J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. október 1-jén (kedd) 9.00 órakor tartott soros üléséről.

Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme

(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)

Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Dr. Papp Judit osztályvezető, Simánné Mile Éva osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Kulbencz Ferenc osztályvezető, Tóthné Krémer Mária irodavezető, Dr. Szűcs Marianna irodavezető, Somogyi Ottó irodavezető, Hári László irodavezető, Erdős Péter mb. kabinetvezető, Gerencsér Tibor külkapcsolati referens, Gőcze Gyula intézményvezető, Kámán László IKI vezetője, Vargovics Józsefné HKÖ vezetője, Sámel Mónika sajtóreferens, Dr. Nemesvári Márta egészségügyi referens, Papp Péter Városi Kórház gazdasági igazgatója.

Megjelentek: Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Bakonyi Erzsébet a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Nagy Csaba a Zala Rádió munkatársa.

Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm a vendégeinket, a média képviselőit, a Polgármesteri Hivatal dolgozóit. Köszöntöm képviselőtársaimat.

Azt terveztük, hogy ma azt a közgyűlést tartjuk meg, amely az úgynevezett soros közgyűlések közül remélhetőleg az utolsónak tekinthető. Talán véletlen egybeesés és tényleg véletlennek tekinthető, a Helyi Önkormányzatok Napja éppen tegnap volt szeptember 30-án. Az Országgyűlés a helyi önkormányzati rendszer létrejöttének 10. évfordulójának tiszteletére szeptember 30-át, az első helyhatósági választások napját a Helyi Önkormányzatok Napjává nyilvánította. Biztos vagyok benne, hogy mindazok a képviselők, akik a város lakóinak bizalmából elnyerték a képviselői tisztet és megkapták azt a bizalmat, hogy éljenek azzal a lehetőséggel, hogy a város érdekében a legjobb tudásukat nyújtva tevékenykedjenek és olyan döntéseket hozzanak, amelyek a település és környezetének jobbulását, felvirágoztatását eredményezze.

Azt is tudom, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város az elmúlt négy évben nem tudott minden olyan feladatának megfelelni, amelyet szeretett volna a képviselőkkel közösen megvalósítani. Az is biztos azonban, hogy az a munka, amit végeztünk nem volt teljesen eredménytelen. Elkészítettük az 1998-tól 2002-ig szóló értékelésünket, amelyet majd a sajtó részére át fogunk adni és megkérjük őket, hogy ha nem is teljes terjedelmében, de a lényegét azért szíveskedjenek ha nem is egy alkalommal, de folyamatosan a lakosság tudomására hozni.

Nem kívánok hosszan tartó elemzésbe bocsátkozni, hogy mi minden történt Nagykanizsán az elmúlt négy évben, de abban biztos vagyok, hogy ha azok a dolgok nem történtek volna meg, akkor ma sokkal sivárabb városban járkálhatnánk. Az emberek számára sokkal több szolgáltatás hiányozna és a közérzetük is valószínű rosszabb lenne. Talán a legfontosabbat is megemlíthetnénk: a város megteremtette annak a feltételeit, hogy a munkahelyteremtésnek is a lehetősége megnyíljon, különösen az ipari park területére megszerzett 45 hektáros földterülettel. Ez a folyamat nem állt meg, hiszen a laktanyák kérdésében szintén pozitív döntésekre került sor. Azt is tudom biztosan, hogy nem tudtuk érvényesíteni igazán érdekérvényesítő képességünket és folyamatosan összehasonlítást nyertünk a megyeszékhely Zalaegerszeggel. Ennek azonban én úgy gondolom, hogy azok a momentumai, amelyek a város életével összefüggenek nagyon sok szempontból kiálljuk azt az összehasonlítást is, amelyet éppen a megyeszékhelyekkel kell, hogy összevessünk.

Azt is szeretném remélni, hogy a következő Önkormányzat, igaz hogy pénzügyi problémáink továbbra is vannak és továbbra sem lehet maradéktalanul minden feladatmegoldására forrást teremteni, de a jövő önkormányzata nem reménytelen helyzetben kezdi meg a munkáját.

Mindannyiunk nevében kívánom nekik, azoknak is, akik természetesen folytatják, és mindannyiunk nevében kívánom hogy akik nem folytatják azért a város érdekében tevékenykedve segítsék közösen ennek a feladatnak a minél teljesebb megoldását.

Az önkormányzat azt a feladatot kapta, hogy a város működését biztosítsa. A város működésének biztosítása rendkívül sokrétű és nehéz feladat, de az önkormányzatok és így Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata is sok olyan feladatot vállalt, ami nem tartozik közvetlenül a kötelező feladatai közé. Ebben pedig valószínű, hogy továbbra is lépést kell, hogy tartson, hiszen sok olyan szerveződés működik a városban, amelyek az önkormányzat segítsége nélkül nem tudnának érdemben működni.

Még egyszer meg is köszönöm képviselő társaim munkáját, mindazokat a döntéseket, amelyek éppen a város érdekét szolgálták és majd az utókor eldönti, hogy mi volt az, amit jól cselekedtünk és mi volt az, amiben nem sikerült eredményt elérni. Én kívánok mindenkinek jó erőt, egészséget a továbbiakban is, a munkáját folytató képviselőknek pedig azt kívánom, hogy az úgynevezett Önkormányzatok Napját mindig úgy ünnepelhessék, hogy szép eredményekről tudnak majd beszámolni.

Közgyűlésünket megkezdjük. Meg kell határoznunk azokat a napirendi pontokat, amelyek alapján a mai munkánkat el kívánjuk végezni. Szeretném jelezni, hogy a meghívóban nem szereplő előterjesztésekről szavaznunk kell, melyeknek a tárgyalását kérem, hogy vegyük napirendre. Egyik: Tájékoztató a felsőoktatási ösztöndíjak odaítéléséről. A címében is bent van, hogy tájékoztatjuk önöket. Kérem erről a szavazatukat.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Következő: Javaslat a Zala Megyei Önkormányzat részére biztosított határozott idejű bérlakás kiutalásról. Ezt javaslom, hogy zárt ülésen tárgyaljuk meg. Kérem, hogy szavazzunk!

A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodássál a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Zárt ülésen javaslom. Ingatlan értékesítési szerződésekkel kapcsolatos problémákról szeretnék néhány ingatlannal kapcsolatban az önök megerősítő véleményét, illetve szavazatait kérni. Kérem, szavazzunk erről! Ezeket már mind tárgyalta az önkormányzat, döntött is benne, csak bizonyos kérdéseket szeretnék ismertetni és a döntésüket kérni.

A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A 4. számú napirendi pontot a bizottságok nem tárgyalták meg. Kérem vegyék úgy, hogy ezt a napirendi pontot most nem tárgyaljuk. Négyes számú, a címe pedig: Az önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú helyiségek bérletéről, használatáról és elidegenítéséről szóló rendelet.

Ezt követően kérdezem önöket, hogy van-e szándékuk napirend előtt szólni, kérdést feltenni, illetve a napirendi pontokkal kapcsolatban javaslatukat várom.

Dr. Csákai Iván: Kérném a kilences napirendi pontot harmadikként tárgyaljuk. A kórház gépműszer beszerzéssel kapcsolatos és a kérdések között a Balaton utcával kapcsolatban lenne egy kérdésem.

Bicsák Miklós: Én a kérdéseknél a második napirendi pontnál szeretnék kétszer három percet kérni. Korpavár városrész gondjaival és sajnos történt most szeptember 28-án az Úrhajós utcában egy kisebb baleset szerencse, hogy kisebb, azzal szeretnék három percben foglalkozni az úttal és a járdával kapcsolatban. Kérdésként teszem fel.

Tóth Zsuzsanna: Napirend előtt szeretnék egy apró-cseprőnek tűnő téma, de a tulajdonosnak sok bosszúságot okozó gondot elmondani.

Birkner Zoltán: Polgármester úr, nem tudom, hogy kell-e róla szavaztatni, megkérdezem lehet, hogy rosszul teszem a Pannon Informatikai és Logisztikai Innovációs Központ kialakítása Nagykanizsán című anyagnak a polgármesteri tájékoztatóba való beemelése, illetve a Zrínyi utca 33-al kapcsolatos bérleti jogviszonynak a polgármesteri tájékoztatóba beemeléséről kell-e szavazni. Csak megkérdezem.

Tüttő István: Szerintem nem kell, mert én mint polgármester elő fogom terjeszteni.

Dr. Horváth György: A polgármesteri tájékoztatóval kapcsolatban lenne egy kérdésem jegyzőnőhöz és a másik pedig egy kérdést szeretnék még feltenni az újsággal kapcsolatban.

Tüttő István: Két kérdés. Több észrevétel nincs.

Kérem, akkor szavazzunk a napirendi pontokról, azzal a módosítással amit Csákai Iván úr javasolt, hogy hármas helyre tegyük a kilencest. Kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

Napirendi pontok:

Nyílt ülés

1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

2. Interpellációk, kérdések (írásban)
3. Kórházi gép-műszer beszerzés beruházási okmánya (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Zárt ülés

4. A GE HUNGARY Rt iparűzési adóval kapcsolatos kérelme (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

5. Fellebbezések (írásban)
6. Javaslat a Zala Megyei Önkormányzat részére biztosított határozott idejű bérlakás kiutalására (írásban)

Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

7. Eladott ingatlanokkal kapcsolatos kérdések (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Nyílt ülés

8. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. évi költségvetésről szóló 14/2002.(II.13.) számú rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

9. Javaslat egyszeri költségvetési hozzájárulás igénylésére Nagykanizsa Megyei Jogú Város létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos kiadásokhoz (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

10. Javaslat “Nagykanizsa Fejlesztéséért Közalapítvány” alapító okiratának elfogadására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

11. Nagykanizsa, Északkeleti városrész rendezési tervének módosítása (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

12. Nagykanizsa, Látóhegyi ingatlantulajdonosok vízvezeték építési ügye (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

13. Tájékoztató a felsőoktatási ösztöndíjak odaítéléséről (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

Tüttő István: Ki nem hirdetett határozatokat szeretnék ismertetni.

KÖGÁZ Rt tulajdonában lévő Sporttelep adásvétele

255/2002.(IX.10.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a 2044/1 hrsz-ú sporttelep tulajdonjogának rendezésére vonatkozó újabb alternatívát tartalmazó előterjesztést 2002. november 30-ig terjessze a közgyűlés elé.

Határidő: 2002. november 30.

Felelős: Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Karmazin József Városi Főépítész, osztályvezető)

Két Gál Bt vételi ajánlata a Thury Laktanya porta és fogadó épületére

256/2002.(IX.10.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a volt Thúry Laktanya kb. 1.700 m2 alapterületű, 3100/10 hrsz-ú porta-és fogadóterület és a hozzá tartozó földterület értékesítéséhez a Két Gál Bt részére a beépítetlen terület esetében 4.900 Ft/m2, az épület estében az értékbecslésben megállapított 18.000 e Ft + ÁFA vételáron azon feltétellel, hogy a terület rendezési tervének módosítási költsége és a telekalakítás költsége a vevőt terheli.

Határidő: 20023. március 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)

Javaslat a "Fasori dűlő" ügyének rendezésére

259/2002.(IX.10.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1. a 0143 hrsz-ú ingatlan tulajdonjogának megszerzését nem kezdeményezi. Felhatalmazza a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a tulajdonosoknak kifizetett vételár visszakövetelése érdekében.

Határidő: 2003. december 31.

Felelős : Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)

2. a 0143 hrsz-ú ingatlan tulajdonjogának megszerzése érdekében peres eljárást indít. Felhatalmazza a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a tulajdonjog megállapítása iránt induljon próbaper.

Javaslat a szanálási területről elhelyezett önkormányzati bérlők kijelölésére

260/2002.(IX.10.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

1. az 1. számú melléklet “A” oszlop 1-17. sorszám alatt felsorolt önkormányzati bérlakások bérlőjéül a “B” oszlop 1-17. sorszám alatt szereplő bérlőket határozatlan időre kijelöli.
2. felhatalmazza az Ingatlankezelési Intézmény igazgatóját, hogy a kijelölt bérlőkkel a lakásbérleti szerződéseket kösse meg, egyúttal az önkormányzati bérlakások nyilvántartásának átvezetéséről gondoskodjék.

Tüttő István: Ezek lettek volna az eddig ki nem hirdetett határozatok.

Rátérünk a napirend előtti hozzászólásokra.

Napirend előtt:

Tóth Zsuzsanna: Legutolsó képviselői fogadóórámon keresett meg egy hölgy, illetve levélben is fordult hozzám azok után, hogy mondhatnám azt is, hogy ilyen címet adhatnék neki: tévedések vígjátéka csak kár, hogy az eseten jót nem tudtunk nevetni.

Helyi sajtóorgánumban megjelent egy cikk, a helyi védettség alatt álló épületekről illetve arról, hogy a város mennyire nem törődik ezekkel az épületeivel. Nevezett épület azonban a tulajdonos hölgy birtokában áll és ő hosszas levelezést folytatott az Országos Műemlékvédelmi Hivatallal abban a tárgyban, hogy különböző pályázatokon szeretne részt venni és ezt az ingatlant a továbbiakban megmenteni, illetve felújítani. Az újságban azonban az jelent meg, hogy ez az ingatlan is városunk tulajdonában áll és nem törődünk vele. A hölgy ezek után felkereste az illetékes osztályt, ahol megtudta, hogy nem is érdemes ezzel az ingatlannal foglalkozni, hisz a legújabb koncepció ezt az ingatlant elbontásra ítélte és már folyamatban is van az az eljárás, hogy kivonjuk a Műemlékvédelmi Felügyelet hatóságából.

Az egésznek az érdekessége az, hogy a hölgy minderről nem tudott és egy ilyen újságcikk kapcsán kellett szembesülnie ezzel a szomorú ténnyel, hogy az az épület amely őneki erkölcsileg és pénzügyileg is egy fontos objektum az ő életében ilyen sorsra van szánva. Hozzáteszek még annyit, hogy az ő családja nagyon sokat tett azért, hogy a városkép úgy alakuljon ami azt hiszem hogy nagyon kevés és nagyon egyedülálló ebben a városban szép és értékes épület a városközpontban. Sérelmezi azt, hogy ezt a kivonást az Országos Műemlékvédelmi Hatósággal elkezdett tárgyalás, illetve levelezésről nem tudott semmit sem.

Azt hiszem, hogy egyetlen egy tanúsága van ennek az esetnek, hogy mi már sokan nem leszünk itt a képviselőtestületben, amikor azok az illetékesek még mindig a saját helyükön fognak ülni, akikhez ezek a dolgok tartoznak és ebbe a városba, hogy jól érezzük magunkat és jól éljünk az is hozzátartozik, hogy ilyen ügyekről kellő időben értesüljünk.

Nagyon szépen megkérek mindenkit akihez hatáskörébe az ilyen és hasonló ügyek tartoznak az elkövetkezendő időszakban kellő odafigyeléssel kezeljék az ilyen problémákat, hogy ne fordulhassanak elő hasonló dolgok.

1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a polgármesteri tájékoztatót kiegészítettük amit Birkner úr is említett a Pannon Informatikai és Logisztikai Innovációs Központ Nagykanizsán című anyaggal. Pályázati lehetőség van ennek a rendszernek a kiépítésére. A legfontosabb ebben talán amit ki kellene emelni, hogy az ún. fejlesztési lehetőség Nagykanizsán itt kézzel foghatóan beindulhat. Terület is van hozzá, épület is van hozzá és ráadásul ha jól tudom a Veszprémi Egyetem két magasan képzett kutatója nagykanizsai helyi munkavégzésével nagyban erősítené éppen a K+F kutatás és fejlesztés területét, amelyből Nagykanizsa nem igazán bővelkedik.

Az önkormányzatnak egyetértő nyilatkozata szükséges, ez az a szituáció amikor pénzügyi elkötelezettséget nem kell vállalni és szeretném jelezni, hogy ez ügyben a Veszprémi Egyetem megbízott kutatói már fölkeresték a várost, megkeresték természetesen a felsőoktatás intézményét és a Kanizsa Felsőoktatásért Alapítványt is. Ez az együttműködés minden szempontból gyümölcsöző lehetőséget kínál Nagykanizsának. Úgy gondolom, hogy túl sokat erről nem is kellene beszélni, hanem értsenek egyet azzal, hogy egy egyetértő nyilatkozat kerüljön az önkormányzat részéről. Ez lett volna az egyik amivel kiegészítettük a polgármesteri tájékoztatót.

Szerepel benne a Zsigmondi Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola bővítésével kapcsolatos pótmunkák kérdése. Én kérem, hogy a döntéskor fontoljuk meg, elképzelhető, hogy a ZÁÉV Rt-vel megtudunk állapodni a következő évi kifizetésben.

Még egy témánk van a VIA Kanizsa Városüzemeltetési Kht és a Zala a Nostru Miénk Egyesület az OFA által finanszírozott több éves foglalkoztatási program megvalósítása érdekében eddig kifejtett tevékenység és az azzal kapcsolatos helyzet kerülne még döntésre.

Folytatva a MÁV NTE Női Kosárlabda Klub Kft benevezte csapatát a 2002-2003-as NBI A csoportos bajnokságába. A Kft ügyvezetője kérte az önkormányzatot, hogy a csapat további élvonalbeli szerepléséhez az őszi, illetve a tavaszi idényre egyaránt 15-15 millió Ft támogatást nyújtson. Ebben is döntést kell hoznunk.

Szeretném még röviden ismertetni professzor dr. S. Nagy Katalin levelét a Kanizsa Felsőoktatásért Alapítvány kuratóriumának elnökét. Ebben pedig nagyon röviden az a lényeg, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Kanizsa Felsőoktatásért Alapítvány között létrejött használatba adási szerződés negyedik pontjában foglaltak szerint 2002. december 31-ével lejár az együttműködési szerződés és kéri a személyemet és természetesen a képviselő testületet, hogy a szerződést 2012. december 31-ig hosszabbítsuk meg mindazon feltételekkel, melyek a jelenleg érvényben lévő szerződésben szereplenek. Kérdezem, hogy van-e észrevételük.

Györek László: Említette polgármester úr a Pannon Informatikai és Logisztikai Innovációs Központ kialakításáról az egyetértő nyilatkozatot. Először is azt szeretném mondani, hogy ezzel természetesen egyet értek, hogy egy ilyen központ kialakítása Nagykanizsán mindenféleképpen előnyére válna Nagykanizsának is, másrészt pedig a régiónak is. Nem feltétlenül hiszem, hogy most erről dönteni is kellene, hiszen az anyag amit megkaptunk azt most kaptuk meg, áttanulmányozására elég kevés idő volt, másrészt pedig ahogy átolvastam ez egyfajta projekter vázlat akar lenni, amibe beleírtak mindent tulajdonképpen, ami csak az informatikában lehetséges én átgondolatlannak érzem. Természetesen önmagával a céllal - még egyszer hangsúlyozom - egyetértek.

Nem világos az, hogy ez milyen szervezeti keretek között menne végbe. Ha jól olvasom, akkor az Egyetem fennhatósága alá tartozna valamilyen módon, de mégsem mert igazából foglalkozna ez mondjuk ilyenekkel, mint a közösségi Internet hozzáférés ami igazából önkormányzati feladat vagy még inkább talán állami, városi és kistérségi feladatokat is elláthatna adott esetben ami szintén inkább önkormányzati feladat. Nem igazán tudom ezt, hogy ez most mi lenne. Egy K + F központnak nem ez a feladata. Tanácsokat természetesen adhat, de ilyen esetben fejlesztéseket aligha kell, hogy ő hajtson végre erre megvannak a megfelelő szervezetek cégek intézmények stb., stb. Önmagában egy kutató, fejlesztő központ az egyetem számára nyilvánvaló előnyökkel járna és létre is kell hozni, ha ezt támogatni kell a városnak akkor ezt támogassa - ezzel maximálisan egyetértek - de nem világos az hogy ez pontosan mi is akar lenni. Nem is beszélve arról, hogy mint mondtam, mindenféle bele van ide dobálva ami csak létezik az informatika területén, ugyanakkor a megvalósításáról nagyon keveset olvashatunk. Látok egy porjekt diagrammot, ami azt jelzi, hogy elkezdődne ez a munka jövő év tavaszán - ha jól emlékszem - ám azért azt tudnia kell mindenkinek, hogy egy informatikai projekt végrehajtása az nem az itt említett egy-két millió Ft-ból oldható meg.

Még egyszer mondom támogatom, de azért ezt átgondoltabban kellett volna előterjeszteni, kidolgozni másrészt pedig a városnak is fel kellene mérnie azt, hogy pontosan mi az, amiben ő mármint a város illetve a régió részt tud venni és számára miért lesz ez jó. Önmagában az, hogy itt tartja a képzett szakembereket ez alig hiszem hogy elegendő. Egy K + F központ nem a nagy létszámáról híres négy-öt ember természetesen adott esetben el tud helyezkedni, de ez igazából nem oldja meg a munkaerő problémákat sem. Az pedig hogy, még egyszer mondom, pontosan mivel foglalkozna az teljesen rejtély még egyenlőre számomra.

Javaslom e tekintetben, mert ez egy fontos dolog, hogy a város kérjen további egyeztetési lehetőségeket, akár az is el tudom képzelni, hogy valamiféle egy-két embert megbíz azzal a város, hogy ebben e tekintetben egyeztessen az egyetem, illetve az Informatikai Minisztériummal éppen azért mert ez egy nagyon fontos dolog lenne, túl fontos ahhoz hogy itt elmenjünk simán felette.

Tüttő István: Egy határozati javaslatot azért fel fogok olvasni ebben az ügyben, ha majd döntésre kerül a sor.

Birkner Zoltán: Gyakorlatilag arról szól ez a történet - és igyekszem nem hosszan elmondani -, hogy ettől az évtől kezdve Nagykanizsán műszaki-informatikai főiskolai szintű képzés indult államilag finanszírozott formában. 181 hallgató jelentkezett Nagykanizsára a 40 állami finanszírozott helyre és nagyon szépen 82 ponttal sikerült feltölteni ezt a képzést. Ezzel gyakorlatilag a vidéki felsőoktatási intézmények közül el kell, hogy mondjam önöknek, hogy ennyi jelentkező és ilyen szép pont egy ilyen három éves mérnökképzésnél ez kifejezetten jó előjel a felsőoktatás jövője szempontjából.

Valamint a Veszprémi Egyetem azonban nem állt meg az építkezéssel és attól, hogy a műszaki-informatika, mint tudomány Nagykanizsán valóban beépüljön a köztudatba és minél jobb szakemberek képződjenek fontos a K + F programba bekapcsolódni. Talán nem tudják sokan, hogy a Nyugat-Dunántúli Régió mint egész régi elképesztően fejlett, az országban a második legfejlettebb Budapest után, de egyetlen egy dologban le van maradva, az egyetlen egy dolog az a felsőoktatás és a K + F kutatás és fejlesztés program.

Sokat beszélgettünk Fridler professzor úrral, aki a Műszaki-informatikai Intézet igazgatója és próbáltunk kitalálni egy olyan megoldást, ami lehető legkevesebbe kerül, mégis a K + F programban egy indítást jelent. Közben kétszer megkerestük az informatikai miniszterünket, hozzáteszem, hogy ez egy egyeztetett dolog megnéztük a pályázati lehetőséget. A Veszprémi Egyetem kiváló oktatói megkeresték az önkormányzatot ez a nyáron történt egyébként és kiderült, hogy most szeptember 30-i határidővel van egy olyan program, amire tudunk pályázni és érdemes lenne akkor Nyugat-Dunántúli pénzből megfinanszírozni az első lépéseket. A Veszprémi Egyetem saját költségén és a saját szellemi bázisával Nagykanizsának kidolgozta ezt a programot. Ezzel szeretném kezdeni. Megtaláltuk azt a megoldást, ami igazából nem kerül semmiféle pénzébe a városnak és képes arra, hogy néhány szakembert, amit még egyszer mondok műszaki-informatika területén doktori fokozattal rendelkeznek és kutatói kapacitást jelentenek le tudjuk telepíteni Nagykanizsán, hogy végre ezen az úton is lépjünk egy kicsit előre. Ma, amikor nagyon sokat beszélgetünk arról, hogy hogyan lehet Nagykanizsát élő várossá tenni munkahelyteremtés szempontjából ugye polgármester úr büszkén mondta - és ebben igaza is volt -, hogy sikerült legalább azt megteremteni, hogy van már föld. Ez igaz. Van már hova letelepíteni, hogy ha cég érdeklődne, van sajnos szabad munkaerő bőven Nagykanizsán, megvan a másik feltétel is.

A harmadik feltétel az szokott lenni, van-e felsőoktatási és kutatási bázis. Azért dolgozunk, hogy legyen. Én arra kérem a képviselőtársaimat, hogy nézzék el nekünk, hogy most került ez ide, de higgyék el nem a Veszprémi Egyetem tehet arról, hogy ez most került ide. Szerencsétlen összejátszása az időpontoknak, a miniszter úrral a legutóbbi találkozó éppen a tanévnyitó alkalmával volt, akkor sikerült ezt lekonkretizálni és azért nagyon nagy gőzerővel egy hét alatt elkészült egy 80 oldalas pályázat. Külön kértem a kollégákat, hogy néhány oldalas, jellemző tulajdonságokat leíró összeállított anyag azért kerüljön ide és akkor én arra kérek mindenkit, aki itt ül, hogy legyenek kedvesek támogatni ezt a pénzbe nem kerülő, Nagykanizsa jövőjét elősegítő a kutatás és fejlesztés programjában előremutató pályázatnak a támogatását. Ez nem egy elkapkodott dolog és ezt nem tudhatta képviselő társam, hiszen nem ismeri ezeket az előfeltételeket, nyár közepén történt erről az első kapcsolatfelvétel a többit pedig elmondtam.

Tóth László: Megütötte a fülemet az, hogy nyár folyamán tárgyalt a Veszprémi Egyetem az önkormányzattal. Az lenne a kérdésem, hogy mivelhogy ez kimondottan szakmai dolog az informatikát illetően, hogy kivel tárgyaltak a Hivatalban? Mindenesetre támogatom az előterjesztést, de Györek képviselőtársam figyelemfelkeltő gondolataival egyetemben valóban a K + F tevékenységébe nem tartoznak bele azok a dolgok, amiket itt a Laci górcső alá vett. Arra lennék kíváncsi, hogy szakmai kérdésekben az önkormányzat részéről ki tárgyalt.

Tüttő István: Egyszerű a válasz: engem kerestek meg, én tárgyaltam erről egyébként tájékoztattam a közgyűlést, hogy ilyen jellegű megkeresés történt, egyébként a tárgyalás nem szakmai kérdésekben volt, hiszen a részletkérdések azok majd ezután következnek. Miniszteri megkeresés is volt telefonon, melynek értelmében jelezték, hogy a Veszprémi Egyetem két kutatója el fog jönni Kanizsára és elmondták, hogy a miniszterünknek mi az elképzelése. Gyakorlatilag ez, nem más, mint Kanizsán szeretnének egy ilyen központot létrehozni. Mi semmi olyanban nem tárgyaltunk, amely a szakmával, vagy szakmai kérdésekben szükség lett volna szakértői jelenlétre. Ezt követően ők végeztek egy felmérést, a felmérésnek az egyik következménye az, hogy ez az úgynevezett polgármesteri tájékoztatóban megszületett kiegészítés megtörtént, illetve az ő javaslatukra született meg így a megfogalmazás. Eleve nagyon fontos tény, hogy Kanizsát keresték meg. Én csak azért emeltem ki a K + F-et, mert én azt nagyon jól tudom, hogy ez nemcsak azzal fog foglalkozni, de van egy olyan szegmense, amiben messze el vagyunk maradva, ezért is érdemes. Ez az informatikai központ egyébként az ipari parknak is fog komoly szolgáltatásokat nyújtani, nem csak a K +f F-fel fog foglalkozni.

Balogh László: Három rövid számomra és talán sokak számára fontos megjegyzés. Egyszer a Rozgonyi-Arany Óvoda Arany János úti tagintézményének K-I épületével kapcsolatban szeretném itt is megerősíteni azt, hogy a 16 gyermek sorsa időlegesen így ahogy a tájékoztatóban szerepel rendeződött, rendeződik a Corvin utcai épületbe való földrajzi helyezéssel legalább is egy évre, de én azt gondolom, hogy hosszabb távon az Arany János úti Óvoda keleti épületének a sorsát így vagy úgy meg kell oldani, mert az életveszélyes mivolta az épületnek nem változott. A jövő évi költségvetésben ezzel mindenképpen törődni kell.

Második megjegyzés. Szeptember 27-én volt egy civil konferencia Nagykanizsán jeles előadókkal, ahol polgármester úr köszöntőt mondott, magam pedig egy rövid kiselőadás formájában képviseltem mintegy az önkormányzatot és akár a Hivatalt. Az ott elhangzott lényegről egy mondatban talán annyit, hogy bizonyos, hogy hosszabb távon a civil barátság, mint az önkormányzat számára fontos feladat, jó lenne, ha nemcsak szlogenben teljesülne, igaz azonban az is hogy a városlakók civil barátok, civilek kell, hogy legyenek, remélhetőleg a jövő majd ezt jelenti.

Még egy megjegyzés a MÁV NTE Női Kosárlabda Klub kérelmével kapcsolatban én magam a költségvetési rendelet módosításával foglalkoznék a sporttal komplexen. Azzal együtt, hogy mint sportbarát akár támogatnám a konkrét kiemelt kérést, de mint OKSB elnökként azt szeretném és magam így is állok hozzá, hogy a költségvetési rendelet módosításához tartozó napirendnél a dolgot a kérelmet a többivel együtt komplexen tárgyaljuk mert csak jelzem, hogy póttámogatási igény mintegy 26 millió Ft áll úgymond előttünk. Ezzel úgy illik, és úgy fair, hogy együtt foglalkozzunk, mert tudok még hasonlóan fontos, legalább ennyire fontos támogatási igényt.

Budai István: A polgármesteri tájékoztató 15-ös oldalának a 13-as pontjához szeretnék én hozzászólni, amiben a polgármester arról tájékoztat bennünket, hogy a Rózsa u. 22. szám előtti buszmegálló áthelyezését abban az esetben támogatja a közgyűlés, amennyiben a keleti városrész átfogó közlekedési felülvizsgálata megtörténik. Én úgy tudom és a Gáspár András úr annak idején még úgy tájékoztatott ennek a határideje szeptember 30-a volt, tehát az átfogó vizsgálat megtörténtének a határideje, míg ennek a közgyűlési határozatnak a határideje pedig október 31.

Azt szeretném kérdezni, hogy történt-e valami ebben az ügyben a keleti városrész átfogó közlekedési felülvizsgálata ügyében, mert én ott semmilyen mozgást nem tapasztalok. Ez az egyik kérdés.

A másik kérdésem a következő témám. A kiegészítő polgármesteri tájékoztató 6. pontjában olyan kérés érkezik a közgyűlés felé, ami azt kéri, hogy vizsgáljuk meg, hogy annak a forrását, hogy az Országos Foglalkoztatási Alaphoz adott pályázat erejét miből finanszírozzuk, a közgyűlés milyen forrásból tudná biztosítani. Úgy gondolom, hogy ezt most nagyon nehéz a mai költségvetés ismeretében most meghatározni, de mégis arra gondolok én, hogy a korábbi gyakorlat az volt, hogy a közhasznú meg a közcélú munkavégzést olyan helyen végeztette a város, amelyre más szervezettel nem volt szerződése. Nos ez mégis a teljes városüzemeltetést felöleli. Azt gondolom, hogy át kellene tekinteni, ha nem is most, de a közeljövőben a teljes városüzemeltetési feladatokat és ezt a fajta munkavégzést úgy figyelembe venni a város üzemeltetését, park gondozást, köztisztaságra gondolok én, hogy ezzel a forrással meg ezzel a munkaerővel számolni kell. Közel száz embert foglalkoztatunk, vagy legalább is úgy tudom hogy annyit, vagy lehet, hogy még többet. Úgy gondolom, hogy ez egy jelentős munkaerő és jelentős értéket tud előállítani, és jelentős pénzt lehetne ezzel a város számára megtakarítani, ha ezt komolyan vennék.

Dr. Horváth György: A polgármesteri tájékoztató parlagfűvel kapcsolatos dolgaihoz szeretnék hozzászólni. Megkeresett Krihó Sándor, akinek a neve mellett 26 szám alatt elég csúnya dolgok vannak odaírva, hogy nem is találják. Krihó Sándor minden esetben minden héten lenyírta a füvet. A Hivatal azóta kiment és megállapította, hogy nem az ő területéről van, hanem a szomszéd területéről van szó. Ha már kimentek, akkor én azt hiszem, hogy ez kicsit szégyen. Jegyzőnőnek mondom, tessék fegyelmileg felelősségre vonni aki ezt elkövette, másrészt a sértettől elnézést kérni. Én ilyen információkat kaptam.

Tüttő István: Az a lista, amin fel lett tüntetve, hogy kik nem vágták le ott van tévedés.

Tóth László: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a tegnapi ülésén a következő határozatot hozta. Felkéri a közgyűlést, hogy a 227/2002. számú határozatát helyezze hatályon kívül. Ez pedig nem más, mint a volt piacterület értékesítésére vonatkozó szerződés, mely a város hosszú távú érdekeivel ellentétes. Nem kívánom nyilvános ülésen ecsetelni a dolgokat, kérjük ennek a határozatnak a felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését. Erről külön most kérek szavazni. Ez nem érinti a költségvetést.

Tüttő István: Elnézést kérek, hogy beleszólok. Nem mondtam, hogy nevezett vitatott szerződéseknél éppen ez az egyik, amit elnök úr említett. Azt javaslom, hogy annál a napirendi pontnál zárt ülésen döntsünk ebben a kérdésben, amelyet el is fogadtunk, hogy tárgyalni fogjuk, csak nem mondtam pontosan, hogy milyen ingatlanokról van szó: egyik például épp ez. Nem tudom Tóth úr, hozzájárul-e hogy ott tárgyaljuk.

Tóth László: Igen, elfogadom.

Balogh László: Az előbb elhangzottakkal kapcsolatban a MÁV NTE Női Kosárlabda Klub kérelmét illetően én azt javasolnám, hogy a költségvetési rendelet módosításánál komplexen szavazzunk a dologról. Innét kiemelve, összefogva a többi sporttámogatási kérelemmel együtt.

Bicsák Miklós: A 409/2001. számú határozattal a palini kerékpárúttal kapcsolatban lenne megjegyzésem vagy egyéb. Ha már a Via Kanizsának a tisztelt közgyűlés kiadta vizsgálatra, helyszíni szemlét tartottak, egyéb és itt a költségvetés hiánya miatt nem került a megrendelése, de legalább annyit a lakosság elvárt volna és elvár, hogy az utat, ahol komoly hasadások és naponta több száz ember közlekedik reggel, este ugyancsak haza diákok, hogy azokat a hasadékokat befoltoznák. Erre nem hiszem, hogy a városnak a költségvetése még a javítási munkát nem tudná fedezni. Ezt kérném az ősz beálltáig, a fagy beálltáig, mert nagyon komoly hasadások vannak az úgynevezett lazsnaki szociális otthontól a palini általános iskoláig.

Györek László: Egy kérdésem lenne jegyző asszonyhoz elsősorban. A 23. pontban szerepel a költségvetés módosításával kapcsolatban, hogy a telefonköltségek csökkentése érdekében megkötésre került Ritmus 200-as díjcsomag továbbá egy GSM Adapter beszerzése szerepel itt. Ennek én nagyon örülök, hiszen csökkenti a telefonköltségeket. A ciklus eleje óta, gyakorlatilag kétharmadukra, felükre csökkentek, ami amúgy is nagyon szép dolog. Ezzel egyetértek.

Kíváncsi vagyok én azonban arra, hogy miért volt szükséges ehhez a lépéshez külső vállalkozó, vállalkozók bevonása, nem tudom pontosan hogy történt mindez. Miért volt szükség arra, hogy olyan megbízást kapjon, ami gyakorlatilag az önkormányzat a MATÁV felé valamiféle megbízási szerződéssel részesült. Annál is inkább mivel az év elején két külön forrásból is egyrészt a Kht jelentéséből, másrészt pedig a revizori jelentésből pontosan ugyanezek a paraméterek szerepeltek, ugyanúgy már év elején megmondta a Kht, illetve a revizorok is, hogy be kell szerezni ezeket az eszközöket. Át kell lépni erre a díjcsomagra. Ingyen mondták meg, hangsúlyozom. Nem figyelt oda erre úgy látszik ott senki, nyilvánvaló legalábbis nem tudom, csak úgy gondolom, hogy a külső vállalkozó pénzbe kerül. Miért volt erre szükség, ez kidobott pénz véleményem szerint. Nem hallgatunk a saját alkalmazottainkra, nem hallgatunk a saját Kht-nkra adott esetben szakértőinkre. Helyette megbízunk valakit, akárkit, aki majd pénzért megcsinálja nekünk, mert ő ha pénzért csinálja, nyilván majd sokat ér.

Még egyszer mondom a céllal egyet értek, bár átnézve egyébként a dolgot, év vége felé áttérni a Ritmus díjcsomagra azonban már nem sok értelme volt. Pont az a lényege, hogy a nagy egész éves forgalmat lehetett volna jócskán csökkenteni, ennek sok értelme nem is volt. Kérdésem tehát az, hogy miért, hogyan volt ez?

Szabóné Dr. Csányi Mariann: Akkor válaszolnék is. Erre pontosan a Ritmus, illetve a Bázis díjcsomag közötti különbözetet, tehát az, hogy mi indokolta és miért ekkor én erről a kérdésről annyit tudok most mondani, hogy ezekben folyamatos egyeztetés volt a kabinetvezető asszony illetve a Kht vezetőjével ezt a kérdést átbeszélték, illetve erről a GSM adapterről annyit tudok elmondani, hogy ezért egy fillért nem fizettünk ki, hanem egyszerűen egy próbaüzemeltetést próbáltunk ebben a kérdésben meg. Ez nem került egy fillérbe sem, csak egyszerűen azt próbáltuk felmérni, hogy ez mennyi megtakarítást jelent nekünk. Én erre a Ritmus 2000, illetve Bázis díjcsomag vonatkozásában majd írásban szeretnék válaszolni, mert erre pont most nem tudok egyértelmű és teljes körű kielégítő választ adni képviselő úrnak.

Györek László: Ezzel egyetértek, hogy ezeket a lépéseket meg kellett tenni, tudom, hogy ez olcsóbbá teszi a telefonálást, ezzel nincsen semmi problémám, igazából maximálisan támogatom. Gondom nekem azzal van, hogy miért kellett külső vállalkozó céget - gondolom én - pénzért bevonni. A költségvetésünk nem áll olyan jól, nem tudom, hogy mennyi volt ez a költség, egy két száz ezer forint nem tudom, fogalmam sincs róla. De úgy gondolom, hogy ez felesleges volt. Akkor erre lennék kíváncsi.

Tüttő István: Jegyzőnő jelezte, hogy írásban válaszol.

Marton István: Miként Horváth képviselőtársam az előbb említette ezt a parlagfű listát. A magam részéről nagyon örülök neki, hogy ilyen van, de úgy látom, hogy azért pontosításra szorul más területen is. Például név nélkül, például az utolsó kettő ezen a listán szerepel a 65-ös tétel területén egy szál parlagfű nincs, viszont van a mellette lévőn. Én azt kérem a szakosztály vezetőjétől, hogy az embereit keményebben fogja és nézze meg, hogy ilyen csúnya hibák ne keletkezzenek. Ne azt hurcolják meg aki ebben teljes mértékig ártatlan. Bár a tevékenység egyébként dicséretes mert ha fölfednek közel százat aztán abban van két-három hiba, talán még az is elmegy. Csak jó lenne ezeket minimalizálni, illetve korrigálni.

A kiegészítés a polgármesteri tájékoztatóhoz a 4-es pontja a projekt vázlatok a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács adatbázisához és a Nemzetközi Fejlesztési Tervhez. Ez nagyon jó, nagyon örül ennek a túloldalán lévő adatlapnak, hiszen szemet, lelket gyönyörködtető célok kerültek itt megnevezésre, összhangban ahogy az anyag is írja a középtávú tervvel. A becsült költségek is azt mondom, hogy többé-kevésbé reálisak, de úgy gondolom, hogy ennek alján egy összesítő számmal kellene bevégződnie ráadásul úgy, hogy itt van olyan is hogy egy, kettő, három ütem több helyen is, meg egy két ütem. Jó lenne tudni, hogy ha ez időbeli ütemezéssel történne meg, tehát mondjuk 2003 végéig mi az aktuális 2004-ben és így tovább, ameddig ez éppen szól, mert így nem sokat mond. Annyit azért mond, hogy a jelenlegi erőforrásainkat messzemenően meghaladja. Nagyon egyet értek azzal a képviselőtársammal, aki a költségvetést jelentősen érintő tételt nem itt akarja a polgármesteri tájékoztató kiegészítéseként megszavazni, mert ugye a 7-es pont, hogy benevezték a Női Kosárlabda Klubot az I/A csoportos bajnokságba, na most kérdem azt, hogy forrás nélkül hogy lehet. Valaki nem rendel Mercedest, amikor tudja, hogy nem tudja kifizetni és úgy gondolom, hogy ebben a városban már az évek évtized alatt ki kellett, hogy alakuljon az, hogy ki az akire lehet bízni valamit és ki az akire egy fillért sem szabad bízni, mert mondjuk többszörösen bizonyította alkalmatlanságát.

Tüttő István: Meg kellene nevezni, mert hátha többen magukra veszik.

Marton István: Az nem baj polgármester úr, ha többen veszik magukra.

Tüttő István: Lezárom a vitát. A felvetett kérdésekre a válaszokat. Egyetlen egyre válaszolnék most, amit Budai úr vetett fel. Ugyanaz vele a helyzet, pénz hiányában nem került sor annak a VIA Kht által elkészítendő keleti városrész közlekedési koncepciójának a kidolgozására, ez az oka, hogy az a buszmegálló pillanatnyilag ott van ahol korábban volt.

Kérem, szavazzunk a határozati javaslatokról. Az egyes számú határozati javaslatról kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a kettes számú határozati javaslatról a szavazatukat. Szeretném jelezni, hogy az Arany János úti problémával kapcsolatos döntést elfogadtuk amit kértek a szülők is.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a hármasról a szavazatukat.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 3. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a négyes számúról a döntést. Bocsánat előbb a kiegészítők. Felolvasnám a Pannon Informatikai és Logisztikai Innovációs Központ kialakítása Nagykanizsán című témához a határozati javaslatot.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Pannon Informatika és Logisztikai Innovációs Központ Nagykanizsán valósuljon meg. A Veszprémi Egyetem által kidolgozott pályázat szerint vele együttműködve a Kanizsa Felsőoktatásért Alapítvány részvételével a volt Thury Laktanya területén rendelkezésre álló volt ügyeletes tiszti épületrészben alakítható ki a központ. A regionális intézmény gesztora a Veszprémi Egyetem, mely a pályázati 10% önrészét biztosítja. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a pályázattal és a megvalósítással összefüggő intézkedéseket tegye meg. Jövő év június 30. a határidő. Amit Marton úr kért az adatlappal kapcsolatban azzal együtt.

Kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 4. pontját elfogadja.

Tüttő István: A Zsigmondi Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola bővítésével kapcsolatos pótmunkák, ez a 2.399.000 Ft. Ezt jeleztem, hogy a ZÁÉV Rt-vel állapodjon meg a polgármester és annak függvényében szavazzák meg. Ha sikerül, akkor rendben ha nem akkor. Ez a 2003-at terhelné. Kérem akkor így szavazzunk. 2003-as költségvetés lenne a fedezete én Baksa úrral találkozni fogok, és akkor ezt megbeszéljük.

A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 5. pontját elfogadja.

Tüttő István: Következik professzor S. Nagy Katalin kérelme. A Kanizsa Felsőoktatásért Alapítvány kéri, hogy hosszabbítsuk meg 2012. december 31-ig a főiskola működésének lehetőségét. Énszerintem mi is megszavazhatjuk. Kérem, szavazzunk! Biztos vagyok benne, hogy 2012-ig mi is szeretnénk, hogy főiskola legyen Kanizsán.

A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 6. pontját elfogadja.

Tüttő István: Most jön az OFA pályázattal kapcsolatos döntés. Nincsen forrása, Budai úr is említést tett erről. Kérem azt azért mindenképp a figyelmükbe ajánlom, hogy itt vannak azok a hölgyek, urak akik ebben a munkában részt vesznek és nagyon fontos feladatot látnak el és láttak el eddig is. Azt is tudni kell, hogy ha most nemet mondunk ennek a támogatására, akkor a pályázat is minthogy úgy mondjam megbukott és a jövő évi pénzek ebből a szempontból elvesznek. Forrás kell. Mert ugye itt 4.2 millió forint önkormányzati támogatás.

Böröcz Zoltán: Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy valóban a következő két döntés a 2002 évi költségvetésünket érinti, tehát nyilván visszaköszön egy, vagy kettő napirenddel későbbi időpontban. A Pénzügyi Bizottság ezeket a kérdéseket nem tárgyalta. Azt gondolom, hogy az OFA esetében felelősségteljes döntést hozzunk, hiszen a következő évi 50%-os támogatásról mondunk le, amennyiben nem támogatjuk. Az én személyes véleményem az, hogy ezt akkor is be kell vállalnunk, ha a hitelkeret növekedésével jár az előterjesztéshez képest.

Budai István: Én úgy gondolom, hogy a hozzászólásom lényege nem az volt, hogy ne támogassuk ezt a kérdést, sőt én azt mondtam, hogy felül kell vizsgálni és kompletten kell megnézni a teljes városüzemeltetésnél. A forrást pontosan abban láttam, hogy esetleg a városüzemeltetésre fordított összeg tartalmazhat olyan összegeket, amelyekből ezt finanszírozni lehet. Ezt kellene talán előtérbe helyezni, ezt kellene megnézni, hogy nincs-e olyan városüzemeltetési feladatból átcsoportosítható tétel erre a célra, amit itt föl lehet használni. Ez az egyik kérdés. A másik meg az, hogy a költségvetést én majd elmondanám, de én úgy gondolom, hogy az önkormányzat dologi kiadásaiban én látok még tartalékot azt is meglehetne nézni. Itt konkrétabban a városüzemeltetésre nem tudok mondani semmit, de javaslom azt, hogy a 4.200.000 Ft-ot abból a forrásból finanszírozzuk, a városüzemeltetésre biztosított fedezetből.

Tüttő István: Kérem, szavazzunk! Lényeg az, hogy támogatjuk, és a forrását megvizsgáljuk.

A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 7. pontját elfogadja.

Tüttő István: Akkor egyenesen értesültek arról, hogy az önkormányzat támogatja és reméljük, hogy az a munka amit végeztek, az mindannyiunk közös javára tovább folytatódik és ehhez kívánunk jó erőt, egészséget.

Az eredeti négyes javaslatról kérem a szavazatukat.

A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

1. a 247/19/1999.(IX.7.), a 28/2001.(I.30.), a 117/2/2001.(IV.24.), 136/12/2001.(V.29.), a 227/9,14/2001.(VI.26.), a 265/2001.(IX.11.), a 409/3/2001.(IX.6.), a 442/2001.(XII.18.), a 450/3/2001.(XII.18.), a 454/1/2001.(XII.18.), a 14/2002.(II.5.), a 17/2002.(II.5.), a 44/2002.(II.5.), a 60/2002.(II.26.), a 66/5/2002.(II.26.), a 72/2/2002.(II.26.), a 127/1,2/2002.(IV.30.), a 129/28,31/2002.(IV.30.), a 141/2002.(IV.30.), a 152/2002.(IV.30.), a 154/11,21,22/2002.(V.30.), a 169/3/2002.(VI.5.), a 192/1,2/2002.(VII.2.), a 194/2,4,5/2002.(VII.2.), a 204/2002.(VII.2.), a 205/2002.(VII.2.), a 206/2002.(VII.2.), a 207/5,7,9/2002.(VII.2.), a 209/2002.(VII.2.), a 221/2002.(VII.2.), a 222/2002.(VII.2.), a 223/1,2/2002.(VII.2.), a 224/2002.(VII.2.), a 225/2002.(VII.2.), a 226/2002.(VII.2.), a 228/2002.(VII.2.), a 229/2002.(VII.2.), a 230/2002.(VII.2.), a 232/1/2002.(VIII.1.), a 234/2002.(VIII.27.) és a 245/2002.(IX.10.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja.

1. az Arany János úti tagintézmény I. Vegyes csoportját változatlan ellátás mellett a 2002/2003. nevelési év hátralevő időszakára – 2002. október 2-tól – a Hétszínvirág Óvodában helyezi el.

Az átköltözés költségei az intézményt terhelik.

Határidő: 2002. október 15.

Felelős : Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)

2. a Rozgonyi-Arany Óvoda Alapító Okiratát a telephely vonatkozásában módosítja.

Felhatalmazza a polgármestert a módosított Alapító Okirat aláírására.

Határidő: 2002. október 2.

Felelős : Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)

3. az Alapellátási Intézmény Alapító Okiratának kiegészítését módosítás formájában a melléklet szerint elfogadja, valamint az egységes szerkezetbe foglalás elkészítését rendeli el.

1. egyetért azzal, hogy a Pannon Informatikai és Logisztikai Innovációs Központ Nagykanizsán valósuljon meg. A Veszprémi Egyetem által kidolgozott pályázat szerint, vele együttműködve a Kanizsa Felsőoktatásért Alapítvány részvételével, a volt Thury Laktanya területén rendelkezésre álló volt ügyeletes tiszti épületrészben alakítható ki a központ.

2. Interpellációk, kérdések (írásban)

Dr. Csákai Iván: Irtás utcai anomáliák rendezése után. Határozott ígéretet kaptunk ott lakók, hogy a Balaton utcában a két járdavég között a gyalogátkelőhely fel lesz festve és ki lesz táblázva. Ezt szeptemberre ígérték, szeptember tegnap elmúlt és még mindig nincs zebra, nagyon sok gyerek és egyre több gyerek megy iskolába azon a szakaszon és a Fordnál kérem belátható időn belül a zebra felfestését és táblával jelölni, hogy gyalogátkelőhely.

Bicsák Miklós: Először kezdeném Korpavár városrész településsel. Nagy öröm, hogy elkezdődött a beruházás megvalósítása, kérdésem lényege, múlt héten a Zalai Hírlapban megjelent egy úgynevezett határidő, talán nevezhetem módosításnak a palini lakossági fórumon a KÖGÁZ képviselője közölte a határidőt, hogy október 15-ig Korpavár városrésznek a gázbevezetése a telekhatárig megtörténik. Most nem tudom, hogy sajtóhiba, vagy egyéb korrigálás nem vették észre, hogy november hónapot jelenti, ami azt jelenti, tisztelettel mondom tisztelt közgyűlésnek, hogy nagyon sokan már átalakították a belső kémények, meg a télre való felkészülés, mivel, hogy ott nagyon sok idős lakó van a városrészben és így egy kis riadalmat tekintett. Kérdezném tisztelettel a polgármester utat, és a tisztelt közgyűlést, hogy mi a megoldás, hogy a lakosság megnyugtatása végett kérdésként kérdezem, hogy a határidőt tudja-e a KÖGÁZ tartani a város is tette-e kötelességét a megfelelően a befizetések, a lakosság részéről. Bejön egy ilyen hideg időjárás, ami most szeptember végén is jelentkezett itt az ősz folyamán, ott azok az idős emberek oda fognak fagyni. Én kérném ezt kérdésként ennek a segítségét és a minél előbbi telekhatárig bevezetését. Most már csak a KÖGÁZ-on fog ez múlni nem a lakókon és a közgyűlésen.

A másik kérdésem. Sajnos, amit már évek óta és a tisztelt közgyűlés is jóváhagyta és a forrása is megvolt. Nem történt meg az úgynevezett Űrhajós utca Magyar utcáról az Úrhajós utcán keresztül vezetnek be a GE-hez a rengeteg kamion, autóközlekedés. Tudni kell, hogy a Magyar utca és az S kanyar nincs összekötve gyalogjárdával. Múlt szombaton 28-án az esős időszakban egy kerékpáros hasonlóan elütött egy középkorú férfit, mert az eső, a buszhoz való átjárás az úttesten haladnak az ott lakó emberek. Én nem tudom megérteni, hogy a forrása és a költségvetés nehézsége ellenére, hogy azt a járdát miért nem lehetett befejezni folyamatosan, most jön az ősz sötét november hasonló balesetekre lehet számítani és a lakosság egyre nyugtalanabb. Erre kérnék valami megoldást, hogy legalább ideiglenesen is a járdának a Magyar utcára való kivezetését, hogy meg tudják közelíteni a buszmegállót. Kérdésként kérdezem, hogy mi a lehetséges?

Tüttő István: Bicsák úrnak következő a válasz. A Korpavárral kapcsolatban a mai Zalában is jelent meg fényképes illusztráció és ebben a Zalai Hírlapban a maiban október végét jelölte meg a KÖGÁZ átadásra, ez korábbi mint november közepe. Mi azon leszünk és továbbítjuk Bicsák úr kérését a KÖGÁZ felé, hogy a lehető legrövidebb időn belül adja át a Korpavári lakosok részére ezt a közművet. A gyalogjárdával kapcsolatban a VIA Kht-t keressük meg és Bicsák úr kérdését megfogalmazzuk.

Dr. Horváth György: Ez már a második eset, ami előfordul velem. Mindenhogyan szóltam volna. Gerencsér Tibor úr tudja igazolni, hogy a polgármesteri fogadóóráimat és a beszámolóimat több mint egy héttel előtte leadok. Egyet nem tudok, ilyen esetben vége a ciklusnak és nem tudjuk azt, egyeztetni kell a frakcióval, hogy mikor tartsuk a beszámolót. Én ezt, írd és mondd tisztességesen leadtam a Polgármesteri Hivatalba és természetesen nem jelent meg az újságban. Sámel Mónika egyszer szólt, hogy volt egy mondatom, mely politikai hirdetésnek számít, én azt mondtam, húzzák ki. A mai napig nem jelent ez meg. Tessék elképzelni, nem tud azzal fejre ejteni mert 1800 szórólapot szórtam ki. 1800-at három nap alatt. Akkora a körzetem, hiszen tetszenek látni 32 kopogtató cédulát kellett gyűjteni. Én ezt ebben nem tudom, hogy mit lássak. Én egyszer már valamikor javasoltam. Javaslom azt, ahogy Nagykanizsáról írnak a Zalai Hírlapban, az enyhén szólva nem egészen korrekt. A következő közgyűlésre javaslom meghívni a főszerkesztőt és a tulajdonost és akkor felkészülünk és elmondjuk neki az aggályait, vagy meg kellene a Hivatalnak azt a kezdeményezést tenni, hogy próbáljuk meg a Somoggyal való kapcsolatot, harminc kilométer vagy húsz kilométer a különbség, úgy hogy nem hiszem hogy szükség van. Tessék megnézni az arányokat, tessék megnézni a megfogalmazásnak a módját a Zalában. Én sajtótörténetből doktoráltam én ilyen szemmel is nézem, néha ez teljesen felháborító. Csak ezt akartam.

Kérem jegyzőnőt, szíveskedjék utána nézni, ha felelőtlenség történt, tessék felelősségre vonni. Most gondolják el, ha nem megyek ki 1800 helyre, ezt enyhén szólva pofátlanságnak tartom vagy a Hivatal feltételezem hogy nem, vagy a megye részéről. És kapjanak a fejükhöz.

Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a főszerkesztő úrral mi már kerestük már egymást a közeljövőben találkozó is fog létrejönni, hiszen ő is tud arról, hogy bizonyos kifogásokat fogalmaztak meg hasonlóan, mint Horváth György úr, és gondolom, hogy egyáltalán nem fog elzárkózni az elöl, hogy jelen legyen a legközelebbi közgyűlésen és erről a kérdésről szót váltsanak. Inkább azt is tanácsolom, hogy ha valakik úgy érzik, hogy ez a Zalai Hírlapban megjelenő kanizsai kérdés nem olyan mint ahogy az a korrekt tájékoztatásnak megfelelő, akkor kérem hogy tegyenek le konkrét észrevételeket, hogy mi az amiben ez nem valósult meg, mert szerintem általánosságban nehéz a kérdést kezelni. Konkrétan kell. Meg kell találni erre a megoldást. Főszerkesztő úr jelezte, hogy áll rendelkezésre ebben az ügyben.

Természetesen azt, amit Horváth úr fölvetett, hogy miért nem jelent meg a sajtóban azt meg fogjuk vizsgálni, mert én nem akarom azt most kapásból mondani, hogy itt volt a mulasztás, de azt sem hogy ott volt. Meg kellene nézni, hogy miért nem került sor rá.

Akkor lezárnám a vitát és föltenném a kérdést azoknak a tisztelt képviselőtársaimnak, akik interpellációt nyújtottak be, hogy elfogadják-e az arra adott választ.

Dr. Csákai Iván: Mind a háromra elfogadom.

Kiss László: Elfogadom polgármester úr.

Sámel Mónika: Csak szeretnék szót kérni a Zalai Hírlapban való fogadóóra megjelentetéssel kapcsolatban. Nem részünkről történt a mulasztás. Már szeptember 24-én elküldtem én a Zalai Hírlapba a Városháza rovatba kért fogadóórának, illetve a beszámolónak az időpontját. Egyértelmű, hogy a mulasztás nem a Hivatal részéről történt.

Tüttő István: Akkor kérem, hogy fogadjuk el ezt a választ. De pontosítani fogjuk, hogy mi az oka annak, hogy nem első esetben történik ilyen jellegű elmaradás. Akkor ezt a napirendet lezártuk. Azt kérném még, hogy a kórházi műszerekkel kapcsolatos napirendi pontot tárgyaljuk meg és utána tartanánk szünetet.

1. Kórházi gép-műszer beszerzés beruházási okmánya (írásban)

Tüttő István: Altató, lélegeztető gép, korszerű laboratóriumi centrifuga, központi sterilizáló plazma sterilizátor és traumatológiai műtőbe ún. “C” íves képerősítős röntgen készülék ügyéről van szó.

Én úgy gondolom, hogy a bizottságok ezt megtárgyalták és emlékeim szerint támogatták is. Kérdezem, hogy van-e észrevételük?

Marton István: Érdeklődnék, hogy a bizottságok hogy foglaltak állást.

Tüttő István: Mondtam, hogy támogatták.

Marton István: Az jobb lett volna ha bizottsági elnökök, vagy valamelyik bizottsági tag mondja konkrétan. Ami nekem ebben nem tetszik azt hittem, hogy elírás, amikor belenéztem az anyagba, hogy az önkormányzati sajátforrás 30 millió Ft kórházi forrás 384.000 Ft. Ha ez tényleg igaz és nem elírás és valószínű, hogy igaz, akkor szerintem ezt a 384.000 Ft-ot ugyan már vállalja át a város, ha már vállal 30 millió Ft-ot, mert az ugye százalékban is alig fejezhető ki, egy százaléka és akkor önkormányzati és állami pénzből valósul meg. A 384.000 Ft-ot meg gondolom egyéb jó célokra föl tudja használni a kórház.

Dr. Csákai Iván: Marton úrnak csupán annyit, hogy bizottságunk egyhangúlag támogatta ezt az előterjesztést.

Tüttő István: Gazdasági Bizottság. Én részletekbe nem mentem bele, csak azt, hogy egyhangúlag támogatták.

Tarnóczky Attila: Valóban a kórház hozzájárulása jelképes, de örülök, hogy jelképesen, de van hozzájárulása és a 384.000 Ft-ot egyébként a közgyűlés is fel tudja használni kiváló jó célokra megítélésem szerint. Aki ezt nem hiszi, az nézze végig azokat az igényeket, amiket nap mint nap ide terjesztenek hozzánk.

Budai István: A Pénzügyi Bizottság álláspontját akarom én elmondani ez ügyben. A Pénzügyi Bizottság azzal támogatta a témát, hogy még egy kört meg kellene kísérelni a kórháznál, hogy legalább egy 5 millió Ft-os hozzájárulást, a 384.000 Ft fölött még egy 5 millió Ft-ot adjon hozzá. Tegnap ebből félig-meddig megtudtuk, hogy erre a kórháznak sok lehetősége nincs, ennek ellenére mégis arra gondolunk hogy meg kellene ezt kísérelni, amennyiben nem, úgyis támogatjuk. Ha nem jön létre ez a tárgyalás, de kíséreljük meg az 5 millió Ft-os saját erő kierőszakolását, ha szabad így mondanom.

Tüttő István: Lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk! Volt egy módosító indítványa a Marton úrnak, hogy a 384.000 Ft-ot engedjük el, illetve annyival többel támogassuk. Kérem, szavazzunk!

A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Akkor az eredetit kérem, hogy szavazzunk róla.

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

Tüttő István: Kérem a 2. pontról a szavazatukat, amely a 2003-as költségvetésbe utalja ezt.

A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja és a következő határozatot hozza:

1. egyetért az 50.640 eFt összköltségű kórházi gép-műszer beszerzés önkormányzati beruházással. Felhatalmazza a polgármestert a beruházási okmány aláírására. A beruházás fedezete 20.256 eFt összegű céltámogatás, 30.000 eFt önkormányzati saját forrás, illetve a Városi Kórház költségvetésében szereplő 384 eFt.
2. a 30.000 eFt önkormányzati saját forrást a 2003. év költségvetés rendeletében szerepelteti

Szünet

(A szünet után a közgyűlés zárt ülésen folytatta munkáját, melyet az erről szóló jegyzőkönyv tartalmaz.)

8. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2002. évi költségvetésről szóló 14/2002.(II.13.) számú rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Mindenki előtt ismert, hogy a költségvetés módosításának legfőbb oka az, hogy az állami támogatások módosultak, módosításra kerületek a közgyűlés döntése alapján az előirányzatok, saját hatásköri előirányzat módosításokra is sor került és több olyan intézkedés meghozatalára is döntést hoztunk, ill. javaslunk, amely a költségvetés egyensúlyának megteremtését szolgálja. Önök kézhez kapták a könyvvizsgáló erre vonatkozó jelentését. A könyvvizsgáló az anyagot tárgyalásra alkalmasnak találta.

A bizottságok is megvizsgálták és tárgyalták az anyagot. A Pénzügyi, a Gazdasági és a többi is tárgyalásra alkalmasnak találta. Most adódott meg az a lehetőség, hogy meghatározzuk a költségvetésünk kapcsán azokat a hátralévő időszakra is feltétlen fontos döntéseket, amellyel az utánunk következő közgyűlésnek segítséget nyújtunk és egyben azt is lehetővé tesszük, hogy azok a zárolt pénzek, amelyeknek a felhasználására lehetőség nyílik, azokat pedig mentesítsük a további korlátozás alól, hogy arra a célra kerülhessenek felhasználásra, amelyre korábban szántuk őket.

Tarnóczky Attila: Az előterjesztés egy sorához szeretnék hozzászólni. A 12. számú melléklet tartalmazza a céltartalékunkat és ugye itt valahol az első harmad tájékán van az intézményi élet- és balesetveszély elhárítás, üzemeltetést veszélyeztető dolgok elhárításának összege, ami eredetileg tartalmazott 30 millió Ft-ot. Nagyon helyesen létezett ez a sor, mert év elején kiszámíthatatlan, hogy melyik intézményben merül fel olyan körülmény, amit villámgyorsan orvosolni kell, különben a dolog működésképtelenné válik. Ez a sor a terv szerint kiürülne. Ez a nulla a javasolt, módosított előirányzatnál azt a jóslatot tartalmazza indirekt, hogy a következő negyedévben intézményhálózatunkban semmiféle olyan dolog nem történik, ami miatt a működésképtelenség előállhatna. Úgy gondolom, hogy ez nem igaz, és ráadásul nem igaz ebben a pillanatban sem. Kiosztottam Önöknek a Hevesi Sándor iskolának kb. egy héttel ezelőtt küldött levelét, amelyben egyrészt jelzi, hogy a robotgépük egy év óta nem üzemel, húsörlő gépet használtak eddig helyette, de már az sem működik, a konyha működésképtelenné vált. Ugyanakkor a 2. oldalon láthatják a tornaterem beázásáról az értesítést. Én ezen ügyekben kikértem az árajánlatot, 1.5 millió Ft a tornaterem beázásának az elhárítása és kb. 1 millió Ft – mindenhol bruttó összegeket mondok – az új robotgép beszerzése, mert a másik már javíthatatlan. Tehát ha úgy döntenek, hogy ezt a faragást meg kell tenni, megítélésem szerint ezt a 2.5 millió Ft-ot ezen a soron akkor is biztosítani kellene. Még ennek is az lesz a következménye, hogy bármikor bármi történik, közgyűlés elé kell hozni döntésre az adott probléma megoldását. Nem mindegyik probléma olyan, hogy ezt az időszakot kivárhatná. Tehát a javaslatom az, hogy ott 2.5 millió Ft-ot hagyjunk meg.

Balogh László: Az OKSB több mint két órán keresztül tárgyalta a költségvetési rendelet módosítását, én ennek rövid lényegi kivonatával szeretnék most előállni. Bizonyos, hogy a rendelet módosítás kapcsán mindannyiunknak türelmet, toleranciát kell mutatnunk a város anyagi helyzetét figyelembe véve, de azt hiszem az is igaz, akár tételmondatszerűen, hogy azonos arányos teherviselést kérünk és jó lenne, ha ez valósulna meg. A konkrétumokról. Sok mindent üdvözöltünk ebben a módosításban és természetesen jó pár kritikával is éltünk. Azt, hogy a tavalyi pénzmaradványt illetően a szakképzési támogatási rész megmarad az intézményeknél, az rendjén való. Az, hogy a bérmaradvány és a dologi maradvány tulajdonképpen elnyelődik itt, bizony már voltak kritikai észrevételek, mint ahogy a 2002. évi dologiban a visszafogás, hát nem könnyű és egyértelmű kérdés. Ezzel kapcsolatban Mayer igazgató úr, az Igazgatói Munkaközösség vezetőjeként is fog még szólni. Annak örültünk, hogy a kulturális alap és a sporttámogatással kapcsolatos már megkötött szerződések kicsit talán a múltkori közgyűlési megszólalásnak is a hatására, úgy tűnik a tervek szerint érvényesülnek teljes évre vonatkozóan. Mindenképpen szükséges a pénzfelszabadítási stop feloldása.

Szeretném, ha ez a dolog megtörténne itt és most a mai napon. Ezzel együtt a bizottság egy olyan változatot tárgyalt még, amiben bizony az intézményi lebontások hiányoztak és jópár ilyen jellegű formai hiányosság miatt a bizottság azt a változatot, ami a kezünkben volt, azt bizony 0 igennel, 7 nemmel, 2 tartózkodással bizony nem támogatta.

Elhangzott és egy-egy mondat erejéig azt hiszem többek miatt is illik rá utalni, hogy az 5. számú mellékletben egyértelmű mindannyiunk számára, hogy az eredeti előirányzat és a javasolt módosított előirányzat közötti több mint 1 milliárdos negatív hiány, tehát negatív mínusz szerepel a tárgyi eszközértékesítésben. Talán nemcsak költői kérdés, hogy ki ennek a felelőse.

Elhangzott és közzéteszem azt, hogy a 15. 16. számú mellékletben ez az igazgatási tevékenység személyi juttatásait, járulékait és dologi kiadásait tartalmazza. Ha már van mindenhol arányos, azonos teherviselés, itt miért nincs jelentős különbség az eredeti előirányzat és a mostani javasolt módosított előirányzat között? Akkor továbblépve én most a sportról szeretnék néhány mondat erejéig bővebben is szólni. Mint egy olyan területről, ami kötelező támogatási feladata az önkormányzatnak, benne van az SZMSZ-ünkben és nagyon sokan várnak a zárlati határozat feloldására, had ne utaljak sokadszor arra, hogy itt júniusi érvényes döntések nem teljesültek mondjuk a Mapey és az NC Klubbok esetén. Második félévi sporttámogatásból még egyetlen fillér sem került ki. Higgyék el, hogy nem csak szlogen, a néhány akik csődre hivatkoznak, az persze igaz, hogy a minőségi sport teljes ellehetetlenülése nem áll fenn, de jópár indokolt helyzetben bizony olyan problémák vannak, amelyet saját vállunkra is kell, hogy vegyünk a felelősséget illetően. A jelenlegi költségvetési módosítási tervezetben tudniuk kell, hogy az eredeti számokhoz képest egy 9 millió Ft-os visszalépés van a sporttámogatásban, pl. a Szférát érinteni a tartalékalap 4 milliós elmaradása, a mindenki sportpályájának létesítményfejlesztése 3 millió Ft-tal, a diáksportban van egy mínusz 1.5 milliós hiány, versenydíjaknál mínusz 0.5 millió Ft-os hiány, így adódna egy 9 millió Ft-os visszalépés a tervezet szerint és akkor én most utalnék a tartalékalapra szemléletesen. Ez egy 4 millió Ft-os visszalépés lenne, ha a közgyűlés elfogadja, de vegyük számításban azt, hogy a tartalékalapot már igazából valamilyen módon a sporttámogatásunkba úgymond beígértük. Ezen tartalékalap felhasználásával biztosítható jó pár esetben a működés, most ehhez képest van egy 22+4 millió Ft-os jelenlegi pótigény. Ennyi érkezett be a Sportirodára.

Lehet azt mondani, hogy ha lenne a 4 millió Ft-os tartalékalap, az sem adná a megoldást a problémákra, de természetesen az OKSB szakmai szempontok szerint próbált mérlegelni és ezt egy kicsit részletezném röviden. Pl. a póttámogatási kérelmek között volt az IZZO SE kézilabda szakosztályának 1,5 milliós igénye, aztán itt volt a MÁV NTE Női Kosárlabda Szakosztályának 15 millió Ft-os igénye, ezt a kettőt, mint csapatsportot, én az összes igényből kiemelném, mert lelkünk rajta, ha valóban a 2002. év őszén ezen két sport be kell, hogy dobja a törölközőt, akkor az egy kicsit a mi nevünkhöz is fűződik azzal együtt, hogy itt még egyszer mondom 26 milliós pótigény van előttünk. Én azt kérem, hogy ezen igényekkel legalább visszajelzés szerűen törődjünk. Mondok még sarokszámokat. Jelen pillanatban olyan 120 millió Ft-ot költene a város a sportra ebben az évben, tavalyi évben 140 millió Ft körüli volt, ebbe beleszámoltam mindenféle sportos tételt. Tehát ha el akarjuk kerülni a városi sport bizonyos helyzetekben történő csődhelyzetét és a minőségi sport letörését, én akkor azt kérem és javaslom, hogy kiemelve, mintegy a nagy sportkosárból ezt a három problémakört külön is döntsünk és külön soron is akár szerepeltessük.

Kérem, hogy szavazzunk először is a kézilabda IZZO SE 1.5 millió Ft-os támogatási igényéről, aztán szavazzunk a MÁV NTE Női Kosárlabda Szakosztály igényéről, ami megjelent a polgármesteri tájékoztatóban is és kérem, hogy harmadikként szavazzunk a tartalékalap 4 millió Ft-os igényéről. Én azt hiszem, hogy ez a sorrend lenne a megfelelő a döntési mechanizmusunkban. Ennyit az oktatás, kultúra és sport védelmében, de biztos vagyok benn, hogy még kell reagálnunk a vita folyamán másra is.

Györek László: Két dologra szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik az – nem kívánom módosítani, csak megjegyzem – a 11. számú mellékletben Helyünk a Világban Alapítvány támogatására a költségvetésben 10 millió Ft volt előirányozva, 1 milliót ebből az Alapítvány meg is kapott a már elvégzett munkák fejében. Itt arra szeretném felhívni a figyelmét mindenkinek és főleg a következő önkormányzatnak, hogy az Alapítvány ezzel a 10 millió Ft-os önkormányzati támogatással közel 30 millió Ft-os értéket teremtett volna Nagykanizsán, amennyiben ez ebben az évben realizálódhatott volna, de ugye az ismert körülmények miatt nem lehetett. Ráadásul egy – véleményem szerint – hiánypótló, ifjúságnak nagyon jó szolgálatot tevő hely jöhetett volna létre a főiskola alatti helyszínen. Megjegyzem, hogy az 1 millió Ft-os támogatásból ez a helyiség elég sok munka van benn tulajdonképpen már így is. Én azért azt nagyon szeretném, ha a következő költségvetésben ez szerepelne. Ha nem ilyen módon, hanem más módon, az természetesen elfogadható, de mindenképpen egy olyan cél ez, amit támogatni kell a városnak. Eddig erre nem sok pénzt energiát, de még azt hiszem, hogy figyelmet sem fordított Nagykanizsa Város Önkormányzata. Mindenképpen jó lenne, ha erre odafigyelnének. Még egyszer mondom, nem gondolom azt, hogy ebben az évben már úgy sem lehetne a munkákat elvégezni. A másik dolog az már, hogy a régi mániám – én azért még egyszer elmondom – a 10. számú mellékletben szerepel a KanizsaNet Kht. támogatásából a 26 millió Ft eredeti előirányzat 18.344.000 Ft-ra való csökkentése. Ezt elmondom még egyszer, hogy tulajdonképpen ez azért történhetett, mert a hivatal valamilyen oknál fogva úgy gondolta, hogy a Kht. tavalyi évi nyereségét azt itt most szépen vissza lehet kérni készpénzben. Nem lehet, azért nem mert egyrészt nem készpénzben jelentkezik, mármint a nyereség, hanem eszközökben, amik itt vannak a városban egyébként. Gondolok itt a rádióhullámú kapcsolatra, de sok minden másra is, ezt természetesen nyomon lehet követni és meg lehet nézni, hogy tényleg így volt, sőt volt erről egy közgyűlési határozat is, hogy engedélyezik a kht-nak a tavalyi évi nyeresége terhére ennek a kiépítését. Furcsa lenne most hírtelen visszakérni a nyereséget. Nincs is készpénze a kht-nak. Ugye az ismert körülmények miatt nyílván a kht-nak is különböző megszorításokat kellett tennie, szerződésmódosításokat, stb. Úgy gondolom tehát, hogy ha a kht-nak vissza kellene fizetni ezt a több mint 7 millió Ft-ot, ebben az esetben esélye sem lenne arra, hogy fizetőképes legyen az év végéig. Arról nem is beszélve, hogy veszteséget okozunk, akkor természetesen azt, mint tulajdonos vissza is kell fizetni. Abszolút értelmetlen dolog ez. Nincs egyrészt az a 7 millió Ft, sehol sincs, ebből semmi mást nem tudunk a kiadási oldalon fedezni és végül én úgy gondolom, hogy amikor létre akarjuk hozni a Pannon Informatikai Logisztikai Innovációs Központot, akkor hát nagyon jó üzenet az, hogy akkor gyorsan tegyük tönkre a mi saját, egyébként jól működő, kiváló referenciákkal rendelkező és nagy infrastruktúrával is rendelkező kht-nkat. Javaslom ennek a sornak a módosítását még pedig úgy, hogy maradjon meg az eredeti 26 millió Ft-os, egyébként sem túlságosan nagy előirányzat.

Böröcz Zoltán: Elsősorban azt szeretném elmondani, hogy tegnap a Pénzügyi Bizottság tárgyalta természetesen a költségvetés módosítás kérdéskörét és pontosítva polgármester úr előbbi kijelentését, nem alkalmasnak találta arra, hogy közgyűlés elé kerüljön, hanem javasolja azt, hogy a közgyűlés fogadja el a módosítást. Azzal együtt, hogy ezzel tulajdonképpen feleslegessé válik annak a moratóriumnak a fenntartása, ami szeptember 30-ig, illetve mai napig, a közgyűlés napjáig korábbi döntésünk alapján érvényben volt. Annyit szeretnék elmondani a költségvetés módosításról, mint módosítási elveket, hogy tulajdonképpen ebben a tervezetben már helyére kerültek a bevételek. Nevezetesen nem tartalmaznak olyan bevételi irányszámokat, amelyek nem teljesíthetőek. Mint tudjuk a korábbiakra ez nem volt igaz. Erős megtakarításokat tartalmaz nyilván kiadási oldalon, ennek eredményeképpen az a 600 millió Ft-ra emelt hitelkeret jelenleg folyószámla hitelfelvétel keretként 419.165.000 Ft-ot tartalmaz az előttünk lévő előterjesztés. A tegnapi álláspontja a Pénzügyi Bizottságnak az volt, hogy ez a költségvetés nem lazítható, tehát kiadási oldalon nem bír el további igényeknek a kielégítését. Had mondjam azt, hogy tegnap még a Pénzügyi Bizottsági ülést követően is beszélgettünk a Pénzügyi Bizottság tagjaival.

Aztán nyílván tegnap este az önkormányzati képviselőcsoportok, frakciók készültek a mai ülésre. Ma ülés előtt és az ülés szüneteiben természetesen ez volt a témánk elsősorban a költségvetés módosítás tervezetnek az elfogadása. Pillanatnyilag – és ez már a személyes véleményem, természetesen nem Pénzügyi Bizottsági álláspont – az a véleményem, hogy érkeztek olyan igények, amelyeknek a kielégítése adott esetben a kielégítése, megszavazása talán lehetőséget teremt arra, ami még az önkormányzat e testületnek az életében nem történt, nevezetesen arra is esélyt ad, hogy egyhangúan, politikai hovatartozás és képviselői szék, vagy ülőhelytől függetlenül egy egységes szavazással ezt a módosítást megerősítsük. Ez azért is nagyon fontos lenne, mert azért azt látni kell, hogy ez a költségvetés módosítás nem más, mint a korábbi, rosszul elfogadott költségvetéseknek egy olyan fajta korrekciója, ami esélyt ad arra, hogy a következő testület megalakulásáig – igaz, hogy minimális szinten, de az önkormányzat intézményrendszere, működési feltételeit, ill. a tőle függő egyéb egyesületes, sportegyesületek működési feltételeit biztosítsa. Én megpróbálom elsorolni mik azok, amik hozzánk – szabad azt mondani Pénzügyi Bizottság tagjaihoz, vagy személy szerint hozzám – eljutottak ilyen igények a mai ülés folyamán, vagy épp az ülés szünetében és azt gondolom, hogy ezeknek a tételeknek a felvállalása egyrészt személyi, másrészt politikai döntést igényel. Ha ez megtörténik és ha ezt a keretet nem lépi túl, úgy gondolom, hogy valamennyien ezt a szerződés módosítást megszavazhatjuk, támogathatjuk. Mik voltak azok. Elhangzott, illetve egy korábbi döntéssel meg is erősítettük, 4,2 millió Ft-ra van szükség ahhoz, hogy az OFA, az OFA rendszerben a VIA által történő foglalkoztatás tovább folyjék. Mivel ez megszavazásra került, azt gondolom automatizmusként kezelhetjük, sajnos ez a hitelfelvétel mértékét nyílván növeli. Döntésünk szerint megvan.

Tüttő István: Úgy szólt a javaslat, hogy vizsgáljuk meg.

Böröcz Zoltán: Vizsgáljuk meg. Én egyébként ezt magamban, amikor az volt a javaslat, hogy vizsgáljuk meg, én ezt magamba úgy rögzítettem, hogy ez a hitelfelvételt fogja növelni. De ez a megvizsgáljuk típusú dolog, amikor már nem lesz időnk megvizsgálni és kontrollálni, furcsa helyzetet teremtenek. Van egy indítvány előttünk, ami többször elhangzott és az OKSB vezetője részéről, 15 millió Ft a Női Kosárlabda, 1.5 millió Ft a kézilabda támogatásra. Most szeretném elmondani, de nyílván többen már tudják, hogy a kosárlabda tekintetében történt egy egyeztetés Kereskai Péter úrral, aki ennek a Kosárlabda Kft-nek az ügyvezetője és sportolókat és egyebeket is bevonva. Abban állapodtunk meg, hogy ez ami érték, nem azt mondom, hogy túlzott, de ez a mérték tekintve, hogy 5 millió Ft, ami szintén a felfüggesztés sorsán van természetesen a mai nappal még, 5 millió Ft a költségvetésben szerepel. Ez évi költségvetésében 10 millió Ft elégséges lenne ahhoz, hogy az A csoportban induló női kosárlabda megmaradjon. Azért azt látni kell, hogy a labdajáték közül a kosárlabda és a kézilabda az most Nagykanizsán, amelyik egyrészt jelentős számú sportolót és utánpótlást tart életben, mozgat. Másrészt ezek azok a rendezvények, akik még nagyobb számú, több száz fős nézőt is vonzanak a mérkőzéseikre. Tehát 10 millió Ft az valójában és nem 15, pontosabban 10 millió Ft az egy egyezség lehet, amennyiben képviselőtársak emellett szavaznak. Felmerült az intézmény életveszély elhárítás a Tarnóczky úr részéről már bizottsági ülésen és most is. Magam részéről kénytelen vagyok azt mondani, hogy elfogadom, hiszen nem lehet mást tenni, 2,5 millió Ft együttesen a kettőnek a vonzata. A durván 7,6 millió Ft KanizsaNet támogatás és támogatás megvonás mizériájából had mondjam azt, tegnap Pénzügyi Bizottságon is megerősítettük. Ténynek tűnik és a Kincstártól megszerzett, könyveléstől megszerzett információk alapján tény is tulajdonképpen, hogy a 7.6 millió Ft elvonásra szándékaink ellenére sincs lehetőség. Vélhetően a cég folyószámláján, sem a házipénztárában ez a pénz nem fog rendelkezésre állni. A korábbi döntésünket valószínűleg meg kell változtatnunk. Egyébként, ha nem változtatjuk meg, akkor sem lesz fizikailag lehetséges a teljesítés úgy látom. Vélhetően ezt is tudomásul kell vennünk. Ha ennyi és nem több az az igény, amely konszenzust teremthet ma, még egyszer mondom valamennyi képviselő tekintetében, akkor jelenleg az én számításaim szerint a folyószámla hitelfelvételünk 443.400.000 Ft környékén áll meg.

Én azt gondolom, hogy ezt nem fogjuk tudni most már korrigálni több év költségvetésének a hiányosságait, ha úgy tetszik. Valószínűleg ez az a szám, ami mellett ez a konszenzus létrejöhet, de a tételek tekintetében természetesen a közgyűlésnek, mint testületnek dönteni kell. Én egyébként, ha nem jelentkezik több igény és többet nem támogat a testület, akkor személy szerint meg fogom szavazni a költségvetés módosítást és ezzel a moratórium természetesen érvényét veszíti.

Tüttő István: Ne felejtsük el a régi piaccal kapcsolatos döntésünket, az 62 millió Ft.

Röst János: Nem kívánok visszamenni a tavaszi költségvetési vitához. Azt hiszem, hogy akkor is és később is mindenki elmondta a véleményét. Szintén nem akarom elemezni, hogy a közgyűlés miért van most ilyen helyzetben hitelfelvétellel, mint amilyenben van. Viszont azt el szeretném mondani, hogy az elmúlt közgyűlésen kértem polgármester urat, hogy a konszenzus érdekében, vagy informális közgyűlést tartsunk, vagy pedig a pártok, civil szervezeteknek a vezetőit hívja meg egy beszélgetésre és próbálja meg a költségvetés módosításának elfogadása előtt egy konszenzust létrehozni. Ez nem történt meg, tudomásom szerint a bizottsági elnökök lettek meghívva. El kell, hogy mondjam, hogy a teremben van 8 olyan képviselő, amely se nem Fideszes, se nem MSZP-s és azt hiszem, hogy egy ilyen tárgyaláskor Őket is meg kellett volna hívni.

Visszatérve a konkrét dologra. Böröcz Zoltánnal teljes mértékben egyetértek, nem szívesen, de meg fogom szavazni ezeket a megszorításokat. Meggyőződésem, hogy e nélkül a város költségvetése működésképtelenné válna. Szeretném jelezni a sporttámogatásoknál, hogy a labdajátékoknál szintén meg fogom szavazni a támogatások mértékét. A közgyűlés ez év vitájánál sem vette figyelembe a költségvetésnél, hogy a szezon általában őszi-tavaszi szezonban bonyolódik le és általában mindig a költségvetésnél csak az első félévnek a költségeit veszi figyelembe és ősszel szokta módosítani a sportegyesületeknek a támogatási rendszerét. Most is ez történt.

A kosárlabdacsapat gyakorlatilag elmúlt évben is A csoportos volt, ma sem tesz többet, mint ugyanott akar indulni. A támogatás mértéke a tavalyi év, ha egész évet nézem, tehát a két félévnek, őszi-tavaszi szezonnak ugyanakkora összegű, mint a mostani. Böröcz Zoltán által elmondott összeg valóban 10 millió Ft, hiszen eleve 5 millió Ft már be lett építve a félévi szakaszban. Tehát ilyen értelemben a költségvetésnek a többlete az nem 15 millió Ft, hanem csak 10 millió. Szeretném kérni a képviselőtársaimat, hogy legalább a mai nap próbáljuk meg ezt a költségvetési módosítást elfogadni. Nem csak azért, mert ha nem fogadjuk el, akkor rendkívüli közgyűlést kell tartani, hanem amiatt is, hogy az egy perces néma szégyenkezést legalább ússzuk meg a végén.

Tüttő István: Szeretném jelezni, lehet, hogy hiba történt, meghívtam a bizottsági elnököket, a frakcióvezetőket, de valószínű így bővíteni kellett volna a kört. De sor került egyeztetésre. Végül is ennek is az egyik eredménye, hogy ezek a számok így szerepelnek.

Antalics Dezső: Bár Böröcz Zoltán képviselőtársam az előbb elmondta, hogy további összegeket nem tud elfogadni, remélem, hogy nem kerülte el a figyelmét, hogy a középfokú intézmények egyike megkereste a közgyűlés elnökeit azzal az anomáliával, hogy sajnálatos módon négy középfokú intézményünk költségvetésében a szakmai vizsgáztatást segítő szakértő kollégák, tehát kérdező tanárok és jegyzők díjazása nem szerepel. Hozzá kell tennem, hogy sajnálatos módon ezt a központi költségvetés a fenntartó önkormányzatok számára nem finanszírozza, ugyanakkor a tegnapi érdeklődésemre hat megyei jogú város és három megyei önkormányzat, tehát fenntartóját kérdeztem meg, és mindenhol, Zalaegerszeg kivételével kezelik ezt a kérdést. Valamilyen szinten a költségvetésben hasonló módon, mint az érettségiztetőket díjazzák. Ugyanis az az anomália áll fenn, hogy az érettségin a vizsgáztató kollégák tagjai a bizottságnak, míg a szakmai vizsgán csak a vizsgáztatási díjat finanszírozza meg a központi költségvetés, nevezetesen az elnök, a kamarai tag és az iskolai tagnak a vizsgáztatását. Ugyanakkor a szakmai vizsgaszabályzat a 2001. 1. számú OM rendelet egyértelműen ír a kérdező tanárok, a jegyző díjazásáról, de a tanulóra utalja ennek a megfinanszírozását és az oktatatási törvény értelmében a harmadik vizsgáján fizet a tanuló vizsgadíjat, addig nem.

A minisztériummal történt egyeztetés is egyértelműen bizonyítja, hogy itt végül is az önkormányzatokra testálják, ill. az igazgatókra, mert hiszen a szakvélemény – itt idézem – az intézményvezetőnek mérlegelési körébe tartozik a döntés, hogy a szakmai vizsgát segítő kollégákat díjazza, avagy nem díjazza. Tessék elképzelni, hogy olyan helyzetbe kerülnek a középfokú intézmények vezetői, hogy egy tantestületből az érettségire bemenő kolléga megkapja a vizsgáztatásért a díjat, míg a szakmai vizsgára bemenő tanár viszont nem kap semmit ezért a tevékenységért és ugyanez vonatkozik a minden vizsgán közreműködő. Tehát ezt minden környező település megoldja a költségvetésében, néhány helyen az igazgatókat kényszerítik arra, hogy a bérmegtakarításából fedezze ezt a díjat, de megoldják.

Mindenhol fizetnek a vizsgáztatóknak. Nagykanizsán tulajdonképpen ez néhány intézmény esetében nem realizálódott. Arra kérem a közgyűlést, én felmértem, hogy a Zsigmondy, Cserháti, Thury és Dr. Mező Ferenc Gimnáziumban 590 tanuló vizsgázott az idén a május-júniusi vizsgaidőszakban és az érettségire hasonló elbírálásban a vizsgán közreműködők díjazására az intézményi soron jelenjen meg ez az összeg, ez felmérésem szerint 3.038.000 Ft + a járulékos költségek, tehát a TB és a munkaadói járulék. Én kérném szépen ezt a közgyűléstől, hogy a módosításként szavazza meg.

Budai István: Az előttem szólók nagy része a saját szakmai területének problémáját sorolta fel érvként, hogy mit kellene ebből, mit hova rendelni még, de nem mondta el azt, hogy ennek ellentételezéseképpen mit kellene csökkenteni. Ezt azért mondom, mert ha elfogadjuk azt az elméletet, amit néha-néha hangoztattunk a könyvvizsgálóval együtt, hogy van a teherviselő képességnek egy olyan mérőszáma, amit azt szoktunk mondani saját folyó bevételek 70 %-a mértékéig egészséges terhelni, akkor az én számításaim szerint a nagykanizsai város költségvetését maximum 450 millió Ft-tal lehetne terhelni most még. De nem most még, hanem már eddig. Tehát az, amit Böröcz úr mondott, az nagyjából igaz. Nem szabadna ennél tovább feszíteni a húrt, de ha figyelembe veszem a piac területét, akkor ez már 500 millió Ft felett van. Én úgy gondolom, hogy feltétlen kell találnunk olyat, ha ezeket a javaslatokat elfogadjuk, ami viszont ezt visszahelyesbíti erre a 450 millió Ft-os dologra. Én úgy gondolom, hogy ebbe a költségvetésben még vannak tartalékok. Én említettem már egy korábbi felszólalásomban még a polgármesteri tájékoztatóhoz kapcsolódóan, hogy azért az önkormányzat dologi kiadásainál az időarányos teljesítések területén én látok azért megtakarítási lehetőséget, mert ugye vannak olyan területek, ahol még az 50%-ot sem értük el a 8 havi teljesítmények esetében. Onnan azért lehetne találni valamit, visszaszedni de ehhez el kellene kezdeni újra ezt felmérni. Nekem az a véleményem, hogy arra azért tényleg törekedjünk, most a közgyűlés, hogy azt a 450 millió Ft-ot ha lehet ne lépjük túl és szerintem mindenképpen el kell jutnunk egy olyan döntéshez a mai napon, hogy ez a költségvetés módosítás elfogadásra kerüljön, mert én úgy gondolom senkinek se jó az, hogy ezt a moratóriumot tovább fenntartsuk. Sokkal nagyobb kárt okozunk vele, mint amennyit használtunk. Nekem az a kérésem, hogy ebből a felállásból induljunk ki és ha teszünk valamilyen lépést, tehát valamit el akarunk még költeni, akkor mondjuk meg, hogy minek a terhére. Én úgy gondolom, hogy ezt be kellene tudnunk tartanunk most még a hátralévő időszakban.

Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottságban átnéztük az előterjesztést és tárgyalásra alkalmasnak találtuk. Nem is erről kívánok beszélni, hanem egyetlen kérdésről, ami félreértésekre adhat okot. Mint mindnyájan emlékeznek, amikor megszavaztuk februárban a költségvetést, a felújítási célú kiadások között az alapellátási intézmények felújítására módosított javaslatként megszavaztunk 9 millió Ft-ot. Ez a 9 millió Ft a 36/2002.(VII.3.) rendeletbe átkerült céltartalékba. A 14. táblázatból a 12. táblázatba, ahol a javasolt módosított előirányzat most nulla. Nem ezt kifogásolom, hanem a félreértésre adó körülményt. Ugyanis Dr. Papp Judit osztályvezető asszony jelen volt a bizottsági ülésen és ott említette, hogy ez a 9 millió tulajdonképpen megvan – ha rosszul mondom tessék majd kijavítani – ebből közel 3 millió végkielégítések kifizetésére került és valamivel több mint 6 millió a szociális alapellátási intézmények felújítására fordítható. Ebből a költségvetésből ez nem derül ki. El tudom fogadni azt, hogy egy ilyen nehéz közgazdasági helyzetben nincs pénz valamilyen célra és azt megharapjuk. Amit nem tudok elfogadni, hogy nem tudom, hogy ki csinál költségvetést. Ugyanis senki senkit nem hatalmazott fel arra, hogy egy céltartalékot valamiféle végkielégítésre felhasználjon. Konkrét kérdésem van, három darab és erre kérek választ.

1. Ki döntötte el azt, hogy céltartalékká módosított költségvetési előirányzat javasolt része nulla legyen?
2. 2. Ha ez nulla, akkor hogyan jutott ebből végkielégítésre közel 3 millió Ft és ki döntött erről.
3. 3. Ha ez nulla, akkor hogy lehet még mindig 6 millió feletti az alapellátás felújítására és ki döntött erről. Tisztelettel várom a válaszokat.

Mayer Ferenc: Én is részt vettem két bizottsági ülésen, amelyen költségvetési rendelet módosítását tárgyalta. Én ott elmondtam részletesen a véleményemet, konkrét javaslataim is voltak. Úgy tűnik egyébként, hogy abból nem sok valósult meg, de azért szeretném itt is a lényegét elmondani, igyekszem röviden fogalmazni. Én úgy látom, hogy az a helyzet, ami a költségvetés dolgait illetően előállott, ennek a terheit ismételten csak és elsősorban az intézmények viselik. Mondom ezt azért, mert egy jóváhagyott 2001. évi dologi pénzmaradványt utólag elvonni és ha netán közben elköltötte, akkor erre mindig az volt – egyébként teljesen törvényesen és szabályosan költötte el – a reagálás, akkor az idei dologit csökkentjük ugyanennyivel. Akkor a konkrét kérdésem most még egyszer az és akkor nagyon kérem, hogy erre konkrétan válaszoljon is az arra illetéke. Mi történik azzal, aki elköltötte a 2001. évi jóváhagyott pénzmaradványát szabályosan és törvényesen és most még is szerepel az elvonás. Gyakorlatilag egy nem létező pénzt elvonunk.

A másik amit kérdezni szeretnék. Amennyiben elfogadásra kerül ez a költségvetési rendeletmódosítás, abban az esetben a 2001. évi bérmaradványoknak mi lesz a sorsa, mert bizony itt ahány vezetővel beszéltem, mindenki mást mondott ebben az ügyben az elmúlt kb. egy hét alatt. Kérek erre is egy határozott választ. Arról pedig tájékoztatnám a közgyűlést, hogy a szöveges részben az a mondat, miszerint az önálló és részben önálló intézmények is áttekintették ez évi költségvetési előirányzataikat és javaslataikat szintén szerepeltetjük itt a módosítások között. Közlöm itt mindenkivel, hogy semmiféle javaslatot nem tettek az intézmények, hanem tulajdonképpen egyfajta döntést ismertettek ezeken az ún. egyeztetéseken, ami azért nem egészen úgy áll, hogy egyeztetésre került volna sor. Valóban, amikor az első bizottsági ülésen tárgyaltuk, akkor az intézményi táblák nem készültek el. Most, hogy elkészültek és ebben az anyagban már bennfoglaltatnak, nem egészen világos számomra, erre is szeretném ha valaki válaszolni tudni tudna, hogy az egyik intézménytől elvonunk, a másik intézménytől nem vonunk el. Ki döntötte ezt el és milyen alapon? Nem világos számomra. Egy azonban világos, a következménye, hogy az az intézmény, amely lojális volt a helyzethez, magyarán mondva takarékosan gazdálkodott, nem költött, igyekezett egyéb támogatásokat az intézményi fejlesztésekhez szerezni, azt az intézményt most jól fejbekólintottuk, gyakorlatilag annyit jelent, hogy aki túlköltötte az megdicsőült, mert ha túlköltötte, akkor már tovább nem tudjuk természetesen csökkenteni a dologiját, csak is annak tudjuk, aki egyébként megértette ezt a nehéz helyzetet és igyekezett visszafogni az intézményi kiadásokat. Abszolút igazságtalannak érzem. Nagyon veszedelmes dolog ez a jövőre nézve.

Szeretnék arra is akkor most egyértelmű választ kapni, hogy az eredeti költségvetési rendelet azon pontja, miszerint az ilyen kiadások, mint betegszabadság, mint jubileumi jutalom, mint GYES, GYED-ről visszajövők, stb. ez egy elég tekintélyes summa én úgy gondolom, sőt egészen pontos információim vannak, hogy ez bizony vannak intézmények, amelyek nyugdíjazás, felmentés, jubileumi jutalom és így tovább, tehát van olyan intézmény, ahol ez 7-8 millió Ft. Valószínűleg városi szinten meglehetősen sok, mert tudom azt, hogy 40 esetben kellett jubileumi jutalmat kifizetni, tudom azt, hogy 14-en jöttek vissza GYES-ről, GYED-ről.

Tudom, hogy 14-en mentek nyugdíjba, magyarán mondva ez egy nagyon komoly összeg. Ennek kapcsán kérdem, érvényben marad az eredeti költségvetési rendelet azon pontja, mi szerint ezen költségeket az intézmény – tekintettel, hogy nem tervezhették be, pontosabban betervezték, csak törölték – ezt pótelőirányzat formájában biztosítani kell? Ezen kérdések megválaszolásától teszem függővé, hogy támogatom a költségvetési rendelet módosítását vagy nem támogatom. Még valamit szeretnék jelezni. Ezt több intézmény, főleg a kis intézmények jelezték, hogy meglehetősen sok pályázat sorsa dőlt el mostanában az elmúlt hetekben. Ha egy kis intézmény több százezer forintot nyert, annak az önrésze az Ő kondícióihoz képest viszonylag tisztességes, még akkor is, ha ez csak 100.000 vagy 200.000 Ft. Most ezek az intézmények vezetői, mondjuk egy óvoda, engem úgy tájékoztattak, hogy Ők nem tudják biztosítani az önrészt. Ez esetben akkor az elnyert 6- vagy 700 vagy nem tudom mennyi ezer forintot nyertek, akkor azt természetesen nem fogják tudni elkölteni. Ezeknek mi lesz a sorsa. Ezt azért kérdezem, mert látom, hogy itt az önrész az nullára módosult.

Antalics Dezső: A Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat elnökeként néhány gondolatot a költségvetésről. Tegnap kifejezetten közvetlenül a kiskanizsai településrészt érintő költségvetési tételeket tárgyalta a településrészi önkormányzat és három határozatot hozott ezzel kapcsolatosan, amelyet itt a költségvetési vita tárgyalása során képviselőtársaimnak írásban is eljuttattam. Rátérnék akkor ennek ismertetésére, ill. indokolására. A legfájóbb pontja a költségvetésnek, a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat részére céltartalékban biztosított 5 millió Ft, amely egy kompromisszum eredménye volt és konkrét céllal került be a költségvetésbe, amelyet a testület elfogadott és jelentős társadalmi önrésszel valósultak volna meg azon programok. El is indultak a szervezések, kész költségvetések is rendelkezésre állnak ezzel kapcsolatosan és ez a 2.5 millió Ft-ra való felezés tulajdonképpen ennek a programnak a megvalósulását gyakorlatilag lehetetlenné teszi. Annál is inkább, mert időközben a Jakabkuti játszótérre az ISM pályázatból 1.5 millió Ft-ot nyertünk és ennek a költségvetése 6.5 millió Ft volt. A megvalósulása érdekében Tarnóczky alpolgármester úr azzal a kéréssel fordult a településrészhez, hogy ebből az 5 millió Ft-ból biztosítson önrészt, amelyet tulajdonképpen a Településrészi Önkormányzat azonnal támogatott és hozzájárult ahhoz, hogy átcsoportosítás legyen, hiszen egy olyan pályázat realizálásról van szó, amely jogos igénye Kiskanizsának, hisz párhuzamosan a Fiatal Házasok Otthonának megépítésével a Nagyrác utcai iskola elvesztett egy sportpályát, amelyre ígéret volt, hogy realizálja. Megvalósul, hogy ott az önkormányzat ezt helyrehozza és biztosítja a megközelítését az általános iskolás tanulóinak. Ez mai napig nem történt meg. Ezzel az indoklással a Településrészi Önkormányzat határozottan kéri a közgyűlést, hogy az 5 millió Ft-os céltartalék maradjon meg, ne feleződjön.

A másik igény, ami tulajdonképpen 98-tól végigkísérte a településrészt, hogy egy lakópark kialakításának lehetőségét biztosítsa az önkormányzat. Ez nem jelentene az önkormányzatnak igazából semmiféle anyagi részt, hiszen a 96-ban elfogadott Szokoldomb rendezési tervének aktualizálásáról lett volna szó. 2.5 millió Ft szerepelt a költségvetésben, ez nem most került módosításra, hanem már a korábban, az első körben már kikerült a költségvetésből. Ezt kéri a településrész visszaemelni. És nagyon sajnálatosnak tartja, hogy végre, ill. örömteli volt az a tény, hogy elkészült Nagykanizsa város járda felújítási programja, amelyben rangsorolásra kerültek, tehát fontossági sorrendbe ütemezési javaslat készült el és itt a “10 első helyezett”, tehát a legrosszabb állapotban levő járda esetében 7 Kiskanizsára esik és reális esély volt arra, hogy ebből legalább két járdafelújítás megvalósuljon még ebben a költségvetési évben. Ez is veszni látszik, ezt is kéri a Településrészi Önkormányzat, hogy a járda felújítási program teljes törléséből valamennyi kerüljön vissza a program egy részének teljesülése céljából.

Marton István: Kétségtelen, hogy a város költségvetése nagyon nehéz helyzetben van, de hát ennek így kellett lennie. Minden esetben így van ez, ha a hármas célt – nyersen fogalmazva – nem tartják be, ill. így, ahogy mi csináltuk. Nevezetesen, a február 12-én elfogadott költségvetés hemzseg a presztizs pénzszórástól. Apró példát hozok, nem megyek el most a 100 milliósokig. A szabadtéri színpadon hány előadás zajlott idén nyáron, ha szabad érdeklődni, mert én háromnál többről nem tudok, azért pedig úgy gondolom, hogy igazán kár volt megrendezni. A stratégiai kérdések, és erről utolsóként fogok most szólni, nem kellő súllyal kezelése évek óta és sajnos a költségvetési lukak indokolt, vagy indokolatlan tömögetése közti különbséget nem lehetett volna figyelmen kívül hagyni. Úgy gondolom, hogy itt lehet vitatkozni, hogy kell-e pótköltségvetés, vagy nem, meggyőződésem, hogy az utódtestületnek bizony csinálnia kell. Mi itt megtehetjük azt, hogy a jelenlegi szinten az ismereteinket összegezzük és valahova eljutunk, bár úgy látom jó néhány témában kialakulhat a konszenzus.

Egyetértek azokkal akik azt mondják, hogy a moratóriumot fenntartani nem szabad, azért nem szabad, mert nem csak felesleges, hanem káros is. Ez bizonyos területeken az öncsőd állapotát idézné elő. Nagyon szomorú vagyok, hogy pl. Mayer képviselőtársamnak olyat kellett mondani, amit mondott és az összeget elfelejtette megemlíteni, mert az intézmények 2001. évi alulfinanszírozásában van ez elrejtve, ha jól látom ez 313 millió Ft. Hogy októberben mi visszanyúljunk az előző évre, ez azt kell, hogy mondjam anakronizmus bizony. Sportfeladatokkal kapcsolatban amit a bizottsági elnök úr elmondott, azzal nagyon egyetértek, mert az, hogy zuhanjon névértéken is a sport támogatása, nem csak reálértékben, hanem névértéken is, az tűrhetetlen és pl. én személy szerint sem szeretném, ha mondjuk ennek legközelebbi áldozata a férfi kézilabdasport lenne. A férfi kosárlabda tűnik az egyetlen stabilnak az én szememben a nagyobb tömegeket mozgó első, másodosztályú csapatok közül. De nem is az önkormányzat finanszírozza, ez kétségtelen, talán ettől stabil. Elképesztő számomra a női kosarasok igénye, hisz már említettem, aki már bizonyította, hogy a kezéhez nem lehet pénzt adni, annak továbbra sem szabadna és ha belegondolunk, amikor olvasgatta az ember az újságban a 100 ponton felüli vereségeket, hát én inkább szomorú voltam mint büszke. Valakinek valamire nincs pénze, akkor ez ugye éves szinten 30 milliót jelent az önkormányzat zsebébe nyúlva, akkor az azt hiszem, hogy ne nevezzen, ill. ne akarjon nagyobb terheket vállalni, mint amit elbír. Nagyon egyetértek azokkal akik a KanizsaNet Kht. támogatás ügyében emelték fel szavukat, mert teljesen egyértelmű, hogy az forintálisan nem mozgatható. Hát lehetne, hogy elkótyavetyélünk bizonyos eszközöket, de akkor is az önkormányzatnak jövő tavasszal a mérleg elfogadása után az utólagos visszapótlási kötelezettsége fennállna. Teljességgel értelmetlen.

Még azzal is egyetértek, amit alpolgármester úr mondott a Hevesi iskola életveszély dolgával kapcsolatban. Bizony-bizony az életveszély keret az azért volt, hogy ha ez valahol előáll, akkor azt elhárítsuk. Amit pl. nem értek – sok mindent nem értek, de nem akarom nagyon húzni az időt – de a 12. melléklet, a céltartaléknál megnézzük, köztisztviselők 2001. július 1-i bérfejlesztés, ez az utolsó sorok egyike. Eredetileg értelemszerűen ez nem volt betervezve. Szeptember 10-ével, tehát három héttel ezelőtt be lett téve valamivel több, mint 10 millió Ft. Ez a szám három hét alatt megnőtt 37%-kal és már elkerüli a 14 millió Ft-ot. Egyszerűen nem értem. Én úgy gondolom, hogy az ilyen számokat szükséges lett volna indokolni.

Amiről vérző szívvel kell szólnom, ez a most kiosztott Alsószabadhegy utcai útépítés közművesítéssel kapcsolatos adásvételi, azaz kisajátítási eljárások témaköre. Ugye az stratégiai kérdések, én jól emlékszem rá, amikor két évvel ezelőtt Böröcz képviselőtársam is üdvözölte, jómagam is, hogy 77.5 millió Ft-ot a közgyűlés megszavazott az Alsószabadhegyi utca, ill. általában Szabadhegy fejlesztésére, ami elsősorban ezt az utcát érintette volna. Az idei költségvetésbe is be lett állítva 25 millió Ft, tehát több mint 100 millió Ft két év alatt. Ki lett fizetve ebből 12.3 millió és úgy néz ki, hogy 1.2 millió elől nem tudunk kitérni, ami itt az utolsó lapnak alulról a harmadik tétele, ez 13.5 millió Ft, tehát ilyen értelemben számítási hiba nincs. Ha viszont elvesszük a beütemezett pénznek a 11.5 millióját, akkor nem is értem, hogy az anyag írásos részében hogy merik megejteni azt a kijelentést, hogy az idei évben is hozzájuthatnak a kevesebb pénzhez, ami egyébként tartalmilag az én megítélésem szerint tökéletesen helyes, csak ha ezt elvesszük, akkor semminemű forrás nincs, a jókat büntetjük, azokat akik az önkormányzattal tisztességesen megalkudtak már. Meggyőződésem, nagyon jó ez az anyag abban a tekintetben, hogy reálisan méri fel, hogy tájékoztatjuk az ingatlantulajdonosokat a kisajátítási eljárásban meghatározott összegekről és dönthetnek arról, hogy aláírják a szerződést és ezzel rövid időn belül – még az idei évben – hozzájuthatnak a kevesebb pénzhez. Csak ennek, mint az előbb elmondtam, egy fillér fedezetét nem látom. Én azt mondom, hogy lehet, hogy egyesek most örülnek, hogy hű hát a kisajátítási eljárásnál az értékbecslő jelentős összegeket határozott meg, de amit a réven lehet nyerni, azt simán lehet bukni a vámon, sőt többet is, mert évekre is elhúzódhat ezzel minden fejlesztést leállítva az ügy.

Én önmérsékletet kérek minden érintett telektulajdonostól, mert elsősorban őket érinti pozitívan anyagilag ez a dolog, ha nekünk a meghatározott áron, tehát a kisajátítási összegtől kisebb összegért eladják. Ugyanis a telkük értéknövekedése csak abban az esetben fog bekövetkezni érdemben amikor ott már az alapközművek értelemszerűen az út is meglesz. Én ezt, hogy ebből elvegyünk egy fillért is, semmilyen körülmények között nem tudom megszavazni. Egyébként jó néhány sort majd megszavazok, ha úgy történik a szavazás.

Tüttő István: Lezárom a vitát. Felkérem a Kincstár vezetőjét, több kérdés hangzott el Mayer Ferenc igazgató úrtól, pénzmaradvány, bérmaradvány, mi lesz a sorsa? Az intézményektől az elvonás milyen logika alapján történt? Megkapják-e a GYES-en, GYED-en, felmentés, jubileumi jutalom, stb. ezen költségeket pótelőirányzat formájában. Pályázati önrésszel kapcsolatos kérdés hangzott el, kérem erre a választ.

Gőcze Gyula: A kérdések nem mindegyikére tudok és kell nekem választ adni ezek közül. Én talán a Mayer úr előtt még a korábban elhangzott, az alapellátásnak a felújítás, a 9 millióval kapcsolatban szeretnék szólni, mert hát volt hozzá közünk, hogy így mondjam. Tehát most a költségvetés módosítás kapcsán egy, a bizottság által egy 27.5 millió Ft-os intézményi kiadáscsökkentési programot néztünk meg, ami a 45 millió Ft-os tavalyi tételen túlmenően volt. Ebben a 27.5 millió Ft-ban, amikor átnéztük, az alapellátási intézmény esetében azért lett nulla azon a céltartalék soron, mert átkerült a Kincstár költségvetésébe, mint az alapellátás oda tartozó intézményé. Tekintettel arra, hogy a megszorító intézkedések miatt ezek a munkák nem indultak el, ezért a 9 millióból 3,2 millióval bekerült a 27.5 millió Ft-os csökkentésbe, tehát ez egy elvonás jelleggel is javasoltuk, tehát döntés végül is nincsen, mert ez most még javaslatként van itt. A fennmaradó összeg az pillanatnyilag az intézménnyel való egyeztetés alapján ugyan felújítási soron szerepel, de úgy egyeztünk meg az intézménnyel, hogy valóban az a fogorvosi privatizációból erre az évre áthúzódó végkielégítés, amely közel 5,5 millió Ft-os nagyságrendet képvisel, ezt a pénzmaradványából az intézménynek elvonták. Tehát ezt mindenképpen pótként be kellene hozni.

Amennyiben mi a 9 millió Ft-ot egy az egyben elvettük volna, akkor itt megjelent volna emellett egy 5.5 milliós pótigény, mert ezt teljesíteni kell, ezek a kifizetések az év elején már megtörténtek. Pillanatnyilag a javaslatban úgy szerepel, hogy még látszólag szerepel a felújítási soron, de a saját hatáskörű előirányzat módosításra kellene ezt áttenni a végkielégítésre. Tehát ez a javaslat az intézmények felújítására. Mayer úr kérdései közül az intézmények, tehát amikor ezt a feladatot megkaptuk, akkor át kellett tekintenünk az intézményeknek a helyzetét és itt egy dolgot kiegészítésképpen el kell mondani, tehát nem lehet az intézmények költségvetésénél csak egy oldalt nézni. Itt most az igaz, hogy a végeredmény az a kiadási oldalon vezetődött le és a dologi kiadásoknál vezetődött le, azonban az intézmények helyzeténél a működési saját bevételüket is figyelembe kell venni. Év elején is a költségvetés tervezésekor is a két oldal együttes vizsgálata hozhat csak eredményt. Természetesen voltak olyan intézmények, akiknek az éves költségvetése már az induláskor elég feszített volt, nyílván nem lehet azt mondani, hogy a 40 intézmény esetében minden intézményt el lehet találni egységesen, hogy azonos teherbíró képességük legyen. Ezen dolgozunk, de ez egy hosszabb folyamat. Itt a bevételi oldalt is meg kellett nézni és az az intézmény, amelyiknek most látszólag a kiadási oldalán nincs elvonás, annak egyik oka pl. az, hogy egy olyan magas feszített bevételi tervet kapott, aminek a teljesítését úgy néz ki, hogy nem fogja tudni ebben az évben megvalósítani. Értelemszerűen ennek a kiadási oldalban is jelentkezni kell és csökkenést eredményez. Illetve volt olyan intézmény, amelyikben bevállalt olyan feladatot önerőből, akár a Mező Gimnáziumot említhetném, aki a konyháját és a tetőszigetelését saját forrásból most biztosította. Ő ezzel gyakorlatilag, ha ezt nem vállalta volna, akkor Ő is bekerült volna ebbe a megszorító intézkedésbe. Nem akarom én ezt intézményenként végigmondani. Úgy gondolom, hogy a további kérdésekre én most nem tudok választ adni.

Én úgy gondolom, hogy mivel az előterjesztést láttam, a kérdezett jubileumi jutalom, végkielégítés, egyébre vonatkozóan a 8. § 10. pontja rendelkezik erről, én pillanatnyila nem látom, hogy erre vonatkozóan bármifajta módosítási javaslat szerepelne Önök előtt. Úgy gondolom, hogy ez értelemszerűen az eredeti költségvetés szerint ez érvényben marad és érvényben van és természetesen ennek a technikáját év végéig meg kell nézni, hogy ezt hogyan lehet biztosítani, akinél ez szükséges. A megszorító intézkedésekkel kapcsolatban pedig úgy tudom a javaslat Önök előtt van, tehát én erre úgyszintén nem válaszolok.

Kelemen Z. Pál: Választ szeretnék adni. Kérdésem volt és nem kaptam megnyugtató választ a kérdésemre. Költői kérdést teszek fel. Van-e rendeletmódosításra joga a Kincstárnak? Nincs. Adott esetben kérem szépen ez történt a 36/2002-es rendeletet a Kincstár módosította. Úgy döntött, hogy ez itt a céltartalékban nem jó helyen van, be kell vonni a Kincstárba, abból ennyit ki kell fizetni végkielégítésre és erre kell használni. Ennek rettenetes következményei lehetnek a jövőben, bár most így szezon végén reklamálok. Rettenetes következményei lehetnek a jövőben, a Kincstár rendeletet módosított. Ez történt, ez természetesen vitathatatlan, úgy hogy joggal tiltakozhatunk ebben az irányban és én arra kérném, hogy óvva intsük a Kincstár vezetőt ilyen cselekedetektől, hogy egyeztet egy intézményvezetővel, az egy dolog, de nem érinti a költségvetést.

Gőcze Gyula: Én azt hiszem, hogy egy lépés kimaradt. A rendeletet nem mi módosítottuk, tehát a 9 milliót a céltartalékból a Kincstárhoz nem mi módosítottuk, ezt a közgyűlés.

Dr. Csákai Iván: Egy nagyon jó dolgot láttunk itt. Tulajdonképpen a költségvetési vita előkészítése kapcsán többször megkérdeztük, hogy hol van ez a pénz, állati jó tájékozottságról tett tanúságot mindenki. Azt mondta, hogy nem kell megijedni, ez megvan a Kincstárnál, csak a Kincstár használja. A bizottság elé került egy anyag, hogy ebből a pénzből újítsunk fel orvosi rendelőket. Hát akkor a múltkori bizottsági ülésen fölöslegesen dolgoztunk, hisz a nulla forintot próbáltuk tupírozni, és akartuk szétosztani. Ez tisztességtelen játék az emberrel, tisztességtelen játék az intézménnyel, vagy kerek perec ha ilyen döntést hoznak, akkor meg kellene mondani a közgyűlésnek, na hülyék ezt csináltuk, elvontuk, kész. De ez nem hangzott el. A bizottság másképp döntött, most lehet újra visszavonni az egészet, hogy nem lesz mégsem felújítás.

Dr. Papp Judit: A Kelemen Z. Pál úr felvetésével kapcsolatban szeretnék annyit elmondani, hogy a céltartalékról, mivel az intézményvezető kérte a felszabadítását, valóban átkerült az intézményi felújítási keretre ez a bizonyos összeg, ami a mostani egyeztetési folyamatba, ahogy elhangzott, bizonyos összeggel csökkentésre került. Marton úrnak a köztisztviselők bérfejlesztésével kapcsolatos felvetésére kolléganőm válaszol.

Tóthné Krémer Mária: Marton úr kérdésére a 12. számú mellékletben szereplő köztisztviselői bérfejlesztésnél talál előirányzatként 14.165.000 Ft-ot. Szeretném tájékoztatni a közgyűlést, hogy a költségvetés készítésekor még nem volt pontosan ismert, hogy normatív támogatásban, vagy külön juttatásként biztosítja a köztisztviselői bérfejlesztés hatását, így az betervezésre került a költségvetésben. Év közben a központi költségvetés biztosította az előirányzatot, ezt tettük a céltartalékba olyan megfontolásból, hogy valaminek a forrásául szolgál. Mivel az intézményeknek a normatíva alapjául szolgáló létszámaiban olyan jelentős változások következtek be, aminek következtében normatíváról kellett lemondanunk, és ennek a fedezete a költségvetésben mindeddig nem volt biztosítva. Mint látják Önök az alatta lévő sorban mínusz előjellel szerepel 22.117.000 Ft normatív visszafizetési kötelem még, ennek a fedezetéül tettük oda a 14.165.000 Ft-ot és ha előre fordítanak a 12. melléklet elején, a másik forrása a negyedik sorban a 7.952.000. Ha a kettőt összeadják, a kettő plusz, az 22.117.000 Ft és ez fedezi a negatív 22.117.000 Ft-ot. Most ahhoz, hogy mi ennyi normatív támogatást kellett még, hogy visszafizessünk és ezzel eddig lerendeztük a visszafizetési kötelmünket, én szeretném tájékoztatni a képviselőtestületet, hogy ebben az évben normatíva visszafizetés miatt 130 millió Ft-os kötelmünk keletkezett, ebből le tudtunk rendezni 123 milliót, most 7 millió Ft-ot kell még visszafizetnünk tegnapelőtti értesítés alapján, szintén az alapellátás és a diákotthoni férőhely kihasználatlanság miatt. Én abból a megfontolásból közlöm ezt Önökkel, hogy az intézményeknél hiányolják az intézmények, vagy kifogásolják, hogy rengeteg dologi előirányzat elvonást javasolt az előterjesztő, de azt nem vették figyelembe, hogy a ki nem használatlan intézmények miatt az intézményekből a normatív támogatás fedezetéül nem javasoltunk semmit eddig a hivatal és az előterjesztő ennek a forrását meg tudta teremteni.

Tüttő István: Lezártuk a vitát. Módosító indítványok hangzottak el. Az OKSB elnöke a sporttal kapcsolatban. A MÁV Nagykanizsai Tornaegylet Kosárlabda Klub, ez volt az egyik téma, Női Kosárlabdacsapatának a kérése volt, hogy 15 millió Ft támogatást kérnek, ezt javítsuk ki 10 millió Ft-ra. Balogh urat kérem, hogy ismételje meg.

Balogh László: Először az IZZÓ SE Férfi Kézilabda Szakosztály 1,5 millió Ft-os kérelméről szavazzunk, aztán a MÁV NTE Női Kosárlabda Szakosztály 10 millió Ft-os kérelméről és harmadikként a tartalékalap 4 millió Ft-os keretéről. Tehát én konkrétan ezt a három kérést adtam elő ilyen sorrendben.

Tüttő István: Akkor először az elsőről szavaznánk, ez a 1.5 millió Ft-os kérése a kézilabdásoknak. Kérem a szavazatokat.

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A következő az volt a 10 millió, amit a Pénzügyi Bizottság elnöke is megerősített, kérem a szavazatukat, ez már a kosárlabdára vonatkozik.

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: A tartalékalap 4 millió Ft.

A közgyűlés 10 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 11 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Györek úr javasolta, de ezt már más is megtette, Tarnóczky úr is javasolta, akkor kezdeném Tarnóczky úrral, mert Ő azt kérte, hogy 2.5 millió Ft-ot hagyjunk még meg az intézmények rendkívüli, tehát az ún. életveszéllyel kapcsolatos rovaton. Említette is, hogy mely intézménynek feltétlen erre szüksége lenne. Kérem erről a szavazást, tehát 2.5 millió Ft lenne.

A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Ezt követte Györek úrnak a javaslata, de úgy emlékszem Tóth úr is tett rá említést, Böröcz úr is. A KanizsaNet eredeti 26 millióját tartsuk meg, 7,6 millió Ft visszaengedését.

Kérem, szavazzunk róla!

A közgyűlés 20 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Tüttő István: Antalics úrnak volt egy módosítása a szakmai vizsgákkal kapcsolatban négy intézményre vonatkozóan.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Nem tudok erre vonatkozóan információt adni, mert egyrészt azt gondolom, hogy a szám, ami elhangzott, azt nyílván felül kell vizsgálni, hogy tényleg ennyi, hogy ha jogosultság van, azt azért szeretném, hogy korrekt legyen a tájékoztatás, ez nem kötelezően kifizetendő, az igazgató mérlegelési jogkörébe tartozik, ami természetes az az anomália, amit Antalics úr említett. Benne van, hogy az érettségi vizsgán megkapja a kérdező tanár a szakmai vizsgáztatásnál nem, de ezért az összegért én nem tudok most garanciát vállalni, miután nem tudom, hogy ténylegesen helyes-e.

Szeretném javasolni, hogy egyébként az október 1-i statisztikát követően az évindításhoz kapcsolódó zárolásokra sor kerül, talán abban a szituációban szembe lehet majd a két összeget egymással állítani, mert pl. a Zsigmondy intézményében kerül egészen biztos, hogy kerül olyan nagyságrend zárolásra, ami azt az összeget fedezi. Talán célszerű lenne a kettőt összekapcsolni.

Tüttő István: Akkor ezek után kérem a szavazást.

A közgyűlés 6 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: A következő pedig a Településrészi Önkormányzatnak volt az 5 millió Ft-os rovata, melyből 2.5 millió elvonásra van javasolva emlékezetem szerint. Ezt kérte Antalics úr, hogy ezt hagyjuk meg. Aki igennel szavaz, az az eredeti 5 millió Ft-ot támogatja. Kérem a szavazatokat.

A közgyűlés 7 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Marton István: Én említettem, hogy a Szabadhegyi 25 millió Ft-hoz nem lehet hozzányúlni, mert akivel már megegyezett a hivatal előzetesen, az sem kaphat egy fillért sem, ha valaki végignézi a számokat, magyarul nincs mozgástér és azokat büntetnénk, akik a várossal tisztességesen bántak el. Egyébként én nem kaptam választ arra a kérdésemre, nem jól válaszolt nekem Tóthné Krémer Mária, mert én nem azt kérdeztem, hogy miért nőtt az az összeg, hanem hogy három hét alatt hogy találtak hírtelen 37%-os növekedést. Szeptember 10-re be volt téve a 10 millió és hogy lett ez 14 millió három héttel később. Mi indokolja? Mert ha szeptember 10-én ennyi, akkor fel sem teszem a kérdést.

Tóthné Krémer Mária: Mivel kötelezett bennünket a bizottság, hogy nézzük meg a tényleges teljesítéseket és közben megjött az állami támogatás része is, mert a tényleges teljesítés ismeretében augusztus hónapban szerepeltettük ezt az összeget előirányzat módosításként, ez a számlánkra érkezett.

Dr. Gőgös Péter: A kialakuló konszenzust úgy érzem, hogy nem lenne célszerű veszélyeztetni egy olyan kérdés miatt, amire tulajdonképpen nem is tudtunk megfogalmazni reakciót mély döbbenetünktől, nevezetesen visszatérnék erre a bizonyos orvosi rendelő felújításra szánt 9 millió eltűnésére. Kérem itt egy félrevezetés történt, ami nem hangzott el ilyen nyíltan. A bizottsági ülésen osztályvezető asszony kerek-perec elmondta, hogy a 9 millióból 3 millió került végkielégítésre és az 5 millió megmaradt. Ebben a hiszemben a bizottság döntött ennek a részletes felhasználásáról. Döbbenten halljuk, hogy a 3 millió Ft egy megtakarításra el lett vonva és a maradék 5 milliót szánták a tervezet szerint végkielégítésre.

Én javasolnám, hogy a maradék 5 millió Ft-ot a konszenzus kedvéért tegyük vissza erre a sorra, szánjuk csak nyugodtan az orvosi rendelők felújítására, hiszen megbeszéltük, nincs rá érvényes működési engedélyük lassan ezeknek az alapvető rendelőknek. Ezek olyan problémák, amelyeket nem lehet elodázni. A gyerekrendeléseket és a felnőtt rendelést szét kellene választani, ez egy minimális összeg.

Tüttő István: Kérem ügyrendi javaslat. Szavazzunk erről a javaslatról.

Tóthné Krémer Mária: Gőgös úrnak szeretném mondani, hogy legyen szíves vegye elő a 8. számú mellékletet az intézményekét, a 8. számú mellékletben megtalálja a felújítások oszlopában az egészségügyi alapellátási intézmény soron felújításként szerepel a 8.954.000 Ft, ott is van az intézménynél. A javaslatban a Kincstár javaslatában, a mostani módosítási javaslatában szerepel az 5.754.000 Ft, tehát 3 millió Ft-os csökkentése, amennyiben Önök ezt megszavazzák. Tehát mindaddig, amíg ez a szavazás nem történik meg, vagy ezzel az összeggel szerepel, akkor csökken ez az összeg, de a többi része felújításként ott marad az 5 millió Ft, amennyiben nem kerül csökkentésre, úgy a 8.954.000 Ft marad ott felújításként az alapellátási intézménynél.

Tüttő István: Akkor megvan a pénz, ezzel ne foglalkozzunk. Szavazzunk tovább. Alsószabadhegy 25 millió Ft-ja. Marton úr javasolta, hogy a 25 millió Ft-ot ne vonjuk el.

A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Tüttő István: Kérem a határozati javaslatról a döntésüket.

A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: A rendeleti javaslatról kérem a szavazatot.

A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

9. Javaslat egyszeri költségvetési hozzájárulás igénylésére Nagykanizsa Megyei Jogú Város létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos kiadásokhoz (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Kérdezem van-e észrevételük ezzel a napirenddel kapcsolatban? Úgy látom, lezárhatjuk a vitát. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról!

 

A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

287/2002.(X.1.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az önkormányzat 2002. évi a helyi önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési hozzájárulás igénylésére kiírt pályázaton való részvételével, mely 3 fő pályázható létszámcsökkentést és 9.596.741 Ft összegű egyszeri hozzájárulási igényt tartalmaz.

Intézmény	Eredeti álláshely	Álláshely csökkentés	Csökkentett álláshely	Pályázott létszám csökkentés	Felmentés	Végkielégítés	TB járulék	Munka- adói járulék	Koreng. nyugdíj	Összesen
	fő	Fő	fő	fő	Ft	Ft	Ft	Ft	Ft	Ft
Általános Iskola Kiskanizsa	58,58	1,22	57,36	1	692 000	1 514 000	639 740	66 180		2 911 920
Vécsey Zsigmond Általános Iskola	27,75	1,75	26,00	2	1436 822	3 627 436	1468 635	151 928		6 684 821
Összesen				3	2 128 822	5 141 436	2 108 375	218 108		9 596 741

A létszámcsökkentéssel együtt járó döntések előkészítése, végrehajtása során az intézmények létszámhelyzete felülvizsgálatra került, és az önkormányzat élt az intézmények közötti létszám átcsoportosítás lehetőségével.

A táblázatban szereplő létszámcsökkentéssel kapcsolatos többletkiadásokhoz az önkormányzat a 2001. évi pályázat keretében nem kapott támogatást.

A pályázatban szereplő munkavállalók - munkaviszonyban töltött ideje folyamatosságának megszakítása nélküli - foglalkoztatására az önkormányzat költségvetési szerveinél a meglevő üres álláshelyeken, az előreláthatólag megüresedő álláshelyeken vagy a tervezett új álláshelyeken, illetve szervezeti változás, feladatátadás következtében az önkormányzat fenntartói körén kívüli munkáltatónál nincs lehetőség.

 

Határidő: 2002. október 10.

Felelős : Tüttő István polgármester

(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)

10. Javaslat “Nagykanizsa Fejlesztéséért Közalapítvány” alapító okiratának elfogadása (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

 

Tüttő István: Én a következőt javasolnám. Ne legyünk már annyira rejtőzködők. Cseke Ferenc néven futtassuk ezt az alapítványt, hiszen az Ő hagyatékáról van szó, nem hiszem, hogy szégyellni valónk lenne ha azt mondanánk, hogy ez Cseke Ferenc Nagykanizsa Fejlesztéséért Közalapítványnak hívnánk. Kérem ezt a módosítást fogadják el.

Balogh László: A dolog ennél összetettebb. Kegyeleti okok miatt is sértő ez a késedelem, amivel törődünk az üggyel. Mi már, mint OKSB március 7-én 8 igennel, 0 nemmel, 1 tartózkodással, csak azért emelem ki, hogy ne sikkadjunk el itt a részletek fölött, tehát mi a B határozati javaslatot támogattuk. Ugyanezt tette az Ügyrendi Bizottság április 22-én, ők is a B javaslatot támogatták és a közgyűlés április 30-án, sajnos azért is, mert viszonylag kevesen voltak akkor már jelen, én magam sajnos nem voltam itt akkor.

Végül is úgy döntött a közgyűlés, hogy a határozati javaslatot nem fogadta el, pontosabban nem volt elegendő számú igenlő szavazat a dologhoz. Én ilyen tájékoztatást hallottam utána. Ugye itt egy alternatíváról van szó. Dr. Cseke Ferenc tanár úr emlékét nagyon is tisztelve és ismerve a végrendeletet, mondta a mi bizottságunk azt, hogy a két alternatívából a B javaslatot támogassuk, mert ez lenne a sokadik önkormányzati támogatású alapítvány, mert lényeges lenne ez is a dologban és valószínű, hogy nem tudna hatékonyan működni.

Tisztelve az alapító szándékát természetesen, de az alapító szándéka az is volt – a levélben ennek nyoma van és azt hiszem ezt meg tudja erősíteni más is – hogy úgy is lehetne kezelni ezt az alapító összeget, ezt az 1.300.000 Ft-ot és az azóta keletkezett kamatokat, ugye ezt is beleértjük, hogy fele részben a “Romlottvár Alapítvány”, fele részben pedig az “Új Kanizsai Kórházért Alapítvány” számára adnánk át. Az alapítványt tevő akarata, végrendelkező levelében, még egyszer mondom, hogy erre is utalt. Egy ilyen összetett meggondolás vezetett bennünket oda és kérem, hogy Önök is a B változatot támogassák.

Dr. Horváth György: Hosszú idő telt el a tanár úr halála után és a végrendelet tanulmányozása óta. Én is támogatom Tüttő István polgármester javaslatát a megnevezéssel, hogy szerepeljen az alapítványban. Ellent kell mondanom az előző nézetemnek, mert akkor olyan helyzet alakult ki, hogy tulajdonképpen akár tetszik, akár nem itt a kuratóriumi személyekről volt a vita, nem volt semmiféle megegyezés. Azt, hogy Ő a városban maradandót alkotott, azt nem vitatja senki. Sajnos sok adósságunk van, amit nem tudunk megvalósítani. Sokat gondolkodtam rajt és most mégis azt kell mondanom, hogy az Ő igazi szándéka, az elsődleges szándéka az volt, hogy a város érdekében való ténykedés. Meg lehet a lehetőség a Romlottvárra, meglehet a kórházra, ez pedig egy folyamat lenne az eddigi pénzösszeggel és hát azt esetleg bővíteni valamilyen módon. Én azt kérem, hogy a közgyűlés gondolja át és az első, tehát az A variáció mellett döntsön. Hangsúlyozom elnök úrtól elnézést kérve, hiszen én is a B változat mellett szavaztam. Éppen – egy kicsit azt mondom – mérgemben mert olyan hangulat alakult ki, a közgyűlés pedig nem az itt lévők létszámától függött, hanem az össze-vissza való szavazástól. Tehát semmiféle megbeszélés, egyeztetés nem volt. Én a közgyűlésnek az A változatot javasolom, és akkor lenne talán méltó szerep és helyzet Cseke Ferenc hagyatékához.

Kiss László: Én úgy vélem, hogy ha már a közgyűlés ennyit mulasztott néhai Cseke Ferenc hagyatékának a végrehajtásával, akkor az utolsó ülésének az utolsó pillanatában ne akarjon itt tűzoltó munkával megoldást találni. Vállaljuk fel, hogy mulasztottunk, az illetékes bizottságok igen, és fejezzük be ezt. Én úgy vélem egy új közgyűlés, amelyik áttekinti a gazdasági lehetőségeket és tényleg méltón akarja Cseke Ferenc emlékét ápolni, hozza meg ezeket a döntéseket. Mi sajnos nem ezt csináltuk.

Tüttő István: Lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk, ugyanis önök eldöntik, hogy az A-t vagy a B-t választják. Az A) verziót teszem fel először szavazásra. Minősített többség kell hozzá.

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat A) változatát nem fogadja el.

 

Tüttő István: Kérem a B) verzióról a szavazatot.

 

A közgyűlés 8 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat B) változatát nem fogadja el.

 

11. Nagykanizsa, Északkeleti városrész rendezési tervének módosítása (írásban)

Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök

Dr. Csákai Iván: Megkaptam levélben azt, hogy a 91-es jelzésű telek eladásra került. Ezt nem véletlenül kaptam meg, hisz ezen a telken alakítottunk ki annak idején 20 autó befogadására parkírozót. Jelenleg változva 15-17 autó parkírozik ezen a területen. Ez beépítésre kerül. Azért kénytelenek itt parkolni, mert annak idején a Dózsa Gy. út – Kisberki – Irtás utcai tömböt úgy építették meg, hogy megfelelő számú parkírozót nem alakítottak ki.

Remélem, hogy itt a beépítés és a parkírozási lehetőségeket úgy fogják kialakítani és a műszaki osztály úgy fogja ellenőrizni, hogy nem amikor már készen van az épületegyüttes, akkor újra a közgyűlésnek kell foglalkozni vele és több millió Ft-ba fog kerülni bizonyos parkírozóknak a kialakítása. Nagyon kérem odafigyelésre, hisz a Dózsa Gy. út lassan gyűjtőút lesz ennek a tömbnek, buszközlekedést szeretnének oda az emberek és ha az út mellett parkíroznak, a buszközlekedés nem oldható meg. Itt egy sávot meg kellett volna tartani parkírozók kialakítására, hisz az önkormányzatnak nem minden áron az a néhány négyzetméteres földterület árára van szüksége, hanem arra is, hogy az oda költöző emberek és az ott lakók jól érezzék magukat.

Tüttő István: Lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk!

A közgyűlés 14 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: A rendeleti javaslatról is kérem szavazzunk.

A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

12. Nagykanizsa, Látóhegyi ingatlantulajdonosok vízvezeték építési ügye (írásban)

Előadó: Tüttő István polgármester

Tüttő István: Itt arról szól a napirendi pont, hogy vállalják a lakók 200 méter hosszan ennek a megvalósítását, csak ennek egy bizonyos pénzügyi konstrukcióban az ÁFA előleget tőlünk kérik. Nincs észrevétel.

Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.

A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

13. Tájékoztató a Felsőoktatási ösztöndíjak odaítéléséről (írásban)

Előadó: Balogh László bizottsági elnök

Balogh László: Csak egy mondat a lényegről, hogy a nyilvánosság is értesüljön róla. A város felsőoktatási tanulmányi ösztöndíjban, amelynek vannak szociális elemei, ebben a tanévben a 63 pályázó közül mind a 39 érvényes pályázót részesíti. Ez havi 5.000 Ft-ot támogatást jelenet, amely biztos jó célt szolgál.

Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel, lezárom a vitát. Fogadjuk el, tudomásul veszzük. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 14 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Tüttő István: Önök valószínű kaptak meghívót, hogy ma délután Habsburg Ottó előadást tart a kamara szervezésében az ún. művészetek házában a Kiskastélyban. Azért a figyelmükbe ajánlom. Aki úgy érzi, hogy ott kíván lenni akkor mondanám: 14.45 – 15.00 óra tájban érkezik. A pontos időpont nem ismert. Azt követően kerül sor. 16.30-ig zárul le a Kiskastélyban a program és azt követően kerül sor a Centrálban annak a folytatására. Én csak a figyelmet hívtam fel erre.

Még egyszer köszönöm kedves képviselőtársaim a munkát. Kívánom, hogy jó erőben, egészségben akár képviselőként, akár nem folytassák az életútjukat. Abban is biztos vagyok és remélem, hogy sokszor fogunk még találkozni. Minden jót kívánok.

Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 13.40 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza)

Kmf.

Szabóné Dr. Csányi Mariann	Tüttő István
jegyző	polgármester

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. november 4-én (hétfő) 14.00 órakor tartott alakuló üléséről.

Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme

(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)

Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Dr. Papp Judit osztályvezető, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető, Simánné Mile Éva osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Kulbencz Ferenc osztályvezető, Megyesi Tiborné osztályvezető, Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető, Erdős Péter kabinetvezető helyettes, Rózsás János a Helyi Választási Bizottság elnöke.

Megjelentek: Kámán László intézményvezető, Gőcze Gyula kincstárvezető, Gáspár András ügyvezető, Schmidt László ügyvezető, Varga Andor a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője és a Városi Televízió munkatársai.

Himnusz

Budai István korelnök: Köszöntöm a Helyi Választási Bizottság elnökét, megjelent képviselőtársaimat, a sajtó képviselőit, a Polgármesteri Hivatal jelenlévő dolgozóit, kedves mindnyájukat.

Megállapítom, hogy a 28 megválasztott képviselőből 27 jelen van. 1 fő igazoltan van távol, így az alakuló ülés határozatképes, azt megnyitom.

Felkérem Rózsás János urat, a Helyi Választási Bizottság elnökét, hogy ismertesse a választások eredményét.

Rózsás János: Ismerteti a választás eredményét.

(A választás eredménye a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

Budai István: Felkérem Rózsás János urat, hogy a megválasztott képviselőktől vegye ki az esküt és adja át a megbízóleveleket.

A megválasztott képviselők leteszik az esküt és átveszik megbízólevelüket.

Budai István: Kérem polgármester urat, hogy az eskü szövegét mondja utánam.

Litter Nándor polgármester leteszi az esküt.

Szózat

SZÜNET

Litter Nándor: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt önkormányzati képviselők! Tisztelt vendégeink! Üdvözlöm Önöket. Engedjék meg, hogy mindenekelőtt valamennyiünk nevében köszönetet mondjak Nagykanizsa város polgárainak, hogy szavazataikon keresztül kinyilvánították bizalmukat irántunk. Méltók akarunk lenni erre a bizalomra. Kossuth szavaival élve szolgái és nem urai szeretnénk lenni a városunknak. Gratulálok a megválasztott képviselőknek, jó együttműködést, sikeres munkát kívánok valamennyiüknek. Köszönöm a politikai pártoknak a botránymentes kampányt. A lakosságnak, hogy elviselték ezt a kampányt. Köszönöm a polgármester jelölteknek azt a szakmai vitát, amely a város jövőjéről szólt és a magam részéről számítok valamennyi polgármester jelölt további támogatására is. A meghívóban feltüntetett napirendi pontok előzetesen kiküldésre kerültek, melyekhez módosításokat szeretnék tenni.

A 2. napirendi pontot szeretném azzal kiegészíteni, hogy itt meg szeretnénk határozni az önkormányzat mellett működő bizottságok elnevezését és ezek létszámát.

A 3. napirendi pont oly módon módosul, hogy itt javaslatot szeretnénk tenni a bizottságok elnökeinek, belső- és külső tagjainak a megválasztására.

Mai ülésünk befejezéseként korábban elfogadott, de még ki nem hirdetett határozatok kihirdetésére kerül majd sor.

Aki az elhangzott javaslatokkal és így a napirendi pontok tárgyalásával egyetért, kérem szavazzon.

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

Napirendi pontok:

1. A polgármester programjának ismertetése (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

2. Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

3. Javaslat az önkormányzat bizottságainak létrehozására, tagjainak megválasztására (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

4. Javaslat a polgármester illetményének megállapítására (írásban)

Előadó: Tóth László bizottsági elnök

5. Javaslat alpolgármester választására (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

6. Javaslat az alpolgármester illetményének megállapítására (írásban)

1. A polgármester programjának ismertetése (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

 

Litter Nándor: A részletes programot Önök írásban megkapták, mely a Kanizsa Újságban meg fog jelenni. Néhány lényeges kérdésre szeretném felhívni a figyelmüket. Mindenekelőtt azt szeretném elmondani, hogy ez a program arra a választási programra épül, amelyet a választások során meghirdettünk. Nehéz időszak előtt állunk. Nemcsak azért, mert a város nehéz anyagi helyzetben van, hanem azért is, mert abban a versenyben, amely a befektetőkért, a fejlesztési forrásokért folyik, sok a versenytársunk.

A 2006-ig szóló programom széles körű összefogással készült, de meggyőződésem, hogy még szélesebb körű támogatással lehet csak megvalósítani. A program támogatására hívok fel mindenkit, pártállástól, beosztástól függetlenül, mert hiszem és vallom, hogy mindenki tud tenni a városért. Programom középpontjában a gazdasági környezet fejlesztésével a munkahelyteremtés, a takarékos gazdálkodás, a párbeszéd kialakítása a lakossággal, a szolidaritás és az Európai Uniós csatlakozásra való felkészülés áll.

 

(A program a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

Zakó László: Magam részéről támogatom az elhangzottakat. Szeretném azonban hozzátenni, hogy ez feladathalmaz, ami a város előtt tornyosodik, melyet meg kell oldani. Kérem, hogy legalább egyszer hangozzon el az, hogy terveink szerint, vagy szándékaink szerint, mert ebben a formájában négy év múlva úgy fognak szembesíteni minket ezzel az ún. programmal, hogy sajnos reálisan számolva több mindent nem fogunk tudni megvalósítani.

Litter Nándor: Számomra ez elfogadható, hiszen tervet készítünk, amit végre akarunk hajtani. Köszönöm szépen a kiegészítést. Amennyiben nincs több észrevétel, a vitát lezárom. Kérem, szavazzunk a program elfogadásáról.

 

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

291/2002.(XI.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Litter Nándor polgármester programját elfogadja.

 

 

2. Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

 

Litter Nándor: Az előerjesztés szerint egyrészt az SZMSZ átdolgozása kezdődne meg, másrészt ezen napirend keretei között az önkormányzat mellett működő bizottságok elnevezését és létszámát határoznánk meg.

A bizottságok elnevezésében két változást javaslunk. A Városfejlesztési Bizottság kiegészülne az idegenforgalmi elnevezéssel, az Ügyrendi és Jogi Bizottság a közrendi ügyekkel is foglalkozna a jövőben elképzelésünk szerint. Fontos még, hogy a bizottságok tagjainak száma – mint már korábban is jeleztem – 16 fővel csökken.

Cseresnyés Péter: Annyit szeretnék javasolni, hogy az elnevezésekről és a létszámokról külön szavazzunk.

Litter Nándor: A javaslatot elfogadom.

Szabóné Dr. Csányi Mariann: Az SZMSZ módosítása jelen esetben három feladatkör köré csoportosul. Az egyik, hogy az Ügyrendi Bizottságnak ma munkát is kell végeznie és ezért kellett az SZMSZ-be egy olyan módosítást betennünk javaslatként, hogy az önkormányzati rendelet kihirdetése szóban megtörténhessen, hiszen ez az a rendelet, amelyet a mostani elfogadás után az Ügyrendi Bizottságnak alkalmaznia kell.

A másik a bizottságok nevének, illetve létszámainak a megváltozása.

A harmadik feladatkör az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság feladat- és hatáskörét egészíti ki. Ez azért feltétlenül szükséges, mert Önöknek megválasztásukat és az eskütételt követő 30 napon belül a vagyonnyilatkozatot le kell adniuk. A bizottság feladatkörét fogják képezni a vagyonnyilatkozatok vizsgálata és nyilvántartása. A rendelettervezet 1. §-a a megválasztott új képviselők névsorát tartalmazza.

Dr. Fodor Csaba: A rendelettervezet 2. §-a véleményem szerint nem célszerű. Valamilyen más megoldást kellene találni, ráadásul az “és” szóval a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az együttes feltételt jelent. Akkor e tekintetben hiába van kihirdetve szóban, azt a részt ki kellene rakni – az én jogi értelmezésem szerint – a hirdetőtáblára is. Azt gondolom, hogy erre valami más megoldást kellene találni.

Röst János: Elfogadom Dr. Fodor Csaba képviselő úr véleményét, viszont javaslom, hogy ez csak a mai napra vonatkozzon és a következő közgyűlésen vonja vissza a közgyűlés ezt a módosítást.

Szabóné Dr. Csányi Mariann: Valóban képviselő uraknak igaza van ebben a kérdésben, de itt most egy áthidalhatatlan helyzet áll elő. Nem tudtunk más technikai megoldást találni arra, hogy a most megalkotásra kerülő rendelet közvetlenül alkalmazható is lehessen ez után a napirendi pont után.

Litter Nándor: Úgy látom, nincs több észrevétel. Javaslom, hogy a kérdéskörökről egyenként szavazzunk. A módosítás a következőképpen szólna: “az önkormányzati rendeletet ki lehet hirdetni a közgyűlésen szóban és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján hirdetményben, továbbá a Kanizsa Dél-Zalai Hetilapban közzé kell tenni”.

Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért azzal, hogy az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságnak 7 tagja legyen, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Cseresnyés Péter: Mindössze annyit szeretnék a bizottságok létszámával kapcsolatban elmondani, hogy az előzetes egyeztetés során többféle alternatíva merült fel a bizottsági, főleg a külső bizottsági tagoknak a létszámával kapcsolatban. Szeretném, ha a közgyűlés támogatná amit az előzetes tárgyalások során egy pozitív megkülönböztetés címén kértünk a szocialista frakciótól és polgármester úrtól a bizottsági létszámok szavazásra kerülésekor.

Javaslatunk, hogy két olyan tag delegálására kerülne sor a külső bizottsági tagoknál, a Rendőrség és a közgazdasági társaság részéről, akik munkájukat egyéb helyeken is nagyon jól el tudnák végezni. A Fidesz frakció még matematikailag is bizonyos esetekben kevesebb létszámmal tudná képviseltetni magát a külső bizottsági tagsággal, és itt kérnénk egy pozitív megkülönböztetést.

Van egy másik alternatíva is, ahol a Rendőrség és a közgazdasági társaság tagja, delegáltja részt tud venni a munkában.

Javasoljuk, hogy a Rendőrség és a közgazdasági társaság delegáltja helyére két Fidesz kültag delegáltja kerüljön.

Litter Nándor: Magam részéről nem támogatom a javaslatot. Nekünk nagyon fontos szempont volt az, hogy jelentősen csökkentsük a bizottsági tagok létszámát. Elsősorban költségtakarékossági szempontokból, másodsorban pedig úgy gondoljuk, hogy a kisebb bizottságok hatékonyabban tudnak dolgozni.

A másik szempont az volt, hogy olyan szakembereket vonjunk be külső szakértőként, akik komoly szakmai munkát tudnak végezni ezekben a bizottságokban és ezért gondoltuk azt, hogy a közgazdasági társaság képviselőjének, mindenképpen itt van a helye. A közrendvédelmet nagyon komolyan gondoljuk, ezért a rendőrség képviselőjének is ott a helye a bizottságban. A bizottsági tagok létszámai mindenkivel egyeztetésre kerültek.

Zakó László: Egyetértek polgármester úrral, hogy szakemberek kellenek a bizottságba és legyen ez rendőrségi, közgazdasági szakember. Cseresnyés képviselő úr javaslatának lényege az, hogy az Ő helyüket az Önök kontingensének terhére hozzák be a bizottságokba.

Cseresnyés Péter: Tulajdonképpen nem az elvekkel vitatkozom, mert mindennel egyetértettünk, kimondottan csak a létszámelosztásról van szó. Az elvek természetesen olyanok, amit mi is el tudunk fogadni. Itt egyszerűen arról van szó, hogy úgy érezzük - sőt a számok egy kicsit bizonyítják is ezt - hogy a mi hátrányunkra történtek a külső bizottsági helyek elosztása.

Cserti Tibor: A létszám pontos meghatározásáról szavaztatni kell és amelyik javaslat konkrét bizottságot érint az a bizottság összetételének meghatározásánál kerüljön megtárgyalásra.

Litter Nándor: A vitát lezárom. A bizottságok létszámával kapcsolatosan a szavazást megkezdjük. Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság 7 fővel alakul meg. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Oktatási, Kulturális és Sportbizottságnak 7 tagja lenne a jövőben. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: A Pénzügyi Bizottságnak 7 tagja lenne. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Javaslatom szerint a Szociális és Egészségügyi Bizottság 9 fős lenne. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: A Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottságba 9 főt javaslok. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Elképzelésem szerint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak 9 tagja lenne. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki a rendeleti javaslatot elfogadja, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 4 ellenszavazattal a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

65/2002.(XI.4.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 65/2002.(XI.4.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló, többször módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendeletének módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

 

Litter Nándor: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

292/2002.(XI.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megbízza a jegyzőt, hogy a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatát végezze el, majd gondoskodjon egy új SZMSZ tervezet elkészítéséről, s azt terjessze az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elé.

Határidő: 2003. január 31.

Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

(Operatív felelős: Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető)

 

 

3. Javaslat az Önkormányzati Bizottságok létrehozására, belső és külsős tagjainak megválasztására (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

 

Litter Nándor: Az Oktatási Kulturális és Sportbizottság elnökének Sajni József képviselőt javaslom. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Dr. Horváth György bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Csordásné Láng Éva bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Polai József bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Halmos Ildikó külső bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Váradi Istvánné külső bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Balogh László külső bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

293/2002.(XI.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

az Oktatási Kulturális és Sportbizottságot 4 fő belső taggal és 3 fő külső taggal létrehozza.

Elnökének Sajni József

Belső tagjainak: Csordásné Láng Éva

Dr. Horváth György

Polai József

Külső tagjainak: Balogh László

Halmos Ildikó

Váradi Istvánné

megválasztja.

 

Litter Nándor: A Pénzügyi Bizottság elnökének Scháb György urat javaslom. Hozzá kell azt tennem, hogy ő jelenleg nincs itt az ülésen, de előzetes nyilatkozata alapján elfogadja a jelölést. Kérem, hogy távollétében is szavazzunk, mert fontos, hogy a bizottságok megkezdjék munkájukat.

Zakó László: Szeretném megkérdezni, hogy jogszerűen járunk-e el akkor, ha egy esküt nem tett képviselőt már bizottsági elnöknek választunk?

Litter Nándor: Scháb úr külön fog esküt tenni a közgyűlés előtt és addig a bizottság nem kezdi meg a működését, amíg ez meg nem történik.

 

Zakó László: Szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben nem követünk-e el valamilyen hibát?

Szabóné Dr. Csányi Mariann: Véleményünk szerint a bizottság elnökét megválasztja a közgyűlés, de úgyis csak attól a pillanattól tevékenykedhet, amikor leteszi az esküt.

Röst János: Javaslom, hogy ideiglenesen válasszunk egy másik elnököt és automatikusan a következő ülésünkön ezt megváltoztatjuk. Javaslom, hogy valamelyik beltagot jelölje meg a polgármester úr, aki ideiglenesen három hétig vezetné a Pénzügyi Bizottságot.

Cseresnyés Péter: Jegyzőnő szavai szerint az eredeti változat szerint lehet szavazni.

Szabóné Dr. Csányi Mariann: Scháb úr csak attól az időponttól dolgozhat a bizottság elnökeként, amikor a közgyűlés előtt leteszi az esküt. Röst képviselő úr javaslata áthidalná a helyzetet.

Litter Nándor: Szeretném megkérdezni Cseresnyés Péter urat, hogy elfogadja-e ezt a javaslatot?

Cseresnyés Péter: Igen, elfogadom.

Litter Nándor: A város nyilvánossága előtt ígéretet teszek, hogy amikor Scháb György képviselő esküt tesz, akkor ezen módosítunk.

Ideiglenesen Budai István képviselő urat javaslom a bizottság elnökének.

Budai István: Abban az esetben fogadom el, ha ez nem lesz nagyon hosszú idő, mert nem szeretném, ha a kezdeti nehézségeken vezetésemmel túltenném a bizottságot, és utána beszállna valaki más ebbe a munkába amikor már könnyebben lennénk ez ügyben.

Dr. Fodor Csaba: Javaslom az ügy ismételt átgondolását, vagy a mostani szavazásból ezt a bizottságot hagyjuk ki, esetleg egy plusz tag megválasztását.

Tóth László: Véleményem szerint is Scháb képviselő társunk abban az esetben lesz képviselő, amikor leteszi az esküt. Így valóban nem működik az a törvényben meghatározott alapelv, hogy a belső bizottsági tagok létszámának meg kell haladnia a külsőt. Javaslom, hogy három hétre úgy módosítsuk az előbb elfogadott bizottsági létszámot, hogy nem bővítjük, hanem csökkentjük öt főre és akkor már tud működni a bizottság.

Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy a közgyűlés válasszon egy ideiglenes tagot. Képviselő csoportunkból javaslom Bicsák Miklóst erre a három hétre a pénzügyi bizottság tagjaként megválasztani.

Szabóné Dr. Csányi Mariann: A jogszabály szerint a helyi önkormányzati képviselő megbízatása jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek. Jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg, viszont tevékenységét az eskü letételétől kezdve gyakorolhatja.

Litter Nándor: Aki egyet ért Budai István bizottsági elnökké történő ideiglenes választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Bicsák Miklós bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Aki egyetért Szányiné Kovács Mária bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Kereskai Péter bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Böröcz Zoltán bizottsági kültaggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Márkus István bizottsági kültaggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Marton István bizottsági kültaggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal az alábbi határozatot hozza:

 

294/2002.(XI.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

a Pénzügyi Bizottságot 4 fő belső taggal és 3 fő külső taggal létrehozza.

Elnökének Budai István

Belső tagjainak: Bicsák Miklós

Kereskai Péter

Szányiné Kovács Mária

Külső tagjainak: Böröcz Zoltán

Marton István

Márkus István

megválasztja.

 

Litter Nándor: Javaslom a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnökének Kelemen Z. Pál képviselőt. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Gelencsér Gábor bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Nagy József György bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 25 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Dr. Csákai Iván bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Vargovics Józsefné bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Horváth Gézáné bizottsági kültaggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Deiszinger József bizottsági kültaggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Varga Zoltán bizottsági kültaggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Szőlősi Márta bizottsági kültaggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

295/2002.(XI.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

a Szociális és Egészségügyi Bizottságot 5 fő belső taggal és 4 fő külső taggal létrehozza.

Elnökének Kelemen Z. Pál

Belső tagjainak: Dr. Csákai Iván

Gelencsér Gábor

Nagy József György

Vargovics Józsefné

Külső tagjainak: Deiszinger József

Horváth Gézáné

Szőlősi Márta

Varga Zoltán

megválasztja.

 

Litter Nándor: Javaslom az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnökének Tóth László képviselő megválasztását. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Stróber Gábor bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Dr. Szabó Csaba bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Dr. Kolonics Bálint bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Bárdosi Gábor bizottsági kültaggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Horváth István bizottsági kültaggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Dr. Károlyi Attila bizottsági kültaggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

296/2002.(XI.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságot 4 fő belső taggal és 3 fő külső taggal létrehozza.

Elnökének Tóth László

Belső tagjainak: Dr. Kolonics Bálint

Stróber Gábor

Dr. Szabó Csaba

Külső tagjainak: Bárdosi Gábor

Horváth István

Dr. Károlyi Attila

megválasztja.

Litter Nándor: Javaslom a Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság elnökének Papp Nándor képviselőt. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Dr. Fodor Csaba bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Halász Gyula bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért György Pál bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Szányiné Kovács Mária bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Ifj. Lovrencsics Lajos bizottsági kültaggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Szennai Zoltán bizottsági kültaggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Wolf István bizottsági kültaggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Gyalókai Zoltán bizottsági kültaggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

297/2002.(XI.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

a Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottságot 5 fő belső taggal és 4 fő külső taggal létrehozza.

Elnökének Papp Nándor

Belső tagjainak: Dr. Fodor Csaba

Halász Gyula

György Pál

Szányiné Kovács Mária

Külső tagjának: Wolf István

Gyalókai Zoltán

Ifj. Lovrencsics Lajos

Szennay Zoltán

megválasztja.

 

Litter Nándor: Javaslom a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnökének Papp Péter képviselőt. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Bicsák Miklós bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Cserti Tibor bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 23 szavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Zakó László bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Cseresnyés Péter bizottsági taggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Kovács Miklós bizottsági kültaggá történő megválasztásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Horváth Gyula bizottsági kültaggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Czobor Zoltán bizottsági kültaggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Aki egyetért Dr. Polay József bizottsági kültaggá történő választásával, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 22 szavazattal és 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

 

298/2002.(XI.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése

a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot 5 fő belső taggal és 4 fő külső taggal létrehozza.

Elnökének Papp Péter

Belső tagjának: Bicsák Miklós

Cserti Tibor

Cseresnyés Péter

Zakó László

Külső tagjainak: Czobor Zoltán

Horváth Gyula

Kovács Miklós

Dr. Polay József

megválasztja.

 

4. Javaslat a polgármester illetményének megállapítására (írásban)

Előadó: Tóth László bizottsági elnök

 

Tóth László: Litter Nándor polgármester úr havi illetményét bruttó 429.000 Ft-ban javaslom megállapítani, mely összeg 52.000 Ft-tal kevesebb, mint az előző polgármester illetménye. A csökkenés mértéke 0.21%, amely a képviselői tiszteletdíjak 10.81%-os csökkentését is jelenti egyben.

A javaslatomat észrevétel és hozzászólás hiányában szavazásra teszem fel. Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

 

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

 

 

 

299/2002.(XI.4.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Litter Nándor polgármester havi illetményét 2002. október 21. napjától 429.000 Ft-ban állapítja meg.

Határidő: 2002. november 5.

Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

 

Litter Nándor: Javaslom alpolgármesternek Röst János urat, az SZDSZ képviselőjét. A Szervezeti és Működési Szabályzatban kerül sor a kettőnk közötti feladatmegosztás rögzítésére. Megkérdezem Röst János urat, hogy kéri-e a zárt ülés tartását.

Röst János: Nem kérek zárt ülést és előre is köszönöm a bizalmat.

Litter Nándor: Felkérem az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnökét a szavazás lebonyolítására.

A szavazás idejére szünetet rendelek el.

 

Szünet

 

5. Javaslat alpolgármester választására

Előadó: Litter Nándor polgármester

 

Tóth László: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság 3 főt választott tagjai közül. A tagok Dr. Szabó Csaba, Dr. Kolonics Bálint és én voltam.

Ismertetem az alpolgármester választásáról készült jegyzőkönyvet. Készült 2002. november 4-én a Halis István Városi Könyvtárban tartott alpolgármester választásról. A Közgyűlés az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságot bízta meg az alpolgármester választásának lebonyolításával, mely titkos szavazással történt. A bizottság megállapította, hogy 27 szavazólap készült és Röst János neve került feltüntetésre.

A leadott szavazólapok száma 27 db. Ebből érvényes 19 és érvénytelen 8 db. Az érvényes szavazatok közül Röst Jánosra 19 a leadott szavazatok száma. Ennek alapján a közgyűlés Röst János képviselőt 19 szavazattal alpolgármesternek megválasztotta.

Litter Nándor: Gratulálunk Röst János úrnak. Munkájához jó erőt és egészséget kívánunk.

Röst János: Szeretném nagy tisztelettel megköszönni képviselőtársaim bizalmát. Ígérem, hogy korrekt és sok munkát fogok végezni, melyhez kérem valamennyiük támogatását, kérem továbbá a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak támogatását és Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgárainak segítségét.

 

6. Javaslat az alpolgármester illetményének megállapítására (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

Litter Nándor: Javaslom az alpolgármester illetményét 2002. november 5. napjától 396.000 Ft-ban megállapítani. Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

A közgyűlés 22 szavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Litter Nándor: Ezek után az előző közgyűlés zárt ülésén hozott határozatokat szeretném ismertetni.

GE HUNGARY Rt iparűzési adóval kapcsolatos kérelme

Zala Megyei Önkormányzat részére biztosított határozott idejű bérlakás kiutalása

1. az utógondozásban részesülő fiatalok elhelyezését elősegítvén 3 év határozott időtartamra a Bartók u. 1. V/5. számú, 30 m², egy szoba, komfort fokozatú lakást biztosítja a Zala Megyei Önkormányzat részére azzal, hogy a korábban e célra biztosított Dózsa Gy. u. 75. II. lh. fsz. 24. sz. (87 m² kettő + fél szoba, komfort nélküli) bérlakást 30 napon belül, rendeltetésszerű, használatra alkalmas állapotban szolgáltassa vissza a fenntartónak.
2. felkéri az IKI igazgatóját, hogy a határozatnak megfelelően kössön bérleti szerződést a Zala Megyei Önkormányzat képviselőjével. A Zala Megyei Önkormányzat a helyi rendeletben meghatározott mértékű és módozatú költségek (lakbér + egyéb közüzemi díjak) fizetésére köteles.
3. felkéri a Zala Megyei Önkormányzat által fenntartott TEGYESZ igazgatóját, hogy az ellátottak személyében történő időközi változásokról értesítse a bérlakást fenntartó önkormányzatot.

Eladott ingatlanokkal kapcsolatos kérdések

Litter Nándor: Szeretném kérni Önöket, hogy nevezzék meg a frakciókat.

Kelemen Z. Pál: A szocialista képviselőcsoport frakciót alapított és frakcióvezetőt választott. Ismertetem a frakció tagjait: Bicsák Miklós, Budai István, Csordásné Láng Éva, Dr. Fodor Csaba, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál frakcióvezető, Litter Nándor, Papp Péter, Dr. Szabó Csaba, Szányiné Kovács Mária, Stróber Gábor és Tóth László.

Röst János: Ismertetem a Szabad Demokrata Szövetség frakciótagjait: Halász Gyula, Kereskai Péter, Röst János és Sajni József. A frakcióvezető: Halász Gyula.

Cseresnyés Péter: Szeretném ismertetni a FIDESZ frakció tagjait: Dr. Csákai Iván, Cseresnyés Péter, Dr. Kolonics Bálint, Polai József, Papp Nándor és Scháb György. A képviselőcsoport személyemet választotta meg frakcióvezetőnek.

Litter Nándor: Ezúton kívánok a frakcióvezetőknek eredményes és jó munkát. Bejelentem, hogy megkezdjük a választási- és egyben a polgármesteri programnak a végrehajtását, melynek megvalósulásában mindenkinek kérem támogatását és segítségét.

Litter Nándor polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 16.30 órakor bezárta. (Az ülésről hangfelvétel készült.)

Kmf.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. november 12-én (kedd) 16.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.

Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme

(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)

Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Dr. Papp Judit osztályvezető, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető, Simánné Mile Éva osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Gerencsér Tibor külkapcsolati referens, Erdős Péter mb. kabinetvezető helyettes és a megválasztott külsős bizottsági tagok.

Megjelentek: Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője.

Litter Nándor: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm a megjelent képviselőket és a bizottságok külsős tagjait. Megállapítom, hogy a 28 képviselőből 24 jelen van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom.

Javaslom a meghívóban feltüntetett napirendi pont kiegészítését, mert az elmúlt ülésünkön a Pénzügyi Bizottságba Budai István és Bicsák Miklós képviselők ideiglenesen kerültek megválasztásra. Kérem, hogy döntsünk a Pénzügyi Bizottság állandó elnökének, valamint tagjának személyéről.

Aki a meghívóban feltüntetett napirendi ponttal és az elhangzott javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja:

Napirendi pont:

1. Képviselő és külsős bizottsági tagok eskütétele

Javaslat a Pénzügyi Bizottság elnökének és tagjának megválasztására

Scháb György képviselő és a külsős bizottsági tagok leteszik az esküt.

Litter Nándor: Gratulálok Scháb György úrnak és a megválasztott külsős bizottsági tagoknak. Megkérem képviselő urat, hogy vegye át a megbízólevelet.

Scháb György képviselő átveszi Litter Nándor polgármestertől a megbízólevelet.

Litter Nándor: Legutóbbi döntésünknek megfelelően javaslatot teszek arra, hogy Budai István urat a Pénzügyi Bizottság ideiglenesen megválasztott elnöki tisztségéről, valamint Bicsák Miklós képviselő urat a Pénzügyi Bizottságban ideiglenesen betöltött tagságáról mentsük fel.

Aki egyetért azzal, hogy Budai István a továbbiakban ne legyen a Pénzügyi Bizottság elnöke, kérem szavazzon.

A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Aki egyetért azzal, hogy Bicsák Miklós képviselő urat a Pénzügyi Bizottság ideiglenesen megválasztott tisztségéről felmentsük, kérem szavazzon.

A közgyűlés 22 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Aki egyetért azzal, hogy Scháb György a Pénzügyi Bizottság elnöke legyen, kérem szavazzon.

A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

Litter Nándor: Gratulálok a megválasztott külsős bizottsági tagoknak. Munkájukhoz sok sikert, jó erőt és egészséget kívánok. Kérem, hogy közös céljaink megvalósítása érdekében tegyenek meg mindent.

Valamennyi képviselő kapott egy levelet, amelyben az volt a kérésünk, hogy tegyenek javaslatot a megyei kitüntetésekre.

Szeretnék elnézést kérni azért, hogy rövid határidővel kértük a javaslatokat. A levél az elmúlt hét pénteki napján érkezett hozzánk és azonnal továbbítottuk Önök felé azért, mert nem szeretnénk, ha a nagykanizsai állampolgárok kimaradnának a kitüntetésekből. Azt azonban én nem szeretném, ha előkészületlenül és megalapozatlanul történne a munkafolyamat, ezért én különböző kezdeményezések ellenére nem indítványoztam a téma megtárgyalását. Álláspontom szerint az előkészítés majdhogynem fontosabb annál, minthogy a nagykanizsai állampolgárok részesülhetnek-e ezekből a kitüntetésekből. Legfontosabb, hogy az arra méltó emberek kapják meg a kitüntetéseket.

A jelöltek meghatározásánál két lehetséges mód van. Az egyik szerint újbóli közgyűlést kell összehívni, vagy jegyzőnő tájékoztatása szerint a közgyűlés a polgármester hatáskörébe utalja ezt a jogosítványt azzal a megkötéssel, hogy a bizottsági elnökökkel egyetértésben kell a javaslatokat megtenni. A fenti változatok mindegyikét elfogadhatónak tartom és rövid vitára bocsátom.

Tóth László: Szeretném megkérdezni, hogy nincsenek felsorolva a közgyűlés hatásköréből át nem ruházható feladatok- és hatáskörök közé a kitüntetések is?

Kelemen Z. Pál: A korábbi évek gyakorlata szerint háromféle ajánlás történt. Ajánlottak a képviselőcsoportok, bizottságok és a képviselők egyenként. Ezt követően került a közgyűlés elé, ahol minden egyes javaslat egyenként került megszavazásra. A Megyei Közgyűlés ezt követően döntött. Előttem vannak a korábbi évek ajánlásai. A módszer bevált, ugyanis személyi kérdésekről mindig zárt ülésen szoktunk vitatkozni.

Javaslom, hogy minden képviselő, képviselőcsoport, vagy bizottság tegyen javaslatot, amelyet péntekig a Jegyzői Kabinet részére juttasson el. A beérkezett javaslatokat a polgármester úr továbbítsa a megyei közgyűlés felé és nincs szükség ismételt közgyűlésre és az adminisztrációs gondok halmozására.

Dr. Csákai Iván: Teljesen osztom véleményemet Kelemen Z. Pál képviselő úrral és ezt támogatja a frakciónk is.

Dr. Fodor Csaba: Véleményem szerint mindenkinek jogában áll javaslatot tenni Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elé. Azt azonban nem gondolom, hogy ez a jog kiterjed arra is, hogy a Megyei Közgyűlésnek tegyen bárki önállóan, vagy képviselőcsoportonként ajánlást.

Én azt hiszem, hogy elég nagy megtiszteltetés az akárkinek, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy gondolja, hogy érdemes lehet egy megyei kitüntetésre és mivel valóban egy személyiségjogi kérdésekről, illetve személyeket jelentős mértékben érinthető ügyekről van szó én azt gondolom, hogy a felterjesztett személyeket a közgyűlés hagyja jóvá az eddigi gyakorlatoknak megfelelően. Javaslom, hogy most maradjunk a régi bevált formánál.

Kelemen Z. Pál: El tudom fogadni Dr. Fodor Csaba képviselő úr álláspontját. Ebben az esetben legkésőbb hétfőig össze kell hívni a soron kívüli közgyűlést és zárt ülésen megtárgyalni a napirendi pontot.

Halász Gyula: Szeretném megkérdezni, hogy javaslatunkat meddig kell beterjeszteni, továbbá jegyzőnőtől kérdezném, hogy törvényességi szempontból mit ír elő a Megyei Közgyűlés rendelete?

Szabóné Dr. Csányi Mariann: A Zala Megyei Önkormányzat rendelete meghatározza, hogy kik tehetnek javaslatokat a kitüntető címekre. A jogszabály a települési önkormányzatok képviselő testületeit ruházza fel ezzel a hatáskörrel.

Az előzetes egyeztetéseket követően december 18-án már a Zala Megyei Közgyűlés bizottságai tárgyalják a javaslatokat.

Litter Nándor: A vitát lezárom. Egyetértek Dr. Fodor Csaba képviselő úr javaslatával. Az én véleményem is az, hogy megfelelő előkészítettség szükséges az ilyen komoly kitüntetések adományozásához.

Javaslom, hogy jövő héten hétfőn soron kívüli ülés keretei között döntsünk a beérkezett javaslatokról. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon.

A közgyűlés 23 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

Litter Nándor: Ismételten kérek mindenkit a javaslatok megfontolására és azoknak a Polgármesteri Hivatalba történő eljuttatására azért, hogy megfelelően elő tudjuk készíteni a kitüntetéseket. Köszönöm szépen mindenkinek a megjelenést. Még egyszer jó munkát kívánok a bizottságokban.

Litter Nándor polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 16.35 órakor bezárta. (Az ülésről hangfelvétel készült.)

Kmf.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. december 11-én (szerda) 14.00 órakor tartott soros üléséről.

Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme

(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)

Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Dr. Papp Judit osztályvezető, Dömötör László osztályvezető-helyettes, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Kustány András osztályvezető-helyettes, Kulbencz Ferenc osztályvezető, Erdős Péter mb. jegyzői kabinetvezető, Gerencsér Tibor mb. pm. kabinetvezető, Dr. Szűcs Marianna irodavezető, Hári László irodavezető, Tóthné Krémer Mária irodavezető, Szamosi Gábor irodavezető, Makra Márton ügyvezető, Schmidt László ügyvezető, Gőcze Gyula kincstárvezető, Mátyás József szakszervezeti titkár, Kámán László IKI vezetője.

Megjelentek: Balás Béla megyés püspök, Ferencz Mihály polgármesteri tanácsadó, Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Lukács Ibolya Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Vuk Anita a Városi Televízió munkatársa, Nagy Csaba a Zala Rádió munkatársa.

Litter Nándor: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntök mindenkit az első rendes közgyűlésünkön, köszöntöm vendégeinket, köszöntöm a megjelent munkatársainkat is a Polgármesteri Hivatalból. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

A napirendi pontok elfogadását szeretném most kezdeményezni. A kiadott napirendi pontoktól eltérésre teszek javaslatot. Egyrészt a 34. napirendi pontban szereplő Veszprémi Egyetem kihelyezett képzési helyének fejlesztési stratégiáját most nem tárgyalnánk. Azon kívül a 13. napirendi pontban szereplő, Javaslat a közalkalmazottak 2002. szeptember 1-jei bérfejlesztésének a végrehajtására, az átkerülne a 13-i napirendi pontok közé. A meghívóban nem szereplő előterjesztéseket szeretnénk felvenni a mai napirendi pontok közé. Szeretnénk felvenni a következő témaköröket a napirendi pontok közé és valamennyit 13-ára, annak érdekében, ha nem is a szokványos idő, de legyen arra lehetősége mindenkinek, hogy felkészüljön valamennyire. Ezek közül a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Bűnmegelőzési Koncepciója, Csengery u. 117. szám alatti ingatlannak bérlakás építéshez kapcsolódó útépítés és csapadékvíz elvezetés megoldása, tájékoztató a komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakításáról, Szakosított Szociális Intézmény elhelyezése az Űrhajós úti Óvodában, Hevesi Sándor Általános Iskola tornaterem beázása, Gárdonyi u. 10. szám alatti Óvoda utcai épület tetőszerkezetének és a héjazatának a cseréje. Ezek közül lehet, hogy valamennyi nem szerepel itt az Önök anyagában, munkatársaink fogják hozni rövidesen. Egyébként én ezért elnézést kérek, talán lehet érzékelni a felsorolásból, hogy ezek mind olyan rendkívüli ügyek, amelyek a napirendi pontok meghatározása, ill. az anyagok kiküldése után kerültek felszínre és mindenképpen szükséges, hogy tárgyaljuk Őket. Megkérdezem, hogy esetleg valakinek van-e véleménye, javaslata a napirendi pontokkal kapcsolatosan. Illetve bocsánat, még annyi javaslatom lenne, hogy a vendégeinket szeretnénk, ha a normál napirendi pontok megkezdése előtt az Ő témájukkal foglalkoznánk, hogy ne kelljen végigvárni azt az időt, amíg mi a napirendi pontok között szerepeltettük az adott témaköröket. Tudom, hogy ezzel megsértjük egy kicsit a szabályainkat, de én úgy gondolom, hogy ez mindenképpen a munkánknak a hatékonyságát segítené. Köszönöm szépen és kérem ehhez a megértésüket.

Dr. Kolonics Bálint: Két javaslatom lenne, ami a napirendet érinti. Az egyik a 20. napirendi pont kapcsán két okból kifolyólag is. Egyrészt most kézbe kaptuk a lakóknak, a közös képviselőknek a kérelmét, ami eltér a napirenden felvett határozati javaslattól, másrészt pedig ezt a határozati javaslatot áttanulmányozva az a meggyőződésem, hogy ez a kérdés nincs rendesen előkészítve, ill. olyan feltételhez köti a szerződéskötést ez a határozati javaslat, ami szinte lehetetlen, hogy teljesedésbe menjen. Én azt gondolom, hogy ez alaposabb előkészítő munkát igényel, én ezt ezért kérném a napirendről, hogy vegyük le. Ez az egyik javaslatom.

A másik a 15. napirendi ponttal kapcsolatban. Ezt nyílt ülésen szándékozik a közgyűlés tárgyalni. Azt gondolom ez személyi kérdéseket érint, ezt az SZMSZ értelmében is zárt ülésen kellene a közgyűlésnek tárgyalni.

A 20. napirendi ponttal kapcsolatban viszont amennyiben a közgyűlés nem támogatja a javaslatomat és napirenden hagyja, akkor én azt kérném, hogy ne tegyen a közgyűlés javaslatot a zárt ülésen való tárgyalásra, tekintettel arra, mivel ennek én indokát nem látom, másrészt pedig a lakók kérelmét tárgyalná a közgyűlés. Azt gondolom, hogy aki erre kíváncsi, végighallgatná a vitát.

Sajni József: Kérem, hogy a pénteki folytatólagos ülésre vegyük napirendre a Kanizsa Kosárlabda Klub DKG-EAST támogatási kérelmét, amit sürgősséggel nyújtottam be.

Tóth László: Magam is indítványozni szerettem volna a 15. napirendi pont zárt ülésen való megtartását, egyben kezdeményezem eme napirendi pontnak a kiegészítését, egyéb személyi kérdések, bizottsági helyekről.

Papp Nándor: Napirend előtt három témát szeretnék felvetni. Az egyik téma a bizottságoknak az elnevezése, ami szerintünk tévedésből maradt a környezetvédelmi szó. A második pedig a múlt héten polgármester úrnak leadott két levelemet szeretném ismertetni a Sugár u. 3. témájában és a regionális hulladéklerakó témájában.

Kelemen Z. Pál: Tisztelt Papp Nándor képviselőtársam! Amit Ön mond, az nem napirend előtti kérdés, hanem az interpelláció, vagy a kérdések kategóriájába tartozik. A napirend előtti kérdésre nem lehet választ adni. A napirend előtti kérdésről nem lehet vitát nyitni. Tehát ebbe a műfajba ez nem fér bele. Kérem, hogy inkább az interpellációk, vagy a kérdések műfajába szíveskedjen benyújtani.

Papp Nándor: Elfogadom, kérdésként fogom feltenni, köszönöm.

Litter Nándor: Az elhangzott javaslatokat szeretném külön megszavaztatni. A 20. napirendi ponttal kapcsolatosan én úgy gondolom, hogy minden információ a rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy döntsünk. Itt arról van szó, hogy vállal-e az önkormányzat újabb terheket. Egyszerű a kérdés. Én a magam részéről nem javaslom levenni a napirendi pontok közül. Kérem szavazzanak. Aki igent nyom, az egyetért Dr. Kolonics Bálint úrnak a javaslatával.

A közgyűlés 6 szavazattal, 19 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Litter Nándor: 15. napirendi pontnak zárt ülésen való tárgyalása volt a következő javaslat, én a magam részéről ezzel egyetértek. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 24 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Következő javaslat a Nagykanizsai Kosárlabda Klub támogatási igénye. Én a magam részéről nem ismerem, tehát elég nehéz helyzetben vagyok ezzel kapcsolatosan.

Sajni József: A Kosárlabda Klub azzal a kéréssel fordult a bizottsághoz, ill. az önkormányzathoz, hogy a DKG-EAST gazdasági helyzetére való tekintettel a támogatást, amit egyébként a következő évben nyújthatna és a 2002. éves támogatással megegyező, azt Ők megkaphatnák az első negyedévre 2003-ban és akkor további igények nem merülnének fel. Ez által lehetővé válna az, hogy a következő negyedévben már úgy néz ki, hogy a cégnek a helyzete olyan lesz, hogy működési feltételeket biztosítani tudja.

Litter Nándor: Én a magam részéről a tárgyalását javaslom, nem látom akadályát, hogy a pénteki napon foglalkozzunk ezzel. Ki ért ezzel egyet?

A közgyűlés 23 szavazattal és 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: A 15. napirendi ponttal kapcsolatosan Tóth László úr javasolta, hogy egészüljön ki egyéb bizottsági helyekkel összefüggő személyi kérdésekkel. Én javaslom, hogy tárgyaljuk. Ki ért ezzel egyet?

A közgyűlés 24 szavazattal és 4 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Ezen módosítások után azzal a javaslatommal, amit én a bevezetőmben mondtam, hogy vendégeinkkel összefüggő napirendi pontokat mindent megelőzve tárgyaljunk, így együtt kérném megszavazni a napirendeket.

Dr. Kolonics Bálint: Volt egy alternatív javaslatom a 20. napirendi ponttal kapcsolatosan, hogy a közgyűlés nyílt ülésen tárgyalja.

Litter Nándor: Én egyetértek ezzel, hogy nyílt ülésen tárgyaljuk. Ki ért ezzel egyet, kérem szavazzunk.

A közgyűlés 26 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Most újra felteszem a kérdést, ki ért azzal egyet, hogy ezen módosításokkal, amit most így együtt megszavaztunk, ill. azokkal a javaslatokkal, amit én a bevezetőmben mondtam, folytassuk le az ülésünket 11-én és 13-án. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 28 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

Napirendi pontok:

1. Folyékony hulladék közszolgáltatás 2003. évi díjának megállapítása (írásban)

 

Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző

2. Folyékony hulladék közszolgálati pályázat elbírálása (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

3. Helyi tömegközlekedés 2003. évi díjának a megállapítása (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

4. Kéményseprő-ipari közszolgáltatás 2003. évi díjának megállapítása (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

5. Nagykanizsa, Keleti városrészben tervezett templom területbiztosítása (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

6. A 2003. évi víz, csatornadíj megállapítása (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

7. Saubermacher-Pannónia Hulladékgyűjtő Kft. telephely létesítési ügye (írásban)

 

Előadó: Papp Nándor bizottsági elnök

8. Kanizsa Újság ügyvezetői megbízatásának meghosszabbítása (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

9. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

10. Interpellációk, kérdések (írásban)
11. Javaslat költségvetési intézményeknél folyó étkeztetés élelmezési nyersanyagnormáiról és térítési díjairól szóló rendelet megalkotására (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

12. Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselői jogállásának egyes kérdéseiről szóló 47/2001.(X.10.) sz. önkormányzati rendelet módosítására (írásban)

 

Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző

13. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetésének I.-III. negyedévi végrehajtásáról (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

14. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése …./2002.(…) számú rendelete a 2002. évi költségvetésről szóló, a 18/2002.(II.27.), a 28/2002.(V.5.), a 34/2002.(VI.19.), a 36/2002.(VII.3.), a 63/2002,(X.2.) számú rendeltekkel módosított 14/2002.(II.13.) számú rendeletének módosításáról (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

15. Javaslat nem lakás bérlemény bérlőjének kijelölésére (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

16. Nagykanizsa, Király u. 31. szám alatti társasházak lakóinak kérelme (írásban)

 

Zárt ülés

17. Alapítványok, gazdasági társaságok önkormányzati képviseletének meghatározása (ír.)

Előadó: Litter Nándor polgármester

18. Nagykanizsa, Rózsa u. 6. szám alatti üzlethelyiség hasznosítása (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

19. Elővásárlási jog gyakorlása a nagykanizsai 3806 hrsz-ú volt Sörgyár ingatlanra (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

20. Nagykanizsa, Ady u. 12. szám alatti, 2000/A/16 hrsz-ú üzlethelyiség értékesítése (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

21. Javaslat a Nagykanizsa, Garay u. 5/B 3/9 számú önkormányzati bérlakás bérlő kijelölésére (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

22. Javaslat az Ipari Parkkal és Logisztikai Szolgáltató Központtal kapcsolatos lépésekre (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

23. Fellebbezések (írásban)

 

Litter Nándor: Akkor az SZMSZ-től eltérő javaslatomnak megfelelően, sorrendben megkezdenénk a különböző szolgáltatásoknak az áraira vonatkozó javaslatok tárgyalását.

Kelemen Z. Pál: Polgármester Úr! Nem tetszett feltenni, hogy kinek van interpellációs vagy kérdéses javaslata. A napirend előtt ezt be kell jelenteni.

Litter Nándor: Akkor megkérdezem, hogy kinek van interpellációra vonatkozó napirend előtti felszólalása.

Tóth László: Egy kérdést szeretnék feltenni az Eötvös tér északi oldalán csúfoskodó két bádog üzlettel kapcsolatban.

Papp Nándor: A két levelemet beolvasnám, bejelentem.

Polai József: A Fasori dűlő ügyében szeretnék szót kérni.

Dr. Horváth György: Kérdést szeretnék feltenni Dr. Cseke Ferenc hagyatéka ügyében.

Bicsák Miklós: Napirend előtt szeretnék köszönetet mondani egy nagy múltú cégnek, aki Nagykanizsa városában játszóterek és egyéb felújításában komoly költségekkel, társadalmi munkában végzett munkákat, sőt városon kívül a településeken is nagyon nagy összegben, értékben végez társadalmi munkát.

Dr. Csákai Iván: Az SZMSZ-t azért illene betartani, hiszen minden egyes napirend csak a polgármesteri tájékoztatók, interpellációk, gazdasági kérdések után jöhetnek. Tehát a polgármesteri tájékoztató, interpelláció után lehet a többit tárgyalni, ha ettől eltér a közgyűlés, akkor kérem a polgármester urat, szavaztassa meg a közgyűlést, hogy ehhez hozzájárul-e.

Litter Nándor: Én úgy érzem, hogy megszavaztuk ezt, de megismételhetjük külön is. Én ezt kétszer hangsúlyoztam, amikor az egész napirendről szavaztunk, de megtesszük újra.

Megkérdezem ki ért azzal egyet, hogy a vendégeinkkel összefüggő napirendeket mindent megelőzően tárgyaljuk. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 21 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Bicsák Miklós: Én úgy érzem és úgy illik, amikor egy városban egy olyan cég, aki már több évtizede itt dolgozik és Nagykanizsának a legfőbb munkaerejét adja, nevén szólítva a GE Elektrik Nagykanizsai gyára, nem marad ki azokból a városban olyan feladatokból, amely a játszóterek vagy az egyebek felújítása társadalmi munkában történik. Azért is ragadtam meg a szót, mert a választókerületemben a

Nagykanizsai GE környéke az Űrhajó, Hársfa utca lakói is külön meg szeretnék köszönni ami az Űrhajós játszótéren egy hónappal ezelőtt csúszda, hinta, egyéb játszó létesítményeket helyeztek ki a GE Elektrik Humán Erőforrás gyár dolgozói. Külön szeretném Bujtorné Nagy Gyöngyi vezetésével nem csak a városunkban, hanem meg kívánom említeni az olyan betegek, szociálisan rászorult gyermekek, mint Újnéppuszta, vagy Rigyác, ahol a GE Elektrik gyára nagyon nagy értékben társadalmi munkában áldoz. Külön köszönném a gyár vezetésének és erről a jó szokásáról nem mondjanak le. Továbbra is kérjük és várjuk segítségüket, hogy Kanizsa városban a játszótereken ezt a nemes gesztust folytassák.

Litter Nándor: Valamennyiünk nevében szeretném megköszönni Bicsák Miklósnak, hogy erre felhívta a figyelmünket és az önkormányzat nevében hivatalosan is kifejezzük köszönetünket a gyárnak.

1. Folyékony hulladék közszolgáltatás 2003. évi díjának megállapítása (írásban)

 

Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

 

Budai István: Röviden szeretném elmondani, hogy én áttanulmányoztam ezt a költségelemzést, én azt gondolom, nem akarom vitatni a díjat, hiszen az elfogadható, azonban a számviteli törvény szerinti költségelemek alapján kell a költségelemzést elvégezni. Én úgy gondolom, hogy ez az árkalkuláció tartalmaz egy csomó olyan költségtényezőt, amely már a mai világban nem használatos. Ilyen fogalmak, hogy szűkített önköltség, teljes önköltség és egyebek. Nem is ez a probléma, hanem a 2.819.000 Ft általános költséghez egy óriási általános jellegű költség tapad, amiről én úgy gondolom, hogy hát torzítja ezt az árkalkulációt. Ennek ellenére én javaslom a díjat elfogadni, mert hiszen nagyjából beilleszkedik abba a díjtételbe, amit e témában alkalmazni kívánunk.

Cserti Tibor: Ismert, hogy az előterjesztő két változatot terjesztett elénk. A bizottságok megtárgyalták a változatokat. Én úgy gondolom a Gazdasági Bizottság elnökének a jogköre, hogy majd indokolj, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság melyik változatot támogatja. Én szeretném egy dologra külön felhívni a figyelmet, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság hozott ehhez az előterjesztéshez kapcsolódóan rendeleti díj megállapításon túlmenően egy további javaslatot. Ösztönözni és támogatni szeretné mindenféleképpen, hogy az eddig be nem kapcsolt, de csatornával közművesített területekkel a bekapcsolás lehetőségét ha kell kényszerítő eszközök bevetésével is, soron kívül pótolja, ezzel kapcsolatosan felkérte polgármester urat, ill. a Polgármesteri Hivatalt az érintett szervezeti egységekkel, hogy tegyen hatékony intézkedéseket és az I. negyedév végéig erről számoljon be.

Zakó László: Csak szeretném az előttem felszólaló figyelmét felhívni, hogy még a 3. napirendi pontnál tartunk és amiről Ők szóltak az a 4.

Litter Nándor: Árakról beszélünk, a 4. napirendi pontról.

Zakó László: Polgármester úr a 3. napirendi pont is ezzel kapcsolatos. Azt önállóan még nem tárgyaltuk le, ott is döntéshozatalra van szükség.

Litter Nándor: Ezt követően fogjuk tárgyalni.

Csordásné Láng Éva: Én is az előttem lévőhöz szeretnék hozzászólni. Én nem ismerem ugyan a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság döntését, de a 10-es napirendi ponttal együtt én azt hiszem, hogy ez a 4-es egyáltalán nem ösztönzi a csatornahálózattal egyébként rendelkező településrészeken élők csatornakötésre való kényszerítését, mert ez a 150 Ft m³-kénti folyékony hulladék árkülönbözet nem erősíti Őket a bekötésre.

Papp Péter: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta ezt a napirendet és azt az egyhangú véleményt alakította ki, hogy a díjat a 2002. évihez hasonlóan áreltérítve kell alkalmazni, de az volt a bizottságban az egyhangú vélemény, hogy valahogy ez az áreltérítés nem fedezi, vagy nem ösztönzi kellően arra csatornával rendelkező utcában lakókat a rákötésre, mivel ez az összeg különbség olyan kicsi, ezért a határozati javaslatot javasoljuk azzal kiegészíteni, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság felkéri a Közterület Felügyeletet és a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Rt-t, hogy célellenőrzés keretében mérje fel melyek azok a közcsatornával ellátott területek, lakások, ingatlanok, ahonnan a folyékony hulladék elszállítása nem a jogszabályban foglaltak szerint történik. És a felmérés, célellenőrzést követően a jegyző készítsen egy javaslatot arra, hogy milyen áreltérítésre, vagy milyen szankcionálással lehet a közcsatornával ellátott területen lakó, de közcsatornára rá nem kötött lakókat kényszeríteni arra, vagy ösztönözi arra, hogy kössenek rá, hogy a környezetet lehetőleg minél kevésbé szennyezzék.

György Pál: Azt hiszem, hogy néhány képviselőtársam félreérti ezt az áreltérítés dolgot, mert itt nem arról van szó, hogy ott fizetnek kevesebbet a csatornába be nem kötött személyek az elszállításért ahol ki van építve a csatorna, hanem ezek ott fizetnek kevesebbet, ahol egyáltalán nincsen csatorna. Tehát ha akarnának, akkor sem tudnának rákötni. Itt elhangzott olyan felszólalás, ahol ezen áreltérítés növelésével szorgalmazná valamelyik képviselőtársunk azt, hogy érdemes legyen rákötnie ott is a csatornára valakinek, ahol már megvan a csatorna. Tehát nem erről van szó.

Dr. Fodor Csaba: Ahhoz kapcsolódik, amit a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke elmondott. Én azt nem tartanám szerencsés megoldásnak, ilyen célellenőrzéseket, mert a célellenőrzések elég sokba kerülnek. Tekintettel arra, hogy mondjuk a Vízmű Rt. ezeket csak kamerás technológiával tudja megoldani. Az meg nem egy-két fillér. Én azt tartanám célszerűnek, ha ez adminisztratív úton lekezelhető lenne. Márpedig azt gondolom, hogy erre van esély. A folyékony hulladék szállítására reményeim szerint mondjuk a pályázatot elnyerő olyan számlatömböt használ, amelyet egyébként eddig is megkövetelt az önkormányzat, ha jól emlékszem, amelyben a kiállított számla egy példányát azt köteles benyújtani az önkormányzathoz. Mondjuk ahhoz a személyhez, aki a supervisori tevékenységet ellátja. A Vízmű Rt-től pedig lehet kérni olyan listát utcákra lebontva – a számítógépes rendszer erre alkalmas – ahol kimutatják, hogy kik azok, melyek azok a lakások, családi házak, amelyek fizetnek csatornadíjat, ha fizetnek, akkor nyilvánvaló be vannak kötve és a kettő összevetéséből meg lehet tudni, hogy mondjuk egy adott utcából, ahol egyébként működik szennyvízcsatorna rendszer, ott melyek azok a házszámok, akik sem az elszállításról nem gondoskodnak, sem a szennyvizüket nem a központi csatornarendszerbe vezetik. Több okból is fontos ez, nem csak azért, hogy beszedjük a díjat, hanem azt gondolom fontosabb az az ok, hogy a környezetszennyező szennyvízről valaki megfelelő módon gondoskodjon, annak elszállításáról és, hogy ne a környezetet szennyezze. Ezt lenne célszerű megoldani és ezt követően aztán lehet majd azon gondolkodni, hogy az eltéréseket miként fogjuk tudni orvosolni, vagy ill. ezeket a problémákat orvosolni.

Papp Péter: Válaszolni szeretnék a Dr. Fodor Csaba képviselőtársam által felvetettre. Mi nem úgy gondoltuk, hogy a GVB. ülésén sem, hogy akár a Közterület Felügyelet, vagy bárki kimegy oda és akár videóval, vagy bárhogy figyeli. Mi is arra gondoltunk, hogy ez az ellenőrzés egy úgy lefolytatott ellenőrzés, hogy a Vízmű tudja azt, hogy melyik utcában van csatornahálózat. A Vízmű megtudja adni azt, hogy ott ki az aki csatorna használati díjat fizet. Akik csatornázott területen laknak és nem fizetnek díjat, ez egy listát képez, egy másik listát képez az, amit a folyékony hulladék elszállításáért fizetnek, tehát aki szolgáltatóval most kötünk majd szerződést, akik ott úgy vitetik el. A két lista különbözete adja azt a névsort, akik csatornával ellátott területen laknak, de se csatornadíjat nem fizetnek, se pedig a szolgáltató szolgáltatását nem veszik igénybe. Ők azok, akik valahogy maguk oldják meg. Mondjuk egy olyan derítővel, ami valójában elszivárog. Mi is egy ilyen adminisztratív eszközökkel, tehát nem egy helyszínen lefolytatott vizsgálatra gondoltunk.

Litter Nándor: Én úgy gondolom, hogy most már minden információ rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy a döntést meg tudjuk hozni. Nem tudom, hogy új információja van-e valakinek, aki itt szólásra jelentkeztek.

Zakó László: Most olyan napirendi ponton hozunk egy döntést, vagy abban a témában hozunk döntést egy vállalkozónak a vállalkozói díjáról, amely vállalkozóról még nem is döntöttünk a 3. napirendi pontban. Másodjára ismétlem magamat, hogy a 3. napirendi pontot szavazzuk meg előbb.

Litter Nándor: Köszönöm a javaslatot, de most már nem fordítom meg.

Röst János: Szeretnék segíteni ebben a vitában. Ez egy ármegállapításról szóló jelleg, ebben döntést most tudunk hozni. A Vízműnél egyébként rendelkezésre állnak azok az adatok, amelyek a vízdíj használatot jelzik, ugyanis ahol csak vízdíjat számláz ki a Vízmű, azt jelenti, hogy ott csatornadíjat nem vesznek igénybe. Gyakorlatilag nem fizet csatornadíjat. Ebből a listából egyszerűbben kihozhatók azok a településrészek, amelyek nincsenek rákötve a csatornarendszerre. A másik oldalon valóban lehet egy számlaellenőrzési lehetőséget kérni, de csak kérni, nem pedig beépítve a határozatba. Ahogy elhangzott, az pedig egy kérés lehet az üzemeltető felé, ill. az elszállító felé, hogy ezeket a listákat egyeztessék.

Litter Nándor: Úgy gondolom, hogy három oldalról is megerősítettük azt, amit már valamennyien tudunk. Én kérem a képviselőtestületet, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleményével kiegészülve fogadjuk el a B. változat szerinti díjmeghatározást azzal a kiegészítésekkel, hogy azokat az ellenőrzéseket és olyan módon, ahogyan most már itt hárman is elmondtuk. Tehát a rendelkezésre álló számlák és egyéb dokumentumok alapján végezzük el annak érdekében, hogy minél nagyobb számban, ahol lehetséges ez, szabályozott módon és szabályozott keretek között történjen meg a szennyvíznek a kezelése. Megkérdezem, hogy ki ért ezzel egyet?

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

66/2002.(XII.12.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 66/2002.(XII.12.) számú rendelete a települési folyékony hulladék szállítási díjáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

 

2. Folyékony hulladék közszolgáltatási pályázat elbírálása (írásban)

 

Litter Nándor: Kinek van kérdése, véleménye az üggyel kapcsolatosan? Úgy látom, hogy nincs. Kérem szavazzunk. Ki ért egyet a határozati javaslatban szereplő pontokkal, kérem szavazzon.

A közgyűlés 28 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

1. a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási feladatok ellátására alkalmas közszolgáltató kiválasztására kiírt pályázatot eredményesnek nyilvánítja, és a pályázat nyerteseként Polainé Marek Valéria egyéni vállalkozót hirdeti ki.

 

2. felkéri a polgármestert, hogy a nyertes pályázóval a közszolgáltatási szerződést 2003. január 1. – 2005. december 31-ig terjedő időszakra kösse meg.

 

Határidő: 2002. december 31.

Felelős : Litter Nándor polgármester

3. felhatalmazza a polgármestert, hogy a jelenleg érvényben lévő megállapodást a Talajerőgazdálkodási Kft-vel, közös megegyezéssel 2002. december 31. nappal szüntesse meg.

 

Litter Nándor: Döntenünk kell a rendeleti javaslatról is, mely úgy szól, hogy “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közszolgáltatás elvégzésére jogosult változása miatt Polainé Marek Valéria vállalkozó megjelölése céljából a 61/2001.(XII.19.) számú rendeletét módosítja”. Szavazzunk, hogy ki ért ezzel egyet.

A közgyűlés 28 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

1. Helyi tömegközlekedés 2003. évi díjának megállapítása (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

 

Papp Péter: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta a Zala Volán javaslatait és az 5.6%-os emelést támogatta.

Cserti Tibor: Tudomásom szerint volt a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak még egy kiegészítő határozati javaslata, pontosabban egy szűkítése, mert az előttünk fekvő határozati javaslat azt mondja ki, hogy x összegű kompenzációra nyújt fedezetet külön megállapodás szerinti ütemezéssel. Ebből az ütemezésből az előterjesztés szerinti határnapokat a bizottság elhagyásra javasolta, egyúttal természetesen nagyobb mozgásteret a polgármester úr részére a tárgyalásokhoz. Így korrekt az előterjesztési javaslat.

Litter Nándor: Szavaznunk kell először a rendeleti javaslatról. A díjak 5.6%-kal fognak emelkedni, kérem ki ért ezzel egyet, szavazzunk.

 

A közgyűlés 28 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

68/2002.(XII.12.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 68/2002.(XII.12.) számú rendelete a helyi tömegközlekedés díjának és utazási feltételeinek megállapításáról szóló többször módosított 32/1998.(XII.15.) számú rendelet módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

Litter Nándor: Van egy határozati javaslatunk, amit valamennyien ismerünk, hogy egy hosszabb távú szerződésnek megfelelően a Zala Volán veszteségeihez hozzájárul a város a költségvetéséből, erről kell szavaznunk és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság módosításával együtt kell ezt értelmezni. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

305/2002.(XII.11.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi tömegközlekedés 2003. évi veszteség finanszírozásához szükséges – a Zala Volán Rt-vel kötött üzemeltetési szerződés 3.3. pontjában meghatározott – 38.367 eFt kompenzációra a fedezetet külön megállapodás szerinti ütemezéssel (2003. március 15. és november 15. határnappal) biztosítja.

Határidő: a megállapodás megkötésére: 2002. december 31.

Felelős : Litter Nándor polgármester

(Operatív felelős: Erdős Péter mb. jegyzői kabinetvezető)

 

Litter Nándor: Megköszönjük a Zala Volán képviselőinek a jelenlétet és a munkánkhoz a korábbi időszakban nyújtott támogatásukat.

 

2. Kéményseprő-ipari közszolgáltatás 2003. évi díjának megállapítása (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

 

Polai József: Szeretnék annyiban hozzászólni ehhez a napirendi ponthoz, hogy véleményem szerint az infláció és a minimálbér jelenlegi mértéke 5 %-os díjemelésnél többet nem kíván. Én ezért 5 %-os szeretnénk javasolni.

Papp Péter: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a kéményseprő közszolgáltatás 2003. évi díjának megállapítását megtárgyalta. Az előterjesztett határozati javaslatot a 10%-os emelésről nem fogadta el 1 igen, 5 nem és 0 tartózkodással, viszont a bizottság 5 igen, 1 nem és 0 tartózkodás szavazattal a 8%-os díjemelést támogatja.

Budai István: Én csak azt szeretném elmondani, hogy a közszolgáltatásról szóló árrendelet a 242-es rendelet nem ismert inflációkövető árképzést, hanem az önköltség típusú árakat ismeri el. Én úgy gondolom, hogy ha az árkalkulációját a kényseprő cégnek nem kifogásoljuk meg, akkor megítélésem szerint a 10%-ról csak akkor szállhatunk le valamennyire, hogy ha azt a kéményseprő társaság elfogadja. Ugyanis van a 242-es törvénynek egy olyan szabályozása, ami szerint ennél alacsonyabb árat csak akkor lehet megállapítani, hogy ha azzal egyetért, mert különben az önkormányzatnak a differenciát meg kell téríteni. Szeretném itt tudomására hozni a közgyűlésnek, vagy megkérdezni a jelenlévőket a Füstfaragó Kft. ügyvezetését, hogy erről a 2%-ról, ami 360.000 Ft-ot jelent az én számításaim szerint, ilyen vonatkozásban le tud-e mondani, mert akkor fogadjuk el a 8%-ot.

Litter Nándor: Én úgy tudom, hogy előzetes egyeztetés történt ebben a dologban és a cég képviselőjével megállapodtunk a 8%-ról. Kérem, hogy ezt szíveskedjenek megerősíteni.

Szalai Zoltán: Valóban úgy van, ahogy a polgármester úr mondja. A 8%-ról tulajdonképpen megvan a megállapodás, de a Polai képviselő úrnak szeretnék válaszolni az 5 %-os felvetésére. Azt tudom én is mondani, amit a Budai úr már elmondott, hogy a 2000. évi 43. tv. tulajdonképpen megváltoztatta a kéményseprő-ipari árképzést, mégpedig önköltség alapú árképzést írt elő, azért került Önök elé ez az anyag, amit látnak. A jövőben is ilyen módon kell majd az árakat megállapítani.

Litter Nándor: Én a magam részéről a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság által javasolt megoldással értek egyet, hiszen ebben van megállapodás a szakcéggel és az önkormányzatunk nem vállalhat fel többletterheket a díjjal kapcsolatosan.

Ettől függetlenül én megszavaztatom Polai úrnak a javaslatát, hogy ki ért azzal egyet, hogy felvállalva azt a terhet, ami az 5% és a 8% között van, az 5%-kal emelkedjenek a díjak. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 8 szavazattal, 16 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Litter Nándor: Kérem, szavazzunk arról, hogy a rendeleti javaslatban szereplő módon emelkedjenek a kéményseprői díjak, tehát 8 %-kal emelkedjenek. Kérem, szavazzunk, ki ért ezzel egyet?

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

 

 

 

 

69/2002.(XII.12.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 69/2002.(XII.12.) számú rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló többször módosított 13/1996.(III.26.) számú rendelet módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

 

Települési szilárd hulladék közszolgáltatás 2003. évi díjának megállapítása (írásban)

Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

 

Papp Péter: A települési szilárd hulladék 2003. évi díjának megállapításáról a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság 5 igennel és 1 tartózkodással azt a határozatot hozta, hogy a képviselőtestületnek javasolja, hogy megalkossa ezt a rendeletét, mely az alapdíjemelés nélküli átlag 11%-os díjemelést tartalmaz. Azért az előterjesztésben 13-al szemben 11-et javasoltunk és fogadtunk el, mert időközben a könyvvizsgálói javaslat is ezt tartalmazza.

Budai István: Tekintettel arra, hogy a korábbi közgyűlésben is a hulladékügy, a szemétügy az mindig a Budai ügye volt, ezért kértem volna szót. Az előterjesztés harmadik bekezdésében egy olyan mondat hangzik el, hogy ez a változat a szolgáltatásarányosabb teherelosztást valósít meg, továbbá csökkenti az alapdíj súlyát a közszolgáltatási díjban, melynek alkalmazásával kapcsolatban már korábban is sok vita volt. Én ehhez annyit szeretnék elmondani, hogy nem azzal volt nekünk problémánk a lakosságnak elsősorban, hogy az alapdíj 20 Ft-tal több, vagy kevesebb, hanem azzal volt problémánk, hogy egyáltalán van-e, vagy létezik az alapdíj. Megítélésem szerint a keleti városrész, de a többlakásos tömbházak esetében az alapdíj egy óriási igazságtalanságot tartalmazott, ugyanis nem ürítési helyenkénti alapdíjat számolt a közszolgáltató, hanem háztartásonként. Nekem az a véleményem, hogy ez egy óriási előnytelen, ill. indokolatlan gazdasági előnyhöz juttatta a szolgáltatót abból a meggondolásból, hogy megáll egy ürítési helyen és az egy 56 lakásos társasháznak a konténere, akkor 56-szor 252 Ft + ÁFA-t számolt eddig. De ugyanúgy, ha megáll egy családi ház előtt a gépkocsi, akkor csak egyszer 252 Ft-ot számol, ezért ez a többlakásos társasház esetében, amióta az alapdíj rendszer fennáll, azóta egyfolytában támadott kérdés volt. Lakógyűléseken én több helyen megjelentem és ezt igen is rendszeresen kifogásolták. Ezért én arra gondolok, hogy el kellene jutni egyszer odáig a közgyűlésnek, hogy amikor árat hagyunk jóvá, akkor ezt a kérdést egyszer és mindenkorra végérvényesen vegyük ki, tehát az alapdíjat vegyük ki az árképzésből és helyette az ürítési díj legyen a mérvadó. Mondom ezt annál is inkább mert a közszolgáltató vállalatnak a szerződésében az alapdíjat nem is kötöttük ki, hanem azt mondtuk, hogy az árat úgy kell megállapítani, hogy az ürítések gyakorisága és az ürítő edények űrtartalma alapján. Itt van nálam a tavaly április 30-án elfogadott szerződés, amiben ezt mi így rögzítettük. Éppen ezért nekem az a véleményem, ezt kellene betartanunk, hogy az árképzésnél a szerződésben rögzítetteket fogadjuk el. Van nekem egy olyan észrevételem, hogy ha megnézzük az előterjesztésnek azt a részét, amelyben arról van szó, hogy az alapdíjemelés és alapdíj nélküli díjat hogy kellene értelmezni az utolsó két táblára gondolok. Ha itt figyelmesen megnézzük, akkor ilyen tételeket találunk, hogy az alapdíjemelés nélküli emelés összege, az utolsó rovat az 17, 18 %-ok. Előttem nem tiszta, hogy ezekből a százalékokból átlagosan hogyan lett 13. Éppen ezért én egy számítást végeztem hosszadalmas munkával, kikalkuláltam azt, ha ezeket a díjakat alkalmazzuk – tehát azt, hogy 68-ról 80-ra emeljük, vagy hogy 81-ről 90 Ft-ra – akkor az én megítélésem szerint az átlagos áremelés mértéke a heti egyszeri ürítésnél figyelembe vett és az alapdíj emelés nélküli tételeknél 24 %-os, a heti kétszeri ürítésnél figyelembe vett – amit a szolgáltató 13-nak mond – az megítélésem szerint 26 %-os. A heti egyszeri ürítésnél, ha alapdíj emelés nélkül nézem, akkor 17 %-os, heti kétszeri alapdíj emelés nélküli tétel pedig 19 %-os áremelést tartalmaz. Nekem az a véleményem, hogy a lakó ezt fogja érzékelni a számlában, és nem azt, amit a táblázatok, az előterjesztés mutat. Én indítványozom, hogy ha az alapdíjat kiemeljük és ürítési díjként beintegráljuk az ürítésbe és azt mondjuk, hogy az ürítés helyenként egyszeri alapdíjat beépítek az árba, akkor nekem az a javaslatom, hogy az áremelést úgy hajtsuk végre, hogy töröljük a rendeletünkben az 5. §-t – amiben megszüntetjük az alapdíjat – és a 6. §-ba pedig a heti egyszeri ürítésnél ilyen árakat javaslok elfogadni, hogy az 50 literes 140 Ft – és így mondom tovább lefele – 154 Ft, 230 Ft, 245 Ft, 425 Ft, 1220 Ft és 1717 Ft. Itt látni azt, hogy a többszöri alapdíj felszámítás miatt itt a 770 literesnél jelentős csökkenés mutatkozik. Nekem az a véleményem, hogy azért az mégis csak túlzás, hogy a legtöbb konténer és kukaedény Nagykanizsán 110 literes, ezért egy háztartásban éves szinten 14.500 Ft-ot kell fizetni. Szerintem ez nagyon sok, mindig sokallottuk. A heti kétszeri gyűjtésnél pedig a következő díjakat javaslom, 92 Ft az 50 literes és így tovább 104, 163, 176, 318, 948, 1.340 Ft + ÁFA. Ez felel meg szerintem a közszolgáltató szerződésében rögzítetteknek, mert nem kötöttünk ki alapdíj felszámítást, tehát akkor tartsuk be a közszolgáltató szerződését. Kérem a közgyűlést, hogy ennek megfelelően szíveskedjen a döntését meghozni. Én úgy gondolom, hogy a könyvvizsgáló elfogadta a 11%-os díjmérték emelést, nem a 13-at. Úgy szól a szabály a 242/2000. árképzésről szóló szabály, meg a szerződése is a közszolgáltatónak így szól, hogy a könyvvizsgáló által elfogadott tételek alatt nem fogadhatunk el úgy, amit az előbb a kéményseprőéknél elmondtam, úgy díjat, hogy a különbséget ne vállalja át a közgyűlés. Viszont itt nincs erről szó, mert a könyvvizsgáló a 11%-ot javasolja, tehát mi a 11%-os díjat úgy fogadjuk el – amit az előbb felolvastam ez az – hogy az előző évi díjat meg az alapdíjat 11%-kal megemeljük és ez az idei szolgáltatási ár. Én nem értem, most sem értem, hogy jöttek ki ezek a 17 meg 27%-ban átlagosan a 13%-os áremelések.

György Pál: Igazából az a táblázat, amit ide az előterjesztés mellékletébe letettek elénk, nem vág össze azzal, amit a képviselőtársam az imént elmondott. Ugyanis itt nem lakásonként, vagy háztartásonként van meghatározva az alapdíj, ahogyan Ő mondta, hanem edény térfogatonként. Tehát ha egy hatvan valahány lakásos házhoz a táblázat alapján vett értelmezésem szerint.

Akkor tegyenek le elénk olyan anyagot, amelynek a melléklete a belső résszel összefügg, ill. összecseng. A belső rész és a melléklet nem mondjon egymásnak ellent. Ugyanis ebben a mellékletben szó sem esik arról, hogy itt háztartásonkénti alapdíj is meg van szabva, ebben a mellékletben csak arról esik szó, hogy 4.000 liter, 1.100 liter, 770 liter és ez visszamegy 50 literig. Amennyiben a 4.000 litert mondjuk visszaosztjuk a 60 háztartásra, ha azt feltételezzük, hogy 4.000 literes konténer van ott egy ilyen háznál, akkor egy olyan 70-80 liter/háztartásnyi térfogat jön ki és hogy ha ezt vesszük figyelembe, akkor majdnem mindegy, hogy háztartásokról beszélünk vagy 4.000 literről beszélünk 60 háztartásonként. Mint mondtam, hogy ha itt van háztartásonkénti alapdíj is valahol, akkor ez nem látszik ebben a táblázatban és akkor ez a táblázat, amit ide letettek elénk, nem alkalmas arra, hogy megítéljük azt, hogy az itt elővezetett alapdíj, ill. egyéb díj emelés az jogos a szállító részéről vagy sem.

Litter Nándor: Csak annyit szeretnék mondani, hogy a rendeletben szerepel ez a lakosság háztartásonként fizeti a 252 Ft-os Ft/hó alapdíjat.

Budai István: György úr ne haragudj, hogy közbeszóltam, hogy ne mond tovább, mert nincs igazad. Elnézést, csak azért szóltam közbe, hogy én fizetem ezt a díjat és úgy fizetem, hogy minden számlát látok. Egy 56 lakásos társasház úgy kap számlát, hogy 542 x 52 havonta. Ha ezt éves szinten megszorzod 12-vel akkor kijön az éves díj, ez így van. A keleti városrészben legalábbis így van, az én körzetemben is úgy van, hogy ez egy óriási igazságtalanság és felháborodást jelent a lakosság részéről és azt kifogásolják a lakók, hogy egy szerződés, mert ott egy lakóközösséggel szerződik a szolgáltató. Az az egy szerződés jelentsen egy ügyletet, nem pedig 56 ügyletet. Az az egyetlen egy szerződés, amit kötött a társasház lakóközösség, az jelentsen egy ügyletet és ha egyszer odamegy a konténer mellé és kiüríti, az csak egy alapdíjat jelentsen és nem 56-ot. Nekem ez a véleménye, hogy ez egy nagyon nagy igazságtalanság.

Litter Nándor: Javaslattal szeretnék élni, hogy vegyük le ezt a mai ülésnek a napirendjéről és pénteken tárgyaljuk újra, mert itt olyan vélemény eltérések vannak annak ellenére, hogy többszöri egyeztetést folytattunk ebben és más kérdésekben is, amit tisztáznunk kell. Megkérdezem ki ért egyet ezzel a javaslattal, hogy levesszük és pénteken újra tárgyaljuk.

 

A közgyűlés 25 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

3. Nagykanizsa, Keleti városrészben tervezett templom területbiztosítása (írásban)

 

Litter Nándor: Üdvözlöm vendégeinket Balás Béla püspökurat és munkatársait. Tisztelettel megkérdezem, hogy kívánnak-e kiegészítést tenni az ügyben?

Balás Béla: Köszönöm a lehetőséget, hogy itt részt vehetünk a munkájukban. 10 évvel ezelőtt alakult az új Kaposvári Egyházmegye, amelyhez tartozik Nagykanizsának római katolikus módra keresztelt hívő népe is. Így vagyok én illetékes a magam részéről ezen a területen. Felajánlással jövünk a város számára. Befektetnénk, beruháznánk itt egy új templomépületet és vele kapcsolatos szolgálati, közösségi lakást. Ezzel a város gyermek- és ifjúságvédelmét is szolgálnánk. Családsegítést, felnőtt-gondozást, nyugdíjasoknak a találkozóhelye és kultúrált szabadidő eltöltése is tervezett, ökomenikus céljai is vannak ennek. Tehát nem csak egyházi, kegyeleti szolgáltatások és liturgikus funkció szokott módra, hanem több közösségépítés is emberbaráti tevékenység is szeretne lenni. Határ közelbe és autópálya közelbe van Nagykanizsa, itt az átmenő forgalom miatt is ez elgondolkodtató új szempont lenne, hiszen köztudott ez a lengyel autóbusz baleset kapcsán, hogy itt megy a forgalom többnyire vagy Medjugorje irányába, vagy Róma, Olaszország irányába zarándokútvonal. A tervezett templomnak a címe, titulusa az irgalmasság lenne, mint egy új gondolat és kultusz a katolikus egyház életében. Krakkó mellett épült a világ első ilyen bazilikája és hatalmas központja, ami valószínűleg távolodva, egyesült Európában gondolkodva már Lurddal vetekedne jelentőségben és mindenképpen egy újabb, egy modernebb szempont a hitéletben és a társadalommal való kapcsolatunk. Az alapító, adományozó, aki minket erre bátorított és anyagilag segített, komoly nagy összeggel, tehát a várostól nem kérünk semmi pénzbeli támogatást egyenlőre.

Az adományozó ezt kérte, ajánlotta, hogy irgalmasságnak, az Isteni irgalmasságnak szenteljük ezt a szentélyt. Most azért mondtam, hogy egyenlőre, mert a mi fantáziánk és pénzügyi keretünk szerint ezt el tudjuk kezdeni, amennyiben a város azt a területet számunkra biztosítaná. De hát azért valószínűleg saját erőnk kevés lenne a befejezéshez. Majd menet közben megpróbálunk mi égen, földön mindent megmozgatni, külföldi, belföldi segítséget is. Ez előbb-utóbb, nyilván még a mi életünkben elkészülne. Ez a mi felajánlásunk és egyúttal kérésünk, hogy szíveskedjenek ebben segíteni nekünk, az egész város érdekében áll ez az ügy.

Papp Nándor: A Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság megvizsgálta november 20-án a kérést. Elviekben egyetértettünk azzal, hogy a keleti városrészben templom és egyházi kulturális központ létesüljön, ehhez tárgyalásokat kell folytatni az egyház képviselőjével. A helyszínt tervezési program ismeretével lehet meghatározni. A fentiek ismeretében a bizottság a téma újratárgyalását tartotta szükségesnek és az előkészítetlenségből adódóan egyik helyszín sem kapta meg a támogatást. A Városkapu – Kazanlak krt. által határolt tömbbelső 0 igen, 2 tartózkodás és 6 nem szavazattal nem ment át. A kettes helyszín a Thury téri kispiactól északra lévő terület pedig 4 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy pillanatra bárki is elzárkózott volna ez elől a téma elől, de mindenképpen fontos lenne megvizsgálni és azt hiszem, hogy a Városkapu – Kazanlak krt. által határolt tömbbelső azért váltott ki ilyen ellenérzést első olvasatban, mert ott kb. 1.000 ember, aki közvetlen közelben érintett ebben a témában. Azt gondoltuk, hogy itt bizony a lakossággal elég nehéz lenne megegyezni.

Cseresnyés Péter: Én nagyon röviden a közgyűlésnek és a városnak a támogatását kérem ehhez az ügyhöz többek között, mert a keleti városrészben 20-25.000 ember él úgy, hogy a városban több mint egy km-t sétálva, vagy buszozva kell lejönnie abban az esetben, ha hitéletet akar élni. Én úgy gondolom, hogy abban mindenképpen döntenünk kellene, hogy elvi álláspontot alakítsunk ki és egy elvi igenlő választ adjuk erre a kérelemre és utána ami a szakmát jelenti, hogy utána mi következik, azt minél gyorsabban el kell rendezni a városnak és a közgyűlésnek is.

Halász Gyula: Ennek megfelelően javasolnám akkor a határozati javaslatból az 1. pontból kivenni az “Ezek helyszínéül a közgyűlés az 1. számú melléklet szerinti – a Kazanlak körút és a Városkapu körút közötti területet. A többi rész az maradhatna benne és úgy, ahogy a Papp Nándor bizottsági elnök úr mondta, új helyszíneket kell megvizsgálni és újra bizottság elé kell hozni ezt a témát.

Cseresnyés Péter: Azt kérem, hogy ne vegyünk ki semmilyen helyszínt, tehát azért kértem az elvi álláspont kialakítását, és annak elfogadását, hogy további tárgyalásokkal menjünk előbbre, válasszuk ki, hogy melyik lesz az a helyszín. Most én úgy gondolom, ma ne döntsük azt el, hogy hol ne legyen, azt sem, hogy hol legyen.

Litter Nándor: Ha meghallgatták volna amit én javasolni akartam, akkor mindenkinek a véleményével ez találkozott volna. Tehát én azt szeretném hangsúlyozni, azt mondjuk ki, igenis mi nagyon örülünk és boldogok vagyunk, hogy a Katolikus Egyház Nagykanizsán templomot akar építeni. Ez a mi számunkra rendkívül fontos és amit a püspök úr elmondott, azok az értékek nagy jó ha itt erősödnek és felépül ez a templom. Tehát ez legyen az első mondat amit rögzítünk ebben a határozati javaslatban. A másik pedig, hogy Nagykanizsa Város Önkormányzata térítésmentesen biztosítja a felépítendő templomhoz a területet. Ez a legfontosabb, úgy gondolom, amit el kell döntenünk, ill. amiben szavaznunk kell és egyet kell értenünk. A továbbiakban mivel, hogy egyrészt még nem is ismerjük pontosan, hogy a templom mekkora lesz, milyen földterületet igényel, úgy gondolom, hogy egyet kell azzal is értenünk, hogy egy későbbi időpontban határozzuk meg azt a területet, ahol a felépítés meg fog történni, amikor már a tervek a birtokunkban lesznek. Megkérdezem püspök urat, hogy így elfogadható-e Önök számára ez a javaslat.

Balás Béla úr megbízásából: Püspök úr megbízott azzal, hogy ezekre a dolgokra próbáljak választ adni. Mindenképpen felhívnám a figyelmet, hogy praktikussági szempontból nagyon fontos, hogy ez a templom olyan helyen helyezkedjen el, ahova a lakosság el tud jutni könnyedén, központi helye legyen, mert ha valami periférikus helyre kerül, vagy esetleg egy olyan területre, amely terület nehezen megközelíthető, éppen talán az idősebbek számára, de kieső hely, akkor ez nehéz feladat elé állítja az Egyházat. Az elvet magát, ami itt elhangzott, természetesen elfogadjuk, hiszen én most, ha más helyet jelölnének meg, azt én nem tudom így magamban elképzelni, azt meg kell nézni, további egyeztetést és tárgyalást kíván. Nem tudom, hogy megfelelő-e a válaszom.

Zakó László: Magam részéről Fliszár atyával már előzetesen folytattam erről megbeszélést és végül is az Ő álláspontját is közvetítem akkor, amikor azt mondom, hogy itt a templom tervezésével és tervezési megbízásával kapcsolatban időt nyerünk, ha a tervező már azt is tudja, hogy hova készül ezt a templomot megálmodni. Úgy hogy a magam részéről javaslom, hogy a határozati javaslat eredeti szövege szerint fogadjuk el a kijelölt területet illetően. Túl sok erre alkalmas területet nem fogunk találni, nem hogy túl sok, talán egyet sem fogunk találni akár menyit ülésezünk a templom számára. A város részéről is elfogadható, az Egyház részéről meg egyenesen kívánatos, úgy hogy véleményem szerint ezt szavazzuk meg és erről szavazzunk.

Cserti Tibor: Én magam is támogatom az előterjesztést természetesen. Én azt hiszem, hogy konszenzus is körvonalazódik. Számomra megmondom őszintén, fura dolog lenne egyébként, hogy ha Bicsák képviselő úr az előbb megdicséri a GE-t, aki a keleti városrésznek, hogy a 2. számú javaslatán alakított ki az elmúlt időszakban nagy társadalmi munkával területet. A magam részéről egyúttal azt is mondtam, hogy az 1. számút el tudom fogadni, de a tárgyalásokhoz, és mindazoknak az elveknek az érvényesítése, amit kért a Tisztelt Egyház is, a polgármester úr által előterjesztett javaslat nem kizáró tényező. Előttünk szerepel két határozati pont.

Én kérem polgármester urat, ezt szavaztassa meg, mert ebben úgy érzem konszenzus körvonalazódik és ne féljetek attól, hogy a pontos hely nem kerül megnevezésre az 1. számú határozati javaslatban úgy, ahogy felvetette a polgármester úr, de tegyük hozzá és határozott időpont megjelöléssel a 2. számú határozati javaslatnál, hogy úgy kezdődik, hogy a közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy az építési terület kialakítása tárgyában folytasson további egyeztetést az Egyház képviselőivel. Ide pedig be kellene szúrni azt, hogy a közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy az építési terület helyének kiválasztásában és a terület kialakításában folytasson tárgyalásokat és ennek maradhatna március 31. a határnapja. Ezzel a kitétellel, hogy szerepeljen a határozati javaslatban a helyének a kiválasztása. Máris szavazhatunk a két határozati javaslatról.

Papp Péter: Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy itt nem arról folyik a vita, hogy legyen-e templom, vagy ne legyen. Itt egyetlen egy dolog, azon képviselőtársaimmal akikkel beszélgettem, egyetlen egy dolog, kérdéskör ami kicsit aggályosan fogalmazódott meg bennünk, az, hogy az az anyag, amit mi kaptunk, az egy 1.000 férőhelyes templomot, egy 12-15 fős étkezőhelységet, egy közösségi helységet osztható teremmel, kiszolgáló helységekkel fogalmaz meg. Egy ilyen létesülne Nagykanizsán, én azt mondom úgy, ahogy a napirend felvezetésében polgármester úr mondta, ez mindnyájunk javát, de leginkább a fiatalokét, a majdan felnövekvő nemzedéket szolgálná. Itt egyedül az, ami megfogalmazódott bennünk, hogy ez az épületegyüttes, ami ha egy templomról van szó, én úgy érzem, hogy ennek valami perspektívájának is kell, hogy legyen – építészeti látvány perspektívára gondolok – ezt nagyon nehéz lenne. Ha mindent fel akarunk ott építeni egy helyen, nem tudom most így a terveket nem ismerve, hogy ott jól mutatna-e, jól mutatna-e, jól látna-e, jól könnyen elhelyezhető lenne-e. Ezért javaslom én is azt, hogy most a helyről ne döntsünk. Keressük meg ezeknek a funkcióknak, amivel mind egyetértek én magam is, és én is azt támogatom, hogy térítésmentesen ehhez biztosítson Nagykanizsa Önkormányzata területet magának az épület súlyának, mert ennek azért súlya is kell, hogy legyen, a hatásának megfelelő helyet találjuk ki, az épület funkció ismeretének és méreteinek megfelelően.

Balás Béla: Ez már a mi feladatunk, vagy gondunk, meg az építészmérnök ízlése volna, ami természetesen nem lesz abszolút egyeduralmi, önkényes döntés, mert azt jó pár bizottságon, Önökön keresztül is megy. Tehát kismillió alkalom lesz azt leszavazni és módosítani. Itt az elvet kellene eldönteni és a helyszínt, mert ez a kettő szerintem összefügg. Többször kinn voltunk, több oldalról körbejártuk. Egy kicsike részét fogja elvenni a jelenlegi szabad területnek. Úgy, hogy ne zavarja a lakosságot, ezt is átgondoltuk alaposan, helybeli kanizsai, a Polgármesteri Hivatal szakembereivel együtt jártuk be a terepet és közös döntés volt és nyilván minden további lépés közös lesz. Mellesleg kértük, hogy ajánljanak nekünk helybeli, Önök által is jónak tartott szakembereket, Ők terveznék és helybeli munkalehetőséget adna az építkezés. Még ilyen szempontból is érvényes volna. Mellesleg lapos tetejű, sima falú dobozházak, panelházak szürke tengerébe ez egy ékszerdoboz lenne, messze 100 km-es környezetbe egy építészeti látványosság is.

Zakó László: Azt szeretném megkérdezni egy költői kérdéssel, hogy tud-e valaki a keleti városrészben olyanösszefüggő területet, ami még alkalmas lene templom építésére. Szerintem ilyen nincsen. Ez a terület azon kívül, hogy kutyagumival erősen terhelt, semmilyen más értéket nem képvisel. Mondjuk ki őszintén amitől itt félnek néhányan, vagy az ott élők, az nem más, mint az esetleges harangszó, de ennél nagyobb problémát én nem tudok megítélni ebből a székből. Úgy gondolom ez a "veszély” ha már valaki ennek tekinti, ez mindenhol fennáll, akárhol is tervezzük ezt az épületet. Nem tudom, hogy miről vitatkozunk. Keleti városrészről van szó, mert a város különböző városrészeiben templom található és más összefüggő terület pedig ebben a városrészben nincsen.

Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, hogy a rendezési terv elfogadásra került jó pár évvel ezelőtt. A rendezési tervi elfogadásoknak akkor és most is megvannak azok a kötelező útjai és szabályai amikor a lakosságot meg kell kérdezni, ki kell függeszteni, meg még meg nem tudom mondani micsoda. Tehát nem új keletű ötlet ez. Én azt hiszem, hogy nyugodtan dönthetnénk az eredeti szöveg szerint tiszta lelkiismerettel, megtehetnénk és tegyük is meg, arra kérek mindenkit. Valóban én is azt gondolom, hogy akkor lehet egy ekkora építkezést elkezdeni tervezni is, amikor legalább a helyszín ismert. Azt gondolom – nem vagyok építészmérnök, de van köztünk építészmérnök – hogy egy ekkora építkezési beruházásnak a tervezésének az elkezdésénél nem árt talajmechanikai, egyéb vizsgálatokat végezni és ezeknek a tapasztalatoknak, az ott szerzett adatok birtokában lehet felelősen nekiállni tervezni. Ha nem tudjuk megmondani, hogy melyik ez a terület, akkor ezeket az adatokat lehetetlen beszerezni. Azt gondolom, hogy ha most nem hozzuk meg ezt a döntést, akkor akármilyen másik döntést hozunk, az mindenre alkalmas lesz, de leginkább az időhúzásra. Nem fogunk közelebb jutni a templom építéshez. A város eldöntötte több mint 5 éve, hogy oda erre a területre ezt szán, de azt gondolom, hogy kockázatos lenne ezt most nem így tenni. De megkérdezném a főépítész urat, tud-e olyan területet most mondani, ami a város tulajdonában áll, oda fel lehetne építeni ekkora, vagy nem ekkora, de egy templomot, lehetővé teszi a rendezési terv. Ha nincs ilyen, akkor kb. mennyi idő mire a terület kiválasztását követően építés eljárásjogi szempontból alkalmassá lehet tenni azt az adott másik területet ahhoz, hogy egyáltalán az engedélyezési eljárás megindulhasson.

Karmazin József: Dr. Fodor Csaba képviselő úrnak valóban igaza van abban, hogy a képviselőtestület a rendezési terv jóváhagyásakor már döntött arról, hogy ennek a funkciónak hol biztosít területet. Úgy is fel lehetne fogni, hogy a kérés itt nem a rendezési tervi építészeti kérdéseket érinti, hanem a terület tulajdonosához fordult az Egyház. Ugyanis ha ez egy magánterület lenne, akkor mindenféle különösebb képviselőtestületi hozzájárulás nélkül ezen a helyen építési engedélyt kaphat a beruházó. Arra a kérdésre, hogy van-e hasonló adottságú terület. Információt tartalmaz az előterjesztés is, hiszen a harmadik bekezdésben próbáltuk mi a másik, a Thury téri alternatív területnek az adottságait elemezni és úgy találtuk, hogy ott elég komoly építészeti problémákat kellene megoldani a tervezőnek, hiszen a területegységnek csak a pereme alkalmas beépítésre, ugyanakkor ott ütközne olyan funkciókkal, amely kereskedelem, kispiac és egyéb látványban is problémás és használat szempontjából is.

Javaslom, hogy a rendezési tervi adottságokat azt nyomatékkal vegye figyelembe a döntéshozó, ugyanis egy másik területen a rendezési tervmódosítási igény is felmerülne, amely nemcsak költségekkel jár, hanem jelentős időveszteséggel is.

Cserti Tibor: Javaslom az ügyrendi oldalról lezárni a napirendet. Nem tudom miről beszélgetünk ezek után, hiszen az előterjesztés ilyen karakterisztikusan került volna elénk, mint ahogy most a főépítész úr a választ megadta, akkor szerintem kevesebbet vitatkoztunk volna. A szándék mindegyikünkben megvan. Tulajdonosi oldalról kell ezek szerint megközelíteni a kérdést és javaslom az 1. számú területre vonatkozóan a konkrét két határozati javaslattal feltenni a kérdést és szavazzunk.

Dr. Szabó Csaba: Én örülök Fodor képviselőtársunk hozzászólásának és az utána kapott főépítészi válasz sok mindent rendbetett. Szabad legyen még is emlékeztetnem arra, mint beruházásokkal régóta foglalkozó intézményvezető, hogy egy beruházást akkor célszerű elkezdeni, ha a források ahhoz rendelkezésre állnak. Amennyiben a város ezt a területet térítésmentesen adja át az Egyháznak, akkor az átírással kapcsolatos illeték máris az Egyházat fogja terhelni. Ez egy jelentős összeg tud lenni. Ezen kívül én egészen biztos vagyok, hogy őszintén és tisztelettel a Katolikus Egyház iránt kijelentem, hogy nem fogom megszavazni egyetlen olyan kérését sem az Egyháznak, ami ennek a templomnak a felépítéséhez Nagykanizsa Megyei Jogú Várostól forrásokat kér.

Litter Nándor: Voltak különböző javaslatok, egyrészt volt az eredeti javaslat, amely konkrét helyszín megjelölését tartalmazta, ettől eltért a Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottságnak a javaslata, ill. Fodor Csaba fogalmazott meg egy olyan véleményt amely azonos gyakorlatilag az előterjesztéssel. Halász Gyula módosító javaslatot terjesztett elő, hogy ne jelöljük meg a pontos helyszínt, ez volt a lényege. Tehát ezekről kellene szavaznunk.

Halász Gyula módosító javaslatát teszem fel először, hogy az 1. pont vonatkozásában ne kerüljön meghatározásra a pontos helyszín.

Kérem szavazzunk, aki egyetért azzal, hogy kivegyük a pontos helyszínt, az nyomjon igen gombot.

A közgyűlés 10 szavazattal, 15 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Litter Nándor: Az eredeti előterjesztésről szavazunk akkor. A Gyulának a javaslatát, hogy kerüljön ki ez a rész, akkor ezt nem fogadtuk el. Viszont én javasoltam a Papp Péterrel és Dr. Szabó Csabával összhangban, hogy a város jelenlegi állapotában nem tudunk arról, vagy arról akarunk nyilatkozni, hogy jelenleg további támogatások és belátható időn belül. Mi abban maradtunk, hogy ezt rögzíteni akarjuk, mert sajnos olyan a helyzetünk. Ezzel egészülne ki még az 1. pont, hogy a város további támogatást nem tud a terület ingyenes átadásán kívül biztosítani.

Zakó László: Nem tudom, hogy ki kért a város részéről támogatást. Senki nem kért. Itt van két határozati javaslat, szavazzunk erről, egyértelműen van leírva, és ha az Egyház majd évek múltán netán majd kérne valamilyen támogatást, majd akkor szavazzunk az akkori állapotnak megfelelően az akkori kérdésről. Ne keverjük össze a fogalmakat.

Halász Gyula: Én továbbra is azt mondom, hogy mindenképpen ez a Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság elé vissza kell, hogy kerüljön ez a kérdés. Arról, hogy milyen méretek és hogy van elhelyezve, ez mindenképpen érinti ezt a témát, úgyhogy én továbbra is fenntartom a javaslatomat. Mi van akkor – megkérdezem – hogy ha a Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság ezután sem tudja elfogadni az 1. pontban megjelölt helyszínt.

Litter Nándor: Én úgy gondolom, hogy a 2. pont kezeli amit mondtál Gyuszi, érintjük ezt a kérdést, amit Te most felvetettél. Az, pedig, hogy továbbra is fenntartod, hogy ne legyen a terület megjelölve, azt elvetette az előbb a közgyűlés, azzal ismét nem fogunk foglalkozni. Én visszavonom egyébként ezt a javaslatomat, hogy ne mondjuk ki, hogy további támogatást nem adunk, ha esetleg ilyen igény érkezik, akkor tudunk ennek megfelelően dönteni, amit én most akartam javasolni. Lehet, hogy 8 év múlva fejeződik be a templom építése, és akkor olyan állapotban leszünk, hogy akár még szívesen adunk hozzá.

Én Zakó László úr javaslatát elfogadom, visszavonom ezzel a saját indítványomat.

Meg kell erősítenünk az 1. határozati javaslatot. Megkérdezem, hogy ki ért azzal egyet, amit itt megfogalmaztunk, hogy térítésmentesen és a terület, a helyszín megjelölésével biztosítjuk.

A közgyűlés 18 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

Litter Nándor: Következik a 2. határozati javaslat, aminek az a lényege, hogy további tárgyalásokat kell folytatni az épület felépítésével kapcsolatosan az Egyház képviselőivel és az adottságokat figyelembe véve kell dönteni a végleges épület sorsáról. Ki ért ezzel egyet?

A közgyűlés 24 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

1. egyetért a Jézus Szíves Egyházközség szándékával, mely szerint a Keleti városrészben új templomot és egyházi kulturális központot kívánnak létesíteni. Ezek helyszínéül a Közgyűlés az 1. sz. melléklet szerinti – a Kazanlak körút és a Városkapu körút közötti – területet előzetesen kijelöli.

 

A templom és kapcsolódó egyházi oktatási épületek, valamint a kiszolgáló épületrészek elhelyezéséhez szükséges építési telket térítésmentesen biztosítja a Római Katolikus Egyház részére

2. felkéri a polgármestert, hogy az építési terület kialakítása tárgyában folytasson további egyeztetést az Egyház képviselőivel. A területi adottságok figyelembevételével, valamint a beruházás adatai ismeretében kiírt ötletpályázat eredménye alapján – a területen élő lakosság véleményét is figyelembe véve – kell közösen dönteni a legkedvezőbb épület-elhelyezésről, a pontos telekméretről.

 

Litter Nándor: Köszönjük püspök úrnak és munkatársainak, hogy megjelentek a mai közgyűlésen. Bízunk benne, hogy azok a célok, amit itt együtt megfogalmaztunk a templom építésével kapcsolatosan, azok meg fognak valósulni. Viszont látásra!

1. A 2003. évi víz, csatornadíj megállapítása (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

 

Papp Péter: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta a 2003. évi víz, és csatornadíjat és azt 6 igen, 1 nem szavazattal azzal ért egyet, hogy a közgyűlésnek azt javasolja, hogy az előterjesztett víz, és csatornadíj emelését fogadja el. Ha már nálam a szó, a saját véleményemként azt elmondani, amit én a bizottsági ülésen is elmondtam és most azért szeretném megismételni, mert vezérigazgató úr ott nem vett részt, csak a helyettese, és hogy ne ilyen üzenetekből, hanem tényleg személyesen fogalmazhassam meg azt a Vízmű gazdasági adatit, termelési adatait átnézve, megismerve azt a két – nem elvárásomat, hanem – nekem mint laikusban megfogalmazott kérdésemet, hogy amire most nem kérek választ, csak inkább a következő időszakban azt mondom, hogy valami tartalékokat látok én a Vízműnek a munkájában, amivel esetleg a későbbi vízdíj csökkentést lehetne elősegíteni. Az egyik az, hogy ugye 2002-ben alakult a Dél-Zalai Víz, és Csatornamű Vállalat Részvénytársasággá, hogy az az átalakulás a részvénytársasági formában való működés szeretnénk azt hinni, azt látni, hogy egy gazdaságosabb működést eredményez és így az üzemvitelnek az olcsóbbá tételével valahol majd a vízdíjakban is ez egyszer meglátszik. A másik az, amit tényleg laikusként fogalmazta meg, hogy a termelési adataikból az tűnik ki, hogy elég nagy mennyiségű víz az, amit Önök kitermelnek, de nem adnak el térítési díjért. Én tudom – mert a munkatársa megmondta bizottsági ülésen is – hogy ennek nagy része rendszer mosására, tisztítására, fertőtlenítésére megy el, de ez egy 20%-ot meghaladó mennyiség. Én úgy gondolom, hogy nincs az a szénásszekér, amire még egy villával ne lehetne tenni, mondja a magyar népnyelv. Én bízom abban, hogy itt is van fél százalék, egy százalék, ami talán megtakarítási lehetőséget biztosít, és amit a lakosság felé díjban tudnánk esetleg érvényesíteni.

Papp Nándor: A Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság is megtárgyalta és 6 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta a fenti témában. A Bizottság javasolja a közgyűlésnek elfogadásra a víz- és csatornadíjak megállapításáról, számlázásáról és a díjfizetés feltételeiről szóló többször módosított 27/1995.(X.3.) számú rendelet módosítását. A rendelet a Dél-Zalai Víz, és Csatornamű Rt közgyűlése által elfogadott mértékű díjemelést tartalmazza.

Litter Nándor: Úgy látom más hozzászóló nincsen, akkor egyetértve azzal, amit Papp Péter megfogalmazott a díjemelésen kívül és ezt megfogalmaztuk mi a Vízmű közgyűlésén is, hogy mélyebb információkra van szükség a későbbiekben a Vízmű működésével kapcsolatosan. Ezt most nem kívánjuk itt a rendeletben, rendeleti javaslatban rögzíteni, hiszen ezt a közgyűlés is megfogalmazta a Vízművel összefüggésben, ezért szavazásra teszem fel a vízdíjra vonatkozó javaslatunkat, amely szerint Nagykanizsán a lakossági vízdíj 168 Ft-ról 185 Ft-ra növekszik, a nem lakossági ivóvíz díja 197 Ft-ról 218 Ft-ra növekszik, a lakossági csatornadíj 92 Ft-ról 100 Ft-ra, a nem lakossági csatornadíj 118 Ft-ról 125 Ft-ra emelkedik. Megkérdezem, hogy ki ért egyet ezzel a javaslattal. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 22 szavazattal, 3 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

70/2002.(XII.12.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 70/2002.(XII.12.) számú rendelete a víz- és csatornadíjak megállapításáról, számlázásáról, és a díjfizetés feltételeiről szóló többször módosított 27/1995.(X.3.) számú rendelet módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

 

2. Saubermacher-Pannónia Hulladékgyűjtő Kft telephely létesítési ügye (írásban)

 

Előadó: Papp Nándor bizottsági elnök

 

Makrai Márton: A társaságunk nagyon régen elhatározta, hogy egy céghez méltó telephelyet szeretne építeni, ahol a dolgozóknak a kulturált elhelyezését biztosítaná, ehhez kiválasztottunk egy területet és elkészíttettük a rendezési tervét a területnek és ezen a telephelyen öltözőt, mosdót, szociális létesítményeket, irodát, gépkocsik elhelyezésére szolgáló területet, kisebb karbantartó műhelyt, raktárakat és egy lakossági veszélyes hulladéktárolót szeretnénk létesíteni, ehhez kérem a közgyűlésnek a határozatát, beleegyezését.

Papp Nándor: Bizottságunk megtárgyalta a fenti témát és a Saubermacher-Pannónia Hulladékgyűjtő Kft telephely létesítési ügyében 8 igen egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hoztuk. A Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság az előterjesztés szerinti határozati és rendeleti javaslattal egyetért.

A bizottság javasolja, hogy az egyes beruházásokhoz kapcsolódóan a közműfejlesztési és útépítési hozzájárulás legyen kiszabva, a befolyt összegből a beruházás használatbavételéig a telekkel párhuzamos közterületi járdaszakasz legyen megépítve.

Litter Nándor: Először a határozati javaslatot teszem fel szavazásra, aminek az a lényege, hogy az 1. számú melléklet szerinti helyszínt elfogadja a közgyűlés, mint telephely helyszínét. Kérem ki ért ezzel egyet, szavazzunk.

 

A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

307/2002.(XII.11.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Petőfi u. – javasolt belterületfejlesztési határ – 7-es számú főút által határolt terület településszerkezeti tervét az 1. számú mellékletnek megfelelően elfogadja.

Felkéri a polgármestert, hogy az elfogadott településszerkezeti tervet az egész városra készülő településszerkezeti tervbe építtesse be.

Határidő: 2003. január 31.

Felelős : Litter Nándor polgármester

(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)

 

Litter Nándor: A rendeleti javaslatról szavazunk, amit felolvasok. “Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, 7-es elkerülő úttól északra, Petőfi utcától keletre lévő terület szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló rendeletét elfogadja”. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

71/2002.(XII.12.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 71/2002.(XII.12.) számú rendelete Nagykanizsa, 7-es elkerülő úttól északra, Petőfi utcától keletre levő terület szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

 

3. Kanizsa Újság ügyvezetői megbízatásának meghosszabbítása (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

Litter Nándor: Mint előterjesztő módosítást szeretnék tenni az anyaggal kapcsolatosan. Nem március 31-ig szeretnénk meghosszabbítani az ügyvezetőnek a jelenlegi megbízatását, hanem június 30-ig. Természetesen, ha mi az elképzelt felkészülésünkkel korábban elkészülünk, akkor ez bármikor megtörténhet. Ennek megfelelően megkérdezem, hogy van-e vélemény.

Bicsák Miklós: Én is itt indítványozni szerettem volna, de köszönöm polgármester úrnak, hogy június 30-ig. Úgyis az átalakulás és az egyéb folyamatában, és ez így korrekt és tisztességes, hogy egy fél évre meghosszabbítsuk az ügyvezetőnek az állását.

Zakó László: A magam részéről én meg inkább a korábbi dátumot tudnám elfogadni, sőt akár még rövidebbet, mert egy Kanizsa Újság Dél-Zalai Hetilappal kapcsolatban koncepciót kidolgozni nem tudom, hogy mi tart fél év, vagy még annál is tovább. Az igazat, és csak is az igazat kell leírni egyrészt, másrészt tisztázni kell, hogy a városunk mennyit tud erre az újság fenntartására fordítani, amúgy pedig minden további újsággal kapcsolatos elképzelés a sajtószabadságba való belekotrást jelentené. Én azt mondom, hogy még a márciusi dátum is túl hosszú ahhoz, hogy kialakítsa a város a véleményét ezzel az újsággal kapcsolatban.

Litter Nándor: Nem arról van szó, hogy addig akarjuk kialakítani a véleményünket, hanem az előterjesztésben szerepel, hogy februári soros közgyűlésen tárgyalnánk a médiáknak a jövőjét és annak a döntésnek megfelelően kell, vagy nem kell intézkedéseket tenni. Így nem fér már bele abba az időbe amit előzetesen javasoltunk. Ezért ismételten kérem a június 30-ára történő módosítást és a határozati javaslatban is ennek megfelelően az első pontban március 31-et június 30-ra módosítanánk.

Sajni József: Csupán annyit tennék hozzá, hogy ez technikailag sem kivitelezhető, hiszen pályázati eljárás van és az igazából ennyi idő alatt nem bonyolítható le normálisan. Ez is indokolja azt, hogy ez az idő júniusig kitolódjon.

Zakó László: Ez már egy hosszabbított határidő, ami az ügyvezető igazgató jelenlegi státuszának megtartását illeti. Nem tudom mi akadálya volt, hogy eddig kidolgozza az illetékes szerv ezt a koncepciót, vagy ezt a pályázatot már elkészítse. Most görgetjük magunk előtt ezt a feladatot.

Litter Nándor: Minket nem olyan régen választottak meg és ezzel az üggyel még nem foglalkoztunk. A vitát lezárom. Megkérdezem, hogy ki ért egyet a határozati javaslatnak az 1. pontjával módosítással együtt, tehát június 30-ra módosulna a március 31, amit már többször elmondtam. Kérem, szavazzunk!

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

Litter Nándor: A második határozati javaslat pedig arról szól, hogy a februári soros közgyűlés tárgyalná azt a koncepciót, hogy hogyan tovább nagykanizsai médiák.

Ki ért egyet ezzel a határozati javaslattal?

A közgyűlés 25 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

1. a Kanizsa Újság Kft ügyvezetőjének, Lukács Ibolyának megbízatását 2003. június 30-ig meghosszabbítja.

 

Felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a változás Cégbíróságon történő bejelentéséről.

Határidő: 2003. január 30. 2003. június 30.

Felelős : Litter Nándor polgármester

2. felkéri a polgármestert, hogy az újság jövőbeni tevékenységére vonatkozó koncepció kidolgozásáról, az ügyvezető kiválasztása érdekében pályázat kiírásáról gondoskodjon.

 

SZÜNET

1. Polgármesteri tájékoztató (írásban)

 

Kelemen Z. Pál: Kaptunk egy borítékot most a december 13-i ülésre négy napirenddel, ezt megszavaztuk?

Litter Nándor: Igen, megszavaztuk.

Dr. Csákai Iván: A polgármesteri beszámolóban kaptunk ellenőrzési jelentésről két jegyzőkönyvet, tanulságos átolvasni. Tanulságos azért átolvasni, hisz oldalakon keresztül arról szól két intézménynél, hogy mit nem tartottak be. Én nem tudom, hogy ennél a két intézménynél a felügyelő bizottság mit csinált. Nem tudom, hogy feltétlen szükséges-e a számviteli törvény rendelkezéseit külön felsorolni, amit be kellett volna tartani. Kérem jobban odafigyelni legközelebb ezekre, hisz ilyen kitételek, amik itt vannak, ezek más esetben büntetőjogi felelősségre vonást is maguk után tudnak vonni.

Halász Gyula: A polgármesteri tájékoztató 8. pontjához szeretnék hozzászólni. A Tourinform Iroda Működésével kapcsolatban. Annyit szeretnék hozzátenni, hogy kérném azt, hogy ezt a Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság tárgyalja újra ezt a helyszínt, mert én azt gondolom – és erről meg lehet kérdezni idegenforgalmi szakembereket is – hogy ez a kijelölt helyszín teljesen alkalmatlan. A Csengery úton nincs parkolóhely, kiesik a főútvonalból, vagy főtéren, vagy főutcán tudom elképzelni a Tourinform Irodát. Ez az egyik.

A másik szintén ehhez az anyaghoz van kapcsolva az önkormányzat projektlistája. Itt nem látom egyrészt a Kalmár utcát javasoltam kikötni az M7-re. Előzetesen leadtam ezt a javaslatot, nem látom a projektlistában. A másik, hogy a Zsinagógával kapcsolatos elképzelések nincsenek a projektlistában. Harmadik, szeretném megkérdezni, hogy mi a tartalma a 40-es pontban itt a projektlistában megjelölt hirdetésfejlesztés címszónak helyi választók és civil szervezetek részére. Szeretném tudni, hogy mit jelent ez.

Továbbá javaslom a 4. fejezetben a táblázatoknál a prioritások sorrendjének a megváltoztatását, ill. felülvizsgálatát.

Papp Péter: A polgármesteri tájékoztatóhoz egy kérést és egy kérdést szeretnék hozzáfűzni. A kérés az lenne, a 24. oldal 12. pontjában látszik az, hogy 2002. januárjában a Szőlőskert Fogadó tulajdonosa egy kéréssel fordult az önkormányzathoz. Konkrétan arról van szó, hogy fejleszteni szeretné a cégét, a fejlesztés gondolom munkaerővel is járna. A fejlesztéshez ő pályázati pénzt is kívánna igénybe venni, erre gyorsan rámozdult az önkormányzat és íme itt van december 11-én mi már tárgyaljuk is ezt az ügyet. Én ezt egy kicsit lassúnak érzem. Nem tudom, hogy mi van a háttérben. Én most nem választ, vagy indoklást kérnék, hanem én azt kérném kicsit önmagunktól, kicsit a hivataltól, szóval mindnyájunktól, akik valamit szeretnénk tenni Nagykanizsa érdekében, hogy az ilyen ügyeket gyorsítsuk fel, akár soron kívül is tárgyaljuk, tűzzük napirendre és ezzel segítsük elő a városban a vállalkozók munkáját.

A másik kérdéskör amit felvetnénk, az a 22. oldal 11. pont a városi vagyonkataszternek az elkészítésével kapcsolatos. Itt, ha összeadtam a számokat, akkor kiderül, hogy erre 39.900.000 Ft-ot fordít az Önkormányzat 2002-2003. évi költségvetésében. Hogy ez sok, vagy kevés, erre a munkára, én ezt szívesen megnézném egy tételes felméréssel. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy itt az indoklásokban olyan szerepel, hogy azért kerül ennyibe, mert az a cég, akivel szerződést kötöttünk, annak a számítógépes fejlesztését is be kell tervezni. Miért nem olyan céggel kötöttünk, akinek megvan a hardware, software hálózata ehhez. A másik pedig az, amiért különösképpen szót kértem, hogy itt az anyagból kiviláglik az, hogy még 2.793.000 Ft megbízási díj többletet kérnek, mert nagyobb a földterület mint először gondolták, illetve 2.227.500 Ft-ot kérnek azért, mert a felmérésekhez több rajzdokumentációra van szükség. Tehát 5.020.500 Ft-ot kérnek még majd pótlólag ennek a munkának az elkészítéséért. Én ezt most mondom, hogy amíg tételes elszámolást nem kapunk, addig én többletpénzt erre a munkára megszavazni nem fogok. Azt szeretném megint költői kérdésként feltenni, hogy itt két céget honorálunk, de ebben a munkában a felmért intézmények is részt vesznek és abból sehol egy árva szó nincsen, sehol egy betű arról nem került leírásra, hogy azok az intézményi munkatársak, akik ezeket a fölméréseket vagy elkészítik, vagy pedig kalauzolják ennek a két cégnek a munkatársait, akik a funkciót a négyzetmétereket és mindenféle adatot megadnak, és az intézmény munkájából napra, vagy napokra kivonásra kerülnek, azok az intézmények, vagy a résztvevő intézményi dolgozók kapnak-e valamilyen honoráriumot.

Tóth László: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság április 22-én tárgyalta a szerződést és azt mondta, hogy az a szerződés, ami előttünk van, az aláírásra kerülhet, mert jogilag nem emeltünk ellene kifogást. A polgármesteri tájékoztatóban leírtakat figyelemmel követve, bekértem az aláírt szerződést, amelyben lényeges módosulások történtek, ezért kezdeményezek egy vizsgálatot az ügy tisztázása érdekében. Kérem a közgyűlést, hogy hatalmazza fel az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságot, hogy vizsgálja ki, hogy kik voltak a felelősök és amennyiben – ez határozati javaslat is egyben – mulasztás és egyéb dolgok történtek, akkor esetleg fegyelmi eljárást is kezdeményezhessünk.

Sajni József: Azt szeretném kérni, hogy a polgármesteri beszámoló 3. pontjában az intézményvezetők másodállásának engedélyezése tárgyában szeretnék egy kiegészítést kérni és tenni, mégpedig szeretném ha a listára felkerülne – technikai okok miatt maradt ki egyébként Ő – Benedek Miklós a Vécsey Iskola igazgatója, aki a Zala Megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadójaként ténykedik és kérném szépen, hogy utólag kerüljön fel. Az Ő kérelme egyébként véletlenszerűen papírhalmazban keveredett hozzám és ezért nem került az osztályra.

A másik amit szeretnék kérni, hogy a 20. oldalon a 2. pontban a kérdésem a következő lenne. A Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskolában a környezetvédelmi laboratórium környezetvédelmi méréseket végzett, vagy végez és itt meg van határozva, hogy milyen tarifával végzi ezeket. A kérdésem a következő. Ezt saját műszereivel, vagy az iskola tulajdonában lévő műszerekkel és elvileg a bevétel az hol keletkezik, mivel nem tudom, hogy hány vizsgálatról van szó.

Észrevételezem azt, hogy a projektlistában az infrastruktúra fejlesztése vonatkozásában – miközben preferálva van és ezt nem azért mondom, hogy ezt negatív értelemben tegyem meg – Szabadhegy és Palin, aközben Miklósfa teljes egészében, tehát mindenhol kimaradt. Ez nem tudom tendencia jellegű, vagy véletlenszerűen történt, de ezt mindenféleképpen szerettem volna felvetni.

Dr. Horváth György: Örömmel olvastam a projektlista 47. pontjában a Romlottvár hasznosítását. Én azt javaslom, hogy itt megelőző munkákat is kell végezni. Én kérem azt, hogy a Romlottvár Alapítvány, a két múzeumigazgató és természetesen a hivatal üljön sürgősen össze, ugyanis már többször mondtam, hogy a pénz a rendbetételre, az állagmegóvásra rendelkezésre áll. Viszont ezt jövőre – hogy így mondjam – meg lehetne tenni és mondhatom azt, hogy a VIA Kht. is partnerünk volt ott a segítésben, ott a rendrakásban, de a két múzeumi vezetővel feltétlenül beszélni kell. Kérem, szíveskedjen megengedni polgármester úr, hogy feltegyek egy kérdést is, mert közben el kell mennem egy fél órára. Szintén a Romlottvárral kapcsolatos, pontosabban Cseke Ferenc Alapítványával. Kérem szégyellhetjük magunkat – elnézést a mostani képviselőktől, akik most lettek képviselők – három és fél éve meghalt ez az ember, milliókat hagyott a városra és nem tudunk egy alapítványt létrehozni. Hozzáteszem azt, hogy az alapító okiratot a Művelődési és Sportosztály tökéletesen elkészítette és a szavazáskor össze-vissza szavazott a közgyűlés. Ott a pénz, nem tudjuk hasznosítani. Hozzáteszem két variáció is volt. Ez a kérésem, hogy mi lesz ezzel? Kerüljön közgyűlés elé, beszéljük meg. Egy ember egy életet áldozott, milliókat adott, mi pedig lassan szégyelljük, hogy itt van. Én azért merek szólni Dr. Tolnai Sándor úrral párhuzamosan a végrendelet végrehajtói vagyunk. Három és fél év alatt nem tudtuk végigvinni azt, hogy minden pontja megvalósuljon annak a végrendeletnek. Nem érdemes olyan becsületes embernek lenni, mint Cseke tanár úr, mert ilyen gondot okoz a városnak.

Papp Péter: Azért kértem soron kívül szót, mert Horváth képviselőtársam itt mindenkit megfeddet azért, hogy a Cseke hagyaték még mindig lezáratlan. Szomorú az, amit Horváth képviselő úr elmondott, de annyit had tegyek hozzá, hogy Cseke Ferenc tanár úr – mindegyikünk azt hiszem tanár úrként tiszteli és ismerte – hagyatékot hagyott a Kórházra is, a Kórház ebből gép-műszert vásárolt és Cseke Ferencről megemlékezett úgy, hogy az elmúlt 2-3 évvel ezelőtt felújított kerítésen egy emléktáblát helyeztünk el. Tehát a hagyatéknak az a része, ami a Kórházhoz került, mi méltó módon a rendeltetésnek megfelelően használtuk fel és méltó módon megemlékeztünk.

Polai József: Az előterjesztés témájában szeretnék a 28. pont témájához még hozzászólni. Szeretném megtudni, hogy a Kiskanizsán a lakosság által olya nagyon akart helytörténeti anyag elhelyezésével kapcsolatban a volt óvoda épületében az önkormányzat milyen mértékben szeretne majd közreműködni, hogy ott lehetőség legyen ezt biztosítani, kiállítani. Hiszen tudjuk, hogy az épület jelenleg nagyon leromlott állapotban van, azt is gondolom és úgy sejtem, hogy a Kiskanizsáért egyesület nem fogja tudni magában szponzorok támogatásával ezt az épületet olyan helyzetbe hozni, hogy ott ezt lehessen kiállítani. Én nem vagyok olyan szakértő, aki a helytörténeti anyag elhelyezéséhez hozzá tudna szólni komolyan, de azt tudom, hogy ez az épület meglehetősen nedves és úgy gondolom, hogy muzeális értékű és muzeális tárgyú dolgokat, tárgyakat ilyen épületben véleményem szerint nem lehet. Tehát mindenképpen felújítás után. Itt még szeretném hozzátenni azt, hogy a lakosság akarata egyébként kétféle. Az egyik az lenne, hogy elbontani, a másik pedig az, hogy ezt az épületet valóban ilyen célra felújítani és átadni.

A következő pedig az volna még, hogy a peremkerületeknek a csatornázása kapcsán szeretném megkérdezni, hogy itt ez a 2003 és 2006-ra vonatkozó projektlista sorszámozva 52, ez valamiféle sorrendiséget jelent-e a valóságban, mert ha igen, akkor úgy gondolom, hogy talán eléggé az elején van, vagy pedig valamiféle terv elképzelése ez, hiszen Bajcsa városrész nagyon szeretné, ha csatornázva lenne az ő területük, tehát ezért kérdezem, hogy mikor várható, mit mondhatunk számukra.

Továbbá megkérdezném azt, hogy Kiskanizsa Szokoldomb terület feltárása valóban aktuálissá válik-e, hiszen elmondhatjuk azt, hogy Kiskanizsa nagyon régen már kimaradt a lakóterületek kialakítása lehetőségéből. Úgy gondolom, hogy Palin is lassan már ahhoz az időszakhoz érkezik el, ahol már nem sok területet tudnak majd kijelölni. Miklósfán talán ez a dolog már úgy le is zárult – úgy gondolom – ezért mindenképpen célszerű volna Kiskanizsának ezt a lehetőséget megadni. Az igény úgy gondolom, hogy meg lesz rá és eléggé komoly szándékokat látok arra vonatkozóan, hogy itt a Szokoldomb területét ilyen téren kiaknázzuk.

Megkérdezem továbbá azt, hogy a komplex sportlétesítmény fejlesztés. Ez a fejlesztés azt jelenti-e, hogy esetleg egy új városi sportcsarnok épülne-e a tervek szerint, vagy valami egyebet jelent. Ha egyebet jelent, akkor én szeretném kérni, hogy egy ilyenben talán majd jó lenne gondolkodni az önkormányzatnak.

Litter Nándor: Megszakítanám egy pillanatra a hozzászólásokat és a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó projektlistával összefüggésben szeretném azt mondani, hogy én azt szeretném kérni és javasolni, hogy itt legfeljebb a sorrendekről lehetne és a preferált dolgokról lehetne beszélni, mert Magyarországon kb. 100.000 projekt keletkezett. Nagykanizsán látjuk, hogy mennyi projekt jött létre és ugye gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy 2006-ig szóló időszakra vonatkozóan Nagykanizsán milyen fejlesztéseket preferálnánk. Ez inkább egy ilyen kívánságlistaként fogható fel. Tehát én óvnék mindenkit attól, hogy most ennek a részletes értékelésébe és elemzésébe belemenjünk, meg hogy mit kell még hozzátenni, mert mindenki beláthatja, hogy ennek a végrehajtásától még, hogy ha magyarországi szinten 2.000 milliárd forint európai forrásokkal is számolunk, akkor is ennek csak a töredékéért és ha mi sikeresek leszünk a pályázat készítésben, amit nagyon szeretnénk persze, az akkor is ennek csak a töredéke az, ami megvalósítható.

Én még egyszer azt javaslom, hogy legfeljebb a sorrendekről, vagy preferenciákról beszéljünk, de egy-egy elképzelt fejlesztésnek a mélységébe most ne menjünk bele, mert itt most nem erről van szó, hanem hogy mit preferál az adott terület ilyen fejezeteket figyelembe véve a fejlesztések oldaláról. Ezt csak így tanácsként szerettem volna mondani, mert egyébként ezt hónapokig, hetekig lehetne ezt az ügyet tárgyalni és most nem ez a szakasza a nemzet fejlesztési tervnek.

György Pál: A Gazdaságfejlesztő Kht, illetve a TV Kft-nek az ellenőrzésével kapcsolatban szeretnék szólni először. Számos pontban fel van sorolva, hogy milyen hiányosságok voltak a működésben és mivel ez nincsen itt külön jelezve, az embernek olyan érzése támad, mint ha ezek a Kft-k, Kht-k saját maguk végeznének el mindenféle olyan munkát, amely egy ilyen szervezet működése során felmerül. Például a könyvelést, mert egy rakás olyan észrevétel van itt az ellenőrzési pontokban, amely a könyvelés helytelenségére, vagy pontatlanságára utal. Nos ha ezek nem maguk végzik a könyvelést, akkor ezt az összeállítást úgy kellett volna megtenni, hogy ne vessen egyértelműen rossz fényt a Kht-nak, ill. a Kft-nek a vezetőire, mert így rossz fényt vet rájuk, holott nem is biztos, hogy Ők a felelősek mindazon hibákért, amik itt fel vannak sorolva. Ha ők végzik a könyvelést, akkor ezt azonnal abba kell hagyni, mert ez őrültség és egy ezzel foglalkozó könyvelő irodának kell ezt kiadni. A Kincstár végzi? Nem ragozom tovább a kérdést, ez a hosszú lista egyértelműen negatív fényt vet a Kft vezetőire, holott most derült ki az, hogy nem is Ők a felelősek ezért. Épp ezért az ilyen összeállítást így kell elkészíteni.

A másik dolog pedig a polgármester úr által említett projektlistával kapcsolatos. Én szeretném ha ide két dolog felvételre kerülne. Nem az egyes pontok részletezésébe akarok bemenni, hanem csak azért szeretném ezt a két dolgot megemlíteni, mert a Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság nem lett megkérdezve arról, hogy ebbe a projektlistába mi kerüljön be és én azt hiszem, hogy ha nem is az egész bizottság nevében, hanem mint a bizottság egyik tagja, e tekintetben szólhatok. Nevezetesen nagyon örvendetes, hogy Palinban meg nem tudom még hol, a GE ilyen szép játszótér felújításokat, vagy játszótereket csinált, de az egész városra nem ez helyzet a jellemző. A játszóterek – így fogalmazok csak – elavultak, semmiképpen nem a kornak megfelelő színvonalúak és semmiképpen az EU-s normáknak megfelelő színvonalúak. Tehát ha itt felújításban gondolkodunk, akkor nem a 25 éves vascsövek 23-szori újrafestésén kellene gondolkodni, hanem a jövőben kellene gondolkodni és ez az egész város tekintetében megérdemli azt, hogy a projektek közé felvételre kerüljön.

A másik pedig én nem láttam, remélem nem siklottam át felette, a járdák, utak felújítása kérdését a projektek között. Infrastruktúráról van valami utalás, de én azt hiszem a járda, út kérdések vannak olyan kérdések, hogy külön sort érdemeljenek meg és akkor ne 52 projekt legyen, hanem 54 projekt.

A harmadik, amit ezzel kapcsolatban el akarok mondani, a 32. oldalon a 14. pontban a határozatok között azt írja az anyag, hogy “egyetért a mellékelt projektlistában szereplő fejlesztési célok rangsorolásával, csoportosításával”. Én ezt az 52 tételből álló listát nem tartom rangsor szerintinek, mert számomra a rangsor azt jelenti, hogy valami fontossági sorrend van ide felírva. A mögötte lévő táblázat sem rangsor, ez osztályozás, csoportosítás. Egyetért a mellékelt projektlistában szereplő fejlesztési célok rangsorolásával. De ez itt hat táblázat, emitt meg egyes-szám van írva. Tehát én joggal gondoltam arra, hogy erről az 52 projektről van szó. Ha valaki úgy nézi, ahogy le van írva, meg ahogy elénk tették, akkor pedig azt gondolja, amit én. Ezzel megint csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy a pontosság minden tekintetben.

Litter Nándor: Bocsánat had vitatkozzam. Ott 52 projekt szerepel, ugyanez az 52 projekt megjelenik témakörönként rangsorolva a Nemzeti Fejlesztési Tervnek a fejezetei szerint. Most lehet, hogy az a rangsor esetleg nem jó, azon lehet vitatkozni. Én is ezt kértem, hogy esetleg erre fókuszáljunk, hogy kívánunk-e más rangsort felállítani. Esetleg másképp gondolja a közgyűlés.

György Pál: Értem azt amit mondasz, de nem tudom elfogadni. Azt sem veszem nagy örömmel, hogy a felszólalásom közben hátulról különféle közbeszólások és közbebeszélések vannak. Ezt még akkor sem tudom jó szívvel fogadni, hogy ha valakit sértett az, amit az imént mondtam.

Tóth László: Gondolom erről szavazni kellene. Én azt gondolom, hogy ez külön napirendi pontot is megérne. Én úgy gondolom, hogy ezt most ne tárgyaljuk, mert valóban ez egy szubjektív lista, nem tudom, hogy itt a képviselőtestület adott-e hozzá javaslatot, véleményezte úgy külön-külön. Úgy gondolom nem a polgármesteri tájékoztató keretében kellett volna ezt begyömöszölni. Minden egyéb, ha megnézzük a mai meghívóban lévő napirendeket, ennél sokkal fajsúlytalanabb kérdéseket külön napirendként tárgyalunk meg, mint ezt a projektlistát. Tehát az a javaslatom, hogy erről ne tárgyaljunk, egy következő alkalommal, külön napirendi pontként.

Litter Nándor: A jegyzőnőtől megkérdeztem, szeptemberben ezt tárgyalta, igaz, hogy egy más összetételű testület.

Tóth László: Én tagja voltam az előző testületnek. Az úgy történt, hogy szintén ott közgyűlés előtt odatették az asztalunkra ömlesztve ezt az anyagot, ha nem csal az emlékezetem. Az utolsó pillanatban.

Litter Nándor: Szavazni fogunk erről, hogy külön foglalkozunk-e majd vele.

Röst János: Segítenék Tóth László képviselő társamnak. Ez az anyag le lett adva egyébként az említett fejlesztési tervhez. Ezen ilyen értelemben nem tudunk változtatni. Az azt jelenti gyakorlatilag, hogy a programban Ők mit fognak finanszírozni és mit fognak támogatni. Ez nem azt jelenti, hogy az önkormányzat amennyiben fontosnak tartja, bármely projektet akár egy Palini kerékpárutat, akár egy szennyvízbekötésnek a létesítését, hogy ne tudná ezt valamilyen szinten támogatni, bepályázni. Én azt javasolnám és azt kérném, hogy ezt az anyagot így fogadjuk el. Az elhangzottakat, amik én szerintem komoly tételei lehetnek a következő költségvetésünknek, jegyzékbe szedjük össze következő közgyűlésre, vagy valamelyik egyéb közgyűlésre és azt követően egészítsük ezzel ki. Nem hiszem, hogy bármi is sérülne, mert ez nem a mai időszakról szól, ez a jövőnek egy projekt listája, amelyet bármikor ki lehet egészíteni. Annyi hátránya lehet neki, hogy ehhez még nem adtuk le a pályázati terve a bennlévő tételeken kívül a most felvetetteket, így elvileg azok támogatása, hacsak nem írnak ki külön célpályázatot, akkor nem támogathatók. De a saját fejlesztésünkben ezek megoldhatóak.

Tóth László: Többet nem kívánok ebben a napirendben megszólalni, de én részt vettem azon a megbeszélésen, ami itt a könyvtárban volt novemberben a Nyugat-Dunántúli Területfejlesztési Ügynökség által rendezett előadáson, ahol Győrffi úrnak pont az volt a véleménye, hogy kezelhetetlen az ekkora számú projektlista, mert ha most odaömlesztettük, melyiket fogják preferálni. Tehát sokkal jobb lenne, ha egy meghatározott számú, 5-10, amire tényleg van reális esély, hogy a vágyálmainkat kergető projekteket teszünk a képviselőtestület elé, meg célként kitűzünk. Úgy gondoltam, hogy ez megér annyit, hogy erről beszéljünk egy külön napirendi ponton.

Litter Nándor: Én azt hiszem, hogy sokkal többet is megér, de az én információm szerint ez nem így fog működni, hanem vannak csoportok a Nemzeti Fejlesztési Tervben, ami egyébként illeszkedik az EU-nak a fő irányaihoz és világos fejlesztési forrásokat fognak hozzárendelni és akkor indul majd el a pályáztatás. Tehát mi írhatunk ide 52-t, sokkal többet is írhattunk volna. Ez a munka majd újra fog indulni. Egyébként nagyon fontos lenne, hogy mi a 2003-as évben néhány – nem 52 – projekttel olyan kidolgozottsági állapotba jussunk el, amik alkalmasak arra – és ezek a legfontosabb célokat kell, hogy felöleljék – hogy eséllyel induljunk az Európai Uniós forrásoknak a pályázatáért. Tehát én úgy gondolom, hogy egyet lehet érteni Tóth Lászlónak a javaslatával, hogy ezeket újra és újra kell tárgyalni mindaddig, amig a lehető legjobb projekteket meg nem fogjuk találni és ki nem fogjuk dolgozni, de most nem fogjuk tudni ezt megoldani, ezt a kérdést.

Cserti Tibor: Három témával szeretnék foglalkozni. Ezt megelőzően én magam is így gondoltam egyébként, hogy köszönjük meg, hogy feszített előkészítés stádiumában – amíg egyébként a közgyűlés nem ülésezett – igen nem maradtunk ki a Nemzeti Fejlesztési Tervből, elment ez a dolog, jó szándékkal ment el az apparátus részéről és hagyjuk ezt jóvá. Időközben pedig folyamatosan tartsuk karban. Erről ennyit.

A polgármesteri előterjesztéssel a tájékoztatóval, ismerve a korábbi tapasztalataimat is, mindig bajban vagyok. Egyrészt megfogalmazódik a képviselők részéről a részletes, mélyreható információs igény és a másik oldalról pedig bizonyos értelemben a terjengősség és az olyan témáknak a kezelése, ami szerintem elhagyható. Ezért én mindig tulajdonosi fejjel próbálom ezeket az anyagokat kezelni. Ezért azokra fókuszálok most is, ami tulajdonosi döntést igényelne megítélésem szerint. Az egyik ilyen kérdés az INVORG Rt-vel történő elszámolás, amely a 14. oldalon a 25. sorszám alatt jelzett határozatnál fogalmazódik meg. A korábbi közgyűlés azt a korábbi szerződést 2001. december 18-án felmondta és itt a tájékoztató végrehajtása során, aminek szeptember 20. volt a lejárati határnapja, tájékoztatnak bennünket, hogy 1.900.000 Ft + ÁFA túlfizettük mi azt a korábbi szerződést. Ez nyilvánvalóan visszajár és azt mondja, hogy igen felszólítottuk, de nem fizette vissza. Számomra ez azt jelenti, hogy a tulajdonostól, az önkormányzat közgyűlés tagjaitól kér további – ha úgy tetszik – tanácsot a polgármester, hogy mit csináljunk. Én azt mondom, hogy igen is rászorító intézkedéseket kell tenni minden eszközzel, hogy ez az önkormányzati vagyontárgy minél előbb befolyjon kamatostól együtt. Tehát ilyen értelemben határnapot is szeretnék én ehhez kitűzni. A határnap intézkedési tervre december 30, még ha ma érdemben nem tudnak erre a pont végrehajtásra további információt adni számunkra, mert akkor eltekintek a kötelemtől.

A második. Bizony többen foglalkoztak az ellenőrzési tervvel, ami a Gazdaságfejlesztő Kht-t és a Televíziót érintette. Érdekes dolog az, hogy nyilvánvaló, hogy nem költségvetési intézményről van szó. Itt csak a tulajdonos, képviseletén keresztül, tehát polgármester úr a tulajdonos képviselője két közgyűlési ülés között, képes intézkedést végrehajtatni. Én itt amellett, hogy tájékoztatást kaptunk és ez sokféle gondolatot ébreszt az emberben, én azt vártam, hogy 8 napon belül észrevételt tehet az érintett, ha ezt ideteszik elém a jegyzőkönyvet, akkor engedtessék meg a másik oldalnak a véleménye is, tegyük azt mellé. Mivel erre nem került sor és szeptember-október óta lett volna rá idő, akkor én azt bátorkodom javasolni, hogy mindenféleképpen a tulajdonosnak a Kft. vezetője felé intézkedési kötelme van és ebbe mint önkormányzati képviselők ha kell, akkor kötelezzük a polgármestert – erre teszek most indítványt – hogy december 30-ig kötelezze a két Kft. vezetőjét, hogy a vizsgálat megállapítás alapján intézkedési tervet készítsen, melyet előzetesen az érintett társaságok felügyelő bizottsági tagjaival tárgyaljon meg és hagyasson jóvá. Akkor gyakorlatilag a hibák kijavítását én a magam részéről – a tulajdonos képviselete – garanciát látok.

A harmadik egy kicsit kisstílűnek tűnik és erről elnézést kérek. A terjedelem. Rendszeresen találkozom azzal, hogy ha már az Ügyészségnél, költségvetési intézménynél kifogásolják azt, hogy milyen terjedelmesek az anyagok, akkor szíveskedjenek a határozatokat szélesebb margóval, kisebb betűvel írni. Számomra olyan dolgokat, őszintén szólva nem érdekel, hogy a hóeltakarításnál milyen utcában, milyen eszközzel és személy szerint kik ügyelnek. Ez indokolatlan papírfelhasználás és a költségcsökkentésre hívnám fel a figyelmet.

Budai István: A Cserti úr lelőtte a 14. oldal 25. pontját, mert én is ezt akartam elővezetni ezt az 1.900.000 Ft-os kintlévőséget, hogy valamilyen úton, módon be kell hajtani, hogy ne járjunk úgy, mint korábban a Járgányjavító Kft-vel kapcsolatosan. Addig húztuk a határidőket, amíg el nem évült, nehogy itt is valami ilyesmi következzen be. Én is egyetértek azzal, hogy ez ügyben fizetési meghagyást kell kibocsátani és be kell hajtani.

A felette lévő pont, a 24-es ponthoz azt szeretném elmondani, hogy nekem továbbra is sérti a fülemet, mikor az Uszoda Kft-nek a tőkeemléséről beszélünk, mert nem tőkét emeltünk, hanem tőketartalékot adtunk át. Én nekem az a kérésem, hogy most már egyszer el kellene tudni határolni magunkat, hogy mi a tőkeemelés, meg mi a tőketartalakék, vagy eredménytartalék, vagy akármilyen tartalék.

A téli hómunka. Jó tudni nekünk, hogy milyen gépek állnak rendelkezésünkre, azt is jó lenne tudni, hogy hány lapátos ember áll rendelkezésünkre így a tél folyamán. Itt borítékolom én most és ha lesz egy 40 cm-es hó, akkor én biztos vagyok benn, hogy ugyanúgy meg fog bénulni a város közlekedése, mint ezelőtt pár évvel, amikor megbénult. Mert nekem az a véleményem, hogy a gépi munka egy valamennyire megoldja a kérdést, de gyalogos munkaerő nélkül a téli munkát megoldani nem lehet. Különösen a buszmegállókban, a gyalogátkelőhelyeken. Én úgy tudom, egyszer rákérdeztem a Kovács Zolira valamikor pár évvel ezelőtt, hogy mindehhez összesen 20 ember áll rendelkezésre. Ha ez most is így van, akkor biztos, hogy megbénul a közlekedés Kanizsán.

Kelemen Z. Pál: Először is egy határozati javaslathoz szeretnék észrevételt tenni, ill. kibővíteni a határozati javaslatot. A 8. számú határozati javaslat a 30. oldalon. Az önkormányzati szintű érdekegyeztető tanács munkáltatói oldalának képviselőinek újraválsztásával kapcsolatban. Kétféle megközelítés van egy érdekegyeztető tanácsban. Az egyik megközelítés az, hogy a tulajdonos képviselői, jelesül a város képviselője a polgármester és az alpolgármester, valamint a város hivatalának vezetője a jegyző legyenek az érdekegyeztető tanács tagjai, valamint a képviselők. Természetesen én nem akarom az érdekegyeztető tanács munkájából kizárni az osztályvezetőket, hiszen szakértőként jelen kell lenniük, de egy ilyen nagyra hizlalt érdekegyeztetői oldal általában béna akkor, amikor nem azokról a kérdésekről van szó. Jelesül, ha ott van a Művelődési Osztály vezetője és egy szociális kérdésről van szó, tulajdonképpen értelmetlen – szociális intézménnyel való érdekegyeztetésről van szó – hogy jelen legyen. Tehát lehet csökkenteni a létszámát az érdekegyeztető tanácsnak. Azt sem értettem eddig, hogy a város egyik intézményének vezetője miért tagja, és az összes többi miért nem. Ha látjuk az utolsó a Kincstár vezetője tagja az érdekegyeztető tanácsnak, mint az egyik intézmény a sok közül, a többi intézményvezetője nem tagja az érdekegyeztető tanácsnak. Tehát egyrészt javaslom az érdekegyeztető tanács szűkítését. Javaslom a polgármesterre, alpolgármesterre és a jegyzőre, valamint három képviselőre. Másrészt javaslom képviselőként tagnak – egyeztettem vele – Horváth György képviselőtársam – jelen pillanatban nincs itt – aki az előző ciklusban is ebben az érdekegyeztető tanácsban munkáltatói oldalt képviselőként képviselte. Kérek képviselőtársaimtól még két személyt a munkáltatói oldalba jelölni. Ehhez nincs több mondanivalóm és a polgármester urat kérem, hogy szavaztassa meg a határozati javaslatokhoz, amikor a 8. ponthoz érünk.

A másik dolog, egy egészen kicsinyes dolog, de egy észrevétel, gyakorlati észrevétel. Intézményeket nevezünk el. Ebben a városban gimnáziumok voltak elnevezve, meg művelődési házak valakiről, vagy valamiről, az utóbbi időben minden óvodát és bölcsődét elneveztünk. A baj az, hogy ha megkérdezek valakit, hogy hol van a kulipintyó óvoda, nem fogja tudni megmondani, hogy hol van, meg a Napsugár óvoda nem fogja tudni megmondani, hogy hol van. Az, hogy az Arany János úti óvoda hol van, azt mindenki meg fogja tudni mondani, vagy ha megkérdezem képviselőtársaimat, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Iskola hol van, nagy valószínűséggel lesz közöttünk olyan, aki nem tudja, de ha azt mondjuk, hogy a Csokonai utcai, vagy az Andrejka utcai – régi nevén – iskola, akkor azt mindenki meg fogja tudni mondani. Az intézményeknél tegyük mellé azt, hogy a Napsugár óvoda mellé, hogy xy utca és akkor be fogjuk tudni azonosítani, mert a városban senki nem tudja az óvodákat név szerint beazonosítani.

Végül engedjenek meg két reagálást. Polai József képviselő társam a kiürült kiskanizsai épület intézmény hasznosításáról beszélt. Az előző ciklusban ezt az önkormányzat értékesíteni akarta, részönkormányzat nem. A város méltányolta a részönkormányzat kérését, ahol múzeumot, művelődési intézményt akart létrehozni. A részönkormányzat képviseletében Antalics Dezső tolmácsolta számunkra, hogy ezt a helyiek saját erőből felújítják és működtetik. Ezért került a részönkormányzat irányítása alá. Így nem értem a kérdést. Mert most nincs részönkormányzat, de vállalják a kiskanizsiak amit vállaltak ezelőtt két évvel, vagy most már nem vállalják a kiskanizsaiak amit vállaltak ezelőtt két évvel? Jogos a kérdés.

Végül még egyet. Az előző ciklusban új játszóterek építéséről vagy építésére tettek javaslatot, de hát az anyagi lehetőségeink nem voltak olyanok, meg nem is nagyon indokolt, ha csak egy példát mondok, mondjuk 1990-ben volt 8.400 általános iskoláskorú gyerekünk, ma 4.100 van. Elegendő lenne, ahogy György Pál mondta, jelenlegi játszótereinket EU-komformmá tenni, erre szabvány van, pl., hogy hinták és mászókák alatt nem lehet szilárd burkolat, sem füves burkolat, csak homokágy, vagy faforgács ágy. Tehát ebben az irányban el kell mozdulnunk a fejlesztésben a játszótereknél.

Csordásné Láng Éva: Javarészét a mondandómnak már az előttem szólók elmondták. A Zalaerdővel kötendő szerződésmódosításnál nem tudom, hogy indokolt-e az egy év, miután 2003 nyarán is működtetni kell a Zöldtábort. Ennek megfelelően jobb lenne előbbi időpontot meghatározni. Miután itt többször elhangzott a Szent Flórián téri volt óvoda épület én tudom nagyon jól, hogy két bizottság is tárgyalta az ügyet, sajnos egyiken sem tudtam ott lenni, viszont nem csak azt tenném hozzá ami Polai úr részéről elhangzott már, az épület állaga nem biztos, hogy indokolja annak fenntartását. Különösen a Városüzemeltetési vagy nem tudom, hogy melyik bizottság figyelmébe tudom ajánlani, hogy a Szepetnek felé kimenő út, ami egyébként jelentős buszforgalommal is terhelt, egyszerre nem fér el két személyautó sem egymás mellett, annyira belóg az épület arra az útra, hogy egyáltalán érdemes-e azzal foglalkozni, hogy azt az épületet megtartsuk.

A projekt listával kapcsolatban csak annyit, azt nem tudom, hogy eldőlt-e az, hogy ezen a sorrendiségen változtatunk vagy nem változtatunk, de mindenképpen az egymás után lévő, az infrastrukturális fejlesztés és a környezeti állapot javítása prioritás is tán. Úgy gondolom, hogy a kettő némiképp össze is függ, az infrastruktúra fejlesztés 12. helyén van a kerékpár út építés és miután 2002-ben egy Eu-s előirányzat jelent meg a kerékpárutakra vonatkozóan én mindenképpen célszerűnek tartanám nagyon az elejére hozni, és összefügg rögtön a környezeti állapot javítása prioritási listával is ahol az akadálymentes környezet kialakítása van, mert nagyon sokszor tulajdonképpen a kerékpár út kiépítésének egyedüli nagy gondja az, hogy nem akadálymentesek az utak vagy a járdák. Ha most éppen Kiskanizsáról beszélek, akkor ez egy ilyen járda akadálymentesítésével együtt két problémát oldana meg. Én függetlenül attól, hogy ez lesz külön napirendi pont vagy nem, szeretném, hogy ha az Eu-s előirányzatoknak és valószínűleg ennek megfelelően Eu-s pályázatoknak is megfogunk felelni akkor, hogy ha a kerékpár út építést némiképp előrébb hozzuk. Ennyit szerettem volna, mondom a többit mások elmondták.

Cseresnyés Péter: A határozati javaslat nyolcas pontjához szeretnék hozzászólni nagyon röviden. Az érdekegyeztető tanácsba a munkáltatói oldal képviselői közé dr. Csákai Ivánt szeretném javasolni.

Polai József: Kelemen képviselőtársamnak szeretnék annyiban reagálni a felvetett kérdésére, hogy ami a volt óvoda épületet illeti, hogy jelen pillanatban nincs részönkormányzat, bár majd szeretnénk, ha lenne újra, tehát így mond nem lehet újra arra hivatkozni, hogy most a részönkormányzat rendelkezik ezzel az épülettel, hiszen nincs részönkormányzat. A másik pedig, ha anyagi eszközöket nem adnak e feladatok céljaként akkor megint csak nem tud mit kezdeni vele. Én azért fogalmaztam úgy, hogy a kiskanizsai emberek által az egyesület által indult kezdeményezés sem tudja ezt a gondot megoldani. Azért mert meg van ez a jó szándék, amivel meg szeretné oldani. Azon kívül, hogy reménykedik bizonyos számú szponzor és támogató pénzének a megkapásáért. Azon kívül, hogy néhány ezer forint vagy pár százezer forint, illetve társadalmi munkavégzés is összejöhet, ez nem jelenti azt, hogy a problémát ezzel meg lehet oldani. Ennek az épületnek a felújítása sok millió forint, talán előre vetítené azt, is, hogy több tíz millió Ft-ba is kerülhet. Nyilván való, hogy ekkora összegű felújítás mellett, nem hiszem, hogy komoly a lakóknak a gondolkodása mellette azt remélni, hogy az ő segítségüket bizonyítva hozzáteszi majd a város a saját segítségét és akkor meg tudják oldani a gondot, hiszen ők ezt szeretnék.

Röst János: Polai képviselőtársamnak válaszolnék. Az Együtt Kiskanizsáért Egyesület megkereste az Önkormányzatot azzal a feltétellel, hogy ő ezt a problémakört rendezi. Kifejeztük az a szándékunkat, hogy anyagilag nem tudunk hozzájárulni akkor sem, sem a felújításához, sem a működtetéséhez sem, tehát ennek tudatában vállalta az egyesület ennek az épületnek a működtetését. Remélem, hogy létrejön Kiskanizsán ugyanúgy, mint ahogy eddig működött a településrészi önkormányzat, remélem, hogy ebben nekik segítséget tudunk nyújtani. A költségvetés helyzetét ismerve nem hiszek abban, hogy következő évben erre bármilyen forrás rendelkezésre állna az önkormányzat részéről. A másik. Szintén választ szeretnék adni a projekt listákra. A javaslatban szerepel egyfajta projektlista kezelési időpont is ez pedig 2003. március 31-e és negyedévente. Még egyszer elmondanám, az a kérésem, hogy bármelyik projekt felmerült ebben az elmúlt pár félórában, hogy ezeket a tételeket március 31-ig csoportba szedve juttassák el a közgyűlés felé javaslatként és a projektlista karbantartásánál ezeket figyelembe tudjuk venni. 2003-ban nem hiszem hogy 54 darabos projektlistából jelentős mennyiségű megvalósulhatna.

Ahogy polgármester úr elmondta, ha ebből 2-3 db megvalósul nagyobb tételként akkor örömteli lesz a szívünk ebben az ügyben. Épp ezért javasolnám, hogy bizottsági szakaszok után jöjjenek be a közgyűlés elé ezek a javaslatok.

Szintén javasolnék az Érdekegyeztető Tanácsba Sajni Józsefet, így ilyen értelemben a mi részünkről teljes a delegáció és felhívnám a figyelmet a delegáltaknak, hogy holnap már is üléssel kezdené munkáját a tanács.

Halász Gyula: Elállnék a hozzászólástól. Röst János elmondta, amit szerettem volna.

Litter Nándor: Akkor én szorgalmasan jegyeztem, megpróbálok én azokra a kérdésekre válaszolni.

Papp Nándor: A Csordásné Láng Éva képviselő társam felvetésére azt szeretném mondani, hogy a Zalaerdő Rt. ezt mindenképpen tető alá szeretné hozni a Zöldtáborral kapcsolatos dolgokat. Sajnos egy olyan rendkívüli helyzet állt elő, hogy közben tulajdonos váltás történt és a két tulajdonos között mennek sajnos ilyen problémásan ezek a dolgok. A mi részünkről már réges-régen vége lenne, mint az …dolgozója mondom ezt, ezért kérném ezt a támogatást és ez nem biztos, hogy egy évet fog igénybe venni, lehet hogy csak két hónapot. Gyakorlatilag azért nem lehet arra, hogy most egy hónappal elhúzzuk az időt és akkor még mindig nincsen meg a téma.

Litter Nándor: Nincs több hozzászóló. Köszönöm mindenkinek az észrevételeit. Próbálok néhány dolgot mondani azt amit én gondolok egyes ügyekről és kérem a kollegákat a hivatal munkatársait, alpolgármester urat, jegyző asszonyt, hogy segítsenek. Turinform irodával kapcsolatosan úgy gondolom, hogy meg kellene fontolnunk ezt amit javasolt Halász Gyula. Itt a források a kérdés nem a helyszín, mert több olyan helyszínünk van ahol. meg tudnánk oldani a Turinform iroda működését. A kérdés számomra az, hogy tudunk-e ehhez forrásokat szerezni, hogy az önkormányzatnak ez igazán ne kerüljön semmibe. Legalább is az elkövetkező egy-két évet ez ne terhelje. Ezzel az üggyel kapcsolatban folytattunk tárgyalásokat turisztikai vállalkozásokkal. Elvileg hajlandók lennének támogatni ezt a működést. Kistérségi és egyéb forrásokat gondolunk felkutatni, hogy a működési költségeket biztosítsuk. Én nyitott vagyok arra, hogy ha esetleg a Városfejlesztési Bizottság úgy gondolja van-e ennél jobb helyszín. Én örülök a javaslatnak. Kalmár utcát vegyük fel akkor a projektek listájára. Hirdetés felvételt Jóska megkérlek, hogy erre szóljál.

Karmazin József: Néhány kérdés elhangzott a projektekkel kapcsolatban. Sorban mondanám. A Kalmár utca északi továbbvezetése 46. sorban szerepel 3-as táblázat 3. tétele. Zsinangóga 34. sorban 4. táblázat 3. tétele. A 40-es pont tartalma ez egy koordinált projekt, ugyanis a projektlista nem csak az önkormányzati igényeket tartalmazza, ez nevezetesen a Gazdaságfejlesztő Kht-nak a tervezett fejlesztése.

A kerékpárút szerepel a 3. táblázat 12. pontjában. Ez egy komplex program. Itt annyival még bővíteném még az információkat, hogy az uniós pályázatokra felkészüléseknek az a lényege, hogy hierarchikus rendben jelenjenek meg ezek az elképzelések, tehát a legkisebb projekt is beleférjen egy majdani olyan programcsomagba, mint például a komplex hulladék gazdálkodásra nyertes ISPA projekt. Ugyanis az is egy több mint 8 milliárdos program és abba bele fog férni számos kistelepülésnek a néhány százezer forintos célja is. Arra kell törekedni, hogy minden program illeszthető legyen az operatív programok rendszerébe, tehát itt most a római számmal jelölt táblázatok jelenítenek meg. Ugyancsak megtalálható Bajcsa is a 11. sorban a bajcsai csatorna, de az közismert hogy az csatlakozik egy kistérségi pályázathoz is ami ebben az évben sikertelen volt.

A Szokoldomb a komplex lakásfejlesztési sorban szerepel a 18-as és a Sportcsarnok kérdésére is azt tudom mondani, hogy itt arról van szó hogy egy komplex sportcentrum amelynek alternatív helyszínei ismertek pillanatnyilag. A játszótereket mi a zöld terület, közterület fejlesztés program csomagban képzeltük el és a járdák, utak is szép számban szerepelnek a 17-es, 3-as, 4-es sorokban. Azt még hozzá szeretném tenni, igaz hogy a nemzeti fejlesztési tervnek egy a kormány által jóváhagyása decemberben, 15-éig ha jól tudom megtörténik, de ez nem azt jelenti, hogy a projektek készítése lezárul. Ugyanis ez folytatható. Az a kérdés, hogy kevés vagy sok a nagykanizsai projekt, erre azt tudnám mondani, hogy Sopron városának több mint 100 projektje van a kezdet adatbázisban, Zalaegerszegnek 92, és Nagykanizsa térségének ha jól tudom háromszázhetven valahány, tehát úgy érzem, hogy most az a cél, hogy minden egyes közeli vagy távolabbi elképzelt célokat be tudjuk integrálni valamilyen nagy regionális célkitűzés közé, hogy akár a rangsor változik , akár a pályázati lehetőség, akkor Nagykanizsa is részt tudjon venni ebben a munkában.

Litter Nándor: Papp Péter, Szőlőskert Fogadó. Úgy gondolom, hogy amikor információt szereztem erről az elmaradásról, akkor azonnal intézkedtünk. Városi vagyonkatasztert én azt javaslom, hogy ne vitassuk, egyetértek a felvetéseddel. Azt vizsgáljuk, hogy hogyan tudunk ettől az összegtől megszabadulni, hogy ne kelljen kifizetni. Most nem tudok erre választ adni, meg fogjuk vizsgálni. Egyetértek azzal, amit Tóth László javasolt, hogy vizsgáljuk meg ennek a szerződéskötésnek a feltételeit, miért tér el attól ami az ügyrendi bizottság előtt szerepelt mint szerződés. Benedek Miklóssal kiegészítjük a listát. Laboratóriumra ki tud válaszolni?

Karmazin József: Ez egy keretszerződés, amely egy kialkudott egységár rendszert alkalmaz, nyilván más helyekről is kértünk ajánlatot, és ezek voltak a legkedvezőbben, itt a laboratóriummal vagyunk jogviszonyban, mi azt nem tudjuk kontrolálni, hogy milyen műszerekkel végzik ezt, honnan szerzik be, illetve kitől kölcsönzik, vagy sajátjuk és minden esetben a költségvetés határozza meg azt, hogy mennyi áll rendelkezésre mérésekre. Ha jól emlékszem, ebben az évben olyan kétmillió körüli összeg volt, amely majdnem teljes egészében szükséges is volt a rendszeresen mért helyeken a különféle vízfolyások, csónakázó-tó és egyebek, valamint a hatóságaink által elrendelt munkákra.

Litter Nándor: A projektlistákkal nem foglalkoznék, úgy gondolom, hogy Karmazin úr erre megfelelő választ adott és ami egyébként szerepel a határozati javaslatok között, hogy ezt rendszeresen napirenden kell tartanunk és a legfontosabb projekteket ki kell dolgoznunk 2003. év végéig részletesen, mert ugye itt csak ötlet szinten jelentek meg egyenlőre. Romlott vár és a Cseke Ferenc Alapítvány amit Horváth György vetett fel, én azt javasolnám, hogy a következő testületi ülésen ezzel kapcsolatosan történjenek meg azok a döntések amiket meg kell tennünk és ilyen elmaradások nem lehetnek egy önkormányzat életében, ezt vegyük fel a határozatok közé. A két társaságban a vizsgálatával egyetértek amit felvetettetek mind a ketten. December 31-ig kell egy ilyen intézkedési tervnek készülnie a hiányosságok megszüntetéséről, abban lehet foglalkozni azzal, hogy az a könyvelés jó helyen van-e ahol végzik hogy ha ennyi probléma keletkezik. Invorg Rt. volt, a legkeményebb lépéseket meg kell tenni egyébként erről már előzetesen egyeztettünk, hogy indítsuk, megfogjuk indítani, ha eddig nem történt meg.

Az Érdekegyeztető Tanács összetétellel kapcsolatban Kelemen Z. Pál vetette fel, én jónak tartanám, hogy ha az osztályvezetők is ott vannak, egyébként is meg kell őket hívni, hiszen nélkülük ezt nem tudjuk megcsinálni, hiszen ők ismerik részleteiben azokat a körülményeket amik az egyes intézményeknél folynak, hogy mondhatjuk, hogy nem tagjai a bizottságnak de akkor is itt lesznek mert ők vannak napi kapcsolatban az intézményekkel, főleg a legnagyobb területtel az oktatás. Tehát én a magam részéről javaslom, hogy maradjanak tagjai az érdekegyeztető bizottságnak, a javaslatokat az jegyeztük. Gőcze Gyula is ugye ebből a megfontolásból kerül be, hogy ő kezeli a gazdasági ügyeit a legtöbb intézménynek , egyetértek azzal, hogy ő ne legyen ott és ha egyéb gazdasági ügyek kerülnek szóba akkor meghívjuk külön erre az érdekegyeztetésre. Intézmények elnevezését én támogatom, hogy mindig legyen a fantázianév mellett az utca elnevezés is. Zalaerdő ügyre Papp Nándor válaszolt, én is Feisz Ottóval beszéltem ebben az ügyben, azt gondolom, hogy el kell fogadnunk ezt a helyzetet és az év végi időpont az egy végső állapot, reményeink szerint jóval előbb meg fog történni. Megkérdezem, hogy esetleg valami maradt-e ki János?

Karmazin József: Szóba került itt a Szőlőskert fogadóval kapcsolatos fejlesztési elképzelés, itt nem volt semmiféle késedelem, ugyanis mi ismertük ezt az igényt és a készülő új település szerkezeti tervbe mi beillesztettük, ennek a tervnek az áthatási ideje ilyen hosszú, ugyanakkor most jelentkezett beruházó azzal az igénnyel, hogy pályázathoz nyilatkozzunk, viszont egy még jóvá nem hagyott rendezési tervnél a hivatal nem tudja kiadni ezt a nyilatkozatot és ezért került a képviselő testület elé. Tehát ez megelőlegezi azt a döntést, hogy ez a fejlesztés a rendezési terv jóváhagyásakor sem marad ki a tervből.

Dr. Pintérné Grundmann Frida: Szeretném jelezni, hogy az intézmény elnevezését rendelet szabályozza én kérem, hogy ilyen határozatot ne hozzanak, mert nem így működik, hozzá lehet mondani egyébként az utca nevet, de az elnevezést azt az intézmény kezdeményezi, véleményezési jogkörrel rendelkezik jó néhány szerv, szülői munkaközösséggel bezárólag, de ami még nagyobb gondot jelent, aminek komoly anyagi kihatása is van, hogy az összes pecsétet le kell cserélni, minden reklámanyag ami az iskolában van és végig kell futtatni egészen a minisztériumig, a TÁH-nál lejelentett és az ÖM engedélyezett számtól kezdve az ég világon minden változik. Nagyon komoly anyagi következménye van, annak nincs akadálya, hogy a használatban mellé mondjuk a nevet, de kérem, hogy erről most ne döntsenek.

Litter Nándor: Ez nagyon fontos dolog. A használat során próbáljuk meg az utcaneveket is. Köszönöm szépen. Határozati javaslatoknál az Invorggal kapcsolatos teendők miatt a 28. oldalon ugye felsoroljuk, hogy melyek azok a határozati javaslatok, amelyekről szóló jelentést elfogadja a közgyűlés, ebből ki kell venni a 244/2002 (IX.10.) számút , mert az az Invorg Rt-vel kapcsolatos.

Kérdezem a közgyűlést, hogy ezzel az egy módosítással elfogadja-e az első pontban szereplő határozati javaslatot. Szavazzunk.

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja.

Halász Gyula: Lenne egy kérdésem. Itt a határozathozatalok között a sétakerti járdafelújításról kell-e szavaznunk, itt van egy olyan kiemelt rész, hogy ezért kérjük a határozat hatályon kívül helyezését, ebben az ügyben kell-e szavaznunk.

Litter Nándor: Jegyzőnő szerint kell. Költségvetést érinti a tétel.

Második határozati javaslat, amit kiegészítünk Benedek Miklós igazgató úrral. Kérdezem ki ért egyet a javaslattal?

A közgyűlés 25 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja.

Litter Nándor: A hármas javaslat a Zalaerdő és a földcsere szerződés a város és a Zalaerdő közötti szerződés időpontjának meghosszabbítását tartalmazza. Ki ért egyet a javaslattal?

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 3. pontját elfogadja.

Litter Nándor: Turinform Irodával kapcsolatos határozati javaslat módosulna. Kiegészülne azzal, hogy a Városfejlesztési Bizottság felkutat esetlegesen más lehetséges helyszíneket is.

Ki ért egyet így ezzel a javaslattal?

A közgyűlés 25 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 4. pontját elfogadja.

Litter Nándor: Sétakert járdáinak felújításáról szóló határozat hatályon kívül helyezése. Ki ért ezzel egyet?

A közgyűlés 21 szavazattal 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 5. pontját elfogadja.

Litter Nándor: A határozati javaslat 6. pontja technikai jellegű. A Polgármesteri Hivatal, Önkormányzatra történő módosítása. Ki ért ezzel egyet?

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 6. pontját elfogadja.

Litter Nándor: Most itt van egy probléma, amit én elfelejtettem. Ezt a 7. pontot el kell napolnunk, vagy péntekre, vagy későbbi időpontra, mivel volt korábban egy közhasznú szerződés amit megváltoztatott az Ügyrendi Jogi Bizottság. Én magam sem tudtam ezt elolvasni, hiszen ma délután kaptam kézhez fél órával az ülés megkezdése előtt.

Én azt kérném, és elnézést kérek, hogy ezt korábban nem jeleztem, hogy ezt napoljuk el, vagy péntekre, vagy pedig későbbi időpontra.

Dr. Fodor Csaba: Azt javasolnám, hogy a polgármester úr ezt a hetes pontot vonja vissza, és önálló napirendként hozza be, és amire el tudja készíteni a Hivatal tegye meg. Azt gondolom, hogy a közgyűlés akár pénteken is felveheti napirendek közé, de akkor önállóan.

Tóth László: Az Ügyrendi Jogi Bizottság hét egyhangú szavazattal támogatta a Kht-val kötendő közhasznúsági szerződés megkötését. Alaki hibája nincs. Tulajdonképpen ezt csak azért kellett megkötni, mert a Kht-nak vannak törvényi kötelmei, hogy mi alapján lehet Kht, ha ezeket nem fogadjuk el akkor át kellene alakítani Kft-vé.

Litter Nándor: A Kht megalakulását is már ugye ezzel a szerződéssel kellett volna kezdeni, ha jók az információim. Világos, tehát én visszavonom a hetedik pontot. Lényeges változások vannak benne az előzetesen kiadott tervezet és a jogi bizottság által elfogadott anyag között. Tehát én nem vagyok abban biztos, hogy ez pénteken tárgyalható lesz, legalább is az én felfogásomban. Most itt napirendről levesszük. Akkor visszavontam.

Nyolcadik határozati javaslat, amelyben az Érdekegyeztető Tanácsnak a tagjairól szavaznánk. A kiadott személyi javaslatoktól eltérően, ugye tagjai lennének az érdekegyeztető tanácsnak Dr. Horváth György, Sajni József és Dr. Csákai Iván. Én a javaslatokkal egyetértek, illetve volt még egy javaslat, hogy Gőcze Gyula ne legyen. Illetve volt még egy javaslat, hogy az osztályvezetők ne legyenek tagjai a Bizottságnak én ezzel nem értek egyet.

Akkor ki ért azzal egyet, hogy az osztályvezetők ne legyenek tagjai a bizottságnak. Kérem, szavazzanak.

A közgyűlés 8 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

Litter Nándor: Volt még egy javaslat, hogy Gőcze Gyula se legyen tagja a bizottságnak. Ezzel ki ért egyet?

A közgyűlés 17 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a határozati javaslat 8. pontját elfogadja.

Litter Nándor: Továbbiakban egyben szavazunk a bizottság összetételéről. Ki ért egyet a bizottság összetételével a javaslatokkal kiegészítve?

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Kilences ponttal kapcsolatosan nem volt észrevétel. Kérem, szavazzunk az elfogadásáról.

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 9. pontját elfogadja.

Litter Nándor: Tízes a Szőlőskert fogadó ügye, nem ismétlem el a leírtakat. Ki támogatja a javaslatot?

A közgyűlés 23 szavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 10. pontját elfogadja.

Litter Nándor: 11-es javaslat. Szabadhegy városrész építési szabályzatának a felülvizsgálata. Ki ért egyet a leírtakkal?

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 11. pontját elfogadja.

Litter Nándor: 12-es pontban déli elkerülő úttal kapcsolatos feladatok kerültek megfogalmazásra. Ki ért ezzel egyet?

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 12. pontját elfogadja.

Litter Nándor: A 13-as pontban a Szabadhegyi csomópontban a 7-es út és a szabadhegyi csomópont átépítésével foglalkozunk. Itt önrészt kell ugye biztosítani annak érdekében, hogy a Közútkezelő Kht is minél előtt meg tudja kezdeni a tervező munkálatokat és ez a nyilatkozat mindenképpen kell hozzá. Ki ért ezzel egyet. Kérem, szavazzanak.

A közgyűlés 24 szavazattal 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 13. pontját elfogadja.

Litter Nándor: Projektlistát ugye többszörösen megtárgyaltuk és abban az értelmezésben, ahogy itt megbeszéltük kellene elfogadni a 14-es pontot.

A közgyűlés 20 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 14. pontját elfogadja.

Litter Nándor: 15. pont a nagykanizsai Tungsram Sakk Klub támogatása. Ki ért egyet, hogy 1 Millió forinttal támogassuk a Klubot. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslat 15. pontját elfogadja.

Litter Nándor: A 16. pontban Röst János felügyelő bizottsági tagságáról van szó és fel kell menteni az összeférhetetlenségi szabályok miatt. Hozzájárulást kell adni, hogy ezt a feladatot elláthassa. Ki ért ezzel egyet?

A közgyűlés 19 szavazattal, 7 ellenszavazat és 1 tartózkodással a határozati javaslat 16. pontját elfogadja.

Litter Nándor: A Kossuth és a Gábor Áron laktanyák átadásával kapcsolatos megállapodás aláírását kellene támogatnunk.

Zakó László: Elnézést az előbb ügyrendit nyomtam, csak szerettem volna megkérdezni, hogy Röst alpolgármester urat ki delegálta a felügyelő bizottságba és ha már nálam van a szó, akkor a következő napirendi ponthoz szeretnék annyi pontosítást, hogy a Gábor Áron és Kossuth Laktanyák ingyenes átadására vonatkozót írjuk át átvételére. Átvételével, mert még valaki félre érti, hogy mi szeretnénk ingyenesen átadni valakinek.

Litter Nándor: Kijavítjuk ennek megfelelően. Röst Jánost az a szervezet delegálta, akinek erre jogosítványa van, az ÁPV Rt. Gazdasági Minisztériummal egyeztetve.

A 17. pontról még nem szavaztunk úgy tudom. E módosítással, amit Zakó László tett kérem, hogy szavazzuk meg.

A közgyűlés 23 szavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 17. pontját elfogadja.

Litter Nándor: Ugye elhatároztunk különböző dolgokat itt a tájékoztató nyomán, egyrészt a Cseke Ferenc Alapítvány és a Romlott vár ügyét. Én azt javasolnám, hogy döntsünk abban, hogy a januári közgyűlésen ezeket a témákat tárgyalnunk kell és feladatainkat meg kell határoznunk ezekkel kapcsolatosan. Ki ért ezzel egyet, kérem szavazzunk!

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Az Invorg Rt-vel kapcsolatos keményebb fellépéseket, talán így foglalhatnám össze, kell megtenni, hogy visszaszerezzük az 1.900 E forintot. December 1. határnappal kell ezt elindítanunk. Ki ért ezzel egyet, kérem szavazzunk!

A közgyűlés 25 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Ugyancsak a két társaságunknak intézkedési tervet kell kidolgoznia, azoknak a hiányosságoknak a felszámolására, amit a belső ellenőrzés megállapított. Én azt javasolnám, hogy ez a következő Közgyűlésig, tehát a januári közgyűlésig készüljön el. Elég rövid a határidő, mert ugye január első napjaira meg is kell lennie. Kérem, szavazzunk!

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Még egy dolog lenne a polgármesteri tájékoztató kiegészítéseként valamennyien megkapták. A Horvát Köztársaság Konzulátusának a támogatásával kapcsolatosan ugye az elmúlt időszakban egy még a választások előtt valamikor kötött egy megállapodást az önkormányzat. A költségvetésben szerepel a tétel. Én azt javasolnám, hogy a megállapodástól eltérően, ha másképp kerülne ez az összeg átadásra akkor megtudnánk takarítani a 178 000 forint ÁFA összegét. De ez szabályosan kerül átadásra, csak az ÁFÁ-t nem kell utána megfizetnünk. Ez nem érinti az ottani költségvetést. Tehát ott ugyan az az összeg fog rendelkezésre állni, mint az elképzelések, illetve az eredeti álláspont illetve döntés szerint az önkormányzat ugye át akarta adni. Ehhez viszont ugye kell az önkormányzatnak a hozzájárulása, hogy ez támogatásként adjuk át és nem számla alapján fizetjük meg az összeget. Ki ért ezzel a javaslattal egyet? Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 27 szavazattal és 11 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Az önkormányzatnak dönteni kell arról, hogy a fontosabb intézkedéseket, döntéseket tudomásul veszi. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 18. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

1. a 281/4/1996.(XI.12.), a 325/1998.(XII.15.), a 244/21,23/c/2001.(IX.4.), a 316/1-3/2001.(IX.11.), a 428/2001.(VI.5.), az 58/1-3/2002.(II.26.), a 66/2,3,4/2002.(II.26.), .( a 154/12/2002.(V.30.), a 156/3,7,9/2002.(V.30.), a 166/2/2002.(VI.5.), a 191/2002.(VI.18.), a 195/1-3/2002.(VII.2.), a 42/2002.(II.5.), a 196/2002.(VII.2.), a 203/2/2002.(VII.2.), a 210/1-3/2002.(VII.2.), a 236/10,11/2002.(IX.10.), a, a 236/9/2002.(IX.10.), a 237/2002.(IX.10.), a 238/2002.(IX.10.), a 241/1,3/2002.(IX.10.), a 242/2002.(IX.10.), a 243/2002.(IX.10.), a 246/2002.(IX.10.), a 250/7/2002.(IX.10.), a 252/2002.(IX.10.), a 254/2002.(IX.10.), a 258/2002.(IX.10.), a 260/2002.(IX.10.), a 270/2002.(IX.10.), a 271/2/1,2/2,3,5,7/2002.(X.1.), a 272/1/2002.(X.1.), a 286/2002.(X.1.), a 287/2002.(X.1.), a 288/2002.(X.1.) és a 289/2002.(X.1.).számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja.

 

2. jóváhagyja Sajni József, Silló Zsolt, Vizeli József, Horváth Istvánné, Dr. Balogh Imre, Mérksz Andor, Kovács Jánosné, Papp Ferenc, Farkas Tibor, Czupi Gyula, Baráth Zoltán, Balassáné Tüske Ágnes, Benedek Miklós intézményvezetők munkakörükkel összefüggő és képzettségüknek megfelelő másodállás folytatását.

 

Határidő: 2003. október 31.

Felelős : Litter Nándor polgármester

(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)

3. hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat és a ZALAERDŐ RT között 2001. december 20-án a nagykanizsai 1839/78 hrsz-ú ingatlanra létrejött adásvételi szerződés 10. pontja úgy módosuljon, hogy a földcsere szerződés megvalósulásának határidejét felek 2003. december 31. napjában állapítják meg. Amennyiben ezen határidőig nem jön létre a földcsere szerződés a ZALAERDŐ RT 2004. január 31-ig 3.910.000 Ft-ot köteles Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának megfizetni.

 

Határidő: 2004. január 31.

Felelős : Litter Nándor polgármester

(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)

4. egyetért azzal, hogy a Tourinform Iroda kistérségi összefogással, pályázati

 

források segítségével és egyéb támogatások igénybevételével valósuljon meg Az Iroda létrehozói ezen közös források igénybevételével gondoskodnak a működés feltételei megteremtéséről is.

Felkéri a Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottságot, hogy vizsgálja meg másik helyszín lehetőségét és tegyen arra javaslatot.

Határidő: anyagi feltételek biztosítására 2003. március 31.

megvalósításra: 2003. szeptember 30.

Felelős : Litter Nándor polgármester

Papp Nándor bizottsági elnök

(Operatív felelős: Karmazin József Városi Főépítész, osztályvezető)

5. a Sétakert járdáinak részleges felújítására vonatkozó 154/9/2002.(V.30.) sz. határozatát hatályon kívül helyezni.

 

6. a 26/2000.(II.1.) számú határozata 6. pontjának első mondatában a “Polgármesteri Hivatal”-t “Önkormányzat”-ra módosítja.

 

7. egyetért az önkormányzati szintű Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldal képviselőinek újraválasztásával. A munkáltatói oldal képviseletében megbízza:

 

Litter Nándor polgármester

Röst János alpolgármester

Dr. Horváth György képviselő

Sajni József képviselő

Dr. Csákai Iván képviselő

Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

Dr. Papp Judit gazdálkodási osztályvezető

Dr. Pintérné Grundmann Frida művelődési és sport osztályvezető

Simánné Mile Éva szociális osztályvezető

egyidejűleg a 20/1/1999.(I.26.) és a 117/13/2002.(IV.25.) számú közgyűlési határozatokat hatályon kívül helyezi.

Határidő: 2002. december 12.

Felelős : Litter Nándor polgármester

(Operatív felelős: Gerencsér Tibor mb. pm. kabinetvezető)

8. egyetért a Nagykanizsa DK-i elkerülő út terveinek elkészítésével, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnál – a VIA Kanizsa Kht. által – elnyert 10.000 ezer Ft összegű támogatás bevonásával. A 17.000 ezer Ft összköltségű projekthez a fennmaradó 7.000 ezer Ft saját erőt a 2003. évi költségvetésben biztosítja.

 

Határidő: 2003. március 31.

Felelős : Litter Nándor polgármester

(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)

9. egyetért azzal, hogy a Szőlőskert Fogadó fejlesztése a készülő településszerkezeti terven a szomszédos ingatlanok igénybevételével megfelelő területfelhasználás biztosításával szerepeljen, és így a szerkezeti terven alapuló szabályozás annak megfelelően készüljön.

 

Felhatalmazza a polgármestert, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos pályázat benyújtásához a kérelmező részére a támogató nyilatkozatot adja ki.

Határidő: a pályázati nyilatkozatra 2002. december 15.

a szerkezeti tervbe illesztése 2003. március 31.

Felelős: Litter Nándor polgármester

(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)

10. felkéri a polgármestert, hogy a Szabadhegy városrész Helyi Építési Szabályzatát vizsgáltassa felül. A kialakult állapotra figyelemmel az építmények közötti legkisebb távolság mértéke egyes tömbökben úgy legyen szabályozva, hogy az az építtetői érdekekre is figyelemmel biztosítsa a szűk telkek beépítésének a lehetőségét. A vizsgálat eredményeként szükséges rendelet módosítást terjessze a Közgyűlés elé elfogadásra.

 

Határidő: 2003. április 15.

Felelős : Litter Nándor polgármester

(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)

11. felkéri a polgármestert, hogy az M 7-es autópálya Becsehely-Nagykanizsa szakaszának előző szakasz építését közvetlenül követő ütemezése és a nagykanizsai csomópontok, valamint 61-es és 71-es utakkal közvetlen összeköttetését biztosító elkerülő utak mielőbbi, egy ütemű megépítése érdekében folytasson tárgyalásokat az érintett szervekkel. Ennek eredményéről a Közgyűlést soros ülésein tájékoztassa.

 

Határidő: a Tanács döntése alapján, 2003. február 28.

Felelős : Litter Nándor polgármester

(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)

12. egyetért a 7. sz. fkl. út Szabadhegy csomópont átépítésével. A Zala Megyei Állami Közútkezelő Kht-val közösen megvalósítható beruházáshoz szükséges, legfeljebb 15 mFt önrészt 2003. évi költségvetésében szerepelteti.

 

Határidő: 2003. március 31.

Felelős : Litter Nándor polgármester

(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)

13. egyetért a mellékelt projektlistában szereplő fejlesztési célok rangsorolásával csoportosításával.

 

Felkéri a polgármestert, hogy a projektek részletes kidolgoztatását a költségvetésben biztosított, illetve várható pályázati lehetőségekre figyelemmel indítsa el. A projektekkel kapcsolatos munkáról szükség szerint a Közgyűlést tájékoztassa.

Határidő: a rangsorolt projektlista továbbítására 2002. december 15.

karbantartására 2003. március 31., és negyedévente

Felelős: Litter Nándor polgármester

(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)

14. támogatja a Nagykanizsai Tungsram Sakk Klub kérelmét. A sportszervezet kiemelkedő eredményét elismerve részére 1.000 eFt támogatást biztosít.

A támogatás forrása hitel.

Határidő: 2002. december 20.

Felelős : Litter Nándor polgármester

(Operatív felelős: Dr.Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)

15. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 33/A. § (2) bekezdés b.) pontjában megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályok miatt hozzájárul ahhoz, hogy Röst János alpolgármester 2002. november 12-től 2004. üzleti évet lezáró közgyűlésig a Zala Volán Rt.-nél (8900. Zalaegerszeg Gasparich u. 16.) felügyelő bizottság tagja legyen.

 

Határidő: 2002. december 12.

Felelős : Litter Nándor polgármester

(Operatív felelős: Gerencsér Tibor mb. polgármesteri kabinetvezető)

16. felhatalmazza a polgármestert arra, hogy a nagykanizsai Gábor Áron és Kossuth Laktanyák ingyenes átvételére vonatkozó megállapodást aláírja.

 

Határidő: 2002. december 15.

Felelős : Litter Nándor polgármester

(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)

17. egyetért azzal, hogy a közgyűlés a 2003. januári ülésén önálló napirendként tárgyalja a Romlottvár hasznosítását, Dr. Cseke Ferenc Alapítvánnyal kapcsolatos feladatokat.

 

Határidő: 2003. január 28.

Felelős : Litter Nándor polgármester

18. felkéri a polgármestert, hogy az INVORG Rt-vel 2000. január 27-én létrejött megbízási szerződésből adódó 1900 eFt+ÁFA túlfizetés önkormányzatnak történő visszautálása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket.

 

Határidő: 2002. december 31.

Felelős : Litter Nándor polgármester

19. utasítja a nagykanizsai Gazdaságfejlesztő Kht, valamint a Kanizsa TV Kft. ügyvezetőit, hogy 2002. szeptember hónapra a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolására készítsenek intézkedési tervet és azt a 2003. január 28-i közgyűlés elé terjesszék.

 

Határidő: 2003. január 7.

Felelős : Schmidt László ügyvezető

Maros Sándor ügyvezető

20. a Croatica Kulturális, Információs és Kiadói Kht részére a nagykanizsai horvát konzulátus működtetésének támogatása céljából, a 714 000 Ft támogatást biztosít.

 

A támogatásforrása a részben a 2002. évi költségvetés 10. számú mellékletében egyéb támogatások között a horvát konzulátus támogatására tervezett 500 000 Ft, továbbá a külkapcsolatok céljára előirányzott maradvány átcsoportosításával biztosítható.

Határidő: 2002. december 31.

Felelős : Litter Nándor polgármester

(Operatáv felelős: Dr. Papp Judit osztályvezető)

21. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékozatót tudomásul veszi.

 

10. Interpellációk, kérdések (írásban)

Litter Nándor: Két interpelláció érkezett, Bicsák Miklós és Csákai Iván tette ezeket meg. Erre még Tüttő István aláírásával választ kaptak. Meg szeretném kérdezni a két interpellálót, hogy elfogadják-e a választ?

Bicsák Miklós: Nagyon köszönöm és boldogan kijelenthetem, hogy a város és a KÖGÁZ tartotta a szavát Korpavár városrész településen a gázközmű telekhatárig megtörtént, amit külön a lakosság nevében köszönök és a tisztelt új közgyűlésnek nagyon boldog karácsonyt kívánnak. De már a második interpellációm az bánatos, mert hosszú képviselői gyakorló éveim alatt nem tudtam elérni, hogy az Űrhajós utcában ami már 30 éve épült, ott a járdák, utak nem sikerült, tudjuk, hogy a gazdasági nehézségek, egyéb, de bízva a jövő évi költségvetésben, hogy ez a várva várt több éves Űrhajós és ott az északi városrésznek gondja problémája meg fog oldódni. Így elfogadom.

Dr. Csákai Iván: A levél magáért beszél, hisz a válasz novemberre ígérte, hogy a gyerekek zebrán fognak átmenni. Egyetlen egy közlekedési tábla lett kirakva. Ez nem vigasztal senkit sem. Elnézést én nem tudom elfogadni, itt 2003. tavaszára ígérik most már, hisz az Isten nem volt a kivitelezővel. December 7-ével bejött a hideg. Addig jó idő volt, és nem történt semmi. Nem tudom, hogy a kivitelező mégis mit gondol. Ez 2002. szeptemberére volt ígérve, hogy be fogják fejezni. Az ottani lakóknak a semmibevétele. Nem tudom elfogadni a választ.

Röst János: A válaszban elhangzott, hogy a közvilágítás rekonstrukciója során nyílt lehetőség ennek az elhelyezésére. Megkérdezném a hivatalt, hogy ebben az évben ez megvalósul-e. A rekonstrukció. Ha igen, akkor ez értelemszerűen ez megvalósul, amennyiben elhúzódik a közvilágítási rekonstrukciónak a befejezése akkor értelemszerűen áthúzódik jövő évre, de kérném a választ a hivatal részéről.

Karmazin József: A közvilágítás rekonstrukciójára vonatkozóan a VIA Kht-tól azt az információt kaptuk, hogy elkészült ezen a szakaszon is a közvilágítás rekonstrukciója, ugyanakkor a főmérnök úr azt a tájékoztatást adta, hogy november végéig a felfestés is elkészül, mivel várták a Közútkezelő Kht-nak Zalaegerszegről a gépét, ami más felfestéseket is elvégzett volna. Erre nem került sor nem tudjuk milyen okból.

Röst János: Köszönöm a választ. Utasítani fogjuk a VIA Kht vezetőjét, hogy ezt soron kívül végeztesse el.

Litter Nándor: Csákai úr így elfogadható?

Polai József: Tulajdonképpen kénytelen vagyok kettő féle dologban szót kérni. Az egyik rövid lesz a másik kicsit terjedelmesebb. Megkaptam a válaszukat a településrészi önkormányzat megalakításával kapcsolatban feltett kérdésemre. Az SZMSZ módosítását említi polgármester úr, hogy azt mindenképpen meg kell oldani, hiszen annak módosítása nélkül nehézkes újra szervezni, újra megalakítani a részönkormányzatot, ezért úgy gondolom, hogy ha valóban bekövetkezik az, hogy kedvező irányba módosul az SZMSZ akkor könnyebb formájában, könnyebb módon tudjuk megalakítani így a választ el tudnám fogadni azzal a kitétellel kérem szépen, hogy azért jelöljünk meg határnapot és felelőst. Ez ügyben a településrészi önkormányzat megalakításáról szóltam, hogy határnapot és felelőst jelöljünk meg e témában is. Ez még egy korábbi interpellációm volt, amire most kaptam írásban választ. Akkor szeretnék szólni a mai napon feltett kezdeményezésemmel kapcsolatban, ami a Fasori dűlő ügyére vonatkozó kérdésfeltevés fog majd lenni. Mindenkit kérek, hogy egy kissé türelmesen hallgasson engem végig, nem leszek hosszú megígérem, de azért ez a kis beszéd valószínűleg érint egy általánosságot is és egy konkrétumot is. Felolvasnám ha megengedik. A legtöbb ember a birtoklás vágyának kábulatában él és az anyagi javakat hajszolja egész életében. Anélkül, hogy emberi létében és emberi kapcsolatainak hiteles értékeit igazán felfedezné. Az igazságos, igazságtalan vagy jogos, jogtalan szavaknak erős visszhangja van az emberiség életében, gondolkodásában, személyes kapcsolataiban. A hagyományos fogalom megkülönböztetés a törvényeket betartó igazságosságot tekintette alapvetőnek. Egyrészt a közjót szolgáló törvények elfogadását, megtartását.

Másrészt a közösség tagjainak törvényhűségét kívánja. Sokféle igazságról beszélünk, de sajnos közülük sokat sokan figyelmen kívül hagynak. Mindenképpen szeretnék említést tenni az osztó igazságosság tanúságos, mely a közösségeken belüli szereposztásra vonatkozik. Minden közösségben szükség van vezetőre és vezetettekre, a kiemelt pozíciók azonban kísértést jelentenek, hogy az igazságosság megcsorbításával jussunk előnyökhöz, vagy juttassunk hozzá másokat érdekeink szerint. Ugyancsak fontos a kereskedelmi igazságosság, mely az adás-vétel, a kereslet, kínálat területén illetékes, hogy megfékezze az emberi mohóságot, kapzsiságot mely a másik ember becsapására törekszik. Harmadik a büntető igazságosság, mely arra vigyáz, hogy a közjót sértő személyek a megfelelő büntetést kapják, másfelől arra is ügyel, hogy a kiváltságos személy ne húzhassa ki magát a rangjára hivatkozva a büntető igazságszolgáltatás alól a bűncselekménye esetén.

A fent említett problémának Nagykanizsán is már hosszú ideje látszik körvonalazódni bizonyos témában. 1993-tól borzolja több száz érintett ember idegrendszerét Nagykanizsán. Talán helyesebb egy egész városra hivatkozni, hiszen az egykori városvezetés az önkormányzat is belegabalyodott ebbe az ügybe. Így azok a polgárok is bosszankodnak az ügy miatt, akik csak szemlélői az eseményeknek. A Földkiadó Bizottság 0143/1 hrsz. alatt több mint 400 részarány tulajdonos számára nevesített nem létező földeket a Fasori dűlőben. 1995-ben az akkori polgármester és TSZ vezető megegyezése alapján az önkormányzat nevében Suhai Sándor megvásárolta az említett földterületet. A Földhivatali bejegyzésre nem kerülhetett sor, hiszen a térképek tanúsága szerint nem létezik 0143/1 tábla csak az osztatlan közös tulajdonban lévő 0143. hrszú földterület létezik. Az ügy kapcsán becsapott emberek sokaságával találkozunk. Nemcsak több száz kisembert vezettek félre, de becsapták az önkormányzatot is. Valószínű, hogy valakik iratokat változtattak meg, új tulajdonosokról adtak névsort az önkormányzatnak, akiknek a nevére elkészítették az adásvételi szerződéseket. Az önkormányzat a vételár 50%-át kifizette a soha be nem jegyzett tulajdonosoknak. Tehát nem létező földet nem létező tulajdonosok adtak el a polgármesternek. Időközben a Körzeti Földhivatal a 0143/1 hrszú külterületi ingatlanra vonatkozóan a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonjog bejegyzési kérelmét elutasította. Ennek következménye lett, hogy az ingatlan felosztása a tulajdonosok között ismételten megtörtént.

A 0143 hrsz-on a már említett becsapott több száz ember nem szerzett tulajdon jogot. Így az adásvételi szerződés, melyet az önkormányzattal mindannyian megkötöttek érvénytelen. Ezután már a város is fellépett és fut a jogtalanul kifizetett pénze után. Felszólította az érintetteket, hogy kamatostul fizessék vissza felvett vételárat. Van, aki már azóta elhunyt, vannak akik nem tudják visszafizetni. Olyan pénzt is kérnek tőlük vissza, amit meg sem kaptak. Amit megkaptak azt azért vették át, mert úgy tudták, hogy elmaradt két éves bérüket bérfejlesztésüket, jutalmukat kapták meg. Nekik legalább is ez lett mondva. Kérdezem polgármester urat, mit kíván tenni a Fasori dűlő kapcsán az önkormányzat elveszett pénzének megtérülése érdekében.

Véleményem szerint a pénzt vissza kell kapni az nem vitás, hiszen a szerződés semmis. Az önkormányzat nincs olyan helyzetben, hogy a problémát lenyelje. De ki képviseli a rászedett embereket, miből fizessenek kérdezem. Miért nem volt közgyűlési felhatalmazása földvásárláshoz az akkori polgármesternek. Bízom polgármester úr igazságosságában ne feledjük, hogy az igazságosság erény, jó készség, mely az ember szerető lelkéből kell, hogy kibontakozzék. Kérem a tisztelt polgármester urat az ügy korrekt, igazságos vizsgálatának lefolytatására, a becsapottak érdekében figyelembe vételével.

Litter Nándor: Hat perc harminchat másodperc volt, és tudatosan azért nem akartam öt percnél megállítani a hozzászólását, interpellációját, mert én is egy nagyon fontos ügynek tartom azt, amit ön elmondott. Annak ellenére, hogy a jelenlegi ismereteim szerint van bent néhány olyan dolog, ami nem fedi a valóságot, de ezt én nem akarom most itt boncolgatni, de a tisztán látás végett, amennyire én ismerem az ügyet, azt fontos megjegyezni, hogy egyrészt a polgármesternek, aki aláírta volt felhatalmazása a közgyűléstől. Ő közgyűlési felhatalmazással írta alá a szerződést, más dolog az , hogy nem lett volna szabad a közgyűlésnek ezt a felhatalmazást kiadnia, hiszen nem voltak birtokban azok a személyek akiktől megvásárolták ezeket az ingatlanokat, papíron legalább is megvásárolták az ingatlanrészeket. Egy felületes munka folyt abban a pillanatban, hiszen nem elég körültekintően végezték a szerződéskötést. Én abba az irányba nem mennék el, hogy milyen címen kapták , bérkiegészítés vagy bérjuttatás címén kapták meg ezeket az összegeket, hiszen ez egy kétoldalú szerződés volt. Volt, aki úgy gondolta, hogy birtokában van ennek az ingatlannak és értékesítette a város részére.

A Földkiadó Bizottság szerepét is lehetne itt taglalni, de az a meggyőződésem, hogy nem ez az a pont, hogy amikor nekünk ezt el kell végezni. Viszont összefoglalva úgy gondolom, hogy azok a személyek még, hogy ha sajnálni is tudjuk őket, hogy most jó pár év múlva ezt vissza kell fizetni. Az önkormányzat jogosan követeli vissza ezeket az összegeket, hiszen olyan földet vásárolt és attól vásárolta akinek nem volt ez birtokában. Sok minden más egyéb dolgot is lehetne vizsgálni, hogy mikor jutott el az önkormányzat tudomására, hogy a szerződések hibásak és azóta miért telt el néhány év, de én úgy gondolom, hogy a visszakövetelésének a jogossága az én megítélésem szerint nem kérdőjelezhető meg, más dolog, hogy ezt már több esetben nyilatkoztam, hogy a teljes ügyet azt ki kell vizsgálni, a lehetséges felelősöket meg kell keresni. Amennyiben ez lehetséges és törvényi lehetőség, elévülés még nem következett be akkor igen is felelősségre vonást kezdeményezni kell, tehát a magam részéről azt szeretném kinyilvánítani, hogy mindent megteszek az igazságosság amire Polai úr apellált annak az érvényesítése érdekében. Természetesen a törvényi keretek betartása mellett, mert azt gondolom, hogy ez mindent egyébként felül ír, hogy törvényesen járjunk el minden esetben. Ennyit tudnék most így válaszolni Polai Úrnak a kérdésére. Volt ugye még egy interpellációs ügy amely a településrészi önkormányzatnak a megalakításával foglalkozott, foglalkoztunk vele, hiszen a mi programunknak is része, hogy az önkormányzati programmá emelkedett, hogy mi igen is támogatjuk a településrészi önkormányzatok vagy bármilyen más olyan szerveződések létrehozását, amelyek a helyi érdekeknek a képviseletét tudják megoldani. Mi úgy szeretnénk kormányozni ezt a várost, hogy fontosnak tartjuk a város lakóinak a véleményét és szeretnénk, hogy ha ezek a vélemények az, a tudás amit képviselnek az igen is beépülne a mi munkánkba. Mi nagyon fontosnak tartjuk, hogy létrejöjjön a településrészi önkormányzat Kiskanizsán, hogy ha ott valóban egy lakossági érdek van mögötte. Mi egy jó indulatú tanácsnak szántuk azt, amit leírtunk, ugye a jelenlegi szabályozások elég nehézzé teszik, hogy ezt az érvényességi küszöböt elérje ez a választás, és mi azt szeretnénk javasolni, hogy az SZMSZ megalkotása során úgy változtassuk ezeket a szabályokat, természetesen nem 5%-ra kell ezeket módosítani, de teljesíthetőek legyenek ezek a küszöbök annak érdekében, hogy segítsük, támogassuk a településrészi önkormányzatnak a létrejöttét. Tudott, általad is, hogy januárban tárgyalnak az SZMSZ-nek a módosításáról és ez az az időpont amikor erről döntenünk kellene, hogy már ki is tűztük magunk elé azt az időpontot amikor erről döntést kellene hoznunk.

Azt szeretném kérni, hogy fogadd el ezt a javaslatot. A Fasori dűlővel kapcsolatosan pedig én leteszem a voksomat, hogy minden lehetséges eszközzel az igazság helyreállítása érdekében fel fogok lépni. Az eredményt azt természetesen nem tudjuk garantálni, hogy ennek mi lesz a végeredménye. Az SZMSZ szerint ugye nem lehet hozzászólni ezekhez az ügyekhez, de én úgy gondolom, hogy Zakó Lászlónak megadjuk a szót. Kivételes esetben.

Zakó László: Bár sajtótájékoztatót már tartottam a Fasori dűlő ügyében, hivatalosan szeretném a közgyűlésnek bejelenteni, hogy büntető feljelentést megtettük másod magammal a Nagykanizsai Rendőrkapitányságon, a nyomozást pedig legjobb tudomásom szerint elrendelték, holnap már tanúkihallgatásokra kerül sor. Még egy polgármester úr értelemszerűen magára vállalta az ügyben a felelősséget, hogy ennek utána jár, de egy határidőt is szabjon magának, mert hátha rétestészta módjára nyúlni fog továbbra ez az ügy.

Litter Nándor: Egyetértek ezzel. Tudom vállalni a következő közgyűlés időpontját, tehát hogy egy helyzetképről a februári közgyűlés időpontját javasolnám, hogy fogadja el a testület.

Dr. Csákai Iván: Elnézést elfogadtam a választ, a határidő azonnal az nem megy. December 18-át tudom elfogadni.

Polai József: Köszönöm elfogadom, a határnapra gondoltam volna reagálni, mind a kettőt elfogadom.

Papp Nándor: Kettő kérdést szeretnék feltenni. A Nagykanizsa-Bagola regionális hulladéklerakó létesítésének tenderbontása 2002. szeptember 17-én volt. Ennek függvényében mind a szerződéskötés mind a munkaterület átadása kivitelezési munkák megkezdése legkésőbb novemberben meg kellett volna történni. Ehhez képest a létre hozott helyi bizottság sem érdemi részletet nem tud, a levél íráskor ez volt az igaz. Június óta ilyen minőségben nem találkozott. A tender érvényessége 2002. december 15-én lejár, így az utolsó percben vagyunk. Tragédia lenne, ha bármilyen okból lemaradnánk az amúgy sokszorosan elfogadott létesítésről, ezért úgy gondolom, hogy sürgős intézkedés szükséges.

A másik kérdés pedig a Nagykanizsa Sugár utca 3 szám alatti 1197 hrsz-ú ingatlannal kapcsolatos, 1999. júniusában lett eladva, 2001 júniusig visszavásárlási lehetőséggel amellyel nem élt az önkormányzat. 2002. április-májusában érkezett tulajdonjog bejegyzési kérelem, a reménybeli tulajdonosok részéről amelyet a közgyűlés akkor elfogadott. Kérdésem, hogy a fenti ingatlan ügye el tud-e mozdulni a holtpontról, illetve meddig lesz és lehet a város központjának szégyenfoltja, gyilkosság és egyebek színtere a jobb sorsra érdemes épület. Még egy az SZMSZ-hez kapcsolódóan.

A bizottságunk ugye az első alakuló ülésén is kifogásolta, hogy véletlenül a környezetvédelem szó kimaradt és ezt kérem az SZMSZnél figyelembe venni, hogy a bizottság nevét Városfejlesztési Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottságra kellene módosítani.

Litter Nándor: Az utóbbit úgy gondolom, hogy valamennyien elfogadjuk, hiszen erről már korábban is nyilatkozott mindenki. Másik két kérdéssel kapcsolatosan Karmazin urat kérem meg, hogy válaszoljon.

Karmazin József: Az elhangzottak nem ismeretlenek számunkra, hiszen a képviselő úr részvételével polgármester úrnál és tájékoztattuk a megjelenteket akkor, hogy milyen intézkedéseket tettünk. Hányszor sürgettünk az Európai Delegációnál, valamint megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Terv és Európai Uniós Támogatások Hivatalának elnökét Baráth Etelét is, valamint a mai napon a belügyminiszter asszonynak is írtunk levelet, mivel az eddigi személyes és levélbeni megkeresésünknek nem volt eredménye. Ez a veszély valóban fenn áll, hogy 15-e után nehéz lesz a szerződés megkötéséről beszélni, hiszen a belügyminisztérium, amely a céltámogatás felett diszponál ezt a határidőt végső határidőnek tekinti, hiszen egyszer már módosítás történt. Ennél több információnk pillanatnyilag nincs, mivel a kivitelezői tender bontásával kapcsolatban semmiféle információ nem jutott ki hivatalosan, mivel az ebben az eljárásban résztvevők szigorú titkossági nyilatkozatot kellett, hogy aláírjanak.

Dr. Szűcs Marianna: A Sugár utca 3-al kapcsolatban, aki az előző ciklusban is képviselő volt, az jobban tudja, hogy miről volt szó. A Sugár utca 3-al kapcsolatban gyakorlatilag nem igazán tudunk mi elmozdulni a holtpontról, mert akik megvásárolták az ingatlant a tulajdonjoguk bejegyzésének feltételéül szabtuk azt, hogy azzal járulunk hozzá, hogy ha ők megegyeznek a felszámolóval, aki jogosult rendelkezni ezzel az ingatlannal, a felszámoló hozzájárul a tulajdonjoguk bejegyzéséhez és emellett a parkoló megváltási díjat, amit az Alfmann úrnak kellett volna fizetni, azt ők megfizetik. A vásárlók hajlandónak mutatkoztak arra, hogy megegyeznek a felszámolóval ebben és megfizetik a parkoló megváltási díjat is. Ebben előremozdulás nem történt az ingatlannak kizárólag az Alfmann úr a tulajdonosa azokat a tulajdon jog bejegyzéseket amik megtörténtek azokat a Földhivatal törölte, mert jogellenesen történtek meg, tehát az egész ingatlannal per pillanat a felszámoló jogosult rendelkezni. Nekünk különösebb ráhatásunk nincsen. Mi egy levelet írtunk a felszámolónak és kértük, hogy amennyiben lehetséges próbálja meg megszüntetni azt az áldatlan állapotot ami a Sugár 3-nál uralkodik jelenleg is. A felszámoló eljött személyesen ide Kanizsára, megnézte az ingatlant nagyon örült neki, hogy milyen szép egy ingatlan és hogy milyen jó lesz ez a felszámolási eljárásban. Azóta különösebb intézkedés nem történt. Nem tudok róla hogy a vevőknek sikerült-e a felszámolóval megegyezni ebben. Azért fontos, hogy a felszámoló és a vevők megegyezzenek, mert a felszámolónak a felszámolásról szóló jogszabály alapján joga van ahhoz, hogy a szerződéseket felmondja. Ha a szerződéseket felmondja, akkor ez a határozat, amit mi itt hoztunk arról, hogy tulajdonba kerülhetnek a vevők ez tulajdonképpen nem fog semmit sem érni, mert a felszámoló fog az ingatlannal rendelkezni. Ha ez megtörténik valamikor is, erre jelzést kapunk, hogy a felszámolóval sikerült megegyezni a tulajdonjog bejegyzéséről és megfizetik a parkoló megváltást akkor kerülhet a tulajdonukba, akkor van esély arra, hogy végül is ők ezt be tudják fejezni és itt valami történjen, vagy pedig a felszámolási eljárás befejeződésével amikor is a felszámoló értékesíti majd az ingatlant és aki megveszi majd, az tud vele valamit kezdeni. Az önkormányzatnak ennél nagyobb ráhatása, mint ami eddig történt, hogy feltételül szabjuk, ugyanis az elidegenítési terhelési tilalmunk van rajta ezzel tudtunk élni, így mondhattuk azt, hogy csak ilyen feltétellel járulunk hozzá a tulajdonjog bejegyzéséhez. Ennél nagyobb ráhatást sajnos most per pillanat nem tudunk gyakorolni az ügyre.

Röst János: Papp képviselő társamnak teljesen igaza van abban, hogy nem élt az önkormányzat a visszavásárlási jogával, ezzel terhelten értékesítette az ingatlant, az, hogy a hivatal miért nem jelezte a testület felé, hogy ezzel éljen erre a választ megkereshetjük, de többet nem tudok mondani.

Litter Nándor: Még a bagolai hulladéklerakóval kapcsolatosan. Baráth Etelével személyesen beszéltem kabinetvezetője hívott ezt követően vissza és ígéretet tettek, hogy 15-éig a VÁTI-val beszéltek, hogy meg fog történni ez a szerződéskötés. Rendkívül fontos, holnap is fogjuk őket hívni. Rendben lesz a dolog.

11. Javaslat költségvetési intézményeknél folyó étkeztetés élelmezési nyersanyagnormáiról és térítési díjairól szóló rendelet megalkotására (írásban)

 

Előadó: Litter Nándor polgármester

 

Sajni József: Az OKSB megtárgyalta és egyhangúlag jóváhagyta, hogy 5%-os nyersanyag és 6%-os rezsivel fogadja el a testület a következő évben a térítési díjnak a növekedését.

Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta a kórház, rendelőintézet, bölcsődék és szociális intézmények vonatkozásában. Az önköltségi alapú térítési díj 5%-os emelését egyhangúlag támogatta.

Csordásné Láng Éva: Az önkormányzati intézményből nyugdíjba vonulók, akik egyébként nem magas nyugdíjjal 30-40 évet dolgoztak a pályán, gondolom, hogy ők is megérdemelnék a 65%-os rezsit. 200 nyugdíjas étkezik jelenleg a menzákon és hogy ha azt a 35%-os rezsit hozzátesszük az havonta 30-40 Ft környéki.

Röst János: Szeretnék egy pontosítást tenni, nem érinti a rendeletet egyébként. A jelenleg értelmi fogyatékosok napközi otthonában lévő norma az nem 303 pont, hanem 203 pont azt kérem javítani. Így úgy tűnik mintha csökkent volna a normának az értéke, holott viszont nő.

Budai István: A Pénzügyi Bizottságon elhangzottakat szeretném ismertetni, ott elhangzott az, hogy a normáknál be kellene vezetni a szociális intézményeknél a diabetikus étkeztetést, külön normával a korházhoz hasonló módon. Ezt is érdemes lenne megfontolni. Most kaptam a papírt amiben bent van a diabetikus norma, a szociális intézményeknél egy új normaként a 338 forint, ez újonnan került bele a keretbe a régibe ez nincs bent. Akkor kérem, ezzel együtt elfogadni szíveskedjenek.

Dr. Csákai Iván: Azt akartam elmondani, hogy a mi bizottságunknál is felvetődött és ennek megfelelően dolgozták ki ezt a normatívát.

Litter Nándor: Akkor külön kell szavaznunk ezekről a módosító javaslatokról. Én magam nem értek azzal egyet, nagyon szeretnénk adni további támogatásokat nyugdíjasoknak, de önkormányzatunk helyzetére való tekintettel én anyagi kihatások miatt nem javaslom. Kérem, hogy szavazzunk erről. Csordásné Láng Éva azt javasolta, hogy ezt a kedvezményt, tehát a 65%-os rezsivel legyen a nyugdíjasok étkezése is számolva. Ki ért ezzel egyet. Én nem támogatom a döntést.

Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 8 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Litter Nándor: Volt a diabetikus norma bevezetésével kapcsolatos javaslat. Támogatom, megkérdezem ki ért egyet ezzel a javaslattal. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 24 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Ezzel a módosítással a rendeleti javaslatot teszem fel szavazásra.

A közgyűlés 26 szavazattal és 1 ellenszavazattal a rendeleti javaslatot elfogadta és a következő rendeletet alkotja

 

72/2002 (XII.11.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 72/2002.(XII.12.) számú rendelete a költségvetési intézményeknél folyó étkeztetés élelmezési nyersanyagnormáiról és térítési díjairól.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

 

12. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselői jogállásának egyes kérdéseiről szóló 47/2001.(X.10.) számú rendelet módosítására (írásban)

 

Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

 

Litter Nándor: A határozati javaslattól eltérően módosítással élnék. Az lenne a módosító javaslatom és hangsúlyozva azt, hogy mi ezeket a forrásokat amik jelenleg ebben a rendszerben ezen kiegészítő pótlékok szerint kaptak a hivatalnak a munkatársai, ezeket az összegeket elkülönítve a 2003 évi költségvetésben ennek a csapatnak a részére és erről most kellene döntenünk, hogy bizonytalanságban ne hagyjuk őket, de célfeladatokhoz kötve történne meg a kifizetés és nem havi rendszerességgel pótlékként. Kérdezem, hogy ezzel kapcsolatosan van-e észrevétel, vélemény. A forrás az megmaradna erre a célra, mert fontosnak tartjuk, ösztönözni akarjuk ezt a hivatali csoportot, de más formában szeretnénk a kifizetésről gondoskodni.

Sajni József: Azt szeretném megkérdezni, hogy ez más szférát érint-e egy ilyen jellegű, egy ilyen célmeghatározás és esetleg annak megfelelően ennek a dotálása.

Litter Nándor: Igen érinti. A költségvetéssel összefüggésben szeretnénk majd erre javaslatokat tenni.

Scháb György: A Pénzügyi Bizottság állásfoglalását szeretném ezzel a napirenddel kapcsolatban ismertetni. A Pénzügyi Bizottság 6 igen szavazattal támogatta a javaslatot.

 

Szabóné Dr. Csányi Mariann: Nekem az lenne a kérésem, hogy az általam előterjesztett napirendet szíveskedjenek támogatni, ugyanis abban az esetben hogy ha a köztisztviselők vonatkozásában ezek az illetménypótlékok nem kerülnek elfogadásra, a köztisztviselőknél vagyis a polgármesteri hivatalban dolgozó személyeket jelenti illetve azoknak egy részét jelenti, hiszen a köztisztviselői törvény tulajdonképpen megtette azt, ami nem volt túlságosan jó döntés úgy gondolom, hogy a köztisztviselők egy részét munkavállalókká minősítette, ilyen szempontból a köztisztviselői törvény által meghatározott jogosítványok illetve lehetőségek nem vonatkoznak rájuk. Én a magam részéről ezzel kapcsolatban még azt a tájékoztatást szeretném adni, hogy tulajdonképpen ha a köztisztviselői törvényt megnézzük akkor kettő az az kettő fajta köztisztviselőről beszélhetünk. Beszélhetünk egy állami köztisztviselőről, amely vonatkozásában a köztisztviselői törvény meghatározza, hogy milyen juttatásokat kaphat a köztisztviselő. Beszélhetünk az önkormányzatnál dolgozó köztisztviselőkről.

Az önkormányzatnál dolgozó köztisztviselők esetében nem az adás, hanem az adhatás, az adhat szóhasználatot alkalmazza a jogalkotó, vagyis az önkormányzatnak adja meg azt a jogosultságot, hogy dönthet arra vonatkozóan, hogy milyen juttatásban részesíti a köztisztviselőket. A köztisztviselői törvény illetménykiegészítés vonatkozásában lehetőséget ad arra, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselők 30%-os illetménykiegészítésben részesüljenek, a középfokú végzettségű köztisztviselők pedig 10%-os illetménykiegészítésben részesüljenek. Előző évben is ez az előterjesztés itt volt a közgyűlés előtt én mint előterjesztő a 30%-ot a felsőfokúak vonatkozásában be sem terjesztettem, hiszen tudjuk mindannyian, hogy a költségvetés olyan amilyen, viszont a középfokúak vonatkozásában én a 10%-ot mindenképpen indokoltnak tartanám, ugyanúgy a vezetők vonatkozásában az osztályvezetői szintnek a 15% vezetői pótlékot, az irodavezetőknek pedig a 10%-vezetői pótlékot. Ugyanis a törvény úgy szabályozza, hogy erről minden év december 31-ig az önkormányzatnak dönteni kell és abban az esetben, hogy ha önök most ebben a kérdésben most úgy döntenek, hogy ezt nem támogatják, akkor Nagykanizsán a Hivatal köztisztviselői körében, hiszen tudjuk, hogy a költségvetés vonatkozásában nem tervezünk sehol bérfejlesztéseket. A köztisztviselők vonatkozásában jelentős bércsökkenést fogunk ezzel elérni és ismerve ismét a költségvetéshelyzetét, én nem vagyok bent biztos, hogy a költségvetés számai vonatkozásában ez az összeg meg fog maradni erre a célra, hiszen a jutalom vonatkozásában sem tervezünk a koncepcióban semmit. Tehát én azt gondolom, hogy ha ösztönözni akarunk, feladatbővítést akarunk és érdekeltséget akarunk megteremteni, egyáltalán elvárni és fokozott munka és teherviselés, mert azért az Uniós dolgok a plusz választások amik jönnek be azt hiszem nagy mértékben megfogják nehezíteni a munkánkat. Én kérem azt, hogy amiket elmondtam szíveskedjenek meggondolni és megfelelőképpen dönteni.

Litter Nándor: Egy dolgot azért pontosítanék. Az én javaslatomban az szerepelt, hogy itt a közgyűlés garanciát vállal arra, hogy a forrás mindenképpen rendelkezésre áll a következő évben. Tehát mi itt nem elvonni akarjuk ezeket a forrásokat, hanem más formában akarjuk felhasználni és feladatokhoz szeretnénk kötni. Ezt szeretném mindenkinek a figyelmébe ajánlani.

Papp Péter: Kicsit nehéz helyzetben vagyok, azért én kértem szót, nem kényszerített rá senki, de olyan számokról kell beszélni amit nem tudok. Mert nem tudom, hogy minek a 10%-a és minek a 15%-áról beszélünk. Én nem tudom, hogy most ezer forintról vagy tízezerről, vagy százezerről beszélek. Elvek szintjén azt hadd mondjam el. Azt semmiképp sem szeretném, hogy ha valakinek indokolatlanul, úgy hogy nem mondjuk meg hogy miért jövedelemcsökkenés érne. Azt szeretném, hogy ha mindenki megelégedett lenne a fizetésével a munkájához képest. De ebbe a mindenkibe én mindenkit szó szerint beleértek, az iskolákat is, az egészségügyi a szociális intézményeket is, oktatási bölcsődei intézményeket is és a hivatalt is természetesen. Úgy gondolom, hogy ha valamilyen eredmény, valami többlet pénzt akarunk elosztani, akkor azt valahogy a teljesítményhez a végzett munka minőségéhez, mennyiségéhez kötve tegyük meg, de ez az egész intézményhálózatra legyen egységes.

Azt tartanám legjobbnak, most kicsit a fölkészületlenségem okán is mondom ezt, hogy ezt ne itt tárgyaljuk, hanem a jövő évi költségvetési koncepciónál ami ugyanitt van a napirenden oda tenném, hogy milyen összeget szánunk erre. A hivatal és a más intézményeknél is. Úgy tartanám az összes közalkalmazott, az intézmények alkalmazottai és a köztisztviselőkkel szemben tisztességesnek.

Tóth László: Amikor elolvastam az előterjesztést, egy piros vonallal áthúztam az egészet, mert úgy gondolom, hogy 1848-ban megfogalmazódott az egységes közteherviselés elve. Mi nem azok a képviselők vagyunk a csúnya képviselők akik rossz helyzetbe akarják hozni a köztisztviselőket, de úgy gondolom, hogy ha az önkormányzat ilyen nehéz gazdasági helyzetben van akkor egységes elveken kell elosztani a rendelkezésre álló javakat. Nagyon helyesen írja polgármester úr által aláírt kiegészítés a 2003. évi költségvetési koncepcióhoz, hogy egységes elveket kell alkalmazni az intézmények, a Polgármesteri Hivatal és a gazdasági társaságok működésére vonatkozóan. A jogszabályok keretei között. Én mindenképpen csak a polgármester úr által elmondottakat tudom támogatni feladatokhoz kötött jutalmazás esetén. Minden más egyéb olyan adható, ilyen olyan jogon adható pénzeknek most nem vagyok a híve.

Zakó László: Egy kérdésem van, hány millió forintról beszélünk. Éves szinten mennyi ez, amiről szó van, mert ez az előterjesztésben nincs benne.

Szabóné Dr. Csányi Mariann: Ez összességében 18 millió Ft-ot jelent egy évre.

Dr. Szabó Csaba: Nem ismerek olyan ösztönző rendszert, ami előre odaadja az ösztönzés ígérvényét ráadásul mindenkinek százalékosan, egyenlően. Nem ismerek olyan érdekeltségi rendszert sem, ami ezen elvek alapján működik. Úgyhogy az előterjesztéssel kapcsolatosan használt ösztönzést meg érdekeltséget azt javaslom igen megfontoltan használni, mert ez nem az. Ez egy olyan adható ígérvény, ami most már tudjuk, hogy mennyibe kerül és amit ha most oda adunk, akkor nem tudjuk, hogy mit fogunk kapni érte. A polgármester úr módosító javaslatával értek egyet.

Cserti Tibor: Kialakult egy olyan szituáció, ami mindenképpen azt indokolja, hogy ügyrendi kérdésként most vegyük ezt le napirendi pontról és pénteken tárgyaljuk ezt. Egyébként ezt mondta Papp Péter képviselő társam is. Miért? Mert gyökeres ellentét van a két előterjesztési javaslat között. Polgármester úr ugye jutalomként akarja ezt célfeladatként, ez egy más kategória mint a személyi jellegű kifizetések között az illetménykiegészítés kategóriája.

Azt én magam is tudom, korábbi köztisztviselőként, hogy bizonyos eltérő bérek alakultak ki a versenyszféra és a köztisztviselői szféra között. Aztán béraránytalanságok is kialakultak szerkezeten belül. Az illetménykiegészítés kategória egy lehetőség határozott idejű lehetőség. Ugye előbb mondták nagyon sokan és megint Papp Péterre utalok, hogy jelenlegi rendszerben is egy beépített illetménykiegészítés van, tehát jövedelemcsökkenés keletkezne automatikusan, hogy ha nem erről döntünk. A másik oldal meg igen, valójában az érdekeltségi rendszernek az a célja, hogy lássuk a célt és ha eléred, akkor mellé adom-e a javadalmazást. Ilyen értelemben, ha érdekeltségi rendszert akarunk működtetni, akkor még egyszer normális módon át kell ezt tárgyalni, célfeladatok között meg kell határozni, vagy pedig tartani ezt az eredeti előterjesztést és ehhez picit ezt a hevült légkörben, én úgy érzem, most nem lehet dönteni, mert megosztottak a vélemények. Meg kell nézni ennek a kihatását és az érintettek körét is ha úgy tetszik. Működjenek közre a bizottságok. Úgy érzem december 31-ig mindenféleképpen meg kell lépni, mert hiszen erre törvényi vonatkozás is van, ha illetménykiegészítésként megy. Céljutalmat év közben egyébként bármikor adhatunk, ott nem sürget az idő, de forrásszabályozás szempontjából számolni kell. Úgy gondolom, hogy a hivatal vezetése és erre kérném polgármester urat, jegyzővel együtt üljön le, vonja be az érintett bizottságokat is és hozzák vissza péntekre ezt az anyagot. Ne vessük el. Érleljük. Én egyébként mindenféleképpen javaslom az ösztönzési rendszernek a megtartását.

Litter Nándor: Abban a helyzetben vagyunk, hogy tudunk dönteni erről, tehát ezzel a rendszerrel ami ebben a javaslatban szerepel, tudunk dönteni, hogy akarjuk-e így tovább csinálni, vagy nem akarjuk. Ez egy nagyon világos kérdés. Ehhez nem kell további tárgyalásokat folytatni, elemzéseket végezni, mert hogy ha akarjuk akkor meg kell szavazni, hogy így folytatódjon tovább, ha pedig mást akarunk csinálni, akkor erre a javaslatra azt kell mondani, hogy nem. Azt hiszem, hogy tiszta a kép. Azzal szerettem volna ezt megfejelni, azt szerettem volna, hogy az a csapat aki itt ül bal oldalt az engem és minket is támogatna. Mert ugye összecsuklik az egész rendszer, hogy ha nem kapjuk meg tőlük a szakértői támogatást. Nagyon szeretném és ezért mondtam azt, hogy itt döntsünk róla, hogy ez a forrás nem lesz máshova áttéve, hanem ők, ez a kör fogja megkapni, amennyiben természetesen teljesülnek azok a feladatok amiket majd meg fogunk határozni és a költségvetésnek a teljesítése, elsősorban a költségvetés teljesítésével lesznek kapcsolatosak, vagy még más feladattal ugye szakterülettől függően. Mint egy érdekeltségi rendszer úgy működjön az én felfogásom szerint, de őket igen is biztosítani kell arról, hogy ezt megfogják kapni, amennyiben teljesülnek a feladatok. Tehát nem a költségvetés bugyraiban fog majd eltűnni. Azt hiszem, hogy ez így lenne rendjén, legalább is az én agyamban, nem biztos hogy jól látom, hogy egy más struktúrában, de feladatok teljesítéséhez kötötten megfogják kapni.

Cserti Tibor: Egyetértek ezzel a dologgal, de pontosan …kapcsán érdekegyeztető tanács felállításáról döntöttünk és pontosan ennél a dolognál ahol a hátvéd falat kérjük az érintettektől ott meg nem döntünk ilyen fajsúlybeli kérdésről, nem működtetjük az érdekegyeztető tanácsot. Arra bátorkodom felhívni a figyelmet, hogy megérné egy kört futni és nem csorbulnának azok az elvek. Egyetértek azokkal amiket megfogalmaztál polgármester úr.

Litter Nándor: Ezt a módosítást. De 13-án mindenképpen döntést kellene hoznunk ebben az ügyben.

Dr. Fodor Csaba: Nem vagyok bent biztos, hogy 13-án roppant okosabb leszek mint most. Azt gondolom, hogy itt van egy anyag, azt gondolom, hogy meg kellene szavazni ezt az előterjesztést úgy, ahogy itt írva vagyon, tehát 2003-ban biztosítsuk ezt az érintett körnek a hivatalban. Azt gondolom, hogy egy alaposan átdolgozott, ahhoz, hogy egy bocsánat a kifejezését, hogy egy célprémium rendszer, vagy célfeladatokhoz tűzött egyéb jutalmazási módszerek kidolgozásra kerüljenek, azért két napnál többet kellene hogy igénybe vegyenek, figyelembe véve, hogy ráadásul csak egy nap lesz péntekig. Azt szeretném, ha jövedelem csökkenés nem következne be egyetlen egy dolgozónál sem a hivatalban. Ha azt szeretnék elérni, hogy ezt a pénzt ez a 18 millió forintot a 2003. évi költségvetésben külön soron akár céltartalékként, vagy a hivatal külön jutalom során félre tesszük, akkor bizony ezt a 18 millió forintot valahogyan hasonló módon kellene felosztani mint ahogy egyébként most a rendelet rendezi. Mert ha nem így lesz felosztva, akkor mégiscsak lesznek olyanok akiknél ez jövedelemcsökkenést okozhat. Azt hiszem, hogy ez a 18 millió forint, hogy 2003-ra ne tudnánk felvállalni, azt viszont előírhatnánk, hogy amennyiben úgy gondolja a hivatal vezetése akkor 2003-ban szíveskedjen kidolgozni akár június 30-ig egy olyan célfeladat és hozzá rendelt pénzeszközökről szóló előterjesztést, amely 2004 január 1-től hatályba léphet, ennek a rendeletnek a hatálya 2003. december 31-el lejár. Egy évről beszélgetünk. Hosszútávon egyetértek a polgármester úrral, csak azt szeretném, ha ez valóban végigjárná mindazokat az utakat, amelyeket kellene az érdekegyeztetés, a közalkalmazotti tanács, a köztisztviselői tanács, szakszervezet, és valóban hozzá kell majd igazítani a költségvetéshez az önkormányzat teherbíró képességéhez. De én most szívem szerint ezt így hagynám tudomásul venném és célként pedig el tudom fogadni és támogatni is tudom, azt amit polgármester úr mondott. Egyebekben azt gondolom, ezt ezért a bérért, jövedelemért is meg lehet követelni a munkát, felelősségre lehet vonni mindazokat, akik nem végzik el a munkájukat, ha polgármester úr úgy ítéli meg, vagy a jegyző asszony hogy valamelyik vezető nem felel meg azoknak az elvárásoknak amelyeket neki teljesíteni kellene az adott munkakörben akkor a vezetői beosztásból vissza lehet hívni. Akkor ezzel kell élni, de most ezt a pénzt így hagyjuk én azt javaslom.

Cseresnyés Péter: Fodor Csaba tulajdonképpen elmondta nagyrészt azt amit én szerettem volna mondani. Először egy kérdést szerettem volna intézni a jegyző asszonyhoz, hogy egyáltalán lehet-e ezt célprémiummá átalakítani, premizációra átalakítani. A másik és tovább mondanám és kérdésre a választ utána meg tudja adni, rövid leszek. Most ma erről ne döntsünk. Ha premizálni akarunk vagy céljutalomként akarjuk kifizetni akkor meg kell határozni milyen elvek szerint akarjuk kifizetni. Ha ezt péntekig olyan szintre meg lehet alkotni, hogy döntés képes legyen, akkor úgy gondolom, hogy döntsünk abban az irányban és azokról a kérdésekről. Abban az esetben, ha ez nem megy péntekig, akkor úgy gondolom ma kellene dönteni, a mostani határozati javaslatról.

 

Sajni József: Először egy kérdést tettem fel, amire a polgármester úr azt mondta, hogy természetesen ez úgy lesz, hogy abban a szférában is érvényesülni fog. Azt mondom, természetesen, hogy ha ez így működik, kapják meg a köztisztviselők. Egyet kérek akkor amikor a közalkalmazottakról esik majd szó, akkor ne legyen hivatkozás arra, hogy a következő évi büdzsé nem fogja elbírni. Ez a szféra is tudjon, ha tudja alkalmazni mindazokat az elveket, amelyeket itt érvényesítünk.

Szabóné Dr. Csányi Mariann: Cseresnyés úr kérdésére válaszolva a köztisztviselői törvény ahogy mondtam, a más köztisztviselői réteg, tehát nem az önkormányzati köztisztviselők vonatkozásában azt mondja, hogy az ilyen kiegészítés jár. Az önkormányzatinál azt mondja, hogy ez adható és a közgyűlésnek a lehetőséget megadja. Erről a kérdésről kell dönteni, vagy igen, vagy nem. Ezen kívül a köztisztviselők vonatkozásában létezik a teljesítmény értékelés rendszere is, amely egy másik napirendi pont keretében kerül majd megtárgyalásra.

A teljesítményértékelés vonatkozásában a munkáltatónak van egy olyan jogosítványa hogy plusz 20, mínusz 20 százalékos illetményeltérítést alkalmazhat, de erre a magam részéről túlságosan sok esélyt nem látok, hogy ezzel a lehetőséggel fogok tudni élni. A költségvetés figyelembe vételével. A céljutalom vonatkozásában tárgyévben is kerültek meghatározásra célfeladatok, céljutalmak, ezek töredéke került kifizetésre, illetve vannak olyan területek, amelyek vonatkozásában azt mondom, hogy nagyon nehéz célfeladatot meghatározni igazából, mert azt mondom, hogy a szabálysértési ügyintézés területén mi legyen a cél. Nem tudok igazából okos célt meghatározni, ugyanez vonatkozik a hatósági területek szempontjából is. Tehát itt a cél meghatározása maximum az ügyintézési határidő, tehát egy annyira általános célokat lehet meghatározni, amely tulajdonképpen a dolgozónak kötelezettsége és mindig az adott ügy adja meg a lehetőséget, hogy hogyan lehet ezzel élni.

A célfeladat vonatkozásában a Városfejlesztési Osztálynak például hatalmas feladatdömpinget tudok meghatározni és ott meg van a lehetősége annak, hogy itt céljutalomban részesítsem. De ugyanez például a Közigazgatási Osztály vonatkozásában nem tudom megtenni. Tehát ilyen szempontból ez nem jelenti ugyanazt.

A másik része meg a dolognak azért hadd mondjam azt, polgármester úr kérdezte tőlem nem olyan régen, hogy mennyi a hivatalban az átlagbér, ez 137.294 forint és hogy ha ebből levesszük ezeket a bizonyos százalékokat, akkor azt gondolom, hogy ez még kevesebbé válik, illetve azt szeretném mondani, hogy más szférába és én nagyon nem szeretném tényleg, hogy a közalkalmazott és a köztisztviselői dolgokat ilyen szempontból, mert én azt gondolom hogy a közalkalmazott és a köztisztviselő a szférába is kapja meg lehetőség szerint amit lehet a nehéz költségvetési helyzet kapcsán, de azt gondolom, hogy akik megkaptak bizonyos jogon bizonyos illetménykiegészítéseket, vagy pótlékokat, ott nem volt ilyen korlát, hogy egy évig adják utána visszavonják.

Litter Nándor: Jó, Mariann köszönöm szépen, a kettő perc egy perccel lejárt, túlléptünk rajta. Én még egyszer szeretném mondani, mert ugye újra mondtad, nem elvonásról van szó, tehát ezt én nagyon szeretném aláhúzni és kérném, hogy értsd ezt meg, most másodszor mondom, nem elvonni akarunk, hanem más rendszerben szeretnénk ezt kifizetni. Minden munkakörben lehet olyan feladatot adni, ami nem csak az ügyintézés milyenségével függ össze, mondjak egy olyan, hogy az adott szervezet működési költségei. Majd megmondom, hogy milyen feladatokat lehet kitűzni, hogy ha esetleg nem tudjátok megtalálni. Nem elvonni akarunk, hanem más struktúrában kifizetni és nagyon jó érzés volt hallani, te magad mondtad, hogy az egész hivatali struktúra is így akar változni, teljesítmény értékelésre kell átállni. Akkor most az is azt támasztja alá, hogy az egyéb forrásokat is abba az irányba kell elmozdítani.

Mátyás József: A hivatali szakszervezet általában a Hivatal vezetővel szemben, általában, ellenzéket képvisel, főleg ott ahol a munkáltató és a munkavállaló közti bérezés, juttatás és egyéb kérdés merül fel szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy nálunk a nagykanizsai Polgármesteri Hivatalban is így van ez. Ez most nem így van. Éppen egyértelmű az, hogy nálunk most itt teljes mértékben egyet értünk a munkaadóval és támogatjuk és kérjük, hogy segítsék a hivatal vezetőjét, a jegyzőt ennek az előterjesztésnek a megszavazásával. A szakszervezet most a napokban is, tegnap is éppen az országos választmányi ülésen amikor nem csak a köztisztviselők, hanem a közalkalmazottak érdekében is szól, ott tart, hogy kezdi tudomásul venni, elfogadni, de még nem nyugodott bele, hogy az idén központi béremelésben nem részesül. Részesül egyéb juttatásokban, olyan mint az adókulcsok módosításában, reálkereset növekedés, de az nálunk itt a hivatalban éppen nem érvényes, mert a 120 ezer forintos összeg az már nem érinti és ott reálkereset csökkenés van. tudomásul vesszük az, hogy a polgármester úrnak az a véleménye, hogy más módszert kell a munka elismerésére biztosítani, de azt viszont mi tudjuk és az idén éreztük a bőrünkön is, köztisztviselők, és lenyeltük, hogy a jutalom az adható és az adható lesz jövőre is, de nem jár. Viszont, hogy ha ezt az előterjesztést megszavazza a tisztelt közgyűlés, akkor ez a bizonyos 10-15% jár. A rendelet erejénél fogva. Arra kérem tehát önöket, hogy az előterjesztést szavazzák meg, egyetértés van a munkaadó és a munkavállalók között jelen esetben, lehet hogy majd a jövő évi költségvetés tárgyalásánál újra ide kell állnom és azt kell mondanom, hogy nincs egyetértés, mert nem azt tervezték, amit a munkavállalók várnak.

Papp Péter: Itt a számok, hogy miről beszélünk. Elhangzott egy 18 millió forint, én ahogy belenézek a 2002-es költségvetési beszámolóba, illetve a költségvetés módosításába, engedélyezett béralap a köztisztviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló helyi rendelet alapján című soron 317 millió 45 ezer forint szerepel. Ha ezt fizetjük ki a köztisztviselőknek, ha ebbe bent van ez a 10% is, akkor ezt azt jelenti, hogy körülbelül ez 30 millió forint közeli összeg, ha erre még ráteszem a járulékot, akkor ez 40 millió Ft, vagy ha ebbe nincs bent, akkor e fölé jön akkor kicsit nagyobb szám jön ki. Ha külön van, akkor meg nem találom meg, hogy melyik sorba van betéve.

György Pál: Arra szeretném felhívni a tisztelt közgyűlés figyelmét, hogy olyan helyen kiírni prémium feladatot, ahol azt igazán nem lehet jól teljesíteni. Bizonyos utalások voltak már arra, itt, hogy vannak olyan munkakörök, ahol egyszerűen nem lehet olyan feladatot találni, ami ne devalválná egyébként a célfeladatok kiírásának jóságát általában. Ha olyan területen írunk ki prémium feladatok, akkor vagy azon a területen dolgozók nem kapnak, mert többletteljesítményt nem lehet megállapítani, vagy pedig ha kapnak, akkor nem lesz tisztessége ennek a kiírásban a legközelebb. Magam azon a véleményen vagyok, hogy nyugodtan az előterjesztés szerint ki lehet adni ezt a bérnövekményt, nem azért mert magam olyan elégedett vagyok a hivatal munkájával és én magam nem úgy látom, hogy a hatékonyságnak javulni kell és sok mindennek meg kell változni, hanem azért mert meggyőződésem, hogy rontanánk azzal. Külön kellene törnie bizonyos emberekben a fejét, hogy milyen értelmes feladatot találjanak ki, rontanánk azzal, hogy ha ilyen mondvacsinált prémiumfeladatokat, teljesítményfeladatokat írnánk ki. A teljesítmény követelmény rendszer pedig kétoldalú az egyik lehet egy célfeladat rendszer ami bizonyos feladat után premizál és lehet egy egész éves tevékenységet mérő teljesítményértékelő rendszer és hogy ha az egész éves teljesítményt mérő teljesítményértékelő rendszert vezetjük be és azt komolyan vesszük akkor nagyon jól megítélhető a mondvacsinált célfeladatok nélkül is az, hogy bizonyos vezető illetve bizonyos osztály, hogyan végzi a feladatát.

Vargovics Józsefné: Azt javaslom, hogy fogadjuk el ezt az előterjesztést. Itt elhangzottak olyan összegek a 18 millió forint és, hogy ha ezt egyénekre lebontjuk, akkor valószínű nem nagy összegről van szó. A másik az ezelőtti ciklusban is itt ültem és én még most már öt éve egyetlen egy mondat erejéig nem hallottam azt, hogy a hivatal dolgozóival meg lennénk elégedve. Erről nagyon könnyen tudunk véleményt mondani, de ha betekintünk a munkájukba, akik gyakrabban járunk oda, azt hiszem, hogy nem ezt érdemlik, mind amik itt elhangzanak.

Én mindenképpen javaslom, hogy a mai nap tárgyaljuk meg, mert ahogy Fodor képviselő társam mondta két nap múlva sem leszünk okosabbak.

Litter Nándor: Valószínű, hogy rosszul fogalmaztam, mert mindenki félre érti. Nem úgy gondolom, hogy el kell vonni valakitől valamit, hanem meg kell próbálni olyan irányba mozdítani, ahogyan az egész körülöttünk levő élet működik. Nem biztos, hogy egyénenként kell ezeket a feladatokat meghatározni és azt mondjuk, hogy az egész hivatalnak a költségvetése betartásra kerül és az már értelmezhető egyének szintjén is például. Módosításokkal azért mindig változik a költségvetés. Azt mondanám, és sokat beszéltünk róla és többet is talán mint amennyit megérdemelne, hogy el kellene mozdulnunk egy másik irányba, milyen feladatokhoz kötjük. Fenntartom a javaslatomat ugye az ellentétes a leírtakkal, akkor a módosító javaslatról szavazunk. Erre az előterjesztésre tehát nem lenne a javaslatom.

A kiegészítő módosító javaslat ugye az, hogy elkülöníteni az ehhez tapadó forrásokat, és azokat mindenképpen arra a célra kell használni, hogy a hivatal munkatársainak az ösztönzésére fordítjuk. Egyébként ez összhangban van azzal, amit Fodor Csaba mondott, hogy ezek a források kifizetésre kerülnek 2003-ban csak más módon, mint ahogyan itt ebben a javaslatban szerepel.

Papp Péter: Elnézést polgármester úr, ennek a napirendnek az előterjesztője a jegyző asszony, ő vonhatja vissza. Módosítást szavazhatunk, visszavonást nem.

Litter Nándor: A módosításról szavazunk először, hogy más struktúrát akarunk, más rendszerben akarjuk ugyanezt az összeget kifizetni, vagy nem ez a strukturális kérdés. Ki ért egyet a javaslattal.

Van egy előterjesztés, ami azt javasolja, Szabóné előterjesztésében, hogy az a struktúra ami eddig volt 10 és 15%-os kiegészítéseket kapjanak a munkatársak havi rendszerességgel. Az érintettekről beszélünk, mindig csak az érintettekről beszélünk, a nem érintettekről nem beszélünk. Tehát, hogy ez a struktúra így ne maradjon meg, ami a javaslatban szerepel. Ki ért egyet ezzel a módosító javaslattal?

 

A közgyűlés 11 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Litter Nándor: Az eredeti felvetés. A beterjesztés kell most szavazni. Szavazzunk!

 

A közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a határozati javaslatot nem fogadja el.

 

Litter Nándor: Akkor szavazzunk Cserti úrnak a javaslatáról. Javaslata az volt, hogy az érdekeltek üljenek újra erről beszélgetni, vonjanak be egyes szakértőket, egyes bizottságoknak a képviselőit, holnap lesz az érdekegyeztető tanácsnak az ülése.

Mátyás József: Polgármester úr, szeretném tájékoztatni, az Érdekegyeztető Tanácsnak a hivatali szakszervezet és a hivatali munkavállalók ügyében nincs kompetenciája.

 

Litter Nándor: Attól még beszélgethetünk róla. Akkor az a szakmai fórum, szakmai körökben fogunk erről beszélni.

Zakó László: Ellentmondásba keveredett a képviselő testület, az első szavazáskor megszavaztuk polgármester úrnak azt a módosító javaslatát, hogy ne egységesen az érintettek. Következetlenség volt itt úgy látom.

Litter Nándor: Azt nem szavazták meg. Cserti úrnak volt egy javaslata, arról szavazunk, hogy 13-án egyrészt újra beszélünk erről a dologról, addig pedig egyezető tárgyalásokra kerül sor.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

310/2002.(XII.11.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselői jogállásának egyes kérdéseiről szóló 47/2001.(X.10.) számú önkormányzati rendelet módosítását tartalmazó előterjesztést - további egyeztetéseket követően - a 2002. december 13-i folytatólagos ülésén ismételten megtárgyalja.

Határidő: 2002. december 13.

Felelős : Litter Nándor polgármester

 

13. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetésének I-III. negyedévi végrehajtásáról (írásban)

 

Papp Péter: Gazdasági Bizottság megtárgyalta a tájékoztatót az önkormányzat 2002. évi költségvetésének 1-III. negyedévének végrehajtásáról, és a beszámolót elfogadja azért, mert december 11-én ennek a beszámoló tárgyalásának december 11-én nagy értelme nincs, ezt csak tudomásul lehet venni. Tudomásul vettük. Azonban egy olyan kéréssel fordulunk a Pénzügyi Bizottsághoz, illetve a hivatalhoz, hogy a 2003. évi költségvetéshez készítsenek olyan informatív táblákat is amelyeket nem akarok megsérteni senkit, de a pénzügyben nem jártas, pénzügyi és számviteli oldalról megfogalmazva, megközelítve laikus képviselők is el tudnak igazodni és átláthatóbbá válik a város önkormányzati költségvetése. Ha most egy tesztet íratnánk, nem akarok senkit megsérteni, de hogy most ahogy ezt az anyagot megnézték, hogy hogyan állt szeptember 30-án a város, nagyon kevesen találnák el, hogy hogyan állt ez a város. Ezért informatívabb, egyszerűbb táblázatokat kérnék

Litter Nándor: Ez szerepel a 2003. évi költségvetésnek a koncepciójában és teljes egészében egyetértek ezzel.

Scháb György: A Pénzügyi Bizottság állásfoglalását szeretném ismertetni. A Pénzügyi Bizottság tulajdonképpen ugyanarra a következtetésre jutott, mint a Gazdasági Bizottság, elfogadja a beszámolót, nagyon hangsúlyozottan hozzátéve azt, hogy az idő faktor miatt nincs más lehetőségünk.

Dr. Papp Judit: Papp Péter képviselő úr felvetésére szeretnék reagálni és ugyan a következő napirendi ponthoz tartozik egy könyvvizsgálói jelentés, de én erre szeretnék most hivatkozni, amit önök itt a közgyűlés kezdete előtt megkaptak, és ebből szeretnék idézni egy mondatot. Még pedig a következőt: “ A könyvvizsgálat a rendeletmódosítás tervezetét felülvizsgálta és megállapította, hogy annak szerkezete felépítés megfelel a jogszabályi előírásoknak, a költségvetés pénzforgalmi egyensúlya a módozatok átvezetése után biztosított.

Az éves rendelet és az I-III negyedévről szóló tájékoztató szerkezete, felépítés ugyanaz.” Úgy gondolom, hogy a könyvvizsgáló is megerősítette, hogy mi a jogszabályok szerint mindenre kiterjedően adjuk a tájékoztatás a képviselőknek.

Litter Nándor: Értjük, mi pedig azt tudjuk, hogy mit nem értünk. Tehát azt szeretnénk más szerkezetben összerakni a költségvetést, amely egyébként megfelel a jogszabályoknak. Vannak hozzá egyéb olyan információs táblák, amik segítik a mi eligazodásunkat. Mi nem akarjuk felborítani a jogszabályban előírt költségvetést, hanem mi szeretnénk tudni, hogy miről van szó. Azt hiszem, hogy ez valamennyiünk részéről egy olyan elvárás, amit teljesítenünk kell és összhangban kell lenni azzal amit ön elmondott.

Budai István: Egyetértek azokkal, akik azt állítják, hogy most már december 11-én a háromnegyed éves eredményekről nagyon sok szót nem érdemes ejteni. Azonban azzal a megjegyzéssel mondom azt el, hogy az elmúlt években mindig ezt mondtuk, hogy szeptember a félévkor nem érdemes, júniusban azt mondtuk, hogy az első negyedévben nem érdemes foglalkozni és eljutottunk egy olyan szintre, hogy a költségvetéseket mindig úgy módosítottuk, hogy a valósághoz igazítottuk a módosító indítványainkat, vagy tételeinket és márciusban is csináltunk egy olyan módosítást, hogy az éves tényleges helyzetre igazítottuk és akkor lett belőle egy olyan költségvetés, hogy minden tökéletesen teljesítettünk, holott egy bumli költségvetés volt az egész.

Azzal egyetértek, hogy most már ezt nagyon nehéz kezelni, de a jövőben ezt sokkal naprakészebben kellene a közgyűlés elé hozni, ha nem is teljes költségvetési szinten, de egyes tételeit igen is néha-néha a képviselőkkel ismertetni kellene. Nagyon nehéz az összehasonlítás azért mert valamikor ez év elején hoztuk be azt a fogalmat a költségvetés utolsó előtti sorába, hogy függő átfutó tételek, volt korábban is ilyen, csak nem itt hoztuk. Ezzel nagyon eltorzítja a költségvetés teljesítését ezek a táblák. Ez egy olyan halmaz, amiben sok minden van és 461 milliós tétel ez. Ennek egy jó része bérköltség, ami ha most megnéznénk a személyi juttatások sorát kiderülne, megtakarítottuk, hiszen még csak alig használtunk fel bért, holott ebben meg jelentős bértömeg húzódik meg. Nekem az volt a kérdésem mindig és most is megismétlem, hogy ezt az átfutó függő tételt ki kellene bontani és egy táblázatba ide tenni és akkor a tisztelt képviselő társaság, akit érdekel ez a kérdés akkor azokat a tételeket a megfelelő sorhoz hozzákombinálja és mindjárt normálisabb tájékoztatást kapnak. Ezt továbbra is fent tartom ezt a kérdésemet, hogy szíveskedjenek ezt a dolgok így kezelni, hogy az átfutó tételeket, vagy a függő tételeket tételesen, mert ezt tudja a hivatal, csak éppen most egyben ideömlesztik elénk. Még egy olyan dolog van, ha már egyszer tudjuk azt, hogy az osztalék és hozam bevételek nem úgy valósulnak meg ahogy ide előirányozták akkor miért nem módosul a költségvetés, hiszen a módosított előirányzat az miért marad az eredeti összegben. Nekem az a véleményem, hogy arról van szó, hogy mi foglalkoztunk az NSR Kft eredménytartalék bevonásával és azt ide tettük és a végén lemondtunk róla, mert a végén kiderül, hogy más megoldásokat találunk a szelektív hulladékgyűjtés …a saját erejéhez. Ha ezt tudjuk, akkor ezt igen is ki kellene ebből venni, mert ez engem zavar. Zavar még több minden, de most nem mondom el.

Halász Gyula: Lenne egy-két kérdésem az anyaggal a kapcsolatban egy kicsit általánosabb is. Az első kérdésem az lenne, hogy nagyon sokat kérdezik, hogy mi történt a gázközmű vagyonnal, ezzel kapcsolatban mind a tavalyi mind az idei évre kérnék egy írásbeli tájékoztatást, hogy hova lett felhasználva.

A második, amit megszeretnék kérdezni, hogy itt a Kisfaludy úti integrált bölcsődével kapcsolatban az anyagban szerepel, hogy pályázaton négy millió forint támogatást nyert az önkormányzat. Mennyi volt a teljes beruházás önkormányzati része amivel az önkormányzat beszállt. Harmadik. Wlassics Gyula neve többször szerepel az anyagban, helytelenül írva. Vallási és Kultusz miniszter volt annyit megérdemel, hogy jól legyen a neve leírva.

A 13-as melléklettel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy személygépkocsi beszerzés 7.8 millió Ft hova, melyik egységhez történt, ki használja, melyik gépjárműről van szó. Következő kérdés, két darab fénymásoló gép vásárlása 7.9 millió Ft-ért, az a kérdés, hogy milyen típus és mennyi benne az arany.

Litter Nándor: A gázközmű vagyont és a Kisfaludy úti bölcsődést is írásban kérted. Most nem tudjuk, majd arra is írásban válaszolunk. Személygépkocsi beszerzésről tudunk most?

Szabóné Dr. Csányi Mariann: A közgyűlés döntött a költségvetésben róla, hogy gépkocsi vásárlásra illetve lízingelésre kerüljön sor. Az egyik gépkocsi a hivatalban az Opelnek a cseréje volt, amely régebben a polgármesteri használat alatt volt és átkerült a hivatali vonalra, annak a cseréjére került sor áprilisban, mert lefutottnak volt tekinthető, mert vagy most lehetett érte valamit kapni cserével, vagy ilyen szempontból már hasznosítani a kocsit nem lehetett volna. A másik, egy gépkocsinak a lízingelésére került sor a Közterület Felügyelethez amely az illegális szeméttelepek megszüntetése céljából került beszerzésre és ez tulajdonképpen a szerepét be is tölti ilyen szempontból a másik gépjárművásárlás pedig az építéshatóságánál, mert ott már egy teljesen leamortizálódott gépkocsiról volt szó, ott is a másik beszámításával történt a gépjárműbeszerzés. Mindegyikre közgyűlési döntés volt természetesen.

Litter Nándor: Fénymásolóra írásban. Azt tudni kell, hogy azok a papírok, amik itt vannak előttünk fénymásolás útján állítódnak elő jelen pillanatban. Az a tömeg, amit mi igénylünk és egyéb helyekre megy, nagyon drágák ezek a fénymásolók. Nem akarom menteni a menthetőt, de írásban fogunk válaszolni, hogy melyik mennyibe került.

Röst János: Halász képviselő társamnak válaszolnék a gázközmű vagyonnal kapcsolatban feltett kérdésére. Két évben került felhasználásra 2001-ben és 2002-ben lényegében 50-50%-ban címkézés nélkül magyarul elnyelte a költségvetés feneketlen gyomra. Ennyit tudok elmondani.

Sajni József: Két dolgot szeretnék csupán megemlíteni, az egyik az, hogy a megszorító intézkedések kapcsán eltűnt a költségvetésből az az életveszélyes alap, ami nagyon csak szükséges lett volna. Most elnézést, haza beszélek, tehát a miklósfai óvoda rendbetételére, ennek megvolt tulajdonképpen a fedezete, de anélkül, hogy ezt bárki megvizsgálta volna, egyébként egyetértek Budai képviselő úrral, hogy nem nagyon érdemes erről beszélni, mert ez már a tavalyi hó című műsor. De az, hogy bárki megvizsgálta volna, hogy itt szükséges-e valóban ebből megoldani problémákat, egyszerűen tehát ez a megszorító intézkedés eltörölte és most ott vagyunk, hogy jelen pillanatban többe fog kerülni, mint amennyibe ezt akkor meglehetett volna oldani. Felhívnám a képviselőtársaimnak a figyelmét a 22. oldalon a Városi Kincstár fejezetben található számszerű adatra, ami az előző 2001. évi pénzmaradványnak a dologi előirányzat kötelezettséggel nem terhelt részét ez 45 millió forintot tulajdonképpen közteherviselés címén kivontak az intézményi szférából és nagyon szerettem volna látni, hogy más esetekben is történt-e egy ekkora “áldozatvállalás”, de ez itt nem jelent meg, mindenesetre tehát az intézményi szféra ennyivel hozzájárult szeptemberben is ehhez.

Budai István: A Sajni Jóskának akarok válaszolni, nem azt mondtam, hogy nem érdemes róla tárgyalni, hanem most már nem érdemes korábban kellett volna, hogy még időben javítani tudnánk a helyzeten.

Litter Nándor: Terveim szerint havonta kapnánk egy szűk körű adathalmazt, amiből a költségvetés állásáról tudnánk tájékozódni a jövőben.

Zakó László Papp Péter képviselőtársam nemrég mondta, hogy ezzel az előterjesztéssel nem tudunk mást tenni, hogy elfogadjuk, mert már annyira kifutottunk az időből. Én azt mondom, hogy nem, nem kell elfogadni, bár a lényegen már semmi nem változik. Tudniillik az előterjesztésben lévő szám halmazok, oszlopok táblázatok gyakorlatilag jelentik városunk pokolba vezető útjának a köveit, amelyet ráadásul nem is biztos, hogy jó szándék övezett. Ezzel elfogadjuk elődeinknek is a munkáját és a város minden bevételi, kiadási összegét, annak jogosságát. Én meg azt mondom, hogy nem. Nem vagyunk kötelesek elfogadni azzal a felkiáltással, hogy már nem tudunk mit tenni rajta, csak egyetlen egy példa hangzott el: személyautót kevesebb, mint a feléért is lehetett volna venni, mint ennek a Ford Mondeonak az ára, nem tudom, hogy mi történt volna, és minden sort majdnem megtudnák magyarázni, hogy mit miért nem tudnék elfogadni így utólag sem. Aki most erre a határozati javaslatra igen nyom az gyakorlatilag áldását adja az önkormányzat meg az önkormányzati intézmények eddigi működésére és helyességére.

Röst János: Nem így van, ahogy Zakó képviselő társam elmondta, az a következő napirendi pont lesz amiről Ön beszélt. Ez most három negyedévnek a végrehajtásáról szól, nem pedig a költségvetés módosításának átvezetéséről. Egy beszámoló jellegről van szó. Meg lehet kérdőjelezni én is megtettem az elmúlt időszakban, ebben az egy évben a költségvetésnek a tervezését, de ez egy korábbi közgyűlésnek a döntésén nyugodott, ezt a közgyűlés végrehajtatta a hivatallal, tehát ilyen értelemben meg lehet kérdőjelezni a jogosságát, de a végrehajtását nem lehet megkérdőjelezni.

Litter Nándor: Nincs több hozzászóló. Ha jól érzékeltem, akkor módosító javaslatok nem voltak. Szavazásra teszem fel a kérdést, hogy ki fogadja el a tájékoztatót?

A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

14. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése …./2002.(….) számú rendelete a 2002. évi költségvetésről szóló, a 18/2002.(II.27.) a 28/2002.(V.5.), a 34/2002.(VI.19.), a 36/2002.(VII.3.), a 63/2002.(X.2.) számú rendeletekkel módosított 14/2002.(II.13.) számú rendeletének módosításáról (írásban)

 

Papp Péter: A 2002. évi költségvetés módosítás rendelettervezetét a Gazdasági Bizottság megtárgyalta, 6 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadta, de azt a kritikát fűzte hozzá, hogy egy decemberi tárgyaláson már a költségvetés módosításának igazán szerepe, jelentőség nincs. Tulajdonképpen egy tudomásulvételről beszélhetünk. Ennyit a bizottság állásfoglalásáról és akkor most a magánvéleményemet szeretném elmondani. Egy kicsit összekapcsolnám az előző napirenddel is, mert arra gondoltam, hogy az fordult meg a fejemben, hogy az egésznek a szellemiségét valahogy fel kellene dobni, valahogy informatívabbá és hihetőbbé kellene tenni, még akkor is, hogy ha ennek vannak objektív vagy másra ruházható okai. Gondolok arra, amit itt másik napirend kapcsán Budai képviselőtársam is említett, hogy itt időben nagyon nagy elcsúszások vannak. Egy példát mondjak, a személyi juttatásoknál az első három negyedévnek a teljesítése 300 millió forint, az év végére tervezett 490 millió forint. Ennek tudom, hogy a TÁH számfejtéséből visszajövő adatok meg ilyen oka van, de amikor mi arra gondoltunk, hogy valós és valóság hű és képviselők által is lenyelhető, megérthető információkat kérünk akkor olyan informatívabb táblázatokra gondoltunk, hogy hogy alakult a hivatal vagy a központi igazgatásnak, vagy egyes intézményrészeknek vagy egyáltalán beruházásoknak, felújításoknak az állása. Ha ezt így megnézem, akkor nagyon csúnya számot mutat, ugye hogy az utolsó negyedévben fogom a 40%-át felhasználni a forrásoknak, én tudom, hogy ez a pillanatnyi elszámolás helyes így, ahogy itt van, de ugye más rovaton vannak, de nem minden képviselő nem találja meg, hogy hol van és hova van eldugva. Hadd ne legyen minden képviselő vadászkutya, és hogy arról szóljon az élete, hogy ilyenkor keressen, hanem azt mondom, hogy sokkal informatívabb lenne, ha ide a tényszerűen felhasználtat, még akkor is, hogy ha ezt el kell készíteni és ez alapján kell a beszámolót elkészíteni, mert a pénzügyi előírások ezek. Lehet a képviselők kezébe, azt mondom hogy ez egy pénzforgalmi szemléletű, ha egy üzemgazdasági szemléletű beszámolót készítenének külön munkával, én tudom, hogy ez többletmunkát jelent, de azt tudom, hogy tudnánk értékelni, mert így ellentmondások vannak és más logika jön ki. A másik az, amiért a magam véleményét elmondom és amiért ezt meg merem kérdőjelezni, az az, hogy a két anyag úgy gondolom, hogy teljesen szinkronban kellene, hogy legyen, az ami a 2002 I-III. negyedévének a teljesítése, az már nem lenne szabad, és ott tényként rögzítve van az nem lenne szabad, hogy módosuljon 2002 végére az előirányzat szinten. Mondok egy példát bizottsági ülésen is mondtam. Ott van a tűzoltóság kapuja, előirányzatban szerepel, a szövegben bent van, hogy megvalósult, ugyanakkor a most tárgyalásra került módosításba már ki van húzva, nem tudom, hogy mi indokolta, hogy ezt kihúzásra kerüljön. Mondok egy másik sor. A táppénz hozzájárulás, szerepel tényként, hogy a táppénz hozzájárulást kifizetett az önkormányzat 577.000 Ft értékben az első háromnegyed évben, ugyanakkor az év végi beszámolóban a javasolt módosított előirányzatban nulla szerepel, ezt visszavonták, hol, ennek a költségvetési másik oldalát megint csak nem találom.

Én nem kérek ezekre a számokra konkrét választ, hacsak ha megtudják adni akkor azt köszönöm szépen akkor lehet, de csak azt akarom mondani, amíg nem ilyen konzekvens, hogy az egyik táblát mellé teszem a félévest az évesnek akkor annak többnek kellene lenni, vagy illene duplájának lenni egy személyi kifizetésnél, amíg ezt nem látja meg egy képviselő vagy nem így látja addig elkezd gondolkodni valamin. Ne keressünk ilyen pénzügyi hátsó kiskapukat magyarázatokat, tudom hogy az elszámolási rendből fakad, de ezért kérünk korrekt következetes beszámolót ami kevesebb információt is hordozhat mint pillanatnyilat itt van, de legyen mindenki által azt mondom, hogy olvasható. Ezért kérjük azt a Pénzügyi Bizottságtól, hogy a Pénzügyi Bizottság a hivatallal együtt próbáljon meg egy ilyen táblázati struktúrát összehozni.

Scháb György: Ismét csak csatlakozni tudok a Gazdasági Bizottság elnökéhez, a Pénzügyi Bizottság ugyanarra következtetésre jutott a költségvetési rendeletmódosítással kapcsolatban, mint az I-III negyedévi számokkal kapcsolatban, hogy az időpont és az évből hátralévő idő nem teszi lehetővé, hogy ebből operatív módon belenyúljunk, illetve javaslatokat tegyünk.

Ha már itt Papp Péter hozzáfűzött magánvéleményt én nem azt mondom, hogy 620 millió Ft költségvetési deficit van. Javaslatként igaz, hogy a 2003 évi koncepció kapcsán szeretnék előhozakodni, csak annyit szeretnék elmondani, hogy mindannyiunk munkáját megkönnyítené a tervezésben, hogy ha ehhez a költségvetési mérlegtáblázathoz egy cash flow kimutatást is kapna a képviselőtestület, mert akkor tervezés szintjén is látnánk, hogy mik azok a periódusok , amikor finanszírozási nehézséggel kell szembesülni az önkormányzatnak, amire esetleg pénzügyi forráshoz kell nyúlni.

Litter Nándor: A terveink között szerepel.

Budai István: Ismételten el kell mondanom azt a problémát, amit itt a hitelsoroknál vélek felfedezni, ez egyszer valamikor tavaly az én fejemben jól összekeveredett és azóta sem sikerült tisztán látnom. Úgy emlékszem, hogy az 504.217.000 forint a tavalyi éves költségvetés hiánya volt és ez most szerepel a célhitel soron, amit össze lehet hasonlítani a folyószámla hitelsoron az előirányzattal a 395 422.000 Ft-tal. Nem azonos sorokon jelenik meg és ember legyen a talpán az a képviselő aki ezen eligazodik, mert én nem tudok, azóta sem tudom, hogy hova tegyem ezt a dolgot. A célhitel, a folyószámlahitel között különbséget kellene tudni tenni.

A másik dolog, amit magamnak felírtam, ha összeszámoljuk a városüzemeltetésre fordított kifizetéseket a 10. számú mellékletből a VIA Kanizsa részére több soron átadott, nem tudom miért több soron szerepel, milyen címeken van ez, gondolom, ennek meg van a magyarázata, de összesen 383.140.000 Ft. A közhasznú munkásokat akiket ők foglalkoztatnak nagyrészt 45 821 000 forint és még van egy 3.5 millió Ft-os a 11. számú mellékleten a Sétakert járdafelújítása ezt is oda veszem akkor 432 millió Ft. A piac és vásárcsarnok bevétele, valamint a parkolók bevételét hozzászámolom, ez gondolom, hogy egy olyan 600 ezer forint vagy ilyen körben lehet. Hiányolom azt, hogy sem a költségvetési teljesítéskor sem pedig a költségvetés módosításokba nem foglalkozunk a városüzemeltetés tényleges költségeivel. Igaz, hogy azt mondjuk, hogy ezt odaadjuk a gazdasági társaságnak, de azért úgy gondolom, hogy valamilyen ráhatást azért kellene, hogy gyakoroljon a város, hogy ezt milyen címen használta fel és ezért kérem, tavaly is kértük, korábban is kértük, hogy ilyenkor egy pár szóval azért említsük meg, hogy milyen jogcímen milyen tételek merültek fel még akkor is, hogy ha ez nem a mi költségvetésünkben jelenik meg a park, a temetkezés, a köztisztaság, de azért itt jó lenne erről képet kapni, mert ez egy 600 millió forintos tétel körül van.

Dr. Papp Judit: Papp Péter úr felvetéseire szeretnék csak röviden reagálni. Említette, hogy a háromnegyedévhez képest az éves várható jelentős különbséget mutat. Ez egyrészt azért is természetes, mert a negyedik negyedév nincs benne. El kell mondani azt is, hogy itt azért egy kifizetési stop volt egészen szeptember végéig. Az utolsó negyedévben jelennek meg olyan kiadások amik vissza lett fogva az önkormányzat részéről. A táppénzzel kapcsolatos felvetésre annyit szeretnék mondani, hogy a közgyűlés döntött úgy az éves költségvetés elfogadásakor, hogy ezen a rovaton nem tervez költséget a valóság pedig mást mutat, ugye mert úgy egy több ezer fős, illetve ha csak a hivatalt nézzük akkor egy 180 fős hivatal sem tud működni, hogy egy évben ne merüljön fel táppénzköltség.

Scháb György felvetésével a cash flow kimutatással egyetértek, ez a fajta kiegészítése a költségvetésnek véleményem szerint is indokolt. A VIA Kanizsa Kht költségvetésben való megjelenésével kapcsolatban nekem is az a véleményem, hogy ott a bevételi és a kiadási oldalakon meg kell jelenni a tényleges kiadásoknak, bevételeknek, a támogatást nem nettósítva kell szerepeltetni a költségvetésben.

Cserti Tibor: Megfogadtam, hogy nem szólók a két napirendi ponthoz, de nem tudom megállni és egy mondatot hadd fogalmazzak meg. December 10-ét írunk, minek vagyunk a tanúi. Kötelező házi feladat, bizony ezen túl kell rágni magunkat. A tájékoztató is el kell fogadnunk és a módosítási javaslatoknál is keresztül kell vezetni azokat a központi állami előirányzatok lebontását, be kell építenünk a költségvetési rendeletünkbe, amit év közben kapott az önkormányzat. És bizony túl akar lenni az apparátus is ugye az intézményhálózattal együtt a saját hatáskör előirányzat módosításokat legalizálni. Igazán mi a döntési kategóriánk. A saját hatáskör, ha picikét megnézegetjük. Tanúság az új testület számára és én javaslom, hogy igen meg kell tanulni költségvetésiül, nem elég magyaros, de sokkal nehezebb, mint az egyszerűbb kettős könyvvitel. Az egésznek a tervezése végrehajtása nem egy egyszerű dolog és szoknunk kell ezt a kategóriát. Igazán a szoktatásnak a terepe a bizottsági szintű gyakorlat és azt mondom jó szívvel a pénzügyi és gazdasági bizottság várja az érdeklődő képviselőket. Ott megfogalmazunk ennél sokkal keményebb szakmai állásfoglalásokat, véleményeket, javaslatokat is. Az apparátus felé intelem. Nem kell a mundért akkor védenünk kedves gazdasági osztályvezető asszony, amikor igazán nem kell olaj a tűzre és csak hergeljük a képviselőket, de igazán meg kellene fontolni azokat a tanácsokat, ami azt mondja, hogy igen törvényes ez a rend a könyvvizsgálatra elfogadott törvényes szerkezeti rendnek megfelel, ugyanakkor az informatív távlati anyagokat, táblázatokat, és nem csak sima táblázatokat, hanem vizuálisak a képviselők. Az üzemgazdasági szemléletnek megfelelően be kell építeni, ezt nem tiltja semmi és gyorsabb döntést tesz lehetővé. Nem is kérek erre választ, mert azt hiszem a konszenzusát ennek megfogalmazta a bizottsági ülésen. Azt hiszem mi prognosztizálható, azért tartalmilag kell mondani valamit, hogy volt egy korábbi jóváhagyott 2002. évi költségvetés, időközben stop, időközben a régi testület visszagombolt belőle valamit, fogalmazhatnék nagyfokú áthúzódás a beruházási oldalon a koncepciónál visszatérünk, ez oldja a pénzügyi egyensúlyt, de valójában igazából nem kezeli a kérdést, várható megint egy nagymértékű alulfinanszírozás az intézményhálózat vonatkozásában, ugye tisztelt iskolaigazgatók. Ebbéli mivoltjában már felül kellene vizsgálni tartalmilag azt, hogy mekkora igazi érdemi pénzmaradvány mutatkozik természetesen nem jogilag, majd az előző évi zárszámadás kapcsán térünk vissza, de hogy valójában milyen hatásokkal lesz a 2003. évi konkrét költségvetésünkre, ezt már koncepció szinten valamit meg kellene benne fogni. Igazán most pedig hagyjuk jóvá, és én direkt nem foglalkoznék azokkal a kérdésekkel, amik a saját hatásköri kategória, mert ott bizony vannak olyan tételek, amit már felhasználtak, előirányzat nélkül és most nagyvonalúan ugorjunk át ezen a dolgon, az újakat pedig jó szívvel előlegezett bizalommal szavazzuk meg.

Röst János: Visszatérnék a költségvetés megszavazásához, ezt a költségvetést 2002 februárjában, az akkori többség, illetve az akkori városvezetésnek a beterjesztése alapján. Megállapítható a költségvetésből, hogy ebben az évben 620 millió Ft hitelfelvétel történt, vagy történik december 31-ig, illetve több mint 400 millió forint kerül áthúzódásra, kifizetés, illetve el nem végzett munkaként ami a jövő évi költségvetést terheli. Azt jelenti gyakorlatilag, hogy ez a legfeketébb éve az önkormányzatnak gazdaságilag. Ettől rosszabb év, csak a 2003. lehet, ez nyilván való, hogy ennek az évnek a következtében. A pozíció romlása jelentős lett az önkormányzatnak, az ez évi 600 millió Ft-os gázközmű vagyonnak a felhasználása, ami kétszer valósult meg. Egyszer 2002-ben 600 millió Ft és 2001-ben szintén a másik fele 600 millió Ft-ként. 2003-ban már nem áll rendelkezésére az önkormányzatnak, ami azt jelenti, hogy pozíció romlása 2003-at illetően 1.6 milliárd Ft, ami nagyon súlyos megszorító intézkedéseket fog maga után vonni 2003-ban.

Összegezve: a korábbi testület korábbi döntése alapján kerülünk abba a helyzetbe ahová 2003-ban az önkormányzat 2003- fog kerülni, amit nekünk kell viszont kezelni. A testületen meglátszik egyébként 27 képviselőből 9 került vissza, ami azt jelentette, hogy a közvélemény, az előző testületnek a munkáját ilyen értelemben helyére tette, ennyi lehetősége volt a közvéleménynek, illetve a hatóságnak. A feladat most már miénk ezt a költségvetést, gyakorlatilag, elmondta Cserti képviselőtársam el kell fogadni, nem tudunk vele mit kezdeni, örökségként kell kezelni egy nagyon rossz örökségkén, egyéb tennivalót nem lehet vele tenni.

Arra kérném a képviselő társaimat, hogy 2003-as költségvetés koncepciónál ennek a tükrében nézzék a számadatokat és ennek a tükrében fogadják azokat a javaslatokat, amiket meg kell hozni az önkormányzatnak.

Kelemen Z. Pál: Az indokolja a felszólalásomat, hogy egyik képviselőtársunk pokol felé vezető útként nevezte ezt a költségvetést. Igaza van, de utólag könnyű okosnak lenni, de azért csak emlékezzünk, hogy Böröcz Zoltán, Budai István képviselő társaink és nem akarok historizálni, alternatív költségvetést nyújtottak be 300 millió Ft hiánnyal idén februárban. Hát az akkor le lett szavazva. Mint Röst János jellemezte 27-ből 9-en maradtunk régi képviselőnk és csak egyetlen egy ember ül ebben a teremben aki azt a költségvetést megszavazta. Talán nem véletlenül.

Scháb György: Egyszóval szeretném jellemezni azt, amit alpolgármester úr összefoglalt itt több mondatban. Az idei év jegyében a jövő évi költségvetésben igen is csőd közeli állapot kezelését kell elvégezni a városnak, amit a felkészülési vitánkban, több vonatkozásban nem értettünk egyet, mint polgármester jelöltek, úgy gondolom, hogy nagyon-nagyon súlyos felelősség terhel bennünket, terheli ezt a testületet, terheli a városvezetést, mert nem lesz egyszerű kilábalni ebből az állapotból.

Dr. Papp Judit: Korábbi döntéseikkel módosítani kell ezt a rendelet tervezetet mégpedig három ilyen volt a polgármesteri tájékoztató során, az egyik a Sétakerti járdafelújításról döntöttek, hogy az nem valósul meg, tehát az a felhalmozási pénzeszközből kikerül, a Tungsram Sakk Klubnak a hitelkeret terhére döntöttek 1 millió Ft adományozásáról, illetve a Horvát Nagykövetség részére plusz 214.000 Ft támogatás, melynek a külkapcsolatok pénzmaradványa lesz a fedezete. Ez a három módosítás még hozzátartozik ehhez az anyaghoz.

Litter Nándor: Nincs több hozzászóló. Egyetértve az előttem szólókkal, hogy nehéz időszak vár ránk, és kemény munkát kell elvégeznünk, ezért pont a 2003. évet jól megalapozhassuk, ezt most nem itt kell megtárgyalnunk.

Kérdezem a képviselőtestület tagjait, elfogadják-e ezekkel a módosításokkal amit osztályvezető asszony mondott az előterjesztést? Kérem, szavazzanak!

A közgyűlés 20 szavazattal ,1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

15. Javaslat nem lakás bérlemény bérlőjének kijelölésére (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

 

Litter Nándor: Egy mondatban hadd mondjak annyit, hogy programunkban megfogalmaztuk, hogy régiós intézmények kerülnének Nagykanizsára és akkor itt látjuk már az első fecskét. Igaz, hogy még pici fecske, de már az első megjelenik reményeink szerint rövid időn belül Nagykanizsán. Úgyhogy jó szívvel ajánlom mindenkinek, hogy az Információs Társadalom Kht részére ezen feltételekkel, amit mi megfogalmaztunk biztosítsunk helyiséget, amely egy régiós intézmény lesz.

Zakó László: A Gazdasági Bizottság ülésén is elmondtam. Most csak röviden megismétlem, hogy szeretném tudni, hogy ez az Információs Társadalom Kht nagykanizsai irodája hány fővel fog dolgozni előreláthatólag és hogy szükséges-e részükre a város legértékesebb pontján egy 95 m²-es ingatlant ilyen feltételekkel rendelkezésükre bocsátani. Vagy adjunk egy kisebb méretűt, ami véleményem szerint egy ilyen irodának bőven megfelelő méretű lehet, vagy pedig miután itt a tárca vezetése többször elmondta, hogy anyagi kondícióik igen jók, a miénk meg a városé igen rossz, akkor önként ne tegyük a fejünket a giotin alá. Vagy kérjünk érte pénzt, vagy egy kisebbe próbáljuk elhelyezni őket. Nem beszélve arról, hogy pont a mai közgyűlésen már volt egy téma a parkolási gondokkal küszködő Csengery utca elején a Tourinform Irodával kapcsolatban felmerült bennem, hogy esetleg, de nem konkrét javaslat ez. Meg kell vizsgálni, hogy ideális-e a város számára egy bazár udvari 95 m²-es irodát gyakorlatilag ingyen átadni ki tudja hány embernek. Ezt azért szeretném, ez kérdés is, hogy hány fővel jön ide a társaság. Javaslatomat döntésre bocsátom.

Röst János: Én úgy gondolom, hogy a giotin nem informatikai eszköz. Ezzel kezdeném. Egyeztetés történt a minisztériummal. Ők azt kérték, hogy frekventált helyen legyen és bemutatták az a projektet, amit le akarnak telepíteni. Nyilvánvaló, hogy a létszámadatok egy felfutási időszakot feltételeznek. Először a vezetőt veszik fel, azt követően pedig feltöltik a létszámmal működési oldalról az intézményüket. Azt, hogy hány fő azt nem tudom megmondani. 3-5 fő környékét látok most legelőször létszámba. De ez nyilván attól függően, hogy maga a Kht. mennyi feladatkört fog lecsoportosítani ezekbe a régióközpontokba. Egyébként hat régióközpont valósul meg az országba. Úgy gondolom, hogy ebből egy, Nagykanizsa az mindenképpen pozitív a számunkra. Azt hogy, hogy adjuk át az intézmény részére, tehát azt, hogy bérleti díjat fizet-e vagy pedig kedvezményesen, én úgy gondolom, hogy e gesztust meg kell tenni. Bármely település az országba, bármint áldozna azért és ígérne azért, hogy letelepedjen egy régióközpont a településükön. Nem arról van szó, hogy nincsen pénze a minisztériumnak erre a célra, hanem arról van szó, hogy egy kölcsönös gesztus alapján Ők felajánlották, illetve mi is felajánlottuk ezt a lehetőséget. A Bazár udvar kiváló alkalom erre. Lehetőségként jól megközelíthető. Egyébként maga a bérbevétel eddig nem igen sikerült. El kell, hogy mondjam, hogy a bazár udvarban nem tolongtak a bérbevétel iránt az érdeklődők.

Papp Péter: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta a “Javaslat nem lakás bérlemény bérlőjének kijelölésére” illetve a bérleti feltételekkel kapcsolatos előterjesztést: 6 igen szavazattal, 1 nem ellenében úgy döntött, hogy támogatja azt a határozatot, hogy 4 évre ezt a Fő utca 8. szám alatt megnevezett ingatlant 50 Ft/ÁFA bérleti díjért adjuk ki úgy, hogy a bérlemény üzemeltetésével kapcsolatos közüzemi díjakat természetesen a bérlő fizeti.

Cseresnyés Péter: Úgy gondolom, hogy a cél és a gondolat az jó, támogatandó, de én úgy hiszem, hogy egy kevésbé frekventált helyen kellene ennek az irodának megfelelő feltételekkel biztosítani helyet. Meg kellene nézni, hogy hol van olyan ingatlana az önkormányzatnak. ami erre a célra alkalmas lenne, és nem biztos, hogy egy olyan belvárosi ingatlant kellene ehhez biztosítani, amelyet – azért ne legyünk pesszimisták – előbb utóbb komoly kereskedelmi célra is ki lehetne adni egy megfelelő bérleti díj ellenében.

Dr. Szabó Csaba: Javaslom, hogy polgármester úr zárja le a vitát és szavazzunk.

Zakó László: Amúgy pedig az Ön által előterjesztett határozati javaslat még nyomdahibás is, mert itt 50 Ft+ÁFA összeg szerepel. Az eredeti az intézményvezető Kámán úr javaslata volt helyesen leírva, ahol 50 Ft/ÁFA, mint megjelölés szerepel, az Önébe pedig 50 Ft+ÁFA. Már ez így hibás. Erről ne is határozzunk ebben a formában.

Röst alpolgármester úrnak pedig annyit mondok, hogy lehet, hogy nem volt érdeklődés ezét a helyiségért olyan áron amennyiért meghirdette a város. Viszont ennyi pénzért azt hiszem csapatostul jönnének a vállalkozók és hasonlóan hasznos feladatokat tudnának ott is ellátni.

Litter Nándor: Köszönöm, ezt most már több ízben hallottuk. Olyan nincs, hogy 50 Ft/ÁFA nincs 50 Ft+ÁFA van gondolom. Elnézést kérünk a hibáért, amelyik anyagban volt. Én azt hiszem, hogy tiszta ügy.

Van egy javaslat, hogy ne a Bazár udvarban adjuk ezt a helységet. Megkérdezem, hogy ki ért egyet ezzel a módosító javaslattal?

 

A közgyűlés 8 szavazattal és 19 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Litter Nándor: Akkor megkérdezem, hogy ki ért egyet, ha más módosító javaslat nem volt, ha jól érzékeltem. Jól érzékeltem ugye? Ki ért egyet akkor az előterjesztést szerinti javaslattal?

 

A közgyűlés 20 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

312/2002.(XII.11.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja az IT. Információs Társadalom Kht részére Nagykanizsa, Fő u. 8. 95 m² alapterületű önkormányzati tulajdonú nem lakás bérlemény bérbeadását. A helyiséget 4 év határozott időtartamra jelöli ki, amely a későbbiekben meghosszabbítható. A bérlő köteles fizetni a bérlemény közüzemi díjait. A bérlemény bérleti díját 50 Ft + ÁFA összegben állapítja meg, melynek nettó összege elengedésre kerül.

Utasítja az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét, hogy a Kht-val a szerződést ezen feltételek alapján kösse meg.

Határidő: 2003. január 30.

Felelős : Litter Nándor polgármester

(Operatív felelős: Kámán László intézményvezető)

 

 

16. Nagykanizsa, Király u. 31. sz. alatti társasházak lakóinak kérelme (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

Litter Nándor: Én szeretném megerősíteni a leírtakat, ami ugye azt tartalmazza, hogy az önkormányzat egy gesztust gyakorol, és a megoldásra tesz kíséreltet arra a problémára, ami ott előállt az önkormányzaton kívüli okokból és kérem, hogy fogadják el ezt a javaslatot.

Dr. Kolonics Bálint: Ahogy áttanulmányoztam ezt a határozati javaslatot számomra ezt pontatlannak tűnik már a megfogalmazása is, amit a közgyűlés szeptemberben elfogadott. Kezdeném ott, hogy lakókat fogalmaz meg a határozati javaslat, amiből nem tisztázható az, hogy tulajdonképpen hány tulajdonossal bővülne ez az ingatlan. Tudomásom szerint a legutóbbi népszámlálás alkalmával ott 293 lakó érintett, 93 lakás van. A tulajdoni arányokat figyelembe véve ez körülbelül 150-160 tulajdonost jelent. Amennyiben tulajdonosokról és nem lakókról beszélünk nyilván az albérlő is lakó, tehát így nem lehet megfogalmazni, mert nem éri el a célját a határozati javaslat. Kérdésem az volna, hogy tulajdonképpen az önkormányzat ezzel a határozati javaslattal milyen célt kíván elérni? Amennyiben az a célja, hogy a lakók számára egy megnyugtató helyzetet, állapotot termet, akkor azt gondolom, hogy felelőtlenség ezt a kiegészítést elfogadni a közgyűlési határozathoz, ami egy olyan feltételhez köti a jogügylet létrejöttét, amely pontosan azt tartalmazza, hogy amennyiben valamennyi lakó tulajdonba veszi és erre vonatkozóan 2002. december 31. napjáig egységes szándéknyilatkozatot terjesztenek elő. Ez nyilvánvaló már az önkormányzat számára is, a lakók részéről volt szándéknyilatkozat, ami nem volt egységes. Ez a feltétel idáig sem teljesült és ezután sem fog. Tehát egy lehetetlen feltételhez kötjük, ami már most látszik, hogy nem fog teljesedésbe menni. Ezzel a probléma megoldásra nem kerül.

Én azt kérem a közgyűléstől, hogy az én módosító javaslatommal fogadja el határozatot, ami részint az eredetileg elfogadott határozati javaslattal egyezik. Mégpedig ne tegye a csere feltételéül azt, hogy a lakók tulajdonba vegyék az ingatlanilletőséget, hanem oly módon oldjuk meg, hogy a lakóknak használatába adja az önkormányzat. Nyilvánvaló, hogy minden lakó nem fogja tulajdonba venni, ha már csak egy lakó nem veszi tulajdonba nincs jogcíme, hogy ott a területen átjárjon. Ez lenne a módosító javaslatom, és nem a lakók kifejezést kérném, hanem a társasház mindenkori tulajdonosainak használatába adja az önkormányzat. Amennyiben az önkormányzat elcseréli és nem adja tovább, akkor ÁFA fizetési kötelezettség nem áll fenn, ha a csereügylet során többletérték nem keletkezik, akkor illetékalap sem. Az önkormányzat zsebét nem terheli a megoldás.

Litter Nándor: Azt kérdezném, hogy a későbbiekben ezt a területet ki fogja majd üzemeltetni? Erre van-e javaslat?

Dr. Kolonics Bálint: A lakók kérelme - amit most kaptunk kézhez - tartalmaz egy olyan kitételt, ami alapján Ők hajlandóak lennének ezt szerződésben is pontosítani és kötelezettséget vállalni a maguk részéről anyagilag is hozzájárulnának az udvar kiépítéséhez, parkoló létesítéséhez, illetve a parkosítás elkészítéséhez. Ez úgy gondolom, hogy további tárgyalást igényel a lakókkal és ezt szerződésben rögzíteni lehetne.

Papp Péter: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta ezt a napirendet a Király u. 33. szám alatti társasház lakóinak kérelmét és 5 igen szavazattal a következő határozatot hozta: A bizottság egyetért azzal, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Király utca 31. szám alatti társasházak közös képviselőinek kérelmét, mely szerint a 31/11 hrsz.-ú ingatlan udvari részét az önkormányzat tulajdonba vegye, majd azt követően a lakók használatába adja. Ezt nem támogatja a bizottság. A közgyűlés 254/2002.(IX.10.) határozatában foglaltakat továbbra is fenntartja. A Király utca 31. szám alatti ingatlan 8380/11571-ed részének tulajdonjogát csere utján megszerzi amennyiben a lakók az ingatlant ezzel egyidejűleg tulajdonba veszik. A tulajdonba adás feltételeit a GVB 130/2002. számú, illetve a Pénzügyi Bizottság 136/2002. számú határozata tartalmazza. Javasolja, hogy a közgyűlés a 254/2022.(IX.10.) számú határozatot annyiban egészítse ki, hogy az ingatlant valamennyi lakónak tulajdonba kell vennie. Amennyiben a lakók erre vonatkozóan 2002. december 31. napjáig egységes szándéknyilatkozatot nem terjesztenek elő, úgy a közgyűlés a 254/2002. számú határozata hatályát veszti. Így döntött a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság.

A magánvéleményemet hadd fűzzem hozzá annyiban, hogy ez állítólag azért hiúsulna meg, mert az “A” lépcsőház ezt nem fogadja el, név szerint Fenyves Jenő úr. Hozzáteszem ehhez csak azt, hogy, amit most megkaptunk levelet, ezt ugyancsak minden lépcsőház aláírta, kivéve az “A” lépcsőház Fenyves Jenő úr.

Dr. Fodor Csaba: Én elfogadom Dr. Kolonics Bálint javaslatát a lakók tekintetében. Cseréljük ki a társasházakra. Társasházak lehetnek az ingatlannak tulajdonosai. Milyen arányban az egy dolog. Nem célszerű nyilvánvalóan egyes lakóknak, vagy akár ott tulajdonnal rendelkezőknek közös tulajdonába adni ezt az ingatlant, mert utána egy lakásértékesítése esetén kesze-kusza helyzet alakulhatna ki. Megjegyzem, az én tudomásom szerint a földterület egyébként ÁFA mentes, tehát e tekintetben ÁFA nem terheli ezt a fizetési kötelezettséget. Én azt hiszem, hogy célszerű fenntartani ezt az állapotot azzal, hogy a társasházak vegyék akármilyen arányban tulajdonba ezt a földterületet. Az önkormányzatnak nem célszerű tulajdonba tartani. Hiába kötünk akármilyen szerződést a társasházakkal, nem fogjuk tudni kikényszeríteni ott sem azt hogy, az rendben legyen, sem azt, hogy az parkosítva legyen sem azt, hogy a közvilágítás működjön és a költségeit fizessék, sem azt, hogy a hóeltakarítás egyéb és minden más költsége, amit az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelne azt átvállalják tőlünk a társasházak.

Azt gondolom, hogy ezt így nem szabad. Mi azzal a feltétellel próbáltunk meg annak idején segíteni az ott lakókon, hogy azt mondtuk, hogy az önkormányzat hajlandó egy ilyen cserét lebonyolítani, amivel Őneki semmi anyagi haszna nincsen, ha a lakók, vagy a társasház ezt az ingatlanrészt tulajdonba veszi és a jövőben annak karbantartásáról, működtetéséről minden nyűgével együtt gondoskodik. De ha önkormányzati tulajdonban marad, akkor ez csak közterületként maradhatna nagy valószínűséggel. A közterület működése, karbantartása, működtetése az önkormányzat kötelezően ellátandó feladata. Úgyhogy bonyolult helyzeteket teremtenék saját magunkak egy év múlva, két év múlva, mert nem tudnánk kikényszeríteni a társasházak által vállalt költségeket. Tehát én azt gondolom, jó ez a határozat, csak akkor a lakók helyett a társasházakat írjuk.

Litter Nándor: Tulajdonosok részéről is vannak itt, ha jól érzékelem. Kíván szólni? Tessék parancsolni.

Baracskai László: Szeretném elmondani, hogy 3 éve folyik ez a huzavona. Most már itt nagyon sokat benyújtottunk kérelmet, nagyon sokról tárgyaltunk, nagyon sokban egyezség született, aztán azt eltörölték. Újra próbálkoztunk, megint nem sikerült. Most azt szeretném hozzátenni Fodor képviselő úrnak, hogy a megoldása, a területnek a tisztántartása most sem megoldott. Egy szemétdomb, egy patkányokkal teli udvar van a város szívében, ami rosszabb helyzetben van most mint Ligetváros, amit a polgármester úr a legelső napján látott.

Azt szeretném mondani, hogy ha most nem tudnak dönteni abban, hogy ezt a területet elcserélje a város Németh Ferenc úrral, akkor fennáll egy olyan veszély, hogy esetlegesen egy más tulajdonos szerez ott tulajdonjogot és utána már nem lesz kivel egyezkedni. Ez a tulajdonos lehetséges egy építési vállalkozó is, akinek ez a terület nagyon pozitív lenne, mint parkolási megváltásra terület. Innentől kezdve ugyanúgy ki fogunk szorulni a parkolóból, ugyanazon 300 embernek nem lesz ismételten parkolási lehetősége. Nem fogunk tudni hazajárni, nem tudjuk megközelíteni a házainkat. Az önkormányzat ha nem tudja elcserélni ezt a területet ez a lehetőség fel fog állni. Abban az esetben, ha ez megtörténik, akkor utána már nem lesz miiről beszélni soha többet. Azt meg hozzá tudom tenni, hogy merem állítani, hogyha az önkormányzat velünk szerződést fog kötni, tehát elcseréli a területet, mi vállalni tudjuk azt, hogy ezt a területet mi fogjuk kiépíteni, karbantartani. A közvilágítás amúgy is rajt van a teljes hálózaton, tehát azt nem tudják úgy sem leváltani, nem tudják külön mérni. A hóeltakarítás a mi problémánk lesz. Eddig is mi takarítottuk a havat, ha ki akartunk járni az udvarból, mert a tulajdonos semmit nem tett. Egyetlen egy dolgot tett a tulajdonos, hogy körberakta földdel a területet, hogy nem tudjuk megközelíteni a területet. Ne tudjunk hazajárni, ne tudjunk leparkolni. Mellesleg a tulajdonos még egyéb olyan dogokat is tesz, ami a megélhetésünket más ügyben is nehezíti. Minden államigazgatási határozatot, ami ott az udvarban bárminemű keletkezik megfellebbez, már csak azért is, hogy az ott lakók életét nehezítse. Teszem azt a mi házunkban például három lakás épülne, ki adták a jogerős építési engedélyt, megfellebbezte másodfokon ott is elutasították a kérelmét, most elvitte bíróságra csak azért, hogy minél tovább húzódjon. Most nem tudjuk beépíteni a lakásainkat, nem kapunk ideiglenes lakhatási engedélyen túl lakhatási engedélyt. Ez azt jelenti, hogy nem tudunk bejelentkezi a saját lakásainkba három éve.

Három éve nem tudnunk bejelentkezni a saját lakásainkba, nem tudunk rá felvenni egy hitelt, azért mert a hitelintézményeknél a tulajdoni lapon nem szereplünk még tulajdonosként, azért mert csak széljegyen vagyunk rajt. Most innentől kezdve az önkormányzat kezében van a lehetőség, hogy segítsen ennek a 300 embernek, mert az előbb Csákai képviselő úr azt monda, hogy egy gyalogátjáróhoz felfestés arculcsapása a lakóknak, akkor ezt nem tudom minek nevezném, mert ez szerintem sokkal súlyosabb dolog attól. Köszön. Ennyit szerettem volna elmondani.

Litter Nándor: Az önkormányzat részéről azért a szándék megvan, hogy valami módon rendezze ezt a problémát. Baracskai úr is elismerte, hogy ott van az akadály valójában a lakók között, vagy a társasházon belül. Mert akkor már régen megoldódott volna az ügy.

Dr. Fodor Csaba: Én meg akarom oldani ezt a helyzetet, csak azt nem szeretném, ha a lakók, vagy ez a nem tudom hány társasház, ami ott van azt várná el, hogy az Ő saját problémájukat az önkormányzat kívülálló harmadikként egy nagy gesztussal oldja meg. Én arra hajlandó lennék azt megszavazni, hogy az önkormányzat odaadja az egyik társasháznak azzal a feltétellel, hogy az a társasház, akinek a tulajdonába kerül ez az ingatlan köteles biztosítani a többi társasház tulajdonosainak a bejárást, vagy bármi mást, és oldják meg a problémát. De ehhez a problémához az önkormányzatnak alapvetően nincs köze. Mi segíteni szeretnénk. Mi felajánlottunk egy saját városi tulajdonban lévő ingatlant, azért, hogy Önök, vagy bocsáss meg Ti vagy a társasház tulajdonba kerüljetek, és akkor meg tudnátok oldani. Azért Ti mégis csak könnyebben meg tudnátok oldani a saját problémáitokat ott ebben a társasházban, vagy ebben a tömbben, mint egy kívülálló önkormányzat, aki ha tetszik tulajdonosként, ha tetszik közhatalomként jár el. Ez miért nem elfogadható? Ott lesz. Megkapja az “A” vagy a “B” lépcsőházra alapított társasház tulajdonként azzal, hogy köteles biztosítani az A,B,C,D,E-től végig folyamatosan alakuló társasházak mindenkori tulajdonosainak a bejárásra használatot és magára vállalja a nyűgöt. Ezt szeretnénk. És akkor tényleg megoldódna a helyzet. Csak azt nem szeretném, hogy mindig visszalőcsölik az önkormányzatra, aki egyébként ebben az ügyben nem is tehet semmiről és már hosszú évek óta megy ez a huzavona. Így szeretnénk rendezni, legalább is én.

Baracskai László: Ez nagyon szépen hangzik így elmondva csak az a probléma, hogy amennyiben az önkormányzat tulajdonba tovább adja ezt az ingatlant nekünk, abban a pillanatban keletkezik rajta egy ÁFA, plusz egy illeték, ami 2.200.000 Ft-ba kerül, mert az önkormányzat ÁFA és illetékköteles, hogy ha továbbadja az ingatlant, nem elcseréli. Innentől kezdve nem lehet kényszeríteni a lakókat, hogy kifizessenek akár 22.000 Ft-ot, mert nagyon sok lakó azt mondja, hogy ő nem fog azért adni, hogy ott legyen egy parkolója attól függetlenül, hogy ő ott lakik. Ilyenek is vannak. Ott lakunk 300-an nem lehet mind a 300 embernek ugyanaz a véleménye. Ahogy itt Önöknek sincs mindig ugyanaz a véleményük 26-an vannak, nálunk 300 ember van, ami nem ugyanaz a véleményt tükröz egy-egy ilyen helyzet megoldásánál.

Scháb György: Én a Pénzügyi Bizottság álláspontját szeretném ismertetni ebben a kérdésben. Betűről betűre ugyanaz, amit Papp Péter úr ismertetett a Gazdasági Bizottság állásfoglalásával kapcsolatban. Úgyhogy a Pénzügyi Bizottság 5 igen, 1 tartózkodással a tulajdonba adás mellett voksolt és a használatba adást nem támogatja.

Halász Gyula: Egy kérdést szeretnénk feltenni. Ezt a helyzetet ki idézte elő, kinek a felelőssége az, hogy ez a helyzet így kialakult? Azért kérdezem, mert nyilván annak kell ebben az ügyben olyan gesztusokat, olyan dolgokat tenni, ami a megoldás irányába mozdítja előre az ügyet.

Dr. Szűcs Marianna: Azt szeretném mondani, hogy azt nem lehet megszavazni, hogy a társaság vegye tulajdonba. A társasház nem tudja tulajdonba venni. Itt sajnos igaz, hogy csak a lakók egyénenként tudnák tulajdonba venni. Gondolkodtunk már azon, hogy a társasház vegye tulajdonba, mert egyszerűsödne a probléma, de az csak telekalakítással lenne lehetséges. Ez műszakilag nem megoldható. Ha az úszótelekhez hozzácsatolnák részenként, sajnos ez nem működik. Ez, hogy egyénenként tulajdonba veszik, ez valóban előidéz egy elég furcsa helyzetet, mert ott annak az udvarnak lesz 100-110 tulajdonosa. És amikor a lakást eladja az illető nem biztos, hogy át tudja ruházni az udvart és egész egyszerűen ez való igaz, hogy nem teljesen tiszta és tökéletes megoldás a lakók szempontjából. Azt nem lehet, hogy a társasház. Egy sem, mert telekalakítással nem megoldható. A társasház pedig nem szerezhet tulajdont, csak egyénenként szerezhetnek tulajdont. Úgyhogy ez semmiképp sem működik. Nem lehet műszakilag. Műszakilag nem lehet telekosztást csinálni. Gondolkodtuk már ezen, mert egyszerűbb megoldás lenne, hogy ha az úszótelekhez, de így sugárba kellene ugye hozzácsatolni az udvart. Egyébként még egy megjegyzésem van az ÁFA. ÁFA-s az ingatlan sajnos. Nem beépítetlen földterület. Van rajta út. Ki ment olyan ember, aki ért hozzá, hogy ÁFA-s nem ÁFA-s megnézte, hogy egy lebetonozott út megy rajta, úgy sajnos már az ÁFA fizetési kötelezettség fennáll. Nem tiszta földterület. Nem is így tartja nyilván a földhivatal, hogy beépítetlen terület. Nem földterületként tartja nyilván. Udvarként tartja nyilván és keresztül megy rajta egy lebetonozott út.

Cseresnyés Péter: Én azért kértem szót, mert azt szeretném, hogy ha Dr. Kolonics Bálintnak a javaslatát a közgyűlés támogatná és nem azért, mert itt műszaki dolgot kell megoldani, egy jogi problémát kell megoldani, hanem azért mert több éve mint halottuk három éve közel 100 családnak a helyzete megoldatlan és folyamatosan az életüket megkeserítő nap mint nap az életüket megkeserítő problémákkal küszködnek. Én úgy gondolom, hogy az önkormányzat az első lépést azzal, amit Dr. Kolonics képviselőtársam mondott meg tudná tenni, hogy ez a folyamat elinduljon és ez az áldatlan állapot végre valamilyen nyugvópontra jusson. Azt, hogy ki hibázott, én úgy gondolom nem kell megkeresni, mert nagyon-nagyon messze mennénk vissza időben. Én arra fektetném a hangsúlyt, hogy ezt a helyzetet próbáljuk meg megoldani és egyik megoldási javaslat, vagy egyik lehetőség, ha nem az egyetlen megoldási lehetőség az, amit Dr. Kolonics képviselőtársam mondott.

Bicsák Miklós: Nem is oly régen csöppentem bele. Szeptemberben volt egy nagy háború, ez az úgynevezett Király 31-ben. Én is kérem a tisztelt közgyűlést, mivel valóban hosszú évek óta egy megoldatlan feladat. Bizony ott tudomásul kell a városnak is venni, hogy ott üzletek is vannak. Üzletekhez a vásárlók, a vállalkozó szeretne kijárni és be közlekedni. Áldatlan az az állapot. Én úgy gondolom, tele vagyunk jogászokkal, csak megtalálják azt az utat kérem szépen, hogy ott a lakók és az önkormányzatnak legmegfelelőbb megoldást meg fogják találni. De ezt meg kell oldani. Ez már nem lehet elodázni, hogy majd megint jövőre, vagy ehhez hasonló.

Röst János: Én egy kérdést tennénk fel. Jogi kérdést, hogy egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy tulajdonba vegyék a lakók, vagy a lakóközösség. Illetve arra van-e lehetőség jogilag, hogy használatba vegyék a lakók, vagy a lakóközösség? Mindegy hogy nevezem a megfogalmazásban. Mert, ha mind a kettőre az a válasz, hogy nem, akkor a beterjesztést ilyen szempontból újra kell gondolni és meg kell keresni egy másik megoldást. Ha vállalható jogilag bármelyik változat, akkor lehet ebben döntést hozni.

Dr. Szűcs Marianna: A használattal kapcsolatban szeretnénk még hozzászólni, mert a használattal az a gond, hogy jogilag nem garantálható 100%-osan, hogy csak használatot adunk az nem kerül vissza, nem száll vissza az önkormányzatra. Most milyen szerződést kössünk itt ez a kérdés? Kössünk egy határozott idejűt, ami a határozott idő leteltével lejár és a lakók nem biztos, hogy azt mondják, hogy akkor ezt most meg akarják hosszabbítani, mert nem érdekük. Hogy ha határozatlan idejű szerződést kötök, akkor mit tegyek? Zárjam ki a lakókat felmondás lehetőségéből. Tehát írjam le a szerződésbe, hogy sosem mondhatják fel. Ami szerintem egy olyan egyoldalú szerződéses kikötés az önkormányzat részéről, amit a lakók támadhatnak.

Én végiggondolva jogilag tisztán nem tudom garantálni az örökös használatot. Ezt egyébként az előterjesztésben is leírtam. De ha van valakinek jó javaslata, hogy az Önkormányzat az örökös használatot hogyan kösse ki, akkor nem olyan rossz ez a használat, körülbástyázva egy szerződéssel.

Szányiné Kovács Mária: Örökültünk egy gordiuszi csomót, amit úgy gondolom, hogy az önkormányzat szeretne megoldani. Az első határozat, amit először olvastunk abban az van, hogy december 31-ig minden tulajdonosnak el kell ezt fogadni. Erre én nem látok sok lehetőséget, mert Fenyves Jenő úr ezt sem írta alá. És itt a következő beadvány, amit Dr. Kolonics úr terjesztett elénk, ami jónak tűnik, de szintén hiányzik az aláírása, ahogy ezt megjegyeztük. Most Dr. Szűcs Marianna elmondta nekünk, hogy mi a gond azzal, hogy örökös használatba adás. Ezt jogilag úgy gondolom újra kellene gondolni.

Litter Nándor: Hadd kapcsolódjak ehhez a szavadhoz, hogy jogilag újra kellene gondolni. Én úgy látom, hogy itt mi nem fogjuk ezt tudni megoldani. Én most leveszem ezt a napirendről és 13-án, ha addig valami történik, a jogászaim ki tudnak valami olyat találni, ami mindenki számára elfogadható. Vagy már most van valami ötlet?

Dr. Fodor Csaba: Csak annyit szerettem volna javasolni polgármester úr, hogy olyan határozati javaslatot fogadjunk el, hogy ne vegyünk most le, hanem, hogy vizsgáljuk meg, vizsgálja meg a Hivatal annak lehetőségét, hogy valóban miként lehet ezt az ingatlant egy társasháznak odaadni azokkal a feltételekkel, amelyet elmondtam. Próbáljuk meg.

Litter Nándor: 13.-ra tettük át, nem véglegesen vettük le. Egyet értünk ezzel a javaslattal? Szavazzunk róla!

A közgyűlés 27 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

1. a Nagykanizsa, Király u. 31. szám alatti társasházak lakóinak kérelmével kapcsolatban felkéri a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységét, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy miként lehet a telekmegosztás útján az ingatlant egy társasházhoz csatolni.

 

Határidő: 2003. január 31.

Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

(Operatív felelő: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)

2. a Nagykanizsa, Király u. 31. szám alatti társasházak lakóinak kérelmével kapcsolatos előterjesztést a 2002. december 13-i folytatólagos ülésén tárgyalja.

 

(A közgyűlés ezen napirendi pont megtárgyalását követően zárt ülésen folytatta munkáját, melyet az erről szóló jegyzőkönyv tartalmaz.)

Litter Nándor polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén a nyílt ülést 20.00 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.)

K. m. f.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. december 11-i soros ülésének 2002. december 13-án (péntek) 8.30 órakor tartott folytatólagos üléséről.

Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme

(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)

Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Papp Judit osztályvezető, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető, Simánné Mile Éva osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Kulbencz Ferenc osztályvezető, Kustány András osztályvezető helyettes, Szamosi Gábor irodavezető, Tóthné Krémer Mária irodavezető, Somogyi Ottó irodavezető, Hári László irodavezető, Gerencsér Tibor mb. pm. kabinetvezető, Erdős Péter mb. kabinetvezető, Gőcze Gyula kincstárvezető, Ferencz József ügyvezető, Mátyás József szakszervezeti titkár, Szita László könyvvizsgáló.

Megjelentek: Göndör István országgyűlési képviselő, Ferencz Mihály polgármesteri tanácsadó, Fenyves Jenő Király u. 31. közös képviselő, Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Nagy Csaba a Zala Rádió munkatársa.

Litter Nándor: Tisztelt Közgyűlés! Mindenkit tisztelettel köszöntök. Egyrészt a közgyűlésen megjelent hivatali dolgozókat és vendégeinket. Megkezdjük a mai közgyűlésünket. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom.

A napirendi pontokkal kapcsolatosan arról szeretném tájékoztatni Önöket, hogy a 11-i közgyűlésen elhatározott napirendi pontokat fogjuk megtárgyalni. Megkérdezem, hogy a napirendi pontokkal kapcsolatosan van-e javaslat, észrevétel?

Röst János: Módosító javaslatot terjesztenék be, ez pedig a 11. napirendi pont. Az a kérésem, hogy legelőször tárgyaljuk, ugyanis az intézmények felé intézkedést kell hozni még a mai nap. Ennek megszavazása után ez pedig nem más a napirend címe, mint “Javaslat a közalkalmazottak 2002. szeptember 1-jei bérfejlesztésének a végrehajtásáról”. Az Érdekegyeztető Tanács tárgyalta, ily módon ő a véleményét megadta támogatólag és azért kérem ennek az elfogadását.

Zakó László: Szeretném megkérdezni, hogy mi volt az akadálya annak, hogy a 8.30-ra meghirdetett közgyűlés ne kezdődjön meg 8.30-kor. Elvárjuk a Hivatal munkatársaitól is a pontosságot, rendet, fegyelmet és ezzel mutatunk példát, hogy fél órás késéssel kezdődik az ülés. Az, hogy a TV nézők pontosan adásidőben kezdik megnézni a közgyűlés munkáját kerek egészkor, ne higgyék azt, hogy itt a közgyűlés pontosan akkor kezdődött, amikor meg volt hirdetve. Szeretnék minden érintettet arra kérni, hogy tartsuk magunkat a magunknak szabott feltételekhez.

Kelemen Z. Pál: Több képviselőtársammal együtt eljuttattunk Önhöz egy soron kívüli közgyűlésre való kezdeményezést is, amit átadtunk.

Szányiné Kovács Mária: Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy a Király u. 31. napirendi ponttal kapcsolatos előterjesztésünket vegyük le ma napirendi pontról, mivel új tények merültek fel. Ezt a lakóközösséggel nekünk tovább kell tárgyalni. Valamikor ezt vissza szeretnénk hozni egy konkrét előterjesztéssel, ahol már remélhetőleg megegyezés fog születni.

Fenyves Jenő úrnak az a kérése, hogy a múltkori közgyűlésünkön Őt kétszer is megneveztük, hogy a megoldás akadálya név szerint. Kérte, hogy olvassam fel az iratát, ha megengednék, felolvasnák egy részletet belőle –az egészet talán nem kellene.

Litter Nándor: Szavazunk róla, hogy levesszük napirendi pontról.

Szányiné Kovács Mária: Fenyves Jenőtől elnézést kérünk a múltkoriért, ha úgy érzi, hogy megbántottuk.

Dr. Kolonics Bálint: Én képviselőtársam javaslatához csatlakoznék azzal a kiegészítéssel, hogy határidőt is szabjunk az ügy megoldására: januári közgyűlés.

Litter Nándor: Nincs több javaslat. Szavazni fogunk ezekről a módosításokról. Mielőtt ezt megtennénk, Zakó képviselő úr észrevételével kapcsolatban szeretném azt mondani, hogy teljes egészében egyetértek azzal, amit mondott. A 11-i közgyűlésen nagyon sok nyitott kérdést hagytunk magunknak és az idő szorításában még a mai reggeli órákat is arra használtuk fel, hogy ezeket egyeztessük és majd feltehetően látszani fog, hogy ezek az egyeztetések még a végére sem jutottak így a 9.00 órás kezdés ellenére sem. Ezért én kérem mindenkinek a megértését ezzel kapcsolatosan. Remélem, hogy ez nem lesz rendszer a jövőben.

Röst János javasolta, hogy a korábbi 13. napirendi pont szerinti “Javaslat a közalkalmazottak 2002. évi bérfejlesztésének végrehajtására” című anyagot először tárgyaljuk. Kérem a közgyűlést szavazzunk, hogy ki ért ezzel egyet?

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Személyi kérdések tárgyalására érkezett javaslat a rendkívüli közgyűlés megtárgyalására a mai napirendünk befejezése után kerülhet erre sor. Kihirdetem, hogy személyi kérdések tárgyalására kerül sor, mivel 8 képviselőtársunk kezdeményezte a mai ülésünk befejezése után.

Következő javaslat a Király u. 31. társasházzal kapcsolatos ügyeknek a mai napirendről történő levételére vonatkozott. Olyan kiegészítő javaslattal, hogy a januári közgyűlésünkön tárgyaljuk. Én előzetesen tájékoztatások alapján úgy gondolom, hogy ezt a javaslatot támogatnom kell. Kérdezem a közgyűlést, hogy ki ért ezzel egyet?

A közgyűlés 26 szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

Napirendi pontok:

24. Javaslat a közalkalmazottak 2002. szeptember 1-jei bérfejlesztésének végrehajtására (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

25. Javaslat a helyi adórendeletek módosítására (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

26. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. évi költségvetési koncepciójára (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

27. 2003. évi köztisztviselői teljesítményértékelés kiemelt céljainak meghatározása (írásban)

Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

28. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata által felügyelt költségvetési intézményekben (szervekben) szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételéről szóló szabályzat megalkotására (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

29. Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész kezelése a közalkalmazotti bérrendezést követően (2002.IX.1.) a 250/6/2002.(IX.10.) számú határozatban felsorolt intézményeknél (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

30. A termőföld védelmére megalakítandó mezőőri szolgálat létesítésének feltételeiről (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

31. EU Strukturális Alapok fogadására történő városi felkészülés (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

32. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2003. évi munkatervére (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

33. Javaslat a 2003. évi Városi Rendezvénynaptár elfogadására (írásban)

Előadó: Sajni József bizottsági elnök

34. Tájékoztató a komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakításáról (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

35. Hevesi Sándor Általános Iskola tornaterem beázása (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

36. Települési szilárd hulladék közszolgáltatás 2003. évi díjának megállapítása (írásban)

Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

37. Szakosított Szociális Intézmény elhelyezése az Űrhajós úti óvodában (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

38. Csengery u. 117. szám alatti ingatlanon, a bérlakásépítéshez kapcsolódó útépítés, csapadékvíz elvezetés megoldása (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

39. Gárdonyi u. 10. szám alatti óvoda utcai épület tetőszerkezet és héjazat cseréje (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

40. Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselői jogállásának egyes kérdéseiről szóló 47/2001.(X.10.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

41. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Bűnmegelőzési Koncepciója (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

Zárt ülés

42. Alapítványok, gazdasági társaságok önkormányzati képviseletének meghatározása (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

24. Javaslat a közalkalmazottak 2002. szeptember 1-jei bérfejlesztésének végrehajtására (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

Kelemen Z. Pál: A soron kívüli közgyűlést meg kellene szavaztatni a testülettel. A most tárgyalt napirendünkkel kapcsolatban észrevételek, vélemények úgy látom nincsenek. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatoknak megfelelően. Együtt szavazunk a határozati javaslatokról. Ki ért egyet a megfogalmazottakkal?

A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

1. a közalkalmazotti béremelések finanszírozására 2002. évben kapott állami támogatást az 1. számú mellékletben feltüntetettek szerint hagyja jóvá.

Határidő: 2002. december 31.

Felelős : Litter Nándor polgármester

(Operatív felelős: Dr. Papp Judit osztályvezető)

2. az intézményenkénti támogatás és az új törvényi minimum eléréséhez szükséges összeg különbségéből adódó maradványt az önkormányzat az intézményvezetőktől nem vonja el, azt a közalkalmazottak részére 2002. szeptember 1-jétől 2002. december 31-ig, határozott időre szóló munkáltatói döntésen alapuló illetményemelésre fordítja.

Határidő: 2002. december 31.

Felelős : Litter Nándor polgármester

(Operatív felelős: Dr. Papp Judit osztályvezető)

3. megbízza az intézményvezetőket, hogy az intézményenkénti maradvány felhasználásáról saját hatáskörükbe tartozó közalkalmazottak részére a 2. pont előírásai szerint intézkedjenek.

Határidő: 2002. december 16.

Felelős : valamennyi intézményvezető

4. a 250/2002.(IX.10.) számú határozat 3. pontjában visszavont – a 36/2002.(VII.3.) számú költségvetési rendelet 8. § (12) bekezdése alapján a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt az 5. számú mellékletben szereplő intézmények részére biztosítja.

24. Javaslat a helyi adórendeletek módosítására (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

 

Litter Nándor: Megkérdezem, hogy ezzel kapcsolatosan a kiadott anyagot is figyelembe véve kinek van észrevétele, véleménye? Kérdezem, hogy esetleg a szakapparátus munkatársai kívánnak-e kiegészítést tenni, nem.

Cserti Tibor: Előttünk van a helyi adórendelet módosítására vonatkozó javaslat és megtalálták a csomagban, minden képviselőtársam részére kiosztásra került az egyéni módosító indítványom.

Azért bátorkodtam kiegészítést tenni módosító indítványt az előterjesztéshez, mert úgy láttam és a menet közben történt egyeztetések alapján ma is az a szakmai véleményem, meggyőződésem, hogy mindenféleképpen finomítani kellene az előterjesztésen. A helyi adórendelet módosítására a mai napon mindenféleképpen sor kell, hogy kerüljön, mert az előterjesztő egyébként két nagyon fontos követelménynek eleget tett. Egyik, hogy az EU jogharmonizációval összefüggésben a határozatlan idejű kedvezményeket a helyi adótörvény előírása alapján a helyi adórendeleten nekünk Nagykanizsa város önkormányzatának is át kell vezetni. Ebben nincs apelláta. Ezt az előterjesztés megoldja.

A másik vonatkozásban vagyunk egy szorításban, szükség van az önkormányzati bevételek növelésére. Olyan mértékben, amely egyébként a helyi gazdasági alap ezt engedi. Az előterjesztés ennek is eleget tesz, hiszen a lehetséges szintig próbálja hozni az adóbevételeket. Én azt a megállapítást bátorkodtam tenni, hogy igen, a korábbi kedvezmények, mentességek helyi adórendeletből történt törlése és különös tekintettel az építményadóval összefüggő kedvezmény törlésére – úgy gondolom a képviselőtársaim majd hangot adnak ilyen egyéb kisebb-nagyobb nagyságrendű kedvezményeknek is – olyan hatást vált ki a helyi adórendelet módosítására, hogy szerkezetében eltérő módon érinti az egyes adóalanyokat.

Most nagyon vulgárisan leegyszerűsítve két kategóriát tudnák én a magam részéről felállítani. Az egyik a helyi vállalkozóknak a köre alapvetően, akik az adóalapjuknak a döntő részét – korábbi szabályozásunk alapján az adóalap 50%-ánál nagyobb mértéket helyben termelik meg, helyben realizálják. Picit szakmailag ez vulgáris megfogalmazás, de mégis azt mondom, hogy a helyi vállalkozók és az egyéb általában nagy cégek, nagy kategóriába tartozó cégek.

Most név nélkül azt mondom, hogy mivel a hatásmechanizmusban az előterjesztő 1.8%-os egységes adómérték megállapítását jelöli meg. Ez azt jelenti, hogy a korábbi adóalanyok jelentős körének és a nagyoknak az adóteher és az adóteherbe nem csak az iparűzési adót értem én a magam részéről együttes adóteher az valamennyi helyi adónem együttes hatásának eredményeképpen az adóteher csökken. Ugyanakkor az 1.8.%-os mértékkel szemben a helyieké pedig változatlan marad, illetve ha tovább nézik a hatásmechanizmust és kiket érint azon belül mondjuk az építményadó azt a megállapítást tehetjük, hogy bizony a helyi adó alanyoknak, a helyi vállalkozóknak az adóteher mértéke relatíve növekszik, sőt nagyon soknál abszolút mértékben is növekszik.

Én az indítványommal azt próbáltam megcélozni, hogy egy határozott idejű mentességet - évenként három évben fokozatosan eltűnő mentességet - építsünk a helyi adórendeletbe. Erre december 31-ig még a jogharmonizáció keretében lehetőségünk van. Ugyanakkor nagyon fontos dolognak tartom azt, hogy úgy emelünk helyi adóbevételt 50 millió Ft-os nagyságrendben durván ezzel a módosítással, amely Isten igazából igazi adóteher növekményt a helyi vállalkozóknak nem eredményez, és azt bátorkodom megfogalmazni ismerve a nagy cégeknek a kategóriáját, hogy igazán erre az adónemre viszonylag költségérzéketlen. Teljesen mindegy – most mondok egy banki szférát, vagy biztosítási szférát lehet, hogy ezért támadni fognak. Ilyen nagyságrendben teljesen érzéketlenek, hogy ha visszagombolnak nekik 0.002 ezreléket mondjuk. Meg sem érzik. Telepjárulék arányában kellene megbontani mindenféleképpen a helyi adó szabályozást.

Nagyon fontos dolognak tartom az indokaim között az utolsó helyen volt, hogy a kétszeres adómérték alkalmazását preferálja önmagában véve a közalkalmazottak bérfejlesztésével kapcsolatos önkormányzati forrásszabályozás is. Elképzelhető, hogy az évközi állami előirányzatok ezzel összefüggő lebontásánál hátrányosabb helyzetbe kerülhetünk. Most nem szeretném ezt részletesen indokolni, de a szakmai előkészítés során ezzel találkoztunk.

Összességében én arra kérném Önöket, hogy a módosító indítvány alapján előtérbe kerül majd az, hogy ne különböztessük meg az adóalanyokat. Ne állítsuk szembe a helyi vállalkozásokat és az ide települni vágyók gazdasági érdekeit. Ez is nagyon fontos. Aki tárgyal, érveket kell felhozni, hogy ne legyünk belterjesek. Erre az a szakmai válasz, hogy maga a helyi adórendeletünk most is tartalmaz, meg a javaslat is tartalmaz ide települni vágyók számára kedvezményt és mi mit akarunk preferálni? Kiemelten az ipari parkot akarjuk preferálni, az oda betelepülőket, akik határozottan hatványozottabb támogatást kapnak és ez gyakorlatilag a határozott idejű támogatáson túl más elemeket is beépít a rendszerbe. Az egyéb vonatkozásban viszont én azt mondom, hogy relatíve ne sújtsa a helyi vállalkozókat, mert úgy ne támogassunk, hogy relatíve hátrányosabb helyzetbe ne hozzunk. Azt hiszem túlságosan sokat beszéltem, ennek alapján kérném szépen akceptálják az előterjesztést.

Kereskai Péter: Én a Pénzügyi Bizottság álláspontját szeretném jelezni, illetve konkrét módosító javaslatom van a helyi adóval kapcsolatosan az iparűzési adó mértékével kapcsolatos és meg is indokolnám, hogy miért. 1.8% helyett 1.9%-ot tartanánk mi helyesnek. Ennek az indoka pedig az, hogy a város költségvetési helyzete olyan, hogy azt hiszem nehezen mondhatunk le egy durván 95 millió Ft-os plusz bevételről, másrészt pedig az elmúlt közgyűlésen megszavaztuk a lakosság terheinek növekedése kapcsán a közszolgáltatások díjainak emelkedését. Úgy gondolom, hogy a vállalkozókat sem lehet ebből teljes egészében kihagyni. Tudjuk egye, hogy a kedvezmények eltörlése mit jelent. Ez gyakorlatilag teljes egészében – átlagos számokról beszélünk – nem kompenzálta volna a 0.002 ezrelékes csökkentést sem. Az 0.001 ezrelékes csökkentés pedig még kevésbé, viszont azt tudni kell, hogy a helyi adónál az iparűzési adó alapja azoknál magas, akik magas nyereségtartalommal dolgoznak. Akik pedig ezt alacsonyan érik el, azoknál az adó nem magas. Én úgy számoltam, hogy az 1.9%-os adómértéknél ez durván 352.000 Ft-ot jelent mondjuk egy 1 milliárd Ft-os árbevételű cégnél. Egy 100 millió Ft-os árbevételű cégnél pedig 35.000 Ft-ot. Ha megvan hozzá a megfelelő nyereségtartalma. Én úgy gondolom, hogy ezek alapján azt figyelembe vételével, hogy ez 95 millió Ft plusz bevételt jelentene a költségvetésben, támogatni kellene az 1.9%-os mértéket.

Scháb György: Kereskai úrhoz szeretnék csatlakozni annyival kiegészítve, hogy valóban a Pénzügyi Bizottság az 1.9%-os adómértéket támogatja és elsősorban azért és arra szeretném kérni képviselőtársaim azt mérlegeljék, hogy a Pénzügyi Bizottság számára most etalon volt a város jelenlegi pénzügyi és gazdasági helyzete és úgy gondoljuk, hogy ha mi differenciálni próbálunk, vagy diszkriminálni ez nem történhet úgy, hogy valaki számára érdeksérelemmel ne járjon. Úgyhogy a mi gondolkodásunkat az motiválta, hogy a városnak szüksége van a plusz adóbevételekre és még így is a költségvetés helyzetében a jövő év vonatkozásában lesznek nehézségeink.

Papp Péter: A Gazdasági Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést és elfogadásra javasolja, azonban úgy ítéljük meg, hogy a városba települő gazdasági társaságok és a városban már működő gazdasági társaságoknak a jobb működése, a biztonságosabb működése érdekében talán célszerű lenne egy adókoncepció kidolgozása, amely több évre előre mutatna és valamiféle ígérvényt, ha nem is garanciát, de ígérvényt jelentene arra vonatkozóan, hogy jövőre vagy 2-3 vagy 5 év múlva mi várható Nagykanizsán. Én azt hiszem, hogy most már ismerve az EU szabályokat is egy ilyennek az előkészítése nem csak igény lenne, hanem a lehetőség is megvan rá.

Azt, ami itt elhangzott, hogy 1.8.%, 1.9%, vagy 2% legyen, én azt hiszem, hogy ez a kérdéskör, hogy akármelyik ujjunkat harapjuk biztos, hogy fájni fog, mert vagy a városi költségvetés jár jól és égy kicsit a vállalkozók rosszabbul, vagy fordítva. Én úgy gondolom, hogy arra meg nincs lehetőség, hogy azt mondjuk, hogy a magasabb eredménytartalmú vállalkozások fizessenek, a kisebbek akik most is a gazdasági léte 10.000-en 100.000-en is múlhat egy ilyet veszélybe sodornánk is gond lenne. Én úgy érzem, hogy ennek a döntésnek várospolitikai jellegből üzenetértéke van és én ezt nagyon fontos és kardinális kérdésnek tartom.

Az az előterjesztés, amit most kiegészítésként kaptunk meg egy helyen változik az eredeti anyaghoz csatolthoz: a helyi iparűzési adóról, hogy ami itt újként a mostani kiosztásra kerültben új az 5. §. Arról szólna, hogy az a vállalkozó, vagy az a vállalkozás, amelyik az adóévben átlagos állományi létszám vonatkozásában munkahelyteremtő beruházást, több embert foglalkoztatna, azt 100.000 Ft új felvételesek esetében fejenként 100.000 Ft adókedvezményben részesülne. Én személy szerint erről nem bizottsági elnökként, csak magánvéleményt tudok mondani én ezt támogatom.

György Pál: Megdöbbenve hallottam az imént azt többek szájából is, hogy az adó emelést gyakorlatilag támogat, mert számomra adóemelésnek minősül az, hogy egy bizonyos adóból adott kedvezmény megvonása az többletbevételt okoz. Én azt hiszem, hogy a költségvetés egyensúlyának javítása nem kifejezetten és kizárólag adóbevételek növelésével történhet. Azon adóbevételek növelésével, amely adókat már ma is túlzottnak és soknak tartanak a helyben működő vállalkozások, hanem a működési költségek csökkentésével is. A működési költségek csökkentésére egy-két halvány kezdeményezés már történt, de amikor a bizottsági ülésen én megkérdeztem azt, hogy vajon ez a város ebben a nagyságrendben a hasonló 50.000-es városokhoz képest milyen költségekkel működik, akkor nekem valaki azt mondta, hogy 20%-kal drágábban van működtetve ez a város, mint más hasonló nagyságrendű város. Ez kb. 1.5 milliárd Ft-ot jelent. Itt 90 millió Ft-tal akarjuk növelni a helyi vállalkozások terheit, 1.5 milliárd Ft pedig eltekintünk. Én nem azt az utat tartom a jónak és járhatónak, amely most körvonalazódik, az adónövelést.

Dr. Kolonics Bálint: A gépjárműadó vonatkozásában az előterjesztés tartalmazza az emelés indokoltságát az önkormányzat pénzügyi helyzete teszi indokolttá az adómérték növelését. Ha a táblázatot tanulmányozzuk, akkor kitűnik belőle az, hogy a 2002. évi adóbevétel a szabályozott katalizátoros gépkocsik vonatkozásában 2003-ra kétszeres adóbevételre tesz szert az önkormányzat. Én azt gondolom, hogy a pénzügyi helyzet ilyen mértékű többletbevételt nem tehet indokolttá úgy, hogy a gépjármű tulajdonosokra ekkora terhet hárítson. Egyrészt változik a kedvezmény mértéke a katalizátoros gépjárművek esetében 50% mértékű kedvezmény 20%-ra mérséklődik. Ezt már a gépjármú tulajdonosok úgy érzékelik, hogy nagyobb adóteher hárul át rájuk. Ha a 800 Ft-os adómértéket megemeljük 1000 Ft-ra az azt fogja eredményezni, hogy a gépjármű tulajdonosok a katalizátoros gépjárművek vonatkozásában kétszer akkora adó mértéket fognak fizetni.

Én azt gondolom és az lenne a javaslatom, mivel 2004-től a minimum adómérték úgyis megemelkedik 1000 Ft-ra, ne emeljük fel a 800 Ft-os adómértéket 1000 Ft-ra, így is többletbevételhez jut az önkormányzat, így is nagyobb teher hárul át a jogszabályváltozás folytán a gépjármű-tulajdonosokra. Kérem, támogassák ezt a javaslatot.

Litter Nándor: Más észrevétel, vélemény, nincsen. Megkérdezem a szakapparátust, hogy kívánnak-e válaszolni bármely felvetésre? Úgy látom, hogy nem. Én a magam véleményét szeretném elmondani.

Én úgy gondolom, hogy az a koncepció, amelyet mi az adórendeletekkel kapcsolatosan kiadtunk, az egy olyan irányt mutat, hogy nem különböztetjük meg azokat a vállalkozásokat. Mindenki nagykanizsai. Én itt vitatkoznék Cserti Tibor úrral, hogy aki teljes egészében nagykanizsai telephellyel rendelkezik, vagy vannak más telephelyei is az én számomra ezek ugyanolyan vállalkozók: Nagykanizsán működnek, adóbevételeik a város büdzséjét gazdagítják. Én itt látok egy nézetkülönbséget az Ön által elmondott javaslat és a mi általunk kiadott koncepció között. Én a magam részéről továbbra is az írásban kiadott elképzelést támogatnám.

A további felvetésekkel összefüggésben amit Kereskai Péter vetett fel, az a vállalkozóknak egy többletterhet jelentene a számításaink szerint. Meggyőződésem, hogy a város gazdagodási problémáit nem szabad áthárítani a vállalkozókra. Ilyen értelemben én magam részéről ezt a javaslatot nem támogatom. Szavazásra fogom majd bocsátani a Kolonics úrnak a javaslatát.

Azzal egyetértek, amit Papp Péter úr felvetett, hogy egy hosszabb távú koncepciót dolgozzunk ki az adózás jövőbeni állapotával kapcsolatosan, hogy kiszámítható legyen az a politika, amelyet mi majd adóügyekben folytatni akarunk a következő időszakban.

A kiegészítésként kiadott anyagokban szerepel, hogy 100.000 Ft-tal támogatnánk azokat a vállalkozókat, akik munkahelyeket hoznak létre. Úgy gondolom, hogy ez rendkívül fontos dolog és támogatásukat kérem ezzel kapcsolatosan.

A gépjárműadóval összefüggésben én azt gondolom, hogy valóban ez többletterheket jelent a gépjármű-tulajdonosoknak, de mivel egyébként is 2004-től ezt a lépést meg kell tennünk, ezért továbbra is javaslom, hogy január 1-jétől már így működjön a gépjármű adórendszer.

Csordásné Láng Éva: Nem a százalékokhoz, hanem néhány elírás – remélhetőleg. Ipari tanulót sem az oktatási törvény, sem a szakképzési törvény már nem ismer. Iskolai rendszerben részt vevő szakmunkás tanulókról lehet szó maximum és az EVA nem egységes vállalkozói adó, hanem egyszerűsített vállalkozói adó. Ezt kérem javítani a határozati javaslatokban.

Dr. Kolonics Bálint: Annyi kiegészítést szeretnék hozzátenni a gépjárműadóval kapcsolatosan, hogy én azt gondolom, hogy az adó mérték emelését az nem teheti indokolttá és az nem lehet indoka, hogy 2004-től úgyis meg kell emelnünk. Én szeretnék erre magyarázatot kérni a Hivatal dolgozóitól, hogy tulajdonképpen akkor mi teszi indokolttá az adómérték növekedését, emelését azon túl, hogy 2004-től úgyis meg kell emelnünk. Ez szakmailag kevés.

Röst János: Pár általános gondolatot mondanék az adórendelet emeléséről. A történet arról szól gyakorlatilag, hogy egyrészt rendezni kell azokat a jogszabály-előírásokat, amelyeket ránk kötelezően ró a törvény, másrészt pedig egységes keretbe kell foglalni az adórendeletet. Meggyőződésem, hogy ez az adóemelés mértéke igazából nem jelentős. Jelentkezik bent csökkenés és jelentkezik bent emelés is. Meggyőződésem az, hogy ez elvi síkra tehető a vállalkozói kör számára, viszont azt megkérdezném a következő napirendi pontnál, hogy milyen javaslatokat fogunk kapni annak érdekében, hogy csökkentések is legyenek a költségvetés koncepció kapcsán. Erre várom majd a javaslatokat. Egy kérésem lenne, hogy 5 perc szünetet rendeljen el a polgármester úr, mert eltérő álláspontok alakultak ki és úgy gondolom, hogy egy nagyon fontos rendelettervezetről van szó, egységes szavazás miatt nagyon fontos az, hogy a képviselőtestület frakciói egyeztessenek egymással.

Dr. Szabó Csaba: Elhangoztak az érvek az adóbevételek oldalán és elhangoztak észrevételek a költségek csökkentése oldalán. Számomra csak e kettőnek együttes értelmezésével lehet a várost működtetni nem csak 2003-ban, hanem azután is.

Ügyrendi javaslatom: tekintsük a kérdést megtárgyaltnak, szavaztassa meg a polgármester úr, hogy szavazás következzen.

Cseresnyés Péter: Dr. Szabó Csaba képviselőtársamnak az ügyrendi javaslatával kapcsolatban szeretnék egy mondatot mondani. Azt gondolom, hogy minden napirendi pont, ez kimondottan fontos az adórendelet úgy gondolom, hogy mindenkinek, akinek véleménye van és el akarja mondani, azt hallgassuk meg, hátha előre tudja vinni az Ő gondolata ezt a bizonyos rendeletet és a rendeletnek a javítását. Én azt kérem, hogy ne az legyen mindig a cél, hogy minél gyorsabban egy napirendi pontot levegyünk és elintézzünk a szavazással, hanem tárgyaljuk ki megfelelő módon főleg, ha fontos napirendi pontról van szó.

Litter Nándor: Én szünetet rendelek most el, hogy a frakciók egyeztessenek. Beszéljük meg újra egy kicsit ezt a dolgot, és utána folytatjuk a vitát.

Tóth László: Az érvényben lévő SZMSZ-ünk szerint ügyrendi vita nincs. Az ügyrendünkkel kapcsolatban el kell rendelni a szavazást vita nélkül azonnal. Dr. Szabó Csaba feltette a kérdést, hogy zárjuk le a vitát. Kérem a polgármester urat, hogy szavaztassa meg a közgyűlést, hogy a vitát lezárjuk és közvetlenül a szünet után dönthetünk.

Litter Nándor: Röst Jánosnak is volt egy ügyrendi javaslata. Szünetet rendelek el.

 

SZÜNET

Litter Nándor: Dr. Szabó Csaba úrnak volt egy ügyrendi javaslata, erről kellene először szavaznunk.

Ki ért egyet azzal, hogy a vitát lezárjuk?

 

A közgyűlés 20 szavazattal és 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Megkérdezem akkor a módosító indítványokat előterjesztőket egyrészt, hogy továbbra is fenntartják-e az indítványukat a szünetbeli konzultációkat követően, vagy pedig akarnak módosítani.

Cseresnyés Péter: Tényleg nem az időhúzás végett mondom. Az előbbi ügyrendi vita kapcsán az SZMSZ-ben az 54. § 7. pontja alapján vita közben bármely képviselő egy alkalommal 2 perces hozzászólásra kérhet szót. Én nem azt kérem, hogy húzzuk el a vitát én azt kérném, hogy kérdezze meg, hogy ezzel mindenki számára befejezett-e a vita, abba lehet-e hagyni.

Litter Nándor: Én úgy gondolom, hogy szavaztunk erről, hogy a vitát lezárjuk és én eszerint folytatom a munkát.

Cserti Tibor: A kérdésre az a válasz, hogy igen, továbbra is fenntartom a módosító indítványomat azzal az apró korrigálással, hogy a kedvezmény mértéke 2003-ban 1.8 ezrelékről induljon, ilyen értelemben ez azt jelenti, hogy a következő évben 0.001 ezrelékes kedvezmény marad bent és a harmadik évben pedig eltűnik ennek a hatása. Kérném ehhez a támogatásukat.

Dr. Kolonics Bálint: A módosító javaslatomat továbbra is fenntartom a gépjárműadó vonatkozásában.

Papp Péter: A kiegészítő javaslatomat fenntartom, hogy kérjük a Hivatal illetékes szervezeti egységét, hogy több évre előremutató adókoncepciót dolgozzon ki, amit a testület határozatban elfogad.

Litter Nándor: A módosító indítványokról fogunk először szavazni. Cserti Tibor indítványa következik, amit ő közben módosított. Lényege az, hogy egyetért azzal, hogy 1.8% legyen az adó 2003. évben.

Cserti Tibor: A dolognak a lényege, hogy iparűzési adó vonatkozásában az egységes adó mértéke 2%. Ez ennyi volt ebben a tárgyévben is és később is ennyi lesz. Ez nem változik. Beépítünk a rendszerbe egy határozott időre szóló 2 éves átmeneti időre szóló kedvezményt. A kedvezménynek a mértéke az érintett kategória vonatkozásában 2003. adóévben 1.8 ezrelék. A 2 ezrelékes kedvezményt 1.8% az adómérték az érintett kategóriában. A következő adóévben a kedvezmény mértéke 1 ezrelékre csökken. Az adó mértéke 1.9% és 2005-ben pedig eltűnik egységes adómérték lesz.

Litter Nándor: Ki ért ezzel egyet?

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Papp Péternek volt javaslata, hogy a Hivatal munkatársai adókoncepciót dolgozzanak ki.

Papp Péter: Azt gondolnám, hogy az első félévben ezt meg kellene valósítani, hogy a jövő évi koncepciónál már ezzel a ténnyel tudjunk számolni.

Litter Nándor: Az adókoncepció 2003. június 30-ig készüljön el.

 

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

 

338/2002.(XII.13.) számú határozat

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységét több évre előremutató adókoncepció kidolgozására.

Határidő: 2003. június 30.

Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

(Operatív felelős: Dr. Papp Judit osztályvezető)

 

Litter Nándor: Dr. Kolonics Bálintnak volt a javaslata, hogy a gépjárműadó mértéke ne emelkedjen az Ön által elmondottak szerint. Ezzel a javaslattal ki ért egyet?

 

A közgyűlés 8 szavazattal, 15 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.

 

Litter Nándor: Én úgy gondolom, hogy a kiegészítő javaslatban szerepelt a munkahelyteremtéssel összefüggően 100.000 Ft-os támogatása a vállalkozóknak. Én úgy gondolom erről külön kellene szavazni, mert az eredeti javaslatban ez nem szerepelt. Kérem, hogy szavazzunk erről. Ki ért ezzel egyet?

 

A közgyűlés 23 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.

 

Litter Nándor: Ezen módosításoknak megfelelően javaslom, hogy szavazzunk az egész adórendeletről.

 

A közgyűlés 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

74/2002.(XII.14.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 74/2002.(XII.16.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló többször módosított 46/1997.(XII.9.) számú rendeletének módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

 

Litter Nándor: Szavazzunk az építményadó rendeletről. Ki ért egyet az előterjesztésről?

 

A közgyűlés 18 szavazattal és 6 ellenszavazattal a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

75/2002.(XII.14.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 75/2002.(XII.16.) számú rendelete az építmény adóról szóló többször módosított 40/1996.(XI.26.) számú rendeletének módosítására.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

 

Litter Nándor: A gépjárműadóról is szavaznunk kell külön együtt.

 

A közgyűlés 18 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

76/2002.(XII.14.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 76/2002.(XII.16.) számú rendelete a belföldi gépjárművek adója mértékének megállapításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve)

 

25. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. évi költségvetési koncepciójára (írásban)

Előadó: Litter Nándor polgármester

Litter Nándor: Bevezetőben én annyit szeretnék mondani, amit tartalmaz az a kiegészítő anyag is, amit Önökhöz eljuttattunk, hogy meggyőződésem az, hogy a városgazdálkodás egy fordulóponthoz érkezett, mert nem görgethetjük magunk előtt megoldatlanul a problémákat, a gondokat. Meg kell kezdenünk az önkormányzat valamennyi alrendszerének a feladat központú felülvizsgálatát, mert ez szükséges ahhoz, a költségvetés ne kerüljön egy olyan adósságspirálba, amely már gyakorlatilag kezelhetetlenné válik. Ugyanígy gondolja a bankunk is, hogy hiányunkat csak abban az esetben finanszírozza, hogyha készítünk egy kilábalási tervet, egy programot, amely egy négy-öt éves időszakot ölel fel és be tudjuk mutatni magunknak és a bankunknak is, hogy képesek vagyunk arra, hogy a jelenlegi struktúránkat átalakítva hatékonyabbá tesszük a rendszereinknek a működését. Én azt kérem Önöktől, hogy ezen fő gondolatok jegyében kezeljék ezt a koncepciót, amit mi elkészítettünk, ezekkel a kiegészítésekkel is együtt, egy kiindulási alapnak, amely arra jó, hogy elkezdjük a munkát, tovább gondolkodjunk arról, hogy milyen változtatásokra van szükség a gazdálkodásunkban.

Ezzel a kiegészítéssel kérném, hogy a kiadott kiegészítésünket is fogadják el és együtt a koncepciónkra igent mondjanak. De valójában ez a munka megkezdését jelenti.

Papp Péter Pál: Megint két részre kell bontani a hozzászólásomat. Az egyik mint Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke szeretném a testületet tájékoztatni a bizottság döntéséről, hozzátéve azt, hogy ez a döntés az első változatú koncepcióról szól, amit a Gazdasági Bizottság 4 igen szavazattal, 2 tartózkodással fogadott el. Ami azt jelenti, hogy a költségvetési koncepció első változatát nem fogadja el, részletes, megalapozott javaslatot kér a hitel mértékére. Meg kell vizsgálni, hogy mi az a minimális lépcsőmérték, mely a működési célú kiadásokat és bevételeket egyensúlyba hozza. Ki kell dolgozni alternatívákat arra, hogy milyen bevételnövelést kell elérni és milyen eszközök kellenek ahhoz, hogy a hitelmérték tovább ne emelkedjen. Az első változat ismeretében ezt a határozatot hozta a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság. A Bizottság azért nem fogadta el ezt, mert nem adott ez az anyag egy igazi valós helyzetelemzést, még akkor sem kaptunk egy igazi helyzetelemzést, ha ezzel a bizottsági üléssel egy napon tárgyaltuk a bizottság keretei között a háromnegyed éves teljesítést, illetve 2002. évi költségvetés módosítási tervét. Az amit itt a tegnap előtti közgyűlésen elmondtam, hogy milyen informatív jellegű adatok hiányoznak. Az, hogy mi indokolta, vagy mi idézte elő ezt a helyzetet, hogy akkor, amikor az elmúlt 4-5 évben a nemzetgazdaság úgy fejlődött, ahogy fejlődött, ugyanez a fejlődés az önkormányzati intézményeken, az önkormányzat helyzetén nem látszott meg, hogy emiatt adósodtunk el. Csak külső, vagy belső okai vannak, erre jó lett volna, ha egy helyzetelemzést kapunk, esetlegesen összehasonlító adatokat is bemutatva, hogy a többi hasonló mértékű városhoz képest mi lehet, ami esetleg arra gondolatot ébresztett volna, hogy mi lehet annak az oka, hogy a mi városunk ott tart, ahol tart és nem politikai, hanem gazdasági. A mostani döntésünket és a majdani döntéseinket elősegítendően, hogy a mi városunk drágábban működik? Az intézményhálózatunkkal van a baj? Vagy hol lehet a baj. Mert olyan költségvetést még koncepció szinten sem tud sem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elfogadni, de azt mondom személy szerint én sem, amelyik úgy kezdődik, hogy csak a működési kiadások tekintetében 891millió Ft hiánnyal számol 2003-ra. Ilyet azt mondom, hogy nem szabad egy városban elfogadni. Az, hogy mi 891 millió Ft vagyont értékesítsünk csak azért, hogy a működésünk, az intézményhálózatunk egyensúlyban legyen és még egy munkahelyet nem teremtettünk, egyetlen egy gazdasági fejlesztést, egyetlen egy a városlakók közérzetét javító felújítást, bővítést, beruházást nem hajtottunk végre, azt mondom, hogy ilyen költségvetést koncepció szintjén sem szabad elfogadni. Nem fogadtuk el azért, mert alternatívákat nem mutatott fel még ötlet szinten sem arra, hogy ezt az elfogadhatatlan mértékű hiányt esetleg hogyan lehetne csökkenteni, hogyan lehetne valami kibúvót, valami mentő utat találni. Szerettünk volna választ kapni arra a kérdésünkre, hogy a hitelállomány csökkentésére milyen ajánlása, milyen lehetősége van. Szerettem volna látni egy-két kiemelt feladatot, akár struktúraváltozásra, akár forrásbővítésre gondolok, hogy ezeknek a megoldási köröknek valamilyen alternatíváját megláttuk volna.

Az az anyag, amit a bizottsági ülés után kaptunk kézhez, ez már csíráiban tartalmaz erre vonatkozó elemeket. Ez már számszaki eredményeket nem, de mindenképpen előremutató jellegű, ez már feladatokat határoz meg. Még kérdéseket tesz fel, még a kérdésekre nem adja meg a választ, nyílván egy nap alatt nem lehet olyan horderejű kérdésre választ adni, amik itt megfogalmazódnak, ezek jogosan fogalmazódnak meg.

Én azt kérném, hogy ezt a kiegészítést – ez a magánvéleményem, mert a bizottság ezt nem tudta támogatni – ezt fogadjuk el, de vegyük komolyan és rendeljünk mellé azt mondom személyeket és határidőket, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk, ill. ezeket a válaszokat meg is valósítsuk.

Scháb György: A Pénzügyi Bizottság álláspontját szeretném ismertetni a 2003. évi koncepcióval kapcsolatban. Hozzátéve azt, hogy egy kis módosítást kell eszközölnöm a végső állásponttal kapcsolatban. A véleményemet két részre szeretném én is bontani, egyrészt a Pénzügyi Bizottság álláspontját szeretném ismertetni, másrészt szeretném elmondani a saját véleményemet is. A 2003. évi költségvetési koncepcióval kapcsolatban a bizottság azt fogalmazta meg, hogy a közgyűlés elé, közgyűlési vitára alkalmasnak tartja a koncepciót, de tartalmilag nagyon sok vonatkozásban a bizottság sem értett ezzel egyet. Nevezetesen amit Papp Péter úr is mondott, nem tudjuk azt elfogadni, hogy a költségvetés deficites oly módon, hogy az a deficit az idei évhez képest tovább növekszik. Itt stabilizációról kell beszélni. A városban a kedvezőtlen tendenciákat meg kell állítani, hogy ha mi a jövő évben a hiány további növekedésével számolunk akár koncepció szintjén is, azt hiszem, hogy az mindannyiunk számára elfogadható, hogy az nem a stabilizáció irányába mutat. Azt is szeretném kihangsúlyozni, hogy az anyag önmagával sincs konszenzusban, tekintettel arra, hogy 813 milliós deficitet irányoz elő úgy, hogy a pénzintézeti hitel lehetőségünk 600 millió Ft jelen pillanatban. Ezt a hiányfinanszírozást nem látjuk biztosítottnak. Az eredeti javaslatunk az volt, hogy 2-300 millió Ft-ban kívánja a Pénzügyi Bizottság maximalizálni a költségvetési deficit mértékét, azt követően, hogy az adórendelettel kapcsolatban volt az az 1.9%-ra történő módosításunk, ami a költségvetésben mintegy 95-100 millió Ft-os plusz bevételt jelentett volna. Viszont mivel ezt a közgyűlés nem szavazta meg, ezért most akkor a Pénzügyi Bizottság eredeti koncepcióját ismertetném, ami 2-400 millió Ft-ban határozta meg a deficit mértékét úgy, hogy a hitelkeret összegét 600 millió Ft-ban maximalizálta. Nem javasolja a közgyűlésnek azt, hogy a hitelkeret emelésére – folyószámla hitelről beszélek – arra kísérletet tegyen. Szintén elhangzott a Pénzügyi Bizottságban az, hogy az idei év költségvetésével kapcsolatban kritikus tényező volt a bevételi oldalon az, hogy az Ipari Park földterület értékesítéséből származó bevétellel számolt a város és ez szerényebb mértékben, de a 2003. évi koncepcióban is szerepel 110 millió Ft-os összeg keretéig.

Én azt szeretném elmondani a közgyűlésnek, hogy ismereteim szerint most pillanatnyilag az Ipari Parki beruházások területén nem ez az általános trend. Szakembereknek az a véleménye, hogy azt sem lehet kizárni, hogy ahhoz, hogy mikor tudjunk telepíteni, ingyen kell a földet rendelkezésre bocsátani, de jó esetben annak a verziónak van realitása, hogy a földet az ide betelepülni szándékozó vállalkozás bérli. Bérli a földet is, bérli a rajta lévő ingatlant is és nem kíván tulajdont szerezni a mobilitása megőrzése érdekében részben, másrészt pedig azért, mert van egy óriási különbség a két konstrukció között, amíg a tulajdont azt adózott eredmény terhére tudja megvásárolni, addig a bérleményt azt cash flow-ból tudja finanszírozni.

A Pénzügyi Bizottság azt javasolja, hogy a közgyűlés inkább azzal a helyzettel szembesüljön, hogy nem számol bevételi oldalon Ipari Park földterület értékesítéséből származó bevétellel és értelemszerűen akkor a kiadási oldalon is hiányzik annak a 110 millió Ft-os tételnek a közművesítéssel kapcsolatos vonzata. Röviden a Pénzügyi Bizottság véleménye ennyi volt a 2003. évi koncepcióval kapcsolatban.

Magánvéleményemet szeretném elmondani. Itt már az előbb érintettük azt, hogy a 2003. év vonatkozásában két hatásnak együttesen kell érvényesülni ahhoz, hogy a stabilizációról beszélgessünk, nem csak a bevételi oldalon kell megpróbálni a városnak növekedést produkálni, hanem a kiadási oldalt is kordában kell tartani. Nyilván ez nem fog feszültségmentesen végbemenni. Én a magam részéről jelen helyzetben megmondom őszintén, hogy a deficites költségvetés tényét sem tudom elfogadni, de tudomásul kell venni azt, hogy az önkormányzat költségösszetételében nagyon nagy hányadot képvisel a személyi jellegű kiadások és az ehhez kapcsolódó költségek és abban az esetben, hogy ha a város vezetés ebben tud eredményt elérni és tud racionalizálni, akkor fel kell mérni azt, hogy fel kell ismerni, hogy ennek a pénzügyi hatása 2003-ban nem fog érvényesülni, hanem inkább 2004-ben. Ezért született ez a kompromisszumos megoldás, hogy elfogadjuk azt, hogy deficites költségvetésről beszélünk, de a mértékre nagyon oda kell figyelni megítélésem szerint. Szeretnék egy olyan javaslatot tenni, amit már a múltkori közgyűlésen is megtettem, hogy a hivatal a költségvetési koncepció mellé a képviselők korrektebb tájékoztatása érdekében, és a jobb tervezhetőség érdekében készítsen egy cash flow kimutatást is, amely nagy segítséget nyújtana a tervezési munkában abban, hogy a kritikus időszakokat a képviselőtestület jobban lássa és jobban tudjon tervezni. Szeretnék továbbá javaslatot tenni arra, ami szintén elhangzott a Pénzügyi Bizottság megbeszélésén, hogy az intézményrendszer átvilágításának szabjunk konkrét határidőt, ami az önkormányzati gazdasági társaságok vonatkozásában január 31-ben határozott meg a Pénzügyi Bizottság és az intézményrendszer vonatkozásában március 31-ben. Ha ezt eddig az időpontig nem tudjuk elvégezni, akkor úgy ítéltük meg, hogy minden racionalizálási intézkedés véghezvitele veszélybe kerül. Azonban lehet, hogy ez sem hosszú határidő, de lehet, hogy még ennek a rövidítésén is gondolkozni kell különös tekintettel arra, hogy ha februárban gondolkozunk a költségvetés elfogadásában, akkor lehet, hogy egy március 31-i határidő az intézményrendszer átvilágítására hosszú.

Én arra kérném a képviselőtársaimat, hogy gondolják át ezt a javaslatot, ill. szeretnék arra is javaslatot tenni, hogy egyrészt a hivatal munkáját könnyítsük, a feladatait, vagy a rárótt terheket enyhítsük és a felelősséget is enyhítsük, jöjjön létre egy olyan operatív bizottság, vagy stáb a Pénzügyi Bizottságból és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságból, ami ezt az átvilágítást segíti és segíti a kiadási oldallal kapcsolatos racionalizálási folyamatok megszervezését.

Papp Nándor: A Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság is megtárgyalta a témát és most a hozott határozatot szeretném elsőként ismertetni. A bizottság 5 igen, 2 tartózkodó szavazattal az alábbi határozatot hozta: A bizottság megtárgyalta Nagykanizsa Megyei Jog Város Önkormányzatának 2003. évi költségvetési koncepcióját. A benne lévő hiányt túlzottnak tartja, a működtetési kiadásokat soknak találja, ezért javasolja a közgyűlésnek az ezzel kapcsolatos vizsgálatos elvégzését, az azon alapuló intézkedési terv elfogadását. Ezen belül különösen vizsgálandó az intézményrendszer racionalizációja, az intézményi konyhák vállalkozásba adásának lehetősége és a nem kötelezően ellátandó feladatok kiszervezése, esetleg megszűntetése. Ez volt a határozat.

A személyes véleményem, az eszközértékesítési bevétellel kapcsolatban a 7. pontban van a palini lakáscélú földterületek értékesítése 38 millió Ft. Ezt a magam részéről nagyon kevésnek találom. Ez kb. 9 teleknek az eladása, ha nem tévedek. Én azt gondolom, hogy Palinban szinte korlátlanul lenne igény arra, hogy földterületeket tudjunk értékesíteni. Én azt gondolom, hogy mondjuk feltételezve egy 100 méteres út és közműhálózatnak a megépítését akár hitelből is, ez saccom szerint egy 10-12 millió Ft-nál többet nem jelentene. 18 méter szélesek a telkek mondjuk mind a két oldalat számolva, egyszerűen számoljunk 10 telket 100 folyóméterenként, szerintem ha 4 millió Ft-ot számolunk is, ez egy nagyon belátható időn belüli megtérülése a dolgoknak, akkor azt gondolom, hogy 10-12 millió Ft befektetéssel szemben 100 folyóméterenként gyakorlatilag egy minimum 40 millió Ft-os bevétellel számolnánk. Én szerintem ide még hitelt is érdemes lenne felvenni, mert szerintem nem nagyon gondolom, hogy van valahol olyan, ahol ilyen megtérüléssel számolhatnánk. Ez az egyik. A lazsnaki kastély értékesítésénél eddig azt gondolom, hogy túlzott volt az elvárás, de azért a 70 milliót én meggondolnám, hogy nem kevés-e. Egyelőre ennyit szeretnék mondani.

Cserti Tibor: Tekintsük ezt az anyagot inkább bizalmi anyagnak, mint szakmai anyagnak, mert nem tudunk különösképpen mást tenni vele a mai napon. Mindenki megfogalmazta a szándékát, egyébként is az önkormányzat választási évében – nem véletlenül mondja a jogszabály – december 15-ig kell koncepciót beterjeszteni és megtárgyalni és ez nyilvánvaló egy újjáalakult testület számára, új működő apparátus számára igazán markáns kidolgozott irányvonal vezetést nem fog mutatni. Az anyag első változatban nem véletlenül kapta meg a bizottságoktól is azt az intő negatív jelzést, hogy azért ennél több kéne és itt nagyon őszintén örülök, hogy a kiegészítéssel együtt ennek a minimum követelménynek így eleget tesz. Én akkor leszek nyugodt és ezt kérem is, és ezzel együtt szavazzuk meg. A bizottsági elnökök kifejtették azt, hogy igen, a hitel az kulcskérdés, a hitel semmiféleképpen, állomány semmiféleképpen nem növekedhet. Az úgy nem tud növekedni igaz, hogy jövő évre van egy törlesztési kötelmünk eleve, meg lesz egy hitelfelvételi kényszerünk vélhetően az egyensúly kialakításához. A kettőnek a szaldója az biztos nem lehet több. Tehát nem okozhat további eladósodást. Ez egy elméleti szélsőérték, ezen kár tovább polemizálni, de nagyon fontos és ennél fontosabb a szerkezet. Ha az anyag a kiegészítésben leírta előttünk, hogy a bank sem, tehát az OTP Bank sem finanszírozza tovább az önkormányzat számára a működési hiányt, akkor igen, úgy szavazzuk meg ezt a koncepciót, hogy a végleges költségvetés kidolgozásához bizony a 4-5 éves költségvetési koncepciót is le kell tenni, ami kezeli programetikusan és programszerűen ezt a működési hiányt és egész költségvetés szerkezeti egyensúlyának a problémáját, ez a másik dolog. Nagyon fontos dolog, és tanuljunk a múlt hibájából, Scháb úr nem véletlenül világított erre a dologra rá, hogy az Ipari Park, mint projektkérdése, arra van egy gazdasági társaságunk és gyakorlatilag nem a költségvetés része az ottani, benn vannak a területek is, a földvásárlás, a beruházás. Az önkormányzat költségvetése csak a támogatási rendszeren keresztül kapcsolódhat ehhez a ponthoz. Ha hitelt akar felvenni, akkor ő nyilván a sajátos hitelfelvételi rendszerére igényelheti. Ne keverjük ezt a projekt részt ide bele és együttesen így a leírtakkal, mert nagyon szép a határozati javaslat a kiegészítő anyaggal, jóváhagyjuk ezt a koncepciót és erre kér bennünket a polgármester úr, akkor jó szívvel támogatjuk is.

Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság tárgyalta a koncepciót, illetve tárgyalta a koncepciónak a szociálpolitikai és egészségügyi részét. Ésszerű takarékosságra való törekvés a bizottság munkájában megnyilvánult és egy 25 millió Ft-os költségcsökkentő tételt is említettünk előzetesben, amikor konkrét tárgyalásra kerül sor a költségvetés első olvasatában ezt nevesíteni fogjuk. A bizottság a koncepciót elfogadta, és elfogadásra ajánlom.

Csordásné Láng Éva: Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság is megtárgyalta a koncepciót és 6 nem szavazattal nem tudja támogatni az elfogadását. Azokkal kapcsolatban amik itt elhangzottak, még egyszer nem akarnám ismételni. Itt is inkább a bevételi oldalban megkérdőjelezhető telekértékesítésekről és egyebekről van szó, illetve ami a szakmát illeti, nagyon komoly gondot okoz az, hogy az oktatási és közművelődési feladatokra az önkormányzat szakfeladatai között egyetlen egy fillér nincs betervezve, holott ott olyan kötelezettségvállalások vannak, amik áthúzódók, pl. a Bursa ösztöndíj, ami egyértelműen már kötelezettségvállalást jelentett és nincs megjelölve semmi. A másik több bizottság területén is elhangzott az, hogy az intézményrendszert át kell világítani. Ott megkapta mindenki az érdekegyeztető tanács munkavállalói oldalának a levelét is, hogy az önkormányzati intézmények átvilágítása, legalább is ami az oktatási intézményeket illeti, az elmúlt 5 évben elég jelentős összegbe került az önkormányzatnak, több 10 millió Ft, vagy akár még talán még 100 milliós nagyságrendbe is csak az elmúlt 5 év. Valószínűleg nem hozta meg azt az eredményt, amit meghozhatott volna. Nem tudom, hogy milyen fajta átvilágításra gondolnak, de azt biztos, hogy ha itt valami koncepció kialakítására van szükség, akkor ez nem várhat akár még március 31-ig sem, mert egyrészt a költségvetést el kell fogadni, másrészt az intézményeknek nem szeptemberben kezdődik a tanév, hanem februárban, meg márciusban, amikor a jövő tanévre már felveszik a gyerekeket. A másik itt a telekértékesítésekkel kapcsolatban szeretném azt elmondani, hogy Kiskanizsán immáron huszonéve nem épültek lakások, holott a 70-es évek végén meglévő kanizsai városrendezési tervben ott több utcányi terület van kijelölve lakásépítésre. 70 végén épültek ott utoljára lakások, viszont mondom az akkori önkormányzat kisajátítási terület az most is ott van, önkormányzati tulajdonban, a rendezési terven ott még mindig lakásépítésekre van kijelölt terület. Én szeretném, ha megfontolná ezt az önkormányzat.

Scháb György: Én két dologra szeretnék reflektálni, az egyik Cserti úr felvetésének a pontosítása itt a hitellel kapcsolatban én úgy gondolom, hogy azt pontosan kell definiálni, hogy a Pénzügyi Bizottság is és én magam is a folyószámlahitelről beszélek, amikor azt mondom, hogy nem emelhető tovább. Abban az esetben, hogy ha olyan konstrukció van kilátásban és olyan üzleti lehetőség, amit ugye tegnap is polgármester úrral beszéltem, én attól azért tartózkodnék, hogy a beruházási célú hitelek vonatkozásában is ezt ilyen kategorikusan kijelentsük.

A másik pedig az átvilágítással kapcsolatban én úgy gondolom, hogy többünknek volt szerencséje részt venni már különböző projektekben, amelyeket tanácsadó cégek folytattak átvilágításokkal kapcsolatban. Azt mondom, hogy nem állunk messze a valóságtól, hogy ha azt mondom, hogy a munka oroszlánrészét ezekben a projektekben belső emberek végzik el. Itt interjúk készülnek a különböző szintű vezetőkkel különböző racionalizálási lehetőségekről, amit a tanácsadó cég szép keretekbe foglal, egy-két általános blablával kiegészíti és kifizetünk érte egy csomó pénzt. Tehát nekem nagyon határozott véleményem és kérésem az, hogy ha a racionalizálásban beszélünk, akkor ezt oldjuk meg belső keretek között. Ezért tettem javaslatot az operatív csapat felállítására. Másrészről pedig a hivatalban és az intézményrendszerben is vannak vezetők és én úgy gondolom, hogy egy vezetői alkalmasságnak nagyon szigorú feltétele az, hogy mindenki lássa át a saját területét, nemcsak szakmai, hanem humán erőforrás és egyéb szempontból is és tegye meg a javaslatát. Én, amikor átvilágításról beszélek, akkor nem tíz milliókért külső cég igénybevételére gondoltam.

Dr. Szabó Csaba: A szakbizottságok elnökei elmondták a 2003. évi költségvetési koncepcióval kapcsolatos véleményüket és mindegyikük megjegyezte, hogy az ahhoz benyújtott módosítással kapcsolatosan más a véleménye, mint az eredeti előterjesztéshez. Ezt a kettőt szeretném először hangsúlyozni és akkor mint nem olyan bizottság tagja, akinek szakmai feladata a költségvetés analízise, vagy értékelése. Néhány gondolatot szeretnék elmondani annak érdekében, hogy a nem költségvetéshez értő képviselőtársak tisztábban lássanak. A költségvetés bevételi oldalának az erősítéséről a mai napon is volt szó. Mindenki aki ebben a kérdésben véleményt nyilvánít, egyetért abban, hogy lehetőség szerint a költségvetés bevételeit növelni kell. Röst János alpolgármester úr felhívta a figyelmünket arra, hogy ne csak akkor legyünk aktívak, amikor a költségvetés bevételi oldalát analizáljuk, hanem akkor is majd ugyanilyen aktivitást szeretne látni, amikor a kiadások csökkentése kerül sorra. Erre is történt utalás. Belekeveredett azonban egy olyan észrevétel a kérdésbe, amivel kapcsolatosan felvilágosítást szeretnék adni. Nevezetesen Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata működési költségei magasabbak a hozzá hasonlított városoknál. Elhangzott még számérték is. Nevesíteném a két hozzánk legközelebb eső szomszéd várost, Zalaegerszeget és Kaposvárt. Tessék belegondolni, hogy e két városnak nem feladata a kórháza működtetése, nem feladata a könyvtár működtetése, nem feladata egyetlen egy szociális otthon működtetése sem, márpedig ha az állampolgárt beviszik a Zala Megyei Kórházba, akkor nem azt fogják értékelni a zalaegerszegi városlakók, hogy engem most a megye kórházába vittek be, hanem azt, hogy jó ellátást kapnak. Ez a rendszerváltás óta Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 650 millió Ft-jába került. E helyett Zalaegerszegen épült egy Aqua-park. Tessék felmérni a különbséget. Kaposvárt most már nem szeretném így mérlegre tenni. Csak arra hívom fel a figyelmet, hogy amikor a bevételeket és a kiadásokat analizáljuk, akkor legyünk tekintettel a speciális sajátosságokra. Bármelyik nem megyeszékhely, megyei jogú város, vagy hasonló nagyságrendű város ezekkel a gondokkal küszködik. Ezeket a költségeket tessék figyelembe venni. Egyébiránt osztom azt a véleményt, hogy minden költségoldalt külön analizálni kell a 2003. évi költségvetésben és még azzal sem tudok maradéktalanul egyetérteni, hogy adott esetben az oktatás terén csak a gyerekek érdekeit lehet elsőként szem előtt tartani. Ugyanis pl. az én értékelésem szerint a város működése általánosságban van olyan fontos, mint egy éven keresztül egy iskolázott gyerek érdeke. Erre a felelősségre szeretném felhívni a képviselőtársak figyelmét akkor, amikor majd a kiadási oldalon olyasféle gondolatok fognak elhangozni – reményeink szerint nagyon kevés számban – amit éveken keresztül hallottam a képviselőtestület elődjétől és amit kívánságlistának tudok nevezni, nem pedig költségvetésnek. Ugyanakkor azt is meg szeretném fogalmazni, hogy nagyon szeretném, hogy ha az a gyakorlat is megszűnne, hogy a hivatal, akinek igenis szakmai mélységű előkészítési kötelezettsége van, az elfogadott költségvetés után széttárja a kezét és azt mondja, hogy ez a hülye képviselőtestület ezt fogadta el. Kérem szépen ezeket a zátonyokat elkerülni a költségvetés készítése folytán.

Dr. Papp Judit: Nagyon köszönöm az észrevételeket és a javaslatokat. Nagyon sok segítséget fog ez jelenteni, különösen, ha a közgyűlés ezekben a kérdésekben kedvezően dönt is. Néhány észrevételre szeretnék reagálni. Először is csak röviden az egész struktúrájával kapcsolatosan a költségvetésnek. Valóban itt most terítékre került külön a bevételi oldalt érintően több kérdés, tehát az adórendelet kapcsán. Nekem az a véleményem, mivel a bizottságokból is jött fel olyan javaslat, hogy vizsgáljuk meg a bevételi oldal növelésének a lehetőségét, hogy ezen a téren nagy lehetőségeink véleményem szerint nincsenek. A normatívák végleges meghatározása kapcsán még remélünk némi javulást a bevételi oldalban, de az adó vonatkozásában azért olyan döntések is születtek, hogy a helyi vállalkozóknak is próbáljon kedvezni az önkormányzat. Az ingatlanértékesítéssel kapcsolatban pedig tényleg a koncepció szintéjén is minimális bevétellel számol a terv, hiszen az ez év bebizonyította, hogy ez nem az a bevételi forrás, amire 100%-osan alapozni lehet, és a város most jelenleg olyan helyzetben is van, hogy ezen a téren nem is nagyon tud komoly bevételekre szert tenni, ill. értéken értékesíteni ingatlanokat. Scháb György képviselő úr felvetéséhez szeretnék még kapcsolódni. Mi elfogadjuk és támogatjuk mind akik részt vettünk ebben az előkészítő munkában, hogy az év végi hiány összegét bemaximálja most a közgyűlés, ill. a felvehető hitel összegét is. Köszönöm szépen, hogy pontosított, hogy a 600 millió Ft esetén a folyószámla hitelre gondol, mert ugye van már korábbi időszakról eredően a jövő évre vonatkozó 170 millió Ft-os beruházási hiteltörlesztési kötelezettségünk is. Szeretném én is kérni és ha egyetértek Vele abban, hogy ezt az átvilágítást, ami a cégeket, ill. az intézményhálózatot érinti megvalósuljon még az év elején. Én azt szeretném kérni, hogy az intézményhálózat vonatkozásában is próbáljuk meg előbbre hozni a határidőt. Nagyon köszönöm, hogy javasolta, hogy egy operatív bizottság támogassa a hivatal munkáját.

Csordásné képviselőasszony felvetésére a Bursa ösztöndíjjal kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy én ezt a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy az ösztöndíjakra vonatkozóan terveztünk mi be keretet már koncepciós szinten is. Ugyanakkor némi csökkenést terveztünk azért, mert a koncepció III. fejezetének 7. pontjában is szerepel egy olyan felvetés, hogy felül kell vizsgálni az önkormányzat ösztöndíjakra vonatkozó rendeletét. A szakosztály javasolta, hogy bizonyos ösztöndíj típust szűntessünk meg a jövő évre vonatkozóan. Az átvilágításokkal kapcsolatban természetesen mi is úgy terveztünk és úgy gondoltuk, hogy azt nem külső szakértők bevonásával, hanem saját együttes erővel, tehát az Önök és a mi együttműködésünkkel, illetve az intézményvezetők együttműködésével kell megvalósítanunk.

Szita László: Elöljáróban szeretném azt elmondani, hogy azért nincs könyvvizsgálói jelentés írásban, mert az önkormányzati törvény szerint a könyvvizsgálónak a koncepciót most nem kell véleményezni. Természetesen majd amikor a költségvetési rendelet elfogadására kerül sor, akkor az írásos anyagot is le fogom adni, hiszen a törvény szerint a könyvvizsgáló írásos véleménye nélkül a költségvetési rendelet, illetve a zárszámadási rendelet nem fogadható el. Ettől függetlenül a véleményemet akkor szóban szeretném elmondani.

Azzal kezdeném mindjárt, hogy a költségvetési koncepciónak az összetételére, szerkezetére egyetlen jogszabály sem határoz meg semmi kötelezettséget. Előírja, hogy a választás évében az önkormányzat polgármesterének december 15-ig be kell terjeszteni az első háromnegyed éves gazdálkodással kapcsolatos helyzetről szóló tájékoztatóval együtt. Ennek a kötelezettségének a polgármester úr eleget tett. Tartalmáról talán annyit kellene elmondani a kialakult gyakorlat szerint a költségvetéshez lehetne igazítani, amiben talán meg kellene fogalmazni és megfogalmazásra került, hogy milyen általános gazdasági helyzet között lehet a következő évet az önkormányzatnak végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy milyen pénzügyi szabályozások kerültek újabbak, újabb elemek be a következő költségvetés tervezése során. Továbbiakban pedig meg kellene nézni, illetve be kell mutatni, hogy a bevételeket és a kiadásokat hogyan, milyen formában lehet tervezni. Átnézve a polgármester úr által beterjesztett költségvetési koncepciót, én úgy látom, hogy formailag megfelel ezeknek a követelményeknek. Talán még azt is hozzá lehetne tenni, hogy az általános gazdasági helyzetnek a bemutatása nagyon részletes, túlzottan bemutatja a helyzetet, de természetesen ez az információ nagyon fontos. Ugyanakkor viszont úgy látom én is, hogy a kiegészítésekkel együtt most már viszont a bevételek és a kiadásoknak a helyzetét igyekszik bemutatni. Ezzel gyakorlatilag én is úgy látom, hogy javult a költségvetési koncepciónak a helyzete és a beterjesztett javaslat is. Engedjék meg, hogy ezek után a koncepcióhoz kapcsolódóan néhány dolgot azért észrevételként megfogalmazzak.

A tervezéshez kapcsolódóan is én úgy látom, hogy nagyon fontos lenne az, hogy még a további munkának is egyik alappillére lehetne az, hogy meg kellene határozni, hogy mik az önkormányzatnál az önként vállalt feladatok és mik a kötelező feladatok, ugyanis erre építve az önkormányzati törvényből adódóan, erre építve lehetne megállapítani azt, hogy valóban melyek azok amelyeket mindenképpen az önkormányzatnak kötelező ellátni és melyek azok, amelyeket önként vállalt fel és erre van-e lehetőség a pénzügyi helyzetnek és a gazdasági helyzetnek az ismeretében. Észrevételezném azt is, és nem találtam meg a koncepcióban, pedig nagyon fontos lenne, hogy mennyi a Nagykanizsa esetében a közalkalmazotti béremelésnek, a bérrendezésnek az éves szintű kihatása. Az általános részben megfogalmazásra került, hogy ez mintegy 24-26 %-os jelent 2003. évben. Ugyanis azért fontos ennek a számbavétele és a költségvetési tervezés során az áttekintése, mert ehhez kapcsolódóan amennyiben a szabályozás elemeihez kapcsolódóan a bérnövekménynek a fedezete nincs meg az önkormányzat költségvetésében abban az esetben a központi pályázatra lehet benyújtani igényt.

A köztisztviselői bérfejlesztés második félévben történő hatását szintén nem találtam meg. Utána nagyon fontosnak tartanám azt, hogy ki kellene térni a folyamatban lévő beruházásokra és az új beruházások indítási lehetőségére. Valahogyan a tervben ezt természetesen rangsorolni kellene és bizonyos mértékben érinti az előterjesztés és a koncepció, de az önkormányzat gazdasági társaságainak a támogatása az hogyan alakul a költségvetés végleges jóváhagyásakor. Ugyanis az is talán látható, hogy nagyon sok önkormányzati kötelező, vagy önként vállalt feladat gazdasági társaságokban kerül ellátásra, amely itt szó volt, hogy másik településekhez, városokhoz képest ez hogyan néz ki. Nem ilyen nagyságrendű, azt is hozzá kellene tenni, hogy ha ezt megnézzük. Az előterjesztésben szó volt a négy éves gördülő tervezésről, amit végül is tényleg helyeselni lehet, csak egyre szeretném felhívni a testületnek a figyelmét, hogy gondolom ez egy pénzügyi tervet jelentene, ugyanakkor viszont az önkormányzati törvény előírja azt, hogy a négy éves időszakra gazdasági programot kellene készíteni az önkormányzatnak. Ez a gazdasági program ez nem ugyanaz, mint a gördülő tervezésre meghatározott négy éves pénzügyi terv. Azt is mindjárt hozzá szeretném tenni, hogy amikor megválasztásra kerültem, mint könyvvizsgáló az elmúlt évben, kiderült az, hogy az elmúlt időszakra sem volt gazdasági programja a testületnek. Nagyon fontos lenne az, hogy meg kellene állapítani, meg kellene határozni, ugyanis ennek az lenne a lényege, hogy évekre bontva és a konszolidációhoz kapcsolódóan is meg kellene állapítani azt, hogy mit tart fontosnak a testület az évek során és ehhez lehetne majd minden évben természetesen a koncepciót és az éves terveket is hozzáigazítani. Mindenképpen erre vissza kellene térni, mert ez egy törvényi kötelezettség a testületre nézve. Megemlíteném azt is, ami talán egyértelműen formai hiba és talán a költségvetés tervezéséhez kapcsolódóan előremutató javaslatként kerül megfogalmazásra részemről, mégpedig az, hogy a koncepciónak a táblázatos részében, a mellékleteiben hiányosra van tervezve a költségvetés. Természetesen mert a hitel jelenti a bevételeknél a kiegészítést, csak ilyen összeállításban nem lehet tervezni egy önkormányzati költségvetést, mert mindig egyensúlyba kell tervezni és a bevételek között kell szerepeltetni a hitelnek az összegét, a hiánynak az összegét. Ez egy formai dolog, az 1-es, 2-es számú mellékletben ezt végül is rendezni lehet a tervezés során.

Megfogalmazta a koncepció azt is, hogy a beszámolónak és a költségvetési rendeletnek a táblázatrendszerét is majd módosítani kellene, ez is egy nagyon helyes törekvés. Egyre szeretném csak felhívni a figyelmet, hogy az államháztartási törvény és az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217-es kormányrendelet előírja, hogy mik azok a kötelező információk, amelyeket be kell tartani és ezen kívül a testület meghatározhat természetesen más információkat is. Ezek után engedjék meg, hogy a helyzetről egy nagyon rövid véleményt mondjak. Ahogy említettem már, az elmúlt évtől kezdve könyvvizsgálóként működtem a városnál és a 2002-es költségvetésnek a felülvizsgálatát minősítettem, elvégeztem. Én úgy látom, hogy most a város egy kritikus időponthoz érkezett. Olyan mértékű a hiánynak a tervezett összege, vagy a koncepcióban szereplő összeg, amely elviselhetetlen terheket ró a városra. Ezért elviselhetetlen, mert egyrészt a hitelfelvételnek a felső határát, amit az önkormányzati törvény meghatároz, az előterjesztésben is látható, majdnem súrolja. Ha most figyelembe vesszük, hogy az elmúlt években mennyi volt a hitelnek az összege akkor és mennyi ennek az adóssági törlesztése a következő évben, ugye 840 millió Ft-ot jelent 2003-ban, ezt nem lehet elviselni.

Én úgy látom polgármester úr minősítette, hogy adósságspirálba kerülhet az önkormányzat. Én úgy látom, hogy már abban is volt eddig is, ugyanis nem most alakult ki ez a helyzet, azt is hozzá szeretném tenni, hiszen ez egy évek óta húzódó problémaként jelentkezhet és amelynek az alapvető gondjai között többek között részletesen kellene ezt elemezni és megvizsgálni, az alapvető gondjai között azt lehet megemlíteni, hogy a tervezés elveit ha nézzük, ilyen bázis módszeres tervezéssel történt, tehát minden feladat, ami eddig volt, az mindig ment tovább és különösebb racionalizálások nem történtek. Erre én egyébként a 2002-es költségvetési rendelet véleményezésekor is felhívtam a figyelmet, hogy kellene intézkedéseket tenni és mindjárt alá is támasztom a következővel ezt. A 2002-es költségvetésnek a véleményezéséről akkor is megállapítottam, hogy jelentős összegű a vagyonfelélés, amikor – nem csak a vagyonnak az eladásáról van szó – a felhalmozási célú költségvetésből átcsoportosítás került a működésbe. Tehát hogy ha hitelt működésbe viszünk át, az életveszélyesnek minősíthető, hiszen egy végleges felhasználásnak tekinthető és ahogy most is néztem a koncepciót, ha az 1-es, vagy a 2-es mellékletet is megnézzük, akkor egyértelműen látható, hogy most is egy direktbe, közvetlen egy 100 millió Ft-os átcsoportosítás van a működésben és ebben még nincs bent a 813 millió Ft hitelnek a működési célra történő megbontása. Tehát ezért ezt valamilyen formában rendezni kellene és ahogyan az előterjesztésből és a kiegészítésből is látható, hogy különböző elképzelések vannak. Itt hozzászólások is hangzottak el a stabilizációval kapcsolatban. Én úgy látom, az a véleményem, hogy stabilizációnak, vagy adottság konszolidációnak is lehet ezt az egész további feladatokat tekinteni, azonban azt is hozzá kellene tenni, hogy ezeket az intézkedéseket, mivel ez egy hosszabb távú adósságkonszolidáció, nem hajtható végre szerintem. Legalább is egy működő költségvetés esetében, amikor városüzemeltetés, intézményhálózat, egyéb feladatok, szociális ellátás, egészségügyi ellátás van meghatározva feladatként. Nem határozható meg nagyon rövid idő alatt, hiszen nagyon pár hónap, két-három hét, vagy egy hónap áll rendelkezésre a költségvetés tervezéséig, illetve a költségvetés elfogadásáig, hiszen február közepéig el kellene fogadni már a költségvetést. Igaz, hogy be kellene terjeszteni és ezt lehet majd talán tovább egy kicsit kihúzni az időt, de akkor is nagyon kevés az idő erre. Egy nagyon összehangolt munkára van szükség, hogy ez megoldható legyen. Hogy ezt milyen technikákkal, milyen módszerekkel lehet végigvinni és milyen szakértőknek a közreműködésével, hát ebben természetesen dönteni kell és ennek alapján az intézkedéseket meg kellene tenni.

Én adósság konszolidációnak is tudnám mondani, de lehet stabilizációnak is, mert olyan helyzet van, hogy valóban hosszabb időszak alatt lehet ebből kijönni pontosan abból adódóan, mert a költségvetés az mindig egy önkormányzati, vagy bármilyen költségvetésnek nagy a “tehetetlensége”. Nem lehet úgy gyorsan átszervezni és átrendezni, mint egy gazdasági vállalkozást.

Dr. Papp Judit: A könyvvizsgáló úr egy felvetésére szeretnék reagálni, ami pedig a közalkalmazotti béremelés jövő évi kihatását tette fel kérdésként, hogy Ő ezt az anyagból nem tudja kiolvasni. Erre szeretnék információt adni. Számításaink szerint az összes várható többletkiadás jövő évben 1.366 millió Ft, melyből a normatívákkal nem lesz lefedezve 339 millió Ft. Amit Ő említett, az BÉRHIKI rendszere, amiből plusz támogatást kaphat elvileg az önkormányzat. Ezt még végleges formájában nem ismerjük, ezért erről még nem tudunk információt adni, hogy ez számunkra érvényesíthető lesz-e, vagy sem.

György Pál: Ha elfogadjuk azt, amit képviselőtársam mondott, és miért is kételkednénk benne, nevezetesen, hogy a megyei jogú városok közül a megyeszékhelyek azok kitüntetett előnyben vannak a többi megyei jogú városhoz képest, akkor ez jóval magasabb ívű feladatot jelöl ki számunkra annál, hogy a hivatal munkatársai és esetleg még a képviselőtestület néhány tagja egyfajta belső vizsgálatot végezve törekszik arra, hogy bizonyos racionalizálásokat végrehajtson a városban és ez által költségcsökkentésekhez jussunk. Nevezetesen arra gondolok, hogy meg kell keresni azt a maradék négy megyei jogú várost, de vannak hasonló nagyságú városok több is, nem kell ezt talán korlátozni csak a megyei jogú városokra. Azt hiszem bele lehet nézni a megyeszékhelyeknek a költségvetésébe is valahogyan, ezt nem tudom pontosan, hogy lehetséges, de szerintem ezeknek valamilyen mértékig nyilvánosaknak kell, hogy legyenek ezek az adatok. Ennek a csapatnak, aki ezt a fajta munkát végzi, feltétlenül ki kell tekintenie máshova is és annak alapján végeznie a megállapításait és ha ezek feketén-fehéren bebizonyosodnak, hogy ennyivel előnyösebb helyzetben vannak a megyeszékhelyek, akkor mindent el kell követnünk ahhoz, hogy az időszak második felében ez a helyzet megváltozzék. Ez az egyértelműen hátrányos helyzet, amit most feltételezünk, de még alátámasztani nem tudunk, megszűnjön, megváltozzék. Tudom, hogy ez elég utópisztikusnak tűnik, mert egy ilyenen változtatni nehéz, de olyan jó alkalom talán mint most, még nem is volt, akár csak az országgyűlési képviselőink számát és betöltött pozícióit ha vizsgáljuk, akkor is a lehetőség az szerintem adott arra, hogy egyfajta kiegyensúlyozását elvégezzük annak az egyenlőtlen helyzetnek, ami jelenleg fennáll.

Litter Nándor: Köszönöm a véleményeket, több hozzászóló nincsen. Engedjék meg, hogy néhány gondolatot elmondjak nagyon röviden a hozzászólásokkal kapcsolatosan. Azokkal szinte teljes egészében egyetértve, egy nagyon fontos dolgot látok, hogy a tervezési munkát sokkal korábban meg kell kezdeni. Tehát nem elegendő az, hiába december 15. a koncepció elfogadásának határideje. Nekünk már a nyár elején, vagy május környékén, ugyanúgy mint az üzleti vállalkozásoknál el kell kezdenünk a tervező munkát, még akkor is, ha több változatban készül el, mert nem ismerjük majd a jövő évi költségvetési támogatások, meg egyéb juttatásoknak a rendszerét, de a gondolkodásunkat kell megkezdeni, hogy ne egy ilyen állapotba kerüljünk, amit most még színezett az, hogy választások voltak és egy hónappal ezelőtt kerültünk ebbe a helyzetbe, hogy a tervezéssel foglalkozni kell. Ezt szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy időben sokkal korábban, az eddigi gyakorlathoz a tervező munkát meg kell kezdeni és akkor feltehetően nem kerülünk ilyen állapotba, amiben most vagyunk, hogy valamennyien nem vagyunk elégedettek azzal, ami elkészült eddig. De ennyit tudtunk tenni és tovább kell folytatnunk azt a munkát, amit most itt a kiegészítésekben meg, a hozzászólások szerint is el kell végezni.

A kiegészítésben szerepel az, hogy összehasonlításokat kell végeznünk más városokkal akár, vagy pedig a szervezeteinket is össze kell egymással hasonlítani, hogy tisztább képet lássunk, hogy hol lehet változtatni. Én úgy gondolom, hogy a hitelkerettel kapcsolatos vélemények azok összecsengenek a kiegészítésben ha jól érzékelem az elhangzottakat, a kiegészítésben szerepelt hitelkerettel.

Azzal a gondolattal, amit Scháb György úr mondott, hogy ez természetesen nem vonatkozik a fejlesztésekre, tehát ha olyan fejlesztéseket tudunk összerakni, amelyek sikerre vezethetők, akkor ezeket külön kell majd kezelnünk, hogy milyen forrásokból tudjuk megoldani. Intézményrendszer átvilágítását mi is javasoltuk, igaz, hogy határidőt nem tettünk mellé. Én azt javasolnám, hogy úgy fogadjuk el, hogy a költségvetés végleges állapotáig kell lehetőség szerint ezeket az áttekintéseket, felülvizsgálatokat áttekinteni, amit meg tudunk tenni. Palini és egyéb lakótelkek kialakítása, hiszen a közös választási munkánk során találkoztunk más igényekkel is.

Én azzal egyébként egyetértek, amit Papp Nándor mondott, hogy talán nem pontosan határoztuk meg itt ezeket az összegeket, de mi úgy fogjuk fel a dolgot, hogy nem az önkormányzat finanszírozásában történnek meg ezek a fejlesztések, hanem hitelintézeteket kerestünk meg már arra vonatkozóan, adjanak javaslatot. Tehát, hogy ne az önkormányzat büdzséjét terhelje, viszont azt az igényt, ami a lakosság részéről jelentkezik és ez egy valós igény, szinte a külső városrészek mindegyikében, hogy lakótelkek épüljenek, alakítsunk ki lakótelkeket, azt viszont ki kell elégítenünk és fel kell gyorsítanunk ezt a munkát.

Intézkedési terv, Cserti úr amit mondott, szerepel az elképzelésünkben. Én az Ipari Parkkal kapcsolatos összeget bennhagynám most, tehát kísérletet tegyünk arra, hogy esetleg ez az értékesítés így meg tud történni, viszont korábbi testületi ülésünkön meghatároztuk magunknak azt a feladatot, hogy milyen kedvezményeket biztosítunk a reménybeli betelepítőknek és ott majd javaslom, hogy térjünk vissza arra, hogy térítésmentesen, vagy bérleti díj formájában adjuk meg ezeket a támogatásokat a betelepülő vállalkozásoknak az Ipari Park vonatkozásában. Nem tudom ez elfogadható-e így?

Cserti Tibor: Technikai kérdés egyébként. Én egyetértek, támogatom. De ha földterületek benn vannak egy vagyonmérlegben, egy társaság vagyonmérlegében és ő azt értékesíti.

Litter Nándor: Nincs benn. Mint lehetőséget tartanánk benn.

Cserti Tibor: Bocsánat, visszavonom. Úgy igen.

Litter Nándor: A megyei intézményekkel úgy elkezdtük már a foglalkozást. A kollégáim Röst János úrral együtt már voltak egy intézményünk vonatkozásában egy tárgyaláson a megyénél, hogy hogyan tudnánk ezeket a terheket megosztani a megyével. A megyei büdzsébe bekerülne bizonyos intézményrendszerünk. Ezt folyamatosan kell vizsgálnunk és vannak erre jó adataink, tehát amit a Csaba elmondott, az egy kiváló adat és ez egy pontos adat, hogy a kórház vonatkozásában ez mit jelentett a városnak az elmúlt 12 évben. Valóban többletterheink keletkeztek ezzel kapcsolatosan. Igen, egy négyéves gazdasági programot kell készítenünk. Egyébként az elmondottakkal, amit elmondott könyvvizsgáló úr, azokkal egyetértünk és ez szerepel, ha jól emlékszem a májusi időszakra vonatkozó munkatervünkben. Táblázatokat csak úgy akarjuk átalakítani, amire lehetőséget ad a törvény. Magunk informálását szeretnénk jobban segíteni és olyan jellegű változásokat akarunk majd kezdeményezni. Való igaz, hogy a változásokat fel kell vállalnunk, tehát nem tehetjük azt meg, hogy továbbra is magunk előtt görgetjük a problémákat és mi azt hiszem, hogy valamennyien arra vállalkoztunk a város érdekében, és valamennyiünk érdekében, hogy próbáljuk meg ezt a nehéz feladatot végrehajtani.

Engedjék meg, hogy azokkal a kiegészítésekkel amit egyébként mi tettünk, meg amit Önök tettek, had tegyem fel szavazásra a koncepciót és kérem, hogy fogadják el.

Dr. Papp Judit: A kiegészítő javaslat egy mondatát szeretném pontosítani. Mégpedig a 2. oldalon szerepel. A hitelfelvétel összegét maximum 400 millió Ft-ban kell meghatározni. Ez úgy érzékeltem a Pénzügyi Bizottság részéről is, hogy az év végi hiány összegét javasolták Ők is 400 millió Ft-ban meghatározni. Ez nem ugyanaz a két kérdés. Mielőtt ezt elfogadnák a kiegészítő javaslatot, úgy gondoltam, hogy ezt pontosítani kell.

Litter Nándor: Akkor ilyen értelmezésben. Megkérdezem még egyszer, hogy ezekkel a kiegészítésekkel és javaslatokkal együtt ki ért egyet a koncepcióval? Kérem, szavazzunk!

A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

1. a 2003. évre vonatkozóan az önkormányzat szabályozási körébe tartozó adórendeleteket.

1. az önkormányzat jelenlegi hitelállományát, illetve átalakításának lehetőségét,
2. az önkormányzati intézmények, a városi kincstár, illetve a Polgármesteri Hivatal struktúráját, létszámszükségletét, továbbá a gazdasági társaságok működését, létszám indokoltságát,
3. a bérfejlesztések lehetőségét,
4. megfelelő érdekeltségi rendszer kialakításának feltételeit,
5. a vagyongazdálkodást teljes körűen és meg kell vizsgálni a további vagyonértékesítés lehetőségeit és feltételeit,
6. az intézmények gazdálkodási jogkörét.

1. a pénzügyi tervet az átlagos hitelállomány meghatározása érdekében,
2. a bevétel növekedésre vonatkozó intézkedési csomagot.

1. az egyes részterületek kihelyezésének, bérbeadásának, illetve esetleges tulajdonrészek értékesítésének lehetőségét,
2. további privatizáció lehetőségét.

27. 2003. évi köztisztviselői teljesítményértékelés kiemelt céljainak meghatározása (írásban)

Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

Szabóné Dr. Csányi Mariann: Az előterjesztés az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság előtt is szerepelt. Az előterjesztés megalkotására azért került sor, mert a köztisztviselői törvény tervezete az éves teljesítményértékelésnek a rendszerét, ahol meghatározta azt, hogy minden évben a képviselőtestületnek, jelen esetben a közgyűlésnek kell döntenie arról az átfogó kiemelt célokról, amelyeket majd a munkáltatónak le kell vezetők, ill. személyek vonatkozásában emberekre bontania. Ezek a célok kerültek itt javaslat szintjén Önök elé. Kérem, hogy ezt vitassák meg és erről döntsenek.

Tóth László: Ismertetni szeretném az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság december 4-i 290/2002. számú határozatát. “Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság a köztisztviselői teljesítményértékelés kiemelt céljainak meghatározására vonatkozó előterjesztést elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek azzal, hogy a határozati javaslatban módosításra kerüljenek az alábbi pontok: Tevékenységi célnál: - A kórház rekonstrukció támogatása, tüdőszűrő- és a gondozó megfelelő helyre történő telepítése, az alapellátási rendszer fejlesztése. Funkcionális célnál: - Az önkormányzat intézményei ellenőrzésének fokozása szakmai felelősségük és önállóságuk arányos erősítésével.”

Dr. Kolonics Bálint: Annyi javaslatom lenne az előterjesztéssel kapcsolatban, hogy a funkcionális célok között szerepel kiemelt célként a költségvetési rendelet betartása. Azt gondolom, hogy erről nem kellene külön határozatot hozni, amit magasabb rendű jogszabály úgy is, mint kötelességet rögzít a köztisztviselők vonatkozásában. A másik az eseti célok vonatkozásában én az Európai Uniós csatlakozásra felkészülést, illetve a város polgárainak részletes tájékoztatást fontosnak tartom olyannyira, hogy javaslatom lenne azt az átfogó célok között megfogalmazni. Az átfogó célok, mint világos stratégiai célkitűzés a városnak a jövőképét illetően úgy gondolom, hogy ez van annyira fontos, hogy ezek között a célok között határozzuk meg, illetve az előbb elmondottakkal kapcsolatban a költségvetési rendelet betartását húzzuk ki, azt hagyjuk ki a határozatból.

Sajni József: Tóth László képviselő úrnak volt egy javaslata, hogy itt ki kell egészíteni a tevékenységi célt, mégpedig azzal, hogy az intézmények ellenőrzése. Erre tulajdonképpen nem jogosult az önkormányzat hivatala. Ott nincs konkretizálva, hogy milyen ellenőrzésről van szó. Ezért úgy általában nem lehet, nem tudom így elfogadni, kérem, hogy ezt módosítsák.

Cserti Tibor: Ez az a pillanat, amikor Dr. Kolonics Bálint képviselőtársammal nem tudok egyetérteni és mindjárt meg is indoklom, hogy miért. Én arra kérem Őt is ez egy picit jobb belátásra bírja. Én értem a megfogalmazását, keressük meg közösen a konszenzust. Tudniillik, miért készült ez az előterjesztés. Lehetőséget ad, kínál elfogadása esetén az apparátus vezetőjének az érintett dolgozók díjazására. Én úgy gondolom, hogy ha egy tevékenységi területet mint célt kihúzunk ebből, akkor eleve kizárunk a premizálás lehetőségéből. Ez nem helyes cél, ugyanakkor meg az egyik legfontosabb terület, előbb tárgyaltunk a koncepció kapcsán magáról a költségvetésről is. Az való igaz és nem a rendelet betartásáról van szó, a rendeletet be kell tartani. Ebben neked tökéletesen igazad van Bálint. Én úgy gondolom konszenzus lehet köztünk, ha úgy fogalmazunk, hogy az elfogadott költségvetés végrehajtása, és lehetőség szerint ott vannak olyan, hogy többletbevételek elérése például. Azt lehet konkretizálni, vagy tovább bontani. Ezzel a kiegészítéssel együtt én javasolom bent hagyni és gyakorlatilag az érintett dolgozókat pedig premizálni.

Litter Nándor: Úgy látom, hogy más javaslat nincsen. Tóth László tevékenységi célokkal kapcsolata úgy gondolom pontosítása annak amit itt leírtunk, hiszen nem fognak befejeződni azok a felújítások, tehát erre utal a javaslat, ezzel én egyetértek. Én ezt nem is szavaztatom meg, mert ez pontosítása és így jó, ahogy Te elmondtad. Funkcionális célokkal összefüggésben én nem értek egyet azzal, hogy ezek az ellenőrzési feladatok kikerüljenek innét, mert én nagyon fontosnak tartom, hogy ezek megvalósuljanak és a kontroll valamennyi területen erősödjön. Én a magam részéről ezzel nem értek egyet.

Egyetértek Cserti Tiborral, amit elmondott, ezért nem ismétlem meg. Arra vonatkozó javaslatot, hogy az EU-hoz való csatlakozás és erre való felkészülés. Ez rendkívül fontos feladat és átfogó célként kerüljön megfogalmazásra, ezt viszont nagyon komolyan támogatom és köszönöm szépen, hogy ezt felvetette.

Sajni József: Azt hiszem, hogy itt azért mégis csak célellenőrzés, vagy valami olyan megfogalmazásnak kellene lenni, ami nem fedi le a szakmai, mert erre az önkormányzat nem hivatott és ezt kérném, nehogy véletlenül esetleg ebből hiba legyen. A másik pedig az, hogy természetesen, hogy ha az ellenőrzést kiterjeszti az önkormányzat és megfogalmazza, hogy szakmai, abban az esetben a mellé költséget kell rendelni, mert azt szakértőkkel lehet csak megoldani. Márpedig ezt akkor be kell tervezni a költségvetésben, mert másképp ennek nem lesz fedezete és akkor nem valósulhat meg.

Egy kiegészítést szeretnék még tenni hozzá, hogy ez tegnap is erről szóltam, mivel természetesen, hogy mindezeknek jelentős költségvonzata van, gondolom, hogy ennek fedezete van a következő évi büdzsében és azt kérném, hogy a következő évben, mivel nem tudjuk, hogy a közalkalmazottaknál milyen bérfejlesztés várható, kérném a testületet, hogy jó szívvel ezt szavazza meg és azt kérném, hogy ugyanakkor erről ne feledkezzen meg amikor a következő évben a közalkalmazottak esetében ugyanerről szó esik.

Tóth László: Először Sajni képviselőtársamnak válaszolnék. Én nem javasoltam, csak én azt mondtam, hogy a funkcionális célnál ez maradjon bent. Ugyanis mi került ki, három szó, és gazdasági társaságai. Ugyanis a gazdasági társaságok vonatkozásában egyértelműen rendelkezik a törvény az ellenőrzést gyakorló szervekről, többek között jelen pillanatban az önkormányzat területén működő gazdasági társaságok esetében a felügyelő bizottságnak van meg ez jogköre. Az önkormányzati törvény szerint pedig a tulajdonosi jogkör gyakorlója az önkormányzat. A törvény szerint a tulajdonosi jogkör átadható a polgármesternek és a közgyűlés bizottságainak. Továbbiakban az átruházott jogkör nem adható. Tehát magyarán vagy a testület, vagy a bizottság ellenőrizheti e vonatkozásban a gazdasági társaságokat, amennyiben a törvényeket betartjuk.

Zakó László: Az Európai Uniós csatlakozásra való felkészülés, hogy a célok között szerepeljen. Bármilyen célok közt nehezen, de elfogadom, ugyanakkor az a tiszteletteljes kérésem, hogy ezt a mondatot két szóval egészítsük ki – felőlem itt is maradhat az eseti céloknál – hogy az Uniós csatlakozásra felkészülés felgyorsítása, ennek érdekében a város polgárainak részletes tájékoztatása a csatlakozás jogi és gazdasági – és itt jönne az én betoldásom – kedvező és kedvezőtlen hatásairól. Mert így nagyon egyoldalúnak fog tűnni véleményem szerint ez már megszokás, hogy egyoldalúan kommunikálják a lakosság felé. Szeretném, ha megszavaznánk, hogy a kedvező és kedvezőtlen hatásairól is szóljon a tájékoztató.

Litter Nándor: Én Tóth László úrnak a javaslatát elfogadom, tehát kikerülnének a javaslatom szerint a gazdasági társaságok ellenőrzése és Sajni Józseffel egyetértve meghatározzuk, hogy gazdasági jellegű célellenőrzésekről van szó, tehát nem szakmai ellenőrzésekről.

Zakó László javaslatával egyetértek, de úgy gondolom, hogy a tájékoztatásról van szó és nincs kiemelve, hogy előnyök és hátrányok, akkor ebbe mind a kettő beleérthető. Én akkor elfogadom a javaslatot és egészítsük ki ezzel.

Papp Péter: Pontosítani szeretném, hogy azt értem-e, jót értek, hogy ez az önkormányzat és intézményei ellenőrzése. Én úgy gondolom, hogy ez az államháztartás működési rendjéről szóló törvényben leírt kétévenként esedékes átfogó pénzügyi, gazdasági ellenőrzést jelenti. Ha ez az, akkor ennek a forrása a szervezeti, személyi feltételrendszere is biztosított és ezt azt mondom, hogy tűrnünk kell, most mint intézményoldalról mondom ezt. Tehát ez az a szokványos ellenőrzés, kérdezem, itt erről van szó?

Litter Nándor: Erről van szó, plusz forrásokat ehhez nem rendelünk. A vitát lezárom.

Sajni József: Az önkormányzat mondhatja azt is, hogy szakmailag is ellenőrzi az intézményeket, pontosabban lehet ilyen célja, hogy szeretné megvizsgáltatni valakivel, tehát nem itt és nem így.

Litter Nándor: Itt a Polgármesteri Hivatal végzi ezt az ellenőrzést az intézményeknél. Én azt javasolnám, hogy az én általam javasoltakat így együtt fogadjuk el, mert úgy látom, hogy nincsen véleményeltérés. Bocsánat, Dr. Kolonics Bálintnak volt egy javaslata, hogy a költségvetést vonjuk ki és azzal nem értettem egyet. Akkor nincs véleményeltérés, akkor együtt szavazunk az egész anyagról, határozati javaslatról. Kérem, szavazzunk.

A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

• Az Ipari Park betelepítése, logisztikai központ létrehozása, vonzó gazdasági környezet kialakításával új munkahelyek létrehozása.
• Foglalkoztatási Alap létrehozásával az új munkahelyteremtés segítése.
• Az Európai Uniós csatlakozásra felkészülés felgyorsítása, ennek érdekében a város polgárainak részletes tájékoztatása a csatlakozás jogi és gazdasági kedvező és kedvezőtlen hatásairól; illetve a legfontosabb projektek kidolgozása és rangsorolása.

• A kórház rekonstrukció támogatása, tüdőszűrő- és a gondozó megfelelő helyre történő telepítése, az alapellátási rendszer fejlesztése.
• Az önkormányzat ellenőrzési tevékenységének fokozása rendszeres városszemlékkel, hatékony műszaki megoldásokra vonatkozó javaslatokkal, a városüzemeltetési költségek csökkentései lehetőségeinek feltárásával.

• A költségvetési rendelet betartása, annak megfelelő gazdálkodás ellenőrzése a szakterület saját működési költségei, illetve a felügyelete alá tartozó intézmények, szervezetek, költségei vonatkozásában.
• A város közigazgatási területén lévő kihasználatlan, üresen álló ingatlanok hasznosítása – elsősorban – ipari üzemek létesítésével.
• Az önkormányzat gazdálkodásának rendbetétele, a pénzügyi egyensúly helyreállítása, a város adósságállományának átütemezése.
• Az önkormányzat intézményei ellenőrzésének fokozása szakmai felelősségük és önállóságuk arányos erősítésével.
• Közpénzek felhasználásának szigorú ellenőrzése.