| 2002. július 2. |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. július 2-án (kedd) 9.00 órakor tartott soros üléséről.
Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme
(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)
Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc.
Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető, Simánné Mile Éva osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Kulbencz Ferenc osztályvezető, Burján Emese kabinetvezető, Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető, Dr. Müller János irodavezető, Szamosi Gábor irodavezető, Dr. Szűcs Marianna irodavezető, Tóthné Krémer Mária irodavezető, Hári László irodavezető, Dr. Nemesvári Márta egészségügyi referens, Schmidt László ügyvezető, Gáspár András ügyvezető, Dr. Szabó Csaba főigazgató, Kámán László intézményvezető.
Megjelentek: Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Dukát Éva a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa.
Tüttő István: Köszöntöm a közgyűlés megjelent tagjait. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom.
Megküldtük a napirendi pontokra a javaslatokat. Szeretném jelezni, hogy a meghívóban nem szereplő előterjesztést kérem, hogy fogadják el, ez pedig az 1839/2 hrsz-ú ingatlan értékesítése. Zárt ülésen kerülne megtárgyalásra. Kérem, szavazzanak róla, hogy tárgyalni kívánjuk-e vagy sem.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: A meghívóban külön szerepel a 4. és 5. számú napirendi pont javaslat formában. Összevonjuk a kettőt. Közben Kiss László úrtól kaptunk három anyagot. Kettő önálló képviselői indítvány, egy pedig a kérésének megfelelően a polgármesteri tájékoztató részeként majd ismertetésre kerül, vagy megkérem majd Kiss László urat, hogy ismertesse, amikor ahhoz a napirendhez érünk. Kérem, hogy akkor Kiss úrnak két önálló képviselő indítványát bizottsági szakaszba kell utalni. Kérem, hogy vegyük napirendre. Ő majd ismerteti, mert nem volt módja arra, hogy a tegnap elkészített anyagát lesokszorosítsa, vagy mi lesokszorosítsuk. Kérem a szavazást. Az egyik témája a bizottsági szerkezet változtatására javaslat, a másik pedig mezei őrszolgálatra vonatkozó javaslatáról van szó. Én is most kaptam meg, ez lenne a két javaslat. Bocsánat mezőőri szolgálat. A polgármesteri tájékoztatóban pedig a Grippen üzlettel kapcsolatos javaslat van.
A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Mód van arra, hogy napirend előtt szóljanak: kérdés, egyéb, vagy a napirenddel kapcsolatban javaslatot tegyenek. Bármelyik megtehető.
Dr. Csákai Iván: Kérném a 11. napirendi pontot előre venni a költségvetés módosítása utánra.
Birkner Zoltán: Egy percet szeretnék kérni napirend előtt.
Bicsák Miklós: A kérdéseknél szeretnék majd két percet kérni.
Marton István: Azt hiszem, hogy egy kicsit előre szaladtunk, lévén, hogy még a napirendre vételeket kellett volna megszavaznunk, de nincs jelentősége. Az a kérésem, hogy a 23. pontban szereplő önálló indítványomat, amely tárgyban megegyezik a 32-essel, azt egymás mellett, ill. egyszerre tárgyaljuk. Tehát magyarul ezt lehet hátrébb vinni a 23-ast a 32-es mellé. Teljesen mindegy nekem, ha az egyik zárt, akkor a másik is csak zárt lehet. Ez az egyik.
A másik pedig a polgármesteri tájékoztatót kérem az elejére vinni, mert ez egy SZMSZ ellenes gyakorlatot honosítana meg, ugyanis a Szervezeti és Működési Szabályzatunk 31. pont (2) bekezdése ezt mondja: a meghívóban a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni: napirenden kívüli – tehát magyarul napirend előtti – felszólalások, és második a polgármesteri tájékoztató. Utána jönnek interpellációk, kérdések, költségvetés, stb. Tehát én kérem, hogy a polgármesteri tájékoztatót tegyük a helyére, vagyis az elejére.
Tüttő István: Majd kérni fogom, hogy szavazzunk arról, hogy maradjon ahova javasoltam, azt eldöntik.
Törőcsik Pál: Napirend előtt kérnék két témában egy percet.
Röst János: Marton István képviselőtársamnak teljesen igaza van SZMSZ-t idézve. Az előterjesztő nem teheti azt meg, hogy a végére teszi önkényesen. Az előterjesztőnek SZMSZ szerint kell meghatározni a szempontokat, ill. a sorrendet, viszont arra van lehetőség, hogy a Tüttő István az előterjesztő, hogy Tarnóczky Attila, mint alpolgármester kérheti ennek a módosítását, illetve megszavaztatását.
Marton István: Egy percet kérek napirend előtt.
Kelemen Z. Pál: Egyetértve az előttem felszólalókkal, SZMSZ-szerű tárgyalást kérek, ha ettől eltérő módon állítjuk össze a napirendet, ezt meg kell szavaztatni a közgyűléssel.
Tüttő István: Azt hiszem óriási problémát okoztam Hölgyeim és Uraim, remélem ki fogjuk heverni.
Tarnóczky Attila: Javaslom a polgármesteri tájékoztató 24. pontban történő tárgyalását.
Tüttő István: Mivel több javaslat nincsen, ezért kérem szavazzunk a napirendi pontokról.
Dr. Csákai úr kérte, hogy a 11. napirendi pontot a második, illetve ha a polgármesteri tájékoztató lesz az első, akkor a harmadikként tárgyalni, mert ugye úgy mondtad Iván, hogy a költségvetés után. Kérem erről a szavazatukat.
A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Ezt követően Marton úr javasolta, hogy a 23-as önálló képviselői indítványát vigyük a 32-es mellé és egyben javasolnám, hogy zárt ülésen tárgyaljuk ezt is. Kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 17 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Tarnóczky úr javasolja, hogy a 24. napirendi pontként tárgyaljuk a polgármesteri tájékoztatót. Kérem szavazzanak.
A közgyűlés 11 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Akkor a Marton úréról szavazzanak. Ha konzekvensek, az eredmény nem lehet kétséges. Én elfogadtam Marton úr javaslatát, Tarnóczky úr módosítást javasolt. Akkor azt hiszem a 24-esen vagyunk. Kérem, szavazzunk először a napirendi pontokról és aztán külön a zárt ülésekről, amit írásban kiküldtünk.
A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Szeretném javasolni a ZÁÉV Rt. részvényértékesítése zárt ülésen kerüljön megtárgyalásra és a javaslat a zárt ülés tartására, a Marton úréval együtt, illetve a javasoltakról kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:
Napirendi pontok:
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Balogh László bizottsági elnök
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Javaslat a 17/2002.(II.27.) számú rendelettel módosított 55/2000.(XII.13.) számú rendelet módosítására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Zárt ülés
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Marton István képviselő önálló indítványa (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Előadó: Tüttő István polgármester
Napirend előtt:
Birkner Zoltán: Gyakorlatilag polgármester úrnak tettem egy ígéretet, hogy minden soros közgyűlés előtt meg fogom kérdezni polgármester urat, hogy mi történt az elmúlt 30-40 napban munkahelyteremtés ügyében és érdekében. Nem fogom ezt elszalasztani, bár már nincs túl sok alakalom ezt megtenni, hiszen mindenki nagyon-nagyon várja azt, hogy a 45 hektáros üresen álló Ipari Parkunkkal végre történjen valami egyszer. Másodszor mindenki nagyon-nagyon várja azt, hogy a laktanya ügye is megoldódjon.
Kérem arra polgármester urat, hogy minden alkalommal – és most ezt megint megteszem – röviden számoljon be arról, hogy Ön, illetve az Ipari Park Fejlesztő Kht. mit tett az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy végre ebben az ügyben előbbre lépjünk.
Tüttő István: Ez a polgármesteri tájékoztató része, ha úgy gondolják, akkor ezt most külön vehetjük, írásban az Ipari Park Kht-nak az anyaga bent van az írásos anyagban. Én pedig röviden arról tájékoztatnám Önöket, hogy két alkalommal jártam az ÁPV Rt-nél ebben az időszakban. Megkezdődött az a folyamat, amely annak a technikai lebonyolításának a tárgyalását jelenti, hogy hogyan lehetséges Nagykanizsának a laktanyákhoz hozzájutni. Szeretném jelezni, hogy kétféle változat van, illetve a változatokon belül is van változat, hiszen a Thury György Laktanya, amelynek 1/3-át már korábban egyházi ingatlan cseréjeként megkaptuk. Annak a fennmaradó 2/3 részére a kérelmünk úgy fogalmazódik, illetve fogalmazódott meg, hogy ingyenesen szeretnénk hozzájutni, hiszen annak az utólagos értékesítésével nem kell számolni, mert az eredeti elképzeléseink az oktatási és szociális kérdések kezelésére lenne alkalmas.
Az egyik ilyen, a másik pedig a Kossuth és a Gábor Áron Laktanyák. Ezeknél pedig most az ÁPV Rt. összegyűjtötte az összes anyagot egy értékelés szintjén meg fog újra történni. Újra megvizsgálják, hogy milyen környezetkárosító hatásokkal kell számolni, hiszen annak az árra befolyása lesz és az önkormányzat pedig – én legalábbis azt kértem, hogy nem az ingyenes átadás lenne nekünk előnyös, hiszen akkor olyan korlátokkal lehetne csak ennek az ingatlannak a tulajdonosává válni, amely nehezíthetné az Ipari Park Logisztikai Központtá való alakítást. Visszatérünk rá, azt lehet mondani hetente fogunk találkozni az ÁPV Rt-vel. A kontakt személyek kijelölésre kerültek és vezérigazgató úrral és a vezérigazgató helyettessel is külön-külön is találkoztam már. Egyenlőre ennyit tudok mondani. A feladat az, hogy augusztus végéig, szeptember elejéig kell megoldani ezt a kérdést. Reményeim szerint ennek akadálya nem lesz. Természetesen ha olyan feladat van, amelyben a közgyűlésnek kell dönteni, akkor sajnálatos módon össze kell hívni soron kívül a közgyűlés. Ennyit tudok erről most. A 45 hektárról most mást nem tudok mondani, mint én személy szerint nem tudok most olyan felet, aki azt ajánlaná, hogy kérem itt van a kánaán. Egyet tudok azonban jelezni, hogy több cég keresett meg, akik felajánlják az együttműködésüket. Van közöttük olyan cég, amelyik ez az Invorg cég, amelyik konkrét ajánlatokkal is érkezik és talán, hát nem igazán akarom, nem szeretném, ha a sajtó most erről írna. Várható egy trieszti megkeresés az Ő közvetítésükkel, tehát a trieszti kikötőt érdekli logisztikai szempontból a kanizsai terület.
Egyenlőre ennyit tudok erről. Tegnap este érkeztem meg, ne haragudjon Baranyi képviselő asszony, ha a jegyzőkönyv még nincsen kész, de azt hiszem, hogy nem is várható, nem is kell erről jegyzőkönyv. Jegyzőkönyv nincsen, azt azért higgye el nekem, hogy ha én odamegyek az ÁPV Rt-hez, nem állhatok oda, hogy jegyzőkönyvet vegyünk fel, hát örülök, ha intézik a dolgot.
Dr. Baranyi Enikő: Polgármester úr, tisztelettel kérném, hogy az ilyen partról lévő beszólásomhoz tett válaszára engedje meg, hogy két mondatban én is reflektáljak, hisz egy kívülálló gondolhatja azt, hogy ez nem több, mint egy megalapozatlan, vagy tisztességtelen viselkedésmód polgármester úrral szemben. Nem véletlen, hogy ezt így halkan megkérdeztem, hisz nem teljes mélységében, de módom volt áttekinteni az Ipari parkkal kapcsolatos előzményi adatokat. Ennek kapcsán úgy éreztem és úgy láttam, hogy bizony számos olyan emlékeztető nem fellelhető, ami talán egy következő képviselőcsoportnak bizony segítené a munkáját és úgy gondolom, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdéssel kapcsolatosan az iratok abszolút nett rendben tartása, a bejövő, kimenő levelek együttes megjelenése és minden tárgyalásról lévő valami feljegyzésnek bizony jó lenne, ha lenne fellelhető helye. Az, hogy tegnap jött meg, örömmel hallom, hogy eredményes volt a tárgyalás és a mostani polgármester úri megjegyzés alapján bizonyosra veszem azt is, hogy ennek folytatásaként az ún. emlékeztető feljegyzés korrekt módon, ahogy az egyébként mindig elvárható lenne, ebben az esetben meglesz.
Tüttő István: Rendben van.
Marton István: Egy olyan tíz nappal ezelőtt a hivatalban járva elég nagy mozgásra figyeltem fel a földszinten, majd a vége felé döbbenten tapasztaltam, hogy az egyik legkisebb helyiségbe három, azaz három adóügyi munkatárs foglal helyet és egyetlen egy db széket sem láttam, ahova a betérő állampolgárt esetleg ügyei intézése közben le lehet ültetni. Eljöve ettől az irodától viszont azt tapasztaltam, hogy nem sokkal mellette, talán két helyiséggel előbbre van a belső ellenőröknek a rezidenciája. Most én úgy tudom, hogy legalább 100 éve a munkahely szervezésnél a folyamat az, teljesen mindegy, hogy egy gazdálkodó egységről, vagy éppen egy hivatalról van szó, hogy a földszinten azok az egységek foglalnak helyet, amelyek jelentős ügyfélforgalommal rendelkeznek. A belső ellenőrök munkájának döntő része nem is a házhoz kötődik, köztudott, hogy sokat vannak távol, az intézményeknél végzik a dolgukat. Semmi nem indokolja azt, hogy Ők a földszinten legyenek elhelyezve és ezért azt kérem a hivataltól, hogy ha már polgárbarát önkormányzatot hirdetünk, hogy ennek a szellemében cselekedjenek és valamiképpen kultúráltabbá tegyék a betérő ügyfeleknek a fogadását. Tarthatatlan állapot, hogy valakit hellyel se lehessen megkínálni akkor, amikor mondjuk egy fél órás problémája adódik. Tényleg az ember levegőt sem kap akkor, amikor ilyet tapasztal, ez egyszerűen minősíthetetlen. Korábban is voltak nem tetsző dolgok számomra, nagyon keveset tettem ezek közül szóvá, de úgy gondolom, hogy ezt nem lehetett elhallgatni.
Törőcsik Pál: Két dologban szeretnék szólni. Bizonyára emlékeznek Önök, hogy annak idején képviselőtestületünk jelentős összeggel támogatta a Nagykanizsai Sportrepülő Klubbot, hogy méltóképpen megrendezhesse azt a két európabajnoki futamot, amit városunkban terveznek. Arra is emlékeznek, mielőtt ezt a döntésünket meghoztuk, a képviselőtestület tagjai látogatást tettek a helyszínen, hogy milyen elképzelések vannak és mihez kérik az anyagi támogatást. Örömmel tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy azok a munkálatok, amikre ezt a pénzösszeget biztosítottuk, elkészültek, ezért a Klub nevében, mint a Repülő Klub elnöke tisztelettel meghívom Önöket a Klub nevében jövő hétfőn, tehát július 8-án délután három órakor a Nagykanizsai Repülőtérre, ahol egy ünnepélyes átadásra kerülhet sor, ill. minden képviselőtársam láthatja, hogy mi az, amire a pénzünket elköltötték és remélem, hogy megnyeri a tetszésüket. Röviden ez lett volna az első téma, amiben szót kértem. Még egyszer július 8-án, tehát jövő héten hétfőn, délután három órakor, tehát 15 órakor a Kanizsai Bajcsai úton lévő Reptérre, oda várjuk szeretettel a képviselőtársakat és meglepetést nem ígérhetek.
Tüttő István: Úgy is lehet mondani, hogy ez a felújítási munkának egy avatása lesz, hiszen ez megérdemli, mert az Európa Bajnokság azt követően kezdődik.
Törőcsik Pál: Így van. Egy avatásról lesz szó, és képviselőtársaim láthatják, hogy mi az, ami elkészült ott.
A másik téma, amiben nagyon röviden szeretnék szólni. Polgármester úr részben már meg is adta a választ a Laktanyák és az Ipari Park kérdése ügyében. Én annyit szeretnék hozzátenni és emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat, hogy a város érdeke e tekintetben nem változott. Annak idején polgármester urat megbíztuk és felhatalmaztuk, hogy városunk akkori képviselőit is olyan módon kérjék fel, hogy a város érdekeit képviselje, hogy a laktanyák mindenképpen a város tulajdonába kerüljenek és nem ingyenes módon, hanem térítés ellenében, aminek a mértékéről természetesen az ÁPV Rt-vel egyeztetni szükséges. Én kérem azt, hogy ebben a szándékunkban erősítsük meg újra polgármester urat, amennyiben az ÁPV Rt-vel folytatja a tárgyalásait, hogy ehhez külön újabb rendkívüli közgyűlést ne kelljen összehívnunk és szeretném képviselőtársaimat kérni arra, hogy ez az eddigi elképzelésünket megerősítve a polgármester úr nyugodtan ebben a szellemben, ahogy eddig is tette, folytathatja természetesen az ÁPV Rt-vel a tárgyalásait.
Tüttő István: Több napirend előtti hozzászólásra nem jelentkeztek. Ki nem hirdetett határozatokkal folytatnánk.
Király u. 43-45 sz. ingatlan értékesítése
173/2002.(VI.5.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése értékesíti a Nagykanizsa, Király u. 43-45. számú ingatlanokat nyilvános versenytárgyaláson. A kikiáltási árat 41.000.000 Ft + az épületre vonatkozó ÁFA-ban, azaz összesen 43.300.000 Ft-ban határozza meg.
Az ingatlan jelenlegi bérlőinek elhelyezéséről az Ingatlankezelési Intézmény gondoskodik 2002. július 15-ig.
A vételár 50%-ának, azaz 20.500.000 Ft + ÁFA összegének megfizetése az adásvételi szerződés aláírásakor, a további 50% vételár kifizetése birtokbaadáskor történjen meg. A vételár teljes kiegyenlítéséig Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata az ingatlanokon a tulajdonjogát fenntartja.
A beépítési kötelezettség biztosítására tartalmazza az adásvételi szerződés az elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint a visszavásárlási jog kikötését 2 évi időtartamra.
Határidő: 2002. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész osztályvezető)
A Nagykanizsa, Király u. 43. és 45. szám alatti ingatlanok értékesítését rögzítő adásvételi szerződésben a beépítési kötelezettség biztosítására az eladó önkormányzat kötbért köt ki.
Az ingatlant a vevő az építési engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül köteles beépíteni. Amennyiben az ingatlan beépítése az építési engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül nem történik meg a vevő köteles az eladó önkormányzat részére napi 15.000 Ft, azaz tizenötezer forint kötbért megfizetni. A vevő a beépítési kötelezettség teljesítését használatbavételi engedéllyel köteles igazolni.
Határidő: 2002. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész osztályvezető)
Nagykanizsa, Sugár u. 10-12. szám alatti, 12 számú lakás értékesítése
174/2002.(VI.5.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Sugár u. 10-12. szám alatti 20 m2-es lakást közvetlenül a kérelmező részére értékesíti. A vételárat bruttó 440.000 Ft-ban határozza meg. Az Önkormányzat az Építészeti Értékek helyi védelméről szóló 20/1992.(XI.23.) számú rendeletében leírtakról a vevőt értesíti, azt az adásvételi szerződésben rögzíti.
Határidő: 2002. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész osztályvezető)
2002. évi gazdálkodás
Ingatlan értékesítés feltételeinek módosítása
189/2002.(VI.12.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2002. július 2.
Felelős : Böröcz Zoltán bizottsági elnök
(Operatív felelős: Tóthné Krémer Mária irodavezető)
2. elkéri a Pénzügyi Bizottságot, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő ZÁÉV Rt. 10.010 e Ft . névértékű részvények eladására tegyen javaslatot, amelyet terjesszen a közgyűlés elé.
Határidő: 2002. július 2.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész osztályvezető)
3. felkéri a polgármestert a költségvetés teljes körű áttekintéséhez szükséges pótköltségvetés elkészítésére.
Határidő: 2002. június 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Tóthné Krémer Mária irodavezető)
Határidő: 2002. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész osztályvezető)
Határidő: 2002. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész osztályvezető)
Tüttő István: Itt szeretném megjegyezni, hogy azok, akik azt terjesztik rólam, hogy ez az én tulajdonomban van, talán elhiszik, hogy nincsen, hiszen éppen az önkormányzat felajánlja eladásra és nem kívánom megvenni, pedig most már csökkentett áron van kijelölve.
Határidő: 2002. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész osztályvezető)
A Nagykanizsa, Csányi u. 8. szám alatt található 108 m2 alapterületű helyiséget – annak kiüresítését követően – a Közgyűlés értékesíti. Az értékesítés feltételének megállapítását a Közgyűlés a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak egységesen kell meghatároznia. Eltérő döntés esetén az értékesítés feltételeit a Közgyűlés határozza meg.
Határidő: 2002. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész osztályvezető)
Határidő: 2002. június 13.
Felelős : Tüttő István polgármester
Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
valamennyi bizottsági elnök
(Operatív felelős: Tóthné Krémer Mária irodavezető
Gőcze Gyula Városi Kincstár vezetője)
Elővásárlási jog gyakorlása a nagykanizsai 55/1 hrsz-ú, Nagykanizsa, Király u. 9. szám alatti ingatlanra
190/2002.(VI.12.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a nagykanizsai 55/1 hrsz-ú ingatlanra elővásárlási jogát nem gyakorolja.
Határidő: 2002. június 28.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész osztályvezető)
Ezek voltak a ki nem hirdetett határozatok sora.
Birkner Zoltán: Elnézést kérek, az előbb elaludtam, amikor a napirendi pontok módosítására illett volna javaslatot tennem. Gyakorlatilag kolléganőink, igazgató hölgyek, ill. kolléga urak jelen vannak, arra szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy a 12-es, 13-as, 14-es és 19-es napirendi pont a második után következzen közvetlenül. Ne haragudjanak még egyszer, hogy most teszem ezt a javaslatot, de amikor itt lett volna az ideje, akkor én ezt elfelejtettem megtenni.
Tüttő István: Én elfogadtam a javaslatot.
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Az előbb ismertettem, hogy a Pénzügyi Bizottságot megbíztuk azzal, hogy tegyen javaslatot mindazon intézkedésekre, amely a költségvetéssel kapcsolatban feltétlen döntésre vár. Ennek jegyében készült el az az anyag, amely rendeleti javaslatokat, valamint határozati javaslatokat tartalmaz annak érdekében, hogy reményeink szerint az átmeneti pénzügyi zavarainkat át tudjuk hidalni. Ennek ugye több ága van, növelni kell a bevételeinket, csökkenteni kell a kiadásainkat és hitellel kell még, vagy kellett ezt a kérdést kezelni. A hitelre vonatkozó egyeztetések megtörténtek, a közgyűlés döntésének megfelelően, most pedig arról kell vitát és döntést hoznunk, hogy melyek azok a bevételt növelő és kiadást csökkentő intézkedési lehetőségek, amelyek nem csorbítják oly mértékben a feladataink végrehajtását, hogy halaszthatatlan problémákat hagynánk magunk mögött, illetve okoznánk vele akár intézménynek, vagy saját magunknak. Kérem erről a véleményüket.
Birkner Zoltán: Azzal szeretném kezdeni, hogy a bizottság nem könnyű feladatot vállalt magára. Egy anyag elkészült, nem szeretném ezt minősíteni. Az anyag valami olyasmit tartalmaz, hogy hogyan lehet Nagykanizsát a következő fél esztendőben működőképessé tenni pénzügyi szempontból természetesen. Ugye azért még sok minden bizonytalan a fél esztendőben, hogy mi hogyan fog történni. Gyakorlatilag ami anyagot megkaptunk, az egy költségvetés módosítás lenne, egy kicsit szebbé teszi, rendezi a számokat és ha jól értelmeztem a logikáját annak ami készült Böröcz úr, akkor arról szól az anyag, hogy a szerződéssel le nem kötött feladatokat azt tulajdonképpen igyekszünk átcsoportosítani. Na most én ezt szeretném elérni és mindjárt az a legelső gondolatom, hogy természetesen megértem azt, hogy azokat a feladatokat próbáltuk kivenni, amelyek halasztható feladatok. Mondok néhányat. Járda és kerékpárút felújítás 30 millió Ft volt. A költségvetés első körében ez most kikerülne. Aztán ilyenek, hogy Balatoni út melletti járdaszakasz építés, Okmányiroda bővítés, Sétakerti kishíd, Micimackó Óvoda felújítása és akkor mehetnénk tovább a programokra. Összességében közel 300 millió Ft-os csökkentést jelentene, ha ezt elfogadja az önkormányzat testülete. Két javaslatom lenne az üggyel kapcsolatosan és akkor ez legyen egy ilyen vita indító. Az egyik az, hogy aktualizálni kellene, hogy minden pontja így igaz-e, ahogy le van írva, mert én pl. mondok egy példát, Helyünk a Világban Alapítvány támogatása 10 millió Ft-tal szerepelt, nem került átadásra ez a pénzeszköz.
Tüttő István: Azt akartam mondani, hogy 1 milliót ott elköltöttek már, tehát csak 9 millió Ft.
Birkner Zoltán: Ezt aktualizálni kellene, hogy akkor itt a 9 millió, ha felfüggesztésre kerül. És biztos van még, én ezt az egyet ismertem igazából jól, tehát azért nem szólok a többihez, hiszen nem értek mindegyik pontjához.
A másik kérésem pedig az, hogy ne vegyük ki a költségvetésből, hanem függesszük fel november 30-ig. A javaslatom az arról szól, hogy valóban polgármester úr nem írhat alá olyan szerződést, amelynek a végét, a fizetését nem biztos, hogy tudja biztosítani az önkormányzat. Ezzel egyet is értek, de a III. negyedéves költségvetési beszámoló áttekintése után, és ez lenne a javaslatom, a következő közgyűlésnek adjuk meg azt a lehetőséget, hogy a nagyon nehezen bekerült és nagyon-nagyon fontos programok, mert ezek mindegyike közös célt szolgál, ezek ne automatikusan húzódjanak ki a költségvetésből, hanem jelentsük ki azt, hogy felfüggesztjük ezen költségvetési pontok megvalósulását átmenetileg és november 30-án felülvizsgálja az új önkormányzat. Azért szól így a javaslatom, mert mi történik, ha nem adj úristen ránk mosolyog a szerencse és szeptember 22-én az Ipari Park betelepülésére sikerül találni mondjuk egy befektetőt, beruházót és a költségvetési egyensúlyunk egy pillanat alatt helyrebillen, hogy ezek a feladatok teljesíthetőkké válnának. Persze történhet más is, ezzel azt akarom mondani, hogy elfogadom én alapvetően amit Böröcz képviselőtársam és a Pénzügyi Bizottság elkészített, csak két javaslatot teszek, legyen aktualizálva egyes. Kettes, függesszük fel november 30-ig és az új önkormányzat döntse el, hogy valóban az adott pénzügyi helyzetben az adott év végén megvalósíthatóak-e ezek a programok, vagy áthúzódnak a következő esztendőre.
Röst János: Én azt hiszem, hogy a mostani napirendi pontnak a tárgyalása egyenes következménye a költségvetés készítésének. Nem mennék bele, nem mennék vissza abba a vitába, amit akkor lefolytattunk. Elég, ha csak annyit mondok, hogy ha az önkormányzat megfogadja a könyvvizsgálónak a véleményét, akkor most nem lennénk ebben a helyzetben. Ez a mostani beterjesztés nagyon kemény feltételeket is tartalmaz, viszont csak felületi kezelést ad a költségvetésnek, az alapproblémát nem oldja meg. Birkner Zoltán képviselőtársam említette az Ipari Park területének az értékesítését. Had mondjam el azt, hogy alapjaiban az sem oldja meg a helyzetet, ugyanis nem 650 millió Ft-ról van szó, hanem csak a különbözetről, mert a költségvetésben van egy bevétel, meg egy kiadási oldal. Az apportként bevitt, törzstőkeként bevitt összeget le kell vonni ebből, azt jelenti, ott 300 millió Ft körül van a luk a költségvetés testén. Nem 600 millió Ft fölött van.
A másik része a dolognak pedig az, hogy nem kaptuk meg a költségvetés módosításánál a fő tábláknak a módosulását. Igazából a képviselőtársaim, akik követték a költségvetés alakulását, ugyan összerakhatják a költségvetés egészét, viszont a fő tábla hiánya úgy gondolom, hogy nem mutatja be a jelenlegi költségvetési helyzetet. Mindenképpen azt szeretném kérni és ez már egy javaslatom is lesz, 5. pontként, hogy az augusztusi soros közgyűlésre a költségvetés ismételt felülvizsgálatát el kell végezni, a hitelállomány kimutatásával. Felelős: Tüttő István polgármester. Ezt azért javaslom, mert a nyár vége után ha ezt nem tesszük meg, a következő közgyűlésen, a szeptemberin, októberin már erőteljesen kampányban lesz bent, és nem szeretném azt, hogy a költségvetésnek a módosítása az kimondottan kampánycélt szolgáljon. Nagyon nehezen fogja megállni bármely képviselőtársam – beleértve magamat is – hogy ilyen vitát ne gerjesszen, ill. ilyen véleményt ne mondjon. Én ezért javasolnám polgármester úrnak és kérném is azt, hogy az augusztusi soros közgyűlésre készüljön egy komplex felülvizsgálat, egy teljes áttekintése ennek az évnek, ill. egyfajta kimutatás az, hogy a 2003. évtől a hitelállomány hogy fog megváltozni és milyen hatások fogják érni a jövő évi költségvetésnek a tervezetét.
Lenne két módosításom. Ez pedig a 2. számú mellékletnél a Zsigmondy-Széchenyi emeletráépítésnek a költség megvonása. Itt azt szeretném javasolni, habár bent van már az előterjesztésben egy általános pontként, a tárgyalás a kivitelezőkkel szerződéskötéskor, hogy polgármester úr tárgyaljon a ZÁÉV Rt-vel, hogy át lehetne ütemezni legalább a kifizetés egy jelentősebb részét 2003-ra, ami azt jelentené, hogy legalább az ez évi költségvetésnél valamelyest enyhítene a terheken. Ez sem oldaná meg nyilván a problémánkat, de a hitelfelvételt mindenképpen tudná csökkenteni.
A másik egy megfontolást javasolnék, ez pedig a Tourinform Irodának a kialakításának az elvonása. Én azt hiszem, hogy összességében minden cél nagyon fontos amit itt mínusz előjellel látott el az előterjesztő és nyilván elvonásra kerül, de én úgy gondolom, hogy a Tourinform Iroda egy olyan cél lehet, amely a városban egyfajta többletet hozhat a későbbiek folyamán és arra kérném és azt javasolnám, hogy ezt a pontot vegyük ki a csökkentésből. A többieknél is nyilván meg lehetne ugyanezt tenni, tehát én nem vitatom, de a többieknél én ezt nem javasolnám.
Tarnóczky Attila: Azért nem került a közgyűlés elé egy egységes szerkezetű költségvetés módosítási javaslat, mert bár ezt csináljuk rendszeresen, de ez a részletek nagy részében papírpocsékolás. Előre kiszámíthatatlan, hogy a közgyűlés a javasolt tételek közül mit fogad el, mit nem. Én úgy gondolom, hogy akkor kell elkészíteni az egységes szerkezetben az új költségvetést, hogy ha a közgyűlés a döntését ma így, vagy úgy meghozta és ezt természetesen augusztusra mindenki rendelkezésére áll. Amúgy meg költségvetési rendelete mindenkinek van. Úgy gondolom, hogy egy-egy javasolt elvonás hatása minden további nélkül megállapítható. Egyébként meg egyetértek képviselő úrral. Itt nagyon sok fontos cél van felsorolva, úgy tessék érteni T. Közgyűlés ezt a felsorolást, hogy ezek azok, amelyek szerződéssel nem lekötöttek. Mindenki eldöntheti, hogy melyik ujját harapja, egyik sem lesz kellemes.
Röst János: Elvileg egyet lehetne érteni Tarnóczky Attilával, hogy ha ennek a beterjesztésnek a tétje nem a költségvetés. Ha megnézik a képviselőtársaim, hogy mennyi anyagot kapunk egy-egy közgyűlésre – több mázsányit gyakorlatilag – én nem hiszem, hogy a legfontosabb tárgyalási pontnál, a költségvetésnél három darab, három oldal, tehát három papírlapnak a lemásolása és összerakása az problémát jelenthetne. Én azért mondtam ezt kedves Tarnóczky Attila alpolgármester úr, ugyanis én a költségvetést figyelemmel kísérem és össze van nálam rakva gyakorlatilag a módosítás, de nem hiszem, hogy minden képviselőtársam tagja a Gazdasági Bizottságnak, vagy olyan bizottságnak, amelyik ezt kezelné és számukra nagyon nagy információt jelentett volna, hogy ha legalább a fő tábla megjelent volna előttünk. Ugyanis ebből nem derül ki, hogy a jelenlegi hitelállományunknál a mozgástér jelenleg mi. Nem tudom, ebből az anyagból nem tudom. Azt sem tudom gyakorlatilag, hogy az összes módosítás át van vezetve, milyen számok jönnek ki, ezt sem tudjuk. Ha meg tudja mondani alpolgármester úr, hogy a jelenlegi beterjesztésnél mi a végösszeg, akkor azt megköszönném.
Tüttő István: Különben is Röst urat úgy értelmeztem, hogy augusztusra mindenképp kéri ennek a mai döntésnek az átvezetésével együtt. Elnök urat kérem, hogy ismertesse a bizottság állásfoglalását.
Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság természetesen vizsgálta a kialakult helyzetet. Alapvetően három dolgot megállapíthatunk – gondolom én – mert a Pénzügyi Bizottság is így gondolta, hogy meg kell állapítania. A helyzet kialakulásának alapvető okaként azt jelöltük meg, hogy több éve jelentős hitelfelvétellel számoló költségvetést sikerült elfogadni a testületnek.
A másik gondolatom, amit a Pénzügyi Bizottság megállapított, hogy ez egy sajátos likviditási probléma, ugyanis miközben ez a likviditási hiány ez tetőzik augusztus hónapban, szeptemberben megkönnyebbül a költségvetésünk, ill. pontosabban likviditási helyzetünk, mintegy 600 millió helyi adóbevételre számítva, de a jelenleg elfogadott költségvetésből, a folyó kifizetésekből várható bevételekből prognosztizálhatóan november-december hónapra a likviditási helyzetünk ismét katasztrofálissá válhat, ha azonnal intézkedéseket nem hozunk. Ennek a helyzetnek a kezelésére több bizottsági ülés tartottunk, heti többet most már szabad azt mondanom. Egyrészt rövid távú, másrészt hosszú távú intézkedések szükségeltetnek a helyzet kezeléséhez. A hosszú távú intézkedésnek minősíthetjük a költségvetés mostani módosítás tervezetét, amire az a Pénzügyi Bizottság kérése valamennyiünktől, politikai oldaltól, személyes ambíciótól és mindentől függetlenül ha meg tudjuk tenni, akkor egyöntetű szavazással, egyhangú szavazással, ha úgy tetszik, fogadjuk el. Természetesen a likviditási helyzetet nem kezeli a költségvetés módosítása, csak hosszabb távon fog hatni. Azonnali intézkedéseket is javasolt a Pénzügyi Bizottság, ami pedig úgy jelenik meg a mostani előterjesztésben határozati javaslatként, aminek az első pontja az volt, hogy a likviditási helyzet figyelését lehetővé tevő azonnal egy programot kell készíteni, ami három változatban biztos bevételek-kiadások, bizonytalan bevételek-kiadások és mondjuk egy álombevételek-kiadások kategóriájában előre mutatja azt, hogy az év hátralévő melyik napján milyen helyzet várható. Magyarul ha most aláírunk egy szerződést és tudjuk, hogy mondjuk augusztus 17-én beérkezik 4 millió Ft, mert értékesítettünk valamit, akkor én pontosan szeretném tudni, hogy november 4-én milyen lesz a likviditási helyzet, mert akkor mondjuk munkabért kell fizetni a hivatalban, vagy épp az intézményrendszerben, bárhol. Ennek a programnak az elkészítése a KanizsaNet Kht. segítségével folyik, vagy a másik lehetőség, ami szintén alkalmas rá, hogy a Polisz program használatát, ill. beüzemelését, feltöltését felgyorsítva egy, maximum kettő héten belül folyamatos, napi információnk lesz a mindenkori likviditási helyzetről, mert ez a program annak a kezelését is tudja. Itt kapcsolódnék Röst úrhoz, aki azt mondja, hogy augusztus végére ismét egy átfogó, meg áttekinthető, meg egyéb. Most próbálják meg képviselőtársaim elfogadni nekünk, hogy az égvilágon semmi értelme rendszeresen ülésre összejönnünk és ezek a per pillanatos állapotokról mindenféle összeállítást készíteni. Erre én elégségesnek tartom a Pénzügyi Bizottság ülését, amelyen természetesen bármelyik képviselőtársamat nagy tisztelettel várjuk és a véleményét, amennyiben az hasznos, természetesen beépítjük a további intézkedésekbe. Nem gondolom azt, hogy egységes szerkezetű költségvetés, amit mondjuk 27 példányban valóban másolva, ahogy Tarnóczky úr mondta, bármit segítene a helyzeten. Én azt gondolom, hogy ebben is költségtakarékos megoldások lehetségesek. Mi pl. a Pénzügyi Bizottság tagjai azt kértük, hogy E mail-ben kérjük, hogy ezt nyomják át, sőt minket olyan módon tájékoztat majd a hivatal, hogy a likviditási helyzetről hetente kapunk egy nagyon aktuális péntek déli állapotról, ami mint mondtam azt tudja, amit a korábbi tudott. Természetesen ehhez is hozzáfér a képviselőtestület bármely tagja, aki kéri, részére a gépére elküldik és mindennap tanulmányozhatja, akár azzal fekhet, azzal kelhet, velünk együtt természetesen. Még sem gondolom azt, hogy a nagy testület fog megoldani ilyen kérdéseket. Én azt gondolom, hogy Birkner úrnak a javaslata nagyon korrektnek tűnik számomra. Politikailag biztosan könnyebben hidalja át ezt a helyzetet. Amennyiben jegyzőnő azt mondja, hogy ez kezelhető jogi értelemben, tehát egy költségvetést lehet úgy kezelni, hogy abban felfüggesztünk bizonyos kiadásokat, akkor én a felfüggesztéssel is egyetértek. Annál is inkább, mert a gyakorlati megvalósulására úgy is nulla a befolyásolása, hiszen tudjuk, hogy nincs és nem lesz rá pénz, hiszen a folyó kiadások, amik legtöbb esetben munkabért jelent, jelenleg azok is veszélyeztetett állapotban vannak. Nem dramatizálom tovább a helyzetet, mert nyilvános ülésen nem szeretném.
Ami tény, hogy nem fogjuk tudni megvalósítani. Tehát ez a felfüggesztéses megoldás, én azzal egyetértek. Elfogadom a felfüggesztéses megoldást, amennyiben még egyszer mondom, a költségvetés ettől jogi értelemben kezelhető. Én azt gondolom, hogy ezek a határozati javaslatok rövid távú kezelést teszik lehetővé, ill. arra próbálnak hatni, hogy mondjuk amikor elmegyünk nyaralni, vagy akik elmennek nyaralni egy-két napra, egy-két hétre, nyugodtan pihenjenek, mert valószínűleg ezekkel az intézkedésekkel biztosítani tudjuk azt, hogy szeptemberig a működőképességünk megőrzésre kerülhet és szeptemberben egy bevételt várunk, mint tudjuk és akkor a következő önkormányzat létrejöttéig biztosított a város működése. Azt mondom, hogy részletesen is vitatkozhatnánk az egész előterjesztésről, de fogadják el, nem nagyon van értelme. Pénzügyi bizottság ülésen – mondom még egyszer – bárki részt vehet természetesen, mert ez gyakran lesz a nyári időszakban is és ott beszéljük meg a részleteket. Most egyetlen dolgot tehetünk, szerintem elfogadjuk és ha lehet, akkor egységesen és politikamentesen figyelembe véve amit Birkner úr mondott és elfogadva az Ő javaslatát.
Tüttő István: Röst úrnak az indítványára térnék vissza. Abban teljesen igaza van, hogy a költségvetésben 639, vagy 40 milliós bevétel szerepel a NagyPlus Rt. részéről és van egy 350 millió Ft-os kiadás, amelynek csak az egyenlegét, tehát a 300 millió Ft-ot lehet figyelembe venni. Én azt kérem, hogy ezt már most döntsük el, hiszen az a NagyPlus Rt. meg is szűnt, amelynek ez az ún. bevétel-kiadás oldalát jelentette volna és akkor úgy kellene kezelni, hogy megcélozni, hogy az Ipari Parkból akkor a különbséget legalább meg kéne célozni bevételképpen. Arra készült most ez a módosítás is ezen számok alapján, csak akkor már ne foglalkozzunk azzal, hogy 350 milliót költünk tőkeemelésre, hiszen arról nincsen most szó. Én itt csak egy ilyen formai dologra utalok, mert ettől a tartalom nem változik.
Györek László: Egy megjegyzésem és egy kérdésem lenne utána Böröcz úrhoz. Megjegyzésem csak annyi, hogy ha egy gazdálkodó szervezet bajban van, akkor a kiadásokat kell első sorban csökkenteni, nyilván a beruházásokat is valamelyest, de itt a működési kiadások csökkentésére nem nagyon látok ebben példát. A változtatások java részével természetesen egyet tudok érteni, de úgy gondolom, hogy ez így egyszerűen csak egyfajta favágás.
Viszont egy kérdésem lenne. A KanizsaNet Kht. támogatásánál szerepel egy ilyen összeg, hogy 26 milliós teljes támogatásból 7.656.000 Ft elvonás. Na most a teljes támogatási összegnek a negyed része, sőt majdnem a harmad része az éves támogatásnak. Feltűnően emlékeztet ez engem a nyereségre, amit ugye a Kht-tól nem lehet elvonni, nem tudom, ezt pénzügy technikailag hogy képzeli a bizottság. Azt lehet csinálni természetesen, hogy mondjuk az elvégzett munka ellenértékét nem fizeti ki az önkormányzat, de nem hiszem, hogy erre készülne. Tehát nem igazán értem, hogy pontosan hogy történik és mit is jelent.
Tüttő István: Egyeztetve lett az ügyvezetővel ez a kérdés és az, hogy közel azonos a nyereséggel, az a véletlen műve.
Tóthné Krémer Mária: Először a Röst úr kérdésére szeretnék válaszolni. Amikor a Röst úr felvetette, hogy a táblarendszer mutatná csak meg tulajdonképpen, hogy a költségvetésünk ezzel a módosulással most hol áll. Ez a két táblarendszer tulajdonképpen teljes egészében a költségvetési helyzetünket mutatja azzal, hogy az egyik táblarendszer az kiadási oldal, a másik a bevételi oldal és a bevételi táblának a legalsó sorát megnézi a Röst úr, ott szerepel, hogy általános tartalék. Az általános tartalékba tette annak idején, vagy korábban a közgyűlés a NagyPlus Rt. tőkeemelésének az összegét. Ezt az általános tartalékot csökkentené most ez az egyensúly 45 millió Ft-tal. A kiadások csökkentése és a bevételek csökkentése mínusz 45 millió Ft-ot jelent. A mérlegrendszerbe ez így kerülne be.
A Birkner úrnak szeretném válaszolni. A kiadások felfüggesztése. Ha ezeknek a kiadásoknak a csökkentését most felfüggesztenénk, akkor tulajdonképpen a bevételi oldalt is kezelni kellene. A bevételi oldalon viszont olyan bevételek szerepelnek már ebben a módosításban, amelyek a mostani ismereteink szerint már biztos, hogy elmaradnak. Tehát azokat ki kellett vennünk. Amennyiben ezeket továbbra is bizonytalanként szerepeltetjük ezeket a bevételeket, úgy a kiadási oldal párja nincs meg. Tehát nincs fedezet a kiadási oldalnak sem. Tehát ebben már olyanok szerepelnek, amelyeket az idén nem lehet eladni, olyan ingatlanok. Akkor megint abba a hibába esnénk, hogy olyan fiktív bevételeket tervezünk a kiadások forrásaként, még ha fel is vannak függesztve, amelyek már nem teljesülhetnek.
Birkner Zoltán: Ön egy kiváló szakember, aki természetesen papírforma szerint amit elmondott, tökéletesen igaza van, én mégis egy elvről beszélek. Egy költségvetés készítése azt hiszem minimum három hónapos, csöndes, hangos, közepesen hangos egyeztetés következménye. Ezek a tételek egyébként, amelyek ebben szerepelnek, oktatási oldalról, lakossági megkeresési oldalról, városfejlesztési oldalról, lásd Tourinform Iroda, fontos pontok és kérdések. Most már négyszer sikerült költségvetés készítésében részt vennem és amit látok, ha ezek a programok innét egy tollvonással kikerülnek, nagyon nem vagyok benne biztos, hogy bármi esélyünk van arra, hogy a következő esztendőben ez bekerül. Tehát én arra kérem a képviselőtársaimat, hiszen úgyis mi hozzuk meg a döntést, hogy bizony ha ennek az a technikai lebonyolítása, hogy úgy kell ezt az egyensúly bevételi oldalát is megteremteni, hogy beteszünk ennek megfelelően 276 millió Ft-nyi fiktív bevételt, akkor arra kérem a képviselőtársaimat, tegyük meg. Ez legyen a felfüggesztésnek a pénzügytechnikai ára. De ezt mindenki tudja, hogy ezek a munkálatok nem kezdődtek el, november 30-ig nem kezdődhetnek el és nézzük meg a III. negyedéves költségvetési beszámoló utáni időpontot, ill. nézze meg az új közgyűlés majd és döntse el. Azért tessék végig nézni, ebből vannak 12 éve húzódó programok, bekerült végre az idei költségvetésbe. Nem volt könnyű ezt elfogadni. Nem volt könnyű elfogadtatnunk tényleg. Meg van, ezért kérem azt, hogy fogadják el ezt tényként, ezért szeretném csak ezt a felfüggesztést. Más technikai megoldást természetesen nincs hozzá tudásom, nem ismerek, ha van esetleg osztályvezető asszonynak javaslata, azt elfogadnám. Ha ennek ez az ára, hogy beleteszünk 277 millió Ft fiktív bevételt, én nagyon szívesen meg fogom szavazni azzal a fegyelmezettséggel, hogy tudom, hogy az nem létezik.
Marton István: Nagyon nagymértékben egyetértek azzal, amit Röst képviselőtársam mondott, így hála Isten rövidebb is lehetek, bár nekem nem csak a főtábla hiányzik T. Röst úr, mert így ez a szerkezet, amit kaptunk, ez nehezen, vagy egyáltalán nem azonosítható. Gondolok arra, hogy itt pl. 1. számú melléklet alatt fut az, ami az alig két héttel ezelőtti, június 19-i legutolsó, Isten tudja hányadik módosításban 5. számú melléklet. Egyébként az alapban is az. A papírpocsékolásról, mármint az alap elfogadott költségvetésben is 5. számú melléklet. Illő lett volna a jól kialakult szerkezetben dolgozni a továbbiakban is. Amit Tarnóczky alpolgármester úr mondott a papírpocsékolásról, hát talán nem a költségvetésnél kellene ilyen helyzetbe kezdeni, hanem talán nem kellene közgyűlésenként költségvetést módosítani, mint ugye tettük a legutolsó alkalommal is. Bár azt kell, hogy mondjam, hogy a költségvetést azért 12 éve figyelem, és úgy gondolom talán értem is, de ezek a hibák mindenképpen hibák. Most térjünk vissza az előbb általam említett ún. 1. számú mellékletre, ami mellesleg a költségvetés 5. számú melléklete az éves tárgyi eszköz értékesítés bevételeire. Osztályvezető asszony részéről elhangzott, hogy a javaslat az előirányzatok módosítására, ha nem írtak semmit, az nagyon bizonytalan. Itt szeretnék mindjárt egy ellentmondásra rámutatni. Nevezetesen a második sorban szerepel a Király utca 43-45. szám alatti ingatlan értékesítése. Nem tudom, hogy ott mi lehet a nagyon nagy bizonytalanság, amikor már gyakorlatilag ki van tűzve az árverés időpontja, sőt a szerződés biankó tervezetét az Ügyrendi Bizottság már megtárgyalta. Most ezt anélkül mondom, hogy összegeket mondanék, de ez biztos, hogy ide írható szám lett volna. Hogy az Erzsébet tér 12-13, meg az Eötvös tér 1-3-nál nem írtak semmit, azt valahol megértem, de ott is a jobb kéz nem tudta, hogy mit csinál a bal kéz akkor, amikor értékesítésre kijelölt ingatlant tartós, határozatlan idejű bérletbe adtak ki. Akkor azt hiszem, hogy itt a többi tétellel már különösebben nem is érdemes foglalkozni. Én, amit Röst képviselőtársam mondott, hogy az augusztusi ülésre kéri, én ezt úgy fogalmaznám, és erről kérek is szavazást, hogy az őszi első ülésre kérem a komplett módosítását a költségvetésnek a közgyűlés elé hozni. Már csak azért is, mert így úgy gondolom, hogy az utódtestületnek tiszta képe lesz pillanatnyi helyzetről és amiket polgármester úr mondott, azokkal is egyetértek, mert ez egy technikai részletkérdés, hogy nem futtatom két soron át a 350 milliós tőkeemelést akkor, amikor már ugye megszűnt, ahova emelni lehetne a tőkét. Ez volt az én személyes álláspontom.
Ezen túl viszont még el kell mondanom az Ügyrendi Bizottság álláspontját. Az Ügyrendi Bizottság, ha valaki megnézi az anyag második oldalán szerepel két rendeleti javaslat. Az egyiket, az elsőt azt támogatja, a másodikat viszont, a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását nem támogatja. Nevezetesen a képviselői tiszteletdíj csökkentését. Úgy gondolta a bizottság, hogy a példamutatás hiánya és azért itt még kirekesztést is érzünk a 2. § ismeretében, hogy a nem képviselő tagok továbbra is megkapnák, így gyakorlatilag csak a képviselők lennének büntetve, holott mondjuk más lett volna nyilván a bizottság álláspontja, hogy ha teszem fel polgármester, vagy éppen az alpolgármester részéről valami példamutatást lát.
Tüttő István: Még megtehetjük, csak ahhoz kell viszonyítani, akkor Önök további áldozatot vállalnának és ezt akartuk elkerülni.
Tarnóczky Attila: A Nagykanizsai Önkormányzaton túl voltam még tagja két testületnek, egy megyeinek és egy országosnak és higgyék el nekem, hogy létezik költségvetés módosítás úgy, ahogy elmondtam. Létezik, de olyan rendeletforma, amiben az szerepel gyakorlatilag, hogy az ilyen-ilyen táblázat, ilyen-ilyen sorát erre módosítja, ennek megfelelően a főösszeg ennyit változik. Aki ezt nem hiszi el, az menjen tanulmányútra és nem kell tíz táblát itt állandóan mellékelni egy költségvetés módosításhoz. Egyébként ha jól érzékelem, most már a szándék nem is a költségvetés módosítás, hanem valamiféle felfüggesztés. Hogy ha ez a szándék, akkor természetesen rendeleti javaslat ezzel kapcsolatban nem születhet, egy határozati javaslat, azzal kapcsolatban azt indítványoznám Önöknek, hogy a 2. számú mellékletben szereplő, javaslat az előirányzat módosítása elvonásokról szavazzunk határozat formájában, mégpedig úgy, hogy az itt szereplő mínuszos összegek elköltését felfüggesztjük. Kivétel, amit polgármester úr mondott, a Helyünk a Világban alapítvány, ott ugye értelemszerűen a mínusz 10, az mínusz 9 lenne. Ez a másik forgatókönyv. Egyébként megjegyzem, hogy szinte tökéletesen mindegy, hogy mit nem függesztenek fel, fel van az függesztve kedves képviselőtársaim, mert amit nem lehet kifizetni, azt megrendelni sem lehet.
Böröcz Zoltán: Igazából csak egy gyors reagálást szeretnék, mert több olyan dolog hangzott el, ami úgy gondolom pontosításra szorul. Györek úr mondja, hogy a kiadás csökkentésére nem lát példákat igazából. Működési kiadás csökkentésére nem így van Györek úr. A határozati javaslatban hét olyan elem van, amely kiadás csökkentést céloz meg és ebből több kifejezetten működési kiadást. Az, hogy a dologi kiadásokon belül az intézményrendszernél a kis értékű tárgyi eszközök …anyagok vásárlását felfüggesztjük, kontroll alá helyezzük, sőt hivatal tekintetében jegyző, intézmény tekintetében mondjuk a Kincstár vezetőjének az engedélyéhez kötjük. Aztán tudjuk azt is, nem akarom részletezni, valóban nyilvános ülésen tudjuk, hogy az oktatási szektorban elmaradtak azok a bizonyos év végén, iskolaév zárásakor felfüggesztésre kerültek jutalmazások, egyéb személyi jellegű kifizetések. Tudjuk, hogy a köztisztviselői napot most úgy ünnepli a hivatal, hogy egy fillér jutalmazást természetesen felfüggesztettük. Ezek mind, mind működési kiadások csökkentését célozzák.
A Net Kht. tekintetében, általában Kht. tekintetében természetesen igaza van Györek úrnak abban, hogy eredményt, nyereséget nem lehet elvonni, nyilvánvaló Kht-król van szó. Az, viszont épp a Kht-k, ill. gazdasági társaságok vezetőivel történt egyeztetés alapján megtörténhet, hogy a támogatási szerződés módosításával, támogatás mértéke csökkenthető. Ez van beépítve tulajdonképpen a költségvetés módosítási javaslatba. A felfüggesztésről még egy mondat. Kapásból azt mondtam Birkner úr javaslatát fogadjuk el, függesszük fel. Nekem bizonyos értelemben azt mondhatnám, hót mindegy. Azt kértem, hogy a jegyzőnő arra nyilatkozzon, hogy a költségvetés kezelhető-e, valós képet mutat-e, ha abba felfüggesztett tételek vannak felsorolva, hiszen az összesítő főtáblába hiába írjuk mi oda, hogy felfüggesztve, attól azt még nem kezeli egyrészt, másrészt a felfüggesztésnek van egy olyan hatása, egy olyan lehetőség, amit nem használunk ki vele. Nevezetesen, ha ez az önkormányzat láthatóan mindent elkövet annak érdekében, hogy a költségvetés egyensúlyát helyrehozza, hogy a likviditási problémát kezelje, akkor ezekkel a kiadás törlésekkel létre jöhet egy olyan költségvetés, amelyet sokkal jobb pozícióval tárgyalhatunk mondjuk a számlavezető pénzintézetünkkel, bankunkkal, hiszen azt fogja mondani, nézzék, itt 300 millió Ft-ot megtakarítottak, átrendezték, mindent elkövettek, más lesz a képünk, ha szabad ezt mondani. Erről lehet, hogy lemondanánk, akkor amikor felfüggesztésről beszélünk és én ezt nem szeretném igazából kihagyni, de ha úgy tetszik, akkor hagyjuk el, amit Birkner úr mond. Aztán Marton úr azt mondja, hogy ezek a táblázat rendszerekről, hogyan, milyen táblában volt. Ez most úgy van összeállítva, hogy ez az 1. számú melléklet ennek az 1. számú melléklete. Az természetes, hogy egy éves költségvetésben nem ennek a mellékletnek nevezte el. Tehát fogadjuk el, hogy ez így koherens ahogy van és ezt egy az egyben elfogadható és átvezethető. A másik, hogy én teljesen egyetértek természetesen azzal, hogy tudjunk valós képet és mondjuk Marton úr szerint az első ülésre kapjunk egy komplettet. Kapjunk, de még egyszer mondom, ezeket a változásokat ha valamennyien hazamegyünk és ugye elküldték nekünk az éves költségvetést, abba az Excel táblába átírjuk ezt a 10-es táblába mondjuk ezeket a kiadásokat, a főtáblában látjuk az összegét. Hála Istennek most a költségvetés szerkezete olyan, hogy bármit változtatok az altáblákba, azonnal a végösszeget is látjuk. Tehát én azt gondolom nem nyomtatás kérdése az, hogy információt szerezzünk, hanem csak annak a kérdése, hogy hozzá akarunk-e jutni. Ezért Tarnóczky úrral változatlanul egyetértek, hogy nem biztos, hogy nekünk ezt ilyen egységes szerkezetű papíron kell itt forgatnunk, hiszen anélkül is átlátható.
Annyit had mondjak, hogy SZMSZ módosítást is érinti és képviselői tiszteletdíjat valóban. Azért azt higgyék el képviselőtársaim, ennek a szándéka megint egyértelmű. Hogy ez hoz mondjuk 2,6 millió Ft-ot, erre mondhatnák azt a képviselőtársak, hogy ez nagyságrend tekintetében mindegy. Egyébként nem mindegy, szerintem most 1 Ft sem mindegy. Én azért is tartom fontosnak, hogy ezt is egységes szavazattal fogadjuk el, mert azért az sem lehetséges, hogy az a hivatal, amelyik dolgozik, kiszolgálja ezt a városi közösséget és kiszolgál bennünket és mondjuk, tudjuk, hogy a személyi jellegű kifizetéseket úgy sikerült korlátoznunk, hogy az intézményrendszer tekintetében. Ha szabad azt mondanom, már szolidaritásból is be kell vállalnunk valamit nekünk, hiszen ettől leszünk igazából azt gondolom, hogy talán erkölcsileg, etikailag elfogadhatóbbak, ha szabad ezt mondanom és meggyőződésem, hogy ezt meg fogja szavazni képviselőtestület. Függetlenül attól, hogy volt olyan bizottság, amelyik ezt nem támogatta.
Györek László: Böröcz úr nem tudott megnyugtatni. Elég nyilvánvaló ugye az, hogy mivel csak a KanizsaNet Kht. szerepel ebben elvonással és elég jelentőssel, hogy azért történt ez, mivel nyereséges volt a Kht. Büntethetjük ezzel természetesen magát a Kht-t. Jelenleg is a város több millió Ft-tal tartozik a Kht-jának elvégzett munka, ill. beszerzett eszköz ellenértékeként. Elképesztőnek tartom azt, hogy láthatom ezt a “hogyan tegyünk tönkre egy sikeres társaságot” dolgot. Én úgy gondolom, hogy egy ilyenfajta elvonás – még egyszer hangsúlyozom – az éves szerződött összeg majdnem harmad részéről van szó, gyakorlatilag a nyári hónapokban fizetésképtelenné tenné a társaságot, ezt úgy mondom, mint a felügyelő bizottságnak az elnöke. Ez egészen biztos, hogy jelenleg már majdnem ez a helyzet egyébként, hiszen a szerződött összegeket sem kapja meg a Kht. Másrészt ez látszólagos megtakarítás, ezt úgy is ki kell fizetni, ezt Böröcz úr is tudja. A tartozásokat fizetni kell, a beszerzett eszközöket ki kell fizetni és végső soron a város ezt sokszorosan fogja megfizetni. Még egyszer hangsúlyozom, tönkretéve egy társaságot adott esetben, ill. úgy is meg kell fizetni ezt a pénzt. Javaslom ennek a sornak a törlését. Világos, hogy azért került bele, hogy a nyereséget elvonja. Lehet, hogy ez elkerülte a figyelmét a Pénzügyi Bizottságnak, hogy Kht-nál nem lehet. Javaslom, hogy lássuk be ezt a hibát, húzzuk ki és akkor nincsen semmi probléma.
Tüttő István: Nem nyereség elvonásról van szó.
Dr. Fodor Csaba: A Böröcz bizottsági elnök úr által elmondottakat csak megerősíteném és azt gondolom, hogy a felfüggesztés, az egy szépen hangzó kifejezés, gyakorlatilag jelen esetben megvalósíthatatlannak tartom. Ez egy rendelet. Az lehetetlen, hogy egy rendeletnek bizonyos sorait felfüggesztjük, a többi meg hatályban marad és egyébként is marha nehéz értelmezni egy önkormányzati rendelet esetében a felfüggesztés szót. Egy megoldás van, mégpedig az, hogy a Pénzügyi Bizottság által ideterjesztett csökkentéseket, módosításokat a közgyűlés elfogadja. Ezek törlődnek a költségvetésből és ezzel helyreállhat a költségvetés, hogy nagy valószínűséggel helyreállt a költségvetés egyensúlya. Azzal, hogy mi azt mondjuk, hogy ez és ez a sor ugyan bennmarad, de hát nem fogjuk tudni, vagy felfüggesztjük annak végrehajtását, értelmezhetetlen, kivitelezhetetlen. Egyébként a felfüggesztést az meg az élet már eddig produkálta, mert a költségvetés sorainak bizonyos teljesülését nem tudjuk elvárni sem a hivataltól, sem a polgármester úrtól a jelen helyzetben. Tehát én azt kérem, hogy a közgyűlés módosítsa a költségvetésről szóló rendeletét.
Birkner Zoltán: Nem szerettem volna indukálni se vitát ezzel a felfüggesztéssel. Én látok megoldást. Nekem nagyon tetszik Tarnóczky Attila alpolgármester megoldás javaslata. Ez nem rendeleti pont lenne, hanem sima határozati pont. Ebben az esetben ez egy nagyon egyszerűen kezelhető téma, november 30-i lejárati határidővel és a dolog amit kértem, már teljesült is. Egyébként amit Böröcz úr mondott, a bankkal való tárgyalástechnika tekintetében. Persze ha mi egy idegen cég lennénk, egy idegen bankkal szemben, amikor árajánlatokat kérünk egy megrendelésre, azt mondom teljesen igaza van, de a mi bankunknál jobban kevés bank ismeri az önkormányzat helyzetét. Azt is egészen pontosan tudja, hogy ez a munka – mert ez munkának tekinthető ami most előttünk van – ez egy nagyon komoly egyeztetés procedúra eredménye. Ennek a szándékát és komolysági szándékát szerintem az OTP Rt. az életben nem fogja megkérdőjelezni. Tehát én ilyen veszélyt nem látok, hogy rosszabb tárgyalási pozícióba kezdhetjük a hitelkérelmi tárgyalásokat a bankkal szemben, hogy ha ez nem rendeleti hatályú lesz, hanem csak határozati javaslat formájában kerül be. A mi bankunk az tudja, hogy egy komoly önkormányzat az nem tesz olyat, hogy ígér valamit és nem teljesíti. Innentől kezdve kérem a képviselőtársaimat, hogy fogadják el ezt a módosítási javaslatot, csak azért is, még egyszer elmondom és ezzel befejezem az érvelésemet. Nem volt könnyű elfogadni ezt a költségvetést. Nem volt könnyű ennek a költségvetésnek a pontjait elfogadni. Nem volt könnyű azt a fejlesztési irányvonalat megszabni, ami ebben a táblában, az 1. számú mellékletben most azért jól kitűnt. Ha most ez így ahogy van kikerül innét – még egyszer mondom – nem látom a garanciáját annak, hogy ez valaha vissza fog kerülni. Természetesen november 30-i hatállyal megadjuk azt az esélyt az új önkormányzatnak, hogy döntsön fontos kérdésekről van szó, vagy nem fontos kérdésekről van szó. Persze attól függően, hogy milyen a pénzügyi helyzete az önkormányzatnak. Én a magam részéről azt mondom, hogy abban az esetben nem tudom megszavazni ezt a rendeleti módosítást, ha ez rendeleti módosításként kerül be, határozati javaslati pontként természetesen nagyon szívesen, de más formában nem szeretném.
Röst János: Szeretném módosítani a korábbi javaslatomat. Egyetértve Marton Istvánnal én azt kérném, hogy akkor ne az augusztusi soros közgyűlésre jöjjön be, amelyik augusztus végén lenne, hanem a szeptemberi első közgyűlésre a költségvetés ismételt felülvizsgálata. Még egyszer indokolnám, hogy ez az anyag, ami előttünk van, ez nem alkalmas arra, hogy költségvetés módosításként egy az egyben elfogadjuk. Ennek vannak tartalmi elemi előírásai, hogy néz ki egy költségvetés. Lehet Tarnóczky Attila, hogy egy-egy sort lehet módosítani, ahogy Ön mondja, viszont itt azért közel 300 milliós tételről van szó és ezen belül rengeteg alfejezetről, ami csak egy komplexebb előfizetésnél és egy komplexebb anyagnál képzelhető el ahhoz, hogy a képviselőtestület tagjai, ill. akikre tartozik a költségvetés, azt kompletten átnézzék. Mindenképpen az a kérésem, hogy szeptemberben egy olyan szintű költségvetés módosítás jöjjön be, mert utána már nem lesz sok közgyűlése ennek a testületnek, maximum kettő, vagy három ha lesz soron kívüli. Tehát ne hozzuk olyan helyzetbe a következő testületet, hogy akik november végén beesnek az ajtón képviselőként, polgármesterként, alpolgármesterként, hogy teljes mértékben kezdőként olyan helyzetbe kerüljenek, amit nem tudnak majd megoldani, mert ennek a költségvetésnek 2002. december 31-ig szól a határnapja, nem pedig októberig, vagy novemberig. Tehát magyarul meg fogják örökölni tőlünk ezt a költségvetést. Meggyőződésem, hogy november környékén csőd közeli állapotban lesz a város és az a kérésem, hogy ne nehezítsük meg a sorsukat.
Birkner Zoltán javaslatát nem tudom valójában jogilag kezelni. Tehát nem hiszem azt, hogy fel lehet függeszteni valamit, amit a költségvetésből ki akarunk törölni negatív szaldóval. Egy lehetőséget viszont látok, hogy neki is igaza legyen, hogy annak a jegyzékét, amit most elfogadunk, csatolják be a 2002-es költségvetés módosításhoz a legutolsó mellékletként, amiben tájékoztatást kap a következő testület arra, hogy milyen tervek és milyen szándékok voltak a mostani testületnek az életében. Egyébként is javasolnám polgármester úrnak, hogy a következő testület tájékoztatására készüljön egy komplexebb anyag, ami áttekintést ad a következő testületnek a célokról, megfogalmazott folyamatokról, mert azért rengeteg olyan döntést hoztunk, amelyiknek nem fél éves az átfutási ideje, hanem több éves.
Tüttő István: Röst úrnak annyit, hogy készül egy olyan egész ciklus munkáját és minden részterületét értékelő anyag, amire eddig nem volt még példa, legalábbis nálunk nem és hát ezekben mind fel lehet tüntetni azokat az általános célokat, amelyek így fogalmazhatók és azokat a konkrétakat is, amelyről éppen tárgyalunk. Én a magam részéről is egyetértek azzal, hogy az őszi első közgyűlésen legyen ennek a tárgyalása. Talán még annyit, hogy a következő közgyűlés munkájának megkönnyítése az gyakorlatilag akkor következik be, ha most tényleg eldöntjük, hogy mit teszünk. A másik amit nem tudok én támogatni, hogy halasszuk el a döntést az őszi első közgyűlésig, mert nekünk tárgyalnunk kell sok olyan kérdésben, amely pillanatnyilag ha nem döntünk, akkor számunkra kényszerpályán van, hiszen aláírásra váró szerződésekről is szó van. Akkor nem tudok tárgyalni erről a kérdésről, mert azok szerződések módosítását lehet csak megtenni, ha pedig aláírjuk, akkor már a másik félen is múlik, hogy ahhoz hozzájárul-e. Ha pedig ebben nem vagyunk most megerősítve, akkor nem tudjuk megtenni.
Kiss László: A Pénzügyi Bizottság elemzéséhez szeretnék hozzászólni. Én úgy látom, hogy ez az elemzés ténylegesen ad egy útmutatást ebből a helyzetből, egy kiutat mutat, de hiányolom azt az elemző munkát, ami az elmúlt félévi költségvetés teljesülésére vonatkozott, annak a szerkezetére, hogy milyen szerkezetben teljesült a költségvetés bevételi oldala, kiadási oldala. Ezt azért azt hiszem fel kellene tárni, hogy hol voltak azok az aránytalanságok, amik ennek a helyzetnek a kialakulásához vezettek. Ezt érdemes lenne megfogalmazni, már csak azért is, hogy a következő közgyűlés tudja, hogy hol volt aránytalanul több költve, mint lehetett volna és hol kell esetleg rövidebbet, kisebbeket lépni a jövőben. Én javasolnám, hogy ahhoz az őszi első közgyűlésre, amit Röst úr kért, hogy akkor döntsünk ebben a kérdésben, egy ilyen jellegű elemzés is legyen. Kértél egy közgyűlési döntést, időpontot, én erre a közgyűlésre kérem, hogy egy ilyen jellegű elemzés is legyen.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: A rendeletre vonatkozóan szeretném elmondani, hogy a rendeletben rendeleti rész felfüggesztése, mint olyan, jogtechnikailag nem megvalósítható, és pénzügy jogtechnikailag sem, ahogy hallottuk, mert a szakma vonatkozásában annak a két oldalnak valahogy csak össze kell jönnie. Tehát mindenképpen úgy kell összeállni a dolognak. Ebben a kérdésben akkor kap a jelenlegi és a következő közgyűlés is megfelelő képet, hogy ha mind a két oldal megfelelően áll szembe. Azt viszont meg lehet tenni, hogy azokat amiket itt most esetlegesen felfüggesztésre javasolna Birkner úr, illetve a Pénzügyi Bizottság, hogy azt, egy határozattal, határidővel elfogadná a közgyűlés. Erre vonatkozóan mindenképpen a következő közgyűlésnek is minimum meg kellene nézni ezeket a fontos, hasznos, város szempontjából tényleg olyan elképzeléseket, amelyek szükségesek és indokoltak lennének, csak most a jelenlegi helyzet ezt megnehezíti és egy áttekintés után, ha a pénzügyi lehetőségeink olyanná válnak, akkor esetlegesen ezek beemelésre is kerülhetnének. Novemberben koncepció van, vagy a 2002. évi költségvetésben kerül ebből az realizálásra, amire megvan az esély, vagy ha nem, legalább is egy nagyon jó kiinduló pontot jelenthet a koncepcióhoz is, abból a szempontból, hogy november 30. már a koncepció elkészítésének az időpontja. Valóban a koncepcióban lennének olyan lényeges kérdések, lényeges területek, amelyek előremutatóak, és valóban egy fejlesztéseket, elképzeléseket tükrözi és mutatja be a következő közgyűlésnek. Innentől akkor ez egy nagyon hasznos kiindulási alap lehetne. Pénzügyi lehetőségeink vonatkozásában a november 30. pedig kikényszerítő időpont lenne. Lejárt határidejű határozat, amelyre mindenképpen lépnie kell majd az új közgyűlésnek és ez csak hasznára válik az új közgyűlésnek is én azt gondolom.
Cserti Tibor: Azzal kell kezdenem, hogy legnagyobb fokú tiszteletlenség egy vita közepébe bekapcsolódva mindjárt korszakalkotó javaslatokat is tenni, vagy akár bírálatokat is, mégis engedjék meg, hogy három rövid gondolatot megfogalmazzak. Én azt hiszem, hogy senki számára, bármilyen előzménye is volt egy költségvetés előkészítésének és végrehajtásának, nem lehet kétséges, hogy a város milyen pénzügyi helyzetben van és ennek a megoldására rövid távú, ill. stratégiai megoldással mindenféleképpen intézkedéseket kell tenni. Lehet ezen polémiát folytatni sokféleképpen, nyilván lehet politikai szempontból is közelíteni dolgokat, de az egyszerű átlagember számára is teljesen nyilvánvaló, hogy a rövid távú, likviditási feladatok megoldása mindennél fontosabb. Ezért elöljáróban azt szeretném leszögezni, hogy a Pénzügyi Bizottság tagjaként is, természetesen a Pénzügyi Bizottság előterjesztésével maximálisan egyetértek. Nem egy optimális megoldás, mint minden negatív intézkedések azonnali megtétele, nem egy népszerű és nem egy optimális dolog. Ezen lehet vitázni természetesen. Nagyon sok embert, nagyon sok szervezetet érinteni fog, de rövid távon biztos, hogy kezeli, mert kezelni kell a költségvetés egyensúlyi kérdéseit.
Engedjenek meg egy másik megjegyzést technikát illetően. Azt kell, hogy mondjam, hogy egy picit szégyenkezem a magam részéről. Nem véletlenül tart itt ez a város, ha úgy tetszik ez a pénzügyi költségvetési szakma, ha úgy tetszik ennek folyományaként a képviselőtestületnek a szakmai munkája, hogy ha azon nyitunk vitát, hogy mit mivel lehet módosítani, milyen szabályozástechnikával és akkor még megoldást akarunk adni egyenként is mi képviselők ehhez a dologhoz, hogy ha a szakma képviselői nincsenek tisztában a működés mechanizmusával, akkor már eleve probléma van. Teljesen természetes dolog, hogy a költségvetést rendelettel fogadtuk el. E költségvetés készítését és annak a szabályozás technikáját az Államháztartási törvény és az Önkormányzati törvény nagyon tisztességesen megadja. Nyilvánvalóan az egyes pénzügyi szabályozásokat teljes kerek egész játékszabályt megadják hozzá. Ezt azért szögeztem le, mert nyilvánvaló, hogy a költségvetési rendelet módosítást is rendelet módosítással lehet csak megejteni. Ehhez 14 szavazat kell mindenféle vonatkozásban. Az is teljesen tiszta és itt a képviselőtársaimnak, hogy ha kompromisszumot akarunk kötni, tehát ennek a végrehajtására vonatkozó szabályozását is, tehát a költségvetés évközi szabályozását, a költségvetési rendelet szöveges részében nyilvánvalóan a végrehajtás szabályrendelete határozza meg és mindenfélefajta átmeneti intézkedésre vonatkozó szabályozást is ebbe bele lehet illeszteni. Annak sincs akadálya egy költségvetési intézmény vonatkozásában, átmenetileg is, akár egy hónapra, egy hétre, bármire vonatkozásban a költségvetési jóváhagyott előirányzatok keretére vonatkozó kötelezettség vállalást felfüggeszti az önkormányzat képviselőtestülete. Nem látok én ellentmondást. Minden meg lehet csinálni. A kérdés az, hogy józanul, racionálisan, szakmailag mit indokolt, és mit kell megtennünk. Ebből a szempontból térek vissza még a gondolat első felére, tehát a Pénzügyi Bizottság előterjesztése nagyon alaposan átgondoltan terjesztette Önök elé ezeket az olyan intézkedéseket, amit meg lehetett tenni az adott szituációban. Azért lehetett keveset tenni egyébként, mert a beruházások, felújítások és a költségvetési támogatások főleg ugye a harmadik nagy blokknak a döntő része már kötelezettségvállalással, szerződéssel alátámasztott és ahhoz nagyon nehéz kötelmek árán kétoldalú kompromisszumos megállapodással lehet hozzájutni, ill. módosítani.
Teszek egy harmadik megjegyzést. Természetesen költségvetés kereteit meghatározza a mi költségvetés készítésére vonatkozó szabályrendeletünk és mi jóváhagytunk egy címrendeletet is. Gyakorlatilag ha ugyanolyan szerkezetben akarják a képviselők látni mindig egy módosítás kapcsán az előterjesztést, azt természetesen lehet, de kőkorszaki megoldás mellett rendkívül meg fogja terheli az apparátust. Az már csak visszakérdezés kérdése, hogy miért kőkorszaki a mi költségvetési nyilvántartási rendszerünk és a …kezelésünk. Azért, mert időközben akiknek a feladata lett volna, akiknek a feladata lett volna, és itt teljes vertikumot értek ez alatt és nem kívánok nevesíteni senkit természetesen, ennek a számítástechnikai kezelését nem oldotta meg. Természetesen ez a döntési mechanizmust nem segíti elő, de nem szabad, hogy kizárja. Én azt hiszem, hogy mindenféleképpen a Pénzügyi Bizottságnak volt már a bizottsági szakaszban egy nagyon alapos megfontolandó javaslata, ami azt jelenti, hogy azonnali hatállyal számítástechnikai fejlesztését a költségvetési előirányzat nyilvántartásának és egyáltalán a költségvetés kezelésének, meg kell oldani, mert későbbi időszakban nyilvánvalóan a képviselői munkát és a vezetői munkát segíti elő. A vezetői munkának van egy harmadik része. Igen képviselőtársaim a mai időszakban a költségvetés előirányzatok vonatkozásában a kötelezettségvállalás során nincs napi munka. Nyilvánvaló, hogy amilyen a szakmai munka előkészítése és végrehajtása, olyan lehet csak ennek a végeredménye is, tehát nem véletlenül tartunk itt ezen a szinten. Én magamat is beleértem természetesen felelősségi oldalról. Nagyon fura számomra – ezzel fejezném be – hogy egyszer megversenyeztetünk egy pénzintézetet és gyakorlatilag a pénzintézet elnyeri egy nyilvános verseny során számlavezetői pozíciót, az adott feltételek keretein belül. Teljesen elvi kérdés egyébként ez, hogy mit adunk zálogtárgyba és a régi Polgármesteri Hivatali székházat – most az előterjesztés tartalmazza – hogy adjuk zálogba. Adhatjuk, nem probléma, egyébként 5.000 Ft-ért bejegyzik a zálogjogot, meg utána leveszik 1.000 Ft-ért. De azért mégis csak elvi kérdés – elnézést kérek – hogy 1 milliárd Ft-ig valaki vállalkozik bármilyen nehéz helyzetben is van, most kérem szépen a tárgyalási pozíciónál, mintha elfelejtettük volna korábbi dolgokat, mikor nehéz helyzetben van a város. Én azt hiszem, hogy valahol a következetes, célirányos vezetői munka is valahol hiányosságot szenvedett. Uraim jó munkát kívánok és jó szavazást mindenkinek.
Tüttő István: Köszönöm mindannyiunk nevében.
Zsoldos Ferenc: Már közel két órája rágjuk a gittet. Itt egy olyan előterjesztés van előttünk, amivel kapcsolatosan egyetlen lehetőségünk van az, hogy az előterjesztéssel értsünk egyet, fogadjuk el, mert nincs más út és nincs más lehetőség. Logikus és világos az egész anyag és ami eddig itt sorba-sorba elhangzott, véleményezés, feltételezés, feltételezett következtetések és semmi más. Én elnézést kérek kedves szomszédomtól, Cserti képviselőtársamtól, de valóban az üresjárat az olyan mértékű, hogy ennél a napirendnél – és a kifejezésért is elnézést kérek – tulajdonképpen a gittegylet szintjén működött a közgyűlés. Ilyen tekintetben, ami egyszer reálisan értelmezhető és felfogható, azon nem kell rágódni ha új, jobb megoldási javaslatok nincsenek, akkor inkább maradjunk csendben. Javasolom, hogy fogadjuk el az előterjesztést.
Tüttő István: Köszönöm, a vitát lezárom. Mivel olyan javaslat nem volt, amely érdemben módosította volna az eredeti elképzelést, rendeleti javaslatról döntünk. Volt? Igen Tarnóczky úr javasolt. Tarnóczky úr javaslata az, hogy a 2. számú mellékletet határozati javaslat formájában, és határidő november 30-al fogadjuk el. Megkérdezem fenntartja-e a javaslatát?
Kelemen Z. Pál: Döntéshozatal előtt kérnék szépen 2 perc technikai szünetet.
Tüttő István: Megadom, de még Tarnóczky úr válaszol.
Tarnóczky Attila: Nekem mindkét változat elfogadható, a javaslatom egy technikai megoldást tartalmazott, amely szerintem megszavazható állapotba hozza Birkner úrnak az elképzelését, de ez nem az én elképzelésem.
Tüttő István: Most két perc szünet.
S Z Ü N E T
Tüttő István: Jelzést kaptam, hogy a szünet érdemben felhasználásra került és Dr. Fodor Csaba kívánja ismertetni azt a javaslatot, amely vélhetően a megoldást hozza, illetve megkönnyíti a döntést.
Dr. Fodor Csaba: Köszönjük szépen a szüntetet. A Szocialista Képviselőcsoport azt kéri a közgyűléstől, hogy ezt a jelen előterjesztést így szíveskedjen elfogadni, ezzel biztosítható a költségvetés egyensúlya. Azt gondoljuk, hogy az itt elhangzott vitában mégis célszerű a határozati javaslatokat egy újabbal kiegészíteni, mégpedig azzal, hogy a jelen előterjesztés 2. számú mellékletében meghatározott előirányzat módosításokat a polgármester november 30-ig terjessze a közgyűlés elé azzal, hogy a közgyűlés addig az időpontig vizsgálja felül a 2002. évi költségvetési rendeletét és amennyiben a költségvetés helyzete, az önkormányzat likviditási helyzete lehetővé teszi, az ismeretek tükrében ezen itt törölt előirányzat módosítások esetleges visszaemeléséről.
Tüttő István: Elhangzott a javaslat, ennek értelmében rendeleti javaslatról döntünk először. Kérem a szavazásukat.
A közgyűlés 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és az alábbi rendeletet alkotja:
36/2002.(VII.3.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 36/2002.(VII.3.) számú rendelete a 2002. évi költségvetésről szóló, módosított 14/2002.(II.13.) számú rendeletének módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Még egy rendeleti javaslat van, az pedig 18/1999-es. Ahogy Önök előtt sorban. Minősített többség kell.
A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
37/2002.(VII.3.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 37/2002. (VII.3.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelete módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Itt pedig a módosító indítvány volt a határozati javaslatot kiegészítjük, az lehet akár az 5. is, vagy értelemszerűen 5. A 2. számú mellékletben felsorolt tételeket, ahogy ezt Dr. Fodor Csaba képviselőúr elmondta, a közgyűlés vizsgálja felül és a határidő pedig november 30. Kérem erről a szavazást.
A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Most pedig szavazzunk a határozati javaslat 1. Bocsánat, kérem akkor Röst úrnak a módosító indítványát.
Röst János: A módosítás a következő volt, egybeesik Marton István képviselőtársam módosításával. A szeptemberi soros közgyűlésre a költségvetés ismételt felülvizsgálatát el kell végezni, a hitelállomány kimutatásával. Felelős: Tüttő István polgármester.
Tüttő István: Én elfogadtam, de szavazzunk róla.
A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: 1. számú határozati javaslatról kérem a döntésüket.
Törőcsik Pál: Elnézést ügyrendi jelleggel szólok. Úgy érzem, hogy két konkrét dologban nem történt reagálás, illetve döntés. Az egyik, ami elhangzott többek részéről a Tourinform Iroda kérdése, a másik pedig a KanizsaNet Kht-vel kapcsolatos dolog. Most ezen már túl vagyunk, de én úgy érzem, hogy a Tourinform Iroda az még nyitott kérdés, amennyiben nincs így, akkor.
Tüttő István: Eldöntöttük a kérdést, de vissza kell hozni eleve. Nem ezt kell visszahozni. A közgyűlésnek november 30-ig vissza kell hozni. Nem most kell visszahozni.
Kérem, az 1. számú határozati javaslatról kérem a szavazást.
A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 2. számú határozati javaslatról a döntést.
A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.
Tüttő István: 3-ról kérem.
A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 4. számúról a döntést.
A közgyűlés 20 szavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 4.pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
192/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
a) A dologi kiadásokon belül kisértékű tárgyi eszközök, karbantartási anyagok vásárlása csak a működés feltételeinek biztosításához szükséges mértékig eszközölhető. A beszerzések a jegyző, illetve a Kincstár vezetőjével történő egyedi egyeztetés alapján bonyolíthatók.
b) A működési engedély megadásához szükséges munkák kivételével ingatlan karbantartások nem végezhetők.
c) A 2001. évi jóváhagyott pénzmaradványból a dologi előirányzat kötelezettséggel nem terhelt részének felhasználását – 45.102E Ft-ot – felfüggeszti.
d) A kincstárban és a hozzá tartozó részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézményekben – kivéve OEP finanszírozású - felújítási munka végzése, nagyértékű tárgyi eszköz beszerzése kizárólag szakképzési hozzájárulás, vagy pályázati pénzeszköz terhére a Kincstár vezetőjével történő előzetes egyeztetés után történhet.
Határidő: 2002. július 3.
Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
Gőcze Gyula kincstár vezetője
valamennyi részben önálló gazdálkodási jogkörű intézmény vezetője
Egyetért azzal, hogy a bizottsági hatáskörbe utalt támogatásokra és azok kifizetésére, valamint az intézmények és a Polgármesteri Hivatal vonatkozásában a bérek, illetve illetmények kivételével egyéb személyi jellegű pénzkifizetésekre (pl.: jutalom) 2002. augusztus 31-ig nem kerülhet sor.
b) Az oktatási intézményeknél a 2001-2002. tanévre járó minőségi kereset kiegészítés eddig fel nem használt részének kifizetését - a kincstárnál levő kimutatás szerinti 7 intézménynél, 9.620E Ft + 3.078E Ft járulék összegben - 2002. augusztus 20. és 31. közötti időpontban engedélyezi.
Határidő: 2002. július 3. a.) pont esetén
2002. augusztus 20. b.) pont esetén
Felelős : Tüttő István polgármester
Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
valamennyi bizottsági elnök
az érintett részben önálló gazdálkodási jogkörű intézmény vezetője
Határidő: folyamatosan 2002. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Tóthné Krémer Mária irodavezető
Gőcze Gyula Városi kincstár vezetője)
Határidő: folyamatosan 2002. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető)
Határidő: 2002. november 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Tóthné Krémer Mária irodavezető)
Határidő: 2002. szeptemberi soros ülés
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Tóthné Krémer Mária irodavezető)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Letenye polgármester ura, Rostonics László úr felhívott telefonon, hogy olyan elfoglaltsága van, pont ez időben, hogy sajnos nem tud részt venni és tisztelettel üdvözli, kérte, hogy tolmácsoljam üdvözletét a közgyűlés számára. Azt is szeretném jelezni – bár leírva nincsen – hogy én személyesen egyeztettem Rostonics úrral és Dr. Szabó Csaba főigazgató úrral a polgármesteri irodában ennek a kérdésnek a részleteit is. Kérem, ha van valakinek észrevétele, akkor tegye meg. Úgy látom, hogy nincsen. Szavazzunk róla, mert ez a két település és egyben a Kórház érdekeit is képviseli. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.
A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
193/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a letenyei járóbeteg szakellátás működtetésének átvállalásával, - tekintettel Letenye város Képviselő Testületének 27/2002.(VI.19.) számú határozatára.
Felhatalmazza a polgármestert a feladat-átvállalási megállapodás megkötésére.
Határidő: 2002. szeptember 15.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Dr. Szabó Csaba főigazgató,
Dr. Nemesvári Márta egészségügyi referens)
Előadó: Balogh László bizottsági elnök
Tüttő István: Az OKSB elnökét kérdezem, hogy van-e kiegészíteni valója? Nincsen. Van-e észrevétel? Köszönjük a jelenlétet, minden jót, további jó munkát kívánunk.
Úgy látom, hogy szavazhatunk, nincs észrevétel. Kérem a döntésüket, egyben kérem szavazzunk.
A közgyűlés 20 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
194/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
|
Intézmény |
Tanulócsoport |
Szakmai álláshely csökkenése | |
|
1. |
Általános Iskola Kiskanizsa |
1 alsós |
1,22 |
|
2. |
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola |
1 alsós |
1,22 |
|
3. |
Vécsey Zsigmond Általános Iskola |
1 felsős |
1,75 |
|
4. |
Zemplén Győző Általános Iskola |
2 alsós 2 napközis |
3,63 |
|
5. |
Rózsa Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola |
21 ó gyógytestnevelés |
1 |
Határidő: 2002. július 15.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
|
Intézmény |
tanulócsoport |
óra |
álláshely |
|
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola |
1 felsős fejlesztés |
+ 34 |
+ 1,54 |
Határidő: 2002. szeptember 1.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
A 495/2/2000.(XII.12.) számú határozat végrehajtási határidejét 2003.május 31-ig meghosszabbítja.
Határidő: 2003. május 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
Határidő: 2002. szeptember 1.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
Határidő: 2002. szeptember 1.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Kérdezem van-e észrevétel ezzel kapcsolatban. Úgy látom nincsen. Kérem, szavazzunk ugyanolyan módon, ahogy az előbb.
A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
195/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2002. október 1.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Tóthné Krémer Mária irodavezető)
|
Intézmény |
2002. évi költségvetésben jóváhagyott álláshely |
2002. évi álláshely csökkentés |
2002. évi álláshely fejlesztés |
2002. évi módosított álláshely |
|
fő |
fő |
fő |
fő | |
|
Óvodák |
|
|
|
|
|
Kertvárosi |
23,50 |
|
|
23,50 |
|
Vackor |
27,00 |
|
|
27,00 |
|
Pipitér |
25,00 |
|
|
25,00 |
|
Rozgonyi-Arany |
33,00 |
|
|
33,00 |
|
Hétszínvirág |
24,00 |
|
|
24,00 |
|
Micimackó |
10,50 |
|
|
10,50 |
|
Attila |
23,50 |
|
|
23,50 |
|
Hevesi |
23,50 |
|
|
23,50 |
|
Rózsa |
27,00 |
|
|
27,00 |
|
Általános iskolák |
|
|
|
|
|
Bolyai |
77,45 |
|
0,50 |
77,95 |
|
Hevesi |
76,69 |
|
|
76,69 |
|
Kiskanizsa |
58,58 |
-1,22 |
|
57,36 |
|
Kőrösi |
63,67 |
-1,22 |
1,54 |
63,99 |
|
Miklósfa |
45,61 |
|
|
45,61 |
|
Palin |
37,22 |
|
|
37,22 |
|
Péterfy |
63,04 |
|
|
63,04 |
|
Rozgonyi |
45,81 |
|
|
45,81 |
|
Rózsa |
64,35 |
-1,00 |
|
63,35 |
|
Vécsey |
27,75 |
-1,75 |
|
26,00 |
|
Zemplén |
45,69 |
-3,63 |
|
42,06 |
|
Zrínyi |
69,35 |
|
|
69,35 |
|
|
|
|
|
|
|
Farkas Ferenc Városi Zeneiskola |
38,68 |
|
|
38,68 |
|
Nevelési tanácsadó |
7,00 |
|
|
7,00 |
|
Középiskolák |
|
|
|
|
|
Battyhány |
125,84 |
|
|
125,84 |
|
Dr. Mező |
110,37 |
|
0,50 |
110,87 |
|
Cserháti |
115,52 |
|
|
115,52 |
|
Thury |
103,16 |
|
|
103,16 |
|
Zsigmondy-Széchenyi |
195,56 |
|
|
195,56 |
|
|
|
|
|
|
|
Kulúrális intézmények |
|
|
| |
|
HSMK |
25,00 |
|
|
25,00 |
|
Móricz |
4,75 |
|
|
4,75 |
|
Halis István Városi Könyvtár |
33,50 |
|
|
33,50 |
|
|
|
|
|
|
|
Szociális intézmények |
|
|
| |
|
Egyesített Bölcsőde |
63,00 |
|
|
63,00 |
|
Egyesített Szociális Intézmény |
84,00 |
|
|
84,00 |
|
Szakosított Szociális Intézmény |
41,50 |
|
|
41,50 |
|
Egészségügyi Alapellátási Intézmény |
48,25 |
|
|
48,25 |
|
Családsegítő Központ |
12,75 |
|
|
12,75 |
Határidő: 2002. október 1.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Tóthné Krémer Mária irodavezető)
3. a 2002. évi létszámcsökkentéssel kapcsolatos döntéseivel részt vesz az egyszeri hozzájárulás igénylésére kiírt pályázaton.
Határidő: 2002. október 10.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Tóthné Krémer Mária irodavezető)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Azt hiszem ez az igény is teljesen jogos. Én úgy gondolom erről nem kell vitát nyitni, szavazzunk róla.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
196/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Attila Úti Napköziotthonos Óvoda nevét Attila Óvoda névre változtatja.
Felkéri a polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.
Határidő: 2002. szeptember 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Én azt hiszem ezt is jóvá kéne hagynunk, és ahogy mondtam, ennek a módosítását kell nekünk a megfelelő módon lebonyolítanunk. Kérem, szavazzunk róla.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
197/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a 105.000 Ft önköltségű Zsigmondy V. és Széchenyi I. Szakképző Iskola bővítésével, s a beruházás megvalósításával. Felhatalmazza a polgármestert az engedélyokirat aláírására.
Határidő: a munkálatok befejezése: 2002. november 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Az 1997-es LXXVIII. törvény 58. §-a rendelkezik a nyilvántartásokat kiknek kell vezetni. Gyakorlatilag szeretnénk ebben is sokkal nagyobb rendet, mint korábban és a számítástechnika fejlődése, meg lehetőséget is biztosít ennek a kezelésére.
Kérem, szavazzunk. Itt rendeleti javaslatról van szó és minősített többséggel kell elfogadni egyszer. Kérem a szavazást.
A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
38/2002.(VII.3.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 38/2002.(VII.3.) számú rendelete a központi közműnyilvántartásról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Kérem a határozati javaslatról a döntésüket. Itt egyszerű szótöbbség kell.
A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
198/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a központi közműnyilvántartásról szóló rendelet mellékleteként dolgozza ki a nyilvántartással kapcsolatos szolgáltatási díjak rendszerét, és azt elfogadásra terjessze a közgyűlés elé.
Határidő: 2002. december 15.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Dr. Polgár József úr hívott tegnap este, hogy szíveskedjünk eltekinteni a jelenlététől, mert más irányú elfoglaltsága most nem teszi lehetővé. Velük egyébként egyeztetve vannak a kérdések.
Úgy látom nincs észrevétel, kérem a szavazatukat. Rendeleti javaslatról először, minősített szótöbbség kell.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
39/2002.(VII.3.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 39/2002.(VII.3.) számú önkormányzati rendelete a háziorvosi körzetek megállapításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Kérem a határozati javaslatról a döntésüket.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
199/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy a vidéki önkormányzatokkal (Fűzvölgy, Hosszúvölgy, Homokkomárom, Újudvar, Liszó községek önkormányzatai) feladat-ellátási megállapodásokat kössön.
Határidő: 2002. július 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Dr. Nemesvári Márta egészségügyi referens)
Javaslat a garzonházakról szóló rendelet módosítására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: A kettő együtt van, kérdezem van-e észrevételük. Gyakorlatilag nem nagy módosítás, könnyíti a munkát.
Kérem, szavazzunk az első rendeleti javaslatról.
A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
40/2002.(VII.3.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 40/2002.(VII.3.) számú rendelete a 17/2002.(II.27.) számú rendelettel módosított 55/2000.(XII.13.) számú önkormányzati bérlakásokról szóló rendelet módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Kérem a 2. számú rendeleti javaslatról a döntést. Minősített többség kell.
A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
41/2002.(VII.3.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 41/2002.(VII.3.) számú rendelete a 32/2001.(VII.27.) számú a Garzonházakról szóló rendelet módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Önök előtt van az anyag. A Zala Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételt tett egy mellékelt levélben közölte, hogy mi az, amit nekünk ebben a rendelet módosítással rendbe kell tenni. Van-e észrevétel?
Marton István: Az Ügyrendi Bizottság úgy döntött, hogy nem javasolja a módosítását a rendeletnek.
Cserti Tibor: Kérdésem lenne ezzel kapcsolatosan, hogy egy ominózus ügy kapcsán robbant ki a rendelet módosítás azonnali igénye. Az érintett ingatlan esetében mégiscsak azt jelentette a törvényességi észrevétel, hogy akceptáljuk, vagy hatályon kívül helyezésre kerül az a rendelet, bár Ügyrendi Bizottság nem javasolja. Ha nem helyezzük hatályon kívül, akkor törvényességi észrevételnek más jogi következménye lesz nyilvánvalóan. Ha hatályon kívül helyezzük, akkor pedig itt van a kérdésemnek a lényege, megbontásra kerül a korábbi képviselőtestületi szándék? Mégiscsak az eredeti építtetői szándék valósítható meg, vagy pedig kizárja ez a rendeleti megalkotás.
Tüttő István: Nagyon érdekes dolog, mert erre az egy esetre érvényes. Magyarul lesz egy precedens, amely ellen nem lehet mit tenni, de Önöké a döntés joga.
Kérem van-e észrevétel? Úgy látom nincsen. Marton úrnak volt egy indítványa, illetve a bizottságnak.
Marton István: Az Ügyrendi Bizottság nem javasolta változtatni.
Tüttő István: A rendeletről szavazzunk, és ha Önök elfogadják, akkor egyetértenek és akkor nem az Ügyrendi Bizottsággal értenek egyet. Ha pedig fordítva van, akkor pedig az Ügyrendi Bizottsággal értenek egyet.
Kérem, szavazzunk.
A közgyűlés 3 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a rendeleti javaslatot nem fogadja el.
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Önök előtt ismert az a problémakör, hogy egyszer akadályozza a mi értékesítésünket, másodszor pedig a Saubermacher cég szeretne egy végleges telephelyet, ahol sokkal korszerűbben és kultúráltabban tudná a feladatait ellátni.
Kérem szavazzunk róla, mert valószínűsítem, hogy a rendeleti javaslatunkkal egyetértenek.
Cserti Tibor: Természetesen támogatom az előterjesztést, de attól függetlenül azt a kérdést fel kell tenni - mert nagyon sok képviselőtársamban kétely támadt ezzel kapcsolatban - hogy a termelésből való kivonás költségeit természetesen a belterületbe vonást követően is az érintett társaság fogja fizetni. Magyarul önkormányzati teherrel ez nem jár.
Tüttő István: Így van. Kérem, hogy egy határozati javaslatot szavazzunk meg a Cserti úr észrevétele alapján. Köszönjünk. Szavazzunk Cserti úr javaslata alapján, határozati javaslat, hogy azok a kötelmek azért legyenek fenn, amit korábban is kértünk.
Kérem, szavazzunk róla.
A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot és határozati javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja és határozatot hozza:
42/2002.(VII.3.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 42/2002.(VII.3.) számú rendelete a belterületi határvonal módosítására vonatkozó többször módosított 43/1995.(XII.20.) számú rendelet módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
200/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Nagykanizsa, 05/7 hrsz-ú ingatlan termelésből való kivonásával, gazdasági célú hasznosításával. A földterület termelésből való kivonásának költségeit az önkormányzat nem vállalja át, azok a kérelmezőt terhelik.
Határidő: 2002. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Előadó: Tüttő István polgármester
Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ismételten foglalkozott a témával és ugyan a közgyűlés a szakbizottsággal ellentétes döntést hozott, a Két Gál Bt. programjával kapcsolatosan, ill. az ott kialakítandó portaépület megtartása és funkcióval kapcsolatosan, hiszen ha emlékeznek rá, ismertettem akkor, hogy zöldmezős beruházásként a rendezési tervben erre kijelölt helyen kívánja a bizottság megvalósíttatni ezt a programot. Ennek megfelelően a bizottság 6 egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta 95/2002. számmal: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a korábbi 194/2001. számú határozatában foglaltakat fenntartja. A volt portaépület megtartását a rendezési terv ez irányú módosítását nem javasolja. A rendezési terv elhatározott egyéb módosításait a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság támogatja.
Cserti Tibor: Egy kérdést szeretnék feltenni, ill. a lehetőséget, nem látom, itt van-e a két társaságnak a képviselője, az előbb még itt volt. Elfogadható-e számukra is ez a fajta beépítési rendezési tervi módosítás. Ha igen, akkor jó szívvel szavazom meg.
Tüttő István: Már az Ő számukra? Erre nem tudok válaszolni, nincsenek jelen. Van erről információ?
Antalics Dezső: Igen. Jelen volt a bizottsági ülésen a Két Gál Bt. képviselője és Ők tulajdonképpen had ne mondjam, minősíthetetlen hangon értékelték a bizottság szakmai véleményét. Tehát nem tudják elfogadni tulajdonképpen. Tehát más megoldást nem tudnak elfogadni így nyilatkoztak, de ha közben megérkeztek, akkor nyilván el fogják mondani a véleményüket ezzel kapcsolatosan.
Gál Zoltán: A Két Gál Bt. egyik tulajdonosa vagyok. Gyakorlatilag most már egy jó ideje elhúzódó témáról van szó. Nekem egy olyan kérésem lenne, hogy amennyire lehet, most már próbáljunk meg valamilyen szinten erre tényleg valamilyen végleges döntést is hozni, mert több kérésünk volt. Itt végighallgattam az előző egy-két napirendi pontot. Ahogy hallgattam szeretnének Önök végre laktanyák területében dönteni, szeretnének Önök valamilyen szinten a bevételi forrásokat előteremteni, szeretnének Önök munkahelyeket teremteni. Mi ezeket szerettük volna, gyakorlatilag meg is ajánlottuk, ha végigolvasta a közgyűlés jó pár beadványunkat, ill. levelünket az önkormányzat felé. Ezeket mi ebben mind leírtuk. Nekem az lenne a kérésem, hogy amennyiben lehet, akkor ezt támogassák, ill. nagyon bízom benn, hogy a város valóban vállalkozó szellemű és a vállalkozókat támogató szellemű önkormányzat.
Cserti Tibor: Egy konkrét kérdést tettem fel az előbb, most szeretnék Öntől választ kapni rá. Ismeri-e az előttünk fekvő előterjesztés rendezési tervi megoldását? Azt továbbra is igényként fenntartja-e és támogatónak tartja-e? A tartalmat egyébként, azt mondjuk a vállalkozóbarát önkormányzat, stb. az Ön gondolatait is visszatükrözendő, találkozik-e a két szándék és lehetőség? Erre szeretnék választ kapni.
Gál Zoltán: Elnézést kérek nem voltam itt benn, nem hallottam valószínűleg a kérdését. Valóban így van, a VÁTI-val is folyamatos egyeztetésünk volt. Megkaptuk valóban az összes kitételüket, megkaptuk és elfogadtuk mindazokat a kitételeket amit gyakorlatilag a város diktált nekünk, hogy az épületnek a porta jellegét meg kell őriznünk, hogy az épület teljes részét nem tudjuk elkeríteni, maximálisan értjük, mi ezt elfogadtuk, ennek ellenére a bizottság, mint amikor ott voltunk, különböző olyan esetlegesen vélt, vagy valós okokat próbál itt felhozni, ami úgy gondolom igaziból most már nagyon nincs értelme ezt a háborút játszani, mert úgy veszem észre, hogy nem kimondottan bizonyos városérdekek, hanem esetlegesen más érdekek miatt játszanak ezek a dolgok szerepet. Ebbe nem kívánunk tovább részt venni úgy gondolom. Tehát amennyiben így a város tudja biztosítani, ill. mi részünkre ez a dokumentáció elfogadható volt, akkor természetesen a vételi szándékunk fennáll, amennyiben nem, akkor úgy gondolom, hogy nagyon-nagyon sokáig nincs értelme már ezeket a dolgokat húzogatni tovább.
Tüttő István: Köszönöm, így világos. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Halljuk a módosítást.
Antalics Dezső: Ismertettem egyszer a határozati javaslatot, annak az a lényege, hogy a rendezési terv elhatározott egyéb módosításait a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság támogatja. Tehát a határozat értelmében a volt portaépület megtartását viszont nem támogatja. Tehát ezt a rendezési tervből ki kell emelni. Tehát ez a szakbizottságnak a határozata ebben az értelemben módosítás. Ezen felül elfogadja a teljes rendezési terv módosítását, ami előttünk volt, ugyanis ott egy 12 méteres út van a rendezési terven, amely azt a funkciót, hogy itt egy üzlethelyiségnek a feltöltése realizálódik, az a többfunkciós területnek nem megnyugtató módon rendezi a sorsát. Itt gondolok a templom, elhangzottak az érvek a bizottsági ülésen és ennek megfelelően született a 6 egybehangzó igen a módosítást illetően.
Tüttő István: Ez alapján mondtad Dezső, hogy ez egy zöldmezős beruházás lenne, mert ugye el kellene ott törölni ezt.
Bicsák Miklós: Kérem polgármester urat, hogy a vállalkozó úrnak adjunk szót, mert Ő nem ért valóban a bizottság véleményével és én is úgy érzem, hogy itt valami sántít. Kérem adjunk szót.
Gál Zoltán: Ha valóban ez a 12 meg a 16 méterről van szó, én úgy gondolom, hogy valaki nézte ott a forgalmat, ill. a beszámolók, amiket leírtunk leveleket, végigolvasták, nem hiszem, hogy mi akkora gépjármű forgalmat bonyolítanánk ott le, ami ezt indokolttá tenné, hogy a 12 méterről, 16 méterről van szó. Én úgy gondolom, hogy akár még a most jelenlegi bejáró is bőségesen, kényelmesen elég lenne, hiszen nem, mint ahogy ha elolvasták azokat a leírásokat, amit a VÁTI megszabott részünkre, nagyobb tehergépjárművek, tehát kamionok forgalmát nem engedélyezi oda be, semminek az árubeszállítását nem engedélyezi, ezt nekünk külön önerőből, saját gépkocsikkal, kisebb gépkocsiknak a használatával kellene megoldanunk, mi ezeket is elfogadtuk. Tehát azért mondom, hogy ezekkel a pontokkal én maximálisan nem tudok egyetérteni, már csak azért is, mert mi ezeket mind elfogadtuk. Most ennek ellenére itt a bizottságba vélt, vagy valós alapon ilyen ellenszegülések vannak, ezért mondom, hogy ezek már annyira holtvágányok, hogy ezért is mondtam pontosan, hogy nem tudom, nem látom értelmét a további beszélgetéseknek ilyen formában.
Tüttő István: Most kiderült, hogy Cserti úr a határozati javaslattal összefüggőt kérdezted meg, vagy a módosításra vonatkozót a Gál úrtól, mert ugye Ő azt a választ adta, hogy elfogadható, mert ha a módosításra vonatkozott, akkor mégsem arra válaszolt.
Cserti Tibor: Az én számomra teljesen tiszta dolog. Itt van előttünk egy szakmai előterjesztés, ami rendezési terv módosítására vonatkozik. Gyakorlatilag megkérdeztem a tervet, ezt a módosítást ismeri, azt mondták, hogy ismeri.
Gál Zoltán: Mi gyakorlatilag azt a tervet ismerjük, amit a VÁTI elkészített a rendezési terv módosítása alapján, tehát amiben mi is szereplünk és ki van alakítva az üzlethelyiség, a parkolókkal és miegymással.
Cserti Tibor: Akkor ügyrendi javaslatom van, kérnék szépen 5 percet e témában, menjünk a másik témákkal tovább, tanulmányozza ezt az előterjesztést, ha elfogadható, akkor térjünk vissza szavazásra.
Tüttő István: Elfogadom, addig másikat megtárgyaljuk.
Előadó: Tüttő István polgármester
Antalics Dezső: Bizottságunk megtárgyalta az előterjesztést és a következő határozatot hozta: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a gazdasági területek helyi építési szabályzatáról szóló 31/1999. számú rendelet módosítását, valamint a Nagykanizsa Általános Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló 12/1995. számú rendelet módosítását támogatja. A szavazás aránya 6 igen. Nem volt jelen a bizottsági ülésen Balassa Béla úr, aki tagja a bizottságnak és a közgyűlés előtt megkért arra, hogy mint kisebbségi véleményt olvassam fel a közgyűlés számára. Nem tudom ez az anyag elképzelhető, hogy időközben a képviselőtársaimnál is ott van, gondolom, hogy az SZMSZ szerint ezt kötelességem megtenni. Tehát a kisebbségi véleményt szó szerint akkor idézném. A címzett egyébként főépítész úr. Két nappal ezelőtt kézhez kapott mai napi Városfejlesztési Bizottsági ülésre invitáló anyag napirendi pontjai között szerepel tárgyi terület rendezési terv módosítás. Tekintettel arra, hogy a bizottsági ülésen akadályoztatás miatt nem tudok részt venni, ez úton írásban fogalmazom meg a tárggyal kapcsolatos véleményemet.
Ismerve a területet megállapítható, hogy a terület első felén található védett platánfák megtartása miatt a terület oldalsó, ill. leginkább hátsó udvari részei kerülnének beépítésre.
A terület nagysága és a tervezett 60 db lakás véleményem szerint nincs köszönő viszonyban, ugyanis ilyen kis területre 60 lakást, és ezáltal nagyságrendi környezetterhelést a szomszédra ráterhelni nem szabad. A 60 lakáshoz lakásonként legalább 1 személygépkocsit, illetve lakásonként másfél gyereket számolva elfogadhatatlan változásokat idéz elő környezetében. Tudomásom szerint olyan szándékok fogalmazódtak meg a beépítésre vonatkozóan, hogy földszint + első emelet + tetőtér beépítés, illetve földszint + két emeletes egységek is megjelennek a területen. A telek környezetében, kivéve a Thury Szakközépiskolát, mint intézményt, a környező utcákban telekszomszédokban, jellemzően földszintes, legfeljebb tetőtér beépítéses családi házak vannak több mint 100 év óta. Azok a családok, akik ilyen környezetben vásárolták ingatlanaikat, azok a földszint + tetőtér beépítéses építési magasságot elfogadták, tudomásul vették és ezzel együtt békét, nyugalmat vásároltak.
Fenti aggályaimat nem csak mint Városfejlesztési Bizottsági tag, hanem szomszédként az érintettség okán lakossági észrevételként is megfogalmazom. A telek nyugalmát abban az esetben, amennyiben a jelenlegi földszint + tetőtér beépítéses építmény magasságtól eltérően egy, ill. két emeletes épületek épülnek a telken. Azt gondolom, hogy senki sem örülne annak, ha egy élet munkája árán vásárolt, ill. épített földszintes ingatlan a telek végében, annak közvetlen szomszédságában magas épületek és nagy lakásszám valósulna meg.
Kérem, hogy ezen észrevételemet a bizottsági tagok és az önkormányzati képviselők, illetve akikre ez tartozik, továbbítani szíveskedjenek.
A döntéshozók pozitív hozzáállásában bízva tisztelettel: Balassa Béla.
Tüttő István: Más hozzászóló nincsen, ezért a vitát lezárom. Kérem, szavazzunk a rendeleti javaslatról. Minősített többség kell.
A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
43/2002.(VII.3.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 43/2002.(VII.3.) számú rendelete a gazdasági területek helyi építési szabályzatáról szóló, többször módosított 31/1999.(VII.14.) számú rendeletének módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Kérem a 2. számút.
A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
44/2002.(VII.3.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2002.(VII.3.) számú rendelete a Nagykanizsa Általános Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló, többször módosított 12/1995.(IV.25.) számú rendeletének módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Nem tudom mód van-e arra, hogy visszatérjünk az előző napirendre? Jó, akkor visszatérünk a Kanizsa Trez Kft. és a Két Gál Bt. építési ügye témára.
Nem tudom szükséges-e, hogy nyilatkozzon még Gál úr? Megismerte, mi erre a válasza?
Gál Zoltán: Gyakorlatilag ezt mondtam az előbb is, ezt mi megkaptuk, ezt mi maximálisan el tudjuk fogadni és ezekkel egyet is értünk. Amit a bizottsági ülés hozott, azt nem tartjuk elfogadhatónak.
Tüttő István: Kérem határozati javaslatról döntünk a Kanizsa Trez Kft. és a Két Gál Bt. építési ügyében. Egyszerű szótöbbséggel kell dönteni. Bocsánat, először a bizottság módosító indítványa. Még egyszer nem kell felolvasni, emlékszünk rá. Kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 8 szavazattal, 4 ellenszavazat és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Kérem a határozati javaslatról a döntésüket.
A közgyűlés 12 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Kérem a rendeleti javaslatról a döntésüket, az már minősített többség.
A közgyűlés 11 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a rendeleti javaslatot nem fogadja el.
Cserti Tibor: Azért nyomtam ügyrendi gombot, mert szeretnék újraszavazást kérni a témában. Hangsúlyozni szeretném, még mielőtt valakiben is hátsó szándékok, gondolatok fogalmazódnának meg, hogy abszolút, de abszolút semmi érdekem, sőt érdekeltségem sem fűz a Két Gál Bt-hez. De azért az csak furcsa, hogy ezzel a tervezési területtel a történelem során mindent elkövettünk, és nem csak ezzel a szűkebbel, hanem úgy ahogy van a Thury Laktanya eddig megszerzett ingatlanai vonatkozásában. Most végre megfogalmazódik az a fajta foglalkoztatási szándék, beruházás, még a kompromisszumok árán is, itt azért a lelkiismeretére támaszkodom, van abban nagyon alapos szakmai megítélés, amit a szakmai bizottság elénk tett. De azért az átmeneti időszakban lehet kezelni ezt a problémát és most gyakorlatilag meg akarunk akadályozni ebben az időszakban megint vagyonértékesítést, meg akarunk akadályozni foglalkoztatást, had ne soroljam. Akkor mindenki gyakorlatilag amikor kiáll a pulpitusra, egészen másról beszél és másképp szavaz. Most tényleg nem szerettem volna önérzetében senkit megsérteni, de újraszavazást kérnék szépen a dologban. Én a név szerinti szavazástól eltekintek, teljesen mindegy, hogy ki hogy szavaz.
Tüttő István: Kérem szavazzunk arról, hogy szavazunk-e újra.
A közgyűlés 12 szavazattal és 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Kérem, szavazzunk. Most újraszavazunk a rendeletről, a határozatot már elfogadtuk. A rendeleti javaslatról szavazunk. Kérem, szavazzunk újra!
A közgyűlés 12 szavazattal és 5 ellenszavazattal a rendeleti javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Konzekvens képviselőtestület. Nem tudok mást tenni, újra nem teszem fel szavazásra. Hát végül is nem történt semmi, már annyi történt, hogy hosszú időt töltöttünk el olyan üggyel, aminek a végeredményét nem tudom másképp értékelni, mint hogy maradt egy területünk, amely továbbra is dísze lesz a városnak. Kérem, ha az irodavezető szólna, hogy ennek van-e olyan következménye, ami hátrányos számunkra.
Szamosi Gábor: Szeretném jelezni azt, hogy egy nagyon-nagyon hosszú folyamatnak a végére érhetett volna most a testület és a hivatal is. Ugyanis az előterjesztés nem csak a Két Gál Bt-nek az ügyéről szól, hanem a Kanizsa Trez ügyéről is. Kérném szépen legyenek szívesek még egyszer átgondolni azt, hogy ha ez a rendelet módosítás nem kerül ma itt elfogadásra, akkor a Kanizsa Treznek a hosszú hónapok óta húzódó ügye nem zárulhat le. Az önkormányzat továbbra sem fog tudni hozzájutni ahhoz az összeghez, amit a Kanizsa Trez Kft. kifizetne azért a területért, amit Önök megszavaztak nekik eladásra.
Cserti Tibor: Ügyrendi kérdésként szeretném előterjeszteni. Tessék megnézni hiányosak, hézagosak a sorok, képviselőtársaimnak a jelentős része nincs jelen. Délutánra kérnék erre vonatkozóan egy megerősítő szavazatot.
Marton István: Annak ismeretében, amit itt az irodavezető úr elmondott, én azt hiszem, hogy az ügyet összekapcsolni eleve hiba volt és el bírom képzelni, hogy a Kanizsa Trezről egy külön szavazás legyen. Ugyanis itt arról szól a történet az én ismereteim szerint, hogy ott akarjuk-e konzerválni azt a földszintes ócska objektumot, vagy majd egyszer akar valaki, aki majd valami mást fog csinálni, de ez nem köthető össze szerintem a Kanizsa Trez kérdésével.
Tüttő István: Kérdezem irodavezető urat, hogy a különválasztásra most van-e mód?
Szamosi Gábor: Természetesen külön lehet választani a két témát és lehet szavazni külön-külön is a rendelet módosításáról ilyen téren.
Tüttő István: Akkor azt javaslom, hogy a Kanizsa Trez esetében ismételjük meg a szavazást. Megkérdezem jegyzőnőt, hogy van-e ez ellen kifogás?
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Pontosan az az én kifogásom, hogy most esetlegesen egy olyan rendezési, vagy szabályozási terv kerül elfogadásra, amelyet lehet, hogy a képviselők sem igazából tudnak, hogy mit is fogadnak el. Tehát ez csak így, csak úgy szétválasztom és bumm. Én azt gondolom, hogy ebből esetlegesen utána megint az, hogy itt egy vonal, ott egy másik vonal és akkor folyamatosan megint egy előkészítetlen dologért fognak bennünket vádolni, ami eddig teljesen erről szólt, hogy a Kanizsa Trez, ill. ez a Két Gál Bt. ügye, ez a tervezése kapcsán közösen jelentkezett ez a kérdés és közösen indult el. Tehát azért együtt van ez tervezve, nem mi kötöttük össze a Trezt a Két Gál Bt-vel, hanem azonos területen vannak az elképzeléseik és a tervezések ennek megfelelően történtek. Tehát akkor ezt nagyon tisztába kell tenni térkép vonatkozásában is, meg minden vonatkozásában. Ezt így elfogadni, ebből megint esetleges félreértések jönnek, amelyekre azt gondolom, hogy nincs szüksége senkinek se.
Györek László: Én azt hiszem jegyzőnő, hogy teljesen egyértelmű a helyzet, el kell fogadni a Városfejlesztési Bizottságnak a módosító javaslatát és az tulajdonképpen teljesebb mértékben rendezi a helyzetet. Ennyi az egész.
Tüttő István: Cserti úr azt javasolta, hogy ebéd után szavazzunk. Kérem erről a döntésüket. Én bent vagyok abban, hogy ebéd után ezzel kezdjük. Kérem, szavazzunk róla.
Addigra kérünk egy olyan rendeleti javaslatot, amelyből tisztán látszik, hogy. A Városfejlesztési Bizottságét tessék úgy megfogalmazni.
A közgyűlés 15 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Önök előtt ismert, hogy pályáztattuk ezt a kérdést, aztán olyan probléma keletkezett, hogy a pályázatot elnyerő alvállalkozóval kívánta megoldatni.
Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Bizottsági javaslat ott van Önök előtt. Egyben szavazunk a pontokról.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
201/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2002. július 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Erdős Péter vezető főtanácsos)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Én azt kérem, hogy fogadjuk a beszámolót és dicsérjük meg a határőrség munkáját. Biztos vagyok benne, hogy tábornok úr nem fog túlzottan neheztelni, hogy távollétében is elfogadtuk.
Kérem, szavazzunk! Köszönjük a munkát, a sok segítséget a város érdekében.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
202/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a határrend, határőrizeti helyzet és határforgalom alakulásáról szóló beszámolót elfogadja, egyben köszönetét fejezi ki a város érdekében végzett eredményes munkáért.
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Végül is egy tájékoztatóról van szó. Kérdezem, van-e észrevételük. Ha nincs, akkor a határozati javaslatot kérem fogadják el egyben.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
203/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Felkéri a polgármestert és a polgármester útján a Tanács bizottságaiba, munkacsoportjaiba delegáltakat, hogy feladatkörükben hatékonyan képviseljék Nagykanizsa és térsége érdekeit.
Felkéri a polgármestert, hogy a Tanácsban végzett 2002. évi munkájáról számoljon be.
Határidő: 2003. május 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Határidő: a 2003. évi költségvetés előkészítéséig 2002. október 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Tóthné Krémer Mária irodavezető
Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
S Z Ü N E T
Előadó: Tüttő István polgármester
Antalics Dezső: A napirendi pont a legutóbbi soros közgyűlése a képviselőtestület előtt volt és akkor mint előterjesztő a településrészi önkormányzat javaslata alapján, melynek értelmében kellő információ hiányában fórumot szeretett volna előkészíteni a településrész, levette napirendi pontként és ezt követően a főépítészi irodától a kiegészítő szakanyagot megkaptam. Kálcsics úr javaslatára a fórumot illetően településrészi önkormányzati ülést hívtam össze. Ezen ülésen részletekbe menően az új szakanyaggal együtt megtárgyalta a településrészi önkormányzat az előterjesztést. Tekintettel arra, hogy az új rendezési terv funkciójában köszönő viszonyban sincs a korábbi 1987-ben készült rendezési tervvel, a településrészi önkormányzat úgy döntött, hogy szükségtelen a kiskanizsai fórumot ezzel kapcsolatosan, hiszen ez az új tervnek megfelelően a feltáró út vonatkozásában az érintett ingatlant nem érinti és ahhoz, hogy a rendezési terv végleges változata a tömb feltárása megtörténjen az ottani tulajdonosok igényeinek, érdekeinek megfelelően, ezzel kapcsolatosan az előterjesztés határozottan állást foglalt. Következésképpen ennek birtokában úgy döntött a településrészi önkormányzat 4 igen és 1 tartózkodó szavazattal, hogy nem kíván fórumot összehívni. Ugyanakkor az előterjesztést ugyanilyen arányban: 4 igen és 1 tartózkodással támogatta.
A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság már korábban egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság kifogást nem emelt az előterjesztéssel kapcsolatosan. Röviden ez a szakmai tényállás most per pillanat. Ma reggel megkeresett Kálcsics úr azzal a kéréssel, hogy a településrészen érintett ingatlan tulajdonosok aláírásával a fórum összehívását javasolja a döntés előtt, mert felmerültek érdeksérelmek ezzel a határozattal kapcsolatosan. Ezt az anyagot kedves képviselőtársaim rendelkezésére bocsátottam a szünetben. Mindenki előtt ott az anyag. Remélem, hogy volt alkalmuk elolvasni. Én úgy gondolom, hogy tulajdonképpen teljes körűen az előterjesztést illetően, illetőleg a most megfogalmazott aláírásgyűjtők által aláírt anyaggal együtt mindenki el tudja dönteni, hogy a határozati javaslat támogatható e. A három bizottság támogatja – beleértve a településrészi önkormányzatot is – és van előttünk egy aláírásgyűjtés az érdekelt tulajdonosok részéről.
Ezzel együtt azért szeretném a határozati javaslatát a VKB-nak felolvasni, ami természetesen az előterjesztéssel egybehangzó. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság felkéri a polgármestert, hogy a Nagykanizsa településszerkezeti terv készítése során vizsgáltassa meg a Nagykanizsa Bajcsai út, Varasdi út, Kisrác út, Felsőtemető út, valamint a Pápai út által határolt tömb jövőbeni hasznosítási lehetőségeit. Indokolt hasznosítás esetén a feltárási lehetőséget úgy kell meghatározni, hogy azok a magántulajdonú lakóingatlanokra a lehető legkedvezőbb korlátozást tartalmazzák. Fórum lesz, ezt akkor szükséges megtartani a szakbizottság állásfoglalása szerint és a településrészi önkormányzat szerint, amikor egy olyan részletes terv rendelkezésünkre áll javaslatként, amely a szakemberek –tervezők és iroda részvételével – Kiskanizsán megtartandó és a tömbbelső feltárási lehetőségeit ennek függvényében optimális módon meg kell határozni.
Tüttő István: Lezárom a vitát. A településrészi önkormányzat aláírásokat is tartalmazó megkeresése érkezett. Ez nem tárgya a napirendnek igazából. Megítélésem szerint az előerjesztés támogatja épp azt a kérést, amely miatt esetleg az aláírások gyűjtése. Nem látok nagy ellentmondást közte és az előerjesztést között, de majd Önök a szavazataikkal ezt vagy megerősítik, vagy leszavazzák.
A rendeleti javaslatról döntünk. Az 1. számúról kérem a szavazataikat. Minősített többség kell.
A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
45/2002.(VII.3.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 45/2002.(VII.3.) számú rendelete a Nagykanizsa Általános Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló többször módosított 12/1995.(IV.25.) számú rendeletének módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Kérem a 2. számúról a döntésüket.
A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
46/2002.(VII.3.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 46/2002.(VII.3.) számú rendelete a Nagykanizsa, Kiskanizsa Városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló 71/1987. VB számú határozatának módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Most a határozati javaslatról döntünk. Itt a Városfejlesztési Bizottság kiegészítésével együtt kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
204/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Nagykanizsa Településszerkezeti Terv készítése során vizsgáltassa meg a Nagykanizsa, Bajcsai u. – Varasdi u. – Kisrác u. – Felsőtemető u. – Pápai u. által határolt tömb jövőbeni hasznosítási lehetőségeit. Indokolt hasznosítás esetén a feltárási lehetőségeket úgy kell meghatározni, hogy azok a magántulajdonú lakóingatlanokra a lehető legkevesebb korlátozást tartalmazzák.
Határidő: 2002. augusztus 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Petőfi u. 38. szám alatt egy kft megvásárolta ezt az ingatlant, melyre több lakásos lakóházat kívánnak elhelyezni. Elolvasták, van-e észrevételük? Úgy látom nincsen.
Kérem az 1. számú rendeleti javaslatról szavazzanak.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
47/2002.(VII.3.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 47/2002.(VII.3.) számú rendelete a Nagykanizsa Általános Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló, többször módosított 12/1995.(IV.25.) számú rendeletének módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Kérem a 2. számúról a döntésüket. Minősített többség kell ehhez is.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
48/2002.(VII.3.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 48/2002.(VII.3.) számú rendelete a Nagykanizsa Északi Városrész Részletes Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló, többször módosított 41/1997.(XI.4.) számú rendeletének módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: A rajzon is látható, hogy hol húzódna a lakók által is finanszírozott vezeték.
Dr. Fodor Csaba: Csak ki szeretném egészíteni a határozati javaslatot. A Pénzügyi Bizottság javaslatát a Gazdasági Bizottság elfogadta és támogatta, miszerint a lényege az, hogy mindaddig nem lehet a szerződést megkötni, vállalkozásba adni a munkák elvégzését, ameddig a lakók az általuk vállalt önrészt be nem fizették az elkülönített számlára, amíg rendelkezésre nem áll az összes beruházáshoz szükséges forrás.
Tarnóczky Attila: Én meg jelezném, hogy szerintem ehhez minősített többség szükséges.
Cserti Tibor: Apró kiegészítést szeretnék csak hozzátenni. Természetesen egyetértek a megoldással, magam is javaslója voltam, mivel az ÁFA a választott megoldás miatt egy átmenő és visszaigényelhető tétel, természetesen ez a pontosítás a nettó összeg teljes befizetésére kell, hogy vonatkozzon a végrehajtás pontosítása érdekében.
Tüttő István: Úgy látom nincs több hozzászóló, lezárom a vitát. A kiegészítéseket elfogadom és természetesen az észrevételt is, hogy minősített többség kell. E szerint fogjuk értékelni a szavazatukat.
Miután elfogadtam az indítványokat, javaslatokat, szavazzunk a határozati javaslatról úgy, hogy kiegészítve az elhangzottakkal. Kérem a szavazást.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
205/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az Űrhajós u. 12-14. sz. Társasház Lakóközösségének kezdeményezésével, a saját költségén tervezett vízvezeték kiépítésével. A fejlesztés – lakossági befizetésekből – önkormányzati beruházásként valósul meg. Az összköltség 368.138 Ft-os ÁFA tartalmát az önkormányzat megelőlegezi.
Felhatalmazza a polgármestert a Lakóközösséggel a megállapodás megkötésére és a beruházással kapcsolatos feladatok elvégzésére, amelyre mindaddig nem kerülhet sor, amíg a lakók az általuk vállalt önrészt be nem fizették az elkülönített számlára, amíg rendelkezésre nem áll az összes beruházáshoz szükséges forrás.
Határidő: 2002. szeptember 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Itt egy olyan helyzet állt elő, hogy módosítanunk kellene a rendeletet, hogy eleget tudjunk tenni annak a kérésnek, ami itt megfogalmazódott. Van-e észrevétel? Úgy látom nincsen, lezárom a vitát. Rendeleti javaslatról döntünk minősített szótöbbséggel.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
49/2002.(VII.3.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 49/2002.(VII.3.) számú rendelete a 11/2002.(II.6.) számú közgyűlési rendelettel elfogadott Nagykanizsa, Katonarét helyi építési szabályzatának módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Kérem a határozati javaslatról is a döntésüket. Itt egyszerű szótöbbség kell.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
206/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Nemzeti Kataszteri Program Kht-val ismételten vegye fel a kapcsolatot Nagykanizsa új alaptérképi állományának elkészítése ügyében. A tárgyalás eredményéről a közgyűlést tájékoztassa.
Kezdeményezze a jogalkotónál az építési jogszabályok olyan irányú módosítását, mely az építmények feltüntetésének, törlésének földhivatali nyilvántartásokba történő feltüntetését szigorítja, szankcionálhatóvá teszi a szabályoktól való eltérést.
Határidő: 2002. szeptember 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy van egy zárt ülési része a polgármesteri tájékoztatónak. Azt ha megengedik, akkor arról csak akkor döntenénk, amikor zárt ülés lesz. Az a része akkor átemelésre kerülne a zárt ülésre. Egy ügyvédi témáról van szó.
Én közben ígértem, hogy Kiss László úr önálló képviselői indítványként nyújtotta be, de egyszerűbb, ha megkérem Kiss urat, ha felolvasná az ITT Hungary és a Gazdasági Minisztérium képviselőitől a Grippen ellentételezési programról tájékoztatást kaptunk és azok kaptak, akik megjelentek ezeken a fórumokon. Van egy javaslata, kérem ismertesse.
Kiss László: Közülünk jó néhányan részt vettek azt hiszem az ITT Hungary és a Gazdasági Minisztérium képviselőinek előadásán, amelyben a Grippen vadászgép-beszerzéshez kapcsolódó ellentételezési programot, annak beruházási vonzatait ismertették. Ennek során szerezhettünk tudomást arról, hogy a program végrehajtása során egyes térségeket a kormányzat várhatóan kiemelt célterületekként fog kezelni. Ezért kérem a tisztelt közgyűlést, hogy bízza meg a polgármester urat, hogy vegye fel a kapcsolatot városunk valamennyi parlamenti képviselőjével, hogy közösen járjanak el annak érdekében, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város is bekerülhessen a Grippen ellentételezési program kiemelt célterületei közé. A határozati javaslat is ugyanígy hangzik tulajdonképpen.
Határidő: 2002. július 15. Felelős: Tüttő István polgármester. Erre szerettem volna polgármester urat és a tisztelt közgyűlést kérni. Azt hiszem mindannyiunk érdeke.
Tüttő István: Rendben van ez természetesen, de kérem majd a döntésüket, amikor a határozatunkról döntünk.
Dr. Csákai Iván: Énnálam a 3. oldalon a 7. pontban szerepel a volt lőtér értékesítése. Egyetlen egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ebben az esetben a mentesítésről nincs szó. Olyan előterjesztést szeretnénk kérni, hogy ha a lőtérről lesz szó, hogy a mentesítés a vevőt terheli a későbbi jogi viták elkerülése érdekében kérem.
Tüttő István: Én a magam részéről elfogadom, nem kell külön erről majd szavazni.
Gyalókai Zoltán: Most kaptunk egy kiegészítő lapot, amelyben Faller Zoltánról van szó. Itt a határozat nem tartalmazza a pályáztatást. Szeretném, hogy ha a határozati javaslatok közül egy záros határidő lenne, amelyben a pályáztatás is meg lenne határozva.
Tüttő István: Annyit szeretnék válaszolni, hogy ismereteim szerint az érintett fél a munkaügyi bírósághoz fordul és addig, amíg a helyettesítésre törvény szerint lehetőséget kapna a megjelölt vezető helyettes, ez alatt lezárulna a folyamat és azt követően érdemes kiírni a pályázatot, hiszen elképzelhető, hogy a munkaügyi bíróság visszaállítja és akkor egy még furcsább helyzet teremtődhet. Én legalábbis így érzem, hogy ezt a logikát követve így kell eljárnunk, de Önök majd ezt eldöntik.
Cserti Tibor: Egy kérdést szeretnék feltenni a polgármesteri tájékoztató kapcsán. Az Eötvös tér régi polgármesteri hivatali épület udvari részén folyamatban van az Irodacomp Kft-nek a beépítése az önkormányzat által értékesített területen. Ha tetszenek rá emlékezni, április 30-i hatállyal elfogadtunk egy olyan határozatot közösen, hogy a polgármester úr vizsgáltassa meg a középső, még önkormányzati tulajdonban maradt ingatlanrész ráépítési, beépítési lehetőségét pontosan a városkép esztétikus rendezése érdekében. Azóta nem találkoztam a határozat végrehajtására szóló jelentéssel. Természetesen az ingatlan a társaság beruházásban most már a befejezés stádiumában van és a visszamaradó rész – egy vegyes tulajdon, gyakorlatilag egy önkormányzati tulajdoni önálló hrsz-mal rendelkező ingatlanrész és egy magántulajdon, amit menet közben értékesítettek elég szerencsétlen módon – most gyakorlatilag van egy olyan rendezetlen városkép, amelynek hogy ha az önkormányzat mint koordinátor nem megy elé, pontosan a határozat szisztematikus végrehajtásával akkor hosszabb időre ezt az állapotot konzerválja.
Kérdésem az, hogy április 30-i határnappal ez a határozat végrehajtásra került-e és ha igen, akkor milyen eredménnyel?
Budai István: A polgármesteri beszámoló 7. oldalán foglalkozik ismételten, de most már nem is tudom hányadszor a Járgányjavító Kft-vel történő jogügyletek vizsgálatával. A Pénzügyi Bizottság 2000 szeptemberében vizsgálta ezt az ügyet, és ez a vizsgálat úgy jött létre, hogy már a ciklus elején ezt a témát felvetettük, azonban úgy látom, hogy egy ciklus nem volt elég arra, hogy ennek a felelősét megállapíthattuk volna, hogy vajon mi az igazság, mi történt.
A revizori csoport is megvizsgálta ezt a kérdést és kisebb eltérésekkel összegszerűségében a Pénzügyi Bizottság álláspontjával egyetért azzal a kisebb eltéréssel, hogy egy havi bérleti díjat, amikor azt állítja, hogy megfizette, mi azt mondtuk, hogy nem. Az összes többi ügy gyakorlatilag megállt a Pénzügyi Bizottság jegyzőkönyve alapján.
Én úgy gondolom, hogy most már egyszer végre végleg tiszta vizet kellene ebbe a pohárba önteni és én azt indítványoznám és javaslom, hogy a következő határozati javaslatot a közgyűlés fogadja el, amit most el szeretnék mondani.
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri, illetve utasítja a jegyzőt, hogy a Járgányjavító Kft-vel kapcsolatos pénzügyi jogügyletekkel kapcsolatosan az önkormányzatot ért veszteségért felelős személyeket, vagy személyt állapítsa meg és velük szemben indítson fegyelmi eljárást. Nekem az a kérésem, hogy most már tényleg vegyük komolyan, mert itt jelentős – összegeket nem akarok mondani éppen a nyilvánosság előtt, mert nincs értelme, de jelentős kár érte az önkormányzatot. Most, amikor ilyen gazdasági helyzetben vagyunk, úgy gondolom nem engedhetjük meg magunknak, hogy ilyen összegek kint maradjanak, még a késedelmi kamatot sem szabad kint hagyni ilyenkor a gazdálkodó szervezeteknél.
A következő kérdés, ami az én felvetésemet illeti. Arról tájékoztat a 9. oldalon a 80/2002. számú határozat, hogy a közlekedés kiépítettségének vizsgálata során a keleti városrész egy későbbi időpontban kerül megvizsgálásra. Amikor a Rózsa u. 22. buszmegálló áthelyezésével zaklattam a tisztelt képviselőket elég hosszú időn keresztül ott sem történt megoldás, akkor azzal vettük le napirendről, hogy majd ennek kapcsán megoldást keresünk. Én csak kérdezni szeretném, hogy erre mikor számíthatunk és van-e ennek valamilyen olyan végső határideje – itt október 1-jét látok én, hogy eddig meg kell hosszabbítani, hogy ezen belül befejeződik-e ez a munka.
Az utólag megkapott anyagban, ami nem bizalmasan kezelendő, a 16. pontban foglalkozunk az I. számú Futball Clubnak a pénzügyi problémáinak a rendezésével. Hogy valamennyire felidézzem ezt a kérdést, bár a mellékletként az általunk készített jegyzőkönyv ott van. Amikor a Futball Club ügyvezető igazgatója kéréssel fordult a Pénzügyi Bizottsághoz, hogy a mérlegben nem szereplő és később feltárt kötelezettségeket rendezze az önkormányzat, akkor mi úgy döntöttünk, hogy ezt a témát megvizsgáljuk és amennyiben jogos a felvetés, akkor ezt rendezni kell. A Pénzügyi Bizottság alakított egy háromtagú bizottságot, amelyben én is bent szerepeltem és megállapítottuk, hogy e témában az I. számú Futball Club ügyvezetője tévedett, hiszen a mérlegében ezek a kötelezettségek szerepeltek. Azonban megállapítottuk azt is a helyszínen, hogy az átadás-átvétel időpontjáról nem készült aznappal zárómérleg. Eleve ezt kijelenteni, hogy ott per- és tehermentesen történt az átadás, ezt én megkérdőjelezném. Mi azt mondjuk, hogy a mérlegben ezek a kötelezettségek szerepeltek és ennek még volt eredménye, azonban ha egy üzletrész értékestéshez kapcsolódó zárómérleget készítünk, akkor illik azt úgy lerendezni, mintha év végi zárás lenne. Ezért mi megállapítottunk olyasmit, hogy az önkormányzat által január elején rendelkezésre bocsátott 10 millió Ft-ot átmenő tételként rendezni kellett volna amiatt – mert ő azt negyedévre kapta, nem lehet a januári bevételek között 100%-ban figyelembe venni. Megállapítottuk, hogy a vevőállományok között olyan beállíthatatlannak minősíthető követelmények vannak, amelyeket az átadás előtt rendezni kellett volna, valamint az APEH késedelmi pótléka, amelyet később számított fel. Ezt akkor még nem tudhatta, de mivel az előző időszakot terhelte, ezt is figyelembe vettük. Mi azt mondjuk, hogy ez a mérleg ha ezeket a figyelembe vesszük, akkor igenis ezzel a 7.395.000 Ft-tal veszteséges. Mi nem köteleztük el magunkat amellett, hogy ezt pénzügyileg rendezzük, ez a közgyűlés kompetenciája. Azonban én úgy gondolom, hogy akkor, ha év végének tekintem ezt az átadást, akkor a pótbefizetéssel ezt a témát rendezni kell. Ilyen alapon az ide elénk tárt határozati javaslattal én a magam részéről egyetértek akkor, ha a Marton úrnak ehhez nincs ezzel ellentétel véleménye, tudniillik amikor a Pénzügyi Bizottság ezt tárgyalta, akkor utólag olyan tényeknek vélt állításokat mondott, amire én szeretném, hogy ha most a közgyűlés előtt is ha megoszthatná velünk és a döntést annak megfelelően hoznánk meg.
Én ezeket a kérdéseket szerettem volna felvetni és köszönöm, hogy meghallgattak.
Kelemen Z. Pál: Engedjék meg, hogy két témában mondjam el a véleményemet. Az egyik a 6. oldalon a 14. sorszám alatt a 464/2001.(XII.18.) számú határozatunk: ez a Hevesi Sándor Művelődési Központ elektromos hálózat építési munkáiról szóló határozat. A közgyűlés úgy döntött, hogy hármunkat képviselőtársaimmal – Röst Jánossal és Gyalkai Zoltánnal – megbíz azzal, hogy vizsgáljuk felül a szakértővel történt egyeztetés alapján a felújítási munkák szükségszerűségét.
Május 27-én Gyalókai Zoltán úrral részt vettünk egy ilyen egyeztetésen, ahol a meghívott szakértő szakértői névjegyzékből Torma Béla mérnökkamarai tag volt. Jelen volt a megbeszélésen a Művelődési Ház igazgatója, műszaki osztály részéről a Polgármesteri Hivatalból, valamint a kivitelező tervezője. Megállapítottuk a helyszínen – bár erről majd írásban is jelentést fogunk tenni – hogy az épület épületgépészeti részét, villamos berendezését kellő gondossággal tartották karban, erkölcsi elavulása egyrészt technológiai eredetű, másrészt elhasználódott az idők során. Torma Béla szakértő bizonyos költségcsökkentő momentumokra is felhívta a figyelmünket. Felhívta a figyelmünket arra, hogy a gerincvezetés, vagyis a betáplálás az épületi szakaszolásig nem kíván felújítást. A jelenlegi formájában is alkalmas arra, hogy egy korszerűbb technológiát, nagyobb technikai hátteret kiszolgáljon. Meg fogjuk tenni az írásbeli jelentésünket képviselőtársainkkal. Addig is jelezni szeretném, hogy lényes költségcsökkenést ezen a téren nem tudunk elérni. Minimálisat éppenséggel – ez a minimális olyan 5-8% körüli a gerincvezeték meghagyása az épület szakaszon.
A másik téma, amiről beszélni szeretnék polgármester úr a 14. oldalon a tájékoztatóban. Itt olvasom az 1. pont alatt: “Vállalkozási szerződést kötöttünk 2002. április 30-án a Pro Urbe Kft-vel 3.750.000 Ft összeggel Nagykanizsa belvárosának forgalomtechnikai tervének készítésére vonatkozóan”. Emlékezetem szerint egy ilyen tervezet 1996-ban. Akkor ezt a tervezetet Suhai Sándor kezdeményezte. Emlékszem a tervezet főbb vonalaira, aminek a lényege az volt, hogy a Fő útról és az Ady utcai szakaszról a forgalmat el kell terelni. Kérdésem az, hogy hol van ez a terv. Ha ez a terv annak idején jó volt, ma is megállja a helyét. Azon a szakaszon és azon a területen a forgalom nem növekedett, és nem is csökkent. Megállná a helyét és miért kell akkor kiadni még egyszer tervezésre 3.750.000 Ft-ot. Itt hozzászoktunk, hogy amit megterveztek ezelőtt 10 éve, 6 éve, 5 éve, 4 éve, 3 éve az újra terveztessük és néha az az érzésem, hogy ezen a területen éppenséggel csak a tervezőknek adunk munkát, de a tervek megvalósításáért semmi sem történik. Kérdezem, hogy az az 1995-ös forgalomcsökkentési terv, amely ebben a témában készült?
Röst János: A polgármesteri tájékozató kiegészítésében szerepel 13. pont, ez pedig a laktanyák előszerződéseinek a vizsgálata. Mint ahogy képviselőtársaim tudják, ezt a vizsgálatot lefolytatta az Ügyrendi Bizottság. Azt szeretném elmondani, hogy a megállapításnak van egy olyan része, ez pedig a kiegészítés 2. oldalán van a 13. pontnak, amely gyakorlatilag az utolsó mondatig úgy nem állja meg a helyét. A beterjesztés azt rögzíti, hogy előszerződések nem mondhatók fel az ügyvédi szakértői vélemény szerint. Ha viszont valaki elolvassa a szakértői véleményt – én ezt megtettem – abban több olyan elem van, amelyben igenis felmondható, gyakorlatilag a megállapítás ilyen értelemben helytelen. Én azt javasolnám polgármester úrnak, hogy fogadjuk el a tájékoztatást azzal a kiegészítéssel, hogy a 2. oldal első szakasza utolsó mondatig kerüljön törlésre, mert ilyen értelemben nem állja meg a helyét.
Tüttő István: Igen, de arról beszéltünk, hogy ezt majd ott részleteiben megbeszéljük, amikor zárt ülést kezdünk. Visszatérünk még rá.
Balogh László: A foci világbajnokság eufóiájában élünk még és ismét itt van, bár nagyon elrejtve egy újabb focis felvetés Nagykanizsán. Ennek kapcsán azt hiszem nem mehetünk el mellette – már esett róla szó, foglalkoznunk kell vele. Én most nem az OKSB véleményét mondom el, mert az OKSB nem jogi és pénzügyi szakértő, így nem is foglalkoztunk vele tudatosan. Ezzel együtt van sportszakmai véleményem. Itt tulajdonképpen van egyszer egy 7.4 millió Ft-os kérés, amely egy jogi vita tárgya lehetne. Én kíváncsi lennék, hogy mi a Hivatal jogászának szakszerű véleménye ezzel kapcsolatban, mert jelen pillanatban ezt pro és kontra lehet fordítani. Egy jogi szakértői vélemény van mögötte az írásos anyagban, de én szeretném, ha többen is körüljárnák ezt a témát.
Ezenkívül van itt egy másik kérelem, amit végül is azt hiszem, hogy nem vállalt fel senki. Itt az I. Futball Club kapcsán egy esetleges tulajdonosváltás lehetősége állhat elő. Érdekes módon azonban az új tulajdonos visszamutat ránk és egy 35 millió Ft-os kéréssel áll elő. Ez az esetleges új tulajdonos kérése, de én azt gondolom, hogy ezt teljes egészében a jelenlegi tulajdonos, akik nem mi vagyunk és az esetleges új kompetenciája, illetve azt hiszem, hogy nem is kell beszélni róla, mert nem is terjesztődött elő ez így hivatalosan.
Azt hiszem, hogy az önkormányzatnak egyáltalán nem kell, hogy lelkiismeret furdalása legyen a focit illetően. Azt hiszem a focit eddig is túlzottan támogattuk. Az én saját egyéni véleményem az, hogy már 1999 őszén kellett volna másképp dönteni. Akkor azt hiszem még volt az a lehetőség, hogy a MÁV NTE jogán az NB III-ban indulhattunk volna. Ezzel együtt jelenleg ismét az a tét, hogy hol indul az I. Futball Club. A város már nem tulajdonos, mégis ad hoc jelleggel gyorsan előjött a foci ügye. Én azt gondolom, hogy felelősségteljesen annyit mondhatunk – nem félresöpörve teljesen az ügyet – hogy igen, foglalkozunk vele, de teljesen a jelenlegi tulajdonos dolga, hogy most hogyan dönt: indul vagy nem indul. Július 5-ig leadja a nevezést vagy nem adja.
Mi augusztus végén azt gondolom, hogy illő módon kell, hogy foglalkozzunk a dologgal. Akár azzal is, hogy a város sporttámogatási rendszeréből mennyiben részesülhet egy NB II-es focicsapat. Engem az sem zavarna, ha Nagykanizsán teljesen alulról, a kezdetek kezdetéről fiatalokból – hogy az hányad osztály, szerintem ez sem annyira lényeges – egészen elölről kezdődne a foci ügye. Amatőr szintről, akár hivatástudatból focizókkal. Ez persze egy karakterisztikus vélemény. Én vállalom. Miért lett ez, ami lett? Azt gondolom – ilyen karakterisztikus magyarázatot is lehetne mondani – hogy szerintem a jelenlegi teljesítményt akár a mibelőlünk felálló focicsapat is elérte volna. Egyelőre ennyit. Kíváncsi vagyok még egyszer mondom a Hivatal jogi szakvéleményére. Ezt a kérést fenntartom továbbra is.
Kelemen Z. Pál: Labdarúgás-ügyileg szeretnék én is hozzászólni még egyszer és elnézést, hogy másodszor szólok. Előttünk van ez a 16. számú határozat, amire én teljesen tanácstalanul nézek. Mindeddig úgy tudtam, hogy mi ezt az üzletrészünknek a vállalkozását tulajdonba úgy adtuk, hogy semmi teher nem volt, semmiféle többletköltség. Ez a vizsgálat bizony jelentős összeget mutat. Ha ez a vizsgálat így ahogy van, 100%-ig igaz, akkor az azt jelenti, hogy a vevőt tévedésbe ejtettük, vagyis nem jól tájékoztattuk az eladás pillanatában. Ez az egyik része a dolognak és amennyiben ez igaz, bizony sarunk van ebben az ügyben.
A másik része a dolognak pedig a labdarúgás támogatása. Tökéletesen egyetértek Balogh képviselőtársammal. Ennek a csapatnak bizonyítani kell. A csapat tulajdonosainak fel kell jutniuk legalább a másodosztályba és ott valami számottevő középmezőnyös helyet kell hozniuk. Ebben az esetben úgy gondolom, hogy a városnak erkölcsi kötelessége támogatni, más egyéb esetben nem. Jelen pillanatban nem is látok a futball támogatására nagy lehetőséget azon kívül, hogy az utánpótlás nevelést, valamint a pályát támogatjuk.
Marton István: Megkaptuk a polgármesteri tájékoztatót és hozzá némi meglepetésemre ha jól számolom össze, akkor egy 26-i, egy 28-i meg két mai dátum kiegészítést, összesen 4-et. Bőségesen lehetne róla beszélni, de én csak két témakörrel akarok foglalkozni. Abból az egyik az előbb említett futball. Szerettem volna, ha Balogh képviselőtársamnak a felvetésére egyenesben reagál a Hivatal, ez még nem történt meg. Mellesleg Ügyrendi Bizottsági ülésen alpolgármester úr jogi tanácsadója teljesen egyértelműen és én is tárgyaltam több jogásszal és szintén teljesen egyértelműen azt mondták, hogy az üzletrész per- és tehermentes volt, nincs a városnak semminemű sara. Azért kezd unalmas lenni ez a dolog, mert úgy néz ki, hogy lassan a III-ad osztály annyiba kerül, mint mondjuk 1.5 évvel ezelőtt az I. osztály került és ez meglehetősen elképesztő dolog. Hogy mit vizsgált a Pénzügyi Bizottság, én láttam azt az anyagot és ott is néhány furcsaságot tapasztaltam. Nevezetesen, ha rendelkezésére bocsátotta volna a kérelmező, az új tulajdonos az átadás-átvételi jegyzőkönyvet, akkor gondolom érdemben ezt végig sem vizsgálja. Ez egy 2001. március 8-i dátum, de természetesen az átadás-átvétel időpontja mivel egyeztetett időpontról volt szó néhány napot tolódott. Ez március 8-ról szól. Pár sort felolvasok belőle: 1. számú melléklet a Kft mérlege 2000. december 31-én és 2001. február 28-án. 2. számú melléklet: a Kft eredmény kimutatása 2000. december 31-én és 2001. február 28-án. Ugyanez a részletes főkönyvi kivonat a 3. számú melléklet gyanánt. 4. melléklet a vevők analitikus nyilvántartása és az 5. a szállítók analitikus nyilvántartása. Ez erre a két időpontra – 2000. december 31-re és 2001. február 28-ra megtörtént. A nem számlázott szállítóknak csak 2000. december 31-i kimutatása készült és ami a legnagyobb lényeg az egészben, hogy a ki nem egyenlített számlák március 8-i, aznapi frissességűek. Itt van rajta az átvevő, a jelenlegi tulajdonos aláírása. Ez az összeg 1.158.562 Ft volt. Ugyanakkor még átigazolási pénzekről is sok milliót várt a Kft valamint az utolsó havi illetmény kifizetése játékosoknak 10 nappal korábban történt. Nem március 11-én, hanem már március 1-jén megtörtént pontosan a későbbi kavarodás elkerülése végett. Úgy gondolom, hogy ezek a számok fölényesen bizonyítják, hogy nagyon jó kondíciókban lévő kft-hez jutott hozzá az új tulajdonos, de azért felhívom képviselőtársam figyelmét arra is, hogy 2000. december 31-i mérleg, amit már az új tulajdonos hagyott jóvá valamikor május táján, az még mintegy 7 millió Ft-os eredményről tesz említést. Vagy arról szól a történet, hogy akkor történt valami hamisítás, amit én feltételezni sem merek, vagy pedig és ez a valószínűbb, hogy rá két hónapra teljesen irreális követelésekkel rukkolt elő. Úgy gondolom, hogy ennyi ebben a kérdéskörben elég.
A másik. Az alap tájékozatónak a 14. oldalának van a 3. pontja, amely foglalkozik a polgármester úrnak a 13. havi illetményének a kifizetésével. Ehhez fel kell idézni néhány apróságot. Nevezetesen azt, hogy a május 30-i közgyűlés már kilátásba helyezte az önkormányzat likviditási helyzetének ismeretében a kemény retorziókat, drasztikus megszorításokat, amelyek VI.12-én meg is történtek. Ezek keretbe foglalása a mai közgyűlésen. Most eme két időpont között, mint ahogy itt kiderül ebből az anyagból június 3-án kikérni a várhatóan október végéig esedékes 13. havi illetmény időarányos részét, tisztelt polgármester úr ez az én megítélésem szerint minősíthetetlen arcátlanság. Egy fillér jutalmat, semmilyen kifizetést pluszban az alapilletményen felül a Hivatalban senki nem kapott, csak a – gondolom ezek után az anyagilag megszorult helyzetben lévő polgármester vette fel az október végével aktuálissá váló 13. havi illetményét. Ez valami elképesztő. Én úgy gondolom, hogy ilyen erkölcsi tartással valaki nem polgármester nem lehet, hanem még a Polgármesteri Hivatal közelébe is csak ügyfélként szabadna engedni.
Tüttő István: Marton úr, nem kívánok válaszolni rá. Én a jogaimmal éltem és semmilyen szabálytalanságot nem követtem el. Engedélyt kértem rá, megkérdeztem, hogy lehet-e. Olvassa el a rendeletet, ez jár. Nem adható. Az sincs benne, hogy mikor adható. Nem kívánok ezen vitatkozni. Az, hogy felvettem, nekem arra indokom volt.
Budai István: Válaszolni szeretnék, mert a Marton úr hozzászólása késztetett arra, hogy egy-két dolgot tisztázzunk, mégpedig azt, hogy az általunk létrehozott bizottság, illetve az a bizottság, amely megjelent a futball club iroda helyiségében 2001.január 31-ével mérleget nem talált, hanem a december 31-et meg a február nem tudom mikorit. A közgyűlés úgy döntött, hogy január 31-én adja át a Kft-t. Ebben az időpontban nincs, vagy nem volt legalábbis mérleg. Most már van, mert kb. két hetes határidővel mi elkészíttettük ezt a mérleget. Itt van a bizottság is, meg tudja mondani, hogy annak idején mi ennek elég sokat utánajártunk. Ugyanazok a dokumentumok nálam is megvannak, amelyeket Marton úr felsorolt: a vevők számla kivonata. Természetesen azokkal a számokkal nem lehet összehasonlítani, mert nem azonos időpontot hasonlítunk. Én most is azt mondom, hogy ha a január 31-i mérleg 1.900. valahány száz ezer forintos nyereséget mutat, akkor igaz az, hogy per- és tehermentes, mert a mérlegben bent lévő kötelezettségek mellett még nyereséget tartalmaz az eredmény kimutatás.
Én azt állítom, hogy olyan rendező tételeket kellett volna lerendezni a zárás időpontjában, amely ezt az eredményt befolyásolta volna és ha ezt lerendezték volna, akkor ez a kérdés most nem lenne itt vitatott kérdés. Én amikor a Marton urat megszólítottam, akkor nem arra gondoltam, hogy ezeket a dátumokat fogja felsorolni, hanem többek között arra gondoltam, hogy érintett egy olyan témát annak idején a Pénzügyi Bizottsági ülés szünetében, hogy pl. az átigazolási bevételek területén jelentős pénzeszközök jelentek meg a Kft-nél. Én január 31-i főkönyvi kivonatban mindössze 4 millió Ft átigazolási bevétellel találkozom. Ha ennél több volt, akkor az nem tudom, hogy hol van.
Dr. Gyergyák Krisztina: A Futball Club Kft ügyével kapcsolatban arról szeretném Önöket tájékoztatni, hogy a polgármesteri tájékoztatóban szereplő összeg egy része tulajdonképpen már peresítve lett egy magánszemély indított pert a Kft ellen. Ebben a perben a bíróság felhívására úgy nyilatkoztunk, hogy nem kívánunk a perbe hívó alpereshez, amely jelen esetben a Kft beavatkozóként csatlakozni, mivel álláspontunk szerint a tartozásért a Kft tartozik helytállni. Ezt ami alátámasztja, az a gazdasági társaságokról szóló törvény tulajdonképpen, amely úgy szól, hogy a tankötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetételének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. Tulajdonképpen ennek értelmében nyilatkoztunk úgy, hogy ebben a perben, amelynek még nincsen vége, a bíróság még nem hozott ítéletet, hogy ezért úgy gondoljuk, hogy az önkormányzat nem felel ezekért a tartozásokért.
Marton István: Van januári mérleg is. Hogy azt most adták nektek elő képviselőtársak, arról én nem tehetek. Énnekem a másolata megvan, úgyhogy meg tudom mutatni. Össze is lehet hasonlítani érdekes a januári esemény.
Tüttő István: A vitát lezárom. Volt felvetése Kelemen Z. Pál úrnak. Közben megérkezett Szamosi Gábor úr. Szeretném megkérdezni. A polgármesteri tájékozató 14. oldalán vállalkozási szerződést kötöttünk 2002. április 30-án a Pro Urbe Kft-vel Nagykanizsa belvárosának forgalomtechnikai tervének készítésére vonatkozóan. Szeretném megkérdezni, hogy mi indokolta ezt? Kelemen Z. Pál úr úgy emlékszik, hogy korábban is készült egy ilyen jellegű terv, hogy az nem hasznosítható, avagy újra volt szükség, mert közben megváltozott az élet, nem tudom.
Szamosi Gábor: Valóban készült már egy hasonló jellegű tanulmányterv. Ez viszont az évek során azt lehet mondani, hogy kicsit idejétmúlt lett, mindenképpen szükséges a felülvizsgálata. Tudvalévő, hogy a jogszabályok is megváltoztak az évek során. 1998. január 1-től egy teljesen más jellegű építési jogszabályrendszer működik, mint ami korábban működött és az azóta eltelt időszakban készült rendezési tervek készítése során is jelezték a különböző szakhatóságok, illetve a területi főépítész is abbéli igényét, hogy ez a korábban készült anyag megújuljon.
Dr. Szűcs Marianna: Azt szeretném mondani, hogy a két kazánház közötti ingatlanrész hasznosítására javaslatot kértünk három tervezőtől és ezeknek a javaslatoknak határidőre, május 20-ra kellett volna megérkeznie. Egy javaslat érkezett eddig, úgyhogy megvárnánk a másik kettőt is. Így szeretnénk ezzel a hasznosítási javaslattal együtt hasznosítani az ingatlanrészt a leválasztását követően, mert le kell választani ugyanúgy, mint a másik kettő részt. Hogy ha megjönnek az ajánlatok, akkor készítünk előterjesztést és akkor el lehet bírálni.
Tüttő István: Szavazzunk az 1. számú határozati javaslatról.
Kelemen Z. Pál: Úgy emlékszem, hogy az 1. számút ebben a formájában nem lehet megszavazni, ugyanis a 40/2002.(II.5.) döntésünket megkifogásolta, illetve annak a végrehajtásáról szóló jelentést megkifogásolta Budai képviselőtársam és helyette módosító javaslatot tett. Azt ki kell majd húzni.
Tüttő István: Azzal kezdenénk akkor a Budai úr módosító javasltával. Ő azt kérte, hogy szavazzunk arról, hogy a jegyzőnő szeptember 30-ig vizsgálja ki és jelölje meg a felelőst, vagy felelősöket és intézkedéseket kell tenni az elmaradt bevétel behajtásáról, fegyelmi felelősségre kell vonni.
Kérem erről a szavazatukat.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Értelemszerűen a 40/2002. számú határozatot az 1. számúból kimarad.
Kérem szavazzunk az 1. számú határozati javaslatról.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 2. számú határozatról a szavazatukat.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a borház témában a szavazatukat.
A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja.
Tüttő István: 4. számúról kérem a döntésüket.
A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 4. pontját elfogadja.
Tüttő István: 5. számúról kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 5. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 6. számúról a döntésüket.
A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 6. pontját elfogadja.
Tüttő István: A 7. számúról kérem a döntésüket.
A közgyűlés 18 szavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 7. pontját elfogadja.
Tüttő István: A 8-ról kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 8. pontját elfogadja.
Tüttő István: A 9-ről kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 9. pontját elfogadja.
Tüttő István: Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola Alapító okiratának módosításáról kérem szavazzunk.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 10. pontját elfogadja.
Tüttő István: Tudomásul vesszük Dr. Hári Tibor úrnak a lemondását. Szeretném, ha belevennénk, hogy köszönjük az eddigi munkáját, további jó erőt és egészséget kívánunk a tevékenységéhez. Szavazzunk!
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 11. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kiss úrnak a Grippen gépekre vonatkozó javaslata legyen a 13. pont. Kérem szavazzunk!
A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 13. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem akkor az eredeti 14. pontról szavazunk a kiegészítéssel együtt.
A közgyűlés 20 szavazattal és 2 ellenszavazattal a határozati javaslat 14. pontját elfogadja.
Tüttő István: A 15-ről kérem a szavazatukat, mely az osztályvezetőnő kiegészítésével együtt értendő.
A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 15. pontját elfogadja.
Tüttő István: A 16. számú labdarúgásra vonatkozó pontról kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 6 szavazattal, 13 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 16. pontját nem fogadja el.
Tüttő István: Most jön a 17. számú pont, mely a munkahelyteremtésre összeg biztosítása. Kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 21 szavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 17. pontját elfogadja.
Tüttő István: 18. számmal szerepel a Faller úrral kapcsolatos határozati javaslat. Kérem szavazzunk!
A közgyűlés 18 szavazattal és 6 ellenszavazattal a határozati javaslat 18. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem akkor elfogadni az eredeti 12. pontot.
A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 12. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
207/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
(Operatív felelős: Kámán László intézményvezető)
(Operatív felelős: Gáspár András ügyvezető)
Egyetért azzal, hogy az 5,0 millió forint értékű Nagykanizsa, Alkotmány u. 56. sz. ingatlanért gazdasági-ipari célú befektetői területet kapjon a tulajdonos, értékarányosan.
Felkéri a polgármestert a jogügylet előkészítésére.
Határidő: 2002. október 15.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József osztályvezető, városi főépítész)
(Operatív felelős: Gáspár András ügyvezető)
Ennek érdekében vizsgálni kell a feladat műszaki, biztonsági, gazdasági feltételrendszerét, és azt döntéshozatalra a Közgyűlés, majd a társasház közgyűlése elé kell terjeszteni.
Felkéri a polgármestert, hogy a fentieket a 2003. évi költségvetés előkészítéséig készíttesse elő.
Határidő: 2002. október 15.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József osztályvezető, városi főépítész)
Egyúttal a tervezési munka befejezésére új határidőt állapít meg.
Határidő: a 2002. évi költségvetés ½ évi beszámolójáig,
a tervezésre 2003. április 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Tóthné Krémer Mária irodavezető)
Határidő: 2002. augusztus 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
A 3. pontot a következőképpen módosítja:
“Az intézmény 5 db telephellyel rendelkezik, telephelyeinek címe:”, és törli a “Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola Tanműhely 8800 Nagykanizsa, Fő út 21.” szövegrészt.
A 20.2.2. pontban az intézménytípusok (szakfeladatok) kapacitásmutató (teljesítménymutató) adatainak telephely szerinti táblázatából törli az alábbi sort:
|
88220 Tanműhely |
Fő út 21. |
40 |
Kiegészíti az alábbi sorral:
7430 Laboratórium Műszaki vizsgálat, Sugár út 13. 90
elemzés
A táblázat utolsó sorát módosítja:
Összesen: 1385
Határidő: 2002. augusztus 15.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
Felelős: Tüttő István polgármester
Határidő: 2002. július 15.
Felelős : Tüttő István polgármester
Felkéri a polgármestert a további intézkedések megtételére.
Határidő: 2002. július 5.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Határidő: a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napja
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
Határidő: 2002. szeptember 30.
Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
Felelős : Tüttő István polgármester
Bicsák Miklós: Közben telefonon konzultáltam a lakossággal és majd a következő közgyűlésen. Tisztelt polgármester úr, ilyen az élet. Rugalmas, mint a vállalkozásban. A következő közgyűlésen fogom feltenni kérdésemet.
Tüttő István: Egyébként ez lehetséges, mert a Heti hetesben is vannak ilyen kiszólások.
Úgy látom, hogy más kérdést nem kívánt feltenni. Foglalkoznánk az interpellációkkal. Megkérdezem először Tóth Zsuzsanna képviselő asszonyt, hogy az írásban kiküldött interpellációt elfogadja-e?
Tóth Zsuzsanna: Köszönöm szépen, elfogadom.
Cserti Tibor: Természetesen a választ nem fogadom el és ehhez 1 percre fel szeretnék állni. Kb. a válaszban tükröződik az a fajta szakmai igényesség, amely végigvonult az elmúlt időszaki polgármesteri hivatali előkészítő és végrahajtási munkán. Nem szeretnék senkit sem megsérteni. Idézek a jegyzőkönyvből. Önök írták le, nem én. Ez a hőn áhított betonhíd, ami egyébként kiemelt fejlesztése volt akkor 1996-ban a városnak, a 2001. évi vizsgálati jegyzőkönyv így szól: “A kiemelt szegély só védelmét nem megfelelőképpen készítették. Lepattogzik, letöredezik, lehámlik. Az előre gyártott beton nem csak só, hanem a szakszerűtlen kivitelezés következményeit is roncsolják. A betonfelületen átrozsdásodás nyomai láthatók, az 1995-ben érvényes csekély betontakarás kezd fölemésztődni. A felső oldali konzolvasak korrodálódnak, ami azonnali ellenőrzötten szakszerű beavatkozást igényel.”
2001-ről van szó. Akinek valamilyen tulajdona van, vagy ha idegen tulajdon van a saját birtokon belül a jó karbantartási kötelezettség és a felelős őrzés fogalmát a jog nagyon szépen definiálja. Ennek a minimum követelménynek sem felel meg a Polgármesteri Hivatal. Én évente egy alkalommal interpelláltam ebben a témában. Ha önök uraim elfogadják ezt a választ, akkor én is elfogadom. Én most nemmel szavazok.
Tüttő István: Cserti úr nem olvasta fel ennek a levélnek azt a részét, amely arról szól, hogy felszólítottuk a kivitelezőt, csak nem hajlandó elismerni azt a jogos követelésünket, hogy neki ezt ki kellett volna javítani, csak peres úton rendezhető és ez pedig be fog következni ezek után. Nem kell róla szavazni, hogy önök elfogadják-e. Kérdésre adott válasz volt.
Tüttő István: Kérdezem Kiss László urat, hogy a kérdésre adott választ elfogadja-e?
Kiss László: Igen polgármester úr elfogadom annál is inkább, mert a szóban forgó jármű azóta már eltávolításra került a közterületről és nem rontja ott a városképet.
Tüttő István: Balogh László urat kérdezem, hogy elfogadja-e az interpellációra adott választ?
Balogh László: Egy hatos problémacsokorban interpelláltam: a Balatonmáriai tábor dolgában, Május 1. utca dolgában, Kölcsey utca dolgában, Kinizsi u. 47, Sugár u. 3., volt mozi épület környéke és a Károlyi kert ügyében, illetve Lendva ügyében. Tisztelettel köszönöm a hosszú válaszokat. Nem mondom, hogy némely esetben nem volt néminemű hiányérzetem, de azt remélem, hogy némely dologra sikerült felhívni a figyelmet, így azt mondom, hogy a válaszokat elfogadom.
Kiss László: Két önálló képviselői indítványt szeretnék előterjeszteni és azért olvasom fel, mivel nem volt módomban, hogy sokszorosítva minden képviselőtársamnak kioszthassam.
Az egyik. Immár sokadszor teszek kísérletet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése bizottsági szerkezetének a város távlati érdekeinek működtetésének, céljainak jobban megfelelő átalakítására. Kérem a tisztelt közgyűlés tagjait, hogy most a választási ciklus vége felé közeledve tegyék félre a pártérdekeket és alakítsák ki a város érdekeinek jobban megfelelő racionális bizottsági szerkezetet. Ennek megkönnyítésére kérem, hogy a Polgármesteri Hivatal szerezze be a hasonló nagyságrendű és státuszú városok, mint pl.: Sopron, Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Eger és Szekszárd közgyűlései mellett működő bizottságok listáját. Ez annál is inkább szükséges, mert úgy vélem, hogy ha a Hivatal feladatai és a feladatok pontosan le vannak határolva, akkor lehet hatékony, jó munkát végezni.
Határozati javaslatot nem fogalmaztam meg hozzá tekintve, hogy az a kérésem, hogy a közgyűlés úgy utalja bizottsági szakaszba ezt az indítványt és a bizottsági megtárgyalások során kell kialakítani azt a határozati javaslatot a létrehozandó bizottságok felsorolásával, amelyet majd kérem, hogy az egyes bizottságok terjesszenek a közgyűlés elé. Határidő: 2002. szeptember 30. Felelős: Tüttő István polgármester.
Ez volt az egyik indítványom. A másik indítvány szerint azt kérem, hogy a város területén és közvetlen közelében jelentős számú és nagyságú hegyi birtok és mezőgazdaságilag megművelt földterület található. Ezek védelme, a rajtuk található felszerelések, termelő eszközök, termények megóvása fontos társadalmi érdek. Az 1997. évi XLIX. számú tv. szabályozza többek között a mezei őrszolgálat települési önkormányzat által történő létrehozását. A 12/2001.(II.23.) FVM PM együttes rendelet szabályozza a mezei őrszolgálatok megalakításához és fenntartásához igénybe vehető állami hozzájárulás módját és feltételeit. E szerint az állam 50%-ban hozzájárul a mezei őrszolgálatok megalakításához és a fenntartásának a költségeihez. Ezen túlmenően az önkormányzatnak a további 50%-ot módjában áll mezőőri járulék formájában kivetni és azt hiszem, hogy nagyon sok hegyi birtok tulajdonosa szívesen megfizetné ezt, ha biztonságban tudná az ingatlanjait és a terményeit. Ezért javaslom, hogy az önkormányzat a fenti rendelkezések alapján hozza létre a közigazgatási területén akár a környező települések önkormányzatával együttműködve is – mert erre is van igény – a mezei őrszolgálatot. Határozati javaslat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1997. évi CLIX. tv. valamint a hozzá kapcsolódó miniszteri rendeletek alapján közigazgatási területén létrehozza a mezei őrszolgálatot. Határidő: 2002. szeptember 30. Felelős: Tüttő István polgármester. Köszönöm a figyelmüket és kérem a két indítvány bizottsági megtárgyalására való utalását.
Tüttő István: Először feltenném szavazásra a képviselő úrnak az átalakításra vonatkozó javaslatát, amely a bizottságokra vonatkozik. Kérem a szavazatukat. Bizottsági szakaszba utalásról van szó.
A közgyűlés 10 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Kérem a másik önálló képviselői indítványra vonatkozó döntésüket.
A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
208/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlés felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, valamint a Környező Települések Kistérségi Társulását Kiss László képviselőnek a mezei őrszolgálat települési önkormányzat által történő létrehozására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására.
Határidő: 2002. augusztus 20.
Felelős : Tüttő István polgármester
Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök
Tüttő István: Közben kiderült, hogy van egy 1839/2 hrsz-ú ingatlan értékesítés, de ez is bizalmasan kezelendő. Kérem, hogy fogadjuk el, hogy ezt is a zárt ülésen fogjuk tárgyalni.
A közgyűlés 20 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Zsoldos Ferenc: Igaz, hogy túl vagyunk már a napirendeknek azon a részén. Az interpellációkkal kapcsolatosan Cserti úr interpellációra adott választ nem fogadta el. Az SZMSZ szerint ilyenkor kötelező.
Tüttő István: Én adtam erre választ. Kérdés volt és nem interpelláció.
Zsoldos Ferenc: Az interpelláció volt annak idején. Csak úgy indult, hogy miért van még mindig olyan állapotban a temetőhíd.
Tüttő István: Az előterjesztés alapján kérdésként van feltüntetve. Kérem szavazzunk róla.
Kérdés volt és én azért válaszoltam azt, hogy ebben az esetben nem kell szavazni. Itt bírósághoz kell fordulni, mást nem lehet tenni és ez a válasz.
A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a választ nem fogadja el.
Cserti Tibor: Tekintettel arra polgármester úr, hogy én provokáltam ezt a vitát, illetve a szavazást. Mi volt a szándék? Évenként egyszer felhívjam valamire a figyelmet a jó karbantartási kötelemre természetesen a jogokat a bíróságon is kell érvényesíteni, de az egy befejezési stádium valaminek a kikényszerítése. Menet közben még számtalan dolgot meg lehet és meg is kell tenni. Ha polgármester úr és stábja nem tudja, hogy mit kellene, úgy akkor szívesen alakítunk bizottságot, segítünk a demokrácia játékszabályainak megfelelően. Ezt a választ nem fogadtuk el, amit leírtak. Elnézést kérek bocsánat, akit megsértettem.
Tüttő István: Én pedig elmondtam, hogy a válaszunkban az volt, hogy bírósághoz fordulunk. Magyarul nem fogadtátok el a választ, fordulunk. Nem tudunk mást tenni, mert nem hajtja végre a kivitelező a szavatossági kötelezettségét.
Kanizsa Trez Kft és Két Gál Bt építési ügye
Tüttő István: A hatályos településrendezési terv módosítása több egymásra épülő lépcsőben lehetséges. Településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat. A településszerkezeti terv határozattal, míg a szabályozási terv és helyi építési szabályzat egy rendelettel fogadható el. Ezek a döntések tartalmilag nem lehetnek ellentmondóak egymással, ezért egy alternatíva lett Önöknek felvázolva. Van egy a) változat és egy b) változat. A b) változatról csak akkor kell döntenünk, ha az a)-t nem fogadták el.
Az a) változat így szól: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 385/1999. számú határozatával elfogadott településszerkezeti tervet az 1. számú mellékletnek megfelelően módosítja. Felkéri a polgármestert, hogy a módosított tervi tartalmat a város közigazgatási területére készülő településszerkezeti tervben szerepeltesse.
Egyszerű szótöbbséggel kell dönteni. Ez az a) verzió. Kérem erről a döntésüket. Egy dolgot azért szeretnék az Önök figyelmébe ajánlani. Az lehet, hogy az az épület, amire most azt mondjuk, hogy csúnya és nem igazán illik abba a városképbe, amit ott szeretnénk kialakítani még akkor sem, hogy ha esetleg ezeket rendbe teszik, de azért nézzük meg ezt a Kanizsa Trez Kft-t. Nagyon szépen megszívatott bennünket nem egy alkalommal olyan árat. Én most is azt mondom, hogy kicsit meg lettünk vezetve főleg azzal a témával, hogy nekünk egy technológiai inkubátor házat hoznak ide. Ennek következtében jelentős árengedményt adtunk. Itt van egy másik társaság, aki szeretne valamit tenni ott határozott szándékkal. Egyiknek kedvezünk, a másiknak nem. Kérem, a döntésüket e szerint mérlegeljék.
Szavazzunk az a) verzióról.
A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat a) változatát elfogadja és a következő határozatot hozza:
209/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 385/1999.(XII.21.) számú határozatával elfogadott településszerkezeti tervet az 1. számú mellékletnek megfelelően módosítja.
Felkéri a polgármestert, hogy a módosított tervi tartalmat a város közigazgatási területére készülő településszerkezeti tervben szerepeltesse.
Határidő: 2002. szeptember 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Tüttő István: Az 1. számú melléklet. Ez az, amit az elmúlt alkalommal nem fogadtunk el. Akkor most ragozzuk tovább? Nem kell. Most a rendeleti javaslatról kérem a döntésüket.
A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
50/2002.(VII.3.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/2002.(VII.3.) számú rendelete a Nagykanizsa, volt Thúry György Laktanya és környéke szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 64/1999.(XII.22.) számú rendelet módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
(A közgyűlés ezen napirendi pont megtárgyalása után zárt ülésen folytatta munkáját, melyet az erről szóló jegyzőkönyv tartalmaz.)
Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén a nyílt ülést 14.45 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)
Kmf.
|
| Tüttő István |
|
| polgármester |
| 2002. augusztus 1. |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. augusztus 1. napján (csütörtök) 14.00 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről.
Az ülés helye: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal I. emeleti tárgyalója
(Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.)
Jelen vannak: Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Gyalókai Zoltán, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Tüttő István képviselők.
Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető, Dervalits Balázs, Karmazin József osztályvezetők.
Megjelentek: Varga Andor a Zalai Hírlap munkatársa, Jakab Andrea a Zala Rádió munkatársa, Vuk Anita a Városi Televízió munkatársa.
Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Köszönöm hogy ebben az időszakban is elfogadták a meghívásunkat. Figyelem! Elkezdenénk a közgyűlést, jegyzőnő szeretne bejelentést tenni.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a Közgyűlést ezen a nyári napon és szeretném bejelenteni, tájékoztatni szeretném a Közgyűlést arról, hogy a mai napon a Gazdálkodási Osztály élére kinevezésre került az új Osztályvezető és szeretném, hogy ha a Közgyűlés, ha már ezen a napon itt van az ülés ráadásul, hiszen azt gondolom, hogy az egyik központi kérdésünk a gazdálkodási oldalnak a kemény kezelése és szigorú, egyértelmű rendezése. Szeretném bemutatni a Közgyűlésnek Dr. Papp Juditot aki a mai naptól a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztályvezetője. Tessék, ha kérdéseik vannak, vagy majd a munka úgy is hozza magával a dolgokat.
Cserti Tibor: Azt hiszem, hogy honnét jött, azt esetleg megkérdezhetjük? Milyen előtapasztalatokkal rendelkezik?
Dr. Papp Judit: Rövid ideig vállalkozó voltam, egy, másfél évig, azt megelőzően, én közgazdász vagyok, azt megelőzően dolgoztam banki területen hat évet, azelőtt gazdálkodási ……………… Kft. A legelső munkahelyem …………… zalaegerszegi vállalata volt dolgoztam a vendéglátás területén is, és államigazgatásban is.
Cserti Tibor: Tehát államigazgatásban is. Köszönöm szépen.
Tüttő István: Volna-e még kérdés?
Budai István: Költségvetési ismeretekkel is rendelkezik gondolom.
Dr. Papp Judit: Most fogom elmélyíteni.
Tüttő István: Tehát annyit szeretnék még hozzátenni, hogy közgazdaság tudományból doktorált a kedves munkatársunk, reméljük hogy ez a fokozat is, az ismeretei is magas szintűek és természetesen a Közgyűléssel való együttműködés a legfontosabb, azon kívül, amiről az előbb beszélt. Kívánom mindannyiunk nevében, hogy eredményesen tevékenykedjen. Jó munkát kívánunk.
Tisztelt Közgyűlés, mielőtt elkezdenénk, Csákai Úr szeretne bejelenteni valamit. Ezt azért próbálom így keverni, mert ma nem lehetne napirend előtti hozzászólás. Kérte, hogy hadd tájékoztasson minket.
Dr. Csákai Iván: Polgármester Úr! Képviselőtársaim! Az elmúlt hétvégén az észak-keleti város rész és a keleti városrésznek nagyon nagy élményben volt része, péntek, szombat, vasárnap. Pénteken, szombaton éjfélig, vasárnap negyed tizenkettőig dübörgött a zene a Tesco parkírozójában. Ennek megfelelően az ott levő emberek abszolút nem tudtak nyugovóra térni. Volt aki hajnali négykor kelt fel és úgy ment dolgozni, azok után, hogy éjfélig szólt a zene. Nem tudom, hogy a város területén ezeket a rendezvényeket ki engedélyezi, hogy éjfélig tartsanak. Nagyon kérem, hogy az önkormányzat hasson oda, hogy ne történjen meg újra, mert értesüléseim szerint augusztus 20-a körül körülbelül négy napig fog tartani ugyanez. Nagyon kérem, tessék behatárolni, hogy este tíz óra után ne lehessen az, hogy gyerekek nem tudnak nyugodni, azok az emberek akik hajnalban mennek dolgozni, nem kipihenten mennek dolgozni. Kérem az Önkormányzatot a rendőrséggel beszéljék meg, hogy ellenőrizzék ezt a rendezvényt. Köszönöm.
Kiss László: Közbiztonsági bizottság kellene, majd a struktúra kialakításánál kérem erre figyelni.
Dr. Horváth György: Gyere mellénk Magyar út 21 és hallgasd meg egy héten négyszer.
Tüttő István: Először is pontosítani kell, tudomásom szerint gondunk volt az Olajbányász pályán megrendezett rendezvényekkel is, és ott mindig az volt a probléma, hogy azon a területen belül rendeztünk valamit, gyakorlatilag nem kellett engedélyt kérni, mert a saját területen belül rendezi. Egyetlen egyet nem sérthetünk meg, nem sértheti a közelben élők nyugalmát.
Budai István: Ez az Ő rendezvénye és ebben igaza van az Ivánnak, mert borzalmas
Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Napirendre kell tűznünk a mai közgyűlés napirendi pontjait. Ha valakinek lenne olyan javaslata, ami soron kívüli ülést megérdemelne, akkor azt kérem, hogy megfelelő számú aláírással még a mai nap folyamán tegye meg.
Birkner Zoltán: Polgármester Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném senkinek rabolni az idejét, így nem szeretnék több napirendi pontot kérni, csak azt, hogy nézzék el, hogy a Király utca 31. ügyében lenne egy javaslatom. Úgy is a Király tömbről lesz szó a második napirendi pontnál. Nem kapcsolódik szervesen hozzá, ezért előre elnézést kérek. De lehet, hogy egyébként a válaszból megfogom tudni, hogy már sínen van a dolog. Majd lenne egy javaslatom ehhez a ponthoz.
Tüttő István: Kérem szavazzunk a napirendi pontok felvételéről.
A közgyűlés az 1. napirendi pontot egyhangúlag (16 szavazattal) elfogadja.
Kérem a 2-ról a szavazatukat.
Azt is egyhangúlag elfogadtuk.
Napirendi pontok:
Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Mielőtt sor kerülne az első napirendi pont tárgyalására, ismertetnék néhány ki nem hirdetett határozatot, hogy ezeket is már kihirdetéssel érvényre juttassam.
Nagykanizsa, Berzsenyi u. 14/b V. 31. számú önkormányzati bérlakás bérlő kijelölése
210/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
önkormányzati bérlakás bérlőjéül 5 év határozott időre, de legfeljebb a főiskolával fennálló munkaviszonya idejére Holchinger Tibor egyetemi tanársegédet jelöli ki.
Határidő: 2002. július 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Kámán László intézményvezető)
(A közgyűlés 211/2002.(VII.2.) – 220/2002.(VII.2.) számú határozatával egyedi államigazgatási ügyekben döntött.)
ZÁÉV Rt részvényértékesítése
221/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város tulajdonában lévő
10.010 e Ft névértékű ZÁÉV részvényt a ZÁÉV Rt részére névértéken értékesíti.
Felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására.
Határidő: 2002. július 5.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Nagykanizsa, Magyar u. 2. szám alatti 7 hrsz-ú ingatlan értékesítése
222/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
a vevővel való megállapodás alapján mindkét változatot támogatja.
Határidő: 2002. szeptember 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Nagykanizsa, Sugár úti és Batthyány utcai volt bölcsődeépületek értékesítése
223/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2002. augusztus 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
Határidő: 2002. augusztus 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Király u. 31/11 hrsz-ú ingatlan tulajdonosának ajánlata
224/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Németh Ferencnek a 31/11 hrsz-ú ingatlan tulajdonában
lévő 8380/11571 illetősége eladására, illetve cseréjére vonatkozóan tett ajánlatát nem fogadja el.
Határidő: 2002. július 3.
Felelős : Tüttő István polgármester
Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Nagykanizsa, Csengery u. 89. számú ingatlan értékesítése
225/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése közvetlenül értékesti a Nagykanizsa, Csengery u. 89.
szám alatti 3797/1 hrsz-ú ingatlant Vargovics Zoltán vállalkozó részére. Az ingatlan vételára bruttó 35.000.000 Ft, amely tartalmazza a földterület vételárát (5.402.000 Ft) és a területen álló épületek vételárát (23.678.400 Ft + ÁFA)
Határidő: 2002. július 5.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Nagykanizsa, Csengery u. 3779/14 hrsz-ú ingatlan értékesítése
226/2002.(VII.2.) számú határozat
A Pénzügyi Bizottsággal egyeztetve vizsgálni kell, hogy a 3779/14 hrsz-ú szántó ingatlan 7793 m2 alapterületű részének művelés alóli kivonás költségei a vevőt terhelik.
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nyilvános versenytárgyaláson értékesíti a 3779/14 hrsz-ú szántó megjelölésű ingatlan 7793 m2 alapterületű részét az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított 2.500 Ft/m2 áron.
Határidő: a nyilvános versenytárgyalás meghirdetésére:
2002. augusztus 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Régi piac terület értékesítése
227/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1970 hrsz-ú 4335 m2 nagyságú ingatlanát a felépítményeket, illetve a föld és úthasználati joggal termelten a Részletes Rendezési Terv szerinti beépítési kötelezettséggel – nyilvános árverésen 40 millió Ft – kikiáltási áron értékesíti.
Határidő: 2003. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Nagykanizsa, Kinizsi u. 2. szám alatti terület értékesítése
228/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése értékesíti a 990/2 hrsz-ú ingatlan 356 m2 alapterületű – a 2-196/2001. számú megosztási vázrajzon megjelölt – részét közvetlenül a kérelmező Mohácsi Ágotának és Móric Józsefnek 3.000.000 Ft vételáron.
Határidő: 2002. augusztus 15.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
1839/2 hrsz-ú ingatlan értékesítése
230/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése értékesíti Nagykanizsa 1839/2 hrsz-ú 11.000 m2 nagyságú területét 4.800 Ft/m2 fajlagos áron, azaz 52.800 e Ft-ért közvetlenül a BAUMEISTER Kft részére.
Határidő: 2002. július 15.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző
Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! A kiküldött, illetve a kézhez kapott anyagokból kiderül, hogy gyakorlatilag az első napirendi pontnál kötelességünk dönteni arról, hogy a Helyi Választási Bizottságok tagjai, illetve a Szavazatszámláló Bizottságok póttagjai kik legyenek. Ezt törvény írja elő. Kérdezem Önöket, van-e észrevételük? Jegyzőnő kíván szólni. Tessék.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Tisztelt Közgyűlés! Én csak ehhez a napirendi ponthoz olyan szempontból szeretnék egy-két információt fűzni, ami azt gondolom fontos és mindannyiunk szempontjából érdemben információ. Mégpedig arról szeretném tájékoztatni a jelenlévőket, hogy kikérdezésre került a Belügyminisztériumnak az a rendelete, az 18/2002. (VII.24.) Belügyminisztériumi rendelet, amely most már a helyi önkormányzati választások vonatkozásában a határidők és határnapok meghatározásáról szól. Ugyanis azt gondolom, hogy a sajtóból is fognak erről tájékozódni, e napirend kapcsán mindenképpen szeretném megragadni az alkalmat, és lehet, hogy Önök ezeket az információkat tudják, de mindenképpen szeretném Önöket erről tájékoztatni. A legfontosabb határnapokról határidőkről a választással kapcsolatosan. Azt mindannyian tudjuk, hogy a helyi cigány kisebbségi kezdeményezés cigány és horvát kisebbség vonatkozásában megtörtént a kezdeményezés a városban. A választási bizottságnak, majd megválasztása után szeptember 5-éig kell, hogy a Kisebbségi Önkormányzati Választást kitűzze, mégpedig a helyhatósági választásokkal azonos időpontra. Ami fontos információ szintén a határidők vonatkozásában, hogy augusztus 15-től augusztus 23-ig történik meg a választópolgárok értesítése a névjegyzékbe való felvételről. Ez az ajánlószelvények, étesítések eljuttatásának az időpontja is. A választók névjegyzékének közszemlére tétele augusztus 21-től 28-ig történik meg, ahol kifogással lehet élni a felvétel vagy fel nem vétel vonatkozásában. Aztán a jelöltajánlás számítógépes rendszere is beindul augusztus közepétől. Ami a legfontosabb időpont tulajdonképpen az ajánlószelvények kijuttatását követően az szeptember 27 én 16 óráig lehet jelölteket ajánlani. Tehát a jelöltállítás időpontjaszeptember 27. Ez az az időpont szintén, hogy a jelölteket le kell jelenteni. Az ajánló szelvények megsemmisítése ez már a jelöltek feladata lesz már szeptember 30-a lesz, amiről az adatkezelőknek kell intézkedni. Azt mindannyian tudják, hogy a névjegyzékből másolatot lehet kérni, ez térítés ellenében történik amennyiben ezt valaki igényli. Ami fontos még, hogy október 4-én a választási bizottságokba a megbízott tagoknak a bejelentése, tehát ez a jelölő szervezetek, illetve a független jelölteknek a kötelezettsége, hogy ennek eleget tegyenek. Én azt szeretném kérni, lehetőség szerint, hogy akik, egyrészt a jelölő szervezetek, de a független jelöltek is delegáljanak a választási bizottságba tagokat, pontosan azért delegáljanak, hogy valóban a választási bizottság, illetve a mi munkánknak is a nyilvánossága teljes mértékben biztosított legyen és ehhez tényleg ne férjen kétség. Ezt követően
Gyalókai Zoltán A jelölőszelvények mikor lesznek kipostázva?
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Augusztus 15-től 23-ig.
Kiss László: Tehát ajánlószelvény lesz, nem aláírással kell.
Szabóné Dr. Csányi Marianna: Igen ajánlószelvény lesz. Azt gondolom, azért mondom el ezeket a közeli időpontokat mondom el, a későbbi időpontokról, tehát az október közepi időpontokról talán annyira nem is kellene beszélni, de ezeket az elején lévő dolgokat gondoltam, hogy mindenképpen szeretném elmondani. Azt szeretném kérni a pártoktól, mert azt gondolom, hogy a pártok képviseletében ülnek itt a Képviselő Urak, több is. mi elfogunk készíteni, minden jelölő szervezet vonatkozásában egy bizonyos anyagot, amely tulajdonképpen az összes, egyrészt tájékoztató anyagot tartalmaz, azon kívül a jelölt ajánláshoz szükséges dokumentumokat is tartalmazza. Szeretnénk leegyszerűsíteni ezek a dolgokat, illetve, hogy ha a jelölő szervezetekkel lehetőség szerint szeretnénk tartani egy egyeztetést is, ahol elmondanánk, amit mi tudunk. Kérném azt, hogy ha kérdéseik vannak akkor pedig akár engem, akár végül is Vukné Marika az akivel ketten ezeket érdemben tesszük-vesszük és próbáljuk legjobb tudásunk szerint rendezni, hogy ezekkel az információkkal amiket mi tudunk állunk rendelkezésükre, tehát keressenek engem vagy Őt. Mindenképpen egy egyeztetett időpontban szeretnénk majd ezt az általános tájékoztatót megtartani, mert megpróbáljunk az esélyegyenlőséget biztosítani és minden szempontból ezt is figyelembe venni, mert azt gondolom, hogy mindenkinek egyformán és minden információt mi átadunk. Aki meg plusszot igényel, vagy azt szeretné, hogy bővebben, abban is állunk a rendelkezésre. Tehát ilyen szempontból keressenek nyugodtan bennünket és mindenben megpróbálunk segíteni, hogy ezen a területen probléma ne legyen
Tüttő István: Köszönöm. Van-e észrevétel? Úgy látom nincs. Lezárom a vitát, kérem döntsünk az 1. számú javaslatról, a választási bizottságok tagjairól. Kézfelemeléssel szavazzunk! Ellene volt-e valaki, tartózkodott-e?
Köszönöm szépen.
A Közgyűlés 14 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kettes számúról kérem a döntést!
A Közgyűlés 14 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.
Hármasról kérem a döntést!
A Közgyűlés 14 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 3. pontját elfogadja.
Négyesről kérem a döntés!
A Közgyűlés 14 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 4. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati arányokkal a következő határozatot hozza:
231/2002 (VIII.01.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
dr. Baumgartner Imre ügyvéd Nagykanizsa, Hunyadi u. 33-35.
Rózsás János nyugdíjas Nagykanizsa, Csengery u. 52.
Simonné dr. Kovács Marianna ügyvéd Nagykanizsa, Zrínyi u. 42.
szám alatti lakosokat megválasztja.
Felelős: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Ez a 6/2/2002. számú határozat felülvizsgálata Városközpont 001/A jelű tömb, a Király utca, Kalmár utca, Vásár utca, Terv utca által határolt tömb kérdéseivel foglalkozik Tarnóczky Úr kíván hozzászólni. Tessék.
Tarnóczky Attila: Tisztelt Közgyűlés! A határozati javaslat úgy gondolom, hogy megáll a talpán, nem sok értelmét látom a rendezési terv módosításának, részben a bennünket hátrányosan érintő anyagi része miatt, az ingatlanok értéktelenedése miatt, részben a módosítás költségei miatt és részben városképi szempontból sem, hiszen a most kialakult állapotot, annak a …………. folytatásához ……………….. Ellenben délelőtti bús magányomban támadt egy ötletem. Azt javaslom Önöknek, hogy ezt a Király u. 43-45 számú ingatlant körülbelül középen a Király utcával párhuzamosan osztassuk meg. A Király utcai oldalt nyilvános versenytárgyaláson az ingatlanforgalmi értékbecslésnek megfelelő kikiáltási áron azonnal adjuk el, a belső tömb felöli oldalt, tehát az északi oldalt, azt próbáljuk felhasználni a Király utca 31. ügyeinek megoldására. Magyarul a Németh féle telekkel próbáljuk megcserélni, természetesen az értékkülönbözet megfizetésével és természetesen azzal a feltétellel, hogy a tisztelt lakóközösségek a rendezési terv szerinti északi épület megépítését nem akadályozza. Ezzel városképi szempontból a terület rendbe jönne, a viták elcsitulnának, viszonylag kis anyagi teherrel az északi oldalból kisebb bevételünk lenne, ha ezt meg lehetne oldani.
Tüttő István: Kérem a véleményüket.
Tarnóczky Attila: Ez egy határozati javaslat volt.
Cserti Tibor: Hogy ha megvesszük akkor utána elméletileg a területeket össze is lehet vonni, egyértelműen gondolom valakinek az lesz a célja, tehát hogy a Király 31. udvart ne mi vegyük meg hanem az a vállalkozó aki a Király 43-45 most utcafronti részét beépíti. Mert a két telek ugye egy.
Tüttő István: Tarnóczky Úr válaszol.
Tarnóczky Attila: Következőt tudom mondani. Ha nem módosítjuk a rendezési tervet, lehet hogy a terület északi oldala beépítésre kerül. Elvileg! Mert természetesen a szomszédok akik mindenféle vitában állnak egymással, mindenféle fellebbezési eljárásban ezt nagyon sokáig akadályozhatják. Végső soron megakadályozni nem tudják, de kevés olyan vállalkozó lesz aki az északi oldalt beépítésére ilyen feltételek mellett vállalkozna. Tessék gondolni a Kinizsi utcai, illetve a Rozgonyi utcai telek hányatott sorsára, most kezd beépülni és hány évig. Ha ketté választjuk a két telket, a rendezési terv szerint a kért nagyság messze megvan mindkét telek esetében, akkor az egyiken az építkezést minden további nélkül teljesíthetjük, a másikkal pedig megoldhatjuk ezt a ördögi kört. Azok építkeznek akik egymással vitáznának, így nincs vita.
Tüttő István: Csákai Úr tessék.
Dr. Csákai Iván: Egyetlen egyet szeretnék kérni, hogy valahol a határozati javaslatban szerepeljen az, hogy a Király 31-et megoldjuk, és ne az legyen, hogy a következő két évben a következő közgyűlés a Király 43-45-el fog foglalkozni állandóan. Tehát egyszerűen, szigorúan, leszabályozva mit építhet, mit csinál, hogyan saját felelősségére, saját kárára, tehát mindenképpen meg kell oldani azt, hogy ne jöjjön vissza az önkormányzathoz megint, hogy megint mi rendezzük le ezeket a dolgokat. Mert a Király 31-el már elnézést.
Tüttő István: Végül is úgy foglalkozunk vele, hogy nem tudjuk igazán szemléltetni. Tarnóczky úr válaszolni akar.
Tarnóczky Attila: Nem válaszolni akarok, hanem akkor a határozati javaslatot elmondanám. Tehát mindaz ami itt elő van terjesztve maradék nélkül támogatom, azon túl egy újabb ponttal egészítem ki a határozati javaslat sort.
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a Király utca 43-45 szám alatti telek Király utcával párhuzamos ketté osztásához. Az ingatlan Király utcai részét nyilvános versenytárgyaláson értékesíti, az ingatlanforgalmi, szakértési becslésnek megfelelő kikiáltási áron. A telek északi oldala ügyében tárgyalásokat kezdeményez a Király utca 31 probléma körében érintett lakókkal és tulajdonosokkal. A megállapodás tervezetet a Közgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra Határidő: szeptember 30.
Tüttő István: Tessék Birkner Úr!
Birkner Zoltán: Köszönöm Polgármester Úr! Gyakorlatilag nem jutott volna eszembe semmi ilyesmi, de nem üti el azt az ügyet amit elő szerettem volna vezetni, hogy tudomásom szerint valóban elindult egyfajta egyeztetés két vállalkozó között, két érintett között inkább így mondom, mert nem szeretném kimondani a nevüket, ami ezzel a kiegészítéssel még könnyebben megoldódhatna. Tehát az lett volna a javaslatom, hogy a Hivatal vegye fel újra a kapcsolatot a Németh Úrral és ez információk alapján folytasson egy újabb tárgyalást. De ez akkor már sokkal jobban tetszik, így kinyitottunk egy újabb kaput, ami megoldásra ad kiutat. Tehát magam részéről támogatom, persze, majd azért szeretném látni amikor ebből közgyűlési anyag lesz, hogy az értékarány az hogyan alakul, mert azért ez nagyon nagyon fontos kérdés, de az, hogy egy ilyen irányba elindul egy ilyen tárgyalás az nagyon tetszik, úgy hogy magam részéről támogatom.
Tüttő István: Köszönöm.
Tóth Zsuzsanna: Csak azt szeretném kérdezni, hogy, lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, mi a határidő ebben egész pontosan, amit a Tarnóczky Úr mondott?
Tüttő István: 2002. szeptember 30.
Tóth Zsuzsanna: Jó, az megfelelő.
Tüttő István: Marton Úr.
Marton István: Úgy gondolom, hogy ha ilyesmibe bele akarunk vágni, akkor az elején illene kezdeni. Tehát, nevezetesen, a két telket össze kell vonni, első lépés. Ugyanezzel a lendülettel, le kell bontani az ott lévő objektumokat. Teljesen nonszensznek tartom, hogy valaki megvegye, meg áfát fizessen, mikor egyébként is építeni akar valamit. Ez abszolút életszerűtlen. De ami a legdöntőbb, a rendezési terv itt szépen mutatja, hogy van az az öt-hat méteres sáv, tehát ami a néhai kis műszaki bizományinak volt a város felőli homlokzata, annyit vissza kell vinni, tehát magyarul az úgymond ügyvéd ház homloksíkját kell tovább vinni, itt a rendezési terv is mutatja. Ez Tisztelt Hölgyeim és Uraim annyit jelent, hogy legalább öt-hat métert ezen a részén le kell venni közterületbe és hát a végén is meg kell nézni, mert ott egy kicsit szűkül. Tehát magyarul, lebontani, összevonni, levenni belőle ezt az öt-hat méteres sávot, ezt pontosan kiadják a térképek, hogy mit, utána marad az, esetleg amiről beszél a Tarnóczky úr. Bár engem az nem lelkesít különösebben, hogy ennek még az északi oldalát is külön beépítsük. Korábban valami olyasmi is volt, hogy esetlek L-alakban lehet építeni. Nem tudom, ebbe nem akarok mélyebben bele menni, de egy totál zsúfolt részt, még zsúfoltabbá tenni, nem tartom túl szerencsésnek. Bár a telekmegosztás még annyiból is jó lenne, ha nem is felesbe, hogy teszem föl, a maradó egyharmad részen mondjuk éppen parkolni is lehetne, mert aki járt azon a környéken, az tudja, hogy ha ez a Király utca 31 belső rész teljesen rendben van, az akkor sem elég annak a környéknek parkolónak. Tehát én nem vagyok annak nagy híve, hogy itt hihetetlen mértékben sűrűsítsük és építsük sorba a házakat, ha már ez az F+2 mit tudom én 12 E rész egyáltalán megépül. Hát hány méter lenne, ott vele szemben? Tönkre tennénk a várost.
Tarnóczky Attila: Egy rendes utca.
Marton István: Az rendes utcának nehezen fogható föl, mit tudom én három méterrel, messze nem hasonlít egy rendes fél utcára sem alpolgármester úr. Tehát az a dolog lényege, hogy mindenképpen ragaszkodok, hogy telekösszevonás, bontás és az elejéről levenni azt ami közterületnek kell, nehogy a végén
Marton István: Jobban el tudod adni, hát ki az a hülye aki, hát mondjuk, azt mondod hogy három milliót, vagy öt milliót ér, és kifizeti az áfát. Ne vicceljünk már. Senki sem dolgozik a saját ………………….
Gyalókai Zoltán: Nem egészen így van.
Birkner Zoltán: Pista, ez fordítva van.
Marton István: Azt mondom, hogy a Sáncból mindenképpen vissza kell hogy jöjjünk, akkor pedig csak úgy tudunk bontani.
Tóth Zsuzsanna: A Marton Úr által elmondottakat, én is azt hiszem, hogy sok képviselőtársam nem tudja kontrolálni, mert nem vagyunk az ismeretek birtokában. Én szeretném megkérdezni főépítész urat, vagy pedig az építéshatóság vezetőjét, hogy mi a véleménye erről, illetve én nem vagyok benne biztos, hogy nekünk azt le kell bontani. Egy dolog pedig szintén megütötte a fülemet. Azt hogy milyen arányban lesz megosztva a telek, azt szerintem azután kellene eldönteni, nem, hogy egyeztettünk, a két illetékessel aki érintett.
Tüttő István: Tarnóczky Úr válaszol. Tessék.
Tarnóczky Attila: Annak a teleknek a Király utcai oldalán eddig sem …………. a rendezési terv rögzíti…………………. félfal, vita sem lehet. Az építő határozatot meg kell hozni, hogy megkezdjük a rendezési terv végrehajtását. Mégis az a ……………., hogy a bontás meg szerintem az elkövetkező feladat is lehet.
Tüttő István: Köszönöm, úgy látom hogy több észrevétel nincs, de kérdezem az osztályok vezetőit, hogy van-e észrevételük. Válaszolnak a feltett kérdésre.
Dervalits Balázs: Én úgy emlékszem, a rendezési tervből, ebből nem nagyon látszik, hogy a Király úti beépítési vonal van csak behúzva öt méterrel a telekhatártól, ez nem jelenti azt, hogy a telek szabályozását is be kellene vonni, tehát ott nem kell véleményem szerint ezt így kialakítani. Bár ebből a kis rendezési tervből nem látszik ez egyértelműen, de a korábbi engedélyezésből, a Szörcsök féle házból úgy emlékszem, hogy ott is a Szörcsök Úr alakította ki az épületnek egy bizonyos számú parkolóját, és azért tehette mert ugye ahhoz az ingatlanhoz tartozik. A telek megosztásával kapcsolatban pedig, nem biztos, hogy a megosztás megvalósulhat, abban az esetben, hogy ha a teleknek nincs építési kapcsolata a hátsó telekhez, tehát az építési telekrésznek is.
Tüttő István: Tarnóczky Úr, tessék.
Tarnóczky Attila: Hát ennek az északi teleknek nem a Király utcáról kell kapcsolatának lenni, hanem a másik oldalról ………………………….most is oda lehet jutni hozzá. Éppen így alakulhat ki ez a kapcsolat egyébként egy korábbi hivatali terv itt részletesen leírta, hogy ez a telek így megosztható, az északi rész eladható, és ha kíváncsi a Közgyűlés rá, felolvasom.
Tüttő István: Meg kell próbálni. Van-e még? Cserti Úr tessék.
Cserti Tibor: Tehát, hogy ha egy ilyen jellegű megállapodást, lehetőséget, de hát ez magában hordozza. ………. Két dolgot engedjetek elmondani a dologhoz, megítélésem szerint, tényleg rendeződni kellene ennek a dolognak és ékes kritikája annak, hogy hogyan nem szabad ilyen jelentőségű városi exponált dologhoz hozzányúlni. Valahogy a közel távlatban összefüggésben volt az állami vagyon lebontásával, a TANÉP telepnek az egyetlen megszerzésével, vagy annak hasznosításával, nem egy jól sikerült példány megmondom őszintén. Gondoljatok a másik részére, hogy a Király utcához kapcsolódik hogy ha ennyi idő egy Király utcai rendezés a maga beépítésévelakkor azt a fajta koncepciót végig kell vezetni, itt fölmerült az, hogy a tulajdon és a beépítés az kettő. Célszerű a tulajdont megtartani vagy eladni, ugye attól függ, hogy a beépítési lehetőség megtartásával. Ugye két dolog van tulajdont nagyobbat is adhatunk, a beépítést pedig szabályozhatjuk, tehát tulajdont adunk, gyakorlatilag a közterület használattal kapcsolatos későbbi, esetleges közérdekeket mindenféleképpen az értékesítés során majd vissza kell csempészni tehát arra figyelemmel kell lenni. Itt ennél a tömbnek a rendezésénél, vagy a belső telek kialakításának a kérdésénél azt a fajta szabályozási rendet végig kell vinni, amely a Király utcán kialakult eddig is a beépítések során. Tehát nem lehetnek ellentétes intézkedések. Visszatérve a másik oldalára, teljesen egyértelmű dolog, akkor lehet ezt a telket kialakítani, hogy a közterület megközelíthető legyen és pillanatnyilag akkor közelíthető meg. Ez csak a beépítésnek a kérdése. Tehát én szerintem zárjuk le ezt a kérdést, mert elvileg és gyakorlatilag is egyenirányú megoldása van. Azt azért én nem szeretném hogy nagyon ahol rendeznénk a rendezés során erre utalt Birkner Zoltán barátunk is. Jó munkát a konstruktív megállapodáshoz, de ez egy lehetőség és itt a Jenő barátunk is állva pislog, gondolom te is ebben a dologban. Hogy mondjam, segítsd elő és akkor közmegegyezés lesz a dologban, nem akkor tartós elégedetlenség hosszú távon. Köszönöm szépen.
Tüttő István: Igen hát ez egy olyan lehetőség, amely sok problémát kezel egyszerűen. És az amit Cserti úr mondott az a rész, az mindenképp közterület kell, hogy maradjon, különben nem tudjuk megoldani, amiről beszéltünk. Kérem szavazzunk. Tarnóczky úr módosító indítványát. Tehát szeptember 30.
A Közgyűlés a javaslatot 12 igen szavazattal és 4 tartózkodással elfogadja.
Az eredetei határozati javaslatról szavazunk.
A Közgyűlés 13 igen szavazattal és 3 tartózkodással szavazott.
A határozat elfogadásához minősített szótöbbség szükséges
Még egyszer felteszem szavazásra.
A közgyűlés 14 szavazattal 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza:
232/2002. (VIII.01.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2002. szeptember 30.
Felelős: Tüttő István polgármester
Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető
Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Megismétlem a kérdést, van-e olyasmi amit feltétlenül kellene tárgyalnunk.
Tóth László: Kifizetésről szeretnék mondtani, a napirend előtt nem mondhattam, a Dózsa György és a Thury laktanya mögött és a ……………. Péterfay szakasz között akkora parlagfű tenger van. Én ezt úgy gondolom, hogy ezt le kellene a városnak kaszáltatni és mivel úgy tudom, hogy ez nem önkormányzati tulajdon, hanem ÁPV Rt-s, a számlát azt be kell nyújtani az ÁPV Rt-nek.
Kiss László: Erről annyit tudok mondani, hogy már intézkedtek az ÁPV Rt irányában, az ÁPV Rt illetékesei vállalták, hogy soron kívül megcsinálják, megcsináltatják. Állítólag a Park Kft-vel is felvették már a kapcsolatot. Engem is piszkáltak ilyen ügyben és kénytelen voltam tájékozódni. Én megadtam az állampolgároknak az ÁPV Rt illetékesének is a telefonszámát, hogy őt is zaklassák és akkor remélhetőleg előbb meglesz. Esetlek Polgármester Úrnak is megtudom adni a telefonszámot és akkor tényleg önkormányzati nyomással el lehet érni.
Tüttő István: Jegyzőnő.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: A parlagfűvel kapcsolatosan a Közterület Felügyelettel csináltattunk parlagfű térképet és ami önkormányzati tulajdonú közterület ott közmunkások bevonásával kaszálják, kaszáltatják. Magántulajdon vonatkozásában pedig felszólítások tömkelegét küldték ki, és valamennyi türelmi időt hagynak.
Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 14.50 órakor bezárta. (A hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)
Kmf.
|
| Tüttő István |
|
| polgármester |
| 2002. augusztus 27. 1. |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. augusztus 27-én (kedd) 15.30 órakor tartott soron kívüli üléséről.
Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme
(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)
Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Birkner Zoltán, Cserti Tibor, Dr. Gőgös Péter, Györek László, Dr. Kalmár Béla, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.
Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Dr. Szűcs Marianna irodavezető.
Megjelentek: Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Nagy Csaba a Zala Rádió munkatársa és Belasits Kata a Városi Televízió munkatársa.
Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Szeretettel köszöntöm megjelent kedves vendégeinket, bár a vendégek inkább a média képviselői. Köszöntöm Önöket. Köszöntöm képviselőtársaimat, köszöntöm kedves TV nézőinket. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom.
Soron kívüli közgyűlés összehívásáról kell döntenünk. Az összehívásról döntöttünk, de arról, hogy a napirendi pontok közül melyiket tárgyaljuk, azt most kell Önöknek eldönteni. Írásban kiküldtük a javasolt napirendi pontokat. A helyi választási bizottság póttagjainak megválasztása napirendi pont megtárgyalásáról kérem a döntésüket.
A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: A második napirendi pont az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló 15/2002. számú rendelet módosításával kapcsolatban tett törvényességi észrevétel. Kérem erről a döntésüket, hogy felvesszük-e napirendre.
A közgyűlés 14 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:
Napirendi pontok:
Előadó: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy még egy soron kívüli ülést kellene tartanunk, ezért kérem, hogy az idővel nagyon jól gazdálkodjunk. Nagykanizsa, Király u. 43-45. számú ingatlan értékesítési feltételeinek módosításáról lenne szó. Feltétlenül meg kell majd tárgyalnunk. Ezt majd ezután, ha ezt befejeztük.
Nagyon gyorsan ismertetném a ki nem hirdetett határozatot.
Kanizsa Újság Kft veszteségének visszapótlása
229/2002.(VII.2.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Újság Kft 2001. évi veszteségpótlásához 7.260.000 Ft pótbefizetést biztosít az általános tartalék keret terhére.
Határidő: 2002. augusztus 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Burján Emese kabinetvezető)
Az átutalásra még nem került sor, a pénzügyi probléma kezeléséig erre az akcióra várni kell.
Előadó: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző
Tüttő István: Ügyrendi és Jogi Bizottság tárgyalta. Azt hiszem ez a jövőre nézve egy példa is, hogy mindig póttagokat is előre választani kell, mert mindig előfordul olyan eset, hogy az eredeti tagok valamilyen oknál fogva valaki kimarad, vagy beteg lesz vagy nem tudja vállalni.
Amennyiben nincs észrevétel, kérem a döntésüket a napirendi pont határozati javaslatával kapcsolatban, amelyben Dr. Hári Tibor ügyvéd úr és Dr. Baglady András ügyvéd urak szerepelnek ebben a javaslatban. Kérem a döntésüket. Minősített többség kell hozzá.
A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
233/2002.(VIII.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi Választási Bizottság póttagjainak
Dr. Hári Tibor ügyvéd Nagykanizsa, Kisfaludy S. u. 6.
Dr. Baglady András ügyvéd Nagykanizsa, Berzsenyi u. 2/A
szám alatti lakosokat megválasztja.
Felkéri a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére.
Felelős: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Legutóbb a törvényességi észrevételre vonatkozóan a közgyűlés úgy döntött, hogy nem azonosul a törvényességi észrevétellel. Kérem az Önök véleményét, hiszen korábban hallottuk már, hiszen a döntésünk is ezzel függ össze. Ügyrendi Bizottság elnökét kérdezném, hogy ma tárgyalták, mi a javaslat.
Tóth László: A bizottság mai ülésén megtárgyalta ezt a napirendi pontot és ugyanazzal a véleménnyel mint előtte is, nem kívánja megváltoztatni a véleményét ebben az ügyben. Nem adunk helyt a törvényességi észrevételnek.
Tüttő István: Nincs más észrevétel. A határozati javaslat úgy szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 15/2002. számú rendeletét változatlan formában fenntartja, biztosítva ezzel az 1992-től védelem alatt álló volt MAORT lakóterület értékeinek megőrzését.
A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a fenti döntésről a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét soron kívül tájékoztassa. Ez a határozati javaslat, és ez az Ügyrendi és Jogi Bizottságé is. Minősített többség kell hozzá.
A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
234/2002.(VII.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 15/2002.(II.27.) számú rendeletét változatlan formában fenntartja, biztosítva ezzel az 1992-től védelem alatt álló volt MAORT lakóterület értékeinek megőrzését.
A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a fenti döntésről a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét soron kívül tájékoztassa.
Határidő: azonnal (2002. szeptember 15.)
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
(A közgyűlés ezek után soron kívüli ülésen folytatta munkáját, melyet az erről szóló jegyzőkönyv tartalmaz.)
Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 15.45 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)
Kmf.
|
| Tüttő István |
|
| polgármester |
| 2002. augusztus 27. 2. |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. augusztus 27-én (kedd) 15.45 órakor tartott soron kívüli üléséről.
Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme
(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)
Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Birkner Zoltán, Cserti Tibor, Dr. Gőgös Péter, Györek László, Dr. Kalmár Béla, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.
Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Dr. Szűcs Marianna irodavezető.
Megjelentek: Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Nagy Csaba a Zala Rádió munkatársa és Belasits Kata a Városi Televízió munkatársa.
Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Az előbb említettem, hogy egy soron kívüli ülést még tárgyaljunk meg, mely a Nagykanizsa, Király u. 43-45. szám alatti ingatlan értékesítési feltételeinek módosítása. Szavazzunk arról, hogy napirendre tűzzük-e. Itt van előttem az elegendő számú aláírás a napirendre vételhez. Kérem a szavazatukat.A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja:
Napirendi pont:
1. A Nagykanizsa, Király u. 43-45. szám alatti ingatlan értékesítési feltételeinek módosítása (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Elnézést kérünk, de ma délelőtt alakult ki ez a helyzet és nem volt módunk arra, hogy más formában is tájékoztassuk Önöket. Megkérdezem, hogy van-e észrevételük. Ma volt a versenytárgyalás, azért nem tudtuk ezt.
Birkner Zoltán: Igazából kérdésem lenne polgármester úr. A Király u. 43-45. számú ingatlan beépítése érinti-e a Király u. 31. ügyét? Mert ha érinti, akkor meg szeretném tudni, hogy a lakóközösségek véleménye hogyan alakult, egyáltalán egy kicsit akkor az a Király utca – nem akarom ide keverni, de – áttételesen azt gondolom, hogy érinti az ügyet. Persze volt, aki megkeresett és volt kérdése, kérése felénk, és ezt szeretném tolmácsolni, hogy ha kiderül, hogy ez tényleg az az ingatlan-e, amire gondolok.
Tüttő István: Tarnóczky alpolgármester úrnak adnám át a szót, mert ma egy tárgyalást folytattunk éppen az érintett tulajdonossal és Tarnóczky úr erről tájékoztatja Önöket.
Tarnóczky Attila: A múltkori határozat, amit a közgyűlés elfogadott, arról szólt, hogy ezt az ingatlant meg lehet osztani két részre, és a hátsó felét felhasználni a lakókkal való megegyezésre. Ez a tárgyalás lezajlott. Ugyan az inkriminált terület tulajdonosa hajlott volna a megegyezésre, de a szemben lévő ház képviselője az elzárkózott attól, hogy bármilyen formában azt az utat az önkormányzat tulajdonába adja, magyarul ettől a megosztás lehetetlenné vált, nem osztottuk meg. Ellenben a mai napon leültünk tárgyalni megint az érintett terület képviselőivel, felajánlottuk és erről majd a közgyűlésnek kell szeptember 10-én dönteni. Hogy ha pozitív lesz a válasz, a Báthory utcában lévő nemrég kiürült egyik romos önkormányzati épület tulajdonjogát csere formájában.
Egyelőre úgy tűnik, hogy ez a megoldás talán menni fog. Ha menni fog, akkor viszont ennek megosztási értelme nincsen már, de amúgy sem tudjuk megosztani, mivel közút csatlakozását nem tudjuk megoldani a hátsó telekrésznek, tehát ezért lett egyben értékesítésre.
Tüttő István: De ugye ez kezelné azt a problémát, amivel régóta szemben állunk a Király u. 31-el, mert a csere pont annak a tulajdonrésznek a cseréjéről van szó és a szerződést úgy fogjuk megkötni, hogy akkor az a rész, amely éppen mindig a vitatott, ez a kérdés akkor az önkormányzat tulajdonaként már nem lesz ilyen kérdés.
Tóth Zsuzsanna: Azért én még egy kicsit szkeptikus vagyok ebben a kérdésben, mert ugye a telekkel szemben lévő legújabban épület épülettömb lakóinak pont az volt a kérése, illetve kérdése, hogy a hátsó telekrész is be lesz-e építhető. Erre azért még szeretnék. Ha egyben marad a telek, akkor is milyen jellegű építési engedély adható oda ki.
Tarnóczky Attila: Épp azt ajánlottuk fel annak a háznak a képviselőjének, hogy bármilyen tulajdonosi konstrukcióban Ők is megkaphatják ezt a hátsó telket és ezzel a beépítés tetszésük szerint vagy elvégzik, vagy nem végzik el, ha akarnak garázsokat építenek, ha akarnak nem. Azt mondták, hogy ez a megoldás őket nem érdekli. Ennek megfelelően a telek eladásra kerül, hogy a hátsó rész beépítésre kerül, vagy sem, azt majd a leendő tulajdonos dönti el, illetve az építési engedély. A jelenleg érvényes rendezési terv elvileg megengedi a hátsó rész beépítését is Király utcai megközelítéssel, ugyanakkor természetesen a törvények megengedik az ott élő szomszédoknak a tiltakozás jogát is.
Marton István: Örülök neki, hogy ez a gond a mai közgyűlésen elénk került. A kezelésének a módjának már kevésbé. Ugyanis én továbbra is azt mondom, hogy az itteni első bekezdés nyolc sorában rögzített korábbi közgyűlési határozatot kell érvényben tartani, mert én az elmúlt 12 évben nagyon sok – árnyaltan fogalmazva – illetlen ajánlattal találkoztam. De maradjunk annyiban, hogy a jelen ajánlat, nevezetesen amikor kb. félkész állapotú objektumot tekintsünk késznek, ez a létező legarcátlanabb ajánlatok közül való, természetesen nem tudom támogatni és képviselőtársaimat is arra kérem, véletlenül se támogassák.
Cserti Tibor: Én is Marton István képviselőtársam véleményét osztom. Egyrészt jogtechnikai kérdésnek tekintem, másrészt nyilván a városrendezési, városszépítészeti, ha úgy tetszik, tartalmi kérdésnek. Jogtechnikából csak annyit, hogy a városkép végleges rendezését csak bizonyos szerződésfeltételek keretén belül tudjuk biztosítani, és egyszer a közgyűlés kialakította ezzel kapcsolatos álláspontját. Ez egy nagyon türelmes, szokványos gyakorlatnak megfelelően három éves beépítési kötelezettség teljesítéséről szólt. A városnak, a városközpontnak egyik frekventált részéről van szó. Ez a fajta beépítés így a műszaki kötöttségeket is alapul véve, az organizációs feladatokat is, itt ugye olyan organizációs nehézségekről is van szó, amit teljesíteni kell a beruházáson, azt is figyelembe vettük a három éves beépítési kötelezettségnél. Ez picit a fizikális része a dolognak és a jogtechnikai része.
Én úgy gondolom – figyelemmel az eddigi gyakorlati tapasztalatomra is – a Magyar Külkereskedelmi Bank részéről rendkívül sok projektet bonyolítottunk le eddig és ennél lényegesen nagyobbat is, jelenleg is több van folyamatban. Az a gyakorlati tapasztalatunk, hogy ott, ahol az önkormányzatok értékesítik a területet, nem fordulhat elő – és ez belső koordináció kérdése – hogy azt mondja, és idézem ebből az előterjesztésből, hogy kérelmét azzal indokolta, hogy az ingatlan beépítését rajta kívülálló okok is hátráltathatják. Kérdésem, hogy mik. Az önkormányzat olyan területet ad el, ami nem beépíthető, vagy olyan gátjai vannak, környezetvédelmi, stb. sorolhatnánk sokat, akkor azt jelenti olyan „rejtett hibával adja el” a területet, ami a beruházó számára előre nem kalkulálható, látható, érdeksérelmet okoz számára. Én ezt kizártnak tartom, mert feltételezem, nem így járunk el. Minden további olyan jellegű dolog, az már financiális kérdés, illetve én azt mondanám, ingatlan spekuláció. Ha ez így van, öt évre előre azért egy külső ingatlanfejlesztő cég számára ingatlanspekulációs lehetőséget az önkormányzat ne biztosítson és itt befejeztem az indokló részét.
Tüttő István: Három év alatt nem lehet spekulálni?
Tarnóczky Attila: Hogy tisztán lássunk. A mai árverésen ez az ingatlan eladásra került, a vevőnek ez a két kérése van. Ezt lehet természetesen elutasítani, ettől még az üzlet az üzlet, tehát akkor is megvette. Mindenki a szakmai álláspontját alakítsa ki, mindegyiket tisztelem, de úgy gondoltuk, hogy ezt a két kérést ide kell terjeszteni, hogy a közgyűlés eldönthesse. Hogy van-e hiba az eladott telekben, meggyőződésem szerint nincs. Hogy fogalmazzak finoman, egy kivétellel, a szomszéd utcák tekintetében, ott lehet probléma.
Tüttő István: Tehát Tarnóczky úr elmondta, hogy Ő megvette abban a tudatban, hogy ez nem biztos, hogy a közgyűlés részéről elfogadásra kerül.
Kiss László: Pontosan erre akartam felhívni a figyelmet. Ennek tükrében az előterjesztés oka fogyottá vált. A városnak az az érdeke, hogy az eredeti értékesítési feltételeket fenntartsa. Kérem ennek megfelelően szavazzunk.
Tüttő István: Végül is különösebben nagy gondot nem okoz. Lezárom a vitát, mivel nincs több hozzászóló. A határozati javaslat öt évre szóló időtartamot jelöl meg, kérem akkor szavazzanak értelemszerűen. Aki igennel szavaz, az elfogadja, aki nem az eredetihez ragaszkodik. Tessék szavazni.
A közgyűlés 1 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját nem fogadja el.
Tüttő István: Marad az eredeti állapot. Értelemszerűen a kettesről szavazunk, kérem a szavazatukat.A közgyűlés 6 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját nem fogadja el.
Tüttő István: A többség nem fogadta el ezt a verziót sem. Tehát akkor tájékoztatjuk a vevőt, hogy az eredeti állapotnak megfelelően vásárolta meg.
Köszönöm a megjelenést.
Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 15.55 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)
Kmf.
|
|
Tüttő István |
|
|
polgármester |
| 2002. szeptember 3. |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. szeptember 3-án (kedd) 16.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.
Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.
Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Papp Judit osztályvezető, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető, Dr. Szűcs Marianna irodavezető, Schmidt László ügyvezető.
Megjelentek: Szalabán Attila a Zalai Hírlap munkatársa, Dukát Éva a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Vuk Anita a Városi Televízió munkatársa, Nagy Csaba a Zala Rádió munkatársa.
Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm képviselőtársaimat, köszöntöm a média képviselőit, megjelent vendégeinket, a Polgármesteri Hivatal képviselőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom.
Soron kívüli ülést kezdeményeztem. Kérdezem Önöket, szavazatukkal döntsék el, hogy az Ingatlanhasznosító Kft létrehozása című napirendi pontot kívánják-e tárgyalni.
Kérem, szavazzunk.
A közgyűlés 9 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Egyetlen oka lett volna, hogy én találkozom az ÁPV Rt igazgatójával és várja a döntésünket. Ha nem döntünk, akkor nem tudok miről beszámolni neki. Bár egyszerűbb lett volna, ha akkor nem jönnek el az urak és rögtön tudtuk volna, hogy nem kell ezzel foglalkozni.
Annyit szeretnék elmondani, hogy minden bizottság támogatta nem csak a napirendre tűzést, hanem magát a javaslatot is. Most azt meg nem tudom, hogy a jelenlegi tagok közül a bizottsági tagok mennyien vannak jelen.
Uraim, egyet tudok mondani, hogy név szerint megjelölni, hogy kik miatt, de ismét halasztásra kerül a laktanyák kérdése. Én ha most találkozom a vezérrel, akkor azt fogom mondani, hogy sajnos nem is voltak hajlandóak megtárgyalni. Akkor azt fogja mondani, hogy hát uram, akkor maradjon minden a régiben. A lényeg az, hogy az ÁPV Rt azt kérte, hogy legyen egy olyan befektető, aki az apportálás után foglalkozik ezzel az üggyel.
Tisztelt Közgyűlés! Most már úgy látom, hogy a bizottságok tagjai is megérkeztek. Újra feltenném szavazásra, hogy akarják-e tárgyalni a kiküldött napirendi pont szerinti anyagot.
A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Röst János: Polgármester úr, egy pici szabálytalanság belecsúszott. Az a kérésem, hogy arról szavaztasson még egyszer, hogy szavazzunk-e újra, mert ha egy összehívott közgyűlést nem vettünk napirendi pontra, még egyszer nem lehet megismételni szerintem önkényesen. A közgyűlés dönthet arról, hogy újra szavazzunk. Gondolom a végeredmény nem jön ki másképpen. Tegyük meg ezt, nehogy formai hibája legyen az ügynek.
Tüttő István: Elfogadom, bár úgy is felfoghatom, hogy megint összeszedünk nyolc aláírást és úgy tárgyaljuk. Kérem, most arról szavazzunk, hogy újra szavazunk-e.
A közgyűlés 15 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Kérem újra a szavazást, hogy felvesszük-e napirendre.
A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja:
Napirendi pont:
1. Javaslat ingatlanhasznosító Kft létrehozására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy egyértelmű a leírt szövegből, hogy mi a mai nap kérdése és mi az, amiben döntenie, illetve állást kell foglalnia a közgyűlésnek. Az ígéret elhangzott, az ígéret pedig úgy szól, hogy Nagykanizsa és térsége a volt katonai laktanyákkal rendelkezhet, illetve olyan formában átkerülhet az önkormányzat területére, hogy az ipari és logisztikai célokra hasznosítható lesz a laktanya. Nem marad ugyanabban a körben, hanem értékesíthető, bérbe adható és egyéb módon hozzá segítheti a térséget a felzárkóztatásban.
Szeretném jelezni, hogy a 10-i közgyűlésre Önök a polgármesteri tájékoztató részében meg fogják kapni a Kormány 2240/2002. számú határozatának a másolatát, amelyben a Thúry György Laktanyára vonatkozó végleges döntését ismerhetik meg a Kormánynak, melynek értelmében a Laktanyák térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába kerülnek.
Dr. Fodor Csaba: A közgyűlés előtt az Ügyrendi Bizottság, a Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági Bizottság együttes ülést tartott, ahol megtárgyalta a mai rendkívüli közgyűlés napirendi pontját. Az Ügyrendi Bizottság 5 igen és 1 tartózkodással, a Gazdasági Bizottság 6 igen és 2 tartózkodás, a Pénzügyi Bizottság pedig egyhangú határozatával javasolja a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy az előterjesztést elfogadni szíveskedjen, tehát a Kft-t az itt megadott módon alapítsa meg azzal, hogy a nevében változtatást javasoltak tulajdonképpen mindhárom bizottság: mégpedig a Nagykanizsai Régió Ingatlanfejlesztő Ipari Park és Logisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság legyen a teljes neve a cégnek. Egyebekben az alapító okirathoz, illetőleg az előterjesztéshez módosítási javaslatot nem fűztek a bizottságok.
Birkner Zoltán: Polgármester úr, az első kérdésem a Thúry György Laktanyára vonatkozik. Én magam is úgy hallottam, hogy valóban ez egy Kormányrendelet formájában a Magyar Közlönyben már meg is jelent?
Tüttő István: Nem, ez határozat, a Határozatok Tárában jelent meg.
Birkner Zoltán: Mikor várható, polgármester tud-e erről valamit, hogy papíron megérkezik az ÁPV Rt-től az összes szükséges irat, vagy ez is majd az ÁPV Rt elnökével történő találkozásnak a része lesz?
Tüttő István: A döntés már megszületett. Az ÁPV Rt minden részletes iratot átküldött. Most Karmazin úr tudna konkrét választ adni, hogy most pontosan az egyeztetés, illetve az átvétel hol tart, de már megkezdődött az érdemi átadás.
Birkner Zoltán: A másik része a kérdésemnek: valaki magyarázza el nekem, hogy egészen konkrétan mikor lesz ez a találkozó és miért olyan fontos ez a Kft megalapítás? Valóban kíváncsi lennék rá.
Tüttő István: Le van írva, hogy kétféle módon lehet hozzájutni. Az egyik az, hogy térítésmentesen kérjük. Hasonlóan, mint a Thúry Laktanyát. Ennek a lehetősége ugyanúgy fennáll, csak azokat a kötöttségeket is magával hordozza, amely a törvény értelmében 5 évig nem adható el, 5 év után eladja az önkormányzat, akkor 70%-át vissza kell fizetni a Kincstárnak még az összegnek. Az, hogy nem adható el, azt be is jegyzik a Földhivatalban. Eleve, ha valaki vásárlási szándékkal keres egy ingatlant, akkor eleve látja, hogy ide ebben a kérdésben érdemben nem tud pozitív választ kapni.
Ugyanakkor azt is át kell gondolni, hogy abban a pillanatban, ha mi ezt megkaptuk, akkor az összes feladatát megkaptuk: az őrzését, tehermentesítését – mert ennek azért van környezetvédelmi mentesítési feladata. A másik esetben pedig az a helyzet, hogy az ÁPV Rt gyakorlatilag abban érdekelt, hogy értékesítse, vagy bérbe adja. Valamilyen bevétele legyen belőle, de az önkormányzatnak pedig éppen azonos érdeke van, hogy ott valami történjen. Eleve ennek az értékesítése csak az ipari park és logisztikai központ célra való értékesítését jelölnénk meg közösen és ebből pedig azok az előnyök is származnának, hogy az ÁPV Rt mint tulajdonos továbbra is a tulajdonával kell, hogy törődjön. Az ÁPV Rt működtetné azt a rendszert, illetve azt a társaságot, amely az ő apportja után a tulajdonosi részarányok miatt ő lenne az, aki ennek a vitelét biztosítja. Az önkormányzat meg gyakorlatilag annak az előnyét élvezné, ha itt beindul valami. És ráadásul azt sem felejtsük el, hogy egy állami részvétel bizonyos szempontból vonzó is lehet a befektető számára, garanciát is jelenthet. Egyben biztosak vagyunk abban is, hogy a már ebben az ügyben könnyebben megnyerhető a logisztikai résznek a kiépítésében. Sok olyan előnye van, amely éppen az ipari park és logisztikai központ megépítését szolgálja. Emellett az a 45 ha, amivel rendelkezünk, semmiféle hátrányt nem szenved, hiszen ha valakit zöld mező beruházásra kívánnak ebben az ipari parkban területet szerezni, akkor az ÁPV Rt nem fog olyan értelemben gáncsoskodni, hiszen semmi ráhatása sincsen, sőt itt kell majd egy együttműködési megállapodást kötni, amely szintén az önkormányzati testület elé fog kerülni és ennek a részleteit majd ki kell dolgozni.
Arról, amiről korábban szó esett én megkérdeztem miniszterelnök urat, hogy lehet-e olyan változat, hogy az ingyenes átadás és mentesítés azon korlátozás alól, amely éppen az előbb hangzott el, hogy milyen korlátozásai vannak. Ő nagyon röviden azt a választ adta, hogy ez nem lehetséges, mert ez oly mértékű megkülönböztetés lenne, hogy az az Ő elveivel is ellentétes.
A másik, ami még itt fontos, hogy a laktanya területe eleve épületekkel rendelkezik, tehát olyan befektetők számára is vonzó lehet, akik nem kívánnak zöld mezős beruházáson új nagy épületeket építeni, hanem a meglévő gyors átalakításával gyorsabban jelenhetnek meg ebben a térségben mint befektető.
A következő pedig az, hogy ha az ÁPV Rt és az önkormányzat megfelelő együttműködésével ki tud alakítani – és ez a célok között szintén szerepel, erről is tárgyaltunk – egy országos logisztikai központ centrumot és ez pedig állami támogatást is élvez, hiszen az országos területfejlesztési koncepcióban ez így szerepel és akkor pedig szeretném még jelezni, hogy egyéb területeknek az ide koncentrálásáról is szó esik, amelynek a részleteibe most nem kívánok szólni, mert még nagyon csírájában vannak az erre vonatkozó megbeszélések. Ha zárt ülésen lettünk volna, akkor elmondtam volna. Mindenképpen informatikai téren és az Euro Uniós lehetséges tagságunkat követő változások miatt Kanizsán bizonyos szempontból felértékelődik a szerepe és ezek is éppen ebben az objektumban, ebben az ipari parkban lehetne őket koncentrálni. Én úgy gondolom, hogy ez a változat, amely számunkra azt jelenti, hogy optimum és nem a legtökéletesebb, mert úgy is lehetett volna, hogy megkapjuk térítésmentesen és bármilyen szabadsági fokkal lehet velük rendelkezni, de vegyük azért figyelembe, hogy annak a terhei lehet, hogy most nem éppen az előnyünket szolgálták volna.
Dr. Csákai Iván: A tavasz folyamán többszörösen elhangzott az, hogy váltás lesz, nyakunkba szakad az összes laktanya. Kiderült, hogy a realitások talaján élve ez a járható út bármit ígért bárki. Igenis ezt el kell fogadni, hogy ezt lehet játszani. Nem lehet azt, hogy ingyen megkapunk valamit minden következmény nélkül. Lehetett ígérni felelőtlenül akkor néhány képviselőtársam által. Egyetlen egy problémám van az egésszel, hogy az ígérgetések mellett annyit, hogy az 1. oldalon a társaság tevékenységi köre: ott egy csomó dolog belefoglaltatik. Szeretném kérni azt, hogy ha ez a határozati javaslat, ez a döntés megszületik, ezek után az IKI-vel mi fog történni? Elnézést, nem határozza meg senki ebben, hogy mire vonatkozik ez a társaság tevékenységi körének a dolgai. Jó, lehet így megfogalmazni, e mi fog ebbe tartozni. Csak a laktanya, csak a 45 ha, vagy Nagykanizsa területére tartozó összes terület?
Tüttő István: Csak azzal foglalkozhat, amivel rendelkezik. Abban az esetben foglalkozhatna az IKI azzal, amit Csákai úr mond, ha mi azzal megbíznánk, de az egy másik kérdés.
Dr. Fodor Csaba: Az, hogy egy gazdasági társaság milyenfajta tevékenységet végezhet, azt az alapító okiratban vagy a társasági szerződésben kell meghatározni a tevékenységek egységes ágazati sorrendjéről szóló KSH közlemény szerinti kódszámokkal. Ez nem azt jelenti, hogy ő mindenkinek a tulajdonával rendelkezhet. Ez azt jelenti, hogy ebben a tevékenységi körbe tartozó ügyekkel foglalkozhat. Ha van olyan – mert itt van ebben olyan, hogy ingatlan-bérbeadási üzemeltetés – nyilvánvalóan ez a Kft nem lesz jogosult az IKI által kezelésre megkapott önkormányzati tulajdonú ingatlanok felett rendelkezni, mert arra nem terjed ki a kompetenciája. Ez egy olyan gyűjtő fogalom, a tevékenységek egységes rendje, nem is kell ezt leírni, az lenne még csak az Isten csapása. Nagykanizsán ma az összes kereskedő cégnek bent van a tevékenységi körében mondjuk az, hogy ruhaneműt árul vagy cipőt árulhat, vagy nem tudom micsodát nem, mégsem jut eszébe senkinek, hogy a BILLA odamegy a TESCO-ba és ő fog árulni a TESCO termékek közül. Ez nem összefüggő kérdés.
Birkner Zoltán: Az első részére majd akkor tárgyalni fogok a Hivatal képviselőjével, hogy akkor hogyan is áll az ÁPV Rt átadás Thúry Laktanya-ügy. Köszönöm szépen a választ. Akkor egészen konkrétan azt jelenti ez az előterjesztés, hogy nem kapjuk meg ingyen a két laktanyát. Ha azt a verziót választanánk, akkor megkaphatnánk, de azokkal a kötöttségekkel amiket felsorolt.
A másik. Egy kicsit azért nem szeretnék ünneprontó lenni, mert nagy dolog ez, tehát azért jelzem, hogy örülök neki, hogy itt tart az ügy, de az elmúlt 6-7 hónap azt bizonyította be számomra, hogy hiába volt nekünk 45 ha-nyi szabadon felhasználható ipari park területünk, hiába van nekünk gazdaságfejlesztő kht-nk, hiába van nekünk ügyvezető igazgatónk, hiába küldtek ki nem tudom hány levelezést nem tudom hova, gyakorlatilag egy tapodtat nem haladt előre a munkahelyteremtés Nagykanizsán. Én azért egy kicsit más irányba szeretném majd bíztatni azokat, akik ennek az ügyében tudnak tenni. Én már szkeptikus vagyok. Szerintem a munkahelyteremtés Nagykanizsán nem laktanya-kérdés, de természetesen lehet, hogy szükséges hozzá.
Én azt szeretném, hogy ha valami olyasmi garanciát kapnánk, hogy ha ez már ÁPV Rt-s, tehát állami tulajdonban marad részben, illetve Kft-s közös tulajdonba kerül, akkor az államot arra bíztatni, hogy munkahelyet is teremtsen, mert most már olyan nagyon sok szép szólamot hallottunk munkahelyteremtés ügyben és bizony – és ebben Csákai képviselőtársamnak igaza volt – hogy a tavaszi választásokba összekeveredett a munkahelyteremtés a laktanya kérdése, pedig akkor már volt az a 45 ha-os szabadon használható területünk és sajnos semmit nem sikerült elérni ebben az ügyben. Én azért nyugodtabb lennék, hogy ha itt állami garanciával látnék munkahely fejlesztéseket. Sokkal többre tartanám, mint hogy hány laktanyát kapunk meg a következő időszakban. Természetesen még egyszer hozzáteszem ez nem azt jelenti, hogy erre nem lehet szükség, csak én arra szeretnék kérni mindenkit, aki ebben tud hatást gyakorolni, hogy ebbe az irányba induljanak el a tárgyalások, hogy az Állam képes-e arra, hogy ne csak Kelet-Magyarországba telepítsen gyárakat, hanem mondjuk Dél-Zalába is, ami azt gondolom, hogy Nyugat-Dunántúl egy elég furcsa helyzetbe került most már. Nagyon rossz helyzetben vagyunk a Nyugat-Dunántúli Régió egészéhez képest.
A magam részéről éppen ezért értem most már, hogy miért van ez az anyag előttünk, mert nem vagyok teljesen elégedett azzal, ha csak ez fog történni, akkor ez kevés lesz az a meggyőződésem.
Tüttő István: Birkner úr, erre csak azt tudjuk válaszolni, hogy ígéret van rá, hogy támogatnak ezen a téren is bennünket. Természetesen konkrétan ez még nem realizálódott, de reménykedünk.
Cserti Tibor: Előttünk fekszik egy anyag, egyetlen soron kívüli közgyűlési anyag. A szakbizottságok előtte megtárgyalták, ennek a végeredményét Fodor képviselőtársam ismertette mindannyiunkkal. Nem kell még egyszer hangsúlyozni azt, hogy minden szakbizottság ezt az előterjesztést elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Számomra ha interpretálni kellene, egy sugallata van, ez egy lehetőséget teremt ez az anyag. Az előterjesztés hozza azt a kétfajta irányt, amivel élni kellene. Lehet kérem szépen tényleg sokrétűen, sokféle gondolattal ezt a dolgot fűszerezni, bővíteni, aggályainkat kifejezni, ebből nem lesz több, ez lehetőséget fog takarni. Számomra például az alapító okiratnak a belső tartalmának megszerkesztése különösképpen azért volt csodálatos Csákai képviselőtársamnak a hozzáfűzése, amikor maga az előterjesztés tényleg logikusan azt is leírja, hogy hiszen a feladatait 30 napon belül egy külön megállapodás keretén belül az önkormányzattal egyeztetni kell és a feladatellátásra vonatkozóan majd ez a megállapodás fogja tartalmazni azt a hatáskört, illetékességet, amelyben el fogja látni a feladatait ez a Kft, amennyiben még egyszer mondom a feladatához kapcsolódó vagyonmegszerzés is teljesedhet. Ha meg nem kerül sor a vagyon megszerzésére, akkor ezzel a lehetőséggel éltünk, nagy veszteség a várost nem érte. Egyetlen egy dolog érdemi még elhangzott a névváltoztatáson kívül, mert ez tényleg támogatandó volt egyértelműen, hogy az alapító jelölje meg, hogy konzekvensek legyünk az alapítói vagyonnak a forrásával is és ezzel együtt és a költségvetésbe beillesztve ez az előterjesztés komplexé válhat. Én azt kértem most pótlólag – azért kértem szót – hogy az előterjesztő jelölje meg ezt a forrást és döntsön a tisztelt közgyűlés ennek a dolgáról, különösebb politikamentes döntést hozhatunk azt hiszem konszenzussal.
Kelemen Z. Pál: Az előttem egy felszólaló képviselőtársam meggyőzött arról, hogy amit nem fogalmazok meg pontosan, vagy amit pontatlanul fogalmazunk meg, az félre érthető és ha félreérthető, akkor félre is fogják érteni. Ezért szövegszerű módosításom van.
Az előterjesztés második oldalán a Kft feladatainál: az első francia bekezdés így szól: „az objektumok” helyett maradjon ingatlanok, mert nem csak objektumokról van szó. Az objektumok szó kerüljön ki és helyette ingatlanok kifejezés az alábbi összefüggésben: „a volt katonai és az IKI kezelésébe nem tartozó ingatlanok hasznosítása” – a szöveg folytatódik úgy, ahogy eddig van.
Végül az utolsó francia bekezdés: az első bekezdésben említett ingatlanok vagyonértékelése, közmű állapotfelmérése, környezetvédelmi feltárása, közműfejlesztési előkészítése, tőkeszervezése. Ez a módosító indítványom és akkor félreérthetetlenné válik a szöveg.
Tüttő István: Elfogadom.
Törőcsik Pál: Az előterjesztésben kétféle verziót állítunk egymással szemben. Az egyik ingyenes átadás, a másik pedig ez a bizonyos apport verzió. Mivel az egész laktanya és ipari park kérdése nagyon hosszú időre nyúlik vissza én azt szeretném még emlékezetükbe idézni, hogy annak idején, amikor állást foglaltunk arról, hogy mi az a megoldás, ami a város érdekét a leginkább szem előtt tartja, egy harmadik típusú verzió volt: nevezetesen az, hogy a város térítés ellenében fogja a laktanyákat megkapni. Én ezt azért is mondom, mert annak idején én ugyanezt írásban is és szóban is ugyanezt hangoztattam. Én ebben úgy érzem, ha következetes akarok lenni most is azt kell mondjam, hogy a város számára a legmegfelelőbb az lenne, hogy ha térítés ellenében kaphatná meg és így nem lenne olyan korlátozás, mint az ingyenes átadás esetén, hogy bizonyos %-ot az eladás után vissza kellene fizetni az államkasszába. Ezért próbáltunk mindent megtenni, ezért történtek a környezeti állapot felmérések, ezért próbáltuk előzetesen már azt a pénzösszeget lekötni egyrészt a vállalkozókkal kötött előszerződés formájában, másrészt pedig banki garancia formájában, hogy az a kalkulált összeg, amit az ÁPV Rt annak idején a két laktanya értékeként meghatározott, a város rendelkezésére álljon. Ezek után a város szabadon rendelkezhetett volna a két laktanya ingatlannal. Igaz, hogy ennek meg lettek volna a kötelezettség oldalai is, viszont a végén szabadabb mozgástérrel és az értékesítés esetén pedig nyilvánvaló, hogy az árkülönbözet révén nagyobb nyereségre tudott volna szert tenni a város. Nem beszélve arról, hogy ez annak idején az olasz befektetővel folytatott tárgyalásoknál legfőbb akadályt képezett.
Erre egy ígéretet kaptunk, hogy a laktanyák a város számára legkedvezőbb módon kerülnek a város kezeléséve, vagy a tulajdonába. Ez gyakorlatilag egy elhangzott ígéret. Én változatlanul azt tartom és mondhatom, hiszen két évvel ezelőtt is leírtam, hogy a város számára ez lenne a legelőnyösebb. Az más kérdés, hogy most a város milyen anyagi helyzetben van és ugyanezt a fedezetet most elő tudná-e teremteni. Ez viszont ugyanúgy politikai döntés kérdése lehetne vagy lenne a kormányzat, illetve az ÁPV Rt részéről. Ezt csak azért említettem fel, hiszen sajnálatos módon annak idején a laktanya-kérdés politikai kérdéssé avanzsált elő és akadályozta az egész ipari park és logisztikai központ megalapítását és a további munkák elvégzését. Most úgy látszik, hogy amikor a jelenlegi kormányzat szintén rájött arra, hogy ez egy jó üzlet és nem adja a városnak a laktanyákat minden további nélkül se ingyen, hanem egyszerűen jó üzletet lát benne és benne akar lenni, ezért akarja apportálni a laktanyát. Most két évvel ezelőtt, amikor ezt a szándékát fejezte ki a Kormány, akkor hatalmas felháborodás volt, hogy miért nem adja szegény városnak oda. Én csak erre szerettem volna reflektálni, hogy a jelenlegi előterjesztésben szereplő két verzió között nem is kell kérdezni, hogy melyik a város számára megfelelőbb. Nyilvánvaló, hogy ez a Kft alapítás most a jelenlegi mozgás szerint ez a városnak a lehetősége, ezt kell meglépni, ha egyszer a kormányzat erre hajlandó, csak szeretném az emlékezeteket felfrissíteni és szeretném végre, hogy ha eljuthatnánk egy olyan stádiumba, amikor a politikai csatározások színteréről lekerülhetne ez a laktanya-kérdés és most már reálisan a mozgástér, a lehetőség és az abból származó előnyöket fontolgatnánk meg és ez alapján hoznánk meg döntésünket.
Én úgy érzem, hogy ezt el kellett, hogy mondjam, de nem tudom van-e arra lehetőség – és egy kérdéssel szeretném befejezni – ez a fajta térítés elleni átadás szóba jöhet-e vagy ez is egyértelmű elutasítást kapott a felvetések során?
Tüttő István: Először is Törőcsik úr emlékszik talán legjobban rá, hogy olyan írásos ígérete nem volt az elmúlt Kormánynak, amelyben arra lehetett volna most hivatkozni, hogy nagyon kedvező áron megkaphattuk volna, hiszen amikor mi ezeket az ajánlatainkat megtettük, akkor bizony semmi olyan választ nem kaptunk, hogy haj de jó, hogy itt vagyunk ezzel az ajánlattal.
Azt se felejtsük el, hogy a régi Kormány, mostani Kormány nem tehetett volna akkor sem mást, mint közbeszerzési eljárás formájában meg kellett volna hirdetnie a laktanyákat. Ez a törvény. Ha pedig azt mondom, hogy nagyon kedvező áron akarok hozzájutni, akkor nagyon kedvező áron kell meghirdetni. Itt pedig rögtön az a probléma adódik, hogy a nagyon kedvező árért nagyon sokan meg akarják venni. Elkezdődött volna egy licit, amely licit végeredménye bizony nem biztos, hogy az önkormányzat versenyképességét nem vette volna túlzottan igénybe. Aztán gondoljunk még egy dolgot – ezt csak úgy magán megjegyzésem – az ÁPV Rt apportálja a laktanyákat, ezt követően nincs kötelezettség már az ún. közbeszerzés. Én azt hiszem, hogy semmit nem változik különösen a cél érdekében az a helyzet, hogy ha most mi így jutunk hozzá a város, hogy ez a földterület ilyen célra hasznosítható legyen, ebben az esetben semmiféle hátránya nem származik. Jelenleg nincs is pénzünk rá, hogy megvegyünk, versenyezni sem tudnánk, másodszor pedig azt se felejtsük el, hogy ezt a lehetőséget átgondoltuk. Most mi nem tudunk olyan ajánlatot tenni. Ajánlatot tudunk tenni, de az ÁPV Rt nem tudja befogadni. Az a válasza van, hogy kérem ennyit ajánlanak, de mi csak közbeszerzés útján tudjuk az ingatlant értékesíteni, hiszen ez a törvény.
Törőcsik Pál: Polgármester úrnak valóban logikus volt a válasza, viszont annak idején, amikor ez a bizonyos térítésellenes átadás szóba került és ugyanez a veszély fenyegetett, hogy egy nyilvános licit, árverés nyilvánvaló, hogy fel fogják az árakat verni, viszont az önkormányzatnak van egy fegyver a kezébe és azt akkor még melegen tartottuk: nevezetesen a rendezési terv. Azt viszont a város adja. Ha azt mondom – és most nyílt ülésen vagyunk ugyan, de ezt el kell mondani – hogy ez a város kezében egy fegyver volt, hogy nyilvánvaló, hogy bárki is veszi meg, mi azt mondjuk, hogy közparkot szeretnénk azon a területen értékesíteni, hogy az Észak-déli átszellőzése a városnak biztosított legyen, akkor nem biztos, hogy olyan heves licitálás lett volna a laktanyára. Ezt csak zárójelben mondom és nem akarom kötni az ebet a karóhoz mindenáron, hogy most igenis mi értékesítés és licit, csak szeretném, hogy teljes képet alkossunk róla, hiszen ez megér ennyit, hogy erről hangosan elmélkedjünk. A jelenlegi verzióban ha egyszer a kormányzatnak az a szándéka, hogy apportálni akar, akkor nekünk ez az egy lehetőségünk van, hiszen az ingyenes megoldás egyértelmű, hogy miért nem jó, ebben az esetben marad az apport. Ez számomra is világos, csak most úgy van, mint az ősi bölcsesség: hogy ha adnak fogadd el, ha ütnek szaladj el. Itt most nekünk ez a lehetőségünk. Ha azt akarjuk, hogy a városban belátható időn belül munkahelyteremtés induljon, akkor ezt a verziót kell, hogy elfogadjuk, de én mindezt szerettem volna előre bocsátani, hogy ezek gazdasági törvényszerűségek és most már a politikai felhangoktól mentesen egy kicsit távolságtartóbban tudjuk ezt a kérdést kezelni, viszont azért emlékezzünk, hogy annak idején is egy hasonló szándék volt a másik Kormány részéről az apporttal kapcsolatban. Ott vagyunk, ahol a part szakad, semmivel sem előbb.
Tüttő István: Arra azért emlékeztetném Törőcsik urat, hogy nem az önkormányzat ágállt az apportálás ellen a múlt alkalommal, hanem éppen az olasz fél nem fogadta be és akkor nem az önkormányzatnak egy kft-jébe akarta apportálni a kincstár, hanem abba a társaságba, amelyben már az olasz is bent lett volna, hiszen az olasz jelenlétében folytak a tárgyalások. Az olasz fél nem találta kielégítőnek azt az ajánlatot, amely éppen az ÁPV Rt részéről hangzott el. Itt szó sincs arról, hogy az önkormányzat nem fogadta volna el. Emlékeznek rá, hogy részünkről akkor is megfogalmazódott ezeknek az előnye.
Röst János: Szeretném az emlékeket egy kicsit pontosítani. Jelenleg teljesen más a szituáció mint ezelőtt volt négy évvel. Jelenleg több mint 600 millió Ft-ért vásároltunk földterületet, gyakorlatilag egészen más a helyzete most a laktanya-ügynek, mint akkor volt. A mostani állapotban a vételi szándék ilyen értelemben nem értelmezhető számomra. Nem látnám célszerűnek sem egyébként, meg értelmes megoldásnak sem.
A másik, hogy átvizsgáltuk az iratanyagokat a NagyPlus Rt vizsgálatánál. Ez egy hónapig működő bizottság volt. Nem találtunk olyan anyagot, amelyben az ÁPV Rt leírta volna azt, hogy apportként átadta volna ezt a területet. Ugyancsak levéllel fordultunk az ÁPV Rt felé. Az ÁPV Rt visszaírt a vizsgálóbizottság számára egy levelet, amelyben jelezte, hogy több alkalommal történt egyeztetés Boros Imre vezetésével, illetve a Kanizsa város részéről a városvezetés vett részt, de semminemű írásos feljegyzés, jegyzőkönyv, emlékeztető nem készült. Ilyen értelemben az ÁPV Rt hivatalosan nem tette ezt a szándékát a város felé.
Szeretném elmondani, hogy a közgyűlést megelőző bizottsági üléseken volt egy javaslatom, az pedig az 1. ponthoz volt: az alapító okiratnak a névnek a használata. A névben egy „NIP-LOG” mozaik szó létezik, amit én nem tartanék szerencsésnek és helyette javasoltam a Nagykanizsai Régió elnevezéssel kezdődjön a cégnek a neve. Ezt a bizottságok támogatták és kérném azt, hogy ennek függvényében szavazzák meg az előterjesztést.
Tüttő István: A Gazdasági Bizottság elnöke elmondta, de a szavazásra majd sor kerül.
Birkner Zoltán: János, meg szeretném kérdezni, hogy van erről valami írásos anyag? Polgármester úr, van erről valami írásos anyag, amiről mi most dönteni szeretnénk? Mert éppen képviselőtársam mondta el, ide van csatolva az ÁPV Rt-nek egy hivatalos levele, amelyben kifejezi szándékát, hogy ő Kft formájában szívesebben látná Nagykanizsa Önkormányzatát ebben az ügyben, illetve egy közös Kft-ben? Most ugyanaz a kérdés, amit Röst János feltett jogosan egyébként, hiszen a múltból tanulnunk kell. Hogy ha átvizsgálták ezeket a papírokat, akkor most én szeretném ettől a perctől kezdve látni ezeket az új papírokat.
Tüttő István: Jött levél, amelyből pontosan – azt hiszem idézzük is – pontosan le van írva, hogy mi az esete az ingyenes átadásnak és mi az esete az ún. apportként való kezelésnek. Schmidt László úr nálad van az a levél?
Schmidt László: Nincs.
Tüttő István: Mindegy, akkor a következő közgyűlésre akkor oda adjuk. Miniszterelnök úr meg meg is ígérte. Medgyessy úr írásban közölte azt, hogy a laktanyák átadásra kerülnek. Medgyessy úr nem tudta azt pontosan megmondani, hogy milyen módon kerülnek át, a lényegét mondta meg.
Törőcsik Pál: Ide kapcsolódó a gondolat, azért gondoltam, hogy ügyrendi gombbal jelentkezem. A 6. pontban van egy ilyen beszúrás, hogy az ÁPV Rt amennyiben a volt Kossuth és Gábor laktanyákat 2002. december 31-ig nem apportálja be a Kft-be, úgy a Kft végelszámolását kezdeményezni kell. Hogy ha ez a feltételes mód még benne van, akkor ezt még nem 100%-nak tekinthető, hiszen ezt most a Kft alakulásától teszi függővé az ÁPV Rt Amennyiben most mi azt mondjuk a Kft alakulásra, hogy rendben, akkor az azt jelenti, hogy az apportálást végrehajtja, vagy pedig egyéb feltételek is szükségesek még ahhoz, hogy az apportot végrehajtsa az ÁPV Rt? Én erre szeretnék választ adni.
Tüttő István: Ez csak egy biztonsági ok, hogy egy Kht és egy Kft párhuzamosan egymás mellett feleslegesen ne maradjon és úgy érzem, hogy ha december 31-ig erre nem kerül sor, akkor innen nyugodtan ki is hagyhatjuk ezt a 6. pontot, akkor is az önkormányzat valószínű úgy döntene, hogy feleslegesen nem tartja meg.
Tarnóczky Attila: Először is engedjenek meg egy kijelentő mondatot, ha már itt elhangzott, hogy ki mit ígért. Göndör és Medgyessy képviselő urak, illetve miniszterelnök-jelölt úr szórólapján az volt, hogy a Kormány megalakulását követő 90 napon belül az Önkormányzat tulajdonjogába kerül ez a két laktanya. Le kell szögeznem ez a kijelentő mondat, hogy nem került. Le kell szögeznem, hogy a két laktanya önkormányzati tulajdonba kerülése fontos dolog, de köszönőviszonyban nincsen a kanizsai munkahelyteremtés kérdésével. Hogy ha ez menne, a 45 hektáron is menne. Ha mindezt 100 hektáron tudjuk megkísérelni akkor lehet, hogy nagyobb az esély és ezt az esélyt támogatni kell, de a két dolog megítélésem szerint igazán nem függ össze egymással.
Az én véleményem az, hogy ezt a kezdeményezést támogatni kell, hogy azt az esélyt ami eddig nem történt meg, nem lett valóra váltva, megadjuk a Kormánynak, hogy a városnak odaadja ezt a két laktanyát hasznosításra. Ugyanakkor van egy aggodalmam is. Ez az aggodalmam abban testesül meg, hogy ennek az Önkormányzatnak az egyik legnagyobb eredménye a Kft-k és Kht-k hatalmas számának a létrehozása. A hatodik pont arról szól, hogy amennyiben mégsem kapnánk meg a laktanyát, akkor ezt a Kft-t megszüntetjük, ezzel tökéletesen egyet értek, de hozzá kell tennem, hogy ezt a pontot csak abban az esetben tudom elfogadni, hogy ha az első pont részévé válik.
Javaslatom tehát, kedves képviselőtársaim - és kérek erről szavazást - hogy az első pont keretébe kerüljön bele a hatodik pont, azzal a módosítással, hogy amennyiben 2002. december 31-ig az apportálás nem történik, meg akkor a határidő 2003. január 31. legyen, így válik szerintem teljesíthetővé az előírás. Én abban az esetben tudom ennek az újabb Kft-nek a létrehozását támogatni, hogy ha a létrehozását elrendelő határozati javaslatba az egyesbe, ez a feltétel belekerül, mert ugye itt Kelemen képviselő elmondta, hogy a Kft az IKI-nek milyen jogosítványait nem veheti át, ezt sem javaslom megszavazni egyébként. Ez a Kft, valljuk be legalább önmagunknak, egy célból jön létre, hogy lehetővé tegye ennek a laktanyának az apportálását. Semmiféle más feladata nincsen. Ha mégis van akkor itt nagy baj van.
Tüttő István: Én azt hiszem, hogy Tarnóczky úr pontosan megfogalmazta, hogy mi a célja. Úgy gondolom, hogy ez mindenki számára eddig is közérthető volt. Szeretném az is jelezni, hogy logisztikai befektetők nagy valószínűséggel a volt laktanya területén már sokkal gyorsabban találnak olyan lehetőségeket, amely az ide településeket elősegíti. Nézzenek körül egyszer a laktanya területén.
Kiss László: Lenne egy-két alapvető kérdésem és megjegyzésem ehhez az egész irományhoz amit kaptunk. Elnézést, hogy irománynak nevezem, de megvan az okom rá. Előttünk van egy irat, aminek az a címe, hogy alapító okirat, és egy társaság létrehozásáról. Ismereteim szerint társaságot a Társasági Törvény értelmében társasági szerződéssel szoktak létrehozni és kérdezem is a jegyzőnőt, hogy ez miért nem társasági szerződéssel történik. Rajt van a papíron, hogy szerkesztette és ellenjegyzete, nincs aláírva, hogy ki készítette ezt az iratot. Ezeket a megjegyzéseket csak azért teszem fel, mert a Vízmű kapcsán hallottuk, hogy a Vízmű egy elavult törvény elavult társasági formája, ami megköti a tulajdonosoknak a kezét bizonyos dolgokban. Nem tudom, hogy ez az alapító okirat milyen törvény alapján létesült és ez milyen megkötöttséget jelent mondjuk az alapítónak. Azért teszem fel ezeket a kérdéseket, mert a társasági törvény részletesen szabályozza, hogy a tulajdonosnak milyen jogosultságai vannak: például a hozzájárulása kell ahhoz, hogy valaki bizonyos mértékben valamit apportáljon a társaságba. Nem tudom, hogy az alapító okirat mondjuk biztosít-e a tulajdonosnak ilyen jogköröket. Tételezzük fel, hogy nem, az apportálásra sor kerül, evvel az Önkormányzat még nem került a laktanyák tulajdonjogába, nem ő lesz a tulajdonos. Létrejön egy társaság, amiben az apporton keresztül az ÁPV Rt többségi tulajdont szerzett és a városnak van bent 2-3, 5%-nyi tulajdona amivel semmit nem tud csinálni. És akkor az ÁPV Rt mondjuk olyan helyzetbe kerül, megkeresi egy befektető és azt mondja, hogy ő akkumulátor feldolgozó üzemet akar itt Kanizsán létrehozni. Az ÁPV Rt eladja neki, és ez az akkumulátor feldolgozó üzem létrejön. Az Önkormányzat nem szólhat egy szót sem, tekintve, hogy korábban a Sörgyár kapcsán polgármester úr elmondta, hogy ő a tulajdonos, azt csinál vele amit akar.
Én úgy vélem, hogy nagyon kevés információnk van arra vonatkozóan, hogy erről az apportról itt döntsünk, de talán nem is ez a kérdés. A kérdés az, hogy létre kellene hozni egy társaságot, de abban szabályozni kellene, hogy az apportot milyen feltételek mellett fogadja el az önkormányzat. Olyan ígéretünk volt Medgyessy úrtól, annak idején még miniszterelnök jelöltként, hogy az önkormányzat tulajdonba kapja ezeket a laktanyákat. Ez a jogi megoldás nem azt mutatja. Én úgy vélem, hogy nem vagyunk elég információ birtokában és talán célszerűbb lett volna, hogy ha több anyagot kapunk az önkormányzattól, nem telefonon hívják össze ezt a közgyűlést 24 órás határidővel, hanem megvárjuk a normál közgyűlési működési rendet, tisztességes tájékoztatást nyújtunk a képviselőknek, írásban látjuk azokat az anyagokat amik, alapján polgármester úr ezt az egész mai ülést elindította. Több információ birtokában ténylegesen tudunk dönteni és végig tudjuk gondolni azt is, hogy mondjuk egy ilyen apportálással a város érdekei hogyan érvényesülnek és hogyan nem.
Én azt kérem, hogy gondolkodjuk egy kicsikét távlatilag is, ne csak a mai 24. óra legyen a cél, hanem hogy ez a dolog hogyan valósítható meg úgy, hogy a város ebből ténylegesen profitáljon. Én azt hiszem nem sürget semmi. Az ÁPV Rt nem holnap délután 3 órakor akarja ezt az apportot végrehajtani. Nekünk meg kell nézni, hogy a társasági szerződésben hogyan tudjuk mi rögzíteni azokat a jogosultságokat amik a város érdekeit képviselik. Nem kell fejjel a falnak rohanni, én csak ennyit kérek a közgyűléstől
Dr. Fodor Csaba: Segíteni szeretnék Kiss László úrnak. Ez az alapító okirat, de önnek, mert Ön nem igazán érti azt gondolom. Egyszemélyes gazdasági társaságot a Gt. szerint alapító okirattal kell létrehozni. tehát e tekintetben a Társasági törvénynek felel meg ez a szabály, ennek értelmében ez a korlátolt felelősségű társaság ami létre jön, ez a Gazdasági Társaságokra vonatkozó törvény alapján jön létre és működik. Már csak azért is, mert ugye szerződést legalább két félnek kellene kötni, itt ugye meg csak egy van, ezért fogalmaz úgy maga a törvény, hogy egyszemélyes alapítással, alapító okirattal létre lehet hozni gazdasági társaságot. Ez erről szól, azért alapító okirat a neve. Nincs másik szerződő partner az önkormányzat mellett, aki aláírná még ezt a társasági szerződésnek nevezendő, ténylegesen alapító okiratot. Ez az egyik.
Az apport kérdését én azt gondolom, hogy teljesen fölösleges szabályozni, ahhoz hogy egy társaságban törzstőkét lehessen emelni, hiszen tulajdonosa cégnek nagyon jól tudja gondolom, ahhoz a taggyűlésnek döntési jogosítványai vannak, a taggyűlési jogosítványokat a Gt. szerint egyszemélyes gazdasági társaság esetén az alapító, tehát ez a közgyűlés, vagy a következő, de a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése fogja gyakorolni mindig is. E tekintetben az apportálás és valóban az alapító okirat akkor és majdani társasági szerződéssé való alakítása, az akkor és majdani szindikátusi szerződés amennyiben a közgyűlés erre igényt tart és a másik leendő partner megalkotása is ide fog tartozni. Ebben a kérdéskörben azt gondolom igen idő előtt vagyunk, ideje korán van. Ez a társaság alpolgármester úr nagyon helyesen fogalmazta meg, ennek a társaságnak egyetlen egy célja van, a fő célja, hogy létrehozzon a város egy olyan gazdasági társaságot, amely képes lehet arra, hogy fogadja - bejegyzés után természetesen - képes lehet arra hogy fogadja az államtól a két laktanya területét apportként. Nyilvánvalóan természetesen, de a továbbiakban nincs értelme belemenni, hiszen a másik féllel le kell folytatni azokat a tárgyalásokat, azokat a megbeszéléseket, amelyeknek szempontjait a majdani társasági szerződésben és a majdani szindikátusi szerződésben rögzíteni lehet. De az már szerződés lesz, mert már lesz két fél.
Kiss László: Az előbbi felszólalásomban én elmondtam, hogy miért hiányolom azt, hogy társasági szerződés készüljön az alapításról. Én nem zárom ki, hogy Fodor képviselő társamnak igaza van, viszont én nem vagyok jogász, de ha én egy társasági szerződést, vagy alapító okiratot fogalmaznék, akkor minden esetre a régi jó jogászelv alapján, hogy a szó el száll akár még itt a közgyűlésben is, és az írás megmarad, mondjuk belefogalmaztam volna, hogy a társasági törvény adott cikkelye alapján alapító okirattal hozzuk létre ezt a gazdasági társaságot.
A másik kérdésem pedig az, hogy jegyzőnőtől kérdeztem, hogy miért ez az alapító okirat a formája, kérdem, hogy amit Fodor képviselő társunk itt elmondott az jogilag az ön véleménye szerint helytálló-e és még azt kérdeztem, hogy ki volt az aki ezt az iratot szerkesztette és ellenjegyezte, mert nem szerepel rajta ez a dolog.
Azon kívül én szeretném még felhívni a figyelmet arra, hogy az apportálásról valóban külön kell dönteni és itt majd felmerül a vagyontárgyaknak a per, teher és egyéb igénymentessége, erről is gondolkodnunk kell. Én azt javaslom, hogy inkább abban az irányban próbáljunk gondolkodni, hogy mi az az út, amilyen úton az önkormányzat ezeket az ingatlanokat tulajdonba kaphatja, mert evvel a módszerrel nem kapja tulajdonba. Ezzel a módszerrel létrejön az ÁPV Rt-nek egy leányvállalata, akinek tulajdona lesz itt Nagykanizsán és azzal ő a saját belátása szerint gazdálkodik.
Még egy megjegyzés: itt arról beszélünk, hogy a munkahelyteremtésnek ez része. Uraim, a 45 hektár rendelkezésünkre áll, ott teremthetünk munkahelyet. Mindenkinek tudnia kell, ha önmagába néz, hogy a munkahely teremés akarat, szándék és munka kérdése, nem pedig beszéd kérdése.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Tisztelt Közgyűlés, Tisztel Kiss úr. A kérdésére a válaszom az, hogy a Kft-nek kivételes formája az egyszemélyes Kft, ahol a társasági szerződés formája az alapító okirat, tehát alapító okirattal jön létre. Pontosan a Gt. 171. és 174. §-a tartalmazza az egyszemélyes társaságra vonatkozó szabályokat, tehát ez egy jogilag tökéletesen megfelelő forma az egyszemélyes Kft létrehozására.
Tudomásom szerint Hári ügyvéd úr készítette az alapító okiratot, de ez végül is ez egy olyan anyag, amelynek az aláírására illetve a szignózására akkor kerül sor hogy ha már az alapító, a közgyűlés ezt elfogadta.
Tarnóczky Attila: Valószínűleg nem népszerűt mondok, de kimondom: a munkahelyteremtés nem az önkormányzat feladata. Tessék elolvasni az idevonatkozó törvényeket, ez állami feladat. Az Önkormányzat annyit tehet ebben az ügyben, hogy elősegíti cégek letelepedését Kanizsán. Mi ezzel a 45 hektár biztosításával elkezdtük ezt a folyamatot, most előre léphetünk. Ennél többet megítélésem szerint nem vállalhatunk magunkra, aki persze akarja, vállalja magára és az elszámolást majd tegye meg.
Gyalókai Zoltán: Kiss László képviselőtársam nagyrészt elmondta, amit én is szerettem volna. Csak értelmezni szeretném, hogy tulajdonképpen a város az ígéretek ellenére nem kapja meg a laktanyákat, hanem teremt a város egy olyan gazdasági formátumot, hogy az ott jelenleg is dolgozó vállalkozókat kisemmizve a város nevében az ÁPV Rt eladhassa ezeket a területeket, hogy ha jól értem erről szól a dolog. Az ÁPV Rt többségi tulajdonából adódóban akár a város ellenében is dönthet a terület további értékesítéséről.
Tüttő István: Egyébként ezt egy feltételezés. Az ÁPV Rt szerződést fog kötni amikor erre az apportra sor kerül, valószínű, hogy mi azt megfogalmazzuk az együttműködési szerződésben, megállapodásban, hogy természetesen közösen akarjuk mi ezt az egész ipari park, logisztikai központot felfuttatni, vagy felfejleszteni és ugye ebből pedig nem kívánjuk kizárni éppen a helyi vállalkozókat.
Szeretném jelezni éppen nem a napokban fog talán eldőlni az egyik kanizsai vállalkozó cég éppen ott azon a laktanya területen szeretne egy nagyobb beruházást kezdeményezni, nem valószínű, hogy éppen neki fogunk nemet mondani.
Böröcz Zoltán: Én azt gondolom, hogy nagy, nyugodt hangnemben tárgyalunk végre, erről az ipari park-kérdésről, illetve laktanyák ügyéről és ez így helyes, politikamentesen, ahhoz képest, hogy választási kampány van és ez így helyes. Ugyanis most egy olyan érdekes ponthoz jutottunk, ahol azt gondolom, hogy politikai párttól, vagy hovatartozásunktól függetlenül véletlen megtehetünk egy apró lépést, aminek ráadásul a következményét illetve a tovább vitelét reményeink szerint nem ennek a közgyűlésnek kell vállalni. Azt gondolom, hogy egy új közgyűlés nagyobb eséllyel, mint mi akik kicsit elfáradtunk ebben a négy évben egymással folytatott vitákban.Kiss László: Én azt hiszem ezek az aggályok, amiket én elmondtam, nem hozhatók fel elég idejekorán. Ezeken már korán, megfelelő időben gondolkodni kell. Egyébként én nem ezt a módját választanám a laktanyáknak a tulajdonba vételére, hanem van egy másik javaslatom, kérem figyeljenek. A 45 hektár birtokunkban van, ennek mi vagyunk a tulajdonosai és ennek van kb. egy bizonyos értéke. Ha ezt mi bevisszük egy adott kft-be, annak a kft-nek a tulajdoni aránya, vagy törzstőkéje természetben, készpénzben 1 milliárd Ft körül van. Ha ebbe a kft-be apportál az ÁPV Rt egy adott értéken, mondjuk 200 millió Ft-on a két laktanyát, nem kerül többségi tulajdonba, mi vagyunk a többségi tulajdonosok és a későbbi értékesítésből a városnak vannak jelentősebb bevételei. Egyébként az ÁPV Rt 98%-os tulajdonos maradna és a bevételekből 98%-ban az állam részesülne és nem a város. A városnak csak a neve lenne. Ilyen alapon viszont meg lehet mondani az ÁPV Rt-nek – és ez tárgyalás kérdése – hogy kérem, ennek a laktanyának az értéke minden egyéb kármentesítéssel együtt 100 millió Ft, azon az értéken behozza, a mi tulajdonrészünk 700 millió Ft, vagy 800 millió Ft, gyakorlatilag mi nyolcszoros tulajdonosi többségben vagyunk és a végső haszon nyolcszoros mértékben, nyolcszor nagyobb mértékben az önkormányzatnál csapódik le és nem az ÁPV Rt-nél.
Én úgy vélem, nekünk ebben az irányban kellene gondolkodni és akkor ezzel a technikával ténylegesen a város tulajdonába kerülne a laktanya, nem pedig csak szóban, ahogy a mostani 3 millió Ft-os kft-be az ÁPV Rt apportálna. Én úgy vélem, hogy gondoljuk ezt végig, nem muszáj ma dönteni ebben a kérdésben és a kft-t létrehozhatjuk, de teljesen felesleges, egy alapító okirattal akár, de legyen teljesen pontosan körülírva, hogy mekkora annak a törzstőkéje, mik vannak benne és hogyan és ebbe apportáljon az ÁPV Rt. Akkor a mi többségünk ezzel biztosítva van és az állam is tudja, vagy Medgyessy úr is tudja azt az ígéretét teljesíteni, hogy az önkormányzatnak tulajdonba adja ezeket a laktanyákat. Én ebben az irányban gondolkodnék és kérem képviselőtársaimat, hogy ezt fontolják meg.
Tüttő István: Nem kívánok túl hosszan cáfolatokba bocsátkozni, de a következőre azért felhívnám a figyelmét Kiss úrnak. Mind a két ingatlant csak hivatalosan, szakértő által felértékelt értéken lehet apportálni. Mind a két ingatlan után ÁFÁ-t kell fizetni. Gondolja el, hogy 250 millió Ft-ot le kellene pengetnünk itt abban az esetben, amilyen számokat mondott, azt vissza is lehet igényelni, de csak annak függvényében, ahogy majd az ügymenet bonyolódik, tehát folynak majd az üzleti tevékenységek. Én azt hiszem, hogy ez egy gondolati játéknak jó, de megítélésem szerint a gyakorlatban ez most nem igazán vitelezhető ki.
Tarnóczky Attila: Az én tapasztalataim szerint, amiket szereztem országszerte, a munkahelyteremtés nem arról szól, hogy melyik önkormányzat, vagy földeladó cég mekkora bevételre tesz szert a munkahelyteremtés révén, hanem fordítottjáról, hogy milyen kedvezményeket kell adni azoknak a cégeknek, amelyek oda hajlandók letelepülni. Én olyan megoldást támogatni, amelynek az eredménye arról szólna, hogy a tulajdonosok veszekednek a hasznon, igazából nem tudok. Önkormányzati képviselőként ebben az esetben a város számára magam úgy gondolom, nem kellene hasznot igényelni. A hasznunk nekünk az lenne – nem az önkormányzatnak, hanem a városnak – hogy oda cégek betelepülnek és munkát adnak. Ez egy busás haszon, csak látnám a nyomát ennek.
Dr. Fodor Csaba: Valóban gondolati játéknak jó volt az, amit Kiss képviselő úr elmondott, de óvok mindenkit attól, hogy ezt tovább gondolja. Ha ma ezzel a kérdéssel foglalkoznánk, akkor mindenkinek szíves figyelmébe ajánlom a társasági törvény azon rendelkezéseit, miszerint, ha valaki apportot betesz és mondjuk 6-800 millió Ft-ot, akkor ez a 6-800 millió Ft a törzstőke 75%-át képezheti, 30%-ot cash-be mellé kell rakni és egyből. Azt gondolom nincs is értelme erről tovább beszélni, tehát marad a 3 millió Ft-os szűken, de realitás.
Cserti Tibor: Kíváncsian végighallgattam mindenki felszólalását, bár még Birkner kollégám hátra van, Őt is szeretettel várom majd a témában, de kezd őszintén szólva a türelmem fogyni. Mindenki tisztességesen elmondta, hogy milyen taktikai anyagról van szó. Egy picit szomorúan hallgattam Kiss László képviselőtársamat jól felkészült képviselőnek tartottam a mai napig is, de a bizottsági ülések arra valók, hogy kitárgyaltuk az összes ilyen aggályt és egyhangúan ott elindultunk egy irányba. Ez az anyag nem kell, hogy szóljon se többről, se kevesebbről. Egyébként, amit a Kiss László kollégám elmondott, azt a Böröcz Zoltán előtte egyébként felvázolta alternatív lehetőségként, magába foglalja. Akkor itt tényleg nyilvános fórumon kelljen egymást kioktatni arról, hogy milyen következménnyel járhat egy apport, meg adó, meg az egyéb összefüggéseket? Ezért ügyrendi kérdésként azt mondom, Birkner képviselőtársam szóljon még hozzá és zárjuk le a témát. Egy apró dolgot. Tényleg az önkormányzati terület- és településfejlesztés-szemlélet kérdése és módszergyakorlat kérdése. Én komolyan mondom és osztom Tarnóczky képviselő úr véleményét, hogy nem kell attól félni, bármilyen tulajdonviszonyok mellett a T. befektetők, legyen az az ÁPV Rt, ha Ő a sajátos tulajdonos, befektetőként megjelenik és utána uram bocsá mondjuk többségi tulajdonosként el akarja adni a területét. Adja el, teremtsen foglalkoztatottságot, mert áttételes haszna úgy is az önkormányzatnál csapódik le. Akkor is a sajátos eszközeink megvannak ennek a koordinálására, együttműködésre, szabályozásra, ezek a településrendezési és a nyilvánvalóan hatósági eszközök és nyilvánvaló bizottsági együttműködési szakasz.
Most én azt mondom, hogy tényleg sokat beszéltünk erről a taktikai anyagról, ezt kb. 10 perc alatt letárgyaltuk bizottsági szinten és énszerintem indokolatlan többet foglalkoznunk ezekkel a kérdésekkel és elfogadásra jó szívvel ajánlom.
Birkner Zoltán: Én gyakorlatilag megint csak örülök annak, hogy most azért ezt egy kicsit tisztességesebben kezdjük el kitárgyalni, mint ahogy Cserti úr mondta, hogy szavazzuk meg 10 perc alatt. Lehet, hogy igaza van, egyébként és a végeredmény az lesz, amit Ön mondott, de csak emlékeztetni szeretném Önöket, mi hány órácskát is töltöttünk azzal a barátságtalan konzorciumi szerződéssel, amit annak idején próbáltunk összehozni? Mi lett annak a végeredménye? Biztos, hogy azt annak idején elég jól végigtárgyaltuk-e az első pontban, amikor kellett ezzel foglalkozni, hogy aztán másfél év után gyakorlatilag fej lehajtva kelljen kilépni abból a konzorcium megállapodásból? Azért ne felejtsék el, tudom most azt mondják, hogy ennek a kft-nek a létrehozása egyenlőre semmi másról nem szól, mint 3 millió Ft-os költségről, ezt még a maga nevében el is fogadom egyébként, hiszen végül is csak egy lehetőséget ajánlunk fel, vagy mutatunk fel az ÁPV Rt irányába. Akkor most megint két dolgot megkérdezek. Miért olyan nagy gond az, hogy ha – elolvastam az anyagot, tehát most nehogy válaszoljanak rá – hogy ha kht formájában meglévő tulajdoni hányaddal történik ugyan ennek a beillesztése. Amellett tudom, hogy nonprofit és vissza kell fordítani és stb. Mi is a valós célunk nekünk ezekkel a területekkel? Mert ugyanis most is kht-ban halmozódott fel ez a tulajdon, most akkor, illetve a kht-nak annyi a feladata, hogy szervezze a befektetőket és a beruházókat. Én nem félek azért annyira ettől a megoldástól, illetve meg szeretném kérdezni, hogy ha ingyen megkapnánk a területet és tudom, hogy az 5 év kötöttség, meg mindaz ami le van írva az anyagba, annak a lehetőségét nem rejti magába, hogy akkor esetleg ingyen bérleménybe mondjuk ezeket a területeket ki lehet adni? Csak azért kérdezem, mert van 45 hektár saját Ipari Park területünk. Most még egyszer elmondom. Van 45 hektár saját területű Ipari Park területünk, ahova tudunk mindenféle formában egyébként letelepíteni beruházót. Jött? Nem jött. Ezzel szemben van egy 55 hektáros két laktanya terület, amit valamilyen formában azért jó lenne megkapnunk és legideálisabb azért azt valljuk be mindannyian magunknak, pillanatnyilag az lenne, hogy ezt ingyen kapnánk meg, méghozzá tulajdonba. Akkor most itt van a kérdés, hogy valójában ennyire fontos ez az 55 hektár mondjuk 5 esztendeig? Vagy nem lehetne más formát találni? Azért kérem, hogy inkább még beszéljünk erről, mert egyszer azt gondolom, hogy hoztam egy rossz döntést. Lehet, hogy az utolsó hónapokat rúgjuk, de nem szeretnék még egyszer rossz döntést hozni, hogy mondjuk a következő képviselőtestület azzal kezdje, hogy a rossz döntésünket próbálja helyrehozni.
Cserti Tibor: Szeretnék válaszolni Birkner Zoltán képviselőtársamnak. Gyakorlatilag nem voltál ott képviselőtársam bizottsági ülésen. Nem ilyen egyszerű a kérdés, mert ez az út, amit Te vázoltál föl, jogi további buktatókkal terhelt, amit nem szeretnék itt részletezni, mindenki tudja. Azért kell bizottsági ülésekre tényleg időben odaérkezni – és most elnézést kérek, nem megsérteni akartalak – mert utána annak van egy végeredménye, ennek az előzménynek az ismeretében és jó szívvel a bizottságok azért ajánlották ezt elfogadásra és most pont.
Marton István: Böröcz képviselőtársamnak azzal a mondatával tökéletesen egyetértek – valahogy így hangzott – hogy ne legyünk bent a nagy tulajdoni hányaddal. A városnak, ha mondjuk kft-t csinálnánk, a 3 millió Ft-os törzstőke az gyakorlatilag semmit sem jelentene a tulajdoni hányad szempontjából, de én azért kértem szót, mert itt az anyag első oldalának a 2. pontjának a középső bekezdése tartalmazza a lényeget, csak fordított értelmezéssel, mint ahogy írva vagyon. Ami azt jelenti, hogy a kht-ba történő apportálás esetén a kht-ban keletkezett adózott jövedelmet a tulajdonosok nem tudják a társaságból kivenni, azt a non profitság miatt kötelezően vissza kell forgatniuk. Én úgy gondolom, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Városnak erre kéne törekedni és azt kell, hogy mondjam, hogy ez az elképzelhető legnagyobb előnye a városnak. Aztán ezt a játékot lehet nagyon finoman folytatni. Mi a mi 45 hektárunkkal úgy mellesleg azt csinálunk amit akarunk, abból annyit vehetünk ki, amennyit akarunk, az Állam meg nem tud mást tenni, mint itt hagyja a vagyonát nálunk, amit mi mindig-mindig előbbre viszünk és lehet, hogy a vége az, hogy ötezer munkahely. Én azt hiszem, hogy kapitális hiba lenne nem a kht-ba bevinni azt, amit az ÁPV Rt adni akar.
Tüttő István: Azt hiszem elhangzott már, hogy a kht-ba azért nem tudja apportálni, mert a kht ágazati minisztériumi felügyelet alá tartozik és ugye az ÁPV Rt pedig úgy nem fogja ezt megtenni, hogy átadja a vagyont egy minisztériumnak, hiszen Ő a kincstári vagyon kezelője, ez nem kezelhető. A kft-k azok a gazdasági társasági formák, amellyel Ő, hogy úgy mondjam együttműködési szerződést köthet.
Dr. Csákai Iván: Csupán annyit, hogy Böröcz képviselőtársam volt tavasszal, aki felolvasta az MSZP-nek a nyilatkozatát, hogy átadják az önkormányzatnak a két laktanyát. Átadásra kerül, minden megkötés nélkül. Ez így volt. Jelenleg pedig ott van, hogy tulajdonképpen Nagykanizsáé lesz annyiból, hogy Nagykanizsán marad, de a nagykanizsai önkormányzatnak semmi köze hozzá tulajdonképpen hál’ Istennek. Csak nem kell elfelejteni, hogy ugyanazok a dolgok visszaköszönnek, amit fél évvel ezelőtt figyelembe kellett volna venni és nem kellett volna azokat a nyilatkozatokat, jó, választás volt. Elhiszem. Ugyanúgy nem fogjuk megkapni a laktanyákat ingyen, mint akkor nem kaptuk meg.
Tüttő István: Én úgy tudom, hogy az elmúlt Kormány egyetlen alkalommal sem vetette fel a kérdést, hogy apportálás, alakítsunk egy kht-t, vagy egy kft-t, mert szeretné apportálni a laktanyákat. Nem hangzott el ilyen.
Kiss László: Én visszatérnék az előkészített anyag, előterjesztés első pontjára, amely a térítésmentes átadásról értekezik és ebben bent van, hogy 5 évig, ha az önkormányzat megkapja, tulajdonba kapja ezeket a területeket, 5 évig nem adhatja el. De 5 évig ő tulajdonos, iparfejlesztési célokat megvalósíthat vele, amit vállalnia is kell, garantálnia is kell, viszont 5 év után az önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy ezeket a területeket azoknak a beruházóknak, akik 5 évig ezt a területet az önkormányzattól bérelték, egy jelképes összegért, akár 100 Ft-ért is négyzetméterenként odaadja. Annak a 70%-át nagyon szívesen befizetjük az Államnak, akkor tényleg az van, hogy az önkormányzatnak nincs haszna belőle, csak az a haszna, hogy a nagyon olcsó telekért özönlenek ide a befektetők és ezen keresztül valóban ipart fogunk tudni telepíteni. Ezen a variáción kell gondolkodnunk. Én azt hiszem ez az, ami távlatilag nekünk a laktanya területén lehetőségeket biztosít és valóságos megkapást, tényleges tulajdonba kapást, mellette megvan a 45 hektár saját tulajdonú területünk, amivel azt csinálunk, amit akarunk, de 5 év múlva ez gyakorlatilag egy óriási lehetőséget jelent a városnak. Erre, mint ahogy már volt rá példa, kötöttünk mi előszerződéseket, erre is lehet előszerződést kötni.
Én úgy gondolom, hogy ezeket a dolgokat, ezeket a variációkat mind végig kell gondolni, és utána kell dönteni ezekben a kérdésekben, nem elhamarkodottan 24 órán belül még egyszer hangsúlyozom.
Tüttő István: Lezárom a vitát. Tisztelt képviselőtársaim, akkor döntsünk a határozati javaslatokról. Tarnóczky úr javasolta, hogy a 6. pontot csatoljuk az 1-hez és a kettő együtt jelentse és 2003. január 31. lenne a határideje. Kérem, szavazzunk először a módosítóról.A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Ezek után kérem az 1-ről a döntésüket, értelemszerűen, hogy a Tarnóczky úrét ehhez csatoltuk.A közgyűlés 17 szavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 2. számú határozatról a szavazataikat.
A közgyűlés 18 szavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.
Tüttő István: 3. számú határozatról kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 16 szavazattal és 6 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 4-ről a szavazatot.
A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 4. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem az 5. számú határozati javaslatról a döntést.
A közgyűlés 18 szavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslat 5. pontját elfogadja.
Tüttő István: A fedezetéről kell még dönteni.
Röst János: Arra kérném a polgármester urat, hogy a név módosításáról szavazzunk, nehogy kimaradjon.
Tüttő István: Még szavaznunk kell, mert módosító indítvány hangzott el. Én elfogadtam, de még egyszer, hogy tudják. Nagykanizsai Régió Ipari Park és Logisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság. Kérem, szavazzunk erről.
A közgyűlés17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: A 3 millió Ft. A piacterület értékesítés nem szerepel a költségvetésben, tegyük rá. Maradjunk abban, hogy a költségvetésben nem szereplő ingatlanértékesítésből megoldjuk. Kérem szavazzunk és megnézzük, hogy a Kht-nál lehet-e még valamilyen átcsoportosítást végezni, de ezt nem mondtam biztosan, hogy lehet. Szavazzunk!A közgyűlés 16 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
235/2002.(IX.3.) számú határozat
1.
a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a volt Kossuth és Gábor Áron laktanyák ÁPV Rt-vel történő közös hasznosításának céljából Kft-t alapít 2002. szeptember 5-től az előterjesztéshez csatolt Alapító Okirat szerint.
Felkéri a polgármestert, hogy az alapító okiratot a Zala Megyei Bírósághoz cégbejegyzés céljából nyújtsa be. (melléklet)
Határidő: 2002. szeptember 6.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Schmidt László ügyvezető)
b.) Az ÁPV Rt amennyiben a volt Kossuth és Gábor Áron laktanyákat 2002. december 31-ig nem apportálja be a Kft-be, úgy a Kft. végelszámolását kezdeményezni kell.
Határidő: 2003. január 31.
Felelős : Schmidt László ügyvezető
2. A Kft feladatait az önkormányzattal megállapodásban rögzíti. A megállapodás tervezetet a közgyűlés 30 napon belül kéri megtárgyalásra benyújtani.
Határidő: 2002. október 6.
Felelős : ügyvezető
3. A Kft ügyvezetőjéül Schmidt Lászlót nevezi ki. Az ügyvezetői megbízatás a kinevezéstől egy évig érvényes. Az ügyvezető bármikor visszahívható.
Az ügyvezető a Kft-ben betöltött beosztásáért és végzett tevékenységéért díjazásban nem részesül.
4. A Kft könyvvizsgálójául a Pannonconsult Kft-t (Nagykanizsa, Teleki u. 19., MKVK: 000762) választja.
5. A Kft elhelyezésére az önkormányzat a Nagykanizsai Gazdaságfejlesztő Kht székhelyét (Nagykanizsa, Király u. 47.) jelöli meg.
6. A Kft alapításához szükséges 3 millió Ft törzstőke forrása a költségvetésben nem szereplő ingatlanértékesítés.
Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 17.40 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)
Kmf.
|
|
Tüttő István |
|
|
polgármester |
| 2002. szeptember 10. |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. szeptember 10-én (kedd) 9.00 órakor tartott soros üléséről.
Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme
(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)
Jelen vannak: Balogh László, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.
Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Dr. Papp Judit osztályvezető, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Burján Emese kabinetvezető, Kulbencz Ferenc osztályvezető, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Dr. Szűcs Marianna irodavezető, Szamosi Gábor irodavezető, Tóthné Krémer Mária irodavezető, Dr. Müller János irodavezető, Hári László irodavezető, Gerencsér Tibor külkapcsolati referens, Anekné Grabant Márta szervezési ügyintéző, Schmidt László ügyvezető, Somogyi Ottó irodavezető, Kámán László intézményvezető, Gőcze Gyula intézményvezető.
Megjelentek: Szalabán Attila a Zalai Hírlap munkatársa, Dukát Éva a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa.
Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Megkezdjük a mai napra
kitűzött feladataink végrehajtását, amennyiben Önök egyetértenek azzal,
hogy a közgyűlés tárgyalja a napirendeket.
Köszöntöm kedves vendégeinket, a média képviselőit, a Polgármesteri Hivatal
dolgozóit és kedves képviselőtársaimat. Kapcsolják be gépeiket, kontrollálják,
hogy működőképes-e! Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele
jelen van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom
Önök megkapták a javasolt napirendi pontokat. Szeretném jelezni, hogy a
meghívóban nem szereplő előterjesztés is javaslatba kerül. A kiosztásra
került anyagot szeretném felvetetni. Javaslat a közalkalmazotti bérrendezéssel
kapcsolatos teendők végrehajtására – ez egy kötelező feladvány számunkra.
Kérem, hogy a napirendre vétel kapcsán szavazzunk ebben az ügyben.
A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Most hívott fel a Cserháti igazgatója, hogy
nagyon kéri, hogy a miskolci egyetemmel kötendő együttműködési megállapodást
mindenképpen tárgyaljuk. Én azt mondtam, hogy anyag sincs előttünk. Kérése
volt, hogy ő idehozza, hiszen ma este valószínűleg késő estig ülésezünk.
Kérem, döntsék el, hogy napirendre tűzzük-e, mert a mi hozzájárulásunk nélkül
ő nem írhat alá megállapodást ez ügyben.
A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Önök kaptak kiegészítőket is. Remélem mindenki részére eljutott. Van még egy napirendi pontunk: Együtt Kiskanizsáért Civil Szervezet kérése, amelyet a bizottságok megtárgyaltak és kérném, hogy a tárgyalása kerüljön ide. Nem tudom milyen oknál fogva kimaradt a javasolt sorrendből. Kérem, szavazzunk erről!
A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: A logikai sorrend miatt a következőt javaslom. Legalábbis most úgy tűnik, hogy ez lenne az ésszerűbb sorrend, hogy a 7. napirendi pont helyére a 9. számú kerülne, amely tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város likviditási helyzetéről. A 8. számú napirendi pont lenne az eredeti 7. és a 9. számú lenne az ÁSZ jelentéssel kapcsolatos. Ez lenne akkor a sorrend.
Budai István: Én azt javasolnám, hogy a 7. és a 9. napirendi pontokat vonjuk össze. Megítélésem szerint ez összetartozik és a Pénzügyi Bizottság is nagyjából összemosta ezt a két témát. Én úgy gondolom, hogy ezen érdemes lenne elgondolkodni, hogy együtt tárgyaljuk a költségvetés módosítást a likviditást.
Tüttő István: Elfogadom én a javaslatot, de szavazzunk róla.
A közgyűlés 17 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy felhívott engem Tóth
Árpád úr, aki a hulladékgazdálkodással kapcsolatos témakörhöz fog érkezni
Budapestről és az volt a kérése, hogy neki még délelőtt vissza kell utaznia,
mert délután egy olyan tárgyalása lesz, amely éppen a mi érdekeinkkel is
összhangban van. Elmondása szerint találkozik az EU-s bizottsággal, aki
a tendert is meghirdette. Megkérem, hogy fogadjuk úgy el, hogy amikor ő
megérkezik, azt követően tárgyaljuk meg a napirendi pontját.
Ugyanakkor érkezett egy kérelem a Muhoray Árpád úrtól, aki szintén azt kérte,
hogy délelőtt folyamán tárgyaljuk még meg a tűzoltó parancsnoki beosztása
kiírt pályázattal kapcsolatos napirendi pontot, mert neki is délután elfoglaltsága
van. Ez pedig a 23. napirendi pont az első az ún. zárt ülések közül, de
nem fognak zárt ülést kérni. Ezekről szavazzunk még és azt követően szavazunk
a napirendi pontokról.
A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Dr. Csákai Iván: Két kérdést szeretnék feltenni. A kérdésem témája a régi piaccal kapcsolatos az egyik, a másik az ÁPV Rt-vel történt tárgyalással kapcsolatos. Ezen kívül – írásban nem tudtam beadni, hiszen nem olyan régen volt a lakossági fórumom – interpellációt szeretnék szóban előadni az Attila utcai Touring hotellal kapcsolatban, a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban és az 5. választókörzetben a közbiztonsággal kapcsolatban.
Kelemen Z. Pál: Először a napirendhez az eddigi gyakorlatunknak megfelelően kérném azt, hogy a 19. számú napirendi pontot – Arany Óvoda ügye – vegyük előre, ugyanis vendégeink vannak a témában és ne várakoztassuk meg őket.
A második. Bicsák Miklós képviselőtársam hivatalos elfoglaltsága miatt ma Budapesten tartózkodik – igazoltan van távol – megkért, hogy a nevében két kérdést tegyek fel polgármester úrnak. Az egyik kérdés az Űrhajós utcai járda problémához kapcsolódik, a másik kérdés a palini iskola és óvoda konyhájához. Kérem biztosítson lehetőséget, hogy elmondhassam.
Tüttő István: Természetesen, akadálya nem lehet.
Dr. Horváth György: Egy kérdést szeretnék feltenni a Cseke-hagyaték ügyében.
Röst János: Napirend előtt szeretnék 2 percre szót kérni nemzeti ünnepünk tárgyában, valamint szeretnék kérdést feltenni jegyző asszonyhoz a képviselők vagyonbevallása ügyében.
Kiss László: Interpellációt szeretnék előadni a Csengery úti Ligetvárosi közlekedési viszonyok és a gyalogátkelőhely létesítése tárgyában.
Tüttő István: Több észrevétel nincsen. Kérem, szavazzunk a napirendi pontokról. Kelemen Z. Pál úr pedig javasolta, hogy hozzuk előre az Arany János úti Óvoda napirendi pontját 4-nek. Kérem, szavazzunk róla!
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Nem a magam védelmében azt kérdezném, hogy a polgármesteri tájékoztatót a végére tennénk, akkor érzésem szerint délelőtt még érdemi napirendeket tudnánk megtárgyalni, mert ezzel sok idő el fog menni.
Kelemen Z. Pál: A polgármesteri tájékoztató mellékleteként számos olyan kérdés van, amelynek megtárgyalása nem maradhat a végére. Ezért az lenne a javaslatom, hogy a déli szünet után az első napirendi pont legyen a polgármesteri tájékoztató.
Tüttő István: Nekem mindegyik megfelel. Nekem az is jó,
ha először tárgyaljuk. Akkor maradjon úgy, ahogy van. A vendégek addig várnak,
megismerik a polgármesteri tájékoztatót.
Szavazzunk, vegyük úgy, hogy nem mondtam semmit. Kérem szavazzunk a napirendi
pontokról!
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja:
Napirendi pontok:
1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
2. Interpellációk, kérdések
3. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendeletének módosítására (írásban)
Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző
4. Az Arany óvoda életveszélyességének megszüntetése (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
5. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokának kinevezésére (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
6. A Nagykanizsa Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságának pályázata 1 db ATEGO 1528 AF/36 4x4 TLF 4000 típusú Mercedes gépjárműfecskendőre (Mercedes alváz, 4000 literes víztartály. Rosenbauer szivattyú, szakfelszerelésekkel teljesen felmálházva) a BM 5/2001. Utasítása a hivatásos és önkéntes tűzoltóságok műszaki-technikai fejlesztéséről, szakmai programjának kialakításáról szóló pályázat felhívásra (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
7. Javaslat önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára (írásban)
Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző
8. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a nyugdíjasok elhelyezésére épült bérlakások bérletéről szóló 36/1997.(XI.4.) számú rendeletének módosítására (ír.)
Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök
9. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2002. évi költségvetésének I. félévi végrehajtásáról (írásban)
10. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetésről szóló 14/2002.(II.13.) számú rendelet módosítására (írásban)
Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város likviditási helyzetéről a 2002. szeptember 1. és december 31. időszakban (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
11. Tájékoztató a komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakításáról (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
12. Előterjesztés Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzése keretében az Állami Számvevőszék által lefolytatott vizsgálat javaslatai szerinti intézkedési tervéről (írásban)
13. Javaslat a Kanizsa Uszoda Kft. tőkeemelésére (írásban)
14. Az INVORG RT szerződése felmondásból adódó elszámolási kérdések (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
15. Az Okmányiroda működtetése tárgyában a Belügyminisztériummal fennálló együttműködési megállapodás módosítása (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
16. Javaslat a BURSA HUNGARICA Önkormányzati ösztöndíj pályázati rendszerhez való csatlakozásra (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
17. Tájékoztató a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum pályázati eredményéről, eddigi tevékenységéről (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
18. Tájékoztató a lakosság egészségi állapotáról (írásban)
Előadó: Dr. Buzás Judit ÁNTSZ főorvosa
19. Nagykanizsa, Kisfaludy u.-Csány u.-Szemere u.-Ady u. által határolt tömb rendezés alá vonása (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
20. Javaslat a közalkalmazotti bérrendezéssel kapcsolatos teendők végrehajtására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
21. Együtt Kiskanizsárt Egyesület kezdeményezése (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
22. Kiss László képviselő önálló indítványa a mezőőri szolgálattal kapcsolatosan (írásban)
Előadó: Kiss László képviselő
23. Javaslat a Nagykanizsa, Király u. 31. szám alatti ingatlan problémájának rendezésére (ír.)
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
24. KÖGÁZ Rt tulajdonában lévő Sporttelep adásvétele (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
25. Két Gál Bt vételi ajánlata a Thury Laktanya porta és fogadó épületére (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Nyílt ülés
26. Tájékoztató a hajléktalan ellátásról (írásban)
Előadó: Dr. Baracskai Józsefné megyei titkár Magyar Vöröskereszt Zala Megyei titkár
27. Miskolci Egyetem együttműködési megállapodása (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
28. A településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanokat érintő elővásárlási jogról szóló többször módosított 2/1999.(I.26.) számú rendeletének módosítása elővásárlási jog gyakorlása (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármesterZárt ülés
29. Javaslat a "Fasori dűlő" ügyének rendezésére (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
30. Javaslat a szanálási területről elhelyezett önkormányzati bérlők kijelölésére (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
31. Fellebbezések (írásban)
Napirend előttRöst János: Napirend előtti hozzászólásom témája az október 23-i nemzeti ünnepünk. Azt szeretném elmondani, hogy tekintettel arra, hogy október 20-án lesznek a választások és 23-án még az új testület nem állt fel a régi pedig már nem lesz érvényben arra kérném polgármester urat, hogy a Kanizsán lévő pártokat, civil szervezeteket hívja össze és ennek az egyeztetését folytassa le, hogy méltó módon tudjunk ünnepelni. Nem szeretném azt, hogy ebben a pár napban olyan esemény alakuljon ki, ami méltatlan lenne a város történetéhez.
Tüttő István: Napirend előtt más nem kívánt szólni. Engedjék meg, hogy egy kérésnek eleget téve ismertessek Önökkel egy körlevelet, amennyiben írásban nem találkoztak vele. Ha igen, akkor csak azért olvasnám fel, hogy a TV nézők is tudják.
Nekem címezve, de természetesen a körlevél az Kedves Barátunk megszólítással kezdődik.
„Egy közös ismerősünk/barátunk bajban van. Segíteni szeretnénk rajta. Ez az ismerősünk a Szoliva család a Szoliva gyerekek.
Gyűjtést szervezünk számukra, amely apropóját egy jótékonysági hangverseny adja 2002. szeptember 27-én 18.00 órakor a Batthyány Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola aulájában.
Gábor, a családfenntartó érthető okokból nehezen akarja elfogadni a pénzbeli segítséget, amelyre tudjuk jól, éppen szeptemberben van a legnagyobb szükség. Éppen ezért a pénzgyűjtést előtte rejtve, személytelenül szeretnénk megvalósítani. (Vegyük úgy, hogy ő nem nézi az adást) Az összegyűlt összeget Fliszár Károly plébános úr fogja eljuttatni Gábornak.
Nemcsak a pénzbeli támogatás a fontos, talán még fontosabb, hogy a Szoliva-gyerekek érezzék, hogy milyen sok kanizsai szereti őket, amely szeretet talán – a pénznél is jobban – segít átvészelni a remélhetőleg kezdeti nehézségeket.
Ne hagyjuk elveszni ezeket a szeretetreméltó és tehetséges gyerekeket!
27-én éljük át együtt a segíteni tudás, az önzetlen ajándékozás örömét, amelyhez hozzásegítenek a Nagykanizsai Ifjúsági Vonószenekar és az Orff Ütősegyüttes svájci turnéjának legszebb darabjai, a gimnázium Virág Benedek Ifjúsági Vegyeskara, Zsolt táncosai.
Kérem, adják tovább ezt a meghívást minden segíteni, adakozni kívánó kanizsainak! Baráth Zoltán”
1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Önök írásban megkapták, kaptak hozzá kiegészítőt, kettőt is. Kérdezem van-e észrevételük? Úgy látom nincs, a vitát lezárom.
Kérem, szavazzunk az 1. számú határozati javaslatról.
A közgyűlés 13 szavazattal és 2 ellenszavazattal a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 2-ről a határozatot.
A közgyűlés 13 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 3. számú határozatról a szavazatukat.
A közgyűlés 13 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 3. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 4. számúról a szavazást.
A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 4. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem az 5-ről a szavazatukat.
A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 5. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 6-ról a szavazatukat.
A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 6. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 7-ről a szavazatukat.
A közgyűlés 13 szavazattal és 2 ellenszavazattal a határozati javaslat 7. pontját nem fogadja el.
Tüttő István: A 8. pontról kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 14 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 8. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 9-ről a szavazatukat.
A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 9. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 10-ről a döntésüket.
A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 10. pontját elfogadja.
Tüttő István: 11-ről kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 ellenszavazattal a határozati javaslat 11. pontját nem fogadja el.
Tüttő István: 12-ről kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 15 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 12. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 14-est, de ez a) és b) változat. Az elírás, akartam is mondani, hogy természetesen nem fogunk 18 millió Ft-ot fizetni.
Kérem az a)-ról a szavazatukat.
A közgyűlés 5 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslat 14. pontjának a) változatát nem fogadja el.
Tüttő István: Kérem a b)-ről a szavazatukat.
A közgyűlés 9 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslat 14. pontjának b.) változatát nem fogadja el.
Tüttő István: Marad a pereskedés. A 15-ről kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 15 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 15. pontját elfogadja.
Tüttő István: A 16-ost kérem. Ez is egy kiegészítés. A lakásprogram megvalósításához terhelési tilalmat kell bejegyezni az OTP-nek. Kérem, fogadjuk el, mert másképp nem megy.
A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 16. pontját elfogadja.
Tüttő István: Most kérem az eredeti 13-ról a szavazatukat.
A közgyűlés 13 szavazattal és 2 ellenszavazattal a határozati javaslat 13. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
236/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése1. a 163/a-g/1994.(XI.24.), a 314/4/1998.(XI.24.), 379/2/1999.(XII.21.), a 135/1/2000.(IV.25.), a 446/1/2000.(X.19.), 489/4/2000.(XI.28.), a 61/10/201.(III.6.), a 81/1,4/2001.(IV.3.), a 90/2001.(IV.3.), a 186/2001.(VI.5.), a 227/14/2001.(VI.26.), a 231/2001.(VI.26.), a 317/2/2001.(IX.11.), a 319/2001.(IX.11.), a 434/2001.(XI.27.), a 435/2001.(XI.27.),az 503/17/2001.(XII.18.), a 6/3/2002.(I.15.), a 14/2002.(II.5.), a 20/2002.(II.5.), a 22/2002.(II.5.), a 26/3/2002.(II.5.), a 30/2/2002.(II.5.), a 37/2/2002.(II.5.), a 40/1/2002.(II.5.), az 51/2002.(II.26.), a 65/2002.(II.26.), 66/5/2002.(II.26.), 69/1,2/2002.(II.26.), a 84/2002.(III.26.), a 85/2002.(III.26.), a 86/2002.(III.26.), a 87/2002.(III.26.), a 88/2002.(III.26.), a 89/2002.(III.26.),a 99/2002.(III.26.), a 129/31/2002.(IV.30.), a 131/2002.(IV.30.), a 139/2/2002.(IV.30.), a 142/2002.(IV.30.), a 143/1-5/2002.(IV.30.), a 154/5,6,7,8,10,13,15,16,19/2002.(V.30.), a 157/8/2002.(V.30.), a 158/1-5/2002.(V.30.), a 163/2002.(VI.5.), a 164/2002.(VI.5.), a 166/2/2002.(VI.5.), a 167/2/2002.(VI.5.), a 169/4/2002.(VI.5.), a 189/1/2002.(VI.12.), a 190/2002.(VI.12.), a a 194/1/2002.(VII.2.), a 199/2002.(VII.2.), a 201/2/2002.(VII.2.) és a 207/10,12,14,16/2002.(VII.2.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja.
2. a 379/1999.(XII.21.) számú határozat 2-es pontjának 1-es bekezdését hatályon kívül helyezni.
3. a 81/5/2001.(IV.3) számú – a nem lakás célú bérlemények hasznosítására vonatkozó - határozatát hatályon kívül helyezi.
4. a 189/2001.(VI.5.) számú – a szabadhegyi ingatlan vásárlásra vonatkozó - határozatát hatályon kívül helyezi.
5. a 155/2002.(V.30.) számú – önkormányzati tulajdonú Kft-k, Kht.-k 2002. évi költségvetési működési célú támogatások ÁFA tartalmának felülvizsgálatára vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. november 30-ig meghosszabbítja.
6. a 156/5/2002.(V.30.) számú – Kanizsa Újság további működésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. december 31-ig meghosszabbítja.
7. felhatalmazza a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Szepetneki utcában értékesített építési telkek tulajdonviszonyának rendezése ügyében.
Azon tulajdonosokkal, akik az ingatlant nem építették be, kísérelje meg a peren kívüli megállapodást az eredeti tulajdoni állapot ingatlan-nyilvántartásban történő helyreállítása érdekében.
Amennyiben ez nem vezetne eredményre, úgy az eredeti állapot helyreállítása érdekében pert kell indítani a tulajdonosok ellen.
Határidő: 2003. március 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
8. indokoltnak tartja, hogy az EU jogharmonizáció keretében várható jogi szabályozás alapján az építési és bontási hulladékok kezelésének, környezetkímélő hasznosításának lehetőségei Nagykanizsán is megteremtődjenek.
Ennek érdekében gondoskodni kell arról, hogy
· a város településszerkezeti terve tartalmazzon alternatív megoldási javaslatot a feladatra,
· a nagytérségi hulladékkezelő és hulladéklerakó rendszer megvalósítása során, illetve a regionális hulladéklerakó építés beruházás további funkcióbővítő pályázati lehetőségei hasznosításával kell a feladat végleges megoldását előkészíteni,
· az átmeneti időszakban a hulladéklerakó üzemeltetőjének és a külterületi utak fenntartójának a bevonásával kell gondoskodni a keletkezett építési és bontási hulladékok ártalommentes elhelyezésének a szabályozásáról, annak megvalósításáról.
Határidő: 2003. június 30. és 2004. június 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József Városfejlesztési Osztály vezetője
NSR Kft ügyvezetője
Gáspár András Via Kanizsa Kht ügyvezetője)
9. az Egyesített Bölcsőde Alapító Okiratát elfogadja. A hatályba lépéssel egyidejűleg a 2/25/2001.(I.23), a 198/2001.(VI.26.) és a 339/2001.(X.2.) számú határozatokkal elfogadott Alapító Okiratot hatályon kívül helyezi.
Határidő: 2002. október 31.
(Operatív felelős: Simánné Mile Éva osztályvezető)
10. a Gyermekünk az Életünk Alapítvány részére az országos mentőállomások hiányzó életmentő műszereinek pótlására, a napi gyógyítási munkához szükséges eszközök vásárlására 10.000 Ft támogatást biztosít.
A támogatás forrása a 2002. évi költségvetés céltartalékában tervezett polgármesteri keret.
Határidő: 2002. szeptember 30.
Felelős : Tüttő István polgármester(Operatív felelős: Dr. Papp Judit osztályvezető)
11. a TERRAJOULE Geotermikus Energiatermelő és Szolgáltató Kft pályázatában megjelölt célt – a geotermikus energia hasznosítását – városfejlesztési céljai között szerepelteti, ilyen tartalmú projektek megvalósításával egyetért.
A város egyes területein a használati melegvíz -, valamint a geotermikus távhőellátás biztosítását megfelelő, egyeztetett feltételekkel lehetségesnek tartja.
Felkéri a polgármestert, hogy a fentiekről a pályázót tájékoztassa.
Határidő: 2002. szeptember 13.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
12. a kedvezményes kamatozású lakáshitel igénybevétele érdekében hozzájárulását adja ahhoz, hogy a
· Nagykanizsa, Dózsa Gy. úti 1841/8 hrsz-ú és a
· Nagykanizsa, Csengery út 117. sz. alatti 3866/10 hrsz-ú ingatlanra jelzálogjog, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyeztetésre.
A jelzálogjog bejegyzése az OTP Rt javára, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom a hitel visszafizetésének időtartamára szól.
Határidő: a hitelszerződés kötés időpontja, de legkésőbb 2002. december 31.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Dr. Papp Judit osztályvezető)
13. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékozatót tudomásul veszi.
Felelős: Tüttő István polgármester
2. Interpellációk, kérdésekDr. Csákai Iván: A kérdések között az első: a régi piaccal mi a helyzet jelenleg, a polgármester úrnak mi az értesülése. Igaz-e, hogy piaci alapú bérlakásépítés fog ott elindulni és alul 1000 m2-es üzletrész. Ezt szerintem az önkormányzatnak támogatni kellene.
A másik kérdés. Az ÁPV Rt-vel történt tárgyalás kapcsán a polgármester úr és a Kft igazgatója kitért-e arra az ÁPV Rt-nél, hogy a helyi vállalkozók felé az önkormányzatnak van kötelezettsége?
Tüttő István: Csákai úr két választ kér. A polgármesteri tájékoztatóban leírtuk, hogy mi a helyzet jelenleg a piactérrel. Az ÁPV Rt-vel kapcsolatban pedig természetesen tájékoztattuk, hiszen ők tudják, hiszen ők adták bérbe ezeket a területeket és tudnak az ún. opciós szerződésről is. Erről most csak ennyit tudok mondani, hogy tudnak róla, hiszen a kérdés így hangzott el.Dr. Csákai Iván: Az interpellációk közül az első. Az Attila utcában a Touring Hotellel kapcsolatos. Ismételten felmerült az, hogy a Touring Hotel környékén nagy a zsivaj, akár hajnali 3 óráig is. Ezt még időnként el tudnák viselni a lakók, de azt, hogy a kitiltott mikrobuszok beállnak tönkre téve a járdát és amikor a mentőre szükség van, a mentő nem tud bemenni az Attila utca 2-be a legszélső lépcsőházhoz. Komolyabban kellene ellenőrizni azt, hogy a mikrobusz ne járjon oda be. Emellett fel kellene kérni a Touringhotel tulajdonosát, hogy a hotel bejárata elé szemétledobót helyezzen el, hiszen egy busz megérkezése után a lakók takarítanak a környéken, mert a buszból kijövő vendégek szétszórják a szemetet. Egész éjszaka nagy a forgalom és ez a lakókat zavarja.
A másik téma a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos. Nagyon jó néven vették, hogy a szelektív edényeket oda kihelyezték. Egyetlen egyet sérelmeztek, hogy nem egy tűzfalhoz, ahol a lakókat nem zavarná, hanem egy ablak alá rakták ki a 3 db edényt vagy nem az Attila utca gyűjtő út szélére a járda mellé. Ráadásul itt egy parkírozóban van ez a gyűjtő edény és amikor kigyújtották, néhány autó veszélyben volt. Nagyon kérem, hogy ott van lehetőség arra, hogy akár a tűzfalhoz, akár a gyűjtő út mellé a járda mellé helyezzék ki ezeket. Amikor leégett, az alátétet otthagyták. Javaslom, hogy mindenki szagolja meg, hogy milyen szaga van ezek után annak az alátétnek. Ott kérik a lakók, hogy az alátétet is vigyék el, mert bűzös.
A közbiztonsággal kapcsolatban szeretném kérni, hogy a polgármester úr kérje meg a rendőrséget, hogy a Péterfy Iskola és Mező Gimnázium kertjében időnként járőrözzenek. Az éjszaka folyamán artikulátlan hangok hangzanak el és reggel gyanús preparátumokat találnak. Felmerül itt, hogy drogozás folyik a Péterfy udvarán. Kérném szépen, hogy vegyék komolyan.
Tüttő István: A Közterület felügyelet is megkapja és a rendőrség is.
Kelemen Z. Pál: Mint már említettem Bicsák Miklós képviselőtársam nevében teszem fel a kérdéseket, illetve az ő kérdéseit teszem fel. Bicsák Miklós képviselőtársam itt ebben a testületben több alkalommal interpellált az Űrhajós utca és a Magyar utca közötti járdaszakasz megépítése ügyében. Ebben a kérdésben döntöttünk és szavaztunk is. Bicsák Miklós kérdése a következő, hogy ez a rész, ahol a lakosság az úttesten jár mert nincs járda áldozatául esik-e a takarékossági programnak, amelynek szükségszerűségét elismeri vagy sem.
A második kérdés. Most közmeghallgatáson Palinban voltunk és ott képviselőtársamnak feltették a kérdést, hogy a Palini Iskola, Óvoda konyhájával mi lesz, ugyanis ennek van egy 8 millió Ft-os költségvonzata a felújításra. Mindnyájan tudjuk, hogy a jelenleg működő iskolát rövidesen az ÁNTSZ bezárja, mert olyan az állapota. A kérdése arra irányul szintén a takarékossági program keretében a megfelelő likviditás elérése érdekében, hogy érinti-e döntésünk a Palini Iskola Óvoda konyháját, illetve milyen megoldást tervezünk abban az esetben, ha ez a konyha a továbbiakban nem működhet?
Tüttő István: Rövid választ fogok adni. Nincsen a költségvetésben erre vonatkozó tétel. Én most csak azt tudom válaszolni, hogy a jövő évi költségvetésben kell arra törekedni, hogy ennek a feladatnak a forrásait megteremtsék. Nem fog áldozatul esni, mert így a kérdést nem is lehet megfogalmazni.
Dr. Horváth György: A Cseke-hagyaték ügyében kérdezek. Akkor a közgyűlés nem fogadta az alapítvány létrehozását, nem fogadta el a pénz felosztását a másik két alapítvány – Kórház és Romlott Vár között. Most már több mint 3 éve múlik el. Nem igaz, hogy ezt nem lehetne megoldani, holott akármelyik megoldás biztos, hogy hasznos lenne és ez lassan azt kell, hogy mondjam, hogy tűrhetetlen állapot.
Tüttő István: Nem tudok rá válaszolni, én egyedül ezt nem tudom eldönteni. A közgyűlés döntése amiről Horváth úr szólt. Kezdeményezni kell ennek az ismételt tárgyalását.
Röst János: Tavaly decemberben képviselői indítványt nyújtottam be a képviselők vagyonbevallása tárgyában, amit a közgyűlés szinte egyhangúlag támogatott. A nyári közgyűlésen megkérdeztem jegyző asszonyt, hogy addig az időpontig képviselőtársaim közül hányan nyújtották be a vagyonbevallásukat. Akkor 6 fő szerepelt a jegyzékben. Most ismét megkérdezném, hogy történt-e változás.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Változás nem történt, de azért mondanám: Balogh László, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László és Zsoldos Ferenc. Ugyanazok, akik voltak.
Röst János: Nem akarok belebonyolódni, hogy mit lehet, mit nem lehet egy közgyűlésben. Én úgy gondolom, hogy ha egy kérdést felteszek, arra adnak egy választ, arra a képviselőnek joga van vagy elfogadni, vagy nem elfogadni, illetve kiegészíteni.
Annyi kiegészítésem lenne, hogy jelenleg eléggé nehezményezem, hogy a 27 fős testületből mindössze hatan vették a bátorságot arra, hogy kitöltsék a vagyonnyilatkozatokat és leadják. Felkérném a két nagy frakció vezetőjét Kelemen Z. Pált és Birkner Zoltán, hogy hassanak oda, hogy legalább azok a képviselők, akik újra indulnak adják le a nyilatkozatukat.
Tüttő István: Egyébként a vagyonnyilatkozat nem rossz gondolat, csak azt nem akkor kell beadni, amikor bezárunk egy ciklust, hanem az elején, mert akkor értelmetlen.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Én csak információként szeretnék annyit hozzátenni, hogy a választásokat követően az a képviselő-jelölt, aki megválasztásra kerül az október 20-i választásokon meghatározott időponton belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
Kelemen Z. Pál: Amit Röst János úr mond, a tisztaság és közélet átláthatóságával kapcsolatban annak részeként a vagyonbevallás vagy vagyonnyilatkozat támogatandó dolog akkor, ha ezt képviselői ciklus elején megtesszük, a képviselői ciklus végén megtesszük és nyilvánvalóan látható-e, hogy tisztességes vagyongyarapodásról, vagy vagyoni állapoti állapotban történt változásról van szó. Ezt így ad hoc a ciklus végén megtesszük manifesztálhatjuk, hogy van valamink, bemutathatjuk, hogy rendelkezünk valamiféle javakkal, de gyakorlati értelme nincs. Én ezért úgy gondolom – amit a jegyzőnő is mondott – hogy a következő ciklus elején ezt meg kell tenni, a ciklus végén meg kell tenni és akkor mindenféle gyakorlati értelme láthatóvá válik.
Marton István: Amit Röst képviselőtársam kért, annak meggyőződésem szerint ebben a pillanatban az ég egy világon semmi értelme nincs. Egyébként mint korábban említettem én minden további nélkül rögtön leadom a 3. közgyűlési ciklusról a vagyonnyilatkozatomat, mihelyt visszakapom az elsőt.
1990 és 1994 között talán öten még ennyien sem voltak a testületből akik a 29-ből leadták, mint most ahányan a 27-ből leadták. Ezt most feszegetni teljességgel felesleges.
Tarnóczky Attila: Javaslom a vita lezárását, amit SZMSZ szerint meg sem lehet.
Röst János: Tarnóczky Attilának teljesen igaza van egyébként. Nem lehetett volna vitát kezdeményezni képviselőtársaim részéről. Egy megjegyzésem mindenképpen van, hogy a Hivatal részéről 22 munkakörben kell vagyonnyilatkozatot leadni. Ha nekik le kell adni és ciklustól függetlenül úgy gondolom azt kívánná meg a tisztesség, hogy minden képviselőtársam még ebben az évben ezt teljesítse.
Kiss László: Az elmúlt hetek fogadóóráin szerzett tapasztalatok szerint vagyok kénytelen szóbeli interpellációt benyújtani. Annál is inkább, mert az ügyben már volt egy korábbi kezdeményezés nevezetesen az, hogy a Csengery úton a Ligetvárosi buszmegállónál a gyalogátkelőhelyen a zebra vonalazás felfestésre kerüljön és a gyalogátkelőhely körzetében a 70 km/h-s sebesség 50 km/h-ra kerüljön lecsökkentésre. Ha ezt a kezdeményezést akkor a közútkezelő, akinek a kezelésében az út elutasította, de azóta lényegesen megváltozott a helyzet. 26 lakást adtunk át a Ligetvárosban. Mind gyermekes családok részére került átadásra. A forgalom ott lényegesen megnőtt, azonkívül a járdák nagyon rossz állapotban vannak. Az EYBL Kft és az ott dolgozó cégek dolgozói műszakváltáskor az úttesten járnak. Én úgy vélem, hogy ezt feltétlenül meg kellene oldanunk, mivel az előző kezdeményezés nem vezetett eredményre. Kérem a Hivatal válaszát, hogy milyen úton lehetne ezt a kezdeményezést mégis megvalósítani. Ehhez még hozzáteszem, hogy a közeljövőben újabb 46 lakás kerül ott megépítésre és feltehetően sok gyermekes családok részére kerül átadásra. Úgy vélem feltétlenül meg kellene ezt a problémát oldanunk.
Tüttő István: A probléma kezelhető. Kiss úr a választ úgy adnánk meg, hogy intézni fogjuk. Természetesen a Közútkezelőé az útszakasz, felvesszük velük a kapcsolatot. Reméljük, hogy megnézzük ugyanezen érvek alapján, mert logikusak.
3. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendeletének módosítására (írásban)
Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Nem kívánok kiegészítést tenni, de tulajdonképpen azért annyit hozzátennék, hogy itt arról van szó, hogy a Közigazgatási Hivatal ellenőrizte a személyzeti nyilvántartásainkat és a személyzeti nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok betartását és széleskörűnek találta így a megfogalmazást és ebbe a formába kérte, hogy kerüljön elfogadásra az a kör, akik vonatkozásában a vagyonnyilatkozat-tételt kötelezővé tettük. Ez a módosítás, amiről itt szó van.
Röst János: Jegyzőasszony által elmondottak teljesen egyértelműek, ezt meg kell, hogy tegye a közgyűlés. Itt utalnék vissza a kérdésemre. Gyakorlatilag 22 munkakörben kell megtenni a hivatali dolgozóknak. A számot nem tudom, hogy pontosan hányan adták le a vagyonnyilatkozatukat, de gondolom 100 körül biztosan lehet. Meggyőződésem, hogy ha egy ügyintézőnek ezt be kell nyújtani ciklustól függetlenül pont a közélet tisztasága miatt, akkor ugyanígy meg kellett volna ezt tenni nekünk is. Egyébként a javaslatot pedig elfogadásra javaslom.
Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincs, lezárom a vitát. Kérem szavazzunk a rendeleti javaslatról.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
51/2002.(IX.11.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 51/2002.(IX.11.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelete módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
4. Az Arany Óvoda életveszélyességének megszüntetése (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Balogh László: A történet röviden a következő. Az Arany Óvoda keleti épülete a tető és födém problémája miatt baleset- sőt életveszélyessé vált. Így elég egyértelmű, hogy sürgősséggel az önkormányzat baleset és életveszélyességi alapjából közel 12 millió Ft összegben kellene megoldani a felújítást. Minden előkészület megtörtént hozzá, csak a pénz hiányzik. Közben tulajdonképpen beiratkozott és így működik egy harmadik vegyes csoport az óvodában elvileg ebben az épületben. Ezt már tanévkezdés után nem lehet megszüntetni, szétbontani. Év közben nem lehet megváltoztatni sem óvodai csoportot pedagógiai, sem jogi szempontból.
Érdekes módon az OKSB ezt az előterjesztést nem tárgyalta, bár azt gondolom, hogy van szakmai vonatkozása az ügynek nem is kevés, de a szakosztály és a Városfejlesztési Osztály és jómagam személyesen is tájékozódtunk. Többek között ennek nyoma ez a feljegyzés, amit ma kaptak kézhez. Egyetértettünk abban, hogy a Corvinban az emelet összenyitható, hogy ez egy lehetséges megoldás lenne a harmadik csoport szempontjából a Corvin óvodai elhelyezésben. Egyetértett ez a szemrevételezés abban, hogy a Corvinban az emeleti összenyitható két kicsi csoportszoba, mely jelenleg tornaszobaként működik, együtt lenne alkalmas egy csoportnyi kisgyerek befogadására. Ebben az esetben azonban – és itt lényeges ez az azonban – az intézményben az előírt tornafoglalkozások megoldása ellehetetlenül – mármint a Corvin Óvodáról mint alternatív megoldásról ha szó esnék. Az Arany Óvodában is megszűnne a tornaszoba, ha a keleti épületet – mint néhányan esetleg akarják – és akkor kimondom azt a hírt, ami benne van a levegőben, hogy ha a keleti épületet esetleg értékesítené a város. Ez lehet, hogy pénzügyi szempontból ésszerű lenne akár a jelen helyzetünkben, de pedagógiai, gyermek-centrikus szempontból abszolút elfogadhatatlan. Akkor tételmondatként a végső vélemény.
Az életveszélyessé vált épület vagyon- és állagvédelme is feltétlen indokolja a felújítási munkálatok mielőbbi megkezdését, az életveszély elhárítását. Gondoljunk csak arra, hogy ha esetleges nagy havazások történnek, a tetemes hótömeggel járó erős tél esetén a hóteher esetlegesen az instabil tetőszerkezet megcsúszását és a födém beroskadását eredményezheti. Ezzel kérem azt, hogy támogassuk a 12 millió Ft biztosítását már most soron kívül, mert én magam és talán még mások sem vennénk a vállunkra azt a felelősséget, hogy eladjunk egy működő óvodarészt gyermekeink feje felől.
Tarnóczky Attila: Az előterjesztést azért nem tárgyalta az Oktatási Bizottság, mert tartalma véleményét nem igényelte, hiszen ez arról szól, hogy azt az épületet fel kell újítani. Senki nem javasolta hivatalvezetési szinten a csoport megszüntetését, csoport átköltöztetését, még kevésbé az épület eladását. Saját szakmai álláspontom az, hogy egy intézményrendszerben kellenek tartalékkapacitások arra az esetre, hogy ha a csökkenő gyereklétszám előbb-utóbb – és ebben biztos vagyok el kezd növekedni. Annak idején a közgyűlés ezen az alapon döntött az Űrhajós utcai óvoda bővítéséről. Még egyszer leszögezem az utókornak legalább, hogy nem tornaszobát építettünk oda, hanem plusz csoportszobát. Hogy ha igény lesz rá, akkor igenis oda be kell egy csoportot a hozzá tartozó dolgozókkal engedni. Pillanatnyilag nincs rá igény. Ugyanilyen alapon döntöttünk arról, hogy az Arany Óvoda egyik szobája ilyen tartalékkapacitásként a jövőnek megmarad.
Véleményem szerint ezt az épületet nem csak tetőcserével, de teljes egészében fel kell újítani. A dolog másik része viszont az, hogy ugyan papíron az épületveszélyes céltartalék keretében ott áll a szükséges összeg előirányzatként, a valóságban azonban ez a pénz nem áll rendelkezésre. Megítélésem szerint ebben az évben közgyűlési határozat ide, közgyűlési határozat oda, ezt a 12 millió Ft-ot nem fogjuk tudni kifizetni.
Kiss László: Megértéssel hallgattam Balogh László képviselőtársam szívhez szóló szavait a pedagógiai munkáról és a gyermekekkel való foglalkozás szükségességéről. Tökéletesen igaza van, valóban meg kell ezt tenni – már a pedagógiai munkát. Viszont a város jelenlegi anyagi helyzetében úgy látom, hogy erre nincs fedezet. Bármennyire is vérzik a szívem, ezt a 12 millió Ft-ot nem fogom tudni megszavazni, de van egy közbelső javaslatom.A Kanizsa Kft végzett a városnak már annyi munkát, szinte minden építési beruházást a Kanizsa Kft nyert meg. Én javaslom a város vezetésének, hogy nyerje meg a Kanizsa Kft-t a nemes cél érdekében, hogy végezze el ezeket a kivitelezési munkálatokat, előlegezze meg ezt a 11 millió Ft-ot, amely egy olyan cég esetében, mint a Kanizsa Kft azt hiszem nem egy jelentős tétel és a jövő évi költségvetés terhére biztosítsa ennek a fedezetét. Javaslom ezt a változatot meggondolni.
Budai István: Én a Gazdasági és a Pénzügyi Bizottság határozatát szeretném ismertetni, mely úgy szól, hogy a bizottság az előterjesztést nem támogatja és felkéri az Oktatási Kulturális és Sportbizottságot, valamint a Hivatal illetékes szervezeti egységét, dolgozzon ki megoldási javaslatot, mellyel az óvoda másik óvodában működtethető. Mi nem szakmai kérdésekben foglaltunk állást elsősorban, hanem mi azt láttuk, hogy a költségvetésben erre a mostani helyzetben nincs lehetőség, nincs fedezet. Én úgy gondolom, hogy annak az eldöntése, hogy ez megoldható-e valahol máshol, vagy esetleg az épületen belül, azt az Oktatási Bizottságra bíznánk.
Tarnóczky úr elmondta azokat az érveket, amelyek a bizottsági ülésen is nagyjából azonos módon elhangzottak. Mi ezzel egyetértünk és meg kell keresni egyelőre a megoldást, hogy hogyan lehet másképpen ezt a kérdést rendezni, mert hiszen majd később olyan napirendek is előkerülnek, ahol megpróbáljuk tisztázni a költségvetés jelenlegi helyzetét.
Tarnóczky Attila: Én a magam részéről a Gazdasági Bizottságnak a vizsgálódást indítványozó javaslatával nem értek egyet. Nem kell ilyen vizsgálódást indítani, hogy az óvoda hova költöztethető. Nem kell sehová költöztetni. Felesleges indulatokat kelteni, amikor a végeredmény várható.
Az én véleményem az, hogy a következő évi költségvetésben meg kell nézni az épület felújításának ügyét. Egyébként jelzem, hogy a gyerekszám csökken a városban továbbra is csökken. A következő közgyűlésnek megint azzal a kellemetlen döntéssel kell majd szembesülni, hogy valahol óvodákban egy-egy csoporttal csökkenteni kell a csoportok számát, mert nem lesz annyi gyerek, mint idén volt. Ezt így összefüggéseiben kell áttekinteni. Megítélésem szerint az épületet óvoda céljára teljesen fel kell újítani, de pillanatnyilag nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ennek az anyagi fedezetét biztosíthassuk. Aki megnézte a likviditási helyzetünkről szóló beszámolót, az ezzel tisztában van.
Marton István: Ami itt elhangzott ebben az ügyben, az valahol szerintem a megoldás lehetőség is hordozza, ha a két ellentétes álláspontot esetleg összehozzuk nevezetesen úgy, hogy mivel eléggé bent vagyunk az őszben, olyan megállapodást kellene kötni a kivitelezővel, hogy ráért a város ezt a számlát januárban kifizetni és akkor a kecske is jóllakik, káposzta is megmarad, meg lehet csinálni, sőt meg kell csinálni megítélésem szerint ezt.
Tüttő István: Lezárom a vitát. Kiss László úrnak volt egy javaslata, mert az ügy kezelésére tett javaslatot, de ez egy olyan javaslat, amelynek a garanciája nem biztosítható akkor sem, ha megbízzák a polgármestert, hogy tárgyaljon a Kanizsa Kft-vel, mert előre nem tudjuk, hogy milyen választ fogunk kapni. Ráadásul a tárgyalásnak van egy szépséghibája. Az összeg alapján mindenképpen pályáztatnunk kell és én így nem tudok tárgyalásokat folytatni senkivel, mert akkor meg megsértjük a közbeszerzési törvényt.
Ezek után szavazásra teszem fel az eredeti javaslatot. Módosító indítvány hangzott el Marton úr részéről, ami gyakorlatilag a mostani határozati javaslatnak azt a részét, hogy most biztosítjuk azt a jövő évi költségvetés terhére biztosítanánk. Kérem, hogy a bizottság olvassa fel a módosító javaslatát és szavazunk róla. Utána jön a Kiss László úré és a Marton úré. Vehetjük egynek is, mert tartalmilag ugyanaz.
Budai István: Felolvasnám a határozatot. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság együttes határozata a szeptember 5-i összevont ülésről a 8/2002. számú határozat. „A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság valamint a Pénzügyi Bizottság az előterjesztést nem támogatja. Felkéri az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot, valamint a Hivatal illetékes szervezeti egységét, dolgozzon ki megoldási javaslatot, amellyel ez az óvoda másik óvodában működtethető. Határidő: 2002. szeptember 30.” Ez a határozat pontos szövege.
Tüttő István: Jó, akkor erről szavazunk. A szakosztály álláspontjának felolvasnám a lényegét. Átmenetileg a nem életveszélyes épületrészben a gyermekek elhelyezése biztosítható.
A bizottság javaslatát szavazásra teszem fel.
Tarnóczky Attila: Én meghallgattam a javaslatot, a vitán is annak idején ott voltam. Ez a Gazdasági Bizottságnak és a Pénzügyi Bizottságnak egy határozata, nem a közgyűlés felé javaslata. A két bizottság saját nevében felkérte az OKSB-t meg a Hivatal vezetőjét, hogy csináljon valamit. A Hivatal egyébként a közölt anyag szerint elvégezte ezt a munkát, úgyhogy nem tudom, hogy erről miért kellene a közgyűlésnek szavazni. A közgyűlés kérje fel újra ezt a bizottságot és a Hivatalt? Nem sok értelmét látom. Ez nem egy javaslat, ez egy határozat.
Tüttő István: A bizottság javaslatát szavazásra teszem fel. Mivel most úgy hangzott el, hogy ez javaslat.
A közgyűlés 6 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Következik Kiss úr és Marton úr javaslata, amely gyakorlatilag egymással fedésben van, csak cégnév nélkül. Kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 10 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Az eredetiről kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 7 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot nem fogadja el.
5. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokának kinevezésére (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Megkérdezem Egri urat és egyben Muhoray urat is, akiket tisztelettel köszöntünk. Kérem, majd fáradjanak ide előre. Megkérdezem Egri Gyula urat, hogy zárt ülésen kívánja-e, hogy tárgyaljuk a döntést.
Egri Gyula: Jelentem nem.
Tüttő István: Köszöntjük Muhoray Árpád urat a Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóját, vezetőjét és Egri Gyula urat, aki megbízott parancsnokként látja el most a tűzoltóság vezetésének feladatát.
Felolvasnám az összegzést, amelyet Muhoray Árpád ezredes úr megyei igazgató fogalmazott meg. Összességében Egri Gyula tűzoltó alezredes pályázatát, parancsnoki beosztással kapcsolatos szakmai programját szabályszerűnek, illetve jónak tartom, melyek alapján javaslom a T. Közgyűlésnek nevezett parancsnoki beosztásba történő határozatlan időre szóló kinevezését.
Muhoray Árpád: Tisztelettel megköszönöm a meghívást és a lehetőséget, hogy a mai napon ismételten Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése előtt szakmai kérdésekben én is kifejthetem a véleményemet. Az élet igazolta, hogy a június 5-én meghozott döntése a közgyűlésnek helyes volt és talán ezen a döntésen túlhaladva, továbbmenve sikerült elérni a mai napig, melynek egyik lényege a napirendi pontok szerint, hogy meg kell tárgyalni Nagykanizsa hivatásos önkormányzati tűzoltóságának parancsnoki beosztása betöltésére vonatkozó javaslatot.
A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervezetekre vonatkozó 48. BM rendelet megfelelő pontja szerint véleményemet nekem is e téren ki kell fejteni és ezt most szeretném elmondani röviden.
Egri Gyula tűzoltó alezredes úr beadott pályázata a kiírásban foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelelt. A csatolt okiratok bizonyítják iskolai végzettségét, szakmai képesítését, felkészültségét. 13 évi tűzoltási gyakorlattal rendelkezik, melyből 11 évet különböző vezető beosztásokban töltött el. Tevékenységével elöljárói szakmai fellebbvalói meg voltak elégedve az évek során. Pozitívumként említem és ajánlom a tisztelt jelenlévők figyelmébe, hogy sikeresen oldotta meg a volt tűzoltó parancsok felmentését követően a parancsnokság irányítását. Törés a munkában nem következett be szakmai területen, sőt az emberek, beosztottak megnyugvása és tenni akarása jellemezte már ezt az időszakot. Sokat tett annak érdemében, hogy a nagykanizsai tűzoltóság megfeleljen a kihívásoknak, szakmai követelményeknek. Időközben elvégeztetett egy 5 évenként megtartandó országos katasztrófavédelmi főigazgatósági szemle, melynek során a kanizsai tűzoltóság is az igazgatóság egészével együtt jó értékelést kapott.
A parancsnoki beosztással kapcsolatos szakmai programját Egri úrnak előre mutatónak tartom, elfogadásra javaslom. A programban megjelölt célkitűzések a város és vonzáskörzete biztonságát és a tűzvédelem fejlesztését szolgálják. Részleteiben úgy tudom és úgy gondolom a programmal a T. képviselő urak és hölgyek megismerkedtek. Jónak tartom úgy a tűzoltást és műszaki mentésre vonatkozó elgondolásait a megbízott parancsnok úrnak, a tűzmegelőzési szakterületre vonatkozó gondolatait, személyzeti, pénzügyi- és gazdasági területre vonatkozó elgondolásait és úgy vélem, hogy ez egyéb parancsnoki teendők megvalósítása tekintetében biztosítottan meg tudja oldani a parancsnokság irányítását, vezetőségét úgy, mint a város egyik nagyon fontos intézménye. Köszönöm szépen a figyelmet, ennyivel szerettem volna kiegészíteni és összességében ajánlom szavaimat polgármester úr már ismertette. Javaslom határozatlan időre kinevezni Egri Gyula tűzoltó alezredes urat a parancsnoki beosztásra.
Tüttő István: Kérdezem Egri urat, hogy kíván-e valamit még hozzáfűzni a pályázatához?
Egri Gyula: Köszönöm nem.
Tarnóczky Attila: Egy eljárásbeli javaslatom lenne. Mivel az illetmény megállapításának három változata van itt előttünk. Ha első menetben egyik sem kapná meg a minősített többséget javaslom, hogy a két legtöbb szavazatot kapott változatról szavazzunk újra.Tüttő István: Köszönöm, elfogadom a javaslatot.
Röst János: Ugyancsak technikai jellegű lenne a javaslatom. Az illetmény megállapításánál a c), b) a) sorrendben szavazzunk, tehát visszafelé. Az előterjesztést látják képviselőtársaim, értik, hogy miért kérem ezt.
Kiss László: A megyei parancsnok úrhoz és a leendő parancsnok úrhoz szeretnék egy kérdést feltenni. Azt szeretném kérdezni, hogy az idei év júniusában hozott döntésünk alapján akkoriban szó volt arról, hogy a korábbi parancsnok úrnak itt a tűzoltóság berkein belül munkát fognak biztosítani. Az iránt érdeklődnék, hogy milyen beosztásban fog a jövőben dolgozni?
Tüttő István: Ez különben nem tartozik a napirendhez, de a választ kérném megadni.
Muhoray Árpád: Fontos ez a kérdés is, mert ha úgy hozná a sors, akkor befolyásolná a volt és a leendő parancsok munkaviszonyát amennyiben a leendő parancsok személye Egri Gyula megbízott parancsnok úrra esik. Menet közben a munkajogi és munkaügyi eljárások során Tolnai Sándor tűzoltó alezredes úr a nyugdíjat választotta. Én úgy gondolom, hogy ez célszerű variáns volt részéről is. Személyes sorsát és anyagi kondícióját illetően is ez úgy vélem, hogy kielégítő számára.
Tóth László: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a múlt hétfői ülésen megtárgyalta az előttünk fekvő napirendi pontot és egyhangúan javasolja Egri Gyula tűzoltóparancsnokká való kinevezését. Állást foglalt a bérében és az előterjesztés a) változatát támogatta.
Budai István: Én csak egy mondatot szeretnék ehhez az illetményhez hozzáfűzni. Olyan információim vannak, hogy ennek a forrását a BM finanszírozza, vagy biztosítja – ha jól tudom, jól értesültem. Megkérdezném Muhoray urat, hogy ez így van-e.
Muhoray Árpád: Az illetmény megállapítása is normatív megállapítási rendben történik. Jelen pillanatban a közel 2 millió Ft/tűzoltófő. Hogy ha Nagykanizsa városa tűzoltóság létszáma 66 fő, akkor 66 x 2 millió Ft durván ami a tűzoltóság illetményére esik. Ebből részesülnek nyilván kisebb fizetésű és tűzoltó beosztottak, alacsonyabb rendfokozattal és célszerű valóban ahogyan a parancsnok úr illetménye lesz valamelyik a szorzók alapján az élen halad.
Arról szeretném tájékoztatni a közgyűlést, hogy az ez évben végrehajtott, a hivatásos állomány szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítása alapján gyakorlatilag 100%-ra vannak beállítva az igazgatóság dolgozói is a tiszti állomány és a más tűzoltóságok parancsnokai is. E tekintetben a városi tűzoltó parancsnok főosztályvezetői besorolást élvezhet. Javaslom ennek megfelelően elfogadni ezt a nagyságrendet, bár elnézést kérek, hogy nem tudom, hogy mi az a) b) és c) variáns.
Az a) variánsra hangzott el a javaslat. Összességében ez tükrözné az országos megfelelőséget. Nem az átlagot, mert úgy tudom, hogy talán 98%-ban így van, 2%-ban azért van eltérés. Célszerűnek tartom én magam is, hogy az a) variánst fogadja el a közgyűlés.
Dr. Horváth György: Egri Gyula úr hosszú idő óta végez itt munkát és nyugodtan merem azt mondani, hogy az élet minden területén megjelent. Itt utalok az iskolákkal való kapcsolatokra, különböző versenyekre és tudomásom van, hogy bent is milyen munkát végzett. Javaslom a megválasztását.
Tüttő István: Lezárom a vitát jelentkező hiányában. Kérem a döntésüket a határozati javaslatról. Röst János úr javasolta, hogy kezdjük a c) változattal.
Először szavazzunk arról, hogy egyáltalán döntünk-e pozitívan a kinevezésről és utána lehet a bérről. Először az alapkérdésről kérem a döntésüket.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Tüttő István: Ezek után kérem a c) változatról az illetménnyel kapcsolatos javaslatról a szavazatukat.
A közgyűlés 8 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a c) változatot nem fogadja el.
Tüttő István: Kérem a b) változatról a szavazatukat.
A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a b) változatot nem fogadja el.
Tüttő István: Kérem az a) változatról a szavazatukat.
A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat a) változatát elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
237/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. szeptember 11. napjától határozatlan időre kinevezi Egri Gyula tű. alezredest a tűzoltó-parancsnoki munkakör betöltésére.
Illetményét 345.840 Ft-ban állapítja meg.
Határidő: 2002. szeptember 11.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető)
Tüttő István: Szeretettel gratulálok mindannyiunk nevében. A döntés igazolta, hogy élvezi a közgyűlés teljes bizalmát Egri Gyula úr. Kívánjuk, hogy hasonlóan fejlődjön ez a tűzoltóság, hiszen mindig is példaképe volt a tűzoltóságoknak a nagykanizsai munka. Reméljük, hogy ez a jó példa megmarad. Annak is örülünk, hogy ha az együttműködés különböző irányokban nem vet fel olyan problémákat, amelyeknek kezelése az önkormányzati testület kategóriájába tartozik. Szeretném jelezni, hogy nem is szívesen avatkozunk bele. Még egyszer gratulálunk.
6. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságának pályázata 1 db ATEGO 1528 AF636 4x4 TLF Mercedes gépjárműfecskendőre (Mercedes alváz, 40000 literes víztartály, Rosenbauer szivattyú, szakfelszerelésekkel teljesen felmálházva) a BM 5/2001. utasítás a hivatásos és önkéntes tűzoltóságok műszaki-technikai fejlesztéséről, szakmai programjának kialakításáról szóló pályázat felhívásra (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Egy részletes ismertetés van Önök előtt. Nem sok mindent kell erről elmondani, énszerintem a város és a város környéki érdekek megkövetelik, hogy ezzel azonosuljunk még akkor is, hogy ha ez nem kis pénzbe kerül.
Kérem, szavazzunk róla!
A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
238/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot nyújt be az 5/2001. (BK.2.) BM utasítás alapján közzé tett felhívásra
1 db ATEGO 1528 AF/36 4x4 TLF 4000 literes típusú Mercedes gépjárműfecskendőre, teljes szakfelszereléssel felmálházott állapotban.
A pályázathoz szükséges önrész a teljes vételár 20%-a, amit a 2003. évi költségvetés terhére biztosít.
Határidő: a pályázat benyújtására 2002. szeptember 25.
az önrész biztosítására 2003. évi költségvetés elfogadása
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Egri Gyula tű. alezredes tűzoltóparancsnok)
Tüttő István: Reméljük, hogy az eszköz is rendelkezésre fog állni rövidesen és a munkát pedig a tűzoltóság mindannyiunk közmegelégedésére végzi továbbra is. Ehhez kívánok minden jót, jó erőt és egészséget.
Muhoray Árpád: Még egyszer köszönöm szépen a meghallgatás lehetőségét.
Egri Gyula: Köszönöm a bizalmat, amit Önök belém fektettek. Ígérem, hogy élni és nem pedig visszaélni kívánok vele. A gépjárműfecskendő ügyében is köszönöm, hiszen ezt a lehetőséget amennyiben nem használjuk ki, akkor nagyon-nagyon rossz helyzetbe kerülhettünk volna. Még egyszer köszönöm.
Tüttő István: Köszönjük szépen, jó munkát kívánunk.
Javasolnám, hogy egy pár perc szünetet tartsunk. 10 perc szünet.
7. Javaslat önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára (írásban)
Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
Tüttő István: Szeretném jelezni még a közgyűlés folytatása előtt, hogy a Kanizsa Kft pozitívan reagált a felvetésre, de azt jeleztem, hogy nem tudjuk direktben ezt az ügyet így kezelni. Pozitív jelzést kaptunk.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Tulajdonképpen szóbeli kiegészítésem nincsen, csak azt szeretném elmondani ezzel kapcsolatosan, hogy a hatályos önkormányzati rendeleteinket sorra vettük és arról beszéltünk, hogy ezeket mindenképpen megjelentetjük az Interneten is, hogy a lakosság, képviselők vonatkozásában a hozzáférhetőséget tudjuk biztosítani, viszont úgy a rendeletek nem kerülhetnek fel, hogy a módosításaikkal, mert az nagyon nehezen kezelhető, illetve borzasztó nehezen érthető lenne bárki számára is. Ezért az egységes szerkezetbe hozatal ennek feltétele volt. Itt azonban történtek olyan eltérések, vagy nem pontos hivatkozások, amelyeknek a korrigálására mindenképpen szükség lenne és ez a napirendi pont tulajdonképpen azokat a rendeleteket vette sorra, amelyeknél szükség van erre a korrigálásra és arra kérném a T. közgyűlést, hogy ezeket a változtatásokat szíveskedjen megtenni és akkor ezek a rendeletek is felkerülhetnek és teljes mértékben kezelhetővé válnak.
Tarnóczky Attila: Ugyan valóban technikai jellegű rendbetételekről van szó, azért óvatosságból hadd tisztázzam most itt a nyilvánosság előtt is, hogy a lakbérrendelet rendbetétele nem jelenti a lakbérek megváltoztatását ennek keretében, nehogy valaki úgy értelmezze, hogy lakbért emeltünk.
Tüttő István: Lezárom a vitát. Kérem, a rendeleti javaslatokról szavazunk külön-külön.
Kérem az 1. számúról a döntésüket. Minősített többség kell.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
52/2002.(IX.11.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 52/2002.(IX.11.) számú rendelete a többször módosított lakások bérleti díjáról szóló 35/1995.(XII.12.) számú rendelet módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Kérem a 2-ről a döntésüket.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
53/2002.(IX.11.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 53/2002.(IX.11.) számú rendelete az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló, többször módosított 32/1997.(VII.1.) számú rendelet módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Kérem a 3-ról a szavazatukat.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
54/2002.(IX.11.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 54/2002.(IX.11.) számú rendelete a 7/2002.(II.6.) számú rendelettel módosított Nagykanizsa Megyei Jogú Város Sporttámogatási rendszeréről szóló 66/1999.(XII.22.) számú rendeletének módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: 4-ről kérem a szavazatukat.
A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
55/2002.(IX.11.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 55/2002.(IX.11.) számú rendelete a Nagykanizsa, Városközpont 001/A jelű tömb szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának módosításáról szóló 1/2002.(I.26.) számú rendelet módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Kérem az 5-ről a szavazatukat.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
56/2002.(IX.11.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2002.(IX.11.) számú rendelete a Nagykanizsa, Északi városrész egyszerűsített részletes rendezési tervének módosításáról szóló 9/2002.(II.26.) számú rendelet módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Kérem a 6. számú rendeleti javaslatról a döntést.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
57/2002.(IX.11.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 57/2002.(IX.11.) számú rendelete a Nagykanizsa, Városközpont 001/A jelű tömb szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának módosításáról szóló 13/2002.(II.6.) számú rendelet módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Kérem a 7. számú rendeleti javaslatról a döntést.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
58/2002.(IX.11.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 58/2002.(IX.11.) számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályozásáról szóló 31/2002.(VI.26.) számú rendelet módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Kérem a 8. számúról a döntésüket.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
59/2002.(IX.11.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2002.(IX.11.) számú rendelete a Nagykanizsa, Északi városrész egyszerűsített részletes rendezési tervének módosításáról szóló 48/2002.(VII.3.) számú rendelet módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
8. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének a nyugdíjasok elhelyezésére épült bérlakások bérletéről szóló 36/1997.(XI.4.) számú rendeletének módosítására (írásban)
Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök
Dr. Csákai Iván: Annyi a módosítás, hogy nem egyszerre lehet mind a négy pályázónak pályázni, hanem elsősorban azoknak, akik önkormányzati komfortos lakást adnak le. Lényeges volt ez, hiszen volt olyan, hogy pályázat is, meg önkormányzati bérlakás leadás is történt. Az 1. számú melléklet 1. § úgy szól, hogy térítésmentesen rendelkezésre bocsátja, vagy. Az, ahol minden egyes francia bekezdés azzal végződik, hogy vagy. A vagy-vagyos lett a bizottságunk által elfogadva.
Kelemen Z. Pál: Vita volt a bizottságban, de a bizottság támogatta a 2. számú mellékletet – bátorkodom felhívni képviselőtársam figyelmét. Teljesen praktikus okokból. A nyugdíjas házban lévő minden egyes lakás meg van hirdetve. Amikor egy pályázó van, akkor az ő ajánlata áll, mint minden árverésnél.
Tarnóczky Attila: Itt valami zavar forog fenn. Én is úgy értelmezem, hogy mindkettőt javasolja a bizottság. Egyszerre két rendeletmódosítást felesleges alkotni ugyanazon rendeletről. Azt javasolnám, hogy a 2. számú mellékelt 1. §-a menjen bele az 1. számú melléklet 1. § után másodikként és a másodikból legyen harmadik és akkor egy rendeletmódosítás körében elintézzük a két dolgot.
Tüttő István: Előterjesztő úr elfogadja?
Dr. Csákai Iván: Igen.
Tüttő István: Ezt már fel is tenném szavazásra.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
60/2002.(IX.11.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 60/2002.(IX.11.) számú rendelete a nyugdíjasok elhelyezésére épült bérlakások bérletéről szóló 36/1997.(XI.4.) számú rendelet módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
9. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2002. évi költségvetésének I. félévi végrehajtásáról (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: A költségvetésünket 2002. évben 14/2002. számú rendeletben fogadtuk el. Ezt a félév során 4 alkalommal módosítottuk. Nőttek a helyi adóbevételeink, gazdasági növekedés eredményeképpen. Általánosan megfogalmazhatjuk, hogy messze nem sikerült a vagyonértékesítésben elérni a tervezetteket. Az önkormányzat pedig végrehajtott olyan vagyonszerző akciót, amely a földterület-vásárlás. Ezeknek a költségei, valamint az év közben módosított kiadások növekvő tételei és egyben azok a beállított eladási rovaton szereplő bevételi rovaton szereplő ingatlanok sikertelen eladásai feszültséget okoztak a költségvetésben. Ez a feszültség egyben a következő napirendi pontként szerepelni is fog, hiszen ennek a feszültségnek a kezelésére kemény intézkedéseket kellett, illetve kell hozni. Erről szól a most következő napirend és az ezt következő napirendi pontok egymás utániságában.
Dr. Csákai Iván: Kérdést szeretnék feltenni a 12. számú melléklet 2. oldalán felül szerepel az egészségügyi alapellátás intézményi felújítás, alapellátás gép-műszer beszerzés 11 millió Ft összesen. Módosított előirányzat semmi, javasolt módosított előirányzat semmi. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ebben az évben semmi nem valósult meg. Ha meg megvalósult, akkor legalább az miért nem szerepel itt. Mert én úgy tudom, hogy igenis valami megvalósult műszerbeszerzésben és felújításban.
Tüttő István: Természetesen, fogászati eszközök pl., de külön soron szerepel.
Budai István: Én úgy gondolom, hogy ennek a tájékoztatónak a szöveges része különösen reálisan tükrözi azt a helyzetet, ami van. Különös tekintettel a tárgyi eszköz értékesítés vonatkozásában bekövetkezett erőteljes visszaesést illetően. Én úgy gondolom, hogy a feszültség alapvető oka ebben keresendő, de mégis azért fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy talán a hátralévő időszakban valamennyire ebből tudunk profitálni valamit, mert ha nem, akkor a feszültségeink tovább gyűrűződnek. Én azt javaslom és azért is javasoltam a következő napirendi pontban, hogy együtt tárgyaljuk, hogy ott majd amikor a módosításokat tárgyaljuk, akkor olyan költségvetést hozzunk létre, amely betartható és ezeket a problémákat kezelni tudja.
Én egy dolgot észrevételeznék a számszerűségét illetően ennek az anyagnak. A bizottsági ülésen is elmondtam, hogy egy új sorral bővült az 1. számú melléklet a függő bevételek és kiadások sorával, amely megítélésem szerint valamennyire torzítja a soronkénti teljesítés értékelését, hiszen ezek olyan tételeket tartalmaznak, amelyek valahol meg kellene, hogy jelenjenek a költségvetés soraiban. Olyan tételek vannak itt függőbe téve, amelyeket én úgy gondolom, hogy ha a helyére tennénk, akkor egészen más értékelést kaphatnánk. Én ide sorolnám pl. a személyi juttatásoknak a tényszámait, mert ott ha megnézzük, akkor egy erőteljes megtakarítás mutatkozik. Úgy gondolom, hogy a függő bevételek között viszont ez egy jelentős összeggel kell, hogy szerepeljen, mert akkor lenne ez igaz, hogy ha a helyén maradna. Ezt csak úgy megjegyzem, hogy emiatt ha valaki értékelni szeretné soronként ezt a költségvetési teljesítést, akkor nem biztos, hogy helyes képet kapna.
Maximálisan egyetértek a könyvvizsgálói jelentésnek azon megállapításaival, hogy tárgyalásra alkalmas és elfogadásra is javaslom, mert hiszen szeptemberben már az I. féléves tényszámokon vajmi keveset tudunk változtatni. Én arra kérném a T. Közgyűlést, hogy a jövőben a költségvetési számokat úgy állapítsuk meg, az előirányzatokat úgy állapítsuk meg, amit be lehet tartani és amit fegyelemmel be is fogunk tartani.
Tüttő István: Egyben köszöntöm Szita László könyvvizsgáló urat. Megkérdezem, hogy kíván-e most szólni? Akkor legyen kedves a mikrofonhoz fáradni.Szita László: Társaságunk felülvizsgálta az önkormányzat I. félévi tájékoztatóját és engedjék meg, hogy véleményemet együtt mondjam el a rendeletmódosítással is, hiszen ezek összefüggnek és akkor ne kelljen még egyszer hozzászólnom.
Az I. félévi beszámolóhoz kapcsolódóan jelentést rendelkezésre bocsátottuk, azonban azt is hozzá kell tenni, hogy az idő nagyon rövid volt ehhez és ezért engedjék meg, hogy talán egy kicsit részletesebben, bővebben szóljak a megállapításainkról.
A könyvvizsgálat során az előírásnak megfelelően felül kellett vizsgálni azt, hogy ez a tájékoztató mennyiben felel meg a jogszabályi követelményeknek, hogyan tettek eleget a Hivatal részéről, polgármester részéről a jogszabályi kötelezettségeknek. Ezt úgy is mondhatjuk, hogy törvényességi szempontból mennyire felel meg ez a tájékoztató az előírásoknak. Azt tudnám összességében ezekkel kapcsolatban elmondani, hogy törvényességi szempontból lényeges észrevételünk nem volt, hiszen polgármester úr az Államháztartási törvényben meghatározott határidőben szeptember 15-ig terjesztette a közgyűlés elé a féléves tájékoztatót. A tájékoztatónak a tartalma, összetétele, szerkezete lényegében megfelel az Áht. előírásainak, valamint az önkormányzat költségvetési rendeletének. Ebből adódóan az előirányzati adatok és a teljesítési adatok összehasonlíthatók. Úgy mondhatjuk ezt számviteli szempontból, hogy a következetesség és a folytonosság számvitelei alapelvek érvényesültek. Ugyanakkor van egy észrevételünk, hogy a jövőben nagyon fontos lenne az, hogy a tájékoztatónak a számszaki részében táblázatokban is be kellene mutatni a teljesítések százalékát, ahol az időarányoshoz képest az értékelésnél, elemzésnél az összehasonlításokat el lehetne végezni. Mindjárt az is jelzem, hogy ugyanakkor a szöveges részben ezek a százalékok, ezek a teljesítések természetesen megtalálhatók.
Az adatok megbízhatóságát, valódiságát felülvizsgálva azt állapítottuk meg, hogy ez a tájékoztató a Hivatal, mint önálló költségvetési szerv, valamint a Városi Kórház és a Városi Kincstárnak a féléves beszámolójára épült. Ún. központilag rendelkezésre bocsátott K11-es számítógépes programmal a beszámolónak az ellenőrzése megtörtént. Találtunk eltérést bent a beszámoló és a tájékoztató adatai között, ezek viszont technikai jellegűek voltak, nem kívánok rá kitérni.
Még volt egy megállapításunk ehhez kapcsolódóan. Mégpedig az, hogy a tájékoztatónak a felhalmozási célú költségvetése az előző évi pénzmaradványt nem tartalmazta a felülvizsgálat idején. Ezt észrevételeztük, a Hivatal ezt kijavította és egy új táblázatot bocsátott rendelkezésre.
Előirányzat módosításáról nem kívánok részletesebben szólni. Polgármester úr említette, hogy hány alkalommal történt módosítás. Csak egy észrevételünk van ehhez kapcsolódóan: néhány előirányzatnak a jelentésben felsoroltuk, teljesítésnek nincsen előirányzata. Erre a jövőben oda kellene figyelni, hiszen az Áht. azt mondja ki, hogy előirányzat nélkül teljesítéseket nem lehet végrehajtani.
Elérkeztem a legfontosabb részhez, a pénzügyi helyzetnek az értékeléséhez. Mielőtt ebbe belekezdenék megjegyzésként szeretném elmondani hiszen szó volt róla már Budai képviselő úr is említette, hogy ezeket az adatokat tulajdonképpen már az idő túlhaladta, hiszen most szeptember 10-e van, ezeknek az adatoknak a valódisága pedig június 30-hoz kapcsolódik, hiszen június 30-i fordulónappal kell a féléves beszámolót összeállítani. Azóta viszont lényeges változások következtek be a költségvetésben és a gazdálkodásban. A gazdálkodás folyamataiban már nem lehet ugyanazokat a feladatokat számon kérni, de ezek azért tendencia jellegűek és tendencia szempontjából nagyon fontos, hogy értékeljük őket.
Összességében a pénzügyi helyzethez mindjárt szeretném hozzákapcsolni az értékeléshez azt is, hogy a likviditási helyzetről a testület tájékozódni fog a következő napirenden belül. Ez a kettő a rendeletmódosítás összefüggenek egymással. Összességében azt tudtuk megállapítani a pénzügyi helyzetet értékelve az I. félévet, hogy az önkormányzat bevételeiből és a jelentős hitelnövekedéséből finanszírozható volt a költségvetés. Ugyanakkor viszont feszültségek keletkeztek – ahogy szó volt már az előzőekben is a költségvetésben a végrehajtás során. Elsősorban abból adódóan, hogy a tárgyi eszközök értékesítéséből tervezett bevételek nem folytak be. Ezzel szemben ugyanakkor a kiadások – ahogy a polgármester úr is említette – néhány esetben időarányosan alakultak. Nyilván hogy ha nem volt bevétel, akkor a kiadások más előirányzatoknak, illetve bevételeknek a terhére valósulhattak meg. Két dolgot kiemelnék a tárgyi eszköz értékesítéséből. Elsősorban hogy ha megnézzük a számokat, akkor látható, hogy az épületek, építmények értékesítésére tervezett bevétellel szemben nagyon kevés, mindössze 2.5% folyt be 9.5 millió Ft a 380.8 millió Ft-tal szemben. Ennek is az előző évre gyakorolt kihatásait lehetett megállapítani. Földterület értékesítésből 5 % folyt be. A jelentésben próbáltuk érzékeltetni, hogy vannak olyan visszatérő épület, építmény, földterület értékesítések, amelyek az előző évi költségvetésben sem realizálódtak, ugyanakkor megint bekerültek. Ezek azt feltételezik ilyen szempontból, hogy a költségvetés akkor is felültervezhetőnek minősíthető ezeknél a tételeknél.
A működésnél ugyanakkor időarányosan, időarányt meghaladóak voltak a működési kiadások, de ugyanezt lehet elmondani a felhalmozási kiadások néhány tételénél is.
Összességében a végső következtetés a következőkben tudnám összefoglalni. Ahogyan szó is volt róla az előbbiekben már a könyvvizsgálat és mindezek alapján az I. félévi tájékozató tárgyalásra és elfogadásra alkalmas tartja, ugyanakkor viszont van több észrevétel is. Mégpedig az, hogy a II. félévben a tárgyi eszközök értékesítésére, beszedésére kiemelt figyelmet kellene fordítani. Át kellene tekinteni a költségvetési feladatokat és ezen belül úgy fogalmaztuk meg, hogy a gazdasági társaságok támogatására is fokozott figyelmet kellene fordítani.
Úgy látjuk, hogy a költségvetés a jelenlegi struktúrájában, szerkezetében az előbbi intézkedések megtétele nélkül nagy valószínűséggel nem hajtható végre és emiatt valószínű, amennyiben nem jönnek be ezek a bevételek, nem történnek meg az intézkedések, akkor közgyűlés elé pótköltségvetést kellene terjeszteni. Ez a minősítés, pótköltségvetés nem véletlenül szerepelt a jelentésükben, mégpedig ez nem egy sima rendeletmódosítást jelent. Egy pótköltségvetés azt jelenti, hogy a bevételekhez kapcsolódóan a kiadásokat is át kellene tekinteni, hiszen teljesen más, mint amikor a költségvetését a közgyűlés jóváhagyta. Ehhez mindjárt szeretném hozzátenni azt, hogy ebben az irányba mozdul el a mostani pénzügyi likviditásmutató és a Pénzügyi Bizottságnak ezzel kapcsolatos határozata is. Természetesen ezt majd rendelettel kellene megerősíteni.
Engedjék meg, hogy akkor rátérjek a második részre a költségvetési rendelet módosítására és akkor még egyszer elnézést kérek, hogy most mondom el a véleményünket, hiszen ne kelljen még egyszer ezért szót kérnem.
A rendelet módosításhoz kapcsolódóan összességében annyit tudok elmondani, hogy összességében a rendeletmódosítás formailag, szerkezetileg megfelel a központi jogszabályoknak. Ugyanazokat a táblázatokat, ugyanazokat az előirányzatokat mutatták be, amelyek a költségvetésben is szerepeltek, illetve az előző rendeletmódosításban. Van egy jövőre vonatkozó javaslatunk mégpedig az, hogy a költségvetési rendelet megnevezésében és a rendelet számát is a rendeletmódosítások változásait is a jövőben célszerű lenne feltüntetni, de mindezeket figyelembe véve a rendeletmódosítást tárgyalásra alkalmasnak tartjuk és elfogadásra javasoljuk. Egy tartalmi észrevételem azért van, hogy ez a rendeletmódosítás még nem tartalmazza a pénzügyi helyzet felméréséből adódó feladatokat és természetesen azt sem, amit a Pénzügyi Bizottság határozatában is próbált hozni és megerősíteni.
Tüttő István: Van-e észrevétel? Úgy látom nincs, a vitát lezárom.
Határozati javaslatról döntünk, minősített szótöbbség kell. A határozati javaslat így szól: „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2002. évi költségvetés I. félévi beszámolójából készült tájékoztatót az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően elfogadja.” Természetesen a könyvvizsgálói észrevételekkel. Kérem, szavazzunk!
A közgyűlés 16 szavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
239/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2002. évi költségvetés I. félévi beszámolójából készült tájékoztatót az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően elfogadja.
10. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város likviditási helyzetéről a 2002. szeptember 1. és december 31. közötti időszakban (írásban)
Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetésről szóló 14/2002.(II.13.) számú rendelet módosítására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tarnóczky Attila: A likviditásos előterjesztéshez lenne két mondom. Elnézésüket kell kérnem, amikor ezt az előterjesztést aláírtam, abban a hitben tettem, hogy a második oldalon szereplő lehetőségek a hiány csökkentésére végigvizsgált lehetőségek. Utólagos információm szerint azonban nem. Véleményem szerint ez a tárháza a lehetséges intézkedéseknek csak úgy értelmezhető, mint az intézmények esetében. Ezeket a tételeket felül kell vizsgálni kötelezettség szempontjából és annak függvényében dönthet a közgyűlés, hogy milyen megtakarítások képzelhetők el.
Tüttő István: Főleg, hogy egy fél mondattal kiegészítsem: a feladat ellátása nehogy oly mértékig csorbát szenvedjen, hogy az a város számára elfogadhatatlan legyen.
Balogh László: A végrehajtásról, módosításról és likviditási probléma megoldásáról összevontan szeretnék mint bizottsági elnök szólni. Egy érdekességgel kezdeném. Szerepel ez a mondat még a végrehajtásra vonatkozóan, hogy a középiskolák jelentősen hozzájárultak a város pénzügyi gondjainak áthidalásához, mivel az átvett pénzeszközökből, valamint pénzmaradványból származó szakképzési bevételeket több mint 79 millió Ft-ot nem azonnal költötték el. Konkrét példával azt hiszem előjöhetek: a Batthyány esetében ez az előző évről áthúzó 27 millió Ft szakképzési bevételt jelenti, amelyet a mai napig nem használtunk fel, mivel a nyári szünidőre terveztük annak elköltését, de ott jött bizonyos stop. Mikor költhetjük el ezt a pénzt? Összességében is igaz egyébként a középiskolákra vonatkozóan, hogy a szakképzési támogatásukat nem használták fel. (A szakképzési pénzek gyűjtése során igenis lehet azt tapasztalni, hogy a vállalatokat, vállalkozókat a támogatás kincstárnak történő átutalása egy kicsit visszarettenti – ezt a jövőt illetően mondom.)
Kérdésem az is ezzel együtt, hogy mi lesz az előző évi pénzmaradvánnyal? Akkor jut eszembe sok kapcsolódó dolog bizonyos oktatási, kulturális és sport területű pénzekről. Mondanám pl: a sporttámogatási pénzek június 30-ig érkeztek csak meg az egyesületekhez. Mi várható a folytatásban? Mi várható a kulturális alap és a sporttámogatási alapban még meglévő tartalékösszeggel kapcsolatban?
Én értem, hogy a likviditási probléma megoldására vonatkozó tájékoztató anyag mindenféle határozat nélkül áll itt előttünk – mármint az előterjesztés – de ez mégiscsak leírtak itt olyanokat, amely néminemű félelmet kelt bennem legalábbis. A hiány pótlására vonatkozóan vannak bizonyos tervezetek pl: tervezet az, hogy az oktatási és kulturális feladatok támogatását 2.1 millió Ft-tal akár meg lehetne nyirbálni. Megjegyzem csak kapásból azt, hogy ez tartalmazza pl: a kovásznai gyermekek támogatását, tartalmazza a kulturális alapból még ki nem fizetett II. félévi rendezvényeket. Már van szerződés rájuk vonatkozóan. Én most itt az egyéb támogatások fontos tételeire nem utalnék, hanem inkább csak a legnehezebb problémára, a sportfeladatok támogatására vonatkozóan szerepelt 21.3 millió Ft-os tétel, amely tulajdonképpen onnét jött ki, hogy a teljes II. félévi városi sporttámogatás összege ezzel megegyezik. Erre vonatkozóan azonban aláírt szerződések vannak kifizetési ütemezéssel együtt. Élő szerződések ellenében lépne a város. Ez jogi nonszensz. Nem vagyok jogász, de azt hiszem egyértelmű, hogy a másik fél jogilag kamattal együtt követelheti a megígért részét. Ezért nem is értem, hogy lehet ezt leírni.
Ezzel együtt az oktatáskultúra még kibírná, életben maradna, ha ilyen dolgok történnének, de ez a tervezett intézkedéscsomag – és én itt most a sport érdekében szólok leginkább – azonban egy ilyen tervezés a sport halálát jelentené Nagykanizsán. Mondhatom én ezt nem dramatizálva a dolgokat. Ezért jól gondolja meg a közgyűlés, így vállaljuk-e ennek felelősségét. Egy pl. az illusztrálásra. A kézilabdázók esete, ezért osztottam szét egy ilyen anyagot a közgyűlés előtt. Ha nem kapják meg a II. félévi szerződésben megígért támogatásukat a várostól, az a minőségi kézilabdázás halálát jelentené. Ők is a futball sorsára jutnának akár. Akkor én még nem beszéltem arról, hogy milyen szükség lenne a ki nem osztott 4 millió Ft-os tartalékalapra és stb stb. További konkrétumok helyett azonban szeretnék utalni a polgármesteri tájékoztatóra, amelyben nem tudtam a gyorsaság miatt megszólalni két olyan tény kapcsán, amely egy kicsit kapcsolódik ide. Érvényes határozat van – sok nyári értékes sportrendezvényük volt – kettőt közben július elején támogattunk határozattal: a B csoportos baseball Európa bajnokságról van szó és a Tour De Hongrie kerékpáros versenyről. Érvényes közgyűlési határozat végrehajtása a támogatás végrehajtása a likviditási problémákra való hivatkozással nem történt meg. Ezzel együtt én kérdezem, hogy ebben a két esetben mi várható? Érvényes határozat, megtörtént a rendezvény, pénzügyi támogatás elmaradása. Ez is egy olyan kis kérdés a sorban, amit tudom, hogy egyszerre akár sok, de én szerettem volna mindenképpen felhívni a figyelmet ezekre a dolgokra különösen a sporttámogatás elmaradására, de mondtam a továbbiakat is.
Budai István: Tekintettel arra, hogy a Pénzügyi Bizottság is megtárgyalta ezt a likviditási helyzettel kapcsolatos előterjesztést, ezért én a Pénzügyi Bizottság nevében előterjeszteném a Pénzügyi Bizottság határozatát. 121/20021. számú PB határozat: a Pénzügyi Bizottság tudomásul veszi a tájékoztatót Nagykanizsa Megyei Jogú Város likviditási helyzetéről 2002. szeptember 1. és december 31. közötti időszakban című tájékoztatót a következő módosításokkal. Azért megjegyezném, hogy mi még azon túlmentünk, mi ami ebben az előterjesztésben van. Annak ellenére, amit a Balogh képviselőtársam elmondott, hogy mi nem vizsgáltuk azt, hogy ennek milyen realitása van. Tudomásul vettük és nem elfogadtuk és minőségi különbség van a kettő között. Ilyen javaslatokat tettünk a Pénzügyi Bizottságban, hogy felül kell vizsgálni a pályázati szakértői díjakat, ahol 1.5 millió Ft-ot ki lehetne még ebből venni. Intézményi élet és balesetveszély elhárítás üzemeltetés elhárításra 17.4 millió Ft-ot még ki lehetne venni. Önkormányzati munkahelyteremtés céljára ingatlanvásárlás 50 millió Ft. Itt van az óriási földterület a nyakunkon és nem tudunk vele még egyelőre mit kezdeni, akkor még vegyünk hozzá. A termál program önrészét 81 millió Ft-ot, köztisztviselői bérfejlesztési keret 10.4 millió Ft-ját a céltartalékból nem értjük, hogy hogyan került oda. Az általános tartalékon is felül kellene vizsgálni annak a fel nem használható részét a 304.9 millió Ft-ot.
Ezekkel a módosításokkal én úgy gondolom és mi úgy értelmeztük az egész ügyet és ezért kértem az összevonását a két napirendnek, hogy ezekkel, de még ezen túl is, vagy ezekből is elhagyva valamit esetleg olyan szakmai érvek alapján, amiket mi nem nagyon néztünk ilyen szakmai oldalról, ezeket be kellene építeni egy költségvetés módosításba úgy, hogy akkor már kimondhassuk azt, hogy ez a költségvetés az, amit nekünk tisztességesen be kell tartani megfelelő költségvetési fegyelemmel. Pénzügyi Bizottság ülésén az is elhangzott és soha nem értettünk mi egyet azzal, hogy a közgyűlés által elfogadott módosításokat beépítsük a költségvetésünkbe és azokat hozzuk előirányzatnak. Énnekem az a véleményem, hogy most már el kellene indulni egy olyan úton, hogy egy tartható szintet meg kell tervezni és ez a tervezett bevétel-kiadású költségvetést be kell tartani. Aki ezt nem tartja be, az költségvetési törvényt sért. Nekem az a véleményem, hogy ezen az úton el kell indulnunk és ezt mi szeptember 30-i határidővel szeretnénk elérni.
Mindjárt elmondanám akkor amit én itt magam megfogalmaztam határozati javaslatot a közgyűlés felé, amely úgy szólna, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a tájékoztatót tudomásul veszi a Pénzügyi Bizottság által javasolt módosításokkal. Felkéri a jegyzőt, hogy a módosításokat a 2002. évi költségvetésbe vezesse át és azt terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2002. szeptember 30. Felelős: jegyző.
Amennyiben ezt a közgyűlés magáévá tenné, akkor kérem szíveskedjenek elfogadni.
Tóth László: A likviditási helyzet és a rendelet módosítás kapcsán szeretnék egy észrevételt tenni. Emlékeztetőül szeretném idézni a 2002. május 30-i közgyűlés anyagából a következőket mondtam. „Az Ügyrendi és Jogi Bizottság kéri a Polgármesteri Hivatal vezetőjét, hogy 2002. június 30-i határnapig lejárt, illetve a lejáró szerződések pénzügyi teljesítését mutassa ki a fizetési elmaradások egyidejű ütemezésével. A II. félévre a Polgármesteri Hivatal havi bontásban készítse el a pénzügyi ütemtervet. Határidő: 2002. május 30-i közgyűlés.
A közgyűlés a 154/2002. számú határozatának 21. pontjában felkéri a jegyzőt, hogy a 2002. június 30-i határnapig lejárt, illetve a lejáró szerződések pénzügyi teljesítését mutassa ki a fizetési elmaradások egyidejű ütemezésével, valamint a II. félévre a Polgármesteri Hivatal havi bontásban készítse el a pénzügyi ütemtervet. Határidő: 2002. június 30.”
Én vártam, hogy ez a júliusi közgyűlésre elkészüljön. Szeptember 10. van. Kérdésem az lenne polgármester úr, hogy ez miért nem készült el, illetve egyben kérem a polgármester urat, hogy a felelősségre vonás vonatkozásában a szükséges intézkedéseket kérem tegye meg.
Györek László: Az elmúlt közgyűlésen, ahol az itt most javasolt módosult előirányzatok sorban szereplő adatok szerepelnek és a döntéseket meghoztuk már említettem pár dolgot, most nem mondok el mindent, egy dolgot azonban mindenképpen el kell mondanom. Kaptak egy képviselőtársaim egy levelet, amely a KanizsaNet Kft felügyelő bizottságának jelentése. Augusztusban tárgyaltunk erről és a következőket állapítottuk meg. A döntések egyike volt az, hogy a Kht- nem tudom pontosan hogyan hangzott a döntés – támogatásából durván 7 millió Ft-ot utaljon vissza. Megállapította a felügyelő bizottság azt, hogy ez a határozat ellentétes az érvényben lévő közhasznúsági szerződéssel, hiszen az nagyon pontosan tartalmazza azt, hogy a Kht miért, mennyi pénzért pontosan mit is végez. Ennek a döntése az önkormányzatnak szerintünk egyértelműen törvénysértő. Tisztában vagyok azzal, hogy a tisztelt szakértő Pénzügyi Bizottság nem a támogatásból kívánta ezt a pénzt származtatni, hanem a nyereségből, ami gyakorlatilag ugyanakkora összeg, mint amennyit elvont volna a társaságtól furcsa módon, ám későn jöttek rá arra, hogy a nyeresége a Kht-nak törvénytelenül nem vonható el. Ez még csak hagyján, azonban az is elég nyilvánvaló, aki egy kicsit is ismeri a kht-k működését, hogy ez a nyereség nem készpénzben jelentkezik, pontosabban jellemzően nem készpénzben jelentkezik, hanem eszközökben, tehát nehéz lenne gyorsan pénzzé tenni és visszafizetni. Nem is beszélve arról, hogy a Kht esetében nem hogy a Kht tartozna a városnak, hanem inkább fordítva van. Ez egyébként máshol is így van ami érthető és világos ilyen likviditási helyzetben. Emiatt külön nem is szólnék természetesen, hiszen lehet ütemezni azért a kifizetéseket, ámde kétséges számomra, hogy ez a döntés pluszban még értelmes volt-e. Akkor is azt mondtam, hogy nem volt az és most megismétlem még egyszer. Kérem szépen a közgyűlést tisztelettel, hogy ezt a döntését mindenképpen vonja vissza és a jelen előterjesztésben szereplő módosított előirányzatot hagyja meg a régi szinten. Miért mondom ezt? Ez ugyanis nem jelent semmiféle megtakarítást. Lehet, hogy most itt a számok egyezni fognak, viszont ez veszteségként fog jelentkezni mindenképpen természetesen módon, hiszen a közhasznúsági szerződésben volt egyfajta költségvetése a Kht-nak, ha veszteség lesz, mindenképpen vissza kell fizetni.
Én úgy gondolom, hogy tönkretenni egy sikeresen működő céget, amelyik tulajdonképpen már a működésének II. évében nyereséges. Kevés önkormányzati tulajdonú cégről mondható el ez, elég nagy botorság lenne egyrészt, másrészt pedig még egyszer hadd hangsúlyozzam, hogy ellentétes a jelenleg érvényben lévő szerződéssel. Kérem ezt a döntését a közgyűlés vonja vissza, pontosabban az előterjesztésben szereplő számot hagyja az eredeti előirányzat szerint. Ez a javaslatom.
Dr. Csákai Iván: Budai úr nagyon sok mindent elmondott, de én szeretném azt megkérdezni, hogy a termálprogram a 81 millió Ft önrész változatlanul maradjon bent, mert szerintem hogyha nyirbálunk, akkor megfelelő mennyiségű pénzeszközt itt is lehetne mobilizálni.A másik pedig a 14. számú mellékletnél a HSMK elektromos hálózat rekonstrukció I. félévben nem teljesítettünk semmit, változatlanul benne van a pénzeszköz. Lehet, hogy most akkor 1 hónap alatt fogjuk ezt megcsinálni? Lehet, hogy benne van az IKI-nek az összes megvalósuló vagy meg nem valósult felújítása, de én néhányszor átnéztem külön kibontva azt, hogy az I. félévre teljesítette az IKI a júliusi kifizetéseket, hogyan fogja teljesíteni, hogy ha az IKI-nél is a Kft-k, Kht-k-nél a kifizetéseket lehúzzuk? A címjegyzékes felújításokat tovább folytathatja-e vagy sem? Ez hol van az anyagban? Mert ha ez nem valósul meg, akkor az IKI ellehetetlenül.
Budai István: Csákai úrnak kívánom a válaszomat megadni. Két olyan tételt említett, amit még ebből ki lehetne venni. Mind a két tétel szerepel, csak figyelmesen el kell olvasni, illetve az egyiket nem tudhatod, mert az a Pénzügyi Bizottsági határozatban van. A 81 millió Ft-ot mi kivenni szeretnénk a termál program önrészeként. Itt felolvastam, csak nem figyeltél. A HSMK elektromos hálózat rekonstrukciójában is 28.3 millió Ft ebben a listában bent van. Az egy másik kérdés, hogy ez szakmailag tartható-e nem-e én nem tudom, ez nem az én kompetenciám.
Böröcz Zoltán: Nem folytam bele a vitába, ennek oka az, hogy a héten nem voltam Kanizsán és nem vettem részt a Pénzügyi- és Gazdasági Bizottságon lefolytatott vitákban. Egy dologra hívnám fel a figyelmet: 81 millió Ft többször elhangzott a termálprogram kapcsán. Most azért én azt gondolom, hogy ezt a kérdést még egyszer járjuk körbe természetesen és nehogy véletlenül állást foglaljunk most, mert emlékeim szerint az a 81 millió Ft olyan termálprogrami beruházáshoz kapcsolódik, amelyik állami pénzt hoz Nagykanizsára és ráadásul nehogy valaki új termálfürdőben gondolkodjon, hanem a jelenleg folyó uszodarekonstrukcióban biztosít fedezetet többek között.
Én azt gondolom, hogy ezen az úton nem kellene tovább menni és azonnali döntéseket nem kellene hozni. A Pénzügyi Bizottságnak azon határozatával egyébként, amelyik úgy fogalmazott, hogy szeptember 30-ig kell csinálni egy olyan költségvetést, amely már megalapozott és a ténylegesen várható pénzügyi teljesítéseket mutat be, én azt gondolom, hogy ez a mai pillanatban elfogadható és követelmény.
Tarnóczky Attila: Én is arra szeretnék rámutatni, hogy olyan előterjesztés itt most az asztalunkon nincs még a Pénzügyi Bizottságé sem ilyen, amely a likviditási helyzet miatt a szükséges intézkedések eldöntését javasolná. Ha a közgyűlés elfogadja ezt a javaslatot, amelyet a Pénzügyi Bizottság tett, akkor erre szeptember 30-ig készül egy előterjesztés. Oda lyukadnék ki, hogy ennek a nem létező előerjesztésnek a pontjait vitatni nem tűnik igazán célszerűnek.
Tüttő István: Osztályvezető asszony kért szót és szeretném üdvözölni Dr. Papp Juditot, akit az elmúlt közgyűlés alkalmával azt hiszem, hogy elmulasztottam igazán bemutatni. Szeretettel köszöntjük és ebben az eléggé nehéz időszakban kívánjuk, hogy azt a tudást, amivel rendelkezik úgy tudja kamatoztatni, hogy mindannyiunk javára. Minden jót kívánunk.
Dr. Papp Judit: A likviditási tervvel kapcsolatos előrejelzésre szeretnék reflektálni. Mi a polgármesteri tájékoztatóban amikor bemutattuk, hogy az év végére milyen pénzügyi helyzet valószínűsíthető, akkor utána felsorakoztattuk azokat a lehetséges forrásokat, amiből ez a hiány pótolható. Ezek között egyes szerződéssel még nem lefedett beruházási fejlesztési előirányzatok is szerepelnek, ezen túl pedig az egyéb forráslehetőségeket soroltuk fel és a mellette szereplő összegek azt mutatják, ami még ezideig nem lett kifizetve ezekből a támogatásokból. Ez nem azt jelenti, hogy mi ezeket a támogatásokat egy összegben megszüntetni javasoljuk, hanem ez mérlegelés kérdése, hogy a különböző rovatokban milyen összegek kerülnek felhasználásra, illetve fel nem használásra.
A Pénzügyi- és Gazdasági Bizottság határozatával kapcsolatban szeretnék még néhány észrevételt tenni. Mi amikor ezt az év végi likviditási helyzetet valószínűsítettük, akkor mi már néhány kiadással nem számoltunk, így többek között nem számoltunk, mivel úgy éreztük, hogy ez nem valósul meg ebben az évben a termálprogram önrésszel, nem számoltunk az önkormányzati munkahelyteremtés céljára ingatlanvásárlással és az általános tartalék ilyen szempontból pénzügyi oldalról szintén nem fogható. Mi azt vettük számításba, amikor azt mutattuk ki, hogy az év végén a hiány 668 millió Ft lesz, hogy konkrétan a működéshez és a megvalósítható szerződések alapján milyen bevételek és kiadások várhatók és néhány tételt már nem szerepeltettünk benne, úgyhogy ilyen szempontból egy kicsit rosszabb a helyzet, mint ahogy a Pénzügyi- és Gazdasági Bizottság látta feloldani.
Még egy kiegészítésem lenne a rendelettervezethez, illetve az I. féléves beszámolóhoz egy táblázatot kiadtunk pótlólag, amit a Szita úr felszólalásában említett, a pénzmaradvány kettébontása miatt. Ez pótlólag azért került kiadásra felhalmozás és működés eredetű pénzmaradvány. Ki lett mutatva a módosított táblázatban.
Kelemen Z. Pál: Én a napirendnek és a vitának a lezárását javaslom. Indoklásom az alábbi: a 9. számú napirendre vonatkozólag előterjesztés, határozat, rendelet nélkül, illetve annyit tehetünk, hogy tudomásul vesszük és elvitatkozgatunk rajta még egy csomót olyan módon, hogy tudjuk Tóth László hozzászólásából, hogy a 154/2002. számú határozat nem lett végrehajtva, tulajdonképpen nem vagyunk képben. Én is mulasztásnak tartom, hogy ez a határozat nincs végrehajtva, mert ha a képviselő nem tájékozott, akkor a lakosság hogyan lenne az.
Másrészt Budai István képviselőtársam elmondta, hogy szeptember 30-ra mindazok figyelembevételével, amik ma elhangzottak és amik a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságban el fognak hangzani, lehet pótköltségvetést vagy rendeletmódosítást készíteni. Amit szükségszerűnek tartottunk és megjósoltuk februárban, hogy ilyen lesz. Ezért javaslom a vita lezárását. Természetesen nem akarom elvenni a szót azok elől a képviselőtársaim elől, akiknek még nem volt módjuk kifejteni a véleményüket, de mindenképpen mértéktartásra inteném őket, mert nem vagyunk képben, hogy teljes értékű döntést hozzunk.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Tóth úrtól elnézést kérek, hogy külön ütemtervet nem bocsátottunk a rendelkezésére, de én azt gondolom, hogy amikor a közgyűlés döntött a Pénzügyi Bizottságnak a hatáskör-átruházásáról, hogy a nyarat tulajdonképpen megfelelően tudjuk döntésekkel alátámasztva túlélni, akkor született egy olyan döntés a Pénzügyi Bizottságban – erről nem tudom a képviselő urak milyen mértékben tudnak – hogy nem havi ütemezést készítettünk, hanem heti ütemezést készítettünk számítógépes programot tettünk alá és ezen pontosan a Pénzügyi Bizottság a likviditási helyzetünket követni tudta. Ilyen szempontból ennek az ütemtervnek ha nem is egészen olyan formában és olyan jelleggel, ahogy Tóth úr ezt említette, én azt gondolom, hogy eleget tettünk pontosan azért, hogy ezt az időszakot megfelelőképpen tudjuk gazdaságilag, pénzügyileg kezelni.
A szerződések vonatkozásában pedig azt tudom mondani, hogy a szerződéssel le nem kötött összeg vonatkozásában itt áll az információ ebben az anyagban. A másik dolog pedig a fel nem függesztett, azokra a szerződéses kötelmeink vonatkozásában, amelyek nem kerültek felfüggesztésre, azok vonatkozásában természetesen teljesítettünk, mert teljesítenünk kellett.
Tóth László: Ha jól értettem a jegyzőnő szavait, a határozatot végrehajtották, csak nem akkor, meg nem úgy. Én úgy gondolom, a közgyűlés meg kell, hogy mondjam, hogy nagyon rossz véleményem van ezekről a dolgokról, de egy közgyűlésnek van egy határozata, azt nem überelheti semmilyen Pénzügyi Bizottsági határozat, semmilyen egyéb határozat.
A 154/2002. számú határozatot végre kellett volna hajtani a Hivatalnak. Nem hajtották végre. Én azt el tudom fogadni, hogy a likviditási helyzetre vonatkozóan a havi bontás helyett heti lett. Világos, ez ellen nincs is semmi kifogásom. De amire a közgyűlés is kíváncsi lett volna az pedig az, hogy 2002. június 30-i határnapig lejárt, illetve lejáró szerződések pénzügyi teljesítését kérte kimutatni és a fizetési elmaradások egyidejű ütemezésével. Én most már nagyon szeretném látni tételesen kimutatva szeptember 30-i határidőig, hogy miket nem fizetett ki a Hivatal, mit fizetett ki. Egy teljes kimutatást kérek és úgy gondolom, hogy ez lett volna nekünk a kötelességünk végig a 4 év folyamán, hogy ne csak hozzunk határozatokat, hanem azokat végre is hajtassuk és ellenőrizzük és a megfelelő felelősségre vonásokat megtegyük.
Gyalókai Zoltán: Én az 5. melléklethez szeretnék hozzászólni. Itt a különböző tárgyi eszköz értékesítések táblázata számomra elég hiányos. Nem értem, hogy a Király u. 43-45. miért maradt ki a javasolt módosításból, illetve az Erzsébet tér 12-13, és az Eötvös tér 1-3, illetve nem értem, hogy miért maradhatott benne az ipari terület 640 millió Ft-ja? Inkább szerintem a reálisabbakat kellene bent hagyni, hogy valós képest lássunk, nem pedig az ideálisakat.
Nem értem pl.: a 9. számú mellékletben a városi rendezvényeket a nagy takarékoskodás miért kellene 6 millió Ft-ról 10 millió Ft-ra emelni? Ennek semmiféle előterjesztését, illetve összegét, indokoltságát nem látom. Még egy tétel a termálprogram és egy dolgok között. Én úgy tudom, hogy a vagyonnyilvántartásra úgy tudom, hogy a közgyűlés 10 millió Ft-ot határozott meg hosszas vita után. Itt látom a javasolt módosított előirányzatban 26 millió Ft lett beütemezve, ugyanakkor ennek az előkészítését, illetve a határozatát még nem láttuk.
Budai István: Elnézést, hogy ismételten szót kérek, az előbb ismertettem a Pénzügyi Bizottságnak a likviditással kapcsolatos határozatát, viszont nem ismertettem az összevont Gazdasági és Pénzügyi Bizottság határozatát a költségvetés módosításához kapcsolódva, ezt szeretném pótolni, ha megengedi a tisztelt közgyűlés.
A Gazdasági Bizottság 8, a Pénzügyi Bizottság 4 igen szavazattal a következő határozatot hozta. 3/2002. számú GVB PB határozat: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság 2002. évi költségvetési rendeletmódosítását nem fogadja el, mivel ez a közgyűlés által már megszavazott tételek átvezetése. Javasolja, hogy 2002. szeptember 30-ig legalizálják a jelenlegi helyzetet és készüljön egységes szerkezetű komplex, a likviditási helyzetet megoldási javaslatot tartalmazó pótköltségvetési rendelet az I. félévi és a már látható III. negyedévi tapasztalatok alapján. Ezt szerettem volna elmondani.
Cserti Tibor: Én azt hiszem, hogy érdekes napirendi pontot tárgyalunk. Érdekes több szempontból. Nem is egy, hanem két napirendi pont, mert szervesen összefügg egymással, de az egyik egy költségvetés egésze, ennek az egyensúly-kérdései, a belső szerkezeti állapotai igazán érdekesek számunkra. A másik pedig egy likviditási dolog, az végrehajtás és pénzügy-technikai kérdés.
Érdekes dolog, hogy mint hogyha a likviditási téma nagyobb hangsúlyt kapna az egyensúly általános kezelésénél. Az én véleményem az, hogy a hallgatóság számára teljesen egyértelmű kell, hogy legyen – és amire nagyon sokszor felhívtuk a figyelmet – hogy a költségvetés tervezés és végrehajtás gyakorlatilag Nagykanizsán szakmai munkát tekintve rendkívül gyenge volt az elmúlt időszakban. Ennek a közvetlen következményei azok, ha úgy tetszik picit törvényszerűen vezettek ide. Nem szeretném elmondani mindazokat a dolgokat, amiket könyvvizsgáló úr észrevételezett. Nem csak jelen észrevételei, hanem az elmúlt időszak tervezése során, tulajdonképpen a jóváhagyás során is. Több szempontból bebizonyosodott, hogy a forrásoldalon felültervezett költségvetés mellett azonnal beruházásokkal, felújításokkal és támogatási keretekkel terhelt költségvetés nem hajtható végre. Ezen belül egy 1 millió Ft közötti rés likviditási, technikai oldalról nagyon nehezen kezelhető és ez tényleg megoldhatatlan helyzet elé állítja az apparátust. Ezen túlmenően a fiktív költségvetés, amely alapvetően a tárgyi eszköz értékesítési oldalnál teljesedett ki, azt jelenti, hogy még további problémát is felvetett, mert egy nagyon fokozott értékesítési kényszer van Nagykanizsán, ami egyébként ebben a lanyhuló értékesítési piacon még inkább leértékelte és leértékeli folyamatában a II. félévre is várhatóan a nagykanizsai önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati ingatlanokat.
Summa summarum nem szeretném ragozni a kérdést. Teljesen egyértelmű szerintem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, illetve a Pénzügyi Bizottság javaslata, hogy szeptember végéig a költségvetés egyensúlya érdekében teljes körűen át kell tekinteni és szakmai módosító javaslatokat kell idehozni – kinek, hát természetesen a költségvetés koordinálásáért, előkészítéséért felelős szakmai apparátusnak a jegyző vezetésével. Erre a tisztelt képviselők nagyon sokszor felhívták a figyelmet. Tóth úr azt mondta, hogy hoztunk több részletjavaslatokat és a képviselőtársunk mindegyike megfogalmazott a költségvetés egyensúlya kialakítására ható feladatsort, hogy miért nem került végrehajtásra.
A Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági Bizottság együttes ülésén az is elhangzott, hogy maga a féléves teljesítésről szóló anyag meg az előttünk levő módosító anyag köszönő viszonyban sincs egymással. Személy szerint én fogalmaztam ezt a dolgot is meg. Miért? Azért, mert a módosító javaslat csak mindazokat a döntésék technikai átvezetését tartalmazta, amit mindenféleképpen a központi jogszabályok alapján, illetve a helyi hatáskör alapján technikailag az apparátusnak a nyilvántartási rendszeren át kellene vezetni, de abszolút egyetlen-egy olyan előterjesztési javaslat nem volt előttünk, kivéve a likviditási helyzetet kezelő anyagot, amiről mindjárt szeretnék beszélni. Szeretne a képviselőtestület úgy átadni ezt a tárgyévi költségvetést a következő testületnek, hogy legalább az általános egyensúly kialakítására ható legalapvetőbb költségvetés-módosításokat maga hajtsa végre. Ez etikai kérdés is én úgy gondolom, és akkor ezt járjuk le.
A likviditási helyzet kezelésére vonatkozóan egy nagyon sajnálatos helyzet alakult ki. Én elfogadom azt a javaslatot a Pénzügyi Bizottság is kényszerűségből próbált megoldani legalább, vagy ajánlásokat megfogalmazni, hogy milyen úton haladjunk tovább. Azt tetszett mondani miután a Gazdálkodási Osztály nem képviseltette magát már a Pénzügyi Bizottság ezen napirendi pontján, hogy itt fekszik előttünk egy anyag és tényleg a finanszírozásért felelős koordinatív szervezet megpróbálta a legjobb tudásának megfelelően letenni a javaslatait. A képviselőtársaim mindjárt elmondták nagyon sok tekintetben, hogy miért nem hajtható az végre. Én magam is személy szerint stimulája voltam annak a javaslatnak, amit végre elfogadott a Pénzügyi Bizottság, mert hiszen nem lehettünk tisztában azzal – és itt van az első olyan jellegű dolog – hogy ha egy likviditásra vonatkozó anyagot elénk terjesztenek, akkor a szakmai alátámasztó anyagot mellé kell tenni. Én elfogadom azt a dolgot, hogy igen, Önök a legjobb tudásuknak megfelelően számoltak három tétellel. Azt tetszett mondani, hogy az önkormányzati munkahelyteremtés 50 millió Ft-jával már nem számoltak kiadási oldalon. A termálprogram 81 millió Ft-jával nem számoltak – a Böröcz kollégám meg azt mondja, hogy igen kell, holott meghallgattuk a Kft vezetőjét, itt van ……..úr jelenlétünkben és azt mondja legjobb tudása mellett is, hogy ez a tétel nem eltörölendő, mert van egy nyilvános pályázati anyagunk, hanem technikailag áthúzódtatható 2003. évre. Nem is tudna mást csinálni vele.
Valahogy nincsenek összefésülve szakmailag a dolgok. Az általános tartalékot pedig mindenféleképpen zárolni kell, mert ezzel a költségvetés általános egyensúlyát is javítjuk, ezt a likviditási témában pedig nem célszerű figyelembe venni. Ha most azt mondjuk, hogy a likviditásra vonatkozóan, hogy az anyagnál olyan fura helyzet fogalmazódott meg, hogy előttünk van a likviditási anyag és maga az előterjesztés elhatárolódik mindjárt annak a 2. és 3 pontjától. Feltételezem ugyanakkor és erről nem kaptam információt, hogy bevételi oldalon meg mivel számoltak. Hogy ha kivettek a kiadási oldalról három tételt, akkor a bevételi oldalon szeretnék arról hangot adni, hogy mi van a szakmai javaslatoknál. További javaslatot fogalmazok meg. Egyébként a szakmai előterjesztésnél, amikor úgy tetszenek fogalmazni, hogy 2003. évre áthúzódó hatása 149 millió Ft a folyamatban lévő beruházásoknak, akkor én csak szeretném jelezni, hogy szakmailag alapvetően hibás. Annak a pénzügyi vonzata nem jelentkezik 2002-ben. Az majd a 2003. évi költségvetésben áthúzódó feladatok között. Likviditási oldalhoz halvány semmi köze.
Javaslataim a következők. Én elfogadom, ha nincsenek bent abban az anyagban ezek a tételek, akkor a továbbiakban lehet, hogy eredetileg gond, de foglalkozni kellene a szeptemberi módosításnál a Kiskanizsai Részönkormányzat részére legalább 50%-os eredet csökkentéshez még mindig 2.5 millió Ft-ot meghagyna azokhoz a célokhoz. Gyakorlatilag a központi igazgatási tevékenységnél jelen pillanatban 34 millió Ft-os teljesítés, minimum 45 millió Ft-ra felemelné az előirányzatot. Kamatbevételeknél jelen pillanatban is 23.9 millió Ft a teljesítés, minimum 24 millió Ft-ra felemelné. Gépjármű adó tekintetében a kivetéseket is alapul véve legalább 90 millió Ft-ra. Hogy ha ezeket a tételeket egymás mellé rakjuk, akkor ez önmagában véve 32 millió Ft.
Befejezésképpen pedig arra szeretnék rávilágítani, hogy döntéskényszerben vagyunk. Budai képviselő kollégám elmondta, hogy a 2. pont esetében annak az érzékenységi vizsgálatát el kell végezni és minimum részfeloldást kell hozni még a szeptember végi döntés előtt azokban a támogatási tételeknél, ahol halaszthatatlan a működés a mögötte álló szervek esetében.
Marton István: A város likviditási helyzetéről szóló előterjesztés egy rettenetes anyag. Ezzel én mélyebben nem fogok foglalkozni, hiszen az előttem szóló képviselőtársam meg rajta kívül mások is ezt viszonylag mélyen kifejtették. Ami a rettenetemet oldja, hogy az előterjesztő ennek a II. pontját vissza is vonta mindjárt. Én azért hiányolom azt, hogy ha egy ilyen anyag készül, legalább a Kincstárat valamilyen szinten megítélésem szerint illett volna bevonni.
A II. pont visszavonásának külön örülök azért, amit Balogh László Oktatási, Kulturális és Sportbizottsági elnök úr mondott, ugyanis amennyiben a sportfeladatokra szánt rendkívül csekély összegű támogatást tovább csökkentenénk, amely akkora, hogy nem csak reálértékben, hanem már nominálisan is csökken a korábbi évekhez képest, az gyakorlatilag Nagykanizsa Megyei Jogú Város sporthalálát eredményezné nagyon biztosan.
Ami miatt viszont mindenképpen szót akartam kérni az az I. oldalon szereplő 1. pont 4. francia bekezdése a beruházási célú beruházások között szereplő Alsószabadhegyi út közművesítéséről szóló sor, ami 11.5 millió Ft-os megvalósítást remél kapitális tévedés eredményeként, mert én kigyűjtettem az ezzel kapcsolatban idáig felmerült kiadásokat, illetve a várhatóakat. Az adásvételi szerződések előkészített állapotban vannak, gyakorlatilag az aláírás hiányzik róluk, de a megyei közigazgatási hivatal 20-ra, 10 nap múlva kitűzte a kisajátítási eljárást is. Ha most mi nem kötjük meg előtte azokkal, akik megegyeztek a várossal az adásvételi szerződéseket, akkor azok, akik – már bocsánat, de nem találok hirtelen jobb szót – kekeckedtek a várossal, azok a kisajátítási eljárás keretében hamarabb jutnak hozzá a kb. hasonló összeghez. Ez teljesen fizikailag elképzelhetetlen. Arról nem is beszélve számomra, hogy még azért is sérelmes a dolog, mert az utolsó tavaszi soros közgyűlés fogadta el éppen a költségvetés nehéz helyzete miatt a lényegesen csökkentett szabadhegyi fejlesztési programot. Erre azt hiszem mindegyik képviselőtársam, aki itt volt emlékszik. Én miután ezt átnéztem, mindjárt teszek is egy javaslatot, ami ebből a nyomorúságos 25 millió Ft-ból, ami egész évre volt ütemezve Szabadhegy fejlesztésére maximum 4.5 millió Ft-ot lehet úgy visszavonni, hogy majd talán jövőre. Magyarul az utolsó ülésen elfogadott program további csúsztatását eredményezi, de az adásvételi szerződések és a kisajátítási eljárásban meghatározott összegek kifizetésétől nem lehet eltekinteni tisztelt képviselőtársak. Ezt azért éreztem nagyon fontosnak elmondani, hogy az előterjesztés a következő közgyűlésre ezt már tartalmazza.
Nagyon szomorú, hogy ilyen anyag kerülhetett elénk, visszatérve még 1 mondat erejéig a likviditási helyzetről, de én úgy gondolom, hogy ennek az oka az a költségvetés, amit február 12-én ez a testület elfogadott. Abban én a költségvetés vitájában kifejtettem olyan összegek kerültek elfogadásra, rögzítésre, amelyek nélkül bizony-bizony nem lenne ilyen tragikus a pénzügyi helyzetünk.
Dr. Papp Judit: Tisztelt Cserti úr, először az Ön felvetésére szeretnék reagálni, amikor azt említette, hogy a Gazdasági Osztály nem vett részt az összevont Pénzügyi- és Gazdasági Bizottsági ülésen. Rekonstruálni szeretném ennek a napnak az eseményeit. A bizottság elkezdte a működését. Együttes ülés volt egy ideig – nem tudom hány 10-15 téma volt – azt követően zárt ülést rendeltek el és azt követően vált volna külön a két bizottság és a Pénzügyi Bizottság elé került ez a likviditási téma. Úgy beszéltük meg, hogy a Pénzügyi Bizottság a munkáját az én szobámban fogja folytatni. MI várakoztunk és az idő elteltével Budai úr jelent meg és közölte velünk, hogy már ezt a témát megvitatta a bizottság. Úgy hogy az én részvételem a bizottsági ülésen az én hibámon kívüli.
Még szeretnék mondani egy-két észrevételt. Cserti úr említette, hogy a következő évre, a 2003. évre áthúzódó felújításokkal kapcsolatos likviditási gondokkal miért számoltunk. A mínusz 668 millió Ft valóban 2002. év végi állapot, de mivel ezek az átruházó hatások az I. negyedévben jelentkeznek valószínűsíthetően, ezért az az év végi hiányt még tovább fokozza, aminek bevételi oldalon nem mutatkoznak, nem valószínűsíthetők az ellentételei a 2003. I. negyedévben. Úgy gondoltuk, hogy ezt még szükséges nekünk jelezni. 2002. december 31-el az élet ilyen szempontból nem zárul le.
Marton úr felvetésével kapcsolatban a szabadhegyi közművesítéssel kapcsolatban szeretném azt mondani, hogy amikor ebben a tájékoztatóban az 1. pontban szereplő tételek bekerültek, akkor mi a Városfejlesztési Osztállyal egyeztettünk és az egyeztetést követő álláspont került ide.
Még annyit szeretnék elmondani, hogy ha a tájékoztató 2.pontja kikerül, nem veszik figyelembe, akkor nagyon nehezen látom megoldhatónak a helyzetet, mert az ingatlanértékesítésből a bevételek nem úgy termelődnek, ahogyan azt szeretnénk és ezért úgy gondolom, hogy a 2. pontban szereplő felvetéssel is előbb-utóbb foglalkozni kell.
Budai István: Felmentem a Gazdálkodási Osztályt a vádak alól. Tényleg nem ott tartottuk, ahol megbeszéltük az említett okok miatt. Nekem az a véleményem, hogy amit mi most döntöttünk, meg amit a közeljövőben végre kellene hajtani, az ettől a beszámolótól, meg a költségvetési rendelet módosítástól teljesen függetlenül meg kell tenni és egy új helyzetet kell teremteni. Éppen ezért én úgy gondolom, hogy az talán ilyen szempontból megbocsátható, hogy akkor mi nem kommunikáltunk kellőképpen a Gazdálkodási Osztállyal. Meg kell csinálni az új költségvetési módosítást és még megkérdezném nem tudom Marton úr honnan veszi, hogy a 2. pontot visszavonták. Van egy pont, hogy az intézményekben elvonható források a felülvizsgálatok után határozhatók meg. Ha ezt így értelmezzük, akkor lehet, de nekem az a véleményem, hogy énszerintem ez nincs visszavonva.
Cserti Tibor: Azt szeretném mondani, hogy Isten ments attól, hogy konfliktusokba keveredjek a Gazdálkodási Osztállyal, mert még mindig egy picit a szívem csücske az ősidők óta még, de bizonyos dolgokra tényleg meg kell adni a hangsúlyt. A bizottságnak van elnöke egyébként és a feladatokat koordinálja. Nagyon sajnálatos, hogy ha nem alakul ki szakmailag olyan kommunikáció az előkészítés és a szakbizottságok között, aminek alapján közgyűlés elé nem kerülhet egy szakmailag megalapozott anyag. Ennyit erről, énszerintem ez feloldható a gyakorlatban főleg az új osztályvezető kolléganő koordináló munkájával. Továbbra is tartom két vonatkozásban, hogy egy: nem kaptam választ arra, hogy a likviditás kezelésére vonatkozóan – bár sokan bírálták – ahogyan tetszett mondani bizonyos meghatározó tételek ebből az anyagból kimaradtak. Három tételre utaltunk a kiadási oldalon. A harmadik pont arra utal, arra enged következtetni, hogy bizonyos bevételekkel én gondolom a tárgyi eszköz értékesítésére vonatkozó bevételek kategóriájában meg nem számolhattak. Hogy mivel nem számoltak, azt honnan a bánatos manóból számoljuk ki. Egyoldalú a kommunikáció, ezért mondtam azt, hogy szakmailag nem elfogadható, nem alátámasztott.
Befejezésképpen továbbra is tartom azt a szakmai álláspontomat – és itt azt a jó szándékú előrejelzést, hogy szeretnék utalni arra, hogy a 2003. évben majd mi esedékes a jelen döntés alapján, meg még egy csomó más is egyébként, de az a leirat, hogy a 149 millió Ft, amely tovább növeli az év végi hiány összegét, az hibás. Nem növeli és ebben állapodjunk meg, mert ez alapkérdés. Likviditási problémát ez önmagában véve nem okoz és zárjuk be ezt a dolgot.
Tarnóczky Attila: Szeretném jelezni, hogy nem vontam vissza semmit. Azt jeleztem, hogy a második oldalon szereplő számok nem felülvizsgált számok. A forrást jelölik meg, hogy honnan lehet adott esetben, hogy ha lehet, nem tudom, hogy lehet, nem lett ez kivizsgálva megtakarításokat találni. Annál inkább nem vontam vissza semmit, mert javaslatot sem tettem. Ez egy tájékoztató. Erről meg esetleges más megtakarítási lehetőségekről szeptember 30-ig kell a Pénzügyi Bizottság előterjesztése szerint dönteni majd.
Röst János: Nem kívánok ismétlésbe bocsátkozni Cserti Tibor, Marton István elég sok oldalról megvilágította a problémakört. Nem kívánok visszamenni a közgyűlésnek a költségvetési vitájához, amit tavasszal folytattunk le. Én úgy gondolom, hogy ha akkor többünk véleményét megfogadta volna a közgyűlés, valamint a pénzszakértőnek a véleményét megfogadta volna, akkor most ez a helyzet nem állt volna elő. Egyébként ez nem meglepetés, ez teljes mértékben bele volt kódolva a költségvetésbe, hogy ősszel, illetve év végén így fogunk állni. A helyzet még rosszabb egyébként, mint az anyagok tartalmazzák. Véleményem szerint legalább még 500 millió Ft luk van a költségvetés testén. Csak két tételt mondok: az ipari park földterület értékesítése, illetve a lazsnaki kastély. Ez kb. 500 millió Ft, de ettől eltérő tétel is lehet még, amiről esetleg nem tudunk.
Azt hiszem, hogy ennek a komplex kezelése valóban szeptemberi feladat, viszont én a közgyűlést ismerve, nem hiszek abban, hogy ez zökkenőmentesen meg fog végződni. Éppen ezért azt javaslom polgármester úrnak, hogy a tárgyalás előtt hívja össze a pártok, civil szervezetek vezetőit, próbáljunk egy közmegegyezést létrehozni, ha kell informális közgyűléssel. Megmondom őszintén a legutolsó közgyűlésen ez a testült semminemű megszorítást nem fog megszavazni e nélkül. Próbáljuk meg ezt komolyan venni, mert jelenleg is most 18-an vagyunk jelen. Érzékelhettük azt, hogy egy minősített többségű szavazásnál nem minden esetben van meg a 14 szavazat. Ilyen kérdéseknél szintén lehet kódolni, hogy megint nem lesz meg.
Azt kérem a polgármester úrtól, hogy a közgyűlés előtt ha kell informális közgyűléssel, egyeztetésekkel próbáljunk meg elébe menni az ügyeknek.
Tüttő István: Megpróbálunk eleget tenni neki, persze a meghívásnak eleget is kell tenni.
Burján Emese: Én szeretnék csak pár szót szólni Gyalókai képviselő úrnak a felvetésére a városi rendezvények előirányzatával kapcsolatosan. A bevételi oldal emelkedése miatt nagyobb az előirányzat összege a beérkezett pályázati pénzek miatt. Egyébként itt a pályázati pénzeket természetesen teljes összegben el kell költeni, de az eredeti előirányzat helyzetén javít az, hogy pályázati összegekből is sikerült ezeket a rendezvényeket megerősíteni. Nem fogja teljes felhasználásra kerülni az eredeti előirányzat a 6 millió Ft, hanem csak az azon kívüli összeg.
Tüttő István: Lezárom a vitát. Én elfogadom, amit a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság javasolt. Megkérem Budai urat, hogy ismételje meg és akkor arról szavaznánk mint határozati javaslatról.
Budai István: Akkor mondanám. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság valamint a Pénzügyi Bizottság a 2002. évi költségvetési rendelet módosítását nem fogadja el, mivel ez a közgyűlés által már megszámolt tételek átvezetése. Javasolja, hogy a 2002. szeptember 30-ig legalizálják a jelenlegi helyzetet és készüljön egységes szerkezetű komplex likviditási helyzetre megoldási javaslatot tartalmazó pótköltségvetési rendelet az I. félévi és a már látható III. negyedévi tapasztalatok alapján.
Most itt megjegyezném, hogy a pótköltségvetés és a módosítás között azért azt hiszem még választani lehetne. Abban dönteni kellene, hogy pótköltségvetés legyen, vagy rendeletmódosítás. Én most azt javasolnám a közgyűlésnek, hogy annyiban módosítsa ezt a szöveget, hogy nem pótköltségvetést, hanem módosítsa a rendeletét.
Tüttő István: Én ezt teszem fel szavazásra. Kérem, szavazzunk.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
240/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a jegyzőt, hogy készítsen egységes szerkezetű komplex likviditási helyzetre vonatkozó megoldási javaslatot tartalmazó költségvetési rendeletmódosítást az I. félévi és a már látható III. negyedévi tapasztalatok alapján.
Határidő: 2002. szeptember 30.
Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
(Operatív felelős: Dr. Papp Judit osztályvezető)
11. Tájékoztató a komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakításáról (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Budai István: Elnézést, hogy ennyit szerepelek, de e témában is van nekem egy észrevételem és ez félig-meddig összefügg a költségvetés módosítással is. Az előterjesztésnek a hulladékgyűjtő szigetek kialakítása című részében leírja az előterjesztő, hogy mennyi a bekerülési költsége és ehhez milyen támogatást vettünk igénybe vagy kaptunk és a különbözet a 9.375.000 Ft fedezete az NSR Kft-ben lévő eredménytartalék lesz. Bizottsági ülésen megkérdeztem, hogy ez a 9.375.000 Ft realizálódott-e megtérült-e a város költségvetésében. Azt a választ kaptam, hogy felvették a kapcsolatot az NSR Kft-vel, amely ezt az összeget bérleti díj formájában kívánja visszaforgatni a városnak. Nekem az volt erre a javaslatom, hogy ezt így mi nem fogadhatjuk el, ugyanis az NSR-nél lévő eredménytartaléknak az önkormányzatra jutó vagyoni hányada arányában 51%-ban az a pénz az önkormányzat tulajdona jelenleg is. Ha ezt használja fel az önkormányzat részére fizetett bérleti díj címén, akkor a saját pénzemből fizetteti meg a bérleti díj 51%-át.
Énnekem az a javaslatom, hogy a határozati javaslat 2. pontját akként módosítsa a T. Közgyűlés amit most el fogok mondani, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja az 50 db hulladékgyűjtő sziget kialakítása önkormányzati beruházásról szóló tájékoztatót. A saját erőt a Nagykanizsai NSR Kft által 5 évre előre kifizetett bérleti díj (9.375.000 Ft) mely nem érinti az NSR Kft mérlegében lévő eredménytartalék összegét. Emiatt az eredménytartalék nem csökkenhet.
Én ezt kérném folytatásként a 2. pontba. A felelős, operatív felelős és minden többi változatlan maradna.
Cserti Tibor: Én azt hiszem, hogy a Gazdasági Bizottság hozott még egy határozatot, amelynek az a lényege egyébként, hogy az előterjesztőknek a szakmai alapos előkészítő munkáját tudomásul vette és ezért köszönetet mondott. Különösen vonatkozik ez az 1. számú belső pontra. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a 3. pont esetében jelen határozati javaslatot a közgyűlés részére nem javasolja elfogadni azzal a megszorítással, hogy az érintett településekkel még egyszer az előkészítők egyeztessenek a részvállalás mértékére szakmai tartalomra vonatkozóan és az együttműködésre vonatkozóan, amennyiben az indokolt és alapos egy együttműködési megállapodás-tervezettel jelentkezzenek e témában Nagykanizsa város közgyűlésénél. Ez egyúttal ügyrendi módosító javaslatom is, ha úgy tetszik. A 3. számú napirendi pontról vagy ne szavazzunk, vagy pedig a bizottság által tett módosító javaslatról szavazzunk először.
Tüttő István: Vagy azt javaslom, hogy hallgassuk meg a vendéget is, meg a témának a felelősét.Tarnóczky Attila: Ugye az anyag azt tartalmazza és csatlakozom Cserti képviselő úrhoz, hogy indokolt az előkészítő tanulmány készítőjének a költségeit fedezni 8.1 millió Ft összegben. Sem az összeggel nem vagyok biztos, hogy ennyiben indokolt fedezni az időponttal pedig még kevésbé.
Én azt javaslom, hogy a 3. pontban arról döntsünk, hogy elfogadjuk a beszámolót. Módosító javaslatom az utolsó mondat elhagyása. Egyébként egy ilyen beruházás egyik természetes költsége érzésem szerint az előkészítő tanulmány költségének a fedezése. Nem hiszem, hogy ez most aktuális. Ráadásul az a költségvetési fedezet, ami itt megjelenik mindannyian tudjuk nem is létezik, másféle sem persze.
Gyalókai Zoltán: Én a határozati javaslat 1. pontjának az utolsó mondatát kérem nevesíteni.
Tóth Árpád: Köszönöm a megtiszteltetés, hogy részt vehetek. Talán mégis pár szóban gondolom bár már volt abban a szerencsében részem, hogy Önöket tájékoztathattam részint mint Nagykanizsa-Bagola regionális hulladéklerakó beruházás előrehaladásáról, másrészt az ISPA projekttel kapcsolatos előrehaladásról.
Két dologban igen tisztelt hozzászóló uraknak is a figyelmét felhívnám. Egyik dolog az, hogy a nagykanizsai regionális hulladéklerakó beruházás a megfelelő ütemben halad előre. Mint ahogy korábban tájékoztattuk Önöket, illetve az ismeretes, megjelent a felhívás. Ennek a felhívásnak az eredményeképpen 13 ajánlattevő eddig elkérte a tenderdokumentációt. Ők konzorciumként önállóan valószínűleg nyújtanak be pályázatot. A pályázatok benyújtási határideje: szeptember 16. A bíráló bizottság a munkáját 23-tól fogja megkezdeni, mert a brüsseli szakértő ekkor érkezik meg mint az előkészítő, aki készítette akkortól szerepel pontosan, hogy miből áll össze. Egy független szakértői pártatlan bizottságot jelölt ki a delegáció. Nagyon vigyázva, hogy semmiféle sem politikai, sem más magáncélú befolyásolás nem lehetséges. Különböző nyilatkozatokat alá is kell írni ehhez, hogy a bizottság megkezdhesse a működését, munkáját.
Feltétlen szükséges, hogy a polgármester úr olyan tagot delegáljon – tapasztalataimban erre sehol nem kellett testületi határozat, hanem a Hivatalból egy olyan ember kell, aki ismeri magát a beruházást és annak egyes vonatkozásait el tudja mondani. Ismeri a forrástérképet, összetételt és adott esetben tud arról nyilatkozni, hogy egy ajánlattevő által benyújtott ajánlat mennyire fér bele a pénzügyi keretekbe. Azt is tudniuk kell Önöknek, hogy kétlépcsős gyakorlatilag az értékelés. Egyik elvileg megfelel a magyar közbeszerzési jogszabály szerinti előminősítésnek, ahol az kerül kimondásra, hogy melyek azok az ajánlattevők aki alkalmas, érvényes ajánlatokat nyújtottak be. A magyar közbeszerzési törvény előírásainál sokkal szigorúbb itt a bírálat, hiszen nem akarom részletezni az elmondás több kötetre rúg. Maga a pályázati dokumentáció is ötkötetes, amelyet az ajánlattevőknek át kellett tanulmányozni. Mindezeknek a benyújtása csak angol nyelven történhet. Angol nyelvű a párbeszéd és a levelezés is. Kérdések megválaszolásának ideje lejárt, ….közösen kialakítottuk Tárnok úrral egyeztettük a kérdéseket, válaszokat, amelyeket az ajánlattevők meg is kaptak. A lényeg az Önök számára röviden összefoglalva ebből, hogy szeptember 16-án benyújthatók az ajánlatok 16.00 óráig a Phare budapesti irodájába a … utcába, 23-án megkezdi az értékelő bizottság a munkáját, így azok az időpontok, amelyek az előterjesztésben szerepelnek láthatóan tarthatók, nem optimális időpontok, hanem megfelelnek a jelenleg belátható terminusoknak. A feltétel így teljesíthetőnek tűnik, hogy a céltámogatást a város igénybe tudja venni, valamint a Phare CBC projekt keretében is ezt a támogatást igénybe veheti és megvalósulhat a beruházás. Ehhez majd különböző nyilatkozatokat, egyebeket az eredményhirdetés, illetve az értékelés után kell tenni, de nekünk az a feladatunk, az a tisztünk, hogy ezt megtegyük.
Ha bármi kérdés van, készséggel állok ezzel kapcsolatban is rendelkezésre és szívesen válaszolok az Önök kérdéseire. Mesélni, beszélni sokat lehetne róla, idejüket nem akarom rabolni.
Másik dolog. Elkészült a nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer. Annak idején polgármester úrral és a Városfejlesztési Iroda képviselőjével folytatott beszélgetések során úgy tűnt, hogy meg kell keresnünk azt a lehetőséget, hogy Nagykanizsa várost integráljuk valahogy ebbe a projektbe. Tudvalevő, hogy Magyarországon is azokat a jogszabályokat részint elfogadta az Országgyűlés törvényerőre emelte gondolok a hulladékgazdálkodási törvényre vagy vannak más olyan előírások, előirányzatok, amelyeket majd Önöknek is és minden magyarországi polgárnak, településnek be kell tartani. Itt gondolok az országos hulladékgazdálkodási tervre, amely elkészült, de amelyet még az Országgyűlés nem tárgyalt meg. Most ezekből adódnak olyan kötelezettségek – bárkinek tetszik, nem tetszik meg kell tennie. Visszatérve az ISPA projektre ezen rövid bevezető után az ISPA projektnek a lényege az, hogy amit a városnak, a régiónak, a nagytérségnek meg kell csinálni és ami 100 Ft-ba kerülne, ez most azoknak, akik olyan szerencsés helyzetbe kerülhetnek, hogy ebbe részt vehetnek már csak 10 Ft-jába fog kerülni. A kötelező önrészt kell biztosítani.
2009-ig pl. minden hulladéklerakónak meg kell felelni, vagy egyáltalán nem üzemelhet. Ha most mi azt a regionális hulladéklerakót, amely részben korábbi jogszabályok szerint megtervezett, de majd módosítani kell most nem építjük meg, vagy nem alakítjuk úgy ki, akkor 2009-ben meg lehet építeni ezt a hulladéklerakót, de 2009-től újból nem lesz a városnak hulladéklerakója. Mondani akartam azért azt is, haladtak előre az európai normák felé jogszabályok, vannak követelmények, változások. Ennek megfelelően ehhez kell alakítani a projektet és a programot is.
Lényege a következő, hogy ezek után az európai normáknak megfelelően nem lesz elegendő: külön kell választani a komposztálható, értékesíthető anyagokat és sorolhatnám. Szakmai kérdéseket nagyon nem akarok mondani. Csak azt kell Önöknek tudniuk, hogy közel mintegy milliárd Ft-nyi támogatást fognak Önök kapni, amihez vagy egy olyan értékű beruházásnak 90%-át részben állami – a Magyar Köztársaság elkülönített alapjaiból kapja céltámogatásra – de ennél még nagyobb részben mintegy 70%-ban sikerül európai uniós pénzekből is biztosítani. A projektet azzal vállaltuk fel és azért szorgalmaztuk, mert úgy éreztük, hogy egy sziget lesz Nagykanizsa és térsége. Ha kimarad ebből, ezeket a dolgokat akkor megcsinálhatja 2009-ig, vagy 2010-ig a saját pénzéből. Azon fáradoztunk, azon dolgoztunk, hogy ezt sikerüljön integrálni. Sikerült elérni. Zalaegerszeg mellé kapcsolódott, betettük a projektbe Nagykanizsát is. Mint ahogy Önök is tudhatják, ezt a projektet elfogadták. Magyarországi 32 ISPA projekt közül 5-öt küldtek ki Brüsselbe és az 5 közül egyik a nagytérségű nyugat Balaton és Zala folyó medence nagytérségű hulladékgazdálkodású rendszer. Az a rendszer, amelyben Nagykanizsa és a régiója remélhet mintegy közel milliárdos támogatást. Azokhoz a feladatokhoz, amelyeket egyébként kötelező lenne neki a későbbiekben megoldania. Fel kellene számolni a nem engedélyezett és műszaki …..nélküli lerakókat. Olyan rendszereket kialakítani, amelyek biztosítják a szelektív hulladékgyűjtést, hulladékhasznosítást és így tovább sorolhatnám.
Örömmel tudatjuk és büszkék vagyunk rá, hogy dolgozhatunk ebben a projektben. Nem az első volt a számunkra, azt el kell mondani. Örülünk, hogy ez a projekt sikeres. Sokat tettünk érte. Ebben bent van mintegy másfél éves munkánk. Önöknek azt meg kell gondolni, hogy ezeket a dokumentációkat mi angol nyelven bocsátottuk rendelkezésre és nem akarom mutatni a méreteit, hogy hogyan néz ki egy ilyen egyetlen egy példánya. Ez tartalmazza a megvalósíthatósági tanulmányt, az Applikation pályázati formákat, környezeti hatástanulmányokat, költséghaszon elemzést és sorolhatnám.
A munka során, hogy tisztába legyenek azzal és a költségek is, amelyek fel voltak sorolva és azért érzékelhető legyen, azért ebben a munkában az is bent volt, hogy Pünkösd hétfőn itt volt az angol szakértő és ezen, hogy olyan formában kijuthasson Brüsselbe dolgozni kellett. Az a szakértő csapat, akivel dolgoztunk, az sem ismert hétköznapot, vasárnapot, semmit sem. Örömünkre szolgál, hogy eljutott oda és állandó válaszaink is voltak. Tudniuk kell azt, hogy 48 órán belül minden kérdésre válaszolni kell. MI ezzel szolgáltuk Önöket, szolgáltuk a várost, szolgáltuk a régiót és szolgáltuk a nagytérséget. Következőkben is tennünk kell, most az a kérdés felvetődhet bennünk is, hogy ha az a bizalom, amivel dolgoztunk vagy dolgozni fogunk a következőkben van-e nekünk jogunk az Önök nevében eljárni és válaszolni a brüsseli kérdésre. A minisztérium nem tudja megválaszolni nyilvánvalóan, mert ők nem itt vannak. Azért várja el az önkormányzati szakértőktől, hogy tegyék meg. Mi tisztességgel eddig helytálltunk, ezt a feladatot megtettük, szeretnénk a továbbiakban is megtenni. Szeretném azt mondani, hogy Önök teljesen látják, hogy van ennek kockázata vagy nincs kockázata, hogy 2002. októberében a menedzsment ………a brüsseli legfelsőbb döntéshozó szerv aláírja, jóváhagyja ezt. Ha bárkiben kétség merül fel én bízom benne, hogy ez 2002. októberében jóváhagyásra fog kerülni. Döntésükhöz javasolhatok olyan alternatívát is, hogy ne kockáztassanak Önök. Eddig minden a mi kockázatunk volt, mert most vagy elismerik a munkánkat vagy nem ismerik. Az Önök kockázata az, hogy a következőkben hasonló lelkesedéssel állunk-e hozzá és egy kiváló kialakult jó kapcsolat alapján képviseljük az Önök érdekeit még ebben az egy hónapban ami hátravan, ha adódik egy kérdés, de talán az Önök kockázatát nullára tudja redukálni, ha pl. valamivel a jelenlegi feltételek miatt esetleg egy igen válasszal elfogadják és októberben már önök is megtudhatják ennek a végét. A program terjedelme, időtartama lényegében – nem akarok sokat beszélni – lényege az Nagykanizsa és térsége számára feltehetően sokat hoz és amit hangsúlyozni kellene, hogy ezeket a feladatokat, akik itt élnek, azoknak meg kell csinálniuk. Jogszabályi kötelezettség írja elő, csak nem mindegy, hogy 100%-ban kell finanszírozni, vagy pedig 10%-kal kell hozzájárulni. Bármilyen szakmai kérdéssel, bármilyen finanszírozási kérdéssel készséggel állok rendelkezésre. Ennek a projektnek a sikere érdekében eddig mi tettünk, mi előlegeztünk, mi dolgoztunk a mi költségünkön múlott, Önöknek nem volt kockázata.
Marton István: A Tóth úr értékes hozzászólása előtt egyik képviselőtársam ha jól emlékszem feltett polgármester úrnak egy konkrét kérdést.
Tüttő István: Én mondanám arra a választ. Tárnok Ferenc kerül megjelölésre értelemszerűen.
Marton István: Én is úgy gondoltam és ezért kértem szót. Köszönöm, a továbbiakban elvesztette aktualitását a hozzászólásom.
Tárnok Ferenc: Röviden annyit szeretnék elmondani, hogy mind a három témával kapcsolatban Tóth úr értékes tájékoztatót adott a beruházások menetéről, illetve állásáról. A lerakóval kapcsolatban annyit mondanék, hogy ha engem jelölne a bíráló bizottság, nagy tisztelettel elfogadom. Megpróbálom szakmai tudásom szerint teljesíteni ezt a feladatot. A nagytérségi hulladéklerakó rendszerrel kapcsolatban annyit, hogy nagyon-nagy jelentősége lenne Nagykanizsának ennek az ISPA támogatásnak a megítélése, amit a Tóth úr is elmondott, hogy jogszabályon alapuló feladatot kell elvégezéséről van szó. Eddig közösen velünk egyeztetve rengeteg munkát végeztek ebben a kérdésben. Úgy gondolom, hogy a díjazásuk megfelelő mértékű és hogy ha a T. közgyűlés elfogadná, nagyon előremutató lenne. Azt hiszem ennyit szerettem volna elmondani.
Tüttő István: Én a magam részéről azt szeretném hozzáfűzni pontosan a 3. határozati javaslathoz, hogy nagyon egyszerű a kockáztatás kérdése. Kockáztatunk-e 1 milliárd Ft-ot, vagy pedig megköszönjük azt a munkát, amit ennek érdekében végzett eddig a T. Technoplus Kft és elismerjük az eddigi tevékenységét. Természetesen abban a reményben, hogy teljes sikerre viszik ennek a projektnek a dolgát. Azt is biztosra vehetem, hogy igen.
Röst János: Én úgy gondolom, hogy a 3. pontnál a kifizetés csak abban az esetben történhet meg, hogy ha ezt szerződésben rögzítjük. Ilyen módon nem lehet pénzösszeget átutalni senki számára. Mindenképpen azt kérném a szakértő kollégától, hogy egyszerűsített szerződés keretében ezt rögzítsék. A másik, hogy feloldjam a feszültséget, ezt lehet eredménycentrikussá is tenni. Lehet egy olyan döntést hozni, hogy a brüsseli elfogadást követően kerüljön kifizetésre. Ilyen értelemben a biztatás megtörténik a szakértő úr felé, másrészt pedig az önkormányzat nem vállal felesleges kockázatot.
Tüttő István: Én ezt elfogadom, de úgy gondolom szakértő úr is elfogadja. Egy megerősítést kérünk.
Tóth Árpád: Ha szabad válaszolnom, nagyon örülök, hogy a tisztelt képviselő úr azt érezte ki az én szavaimból, hogy Önök nem ezen területen ……..találkoznak ezen a területtel nyilvánvalóan szakértők ha felvállalták és hittek a dologban és a legjobb tudásuk szerint végezték, akkor azért végezték, mert azt hitték, hogy abban a hiszemben, hogy eredmény lesz belőle. Ennek a dolognak egyébként mind az Önök számára és a mi számunkra nem csak anyagi jelentősége van, vagy az eltörpül az erkölcsi súlya mellett is a város számára is és a mi számunkra is. Én teljes mértékben ezt el tudom fogadni és én a magam részéről elfogadom azt, hogy ennek a díjazásnak a kifizetése csak akkor történjék meg, hogy ha a brüsseli jóváhagyó döntés erre a projektre pozitív, vagyis igen választ adott, ………megkezdhető. Ha netán – aminek nem látom a valószínűségét – akkor természetesen mi követtünk el hibát. Abban hittünk, amiben nem hihettünk volna. Valószínűleg rossz szakmai munkát nem végeztünk, mert ott van a legfelsőbb fórumon. Én ezt teljes mértékben el tudom fogadni.
Budai István: Csak egy mondatot mondanék, hogy a 3. pont utolsó mondata így nem teljesíthető, mert a fedezetet az ingatlanértékesítésből befolyt többletbevételben jelöli meg. Eddig azért sírtunk, hogy nincs ilyen. Most hirtelen mondunk ilyeneket. Ez így nem jó, hanem ott más forrást kell megjelölni. Különösen, ha áthúzható lenne ez 2003-ra, akkor én azt javasolhatnám, hogy a költségvetésben majd akkor biztosítsunk rá fedezetet. Ha nem, akkor viszont az osztályvezető asszonynak volt egy javaslata – valahol itt van a papírok között – hogy az idei tervezési előirányzatok terhére kellene ezt elszámolni. Még egy hiányt szeretnék pótolni, hogy a Gazdasági Bizottság ezt is tárgyalta és hozott rá határozatot, amelyben úgy fogalmazott, hogy a 3. pontot nem fogadja el és kéri, hogy az arányos rész vállalásával a többi partnerrel is tárgyalást folytasson az önkormányzat. Gondolunk itt az ide társult vonzáskörzetre. Ezt úgy gondolom, hogy kellene szívlelni ezt a kérdést.
Tarnóczky Attila: Igazából nem értem a helyzetet teljes egészében. Mert hogy ha úgy döntünk, hogy fizetünk 8.1 millió Ft-ot, ha nyer a pályázat, akkor kérdezem, hogy miért nem korábban döntöttünk így. Vagy miért nem akkor fogunk dönteni, hogy ha nyert a pályázat?
Tüttő István: Azt hiszem akkor is dönthetünk. Most is dönthetünk, hiszen azzal a feltétellel döntjük, ha nyert a pályázat.
Cserti Tibor: Azt hiszem konszenzus körvonalazható. Értem a kérdést. Szerintem a képviselőtársaim is ezt fogalmazták meg. Konszenzus van gyakorlatilag a szakmai előkészítő vonal részéről. Van előttünk egy határozati javaslat. Értelemszerűen annak utolsó mondata így kiesik, nem vállal fix kötelezettséget, hanem határozottan szándékunkat fejezzük ki arra vonatkozóan, hogy a tisztelt szakértői csapat menjen előre ezen az előkészítő vonalon. Amennyiben a pályázat eredményes lesz, úgy gyakorlatilag az önkormányzat hajlandó nyilvánvalóan az előkészítésben a rá eső arányos részt a szakértő munka díjazásából vállalni. Ezért kötelezzük az előkészítőket nyilván a Polgármesteri Hivatalra vonatkozik ez a rész arra vonatkozóan, hogy az érintett településekkel együtt, akiket ez a szakmai program érint egy szerződéstervezettel ezt a szakértői díjat hozza ide vissza elénk döntésre alkalmas állapotban. Erre a határidő ha jól értelmeztem október végéig elegendő. Ha az időpontra vonatkozó más irányú módosítás van, azt tudom tolerálni, de én 2002. október végét vettem ki és akkor ez így végrehajtható.
Tüttő István: Tárnok úr előkészít egy szerződést az érintettek bevonásával és az önkormányzat pedig támogatja, amennyiben a pályázaton nyer azt az összeget, amely itt a szerződés alapján kimutatott és az önkormányzat számára mint rész ide jut. Én úgy tudom, hogy a 8.1 millió Ft a ránk eső rész, de majd a szerződésbe tessék ezt beleírni. Ne felejtsük el, hogy ez egy 8 milliárd Ft-os beruházásról van szó. Ott ezek az arányok nem igazán elképzelhetetlenek.
Szavazzunk akkor az 1. számú határozati javaslatról. Tárnok Ferenc urat jelöltük meg.
A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.
Tüttő István: Kérem a 2-ről azzal a módosító indítvánnyal, amit Budai úr említett.
A közgyűlés 16 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.
Tüttő István: És azzal a módosítással, amit felvetett Röst úr és Cserti úr a 3. számút. Támogatja az önkormányzat, elfogadja a tájékoztatót és a következő közgyűlésre kérjük Tárnok úr, hogy készítse el azt a szerződés-tervezetet és a forrásról is akkor fogunk pontosan dönteni. Az önkormányzat kifejezi azt a szándékát, hogy ezt az eredményes pályázat esetén megtéríti. Kérem, szavazzunk!
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 3. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
241/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. elfogadja a Nagykanizsa-Bagola regionális hulladéklerakó beruházás tárgyában készült tájékoztatót. A kivitelezői tender bíráló bizottság delegált tagjának Tárnok Ferenc beruházási ügyintézőt jelöli ki.
Határidő: a delegált tag kijelölésére: 2002. szeptember 12.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
2. elfogadja az 50 db hulladékgyűjtő sziget kialakítása önkormányzati beruházásról szóló tájékoztatót. A saját erő a Nagykanizsai NSR Kft által 5 évre előre kifizetett bérleti díj (9.375.000 Ft), mely nem érinti az NSR Kft mérlegében lévő eredménytartalék összegét. Emiatt az eredménytartalék nem csökkenhet.
Felelős: Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
3. elfogadja a „Nagytérségi hulladékkezelő és hulladéklerakó rendszer megvalósítása Nyugat-Balaton és Zala folyó medencében” társult településekkel végrehajtandó önkormányzati beruházásról szóló tájékoztatót.
Felkéri a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységét, hogy a szerződéstervezetet 2002. október 30-ig készítse el és elfogadásra terjessze a közgyűlés elé. Eredményes pályázat esetén az önkormányzat kifejezi azon szándékát, hogy az ISPA pályázati dokumentáció díját a készítő Technoplus Kft részére megtéríti.
Határidő: 2002. október 30.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
SZÜNET12. Előterjesztés Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzése keretében az Állami Számvevőszék által lefolytatott vizsgálat javaslatai szerinti intézkedési tervéről (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Az ÁSZ soha ilyen mélységű vizsgálatot még nem végzett az önkormányzatnál. Én azzal a megjegyzéssel írtam alá, hogy sajnálom, hogy nem négy évvel ezelőtt történt. Kérdezem, hogy van-e valakinek észrevétele vele kapcsolatban.
Marton István: A bizottsági elnökünket vártam, hogy itt lesz és az mondja el a bizottság állásfoglalását, amire én pontosan nem is emlékszem, de a dolognak az a lényege, hogy egyetért a polgármester úrral. Soha ilyen mélységű vizsgálatot az ÁSZ tán még nem végzett, viszont soha ilyen mennyiségű hibát sem talált. Az Ügyrendi Bizottságnak az volt a javaslata, hogy a felelősök kérdését kell áttekinteni, a megteendő intézkedések határidejéhez különösebben kommentárt nem fűzött, de felelős, itt ha a hivatalé a feladat, akkor csak a jegyző lehet, ha pedig éppen nem, akkor pedig a polgármester. Nem lehet a felelősség kérdését az előírtak szerinti, vagy itt a javasoltak szerinti mélységben degradálni. Ez volt a bizottság egységes álláspontja.
Tüttő István: Egyéb észrevétel nincsen. Kérem, akkor a határozati javaslatot fogadjuk el az Ügyrendi és Jogi Bizottság javaslatával együtt természetesen.
A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
242/2002. (IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a gazdálkodás átfogó ellenőrzéséről készült jelentésben foglalt hiányosságok felszámolására a mellékelt intézkedési tervet elfogadja.
Felkéri a jegyzőt az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásáról történő folyamatos tájékoztatásra.
Határidő: az intézkedési terv szerint
Felelős: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
(Operatív felelős: Dr. Papp Judit osztályvezető)
13. Javaslat a Kanizsa Uszoda Kft tőkeemelésére (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Budai István: Én azt szeretném elmondani, hogy ez az előterjesztés így, ahogy van nem jó. Ugyanis nem arról van szó, hogy a Kanizsa Uszoda részére tőkeemelést hajtunk végre, hanem arról volt szó eddigi ismereteim alapján, hogy tőketartalékot adunk át. A kettő között óriási különbség van, mert a tőkeemelést mindenki úgy értené, hogy jegyzett tőkét emel, tehát a cégbíróság felé a bejegyzett tőkét emelné. Ez a törzstőkét növeli, ez viszont tőketartalék, ez a saját vagyonát növeli és ezért én úgy gondolom, hogy át kell írni az egész határozati javaslatot a Pénzügyi Bizottság által megfogalmazottak szerint, amit most szó szerint elmondanék.
A Pénzügyi Bizottság egyetért a javaslattal, mely szerint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a Kanizsa Uszoda Kft. részére tőketartalékot ad át. A tőketartalékot 44.5 millió Ft összegben javasolja meghatározni visszafizetési kötelezettség nélkül. A tőketartalék fedezete a költségvetés 13. számú mellékletében szereplő Uszoda rekonstrukció előirányzata.
Úgy gondolom, hogy ha ezt így a közgyűlés elfogadja, akkor ezt határozattá lehet emelni. A határidőt pedig október 10-re, változatlanul és a felelősöket is változatlanul kérem megállapítani. Az a lényege ennek, hogy nem tőkét emelünk, hanem tőke tartalékot adunk át.
Tüttő István: Lezárom a vitát. Elfogadjuk a javaslatot és szavazásra fel is teszem.
A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
243/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Uszoda Kft részére tőketartalékot ad át. A tőketartalékot 44.5 millió Ft összegben javasolja meghatározni, visszafizetési kötelezettség nélkül. A tőketartalék fedezete a költségvetés 13. számú mellékletében szereplő Uszoda rekonstrukció előirányzata.
Határidő: 2002. október 10.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Dr. Papp Judit osztályvezető)
14. Az INVORG Rt szerződése felmondásból adódó elszámolási kérdések (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: A lényeg az, hogy az INVORG Rt egy újabb ajánlatot is tett, de a bizottságok véleménye szerepel. Lezárom a vitát, kérem a döntésüket. Először az a) változatról döntünk. Kérem a szavazataikat.A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat a) változatát elfogadja és a következő határozatot hozza:
244/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az INVORG Rt-vel 2000. január 27-én létrejött megbízási szerződést az 503/12/2001.(XII.18.) számú határozatában foglaltaknak megfelelően felmondottnak tekinti, megerősíti az elszámolás kérdései tisztázása során a megbízó képviselői által megfogalmazott álláspontot.
Az INVORG Rt által benyújtott ajánlatokkal a költségvetés jelenlegi helyzete mellett nem kíván élni, valamint a korábbi szerződésből adódó túlfizetés összegét (1.900 eFt + ÁFA) kéri visszautalni. Felkéri a Polgármestert, hogy erről az INVORG Rt-t tájékoztassa.
Határidő: 2002. szeptember 20.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Schmidt László ügyvezető)
Tüttő István: A 12. napirendet én visszavonnám, ugyanis erről nem kívánok semmilyen vitát sem. Ez mindenki kezébe fog kerülni, felhasználhatja akár a képviselői választásnak a dokumentumaként, akár pedig akként is, hogy azért így egy kicsit összefüggéseiben egy helyre téve jobban látják, hogy mi minden történt az elmúlt négy évben.
Hozzá kell tennem, hogy ez sem egy hiánytalan összegzés, de mindenképpen jobb, mint amit itt az újságban olvashatunk, hogy semmi sem történt. Én természetesen dedikálva szeretnék átadni egyet Cseresnyés Péter úrnak, hogy jobban ismerje a munkánkat.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Ehhez a 4 éves anyaghoz kapcsolódóan szeretnék elmondani egy információt.
Valamilyen szinten kapcsolódik ehhez az összegző anyaghoz, mégpedig az, hogy az államháztartási törvénynek történt egy módosulása az elmúlt időszakban a nyár folyamán. Mégpedig egy olyan módosulás, hogy a jegyzőnek szabtak egy olyan kötelezettséget, hogy a választás évében, a választás napját megelőző 30 nappal - jelen pillanatban szeptember 20-án - részletes jelentést kell közzé tenni az önkormányzat pénzügyi helyzetéről, a választási ciklusban keletkezett későbbi éveket terhelő pénzügyi determinációkról, kötelezettségekről. Ennek az a lényege, hogy a helyben szokásos módon nekünk kell csinálnunk egy részletes pénzügyi anyagot, amelyet a nyilvánosság elé kell tárni. Ezt azért kívántam elmondani a közgyűlés előtt, mert lehet, hogy hírtelen nem értették volna, ha az újságban ezekkel a dolgokkal szembesülnek.
Az én elgondolásom alapján a Kanizsa Újságban, illetve az önkormányzat honlapján szeretnénk ezeket az információkat megjelentetni, illetve a Képújságban, illetve a Zalai Hírlapban egy olyan hirdetményt tennék közzé, vagy egy olyan tájékoztatást, hogy ezen a két helyen megtekinthető, mert ez egy olyan részletes anyag, ami azt gondolom, hogy esetleg a TV-ben, illetve a Zalai Hírlapban nem kellene közzétenni.
Én azt gondolom, hogy a Kanizsa Újság mindenkihez eljut, illetve aki részletesebben akarja, azok megkaphatják más módon is, illetve ezeket még külön a képviselőknek azért elküldenénk, hiszen azt gondolom az elkészítést követően Ők is ezzel tisztában legyenek és lássák ezt az anyagot, ami kiküldésre kerül.
Cserti Tibor: Egyetlen egy hozzáfűzni valót. Természetesen akkor van ennek az anyagnak a jogszabályi kötelmen túl értelme – mert végre kell hajtani, abba nincs vita – hogy ha a költségvetés jelenlegi helyzetéről szóló módosító intézkedéseket felgyorsítják, vagy javaslatot, mert annak az áthúzódó hatása értelemszerűen nagyon nagy volumenű és több tételt elmondtak képviselőtársaim, ami egyenként 50-80 millió Ft-os nagyságrendű. Akkor igazán tartalmi lesz. Én a kettőt szinkronban javaslom végrehajtani.
Tüttő István: Gondolom ez nem mond ellent annak, amit jegyzőnő mondott, mert szeptember 30-ig ezt meg kell csinálnunk.
Szabóné Dr. Csányi Mariann: Nekem szeptember 20-ig ezt mindenképpen közzé kell tennem. Ehhez kérném szépen a közgyűlésnek a segítségét, hogy mi a költségvetési rendeletmódosításra vonatkozó javaslatot lehetőségeink szerint gyorsított eljárással nagyon gyorsan megpróbáljuk összehozni, csak ahhoz szeretném kérni, hogy a képviselő urak is segítsék azt az eljárásmódot véghezvinni, amelyet Önök megfelelőnek tartanak ahhoz, hogy az elfogadás realizálásra kerülhessen. Mert akkor van értelme a mi munkánknak, meg az egésznek együtt gondolom én. És akkor lesz tényszerű, tárgyszerű a 20-i anyag, amit én közzé fogok tenni, mert azt nekem akármilyen állapotban lesz ez az egyeztetés, akkor is meg kell tennem.
Tüttő István: Engedjék meg, hogy mindannyiunk nevében kifejezzek valamit. Dr. Baranyi Enikő sajnálatos balesete miatt már huzamosabb ideje nem tud részt venni a közgyűlés munkájában, mindannyiunk nevében jobbulást, mielőbbi gyógyulást kívánunk innen Neki, amennyiben jobb programja nem volt és épp minket néz. Mielőbbi gyógyulást kívánva folytatjuk most a munkánkat.
15. Az Okmányiroda működtetése tárgyában a Belügyminisztériummal fennálló együttműködési megállapodás módosítása (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e ezzel kapcsolatban észrevételük? Nem sok döntenivalónk van, el kell fogadni. Kérem, szavazzunk róla!A közgyűlés 15 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
245/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az Okmányiroda működtetésére vonatkozó Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartási és Választási Hivatalával kötendő megállapodás kiegészítés megkötésével.
Felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására.
Határidő: 2002. szeptember 12.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető)
16. Javaslat a Bursa Hungarica önkormányzati ösztöndíj pályázati rendszerhez való csatlakozásra (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Kérdezem, van-e észrevételük ezzel kapcsolatban? Úgy látom nincsen. Kérem, szavazzunk róla.A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
246/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az önkormányzatnak az Oktatási Minisztérium Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2003. évi fordulójához való csatlakozásával, az 1. számú mellékletben szereplő Általános Szerződési Feltételekben foglaltakat elfogadja.
Felhatalmazza a polgármestert, hogy a Nyilatkozatot (2. számú melléklet) írja alá. A polgármester a 2003. évi költségvetésben a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatra 2.300 eFt-ot tervezzen be.
Határidő: 2002. szeptember 12., 2003. március 15.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Simánné Mile Éva osztályvezető)
17. Tájékoztató a kábítószerügyi egyeztető fórum pályázati eredményéről, eddigi tevékenységéről (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy örülni kell, nem annak, hogy foglalkozni kell vele, hanem, hogy foglalkozunk vele úgy, hogy talán segítjük vele éppen azokat akik rászorulnak.
Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról, egyszerű szótöbbség szükséges.
A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
247/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2002-2003-as pályázati programjáról és költségvetéséről szóló tájékoztatót.
Határidő: 2002. szeptember 12.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Dr. Nemesvári Márta egészségügyi referens)
Tüttő István: Következne a Vöröskereszt előterjesztése, de kérte a vezető asszony, hogy kicsit később érkezik, hogy addig azt halasszuk, amíg meg nem jön.
18. Tájékoztató a lakosság egészségi állapotáról (írásban)
Előadó: Dr. Buzás Judit ÁNTSZ főorvosa
Tüttő István: Szavazzunk az ÁNTSZ beszámolójáról. Megköszönjük az eddigi jó munkát.
A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
248/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az ÁNTSZ Nagykanizsa Városi Intézetének közigazgatási területén élő lakosság egészségi állapotáról szóló beszámolót elfogadja, egyben az eredményes munkáért köszönetét fejezi ki.
19. Nagykanizsa, Kisfaludy u. Csány u. – Szemere u. – Ady u. által határolt tömb rendezés alá vonása (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Kérdésem van-e észrevételük? Úgy látom nincsen, lezárom a vitát.
Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.
A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
249/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Kisfaludy u. – Csány u. – Szemere u. – Ady u. által határolt tömböt rendezés alá vonja. A rendezési terv készítése csak akkor indítható, ha a tervezési munka végzéséhez szükséges pénzösszeget a VIN 2000 Kft az Önkormányzat számlájára átutalja. A terv készítésére befolyó összeget elkülönítetten kell kezelni.
A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a rendezési tervet az elkészítést és jogszabályban előírt egyeztetések lefolytatását követően terjessze a közgyűlés elé elfogadásra.
Határidő: a terv elkészítésére 2003. december 31.
Felelős : polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
20. Javaslat a közalkalmazotti bérrendezéssel kapcsolatos teendők végrehajtására (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Gyalókai Zoltán: Egy eléggé semmitmondó anyagot kaptunk, ami igazából semmi értelme az egésznek. Én maximálisan támogatom, de hát se számok nincsenek rajt, igazából semmi. A határozati javaslat 5. pontja változatlan munkaköri besorolás esetén a fenti intézkedések miatt a közalkalmazottak járandósága nem csökkenhet. Én úgy tudom, hogy 50 %-os emelésről van szó. Akkor az milyen emelés az, hogy 5. pontban garantálom, hogy nem csökkenhet. Én szerettem volna egy sokkal jobban előkészített anyagot látni, ez számomra semmi.
Tüttő István: Attól tartok másnak azért más üzenete lesz.
Tarnóczky Attila: A határozati javaslat 1. pontja, miszerint a törvény kötelez bennünket, hogy az új közalkalmazotti bértáblát bevezessük, az nem indukál vitát.
A 3. pontban a következőről van szó. Két önkormányzati határozat arról rendelkezett annak idején, hogy mivel a pedagógusok és a nem pedagógusok szakmai szorzószáma eltérő volt, mi kárpótlásként egy plusz juttatást biztosítottunk a nem pedagógus munkakörben dolgozóknak. Ez a különbségtétel most megszűnt, megítélésünk szerint a különbségtétel részünkről is fölösleges, mert innentől kezdve ez nem egy kárpótlás lenne, egy különbség csökkentés, hanem egy plusz adomány az összes többi közalkalmazotthoz képest.
Ugyanakkor a 4. pont arról árulkodik, hogy két törvény jogszabály, országos jogszabály érvényét vesztette, ez alapján adott kiegészítéseket természetesen meg kell szűntetni.
Az 5. pont magyarázatához térjünk át a 6. ponthoz. Az Ingatlankezelési Intézmény és a Szociális Foglalkoztató bizonyos szempontból nem illeszkedik a szociális, oktatási, közművelődési intézmények sorába. Ezeket hajdanán létrehozta egy önkormányzati akarat, akkor bevezettek valamilyen bérrendszer, ez a bérrendszer a béremelések során, az évek során változott, változott, változott és bizony elképzelhető, hogy van, sőt biztos van olyan a dolgozók között, akinek a bére már nagyobb, mint amit a közalkalmazotti bértáblázat számára előír. Ezért javasoljuk, hogy ezeket az intézményeket, ahol ez előfordul, végig kell vizsgálni, ebből a szempontból meg kell nézni, hogy indokolt-e ott valamiféle vezetői pótlékszerűség biztosítása bizonyos posztokon, vagy nem. Viszont az törvényi előírás, hogy a járandóság, tehát a fizetés semmilyen rendelkezés révén nem csökkenhet. Erről szól az a bizonyos 5. pont.
Ugyanakkor lehetőség látszik arra is, hogy az a 7. pont, itt a központi béremelés nyomán megnézzük azt, hogy az intézményvezetőknek juttatott intézményi vezetői pótlék az arányos-e. Megítélésem szerint nem az. Nem arányos az elvégzendő feladattal, nem arányos az intézmény nagyságával. Hogy ezt a problémát tudjuk-e kezelni, megjósolni sem tudom. Nincs kasszánk pillanatnyilag. Ugye most megtörténik a kötelező bértáblázat bevezetése, azt összesíteni kell, összesíteni kell a Kormány által juttatott összeggel és akkor kiderül, hogy van-e maradék. A maradék sorsáról természetesen az előterjesztés szerint a későbbiekben szintén rendelkeznünk kell, azt is csak az illetmény emelésére fordíthatjuk egyébként. Engedjék meg, ha már szót kaptam, a 3. pontban a szerinti szó után az előterjesztés úgy változna, hogy beszúrásra kerülne a „határozott és határozatlan időre folyósított” kiegészítés, tekintettel arra, hogy mint az előterjesztés mutatja, ugyancsak határozott idejű bérpótlékot rendeltünk el, de bizony előfordul egyes intézményekben, hogy ezt az intézményvezető elfelejtette figyelembe venni. Az álláspontunk az összegezve, hogy a közalkalmazotti bérrendezés ezen pillanata alkalmas arra, hogy áttekintsük a teljes helyzetet, egyébként a hivatal az új besorolásokat most ellenőrzi, mert az elkövetett hibákat a későbbiekben itt sem lehet igazán korrigálni. Megítélésem szerint ez is fontos.
Az Érdekegyeztető Tanács tegnap ezt az előterjesztést megtárgyalta, a munkavállalói oldal az előterjesztésnek ezeket a határozati javaslatait elfogadta. Egy felvetésem lenne még. Ami igazából nem ide tartozik, hanem a költségvetés korábban tárgyalt napirendi pontjához, de talán meg lehetne találni a módját, hogy eldöntsék mi a teendő. A 192/2002. VII. 2-án hozott határozatunkban mi úgy döntöttünk, hogy felfüggesztjük a bizottságok hatáskörébe adott kötelezettségvállalásokat és a jutalom kifizetését lehetőségét egyenlőre a Polgármesteri Hivatalban és az intézményekben. Kérem gondolják meg, hogy az előbbi döntés függvényében szeptember 30-áig még a költségvetés teljes egészében felülvizsgálatra nem kerül, ennek a határozatnak a fenntartása indokolt-e, vagy sem. Tehát kérem a döntésüket arról, hogy a 192/2002. számú határozat 2. pontjának határidejét a közgyűlés 2002. szeptember 30-ig meghosszabbítja.
Kiss László: Egy módszertani megjegyzésem és két érdemi megjegyzésem lenne. Az egyik a módszertani. Közgyűlésünk történetében ez az első eset, amikor egy határozat felülvizsgálatánál a felülvizsgálatot végző előterjesztés teljes egészében idézi a módosításra, ill. megszüntetésre kerülő előző közgyűlési határozatot. Így most egy pontos képet lehet alkotni arról, hogy valóban miről is beszélünk. Az eddigi gyakorlat mindig csak egy hivatkozás volt számmal, dátummal. Én azt hiszem a korrekt módszer az lenne, amit most a kezünkben tartunk. Szeretném, ha a jövőben ez ennek megfelelően történne. Ez volt a módszertani megjegyzés, a másik javaslom, hogy az Önkormányzat csak azokat a béremelési elemeket és bérpótlék elemeket szavazza meg és folyósítsa, amelyeket a törvényi rendelkezések kötelezően előírnak. Semmi többet és amelyet a központi költségvetés finanszíroz, semmi többet. Egy másik kérdésem, az eddigi túlfinanszírozásból eredően az év végéig kb. mennyi megtakarítás keletkezik, mert az már be volt ütemezve, tehát valaminek itt keletkeznie kell, ezt is célszerű lenne kimutatni és a következő a határidő. Itt van egy olyan határidő, hogy az intézményigazgatók vezetői pótlékrendszerének felülvizsgálatát 2002. október 20-ig a közgyűlés elvégzi. 20-a pont a választás napja, javaslom, hogy vagy előtte, vagy utána tűzzön ki a közgyűlés egy határidőt, hogy tényleg legyen, aki foglalkozzon az üggyel. Ezért egy konkrét pontos határidőt, amikor van tényleges felelőse az ügynek, mert akkor már nincsen.
Kelemen Z. Pál: Egy kérdéssel kezdeném. A közalkalmazottaknál az Ingatlankezelési Intézmény, Szociális Foglalkoztató, Városi Kincstár, vagy az Egészségügyi Alapellátás nem kap 50 % fizetésemelést, vagy annak dolgozói nem kapnak? Én csak azért kérdezem, mert ellentmondásban van ez a megfogalmazásával a 6. pontnak, tehát szeretném megnyugtatni Őket, vagy tisztán látni ebben a kérdésben, hogy ez hogy történik.
Tarnóczky Attila: Az intézmények a dolgozóik adatait leadták. Az új közalkalmazotti bértábla szerinti érték és az eredeti érték közötti különbséget kiszámolták, az ide lesz juttatva. Hozzáteszem, hogy erre a néhány hónapra. Itt látok azért egy alapvető problémát, pillanatnyilag ezt a plusz összeget alkalmazottszám arányosan, sőt emberekre vonatkoztatva kapjuk meg. Következő évtől viszont fejkvótában kapjuk meg, az meg gyermekszám, meg ellátott arányos dolog. Ez a kettő pluszban, mínuszban bizony különbözhet és különbözni is szokott.
Pillanatnyilag arról szól az előterjesztés, hogy bevezetjük a közalkalmazotti bértáblázat kötelező előírásait. Ez a bértáblázat senkinek gyakorlatilag 50%-os béremelést nem garantál. Az 50%-os béremelés a tömeg tekintetében igaz, egyesek jobban járnak, egyesek kevésbé járnak jól, attól függően, hogy a bértábla melyik oszlopában, sorában helyezkednek el életkoruk és végzettségük szerint, de úgy gondolom ennek a rendbetétele pillanatnyilag nem feladatunk. Ha megcsináltuk a kasszát, és kiderült, hogy mennyi pénz maradt ebből az ide juttatott pénzösszegből, akkor kell annak a felosztásáról a későbbiekben határozni. Ezt pillanatnyilag nem tudjuk megtenni, ez érinti az IKI-t is, de egyébként más intézményeket is, de egyébként más intézményeket is, az összes intézményt gyakorlatilag, hogy ezt a maradékot, ha van maradék, hogyan osszuk szét, milyen szempontok között. Egy helyesbítést kell tennem, miután meg lett dicsérve az előterjesztés, ezt köszönöm szépen, a 6. pontban viszont a 2002. december 31., az elírás, október 20. volt ott is a szándékunk határidőként. Az október 20-a az egyébként szerintem jó határidő, ez a váltás időpontja, az önkormányzati választás időpontja, addig kell elvégezni a felülvizsgálatot, semmi esetre sem azon a napon, amely valószínűleg vasárnap egyébként.
A másik kérdésre, hogy mennyi ez a felszabaduló bérösszeg, ami felszabadulhat, hát az önkormányzatnak ez a külön juttatás olyan 45 millió Ft-ba került éves szinten ebben az évben, korábban nagyobb összeg volt, de a minimálbér emelése következtében ez fokozatosan csökkengetett. A három hónap tekintetében ennek a negyedrésze maradhat meg, adott esetben nem egy jelentős összeg.
Tóth Lajos: Egy-két kiegészítést szeretnék tenni. Valóban, ahogy alpolgármester úr is említette, tegnap az Érdekegyeztető Tanács foglalkozott ezzel az anyaggal, előterjesztéssel, bár eléggé szőrmentén tudtunk csak, hiszen az anyagot előtte fél órával kaptuk meg. Egy-két szót a pontokról. A 3. pontban hiányzott az a beszúrás, hogy a határozott, ill. határozatlan idejű keresetelemek címszó. Tudomásom szerint, hát nem tudom, hogy a közgyűlési határozat rendelkezésünkre áll-e e tekintetben, tehát azt kellene megnézni, hogy melyek voltak azoka amelyeket határozott időre, ill. határozatlan biztosította az intézményeknek az önkormányzat. Ezt én nem tudom megmondani, hogy az intézményeknél történt-e olyan, hogy a határozott időre szóló keresetelemeket határozatlanra változtatták volna. De egy biztos, hogy ha ezt megtette az intézmény vezetője, akkor ez visszavonhatatlan, a munkavállalótól nem lehet elvonni.
Az önkormányzat természetesen megteheti, hogy az intézményektől elvonja ezt a pénzt, bár én azt javasolnám, hogy ne tegye. Ez az egyik, a másik tehát azért így ugrálva haladok, mert vannak itt olyan pontok, amelyekkel felesleges lenne vitatkozni, hisz természetes módon az 50 %-os átlagos béremelés sok mindent eltűntet és van ebben jó, van ebben rossz is, egyeseknek persze hátrányosnak tűnik, bár nem az szerintem, másoknak meg esetleg előnyösebb. A 6. ponttal szeretnék még foglalkozni. Itt három intézményt sorol fel a határozati javaslat. Erről ha érintőlegesen is, de ott is elmondtam a véleményemet, most is azt mondom, hogy nem lenne szerencsés ezt október 20-ra halasztani, hiszen akkor azt jelenti, hogy azok a – ha voltak ilyenek – plusz juttatások, egyebek, ezeknél az intézményeknél is bent maradnak. Előre vetítve azt, hogy nem azért mondjuk ezt, mert esetleg irigyelnénk, ha volt ilyen, vagy van ilyen plusz juttatás, hanem természetes módon az egyenlő elbírálás elve és gyakorlata érvényesüljön minden közalkalmazott esetében, mint ahogy az 50%-os béremelés is ezt tette annak ellenére, hogy természetesen ez az alsó fizetési osztályokban nem teljesült minden fizetési osztályban.
Még egy megjegyzés talán Kiss László úrnak az utolsó megjegyzésére. Én úgy gondolom, hogy ha volt is túlfinanszírozás az oktatásban, ez mindig elhangzott, én úgy gondolom, hogy ez soha sem valósult meg, vagy ha igen, akkor természetes módon lennie kell mindig is, mert e nélkül nem tud működni az oktatás. Nem lehet azokat a pluszokat, nem tudja az intézmény előteremteni, ami a gyermekek fejlődését, előmenetelét szolgálja. Én úgy hiszem, hogy az oktatási ágazat az, amelyből azért mindig is történt valamilyen módon elvonás az utóbbi időben, a pluszokat azt hát ha érzékelni is lehetett, annak tényleg örülünk, de én úgy gondolom, hogy az oktatási ágazattól nem nagyon lehet mit elvonni.
Tarnóczky Attila: Az első felvetésre azt mondanám, hogy itt van az anyagban az a bizonyos közgyűlési hajdani határozat, az így fejeződik be, hogy a közgyűlés az előző évhez hasonlóan a határozott időre 2002. január 1-től 2002. december 31-ig biztosítja, mármint a fedezetet, sőt ezt az intézkedést a 2002. szeptemberi közalkalmazotti bérfejlesztések végrehajtásáról szóló kormányzati rendelet ismeretében felül kell vizsgálni. Úgy gondolom ebben aztán semmiféle kétség nincs, hogy mi volt az önkormányzat szándéka, hogy adott esetben történt-e tévedés, vagy maradjunk ebben, hogy történt-e tévedés, az egy másik kérdés. A 3-4 intézményről, mert négy van itt ebben felsorolva, azt tudom mondani Önöknek, hogy én semmi olyan juttatásnak az elvonását pillanatnyilag nem tudom támogatni, amit egy hónap múlva adott esetben visszaadnánk. Ez egy olyan mérhetetlen butaság lenne tőlünk, hogy ha úgy dönt a közgyűlés, hogy egy hónap múlva valamit meg akar vonni a négy felsorolt intézményben, döntsön akkor, nem pedig most, mert embereket sértünk meg végeredményben, mert adott esetben ok nélkül. Ennek pedig értelme nincs.
Kiss László: A megszólíttatás kapcsán kell válaszolnom. A kérdésem nyomán alpolgármester úr elmondta, hogy az önkormányzat részéről történő többletfinanszírozás egy évben 45 millió Ft volt, tehát ennek alapján ténylegesen volt túlfinanszírozás, amit a jelenlegi törvényekhez képest, amit Tóth Lajos úr itt megkérdezett, és Ő azt mondja, hogy ezt nem szabad elvonni, mert a gyermekeknek a fejlődését ez gátolja. Én azt hiszem minden intézményben van tartalék, de a gyermekeknek a fejlődését elsősorban nem az anyagi lehetőségek szabják meg, hanem a megfelelő módon történő pedagógiai hozzáállás és a megfelelő pedagógiai munka az intézményben és ezen a téren kell azt hiszem jelentős előrelépést tennünk.
Cserti Tibor: Egyetlen kiegészítés, észrevétel, nem akartam elvileg hozzászólni. Én azt hiszem az előterjesztés tényleg komplex, teljes körűen megfelel a jogszabályi hivatkozási anyagnak, ráadásul a korábbi közgyűlési döntések hatását, és annak a módosítási indítványát elénk komplexen tálalja most. Az egy más kérdés ebből adódóan és gondolom, itt gondolatilag te is ezzel tudsz azonosulni Laci, hogy próbált a helyi önkormányzat a lehetőségek keretein belül a legkirívóbb aránytalanságokat, vagy ösztönzési elemet a rendszerbe beépíteni, és hát amennyire lehet dotálni a dolgozókat, ezen belül tán kiemelten a vezetőknek a munkáját. Ezt most a központi kormányzati intézkedések hatására teljes körűen felül kell vizsgálni és pont. Nem többről, nem kevesebbről szól az előterjesztés és ennek tökéletesen megfelel és jó szívvel, azzal a kiegészítéssel, ami a határozott, határozatlan idejű megszorítás, ahogy alpolgármester úr javaslatában elhangzott, elfogadásra javaslom és kár róla többet vitatkozni.
Tüttő István: Lezárom a vitát és akkor csatlakozom Cserti úr javaslatához. Szavazzunk a határozati javaslatról, a kiegészítéssel együtt, amit természetesen elfogadok, módosítva az október 20-i határidőt és határozott, és határozatlan időre folyósított, szerinti keresett elemek közé beszúrt résszel együtt kérem a szavazást. Minősített többség kell.
A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
250/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
1. hatályon kívül helyezi a 132/2002.(IV.30.) számú határozatát.
2. összes intézménye esetén (Városi Kórház kivételével) elrendeli a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása szerinti közalkalmazotti illetmények bevezetését 2002. szeptember 1-jei visszamenőleges hatállyal.
3. a 36/2002.(VII.3.) számú költségvetési rendelet 8. § (12) bekezdése, továbbá a 132/2002.(IV.30.) számú közgyűlési határozat szerinti határozott és határozatlan időre megállapított keresetelemek folyósítását 2002. szeptember 1-jétől megszünteti.
4. a 2002. évi költségvetésről szóló 2002. évi XXI. törvény 10. §-a rendelkezése folytán a pedagógus kötelező óraszám emelés alapján juttatott illetményrész, illetve a hatályát vesztett 113/1992.(VII.14.) Kormányrendelet szerint folyósított 2.000 Ft/fő/hó munkahelyi pótlék folyósítását 2002. szeptember 1-jétől megszünteti.
5. Változatlan munkaköri besorolás esetén a fenti intézkedések miatt a közalkalmazottak járandósága nem csökkenhet.
6. az Ingatlankezelési Intézmény, a Szociális Foglalkoztató, a Városi Kincstár és az Egészségügyi Alapellátási Intézmény esetében 2002. október 20-ig a Közgyűlés felülvizsgálja az intézményekben dolgozók juttatását.
7. Az intézmény-igazgatók vezetői pótlék-rendszerének felülvizsgálatát 2002. október 20-ig a Közgyűlés elvégzi.
Határidő: 2002. szeptember 11.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Gőcze Gyula intézményvezető)
Tüttő István: Most a rendeleti javaslatról kérem a szavazatokat, itt is minősített többség kell.
A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
61/2002.(IX.11.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 61/2002.(IX.11.) számú rendelete a 2002. évi költségvetésről szóló, többször módosított 14/2002.(II.13.) számú rendeletének módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Tarnóczky úr felvetette, hogy a192/2002-es határozatunk 2. pontjáról döntsünk, hogy fenntartjuk-e. Én azt javaslom, hogy a szeptember 30-i költségvetési anyag tárgyalásáig ezt tartsuk fenn, de Önök döntenek. Kérem a szavazatukat. Ha igent nyomunk, akkor fenntartjuk.
A közgyűlés 14 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
251/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 192/2002.(VII.2.) számú határozata 2. pontjának – a bizottsági hatáskörbe utalt támogatásokról, valamint az intézmények vonatkozásában a bérek, illetve illetmények kivételével egyéb személyi jellegű pénzkifizetésekről szóló – végrehajtási határidejét 2002. szeptember 30-ig meghosszabbítja.
21. Együtt Kiskanizsáért Egyesület kezdeményezése (írásban)Előadó: Tüttő István polgármester
Kiss László: Kérdezném, hogy az Együtt Kiskanizsáért Egyesület képviselőjét nem várjuk-e meg a közgyűlési anyag tárgyalásával?
Tüttő István: Kint van, valaki hívja be. Én azért mertem kezdeményezni, mert láttam, hogy itt van.
Köszöntjük Horváth Jánosnét a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat képviselőjét. Megkérem Balogh László urat, mivel a bizottságok tárgyalták, kérem a bizottságok véleményét.
Balogh László: Az OKSB tárgyalta a kérelmet, igaz, hogy akkor még olyan formában, hogy a kérelemnek három pontja van és a harmadik pont a konkrét kérésben az, hogy az önkormányzat járuljon hozzá a közműköltségekhez havi 20.000 Ft összegben. Tekintettel a jelen pénzügyi körülményekre hiába értékeltük azt a kulturális háttérértéket, ami a kérelem mögött van és az 1. 2. pont ezt tartalmazza a hozzávalókat pénz nélkül, kérésben legalább is. Ezt hiába értékeltük, a bizottság a pénzügyi kifizetés többlete miatt nem támogatta a kérelmet, de tudomásom szerint az Együtt Kiskanizsáért Egyesület és erről a képviselő fog mindjárt szólni Horváth Jánosné személyében, ebben a 3. pontban a kérését megváltoztatta. Nem érvényes már a 3. pont. Ha ez egy ilyen kérés, hogy pénzügyi vonzat nélküli, igaz, hogy egy fél éves épülethasználatot tartalmaz, de ezt gondolom, hogy szerződéses módon precízen meg lehet úgy oldani, hogy ne sérüljenek a dolgok hosszabb távon.
Én a magam részéről, mert akkor ez egy új formájú előterjesztés lenne, én arra kérem a T. Közgyűlést, hogy támogassuk. Egyetlen egy érvem lenne, egy érzelmi alapú, nemrégen ünnepelhettük sokan együtt Kerecsényi Edit néni születésnapját, és ott is elhangzott, hogy Kerecsényi Edit részéről mennyi áldozattal járt az a múzeum alapító életpálya, amiben Ő részesült és sokunk szerencséjére sok érték megmentése fűződik a nevéhez. Én kicsiben ezt az ügyet valami hasonlónak érzem Kiskanizsa számára, ahol Horváth Jánosné áldozatos munkája az, ami segíthet az értékmentésben. Én kérem, hogy gesztusjelleggel, pénz nélkül igazából, ha lehet támogassuk.
Dr. Gőgös Péter: Az előterjesztés azt hiszem méltányolandó. Nem csak a Településrészi Önkormányzat támogatta, hanem sok képviselő is úgy tudom, hogy szívügyének tekinti ezt a problémát. Kiskanizsa hagyományainak megőrzése mellett én szeretném kiemelni azt a tényt, hogy van jelenleg egy használaton kívül Kiskanizsa központjában lévő épület. Nagyon jól tudjuk, hogy mi a sorsa a magára hagyott ingatlanainknak, egy tél óriási károkat tesz benne. Ez a minimális 20.000 Ft-os havi rezsiköltségekhez történő hozzájárulás azt hiszem, hogy valamilyen átcsoportosítással biztosan megoldható. Az állagmegóvás érdekében minimum ennyit ha áldozunk egy ilyenre, azt hiszem ez a legkevesebb.
Dr. Horváth György: Valamivel többet tudok a feladatokról, illetve a tervekről, mint írva vagyon. Én azzal ajánlom, hogy lehet, hogy ez az utolsó pillanat arra, hogy megőrizzük azokat az értékeket, amelyeket még a lelkes gyűjtők összeszednek. Hozzá kell tenni beszéltem Horváth László igazgató úrral, nagyon sok anyag van a múzeumban, úgyhogy egy minőségi kiállítás, sőt változtatható kiállítási anyag is létrejöhetne és valószínű, hogy nagyon hasznos lenne annak a településrésznek és nyilván az egész városnak a megőrzés szempontjából. Én támogatni fogom az előterjesztést.
Kiss László: A Településrészi Önkormányzat és az Együtt Kiskanizsáért Egyesület kérelmét én is maximálisan támogatni tudom és ajánlom a közgyűlés tagjainak is elfogadásra, már csak azért is, mert gondoljuk végig, az a város, az a társadalom, amelyik a múltjával nem törődik, és nem őrzi meg a múltjának az emlékeit, nem tudja átadni a jövőnek, a jövő generációnak, annak elveszik a jövője. Tehát valóban gondoljuk meg, Kiskanizsa egy olyan jelentős városrésze városunknak, hogy valóban megérdemel egy ilyen önálló kiállítást és én javaslom, hogy az épületet, mivel itt erről is van burkoltan szó, én azt hiszem használatra oda kellene adni az Együtt Kiskanizsáért Egyesületnek, hogy ebben azt méltón felújítva, folyamatosan vagy helytörténeti, vagy egyéb kiállításokat tudjon a városrésznek rendezni.
Tüttő István: Lezárom a vitát. Én azt hiszem, hogy mindenki lelkében megfogalmazódott, hogy ez támogatásra érdemes. Kérem, szavazzunk a javaslatról azzal a változattal, ami most legutóbb elhangzott az OKSB elnöke részéről, mert az egyeztetve lett Horváth Jánosnéval. Az, hogy későbbiekben az önkormányzat lehetőségei hogy változnak, az el fog dőli, de mindenesetre az a kezdeményezés, ami szerintem is támogatandó, az elindul és meg fogjuk nézni, meg remélhetően sokan fogják felkeresni és egy olyan színfoltja lesz a városnak, amelyet szerintem érdemes lesz másoknak is ajánlani. Kérem, szavazzunk!
A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
252/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja, hogy a Szent Flórián téri volt óvodaépületben hat hónapon keresztül az Együtt Kiskanizsáért Egyesület helytörténeti kiállítást rendezzen az alábbi feltételekkel.
Az Együtt Kiskanizsáért Egyesület vállalja, hogy az épületet alkalmassá teszi a kiállítás megrendezéséhez és az összegyűjtött anyagot Kiskanizsa hagyományaihoz méltón kiállítja.
Határidő: 2002. október 15.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
22. Kiss László képviselő önálló indítványa a mezőőri szolgálattal kapcsolatosan (írásban)
Előadó: Kiss László képviselő
Kiss László: Azt szeretném elmondani, hogy ezt a szolgálatot Zalaegerszeg városa már kb. másfél évvel ezelőtt létrehozta. A környező településeken, kis falvakban működik ez a szolgálat. A környező szőlőhegyeken járva minden gazdának ez az óhaja, igénye, hogy ezt a mezőőri szolgálatot az önkormányzat hozza létre. Ezen igények és óhajok, szándékok ismeretében csodálkozom a bizottságoknak a határozatán, de végül is el tudom fogadni, hogy a hivatal dolgozza ki ennek a létrehozásnak a részleteit, és amint ez megvan, akkor az önkormányzat hozza létre ezt a mezőőri szolgálatot. Úgy vélem, hogy a városunk lakóinak és nem csak a lakóknak, hanem a mezőgazdasági nagyüzemeknek is alapvető érdeke, hogy ez az őrszolgálat létrejöjjön és a megtermelt termények, az értük megdolgozókat gazdagítsák, ne pedig azokat, akik a zavarosban halásznak. Én ezért ezt kérem, hogy a közgyűlés hozza meg a határozatot, hogy igen, létrehozza ezt a mezőőri szolgálatot és a részletekre, a részleteknek az elfogadására, az anyagi vonzatára pedig a részletesen kidolgozott anyag birtokában visszatér. Tehát az elvi határozat a létrehozásról most szülessen meg, én ezt kérem.
Tüttő István: Azt tudni kell, hogy a mezőőri szolgálat költségeinek egy bizonyos határig limitálva van, az állam finanszírozza 50%-át. De azt is tudni kell – Kiss László úr fogalmazta meg – hogy azoknak az érdekeit szolgálja ez a mezőőri szolgálat, akiknek ott van a vagyona, ott van a termőföldje. Azért én azt szeretném remélni, hogy nem kívánják magukat kihúzni ebből az ún. költségtényezőből, hiszen az Ő érdekeiket szolgálja.
Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság és a Pénzügyi Bizottság a legutóbbi együttes ülésén valóban tárgyalta, nem tárgyalta, beszélgetett erről az előterjesztésről, mert az az álláspontunk alakult ki, mint előterjesztés egyre alkalmas, gondolatébresztés, egyébként a Gazdasági Bizottság, sem a Pénzügyi Bizottság nem tud vele foglalkozni, mert elég hányaveti. A Gazdasági Bizottság és a Pénzügyi Bizottság akkor tud foglalkozni, ha itt számok jelentek volna meg, ha tudtuk volna, hogy ennek milyen költségei vannak. Mind a megalakításnak milyen költségei vannak, és ebből mekkorát vállal át az Állam, mint pedig a működési költségek miként alakulnak, mert a mezőőrök tekintetében nyilvánvalóan vannak személyi és dologi költségek, mert talán ha jól tudom, akkor Ők közalkalmazotti minőségben funkcionálnának a jövőben.
Azt gondoltuk jó az ötlet, arra alkalmas, hogy ebből valóban a két bizottság számára tárgyalásra képes, tárgyalásra alkalmas anyag kerüljön. Éppen ezért a Gazdasági Bizottság és a Pénzügyi Bizottság mind a kettő egyhangúlag azt javasolja a közgyűlésnek, hogy ezt a határozati javaslatot ilyen formán nem javasolja a közgyűlésnek, hogy megszavazza. Részletes tájékoztatást kérünk éppen a személyes dologi kiadások és a majdan felmerülő költségek okán.
Kiss László: Először válaszolni szeretnék polgármester úr megjegyzésére, hogy az állampolgárok, akiknek az érdekeit ez az őrszolgálat szolgálná, nem akarják kihúzni magukat a fizetésből. Természetesen nem akarják, mivel más községekben és más városokban is ez a dolog úgy működik, hogy a továbbiakban szükséges 50%-ot az önkormányzat általában mezőőri járulék vagy egyéb pótlék formájában az egyes zártkerti és egyéb ingatlanokra kiveti, ez ellen nem zárkóztak el a gazdák, ők azt mondják fizetnek, de szeretnének érte valamit kapni. Ez az egyik dolog. A másik dolog Fodor elnök úr megjegyzésére válaszolnék. A hányaveti kifejezést azt egyenesen visszautasítom, mert nem erről van szó. Itt arról van szó, hogy a törvény az önkormányzatnak biztosít lehetőséget és nem egyes képviselőknek, hogy dolgozzák ki pontosan ennek a precíz menetét és a költségkihatásait. Én egyszer fél évvel ezelőtt már szóban felhívtam erre a hivatalnak a figyelmét és az önkormányzat figyelmét, akinek ez a feladata lett, vagy lehetett volna. Akkor nem volt semmiféle reakció.
Úgy gondoltam, hogy ezt a figyelemfelhívást most írásban, egy önálló képviselői indítványban megismétlem és ez az az indítvány. Én nem akartam arra vállalkozni, hogy kidolgozzam a teljes, akár az őrszolgálati beosztást, erről szó sincs. Hanem arról van szó, hogy szeretném, ha az önkormányzat és a hivatal komolyan foglalkozna ezzel a kérdéssel és ezért kérem, hogy az elvi döntést most hozzuk meg, a részletekre pedig a költségvonzat, személyi állományi feltételek fennállása, ill. vizsgálata után vissza lehet térni. Még egyszer kérem a közgyűlést, hogy ezt az elvi határozatot hozza meg. Ezzel azt hiszem nagyon sok kanizsai állampolgárt megnyugtatnánk, hogy ez a dolog megvalósul.
Tüttő István: A vitát lezárom. Azzal a javaslattal kiegészíteném, amit Kiss László úr mondott, hogy elviekben felteszem szavazásra, hogy hozzájárulunk, magyarul az elviek és a döntést akkor kell meghozni, amikor elkészül egy javaslat, hogy ez mennyibe kerülne és tudja ezt vállalni az önkormányzat. Szeptember 30-ig ezt vissza kell hozni.
Dr. Fodor Csaba: Nem illő dolog egy másik képviselőtársam által javasolt napirendhez módosító indítványt fűzni, de azt gondoltam, hogy talán elmondja képviselő úrnak, ha elviekben kér állásfoglalást, akkor azt kellett volna mondania, hogy módosítja saját határozatát, miszerint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megbízza a Polgármesteri Hivatalt, vagy a jegyzőt, vagy a polgármestert, hogy október 30-ig készítsen előterjesztést az önkormányzat részére oly módon, amelyben kimunkálja a személyi- és dologi költségek pontos ütemezését, a következő évi terheit a városnak, vagy mit bánom én, de ezt meg lehetett volna fogalmazni. Elviekben persze hozunk, hogy elviekben egyetértünk és szándékunkban áll meglapítani, vagy létrehozni a mezőőri szolgálatot, de hogy mikor, hát akkor célszerűbb egyszer azt mondani, hogy október 31. a határidő, tessék ezt megcsinálni, idehozni a közgyűlés elé és a közgyűlés majd a számok ismeretében tud – nem elviekben, hanem lehet, hogy konkrétan – dönteni.
Tüttő István: Elfogadom Fodor úr javaslatát, ezt teszem fel szavazásra, mert végül is ez Kiss úrnak az elképzelését támogatja.
Kiss László: Válaszolnék, még pedig azért, én ezzel a kezdeményezéssel ezeket a jogköröket, és ezeket a határozati javaslatokat, amiket most Fodor úr felsorolt, ezeket én a bizottságoknak meghagytam, hogy a tárgyalások során a bizottságok foglaljanak ilyen értelemben állást és hívják fel a közgyűlést, ill. a hivatalt ennek a részletes kidolgozására. Én azt hiszem ez nem feltétlenül az én feladatom, azért is kértem, hogy kerüljön az egész bizottsági szakaszba és a Gazdasági Bizottság ezt az álláspontot nyugodtan meg is fogalmazhatta volna ahelyett, amit leadott álláspontként. Egyébként el tudom fogadni és szavazhatunk róla.
Tüttő István: Szavazzunk arról, ami az előbb elhangzott a részemről. Az hangzott el, hogy megbízzuk a jegyzőt, hogy készíttessen egy anyagot október 30-ig, amely a mezőőri munka ellátásának feltételeit tárja a közgyűlés elé és annak függvényében eldönti, hogy tudja-e vállalni.
A közgyűlés 13 szavazattal 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
253/2002. (IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a jegyzőt, hogy készítsen a mezőőri szolgálat ellátásának feltételeit tartalmazó előterjesztést, melyet 2002. október 30-ig terjesszen a közgyűlés elé.
Határidő: 2002. október 30.
Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző
(Operatív felelős: Partiné Dr. Szmodics György osztályvezető)
Tüttő István: Az a javaslatunk, hogy a Király u. 31. szám alatti ingatlan problémáinak rendezésére vonatkozó napirendi pontot ne zárt ülésen tárgyaljuk, hiszen nem annyira titkosított dolog.
23. Javaslat a Nagykanizsa, Király u. 31. szám alatti ingatlan problémájának rendezésére (írásban)
Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester
Tarnóczky Attila: Mint azt már egyszer volt módom elmondani, hogy a Király u. 43-45. esetleges megosztása, ami ötletként ennek a feszítő problémának a kezelésére felmerült, sajnos a hozzá fűzött reményeimet nem váltotta be. Ha megnézik ezt az anyag végén lévő térképet, a római I. területen lévő közút, ami ingatlan-nyilvántartás szerint most magánút, közúttá nyilvánítása lett volna ennek a telekmegosztásnak a feltétele. E terület tulajdonosainak az érdekeltségét sehogy sem sikerült elérni ezzel az ajánlattal. Egy utolsó próbálkozásként van Önök előtt az anyag. Én azt hiszem, hogy a ciklus végéig ha ez nem nyeri meg az Önök tetszését, akkor újabb már nem nagyon születhet. Irodavezető asszony kiosztotta ezt a térképet, mert a Magyar u. 2. csereingatlan megnevezés kicsit megtévesztő. Igazából ez a Báthory utca 11. szám alatt lévő besatírozott terület, ami egy romos épület, egyszer már megpróbáltuk értékesíteni, nem sikerült. Amit megkapnánk helyette ebben a közös ingatlanban a tulajdonrészt, ami a besatírozott területen lévő nevet viselő úr tulajdonában és használatában van. Tehát ennek a területnek a használati jogához juthatnánk hozzá.
A Gazdasági Bizottság ülésén felmerült érveket gondolom elnök úr elmondja, nekem az is elfogadható végeredményben, mert akkor legalább az kimutatható, ha a lakók is rugalmasan kezelik az ügyet, akkor a problémájukat az önkormányzat hajlandó megoldani. Kérem tárgyalják meg, mondjanak véleményt a megoldási javaslatról.
Dr. Fodor Csaba: Alpolgármester úr hivatkozott már a Gazdasági Bizottság és a Pénzügyi Bizottság véleményére ebben az ügyben. Azt gondolta mind a két bizottság, hogy egyetért a határozati javaslattal azzal a feltétellel, illetve azzal a módosítással, hogy az általunk megszerzett, vagy megszerzendő ingatlan tulajdoni hányada, a belső udvar jelentős tulajdoni hányada, amit megszereznénk ezzel a cserével, az lehetőség szerint azonnal, egy időben kerüljön át társasházi tulajdonba.
A két bizottságnak az az álláspontja, hogy az önkormányzatnak nem feltétlenül érdeke, hogy újabb közterületek tulajdonjogát szerezze meg akár csere útján is. De látva ezt az áldatlan állapotot, ami most már hosszú évek, vagy több mint egy évtizede húzódik, azt a segítséget kívánjuk nyújtani a ház lakóinak, hogy mi egy olyan önkormányzati tulajdont ajánlunk fel ezért a jelentős tulajdoni hányadért cserébe, amely önkormányzati tulajdon, de nem szeretnénk hosszabb időre önkormányzati tulajdonban látni az érte kapott udvar jelentős tulajdoni hányadát. Az kerüljön át egyből a társasház közös tulajdonába.
Gyalókai Zoltán: Tulajdonképpen egyetértek Fodor képviselőtársammal, csak azt nem tudom, hogy ez jogilag hogy áll meg, mivelhogy ez ajándékozásnak minősül szerintem és annak az ÁFÁ-ját, vagy valamilyen illetékét szerintem az ajándékozó, mármint az önkormányzatnak kellene cash-ben megfizetni. Erről kérnék egy állásfoglalást.
Dr. Fodor Csaba: Általában az illeték, sőt az illetéktörvény rendelkezései szerint nem a rendelkező fél, hanem az azt kapó szokott valamifajta illetéket fizetni. Az ÁFÁ-t pedig nem kell fizetni, mert földterületről van szó, a földterület pedig ÁFA-mentes.
Tüttő István: Lezárom a vitát. Azzal a módosítással, amit a bizottság javasolt, hogy úgy kell lebonyolítani, hogy a társasház közös tulajdonába kerüljön át azonnal.
Így kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.
A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
254/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a tulajdonában lévő nagykanizsai 11 hrsz. alatt nyilvántartott, Nagykanizsa, Magyar u. 6. szám alatti ingatlant elcseréli Németh Ferenc tulajdonában lévő nagykanizsai 31/11 hrsz-ú ingatlan 8380/11571 illetőségére azzal, hogy a társasház közös tulajdonába kerüljön át azonnal. Az ingatlanok értékét a közgyűlés 8.000.000 Ft-ban határozza meg. Értékkülönbözet megfizetésére egyik cserélő fél sem köteles.
Németh Ferenc tudomásul veszi, hogy a tulajdonába kerülő Nagykanizsa, Magyar u. 6. szám alatti ingatlan az utcaképhez igazodva, földszintes épülettel építhető be, figyelembe véve az 1996-ben készült Nagykanizsa, Báthory utca városképi arculattervet, a városközpont rendezési terve előírásait.
Határidő: 2002. október 31.
Felelős: Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
(A közgyűlés ezen napirendi pont megtárgyalását követően zárt ülésen folytatta munkáját, melyet az erről szóló jegyzőkönyv tartalmaz.)
26. Tájékoztató a hajléktalan ellátásról (írásban)
Előadó: Dr. Baracskai Józsefné Magyar Vöröskereszt Megyei Titkára
Dr. Baracskai Józsefné: Szeretettel köszöntöm a Megyei Vöröskereszt szervezet nevében az önkormányzat tagjait. Elnézést kérek a napirend módosításáért, de Veszprémben kellett lennem egy nagyon fontos véradásos regionális értekezleten és onnét érkeztem ide és ezért kértem, hogy egy kicsit ha lehet cserékkel megoldani, akkor várjanak rám. Köszönöm a türelmüket.
Az anyaggal kapcsolatosan én úgy érzem, hogy ez egy nagyon részletes tájékoztató, ami bemutatja Nagykanizsa hajléktalan ellátását és tulajdonképpen utal a fejlődésre is. Én nem akarok hosszú lenni, az anyag nagyon részletes és minden benne van. Én szeretném megköszönni a Szociális Bizottságnak a nekünk nyújtott támogatást és segítségét, természetesen az önkormányzatnak is a munkánk eddigi elismerését és a bíztatását és azt is, hogy minden esetben, ha problémánk volt, meghallgatásra talált. Én úgy gondolom, hogy ezt a munkát csak így közösen lehet jól végezni. Mi készek vagyunk arra, hogy ezt a feladatot, amit átvállaltunk az önkormányzat kötelező feladataiból, úgy érzem, hogy országosan is nagyon magas szinten látjuk el és még egy ilyen hajléktalan ellátó rendszert, amelyik ilyen megbízhatóan, pontosan, a gazdálkodásában is teljes egészében előreláthatóan tud működni, nem nagyon tudnak az országban bemutatni. Én azt mondom itt most Önöknek, hogy én magam is nagyon büszke vagyok erre, a kollégáim munkáját is dicséri, de én úgy gondolom, hogy a kanizsai testület tagjainak sem kell ezért szégyenkezni. Vállalják fel büszkén, ez a város és a mi szervezetünk közös együttműködése alapján alakult így és nincsen ebben nekünk semmi szégyenkeznivalónk, ellenkezőleg büszkén vállaljuk ezt, amit eddig tulajdonképpen már egy évtizede lassan, hogy létrehoztunk. Köszönöm szépen és kérem a további segítségüket és támogatásukat.
Tüttő István: Köszönjük szépen. Én mindannyiunk nevében azt fogalmazom meg, hogy az a munka, amit végeznek, rendkívül magas szintű és én abban is biztos vagyok, hogy közösen az a fejlesztés, amit végre tudtunk hajtani, az úgy ahogy elnök asszony megfogalmazta, arra közösen lehetünk büszkék és még egyszer köszönjük az ebben való igen tevékeny, kreatív részvételt az önkormányzat továbbra is számít az ígéretre. Az önkormányzat pedig mindenképp azt a maga részéről szükséges áldozatot kell, hogy vállalja, amely ennek a feladatnak az ilyen jellegű átvállalásával azért rá hárul az önkormányzatra. Köszönjük szépen. Ezt az elfogadás mellett határozati javaslatba is javaslom, hogy fogalmazzuk bele.
Gyalókai Zoltán: Egy kérdésem lenne, hogy az itt lakó, tehát kanizsai Vöröskereszt által ellátottak közül a Családok Átmeneti Otthonában, ill. szálláshelyeken mennyi az egyébként nagykanizsai lakos, tehát aki nagykanizsai lakos volt, és mennyi a környékről, ill. messzebbről idetelepült aránya. Tehát egy körülbelüli számot kérnék, nyilván ilyen statisztika nincsen.
Antal Istvánné: Válaszolva a képviselő úrnak a kérdésére, mindenki nagykanizsai lakos, nincs a környékről egy sem és 42 fő van, most jelen pillanatban 40 férőhelyes a Családok Átmeneti Otthona, most jelen pillanatban 42-en vannak. Tehát a normatív támogatás is 40-re, de mindenki kanizsai.
Tarnóczky Attila: Én is gratulálok egyébként, mert nagyon fontos feladatot végeznek, csak ősrégi, született kanizsaiként egyre több ismeretlen arccal szembesülök ebben a körben és nekem is az a benyomásom támadt, hogy esetleg a vonzásterületünk az már a városon jóval túlra terjed. Tehát ezek mind ellenőrzött adatok, hogy ezek itt Kanizsán, vagy legalább a szűkebb környéken váltak hajléktalanná?
Antal Istvánné: Mielőtt bekerülnek a Családok Átmeneti Otthonába, környezettanulmányt szoktunk végezni és mindenki volt kanizsai lakosnak mondta magát eddig. Tehát vagy kint lakott az erdőben, sátrakban laknak, vagy villanyóra transzformátorhelyiségbe, vagy ilyeneken. Tehát azt hiszem, hogy annyira tüzetesen körülnézzük. Volt egy család, amelyik Bocskából került be, az közvetlenül Kanizsa szomszédjában van, de azok már ki is kerültek. Tehát itt nagyjából mindenkinek úgy mondhatom, hogy kanizsai lakos volt.
Tüttő István: Lezárom a vitát. Kérem azzal a köszönő kiegészítéssel fogadjuk el ezt a tájékoztatót. Kérem, szavazzunk róla!
A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
257/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a hajléktalan ellátásról szóló tájékoztatót elfogadja, egyben az eredményes munkáért köszönetét fejezi ki.
Tüttő István: Még egyszer köszönjük, további jó munkát, jó együttműködést kívánunk.
27. Miskolci Egyetem együttműködési megállapodása (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tüttő István: Kérdezem van-e kérdés? Gyakorlatilag ez a dolog már bejáratott.
Marton István: Érdeklődnék, hogy a szakosztály milyen állásponton van ebben az ügyben? Egyébként én rákérdeztem és azt mondták, hogy ennek vannak bizonyos anyagi vonzatai, de nem fejtették ki, hogy mi, ezért van bennem egy kis nyugtalanság.
Tüttő István: Valami anyagi vonzata van, de az az iskolát érinti.
Tarnóczky Attila: Szerintem annak nincs akadálya, ha ilyen aggodalom van, és ez sosem teljesen alaptalan, hogy az önkormányzat hozzájárul azzal a feltétellel, hogy az iskola anyagi hozzájárulásával a dolog nem mehet. Az iskola többlet terhet nem vállalhat.
Tüttő István: Akkor így szavaztatnám meg, egyébként elfogadjuk ezzel a peremfeltétellel. Kérem, szavazzunk.
A közgyűlés 13 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
258/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Cserháti Sándor Műszaki Szakközépiskola igazgatóját, hogy a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karával a 2003/2004. tanévekre megállapodást kössön azzal a feltétellel, hogy az iskola többletterhet nem vállalhat.
Határidő: 2002. szeptember 11.
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
Balogh László: Az Arany óvoda kapcsán kevesen voltunk, 17-en, ezért is többek között nem sikerült döntést hozni. Tehát a jelenlegi helyzet az mindenképpen problémát szül. A következő az operatív és praktikus megoldási javaslat, amelynek oka az részint, hogy polgármester úr mint ahogy már mondta is, hogy a Kanizsa Kft jövő évi költségvetési beépítéssel hajlandó lenne megcsinálni ezt a munkát. Az oka részint az, hogy a szülők az aláírásgyűjtést már elkezdték és bizonyos, hogy végig is csinálják oly módon, amelyben azt kérik, hogy ideiglenesen nekik az is jó lenne, hogy maradjon egyben az a csoport és addig amíg nem történik meg ez a munka az Arany János utcai óvoda keleti épületében, addig a Corvin utcába kerülne ideiglenesen elhelyezésre ez a csoport. Mindezek fényében én had olvassak fel két határozati javaslati pontot, amely kezelni tudná ezt a kérdést, betartva a jogszerűséget.
A következő két határozati javaslat lenne az Arany János Óvodát illetően. Első: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy az Arany Óvoda életveszélyes épületében lévő vegyes csoport a nevelő személyzettel együtt, az óvoda épületének működése alkalmas állapotba hozásáig a Corvin utcai óvodában, az összenyitott tornaszobában kerüljön elhelyezésre. Határidő: azonnal, 2002. szeptember 15. Felelős: Tüttő István polgármester. Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető. Ezen határozat elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges. Kettes pont. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy az Arany János utca 7. szám alatti óvoda keleti épületének életveszély megszűntetésére irányuló építési munkái 2002. évben elkészüljenek. A beruházás fedezetére szükséges 12 millió Ft-ot a 2003.évi költségvetésében biztosítja a közgyűlés. Határidő: a beruházás befejezése: 2002. november 15. Felelős: polgármester. Operatív felelős: Karmazin József osztályvezető. Ezen határozat elfogadásához minősített szótöbbség szükséges.
Erről kérnék véleményt. Még egyszer azért, hogy a probléma kezelődjék, mert most ez a jelenlegi helyzet ez egy semmiféle jó irányba nem vezető és mondanunk kellett volna valamit.
Röst János: Napirendre kell venni újra, ha tárgyalni akarjuk.
Tüttő István: Meghallgattuk előbb a képviselő urat, hogy mit kíván a testülettől. Kérem, szavazzunk arról, hogy napirendre vesszük újra, vagy sem.
A közgyűlés 13 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.
Az Arany Óvoda életveszélyességének megszüntetése (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Tarnóczky Attila: Itt a fordulóban az óvodai dolgozóknak felajánlottam ezt a megoldást, mármint az átköltöztetést a csoportnak a Corvin óvodába. A határozati javaslat szövegével azonban alapvető bajaim vannak. Az egyik, hogy a Corvin óvodában nincs összenyitható csoportszoba. Ez hazugság. Lehet, hogy összenyitható tornaszobaként használják ezt a két csoportszobát, ott van két üres csoportszoba, szerintem az egyikben is elhelyezhető egyébként egy csoport, meg a másikban is elhelyezhető egy csoport. Ez az egyik problémám. Tehát kérném az összenyitható tornaszoba kifejezést kivenni belőle, mert tessék megnézni azt az indítványt, ami alapján a Corvin óvoda bővítve, ill. felújítva lett, abban tornaszobát talál valaki, akkor mindenféle kifogásomat visszavonom. Nincs tornaszoba ott. Egyébként tornaszoba ilyen alapon az Arany óvodában is van, miután a múltkor, egy éve ugye a négycsoportos óvodából három csoportosat csináltunk és egy szoba üresen maradt. Ott tornáztak a gyerekek. De ha elindítjuk a tornaszoba mozgalmat, akkor a következményeit tessék megnézni. Egy csomó óvoda van, ahol nincs tornaszoba. A másik megjegyzésem. A dolgozóknak is elmondtam, hogy szerintem egy esetben mehet, hogy ha a szülők ennek a csoport gyereknek az összes képviselője, a szülők, egyhangúan bejelentik, hogy ezt a megoldást akarják. Attól mélységesen óvnám a testületet, hogy a szülők egyik csoportjának most tegyünk egy gesztust, utána megkapjuk a szülők másik csoportjának a levelét, hogy nekik ez mégse jó. Magyarul azt javaslom, hogy várjuk meg, míg ez az aláírásgyűjtés megtörtént.
A második határozati javaslatról a véleményem meg változatlan. Aki úgy gondolja, hogy csak az idei költségvetésünket sikerül tönkretennünk, a jövő évit még nem, az téved. A jövő évit is már tönkretettük. Tessék megnézni a már folyó beruházásokat, hogy mikor kell majd kifizetni.
Cserti Tibor: Nekem is kb. ez a véleményem, mint az alpolgármester úrnak. Nem szeretnék még egyszer további problémák elé kerülni. Én azt hiszem egyszer döntöttünk, most érdekes a szavazati arányok alapján nem került újra napirendi pontra. Nem tudom egyébként a határozati javaslat alapján, hogy egy jövő évi kiegyenlítés, mondjuk egy januári hónapban legyen a megoldható. Egyébként meg a Kanizsa Kft. helyében én még be is áraznám mindjárt ezt a fajta megelőlegezést. Nyilvánvalóan pénzügyi kihatása van a dolognak. Summa summarum, vissza lehet hozni ezt a napirendi pontot a szeptember végi esetleges felülvizsgálatkor, mert nem késtünk el ezzel a dologgal. Én azt hiszem, hogy az összes hozzáfűzött kiegészíteni való javaslata Attilának elfogadható. Bölcsek legyünk ebben a dologban, ne hamarkodjuk el.
Balogh László: Csak röviden. Igazából én csak azért szándékoztam most újra előhozni ezt a dolgot, hogy próbáljunk meg közösen együtt gondolkodni és ezért a sürgetőség azért benne van, ám legyen így, hogy térjünk vissza. Egy megjegyzés, hogy jobban képbe kerüljünk. Teljesen mindegy, hogy most tornaszoba, vagy minek hívjuk, az ideiglenes elhelyezésre utalt az a határozati javaslati pont ott a Corvinban. Az a probléma, hogy mi lesz, ha valamelyik szülő nem írja alá ezt a féle levelet, akkor sincs gond, világos, hogy az akkor leválik arról a csoportról és az bekerülhet, ilyenek lesznek csak néhányan, egypáran esetleg ha lesznek ilyenek. Azok maradhatnak az Aranyban, a meglévő kapacitásnál. Kérem azonban, hogy a következő alkalommal térjünk erre vissza, mert ez az állapot sokáig nem tartható.
Tüttő István: Akkor maradjunk abban, hogy megvárjuk az aláírással ellátott leveleket.
28. Településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanokat érintő elővásárlási jogról szóló többször módosított 2/1999.(I.26.) számú rendeletének módosítása, elővásárlási jog gyakorlása (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Böröcz Zoltán: Szántó Miklós nevű úr a Pénzügyi Bizottsághoz fordult valamikor nyár elején. Az ügy ismert számunkra, hiszen mi döntöttünk valamikor úgy, hogy arra a bizonyos adásvételre vonatkozóan feloldjuk az elővásárlási jogunkat, ill. pontosan lemondunk elővásárlási jogunkról. Ugye a történet ismert, hogy jelenleg most szeretne több ember – jelenlegi bérlő – tulajdonhoz jutni, de ebben gátolja az, hogy ettől az úrtól, ha megveszik, a mi elővásárlási jogunk még él.
A Pénzügyi Bizottság akkor azt a határozatot hozta, hogy nem indokolt fenntartani ezt az elővásárlási jogunkat, ilyetén az ott lévő, vagy dolgozó vállalkozóknak nem szabad akadályoznunk a tulajdonba jutást, hiszen a további fejlődésüknek nyilvánvalóan bankfedezet és egyéb szempontból további fejlődésének a záloga. A Pénzügyi Bizottság nem látott okot arra, hogy korábbi közgyűlési gondolkodást megismételve valaha is úgy gondoljuk, hogy az számunkra valamiféle fontos, potenciálisan fontos ipari, vagy bármilyen befektető terület lehetne. Ezzel úgy egyet is értett a Pénzügyi Bizottság, sőt a hivatal jelenlévő képviselői is elfogadták. Ehhez képest a mostani határozati javaslat igyekszik feloldani, de megint csak részletesen a megítélésem szerint, amikor arról szól, hogy a közgyűlés a Szántó Miklós, mint eladó és a Fabulak Lakásfelszerelési Bt. – nem tudom kik Ők egyébként – mint vevő között létrejött adásvételi szerződés tekintetébe elővásárlási jogát gyakorolni nem kívánja. Gyakorlatilag ugyanazt a hibát ismételjük meg megítélésem szerint, amit már elkövettünk. Nekünk ám blokk kellene lemondani arról az elővásárlási jogról, mégpedig ha jól tudom egy rendeletbe foglalt.
Dr. Szűcs Marianna: A határozat csak arra az esetre szól, ha a rendeletet nem fogadná el a közgyűlés.
Böröcz Zoltán: Csak arra az esetre? Bocsánat, akkor a rendeleti javaslatot természetesen javaslom elfogadni és ebben az esetben ez többet nem kerül vissza. Elnézést én értettem rosszul. A rendelet módosítást kellene elfogadnunk és akkor nem kell határozatot hoznunk.
Tarnóczky Attila: Én annyiban egyetértek Böröcz képviselő úrral, bizottsági ülésen is elmondtam, hogy én általában ezt az eljárást tartanám követendőnek, hogy ha egyszer lemondunk az elővásárlási jogról, akkor a rendeletből ezt az ingatlant vegyük ki. Lehet, hogy valamiféle különleges eset előfordulhat, akkor majd a közgyűlés megfontolja. Tehát azt kérném az irodavezetőtől, hogy hasonló esetekben is mindig legyen beterjesztve a rendeleti javaslat, mert különben tulajdonos váltáskor ugyanaz az ingatlan újra és újra idekerül elénk.
Tüttő István: Lezárom a vitát, kérem szavazzunk a rendeleti javaslatról Király u. 31. nélkül.
A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
62/2002.(IX.11.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 62/2002.(IX.11.) számú rendelete a településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanokat érintő elővásárlási jogról szóló többször módosított 2/1999.(I.26.) számú rendeletének módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)
Tüttő István: Kérem, szavazzunk a zárt ülés elrendeléséről.
A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
(A közgyűlés ezen napirendi pont megtárgyalását követően zárt ülésen folytatta munkáját, melyet az erről szóló jegyzőkönyv tartalmaz.)
Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén a nyílt ülést 16.35 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)
Kmf.
|
|
Tüttő István |
|
|
polgármester |
| 2002. szeptember 10. 1. |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. szeptember 10-én (kedd) 16.40 órakor tartott soron kívüli üléséről.
Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme
(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)
Jelen vannak: Balogh László, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.
Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Dr. Szűcs Marianna irodavezető, Anekné Grabant Márta szervezési ügyintéző.
Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Szeretném jelezni, hogy két rendkívüli ülésre érkeztek aláírok. Kérem szépen az egyik aláíró csoport kérelmezi, hogy térjünk vissza soron kívüli ülés formájában a mai polgármesteri beszámoló 14. számú határozati javaslatának újratárgyalása céljából Dr. Tolnai Sándor pénzbeni támogatás iránti kérelmének témájában.
Kérem, szavazzunk, hogy tárgyalni kívánjuk-e? Aki nem volt itt – elutasítottuk Tolnai úrnak a kérelmét, hogy a lakás elhagyása érdekében Ő pénzt kért volna – még részletekben se adjuk meg. Szeretném jelezni, hogy Tolnai úr 21 évig vezette az önkormányzat tűzoltóságát, illetve akkoriban még az Állami Tűzoltóságot. Ebből 5 évig volt helyettes parancsnok és 16 évig volt első számú vezető. Ő elfogadja ezt a hat hónapos részletet.
Kérem, vegyük napirendre először.
A közgyűlés 16 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja.
Napirendi pont:
1. Dr. Tolnai Sándor pénzbeni támogatás iránti kérelme (írásban)
Előadó: Tüttő István polgármester
Dr. Fodor Csaba: Mikortól kezdődik a folyósítás?
Tüttő István: 2002. október 1-től. Havi 300.000 Ft fél éven át.
Cserti Tibor: Ügyrendi javaslatom, hogy a Polgármesteri Hivatal személyi juttatásainak előirányzatainak terhére. Ez belefér ezt be fogom bizonyítani Csabi, hogy ha így állsz hozzá. Az a kérdés, hogy el akarjuk ismerni, vagy nem. Ha igen, akkor nyilván a forrásvonzata nincsen.
Tüttő István: Kérem, szavazzunk róla. Október 1-gyel.
A közgyűlés 16 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
270/2002.(IX.10.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Dr. Tolnai Sándor tű. alezredes 1.800.000 Ft összegű pénzbeni térítés iránti kérelmét támogatja azzal, hogy hat havi – 300.000 Ft/hó – részletekben fizeti meg részére a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága működési bevétele terhére.
A támogatás folyósításának kezdő időpontja: 2002. október 1.
Határidő: 2002. október 1-től hat hónapon át folyamatos
Felelős : Tüttő István polgármester
(Operatív felelős: Dr. Papp Judit osztályvezető)
Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 16.45 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)Kmf.
|
|
Tüttő István |
|
|
polgármester |
| 2002. szeptember 10. 2. |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. szeptember 10-én (kedd) 16.45 órakor tartott soron kívüli üléséről.
Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme
(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)
Jelen vannak: Balogh László, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők.
Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Dr. Szűcs Marianna irodavezető, Anekné Grabant Márta szervezési ügyintéző.
Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Következő soron kívüli ülésre a megfelelő aláírás számmal. Alulírottak, mint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének képviselői soron kívüli közgyűlés összehívását kezdeményezzük a szeptember 3-i közgyűlési napirend a volt Kossuth Lajos és Gábor Áron Laktanyák városunk részére történő átadásának módja javaslat ingatlanhasznosító kft létrehozására ismételt megtárgyalása céljából. Indok: a megnevezett napirend lezárásaként született közgyűlési határozat nem szolgálja a város érdekeit.
Most döntsünk arról, hogy tárgyaljuk-e. Ki akarja napirendre venni? Aki igennel szavaz, az napirendre akarja venni.
A közgyűlés 7 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Tüttő István: Tisztelt hölgyeim és uraim! Találkozunk szeptember utolsó hetében.
Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 16.46 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)
Kmf.
|
|
Tüttő István |
|
|
polgármester |