kiemelt előirányzatokat. Ezt a jelentésemben próbáltam részletesen összeállítani, megfogalmazni.
Végül van egy 4. észrevételem, amelyet elsősorban a jövőre nézve lenne talán ajánlatos megfogadni, hogy az előterjesztésnek a szöveges része az tartalmazná azt, hogy milyen jogcímen történnek a bevételváltozások, a kiadások hova, milyen jogcímen kerültek tervezésre és előirányzásra, ugyanis hogyha most valaki ezt átolvassa ezt az szöveges előterjesztést, javaslatot, ebből tényleg most végignéztem az egészet, egyszerűen nem tudtam megállapítani, hogy milyen jogcímeken történtek bevétel-növekedések, és ennek a terhére, milyen kiadás előirányzatok kerülnek javaslatra a módosítás során. Célszerű lenne a jövőre nézve ezeket tételesen, tehát úgy szoktuk mondani a költségvetésben, hogy egyensúlyi oldalon megfogalmazni. Mennyi a bevétel, amit meg kell emelni a bevétel-kiadások főösszegét? A kiadást ugyanilyen összegben, de az is előfordulhat, hogy költségvetésben a módosításban mindig lehet két variáció, hogy bevételeken belül történik előirányzat átcsoportosítás, vagy pedig a kiadási előirányzatokon belül. Például: tartalék helyre valamilyen szakfeladatra csoportosít át a testület előirányzatot. Végül is ezeket azért fogalmaztam meg, hogy én gondoltam, hogy amennyiben ezeket a mostani tárgyalás során már a Hivatal úgy készíti elő a testület részére, hogy valamilyen formában kezelhetők, akkor részemről az elfogadását javasolni tudom. Ezért történnek az, hogy a Hivatal egyeztette az általam kifogásoltakat, már a módosítás során. Kijavították a táblázatokat, meg a rendelet szövegét kiegészítették. Ezzel együtt én így javasolnám költségvetési rendeletmódosítását. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy tartalmi és szerkezeti kérdésekre, a gazdaságosság, célszerűség követelményeknek a felülvizsgálatára nem terjedt ki a vizsgálat.
Tüttő István: Köszönjük szépen az észrevételeket.
Röst János: Nem kívánok hosszan indokolni, úgy gondolom, költségvetés főtáblája a magáért beszél. Szeretném emlékeztetni polgármester urat arra, hogy a kérdések körénél javasoltam 3 millió Ft-tal megemelni a könyvtár működési oldalánál a bérköltség keretét, erről kérnék majd szavazást. A főtáblát ha megvizsgáljuk, akkor lényegében az derül ki, hogy a helyi adók bevétele 1,6 milliárd Ft, a működési oldalon van 680 millió Ft működési hiány ettől függetlenül. Ezt a kettő számot összeadjuk, akkor azt jelenti, hogy 2,3 milliárd az Ft összeg, amelyik a működési hiány plusz a helyi bevételeknek az összege. Ami azt jelenti gyakorlatilag, hogy a helyi bevételekből sem tudjuk finanszírozni a működési oldalt. Ha a sarokszám többi részét nézem meg, akkor jelenleg a hitelállomány
6. 5-7 millió. Ha a valóságos hiányt próbálom összeadni, akkor ehhez hozzáadom a gázközmű vagyonnak a 631 millió Ft-os részét, ami azt jelenti, hogy gázközmű vagyon nélkül 1,3 milliárd Ft jelenleg a városnak a hitelállománya a mai állapot szerint. Úgy gondolom, hogy ez mindennél többet mond.
Budai István: Én is rövidre szeretném fogni a mondandómat. Én a szöveges részben az első oldalon az első pontozott bekezdésnek az utolsó sorát kérném elhagyni. Ez sérti az én képviselői önérzetemet. Nem olvasom föl mindenki előtt van. Ez így nem lehet igaz.
A módosításokkal a könyvvizsgáló úrral én maximálisan egyetértek. Ez egy régi-régi vitánk volt nekünk is. Sőt én tovább vinném, hogy ugye az éves előirányzatokat kell nekem megcélozni, valami várható előirányzatot, akkor miért van az - és soha nem tudom megérteni - miért van az, hogy már most jelentés túllépés van valamilyen soron, és az az előirányzat mégis ennél kevesebb, alatta van. Ilyen sorokat tudnék mutatni: a nyomtatvány, a kis értékű beszerzéseknél, de az egyéb üzemeltetés fenntartás költségeinél, aztán vásárolt közszolgáltatásoknál. Az volt a válasz ugye, Gazdasági meg Pénzügyi Bizottsági ülésen is ezt a kérdést feltettem, az volt a válasz erre, hogy soron kívül nem szoktuk módosítani csak összesenben a költségvetést. Én úgy gondolom, hogy ha ezt most valós helyzetre módosítanánk, akkor a költségvetési hiány nőne. Én ezt úgy értékelem, legalább is úgy érzem. Lehet, hogy rosszul de majd javítsatok ki, h a nem jól látom.
Még egy dolgot szeretnék én itt elmondani, ennél a 15-ös táblánál, és előre bocsátom, hogy tavaly is megkaptam én azt a bélyeget, hogy az előbb itt ilyenről már beszéltem itt, de tavaly is volt egy ilyen vita, hogy valakiknek a zsebébe akarok én belenyúlni. Távol áll tőlem, semmi ilyen gondolatom nincsen. Én csak megjegyezni szeretném, hogyha összehasonlítom a 2000. évi tényszámokkal a 2001. évi javasolt előirányzatot alapilletmény vonatkozásában, valamint az ezt módosító köztisztviselői bérfejlesztés, és egyéb ilyen apró tételekkel, akkor kérem itt szépen, 2000. és 2001. között 39%-os béremelés is mutatkozik. Én úgy gondolom, és itt nem is arra gondolom, hogy egyeseknél ilyen nagy bérfejlesztés volt, hogy valahol azért az korábban kialakult vita, az a 19 millió 518 ezer Ft, illetve az a júliusi bérfejlesztés azért ebben erőteljesen érezteti hatását. Kérném szépen ezt a kérdést egyszer részletesebben valamelyik bizottság vizsgálja meg. Én köszönöm, egyenlőre ennyit gondoltam, majd aztán a koncepciónál még.
Tarnóczky Attila: A könyvvizsgáló úr mondanivalójával azonos módosító javaslatot terjesztenék elő. Arról szólna, hogy a rendelet címe úgy szóljon, hogy ilyen és ilyen számú többször módosított rendeletek módosításáról szól, illetve bevezető rész utolsó, illetve az első bekezdésében ugyanez ismétlődjön meg a rendelet megnevezése után, hogy többször módosítva volt már. Egyébként én úgy gondolom, hogy mindig az eredeti rendeletre kell utalni ilyen szempontból az előterjesztés címe kapcsán felmerült kifogás jogos.
Tüttő István: Nincsen több észrevétel. Megkérdezem Beznicza urat, hogy valamire válaszolni kíván-e?
Beznicza Miklós: Én tulajdonképpen ugyanazt tudom mondani Budai úrnak, amit eddig mondtam, hogy a könyvvizsgáló úr most leíratta velem az észrevételei során, hogy a tisztelt közgyűlésnek a kiemelt előirányzatokat kell jóváhagyni. Az intézményeknél is csak a kiemelteket hagyja jóvá a kiemelteken belüli mozgás az intézményvezetői hatáskör. Személyi juttatáson belül, dologin belül az intézményvezetője oda teszi, ahova akarja. Ugyanezt tudom mondani, de azt hiszem az intézményvezetők is megerősítenek ebben, és itt belül nem szoktunk módosítani. Itt meg nincs más hozzáfűzni valóm mint az, hogy tudomásul vettem ezt a dolgot, hogy a legfrissebben módosítottra teszem. Évek óta így volt elfogadva. Most könyvvizsgáló úr azt kéri, hogy mindig a legutolsó módosítottat módosítsam és a címében jelezzem, hogy már hány módosítás történt. Ez a mai nappal megtörtént. Semmilyen plusz problémát a számomra nem jelent, csak így szoktuk meg éveken keresztül így ment az egész, de a továbbiakban a felvezetése így lesz.
Tarnóczky Attila: Osztályvezető urat arra kérném, hogy mindig az eredeti rendeltet legyen szíves módosítani és felsorolni abban, hogy az milyen módosításokon esett időközben keresztül. Ez a korrekt eljárás.
Marton István: Ha alpolgármesteri javaslatát osztályvezető úr meg akarja szívlelni, akkor a címlap így ősz táján, már egész oldalas lesz a módosítás módosításának a módosítása és annak a módosítása, mert ugye ez éves szinten ez inkább tízszer történik meg, mint háromszor. Sajnálatos módon. Ez egyszerűen kivihetetlen.
Tarnóczky Attila: Ezt hidalhatja át az eredeti javaslatom a többször módosított eredeti rendeletet kell említeni a címben és akkor a könyvvizsgáló úrnak a jogos kifogása is kezelve van.
Kelemen Z. Pál: Ez a 4. számú módosítás.
Tüttő István: Ez is egy javaslat, hogy sorszámozzuk a módosításokat. Lezárom ezt a vitát, mert több észrevétel nincsen. Azt kérdezem, hogy tárgyaljuk-e a koncepciót és akkor utána egymás után szavaznánk a napirendről, vagy ezt zárjuk le.
Röst úrnak volt egy indítványa, ezt kérem ismételje meg és szavazzunk róla.
Röst János: Az a javaslatom, hogy a költségvetés módosításánál a könyvtár, mint intézménynél, a többletbér-teher terhére 3 millió Ft-tal legyen megemelve a táblájuk. Elmondtam egyébként korábban is és most is elmondom, hogy a költözés során jelentős többletmunka halmozódott fel az intézménynél, ugyanúgy az üzembe helyezés kapcsán szintén. Azt hiszem, hogy nem lehet elvárni egy intézménynél, hogy hónapokig dolgozzanak ingyen bérmentve ugyanannyi bérért. Ha visszakérdezek a képviselőtársaimra, hogy a munkahelyükön ők vállalják-e ingyen a többletmunkát, úgy gondolom, hogy nem.
Tüttő István: Forrása a szokásos? Szavazzunk róla.
A közgyűlés 12 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Kérem a szavazást a rendelet módosításáról.
A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
59/2001.(XI.28.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2001. (XI.28.) számú rendelete a 2001. évi költségvetésről szóló 10/2001. (III.14.) számú rendeletének módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva)
10. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetési koncepciójára (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Valószínű, hogy koncepciókészítésből fejlődnünk kell, mert minden évben ez a fő problémánk, hogy igazi koncepciót nem tudunk az asztalra tenni, mert nem tudjuk nagyon logikus sorrendben felállítani azokat a stratégiai elképzeléseinket, amelyek egy koncepció kapcsán meg kell, hogy jelenjenek. Remélhetőleg a decemberi közgyűlésen a középtávú gazdasági koncepció szintén az asztalra kerülhet és hagyatkozhatunk arra, hogy az a koncepció, és ez a koncepció összhangban van egymással, arra utalva előre vetíthetjük. Ez nem humor Marton úr. December 18-án meg lesz tárgyalva.
Kérdezem van-e észrevételük, javaslatuk a koncepcióhoz?
Röst János: Kérdezném a költségvetési ad hoc bizottság vezetőjétől, hogy ebben a munkában ki vett részt, milyen intenzitással, hányszor és milyen módon, erről számoljon be.
A másik, hogy a koncepciót alaki és formai okokból úgy gondolom, hogy nem lehet koncepciónak nevezni. Az, hogy megkaptuk a négy fő táblát, ebből nem derül ki, hogy a belső tartalom mi. Igazából elveket sem lehet bent megfogalmazni, az írásos indoklás sem elégíti ki a koncepciónak a kívánalmait. A többi részéről hasonlóképpen tudok beszélni, mint az előző költségvetési hozzászólásom. Itt ugyanaz a helyzet gyakorlatilag, hogy a fő táblát, ha megnézem a sarokszámoknál jelenleg is 1,6 milliárd Ft a helyi bevétel tervezve, a működési oldalon 840 millió Ft hiány van beállítva, ami az előző évhez képest, a maihoz képest 160 millió Ft-tal még több. Amit gyakorlatilag nem lehet kigazdálkodni és vagy vagyonfelélés, vagy pedig hitelből lehet fedezni ezeket a költségeket. A hitel beállítása a legutolsó anyagot, amit kaptunk, az 744 millió Ft. El kell, hogy mondja, hogy ebben az anyagban már bent van a gázközmű-vagyonnak a másik 400 millió Ft-ja. Amikor arról beszéltünk, hogy mit lehet az 1,1 milliárdos gázközmű vagyonból létrehozni Nagykanizsán, be kell jelentenem, hogy semmit sem. Ez az összegnek az egyik fele beépül most az ez évi hitelkeretbe, a másik fele pedig a jövő évibe.
Tarnóczky Attila: Valóban nagy probléma a működési hiány kérdése. Mozgásterünk ha van, nem tudom. Én úgy gondolom, hogy intézményi oldalon ez ügyben az előző években igen komoly tettek születtek. Igen komoly ellenállás közepette, az ellenállók egyike egyébként Röst képviselő úr volt sokak mellett természetesen.
Hol lehet még működési hiányt csökkenteni, Polgármesteri Hivatalnál. Meg kell mondjam, hogy mint meleg kés a vajon, mennek át az ilyen jellegű előterjesztések a közgyűlésen és a közhasznú társaságainknál, ahol meg semmiféle kontroll a működési költséget tekintve nincs. Itt lehet keresgélni, hogyha van együttes elhatározás. De azért azt hiszem, hogy aki azon gondolkodik, hogy ebben a munkában szövetségesként másokkal hajlandó összeállni, az ne tegyen működési hiányt növelő javaslatokat, mint képviselő úr, mert így nincs kiegyensúlyozva.
A második része a dolognak amiről szólni szeretnék, az a határozati javaslat. Van itt egy üresen hagyott hely, hogy „a közgyűlés úgy határozott, hogy a 2002. évi költségvetési rendelet tervezet összeállítása” a kipontozott helyre azt javasolnám, ha egy mód van rá, 400 millió Ft. Ha egy mód van rá, az arra utal kedves képviselőtársaim, hogy kiszámíthatatlan a közgyűlés döntései révén, hogy ez a hiány hogyan alakul, és amikor koncepciót hiányolunk – és ebben Röst képviselő úrnak igaza van – akkor be kell jelentenem, hogy a mostani körülmények között reális koncepciót összeállítani lehetetlen. Az egyik közgyűlésről a másikra változnak a számok. Ezután legfeljebb futni lehet, de koncepcióval követni lehetetlen.
Röst János: Jó Tarnóczky Attila képviselő úrnak, alpolgármesternek, ugyanis Ő tudja, hogy mi van a költségvetési koncepción belül. Ezt a képviselőtestület tagjai nem kapták meg. Én úgy gondolom, hogy arról vitatkozni, ami nincs jelenleg a birtokunkban teljesen értelmetlen. Fogalmam sincs, hogy mit tartalmaznak ezek a számok, én a főtábláról beszéltem, ezek egyértelműen azt bizonyítják, amit én elmondtam. Azt, hogy a városnak igazából nincsen vezetése, az gondolom nem az én problémám ilyen értelemben, hanem polgármester úré, alpolgármestereké, frakcióvezetőké.
Tarnóczky Attila: Képviselő úr, vezetése van, vezetettek nincsenek.
Budai István: Én úgy gondolom, hogy egy koncepció, az én fordításomban lehet egy elgondolás, egy ötlet, egy meglátás, bármi lehet. Elsősorban arra kellene koncentrálni egy koncepció összeállításánál, hogy a lényeges kérdéseket, a főbb sarokszámokat kell megjeleníteni és a főbb sarokszámok között látom legfőbbnek, amit a Tarnóczky úr belőtt 400 millió Ft-ban, de szerintem hallgatózok, mert én egy hete beírtam ide ezt a 400 millió Ft-ot. Most korrigálnám ezt a számot lefele. Tudniillik én úgy gondolom, hogy annyit azért megtudtunk ebből a koncepcióból, hogy 804.450.000 Ft a hitelképességünk felső határa. Ha én ezt elfogadom és ezt göngyölített felső határnak kell felfognom - figyelembe véve a már eddigi elkötelezettségeimet, amelynek a 2002. évi hatása valamelyik táblán itt rajt van, valamelyik előterjesztésben, hogy 441.373.000 Ft és akkor még nem számolok a 2001. évi hitelnek az esetleges 2002. évi esedékességével - akkor ezt a két számot ha összehozom, akkor lesz 360 millió, vagy 350 millió körül tartanám normálisnak az idei teherviselő képességünket. Én ezzel a javaslatommal szeretném megszavazni ezt a koncepciót.
Tüttő István: Én is 350 millió Ft-ot mondtam az előbb, de lehet akár nulla is, csak meg kell oldanunk.
Balogh László: Az OKSB nevében szólok. Elhangzott, nem igazi koncepció, mert nagyon vázlatos, de ekkora forráshiánnyal nehéz koncepciót készíteni. Nulladik változatként, munkaanyagként azonban azt hiszem, hogy elfogadható és néhány tételmondatot azonban hadd idézzek.
Sajnos a dologi kiadás emelésére nem kerül sor az automatizmus szintjén az oktatási és közművelődési intézményeknél. Reméljük, a személyi juttatások nem sérülnek. Az eddigi juttatások nem csökkennek, nem lesz visszalépés. Prioritásunk továbbra is megfogalmazódott bizottsági ülésen, az intézmény felújítás, a Kulturális Alap és a sporttámogatás nem csökkenő mértéke. Így vélte az OKSB ezt a koncepciót vitára alkalmasnak 11 igen, egyhangú szavazattal. Hogyha már a 804 millió Ft-os önkormányzati hitelfelvételi felső határról van szó, elhangzott az is, ad hoc jelleggel bizottsági ülésen, hogy ennek a fele akár elfogadható lenne kezdő lépésként, a 402 millió Ft-os hiány, de azt hiszem, ezzel összecsengenek nagyságrendileg nagyon szorosan az itt elhangzottak, én is ezt ajánlanám az ad hoc bizottság figyelmébe.
Dr. Csákai Iván: A 2001. évi végrehajtásról a beszámoló van. A 2. számú mellékletben szerepel épületek, építmények földterület, értékesítése. A végrehajtás 153 millió Ft-nál állt meg, be volt tervezve 945 millió Ft. Most megint be van tervezve 794 millió Ft, de nem tudom, hogy mit adunk el. Bár annyira az önkormányzatnak nincs területe. Ez az oldala nem hiszem, hogy kezelhető, hogyha ebben az évben nem tudtuk kezelni.
Vagyonfelélésre a Röst úrnak annyit, hogyha nincs vagyonunk, nem hiszem, hogy valamit fel tudunk élni.
A másik az, hogy a felújítási kiadásoknál a 138 millió Ft mire lesz elég, azt nem tudom. Ezt nehezen lehet kezelni akkor, amikor az épületeink lassan összedőlnek. A Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta és tárgyalhatónak javasolta a közgyűlésnek olyan feltételekkel, hogy a közgyűlés által már megszavazott alapellátási rendelők felújítására 15 millió Ft, akadálymentes közlekedés biztosítására 15 millió Ft és a Kórház rekonstrukciónak az első nyolc tétele az kb. 40,8 millió Ft céltartalékba helyezését javasolja. Így a bizottságunk el tudja fogadni, hogy lehet tárgyalni erről a költségvetésről.
Cserti Tibor: A Pénzügyi és a Gazdasági Bizottsági ülésen részletesen szóltam a koncepcióval kapcsolatosan. Részletesen itt nem szeretnék éppen ezért ezzel foglalkozni és untatni Önöket. Én csak az egyike vagyok, akik szeretnék, ha vezetnék, mert azt mondták, hogy vezetők vannak, de nem szeretném, ha megvezetnének. Nekem az egész koncepció kérdésével egy bajom van. Nem fedi a koncepció tartalmi elemeit. …akkora igény összesítés, aminek az igény oldalát elkezdi egy törvényességi – a közgyűlés által felhatalmazott – bizottság farigcsálni, ugyanakkor valamilyen forrást számít fel. Elmondtam, hogy gyakorlatilag a koncepció, mint fogalom számomra egy statikus helyzetelemzésen való dinamikus megoldás irányába mutató anyag kell, hogy legyen és a döntéshozók számára a koncepciónak jelen időszakában döntésirányukat figyelembe ajánlja. Egyik sem jön vissza ennek alapján.
Három dolgot hadd mondjak el, ami nagyon fontos. Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy törvény szabálya kötelez bennünket határnapra a koncepció elfogadására. Itt van beterjesztették. Én magam is természetesen asszisztálni fogok, hogy legyen darabra egy ilyen, de ezzel még messze nem tiszta a lelkiismeretem. Miért? Azért, mert gyakorlatilag első ránézésre is tapasztalható az a dolog, hogy a költségvetésnek tartós jellegű szerkezeti egyensúly problémái vannak. Gyakorlatilag emlékszem rá – és közösen tettünk hitet annak irányában – hogy az első év az még egy régi költségvetés, nem mi alkottuk. A második év az haknizási időszak, a harmadik a kibontakozás és itt van már a táblánk. Ez a kánaán költségvetése. Számomra azt jelenti, hogyha megnézik, akkor a költségvetés működési célra fordítható forrásai, mintegy 870 millió Ft, a forrásba abszolút ne menjünk bele – nem takarják be az állami jellegű működési kiadásokat. De a legnagyobb probléma még egyszer az, hogy ez az „U” nem záródik, hanem szerkezetileg nyitott. Ezt nem sikerült megalkotni, és a legnagyobb tragédiám ez az igényvény. Objektív tényezők is voltak benne, tudom. Sok érvet felhozhatunk. Ha a gondolati irányt sem célozzuk meg a jövőben, akkor nagyon nagy probléma van.
Egyetlen egy elemet emelnék ki ebből a helyzetelemzési anyagból, ami a koncepció leképezése a másik oldalon van. Azt mondja, hogy amilyen módszertan az állami költségvetés biztosítja helyi szintre a forrásokat, legalább annak az alapelemeit átveszem és alkalmazom a költségvetésben. Jó, volt már olyan, hogy Vikárius alapon egyfajta faragás nálunk, de ha azt mondja a központi költségvetés, hogy a kereset növelések forrását 2002. évre 2 %-os létszámcsökkenésben való megtakarítást figyelembe véve biztosítja a központi költségvetés és hogyha én ezt következetesen nem viszem végig a helyi szintű költségvetési koncepció elkészítésekor, akkor kérem szépen azt mondják, hogy máris felrúgta .. az egész működési forrás nélkül ugye csak a fejlesztési forrás jöhet számításba. Ha ezt a koncepciós anyagot így elfogadjuk, eleve már ebbe az irányba döntünk. Itt van igaza Tarnóczky alpolgármester úrnak, aki tökéletesen látja ezt a dolgot, hogy kérem szépen a működési költségvetés szempontjából lényegi elem a legnagyobb költségvetési tétel, a személyi kiadások irányában hathatós intézkedéseket nem kezdeményezünk és ebből a szempontból, konkrétan nem intézményekről beszéltem, itt csak általános költségelemekről beszéltem, akkor a koncepció számomra ilyen értelemben elfogadhatatlan, illetve meggyőződésem itt jön vissza a tartalmi jellegű hiánya.
Beszéltem a szerkezeti problémákat illetően, hogy statikus a költségvetés és nem dinamikus. Tisztában vagyok azzal, hogy költségvetésnek kell lennie a jövőt illetően is. Én a magam részéről mindenféleképpen el tudnék képzelni egy több évre szóló kiható költségvetési koncepciót, mert csak az oldhatná meg ezt a kérdést. De ennek hiányában én nem tudom, hogy bárminemű költségvetési egyensúly kialakításához volt már itt, hogy 350-400 millió Ft kell, de egyet tudok, hogy én valójában egy olyan típusú valamifajta érdekegyeztetésen alapuló költségvetése lesz 2002-ben a városnak, ami valójában a hitelképesség határáig megy. Ez, hogyha belegondolok és így adni át egy tálcát a következő ciklusra, nem nagy teljesítmény. Én magam is részese vagyok ennek gondolom, de legalább kibeszélhettem magam.
Marton István: A koncepciót tartalmazó anyag mellé Önök ma átvehették a tegnap délután 3 órai, ½ 4-es helyzetnek megfelelő hetes munkaközi táblát, ami az összesítő 1. számú melléklete szokott lenni a költségvetésnek. Ezen ugye a 750 millió Ft-on belülre került a hiány és teljesen igazat kell, hogy adjak Tarnóczky és Cserti képviselőtársaimnak abban, hogy itt a legnagyobb gondok a szerkezettel vannak, mert ez az alig 750 millió Ft ez úgy jön ki, hogy 670 millió Ft a működési és fenntartási hiány és 80 millió Ft a felhalmozási célú, tehát a beruházási jellegű tételek hiánya.
Mindenkinek igaza van, aki azt mondja, hogy teoretikusan ez tényleg nem egy koncepció, de a véleményemet tolmácsolta Tarnóczky alpolgármester úr, amikor azt mondta, hogy ebben a pillanatban reális koncepciót alkotni lehetetlen. Itt célzott a múltkori közgyűlés egy döntésére, ami automatikusan 22 millió Ft-tal emelte meg a köztisztviselői személyi juttatásokat. Ez a koncepció – mert azért ez koncepció, ha elméletben nem is, de gyakorlatilag igen – a létező törvények, rendeletek figyelembevételével készült. Egy-két tétel azért nem szerepel benne, ami már akár szerepelhetne is, de nem tudtunk még a helyzeten úrrá lenni.
Pár mondatot szólnék, hogy jövő közgyűlésen középtávú koncepció megalkotásával foglalkozik ez a testület. Én biztos, hogy nem fogok vele foglalkozni, mert számomra ez kimeríti a szánalmas kategória fogalmát, hogy egy búcsúzó testület néhány hónappal, maximum ¾ évvel az idejének lejárta előtt középtávú koncepciót alkosson. Tisztelt Uraim! Fel kell ébredni mindenkinek. Ennek aktualitása lett volna valamikor 1999. elején, de nem most. Ezt nyugodtan meg kell hagyni az utótestületnek, aki minden olyan nyavalyával küszködni fog, amit itt Cserti képviselőtársam ékesen felvázolt, szokásától eltérően meglehetősen szűkszavúan, mert ezeket a gondokat akár reggelig is lehetne sorolni, de ettől én is eltekintek.
Röst képviselőtársamnál konkrét kérdések merültek fel, ezért sajnálatos módon kell beszélnem róla. Kérdezte, hogy a bizottság tagjai közül ki mennyit dolgozott. Én ezt így tételesen nem tudom megmondani, azt viszont el tudom mondani, hogy 13 ülést tartott ez a bizottság, illetve 2-vel kevesebbet, mert kétszer határozatképtelenek voltunk és mivel én a 11-12 évből eddig olyan 10 évig biztos, hogy vezettem bizottságokat elnökként, és még ez a szégyen még soha nem esett meg velem ennek előtte, hogy a bizottság határozatképtelen legyen és ez teljesen mindegy, hogy állandó jellegű, vagy éppen a könyvtár építő ad hoc bizottság, amelyik 27 hónap alap eddig még mindig határozatképes volt. Ez bizony 11 ülést tudott tartani a 13 helyett. Én úgy gondolom, hogyha az ad hoc bizottságba ez a testület nem öt főt delegált volna, hanem csak hármat, az több lenne, azon egyszerű oknál fogva, mert akkor már két fő lett volna a bizottság határozatképességének a határa, az eddigi hárommal szemben. Hogy azért ne kerüljem meg teljesen a konkrét kérdéseket, Röst úrnak azt el kell, hogy mondjam, hogy az egyik – és itt is párt semlegesen néz ki a dolog – MSZP delegált az ülések felén volt ott, és az egyik FIDESZ delegált szintén a felén volt ott. Magyarul azt jelenti, hogy a Budai úr, meg a Kiss úr, meg közülem valaki nem tudott ott lenni, már eleve határozatképtelenek voltunk, hála Isten ez csak kétszer következett be, de ez számomra egyébként elviselhetetlenül sok.
Nem nagyon értem azt a kijelentést, ami itt elhangzott alpolgármester úr részéről, hogy vezetés van, de vezetettek nincsenek. Ezt, ha érteni akarnám, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy kő keményen vissza kell, hogy utasítsam.
Tüttő István: Azt mondta, hogy csak lázadók vannak.
Marton István: (Nem egészen erről szól a történet). Ennek a koncepciónak a hibája többek között, hogy – ezt külön ki kell emelnem, hiszen lévén, hogy a tegnap délutáni helyzetet értelemszerűen csak ezen az összesítő táblával tudta a Hivatal ma érzékeltetni – a NagyPlus Rt-re, a kitermelésre egy fillér nem szerepel ebben, értelemszerűen azt jelenti, hogy laktanyák vételére sem. Mindenkit óvok attól, hogy ezt a 804 millió Ft-ot komolyan vegye. Ezt Budai képviselő és egyben bizottsági társam is érintette már, mert ez egy elméleti plafon. Meggyőződésem, hogy nincs is olyan bank, amelyik adna, de ha ne adj Isten lenne ilyen, hogy adna, akkor ez a város garantáltan nem tudná kifizetni, mert eddig a 11 év alatt az általam használt terminus technikus szerint háromszor jutottunk talált pénzekhez. Ez az idei az utolsó, a gázközmű vagyonból jutó 1 és ¼ milliárd Ft, amelyet 602.520.000 Ft-tal tudtunk figyelembe venni lévén, hogy január 12-én ennyi áll még maradványként rendelkezésünkre ebből a pénzből.
Én azt hiszem, hogy kb. – bár sokat tudnék még mondani erről – a bizottság dolgozó tagjainak én megköszönöm, hogy meglehetősen sokat dolgoztak és sajnos a bizottsági üléseknek az időpontját is tologatni kellett, mert arról még nem beszéltem, hogy az elméleti határozatképtelenség határa többször fenyegetett bennünket, ezért üléseket csúsztattunk, halasztottunk, de egy bő hónap alatt azért ez nem kis teljesítmény, hogy ennyiszer tudtunk dolgozni.
Viszont azt be kell, hogy jelentsem, hogy a mai eddigi és a várható további szavazások a jövő évi költségvetést szétrombolták. Ugyanis már most, illetve mire innen elmegy a testület, ez a szám 800 millió Ft felett lesz. Én nem azért öltem bele ennyi munkát, hogy ezt lenyeljem, ezért közölnöm kell Önökkel, hogy a továbbiakban én ebben a bizottságban már nem óhajtok tevékenykedni.
Tüttő István: Köszönjük az eddigi munkát Marton úr. Itt sokan elmondják, hogy milyen nehéz helyzetben vagyunk és milyen kellemetlen és gyalázatos dolog, hogy így akarjuk átadni az utódainknak ezt a várost. Egyet azért ne felejtsünk el, hogy az állami támogatás, vagy normatívák nem fedezik az intézményeinkben a béreket sem, akkor ne csodálkozzunk, hogy dologi kiadások, fejlesztések, beruházások csak egy olyan forrásból teremthetők meg, amit vagy hitelnek hívnak, vagy úgy hívják, hogy adóbevétel. Én azért úgy érzem, hogy túlságosan nagy az a kívülállóság ebben a kérdésben, minthogyha itt a vezetett, vagy nem vezetettek lennének igazán csak ezért a problémáért felelősek. Ki kell, hogy jelentsem, hogy ez egy általános probléma, nem csak Nagykanizsára jellemző. Azon kell majd dolgozni, hogy a Kormány, vagy akár hogy is hívják, valamilyen módon ezt a jelenleg fennálló anomáliát mérsékelje, ha nem is tudja teljesen feloldani, mert az lehetetlen állapot, hogy ilyen szempontból olyan helyzetet teremtenek, vagy teremtődik, hogy egy önkormányzat hiába növeli esetleg az adóbevételeit, ebből kifolyólag azt csak olyanra tudja költeni, ami nem igazán arra lett szánva.
Marton István: Elnézést, ez nem annyira ügyrendi, mint inkább kiegészítés az általam korábban elmondottakat, ahhoz csatlakozom, amit polgármester úr mondott. Sajnálatos módon ki kell jelenteni, hogy ez Kormány semleges. Elég, ha csak egy példát hozok fel, hogy az Antall-Kormány első zavarában a személyi jövedelemadónak 50 %-át meghagyta az önkormányzatoknál, de amikor elkezdtek eszmélni, már visszavették. Ez a szám a mai napig egy 1/10-ére tisztelt hölgyeim és uraim, azaz 5 %-ra csökkent. Ezek után – és akkor egy kicsit konkrétabban azért kértem vissza a szót – mondanék annyit, hogy a köztisztviselői és a közalkalmazotti kategória központilag nagyon nehéz kiszámolni - pontos számot nem is lehet mondani, mert az több tucat, sőt mondhatnám azt, hogy mintegy 100 normatívában jelenik meg és itt nincs is értelme elvégezni a pontos standardizálást - , de azt kell, hogy mondjam kb. nagyon nagy számot mondok, ha 2/3 arányban finanszírozza ki, ebben a pillanatban Nagykanizsa Megyei Jogú Várost. Az a szerkezeti hiba, amiről Cserti úr is, én is, mások is beszéltek, az automatizmus sajnálatos módon – bár az nem menti fel a mindenkori önkormányzatot – de alapvetően rá vannak szorítva az önkormányzatok a vagyonfelélésre.
Tüttő István: Ezt szerettem volna én is érzékeltetni, hogy azért nehogy azt higgyük, hogy ebben a problémában csak a mi felelősségünk van, ez egy alaphelyzet. Ezen attól függően tudunk segíteni, hogy tudunk-e akkumulálni, vagy úgy vagyongazdálkodni, hogy a vagyonfelélés gyakorlatilag mégse következzen be, hanem közben vagyont szerezzünk, amelyet valamilyen formában fel lehetne majd „tupírozni”, értékesebbé tenni és az lenne állandó forrása az ilyen hiánynak. Erre fel kell készülni és pontosan az Ipari Parkkal és egyéb telekvásárlással összefüggő gyakorlatunk éppen ennek a problémának a kezelését szeretné megoldani, illetve könnyíteni.
Tarnóczky Attila: Azóta is gondolkozom, hogy az előző kijelentésemen a vezetőkről és a vezetettekről, hogyan értelmezhető úgy, hogy vissza kell utasítani, még nem sikerült rájönnöm, de igyekszem. Egyébként ….elsősorban Ő maga, meg még mondjuk két ember talán, három, inkább kettő ember valóságos és tényleges munkát végeztek eredménnyel. Ráadásul elnök úr az általa összehívott bizottsági ülések mindegyikén megjelent. Most akkor valamiféle új helyzetbe kerültünk T. Közgyűlés, el kell dönteni, hogy van-e még ad hoc bizottság, ha van akkor ki annak az új tagja, vagy új vágányra kerül az egész dolog. Erről ma határozni kell.
Tüttő István: Az ad hoc bizottság többi tagja nem jelentett be hasonló szándékot, azt kérném, hogy ne is tegyék. Egy emberrel ki kellene egészíteni. Ez volt a felvetés.
Györek László: Eddig itt nálam két szereptévesztés volt felírva, most a polgármester úr is csatlakozott hozzá az iménti megjegyzésével. Most hármat fogok említeni. Remélem, nem leszek túlságosan hosszú.
Én azt hiszem polgármester úr, hogy hivatkozni persze lehet külső körülményekre, lehet a Kormányra, EU helyzetre, vagy lehet az Afganisztáni háborúra is, de azért a ténykérdés az, hogy a közgyűlés munkája az, ami véleményem szerint a költségvetést leginkább befolyásolja, és sajnos azt kellett látnom eddig, és most is ezt látom ezen „koncepció” kapcsán, hogy ez bizony néha-néha kritikán aluli. Úgy gondolom, hogy először talán inkább mindig magunkba kellene nézni és a kétség kívül meglévő külső hatásokat pedig ezután kellene csak felsorolni, de erre hivatkozni, ezt emlegetni nap mint nap, úgy gondolom, hogy egy kicsit talán álságos dolog. A magunk munkáját is minősíti úgy gondolom.
A középtávú tervvel kapcsolatban Marton úrnak azért azt mondanám, hogy az tény, hogy választások lesznek egy év múlva Nagykanizsán, ám de az önkormányzatiság az egy folyamatos valami és nem múlik azon, nem múlhat azon, hogy most választások lesznek. Ha van egy jó elképzelés, van egy kellemes terv ami megvalósítható, azt meg kell azonnal hozni. Az egy éves mulasztás gyakorlatilag itt pénzbe is kerül és a város szempontjából mindenképpen hátrányos. Úgy vélem tehát, hogy ilyenről ha szó van, akkor azt azonnal kell mindig meglépni.
Azt már sokan mondták, hogy ez nem koncepció, ezt magam is támogatom, de én azért azt úgy látom, hogy a bizottság, amelyik ezt létrehozta, szintén szereptévesztésben van sajnos. Marton úr ugyan azt mondta, hogy reális koncepciót alkotni lehetetlen, akkor kérdem én, hogy miért vállalkoztak rá? Véleményem szerint ilyet lehet létrehozni. Úgy azonban aligha, hogy gyakorlatilag pénzfarigcsálással foglalkoznak és nem pedig azzal, hogy valós trendeket, illetve fejlesztési elképzeléseket próbáljanak megfogalmazni. A konkrét pénzügyi kidolgozása ennek nem hiszem, hogy az önkormányzati képviselőkből alkotott akármilyen bizottságok feladata lenne, erre van a Hivatal létrehozva, ez a feladata úgy gondolom, viszont magát a valódi tényleges koncepciót, azt nekünk kellene létrehozni, hogy ezt nem sikerült, lehet, hogy valóban nem lehet, de én ebben azért nem hiszek. Ez is inkább csak egy kifogás arra nézve, hogy nekünk ez valahogy sosem sikerül. Nem vagyok ezen meglepődve, eddig még legalábbis a három év alatt még sosem sikerült, de azért előbb-utóbb talán majd elérünk oda, hogy ez menni fog.
Végül azt hiszem, hogy a közgyűlés is szereptévesztésben van egy kicsit és ide értem nyilván magamat is. Csak egy számot hadd mondjak. Beszélgettem osztályvezető úrral. Szeptember óta kb. 200 millió Ft-ot költött el a közgyűlés a jövő évi költségvetésből, ma közel 20 millió Ft-ot. Ilyen körülmények között - hogy is mondjam - akár még egyet is érthetek azzal, hogy reálisan tervezni teljességgel lehetetlen. Nagyon szépen kérek mindenkit arra, hogy egy iciri-picirit nézzen magába és lássa be azt, hogy akárcsak az iménti egy-pár napirendi ponttal ezelőtti szavazás a költségvetés a város szempontjából borzasztóan káros. Képtelenség így bármiféle tervezést, képtelenség így bármiféle költségvetést reálisan csinálni és akkor oda érünk, ahova érünk. Én egyébként ezt a költségvetési koncepciót annak ellenére, hogy tudom, hogy ez egy törvényi kötelesség és olyan, amilyen, nem fogom támogatni, mert erre csak azért mert van, arra nem vagyok hajlandó egy teljesen rossz elképzelést megszavazni.
Budai István: Elnézést, hogy felháborodásomnak adok hangot. Én úgy tudom, hogy korábban Marton úr harcolt leginkább azért, hogy legyen egy ad hoc bizottság, amely a költségvetést úgy ahogy, valahogy kezeli. Én a Györek úrral tökéletesen egyetértek, hogy szereptévesztésben volt a bizottság egészen eddig, ennek én többször hangot is adtam. Tudniillik nem a mi dolgunk az, hogy megmondjuk, hogy ezen a soron ennyi, meg ennyi legyen, hanem az a dolgunk, hogy az elkészített költségvetést minősítsük, értékeljük, illetve javaslatokat gyűjtsünk be ehhez.
Az a meglátásom, hogy eddig viszonylag könnyen ment, mert hiszen egy olyan óriási kívánság hangverseny – ha szabad így mondanom – állt rendelkezésünkre 2,5 milliárd Ft körüli hiánnyal, hogy onnan nem volt nehéz mit kihúzni meg radírozni, meg tenni valamit. Most kérem szépen, amikor nehezedik a kérdés, mert most én szerintem is nehezedik a kérdés, mert én most ragaszkodom ahhoz, hogy az az általam beharangozott előbbi 350 millió Ft körüli hiányt lőjjük meg, akkor még itt egy olyan 400 millió Ft-os faragása a Györek úrnak a szavaival élve, akkor bekövetkezik és ez nagyobb problémát jelent, mint az eddigi összes probléma.
Nekem az a véleményem, hogy és ott kezdeném, ahogy a Tarnóczky úr mondta, hogy vannak területek, ahol igen is pazarolunk, nem nézünk utána, nem ellenőrizzük, hogy az a kifolyósított pénzeszköz hogy hasznosul, értelmes dologra megy-e, meglátszik-e a városképen. Igen is itt nagyon komoly munka várna erre a bizottságra. Én azt gondolom, hogy gyávaságnak tűnik az én szememben az, amit most a Marton úr bejelentett, tudniillik, azért elnézést kérek, akkor, amikor a cél előtt valaki megtorpanik, és a legnehezebb akadályon kellene felmászni, én úgy gondolom, hogy nem volt tisztességes lépés. Nem tudom, hogy én foglalkoztam azzal a gondolattal egészen eddig, hogy visszaszállok ebből a buliból pont a szereptévesztésünk miatt, és most itt vagyunk elnök nélkül. Én meg vagyok döbbenve, és nem is fogom elfogadni a lemondásodat.
Tüttő István: Amennyiben ez döntő a kérdésben, akkor ne tedd.
Röst János: Ott folytatnám, hogy a koncepció ott kezdődik, hogy van a városnak gazdasági programja. 1996-ben készült a legutolsó gazdasági program, Suhai Sándor idejében, azt követően négy évig, ebben a ciklusban sem három évig.
Azt hiszem, hogy ez a négy év úgy fog eltelni, hogy semmifajta elképzelése nem volt a közgyűlésnek folyamatában a költségvetéssel kapcsolatban sem, ad hoc jelleggel lettek a döntések, ad hoc jelleggel lettek egyébként a mindenkori költségvetés elkészítése is megoldva. Azt hiszem, hogy nem a jelenlegi ad hoc bizottságnak lett volna a dolga elkészíteni egyébként a koncepciót. Nekik akkor kellett volna bekapcsolódni, ha már van valami elképzelés a városvezetés részéről, ami nem történt meg. Ezt úgy hívták régebben, hogy faragó bizottság, ami lényegében befaragta valamilyen szintre a költségvetési hiányt. Itt viszont már a legelején egy összegereblyézett bevételi, kiadási oldalt próbáltak egyensúlyba hozni. Én több esetben javasoltam a közgyűlésnek, hogy az év közben legyen egy olyan szakértői stáb létrehozva, amely folyamatában figyeli a költségvetésnek a helyzetét, a költségvetés állását. Sajnálom, hogy nem történt meg, mert akkor egyébként az 1,3 milliárd Ft-os ez évi hitel, vagy hiány nem jött volna akkor sem létre. Én azt hiszem, hogy ezzel most jelenleg nem lehet mit kezdeni, ezt maximum túlélési csomagnak lehet elnevezni, másnak nem.
Marton István: Röst úr említette, hogy utoljára ’96-ban készült társadalmi-gazdasági középtávú program. Ez a második volt a 12. éve működő közgyűlések életében, a harmadik ciklusban. Ez úgy történt, hogy az első közgyűlésnél törvényi határidő volt és évekig a közgyűlés mulasztásos törvénysértést követett el, mert nem alkotta meg. Ezt csak azoknak mondom, többek között pl. Györek képviselőtársamnak (itt ül a balomon), hogyha öregebb képviselő lenne, amin nem az évek számát értem, hanem több ciklusos, akkor meglátná, hogy hasznosulnak ezek a középtávú gazdasági programok. Azt kell, hogy mondjam, hogy eddig még egyik sem hasznosult. Bár óriási társadalmi nekibuzdulások voltak közgazdasági társaságtól kezdve mindenki dolgozott rajta. Kész, ez olyan volt, hogy ki van pipálva feladat és nem foglalkozott vele senki, mert mindig a napi feladatoknak az uszályába keveredtünk.
Azért én azt mondom és ezt Budai úrnak is mondom, hogy azért ez a bizottság nem csak a pénzfaricskálással foglalkozott, mert húzott ki – én nem mondtam, hogy azzal nem – húzott ki feladatokat, teremtett új funkciókat, pl. a bilincseléssel kapcsolatos állásfoglalást, de nem akarok én itt egy mély szakmai vitát folytatni azzal a képviselőtársammal, akivel talán azt kell, hogy mondjam, hogy abszolút felhőtlenül dolgoztunk együtt ebben a bizottságban. Bocsánat nem én rúgtam szét, én nagyon világosan, egyoldalúan elmondtam, elég szomorú, ha egy ötfős bizottság egy ember kiléptével szétesik, de ha ezt így ítéled meg, akkor én szinte örülök is neki, hogy az én szerepemet ennyire feltupírozod. Én azt mondtam, hogy a mai eddigi – és erre itt más képviselőtársaim is utaltak – és a további várható szavazások szétrobbantják ezt a költségvetést, én a továbbiakban éppen ezért nem óhajtok ezzel foglalkozni. Itt szó nincs arról, hogy gyávaság, meg megdöbbentés, mert nem erről szól a történet. Én azt vártam, hogy miután látja mindenki, hogy másfél hónap munka után még ¾ milliárd Ft-os mínusz van, nem fogunk ész nélkül megszavazni tételeket, ami az a gyanúm, hogy a továbbiakban is folytatódni fog. Én itt ráirányítottam egy nagy gondra a figyelmet, úgy gondolom, hogy majd a továbbiakban a közgyűlés már csak ennek a hatása miatt is egy kicsit visszafogottabb lesz a pénzosztogatásban.
Törőcsik Pál: Nagyon sok véleményt hallhattunk itt szakmailag megalapozott, olyan igazságokat kifejtő képviselői megnyilvánulásokat, amikkel természetesen egyenként is egyet lehet érteni. Mégis ahhoz hasonlít ez a helyzet a költségvetési koncepció készítésével kapcsolatosan, mint egyik népszerű írónk írta egyszer annak idején a mozgalmi időszakokban, amikor énekelték, hogy „sződd a selymet elvtárs, selyemből lobogót” és természetesen ezt mindenki úgy értette, hogy nem én, hanem te sződd a selymet elvtárs. Itt mindenki a másikra vár a koncepcionális kérdésekben, holott a képlet rendkívül egyszerű, Cserti képviselőtársam abszolút egyértelműen megfogalmazta. Van egyfajta forrás oldal és van egy működési költségünk. Egy lehetőségünk van, illetve kettő, ha úgy tetszik, az egyik a faragó bizottságnak a költségoldal megtakarítása, a másik pedig a forrásteremtés. Forrásteremtésnek pedig egyértelműen az lett volna a leghatékonyabb és a legcélravezetőbb módja, hogy munkahelyteremtő beruházásokat telepíteni és erre kellett volna az energiánknak a 90%-át fordítani és akár több bizottságot is létrehozni ennek a célnak a megvalósítására. Én úgy érzem, hogy koncepció, ez csak közhely. Énszerintem konkrét lépésekre lett volna szükség és bizonyos olyan lehetőségek megjelenésekor nem kellett volna mindenkinek, illetve egy bizonyos erőnek úgy viselkedni, minthogyha támadás érte volna a várost, hiszen egyértelmű lehetőségeket és forrásokat látszott a bizonyos Ipari Park Logisztikai Központ teremteni.
Cserti Tibor: Elnézést, hogy kétszer szólok hozzá ugyanahhoz a témához, de nágy dologra reflektálnom kell úgy érzem. Az egyik a szerepvállalás kérdése. Én is úgy látom végig folyamatosan, hogy nagyfokú szereptévesztés történt. Nem volt jellemző erre a helyi közigazgatásra, visszaemlékszem, nagyon sok éven keresztül. Szakmai anyag előkészítését az arra hivatott, megbízott intézmények, szervezetek a Polgármesteri Hivatal koordinálásával kell, hogy végezzék. Itt most már korszerűsítés közben bejött még egy új típusú intézmény is a Kincstár, mely még leegyszerűsíti ezt a terhelési folyamatot. Tudatos feladat-meghatározás és számonkérés kell ebbe a folyamatba. Itt ennek a bizottságnak most függetlenül, hogy állandó bizottság, vagy ad hoc bizottsági szinten, nyilvánvalóan ennek a szelekciós pontjait be kell iktatni.
Az is való igaz – ez a második, hogy – hogy bárminemű költségvetés készítése, az mindig egy gazdasági programon kell, hogy alapuljon. A választott politika meg kell, hogy mondja mi a fontos számomra, a legfontosabb, azon belül egy prioritási dolog. A költségvetés mindig csak eszköz, soha nem lehet cél. Ebből a szempontból mindig keveredés van, úgy látom.
A harmadik dolog, hogy mindenféleképpen modellezni kell. Koncepciónak az előbb nem poentíroztam ki. A mai napon annak a birtokába sem vagyunk, hogy mi ez a determinizmus, mi az elkötelezettség, ami nem is döntési kategória. Kérdezem én, valaki meg tudja mondani ebben a költségvetési koncepciónak nevezett összeállított anyagban mi a szabad választás lehetősége? A költségvetési koncepciónak szerkezetileg is már úgy kellene összeállnia, hogy ez már eldöntött.
Befejezésképpen. A szalonképes önkormányzatok egyébként a választási ciklus végén, a költségvetési koncepcióval egyidejűleg már elhatározzák azt is – ezt javaslom magunknak, esetleg kiegészítésképpen a határozatba beilleszteni – hogy az elmúlt időszakban – beleértve most már a 2002. évet is – ezt gondoltuk, ezt értük el és ilyen állapotban adjuk tovább a stafétabotot, ebbe beleértve nyilvánvalóan a végrehajtott programokat és a költségvetési kondíció egy részét. Egy egyszerű …kiadványban ezt átadják a következő ciklusba, már a választási hadjáratot megelőző időszakban, kb. a nyár közepére ebből az anyagból lehetne valami. Az új képviselőknek történő megismertetésre ajánlanám ezt jó szívvel. Ez az egy dolog még kikívánkozott belőlem és többet nem szólok.
Tüttő István: Lezárom a vitát. Annyit még hozzátennék, hogy az a koncepció, amire Marton úr annyit mondott, hogy most már nem időszerű, én teljes mértékben azon leszek, hogy mégis legyen, mert Önöknek a kezébe tudom adni a korábbi koncepciót. Nekem nagyon kevés olyat tudnak ma felsorolni, ami abban a koncepcióban a város számára nem lett meghatározva. Minden fontos dolog, ami körülvesz bennünket, ami megvalósult, az mind bent volt abban a korábbi gazdasági koncepcióban és ennek a továbbfejlesztését akarjuk megcsinálni. Egyáltalán nem okoz gondot, szerintem örülni fog a következő közgyűlés, hogy van egy munkaanyaga – mert annak is tekintheti – amiből kiindulhat és ez az anyag egyben egy nagyon mély szotele analízisen is nyugszik és sok mindent nem kell a következő közgyűlésnek még egyszer elvégeznie. Én nem látom értelmetlen dolognak ennek a középtávú koncepciónak az elkészítését sem, hiszen a következő közgyűlés bármilyen koncepció van az asztalán, azt mondhatja, hogy számára ez nem igazán értékes anyag, csinál helyette egy másikat, de nem vagyok bent biztos, hogy ezt fogja tenni, mert valószínű, hogy rosszul tenné.
Kérem szavazunk a költségvetési koncepcióról. Elhangzott javaslat, 350 millió Ft-ot mondtam én, mint előterjesztő arra a korlátra, amely a költségvetési rendelettervezet összeállítása 350 millió Ft körüli hiánnyal. Hagyjuk bent ezt a „körülit”, mert itt elhangzott 400 millió Ft is, 300 millió Ft is, tehát ezt célozzuk meg. Szavazzunk róla.
A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
421/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta és az előterjesztésben foglaltak szerint elfogadja a 2002. évi költségvetési koncepcióról szóló előterjesztést.
A Közgyűlés úgy határozott, hogy a 2002. évi költségvetési rendelet tervezet összeállítása 350 millió Ft körüli hiánnyal, az előterjesztésben megfogalmazott koncepcionális alapelvek figyelembevételével kerüljön kidolgozásra.
Határidő: folyamatos, illetve 2001. december 11.
Felelős: Tüttő István polgármester
11. Javaslat a helyi adórendelet módosítására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Önök előtt van az írásos anyag, az adómódosítással kapcsolatos elképzelés. Egyik fontos eleme az építményadóra vonatkozik. 2002. adóévre az építményadó rendelet módosítása a 300 Ft/m2-es értékre való eredeti visszaállítás az egyik kiemelt téma. A gépjárműadóban változást nem tervezünk, és amit még fontos megismerni, a helyi iparűzési adórendelet módosításakor az építményadó rendelet módosításából következő kiesést kell valahogy kompenzálnunk és az lenne a lehetőség, hogy a vállalkozók részére biztosított 100 Ft négyzetméterenkénti építményadó kedvezmény megszüntetésre kerülne. Például ez egy kompenzáció, ha nem is teljes mértékű. Beruházási kedvezményt adnánk az Ipari Park területén. Ezek a főbb elemei.
Kiss László: A napirendek elfogadásakor is javasoltam, hogy vegyük le ezt a témát a napirendről. Elhangzott itt a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnökének is a véleménye. Most a közgyűlés előtt kiosztott anyagban találtam újabb három oldal módosító javaslatot. Én nem hiszem, hogy ezeket érdemben átgondolva módosítani tudnánk ezt a rendeletet. Ezért javaslom, hogy a korábbi indítványnak megfelelően vegyük ezt le, mert tényleg nem gondolható itt át, az egész rendszer önmagában komplexen nem kezelhető és még van egy olyan anakronisztikus vonása is az ügynek, hogy azoknak a véleménye ellenére, akiket érint, fogadnánk ezt el, az ő véleményüket meg sem hallgatva fogadnánk el, úgy vélem, hogy ezt mint testület nem tehetjük meg azon vállalkozóinkkal, akiktől a legjelentősebb adóbevételeink származnak. Még egyszer kérem polgármester urat, hogy szavazzunk arról, hogy levesszük ezt a kérdést a mai napirendről, ez ügyrendi javaslatom.
Tüttő István: Kérem szavazzunk róla, egyébként tragédiát nem okoz. Eleve el kell döntenünk, mielőtt a költségvetést elfogadjuk. Kiss úr azt javasolja, hogy vegyük le napirendről, illetve napoljuk el. Kérem szavazzunk.
A közgyűlés 10 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Költségvetést érintő, a 14-nek kellett volna meglenni, hogy elfogadjuk, 16-an vagyunk mindösszesen.
Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy amit csináltunk az hogyan minősíthető? Nem minősítem. Úgy gondolom, hogyha kifogásaink vannak az adórendelettel, akkor némi útravalót illett volna adni a Hivatalnak, nem pedig rábírni, hogy találja ki a gondolatainkat. Bár ez történt, ami történt. Arra vagyok kíváncsi, hogy a Hivatal ezek után hogyan fogja ezt az adórendeletet átdolgozni.
Tüttő István: Tárgyaljuk tovább, mert a Kiss úr javaslatát nem fogadtuk el, nem vettük le a napirendről. Most el lehet mondani az észrevételeket.
Cserti Tibor: Azt hiszem, hogy a munka folytatása kívánatos mindenféleképpen. Több érv elhangzott, nem szeretném ezeket megismételni. Az érintett szakbizottságokon a rendeletmódosítás keresztülment. Sok szempont elért időközben, és valóban igaz, hogyha úgy gondolkodtunk az elmúlt három évnél soha nem történt olyan jellegű megnyilvánulás a közgyűlés részéről, hogy az érintettekkel leegyeztesse. Tartalmi egyeztetésre gondolok. Mindettől függetlenül a durva, lórúgásszerű helyi adórendelet módosításokat – ami bekövetkezett az elmúlt két évben – azt kiterjesztette a közgyűlés arra is, hogy igen ezt finomítani fogja a későbbi közgyűlés előkészítő munka során. Ehhez képest most hol állunk. Van egy önkormányzati jelenleg hatályban lévő helyi adórendeletünk, azt mondjuk ki, hogyha egyébként nem lesz tragédia - elég sokan szerintem a képviselők közül arra játszanak, hogy uram bocsá ez a helyi adórendelet módosítás nem megjárt, akkor is ez a meglévő hatályban marad - január 1-je után meg visszamenő hatállyal nem lehet módosítni, ……számára joghátrány fennállhat. A város kb. a tervezett adóbevételén van. Ez a helyzet. Az én fogalmaim szerint mindenféleképpen szakmai módosítást, javaslatot szerettünk volna ebbe a helyi adórendeletbe végigvinni. Az építményadó vonatkozásában az a fajta csökkentés az egy kívánatos iránynak mutatkozik. Nagyon nagy probléma, hogy egyúttal az iparűzési adóba beépített, az építményadóval összefüggő kedvezménycsomag kikerül. Az érintettek számára is szám szerint elég sok van, erre utalt a Tarnóczky alpolgármester úr, ez mindenféleképpen egy nem kívánatos irány, ez még nagyon nagy fokú ellenállást fog kiváltani azok részéről, akik csak később ébrednek erre a dologra rá, ezért ez a minimum követelmény az érintettekkel és a szakmai testülettel, képviselőtestülettel egyeztetni. Mi azt mondjuk, hogy a képviselőtestület most vegye tudomásul a beterjesztett adórendelet tervezeteket, mint munkaanyagot azzal, hogy kötelezze az előterjesztőt az érdekképviseletekkel történő egyeztetésre és még december előtt a képviselőtestület elé ez az anyag kerüljön vissza. Nem hiszem, hogy ennél nagyobb kamat meghatározást a képviselő testület a mai napon tudna mondani. Egyébként tudna mondani, ha nem a költségvetésnek azon birtokában, hogy igen kell mindenféleképpen az adóbevétel, mert ennek itt maximális. Egyik a forrásokban gondolkodunk és nem az érintettek történő kihatását. Úgy „rossz” egyébként, hogy úgy maga a helyi adórendeletünk, aminek nem lenne egyébként igazán kívánatos vonatkozása a régióban, mert azt mondjuk, hogy vonzó települést akarunk, ehhez képest most az adóteher vonatkozásában egy taszító település képét mutatjuk.
Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom lehet útravalót adni és nem teljesen rábízni magunkat az egyeztetésre, mert annak a végeredményét meg tudom jósolni. Az álláspont a vállalkozók részéről az lesz, hogy a csökkentést azt kívánjuk, a kedvezmények eltörlését nem kívánjuk. Nem kell egyeztetni, hogy ezt az álláspontot körülbelül érzékeljem, mert én is ezt mondanám, hogyha az én bőrömről lenne szó. Ugyanakkor azt kell mondjam, hogy az adórendelet nem módosítása az adókedvezményt jelent akkor, amikor van egy 9 %-os infláció egy évben, mint most kb. ebben az évben volt, várható, akkor a terheknek a nem növelése nominálisan nem növelése, az bizony akár hogyan is nézzük reálértékben adócsökkentés.
Számomra ennek az előterjesztésnek két fontos száma van, mert már az előbb is jeleztem az ülés elején, hogy én a magam részéről olyasmit el tudnék képzelni, hogy törvényi változásokat átvezetünk, adótechnikai jellegűeket ha kell, de feleslegesen nem módosítanám más okból. Az a két fontos láb, amiről az egész előterjesztés szól, hogy egyik oldalon van a 900 Ft/m2-es építményadó csökkentése, megismétlem 19 céget érint, ebből 4-5 reklamál, a Gazdasági Bizottság ezeket a problémákat szépen megoldja, és a másik oldalon a 899 vállalkozásnak a kedvezmény eltörlése. Én arról kérnék – nem határozatot – egy közvélemény kutatás jellegű szavazást a testület részéről, hogy ezen az úton akarunk-e menni? Ezt azért jelezni kellene az Adóügyi Irodának jelzésszerűen.
Marton István: Egy kicsit megdöbbentett, hogy az adórendeletek közgyűlés elé terjesztésének az elmúlt évek során át kialakult gyakorlata megszűnt. Nem tudom, hogy mi ennek az oka, mert én nagyon emlékszem rá, amikor mondjuk utoljára Cserti úr készített költségvetést ’95-ben, még akkor is a Dióssy teremben minden érintett vállalkozó réteggel történt egy egyeztetés. Én azt hittem, hogy ez nagyjából megtörtént, de itt hallom, hogy nem. Ezt hiányolom, de azt kell, hogy mondjam, hogy minden olyan adórendelet módosítással egyetértek, ami a kivételes szabályokat eltörli. Legyen egyszerű, világos és áttekinthető. Úgy gondolom, hogy ez ebben az irányban mozdult el, tehát én jónak tartom. Az, hogy nem növeljük – és ebben a Tarnóczky úrnak igaza van – hogy ez gyakorlatilag csökkentést jelent egy 8% körüli inflációnál, azzal meg azért értek egyet, bár szívem szerint …Nem tudom, hogy tudják-e? Hagyják el a vállalkozók a várost szép számmal és ez hosszabb távon az adóbevételeknek esetleg a drasztikus csökkentéséhez is vezethet. Én egyébként megszavazom.
Tüttő István: Lezárom a vitát, nincs több jelentkező. Úgy tenném fel a kérdést, hogy Önök egyetértenek-e azokkal a módosításokkal, amely ebben az anyagban szerepel. Nem határozat, hanem ahogy itt elhangzott javaslatként, teszteljük ezt. Egyetértenek-e, kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 11 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Ismételjük meg, mindenki nézze meg, hogy a gépe be van-e kapcsolva. Kérem újra szavazzunk.
A közgyűlés 11 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Nem értünk egyet vele, az lesz akkor az eljárás, hogy tovább finomítjuk és a kamarák véleményét és az érdekképviseleteknek a véleményét ide fogjuk hozni a közgyűlés elé.
12. Előterjesztés az önkormányzat szilárd hulladékgazdálkodási feladatai témakörben az Állami Számvevőszék által lefolytatott vizsgálat javaslatai szerinti intézkedési tervről (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Vizsgálatot folytatott az Állami Számvevőszék Zala Megyei Ellenőrzési Irodája az előbb elhangzott területen. Szeretném előrebocsátani, hogy a Gáspár András ügyvezető úr levélben értesített róla, nem tudom Önök megkapták-e ezt. „A vizsgálat megállapításait az alábbiak szerint kívánjuk kiegészíteni. Ez az A/8-as abban a táblázatban, amely intézkedés, felelős és határidőt jelöl meg. A szerződés tételesen tartalmazza azon közterületek alapterületét, amelyeken a vállalkozóknak tisztántartási kötelezettsége van. Az ingatlankataszter vezetése nem társaságunk feladata. A mellékelt dokumentumok alapján egyértelmű, hogy a szerződés a kiírásnak megfelelően került megkötésre. A kiírást megtárgyalta a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, arról tájékoztatást kapott a közgyűlés. A közbeszerzési értesítő is tartalmazza. Véleményünk szerint a szerződés rendes körülmények között lejárta előtt nem mondható fel, kitétel nem jogsértő, így mind a megrendelő, mind a vállalkozó biztonságát szolgálja. A vállalkozási szerződés 6. pontja előírja a munkák tételes napi nyilvántartási kötelezettségét. A 8. pont nyilvántartására a 9. pont a hibás teljesítés pénzügyi vonzatát.”
Ennek megfelelően tájékoztattuk az ÁSZ vizsgálatot végző szakemberét, igazoltuk, hogy ezek a megállapításai valószínű, hogy egy olyan információn nyugszanak, amelyek ettől eltértek, de ezekkel a dokumentumokkal igazolhatók. Kérem ezzel a kiegészítéssel foglalkozzunk ezzel a napirendi ponttal.
Budai István: Már a polgármesteri tájékoztatóban jeleztem, hogy nincs semmi közöm ehhez az ÁSZ vizsgálathoz, de akár én is írhattam volna. Arra gondoltam, hogy többször kifogásoltam én is nagyjából azokat, amiket itt leírtak. Olyanok, mint a pályáztatás elmaradása, mint az árképzés szabályai. Olyanok, hogy a szerződés időtartama, ilyen megfogalmazásban, hogy a szelektív hulladékgyűjtés teljes bevezetését követő 10 év. Ezek korábbi kifogásaink voltak. Ez most nagyjából ebbe a vizsgálatba visszajön. Azonban én arra szeretnék reagálni, amit a polgármester úr mondott, hogy ez a A/8. pont nem csak a VIA Kanizsával kapcsolatos szerződést, a köztisztaságra vonatkozó szerződést emeli ki, hanem arra is a jelentésből ki lehet olvasni, hogy ’98-ban a hulladékszállításra megkötött szerződésnél olvasnám, továbbá hulladékgyűjtésre, szállításra ’95 őszén megkötött új szerződés esetében a közbeszerzési eljárás lebonyolításának elmaradását is kifogásolja.
Nekem az a véleményem, hogy ott akkor, amikor már megjelent az új hulladékrendelet, akkor már közbeszerzési eljárás alá kellett volna vonni a szerződésmódosítást, illetve újabb szerződéskötést. Én úgy gondolom, hogy ez csak fél megoldás, hogy a VIA Kanizsa, mert a VIA Kanizsánál ez igaz lehet, de nem igaz a hulladékgazdálkodásra vonatkozó, jelenleg is érvényes – megítélésem szerint nagyon rossz – szerződésre. Úgy gondolom, hogy ezt azért talán meg kellene nézni, tovább is kellene lépni, tehát azt az A/8-as pontot nem csak a VIA Kanizsára terjeszteném én ki, hanem az SR-re is, mert ez az SR-nek a dolga. Ott akkor nem volt közbeszerzési eljárás. Én úgy érzem, hogy alátámasztja ez a vizsgálat azokat a dolgokat, amiket korábban is már mondtam, hogy igen is jól meg kell fontolni, hogy a következő évben egy új pályázatot kell kiírni és valamilyen normális helyzetet teremteni a hulladékgazdálkodás és hulladékszállítás területén. Erre most már új rendelet van, új törvény van. Készen van a helyi rendeletünk, gondolom egy-két módosítással majd el is lehet fogadni. Nekem az a véleményem, hogy ezek a kérdések lassan majd talán nyugvópontra helyeződnek. Még kérem, hogy ezzel a módosítással ezt az intézkedési tervet fogadják el, hogy ki kellene terjeszteni ezt a hulladékszállítás rendjére.
Tüttő István: Egy kérdésem lenne. A közbeszerzési törvény mikori? ’95-ös törvény, és ezek a szerződések már azt megelőzően köttettek.
Budai István: Nem, ’98-ban köttetett ez a szerződés, arra hivatkozik. Az a módosítás, akkor már be kellett volna tartani.
Tüttő István: Nem akarok ezzel vitatkozni, de egy meglévő szerződés módosítása az nem kötelező. Miért kellene? Módosítom a szerződést valakivel, akkor miért kellene közben szerződést kötni?
Budai István: Bocsánat a ’98-as szerződés nem módosítás volt, hanem hatályon kívül helyezi a ’93-as szerződést. Az hatályon kívül helyez minden korábbi szerződést.
Tüttő István: Na jó, de azért álljon meg a menet. Jogilag értelmezhetetlen. Ha ugyanazzal a féllel kötöm meg, illetve ha módosítjuk, vagy hatályon kívül helyezzük, én úgy gondolom, hogy akkor ez a közbeszerzés így értelmetlen.
Budai István: Az a szerződés ’98. április nem tudom hányadikán kötött szerződés nem is hasonlít a korábbi szerződésre.
Tüttő István: De akkor ez csak úgy értelmezhető, hogy akkor ennek a cégnek fel kellett volna mondani és közbeszerzési eljárásban meg kellett volna pályáztatni.
Budai István: Kötöttünk vele közbeszerzési eljárás nélkül egy vadonatúj szerződést és minden korábbi szerződést hatályon kívül helyeztünk.
Tüttő István: Az igaz, de most gondolj bele, hogyha ez nem így történik, akkor lett volna szerződésmódosítás? Nem.
Budai István: Nem szerződésmódosítás volt.
Tüttő István: Nem kötött volna új szerződést, azt mondta volna, hogy mondjuk fel a régit. Teljesen világos, hogy akkor egy óriási pénzbe belehajtott volna minket ez a probléma. Ez lett megállapítva, én ezzel nem értek egyet, de ez nem azt jelenti, hogy teljes mértékben nincs igaza Budai úrnak.
Marton István: Én azért Budai képviselőtársamnál szerényebb vagyok és azért talán Ő is lehetett volna szerényebb, mert ha pontos akart volna lenni, akkor azt mondja, hogy Ő meg én lehettünk volna ennek a szerzői. Már nem is mondom tovább, ez volt a késői humornak egy szelete.
Az viszont mindenképpen elszomorító tény, hogy itt 26 pontban hívják fel a jegyzőnek és a polgármesternek, illetve a testületnek a figyelmét és a határozati javaslatnak az első mondata úgy szól „… törvényes állapot helyreállítására a mellékelt intézkedési tervet elfogadja”. Anélkül, hogy én belemennék részletekbe, bizony-bizony itt törvényes állapotot kell helyreállítani és tökéletesen egyetértek Budai képviselőtársammal abban, hogy a módosított rendeletet – függetlenül ettől a szerződéstől – már ide kellett volna hozni, de ami késik nem múlik. Bízunk benne, hogy a következő közgyűlésre ideér, mert ez nem függ össze a hulladékszállítási szerződéssel és ebben is egyetértünk, hogy ezt kb. március végéig ki kell írni, hogy június végéig – tehát az I. félévben – még ez elbírálható legyen és aki nyer, annak legyen kellően elegendő ideje arra, hogy tisztességgel felkészüljön a feladat ellátására. Én nem értem, hogy miért mindig mi egyetlen egy félben gondolkodunk, amikor a szomszéd városnak pár hónappal ezelőtt meghirdetett pályázatára 12 db jelentkező volt. Egerszegről beszélek, és ott úgy döntött a testület – annak ellenére, hogy a részleteket tényleg nem ismerem – hogy a 12-ből leadott egyik sem elég jó és egy saját önkormányzati tulajdonú kft-t hozott létre.
Tüttő István: Erről is írt az újság eleget.
Marton István: Az egy másik ügy volt, a depónia építéssel kapcsolatban, bár hamarabb tették rendbe mint mi, mert mi ’93 óta folyamatosan depót építünk. Nem érdemes ezzel foglalkozni. Én azt mondom, hogy tökéletesen osztom Budai képviselőtársam véleményét, ez két külön dolog, a rendeletmódosítás és egy másik dolog a pályáztatás. Hosszasan lehetne beszélni ennek a 26 pontnak a kiértékeléséről. Én azon kevés képviselő egyike vagyok, aki a teljes rendeletet, illetve a teljes Állami Számvevőszéki anyagot végigolvasta, de a késői órával és mivel van jónéhány feladat, amivel foglalkozni kell, ezért én nem óhajtok a részletekkel foglalkozni, javaslom megszavazásra.
Tüttő István: Egyébként a megállapításokat nem csak azért kell megfontolni, mert kötelező, hanem azért, mert olyanokra világít rá, amelynek a módosítása mindenképp ésszerű.
Lezárom a vitát, kérem szavazzunk a határozati javaslatról, Budai úr módosító indítványáról.
A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
422/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a „szilárd hulladékgazdálkodási feladatok ellátása” témakörben végzett ellenőrzésről készült jelentésben foglalt hiányosságok felszámolására, a törvényes állapot helyreállítására a mellékelt intézkedési tervet elfogadja azzal, hogy a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft-vel 1998-ban megkötött közszolgáltatási szerződés esetében vizsgálni kell a közbeszerzési eljárás lefolytatásának elmaradását.
Felkéri a polgármestert az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásáról történő folyamatos tájékoztatásra.
Határidő: az intézkedési terv szerint
Felelős : Tüttő István polgármester
13. Előterjesztés Kanizsa Újság Kft. támogatására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Azt tudjuk, hogy miért adta be az ügyvezetője a Kft-nek ezt a kérelmet. Felhívom Önöknek a figyelmét, hogy a határozati javaslat kiegészítésképpen módosult az eredetihez képest. Van-e észrevételük?
Budai István: A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményét szeretném tolmácsolni, mert mind a két elnök távol van. Mind a két bizottság elfogadta a Kanizsa Újság kérelmét. Elsősorban azzal, bár én most nem merem kimondani, mert az előbb itt elhangzott, hogy nyomjuk felfelé a hitelállományt, de mégis elmondom a bizottság véleményét. Arról volt szó, hogy forgott ott egy olyan előterjesztés, egy eredményi kimutatás, ami szerint 5 millió valamennyivel, majdnem 6 millió Ft körüli veszteséget prognosztizált és akkor arról volt szó, hogy vagy most lerendezzük ezt a várható hiányt és akkor nem lesz év végén veszteség, vagy ha nem rendezzük le, akkor belekeveredünk a korábbi évek problémáiba. Azért mondok éveket, mert most már azt hiszem két éven keresztül is ilyen 6 millió Ft körüli veszteséget rendeztünk pótbefizetésként. Akkor mi azt mondtuk és én azt a módosítást szeretném előterjeszteni a tisztelt közgyűlésnek, hogy én úgy folytatnám, vagy úgy tartom jónak, hogyha elfogadja a tisztelt közgyűlés a támogatás összegét, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a Kanizsa Újság Kft. részére 6 millió Ft működési támogatást biztosít a 10/2001. (III.14.) számú költségvetési rendeletben elfogadott támogatáson felül azzal, a feltétellel, hogy a Kft. 2001. éves eredménye nem lehet negatív előjelű. Én még itt folytattam, de azért ezt nem muszáj elfogadni, de én odatenném, amennyiben a Kft. ismételten, vagy továbbra is veszteséges, úgy intézkedéseket kell tenni a Kanizsa Újság másként történő kiadatására. Én ebbe beleírtam még a felszámolás kérdését is.
Marton István: Budai képviselőtársam ha elmondta két bizottság álláspontját, akkor elmondhatta volna ugyanazzal az erővel a költségvetést előkészítő bizottság álláspontját is. A bizottság szintén támogatta a 6 plusz egyes …..
Tüttő István: Lezárom a vitát. Kérem szavazzunk az 1. számú határozati javaslatról, azzal a módosítással amit Budai úr javasolt, mert én azt elfogadom. Még egyszer felhívnánk a figyelmet, a „Kiegészítés a 10. napirendi ponthoz”, most lett kiosztva ez a határozati javaslat, kérem arról szavazzunk.
A közgyűlés 12 szavazattal és 6 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Akkor a 2-ről, egy fejlesztési célú kérelem van, helyiség felújítás, berendezéscsere. Kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 16 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
423/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Újság Kft. részére 1 millió Ft fejlesztési célú támogatást biztosít helyiségeinek felújítására és berendezések cseréjére. A támogatás előirányzata a céltartalékban kerül nevesítésre, annak a Kft. részére való átadása utólag történik, igazolt számla egyidejű benyújtásával. Forrása a céltartalékban lévő útlejegyzés költségelőirányzata.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős: Tüttő István polgármester
14. Nagykanizsa, Rózsa u. 22. előtti autóbuszmegálló áthelyezése (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Budai István: Szégyellem magam Zsoldos úr előtt, mert mondja, hogy „mi van veled Pista?”. Az van velem, hogy ez megint az én ügyem. Sajnos. Én ezt felvállaltam, hogy azt az áldatlan állapotot, amelyet a Rózsa u. 22. előtti buszmegálló okoz, és az ott lakóknak milyen kellemetlen. Úgy gondolom, hogy egy jó ügyet szolgáltam és azt is úgy hiszem, hogy ilyen széles körű demokráciát talán a városban még nem bonyolítottunk le, hála Györek László akkori javaslatának. Meghívtunk gyakorlatilag mindenkit megkérdeztünk, hogy mit gondol ezekről a dolgokról. Le van írva ide, nem akarom ismételni. Két ház, a Rózsa 16, meg a Rózsa 21. nem nyújtott be semmiféle javaslatot, azzal a magyarázattal, hogy őt ez nem zavarja különösebben. Ha most ezzel együtt nézem, és ha ezt tényleg igenlő szavazatnak veszem, akkor nem az a szavazati arány, ami itt történt, hanem az igenlő szavazatok közé sorolom, akkor megfordul a helyzet
Énnekem az a javaslatom és most tényleg meghajlok a nemzet nagysága előtt akkor, hogyha ez a két ház is leadná a voksát és ha ott is nemmel szavaznak, akkor én ezt a kérdést továbbra nem forszírozom, de viszont továbbra is ragaszkodom ahhoz, hogy valamilyen más megoldással ezt a helyzetet ki kell váltani, ami a Rózsa utca 22. előtt van. Erre kértük a lakókat, hogy adjanak más javaslatot - ha van ilyen – jobb, vagy ennél jobb megoldás. Ilyen javaslat nem érkezett. Olyan érkezett, hogy vigyük el a TESCO felé, meg körforgalom, meg körjárattal, meg sok mindennel, ezt a Volán jelen lévő vezetője nem nagyon támogatta, ellentétben ezzel a javaslattal, mert ez a Volánnak is tetszett. Én úgy gondolom, hogy egy határidő módosítással és a Rózsa 16. és a 21-nek a szavazatainak a bekérésével ezt a kérdést december végéig lerendezzük és utána én gondolom, hogy ezt el lehet tenni a jövő éve a végre nem hajtható határozatai közé, ha csak valami jó javaslat nem érkezik.
Zsoldos Ferenc: Kedves képviselőtársam utolsó mondata kicsit elgondolkodtatott, mert hiszen az általa javasolt – mert te voltál az egyik kezdeményező – megálló áthelyezéssel kapcsolatos véleményét én másképpen értelmezem, mert akik úgy vélekedtek, hogy nekik teljesen mindegy, hogy átteszik, vagy nem teszik át, azt nem lehet az áthelyezésre vonatkozó igen szavazatnak tekinteni. Az ő számukra közömbös. Viszont a beérkezett szavazatokból – az anyagból olvasom – 93 nem tart erre igényt, 50 igen, ez a javaslat viszont, ami kiérződik az anyagból, éppen az ellenkezőjét mutatja.
Az én véleményem is az, hogyha ennyi ideig megfelelő volt azon a területen az autóbusz megálló, akkor maradjon, mert hiszen felesleges kiadástól mentesülünk ilyen tekintetben. Másrészt azért aggályaim vannak, hiszen olyan helyre kerülne az autóbusz megálló, ahol a 20-as számú ház előtti parkoló terület állandó szabadon tartása a megállások következtében tulajdonképpen időszakosan korlátozásra kerül. Ilyen szempontból sem érzem én szegénynek. A véleményem az, hogy ne foglalkozzunk ezzel a dologgal, illetve döntsünk úgy, hogy maradjon ott, ahol van.
Budai István: Én csak annyit szeretnék a Zsoldos úrnak mondani, hogy félreértette amit én mondtam, én azt kértem, hogy kérdezzük meg, szavaztassuk meg a Rózsa 16. és 21-et és akkor viszont én megadom magam ez ügynek. Nos én azért olyan egyszerűen nem rendezném le, ott azért áldatlan helyzet van. Ha Zsoldos úr is ott lakna abban a lépcsőházban, nem ezt mondaná valószínűleg. Én nem hiszem, hogy a Rózsa 20. az annyira zavarja, de hogyha így dönt a többség, akkor arra mondtam, hogy meghajlok a többség akarata előtt. Nekem a Rózsa 20. is, a 18. is ugyanolyan kedves, mint a 22. Nem csinálok én ebből magamnak különösebb preztizs kérdést és különösen nem zavar az, hogy ha népszerűségemet vesztem el a 22-ben, de azért azt szeretném, ha ez a helyzet megváltozna.
Tarnóczky Attila: Az előterjesztéstől függetlenül egy kicsit általánosítva jelezném minden képviselőtársamnak, aki buszmegálló áthelyezését fontolgatja, hogy a szavazás eredménye általában ilyen jellegű. Azok, akik meg akarnak szabadulni tőle megszavazzák, akik elé kerülnek azok nem szavazzák meg, ezzel igazságot teremteni nem lehet. Beleértve azt is, hogy a mostani helyzet bizonyos szempontból pesszimizmussá válik.
Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta a buszmegálló áthelyezését és egyértelműen az a vélemény alakult ki, hogy az áthelyezés valójában még nagyobb problémákat eredményezne. Nem igazán szerencsés szakmailag, ugyanakkor természetesen a mostani állapot sem megnyugtató. Éppen ezért a bizottságunk tulajdonképpen azt javasolta, hogy az autóbuszmegálló áthelyezéséhez különböző vállalkozókat kell megkeresni, hogy kultúrált, városképbe illeszkedő megállóhely készüljön. Lehet, hogy nem a 20, lehet, hogy nem a 22, hanem egyáltalán vizsgálni kell ezt a problémát és ennek megfelelően természetesen a határozati javaslatot nem támogatta.
Györek László: Én voltam az a bizonyos, aki ezt „megfúrta”, úgy mond ezt a javaslatot. Nem megfúrásról volt szó, szeretném ezt hangsúlyozni. Nyilván akkor sem érezte úgy a képviselőtársam, itt inkább arról, hogy önmagában egy ilyen döntés talán nem segít azon, hogy a keleti városrészben a közlekedéssel kapcsolatban elég sok probléma van, nem csak ezzel a buszmegállóval, más helyekkel is. Nem csak a buszközlekedés kérdésében, hanem az autóközlekedés kérdésében is, nem is beszélnék most parkolókról, egyebekről. Én úgy gondolom, hogy a keleti városrész kinőtte saját magát. Tehát mint lakosságszámban, mint forgalomban most már nem az akkor – ’70-’80-as években – megtervezett szinteken mennek az autók, mennek a buszok.
Tüttő István: Ez sajnos általános.
Györek László: Tisztában vagyok vele, mindazonáltal a keleti városrészben vagyok én is képviselő és látom ezeket a problémákat. Ezeken nyilván segíteni kellene. Itt most a nyílt téren ajánlom fel Budai képviselőtársamnak azt, hogy én ebben partner leszek és ezután is az leszek, hogy ezeket a kérdéseket vitassuk meg és beszéljük át és talán eltudjuk azt érni, hogy most pártsemlegesen ezeket a problémákat megbeszéljük és elő tudjuk terjeszteni, most már akkor úgy, hogy előzetesen körülnézünk, megvizsgáljuk és a lakók véleményét is kikérjük. Örülök ennek, hogy ez megtörtént, de ennek ellenére én úgy látom, hogy jelenleg a nem szavazatok vannak többségben. Én azt mindenesetre el tudom fogadni, hogy kérdezzük meg a másik két épületet is, ezen most már nem fog múlni semmi.
Tüttő István: Lezárom a vitát. Igaz, hogy Budai úr kezdeményezte, de én vagyok az előterjesztő, elfogadom amit Budai úr javasolt. Kérem, hogy szavazzuk meg, azzal a kéréssel, hogy esetleg ezt a szondázást elvégezné a képviselő úr, vagy adunk hozzá segítséget, majd megbeszéljük a módját. A VIA megoldja ezt a kérdést. Megoldjuk. A lakók szavazásának eredményétől függ. Szavazzunk róla.
A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
424/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy Nagykanizsa, Rózsa utca 16. és 22. szám alatti lakók véleményének kikérését követően döntsön a közgyűlés a Rózsa u. 22. szám előtti autóbuszmegálló áthelyezéséről.
Határidő: 2001. december 31. (a lakók véleményének kikérésére)
Felelős : Tüttő István polgármester
15. Javaslat a Kincstári intézmény és a szakmai intézmények közötti Kincstári Megállapodás módosítására, valamint a Kincstár szervezeti és működési rendszerének változtatására (írásban)
Előadó: Gőcze Gyula intézményvezető
Mayer Ferenc: Ahogy én végighallgattam annak idején a komoly érveket a kincstári rendszer bevezetése mellett, akkor most nagyon kérem képviselőtársaimat, akkor hallgassák most türelemmel azt, amit én most mondani kívánok.Szeretném elöljáróban elmondani, nehogy valaki abban a naiv hitben éljen, hogyha elfogadjuk most ezt a megállapodást, vagy megállapodás módosítását, akkor itt minden rendben van, és minden nagyon szép lesz és minden nagyon jó lesz, mert az előterjesztés ezt sugallja. Véleményem szerint teljesen alaptalanul. Szeretném tájékoztatni Önöket kedves képviselőtársak, hogy azért itt nagyon-nagyon komoly gondok vannak. Óriási nagy többletfeladatok zúdultak az intézmények nyakába, természetesen a csökkentett létszám számára. Rengeteg a párhuzamosság. Arról nem beszélve, tudom, hogy ez az előterjesztés most nem a Kincstár működéséről szól, de egy nagyon lényeges elemet tartalmaz, miszerint alszámlákat kapnak az egyes intézmények. Kedves képviselőtársak csak emlékeztetem Önöket, hogy ez volt az egyik legfőbb szakmai érv annak idején, hogy végre lesz egy számla és akkor aztán itt világosan látunk a nap 24 órájának bármelyik percében. Könnyen kezelhető lesz minden stb. Hiába volt a figyelmeztetésünk annak idején, ez így nem tud működni semmiképpen. Természetesen lesöpörték akkor a javaslatainkat. Nagyon sajnálom, így most szép lassan csorogtatjuk vissza a feladatokat. A létszámot elvettük, létrehoztunk egy új intézményt, a feladatokat meg csurgatjuk vissza, mert rájöttek arra, hogy a rendszer tulajdonképpen nem tudja teljesíteni azt a hivatását, amit szántunk neki annak idején.
Nem kívánok most részletekbe bocsátkozni. Remélem, hogy egyszer arra is sor kerül, hogy akkor a működés tapasztalatairól beszélünk, de annyit azonban az előterjesztés kapcsán meg kívánok jegyezni, hogy igen is nagyon előkészítetlenül és meggondolatlanul történt a Kincstári intézmény bevezetése. Szeretnék egy félreértést eloszlatni. Nem a Kincstár dolgozóiról van szó, mert a Kincstár dolgozói szegények most próbálják megoldani a meggyőződésem szerint megoldhatatlant és nagyon tisztességesen és lelkiismeretesen végzik a munkájukat és a kapcsolat az intézmények és köztük nagyon jó, úgy gondolom korrekt a kapcsolat és segítőkészek is az intézmények felé. Egyáltalán nem a Kincstár bírálatáról van szó akkor amikor én erről szólók. Az ötlet volt rossz kedves képviselőtársaim. Nagyon rossz, annak ellenére, hogy nagyon jól tudom, hogy a Kincstári gazdálkodás …
de ilyen előkészítetlenül és ilyen rosszul úgy gondolom, hogy ezt nem lehet megoldani.
A megállapodásról pedig annyit, ha valaki netán vette a fáradtságot kedves képviselőtársak – nem tartom valószínűnek, de ha mégis – akkor tessék beleolvasni a megállapodás mondjuk első öt oldalába és akkor rögtön vissza fog köszönni amit ma itt hiányolt valaki. Ez a rossz emlékű Vikárius Kft., mert az a sok zagyvaság, amit annak idején összehordott ez a Kft, az ebben a megállapodás első felében kedves képviselőtársak bizony, mert akár hányszor elolvasták az intézmények, abból soha senki nem értett egy árva szót sem és így van ez a megállapodással is. Például akkor, amikor én amikor a 3. oldalra értem, akkor jobbnak láttam, ha aláírom ezt a megállapodást és nem is győzködnek. Megkérdeztem a többi intézményvezetőt is, senki nem is olvasta végig, minden további nélkül aláírta. Ez is azért egy picit sajnálatos.
Cserti Tibor: Azt hiszem, hogy csak megerősítem Mayer igazgatóurat, az általa elmondottakat. Tudom, hogy nagyon sokan érvelnek, hogy nem lehet ez elől kitérni. Úgy látom ez esetben, hiszen azt annak idején nagyon sokszor hangoztattuk, hogy nem indokolt az, hogy igazán …magát a város. Itt alakítson azért a város. Tudom, hogy ……………most kell meglépnünk, mert egyébként összeomlik a világ. Én magam is egyik pillanatban, annak idején azt fogalmaztam, ha ez a közmegegyezés ára és az intézmény létszám megtakarítások csak ezen keresztül érhetők el és az a racionálási program ám legyen. Egy dolgon mindig vitatkozok, az pedig, hogy az intézményeknek a kvázi önállóságát szimbólumként legalább az alszámlának a megléte. Akkor is teljesen tiszta és világos volt számunkra, hogy a belső számlák közötti átvezetésnek nincsen költséghatása, tehát indokolatlan szakmailag is egyébként ezt megtenni, elvonni. A könyveléstechnikának a megteremtése csak ráhatás volt erre. Tehát lám.ám azért ezt nagyon rövid időn belül bebizonyította, hogy annak idején súlyos szakmai érvek nem kerültek elfogadásra.
Befejezésképpen azt mondom, hogy ezt a megállapodást ilyen értelemben minden féle ügyekben korrigálni illik, épp ezért becsület a Kincstár dolgozóinak és vezetésének, akik mindezek mellett még fenntartotta és működőképessé tette ezt a rendszert. Ez gyakorlatilag egy bizonyos hibának a beismerése és korrigálása. Én azt mondom ennek alapján, hogy viszont aki a szakmai érveket idetette elénk és mindenáron kardoskodott és kiállt mellette, annak itt az ideje és most kellett volna felállni.
Tüttő István: A következőt mondanám. Országosan is kötelezővé lesz téve a kincstári rendszer, tehát én nem hiszem, hogy óriási hibát követtünk el, hogy eléje mentünk a dolognak, legfeljebb a hibáit most majd korrigálni kell.
Dr. Baranyi Enikő: Azt gondolom, hogy a módosítással kapcsolatosan kellene eldöntenünk, hogy igen, vagy nemleges gombot nyomunk. Szerintem el kell fogadni. Az összes többi pedig egyébként úgy gondolom, hogy 13. napirendi pontnál tartunk ráadásul. Ezt le kell zárni.
Balogh László: Néhány mondat engedtessék meg, mert az OKSB volt egyedül aki azt hiszem nem szavazta meg a Városi Kincstár létrehozását bizottságként és a mostani szavazásunkat szeretném magyarázni. Örülünk az egyedi alszámlák létrehozásának, hiányérzetünk van azonban annak kapcsán, hogy párhuzamosságok vannak a rendszerben, a számítógépes rendszer problémáira is lehetne utalni, a beszerzés anomáliáira, a munkatársak problémakörére. A munka értékelése hiányzik ebből az előterjesztésből, én értem, hogy ez nem erről szól, bár tudomásom szerint arról volt szó, hogy ¾ év után térünk vissza rá. Most azt hiszem, hogy egy év után fogunk visszatérni a munka értékelésére. Ezzel együtt azt hiszem – és ez volt a bizottság véleménye – hogy már nem érdemes visszalépni, mert előreszaladtunk, úttörők vagyunk ilyen szempontból és a bizottság állásfoglalása is ezt tükrözte: 11 igennel egyhangúlag támogattuk ezt az előterjesztést.
Röst János: Én azt hiszem, hogy az értékelése korábban megtörtént a kincstári rendszernek, nem kívánok visszamenni abba az időszakba. Viszont csak egy eleméről beszél az előterjesztés is, az pedig a pénzügyi gazdálkodásáé. Ennek van logisztikai része is. Én örömmel látnék olyan kimutatásokat, ami bizonyítaná, hogy olcsóbb lett a beszerezés, az intézményvezetők nem ezt mondják. A korábbihoz képese – nem akarok tételeket felsorolni – de lényegesen drágábban szerzik be központilag most a termékeiket mint korábban, akár étkeztetésről beszélünk, akár pedig papírtermékről. Ugyanúgy nem történt meg a logisztikai rendszer mellett a működtetési rendszernek a megváltoztatása. Ha visszaemlékeznek képviselőtársaim a korábbi időszakra, akkor egy csomagot ígértek nekünk, amiben ezek az elemek is végig lettek volna hajtva a működés során. Én azt hiszem, hogy ez a része elmaradt. Ilyen értelemben valóban nem volt értelme létrehozni. Azzal, hogy a pénzügyi részen valamifajta előrelépés történt, az nem akkora probléma és nem akkora ügy, hogy emiatt egy egész működési rendszert fel kellett volna borítani.
Tüttő István: Egy észrevételem van. A napirend nem arról szól, hogy jó volt-e a Kincstárt megvalósítani vagy sem.
Tarnóczky Attila: Tisztelt közgyűlés, beszéljünk magyarul! Ugye a frontvonal annak idején is nem a jobb kincstár és a rosszabb kincstár irányok között húzódott, hanem a kincstárt a fenébe kívánók és a kívánók között, ez azóta sem változott. Ez az igazság megítélésem szerint.
Hogy Röst képviselő úr kérdésére válaszoljak, tessék megnézni képviselő úr a készülő költségvetés-tervezetet, ahol a Hivatalnak a beszerzései a tavalyi áron vannak tervezve. Ez egy dolognak tulajdonítható, hogy az a közbeszerzés megtörtént. Tessék megnézni a gyermekélelmezési díjak emelésének indítványát, 5 %-os emelés van indítványozva, ez enélkül a közbeszerzés nélkül nem történhetett volna, mert ugye nem kell bizonygatnom, hogy az élelmiszer nyersanyag áraknak az emelkedése az nem 5 %. De hogyha Ön azt kívánja tőlem, hogy mutassam ki forintosan, hogy mennyi a Kincstár haszna, azt tudom Önnek mondani, hogy milliószor elmondtam, hogy a Kincstár nem azért lett létrehozva, hogy megtakarítást produkáljon, a Kincstár az intézmények gazdasági életének a szervezésére lett létre hozva. Ezt továbbra is így tartom, és hogyha Önnek lett volna valamilyen tapasztalata arra nézve, hogy készültek az intézményi költségvetések Kincstár nélkül, akkor lehet, hogy egyet is értenénk ebben a kérdésben.
Tüttő István: Lezárom a vitát, kérem szavazzunk a határozati javaslatról, az 1. számúról.
A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 2. számú határozatról a döntésüket.
A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
425/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. jelen előterjesztés mellékleteként jóváhagyja a Kincstári intézmény és a szakmai intézmények közötti Kincstári megállapodás módosítását.
Határidő: 2002. január 1.
Felelős : Tüttő István polgármester, érintett
intézményvezetők
2. jóváhagyja az alábbi részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmények részére 2002. január 1-től banki alszámla nyitását:
Bolyai János Általános Iskola
Hevesi Sándor Általános Iskola
Általános Iskola Kiskanizsa
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola
Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa
Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin
Péterfy Sándor Általános Iskola
Rozgonyi úti Általános Iskola
Rózsa úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola
Vécsey Zsigmond Általános Iskola
Zemplén Győző Általános Iskola
Zrínyi Miklós Általános Iskola
Farkas Ferenc Városi Zeneiskola
Nevelési Tanácsadó
Zsigmondy V. és Széchenyi I. Szakképző Iskola
Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola
Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola
Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakképző Iskola
Thúry György Ker-i és Vendéglátó Szakközép-és Szakmunkásképző Isk.
Hevesi Sándor Művelődési Központ
Móricz Zsigmond Művelődési Ház
Halis István Városi Könyvtár
Kertvárosi Óvoda, Vackor Óvoda, Pipitér Óvoda, Rozgonyi-Arany Óvoda,
Hétszínvirág Óvoda, Micimackó Óvoda, Rózsa Óvoda, Hevesi úti Napköziotthonos Óvoda, Attila úti Napköziotthonos Óvoda : közös alszámla
Szakosított Szociális Intézmény
Egyesített Bölcsőde
Egyesített Szociális Intézmény
Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat
Nagykanizsa MJV Önkormányzat Egészségügyi Alapellátási Intézménye
Szociális Foglalkoztató
Nagykanizsa MJV Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye
Nagykanizsa MJV Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága
Határidő: 2002. január 1.
Felelős : Gőcze Gyula kincstárvezető
16. A Sugár utcai Mozi épület állagmegóvása (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Önök előtt van egy szakértői vélemény és több változat felsorolva és ezek alapján egy határozati javaslat, amely két pontból áll.
Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és az IKI képviselője is tulajdonképpen szakértelemmel hozzászólt, állást foglalt. Ennek megfelelően egybehangzóan egyik határozati javaslatot sem tudja támogatni a bizottság. Az első határozatban szerepel az állagmegóvás, megóvás összege, ez tulajdonképpen úgy tűnik a részletes szakmai jelentés alapján, hogy a célt nem éri el, ez az összeg nem elegendő ahhoz, ugyanakkor amíg a végleges funkciót nem találjuk meg, addig talán felesleges kiadást jelenthet az önkormányzat, illetőleg a város számára. Ezzel párhuzamosan úgy gondoltuk, hogy nem az önkormányzatnak kellene kijelölni egy ad hoc bizottságot, hanem a Városfejlesztési Bizottságból egy szakértő csapatot megbízni azzal, hogy a célt találja meg és a pályázati lehetőségeket is párhuzamosan, a funkció és a pályázati lehetőségekkel együtt közgyűlés elé terjesszen javaslatot. Ezt a bizottság nem támogatta, pontosabban elég szoros befutás jött létre, hiszen 4 igen, 3 nem és 1 tartózkodással nem kapta meg a többséget az ad hoc bizottság létrehozására a bizottságtól ez a határozati javaslat. Ugyanakkor egy újabb határozati javaslatot támogat a bizottságunk, nevezetesen, hogy értékesítést egy ingatlanközvetítő társaság megbízásával, de párhuzamosan a magam részéről azt javaslom, hogy ez az ad hoc bizottság mégis jöjjön létre és vizsgálja a lehetőségeket és párhuzamosan fusson ez a két feladat, hiszen olyan értékes helyi védelem alatt álló épületről van szó, amely egy ékszerdoboz a város számára, meg kell őrizni, meg kell akadályozni ennek a teljes leomlását és megfelelő funkcióval tulajdonképpen biztosítani kell a város számára a jövőjét.
Marton István: Azt kell, hogy mondjam, hogy a határozati javaslatokkal kapcsolatban pontosan az a véleményem, mint a szakbizottság elnökének. Erre 10 millió Ft-ot költeni, tökéletesen kidobott pénz, ezzel 150 millió Ft alatt meg se szabad indulni és még azon is gondolkoznék, hogy azzal meginduljunk-e, mert az sem sok mindenre elég. A második pontról nincs is mit mondani, mert ha mindenre létrehozunk ad hoc bizottságot, akkor a végén nem is tudom miért kellenek az állandó bizottságok. Ezzel nem szabad érdemben foglalkozni.
Tarnóczky Attila: Furcsa helyzetben vagyunk, mert emlékeim szerint ez az előterjesztés a Városfejlesztési Bizottság kezdeményezésére került ide elénk, de aztán végül is ugye az az álláspont alakult ki, ami kialakult, amivel egyébként én a magam részéről egyet is értek. Azt közlöm polgármester úrnak, hogy az előterjesztést nem kellene-e visszavonni.
Tüttő István: Ezek után visszavonjuk az előterjesztést. Egyébként a bizottságot meg kellene bíznunk azzal, hogy keressen valami funkciót neki, hiszen azért nem választja meg az ad hoc bizottságot, mert önmaga is képes rá.
Kérem szavazzunk arról, hogy a bizottság próbáljon javaslatot tenni a hasznosításra, hiszen éppen ezért nem támogatta egy ad hoc bizottság létrehozását, amelynek ez lett volna a feladata. Kérem szavazzunk. Határidő: 2002. január 31. Szavazzunk.
A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
426/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy a Sugár utcai Mozi épület hasznosítására tegyen javaslatot.
Határidő: 2002. január 31.
Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök
17. Beszámoló az Egészségügyi Alapellátás helyzetéről, a privatizációs folyamatok alakulásáról az egészségügyi alapellátásban (írásban)
Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök
Tüttő István: Úgy látom nincs észrevétel, kérem fogadjuk el a beszámolót és köszönjük a munkát.
A közgyűlés 23 szavazattal egyhangúlag a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
427/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Egészségügyi Alapellátási Intézmény 2001. évi beszámolóját elfogadja.
18. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság közötti ingatlan-hasznosítási szerződés módosítására (ír.)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Néhány mondat erejéig szeretném Önöket tájékoztatni. Délelőtt a KÖGÁZ Rt. vezérigazgatójánál voltam, Hecker úrnál és azután érdeklődtem, hogy hogyan képzelhető el tovább azon sportlétesítmények használata, amelynek a szerződése most lejár. Erre vonatkozóan a KÖGÁZ Rt. a decemberi közgyűlésre egy szerződés-tervezetet, javaslatot fog átnyújtani. Akkor fogjuk tudni. Annyit előre jeleznék, hogy a KÖGÁZ Rt. mindenképpen bizonyos feltételekhez fogja kötni, hogy azt a módszert, hogy az ingyenes használatot biztosítsa, mert számításaik szerint 10-20 millió Ft-ra tehető az az összeg, amelyet évente normál körülmények között egy ilyen létesítmény bérleményéért fizetni kellene. Megvárjuk az ajánlatot és akkor többet fogunk tudni mondani, csak előzetesen tájékoztattam Önöket.
Marton István: A tulajdonosnak az igénylevele itt van a határozati javaslat mögött, „hogy a létesítmény, melyet különböző szervek vesznek igénybe, ezáltal a költségek nagymértékben emelkedtek az FC Kft. nem tudja a 40%-ot erre előteremteni”. Ez a mondat önmagában értelmezhetetlen, mert ugye miről szól az ominózus szerződés 11. pont? „A használatba adó maximum 10 millió Ft-ot, azaz 10 millió Ft összegig támogatja a használó 2001. évi üzemeltetési költségének 60%-át tételes elszámolás alapján”. Na most nagymértékben növekedtek a költségek, hogy a 40%-ról ne legyen számla, ez kimeríti a humornak a kategóriáját. Én úgy gondolom, hogy ezt a szakbizottságok megfelelően véleményezték, hiszen itt van előttünk, hogy az abszolút illetékes Oktatási, Kulturális és Sportbizottság egyhangúlag nem támogatja ezt, 6-an szavaztak ellene, annyian voltak és ugyanez a helyzet az Ügyrendi és Jogi Bizottságnál, ahol teljes létszámmal rendben volt és ez a két bizottság azt hiszem, hogy illetékes az ügyben. Én azt kérem képviselőtársaimtól, hogy véletlenül se szavazzák meg. Ez olyan tétele a költségvetésnek, ami teljesítéshez volt kötve. Nem okvetlenül szükséges a maximumot kimeríteni, főleg akkor, ha a túloldalon a fél nem teljesíti az elvárásokat, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az eredménytelenség milyen volt.
Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel, akkor most lezárom a vitát. Elhangzottak a bizottságok véleményei is, kérem döntsünk a határozati javaslatról.
A közgyűlés 4 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a határozati javaslatot nem fogadja el.
19. Javaslat szabadtéri színpad kialakítására (írásban)
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Félreértés ne essék, nem valamiféle hatalmas szabadtéri színpad létesítéséről szól az előterjesztés, mondjuk a szegedi szabadtéri színpad mintájára, hanem egy játszóhely lenne a nyári szünetben a keleti városrész szélén, viszonylag közel a belvároshoz, helyet adva az anyagban felsorolt különböző rendezvényeknek és azon kívül is sok mindennek. A működését úgy képzeljük el, hogy az iskola kezelésébe adva, azt a fajta bérleti díjat a használatért beszedné, amely óhatatlanul költségként fedezésre kell, hogy kerüljön: víz, villany, ilyen jellegű költség. Működési költséget elképzelésünk szerint a létesítés növekedést nem okozna. Amúgy meg jelzem, hogy a tervezetben szereplő 400 db műanyag szék, az a város különböző rendezvényein amúgy is szükséges lenne. Az ötletgazda nem én vagyok sajnálom, mert tetszik az ötlet.
Marton István: Az ötlet nekem is tetszik, nagyon tetszik, de úgy gondolom, hogy 2002. nem az az év, amikor ezt meg kell valósítani. Én ezt a jövő évi költségvetés szétverésére irányuló kísérlet egy pici szegének tekintem. Voltak már sokkal nagyobb szegek is, tulajdonképpen sikerült is a koporsót rendesen leszögezni. Azt mondom én, hogy bármennyire tetszik az ötlet, erre, ebből a költségvetésből egy fillért sem hasítanék.
Balogh László: Nem akartam szólni, de Marton úr után muszáj. Én viszont, és a bizottság véleményét is szeretném itt akkor kiemelni épp ezért, ami 7 igennel, 0 nemmel, 2 tartózkodással támogatta a javaslatot. Két-három mondattal körülírnám azért a lényegét.
Igazán alkalmas és ideális helynek tartjuk a Péterfy Iskola környezetét ilyen szempontból, a város szívében van, közel a lakótelepekhez, zajártalom nélkül, az infrastrukturális feltételek megvannak hozzá, jövő nyáron igenis itt tartalmas rendezvények lehetnének. Felhívnám a figyelmet itt az utolsó előtti-előtti oldalakon a javasolt rendezvények, amelyek itt megtörténhetnének minden probléma nélkül és minden különösebb befektetés nélkül, még egyszer mondom, ez 1,5 millió Ft-ot jelentene a jövő évi költségvetésben. Nem akarok mondani párhuzamokat, de azt hiszem, ezt illene megszavaznunk a kultúra javára a jövő évben.
Tóth László: A Péterfy Sándor Általános Iskola határos a választókörzetemmel. Nagy valószínűséggel feltételezni azt, hogy nem történt felmérés az ottani lakosság körébe. Egy szabadtéri színpadnak nagy valószínűséggel nem egy olyan lakótelep kellős közepén kellene elhelyezkedni, ahol időskorúak laknak nagy számban. Ha már az önkormányzatnak van ilyen célra pénze, akkor már évek óta megoldatlan annak a területnek a rendbetétele. El kell arra sétálni tisztelt képviselő urak, tisztelt alpolgármester úr, meg kell nézni, hogy néz ki. Méltatlan a városhoz az a környék a Péterfy Sándor Általános Iskola környéke. Ha van erre pénz, akkor először tegyük rendbe, kérdezzük meg a lakókat, és utána döntsön a közgyűlés a szabadtéri színpadról.
Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr! Jelzem, hogy az udvar rendbetételére pályázatot nyújtottunk be, sajnos nem nyertünk, újra meg fogjuk ismételni. A színhely pedig abból a szempontból szerintem kínálja magát, hogy körbe ott intézmények vannak, több száz méteren belül persze lakóházak is találhatók, de ezen a tényen, akárhol keresünk a városban játszási helyet, nem fogunk tudni változtatni.
Dr. Baranyi Enikő: Ezzel a szabadtéri színpaddal kapcsolatosan én a környezet miatt vagyok – több minden miatt – vagyok egy kicsit megdöbbenve. Én semmiképpen sem tartanám célszerűnek és kívánatosnak egy ilyen beton fél kalitkába bezárni egy szabadtéri színpadot. Én továbbra is kitartok amellett a véleményem mellett, hogy a város zöld területén kellene szétnézni.
A másik dolog pedig az, hogy akkor, amikor ugyanez a közgyűlés nem is olyan sokkal régebben itt 5-6 millió Ft-ot sokall bizonyos gyermekétkeztetés elméletéhez képest, nyári időszakban, amikor sajnos azt kell mondanunk, hogy Nagykanizsa nem üdülőváros, inkább a város kiürül, az iskola elé bevinni egy szabadtéri színpadot, enyhén szólva, én furcsának találom. Majd lesz egy újabb rendezvény, amit egyébként időszakosan meg kell támogatnunk. Nem érzem a város költségvetési helyzete szerint sem ezt aktuális kérdésnek.
Cserti Tibor: A magam részéről határozottan támogatom az előterjesztés és ahhoz a részéhez szeretnék csatlakozni, hogy ez tényleg adja magát. 1977. amikor átadásra került, akkor előremutató, tereprendezési kapcsolatok kialakítása már számolt ezzel a funkcióval. Maga az épület jellege adja magát. Én azt hiszem, hogy sokkal több pénz ………ennél. Ez nem lehet lazítja fel a költségvetést, mert ha már ez lazítja fel, akkor már megette a fene. Én jó szívvel javaslom.
Röst János: Mindössze egy kérdésem lenne Tarnóczky Attilához. Mitől függ az, hogy vannak ügyek, amiket támogat és azt mondja, hogy költségvetés növekedéssel jár és vannak ügyek, amiket nem támogat, mert azzal jár.
Tüttő István: Ez végül is egy teljes bizonyítás.
Tarnóczky Attila: Tisztelt Röst képviselő úr! Ahogy Önnél is, az ízlésem diktálta értékrendet követek, egy kivételével, hogy a működési költségek növekedését jelentő előterjesztéseket nem támogatok és ez nem az. Ehhez a színpadhoz nem tartozik személyzet, a bérlőknek kell a szükséges személyzetet biztosítani és a bérleti díjat kifizetni. Nem tudom, hogy miféle működési költséget tetszenek emlegetni még ezek után.
Györek László: Ha már ez felmerült, akkor pontosan ide szeretnék csatlakozni. Szerepel egy mondat itt az előterjesztésben. A rendezvények során a szabadtéri színpad minimális bérleti díjának fedeznie kell a kezelő rezsi költségét, takarítás, energia. Gondolom ez jelenti azt, hogy nem kerül pénzbe a működtetése.
Ki fogja ezt bérelni? Működtetni csak kell, hiszen előadásokat kell ide majd hozni. Nem az én dolgom. Ha ezt az önkormányzati intézmények fogják működtetni, akkor viszont megjelenik az ő költségvetésükben. Nem tudom, nem értem ezt igazából, ezért szeretnék erre rákérdezni.
Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom, hogy egy olyan tétel, hogy a Péterfy Iskola ezt nyári szünetben kiadja-e ezt a színpadot egy bérlőnek vagy nem, ez a költségvetésében nem jelentkezik, pontosabban fedezi is a későbbiekben jelentkező energiaköltséget. Én ezt így gondolom. Ezt előre tervezni nem kell. Olyan bérleti díjat kell megállapítani, amely bérleti díj ezeket a költségeket fedezi. Még egyszer mondom, hogy személyzet nem kell hozzá, és hogy ki fogja bérelni, erre a kérdésre választ nem tudok adni, az érintett művelődési házak vezetői nyilatkoztak, hogy ők milyen rendezvényeket vinnének oda, de a terep az nyitott. Olyan értelemben nyitott, hogy bárki kibérelheti olyan rendezvényekre, ami nekünk eszünkbe sem jutott. Tudnék egy olyan helyszínt is javasolni, mint a Csó-tó, ahol lehet építeni egy szabadtéri színpadot, kapásból mondom, 15-20 millió Ft-ért, mely a szabadtéri színpad építésének nem csak a deszkák odahelyezése a költsége, hanem a teljes infrastruktúra. Ez az iskola azzal tűnik ki a többi helyszín közül, hogy ott az infrastruktúra rendelkezésre áll a büfétől a mosdókig.
Dr. Baranyi Enikő: Ez olyan látványos nagy szám, hogy 4,5 vagy 20 millió Ft, én azt hiszem, hogy a 4,5 millió Ft is nem a meglévő összegből, hanem hitelből lenne kialakítva. Másrészt a város hosszabb távú fejlesztéséhez és a koncepciójához merem remélni, hogy a Csó-tó fejlesztése jobban hozzátartozik és illik ebbe a képbe mindenképpen egy ott elhelyezett szabadtéri színpad.
Tarnóczky Attila: Félreértés ne essék, hogyha Önök leszavazzák ezt az előterjesztést, nem követek el harakirit, de azt legalább kérném, hogy a tényekhez ragaszkodjunk. A beruházás költsége nem 4,5 millió Ft, hanem 1,5 millió Ft + ÁFA, ez nagyon messze áll a 4,5 millió Ft-tól. Ez már a rémhír kategória.
Kelemen Z. Pál: Nagykanizsán voltak rendezvények, utcabálok, pl. a Károlyi Kertben mindenki emlékszik arra a nosztalgia rock and roll délutánra, ahol ezrek örültek a rendezvényeknek … ünnepségeket szervezzenek. Az, hogy ez hátul be van kerítve betonnal, a színpadok már csak ilyenek, hogy egyik oldalon nyitottak, hátul meg bekerítettek valamiféle hangvisszaverő felülettel. Kérem gondolják végig azt is, hogy a keleti városrészben jószerivel egyetlen olyan terület sincs, ahol az ifjúság szórakozhatna. Főleg nyáron nem, főleg azok a fiatalok nem, akik nem mennek el üdülni, mert éppen nem telik rá és mondjuk ennek a zaja nem nagyobb higgyék el nekem, mint a Thúry téren tartott majálisoké, vagy a Thúry téren tartott vursliké és vásároké. Nem hiszem, hogy ez városidegen lenne, fogadják el ezt és kezeljék jó szándékkal ezt a javaslatot.
Cserti Tibor: Szerintem most vagyunk annál a témánál, amit az öreg Pósalaki úr javasolt, hogy ugorjunk és szavazzunk a témában.
Tüttő István: Akkor lezárom a vitát és ugorjunk helyett a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Kérem szavazzunk.
A közgyűlés 18 szavazattal és 3 ellenszavazattal a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
428/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Péterfy Sándor Általános Iskola déli oldalán létesítendő szabadtéri színpad kialakításával.
A létesítmény tulajdonosa az Önkormányzat, kezelője a Péterfy Sándor Általános Iskola.
A rendezvények során a szabadtéri színpad minimális bérleti díjának fedeznie kell a kezelő rezsiköltségét (takarítás, energia).
A színpad építéséhez és a 400 db műanyag szék vásárlásához szükséges 1.500 e Ft + ÁFA a 2002-es költségvetés terhére biztosítja.
Határidő: 2001. november 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
20. Tájékoztató a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítéséről (írásban)
Előadó: Balogh László bizottsági elnök
Balogh László: A tájékoztató egyértelmű, bár jó lenne citálni, de remélhetőleg mindannyian olvastuk és figyelmünkbe véstük. A bizottság 6 igennel egyhangúlag támogatta a határozati javaslatot remélve, hogy 2002-ben, 2003-ban valamiféle előrelépés történik.
Tüttő István: Kérdésem lenne, hogy szavazhatunk-e? Úgy látom igen, kérem szavazzunk a határozati javaslatról, a tájékoztatás elfogadásáról.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
429/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a tájékoztatót elfogadja.
21. Bicsák Miklós képviselő önálló indítványai a Közösségi Ház létesítése, Palin SE tulajdonjogának rendezése és az Alkotmány utcában gyalogjárda építésére vonatkozóan (írásban)
22. Tóth Zsuzsanna képviselő önálló indítványa a gépjármű várakozóhelyek létesítésére vonatkozó rendelet módosítására (írásban)
23. Györek László képviselő önálló indítványa a közgyűlés bizottságainak módosítására vonatkozóan (írásban)
24. Röst János képviselő önálló indítványa az önkormányzati 100%-os tulajdonú gazdasági és közhasznú társaságok (Kft., Kht.) felügyelő bizottsági tagok összeférhetetlenségéről (írásban)
Tüttő István: Hölgyeim és Uraim! A következő kérésem lenne. Bicsák úr két önálló képviselői indítványa, Tóth Zsuzsanna képviselő indítványa, Györek úrét is kérem járuljanak hozzá, hogy egymás után megszavaztatom, hiszem mindegyiket bizottsági szakaszba kell utalni. Nem szükséges, hogy most ismertessék, hiszen úgyis tárgyalni fogjuk.
Bicsák Miklós: Az Űrhajós utca járdaépítésére vonatkozó önálló képviselői indítványom oka fogyottá vált, visszavonom.
Tüttő István: A többit egy csomagban kérném szavazzunk, a Röst úrét kivéve, mert a Röst úrét meg eleve a jegyzőnőhöz utalnánk.
Kérem akkor a 22-25-ig szavazzunk. Köszönöm, hogy elfogadták, szavazzunk.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
430/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. Bicsák Miklós képviselőnek a Közösségi Ház létesítése, Palin SE tulajdonjogának rendezése és az Alkotmány utcában gyalogjárda építésére vonatkozó önálló képviselői indítványának megtárgyalására felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot és az Oktatási és Kulturális Bizottságot.
Határidő: 2001. december 31.
Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök
Antalics Dezső bizottsági elnök
Balogh László bizottsági elnök
2. Tóth Zsuzsanna képviselőnek a gépjármű várakozóhelyek létesítésére vonatkozó önálló képviselői indítványának megtárgyalására felkéri valamennyi bizottságát.
Határidő: 2001. december 31.
Felelős : valamennyi bizottsági elnök
3. Györek László képviselőnek a közgyűlés bizottságainak módosítására vonatkozó önálló képviselői indítványának megtárgyalására felkéri valamennyi bizottságát.
Határidő: 2001. december 31.
Felelős : valamennyi bizottsági elnök
4. Röst János képviselőnek az önkormányzati 100%-os tulajdonú gazdasági és közhasznú társaságok (kft. kht.) felügyelő bizottsági tagok összeférhetetlenségére vonatkozó indítványát jegyzői hatáskörbe utalja.
Határidő: 2001. december 31.
Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
25. Javaslat bankváltás miatti hitelkérelem benyújtására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Önök előtt van az az adatsor, amelynek ismertetésétől most eltekintenék. A bankváltás miatt az OTP-hez fordulnunk kell. Kérem szavazzunk róla. Nem tehetünk mást, mint ezt végrehajtjuk.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
431/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. az ERSTE Bank Hungary Rt-nél fennálló célhitel összegét, a 299.378 e Ft-ot 2001. december 28-ig visszafizeti.
Határidő: 2001. december 28.
Felelős : Tüttő István polgármester
2. 299.378.000 Ft összegű célhitel OTP Bank Rt-től történő felvételéről dönt.
A hitel célja: az ERSTE Banknál fennálló célhitel kiváltása.
A hitel visszafizetés ütemezése, lejárata megegyezik az ERSTE Banknál fennálló hitel ütemezésével, lejáratával.
A közgyűlés a hitel és járulékai visszafizetésének biztosítékául az önkormányzat költségvetési bevételeit, ezen belül elsősorban a saját bevételeket ajánlja fel, különös tekintettel a helyi adó bevételekre.
Az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a hitel visszafizetés időtartama alatt a kért hitelt és járulékait a futamidő éveiben – a felhalmozási és tőke jellegű kiadásokat megelőzően – a költségvetésébe betervezi és jóváhagyja.
A közgyűlés nyilatkozik arról, hogy a már meglévő hitelekből, kezességvállalásokból és az igényelt hitelből adódó éves kötelezettségeit figyelembe véve, nem esik az 1990. évi LXV. tv. 88. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozás alá.
3. 300.000.000 Ft összeg folyószámlahitel keret igénybevételéről dönt.
A hitelnyitás kért időpontja: 2002. január 2.
A közgyűlés a hitel és járulékai visszafizetésének biztosítékául az önkormányzat költségvetési bevételeit ajánlja fel.
Az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a hitel visszafizetés időtartama alatt a kért hitelt és járulékait a futamidő éveiben – a felhalmozás és tőke jellegű kiadásokat megelőzően – a költségvetésébe betervezi és jóváhagyja.
Határidő: A számlavezető bankhoz történő igénybevétel továbbítására: 2001. november 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 20.25 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)
Kmf.
|
Tüttő István |
|
polgármester |
A jegyzőkönyvet készítette: Tóth Andrea
2001. december 18. soros |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2001. december 18-án (kedd) 9.00 órakor tartott soros üléséről.
Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár tetőtéri fogadóterme
(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)
Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.
Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető, Simánné Mile Éva megb. osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Karmazin József osztályvezető, Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető, Burján Emese kabinetvezető, Dr. Müller János irodavezető, Somogyi Ottó irodavezető, Vargovics Józsefné HKÖ elnöke, Gőcze Gyula intézményvezető, Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető, Schmidt László ügyvezető, Gáspár András ügyvezető, Dr. Szabó Csaba főigazgató, Dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok.
Megjelentek: Szalabán Attila a Zalai Hírlap munkatársa, Bakonyi Zsóka a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.
Tarnóczky Attila: Szeretettel köszöntök mindenkit, a közgyűlés megjelent tagjait, a Hivatal munkatársait, a média munkatársait, vendégeinket és szeretnék ez alkalomból – mivel idén reményeim szerint többet nem találkozunk – boldog, szeretetteljes karácsonyi ünnepeket kívánni és eredményes újesztendőt ugyanakkor mindannyiunknak.
Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jele van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom.
Mi, akik jó néhány archoz hozzászoktunk, láthatjuk, hogy közülük egy sajnos hiányzik. Mint az újságból is mindenki tudomására juthatott, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa elhunyt. Úgy gondolom, hogy 1 perces néma felállással tisztelegjünk emlékének.
(A jelenlévők 1 perces néma felállással tisztelegnek Marton Györgyi emlékének.)
Tarnóczky Attila: Mielőtt a munkánkat érdemben elkezdenénk, néhány korábbi határozatot kell ismertetnem, legalábbis lényegét tekintve. A közgyűlés november 27-én az alábbi határozatokat hozta.
Javaslat a Nagykanizsa, Postakert út 25/F földszint 2. sz. önkormányzati bérlakás bérlőjének kijelölésére 432/2001.(XI.27.) számú határozat:
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Előterjesztés a Nagykanizsa-Palin Alkotmány u. 58. sz. 4283/2. hrsz. alatti ingatlanról: 433/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megvásárolja a nagykanizsai, 4283/2 hrsz.-ú ingatlant “borház” céljára 5.000.000 Ft vételáron a 2002. évi költségvetés terhére.
Felhatalmazza a polgármestert, hogy az eladóval történt tárgyalások eredményeképpen döntsön az előszerződés 60% vételár előleggel, vagy végleges szerződés 30% foglalóval történő megkötése között.
A Pince Szövetkezet megalakulása után készüljön komplex hasznosítási javaslat, majd az anyag kerüljön vissza közgyűlés elé. Határidő: 2002. március 31. Felelős: Tüttő István polgármester.
Előterjesztés a nagykanizsai 037/9 hrsz-ú ingatlan megvásárlásáról
434/2001.(XI.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megvásárolja a nagykanizsai, 037/9 hrsz-ú, külterületi, 31722 m2 nagyságú ingatlant az értékbecslő által meghatározott 800.000 Ft vételáron.
Határidő: 2002. június 30. Felelős: Tüttő István polgármester.
A Nagykanizsa, Ady u. 31. sz. alatti ingatlan kezelői jogának megvásárlása:
435/2001.(XI.27.) számú határozat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megvásárolja a Nagykanizsa, Ady u. 21. számú 2175/1 hrsz-ú, orvosi rendelő megnevezésű ingatlan 4783/10.000-ed tulajdoni hányad kezelői jogát az Országos Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóságtól. Az árajánlat 25.000.000 Ft, amely az ÁFA-t nem tartalmazza. Felhatalmazza a Polgármestert a tárgyalások lefolytatására. Határidő: 2002. augusztus 31. Felelős: Tüttő István polgármester.
Tájékoztató az önkormányzati vagyonkataszter készítésének feladatairól, ütemtervéről
436/2001. (XI.27.) számú határozat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a jegyző által előterjesztett, a vagyonkataszterre vonatkozó tájékoztatót elfogadja.
A meghívót a javasolt napirendi pontokkal kiküldtük. Szeretném jelezni, hogy a 21. napirendi pontot – polgármester úrral egyetértve – visszavonjuk. Az ezzel kapcsolatos anyag nem készült ugyanis még el, a tárgyalások még folyamatban vannak.
Kérném a továbbiakban véleményüket, javaslataikat, egyben kérem jelezni azt is, hogy interpellálni, kérdést feltenni, napirend előtt felszólalni ki kíván.
Röst János: Lenne módosító javaslatom a napirendi pontokhoz, szeretném kérni a 32. napirendi pontot, ez pedig (mindjárt megkeresem) a saját, illetve a Tóth László képviselő által beadott önálló indítvány, előrehozni szeretném, a 8. pont elé, a költségvetés elé, mert a költségvetést jelentős mértékben érinti. Nem lesz szerencsés a költségvetést úgy tárgyalni, hogyha egy 100 millió Ft-os összegű javaslatot azt követően tárgyaljuk.
A másik kérdésem pedig a 10. napirendi pont a polgármester és az alpolgármester részére jutalom kifizetésének a pontja. Arra kérném az előterjesztőt, hogy vonja vissza ezt a javaslatot. Arra kérem Tarnóczky Attilát, hogy javasolja a visszavonását. Én úgy gondolom, hogy 2001-ben, ahol a legnagyobb költségvetési hiányt felhalmozta a testület, nem hiszem, hogy jutalmazni kellene a polgármestert, vagy az alpolgármestert. Amennyiben mégis tárgyalná a közgyűlés, akkor megkérdezem Tarnóczky Attilát, hogy Ő felveszi-e ezt az összeget.
Tarnóczky Attila: Az első felvetésére azt tudom mondani, hogy magam nem tartom indokoltnak a költségvetés előtt tárgyalni az önálló indítványukat. Költségvetés módosításra, elfogadásra ma nem kerül és az önálló képviselői indítvány sem kerül elfogadásra, ilyen összefüggést nem látok a kettő között.
A 10. javaslat esetében a magam részéről jelzem, hogy nem kívánom felvenni ezt a jutalmat, nem kérek jutalmat, úgy gondolom, meg vagyok fizetve, bár jelzem, szintén meggyőződésem, hogy ezért a fizetésért meg is dolgozom. Nem én vagyok az előterjesztő.
Kelemen. Z. Pál: Mint köztudott, ma egyik képviselőtársunkat, Teleki urat kitüntetik a Parlamentben és a polgármester úr is ott van. Polgármester úr megkért, hogy módosítsuk a napirendet, vagy javasoljam a napirend módosítását aszerint, hogy a polgármesteri tájékoztató a napirend végére kerüljön, illetve olyan időpontba, amikor visszaérkezik Budapestről a közgyűlésre. Kérem, szíveskedjenek ezt megszavazni.
Másrészt szót kérnék napirend előtt. Címe, egy aláírásgyűjtés margójára.
Tarnóczky Attila: A javaslathoz annyiban is csatlakoznék, hogy polgármester úrral egyetértve, azt is kérnénk, hogy az Ipari Park ügyét az Ő visszaérkezése után tárgyaljuk. Előreláthatóan kb. 17.00 óra tájban érkeznek meg Teleki úrral együtt. Erről majd szavazunk.
Balogh László: Egy szóbeli kérdésem, inkább interpellációm lenne. Címe, tanpélda a hivatali ügyintézés lassúságáról, avagy hogyan tehetünk saját érdekünk ellen.
Tarnóczky Attila: Kérdés, vagy interpelláció?
Balogh László: Polgármester úrhoz szeretném intézni, elképzelhető, hogy szóban és azonnal tud válaszolni rá, de amennyiben nem, akkor a szóbeli interpelláció műfajában írásbeli választ is kérek.
Tóth László: A 10. napirendi pont előterjesztője, előadója én vagyok és polgármester úr is kifejezte azon szándékát, hogy az SzMSz szerint adható jutalomra nem tart igényt, így a 10. napirendi pontot ezennel visszavonom.
Visszavonom a 39. napirendi pontot, amely a Király u. 31. számú ingatlan körüli huzavonát próbálta rendezni. Az indok pedig az, hogy a Király u. 31. lakóközösség egyik képviselője – Fenyves Jenő úr – kérte, hogy vegyük le a napirendi pontról.
Napirend előtt szeretnék kérni egy percet a mammográfia helyzete Nagykanizsán, címmel.
Törőcsik Pál: A napirendi pontokkal kapcsolatosan egy kérésem lenne. A javaslatom, hogy a zárt ülések időszakába egy új napirendi pontot szíveskedjenek támogatni felvételre. Nevezetesen a Laktanya Kápolna ügyével kapcsolatos témában. Gazdasági Bizottságon egyhangúan támogatta a bizottság. Kérem képviselőtársaimat, hogy ehhez támogatásukat adják.
Gyalókai Zoltán: Szeretném a 2. napirendi pontot, az interpellációk és kérdések napirendet is a tényleges polgármesteri beszámoló után tetetni. Gyakorlatilag amikor a polgármester úr megérkezik, arra az időpontra.
Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen, szavazni fogunk róla.
Marton István: A kérdések sorába tennék fel egyet, hogy mikor lesz legközelebb közgyűlés, azt hiszem ennyi elég címnek.
Budai István: Egy kérdésem lenne. Azt szeretném megkérdezni, hogy Nagykanizsán felfedezték-e a kettős könyvvitel kettős változatát és majd részletesen a kérdésnél kifejteném.
Tarnóczky Attila: Más hozzászólót nem látok. Köszönöm szépen, akkor a napirendi vitát lezárom. Nézzük a javaslatokat! Kelemen képviselő úr javasolta, hogy a polgármesteri tájékoztató kerüljön ülésünk végső részébe, arra az időszakra, amikor már polgármester úr jelen lesz. A magam részéről ezt támogatnám. Kérem, szavazzunk erről.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: Gyalókai képviselő úr javasolta az interpellációk, kérdések lebonyolítását a polgármesteri tájékoztató előbbi időpontja után. Támogatom. Kérem, szavazzunk.
A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: A 10. napirendi pont tehát visszavonásra került. A 21-est magam vontam vissza.
Röst képviselő úr javasolta, hogy az önálló indítványát - amit Tóth képviselővel együtt adott be - azt 8. napirendként tárgyaljuk. Kérem, szavazzanak róla.
A közgyűlés 9 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: Törőcsik képviselőúr javasolta, hogy a zárt ülések között – az egyszerűség kedvéért javaslom ide a 36. napirend elé – tárgyaljunk a Laktanya Kápolna ügyéről. Támogatom. Kérem, szavazzunk róla.
A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: A 39. napirendi pont visszavonásra került és azt hiszem, hogy mindenről szavaztattam, de lehet, hogy tévedtem. Kérem, jelezzék, ha tévedtem. Úgy látszik nincs más. Kérem, szavazzunk az ülések javasolt zárt megtartásáról. Törőcsik képviselő javaslata a Laktanya Kápolnáról zárt ülésen legyen-e tárgyalva, kérem szavazzanak.
A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: Nyílt ülésen tárgyaljuk, de a helye maradt.
36. napirendi pont eredetileg, szerződés a Futball Club Kft. és az önkormányzat között. Kérem, szavazzanak a zárt ülésről.
A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: 37. napirendi pont, a HSMK elektromos rekonstrukciója, kérem szavazzanak.
A közgyűlés 10 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: Nyílt ülésen tárgyaljuk.
Beszámoló az Ipari Park Fejlesztő Kht tevékenységéről, kérem szavazzanak a zárt ülésről.
A közgyűlés 11 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: Nyílt ülésen tárgyaljuk.
A Kanizsa Újság esetében megvárjuk a pályázók bejelentését, hogy nyílt, vagy zárt ülést óhajtanak.
41. napirend a 037/40 hrsz-ú ingatlan megvétele, kérem szavazzanak a zárt ülésről.
A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: 42. számú, egy másik ingatlan, 3779/14 hrsz alatt, kérem szavazzanak.
A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: 43. eredeti javaslat, Csengery utcai ingatlan értékesítése, kérem szavazzanak.
A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: 44. javaslat 1841/8 hrsz-ú ingatlan, kérem szavazzanak.
A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: 45. javaslat, erről a bizonyos árokról van szó, kérem szavazzanak a zárt ülésről.
A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: Földterület értékesítés 3585 hrsz-ú, kérem szavazzanak a zárt ülésről.
A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: 47. következik, a Petőfi utcai ingatlan ügye, kérem szavazzanak.
A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: Végül a 48-as, Irtás utcai bérlakás bérlő kijelölés, kérem szavazzanak.
A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: A fellebbezéseket természetesen zárt ülésen tárgyaljuk.
Gyalókai Zoltán: A most kiadott anyagban találtam egy napirendet: előterjesztés a Kőrösi Általános Iskola tornatermének felújításáról. Nem tudom, hogy ezt ma napirendre szeretnénk-e venni, ugyanis ezt meg kell szavazni szerintem.
Tarnóczky Attila: 25-ös sorszám alatt szerepel a meghívóban.
Ha más hozzászóló nincs, akkor az így módosított napirend kerül szavazásra, kérem szavazzunk.
A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatokat elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:
Napirendi pontok:
Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Gáspár András ügyvezető
Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök
Előadó: Dr. Szabó Csaba főigazgató
Előadó: Gáspár András ügyvezető
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök
Előadó: Dr. Baranyi Enikő elnök
Előadó: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Balogh László bizottsági elnök
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Marton István elnök
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Kiss László képviselő
Előadó: Kiss László képviselő
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Tóth László bizottsági elnök
Zárt ülés
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Tóth László bizottsági elnök
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök
Nyílt ülés
Előadó: Schmidt László ügyvezető
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Napirend előtt
Kelemen Z. Pál: Szép ajándékot hozott a Laktanya ügyében aláírást gyűjtőknek a Mikulás december 6-án délután 6.00 órakor meglett a 6.000-dik aláírás. A város történetében legsikeresebb aláírásgyűjtésben talán a választásokon jön össze ennyi polgári akarat, ennyi jó szándék. Reményeink szerint ez a törekvés sikeres lesz, különösen akkor, ha a városban minden erő támogatja. Úgy tapasztaltuk, hogy a munkavállalók, bérből, fizetésből élők, a lakosság jelentős része, nyugdíjasok, vállalkozók, egyaránt támogatják és a politikai pártok többsége nem tesz ellene. Támogatottságot élvez a kérdés.
Figyelemmel kísértük éppen ezért, hogy a FIDESZ, a legnagyobb kormánypárt, mozgósítja-e érdekérvényesítő képességét a város érdekében, mert abban megegyezhetünk, hogy a város érdeke, hogy ezeket a laktanyákat ingyen és térítésmentesen megkapjuk. Azt, hogy nem támogatják az aláírásgyűjtést, azt tudomásul vettük, mert mindnyájan tudjuk, hogy a megyei FIDESZ Kanizsai Fiókszervezete egy erősen centralizált pártban nem tehet mást, mint amit a megyei elnök, Szalai Annamária eldönt. Ő másképpen döntött, a Parlamentben feltett egy kérdést ebben az ügyen, egy semmitmondó kérdést és egy államtitkártól kapott egy semmitmondó választ, de ebben az ügyben nem történt a kormánypártok részéről mozgósítás, érdekérvényesítő mozgás.
Mégis azt kell mondanom, hogy optimista vagyok a kérdésben, úgy vélem, hogy vagy karácsonyra, vagy húsvétra a város meg fogja kapni a laktanyákat. Meg fogja kapni azért, mert nyilvánvalóan érdeke a kormánypártoknak, a Kormánynak, hogy Nagykanizsán ne alakuljon ki vele szemben ellenséges hangulat. Nyilvánvaló, hogy érdeke az, hogy itt a választáson nyerjen. Végül egy utolsó befejező mondat. Amennyiben ez nem történik meg nyilvánvaló, hogy egyetlen városát szerető ember sem szavazhat olyan pártra, amely nem támogatja a város érdekét.
Törőcsik Pál: Mindenekelőtt meghallgatva ezt a felszólalást, szeretném leszögezni itt a közvélemény tájékoztatása érdekében, hogy a Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Központ megvalósításához nem szükséges és nem elengedhetetlen feltétele a laktanya. Ahhoz, hogy ez az Ipari Park és Logisztikai Központ megvalósuljon, a rendelkezésre álló 45 ha területen ez a dolog elkezdődhet. Ez nem azt jelenti, hogy a későbbiek során a laktanya nem tudna bekapcsolódni, integrálódni ebbe a Logisztikai Központba. Éppen erről tárgyaltunk tegnap este vállalkozói körökben és a Redilco cég és a NagyPlus Rt. vezetőinek társaságában, ahol ugyanez a vélemény hangzott el, ezért megnyugtatásként szeretném elmondani, hogy a megvalósulás tekintetében a képviselőtestületben teljes egyetértés van a tekintetben, hogy ezt a programot támogatják.
Az, hogy a laktanya milyen módon fog ebbe a projektbe bekapcsolódni, az szigorúan gazdasági kérdés. Van egy gazdasági társaságunk, az nyilvánvaló, hogy a jelenlegi tulajdonostól – már aki a laktanyának a tulajdonosa – ajánlatot fog kérni, ajánlatot fog kapni és amennyiben üzleti érdekeinek megfelel, akkor elfogadja, ha nem, akkor folytatódnak a tárgyalások. Nem látok kibékíthetetlen ellentétet. Mind a két fél nyitott mindenfajta gazdasági együttműködésre. Ez hangzott el, és ezt erősítette meg az olasz partner képviselője a tegnap esti megbeszélésen.
Tóth László: Dr. Szabó Csaba főigazgató úr jelenléte indukálta bennem a napirend előtti hozzászólást. Mint köztudott, nemrégiben Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza az országos népegészségügyi programban meghirdetett mammográfiás szűrőközponti pályázaton eredményesen vett részt. Több ezer mammográfiás vizsgálatot végeztek el a Kórházban, de az utóbbi időszakban, a médiumokban megjelent egymásnak ellentmondó tudósítások alapján szeretném megkérdezni a jelenlévő főigazgató úrtól, hogy tulajdonképpen most mi újság van a mammográfiával. Megint ugyanabba az állapotba kerül Nagykanizsa város női lakossága, hogy Egerszegre kell a megyeszékhelyre utazgatnunk. Az én szememben teljesen homály uralkodik ebben a kérdéskörben. Szeretném főigazgató urat megkérni, hogy amennyiben mód és lehetőség van, akkor napirend előtt egy-két percben válaszoljon erre a kérdésre.
Tarnóczky Attila: Képviselő úr erre nincs mód, mód lesz viszont a Kórház beszámolója keretében ezt a kérdést megválaszolni, addig türelmet kérnék szépen.
A napirend előtti felszólalásokon túl vagyunk.
Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
Röst János: Megfontolásra javaslom Kiss László beterjesztését, ami a 35. pont, hogy tárgyaljuk együtt, ami szintén érinti az SzMSz-t. Úgy gondolom, hogy nem kellene külön-külön tárgyalgatni részenként az SzMSz módosítást.
A megjegyzésem még annyi lenne, hogy a Gazdasági Bizottságnak volt egy döntése, amiben javasolja SzMSz módosításkor a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság létszámát 13 főben határozza meg a közgyűlés. A beterjesztésnek az első részét én így nem tudom elfogadni. A beterjesztésnek az a lényege, hogy a közgyűlés a képviselői önálló indítványt vita nélkül a tárgyban illetékes szakbizottság elé utalja. Én úgy gondolom, ez helytelen, mert rengeteg olyan ügy lehet, amely azonnal döntést igényel, példa erre most Törőcsik Pálnak a beterjesztése, zárt ülésre a Kápolna ügye, mert hogyha ezt szakbizottság elé utalnánk, akkor ez meghosszabbítaná az ügyintézését, illetve a döntés meghozatalát. Én azt szeretném javasolni ennek ellenére, hogy a közgyűlés a képviselői önálló indítványt a beterjesztő kérésének megfelelően utalja szakbizottság elé. Ez azt jelenti, hogyha a képviselő jelzi, hogy ezt kéri, akkor oda kerül, de ha a döntést meg lehet hozni azonnal, illetve a sürgősség indokolja azonnal a tárgyalást, akkor ne menjen be szakbizottság elé, mert ezzel egy-másfél hónapot veszíthet az ügynek a fontossága és igazából nem is értem ennek a megfogalmazását.
Kelemen Z. Pál: Az SzMSz-ünk rendelkezik a sürgősséggel napirendre vételről. Ezt nem tiltja önálló képviselői indítványok esetében sem, ezt külön nem kell szabályozni. Ha egy képviselő benyújt egy önálló képviselői indítványt azzal a módosítással, illetve azzal a kiegészítéssel, hogy sürgősséggel kéri napirendre venni, azt a mai napon lehet akár tárgyalni is.
Tarnóczky Attila: Én is annyit tennék hozzá, hogy ennek a rendelkezésnek a célja az, hogy ne két vitát folytassunk, hanem egyszer legyen érdemi vita.
Röst János: Azt szeretném javasolni, hogy minden képviselő, amelyiknek van önálló indítványa, a sürgősségi szót biggyessze a beterjesztése elé.
Tarnóczky Attila: Ez lehetséges és a közgyűlés eldönti, hogy figyelembe veszi, vagy sem. A vitát lezárom. Egyéb hozzászólás van-e? Úgy látom nincs, a vitát lezárom.
Jegyzőnőt kérdezem, hogy a Gazdasági Bizottság 13 főre vonatkozó létszám módosítási igényét ismeri-e, szavazhatunk-e erről? Azt kérjük, hogy erről most ne legyen szavazás, jegyzőnő ma kapta meg ezt az anyagot.
Röst János: Azt javasoltam alpolgármester úrnak, hogy fontoljuk meg Kiss László képviselőtársamnak az indítványát, hogy együtt tárgyaljuk. Gondolom ezt akarta elmondani Kiss László. Javasolnám, hogy erről szavazzunk.
Tarnóczky Attila: Magam nem támogatom, ugyanis ebben a rendelet szövegben most hírtelen beilleszteni ezt én ezt nem látom lehetségesnek, de kérem, szavazzunk róla. Kérdezem a közgyűlést, hogy Kiss László úr önálló indítványát, a Közrendi Bizottság létrehozásáról, ezzel párhuzamosan most tárgyaljuk-e, kérem szavazzanak.
A közgyűlés 9 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: Visszatérnénk a szavazáshoz. Módosító indítványt tudomásom szerint nem kaptam, amiről szavaztatnom kellene, a rendeleti javaslatról kell döntenünk. Kérem szavazzunk, minősített többség szükséges.
Röst János: Azt kértem alpolgármester úrtól az első részénél, hogy az 1. § (4) bekezdést külön szavazzuk, amit javasoltam, mert nem tartom indokoltnak. Úgy gondolom, hogy ilyen esetben meg kell tenni azt, hogyha a képviselőnek más véleménye van, hogy arról külön szavazást fel lehessen tenni, mert a többi pontot elfogadom. Az 1. § (4) pontját, amit módosítani kíván a beterjesztő, nem tudom támogatni, egyébként magát az alaprendeletet viszont igen.
Tarnóczky Attila: SzMSz-szerű megoldása ennek az, hogy Ön javasolja, hogy ebből az előterjesztésből kerüljön ki az első paragrafus. Kérem, szavazzanak erről képviselőtársaim, hogy kerüljön ki az 1. §.
A közgyűlés 6 szavazattal és 13 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: Kérem, szavazzunk a rendeleti javaslatról, minősített többség szükséges természetesen.
A közgyűlés 17 szavazattal és 2 ellenszavazattal a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
60/2001.(XII.19.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 60/2001.(XII.19.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló, többször módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelet módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Felhívom a figyelmet arra, hogy egy kiegészítést kaptunk mindannyian, ebben jó néhány bekezdés módosításra került, ezt tekintsék képviselőtársaim érvényes szövegváltozatnak. Ehhez képest kérem az esetleges hozzászólásokat, módosító indítványokat. Vitát megnyitom.
Hozzászóló nincs pillanatnyilag, a vitát lezárom. A rendeleti javaslatról szavazunk, mivel módosító indítvány nem érkezett. Kérem, szavazzunk azzal, hogy 2002. január 1-jén lép életbe a javaslat.
Partiné dr. Szmodics Györgyi: 2002. január 1-jén lépne a rendelet hatályba. Az edények lecserélése vonatkozásában pedig 2002. július 1-ig.
Tarnóczky Attila: Január 1-je és július 1-je a két kipontozott részbe értendő. Kérem, ennek figyelembevételével szavazzunk a rendeleti javaslatról.
A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
61/2001.(XII.19.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 61/2001.(XII.19.) számú rendelete a hulladékgazdálkodásról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Felhívom a figyelmet, hogy a Gazdasági Bizottság állásfoglalásának megfelelően készült egy kiegészítés a díjakra vonatkozóan. Beterjesztett anyagként ezt legyenek szívesek tárgyalni. A könyvvizsgáló jelentése itt van, Önöknek is ki lett osztva. A vitát megnyitom.
Gyalókai Zoltán: A módosításokat, illetve a most kiadott anyagokat csak részben tudtam átfutni. Mindenesetre én úgy emlékszem rá, hogy tavaly is az infláció feletti emelés történt, ugyanis az infláció fölfelé lett kerekítve. A hulladékgyűjtő a tevékenysége során az egyik legnagyobb tétel az üzemanyagdíj, ez az utóbbi fél évben egyre lejjebb ment és szeretném az előterjesztőt, illetve a szolgáltatót kérni, hogy az inflációt az idén kivételesen lefelé kerekítse. Én javaslom a 9 %-os emelési variáció kidolgozását.
Budai István: Én az eredeti előterjesztést azt hiszem a végleges, a most megkapott előterjesztés és a hulladékszállító szolgáltató előterjesztések között ellentmondást vélek felfedezni. Nagyon jók voltunk hozzá, hiszen Ő 10%-os áremelést kért, mi 11-et javasolunk. Én javaslom, hogy itt az előterjesztés elején a 11% 10-re módosuljon és úgy tárgyaljuk tovább.
Annak idején mi sokáig vitattuk a könyvvizsgálói jelentés hiányát a Gazdasági Bizottsági ülésen. Engem ez a könyvvizsgálói jelentés most sem győzött meg arról, hogy ez a jelentés nem tartalmaz olyan konkrét megállapításokat, amely megnyugtató módon a nagykanizsai költségtényezőket tartalmazta volna. Bele tudok én abba menni, hogy egy ilyen 9-10% körüli áremelést elfogadjunk, azonban mégis csak be kellene tartatni a szolgáltatóval a hulladéktörvény ide vonatkozó szabályait. Ugyanis a hulladéktörvény azt mondja, hogy a költségelemzést a szolgáltató kezdeményezésére a jegyző terjeszti be. Ilyen előterjesztést itt nem találunk. Én csak a jövőre vonatkoztatva mondom azt, hogy ha most ezt el is nézzük, mert a könyvvizsgáló valamilyen munkát azért végzett ott, bár nem győzött meg arról, hogy ezek az adatok tényleg Nagykanizsára is így vonatkoznak, ahogy a költségelemzésben van. A jövőre vonatkoztatva én arra kérném, hogy a hulladéktörvény ide vonatkozó szabályait be kellene tartani annyiban, hogy ne hagyjon ilyen kételyeket, hogy vajon az tényleg valós költségeket takar az az ár.
Azt is előírja a hulladéktörvény, hogy a jövedelem, az árnak az eredménytartalmával, a szolgáltató és az igénybe vevő, az önkormányzat köteles megállapodni. Ilyenek gondolom fel sem vetődtek ebben az ármegállapításban. Én erre csak a figyelmet szeretném felhívni, hogy a jövőben ezeket a kérdéseket fogadjuk el. Én a magam részéről a 10% körüli áremelést, mínusz Gyalókai úr javaslatát, 11-et semmiképpen nem javaslok.
Tarnóczky Attila: Megkérdezném a szakértőnket, Erdős Péter urat, hogy az utolsó beterjesztés hány százalékos díjemelésnek számít összességében.
Erdős Péter: Az eredeti beterjesztésben, a szövegben 10% volt, a táblázatban 11%, a ma kiosztott kiegészítésben - amit a képviselőurak megkaptak - ebben már egyértelműen 10%-os emelés van előterjesztve. Egyébként a költségkalkulációt természetesen a jegyzőasszony terjesztette be, hiszen az egész előterjesztés jegyzői előterjesztés, mondom Budai úrnak. Az más kérdés, hogy maga a költségelemzés a könyvvizsgálói vizsgálattal együtt elfogadható-e a képviselő urak számára vagy nem. Ez az utolsó javaslat 10%-ról szól. Az a táblázat és az a rendelettervezet, ami ma a kiegészítő anyag mellékleteként lett kiosztva.
Tarnóczky Attila: Még egy kérdésem lenne, hogy tudunk-e 9%-os táblázatot produkálni a mai napon?
Erdős Péter: Ennek a világon semmi akadálya nincs, amennyiben Makrai úr, a szolgáltató jelenlévő képviselője ehhez hozzájárulását adja, tekintettel arra, hogy Ők a 10%-ot javasolták.
Antalics Dezső: A Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat is megtárgyalta az előterjesztést és tulajdonképpen Budai, illetőleg Gyalókai képviselőtársammal hasonlóan elmélkedett. Az infláció feletti díjemeléssel nem tud egyetérteni. Amennyiben a közgyűlés mégis magasabb százalékot szavazna meg, akkor egy olyan javaslattal él a közgyűlés felé, hogy az infláció feletti rész 50%-át az önkormányzat, 50%-át pedig a lakosságra terhelje a közgyűlés. Még egy megjegyzés, illetve kérdés. A gyűjtésben résztvevő lakások száma 19.338 db volt és az előterjesztés ………Nagykanizsán, mert tudtommal igen. Miért nem emelkedett akkor a tényeknek megfelelően a lakások száma?
Cserti Tibor: Én a magam részéről, mint a Gazdasági Bizottság tagja, köszönöm az időközben elvégzett munkát. Úgy érzem nem volt eredménytelen, ami a jegyzői feladatellátásra vonatkozott, hiszen előttünk fekszik a könyvvizsgálói észrevétel, nyilvánvalóan annak összes tanulságaival együtt. A könyvvizsgáló által tett javaslatokat a jegyző részére megfontolásra javaslom és az ebből származó további feladatokat pedig szívesen várjuk, akár bizottsági, akár közgyűlési szinten.
Érzékelem a két előterjesztés közötti különbözetet, alaptarifában változás nincs, 252 Ft/hó+ÁFA a lakosság háztartásonkénti alapdíj mértéke. Itt nyilvánvaló azáltal, hogy a Gazdasági Bizottság azt javasolta, hogy a bagolai kedvezmény ne kerüljön Nagykanizsa minden lakosára szétosztásra, elvileg ezzel arányosan ne emelkedjen a kanizsai lakások költsége, ezért az ürítési díj mértékénél a heti kétszeri oszlopsorban látom az ezzel kapcsolatos díjcsökkentést érvényesülni. Ilyen értelemben a bizottsági munkánknak volt eredménye. A tanulság az, hogy az utolsó pillanatban történt beterjesztésnél nagyon nehézkes az ilyen jellegű végrehajtás.
Én a magam részéről ez által jó szívvel javaslom, ugye az általános jelleggel, a kétszeri ürítésnél végrehajtott díjcsökkentést, egy kérdésem van, hogy akkor viszont a bagolai kedvezménynek a gyakorlati végrehajtására hol kerül sor. Valószínűsíthetőnek tartom, hogy a költségvetésben egy külön tételben fog megjelenni. Erre vonatkozóan választ várok az előterjesztőtől, hogy gondolta.
Tarnóczky Attila: Ugyanúgy képviselő úr, mint eddig, külön soron a költségvetésben ezt az összeget meg kell jeleníteni.
Marton István: A könyvvizsgálói jelentés személy szerint jómagamat is, illetve a frakciót is arról győzte meg, hogy a 9%-os változat az, amit el tudunk fogadni.
Tarnóczky Attila: Más hozzászóló nincs, a vitát lezárom. Ezek szerint elsősorban arról kellene szavazni, hogy a 9%-os változatot kérjük-e kidolgoztatni és ha igen, akkor el kell napolni délutánig a napirendi pontot.
Makrai Márton: A javaslatunkat azzal terjesztettük Önök elé, hogy a hulladéktörvénynek meg tudjunk felelni, ahhoz hasonló költség-előterjesztést adtunk. Ez a költség-előterjesztés a 2002-es évre tartalmazza az Önök által elfogadott helyi rendeletben meghatározott ötszöri edénymosást, valamint a gyűjtőpontoknak az üzemeltetését. Az üzemanyagköltség csökkenése miatt ezeket be tudtuk vállalni, de viszont a fejlesztéseinkhez kellene az a 10%-os eredmény, amit ebben a költségelemzésben adtunk. Maga az inflációs emelés azért nem lehetséges, mert ezek a plusz szolgáltatások ebben a díjban bent vannak. Ezt kérem, hogy Önök ennek figyelembevételével a 10%-ot fogadják el.
A tavalyi évben elfogadott infláció fölötti emelés azért következett be, mert az önkormányzat a támogatást nem akarta már hozzátenni a szemétdíjhoz.
Tarnóczky Attila: Ennek figyelembevételével kérem, szavazzanak képviselőtársaim, hogy a 9%-os változat kidolgozását most kérjük-e. Kérem, szavazzunk.
A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: Amíg a változat kidolgozása elkészül, addig ezt a napirendet elnapolom, majd visszatérünk rá.
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Egyszerű helyzetben vagyunk, tavaly megkötött megállapodásunknak is tulajdoníthatóan. Önök megkapták a Pénzügyminisztériumi levelet, amelyben a minisztérium 5%-os díjemeléshez járul hozzá.
Köszöntöm a Zala Volán képviselőit. Kérdezem kér-e valaki szót? A magam részéről az 5%-os változat elfogadását tudom támogatni.
Marton István: A témát tárgyaló több bizottság ülésén is jelen voltam és az alakult ki bennem és ezt támogatja a frakció is meg jómagam is, hogy a második változatot, a 6%-ot fogadjuk el.
Tarnóczky Attila: Ennek a következménye az jelzem, hogy az elfogadott rendeletet újra a minisztériumban be kell mutatni, aztán erre kapunk valami véleményt, hogy jóváhagyják, vagy sem, és ha nem hagyják jóvá, akkor vissza kell ide hozni.
Más hozzászóló nincsen? Én elsőként a Pénzügyminisztérium által támogatott 5%-os változatot teszem fel szavazásra. Ennek értelmében tessék a rendeleti javaslatot kezelni. Kérem, szavazzunk a rendeleti javaslatról, minősített többséggel, 5%-os díjemeléssel. Kérem, szavazzunk.
A közgyűlés 10 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: A 6%-os változatról legyenek szívesek szavazni.
A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
62/2001.(XII.19.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 62/2001.(XII.19.) számú rendelete a helyi tömegközlekedés díjainak és utazási feltételeinek megállapításáról szóló 32/1998.(XII.15.) számú rendelet módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tarnóczky Attila: Következik a határozati javaslat a megállapodás szerinti ellentételezésről, kérem szavazzunk, minősített többség szükséges.
A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
437/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2002. évi veszteség finanszírozásához szükséges – a Zala Volán Rt-vel kötött üzemeltetési szerződés 3.3. pontjában meghatározott – 36.54 millió Ft kompenzációra a fedezetet külön megállapodás szerinti ütemezéssel (2002. március 15. és november 15. határnappal) biztosítja.
Határidő: a megállapodás megkötésére: 2001. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Közigazgatási Osztály)
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Bevezetőül annyit hadd mondjak el képviselőtársaim, hogy a kézjegyemmel kiosztásra került Önöknek egy módosítási javaslat. Ez az oldal, sajnos lemaradt róla a cím, az építményadó módosítási javaslatomat jelenti. A túloldalon a helyi iparűzési adó rendeletmódosítási javaslatom van. Hadd ismertessem röviden, hogy mi ennek a lényege. Nagyon egyszerűen megfogalmazható, hogy ne változtassuk meg sem a jelenlegi kedvezményeket, sem a jelenlegi terheket. Egyetlen egy kivétellel, ez a kivétel pedig a 900 Ft/m2-es építményadó kötelezettség. A javasolt megoldás egyrészt lehetővé tenné azoknak a 300 Ft-ra csökkentését adó tekintetben, akik bérbe adják az épületüket, illetve a rendelet 7. § (9) bekezdés c.) pontjához adott javaslat pedig figyelembe veszi az esetleges különlegesen nagy építményigénnyel működő vállalkozásoknak a dolgát is.
Mindezek után megítélésem szerint egy három-négy vállalkozás lesz olyan, aki a 900 Ft/m2-es körben marad, ahol valóban az a helyzet, hogy semmiféle termelőtevékenység nem folyik az ingatlanon, hanem az üresen áll.
Megnyitom a vitát tisztelt képviselőtársaim, kérem a véleményüket, módosító indítványaikat.
Röst János: Kérdésem lenne. Azt szeretném megkérdezni az előterjesztőtől, hogy elfogadás esetén a költségvetést milyen módon érinti a beterjesztés?
Somogyi Ottó: A Tarnóczky úr által ismertetett módosító javaslatokat is figyelembe véve a költségvetésünket ez negatív és pozitív irányban sem befolyásolja. Tulajdonképpen ez nullszaldós.
Cserti Tibor: Találunk az előterjesztésben – ha egy picit későn is – kamarai véleményt, állásfoglalást, javaslatot. Kérdezném az előterjesztőt, hogy ezekkel a javaslatokkal kapcsolatosan próbált-e valamilyen konszenzust teremteni, illetve magát ezeket a módosító javaslatokat, mert azokról van szó, kívánja-e támogatni?
Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr, én az általam beterjesztett módosító javaslatot kívánom támogatni a magam részéről. Tekintettel arra, hogy ez a terheket nem növeli, sőt érdemben csökkenti, hiszen az építményadó nagyságának a nem változása inflációs időszakban érdemben csökkentést jelent, továbbá a 900 Ft büntető jellegű építményadó gyakorlati megszűntetése egy-két kivételtől eltekintve, az egy kedvezmény. További kedvezményeket anyagi okból magam részéről nem támogatnék.
Birkner Zoltán: Csak rá szeretnék erősíteni arra, amit Tarnóczky alpolgármester úr mondott, Arról szól ez a módosítás és nagyon tetszett egyébként és el is fogadtuk saját köreinkben ezt a javaslatot, hogy a tavalyi támogatás mérték megmarad, a 900 Ft-os mérték megmarad, de azon cégek esetében, amelyek próbáltak munkahelyteremtő beruházást elősegíteni, illetve el is indult munkahely teremtés, ebben az esetben ez 300 Ft-ra csökkenne.
Egyébként Cserti képviselőtársamnak mondom, hogy a kamarai véleményt átolvasva nagyon sok javaslat tetszett, de abban maradtunk, hogy érdemes lesz ezzel egy külön körben foglalkozni. Az adórendeletet nem minden értelemben és nem minden esetben módosító javaslatok érkeztek, van közte olyan, amit nagyon-nagyon érdemes lenne megfontolnunk a közeljövőben, de abban maradtunk, hogy ezt most ne a helyi iparűzési rendeletnek a tárgyalása során kerüljön, hanem külön egy napirendként jöjjön be a későbbiek során.
Tarnóczky Attila: Én is úgy gondolom, hogy az adórendeletet nem kell állandóan módosítgatni. A javaslatom meghagyja az eddigi szabályokat, a törvényváltozásokat viszont átvezeti. Egy kedvezményt viszont valóban nyújtana.
Cserti Tibor: Az indokoló részt el tudom fogadni a magam részéről. Nekem is az a véleményem egyébként, hogy olyan helyi adórendeletet kell alkotni, ami tartós jelleggel gyakorlatilag közvetít az adózó szervezetek felé egy általános magatartást, hogy mit vár a tisztelt közgyűlés egy hosszabb távú időszakra vonatkozóan.
Visszatérve az előbbi résznek viszont az a következménye, hogy indítványt kívánok tenni. Az indítványnak az a lényege, hogy mindezeket, ugye az indokoló rész azt mondja, hogy igen, hasznosítható javaslatokat, akkor a gyakorlati megvalósítás érdekében 2002. március 31-ig ismételten szeretném a közgyűlés elé terjeszteni, addig egy normális egyeztetési idő van és az adózó állampolgár számár adóévben is bármikor, számára hátrányt nem okozó helyi rendeletmódosítást, hogyha módosítás kezdeményezésre kerül sor, végre lehetne hajtani. Ilyen értelemben azt hiszem, hogy eleget teszünk a minimum etikai normáknak is.
Tarnóczky Attila: Több hozzászóló nem lévén a vitát lezárom. Cserti képviselő úr egy határozati javaslatot terjesztett elő, ha jól értem, hiszen 2002. március 31-ig a kamarai véleményt meg kell vizsgálni és az ezzel kapcsolatos rendeletmódosítási indítványt ide kell hozni. Kérem, szavazzanak róla.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
438/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a kamarákat, hogy az Adóügyi Irodával az adórendelet módosításával kapcsolatban egyeztessen és az ez alapján megfogalmazott javaslatokat a Polgármesteri Hivatal 2002. március 31-ig terjessze a közgyűlés elé.
Határidő: 2002. március 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Gazdálkodási Osztály)
Tarnóczky Attila: Haladjunk sorban, először döntsünk az építményadó rendeletről. Ehhez beadtam ezt a bizonyos módosító javaslatot, ezt nem tudom darabokra szétszedni, mert értelmetlenné válik, csak egyben lehet róla szavazni. Ennek figyelembevételével kérem véleményüket, támogatják-e az ilyen irányú módosítást. Kérem, szavazzanak.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: Ezek után szavazzunk az építményadó rendelet egészéről. Kérem, szavazzanak.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: Következik a helyi iparűzési adóról szóló rendelet. Ehhez beadott módosító indítványom röviden a túl oldalon látható. Kérem, szavazzanak erről. Összefügg az előző módosítással ez.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: Kérem, szavazzunk a rendelet egészéről.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeleteket alkotja:
63/2001.(XII.19.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 63/2001.(XII.19.) számú rendelete az építményadóról szóló többször módosított 40/1996. (XI.26.) számú rendeletének módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
64/2001.(XII.19.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 64/2001.(XII.19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló többször módosított 46/1997.(XII.9.) számú rendeletének módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat 2002. évi költségvetése (I. forduló írásban)
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Annyit be kell jelentsek, hogy nem azzal céllal terjesztettük ide, hogy valami elfogadásról szó lehetne, hanem tájékoztatásként, hogy hol tart az a lefaragó munka, amelyre a közgyűlés megbízást adott polgármester úrnak. A munkának részese a korábbi ad hoc bizottság. Annak feloszlása után - mert így kellet értelmeznünk a történteket - polgármester úr és a Hivatal vezetése, még egy ütemben hozzányúlt az eddig elkészült anyaghoz. Kérem a véleményüket, és írva vagyon, hogy az esetleges kiadáscsökkentő javaslataikat is nagyon szívesen vennénk.
Birkner Zoltán: Tisztelt alpolgármester úr, nem voltam itt sajnos a kezdetek kezdetén, mert javasoltam volna, ezt a napirendi pontot arra az időpontra halasztani, maikor polgármester úr megérkezik. Egyetlen egy indoklásom van, és ezt kérem, hogy képviselőtársam most hallgatassák meg. Részt vettem ebben az ad hoc bizottságban és valóban ez eljutott egy eredményig aztán azóta ez nem működik tovább. Úgy tudom, hogy hivatali egyeztetés történt, Beznicza úr és polgármester úr leültek átnézték, átgondolták, és 300 millió Ft-tal csökkentették a kiadási oldalt. Ez biztató, de én azt gondolom, hogy meg szeretném várni polgármester urat, aki ennek a munkának a javarészét elvégezte, és nagyon szívesen tennék fel neki kérdéseket ez ügyben.
Tarnóczky Attila: Ezt javaslatként kell értenem képviselő úr?
Birkner Zoltán: Igen
Tarnóczky Attila: Birkner képviselő úr javasolta a nap későbbi részébe sorolni a pontot polgármester úr megérkezése utánra. Kérem, szavazzanak erről az indítványról.
A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
Antalics Dezső: A határozati javaslatban egy elírás történt. Felhívnám a figyelmet, hogy határidő értelemszerűen 2002. február 28. Így kérném szépen majd ezt elfogadni. Tulajdonképpen ez az előterjesztés többször, több körben több bizottságot megjárt. Én úgy gondolom, hogy most sikerült olyan formába hozni, amelyet bátran ajánlok elfogadásra, ugyanis kezeli a karbantartást, kezeli a ragasztóhelyeknek az ellenőrzését, a szabálytalanságok ellenőrzését szankcionálását és megnyugtató módon a jogi probléma is időközben tisztázódott. Ennek megfelelően az előterjesztést kérem elfogadni.
Tarnóczky Attila: Képviselőtársaim, módosító indítványom lenne, a határozati javaslat utolsó mondata helyébe. Azt javaslom, hogy szóljon az úgy, hogy “ A fentiek pénzügyi fedezetét lehetőségei függvényében a 2002. évi költségvetés Környezetvédelmi Alap előirányzatában biztosítja”. Hiszen pillanatnyilag a költségek nem igazán becsülhetők meg pontosan.
Dr. Horváth György: A határozati javaslattal kapcsolatban kérdezem, nem lenne célszerűbb pályáztatni? Nagyon elhúzódik?
Tarnóczky Attila: Nem egészen értem a kérdést.
Dr. Horváth György: A főépítész bevonásával terveztesse meg én a terveztesse meg helyett, a pályáztassa meg nem lenne célszerűbb?
Tarnóczky Attila: Kérdezem előterjesztőt, elnök urat?
Antalics Dezső: Én úgy gondolom, hogy időt vesztünk vele. Gyakorlatilag, akkor a határidőt kellene módosítani, és a választások miatt még tudunk várni, bizonytalan vagyok. Én el tudom fogadni a pályáztatást is.
Tarnóczky Attila: Köszönöm, más hozzászóló nem lévén, én megkérdezem elnök urat, hogy Horváth képviselő úr javaslatát, illetve az enyémet elfogadja-e sajátjaként, mert akkor nem kell róla szavazni?
Antalics Dezső: Elfogadom.
Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen. Akkor kérem, szavazzunk először a rendeleti javaslatról minősített többség szükséges hozzá.
A közgyűlés 15 szavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendletett alkotja:
65/2001.(XII.19.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 65/2001.(XII.19.) számú rendelete a közterületek és közterület jellegű területek használatáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tarnóczky Attila: Határozati javaslatról szavazunk, ugyancsak minősített többséggel. Kérem, döntsenek.
A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja, és következő határozatot hozza:
439/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a VIA Kanizsa Kht-t, hogy a mobil plakátragasztó táblákat a városi főépítész bevonásával terveztesse meg, legyártásuk, kihelyezésük, üzemeltetésük költségeit dolgozza ki.
A fentiek pénzügyi fedezetét lehetőségei függvényében a 2002. évi költségvetés Környezetvédelmi Alap előirányzatában biztosítja.
Határidő: 2002. február 28.
Felelős : Tüttő István polgármester
Gáspár András ügyvezető VIA Kanizsa Kht
(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Nem akarom hosszan ismertetni az előterjeszt, de azért azt el kell, hogy mondjam, a Zalai Hírlapban kicsit torzítva jelent meg az elképzelés lényege, amitől az Erdőgazdaság meg is ijedt. Nem arról van szó, hogy mi 25% önrészt biztosítunk és akkor a többit az Erdőgazdaság magára vállalja, hanem a többit nekünk pályázatokkal, több is létezik biztosítani kellene. Utána lehetne dönteni arról, hogy belevágunk az építkezésbe. Véleményem szerint a 25% önrész melletti megépítés az egy jó befektetés lenne. Önök következnek képviselőtársaim.
Marton István: Nagyon örülök ennek az előterjesztésnek, mert végre hosszú idő után látok egy infrastrukturális fejlesztést, aminek a jelentősége nem kicsi, még akkor se, ha rendszeresen nem olyan nagy tömegeket érint és egy ilyen konstrukciót nagyon-nagy hiba lenne elszalasztani, úgyhogy teljes mértékben támogatom.
Cserti Tibor: A magam részéről én is támogatnám az előterjesztést, igazán azért, mert sokkal szélesebb rétegeket érint. Egy rég elhanyagolt érdekek kielégítését szolgálná. Egyúttal azonban a képviselőtársaim figyelmét felhívom a támogató jellegű hozzászólásom mellett, hogy a fejlesztés egy olyan szakaszt érint, aminek közvetlen folyománya lesz a megvalósulás esetén, további fejlesztési igény. Ilyen értelemben most, amikor a széles közvélemény elé tárunk egy ilyen anyagot, tudatosítani kellene, hogy egy hiányzó szakasznak a kiépítéséről van szó, és majd a későbbi távlataiban az önkormányzat törekszik a teljes kiépítésre. Nyilvánvaló az Egerszegi út Újudvari út felöli kiépítésre. De nehogy az legyen egy eredményes megvalósítás vég-kifejleménye, hogy az önkormányzat csak csökevényes, vagy csökkent értékű megoldást tud, mert itt az e kérdés alapvetően, hogy részben megoldunk egy hiányzó szükséglet kielégítést, vagy pedig erről az elvi dologról is lemondunk. Ebből a szempontból nyilvánvaló az önkormányzatnak okos törekvése, hogy legalább részben oldjon meg feladatokat.
Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr, a két útnak a kiépítése aszfaltosan létezik. Más kérdés, hogy mint jó néhány hegyi út rendszeresebb karbantartásra szorulna. De ez nem egy páratlan jelenség nem csak itt igaz.
Kiss László: Nagy örömömre szolgál, hogy az önkormányzat és a Hivatal végre valakivel közösen olyan létesítmények beruházására szánta el magát, ami helyi infrastruktúra bővítését szolgálja. Azt hiszem, hogy egy kicsit elkéstünk vele, de jobb később, mint soha. Én arra szeretném kérni az önkormányzat és a Hivatalt, hogy ezt megkezdett utat folytassa olyan irányban, hogy ha már a városon belül nem tudtunk elkerülő utakat építeni, akkor legalább a város külső peremén valósítsuk meg ezt és építsük tovább azokat az utakat, amik már ugyan rendelkezésre állnak, de személygépkocsival járhatatlanok. Mint például a Bagola-Miklósfa közötti összekötőút. A Miklósfa-Bajcsa közötti összekötőút, mert ezek léteznek, terepjáró gépkocsival nagyon jól használhatók, de a közforgalom számára nem. Én arra kérném a Hivatalt, hogy a jövőben is az ilyen pályázati lehetőségeket maximálisan kihasználni, az ilyen helyi infrastrukturális bővítés céljára
Tarnóczky Attila: Az elképzelés lényege, hogy körbejárhatóvá tegyük a hegyeken a várost, de hát ez egy hosszabb következő ciklusokban megvalósítandó feladat.
Más hozzászólás úgy látom nincs. A vitát lezárom. Szavazhatunk-e a két határozati javaslatról egyben, ellenzi-e valaki? Úgy látom nem. Kérem, döntsünk egyben minősített többség kell mindkettőhöz. Kérem, szavazzanak.
A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza:
440/ 2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2001. december 21.
Felelős : Tarnóczky Attila alpolgármester
Határidő: 2002. április 30.
Felelős : Tarnóczky Attila alpolgármester
(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Annyi módosítást eszközölnék az előterjesztés 2. határozati javaslatában - és ezt javaslom általában így kezelni minden előterjesztésnél amíg legalábbis a pénzből futja - hogy 600 eFt önrészt a pályázati önrész előirányzat terhére a 2002. évi költségvetésében biztosítja, ugyanis minden bizonnyal lesz ilyen pályázati önrész, azt kellene mindenek előtt használni pályázatoknál.
Balogh László: Csak két mondat, hogy szakmaiságát alátámasszam az előterjesztésnek. Igazából itt a szakértői munka fontosságáról van szó, mert gondoljunk bele abba, amikor mi is pályázatok kapcsán szakértői munkával is segítve hozunk döntéseket, mennyivel jobb és könnyebb dolgunk van. Azt hiszem ez elég ahhoz, hogy az OKSB egyhangú határozatával együtt elfogadhatóvá tegye ezt a határozati javaslatot.
Tarnóczky Attila: Más hozzászóló nincs, a vitát lezárom, szavazhatunk-e egyben? Úgy látom igen. Minősített többséggel kérem, szavazzunk a három határozati javaslatról.
A közgyűlés 14 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza:
441/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2002. január 15.
Felelős : Tüttő István polgármester
Határidő: 2002. január 15.
Felelős : Tüttő István polgármester
Határidő: 2002. január 15.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Művelődés és Sportosztály)
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Korábbi döntésünk következménye. Ki kíván hozzászólni? Úgy látom senki. A vitát lezárom. Határozati javaslatról döntünk, minősített többséggel. Kevesen vagyunk mindenkinek a megértését kérném. Kérem, szavazzanak.
A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
442/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése a Nagykanizsa-Miklósfa, Szentendrei utcával párhuzamos területet ( 2. sz. melléklet), a Pityer utca déli oldalát (3. sz. melléklet), és a Kiskanizsa, Szepetneki utca déli oldalát (4.sz.melléklet) az ÁRT Külterületi szabályozási tervén jelölt belterületi határig rendezés alá vonja.
Felkéri a polgármestert, hogy a rendezés alá vont területekre a hatályos építésügyi jogszabályok előírásaira és az 1. sz. mellékletben szerepelő fejlesztési elhatározásban foglaltakra figyelemmel a rendezési tervet készítesse el, és azt a szükséges egyeztetések után elfogadásra terjessze a közgyűlés elé.
Határidő: 2002. október 30. (a terv elkészíttetésére)
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)
Előadó: Gáspár András VIA Kanizsa Kht ügyvezetője
Tarnóczky Attila: Az én nevemben érkezett az anyag, illetve a határozati javaslat. Az anyagot a VIA Kanizsa készítette. Van-e a határozati javaslattal, anyaggal kapcsolatban kérdés, módosító indítvány? Én úgy gondolom, hogy ami történik az örvendetes és a folyamatot folytatni kell. A vitát lezárom.
Kérdezem, hogy tudunk-e dönteni a három javaslatról egyben? Ellentétes vélemény nincs. Minősített többséggel kérem a határozati javaslatról a szavazást.
A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza:
443/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2002. január 20.
Felelős : Gáspár András ügyvezető
Határidő: 2002. február 28.
Felelős : Gáspár András ügyvezető
Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök
Kelemen Z. Pál: Bizottságunk megtárgyalta a napirendi pontot, és az eredetileg kipostázott előterjesztés nem a bizottsági határozat szellemében készült, illetve nem azokkal a módosításokkal, amit a bizottságban elfogadtunk. Ennek alapján a határozati javaslatot kérném a következőképpen módosítani: szövegszerűen- “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztésben megjelölt háziorvosi körzetek rendelőinek felújítását az összesítő melléklet szerint 19.725 eFt-ban”- és a többi már változatlanul marad.
Tarnóczky Attila: Bizottsági javaslatok születtek, ha jól emlékszem. Óhajtja-e valaki előadni?
Böröcz Zoltán: Azt gondolom, hogy abba a helyzetbe kerültünk, amikor a határozati javaslat egyszer s mind kötelezettséget jelentene, vagy jelenthetne a 2002. évi költségvetésre vonatkozóan. A Pénzügyi Bizottság természetesen tárgyalta ezt az anyagot, és a költségvetés jelenlegi állapotával összefüggésben az a vélemény alakult ki és magamnak is a személyes véleményem is ez, hogy úgy kell elfogadnunk ezt a határozati javaslatot, hogy ezt a kötelezettséget látnunk kell teljes körűen nem tudjuk 2002-be bevállalni.
Magyarul azt gondolom, hogy addig a mértékig, amely mértékig a 2002. évi költségvetés terhelhető ennek a végrehajtásával, addig a mértékig kell, annak a költséghatárig kell majd a szakmának - még egyszer mondom a szakmának - dönteni, fontossági sorrendről, megvalósíthatóságról 2002-ben. Mert mindkét gazdasággal foglalkozó bizottság, a Gazdasági és a Pénzügyi Bizottság is ha jól emlékszem úgy döntött, hogy egy mértéket tud ebből bevállalni. Egyik 4 millió Ft-ot, de ennél magasabb javaslat is elhangzott.
Tarnóczky Attila: Én azt javasolnám tisztelt közgyűlés, hogy a háziorvosi körzetek felújítására szavazzunk meg 4 millió Ft-ot a Szociális és Egészségügyi Bizottságra bízva annak felhasználását intézményenkénti elköltését.
Az érintésvédelem esetében összeget nem határozzunk meg, hanem adjuk feladatul, hogy az érintésvédelmi problémákat a jövő évi balesetveszélyes, életveszélyes alapból meg kell oldani. Ugyancsak szavazzuk meg a 2 millió Ft-os gép műszerbeszerzési igényt.
Marton István: Kérdésem lenne. Ahogy itt fel vannak sorolva a háziorvosi körzetek, ez erősorrend is? Mert akkor ennek függvényében majd kérek szót.
Tarnóczky Attila: Kérdezem a bizottságot. A szakma azt jelezte, hogy a Jókai utcai rendelő állapota a legrosszabb. Ilyen értelemben valószínűleg, hogy az elején elő sorrend van. De, hogy a többi erősorrendben van-e nem tudom.
Dr. Baranyi Enikő: Én úgy gondolom, hogy ez az összeg azért vált ilyen sokkolóan nagynak, mert az önkormányzatnak tartós kötelezettségvállalási elmaradása, magyarul adóssága van az alapellátására vonatkozóan. Sorrendiséget felállítani nem lehet megítélésem szerint, mert az előírásoknak meg nem felelő rendelőkkel állunk szemben és ennek megfelelően nem lehet kimondani, hogy az első az egyben a felsorolásban szereplő elsőnek prioritása, hanem egyszerűen így tudnék fogalmazni, hogy az alapellátási rendszerben lévő ingatlanok, rendelők önmagában véve betegellátásra az ÁNTSZ engedélye, illetve véleménye alapján is ily formában tartósan nem tartható fenn.
Én azt javasolnám a közgyűlésnek a város anyagi helyzetét is ismerve a költségvetés helyzetét, hogy próbáljuk elfogadni ezt az összeget, és ezt követően a költségvetés helyzetétől függően, majd a bizottság esetleg visszatérhet arra, hogyha a keret szűkösebb, hogy melyik az, amelyik esetleg egy évvel elodázható.
Dr. Gőgös Péter: Felhívnám a figyelmüket a 3. oldalon a Bajcsy Zsilinszky úti rendelőről szóló vélemény részletes indoklására. Itt zárójelbe van téve, hogy a rendelő az előírtnál kisebb méretű. Baranyi képviselőtársamnak a mondandóját folytatnám. Ezek a rendelők, amelyek meghatározzák egy orvosi rendelő minimális alapterületét, ezek nem most születtek, nem az utóbbi egy évnek a fejleménye, nem most változtak meg, hanem ezek a rendelők már ideiglenes működési engedéllyel működnek.
Csinálhatunk szép költségvetést kicsi számokkal, de szembe fogunk kerülni ilyen problémákkal, ugyanis, ha lejár a működési engedélye egy ilyen rendelőknek, valahogy meg kell oldanunk. Kérem, ez egészségügyi alapellátás, nem elodázható kérdés. A rendelő méretét nem tarthatjuk ilyen kis m2 –en, magyarul a rendelő nagyobbítása indokolttá válik. A 4 millió Ft, illetve 2 millió Ft - amit alpolgármester úr elfogadásra javasolt - teljességgel képtelenségnek tartom, hogy elegendő legyen. Itt ez a 19 millió Ft, ez még a tűzoltásra sem elegendő a következőkben. Hasonló módon fogunk járni, mint Lazsnakkal és egyéb intézményeinkkel. Magyarul felvállalhatjuk azt, hogy most nem szavazunk meg bizonyos összegeket, de a következőévben plusz hitelekre lesz szükségünk.
Én azt tanácsolom, hogy jobb szembesülni egy ilyen problémával már a költségvetés kialakításakor, nem pedig a következő évben tornászni a 100 milliókkal a költségvetés terheit.
Tarnóczky Attila: Én szembesültem a problémával és tisztában vagyok, hogy 4 millió Ft-ból nem lehet megoldani, nem is erről szól a javaslat, hanem arról, kezdjük el problémák megoldását. A többi intézmény típus esetében is csak ez lehetséges. Egyszerre mindent nem lehet megoldani.
Kelemen Z. Pál: Nem idei ez a probléma, és nem most merült fel, 10-15 éve ugyanez a gond. 10-15 éve vannak problémáink az egyik kicsi, a másik meg összedől. A háziorvosi ellátás rendelőinek állapota tragikus. Persze lehet sorolni és lehet olyan összeállítást, ez nem az, itt állapot, vagy sürgősségi sorrendben vannak a rendelők. De lehet rangsorolni ezeket a rendelőket, csak ezt a közgyűlésből még sohasem vállalta fel senki. Nagy a valószínűsége, hogy nem is fogja felvállalni a képviselőtársaim, mert itt találkozunk azzal alapvető érdek különbséggel, hogy minden képviselőnek a saját körzetébe eső rendelő lesz a legfontosabb. De ezt a döntést, ha rangsorolni kell, akkor csak egy olyan szakmai testület tudja meghozni, amelyiknek ilyenirányú elkötelezettsége nincsen, és mi elfogadjuk ezt a testületet, ezt a szakmai bizottságot.
A 4 millió Ft, az olyan mintha nem kapna semmit sem az ágazat. Általában egészségügy és szociálpolitikai irányában, vagy ellen ez a testület be van oltva. Minden költségvetési vitában, mert ez a legpuhább pénz, ezt a lehet a leggyorsabban lefaragni. Más területeken a működési költségeknél sokkal bőkezűbbek vagyunk. Más területen sokkal bőkezűbbek vagyunk. Végső soron fennáll annak is veszélye, hogy jövő évben az ÁNTSZ bezár rendelőket.
Én úgy gondolom, és most próbálok mert nem területrész, hanem listán választott képviselő vagyok végiggondolni az összes körzetet. Én úgy gondolom, hogy a következő évben, gépműszer igény mindenképpen indokolt. Ennek a költségvetési összegnek kb. és akkor nagyon szúk keblűek leszünk a fele a költségvetésben 8-9 millió Ft-nyi összeg reálisan indokolt, és akkor két, esetleg három ütemben meg tudjuk oldani a rendelők körüli problémákat. El tudok fogadni egy olyan módosító indítványt, amelyik az összeget felezi, és mindenképpen kötelezővé teszi, és egy szakmai bizottságot kér fel majd a Szociális és Egészségügyi Bizottság valamiféle rangsorolást végezzen. A 4 millió Ft-ot semmiképpen nem tudom elfogadni összegként, de egy szakmailag megállapított minimum mentén egy ilyen módon csökkenetett összeget megszavaznék. Köszönöm. Kérem Önöket is, hogy szavazzák meg.
Cserti Tibor: Én azt hiszem, hogy ennél a napirendi pontnál, tisztázni kell egy alapvető jogi kérdést, magyarul az alapellátás egészségügyi finanszírozásának kérdését, és erre vonatkozó önkormányzati kötelmet. Picit farizeusok vagyunk, mert tényleg mindenki itt a csökkentés lehetőségét látja itt ezen a téren. Valójában ugye azt mondja ki a jogszabály, hogy a működés fenntartás költségeit alapvetően a tisztelt magyar államnak TB finanszírozás keretében kéne biztosítani. Ugyanakkor a feladat ellátásnak a vagyonjogi kérdését is kettéveszi, mert a gépműszer beszerzésére vonatkozó meghatároz egy taxatív listát, hogy Alapellátási Egészségügyi Intézmény mivel kell minimum szinten rendelkeznie.
Ugyanakkor az orvosi rendelők vonatkozásában pedig a tulajdonosi érdek is diktál már számunkra, hogy minimum az állag megóvás a jó karbantartási kötelmeknek eleget tenni. És van a vállalkozásokban orvosokkal az alapellátásban érintett orvosok teljes körével egy megállapodásunk, hogy az önkormányzat, mint tulajdonos mit biztosít. No én azt hiszem, hogy Gazdasági Bizottság is alaposan körbejárta ezt a kérdést, és összességében azért az alpolgármester úr javaslatát javasolja figyelembe venni. Teljes mértékben egybeesik a kettő, miért? Picit ez is furának tűnhet, de a következő. Az érintésvédelemmel nem lehet nagyon játszani, azt meg kell oldani, annak gyakorlatilag a forrása is megjelölésre került. Ilyen értelemben nem hiszem, hogy nagy vita lehet. A gépműszer beszerzésre vonatkozó 2 millió Ft megoldja a kötelező minimál előirányzat minimál szintjét, erre a szakmai előterjesztés bólintott javaslom elfogadni nagy vita nélkül. A felújításra vonatkozóan más a helyzet. Igen határozottan rangsorolási igény az előkészítési szakaszban megfogalmazódott, de tartalmiakban nem jött vissza. Ugyanakkor a vita során elhangzott az is, hogy a vállalkozóknak egy része törekszik egyébként a közvetlen környezet állagmegóvására, a fejlesztésére lehetne sorolni ékes magyarsággal és ehhez mindenféle külső forrás bevonására is, saját forrás beinvesztálása mellett a különböző pályázati lehetőség kihasználásával.
Úgy hangzott el a Gazdasági Bizottságülésen, hogy legalább 4 millió Ft önrész beinvesztálására, mindenféleképpen legalább pályázati erőként kell, hogy sor kerüljön, mert ha ez sincs, akkor még az elvi lehetősége sincs ezen úton történő továbbhaladásnak. Ugyanakkor a Gazdasági Bizottság felhívta a figyelmet, hogy igen az önkormányzat ennek a feltétlen biztosítása mellet évközben törekedjen a további igények fogadására, és ott prioritást élvezzen még egyszer az, aki a pályázati lehetőséget vállalja, és gyakorlatilag hatékonyan közreműködik ilyen értelemben a közös feladat megoldásában. Én nagyon félek ettől, hogyha gyakorlatilag az alpolgármester úr javaslata, ami egybecseng még egyszer mondom Gazdasági Bizottság állásfoglalásával is, nem kerül elfogadásra, akkor ez az egész témakör a mai napon sokkal hátrányosabb helyzetbe kerül, mint amit egyébként az előterjesztő saját maga is javasolt.
Dr. Baranyi Enikő: Én a magam részéről Kelemen Z. társamnak azt a kompromisszum tételét, amit itt megtett nem igazán tudom elfogadni és azért, hogy azért érezhető legyen az esetleg TV néző lakosok számára is. Azt azért ki kell jelenteni, ha végig nézik egyes rendelőkre az előterjesztésben benyújtott munkálatokat, akkor ez egy nagyon is szerény és mértéktartó és elsősorban a működéshez feltétlenül szükséges előterjesztés. Talán a bizottságunk hibát követett el akkor, amikor olyan evidens és mindenképpen indokolt költségeket is megjelenített és elvégzendő feladatokat, mint az érintésvédelem. Két pillanatra az kérem, hogy szaladjunk végig egyet-egyet ki szereznék jelölni. Például itt van egy Tavasz utcai felnőtt és egy gyermek körzeti orvosi rendelő. Kérem szépen, vízvezeték rekonstrukciója, talán a megépítése óta sosem volt. Fal szigetelése, omlik le a vakolat a rendelőben, ezt helyre kell állítani. Avagy egy vízmelegítő bojler cseréje. Repedeznek az üvegfalak. Ez nem azt jelenti, hogy cezaromániás fejlesztési tervről van szó. Még csak azt sem mondanám, hogy állagmegóvásról, hanem balesetveszélyes helyzetek és szituációk alakulnak ki egyes rendelőkben. Vagy a 8-as, 11-es rendelőnél villamoshálózat rekonstrukcióját. Kérem szépen ez ugyanolyan balesetveszélyes. vagy feljáróhoz korlát kialakítása vagy akadálymentesítés. Kérem szépen, ha a közgyűlés ehhez az előterjesztéshez nem adja meg a kellő fedezetet, akkor megkérdezem, vagy meg sem próbálja adni, akkor megkérdem, hogy mire adja? És így lehetne végig menni, hogy nincsen olyan rendelő, ahol villany rekonstrukció, nyílászáró javítása, fűtési rendszer rekonstrukciója, nyílászáró javítása ismételten ne szerepelne.
Tisztelettel kérem alpolgármester urat, kérem a képviselőtársakat, hogy az itt megjelenített összeget úgy értékeljék, hogy ennek egy jelentős része mindenképpen elvégzendő. Ez már egyben, hogy így mondjam a 19 millió Ft-ot ilyen értelemben csökkenti, és tekintse úgy, hogy ez a város egész lakosságát érintő, és a költségvetéshez képest, én úgy gondolom, mégis egy szükséges, és egy kisösszegű költségvállalást jelenítene meg.
Törőcsik Pál: Most a testületnek szerencséje van a tekintetben, hogy a képviselőtársaim között avatott szakértők is vannak. A megállapításaikkal nehéz vitatkozni valóban, én szeretném felhívni a figyelmüket a legutóbbi költségvetés tervezet hasonló célokra elkülönített összeget 4 millió Ft-ban, mint felújítási célú kiadást jelöl meg. Ez a felnőtt orvosi rendelő és szolgálati lakás felújítását tartalmazza. Most amennyiben úgy döntünk, hogy méltányoljuk ezeket az igényeket, akkor polgármester urat megkérnénk arra, hogy az általunk, illetve az elénk terjesztett költségvetésben valamilyen forrást biztosítson erre a mintegy 22. 325 millió Ft értékű igényre, amit a bizottság által készített anyagban láthatunk. Én tudnék javaslatot tenni. Megnézzünk milyen tartalékok lehetnek például a HSMK elektromos hálózat felújításának ügyében. Elképzelhető, hogy az ottani életveszély megszüntetését esetleg egy kedvezőbb módszerrel, technológiával is megszüntethetnénk, és így az orvosi rendelők felújítására is lehetne többet fordítani. Ezt polgármester úr figyelmébe ajánlanám majd.
Marton István: Higgyék el nekem, hogy költségvetés helyzetével én meglehetősen tisztában vagyok és ezért ki kell, hogy mondjam nagyon világosan, hogy a szakbizottság nem végezte el a feladatát. Nagyon egyszerű, mert az elmúlt évtizedben elég ritka volt, amikor nem rangsorba állítottak bizonyos tevékenységeket, és nagyon örülök annak, hogy például a Gazdasági Bizottság, amely ebben az ügyben nem szakbizottság megfelelően próbált kezdeményezni. Kelemen Z. Pál képviselőtársam által elmondottakat vissza kell, hogy utasítsam, mert például az egészségügyre a mindenkori önkormányzat (és ezt hangsúlyoznom kell) az elmúlt bő egy évtized alatt csak a kórházra 2.5- 3 milliárd Ft közötti összeget beruházásra, gépre, műszerre biztosított. Azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon árnyaltan fogalmazva is erőn felől vállalt azért, hogy egy valamennyire tisztességes eredményt elérhessünk.
Azért kérdeztem meg a sorrendet, hogy az meg vagyon-e, mert ugye Tarnóczky úr mondott 4 millió Ft-ot hogy az talán belefér. Azt hittem, hogy ez sorrend, összeadtam az első kettőt, és kiderült, hogy már az 5 millió Ft. Egyébként nem akarom én megismételni, amiket főorvos asszony elmondott, de végtelenül lepusztult objektumok is vannak sajnálatos és elégé el nem ítélhető módon. Ugyanakkor, ha valaki átnézi ezt a listát 11 objektumot talál rajt. Mindenkinek a figyelmébe ajánlom, mondjuk a 11-t a Nagyrác utcai szolgálati lakás felújítására 500 eFt + ÁFA van betéve, amikor a közelmúltban lett felújítva. Nem is értem, hogy hogy kerülhetett rá a listára. Egyszerűen elképesztő számomra. Azt hiszem, hogy mivel eléggé sok napirendünk van és haladni kell itt kb. én be is fejezem.
Budai István: Én röviden annyit szeretnék mondani, hogy a Pénzügyi Bizottság Cserti úrnak volt egy olyan javaslata és nem mondta el az előbb, hogy meg kellene a kísérelni a szolgálati lakásoknak felújítását áttenni az Ingatlankezelő kebelén belül, és ott besorolni ezt a kérdést, és akkor talán ez már 1 millió Ft-tal csökkenhet.
Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen a vitát lezárom. A következő változatok érkeztek érzésem szerint. A Gazdasági Bizottság és a Pénzügyi Bizottság és az én javaslatom 4 millió Ft költséget adna. Kelemen képviselőtársam egy javaslatban 9 millió Ft-ot is el tudna fogadni, és van az eredeti változat. Én a legradikálisabbal kezdenék az SzMSz szerint a 4 millió Ft-tal. Úgy szólna a határozati javaslat, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a háziorvosi körzetek felújítására 4 millió Ft-ot biztosít. Felhasználásáról Szociális és Egészségügyi Bizottság jogosult dönteni. Az érintésvédelmi problémákat, az életveszélyes, balesetveszélyes alapból meg kell oldani jövő évben és gépműszer beszerzésre 2 millió Ft lesz biztosítva. Ez a módosító javaslat lényege.
Cserti Tibor: Elnök úr volt még egy javaslata Budai úrnak, csak nem fogalmazta meg teljes körűen, aminek az volt a lényege, hogy az orvosi lakások közül, hogy mindegyik IKI kezelési önkormányzati tulajdonú.
Tarnóczky Attila: Elnézést képviselő úr, én nem hiszem, hogy 4 millió Ft-ból lehet szolgálati lakást felújítani.
Cserti Tibor: Mi sem állítottuk. Éppen ezért a javaslatnak az volt a lényege, amit Budai úr beterjesztett, amivel én maximálisan azonosultam ugye bizottsági ülésen is és a bizottság ezt támogatta, hogy meg kell vizsgálni a lakóház felújítási alap terhére történő befogadását, és ezt jövő évi címjegyzékre történő felvételét az orvosi lakásoknak ezáltal bővíthető egyébként áttételesen a keret is természetesen. Ettől nem lesz több forrásunk, de viszont a felhasználásnak a jogcíme az érintheti az orvosi lakásokat is. Ezt külön kérem megszavaztatni.
Tarnóczky Attila: Nem hiszem, hogy erről szavaztatni kell. Fel lett hívva a Szociális és Egészségügyi Bizottság figyelme erre a lehetőségre, ezt úgy gondolom, hogy intézhetik mindenféle szavazás nélkül. Érdeke a bizottságnak is és az ügynek is, hogy felújításra kerüljön. Mindenféle módosító indítványhoz meg az eredeti határozathoz is 14 igen szavazat szükséges, minősített többség kell. Kérem, szavazzanak. 4 milliós változat.
A közgyűlés 10 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: Következik a 9 millió Ft-os változat ugyanazzal a szövegkörnyezettel, amit az előzőekben említettem. Kérem, szavazzanak.
A közgyűlés 6 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: Eredeti előterjesztési határozati javaslat következik, úgy ahogy Kelemen Z. Pál képviselő úr elmondta az elején. Kérem, szavazzanak.
A közgyűlés 8 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: Elnézést kérek, én valóban elfeledkeztem, egy utolsó próbálkozást tegyünk még. Tiltakozik még valaki 5 millió Ft-ról? Jó. Kérem, az ismertetett szövegkörnyezetben az 5 millió Ft biztosításáról szavazzunk, de előtte Dr. Baranyi Enikő ügyrendi hozzászólásra kér szót.
Dr. Baranyi Enikő: Én tisztelettel megkérném a közgyűlést vezető alpolgármester urat, a rendelőkkel kapcsolatos döntés a város egész lakosságát érinti. Most egy olyan szavazás történt, mi szerint az alapellátásra legjobb esetben is most megszavazhatjuk az 5 millió Ft-ot, mert egyik sem kapta meg azt a minősített többséget, ami döntéshozatalt jelentsen. Én úgy gondolom, hogy meg kellene találni a közgyűlés levezetésének azt a módját, hogy helyi rendeletünket és az SzMSz-t se sértsük meg. Azt kérem, hogy szavazzunk újra ebben a kérdésben. Ha 19 millió Ft-os, ami eredeti előterjesztés volt, ilyen fokig nem kapott többségi szavazatot - mint ahogy láttuk - akkor én a magam részéről most már azt javaslom, hogy a Kelemen Z. képviselő úr javaslatát még egyszer, vagy az összest szavazzuk újra, mert megbocsáthatatlanul hátrányos helyzetbe hozzuk az alapellátást.
Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő asszony, kétlem, hogy az én levezetési módszerem okozta volna a galibát. Az teljesen szabályos és logikus volt A közgyűlés szavazatai az ismertettek voltak, erről nem tehetek. Ügyrendi vita bontakozik ki, és azt kérem, hogy ügyrendi is legyen a felszólalás, különben a szót meg kell, hogy vonjam.
Törőcsik Pál: Mivel a szavazás így alakult, ahogy alakult, nekem volt a hozzászólásomban egy javaslat, hogy figyelembe véve a javasolt 19 millió Ft-os összeget, kérjük fel a polgármester urat, hogy költségvetési előterjesztésben forrást találva erre a összegre, hozza vissza ezt a külön pontot és akkor újból fogunk erről szavazni. Nekem ez volt a javaslatom, ha már ügyrendi jellegű lett volna.
Tarnóczky Attila: Elnézést, először szavazni fogunk főorvosnő javaslatáról majd, hogy szavazunk-e újra az egészről.
Tóth Zsuzsanna: Azt hiszem, hogy van olyan nyomos ez a téma, hogy ne döntsünk róla (hányan vagyunk? 18-an), mert volt azt hiszem, aki kinn tartózkodott a szavazás idején.
Tisztelt közgyűlés, ne próbáljunk itt tűzoltómunkát végezni, ilyen apró-cseprő fillérekkel, mindenki gondoljon bele a saját otthoni dolgaiba, hogy hogyan végezné a lakásfelújítást, és gazda szemmel nézze, és akkor én azt szeretném kérni ügyrendi javaslatként, hogy várjunk egy kicsit, amikor esetleg többen tartózkodunk a teremben, esetleg hozzuk vissza még ugyan ezen a közgyűlésen csak egy kicsit később alpolgármester úr. Köszönöm szépen. Akkor talán esély lesz, hogy valamelyik meg lesz szavazva, köszönöm.
Cserti Tibor: Elnök úr igen. Tiltakozom. Minden napirendi pont érdekében, ami közösség érdekében szóló döntést igényel. Hogy jövünk mi ahhoz, hogy favorizálunk egy döntést, és utána gyakorlatilag egy kedvezőtlen döntési változat esetén, amikor nem konszenzus, annak ellenére, hogy nagyon sokan felhívtuk a figyelmet rá, hogy okosan döntsünk, mert még rosszabb helyzetbe is kerülhet ehhez képest. Most gyakorlatilag mindig soroljuk hátrább, addig míg meg nem gondolja valaki magát. Ez tarthatatlan állapot.
Kiss László: Javaslatom az lenne, hogy fogadjuk el Törőcsik Pál képviselőtársunk javaslatát, különben is a napirendet letárgyaltuk szabályosan, az összes előterjesztési változatról szavaztunk szabályosan. Azt hiszem ez gumi, hogy ezt nyújthatjuk és egész órákat eltöltsünk ezzel a kérdéssel. Törőcsik Pál részéről volt egy javaslat, hogy kérjük fel polgármester urat, hogy a költségvetés tervezése kapcsán teremtse meg a forrásokat ehhez a rekonstrukcióhoz és hozza vissza.
Kelemen Z. Pál: Pusztán vitatkoznék az előző előterjesztéssel. Forrásokat a közgyűlés teremt azzal, hogy adókat ró ki. Forrásokat állam teremt, hogy normatív dolgokat csinál. Polgármester úr nem fog kiállni kalapolni a rendelők ügyében a Polgármesteri Hivatal elé. Az előterjesztés enyhén szólva naiv. Az viszont tény, hogy az alapellátás biztosítása önkormányzati feladat. Az is tény, hogy a rendelők önkormányzati tulajdonban vannak. Az is tény, hogy ezeknek a rendberakásáról nekünk kell gondoskodni. Azt is tény, hogy annak ellenére, hogy sokat költöttünk egészségügyre ott ahol kellett a kórház rekonstrukció folyamán, egyetlen fillért nem költöttünk az utóbbi időben rekonstrukcióra az Alapellátás Intézményrendszerben, ehhez képest a 4 millió Ft.
Tarnóczky Attila: Képviselő úr ez nem ügyrendi.
Kelemen Z. Pál: Tudom nem ügyrendire térek, csak indokolni szeretném, teljesen jogos alpolgármester úrnak a kifogása, a végtelen lepusztultnál hagytam abba. Az intézményrendszert csak úgy tudjuk helyrehozni, ha ma jól döntünk. Jól dönteni pedig csak úgy lehet, ha kompromisszumot kötünk. Három javaslat volt, valahol félúton van a kompromisszum. Támogatom Dr. Baranyi Enikő indítványát próbáljunk ebben a kompromisszumban megállapodni tisztelt képviselőtársaim.
Tarnóczky Attila: Felteszem a Baranyi képviselő asszony javaslatát szavazásra, hogy szavazzunk-e újra az előző összegekről. Kérem, döntsük.
A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: Újra szavazunk. Fel fogom tenni, hogy tudják, és most tessék kifogást tenni, hogyha valamit úgy éreznek, hogy nem vagyok igazságos. A 4.- az 5,- 9 és az eredeti millió szerinti összeget.
Kezdjük felülről. A vita le van zárva, én úgy gondolom. Elhangzott az a javaslat, hogy kezdjük felülről. Tiltakozik-e valaki? Jó kezdjük felülről. Jó. Felteszem szavazásra az eredeti határozati javaslatot, Kelemen Z. Pál előadásában. Igen. Eredeti 19 millió Ft-os összeg.
A közgyűlés 11 szavazattal, 7 ellenszavazattal 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: Következik a 9 millió Ft-os változat abban a szövegkörnyezetben, amit már korábban ismertettem. Kérem, szavazzanak. Felszállt a füst.
A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és következő határozatot hozza:
444/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a háziorvosi körzetek felújítására 9 millió Ft-ot biztosít. Felhasználásáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság jogosult dönteni. Az érintésvédelmi problémákat, az életveszélyes, balesetveszélyes alapból meg kell oldani a jövő évben, és gépműszer beszerzésre 2 millió Ft lesz biztosítva.
Felkéri a polgármestert, hogy a fent megjelölt összeget a 2002. évi költségvetésbe előirányzatként építse be.
Határidő: 2002. évi költségvetés elfogadása
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Alapellátási Intézmény)
Előadó: Dr. Szabó Csaba főigazgató
Dr. Szabó Csaba: Elhangzott egy kérdés, arra válaszolnék, egyébként nem. A válasz az kiegészíti a tájékoztatót. Ugyanis a tájékoztató készítésének időszakában november 15-én arra alapoztuk a tájékoztatóban szereplő mondatot, hogy a emlőrák szűrésére kiírt pályázatot nyertünk, ugyanis Lumb Katalin az Országos Tiszti-főorvos november 5-én kelt levelében, arról értesíti a kórházat, hogy az emlőrák az szűrésre és diagnosztikájára szolgáló mammográfiás szűrés szűrő és diagnosztikus és egészségügyi intézmények kapacitásának lekötésére, benyújtott pályázatunkat a bíráló bizottság eredményesnek nyilvánította.
Ezt követően november 16-án szerződéskötésre voltunk hívva az Országos Tisztiorvosi Hivatalba, ahol is a szerződés vázlatos ismertetése után, az összes jelenlévő aláírta azt a szerződést, amelynek 1-2–es mellékletét nem hozták akkor nyilvánosságra.
Ezt követően meglepetésként ért bennünket, hogy a minden fórumon eredményesnek nyilvánított pályázat, amely a komplex ellátásra szólt, eredményeképpen a Nagykanizsai Kórház egy súlyosan beszűkített tevékenységre kapott lehetőséget e pályázat keretében, amely egyébként a kiírásban nem szerepelt.
Ezek után összehívva a Nagykanizsai Kórház érintett szakembereit úgy döntöttünk, hogy ezen szűkített lehetőséget az ellátandó lakosság érdekében nem vesszük igénybe.
E pillanatban azt tudom tájékoztatásul mondani, hogy Országos Népegészségügyi Program keretében kiírt mammográfiás szűrővizsgálaton - noha a Nagykanizsa Kórház eredményesen szerepelt és az erre vonatkozó szerveződés ismerete nélkül alá is írta - a döntésünk értelmében amennyiben nem változtatja meg a főhatóság azon diszkriminációját, hogy egyes pályázók csak súlyosan beszűkített, azaz szűrővizsgálatra kaptak lehetőséget ezzel a pályázat keretében, úgy nem élünk a pályázat által nyújtott lehetőségekkel.
Röviden összefoglalva azt tudom mondai, hogy a Nagykanizsai Kórház jelképesen hasonlatként benyújtotta a pályázatát a kiírt, felszerszámozott paripára és kapott egy szamarat. Erre nem kívánunk felülni, ugyanis az eddig végzett szakmai munkánk eredményeképpen ennél a Nagykanizsai Kórház többre képes, többet nyújtott a lakosságnak, és ezt a tevékenységet, e keretben tovább kívánja folytatni.
Cserti Tibor: Az üzemeltető nem is tehet mást, tiltakozik. Csendesen tiltakozik a maga módján a fenntartó felé. Kompromisszumot akar a témában egyébként akar érzékelhető, de azért konfliktus helyzetet teremtettek számára, amit nem tud elkerülni. A mi pozíciónk más. Gyakorlatilag tisztelve a kórháznak ezen erőfeszítéseit és hozzá rendelt korábbi ugye saját forrásait azt se felejtsük el. A város nagyon sokat tett azért, hogy ez a mammográf beszerzésre kerüljön. Gyakorlatilag mint tulajdonosnak, nekünk más kötelmünk van. A sajátos eszközeinkkel azonnali hatállyal ennek nyilvánvalóan olyan tiltakozást kell adni a tulajdonosi pozícióból, hogy ez végső soron eredményre vezessen. Nem csak Nagykanizsa városban élők számára, nyilvánvalóan ez e regionális ellátást is kell, hogy szolgáljon. Ennek - elnézést kérek - a finanszírozási feltételeit, amennyire ugye megismertük, most az elmondottak alapján a sajtó hasábjain. Azt jelenti, hogy a hozzászólásom azért ügyrendi, mert ezt a tulajdonosi tiltakozást a mai napon egyhangúlag kérném szépen a közgyűléstől támogatni, mindenféle hovatartozás nélkül. Én azt hiszem ennyivel tartozunk a város lakosságának, a környék lakosságának, illetve a kórháznak, mint üzemeltetőnek. Együtt lépjünk fel.
Tarnóczky Attila: Köszönöm képviselő úr, a hozzászólása egyáltalán nem volt ügyrendi, viszont joga volt ilyen hozzászólásra természetesen, de azt kérem, hogyha szavazásra akarja a javaslatot feltenni, akkor legyen szíves a szavazás előtt pontosan megfogalmazni. Miért mi ellen óhajtunk tiltakozni és hol.
Kiss László: Egy kérdést szeretnék feltenni főigazgató úrnak. Itt elhangzott a pályázat, én úgy értelmeztem főigazgató úr válaszát, hogy akkor a kórház nem veszi igénybe a pályázat nyújtotta anyagi lehetőségeket. Azért szeretnék rákérdezni, hogy ez mit jelent alakosság ellátására vonatkozóan. Remélem, hogy az nem szenved csorbát és ugyanolyan úgy folyik, mint ahogy eddig a gyakorlatot a kórház folytatta.
Marton István: Nagy figyelemmel olvastam ezt a tájékoztatót. Nagyon egyetértek az első oldal tartalmával is, de ami lényegesebb, a bő utolsó oldal. Ami ugye a második oldal közepén kicsit feljebb kezdődik a privatizációs lehetőségekről szóló tájékoztató. Rendkívül tanulságos azt kell, hogy mondjam kiváló munka, amikor felvillantja, hogy kik hogy mennek csődbe az észnélküli privatizációnak való nekiugrásnak. Például egy ilyen egészen exkluzív kórház is Budapest határában, akkor itt szóltak, hogy ne mondjam ki a nevét, ami csődbe ment. Tökéletesen egyetértek azzal, ami ebbe le van írva a privatizációval kapcsolatban.
Talán az összefoglalóba tennék egy icipici pontosítást, annak is az első mondatába. Ugye azt mondja, összefoglalva a kórház menedzsmentjének álláspontja szerint, sem szakmai sem gazdasági és sem politikai erő nincs a privatizációra. Az első kettővel tökéletesen egyetértek, politikai erő fogalma ide talán nem legjobban illik, és én személy szerint bízom abban, hogyha az erő helyett szándékot írunk, akkor az tényleg meg is állja a helyét, mert a következő, egyben utolsó mondat a lényeget felfedi, hogy a jogszabály hatálybalépése, végrehajtása a miniszteri rendelet megjelenése és egy-két intézmény gyakorlati példájának megismerése előtt korai e kérdésről érdemi vitát folytatni. Ez úgy gondolom, hogy a végszónak, a zárszónak a slussz poénja, illetve a slussz mondata. Nem hiszem, hogy valamilyen szükségszerűség itt ennek a testületnek az életében ezzel kapcsolatban alaposabb vitára adna indokot. Mert minek, az előttünk lévő példák kivétel nélkül azt tanúsítják, hogy ez még jól sehol sem sült el. Köszönöm és nagyon egyetértek a tájékoztatóval.
Tarnóczky Attila: Polgármester úr és magam nevében szeretném Önöket tájékoztatni mielőtt még az benyomás keletkezne, hogy valamin töprengünk, hogy semmiféle privatizációs előterjesztési ötletünk nincs, ilyet nem kívánunk kezdeményezni. Ez a veszély sem a kórházat, sem a közgyűlést nem fenyegeti.
Dr. Szabó Csaba: A mammográfia működésének első naptól kezdve a lehető legszélesebbre nyitottuk a lakosság számára annak elérhetőségét. Ezt tettünk a kórház saját anyagi forrásai terhére és tesszük ezután is. Egyetlen egy beteg, illetőleg egyetlen egy lakos, aki szűrővizsgálatot óhajt igénybe venni sem lesz elküldve. Sem eddig, sem ezután. Marton képviselő úr kiegészítését pedig köszönöm. Akkor kérem szépen, hogy erő helyett szándékot szíveskedjenek érteni abban a mondatban.
Tarnóczky Attila: Megkérem Cserti képviselő urat, hogyha a határozati javaslata elkészült, olvassa be nekünk legyen szíves.
Cserti Tibor: Elég gyengécskén állók még, de megpróbáltam. A határozati javaslatomnak a lényege, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a Kórház keretében üzemelésre került mammográf rendeltetésszerű használata során a várost ért hátrányos megkülönböztetés ellen.
Dr. Baranyi Enikő: Én Cserti Tibor képviselőtársnak ezt a hozzászólását amit megtett, megköszönöm. Jelzem, hogy szó szerint ezt írtam, hogy tulajdonosi szerepkörhöz fakadóan határozat. Ezt szerettem volna elmondani.
Az ügyrendi pedig most ott jön, hogy én azt szeretném kérni, hogy ezt a tartalmat, amit ő megfogalmazott, kérjük meg főigazgató urat, hogy adja meg azt a fajta segítséget, hogy segítsen a határozat megfogalmazásában, olya módon, hogy a bevezetőrészben természetes módon le kell azt írni, hogy Nagykanizsa Önkormányzata, mint tulajdonos költségvetéséből nagy összegű inveztíciót a gép-műszer park fejlesztésre a lakossági szűrő ellátására adott az 2000. év folyamán is. Az OEP-pel megkötendő szerződés nagy meglepetést és hátrányos megkülönböztetést jelent, nem csak Nagykanizsa, hanem városkörnyéki lakossága számára is. Ezután jön az a határozati javaslat, amiben, hogy felkéri az OEP - nem tudom, hogy megyei, vagy országos kell-e megkérni - ezekben a dolgokban azt hiszem, hogy Szabó főigazgató úr és a munkatársai lennének azok, akik azokat speciális szakmai szavakat, és az illető személyt, vagy intézményt megkeresve, hogy kit szólítsunk meg és hogyan ebben adjon segítséget. Egy ilyen általános érvényű szavazást, ha adnánk azt hiszem, hogy az jó lenne.
Tarnóczky Attila: Elnézést kérek, én a vitát szeretném lezárni azzal, hogy Cserti képviselő urat megkérem ha megfelel, hogy polgármesteri beszámolóig a javaslatát készítse elő, és annak keretében döntsünk. Magát a meghallgatást meg úgy gondolom elvégeztük, hogyha ez a megoldás jó. Köszönöm szépen a főigazgató úrnak tájékoztatóját.
Szünetet tartunk. Tessék, akkor a tudomásul vételről tessenek szavazni.
A közgyűlés 15 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
445/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Kórház műszerfejlesztésének és rekonstrukciójának a szakmai feladatellátásra gyakorolt hatásáról, valamint az intézmény privatizációs lehetőségéről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.
Szünet
Előadó: Gáspár András ügyvezető
Tarnóczky Attila: Felhívom a figyelmet, hogy ez egy tájékoztató, megítélésem szerint döntésképes helyzetbe akkor kerülünk, hogyha elfogadtuk a közgyűlést, és kiderült, hogy a
Dr. Horváth György: Azt hiszem, hogy hiánypótló és alapos munka készült el arra, hogy távlatokban lehessen a város érdekében, illetőleg a felújítások érdekében gondolkodni. Ez egyértelműen dicséretes, viszont tudom, hogy nem illő, de mégis olyan dologra hívnám fel a figyelmet, amely megszívlelendő, pontosabban nagyon nehéz így eldönteni, hogy a sorrendiség, hogy miként van. Pontosan a leírtat olvasom fel azért, hogy nehogy valami olyan kerüljön elő, ami nem felel meg mondjuk a valóságnak. A táblázatból számomra nem derül ki a következő: ha egy hosszabb, vagy két szakaszból álló utcában, amit egy keresztutca oszt ketté, az egyik felén jó a járda, a másik felén pedig rossz, akkor a táblázatban átlagos adat szerepel? Úgy tűnik, hogy ezt a táblázat nem tudja kezelni ezt az egyszerű problémát. Ebben az esetben számomra nem világos, hogy miképpen, utalva az interpellációmra és a 134. helyen van a páratlan, 241. helyen van a páros sorrendben az Árpád utca. Na most a következő a pontosítási javaslatom, illetőleg hát tulajdonképpen figyelemfelkeltő úgy, ahogy alpolgármester úr mondta. A járdahálózat állapotát bemutató táblázatban a 241. sorszámon szereplő Árpád utcát a Rákóczy utca kétfelé osztja. Egy ez egy szűk, de forgalmas utca, az úttestet és a járdát nem csak a közelben lakók használják, nagy az átmenő forgalom. Erre jár pl. az autóbusz állomásra a Tungsram gyárba a vidékiek nagy része. A Magyar utca és Rákóczy utca közötti szakasznak a páros oldalán egyáltalán nem épült járda, páratlan oldalon pedig régóta rossz, helyenként használhatatlanná vált. Az egykori, ki tudja hány éves téglajárdára öntött aszfalt évekkel ezelőtt feltöredezett, és részben eltűnt. A töredezett tégla hiányok és süllyedések miatt közlekedésre alkalmatlan. Előfordult már az is, hogy egy hölgy a járdán lábát törte ebben az utcában. Tévedés ne essék, nem télen, nyáron történt a dolog, be is perelte az önkormányzatot, meg is nyerte a pert. Aki erre jár, az tudja, hogy ez már tarthatatlan, ez a járdaszakasz talán a legelsőként, vagy a legelsők közt kellene azt a 100-150 méteres szakaszt megépíteni. Ezt tudom most megint egy nem idevaló kérelem, de ez mint probléma jelentkezik, ugyanis a 134. vagy a 241. hely, ez kb. hat év.
Tarnóczky Attila: Az a kérésem lenne a képviselő urak, hogy az esetleges kérdéseket a Via Kanizsa ügyvezetőjével legyenek szívesek személyesen tisztázni – szerintem erre van lehetőség – ne most töltsük ezzel az időt. A listában módosítási javaslatot elfogadni nem tudok, ez egy tájékoztató, nincs mit elfogadni, illetve módosítani, ez a Via Kanizsa szakmai álláspontja.
Marton István: Nagyon alaposan átnéztem ezt a listát, és alapvetően azt kell, hogy mondjam, hogy elégedett vagyok vele, hiszen a testület elé olyan anyag került, ami hosszú évek hiánypótlása még akkor is, hogyha ennek a nyersanya zömmel a Via Kht-nál már egy jó ideje megvan. Amiért viszont szót kértem, hogy ugye ez az út- és járdahálózatról szól én kerestem benne a Téglagyári úttól a Kaposvári útig – tehát gyakorlatilag Kanizsa belső része, illetve Sáncnak az összekötésére, hogy hátha a járdahálózat állapotánál szerepel, de gondolom azt, hogy ilyen műfaji meghatározatlanság maradhatott ez ki belőle, mert a járda is és egyben kerékpárút is. Én azt hiszem, hogy az az út, már amióta önkormányzat létezik eléggé tragikus állapotban van, mozaikos törés van rajta, tehát mindenképpen valahova ezen a listán szerintem elég előkelő helyre, de el kell, hogy helyezzük, mert ez kb. 10-11 éve ígérgeti nekem annak idején a Hivatal, illetve ebben a témában a jogutódja a Kht és mind a mai napig nem készült el. Kérem, hogy a listára valahova tegyék fel, lehetőleg az elejére természetesen.
Tarnóczky Attila: Természetesen.
Antalics Dezső: …..
Kiss László: …..
Tarnóczky Attila: … reagálni, vagy majd a képviselő urakkal megbeszélni. Köszönöm szépen. Megítélésem szerint ezt az előterjesztést tudomásul kell vennünk, ennek megfelelően módosulhat, hogyha valóságos szakmai indokok vannak mögötte. Kérem, szavazzanak a tudomásul vételről.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
446/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a város útjainak és járdáinak állapotáról szóló tájékoztatót, valamint a felújításokat tartalmazó ütemtervet tudomásul veszi.
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Az anyag Önök előtt van, kiegészíteni nem óhajtom. Kérem a hozzászólásokat.
Röst János: Mindössze egy kérdésem lenne, januárban mit fog csinálni a testület, mert januárban nem tervezi az előterjesztő, hogy közgyűlést tart. Én úgy gondolom, hogy a költségvetés tárgyalása mindenképpen át fog húzódni januárra. Kérnék legalább egy napot megjelölni, amikor soros közgyűlést tartanánk.
Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom, hogy ettől függetlenül januárban nem lesz üdülés, valóban ülni fogunk. Tessék adni egy javaslatot. Egyébként a munkaterv – meg kell jegyezzem – az az okmányunk, amit rendszeresen az élet felülbírál. Ha nincs benne, ha benne van, szükség esetén üléseznünk kell januárban.
Balogh László: Két javaslat hiányom van, mert a bizottság ez ügyben állást foglalt. Igazából azt gondolom, nem biztos, hogy most ebben a félévben kell, hogy szerepeljen a közgyűlés munkatervében, de hosszabb távon biztos, hogy segítene. Két koncepcióról van szó: sokféle koncepciónk van tudom, és ez önmagában egy koncepció kritizálható is, de mégis szükséges, hogy legyen akár több is. Ez a két koncepció a médiakoncepció – akár most is segített volna, vagy segíthetne a mai közgyűlés kapcsán – és egy másik, ami szintén még közgyűlési szinten is elhangzott, egy turisztikai, idegenforgalmi koncepció. Én hosszabb távon javaslom, hogy a város megfelelő munkabizottsággal ennek a két fontos témának is járjon utána.
Tarnóczky Attila: Erre is csak azt tudom mondani, hogy semmi akadálya mindkét koncepció kidolgozásának, elkezdésének és mihelyt elkészült, be fogjuk hozni a közgyűlés elé.
Röst János: Abban bíztam, hogy Tarnóczky alpolgármester úr ad egy határnapot, amikor közgyűlést kíván tartatni januárban. Ha Ő nem tette meg, akkor én megteszem, ez január 15-e kedd és a költségvetés tárgyalása.
Tarnóczky Attila: Ellenjavaslatom lenne, január utolsó keddje, mert ezt szoktuk ugye meg és nem tudom, hogy január 15-ig – tekintettel itt az ünnepekre – minden megtárgyalásra kerülhet, amit meg kell tárgyalni.
Akkor azt javaslom, hogy a február 5-ét javítsuk ki január utolsó keddjére. Szavazhatunk erről? Közben még szót fogok adni a jelentkezőknek. Erről közben szavazhatunk? Kérem szavazzanak. Február 5-ét egy héttel előbbre hozzuk, és akkor van rá idő.
A közgyűlés 20 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.
Cserti Tibor: Én is ezt akartam javasolni, de hát nem találom a napirendi pontok között a 2002. évi költségvetés végszavazását. Most értelemszerűen akkor erre a pótlólagosan felvett januári napra kerül. Nem tudom miért nem volt bent egyébként az eredeti tervben egyébként.
Tarnóczky Attila: Még egyszer meg kell ismételjem, hogy ami nincs bent, az nem azt jelenti, hogy azt nem fogjuk tárgyalni. Ezt úgy kell érteni, hogy ezeket biztosan tárgyalni fogjuk, vagy majdnem biztosan, hogy pontos legyek.
Cserti Tibor: Most tényleg nem vitatkozom, de kötelező napirendi pontként szerepeltetni kell.
Tarnóczky Attila: Tessék javaslatot tenni. Mi a javaslata képviselő úr? A költségvetés beterjesztése. Ezt elfogadom, tehát a januári munkatervi időpontban a költségvetés is az anyagban szerepel, vegyük így.
Marton István: Bár mélységesen egyetértek azzal, amit két képviselőtársam az előbb felvetett – Cserti és Röst urakkal - de azért pontosítanom kell, mert a 2002. évi költségvetésről bizony-bizony van szó ebben az anyagban. Az igaz, hogy április 23-án és a költségvetési előirányzatok módosításáról rendelkezik ez a munkaterv, de való egy igaz és nagyon szomorú, hogy ez ebben nem szerepel. Én nem szavaztam meg ezt a január 29-i előterjesztését a költségvetésnek – nevezzük úgy, hogy II. fordulóját – azon egyszerű oknál fogva, hogy a mai naptól kezdve, ha van közte karácsony ha nincs, volt amikor ennek a testületnek az első évben ugye a két ünnep között is össze kellett ülni – ezt én nem kívánom – de ha valaki utána néz annak, hogy január 29-e az pontosan 6 hétre van a mai naptól és bizony, ha figyelembe veszem, hogy a szomszéd városban ezen a héten már meglesz a jövő évi költségvetés itt mi meg csak akkor fogjuk tárgyalni a II. menetet, sajnos minden eredeti gondolatmenet borult. Magyarul ez szét lesz lőve már a választási kampány oltárán sajnos.
Tarnóczky Attila: Köszönöm képviselő úr, a véleményét meghallgattam, tudomásul vettem.
Birkner Zoltán: Megjött közben a kedvem a hozzászólásra. Szeretném ott folytatni, ahol Balogh László képviselőtársam abbahagyta. Egy régóta terveztem már, de akkor most egészen pontosan szeretném, ha a januári közgyűlésen még egy napirend bekerülne pontosan ez a turisztikai koncepció elkészítése, illetve annak az előkészítése. Ez szóljon így akár odáig, hogy egy bizottság felállítással, a szakember bevonással mondjuk március 31-i hatállyal készüljön el. Egyszerű az oka, amiért ezt kérem. Volt szerencsém olvasni, most 43 másodéves főiskolásnak a 20 oldalas dolgozatát valamely turisztikai termékről vagy településről és két hallgató választotta Nagykanizsát és döbbenetes volt. Mind a ketten addig jutottak el a végkövetkeztetésben, hogy az első nagyon fontos probléma az, hogy nincs koncepció, a második nagyon fontos probléma, hogy nincs turinform iroda, aki ezt szervezhetné. És akkor mentek tovább sorjázva. Ha ezt egy 21 éves főiskolás észreveszi, akkor azt gondolom, hogy ezt a városvezetésnek is észre kell venni. Az a javaslatom, hogy január végére egy előkészítő anyag legyen meg és akkor ennek javaslatai alapján pedig március 31-ével egy koncepció az asztalra kerüljön.
Böröcz Zoltán: Én azt gondolom Marton úrral egyet kell értenem abban, hogy a költségvetési vita befejezése sürgős kérdés. És nem csak elsősorban azért, mert zavarhatja és esetleg a választási kampány indokolatlan mértékben beleavatkozhat, hanem elsősorban azért tartom fontosnak, mert mint tudjuk minden évben jelentkezhetnek sport egyesületek, kulturális, művelődési intézmények, tehát a nem oktatási szférába tartozó intézmények, akik önkormányzati költségvetési támogatást kapnak, akiknek az előfinanszírozásáról egyéb esetben nekünk külön döntéssel kell gondoskodni. Ez minden évben egy többletterv a közgyűlés számára. Én azt gondolom, valóban felelősen megcélozható a január 25-e – hozzátéve akár a mai nap is megcélozható lett volna megítélésem szerint – ha a szakbizottságok az elmúlt ülésükön ezt az előterjesztést december 6-i előterjesztést már megtárgyalják. Én nem tartom irreálisnak, sőt kívánatosnak legkésőbb január 15-i költségvetés II. fordulójában az elfogadást.
Tarnóczky Attila: Tegyen javaslatot képviselő úr, akkor szavaztatok róla.
Böröcz Zoltán: Január 15-e hangzott el. Én most nem tudom kapásból, hogy az éppen keddre esik-e de ha keddre esik, akkor azt gondolom január 15-én ez megtárgyalható.
Tarnóczky Attila: A vitát lezárom. Két módosító javaslat elhangzott. Az egyiket Birkner képviselő úr tette fel, ha jól értem a január végi közgyűlésen ugye a turisztikai koncepció előkészítéséhez szükséges koncepció legyen beterjesztve. Kérem szavazzanak erről.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: Böröcz képviselő úr javasolta, hogy a költségvetést január 15-én II. fordulóban terjesszük be a közgyűléshez. Kérem szavazzanak.
A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: Mindezek után kérem a határozati javaslatra a szavazást a munkaterv elfogadásáról. Kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
447/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2002. I. félévi munkatervét elfogadja.
Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök
Dr. Csákai Iván: Átolvasva az anyagot a mögöttes tartalomra hívnám fel a figyelmet arra, hogy 16 fő végezte ezt a munkát és a 4. oldalon, hogy ebben az évben lakáskiutalás történt és megfelelő számban 838 db pályázatot kellett feldolgozni a bizottság számára ez időnként munka utáni otthoni elfoglaltság is volt, úgyhogy csak dicséret érdemli őket. E mellett nem csak a Szociális és Egészségügyi Bizottsági feladatokat végezték el, hanem a Bursa Hungarica pályázati elbírálást is. Én nagyon köszönöm a szakosztálynak a munkáját. Kérem fogadják el.
Tarnóczky Attila: Magam is csatlakoznék a köszönő szavakhoz.
Röst János: Én azt hiszem, hogy nagyon korrekt előterjesztés készült, de azért szeretnék idézni belőle, ez pedig a 3. oldal közepén így hangzik: “az idei évben nyert immáron végleges elhelyezést a Családsegítő Központ és a Gyermekjóléti Szolgálat. A tárgyi feltéteket és a munkakörülményeket a kor színvonalának megfelelően alakította ki az önkormányzatunk” és itt folytatom, hogy “azonban (vastag betűvel) a személyi feltételek terén még hiányosságok tapasztalhatóak. A 2002. 2003-ra a törvényi rendelkezési van az intézményi létszámra vonatkoztatva. Megfontolásra érdemesnek tartjuk, hogy a hiányzó létszámot a költségvetésre figyelemmel lépcsőzetesen töltse fel az önkormányzat, így a kiadások is két évre osztódnának fel.” Ennyit idéznék az előterjesztésből, beszámolóból.
Most rátérnék a határozati javaslatra. Az ágazatnak a legégetőbb problémája a létszámhiány. Én meg szeretném kérdezni az illetékes osztály vezetőjét, hogy ugyanekkora városnál mint Nagykanizsa – mondjuk Zalaegerszegen – hány fővel többen látják el ugyanezt a feladatot. Erre majd egy választ kérnék.
A 2. pont a határozati javaslatnak – nem szívesen minősítem – de ez cinikus. Ugyanis azt állapítja meg, hogy a személyi felülvizsgálatot 2002. november 30-ra javasolja, ami azt jelenti, hogy egy másik polgármesternél várhatóan és egy másik közgyűlésnél kerülhet erre sor. Én azt hiszem, hogy ezt a közgyűlés nem vállalhatja fel, ha dönteni akar, akkor azt kellene neki megmondani, hogy kívánja-e támogatni a létszámot ez a közgyűlés, vagy nem kívánja támogatni. Én javaslom azt, hogy a határidő ne 2002. november 30-a legyen, hanem az évi költségvetés elfogadása legyen a határnap és igenis a közgyűlés mondja ki azt, hogy ebben a dologban állást kellene foglalni, vagy nem. Én azt hiszem, hogy az önkormányzatnak az egyik legfontosabb feladata a fiatalokkal való törődés, a fiatalok jövője és sokkal kevésbé fontos számomra pl. a bortorizmusnak a támogatása. Ennek függvényében kérem támogatni azt, hogy a 2. pontnál a határidő módosítási javaslatom az évi költségvetés elfogadási határnapja.
Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr! Önnek még egy dolog fontos, a működési költségek csökkentése, csak azt időnként elfelejti, időnként meg eszébe jut. Jelezném, hogy a törvény december 1-jével ír elő létszám módosítási kötelezettségeket. Úgyhogy ennek a közgyűlésnek ilyen kötelezettsége nincs. És engedje meg úgy gondolom célszerű, hogy a következő közgyűlés – mivel az ő költségvetési terhét fogja ez jelenteni – eldönthesse, hogy milyen ütemben, hány főt óhajt felvenni. Ez szerintem az az eljárás, amit nekünk akár erkölcsi okokból is követnünk kell.
Kelemen Z. Pál: Kerek és szép beszámolót kaptunk, jó eredményekről tudósít, viszont Önök a közgyűlés végén tárgyalni fogják az elutasított fellebbezéseket. Hogy ez mennyi munkát az az osztálynak, azt aki a bizottságban dolgozik, de gondolom mindenki más is pontosan tudja. Miből adódik ez? Az, hogy a rendeleteink nem mindig a valósághoz alkalmazkodnak. Ez abból adódik, hogy a rendeleteink túlságosan szigorúak a takarékosság okán különösen a szociális segélyezés területén, vagy ahol összefolyik a két ügy, az egészségügy, szociálpolitika területén például az ápolási segélyek területén a rendeleteink rendkívül szűk keblűek. Szűk keblűek akkor, amikor tudjuk azt, hogy kiegészítő családi pótlékot ma, ami korábban a rendszeres gyermekápolási segély volt 13%-kal többen vesznek igénybe, szűk keblű akkor, amikor tudjuk, hogy a családi pótlék reálértéke az elmúlt három évben 24.2%-kal csökkent.
Én úgy gondolom, hogy ezen a területen lépni kell. Példaként még egyet mondanék el, az ápolási segélyt. Mint köztudott, ez a minimál nyugdíj másfélszerese az egy családra jutó jövedelem. Ezért otthon marad valaki és a beteg hozzátartozóját – fogyatékos vagy beteg hozzátartozóját – ápolhatja és nem kell intézményről gondoskodnunk, nem kell építenünk további férőhelyeket szociális otthonokban, ápolási otthont nem kell létesítenünk, de nagyon sokan kiesnek erről a területről és nem tudják eltartani a hozzátartozójukat, mert tényleg olyan minimálisan húztuk meg az összegszerű határt, hogy e miatt egy csomó fellebbezés érkezik be és családokat hozunk egészen lehetetlen helyzetbe. Én tudom, hogy kevés pénzünk van, de a szociálpolitika az a terület, aminek a fejlődő társadalom – és úgy gondolom a mi társadalmunk fejlődő társadalom – többet tehetne.
Ezért egy határozati javaslattal egészíteném ki a beszámolót – lehet, hogy kicsit furcsának tűnhet a dolog – de teszem ezt azért, hogy az osztály munkáját a jövőben tovább segítsem, mozgásterét növeljem. A határozati javaslat így szól: (4. számú határozati javaslat) felkéri a polgármestert a szociális rendeleti rendszer felülvizsgálatára és a változó szociális körülményekhez való módosítására. Határidő: 2002. a költségvetés elfogadása. Felelős a polgármester.
Tarnóczky Attila: A javaslat elfogadását nem ellenzem, de azt meg kell, hogy jegyezzem, a szűk keblűséggel kapcsolatban, hogy ez a város kb. 100 millión Ft-tal többet költ ilyen célokra, mint ami támogatást ilyen célra kapunk. Szűk keblűnek magunkat nem tudom nevezni. Ez egyébként a segélyek esetében is igaz, hogy többet költünk – legalábbis költségvetés szerint – segélyekre, mint a lehetőségeink adnák.
Kelemen Z. Pál: Tény az, hogy a hasonló nagyságú városokat összehasonlítom Zalaegerszeget vagy Kaposvárt magunkkal, meg kell állapítanunk, hogy Nagykanizsa szegényesebb város, meg kell állapítanunk, hogy a lakossága szegényebb, ez indokolja a nagyobb szociális támogatást, vagy a több szociális támogatást.
Tarnóczky Attila: Én nem vitatkoztam Önnel, csak elmondtam a valóságos helyzetet.
Marton István: Képviselőtársaim foglalkoztak már a határozati javaslat tervezettel. Én a 3. ponttal foglalkoznék csak, amely ugye felkéri a polgármestert, hogy a szakosított szociális intézmény ideiglenes működési engedélyének meghosszabbítása érdekében végeztesse el az épület villamoshálózatára vonatkozó kötelező érintésvédelmi felülvizsgálatot és a felülvizsgálat során feltárt hiányosságok felszámolását szolgáló javaslatokat terjessze a közgyűlés elé. Ez a határidő, hogy a 2002. évi költségvetés elfogadása – ez a fából vaskarika tipikus esete, mert ha már elfogadták a költségvetést, akkor ugye ennek az anyagi vonzatával érdemben nem lehet foglalkozni, tehát mondjuk a költségvetés elfogadását egy héttel, két héttel illő ennek az anyagnak az elkészültének megelőzni, hogy legyen miről tárgyalni. Mivel a költségvetésről úgy tűnik legközelebb január 15-én tárgyalunk én kérem ide beírni azt, hogy január 15-e legyen ennek a határideje. Én most is azt mondom, hogy ennek a felülvizsgálata ennek az elektromos rendszernek sokkal indokoltabb, mint amit a későbbiek során önálló napirendi pontként fogunk tárgyalni.
Tarnóczky Attila: Elnézést kell kérnem, a 3. határozati javaslat minősített többséget igényel, de ha nem fogadják el, akkor sem történik semmi, ugyanis ez a munka meg van rendelve. Amikor megláttam az előterjesztést, azonnal intézkedtem, hogy egyetértve Marton képviselő úrral, hogy a balesetveszélyes keretből ezt csináltassuk meg. Határideje nincs, meg van rendelve. Erre a kérdésre nem tudok válaszolni.
Dr. Baranyi Enikő: Néhány mondatommal mintegy csatlakozni szeretnék Kelemen Z. képviselőtársam előbb elmondott gondolataihoz és egyben részben választ is szeretnék adni a Röst János által feltett kérdésre. Én úgy gondolom, hogy nem Kaposvár és Zalaegerszeg a hasonló nagyságrendű város és jó összehasonlítási alap, hanem csak akkor lehet összehasonlítani, hogyha olyan településsel hasonlítjuk össze Nagykanizsa városában e területen dolgozók számát, ahol hasonló a szociális rászorulók száma és sajnos tudnunk kell és szembesülnünk kell azzal a problémával, hogy Kanizsa ilyen szempontból nem hasonlítható össze ezzel a két megyeszékhellyel.
Tarnóczky Attila: Mielőtt Röst képviselő úrnak megadom a szót, megkérdezem osztályvezető asszonyt, hogy a kérdezett számot tudja-e?
Simánné Mile Éva: Válaszképpen én azt szeretném elmondani Röst képviselő úrnak, hogy valóban közel 10 fővel több Zalaegerszeg tekintetében az intézmény létszáma, azonban szeretném hozzátenni, hogy Zalaegerszeg Megyei Jogú Város módszertani feladatokat is ellát, amit az országban egyelőre 19 megyeszékhelyen látnak el. Őnekik ezért is van egyrészt magasabb létszám-engedélyük, illetőleg az ő intézményük egy szélesebb feladatkört is ellát, mint a mi Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálatunk.
Harmadrészben pedig amit nekünk szerintem nem más városokat figyelve, hanem nekünk majd mindenképpen azt kell figyelni, a nagykanizsai gyermeklétszám alakulása, hiszen ezt az előírt létszámot a Gyermekjóléti Szolgálat tekintetében csak a gyermeklétszám határozza meg, míg a Családsegítő Központ tekintetében csak a felnőtt lakosságszám fogja meghatározni. Véleményem szerint akkor lesz korrekt ez a testület, ha ezeket az adatokat folyamatosan kikéri a Népesség nyilvántartótól és ennek figyelembevételével fog dönteni a tényleges létszám helyzetnek a javításról, pontosabban, hogy hány főre kell, ha kell bővíteni ezt a létszámot. Én szakmailag ennyit tudok hozzátenni.
Röst János: Köszönöm a tájékoztatást. Én úgy gondolom, hogy Baranyi Enikő képviselőtársam még jobban megvilágította a problémát. Valóban Nagykanizsa sokkal rosszabb helyzetben van, mint mondjuk Zalaegerszeg vagy Kaposvár. Ilyen értelemben a létszám még indokoltabb és még egy szám nem hangzott el, hogy jelenleg ezt Nagykanizsán hány fő látja el. Azt tudjuk, hogy Zalaegerszegen 15 fővel többen vannak, én azt kérem osztályvezető asszonytól, hogy jelezze, hogy Kanizsán összesen hányan vannak. Abban a percben a képviselő testület talán fogékonyabb lesz arra, hogy az általam felvázolt problémát jobban megértse. Tisztelettel még egyszer kérném a testületet, hogy tegye lehetővé, hogy a költségvetés elfogadásakor döntsünk ebben. Akkor is lehet nemmel dönteni természetesen, de legalább ismerjük azokat a létszám-, illetve költségadatokat, ami ezzel jár, mert hogyha ez mondjuk 1 vagy 2 millió Ft-os többletköltséggel jár, akkor megfontolandónak tartom azt, hogy ezt elfogadja a testület.
Tarnóczky Attila: Erre is választ kérek majd. Azt megjegyzem, hogy egy embernek az alkalmazása az ugye nem 1 millió Ft-ba kerül, és ahányat alkalmazunk, annyiszor kell venni ezt az összeget. Akkor tájékoztatnám tisztelt közgyűlést, hogy ezen a címen, hogy működtetjük a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, az önkormányzat kap kétszer 11 millió Ft-ot. Összességében pillanatnyilag 21.5 millió Ft-ot költünk ugyanerre az intézményre. Kb. kiszámolható, hogy az erre adott állami pénzekből hány embert lehet még foglalkoztatni.
Törőcsik Pál: Igazán nem szándékoztam hozzászólni, csak itt most már evidenciaként hangzott el több képviselőtársam részéről, hogy összehasonlításként más megyei jogú városokkal, hogy itt szegényebbek az emberek, meg hasonló jellegű megállapítás, és hogy itt nagyobb apparátusra van szükség ahhoz, hogy a szociális problémákat kezeljük. Nem tudom, hogy ez egy szubjektív érzés, vagy pedig milyen felmérésekből vagy konkrét adatokból tették ezt a megállapítást a képviselőtársak. Ezt is jó lenne tudni, mielőtt kimondanánk ilyenfajta alapigazságokat, vagy annak szánt kijelentéseket megteszünk. Azt hiszem a közvéleményt itt Kanizsán ez is érdekli, nem biztos, hogy nekünk indokolt okvetlenül magunkat esetleg nem megalapozottan rangsorolni.
Tarnóczky Attila: Osztályvezető asszony, a jelenlegi létszámot meg tudná mondani?
Simánné Mile Éva: Legjobb tudomásom szerint a két ellátási formán 5-5 családgondozó végzi a munkáját. Ezen belül természetesen vannak a különböző szakfeladatokra munkamegosztásban dolgoznak. Én még a létszámról annyit tudok elmondani, hogy azt, hogy mennyinek kell lenni, ezt nem mi találjuk ki, meg nem az intézmény találja ki. Valóban van rá egy kormányrendelet, de azt is tudni kell a képviselőtestületnek, hogy volt már olyan a történelemben, hogy módosítottak kormányrendeleteket. Alapjaiban a feladatát el tudja látni a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, de azt látni kell mindenkinek, hogy a leterheltségük nagy. A leterheltségük pedig azért adódik, mert a jelenlegi gyermeklétszámon belül nagyon magas a veszélyeztetett gyermekek és családok száma. Ezen csak akkor lesz javulás elsősorban, ha a városnak a gazdasági helyzete is fog javulni, mert a veszélyeztetettségi okok mögött 90%-ban gazdasági okok mutathatók ki és ebből keletkezik a gyermekeknek, illetve a családjuknak hátránya.
Ez egy olyan kérdéskör e szakterületnek a szakmai létszáma, hogy ahogy alakul a városban az én felfogatom szerint a gazdasági helyzet, úgy fog alakulni a szociális és gyermekvédelmi feladatok ellátására fordítandó hangsúly is. Ezt előre megjósolni nem tudom Önöknek. Erre képtelen vagyok szakmailag is. Azt most látnom kellett és ezt leírta a megyei ellenőrzés is, hogy jelenleg leterheltek. Ezt ne tessék kérdezni tőlem, hogy hány %-ban, milyen fokban, mert lehet, hogy három hónap múlva ez a leterheltségi adat már mást fog mutatni. Én röviden ennyit tudnék hozzátenni.
Tarnóczky Attila: A vitát lezárom. Határozati javaslatok következnek, beleértve a módosító indítványokat. Először a beszámoló elfogadásáról, az 1. pont keretében. Kérem, szavazzanak.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: A 2. pontban, hogyha jól értettem Röst képviselő úr módosító indítványa van. Legyen szíves megismételni.
Röst János: A határidővel kapcsolatos a módosítás. Úgy szóljon, hogy nem 2002. november 30. legyen, hanem a 2002. évi költségvetés elfogadása. Gyakorlatilag lehetőséget teremtene arra a testület, hogy akkor döntse el, hogy kívánja-e támogatni, vagy nem kívánja támogatni.
Tarnóczky Attila: Nem támogatom tisztelt közgyűlés. Ilyen alapon már vettünk fel iskolába szabadidő szervezőket és utána a törvény megváltozott és kiderült, hogy nem kellett volna felvenni, úgyhogy megfontoltság kell ebben az ügyben. Kérem szavazzanak az indítványról.
A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: Kérem, szavazzanak az eredeti 2. határozati javaslatról.
A közgyűlés 23 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: Ha megengedik, a 3. annyiban módosítanám az elmondottak szerint, hogy az elvégzett munkákról a polgármester február 28-ig tájékoztassa a közgyűlést, mert még egyszer mondom megrendeltük, tehát ilyen értelemben túl van bonyolítva a dolog.
Szavazhatunk erről? Kérem akkor legyenek szívesek szavazni.
A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: Volt egy 4. kiegészítő javaslata Kelemen képviselő úrnak. Kérem, hogy mondja el legyen szíves.
Kelemen Z. Pál: Felkéri a polgármestert, hogy a szociális rendelet felülvizsgálatára és a változott szociális körülményekhez való módosítására. Határidő: 2002. január 20.
Simánné Mile Éva: Szeretnék ehhez hozzászólni. Bizonyára Önök előtt is ismert, hogy a Parlament elfogadta a szociális törvénynek a módosítását. Minden önkormányzatnak kötelező lesz felülvizsgálni az önkormányzati rendeletét. Ezt nem tudom január 20-ig lefolytatni.
Tarnóczky Attila: Meddig lehet?
Simánné Mile Éva: Amíg a törvény adja azt a kötelmet. Igyekszünk.
Tarnóczky Attila: Mi legyen akkor a határidő?
Simánné Mile Éva: Az első negyedév, március 30. Több más szempontból is át kell majd dolgoznunk a rendeletet, és hogy akkor csak egyszer kerüljön a közgyűlés elé.
Kelemen Z. Pál: Aggályos, ugyanis költségvetést érintő kérdésről van szó. Mi módosíthatunk valamit márciusban, amire a költségvetésünk el lesz fogadva tulajdonképpen már nem lesz összegszerűségben miről tárgyalnunk. Mindenképpen bizonyos részeit a szociális segélyezési részeit előtte tárgyalni kell, aminek anyagi vonzata van. Én továbbra is tartom magamat ehhez.
Tarnóczky Attila: Értem, bár a költségvetést bármikor lehet módosítani. Ez menetrendszerű. Kérem szavazzunk a képviselő úr eredeti javaslatáról.
A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Cserti Tibor: Egy kompromisszumos javaslatot döntésre megfontolásra javaslok. A szakmai előterjesztésnek megalapozottnak kell lenni, ezért én a 2001. évi zárszámadás elfogadásának határnapjáig javaslom módosítani a határidőt. Ez azért lenne érdekes, mert ugye pontosan az indítványoknak, a kritikai észrevételeknek az volt a fő érve, hogy nem leszünk pótlólagos pénzügyi források birtokában. Most a zárszámadás az biztos, hogy ezt a pozíciót megadja ezért a döntési lehetőséget is megadja, ezért javasoltam.
Tarnóczky Attila: Kérem szavazzanak erről. Ugyan nem lehetne az SzMSz szerint.
A közgyűlés 9 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza:
448/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2002. november 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
Felkéri a polgármestert, hogy az elvégzett munkákról 2002. február 28-ig tájékoztassa a közgyűlést.
Határidő: 2002. február 28.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Szociális Osztály)
Előadó: Dr. Baranyi Enikő elnök
Tarnóczky Attila: Nem kér senki szót, a vitát lezárom. Vegyék elő a Szociális Bizottság határozati javaslatát. Kérem az 1. határozati javasltról a szavazást.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: A 2. határozati javaslatban anyagi okok miatt minősített szótöbbség kell, ennek megfelelően kérem igennel szavazzanak.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
449/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2002. március 31.
Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
Határidő: 2002. március 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
Előadó: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök
Tarnóczky Attila: Kérdezem a Gazdasági Bizottság valamely képviselőjét, hogy óhajtanak-e szóban valamit hozzátenni az előadottakhoz. Úgy látom, hogy senki. Engedjék meg, hogy annyi módosító javaslatot tegyek a 2. pontban, hogy beszúrjuk a polgármester szót a költségelemzéssel terjessze két szó közé, mert magának a Vízműnek nincs előterjesztési joga. Ez az egyetlen oka ennek.
Kérem szavazzunk az 1. határozati javaslatról.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Röst János: Ideje múlt, szerettem volna javasolni, hogy a parancsnok urat, ha megjelent a körünkben, akkor üdvözöljük. Amennyiben szót kíván kérni, akkor adtuk volna meg neki. Ennyi lett volna a javaslatom.
Tarnóczky Attila: Elnézést kérek, Önnek teljesen igaza van képviselő úr. Mentségemre szolgál, hogy nem látom parancsnok urat most sem. Állva talán észrevettem volna. Parancsnok úr, óhajt valamit hozzátenni pótlólag az előterjesztéshez.
Dr. Tolnai Sándor: Köszönöm, nem.
Tarnóczky Attila: Következik a 2. határozati javaslat a beterjesztett kis közbeszúrással. Kérem szavazzanak.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: 3. pont minősített többséget igényel, kérem szavazzanak.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 3. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
450/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2002. április 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
Kovács Antal igazgató
Dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok
Határidő: 2002. február 29.
Felelős : Tüttő István polgármester
Kovács Antal igazgató
Határidő: azonnal
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Talán senki sem akar hozzászólni, ennek nagyon örülnék. Köszönöm szépen a vitát lezárom. Kérem, a határozati javaslatról szavazzunk.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
451/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a “foglalkoztatást elősegítő támogatások felhasználása” témakörben végzett ellenőrzésről készült jelentésben foglalt hiányosságok felszámolására a mellékelt intézkedési tervet elfogadja.
Felkéri a polgármestert az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásáról történő folyamatos tájékoztatásra.
Határidő: az intézkedési terv szerint
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Via Kanizsa Városüzemeltető Kht)
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Mint mindannyian tudjuk, a műszaki-informatikai szak hála Istennek szeptemberben indulhat, ennek a számítógépes beszerzési támogatásáról szól az előterjesztés. Ki óhajt hozzászólni? A vitát lezárom. Köszönöm szépen. Minősített többséggel döntsünk a határozati javaslatról. Kérem, szavazzanak.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
452/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2002. évi költségvetés terhére 18 millió Ft-tal támogatja a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány keretein belül 2002. szeptemberében induló műszaki informatikai alapképzés szak indítását. A támogatási összeget 2002. május 31-ig a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány számlájára utalja.
Határidő: 2002. május 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Művelődési és Sportosztály)
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Annyit magyarázatul hozzá kell tennem, hogy azért került ez ide, mert a tornaterem teljes felújítása a beruházási szabályzat szerint beruházási okmányköteles. De nem ezt akarjuk megcsinálni, hanem a villamoshálózat rekonstrukciójának a megjavítását. Az előterjesztésben itt van a fedezet igénye: 2 millió 640 ezer Ft. Ez rendelkezésre áll a balesetveszélyes alapban. Nem pénzt kérünk Önöktől, hanem a beruházási okmánynak a tudomásul vételét.
Óhajt-e valaki szólni? Nem, köszönöm szépen. A vitát lezárom. Kérem a határozati javaslatról szavazzanak. Az elfogadáshoz szótöbbség szükséges.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
453/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola tornatervem és kapcsolódó kiszolgáló helyiségeinek felújításához a beruházási okmányt jóváhagyja.
Határidő: 2002. december 31.
Felelős : Tarnóczky Attila alpolgármester
(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)
Előadó: Balogh László bizottsági elnök
Tarnóczky Attila: Szerintem egyértelmű, alkalmazkodik a jelenlegi képzési elképzeléseinkhez, illetve a tanulók létszámához.
Dr. Horváth György: A szokásnak megfelelően gondos előkészítés és jó tervezet van, amelyet az előző évek bizonyítottak. Arra hívnám fel a figyelmet, hogy a 2. oldal 5. sorában – nem akarom olvasni – itt a megkezdődik a három középiskolai osztály, utána pár sorral lejjebb mintha másik képzésnek a folytatása lenne. Nem egészen egyértelmű, de azt hiszem ez a határozati javaslatok szempontjából nem különösebben érdekes.
Tarnóczky Attila: Az irodalmi része talán nem fontos az előterjesztésnek, de a határozati javaslat talán az. Más hozzászóló nem lévén a vitát lezárom.
Két határozati javasltról kell döntenünk ha jól látom, mégpedig minősített többséggel. Az első következik, kérem szavazzanak.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: 2. határozati javaslat következik minősített szótöbbségként. Kérem szavazzanak.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
454/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2002. szeptember 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
Határidő: 2002. február 1.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Művelődési és Sportosztály)
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Az előterjesztés Önök előtt van. Kíván-e valaki szólni? Úgy látom nem, a vitát lezárom. Első határozati javaslat minősített többség igényeltetik. Kérem, szavazzanak.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: Szerintem a másodikhoz is minősített többség kell, kérem szavazzanak.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja és a következő határozatot hozza:
455/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Felkéri a polgármestert, hogy a használati megállapodást a VÍZMŰ-vel kösse meg.
A használati megállapodás terjedjen ki az állami vagyonátadást követően megvalósult, valamint a későbbiek során megvalósuló víz közmű létesítményekre.
A használati díj mértékét 2002-től, a 2003. évi vízdíj megállapításakor határozza meg a közgyűlés az üzemeltető javaslata alapján. A használati díj számításának alapja az üzemeltetésre átadott létesítmények éves értékcsökkenési leírásának 1 m3 vízfogyasztása leosztott mértéke.
Határidő: 2003. évi vízdíj megállapításakor
Felelős : Tüttő István polgármester
Az előkészítő munkát és a jóváhagyást az éves költségvetés ügymenetéhez kell igazítani.
Határidő: 2003.évi költségvetés elfogadásáig
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Pénzünkbe ez sem kerül, csak az ÁFA-t előlegezzük meg. Kíván-e valaki hozzászólni? A vitát lezárom. A határozati javaslat minősített szótöbbséget igényel. Kérem, döntsünk.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
456/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy Társulásos formában valósuljon meg a Kisbagolai hegy zártkerti ingatlanok vízellátása. A fejlesztést önkormányzati beruházásként a 2002. évi költségvetésben 3.375 e Ft-tal szerepelteti. Felhatalmazza a polgármestert a Társulattal a megállapodás megkötésére.
Határidő: 2001. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)
Előadó: Marton István elnök
Tarnóczky Attila: Szeretném, hogyha a határozatban benne lenne a megköszönjük lelkiismeretes és eredményes munkájukat, de elnök úrnak átadom a szót, hogyha kíván szólni.
Marton István: A bizottságunk nem véletlenül döntött így, hogy mi legyen a határozati javaslat, mert mi fóriasan fogalmazva kellően szerényre vettük a figurát, de engedjék meg nekem, hogy a munkában résztvevő minden belső és külső bizottsági tagnak a maximális elismerésem hangján szóljak. Itt mintegy három oldalon át nagy vonalakban összefoglaltuk ennek a könyvtárnak a megvalósítását. Nem volt ez olyan egyszerű munka, mint kívülálló szemlélők elképzelhetik, hiszen háromszor is voltunk kritikus pillanatban. Ez azt jelenti, hogy kb. háromszor hiúsulhatott volna meg ennek az építménynek az elkészülte, amiben jelen pillanatban is vagyunk. Mindig arra törekedett a bizottság minden tagja velem együtt, hogy a döntéseinket konszenzussal hozzuk meg. Nem kompromisszummal, tehát sohasem három kettőre hoztuk, hanem konszenzussal szinte kivétel nélkül 90- valahány százalékosan: 5:0-ra vagy éppen 4:0-ra, mert nagyon ritkán előfordult az, hogy esetleg bizottsági tag hiányzott. Ez annyira nem volt jellemző, hogy ez a bizottság, amely az önkormányzat egyetlen viszonylag hosszú ideig tevékenykedő ingyen bizottsága volt – azért mondom, hogy viszonylag hosszú ideig, mert 27 hónapig dolgozott ez a bizottság – azt hiszem, hogy mindenkinek örömére és a bizottság tagjai is megtalálták benne az örömüket még akkor is, hogyha tényleg sokat fáradoztak mindenféle anyagi elismerés nélkül.
Tarnóczky Attila: Más hozzászóló nem lévén a vitát lezárom Két határozati javaslatot láthatnak. Elsőként szavazzunk a megszüntetésről azzal a kiegészítéssel, amit javasoltam: megköszönve lelkiismeretes, eredményes munkájukat mindannyiuknak. Kérem, döntsünk.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: A másik a kitüntetés ügy. Nem egészen ide kapcsolódik, de szavazzunk róla. Nagy baj nem történhet.
A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
457/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2001. december 18.
Felelős : Tüttő István polgármester
Határidő: 2001. december 18.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)
Szünet
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Senki sem kíván szólni, a vitát lezártam. Három határozati javaslat áll Önök előtt, ezekről fogunk szavazni. Első határozati javaslat következik, egyszerű többséggel, kérem szavazzanak.
A közgyűlés 7 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: Következik a második. Egyszerű többséggel, kérem szavazzunk.
A közgyűlés 8 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: Következik a harmadik. Ehhez viszont már minősített többség kellene. Kérem, szavazzanak.
A közgyűlés 8 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját nem fogadja el.
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Képviselőtársaim megkapták, ott van Önök előtt a 9 %-os változat. Felhívnám a figyelmet a táblázatnak a kompenzáció részére. E szerint az önkormányzatnak a bagolai kedvezményeken felül kb. 1.5 millió Ft-ot kellene a szemétszállító cégnek fizetni. Ennek figyelembevételével nyitom meg újra a vitát.
Marton István: Azt hiszem, hogy a 9% elfogadható, bár még ezen is el lehetne gondolkodni némi önmérséklet hatására. Lévén, hogy a hulladékszállításból keletkező extraprofitot az teszi lehetővé alapvetően, hogy a Kanizsán kívüli települések is a bagolai szeméttelepre hordják a szemetet. Nem tudok róla, hogy önkormányzati döntés lett volna rá, hogy mi ezt megengedtük. Én itt úgy érzem, hogy az NSR, tehát a Nagykanizsa Saubermacher-Ryno mondjuk négy fős kft-nél kell keresni a gondot. Ez kétségtelen, hogy a szállításban és az NSR működtetésében is extraprofitot eredményez. Én úgy gondolom, hogy a 242. tv. 6. §-ában az lett meghatározva, hogy jár a kompenzáció, ha megfelel a feltételeknek. Én úgy gondolom, és azt hiszem, hogy nem árt ha idefigyelnek képviselőtársaim, még akkor is ha most kezdtük el a délutáni menetet. Nagyon nem árt ha idefigyelnek, hogy a Kanizsa elkülönítettségét részben elfogadva, de részben cáfolva a könyvvizsgálói megállapításokat csak akkor lehetne mérlegelni, hogyha az összes adat a rendelkezésünkre áll és mivel ez nem történt meg, ezért teljesen egyértelmű, hogy a 242-es törvény 6. §-át nem lehet alkalmazni. Ebből adódik az, hogy az 1.5 millió Ft-os kompenzáció irreális. Én úgy gondolom, hogy ez a két tényezőnek a második, a nagyobbik tényező, nem állja meg a helyét. Különben ha megállná, akkor nem hiszem, hogy sok értelme lett volna annak, hogy levegyük 9%-ra. Én azt javaslom, hogy a 9%-ot fogadja el a testület, és még akkor is nagyon úriember módjára járunk el.
Tarnóczky Attila: Ha jól értem képviselő úr szavait, akkor a 9%-ot kompenzáció nélkül fogadja el a közgyűlés.
Marton István: Igen.
Gyalókai Zoltán: Tulajdonképpen egyetértek Marton úrral, plusz egy adalék ehhez. Az ügyvezető-igazgató úrtól nem kaptunk választ arra, hogy 2001-ben hány új lakás vesz részt tulajdonképpen a hulladékgyűjtésben és várhatóan 2002. januártól, illetve az év folyamán mennyi fog pluszban jelentkezni. Ennek hatására szerintem az 1.5 millió Ft kompenzációt el is lehet felejteni, mert várhatóan az új belépőktől ezt az összeget bőven befogják szedni.
Dr. Csákai Iván: Mindenhol azt látjuk, hogy egy díjfizetésnél alapdíj is szerepel. Ennek az alapdíjnak a kibontását nem tudja senki sem, hogy ez mit takar. Szeretném kérni, hogy a lakosság is megértse, hogy mit takar ez az alapdíj. Kérem leírni, hogy ezért mit kell teljesíteni, ha egyáltalán teljesíteni kell a cégnek.
Tarnóczky Attila: Az én véleményem szerint – megpróbálhatjuk kidolgozni – az alapdíj léte arról szól, hogy ez a cég akkor is létezik és költségekkel működik, ha egyetlen gramm szemetet ebben a városban nem gyűjt be. De nap mint nap körbejárja a város összes épületét, vagy nem nap mint nap, de rendszeresen körbejárja, költségek feltétlenül felmerülnek. Egyébként az előterjesztés ezt a problémát érzékelve, az alapdíj emelését nem kezdeményezi és szándékaink szerint hosszabb időn belül ez inflálódna értékében legalább is.
Budai István: Korábban, mikor ezt a kérdést elnapoltuk hátrébb, akkor én érzékeltettem úgy érzem, hogy nincs kellőképpen alátámasztva költségelemzéssel az az ár, amelyik előttünk van. Én zavarban vagyok ilyenkor, amikor százalékokat mondunk, hogy 8-9-10, vagy akármennyi. Nekem az a véleményem, hogy a költségelemzésnek korrektnek kellene lenni, a költségelemzés alapján kellene az árakat képezni, amire én úgy gondolom, hogy nem volt módunk meggyőződni annak a valódiságáról, mert a könyvvizsgálói jelentés ilyen vonatkozásban azt hiszem nem győzött meg senkit, hogy tényleg annyi az az annyi. Viszont ha nem az elemzés alapján állítom össze az árakat és ha az alatt állapítok meg árakat a szolgáltatónak, akkor igenis a 242-es rendelet 6. § 6-os bekezdését alkalmazni kell, mi szerint a különbséget az önkormányzatnak ki kell fizetni. Ott tartunk, ahol elindultunk, hogy nem tudom, hogy a 9%-e az igaz, vagy a 10-e az igaz, vagy akármennyi az igaz, mert én abban a költségelemzésben így, ezek után nem bízhatok meg.
Nekem az a véleményem és kezdeményezném is, hogy ezt a kérdést még egy fordulóban járjuk csak körbe.
Tarnóczky Attila: A kezdeményezést én magam nem támogatnám, ennek súlyos önkormányzati tehertétele lehet a díjemelés elhalasztása okán és a felmerülő kompenzációs igények okán. A szellemmel egyetértek, de úgy gondolom ez a táblázat, amely itt van előttünk, ebben az ügyben valóságos előrelépés. A kompenzációs igények tekintetében a vitát pedig le lehet majd később is folytatni a közgyűlés döntésétől függően.
Makrai Márton: Elő szeretném vetni azt, hogy tulajdonképpen nekünk van egy érvényes szerződésünk, amely 2003. január 1-ig érvényes a törvény szerint, ami azt tartalmazza, hogy egy meghatározott díjnak az inflációs emelése lép érvénybe január 1-től és ez alapján van a díjmegállapítás. Az önkormányzatnak természetesen joga az, hogy ezt a díjat kevesebb, vagy akár ingyenes mértékben is megállapítsa, a kompenzációt ehhez képest kell megszabni.
Ahogy a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy 2001. január 1-től életbe lépett az új hulladéktörvény és az az alapján megszabott rendeletek, amelyek több feladatot rónak az önkormányzatra is. Ebből az önkormányzat a mai napig egyet sem tett meg a helyi rendelet kivételével. Én úgy gondolom, hogy szabályozni kellett volna a közszolgáltatást a törvény szerint, megalakítani az új rendeletet, ehhez módosítani a szerződést, vagy pályázatot kiírni és az alapján lenne arra lehetőség, hogy díjelemzést vagy költségkalkulációt kérjen az önkormányzat. Én úgy érzem, hogy egyoldalúan alkalmazza az önkormányzat azt, hogy miránk kötelező az új törvény meg a rendelet, az önkormányzatra meg nem, illetve a szerződést nem veszi figyelembe az önkormányzat.
A díjkalkulációhoz megadtuk a költségelemzést, adtunk egyet februárban is és most decemberben is. Én úgy érzem, hogy ezt lehetne ellenőrizni anélkül is, hogy odaküldik a könyvvizsgálót egy nem önkormányzati társasághoz a teljes céget vizsgálni, ez azt hiszem nem volt szokás a városban, illetve egy szolgáltatónál sem volt még erre példa.
A táblázat, amit benyújtottunk, több változatot tartalmazott. Az egyik az volt, hogy az alapdíj nem kerülne emelésre és 11% lakossági díjemelés lett volna így, miránk nézve ez 10% lett volna és ha az alapdíj nem emelkedik, akkor a bagolai kedvezmény is eltűnt volna. Ehhez képest a bizottsági ülésen volt egy olyan változat, hogy a bagolai kedvezményt ne hárítsuk át az összes lakóra, mert az furcsa lenne, azt állná az önkormányzat, illetve volt itt egy délelőtt, hogy 9%-ra módosuljon. Ez a 9% a táblázat szerint egy 110-es edény ürítésénél 2 Ft-ot jelent, nem tudom, hogy érdemes-e ezért bevállalni 1.5 millió Ft-os kompenzációt, illetve vitatni a szerződésnek az érvényességi ügyét, vagy jogosságát. Én úgy gondolom, hogy az a 10% nem túlzott, nem az inflációhoz kellene hasonlítani, hanem ennek lényegesen magasabb a tartalma. Ahogy azt elmondtam, az ötszöri edénymosás, ami benn van az új rendeletben, illetve a környezetvédelmi vizsgálatok, amit a törvény előír, ezeknek plusz költsége van. Nem egyszerű költségről van szó, hanem ez egy folyamatos továbbiakban is jelentkező költség, mert a környezetvédelmi felülvizsgálat alapján egy tervet kell készíteni, ez kb. 9 millió Ft összességében az NSR-re nézve, az valószínű, hogy ránk fogják tovább hárítani, illetve a terv alapján különböző feladatokat fog előírni a Környezetvédelmi Felügyelet, amiket nekünk majd végre is kell hajtani. Ezeket vettük figyelembe a díjemelésnél, plusz azt az ötven gyűjtőpontnak az üzemeltetését, amelyekhez Önök a pályázati pénzt megnyerték.
Nekem az a véleményem, hogy a 10% elfogadható, a 2 Ft nem jelent plusz terhet a lakosságra, mert hiszen az alapdíjban 250 Ft kedvezményt kaptak ebben az évben.
Marton István: Úgy gondolom, hogy az előbbi hozzászólásom elég világos volt. Képviselőtársaim, akik Önök közül elolvasták a könyvvizsgálónak az anyagát, azok tudják, hogy ennek a kft-nek az éves adózott nyeresége az 50 millió Ft fölött várható. Ebbe 1.538 eFt-os kompenzáció, illetve ha ráteszem az ÁFÁ-t, akkor durván 1.850 eFt-ról vitatkozni sem szabadna, de különösen nem szabad és ezt hangsúlyoznom kell, hogy az elkülönítettséget csak akkor lehet vizsgálni, ha megvizsgáljuk bent az összeset és azon belül külön Kanizsát. Mivel a könyvvizsgáló úr leírja a jelentésében, hogy csak a kanizsai adatokat kapta meg, ez azt kell, hogy mondjam, nem fair. Ebből adódóan a vizsgálat eredménye sem lehet reális. Ha én azt mondom Önöknek, hogy mondjuk egy első osztályú futball klub költségvetése fél milliárd forint évente és van két szponzor, aki 100-100 millió Ft-ot ad be. Kérem szépen, ki az a vezető – teljesen mindegy, hogy sportról van szó, vagy bármilyen gazdasági társaságról – aki a kétszer 100 millió Ft-ot nem tudja beadni, akár ugyan azt is két helyre.
Erről szól itt a történet, hogy itt rajtunk kívül több tucat településnek a szemetét hordják oda. Én úgy gondolom, hogy egy extra lehetőség a Saubermacher-Ryno Kft-nek az, hogy oda hordhatja a városi szeméttelepre, amire érdemi engedélye soha nem volt a közgyűléstől. Hallgatólagosan tudtunk róla, eltűrtük, extraprofithoz juttattuk. Ezek után vitatkozni ilyen kevés összegről számomra egyszerűen döbbenetes. A bagolai tétel azt hiszem, hogy mindenkinek tiszta, ezzel nem is volt gond, nem is volt vita, de hogy még erről az 1.7, illetve ÁFÁ-val 1,8 millió Ft-ról vitázzunk, ez számomra felfoghatatlan. Egyértelmű, hogy nem támogatom, bőven elég a 9%.
Tarnóczky Attila: Az érveit előbb is értettük. A vitát lezárom. Elsőként szavazásra bocsátom Marton képviselő módosított indítványát, mi szerint a közgyűlés fogadja el a 9%-osként előterjesztett változatot az egyéb kompenzációt 1.538.000 Ft-os része nélkül. Kérem erről szavazzanak.
A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
66/2001.(XII.19.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 66/2001.(XII.19.) számú rendelete a települési szilárd hulladék szállítási díjáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tarnóczky Attila: Ugyan az SzMSz előbbi módosítása még nem lépett életbe, én e szerint szeretnék eljárni. Kalmár képviselő úr szóban nem kívánja kiegészíteni az előterjesztését. Kérem szavazzunk bizottság elé utalásáról.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
458/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, valamint az Ügyrendi és Jogi Bizottságot Dr. Kalmár Béla képviselőnek az Alsó-Szabadhegyi úttal kapcsolatban benyújtott önálló indítványának megtárgyalására.
Határidő: 2002. január 31.
Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök
Tóth László bizottsági elnök
Röst János: Úgy gondolom, hogy az önálló képviselői indítvány önmagáért beszél, jelenleg Nagykanizsa város területén ipari területre …az önkormányzat vásárol területeket, ennek lehetőségét ez a beterjesztés megadja. A javaslat szerint a 2002-es költségvetés céltartalékába 100 millió Ft összeget különítenénk el, aminek egy lehetősége lenne, olyan földterület vásárlása, amely nem tartozik az Ipari Parkhoz.
Jelenleg az Ipari Park fejlesztése blokkolva van, nem kívánom ezt kifejteni, hogy milyen okok miatt, de jelenleg a dolog nem működik, ha megjelenik egy befektető Nagykanizsán, akkor gyakorlatilag nem tudunk kiárulni semmilyen területet. Ez vonatkozik azokra a területekre is, ahol a befektető nem akar bemenni az Ipari Parkba, vagy olyan jellegű a tevékenysége, amelyik nem illeszthető az Ipari Park funkcióhoz, vagy a logisztikai funkcióhoz. E miatt javasoltuk. Annak nagyon örülök, hogy Birkner Zoltán javaslatára a költségvetés elé került, amit én kértem. Ő nem volt itt, és amikor javasolta nagy örömömre szolgált, hogy az Ő javaslatát megszavazták ilyen értelemben. Mindenképpen a költségvetést érinti, én azt kérném, hogy a költségvetéssel egy időben kezeljük ezt a témakört és nyilvánvaló, hogy a költségvetés részeként kell ezt megszavazni, illetve támogatni. Arra kérném a képviselőtestület tagjait, hogy támogassák indítványunkat. Ez céltartalékot képezne, gyakorlatilag akkor kerülne elköltésre, hogyha a közgyűlés egyébként a részeseményeknél a döntéseit meghozza, ilyen értelemben az elkötelezettsége is feltételes.
Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy szavazzunk a bizottságok elé utalásról. Kérem döntésüket.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
459/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri valamennyi bizottságát Röst János és Tóth László képviselők munkahelyteremtő beruházáshoz földterület vásárlása tárgyában benyújtott önálló indítványának megtárgyalására.
Határidő: 2002. január 31.
Felelős : valamennyi bizottsági elnök
Budai István: Egyetértek azzal, hogy a bizottság elé vigyük, azonban akkor a végrehajtás határidejét ki kellene tolni február 1-re, mert így akkor nem fér bele. Én január 1-jét írtam és én úgy gondolom, hogy amit én itt leírtam, azt sok-sok példával tudnám illusztrálni, és ha úgy gondolja a tisztelt közgyűlés, akkor szíveskedjen magáévá tenni ezt az indítványomat és szavazza annak idején majd meg.
Tarnóczky Attila: Képviselő úr bármikor módosíthatja majd a javaslatát, ilyen probléma nincsen. Kérem szavazzunk a bizottság elé utalásról.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
460/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot Budai István képviselőnek a kerékbilincselések megszüntetése tárgyában benyújtott önálló indítványának megtárgyalására.
Határidő: 2002. január 31.
Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök
Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök
Tarnóczky Attila: Ezt a bizottságok megtárgyalták tudomásom szerint.
Kiss László: A helyzet rövid vázlatával szeretném képviselőtársaimat emlékeztetni a témára, amely a következő. A Szentendrei utca alsó szakaszának a lakói kb. 800 méterre laknak a legközelebbi buszmegállótól és ezen helyzet megoldása érdekében tettem azt a javaslatot, hogy a Szentendrei utca és a Miklósfa utca, a gyékényesi út torkolatának közelében egy újabb buszmegálló létesítésével az itt lakók ezen gondját meg tudjuk szűntetni.
A bizottságok, akik fel voltak kérve a kérdés tárgyalására, pozitívan álltak hozzá és én kérem a közgyűlést, hogy a határozati javaslatot fogadja el. Egyetlen módosítással, hogy a határidő ne 2001. december 31. legyen - mert az már túl rövid ennek az anyagnak az elkészítéséhez - hanem január 31, hogy a jövő évi költségvetés kapcsán még erről tárgyalhassunk.
Tarnóczky Attila: Hozzászóló nincs, akkor a vitát lezárom. Kérem az elhangzott módosítás figyelembevételével a határozati javaslatról szavazni.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
461/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a VIA Kanizsa Kht-t, hogy a Miklósfa utca és a Szentendrei utca csatlakozásának környékén buszmegálló létesítésének előkészítését a Zala Volán Rt és a Zala Megyei Közútkezelő Kht bevonásával végezze el.
Készítsen egy előzetes költségkalkulációt és terjessze a Közgyűlés elé.
Határidő: 2002. január 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Via Kanizsa Városüzemeltető Kht)
Tarnóczky Attila: Ez is egy régóta tárgyalt kérdés, bizottsági tárgyaláson túl van. Kérdezem képviselő urat szólni kíván-e?
Kiss László: Ez valóban egy szakállas téma már tekintve, hogy a közgyűlés bizottsági rendszere véleményem szerint és sokunk véleménye szerint már nem állja ki a mai kor követelményeinek a próbáját. Ezt a közgyűlés első időszakában Birkner képviselőtársam által elmondott turisztikai bizottság és turisztikai feladat meghatározás is nagyon jól mutatta. Ezért bátorkodtam én ezt az indítványt még egyszer előterjeszteni annak ellenére, hogy két évvel ezelőtt a közgyűlés már lesöpörte az asztalról ezt a javaslatot.
Ezt az indokolja, hogyha valaki a városban közlekedik tapasztalhatja, hogy esténként már csak elvétve találkozunk kivilágított kerékpárral. A várakozni tilos táblával jelölt helyeken sorban ott állnak a járművek. Intézkedés nincs, nem történik. Van ugyan kerékbilincselés, de erre vonatkozóan már vannak elképzelések, hogy hogyan kellene ezt a jövő évtől kezdődően kezelni. Horváth György képviselőtársunk nem egyszer interpellált olyan ügyben, hogy a szórakozóhelyről kijövő vendégek milyen hatással vannak a környék nyugalmára. Én azt hiszem ezek mind olyan kérdések, amiket a közgyűlésnek nem szabadna egyszerűen negligálni, tudomást sem venni róla, hanem ezzel ténylegesen foglalkozni kellene. Ehhez viszont egy szakmai bizottságra lenne szükség, amelyik a város közrendjét és közbiztonságát lenne hivatott felügyelni.
Annak idején a bizottság létrehozását a közgyűlés lesöpörte az asztalról, ennek ellenére én javaslom a közgyűlésnek ezen indítvány kapcsán is - de van Györek László képviselőtársamnak egy másik indítványa, amelyik a bizottsági rendszer átalakításáról szól - és az előbb elmondottak, az idegenforgalom mind-mind azt indokolják, hogy a közgyűlésnek végig kellene gondolni, hogy működőképes-e az a bizottsági rendszer, amely most a közgyűlés munkáját előkészíti és támogatja.
Én úgy vélem, ha valaki minden szempontot végiggondol, meg kell, hogy állapítsa, ez a rendszer sajnos nem működik. Ennek jele az is, hogy Gazdasági Bizottsági ülésre hétfő este kapunk ömlesztve 250 oldalas anyagot, amiről csütörtökön délután már tárgyalnunk kellene. Úgy vélem, hogy a közgyűlésnek kisebb létszámú, de sokkal szakmaspecifikusabb bizottsági rendszerrel kellene dolgoznia. Képviselő társaim, ha nem kíváncsiak a mondandómra, akkor abba is hagyhatom. Folytathatom alpolgármester úr?
Tarnóczky Attila: 3 perc 25 másodperc után vagyunk, úgyhogy nagyon röviden legyen szíves folytatni.
Kiss László: Nem 5 perc az első hozzászólási lehetőség?
Tarnóczky Attila: Ez nem első hozzászólási lehetőség, nincs az SzMSz-ben szabályozva a kérdés. Legyen szíves folytatni.
Kiss László: Én arra kérném a közgyűlést, hogy gondolja meg az előző döntését, amikor lesöpörte az asztalról a közrendi bizottság létrehozását. Akkor az indok az volt, hogy a kialakult politikai egyensúlyt, vagy egyensúlytalanságot nem célszerű megbontani. Gondoljuk végig ennek a közgyűlésnek már nincs egy éve a Hivatalban.
A következő évben választások lesznek és ha egyszer mi módosítjuk ezt a bizottsági rendszert, akkor a következő közgyűlés kénytelen lesz egy sokkal célratörőbben működő szakmai bizottsági rendszert létrehozni, ahol van idegenforgalmi bizottság, külön van gazdasági bizottság, a városüzemeltetéssel külön bizottság foglalkozik, mert a jelenlegi öszvér megoldásokkal sajnos mindig csak túlnyomórészt - hangsúlyozom - túlnyomórészt rossz döntéseket hozunk. Ezt mindenki végigkövetheti az elmúlt három év folyamán.
Ezért arra kérem a közgyűlést, hogy hozzon egy olyan rendeletet és ezt végül is nem muszáj most meghozni, hanem 2002. március 31-ig visszatérhetnénk arra, hogy a közgyűlés megreformálja a bizottsági rendszerét. Tekintve, hogy a választásokig már csak 8-9 hónap van hátra. Nem szükséges ezeket a bizottságokat létrehozni, a jelenlegi bizottsági rendszer működhet még, csak arra kérem a közgyűlést, hogy a jövő érdekében hozzon létre egy racionálisabb bizottsági rendszert. Az eredeti indítványom csak egy bizottságra vonatkozott, de én hajlandó vagyok ezt és kértem is a Gazdasági Bizottságot, hogy egy olyan ajánlást fogalmazzon meg, hogy vizsgálja felül a közgyűlés a bizottsági rendszerét. Olyan bizottsági rendszert alkosson meg, amivel a következő közgyűlés hatékonyan tud működni és ezért kérem, hogy erre térjünk vissza március 31-ig.
Tarnóczky Attila: A vitát megnyitom, ugyanakkor azt kérem, ha lehet túl nagy vitát ne nyissunk. Eléggé meggyökeresedett álláspontok vannak itt egymással szemben, igen steril vitának ígérkezik ami előttünk áll.
Röst János: Úgy tűnik, le akar beszélni bennünket Tarnóczky Attila alpolgármester úr. Megpróbálok rövid lenni. Én azt hiszem, hogy Kiss László véleményét lehet osztani. Én is úgy gondolom, hogy erre szükség lehetne, viszont most ennek a létrehozását nem támogatom. Egy kialakult bizottsági rendszer van, ami valamilyen szinten működik. Inkább arra kellene a hangsúlyt fektetni, hogy működőképesebb legyen. Viszont, hogy áthidaljuk a problémakört, azt lehetne javasolni, hogy működik a tanácsnoki rendszer, ha ebben úgy érzi Kiss László úr, hogy legyen gazdája, én javasolnám akár Kiss Lászlót is tanácsnoknak, aki ad hoc bizottsággal érdemben tudná kezelni ezt a problémakört.
Új bizottságot én nem javaslok, úgy gondolom, hogy ezt a következő testületnek kell megoldani, a visszalévő időszakra semmilyen módon nincs értelme a bizottsági szakaszokat teljesen szétszedni. Így is nehezen működik, egy új létszámmal működő, új emberekkel működő bizottsági rendszer teljes mértékben a jelenlegit is rosszabbá tenné.
Tarnóczky Attila: Tanácsnok kinevezése nem része a napirendnek.
Kelemen Z. Pál: 1999. májusáig működött egy Jogi, Ügyrendi és Közrendi Bizottság, amelyben az előző ciklusban a rendőrség képviselője részt vett. Ez a bizottság közbiztonsági kérdésekkel is foglalkozott. Az akkori SzMSz módosítás a bizottságtól ezt a feladatkört elvette.
Úgy vélem nem jártunk el helyesen, mikor így döntöttünk. A jelenlegi bizottsági rendszer mondjuk szerves fejlődésként jött létre az elmúlt 10 évben. Én nem állítom, hogy ez egy matyó hímzés és ez maga a tökéletesség, de tény, hogy működőképes a mai napból pl. bizottsági szakból beérkezett határozat 18 volt, vagy előterjesztés, amiről még vitát sem nyitottunk, hanem egyöntetűen döntött a közgyűlés. Ha valami bizonyítja a jól előkészített bizottsági munkát, akkor ez bizonyítja.
Beszéljünk szakmai kérdésről, mert itt politikai kérdés ilyen dologban fel sem merülhet. Én nem hiszem, hogy egy közrendi bizottságtól kivilágítottak lennének a kivilágítatlan biciklik. Nem hiszem, hogy egy közrendi bizottságtól a diszkókban nagyobb rend lenne és a diszkók előtt, mint bárhol máshol. Nem hiszem, hogy ettől valaki betartaná a KRESZ-t. Természetesen lehet ezzel foglalkozni, lehet ezzel még egy bizottságot csinálni. Különösebb értelme nincsen. Én úgy gondolom - és abban a bizottságban, amiben én dolgozom az az álláspont alakult ki - hogy áthidaló megoldásként alakuljon ki egy olyan bizottsági rendszer, hogy a Jogi és Ügyrendi Bizottság kapjon közrendi feladatokat, a bizottság dolgozza ki ennek a működési formáját olyan módon, hogy kit von be a bizottsági munkába: Rendőrséget, Határőrséget, Tűzoltóságot, Közterület Felügyeletet, esetleg Polgárőrséget és ebben az irányban el lehet mozdulni. Új bizottság szervezése csak a bizottsági vízfejet növelné, valójában érdemi munkához nem vezetne. A jó szándékát Kiss László úrnak megértem és tiszteletben tartom, de úgy érzem, hogy előterjesztése nem szakmai.
Tarnóczky Attila: Közrendi bizottság hatáskörrel kibővíteni az Ügyrendi és Jogi Bizottságot sem tudjuk a mai napon megítélésem szerint. Ez egy másik tárgyalást, illetve megfontolást igényel.
Birkner Zoltán: Röviden szeretném a saját véleményemet elmondani ebben az ügyben. Mit is kért az utolsó mondataiban Kiss László képviselőtársam Önöktől, tőlünk? Azt, hogy március 31-i hatállyal dolgozzunk ki egy új bizottsági rendszert, ami természetesen szeptemberig már nem kerül bevezetésre és az új közgyűlés bizottsági rendszerét jelentené. Az a kérdésem, hogy ezzel mi a probléma. Gyakorlatilag én mindenkitől hallottam már a bizottsági munkáról, vagy munkára vonatkozó kritikát. Mindenki azt állítja, hogy vízfejű, mindenki azt állítja, hogy ilyen, vagy olyan. Most volt egy javaslata Kiss László képviselőtársamnak és ezzel el is állt egyébként az eredeti ötletétől, csak ezzel szeretné előidézni ezt a változást, hogy gondolkodjunk rajta. Én arra kérem Önöket, hogy gondolkodjunk rajta, szavazzuk meg, üljünk össze, találjuk ki az új rendszert, mert azért az volt a tapasztalatom, hogy ’98-ban sem foglalkoztunk azonnal ezzel, hanem bizony ’99 második fele volt az első időszak, amikor a bizottságok kérdés előkerült. Az nem igaz, hogy a következő közgyűlés majd aztán holnap után, szeptember 28-án majd nekiáll és megalkotja az új ügyrendjét. Nem így történt gyakorlatilag most sem. Éppen ezért jó Kiss László javaslata és én azt szeretném, hogyha alpolgármester úr erről szavaznánk.
Tarnóczky Attila: Minden javaslatról szavazni fogunk, a vitától óvtam a testületet, rossz sejtéseim beigazolódtak.
Kelemen Z. Pál: Nem olyan nagyon nagy vita és nincs is közöttünk igazából nagy vita, csak eltérő álláspont. Én úgy gondolom, hogy ez a közgyűlés ne határozza meg a következő közgyűlés SzMSz-ét mondjuk ebben az időben. Bízzuk rájuk. Lesz, aki közülünk tagja lesz, lesz aki nem. Én úgy gondolom, hogy eddig egyetlen közgyűlés sem tett az utána következő közgyűlésnek ajánlást. Nagyon helyesen tették. Tapintatosak voltak, rájuk bízták, hogy hogyan döntenek Ők. Ezt a tapintatosságot kérném ebben az esetben is.
Tarnóczky Attila: A vitát lezárom. Kiss László képviselő urat kérem, hogy fogalmazza meg módosító indítványát és mondja meg, hogy az eredeti határozati javaslat visszavonásra került, vagy sem, mert most így is lehetet érteni a dolgot.
Kiss László: Az eredeti határozati javaslatot visszavonom, és a következőt kérném szavazásra feltenni. Az önálló képviselői indítvány kapcsán Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy határoz, hogy a bizottsági rendszer felülvizsgálatára 2002. március 31-ig visszatér. Azt gondolom automatikusan a jegyző a felelős és a határidő már elhangzott.
Tarnóczky Attila: Ez tehát a határozati javaslat, kérem szavazzanak.
A közgyűlés 12 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
462/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Kiss László képviselőnek a bizottsági rendszer felülvizsgálatára vonatkozó indítványának megtárgyalására 2002. március 31-ig visszatér.
Határidő: 2002. március 31.
Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
Törőcsik Pál: Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy közgyűlésünk hozott egy döntést, amelynek értelmében a Laktanya Kápolnát a Jézus Szíve Plébánia részére 10.000 Ft-os áron tulajdonba adja.
A vonatkozó gazdasági törvények értelmében a tulajdonba kerülőnek ÁFA fizetési kötelezettsége van, melynek alapja az ingatlan forgalmi értékének a mértéke. Én ezért a következő határozati javaslatot adnám elő és kérném a képviselőtársaimat ennek támogatására. A közgyűlés megbízza polgármester urat, hogy a Laktanya Kápolna forgalmi értékének megállapítására ingatlanforgalmi szakértőt bízzon meg. A szakértői vélemény elkészítésének határideje 2002. január 31., felelős polgármester. Ezt kérem, hogy támogassák képviselőtársaim.
Tarnóczky Attila: A határozati javaslat elhangzott, van-e valakinek hozzászólása? Úgy látom nincs, a vitát lezárom. Kérem döntsenek az ismertetett határozati javaslatról.
A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
463/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Laktanya Kápolna forgalmi értékének megállapítására ingatlanforgalmi szakértőt bízzon meg.
Határidő: a szakértői vélemény elkészítésére: 2002. január 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Magam a “B” változatot, a Széchenyi terves változatot támogatom. Az előterjesztés mellékeli a különböző szakértői véleményeket, tudok más jellegű szakértői véleményekről is. A közgyűlésé a döntés, de közgyűlési döntésre szükség van, mert olyan állapotot teremtene, hogy valami baleset történik, mi nem tudunk, nem akarunk.
Kiss László: Azt hiszem egy olyan kérdés előtt állunk, amit jól végig kell gondolnunk tekintve, hogy egy közintézményről van szó. Ez a közintézmény, mint minden közintézmény kötelezve van arra, hogy adott időközönként felülvizsgáltassa a villámvédelmi-, elektromos- és érintésvédelmi rendszerét. Ez a vizsgálat a HSMK-nál legutóbb 1998-ban történt meg, ennek kapcsán az érintésvédelmi vizsgálat megfelelő minősítést kapott, a villámvédelem ugyancsak megfelelő minősítést kapott és az elektromos tűzvédelmi vizsgálat kapcsán voltak bizonyos hiányosságok felsorolva a jegyzőkönyvben, amelyek olyan jellegűek voltak, hogy a régi korábbi szerelési módra vezethetők vissza. Sodrott vezetékkapcsolatok, szigetelőszalaggal szigetelve, amelyek ma már nem felelnek meg az előírásoknak. Ezeket a vezetékkapcsolatokat kifogásolta legtöbb esetben a szakvélemény. Minden egyes helyiségben tett megállapítása azzal fejeződik be, hogy megfelelő és javaslatokat tesz a sodrott vezetékkapcsolatok, a vezetékek nem megfelelő színjelölése és egyebeknek a kijavítására. A végső minősítés úgy fejeződik be, hogy nem megfelelő, tekintettel a felsorolt hiányosságokra, de írja, hogy ezeknek a hiányosságoknak a kijavítása, a hibák kijavítása feltétlenül szükséges.
Ha valaki ezt a jegyzőkönyvet végigolvasta, akkor annak alapján látható, hogy igen ezeket a hibákat ki kell javítani, de ez a javítási igény nem azonos egy teljes, átfogó elektromos rendszer felújítással, több 10 millió Ft-ért. Én úgy vélem, hogy a Hivatalnak és az önkormányzatnak nem az elektromos rendszer teljes felújítására kell pályázatot kiírnia és nem azt kell megterveztetnie, hanem a feltárt hiányosságok kijavítására kell szakemberektől ajánlatot kérni.
Úgy tudom a ház vezetője kísérletet is tett erre és egy levélben kérte még ’98-ban a közgyűlésnek az anyagi támogatását. Ebben elhangzott, hogy mi az, amit Ő saját erőből meg tud csinálni a saját karbantartójával és mi az, amire közgyűlési támogatást kér. A vizsgálatot végző szakember véleménye alapján akkor 600.000 Ft-ot kért, akkori árakon ezen hiányosságok kiküszöbölésére.
Én most nagyon csodálkozom, hogy az elmúlt három, lassan most már négy év - mivel ’98 januárjában volt ez a vizsgálat - az elmúlt négy év alatt hogyan növekedett ez az összeg a 150-szeresére, mert már két ütemben 90 millió Ft-os elektromos felújításról beszélünk.
Én úgy vélem, hogy ez a jelenlegi előterjesztés semmiféleképpen nem alkalmas arra, hogy ezt a kérdést megtárgyaljuk, ezt alaposabban át kell gondolni és én kérem az előterjesztőt, hogy ezt vonja vissza. Még csak annyit szeretnék tenni, hogy a kiegészítésben van ugyan két szakvélemény – most nem akarom a cégeknek a nevét felolvasni – de hozzá kell tennem, hogy az egyik a felújítás tervezője, eleve érdekelt az ügyben, a másik pedig egy olyan cég, aki ugyancsak pályázatot nyújtott be a felújítás végrehajtására. Kvázi ő is érdekelt lehetett volna.
Úgy vélem, hogy ebben a kérdésben egyedül és kizárólag az eredeti felülvizsgálatot végző szervnek a véleménye az indifferens, az elfogadható és annak alapján kell nekünk ezt a kérdést kezelnünk.
Én arra kérem a közgyűlést, hogy ezt a napirendet az előbb elhangzottak és az eredeti ’98-as jegyzőkönyv alapján vegye le a napirendről, még egyszer ezeket a jegyzőkönyveket átvizsgálva, ha kell külső, független szakértő bevonásával még egyszer felülvizsgálva a kérdést, térjünk erre vissza, mert ez így ilyen összegekkel azt hiszem több, mint aggályos az elfogadása esetén.
Tarnóczky Attila: Kiss László képviselő úrnak ügyrendi javaslata volt a napirendről való levétel. Erről szavaztatnom kell. Nem támogatom egyébként. Kérem, szavazzanak róla.
A közgyűlés 12 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tarnóczky Attila: Kérem Kiss László urat, hogy nevezze meg, hogy mikorra kell a kérdéssel újra foglalkozni, mikor legyen a határidő, mert ez is kötelességünk.
Kiss László: Úgy vélem, hogy egy alapos és elfogulatlan szakvélemény kialakításához kb. két-két és fél hónapra van szükség, én február végét javaslom.
Tarnóczky Attila: Legyenek szívesek erről is szavazni, a javítási teendők tekintetében új előterjesztés készül. Kérem, szavazzanak.
A közgyűlés 15 szavazattal és 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
464/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hevesi Sándor Művelődési Központ elektromos hálózat átépíti munkáit független szakértő bevonásával ismételten felülvizsgálja.
Határidő: 2002. február 28.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály)
Tarnóczky Attila: Február végéig előterjesztést készítünk. Egyébként meg kell jegyeznem, hogy nem növekedett nem tudom hány száz szorosára a költség, ez egy rekonstrukció. Amiről Kiss képviselő úr beszél, az meg egy javítás. A javításról fogunk előterjesztést készíteni.
Tarnóczky Attila: Köszöntöm a megjelent vendégeinket, pályázókat. (Nem tudom itt vannak-e?) Sorban szólítanám Önöket egy-egy rövid nyilatkozat erejéig, kívánnak-e zárt ülést ügyükben.
Dóró János: A nyílt ülés mellett teszem le voksomat.
Tarnóczky Attila: Farkasné Bali Judit jelen van-e? Az Ő esetében zárt ülést kell tartanunk.
Gyertyánági Endre: Nyílt ülést kérek.
Lukács Ibolya: Nyílt ülést kérek.
Nagy Csaba: Szintén nyílt ülést kérek.
Röst János: Szeretném kérni alpolgármester urat, hogy polgármester úrnak az a kérése, hogy szeretne jelen lenni ezen a szavazáson, illetve a vitán. Az a kérés, hogy várjuk meg vele ugyanúgy, mint a többi napirendi ponttal. Kérem, hogy méltányolja a közgyűlés.
Tarnóczky Attila: Én polgármester úrral beszéltem az ebédszünetben. Azt mondta, hogyha nem érkezne addig haza amíg mi végzünk, akkor tárgyaljuk le a teljes napirendet. Ezt javasolnám egyébkén Önöknek, különben nem tudom, hogyan fogjuk megőrizni a határozatképességet. Kíván-e a javaslatáról szavaztatni képviselő úr?
Röst János: Akkor viszont kérném, hogy ami előbbre van napirendi pont, azokkal kezdjük, tehát a polgármesteri beszámolóval, költségvetéssel, illetve az interpellációkkal, mert a sorrend szerint Ők következnek.
Tarnóczky Attila: Nem képviselő úr. Úgy döntöttünk az elején, hogy ezeket a napirendi pontokat a végére tesszük, szemben ezzel a napirendi ponttal, úgyhogy nem látom a problémát a magam részéről, elnézést kérek. Kérném Doró János urat, fáradjon a mikrofonhoz. Kívánja-e a pályázatát kiegészíteni?
Dóró János: Igen, élni szeretnék a lehetőséggel. Én úgy gondolom, hogy amikor 1989-ben e testületnek az elődje felvállalt egy olyan feladatot, ami nem kötelezően ellátandó feladata az önkormányzatnak, akkor egy nagyon nemes cselekedetet tett. Önök ezt megtoldják azzal, hogy ennek a kereteit a mai napig biztosítják és 20-30 millió Ft-ot áldoznak arra, hogy ennek a városnak lapja legyen. Én elolvastam a pályázatot és úgy döntöttem, hogy megpályázom, de nem avval a szándékkal, amit a pályázatból ki lehet olvasni, ugyanis a pályázat kiírója annyit kér a jelölttől, hogy jelentkezzen arra, hogy a továbbiakban is legyen szíves és költsön el 20-30 millió Ft-ot mindenféle cél és meghatározottság nélkül. Erre abból kell következtetnem, hogy én amikor a pályázat megjelent, akkor megkértem a polgármester urat levélben, faxban, hogy úgy mint az ügy gazdája, legyen szíves és bizonyos adatokat bocsásson a rendelkezésemre. Nem tudom, informális csatornákon eljutott hozzám, hogy Ő azt írta rá, hogy megadni mindent, ennek ellenére számomra az derült ki, hogy – mondjuk a helyzeteket a pályázatomban leírtam – 1989. óta ennek a lapnak nincs meghatározva a feladata. Ez a lapalapítónak a kötelessége, ezt az önkormányzat mind a mai napig elmulasztotta és lemondott arról a jogáról, ami törvény adta, hogy megszabja a lapnak a jellegét, feladatát és célját.
Gyakorlatilag az önkormányzat felé a pályázónak úgy kell állnia, hogy azt csinálok, amit akarok, mert nincs kijelölve az az út, amelyen el kellene indulni. Ugyancsak elmulasztotta az utóbbi 3.5 évben az Oktatási Bizottság, illetve a Gazdasági Bizottság, sőt a felügyelő bizottságot is valamilyen szinten ide kell sorolnom, ennek a lapnak az ellenőrzését. Én hiába kértem, úgymond nagy általánosságban, hogy csak legalább egyet láthassak ilyet, amiből ki lehet indulni. Ilyet én nem kaptam. Most ezt nem szemrehányásként mondom, hanem ezzel is azt szeretném igazolni, hogy istenigazából az önkormányzat, a képviselőtestület nem vállalja fel azt a feladatot, hogyha valamit alkottam, annak megadja a célját és elkötelezettségét, vagy bárminek nevezzük.
Innentől kezdve én úgy gondolom erről a pályázatról, hogy itt csak alternatívákat lehet felvázolni, hogy milyen elképzelései lehetnek az önkormányzatnak. Most elnézést, hogy a képviselőtestület helyett gondolkodom, de én úgy gondolom, hogy meg lehet azokat a dolgokat vizsgálni, hogy mire vezettek az eddigi eredmények.
Én úgy látom, és az élet is ezt igazolja, hogy az ingyenesen szórt újságokat nem olvassák többen, sőt a mostani rendszerben be sem jut a lakásokba a lap, mert ugye a mi házunkban is, meg még nagyon sok helyen, egyszerűen azt mondják, hogy szórólapot nem kérek és már a lépcsőház előtti közös szórólap konténerbe rakatják be a lakók az újságot. Én úgy gondolom, hogyha lenne a lapnak igazán kifejezett célja, akkor sem jut el az olvasókhoz, ezen el kellene gondolkodni. Bizonyára ez magyarázza azt is, hogy egy gazdasági társaság annak ellenére, hogy kap egy lehetetlen nagy lehetőséget mégpedig azt, hogy felvegye a versenyt a kereskedelmi lapokkal, amit én nem tartok helyesnek a saját szemszögemből, nem tud vele élni. Hirdetési bevételei, amely reményeket akkor még a közgyűlés megfogalmazott, mikor arról határozott, hogy most pedig 20.000 példány fölött fogjuk megjelentetni a lapot, nem váltotta be. Egyszerűen a hirdetési piacon nem tud a lap jelen lenni, nem tud a jóindulatú önkormányzati támogatás mellé letenni forintokat, amivel bizonyítaná az életképességét, vagy pedig azt, hogy valahol a köztudatba ez a lap értékes, mert a hirdetők is elkerülik.
Ezért én annak ellenére, hogy - most ezt jogosan mondhatom, hogy ennek a lapnak én voltam legtovább a főszerkesztője - 7 évet húztam le és munkatársaként is azt hiszem, hogy még mindig a rangidősek közé tartozom annak ellenére, hogy négy éve eltávolítottak és gyermekemnek tekintem ezt az újságot, de most azt mondom, hogy szülői szeretet ide, vagy oda, most már ezt a gyereket nyakon kell ütni. El kell gondolkodni azon, hogy akarja-e az önkormányzat továbbra is ilyen formában működtetni az újságot, amelynek egyrészt nincs meghatározva az alapító által való feladata, nincs a lapnak szerkezete. Egyszerűen egy olyan üzenő füzetté vált, amely a legegyszerűbb módszerrel segíti az Önök párviadalát, ami nem biztos, hogy szerencsés.
Tarnóczky Attila: Elnézést kérek jelölt úr, legyen szíves korlátozni a bevezetőjét, hiszen javarésze le van írva a pályázatában.
Dóró János: Nem, erre csak akkor utalásokat tettem, de akkor most ki kell mondanom. Van egy alternatíva, hogy az önkormányzat úgy gondolja, hogy tovább működteti ebben a formában a lapot és megy tovább minden ilyen nívón amilyen van, vagy pedig dönt arról, hogy ismét visszatér az árus példányhoz. Kevesebb példányban, biztos olvasótáborhoz juttatja el a lapot és korlátozza ezt az iszonyatos mennyiségű pénzt, ami – mondom – nem kötelező odaadni, mert ez valahonnan óvodáktól, iskoláktól kerülnek ide és ilyen formában működteti, vagy egyszerűen kimondja az önkormányzat, hogy erre a lapra nincs szükség.
Felajánlom azt a segítségemet, hogy nem mint pályázó, hanem én ezeket a dokumentumokat elkészítem, ha úgy gondolja a képviselőtestület, hogy ezen érdemes elgondolkodni.
Tarnóczky Attila: Következik az esetleges kérdésfeltevések időszaka Dóró János úr esetében. Önöké a szó képviselő hölgyek, urak. Úgy látom kérdés nincs. A vitának ezt a részét lezárom. Farkasné Bali Judit nincs jelen úgy látom továbbra sem. Következzék Gyertyánági Endre úr. Minden jelentkezőt arra kérnék, hogy 5 perces időhatáron belül próbálja kiegészíteni az írásbeli pályázatát.
Gyertyánági Endre: Csak néhány gondolattal szeretném kiegészíteni a benyújtott pályázatomat. Úgy érzem mindamellett a problémák mellett, amit itt az előttem szóló elmondott a lappal kapcsolatban úgy érzem, hogy változásra van szükség. Ami hiányolható az újságból az, hogy az emberek úgy érzik, hogy nem szólhatnak bele, nincsen beleszólási lehetőségük. Nem tölti be a társadalmi nyilvánosság szempontjából azt a szerepet a lap, amelyet be kellene töltenie. Nincs aki írja ezt az újságot.
Úgy gondolom, hogy erősíteni kell az újságírással kapcsolatos kompetenciákat a lapnál. Nagyon fontosnak érezném azt, hogy egy közösségi dimenziót kapjon ez az újság. A szerkesztésébe bevonásra kerüljenek mindazon szellemi kapacitások a városban, akik felajánlják a segítségüket, hogy egy színvonalasabb újságot lehessen előállítani.
Nagyon fontosnak gondolom még a lapnak a gazdasági menedzselését, amit véleményem szerint fontolóra kellene venni, hogy külön válasszák az újságnál a főszerkesztői és a gazdasági igazgatói, vagyis az ügyvezetői munkakört. Úgy hiszem, hogy a két tevékenység nem fér össze. Az újságíró etikai kódex szerint nem fér össze, hogy az újságíró-főszerkesztő gazdasági kérdésekkel foglalkozzon. Ez mindenképpen megoldásra vár. Abban az esetben természetesen, hogyha Önöknek is az a szándékuk, hogy a lap gazdaságilag megerősödjön. Vagyis a ráfordított támogatások, mindazok a támogatási összegek, amelyek jelenleg csak egyoldalúan áramlanak ki, egy olyanfajta befektetést jelentsenek, ami egy többletbevételt képes termelni.
Úgy gondolom, hogy a lapnak a többletbevételeit arra kellene fordítani, hogy egy színes magazin formában jelenjen meg, mert ha nem négy szín nyomású a lap, akkor a hirdetési piacon sem versenyképes a mai körülmények között.
Nagyon fontosnak érzem emellett még a lapnak a régiós kiterjesztését. Nem azt a problémát vetném fel, hogy szükség van-e a lapra, úgy gondolom, hogy az kétségtelen, hogy szükség van. Egy sokkal erősebb, regionálisan is működő újságra lenne szükség.
Dr. Gőgös Péter: Egy kérdést szeretnék feltenni Gyertyánági úrhoz. Tudomásom szerint Ön a civil fórum szervezésében aktív részes, ez a szervezet pedig egy választásokon indulni szándékozó szervezet. Milyen módon tudná így a lap függetlenségét garantálni, pártsemlegességét?
Gyertyánági Endre: Úgy érzem, hogy a civil fórummal kapcsolatban egy alapvető félreértésről van szó. Ez nem politikai szervezet. A szándékunk szerint Nagykanizsán és a régióban működő civil szervezeteket fognánk össze egy érdekegyeztetés, érdekérvényesítés céljából, valamint azon tartalmi célok elérése érdekében, hogy megvalósuljon a civil szervezeteknek az összefogása, valamint olyan non profit szolgáltatásokat nyújtsunk, amelyek elengedhetetlenek a mai körülmények között. Nem politikai szervezetről van szó, nem támogatunk politikai pártokat, sem jelölteket nem állítunk.
Tarnóczky Attila: Más kérdés képviselőtársaim úgy látom nincs, a vitának e szakaszát lezárom. Következik Lukács Ibolya főszerkesztő asszony a pályázók közül.
Lukács Ibolya: Amint Önök a pályázatomban is olvashatták, a pályázatom végéhez egy ajánlást csatoltam, amely a Kanizsa Újság első számának címoldalán jelent meg. Azért kívánok mindenképpen rámutatni erre, mert az előttem szólókkal ellentétben én úgy gondolom, hogy akkor, 1989-ben már az akkori Városi Tanács, illetve a kiadó meghatározta bizony ennek az újságnak a feladatát, a szerepkörét és a célját is.
Úgy gondolom, hogy 1999. óta, amióta a lap terjesztését kiterjesztettük arra, hogy a lakosság teljes egésze megkaphassa, akkor vált igazán teljessé az a cél és szándék is, amellyel 1989-ben – közel negyven év után – újra indították ezt az újságot. Én úgy gondolom, hogy ’97 óta Önök, illetve az elődeik, az előző közgyűlés tanúja volt annak, hogy egy fejlődési folyamaton keresztülment ez az újság, nem csak a terjesztésre tekintettel, hanem a tartalmi kívánalmaknak is jobban megfelelt. Önök tanúi és azt hiszem, hogy közreműködői is annak, hogy ez az újság bizony információhordozó, nem csak kétoldalú, hanem többoldalú, hiszen az önkormányzat és a lakosság, a civil szervezetek és intézmények között olyan információ áramoltatásnak az eszköze, amelyre – én úgy gondolom – ma Nagykanizsán más példa nincsen.
Amikor 1999-ben ezt az új működtetési formát elhatározta a közgyűlés, akkor ismét egy kívánalmat fogalmazott meg. Ez a kívánalom nemcsak a terjesztésre és a gazdasági működtetésre vonatkozott, hanem tartalmi kívánalmakat is megfogalmaztak, hiszen akkor mondta ki a közgyűlés a határozatában, hogy igen ennek az újságnak az a feladata, hogy információt hordozzon és közvetítsen.
Én úgy gondolom, hogy ennek eleget tettünk az akkori, és az azóta bekövetkezett gazdasági és társadalmi feltételeknek megfelelően. Természetesen a társaság tulajdonosa – az önkormányzat – gazdasági eredményeket is vár. Én úgy gondolom, hogy a hirdetési piacon, ha nem tudtunk olyan szerepet betölteni, amelyet az eredeti szándék vezérelt, annak el kell ismerni, hogy nem csak a társaság oldaláról voltak előzményei, hanem ide a város gazdasági és társadalmi életében bekövetkezett negatív hatásokat is figyelembe kell venni.
Ha az emlékezetem nem csal, éppen az előző közgyűlésen mondta el Dr. Csákai képviselő úr azt, hogy a város saját bevételei a tervezetthez képest hogyan teljesültek, hogyan sikerült. Én úgy gondolom, hogy a város gazdasági társasága és maga az újság is a város egészének egy része, és természetes, hogy ezek a hatások érvényesülnek a rész-egész, egész-rész kapcsolatában is.
Az éves önkormányzati támogatás összege nominálisan valóban nőtt minden évben. A pályázatomban leírtak alapján kikerestem azt, hogy ’94-ben és ’95-ben – mielőtt még gazdasági társasági formába adták volna ki a lapot – az akkori kiadó, a Szociális Foglalkoztató erre a szakfeladatra 15 millió Ft, illetve 15.390 eFt-ot különített el, illetve az önkormányzat ennyit különített el a számára. Ha ebből az adatból indulunk ki és az éves inflációt megnézzük – én megnéztem az éves inflációt egészen 2000-ig – akkor ennek a támogatásnak a mai összege a bázisból kiindulva 40 millió Ft. Ehhez képest az elmúlt évi költségvetésben 22 millió Ft-ot biztosított az önkormányzat erre a célra.
Az üzleti tervnek megfelelően az üzleti tervekről még egy mondatot kívánok elmondani. Nagy probléma, legalábbis ’97 óta, amióta ezt a kft-t vezetem, hogy az üzleti tervek bizony visszafele készülnek. Először határozzuk el azt, hogy mennyi lesz az éves támogatás, és ehhez kell kiszámolni az üzleti terveket. Ennek ellenére a problémákat áttekintve és a mai gazdasági helyzetet is áttekintve én úgy látom, hogy az önkormányzat és a gazdasági társaság vezetése közösen ma már egy olyan pályára tud lépni, hogy eredményesebb lehet gazdaságilag is ez a kft., amely tartalmilag egy eredményes újságot tud előállítani.
Tarnóczky Attila: Kérdések következhetnek képviselőtársaim. Úgy látom nincs. Következzék Nagy Csaba úr a pályázók közül.
Nagy Csaba: A közelmúltban Önöknek többször és egyre többször kellett foglalkozniuk a Kanizsa Újság Kft. gazdálkodásának kérdéseivel, pl. az elmúlt években felhalmozódott veszteség finanszírozásával, pótlásával. Én azt hiszem, hogy annak, hogy a Kft egyre kiszámíthatatlanabbul működik, ennek az oka nem lehet valamiféle általánosságban vett nehéz gazdálkodási helyzet. Biztos vagyok benne, hogy ennek az oka a Kft vezetésének sorozatos és súlyos szakmai hibáiban keresendő. Azt hiszem ahhoz, hogy az újság kiadásának a körülményeit stabillá, a Kft működését stabillá lehessen tenni, az egyik első lépés kell, hogy legyen az újságot kiadó szerkesztőség szakmai stabilitásának a megteremtése, egy magasabb szakmai munkán való elindítása. Pályázatomban ehhez kívántam terveket felvázolni és ehhez kérem az Önök támogatását.
Tarnóczky Attila: Úgy látom Farkasné Bali Judit megérkezett. (Jól láttam?) Kérem fáradjon a mikrofonhoz! Az első kérdésem az, hogy kíván-e az ügyében zárt ülést, vagy nem.
Farkasné Bali Judit: Nem kívánok zárt ülést, és nem kívánok hozzátenni semmit a pályázatomhoz. Két bizottság meghallgatott engem is, mint a többi pályázót és azt gondolom, hogy ki-ki meghozta már magában a döntését, és ehhez én nem akarok most semmit hozzátenni.
Tarnóczky Attila: Képviselőtársaimat kérdezem, kérdésük van-e? Akkor a napirendnek ezt a bemutatkozós részét lezárnám, következne a vita. Kérem véleményüket, álláspontjukat, javaslatukat.
Röst János: Nem kívánok előzetesen véleményt mondani, arra kérném meg a bizottsági elnök urakat, hogy ismertessék bizottságuk álláspontját. Úgy tudom, hogy négy bizottság is tárgyalta, mindenki kialakította a véleményét, szavazások történtek. Én azt hiszem, hogy ezt meg kell ismertetni a közgyűlés tagjaival.
Balogh László: A három bizottságokból mi vagyunk az egyik, az OKSB. Való igaz, a pályázókat bőven meghallgattunk, a pályázatokat elolvastuk, mindannyian kézhez kaptuk. Valóban érzékeltük egy médiakoncepció hiányát, erről már szóltam az előbbiekben. Én fogódzóként néhány tételmondatot ajánlanék a közgyűlés figyelmébe.
A bizottságban egyféle összhang volt, egy többségi összhang a következő mondatok kapcsán, illetve van köztük néhány információ, ami érdekes lehet. Főállású hirdetésszervezőre lenne szükség. Más fajta struktúrára esetlegesen. Néhányak a közlönyszerű működést kifogásolták. 23-24 Ft-ba kerül az önkormányzatnak egy lapszám. A Kft stabilitása lenne a legfőbb cél. Tördelése szakmailag kívánnivalót hagy maga után – mondták néhányan. Kívül-belül jobb minőségű lapot kellene kézbe venni. A piacon miért éppen az önkormányzat lapja rúg kevésbé labdába – mondták ezt is néhányan.
Volt egyféle kritikus hang, amelyben egy kicsit a változás szükségessége nyilvánult meg. Lassan az újság felét a képviselők írják. Pénzügyi adatok elhangzottak. 1999-ben 18 millió Ft-ba, 2000-ben 24 millió Ft-ba, 2001-ben 28 millió Ft-ot fektettünk be ebbe az újságba. Mindezekkel együtt az is elhangzott, hogy nem biztos, hogy szerencsés minden esetben, ha szakmai hitelt úgy akarja valaki kihangsúlyozni, hogy a másikat egy kicsit befeketíti. Ez nem biztos, hogy minden esetben emberileg elfogadható.
Mindezen szempontokat együttvéve alakult ki a bizottság állásfoglalása. Itt most ez részünkről a legfontosabb üzenet. Én ismertetném a pályázók kapcsán a szavazatokat: Dóró János 1 igen, 5 nem, 3 tartózkodás szavazatot kapott. Farkasné Bali Judit 4 igen, 2 nem, 3 tartózkodás szavazatot kapott. Gyertyánági Endre 2 igen, 3 nem, 4 tartózkodás szavazatot kapott. Lukács Ibolya 6 igen, 0 nem, 3 tartózkodás szavazatot kapott. Nagy Csaba 6 igen, 2 nem, 1 tartózkodás szavazatot kapott.
Birkner Zoltán: Körülnéztem a teremben és nem láttam Fodor képviselőtársamat, ezért engedjék meg a Gazdasági Bizottság tagjai, hogy elmondjam nagyon gyorsan a végeredményt.
A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnál a szavazatok alapján egyik pályázó sem kapta meg a többségi szavazatot a kiírt pályázatra és mind az öt pályázót a közgyűlésre javasolta meghívni a Gazdasági Bizottság. Az igen szavazatokat olvasom csak fel, szerintem ez a fontos. Gyertyánági Endre 1 igen, Farkasné Bali Judit 3, Lukács Ibolya 4, Nagy Csaba 3, Dóró János 0 igen szavazatot kapott.
Tóth László: Miután több képviselőtársam törvényességi észrevételt tett a beérkezett pályázatokkal kapcsolatban az Ügyrendi és Jogi Bizottság a 2001. december 10-i bizottsági ülésén megállapította, hogy két pályázat érvénytelen – a mi álláspontunk szerint – két pályázó nem írta alá a pályázatát, az egyik pedig nem mellékelte a pályázati kiírásban feltételként szereplő hatósági erkölcsi bizonyítványt. A két pályázó, Farkasné Bali Judit és Gyertyánági Endre.
Tarnóczky Attila: Ott voltam a bizottsági ülésen. Az a határozat született, hogy három pályázó esetében a bizottság érvényesnek mondta ki a pályázatot, az említett két pályázóról a bizottság nem mondott semmit, de kérdezem, hogy van-e javaslata ezek után elnök úrnak a bizottság nevében.
Tóth László: Úgy gondolom, hogy amennyiben egy pályázati kiírásban a feltételeknek nem felel meg valaki, nem teljesíti a feltételeket, az egyértelmű, hogy nem felelt meg a pályázatnak. Úgy gondolom, hogy a közgyűlés csak három pályázatot vegyen figyelembe.
Tarnóczky Attila: Erről szavazni fogunk.
Tóth Zsuzsanna: Egy rövid hozzáfűznivalóm volna csak Balogh László bizottsági elnök úr által elmondottakhoz, ahol felsorolta a lappal szembeni támasztott elvárásokat, vagy megítéléseket. Azzal szeretném kiegészíteni, hogy ezen a bizottsági ülésen szakmai oldalról természetesen az ott elhangzott a pályázatok negatívumairól, és hiányosságairól is szó esett. Ezt csak a későbbi félreértések elkerülése végett szerettem volna elmondani.
Zsoldos Ferenc: Abból kiindulva jelentkeztem szólásra, indítása óta 1989. óta figyelemmel kísérem Kanizsa Újság munkáját, tevékenységét, egy kicsit talán hatását is aváros egészére, a város lakóira. Teszem ezt azért inkább, mert az indításnál elég sokat talpaltam azért, hogy ez a lap ténylegesen el tudjon indulni, és ne egy-két évre szóljon a létezése, hanem ez folyamatosan éveken át szolgálja a várost, szolgálja a mindenkori közgyűlést, segítse a város életét és városlakók tájékozottságát.
Én Dóró János úrral szemben nagyon örülök annak, hogy eddig egyetlen ciklusban sem vállalták a közgyűlés tagjai azt, hogy ellenőrizzék a lapot. Örülök annak, hogy nem akarták úgy meghatározni a célt, a tartalmat, a tevékenységet, ami a mindenkori közgyűlés esetlegesen többségi frakciójának, vagy politikájának felelt volna meg. Meggyőződésem, hogy ez volt annak a feltétele, hogy a lap már több mint egy évtizede működik, fennáll, és egyben feltétele volt annak is, hogy a legszélesebb körben lehetőséget biztosítson a különféle politikai irányzatok számára. Egyben az a véleményem, hogy a lakosságnak is meg volt, meg van, és meg lesz a jövőben is a megszólalási lehetősége.
A terjesztéssel kapcsolatosan sem egyezik teljesen a tapasztalatunk és a véleményünk, annál is inkább, mert hiszen a lapot a Magyar Posta közvetíti az olvasókhoz, és ahogy a posta küldeményeit nem szórják általában a konténerbe, mert a postásoknak meg van a módjuk, eszközük, lehetőségük arra, hogy közvetlenül a városlakók postai küldemény ládájában helyezzék el az újságot. Nálunk ez mindig így történt, ez önmagában nem felel meg a valóságnak.
Többen említették apályázók részéről, hogy jobb lenne, ha a lap, fizető lap lenne. Nekem más véleményem. Én nagyon örültem annak, és támogattam is, hogy megfelelő példányszámban minden városlakóhoz eljusson az újság. Az természetesen már az olvasókon múlik, hogy ténylegesen is olvassák-e, avagy nem. Tudomásom szerint azért a lakosság nagyobb része várja a lapot és olvassák is. A hirdetések, többletbevételek esetében kérem egy hetente megjelenő olyan lap, amelynek csak meghatározott terjedelme vehetne fel hirdetési lehetőséget, hiszen a lapnak, nem is ez a fő célja, és ezt többek között felismerve a közgyűlés döntött úgy, hogy mindenki számára mondhatom úgy is, hogy adományként jusson el a lap.
A finanszírozás növekedése az kétségtelen tény, de ebben szerepe van annak, hogy nem 2.5 vagy 5.5 ezer példányban jelenik meg, hanem a városlakosságának, és a családok számának megfelelő többszörös nagyságrendben. Nyilvánvaló, hogy a költsége emelkedése magával hozza, a lap kiadásának, forgalmazásának, egyáltalán a finanszírozásának emelkedését.
Én a magam részéről úgy érzem, hogy hibátlan lap, vagy hibátlan munka, ahogy hibátlan ember sincs, úgy ebben a lapban is felfedezhetők hibát, vagy hiányosságok. De kiegyensúlyozottan és merem állítani, hogy a hasonló jellegű helyi kiadványokhoz, más területhez hasonlítva, nem kell szégyenkezni a lap szerkesztőségének.
Antalics Dezső: Tóth László elnök úr szigorú megítélésével kapcsolatosan szeretném megjegyezni, hogy én nem tartom olyan nagy hiányosságnak a pályázók részéről az Őáltala említett két hiányt. Megírták a pályázatukat, én úgy gondolom, hogy időben benyújtották és esetleg lehetett volna egy hiánypótlást kérni ebben a két szituációban.
Én azt javaslom, hogy miután Tarnóczky alpolgármester úr azt mondta, hogy a bizottság ülésén ezzel kapcsolatosan nem született konkrét határozat, hogy mind az 5 pályázót értékeljük, szavazzunk mind az 5 pályázóra, hiszen a pályázatukat benyújtották, mindenki tanulmányozhatta, megkérdeztük őket. Én azt 5 pályázót mindenképpen javaslom elbírálni a közgyűlés által.
Tarnóczky Attila: Ezt a kérdést szavazással lehet eldönteni, hosszas vitát nem kéne róla folytatni.
Dr. Baranyi Enikő: Első mondatom az lenne, hogy szeretném megköszönni Lukács Ibolya főszerkesztő asszonynak, ……..Minél több környéki megyéből hirdetés felvételére kellene törekedni. Meggondolandó lenne megítélésem szerint az is, hogy szórás, illetve a postán keresztül történő hírlapkézbesítés, úgy gondolom - hogy nem tudom ugyan, hogy mennyire drága - de ahogy számítottam, egy drága költséges eljuttatása a lakossághoz, és sajnos rendkívül hanyagul végzik ezt a feladatot. Ezt is a leendő szerkesztő, főszerkesztő figyelmébe szeretném ajánlani.
Ami itt elhangzott Antalics úr részéről, hogy a pályázatok hiánypótlással, vagy hiányosan érkeztek meg, erről lehet szavazni, de azért tisztelettel engedjenek meg észrevételt ezzel kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy egy ilyen típusú pályázat beadása a pályázók részéről egy bizonyos kihívást jelent, arra fel kell készülni. A pályázat minden részét illik akkor kiírásit áttekinteni. Én a magam részéről azzal, hogy két bizottság döntött, azt sejtem és ezt meg is értem egyébként, hogy végül is kívánta és kíván is foglalkozni a másik két pályázóval, de alapjába véve, ha egy pályázatot kiírunk, arra teljes értékű pályázatot illik, szokás beadni és csak azt szokás egyébként tárgyalni is.
Tarnóczky Attila: Engedjék meg nekem is, hogy néhány számadatot ismertessek, ha már itt mindenki számadatról beszél. Hogy mi volt hajdanán, arról már nem érdemes beszélni 1999. márciustól működik az újság ebben szórt 20 ezer feletti példányszámában. 1999- ben a Kft kért 9.6 millió Ft-ot költségvetésünkben kapott 12 millió Ft-ot. Ezzel szemben az újság a későbbi veszteségpótlása gyakorlatilag 20 millió Ft-ba került ’99-ben. 2000-ben az újság kért üzleti tervében 12 millió Ft-ot, kapott a költségvetésben 18 millió Ft-ot, a későbbi hiánypótlással az éves költsége lett 24 millió Ft. Ebben az évben kért 22 millió Ft támogatást, kapott a költségvetésben 22 millió Ft támogatást függőben van 6 millió Ft vesztesége, ezzel együtt az újság költsége 28 millió Ft. Ezek a számok.
Dr. Horváth György: Meglepett Antalics Dezső úr megnyilatkozása, hogy Tarnóczky úrra hivatkozott. Én csak figyelmeztetném a tisztelt közgyűlést, hogy az előző ciklusban, hogyha pont csak félig látszott, akkor megkérdőjelezte annak jogosságát. Én azt hiszem, hogy a visszahangozhatott, vagy visszahangzó, felvételek ezt bizonyítják. Úgyhogy ezt nem így kellett volna, és nem az dönti el, hogy szavazunk, vagy nem szavazunk, hanem a törvényi előírásoknak megfelel, vagy nem felel meg. Hozzátéve azt, hogy én bizottsági ülésen kifejtettem, hogy a pályázatok egy része - enyhén szólva - majdnem azt mondtam, hogy pocskondiázása volt a másiknak, de nem hiszem, hogy erre szükség volt. A másik pedig az 5 pályázó között 4 még nem bizonyította, hogy hogyan kell lapot szerkeszteni.
Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr, hogyha én hiányoltam a pontot annak idején, akkor hivatkoztam a törvényi előírásra, hogy minek alapján hiányoltam a pontot. Ön is megtehetné, vagy akárkim ebben a közgyűléseben, hogy valamilyen törvényi előírásra hivatkozva fejti ki álláspontját. Amikor az előbb mondtam, hogy mi történt az Ügyrendi és Jogi Bizottságban, akkor el kell mondjam, hogy a két pályázó esetében épp a jogász tagjai akadályozták meg az Ügyrendi és Jogi Bizottságot abban - és ezek nem párt jogászok, hanem független jogászok - hogy olyasfajta határozatot hozzanak az Ügyrendi és Jogi Bizottságban, amit képviselő úr jelzett az előbb. És ezek után mivel törvényi előírások nincsenek megítélésem szerint egy mód van erre a kérdésnek az eldöntésére a szavazás, ezt a véleményemet fenntartom.
Tóth László: Tisztelt közgyűlés, tisztelt alpolgármester úr, Önnek valóban igaza, hogy törvény nem rendelkezik, de viszont van szokásjog, és meg kell, hogy mondjam alpolgármester úr, hogy van tisztesség, meg erkölcs is, ebben a kérdéskörben.
Úgy gondolom, hogy nyilvánvaló, hogy egy pályázatot az hitelesít, hogy a pályázó aláírja. Nyilvánvaló, hogy a pályázat feltétele a hatósági erkölcsi bizonyítvány benyújtása meghatározott határidőre. Úgy gondolom a két feltétel nem teljesült. El szeretném mondai, hogy körükben ül egy olyan vállalkozó, aki pályázott a Széchenyi Terv Program keretében bizonyos pályázatokra és elutasításra került, mert elfelejtette aláírni tisztelt uraim. Ennyit a törvényről, az erkölcsről meg a jogról, ha már itt tartunk meg szeretném kérdezni a jelenlévőket, hogy fennáll-e összeférhetetlenség a közgyűlés bármelyik tagja illetve a pályázók között?
Tarnóczky Attila: Megjegyzem a Széchenyi Terv kiírásában az van, hogyha el tetszenek olvasni, hogy bármilyen kiírási feltételnek nem teljesítése a pályázat eredménytelenségét jelenti. Ez benne van a kiírásban. A mi kiírásunkban sajnos vagy nem tudom, ilyen nincs benne. Sajnálom, hogy ilyen művi vitákat folytatnunk ahelyett, hogy valakit választanánk a jelentkezők közül. Ha pedig szokásjogra tetszik hivatkozni azt én elfogadom természetesen, de erkölcsi kioktatást, remélem nem erről szólt a hozzászólása, senkitől sem.
Röst János: Én azt hiszem, hogy Tóth Lászlónak abban részben igaza van, hogy az a pályázó, amelyik elfelejtette aláírni a pályázatát, az érvénytelen. Nem kell ehhez jogásznak lenni. Bármely olyan jogvita, ami arról szól, hogy valaki, valamilyen kapcsolatot létesít egy szervezettel, önkormányzattal bármivel anélkül, hogy a vállalkozó nem bélyegzi le, magánszemély nem írja alá, akkor úgy gondolom, hogy azt érvénytelennek kell tekinteni. De ugyanígy elmondhatnám azt, hogy bármely pályázat esetén, amit a város ír ki, például a közbeszerzésnél, mert én voltam olyan bizottságba alaki hiba miatt, tartalmi hiba miatt ki kellett zárni pályázót, pont a könyvtárnál történt ez meg, tehát nem csatolt be bizonyos okiratokat, amiket a pályázatban meghatároztunk feltételként. El nem tudom azt képzelni, hogy egy pályázatnál egy pályázó úgy adja be az anyagát, hogy ezt el tudja felejteni. Ez egy nagyon nagy hiba, én úgy gondolom, hogy tanulság mind a két pályázó részére, hogy ilyet nem lehet csinálni. Az egy másik dolog, hogy értékes anyagokat tettek le, azt én nem akarom leminősíteni. Mind az 5 pályázónak voltak olyan elemei, amit meg kéne gondolni az önkormányzat részéről, de meggyőződésem, hogyha először a jogi részét nem tesszük rendbe, akkor a közgyűlést olyan vád érheti, hogy pont a közgyűlés nem biztosítja az a jogrendszert, azt a demokratikus rendszert, amit ma elvárunk gyakorlatilag más polgártól.
Számomra két pályázat emelkedett ki szakmailag az 5-ből. Az egyik Nagy Csabáé, a másik pedig Lukács Ibolyáé. Én úgy gondolom, hogy szakmailag ez a kettő nagyon korrektül fogta meg a működés jellegét. Levezette hogy gazdaságilag, hogy lehet működtetni a lapot, mellé tette az újságírói részét, ami szintén nagyon fontos, mivelhogy itt nem lehet két posztot létrehozni, ugyanúgy ahogy az Uszoda Kft-nél is egy ember tölti be a Kft-nek a vezetői szerepét, illetve a múzsakivezetői szerepkört, a költségei amennyiben kettéválasztanánk ezt a munkakört, akkor ez több milliós nagyságrendet tenne ki. Nem is indokolja egyébként a létszám se.
A másik része pedig amit Tarnóczky Attila alpolgármester úr mondott, én úgy gondolom, hogy üzleti tervet, illetve a költségvetésnek az elemeit ha összevetjük, akkor figyelembe kéne a venni a Kanizsa TV-t az Kanizsa Uszoda Kft-t az összes Kht-t. Minden esetben az történik, hogy ezek a cégek, vagy korlátolt felelősségű társaságok elkészítik az üzleti terveket. Utána bekerül valamilyen bizottság elé, amelyiknek a hatására ez átalakul nyilván, hogy csökken. Utána bekerül a költségvetési főtáblákban bizonyos helyekre, ott még módosulnak és minden esetben ez lefelé szokott módosulni. Várhatóan minden esetben az fog történni, hogy közgyűlés a pontosan tudja, hogy ezeknek a Kft-knek, Kht-knak meghúzzuk a költségvetését és év végén pedig számon kérjük tőlük azt, hogy 5-6 vagy 7 millió Ft-tal elmaradtak a bevételtől, illetve a tervtől.
Én úgy gondolom, hogy ez úgy lenne korrekt, hogyha ezt nem tennénk meg, vagy költségvetéskor adjuk meg azokat a költségeket, amik egy működéshez alapfeltételként jelentkeznek. Ezek nem egy termelő beruházás egyik sem. Én azt hiszem, hogy a natúr költségei, bérköltség illetve előállítási költség mérhető, pontosítható és azt hiszem, hogyha ennek függvényében a közgyűlés dönt költségvetéskor, akkor 1 évvel később, ne kérje ezt rajtuk számon.
Tarnóczky Attila: A pályázatok illetve két pályázat érvénytelensége ügyében már régen döntöttünk volna, Önök pontosabban egy szavazással, hogyha ehhez hozzájuthatnék
Birkner Zoltán: Pont ezt szerettem volna ügyrendiben, de látom, hogy ez a pillanat jött el, hogy szavazni fogunk erről. Egy mondatot: én azért inkább az Ügyrendi és Jogi Bizottság ügyvédeinek hiszek ebben az esetben.
Tarnóczky Attila: A vitát lezárom. Nem volt jelentkező, ezt jelzem. Isten bizony nem volt jelentkező, bárki bármit állít. Tóth László képviselő úrnak az az indítványa, ha jól értettem, hogy Farkasné Bali Judit és Gyertyánági Endre esetében, nyilvánítsuk a pályázatot az említett hiányosságok miatt érvénytelennek. Kérem erről szavazzanak. Egyesével? Én nehezen tudom elképzelni, hogy ízlés szerint külön szavazzunk.
A közgyűlés 13 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: Minősített többség szükséges-e? Kérdezem jegyzőasszony állásfoglalását némi gondolkodási időt is megadva, mivel személyi kérdésről van szó, a válasz nem egyszerű.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság ülését követően elég sok negatív értékítéletet kaptunk a képviselő uraktól, a jelenlévőktől, mármint az Ügyrendi és Jogi Bizottság ülésén, pontosan a pályázatok aláírására vonatkozóan, hisz az ott lévő jegyző, aljegyző, illetve a jegyzői kabinet vezetője, szintén ugyanazon az állásponton volt a pályázat aláírás kapcsán, amilyeneken az ügyvéd urak voltak. Tulajdonképpen amely azt jelenti, hogy egy pályázat aláírása valóban akkor tekinthető egy pályázat valóban szépnek és alakosnak, hogyha az aláírásra kerül. De ugye a különböző szabályok betartása, az mindenképpen feltételezi a szabályokat. Erre vonatkozóan én magam a jogszabályi hátterét ennek a kérdésnek előtte, de utána még alaposabban átnéztem. Sem a munkatörvénykönyve, sem a gazdasági társaságokról szóló törvény ezt így nem írja le és mi a pályázati feltételek sorában sem kötöttük ki. De lehetséges, hogy, én tudom azt, hogy mindig a jelenlévőknek az álláspontját fogadják el legkevésbé és ezért én a Közigazgatási Hivatalt előzetesen megkérdeztem a kérdésben. És valóban ahogy alpolgármester úr is mondta, itt tulajdonképpen a konklúziója a dolognak az, hogy a közgyűlésnek kizárólagos jogosítványa van arra vonatkozóan, hogy mit fogad el pályázatként. Értékeli tulajdonképpen. Az, hogy most érvénytelen, vagy nem érvénytelen jogszabállyal azt nem lehet kimondani a pályázatokról, hogy ez érvénytelen, mert nem került aláírásra. Az biztos, hogy kerek egy pályázat ha aláírják és úgy megfelelő. de a kérdésben a döntés kizárólagosan a közgyűlés mérlegelésén múlik. Ha a közgyűlés azt mondja, hogy ő ennek ellenére ezt a pályázatot olyan értékűnek tekinti, hogy elfogadja, akkor elfogadja. Ha úgy tekinti, hogy kiszavazza akkor kiszavazza.
Kérem, hogy ezt szíveskedjenek figyelembe venni a döntésük meghozatalkor. Ezt nem kívántam kiosztani, de a Közigazgatási Hivatal levele, hogy ezt vegyék figyelembe döntésük meghozatalakor.
Tarnóczky Attila: Kérem még a véleményét jegyzőasszonynak a 13 igen elegendő voltáról.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Személyi kérdésben én úgy gondolom, hogy a minősített többség mindenképpen szükséges.
Tarnóczky Attila: Akkor ezt az indítványt nem tudom elfogadottnak kihirdetni. Ezek után van 5 kelöltünk, kérnék javaslatot a szavazás lebonyolítására. Arra gondolok, hogy kell-e valamilyen erősorrend, felmérés első ütemben, mint szoktuk időnként.
Dr. Gőgös Péter: Itt hallottunk az imént az aláírás kérdéséről, de mi a helyzet az erkölcsi bizonyítvánnyal? Lett-e pótolva egyáltalán, ez megvan-e? És mert nyilvánvaló, mert feltétel egy ilyen szavazásban való részvételnek, hogy meg van az erkölcsi bizonyítványa az illetőnek?
Tarnóczky Attila: Kérdezném Burján Emese kabinetvezetőt, hogy megérkeztek-e a hiányzó erkölcsi bizonyítványok?
Burján Emese: A pályázók közül 1 pályázó igazolta, hogy feladta az erkölcsi bizonyítványhoz szükséges kérőlapot, és ezt becsatolta határidőben a pályázathoz. 1 pályázó pedig hiánypótlásban tette meg ugyanezt. A többiek pedig csatolták az erkölcsi bizonyítványt határidőben.
Tarnóczky Attila: Ezek szerint erkölcsi bizonyítvány benyújtva két esetben nincs. Melyik ez a két pályázó?
Burján Emese: Hozzánk nem érkezett be. Itt most mondja a Judit, hogy az övé tegnap megérkezett.
Tarnóczky Attila: Hol van?
Burján Emese: A pályázót kérem, hogy kérdezzük meg erről, illetve Dóró úrnak az igazolása van szintén mellé csatolva a pályázathoz határidőre ő mellé csatolta.
Tarnóczky Attila: Kérem akkor a két pályázót abc sorrendben nyilatkozzanak erkölcsi bizonyítvány ügyről.
Dóró János: Azonnal felmutatom.
Farkasné Bali Judit: Tegnap megérkezett az erkölcsi bizonyítványom munkahelyemről jöttem. Jelen pillanatban nincs itt nálam, de megkönnyítendő a közgyűlés dolgát visszavonom a pályázatomat ezennel.
Tarnóczky Attila: Kérem Dóró urat, hogy a jegyzőnőnek legyen szíves leadni, hogyha kérhetem. Én úgy gondolom, hogy meg kell nézni jogi szempontból, hogy mit kaptunk. Erre közülünk a jegyző van feljogosítva. Érvényes erkölcsi bizonyítvány Dóró úr esetében van. Ezek szerint van 4 pályázónk. Kérnék javaslatot a választás módjára.
Marton István: Én nem azért nyomtam meg a gombot. Én ügyrendi kérdést akartam feltenni már korábban is. Ugyanis nem értek egyet azzal, és ezt teljesen hangsúlyozom, hogy elvi kérdés, és nem személyi kérdés. Ebben az esetben elvekről kellett dönteni, hogy elfogadja-e a közgyűlés, vagy nem fogadja el aláíratlanul. Úgy döntött 13 képviselő, lényeges többség, még ha 1 hiányzott is a minősítetthez, hogy nem. Mivel ez nem személyi kérdés, hanem elvi kérdés, nem kell meglenni a minősített többségnek szerintem. Mellesleg én nagyon sajnálom, hogy itt ilyen vita kibontakozott, hogy aláírta, nem írta alá, ha érvényes, vagy nem érvényes, mert szerintem nagyon szánalmas dolog, hogyha valaki életének az 5 évének a megváltoztatására készül, ami az életét alapvetően megváltoztatja az aláíratlanul elfogadásra kerülhet. Én úgy gondolom, hogy önmagában véve ez nagyon szánalmas. De még szánalmasabb az, aki ezt még el is akarja hitetni az itt ülőkkel, illetve a város népével, hogy ez bizony szabályos. Uraim! Vezetői pályafutásom közel 30 éves. Több száz embert vettem fel, és néhányat el is bocsátottam. Azt kell, hogy mondjam, nem vették volna komolyan, ha nem írom alá, se a felvételt, se az elküldést.
Tarnóczky Attila: Köszönöm a véleményét képviselő úr, Önnek nincs jogosítványa arra, hogy itt a pályázatokat szánalmasnak, vagy akármilyennek minősítse. Úgyhogy egyébként is kérném a minősítéstől való tartózkodást. A közgyűlés döntött. Úgy döntött, ahogy döntött. Még egyszer mondom 4 pályázó van, hogyha kaphatnék a szavazás milyenségére vonatkozó javaslatot nagyon örülnék.
Györek László: Tőlem sem fog hallani javaslatot a szavazás módjára annál is inkább, mert ezúton szeretném elmondani, hogy én nem szeretném ebben a bolha cirkuszban részt venni. Szomorúnak tartom, hogy a közgyűlés különböző mondvacsinált egyéb okok miatt, különböző kifogásokat keresve, 5 pályázatot, vagy 5 közül néhányat megpróbál minősítgetni. Mindegyik pályázó én úgy gondolom, hogy tisztességesen kidolgozta az ő elképzeléseit, beadta az terveit, ezzel foglalkozni kellett volna. Hogy néhány képviselőtársainak vannak mindenféle egyéb megfontolásai ez ügyben, arra én nem vagyok tovább kíváncsi. Elképesztőnek tartom az ügyet, és egyébként első ilyen ügy e tekintetben úgy gondolom. Ehhez nem kívánok asszisztálni, és megkérném a közgyűlést a következőkben, hogyha lehetséges akkor próbálja meg elolvasni a pályázatokat és szakmai alapon dönteni majd a pályázatok alapján, ne pedig mindenféle mondvacsinált okoknál fogva.
Tóth Zsuzsanna: Vitatkoznék sok mindenkivel, mert ugye itt most mi akarjuk itt eljátszani az okos jogértőknek a szerepét. Tisztelt közgyűlés! A hiba nem bennünk van, meg nem is az Önök készülékében, hanem a pályázat kiírásban. És remélem, hogy tanulság egyszer és mindenkorra ennek a közgyűlésnek és azoknak, akiknek a feladata, hogy kiírjon egy pályázatot, hogy abban szabjon határidőt, szabjon határidőt annak, hogy mit kell benyújtani pontosan és aki ezt nem nyújtja be az nem vehet részt a pályázatokon. Ilyen egyszerű kérem szépen.
Tarnóczky Attila: Ebben igaza van képviselő asszonynak, ezzel egyetértek. Kedves képviselőtársaim szeretném a vitát lezárni. Elmondom, hogy hogyan szeretnék szavaztatni. Pillanatnyilag van 4 jelöltünk. Ha még nem lép valaki vissza. Azt javaslom, hogy tartsunk egy népszerűségi versenyt - hogy úgy mondjam. Utána a két legjobban szereplő esteében egy választást. Nem tudom ez megfelel-e? Remélem, erre akarnak reagálni képviselőtársaim.
Birkner Zoltán: Tisztelt alpolgármester úr, szavazás előtt kérnék 2 percet szeretnék kérni.
Tarnóczky Attila: A vitát lezárhatom? A vitát lezárom, 5 perc szünetet rendelek el.
Krihó József: Bocsánatot kérek képviselő urak, és tisztelt testület szeretném megkérdezni, hogy minket miért hívtak ide a 30-as napirendi ponttal kapcsolatosan, csak, hogy tudjunk tájékozódni.
Szabadhegyi lakó: Én itt vagyok reggel ¾ 9 óta. A sport miniszterrel volt egy ülésem ma Budapesten. Én feladtam ezt az alkalmat, azért mert meghívtak engem erre a gyűlésre, gondoltam ez fontos volt. Most, hogy ezen a napirenden mindenki csak átlépett.
Tarnóczky Attila: Nyílt ülésen, ebédszünet után tárgyaltuk ezt.
Krihó József: És mivel nagyon kapcsolódik a 31-es napirendhez szeretném megkérdezni.
SZÜNET
Tarnóczky Attila: Megállapítom, hogy határozatképesek vagyunk. Mint jeleztem, egyfajta közvélemény kutató jelleggel négy szavazás következne. Javaslom az abc sorrendet betartani, hogyha ez ellen nincs kifogás. A második körbe az első két jelölt kerülne be. A két legtöbb igen szavazatot kapott jelölt, ha nem adj Isten három lenne ilyen holtversennyel, akkor azt javaslom, hogy legyen mind a három tovább utó. Megfelel-e? Köszönöm. Következik elsőként Dóró János pályázó. Kérem, szavazzanak.
A közgyűlés 1 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 11 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: 1 igen szavazattal. Következik Gyertyánági Endre pályázó. Kérem, szavazzanak.
A közgyűlés 1 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 11 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: 1 igen szavazatot kapott a pályázó. Következik Lukács Ibolya pályázó.
A közgyűlés 10 szavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: 10 igen szavazatot kapott ő. Végül Nagy Csaba pályázó ügyéről döntünk.
A közgyűlés 2 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 10 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: Kapott 2 igen szavazatot. Megállapítom a sorrendet: Lukács Ibolya 10 szavazattal itt első helyen szerepel és Nagy Csaba pályázó 2 igen szavazattal szerepel második helyen. A 2. körben az Ő pályázatukról döntünk, most már valóágban határozati javaslatot hozva. A határozati javaslat Önök előtt áll. A fizetés, nem tudom meg kell-e ismételnem az ügyvezetőasszonynak a jelenlegi fizetése ki kell-e mondanom? Jó. Akkor elsőként feltenném Lukács Ibolyát abc sorrendben a határozati javaslat szereplőjeként döntésre. Kérem, szavazzanak a határozati javaslatról.
A közgyűlés 10 szavazattal és 10 tartózkodással a határozati javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: Szavazzunk Nagy Csaba úr pályázatáról, illetve a határozati javaslatról.
A közgyűlés 2 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 11 tartózkodással a határozati javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: Kialakult egy patt helyzet. Kérdezem, hogy ilyenkor jegyző asszony mi a teendőnk?
Szabóné dr. Csányi Mariann: Megbízni határozott időre a jelenlegi ügyvezetőt és meghatározni a pályázat határidejét, illetve az új betöltési határidőt. Javaslom február 28-át a megbízás meghosszabbítására. És addig a közgyűlés azt gondolom, hogy a közgyűlés az új pályázatokat el tudná bírálni. Január 20-ig, vagy nem tudom, hogy a pályázati határidő vagy mennyi legyen, azt a közgyűlés döntse el.
Kelemen Z. Pál: Az adott esetben a megoldást nem abban látom, amiben jegyző asszony. A közgyűlésben az álláspontok olyan mértékig megmerevedtek és megcsontosodtak, hogy javaslom 1 évre megbízni Lukács Ibolyát az újság szerkesztésével, és arra az időpontra kiírni az új pályázatot. És az új közgyűlés talán nem ennyire megcsontosodottan és nem ennyire sarkosan fog dönteni, vagy nem dönteni ebben a kérdésben. Kérem az alpolgármester urat, hogy erről a kérdésről tartsunk szavazást. Erről a kérdésről szavazni fogunk.
Tarnóczky Attila: Erről szavazni fogunk képviselő úr.
Birkner Zoltán: Egyetértek jegyzőnővel. Szeretném, hogyha egy pontosabban kiírt pályázat megismétlődne és február 28-i hatállyal pedig meghosszabbodna Lukács Ibolyának a kinevezésére és március1. hatállyal be lehetne tölteni régi- új majd az kiderül, az új pályázat után.
Tarnóczky Attila: Kérem szépen hogyha lehet, akkor új javaslatokra összpontosítsunk.
Röst János: Egyetértek Kelemen képviselőtársammal. Nem tartanám szerencsének, hogyha politikai kampány közepén lenne egy újságban kiírva főszerkesztői poszt. Gondoljanak bele képviselőtársaim, hogy eddig az újság működése elég nyugodt volt. Meggyőződésem, hogy teljes mértékben felkorbácsolná az indulatokat és közgyűlés a munkáját is megnehezítené.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Itt végül is az egyetlen konkrét törvényi kötelem az, hogy határozott időre kell megbízni a jelenlegi ügyvezetőt, hogyha így dönt a közgyűlés. Én azt gondoltam, hogy mindenképpen a pályáztatás az eljárás, de ez a közgyűlés kompetenciája, hogy 1-hónap, 2 hónap 1 év, vagy 2 év ebben itt Önök döntenek. Csak a határozott idő itt a fontos, tehát nem lehet ilyen körülbelüli időponttal.
Tarnóczky Attila: Két határozati javaslat van. Az egyik szerint 1 évre, az szerintem azt jelenti, hogy 2002. december 31-ig megbízzuk Lukács Ibolya főszerkesztő asszonyt az újság vezetésével és ugyanaddig pályázatot írunk ki és döntünk a pályázati feltételek pontos meghatározásával az új pályázó, illetve új főszerkesztő személyéről. Feltéve, ha új lesz, ami nem biztos. A másik határozati javaslatot ugyanez, csak február 28-i dátummal. Először az 1 éves változatról szavaztatnék, ha megfelel. Minősített többség kell ehhez is. Kérem, szavazzunk.
A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: Kérdezem a másik változatot a február 28-as határidővel el tudják-e fogadni? Kérem szavazzanak.
A közgyűlés 10 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: A napirendi pontot bezárom. Tessék? Ha lejárt a megbízás, ha nem járt le a megbízás, én nem tudok most már újabb javaslatot adni és még kevesebb ennek az esélye, hogy elfogadja a közgyűlés. Ezt csinálhatjuk hajnalig, de semmi értelme. Egyenlőre lezárom a napirendet, hogyha a frakciók valami másban meg tudnak egyezni a nap folyamán, akkor legyenek szívesek szólni, ha akarják újra meg nyitjuk a vitát. De ennek most tovább értelme pillanatnyilag nincs megítélésem szerint. Ha jól érzékelem, akkor nyílt ülési napirendi pontjaink végére jutottunk. A polgármesteri tájékoztató, költségvetés, interpelláció, még függőben vannak.
Zárt üléssel folytatjuk. Kérem a zárt ülés feltételeinek megteremtését.
Előadó: Tóth László bizottsági elnök
Tarnóczky Attila: A rendeleti javaslatról szavazunk a 7. oldalon találhatják. Minősített többséggel kérem, döntsenek.
A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja, és következő rendeletet alkotja:
67/2001.(XII.19.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 67/2001.(XII.19.) számú rendelete a Nagykanizsa, Városközpont 001/A jelű tömb szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 32/2000.(VII.7.) számú rendelet módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Előadó: Schmidt László ügyvezető
Schmidt László: Nagyon röviden 2-3 szót szeretnék csak hozzáfűzni az anyaghoz. Először is az anyag készítésének a célja az volt, hogy a Kht 2000. november 1-jén kezdte meg a működését, és az első 1 évünket szerettük volna valamilyen szinten összefoglalni, hogy mégis mi történt ez alatt az 1 év alatt. A másik kiegészítésem pedig konkrétan az anyagban szereplő szöveghez szól. Szerepel az anyagban az, hogy Redilco Rt-től arra vonatkozóan, hogy milyen információkat vár tőlünk szóban, már kaptunk visszajelzést, hogy mindent megkaptak. Szeretném jelezni, hogy tegnapi napon faxon megérkezett az a levél, amiben írásban is jelezték, hogy nem várnak több információt tőlünk, illetve még egy jelzés volt ez pedig az, hogy az üzleti tervet az átadott adatok alapján december 31-ig tudják szolgáltatni.
Tarnóczky Attila: Hozzászólás? Nekem lenne egy kiegészítő javaslatom tisztelt képviselőtársaim. Azt javaslom, hogy polgármester urat kérjük fel Schmidt László úrral együtt, hogy folytasson puhatolódzó megbeszéléseket abban az ügyben, hogy a Redilco érdeklődik-e azon megoldás iránt, amely abban testesül meg, hogy a NagyPlus Rt teljesen tulajdonába kerül. Vagy az első tőkeemelés előtt, vagy ha úgy gondolja utána. Úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben tisztán kellene látnunk. Határidő az első tőkeemelés határideje.
Böröcz Zoltán: Az ötlet valóban jónak tűnik, de én azt gondolom, hogy ezt fontoljuk meg. Most van először lehetőségünk, hogy eljutottunk a tárgyalás egy olyan szakaszába, amikor talán üzleti tervvel áttekintést kapunk mindenről és a tőkeemelés felelősségét vagy felvállaljuk, vagy nem február végéig. Én azt gondolom, hogy ez a helyzet, amit Tarnóczky úr mond. Én ideálisnak tartom egyébként, mert az Isten sem akar tulajdonos lenni egy ilyenben, főleg nem egy önkormányzat. De mivel korábban ez egyszer már felmerült. Legalább is itt az ülésen azt a tájékoztatást kaptuk és az olaszok ahhoz ragaszkodtak, hogy valamilyen arányban legyünk tulajdonosok, mert nekik azt biztosítékot jelent. Egy ilyen javaslatnak a most felvetése, a tőkeemelés előtti felvetése, az én megítélésem szerint teljesen új koncepciót nyit és ettől kezdve olyan új helyzetet teremt, amit nem február végéig, de később se tudunk lekezelni, és úgy fogja szerintem ítélni az olasz, mintha valami időhúzás lenne ismét a részünkről. Mert azt tudjuk, hogy így értékelte eddig is a különböző javaslatainkat. Legalább is egy részét.
Én azt gondolom, egyébként itt hangzott el önkormányzati ülésen, és azért bízom benn, hogy ez valós, hogy a tárgyalások középső szakaszában az olasz fél kifejtette, hogyha a terület előkészítés megtörténik, hogyha a tőkeemelés megtörténik, ha az építkezések folynak, ő az üzletrészünket hajlandó természetesen kivásárolni. Sőt ha jól tudom, még az is felmerült, hogy akár mi is kivásárolhatjuk az övét. Hiszen feleslegessé válik, úgy a Redilco, mint az önkormányzat hosszabb távon, magában a rekonstrukcióba is, hiszen elveszti végül is a szerepét, azzal, hogyha az ingatlanfejlesztés megtörténik.
Én ezt egy olyan kezdeményezésnek tartom, hogyha polgármester urat erre kötelezzük, akkor az olasz ettől teljesen új helyzetet fog teremteni. És az olasz ettől megrettenhet és azt mondja erre, hogy elég. Én arra beszélnék rá mindenkit, hogy járjuk végig ezt az utat és döntsünk felelősen tőkeemelésről vagy nem. Vagy lezárjuk, vagy befejezzük, és utána akár az üzletrészünket akár értékesíthetjük is. Én utat nem tudok elképzelni.
Tarnóczky Attila: Én ilyen aggodalmakban nem osztozom, de elfogadom ennek ellenére képviselő úrnak megjegyzését jelezve azt, hogy az első tőkeemelés megszavazásakor ezt újra indítványozni fogom. És nem fognak tudni lebeszélni akkor róla már.
Kiss László: Alpolgármester úr javaslatához szeretnék hozzáfűzni valamit. Ez a javaslat észszerűnek tűnik, és tudom, hogy alpolgármester úr ezt a székesfehérvári látogatásunk után fogalmazta meg ezt a javaslatát, ahol rajtam kívül, még vele együtt még 3 képviselőtársunk részt vett. És megismertük, hogy Székesfehérvári Önkormányzat milyen módon látott neki az Ipari Park kiépítésének. Én ezt a javaslatot el tudom fogadni, de csak olyan módon, hogy evvel párhuzamosan azokat a garanciális elemeket, amiket Székesfehérvári Önkormányzattal szemben az ottani Ipari Park Fejlesztő cég elfogadott mi is beépítsük a későbbi szerződésbe. Ez az egyik javaslatom.
A másik pedig az, hogy Böröcz képviselőtársamnak a hozzászólására annyit szeretnék válaszolni, és azzal szeretném kiegészíteni, hogy ezt a kérdést még ne mi döntsük el, mert a tegnapi beszélgetések után független gazdasági szakemberektől felmerültek olyan aggályok, akik azt mondták, hogy ezt az utat nem célszerű választani. Én azt mondom, mi laikus testület vagyunk, már többször bebizonyítottuk, hogy senki nem lehet próféta senki a saját hazájában. Egy képviselő sem lehet gazdasági próféta itt ebben a testületben. Akkor hívjunk már független külső gazdasági szakértőket, akik ennek szakértői úgy jogi, mint nemzetközi szerződéstechnikai szempontból és akkor az ő véleményükre hallgatva döntsünk.
Tarnóczky Attila: Megismétlem a javaslatomat ideiglenesen visszavontam. Most erről ha lehet, ne nyissunk vitát.
Birkner Zoltán: Kiss László képviselőtársam indítványával kiegészítve Tarnóczky Attila javaslata nekem tetszik. Már csak azért is tetszik a dolog, hogy induljon el. Világos, ne döntsünk ma arról, hogy igen feltétlenül. Induljon el mondjuk ez egy hónapon belül legyen meg ez a szakértői vélemény, hogy hogyan érdemes egy ilyen programot hosszútávon folytatni. Én azt gondolom, hogy egy veszély van abban, amit Böröcz Zoltán képviselőtársam mondott, hogyha az első tőkeemelés pillanatában, és ugye most nézzük át a szindikátusi szerződést újra pontról-pontra. Ebben egyeztünk meg. Ha most nem lesz módosulás. Én attól tartok, hogy a 2. ütemig meg sem állhatunk. Nem szállunk ki, magyarul mondva simán mondhatja az olasz partnerünk, hogy gyerekek az első ütem megtörtént, van egy érvényes szindikátusi szerződés, magyarul mondva meg nem állunk, amíg nem tudom, hány milliárd forintos fejlesztésig nem érünk el. Na innentől kezdve azonban a felelősség egyre nagyobb, ami az önkormányzatra hárul. És azt hiszem gazdasági értelemben vett felelősség természetesen. Én nem nagyon szívesen tenném ezt, hogyha ilyen rendkívül jól vagyunk felvértezve gazdasági és jogi ismeretekkel, különösen, ha ez nemzetközi standard is jelent egyben. Nagyon-nagyon örülnék neki, hogyha megtörténne a profik vélemény kikérése, és annak is örülnék, hogyha időben, de természetesen pro és kontra biztosítékokkal ki tudnánk szállni ebből a játékokból úgy, hogy közben a munkahelyteremtés egy pillanatig ne sérülhessen. Ez az egyetlen egy fontos dolog.
Röst János: Én óvnám a testületet attól, hogy a törzstőke emelésig bármilyen döntést meghozzon, illetve bármilyen irányban elmozduljon, ugyanis megkeseríti egészen a projektet. A másik része a történetnek az, hogy önkormányzat jelenleg semmilyen földterülettel nem rendelkezik. Kivéve, az Ipari Park területe. Abban a percben, hogyha ezt egy tulajdonosnak eladjuk és független, hogy ez külföldi, vagy magyar tulajdonos, abban a percben a lehetőségét elveszítjük annak, hogy ráhatásunk legyen a beruházásra. Lehet, hogy évekig blokkolja területet, lehet, hogy kivár, mert őneki akkor a földterület értékesítése, előbbre való, mint a munkahelyteremtés.
Én azt javasolnám, hogy várjuk meg a törzstőke emeléshez az üzleti tervek az elkészítését, illetve lefolytatva a tárgyalásokat lehet garanciákat kapni arra, hogy komoly-e az olasz fél szándéka, vagy nem komoly. A másik oldalon pedig pont nekünk van benn egy javaslatunk Tóth Lászlóval, ami pont azt célozza, hogy amennyiben ezekkel a területekkel technikai problémák merülnének fel, akkor a város területén, máshol megvásárolt földterületekkel, más ipari projektekkel indíthatóak. Az, hogy egyedüli területként lévő földet eladjunk bárkinek én ezt öngyilkosságnak tartanám.
Tarnóczky Attila: Ez az öngyilkosság 6.000 munkahelyet létesített Fehérváron 240 hektáros Ipari Park keretében.
Tóth László: Tisztelt Schmidt László ügyvezető úr, az iránt érdeklődöm, hogy amióta a Kht működik tárgyaltak-e az olasz befektető csoporton kívül más tőkeerős cégekkel is és ha igen, milyen eredménnyel.
Tarnóczky Attila: Én attól félek, hogy innentől kezdve az ülés zárt ülés keretében kellene folytatni nem? Ezt inkább személyesen tessék megkérdezni. Kérem, legyen szíves visszavonni ezt a kérdést.
Tóth László: Egy pillanat, akkor pontosítanék név nélkül, hogy egyáltalán volt-e más, még így sem lehet?
Tarnóczky Attila: Ha csak nem azt akarja mondani ügyvezető úr, hogy nem.
Tóth László: Akkor visszavonom a kérdést.
Cserti Tibor: Érdekes napirendi pontot tárgyalunk. Picit kimondom talán azt, ami képviselőtársaimban feszül ebben a pillanatban. Egyrészt, kifelé ugye kíváncsiságnak eleget tenni, egy ugye közfeladatok ellátása terén. Belül pedig egy tulajdonosi pozíciónak megfelelni nyilvánvalóan szakmai és üzleti titoktartás mellett kellene. Ez így egyszerre uraim ez nem megy. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, vagy voltam is aki még a bölcsőjében volt szerencsén látni székesfehérvári példát. Ezt javasoltam is egyébként a közvetlen kapcsolat felvétel akkoriban ehhez. Volt egy ilyen ’96-os szint, amikor közvetlen kamarai látogatást is tettünk egy másik alkalommal. Ez akkor Nagykanizsa város akkori polgármesterének, ez az út ez egy szakmailag teljesen elképzelhetetlen járható irány volt. Én úgy érzem, hogy rossz irányba mentünk akkkor, hogy nem léptünk bele. Én örülök, hogy most kedvezőbb tapasztalat volt alpolgármester úr látogatása részéről. Itt most elindultunk egy másik irányba. Itt gyakorlatilag, mint tulajdonostársak a NagyPlus Rt-ben, valamire vállalkoztunk. Ez kötelező érvényű számunkra. Egészen addig, amíg valamelyik fél a megállapodást meg nem szegi. Ez nem zárja ki és a bizottsági vita során elhangzott, hogy a tulajdonosi pozícióból adódóan minden irányban az üzleti érdekeinket próbáljuk meg érvényesíteni, mintegy előkészítési szándékkal is egy adott esetre. Arra az adott esetre, hogyha ez nem következne be. Ennek az időpontja egyébként február vége ugye. Kaptunk egy tájékoztatást, a tájékoztatást javaslom, mai napon tudomásul venni, nagyon sokat nem tudunk ezzel a dologgal csinálni. Egy dolgot nem tudnék elképzelni azt, hogy bárminemű - és ebből a szempontból a jó szándék akármennyire jó volt alpolgármester úr részéről - tényleg nem járható út a gyakorlatban, hogy közvetlen tárgyalásokat folytassunk az üzletrésznek az értékesítéséről. Mert hiszen az az üzletrész, csak akkor üzletrész, hogyha egyúttal materiális anyaggal, magával a beépítési területtel együtt kerül a Redilcohoz. Gondolom anélkül nem, ez esetben a vásárló. Miért mert nagyon könnyen bekövetkezhet az az eset is, amit a Röst képviselőtársam mondott, hogy a területek abban pillanatban jelen van egy törzs-tőkeemelés itt egy konszenzus, az értékarányokkal. Itt nem tudom milyen értékű, olyan szakmai kérdések vetődnek fel, amit most nem szeretnék nyilvános ülésen részletezni. Na most, ha gyakorlatilag ebbe irányba így me, mehetünk tovább, akkor legyünk türelmesek február 28-ig, és fogadjuk el a tájékoztatót, és gyakorlatilag, még egyszer mondom, tapogató jelleggel mindenféle változatra készüljünk fel. Én az ügyvezetőnek jó munkát kívánok, meg polgármester úrnak. Azt hiszem a mai napon akármennyit tárgyalunk erről a témáról ennél a helyzetnél tovább nem kerülünk.
Marton István: Bevezetőként azt mondom örülök neki, hogy Schmidt úr az üzleti terv meglétét a frissen kapott információk alapján december 31-re teszi. Ez a közben elterjedttől egy olyan 2 hónappal előbbre hozza, ami így legalább 2 hónap késedelmet szenved, mert azért ezt nem árt rögzíteni, hogy ennek az eredeti határideje a július 12-i közgyűlés után a másnap aláírt szerződésekben ugye október 31. volt a novemberi tőkeemelés miatt. Ez pozitív fejlemény, hogy valami nem csak hátrafelé csúszik, hanem esetleg a már hátracsúsztatott határidőből visszafelé is jöhet.
A másik, amivel foglalkoznom kell, november 8-án Milánóban a Redilco központi irodájában tartott egyeztetés. Első mondatában nehezményezik a Kiss László képviselőtársunk által megfogalmazott kritikákat. Ha ez ilyen központi kérdés, akkor nekem azért nagyon komoly aggályaim maradnak, lévén, hogy Kiss képviselőtársam semmi olyant nem tett szóvá, ami ne lehetett volna teljesen jogos elvárás az ő részéről. Ugyanakkor már csak az hab számomra a tortán, hogy az utolsó hozzászóló mondata úgy szól, hogy ne beszéljünk olyan személyekről, aki nincs jelen. És itt most nem Kiss úrról van szó, de az eleje meg ennek ellenére így kezdődött. Ez olyan eszmei megközelítése a dolognak, ami nekem azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon nem tetszik.
Ha megnézzük ennek a jegyzőkönyvnek a 3. oldalának a tetejét még az ebédszünet előtti utolsó mondat. XY tájékoztató árakat kér a helyi ingatlanpiacról, mármint a Kanizsairól, beépítetlen közművesített területekről, és csarnoképítés m2 árairól. Kérem szépen, ha 2 éves kapcsolat után még ilyeneket kell kérni, akkor nekem nagyon de nagyon komoly szakmai fenntartásaim kell, hogy legyenek. De hab a tortán, hogy 2 év alatt amennyire nem sikerült megismerni egymást és milyen elhamarkodott volt az a szerződéskötés júliusban 13-án, az az utolsó oldal 2. bekezdése. Amelyben azt mondják, hogy kérik rögzíteni, hogy az utak megépítése és a közműfejlesztés az önkormányzat feladta. Kérem bizony én olyan szerződést eddig nem láttam, amelyben ez az önkormányzat feladata lett volna. Tőkeemelésre későbbi időpontot kell meghatározni javasolja a jövő év februárját. Ugyanezen időpontig javasolja területek végső megszerzését. A szerződésben is pontosítani kell, hogy a gerincközműveket az önkormányzat építi meg, a belső közművet, pedig a NagyPlus Rt.
Kérem, ezt most ki kell, hogy mondjuk - tovább nem akarok menni, mert nyílt ülésen vagyunk - hogy ez egy nonszensz. Magyarul elképzelhetetlen számomra, hogy a két nyelven megírt szerződésben és talán úgy néz ki, hogy mi vagyunk birtokon belül. Mert a bíróságok előtt a magyar az irányadó, ugye az van, hogy közmű nélkül adjuk a területeket, állítólag az olasz fordításban pedig az van, hogy közművesítve adjuk a telkeket. Azt hiszem, hogy kettő közötti különbséget nem is nagyon kell hangsúlyozni, de mindenki érzi, hogy ez a teljes terület figyelembe vételével milliárdos, nem 10- milliós, nem 100 milliós, hanem milliárdos tétel.
Nagyon bízom abban, hogy ez nem lesz ennyire megélezve, hanem sikerül egy normális szerződést kötni, illetve februárban a tőkeemelést. Mellesleg én is azoknak adok igazat, akik azt mondják, hogy amíg ezen az úton nem értünk nagyjából végig, addig ugyan már ne kapkodjunk bele új koncepcióba.
Birkner Zoltán: Szeretném, hogyha határozati pontként 3-ként azért mégiscsak bekerülne, amit javasolt Kiss képviselőtársam és magam is, hogy igenis január 31-i hatállyal hozzunk össze egy olyan szakmai bizottságot, aki elmondja, hosszútávon mi várható egy ilyen ingatlanfejlesztésnél, mi várható egy Ipari Park fejlesztésnél. Milyen típusai tulajdoni részeknek, milyen típusai vannak önkormányzatoknak, mármint, hogy milyen módon vesznek részt ebben az ügyben. Hiszen még egyszer elmondom, a szindikátusi szerződés pontról-pontra történő felülvizsgálata február 28-ig történik meg. Utána nem lehet rajta semmit változtatni. Az első tőkeemelés az az időpont, amikor bármit, amit érvényesítetni szeretnénk ebben a hosszú távú együttműködésben érvényesítetni lehet. Talán jól emlékeznek rá képviselőtársaim is, hogy a nyári elfogadott szindikátusi szerződés után azt kértük, hogy az első tőkeemelésig történjem meg a pontról-pontra való felülvizsgálat. Nem történt meg, de meg fog, most már úgy tűnik, hogy az olasz partner is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Innentől kezdve eljött az időpont arra, hogy akár elinduljunk azon az úton is, amit alpolgármester úr mondott, ha ez derül ki, ebből a szakértői megbeszélésből. Ha nem ez derül ki, akkor azt fogom mondani, hogy nagyon gyorsan felejtsük el az ötletet.
Törőcsik Pál: Nyílt ülésen nem tudom, mikor tájékoztattuk a közvéleményt Ipari Park Logisztikai Központ valódi állása felöl, de azt hiszem most el kell mondanunk azt is mivel Tóth képviselőtársunk feltett bizonyos kérdést. Két dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani.
Az első az, hogy Ipari Park Logisztikai Központ fejlesztésének kezdete nem a Redilco céggel kezdődött, ezt mindenki tudja. Egy folyamat közbe sikerült a kapcsolatot megteremteni ezzel a céggel, az Önök által meg a közvélemény által is ismert körülmények után.
A másik dolog amit szeretnék elmondani, hogy miután együttműködést alakítottunk ki és bizonyosfajta kötelezettségeket vállaltunk, az utána jelentkező külföldi ingatlanfejlesztő cégeket, az olasz partnerhez irányítottuk, ugyanis ő nem egyedüliként végzi ezt az ingatlanfejlesztést, hanem Európa számos hasonló nagyságrendű ingatlanfejlesztő cégével együtt. Ez az együttműködés korrekt alapon működik.
A másik ilyen közlendőm pedig az lenne, hogy ugye mindenkinek eszébe jutott ez a bizonyos ötlet, hogy mi lenne, ha az olasz partner egyedül alakítaná ezt a kft-t. Mi a kezdet-kezdetén még Milánóban felvetettük neki ezt a lehetőséget, nem ismeretlen számára. Ő akkor amellett döntött és arra kérte az önkormányzatot, hogy fogadja el az ő ajánlatát és üzlettársként vegyen részt ebben az ingatlanfejlesztés ügyben. Mert ő nem ismeri a magyarországi viszonyokat, és garanciát lát abban, hogy az ügyintézések, a hatósági engedélyeztetéseknek és egyéb speciális eljárások biztos gyorsan és hatékonyan fognak elvégzésre kerülni éppen azért, hiszen az önkormányzat is üzleti partnerként szerepel. Az idő előrehaladtával lehet, hogy már ő is másképp látja, és nem lát okvetlen garanciát abban, hogy csak mint üzlettárs tud az önkormányzat segíteni ebben a projekt megvalósításban. Ez szerettem volna elmondani még.
Kiss László: Az előzőekben elhangzott egy javaslat részemről, hogy külső szakértőket kérjünk fel. Birkner képviselőtársam támogató felszólalása kapcsán fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy javasoljam a Fehérvári Ipari Park Fejlesztő Kft-nek az ügyvezetőjét, akinek a tapasztalatait közösen meghallgattuk ott Fehérváron. Javasolnám, hogy kérjük fel őt, hogy vegyen részt ebben a külső szakbizottságban. Őneki több éves tapasztalata van már ebben, vegyes vállalati, gyakorlatilag a fejlesztési cégek létrehozásában, az ott alkalmazott üzleti technikáknak a megítélésben, én úgy vélem, hogy az ő javaslatai mindenféleképpen pozitív hozadékkal rendelkeznének a számunkra. Ezt szerettem volna javasolni. Kérném, hogy a bizottságba kérjük majd fel.
Tarnóczky Attila: Én meg a javaslókat kérem, hogy a szavazásig fogalmazzák meg a javaslatukat.
Kiss László: Az előzőekben elhangzott egy javaslat részemről, hogy külső szakértőket kérjünk fel. Birkner képviselőtársam támogató felszólalása kapcsán fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy javasoljam a Fehérvári Ipari Park Fejlesztő Kft-nek az ügyvezetőjét, akinek a tapasztalatait közösen meghallgattuk ott Fehérváron. Javasolnám, hogy kérjük fel őt, hogy vegyen részt ebben a külső szakbizottságban. Őneki több éves tapasztalata van már ebben, vegyes vállalati, gyakorlatilag a fejlesztési cégek létrehozásában, az ott alkalmazott üzleti technikáknak a megítélésben. Én úgy vélem, az ő javaslatai mindenféleképpen pozitív hozadékkal rendelkeznének a számunkra. Ezt szerettem volna javasolni, kérném, hogy a bizottságba kérjük majd fel.
Tarnóczky Attila: Én meg a javaslókat kérem, hogy a szavazásig fogalmazzák meg javaslatukat.
Tóth Zsuzsanna: Nagyon röviden csak egy mondatot szeretnék elmondani, és ezt is leginkább a TV nézőknek. Idézek két sort. “Kit terhel a közművesítés költsége, válasz soha nem volt sem leírva, sem elmondva, hogy a NagyPlus Rt. megfinanszírozza a közművesítést, idézi az olasz nyelvű szerződés mellékletét, ami alapján ők azt gondolták, ez az önkormányzat dolga, amiként Olaszországban.” Nahát csak ennyit szeretnék elmondani a tisztelt TV nézők képbehozására is, hogy az idő előre haladtával egy dolog kezd kibontakozni előttem. Lassan mindenről kiderül, hogy ez is az önkormányzat dolga, az is az önkormányzat dolga, kérdem én minek ide az olasz fél akkor?
Tarnóczky Attila: Erre nem nekem kell válaszolni gondolom.
Tóth László: Úgy látom, elégé jól félreértelmezték a kérdésemet. Én az eredeti 38-as napirend pontnak az első felével kapcsolatban tettem fel kérdéseket. Amely így szól: “Beszámoló az Ipari Park Fejlesztő Kht. tevékenységéről”, és utána egy mondat az egy másik dolog. Az előterjesztő azt írja az első oldalán a 3. pontban. A jelentkező befektető fogadásával lett megbízva a Kht. Erre vonatkozott a kérdésem, hogy milyen érdeklődés van Nagykanizsa iránt a befektetők körében. Erre vonatkozott a kérdésem, nem az Ipari Parkkal kapcsolatban. Hanem esetleges azon kívüli megkeresésekre.
Tarnóczky Attila: Értjük. Választ is kérek majd.
Böröcz Zoltán: Az a véleményem, ezért félek mindig a nyilvános üléstől, mert egyformán fél az ember a nyilvános üléstől. és a zárt üléstől bizonyos értelemben. És azt gondolom, nem ügyrendi a javaslatom, de mostantól kezdjük legyen kedves leszűkíteni valami módon a vitát, bár tudom, hogy korlátozva van itt a joga. Mert most elhangzanak olyan dolgok, amik tényleg nem igazából kommunikálhatók mondjuk Olaszország fele. Már pedig az tudjuk, hogy Redilco elég pontosan tájékozódik az itt elhangzottakról. Egyébként is tudja a gondolatainkat a nagyjából és egészében, mert Tóth Zsuzsanna képviselő asszony például ezzel hozzászólásával ugye, hogy is mondjam legalább két értelmet adott a dolognak, mert azt tessék elhinni technikai kérdés. Történt egy hiba. Ki közművesítsen? Az ő értelmezésében Ipari Park előkészített területet kap, és úgy gondolta, hogy ez természetes azzal jár. Mi úgy gondoltuk, hogy belterületbe vonjuk kft-t rakjuk és adunk neki egy mezőt. Ez fel sem merült soha együnkben sem más értelmezés. Csak azt szeretném mondani, hogy kifele úgy kommunikálni, mint hogyha ez megakasztana bármit, vagy lehetetlenné tenne bármit, csak azt akarom mondai, hogy ez egyszerűen nem valós. A probléma, nem igazán probléma. Mert fizikailag mi megcsinálhatjuk is, teljesen mindegy, hogy melyik fél csinálja meg. csak akkor nagyobb értékkel visszük be a területet. Teljesen egyértelmű. Fizikailag teljesen mindegy, hogy mi vállaljuk be, vagy a NagyPlus Rt, vagy egy harmadik. Itt pontosan az a kérdés, hogy ez a magasabb ár a közművesítéssel megnövelt áru terület szintén bevihető-e a NagyPlus Rt.-be természetesen sokkal nagyobb értéken
Az elképzelhető, hogy nem 1 milliárdos jön létre, mert esetleg mondjuk esetleg, mert mondjuk 800 millió Ft lesz a területünk értéke, hanem egyből 3 milliárd Cash- t kell hozzá adnia a arányok megtartása miatt az olasznak. de az is elképzelhető, hogy tulajdoni arányunk változik meg. Tehát azért mondom, ne tessék úgy ezt kommunikálni, mintha ez tönkretett volna mindent. Hála Istennek időben tisztázódott és február végéig van időnk gondolkodni rajt.
Tarnóczky Attila: A vitát lezárom. Schmidt ügyvezető urat kérdezem, mint a beszámoló készítőjét, hogy akar-e valamire reagálni. Például, hogy általában milyen érdeklődés van befektetők részéről Kanizsa iránt.
Schmidt László: Nem kívánok részletekbe bocsátkozni ezzel kapcsolatban, van érdeklődés egyébként. Nem feltétlen az Ipari Park iránt. Keresnek meg bennünket vállalkozók. Olyanok is mint, amit előterjesztésben egyébként leírtam, akik értékesíteni eladni szeretnének az Ipari Park részére, vagy szolgáltatni valamit. De akad olyan is, aki munkahelyteremtés kapcsán megfogható, de nem feltétlen az Ipari Park területén. Ezeket egyébként az olasz fél felé is közöltük, szerepel is abban a bizonyos jegyzőkönyvben. Rákérdeztünk arra, hogy akik nálunk jelentkeznek azokat milyen módon kezeljük az ő megítélése szerint.
Nem tudom, hogy egy javaslatom lehet-e? Itt elment nagyon a Redilco irányába ez az egész beszélgetés. Szó volt arról, hogy december 31-ig megkapjuk az üzleti tervet, szó volt arról, hogy valamilyen szakértő bizottság nézze át az ezzel kapcsolatos adatokat. Nekem pontosan ez lett volna a kérésem, hogy amint megjön az üzleti terv, arról egy szakértőkből álló társaság tud készíteni egy olyanfajta elemzést, amit feltehetően a közgyűlés nagy valószínűséggel jó szándékkal támaszkodhat és döntést fog tudni hozni abban a vonatkozásban, hogy a tőkeemelés megtörténjen, vagy ne történjen meg.
Tarnóczky Attila: Először az előterjesztett határozati javaslatokról szavazunk, utána a kiegészítő javaslatokról. Első egyszerű szótöbbséggel elfogadható javaslatról kérem döntésüket. Kérem, szavazzanak. Kiegészítésben lehet megtalálni.
A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: 2. határozati javaslat következik. Egyelőre ehhez is egyszerű szótöbbség kell, szavazzunk.
A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: Most kérem Birkner, vagy Kiss képviselő urat, hogy fogalmazzák meg a kiegészítési javaslatukat.
Birkner Zoltán: Igyekszem lényegileg összefoglalni mire gondoltunk. Szeretnénk 2002. január 31-ig, akik képesek tanácsot adni, vagy képesek arra, hogy a február 28-i határidővel lebonyolítandó felülvizsgálat során a város érdekeit tudjuk érvényesíteni. De ez még egyszer mondom arról szól, hogy ezt befelé. Nem hívjuk meg a NagyPlus Rt-t, ehhez semmi köze senkinek ez csak a város belső ügye. Az hogy milyen kör vesz ezen részt, azt gondolom, hogy bizottsági elnökök, vagy akár az egész közgyűlés is részt vehetne. Ez egy ideiglenesen összehívott szakmai megbeszélés lenne, szakmai fórum.
Tarnóczky Attila: Ennek létrehozására kérjük……
Aki az elhangzott javaslattal egyetért, kérem szavazzon.
A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
501/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: folyamatos
Felelős : Schmidt László ügyvezető
Utasítja a polgármestert és a Kht ügyvezetőjét, hogy a lehetséges alternatívákról (adás-vétel, hasznosítási együttműködés) folytassanak tárgyalást és annak eredményét terjesszék a közgyűlés elé.
Határidő: 2001. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
Schmidt László ügyvezető
Határidő: 2002. január 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
48. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetése (I. forduló, írásban)
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Az előterjesztés Önök előtt van, mely a jelenlegi helyzet állását tartalmazza. Ha van hozzászólásuk, kérem tegyék meg.
Kiss László: Az előzőhöz szerettem volna még szólni, azért maradt bent. Ha megtehetem a kiegészítést, akkor megteszem, he nem akkor majd visszatérünk.
Tarnóczky Attila: Az előzőt lezártam elnézést kérek. Maradjunk a jelenleginél.
Kiss László: Akkor majd írásban fogom benyújtani.
Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy az a keret elég rugalmas arra, hogy bármi megtörténhessen, és az ellenkezője is.
Birkner Zoltán: Tulajdonképpen én magam kértem meg, hogy várjuk meg polgármester urat, de belátom, hogy most tudtam meg, hogy nem csak a Gazdasági Bizottság előtt nem szereplelt, hanem a többi bizottság előtt sem tárgyalta még az ügyet. Én nem tudom az a javaslatom, hogy most próbáljuk meg most bizottsági szakaszba utalni. Ez még egy előkészítő anyag, járja meg a bizottságokat, és mai nap során erről túl sok mindent ne mondjunk. Ez lenne a javaslatom.
Tarnóczky Attila: Ezt ügyrendi javaslatnak vegyem.
Birkner Zoltán: Igen.
Tarnóczky Attila: Kérem, szíveskedjenek szavazni róla. Bizottsági szakaszba utalásról szavazunk. Kérem, döntésüket.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
502/2001.(XII.18,) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri valamennyi bizottságát Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetése I. fordulójának megtárgyalására.
Határidő: 2002. január 8.
Felelős : valamennyi bizottsági elnök
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: A jelentéshez egy kiegészítés van, az is majd szavazást igényel.
Tóth László: Az utóbbi egy-két hónapban felfokozott figyelemmel lapozgattam a polgármesteri tájékoztatót. Arra vártam, hogy elő fog kerülni a Nagyváthy utcában levő 24 garázsnak az ügye.
A legutóbbi fogadóórámon megkeresett Dr. Kerék Imre úr a Kórház utca 8-ból és nem tudtam neki mit mondani, hogy hol áll az ügy, immár lassan két éve folyik. Lehet, hogy a kérdések között kellett volna, vagy az interpellációk között, de úgy gondolom, hogy a polgármesteri tájékoztatóban is elmegy ez a dolog.
Tarnóczky Attila: Képviselő úr, hadd kezeljük a kérdését kérdésként és akkor 15 napon belül választ adunk rá.
Birkner Zoltán: Valójában nem tudtam hova kitalálni, hogy hol mondjam el a mondandómat. Egy nagyon szomorú és tanulságos dolgot szeretnék elmondani. A Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság ez év végén felállt és annak idején, ha emlékeznek rá a november 9-i közgyűlésen, ami aztán egy héttel eltolódott annak a polgármesteri beszámolója, a folytatólagos közgyűlésen jelölni kellett volna Nagykanizsa Megyei Jogú Városnak 3 személyt. Illetőleg jó lett volna jelölni személyeket ebbe a bizottságba, és valami furcsa módon úgy kerekedett ez az akkori közgyűlés, hogy az utolsó napirend pont lett és egy héttel megcsúszott az anyag. Az a lényege ennek történetnek, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város több nap késéssel nyújtotta be az általa ajánlott és javasolt neveket. Ennek megfelelően az Oktatási Minisztérium nem is tudta figyelembe venni. Ez egy példa arra, hogy hogyan ügyetlenkedünk. Én most nem akarok felelősöket keresni, csak egy tanulságos történetről van szó. Ez a bizottság, ami ugye 3 megyének a fejlesztési és képzési bizottságát jelenti, mindössze 1 milliárd Ft-ról fog dönteni a következő 1 évben, és 27 tagú, és ebben a bizottságban a megyei jogú városoknak joga lenne jelen lenni. Egyetlen egy város van a régióban - ki fogják találni a régióban- aki nem jelöltet, illetve nem időben tette ezt. Éppen ezért nem tudja kifejteni majd a bizottságban a pozitív hatását, az Nagykanizsa. Ha ezek után arra keressük a választ, vagy arra kérdésre keressük időnként a választ, hogy mi a különbség bizonyos városok és Nagykanizsa között, például ez, ami ebben az esetben is történt, hogy egy nagyon-nagyfokú ügyetlenkedésnek a következménye az, hogy nem lett Nagykanizsának jelöltje ebben a bizottságban. Az a gond, hogy 3 évre kinevezett bizottsági tagokról van szó. A következő 3 évben 3 milliárd Ft esetében Nagykanizsának nem lesz ebben döntési joga, ez döbbenetes, röviden.
Tarnóczky Attila: Képviselő úr, sok tekintetben igaza van azt kell mondjam, sajnos. A történet úgy kerek, hogyha elmondom, hogy az október 1-i keltű levelet október 25-én kaptuk meg Nagykanizsán, október 31-e volt a visszajelzés határideje. Úgy döntöttünk, hogy nekünk vezetői szinten ott a Hivatalban nincs jogosítványunk bárkit javasolni, ezért behoztuk az október 30-i közgyűlési ülésre. Itt történt az első probléma, hogy úgy döntöttünk, hogy a polgármesteri tájékoztatót egy héttel az ülés végén tárgyaljuk, az november 6-án volt. November 6-án történt a döntés, ekkor már valóban késésben voltunk. Akkor sem történt döntés, hanem polgármester urat megbízta a közgyűlés, hogy nevezzen meg valakiket, és elment a levél november 15-én. Valóban történt, ami történt.
Próbáltam a miniszteri megbízott asszonnyal felvenni a kapcsolatot, sajnos lebetegedett. Abban maradtunk a titkárnőjével, hogy én kértem, hogy adjon tájékoztatást megbízott asszony, hogy ezt a hibánkat - mert kétségtelen hibánk van itt - nem tudnánk-e valamilyen módon jóvátenni, talán nem kizárt, de megígérni az eredményt nem tudom.
Röst János: Az előző közgyűlésen Budai István képviselőtársam kérdést intézett polgármester úrhoz, hogy mennyi volt Törőcsik Pál végkielégítése? Erre ott helyben nem kaptunk választ és nem találtam meg az anyagban sem egyébként.
Budai képviselőtársam elmondta, hogy ő írásban megkapta. Arra szeretném kérni a polgármester urat, alpolgármestert, hogy tájékoztassa a közgyűlést ennek az összegéről. Én úgy gondolom, képviselői kérdésre, nem csak a képviselőt kell tájékoztatni ugyanúgy mint az interpellációnál, hanem a képviselőtestület összes tagját.
Tovább mennék, ezt pedig a 3. oldal 7. pont Városi Kincstár felülvizsgálata. Idéznénk a beterjesztésből: “Az intézményi álláshelyek számának változtatása az első év tapasztalatai alapján nem indokolt. Részben a rendszer tanulásának folyamata, a másrészt az intézmények részéről tapasztalt bizalmatlanság miatt. Még egy évig szükséges fenntartani az intézményi álláshelyek számát.” Ezt követően a beterjesztő kéri, hogy a határozatot helyezzük hatályon kívül. Én úgy gondolom, hogyha ezt kéri, akkor fenn kell tartani ennek a felülvizsgálatát, hogyha egy évig még ennek maradni kell. Mindenképpen javaslom, hogy ennek hosszabbítsuk meg a határozatot 2002. június 30-ig.
Ez az anyag szintén egy olyanfajta beismerés, hogy igazából ez egy nagyon rossz döntése volt az önkormányzatnak, hogy a nagykincstár rendszert létrehozta. (Lapoznék elnézést.)
Ez pedig a 17. oldalon, a tájékoztató része, és a 8. pont. A 8. pontban egy Gazdasági Bizottsági döntésre utal az előterjesztő, amiben javasolja a GVB az INVORG-gal kötött szerződésnek a felmondását. Akkor még a Gazdasági Bizottság nem tudta, hogy az Ipari Park megvalósításával kapcsolatosan esetleg problémák lehetnek. Illetőleg megkaptuk az INVORG-nak levelét, amiben tájékoztatni kívánja a közgyűlés tagjait a jelenlegi helyzetről. Én azt javasolnám, hogy jelenleg ne mondja fel az önkormányzat a szerződést, hanem hosszabbítsuk meg ennek a lehetőségét február 28-ig. Ez bizonyos értelemben az olasz féllel szemben is egyfajta lehetőséget ad nyomásgyakorlásra.
Tarnóczky Attila: A kincstár és karbantartói álláshely szám felülvizsgálata esetében egyetértek a Röst képviselő úrral. Már nem abban, hogy a döntés rossz volt, hanem, hogy akkor egy évvel halasszuk el a határidőt. Ezt akkor a továbbiakban elfogadottnak tessék tekinteni. AZ INVORG esetében a javaslatát fel fogom tenni szavazásra.
Balogh László: Négy dologra szeretnék nagyon röviden reagálni. Egyszer arra, hogy az Önkormányzati rendezvény naptár a tájékoztató szerint készül. Folyamatosan érkeznek állítólag a rendezvényekről a hírek. Igazából csak csordogálnak. Egy mondattal szerettem volna itt a sajtó figyelmét felhívni arra és magunkét, hogy kicsit bővebbe publicitást kapjon.
A város napjával kapcsolatosan a pályázat lejárt esetleg egy mondat erejéig, ha kaphatunk róla tájékoztatást. Igazából csak azért kérdeznék erre most rá, mert ezzel párhuzamosan, ugye a Kanizsa napokkal is törődött egy bizonyos csapat, amely persze néha nem tudott összejönni időhiányában és a mostani napirendi pont is elmaradt. Mi várható ezzel kapcsolatban kérdezném polgármester úrtól.
Aztán van egy 44-ként nem jelezett, de az lenne a száma Zöldtábor faházainak felújításához pályázat benyújtása, amelyben határidő módosítást kér a tájékoztató. Ezzel kapcsolatban ismételten, illetve itt is szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a Zala Erdő Rt. elhatározott szándéka, hogy Nagykanizsa városával összefogva létrehozza az Erdei Iskolát várunkban. Ehhez a feltételrendszer ideális a Csónakázótó környékén, felújítva még inkább. Kormányzati szinten 3 minisztérium is támogatja pályázati pénzekkel az Erdei Iskolák létrehozását. Jó lenne olyan szintre jutni közösen a feladatok előkészítésében, hogy a jövő évi források rendelkezésre állásának pillanatában kész koncepcióval rendelkezzen a város és a Zala Erdő Rt. közösen.
A 4. észrevétel: tartalmazza a tájékoztató, bár külön napirend is lehetett volna. Beszámoló a Zsigmondi Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola működéséről. Bizottsági szinten Merksz Andor igazgató urat meghallgattuk, mely tájékoztató tartalmazta a honnan indultak, hol tartanak és hová szeretnének eljutni kérdés felvetéseket. Bőven szakmailag nagyon alátámasztott módon elemezték a helyzetet. A beszámoló egy teljes képet mutatott, ez összevont iskolában a háttér körülményeket mindannyian tudjuk az igazgató úrnak nem könnyű a feladata. Dicséretes, hogy ezzel együtt újabb és újabb terveik is vannak, például a profilbővítés. AZ OKSB határozatba foglalta azt, hogy köszönetünket fejezzük ki az iskolavezetésnek azért a munkáért, amelyet az összevonás nehéz időszakában mutattak. Ha lehetséges, merthogy ezt az OKSB egyhangúlag megerősítette, akár itt is legyen ennek valami nyoma.
Tarnóczky Attila: Két választ szeretnék mondani képviselő úr. A Zöldtábor ügyében a legnagyobb igyekezetünk mellett sem tudtunk eredményt elérni a december 19-i határidő miatt. Olyan dokumentumokat kellett volna produkálni mindenekelőtt azért, mert a föld tulajdonosa az állam, amelyek teljesen lehetetlenek voltak. Elkezdtük a dokumentumok begyűjtését, a feladatra az anyagok összeszedését, talán a legközelebbi pályázati kiíráskor majd tudunk pályázni.
A Város napja pályázaton egy pályázó jelentkezett, érvényes volt a pályázat, ez az eddigi városnapokat szervező bizottság, más pályázat beadva nem lett.
Cserti Tibor: Szeretnék foglalkozni röviden a 207/200. (VI.26.) számú határozat végrehajtásával annak a másik részében, ha tetszenek emlékezni én javasoltam, hogy meg kéne vizsgálni az Észak-kelti városrész esetében út-, közmű- hozzájárulás kivetésének lehetőségét. A Városfejlesztési Osztály három észrevételt csatolt ehhez - most nem kívánom ezt a hármat szó szerint elmondani - de a javaslat alapján nincs egy összefogott vélemény a jegyző részéről, hogy ennek alapján indokolatlannak taratom a tisztelt általam, vagy mint képviselő felvetését, vagy indokoltnak. Én továbbra is azt állítom, hogy a terület pontos ismeretében, van olyan terület, ahol indokolt lenne a közműfejlesztési hozzájárulás kivetése, mindezeken a területeken kívül eső területen. Nem önkormányzati tulajdon, társasági tulajdon. Választ kérnék szépen erre a dologra, mert csak egy ilyen irányú tudomásulvételt, én a magam részéről nem tudom elfogadni akkor. Egyetlen egy kérdésre szeretnék választ kapni. Anélkül, hogy nevet említenénk a 351//2001.(X.9.) számú határozat: északkeleti városrész rendezési terv módosítása ugye módosítanunk kellett ott egy nagy beruházás érdekében, és ott van, hogy a tervezési díj különbözetet az önkormányzat számlájára átutalta a tisztelt cég. Arra szeretnék rákérdezni pontosan akkor, mennyi volt a tervezési díj különbözet. Beznicza úrtól.
Egy általános jellegű észrevétel, és akkor én rövid leszek. A polgármesteri tájékoztató alapos és mindenre kiterjedő kronologikus sorrendben is történik. Az utóbbi időben hihetetlen módon elszaporodtak azok az információs részek, amik csak úgy egyes alapdokumentumok lemásolásával bekerül elénk. Ezt két okból nem tartom jónak. Egyrészt gazdaságtalan, másrészt egyáltalán önmagába véve indokolatlannak tartom. Én arra kérem az előterjesztőket, hogy lehetőség szerint a jövőben - figyelemmel most már a 2002. évi költségvetésben foglaltakra is igaz, hogy erre gondolok – lehetőség szerint próbáljuk meg csökkenteni ennek a mértékét.
Tarnóczky Attila Az utóbbit ígérem, persze egyensúlyozni kell a tájékoztatás kötelezettsége és takarékosság között.
Karmazin József: Az Északkelti Városrész Rendezési tervénél 500 e Ft-os volt az erre a tervezési feladatra eső tervezési díj rész, és ezt a partner átutalta.
Tarnóczky Attila: Van még a 4. oldalon a 207-es határozat beszámolója. Úgy tudom jegyző asszonytól kérték a választ, de Cserti képviselő úr azt kéri, hogy valami általános következtetés jellegű álláspontja van-e a Hivatalnak?
Karmazin József: Közben a Bicsák Miklós úr kérdezett tőlem más témákat és nem tudom mi hangzott el.
Tarnóczky Attila: Akkor abban maradhatnánk Cserti képviselő úr, hogy a következő polgármesteri tájékoztatón erre visszatérünk, ha megfelel?
Dr. Baranyi Enikő: Nem kérdésem, hanem inkább észrevételem lenne. Egy kicsit kipreparáltam ez a polgármesteri beszámolót és ennek részeként felhívnám figyelmet arra, hogy szerintem bizonyos határozatokra vonatkozó megfogalmazások részben rövidebbek, részben tömörebbek és lényegre törőbbek lehetnének.
Mire gondolok. Ha megnézem a 13-ast, azaz 216/2001. Zsinagóga és környéke rendezés alá vonása. A rendezési terv elkészítésére a tervezőt tervpályázat útján 2001. október 31-én a bíráló bizottság kiválasztotta. Semmi konkrétum, hogy kit. A vállalkozási szerződés elemeit egyeztette. A Phare tervpályázati többletköltség forrása, mennyi az? Érdemes lenne szerintem ezt is itt megjelölni. Magyarul ezeknek a polgármesteri beszámolóknak olyan tartalmát kellene adni, amely 1-5, avagy netán még 15 év múlva is megfelel pontos korrekt információt ad. Ezzel teljesen analógként mondanám a 16-ost ugyanez ismétlődik. Városfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv elékészítésére a bíráló bizottság a tervezőt kiválasztotta. Mond is valamit, de mégse mond semmit.
Ezzel szemben a probléma súlyosságának megfelelően a 25. pontnál részletesen beszámolót kapunk részletes tájékoztatást kapunk arról, hogy egy napközis óvoda névváltoztatása történt, hogy ezt az alapító okiratban átvezették, hogy régi a régi bélyegzőket kivonták a forgalomból, az újakat pedig megrendelték. Szerintem egy polgármesteri tájékoztatóban bizony sokkal több konkrét, akár tőmondatokban megfogalmazott tájékoztatást kellene kérnünk. Kérem, hogy ezt megfogadva próbálják is elérni. Másrészt nem ártana, hogyha a magyarnyelv szabályainak megfelelően alkalmaznánk a képzőket, illetve a ragokat. Erre mondanám a 10-es pontot a bérlő - itt nem ismételném az egész mondatot – a bérlő nem az ingatlanon, hanem az ingatlanban tartózkodik. Ez csak egy felpillantás abból, hogy itt a kiperforáltban hány ilyet találtam.
Tarnóczky Attila: Akik írják, illetve íratják a polgármesteri beszámolót itt ülnek, meghallgatták a kéréseket, észrevételeket. Remélem, hogy konkrétabbak leszünk a továbbiakban. A ragok használatában gyors javulást nem tudok ígérni viszont.
Dr. Csákai Iván: A 4. oldalon 185/2001.(VI.5.) számú határozat Lakáskoncepcióval kapcsolatos beszámoló. Legutoljára, amikor Marton képviselőtársam előterjesztette a lakáskoncepcióval kapcsolatban egy javaslatot, akkor a Király 43-45-ben öt család lakott. Most jelenleg egy van. Azóta változatlanul eggyel vagyunk peres viszonyban, mert amit felajánlottunk neki nem fogadta el. A másik 4 lakó nem tudom, hogy hova tűnt.
A másik következő oldalon a 227/2001.(VI.26.) számú határozat a Szent Imre utcai ingatlanról van szó. Az első ciklusban kifizetett ingatlan még mindig nincs az önkormányzat tulajdonában. Nem tudom, hogy ezt meddig lehet húzni. Akkoriban az ellenértékét az önkormányzat kifizette.
A 19. oldalon a 12. pont a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatának figyelembevételével felmondja az INVORG Befektetési Tanácsadó és Szervezési Rt-vel kötött megbízási szerződést. A Gazdasági Bizottság tárgyalta-e? Indokolt felmondani vagy sem? A közgyűlés elé kerül és itt szavazunk és lehet, hogy nem lenne indokolt.
Tarnóczky Attila: Az utóbbi kérdésre azt tudom mondani, hogy Gazdasági Bizottság ilyen határozatot hozott. Ő csak javasolhatja a felmondást természetesen a közgyűlés jogosított. Magam indokoltnak tartom, mert ez egy újabb ága a kiadásoknak, amelyek fel fognak merülni az Ipari Parkkal kapcsolatban.
Tüttő István: Személyesen tárgyaltam az INVIRG vezetőivel. Ők sérelmezik, hogy felmondjuk a megállapodást, illetve ilyen javaslat született, de azt tudni kell, hogy az INVORG arra kapott megbízást, hogy nekünk alaktanyákat megszerezze. Ezt a feladatát nem hajtotta végre. Ezt tudtuk csak konstatálni és tovább is fenntartani ezt a dolgot. Magítélésem szerint a laktanyák megszerzése nem az INVORG-on fog múlni, hanem az egyeztetéseken, amit az ÁPV Rt-vel folytatunk. Én úgy látom, hogy felesleges kiadásba vernénk be magunkat, ha fenntartanánk ezt az állapotot.
Tarnóczky Attila: Némi sikerdíjat kellene fizetnünk, mások sikere után megint.
Kiss László: A 13. oldalon a 37. pontban szereplő 407/2001.(XI.6.) számú határozattal kapcsolatban kérdezem, hogy volt egy november 30-i határidő és az indoklásban szerepel, hogy megszavazott 1.2 millió Ft-os összeg még nem került a VIA Kanizsa részére átutalásra. Érdeklődnék, hogy mikor lehet erre számítani?
Beznicza Miklós: Képviselő úr, akkor, amikor a VIA Kanizsa ezt kéri. Ma mondta, hogy holnap fogja kérni. Én már egy hónap óta mondom nekik, amíg nem kéri, addig nem adom oda.
Tarnóczky Attila: Ezt aláírom, amit nem kérnek azt osztályvezető úr nem szokta adni.
Röst János: Szeretném javasolni képviselőtársaimnak, hogy zöld és piros gombbal nyomják meg a válasz gombot, mert egyébként nincs válasz gomb a mikrofonon.
Az INVORG-gal kapcsolatban annyit mondanék el polgármester úrnak, hogy én úgy tudom, korábban feltettem ezt a kérdést itt a közgyűlésen, hogy költségbe a jelenlegi szerződés fenntartása. Ezt kb. két hónappal ezelőtt tettem fel kérdésként.
A másik, hogy az INVORG-nak van egy levele a tájékoztatóban, amiben azt kéri a testülettől, hogy összeállít egy anyagot, addig a testület ne döntsön ebben a kérdésben. Én azt hiszem, hogy nem történik semmi drasztikus akkor, hogyha ezt megvárjuk és a testület ezt a döntést elhalasztva később hozza meg.
Kelemen Z. Pál: A múltkori közgyűlésen megkérdeztem a polgármester urat a tájékoztatóval és fontosabb intézkedésekkel kapcsolatban, hogy a meg nem nyert, meg nyert pályázatunkkal mi a helyzet, hogy pontosítsam. Úgy tudtunk az Internet-ről, hogy nyertünk egy pályázatot, amit a pályázat elbíráló bizottság egyhangúlag támogatott. Aztán megtudtuk, hogy ezt a pályázatot nem nyertük meg Matolcsi miniszter úr nem támogatta, vagy támogatta. Tulajdonképpen nem kaptunk teljes körű tájékoztatást, akkor a polgármester úr azt mondta, hogy a mai napon, vagy levélben fordul a miniszter úrhoz. Most kerestem a tájékoztatóban, hogy válaszolt-e a miniszter, előre léptünk-e ebben ügyben, nyertünk, nem nyertünk és nem akkor miért? És ha igen, akkor miért nem. Én arra kérném a polgármester urat hogyha tud, szíveskedjen erre a kérdésre választ adni.
Tüttő István: Valóban írtam egy levelet a miniszter úrnak és arra kértem, hogy szíveskedjék megvizsgálni ezt. Végül is nem az ő döntését kaptuk meg, hanem egy levelet az egyik osztályvezetőtől, és azt kértem miniszter úrtól, hogy vizsgálja meg mert lehet, hogy félre informálták. Erre még nem kaptam választ, szeretném ezt elmondani. Én közben meg fogom sürgetni akár telefonon is a titkárságon.
Györek László: Én hadd térjek vissza egy kicsit ehhez a Regionális Fejlesztési Bizottsághoz, ugyanis ez egy enyhén szólva is kínos eset. Nekem már rémálmaimban az is feltűnik, hogy ugyanígy járunk különböző pályázatokkal, hogy lekéssük a határidőt, nem olvassuk, be sem adjuk és akkor hivatkozunk, mint ahogy Kelemen képviselőtársam csinálta ezt az elmúlt közgyűlésen ugyan ezen ügy kapcsán, hogy ez a csúnya kormány mindig elbánni velünk. Nem itt azt hiszem, hogy szereptévesztésben van most már Kelemen képviselőtársam is negyedikként. Mert sajnos úgy néz ki, hogy magunkkal bánunk el az ilyen ügyek kapcsán és itt sajnos a polgármester úr felelősségét is meg kell állítanom. Ez elképesztő dolog egyszerűen, hogy Nagykanizsa városának ebben testületben képviselője, nem tudok ehhez többet hozzászólni. Úgy gondolom, hogy itt a felelősség kérdését is mindenképpen ki kellene mondani. Sajnos tudom, hogy ebből ez nem lesz kimondva, de ettől függetlenül nagyon sajnálatos dolognak tartom.
A másik dolog. Én kértem azt, hogy szerepeljen a tájékoztatóban, a ’99- 2000. évi polgármesteri hatáskörben kiutalt bérlakásokról történő vizsgálat. Ez az Ügyrendi és Jogi Bizottság elé került, ott ezt tárgyalták és most a tájékoztatóban ide is került. Nem szeretném ezt az ügyet tovább folytatni, de azért egy dologra hadd térjek ki. Az összegzés azt mondja, miszerint csak az utolsó részét olvasom. Lehetőséget teremtettek - mármint a helyi szabályozók - az eltérő gyakorlat, és az egyéni értelmezés megvalósulásra. Én nem tudom, hogy egy jogállamban egy jogrendben a rendeletek és határozatok által körülhatároltan, erre lehet-e egyáltalán hivatkozni, egyéni értelmezés megvalósulása. Úgy gondolom, hogy egy ilyen fajta módszer és eljárás mindenképpen kétségeket hagy maga után. Ráadásul én vitatkoznék itt most a jelentés több részletével is, de ezzel kérdéssel még egyszer hangsúlyozom többet azért nem szeretnék - nem mintha nem lehetne - mert azt hiszem, akik megkapták a lakást azoknak ebből semmilyen káruk ne származzék és nem is szeretném, ha származna. Ezért ezt az ügyet lezártnak tekintem.
Kelemen Z. Pál: Én támadom a kormányt azt “csúnya kormányt” idézem Györek képviselőtársamat egyszerűen nem vagyok abban helyzetben, hogy támadhatnám, erre vannak képviselők a parlamentben. Én csak tényeket közlök, hogy az a “csúnya kormány”, hogyan elbánt velünk ebben a kérdésben. Kérem ne tekintsék támadásnak, ténykérdésnek tekintsék.
Tüttő István: Tisztelt Györek úrnak szeretnék csupán annyit válaszolni, hogy a megállapítások én a bizottság előtt is elismertem, hogy voltak olyan elemei ennek a lakással kapcsolatos kérdésnek, amely nem szó szerint értendő, mint ahogy a rendelet erre vonatkozott. De akkor is Önöknek elmondtam, hogy a döntések, amelyek ebben az esetben születtek a bizottság részéről, vagy időben, vagy később minden esetben megerősítésre kerültek és a bizottság sem hozott olyan döntést, amely az általam aláírttal szemben azt a véleményt fogalmazta volna meg, hogy nem volt ezeknek az embereknek jogos a kiutalás.
Azt magam is elismertem, hogy a rendeletben valóban szólt a szabály, hogy szociális alapon nem lehet ilyen jellegű kiutalást végezni. Én úgy gondolom, hogy – akkor is elmondtam, hogy azokon az embereken próbáltam, vagy próbáltunk közösen segíteni, akik valóban nagyon rászorultak voltak. Itt lehet felelősségről beszélni, de én úgy gondolom, hogy ez a felelősség messze nem olyan jellegű, amely azon kívül, hogy nem tartottuk be rendeletet szó szerint, bárkinek is olyan gondolatai támadhatnának, hogy ezért valóban fegyelmi felelősséggel tartoznék.
Marton István: Mindössze egy témakörrel akarok foglalkozni. Egy kicsit meg is lepett, hogy képviselőtársaim közül senki sem foglalkozott ezzel az üggyel. Talán azért, mert ennek a terjedelmes beszámolónak a hátsófelében található és feltehetően nem jutott el mindenki idáig az olvasásban.
Nagyon röviden a lényeg összegzése az az, hogy ezen a beruházáson - hangsúlyozom nyilvántartási érték szerint mintegy 100 millió Ft-ot bukott az önkormányzat - ami, ha a piaci alapon nézzük, lehet akár kevesebb is, de én úgy nézem, hogy ettől csak több. Mi ennek az alapvető oka: két nagyon alapvető okát látok, hogy meggondolatlanul, pénzügyileg, szakmailag megalapozatlanul csak veszteségesen lehet vállalkozni. Ez iskola példája kérem tisztelt hölgyeim és uraim a rossz vállalkozásnak. Erőn felül nem szabad vállalni. Miért mondom ezt? Ebből a mintegy 100 millió Ft-os - hangsúlyozom nem piaci, hanem nyilvántartási értékű veszteséghez - mi tett hozzá a legtöbbet? Hölgyeim és uraim, akik ezt elolvasták, vagy éppen most vették maguknak a fáradságot, hogy odalapoztak, azok láthatják, hogy mintegy 130 millió Ft-nyi kamatot fizettünk ki és itt gyönyörűen az indoklásban le is van írva, hogy a kamat összértéke azért ilyen magas, mert a törlesztés időpontja több alkalommal átütemezésre került. Magyarul mindig-mindig később került kifizetésre és bizony–bizony, ha belegondolunk, hogy csak kamatban buktunk csak 130 millió Ft-ot tőkéről meg már nem is érdemes akkor beszélni ezek után. Ez sokaknak megérte, megérte hitelező pénzintézeteknek, megérte a vállalkozók egy részének - ott sem mindenkinek hangsúlyozom - ami biztos az az, hogy az eredeti elképzelés alapján az önkormányzatnak biztos nem érte meg mert köszönő viszonyban sincs ez az ügy az eredeti céllal.
A leges legutolsó oldalán van ennek a vastag tájékoztatónak ehhez az ügyhöz kapcsolódóan a tájékoztatás, a vásárcsarnoki beruházással kapcsolatos vizsgálóbizottsági jelentés alapján, peres eljárások jelenlegi állásáról. Az önkormányzatot képviselő ügyvédnő ezt rendkívül korrekt tisztességes módon október 30-án leadta. Nem értem, hogy ezt miért másfél hónappal később kapjuk meg, és ha már így is kaptuk meg, akkor azt már végképp nem értem, hogy az azóta ebben lejárt határidők utáni fejleményekről miért nem kaptunk kiegészítő tájékoztatót tisztelt hölgyeim és uraim? Mert feltenném a kérdést, -1-2-3-4 legalább 5 ponthoz ő egyébként 9 pontban foglalta össze az álláspontját, hogy például az egyik gmk- ellen egy fél millió Ft összegű peres eljárásban keresetünket a bíróság megalapozottnak találta, kötelezte az alperest a fenti összeg és járulékai megfizetésére. Már korábban tájékoztatta polgármester urat, hogy ez az ítélet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Kérdésem, megtörtént-e?
Kettő francia bekezdéssel lejjebb alapítási és szervezési díj megfizetése iránti per folyamatban van, november 29. napjára van kitűzve a következő tárgyalás. Ezekre utaltam én az előbb. Szeretném megtudni, hogy mi ennek a tárgyalásnak a vége. Talán nem akkora titok, hogy jó három héttel a tárgyalás megtörténte után megtudhatja a testület.
Rögtön az alatta levőnél egy nagyon furcsa ellentmondásfélét vélek felfedezni. A telefondíj megfizetése iránti perben jogerős bírósági meghagyás született, mely kötelezte az alperest a tartozás megfizetésére, azonban ezt az alperest időközben megszűntnek nyilvánította a Cégbíróság, ezért az ítéletet nem lehetett végrehajtani, hanem be kell perelni a gmk tagjait. Ehhez kapcsolódó kérdésem az, hogy ez megtörtént-e? Ha megtörtént mikor, ha nem történt meg, miért tisztelt hölgyeim és uraim?
És akkor itt a lap alján van a 7. pont - nem akarom kimondani a Bt nevét - melyben ez a Bt vállalat a teljes összeg és járulékai megfizetését 2001. július 10. napjáig. Vélhetően rendezve lett a tartozás, mondja az ügyvédnő. Erről sem kaptunk semminemű tájékoztatást igaz, hogy még a félév azóta nem tellett le, csak közelítünk villámgyorsan.
A legutolsó a 9. pont. Az egyik Kft ellen peres eljárást helyeztünk folyamatba nagyon helyesen. Azt mondja az anyag szakértő lesz kirendelve, amennyiben az alperes a szakértői díjat befizette. Magyarul, ha az alperes netán elfelejti befizetni a szakértői díjat, akkor megússza a pert? Szóval ilyen, és ehhez hasonló kérdek, és most nem akarom nagyon lopni az a időt, ezért csak ezzel az egy témakörrel foglalkoztam. Úgy gondolom, hogy foglalkozni kell és ezt nem lehet lezárni a testület, illetve annak tagjainak nagyon részletes tájékoztatása nélkül, tisztelt hölgyeim és uraim. K
Röst János: Volt egy kérésem Tarnóczky Attila úrhoz, hogy ismertesse, hogy mennyi volt Törőcsik Pál végkielégítése. Ez Budai István kérésének megfelelően nem történt meg. Budai István felkészült képviselő, magával hozta a levelet, ha nincs meg Tarnóczky Attila úrnak, akkor nagyon szívesen ő átadja.
Amit elmondott Marton István képviselőtársam az Alfától Omegáig Kft. ügyében én nem kívánom megismételni, ennek több mázsa anyaga van. Nagyon sokszor elmondtunk hasonló jellegű problémaköröket, úgy tűnik ebben a testület nem akar semminemű döntést, semminemű észrevételt tenni. A FIDESZ ’98-ban ezzel kezdett, hogy ígérte, hogy rendbe teszi az Alfától Omegáig ügyét előkell keresni a jegyzőkönyveket, eltelt több, mint 3 év én úgy gondolom, hogy részemről nem kívánok ehhez hozzászólni.
Tarnóczky Attila: 3 havi végkielégítést kapott alpolgármester úr lemondása után, ami törvény szerint járt neki, Hogyha ezt Ön kiakarja számolni, akkor az alpolgármesteri fizetés és a képviselői tiszteletdíj arány számából Ft pontosan ki tetszik tudni számolni. Én nem fogom szám szerint ismertetni, de Ön tudja, úgy, hogy nyugodtan ismertetheti.
Birkner Zoltán: Nem terveztem, hogy hozzászólók még, de sajnos Röst képviselőtársam valami egészen furcsa dolgot mondott az utolsó mondatában. A FIDESZ frakción kéri számon azt, hogy az MSZP-SZDSZ időszakban indított vállalkozás tisztaságának és lezárásának ügye az hol tart. Köszönöm szépen Röst képviselőtársam, hogy ezt az ügyet felteszi, kérdezze meg korábbi együttműködő partnereitől és koalíciós partnereitől, hogy hol tart az ügy.
Egyébként Marton István úrnak a kérdéseire szeretném, hogyha polgármester úr válaszolna, a következő polgármesteri beszámolóban, hiszen valóban egy csomókérdéses ügy folyamatban van. Az ügyvédnő egy csomó mindent leírt, aminek nem tudjuk hol van a vége. Én azt gondolom, hogy úgy tegyük ezt teljesen tisztába polgármester úr, hogy köszönöm ezt az összeállított anyagot és akkor még ezekre a kérdésekre kérnék még választ a következő alkalommal.
Röst János: A válasz gombot az indukálta, hogy egy matematikai feladványt tett Tarnóczky Attila megmondom az összeget Törőcsik Pál 1.255 eFt-ot vett fel végkielégítés címén. Bruttóban természetesen persze, minden bruttóban van.
A másik amit Birkner Zoltán képviselőtársam mondott, én nem kértem rajta semmit sem számon, ő nekik volt egy ígéretük, amikor bekerültek a testületbe. Nagy vehemenciával nekiálltak az ügynek, aztán az ügy idejutott, én úgy gondolom, hogy részemről az, hogy a törvényesség megmaradjon mindent megtettem. Ez nyilván sok embernek nem tetszett ennek ellenére. Részemről úgy gondolom, hogy korrektül jártunk el. Mindenkinek feltenném a kérdést saját magában, hogy ő hasonlóképpen cselekedett-e?
Törőcsik Pál: Úgy néz ki, hogy Röst képviselő úr nem akarja elfogadni, a törvényben meghatározott végkielégítést kaptam. sajnos nem annyit mint Bokros Lajos, de a létminimumnál többet. Egyébként a bruttó az valóban igaz, ennek a nettója az 600 eFt, vagy annál kevesebb. Én nem tudom, hogy ezzel kapcsolatban miért hangsúlyozzák. Legalább aki akarja irigyelje.
Bicsák Miklós: Én nagyon röviden szeretném megkérdezni, illetve javasolnám a 3. oldal javasolnám a 61/2001.(III.6.) számú határozat a Szociális Foglalkoztató Zalakomár helységének kétszeres sikertelen versenytárgyalása nem jött össze.
Én csak szeretném javasolni, vagy kérdezni, hogy nincs-e arra mód, hogy meghirdetnénk. Én kint járva Zalakomárban beszélgetve a vállalkozókkal, ugye, mert mi vállalkozó párti képviselők vagyunk és mindegy az, hogy Zalakomárban, hogy azért a jó gazda módjával gondolkodva, hogy befolyna a büdzsénkbe a városnak a közös kasszájába ez a pénz is, hogy kérem szépen miért nem tudjuk eladni? Ha én akarok adni valamit adni, akkor meghirdetem, igaz, hogy kétszer sikertelen volt. Fel kellene ajánlani egy újságban, hogy helyi vállalkozások, mert én úgy tudom, hogy van rá. Vagy a Polgármesteri Hivatallal felvenni a kapcsolatot, az az épület tessenek elhinni, én két napja néztem meg az előbb már nullán lesz, úgyhogy semmit nem fog város érte kapni. Az van az állaga tönkremegy. Én csak szeretném egy kicsikét a kasszánkat gazdagítani. Ha nem figyelünk ilyen kis összegekre is akkor kérném, hogy ebben szíveskedjen valami lehetőséget, hogy igen is elkeljen, mert lesz helyi vállalkozó, ha részletre is azt ő rendezné, csak nincs lehetőség adva. Félnek a licittől így kimondták a presszóban, mert én ott tárgyaltam velük.
Tarnóczky Attila: Azért a vállalkozó urak eljöhetnének a licitálásra is és hogyha van vetélytársuk, csak akkor kezdjenek félni a licitálástól. Egyébként Ön képviselő úr emlékszik, hogy már az előző ciklusban megpróbáltuk ezt nem is tudom hány éven keresztül eladni, valahogy nem megy. Zalakomárban nincs határozott kereslet erre az épületre, de hogyha Ön tud vevőt, akkor feltétlenül licitálás nélkül tessék behozni hozzánk.
Budai István: Köszönöm a múltkori kérdésemre adott írásos választ. Én akkor azért tettem fel a kérdést, hogy az illetékesektől szerettem volna nyilvánosság előtt választ kapni, úgy gondoltam nem titok. Törvényeken, ha törvényeken alapul - nem ismerem ezeket a szabályokat, de biztos le van írva melyik jogszabály alapján - én szerettem volna és talán nem lenne ilyen hangulata ennek a kérdésnek, ha akkor konkrétan ezt a témát nyilvánosan válaszban megkapom. Most csak azért vagyok ugye egy kicsit zavarban, mert olyan helyzetet alakítottunk itt ki, mint hogyha ez olyan hű, de nagy horderejű téma lett volna. Kérem szépen 3 havi végkielégítés, plusz a 13. havinak az időarányos része, ez van a levélben. És nagyon örülök annak, hogy a munkaruha időarányos részét visszafizette Törőcsik úr ezt a választ kaptam. Én ezt így elmondom a tisztelt városlakóknak, úgy gondolom, hogy ez nem titok. Nem is lehet titok és köszönöm szépen, hogy ilyen levelet kaptam. Nem azért kaptam, itt súg a Kelemen úr, hogy fogadatlan prókátorok ezt a kérdést kihasználják.
Tóth László: Nem kívántam hozzászólni az Alfától-Omegáig ügyében, de fiatal tanult képviselőtársam Birkner Zoltán úr valószínűleg nem tudhatja, hogy az Alfától–Omegáig 1991. október 4-én jegyezték a Cégbíróságnak, csak úgy emlékeztetném Önt, hogy akkor a FIDESZ-SZDSZ koalíció volt a városban.
Birkner Zoltán: Ma már azt gondolom a nap vége felé egy kis politikát megengednek talán nekünk. Egy mondatot fogok mondani. Javaslom a 11. számú mellékletet lapozza fel Tóth képviselőtársam. Ott tételesen mindössze 9 pontban van felsorolva olyan eset, ami vagy büntetőjogi felelősséget, vagy annak a lezárulását veti fel és meglepődve kell azt tudnom, hogy ez ’95 és ’97 közötti tevékenységekre vonatkozik. Hogyha ezek után ezzel próbál képviselőtársam valamifajta sugallatot tenni azt gondolom, hogy rossz úton jár. Én azon lennék, hogy ezt az ügyet végérvényesen lezárjuk, csak azért ne tegyünk úgy, mint hogyha nem lenne sáros ez az ügy. Azt gondolom egy csomópontban, hiszen ide van felsorolva.
Tüttő István: Marton úrral itt szót váltottam, amikor elment mellettem, pontosan majd megkérem, hogy minden kérdést, ami esetleg még el sem hangzott azt tegye fel. Szeretném azt is jelezni, büntetőügyek nincsenek. Azt azért meg, hogy állapítsuk, hogy az ügyvédnő által leírt anyagban büntető ügyekről nincsen szó. Polgári peres ügyek félre ne értsék, mások ennek a dolognak a lényegét. Az ügyvédnő rendkívül korrektül, folyamatosan tartja velem a kapcsolatot. Azt szeretném előre jelezni, hogy azért tájékoztattam Önöket folyamatosan, mert kétszer történt tájékoztatás a részemről és akkor elhangzott egy olyan vélemény, hogy ne foglalkozzunk ezzel, hanem majd egy külön napirendben. Én azóta mindegy egyes ügyre ráírtam, hogy akkor kell ezeket az anyagokat továbbítani, amikor ennek a napirendjére sor kerül. Elnézésüket kérem, ez volt ennek a fő indoka, nem azért, hogy eltitkoljuk, hiszen ehhez bárki hozzáférhet, amikor csak akar, hogyha úgy gondolja.
A következő alkalommal azon kérdésekre válaszokat amennyire ismerjük magadjuk, és az ügyvédnő levele óta is történtek már dolgok. Például az egyik kérdést, most nem akarom részleteiben megválaszolni. Az ügyfél, akinek a nevét nem említette én sem teszem, kéréssel fordult hozzánk, hogy részletben törleszthesse. Elfogadta, kamatostól fizeti meg természetesen erről is majd tájékoztatást adok.
Marton István: Nagyon rövid leszek, habár itt a két nagy frakció egy kis politikai pengeváltást is megengedett magának amire csak én érintőlegesen utaltam a napirend alatt. Abból indultunk ki - én jól emlékszem rá - ha nem tévedek 300-350 millió Ft bruttó bekerülési összeggel indult el a dolog, vállalkozói alapon. Ebből lett a vállalkozók által befizetett, illetve az önkormányzat által állt összegekből durván 1.1 milliárd Ft, tehát rendesen megháromszorozódott és ennek a végén már semminemű köze nem volt az eredeti kitűzéshez, hogy ez vállalkozói alapon valósuljon meg. Az önkormányzatot belelovalták valamibe és futott a pénze után. A végén azt kell, hogy mondjam, hogy talán még ez 100 millió Ft veszteség el is megy rajta, mert ugye durván 10%. Bár cinikusnak tűnik, de én még azt hittem, hogy még rosszabbul jövünk ki belőle.
Tarnóczky Attila: Több hozzászóló nem lévén a vitát lezárom. Határozati javaslatokról szavazunk. A végén nem felejtettem el a Cserti úrnak javaslatát, meg a többiekét sem, meg a módosító javaslatokról is szavazunk, hogyha odajutottunk Ha valamit elfelejtenék, kérem, szóljanak. Haladjunk sorban első határozati javaslatról szavaznánk.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: A 2. határozati javaslatot következik.
A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: A 3. következik.
A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot 3. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: A 4. határozati javaslat következik azzal a módosító javaslattal együtt, mert azt elfogadtam, amit Röst képviselő úr mondott.
A közgyűlés 18 szavazattal és 2 ellenszavazattal a határozati javaslat 4. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: Az 5. határozati javaslat következik.
A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 5. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: Következik a 6.
A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 6. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: A 7. pontról szavazzunk.
A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 7. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: A 8. pontról kérem a döntésüket.
A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 8. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: 9. pontról szavazunk.
A közgyűlés 19 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 9. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: 10. pontról kérem a döntésüket.
A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 10. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: 11. pontról döntünk.
A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 11. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: A 12. pont jön. Röst képviselő urat kérem módosító indítványának elmondására, egy pillanat elakadtunk.
Röst János: Javaslom, hogy február 28-ig halasszuk a szerződés felbontását.
Tarnóczky Attila: Kérem, szavazzunk. Én nem támogatom.
A közgyűlés 8 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tarnóczky Attila: Kérem, szavazzunk az eredeti 12-ről. Minősített többség kell.
A közgyűlés 18 szavazattal és 2 ellenszavazattal a határozati javaslat 12. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: 13. pontról döntünk egyszerű többséggel.
A közgyűlés17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 13. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: Következik a 14. pont, minősített többség kell hozzá.
A közgyűlés 20 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 14. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: Következik a kiegészítésben lévő 16. szám alatt lévő javaslat, minősített többség kell hozzá, pénzbe kerül.
A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 15. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: Balogh képviselőnek volt egy javaslat indítványa a Zsigmondi Széchenyi iskolával kapcsolatban. Kérek egy kerek mondatot, mi legyen a határozat.
Balogh László: A közgyűlés köszönetét fejezi ki a Zsigmondi Széchenyi Szakképző Iskola iskolavezetésének és nevelő testületének az összevonás során elvégzett munkájukért.
Tarnóczky Attila: Szavazzunk képviselőtársaim, egyszerű szótöbbség kell.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 16. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: Cserti képviselő urat kérem, hogy mondja el a kórházzal kapcsolatban írt javaslatát.
Cserti Tibor: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése sajnálattal veszi tudomásul, hogy az emlőrák szűrésére és diagnosztikájára szolgáló mammográfiás szűrő és diagnosztikus egészségügyi intézmények kapacitásának lekötésére kiírt pályázatban a Nagykanizsai Kórház nem kapott lehetőséget e pályázati körben teljes körű ellátásra. A minősítést diszkriminatívnak tartja, mert a pályázattal kapcsolatos minden értékelő fórum alkalmasnak minősítette az intézményben működő szakmai tevékenységet a komplex ellátás nyújtására. Tekintettel arra, hogy a tulajdonos a közelmúltban jelentős forrásokat biztosított a lakosság egészségügyi ellátásának és szűrővizsgálatának magas színtű biztosítására, e döntés ellen tiltakozik és egyetért azzal, hogy a kórház ezen tevékenységét az Országos Népegészségügyi Program által biztosított kereteken kívül is folytassa. Ugyanakkor felhatalmazza a polgármestert, hogy az ÁNTSZ vezetőivel együttműködve járjon el e diszkriminatív döntés megváltoztatására, hogy az érintett lakosság a lakóhelyéhez legközelebbi működő intézményben kapja meg a teljes körű ellátást. Határidő: 2001. december 31. Felelős: Tüttő István polgármester.
Tarnóczky Attila: Kérem majd leadni az írásos változatot a jegyzőnek. Kérem, szavazás következik.
A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 17. pontját elfogadja.
Szabóné dr. Csányi Mariann: Én egy dologra szeretném felhívni még az utolsó pillanatban a közgyűlés figyelmét. A Kanizsa Újság ügyvezetői munkakör betöltésére kiírt pályázat elbírálása eredménytelen lett, de ehhez tudniuk kell, hogy mivel december 31-vel nincs ügyvezetője az újságnak, ezáltal egy teljesen egyértelmű törvénysértő állapot keletkezett, amelynek anyagi következményei is lehetnek, ugyanis a Cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében ezt a kérdést amennyiben tudomására jut és eleve ez egy törvénysértő állapot, tehát tudomására fog jutni, innentől büntetési tételek léphetnek életbe és egyéb szankcionálások is, úgyhogy én a magam részéről mindenképpen azt szeretném kérni, hogy egy időpont azért nagyon célszerű lenne ebbe a kérdésben a meghosszabbítás vonatkozásában. Ez egy törvénysértő állapot és a közgyűlés hatáskörébe tartozik az, hogy ebben a kérdésben döntsön. Polgármesterre nem ruházhatja át ennek a döntésnek a kötelezettségét. Én nagyon kérem, hogy ilyen fölösleges törvénysértő dologba ne menjünk bele, hisz pont ha visszautalunk Birkner úr, Györek úr hozzászólásához, kivívjuk sokszor a sorsot saját magunk ellen. Olyan jellegű dologba, ha nem muszáj, kérem ne menjük bele, ami kellemetlenséget okozhat.
Tarnóczky Attila: Ellenzi-e valaki, hogy újra feltegyen szavazásra az előző alkalommal feltett két kérdést? Úgy látom, hogy nem. Próbáljuk meg újra. Elsőként kérek szavazást arról, hogy Lukács Ibolya magbízását jövő év végéig meghosszabbítjuk, előtte kiírunk pályázatot, megfelelő időpontokkal. Kérem, erről szavazzanak.
A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslat 18. pontját elfogadja.
Tarnóczky Attila: Elnézést kérek, ha nem vállalja el, akkor nem vállalja el, akkor majd más lesz.
Tarnóczky Attila: Számításom szerint már csak az eredeti 15-ös van elfogadása, nem maradt ki semmi. Szavazzunk arról!
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 19. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
503/2001.(XII.18.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Megbízza az Ipari Park Fejlesztő Kht-t, hogy azokat a feladatokat, melyek ellátására az Rt-vel a szerződés létrejött ezután a Kht végezze.
Határidő: 2001. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
A mellékelt megállapodás szerint az önkormányzat biztosítja a helyiséget, a működtetéshez szükséges minimális felszereltséget és üzemeltetést.
Határidő: 2002. március 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
Határidő: 2001. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
Határidő: 2001. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
Felkéri a polgármestert, hogy a változás bejegyzése iránti kérelmet a cégbírósághoz a változástól számított 30 napon belül nyújtsa be.
Határidő: 2002. január 17.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Polgármesteri Kabinet)
Felelős: Tüttő István polgármester
Tarnóczky Attila: Írásban interpellációs válaszokat adtunk.
Bicsák Miklós: Elnézést, én délelőtt késve érkeztem és nem tudtam a kérdések és interpellációknál kérdésem lenne nagy tisztelettel, hogy hozzájárulna-e alpolgármester úr, hogy utólag kérdezhetnék, mert reggel nem voltam itt a közgyűlés megkezdésénél és nem tettem fel kérdéseket. Kérném, két kérdésem volna nagy tisztelettel.
Tarnóczky Attila: Kérdezem Balogh László képviselő urat, hogy az írásban adott választ elfogadja-e?
Balogh László: Igen, azzal az egy mondat kiegészítéssel, hogy tudjanak róla a képviselőtársak is, hogy a Corvin utcai garázssoron végül is a hó helyzet miatt nem kezdődhetett el a vízelvezetés és az út problémájának megoldása. Remélhetőleg ez tavasz elején megtörténik és így köszönöm a választ, illetve volt még egy. Köszönöm polgármester úrnak, hogy megírta leveleit a lapterjesztőknek. Remélhető, hogy lesz is foganatja.
Tarnóczky Attila: Kérdezem Bicsák Miklós képviselő urat a téli felkészülésre adott választ elfogadja-e?
Bicsák Miklós: Elfogadom, csak annyival azért most igazolja az élet és az időjárás, azért többen jelezték, hogy valóban megjelent az újságban meg mindenben a hirdetések és felhívja a lakosság a tulajdonosokat, de sok helyen valóban nem sózzák vagy egyéb és ezt az idősek panaszolták. Köszönöm szépen, elfogadom.
Törőcsik Pál: Kérném az előző szavazásnál nem volt számomra egyértelmű a szavazásnak a tétje, ezért kérném, hogy ebben az esetben vagy érvénytelenítsék a szavazatomat, vagy újra szavazni.
Tarnóczky Attila: Kérdezem a tisztelt közgyűlést, hogy kíván-e újra szavazni? Egy javaslatot kaptam. Kérem állásfoglalásukat, hogy kívánnak-e újra szavazni? Kérem, szavazzanak. (Ártatlan vagyok) Ja, kikapcsolták egyesek a gépüket.
Birkner Zoltán: Jó, akkor ne legyen, de én ettől függetlenül elmondom, amit el szeretnék mondani. Az pedig arról szól, hogy nem volt egyértelmű és én ezt szerettem volna feltenni ……ehhez képest és ezt nem értette Törőcsik Pál képviselőtársam, hogy nem csak az 1 éves törvényességi hatályt jelent, hanem a kettő hónap is azt jelenti. Ezért kéri – még egyszer elmondom – hogy az előző szavazást töröljék.
Tarnóczky Attila: Nekem nincs jogom semmilyen szavazást törölni. Megkérdezem a közgyűléstől, hogy kíván-e újraszavazást elrendelni. Kérem, szavazzanak.
A közgyűlés 9 szavazattal és 1 ellenszavazattal a szavazás pillanatában határozatképtelen.
Tarnóczky Attila: Kérem, menjünk tovább. Tóth László képviselő úr véleményét kérem a neki adott válasz tekintetében.
Tóth László: Elfogadom.
Tarnóczky Attila: Én azt kérem, hogy a cirkusz azután, hogyha ezt a munkát befejeztük, nélkülem folytatódjék. Bicsák Miklós úr válaszát kérem az Űrhajós utcára vonatkozóan.
Bicsák Miklós: Ugyancsak elfogadom. Szakemberekkel, a Via Kanizsa Kht-val válaszolva. Nagyon jó lesz a tavaszi időjárásban, mert várja a lakosság. Ez egy olyan 300.000 Ft-os költség lesz, és úgy gondolom, hogy a jövő évi költségvetésünkből ezt a kis gyalogjárdát a kismamák részére a város meg tudja valósítani. Ahogy a választ kaptam, elfogadom.
Tarnóczky Attila: Birkner képviselő úr a közvilágítással kapcsolatban interpellált. Kérdezném képviselő urat, hogy elfogadja-e a választ?
Birkner Zoltán: Azóta megoldódott és elfogadom.
Tarnóczky Attila: Balogh László képviselő úr, elfogadja a választ?
Balogh László: Igen, elfogadom.
Tarnóczky Attila: Függőben vannak még interpellációink.
Balogh László: Visszaállok az interpellációtól, mert azért a címet még egyszer: tanpélda bizonyos hivatali, önkormányzati ügyintézés lassúságáról, avagy hogyan tehetünk saját érdekünk ellen.
Nem több késedelmes ügyet jártam volna végig, hanem egy konkrét történés példáját. Ezt a bizonyos Regionális Fejlesztési és Képzési bizottságot. Elállok tőle, mert itt közben már válasz jött, de azért az nem hangzott el, hogy egy tag mégis van Nagykanizsáról. Igaz, hogy a Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány jelöltjeként Mayer Ferencről van szó.
Budai István: Egy kérdésem van. Éspedig azt tettem fel kérdésként, hogy Nagykanizsán felfedezték-e a kettős könyvvitel újabb válfaját. Ezt annak alapján szeretném megkérdezni, hogy a könyvvizsgálói - nem tudom jelentés-e ez vagy valamilyen anyagban - azt olvassuk, hogy az NSR Hulladéklerakó Üzemeltető Kft-nél dupla könyvelést vezetnek. Könyvel a Kft-is – a RynoLine is - meg könyvel a Kincstár is.
A Pénzügyi Bizottságnak egyik vívmánya azt hiszem az volt, hogy elértük azt, hogy a gazdasági társaságok is bekerüljenek a Kincstár számvitelébe. Én úgy gondolom, hogy a számviteli oktatásban nem tanítják ezt a fajta kettős könyvvitelt. Énnekem az a kérésem, hogy meg kellene azért ezt vizsgálni, hogy vajon mi az oka ennek. Azon folyik a vita – ha én jól érzékelem – hogy akkor most ki ad be adóbevallást, ki ad be ÁFA-bevallást, hogy csináljuk, mint csináljuk. Én még életemben ilyent nem hallottam. Ez engem nagyon meglep. Én úgy gondolom, hogy itt azért lenne teendőnk, hogy valamilyen formában ezt kibogarásszuk, hogy vajon miért van erre szükség.
Tarnóczky Attila: Tájékoztatást kérünk az érintett intézményektől, és hátha a tájékoztatás kérése meg is oldja a felvetett problémát. Előfordulhat.
Bicsák Miklós: Nagyon rövid vagyok. Először is újra és újra teszem fel kérdésként és ezt az időjárás igazolja, ez az ún. palini buszmegálló ügye. Ma téma is volt, hogy nevesítem is, hogy Miklósfán is szükség van rá természetesen a város bármely részén a buszmegállókra. Én azért vagyok bánatos, hogy semmi megfelelő lépés nem történt. Palinban 3-4 nagy vállalkozás van az Interkastélynál. Kérdésem azok a magánvállalkozókhoz Nagykanizsáról kijáró dolgozók reggel a korai reggeli busszal jönnek – mert két műszakban dolgoznak – délután a hidegben, hóban állnak az emberek. Itt a tél közepe, ugyanúgy csatlakoznak a palini gyerekek hozzá, és jogosan háborognak.
Most volt az öregek napja, ami nagyon kellemes környezetben zajlott és bizony panaszkodnak, hogy a várostól, közgyűléstől, a város vezetésétől várják, hogy legalább valami ideiglenes megoldást. Ott állnak tisztelt alpolgármester úr és polgármester úr. Nincs megoldás és jogosak, dideregnek az emberek az Inter előtt. El lehet képzelni ilyen 10-15 fokos hidegben, ezekben az emberek hajnali munkabejárás, délután. Én ebbe kérnék és kérdeznék valami megoldást legalább a téli bejárás kapcsán.
Másik kérdésem. Nemrég a Közigazgatási Osztályhoz érkezett egy észrevétel jogosan. A Napsugár utca 17. szám alatt lévő mezőgazdasági, illetve földúton van egy vállalkozás. Maga a vállalkozó is ott lakik a Napsugár utcában. A Diete 2000. Kft telephelye 5 éve ott van. Nagy méretű, illetve súlyos autókkal jár ezen keresztül, és a lakosság jogosan kérdezi tőlem is meg a Hivatalhoz beírt, hogy miért nem lehetne megoldani, ezt kérdezném újra azt az ott dübörgő meg az utat tönkreteszi és már a magánházakra is veszélyes az út mellett elhaladó teherautóknak az útnak a javítását. Holott a levél - amelyet be tudok mutatni - megvan a tisztelt Polgármesteri Hivatalnál is, hogy a Kft tulajdonosa hajlandó lenne kérdésem és a városunkat működtető Via Kanizsával közösen a költségekbe beszállni. Ők nem egy modern bitumenes utat kérnek, hanem hogy a teherautók tudjanak közlekedni. Ez már 5 éve is telephely. Adót fizet ez a vállalkozó, embereknek kenyeret ad. Ő kompromisszumra képes, beszállna a költségekbe. Kérdezem, hogy a város mutat-e hajlandóságot, hogy valami megoldást, hogy ott a lakosság is, mindenki jól járjon. Ez a kérdésem.
Tarnóczky Attila: Félek, hogy a két kérdés egyikére sem tudok most hirtelen válaszolni. Utána fogunk nézni.
Röst János: Az interpellációmnak a tárgya a Polgármesteri Hivatal, intézmények, Kft-k, Kht-k energetikai problémái.
A közgyűlés tagjai biztosan emlékeznek rá, 1998. december 7-én a legelső közgyűlések egyikén interpellációt nyújtottam be, amelyre kaptam egy szívélyes választ ebben a témakörben és megnyugtattak, hogy a városvezetés számára nagyon fontos és megoldandó terület a város energia ellátása. Tettem többször kísérleti javaslatokat a Polgármesteri Hivatal átszervezésénél, hogy a Hivatalban dolgozzon energetikai szakember. Legyen neki státusza, de abban az esetben, amikor ezt feltettem szavazásra – nem a mostani jegyző időszaka volt egyébként, hanem korábban – nemleges választ kaptam, illetve a közgyűlés és leszavazott.
Erre a mai nap volt egy iskolapélda arra, hogy a HSMK villamos felújításánál én úgy gondolom, hogy el kellett volna elektromos szakember, hogyha a Hivatalnál vagy más intézménynél dolgozott volna.
Az interpellációt megismételtem 2000. február 17-én – rá egy évre -. Az első interpellációm után lényegében eltelt 3 év és szakmai meggyőződésem, hogy jelentős kár érte a várost. Sok 10 millió Ft-ot dobtunk ki az ablakon azért, mert nem szakemberek felügyelték ezt a területet. Nagykanizsa városnak a legnagyobb kiadása a Polgármesteri Hivatal, intézmények, kft-k, kht-knak a működési költségei. Ezek nagyobbik része bérköltség, a másik része pedig – amelyik szintén nagyon jelentős – a közműszolgáltatók: telefon, víz, villany, gáz és a központi fűtésnek a költsége.
Ezek költségcsökkentése csak akkor lehetséges, hogyha energetikai szakember felügyeli, ellenőrzi a működésüket, illetve a felújításoknál, a karbantartásoknál energiacsökkentő műszaki megoldások kerülnek alkalmazásra.
El kell, hogy mondjam az épületek fűtési rendszerei teljesen elavultak, a szabályozások korszerűtlenek és ez az IKI által kezelt lakásokra is vonatkozik. A mai napon, illetve ezen a héten történt döntés a közvilágítással kapcsolatosan, ami pozitív, de ehhez is 3 évnek kellett eltelnie.
Az interpellációm kapcsán arra kértem pozitív választ a város vezetéstől, hogy hajlandó-e komolyan venni az energetikai problémákat és hajlandó-e ebben a dologban lépést tenni. A nagy kincstár létrehozásánál szintén elhangzott ígéret arra vonatkozóan az intézményrendszereknél, hogy felülvizsgálják a működtetési költségeit, de itt sem történt érdemi előrelépés. Történt egy sikertelen pályáztatás, azóta eltelt idő után mindenki jól végzi a dolgát, és semmi nem történik.
Úgy gondolom, hogy a költségvetés tényszámai érintik jelentősen ezt a területet, és ha erre nem keresünk pozitív választ, akkor igazából nem lehet költséget csökkenteni akkor, hogyha erre a szakmai lehetőséget az önkormányzat nem teremti meg.
Mindenképpen kérném a polgármester urat, alpolgármester urat, hogy írásban válaszoljanak és szeretném kérni, hogy tegyenek meg annak érdekében mindent, hogy vagy ismételt pályáztatással vagy más rendszerrel, de ez napirendre kerüljön, illetve a megoldás közelébe jusson.
Tarnóczky Attila: Ha megengedik én mégis szóban válaszolnék, ha már tudok válaszolni. Itt úgy gondolom, hogy két dolog keveredik. Egyik az energiatakarékos rendszerek bevezetése, működtetése és így takarékoskodni. Ezt természetesen támogatom. Ilyen megrendeléseket az önkormányzat tett is pl. a villamoshálózat esetében az összes energiavételi mennyiség felül lett vizsgálva és megváltoztattuk, csökkentettük ahol lehetett. Mint képviselő úr is tudja, pályázatot írtunk ki a kazánok rekonstrukciójára. Az eredményét is Ön ismeri. A jelentkező költségek szemben az eredeti elképzeléssel, hogy energia megtakarításból finanszíroznánk a felújítást, igen nagyok voltak.
Ettől függetlenül van itt egy másik előterjesztés, azt persze mélységesen nem támogatom. Nem támogatom a Hivatal létszámemelését semmilyen indokkal. A meglévő létszámon belül, hogyha úgy gondolják, hogy kell ilyen szakember – amelyben én nem vagyok biztos, mert nem hiszem, hogy egy ember ott a Hivatalban üldögélve kezelni fogja az ötven intézménynek a nem tudom hány kazánját, nem is szólva az IKI házakról – bármit érdemben tud csinálni.
Tüttő István: Nagyon fontos, amiről Röst úr beszél, azonban el kell határozunk, hogy tényleg meg akarjuk-e oldani a racionalizálását az energia kérdésnek, ahhoz pedig pénz kell.
Tarnóczky úr szólt róla én abban is biztos vagyok, hogy a jövőben külső szolgáltató igénybevételét kell mérlegelni ezekben a kérdésekben, hiszen ők tudnak ilyen feladatokat végrehajtani és nem feltétlenül a Hivatalnak kell ezt megtenni, hanem esetleg az Ingatlankezelési Intézményt bízzuk meg ezzel.
Tarnóczky Attila: Még annyit hozzátennék, hogy minden felújításnál – bárki megnézheti – ez egy fő szempont: a fűtésnél a takarékosság, a villamos berendezéseknél a takarékosság.
Röst János: Én nem azt kértem alpolgármester úrtól, hogy a Hivatalba most ültessen be egy szakembert, egyébként ennek is lenne jelentősége, és énszerintem fontos lenne. Ez lehet elvileg az IKI-nél, lehet a Kincstárnál, lehet külső szakember is. A problémám nekem ott van, hogy nincsen egy sem sehol.
A másik a pályáztatási rendszer. Én úgy gondolom, hogyha egy dolog sikertelenné válik, akkor nem azt kell tenni tisztelt alpolgármester úr, hogy ülünk a babérunkon és megvárjuk, amíg leesik a hó, hanem meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy mikor lehet újra pályáztatni, vagy olyan lehetőséget megkeresni szakváltóként, akik esetleg jobb ajánlatot tudnak tenni direktben. Ilyen cégvezetőket én hoztam le Nagykanizsára, a polgármester úrnak bemutattam őket. A kapcsolat azt követően megszakadt, gyakorlatilag nincs velük kapcsolat. Meggyőződésem, hogy két, Európa egyik legnagyobb cégéről van szó, ha ezt komolyan akarja a város, és ha velük létrejön egy kapcsolat és ezt konkréttá tesszük, akkor ez is megoldódhat. Ehhez az kell, hogy a város döntse el, hogy akarja-e ezt. Ha nem akarja, akkor nyilvánvaló, hogy a kérdésem felesleges volt.
Tarnóczky Attila: Képviselő úr, Ön is tudja, hogy kiderült, hogy a gázkazánok cseréjével a fűtési költség megtakarításból nem lehet finanszírozni semmilyen módon a kazáncserét.
Kérem a közgyűlést, hogy a válasz elfogadásáról döntsön. Kérem, szavazzanak a válaszról.
A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a választ elfogadja.
Dr. Horváth György: Árpád utca. Én csak egyet kérek, hogy lehet nézni az utat felfelé meg lefelé a láb elé is. Tessék úgy valakinek végigmenni, hogy lefelé a lába elé néz. Nem 2 km-ről van szó. Ez nem igaz, hogy már nyolcadszor kell szólni, hogy erre képtelenek legyenek megcsinálni. Nem most, visszamenőleg évekre meg tudom mondani. Azt hiszem, hogy egy kicsit szégyen is ez, vagy azt mondják, hogy nem hajlandók megcsinálni. Még egyszer lehet felfelé nézni, lehet lefelé nézni. Aki járdát akar nézni, az lefelé nézzen.
Tüttő István: Azt hiszem, bár nagyon apró betűkkel van írva, ami készült egy program az utak építésére, illetve a felújítására. Most is sajnos eléggé hátra van sorolva, de próbát teszünk arra, hogy ezt módosítsuk.
Tarnóczky Attila: Írásban választ fogunk adni a kérdésre.
Tüttő István: Azt hiszem mindannyiunk nevében a városlakóknak nagyon boldog karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag békés, boldog újesztendőt kívánunk abban a reményben, hogy ez a város elindult egy olyan úton, amelynek a folytatását közösen meg tudjuk oldani. Sok feladat előtt állunk még, de reményeink szerint a tavasz az egy fordulópont lesz. Arra gondoltam, hogy az Ipari Park beindul és még egy-két olyan jelentős eseményre is sor kerülhet, amely a város szebbé tételét, a város gyarapodását fogja segíteni.
Kérjük Önöket innen a televízió nyilvánossága elől is, hogy eddigi hozzáállásukat erősítve kölcsönösen támogatva egymást, oldjuk meg ezeket a kérdéseket. Még egyszer minden jót kívánunk.
Tarnóczky Attila: Köszönöm az együttműködést. Voltak pillanatok, amikor jobbak is lehettünk volna, de összességében nem kell szégyenkeznünk.
Tarnóczky Attila alpolgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 19.55 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)
Kmf.
|
Tarnóczky Attila |
|
alpolgármester |
A jegyzőkönyvet készítette: Tóth Andrea