| 2004. november 4. |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2004. november 4-én (Csütörtök) 18.00 órakor tartott soron kívüli üléséről.
Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme
(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)
Jelen vannak: Bicsák Miklós, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cseresnyés Péter, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Gelencsér Gábor, György Pál, Halász Gyula, Dr. Horváth György, Dr. Kolonics Bálint, Litter Nándor, Nagy József, Papp Nándor, Papp Péter, Polai József, Röst János, Sajni József, Scháb György, Stróber Gábor, Szányiné Kovács Mária, Tóth László, Vargovics Józsefné, Zakó László képviselők
Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Kelemen Marcell jegyző, Dencsné Szabó Edit osztályvezető, Karmazin József városi főépítész, osztályvezető, Szamosi Gábor osztályvezető, Bodzai Tiborné dr. irodavezető, Palángi Krisztina irodavezető, Dr. Szűcs Marianna irodavezető, Tárnok Ferenc irodavezető, Szányi Gábor ügyvezető, Hiesz Miklós ügyvezető
Litter Nándor: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes. Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy 7 képviselőtársunk kezdeményezte soron kívüli közgyűlés összehívását “Mi lesz veled Ipari Park” címmel. A rendkívüli közgyűlés összehívásának indoka, hogy tájékozódni kívánnak arról, hogy a város vezetésének milyen elképzelései vannak az Ipari Park fejlesztéséről. Tájékozódni kívánnak arról is, hogy a kiadott terület fejlesztése milyen szinten áll, és hogyan működik együtt az önkormányzat a bérlőként működő vállalkozókkal. Köszöntöm a megjelent vállalkozókat is. Engedjék meg, hogy a témával kapcsolatosan az álláspontomat ismertessem. Nem csak ezen a soron kívüli közgyűlésen, hanem meggyőződésem szerint folyamatosan kapcsolatban vagyunk a vállalkozókkal, a városban regionális és összevont vállalkozói fórumokat is rendeztünk és rendezünk. Ezeken a vállalkozói fórumokon – úgy gondoljuk – élénk és intenzív kapcsolatot alakítottunk ki a helyi vállalkozókkal. Ezen kapcsolat eredményeképp több olyan változásokat tettünk szabályozásainkban, amelyek a helyi vállalkozók érdekeit szolgálják. Például az Ipari Parkban területet vásárlók részére kedvezményt adunk arra vonatkozóan, hogy nem kell egy összegben kifizetniük annak a területnek az értékét, amelyet megvásárolnak. Ezen kívül május 1-jét követően a területvásárlásokkal kapcsolatosan még nagyobb kedvezményeket biztosítunk annak érdekében, hogy a vállalkozói kedv még élénkebb legyen ezen a területen. Valamennyien tudják, hogy a korábbi négy év kezdeményezésére, melyben a város kérte a korábbi kormánytól, hogy a laktanya Nagykanizsa város tulajdonába kerüljön, ez a négy év nem volt elegendő, hogy ez megtörténjen. Az új kormány első döntései között szerepelt az, hogy Nagykanizsa megkapta az érintett laktanyákat, és ezek a laktanyák - kiegészülve a zöldmezős beruházási területekkel - képezik Nagykanizsa város Ipari Parkját. Városunk jelentős forrásokat költött ezen terület fejlesztésére. Természetesen tudjuk és érzékeljük azt, hogy ez a fejlesztés és ez az állapot még sok problémával rendelkezik. Éppen ezért gondoljuk, hogy fontos és hasznos az, ha ezekről a problémákról beszélgetünk. Jelen pillanatban ezen a területen közel 50 bérlő van. A korábbi állapothoz képest, amikor csak a kiváltságosok juthattak be a laktanyák területére, mi kitártuk a kapukat, és még mindig tárva vannak, hiszen várjuk a helyi és nem helyi vállalkozókat, hogy ezeken a területeken bérleménnyel vagy akár területek vásárlásával folytassák vállalkozói tevékenységüket. Örömmel tájékoztatom Önöket arról is, hogy a zöldmezős beruházások területén jelen pillanatban már 10 vállalkozás vásárolt területeket az önkormányzattól. Ebből kettő már befejezte fejlesztéseit. További fejlesztések folynak ezen a területen, és bízunk abban, hogy hamarosan további épületek épülnek a 74-es út mentén és a laktanyákhoz közeli területeken. Jelenleg 5 vállalkozással vagyunk kapcsolatban, akikkel közel állunk a kialakított kondícióknak megfelelően ahhoz, hogy újabb területeket vásárolnak, tehát tovább növekszik azon vállalkozások száma, akik a Nagykanizsai Ipari Parkban rendelkeznek területtel, fejlesztenek, építenek és foglalkoztatást végeznek. Jelenlegi számításaink szerint a végrehajtott és tervezett beruházások értéke meghaladja a 3,5 milliárd Ft-ot, és meghaladja a tervezett és már foglalkoztatott létszám aránya a 300 főt. Mindezek eredményeként eljutottunk oda, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére folyamatosan csökken két év alatt a munkanélküliség, és Nagykanizsa városában – nem a kistérségben, ahol 7 % fölött van – 7,5 % a munkanélküliség aránya, és közelítjük Zalaegerszeget, ahol ha figyelembe vesszük azt is, hogy közel 3000 ember dolgozik a közigazgatásban, milyen nehéz helyzetben vagyunk mi akkor, ha ezeket a hátrányokat le akarjuk küzdeni, és még így is 4,7 %-on van a munkanélküliség. Tudjuk, hogy ez nem csak az egyedüli mutató, ami ezt a helyzetet meghatározza, hiszen a munkahely még önmagában kevés, az is kell, hogy azok az emberek, akik jelenleg dolgoznak, még magasabb jövedelemhez jussanak. Éppen ezért dolgozunk és innovációs központok és egyéb más fejlesztések segítésével, támogatásával arra törekszünk, hogy magasabb tudást igénylő munkahelyek jöjjenek létre Nagykanizsán, mert ez a fejlődés, a továbblépés igazi útja, hiszen akkor, amikor a tudásalapú gazdaság erőteljesebben lenne jelen Nagykanizsán, akkor az egy stabilabb és nagyobb húzóerőt jelentene a városnak, az itt működő vállalkozásoknak. El szeretném azt is mondani, és ilyen szempontból érthetetlen ez a mai kezdeményezés – még egyszer mondom, hogy bármikor, mindig készen állunk a vállalkozókkal kapcsolatépítésre és konzultációra –, hogy hónapok óta folyik pontosan a vállalkozók, bérlők által kezdeményezett módon a jelenleg érvényben lévő szerződések átdolgozása. A vállalkozók képviselőivel kétszer folytattam magam is tárgyalást, és a kollégák ezeket a tárgyalásokat más körökben továbbvitték annak érdekében, hogy olyan bérleti szerződéseket, bérleti konstrukciókat hozzunk létre, amelyek az ott működő vállalkozásoknak egy stabilabb és sokkal kiszámíthatóbb lehetőséget biztosít annak érdekében, hogy a tervezett fejlesztéseiket gond nélkül megvalósíthassák. Folyik ez az előkészítő munka, és ha minden elképzelésünk szerint halad, akkor várhatóan november hónapban a szakmai bizottságok meg tudják tárgyalni ezeket a szerződéseket, amelyek azt a módosítást jelentenék, hogy egy stabilabb környezetet tudunk létrehozni a bérlőknek, akik jelenleg ott működnek a laktanyában. Megindult egy másik munka is, hiszen a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az elmúlt hónapban a helyszínen tárgyalta a laktanyák ügyét, és úgy döntött, hogy a laktanyák jelenlegi helyzetével és további fejlesztésével az ott lévő bérlők problémáinak megoldásával kapcsolatosan ki kell dolgozni az Ipari Parkra és ezen belül elsősorban a laktanyákra vonatkozóan azokat a stratégiának tekinthető elképzeléseket, amelyek azt az előbb említett kedvezőbb gazdasági környezet kialakítását célozzák. A soron kívüli ülést kezdeményezők közül néhányan tagjai a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak, tudják, hogy saját maguk azt a feladatot határozták meg – november végére kell ennek a munkának elkészülnie. Egy munka közepén vagyunk, amit további egyeztetésekkel, tárgyalásokkal még tovább kell finomítani, és így fogjuk fel ezt a mai kezdeményezést is. De először ki kell alakítani az önkormányzat álláspontját, akár a szerződések módosításával kapcsolatosan, vagy akár a laktanyák jövőjét érintő stratégiai kérdésekkel kapcsolatosan. Bízom abban, hogy ez a mai találkozó hozzájárul ahhoz, hogy ez megvalósuljon.
Zakó László: Javaslom, hogy polgármester úr a napirendi pontot először fogadtassa el a közgyűléssel.
Litter Nándor: Ezt akartam tenni.
Zakó László: Előadóként azok a képviselők vannak feltüntetve, akik a mellékelt beadvány szerint aláírták ezt a kezdeményezést. Mi tájékoztatást szeretnénk kapni, és nem adni, ezért kérem, hogy ezt az utókor számára úgy rögzítsük, hogy az előadók nem mi leszünk. Véleményünk van, és el is fogjuk mondani, de ezt kérem módosítani.
Röst János: Az az ügyrendi javaslatom, hogy nyílt ülésen tárgyaljuk a napirendet, viszont ha olyan kérdés merülne fel, amely üzleti titkot sért, akkor polgármester úr rendeljen el zárt ülést, és csak ott kerüljön közlésre, mert a jelenlegi tárgyalásoknál sérthetünk üzleti titkot, ha a közgyűlés ezt nyílt ülésen végigtárgyalja. Ezzel a módosítással kérem megszavaztatni a napirendi pontot.
Litter Nándor: Kérem jegyző urat, hogy Zakó úr felvetésére válaszoljon.
Dr. Kelemen Marcell: Ez egy napirendi pont. Majd a közgyűlés megtárgyalja ezt. Biztos, hogy mindenkinek van ezzel a kérdéssel kapcsolatban véleménye. Úgy gondolom, hogy majd szólásra fognak jelentkezni a képviselők és elmondják véleményüket.
Cseresnyés Péter: Azt szeretném, ha nyílt ülés lenne, és ne tegyünk kitételt, hogy abban az esetben, ha valami üzleti titkot sértene, akkor zárt ülés legyen, hiszen automatikusan ebben az esetben nyugodtan el lehet rendelni a zárt ülést. Tehát nyílt ülésen tárgyaljuk minden kitétel nélkül.
Litter Nándor: Ugyanezt javasolta Röst úr. Előfordulhatnak olyan kérdések bármelyik oldalról, amelyek esetleg üzleti titkot sértenek. Például, hogy kik azok a vállalkozások, akik - például az az 5, akiket felsoroltam - területet akarnak vásárolni, vagy egyéb más kérdések. Elképzelhető, hogy ezt nem akarjuk nyílt ülésen tárgyalni. Ezzel a javaslattal egyetértve – tehát ha olyan kérdések kerülnek szóba, akkor zárt ülést tartunk – kérem, szavazzunk a napirendi pontról.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontot tárgyalja:
Napirendi pont:
Előadó: mellékelt beadvány szerinti képviselők
Litter Nándor: Nagyon sok vállalkozó jelent meg. Azt javaslom, mint ahogy a korábbi időszakban is három személlyel tárgyaltam, akikről úgy tudom, hogy Önök megválasztottak a képviseletükre, ez a három személy ugyanúgy, mint képviselőtársaim, 2x2 percben, ha ez indokolt, kaphasson szót.
Cseresnyés Péter: Az az ügyrendi javaslatom, hogy ne korlátozzuk be 2x2 percre a hozzászólásokat. Ne csak a képviselőik, hanem a vállalkozók mindegyike megszólalhasson abban az esetben, ha véleménye van, vagy egyáltalán valamiféle olyan dolgot szeretne elmondani, amiről úgy gondolja, hogy a nagykanizsai közvéleményre tartozhat.
Litter Nándor: Elvileg nem látom akadályát, de akkor ezt fórumnak hívják, nem közgyűlésnek, ahol az önkormányzati képviselők mondják el véleményüket, vitatkoznak, alakítanak ki a többséggel valamilyen álláspontot. Azt fórumnak hívják, amit én rendszeresen tartok - talán a jelenlévők is részt vettek ilyen fórumokon - a vállalkozói ügyekről. Akkor lehet fórumot tartani. Akkor berekesztjük a közgyűlést, és akkor tartunk egy fórumot, és akkor szabad folyást engedünk a felszólalásoknak. Nagyon örülnénk ennek, de a közgyűlésnek vannak szabályai, és Önök azzal vádolnak, hogy nem tartom be az SZMSZ-t, mint ahogy a legutóbbi közgyűlésen.
Cseresnyés Péter: Kérem, szavaztassa meg az ügyrendi javaslatomat.
Litter Nándor: SZMSZ-szel szemben nem lehet szavazni.
Dr. Fodor Csaba: Nehéz helyzetbe sodort bennünket a FIDESZ-MIÉP kezdeményezés, mert ha tudták volna, hogy mit akarnak, akkor könnyebb lenne a helyzetünk. De mivel ők közgyűlést hívattak össze, azt napirendre vettük, a közgyűlésnek a SZMSZ-ben pontosan szabályozott menete van. Egyetértek polgármester úrral, hogy korrekt eljárás az, hogy a vállalkozók képviselőik, akik maguk közül választottak, természetesen mondják el véleményüket, de a közgyűlésnek mégiscsak van egy olyan rendje, amelyet nem lehet felrúgni. Azt kellett volna mondani, hogy polgármester úr szíveskedjen összehívni vállalkozói fórumot, de ez nem az. Ezt az Önök kérésére közgyűlésnek megszavaztuk. Ha Önök ezt kérték, akkor azt kérem, hogy szíveskedjenek saját maguk kezdeményezéséhez tartani magukat.
Cseresnyés Péter: Úgy gondolom, hogy ez ennél fontosabb kérdés polgármester úr, ugyanis Önök munkahelyteremtést ígértek, vállalkozóbarát várospolitikát ígértek, és ennek a közgyűlésnek pont ennek a megvalósulásának ismertetése lenne a célja. Meg lehet tenni természetesen azt, hogy 12 percben elmondják a vállalkozók képviselői, amit ők gondolnak, le lehet bonyolítani ezt a közgyűlést félóra, egy óra alatt, de pontosan azért javasoltuk mi ennek a közgyűlésnek az összehívását, hogy mi magunk is tájékozódjunk arról, hogy mi történt itt az elmúlt több mint másfél évben. Szeretnénk tudni, hogy mi a vállalkozók véleménye, és szeretnénk tudni, hogy mi az Önök elképzelése, egyáltalán van-e koncepciója a városvezetésnek arra, hogy ezzel a területtel, a volt laktanyák területével mi történjen. Tulajdonképpen egy fórumot szerettünk volna teremteni arra, hogy itt, ezen a közgyűlésen a városvezetés meg tudja azt, ha véletlenül eddig nem tudta volna meg - mert szerintem vannak olyan jelek, hogy nem tudta azt, hogy milyen gondjaik vannak az itt lévő vállalkozóknak -, tudja meg, hogy milyen gondokkal küszködnek. Ezért javasoltam azt - és nem biztos, hogy mindenki hozzá fog szólni a vállalkozók közül -, hogy ne a vállalkozók képviselőire korlátozzuk ezt a hozzászólási lehetőséget. Természetesen, ha a közgyűlés úgy dönt, hogy ez SZMSZ-ellenes és ezt nem akarják megtenni, ebben az esetben bele kell nyugodnunk, mert az SZMSZ-től nem akarunk mi eltérni. Mi egy lehetőséget kértünk a tájékozódásra és a tájékoztatásra.
Tóth László: Ügyrendi javaslatom, hogy akkor most fejezzük be a közgyűlést, és alakuljunk át fórummá.
Litter Nándor: Támogatom, és akkor szabad a beszélgetés.
Cseresnyés Péter: Az a kérésem, hogy a közgyűlést folytassuk le, ugyanis közgyűlést hívtunk össze. Ha az SZDSZ és MSZP koalíció úgy dönt, hogy nem folytatja le, ebben az esetben legyen fórum, de közgyűlésről legyen itt most szó.
Bicsák Miklós: Mint vállalkozó úgy gondolom, – 30 éve vagyok Nagykanizsa iparosa és vállalkozója – nem azért jöttünk ide – mint képviselő is támogatom a kéréseiket –, nem kívánok politikai csatározásba belemenni. Kérem, ahogy polgármester úr elmondta, a vállalkozók képviselői mondják el a problémáikat. Úgy gondolom, hogy a város képviselői eddig és ez után is képviselni fogják a vállalkozók érdekeit. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság két hete kihelyezett ülést tartott a laktanyában, ahol a vállalkozók gondjaival foglalkoztunk. Azért vagyunk itt, hogy megoldjuk a vállalkozók problémáit.
Dr. Kolonics Bálint: Csalódott vagyok, mert kezdünk egy helyben topogni, és olyan érzésem van, mintha ennek az estének nem akarna eredménye lenni. Magam részéről a szándék az volt, amikor ezt a kezdeményezést aláírtam, és úgy gondolom, hogy ha a polgármester úr ezt figyelmesen elolvasta, akkor ebben szerepel az, hogy tájékozódni kívánunk. Ezt nem úgy gondoltam, hogy a polgármester úr 3 percben egy rövid tájékoztatást ad nekünk egy ilyen fontos témáról. Azt gondoltam, hogy jelen vannak Szányi Gábor úr, Hiesz Miklós úr, polgármester és a hivatal dolgozói, kapunk egy írásos anyagot, egy tájékoztatót a jelenlegi helyzetről, vizuálisan látjuk magunk előtt az Ipari Parkot, mi a jelenlegi helyzet. Számomra ez lenne egy kiinduló alap, hogy itt egy érdemi beszélgetés, egy érdemi vita elinduljon. Amiről most beszélünk, az nem méltó a közgyűléshez. Hol az érdemi tájékoztatás? Kezdeményezem, hogy innét induljon a közgyűlés, és ez legyen a kiinduló pont.
Litter Nándor: Teljes mértékben egyetértek azzal, amit Dr. Kolonics Bálint elmondott, hogy érdemi vitának kellene erről az ügyről kialakulnia. Akkor viszont azt kellene a FIDESZ-nek kezdeményeznie, hogy a soros közgyűlésre – mint ahogy mi tervezzük – vegyük fel ezeket az ügyeket, alaposan előkészítve, nem soron kívüli közgyűléssel, igazán megfoghatatlan címmel kéri tőlünk, hogy vegyünk részt. Örülünk, és itt vagyunk, akarunk erről beszélni. Mi ezt a saját magunk elhatározott menetrendje szerint szeretnénk folytatni. Még egyszer elmondom: kétszer egyeztettem a vállalkozók képviselőivel, folyik egy szerződésmódosításnak az előkészítése. Mivel ezt a szerződést az önkormányzatnak jóvá kell hagynia, ide kell hoznunk a közgyűlés elé. Ha jól tudom, ez a vállalkozók legnagyobb problémája. Biztos, hogy egyéb más is van. Stabilitást szeretnének a laktanyákban. Legalábbis, amikor találkoztunk, ez volt a kulcstéma - volt még 5-6 másik téma is. Mi azonnal megkezdtük ennek a szerződésnek az előkészítését, ez folyamatban van. Bizottságok elé fog kerülni november hónapban, és ebben az évben – ha minden megfelelően alakul – módosítani fogjuk ezeket a szerződéseket, ha meg tudunk egyezni a vállalkozókkal. Mi minden pillanatban készek vagyunk mindenkivel - főleg ha vállalkozókról van szó – egyeztetni és tárgyalni velük, mert az adóforintjaik rendkívül fontosak a város számára.
Zakó László: Kezdeményezem, hogy a rendelkezésükre álló időkeretet használjuk ki a közgyűlés kereteink belül, a vállalkozók képviselői is kapják meg a hivatalosan rendelkezésükre idő, mondják el véleményüket. Nem csak arról van szó, hogy azért kértük a közgyűlést, hogy most erről tárgyaljunk, hanem szeretnék a vállalkozók a város nyilvánossága elé tárni azt, hogy mi nyomasztja őket. A Kanizsa TV, amely most hivatalból közvetíti a közgyűlést, feltételezem, hogy az érdeklőse megmarad a fórum időszakára is, és nem fogja a kameráit leszerelni. Maradjunk közgyűlési kereteken belül, és ha ennek az időkeretét kimerítettük valóban, akkor polgármester úr berekesztheti a közgyűlést, de folytassuk fórum formájában. Ehhez nem kell az, hogy most rekesszük be a közgyűlést.
Litter Nándor: Amikor a laktanyában voltunk, akkor ott volt a média képviselője, a Kanizsa TV. Mi szóltunk nekik, hogy jöjjenek oda, és a vállalkozók képviselői azt kérték, hogy nem kellenek, mert úgy gondoltuk, hogy egymással szót tudunk érteni. Ez csak a mi nyitottságunkat jelképezi.
Cserti Tibor: Én is csak meghívott vagyok a soron kívüli közgyűlésre, amelyet a FIDESZ kezdeményezett, és egy olyan közjátéknak vagyok a részese, ami miatt fel vagyok háborodva. Azért vagyok felháborodva, mert a téma fontosságát nem kezelem értékénél fogva, hanem ha tényleg ilyen fajsúlyos témák vannak napirenden, és általános jelleggel, hogy vállalkozók egészét érinti, és a vállalkozók azon kapcsolatát, amely egyébként a köznyelven úgy fejeződik ki, hogy a közösségi érdekekhez kapcsolódóan a város önkormányzatához kapcsolódó szerződéses viszonyát érinti, akkor azt általános jelleggel elő kellett volna készíteni. Annak a felelősségét hangsúlyoznám, aki egy ilyen nagyfontosságú témában, mintegy fontosságát hangsúlyozandó, most vagy előre akar menni, vagy valamilyen érdekek mentén ebből tőkét akar kovácsolni. Nem tartom célravezető módszernek, és ez ellen mindig is tiltakoztam. Úgy tűnik, hogy eljárásjogi kérdések mentén próbálják valakik kezelni a témát, amit egyébként nem lehet másképp kezelni, mert van egy jóváhagyott SZMSZ-ünk, ugyanakkor a másik oldal ki akar kerülni ebből a dologból, és én, mint képviselő, aki nem tartozik egyetlen párthoz sem, csak figyelem az eseményeket. Van egy SZMSZ-ünk, elhangzott egy ügyrendi javaslat Tóth képviselőtársamtól. Annak alapján kérem polgármester urat, hogy szavaztasson.
Litter Nándor: Mivel a kezdeményezők érdemi hozzászólást nem tudtak tenni, Tóth úr azt kérte, hogy rekesszük be most a közgyűlést és folytatjuk a beszélgetést.
Bicsák Miklós: Ügyrendi javaslatom, hogy polgármester úr kérdezze meg a vállalkozóktól, hogy a megbízott képviselőik elmondják-e véleményüket.
Litter Nándor: Elhangzás sorrendjében szavazunk az ügyrendi javaslatokról. Tóth László javaslata, hogy mivel érdemi hozzászólások nincsenek az előterjesztők részéről, fejezzük be a közgyűlést, és folytassuk fórummal, és akkor szabadon beszélgethetünk valamennyiünket érdeklő kérdésekről. Kérem, szavazzunk erről.
A közgyűlés 13 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 18.45 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólások lényegét tartalmazza.)
K. m. f.
|
| Litter Nándor |
|
| polgármester |
| 2004. november 24. |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2004. november 24-én (Szerda) 18.30 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről.
Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme
(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)
Jelen vannak: Bicsák Miklós, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cseresnyés Péter, Csordásné Láng Éva, Dr. Fodor Csaba, Gelencsér Gábor, György Pál, Halász Gyula, Kelemen Z. Pál, Dr. Kolonics Bálint, Litter Nándor, Papp Nándor, Papp Péter, Röst János, Sajni József, Stróber Gábor, Dr. Szabó Csaba, Szányiné Kovács Mária, Tóth László, Zakó László képviselők
Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Kelemen Marcell jegyző, Dencsné Szabó Edit osztályvezető, Karmazin József városi főépítész, osztályvezető, Bodzai Tiborné dr. irodavezető, Tárnok Ferenc irodavezető, Kámán László intézményvezető, Gerócs László a Kanizsaber Kft. ügyvezetője
Litter Nándor: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes. 7 képviselőtársunk kezdeményezte a soron kívüli közgyűlés összehívását a következő két napirendi pontban:
Javaslom, hogy nyílt ülésen tárgyaljuk az 1. napirendi pontot. A 2. napirendi pont esetében pedig, ha olyan szakaszba érünk, hogy személyi érintettség miatt zárt ülést kell elrendelni – majd kérem jegyző úr véleményét, hogy mi a teendő akkor.
Dr. Kelemen Marcell: Fegyelmi ügyben kötelező a zárt ülést elrendelni, ha a fegyelmivel érintett személy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. Ez majd attól a személytől függ.
Kelemen Z. Pál (ÜGYREND): Az anyagok között vannak bizalmasak is. Ezekről nyílt ülésen beszélni meglehetősen nehézkes. Nem látom be, hogy hogyan lehet nyílt ülésen tárgyalni bizalmas anyagokat.
Litter Nándor: Jegyző urat kérdezem ezzel kapcsolatos álláspontjáról. Említettem, hogy az ügy – legalábbis a politika berkeiben nagy vihart kavart, ezért javasoltam, hogy nyílt ülésen tárgyaljuk. Van-e ennek akadálya, tekintettel a szerződés, egyéb anyagok bizalmas voltára?
Dr. Kelemen Marcell: Az önkormányzati törvény úgy fogalmaz, hogy zárt ülést rendelhet el vagyonával való gazdálkodás tárgyalásakor az önkormányzat, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sérthet. Tehát ha van olyan javaslat, akkor azt egyrészt meg kell szavaztatni, másrészt fenn kell állni ennek a törvényben előírt feltételnek.
Litter Nándor: Igaz, hogy csak november 30-án tárgyaljuk, de kiosztottuk a PROMETHEUS-szal kötendő szerződést. Ez a mai közgyűlésnek önmagában nem tárgya. Gondolom, hogy akkor ennek a tárgyalása most nem lehetséges. Erre szeretném mindenkinek felhívni a figyelmét, mivel ez egy harmadik felet érint - ezt a szerződést konkrétumaiban most ne érintsük.
Halász Gyula (ÜGYREND): Ügyrendi javaslatom, amiről szavazást is kérnék: személyi döntéseknél név szerinti nyílt szavazást kérek. Szeretném minden képviselőtársam figyelmét felhívni arra, hogy az SZMSZ-t tartsa be, illetve az üzleti titok, személyiségi jog és a jó hírnévhez fűződő jogot tartsák tiszteletbe, mert a dolgok pillanatnyi állása szerint lehetséges, hogy polgári peres eljárás lesz két képviselőtársunk nyilatkozásából.
Litter Nándor: Volt egy javaslat, hogy személyi kérdésekben nyílt név szerinti szavazás legyen. Kérem, szavazzunk erről.
A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Dr. Kolonics Bálint (ÜGYREND): A 2. napirendi ponttal kapcsolatban mi a kialakult álláspont? Milyen ülésen tárgyaljuk azt? Nyílt ülésen marad?
Litter Nándor: Nyílt ülésen van – ha jól értettem jegyző úr véleményét.
Dr. Kolonics Bálint: Mielőtt megszavazzuk a napirendi pontokat, szeretném tudni, hogy miről fogok szavazni. A 2. napirendi pontnál kérdésnél merült fel esetlegesen a zárt ülés. Itt egy fegyelmi eljárás kezdeményezése a címe, tehát kezdeményezzen a közgyűlés fegyelmi eljárást, majd ha fegyelmi eljárás indul, annak lesz egy tartalmi összetevője esetlegesen, ami ismertetésre kerül, és személyi kérdéseket érinthet, akkor esetleg az SZMSZ-szel összeegyeztetve lehet tartani zárt ülést, és adott esetben kell is. Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz 2. napirendi pont kapcsán, nyilvánvaló, hogy az nyílt ülés. Halász Gyula képviselőtársam kezdeményezésére azt szeretném elmondani, hogy bízom jegyző úrban és az Ő szakmai tudásában, hogy tudja, hogy mikor, ki és hogyan tartja be az SZMSZ-t, és a polgármester úr elnökli a közgyűlést, és azt gondolom, hogy nem kell képviselőtársamnak megkérni más képviselőtársát arra, hogy tartsa be az SZMSZ-t. Arra pedig különösképpen nem, hogy az ő véleménynyilvánítása meddig terjedhet. Ezt mindenki saját maga eldönti.
Kelemen Z. Pál (ÜGYREND): Az 1. napirendi ponthoz négy olyan irat tartozik, amelyik bizalmas, a 2. napirendhez egy. Vagy felfüggesztjük a bizalmasságát, vagy csak zárt ülésen tárgyalhatjuk azokat.
Litter Nándor: Jegyző urat kérdezem. Bizalmas iratok vannak. Akadályozza-e ez a nyílt ülés megtartását?
Dr. Kelemen Marcell: Valaki rányom egy ilyen bélyegzőt ezekre az iratokra – nem tudom, hogy ki. Ezt most nem tudom eldönteni. Kérem, adjanak nekem időt, hogy pontosan átnézzem - ha az én véleményem fogja megszabni a közgyűlés döntését, hogy ez bizalmas-e vagy sem. Egyébként az önkormányzati törvény egyértelműen fogalmaz: zárt ülést rendelhet el vagyonával való rendelkezés esetén, ha a nyilvános ülés üzleti érdeket sértene. Nézzük át, hogy ebben van-e vagyonnal való rendelkezés, vagy van-e olyan személyi kérdés, ami bárkinek a személyiségi jogát érintené, és ezért az ő hozzájárulását kell kérni a nyilvános üléshez.
Litter Nándor: Adok 5 perc szünetet jegyző úrnak, hogy ezt eldöntse.
Szünet
Litter Nándor: Megkérdezem jegyző urat, hogy milyen álláspontra jutott?
Dr. Kelemen Marcell: Az anyag, ami Önök elé került a soron kívüli közgyűlésre, a napokban került összeállításra. A kollégák azért tették rá minden egyes anyagra a bizalmas bélyegzőt, mert van olyan, ami zárt ülésen történt bizottsági vagy egyéb bizottsági jegyzőkönyv anyaga. Van olyan is egyébként, ami nyilvános. Ezekből a döntések nyilvánosak, hiszen önkormányzati döntést lehet zárt ülésen hozni, de utána azt közzé kell tenni. Ebben, ami bizalmas, ami zárt ülési jegyzőkönyv, az természetesen a közgyűlésen nem hozható nyilvánosságra. Ez egy tájékoztató anyag, amit polgármester úr kérésére állítottunk össze. Ez az anyag az Önök tájékozódását szolgálja, tehát ebben, ami zárt ülésen hangzott el, és bizalmas kérdés, vagy a szerződés olyan részét érinti, amely a másik fél üzleti érdekét sértheti, az itt, nyilvános ülésen nem kerülhet véleményem szerint felszínre. Tehát az anyagban vannak bizalmas részek, vannak nem bizalmas részek. Önmagában véve azért, mert Önök kaptak olyan anyagokat, amelyet képviselők megkaphatnak, és ezek bizalmasak, ettől még ezt a napirendi pontot tárgyalni lehet, de nem lehet bizalmas anyagokat elmondani, illetve nyilvánosságra hozni, mert ez önkormányzati vagy üzleti érdeket sérthet. Ezt Önöknek kell figyelembe venni. Egyébként szavazniuk kell arról, ha zárt ülést kívánnak tartani. Főszabályként nyilvános az ülés.
Dr. Fodor Csaba (ÜGYREND): Nagyjából azt szerettem volna elmondani, amit jegyző úr elmondott. Főszabályként az 1. napirendi pont nyilvános ülés, a 2. napirendi pont pedig az önkormányzati törvény rendelkezései folytán kötelezően zárt ülés, tehát ott nem lehet más ülést tartani, mert zárt ülést kell tartani fegyelmi eljárás megindításáról is. Így szól a 12. § (4) bekezdés a) pontja. Ebben nincs mérlegelése az önkormányzatnak. A b) pont pedig az elrendelésről szólhat. Ezt az ügyet nyugodtan tárgyalhatjuk nyílt ülésen.
Litter Nándor: Támogatom az 1. napirendi pont nyílt ülésen való tárgyalását. A 2. pont esetében viszont ellentmondást érzek jegyző úr és Dr. Fodor Csaba által elmondottak között, hogy nyílt ülésen történő tárgyalással kapcsolatban. Kérem, hogy jegyző úr erről újra mondjon véleményt.
Dr. Kelemen Marcell: Az SZMSZ szerint zárt ülést kell tartani önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, kitüntetési ügy, illetőleg hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítás, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, vagy nincs jelen. Mivel technikai okok miatt a jogtár nem áll rendelkezésemre, engedjék meg, hogy ilyen kiélezett helyzetben az Ötv-t fejből ne idézzem.
Litter Nándor: Itt van az Ötv., amely ugyanezt mondja, tehát fegyelmi eljárás megindítása zárt ülésen.
Dr. Kelemen Marcell: Ha az érintett a nyilvános eljárásba nem egyezik bele. Fegyelmi eljárás megindítása nem általánosságban történik, azt valamilyen konkrét személlyel szemben szól. Mihelyt ezt valaki javaslatként megmondja, abban a pillanatban a személyt meg kell kérdezni, hogy a nyilvános ülésbe beleegyezik vagy sem. Ha nem, akkor zárt ülést kell tartani. De általánosságban véve lehet fegyelmi ügyekről tárgyalni, de addig, amíg az nem érint egy konkrét személyt. Az Ötv. egyértelműen szól: fegyelmi eljárás megindítása, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. Kell, hogy legyen valamilyen érintett.
Litter Nándor: Kérem, hogy szavazzunk a napirendi pontokról. Pillanatnyilag mindkettő nyílt ülésen indul, és amennyiben a kezdeményezők vagy más személyek érintett személyt megneveznek, akkor ő nyilatkozni fog arról, hogy nyílt vagy zárt ülésen kívánja folytatni a tárgyalást. Kérem, szavazzunk a napirendi pontokról.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:
Napirendi pontok:
Előadó: kezdeményezést összehívók
Előadó: kezdeményezést összehívók
Előadó: kezdeményezést összehívók
Litter Nándor: Önkormányzatunk intézményei fűtés tekintetében nagyon rossz állapotban vannak, és amikor 2002. decemberében ennek a programnak az elindítása megtörtént, akkor az a cél vezérelt bennünket, hogy ezen a helyzeten változtassunk. Hiszen pazarló berendezésekkel jelentős energiaszámlát fizet az önkormányzat. Ennek lépései Önök előtt ismertek, hiszen ezt több anyagban is összefoglaltuk, egyrészt a Jogi Iroda írta le az egész közbeszerzési eljárás folyamatát, másrészt, amit Önök megkaptak, én magam is egy kétoldalas anyagban leírtam az eljárást a saját megközelítésemben. Magam részéről úgy látom, hogy amikor vezérletemmel úgy döntöttünk, hogy a közbeszerzési bizottság két tagja helyett három másik személy kerüljön abba a bizottságba, amely a pályázatot lebonyolítja, akkor az a cél vezérelt bennünket, hogy három olyan energiában jártas szakember dolgozzon ezen az anyagon, akik munkája révén remélhető, hogy jó döntések születnek. Való igaz, ez ellentétes azzal a szabállyal, amit mi magunk hoztunk, hiszen ezt a munkát a közbeszerzési bizottságnak kellett volna lefolytatnia. Véleményem szerint, ha ezt a közgyűlés elé hoztuk volna, támogatásra érdemes lett volna az ügy, hiszen valamennyiünknek érdeke az, hogy szakmailag megalapozott döntések szülessenek. Ez nem történt meg. Ez valóban egy belső szabály megsértése volt. A szándék az volt, hogy a végeredmény jó legyen. Éppen ezért Önöket arra kérem, hogy a végeredményt kell majd nekünk vizsgálni, ami november 30-án fog megtörténni, hiszen akkor kellene akkor döntenünk, hogy aláírjuk ezt a szerződést vagy ne. Úgy látom, mivel egyrészt minden oldal képviselője jelen volt, szakmai megerősítést kapott ez a bizottság, és a döntés az én megközelítésemben jó, hiszen egy olyan beruházási programot indít el, amelynek eredményeként az önkormányzat intézményei megújulnak az energiafelhasználás területén. Kérem Önöket, hogy ennek megfelelően közelítsék meg Önök is ezt az egész folyamatot, és a magam részéről nem tartom egy olyan súlyos hibának, amely fegyelmi felelősségre vonást indokolna.
Dr. Kolonics Bálint: Volt ma Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottsági ülés, amely zárt ülés volt. Ott megfogalmaztam a lényegi véleményemet, álláspontomat. Ez kívánom itt röviden ismertetni. De kezdem azzal, ami polgármester úr javaslatában szerepel, és az utolsó bekezdés azt tartalmazza, amit most polgármester úr is megerősített, hogy a fentiek alapján kéri a közgyűlést, hogy a tanulságok leszűrésével az ügyet zárja le, az összes körülményre tekintettel, személyi felelősségre vonást nem tart indokoltnak. Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság ülésén elmondtam, hogy miben látom a dolog lényeget. Azt gondolom, hogy most magáról az eljárásról beszélünk, és nem a szakmaiságról, és nem az elérendő célról, hogy megvalósul-e majd a fűtésrekonstrukció vagy sem, hanem arról, hogy a jogsértés gyanúja merült fel, és itt kialakult egyrészt egy jogi helyzet, másrészt egy nem pusztán jogi, de felelősségre okot adó, mert nem biztos, hogy a jog kínálta mederben folyt le ez az eljárás, és nem biztos, hogy jogkérdésekről is tárgyalunk. Ha a polgároktól elvárjuk azt, hogy jogkövető magatartást tanúsítsanak, az önkormányzatnak és minden intézményeknek kötelezettsége az, hogy a jogszabályokat betartsa. Itt nem lehet különbséget tenni kis vagy nagy jogszabálysértések között. Ha jogszabály valamit kötelezően előír, azt mindenkinek kötelező betartani. Nem lehet szempont az, hogy az elérendő cél, az az önkormányzatnak milyen jó lesz, és emellett egy jogszabálysértés eltörpül, és szóba sem jöhet, mert a nagyobb magába emészti a kisebbet alapon ne beszéljünk jogsértésről. Tehát ha ez az önkormányzat közgyűlése összeül, mindenkinek jogkövető magatartást kell itt is tanúsítani, és a jogsértést fel kell tárni, és egy jogsértő eljárást itt be kell fejezni, és nem vihetjük tovább. Pontosan az a lényege az önkormányzatiságnak, és úgy kell ennek a közgyűlésnek is működni, hogy a jogszabályokat be kell tartani. Én addig kívánok ezen az ülésen részt venni, amíg ezt érzem. Mihelyt olyan irányú javaslatok lesznek, hogy hunyjunk szemet a jogsértés felett, mert az önkormányzatnak más az érdeke, és jó lesz az a fűtésrekonstrukció, elmegyek. Jogsértésben nem kívánok részt venni.
Dr. Fodor Csaba: Azt gondolom, hogy az a cél, az a feladat, amelyet a közgyűlés 2003. március 25-én elhatározott, mármint, hogy a fűtésrekonstrukciót megvalósítja, nagyon helyes volt, támogatandó, és rendkívül fontos az önkormányzat érdekében. Viszont a közgyűlés többsége ebben az egész eljárásban nagyon alulinformált volt. Hozattak velünk egy döntést 2003. márciusában, és utána úgy tűnt, hogy kicsúszott a közgyűlés látóköréből az egész eljárás, majd csak valóban 2004. július 15-én került elénk nem igazán szerencsés előterjesztésekkel – és az előterjesztések is egymásnak ellentmondtak – az anyag. Heten, akik a soron kívüli közgyűlés összehívását kezdeményeztük, azt gondoltuk, hogy itt az ideje annak, hogy nézzünk szembe nyíltan a tényekkel, nézzük meg, hogy követett-e el valaki hibát, ez a hiba orvosolható-e, vagy nem, és akkor kezdjük elölről az egész eljárást. Én is azt gondolom, hogy történt jogszabálysértés az eljárásban. Eljárásjogi szempontból felállt egy csapat, aki bizonyos véleményt megfogalmazott. Valaki, akinek nem volt joga, valamilyen döntést meghozott, és az a meggyőződésem, hogy ez a döntés nem létezik. A jogszabály ellenére meghozott döntések semmisek, tehát nincs döntés, mert azt nem az arra hivatott hozta meg, és nem az arra hivatott eljárási rendben született meg. Ez a jogi álláspontom az esettel kapcsolatosan. Az alulinformáltság, illetve ez a fajta bizalmatlanság azért is alakulhatott ki, mert nem tudtuk, hogy milyen módon íródott ki a pályázat, nem tudtuk, hogy milyen módon pályáztak vagy nem pályáztak cégek. Azt sem tudtuk, hogy milyen elemző munka előzte meg a pályázat kiírását. Erre megpróbáltam már választ kapni korábban is – nem csak én, hanem mások is –, de nem nagyon kaptunk rá választ. Azt gondolom, hogy beleugrottunk ebbe, ahelyett, hogy ezt jobban átgondoltuk volna, meghatároztuk volna, hogy mely intézmények, mint épületekre van hosszabb távon igénye az önkormányzatnak. Ezek az épületek építészetileg rendelkeznek-e azokkal az hőtechnikai előírásokkal, amelyekkel ma rendelkezni kell egy épületnek, mert akkor azt kellett volna talán megvizsgálni – nem tudom, hogy történtek-e ilyenek - , hogy ezek az épületek alkalmasak-e, megfelelnek-e a mostani szabványoknak, előírásoknak, vagy azzá kell tenni, és akkor teljesen más gépészetet kell benne felállítani, mert ha a mostani rossz hőtechnikai eredményekkel rendelkező épületbe berakunk egy nagyobb teljesítményű kazánt, mert az képes azokra a paraméterekre, amelyeket a pályázatok tartalmaznak, akkor ha lesz pénzünk és ezeket az épületeket olyan állapotba hozzuk, hogy szigetelni tudjuk, nyílászárókat tudunk cserélni, stb., akkor ezek az eszközök talán túl sok lesz, és ha túl sok kapacitással bír egy kazán, akkor a hatásfoka csökken, tehát fölösleges a nagyberuházás. Nagyon sok olyan kérdés van, ami tisztázásra vár, de mégis azt mondom, hogy a közgyűlést ezekről folyamatosan tájékoztatni kellett volna. Akkor talán időben tudtunk volna szólni, hogy kinek mihez van joga, a közbeszerzési bizottságnak, amit a közbeszerzési rendeletünk alapján felállítottunk, mi a kötelezettsége ebben az ügyben, mert másnak ebben az ügyben nem volt kötelezettsége. Az Ötv. szigorúan mondja, hogy maga a testület határozza meg a szervezeti felépítését, állíthat fel bizottságokat – állandó vagy ad hoc bizottságokat. Más nem állíthat fel bizottságot. Nincs közülünk senkinek olyan jogosítványa, hogy bármilyen posztot is töltsön be, hogy saját maga bizottságot állíthasson fel, de még a bizottságnak sincs ilyen jogosítványa. Ezt csak a testület teheti meg az én jogértelmezésem szerint. Várom a választ, hogy mi lehet a megoldás. Szerintem nem lehet más: nincs döntés, egy szabályellenes eljárásban nincs döntés, nincs az önkormányzatnak szerződéskötési kötelezettsége. Ha valóban komolyan gondoljuk a pályázatot, akkor tisztességesen dolgozzuk ki, írjuk ki még egyszer, most már mindennek és mindenkinek megfelelően, mert a cél mégiscsak az önkormányzat érdeke, hogy minél kevesebb energiaköltséget fizessen az önkormányzat.
Tóth László: Hogy segítsek eligazodni azoknak, akik még nem tudták eldönteni, hogy a kollektív felelőtlenség vagy a közgyűlési bölcsesség álláspontjára helyezkednek a szavazáskor, ezért ismertetném a ma délután megtartott Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság 262/2004. számú határozatát, amelyet 5 igen, 1 tartózkodás és 1 ellenszavazattal az alábbiak szerint hoztunk. Természetesen az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság teljes határozata a soros ülésre kiosztásra kerül, ugyanis november 30-ai határidőt szabott meg a testület, hogy a bizottság ebben a kérdésben foglaljon állást újfent. A bizottság határozata:
Dr. Szabó Csaba: Előttem felszólaló képviselőtársaim a kérdés egyik oldalát mutatták be. Engedjék meg, hogy én a másik oldalról szóljak. Egyikünk sem vonja kétségbe, hogy a közbeszerzési eljárás bonyolítása során szabálytól eltérő, lehet úgy is fogalmazni, hogy jogszabályt sértő hibák fordultak elő. Azonban arról eddig egy szó sem szólt, hogy az egyébként befejezett és eredményesnek hirdetett közbeszerzési eljárás a közbeszerzési törvénynek megfelelően olyan kötelezettségeket ró az önkormányzatra, amik megszegése ugyancsak jogszabálysértő lesz akkor, ha ezen előbbi helyzetet úgy tekintjük, hogy semmissé teszi az eljárást. Az eljárás ugyanis a közbeszerzési törvénynek megfelelően lett lebonyolítva, mindazt igazolja a Közbeszerzési Döntőbizottság állásfoglalása, illetve a beavatkozás hiánya. Ennek az a konzekvenciája, hogy 100 millió Ft-os nagyságrendű kártérítési igényt alapozhat meg az a cég, aki nyertesként került kihirdetésre a közbeszerzési eljárás során. Tapasztalhattuk, hogy mindenki egyetértett a jó célokkal. Mindenki sajnálkozik az elkövetett hibákért, és senki nem lesz, aki majd vállalja a felelősséget akkor, amikor peres eljárásban súlyos kártérítés fogja terhelni a város költségvetését. Az az érzésem, hogy együttes munkával sikerült elérni, hogy egy bolhából politikai elefántot kreáltunk.
Röst János: 2000-rel kezdeném, mert 2000. évben hasonló közbeszerzési eljárást írt ki az akkori önkormányzat, eredménytelenül zárult. Annak a tényszámait, ha megnézzük, akkor 20 %-kal kevesebb bekerülési beruházás mellett a jelenlegi árhoz képest több mint kétszeres évi többletköltség volt az ajánlat, amit nem fogadtak akkor el. Az eljárás akkor meghiúsult. A mostani szerződéses ajánlat ehhez képest jelentősen előnyös a város számára. Polgármester úr az előterjesztésben végigvezette az eseményeket, idősorrendben bemutatta a szerepét és véleményt alkotott. Hasonló megoldást választok. 2003. december 1-én feladat-meghatározó egyeztetést hívtam össze a szakmai előkészítés jegyében az érintetteket, az IKI-t, KANIZSABER Kft-t és a hivatal dolgozóit. Emellett 2004. tavaszán egy döntés előkészítő szakmai anyag készült, amely gyakorlatilag a kiírást megalapozta. 2003. december 16-án a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság Dr. Kelemen Marcell jegyző jelenlétében további feladat-meghatározást fogalmazott meg. Ezen az ülésen más elfoglaltság miatt én nem vettem részt. A GVB-ben mindegyik frakciónak jelen vannak a képviselői. 2004. január 20-i ülésén foglalt állást a GVB a kiírás elindításáról, ahol ad hoc bizottságba javasoltak, személyemet, amelyet természetesen elfogadtam. Egyébként is tagja voltam akkor a Közbeszerzési Bizottságnak ilyen értelemben mindkét módon részt vettem volna a munkában. Az “ad hoc” bizottságban az állandó bizottság 5 tagjából 3 szerepelt, tehát gyakorlatilag az a három fő, aki igennel szavazott, ilyen értelemben többségben volt. És minden frakcióból jelen voltak azok a képviselők, akik szakmailag ebben jártasak. Például Papp Péter, aki üzemeltetőként dolgozik, Papp Nándort, aki építészmérnökként a FIDESZ részéről, szakmailag szintén elismert kolléga, György Pál, aki a KÖGÁZ-nak volt a vezérigazgatója, és személyem, aki épületgépész mérnök-tervező vagyok. Az eljárásban részt vettek a Polgármesteri Hivatal dolgozói, az IKI, KANIZSABER szakemberei. Ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy a lehetőség arra, hogy megismerje bárki ennek az eljárásnak a folyamatát, mindenki számára biztosított volt. A közbeszerzési kiírás aláírásra került a polgármester úr által, amellyel teljesen egyetértettem. Azt hiszem, hogy akik közreműködtek abban az időszakban, amíg az eljárás folyt, ők a városért dolgoztak. Eddig a munkájukat senki sem köszönte meg. Én ezt most megteszem, és tisztelettel megköszönöm mindenkinek, aki az eljárás folyamán részt vett, és a szakmai munkájával segítette a munkát. A bizottsági javaslatot június 30-án a polgármester úrral és Papp Péterrel egyeztetve elfogadtuk és a polgármester szabadságolás távollétében a döntési jegyzőkönyvet aláírtam július 5-én. 6-án ez kihirdetésre került. A jogsértés tényét Dr. Kelemen Marcell jegyző július 9-én jelezte. Ilyen értelemben semmi okom nem lehetett arra, hogy 5-én megtagadjak bármilyen aláírást. A kihirdetett közbeszerzési döntésnél törvényi kötelezettség áll fenn az aláírást illetően. Tehát gyakorlatilag nem volt más mód ilyen értelemben. Az ellentmondás feloldására és a hosszabb távú kötelezettségvállalás miatt volt szükség közgyűlési megerősítésre, ami megtörtént. A közgyűlést én vezettem le. A FIDESZ feljelentése után a Közigazgatási Hivatalhoz, majd a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz került az ügy. A Döntőbizottság megszüntette az eljárást azzal az indokkal, hogy nem rendelkezik hatáskörrel. Meggyőződésem, hogy egy bőröndnyi anyag keletkezett az eltelt időszakban. Ezt az anyagot bárki bármikor az elmúlt 4 hónapban megtekinthette. A probléma ott van, hogy ebben a 4 hónapban senkit nem érdekelt az, hogy az intézményrendszert felújítsuk, senkit nem érdekelt, hogy a szerződés-tervezet mikor lesz aláírva. Úgy gondolom, hogy, ami felelősség rám hárul, azt nyilván vállalom, de arra kérek mindenkit, hogy ugyanezt fontolja meg. Ez az eljárás nem volt egy kitaposott út, ilyen jellegű közbeszerzést az országban nem sokan írtak ki. Fel kell tennem azt a költői kérdést: mi a jó változat – ha nem csinálunk semmit, vagy ha nehezen is, problémákkal is, tévedések lehetőségével együtt, de a város érdekében megoldjuk az intézményeknek a melegvízellátását és a fűtését? Az igazi kérdés ez.
Cseresnyés Péter: Alpolgármester úrral egyetértek, tényleg ilyen közbeszerzési eljárás valószínűleg az országban máshol nem történt. Szeretném, ha tisztábban látnának azok, akik ezt a közgyűlést nézik, mert azt veszem észre, hogy nem a valóságnak megfelelően tájékoztatják a közvéleményt, és nem a valóságnak megfelelően tájékoztatja például alpolgármester úr a közgyűlést. Két dologra szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik az, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság az írta, hogy nem tartozik hatáskörébe ez az ügy. Miért nem tartozik a hatáskörébe? Aki ezt állítja, Szabó képviselőtársam és alpolgármester úr, az nem figyelt oda az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnökének szavaira, ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság jegyzőkönyvében van egy olyan rész, ahol az derül ki, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottságot, valószínűleg félrevezették. Ezt jó lenne vizsgálni, és ezért örülök többek között annak, hogy valószínűleg – ha a többség úgy akarja – egy bizottság fel fog állni. A másik dolog, amit szeretnék mondani: azért, hogy tisztábban lássunk és ne téves információkat halljanak azok, akik figyelnek bennünket. Alpolgármester úr azt mondta, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság egy ad hoc bizottságot hozott létre. Alpolgármester úr én nagyon örülnék annak, ha felolvasná azt a határozatot, ami azon a bizonyos január 24-ei Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági ülésen született, mert abban szó nincs arról – de ezt már harmadszor mondom közgyűlés keretén belül –, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság létrehozott egy ad hoc bizottságot. Nem is hozhatott volna létre. De ezt már a velem szemközt ülő képviselőtársaim is elmondták. Jó lenne, ha mielőtt nyilatkozik alpolgármester úr, utánanézne, hogy mit mond. Alpolgármester úr azt mondta – ha jól emlékszem -, hogy a július 15-ei közgyűlésen a döntés úgy született, hogy igazán senki kifogást nem emelt ez ellen az eljárás ellen. Valamilyen információ azon a közgyűlésen már volt, és ennek ellenére az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság azt mondta ki, hogy jogszabálysértés történt, Ön azt a határozati javaslatot, ami polgármester úrnak aláírásra javasolja a szerződést, ennek tudtában mégis a közgyűlés elé terjesztette. Egyetértek Fodor képviselőtársammal, itt nincs egy nyertes pályázat, nincs ügy. Nincs miről beszélni. Azt az anyagot, amit megkaptunk, ki készítette? A hét képviselő, aki javasolta a soron kívüli közgyűlés összehívását, vagy pedig a polgármester úr terjesztette elő, és a polgármester úr kérésére csinálta valaki meg? Szeretném hallani városunk jegyzőjének véleményét erről az ügyről.
Litter Nándor: A november 23-ai dátummal ellátott kétoldalas anyag az én tollamból származik. Ebben az anyagban összefoglaltam az ismereteimet, a szerepemet ebben a kérdésben. A többiről pedig azt tudom – egyetértve a kiküldött anyagokkal –, hogy az ügyben született mindenféle olyan fontos dokumentum szerepel, amely képviselőtársainknak az üggyel kapcsolatos tisztánlátását, értékítéletét segítheti.
Bodzai Tiborné dr.: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság kérte az anyag egyik részének összeállítását, a másik résznél pedig polgármester úr előterjesztéséhez Röst alpolgármester úr állította össze, hogy milyen mellékletek kerülnek be, illetve a szerződéshez nyilván a szerződés szükséges mellékletek kerültek be.
Litter Nándor: Úgy gondolom, hogy minden olyan ügy itt van, talán teljes is, ami az ügy megítélését befolyásolhatja. Illetve kiküldtük azt a szerződést, ami a jövő heti szerződéssel kapcsolatos. Többször elhangzott, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt valaki nem igazat mondott, és emiatt utasította el a Közbeszerzési Döntőbizottság a beadványt, amit a FIDESZ Frakció juttatott el a Zala Megyei Közigazgatási Hivatalhoz, és ők pedig továbbították a Döntőbizottsághoz. A Döntőbizottság szó szerint megmondja, hogy miért utasítja el – mert az a felvetés, amit valamennyien elismerünk, hogy nem az a bizottság foglalkozott az üggyel, amelynek kellett volna, az az önkormányzatra tartozó ügy és a Döntőbizottság pedig a közbeszerzési törvény megsértésével, vagy azzal kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. Ha valaki ezt elolvassa a 4. oldal alulról második bekezdésében, ez egyértelműen szerepel.
Tóth László: Cseresnyés képviselőtársam kérésére válaszolnék: mivel a mai soros Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottsági ülésen napirend volt ennek az ügynek a tárgyalása, összeállítottam egy anyagot a bizottsági ülésre. Tévedtem olyan szempontból, hogy későn vettem észre, hogy az Önkormányzati és Jogi Irodának az észrevétele, ami szintén megállapítja, hogy jogsértés történt, ez később került kiosztásra. Ez annyiban az én felelősségem, hogy ez a második anyag később került ki, de úgy gondolom, hogy ezek az anyagok már bizottsági szakaszból ismertek. A polgármester úr által előterjesztett anyagból szeretnék idézni függetlenül attól, hogy rajt van a bizalmas bélyegző. “A GVB 2004. január 20-i ülésére készült meghívón nincsenek feltüntetve a meghívottak, de az ülés jegyzőkönyvéhez csatolt jelenléti ív szerint a Közbeszerzési Bizottság tagjai közül a Pénzügyi Bizottság, az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság és Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztályának képviselői nem voltak jelen. Ezen a megbeszélésen Bush amerikai elnök és Putyin orosz elnök sem vett részt. Röst úrtól szeretném megkérdezni – ugyanis Röst úr menedzselte végig ezt az eljárást –, hogy a polgármester úr által felkért szakértők hogyan szavaztak a beruházással kapcsolatban? Mi történt 2004. június 24. és 2004. július 6. között? Ugyanis június 24-én volt az utolsó tárgyalási szakasz a pályázóval, és július 6-án lett kihirdetve az eredmény. Volt-e ezen időintervallumban képviselőtestületi ülés? Ha volt, akkor miért nem tájékoztatták a közgyűlést a beruházás várható nagyságáról az eredmény kihirdetése előtt? Annál is inkább, mert a közbeszerzési eljárás meghirdetése során sem tájékoztatták az előterjesztők a képviselőtestület tagjait a közbeszerzés tárgyát képező beruházás várható nagyságáról. Annak ellenére sem tették ezt, hogy arra a 73/2003.(III.25.) közgyűlési határozat értelmében intézkedési tervet kell kidolgozni arra az esetre, ha a pályáztatás utáni üzemeltetés során ismét többletfinanszírozásra lenne szükség. A közbeszerzési eljárás meghirdetésének határideje 2003. április 30.
Röst János: Tisztelt Tóth képviselőtársam! Röst úr nem menedzselte végig az egész rendszert. Röst úr tagja volt annak a bizottságnak, és az előkészítésében teljes mértékben részt vett, és emellett még kiemelt figyelemmel kísérte az ügyet – ez igaz. A szakértői szavazatokra nem tudok Önnek válaszolni, ugyanis személyiségi jogot érint, másrészt pedig a közbeszerzési eljárásnál, akik részt vettek az eljárásban, mindenkinek alá kellett írni egy titoktartási kötelezettséget. Nem hiszem, hogy ezt Önnek megmondhatom, de ha jegyzőkönyvileg vagy zárt ülésen megkérdezik, el fogom mondani. Nyílt ülésen nem tudom megmondani. Visszatérnék a Közbeszerzési Döntőbizottságban való részvételünkre. A Döntőbizottságban való képviseletre a polgármester úrtól 4 fő kapott meghatalmazást: Röst János, Papp Péter, Dr. Szűcs Marianna és Gerócs László. A 4 főből Papp Péter nem tudott részt venni, mert előző nap eltörte a kezét. A meghatalmazottak elkészítették az önkormányzat érdekében a védekezési javaslatot és szakmakörönként egyeztetett és egységes álláspontot képviseltünk, ami azt jelentette, hogy mindegyik véleménynél, az én véleményem ugyanúgy bent van, és természetesen ez mértékadó volt. A döntőbizottsági eljárásban a Közigazgatási Hivatal képviselte úgymond a vádat, a Döntőbizottság úgymond a bíróságot és mi képviseltük a védelmet. Ebben az ügyben nekünk azt kellett képviselni, hogy a várost ne érje kár, ha már a FIDESZ feljelentett bennünket. Védekezésünk a Kbt. 79. § (7) bekezdése, valamint a 88. § (1) bekezdés "a” pontjára hivatkozva kértük, hogy illetékesség hiányában szüntessék meg az eljárást. Erre alapoztuk a kérelmünket. A Döntőbizottság a határozatában kérésünknek megfelelően döntött, tehát helyt adott. Két pontban kérték a véleményünket. Az egyik az engedélyokirat megléte és hiánya. Erre azt a választ adtuk, hogy kötelezően a helyi rendelet szolgáltatási tevékenységre nem írja elő az engedély okiratot. Ezt a hiányosságot a közgyűlésnek nagyon gyorsan pótolni kell, mert gyakorlatilag ez ilyen értelemben nem rendezett. Az önkormányzat a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot jelölte ki a közbeszerzési eljárás előkészítésének elősegítésére, a pályázati felhívás véleményezésére, ami a GVB-nek az SZMSZ szerint nem hatásköre. Ilyen értelemben a közgyűlés ezzel a döntésével elvonta a jogkört a Közbeszerzési Bizottságtól, és ezzel megbízta. Kérdésként merült fel, hogy a közgyűlésnek ehhez joga volt-e? A válaszunk az volt, hogy a közgyűlésnek joga volt más bizottsághoz rendelni a jogkört, ugyanúgy joga volt, vagy joga van bármikor ad hoc bizottság létrehozására. A Közbeszerzési Bizottságnak a mai napig nincs ügyrendje, a hivatalnak pedig nincs belső közbeszerzési kontrollingja. Úgy gondolom, mindkettőt pótolni kell sürgősen. A becsatolt iratok és az iratismertetés tartalmazta, hogy a GVB eltérő bizottságra tett javaslatot. Ez a becsatolt anyagok között és irategyesítésnél megtörtént. Erre kérdésként nem kaptunk, nyilatkoznunk nem kellett. Nyilatkozatunk kizárólag a közgyűlés döntésére és kompetenciájára vonatkozott. Ezt úgy gondolom, hogy a jelenlévők bármikor megkérdezhetik az ott lévőktől. Úgy gondolom, hogy ilyen esetben nem a védőnek kell bizonyítani a vádat, hanem ellenkező esetben őnekik. A Döntőbizottság indoklása egyértelmű. Hatáskör hiányában szüntették meg az eljárást. Ez azt jelenti, hogy a helyi rendeletek megsértésének a vizsgálata nem lehet a feladata. A döntéshozók számára teljesen indifferens egyrészt, hogy ki mit nyilatkozik, és az is, hogy ki milyen véleményen van az eljárás során. A döntést a Közigazgatási Hivatal nem fellebbezte meg. Úgy gondolom, ha valaki sérelmezi, hogy a Döntőbizottság a városnak adott igazat, nem pedig a feljelentőknek, akkor úgy érzem, hogy ezt ők megtehetik, hogy ők módosítják. A dolog nagyon egyszerű. Ha azt gondolják, hogy megtévesztés állt fenn, akkor tessék bennünket feljelenteni a Döntőbizottságnál, és a Döntőbizottság el fogja dönteni, hogy meg lettek-e tévesztve, és azt, hogy kinek van igaza. Arra kérem jegyző urat, hogy véleményezze a Döntőbizottság határozatát, hogy ebben az esetben mi áll fenn.
Dr. Kolonics Bálint (ÜGYREND): Alpolgármester úr másodszor mondott el olyan dolgokat, amelyek a valósággal nem egyeztethetők össze. A FIDESZ-frakció nevében elmondanám, hogy a FIDESZ-frakció nem tett feljelentést senki ellen. Azt az egy mondatot szeretném ismertetni, amely a lényege volt a kérelmünknek, amit a Közigazgatási Hivatalhoz elküldtünk. “A FIDESZ Magyar Polgári Szövetség nagykanizsai önkormányzati képviselőcsoportja a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal állásfoglalását kéri abban a kérdésben, hogy a lefolytatott közbeszerzési eljárás, az annak során meghozott határozatokat, valamint a közgyűlés által hozott határozat során történt-e jogsértés?” Tehát mielőtt itt a közvéleményt félretájékoztatnánk, hogy arról szól a közgyűlésünk, hogy egymást feljelentgetjük, azt kérem, hogy tessék világosan elolvasni a mellékleteket, illetve nyilván odakerült az is, amit mi a Közigazgatási Hivatalhoz beadtunk. Ez egy állásfoglalás volt, egy jogi, szakmai állásfoglalást kértünk, ami előrébb viheti ezeket a dolgokat, és nem jelentettünk fel senkit. Ismételten mondom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem állított fel ad hoc bizottságot, tehát Cseresnyés képviselőtársam elmondta, hogy nem volt ad hoc bizottság. Ragaszkodjunk a való tényekhez, ne tájékoztassuk félre a közvéleményt.
Dr. Fodor Csaba: Amire alpolgármester úr hivatkozik, hogy ki mindenki vett részt, és ki nem vett részt – az lényegtelen. Ez nem pártügy, nem politikai ügy. Egy nagyon okos cél megvalósítására valamifajta csapat szerveződött. Én is megköszönöm az ő munkájukat. Valóban ők nem tehetnek arról, hogy őket dologra fogták olyan ügyben, amihez nem volt közük. De megtették, köszönjük, és biztos tisztességgel, becsülettel eleget is tettek a felkérésnek. Azért azt fontosnak tartanám megjegyezni, hogy az önkormányzati rendelet jogszabály. A jogszabály nem tudása nem mentesít a felelősség alól, de azért azt megjegyzem, hogy akik nagy többségben részt vettek ebben a csapatban, nekik illene tudni a saját jogszabályaink, rendeleteinket, mert ezeket mi alkottuk meg. Ezzel kapcsolatosan majd lesz egy határozati javaslatom is. Kétségbeesnék, ha elfajulni az ügy, ha azok lennének a hibásak, akik ebben az ügyben felfedték azokat az önkormányzati szabályszegéseket, amelyek történtek. Tehát gondoltok a Pénzügyi Bizottságra, mert ő indította el a lavinát, aki szólt az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságnak, hogy itt valami nem tiszta, illetve én is bátorkodtam egy levelet írni Önöknek, amire választ nem kaptam – nem is vártam, valamint a 7 képviselő, a FIDESZ, az MSZP, aki hallatta a hangját ebben az ügyben. Mi csak egyet szeretnénk, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba, lássunk tisztán. Továbbra is azt gondolom, hogy a legegyszerűbb megoldás az, ha azt mondjuk, hogy az eljárás semmis, itt nem történt semmi, van egy kiváló előkészítő anyag, ami megalapozhat egy újabb, tisztességes pályázat kiírást, és abból talán majd levonhatjuk a kellő tapasztalatokat. Egyébként azt is fontosnak tartom megjegyezni, hogy amire hivatkoznak itt anyagok, azok önmagukban is ellentmondóak, és abba talán nem is kellene belemenni, hogy ez miért van így. A határidők, a számított idők tekintetében problémák vannak. Az is fontos, hogy a Közigazgatási Hivatal továbbra is azt írta nekünk, hogy a jogsértés ténye változatlanul az ő megítélése szerint fennáll, csak azt gondolja, hogy ezt mi saját hatáskörben el tudjuk rendezni, és azt kérte tőlünk, hogy vonjuk le a saját munkánkra vonatkozóan a tanulságot és szükség esetén saját hatáskörben állapítsuk meg a felelősséget. A Közigazgatási Hivatalnak azt a jóindulatát, hogy ő ezzel nem ment el bíróságra, ne fordítsuk ellenük, és ne fordítsuk magunk ellen sem. Köszönjük meg, hogy felhívták a figyelmünket, hogy ezt a jogsértő, jogszabályellenes állapotot, ami még mindig fennáll, oldjuk fel. Azt gondolom, hogy ez a mi dolgunk. Határozati javaslatom lenne – egyrészt a közgyűlés kérje fel a polgármester urat, legkésőbb december 31-ig bezárólag készíttesse el a közbeszerzési rendeletet most már a szerzett tapasztalatok okán és alapján is. Szólítsa fel a Közbeszerzési Bizottságot, hogy készítse el a rendeletet követő 30 napon belül a saját ügyrendjét, eljárási rendjét. További határozati javaslatom, amely arra irányul, hogy a közgyűlés állapítsa meg, hogy ez a döntés nem döntés, nincs érvényes pályázat, amely alapján a szerződés-tervezetet alá lehetne írni, és kérjük fel a polgármester urat, hogy rövid időn belül tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a hőenergetika pályázatot mihamarabb a város írja ki és a közbeszerzési rendeletben megfogalmazott szabályok betartásával bírálja el. Természetesen a közgyűlés mindenfajta fontosabb információra igényt tart, és ezért kérjük, hogy bennünket pedig, ha lehet, akkor a polgármesteri tájékoztatóhoz csatolandó bizalmas irattal a közgyűlést ebben az ügyben tájékoztassanak.
Dr. Szabó Csaba: Kénytelen vagyok ismét felhívni a képviselőtársak figyelmét annak a kockázatára, hogy ez az álláspont, nem biztos, hogy megállja a helyét egy polgári per indítása kapcsán, ugyanis a közbeszerzési törvény tételesen megjelöli azt, hogy egy szerződéskötés elmaradásával kapcsolatosan az egyébként nyertesnek kihirdetettnek mihez van kártérítési joga, milyen mértékig. Akarattal kerültem el a cég megnevezését, és az összegszerűség említéseit. Azért annyit fogadjanak el tőlem, hogy ez nagyon könnyen 100 millió Ft fölé menő kártérítési igény lesz. Szeretném, ha aki majd szavazáskor gombot nyom, az ennek a felelősségnek a tudatában tenné.
Halász Gyula: Fodor Csaba képviselőtársam nem gondolja komolyan azt, amit az első megszólalásában tett? Mégpedig azt, hogy csaknem egy éves eljárás során, amibe minden párt delegált embert, illetve a független frakcióba nem tartozó képviselők is ott voltak, nem tudott senki semmiről. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságban is ülnek pártok által delegált emberek, az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság is megvizsgálta többször ezt az ügyet. Azt gondolom, hogy fél évig senki nem fedezett fel jogsértést – vajon miért? Vajon miért nem fedezett fel sem az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke, sem a jegyző, sem a polgármester, sem az alpolgármester, sem az ellenzéki frakció jogásza, senki nem fedezett fel jogsértést. Ez egy kicsit furcsa. Szavazás előtt 5 perc szünetet kérnék.
Dr. Kolonics Bálint (ÜGYREND): Halász Gyula képviselőtársam által elmondottak az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságra vonatkozóan nem fedik a valóságot. Ugyanis az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság ezzel a kérdéssel 2004. július 14-én foglalkozott a július 15-ei közgyűlés előtt. Mivel tagja vagyok ennek a bizottságnak, ezért mondom, hogy az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságot senki semmiről nem tájékoztatta. Ami elékerül és tájékoztatják és kérik az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság állásfoglalását, véleményét, azon ügyekben dönt az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság.
Tóth László: Halász Gyula, a Szabaddemokraták Szövetségének nagykanizsai szervezetének frakcióvezetője által elmondottak miatt mélységesen fel vagyok háborodva. A valóság csöppnyi szikrája nem lelhető fel az Ön által elmondottakban. A Magyar Szocialista Párt nem delegált ebbe a bizottságba senkit. Nem értem, hogy Önnek mi indoka, érdeke fűződik ahhoz, hogy a Magyar Szocialista Párt képviselőit ebbe az ügybe belerángassa?
Dr. Fodor Csaba: Én is azt gondolom, hogy nem lenne szabad pártpolitikai üggyé degradálni ezt az ügyet, és általában nem vagyok híve az önkormányzat gazdálkodását, vállalkozási tevékenységét, bármit befolyásoló ügyekben pártpolitikai célokat feszegetni, mert az nem pártügy, ez városügy. Mi erre a városra tettük fel az eskünket, tehát ennek megfelelően dolgozzunk. Egyetértek azzal, hogy szavazás előtt legyen szünet, magam is kértem volna, de ha azokat az anyagokat áttanulmányozzuk, megalapozzák az álláspontomat tartalmilag is. Úgy tűnik, nem tudják az előkészítők, hogy miről akartak velünk döntetni, és nem tudják, hogy milyen szerződést akarnak velünk tárgyaltatni. Ezek az anyagok önmagában ellentmondanak, önmagában ellentmond az eredményhirdetési jegyzőkönyv, utána az augusztusban összehívott Közbeszerzési Bizottság, de az, amit ott hoztak, ez teljesen ellentmond, és a július 15-i kétfajta anyag is ellentmond egymásnak. Úgy gondolom, hogy azok sem tudják, hogy mit terjesztettek be, akik most hadakoznak a döntés mellett. Tehát ez is csak azt indokolja, hogy vegyük le, felejtsük el ezt az ügyet.
Halász Gyula: Elsősorban nem a pártot jelöltem meg, hanem nyilván ezek a képviselők frakciókban dolgoznak. Tehát ha azt mondom, hogy minden frakcióból jelen volt képviselő, akkor itt azt kell felvetnem, hogy hogyan működnek ezek a frakciók, ha egymást nem tájékoztatják a képviselők.
Zakó László: Szeretném megkérdezni, és válaszoljon bárki, főleg azok közül valaki, aki 100 milliós mértékű perre fenyeget, hogy mire alapozza ezt? Hogyan gondolkodhat ez a meg nem nevezett cég, hogy miért perelné be az önkormányzatot? Adott esetben mégis, ha az eddigi eljárás jogszerű lett volna, és a jövő kedden tárgyalandó szerződés-tervezetre azt mondjuk bármilyen oknál fogva, hogy nem fogadjuk el, nem szavazzuk meg, vagy akár indoklás nélkül, akkor ebbe milyen alapon köt bele ez a cég?
Dr. Szabó Csaba: Jobb híján engedje meg képviselőtársam, hogy én adjam a választ. A kérdés nagyon egyszerű, csak a közbeszerzési törvényt kell elolvasni, és ott taxatíve felsorolásra kerül, hogy milyen esetben tarthat igényt kártérítésre az, akinek megelőzően a győztes eredményét kihirdették – ami itt úgy történt meg, hogy a Közbeszerzési Közlönyben is megjelent a nyertes kihirdetése, minekután ezt megelőzően már szabályosan a Közbeszerzési Közlönyben minden eleme megjelent annak, hogy a közbeszerzés érvényesnek minősülhessen. Az igaz, hogy az önkormányzati jogszabály megsértésre került, amit azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság nem tartott szervesen összefüggésben lévőnek a közbeszerzési eljárással. Tehát legalábbis tartani kell attól, hogy bírósághoz lehet fordulni, és a közbeszerzési törvény tételesen felsorolja, hogy mit lehet ilyenkor kérni kártérítés címén.
Röst János: Fodor képviselőtársam javaslatairól így nem lehet szavazni, mert egyrészt nem tartozik a napirendi ponthoz, másrészt úgy gondolom, ha egy ilyen előterjesztést akar valaki tenni, akkor azt illett volna megtenni a közgyűlésig, mert ez az anyag ismert volt Ön előtt is. Ennek ellenére azt mondom, hogy az ülés zárt szakasza előtt még, amikor szünet van, vitassuk meg, mert egy-két részét be lehet emelni, de igazából nem illeszthető ide.
Zakó László: A per, amivel fenyegetnek, 100 milliós összegű, de amibe belemennénk amiatt is, hogy ezt kikerüljük, az pedig a városra szintén konkrét számok nélkül, ennek a többszörösét rója hosszú-hosszú éveken keresztül. Akkor Ön is gondoljon erre amikor majd erről szavaz – a szerződés-tervezet tartalmára, hogy milyen összegért mit vállalnánk magunkra.
Litter Nándor: Pontosításként – ebben az összegben a gázszámla is benne van, az összeg így megtévesztő, azt is bele kell érteni, amit jelenleg a város fizet, és ezt követően szolgáltatásként vennénk igénybe a nyertes pályázótól.
Dr. Kelemen Marcell: Alpolgármester úr egy kérdést intézett hozzám, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával fejtsem ki az álláspontomat. Ez a döntőbizottsági határozat úgy szól, hogy hatáskör hiányában szünteti meg az eljárást. Ez azt jelenti, hogy az a közigazgatási szerv a legelső lépésként megvizsgálta, ahogy egyébként minden közigazgatási szervnek feladata, hogy az adott ügy a hatáskörébe tartozik-e vagy sem. Ők úgy döntöttek, hogy ez nem tartozik a hatáskörükbe, és a következő indoklást adják – azt gondolom, ezzel nem követek el semmilyen titoksértést, ha ezt elmondom –, hogy a Döntőbizottság álláspontja szerint a hatásköri rendelkezések alapján csak azon jogviták elbírálása tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe, amelyek a közbeszerzési törvény 76. § a), b), c) pontjaiban meghatározott körbe tartozó vélelmezett szabálytalanságokkal kapcsolatosak. Nem közbeszerzési törvény hatálya eső kérdés annak eldöntése, hogy ajánlatkérőnek beszerzése előkészítése során beruházási döntés megalapozása érdekében kellett-e engedélyokiratot, célokmányt készíteni, illetve az ajánlatkérő eljárás ütközik-e Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2/2003.(I.29.) számú rendeletében foglalt előírásoknak. Tehát arra hivatkozással szüntette meg az eljárást, és nem vizsgálta meg ezt az egész ügyet érdemben, hogy itt az ő álláspontjuk szerint nem a közbeszerzési törvény szabályai sérültek, hanem helyi rendelet, és ezért a hatáskör hiányát megállapítva az eljárást megszüntette.
Röst János: Megköszönöm jegyző úr véleményét. A véleménye egyértelmű, hogy nem volt hatásköre a Döntőbizottságnak ebben döntést hozni. Ami azt jelenti, hogy ha nem volt hatásköre, akkor félre sem lehet vezetni őket ebben az ügyben.
Litter Nándor: További hozzászólások nincsenek, a vitát lezárom. Szünetet rendelek el.
Szünet
Litter Nándor: Dr. Fodor Csaba négy javaslatot terjesztett elő határozati javaslat formájában. Ezeket felteszem szavazásra. Az első pontban azt javasolta – és ezt valamennyien megfogalmaztuk –, hogy szükséges a közbeszerzési rendelet megalkotása. Úgy gondolom, hogy van esélyünk arra, hogy december 31-ig elkészüljön. Kérem, szavazzunk erről.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: 2. határozati javaslat a Közbeszerzési Bizottság ügyrendjének elkészítése. Kérem, szavazzunk erről.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: 3. határozati javaslatként Fodor úr azt javasolta, hogy tekintsük érvénytelennek a pályázatot. Kérem, szavazzunk erről.
A közgyűlés 7 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Litter Nándor: 4. határozati javaslat – bár az előző szavazás ismeretében nem érdekes, de szavazzunk róla –, hogy az önkormányzat írjon ki újabb pályázatot. Kérem, szavazzunk erről.
A közgyűlés 7 szavazattal, 13 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
258/2004.(XI.24.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2004. december 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Határidő: az ügyrend elkészítésére a Közbeszerzési Szabályzat megalkotását követő 30 napon belül, legkésőbb 2005. január 30.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Dr. Kelemen Marcell jegyző)
Dr. Kelemen Marcell: Az előző szavazással kapcsolatban annyi megjegyzésem lenne, hogy az önkormányzat rendeletet közbeszerzési ügyben már nem alkothat az új közbeszerzési törvény értelmében, közbeszerzési szabályzatot kell alkotni. Jelenleg egy ideiglenes közbeszerzési szabályzatunk van hatályban, és egy végleges közbeszerzési szabályzat előkészítésében már két alkalommal szakértők – a KANIZSABER bevonásával – a Városfejlesztési Osztállyal ebben már egyeztettünk. Ezt a december 14-ei közgyűlésre mindenképpen ide kívánnánk terjeszteni Önök elé. Ha így lehetne módosítani ezt a határozatot, kérem, tegyék meg – tehát szabályzat.
Litter Nándor: Köszönöm, így értelmeztük valamennyien.
Előadó: kezdeményezést összehívók
Litter Nándor: Úgy gondolom, hogy a vitában pro és kontra elhangzottak az érvek. Ennek megfelelően megítélésem szerint szavazásra van csak szükség. Magam részéről nem javaslom fegyelmi eljárás kezdeményezését. Fegyelmi eljárás kezdeményezése 7 képviselőtársunk által írt anyag szerint. Tehát aki támogatja, hogy fegyelmi eljárás induljon, igennel szavaz, aki nem támogatja, az pedig nemmel szavaz.
Cseresnyés Péter: Nem értem. Szavazunk arról, hogy egy fegyelmi eljárás induljon. Ki fogja a fegyelmi eljárást lefolytatni? Felállítunk-e bizottságot? Mi történik?
Litter Nándor: Utána kell arról dönteni. Ismerjük a tényeket, körülményeket. Ezt követően kerül majd erre sor. Kérem, szavazzunk.
A közgyűlés 7 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza:
259/2004.(XI.24.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat intézményhálózata részére hőenergetikai és kapcsolódó szolgáltatás biztosítására lebonyolított közbeszerzési eljárással kapcsolatban fegyelmi eljárás kezdeményezésére vonatkozó javaslattal nem ért egyet.
Litter Nándor polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 20.40 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólások lényegét tartalmazza.)
K. m. f.
|
| Litter Nándor |
|
| polgármester |
| 2004. november 30. |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2004. november 30-án (Kedd) 9.00 órakor tartott soros nyílt üléséről.
Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme
(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)
Jelen vannak: Bicsák Miklós, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cseresnyés Péter, Cserti Tibor, Csordásné Láng Éva, Dr. Fodor Csaba, Gelencsér Gábor, György Pál, Halász Gyula, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Kereskai Péter, Dr. Kolonics Bálint, Litter Nándor, Nagy József, Papp Nándor, Papp Péter, Polai József, Röst János, Sajni József, Scháb György, Stróber Gábor, Dr. Szabó Csaba, Szányiné Kovács Mária, Tóth László, Vargovics Józsefné, Zakó László képviselők
Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Kelemen Marcell jegyző, Fehérvölgyi Szabolcs kabinetvezető, Dabi Gabriella osztályvezető, Dencsné Szabó Edit osztályvezető, Karmazin József városi főépítész, osztályvezető, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető, Junger Mónika osztályvezető-helyettes, Dr. Dömötör László osztályvezető-helyettes, Bodzai Tiborné dr. irodavezető, Beznicza Miklós irodavezető, Hári László irodavezető, Palángi Krisztina irodavezető, Somogyi Ottó irodavezető, Kámán László intézményvezető, Kulbencz Ferenc Közterület Felügyelet vezető Gáspár András ügyvezető
Litter Nándor: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes.
Ki nem hirdetett határozatokat szeretnék kihirdetni.
Javaslat "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere" emlékplakett adományozására
257/2004.(X.27.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Felkéri a polgármester, hogy Zalakaros polgármesterével az elismerő cím átadásának időpontját és helyszínét egyeztesse.
Határidő: 2004. november 30.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Bodzai Tiborné dr. irodavezető)
A meghívóban nem szereplő napirendi pont napirendre vételét javaslom:
A meghívóban szereplő, alábbi előterjesztésekhez van kiegészítés:
A költségvetés módosításával kapcsolatos változásokat is vegyék figyelembe. A napirendi pont tárgyalásánál jelezni fogom, hogy hol történt módosítás.
Kiegészítő anyag került még kiadásra az I-IX. havi költségvetési teljesítéssel kapcsolatosan. Kiosztásra kerül a bizottsági üléseken elhangzottaknak megfelelően a távközlési célú antennák elhelyezésének szabályzása vonatkozásában egy anyag.
A meghívóban szereplő 11. napirendi pontot sürgőssége miatt a 4. napirend után tárgyaljuk. Hozzuk előre a volt Úttörőházzal kapcsolatos előterjesztést, valamint az állattartással kapcsolatos rendeletet. A Kereskedelmi és Iparkamara előterjesztését 15,00 óra körülire vegyük. A múlt héten képviselői kezdeményezésre rendkívüli ülést tartottunk, ahol az önkormányzat intézményhálózata részére hőenergetikai és ehhez kapcsolódó szolgáltatás biztosítására lebonyolított közbeszerzési eljárás vizsgálatával összefüggésben. Így a meghívóban szereplő 22. és 23. napirendi pontokat levesszük a napirendről.
Cseresnyés Péter: Kérdéseknél szeretnék feltenni az Ipari Parkkal kapcsolatban. Ezen kívül egy napirendi kiegészítést szeretnék tenni. Szeretném, ha az interpellációk, kérdések után egy felhívást intéznénk Nagykanizsa választópolgáraihoz a december 5-i népszavazással kapcsolatban, és ehhez lenne egy határozati javaslatom is. A meghívóban szereplő 22. és 23. napirendi pont levételével nem értek egyet. A soron kívüli közgyűlésen hozott döntés nem ezzel kapcsolatos. Itt egy Fegyelemi Bizottság felállítását javasoljuk. A soron kívüli ülésen viszont arról szavazott az önkormányzat többsége, hogy fegyelmi eljárást indítsanak. A két dolog nem üti egymást. Mi arra tettünk javaslatot, hogy induljon egy vizsgálat és abban az esetben, ha fegyelmi vétség megállapítható az eljárás során abban az irányban, hogy valaki, valamilyen hibát követett el vezető, vagy az önkormányzat valamilyen tisztségviselője, abban az esetben a Fegyelmi Bizottság állapítsa meg ezt. A soron kívüli ülésen azt volt a kérésem, hogy jegyző úr mondja el a saját véleményét. Ezt most szeretném kérni. Abban az esetben, ha a jegyző úr azt mondja, hogy aggályosságok merülnek fel a törvényességgel kapcsolatban, akkor én határozattan kérem, hogy ezt a napirendi pontot ne vegye le a napirendek sorából.
Litter Nándor: A meghívóban szereplő 17. napirendet javaslom, hogy vegyük le a napirendek közül. Nem értek egyet azzal, amit Cseresnyés Péter mondott.
Dr. Kolonics Bálint: A második napirendi pontnál interpellációt szeretnék a jegyző úr felé benyújtani a Közterület Felügyelet munkájával kapcsolatban. Miért nem készült előterjesztés? Kérdést szeretnék feltenni a kiosztott jutalmakkal kapcsolatban. Polgármester úr által tett napirend módosításokat nem tudom elfogadni. Kérdezem, hogy jegyző úr szerint törvényes volt-e a közbeszerzési eljárás?
Zakó László: Napirend előtt szeretnék szót kérni a hét végén sorra kerülő népszavazással kapcsolatban.
Halász Gyula: Interpellálni szeretnék az autópálya építésekkel kapcsolatban. Kérdést szeretnék feltenni a keleti városrészben rágcsálóirtás és gyepmesteri teendőkkel kapcsolatban.
Dr. Csákai Iván: Két kérdést szeretnék feltenni. Kell-e közterület foglalási engedély pl. mosógép, vagy nagysúlyú háztartási gép hazaszállításakor, avagy mit tehet a Közterület Felügyelet? Jegyző úrhoz szeretnék kérdést feltenni azzal kapcsolatban, hogy a soron kívüli közgyűlésen elhangzott ügyrendi bizottsági határozatot mennyire hajtotta végre?
Tóth László: Tájékoztatom a közgyűlést, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciójának 7 tagja a 25. napirendi pont vonatkozásában, - miszerint “Az önkormányzat intézményhálózata részére hőenergetika és kapcsolódó szolgáltatás biztosítására vonatkozó szerződés megkötése” – kezdeményezte a név szerinti szavazást a helyi SZMSZ-re hivatkozva, amit kötelezően kell e napirendi pontra alkalmazni.
Litter Nándor: Egyet értek a javaslattal.
Bicsák Miklós: Napirend előtt szeretnék szót kérni. Mi az oka, hogy a KÖGÁZ nem veszi figyelembe Kámáncspusztán a 3-4 háznak a két éve elmaradt gázbekötését?
Sajni József: Kérdést szeretnék feltenni miklósfai tér rendezésével kapcsolatban.
Dr. Fodor Csaba: Napirend előtt szeretnék szólni a hétvégi népszavazással és a napirendekkel kapcsolatban. Nem illő eljárást kívánnak akkor meghonosítani, ha egy képviselőcsoport kéri valamelyik napirendi pont tárgyalását, és mi ezt lesöpörjük bármifajta indokkal. Amennyiben a 23. napirendi pont nem kerül nyílt ülésen tárgyalásra, akkor a 25. napirendi pontot vegyük ki a zárt ülések közül és tárgyaljuk nyílt ülésen.
Litter Nándor: Szavazzunk arról, hogy tárgyaljuk-e a meghívóban szereplő 23. napirendi pontot.
Dr. Kolonics Bálint: Jegyző úr véleményére várok.
Dr. Kelemen Marcell: Az hittem, hogy erre a kérdésre, majd a kérdések napirendi pontnál kell majd választ adnom. Kérem, ismételje meg a kérdését.
Dr. Kolonics Bálint: Az Ön állásfoglalása szerint a 25. napirendi pont jogszerűen kerül-e napirendre vételre és el jutott-e az önkormányzat oda, hogy egy jogszerű eljárást követően megtárgyalja ezt a szerződést és megkösse. Lát-e bármilyen jogsértést a jegyző úr? Pontosan a 23. napirendi pont kapcsán, ami esetleges jogsértés feltárására vezethetne.
Dr. Kelemen Marcell: Ha jól értem, akkor az a kérdés, hogy a 25. napirendi pontot jogszerűen megtárgyalhatja-e a közgyűlés?
Dr. Kolonics Bálint: Megkötheti-e a szerződést?
Dr. Kelemen Marcell: Megtárgyalhatja ezt a közgyűlés. Az, hogy az eljárás jogszerű volt-e, vagy sem, erre a kérdések napirendi pontnál el fogom mondani a véleményemet. Most csak arról kellene dönteni a közgyűlésen, hogy felveszi a napirendi pontok közé ezt. Zárt ülésen kívánja-e? Kérem a közgyűlést, hogy erről külön szavazzon. Minősített többséggel lehet bármit zárt ülésen tárgyalni. Önmagában véve az, hogy szerződésről tárgyal az önkormányzat, ez nem törvénysértő. Azt kell majd mérlegelni az elhangzottak kapcsán a közgyűlésnek, hogy a körülmények tekintetében maga a szerződés jogszerűen támogatható-e és aláírható-e.
Litter Nándor: Kérem, hogy szavazzunk a 23. napirendi pontról. Nem támogatom, hogy megtárgyaljuk.
A közgyűlés 11 szavazattal, 15 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Litter Nándor: Fodor Csabának volt egy kiegészítő javaslat, hogy amennyiben nem tárgyaljuk a 23. napirendi pontot, akkor a 25. napirendi pontot nyílt ülésen tárgyaljuk. Ki ért azzal egyet, hogy a 25. napirendi pontot zárt ülésen tárgyaljuk?
A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Szavazzunk arról, hogy a 26. napirendi pontot zárt ülésen tárgyaljuk.
A közgyűlés 20 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Kérem, hogy az elhangzott módosításokkal együtt szavazzunk a napirendi pontokról.
Cseresnyés Péter: Napirendi kiegészítésként kértem azt, hogy az interpellációk és kérdések után egy általam előterjesztett decemberi népszavazással kapcsolatos kérdést beszéljük meg. Abban az esetben, hogyha ez nem megy, akkor kérem, hogy napirend előtt szíveskedjék nekem két percet biztosítani, hogy ezzel kapcsolatban én tudjak szólni. Szeretném, ha szavaznánk arról, hogy önálló napirendként erről tudjunk beszélni és egy határozati javaslatot fogadjuk el. Egy szóbeli előterjesztést fogok tenni, ha a közgyűlés ezt leszavazza, akkor kértem azt, hogy napirend előtt én is szólhassak ebben az ügyben.
Dr. Kelemen Marcell: A napirend előtti felszólaláshoz minden képviselőnek joga van. Napirendi előtti hozzászólásnál nincs szavazás. Elmondja a képviselő a napirend előtti hozzászólását, és arról nem dönt. Ezt valamilyen módon fel kellene vetetni a napirendi pontok közé. Mondjuk egy politikai állásfoglalásként, vagy bármilyen állásfoglalásként ezt.
Cseresnyés Péter: Jelezem, hogy napirend előtt szeretnék ebben a témában szólni, és egyben javaslom azt, hogy önálló napirendi pontként vegyük fel ezt. Most szóban elő fogom terjeszteni.
Litter Nándor: Nem kívánom, hogy ebben az ügyben politikai vita bontakozzon ki. Megfelelő eljárás az, hogy napirend előtt megszólalnak azok, aki meg akarnak szólalni ebben a kérdésben.
Röst János: Azzal egyetértek, hogy Cseresnyés Péter szóljon napirend előtt, viszont ilyen információt nem ismer az SZMSZ. Úgy gondolom, hogy állásfoglalás meghozatalára a napirend után van lehetőség, amit megtehetünk. Javaslom, hogy fogalmazza meg, és ahogy a napirendi pontokkal végzünk a zárt ülést megelőzően, vagy azt követően ezt megtehetjük. Ez így nem napirend. Támogatom azt, hogy ezt mondja el.
Dr. Kelemen Marcell: SZMSZ 16 § (3) bekezdése úgy szól, hogy az ülésre beterjesztett, írásban beterjesztett, vagy előre bejelentett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni. Így a FIDESZ által kezdeményezett napirendi pontot a napirendek között tárgyalni kell. Nem lehet levenni a napirendről.
Cseresnyés Péter: A napirendek után egy állásfoglalást kérek a közgyűléstől, és addig én megfogalmazom, hogy mit gondolok én, hogy ebben az állásfoglalásban bent legyen. Zárt ülés előtt még a nyílt ülés napirendjei után szeretném ezt megtenni.
Litter Nándor: Akkor a 23. napirendi pont a napirendek között szerepel. Azzal a módosítással, hogy a 23. napirend
újra a napirendek között szerepel, szavazzunk meg együtt a napirendi pontokat. A 23. pont marad, és 24-esént kerül be Cseresnyés
Péter állásfoglalása a népszavazással kapcsolatban. Kérem, szavazzunk.
A közgyűlés 21 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendeket tárgyalja.
Napirendi pontok:
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Dr. Kelemen Marcell jegyző
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Mazzag Ferenc Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöke
Kovács Antal Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara Elnöke
Előadó: Papp Nándor bizottsági elnök
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Dr. Kelemen Marcell jegyző
Zárt ülés:
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Napirend előtti hozzászólások:
Zakó László: Szavazni a választópolgároknak nemcsak joga, hanem erkölcsi kötelessége is. Ha a nemzet egészét egy nagy családként fogjuk fel, akkor családi kérdésekben sok minden egyéb megfontolás, akár észérv is, anyagi megfontolású érv is felülíródhat. Most egy lehetőség kínálkozik arra, hogy szavazatunkkal legalábbis elősegítsük, - ha meg nem valósítjuk - azt a folyamatot, aminek végeredményeképpen ezek a jelenlegi határainkon kívül élő magyar testvéreink magyar állampolgársághoz jussanak. Ezért kérek mindenkit, hogy pártutasításról függetlenül a hétvégén igennel szavazzanak.
Dr. Fodor Csaba: A Szocialista Párt úgy gondolja, hogy rossz időben, rosszul feltett kérdés, amelyre talán jó válasz nincs. Valóban a szavazás lelkiismereti kérdés. A kormány nagyon helyesen jár el, amikor azt mondja, hogy a választókat olyan helyzetbe kell hozni, hogy megismerjék, vagy megismerhessék a döntésük következményét. Fel kel világosítani a választópolgárokat abban a tekintetben úgy gondolják-e, hogy a Magyar Köztársaságban lévő szociális helyzetre, a Magyar Köztársaságban lévő közoktatási helyzetre, egészségügyi helyzetre, foglalkoztatási és munkanélküliségi helyzetre vagyunk-e olyan erősek, hogy ráengedhetünk-e, bírjuk-e? A Magyar Köztársaság anyagi helyzete, lehetőségei ezt el tudják-e viselni úgy, hogy a Magyarországon született, Magyarországon élő, magyarországi, magyar állampolgárok, Magyarországon adót fizető állampolgárok helyzete nem romlik, sőt még talán javul is. Erre a kormány felelőssége felhívni a választópolgárok figyelmét. A felelős hazafi gondolkodás nem biztos, hogy egyenlő az Önök által felvázolt felelőtlen demagógiával. Abban kellene talán együttműködnünk, hogy miképpen tudunk mi, anyaország segíteni a határainkon túl élő magyar nemzethez tartozóknak. Milyen anyagi lehetőségeink vannak, hogy a szülőföldjükön maradjanak, a szülőföldjükön éljenek, ott őrizzék meg a magyar kultúrát, ott boldoguljanak családjukkal. Ez lenne a fontosabb és nem reményeket kecsegtetni. Ez veszély és felelőtlenség.
Cseresnyés Péter: A december 5-i népszavazáson két kérdésről kell szavazni, és arra biztatok minden nagykanizsai polgárt, hogy menjenek el vasárnap és két igennel szavazzanak. Igennel szavazzanak mindkét kérdésre azért, mert jelen pillanatban nem másról fognak dönteni csak arról, hogy az Országgyűlés foglalkozzon-e ezzel a két kérdéssel, alkosson-e ezzel a két kérdéssel kapcsolatban törvényt. Abban az esetben, ha igennel szavaznak, azt mondják, hogy ne lehessen kórházi ingatlanokat eladni, hogy ne váljon üzletté az egészségügy. Abban az esetben, ha a másik kérdésre is igennel szavaznak, hitet adnak egy nemzetnek, hogy összetartozik és kötelezik az Országgyűlést arra, hogy hozzon egy törvényt, ami alapján a határon túl élő magyarok – amennyiben ők azt akarják abban az esetben – magyar állampolgárokká is válhatnak. Minden olyan ellenérvet az igennel kapcsolatban, amely elhangzott Fodor képviselő szájából és a kormánypárti politikusok szájából az elmúlt két-három hétben, riogatásnak tartok, azért mert arra biztatják az embereket, hogy ne éljenek alkotmányos jogukkal és ne menjenek el szavazni. Az, hogy ki, hogyan dönt és igennel, vagy nemmel fog szavazni, azt hagyjuk a polgárokra. A polgárok ezt el fogják dönteni. A másik kérdés, a kettős állampolgárság kérdése azért fontos, mert egy nemzet összetartozását fogja kifejezni az igen válaszoknak a többsége és abban az esetben érvényes lesz a népszavazás. Az egészségügyi privatizációról szóló kérdés pedig azt bizonyítja, ha igen lesz a válasz és érvényes lesz a szavazás, hogy az egészségügy nem üzlet, és az egészség nem üzlet.
Bicsák Miklós: Mi az oka annak, hogy a KÖGÁZ a mai napig nem reagált a kámáncspusztai három-négy család gázbekötésével kapcsolatban? Kérem polgármester urat, hogy intézkedjen az ügyben, hogy a kérést a KÖGÁZ vegye komolyan.
Litter Nándor: Ígéretet arra tettek nekem, hogy felgyorsítják a folyamatot. Újra tájékozódom az ügyben.
Dr. Csákai Iván: A tájékoztató 4. oldalán a 12. pontnál nem tudom, hogy kit zavar a Székely-kert, hogy nem írjuk ki, hogy a Székely-kertből akarunk egy Európa szintű parkot létrehozni. Az 5. oldalon a 15. pontnál a végösszegre lennék kíváncsi.
Litter Nándor: Jóváhagytuk közgyűlésen. Anyagaink kint vannak. Megadjuk a választ. Öt évre nem lehet visszanyúlni mindenféle kérdésnél. Döntöttünk a megnövelt beruházás összegéről. Kérem, hogy valaki nyomozza ki, hogy mennyibe került.
Papp Nándor: Az 5. oldalon kezdődő 20. ponthoz szeretnék hozzászólni. A tervezett összekötő út, illetve útkereszteződés miatt azt gondolom, hogy a tárgyalásokat úgy kell lefolytatni, hogy a Sugár u. 28. szám alatti épületből mintegy másfél, két métert mindenképpen célszerűnek tartok, hogy elvegyünk a telekből és az épületből is, mert nagyon problémás, óriási forgalmú útkereszteződés lesz. Kaptunk utólag egy kiegészítést az Erzsébet tér 1. szám alatti Dióssy-terem felújítására. A Közbeszerzési Bizottság ülésén történt egy olyan jellegű döntés, hogy a közgyűlés fogadja el. Miután a légkondicionáló berendezésekre biztosított 4 millió Ft, valamint a 10 millió Ft erre az egész összegre nem elég. Ettől függetlenül, ami miatt szólok, hogy a határozati javaslat teljesen téves. Úgy van a határozati javaslatban, hogy az APHRODITE Bt-vel kötjük közvetlenül a szerződést. Holott itt több cég is szerepel. A gelsei Kft. a kivitelezésre vonatkozóan, a berendezésre vonatkozóan az APHRODITE Bt., a hangosításra pedig a Demton Stúdió. Ez így véleményem szerint megtévesztő.
Litter Nándor: Kérem Kámán Lászlót, hogy a szöveget legyen szíves pontosítani, amikor szavazni fogunk. Sugár úttal kapcsolatban köszönjük az észrevételt. Ezt tudja a Városfejlesztési Osztály. Tájékoztatni szeretném a közgyűlést, hogy Vöröskereszt bejelentette, hogy meg szeretné vásárolni az ingatlant. A 14-i közgyűlésen fogjuk tárgyalni ennek a figyelembe vételével, amit mondott. Székely-kert vonatkozásában: egyszer már téma volt. Nem akarjuk megváltoztatni a Székely-kert nevét.
Tóth László: A polgármesteri tájékoztató kiegészítése, ami az Északkeleti városrész szabályozási tervének a módosításával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Ha jól emlékszem, kiválasztottuk közbeszerzési eljárás keretében a Honvéd utcai csatornahálózat munkálatainak a kivitelezőit. Azt mondtuk a közgyűlési döntésben, hogy ezt elindítjuk, de az ottani Északkeleti városrészben befektetni kívánó társaságnak kell fedezni a pénzösszeget. Ez a pénzösszeg megérkezett-e az önkormányzat számlájára? Hogyan áll ez a beruházás? A Dióssy-terem felújításával kapcsolatban az előterjesztő téves következtetéseket von le. Ugyanis azt mondja, hogy a 2004. évi önkormányzati költségvetésben a Dióssy-terem felújítására 10 millió Ft keretösszeg lett meghatározva, a házasságkötő-terem klimatizálására elkülönített 4millió Ft nem lett felhasználva. Ez igaz. Ebből adódik, hogy a rendelkezésre álló keretösszeg 14 millió Ft. Úgy gondolom, ebből ez nem következik. Nagyon egyetértek az előterjesztés utolsó mondatával, miszerint problémát jelentett, én szerintem még most is jelent, mivel egyedileg kiválasztott berendezési tárgyakról van szó, az APHRODITE Bt. által adott ajánlat alapján a közvetlen megrendelés kérdése. Ezt így nem szabad felvállalni. Arról nem is beszélve, hogy ez most 18 millió Ft-ba kerül az önkormányzatnak, amikor az elkövetkező időszakban felújításra fog kerülni a városi volt Filmszínház épülete, nagy valószínűséggel a HSMK teljes épülete.
Halász Gyula: A 3. oldalon a Zsinagóga tetőszerkezet felújításával kapcsolatban kérdezném, hogy mikor kerül sor a műszaki átadás-étvételre? A 4. oldalon az Európai színvonalú park kialakításával kapcsolatban e helyről szeretném megköszönni annak a 80-100 embernek, aki nemrégen fát, cserjét ültetetett szakadó esőben, miközben ezen a helyen tiltakozás és politikai felhanggal ellátott aláírásgyűjtés kezdődött. A Szent Imre utcai 3. számú ingatlannal kapcsolatban annyi hozzáfűzni valóm lenne, hogy ott egy helyi védelem alatt álló tábla van, amelyet a tulajdonosváltást követően biztonságba kellene helyezni.
Cserti Tibor: A 4. oldalon a 13. ponttal kapcsolatban szeretnék szólni. Az adásvételi szerződés kikötötte, hogy igen az önkormányzat érdekei védelmében jelzálogjog bejegyzésére kerüljön sor, közjegyzői okiratba foglalva.
Litter Nándor: Ez megtörtént.
Cserti Tibor: Akkor nem értem a határidő hosszabbítást.
Litter Nándor: Mert október 31-ig nem történt meg.
Cseresnyés Péter: A Székely-kert felemlegetésével és a kérdésre adott válaszra szeretnék néhány gondolatot mondani. Úgy emlékszem, hogy talán a múlt közgyűlésen fogadtunk el egy határozati javaslatot arra, hogy ennek a parknak a kialakítását az önkormányzat támogatja komoly pénzzel. Abban az esetben, ha már tényleg ennek a területnek, ennek a parknak a neve az, hogy Székely-kert, akkor annak az alapítványnak a vezetői, akik ennek a parknak az építésében sokat dolgoznak, ne essék nehezére kimondani azt a szót, hogy Székely-kert. Ugyanis több alkalommal, több sajtóorgánumban, vagy hirdető újságban ez a terület Európai Park néven szerepelt az ő szájukból elhangzott nyilatkozat után. Az önkormányzati képviselőknek se essék nehezére az, hogy a Székely-kert nevet kiejtsék a szájukon. Azt hiszem, hogy ebben az esetben nem is lett volna probléma és senki nem foglalkozott volna ezzel a kérdéssel, hogyha nem tudatosan és többször előforduló majdnem, hogy a névváltoztatásnak irányuló megjelenítése történt volna ennek a parknak akkor, amikor a park nevét kiejtették. Az szeretném kérni, hogy az alapítvány vezetőinek a figyelmét legyen szíves felhívni, hogy ennek a parknak a neve Székely-kert és ezt a nevet használják ebben az esetben.
Dr. Kolonics Bálint: A polgármesteri tájékoztató 5. oldalán a 19. ponttal kapcsolatban, ha nem lenne közismert a kérdés, akkor nem tudnám, hogy a régi piac területéről van szó. Azt szeretném kérni, hogy hrsz. alapján ne kelljen már beazonosítanunk az ingatlant. Tessék megjelölni, hogy melyik ingatlanról tájékoztatnak bennünket. Melyik pályázat kiírása és benyújtása történt meg? Arra kell itt gondolnom, amikről itt már szó volt, és amire már polgármester úr nyilatkozott, hogy már túlterjeszkedett a pályázati kiíráson az ajánlattevő, de azért további tárgyalásokat kell vele folytatni. Ha erről van szó, akkor kérdésem az, hogy tárgyalnak-e, hol tart, érvényes-e a pályázat? A 6. oldalon a 24. ponttal kapcsolatban kérem, hogy egy jegyzéket csatoljanak ki, hogy kik kaptak lakást, kik lettek a bérlők?
Litter Nándor: Legutóbb csatoltuk.
Dr. Kolonics Bálint: A 7. oldalon a 27. ponttal kapcsolatban. Lejárnak az önkormányzatnak a biztosítási szerződései, megszűnnek 2004. december 31. napjával. Van-e arra esély, hogy január 1-jétől új biztosítási szerződések lesznek minden területen hatályban? Sikerül-e ezt az időpontot és határidőt tartani?
Litter Nándor: Kérem, hogy ne helyrajzi számok jelenjenek meg. Régi piaccal kapcsolatban nem én döntöttem és határoztam így. A közgyűlésünk döntött úgy, hogy akinek valamilyen joga, tulajdonrésze, szerződése van ezen a területen, azok számára egy felhívást bocsátottunk ki, amelyben kértük, hogy adjanak be ajánlatokat. Ezeket az ajánlatokat értékeltük. Én azt a feladatot kaptam a közgyűléstől, hogy az egyik ajánlattevővel folytassak tárgyalásokat annak érdekében, hogy a mi általunk előzőleg meghatározott feltételekhez tudunk-e közelíteni. Ezek a tárgyalások folynak. A közgyűlés elé fogjuk hozni a szerződést, ha egyáltalán eljutunk odáig, hogy a két fél álláspontja közelít. Ez az eljárás menete ebben a dologban és nem tértem el a közgyűlés által elfogadott feltételektől. A lakásügyben kapcsolatban: két főiskolai oktató lakáskiutalásáról van szó. A biztosítással kapcsolatban érvényes szerződés van.
Papp Nándor: A 3. oldalon a 7. pontban a közterület, nyilvánvalóan külterület. Kérném javítani. Az emléktábla állításával kapcsolatban: gondolom a 300.000 Ft lehet több is.
Litter Nándor: Még terv sincs. Azért ne mondjuk, hogy még több is lehet, mert akkor biztos, hogy több lesz belőle.
Papp Péter Pál: A Közbeszerzési Bizottságot hatalmazta fel a közgyűlés a 2005. évi - az intézmény, az egész városra kiterjedő - vagyon és felelősségbiztosításokra. A pályázat kiírása megtörtént. A pályázatok begyűjtése folyamatban van. Terv szerint két hét múlva szeretném összehívni a Közbeszerzési Bizottságot, amire a beadott pályázatok értékelése már megtörténhet, és az eredményhirdetésre ez után kerülhet sor.
Litter Nándor: A vitát lezárom. Kérdezem, hogy tudunk-e az Északkeleti városrész Honvéd utca csatorna ügyében választ adni, hogy átutalta-e? Mi volt a szerződésben? Ők finanszírozzák, az egyértelmű. Írásban fogunk erre válaszolni.
Tóth László: Most megdöbbenésemnek kell, hogy hangot adjak, hogy nem tudják, hogy 65 millió forint most a számlára érkezett-e vagy nem. Kérem most válaszolni, hogy megérkezett-e pénz, vagy nem.
Litter Nándor: Kérem, hogy telefonon szerezzünk információt.
Karmazin József: A Zsinagóga tetőfelújítása befejeződött. A műszaki átadás ma délután, vagy holnap fog megtörténni.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk az előterjesztés szerinti 1. határozati javaslatról.
A közgyűlés 21 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk az előterjesztés szerinti 2. határozati javaslatról.
A közgyűlés 21 szavazattal és 7 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk az előterjesztés szerinti 3. határozati javaslatról.
A közgyűlés 21 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk az előterjesztés szerinti 4. határozati javaslatról.
A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk az előterjesztés szerinti 5. határozati javaslatról.
A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk az előterjesztés szerinti 6. határozati javaslatról.
A közgyűlés 27 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk az előterjesztés szerinti 7. határozati javaslatról, azzal a kiegészítéssel, hogy használatba adása, vagy értékesítése. Határidő: 2005. január 31.
19 szavazattal és 1 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk az előterjesztés szerinti 8. határozati javaslatról.
A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk az előterjesztés szerinti 9. határozati javaslatról.
A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk az előterjesztés szerinti 10. határozati javaslatról.
A közgyűlés 26 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk az előterjesztés szerinti 11. határozati javaslatról.
A közgyűlés 20 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Szavazzunk a kiegészítő polgármesteri tájékoztató Északkeleti városrész szabályozási tervével kapcsolatos határozati javaslatról.
A közgyűlés 28 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Szavazzunk a polgármesteri tájékoztató kiegészítő, emléktáblával kapcsolatos határozati javaslatáról.
A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Szavazzunk a polgármesteri tájékoztató kiegészítő, Dióssy-terem felújításával kapcsolatos határozati javaslat 1. változatáról.
A közgyűlés 20 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
260/2004.(XI.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2005. október 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
Felkéri a polgármestert, hogy a rendezési terv módosításának elkészítéséről gondoskodjon, és azt döntésre terjessze a közgyűlés elé.
A terv módosítása befektetői kezdeményezésre történik, annak költségeit a befektető vállalja és a tervezői szerződéskötést megelőzően az önkormányzatnak átutalja.
Határidő a terv elkészítésére: 2005. március 31.
Felelős: Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Határidő: 2005. június 30.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
A 2004. évben jóváhagyott 14.000 eFt előirányzat felhasználását (4.000 eFt házasságkötő terem elmaradt klímatizálása) 2005. évre engedélyezi és a különbözet 4.221 eFt-ot költségvetésében biztosítja.
Határidő: 2005. január 30.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Kámán László intézményvezető)
Felelős: Litter Nándor polgármester
Cseresnyés Péter: Két évvel ezelőtt polgármester úr az Ipari Park felvirágoztatását ígérte. A szépen hangzott elvek sajnos nem váltak valóra, sőt hétről-hétre valamilyen olyan esemény jut és kerül napvilágra, ami nem éppen hízelgő az Ipari Park, a volt laktanyák területére nézve, pontosabban azoknak a fejlesztésére nézve. Az elmúlt hétvégén is történt olyan esemény, amelyik nem válik dicsőségünkre. Az újsághír szerint komoly mennyiségű földet vittek el, vagy loptak el a volt laktanyák területéről, az Ipari Park területéről és helyette erre a területre nagyon komoly mennyiségű szemetet hordtak. Miképpen fordulhatott elő ez? Hogyan őrzik, hogyan őrizzük ezt a területet, hogyha nem vesszük észre azt, hogy több száz köbméternyi földet el tudnak onnét vinni és oda valószínű komoly mennyiségű szemet be tudnak hordani? Történt-e ebben az elmúlt két napban arra felmérés, hogy mennyibe fog kerülni a városnak, vagy egyáltalán valakinek fog-e kerülni valamibe és mennyibe fog kerülni a városnak ennek a területnek a megtisztítása? Ki fogja fizetni ennek a költségét? Történt-e valamilyen felelősségre vonás irányába történő intézkedés ebben az ügyben, történik-e felelősségre vonás ebben az ügyben?
Litter Nándor: A második részére írásban fogunk válaszolni. Az újságcikknek azt a részét is el kellett volna mondani, hogy szemtanú látta, hogy kik szállították oda. A jövőben azt kérném, hogy ezekről is adjon itt a közvéleménynek tájékozatót, ne csak a kellemetlen részeit citálja az újságcikknek, ha kérhetem ezt Öntől. Úgy teljes a tájékozató. Az első részével, hogy mi történt az Ipari Parkban, ezt már nyilvánosan már egyéb fórumokon számtalanszor megbeszéltük. A semmit lehet összehasonlítani azzal, ami ott van. Nem miattam, a 13 befektető miatt kérem, hogy becsülje meg azt a munkát, amit ott Ők befektettek, munkahelyeket hoztak létre. Közel 4 milliárdos fejlesztést fognak megvalósítani, ha minden megvalósul. 50 vállalkozó van. Ezt lehet összehasonlítani a semmivel. Mi is többet szeretnénk. Szeretnénk, ha még többen lennének ott és ezért dolgozunk minden nap. Kérem, Ön is támogassa ezt a munkát.
Dr. Kolonics Bálint: 2004. október 27-én megtartott soros közgyűlésen a Közterült Felügyelet költségvetési pótelőirányzat napirendje kapcsán az alábbi kérdések nagy részét már közgyűlésen is feltettem, azonban sajnálatos módon a mai napig nem kaptam rájuk kielégítő választ. Ezért ezen kérdéseket ismételten felteszem, most interpelláció formájában és ismételten kérem Jegyző urat, hogy szíveskedjen mindegyik kérdésre pontos és egzakt választ adni.
Kulbencz Ferenc úr részéről elhangzott a közgyűlésen, melyet a jegyzőkönyv is rögzít, hogy az intézmény rendelkezik Szervezeti és Működés Szabályzattal. Hol van az SZMSZ, ki és mikor hagyta jóvá?
Törvényesen működött-e az Intézmény, amikor társulási megállapodás nélkül végeztek közterület felügyeleti feladatokat Nagykanizsa közigazgatási területén kívül a közterület felügyelők? A társulási megállapodást kinek kellett volna jóváhagyni?
A Közterület felügyelet 2004. évi I. félévi gazdálkodásáról szóló beszámolót a 249/2000.(XII.24.) Korm. rendeletet és az 1992. évi XXXVIII. törvényt is figyelembe véve mikor fogadta el a közgyűlés? Kérem a Jegyző urat, hogy a Közterület Felügyelet 2004. évi I. félévi gazdálkodásról szóló beszámolóját küldjék meg részemre, mint ahogy azt már a közgyűlésen is kértem.
Az ellenőrzési jelentés értelmében a gazdálkodás során előfordult, hogy az intézmény vezetője kötelezettséget vállalt ellenjegyzés nélkül olyan kiadások teljesítésére, melynek nem volt fedezete. Az intézmény vezetője jóváhagyott előirányzat nélkül vállalt kötelezettséget, a költségvetésben a tervezett bevételek realizálásáról nem gondoskodott, ezáltal a fenntartót kényszerhelyzet elé állította. 2004. szeptember 30-ig az intézmény már 2.059 ezer Ft túlfinanszírozásban volt. A kialakult helyzetért kik a felelősek? Kinek kell a gazdálkodást ellenőrizni, felügyelni és szabálytalanságok esetén a szükséges lépéseket megtenni annak érdekében, hogy az önkormányzat ne kerülhessen kényszerhelyzetbe?
Az Mt.-ben meghatározott és túllépett túlórák száma milyen módon kompenzálható a közterület felügyelők vonatkozásában? Ki a felelős a szabálytalanul elrendelt túlórákért?
A Közterület Felügyelet vezetője szerint a Felügyelet zaj- és rezgésvédelmi feladat és hatáskörrel rendelkezik. Mely jogszabály felhatalmazása alapján látja el ezen feladatot?
Nagykanizsa Közterületének Rendjéért és Tisztaságáért Alapítvány elnöke Kulbencz Ferenc Közterület Felügyelet vezető. A Ktv. 21. § (2) és (3) bekezdése szerint nem jelent ez összeférhetetlenséget? Bejelentette-e haladéktalanul és írásban az összeférhetetlenségét az Intézmény vezetője? Ha ezt elmulasztotta, milyen jogkövetkezményekkel kell számolnia?
Emellett gazdálkodási szempontból kötelezettséget vállalhat-e és utalványozhat-e saját Alapítványa felé az intézményvezető? Ha nem, akkor ki vállalhat kötelezettséget, ki utalványozhat és az a személy nem tagja-e esetleg az Alapítványnak? Kik ezen Alapítvány tagjai, van-e más összeférhetetlenségi kérdés is?
Amikor a Közterület Felügyelet részben önálló intézménnyé alakult, akkor a vezetői helyeket nem kellett volna-e nyilvános eljárásban megpályáztatni az önkormányzatnak?
A november 30. napjával határidős 2004. évi Ill. negyedévi gazdálkodási beszámoló vonatkozásában megállapítható-e az intézmény biztonságos működése? A pótelőirányzat rendezésével az intézmény működése biztosított, vagy továbbra is fennáll a rossz gazdálkodás miatt a további előirányzat biztosításának szükségessége és a kényszerhelyzet? Volt-e ezzel kapcsolatban átfogó pénzügyi gazdálkodási ellenőrzés?
A 2004. október 27-én megtartott közgyűlésen a 244/2004. (X.27.) számú határozat megfelelt-e törvényességi szempontból a 217/1998. (XI1.30.) Korm. rendelet 45. § (5) bekezdésében foglaltaknak?
Felmerültek-e az ellenőrzés során további - a közgyűlés előtt nem ismert - alapvető hiányosságok és szabálytalanságok, melyek további intézkedést eredményezhetnek?
A fegyelmi felelősségre vonási eljárás megindítását megalapozza-e az intézmény - eddig feltárt jogilag és gazdaságilag is teljesen szabálytalan működése? Kinek kell elindítania és lefolytatnia a fegyelmi eljárást?
Kérem, hogy kérdéseim mindegyikében kivétel nélkül szíveskedjen szakmai állásfoglalást adni!
A következő kérdésem: Miért nem készült előterjesztés? - címmel. Tisztelt Jegyző Úr! A FIDESZ-MPSZ nagykanizsai önkormányzati képviselőcsoportja soron kívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte e hónapban, ahol tájékozódni kívánt az Ipari Park jelenlegi helyzetéről. Mint az mindenki számára ismert, a közgyűlést a város vezetése obstruktív módon meghiusította és lakossági fórum keretében meghallgathattuk a vállalkozókat. A közgyűlésre meghívót kaptunk, de előterjesztést nem. A polgármester úr 3 percben röviden összefoglalta az Ipari Park "sikertörténetét". A meghívón a frakciónkat tűntették fel előterjesztőként, a közgyűlésen is tőlünk várták az előterjesztést. Az SZMSZ egyértelműen rendelkezik arról, hogy a rendkívüli közgyűlésre a meghívót, az előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző napon kell a képviselőkhöz eljuttatni. Kimondja továbbá azt is, hogy a jegyző irányításával vezeti a Polgármesteri Hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit. Ennek keretében előkészíti a közgyűlés, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket. Az önkormányzat két gazdasági társaságot tart fenn az Ipari Park működésére. Mindkét társaság irányítását főállásban ügyvezető látja el. Éves költsége az ügyvezetőknek személyenként számításaim szerint megközelíti minimálisan a 6,5 millió forintot. Ebben a költségtérítés és jutalom nincs bent. Senki nem utasította egyik ügyvezetőt sem, hogy szíveskedjen egy tájékoztató anyagot összeállítani? A közgyűlés tagjainak joga van tájékoztatást kérni önkormányzati ügyekben. Joggal vártuk el a közgyűlésen azt, hogy egy tájékoztatót kapjunk írásos formában. E helyett maradt csak a magyarázkodás és a felelősség ismételt másokra hárítása. Ezért kérdezem a T. Jegyző Urat, hogy miért nem készült előterjesztés? Ennek elkészítése kinek a feladata lett volna? Kinek kellett volna lenni az előterjesztőnek? A múlt héten, szerdán 7 MSZP-s képviselő által kezdeményezett soron kívüli közgyűlésre Cseresnyés Péter képviselő kérdésére jegyzőkönyvben került rögzítésre, hogy a Polgármesteri Hivatal készítette el az előterjesztést. Ott tartunk T. Jegyző Úr, hogy nem csak tájékoztatást nincs jogunk kérni, vagy ne kérjünk, mert úgysem kapunk rá választ, de a Polgármesteri Hivatalba se menjünk be, mert "nyomoznak a képviselő után", hogy mit keresett ott?
Tisztelt Jegyző Úr! Kérem, szíveskedjen a közgyűlést tájékoztatni arról, hogy a Polgármesteri Hivatalban és az önkormányzati intézményekben milyen vezetői jutalmak kerültek kiosztásra. Mivel ennek az anyagi fedezetét a közgyűlésnek kell biztosítani, kérdezem, hogy ki döntött a jutalmak kiosztásáról, kik kaptak, legalább a vezető beosztást szíveskedjen megnevezni, a kiosztott jutalom összegét és végül a jutalmak teljes összegét. Azt gondolom, ha valaki jutalomban részesül, akkor a munkájára és a teljesítményére nem csak saját maga kell, hogy büszke legyen, azt szeretné elismerni Nagykanizsa lakossága is. Ez azonban megkövetel a nyilvánosság tájékoztatását is. Várom válaszát magam és a nagykanizsai adófizető polgárok nevében!
Dr. Kelemen Marcell: Az interpellációjában elég sok kérdést vázolt fel. Nyilvánvalóan, hogy most itt erre kimerítő választ nem tudok adni. Néhány kérdést általánosságban azért megválaszolnék. A Közterület Felügyeletnek jelenleg nincs jóváhagyott SZMSZ-e. Ez a 2004. december 14-i közgyűlésre fog bekerülni. A közterületi törvény azt mondja, hogy társulási megállapodást kellene kötni, hogy más településen lássanak el ilyen feladatokat. Beszámoló külön nem volt a Közterület Felügyeletről. Az I. félévről az önkormányzati beszámolóba került tájékoztatásra. A túlórával kapcsolatban most nem tudnék válaszolni, hogy milyen módon kompenzálható. A zaj és rezgésvédelemmel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy annak van jelentősége, amit a Közigazgatási Osztály végez. Az alapítványi összeférhetetlenséggel írásban válaszolnék. A vezetői helyet nem volt kötelező megpályáztatni. Kulbencz Ferencet joggal nevezte ki a közgyűlés a Közterület Felügyelet vezetőjének. Az, hogy készült-e átfogó, pénzügyi ellenőrzés, illetve a biztonságos működésre nem tudok választ adni. Erre Dencsné Szabó Edit tud. A Kontrolling osztálynak az a feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kövesse az intézmények gazdálkodását. A Kontrolling Osztályon jegyzik ellen az intézményvezető kötelezettségvállalásait is. Abban az esettben, ha valahol a gazdálkodás nem a törvényes rendben folyik, akkor a Kontrolling osztály vezetőjének kell jelezni a polgármester felé, mivel az egyéb munkáltatói jogokat ő gyakorolja az intézményvezető felett. A további kérdésekre is írásban adnám meg a választ, ami az interpellációt illeti. Azt, hogy miért nem készült előterjesztés az Ipari Parkkal kapcsolatban, én nem tartozom a két gazdasági társaság ügyvezetője felé. Nincs lehetőségem arra, hogy tőlük előterjesztést kérjek. A Polgármesteri Hivatalban, ami anyag összeállítására bennünket utasítanak, azt mi megtesszük. A vezetői jutalmak tájékoztatásával kapcsolatban írásban adnám meg a választ. 15 napon belül az írásos választ megadom a kérdésekre.
Halász Gyula: 2004. november 17-én ünnepélyes keretek között aláírásra került Becsehely-Nagykanizsa autópálya szakasz kivitelezési szerződése. Végre 2002-től elértünk idáig, hogy nemcsak ígéretek szintjén, hanem tettek szintjén is megvalósul az autópálya építés. Ez úgy érintheti az Ipari Parkot, mint egész Nagykanizsa gazdaságát. Az autópálya építéssel kapcsolatban azonban problémák is merülnek fel. Az országos tapasztalatok alapján a helyi közutakat jelentős mértékben igénybe veszik az autópálya építők. Éppen ezért egyeztető tárgyalást javaslok polgármester úrnak a kivitelezővel azért, hogy a Gyékényes-Nagykanizsa-Szombathely vasútvonalat próbálják a kivitelezők igénybe venni lehetőség szerint, illetve az Ipai Park iparvágányát használják, illetve a deponálással kapcsolatban folytassanak egyeztetést a Polgármesteri Hivatallal, hogy a város közutjai minél kevésbé legyenek igénybe véve a szállítás során. Ez volt az interpelláció. A kérdésem pedig az, hogy lakossági megkeresés történt részemre, hogy a Keleti városrészben elszaporodtak a rókák és egyéb rágcsálók. Ebben gyors és határozott intézkedés kellene, mert több lakó véleménye szerint itt felmerül az, hogy ezek az állatok veszettek. A kérdésem arra irányul, hogy a jövő évi költségvetésben, főleg a város külterületein a rágcsáló irtás költsége be van-e tervezve? Illetve próbáljuk ezt betervezni.
Dr. Csákai Iván: A kérdés az, hogy kell-e közterület foglalási engedély például mosógép hazaszállításakor, vagy eleve kalkulálja be a vásárló, hogy 10 eFt-tal drágább lesz a mosógép? Szabályos-e, hogy civilben, titkosrendőrként, zsebből előhúzott cetlit rak az illető a gépkocsira? Ha civilben az én autómhoz hozzányúl, akkor lehet, hogy megverem, mert el akarja lopni az ablaktörlőlapátot. Nem hivatalos személyként odarak egy cetlit. Akkor az a cetli, ahogy kinéz: van egy fejnyomata, de nincs aláírás, nincs pecsét rajta. Hivatalos-e egyáltalán az a pecsét? Mindezek mellett az Északkeleti városrészben szabálytalanul parkoló kamionokon ilyent nem lehet látni. A kamionok ott vannak és balesetveszélyes a közlekedés. Azzal nem foglalkoznak, de 10 eFt-tal drágábbért lehet hazavinni bármi háztartási gépet. A másik kérdésem a jegyző úrhoz szól. A soron kívüli közgyűlésen az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságnak volt jó néhány határozata. Ennek a végrehajtása hol tart, milyen stádiumban?
Litter Nándor: Ha vannak konkrétumok az előző üggyel kapcsolatban, hogy ki volt ott, aki az ellenőrzést elkövette. Kérem, mondja meg.
Dr. Csákai Iván: Az ablakból, amikor látták, hogy civilben oda rakta valaki a cetlit, amire leértek már nem volt sehol. Tehát nem tudták megfogni.
Litter Nándor: A gyanú az, hogy a közterület felügyelők?
Dr. Csákai Iván: Ez Közterület Felügyelet. Nem gyanú, hanem a kollegám bement egy ilyen cetlivel és nyegle módon az egyik illető mondta, hogy legfeljebb 5 eFt-ra majd lemérséklem.
Litter Nándor: Kérhetem, hogy legalább a kollégát nevezzük meg? Kihez ment be?
Dr. Csákai Iván: Nyilvánosan az illetőt nem nevezem meg.
Litter Nándor: Akkor csak így általánosságban tudom megkérni Kulbencz Ferencet, hogy legyen szíves megtenni mindent, hogy ilyenek ne forduljanak elő.
Dr. Csákai Iván: Kulbencz úr, gondolom tudja, hogy kiről van szó, melyik kollégám volt bent.
Kulbencz Ferenc: Utána fogok járni ennek az esetnek. Erről nem tudok, hogy ilyesmi történt volna. Egyébként a közterület kelügyelőnek és Felügyeletnek munkaköri kötelességéhez tartozik az, hogy a szabálytalanul várakozó gépjárművek tulajdonosai ellen eljárjon. A felügyeleti törvény úgy rendelkezik, hogy az intézkedéshez két fő szükséges és az egyik intézkedő személynek közterület felügyelőnek kell lenni. A másiknak nem szükséges. Tehát, ha közterület felügyelő esetleg munkaidőn kívül lát el szolgálatot, és olyan eseményt észlel, ami a munkaköri kötelességei közé tartozik, akár egy járókelőt is megkérhet arra, hogy részt vegyen az intézkedésben és ezáltal az intézkedés hivatalossá válik. Mindenképpen kivizsgáljuk ezt a konkrét esetet. Ha valamilyen szabálytalanság történt, vagy bármilyen olyan dolog, ami nem felelt meg az előírásoknak és a jogszabályoknak, akkor ezt mindenképpen kivizsgáljuk, és az intézkedéseket megtesszük.
Dr. Csákai Iván: Annyit szeretnék még hozzáfűzni, hogy nyitott ajtóval ottmaradt az autó és azt az autót büntették meg. Nem tudták bezárni az ajtaját és ennek ellenére látta, hogy felmentek és lejönnek. Szépen kifigyelték.
Kulbencz Ferenc: Azt kérném a képviselő úrtól, hogy akkor majd részletesen juttassa el hozzám ezeket a dolgokat, és akkor kivizsgálom.
Litter Nándor: Azt kérném, hogy segítsünk abban, ha valóban ilyen viszályságok vannak, hogy konkrét adatokkal lehessen ennek a végére járni. Kulbencz urat megkérném erről a helyről, hogy a Kanizsa Újságban legyen szíves a lakosság részére egy tájékoztatást adni arról az előbb elmondott tényről, hogy hogyan kell lezajlani egy ilyen eljárásnak annak érdekében, hogy a lakosság, ha szükséges, akkor védettséget élvezzenek az esetleges túlkapások vagy illetéktelen személyek ilyen eljárása ellen.
Bicsák Miklós: Nem bírom elviselni a FIDESZ támadását a Közterület Felügyelet ellen. Ez nem korrekt és nem valós. Amikor bajban vagyunk, akkor a Közterület Felügyelethez fohászkodunk. Tanúsíthatom, hogy ahányszor problémát jeleztem a Közterület Felügyelet felé a területemen, akkor tisztességesen, a törvényben előírtaknak megfelelően végezték a munkájukat.
Litter Nándor: Én is érzem, hogy valami hasonlóról van szó. Hogyha jogosak a felvetések, akkor nekünk kötelességünk, hogy utána járjunk.
Dr. Kelemen Marcell: Csákai képviselő kérdésére, hogy a soron kívüli közgyűlésen az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság határozataira milyen intézkedés történt a következő választ adnám. Ebben két olyan felkérést, ők úgy fogalmaztak, hogy felszólítást intéztek hozzám, amelyben kérték, hogy tegyek büntető feljelentést hamis tanúzás bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt. A másik pedig az, hogy az Ügyészségnél törvényességi intézkedést kezdeményezzek, illetve vizsgálatot. Kérem a türelmüket. Ennek a kérdésnek az eldöntése nem egyszerű feladat. Az ügyben már tettem lépéseket. Természetesen azt, ami a kötelességem, meg fogom tenni, de olyan feljelentést nem tehetek, ami mondjuk nem megalapozott. Ha valaki nem tanúként vesz részt egy eljárásban, még ha ott valótlanságok is hangzottak el, illetve olyan kijelentés, ami nem fedi a valóságot, még nem biztos, hogy hamis tanúzás. Elég kényes ez az ügy tekintettel arra, hogy kik vettek ott részt ezen a tárgyaláson. Úgy gondolom, hogy az Ügyészségnek van egy általános törvényességi felügyeleti jogköre. Megvizsgálhatja ezt az egész eljárást az elejétől a végéig, és ha bármilyen jogsértés, vagy bűncselekmény elkövetését észleli, akkor meg fogja majd tenni a feljelentést. Ez az ügy folyamatban van. Ez a válaszom. Kérem a türelmüket. Hétvégén népszavazás lesz. Ezzel jegyzőként a Helyi Választási Iroda Vezetőjeként nagyon sok feladatom van, plusz még a hivatali egyéb munkák. Igyekszem ezt az ügyet átgondolni és megtenni azt, ami nekem a kötelességem.
Sajni József: Júniusi soros közgyűlésen az önkormányzat hozott egy olyan határozatot, hogy a miklósfai Bem József, illetve Iskola utca közti területet rendezi, illetve ennek az első lépéseként a tervek elkészítését határozta el. Ennek az első határideje szeptember vége volt, aztán módosították október végére. Egy héttel ezelőtt volt egy tervegyeztető megbeszélés. Ezen a megbeszélésen olyan terv került elénk, ami mondhatnám azt, hogy nagyon korlátozottan volt használható. Éppen ezért az egyeztetésen lévő szakemberek “le is pöckölték” az asztalról. Ez azt jelenti, hogy június óta nem sikerült egy mondhatnám nem egy nagy horderejű dolgot úgy elrendezni, hogy ez esetlegesen a következő évi költségvetésnél akár tárgyalási alap is lehessen. Ezzel kapcsolatosan kérdezném, hogy volt-e kötelezettség arra, illetve hány tervezőt kértek fel a munka elvégzésére. Hány adta be erre a jelentkezését, vagy hány fogadta el? Végén ki jelölte ki a jelenlegi tervezőt? Mikor lesz ebből végre terv?
Karmazin József: Valóban igaz az, hogy a közgyűlés júniusi döntése után a kiválasztott tervező bevont egy olyan altervezőt, aki éppen egy másik munka kapcsán is jelentős késedelemben van. Megkerestük ezt a tervezőt, hogy vagy változtasson altervezőt, vagy szorítsa rá valamilyen eszközzel a közlekedés tervezőjét, hogy dokumentálja a munkát. Természetesen megfelelő szakmai színvonalon, egyeztetve a szakhatóságokkal. Ebben a felszólító levélben jeleztük azt is, hogy a megkötött szerződés szerint napi 10 eFt-os kötbér terheli a tervezőt. Erre még nem kaptunk választ.
Litter Nándor: Ezen problémák miatt kezdeményeztük, hogy nagyon sok feladatot próbáljunk meg előre hozni, a tervezési munkálatokat felgyorsítani, hogy lehetőség szerint, amit eltervezünk a költségvetésben, azokat végre is tudjuk hajtani. Bízom benne, hogy javulni fog a korábbi döntésünkkel majd ez a helyzet. További kérdések, interpellációk nincsenek. Polai képviselő urat kérdezem, hogy az interpellációjára adott választ elfogadja-e?
Polai József: Három interpellációs választ is kaptam. A kiskanizsai illegális hulladéklerakókkal kapcsolatos válasz azt mondja nekem, hogy a jövő évi költségvetésben kellene biztosítani mintegy 700 eFt-ot. A választ elfogadnám abban az eseten, ha arra ígéretet kapok, hogy jövő év tavaszán ezt a problémát megoldjuk. Határidőt szeretnék javasolni.
Litter Nándor: Nem tudunk. A választ kell elfogadni.
Polai József: Így akkor nem fogadom el. A következő a kiskanizsai Ráckerttel kapcsolatos válasz. Elismeri a válaszadó, hogy mielőbbi beavatkozást igényel ez a feladat. Elég jól sikerül itt körbeépíteni több évtizeden keresztül ezt a tömböt és lejárata pedig nincs, illetve használhatatlan. Ezért a válaszom az, hogy ha tőlem türelmet kérnek, én azt szívesen adom, de már ezt több mint egy évvel ezelőtti képviselői indítványból fakadó feladat. A türelmem nekem megvan, én viszont megértését kérem akkor a munkával foglalkozóknak. A türelmet biztosítom, a megértésüket ők is biztosítsák számomra. 2005. szeptember 30-ig vagyok türelmes, addig szeretném, ha a feladatot elvégeznék.
Litter Nándor: Ezeket majd a költségvetésben tudjuk majd, amiket képviselő úr nem szavaz meg rendszeresen.
Polai József: Ez a tavalyi indítványom.
Litter Nándor: Remélem, hogy az ideit megszavazza. Rangsorolni kell. A költségvetésbe kell ezeket beépíteni.
Polai József: Akkor építsük be. Kérem, szíveskedjék javasolni a határidő elfogadását. A gyalogátkelőhely létesítésével kapcsolatos válaszra reagálnék. Ennek a felvetése május végén történt meg ebben az évben. Azóta most kaptam ezt a választ. Nem kaptam volna semmit, ha nem érdeklődöm. Szóban többsör is megtettem. Ez a válasz úgy gondolom, hogy kitér a konkrét kiskanizsai gyalogátkelőhelyre adott válasz lehetősége elől. Másról beszél. Arról beszél, hogy több helyen célszerű kialakítani és közösen kell kezelni. Azt javasolnám, hogy jövő év május 30. legyen a határidő.
Litter Nándor: A válaszról kell nyilatkozni. Elfogadja-e vagy sem?
Polai József: Nem adhatok javaslatot?
Litter Nándor: Nem.
Polai József: A választ egyik esetben sem fogadom el.
Litter Nándor: Kérem a közgyűlés, hogy szavazzon ez első válaszról.
A közgyűlés 19 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással az interpellációra adott választ elfogadja.
Litter Nándor: A kiskanizsai ráckerti tömb feltárásával kapcsolatban fogadjuk el a választ.
A 19 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 1 tartózkodással az interpellációra adott elfogadja.
Litter Nándor: Kolonics Bálint képviselő úr nincs jelen. Vissza kell hozni legközelebb a választ. Halász Gyula képviselő urat kérdezem, hogy a választ elfogadja-e?
Halász Gyula: A választ elfogadom, azzal, hogy megkérem képviselőtársaimat is, hogy ebben a rendeletalkotásban, módosításban aktívan vegyenek részt. A másik interpellációmmal kapcsolatban polgármester úrtól egy konkrét időpontot kérek. Egy végső határidőt. Csak abban az esetben tudom elfogadni a válaszát, hiszen több mint egy év óta húzódik egy olyan utasváró létesítése, ami tulajdonképpen az önkormányzatnak csak koordinációs feladatába kerül, hiszen a kivitelezést egy reklámcég viseli, az összes költségét Ő vállalta magára. Az előző kérdés és interpellációra, amit szóban adtam, arra is kérnék majd választ.
Litter Nándor: Arra majd választ adunk. Úgy gondolom, hogy a költségvetést ez nem érinti, tehát itt jó érzéssel talán úgy gondolom, hogy a tavasz folyamán teljesíthető ez a második március 31-ig. Bicsák Miklós képviselő urat kérdezem, hogy a választ elfogadja-e?
Bicsák Miklós: A választ elfogadom.
Litter Nándor: Tóth László urat kérdezem, hogy a választ elfogadja-e?
Tóth László: Mielőtt igennel, vagy nemmel válaszolok erre a kérdésre, szeretném a levelet ismertetni az önkormányzati választókörzetem lakóival. Ugyanis az Ő megbízásukból, velük teljes mértékben egyetértve tettem meg, amit megtettem. (A válaszlevél a jegyzőkönyv mellékeltét képezi.) Elfogadom a választ, azzal a kiegészítéssel, hogy egy határidőt kellene azért mondanunk.
Partiné dr. Szmodics Györgyi: A városképi szempontból a Városfejlesztési Osztályt megkerestük. Kértük, hogy a Tervtanács elé vitelét ők bonyolítsák le. Január végéig tisztázódhat ez a kérdés.
Litter Nándor: Január 31-ig kérek erre vonatkozóan, vigyük be ezt az anyagink közé. Így akkor Tóth képviselő elfogadja a választ?
Tóth László: Igen.
Előadó: Litter Nándor polgármester
Scháb György: A Pénzügyi Bizottság tárgyalta az előterjesztést. A bizottsági ülés megerősítette az elmúlt közgyűlésen tett észrevételeimet több vonatkozásban is a költségvetés készítési gyakorlattal kapcsolatban. Számos hibát tártunk fel az előterjesztett anyaggal kapcsolatban. Ebből adódóan úgy élem meg a költségvetés tárgyalását, illetve tervezését, hogy szakmai bizalmatlanság van bennem a benyújtott anyagokkal kapcsolatban, ugyanis sorra számszaki, tartalmi, logikai, törvényi, elemzési inkonzisztencia található a beterjesztett anyagokban. Szeretném megköszönni a hivatal munkatársainak, hogy úgy látom, hogy a most elénk került anyag és a tegnapi anyag között számos hiba kijavítását elvégezték, de továbbra is találhatók olyan hibák, például a gépjárműadóban, hogy a tényleges teljesülési szám meghaladja az év végi várható összeget, és ilyen jellegű hibából van még egypár. Szeretném feltenni osztályvezető asszonynak azt a kérdést, hogy tegnap a személyi jövedelemadóval kapcsolatban felmerült egy kérés a Pénzügyi Bizottság ülésén, ennek sikerült-e utána járni? Ugyanis ha a személyi jövedelemadó könyvelése, illetve a költségvetésbe történő beállítása helytelenül történik, akkor ez alapvetően módosítja a működési bevételek, működési kiadások egyenlegét.
Dr. Fodor Csaba: Itt nagy hiba van. Ezekben a táblázatokban, amelyeket kaptunk, sok számomra értelmezhetetlen pont van, illetőleg olyan nyitott kérdések vannak, amelyekre válaszokat viszont nem találok. A 4. számú mellékletben a bevételi oldalak esetében az első két sort nem értem, ha 2003. évről áthúzódik, akkor a teljesítés még nem történt meg. Az alatta lévő sorokból is tudomásom van jelentős összegű bevételről, azt sem látom ott külön megjelölni. Nem tudom, hogy hol volt Nagykanizsán országgyűlési képviselőválasztás, ami 1,3 millió Ft-ba került a 9. számú mellékletben. Nem tudom, hogy Scháb képviselő úr milyen anyagot köszönt meg, ami neki megfelel. Az I-X. havi teljesítésre gondol? Azt átnéztem, de inkább ne adták volna ki. Ez valóban nem I-IX. hónap, és nem I-III. negyedév. De az I-X. hónappal kapcsolatosan pedig ez szégyenletes, amikor a bevételi oldalra beírják, hogy 120 millió bevétel megvan I-X. hónapban, de a várható csak 95 millió lesz év végén. Hogyan? De mondhatnák többet is, amit megkérdőjeleztem. Arról nem is beszélve, hogy ha összehasonlítom az I-III. negyedévi beszámolóval, azt pedig nem értem, hogy az I-IX. hónapban az előző évi pénzmaradvány bent szerepel teljesítésként 488.918 eFt-tal, az I.-X. hónapban ez lecsökken 483 millióra. Nem tudom, hogy ez miért csökkent le. Az előző évi pénzmaradvány egy hónap alatt 5 millióval csökken valamiért, és a várhatóban visszahozzuk az I-IX. hónapban teljesített 488 milliós értéket. Ezen túlmenően hasonló és számtalan ilyen nagy problémám van. De ezt megoldom majd a szavazásnál, csak azt gondolom, hogy ha kikerülnek a hivatalból ilyen adatsorok, akkor az a legkevesebb, hogy elvárjuk, hogy legalább egymásnak megfeleljenek ezek a táblázatok. A táblázatok sem önmagában, sem a korábban kiosztott anyaggal ellentétbe ne kerüljenek, mert akkor az elkészült anyaggal kapcsolatos bizalom a jövőben megbomlik, és akkor nagyon nehéz helyzetben leszünk, ha tételesen, pontosan mindent végig kell elemezni, és mindenre tételesen választ kell kérnünk. Könnyebb lenne mindannyiunk helyzete, ha a valóságnak megfelelő költségvetési beszámoló, a valóságnak megfelelő I-X. havi anyag kerülne a közgyűlés elé. De azt hittem, hogy a költségvetés végrehajtásánál ellenőrzése, ami a Pénzügyi Bizottság egyik fontos feladata, tételesen felfedi, magyarázatokat kér rá. Gondolom, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is észrevette ezeket a hibákat, csak véletlenül én szóltam előbb.
Budai István: A Pénzügyi Bizottság 6 igen, 1 tartózkodással elfogadta az előterjesztést azokkal az észrevételekkel – de annál még sokkal többel –, mint amit felsoroltak az előttem szólok. Nem kívánom ezeket felsorolni. Mi megkértük a Kontrolling Osztály vezetőjét, hogy ezeket a kérdéseket a következő időszakban küszöböljék ki. Megértjük azokat a nehézségeket, amelyekkel küszködnek a programáttérés, illetve a program adta hibák miatt. Tudomásul vettük azt is, hogy komoly probléma volt az átszervezés az év elején. Sok mindent tudomásul veszünk, de azokat, amiket Fodor képviselő úr is mondott, azok mögött valóban komoly problémák vannak. Közvetlenül érintve van Fodor képviselő úr, mert az Erzsébet tér 18. szám alatti ingatlan értékesítésének bevétele nem szerepel teljesítésként, holott Ő valószínűleg kifizette ezt az összeget. Ilyen hibák vannak. Szeretném, ha a költségvetési vitában a könyvvizsgálónkat megkérdeznénk, mert úgy éreztem tegnap is, hogy nagyon jó tanácsokkal látott el bennünket mind a koncepció, mind a költségvetés vonatkozásában is.
Scháb György: A pontosítás miatt: azt köszöntem meg a hivatal dolgozóinak, hogy abból a sok hibából, amit bizottsági ülésen feltártunk, számos hiba kijavításra került, de a mai megkapott anyagban még mindig vannak szép számban hibák.
Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság az előterjesztés elfogadta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolja.
Cserti Tibor: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak volt egy átfogó véleménye, az anyagot tárgyalásra alkalmasnak tartja, tájékoztatás céljára összességében megfelel. Bizottsági tagként is néhány összefüggésre szeretném a figyelmet felhívni. A költségvetés tájékoztatási oldalról mindenféleképpen két szempontra ki kell, hogy terjedjen. Az egyik, hogy a költségvetés összességében az önkormányzat által meghatározott célok végrehajtását tartalmazza-e. Erre a válasz az, hogy igen. Ezek a célok nem egy merev célrendszerhez tartoztak, ezért egy másik fontos megállapítás, hogy költségvetés éves karbantartása folyamatos volt. A korábbi időszakban egy évben legfeljebb háromszor került sor a karbantartásra a költségvetés, az is leginkább azért, mert állami támogatások központi leszervezésével és a szerveren történő technikai átvezetésével ez egy törvényi kötelem végrehajtása is volt az önkormányzat részéről. Jelen pillanatban ennél több volt, a folyamatos karbantartások, ami általában havi rendszerességgel jöttek, azt jelentették, hogy minden olyan egyéb, helyi döntési kompetenciába tartozó előirányzatok átvezetésére elvileg sor kerülhetett volna, és döntő részben sorra is került. Az tény, hogy ebben a munkában esetenként a komplexitás és az anyagok közötti összefüggésrendszernek a folyamatos karbantartása nem mindig volt hiba nélkül. Azok a kritikák, amelyek képviselőtáraim részéről elhangzottak, ilyen értelemben jogosak, megszívlelendők, egy kicsit nagyobb odafigyeléssel orvosolhatók. Összefüggésében arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy milyen hatással van a tárgyévi végrehajtás, most már a várható függvényében, és milyen hinterlandot ad a 2005. évi tervezési munkának, egyáltalán a koncepcióval való összefüggését megalapozottnak tarthatjuk-e. Összességében a 2004. évi végrehajtás szerkezetében is egyensúlyban van. Pozitív dolog az, hogy a működési és fenntartási szerkezet nem bomlott meg, sőt 2004. évben egy sajátos helyzet állt elő. A működési források átmenetileg és talán az év végét illetően is – durván egy 100-150 millió Ft között szint – finanszírozzák a fejlesztések és felújításokat, szerkezetileg. Ez a korábbi intézkedések végrehajtását jelenti, és beérett annak pénzügyi hatása. Ez nem biztos, hogy fennmarad a későbbiekben, mert ez állandó karbantartást igényel, de ez nagyon pozitív lépés, Ha egy korábbi hibánk visszaköszön – de a csökkenő tendenciára hívnám fel a figyelmet, a fejlesztési források ez évben sem teljesülnek. Erre a könyvvizsgáló is felhívta annak idején a figyelmet. Az önmérséklet melletti önkormányzati ingatlanok értékesítése, egyéb vagyontárgyak értékese ez évben sem teljesül. Ez abszolút mértékben bevételkiesést okozott év közben is, ezért a folyamatos finanszírozás fenntartás nagyon kemény szakmai munka volt. Mi pótolja, pótolta a kiesést? Nagyon fontos, hogy a helyi működési bevételek jó szinten teljesültek, ez egy jó szintű végrehajtó munka eredménye. A másik az önkormányzatok sajátos működési bevételei, és ezen belül is a helyi adók teljesítése megfelelő adómorál mellett jó. Az előző évi pénzmaradvány is segítette a 2004. évi végrehajtást, és ez nem minden esetben pozitív. Pénzügyi hatás szempontjából akkumulálódott egy nagyobb mértékű pénzmaradvány, de ez döntő részt feladatelmaradásból adódó forrás megtakarításból adódott, aminek egy részét ismét felvette a 2005. évi terv, egy része pedig elmaradt. Összességében a kiadásokat működési források finanszírozzák várhatóan kisebb hányadában az év végén is. A kiadási rendszerben jellemző, hogy a felújítások, de döntő részt a beruházások továbbra is akár műszaki előkészítés vagy egyéb okok miatt elhúzódnak. Ezeknek a teljesítése ez évben nem is várható. Ebből adódik egy olyan következtetés is egyébként, hogy nagyobb mértékű pénzügyi megtakarítás várható megint csak feladatelmaradásból 2005. évben, ezért 2005. évre egy koncentrált együtthatást fog eredményezni a költségvetésre, és mindenféleképpen a tervezőmunkánál ennek fogadására fel kell készülnünk. Ha ez pedig így van, akkor felhívnám a figyelmet arra, hogy a 2005. évi tervezőmunka szakmai megalapozottságára kiemelt figyelmet kell fordítani. Bizonyos értelemben már késedelemben vagyunk ott, ezért egy pozitív dolog lesz, hogy a 122,2 millió Ft-os jelenlegi folyószámla hitelkeret igénybevétele – az év végi szint 328,6-os előirányzatot tartalmazott – körülbelül a 100-150 millió Ft-nál fog megállni, vagy még kevesebb felvételben. Ilyen értelemben a koncepciónál majd visszatérünk, hogy mennyire megalapozott ez.
Kereskai Péter: A Pénzügyi Bizottságban mi is megfogalmaztuk kritikáinkat. Ezek nem lényegi dolgok. Elsősorban arról van szó, hogy a sok táblázat miatt néha elvesznek a számok és máshova kerülnek. Arra hívnám fel a figyelmet, hogy legközelebb ilyen előterjesztésnél talán a szöveges részben lehetne ezekre kitérni, hogy ha felhasznált céltartalék vagy például a dologi kiadások kapcsán merült fel, hogy milyen növekedés van, holott erről nincs szó, hiszen a gazdasági társaságok támogatása is oda, mint szolgáltatás ellenértéke átkerült. Fontos dolog az egyensúly, amiről Cserti képviselőtársam beszélt. Két évvel ezelőtt még az is probléma volt, hogy egyáltalán működőképes legyen az önkormányzat. Ehhez képest elég nagy fejlődés, hogy 2004-ben a működés minimális hitellel meg tudott valósulni, és még fejlesztésre is jutott. Ez tanulóév is volt, hiszen nem voltak még ilyen nagy mértékű beruházások, és meg kellett tapasztalnunk azt, hogy az előkészítés, különösen május 1. után a közbeszerzés kapcsán végzendő feladatok meghosszabbítják a beruházásokat. Örülök annak, hogy a szeptemberi közgyűlésen erre konkrétan is határozatokat hoztunk, hogy mely beruházásokat fogjuk elindítani. Ezek nyilván 2005. évre fognak áthúzódni. Egy konkrét kérdésem lenne: az 5. oldalon a szöveges részben közművelődési intézményeknél a kiadásoknál van egy kiugró szám - 92 %-ban realizálódtak a személyi juttatások a Móricz Zsigmond Művelődési Háznál – és egy fontos mondat a végén: hátralévő személyi juttatási maradványa nem fedezi az év végéig hátralévő szükséges összeget. Milyen intézkedés van erre? A HSMK itt nem is szerepel, ezért nem tudom, hogy ott mi a helyzet.
Dr. Csákai Iván: A Közterület Felügyeletnél megint itt van egy mondat a 7. oldalon második francia bekezdésként: ezen felül helyszíni bírságból származó bevételeit sem tudta az időarányos szinten teljesíteni. Úgy látszik, hogy most pótolja. Néhány táblázatnál – például a 9. számú mellékletnél – zavar, hogy eredeti módosított előirányzat nincs, és mégis költöttünk rá pénzeket, és több millió Ft-ot. Szerintem lehet, hogy volt közgyűlési döntés, csak azt nem vezették át ide, hiszen mást sem csináltunk egész évben, a költségvetést módosítottuk. Felsorolva a laktanya őrzésétől kezdve, iskola oktatás. A 11. számú mellékletnél is szerepel az, hogy nincs semmiféle eredeti előirányzat, de teljesítettünk. Akkor minek alapján történt a teljesítés? A 14. számú melléklet tartalmaz néhány olyan javaslatot: használt lakás vásárlásra 253 millió Ft be van tervezve, évi módosítás nulla. Ez valós vagy nem? Vagy megint az a válasz, hogy máshol szerepel? Van egy olyan, hogy Cserháti kollégium felújítása: semmi nem szerepel, se előirányzat, se módosítás. 14 év alatt ilyen rossz költségvetési beszámolót még nem láttunk.
Cseresnyés Péter: Az 1. számú melléklet még az eredeti, mert még az újban nem találtam ezzel kapcsolatban jelzést, de az újban is üres – itt szólt Scháb képviselőtársam. A felhalmozási célú kiadásoknál céltartalékból fejlesztésre van egy durván 1 milliárdos 2004. évi előirányzat módosítás, egy kicsit már alámegy az 1 milliárdnak, és a végén teljesítés: nulla. Ez miből adódik? A 2. számú mellékletben a II/2. Dél-zalai Vízműnél sem az eredeti, sem a 2004. évi módosított előirányzatban nem szerepel a táblázat szerint egy fillér sem, majd pedig a teljesítés durván 24 millió Ft. Tudom, hogy a város és a Vízmű között egy megállapodás alapján közműhasználati díjra körülbelül 70 millió Ft kerül átadásra. Ez része-e ennek vagy nem? Ha része, akkor a másik része vagy a viziközmű vagy a szennyvízcsatorna hálózat használati díja – akkor miért nincs itt a másik része annak a bizonyos 70 milliónak? Alatta: Járgányjavító Kft-től nem látok semmiféle bevételt 2004. eredeti előirányzatból és a módosított előirányzatból sem, de szerepel 918 eFt a teljesítés rovatban. Ez miért van, hogy megint előjön az a 900 eFt-os összeg.
Litter Nándor: De ez plusz bevétel. Mindent nem lehet megtervezni, mert vannak olyanok is, amivel nem számolunk, és mégis jön.
Cseresnyés Péter: Ez egy régi dolog, és nem jöhet csak úgy, és egy tervezettben már lehet, hogy kellene szerepelnie ennek. Elég szomorú, ha úgy történik a tervezés, hogy majd csak jön valamennyi millió, vagy pár milliárd egy megyei jogú városnál. Több ilyen. tétel szerepel. 8. számú melléklet II/1.: az eredeti előirányzatban 81 millió Ft szerepelt a felújítási kiadásoknál, majd megemelkedett a módosításnál 91 millióra, és 44 milliónál állunk most. Van-e reális esély arra, hogy a több mint 45 millió hiányt a város nagyon fontos felújítási célra felhasználja? 9. számú melléklet 6. pontja eseti pénzbeli ellátás, utalványdíj. Mi ez a durván 2,5 millió Ft? 10. számú mellékletnél a Nagykanizsai Régió Ipari Park és Logisztikai Központ Kft. támogatása: eredeti előirányzat szerint 33 millió Ft került betervezésre, a módosított 2 millió Ft lett, és semmilyen számot nem látok a teljesítésben. Mi az oka annak, hogy a város nem költötte el ezt a pénzt? 12. tábla: a III/5. pontban szellemi termék vásárlása. Tervezés nélkül teljesítés történt, 16 millió Ft. Milyen szellemi termék került ennyibe?
Dencsné Szabó Edit: Scháb György képviselő úr SZJA-val kapcsolatos kérdésével kapcsolatban valóban nem sikerült tegnap óta utánanézni, de a költségvetés elkészítéséhez mindenképpen ennek utána fogunk nézni, és pontosításra kerül az SZJA megosztása. A 4. számú mellékletben a 2003. évről áthúzódó bevételek tervezése során a Kanizsa Nyomda befolyt összege módosításként a földterület értékesítések közé került át. A Csengery u. 5. számú lakás pedig az IKI által került értékesítésre, és az önkormányzati lakások, nem lakások értékesítésének bevétele között kerül kimutatásra. Valóban rosszul került megfogalmazásra az országgyűlési képviselőválasztás, EU választás költségei. A közművelődési intézményeknél az előirányzat túllépését az intézményvezető felé folyamatosan jeleztük, mivel az intézmény kiadásaiért és bevételeiért az intézményvezető a felelős. A céltartalékkal kapcsolatban több kérdés merült fel. A tervezés során azért kerül céltartalékként a kiadások egy része beállításra, mert céllal adott tartalék. Tehát csak a meghatározott célra lehet elkölteni. A Cserháti Sándor kollégium felújítására módosított előirányzatként került a költségvetésbe beépítésre céltartalék összege, viszont a következő költségvetési rendelet módosítás során ez az összeg az intézményhez került átadásra, ezért a céltartalék sorában valóban üresen látszik az összeg, de az, hogy szerepel, annak az az oka, hogy ez végig lett futtatva a céltartalékokon. Ugyanez a válaszom az 1. számú melléklettel kapcsolatban feltett kérdésre, hogy a céltartalékoknál a teljesítés miatt nulla, mert a tervezés során a céltartalékok között jelenik meg az előirányzat, viszont a tényleges teljesítésnek megfelelő soron kerül kimutatásra a teljesített összeg. Céltartalék teljesítésre nem kerülhet. A 2. számú mellékletben a Vízmű és a Járgányjavító Kft. által teljesített bevételeknél valóban nem tervezett bevételekről van szó, a tervezés során nem terjedt ki a figyelmünk. A 8. számú mellékletben, hogy a felújításoknak a tervezett, de még nem teljesített összege várhatóan teljesülni fog-e – erre a szakosztály vezetőjét kérem, hogy válaszoljon. A 9. számú mellékletben ez a 2 millió Ft feletti összeg a segélyek utalásának a díja, az utalvány díja. A 10. számú melléklet esetében az Ipari Park Kft. részére finanszírozásként került betervezésre ez a 33.731 eFt, amit évközi módosítással módosítottunk 1.875 eFt-ra, a többi összeget – és ott az előirányzat felemelésre is került – a vámszolgálati hely kialakítására kapta meg a Kft. Ez az 1.875 Ft-os összeg szeptember 30-ig még nem került átadásra a Kft. részére. A 12. számú mellékletben szereplő szellemi termékekkel kapcsolatban az válaszolnám, hogy valóban úgy tűnik, hogy előirányzat nélküli kiadásról van szó. Ez nem teljesen így van, hiszen a céltartalékok között számítástechnikai pályázat önrészeként szerepel 20 millió Ft, és ezeket a szellemi termékeket, illetve a 2. sorban szereplő Polgármesteri Hivatal számítástechnikai eszközvásárlásainak kiadásait az IHM-18-as pályázat terhére valósítottuk meg.
Cseresnyés Péter: Milyen előre nem látható bevétel ez a 23,5 millió Ft, amikor tudjuk azt, hogy a Vízműtől körülbelül 70 millió Ft folyik be évente közműhasználati díjként? De sok olyan tétel van, amit nem lehet követni, mert innen vesznek el, oda tesznek pénzt, ilyen céltartalék, olyan céltartalék, és úgy játszanak a pénzekkel, ahogy akarnak.
Litter Nándor: Azt azért visszautasítom, hogy úgy játszunk a pénzekkel, ahogy akarunk. Az előbb osztályvezető asszony is említette, hogy terveztünk bizonyos számítástechnikai fejlesztéseket, azok megvalósultak pályázat útján. A forrásai megvoltak, csak amikor még ez általában be volt tervezve, még nem tudtuk, hogy a Hivatalban ez a POLICE-rendszer valamelyik pályázat saját erejét fogja majd biztosítani. A Vízműre visszatérve úgy tudom, hogy valóban közel 70 millió Ft az, ami közműhasználati díj. Ennek egy része egy ilyen oda-visszaszámlázással kerül a közgyűlés által jóváhagyott munkák elvégzéseként oda-vissza rendezve, és mivel mi azt mondtuk, hogy mindet nem költjük el beruházásra, hanem huszonvalahány millió Ft-nyi összeg gyarapítja a költségvetésünket. Nem tudom, hogy erről van-e szó, de erre gondolok. Még annyit utalnék vissza, hogy a polgármesteri beszámolóban arról is döntöttünk, hogy végre megköthetjük a Vízművel ezt a megállapodást, és ennek a megállapodásnak megfelelően működik ez.
Dabi Gabriella: Ezek a befolyt használati díjak, amik kompenzálásra kerültek a megállapodásnak megfelelően. Ezekből fognak megvalósulni a beruházások. A többi még nincs elszámolva.
Litter Nándor: Azok is megjelennek majd, mint befolyt összegek. Egyelőre ez a huszonvalahány millió van elszámolva, az a hatvanvalamennyi meg fog jelenni egyrészt, mint befolyt összeg, másrészt részben, mint elköltött beruházás a vízi és a csatorna közművekre. A végső anyagokban ezek majd megjelennek.
Cserti Tibor: Megfogalmazunk olyan kritikákat, ami a végrehajtás során bizonyos szempontból értelmezhetetlen a költségvetés szerkezeti rendje és az évközi végrehajtás során a belső irányzatok átcsoportosítása követhetetlen. Azért fogalmaztam meg összességében pozitív kritikát, mert legtöbb esetben mi magunk a költségvetés elfogadása során teremtünk ilyen helyzetet. Miért? Azért, mert meggyőződésem, hogy az önkormányzati költségvetés szerkezeti rendjének elfogadásával egyidejűleg azoknak előirányzati tartalommal történő kitöltésénél nagyon sok indokolatlanul lényegesen magasabb szinten állítjuk be a céltartalék körét, aminek az eredeti helyi a fejlesztések konkrét céllal történő megjelölésénél lenne a helye vagy az adott felújításoknak konkrét céllal történő megjelölésénél lenne a helye. Tesszük ezt azért, taktikai megfontolásból, mert vagy azt mondjuk, hogy nem akarjuk a polgármester úr számára a költségvetés végrehajtása során azt a fajta felhatalmazást megadni, hogy a célt végrehajtja, de egyébként az előirányzatok között saját maga átcsoportosíthat. Ez a végrehajtási szabályrendszerben a kezét akarjuk megkötni. Vagy pedig azt mondjuk, hogy kontrolt akarunk egyéb tekintetben, majd aztán rendezzük az évközi végrehajtás során. Hogyan lehet másképp egy apparátusnak végrehajtani egy feladatot, ha év közben azt mondja, hogy fel akarom használni a céltartalékot, hogy átvezetem az előirányzaton, vagy az intézményhez leszervezem, ahol az alapberuházói, felújítási hatáskör van, és átadom a pénzeszközt neki. Nagyon sok olyan szakmai nonszensz hangzik el kritikaként. Magam szoktam azt keresni, hogy a költségvetés végrehajtásánál mit kell figyelni. Azt, hogy bevételi előírásokkal megalapozottá válik, tehát minden általunk szerződésben vállalt kötelemhez tartozó bevételi oldal visszatükröződik-e a terven? Ez itt visszatükröződik. Még keményebb kategória, hogy előirányzat nélküli kötelezettség vállalásra került-e sor. Egyetlenegy esetben nem tudtak mondani képviselőtársaim ilyen jellegű dolgot. A harmadik dolog, hogy egy várható előirányzat teljesítésével nem stimmel, mondjuk a gépjárműadó. Jelenleg 268,9 millió a teljesítés, de 251 a várható. Na és? Ez szakmai bukta, de egyébként a folyószámla hitelkeret év végén annyival kevesebb lesz. Rosszabb helyzetbe kerültünk? Nem. Számomra a költségvetés végrehajtásánál egyetlenegy olyan dolgot nem tudtak elmondani, ami nem kezelhető, és a költségvetésre tudatos, mintegy belső játék lenne.
Röst János: Szerintem több képviselőtársam nem érti a beterjesztés lényegét. Arra gondol, hogy egy teljesen új költségvetést kell nekik készíteni. Nem kell új költségvetést készíteni. Ez a költségvetés egy III. negyedéves beszámolója, ami azt jelenti, hogy a II. félidő felénél tartunk, és vissza van még egy félidő fele. Nyilvánvaló, hogy lesznek olyan számadatok, amelyek nem teljesülhettek időarányosan, mert az időpontok áttolódnak novemberi, decemberi időpontra. Úgy gondolom, hogy időarányosan viszont jól áll a költségvetés. A másik oldalon pedig számon kérni nem lehet, hogy soronkénti átcsoportosítások történtek. Eltelt 9 hónap, az élet hozza magával, hogy voltak új döntések, és ezeket meg kellett lépni. Ha érdemben lett volna olyan felvetés, ami Cserti Tibor is kifogásolt, nagyon szívesen válaszoltunk volna azokra a kérdésekre, de ilyenek nem voltak.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk az I-III. negyedévi költségvetés végrehajtásáról szóló tájékoztató elfogadásáról.
A közgyűlés 18 szavazattal és 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
261/2004.(XI.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. évi költségvetésének I-III. negyedévi végrehajtásáról szóló tájékoztatót elfogadja.
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: Legfontosabb, hogy az állami költségvetés nem zárult le, tehát számtalan bizonytalanság van még az állami költségvetés elfogadásával összefüggésben, és természetesen ezeket majd a végleges költségvetésünkön át kell vezetni. Ez az anyag az akkori ismereteknek megfelelően készült, amikor az állami költségvetés állapotáról információkkal rendelkeztünk. A másik, amit nagyon fontosnak tartok hangsúlyozni, hogy Nagykanizsa önkormányzata nem kíván élni az adóemelés lehetőségével. Úgy gondoljuk, hogy az a lehetőség, amely az egyes adónemeknél lehetővé teszi számunkra, hogy az inflációval megemelve módosítsuk az adókat, Nagykanizsa városa nem kíván ezzel élni. Ezzel is úgy gondoljuk, hogy a helyi vállalkozók terheit nem kívánjuk emelni. Ami számumra ismételten fontos, és az előző vita ezt erősítette meg, hogy rendben van a város gazdálkodása, nem küszködünk olyan napi gondokkal, mint esetleg két évvel ezelőtt, amikor még a telefonhasználatot is korlátozni kellett, stb. Továbbra is úgy gondolom, hogy takarékosan kell megpróbálni gazdálkodni azért, hogy azok a fejlesztési tervek, amelyeket szeretnénk folytatni, a Nagykanizsa Fejlesztési Programot szeretnénk folytatni, ezek mind megvalósuljanak, és az a változás, azok a programok, amelyek ebben a koncepcióban is szerepelnek, megtörténjenek, hogy a nagykanizsai polgárok minél előbb érezhessék ezeknek a beruházásoknak, fejlesztéseknek az előnyeit. Szeretném megköszönni mindenkinek, mert nem csak a Pályázati Iroda működött közre azokban a pályázatokban, amelyeket benyújtottunk, egyrészt köszönöm képviselőtársaimnak is, hogy támogatták a pályázatokat, és igaz az is, hogy a határidők, az információk miatt nagyon sokszor gyors döntéseket kellett hozni. Továbbra is kérem Önöket – mi szeretnénk, ha ez megfelelő időben kerülne ki, de sokszor nem tudjuk ezt megoldani, fogadják ezeket megértéssel. Mi azon leszünk, hogy ilyen minél ritkábban forduljon elő. Továbbra is nagyon fontosnak tartom, hogy keressük azokhoz a fejlesztésekhez - amelyeket a költségvetésünkben tervezünk – a pályázati lehetőségeket, amelyek a város számára könnyebbé, finanszírozhatóbbá teszik ezeknek a programoknak a végrehajtását. Még egyszer köszönöm a Pályázati Irodának, valamennyi intézményünknek, a Polgármesteri Hivatalnak, mert szinte mindenkinek kellett pályázati ügyekkel foglalkoznia, és a napi munkáján felüli tevékenységet jelentett. A következő dolog, amit érinteni szeretnék, a bérfejlesztés. Úgy gondolom, hogy mi szeretnénk azt, ha egy egységes bérfejlesztés valósulna meg az intézményeknél, a Hivatalban, és minden egyéb más területen a gondolkodás az, hogy próbáljunk meg arra törekedni – nem egyforma juttatásokról beszélek, hanem a rendszerek azonosak legyenek, és bízom abban, hogy a jövőben megcélozhatjuk azoknak a rendszereknek a kialakítását, amelyek ez egységes önkormányzatunknál alkalmazandó módszereknek egységes alkalmazását jelenthetik. Továbbra is fontos és az elkövetkező néhány hónap feladata lesz, hogy valamennyi intézményünkön, szervezetünkön egyeztetésekkel áttekintsük ezeket a szervezeteket, hogy hogyan tudjuk a legoptimálisabban működtetni őket, hiszen a fejlesztési programunk nagyon jelentős, és ezzel a takarékos gazdálkodással is meg kell próbálnunk ezekhez a forrásokat biztosítani. Van egy-két fejlesztési prioritás. Egyrészt a megkezdett, államilag is támogatott jelentős – lassan már elérjük az 5 milliárd Ft-ot az állam által adott fejlesztési források és a mi általunk elért pályázati források összegével, amely megháromszorozza az előző név év 1,5 milliárdját, tehát igenis takarékosan kell gazdálkodnunk, hogy ezek a fejlesztések megvalósulhassanak, és nem kívánjuk itt befejezni. Több pályázatunk fut: a Thury laktanya, az Ipari Park. A Thury laktanya 1,1 milliárdos, igaz két ütemben megvalósuló program. A Thury laktanyánál egy 500 milliós közműfejlesztési program. És szeretnénk egyéb infrastrukturális fejlesztéseket a városban is megvalósítani, és ehhez a költségvetési koncepció meggyőződésem szerint biztosítani fogja a kereteket. Cserti úrnak volt egy mondata az előző napirendi pontnál, hogy a 2003. évi adatokból adódóan esetleg módosítani kellene a folyószámlahitel és egyéb számokat. Nem biztos, hogy így gondolta, de én így értettem. Arra való tekintettel, hogy még nagyon lezáratlanok, főleg a bérfejlesztés vonatkozásában, hogy mi lesz az intézményeknél és az egyéb területeken, nagyon óvatosan bánnék a koncepcióban erről az oldalról, mert tudjuk azt is, hogy az önkormányzati szövetségek folyamatosan tárgyalásokat folytatnak a kormánnyal, különböző egyéb szervezetekkel, hogy növeljék egyrészt a bérfejlesztés összegét, másrészt az önkormányzati normatívákon keresztül az önkormányzaton keresztül további normatívákat biztosítsanak. Ezek még mind lezáratlanok. Úgy érzem, hogy véglegesen nagyon nehezen tudjuk kiszámítani azt, ami várható, tehát egy kicsit tágabb kereteket gondolok magunknak biztosítani. És amikor ezek már mind világosak lesznek, akkor, ha szükséges, én is élharcosa leszek, hogy minél kisebb folyószámla hitelfelvétel mellett biztosítsuk a működésünket. Most a költségvetési koncepción keresztül a jövő évi költségvetés irányait kell meghatározni. Kérem, hogy ebben legyünk partnerek, hogy városunk sikeres legyen.
Papp Péter Pál: Az előző napirend kapcsán Cserti úr – mivel magánvéleményét is el akarta mondani – elmondta a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleményét is. Biztos, hogy elírások, számszaki hibák, értelmezési mindig minden költségvetés során előfordulhatnak. Ezeket vagy egy részletesebb szöveges indoklással részben elejét lehetne venni, illetve részben egy telefonnal vagy egy érdeklődéssel ezeknek pontosan utána lehet járni. De az, ami a költségvetési beszámolóból is kitetszik, ha megnézzük a 2002. évi hasonló beszámolót, hogy a folyószámla hitelállományunk kevesebb, mint felére zuhant vissza, ez nem volt véletlen. Ez egy körültekintő, takarékos, megalapozott gazdálkodásnak is az eredménye. Ezt a folyamatot lehet folytatni, ezt a folyószámla hitelállományt lehet csökkenteni. Az önkormányzat adóbevétel alakulása kapcsán a hitelképesség megnőtt. Azt, hogy ezt működésre vagy folyószámla hitelre fordítsuk …, de célszerű beruházási hitel, ha jó tartalmat találunk, akkor ezt fontosnak tartanám ezzel a lehetőséggel élni, mert az önkormányzatnak Nagykanizsa gazdasági fejlődését elő lehetne segíteni, ezzel fel lehetne gyorsítani. Ez az itt élő emberek életkörülményein javítana, és ez fontos lenne. A Kanizsai Fejlesztési Terv programpontjaival egyetértek. Egyetlenegy célt szeretnék még megemlíteni, amit majd a részfeladatok között nem hagyhatunk figyelmen kívül, ez az orvosi rendelők állapota. Ezt azért is mondom, mert a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság több másik napirend kapcsán több ülésen is az orvosi rendelők állapotát egyéni képviselői indítványra is és egyéb okból is tárgyalta. Szeretném tájékoztatni a képviselőtestületet, hogy nagyon sok olyan háziorvosi rendelőnk van, amelyik nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Ez egy lehetőség kérdéskörébe tartozik, hogy meddig tudjuk az ÁNTSZ-től ezekre a működési engedélyt a szabálytalanságok megléte ellenére is kicsikarni. Az viszont tény, hogy működnek olyan orvosi rendelők, ahol nincs vetkőző, nincs WC az előtérben, nincs fűtési lehetőség a váróteremben, és olyan is van ma már, ahol ha esik az eső, negyedórával később az orvosi rendelő falán folyik a víz, és olyan orvosi rendelő is van, ami alá van dúcolva, és a beteg mellkasának meghallgatását két gerenda között végzik. Személy szerint is és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is a koncepció elfogadását javasolja.
Litter Nándor: Az orvosi rendelőkkel kapcsolatban annyit mondanék, hogy Kercsmaricsné Kövendi Ibolya készíti azt a programot, amely rangsorolja a feladatokat. Feltehetően az összeset nem tudjuk megcsinálni, de sorba kell venni. Az év elején elkészült egy, várhatóan a Tavasz utcait is felújítja a tulajdonos. Lassan haladunk a teljes felújítás felé.
Sajni József: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság 4 igen és 2 nemmel a koncepciót a közgyűlésnek is ajánlja elfogadásra. Azonban a koncepciónak van egy olyan eleme, amelyikben teljes egyetértés volt a bizottság tagjai között, hiányoljuk a koncepcióból, mint az eddigiekben is, az intézményekkel kapcsolatos felújítás tervezését. Ha ez sokáig így megy, akkor több intézmény kerül olyan helyzetbe, hogy sokkal nagyobb összeget kell fordítani arra, hogy a működképessége fennmaradjon. Ezt kérem figyelembe venni majd.
Scháb György: A koncepcióhoz annyi észrevételt tennék, hogy véleményem szerint túl sok a makrogazdasági elemzéssel foglalkozó része, és aránytalanul eltolódott a helyi, saját hatáskörben kezelhető dolgok rovására. A költségvetésnek van egy központi része, amelyre kevés direkt ráhatása van az önkormányzatnak, és van egy saját hatáskörben kezelhető része. A saját hatáskörbe tartozó rész vonatkozásában nem látom azt a koncepciót, amely kezelni tudná azt a hatásmechanizmust, amit a központi direktívák okoznak várhatóan a jövő évben. Itt arra gondolok, hogy tegnap a Pénzügyi Bizottság ülésén könyvvizsgáló úr részéről is elhangzott, hogy várhatóan a jövő évben 140 millió Ft-tal kevesebb lesz a központi támogatás, amit valahonnan pótolnia kellene az önkormányzatnak, és ezt nyilván csak saját intézkedéssel tudja megtenni. Problémásnak érzem azt, hogy az önkormányzat vagyonszerkezete véleményem szerint elérte azt a határt, hogy már nem nevezhető likvidnek. Az idei évi teljesülésekben is vannak még bizonytalanságok, és a jövő évre betervezett tervszámok az idei mértéket is meghaladják. Ezt nagyon kritikus elemének tartom a jövő évi költségvetésnek. Nem tartom elfogadhatónak azt, hogy akár a működési egyenleg a tervezet szintjén is jelenleg mínusz 40 millió Ft-ot mutat, azonban ha itt az SZJA-val kapcsolatosan felvetődött kérdés úgy rendeződik, ahogy azt tegnap a bizottsági ülésen prognosztizáltuk, akkor az azt jelenti, hogy a működési bevételekből közel 1 milliárd Ft-ot át kell csoportosítani a felhalmozási bevételekbe a jövő évben, az pedig azt jelentené, hogy mínusz 1 milliárd Ft negatív egyenlege lenne működési oldalon a költségvetésnek. Ezen hatások eredőjeként úgy látom, hogy nem elkerülhető a jövő évben esetleges létszámleépítések vagy karcsúsításokkal kapcsolatos döntéssel foglalkozni, és én is hiányolom az intézmény-felújítást, ami az idei évben is sokkal kisebb mértékben valósult meg, mint ahogy terveztük.
Budai István: Scháb úr nagyrészt elmondta, amit el akartam mondani a Pénzügyi Bizottság ülésén elhangzottak alapján is. Talán az maradt ki, hogy foglalkoztunk a működési célú hitelfelvétel és a hiteltörlesztés különbözőségével, hogy el kell érni egy idő után, hogy a felvett hitel és a visszafizetett hitel összege megegyezzen, tehát ne áthúzódó hitelekkel – a korábbi gyakorlat is ez volt, de úgy gondolom, hogy ennek koncepció szintjén már majd meg kellene szűnni. Jelentős összegű felhalmozási célú hitelfelvételt tartalmaz a program. Ezzel szemben jelentős összegű, majdnem azonos összegű céltartalékból fejlesztésre sor alatt szerepel majdnem hasonló összeg. Kimerítjük a felvehető hitel maximumát szinte. Tehát óvatosan kell bánni ezzel, hogy jó célokra használjuk fel, nehogy az eladósodás folyamatát elindítsuk a városban, amit sikerült az utóbbi években megállítani. Számszaki hibákat fedeztünk fel. A mostani kiadott anyagban ez már helyre került, mert a 4. számú melléklet vége egy hatalmas számot, 9.741 millió Ft-ot tartalmaz, ami a valóságban most már helyesen 5.714.889 eFt-ra módosult. Úgy gondolom, hogy átvezetésre kerültek azok az észrevételek, amelyeket mi tettünk. Többek között a hiteltábla és a felhalmozási hitel törlesztés összege helytelenül került az 5. táblából az 1-esbe. Ezeket helyre tette a most kiosztott táblázat. Ezzel így a közgyűlés jó szívvel elfogadhatja a koncepciót.
Kelemen Z. Pál: Van ennek a városnak egy szinte több mint egy évtizedes hagyománya, amelyben támogatja az első lakáshoz jutókat. Ebben a koncepcióban erre nem találok utalást, mert korábban visszaléptünk ettől a lehetőségtől, de látnunk kell, hogy sok fiatal, középkorú, aktív ember számára ez volt megoldás. A pályakezdők és intenzív munkaképességű fiatalok támogatásával egyrészt növeljük a lakásmobilitást, több lesz a lakáscsere, lakásvásárlás, másrészt kisebb lesz az eladósodás mértéke, mert ezeket a támogatásokat általában bankkölcsön kiváltására nyújtottuk. Javaslom a koncepciónál ezt a szempontot figyelembe venni. Egyrészt azért, hogy felélénküljön az ingatlanpiac, lakáspiac ez által, másrészt pedig megoldódjon sok ember helyzete, ugyanis a hitelkiváltással az “kamaszrabszolgaság”, az a helyzet oldódik fel, és a lakásmobilitás növekedése mindenféleképpen élénkítően hat a városban a belső mozgásra.
Litter Nándor: Elvileg egyetértek a javaslattal, hogy ezt vizsgáljuk meg. Az én értelmezésem szerint a 12. oldal 10. pontjában, amelyben azt írjuk, hogy vizsgálni kell a város lakossága jóléti és egyéb vonatkozásában milyen intézkedéseket, milyen fejlesztéseket, támogatásokat tegyünk. Elvileg beleértem ebbe a részbe, bár ezt még meg kell vizsgálnunk, mert ez korábban működött, hogy indokolt-e ennek a visszaállítása.
Kelemen Z. Pál: Ennek kétféle módja volt. Volt egy vissza nem térítendő …
Litter Nándor: Én is ismerem, vissza nem térítendő és kamatmentes vagy alacsony kamatozású kölcsön.
Cserti Tibor: Úgy látom, hogy gúzsba kötve táncolunk, és az a folyamat megy tovább, amit egyébként most már hagyományként lehetne nevezni Nagykanizsa városban. Mit várunk egy önkormányzati koncepciótól? Azt biztos, hogy gyorsan a törvényi kötelemnek feleljünk meg, azt legyünk túl rajta. Mert egyébként a gyakorlatban a későbbiek során semminemű további kötelmet nem rótt ránk. Nem is jelenik meg egyébként a koncepció végrehajtási részében vagy egyéb szabályozási eszközökben, az előterjesztés sem tesz kísérletet rá. Ez nem kritika, hanem hagyomány ezek szerint. Szerintem kicsit követni kellene a belső szabályozottsággal az állami költségvetés készítésének folyamatát, és magunk számára korlátokat állítani, hogy aztán könnyebben fogadjuk el majd a végső költségvetést. Ha ezt vesszük alapul, akkor nyugodt szívvel nyomhatunk egy igent, és túl vagyunk a költségvetési koncepción, mert úgy is az lesz egyébként majd, amit a konkrét részletes költségvetés tervezése során elénk tesznek. Akkor viszont jó lett volna, ha az előterjesztő mindjárt azt mondja, hogy a költségvetés készítésének ezt a módját és ütemtervét javaslom. Azért fogalmaztam a bizottsági ülésen hasonló szellemben, és azt mondtam gyorsan legyünk túl. vagy magam részéről ezt a fajta koncepciót nem tudom elfogadni, és az előterjesztő vonja vissza. A bizottsági szintű tárgyalások eredményeképpen az előterjesztő is érezte ezt, azokkal a finomításokkal, amit beletettek értelemszerűen, tehát a kötelező minimum ilyen értelemben átvezetésre kerül a terven. Ha most a tartalmi oldalt vizsgálom, a forrásoldal megalapozottsága összességben tényleg a központi költségvetés függvénye. Nagyon nagy változtatásokra nem kerülhet sor, csak amíg az jóváhagyásra nem kerül, az önkormányzatok tervező munkája hátrányt szenved, és ez várható ebben az évben is. Minden ahhoz kapcsolódó egyéb törvényre is kihatással van ez. Igazán kulcsponti kérdés nekünk, amit érintettek a bizottságok, a hitelek szerepe és nagyságrendje. Összességében a hitelplafonon is túl vagyunk. Nagyon nagy merészség azt állítani, hogy a hiteleken belül a folyószámlahitel, ami likviditást finanszíroz, nem számítható be a hitelnagyságrendbe, mert ha megnézzük az állományi oldalról, ha 400 millió Ft-os felvétellel számolva a koncepciós visszafizetéssel csak 328, akkor a folyószámla hitelkeretnél is van durván hetvenvalahány millió Ft-os a különbözet, ami beépül a hitelszerkezetbe ilyen téren, mert valamikor azt is vissza kell fizetni. Az a megállapítás viszont mérvadó, ha ezeknek a hiteleknek a többsége fejlesztési célokat szolgál, és az gyakorlatilag áttételesen gazdaságfejlesztés és visszajön a városba, ami nagyon fontos, esetünkben döntőrészt ez van, hiszen nagyon sok programot elindítottunk is egyenként is, ahhoz pedig az önrészt biztosítása legalább … szükséges, akkor nagyon nagy választási lehetőség nincs, akkor végig kell menni ezen az úton koncepciózusan és következetesen. Szkeptikus vagyok az ingatlanvagyon hasznosítást illetően a 408-cal, mert egyébként majd a kiadási oldalon nem vásárolunk, akkor nem is tudunk majd mit eladni. Nem tudom, hogy bent van vagy nincs a fejlesztési céloknál a vásárlás. Feltételezem, hogy igen. De tartós jelleggel arra kiemelt figyelmet kell fordítani. Hogy következetesek legyünk magunkkal szemben, az előző anyaggal kapcsolatosan nem volt év végi várható pénzmaradvány. Elmondtam, hogy valószínűleg lesz, de a két anyag egymással ilyen értelemben úgy van köszönő viszonyban, itt a pénzforgalom nélküli …..116.814 benn van a koncepcióban, gondolom azért, mert az előterjesztő ez által is a hitelplafon maximumától akar vissza……, ezáltal megfeleljen a követelményeknek. A magam részéről gyakorlatilag visszaigazolva látom az előterjesztő részéről is, hogy az előző évi pénzmaradvánnyal számol. A kiadási oldal esetében azt tudom mondani, hogy a szerkezeti rendje jó, de legalábbis elfogadható az arányokat illetően, de igaz, és arra kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy a bér és egyéb jellegű jövedelmek szintje a kérdés. Itt az a fajta törekvés, ami polgármester úrtól elhangzott, megnyugtathat mindenkit, hogy a rendszerek azonosságában kell gondolkodni. Itt %-ok is elhangzottak, és előttünk van az Érdekegyeztetés produktuma – itt arra kell törekedni, hogy lehetőleg abba a pozícióharcba, ami egyébként a központi források megszerzésére is vonatkozik, és a helyi szintű intézményfenntartó munkát, tehát egyfajta közmegegyezés legyen, technikájában. Ebből a szempontból az előterjesztés tartalmaz olyan pénzkímélő, adókímélő megoldásokat is, amiben célszerű gondolkodni. Az pedig nem igaz Sajni képviselőtársam, hogy az intézmény-felújítási programok kimaradnak a koncepcióból, mert ha következetesek vagyunk, akkor egyik oldalon a központi programokhoz kapcsolódóan saját erőt beteszünk, akkor annak az intézményi megvalósításában már a jövő évben érezni kell a hatását. Az eladósodás későbbi évekre gyakorolt hatása kulcskérdés. A tervező munkához pragmatikusa ezt jóvá kellene hagyni.
Kereskai Péter: A 12. oldalon lévő szövegre hívnám fel a figyelmet, hogy ne csak beszéljünk arról, hogy takarékosak próbálunk lenni, hanem milyen módon tudunk takarékoskodni a Magyar Fejlesztési Bank által ajánlott hitelkonstrukcióval. Ez azt jelenti, hogy a már meglévő hasonló célú hiteleinket is akár ki tudjuk váltani, gyakorlatig a 10 % körüli kamat helyett 5 % körüli kamattal tudunk hitelt felvenni. Ez a program gyakorlatilag – amennyire ismerem – ami a célnak megfelel, tehát az energiaracionalizálás elsősorban és nem elavult beruházásokról van szó, ezekkel gyakorlatilag amíg a keret tart, addig elfogadják ezeket a programokat a Fejlesztési Banknál, és árfolyamkockázat nincs, tehát Ft-ban kapjuk meg gyakorlatilag 5 %-ra azt a hitelt, amit jelenleg 10 %-kal. Egy számot kiemelnék ebből a koncepcióból: felhalmozási célú kiadások összesen durván 3,8 milliárd. Ez körülbelül 1 milliárd Ft-tal több, mint a 2004. évi.
Polai József: A 12. oldal 10. pontjához szeretnék annyit hozzátenni, hogy nekem is már többen jelezték azt, hogy jó lenne, ha tudna a város adni vissza térítendő kamatmentes kölcsönt. Gondolom, ki lehetne dolgozni az elveket, hogy kiknek adnánk. Erre egy alapot talán létre lehetne hozni. Mondjuk a legrászorultabb esetekben. Ha lehet, akkor tegyünk egy ilyen alapot.
Röst János: Polai képviselőtársamtól kérdezném, hogy ha ez megtesszük, akkor megszavazza-e a költségvetés egészét? Mert akkor szerintem érdemes ezzel foglalkozni. Szeretnék visszautalni a 2002 előtti időszakra. Akik voltak képviselőtársaim, azok emlékeznek rá, hogy a költségvetési koncepció akkor úgy nézett ki, hogy volt egy ötletbörze és egy kívánsághalmaz, és volt 1,5 milliárdos hiány. Erre szoktak létrehozni faragó bizottságot, ami addig faragta fűnyíró el szerint a költségeket, amíg végre odaért, hogy kezelhetővé vált a költségvetés. Úgy gondolom, hogy ez a költségvetési koncepció teljes mértékben kezelhető, emellett a költségvetés elkészítéséhez kellő alappal rendelkezik, és kiindulási pont. Az a kérésem, hogy támogassa a testület.
Szita László: Bevezetőben szeretném elmondani, hogy az önkormányzati törvény nem írja elő, hogy a könyvvizsgálónak a III. negyedéves gazdálkodásról készült tájékoztatót, valamint a költségvetési koncepciót írásban kell véleményezni, ezért nem készült külön írásos jelentés, ezért a véleményemet szóban szeretném elmondani. A III. negyedéves gazdálkodáshoz azért nem kértem szót, mert úgy gondoltam, hogy a koncepció talán fontosabb. Csak megemlíteném a III. negyedéves gazdálkodással kapcsolatban, hogy ez nem beszámoló volt, hanem csak egy tájékoztató. A beszámoló kritériumai kicsit szigorúbbak, de nyilván, a benne lévő tartalomnak a könyvelésnek és egyéb adatoknak is egyezni kell. A koncepcióhoz kapcsolódóan azt szeretném elmondani, hogy ahogy polgármester úr is említette, ez a következő évi tervezésnek az első szakasza, amikor még nagyon sok a bizonytalanság. Többek között bizonytalan az, hogy milyen az önkormányzatok központi forrásszabályozása. Figyelembe kell venni természetesen a saját bevételeket, a vállalt kötelezettségeket, az áthúzódó kötelezettségeket, és nyilván azokat a folyamatos városüzemeltetési feladatokat, amelyek az előző évben a költségvetésben szerepelnek. A másik, amit az eljárással kapcsolatban megemlítenék, hogy november 30-ig kell benyújtani a polgármester úrnak a gazdálkodás III. negyedéves helyzetével együtt a koncepciót, és ehhez a bizottságok véleményét is ki kell kérni. Ezzel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy ezek megtörténtek, tehát így a törvényességi követelménynek a koncepció megfelel. A tartalmáról a következőt szeretném röviden véleményként elmondani. Úgy látom a rendelkezésre bocsátott anyagból, hogy a városnak a 2005. évi pénzügyi helyzete a 2004. évihez képest lényegesen nem változik. Elsősorban abból adódóan, hogy a központi forrásszabályozás elsősorban a várható normatív hozzájárulás nem csak itt, hanem mindenütt valamilyen oknál fogva bizonyos mértékben csökkeni fog. Természetesen a végső számok akkor állnak rendelkezésre, amikor a parlament a költségvetési törvényt jóváhagyja. A másik, amit meg szeretnék említeni, hogy úgy látható és a koncepcióból egyértelműen kiolvasható, hogy a következő évi költségvetés finanszírozása is sem a saját bevételekből, sem a központi támogatásokból, normatív állami hozzájárulásokból nem finanszírozható, tehát külső források igénybevételére van szükség. Ez a külső forrás igénybevétel elsősorban a hitelt fogja jelenteni. A folyószámlahitel a koncepcióban szerepel, azonban ezzel kapcsolatban az önkormányzati törvény 88. § (2) bekezdésére hivatkozva annyit szeretnék elmondani, hogy a folyószámlahitel tulajdonképpen éven belüli hitelt jelent, amit azt a célt szolgálja, hogy a bevételek és a kiadások időbeli eltérésére lehessen finanszírozni a költségvetést. Ez tehát nem azt jelenti, hogy éven túl áthúzódik a hitelállomány, ugyanis amennyiben ez áthúzódik, akkor ez már átmegy éven túli hitelnek. Ezért a koncepcióban – a Pénzügyi Bizottság ülésén is javasoltam és a részletes tervkészítésnél mindenképpen úgy kellene alkalmazni, hogy amennyi a folyószámlahitel bevétele a működésben, ugyanannyi legyen a kiadása. Ugyanis amennyiben ezt nem fizetjük vissza, akkor ez éven túli hitelnek minősül. Nincs vele semmi gond, ha belefér a hitelkeret felső határába. A másik, amit megemlítenék, és itt szó volt róla, hogy ez beleszámít a hitel felső határába, a kötelezettségek közé – nem számít bele a folyószámlahitel azért, mert éven belül visszafizetésre kerül. Ha visszafizetésre kerül, akkor nem kerül be, ha viszont kevesebb a kiadás, mint amennyi a tervezett bevétel a folyószámla hitelnek, akkor már a különbség éven túli hitelnek minősül. Ezt kellene figyelembe venni. A másik, ami a fejlesztési hiteleknél nagyon fontos, hogy az a lényeg a hitelfelvételnél és azt el kell fogadnunk, hogy amennyiben beruházásokat finanszíroz, akkor ez az önkormányzat vagyonát jelenti, és úgy is lehetne közgazdaságilag értelmezni, hogy jelen időpontban jövő évi beruházásoknak, fejlesztéseknek a megvalósítását teszi lehetővé, ami tulajdonképpen a város gazdálkodását, üzemeltetését és az intézmény ellátását mindenképpen meg fogja oldani, illetve javítani fogja a feltételeket. Minden költségvetésben és így ebben a koncepcióban is a prioritásokat kell megfogalmazni, ugyanis az egyértelműen látható, hogy mindenféle feladatra egy költségvetési koncepció, de a részletes költségvetés sem tud forrást biztosítani. A koncepcióban ezek bizonyos mértékben szerepelnek. A működést a koncepcióban úgy láttam, hogy igyekeznek megőrizni ugyanazon a szinten, ami 2004-ben volt. Úgy fogalmaz a koncepció, hogy bázisszemléletű költségvetési tervezést végeznének el bizonyos területeken, bár egy mondattal lejjebb ez egy kicsit lazítva van. De a bázisszemléletű költségvetési tervezés helyett javasolnám a feladattípusú tervezést vagy a nullbázisú tervezést, ugyanis ez egyrészt már régen nem elfogadott gyakorlat, de a bázisszemlélet azt jelenti, hogy az előző év adatait letakartjuk és ráépítjük mindig a változásokat. Hogy mennyire nem valósítható meg ez a tervezési módszer a részletes terv kidolgozása során, két dologra hívnám fel a figyelmet. Az egyik az, hogy a bérfejlesztéseket hogyan lehet a működésben biztosítani, mi ennek a forrása, a másik pedig a dologi automatizmus, az úgynevezett infláció ellentételezése hogyan valósítható meg. Ha a bérfejlesztésnek a köztisztviselőkre és a közalkalmazottakra az előzetes tájékoztató szerint megnézzük, akkor tulajdonképpen a köztisztviselőknél elképzelhető az, hogy nem lesz támogatás a bérfejlesztésre, ugyanakkor a közalkalmazottaknál pedig egy 4,5 %-os támogatás és 1,5 %-os saját erő kellene, így lenne 6 %-os bérfejlesztés. Az a kérdés, hogy ezt hogyan lehet forrásoldalról, bevételi oldalról megoldani. A koncepcióból kiolvasható, hogy adóbevételek emelésére nem kerülne sor, térítési díjak növekednek. Úgy látom, hogy ez nem lenne elég ahhoz, hogy a forrásokat ehhez megteremtenék. És hozzátenném a dologi automatizmust, ha a közgyűlés erre megfogalmaz valamilyen mértéket. Tehát ebből adódóan valószínűleg, hogy a kiadások racionalizálására, csökkentésére valamilyen formában szükség lesz. Hadd hívjam fel a figyelmet, hogy a költségvetési törvénytervezetben a bérfejlesztésekhez kapcsolódóan hozzá van kapcsolva mindig a létszámcsökkentés. A másik, amit elmondanék a beruházásokhoz, fejlesztésekhez kapcsolódóan, ez egy kiemelt célt szolgál a koncepcióban. Úgy látom, hogy pozitívnak tartom azt, hogy a fejlesztések között a hitel összegével majdnem azonos a fejlesztési céltartalék összege, tehát ez gyakorlatilag egy biztonságot jelent a következő évi gazdálkodás szempontjából, ha jóváhagyja a közgyűlés, hiszen a hitelt akkor kell csak felvenni, amikor a beruházások teljesítésére sor került. Tehát nem arról van szó, hogy betervezzük a hitelt és azonnal felvesszük, és ezt bizonyítja az, hogy 2004-ben is szeptember 30-ig nem kellett felvenni ezt a nagy összegű hitelt, viszont a tervezés szempontjából fontos, hogy betervezésre kerüljön. Azt látom, hogy a város gazdasági ereje a költségvetéssel a következő években alkalmas arra, hogy a fejlesztési hitelek visszafizetését meg tudja oldani. Tehát úgy látom, hogy nincs benn nagyon nagy bizonytalanság. Összességében a koncepcióban lévő prioritások, feladatok alkalmasak arra – úgy látom és azt tapasztalom -, hogy a részletes költségvetés – természetesen a költségvetési törvény jóváhagyását követően – elkészíthető legyen és a közgyűlés elé terjeszthető legyen.
Litter Nándor: Köszönöm, főleg az utolsó mondatokat, hogy nem olyan programot dolgoztunk ki, ami megvalósíthatatlan és a forrásokat nem tudjuk hozzá biztosítani. Kérem, szavazzunk a költségvetési koncepcióról azokkal a módosításokkal együtt, amelyek elhangzottak, illetve kiosztásra kerültek itt a közgyűlést megelőzően.
A közgyűlés19 szavazattal és 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
262/2004.(XI.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a költségvetés 2005. évi koncepcióját az előterjesztésben foglaltak, valamint a kiegészítések szerint elfogadja.
Felkéri a polgármestert, hogy ennek megfelelően a 2005. évi költségvetés tervezetét 2005. február 15-ig terjessze a közgyűlés elé.
Határidő: 2005. február 15.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Dencsné Szabó Edit osztályvezető)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: Egy módosított határozati javaslatot adtunk ki a Kohéziós Alappal kapcsolatosan, amelynek lényegét röviden ismertetném. Egyrészt a bizottsági üléseken vetődtek fel joggal olyan kérdések, amelyeket kezelni kell, másrészt pedig az egyéb egyeztetéseken, hiszen ez olyan terhet ró a városra, amelyet meg kell gondolnunk, hogy megfelelő körültekintéssel mondunk rá igent. A lényege az, hogy a 2007 és 2013 között Nemzeti Fejlesztési Tervben egyéni kiemelt projektek is lesznek, és azok az önkormányzatok, amelyek ezekre a listákra rá tudnak kerülni, azok kiemelt szerepet kapnak, és azért fontos, hogy mi is elvileg legalábbis pályázhatunk arra, hogy egy projekttel bekerüljünk erre a listára. A Nyugat-Dunántúli Regionális Tanácsnak egy korábbi döntése szerint ez a régió, Zala megyének ez a része geotermikus energiákban gazdag, éppen ezért a geotermikus energia és az egyéb megújuló energiák fejlesztési területeként határozta meg ezt a térséget. Ha körülnézünk Ausztriába és más nyugati országokban, látjuk, hogy egész városoknak az energiagazdálkodása jelentős hatékonyságnövelésen ment keresztül, ahol ezeket a megújuló energiákat tudták alkalmazni. Ez a körülmény még nem ok arra, hogy ne próbáljunk meg óvatosak lenni ebben a dologban, és éppen ezért a korábbi előterjesztéstől eltérően módosítottuk a javaslatunkat, amelynek az a lényege, hogy az önkormányzat értsen azzal egyet – mert itt pályázni kell arra is, hogy bekerülhessünk a projekt-előkészítő szakaszba, és ha ott nyerünk, akkor indulhat meg ez a projekt, erre majd külön szerződést kell aláírni –, hogy a pályázati dokumentációt aláírhassam. Ezt még csak azt jelenti, hogy benyújtjuk a pályázatunkat erre a 400 milliós előkészítési programra. Ennek alá kell írni majd a szerződését majd, és ez szerepel a 3. határozati javaslatban, hogy önkormányzat fenntartja a jogát arra vonatkozóan, hogy amikor ez a szerződés megérkezik – és itt javasolnánk egy kiegészítést, hogy itt szakértőket vonjunk be ennek a megítélésébe –, tehát, hogy a végleges szerződést aláírhatjuk-e, erről még az önkormányzatnak egy külön döntést kell majd hoznia, amikor ezek a dokumentációk megérkeznek hozzánk. Épp tegnap esti egyeztetések alapján hangzott el, hogy próbáljuk meg úgy alakítani ezt a szerződést – mivel itt a programok egymásra épülnek, először a hatástanulmányokat és egyéb kutatásokat kell elvégezni, és ha ezek nem bizonyítják azt, hogy szükséges már magának ennek a 400 milliós előkészítő projektnek az elvégzése, akkor ebbe a szerződésbe olyan megállapítások legyenek, hogy ebből kiléphetünk, ha ezek a tanulmányok azt bizonyítják, hogy akár a geotermika, vagy a biomassza, vagy egyéb más területeken nem érhetjük el azokat a célokat, amelyeket magunknak kitűzünk. Itt visszalépési lehetőség van, az egyik a pályázat előkészítő dokumentációnak, mint szerződésnek a végleges megkötése, amelyre akkor fog sor kerülni, ha befogadják ezt a pályázatunkat, a másik visszavonulási útvonal pedig, hogy mérsékeljük az esetleges felesleges kiadásainkat, hogy olyan szerződést kell kötni, amelyből ezek tanulmányok végeredményei alapján kiszállhatunk, és nem kell az egész 400 milliós projektet végigvinni, ha a tanulmányok, az előkészítő anyagok ezt nem indokolják. Ha pedig indokolják, akkor azokat a célok, amelyeket most csak ilyen álomként fogalmazhatunk meg, feltehetően megvalósulnak, és akkor folytatjuk ez egész projektet. Ezért változott a saját erő és minden egyéb. És azt kérnék, hogy a tanulmányok elkészítése mindenben 2005. évben történjen meg, és ha esetleg szükséges, akkor folytatódnának az egyéb munkálatok 2006. évben. Ezért változtak így a saját erő és az összköltség vonatkozásában ezek a számok, amelyek az újonnan kiadott határozati javaslat 2. pontjában szerepelnek.
Tóth László: A 3. határozati javaslatban szeretnék egy módosítást javasolni. Azt írja, hogy a pályázat pozitív elbírálása esetén fenntartja a támogatási szerződés megkötés előtti felülvizsgálat jogát. Ezt úgy folytatnám, hogy beleértve a szerződéstől elállás jogát is. Ezzel szeretném kiegészíteni a 3. pontot. A felülvizsgálatba nagyon sok minden beleértendő és nem is. Ez pedig így egzakt ezzel a beszúrással. Kérdésem, hogy milyen szakmai és pénzügyi megalapozottsága az előterjesztésben szereplő számoknak?
Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elfogadásra javasolja az anyagot, mi egyetértünk vele ezzel a kiegészítéssel, amit ma hozzátettünk. Ettől csak értékesebb, az önkormányzat számára biztonságosabb lett.
Budai István: A Pénzügyi Bizottság is egyetért az anyaggal. Előttünk még nem ez volt. Úgy gondolom, hogy nincs kifogása a Pénzügyi Bizottság tagjainak, hogy a módosítást fogadjuk el.
Cseresnyés Péter: Azt látom, hogy körülbelül 100 millió Ft-os önrészt kell biztosítani a városnak. Honnan tervezi a városvezetés ennek előteremtését? Hitelből vagy más forrásból?
Litter Nándor: Alapvetően hitelből, de teszünk arra lépéseket, mert most már úgy lenne igazán jó, és ennek a projektnek az előkészítésében is látunk erre lehetőséget, hogy olyan vállalkozásoknak a bevonása, akik érdekeltek majd a projekt megvalósítása végeredményeként az egyes művek hasznosításában, működtetésében. Ez egy elég rövid időszak volt arra, hogy erre felkészüljünk, tehát ilyen tárgyalásokat még nem folytattunk. De most a hitelt kell megjelölnünk erre a programra. Tóth úr kérdésére válaszolva: egyrészt a Pylon Kft. és az AQUAPROFIT Kft. működött közre, akik ezt az anyagot készítették.
Palángi Krisztina: Már korábban készült két megvalósíthatósági tanulmány a nagykanizsai geotermális kutak hasznosítására vonatkozóan. Ez a két tanulmány jóváhagyásra is került mind itt a közgyűlés előtt, mind a Zala Megyei Közgyűlés előtt. Ezért nem megalapozatlanok ezek a számok. Továbbá két szakértői csapattól is kértünk árajánlatot, mindketten hasonló áron ezeket a számokat mondta. Természetesen ezek módosulni fognak annyiban, hogy amikor ez a támogatási szerződés esetleg megkötésre kerül, akkor utána közbeszerzési eljárással kell majd kiválasztani azt a céget, akivel együtt fogunk dolgozni. Tehát a közbeszerzési eljárás eredményének függvényében módosulhatnak ezek a számok.
Litter Nándor: Tóth úr által javasolt kiegészítéssel – 3. pont … felülvizsgálatának jogát, beleértve a szerződéstől történő elállás jogát is – együtt szavazzunk a három határozati javaslatról. Szakértőket igénybe kell majd venni, hogy eldöntsük, hogy jó-e számunkra ez a projekt vagy nem.
A közgyűlés 23 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
263/2004.(XI.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2004. december 05.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Palángi Krisztina, Pályázati Iroda vezető)
az 1.pontban rögzített pályázathoz a szükséges legfeljebb 100.000 ezer Ft. saját erőt az alábbi bontásban biztosítja:
Összköltség Saját erő
2005: 44.000 ezer Ft 11.000 ezer Ft
továbbá a megvalósíthatósági tanulmányok eredményétől függően további:
2006: 356.000 ezer Ft 89.000 ezer Ft
Összesen: 400.000 ezer Ft 100.000 ezer Ft
Határidő: 2004. december 05.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Palángi Krisztina, Pályázati Iroda vezető
Dencsné Szabó Edit, Kontrolling Osztály vezetője)
Határidő: 2005. március 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Palángi Krisztina, Pályázati Iroda vezető)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: Döntöttünk arról, hogy átadjuk a Veszprémi Egyetemnek ezt az ingatlant. Akkor arról döntöttünk, hogy meg kell fizetni az ÁFA-t, de mi támogatásként ezt odaadjuk, hogy ő nullszaldós legyen ebben a programban. Ők viszont egyeztetve az Oktatási Minisztériummal így nem tudják elfogadni, tehát azt javasolnám – és ezért van itt a vagyonrendelet módosítása –, hogy fogadjuk el ezt a módosítást, hogy így módosulna ez a szerződés, másrészt módosítsuk a vagyonrendeletünket, hogy rendkívüli esetekben a közgyűlés egyedi döntéssel kivételt tehet ez alól a szabály alól.
Cserti Tibor: Az ÁFA technikai kezelése most nem megoldott, akkor mekkora az ÁFA összege, lesz-e kötelezettségvállalás?
Litter Nándor: Havi 100.000 Ft ÁFA-ja, 25.000 Ft. Kérem, szavazzunk a rendeleti javaslatról.
A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
43/2004.(XI.30.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 43/2004.(XI.30.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 10/2003.(II.26.) számú rendeletének módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
264/2004.(XI.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Veszprémi Egyetemmel kötendő ingatlanhasználati szerződést az előterjesztéshez csatolt tervezet szerint elfogadja és felhatalmazza a polgármestert, valamint az IKI vezetőjét a szerződés aláírására.
Határidő: 2004. december 15.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Dr. Szűcs Marianna jogtanácsos)
Szünet
Előadó: Litter Nándor polgármester
Partiné dr. Szmodics Györgyi: (Ismerteti az előterjesztésben foglaltakat.) A tervezet során többször egyeztettünk az Állategészségügyi Állomással. A Kerületi Főállatorvosnak pontosítási javaslatai voltak, amit mi el tudunk fogadni. Ezek a következők: a 4. § (3) bekezdésének második mondata kiegészülne az alábbi szöveggel: és a keletkezett csurgaléklevet zárt gyűjtőaknába kell vezetni (ez lehet a hígtrágya tároló akna is). A következő mondatban a trágyalé helyett hígtrágyát javaslunk pontosítás szempontjából. Az 5. § (5) bekezdésében a “D” övezetben a rendelettervezetben úgy szerepel, hogy korlátozás nélkül tartható állat. A pontosítás végett és részben azért is, hogy egyértelműbb legyen az állampolgárok számára is, az a szöveg kerülne, hogy ebben az övezetben haszonállat a 41/1997.(V.28.) FM rendelet 1. számú függelékének – ami az állategészségügyi szabályzat – 5. pontjában előírt maximális állatlétszám szerint tartható. Ez azért szükséges, mivel az állategészségügyi szabályzat a nagyüzemi jellegű tartásra vonatkozóan pontosan meghatározza a tartás feltételeit, és ez így egyértelműbb. Az. 5. § (7) bekezdésénél ugyancsak a lótartás turisztikai szempontból való engedélyezésénél a maximum 29 darab lóig lehetne külön engedélyezni. A 6. § (3) bekezdés kiegészülne egy mondattal: a fenti jelölés a tetoválással, microchippel megjelölt ebeknél is kötelező. A 2. számú mellékletben, ahol a védőtávolságok vannak meghatározva, célszerű, hogy mindenki számára egyértelműbb legyen, a maximum állatlétszám meghatározása, tehát a ló esetén a 10 feletti az 10 felett maximum 29 lenne. Szarvasmarhánál a 10 felett maximum 49, sertés, kecske, juh állatnál 15 felett maximum 199, de sertésnél maximum 99. Baromfi esetében 100 felett maximum 499, de broiler maximum 1999. A pulyka esetében 20 felett és maximum 499, nyúl esetében pedig maximum 49 anyanyúl és szaporulata.
Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság megtárgyalta a napirendi pontot, ezekkel a kiegészítésekkel, amit még mi se ismertünk ennyire precízen. Az 5. § (7) bekezdésénél úgy gondoltuk, hogy polgármester helyett a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság járna el, adná a felmentést. Kiskanizsára és Miklósfára vonatkoztatva azt gondoltuk, hogy az egész településrész a “C” övezetbe nem sorolható. Próbáltunk utcákat is megfogalmazni. Úgy gondoltuk, hogy a “B” övezetbe kellene sorolni és ezért úgy egészíteném ki, hogy azok az új parcellázású területek, amelynél az ingatlan nagysága eleve se teszi lehetővé a több állat tartását. Gyakorlatilag ez döntően az a ’75 utáni, ’80-as évek elejétől kijelölt területek, ahol a védőtávolságok amúgy sem tarthatók. Tehát ezeket a “B” övezetbe gondoltuk sorolni, és az ezekbe a területekbe nem tartozó – Kiskanizsa és Miklósfa esetében – az tartozna a “C” övezetbe, ahol lehet tartani jobban állatokat.
Budai István: A 6. § (12) pontja mondja ki, hogy az ebtulajdonos vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani. Ha ez így van, akkor a 9. § e. pontjába vegyük be, hogy ezt hogyan szankcionáljuk, mert ott kimaradt a közterület szó, amikor azt mondjuk, hogy “illetve közös használatú udvarról, illetve közterületről nem távolítja el”. Ez alapvető dolog, hogy ezt be kellene venni még akkor is, ha tudom, hogy ez külön szabályozás alá esik valahol, de akkor szerezzünk érvényt ennek.
Cserti Tibor: Papp Péter elnök úr távollétében a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleményét tolmácsolnám. Összességében a bizottság a rendelettervezettel elfogadásra javasolja azzal a megfontolással, hogy a 4. számú mellékletben szereplő díjtételeket, amely a gyepmesteri közreműködésre vonatkozik, általános jelleggel ajánlja megemelni. Még egy kiegészítés: a bizottság tagjai és én is azon voltunk, hogy az állattartással jogszerűen együtt kell élni megfelelő normákon belül. Magát a rendeleti javaslatot, a korábbi rendeleti javaslatot is alapul véve már EU-komfornak tartja a maga módján. Figyelembe kell venni azt is egyre inkább, hogy gazdasági jellegű állattartás ugyan kiszorul, de nagyon sokaknak még a megélhetési forrási közé tartozik. Összességében minden rendelet annyit ér, amennyit be lehet belőle tartani. A most kapott kiegészítésekkel együtt is úgy gondolom, hogy a végrehajtás során dől el, hogy mennyire felel meg a valóságnak. Úgy látom, hogy a korábbi rendelethez képest általános szigorítást tartalmaz, tehát a végrehajtás tekintetében fel kell készülni majd az érintettek esetleg a negatív véleményre, illetve közreműködésére is. A rendelettervezetet elfogadásra javaslom.
Röst János: Pontosító módosításom lenne: 3. § 2. pontja, amely a 2. számú mellékletre hivatkozva egy védőtávolságot határoz meg, viszont ez eltérhet a hatályos építési előírásoktól. Az lenne a módosításom, hogy a mondatot folytatnánk úgy, hogy a hatályos országos építési előírásokkal (OTÉK) összhangban, mert így feloldanánk mindkét problémát, gyakorlatilag amennyiben szigorúbb az OTÉK, akkor azt kerül betartásra, ha nem, akkor pedig a 2. számú melléklet.
Polai József: A KTÖ kimondottan örült, hogy a “C” övezetbe visszasorolták településrészünk azon részeit, amely eddig a “B”-ben volt. Ez számomra új, hogy egy-egy területet talán a “B”-be kellene sorolni. Azt gondolom, ha a “B” övezetben, ahol legfeljebb 3 db közepes és 30 kis haszonállat tartható, Kiskanizsán elég sok helyen előfordulhat az, hogy “B” övezetben ennél kicsit talán többet is tartanak. A KTÖ ezt a rendeletmódosítást javasolta elfogadásra, örült a “C” övezetbe való sorolásnak.
Partiné dr. Szmodics Györgyi: Budai úr felvetésére -, hogy nem tartalmazza a szabálysértési szankciót a közterületről való eltávolítás – válaszolnék: azért nem tartalmazza, mert ez a szabálytalanság a szabálysértési törvényben van szabályozva, és gyakorlatilag súlyosabb bírsággal sújtható, tehát még egyszer ugyanazt nem szabályozhatjuk, legfeljebb pontosan a szabálysértési tényállást megismételhettük volna a rendeletben, tehát ezért maradt ki, de gyakorlatilag az alkalmazása során ez szankcionálható. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság által javasolt gyepmesteri szolgáltatási díjakat a VIA Kanizsai Kht. felülvizsgálta és körülbelül a háromszorosára felemelte. Erre vonatkozóan ez a táblázat külön kiegészítésként kiosztásra is került. A bizottsági ülésen még szó volt arról is, hogy a bilétadíjat ne az önkormányzat fizesse, hanem az ebtulajdonos. Erre vonatkozóan is lehet módosítani. Röst János alpolgármester úr által felvetett javaslatra: természetesen ezek a védőtávolságok úgy alkalmazandók, hogy először az építésügyi szabályok alapján kell mindig megvizsgálni, hogy az adott területen építmény hogyan helyezhető el, és milyen feltételekkel. Ha ezt lehetővé teszi a szabályozás, utána kell a védőtávolságokat megvizsgálni, hogy azok azon az ingatlanon teljesíthetők-e, és ennek megfelelően alkalmazni. A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság döntése alapján megpróbáltuk behatárolni utcák szerint azt a két területet, amit javasoltak, kivenni a “C” övezetből és a “B” övezetbe sorolni. Ez a terület a következő lenne, ami pontosan feltüntetésre kerülne: Kiskanizsa esetén: Pivári, Haladás, Cserfa, Kőrisfa, Tőzike utca által határolt terület kerülne – amennyiben a közgyűlés egyetért vele – a “C” övezetből a “B” övezetbe. Miklósfa vonatkozásában pedig a Pityer, Gárdonyi Géza, Bocskai, Mátyás király utca által határolt terület, mert ez az az újabb rész, ami ott kialakult.
Litter Nándor: Még egy kérdést látok – a többit elfogadom, mert az osztály egyetért ezekkel a módosításokkal.
Dr. Tóth Géza: Osztályvezető asszonnyal, illetve munkatársaival természetesen előzetesen többször átnéztük és véleményeztük az állattartási rendeletet. Azt hiszem, hogy sikerült egy olyan állattartási rendeletet megalkotni – kizárólag állategészségügyi hatósági szempontból mondom a véleményemet –, ami az uniós normáknak is megfelel. Pontosan számszerűleg meg lettek határozva az állattartási rendeletben a maximum létszámok. Ez a miatt történt – természetesen az állategészségügyi szabályzat 2. függeléke tartalmazza ezeket a számadatokat, viszont az Önök választói, a lakosság nem azt nézi, hanem a helyi állattartási rendeletet, és így megkönnyíti a döntést, illetve tudják, hogy mik adott területen a lehetőségeik. A bilétával kapcsolatban azért kértem, hogy kerüljön be az a kitétel, hogy azok az ebek, amelyek microchippel és tetoválással tartósan és egyedileg meg vannak jelölve - természetesen ezt az Unió bármely tagállamában elfogadják –, mert a lakosságnak, illetve az állattal kapcsolatba kerülőknek tudniuk kell, hogy az az állat regisztrált állat, bejelentett a Polgármesteri Hivatal jegyzőjének, illetve veszettség ellen oltva volt, tehát gyakorlatilag aggály nélkül lehet az utcán vagy a közterületen vezetni.
Csordásné Láng Éva: Örülök, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén már elmondottakat ezek szerint Kiskanizsa vonatkozásában már módosították. De egyáltalán arra a lakóterületekre gondolok, ahol a lakóterület maga egyedi beépítésű és 200-300-400 négyszögöl – köszönöm, hogy ez utcánként is Kiskanizsa vonatkozásában meg lett jelölve. Azt hiszem, hogy ott vannak más olyan területek is, például az újonnan beépülő Zsigárdi köz, Berek köz, egyéb területek. Módosításom lenne a 2. számú mellékletben – nem értem a logikáját annak, hogy 3 disznó alatt már 20 méter a szomszéd lakóépülettől való távolság, ló esetében is 20 méter, a szarvasmarha esetében pedig csak 15 méter. Ha a háromnál kevesebb sertés, illetve a 6 alatti ló mennyiségében 20 méter a szomszédtól való távolság tartása, akkor a szarvasmarha esetében is ezt 20 méterre kellene módosítani, és akkor azok a telkek eleve ki lennének zárva, ahol 16, illetve 18 méter széles a telek mindössze. A kettő akkor talán ütné is egymást.
Halász Gyula: A 2. számú mellékletben az állatfajták taxatíve fel vannak sorolna. Hiányolom a struccot, mert egyre népszerűbb ez az állattenyésztési fajta. Ha valaki kitalálja, hogy Szabadhegyen struccot akar tenyészteni, akkor szabályozva legyen ez a kérdés is, ne kelljen újra módosítani a rendeletet.
Polai József: Szeretnék arról megbizonyosodni, hogy osztályvezető asszony által felsorolt Pivári, Haladás, Cserfa, Kőrisfa, Tőzike utcák által határolt körre visszamenőlegesen nem érvényes ez a rendelet. Visszamenőleges hatálya nincs? Mert ha jelenleg túllépnének bizonyos állatszámokkal, a tartást meg kellene szüntetni azokon a helyeken, ahol netán túllépi majd.
Litter Nándor: A 10. § (3) bekezdésében, a záró rendelkezésben szerepel, hogy 2006. december 31-ig kötelesek végrehajtani.
Polai József: Feltételezem, hogy több háztartásban a “B” övezetrészben az említett lehetőségekhez képest - 3 közepeset és 30 kisebbet említ – vannak helyek, ahol többet tartanak. Nem biztos, hogy vissza fognak állni, mert lehet, hogy kereset-kiegészítésként vagy a családot ezzel tartja fenn. Kérem, hogy ezt gondoljuk meg.
Partiné dr. Szmodics Györgyi: Visszamenőleges hatálya ilyen szempontból nincs a rendeletnek, de szigorúbb előírást bevezethet a rendelet. Egy feltétele van, és ezt az Alkotmánybíróság már több határozatában megállapította, hogy az érintetteknek határidőt kell adni arra, hogy az új szabályozásra felkészüljenek. Ezért van a hatálybaléptetőnél egy év határidő, hogy ahol ezt az állatlétszámot meghaladják, akkor egy év áll rendelkezésre, hogy hozzáigazítsák. Halász Gyula képviselő úr által felvetett strucc szabályozással kapcsolatban: a strucc nem haszonállat – főorvos úrral ezt egyeztettük –, a veszélyes állatok közé tartozik, és mint ilyen, veszélyes állat, erre vonatkozóan központi jogszabály van, és a jegyzőnek és a szakhatóság ad a központi jogszabály hatósági jogkört. Tehát ezt a helyi rendeletbe ilyen szempontból nem szabályozhatjuk.
Papp Nándor: Azért nem soroltam fel az utcákat, mert biztos voltam benne, mint például a Zsigárdi köz, stb, ebbe a kategóriába tartozik. Én úgy értelmezem, és azt gondolom, hogy mindenki, hogy az új építési engedélyeknél kell ezeket betartani. Ezt azért gondoltuk, hogy eleve is a “B” övezeti besorolást kellene kapnia egyes utcáknak. Direkt nem soroltam fel, nekem fel van írva. Például az Iskola utca kimaradt belőle. Nem is lehet ezt félnap alatt átgondolni. Nyilvánvaló, hogy azok az új parcellázások, amelyek a ’80-as években kezdődhettek, ezeket a védőtávolságokat amúgy sem teszik lehetővé. Ez eleve kizár mindent egy 900 vagy egy 1100 m2-es, 16 vagy 17 méter széles telek esetében. Ezért gondoltuk, hogy aki ezentúl oda fog menni, tudja, hogy a “B” övezetbe tartozik, és reménytelen, hogy nagy állattartást tudjon ott vezetni. Akinél ez életvitelszerűen megvan, akár véletlenül “B” övezetbe lett sorolva, az szerintem nem kötelezhető, hogy visszaálljon vele.
Cserti Tibor: Halász Gyula képviselőtársam dilemmáját feloldva, be kellene vezetni egy egyéb, fentiekben nem szereplő, de haszonállat-tartási sort, és javaslom megegyezően a szarvasmarhával. Mert például haszonállat szerintem az öszvér, a szamár, stb., amit be lehetne építeni a rendeletbe.
Litter Nándor: Osztályvezető asszonyt kérdezem, hogy ezeket az egyeztetéseket lefolytassuk-e a december 14-i közgyűlésig vagy megnyugtatóan tudja az elhangzottakat kezelni?
Partiné dr. Szmodics Györgyi: Gyakorlatilag igen, kivéve azt, hogy Papp Nándor képviselő úr azt mondja, hogy nem szeretné pontosan meghatározni. Az övezeti besorolásnál pontosan meg kell határozni a rendeletben, hogy melyik terület hova tartozik. Ilyen jogbizonytalanságot nem lehet okozni, hogy építésügyileg hova. Egyébként, ahol eddig nem volt állattartás, és ha a védőtávolságokat elfogadjuk, és valaki újonnan szeretne, akkor ezek a védőtávolságok biztosítják azt, hogy különösebb problémát ne okozzon. Ha a védőtávolságot valaki teljesíteni tudja, az állattartó épület elhelyezésénél, akkor gyakorlatilag az állategészségügyi szabályok betartása mellett ott állattartás folytatható. A táblázatnál természetesen az értelmező rendelkezés szerint a haszonállat, kis, közepes – ez meg van fogalmazva, és azokra vonatkozik.
Papp Nándor: Azt mondtam, hogy most nem tudjuk pontosan azokat az utcákat. Ezt a 6-7 utcanevet hiába olvasom fel, mert biztos, hogy még 9 van, de jelen pillanatban nem lehet megmondani.
Litter Nándor: Kérem, hogy kerüljön sor még egy egyeztetésre, és december 14-én újratárgyaljuk a napirendet.
Előadó: Dr. Kelemen Marcell jegyző
Litter Nándor: Ezt egyszer már napirendre vettük, de akkor további egyeztetéseket igényelt. Úgy tudom, hogy ezeket elvégeztük, a pontosítások megtörténtek. A leírtakhoz képest ellentétes vélemény van-e a bizottságok részéről? Nincs. Kérem, szavazzunk a rendeleti javaslatról.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
44/2004.(XII.15.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2004.(XII.15.) számú rendelete az adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi érdekeltségéről.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: Az előterjesztéshez kiosztásra került egy kiegészítés, amely ma reggel készült. Ez a bizottsági üléseken elhangzott észrevételek alapján néhány új szabályozás kerülne beépítésre a rendeletbe. Kérem osztályvezető urat, hogy ismertesse a módosításokat, megjelölve, hogy ezek pontosan hol találhatók.
Karmazin József: A ma kiosztott példányon a 3. § 5. és 6. pontja új, és a 4. § (2) bekezdésének a második mondata. Tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy a közgyűlés májusban hozott határozatot arról, hogy helyi szabályozás kidolgozását tartja indokoltnak az antennák, adótornyok és bázisállomások létesítésével összefüggő építészeti és településrendezési szempontok vizsgálata során. Erre azért volt szükség, mert a mobilszolgáltató két területen, a Garay utcában és az Erdész utcában tervezett antennák elhelyezését, amely nyomán a két területen összességében közel 500 aláírással tiltakozás érkezett. A rendelet előkészítése során próbáltunk olyan ismereteket szerezni, hogy más települések hogyan szabályozzák ezt a kérdést. Sajnos nem találtunk erre példát, ezért magunknak kellett átgondolni, hogy milyen eszköz áll rendelkezésre egy képviselőtestületnek arra, hogy egyébként jogszabályokkal körülbástyázott tevékenység hogyan befolyásolható. A következők szerint tudnám összefoglalni, hogy a rendelet milyen eszközöket talált erre. A 2. § (2) bekezdésében arra utaltunk, hogy előkészítő mérések készülnek, ami megalapozza a beruházás további előkészítését, és itt előírnánk a beruházó számára, hogy a lakosságot a Polgármesteri Hivatalon keresztül már ezekről tájékoztassa. A 3. § 1. pontjában az engedélyköteles műtárgyaknál előírtuk a tervtanácsi egyeztetést. A 3. § 2. pontjában a műemléki területeken tettünk szigorítást. A 3. pontban pedig a helyi védelem alatt álló épületeknél. A 4. pont tartalmazza, hogy dokumentációt a tervezőnek nem csak szakmai szempontból, hanem városképi, építészeti leírással is ki kell egészíteni mielőtt tervtanácshoz kerül a dokumentáció. Az 5. pont az említett elem ebben a szabályozásban, hogy az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen vagy meglévő hírközlési építményen kell elhelyezni. Ez alól kivétel csak az lehet, ha műszaki okokból lehetetlen ez a megoldás. A 6. pont azt tartalmazza, hogy építési engedélyezésre kötelezettek körét kiterjesztenénk, ugyanis a szabályozások szerint a 4 méter, illetve a 6 méteres antenna, illetve antennatartó szerkezet nem engedélyköteles, illetve 4 és 6 méter alatt. Mi úgy szabályoznánk, hogy ha épület a tartószerkezete, akkor szintén engedélyköteles. 4. § 1. pontja sugárvédelmi tervbírálat kifejezett egyetértése esetén engedi csak meg gyermek, egészségügyi és szociális létesítmény közelében torony és antenna elhelyezését. Előbbinél 500 méteren belül, utóbbinál 200 méteren belül. Végezetül rögzítettük azt, hogy a háttérsugárzást is dokumentálni kell, nem csak az új beruházás által keltett sugárzást kell rögzíteni, és itt egy korlátozást szerepeltetünk, amely az elfogadott egészségügyi határérték 1/5-ét engedné csak meg.
Litter Nándor: Úgy gondolom, hogy ezek a mai napon kiadott módosítások biztosítják azt, hogy az emberélet védelmes esetleg sokkal kiterjedtebb legyen, illetve egyéb korlátozásokkal tudjuk biztosítani ezeknek az antennáknak a nekünk megfelelő helyre történő elhelyezését.
Dr. Szabó Csaba: Köszönöm a beépített módosításokat, mert így lényegesen teljesebbé vált a rendelet-tervezet. Mégis tennék néhány észrevételt. Teszem ezt több okból. Ajánlom szíves figyelmükbe, hogy a tudomány mai állása szerint az ember életében előforduló egészségi állapotváltozások 80 %-áért a genetikus öröklési anyag és a környezet együttesen felelős, és 15 % mindössze az, amit az egészségügy az összes erőfeszítésével együtt képes tenni az egészségi állapot fenntartásáért. Ennek érdekében hivatalból köteles vagyok környezetvédő lenni. A másik, amit ajánlok szíves figyelmükbe, az, hogy 482 nagykanizsai polgártársunk nyilvánította ki azt az akaratát, hogy ő nem kéri a lakókörnyezetében az adó felállítását, ugyanakkor pedig közérdek az is, hogy jó vételi lehetőségek legyenek a távközléssel kapcsolatosan. Tehát nyilvánvaló, hogy érdekegyeztetésről van szó. Az érdekegyeztetésnek egy olyan rendeletét tartjuk a kezünkben, ami a lehetőségekhez képest jól megközelítette azt, hogy legyen egy piros gomb, amelyet ha adott esetben megnyomunk, akkor nincs. Ez a piros gombos megoldás soha nem tud igazán jól lenni, bár én még szeretnék két javaslattal élni, hogy még jobb legyen, de ajánlom szíves figyelmükbe azt, hogy csak kölcsönös közös akarattal és jó szándékkal lehet ezt a kérdést közérdekű módon megoldani, és ezért hangsúlyozni szeretném azt az előkészítő munkában szükséges egyeztetési folyamatot, amelyben mindkét fél kompromisszumokra képes. Amennyiben ennek is megfelelő kereteket sikerül találni, legszívesebben polgármesteri hatáskörben látnám ezt az egyeztetést, hogy megfelelő magasságú legyen a kontaktus, akkor bizonyára meg lehet találni a hírközlési törvény szellemében és a városi rendelet alkalmazásában a helyes utat. A két módosítási javaslatom a következő: az 1. § második sorában kezdődő felsorolást - a távközlési célú antennák, antennatartó szerkezetek, a bázisállomások, stb. - egy általánosan használt kifejezésre javaslom cserélni, az elektronikus hírközlési építményekre. Ez a hírközlési törvényben taxatív felsorolást kap, hogy mit kell ez alatt érteni. Ami pedig a funkcionálisabb javaslatom, hogy minden jó szándék ellenére deklarálva szeretném látni a városnak azt a határozott akaratát, hogy a jelenleg folyamatban lévő és 482 nagykanizsai által támogatott szándék is megnyilvánuljon, ez a hatályba lépés időpontjára vonatkozik, amely javaslat pedig úgy szól, hogy e rendelet azonnal hatályba lép. Tudom, hogy nincs kényszerítő lehetőség a jelenleg folyamatban lévő ügyekre, de a jog ismer olyan esetet, amikor szándékot kíván kifejezni azzal, hogy felhívja a folyamatban lévő engedélykérő figyelmét is arra, hogy a szándéka az volt a rendeletalkotónak, hogy már most is így történjen.
Halász Gyula: Egy napirendi ponton belül két témáról tárgyalunk. Az egyik egy rendeletalkotás, a másik pedig egy aktuális ügyben való állásfoglalás. A rendeletalkotás 4. § 1. pontjába lenne módosító javaslatom, amit több képviselőtársam az egyeztetések során felvetett, mégpedig az 1. pont utolsó mondatában – esetén 500 méteren kívül, antennát 200 méteren kívül lehet létesíteni. Tudniillik az eredeti megfogalmazás lehető teszi akár 10 cm, akár fél méteren belül is az antenna elhelyezést. Az aktuális üggyel kapcsolatban feltétlenül szeretném, ha polgármester úr közbenjárna ebben a kérdésben, és közösen a lakókkal és a szolgáltatóval együtt egy újabb tárgyalást folytatna azért, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő épületen, létesítményen, illetve a környékben nem használt ipari létesítményeken el lehet-e helyezni ezeket az antennákat, illetve tágabb értelemben egy későbbi időpontban hasznosnak tartanék egy olyan fórum, tanácskozás lefolytatását, amely az egész város területére áttekinti azt, hogy milyen hírközlési létesítmények vannak milyen területen. Ezeknek a berendezéseknek a bérleti joga, használatbavételi engedélye mikor jár le, mert úgy érzem, hogy főleg a belvárosban a műemléki épületeknél egyáltalán nem lett ez figyelembe véve, hogy milyen hírközlési berendezések vannak elhelyezve, mennyire rontják a városképet, és ebbe beleértem a parabolaantennákat is, akármennyire népszerűtlen dolgot mondok. Tehát szükség lenne egy tisztázó beszélgetésre szakemberek bevonásával. Azt kérném polgármester úrtól, hogy a társasházak képviselői kapják meg a lehetőséget a felszólalásra.
Papp Nándor: Halász képviselőtársam nagyrészt elmondta, ami én is szerettem volna elmondani. Biztos, hogy a jó minőségű adás és vétel lehetőségét biztosítani kell mindenképpen. Ezt egyedül úgy lehetséges és a lakossági képviselőkkel is erre a megállapításra jutottunk a bizottsági ülésen, hogy az önkormányzatnak tárgyalni kell a lakosság képviselőivel, a szolgáltatók képviselőivel, és fel kell tudnunk ajánlani olyan objektumokat, olyan magasan fekvő, olyan jó sugárzási lehetőséget biztosító objektumokat, ami semmiképpen sem lakóépületen van, mert az biztos, hogy önmagában nevetséges, hogy 200 és 500 méter távolságokat fogalmazunk meg adótoronytól, illetve antennától 200 méter gyermek és egészségügyi intézményeknél, de ugyanakkor az a gyerek hazamegy és 5 méterrel a feje fölött pedig ott dolgozik az a berendezés, ahol több időt tölt el, mint az óvodában. Mindenképpen tárgyalásokat kell folytatni, objektumokat kell feltárni, kezdve a Sörgyártól a Zsigmondy Szakközépiskola fúrótornyáig bezárólag mindenféle lehetőséget figyelembe kell venni, és akkor ez a probléma nem lesz probléma.
Budai István: A 4. § (1) bekezdését Halász Gyula képviselőtársam felolvasta. Eredetileg én is úgy gondoltam, hogy a belül szó helyett a kívül szót kell alkalmazni, de Karmazin úr felvilágosított, hogy ezzel az egyetértéssel lehet csak ezeken belül létrehozni, egyébként nem. Ha így nézem, jó a belül szó.
Litter Nándor: A lehet szót használjuk helyette.
Polai József: Hozzászóló képviselőtársaim felszólásai nyomán választ kaptam kérdéseimre. Mindazon túl, amit ők említettek, szeretném azt megemlíteni, hogy egy ilyen rendelet megalkotása mindig azt próbálja megcélozni számunkra, hogy rendet tudjunk tartatni, és a rendeletet megalkotnánk, de egyúttal vele nem teszünk le egy olyan anyagot, amely kimutatná, hogy a jelen pillanatban mely antennák, tornyok vannak a nem megfelelő helyen, mert különben ez nem olyan, mint az állattartás, hogy eltűröm a negyedik disznót a három helyett, mert ott azért meg lehet oldani, de itt úgy gondolom, nem lehet elvárni azt, hogy rossz helyen már korábban elhelyezett tornyot, antennát eltűrjük. Szabó Csaba képviselőtársam elmondta, hogy milyen veszélyekkel jár ez a probléma. Szeretném megkérdezni, hogy védelem alatt álló épületnek számít-e a templom? Például Kiskanizsán a templom mellett néhány méterrel, de az óvodától úgyszintén van egy fúrótoronyszerű szerkezet – nem tudom, hogy antenna-e – és biztos, hogy nem 300 méteres távolságon kívül van.
Dr. Kolonics Bálint: Javaslatom lenne a 4. bekezdésre. Nem tudom, hogy a belül vagy a kívül lesz a szándéka a közgyűlésnek, de amennyiben a kívül, akkor engedjék meg, hogy azzal fogalmazza meg ezt a bekezdést. Tehát adótornyot gyermek, egészségügyi, szociális létesítménytől 500 méteren kívül, antennát 200 méteren kívül csak a sugárvédelmi tervbírálat kifejezett egyetértésével lehet létesíteni. Ha belül, akkor viszont belül, de a megfogalmazás így legyen, és akkor így egyértelmű. Így nem értelmes a mondat, és félreérthető.
Litter Nándor: Amit Ön mondott, az azt jelenti, hogy ha 10 km-en belül akarnak csinálni, akkor is …
Dr. Kolonics Bálint: Ha belül, akkor is így kell a sorrendiséget felállítani. Ez a javaslatom.
Litter Nándor: Szerintem ennek nincs így értelme.
Dr. Kolonics Bálint: Akkor úgy legyen, hogy 500 méteren belül, 200 méteren belül csak a sugárvédelmi tervbírálat kifejezett egyetértésével lehet létesíteni. A szórend ez legyen, mert így egyértelmű, különben félreértésre ad okot, és esetleg problémás lesz.
Litter Nándor: Akkor így fogalmazzuk át, hogy 500 méteren belül, stb., 200 méteren belül csak ….
Stróber Gábor: Az érintett terület képviselője, az Erdész utca kapcsán kívánok szólni. A 3. § 3. pontja mondja, hogy helyi védelem alatt álló épületen, területen határvonalától mért 300 méteres környezetében, szomszédos ingatlanokon antenna nem telepíthető. Ide azt kívánnám bevetetni, hogy soha sem telepíthető, tehát sem visszamenőleges hatállyal, sem most, sem a jövőben. Antennáról beszélünk, és megnézzük a tervrajzot, már három antennát látunk. Jön egy másik távszolgáltató, aki a mellette lévő 8-10 méterre lévő épületre ugyanúgy el akarja helyezni az antennát, és a tájvédelem, a helyi védelem hogyan érvényesül? Milyen rossz összhatást vált ez ki? Ez ügyben kívánnám ezt a pontot úgy módosítani, hogy visszamenőleges hatállyal sem lehessen már most telepíteni. Erdész utca képviselete nevében kérem polgármester urat, hogy Dr. Németh Péternek adja meg a szót.
Litter Nándor: Végighallgatjuk a képviselőket, utána a vendégek kapnak szót. Ha így megfelel.
Cserti Tibor: A Városvédő Egyesület nevében előremutatónak és támogatandónak tartjuk a rendelet-tervezetet. Örülök, hogy a város példaértékkel, az elsők között kíván szabályozni, közérdeket összehangolni …….. érdekekkel esetenként. A rendelet kizár bizonyos olyan értelmű lobbizási tevékenységet is, ami nem kívánatos. Felhívom a figyelmet Szabó Csaba képviselőtársam által elmondottakra, különösképpen az első módosító indítványára, mindenféleképpen elfogadásra javaslom. A hatálybaléptetés jogtechnikai kérdés, jegyző úr véleményét kérem. Úgy gondolom, a kihirdetés napján azonnal hatályba lép. Egy megfontolandó kategória, többen feszegették, hogy visszamenőleges hatállyal – annak anyagi és egyéb kihatása is van. Óvakodnék a rendeletalkotásnál erre vonatkozóan bárminemű kezdeményezést tenni. Kérdés az, hogy meg lehet-e oldani a korábbiakban telepítetteket e jogszabályozási eszközzel. Azt mondom, hogy igen, nagy valószínűséggel, folyamatában. Próbáljuk meg ennél a rendeletalkotásnál is azt a kompromisszumot érvényesíteni és elfogadni.
Dr. Kelemen Marcell: Nyilvánvaló, hogy rendeletnek visszamenő hatálya nem lehet, tehát nem lehet egy helyi rendeletben törvénytelennek vagy bármilyen jogsértőnek tekinteni egy már meglévő építményt, azt csak a jövőre és a hatálybalépést követő időszakra vonatkozhat. Egyetlenegy jogi aggályom van – polgármester úrnak jeleztem –, azóta, hogy elkészült a rendelet-tervezet, bizottsági üléseken három elképzelés került ebbe bele ezek eredményeképpen. Az első kettővel kapcsolatban nincs jogi észrevételem, mert az önkormányzat a 46/1997. Ktm. rendelet szerint megteheti, hogy valamit építési engedélykötelessé tesz. De ezzel az úgynevezett egészségügyileg elfogadott határérték 1/5-ét meghaladó esetről beszélek, amikor azt mondja a helyi rendelet, hogy ekkor engedély nem adható. Ekkor az önkormányzat az építési hatóságnak ad egy olyan utasítást, hogy nem adhat, mert vannak magasabb szintű jogszabályok. Tehát nekem ezzel kapcsolatban aggályom, és kérem, hogy ezt így ne fogadják el. Egyébként lehet azt mondani, hogy a 4 méter alatti, vagy a 4 méter feletti vagy egyéb esetekben ez építési engedély köteles, de akkor majd az építéshatóság lefolytatja ezt az eljárást, és a szakhatóságok ebben közreműködnek, és akkor ők majd vizsgálni fogják ezt, hogy itt milyen határérték van. A folyamatban lévő ügyekre természetesen nem vonatkozhat, mert szigorúbb szabályokat nem lehet megállapítani, tehát amikor a kérelmet benyújtotta az építéshatósághoz …
Litter Nándor: Mi állítottuk meg ezt az eljárást az miatt, hogy szabályozni fogjuk ezt a kérdést, és ezért nem kerültek kiadásra eddig az engedélyek.
Dr. Kelemen Marcell: Ez nem a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdés. Ez államigazgatási kérdés.
Litter Nándor: De az ügyet azért állítottuk le, mert készül egy helyi szabályozás, és azt kértük, hogy várjuk ezt meg.
Dr. Kelemen Marcell: Nem tudom, hogy mit jelent a folyamatban lévő ügy.
Litter Nándor: Hogy áll most ez az ügy?
Karmazin József: Az előterjesztésben említett két antenna ügyében az engedélykérelem beadásra került, de a beruházó ismeri a rendelet-tervezetet, és már figyelembe vette ezt a tervtanácsi kötelezettséget, és benyújtotta a tervtanácsra, amely holnapi napon napirendre is tűzte. Úgy érzem, hogy egy ilyen konstruktív együttműködés van a beruházó és az önkormányzat között ebben a kérdésben.
Litter Nándor: Itt van a T-MOBILE képviselője, majd őt is meg fogjuk kérdezni, hogy Ő el tudja-e fogadni ezt a szabályozást.
Papp Péter Pál: Azzal kapcsolatban, amit Szabó Csaba képviselőtársunk mondott, hogy az 1. §-ban az antennák helyett elektronikus hírközlési építmények szerepeljenek, az a javaslatom, kérésem, hogy ezt végig vezessük át értelemszerűen mindenhol.
Halász Gyula: A kiadott anyag utolsó oldalán található az elektronikus hírközlési törvény egy kivonata, amelynek a 96. § (2) bekezdése bizonyos joggyakorlattal kapcsolatban ad útmutatást. Azt javaslom a társasház képviselőinek, hogy ennek a pontnak a vonatkozásában próbáljanak meg eljárni, illetve egész pontosan nem tudom, hogy a Ptk-ban mit jelöl a szükségtelen zavarás fogalma, mert itt éppen Szabó képviselőtársam által meghatározottakra, hogy jelentős számú lakossági aláírásgyűjtés történt, lehet, hogy ezzel épp a 96. § (2) bekezdésében foglaltakkal lehetne valami észrevételt tenni vagy hatálytalanítani, ha beindult ez a folyamat.
Stróber Gábor: Szintén azért kértem szót, amit Karmazin főépítész úr mondott, hogy holnap lesz a tervtanácsi ülés. Május óta húzódik ez az ügy, azóta egyeztetések folytak, és most ennyire hirtelen sürgőssé vált, hogy azonnal a tervtanács tárgyalja ez után a közgyűlési nap után. Ez egy kicsit úgymond gyanús körülmény. Az építéshatóságot nem kötelezi semmi, úgy érzem, hogy elutasítja ezt a kérést, megvárván ennek a rendeletnek a hatálybalépését. Erről szól a történek május óta, hogy alkossunk rendeletet, és majd azt követően döntsünk az ilyen irányú kérdésekben. Azt kérem az építéshatóságtól, hogy a holnapi tervtanácsi ülést is napolja el, várjuk meg a rendelet hatálybalépését, és azt követően tárgyalhatunk a Vodafone képviselőivel. Úgy érzem, ez lenne a lakosság érdekében a legmegfelelőbb megoldás.
Litter Nándor: Azt gondolom, hogy a lefolytatott eljárás, hogy az épületeket is tartószerkezetként aposztrofáljuk még ebben a rendeletben is, mert még ezt is vitatják nagyon sokan, úgy gondolom, hogy a maximális jó szándék volt meg most a hivatal részéről, hogy olyan szabályt alkossunk, amellyel a mi kezünkbe kerülhet ennek a döntésnek a meghozatala. Volt egy olyan értelmezése a törvényeknek, hogy 4 méternél kisebb ez az építmény, amit felraknak az épületre, és ez nem engedélyköteles. Az egyeztetéseket lefolytatták eredménytelenül. Nem tehetnek arról, ha az egyeztetések eredménytelenek voltak.
Karmazin József: A mi szándékunk ebben nem mérvadó, ugyanis a közgyűlés alkotott egy olyan rendeletet, amely szerint a tervtanács köteles napirendre tűzni és 21 napon belül véleményezni. Amennyiben nem teszi ezt meg, akkor egyetértő véleménynek kell tekinteni. Itt keveredik az építési hatóság a tervtanáccsal. A kettő teljesen más.
Dr. Kolonics Bálint: Felvetődött, hogy mi lesz a folyamatban lévő ügyekkel. Ha folyamatban van ez az eljárás, az államigazgatási eljárásban az ügyfél kérheti azt és joggal, hogy a hatályos jogszabályok alapján bírálják el a kérelmet. Jogszabályváltozás folytán, ha ránézve szigorodnak a szabályok, azt semmiképp nem lehet rá visszamenőleges hatállyal alkalmazni, ha enyhébb szabályokat alkot a jogalkotó, akkor azt természetesen alkalmazni lehet a folyamatban lévő ügyben. Egyedi tárgyalások eredményét képezheti csak az, hogy az ügyfél az esetlegesen megváltozott jogszabályoknak megfelelően módosítsa a kérelmét, és adja be, és ennek megfelelően már az új szabályoknak is megfelelő határozat szülessen. A szükségtelen zavarás tulajdonképpen az építmény antenna tulajdonosa, kezelője jogosult ezt az antennát karbantartani, illetve a szükséges hibaelhárítást elvégezni, de ez nyilván szükséges mértékben, és ezt kötelesek tűrni az ott lakók.
Dr. Németh Péter, a lakosság képviseletében: Tar Gábor úr nevében - aki a Garay utcai lakók képviseletében van jelen – és a magam nevében is szeretném megköszönni meghívásukat mind az előkészítő, mind a bizottsági szakaszra vonatkozóan. Köszönöm, hogy mindazok a kezdeményezések, ötletek és gondolatok meghallgatást nyertek, amelyek az elmúlt fél évben részünkről elhangzott. Engedjék meg mégis, hogy néhány kéréssel és néhány pontosítással kiegészítsem ezt. Szeretnék arról beszámolni, hogy 2004. év elején Nagykanizsán az érdekelt témában egy nyugodt, rendezett helyzet volt. Ebbe a helyzetbe érkezett a tavasz folyamán egy szolgáltató, amely néhány éves lemaradással bír a versenytársaihoz képest a hálózat fejlesztése terén. Ezek a kezdeményezései természetesen nagy ellenállást váltottak ki a lakosság körében. A mai napig értetlenül állunk az előtt, hogy miért kell egy ilyen szolgáltatást végzőnek a lakosságon, a városon keresztül erőltetni az akaratát, és miért ilyen nehéz a kezdeményezések és kompromisszumok keresése. Eljárását jól jelzi az, hogy például az előterjesztés utolsó előtti oldalán a tervrajzok megjelöléseként az Erdész u. 23. Nagykanizsa Ipartelep megjelöléssel szerepel. Ez is azt sugallja, hogy mint ami a lakossági meghallgatáson is elhangzott, hogy itt jelentős mértékben a bekötő utak – ez érvényes a Garay utcára is, ott a 7-es elkerülő út – és ipartelepek kapacitásproblémáinak esetleges megoldásáról van szó. Ugyanúgy értékelem az érintett szolgáltatónak a távolmaradását is, amellyel az ügyhöz való viszonyát vélem felfedezni. Szinte megnyugtatnom kell Önöket a tekintetben, hogy igen, egyetértünk abban, hogy itt két külön megoldási elvről van szó, és a tavasz óta a város vezetőjével ezt a két irányt nevezetük meg lehetséges megoldásként. Az egyik irány valóban a rendeletalkotás, annak minden nehézségével, ami itt számtalan esetben szóba került. Egyetértettünk a tárgyi hatály kiterjesztésével, hogy ne kelljen 3,99 méteres szerkezeteket telepíteni. Egyetértettünk az időbeli hatály demonstratív tartalmával. Ezt azért mondom, mert azt, hogy valóban félév tárgyalás után és két héttel a közgyűlés előtt elindítja a szolgáltató a kérdéses ügyben az államigazgatási eljárást, ezt súlyosan rosszhiszemű eljárásnak tekintjük, amely az államigazgatást is a jóhiszeműség követelménnyel értve az együttműködési kötelezettsége hatja át. Aggodalommal pont az tölt el bennünket, hogy az adott két ügyben, bár a közigazgatási normáknál ismert az azonnali hatály fogalma, de ez általános vélemények szerint a jogalkotási törvény 12. §-ával összhangban nem határozhat meg szankciót, illetve jogelvonást a kérelmező tekintetében. Itt marad az a két probléma, ami a rendeletalkotást indukálta, vagy egyáltalán ezt az egész megoldás keresési folyamatot indukálta. Tehát a rendeletalkotás mindig megmarad egyik oldalnak. De hiába van jó rendelet is, kell hozzá egy olyan együttműködés, amely minden általános közfeladat ellátásában szükséges együttműködés és egyeztetés, amely az önkormányzatot terheli. Mindkét oldal kell, hogy egyik a másikát erősítse, egy jó rendelet egy jó egyeztetési tárgyalással, is hiába van egyeztetési tárgyalás, ha a rendelet nem alapozza meg az önkormányzat ez irányú szándékát. Épp ezért a rendelet mielőbbi megszületését kérjük, illetőleg hasonlóan az elhangzott javaslatokhoz, polgármester úr személyében látnánk azt a fórumot, akitől a konkrét két ügyben kifejezetten a határidőkre tekintettel az egyeztetési, a tárgyalásra kényszerítési intézkedést várnánk. Néhány társammal azért álltunk a kezdeményezések élére, hogy ezekben a hónapokban megfelelő és szabályozott mederben tartsuk ezt az egész kezdeményezést. Ha kell, legitimációnkat bármikor meg tudjuk erősíteni - kiterjedt lakóövezetek akaratnyilvánításáról van szó, mert ez is időközben megkérdőjeleződik, ezért tartottam szükségesnek kimondottan hangsúlyozni. Bizakodóak vagyunk és erről tájékoztatom a lakókörnyezetemet is – több okból kifolyólag, részint a ma elhangzottak okán, részint pedig azért, hogy az itt jelen lévő szolgáltató, a T-MOBILE Magyarország RT. képviselőivel itt a szünetekben félóra alatt többet haladtunk előre, mint a problémát okozó két ügyben az illetékes szolgáltatónál. Tehát úgy gondoljuk, hogy kell, hogy legyen, látunk lehetőséget. Még egyszer köszönöm közreműködési készségüket, és hasonlót kérek mindkét tárgykörben a jövőt illetően.
Litter Nándor: Ha jól érzékelem, akkor egyetlen probléma van, a hatálybalépés. Ha ezt úgy értelmezzük, hogy a folyamatban lévő ügyekre ez már nem vonatkozik, és a Vodafone beadta kérelmét a hatósághoz, és elméletileg ez nem vonatkozik rá – akkor csak ez az egy probléma, hogy ezt kellene valahogyan feloldani, hogy a Vodafone is ez alapján, a most módosított rendeletünk szerint végezze el valahol ezeknek az adóknak a telepítését, és folytassak ebben az ügyben még egyeztetést.
Dr. Németh Péter: Igen. Azzal, amikor a város eldöntötte, hogy ezt a problémát az általános szintjén kívánja szabályozni, ezzel magának generált jövőre vonatkozó feladatot, ez részint jogalkotás, egyeztető fórumok, és egyebek ügye. A konkrét ügyben természetesen zavaró és jól értette polgármester úr.
Murányi Attla, a T-MOBILE Beruházási Igazgatóságának képviselője: Ezt a rendelet-tervezetet tegnap kaptam a főnökömtől, és megkért arra, hogy itt mondjam el a véleményemet. Nagyon köszönjük a meghívást, de nagyon örültünk volna, ha a bizottsági ülésre is időben megérkezik, mert azon is szívesen részt vettünk volna, és akkor nem kerültek volna be olyan pontatlan fogalmazások, mint amit itt szeretnék elmondani. A célokkal abszolút egyetértünk. A T-MOBELE mindig is arra törekedett, hogy a lakossággal mindig szót értsünk, megpróbáltuk azokat a konfliktusokat úgy kezelni, hogy a mind a két fél érdekeinek megfeleljenek. Kitérnék azokra a pontatlanságokra, amelyeket szerintem feltétlenül javítani kellene, mert ebben a formában, ha ez így maradna, ez nem volna végrehajtandó az építési hatóság számára. A 3. § (1) bekezdése azt mondja, hogy építési engedélyköteles műtárgy. Ez a megnevezés azért nem jó így …. Együtt próbáljuk kezelni ezt a fogalomkört, külön nem létezik antenna, antennatartó szerkezet, a kettő mindig együtt jár valahogy, mert külön antennát nem építünk, nem építünk tornyot, vagy antennatartó szerkezetet, csak mindig a kettőt együtt építjük, amit együtt hívunk bázisállomásnak, még a hozzá tartozó egyéb berendezésekkel együtt. Tehát maga az, hogy műtárgy – egy bázisállomás esetén műtárgy például a kábelcsatorna, az nem engedélyköteles. Amit a mostani 46/1997-es jogszabály engedélykötelessé tesz, az az antenna, ami meghaladja a 4 métert, illetve az antennatartó szerkezet, ami a 6 métert haladja meg. Ez a kiindulási pont. Itt javasolnám esetleg a bázisállomás megnevezést alkalmazni, és az erre vonatkozó engedélyezési terveket kell bemutatni a tervtanácsnak.
Litter Nándor: Egyik képviselőtársunk javasolta, hogy elektronikus hírközlési építmények néven nevezzük összefoglalóan. Szakmai véleménye szerint ez nincs rendben?
Murányi Attila: Azon gondolkodtam, hogy az Önök szempontjából meg kellene fontolni ezt az összefoglaló elnevezést, mert ez nem csak a mobilszolgáltatókra vonatkozik, hanem egyéb szolgáltatóknak a mikroláncai, stb-re.
Litter Nándor: Önnek megfelel az általunk javasolt elnevezés? Elektronikus hírközlési építmények.
Murányi Attila: Nekem megfelel.
Litter Nándor: Jó, akkor ezt fogjuk végig alkalmazni.
Murányi Attila: A második bekezdésben azt írja, hogy a városközpont területén, stb. Konkrétan meg kellene határozni ezt a meghatározást. Meddig tart?
Karmazin József: Van erre fogalommagyarázat. A városrendezési terv körülhatárolja a városközpont területét. A Rozgonyi utcával és a Kisfaludy utcával bezárt ovális terület.
Murányi Attila: A (4) bekezdés ugyanezen paragrafusban: … torony esetén. Megint a torony fogalma. Nevezzük el másképp, bázisállomásnak, vagy valaminek, mert tornyot önmagában nem építünk. Itt is egy pontosítás kellene.
Litter Nándor: Használjuk az elektronikus hírközlési építmény fogalmat. Megegyeztünk, hogy ez végigvonul az egész rendeleten. Azt kérem Öntől, hogy ezeket így értelmezzük.
Murányi Attila: Nagyon lényeges dolog: a (6) bekezdésnél fogalmi zavar van, 4, illetve 6 méter alatti méretű antennát ír. Itt jön az a mostani szabály, ami azt mondja, hogy 4 métert meghaladó antenna, illetve 6 métert meghaladó tartószerkezet esetében. Ha ezt a szabályt úgy fogalmazzuk meg, mint ahogy most elmondtuk, akkor azt jelentené, hogy minden állomás építési engedély köteles. Jól értem?
Litter Nándor: Antenna építése – nem ez lenne, hanem elektronikus hírközlési építmény. Ha tartószerkezetként épület szolgál – ez a legfontosabb.
Murányi Attila: De előtte viszont ott van, hogy csak építési engedély alapján végezhető az antennatorony építése. Akkor mi nem építési engedély köteles? Akkor nem marad semmi, ami nem építési engedély köteles. Volt rá példa, ez évben egy Pest megyei település hozott egy rendeletet, amely mindenegyes állomást építési engedély kötelessé tette. Ezt mi kifogásoltuk az illetékes közigazgatási hivatalnál, azóta ez a rendelet már nincs életben.
Litter Nándor: Nekünk valamilyen módon egyrészt a szolgáltatók érdekeit is kell képviselnünk, mert adóbevétel, stb., illetve vannak lakosaink. Mi azt szeretnénk, ha ez a két érdek ebben a rendeletben kicsúcsosodna, és egyetértésre jutnánk. Azt kérném, hogy ha egyéb szempontból el tudják fogadni, akkor ..
Murányi Attila: De én javasolnék egy egyeztető fórumot, ahol elmondanám, hogy vannak kompromisszumos megoldások, de erre most ez a közgyűlés nem alkalmas.
Litter Nándor: Egyeztetéseket úgy is kell folytatnunk a másik céggel, akkor ezeket lefolytatjuk, és ha kell, akkor módosítjuk ezt a rendeletet. De itt van egy beadott építési engedély kérelmünk – valamilyen szabályt kell hoznunk. Le kellene zárnunk ezt az ügyet.
Murányi Attila: Itt is az az adótornyot 500 méteren belül, illetve antennát 200 méteren belül megfogalmazás szerepel – ez így értelmetlen, mert nincs külön.
Litter Nándor: Megegyeztünk, hogy elektronikus hírközlési építményként szerepelnek a szövegben.
Murányi Attila: Akkor miért van az 500 és a 200 méter, ha ugyanazt a fogalmat használjuk?
Karmazin József: Mi a tervezetet elküldtük a mobilszolgáltatóknak és érkeztek is vissza vélemények, amely szerint a fogalmakat pontosítottuk, és szerintem akárhányszor elővesszük, mindig lehet jobb és újabb fogalmakat találni. Azt hiszem, hogy az okoz itt félreértést, hogy az antennák és az antennatartó szerkezetek körében van olyan, amelyik épületen helyezkedik el, és van olyan, amelyik tornyon. Ön azt mondja, hogy nincs ilyen, hogy torony. De hogyan ne lenne?
Murányi Attila: Önmagában torony nincs.
Karmazin József: Az egy antennatartó szerkezet.
Murányi Attila: Bázisállomásnak hívjuk ezt. … azt kell mondani, hogy az épületen elhelyezett bázisállomás esetében. Így lehetne pontosítani a fogalmakat.
Karmazin József: Azt javaslom, hogy Önöknél, a cégnél mindig ugyanaz foglalkozzon vele, és akkor az ilyet el tudjuk kerülni.
Murányi Attila: Nem hiszem, hogy megkaptuk előre, mert ezzel senki nem találkozott még nálunk.
Litter Nándor: Akkor meg kell változtatni az 500 és a 200 métert, ha azt használjuk, hogy elektronikus hírközlési építmény? Akkor csak egy távolságkategóriát kell nekünk rögzíteni. A 200 métert elhagyjuk és 500 métert hagyunk. Jó. Jegyző úrral konzultáltam, tehát a folyamatban lévő ügyekre az ő jogi szakvéleménye szerint ezek nem vonatkozhatnak, akkor azt fogjuk tenni, amit Dr. Németh Péter javasolt, hogy a cég képviselőivel tárgyalni fogunk, és megpróbáljuk őket arra rábírni, hogy ez alapján a rendelet alapján nyújtsák be újra a kérelmüket az építmény létrehozására. Jól értettem, hogy a szabályozás oldaláról egyetértenek azzal, amit leírtunk. Azokat a pontosításokat, amelyeket képviselőtársaim elmondta, azokat beépítjük.
Papp Nándor: Nagyon nagy eretnekség, ha azt leírjuk, hogy hírközlő berendezés, hírközlő építmény lakóépületre ezek után Nagykanizsán nem lesz telepíthető?
Litter Nándor: Akkor pedig jönnek azok a lakók, akik pedig szeretnék, ha odaépítenének. Úgy gondolom, hogy végigmentünk az észrevételeken, a javításokat elvégeztük. Kérem, hogy a jegyzőkönyvet készítők és a szakterület munkatársai ezt vezessék át.
Bayer Gábor, T-MOBILE hálózattervezője: Ez esetben a meglévő állomásainkkal kell gazdálkodni, aminek az lesz két-három év múlva a hátránya, hogy azokon a helyeken, ahol most még a kapacitás ki tudja szolgálni a felhasználókat, itt lehet, hogy minőségromlás lesz – ezt mi torlódásnak hívjuk, mert nem tudnak telefonálni, csak kis idő elteltével, mert az állomás nem bírja, pedig bővíteni kellene. Nem beszélve a harmadik generációs mobiltávközlésről, ahol természetszerűleg új állomásokat kell építeni ahhoz, hogy a mostani, általunk jónak mért GSM ellátottsággal egyenértékű … ellátottság is meglegyen. A város ellátását a városon kívülről nem lehet megoldani.
Tóth László: Úgy gondolom, hogy minden információnak birtokában vagyunk, a munkaközi egyeztetéseket nem a közgyűlésen kellett volna lefolytatni. Kérem, szavazzunk.
Litter Nándor: Közben felvetődött, hogy ha 500 méteres sugarat húzunk és ezeket az intézmények köré húzzuk, akkor az egész várost lefedjük vele. Az 500 és a 200 métert vetném fel függetlenül attól, hogy mindent tisztáztunk. Szavazzunk az ügyrendi javaslatról, mely szerint zárjuk le a vitát. Van még két olyan kérdés, amelyről beszélnünk kellene. Kérem, szavazzunk.
A közgyűlés 2 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Halász Gyula: Az utolsó hozzászólásra szeretnék reflektálni. A harmadik generációs mobilszolgáltatással kapcsolatban azt gondolom, hogy ez a szabályozás éppen a mobilszolgáltatók, illetve az alternatív szolgáltatók megjelenése szükségessé teszi a parlamenti szabályozást, itt Cseresnyés Péter képviselőtársunknak lehet ilyen kezdeményezése, hogy a parlament foglalkozzon ezzel a kérdéssel.
György Pál: Én is az utolsó hozzászólás kapcsán szólok arról, hogy ha 500 méteren belül nem lehet létesíteni különböző létesítményektől ilyen bázisállomást, akkor minden jövendő fejlesztést teljes egészében leblokkolunk, és nem csak a mostaniaknak a színvonal fenntartását gátoljuk meg, hanem az új generációs rendszerek bevezethetőségét is kockáztatjuk. Ne ez az 500 méter legyen az érvényes, hanem a 200. Ezek a számok bizonyára valamilyen számítások alapján lettek meghatározva, úgyhogy azt mondom, hogy a 200 méteres számítás legyen érvényes.
Litter Nándor: Elfogadom ezt a módosítást. További módosítások nincsenek. Tehát ez 200 méterre módosulna. A többi módosítást pedig végigvezettük a vita során az anyagon. Ennek megfelelően kérem, szavazzunk a rendeletről. Az már bekerült, hogy fel kell ajánlani lehetőség szerint, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra kerüljön. Kérem, szavazzunk.
A közgyűlés 17 szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
45/2004.(XII.15.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 45/2004.(XII.15.) számú rendelete a távközlési célú antennák, antenna tartó szerkezetek, bázisállomások, valamint az azokhoz tartozó műtárgyak elhelyezéséről.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Litter Nándor: Egyeztetni fogunk a Vodafone-nal, hogy mikor tudjuk folytatni a tárgyalásokat, és tájékoztatjuk a térség képviselőit, hogy hogyan állnak ezek a tárgyalások.
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: Egy pályázat érkezett, a Füstfaragók Kft. részéről, aki eddig is ellátta a szolgáltatást.
Erdős Péter: A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátására kiírt pályázat elbírálására pályázatot írtunk ki, mivel a jelenlegi közszolgáltató Füstfaragók Kft. szerződése december 31-ével lejár. Ez törvényi kötelezettség, hogy pályázat útján kell kiválasztani ezt a közszolgáltatót. Erre a pályázati kiírásra egy pályázat érkezett, szintén a jelenlegi szolgáltatótól, a Füstfaragók Kft-től. Ez a pályázat a pályázati követelményeknek megfelelt, a pályázatot kiküldtük Önöknek. Ennek alapján javasoljuk az elkövetkezendő időszakra a közszolgáltatási szerződést a Füstfaragók Kft-vel megkötni. A pályázat alapján egyúttal javaslatot tettünk a 2005. évi kéményseprő-ipari szolgáltatási díjak megállapítására, ami az elmúlt évihez képest 7 % díjemelést tartalmaz.
Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a rendeleti javaslatot és a határozati javaslatot is egyhangúlag elfogadásra javasolja.
Polai József: A KTÖ véleménye a következő: 4 %-os díjemelést javasolt. A határozat javaslat esetében 3 éves időtartamra javasolja megkötni a szerződést. Indoklása az elmondottak alapján a 10 évet hosszúnak tartják. Az előttünk álló időszak meglehetősen változékony lehet még, így 10 évre előre gondolkodni nem egyszerű. A 4 %-ot pedig azért javasoljuk, mert ez közelebb állna az infláció mértékéhez.
Litter Nándor: A 10 év csak a szolgáltatóra vonatkozik, nem a díjemelésre.
Budai István: A Pénzügyi Bizottság 6 igen, 1 tartózkodással javasolja a közgyűlésnek elfogadni az előterjesztés szerinti javaslatot.
Röst János: A Füstfaragók Kft. egy pályázaton nyerte el ezt a lehetőséget pályázóként, ilyen értelemben Polai József képviselőtársam véleménye nem vehető figyelembe, mert a pályázatnak ez feltétele volt, és erre adott ő ajánlatot. A Füstfaragók Kft. régóta dolgozik Nagykanizsán, korábban még a Városgazdálkodási Vállalatnak volt egy egysége. Meggyőződésem, hogy nagyon korrekt és jó munkát végeznek. Az elmúlt időszakban nem tudok arról, hogy bármi panasz, bejelentés irántuk érkezett volna. Az anyagban szereplő 7 %-os díjemelést reálisnak tartom. Ha elemeznénk a Füstfaragók Kft. munkájának költségszerkezetét elemeznénk, akkor kiderülne, hogy ennek nagy része munkadíj, tehát gyakorlatilag ebben az esetben az ott dolgozók béremeléséről is szavazunk. Meggyőződésem, hogy egyre több olyan szakemberre van szükség, aki a modern technikát el tudja sajátítani, ehhez pedig jól képzett szakemberek kellenek. Úgy érzem, hogy ez a lehetőség megteremtődik ez által. A rendeletnek, illetve határozati javaslat támogatását kérem. Meggyőződésem, hogy a Füstfaragók Kft. megyei szinten is kiváló munkát végez. Ha összehasonlítjuk a díjait a zalaegerszegi, megyei vagy más térségi díjakkal, akkor ez jóval alatta van.
Szalai Zoltán ügyvezető, Füstfaragók Kft.: A pályázati kiírásban egyértelmű volt, hogy a szolgáltatás 10 évre szól, és mi ezt a 10 évet céloztuk meg. A jövő évi árak vonatkozásában pedig van egy törvény, ami előírja, hogy a díjakat milyen módon kell kalkulálni. Ez tulajdonképpen egy önköltségszámításon alapul, és előterjesztésünkben 7 %-os díjnövekedésre teszünk javaslatot. Úgy ítéljük meg, hogy az infláció mértékét alapul venni sajnos az év ebben az időszakában nagyon nem lehet, hiszen tavaly ilyenkor is egy olyan előterjesztésről szólt itt a vita, ami az inflációt meghaladó mértékű díjemelést javasolt, és sajnos az idei infláció közelíti azt a mértéket, amit mi tavaly előterjesztettünk.
Litter Nándor: Volt egy módosító javaslat, ami 4 %-os díjemelésre vonatkozott. A 10 évről nem szavazunk, mert a pályázati kiírásban az volt, azt nem tudjuk megváltoztatni, mert akkor megsértjük a pályázati kiírást, amit a versenyben elnyert a cég.
Erdős Péter: Véleményem szerint a díj mértékről sem lehet szavazni, hiszen a pályázati ajánlat erről a díjról szólt. Most vagy elfogadjuk, vagy új pályázatot kellene kiírni. Ilyen díjjal tett ajánlatot. Az, hogy a tavalyi évhez képest ezt 7 %-os emelés, ez egy információ, de a díjra tett ajánlatot.
Cserti Tibor: Ketté kell választani a kérdést. Van egy 10 éves közszolgálati szerződés. Ez a pályázat tárgya. A másik egy éves díjkarbantartás, amelyről évenként úgy is kell döntenünk. Az pedig egy tárgyalási pozíció kérdése. A két oldal jelen van, egy kétoldalú szerződés módosítható közmegegyezés. A választásnál majd megkérdezzük, hogy hajlandó-e engedni. Ha nem, akkor arról döntünk.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk először a szerződésről, a határozati javaslatról.
A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
265/2004.(XI.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a kéményseprő-ipari közszolgáltatás elvégzésére kiírt pályázatot eredményesnek nyilvánítja, amelynek alapján úgy dönt, hogy a nyertes pályázó a Füstfaragók Kéménytechnikai Kft. (Nagykanizsa, Postakert u. 27/H.). Felhatalmazza a polgármestert, hogy a nyertes pályázóval a 2005. január 1. és 2014. december 31. közötti 10 éves időtartamra a közszolgáltatási szerződést kösse meg.
Határidő: 2005. december 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Litter Nándor: Szavazzunk a rendeleti javaslatról, amelynek megfelelően a díjak 7 %-kal emelkednek.
A közgyűlés 16 szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
46/2004.(XII.15.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 46/2004.(XII.15.) számú rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló többször módosított 13/1996.(III.26.) számú rendelet módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: Nem zárultak még le a 2005. évi állami költségvetéssel kapcsolatos ügyek, de a mostani információk szerint a következő évben is lesz kiegészítés a helyi tömegközlekedéshez. Ennek mértéke pontosan nem ismert, mert ez még változhat. Ezt kell figyelembe venni. Az állami hozzájárulással bizonyos fokig az önkormányzati szerepvállalást lehet csökkenteni. A határozati javaslatok arra próbálnak megoldást találni, hogy egy későbbi időpontban lehet csak ugyanúgy, mint ahogy 2004. évben, ezt az ügyet lezárni, mert egy olyan tényező is van a rendszerben, amit mi nem tudunk befolyásolni. Megkérdezem Zalatnai urat, hogy tud-e frissebb információkkal szolgálni?
Zalatnai László: Konkrét információ nincs, de a PM-től teljes friss információ, hogy a költségvetési vitában a tavalyi évben szereplő 10 milliárdos normatív támogatás marad 15 milliárd Ft. A BKV számtalanszor nyilatkozik, hogy ebből 10,5 milliárd az övé, s ehhez az 1 Ft-hoz az 0 Ft-ot meg kívánják teremteni. Ez azt jelenti, hogy mintegy 50 %-kal a normatív lehetőség emelkedik. De azt gondolom, hogy jó a javaslatunk - ami már szerepelt a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén is -, hogy a konkrét normatív viteldíj-kiegészítés és fejlesztési célú támogatásról az önkormányzat költségvetésével egy időben döntsünk, természetesen előkészítési tárgyalássorozat után.
Halász Gyula: Azok, akik ott voltak a VOLÁN-nal történ egyeztetések során, tudják, hogy ezen a fórumon több felvetés született, ami egyrészt az autóbuszjáratok útvonalát illeti, illetve a járatok optimálisabb kihasználásának lehetőségét vizsgálta. Azt kérem Zalatnai úrtól vagy a VOLÁN jelen lévő képviselőitől, hogy röviden foglalják össze, hogy milyen fejlesztési elképzeléseik vannak a jövőt illetően, hogy ne csak a díjemelésről kapjunk tájékoztatást, hanem egy középtávú elképzelésről, ami a VOLÁN-t illeti.
Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén is szóba került az autóbuszok életkora, állapota, illetve az, ami a közszolgáltatási szerződés 4.3. pontjában szerepel, hogy célként tűzzük ki az autóbuszpark átlagos életkorának csökkentése. Ez azt jelenti, hogy ha 33 autóbusz helyett, ami van, csak 32-vel számolok, ha évente kettőt veszünk, akkor az azt jelenti, hogy még mindig lesz minden évben két 16 éves, két 15 éves, két 14 éves, azaz fiatalnak nem mondható autóbusz. Ennek a két autóbusznak a beszerzési ára – legalábbis az idén beszerzett autóbuszárakat figyelembevéve – meghaladja a 100 millió Ft-ot. Itt amikor célt tűzünk ki, akkor gondoljunk arra is, hogy ez egy jelentős beruházási összeget jelent, amivel nem foglalkozunk. Ezt a kérdést a ZALA VOLÁN-nal folytatott tárgyalásoknál szem előtt kell tartani, nemcsak szándék, hanem forrásoldalról is. Két olyan javaslata van a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak, amit szeretnénk a közszolgáltatási szerződés módosításaként felvetni. Az egyik a 8.2. pont. Az árbevétellel és egyéb módon nem fedezett költségek kompenzálásáról van itt szó. Itt a kiegészítésünk az lenne, hogy legfeljebb 8 %-os eszközarányos nyereség mellett fogadjuk ezt el. A másik a 8. 4. pontban a támogatások konkrét formáját és mértékét a felek évente pénzügyi megállapodásban rögzítik. Ezt határidőzni kellene. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt a mondatot folytassuk úgy, hogy az önkormányzat költségvetésének elfogadásával egyidejűleg. Addig mi ezt már pontosan tudjuk, addig minden adórendelet, minden állami költségvetési kapcsolat tisztázódik, ennek nincs akadálya, és a kettőnk közötti kölcsönösen jó elszámolás és igazságérzet miatt erre szükséges van. Ezzel a két kiegészítéssel a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elfogadásra javasolja a rendeleti és a határozati javaslatot is.
Polai József: Amikor a KTÖ véleményét tolmácsolom, akkor nem a saját véleményemről van szó. A napirenddel kapcsolatban a KTÖ véleménye, hogy a díjemelés mértékeként 5,8 % javasol elfogadni. Ami pedig a másik három pontot illet, együttesen mindhárom pontot támogatja és elfogadja.
Budai István: A Pénzügyi Bizottság – úgy gondolom, hogy nem kellő körültekintés után, de 4,6 %-os díjemelést javasol. Azért mondom, hogy nem kellő körültekintéssel jártunk el, mert köztudott, hogy közszolgáltatásról van szó, és itt az önkormányzatnak bizonyos kötelezettségei keletkeznének. Szeretném, ha ezt most felülbírálhatnám, és ezt a javaslatot, a 4,6-ot nem javasolnám elfogadni.
Csordásné Láng Éva: A közszolgáltatás szerződés 14. 5. pontjában nem igazán tudom értelmezni az egyszerűsített menetrend módosítást, és nem tudom, hogy a VOLÁN-t kell kérnem, vagy a jegyzőt kell kérnem arra vonatkozóan, hogy akkor, amikor olyan alkalmak vannak, mint most például majd a két ünnep közti, illetve közvetlen ünnepek utáni járatok a felsorolásban, ami a vonalszámoknál van, nem szerepel az, hogy amikor egy-két vállalatnál leállás van, akkor a VOLÁN automatikusan munkaszüneti napok szerint járat járatokat, holott azok igazából munkanapok, mert az üzletek nyitva vannak, és az üzemek egy része is működik, és a folyamatos üzemek pedig értelemszerűen működnek, és nagyon sok olyan lakossági bejelentés érkezik, hogy egyszerűen nem is közlik, vagy lehet, hogy közlik, de nem indokolt az, hogy például a két ünnep közötti időszakban úgy közlekedteti a VOLÁN járatait, mintha munkaszüneti napok lennének azok, holott nem. Kérném itt jegyző urat, miután Ő az engedélyező ebben a menetrendváltozásokban, hogy erre legyen szíves odafigyelni.
Litter Nándor: Úgy gondolom, hogy azokat a módosítási javaslatokat, amelyek elhangzottak, be kell fogadnunk. Ezeket a módosításokat majd át fogjuk vezetni a szerződésen. Kérem Zalatnai urat, hogy válaszoljon Halász Gyula képviselő úr kérdésére. Tehát milyen autóbuszok kerültek beszerzésre, milyen változások voltak – röviden –, illetve a jövőt illetően milyen változások várhatóak.
Zalatnai László: Az idén a ZALA VOLÁN Rt. Nagykanizsára 2 db Mercedes tolócsuklós autóbuszt ruházott be, melynek ára 53,5 millió Ft/db értékben, ez 107 millió Ft + ÁFA. Ebből látszódik, hogy a ZALA VOLÁN túl nagy terhet vállalt fel a beruházásban, mert az amortizációs oldal megképződött, de a veszteségkiegyenlítés viszont nem történt meg. Az elmúlt közgyűlésen elhangzottak alapján közösen a várossal – 50-50 %-os finanszírozással – a Győri Egyetemmel végeztettünk és folyamatban van egy helyzetfelmérés, aminek az értékelésére a képviselők is meghívót kaptak. Ez a munka tovább folytatódik. Egyébként sajnos az az eredménye, hogy Magyarországon az egyik legkevésbé hatékony a 33 eszközre vetített tömegközlekedésben Nagykanizsa. Ez összefüggésben van a képződő veszteség nagyságával. A végleges anyag további konzultációkat és egyeztetéseket követően márciusban kerül ide, és a tanszünetben kerül majd a megkötött szerződés alapján a jegyző egyetértésével bevezetésre. Csordásné Láng Éva képviselő asszony kérdésére válaszolva, a menetrendben szerepel, hogy tanszüneti menetrend van, amikor tanszünet van, és az a két ünnep között is, mert ezek az utasszámlálások is igazolják, hogy amikor a diákok nem járnak iskolába és az üzemek nagy része nem működik, akkor lényegesen más utazási igény van, és teljesen kihasználatlanok a járatok. Mi nem csináltunk mást, mint ami a menetrendünkben most bent van, nyáron is és a két ünnep között is. A 2005. évi tervben az szerepel, hogy változatlanul 2 db tolócsuklóst szeretnénk beruházni. Ennek az ára vélhetőleg 110 millió Ft/db lesz. Itt is vannak finanszírozási, fejlesztési problémák, de azt gondolom, hogy azért, hogy ez a rendszer össze ne boruljon, akkor évente minimum 2 db autóbuszt kellene beruházni. Azt gondolom, hogy közösen, közös tehervállalással az az ominózus költségvetéssel egy időben történő tárgyalás, amiben a normatív a viteldíj kiegészítés van, és esetleges fejlesztési, ezt le fogja fedezni, és valószínűleg megállapodásra fogunk jutni. A viteldíjra nem volt kérdés, de szeretném javasolni, hogy a rendszer úgy van kitalálva, hogy a ZALA VOLÁN viteldíj bevétele nem 6,9 lesz, ha a 6,9-et is szavazzák meg, mert az árkiegészítés nagyon ügyesen konzerválva van a rendeletben, vagyis az átlagos díjszint emelés mértéke kisebb, de gondolom, a normatív pedig azért lett kitalálva, hogy az önkormányzatok teherviselés vállalását lényegesen enyhíti. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 35 millió Ft-tal szemben – ha ez emelkedik 50 %-kal – 52,5 millió a lehetőség, amivel élni kellene. A ZALA VOLÁN komolyan gondolja a 8 évet, és ebben a 8 évben fejleszteni kíván, és legalább a színvonalat akarja tartani. Azt nem merem mondani, hogy lényeges színvonal emelkedés lesz, az autóbuszok műszaki paramétereiben és technikai színvonalában igen. De hogy a járatsűrűségben is legyen, azt közösen kell eldöntenünk. Annak ára van. Hogy ezt a színvonalat próbáljuk tartani, ami most a közszolgáltatási szerződés melléklete, ha ennél sűrűbb és gyakoribb tömegközlekedést akarunk, az azt jelenti, hogy a bevétel vélhetőleg nem nagyon fog emelkedni. a költségek viszont lényegesen emelkednek. A szerződésben két partner van, a megrendelő és a megbízó. Ez egy kompromisszumos tárgyalássorozat eredménye kell, hogy legyen.
Csordásné Láng Éva: Azt hiszem, félreértettük egymást. Nem a tanszüneti napokról van itt szó, hanem a tanszüneti szabadnapokról, mert ezért mondtam azt, hogy a vonalszámoknál, ami fel van sorolva, ha csak azok a napok kerülnének be a menetrendbe, akkor nem lenne gond. Csak olyankor, amikor egy-két nagyobb vállalatnál leállás van, akkor a tanszüneten túlmenően még úgy is kezelik a járatokat, mintha szabadnap lenne, holott az munkanap ténylegesen.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a rendeleti javaslatról, 6,9 %-os díjemeléssel.
Cseresnyés Péter: Mintha úgy hallottam volna, hogy két módosító javaslat elhangzott. Az egyik a Pénzügyi Bizottság részéről, a másik a KTÖ részéről. Azt javaslom, hogy szavazzunk külön ezekről.
Budai István: Nem módosító javaslatként mondtam, hanem a Pénzügyi Bizottság véleményét.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a rendeleti javaslatban szereplő díjemelésről. 6,9 %.
A közgyűlés 15 szavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
47/2004.(XII.15.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 47/2004.(XII.15.) számú rendelete a helyi tömegközlekedés díjának és utazási feltételeinek megállapításáról szóló többször módosított 32/1998.(XII.15.) számú rendelet módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról egyben.
A közgyűlés 16 szavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
266/2004.(XI.30.) számú határozat)
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2004. december 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Határidő: 2005. június 30.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Röst János: A napirendi pontoknál jeleztük, hogy a kamarák 15,00 órakor érkeznek meg az ülésre, ezért a rájuk vonatkozó napirendi pontot ekkor tárgyaljuk. Tekintettel arra, hogy az egyik résztvevő technikai megoldást is igénybe kíván venni, kérem polgármester urat, a projektor felállításáig rendeljen el szünetet.
Szünet
Előadó: Mazzag Ferenc Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöke
Kovács Antal Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara Elnöke
Mazzag Ferenc: Közel két hónapja vagyok a megyei kamara elnöke, szeretném, ha az együttműködésünk hosszú távú és jó lenne. Az írásos tájékoztatónkban minden szerepel, amivel foglalkoztunk és szeretnénk foglalkozni. Kiemelném, hogy a térségi szervezetek Zala megyében létrejöttek, ez az országban 2-3 megyében van csak létrehozva. Ez fontos a vállalkozók szempontjából, mert úgy tudjuk képviselni a vállalkozók érdekeit, ha helyben vannak a képviseletek, és itt Nagykanizsán helyben van. Szeretnénk ezt tovább erősíteni, és továbbra is együttműködni Önökkel. Egy fontos pályázatot nyertünk, ez Nagykanizsa térségére lesz jellemző. A horvát partnerrel egy pályázatot nyertünk, ami gazdasági jellegű előadások és a gazdasággal kapcsolatos kétnyelvű tájékoztatót fogunk megjelentetni. Ezeket a gazdasági fórumokat Nagykanizsán szeretnénk megtartani, és szeretnénk, ha erre a vállalkozók minél többen eljönnének. Ezeknek a gazdasági jellegű előadásoknak és tájékoztatóknak nagy jelentősége van, mert vállalkozók itt tudnak olyan információkat kapni, ami számukra előrelépést jelent. Szeretném kérni Önöktől is, hogy biztassák a vállalkozókat nem csak ezekre az előadásokra, hanem a másik gazdasági jellegű előadásokra, amit közösen szervezünk. Nem biztos, hogy minden előadáson mindig hasznos információhoz jutnak, de hosszú távon ezeknek az előadásoknak meg lesz a haszna. Egy üzleti kapcsolatom is Nagykanizsához kötődik, a dortmundi kamara tartott itt EU-felkészítést, és ott az egyik információ után vettem fel egy német partnerrel a kapcsolatot, akivel most is tart az üzleti kapcsolatunk. Azt szeretném, ha itt ez a kapcsolat erősödne, akár a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamarával is. Azt hiszem, erre minden alap megvan, hogy ez folytatódjon.
Litter Nándor: Magam részéről örülök annak, hogy az együttműködés szándékát fejezi ki mindkét kamara, hiszen összefogásra lenne szükség a helyi vállalkozók érdekében. Remélem, ez megvalósul.
Halász Gyula: Szeretném megköszönni a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának az EU-s felkészítéssel kapcsolatos sorozatát – magam is részt vettem több ilyen előadáson és azt tudom mondani, hogy nagyon színvonalas volt. Ehhez kapcsolódna a kérdésem, hogy a jövőben tervezik-e még folytatni ezt az EU-s felkészítést? Szerintem ennek egy folyamatos tevékenységnek kell lennie. Milyen módon tudják Önök segíteni a nagykanizsai vállalkozók tevékenységét, illetve a befektetőkre nézve mit tudnak felajánlani, segíteni, hogy Nagykanizsára települjenek?
Mazzag Ferenc: Szeretnénk folytatni az előadássorozatokat. Előkészítés alatt áll a dortmundi kamarával a további előadások megtartása. Ehhez kapcsolódik az előbb említett horvát-magyar kamarával történt kapcsolattartás, ezeknek a gazdasági jellegű előadásoknak a megtartása. Azért hozzuk ide ezeket az előadásokat Nagykanizsára, és ez mérvadó részemről és a megyei kamara részéről is, hogy minél többet próbáljunk Nagykanizsa térségébe hozni, hogy a vállalkozók tudjanak belőle információt szerezni. Próbáljuk a megyei kamarát sokkal nyitottabbá tenni, több információt idehozni. Lehetőségeinkhez mérten fogunk segíteni és segítünk is. Az, hogy a térség gazdasága fejlődik, a megye egészének is jó, tehát megyének is érdeke, hogy ebben a térségben erős gazdaság legyen.
Röst János: Szeretném kifejezni köszönetemet, hogy a két kamara a mai nap együtt jelen van. Ez mindenképpen biztató. Úgy gondolom, a jövőt illetően ezt az utat kell választani. Az önkormányzat egy dolgot tehet, hogy mindkét kamarával pozitív és korrekt kapcsolatot tart fenn, és ha abban kell segítséget nyújtanunk, hogy a két kamarával egyeztetve megállapodjanak, akkor ebben is felajánljuk segítségünket. Az pedig, hogy ezt a lakosság is érzékelheti, mindenképpen pozitív mindkét kamara számára és ebből csak profitálni lehet a későbbiekben.
Dr. Szabó Csaba: Óhatatlanul is felmerül, hogy egyfajta vetélkedés van a megyei a tagszervezeti szervezetek között. Kérem Mazzag urat, próbálja meg eloszlatni azon aggályunkat, hogy a szemmel láthatóan együttműködési szándék olyan, ami nem korlátozza a tagszervezet kamara nagykanizsai tevékenységét sem anyagilag, sem erkölcsileg, sem más tekintetben.
Mazzag Ferenc: Van a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, annak van egy térségi szervezete Nagykanizsán, és van a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara, a megyei jogú város kamarája. úgy gondolom, hogy mi ezt a kapcsolatot megindítottuk jó irányba, és folytatódnak a tárgyalásaink. Ez nem a megyei kamarán múlik. A megyei kamara itt a térségi szervezetet megalakította, és egy olyan elismert vállalkozót nyertünk meg e feladatra, aki ennek a letéteményes, hogy itt az együttműködés hosszú távon egy mederben és együtt tudunk a vállalkozók érdekében tenni. Ez a vállalkozó Cserti József, a nagykanizsai Ford tulajdonosai, ő fogja képviselni a kamaránkat. Azt hiszem, hogy az ő személye egyesítő erővel fog hatni.
Litter Nándor: Köszönöm a tájékoztatót és a magam részéről is kifejezem az együttműködés támogatását.
Bicsák Miklós: Mindkét kamarától kérdezném, hogy a két kamara közötti régi jogi vita várhatóan megoldódik-e?
Mazzag Ferenc: Ez a jogi vita lezárult. Bírósági jogerős határozattal. Ez az előző két elnökségnek volt az ügye, ebbe nem akarok belefolyni. Ezen túl kell tennünk magunkat, és el kell indulni egy másik irányba.
Litter Nándor: Javaslom, hogy a nagykanizsai kamara is tartsa meg tájékoztatóját.
Kovács Antal: (Kivetítőn ismerteti az írásban kiadott tájékoztatót.)
Litter Nándor: Mindkét tájékoztató kifejezi a kamarák tevékenységét Nagykanizsán. Szeretném megköszönni a város nevében az együttműködést mindkét kamara részéről. Nagyon örülök, hogy ebben elindult a Kanizsa Vásár. Itt több millió Ft-ot áldozott az önkormányzat azért, hogy ez létrejöhessen. A város több területen próbálja a helyi vállalkozókat segíteni, egyrészt üzletember-találkozókat szervezünk rendszeresen, nemzetközi kapcsolatainkba bevonjuk a kamara képviselőit, amikor olyan kapcsolataink jönnek, ahol a kamarai együttműködés értelmezhető, akkor mindig együtt lépünk fel. Kamarai, vállalkozói kezdeményezésre még nagyobb kedvezményeket biztosítunk májustól az Ipari Park területvásárlása vonatkozásában, egy éves kamatmentes hitelt biztosítunk a helyi vállalkozók részére, akik legalább két éve Nagykanizsán tevékenykednek. Bízom abban, hogy ez az együttműködés tovább fog majd javulni. Úgy gondolom, hogy nekünk mindkét kamarával szeretnék kiváló és egyre bővülő, javuló kapcsolatokat építeni.
Bicsák Miklós: Gondolkodtak-e, hogy bármely manuális kézműves szakmák helyi képzéséről, szakképzésről? Annak idején a KIOSZ, az ipartestületek ezeket felvállalták. A jövő szakmunkásai a kis műhelyekben sajátították el a mesterséget.
Röst János: Szeretném megköszönni a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara bemutatkozását. Nagy utat jártak be, hiszen az elmúlt négy évben vagyon nélkül hoztak létre valamit, ami eddig nem volt jelen. Bízom abban, hogy a két kamara jól fog tudni együttműködni, és ezt egy háromoldalú megállapodás még tudná segíteni – a két kamara és a város megállapodása. Az a kanizsai kamarai igény, hogy végleges elhelyezést kapjon, jogos. Ennek a vizsgálatát el kell kezdenünk. Van több olyan épületünk, amiben elhelyezhető méltó módon a kamarai funkció. Javasolnám Kovács Antalnak, hogy ezt kezdje el ez évben, vagy jövő év elején, és szerintem ezt meg tudjuk oldani. Ehhez kell az ő kompromisszumképzésük is, mert csak ott lehet elhelyezni egy egyesületet vagy egy kamarát, ami város tulajdonában vagy használatában van.
Mazzag Ferenc: A szakképzéssel kapcsolatban igaza van Bicsák képviselő úrnak. Látjuk, hogy szakmunkáshiány van Magyarországon. A kamarák a legtöbb jogosítvány a szakképzéshez kapták országosan, nagyon jó a minisztériummal az együttműködés. 16 szakmát átvett kezelésbe a kamara első körben. E szakmák tananyagának kidolgozása és vizsgáztatás mind hozzá tartozik. Megindultak a szintvizsgák bevezetése az iskolákban, ez folyamatban van. Most ez az első tanév, amikor ezt csináljuk. Ez a 16 szakmai jobban a kézműves szakmákhoz tartozik. Ehhez kaptunk pénzt is a kormánytól. Ezt tudják folytatni, ennek megvan az anyagi háttere is. A jövő útja ez is lesz, hogy a szakképzés a kamarákhoz, a szakemberekhez kerüljön, és ők mondják meg, hogy milyen szakembereket és mennyit képezzenek az iskolák. Ne az iskolák mondják meg, hogy mire van lehetőség, és azokat képezzenek, mert azok a szakemberek több mint valószínű, hogy munkanélküliek lesznek. Vannak olyan speciális szakmák, amelyeknek nincs képzése a környéken, de ezt úgy tudnánk megoldani, és erre lehetőség van, hogy az információkat össze kell gyűjteni egy helybe, és ha nem a megyében, akkor a környező megyében biztosan megoldható, mert ezekre a szakmákra igény van, és szükség van. Ezért mondtam, hogy az információkat várjuk vissza a vállalkozóktól is, mert csak akkor tudunk lépni, ha a vállalkozók ezek az információk visszajönnek, és akkor közösen lehet lépni ez irányban.
Kovács Antal: Arra erősítenék rá, de kicsit más szempontból, amit Mazzag úr a válaszában mondott. A véleményemet mondom ez ügyben. Úgy gondolom, hogy ez megint csak a piramis megfordítása lenne az oktatás területén. Magyar Bálint kötelessége az, amit a magyar gazdaság, mint az első számú értékteremtő megfogalmaz szakember igényt. Ez ebben az országban sajnos eddig nem így működött, és nagyon bízom benne, hogy végre ezt is fejére állítjuk. Amit a gazdaság igényel, azt kell a mindenkori oktatásnak lekövetni és nem fordítva. Erre a kamarák kiválóan alkalmasak, de amíg legalább a kötelező regisztráció nem áll vissza a vállalkozások részéről, addig az az adatbázis, amelyik ennek az alapja lehetne, az hiányos. Tehát mi nem fogjuk tudni kérni a vállalkozásoktól azt a korrekt adathalmazt, amivel bombázható az oktatás, amivel a gazdaság jogos igényét ki kellene elégíteni. Amúgy a 16 szakmára mi szintén készen állunk. A szintvizsgák esetében, meggyőződésem szerint júniusban, osztottan a megyei kamara alá tartozó vállalkozásokat képviselő szakemberekkel korrekt megállapodással le fogjuk fedni a vállalkozásaink részéről ennek szakmai hátterét, és biztosítjuk. Alpolgármester úr! Örülök, hogy ez a szándék megfogalmazásra kerül, csak négy év alatt kifizettünk körülbelül 7 millió Ft bérleti díjat. Ezt nagyon sajnálom. Azért sajnálom, mert három ellenszél közepette éltünk ez alatt a négy év alatt, és nagyon örülök, hogy egy ellenszél elmúlt, a megyei kamara részéről a másik ellenszél is úgy tűnik, hogy legalábbis egyelőre nem fúj, és szeretném, ha most már egy irányba mozognának a dolgok. Az MKIK részéről, amíg a jelenlegi vezetés regnál, akinek az az alapfilozófiája, hogy ütközés nélkül, konfrontáció nélkül kell együttműködni a mindenkori kormánnyal a kamarának, ez egy tévhit. A kamara azért van, hogy a gazdaság érdekérvényesítését a lehető legtökéletesebben megoldja a mindenkori kormánnyal. A mindenkori kormánnyal nem lehet lojális egy gazdaság.
Halász Gyula: Mazzag úrtól kérdezném, hogy az internetezés, az informatika korában nem hallottam, hogy a megyei kamaránál működnének ezek az eMagyarország pontok, illetve az illetve az ügyfélszolgálati rendszer milyen egyéb szolgáltatásokat nyújt a vállalkozók számára? A másik: emlékszem, hogy a grazi kamarával elég ígéretesnek tűnt a nagykanizsai, illetve a Zala megyei vállalkozók kapcsolata. Mindkét kamara elnökétől kérdezném, hogy miért halt el ez a kapcsolat, illetve fel lehet-e újítani ezt a kapcsolatot? Hiszen tudtommal a grazi kamara Ausztriában is egy elég kiváló szinten működő kamara.
Mazzag Ferenc: Működik nálunk is a hálózat, használjuk is. Ezt szeretnénk kiterjeszteni úgy, hogy minden vállalkozáshoz, főleg a kamarai tagokhoz eljuttatjuk ezen az információkat. Ezen dolgozunk. A grazi kamarával a kapcsolatunk tényleg jó volt. Az utóbbi években egy kicsit nem olyan intenzív, de ugyanúgy voltak előadások a grazi kamarával, és látogatások, vállalkozókat vittünk ki a grazi kamarához tanulmányútra, és ők is jöttek ide előadást tartani. Ezt fel kell eleveníteni. Teljes mértékben egyetértek vele.
Kovács Antal: Mi az összes tagunkkal csak e-mailen levelezünk lassan két éve. Gyakorlatilag azonnali információközlés zajlik, tehát ha bármi a vállalkozásokat érintő információ megjelenik, azonnal megy ki a vállalkozásoknak. Ami a grazi kamarát illeti, intézményes kapcsolatunk nem volt, nincs, különösebben nem is tervezzük ezt. De informális és tényleges kapcsolat viszont van. Intézményes azért nincs, mert ez a régió kibővülne Karinthiával, Szlovéniával, Horvátországgal. Ha ez sikerül, akkor nagy dolgok történhetnek a vállalkozások érdekében.
Litter Nándor: Megköszönöm a kamarai beszámolókat, további jó munkát kívánok mindkét kamarának. Úgy gondolom, hogy az önkormányzat részéről az együttműködésünket ezen munkában kinyilváníthatjuk. A tájékoztatót elfogadjuk.
Előadó: Papp Nándor bizottsági elnök
Karmazin József: A határozati javaslatban szereplőkhöz szeretnék kiegészítést tenni. Az 1997. évi C. törvény, amely a választásokról szól, tartalmazza, hogy a szavazás napjáig nem lehet utcanevet megváltoztatni, és az itt felsoroltak körében egy változtatás van, a kisfakosi Damjanich János utca, úgyhogy javasolnám ennek a döntését halasztani. Valamint a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság javaslatára az Ipari Parkban szereplő négy utca közül az Esztergályos utca helyett a Fuvaros utca elnevezést támogatni. Szabadhegy városrészben pedig a “G” jelű útnál felmerült még alternatívaként a Hajcsár utca elnevezés.
Papp Péter Pál: Miért kellene a Damjanich utca elnevezést megszüntetni?
Karmazin József: Csak most nem lehet róla dönteni, mert a választási törvény előírja, hogy a szavazás napjáig nem lehet utcanevet megváltoztatni, mert zavart okozna. A következő közgyűlésen már ebben is lehet dönteni.
Litter Nándor: Úgy gondolom, hogy lehet azt mondani, hogy január 1-jétől érvényes ez. Akkor január 31.
Dr. Kelemen Marcell: Mondjuk azt, hogy január 1-jén lép hatályba.
Litter Nándor: Valaki meg tudná indokolni, hogy miért Hajcsár utca?
Halász Gyula: Szabadhegyen régebben is állattenyésztés folyt, tehát elég nagy létszámban tartottak különböző háziállatokat, és volt Nagykanizsán Hajcsár utca. Azt gondolom, hogy a hagyományok tisztelete végett is jó lenne ezt a régi elnevezést megőrizni a jövő számára, és ezért javasoltam a Hajcsár utcát.
Litter Nándor: Nekem szimpatikus volt, hogy a régi utcaneveket őrizzük meg. A magam részéről támogatnám.
Papp Nándor: Az Erdész utca volt régebben a Hajcsár utca. Gyakorlatilag a marhákat ott hajtották ki.
Litter Nándor: Támogatom ezt a javaslatot, szerintem fogadjuk el. Kérem, szavazzunk a Hajcsár utcáról.
A közgyűlés 20 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a többi javaslatról egyben. Papp Nándor módosított a javaslatát.
Papp Nándor: Bizottsági ülésen … ez a kettő merült fel (mikrofon nélkül beszél, nem hallható).
Litter Nándor: Ennek mi az indoka?
Papp Nándor: Úgy gondoltuk, hogy jobban illik hozzá a Logisztikai Központ miatt.
Litter Nándor: A Fuvaros? Akkor szavazzunk a Fuvaros utcáról.
Bicsák Miklós: Palini utcának neveztem volna el, az Ipari Parkhoz stílusosabb az az rész. Javasolnám, hogy Palini utca legyen.
Litter Nándor: A Palini utcáról szavazzunk.
A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Kérem, egyben szavazzunk a határozati javaslatról. A Damjanich utcát is megszavazzuk, mert később ….
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
267/2004.(XI.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Ipari Park
“A” jelű út: Raktárház utca
“B” jelű út: Vámház utca
“C” jelű út: Palini utca
“D” jelű út: Üllő utca
Szabadhegy városrész
“G” jelű út: Hajcsár utca
Kisfakos Petőfi utca átnevezése
066 hrsz-ú út: Damjanich János utca
(2005. január 1-től lép hatályba.)
Bagola zártkert
1077 hrsz-ú út: Vadvirág utca
Vásárcsarnok és Környéke
“H” és “I” jelű utak együtt: Kiskosár utca
Határidő: 2005. január 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész – osztályvezető)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Palángi Krisztina: (Röviden ismertető az előterjesztésben foglaltakat.)
Dr. Horváth György: Helyeselni lehet a pályázat beadását. Javasolnám megvizsgálni a játszótereket, hogy hova, milyen eszköz kerül. Ezt lehet tudatosan tervezni. A VIA Kanizsa Kht. készíttette a Jókai utcai játszóteret. Igazán impozáns és az EU-s normáknak is megfelel. Ha összehangoljuk, hogy melyek a leggazdaságosabbak, akkor valószínűleg több eszközt tudunk venni, és más ajánlatot is feltétlenül figyelembe kell venni.
Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az előterjesztés tartalmi részével messzemenően egyetértett. A játszótér elhelyezését kérdőjeleztük meg. Legjobb helyen az Eötvös téren lenne? Nem annyira látogatott a gyerekek által és nem olyan közlekedési centrumban abban az értelemben, hogy ott sok lakótelep lenne, ahol a gyerekeknek lehetne játszani engedni. A pályázat induljon el, azt azonban szakbizottságnak meg kellene vizsgálni, hogy melyik lenne Nagykanizsán a legoptimálisabb hely.
Bicsák Miklós: Én is úgy gondoltam, hogy nem az Eötvös tér lenne a legmegfelelőbb hely. Van egy nagykanizsai vállalkozó, aki bármilyen pályázathoz megfelelő anyagot készíti. Javaslom, hogy őt is vegye figyelembe a város, ha játszóterekhez játékok készítésére pályázik. Versenyeztessük meg a játékok készítését.
Litter Nándor: Úgy tudom, hogy a pályázat kiírása olyan, hogy ő is szerepelhet ezen a közbeszerzésen, amikor majd megnyerjük ezt a forrást.
Budai István: A Pénzügyi Bizottság egyhangú szavazással javasolja a közgyűlésnek elfogadásra az előterjesztést azzal, hogy a határozati javaslat mindkét pontjának határidejét ne 2004. március 1-ben határozzuk meg, hanem 2005. március 1-ben.
Kelemen Z. Pál: Ha egy játszóteret jó helyen jelölünk ki, akkor az tele van gyerekkel és gyerekzsibongással. Így történt ez a Thury téri játszótérnél is. Aki ismeri a várost és ismeri az Eötvös teret, az tudja, hogy gyerek ott csak elvétve jár. A környezete elöregedett, gyerekek jószerivel nincsenek, az ottani óvodákban felvételi gond nincs, míg a Keleti városrészben van a város gyereklakosságának 50-60 %-a. Mindenképpen időszerű lenne egy olyan helyen létesíteni játszóteret, ahol gyermek is van, ahol sok fiatal van, ahol új lakótelepek épültek. Az Eötvös tér nem játszótérnek készült, az Eötvös tér egy városi park, megerőszakolták, létesítettek a közepén egy játszóteret. A helyszínnel van gondom. Sokkal célszerűbb lenne a Thury téri játszótérhez hasonló helyen megvalósítani ezt a játszóteret, a Keleti városrészben valahol kijjebb.
Litter Nándor: A Székely-kertben is készül el egy, várhatóan abból a forrásból, amit biztosítunk, és vállalkozók vannak. A Keleti városrészben ez már akkor a második lesz.
Cserti Tibor: Az a kérdés, hogy ez vagy semmi, tehát helyrajzi számmal ment el a pályázat, mert ha igen, és nem lehet a helyszínt áthelyezni, akkor nincs miről vitatkoznunk. Ha igen, akkor abban konszenzus van, hogy vizsgálják meg, hogy a telepítése ideális vagy nem. Lehet ez is, de lehet más is.
Palángi Krisztina: Jelenlegi információim szerint nem lehet megváltoztatni a területet, de ennek utánajárok, hogy esetleges pozitív elbírálás esetén a támogatási szerződés megkötése előtt változtathatunk-e ezen. Az egy hetes beadási határidő nem adott lehetőséget arra, hogy ezt több szakmai fórumon megbeszéljük. A VIA Kanizsa Kht-vel, a Városfejlesztéssel, illetve a városvezetéssel konzultáltunk ez ügyben. Tényleg felmerült a Keleti városrész, de mivel a Székely-kertet most készítik, és a Székely-kert fejlesztéséhez kapcsolódnak majd játszóteres dolgok is, ezért nem azt jelöltük meg.
Tóth László: Mint a 4. számú választókörzet egyénileg megválasztott képviselője döbbenten figyelem képviselőtársaim hozzászólását a helyszín kijelölésével kapcsolatban. Ott nagy forgalom van, ott mindig volt játszótér. Nagyon sok gyerek odamenne, ha lenne tisztességes játszótere. Arról nem is beszélve, hogy az a megállapítás, hogy az a választási körzet elöregedett, az csak féligazság, mert pontosan elöregedve az épületállomány van, nagyon olcsó, és ezért a fiatal házasok tudják elsősorban megvásárolni a lakásokat, és egyre több gyermek van a választókörzetben, és abban a választási körzetben meg kell nézni, hogy milyen színvonalú játszóterek vannak. Döbbenetes állapotban vannak. Mindenféleképpen ragaszkodom, hogy a beadott pályázat eredményeképpen az Eötvös téren kerüljön ez kialakításra.
Szányiné Kovács Mária: A belvárosban sincs játszótér, és ismerem azt a tervet, a Kiskastély mögötti területre már elkészült. Ott játszóteret terveztek. Nagyon szeretném, ha 2005-ben a Gyermeknapon ott átadásra kerülhetne egy játszótér, mert nem tudnak a belvárosi gyerekek hova menni játszani. Azt nem tudom, hogy a pályázati pénzből vagy önkormányzatiból, de oda játszótér van tervezve.
Litter Nándor: Ha jól emlékszem, 50 fölött van a nagykanizsai játszóterek száma, és nagyrészük felújításra szorulna, de azt kérném, hogy ne csatlakozzunk ehhez az igényhez, mert valamennyien tudnánk akár a lakókörnyezetünkben, akár máshol felsorolni olyan játszótereket, ahol ez a fejlesztés megvalósulhatna. Maradjunk abban, amit Palángi Krisztina mondott, hogy amennyiben így került beadásra – így került beadásra, és javaslom is ezen a területen, mert ellentétben az itt elhangzottakkal, ott nagyon sok fiatal lakás van, és feltételezem, hogy ott fiatalok is laknak abban a térségben – azt kérem, hogy így támogassuk ezt a pályázatot, és ha lehet, még visszatérünk erre a döntésre, de ha nem lehet, akkor zárjuk ezt el, mert egy újabb forrás jöhet a városba játszótér építésre.
Polai József: Egyetértek polgármester úrral. Amikor a pályázati kiírással élni lehetett, akkor beszélgettem Palángi Krisztinával, elmondta és azt szeretném kérni, ha a jövőben lesz olyan pályázat, akkor gondoljunk arra, hogy lehet-e úgy pályázatot írni, hogy például két helyszínre szólna a javaslat. Így be lehetne venni a peremterületi részeket is időnként.
Litter Nándor: Kérem, hogy a határidőre vonatkozó módosításokkal, amit Budai úr elmondott, fogadjuk el ezt a két határozati javaslatot. Kérem, szavazzunk.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
268/2004.(XI.30.) számú határozat:
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2005. március 01.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Palángi Krisztina, Pályázati Iroda vezető)
Határidő: 2005. március 01.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Palángi Krisztina, Pályázati Iroda vezető
Dencsné Szabó Edit, Kontrolling Osztály vezetője)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: Kiadásra került most egy új, javított változat, és más színnel, kivastagítva jelöltük a változásokat.
Palángi Krisztina: Az előző előterjesztést legjobb szándékunk szerint a hatályos jogszabályoknak megfelelően készítettük el. Azonban elkerülte a figyelmünket, hogy ez a pályázati kiírás egy maradék pénzre vonatkozik, és a maradék pénz elköltésének szabályainak meg kell egyeznie az eredeti pénz elköltésére vonatkozó jogszabályokkal, ami nálunk jelen esetben jelentős ÁFA problémát jelentett. Így az új határozati javaslatban már az ugyan még régi, de jelen pályázat esetében még hatályban lévő ÁFA szabályoknak megfelelően kell beadnunk a pályázatot.
Budai István: A Pénzügyi Bizottság 7 igen szavazattal javasolja elfogadni a módosított változatot.
Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elfogadásra javasolja az előterjesztést.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a módosításban kiadott határozatról.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
269/2004.(XI.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2004. december 07.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Palángi Krisztina, Pályázati Iroda vezető)
Határidő: 2004. december 07.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Palángi Krisztina, Pályázati Iroda vezető
Dencsné Szabó Edit, Kontrolling Osztály vezetője)
Határidő: 2004. december 07.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Palángi Krisztina, Pályázati Iroda vezető
Dencsné Szabó Edit, Kontrolling Osztály vezetője)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Karmazin József: (Röviden ismerteti az előterjesztésben foglaltakat.)
Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság egyhangúlag támogatja a pályázat benyújtását.
Budai István: A Pénzügyi Bizottság egyhangúlag támogatta ezt a napirendet.
Dr. Horváth György: Végre oda jutunk, hogy a sok vita után egy tartalmas, a ház hagyományaihoz megfelelő, és valószínűleg megfelelő felújítás lesz, amely még gazdaságosabbá teszi téri elosztásban is a ház működését. Feltétlenül javaslom. Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság is egyhangúlag támogatta.
Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság is támogatta.
Cseresnyés Péter: Ez milyen mélységű felújítást jelent? Gépészettel együtt épület felújítást is?
Karmazin József: Az épület felújítás teljes rekonstrukciót takar. Tehát az épületgépészeti rendszerek is megújulnak és az épület építészetileg is, valamint kisebb funkcionális korrekciók is történnek a teljes belsőépítészeti átalakítás mellett.
Röst János: Jelenleg a HSMK fűtése gőzfűtés. Ahhoz, hogy ennek a cseréje megvalósuljon egy komplex átalakítást kell végezni, ami azt jelenti, hogy a teljes belső felújításokat is érinti, hiszen el kell bontani azokat a radiátorokat, hőfejlesztő készülékeket, amelyek akár a kazánházi oldalon, akár az épületben megtalálhatóak. Azt követően az nyilván érinti majd az álmennyezeteket és a padlócsatornákat is. Ilyen értelemben egy komplex felújításról van szó.
Litter Nándor: A Kormány döntött erről a 680 millió Ft-os felújításról. Reményeink szerint ezt jövő májusban megerősíti majd az Országgyűlés is, és maga ez a program megindulhat. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.
A közgyűlés 17 szavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
270/2004.(XI.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat képviselő-testülete/közgyűlése a Hevesi Sándor Művelődési Központ rekonstrukciója, átalakítása, bővítése címzett/céltámogatással megvalósuló beruházásáról az alábbiak szerint dönt:
I. A beruházás pénzügyi forrásai:
I.1. A beruházás összköltsége: 679 770 ezer forint
I.2. A képviselő-testület/közgyűlés saját forrásként az éves költségvetési rendeleteiben 67 977 ezer forintot - a beruházási adatlap szerinti ütemezésben - biztosítja.
I.3. A saját forrás összegéből:
Saját bevétel: 67 977 ezer forint
Lakossági hozzájárulás: ………….. ezer forint
(Amennyiben a beruházás megvalósításához
víziközmű-társulati hitel igénybevételét tervezik,
úgy az annak fedezetéül szolgáló lakossági
hozzájárulást is e soron kell szerepeltetni.)
Hitel: ………….. ezer forint
Egyéb állami támogatások ………….. ezer forint
ebből:
KAC: ………….. ezer forint
VICE: ………….. ezer forint
TERKI: ………….. ezer forint
CÉDE: ………….. ezer forint
Egyéb: ………….. ezer forint
EU támogatások: ………….. ezer forint
Egyéb: ………….. ezer forint
I.4. A képviselő-testület/közgyűlés a beruházáshoz vállalt saját bevételeit az alábbiak szerint biztosítja:
Lekötött betét: ………….. ezer forint
Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése: 67 977 ezer forint
Privatizációból származó bevétel (pl. gázközmű
juttatás): ………….. ezer forint
Önkormányzati vagyon bérbeadásából, üzemelteté-
séből, koncesszióból származó bevétel: ………….. ezer forint
Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel (önkormány-
zati körön belül): ………….. ezer forint
Részvények, kárpótlási jegyek, államkötvények,
egyéb értékpapírok értékesítése: ………….. ezer forint
Osztalék- és hozambevétel: ………….. ezer forint
Egyéb (rövid megnevezéssel): ………….. ezer forint
Összesen: 67 977 ezer forint
1.5. Az egy érdekeltségi egységre jutó lakossági hozzájárulás
összege (szennyvízberuházás esetén): ………….. ezer
forint/bekötés
1.6. A képviselő-testület/közgyűlés az önkormányzat korrigált saját folyó bevételét a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. §-a szerint a beruházási adatlap szerinti ütemezésben az alábbiak szerint igazolja (Cct.: 10.§. (3) b)). Ezen adatlappal egyidejűleg nyilatkozik, hogy az önkormányzat hitelkérelme legalább a hitelfelvétel évére és az azt követő két évre vonatkozóan megfelel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88.§.-ában foglaltaknak. (Az önkormányzatnak az 1.6. pontot kizárólag abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben az igénybejelentésben megjelölt beruházásához hitelt kíván felvenni!)
Ezer forintra kerekítve
|
|
|
|
Ebből | ||||
|
No. |
Megnevezés |
Összesen |
……. |
……. |
……. |
……. |
……. |
|
|
|
|
éves ütemek | ||||
|
1. |
Saját folyó bevétel |
|
|
|
|
|
|
|
1.1. |
Helyi adók |
|
|
|
|
|
|
|
1.2. |
Illetékbevételek |
|
|
|
|
|
|
|
1.3. |
Bírságok |
|
|
|
|
|
|
|
1.4. |
Kamatbevételek |
|
|
|
|
|
|
|
1.5. |
Egyéb sajátos bevételek |
|
|
|
|
|
|
|
2. |
Rövid lejáratú kötelezettségek (az 1990. évi LXV. törvény 88. § (6) bekezdése szerint)
|
|
|
|
|
|
|
|
2.1. |
Tőke- és kamattörlesztés |
|
|
|
|
|
|
|
2.2. |
Lízing díj |
|
|
|
|
|
|
|
3. |
Korrigált saját folyó bevétel [(1.-2.)*0,7] |
|
|
|
|
|
|
|
4. |
Az önkormányzat által adott év(ek)ben még vállalható fizetési kötelezettségek (az önkormány-zat részére legfeljebb ezen összeg erejéig bocsátható ki hitelígérvény) (3.³ 4.) |
|
|
|
|
|
|
II. A településrendezési tervvel való összhang:
A képviselő-testület/közgyűlés igazolja, hogy a címzett/céltámogatással megvalósítandó beruházás a Nagykanizsa Megyei Jogú Város fejlesztési terveiben, Városfejlesztési Koncepciójában szerepel. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján hatályon kívül helyezett 15/1994.(VI.13.) sz. rendelet (Nagykanizsa Városközpont rendezési terve) Művelődési Központra vonatkozó előírása az új, most készülő városrendezési terv része, melynek Településszerkezeti Terv munkarészét a Közgyűlés 85/2004.(IV.29.) sz. határozatával jóváhagyta.
III. Tulajdonjog:
A képviselő-testület/közgyűlés igazolja, hogy a címzett/céltámogatással megvalósítandó beruházás (kivéve szennyvízcsatorna, egészségügyi gép-műszer beszerzés, állami tulajdonú közintézmények alatti pinceingatlanok veszélyelhárítása, valamint természetes partfalak által veszélyeztetett állami tulajdonú közintézmények veszélyelhárítása) az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő teher-, per-, és igénymentes ingatlanon valósul meg.
E határozathoz az önkormányzatnak a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot csatolnia kell (kivéve szennyvízcsatorna-hálózat építése, egészségügyi gép-műszer beszerzés). A pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatai esetében a veszélyeztetett ingatlan (állami, önkormányzati tulajdonú közintézmény, belterületi közút, közpark) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját.
IV. Kötelező feladat ellátását szolgáló vagyon korábbi elidegenítése:
Az önkormányzat az igénybejelentést megelőző tíz évben az igénybejelentésben megjelölt ugyanazon kötelező feladat ellátását szolgáló vagyonát nem idegenítette el. / elidegenítette. (a megfelelő szöveg aláhúzandó).
Amennyiben az önkormányzat az igénybejelentést megelőző tíz évben e vagyonát elidegenítette, úgy nyilatkozik, hogy az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok tették szükségessé. Az elidegenítésből befolyt vételárat vagy annak megfelelő összeget az önkormányzat saját forrásként a fenti beruházásra biztosítja (Cct. 19. § (2) ).
Határidő: Címzett támogatás végleges igénybejelentése:
2004. december 15.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész osztályvezető)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: Volt egy nagy program, ami közel 200 millió Ft-os beruházást jelentett volna a Csónakázó-tó mellett lévő Zöld-tábor és az erdei iskola kialakítását illetően. De mivel a pályázat, ami jelenleg kiírásra került, maximum 80 millió Ft-os támogatást tud biztosítani, ezért úgy gondoltuk, hogy ezeket a programokat szakaszolni kell, és első lépésben az önkormányzatnak is ez kisebb terhet jelent. Csak az erdei iskola erdei részeit kellene megvalósítani az itt foglaltak szerint. Amennyiben a későbbiekben pályázati úton pénz tudunk szerezni az épületek felújításához, akkor folytatnánk ezt a programot.
Budai István: A Pénzügyi Bizottság 7 igen szavazattal ajánlja a közgyűlésnek elfogadni a javaslatot.
Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is messzemenően egyetért ennek a programnak az indításával és az 1.290 eFt saját erő biztosításával a pályázat benyújtásához.
Papp Nándor: Az épülettel nem foglalkozik most ez a kiírás. Ebben vannak az eligazító táblák, minden egyéb, amit a balatonfüredi intézet tervezett. Mindenképpen javasolnám.
Sajni József: Ugyan az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság ezt a napirendet nem tárgyalta, azonban most volt a Péterfy Sándor Általános Iskola beszámolója a Zöld-tábor munkájáról, és ennek kapcsán ajánlom a közgyűlés figyelmébe azt, ami a Zöld-tábor működésével úgy függ össze, és ezzel a pályázattal, hogy ez a pályázat nem teljes értékű pályázat, ezért kérjük legalább 4 faház felújítását ahhoz, hogy a Zöld-tábor működhessen, hiszen ez ennek keretében nem fog megvalósulni. Ajánlani szeretném, hogy jó lenne, hogy a következő évi költségvetésnél ezzel foglalkoznánk.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról egyben.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
271/2004.(XI.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2005. december 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Palángi Krisztina, Pályázati Iroda vezető)
E Ft-ban
|
Fő költségnemek |
2005. |
Összesen: |
|
Erdei tanösvények kialakítása |
2 200 |
2 200 |
|
Oktatási segédeszközök beszerzése |
3 800 |
3 800 |
|
Tornapálya kialakítása |
1 700 |
1 700 |
|
Szabadtéri foglalkoztató kialakítása |
2 500 |
2 500 |
|
Szabadtéri játékok felállítása |
2 700 |
2 700 |
|
Összesen: |
12 900 |
12 900 |
|
Igényelt támogatás |
11 610 |
11 610 |
|
Saját erő |
1 290 |
1 290 |
Határidő: 2004. december 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Palángi Krisztina, Pályázati Iroda vezető
Dencsné Szabó Edit, Kontrolling Osztály vezetője)
Határidő: 2004. december 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Palángi Krisztina, Pályázati Iroda vezető)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: Technikai jellegű változás. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.
A közgyűlés 17 szavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
272/2004.(XI.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a javaslatnak megfelelően egyetért a társasági szerződés módosításával, a székhely Garay utca 21. szám alá áthelyezésével, felhatalmazza a polgármestert a módosított szerződés aláírására.
Határidő: 2004. december 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Szányi Gábor, a Nagykanizsai Régi Ipari Park és Logisztikai Központ Kft. ügyvezetője)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: Ismerjük a szegénység elleni programunkat, amelyben célul tűztük ki, hogy létrehozzunk egy ilyen intézményt azoknak az embereknek az esélyeit növelve, akik abban a térségben, főleg a Dózsa Gy. u. 75. szám alatt laknak, amellyel a munkaerő-piaci beilleszkedésüket, egyáltalán az életkörülményeiket javítjuk. Fontosnak tartom, hogy ez a program elinduljon és megvalósuljon.
Kámán László: Erre az előterjesztésre azért van szükség, mert a Zala Megyei Területfejlesztési Tanácshoz beadott pályázatunkat, ami 50 % decentralizált jellegű támogatásra irányult, a Tanács fedezet hiányában elutasította. Erre a több mint egy éve húzódó közfürdő kialakítására valamilyen szinten sort kell keríteni, ezért javasoltuk azt, hogy tiszta önkormányzati pénzből történjen ez meg a jövő évben. A hatályos jogszabályok figyelembevételével meg kellene pályáztatni a vállalkozásba adást.
Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az előterjesztés tartalmával egyetért, és szükségesnek tartjuk a beruházás megvalósítását, ám egy 3. határozati javaslattal kívánjuk kiegészíteni: a 2005. I. negyedévében újabb pályázati lehetőségekkel élve a beruházási költséget próbáljuk meg csökkenteni. Ez módosítaná a határidőt is, akkor ne február 28., hanem május 30., június 30. legyen a befejezési határidő. Ezzel az önkormányzati forrást csökkenteni tudnánk.
Dr. Horváth György: Nagyon fontos dologról van szó. A lakók tudnak róla, várják és érdeklődtek, hogy hogyan történik a megvalósítása.
Budai István: A Pénzügyi Bizottság ülésén felvetődött, csatlakozva a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsághoz, hogy mivel a Területfejlesztési Tanács pénzügyi fedezet hiányában utasította el, feltételezhetően 2005-ben is rendelkezik pénzügyi fedezettel ilyen célra. Mi is azt javasoljuk, hogy meg kellene kísérelni újabb pályázat benyújtását 2005-ben, és a határozati javaslat 1. pontját megbontani úgy, hogy 12.500 eFt saját erőt, és a másik 12.500 eFt-ot pedig pályázat útján elnyert pénzből finanszíroznánk. A határidőn mi nem változtattunk. Feltételezem, hogy arra ez nem zárulna le.
Litter Nándor: Nem jelennek meg addig a pályázatok. Április végén jelennek meg, ezért újabb félévet, egy évet csúszik ez a program.
Dr. Szabó Csaba: A Citrom-sziget a városnak egy utolsó olyan pontja, ahol a társadalom szociológiai negatívumok csokorba gyűjthetők. Mindenki szeretné, ha ezeket a gondokat enyhíteni lehetne, és ez a közfürdő erre a célra egy kiváló gondolat. Azonban emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat arra, hogy amikor a közfürdő gondolata megfogant, és amikor testet kezdett ölteni, egy olyan folyamaton ment keresztül, amely állandóan a források bővítése irányába hatott, úgyhogy magát a keretet is egy ízben emelni kellett. Az egészségügyben szerzett tapasztalataim alapján ez nem ritkán azért áll elő, mert olyan előírásrendekbe megyünk bele a célok megfogalmazása kapcsán, amelyek esetenként egészen nagyban növelik a szükséges forrásokat, és néha pusztán csak nevezéktan van a kérdés mögött, mert csak például egy gyógyászati és kiemelt gyógyászati helyiség között olyan különbség van, hogy az egyik teljes, bakteorológiailag steril klimatizációt igényel, plafonig borított, fertőtleníthető falakkal, tehát egy szón nagyon sok múlik, és tartok attól, hogy itt a “köz”fürdő megnevezés nehezíti az életünket. Mivel itt már elhangzott, hogy megfontolás tárgya lehetne, hogy még egy pályázati kört lehetne kitűzni, azt javaslom, hogy egy újabb szakhatósági egyeztetés történjék az elkészített tervekkel kapcsolatosan annak a tudomásulvételével, hogy itt egy konkrét lakótelep jellegű körzet higiéniai fürdőjéről van szó és nem egy városi közfürdőről. Azt jobb, ha tudomásul vesszük, hogy ez nem fogja a kiskanizsai komfort nélküli lakásokban élők helyzetét megváltoztatni. Ez a Citrom-sziget helyzetét fogja javítani. Ennek érdekében még 10 mFt-ot rátenni azért, hogy minden rozsdamentes anyagból készüljön, kérdéses, hogy van-e jelentősége. Azzal a javaslattal élnék még az eddigiek mellett, hogy még egy szakhatósági tervegyeztetés történjen a vélhetően felszabaduló időben annak megállapítására, hogy feltétlenül szükséges-e közfürdő címén ezt a színvonalat biztosítani. Nem a higiéniai színvonal mérséklését szeretném látni, hanem a felesleges kiadásokat mérsékelni.
Kelemen Z. Pál: A Dózsa Gy. u. 75-ben egyetlen összkomfortos lakás sincs. Az idők során átalakítással egy-két komfortos lakás kialakult, de a lakások 75 %-a még mindig nem összkomfortos, nem komfortos. Mindenképpen szükség lenne itt egy ilyen fürdőre. Ez a helyzeten annyiban változtatna, hogy megszűnne a város utolsó …., és mindenképpen kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot, mert ha 20-25 % komfortos lakás egy ilyen nagy épülettömbben megvan, az elégtelen.
Cserti Tibor: Nem hiszem, hogy volna olyan képviselőtársam, aki a cél ellen bármi rosszat szólna. Szükség van rá. De mégis megfordultak azok a gondolatok a fejemben, és Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén megvitattunk, amit Szabó képviselőtársam elmondott. Érzékeljük, hogy ha a közfeladatellátás kapcsán valami támogatandó cél, és nemcsak helyi értelemben, mert a szegénység elleni program olyan közfeladat egyébként, hogy ha valamit az állam kell, hogy támogasson, akkor ez. A regionális szempontokat sem akarom részletesen indokolni, mert azok is megvannak. Itt a Dózsa Gy. u. 73-75-ben pedig még inkább megvan. Abban egyetértünk, hogy ez a beruházás megvalósításra kell, hogy kerüljön 2005-ben. A kérdés az, hogy hogyan és milyen módszerrel. Ennek szakmai megalapozottságára időt kell hagyni, mert megfontolt döntéssel ennek a szakmai tartalma javítható. Abból a szempontból is érdekes, ha valaki értelmezi a 2. határozati javaslatot, a kordé meging megelőzte a lovakat, tudniillik az ilyen jellegű dolognál mindig a beruházási célokmánnyal kezdődik, ami egy meghatározott műszaki tartalomra vonatkozik. A 2. pont pedig azt mondja, hogy az Ingatlankezelési Intézményre feladatot ró, a 2005. évi költségvetés ismeretében terjessze a közgyűlés elé jóváhagyásra. Akkor az intézmény vezetőjének milyen feladatot határozunk meg? Műszakilag maximálisan készítsen elő – ugyanott vagyunk, amit Szabó képviselőtársam javasolt. De a beruházást nehogy indítsa addig, amíg nem tisztázott, bele kell építeni a forrásokat a 2005. évi költségvetésbe. Addig szerződés alá nem írható. Ilyen értelemben a közbeszerzési eljárást is hiába indítanánk el, mert maximum eredménytelennek minősíthetnénk. A józanész is azt diktálja, hogy próbáljunk meg külső forrást bevonni, a szakmai rész kerüljön tisztázásra, a 2005. évi költségvetésünket most indokolatlanul ne terhelje, de majd megvalósítjuk, akkor nem késtünk el semmivel. Értelme van a szakmai módosítási javaslatnak. A határozati javaslat módosítási javaslata egzaktan megfogalmazásra a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén, toljuk a végrehajtás határidejét május 30-ra.
Dr. Fodor Csaba: Ezt a fürdőt meg kell valósítani. Ma ebben különösebb döntést nem tudunk hozni. Azt a döntést hozzuk meg, hogy a Pénzügyi Bizottság, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság vizsgálja meg a kérdést, és a szükséges pénzeszközt pedig majd a 2005. évi költségvetés 11. számú mellékletében a címjegyzékes lakásfelújításoknál az IKI-hez adjuk át. Ezzel megemeljük az IKI ezen költségét. és az IKI úgy tudja majd a pályáztatást lebonyolítani, hogy nem kerül ki a fix szám, amiről most beszélgetünk. Hátha ott is el tud érni valami eredményt, és addig van kellő idő arra, hogy ezt pontosan mind pénzügyi, mind számviteli, mind beruházói oldalról tisztázza.
Bicsák Miklós: Egy ilyen közfürdőre valóban szüksége van a városnak. A lakók nagyon kíváncsiak, hogy mikor kezdhetik el használni a fürdőt.
Röst János: Alapvetően nem oldja meg a Dózsa Gy. u. 75. számú épületben lakók problémáját ez az intézkedés, de mindenképpen enyhít az önkormányzat lelkén. Ez nagyon fontos beruházás, és azt kérem, hogy most ne odázzuk el a döntést semmiképpen se. Ez a két pont kellőképpen elég arra, hogy ezt az előkészítést elvégezzük. A 2005. évi költségvetés jóváhagyása legkésőbb 2005. februárjában befejeződik. A határidő szintén 2005. február 28-át jelez. Ha az IKI elvégzi az előkészítési munkát, és a célokmány közelébe ér, akkor ezt az összeget, amennyiben meghaladja vagy kevesebb, azt nyilván módosítani fogjuk. Ilyen értelemben nem befolyásol semmi. Ha viszont most nem döntünk, és megint visszahozzuk közgyűlés elé, akkor az ilyen értelemben időhúzás, és nem segíti a célt. Kérem, hogy fogadjuk el. A módosításokat be lehet építeni. Meg lehet nézni, hogy lehet-e a műszaki tartalmon változtatni, vagy pedig az előírások esetleges módosítását áttekintve más műszaki megoldást alkalmazni, de ez az IKI munkájába beépülhet, ami Szabó Csaba képviselőtársam kért.
Halász Gyula: Több képviselőtársunkkal egyeztetve felmerült az, hogy a közfürdő olyan előírásokat tartalmaz, ami a beruházást nyilván sokkal drágábbá teszi, és ezeknek a szigorú előírásoknak meg kell felelni, fontoljuk meg, hogy esetleg közösségi fürdő néven hoznánk létre ezt tisztálkodási és mosási lehetőséget. Akkor talán nem lennének ilyen szigorú előírások. Nem tudom, hogy a szociális szféra képviselői milyen véleményt alkotnak erről, hogy lehet-e ezt csinálni, illetve az IKI álláspontja mi ebben.
Cserti Tibor: Alpolgármester úr miért akar fellazítani egy kialakított konszenzust? Hova rohanunk, mi sürget? Az eredeti határidők tartása mellett is február 28-ig meddig jutnánk el? A vállalkozásba adás szakaszáig. Gyakorlatilag a teljesítés körülbelül május végéig dőlne. Pontosan az érintettek számára az igazi igény a téli időszakban jelentkezik. Mindenféleképpen eljutunk a célig egy vagy két hónapos késedelemmel. Ugyanakkor szakmailag alaposabb előkészítéssel, pénzügyi megalapozottsággal, kiérleltebb változattal mit kockáztatunk? Az érintettekért aggódunk helyettük, és egy jól felfogott paraszti ésszel próbálunk gondolkodni. Ne akarja alpolgármester úr fellazítani.
Litter Nándor: Nem érzem a fellazítást. Részese vagyok a Zala Megyei Területfejlesztési Tanácsnak, ott nem sok esélyünk van arra, hogy pályázaton nyerjünk, amikor kistelepülésekkel és az ő meglévő problémáikkal kell szemben állni. Ezért nem volt nyertes a mi pályázatunk. Módosító javaslat volt, hogy 2005. I. negyedévében pályázattal.
Papp Péter Pál: 2005. I. negyedévében újabb pályázati lehetőségekkel élve keressük meg a beruházási költség csökkentésének lehetőségét. Ez 3. pont lenne.
Litter Nándor: Nem jó az I. negyedév, mert április végén írták ki idén is a pályázatokat.
Papp Péter Pál: Amikor a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén erről tárgyaltunk, akkor azt fogalmaztuk meg, amit körülbelül Cserti Tibor az előbb is már érintett, hogy egy ilyen létesítmény igazi kihasználtsága és hasznosítása a téli időszakban van. Nagyon sajnáljuk a pályázat kedvezőtlen elbírálását, ez idén nem tudott megvalósulni. Ha januárban, februárban döntünk, és megcsináljuk, akkor legjobb esetben májusra lehet fizikailag kész. Azzal nem esünk nagy késedelembe, és nem okozunk az ott lakóknak nagy hátrányt, ha nem májusban, hanem júliusban készül el. De mi is szeretnénk, ha a nyári szezonban mindenképp megvalósulva. Ha lehetőség adódik, hogy év elején pályázzunk, akkor ezzel éljünk.
Litter Nándor: A következő javaslatom lenne: hétvégén voltam egy tájékoztatón, ahol pályázatokkal kapcsolatos ismereteket próbáltak átadni nekünk. Azt javasolta egy tanácsadócég a közbeszerzési pályázatokkal kapcsolatosan, hogy bonyolítsák le előtte, mielőtt még a pályázatot beadják. Akkor nem fordulhat elő, hogy később kiderül, ha a pénz már megvan, hogy nem elég arra, amit szeretnénk megvalósítani. Támogatnám azt, hogy legyen egy költség felülvizsgálat magunk számára, olyan szempontok alapján ezt építsük be a határozati javaslatok közé, amit Dr. Szabó Csaba mondott, hogy ezek a feltételek szükségesek-e. Keressük a pályázati lehetőségeket – amit Papp Péter és a Pénzügyi Bizottság mondott, és itt lenne egy új dolog, hogy amikor ezek a szakmai részletek tisztázódtak, akkor hirdessünk meg egy pályázatot a munkák elvégzésére az új műszaki tartalommal, olyan feltétellel, hogy akkor indul a munka, ha a megfelelő források rendelkezésre állnak. Ez is időtakarékosság. Lesz pályázati pénz, megszavazzuk a költségvetésünkben akár, és indulhat a munka. Mindezek után pedig, amit Dr. Fodor Csaba mondott, az IKI költségvetésében kell biztosítani a lakásfelújítások soron ezeket a forrásokat. Így kielégítők azok az észrevételek, amik elhangzottak? Köszönöm.
Halász Gyula: Marad a közfürdő elnevezés?
Kámán László: Mindegy, hogy hogyan nevezzük. Az előírások adottak, és csak így lehet megvalósítani, másképp nem. Próbáltuk alacsonyabb műszaki tartalommal – egyszerűen nem adják meg az érvényes építési engedélyt.
Kelemen Z. Pál: Vitatkoznék ezzel. A közfürdő elnevezés nem célszerű. Ez abban az időben történt, amikor a lakások 90 %-a nem volt komfortos. Ennek tisztasági fürdő a neve. Budapesten sok ilyen van, egyetlenegyet sem neveznek közfürdőnek.
Litter Nándor: Jó, akkor így javítjuk. Tisztasági fürdőre változtatjuk. Kérem, hogy az előbb felsorolt határozati javaslatokról szavazzunk.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
273/2004.(XI.30.) számú határozat
Ezért a műszaki felülvizsgálat és a vállalkozásba adás időtartama alatt a pályázati lehetőségeket ki kell használni.
Határidő: 2005. március 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Kámán László intézményvezető)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Dömötör László: (Röviden ismerteti az előterjesztésben foglaltakat.) Egy pontosítás, hogy a 8. oldal 5. pontjában az ellátotti számok nem 2003. évi teljes számok, hanem a vizsgálat időpontjában, 2004-ben féléves adatok.
Kelemen Z. Pál: Ezekről az ellenőrzésekről, nem is így egységben foglalva, de nagyjából a Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésén tájékoztatást kapunk. A tájékoztatások alapján javaslom a közgyűlésnek elfogadásra, támogatásra és megköszönném a Szociális Osztálynak ezt az alapos munkát.
Litter Nándor: Meg szeretném köszönni az intézmények munkáját, a vezetőknek külön is és az ott dolgozó munkatársaknak. Kérem, szavazzunk a beszámoló elfogadásáról.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
274/2004.(XI.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézmények 2004. évi fenntartói ellenőrzéséről szóló beszámolót elfogadja.
Határidő: 2004. november 30.
Felelős : Litter Nándor Polgármester
Előadó: Dr. Kelemen Marcell jegyző
Dr. Kelemen Marcell: (Röviden ismerteti a tájékoztatóban foglaltakat.)
Bicsák Miklós: Megszűnt már az Okmányirodában a beázás?
Dr. Kelemen Marcell: Sajnos az Okmányiroda, ahogy egyébként az egész Eötvös téri épület állapota nagyon rossz. Történt egy beavatkozás az Okmányiroda ügyfélfogadó részén. Ez nem terjed ki a csapadékvíz elvezetésre, és két hete szombaton – amikor a népszavazás miatt ügyeletet tartottak – a kollégák arra lettek figyelmesek, hogy ömlik a víz az Okmányirodában a bútorokra. Természetesen a szükséges intézkedéseket megtettük. Úgy ahogy az Okmányirodában is a körülmények meg lettek teremtve, de azt gondolom, hogy a továbbiakban is fordítani kell a Polgármesteri Hivatal Eötvös téri épületére, így kifejezetten az Okmányirodára is, mert még most sem tökéletes.
Litter Nándor: A tájékoztatót tudomásul vesszük.
Halász Gyula (ÜGYREND): Mivel ez a soron kívüli közgyűlés napirendjei között volt, és úgy érzem, elég idő volt arra, hogy ezt a témát körbejárjuk, új körülmény nem merült fel. Ügyrendi javaslattal kérem, hogy vegyük le ezt napirendről. Az SZMSZ szerint ügyrendi javaslatról vita nélkül szavazunk.
Litter Nándor: Akkor is, ha megsértem az SZMSZ-t, fel fogok tenni egy kérdést a jegyzőnek. Nem azért, hogy Őt bántsam, hanem az ülés elején úgy értelmeztük az SZMSZ-t, hogy ..
Dr. Kelemen Marcell: Ha jól értem, most az a dilemma, hogy a napirendre vett napirendi pontot kell-e tárgyalni? Az ülés elején arról volt szó, hogy a napirendre felvettnek kell tekinteni ezt a napirendi pontot is. Önök pedig nyilvánvalóan el fogják dönteni, hogy tárgyalják-e ezt a napirendi pontot. Halász képviselőnek lehet ilyen ügyrendi javaslata, hogy ne tárgyaljanak erről – ez a joga megvan.
Dr. Kolonics Bálint (ÜGYREND): Megpróbálok vissza fogott lenni, bár az indulatok kezdenek előtörni belőlem, mert egyszerűen ez képtelenség már, ahol tartunk, és az, hogy egy képviselőcsoportnak van egy önálló napirendi pontra egy indítványa, hogy ezt a közgyűlés ne tárgyalja meg. Én azért visszaadnám a jegyzőnek a szót azzal a kérdéssel, hogy határolja már be azt, hogy az ügyrendi hozzászólás és az ügyrendi javaslat milyen kört meríthet ki. Ez adott esetben nem ellentétes-e az SZMSZ-szel, vagy előterjesztést meg kell tárgyalnia a közgyűlésnek? Ebben foglaljon a jegyző úr állást, hogy ilyen ügyrendi javaslatot tehet-e Halász Gyula?
Litter Nándor: Ez sem ügyrendi, amit most elmondott. Szeretném, ha ez rendben lenne, azért nem ..
Dr. Kelemen Marcell: Halász képviselő úrnak, illetve minden képviselőnek joga van olyan javaslatot tenni, amilyet gondol. Így azt is, hogy Önök ne tárgyalják meg. Az SZMSZ azt mondja, hogy a közgyűlés bármely tagja javaslatot tehet a hozzászólások időtartamának korlátozására, vagy a vita lezárására. A javaslatot meg kell indokolni. Tehát a vita lezárására. A vita lezárásáról szóló határozathozatal előtt csak a napirendi ponthoz hozzá nem szólt képviselő jelentheti be legfeljebb 2 perces hozzászólási szándékát. Tehát akkor ez azt jelenti, hogy még 2 perce mindenkinek van. Ez a minimális. Azt gondolom, hogy próbálok kizárólag az SZMSZ értelmezésénél maradni, de úgy gondolom, hogy egy napirendi pontnak van vitája, vannak hozzászólások és akkor lehet javasolni ennek a vitának a végét, vagy a hozzászólásoknak a végét, amikor az értelmét vesztette, de akkor is az SZMSZ szerint, aki még nem szólt hozzá, az 2 percben szót kaphat. Tehát ha most úgy ítéljük meg, hogy Halász képviselő úr azt mondta, hogy az el sem kezdődött vitának legyen vége, ebben az esetben is még van 2 perc. Nem arról van szó, hogy a napirendi pontról … A 16. § (2) bekezdése azt mondja, hogy a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltozását. Ez a napirendi pontokra vonatkozik. A 16. § a közgyűlés napirendjére vonatkozó szabályokat .., a közgyűlés a napirendjét már elfogadta a közgyűlés. Ez a napirend a napirendi pontok között van. Most a vita következik, és aki javaslatot tesz a hozzászólások időtartamának korlátozására vagy a vita lezárására, ezt követően még mindig van 2 perc azoknak, akik nem szóltak hozzá. Nekem ez a véleményem. Tehát ez a napirend megtárgyalásának a pillanata, és nem a napirend levételéről szól.
Litter Nándor: Nem érdekel most az ügyrendi gomb. Úgy gondolom, hogy a jegyző úr értelmezése, és itt elolvasva, ez elfogadható. Nem tudok mást tenni, mint folytatni ennek a napirendi pont megtárgyalását. De most olvasta fel jegyző úr. Mindenkit türelemre intek. Mindenkit kérek, hogy folytassuk a napirendi pont megtárgyalását. Jegyző úr értelmezését el kell fogadnunk. Mi előterjesztettük a nem tudom melyik ülésünkön, múlt héten anyagok tömegét hoztuk ide. Az én értelmezésem szerint az kimerítette a 23. napirendi pont tárgyalását. Nekem nincs előterjesztésem. Mindent kiküldettem, illetve amit az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság kért, azt is kiküldtük. Kiküldtük a szerződéstervezettől elkezdve, ami anyag egyáltalán létezett ebben a kérdéskörben. Ezen kívül én írtam egy kétoldalas összefoglalót, amit szintén kiadta, kedden vagy szerdán volt ez a legutóbbi soron kívüli ülés – szerdán volt. Nyugodt voltam, hogy mi teljesítettük azt az igényt, ami ebben a kérdéskörben, hogy meg kell vitatni ennek az ügynek az összes körülményeit. Meggyőződésem, hogy ez, amit a FIDESZ leírt, ugyanerről a témáról szól. Ezért próbáltam az elején javasolni, hogy mivel szerdán ez a tanácskozás megtörtént, nem látom értelmét ennek újra napirendi pontra vételét. Volt egy értelmezés délelőtt, most is van egy értelmezés. Előterjesztésünk nincs. Átadom a szót.
Dr. Kolonics Bálint: Azért kérdeztem, hogy ki az előterjesztő, mert akkor az SZMSZ rendelkezéseinél maradva kezdjük az előterjesztés rövid ismertetésével. Értelmezést kérő kérdések, és utána jöhet az érdemi vita. Tehát akkor mi tekintjük magunkat előterjesztőnek, a FIDESZ-frakció, és magamhoz ragadván a szót, nagyon röviden összefoglalnám, mert mindenki ismeri, hogy miért jutottunk el idáig. Elkészítettük az előterjesztést, amit szeretnék pontosítani, és elmagyarázni azt, hogy tulajdonképpen a határozati javaslata a frakciónak mire is irányul. Azt kérném, hogy cseréjük is meg, és a 2. legyen az első, mely szerint állítsunk fel egy Fegyelmi Bizottságot. De én javasolnám már most módosításként, hogy finoman fogalmazzunk, legyen ez a Fegyelmi Bizottság Vizsgáló Bizottság néven kerüljön felállításra, aminek az lenne a feladata, hogy megvizsgálná a lefolytatott eljárást, és állást foglalna egyrészt a kialakult jogi helyzetben, hogy mi a helyzet most egy ilyen lefolytatott eljárás után. Másrészt megállapítaná az eljárásban részt vett személyek felelősségét, és az esetleges jogsértés és mulasztás tényét. És ezt követően fogadjuk el a következő határozati javaslatot egy későbbi határidővel, ami a Vizsgáló Bizottság vizsgálatának ismeretében a közgyűlés vizsgálja felül az eljárást és a meghozott döntéseket, határozatokat és a jogszabálysértő döntéseket, határozatokat semmisítse meg. Nyilván ezt meg kell előzni egy vizsgálatnak. Azt gondolom, hogy elmúlt alkalommal is tárgyaltunk valamiről, de ez egy kicsivel eltér ettől. Amire én ki szeretnék röviden térni, az pedig az, hogy nem mehetünk el amellett, hogy a Közigazgatási Hivatalnak van egy állásfoglalása, és bizony olyan dolgokat állapított meg, hogy hiányzott az engedélyokirat elfogadása, ezt nem fogadtuk el, amivel a pénzügyi és gazdasági feltételeit ennek a beruházásnak elfogadhattuk volna, tudtuk volna azt, hogy milyen összegű beruházásról. Egyszerűen egy polgármesteri tájékoztató keretébe elindítottunk egy programot.
Litter Nándor: Köszönöm, az idő lejárt.
Dr. Kolonics Bálint: Nincs idő, polgármester úr, rövid összefoglalás van, mert még nem a vitánál tartunk. Mi vagyunk az előterjesztők, polgármester úr. Én előterjesztem a napirendet, és utána jön az érdemi vita. Jegyző úr, javítson ki, ha nem így van. Két dologra hívnám csak még fel a figyelmet. Egyrészt az engedélyokirat, másrészt, hogy ez mennyiben tér el a közgyűlés akaratától és szándékától, mely szerint mire irányult a közgyűlés akarata, a program beindítására. Nyilvánvaló, hogy egy beruházást nem határozhat el úgy a közgyűlés, hogy az előkészítés még meg sem történt, és nem is tudjuk azt, hogy milyen összegű beruházásról lesz szó. Tehát a pénzügyi feltételeit nem is ismertük. A másik, és nem elhanyagolható körülmény az, hogy a Közigazgatási Hivatal szükségesnek tartja azt, hogy a közgyűlés a fent megállapított jogsértések tényére alapozva a vizsgált közbeszerzési ügy tapasztalataiból vonja le saját munkájára vonatkozóan a tanulságot, szükség esetén állapítsa meg a felelősséget saját hatáskörében. És az utolsó mondat: mindezekről várom tájékoztatásukat. Tehát miről fogjuk mi a Közigazgatási Hivatalt tájékoztatni? Arról, hogy nem történt semmi? És még finoman fogalmazott a Közigazgatási Hivatal.
Litter Nándor: Vannak-e kérdések az előterjesztőhöz?
Dr. Szabó Csaba: Akinek szeme van a látáshoz, és füle a halláshoz, tisztelt polgármester úr és képviselőtársak, az láthatja, hogy az ellenzéknek érdeke ezt a témát fenntartani lehetőleg végtelen időtartamban, és lehetőleg számos alkalommal megismételve. Ezért én kérdést szeretnék intézni Kolonics képviselőtársunk, hogy szíveskedjen megmondani, hogy a soron kívüli közgyűlés óta milyen új körülmény merült fel, ami miatt ez a napirendi pont most így ismét előterjesztésre került, és megtárgyalását ismételten kérik? Az új körülményeket kérem szépen, hogy ismertesse, amik akkor még nem voltak ismertek.
Dr. Kolonics Bálint: Röviden válaszolnák. Azt gondolom, hogy ha az időrendiséget nézzük, akkor a FIDESZ-frakció időrendben előbb kezdeményezte ennek a témának a napirendre vételét, és megcsinálta az előterjesztést, amit a polgármester úr már napirendre is vett, mert akkor a közgyűlés meghívójában ez már szerepelt. Ezt követően került sor arra, hogy hét képviselőtársam soron kívüli közgyűlést kezdeményezett aláírásával, és soron kívüli közgyűlést hívott össze a polgármester úr. Ez számomra kérdés egyébként, hogy ha soros ülés napirendjére felvételre kerül egy téma, akkor ebben a témában lehet-e soron kívüli közgyűlést összehívni. De azt gondolom, ha felvételre került önálló napirendi pontként, és ezt megelőzően, akkor igenis, a közgyűlésnek tárgyalni kell ezt a napirendet. Nyilván az óta új információ nem hangzott el, mert nem tárgyaltunk a dologról.
Litter Nándor: Akkor a kérdéseket lezárom. Kérdés – Csaba – vagy vélemény? Kérdezem, mert Kolonics képviselő úr engem arra kért …. Akkor a kérdéseket lezárom, kezdődik az érdemi vita. Bizottságok elnökeinek van-e esetleg ezzel kapcsolatosan észrevételük? Úgy látom, hogy nincsen, akkor megnyitom az érdemi vitát. Egy-egy képviselő legfeljebb két alkalommal 2 percben szólhat az ügyben.
Dr. Fodor Csaba: Azt gondolom, hogy mindaddig ebben a kérdésben lesz új és újabb adalék, amíg végre-valahára nem látunk tisztán és nem kapunk pontos, tiszta információkat, és nem tudjuk megválaszolni a magunknak is csak félve feltett kérdéseket, amit én most persze fel se teszek. Azért ebben az ügyben az most már ténykérdés, hogy egy olyan bizottság járt el, bocsánat, egy olyan csapat járt el bizottságként, akinek nem volt erre joga. De Önök múltkor azt mondták, hogy mégiscsak joga volt. Én ezen felbuzdulva összehívtam négy képviselőtársamat több közgyűlés után, és úgy gondoltuk, hogy elosszuk a szociális lakásokat, és kihirdetjük, aztán hátha az is jó lesz, és akkor azok kapják, akikre mi gondoltunk, hogy elosszuk azt a pénzt, amit a Gazdasági Bizottság hatáskörébe utal a közgyűlés. Aztán az is döntés lesz, és amellett is ilyen élesen fogunk kardoskodni? Mert itt arról szól a dolog, hogy ez a döntés azért döntés, mert kihirdette valaki jogellenesen, aztán egyébként meg nem döntés. Tehát azt gondolom, veszélyes vizekre evezünk, olyan határokat lép át az önkormányzat, ha ezzel az üggyel komolyan foglalkozik és komolyan meg kívánja tárgyalni zárt ülésen a szerződést, amely nagyon veszélyes határ. Azt gondolom, a probléma abban van, mivel a közgyűlés nem kap, és nem is kapott pontos információkat, ezért számomra a majdani zárt üléses megszavazás, az nem más, mint a felelősség áthárítása, hogyha valaha véletlenül valakinek eszébe jut ezzel foglalkozni, azt lehessen mondani, hogy lám-lám a közgyűlés megszavazta vagy támogatta többségében. Holott ettől még a jogellenesen meghozott döntés nem lesz jogszerű, mert erre azért nincs jogosítványunk nekünk. Sok mindenhez van, de erre az egyre nincs. Megfogyatkozott a bizalom az iránt a csapat iránt, hogy azok a döntések, amelyeket hoztak, azok miért születtek meg így, és miért nem kapunk azokra választ, amelyek bizony-bizony felmerülnek, különös tekintettel a pályáztatással kapcsolatos eljárásban. Nem tudjuk, a három meghívott pályázó közül miért nem, pontosan tudjuk, mert leveleket írtak májusban, és megírták, hogy abból ketten miért nem kívánnak pályázatot benyújtani. Nem tudjuk, hogy májustól mi történik július elejéig, a bírálatig. Miért nem lehet ezt az egészet akkor már visszadobni, és azt mondani, hogy egy pályázat nem pályázat, de végig van hajtva, holott gyönyörűen leírják, hogy miért nem szabad, miért nem lehet erre a kiírásra pályázatot benyújtani. Majd ezt követően el van bírálva, ki van hirdetve minden, és ragaszkodunk ehhez a szerencsétlen döntéshez, ami nem is döntés, mint még egyszer el kell, hogy mondjam. Tehát én azt gondolom, az önkormányzat akkor menekülne ki ebből a szerencsétlen helyzetből, ha a továbbra is nem állítana fel Vizsgáló Bizottságot, hanem megbízná az Ügyrendi Bizottságot, hogy vizsgálja ki, és az Ügyrendi Bizottságnak hatásköre van abban, hogy ebben a kérdésben is véleményét mondjon, és ellenőrizze az önkormányzat határozatainak a törvényességét. És innentől nincs miről beszélni, nem lehet hogyan eltérni ettől a döntéstől, de mi kardoskodunk itt kőkeményen. Nem látjuk, nem tudjuk, hogy mi volt a pályázati kiírás, nem tudjuk, hogy a pályázati kiírásnak megfelelően került ide a szerződés. Nem tudjuk, hogy a kettő egymásnak megfelelt, ha megfelelt, mi a fenének kellett négy hónapig a szerződést összeállítani. Nem tudjuk, hogy … Szóval semmit nem tudunk, mégis döntést akarnak velünk hozatni anélkül, hogy egy Vizsgáló Bizottság a számtalan kérdésre meg ne adná a választ. Mi itt nem fogunk tudni ebben előrelépni, azt gondolom, ezért én is azt mondom, hogy álljon fel az a Vizsgáló Bizottság. Ne legyen Fegyelmi Bizottság, Vizsgáló Bizottság így egyszerűen. A tényeket vizsgálják. Engem még a személyi felelősség sem érdekel. Engem az érdekel, hogy valóban tisztességgel ki lett írva a pályázat, jó kiírás volt, arra jó ajánlat érkezett, a jó ajánlat megfelel ennek a szerződésnek, és készen van. De anélkül, hogy mindezeket nem tudom, és ezen belül egy halom más pontatlanság van, az számomra félreérthető. De én elmondtam múltkor is, most is elmondom: az a bajom, hogy maguk az előterjesztők sem tudják, hogy milyen pályázatról beszélnek, mert bevitték augusztusban mondvacsinált, összehívták a Közbeszerzési Bizottságot és bevittek egy anyagot, de az anyag, meg is hozatták a döntést, csak az a döntés nem arról szól, ami előttünk fekszik tartalmilag, hanem egy teljesen más anyag alapján döntöttek. Tehát akkor ez a döntés.
Litter Nándor: Köszönöm.
Dr. Fodor Csaba: Azt gondolom polgármester úr … Befejezem és .. így van. Tehát az ügy korrekt megítélése szempontjából a képviselők felelősségteljes döntésének megalapozásául ezt a vizsgálatot le kell folytatni, addig ezt a szerződést nem lehet aláírni, mert egyébként nincs is szerződés szerintem.
Cseresnyés Péter: Sajnálom, és vagy elhiszi valaki ezt nekem, vagy sem, sajnálom, hogy ez az ügy idáig eljutott, ugyanis egy ilyen jellegű ügyből politikai ügyet lehet csinálni egy hétig, két hétig, de amikor négy hónapig megy, az már nem politikai ügy valószínűleg, hanem egy szakmai ügy. És ezért utasítom vissza Szabó képviselőtársamnak az előbbi megfogalmazott gondolatait. Itt már nem politikai ügyről van szó, és nem arról van szó, hogy az ellenzék mondvacsinált ügyekkel próbál valakit befeketíteni. Mert hogyha ez így történt volna, ebben az esetben ez a szerződés már rég aláírásra került volna. Abban az esetben a Közigazgatási Hivatal nem mondta volna ki, hogy jogsértés történt, nem mondta volna ki azt, hogy a közgyűlés vizsgálata után kér egy beszámolót, hogy mit is tett a közgyűlés ennek a hibának vagy törvénysértésnek, jogsértésnek a megoldására. Nagyon röviden szeretnék még egy gondolatot mondani ezzel kapcsolatban. Én úgy gondolom, hogy abban az esetben, hogyha ma a közgyűlés úgy dönt, hogy ezt a szerződést aláírhatja a polgármester, abban az esetben részesévé válik mindenegyes képviselő, aki igennel szavaz, egy olyan jogsértésnek, amiben úgy gondolom, hogy már régen megoldást kellett volna találni. Megoldást lehetett volna úgy találni, hogy egy új közbeszerzési eljárást, pályázatot írnak ki, ami nem történt meg, nem tudom, hogy miért. Meg lehetett volna úgy oldani, hogy az egész ügyet lezárjuk, semmissé tesszük, és elkezdünk azon gondolkozni, hogy az intézményi fűtéskorszerűsítést hogyan oldjuk meg. Ez nem történt meg. Innét kezdve és ettől is gyanús ez az ügy, hogy miért ragaszkodik a városvezetés ahhoz, hogy nyilvánvaló hibáktól hemzsegő, jogsértéstől terhelt ügyet próbál keresztülerőltetni a képviselőkön, és azzal egyetértek, amit Fodor képviselőtársam mondott, talán azért, hogy utána a saját felelősségüket áthárítva vagy szétosztva a velük egyetértő képviselőkre tudjanak hivatkozni, hisz a közgyűlés megszavazta. Ebben a játékban én személy szerint, és úgy gondolom, a FIDESZ-frakció nem kíván részt venni.
Litter Nándor: Úgy gondolom, hogy aki itt volt a legutóbbi rendkívüli közgyűlésen, az láthatta, hogy senki nem akarja másra áthárítani a felelősséget. Az ügy lezárását szeretnénk, és én úgy gondolom, hogy minden információt, minden anyagot átadtunk mindenkinek, és ez alapján meg lehet ítélni, hogy ez a szerződés jó vagy rossz az önkormányzatnak, és jó lenne, ha végre már erről beszélnénk. És az eljárásban elkövetett hibát elismertük azok, akik részt vettünk ebben.
Dr. Kolonics Bálint: Én a soron kívüli ülésen is elmondtam, hogy nem az előterjesztés szakmaisága a napirend tárgya, hanem maga az eljárás és az eljárás kivizsgálását kezdeményező bizottság felállítása. Tehát azt gondolom, hogy erről kell, hogy tárgyaljunk. Én azt gondolom, hogy bizottsági elnökhöz talán tehetek itt fel a közgyűlésen kérdést. Én azt kérdezném meg, hogy a bíráló bizottság elnöke kinek küldött bíráló bizottsági ülésére meghívót, kinek nem? Ha ezt tette, vagy elmulasztotta, akkor miért mulasztotta el? Ez az egyik kérdésem. A másik kérdésem pedig polgármester úrhoz és alpolgármester úrhoz szól, mégpedig az, hogy valóban mibe nézi a közgyűlés és mennyibe értékeli a Zala Megyei Közigazgatási Hivatalnak a határozatát, amiben feltárja a jogsértés tényét, és nem utolsó sorban az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságnak, mint szakbizottságnak azt a határozatát, és azokat a határozatait, amivel ebben a dologban és ebben az eljárásban jogsértést állapított meg. Mert amennyiben a szerződés megtárgyalásra kerül, és elfogadásra kerül, és ezt a polgármester úr aláírja, azt gondolom, akkor a válasz az, hogy semmibe, mert nincs is szükség szakbizottságra, mert miért jogászkodik itt az Ügyrendi Bizottság, amikor semmibe veszi a közgyűlés. Én nem szeretnék itt az eljárás részleteiben elveszni, én azt gondolom, hogy Fodor Csaba képviselőtársammal egyetértve, igenis, hogy kötelességünk az, hogy egy Vizsgáló Bizottságot felállítsunk, pontosan azért, mert esetlegesen itt résztvevő személyek felelősségének a gyanúja is felmerül. Mindenki tisztázhassa magát, és tisztán lássunk, hogy kinek miben volt felelőssége és miben nem. És nem utolsó sorban zárásként csak annyit tennék hozzá, jegyző úr felelőssége ennél még nagyobb, ugyanis itt nincs mérlegelés. A jogszabály nem teszi lehetővé azt, hogy városunk jegyzője mérlegeljen. Van kötelezettsége, amit törvény ír elő, és a polgármester úrtól függetlenül neki meg kell tenni a szükséges lépéseket. Tehát ha fegyelmit kell kezdeményezni, azt kell. Egy büntetőeljárás sem lehet fegyelmi nélkül. Büntetőeljárás mellett párhuzamosan kell kezdeményezni a fegyelmi eljárást is. Ezt is a törvény írja elő. És azt is, ha tisztelt jegyző úr jogsértést vél felfedezni, köteles ezt jelezni a közgyűlésnek, a bizottságnak, a polgármester úrnak – előre, közben vagy utólag – mindig. Az Ön szemének mindig azon kell lebegni, hogy hol történt jogsértés. És ez nem lehet mérlegelés kérdése. Mert ha valaki utóbb megállapítja azt, hogy itt valóban jogsértés történt, ő azt is meg fogja ám állapítani, hogy ezt a jegyzőnek is tudnia kellett volna.
Litter Nándor: Én csak ismételni tudom önmagamat. Én a magam felelősségét is, ugye abban a bizonyos két oldallal, amit a múlt szerdán tárgyaltunk, én elismertem. Még egyszer elmondom ennek a rövid lényegét, hogy a szándék ugye az volt bennünk, hogy olyan személyekkel egészítsük ki vagy helyettesítsük a Közbeszerzési Bizottság néhány tagját, akik ezen a területen jártasak. Én ezt – nem tisztem minősíteni saját magam döntését –, de én ezt egy jóindulatú dolognak tartom, tehát erősítve ennek az egész pályázatnak a szakmaiságát, én erre gondoltam. Jóvá kellett volna hagyatni, igen, a közgyűléssel. Ez nem történt meg. Ettől még ez a közbeszerzési munka, amit megrendelnénk a PROMETHEUS-tól, ettől még lehet jó. Jó lenne, hogyha erről tudnánk beszélni, mert akkor végre ezt az ügyet lezárhatnánk. Hát a múltkor a felelősségről meg egyébről döntött a közgyűlés. Újra meg lehet ezt ismételni. Hónapokig vizsgálódott az Ügyrendi, Jogi Bizottság. Lehet ezt folytatni egy másik bizottsággal. Én úgy gondolom, hogy ennek nem sok értelme van. Mindenki tisztában van a körülményekkel. Ezeket a múlt közgyűlésen egyértelműen megállapítottuk, és értelmeztük.
Sajni József: Nyomon követve mindazt, ami ez ügyben már történt, úgy gondolom, hogy a TV-nézők is most már nem tudják pontosan, hogy miről is szól ez a történet, mert oda-vissza, és ez egy ilyen körbe-körbe járja most már minden alkalommal a közgyűlés. Én szeretnék javaslatot tenni arra, hogy ha valahogy külön lehetne választani az eljárási hibát és magát ennek az egész ügynek a szakmaiságát, hogy azok, akik itt különböző javaslatokat tesznek, próbáljuk meg ezt valahol letisztázni, hogy először is ez maga a szakmaiságában, ez most jó vagy nem jó. Itt vannak bizottságok, akik ezzel foglalkoztak, megnézték, hogy ez a pályázat, illetve ennek eredményeképpen ez a fűtési rekonstrukció ez előnyös, nem előnyös. Gondolom én, hogy erről van egy kialakult vélemény. Ha ez előnyös, hogyha ez jó, akkor ez egy ténykérdés. Az, hogy volt eljárási hiba, ez egy másik ténykérdés. De ezt a kettőt már egyszer külön kellene venni, a közgyűlésnek azt kellene eldönteni, hogy ez már jó, és akkor jó, akkor kész. Ha meg még ebben sincs egyezség, mert azt mondják, hogy ez nem jó, és ebben is vita van, mert nem előnyös, akkor azt javasolnám, miért nem lehet akkor ezt kiadni esetleg egy vagy két olyan független szakértőnek, aki nem itt helyben van, és azt mondani neki, hogy igenis ezt objektíven vizsgálja meg, hogy ez a városnak előnyös, nem előnyös, vagy ez egyáltalán önmagában ez a szerződés és ennek tulajdonképpen majd az anyagi vonzata a város számára, az intézmények számára ez előnyös vagy nem előnyös, vagy pedig ez a szerződéssel, vagy ezzel magával ezzel az egész rekonstrukcióval a város nem nyer semmit. Szóval én ezekre szeretném, hogyha a bizottságok is, ahol úgy tudom, újabban megint összeültek, és megnézték, hogy ez jó vagy nem jó. Hát ott azért úgy gondolom, hogy hozzáértő emberek vannak. És hogyha ez jó, akkor fogadjuk el, és esetleg az eljárási hibát meg lehet nézni, hogy ebben hol volt esetleg valamilyen sérelem, és akkor ennek esetleg lehet következménye. De hát legalább a szakmai részét zárjuk már le, hogy ez most mi.
Litter Nándor: A 25. napirendi pont, tehát ott kellene a szerződésről tárgyalni. Most arról tárgyalunk, amiről a múlt szerdán tárgyaltunk, tehát hogy van-e felelősség és újabb Vizsgáló Bizottságot alkotunk-e az egész ügynek a felderítésére. Tehát most ez a napirendi pont, ugye ezt kérték a FIDESZ-frakció tagjai tőlünk. Tehát azt majd akkor ott a szerződésnél beszéljük meg. Egyetértek egyébként Veled, hogy elvileg külön lehet választani.
Dr. Kelemen Marcell: Tisztelt Kolonics Képviselő Úr! Az előbb ugye megszólított engem, hogy nekem van egy jelzési kötelezettségem. Én ennek eleget tettem. Július 9-én, amikor értesültem erről az ügyről, és amikor alpolgármester úr előterjesztése elkészült, akkor én megtettem ezt a törvényességi jelzést. Azt az előterjesztést nem írtam alá. Nem csak én, hanem kolléganőm, a Kontrolling Osztály vezetője sem írta alá. Én akkor összehívtam egy hivatali egyeztetést, és akkor a hivatali kollégákkal való egyeztetés során derült ki, hogy itt milyen szabálysértések, jogsértések történtek. Én akkor délután 14,30 óráig az alpolgármester úrral beszéltem, és én elmondtam neki, hogy milyen jogi aggályaim vannak, és én felhívtam erre a figyelmet. Ezt követően hétfőtől szabadságomat töltöttem. Kértem a kolléganőmet, aki a helyettesítésemet látta el, hogy ezt az Ügyrendi Bizottságon is a törvényességi aggályaimat, valamint a közgyűlésen is mondja el. Ezt megtette. Megtörtént. Én azt gondolom, hogy én nem tudom reparálni ezt az egész helyzetet. Erre megvannak az arra feljogosított szervek, például a Közigazgatási Hivatal, amelynek valamennyi önkormányzati döntéshozatalt vizsgálnia kell, vagy kellett volna, és amennyiben jogsértést észlel, mint ahogy leírta, akkor törvényességi észrevételt kellett volna tennie. Ezt ugye nem tette meg. Én későbbiekben sem hallgattam és hallgathattam el ezzel kapcsolatos véleményemet, amennyiben erre természetesen bárki kíváncsi, akkor én ezt akár a nyilvánosság előtt, akár a zárt ülésen elmondom ezzel az üggyel kapcsolatban. De a törvényességi észrevételemet megtettem. Amikor visszajöttem a szabadságról, akkor utasítottam a Jogi irodavezető, Dr. Szűcs Mariannt, hogy haladéktalanul a Jogi Iroda vizsgálja meg tételesen ezt az ügyet, és nézze meg, hogy történt-e jogsértés. Ez az anyag elkészült. Egyértelműen megállapításra került, hogy két alapvető jogsértés is történt. Úgy gondolom, hogy ez is a jegyzői jelzésnek egy módja. Ezt is megkapta mindenki, ezt az anyagot. Kértem, igazoló jelentést írattam a Városfejlesztési Osztállyal, sőt még a KANIZSABER vezetőjének is írtam egy levelet, amiben pár kérdést feltettem, amit úgy gondoltam, hogy esetleg érdekes lehet. Én nem tudom ezt az ügyet helyrehozni. Megvannak az erre feljogosított szervek, meg a közgyűlésnek a bölcs belátása, hogy milyen döntéseket hoz.
Tóth László: Sajni József képviselőtársam nagy valószínűséggel, ha jól emlékszem, a rendkívüli közgyűlésen nem vett részt. Akkor én feltettem egy kérdést arra vonatkozóan, hogy a felkért külső szakértők hogyan szavaztak ebben az ügyben. Ugye akkor arra nem kaptam választ. Kérdezze meg frakciótársától, az alpolgármester úrtól, hogy hogyan szavaztak a külső szakértők ebben az ügyben.
Litter Nándor: Fodor Csaba és Kolonics Bálint is túllépte az időkorlátot, tehát .. Melyikre?
Dr. Kolonics Bálint: Feltettem egy kérdést, és nem tudom, hogy a bíráló bizottságnak ki volt az elnöke, mint bizottságnak, és arra a kérdésre várom a választ, hogy ki küldte ki a meghívót, kinek küldött, kinek nem, illetve Halász Gyula képviselőtársam tett fel itt nekem egy kérdést, és szeretnék rá majd jegyzőkönyvbe válaszolni egy mondatban.
Papp Péter Pál: Hogy fizikailag ki küldte ki konkrétan a meghívókat? Erre irányul a kérdés? A Hivatal. Én részt vettem és levezettem a versenytárgyalás összes ülését, de egy meghívót, egy borítékot nem címeztem, nem írtam meg.
Litter Nándor: Tudjuk ezt, el tudjuk mondani, hogy kinek küldtük? Ezek a múltkor kiadásra kerültek, abban részletesen leírtuk, hogy ki mikor milyen ülésen vett részt ezeken a …
Dr. Kelemen Marcell: Én úgy tudom, hogy a KANIZSABER Kft. vezetője küldte ki ezeket a meghívókat, és ezen ez a hat fő szerepelt név szerint meghívottként, illetve ők vannak megjelölve.
Litter Nándor: Volt még Halász Gyulával kapcsolatosan.
Dr. Kolonics Bálint: Csak válaszolni szeretnék Halász Gyula képviselőtársamnak. Azt gondolom, hogy lényeges. Az Ügyrendi Bizottságnak volt egy határozata július 14-én, amivel a GVB eljárásában állapított meg jogsértést, mely szerint ugye felállított önkényesen egy bizottságot. Erre én azt a választ tudom adni, aki ott volt ezen az ülésen, információknak szűk birtokában voltunk, és egy előterjesztés állt a rendelkezésünkre, amit alpolgármester írt alá, és ebben az szerepel, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság 4/2004. számú határozatával döntött a hat tagú bíráló bizottság létrehozásáról. Na de ez a valóságnak nem felel meg. Ugyanis javasolt személyeket a tárgyaló delegációba. Ez a kettő nem ugyanaz, tehát félrevezették az Ügyrendi Bizottságot, félretájékoztatták, és ezért született ez a határozat, amit korrigált is már határozatával az Ügyrendi Bizottság.
Röst János: Elmondom Kolonics Bálint képviselőtársamnak, hogy a bíráló bizottság 4:2 arányban döntött. Azt, hogy ki hogyan szavazott, azt nyílt ülésen – megismétlem – nem tudom elmondani. Ha zárt ülésen megkérdezi, természetesen válaszolni fogok rá. Egyébként bármely kérdésre, ami kimeríti a titoktartási kötelezettséget, csak ott fogok válaszolni.
Dr. Fodor Csaba (ÜGYREND): Annyiban ügyrendi, hogy pontosítani szeretném a válaszokat. A polgármester úr, amit elmondott, valóban meghívtak két független szakértőt, de ezt meg lehetett volna tenni a közbeszerzési rendelet alapján, mert a közbeszerzési rendelet még tágabb teret ad a Közbeszerzési Bizottság összeállításának, mint ez a szűk összeállított csapat, tehát ez önmagában nem kifogás. Egyébként megmondom én Kolonics képviselő úrnak, vagy nem tudom, kinek, Tóth László kérdezte – én úgy tudom, és akkor kérdés: igaz-e, hogy a két külsős bizottsági tag nem támogatta ezt az előterjesztést?
Litter Nándor: Hárman voltak.
Dr. Fodor Csaba: Ön kettőt mondott, hogy kettőt hívott meg. Akkor lehet, hogy a harmadik, aki beesett, az támogatta. Igaz-e amit állítanak, vagy amit sugalltak itt a kérdezők, ez igaz-e? Miért zárt ülés? Ennek aztán nincs titoktartási kötelezettsége. Jó, akkor én elmondom. Én úgy tudom, hogy ők nem támogatták.
György Pál: Túl azon, ami erre a kérdésre adandó vagy adható választ jelenti, nagyon sok minden olyan dolog történt ezeken a bizottsági üléseken – én bizottságnak nevezem, mert örömmel vettem részt egy olyan grémiumban, amelyben nem szociológussal, pszichológussal és könyvtárossal kellett beszélgetni energetikai kérdésekről. Tehát egy olyan bizottság volt, amely energetikai kérdésekben hivatott állást foglalni, de ezen bizottságnak a külső és belső tagjai is rendkívül sokféle, sokoldalú megnyilvánulást bizonyos problémákra. És ilyen módon az igenek vagy a nemek is rendkívül árnyaltak voltak, és nem biztos, hogy az anyag szakmai mélységei voltak az okai adott esetben egy igennek vagy egy nemnek, egy igen vagy egy nem szavazatnak. Nem tudom, hogy a titoktartás megsértése nélkül ez az előadásmód mennyire érthető vagy nem érthető Önöknek, de ennél többet egyelőre mondani nem tudok, csak azt erősítem újra, hogy itt nem egy pontosan feltett kérdésre történt egy igen vagy egy nem válasznak a megadása. Ám nem csak ezért kértem szót. Én ebbe a bizottsága örömmel mentem, örömmel vettem részt ennek a munkájában, és ennek a bizottságnak a munkája teljesen nyílt volt, nem bújtunk el, ennek a munkájáról mindenki tudott – még azok is, akik most esetleg úgy mutatkoznak, mintha most hallottak volna erről először. Nos lehet, hogy valamiféle tévedés történt. Ezt nem vitatom, viszont ennek a tévedésnek a kapcsán szabálysértésről, rendeletsértésről, törvénysértésről beszélünk, és van néhány képviselőtársam, nem ma elsősorban, hanem a rendkívüli ülésen, akinek a tekintetében mélabút, letargiát láttam, és minthogyha valami ki tudja nagy baj lenne most itt Nagykanizsán az önkormányzatban emiatt az ügy miatt. Nos kérem, nagyon kiegyensúlyozott, jó munka folyt ebben a bizottságban, és én azt hiszem, ha szabálytalanság is történt, ez a szabálytalanság nem volt nagyobb, minthogyha valaki mondjuk, átmegy a Fő utcán, nem a zebrán, hanem a zebra mellett. Sőt, véleményem szerint az nagyobb szabálytalanság, nagyobb törvénysértés, hiszen azt szándékosan követte el, ez pedig tudatlanul vagy legalábbis nem tudatosan elkövetett szabálytalanság, szabálysértés volt. Úgyhogy nyugodtam felemelheti minden képviselőtársam a tekintetét, mert amíg Nagykanizsán az önkormányzatban ilyen ügyek lesznek, ilyen kis ügyek naggyá felnagyítva, addig túlságosan nagy baj nincsen. Politikai csatározások mindig voltak és mindig is lesznek.
Litter Nándor: További hozzászólások nincsenek, a vitát lezárom. Előterjesztőnek volt két határozati javaslata. Kérem Önöket, hogy ezekről szavazzunk. Szóban tett két határozati …. Benne van az anyagban is, így van.
Dr. Kolonics Bálint: Az volt a korrigálásom, hogy a 2. pontról szavazzunk, tehát az kerüljön az 1. helyére, és ez legyen Fegyelmi Bizottság, és ezt követően pedig, az 1-ről, és határidőben valami olyat állapítsunk meg nyilván, ami a 2. az 1-t időrendben követni tudja.
Litter Nándor: Még egyszer pontosítsuk.
Dr. Kolonics Bálint: Tehát Vizsgáló Bizottság néven. Így van. Utána pedig a következő.
Cserti Tibor (ÜGYREND): Azért nyomok ügyrendi gombot, mert nem tudtam egyébként, hogy mi a konkrét írásban letett határozati javaslat. Anélkül, hogy tényleg tartalmi kérdéssel foglalkoznék, eljárásjogi szempontból határozottan tiltakozom az olyan jellegű megkülönböztetés ellen, hogy egy közgyűlés van, és akkor az előterjesztő kérlek szépen, zárójelben odatesz, hogy 4 fő, 1 MSZP, 1 SZDSZ, 2 FIDESZ. És a több az ott rohannak ott című kategória, vagy képviselőtársak egymást is megkülönböztetik magában az előterjesztésen. Én a magam részéről nem minthogyha akarnék, még egyszer mondom, részt venni a vizsgálatban. De az ilyen jellegű előterjesztés is … képviselőtársak megkülönböztetését én a magam részéről visszautasítom.
Litter Nándor: Kérdezem jegyző urat, nevesíteni kell a személyeket, vagy így elegendő a szavazáshoz, hogy csak a pártállásukat ..?
Dr. Kelemen Marcell: Pontosan ez egy képviselőnek egy feladata lesz. Tehát ha ezt így elfogadná netán a közgyűlés, akkor utána még ráér eldönteni, hogy ki lesz az egy MSZP-s, egy SZDSZ-es, és a két FIDESZ-es.
Litter Nándor: Van javaslat? Jó, akkor utána lesz. Ezen most már nem akadunk ki. Jó, akkor az 1. határozati javaslat, ami 2-diknak változik, az nem módosul, ugye? Az szó szerint így marad? Jó. Akkor kérem, hogy szavazzunk először a 2-diknak jelölt, ami 1. lesz, amely szerint ideiglenes Vizsgáló Bizottságot kell felállítani az itt leírtak szerint. Én nem támogatom. Múlt közgyűlésen ezt már egyszer elutasítottuk.
A közgyűlés 5 szavazattal, 13 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Litter Nándor: 1-ről szavazunk. Közgyűlés az eljárást, annak során meghozott döntéseket, határozatokat vizsgálja felül, jogszabályt sértő döntéseket, határozatokat semmisítse meg. Erről is döntöttünk a múltkor. Döntsünk még egyszer. Nem támogatom.
A közgyűlés 6 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
275/2004.(XI.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az ideiglenes Vizsgáló Bizottság felállítására, valamint az eljárás, az annak során meghozott döntések, határozatok felülvizsgálatára, a jogszabályt sértő döntések, határozatok megsemmisítésére vonatkozó javaslatot nem fogadja el.
Bicsák Miklós: Tudunk a háziorvosok gondjairól, problémáiról, az elhelyezéséről. Hasonló esetben van Palin városrész. Azért is indítványoztam, mert a helyi háziorvosaink meghívtak egy rendelésükre, és tapasztaltam, hogy milyen áldatlan körülmények között rendelnek Reggel 7-től 11-ig, 11-től pedig a másik háziorvos. Az emberek az utcán állnak. Azok a körülmények, amelyek Palinban is felmerülnek, a város többi intézményeiben is fennállnak. Kértem Papp Nándor képviselőtársamat, mint építész szakembert is, hogy támassza alá, és a helyszínen megjelent háziorvossal és Kercsmaricsné Kövendi Ibolyával megtekintettük az ingatlant. Az Alkotmány u. 100. szám alatt lenne egy olyan ingatlan, ami megfelelne a kettéválasztott háziorvosi rendelőnek egy kisebb átalakítással. A tulajdonosokkal az önkormányzat biztosan meg tudna egyezni. Így valóban az uniós követelménynek megfelelően lehetne kialakítani a rendelőt. Kérem, támogassa a közgyűlés a képviselői indítványomat.
Kelemen Z. Pál: Bicsák úr javaslata megfontolásra méltó és rendkívül figyelmes. Azt javasolnám, hogy utaljuk bizottsági szakaszba, és a Szociális és Egészségügyi Bizottság kivizsgálja, esetleg a helyszínre javaslatot is tesz.
Litter Nándor: Kercsmaricsné Kövendi Ibolya készíti azoknak a listáját, hogy szakmai véleménye szerint melyeket kell elsősorban megoldani, melyek a legrosszabb helyzetben lévő rendelők. Ennél a javaslatnál is ezt a sorrendet figyelembe kell venni, mert lehet, hogy súlyosabb problémáink is vannak, amit meg kell oldani.
Kelemen Z. Pál: Ügyrendi javaslatom volt, hogy utaljuk bizottsági hatáskörbe.
Papp Nándor: Az ingatlan előnyét amellett, amit elmondott Bicsák képviselőtársam, abban tudom jelezni, hogy az elbontandó garázsépülettel együtt tulajdonképpen éppen hetvenegy-két m2 az épület. Alkalmas a rendelő kialakítására. Mindenképpen bizottsági szakaszba kell utalni. Fel kell értékeltetni az ingatlant, és ha olyan értéke lesz, ami mindenkinek elfogadható, akkor támogatható az elképzelés.
Dr. Horváth György: Azt javaslom, hogy Hámori doktor urat feltétlenül meg kell kérdezni, Ő a háziorvosok vezetője. Ő ezt már mondta, nem ezt az esetet, hanem több is van a városban. Ilyen ad hoc jelleggel nem mindig szerencsés csinálni. Ahogy polgármester úr is mondta, tessék felmérni, legyen egy sorrend. De nem csak ezen a területen, más területen is. Van egy sorrend, akkor tudja, hogy mikor kerül rá sor. Így mi történik? Aki közbeszól, annak megszavazzák. Aki tisztességesen leírja, annak teljesen felesleges leírni. Nem ellene vagyok. Feltétlenül, ahogy Hámori doktor úr mondta, hogy legalább két rendelőre évente sort kellene keríteni, hogy előírásoknak megfeleljen. Természetesen azt is említeném, Kiss Judit doktornőt mondom, emlékszem arra, amikor Ő felújította a rendelőjét pályázati pénzből és a város támogatásával is, akkor még Suhai polgármester úr volt, aki segített ebben. Azt javaslom, hogy körültekintően járjunk el.
Bicsák Miklós: Meg kell nézni, amikor az emberek kint állnak. Tiszteletben is, tartom, hogy sorrendet állítsunk fel. Azért vegyük figyelembe, hogy 10 éve kértem, hogy újítsuk fel.
György Pál: Itt nem felújítási munkáról van szó, hanem arról, hogy egy rendelőben működő két háziorvost válasszunk szét. Ez egy sürgetőbb, fontosabb feladat, elismerve azt, hogy sok helyen van olyan orvosi rendelő, ami nem méltó orvosi rendelőnek. Itt két körzet szétválasztásáról van szó, amit kötelező megtenni.
Litter Nándor: Sok helyen így van. Kérem, szavazzunk a bizottsági szakaszba történő utalásról.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
276/2004.(XI.30.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Bicsák Miklós képviselőnek a 20. háziorvosi körzet (Palin) működésére vonatkozó önálló indítványa megtárgyalására felkéri az alábbi bizottságait:
Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság
Pénzügyi Bizottság
Szociális és Egészségügyi Bizottság
Határidő: 2004. december 31.
Felelős : Papp Péter bizottsági elnök
Budai István bizottsági elnök
Kelemen Z. Pál bizottsági elnök
(Operatív felelős: Önkormányzati és Jogi Iroda)
Zárt ülés:
A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.
A közgyűlés 277/2004.(XI.30.) – 278/2004. (XI.30.) számú határozata később kerül kihirdetésre.
A közgyűlés 279/2004.(XI.30.) – 282/2004.(XI.30.) számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött.
Litter Nándor polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 15.20 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólások lényegét tartalmazza.)
K. m. f.
|
| Litter Nándor |
|
| polgármester |
| 2004. december 14. |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2004. december 14-én (Kedd) 9.00 órakor tartott soros nyílt üléséről.
Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme
(Nagykanizsa, Kálvin tér 5.)
Jelen vannak: Bicsák Miklós, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cseresnyés Péter, Cserti Tibor, Csordásné Láng Éva, Dr. Fodor Csaba, Gelencsér Gábor, György Pál, Halász Gyula, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Kereskai Péter, Dr. Kolonics Bálint, Litter Nándor, Nagy József, Papp Nándor, Papp Péter, Polai József, Röst János, Scháb György, Stróber Gábor, Dr. Szabó Csaba, Szányiné Kovács Mária, Tóth László, Vargovics Józsefné, Zakó László képviselők
Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Fehérvölgyi Szabolcs kabinetvezető, Dabi Gabriella osztályvezető, Horváth Eszter osztályvezető-helyettes, Dencsné Szabó Edit osztályvezető, Karmazin József városi főépítész, osztályvezető, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető, Szamosi Gábor osztályvezető, Simánné Mile Éva osztályvezető, Bodzai Tiborné dr. irodavezető, Beznicza Miklós irodavezető, Palángi Krisztina irodavezető, Somogyi Ottó irodavezető, Kulbencz Ferenc Közterület Felügyelet vezető, Gáspár András ügyvezető, Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető, Pfeifer Balázs irodavezető, Antal Istvánné városi titkár
Litter Nándor: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes. Engedjék meg, hogy a 2004. december 5-i népszavazással kapcsolatosan megköszönjem mindenkinek, a hivatal dolgozóinak, a választási bizottság tagjainak és minden közreműködőnek azt a munkát, amit a népszavazás lebonyolításával kapcsolatosan végeztek. Úgy tudom, hogy zökkenőmentesen, rendben folyt le ez a munka. Ezt szeretném még egyszer a közgyűlésünk nevében megköszönni, illetve megköszönöm azoknak, akik részt vettek a szavazáson.
A múlt héten a nagykanizsai vállalkozói kört nagy elismerés érte, hiszen vállalkozóink egyikét, Bicsák Miklóst - aki nagyon hosszú évek óta dolgozik Nagykanizsán sikeres vállalkozóként – “Az Év Vállalkozója” címmel jutalmazták. Amellett, hogy Bicsák Miklósnak egy nagy megtiszteltetés, meggyőződésem, hogy a nagykanizsai vállalkozóknak is megtiszteltetés, és én, ha nem vagyok szerénytelen, akkor hadd mondjam azt, hogy a közgyűlésünknek is megtiszteltetés, magamnak is megtiszteltetés, hiszen együtt dolgozhatunk Bicsák Miklóssal. Engedjék, hogy ebből az alkalomból Bicsák Miklósnak a közgyűlésünk nevében egy oklevelet és egy kis ajándékot nyújtsak át.
Bicsák Miklós: Köszönöm szépen. Ez a pályám vége felé csodálatos érzés. Az én mesterségemet művészi fokon kell művelni. Az utódoknak szeretném átadni ezt a mesterséget, hogy olyan emberek műveljék, hogy a jövőben is meghatározó legyen ez a szolgáltatás.
Litter Nándor: Immár hagyományosan megrendezésre kerül városunkban az Új Évi Koncert. Engedjék meg, hogy Baráth Zoltán néhány gondolatban a részletekről tájékoztassa Önöket.
Baráth Zoltán: Az ez évi Új Évi Koncertünket január 2-án 19,00 órakor szervezzük a Hevesi Sándor Művelődési Ház hangversenytermében, ahová szeretettel várjuk Önöket és ebből az alkalomból szeretnék meghívókat kiosztani. Mindez nem igényli a képviselőtestület meghallgatását, hanem inkább azt az elképzelést szeretném ehhez hozzátársítani, hogy szeretnék ezt a rendezvényt társadalmasítani. Ezt azt jelenti, hogy erre az alkalomra már most is meghívtunk olyan elszármazott kanizsai művészeket, akik a város érdekében a kultúra területén tudnak valamit tenni. Ha Önök és a gazdasági élet is kapcsolódna ehhez, hogy ehhez az alkalomhoz meghívjuk olyan kanizsai elszármazottakat, akik tudnak a város érdekében valamit tenni, akkor ezt megvalósítja a társadalmasítás fogalmát. Az est fővédnöke Vízi Elek Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia Elnöke lesz. Ez lesz az első alkalom, ahol lehet majd lobbizni valamit a város érdekében. Kérem Önöket, hogy támogassák személyes jelenlétükkel ezt a rendezvényt.
Litter Nándor: Azt tervezzük, hogy a koncert előtti délutánon az önkormányzati képviselők részvételével a főiskolán a helyi tudományos, kulturális élet reprezentásainak a meghívásával egy beszélgetést tartanánk, hogy milyen segítséget tudna a Tudományos Akadémia adni Nagykanizsa fejlődéshez.
A meghívóban nem szereplő napirendi pontok napirendre vételét javaslom:
A meghívóban szereplő, alábbi előterjesztésekhez van kiegészítés:
Budai István: Napirendi pont felvételére tennék javaslatot, a 2004. évi szociálpolitikai pénzeszközök decemberi havi felhasználása tárgyában.
Tóth László: Magam és a szocialista frakció nevében szeretnék gratulálni Bicsák Miklós úrnak.
Zakó László: Jó barátként és jó szomszédként
gratulálok Bicsák képviselőtársamnak a kitüntetéshez. Egyben szeretném bejelenteni,
hogy szót kérek napirend előtt a népszavazással kapcsolatosan.
Dr. Csákai Iván: Két kérdést szeretnék feltenni. Egyik a megszüntetett kincstárral kapcsolatban, a másik pedig a Hevesi úti új forgalmi rendel kapcsolatban.
Halász Gyula: Két kérdést kívánok feltenni. Az egyik a TESCO környékén járda kialakításával kapcsolatban, a másik pedig a volt mozi épület terveivel kapcsolatban.
Kereskai Péter: A napirendi pontokkal kapcsolatban lenne javaslatom, hogy a 20. napirendi pont után a 24. napirendet tárgyaljuk.
Nagy József: Kérdést szeretnék feltenni cigány népismereti vetélkedővel kapcsolatban.
Litter Nándor: További hozzászólás nincs. Javasolni szeretném, hogy a 20. és a 24. napirendi pontot hozzuk előre és egymás után tárgyaljuk. Javaslom, hogy a 8. napirendi pont után tárgyaluk meg.
Papp Péter Pál: A 18. napirend a Vízművel összefüggő téma, javaslom ott tárgyalni.
Litter Nándor: Kérem, a kiegészítésekkel és a javaslatokkal együtt szavazzunk a napirendi pontokról.
A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendeket tárgyalja:
Napirendi pontok:
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Dr. Kelemen Marcell jegyző
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Antal Istvánné városi titkár
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Tóth László bizottsági elnök
Előadó: Kulbencz Ferenc Közterület Felügyelet vezető
Előadó: Litter Nándor polgármester
Kulbencz Ferenc Közterület Felügyelet vezető
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Sajni József bizottsági elnök
Előadó: Bodzai Tiborné dr. irodavezető
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Litter Nándor polgármester
Előadó: Budai István bizottsági elnök
Zárt ülés:
Napirend előtti hozzászólások:
Zakó László: A december 5-i népszavazás ismert eredménye, hogy eredménytelen volt. Az eredmények értékelését hagyjuk meg mindenkinek magának, mindenki úgy könyvelje el ezt magának, ahogy szíve ezt diktálja. Azonban szeretném felkérni, ha nem is felszólítani a város vezetését, az MSZP, SZDSZ-es városvezetést, hogy Kovászna várossal kötött testvérvárosi kapcsolatot bontsák fel. Indokom egyszerű. Az úri tisztesség így kívánja. Nem lehet egyszerre testvérvárosi kapcsolatot úgy építeni és testvériségről papolni, hogy közben nemmel kampányolunk, a nemmel való szavazásra hívjuk fel a választókat. Felhívtam Kovásznán Zsuffa Leventét. Röviden tájékoztattam a helyzetről, álláspontunkról, álláspontomról. Amit meg tudtam jegyezni a válaszából csak annyi volt, hogy nyomott a hangulat és túléljük ezt is, mondta Ő. Tőle halottam, hogy Röst János alpolgármester úr december 27-én Kovásznára megy. Nem tudom, hogy hivatalos lesz-e ez az út, vagy magánjellegű. Ha magánjellegű, természetesen nem tudok mit hozzátenni. Ha hivatalos lenne ez az út, akkor arra kérném, hogy talán halassza el, ha magánjellegű, akkor pedig arra kérném, nem hivatalosan, hogy vigyázzon minden szavára, vigyázzon magára és magánemberként is gondoljon arra, hogy egy Kanizsa alpolgármestere akkor is, ha magánemberként jár Kovásznán.
Litter Nándor: Nem hivatalos útra megy, mert a hivatalos utat jóvá kellett volna hagyni a közgyűlésnek. Bízom abban, hogy a Magyar Parlament – ugye ebbe kétharmados többséget kell majd biztosítani – megtalálja azt a módot, amely megfelel a határon túli magyaroknak, és azt hiszem, hogy valamennyien jó szívvel fogjuk akkor majd támogatni és ez az állapot, ami most kialakult, ez az ellenséges hangulat meg fog szűnni.
Röst János: Szeretném tájékoztatni Zakó képviselőtársamat, magánjelleggel veszek részt Erdélyben egy pihenésen. Meg fogom látogatni a polgármester urat, Zsuffa Leventét. Tárgyaltam, beszéltem vele, amit Ön elmondott, az így nem igaz. Ott eltérő vélemények hangzanak el ugyanúgy, mint Magyarországon. Bízom abban, hogy a józanság fölékerekedik az ilyen típusú megnyilatkozástól, amit Ön mondott.
Litter Nándor: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi
Bizottság javasolta, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos önkormányzati rendeletünket
vegyük le a napirendről. Egy nagy jelentőségű, hosszú távra szóló szabályozásról
van szó. Világos, hogy itt most egy-másfél hét volt arra, hogy ezt megfelelő módon
átrágjuk. Az a kérés, ha jól tolmácsolom a bizottság álláspontját, hogy ezeket
még gondoljuk át, legyen időnk nekünk, képviselőknek arra, hogy olyan szabályt
alkossunk, amely kifejezi egységesen azt az akaratot, amit ez a szabályzat szükséges,
hogy kifejezzen.
Röst János: Egyetértek az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnöknek, illetve a bizottságnak ezen véleményével, viszont azt javasolnám a közgyűlés felé, hogy tárgyaljuk meg, döntést ne hozzunk. Azok a vélemények, amelyek elő tudják segíteni ennek a rendeletnek a megalkotását, szerintem egy első fordulós beszélgetésre mindenképpen hasznosak és megspórolunk vele egy másfajta vitát. Én úgy érzem, hogy ezt meg kellene most tennünk. Ne döntsük, mindenki mondja el a véleményét, azt rögzítsük. Össze lehet fésülni azt követően az összes bizottság véleményét. Erre fel is kérem az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnökét, hogy ebben segítse a munkánkat.
Litter Nándor: Úgy gondolom, hogy a bizottságok véleményét meg tudjuk ismerni. Ott mindenki elmondhatta a véleményét. Én javaslom, hogy ne tárgyaljuk. Tehát az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság javaslatáról szavazunk, hogy ne tárgyaluk a meghívóban szereplő 10. számú napirendi pontot.
A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Előadó: Litter Nándor polgármester
Vargovics József Árpádné: A testvérvárosi kapcsolatok tervével kapcsolatban szeretnék pár gondolatot mondani, ami a következő évet érinti. A tájékoztatóban megkaptuk, hogy melyek azok a városok, amelyekkel testvérvárosi kapcsolata van Nagykanizsa Megyei Jogú Városnak. A javaslatom az lenne, hogy a következő évre Horvátország valamelyik településével vegyük fel hivatalosan is a kapcsolatot. Ebben természetesen maximálisan felajánlom segítségemet.
Litter Nándor: Mindjárt javasolnám is, hogy Csáktornya legyen a célpont.
Zakó László: Testvérvárosi kapcsolatokhoz szeretnék egyrészt hozzászólni. A kiegészítésben testvérvárosonként lebontva vázolva vannak a kapcsolati állapotok. A leírtakból is ez derül ki, tehát még nem is sorok között olvasva mondom, hanem le is van írva - Akko-val való kapcsolatunk igen csak vegetál. Nem tudom, hogy van-e értelme ezt egyáltalán fenntartani. Akko-val kapcsolatban mondom, hogy semmi nem történik véleményem szerint, ha hivatalosan megszüntetjük ezt a kapcsolatot. A másik kiegészítéshez vonatkozóan pedig a Nagykanizsa belterület 1839/89 helyrajzi számú ingatlannal kapcsolatos, ami a forgalomképes vagyontárggyá történő átminősítését kezdeményezi “csupán azon oknál fogva”, hogy vételi ajánlat érkezett erre. Bármilyen forgalomképtelenek minősített vagyontárgyunkra ajánlat érkezik, akkor már a közgyűlés tárgyalja, emeljük ki onnan és adjuk el? Nem támogatom.
Litter Nándor: Ez a Peugeot mellett van, ahol a különböző cégek települtek oda. Egy nagyon szűk sáv van még az út és a Peugeot kerítése között. Ezt akarná részben a Peugeot megvenni. A gondozását is ezzel felvállalná. Illetve a Toyota szeretne a mostani telephelyéről oda kiköltözni. Én úgy gondolom, hogy ezek a célok támogatandók. Egy nagyon kicsi, szűk sáv marad ott a városnak gondozásra. Ez felesleges dolog. Mindegy, majd döntünk róla.
Dr. Kolonics Bálint: A második oldalon a tájékoztató 3. pontja egy helyrajzi számot jelöl meg. Én az elmúlt közgyűlésen is már kértem, hogy ne helyrajzi szám szerepeljen, hanem nevezzék meg azt, hogy valójában természetben hol található az ingatlan. Hol tartanak a tárgyalások? Miről tárgyal polgármester úr? Tájékoztatás kapunk a Király u. 31. szám alatti ingatlannal kapcsolatos folyamatban lévő polgári peres eljárásokról. Ebből úgy tűnik, hogy kártérítésre irányuló perek vannak folyamatban. Ami tanulságos és lényeges az a tájékoztató vége, ahol arról tájékoztat minket polgármester úr, hogy a bíróság felhívta az önkormányzatot, hogy a kérdéses ingatlant közterületté minősítse át és gondoskodjon az ingatlan-nyilvántartásba történő feltüntetésről és eddig a peres eljárást felfüggeszti a bíróság. Miért nem lehetett ezt a peres eljárások megindítása előtt megtenni, és a megoldási javaslatokkal egyetértve a megoldásra törekedni, mert egy közterületre való átminősítés nem vonja maga után azt, hogy a felperesek a keresetüktől adott esetben elállnak, tehát ettől még nekünk ez többe kerülhet. A bíróság adott esetben helyt adhat kereseteknek és még a zsebünkbe kell nyúlni mélyen. Nem értem, hogy miért nem oldottuk meg előbb, időben. A lakók javát szolgálta volna és a zsebünkben is több pénz maradt volna. Amit még meg szeretnék kérdezni: az a Prometheus Rt-vel megkötött szerződés. Örülök, hogy elénk került erről egy tájékoztató, hiszen örömmel olvashattuk az újságban is, hogy aláírásra került a szerződés, bár a magam részéről nem sok örömömet tudom kifejezni, egy ilyen jogsértésekkel tűzdelt eljárási folyamat végeredményeként aláírásra kerül így a szerződés. A tájékoztatóban szerepel, hogy ezt a szerződést ünnepélyes keretek között december 9-én 10,00 órakor aláírták. Az aláírás napját miért nem tükrözi a szerződés keltezése? A kettő miért nem esik egybe? Miért augusztus 30-án kelt a szerződés, és azt miért december 9-én írták alá? A kettő nem esik egybe. Valamelyik adat nem felel meg a valóságnak, így valótlan tartalmú.
Papp Nándor: A 2. oldalon az 1. ponttal kapcsolatban az szeretném megkérdezni, hogy ha a végrehajtás határideje 2005. február 28-ig meg lesz hosszabbítva, akkor mennyibe fog a városnak kerülni, illetve a költségvetés hogyan tudja majd ezt lereagálni, amennyiben 2005-ben lesz az akadálymentesítési program elindítása?
Litter Nándor: A vitát lezárom. További hozzászólások nincsenek. A piaccal kapcsolatosan legutóbb ugyanez volt a kérdés, de újra elmondom. A közgyűléstől kaptam egy falhatalmazást, hogy folytassak tárgyalásokat a PILLÉR Kft-vel. Ezek folynak. Készült egy szerződéstervezet. Ennek az egyeztetése még nem történt meg a vállalkozással. Január végi közgyűlésre tervezzük ennek a napirendnek a megtárgyalását. Tehát a közgyűlés fogja meghozni a döntést ez ügyben. Ismételten kérem, hogy írjuk oda a terület megjelölését, hogy hol található. Király úttal kapcsolatban: ezt örököltük az előző közgyűléstől. Ezt nem tudtuk rendezni. Olyan értékű a vállalkozó követelése, amit én úgy gondolom, hogy nem tudunk elfogadni. Tárgyalunk vele. Remélem, hogy valamikor ez majd lezárul. A Prometheus szerződést megkötöttük. A szerződés tartalma a közgyűlésen elhangzottaknak megfelelően kijavításra került. A dátum ugye változott, de azóta ezt módosítottuk, tehát helyreállítottuk az állapotot. Aláírtuk a dátum vonatkozásában a szerződés korrekcióját.
Karmazin József: Az akadálymentesítési program műszaki tervi munkarészei elkészültek. Ezeknek a szakmai egyeztetése van folyamatban. Ha ez elkészül, akkor rendelkezésünkre fog állni egy sorrend, egy ütemezés, amelyet a közgyűlés bizottságai fognak megtárgyalni és így hozzuk vissza a közgyűlés elé. Tehát lehetőség lesz arra, hogy a 2005-ös programrészt a költségvetés tervezéséhez illesszük.
Dr. Kolonics Bálint: Nem értettem tisztán a választ. Milyen korrekció történt meg? Én azt kérdeztem, hogy a két időpont egybeesik, vagy sem? Egyértelmű választ várok erre.
Litter Nándor: A szerződés kijavításra került. Azon két pontja, a 80 meg a 20 %, és még egy javítása volt a szerződésnek. Ezek a változások átvezetésre kerültek a szerződésen. A dátum nem változott meg a számítógépen lévő szerződésben, de ezt már azóta közös nyilatkozattal módosítottuk a Prometheus Rt-vel. Egyébként látszik a szerződés utolsó oldalán is, hogy az ellenjegyzés körülményei azok a megfelelő dátummal rendelkeznek. Ennyit tudok ezzel kapcsolatban elmondani. Valóban augusztus 30. volt, de ezt módosítottuk már azóta, a tegnapi napon a dátumot illetően.
Dr. Kolonics Bálint: Hát akkor a képviselő bemegy a hivatalba, megtekint egy szerződést.
Litter Nándor: Ha nincs meg a módosítás, akkor azt nem lehet megtekinteni addig gondolom, de át tudjuk adni a módosítását, vagy a közös nyilatkozatot Kolonics úrnak. Megkérem Röst Jánost, hogy mutassa majd be Kolonics úrnak. Határozati javaslatokról döntünk. Szavazzunk az előterjesztés szerinti határozati javaslat 1. pontjáról.
A közgyűlés 15 szavazattal és 7 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Szavazzunk az előterjesztés szerinti határozati javaslat 2. pontjáról.
A közgyűlés 15 szavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Szavazzunk az előterjesztés szerinti határozati javaslat 3. pontjáról.
A közgyűlés 16 szavazatta, 6 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Szavazzunk a polgármesteri tájékoztató kiegészítő belterülettel kapcsolatos határozati javaslatáról.
A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Szavazzunk a polgármesteri tájékozató kiegészítő határozati javaslatáról a testvérvárosi kapcsolatokra vonatkozóan. Döntenénk külön Akko-ról. Zakó László javasolja, hogy Akko-val szüntessük meg a testvérvárosi kapcsolatot. Ezt én nem támogatom.
A közgyűlés 2 szavazattal, 16 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Litter Nándor: Visszatérnék a testvérvárosi programhoz. Javaslom, hogy a határozati javaslatot egészítsük ki Vargovicsné felvetésével. Konkrét várost ne határozzunk meg, hanem ezzel kapcsolatosan végezzünk tapogatózó tárgyalásokat és valóban keressünk egy horvát testvérvárost. Javaslom, hogy támogassuk ezt a kezdeményezést.
A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Szavazzunk a polgármesteri tájékoztató házirenddel kapcsolatos határozati javaslatáról.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Szavazzunk a fontosabb intézkedése, események elfogadásáról.
A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
283/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2005. január 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
A tervet be kell építeni az önkormányzat 2005. évi külkapcsolati tervébe. A Testvérvárosi Alap támogatás odaítélése során az eges városokra tervezett, oda nem ítélt összegeket a bíráló bizottság más testvérvárosokkal tervezett pályázatok projektjeinek támogatására átcsoportosíthatja.
Határidő: 2005. március 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Fehérvölgyi Szabolcs kabinetvezető)
Határidő: 2005. március 15.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
Felelős: Litter Nándor polgármester
Dr. Csákai Iván: A Kincstár megszűntetése mennyibe került? Azokat a funkciókat, amelyeket a Kincstár végzett, most mennyiből tudjuk kihozni? A Hevesi úton járdaszigeteket építettek. Megváltozott a forgalmi rend. Egyeztetés a város részéről volt-e a Közúttal? Az így kialakított forgalmi rend mellett mi van a megváltott parkolókkal? A vállalkozók kérdezik.
Litter Nándor: A Kincstárról adtunk tájékoztatót. Kérem Csákai urat, hogy legyen szíves azokat majd elővenni és fellapozni. Abban pontosan bemutattuk, hogy milyen költségmegtakarítást jelent, mert létszámcsökkentés mellett valósult meg a Kincstár létrehozása. Ez újból át fogjuk adni.
Gáspár András: A Hevesi út a Közútkezelő KHT. útja, országos úthálózat része. Egyeztethet velünk, mint útkezelőkkel - nem egyeztetett. A Polgármesteri Hivatallal nem tudom, hogy egyeztet-e. Egyeztethet, de számára nincs kötelezően előírva. A forgalmat úgy szervezi, ahogy jónak látja, ahogy biztonságosnak látja. Tehát igazából ezt teljesen önállóan végezték el.
Litter Nándor: Megítélése szerint biztonságosabbá vált így a forgalom?
Gáspár András: Biztonságosabbá és lassabbá. A parkolóhely megváltásnak semmi köze konkrét parkolóhoz. Parkolóhely megváltást azért kell fizetni egy üzletnél, mert nem tud parkolóhelyet kialakítani a saját ingatlanán az építő, a beruházó. Ezért megváltást fizet, amiből majd az önkormányzat valahol parkolót épít. Tehát semmi köze egy forgalomszervezésnek a parkoló megváltási díjhoz.
Zakó László: Őszintén mondom, hogy én időben nyomtam az első napirendi pont után gombot. Nem tetszett észrevenni. Tiszteletben tartva polgármester úr kérését, hogy egy háziorvossal megkötött megbízási szerződést bontsuk fel, megtörtént. A kérés az, hogy azért ne úgy halljunk meg, hogy nem tudjuk, hogy miről van szó és tiszteletben tartani a személyiségi jogokat máskor, akkor zárt ülésre vigyük át azt a részét a polgármesteri tájékoztatónak.
Litter Nándor: Én úgy gondolom, hogy ez egy szakmai kérdés. Kercsmaricsné, illetve Csákai Iván kért meg engem arra, hogy így járjunk el ebben az ügyben. Az ügy olyan szakaszban van, hogy ezt nem szabad.
Zakó László: Elfogadom. Megszavazta, csak a kérés az, hogy valamikor tudjuk már róla valamit, hogyha nem is a nagy nyilvánosság előtt. Most biankón nyomtunk egy gombot, és nem tudom, hogy mire.
Dr. Csákai Iván: Ez nem biankó nyomás volt. Zárt ülésen is ennél többet nem mondhatunk. Ha ez így nem elfogadható, akkor nemmel kellett volna szavazni, de zárt ülésen sem mondhatunk többet.
Röst János: A Kincstárral kapcsolatban szeretnék reagálni. Én úgy gondolom, úgy lenne korrekt megkérdezni ezt a kérdést, hogy azt a kérdést is feltennék, hogy mennyibe került a Kincstár létrehozása a Vikáriustól együtt és az összes költségével együtt.
Halász Gyula: Bizonyára Önök is emlékeznek rá, hogy a TESCO előtti gyalogjárda kérdése többször szerepelt a közgyűlésen. Hol tart ez a téma? Milyen egyeztetések vannak? Milyen ígéretek vannak? A volt mozi épületének a végleges tervrajzai elkészültek-e? Mikor kerül a közgyűlés, illetve Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság elé?
Litter Nándor: Úgy tudom, hogy vannak megállapodásaink. Cégek is fognak csatlakozni a járda megépítéséhez.
Karmazin József: A TESCO előtti járda kiépítésére rendelkezünk egy programmal. Áttekintettük a teljes keleti városrész forgalmi rendjét. A járdaügyeket és gyalogátkelők építésének az igényét. Ennek megfelelően kezdtünk tárgyalásokat azokkal az ingatlantulajdonosokkal, akik már beépítették a területüket, illetve akik most költöznek majd oda, és ebben a komplex programban szerepel a TESCO-hoz vezető járda megépítése is. A mozi kiviteli tervei elkészültek. A tervezői észrevételeket továbbítottuk a tervezőnek és január első napjaiban kerül sor arra, hogy a tervet a bizottság áttekinti és utána pedig a közgyűlés bizottságai is megismerik.
Nagy József György: A Dunántúli Romavezetők Szövetsége 2003. őszén megrendezett egy vetélkedőt, ami az Európa Uniós csatlakozással kapcsolatos volt, valamint “Ki tud többet a cigányságról?”. A nagy sikerre való tekintettel, és az iskolák kérésére ezt a vetélkedőt idén ismét szerette volna megrendezni. Kiküldtük a felkérő leveleket az iskoláknak. Az iskolákból nagyon jelentéktelen volt a visszajelzés. Ekkor azt annak tudtam be, hogy december van, talán ez miatt nem jelentkeztek olyan nagy számban. Mégis volt hat csoport, aki jelezte részvételi szándékát a vetélkedőn, majd a vetélkedő előtti nappal kaptam a felkészítő tanároktól a visszajelzést, hogy sajnos nem tudnak a vetélkedőn részt venni, mivel az intézetigazgató nemtetszését fejezte ki, hogyan gondolják, hogy részt vesznek egy olyan rendezvényen, amit a nem jó oldalon álló egyesület, szövetség rendez. Nagyon meglepődtem ezen, mert azt gondolom, hogy a gyerekek vetélkedőjéből nem kellene politikai ügyet csinálni. Nem kellene azokat a gyerekeket, akik heteken keresztül készültek a vetélkedőre, megvonni ettől a lehetőségtől, hogy részt vegyenek egy ilyen vetélkedőn. Sajnálattal közlöm, hogy megadott időpontban nem is tudtuk megrendezni a vetélkedőt. Nagyon fáj ez nekünk. Tisztelettel jelentem, hogy a vetélkedőt annak ellenére még is megrendezzük, de nem a városbeli iskolákkal, hanem megyei más települési iskolákkal. Szomorú vagyok, hogy a felkészítő tanárt megfenyítik, megróják azért, mert egy ilyen vetélkedőre el akarja hozni a gyerekeket.
Litter Nándor: Azt hiszem, hogy nagyon törekszünk arra, hogy ilyen különbséget ne tegyünk., mert aki dolgozik a romákért, az elesettekért azt nekünk egyformán kell kezelni. Az szeretném kérni, ha ilyen fórumon elhangzanak ilyen súlyos vádak, akkor az ne névtelenül történjen, azért, hogy ennek utána tudjunk járni.
Nagy József György: Személyes meghallgatáson
nagyon szívesen elmondom a nevet, de a felkészítő tanárok megóvás érdekében nem
szeretném ezt a nagy nyilvánosság előtt elmondani.
Litter Nándor: További kérdések nem voltak. Interpellációkra adott válaszokról kell döntenünk. Kolonics Bálint urat kérdezem, hogy az interpellációra adott válaszokat elfogadja-e?
Dr. Kolonics Bálint: Nem fogadom el a válaszokat. Ezen válaszokat már több alkalommal megkaptam. Én az októberi közgyűlésen feltett kérdéseimre várom a mai napig is a választ. Ugyanazt ismételt aláírással már az előző közgyűlésre is megkaptam, de a kérdéseimre nem kaptam meg a választ. Tehát, amit én októberben feltettem kérdéseket, ezen kérdésekre várom a választ egyszer. Én ezeket megkérdeztem ismételten két hete. Holnap jár le a 15 nap. Azt gondolom, hogy ma szintén napirendre kerül a téma. Elvárható lett volna, hogy választ kapjak a kérdéseimre.
Litter Nándor: Kérem, szavazunk a válasz elfogadásáról a Közterület Felügyelet munkájával kapcsolatban.
A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a választ elfogadja.
Litter Nándor: Kérem, szavazunk a válasz elfogadásáról a város parlagfű mentesítésével kapcsolatban.
A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a választ elfogadja.
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: A költségvetési koncepciónknál érintettük már az adózással kapcsolatos ügyeket. Azt szeretném még egyszer aláhúzni, hogy nem kíván városunk élni azokkal a lehetőségekkel, amelyek egyes adónemeknek az infláció mértékével kapcsolatos emelését teszik lehetővé, mert nem kívánjuk ezeket a terheket a helyi vállalkozókra rárakni. Éppen azért, hogy az adóalap növekedésével új vállalkozások letelepedésével növekedjen az adóbevételünk.
Budai István: A Pénzügyi Bizottság 7 igen szavazattal elfogadásra ajánlja a napirendet a közgyűlésnek.
Cserti Tibor: Az előttünk lévő anyagból kiderül, hogy technikai átvezetésekről van szó, döntő részt a Kormány által elfogadott törvénnyel összefüggő összhangot kívánja megteremteni a helyi rendeletünk. Csak figyelmeztetném a tisztelt közgyűlés tagjait, az elmúlt közgyűlésen döntöttünk a helyi adóapparátus ösztönzésére vonatkozóan is. Ennek a hatása ugyanakkor ezen az anyagon nem köszön vissza, tekintettel arra, hogy a késedelmi pótlékoknak a komplex rendszerbe foglalása alapján a magam részéről mindenféleképpen ezt az előterjesztést 2005. évi megalapozottságát egy puha végrehajtásnak vagy puha előirányzatnak minősítem. Gondolom, a költségvetési vitában ez még pontosodhat.
Litter Nándor: Egyetértek. Itt látszik, hogy azonos szinten tervezik, de ezt a költségvetésnél majd korrigálni fogjuk.
Röst János: Valóban így van, hogy a költségvetési vitánál pontosítani fogjuk a bevétel mértékét. Alátervezni sem szabad egy költségvetési tételként ezt az összeget, de fölé sem. Azzal, hogy az önkormányzat nem él azzal a lehetőséggel, hogy inflációt követően emelje az összegeket, relatív értékben adócsökkentést tesz, mert ezt egyébként mindegyik önkormányzat élni szokott, hogy legalább az inflációval megemelje az adó mértékét. Ilyen értelemben ez szintén egy vállalkozásbarát döntése az önkormányzatnak.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk az építményadóról szóló rendelet módosításáról.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
48/2004.(XII.20.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 48/2004.(XII.20.) számú rendelete az építményadóról szóló többször módosított 40/1996.(XI.26.) számú rendeletének módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a helyi iparűzési adóról szóló rendeletünk módosításáról.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
49/2004.(XII.20.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 49/2004.(XII.20.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló többször módosított 46/1997.(XII.9.) számú rendeletének módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Litter Nándor: A talajterhelési díjjal kapcsolatos szabályainkat egyrészt hatályon kívül helyezzük, másrészt megalkotjuk az új rendeletet. Kérem, szavazzunk.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
50/2004.(XII.20.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/2004.(XII.20.) számú rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos bevallási, eljárási és adatszolgáltatási szabályokról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Partiné dr. Szmodics Györgyi: (Röviden ismerteti az előterjesztésben foglaltakat.) A VIA Kanizsa Kht. kért egy pontosítást, hogy a rendelet szövegébe, az eredeti rendeletben már elírás volt, az 1. számú melléklet 25. számú táblázatnál, a cirkuszi tevékenységnél. Ott a díj nem Ft/m2/nap, hanem Ft/nap. Ez már az eredeti rendeletbe is tévesen került be, mert ha így kerülne kiszámításra, horribilis összeget jelentene.
Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság az előterjesztésben foglalt rendeleti és határozati javaslattal egyetért, közgyűlés elé terjesztését javasolja. Felvetődött a bizottsági ülésen, hogy az előtető magas díjfizetési problémáját a közgyűlésen felvetjük. Úgy gondoljuk, hogy az túl drága.
Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság többségi szavazással két helyen egészen kis jellegű módosítást javasol belevenni. Az egyik a 13. §-ban a plakáteltávolításával kapcsolatos eljárási rendelkezéseknél a (2) bekezdésnél, ami arról szól, hogy a plakátot, ha nem távolítják, akkor az önkormányzat el is távolíthatja – itt azt szeretnénk beépíttetni, hogy szankcionáljuk, ha valaki nem távolítja el, illetve ha úgy távolítják el, hogy ott valamilyen helyreállítást, tehát vakolattal együtt, ilyen jellegűre gondolunk, akkor a helyreállítás elmaradását, illetve a helyreállítás költségeit téríttessük meg a kár okozójával. A másik pedig egyetlenegy szó beszúrása a 20. § (3) bekezdés a. pontjában, hogy választási kampány idején – ez egészüljön ki azzal, hogy választási kampány és népszavazás idején. Népszavazásra is hasonló méretű plakátok kerülnek kiragasztásra, mint választáskor, és ezzel is ugyanezt az eljárást kellene követni.
Cserti Tibor: Nekem is az 1. számú melléklettel van problémám, mégpedig a 26. sorban feltüntetett mutatványos tevékenység – körhinta, céllövölde, dodzsem esetében. Gondolom, az a 100 Ft/nap, illetve 80 Ft/nap nem egy komoly tétel, itt biztos elírás történt. Gondolom, ez 10.000 Ft lesz, vagy itt valamifajta m2 meghatározás kell hozzá, mert senki nem gondolhatja komolyan, hogy 100 Ft-ot kér a város, vagy akár csak 80-at a III. díjövezetben egy napi mutatványos tevékenység után. Kérek ennek a díjtételnek a karbantartására vonatkozó javaslatot. Ha nincs, akkor a magam részéről azt mondom, hogy 10.000 Ft/nap.
Halász Gyula: Minden rendeletnek akkor van értelme, ha azt be is tartjuk és számon is kérjük. A 4. melléklettel kapcsolatban lenne kiegészítésem, a második mondattal kapcsolatban. Itt ugyanúgy, ahogy az első mondatnál a ZALA VOLÁN Rt. hozzájárulásával kiegészítést tenném. Illetve az önkormányzati szervezetek épületeinek 10 méteres körzetében mondatot folytatva: kivéve választással, népszavazással összefüggő alkalmak. Ez arra szolgál, hogy általában az önkormányzati szervezetek, intézmények egyben szavazóhelyiségekként is funkcionálnak, és a mostani népszavazással kapcsolatban Bíróság, Polgármesteri Hivatal épületére is ragasztottak plakátokat. Iskolák közvetlen környezetébe, ami szerintem sérti a választási etikát, választási törvényt. Tehát azt gondolom, hogy igenis alkossuk meg ezt a rendeletet, és utána kérjük számon, mert katasztrofális állapotok vannak Nagykanizsán.
Bicsák Miklós: Ausztriában tapasztaltam, hogy a megfelelő helyekre kerülnek ki a plakátok. Javasolnám a rendeletben szabályozni, hogy farostlemezre kasírozott plakátokat lehessen csak kifüggeszteni, hogy könnyen eltávolíthatóak legyenek.
Halász Gyula: Bizottsági ülésen is szóba került az, hogy a városnak ’98 óta létezik arculati kódexe. Az arculati kódex pedig tartalmazza azt, hogy milyen javaslat van arra, hogy városi reklámozó helyeket kialakítsunk ideiglenesen. Ezt kellene megvalósítani, vagy pedig reklámcégekkel megpályáztatni egy olyan ideiglenes plakátragasztó-hely létesítését, ami egy kampány vagy egy népszavazás, vagy bármilyen akció után leszedhető. Haladéktalanul távolítsuk el ezeket a különböző farostlemezekre tákolt plakátokat, mert a városképet csúfítják, és most már egy új jelenség is tapasztalható, nem csak pártok, hanem kulturális intézmények is ezen reklámozzák magukat, ami már nem fogható fel egy bizonyos fokú kampány időtartamának, illetve annak lecsengésének.
Kelemen Z. Pál: Vitatkoznék Halász úrral annyiban, hogy ezek a táblák megfelelő időben kihelyezve, megfelelő időben beszedve nem szennyezik össze a várost. Mi a belvárosban csak ilyen táblán reklámozunk. Ez a tisztább, leghigiénikusabb, legegyszerűbb megoldása a dolognak. Kérem, hogy ezt engedélyezzék. Egyébként a plakátozásnál házak, lakóházak falára nem ragasztunk ki.
Zakó László: Szeretnék egy pontosítást kérni. A szabálysértések fejezet 22. § h. pontja, a rendelet utolsó oldalán azt írja, hogy szabálysértés szabható ki arra 30.000 Ft értékben arra, aki a plakáton, hirdetményen nem jelöli meg a hirdető azonosítására alkalmas adatait – nevét, címét, egyéb elérhetőségét, a plakát aktualitásának végnapját, dátummal. Vannak lejárati dátum nélkül, örökérvényű plakáttémát, akkor hogyan kell ezt értelmezni? Valamint a választásokra gondolva, a jelöltek fotói kinn lesznek, akkor a polgármester jelölt fotóján ott lesz a plakát sarkán, hogy felelős Litter Nándor, telefonszám, lakcím, választások II. fordulójának este hány óráig érvényes, és akkor ezek alapján Önt lehet hívni, és Ön fogja erről az oszlopról leszedni ezt a plakátot? Erre kérek egy pontosítást.
Litter Nándor: Megkérem osztályvezető asszonyt, hogy az elhangzott észrevételekre reagáljon, és arra is tegyen javaslatot, hogy mely javaslatokat építsük be a szabályozásba.
Partiné dr. Szmodics Györgyi: Papp Péter képviselő úr javasolta a 13. §-ba, hogy a polgármesteri hatósági jogkört legyen kiegészítve egy kártérítési kötelezettséggel is. Ezt a javaslatot az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság ülésén is megvitattuk, ezzel szakmailag nem értünk egyet, hogy egy polgári jogi kötelezettséget hatósági jogkörben beemeljünk, tekintettel arra, hogy itt azok a reklámhordozók, illetve azok a felületek, ahova ragasztanak, nem csak önkormányzati tulajdonú ingatlanok vagy területek lehetnek, hanem magántulajdonú is. Ott a magántulajdonos jogkörét, hogy neki kára keletkezett, azt így beemelni nem tartjuk célszerűnek és elfogadhatónak. Tehát csak az eltávolítási kötelezettséget javasoljuk bennhagyni. A másik javaslat volt, hogy egészüljön ki a népszavazási szöveggel, az elfogadható és természetesen be fogjuk építeni. Cserti képviselő úr a táblázatban foglaltaknál vetette fel, a 25-ösnél javasoltam, a cirkuszinál, hogy ott módosuljon. A 26-osnál, a mutatványosnál valóban 100 Ft/nap van. Megkérdezném – mert a díjtétel ennyi volt – a VIA Kanizsa Kht. vezetőjét, hogy továbbra is ezt kívánja vagy ez mennyi összeggel szerepeljen?
Litter Nándor: Nevetséges összeg, tehát ezért nem érdemes a számlát kibocsátani. M2-rel, nem? Ha ott van a m2, akkor elfogadható. A mutatványosoknál azt írtuk, hogy 100 Ft/nap.
Gáspár András: /m2/nap.
Litter Nándor: Akkor a m2 szót kérem beépíteni.
Gáspár András: Nem tudom, hogy ebben az anyagban a cirkusz javítva lett-e, mert ott viszont rosszul volt írva.
Litter Nándor: Azt kijavították már.
Partiné dr. Szmodics Györgyi: A 4. számú mellékletben javasolták, hogy kerüljön kiegészítésre az autóbusz … - az elfogadható és beépíthető. A reklámhordozók vonatkozásában, hogy milyen táblákon hogyan jelenjen meg – ha a VIA Kanizsa Kht. felé a bizottság meghatározza ezeket az elvárásokat, hogy milyen lehet a reklámhordozó ..
Litter Nándor: Ezek városfejlesztési, környezetvédelmi … nem konkrétan a rendeletben, tehát ha mi meg tudjuk azt a szabályt alkotni, hogy hol lehetne ilyen plakátokat elhelyezni, és erre Halász Gyula javaslata szerint megfelelő felszíneket biztosítunk, az egy rendezettebb állapotot tükrözne. De ezt most nem tudjuk itt szabályozni.
Partiné dr. Szmodics Györgyi: Zakó úr felvetése a szabálysértési tényállásoknál a h. pontban – ezt a gazdasági reklámra vonatkozó jogszabályban is egy ilyen előírás, hogy legyen feltüntetve. Nem kötelező természetesen, hogy szabálysértési szankcióval sújtsuk, ha a hirdető ezeket nem tünteti fel, de akkor az egyéb felelősségre vonást ez megnehezíti. Én indokoltnak tartanám, mert a felelősségre vonásnál ez megkönnyíti. A 13. §-ra vonatkozó javaslat elfogadható volt. A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság által felvetett előtetők díjtétele vonatkozásában megkérném Gáspár urat, hogy válaszoljon, mert a díjtételeket ő kompenzálja.
Gáspár András: A díjakban nem sok változás történt. Ahol történt pozitív vagy negatív irányba – mert valahol csökkentve van –, ott a gyakorlatot próbáltuk alkalmazni, azt, amire az előtetőknél például éves időtartamra vannak ezek megkérve, tehát ne olyan nagyságrend legyen, ami megfizethetetlen. Egy meglévő előtetőnél vagy egy meglévő közterületi lépcsőnél, ami építési engedéllyel került oda úgy, hogy közterület-használati díjat kell fizetni. Úgy gondoltuk, hogy ezek a díjak már letisztultak, ezek a díjak megfizethetők, a város számára előnyösek, elfogadható a használatba vevő számára is. Nem tartjuk célszerűnek eltérni akár felfelé, akár lefelé a jelenleg általunk leírt és csak minimálisan módosított díjakhoz képest.
Litter Nándor: Halász Gyula nem kapott valamennyi felvetésére választ.
Halász Gyula: Önkormányzati szervezetek ….. (mikrofon nélkül, nem érhető)
Litter Nándor: A távolság. Igen.
Halász Gyula: Itt volt egy kiegészítés: kivéve választással, népszavazással összefüggő alkalommal (mikrofon nélkül, nehezen érhető)
Partiné dr. Szmodics Györgyi: .. akár 10 méteres körzetében, és
Halász Gyula: Kivéve választással, népszavazással összefüggő alkalmakkor. (mikrofon nélkül)
Partiné dr. Szmodics Györgyi: Ha a VIA Kanizsa egyetért vele, nekünk elfogadható.
Litter Nándor: El lehet választási plakátot helyezni önkormányzati épületeknél választásokkor?
Partiné dr. Szmodics Györgyi: Körzetében. Erre nincs olyan jogszabály, tehát ez a testület döntése, hogy ezt így szigorítsuk.
Litter Nándor: Szerintem pont az lenne a lényeg, hogy ne lehessen elhelyezni. Mert a címe az, hogy elhelyezhető plakátok.
Halász Gyula: .. kivéve választással, népszavazással összefüggő …. (mikrofon nélkül, nehezen hallható.)
Litter Nándor: Akkor nem helyezhetők el. Ezt javasolja Halász Gyula. Úgy gondolom, hogy ez logikus, és ezt követnünk kellene. Osztályvezető által beépíthető. Tehát elhelyezhető plakátok, kivéve a választásokkor a 10 méteres körzeten belül nem lehet elhelyezni.
Polai József: Figyelemfelkeltés miatt, a 26. sorban a használati díjaknál úgy szeretnénk módosítani ezt a 26. sor, hogy 100 Ft/m2/nap legyen, de észrevettem, hogy a rendelet indoklása második oldalán alul az szerepel, hogy a 26. sorban az eddigi Ft/m2/nap mértékegység irreális közterület használati díjat eredményez, ezért javasoljuk a Ft/napra módosítani. Nem vagyunk-e ellentmondásban esetleg, ha így döntünk?
Litter Nándor: Ha visszaállítjuk a Ft/m2-t, akkor ez a mondat törlődik automatikusan. Javaslom, hogy maradjon a Ft/m2 az eddigi szabályozás szerint. További észrevételek nincsenek. Nincs vita arról, hogy mit építünk be, mit nem építünk be. Kérem, hogy ezekkel a módosításokkal együtt, az Önök javaslatai szerint szavazzunk a rendeletről.
A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
51/2004.(XII.21.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2004.(XII.21.) számú rendelete a közterületek és közterület jellegű területek használatáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: A múltkori közgyűlésen elhangzott módosító javaslatok átvezetésre kerültek.
Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság a rendeletmódosítással egyetért, és kéri, hogy a rendelet a Kanizsa Újságban kerüljön megjelentetésre. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a rendeletnek visszamenőleges hatálya nincs.
Cserti Tibor: Célszerű szabályozni, az eddig kialakult tapasztalatok alapján karbantartani a rendeletünket. A szigorítás jellemzi egyébként ezt a helyi rendeletmódosítást. Ezzel egyetlenegy problémám van, lehet, hogy ez egyéni probléma. Javaslom, hogy az állatot közterületen etetni tilos – kivéve galambot – szövegrészre kerüljön módosításra, vagy az egész (5) bekezdés elhagyását javaslom.
Bicsák Miklós: A választókörzetemben, az “A” övezetben, főleg az ú.n. kanizsai északi városrészben, a volt KISZ-lakótelepen, az Űrhajós utcában, Hársfa utcában az ott lakók jelzése szerint a zajövezethez tartozó Űrhajós utcától a 7-es főútig, az Ifjúság utca, vannak kisállatok, 20 db alatt tartható – baromfi, tyúk, kacsa –, itt ne 10 méter legyen a szomszédtól való távolság, hanem 15 méter. Kérem, hogy a 10 méter 15 méterre módosítsuk a távolságot.
Litter Nándor: Ismerjük a problémát. Két szomszéd között van vita. A telekszélesség 15 méter, tehát ezzel, ha ezt beírjuk, akkor megtiltjuk a jövőben ott a kisállat tartását.
Polai József: A KTÖ már a múltkor is javasolta elfogadni az előterjesztést, bár azóta megkeresték a testületünket, és egy kis kiegészítésre kérnénk a közgyűlést. Tehát az alábbi javaslattal egyetért a KTÖ és támogatja az állattartási rendelet elfogadását, de kéri, hogy “C” övezetbe tartozzon Kiskanizsának a “B” övezetbe nem tartozó része, illetve a Kőrisfa utcának az 1-42. számig eső része. És a “B” övezet, ami felvetésként itt kiegészítésként bekerült ebbe az új anyagba, a Pivári utca, Haladás utca, Cserfa utca, Kőrisfa utca 44. számú háztól a Kőrisfa utca végéig és az általuk határolt terület. Ezt azért kérnénk, mert időközben egy ott lakó jelezte, hogy akkor ő nem tarthatná meg a három nagytestű állatát, ami már neki régóta megvan, és ő ezzel a keresetét egészíti ki. Szeretné, ha nem “B”, hanem “C” övezetbe tartozhatna.
Budai István: Az elmúlt közgyűlésen kértem, hogy a 9. § e. pontjába a közterület szót is vegyük fel. Akkor azt a választ kaptam, hogy azért nem kell, mert magasabb rendű jogszabály szankcionálja ezt. De ha a 6. § 12. pontjában előírjuk, hogy köteles eltakarítani az eb ürülékét, akkor ezt valamilyen módon ki kellene mégiscsak kényszeríteni a kutyatulajdonosokból, hogy ennek szerezzenek érvényt. Ismételten kérem, hogy ezt a témát kellene valahogyan kezelni.
Zakó László: Szeretném Cserti képviselőtársamat figyelmeztetni, hogy a galambok országos szinten sok százmillió Ft-os kárt okoznak közterületeken, közintézmények, szobrok, gépjárművek károsodásán keresztül. Ezek vadgalambok, vagy elvadult házigalambok, nem kellene beleavatkozni ilyen mértékben a természet rendjébe. Továbbra is megtiltanám a közterületen való etetést. Nem mondtam, hogy büntessük, de legalább ne engedélyezzük. A napirend múltkori tárgyalásánál nem voltam jelen, ha elhangzott, elnézést – nem tudom, hogy a városnak kell-e fizetni a kutyák bilétájának közel 800 eFt-os keretét. Nem derült ki az előterjesztésből. Az állatok felsorolásánál milyen állatokra vonatkozik a rendelet? Az 1. §-ban kérném kiegészíteni – láttam Nagykanizsán pórázon vadászgörényt vezetni, ne felejtsük el, hogy nem csak kutyák, macskák vannak, amik nem prémes állatként vannak tartva természetesen, hanem hobby-állatként, és de már több helyen látni TV-s híradásokból, hogy ragadozó vadállatokat és hüllőket, nagytestű állatokat tartanak bekerítve. Szeretném, ha kiterjesztenénk ezekre is – előrelátó módon rendelet hatályát, valamint a struccot szeretném bevenni, mert nem ritka már az országban a strucctenyészet.
Litter Nándor: Ez a múlt közgyűlés már elhangzott.
Csordásné Láng Éva: Nem tudom, hogy az ÁNTSZ hogyan tud működési engedélyt adni, illetve fenntartani azoknál a vendéglátóegységeknél és élelmiszerüzleteknél, ahol a bejáratban közvetlenül a lépcsőn, vagy a bejárati ajtóban állateledellel csábítgatják oda a macskákat és a kutyákat. Mindenképpen bent kellene hagyni azt, hogy közterületen ne lehessen etetni állatokat.
Dr. Horváth György: Én is támogatom Bicsák Miklós felvetését, ugyanis én a Magyar utca felől vagyok érintett. Ott vannak olyan területek, a legnagyobb részben akkor az udvar, illetőleg a kertrész, hogy ott a 15 métert be lehet tartani. A terület alapján megvan a mód, hogy ezt az 5 métert tegyük hozzá.
Cserti Tibor: Szabályozni kellene azokat a dolgokat, amelyet Csordásné Láng Éva felvetett, hogy kutyákat, macskákat, egyéb olyan állatot, ami kárt okoz, határozottan irritál. De különbséget kell tennünk. Megjelentek a környezetünkben például a hattyúk. Egy kisgyerek ne etethesse például a Csónakázó-tónál. Minden rendelet annyit ér, amennyit betartatunk belőle. Ha egy öreg nénit megbüntetnének ez miatt például a Deák téren, elsüllyednék szégyenemben. Valamifajta normális eljárási rendben kellene akkor ennek a végrehajtását értelmezve kiegészítve szabályozni.
Litter Nándor: Megkérem a Zala Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás munkatársát, hogy segítsen nekünk ebben.
Dr. Tóth Géza: Az állattartási rendeletnek ez a része szorosan véve nem tartozik a hatóságomhoz. Ezt természetesen helyi szinten kell szabályozni, és erre legalkalmasabb és leghivatottabb a képviselőtestület. Ennek ellenére egy-két megjegyzést az elhangzottakra engedjenek meg nekem. Felvetődött a strucc, illetve egyéb állatok tartása lakásokban. Nem az úgynevezett, szorosan véve kutya, macska, kanári, papagáj és egyéb félig háziasított, illetve háziasított állatokra gondolok, hanem a vadállatokra. Ezeket nagyon helyesen több rendelet és törvény szabályozza, tehát ezt keményen és határozottan, amennyiben természetesen a jegyzőnek, illetve a helyi Polgármesteri Hivatalnak, vagy valamelyik társhatóságnak tudomására jut, ezt csak egyféleképpen lehet szabályozni, úgy ahogy a rendeletben elő van írva. Gyakorlatilag a strucc is veszélyes állat, életveszélyes sérüléseket okozhat. Az állattartási övezetekkel kapcsolatban, mint állatorvos szélsőségesen gazdapárti és állattartó vagyok. Ennek ellenére a józanész azt kívánja, hogy mindenhol és csak azokon a területeken lehessen állatot tartani, ahol erre adott a lehetőség, ahol nem zavarja a szomszéd nyugalmát. Amikor belefolytam bizonyos fokig a rendelet megalkotásába, azzal indokoltam bizonyos előírások betartását, az ezzel kapcsolatos szankciók meghozását, hogy nem az állattartást kell szigorúan véve korlátozni, hanem annak a higiénés, humán-egészségügyi, állategészségügyi, humán-higiéniai, állathigiéniai kérdéseit. Tudom, hogy ez az állattartási rendeletnek nem lehet se a célja, és nem hivatott arra, hogy ezeket leírja. Azt hiszem, hogy a nagykanizsai állattartási rendelet – amennyiben elfogadják – példaértékű lesz.
Litter Nándor: Ha tudna, legyen szíves segítséget nyújtani a galambok ügyében. Az eredeti szabály jó-e állategészségügyi és humán-egészségügyi szempontból? Vita alakult ki.
Dr. Tóth Géza: Erről, mint magánember vagy félig szakember véleményét tudnám elmondani. Ennek részletes jogi szabályozása nincs. A városi galambok bizonyos betegségeket és vírusokat terjeszthetnek. A szakember és a személyes érzelem vitatkozik egymással, hogy támogassuk a galambok etetését, vagy ne támogassuk. Inkább tűrjük, különösebb szankciót ne vonjon maga után. Ebben nem tudok határozott választ adni.
Litter Nándor: Megkérem osztályvezető asszonyt, hogy véleményét, javaslatait mondja el a felvetésekkel, javaslatokkal kapcsolatban.
Partiné dr. Szmodics Györgyi: A közterületi állatetetés, illetve galambetetési megtiltásával kapcsolatban úgy látom, hogy a testület inkább arrafelé hajlik, hogy ez így kimondva tiltva ne legyen. El tudom fogadni, mert van a közterület beszennyezésére vonatkozóan a szabálysértési törvényben rendelkezés.
Litter Nándor: Nem azt kell értékelni, hogy a testület hogyan gondolja. A maga véleményét kérem. Ha nincs ezzel kapcsolatban, ugyanúgy ahogy a Tóth úrnak, akkor mondja azt.
Partiné dr. Szmodics Györgyi: Ha olyan fokú szennyezés történik, akkor annál a szabálysértési tényállásnál lehet mérlegelni, hogy az a közterületi beszennyezés milyen fokú, és adott esetben el lehet járni, ha az olyan természetű, a szabálysértési törvény alapján is. Bicsák Miklós által felvetett védőtávolságok, hogy a baromfi esetében 10 méterről 15 méter legyen – elfogadható. A Polai József által vetett kérés, hogy “C” övezetbe kerüljön a Kőrisfa utcának, valamint az általa sorolt Pivári utcai rész – szintén elfogadható, hogy az ott lévő állattartó ….
Litter Nándor: Nincs ellentmondás más övezetekkel? Mert egy szabálynak olyannak kellene lenni, hogy ha az egyik helyen lazítunk, akkor ne legyen ellentmondás más területek hasonló tevékenységével. Itt nem az a lényeg, hogy egy felvetést kielégítsünk, hanem az, hogy egységes, értelmezhető és mindenhol egyforma erejű szabályozás szülessen. Okoz-e ilyen feszültséget ez a módosítás?
Partiné dr. Szmodics Györgyi: Szerintem nem. Budai István által felvetett közterület szennyezési javaslatra ugyancsak azt tudom elmondani, mint ezelőtt. Mivel a szabálysértési törvény szankcionálja, ezért ide ezt nem kell beépíteni, de attól az még kikényszeríthető és végrehajtható. A veszélyes állatok vonatkozásában főorvos úr megválaszolta, hogy ezeket itt nem szabályozhatjuk, mert külön jogszabály van rá, és jegyzői hatáskörbe tartozik.
Litter Nándor: A galambokon kívül beépítjük az összes felvetést. Van, ami már bent volt, mert a kutyabiléta már bent van a szabályozásban, azzal nem kell külön foglalkozni. Azt kérem, hogy a galambok ügyében Cserti Tibor javaslata az, hogy egy lazító szabály legyen. Ne legyenek benne korlátozások a galambokkal kapcsolatosan. Kérem, szavazzunk Cserti Tibor javaslatáról.
A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: A Kanizsa Újsággal kapcsolatosan volt felvetés. Kérem aljegyző asszonyt, hogy erről intézkedjenek, egyéb rendeletek, amelyek olyan jelentőségűek, azok kerüljenek be rendszeresen a Kanizsa Újságba. Kérem, hogy a módosításokkal együtt fogadjuk a végleges változatot fogadjuk el.
A közgyűlés 20 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:
52/2004.(XII.22.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 52/2004.(XII.22.) számú rendelete az állattartás szabályairól.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Előadó: Dr. Kelemen Marcell jegyző
Litter Nándor: A bizottságok részéről az előterjesztéshez képest vannak-e észrevételei?
Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság a díjjavaslatnál a 2. változatot támogatta, amely az 50-60 literes gyűjtőedényekkel rendelkezőknél az 1. változathoz képest magasabb, mint a 110-120 literes edényzettel rendelkezők pedig alacsonyabb fajlagos díjat fizetnének.
Litter Nándor: Tehát a 2. változatot javasolja a bizottság.
Budai István: Ellentmondanák Papp Nándor által elmondottaknak, ugyanis a Pénzügyi Bizottság az 1. változatot javasolja elfogadni azzal a magyarázattal, hogy amikor az alapdíjat tavaly töröltük a díjból, akkor a kis edénnyel rendelkezőket sújtottuk nagyobb mértékben. Most viszont akkor ezt ne tegyük meg megint. Volt olyan felvetés, hogy arra kényszerítenénk, hogy nagyobb edényeket vásároljon a lakosság, mert akkor a zacskós szemétlerakás talán megszűnne. A 10 filléres különbség nem jelentene akkora szabályozó erőt, hogy arra inspirálná a lakosságot, hogy az 50 literes helyett 110 literes edény után fizessen szemétdíjat. Azt javaslom, hogy az 1. változatot fogadjuk el, és szeretném felhívni a figyelmet a most megkapott könyvvizsgálói jelentésben foglaltakra, amiben felhívja a figyelmet arra, hogy a bemutatott költségtényezők a valóságnak megfelelnek. Tehát ha ennek alapján képezte a díját a szolgáltató, akkor nekünk azon kár lenne vitatkozni, hogy alacsonyabb mértékű áremelést valósítsunk meg, mert akkor kompenzálni kellene a különbséget.
Litter Nándor: Megkérdezem Horváth Balázs urat, a Saubermacher cég ügyvezetőjét, hogy kíván-e szólni?
Horváth Balázs: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003-ban egy nagyon lényeges változást eredményező döntést hozott, amelynek lényege az volt, hogy a hulladékszállítási díj egyik elemét, az alapdíjat eltörölte. Ez a döntés látszólag nem eredményezett nagy mértékű változást, hiszen az összes ürítés-szám mint 2003-ban, mint 2004-ben 508.000 ürítés körül alakult. Azonban, ha a számok mögé nézünk, akkor a következő két lényeges tendenciát láthatjuk. Az egyik, hogy a lakosság egy része a heti kétszeri ürítésről a heti egyszeri ürítésre tért át. A másik lényeges változás, a 110-120 literes gyűjtőedényzet méretéről az 50-60 literes gyűjtőedényzet méretére történő váltás. Ez elég nagy mértékű és sajnálatos, hogy ez a tendencia a IV. negyedévben is jelentkezett. Ez nem képezheti az előterjesztés részét, hiszen meg kellett becsülnünk, hogy a IV. negyedévre mit várunk. Sajnos azt kellett tapasztalnunk, hogy ez a tendencia tovább folytatódik. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy akkor ezek szerint a közszolgáltató kevesebb díjat realizált árbevételként. Ez nem így van, hiszen a 770-es és az 1100 literes edények esetében a tervezettnél nagyobb lett az ürítés szám, köszönhetően a Közterület Felügyelet gyakoribb ellenőrzésének, ami elsősorban a Keleti városrészre terjed ki. Valóban két változatot terjesztettünk be a hivatal felé. Az I. változat a heti egyszeri ürítések esetében, illetve a kétszeri ürítések esetében azonos fajlagos díjat javasolt elfogadni, míg a II. változat esetében úgy, mint más települések esetében is a fajlagos díj eltérítése mellett érveltünk. Mi ennek az oka? Itt megragadnám az alkalmat, hogy kihangsúlyozzam, hogy a hulladékszállítási díj tartalmaz olyan elemeket, ami a gyűjtőedény méretétől független. Mire gondolok? A hulladékudvar működtetése, a szelektív gyűjtőszigetek üzemeltetése, a veszélyes hulladékgyűjtés. Tavaly, amikor az áremelés és az alapdíj eltörlése mellett döntött a képviselőtestület, akkor nem a kisebb edényzetűek esetében volt a legmagasabb díjemelkedés. Még egy dologra hívnám fel a képviselőtestület figyelmét, mindkét változat a szolgáltató részére összességében 8 %-os díjemelést realizál várhatóan, és ez úgy valósul meg, hogy amíg az 50-60 literesek esetében egy II. változatnál 10-12 % körül alakul az áremelkedés, úgy a 110-120 literes edényzet esetében ez 7-75, % körül van.
Litter Nándor: Köszönöm a támogatást és a tárgyalások során a kompromisszumkészséget is. Egy módosító javaslat volt, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság részéről, akik a II. változatot javasolják. Úgy tudom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és a Pénzügyi Bizottság is az I. változatot javasolja. Magam is, mint ahogy az előterjesztésben is az I. változatot javaslom, egyetértve azzal, amit Budai úr is elmondott.
Kereskai Péter: A Pénzügyi Bizottság ülésén sem értettem, hogy mi indokolja szakmailag a II. változatot? Nem igazán értem, hogy miért rossz tendencia az 50 literes edények irányába való elmenetel? Hiszen miért fizetne valaki 60 liter levegőért díjat?
Horváth Balázs: Magyarországon a hulladékok mennyisége évről évre nő, és sajnos ez igaz a maradékszemét mennyiségére is. Tehát az a tendencia, ami Nagykanizsán a jelen pillanatban megvalósul, ez az elméletileg ürített térfogatcsökkenése, a mi szempontunkból rendkívül aggályos, ugyanis azt mondjuk, hogy a szemét mennyisége nem csökken véleményünk szerint, csak maximum nem kerül a lerakóra. Egy gyakorlati példával szeretném alátámasztani, és véletlenül sem azt akarom mondani, hogy minden 50-60 literes gyűjtőedényt használó személynél több hulladék képződik, hanem csak azt akarom mondani, hogy vannak olyan 50-60 literes gyűjtőedényt használók, és erre a gyakorlat a legjobb példa, hiszen van olyan, hogy a szolgáltatónak meg kell tagadni az edényzet ürítését, mert az abban lévő hulladék térfogata másfélszerese, mint ami a gyűjtőedény mérete. Mi erre a problémára próbáltunk meg orvoslás gyanánt javaslatot tenni. Van olyan eleme a szolgáltatásnak – veszélyes hulladékgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés –, ami az edényzet űrméretétől függetlenül szolgáltatás, és más települések esetében is ebben az esetben a fajlagos díj eltérítésre kerül.
Litter Nándor: Ha mindenki kisebb edényt kérne, akkor is nekünk a társaság költségeit vagy rá kell a kisebb edényt kérőkre terhelni, vagy pedig a városnak kell kiegészíteni. Tehát a rendszer zárt, úgyhogy valakinek ki kell fizetni a szolgáltató költségeit. Büszkék lehetünk, hogy a városban már 52 helyen van szelektív gyűjtés, és közel a város 20 %-án pedig biohulladék gyűjtés, és ezzel kiemelkedünk más városok sorából. Volt egy módosító javaslat, hogy a II. változatot fogadja el a közgyűlés. Kérem, szavazzunk erről.
A közgyűlés 3 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk az I. változat tartalommal, a díjakkal és a tevékenységről szóló beszámolóról.
A közgyűlés 17 szavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:
53/2004.(XII.20.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 53/2004.(XII.20.) számú rendelete a települési szilárd hulladék szállítási és lerakási díjáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: Nagyon fontos, hogy ezek a hulladékok rendezett körülmények között és megfelelő helyre kerüljenek. Arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy olyan információnk van a szolgáltatótól, hogy olyan szolgáltatók is szállítanak a Vízmű telephelyére folyékony hulladékot, akinek nincs a várossal vagy ebben a térségben nincs ugyanilyen szerződése, mint a most tárgyalt szolgáltatóval. Ezért szerepel a határozati javaslatban, hogy szeretnénk kérni a Vízmű vezetését, és munkájuk során vegyék figyelembe, hogy csak azok szállíthatnak be - mert ez rendezett körülményeket jelent, mert egyébként egyrészt a szolgáltatónak károkat okozunk, másrészt pedig nem lehet tudni, hogy milyen eredetű hulladékról van szó, illetve sok probléma vetődik fel.
Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság egyetért az előterjesztéssel többségi szavazással. Egy korrekciót tennénk a rendelethez, illetve két kiegészítő felkérés lenne, részben, amit már polgármester úr is említett. A rendeleti javaslatot úgy javasolja a bizottság módosítani, hogy azokon az ingatlanokon, amelyek közcsatornával ellátott közterülettel határosak, ott emeljük meg a díj mértékét a javasolt 1.630 Ft helyett 2.000 Ft-ra azért, hogy egy kvázi szankcionáló jelleg legyen, hogy ösztönözzük azokat az ingatlantulajdonosokat, akik közcsatornával ellátott közterület mellett bírnak ingatlannal, hogy minél előbb kössenek rá a csatornahálózatra, mert ezzel Nagykanizsa környezetéért sokat tudna tenni. A másik két javaslatunk felkérés. Az egyik az, hogy felkérjük a jegyzőt, hogy vizsgálja meg az önkormányzati intézményeket és a gazdasági társaságokat, hogy a folyékony hulladékkal mit kezdenek, kivel és hova szállíttatják el, mert vannak olyan szóban szerzett információink, hogy nem mindenki a szabályoknak megfelelően kezeli a folyékony hulladékot. A másik kérésünk pedig az, amit polgármester úr is említett, hogy felkérjük a Vízmű Rt-t, a szennyvíztelep üzemeltetőjét, hogy a szállítók, amikor beviszik a folyékony hulladékot, csak olyantól fogadják el a folyékony hulladékot, akinek hulladékkezelési engedélye van.
Dr. Horváth György: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság első javaslatát nem támogatom, hiszen egy hónapja hoztuk meg a rendeletet. Legyen egy év kifutási idő. Az én területemről is szó van. Várjuk meg az egy évet, és akkor lehet ezt a 2.000 Ft-os “büntető szankciót” alkalmazni. Azt viszont jó lenne ellenőrizni azokon a területeken, ahol nincsenek a szennyvízbe bekötve, alkalmanként ellenőrizzék és mutassák meg a számlákat, hogy hova vitték. Akkor kiderülne az, hogy történt ilyen ürítés. Illetőleg tudomásom van arról, hogy pontosan a környezetemben néha az autó nem a Vízmű telepére megy, hanem a Dencsár-árok felé, és ott üríti ki a tartalmát. Erre figyeljünk oda.
Zakó László: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságban én volt az, aki ezt a 2.000 Ft-os javaslattal előállt. De nem csak idén, hanem tavaly is előálltam ezzel a javaslattal. Horváth képviselőtársam azt mondom, hogy ha most egy évet várunk, akkor ugyanazt elmondhatom majd egy év múlva, amit már egy évvel ezelőtt elmondtam. M3-enként 150 Ft különbség megítélésem szerint kevés ahhoz, hogy ösztönözzünk valakit arra, hogy csatornára rákössön, amikor ott megy el a háza előtt.
Litter Nándor: De van még a talajterhelési díj is. Erre utalt Horváth György.
Zakó László: Jó, de ennek figyelembevételével kérek külön szavazást erről a javaslatról.
Budai István: A Pénzügyi Bizottság 5 igennel, 1 nemmel és 1 tartózkodással elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek az előterjesztést. Magánmegjegyzésem: a beszámoló 2. oldalán találok egy olyan mondatot, amelyet talán konkrétabban kellene megfogalmazni vagy megvizsgálni, ahol azt állítja a szolgáltató, hogy a rendeletekben foglaltaknak nem tesz eleget a város, hallgatólagosan az illegális számlanélküli feketemunkát támogatja, és megszegi a környezetvédelmi előírásokat és a törvényeket. Ezt az önkormányzatra vagy a városra tetszett érteni, akkor ez egy kicsit kemény.
Polainé Marek Valéria: Ez nem volt véletlen. 2001 óta dolgozunk a városnak, maximálisan betartva a rendeleteket, a törvényeket, és ami rendeletszámot megjelöltem, az érvényes, és ez kötelezi az önkormányzatokat a rendelet betartására. Többek között csak egy példát hozok fel. Szabadhegyen, Nagykanizsa Rózsadombján 10 háznál végzünk rendszeres munkát, amely lakosság, amely az általunk pályázaton elnyert munka, és pontosan itt adódott az az atrocitás, aminek rendőrségi és büntetőeljárási következménye lett – amit szintén jeleztem, és ezt a problémát nem most jeleztem már először. Nem igazán tapasztaltam ebben segítséget. Ezek után jeleztem ezt a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségnek, aki maximális támogatásáról biztosított. Sőt, felhívta a figyelmemet arra, hogy ez jogalap az azonnali szerződésbontásra, amire én egyelőre azzal válaszoltam, hogy Nagykanizsán élek, nekem nem érdekem, hogy a városban működésképtelenné váljon ez a tevékenység, tehát nem tettem meg, de meg kell mondanom, hogy rendkívül felháborít, mert itt már testi épség veszélyeztetése is felmerült. Úgy érzem, hogy lehet, hogy kemény volt a megfogalmazás, de jogos, mert ennek a betartatásának én nem tudok érvényt szerezni, és addig, amíg hallgatólagosan tudomást veszünk egy illegális munkáról, illetve a bejelentkező megrendelő közli velem, hogy neki nem kell ÁFA, nem kell számla, de az illető vállalkozót, a másikat nem tudja elérni, akkor inkább megvárja azt. Akkor ebből egyetlenegy tanulság van, hogy ő feketén és hatóság tájékoztatása szerint érvényes hulladékkezelési engedély nélkül végzi ezt a munkát. Tehát akkor azt hiszem, hogy valamit lépnünk kellene erre.
Litter Nándor: Egyrészt a 2. határozati javaslatunk is ezt célozta, hogy a Vízmű ne engedjen be oda senki olyan vállalkozót, aki számlával vagy egyéb módon nem tudja igazolni, hogy ő ezt rendben végzi. A másik, hogy azt szeretném a határozati javaslatok közé beemelni, hogy a Közigazgatási Osztály próbálja meg megszerezni ezeket az információkat, amilyeket Polainé Marek Valéria mondott, hogy ki az, aki végzi ezt a munkát, vannak-e engedélyezi és megfelelően szankcionálja, ha ez így van, ahogy Ön állítja – nem kételkedem ebben. Az kérném, hogy Önök és a Közterület Felügyelet között alakuljon ki egy együttműködés, hogy hol vannak azok a területek, ahol nem veszik igénybe ezt a szolgáltatást, valami egyéb módon oldják meg az ügyet, hogy ebben is határozottan tudnunk cselekedni.
Polainé Marek Valéria: Felvettük már a kapcsolatot a Közterület Felügyelettel. Egyetlenegy gond van. A Közterület Felügyeletnek van egy munkarendje, és ezek az illegális munkák ezen kívül zajlanak. Itt van egy pont, amikor 6,30 órakor már ez az úr a városból távozik, a Közterület Felügyelet 8,00 órakor kezdi a munkáját délután 4,00 óráig, tehát meglehetősen nehéz őt rajtakapni. Egyetlenegy kiegészítést szeretnék még hozzátenni, amit a beszámolómból kihagytam, a befogadói nyilatkozatok kiállításáról, mivel egyre inkább elharapózik a városban a vállalkozók részéről, hogy én kiállítom a befogadói nyilatkozatot, a munkát nem velem végezteti, ebben szerepel még veszélyes hulladékkal szennyezett rész is, és ezzel takarózik a hatóságok felé, ezennel ezeket nekem nem áll módomban kiállítani, igazolja a tevékenységét és a szennyvízelhelyezését számlával.
Litter Nándor: Úgy gondolom, hogy ez a túlóra ügy nem lehet probléma, mert ők munkaidőn túl is végzik a tevékenységüket.
Kulbencz Ferenc: Körülbelül másfél hónappal ezelőtt egy olyan munkarendet vezettünk be, ami, azt hiszem, meg fogja oldani ezt a problémát. Tehát “nyújtott munkarendben” dolgozunk, vannak olyan felügyelők, akik reggel 6,30 órakor kezdenek és természetesen 8 órával számolva korábban is fejezik be a munkát, illetve van, aki délben kezd és este 8,00 óráig végzi a munkáját. Ebben az esetben viszont lehetőség van arra, hogy tetten érjük ezt a vállalkozót. Volt már tettenérés a korábbi időszakokban. Arra gondoltam, és ezt bizottsági ülésen is mondtam, hogy az elkövetkezendő két hónapot kiemelten ennek ellenőrzésének akarjuk szentelni, tehát mindenképpen igyekszünk akár többször is, de tetten érni ezt a vállalkozót.
Litter Nándor: Tehát amit itt le is írtunk határozati javaslatban, a Közterület Felügyelet – és javasolnám kiegészíteni a Közigazgatási Osztály is próbáljon meg hatékony intézkedéseket tenni ebben az ügyben.
Kovács Antal: Maximálisan azzal értek egyet, hogy a csatározott területeken csatornabekötés nélküli ingatlanoknál mindenképpen egy egészen másfajta gondolkodást kellene gyakorlattá tenni, és azért csatlakozom ahhoz, hogy ne lazítsunk és ne adjunk türelmit időt. Ahol csatorna van, amiért a város hatalmas pénzeket az elmúlt időszakban befektetett, ott legyen kötelessége mindenkinek, hogy a legkörnyezetkímélőbb módon foglalkozzon azzal a gonddal, ami itt a folyékony hulladék kapcsán megfogalmazható. Három vállalkozóval van a cégnek szerződése: a Polaiékkal, a Jakab László és egy Marton nevű úrral, akiknek ugyanúgy beszállítói lehetőségük, engedélyük van. Mi nem tettünk különbséget, hogy a piaci verseny esetleg valakit irritál.
Litter Nándor: Azt kérnénk ebben a határozati javaslatban, hogy számlával kellene igazolni, hogy honnan hozza.
Kovács Antal Egyetértünk. És hozzánk a telepre csak ilyen jön be, és ezután is csak olyan jön be. Ugyanis Liszó, Belezna térségéből szállít az egyik elég sokat, de ezzel együtt én maximálisan támogatom ezt a szándékot, hogy rend legyen a városban e tekintetben. Az irányba pedig most tényleg ne menjünk el, hogy mi minden történik, és ennek csak a nagyon szigorú odafigyelés vethet gátat.
Bicsák Miklós: Valóban fennállnak azok a dolgok, amit a vállalkozó mondott. Személyes meggyőződésem, hogy sajnos Palin városrészben is a választókörzetemben csatornázott területnél szippantanak és Nagykanizsa közigazgatási területén – Kiskanizsa irányában is tapasztaltam, a 7-esnél vitték a szippantott anyagot ugyanúgy Palin, Korpavár részre. A palini húsipartól – nem tudom, ki az a traktoros, nem a város felé, hanem Korpavár, Fűzvölgy irányába naponta fordul a kocsi. Úgy érzem, hogy illegálisan végzi a tevékenységet, és fertőzik a terület. Illetve a csatornázott lakások esetében is még nagyon sokan nem kötnek rá a csatornára, főleg a vasút oldalán. Megkérem, a Közterület Felügyeletet, hogy folytasson ellenőrzést.
Litter Nándor: A Húsüzemmel kapcsolatosan is kifejezetten kérném a Közterület Felügyeletet, hogy nyilvánítsák akcióterületté. További hozzászólások nincsenek. Javaslom, hogy fogadjuk el a rendeleti javaslatot, amely tartalmazza a díjemelés mértékét, amely 11 %. De volt egy módosító javaslat is. Nem támogatom, mert úgy gondolom, hogy továbbra is az illegális irányba mozdulnának el azok, akiknek szippantaniuk kellene. Ezzel segítenénk őket, hogy még inkább illegális irányba menjenek. Illetve bevezettük a talajterhelési díjat, tehát újabb terhek vannak, és ezekkel már szerintem már elég hatást fejtünk. Szavazzunk a módosító javaslatról, amelynek az a lényege, ott, ahol van csatorna, 2.000 Ft/m3 legyen a díj. Aki ezzel egyetért, igennel szavazzon.
A közgyűlés 7 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a rendeleti javaslatról.
A közgyűlés 17 szavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja:
54/2004.(XII.20.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 54/2004.(XII.20.) számú rendelete a települési folyékony hulladék közszolgáltatási díjáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Litter Nándor: Következik az 1. számú határozati javaslat, amelyet azzal egészítenénk ki, hogy a Közigazgatási Osztály végezzen ellenőrzést annak megállapítására, hogy akik itt még foglalkoznak ilyen tevékenységgel, megfelelő jogosultsággal, engedélyekkel rendelkeznek-e, illetve a Közterület Felügyelet az itt elmondott ellenőrzéseit sűrítse és próbálja meg megakadályozni az illegális ügyeket. Kérem, szavazzunk erről.
A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: 2. határozati javaslat a Vízmű felé lenne egy kérés, hogy segítsen abban, hogy illegális akciók ne történhessenek, és a számlák ellenőrzése megtörténjen a szennyvíztisztító-telepen. Kérem, szavazzunk erről.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Papp Péter javaslata volt, hogy a jegyző végezzen egy vizsgálatot – ez egyszerű lesz, mert a kincstárban összefutnak a szálak, meg tudjuk állapítani a számlák alapján, hogy mi valóban az általunk kiválasztott vállalkozóval szállíttatjuk el a folyékony hulladékot. Ez a gazdasági társaságainkra és intézményeinkre is vonatkozott. Milyen határidővel tudjuk ezt vállalni? Januári közgyűlésre. Kérem, szavazzunk erről.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
284/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2005. június 30.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Kulbencz Ferenc a Közterület Felügyelet vezetője,
Partiné dr. Szmodics Györgyi osztályvezető)
Határidő: 2005. március 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Határidő: 2005. január 25.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Dabi Gabriella osztályvezető)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: A Vízmű Rt. közgyűlése is tárgyalta a témát november 22-én. Természetesen ezekben a kérdésekben eltérhetünk, de akkor annak megfelelő következményei megvannak.
Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság támogatja, elfogadásra javasolja többségi szavazással az előterjesztést.
Budai István: A Pénzügyi Bizottság 7 igennel támogatja a javaslatot.
Kereskai Péter: Budai úr nem említette, de a 2. határozati javaslatban ez a szövegrész maradna, viszont mi odaírtuk, hogy a jogszabályban meghatározott mértékű jelenlegi állapot szerint 2005-re 12 Ft szolgáltatási …. Ezt tudjuk, hogy változni fog, de azért ki kellene mondani azt a számot, habár változhat. Vélhetően csak kevesebb lehet.
Litter Nándor: Kovács urat kérdezem, hogy olyan információnk van, hogy ez csökkeni fog, de még végleges szabály nincs?
Kovács Antal: Nincs sajnos. A költségvetés mellékleteit a költségvetéssel együtt fogják a Parlamentben jóváhagyni. Ekkor derül ki, hogy a környezetterhelési díj mértéke konkrétan mennyi lesz. Maradjunk abban, hogy amit a Parlament ez ügyben ránk terhel, az lesz az a szám.
Litter Nándor: De az előterjesztésben csökkenés van?
Kovács Antal: Csökkenés. Egyébként nagy valószínűség helyett 50 % helyett 30 %-ot fognak elfogadni. Ezt tudjuk.
Litter Nándor: Kérem a Kereskai Péter által javasoltakat ide építsük be, hogy ennek a figyelembevételével kerül itt ez megállapításra, és a végleges döntés után ez csökkenhet. Kérem, szavazzunk a rendeletről, amely a díjakat tartalmazza.
A közgyűlés 18 szavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
55/2004.(XII.20.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 55/2004.(XII.20.) számú rendelete a víz- és csatornadíjak megállapításáról, számlázásáról, és a díjfizetés feltételeiről szóló többször módosított 27/1995.(X.03.) számú rendelet módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Litter Nándor: Az előbbiekben elhangzott módosításnak megfelelően, ami a vízterhelési díjakat jelenti, kérem, hogy így egyben szavazzuk meg a két határozati javaslatot.
A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
285/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2005. március 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Kovács Antal: A napokban történtek ezek az események, várhatóan 2005-re jelentős mozdulást jelent a nem lakossági vízfogyasztásban, illetve részben lakossági vízfogyasztásban ez a két dolog. Az egyik az, hogy a GE megkeresett bennünket, hogy egy jelentős felújítási, illetve beruházási munkát kiváltandó tárgyaljunk a korábbi évtizedekben elsősorban a GE – akkor még TUNGSRAM – miatt létrehozott kanizsai vízmű kihasználtságát növelendő 1 millió m3/éves vízvásárlásra, amelyik neki technológiai víz. Sajnos 1992-ben a GE kiszállt a vízműből, pedig a Murai vízmű kettős betáplálása a városi rendszernek egy teljesen az ő szándékai szerint kialakított beruházást az ő nagyfokú támogatásával valósította meg ezelőtt 20-30 évvel a város, és ebből egyik napról a másikra kiszállt. Ez akkor nekünk körülbelül 1,5, millió m3 víz eltűnését jelentette, ami mai áron mit jelentene a költségkompenzációban. Esetleg a lakossági díjak 50 %-os csökkentését jelenthetné. Most nem azzal jelentkezett a GE, hogy külön megállapodást szeretne egyedi vízdíjra vonatkozóan kérni a várostól. Erre tulajdonképpen lehetőség van természetesen, és arra szeretnék a közgyűléstől felhatalmazást kapni, hogy ezt a tárgyalást kezdjük el, és körülbelül ez évben még gyakorlatilag megállapodás szintre lehetne jutni, és a legközelebbi közgyűlésre egy díj-megállapítási javaslatot hoznánk egyedi díj megállapításra. Ennek azért van lehetősége, mert valóban indokolt az a kérése, hogy az ő költségei környékén, ha mi egy díjajánlatot teszünk, akkor ő nagyon jól jár. Mi természetesen minden Ft-tal azért járunk jól, hiszen költségben az energiaköltségen kívül egy minimális amortizációs költség, ami megjelenik, mert egyébként a mű költségei állandóak. Tehát ez azt jelenti, ha az ő ajánlatuk 20-25 Ft/m3 díj, a mi számításaink szerint ez körülbelül olyan 40-45 Ft-ban állna meg, ha e körüli díjjal 1 millió m3-t kiváltanánk, az bizony negyvenegynéhány millió bevételt jelentene, ami ebben a pillanatban egy kompenzációs háttere lehetne az egyéb díjaknak. Tehát ha ez a szint megjönne, akkor jövőre 5 %-kal kevesebb költségnövekedést kellene a következőkben ráterhelni, ha lesz egyáltalán ilyen költségnövekedés az egyéb fogyasztókra. És ugyanez a csapadékvízre, ő ugyanis az ipari vizet csapadékvízként engedi ki ma a befogadóba, a Vágóhíd melletti élővíz-folyásba. Ezt a vizet beengedné a csatornába azért, mert ezzel ő a környezetterhelési díjtól, vízterhelési díjtól mentesülne, amelyik egyben közüzemi szolgáltatást adva neki kedvezőbb lehetőséget adna, és erre is a következőképpen tudnánk elképzelni, hogy ami nekünk költség, az kizárólag a bányászpálya melletti átemelő működtetése, ennek a villamos energia költsége néhány forint. Tehát megállapodnánk oly módon velük, hogy ami a mi költségeink, azt térítsék meg, ami várhatóan 5-8 Ft m3-enként, és plusz a környezetterhelési díj, mert az teljesen természetes, hogy nem vállalnánk át. De ez is jelenthetne egy jó néhány milliós, számításaink szerint olyan 6-8 milliós bevétel-növekedést. Tehát mindkét lehetőséget ki kellene használnunk. Erre kérnék lehetőséget. A másik pedig, miután a díjmegállapító a közgyűlés lesz, miután Sormás térségében megjelent vállalkozás, amelyik ugyancsak hasonló nagyságrendű számokat, 1 millió m3 környéki, úgynevezett ipari vizet kér, mi ipari vizet nem tudunk szolgáltatni – nem tudom mi célból egyébként, egyelőre, de a tárgyalások elindultak –, és ez az 1 millió m3 – valamilyen fürdőre emlékszem, ami ennek a komplexumnak a hozzánk csatolódó részét jelent – víz ott hasonló nagyságrendű bevételt jelenthetne. Tehát két olyan látványos növekedése ..
Litter Nándor: Megköszönném az eddigi tájékoztatót. Szerintem ez így nem megy. Ezt látnunk kell. Úgy, hogy kiemelünk két vállalkozást, és akkor mi van a többi vállalkozóval? Hol vannak a használati díjak? Ezt így a magam részéről nem tudom elfogadni szóbeli tájékoztatóként. Ez annyira nagy jelentőségű ügy, hogy ezt így szóban nem lehet kezelni. Ezekben a tárgyalásokban a városnak is részt kell venni. Itt a városi tulajdonról van szó. Hol vannak a közműfejlesztési díjak? Ez előnytelen a városnak így, ahogy eddig ez elhangzott. Használati díj, közműfejlesztés. Így nem tudom kezelni.
Kovács Antal: Rövid tájékoztatást szerettem volna adni két olyan tényről, ami napi információ. Semmi többről nincs szó. Itt még szó nincs arról, hogy megállapodás és tárgyalás.
Litter Nándor: Csak tudjuk, hogy ha valaki megállapodik valakivel, akkor már az a fél, akié a csatorna, és akié a víz, és minden, mert a miénk, így is már a lakosság fizeti részben a térség vízdíjait, tehát itt a mi előnyeinket is meg kell nézni. Tehát itt tárgyalás úgy nem folyhat, hogy a város képviselői nincsenek ….
Kovács Antal: Erről van szó természetesen. Akkor ebben maradunk.
Litter Nándor: Egyébként nagyon örülünk neki, de a város érdekeit is figyelembe kell venni.
Kovács Antal: Úgy gondoltam, hogy ennek szánom ezt az információt, semmi másnak.
Litter Nándor: A sormási ipari területről valamilyen rákötés volt a nagykanizsai rendszerekre?
Kovács Antal: Még nem.
Litter Nándor: Ott valamilyen árok húzódik végig az út mellett, az Ipari Parktól Nagykanizsa felé.
Kovács Antal: Az Ipari Park ellátására a vízvezeték-hálózat építése megtörtént.
Litter Nándor: Közműfejlesztés?
Kovács Antal: Térjünk erre egy tárgyalás kapcsán vissza.
Cserti Tibor: Teljesen természetes dolog, hogy az ipari fejlesztéseket, gazdaságfejlesztéseket elő kell segíteni infrastrukturális háttérrel. de olyan információk birtokában, amikor …. mérleget és előnyeit, hátrányait tudjuk mérlegelni. A közgyűlésnek ehhez egyetlenegy felhatalmazást kell adni, hogy a polgármester a jelenlegi üzemeltetővel együtt ezekre a tárgyalásokra készüljön fel és bonyolítsa le, és erről bennünket a szükséges döntéshozatali szempontból egyrészt tájékoztasson, illetve terjessze elő a döntéshozatali verziókat. Javaslom, hogy fogadjuk el egy általános jellegű felhatalmazásra vonatkozó feladatot, ami egyébként is feladat.
Litter Nándor: Nem kell erről szavazni. Ezt egy egységes rendszerben kell kezelni.
Előadó: Litter Nándor polgármester
Kovács Antal: A murai vízbázisnál két nagy csáposkút, két nagy átmérőjű csőkút, ami 1200 mm-t jelent, és 10 db csőkút, ami 500 mm átmérőjű kút, ez a vízbázis. Az úgynevezett csáposkút ennek a vízbázisnak, ami 28-30 ezer m3/napot tud, egyharmadát, 10 ezer m3-t szolgáltatja. Az egyik csáposkút ebben az évben összerogyott, olyan korrózió lépett fel a csápokban, ami azt jelenti, hogy működésképtelen lett. Azt kell mérlegelnünk, amikor erről döntünk, hogy ezt az egyharmados kapacitást, ha nem pótoljuk, akkor a mű biztonsága van veszélyeztetve, tehát bármi történnék ezt követően bármelyik kúttal, akkor sajnos a vízellátás biztonsága sérülni. Ezért kell mindenképpen visszaállítanunk egy üzemi állapotot. Egyébként az üzemi állapot azt jelenti, hogy csáposkút helyett egy más jellegű, de ugyanolyan kapacitású kutat szeretnénk megvalósítani. S miután ennek a forrása elsődlegesen a használati díj, ezért a tulajdonos önkormányzatnak kell erről dönteni. A tervezésre már megbízást adtunk, mert addig a közbeszerzési eljárást nem lehet megindítani, amíg ennek műszaki tervei, illetve költségei nincsenek. Ezt addig megelőlegezi a cég, amíg a beruházás el nem indul.
Litter Nándor: Mi csak résztulajdonosai vagyunk a molnári vízműnek. Kértem korábban annak a dokumentációját, hogy társönkormányzatok meg tudják-e finanszírozni, mert ezzel kapcsolatban még mindig kétségeim vannak, és nem kaptam meg ezt az információt. Szeretném újra kérni, hogy azok az önkormányzatok, akiknek be kell szállni huszonvalahány %-ban, miből és hogyan finanszírozzák meg a beruházásnak azt a részét.
Kovács Antal: 14-gyel már visszacsatolt megállapodás van a 21-ből. Gyakorlatilag heteken belül pont lesz a végén.
Litter Nándor: Fontos beruházásról van szó, mert e nélkül az egész vízellátásunk problémás lesz. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
286/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Murai vízbázis felújításával: a Molnári területén lévő csáposkút kiváltásával, ablakos aknakút építésével. Megbízza a Délzalai Víz- és Csatornamű Rt-t, hogy a beruházást – a közbeszerzési értékhatárokat figyelembe véve – a hatályos jogszabályoknak megfelelően bonyolítsa le. A beruházás Nagykanizsára eső részének, 41.154 ezer Ft (a beruházási összköltség 76,2 %-a) összegnek a pénzügyi forrása a 2005. évi viziközmű használati díj.
Határidő: 2005. augusztus 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész osztályvezető)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: Tárgyaltunk már a témáról. Térítésmentes átadásról volt szó abban a szakaszban még. Akkor megvizsgáltuk, hogy esetleg ez az épület orvosi rendelőknek használható-e. Akkor az volt a megállapítás, hogy túl nagy átalakítással és nem a legcélszerűbb lenne ennek az épületnek orvosi rendelővé történő átalakítása. Akkor is már jelezte Antal Istvánné, hogy esetleg a Vöröskereszt hajlandó lenne megvásárolni. Ez az ajánlatuk megérkezett. Úgy gondolom, hogy figyelembevéve mindazt, ami a Vöröskereszt tesz itt a helyi lakosokért, együttműködik velünk azon szociális problémáknak, feladatoknak a megoldásában, ami nagyon fontos számunkra, fontos feladatokat lát el helyettünk, ezért a leírtakkal összhangban javaslom, az itt megjelölt vételáron értékesítsük a Vöröskereszt részére ezt az ingatlant. A Vöröskereszt tudja és mi is tudjuk – Városfejlesztési Osztályunk is –, hogy ennek az ingatlannak egy részét valamilyen módon le kell választani, és csak az azon kívüli részek kerülnek értékesítésre, mert azt az átkötő út miatt útfejlesztésre fogjuk felhasználni.
Karmazin József: Elkészültek az út előtervei, és annak megfelelően a telekalakítási munkarészt is elkészítettük. Ennek a vázrajza melléklete az előterjesztésnek. Ez igazolja, hogy a Sugár utcai csomópont kialakítható az épület érintése nélkül, a területből szükséges rész leválasztása pedig szerepel az előterjesztésben.
Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javasolja, hogy ez az ingatlan ilyen áron a Vöröskereszt tulajdonába kerüljön. A bizottság ülésén részt vett a Megyei Vöröskereszt vezető-titkára is, és Ő egyetértett azzal a három kiegészítéssel, amit javaslok, hogy a közgyűlés is fogadjon el. Az egyik az, hogy kössük határidőhöz, hogy a Vöröskereszt mikorra tudja a Sugár u. 28. szám alatti ingatlant felújítani. Ők azt mondták, hogy ha a tulajdonjog átvezetés 2005. tavaszán realizálódik, akkor Ők 2005. december 31-ig tudják vállalni a felújítását. A másik az, hogy valamilyen garanciát fogalmazzunk bele a szerződésbe azért, mert ezt a Vöröskereszt és mi is tudjuk, hogy egy kedvezményes vételáron kerül ez a Vöröskereszt tulajdonába. Ez a garancia pedig a következő lenne: kössük ki, hogy a Vöröskereszt csak a saját céljainak megfelelő célra használhatja ezt az ingatlan, a Vöröskereszt céljaival megegyezően, és kössük ki azt is, hogy 10 évig nem adhatja el a Vöröskereszt ezt az ingatlant, illetve ha eladja, akkor a mostani vételár és az ingatlan valós értéke közötti különbözetet az eladáskor köteles az önkormányzat részére megtéríteni. Ez a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslata.
Dr. Szabó Csaba: Egyetértve az előterjesztéssel, egy észrevételt szeretnék a Vöröskereszt figyelmébe ajánlani, ami olyan értelemben közérdekű, hogy úgy gondolom, hogy a nyilvánosságnak is hallani kell. Egy kéréssel fordulnék a Vöröskereszthez a vérellátás magyarországi helyzetének jobbítása érdekében. Mint az köztudott a nagykanizsai kórház vérellátó szervezete megszűnt központi intézkedés folytán vérvételi hellyé lenni, a megyei központok látják el a vérvételi feladatokat. Mi ideiglenesen otthon adunk a kórházban ennek a tulajdonképpen előkészítés nélkül hozott intézkedésnek, de ez így nem jól működik. A Vöröskereszt célja a véradók toborzása. Ezt a munkát nagy lelkesedéssel és eredménnyel végzi. Arra kérem a Vöröskeresztet, hogy ebben a minden bizonnyal sok minden célt kielégíteni tudó intézményben egy helyiséget alakítsanak ki, ahol a megyei vérellátó az aktuális vérvételeket el tudja végezni. Ez egy olyan közérdekű cél, ami tartósan segíti a vérellátás amúgy nem könnyű helyzetét Magyarországon.
Antal Istvánné: Ha megkapjuk a Sugár u. 28. szám alatti épületet, egy melléképület-részben terveztük véradóhely kialakítását, ahol az EU-s követelményeknek megfelelő véradóhelyet tudnánk kialakítani. És köszönjük, hogy eddig is a kórház megtűrte, hogy vérvételi helyként működjön, de az az állapot, ami most ott van, és ahogy jelenleg veszik a véregeket, az tényleg tűrhetetlen, és nem megfelelő.
Zakó László: Támogatom az előterjesztésben foglaltakat, csak azért felhívom a képviselőtársak figyelmét, hogy az értékbecslés már minden olyan tényező figyelembevételével készült és hozott ki olyan árat, amit kihozott, amit utána a kérelemben indokként hoznak fel azért, hogy miért csökkentsük a vételárat.
Litter Nándor: Azért adjuk ilyen, a Vöröskereszt által javasolt vételáron, mert támogatni akarjuk a Vöröskeresztet is. Egyetértek és javaslom, hogy mindenki fogadja el Papp Péter által ismertetett módosító javaslatokat. Úgy módosítanám, hogy az átadástól számított 9 hónapon belül, mert hátha esetleg nem sikerül tavaszig átadni. Garancia, hogy el nem adhatja, saját célra használja, és amennyiben mégis értékesítésre kerül, akkor a korrigált visszajutna az önkormányzathoz. Ezt a Vöröskereszt is elfogadta, illetve a véradóhely kialakítására vonatkozó javaslatot szintén elfogadta a Vöröskereszt. Kérem, hogy ezeket a módosításokat beépítve a határozati javaslatok közé, szavazzunk.
A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
287/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a Nagykanizsa, sugár út 28. sz. alatti – megosztás után 1091/2 helyrajzi számú – ingatlan közvetlen értékesítéséhez a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete (Zalaegerszeg, Dísz tér 7.) részére bruttó 20.000.000 Ft, azaz húszmillió Ft vételáron az alábbi, az adásvételi szerződésben is rögzítendő feltételekkel:
Az ingatlan birtokba vételével egyidejűleg a Magyar Vöröskereszt Városi Szervezete a jelenleg bérelt Nagykanizsa, Sugár út 8. sz. alatti ingatlant köteles visszaadni az Ingatlankezelési Intézménynek további hasznosításra.
Felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására.
Határidő: 2005. május 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Előadó: Antal Istvánné városi titkár
Antal Istvánné: (Röviden ismerteti a tájékoztatóban foglaltakat.)
Litter Nándor: Gratulálunk ezek a sikerekhez, és szeretnénk általában is megköszönni a Vöröskeresztnek azt a tevékenységét, amit a városban kifejt. További sok sikert kívánok a munkához.
Bicsák Miklós: Én is köszönetemet szeretném kifejezni a Vöröskereszt áldozatos tevékenységéért.
Litter Nándor: Javaslom, hogy a közgyűlés fogadja el a tájékoztatót, és határozatban is köszönjük meg a Vöröskereszt és azoknak az aktivistáknak a munkáját, a Vöröskereszt munkáját segítik. Kérem, szavazzunk erről.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
288/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Vöröskereszt 2003. évi hajléktalanokat ellátó tevékenységéről szól tájékoztatót elfogadja, egyben köszönetét fejezi mind a Városi Vöröskereszt munkatársainak, mind a munkájukat segítő aktivistáknak áldozatkész tevékenységükért.
Előadó: Litter Nándor polgármester
Karmazin József: (Röviden ismerteti az előterjesztésben foglaltakat.)
Polai József: Ezek a díjtételek egy éves időtartamra vonatkoznak-e? Mert nem derül ki számomra. Vagy egyszeri alkalomra?
Karmazin József: Igen, ez megváltási díj. Építés esetén a telkén belül nem tudja biztosítani a parkoló férőhelyet, az megváltja és az önkormányzatnál képződő közös alapból készülnek parkolóhelyek.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a rendelet módosításáról.
A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
56/2004.(XII.20.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2004.(XII.20.) számú rendelete a gépjármű várakozóhelyek létesítéséről szóló többször módosított 10/1999.(III.23.) számú rendelete módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Előadó: Tóth László bizottsági elnök
Röst János: Üdvözlendő dolog, hogy egy településrész létre akarja hozni a saját önkormányzatát, településrészit. Módosító javaslatom lenne a beterjesztéshez képest. Az első kérdés az, hogy hány főben legyen meghatározva a testület tagjainak a létszáma. A beterjesztés 3 főt jelent jelenleg. Ez a terület gyakorlatilag Papp Péter körzete. Én úgy gondolom, hogy annak a vezetését nem teheti meg más, mint a képviselő. Nem lenne szerencsés, hogy abba a térségbe más képviselőt neveznénk meg a testület vezetőjének. Ezzel a térséggel párhuzamos és egybeesik Halász Gyula képviselőtársamnak a körzete. Nagyon sok projekt van megvalósítás alatt, ami a két térséget együttesen érinti. Úgy gondolom, hogy ennek tagja kell, hogy legyen Halász Gyula képviselőtársam is. Javasolnám azt, hogy Ő legyen képviselőként szintén tagja még a testületnek. Ezt azt jelenti, hogy vagy ne 3 fő legyen a testületnek a létszáma, vagy pedig Kolonics Bálint helyett javaslom Halász Gyulát.
Dr. Kolonics Bálint: Örülök a kezdeményezésnek, ami ide a közgyűlés elé került és a magam részéről támogatom is, de azt gondolom, hogy tévesen került előterjesztésbe, hogy a jelöltek a jelölést elfogadták. Én telefonon tájékoztatást kaptam arról, hogy milyen kezdeményezés vette ott kezdetét, de én meghívást nem kaptam, tehát én jelen nem voltam. Örömmel fogadom alpolgármester úr javaslatát, mely szerint mást javasol ebbe a testületbe és vezetőjének. Azt gondolom, hogy ennek a településrésznek van önkormányzati képviselője, aki vállalja fel és karolja fel ezt a feladatot, és adott esetben irányítsa. Illetve tudom támogatni Halász képviselőtársamat is. Tehát ideje, energiája engedi, csinálja, de én a jelölést el nem fogadtam. Támogatásomat fejeztem ki, hogy ám tegyék és ezt hozzák létre törvényes keretek között, de én a magam részéről ezt nem kívánom vállalni.
Budai István: Úgy gondolom, hogy egy 3 fős testületben nem szerencsés, hogyha abból 2 önkormányzati képviselő. Én azt hiszem, hogy eddig azt volt a gyakorlata, ahol ilyen önkormányzatok létrejöttek, hogy a településrészi önkormányzat képviselője a vezetője és külső személyek a tagjai. Akadhatnak olyan helyzetek, hogy szembe kell helyezkedni a közgyűlésnek a településrészi önkormányzat érdekeivel. Ha ott többségi döntés születik, akkor nehezen tudom elképzelni, hogy azt a határozatot hatásosan tudja védeni ott, ha itt ellenvélemény alakul ki. Azt javaslom, hogy a településrészi önkormányzat képviselője legyen az elnöke és külső embereket javaslok beválasztani.
Litter Nándor: Ez valóban ellentmondásként felvetődhet. Így az egyéni képviselőnél is felvetődhet az egyéni körzetében megfogalmazott vélemények nem mindig tudnak keresztülmenni a közgyűlésen. Ez az ellentmondás bármikor fenn állhat. Azért vagyunk képviselők, hogy megpróbáljuk ezeket valamilyen módon összehangolni.
Röst János: Az önkormányzat testülete nem tehet személyi javaslatot nem képviselő tagra. Az SZMSZ szerint ezt csak a településrésznek a lakossága teheti meg. Ilyen értelemben mi nem tudunk javasolni személyt. Akkor viszont nem lehet létrehozni, hogyha ezt most nem szavazzuk meg. Kiskanizsán ugyanúgy a településrészen két képviselő van. Elvileg ugyanúgy mind a két településrésznek a képviselő tagja is részt vehet a munkában. Én nem látok ebben kizáró okot. Az lehet egy kérdés, hogy a testületnek a létszáma az ne 3 fő legyen, hanem 5, 6 vagy 7 fő. Elvileg ezt lehet fokozni. Én nem hiszem, hogy a létszám akadályt jelenthetne. Ha a térségben vannak képviselők, és ebben akarnak dolgozni és együttműködni, nem hiszem, hogy ki kellene ebből őket zárni.
Csordásné Láng Éva: Azért nyomtam ügyrendi gombot, mert azt hiszem itt a felvetések alapján az derül ki, hogy még sem volt ez annyira előkészített részönkormányzati ülés. Fogadjuk el, hogyha ennek jogi akadálya nincs, hogy létrejöjjön a településrészi önkormányzat, de a személyi ügyekről a döntést én úgy gondolom, hogy a későbbiekben kellene megtárgyalnunk.
Cserti Tibor: Meg vagyok győződve a kapott információk alapján, hogy az ott élők ezt komolyan gondolják. Hiteles személyek is vannak az előkészítés stádiumában és hiteles javaslatok is hangzottak el. Elhangzott egy javaslat Halász Gyula képviselőtársunk személyére, hogy kerüljön be. Háromtagú vezetőség mellett ez megalakítható. Nyilatkozni kellene Papp Péter képviselőtársamnak, hogy elfogadja-e vezetését. Amennyiben nem, úgy felhatalmazása van arra, megfelelő, alapos embernek ismerem Szekeres Andrást. Ha csak képviselő lehet, akkor az a patt helyzet alakul ki, hogyha nem tesz elfogadó nyilatkozatot a vezetésre Papp Péter képviselőtársunk, akkor ezzel mintegy kátyúba is fut a szekér. Kérem, hogy nyilatkozzon, és akkor szavazzunk az ügyről.
Tóth László: Először Kolonics képviselőtársamnak szeretnék egy észrevételt tenni. Ő is ott volt azon az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság ülésén, amikor erről tárgyaltunk. Itt van a kivonat az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság üléséről, akkor ezt meg kellett volna a részéről tenni. Egy településrész, ha létre akar hozni egy önkormányzatot, akkor az úgy gondolom, hogy az ő belügyük. A törvény nekünk csak arra ad felhatalmazást, hogy a vezetője legyen képviselő. Ezen kívül úgy gondolom, hogy nincsen senkinek joga, se a közgyűlésnek, senkinek, hogy közülünk képviselőket jelöljünk ki. Én úgy gondolom, hogy Halász Gyula nem a szabadhegyi terület képviselője, mert akkor ilyen szempontból össze kellene dolgozni a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzatnak meg a Szányi Máriának, mert a határuk közös. Nem értek azzal egyet, hogy Halász Gyula bekerüljön, mert ezt majd döntsék el a szabadhegyi lakosok, hogy akarják-e Halász Gyula képviselőtársunkat, vagy nem.
Budai István: Meg szeretném erősíteni a korábban elmondott álláspontomat. Ha úgy lenne, ahogy most áll a helyzet, akkor az lenne, hogy legfeljebb egy képviselő lehetne az ott lakók közül, mert a másik kettő nem ott lakik. Úgy gondolom, hogyha létre akarnak hozni egy településrészi önkormányzatot, akkor saját magukból szeretnének kiépíteni egy testületet.
Halász Gyula: Szeretném leszögezni, hogy nincs olyan aspirációm, hogy különböző titulusokat halmozzak fel. Én nagyon szívesen rábízom a szabadhelyiekre ügyeik intézését. Nekem is van körzetem. Ez csak plusz munkával jár, semmi mással.
Bodzai Tiborné dr.: A településrészi önkormányzat nem képviselő jelöltjeit mindenképpen csak a településen lakók választópolgárok 5 %-a jelölheti. A képviselő tagját pedig megválasztatja, illetve a vezetőjét pedig a testület választja meg és csak képviselő tag lehet a részönkormányzat vezetője.
Litter Nándor: Erre a konkrét ügyre, hogy Halász Gyula nem.
Bodzai Tiborné dr.: Nem. Ő csak akkor lehet, ha Őt a településrészi lakók 5 %-a jelöli, és utána a közgyűlés megválasztja Őt vezetőnek. Tehát tagként jelölni kell mindenképpen a részönkormányzati lakosság részéről.
Cserti Tibor: Szeretném kérdezni Papp képviselő társamat, hogy vállalja-e?
Papp Péter Pál: Szabadhegyen egy öntevékeny, jó önszerveződő közösség él és lakik, akik példát mutattak már több területen, például az ivóvíz ellátást önerős vízmű társulattal oldották meg. Vagy azt is mondhatnám, hogy az elmúlt évben az Alsószabadhegyi útnak az aszfaltozásához egy jelentős összeget fizettek be, hogy az minél előbb megvalósulhasson. Vállalom, de nemcsak azért, mert nekem vállalnom kell, de vállalom is azt a feladatot, ami egy településrészi önkormányzatnak a vezetésével jár, és ezt szívesen teszem azért is mert, az ott lakókért tényleg sokat lehet és sokat kell még tenni. Annak én örülnék, ha nemcsak ott lakók lennének ennek a településrészi önkormányzatnak a tagjai, hanem még önkormányzati képviselő is lenne, mert így talán erősebb lobbit tudnánk kifejteni az ottani feladatok mielőbbi megvalósítása érdekében. Az, hogy a Halász Gyula legyen, vagy ne a Halász Gyula legyen, ezt az önkormányzati SZMSZ szerint az ott lakóknak kell eldönteni. Halász Gyula személyével kapcsolatosan hadd mondjam el azt a véleményemet, hogy sok olyan közös “projekt” van, amit a Péterfai utca és a szabadhegyi városrész között kell, vagy lehet megvalósítani. Ennek egyik példája most az, ami megkezdődött munka a vízvezeték összekötése, de ott a közvilágítás kialakításától elkezdve, a járda kialakítása és talán majd egyszer kerékpárút kialakítása is közös feladatunk lesz.
Zakó László: Felgyorsíthatjuk az eseményeket, ha elfogadjuk azt a javaslatot,
hogy a törvényesség útján járjunk el. Halász Gyula képviselőtársam, ha Szabadhegyen
képviselő szeretne lenni, gyűjtse be az ennek megfelelő számú cédulát, vagy szerezze
be ehhez az ajánlást. Ennek hiányában úgy tudom tekinteni Röst alpolgármester
úr javaslatát, hogy klasszikus SZDSZ-es nyomulás, hogy mindenhol ott lenni, és
mindenbe beleszólni.
Litter Nándor: A szomszéd területen közös projektek vannak. Aljegyző asszony is értelmezte a helyi szabályt. Nem lehet Halász Gyula. Most nem tudjuk létrehozni, de szeretnék, ha létrejönne ez a településrészi önkormányzat. Papp Pétert szeretném arra megkérni, hogy a kezdeményezőkkel legyen szíves felvenni a kapcsolatot. Jelöljenek egy újabb tagot, akkor a mi képviselőnk, illetve a már megjelölt Dr. Szekeres András mellé. Ha ez a jelölés megtörténik, akkor a januári közgyűlésen ezt jóvá fogjuk hagyni.
Polai József: Lehet, hogy a szabadhegyi helyben lakók emberek egy kissé eltévesztik a gondolatot, hiszen itt arról van szó, hogy a Papp Péter képviselő úr által képviselt körzetnek egy kis része ez a Szabadhegy, nem az egész körzet önmagában. Véleményem szerint is elegendő, ha Papp Péter vezeti ezt a kis testületet, és a helyben lakókból pedig meglesznek a tagjai és nem szükséges más körzetekkel kibővíteni. Senki ne reménykedjen abban, hogy azért – a helyben lakókra értem én ezt – sokkal több támogatást fognak majd elnyerni a közgyűlés által, mert sokkal több innét való képviselő lesz majd tagja annak. Mi is próbáltunk ilyenekre gondolni egyébként korábban, de hát át nálunk sem jött össze.
Szünet
Litter Nándor: Ügyrendi Jogi, és Közrendi Bizottság vezetője Tóth László kérte, hogy térjünk vissza a településrészi önkormányzat létrehozására vonatkozó napirendi pontra. Amibe teljes egyetértés volt, hogy hozzuk létre a településrészi önkormányzatot Szabadhegyen. Kérjük meg a kezdeményezőket, hogy az SZMSZ-nek megfelelően a személyekre vonatkozó javaslataikat tegyék meg, és akkor döntünk ezekről a személyekről majd a januári közgyűlésünkön. Kérem, hogy szavazzunk az önkormányzat létrehozásáról, és később pedig a tagokról fogunk szavazni.
A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
289/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2005. január 1. naptól létrehozza a Nagykanizsa Szabadhegy Településrészi Önkormányzatot, melynek területe:
Északról a 7-es számú főút,
Keletről a belterületi határ,
Délről a Nyárfás utca (Új Élet utca északi telekhatárai) és a Hadi utca,
Nyugatról a Péterfai árok.
A részönkormányzati testület tagjait a 2005. januári soros közgyűlésen választja meg.
Határidő: 2005. január 1.
Felelős : Dr. Kelemen Marcell jegyző
(Operatív felelős: Bodzai Tiborné dr. irodavezető)
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a rendeleti javaslatról.
A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
57/2004.(XII.21.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 57/2004.(XII.21.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 26/2003.(IV.23.) számú rendelet módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Előadó: Kulbencz Ferenc Közterület Felügyelet vezető
Budai István: Az SZMSZ XIV. fejezeténél, ahol a szolgálati telefonokat szabályozza, szerintem a 2. és a 4. pont között valami zavar támadt. Ugyanis azt mondja, hogy 2.000 Ft összegű keretet kapnak a közterület felügyelők, ezen felüli költségeket a használónak meg kell fizetniük. A 4. pontban pedig azt mondja, hogy a készülékek csak szolgálati célra vehetők igénybe. Ha ez így van, akkor mit fizettetek meg a dolgozóval? A két pont ellentmond egymásnak.
Litter Nándor: Nem feltétlenül.
Budai István: De biztos, hogy ellentmond, mert ha megfizettetem, akkor nem lehetne magánbeszélgetés, ha csak szolgálati célra veheti igénybe. Akkor s szolgálati célú beszélgetéseket is kifizeti.
Litter Nándor: Költségtakarékossági intézkedés meghúzódhat mögötte.
Dr. Kolonics Bálint: Szerencsétlen ez a helyzet, mert nem kaptam a kérdéseimre választ. Ugyanis én az októberi közgyűlésen kérdéseket tettem fel. Azt gondolom, hogy ezt most ketté kell választani, mert ez a napirend kizárólag az SZMSZ-ről szól, de elvártam volna, hogy választ kapok a kérdéseimre. Így lehet, hogy kénytelen vagyok őket ismét feltenni. Akkor itt várok arra, hogy választ kapjak ezekre a kérdésekre. Miért nem készült ez az SZMSZ, holott ugye 2004. január 1-jétől önálló intézmény a Közterület Felügyelet? Itt van előttem a jegyzőkönyv. Kulbencz Ferenc úr októberben azt nyilatkozta, hogy az SZMSZ-t elkészítették Utána derengett a dolog, hogy most ezt valakinek el is kellene fogadni. Én erre a kérdésemre nem kaptam választ, hogy miért működött SZMSZ nélkül ideáig az intézmény? Ha ez egy így volt, akkor a hatályos jogi szabályozásnak ez megfelel-e, ha nem, akkor a problémakör hogyan néz ki? Nincs keltezés az SZMSZ végén. Már most előre érdekelne a dolog, hogy milyen dátummal kerülne ez aláírásra? Nyilvánvaló, hogy január 1-jére nem lehet ezt keltezni. Tehát mi lesz akkor decemberig? Nem lesz Szervezeti és Működési Szabályzat? Általánosságban ez lenne az első kérdésem, ez követően pedig a tartalmi részhez hozzászólnék.
Kulbencz Ferenc: Azon a közgyűlésen, amikor azt mondtam, hogy az SZMSZ elkészült, illetőleg rendelkezünk SZMSZ-el, azt arra értettem, mert az értelmezésem szerint 2001-ben volt a Közterület Felügyeletnek egy elfogadott SZMSZ-e, amit még Tüttő István polgármester úr írt alá, és az értelmezésem szerint azt egy érvényben lévő SZMSZ-nek tartottam és ezért mondtam akkor határozottan, hogy van SZMSZ-ünk. A további kérdésre válaszolva: az év során történő működés tulajdonképpen az ebben található SZMSZ egy összefoglalója azoknak az intézkedéseknek és rendelkezéseknek, amivel egyébként is rendelkezett a felügyelet. Értem ez alatt, hogy megalkotásra került az egyenruha szabályzat, a gépjármű használat. Tulajdonképpen ez a telefonhasználat is már le volt szabályozva. Illetőleg nagyon sok kérdést a Közterület Felügyeltről szóló törvény, illetőleg a köztisztviselőkről szóló törvény rendezett. Mivel egy új intézményként jöttünk létre, az egy év tapasztalata alapján kerültek ebbe az SZMSZ-be olyan kérdések, amit mi mindenképpen fontosnak tartottunk, illetőleg az élet úgy igazolta, hogy ezeknek bele kell kerülni SZMSZ-be. Úgy érzem, hogy szerencsésebb, ha most történik egy SZMSZ elfogadása, mert már az egy éves tapasztalattal tudtuk ezt az SZMSZ-t elkészíteni.
Litter Nándor: Köszönöm a választ, de magam sem tudok egyet érteni vele, mert az SZMSZ pont arról szól, hogy itt egy új szervezet alakult meg. Lényeges változások történtek a státuszában. Ez a magyarázat szerintem nem jó. Ezen már nem tudunk változtatni. Az SZMSZ most van itt előttünk. Jóvá kell hagyni. Ezt már meg nem történté nem tudjuk tenni, hogy eddig nem volt meg az SZMSZ, hanem a régi önkormányzati, hivatali osztályként történő működésére vonatkozó SZMSZ szerint működött.
Dr. Gyergyák Krisztina: A jelenleg tárgyalás alatt álló SZMSZ természetesen csak a közgyűlés jóváhagyását követően léphet hatályba a közgyűlés döntésének megfelelően és visszamenőleges hatálya természetesen nem lehet. Ez a jogi álláspontom.
Zakó László: Az SZMSZ IV. számú fejezetében az intézmény munkarendjében az ügyfélfogadás rendjében, ha van rá lehetőség, kérnék egy változtatást. Ha ügyfélbarát nyitva tartást szeretnénk, akkor egy hosszú napot szerintem indokolt beleiktatni 18,00 óráig legalább.
Litter Nándor: Volt Budai úrnak egy értelmező kérdése telefondíjak, költségek elszámolásával kapcsolatban.
Kulbencz Ferenc: A telefonok elszámolása azért történt, mert mindenképpen le akartuk szabályozni azt, hogy a Felügyelet tulajdonában és használatában lévő készülékek csak hivatali, illetőleg felügyeleti célra legyenek felhasználva. Mivel a közterület felügyelők kint látják el a feladatukat, ezért teljesen egyértelmű, hogy ha egy lakossági bejelentés érkezik, akkor a vezető és a dolgozó közötti kapcsolat meg kell, hogy legyen, ezért 2.000 Ft-ban szabályoztuk azt a felhasználható keretet, amit tulajdonképpen Ő munkavégzés céljából felhasználhat. Azt, hogy szolgálati célra felhasználta az a 2.000 forintra vonatkozott, ami fölötte keletkezik magáncélú beszélgetés azt a dolgozónak ki kell fizetnie.
Litter Nándor: Érjük a szándékot. A 4. pontban az van leírva, hogy a készülék csak szolgálati célra vehető igénybe. Elvileg akkor nem lehet magáncélú, vagy pedig van egy másik értelmezése, hogy nem számít, hogy milyen célra használta, nem vizsgáljuk, ha 2.000 forintot meghaladta, költségtakarékossági szempontokat figyelembe véve ki kell fizetnie.
Kulbencz Ferenc: Tulajdonképpen ez volt a mi célunk.
Litter Nándor: A 4. pontot töröljük.
Kulbencz Ferenc: Jó, töröljük.
Dr. Csákai Iván: A V. 1. bekezdésben van, hogy “meghatározott követelményeket figyelembe véve”. Ez egy tág fogalom, hogy meghatározott, akkor írjuk oda, hogy a VI. paragrafusban meghatározott. A 10. oldalon a 15. pontban szerepel, hogy polgári szolgálatos katonák. Milyen polgári szolgálatos katonákról van szó? A 17. pontban a közigazgatási területén kívül végzett munka eddig ráfizetése volt a szervezetnek. Célunk-e, hogy továbbra is engedélyezzük a területen kívüli munkavégzést? A juttatásoknál nincs felsorolva, hogy a munkaruhát hány évente, hogyan, milyen keretek között juttatja és ennek a ruhának mi lesz a sorsa, hogyha egyszer már megvettük? Használják-e vagy sem a felügyelők, mert sincs az SZMSZ-ben?
Litter Nándor: Végig megyünk a kérdéseken, de úgy gondolom, hogy ez nem munkaruha, hanem egyenruha. Annak a szabályai teljesen mások, mint a munkaruhának.
Dr. Kolonics Bálint: Kulbencz Ferenc úr válaszát nem tudom elfogadni. Én feltettem októberben a kérdést, hogy elkészült-e? Erre azt a választ kaptam, hogy igen, elkészítettük. Ez nem ugyanaz, amit Tüttő polgármester úr maga után hagyott itt az osztályra. Ez nem értendő az intézmény SZMSZ-eként. Nem elfogadható a válasz és ezt ne keverjük össze, mert olyan érzésem kezd támadni, hogy nem valós tájékoztatást kapok. Kérem azt, hogy a valóságnak megfelelően tájékoztassanak a közgyűlésen. Kérem megnevezni a jogszabályokat, a közterület felügyeletről szóló törvényt és más egyéb jogszabályokat. Tehát mi az, ami konkrétan behatárolja a feladat- és hatáskört, az intézmény működési területét? Nem javaslom belevenni más település közigazgatási területét. Ez egyértelmű és revizori jelentés is nyilvánvalóvá tette számunkra, hogy nem megengedhető az, hogy a Közterület Felügyelet máshol működjön, mert erre az adófizetők ráfizetnek. Ugyanis kiderül, hogy nem térült meg és az eredeti elképzelések szerint, nem folyt be az a bevétel. Tehát, ha mi ennek teret engedünk, akkor arra rábólintunk, hogy az adófizetők pénzét lehet vidéken herdálni. Kérem megnevezni a jogszabályokat és a jogszabályok alapján pontosan a feladat- és hatásköröket, hogy mi az, ami feljogosítja a Közterület Felügyeletet arra, hogy ezeket a tevékenységeket végezheti. Összességében az a véleményem a feladat- és hatáskörökről, hogy olyan széles kört ölel át, ami az eredeti elképzelések szerint is egy számunkra ellenőrizhetetlen és átfoghatatlan tevékenységről szól, aminek következtében nagyon széles és nagyon kedvező beszámolót lehet letenni az asztalunkra a felügyelet munkájáról. Csak ezzel az a probléma, hogy a jogszabály úgy rendelkezik, hogy nem utal a Közterület Felügyelet hatáskörébe bizonyos tevékenységeket, nem utal és más hatáskörébe tartozik, akkor ez nem vehető bele az SZMSZ-be. Vannak itt olyanok, hogy közterületen elhagyott, fel nem deríthető birtokosok, hulladékok elszállítása és lerakón való elhelyezése. Erre van-e hatáskor? Vagyonvédelmi feladatok ellátása, őrszolgálat. Melyik az a jogszabály, ami ezt lehetővé teszi? Környezetvédelmi feladatok ellátása. Vannak itt olyan feladatkörök, amelyek hatósági jogkört érintenek. Ez esetleg nem jegyzői hatáskör? Maradhatnak-e ezek a Közterület Felügyelet hatáskörébe? A parlagfű mentesítés biztos, hogy közterület felügyeleti hatáskör-e? Esetleg nincs bent a VIA-nak a feladatkörében? Kell-e, hogy ezt ide belevegyük? 140 kW alatti légszennyező pontforrások ellenőrzése. Milyen hatáskör, illetve érdekelne, hogy mivel végzi ezt az ellenőrzést? Víz- és talajvizsgálat. Közműpótló berendezések. Kinek a hatásköre ez? Zajkibocsátás, zajmérések végzése. Érdekelne az, hogy ezeket a feladat- és hatásköröket, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján végezné a Közterület Felügyelet? Mert ha ezt tudjuk, akkor vehetjük bele az SZMSZ-be. Ezekre a kérdéseimre várnám a választ. Utána haladék tovább, mert lennének észrevételeim.
Litter Nándor: Ezek elhangzottak a bizottsági ülésen? Egy SZMSZ tipikusan Ügyrendi, Jogi és Közrendi bizottsági kérdés. Ha ezek ott elhangzottak volna, akkor erre fel lehetett volna alaposan készülni, de bízom benne, hogy a válaszokat itt is meg tudjuk adni. Egyes részeivel én is egyet értek, hogy nem kellene belerakni.
Dr. Kolonics Bálint: Én ezt a kérdést már feltettem. Nem kaptam rá választ. Októberben megkérdeztem. Ha választ kaptam volna rá, akkor most nem kellene ismétlésekbe bocsátkoznom.
Kulbencz Ferenc: Ezek a feladatkörök, amelyek felsorolásra kerültek - nagyon kell tudni, hogy a Közterület Felügyelet egy speciális ága, és speciális feladatkört ellátó szervezet. Ez azt jelenti, hogy amiket mi itt felsoroltunk, nem úgy kell érteni, hogy olyan jellegű hatósági jogkört látunk el, ami határozattal zárul és határozattal fejeződik be. Viszont ezekben az esetekben, amiket mi felsoroltunk, helyszíni bírságolási jogkörrel rendelkezünk. Mi ezért soroltuk fel. Egyrészt a rendeleteinkben lett felhatalmazva a felügyelő arra, hogy helyszíni bírságot szabjon ki ezekben az esetekben, illetőleg a szabálysértési törvény határozza meg azokat a pontokat, illetőleg azokat a szabálysértéseket, amin belül a közterület felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki. Ezek kerültek ide felsorolásra. Az, hogy ezek közül mi mit látunk el, és mit nem látunk el, eleve, ami rendeletileg és törvényileg van szabályozva, azt természetesen kötelességünk ellátni. Az, hogy más településeken ellássuk a feladatunkat, ez a közgyűlés döntése. Én személy szerint nem ragaszkodom ahhoz - az idei év tapasztaltából –, hogy ilyen jellegű tevékenységet végezzünk. Ezt el kell döntenie majd a közgyűlésnek, hogy érdemes-e. Az más kérdés, hogy szerintem nem volt veszteséges az a tevékenység. Én máshogy értelmezem ezt a dolgot.
Litter Nándor: Az szeretném, ha konkrétan válaszolnánk ezekre a feltett kérdésekre. Eddig egyedül a közigazgatási területen kívüli tevékenységekre adott egy konkrét választ, hogy az a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Én a többire is meg szeretném kérni, hogy amit Kolonics Bálint felsorolt, a hulladékelszállítástól elkezdve az összesre, itt adjunk arra választ, hogy a Közterület Felügyeletről szóló jogszabályokból ezek levezethetők-e.
Kulbencz Ferenc: Igen, ezek levezethetők.
Litter Nándor: Konkrétan.
Kulbencz Ferenc: A közterület használatról szóló rendeletünk leszabályozza
egyrészt, hogy milyen esetekben szabhatunk ki helyszíni bírságot. Az állattartásról
szóló rendelet szabályozza le, hogy milyen esetekben szabhat ki. Nem tudom, most
részletesen felsorolni fejből de, hogyha kell, akkor tájékoztatást tudok adni
a rendeletekből. Én össze tudom gyűjteni, és szó szerint ki tudom idézni ezeket
a pontokat.
Litter Nándor: Konkrét dolgok. Vagyonvédelem.
Kulbencz Ferenc: A vagyonvédelem a közterületekről szóló törvény adta lehetőség. A hulladékelszállításra a saját rendeletünk ad lehetőséget. Környezetvédelemben is úgyszintén.
Litter Nándor: 140 kW alatti légszennyező pontforrások ellenőrzése.
Kulbencz Ferenc: Ott is a helyi környezetvédelmi rendelet ad lehetőséget.
Litter Nándor: Vízi és talajvízi vizsgálat. Erre is a helyi rendelet?
Kulbencz Ferenc: Igen.
Litter Nándor: Kolonics urat kérdezem, hogy kihagytam-e valamit a felsorolásból?
Dr. Kolonics Bálint: Parlagfű, zajszint mérés, zajkibocsátás, víz és talajvizsgálat.
Litter Nándor: Az utóbbira most válaszolt.
Kulbencz Ferenc: A parlagfűvel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy elvileg tényleg nem kellene, hogy a mi feladatunk legyen, de az utóbbi évek gyakorlata szerint mindig a Közterület Felügyelet végezte.
Litter Nándor: A gyakorlat szerint mindig a Közterület Felügyelethez delegálta az önkormányzat.
Kulbencz Ferenc. Igen. Az más kérdés, hogy helyszíni bírságolási hatósági jogkörrel itt is rendelkezünk. Büntethetünk abban az esetben, ha valaki nem végzi el a parlagfű irtást.
Litter Nándor: Zajvédelem?
Kulbencz Ferenc: Zajvédelembe úgyszintén. Tehát a helyszíni bírságolás szintjéig megtehetjük azt, hogy eljárunk, de azt határozottan kijelentem, hogy hatóság határozatot nem hozhatunk, csak helyszíni bírságolási jogkörrel rendelkezünk.
Litter Nándor: Gyakorlatilag az itt felsoroltak közül, akkor valamennyi vagy az önkormányzat helyi szabályzatai, rendeletei, vagy pedig országos rendeletek, jogszabályokból levezethető feladatok. A magam részéről a vagyonvédelemmel nem értek egyet és a külső területeken történő, már a közigazgatáson kívüli területekkel, hogy ott mi munkát végezzünk. Azt gondolom, hogyha itt minden rendben lesz olyan szempontból, hogy itt belül már nem találunk olyan feladatokat, amibe aktivizálhatjuk magunkat, akkor kell kimennünk. Magam részéről azt javaslom, hogy ez a kettő ne kerüljön bele.
Kulbencz Ferenc: Elfogadom.
Litter Nándor: Ezt majd akkor meg fogjuk szavaztatni. Van-e még javaslat az SZMSZ-el kapcsolatban? Volt még a követelményrendszer. Egyetért azzal Kulbencz úr, amit Csákai úr vetett fel, hogy a IV. fejezetben utaljunk arra, hogy a VI. fejezetben vannak a követelmények.
Kulbencz Ferenc: Egyetértek.
Litter Nándor: Polgári szolgálat?
Kulbencz Ferenc: A polgári szolgálat a régi SZMSZ-ből került be, tehát az kihúzásra kerül, és arra módosítanám, hogy közcélú foglalkoztatott. A munkaruháról készült egy szabályzat és a 13. pontban le is írtuk, hogy a felügyelet 191/2004. számú szabályzata tartalmazza. Ez egyenruha. Ez kiindul a rendeletből, amit a Belügyminiszter alkotott. Tehát ennek szigorú előírásai vannak, amit mi fel is soroltunk a táblázatban, ezek az egyenruha ellátási normák vannak, ezekkel a kihordási időkkel és ezekkel az árakkal.
Litter Nándor: Ebből adódok, ha jól tudom, akkor, ha valaki megszünteti a munkaviszonyát, vagy elmegy, akkor megtérítés nem történik meg, mert egyenruháról van szó.
Kulbencz Ferenc: Igen. Le kell adnia az egyenruhát.
Dr. Kolonics Bálint: A parlagfüves területek kényszerkaszáltatása, lekaszáltatása nem oldható-e meg a VIA-val? Tehát külsős céget kell bevonnunk, vagy esetleg önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság végezhetné?
Litter Nándor: A VIA-nak nincsenek kapacitásai.
Dr. Koloncs Bálint: A VIA-nak bent van a tevékenységi körében.
Litter Nándor: Ők csak szolgáltatást közvetítenek.
Dr. Koloncs Bálint: A következő napirendnél ki fogunk térni, mert ott van egy szerződés. Az intézmény összetételéről készült táblázat csoportvezetőkről rendelkezik, de intézményvezető-helyettesről nem. Ugyanis a 16. oldalon az intézményvezető-helyettesről rendelkezik, máshol csoportvezetőről rendelkezik. Tehát a vezetők teljeskörűen felsorolásra kerültek-e a szervezeti felépítésben? Hiányolom a létszámkeretet, hogy hány fővel végzi akkor a munkáját a felügyelet?
Litter Nándor: Nem SZMSZ kérdés, hogy hány fővel működik.
Dr. Kolonics Bálint: Csak itt bújtatva látok egy igazgató-helyettes megnevezést és a szervezeti felépítésben nem látom. Ha elfogadjuk, akkor lehetőséget adunk-e arra, hogy egy intézményvezető-helyettesi munkakör létesüljön? Tehát intézmény vezetője és csoportvezetők, akkor erre kérek választ, hogy intézményvezető-helyettes feladata 16. oldal 14. pont - ez mi?
Bicsák Miklós: A VIA Kanizsa Kht. nem tudja megoldani, amit Kolonics képviselő említett, mert a lazsnaki szociális otthon területét is traktorral, illetve kézi kaszálással kellett lekaszálni. Tehát csak külső megoldással lehetett.
Kulbencz Ferenc: Azért is nem került ebbe a szervezeti táblába intézményvezető-helyettes felírva, mert kimondottan nem lesz ilyen önálló feladatkör, hanem a csoportvezetők helyettesíthetnek engem abban az esetben, ha szabadságon vagyok.
Litter Nándor: Saját munkakörének ellátása mellett az Ön távollétében helyettesíthetik Önt. Ez a bevett szabályzat más szervezeteknél is.
Dr. Kolonics Bálint: Akkor vegyük ki.
Litter Nándor: Igen, akkor törölni kell azt a részét.
Dr. Kolonics Bálint: A gépjármű használattal kapcsolatban elfogadható-e az, hogy az intézményi gépjárműveket magán célra használják, és ezt az intézmény vezetője engedélyezze? Ez az intézmény feladatkörébe belefér-e, a gépjármű hasznosítás? Azt gondolom, hogy nem hasznosíthatja semmilyen magán célra az adófizetők pénzéből vásárolt gépkocsit. Ha lenne sárga rendszáma és lenne erre engedélye, akkor foglalkozhatna ilyen tevékenységgel, de senki másnak ezt a gépkocsit használatba ki nem adhatja. Mit takar itt, hogy magáncélú használat?
Kulbencz Ferenc: Az, ami a nevében van. Tehát abban az esetben, ha a dolgozó olyan célra szeretné például, bútort vagy olyan általa vásárolt dolgot máshogy nem tud megoldani és hazavinni, akkor ebben az esetben én engedélyezhetem, illetőleg ez az ő költségére történik. Tulajdonképpen a régi hivatali szabályzatból indultunk ki. Ezt nem kötelező elfogadni. Hozhat a közgyűlés olyan döntést is, hogy nem adjunk ilyen lehetőséget.
Litter Nándor: Javaslom, hogy rögzítsük, hogy a költségek tételes, teljes körű megtérítése. Így elfogadható Kolonics úr?
Dr. Kolonics Bálint: Számomra nem elfogadható. Azt gondolom, hogy az adófizetők pénzéből ez nem megengedhető, még ha a költségek megtérítésre is kerülnek. Feltehetném a kérdést, hogy hány gépkocsival rendelkezik most a Közterület Felügyelet. A vagyonnyilatkozat tételét esetlegesen nem törvény írja-e elő, vagy azt kizárólag az intézmény vezetője rendeli el?
Dr. Gyergyák Krisztina: Ez törvény írja elő, mivel ők is köztisztviselők, tehát az ő tekintetükben is törvény rendelkezik a vagyonnyilatkozat tételről.
Dr. Kolonics Bálint: Akkor vegyük ki a XV. fejezet 3. pontját, az intézmény vezetője rendelheti el.
Litter Nándor: Tehát a XV. fejezet 3. pontját ennek megfelelően töröljük. További hozzászólások nincsenek. Úgy látom, hogy valamennyi felvetés bekerült a szabályba. Két olyan kérdés van, amiről külön kellene döntetnünk, mielőtt egyben elfogadjuk az SZMSZ-t. Az egyik a vagyonvédelem kérdése, hogy szerepeljen-e a tevékenységi körébe, a másik pedig a közigazgatási területen kívüli munkavégzés. Aki azzal ért egyet, hogy bent maradjon, az igennel szavaz. Először a vagyonvédelemről szavazzunk.
A közgyűlés 6 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Litter Nándor: Kérem az átvezetését ezeknek a szabályoknak. Arra kérem a készítőket, hogy törekedjünk azért arra, hogy ami törvényi és egyéb szabályváltozások voltak, polgári szolgálatosokra gondolok, azok ne kerüljenek bele. A következő pedig a közigazgatási területen kívüli tevékenység, amit a legutóbbi, valamelyik ülésünkön már kielemeztünk és tárgyaltunk.
A közgyűlés 7 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Litter Nándor: Kérem, hogy mindkettőt vegyük ki a Közterület Felügyelet tevékenységi köréből.
Zakó László: Nekem volt egy javaslatom, hogy a hét egyik napján tartsunk hosszú napot.
Litter Nándor: Azokat elfogadta Kulbencz úr. Azokat külön nem szavaztattam meg, mert Kulbencz úr arról nyilatkozott.
Dr. Kolonics Bálint: Kérem, hogy az Alapító Okiratot is ennek megfelelően módosítani, mert ott bent hagytuk a lehetőségét, hogy a közigazgatási határon kívül. Azt külön kérem közgyűlés elé hozni, mert ennek megfelelően módosítani kell.
Litter Nándor: Ezt újra visszahozzuk majd a januári ülésünkön és akkor ezt a módosítást átvezetjük. Ezeket a módosításokat figyelembe véve kérem, hogy az SZMSZ egységes anyagát így fogadjuk el.
A közgyűlés 19 szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
290/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közterület Felügyelete Szervezeti és Működési Szabályzatát – a módosításokkal együtt – jóváhagyja.
Felelős: Kulbencz Ferenc Felügyelet Vezető
Előadó: Litter Nándor polgármester
Kulbencz Ferenc Közterület Felügyelet vezető
Dencsné Szabó Edit: Egy kiegészítésem lenne az előterjesztéshez. Az előterjesztés rövid összefoglalása oldalon a pénzügyi hatás alatt a 4. pontban szerepel egy összeg. Az előterjesztés összeállításának időszakában több alkalommal egyeztettünk az intézményvezetővel, aki a 2004. évi várható kiadások, bevételek összegét illetően, a pénzügyi hatás alatt szereplő pótelőirányzat a módosítások során benn maradt, tehát az előterjesztésnek megfelelően nem került kijavításra. Kérem, hogy úgy vegyék figyelembe, hogy pénzügyi hatás nem várható.
Budai István: A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta ezt az előterjesztést és 3 igennel és 4 tartózkodással nem fogadta el ezt az anyagot. Amit Dencsné elmondott, azt úgy kell érteni, hogy a múltkori pénzügyi rendezés után nem igényel további pénzügyi rendezést.
Litter Nándor: Mi az oka, hogy a Pénzügyi Bizottság nem fogadja el az anyagot?
Budai István: Lényege ennek az, hogy az ellenőrzési jelentésben olyan kérdések vetődnek fel, amit azért vizsgálni kellene. A határozat, mivel nem fogadtuk el, semmis. Én úgy fogtam fel. A bizottságnak volt egy olyan javaslata, hogy csak úgy javasolja elfogadni, hogy további felelősségre vonás történjen. Mivel ez a határozat nem került elfogadásra, ezért ezt a határozatot én nem fogom fel úgy, mint határozat.
Litter Nándor: Úgy gondolom, hogy a legutóbbi közgyűlésünkön, amikor Közterület Felügyelet pótigényét tárgyaltuk, akkor ezt a témát kibeszéltük. Én azt gondolom, hogy minden szervezetnél előfordulhat szervezési pontatlanság, még a teljes jóindulat mellett is.
Budai István: Mivel szankciót helyeztünk kilátásba, de az nem ment át a bizottsági ülésen, ezzel kiegészítve, ezért semmisnek tekintjük a határozatot.
Dr. Kolonics Bálint: A revizori jelentés megállapítja, hogy van itt egy beszámoló az intézmény részéről is, de tulajdonképpen ez az anyag oda-vissza hatalmas ellentmondásokat tartalmaz. Én nem vagyok gazdasági szakember, de a számok egyből szemet szúrnak, és ellentmondások tapasztalhatók. Megállapítják a revizorok még azt, hogy még 1.300 eFt a várható bevétel. Ez a kiadások töredékét fedezi csak, mivel a dolgozók háromhavi alapbére, a pótléka és ennek járulékai még 5.600 eFt tesznek ki. Ezzel szemben itt örömódákat olvashattunk, hogy mennyire nyereséges volt. Azt mondják a revizorok: amennyiben a helyszíni bírság bevétele az év végéig kalkulált összegnek megfelelően teljesül, abban az esetben a jelenlegi túlfinanszírozáson felül további 4.300 eFt-os támogatás szükséges, mely összeg azonban még mindig nem biztosít fedezetet a IV. negyedévben felmerülő dologi kiadásokra. Itt a következő bekezdésben választ kapok egy kérdésemre, csak nem a revizoroktól vártam. Az intézményvezető által készített előterjesztésben foglaltakkal szemben nem pótelőirányzatot kell az intézménynek biztosítani, hanem a saját bevételi kiesést kell ellensúlyozni fenntartói finanszírozással. Én ezt elmondtam akkor is. Nem véletlenül kérdezem meg, ugyanis az volt a kérdésem, amire nem kaptam választ, hogy a jogszabályoknak megfelel-e az, hogy pótelőirányzatot biztosítottunk az intézménynek. A beszámolóban több helyen szerepel összefonódás és hivatkozása a Nagykanizsa Közterületének Rendjéről és Tisztaságáért Alapítványra. Több helyen olvasom azt, hogy 700 eFt támogatás és kiderül a sorokból, hogy valóban ugyan támogatás nem folyt be. Az alapítvány és az intézmény között milyen személyi, vagy bármilyen összefonódás van? Történt-e olyan fajta utalványozás, ami esetleg személyi összeférhetetlenség miatt nem történhetett volna meg? Milyen érintettek vannak abban az alapítványban, ami jogviszonyban áll az intézménnyel?
Litter Nándor: Ez a vizsgálati jegyzőkönyv a múltkori tárgyalásunk előtt készült. Ezen nem lehet számon kérni azokat az eseményeket, amelyek azóta bekövetkeztek. Ez még a rendezés előtti állapotot tükrözi. A pótelőirányzat és fenntartói finanszírozás között – Budai úrtól is kérdeztem – nincs különbség gyakorlatilag.
Kulbencz Ferenc: Kolonics képviselő úr említette az alapítvánnyal kapcsolatosan az utalványozást. Határozottan kijelentem, hogy nem, a felügyelet részéről soha nem történt utalványozás az alapítvány felé. Inkább ellenkezője történt, hogy az alapítvány olyan dolgokat végzett el, ami esetleg a városnak lett volna a feladata és azért is lett létrehozva, hogy olyan dolgokat megoldjunk, amire hosszú éveken keresztül nem volt megoldás. Többek közt az illegális szeméttelepek felszámolása.
Kereskai Péter: A Pénzügyi Bizottságban én is azok közé tartoztam, aki nem szavazta meg. Ennek nagyon egyszerű az oka. Múltkor az volt a véleményünk, hogy csak a hátralévő legszükségesebb kiadásokat finanszírozzuk meg. Mi úgy gondoltuk, hogy nem jutottunk újabb információ birtokába, magyarul lezártnak tekintettük ezt a dolgot. Nem azért nem fogadtuk el, mert bármilyen számszaki problémánk lett volna. Akkor is kifejtettem és most is azt mondom, hogy ez egy tervezési hiba volt. Az ellenőrzi jelentésben olyan hiányosságokat nem láttam. Az más kérdés, hogy többe került, kevesebbe került. Én úgy gondolom, hogy többe nem került. Az sem igaz, hogy kevesebbe került a Közterület Felügyelet. Arról megint lehetne valóban vitatkozni, hogy ez a területen kívüli munka vesztesége volt, vagy nem, mert nem egyértelmű dolog. Nem ezzel volt a gond, hogy nekünk bármiféle gondunk is lenne itt a számokkal. Mi már ezt egyszer jóváhagytuk és úgy gondoltuk, hogy részünkről ez az ügy lezárult.
Cserti Tibor: Úgy érzem, hogy tisztességesen a fenntartó is a saját maga szervezetével elvégeztette azt a fajta revizori vizsgálatot, ami feltárt több témát és a dolgokat a maguk értékének megfelelően komolyan kell kezelni. Gyakorlatilag az intézmény végzett egyfajta tevékenységet egy új szervezeti struktúrában, aminek a buktatóit, a tervezési problémákat is beleértve szakmai feladatellátásnál próbálkozott. Abba az időszakba vagyunk, hogy össze kell vetni a kettő eredményét. A kettő eredménye egyrészt pénzügyi, másrészt szakmai szempontból értékelendő. Úgy gondolom, hogy a revizori vizsgálat megállapításait alapvetően az intézmény vezetője, illetve az intézmény nem kifogásolta. Hitelt tettek annak érdekében, hogy ezen változtatni kell, és ki kell javítani a hiányosságokat. Azoknak van igaza, akik nullszaldo körüli állapotot hoznak ki. Azt lehet mondani, hogy az átszervezés és az önálló intézményi gazdálkodás többé-kevésbé többletköltséggel nem járt. Úgy gondolom, hogy polgármester úr az intézményvezető irányban a feltárt revizori jegyzőkönyv alapján semmi olyan további eljárást számunkra nem indítványozott, ami fegyelemi eljárás kezdeményezést vonta volna maga után, hanem azt mondta, hogy levonva a tanulságokat egy kicsit az intézmény SZMSZ-ét pontosítani kell. Kiemelt figyelemmel Nagykanizsa városnak közterület rendjét illetően. A 2005. évi tervezési munka a tapasztalatok alapján megalapozott kell, hogy legyen. Akkor számunkra végső soron igazán a vizsgálat elérte a célját. Elfogadásra javaslom az anyagot.
Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta ezt a napirendet. Többségi szavazással - mivel ez úgy szerepel a javaslatban, hogy a Közterület Felügyelet 2004. évi gazdálkodásáról szóló tájékoztató – elfogadta, és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. A vélemények, reagálások azt mutatják, hogy a 2004. év nem egy zökkenőmentes év volt a Közterület Felügyeletnél. Hogy mennyi volt ebben a szervezet átalakításának a következménye, mennyi volt az, hogy új rendszerű struktúrában kívánt jó szándékkal forrást bevonni (alapítvány, közigazgatási határon kívüli munkavállalás) és ez mennyire sikerült - ezek kitűnnek az előterjesztésből. Az, hogy mekkora ebben a vezető hibája, a vezetési hibája - azt végigbeszéltünk, ha nem is teljes mélyégig, a bizottsági ülésen. Felvetődött ez a kérdés. Erről külön szavaztunk, hogy induljon-e fegyelmi vizsgálat. Egy gazdasági bizottsági képviselőtársunk volt az mellett, hogy induljon fegyelmi, négyen nem, hárman pedig tartózkodtak a szavazásnál.
Dr. Kolonics Bálint: Ha ennek a napirendi pontnak a végére érünk és valamilyen eredmény születik, ettől függetlenül megkapom-e a válaszokat a kérdéseimre? Ugyanis októberben azt az ígértet kaptam, hogy írásban választ fogok kapni. Ezt továbbra is várom. Folytatnám a hozzászólásomat a november 25-én kelt levéllel, ami azt tartalmazza jegyző úr aláírásával: Az észrevételében említett közcélú munkaerő foglalkoztatására Balatonmárián a menetlevelek tanúsága szerint nem került sor. Akkor most mi a valóság? Vagy ha ott voltak a közcélú munkaerők, akkor miért nem került sor a rögzítésükre? Szeretném kiemelni azt, hogy a parlagfű mentesítésre kötött vállalkozói szerződés ellenjegyzés nélkül köttetett. Az önkormányzat által biztosított finanszírozás összege a fenti tételekkel történő korrigálást követően módosult, mely összeget a 2004. évi önkormányzati támogatással összevetve megállapítható, hogy a Közterület Felügyelet intézményként való működtetése nem eredményezett megtakarítást az előző évhez viszonyítva. Akkor nem értem képviselőtársaim optimizmusát, hogy mire számítunk jövőre? Egy éve azért ültünk itt, mert megtakarításokat reméltünk és az előterjesztésben ez szerepelt. Ez elgondolkodtató és tovább kell lépni és nem kifejezetten csak abba az irányba, hogy ezt a beszámolót elfogadjuk-e, vagy sem, hanem át kell gondolni ennek az önálló intézménynek a sorsát. Erre fogok is tenni javaslatot. Az alapítvány biztosított, vagy nem biztosított, mert itt 700 eFt-ot rögzít, de nem találok a táblázatban a költségvetésben erre utalást, hogy az alapítvány biztosított 700 eFt-ot, vagy sem. A táblázatot nézve kozmetikázott számokat látok, és ami a szöveges részben bent van, az a számszaki részéből hiányzik. Személyi juttatások csökkentek, de a munkaadókat terhelő járulék növekedett. Ebben még nincs bent a december havi. Tehát a csökkenésnek ez nyilván lehet az oka, de akkor a járulék hogyan növekedett? Nem értem, hogy hol van az alapítvány által juttatott pénzösszeg? Mi a személyi összetétele, van-e személyi összefonódás? Ha nem kapom meg a választ, akkor meg fogom adni itt a közgyűlésnek. A következő a válasz: az alapító okirat tanúsága szerint, amely létrehozta Nagykanizsa város Közterületének Rendjéért és Tisztáságáért Alapítványt Nagykanizsán 2002. szeptember 2. napján. Személyi összetétel a következő: Kuratórium tagjai, tiszteletbeli elnöke Kovács Kálmán Informatikai és Hírközlési Miniszter, elnöke Kulbencz Ferenc Nagykanizsa, Vécsey u. 8. szám alatti lakos. Az alapítvány székhelye Nagykanizsa, Vécsey u. 8. Tagjai közt van többek között az alapító okirat szerint Röst János alpolgármester úr. Én feltettem a kérdést, hogy van-e személyi összeférhetetlenség. Én nem esküt várok itt a közgyűlés előtt, hogy történt-e utalványozás, vagy sem. Én megkérdeztem azt, hogy milyen személyi összefonódás van. Azt gondolom, hogy ha ilyen fajta együttműködés van az alapítvány és az intézmény között, akkor nyilván kizárt, hogy egy személy legyen az intézmény vezetője és az alapítvány elnöke. Én ezt ötször megkérdeztem legalább, és nem kaptam rá választ. Talán kényes a kérdés, vagy miért nem kaptam rá választ? Én most megadtam a választ, de Kulbencz úrtól is várom a választ. Önálló indítványom az lenne itt a számszaki adatokat nézve, és az előbb ismertettem nem hozott megtakarítást az intézmény, döntsön arról a közgyűlés, hogy az intézményt önálló intézményként szüntesse meg és integrálja vissza a Polgármesteri Hivatalba. Önálló indítványom az, hogy szavazzunk arról, hogy igenis kezdeményezzen a közgyűlés fegyelemi vizsgálatot az intézmény vezetője ellen. Ugyanis, mint az októberi közgyűlésen kiderült, nem tervezési hibáról volt itt szó, hanem súlyos szabálytalanságok soráról és súlyos gazdálkodásbeli visszaélésekről és mulasztásokról. Itt elemeztem egy-két dolgot. Ellenjegyzések hiányoztak és így tovább. Fedezetlen kötelezettségvállalás. Ez a két önálló indítványom van. Erről kérem majd szavazni.
Litter Nándor: Én úgy gondolom, hogy a múlt alaklommal a vitában kiderült, hogy alapvetően arról van szó, hogy nagyobb bevételre gondolt ez a társaság. Különösen a Nagykanizsán kívüli területeken végzett munkájából, ami végül is sikerült neki. Ezért most Őt fegyelmileg felelősségre vonni tragikus lenne, ha ez így működne. Én mindig csak a kérdésekből az egymást közötti finanszírozást értettem. Úgy gondolom ettől függetlenül, hogy ezt valóban rendezni kellene. Én sem tartom rendben lévőnek, hogy a Kulbencz úr az alapítvány elnöke. Nem zárja ki szerintem semmi. Törvényi hiba ebben szerintem nincs. A Közterület Felügyeletnek is és ennek az alapítványnak az a célja, hogy Nagykanizsa közterületei minél nagyobb rendben legyenek. A másik két javaslatról pedig szavazni fogunk.
Cserti Tibor: Én is abból a revizori megállapításból
indulok ki, mint Kolonics képviselő úr. Én ebből azt vontam le, hogy legalábbis
hibát az önkormányzat nem követett el az átszervezéssel, mert nem került többe.
Ön azt állította, hogy többe került, mert abszolút mértékben a kettő között van
durván 700 eFt-os különbség. Akkor menjük bele ennek az elemzésébe. Ha a kettő
közötti különbséget megnézzük és a 2003-at viszonyítjuk a 2004. évhez és semmi
mást nem veszünk, mintegy 36 mFt-os éves intézményi költségvetésben megnézzük,
hogy mennyi a személyi juttatások, azon belül mennyi a béralap…. nagyon durván
azt mondjuk, hogy járulék nélkül 18 mFt. Megnézzük ennek a nagyságrendjét, akkor
azt jelenti, hogy durván 4 %-os bérfejlesztés, de hogyha a járulékot levonjuk
belőle, akkor durván 3 %. Ha ennek közgazdasági hatását nézzük, akkor tényleg
nem került többe, mérsékelt megtakarítás mutatkozik. Ennek a tükrében, ha ez az
önkormányzat átszervezett egy hatékonyabb munkavégzés érdekében, egy önálló munkavégzés
érdekében és annak a vezetőjét hagytuk, a saját gondolatai szerint végezze a feladatokat,
még ha a leszabályozottság kevésbé mértékű is volt. Úgy gondolom, hogy igen a
szabályozottságot erősíteni kell az összes tanulsággal együtt, akkor nem követett
el az önkormányzat hibát és azok a megállapítások, amelyek a revizori jegyzőkönyvben
is megvannak, segítették ezt a tevékenységet. Ennek alapján mondtuk a gazdasági
bizottsági ülésen, hogy az előnyök, hátrányok, eredmények és hibák mérlegelésével,
hogy aki dolgozik, az hibát is követhet el. Ennek alapján a tájékoztatót összességében
elfogadásra javasoljuk.
Cseresnyés Péter: Megdöbbentett polgármester úr előbbi hozzászólalása. Azért, mert megint azt látom, mint a múltkori közgyűlésen az intézmények fűtéskorszerűsítésével kapcsolatban, hogy megint maszatolás történik. Ön nem arról beszél, amit például Kolonics képviselőtársam felvetett. Itt nem arról van szó, nem azért kérjük az intézményvezető felelősségre vonását, mert eltervezte magát. Igen azt meg lehet tenni, hogy rosszul tervez valaki. Megmondom, hogy miért kell megnézni azt, hogy az intézményvezetőnek milyen felelőssége van. Mondok három példát a revizori ellenőrzésből. Összefoglalva megállapítható, hogy az intézmény vezetője jóváhagyott előirányzat nélkül vállalt kötelezettséget. A rendelkezésünkre bocsátott bizonylatok között Balatonmáriával kapcsolatosan két szerződés volt azonos dátummal. Számomra ez a mondat azt jelenti, hogy két szerződés, különböző tartalommal. A túlórák elrendelésekor az intézményvezető nem tartotta be a Munka Törvénykönyvében meghatározott éves szinten elrendelhető túlóra számot. Lehetne még idézni. Polgármester úr, ezért kérte szerintem Kolonics képviselőtársam azt, amit kért. Itt nem arról van szó, hogy valakinek a fejét követeljük, hanem arról van szó, hogy ha valaki hibázik, annak a következményeit vállalni kell. Főleg intézményvezetőként, ahol milliók fordulnak meg az Ő keze között és az Ő munkája eredményeképpen milliókat lehet megtakarítani és milliókat lehet elvesztegetni. Nem beszélve arról, hogy emberek dolgoznak az Ő keze alatt. Ezért kell szerintem megvizsgálni ezt a dolgot jobban és ennek konzekvenciáit le kell vonni mindenképpen nekünk is, és le kell vonni az intézményvezetőnek is.
Litter Nándor: Most már második alaklommal tárgyaljuk. Minden felvetésre reagálunk és vizsgálati anyagokat készítünk. Senki nem akar semmit eltitkolni senki elől. Lehet ilyeneket mondani, hogy maszatolás. Ez lehet egy önálló vélemény. Én nem így gondolom.
Halász Gyula: Felhívnám mindenkinek a fegyelmét az SZMSZ betartására.
Tóth László: Már hónapok óta figyelem a Közterület Felügyelettel szembeni politikai akciókat. Most már úgy gondolom, hogy egyértelműen látszik, hogy a FIDESZ-nek valamilyen érdeke fűződik ahhoz, hogy leváltsa a Közterület Felügyelet éléről Kulbencz Ferenc urat. Az én álláspontom, hogy ez most már nem kimondottan nem szakmai és jogi kérdés, hanem most már politikát látok mögötte. Talán csak nincs a FIDESZ-ben környezetfelügyelő, közterület felügyelő FIDESZ tag?
Röst János: Ott folytatnám, hogy Kolonics Bálint javaslatai nem megszavazhatóak. Ugyanis, ha ezt Ő komolyan gondolja, akkor azt tessék előkészíteni. Hozza be a közgyűlésre önálló képviselői indítványként. Lehet erről szavazni bármikor, de ennek a napirendi pontnak a keretén belül nem lehet szavazni. Nem gondolja komolyan Kolonics Bálint, hogy egy beszámoló kapcsán egy intézménymegszüntetést a közgyűlés megszavaz? Ez egy elég komolytalan gondolat. Ugyanilyen komolytalan gondolat a fegyelmi eljárás elindítása ugyanennek a napirendnek a keretén belül. Tessék visszahozni, megfogalmazni úgy, ahogy az SZMSZ előírja. Az alapítványban örülök, hogy bent vagyok. Tudom segíteni ezt a munkát. Egyébként, ha Ön jogászként megnézi bármikor a Cégbíróságon, nem kell ehhez kutatni, nyilvános, meg kell nézni, ennyi a történet.
Cseresnyés Péter: Szeretném visszautasítani Tóth képviselőtársam gyanúsítgatásait. Szó nincs erről. Legfőképpen azért, mert senki nem mondta azt, hogy Kulbencz Ferencet le kell váltani, más intézményvezetőt kell kinevezni. Arról van szó, hogy viselje a következményeit. Itt komoly tévedésekről és szabálysértésekről van szó. Azokat a szabályokat sértette meg, amelyeket különben Őneki be kellett volna tartani. Ezért kellene viselnie a következményeit a tetteinek.
Kulbencz Ferenc: Balatonmáriával kapcsolatban nem mi miattunk történt az, hogy két szerződés keletkezett, hanem amiatt, hogy ami elfogadásra került az ottani testületi ülésen, az az Ő általuk készített szerződésbe nem került be, amit az Ő testületük kérésére utólag korrigált a jegyző és ezért történt egy más szerződés.
Litter Nándor: Ez egy szerződésmódosítás volt?
Kulbencz Ferenc: Igen.
Litter Nándor: Úgy gondolom, hogy ez kontrollálva van a balatonmáriai testületnél. Ha szükséges, akkor ezt meg tudjuk tenni, ha ezt megnyugtat bárkit is.
Szányiné Kovács Mária: Sok mindenről szó esett. Arról nem, hogy hogyan végzik a feladatukat, milyen színvonalon. Én a belváros képviselőjeként azt látom, hogy a közterület felügyelők ott vannak az utakon, a tereken, a köztereken. Ott vannak az éjszaki életben. Amikor én kértem Őket, hogy egy-egy éjszaki őrjáraton vehessek részt, velük együtt részt vettem és tisztességesen, komolyan végezték a munkájukat. Nagyon sok olyan feladatot látnak el, amit valóban önként vállalnak és Gyámhivatallal, Családsegítő Központtal az ifjúság érdekében az éjszakában. Én úgy látom, hogy amióta így dolgoznak, az éjszakában is jelen vannak, azóta az ifjúságra hatással vannak. A csellengő gyerekeket hazaviszik a szülőknek. Az a szülő talán jobban elgondolkodik, hogy gyermekének hol a helye az éjszakában. Én úgy gondolom, hogy segítőként a város szolgálatában tisztességesen végzik a munkájukat.
Dr. Kolonics Bálint: Felhívnám én is a közgyűlés figyelmét az SZMSZ-re. Ugyanis én az SZMSZ értelmében a vita megnyitását követően kérdéseimet tettem fel az előterjesztéssel kapcsolatban. Én a kétszer két percben a véleményemet nem foglaltam össze és azt gondolom, hogyha az SZMSZ-hez ragaszkodunk, akkor megillet az, hogy még hozzászóljak a napirendhez. Kérem ezt eldönteni. Ha igen, akkor hozzá kívánok szólni.
Litter Nándor: Megadjuk a szót.
Dr. Kolonics Bálint: A következő a problémám az alapítvánnyal és az intézmény költségvetésével. Egyéb szervektől átvett pénzeszközök között kellene szerepelni az alapítvány által nyújtott támogatásnak. Amikor tavaly elénk került az előterjesztés, a költségvetésben szerepelt az is, hogy az egyéb szervektől kapott támogatás. Ebben szerepelt az alapítvány is. De akkor még mindig nem kaptam választ a kérdésemre, hogy akkor adott pénzbeli juttatást, vagy nem, mert a szöveges rész ellent mond a táblázati résznek. Igen vagy, nem? Ha igen, akkor ez milyen összegű? Nem hiszem, hogy ez tisztességes, hogy a saját alapítványomtól beígérek az általam vezetett intézménynek x Ft-ot. Az alapítvány ezt nem folyósítja. Ezzel hoztam döntési helyzetbe a közgyűlés tagjait, hogy támogassák azt, hogy önálló intézménnyé alakuljon a Közterület Felügyelet és ezt követően érdekes módon nem folyik be a pénz az intézmény számlájára. Hát akkor ki volt itt a hunyó? Én erről beszéltem. Tessék megnézni a sorokat. Mennyire realizálódott, és miért nincs itt összefonódás? Én erről beszéltem. Cserti képviselőtársaimat sajnálom, hogy elment, én erről beszéltem Cserti úr. Ehhez kérném, hogy majd szóljon hozzá, hogy ezt tisztességesnek tartja-e? Egyébként tartom az indítványomat ezzel kapcsolatban. Talán úgy fogalmaznám meg szövegszerűen, a gazdálkodásról a tájékoztatót a közgyűlés ne fogadja el és tegyen javaslatot arra, hogy a következő közgyűlésre készüljön előterjesztés az intézmény megszüntetéséről. Ez az egyik határozati javaslat. A másik pedig az, hogy amellett, hogy a tájékoztatót nem fogadjuk el, javasoljuk a fegyelmi felelősségre vonás megindítását. Nem azért, hogy valakinek a fejét követeljük, hanem azért, hogy ennek van egy olyan céljai is, hogy akit bármi módon jogszabálysértés kapcsán is úgymond hírbe hoznak, igenis megilleti őt az a jog, hogy tisztázza magát és a Kulbencz urat is megilletné az, hogy egy fegyelmi során tisztázza azt, hogy valóban itt nem történtek szabálysértések. Ez jogában álla köztisztviselőnek is.
Dr. Csákai Iván: Tóth képviselő úrnak figyelmébe ajánlanám, hogy szelektív bizonyos dolgokban az emlékezete. Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnökeként a szabálysértéseknek és egyéb dolgoknak utána kellene nézni. Nem olyan régen egy intézményvezető ellen fegyelemi eljárás indult hasonló dolgokért. Azért nem történt meg, mert az illető elment.
Kulbencz Ferenc: A 700 eFt, amiről Kolonics képviselő úr beszélt, nem a felügyelet részére került átadásra, hanem tulajdonképpen a parlagfű területek irtását végezte el saját pénzből az alapítvány anélkül, hogy átadott volna a felügyeletnek pénzt, hanem saját maga bízta meg a vállalkozót és végezte el ezeket a munkákat.
Litter Nándor: További hozzászólások nincsenek. A vitát lezárom. Kolonics úrnak volt két javaslata. Az egyik az, hogy ne fogadjuk el a tájékoztatót és készüljön előterjesztés a következő közgyűlésre a közterület felügyeletnek, mint önálló intézménynek a megszüntetéséről. A magam részéről ezt most nem támogatom. Kérem, szavazzunk róla.
A közgyűlés 6 szavazattal, 14 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Litter Nándor: Kulbencz urat kérdezem, hogy hozzájárul-e,
hogy nyílt ülésen szavazzunk erről a kérdésről?
Kulbencz Ferenc: Igen hozzájárulok.
Litter Nándor: Arról szavazzunk, hogy indítsunk-e fegyelmi vizsgálatot a Közterület Felügyelet vezetője Kulbencz Ferenc ellen.
A közgyűlés 6 szavazattal, 16 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk arról, hogy a közgyűlés elfogadja a Közterület Felügyelet 2004. évi gazdálkodásáról szóló tájékoztatót.
A közgyűlés 17 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
291/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2005. február 28.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Dencsné Szabó Edit osztályvezető)
Litter Nándor: Szavazzunk a 2004. évi munkáról. Erről adott beszámolót elfogadja a közgyűlés.
A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
292/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közterület Felügyelete 2004. évi beszámolóját elfogadja.
Felelős: Kulbencz Ferenc Felügyelet Vezető
Előadó: Litter Nándor polgármester
Csordásné Láng Éva: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság a napirendet megtárgyalta, és mielőtt ismételten egy kellően parttalan vita indulna meg, a határozati javaslatot egy 2. számú határozati javaslattal szeretnénk kiegészíteni: a közgyűlés megbízza az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottságot, hogy 2005. januárjában vizsgálja meg a Móricz Zsigmond Művelődési Házban kialakult helyzetet és az érdekelt bizottságokkal együttműködve tegyen javaslatot a költségvetés elfogadása előtt a ház további működésével kapcsolatos teendőkre. Annál is inkább, mert a művelődési ház tevékenységi köre 2005-ben kibővül a korábbi közgyűlési határozat értelmében a Nagyrác utcai Általános Iskolával, illetve kibővült már a bajcsai művelődési otthonnal is. Ezzel együtt a bizottság, ha ezek a határozati javaslatok így a közgyűlés által is elfogadhatók lennének, akkor az 1. számú határozati javaslatot többségi igennel, a 2. számút viszont egybehangzó igennel támogatta.
Budai István: A Pénzügyi Bizottság a revizori vizsgálat összefoglaló része alapján elég kellemetlenül éreztük magunkat, mert ebben vannak olyan dolgok, ami mellett a Pénzügyi Bizottság nem mehet el szó nélkül. Ezért azt javasoljuk a közgyűlésnek, hogy határozati javaslatot bontsuk ketté. Az első része úgy szólna, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése tudomásul veszi a Móricz Zsigmond Művelődési Ház 2004. évi gazdálkodásáról szóló ellenőrzési jelentést. A 1. pontja – és amit az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság javasolt, az lehet a 3. vagy fordítva –, hogy javasolja a várható 3.600 eFt forráshiány önkormányzat által pótelőirányzatként történő biztosítását, melynek forrása a többlet adóbevétel. Egyben javasolja az intézmény vezetőjének fegyelmi felelősségre vonását.
Röst János: Ugyanazt szeretném elmondani, amit a korábbi napirendi pontnál, hogy ebben az esetben, ha fegyelmi vizsgálatot akar bárki indítani, akkor ne ennek a napirendi pontnak a keretén belül tegye meg, mert ezt elő kell készíteni. Nagy türelemmel várom Kolonics Bálint és Cseresnyés Péter véleményét erről az ügyről, mert hasonló jellegű problémák merültek fel, hogy konzekvensen ugyanazt kérik-e, sőt eltérő pontok is szerepelnek benn, ami a vizsgálatot illeti. De azt kérném a Pénzügyi Bizottság elnökétől, hogy amennyiben ilyen javaslata van, akkor azt ne most tárgyalja meg a közgyűlés, hanem önálló pontként hozzák vissza a közgyűlésre, mert úgy gondolom, hogy nem tárgyalható ennek a napirendi pontnak a keretén belül.
Dr. Horváth György: Amikor elolvastam az előterjesztést, elszörnyülködtem. Amennyi fegyelmezetlenség van ebben az előterjesztésben, az egész hivatalt el lehetett volna bocsátani. Én is a fegyelmi felelősségre vonás mellett vagyok azért is, mert bizottsági ülésen nem egészen ismerte el azokat Farkas Tibor, sőt egyáltalán nem, amit leírt az ellenőrző csoport. Ezen nem lehet vitatkozni. A munka elvégzése, kinek mit fizettek, mennyit fizettek ki, és miért így történt? Elgondolkoztató az, hogy idáig juthatott a helyzet. A Csengey Dénes Szavalóversenyen közel 1 millió Ft volt a reprezentáció – szép dolog. Mindegy hogy mire költötték, és hogyan magyarázzuk. A felelősségre vonást javaslom, és megfontolandóvá teszem, hogy mi legyen a kiegészítéssel, azzal a 3,6 eFt-tal. Az sem derült ki bizottsági ülésen, hogy az mennyi. Elszomorító dolog, hogy egyáltalán idáig juthatott, hiszen szeptember végéig a személyi kiadások 92 %-át elköltötték. Ezt csak észre kellett volna venni. Nem érdemes végigvenni, de ha arra kerül a sor, meg kell nézni pontról pontra, hogy az ellenőrző csoport hol végzett hanyag munkát, hol állapított meg sértő dolgokat, mert ezekből az következett, legalábbis a bizottsági ülésen én azt vettem ki.
Dr. Kolonics Bálint: Természetesen szabálytalan és jogsértő gazdálkodást olvashatunk, és természetes, hogy támogatom jelen esetben is azt, hogy az intézmény vezetője ellen induljon fegyelmi eljárás, mert ha ilyen gazdálkodással állunk szemben, akkor nincs más kötelezettségünk, mint az, hogy az adófizetők érdekében odafigyeljünk a Ft-okra. Tehát én is támogatom, de azt kérném, hogy legyünk következetesek mindenkivel szemben. Tehát felemeljük a hangunkat, hogy itt eloszthatnánk, és mindenkire jutna bőven a szabálytalanságokból. Bizony az előző napirend kapcsán is lehetett volna osztani, és ott is lehetett volna ilyen egyenesen és célirányosan nyilatkozni erről a kérdésről. Itt is támogatom és meg is fogom szavazni. Tehát ahol szabálytalan a gazdálkodás, az nem elfogadható, nem mehetünk el fölötte, illetve Farkas úrnak is meg kell adni a lehetőséget arra, hogy egy fegyelmi eljárás lehetőséget biztosít neki, hogy Ő tisztázza magát ezek alól a szabálytalanságok alól, amit a jelentés felhoz akár Vele szemben is.
Cserti Tibor: Magam is úgy gondolom, hogy bizonyos dolgokkal komolyan kell foglalkozni, bizonyos dolgokra komolyan kell reagálni. Ha összehasonlítom a korábbi intézmény gazdálkodásáról ugyancsak hasonló revizori jelentéssel alátámasztott beszámolót, akkor én a kettőt nem egy fajsúlyúnak tartom. Szűkítsük le csak a végére. Mindenki azzal operált, ami az összefoglaló jelentésben van. Kilenc megállapítást tesz, a kilenc megállapítás döntő többsége, azt is mondhatom, hogy ha ez egy olyan társas vállalkozásnál van, ami nem önkormányzati tulajdonú, nem önkormányzat által fenntartott intézmény, ott automatikus egyébként ezzel összefüggésben más eljárás indul, és más konzekvenciája van. Miért? Jelen esetben ezen intézmény gazdálkodása esetében az önkormányzatnak okozott kár esete merül fel. Ha egy személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget nem veszünk komolyan és nem fizetünk be, akkor azzal kapcsolatosan késedelmi pótlék eleve jelentkezik. Gyakorlatilag egy ÁFA-alanyiság megváltoztatása irányába valaki nem intézkedik, akkor olyan mulasztást követ el, aminek megint csak konzekvenciái vannak e tekintetben. Arról már nem is beszélek, hogy a kiadások között, ha olyan kiadásokat könyvelünk, ami esetében a számla nem is a mi nevünkre van kiállítva, az a nevetséges kategóriába tartozik, az már olyan mérvű hanyagság, ami megkérdőjelezi egy vállalkozás irányításának, vezetésének szakmaiságát és komolyságát. Tehát ekkor, amikor a Pénzügyi Bizottság tagjai megállapítanak valamit, és akkor annak a következménye az, hogy fegyelmi vizsgálat indítását javasolják, pontosan azért, hogy az intézményvezető a közreható tényezőket ismertesse, és hozza fel a mentségére azt, amit fel lehet ilyenkor hozni, azt illene komolyan venni. nem látom most annak akadályát, hogy maga az előterjesztés megvizsgálásával egyidejűleg a Pénzügyi Bizottság javaslatát ne vegyük komolyan. Ez valahogy egy tekintély lejáratása lenne, és nem hiszem, hogy ezt másféle módon alátámaszthatnánk, minthogyha az intézményvezető reagálását megnézzük. Általam tisztelt, okos módon azt mondta, hogy nem vitatom összességében, de a kincstár, mint közreműködő könyvelő szervezet, amely nem naprakész és gyakorlatilag lekönyvelt bizonyos dolgokat, annak a felelősségét is egyidejűleg vizsgálni kell. Minden közreható tényezőt a fegyelmi vizsgálat során lehet mérlegelni, és annak alapján le lehet vonni a konzekvenciát. Félreértés ne essék, Farkas Tibor személye általam egy köztiszteletben álló személy. Sokszor csodálattal adóztam zenei tehetségében. Nem vagyok meggyőződve, hogy intézményirányító, tehát hogy a gazdasági vénája is ugyanilyen erős. Adjuk meg Neki a lehetőséget, hogy ezt a dolgot tisztázza, ezért a Pénzügyi Bizottság előterjesztését elfogadásra javaslom.
Litter Nándor: Kolonics úr tényleg egy kaptafa alá vette ezt a két ügyet. Az egyik esetben valaki tervezett valamilyen külső bevételt, nem sikerült neki – itt pedig vevőként olyan tételeket számoltunk el, ami az Igricek – tudjuk, hogy Farkas Tibor az Igricek tagja – és ezt elszámoltuk önkormányzati költségként. Ezt nehogy ugyanolyan kategóriába vegyük, mint az előbbi ügyet, hogy rosszul tervezte meg a várható bevételeit. Saját dolgozóknak munkakörébe tartozó tevékenységekre díjakat fizettünk ki. Ez valóban olyan, amit nem szabadna összekeverni, mert ugyanaz a kategória.
Halász Gyula: Alapvetően nem támogatok reflexből elindított fegyelmi vizsgálatokat, én azt támogatom, hogy legyen valamilyen vizsgálat, bármilyen esetben, ami ezt indokolja, és ha ez a vizsgálat olyan eredményre jut, hogy abból az következik, hogy fegyelmi eljárást kell indítani, akkor kezdeményezze valaki. De ez most már úgy látszik divat lett, rendszer lett az önkormányzatnál, hogy valamilyen intézménynél vagy bárhol valamilyen probléma van, akkor feláll egy képviselő, indítsunk fegyelmit. Ne bohóckodjunk, több komolyságot várok mindenkitől.
Polai József: A KTÖ javaslata, illetve véleménye a következő: 4 igen szavazattal, egyhangúlag támogatja a javaslat támogatását.
Cserti Tibor: Azért kértem szót, mert részben a válaszadási lehetőséggel is, részben pedig egy eljárásjogi kérdés megfontolásával kapcsolatosan kérem a véleményüket. Semmiféleképpen nem tartom nevetséges dolognak. Szakmai megállapítások vannak, azzal kapcsolatosan indítványok vannak, és utána maszatolunk. Ugyanakkor komolyan kell venni egy fajta eljárásrendet, és úgy látom a dátumok alapján egyébként, hogy az önkormányzat fegyelmi indítási lehetősége már megszűnt a témával kapcsolatosan, a határnapokon már túlvagyunk. Akkor értékként kezelve a dolgokat, vegyük tudomásul és a konzekvenciát szűrje le maga számára, de mostantól kezdve pedig mindenki a szerepének megfelelően járjon megfelelő módon, megfelelő felelősséggel. Ez pedig azt jelent, hogy a fenntartó is vegye komolyan a fenntartói kötelmét, a revizori vizsgálat alapján az esetleges fegyelmi indítási lehetőségét, sőt felelősségét.
Litter Nándor: Aljegyző asszonyt kérem, hogy a határidők vonatkozásában reagáljon.
Dr. Gyergyák Krisztina: Szeretném Önöket tájékoztatni arról, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 46. §-a alapján nem lehet fegyelmi eljárást indítani akkor, hogyha fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzéstől egy hónap, vagy magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetében – jelen esetben erről van szó – három év eltelt. Ez egy szubjektív és egy objektív határidőt jelent, ami azt jelenti, hogy ez egy együttes feltétel tulajdonképpen. Tehát ha eltelt az egy hónap, akkor nem lehet fegyelmi eljárást indítani az intézmény vezetőjével szemben.
Bodzai Tiborné dr.: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 83/A. §-a rendelkezik arról is, hogy a tudomásra jutás mit jelent. A tudomásra jutás a polgármester tudomás szerzése számít a tudomásra jutás időpontjának. Itt a revizori jelentést októberben átadták polgármester úrnak, tehát attól kezdve eltelt az egy hónap. Tehát ebben az ügyben már így nem lehet fegyelmi eljárást indítani, a szubjektív határidő eltelt. A másik ügyben, amit Budai úr említett, hogy mivel előirányzatot kell módosítani és pótolni kell, ebben az ügyben pedig Önöknek kell eldönteni, mert ott még nem telt el a határidő nyilván, mert ez most jutott polgármester úr tudomására is.
Dr. Kolonics Bálint: Kérném azt a törvényhelyet is idézni, ami valahogy úgy szól, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a gyanú észlelésekor megindítani és kezdeményezni a fegyelmi eljárást, pontosan azért, hogy lehetőséget biztosítson az eljárás alá vontnak is arra, hogy tisztázza magát a felhozott szabálytalanságok alól. A másik pedig az, hogy szeretném, ha polgármester úr itt a valóságnak megfelelően tájékoztatná a közvéleményt a közgyűlésen, és nem mondaná azt, hogy ez a két dolog nem ugyanaz, mert már huszonötödször is el kell mondani azt, hogy nem a tervezői hiányosságok és rossz tervezés. Kimondta itt a revizori jelentés is, hogy a rossz gazdálkodás okozta ezt a hiányt. Tehát ne tájékoztassuk félre a közvéleményt. Ezt már kértem a múltkor is. Itt rossz gazdálkodásról volt szó az előző napirendi pont kapcsán is, és továbbra is tartom azt az álláspontomat, hogy igenis hasonlatos a két dolog és nem két külön dologról beszélünk.
Litter Nándor: Én pedig úgy gondolom, hogy két külön dologról beszélünk. Rosszul tervezte meg a bevételeit. Ez is lehet egy rossz gazdálkodás, mert több bevételre számított. Itt pedig saját magának, a saját Igriceknek kiállított számlát fizette ki az önkormányzat. Akkor nem igaz ez a megállapítás?
Röst János: Valóban két külön ügyről van szó, és két külön napirend. Nem szeretném, ha napirendi pontokat újra elővennénk. Azt javaslom, amit elmondtam korábban is, ha a közgyűlés mindenképpen fegyelmi bizottság felállítása mellett dönt, akkor a Munka Törvénykönyve szerint kell eljárni. Ez munkajogi kérdés. Ha egy bizottság akar ilyet javasolni, annak sincs akadálya, de akkor a bizottságnak mellé kell tenni szintén a munkajogi törvény szerinti javaslatot, hogy bizottság elnöke, tagjai, stb. Nem lehet valamit úgy javasolni, hogy annak a hátterét nem teremtjük meg. Az a kérésem, hogy ha bárki fegyelmi bizottságot akar felállítani, akkor ezt legyen kedves megtenni.
Cserti Tibor: A revizori csoport tudomásom szerint egy szervezetbe tartozik. Megállapításait egy határnapon leteszi. Azt valakik megismerik. Ezzel összefüggésben gyakorlatilag indítvány csak akkor tehető bizottságok által, ha megismernek bizonyos dolgot. Jelen esetben is, amikor odakerült, már kicsúszott a határnapból. Akkor visszautasítom a bizottság nevében is, de a képviselők nevében is. Mindenki vegye komolyan a feladatait. Ez elsősorban alpolgármester úrra vonatkozik, mert interpretálta ezeket a dolgokat.
Dr. Horváth György: Visszautasítom, amit Halász Gyula mondott, hogy vegyük komolyan, ugyanis én elolvastam a revizori jelentés, és tudom, hogy miért mondtam. Újabb vizsgálat? A revizori csoport mit csinált? Ez nem vizsgálat? Itt a szabálytalanságok sorozata van.
Dr. Fodor Csaba: Azt látom, hogy egy határozati javaslat van, adjuk oda, amit a Pénzügyi Bizottság nevesített, 3,6 mFt-ot, és okuljunk ebből az ügyből. Másfajta megnyilvánulások nem ide tartoznak már csak azért sem, mert kiderült, hogy egy felelőse van ennek az egész ügynek, a polgármester, mert hozta időben a közgyűlés elé. Ha június 22-én elkészül egy revizori jelentés, most pedig december van, ha valaki nagyon fontosnak tartotta volna, idehozta volna időben. Méltatlan ezzel az üggyel így foglalkozni. Beszéljünk csak SZMSZ szerint az előterjesztett határozati javaslatról, illetve amit kiegészített a Pénzügyi Bizottság, de abból is csak az első részéről.
Cseresnyés Péter: Én is szeretném visszautasítani azt, amit Halász képviselőtársam mondott. A hivatal dolgozói végeztek egy vizsgálatot. Ha Ön ezt bohóckodásnak tartja, szomorú vagyok. A hivatal munkatársai komoly munkát végeztek ebben az esetben is. Az előterjesztés szerint súlyos szabálysértés történt. Ebben az esetben, úgy gondolom, a munkáltatónak kötelessége lett volna az eljárást megindítani annak kivizsgálására, hogy ténylegesen milyen súlyos ez a szabálytalanság, és ez fegyelmi eljárást vonz-e magával. Ezt polgármester úr, Ön elmulasztott megtenni, ezért úgy gondolom, hogy ez az előterjesztés itt egy kicsit oka fogyottá vált. Arra kérem, hogy legközelebb jobban figyeljen oda, ha ilyen fordul elő, hogy megfelelő időben jöjjön be ez az előterjesztés.
Litter Nándor: A határozati javaslatot el kell olvasni. Az nem vált oka fogyottá, mert forrás-kiegészítésről van szó. Tájékozódni kell az előterjesztésről.
Budai István: Az utóbbi években többször hallottunk ilyeneket, hogy ilyen kivárásos alapon és kicsúszott a határidőből, elévültek a dolgok. Nem ezzel akarok most foglalkozni, hanem azzal, hogy a Pénzügyi Bizottság javasolja a pótelőirányzat biztosítását. Ez egy gazdálkodásbeli hiányosságnak eredményeként következett be. Az én megítélésem szerint is, de a Bodzai Tiborné szerint is emiatt viszont nem csúsztunk ki a határidőből. Emiatt igenis most van az ideje annak, hogy valamilyen formában a felelősséget megállapítsuk ezért a gazdálkodásbeli hiányosságért.
Halász Gyula: Én nem a hivatal munkáját minősítettem, hanem azt a gyakorlatot citáltam, ami elharapózott, hogy van egy ügy, és akkor képviselőtársaim egyből fegyelmi eljárást kezdeményeznek. Ezt mondtam, nem mást. Vegyük komolyan a dolgokat, és az, amire utaltam, az az, hogy ha valaki valamit el akar indítani, annak a jogi, tartalmi és más összefüggéseit is korrekt módon elő kell vezetni. Semmi gond, megszavazzuk, ami van, de ezt elő kell vezetni.
Dr. Kolonics Bálint: Megkérném aljegyző asszonyt, hogy az általam felvetett kérdésre idézze a jogszabályhelyet, ami tisztába tenné ezt a parttalan vitát.
Dr. Gyergyák Krisztina: Úgy szól a közalkalmazotti törvény 46. §-a, hogy a fegyelmi eljárás megindítását magasabb vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el. Kötelező a fegyelmi eljárás megindítása jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, továbbá akkor, hogy ha az eljárás lefolytatását a közalkalmazott maga ellen kéri.
Budai István: Talán nem ártana, ha ezt a kérdés az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság hatáskörébe visszatennénk, mert itt azért folynak a viták jogi vonatkozású kérdésekben.
Litter Nándor: Megkérdezem Farkas Tibort, hogy kíván-e szólni?
Farkas Tibor: Igen, szeretnék. Szeretném én is két részre bontani ezt az előterjesztést, hiszen két részből áll. Az egyik a revizori jelentés, amely a művelődési ház 2002-2003. évi gazdálkodását ellenőrizte. A reagálásomban egyébként leírtam, hogy többnyire elismerem azokat a szabálytalanságokat, amelyek pénzügyi vagy pénzkezelési szabálytalanságok voltak. Néhány dologgal azért vitatkoznék, és szeretném megjegyezni, hogy mi jeleztük többször a kincstárnak, és az idei évben is jeleztük a Polgármesteri Hivatalnak, hogy túlléptük azt a keretet, amely felett ÁFA-kötelezettek vagyunk. Azt a választ kaptam mindig, és nem csak én, hanem 2002-ben és 2003-ban az akkori gazdasági titkárom, Ladeczkiné is, hogy mivel csak az alaptevékenység bevételei minősülnek olyan bevételnek, ami fölött kötelező, tehát az úgynevezett átvett pénzeszközök, tehát a pályázati pénzek, támogatások, szponzori támogatások nem minősülnek ennek, ezért nem léptük még át ezt a határt, és nem kell az ÁFA-körbe bejelentkeznünk. Ezt tudomásul vettem, és ennek módja szerint jártunk el. Az ÁFA-ügyben nem érzem hibásnak sem magamat, sem a kollégáimat. Az Igricek ügyben nem magamnak utalványoztam. A Móricz Zsigmond Művelődési Ház az Igricek együttes, mint egy csoportja számára pályázott a Nemzeti Kulturális Alapnál. Ez a pénz később érkezett be, és valóban azt a hibát elkövettük, hogy amikor a számla megérkezett, akkor nem úgy érkezett, hogy Móricz Zsigmond Művelődés Ház Igricek együttes, hanem csak az Igricek együttes szerepelt a számlán. Ebben hibáztunk, és nem vettem észre akkor, sem a kollégáim, de úgy gondolom, hogy senki nem gondolja azt, hogy én az Igricek együttes számláit majd a művelődési házban elszámolom. Ennyire primitív nem vagyok, és nem hiszem, hogy ilyen dolgot elkövetnék. Egyébként igyekszem minden lehetőséget elkerülni, hogy az Igricek együttes és a művelődési ház tevékenysége teljesen külön váljon. Szeretném elmondani azt is, és azért örültem annak, hogy felvetődött az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottságban az, hogy legyen egy vizsgálat, és vizsgáljuk meg, hogy a Móricz Zsigmond Művelődési Háznak milyen a tevékenysége, mert a gazdálkodási tevékenység egy dolog. Azt hiszem, hogy akkor kapunk tiszta képet, ha a szakmai tevékenységét is megvizsgáljuk, és megvizsgáljuk azt, hogy ez az intézmény hogyan működik, milyen feltételekkel, milyen létszámmal, milyen programokat, milyen rendezvényeket tart a városban, milyen feladatoknak próbál megfelelni. Ebben az évben január 1-jétől feladatbővülése volt a művelődési háznak, megkaptuk a bajcsai kultúrházat, és a jövő évben hasonló feladatbővülés várható, hiszen az alapító okiratunk már tartalmazza, hogy júliustól a Nagyrác úti épületet is megkapjuk. Amikor 1996-ban idekerültem a Móricz Zsigmond Művelődési Házba, akkor ez az intézmény ugyanezzel a létszámmal 700 eFt költségvetéssel rendelkezett, ennyi volt a bevételi kötelezettsége. 1996. novemberébe odakerültem, 1997. februárjában teljesítettük az éves tervet. Nyilván azt kell eldönteni egyrészt véleményem szerint, hogy az intézmény legyen-e egy a kiskanizsaiaknak otthont adó, néha kártya, néha egy-egy fórumot megtartandó terep, vagy a kiskanizsai tárcegyüttesnek a próbaterme, és mi fogjuk vissza magunkat, és ne szervezzünk, ne avatkozzunk bele, ne rendezzünk más különösebb rendezvényeket, vagy pedig megpróbálunk azon az úton tovább menni, ami én 1996-tól, amikor elkezdtem a művelődési házat, megpróbáltam minél szélesebb tevékenységi köröket kialakítani, és minél nagyobb kapcsolatot kialakítani. Azt gondolom, hogy az első része a revizori jelentéssel kapcsolatban így van, és szeretném azért is szorgalmazni ezt a vizsgálatot, mert ezt jeleztem az osztály felé, jeleztem már több helyen, azt gondolom, hogy az egyetlen intézmény vagyunk, akik úgy működünk, hogy kettő, jövőre már három épületet kell karbantartanunk, fenntartanunk, mindenféle technikai személyzet nélkül. Összesen négyen dolgozunk ebben az intézményben, főállásban. Két népművelőm, én magam, és egy takarítónő, illetve van egy félállású gazdasági titkárunk, aki az óvodával közös. Egyszerűen gazdasági szakember nélkül, aki bármikor rendelkezésemre állhat – most nincs itt, mert az óvodában dolgozik –, egy olyan ember nélkül, aki bármikor a rendelkezésünkre áll, hiszen napi ügyek, napi programok vannak. Az, hogy egy ház mérete kicsi, hogy a termei kicsik, hogy egy kicsi intézmény, az nem azt jelenti, hogy ez a ház kicsi tevékenységet végez. Ugyanolyan jellegű programokat, rendezvényeket végzünk, mint a másik művelődési ház. Az, hogy a népművelőm egyben a pénztárosom is, és munkaidejének a fele azzal megy el, hogy bizonylatokat állít ki. Természetesen téved. Van ebben a revizori jelentésben dolog, amin magam is meglepődtem, hiszen biztos, hogy ezért engem felelősségre lehet vonni és vállalom is a felelősséget, hogy nem vettem észre, hogy olyan számlákat állítottak ki, hogy van egy átutalás és készpénzes számlát állítanak ki helyette. Értsék meg, és kérem, hogy értsenek meg, bárki lesz a Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatója, ha a személyi feltételeken nem változtatnak a Móricz Zsigmond Művelődési Házban, és az anyagi kondíciókon, hiszen a ház karbantartása, az, hogy 1996 óta irodaszerben, irodatechnikában stb, mennyit fejlődött a művelődési ház, hogy erre nincsen keretünk, nincs azóta se igazán bővülő keretünk, ezt így nem lehet működtetni tovább. Nem lehet működtetni úgy, hogy egyszerre végzek igazgatói, népművelői, rakodói, technikusi és egyéb feladatokat. A kollégámmal festjük a házat, kaparjuk a falat – népművelői munkát végez, stb. Ezt egyszerűen hosszú távon nem lehet bírni, és szeretném ha olyan feltételekkel rendelkezne a művelődési ház, amik a munkánkat segítik. Nem mondom azt, hogy ugyanolyan létszám, vagy ugyanolyan személyi feltételek kellenek, mint egy városi művelődési központnak, mint a HSMK-nak, s azt sem mondom, hogy ezt akár főállású emberekkel kell megoldani, hiszen beszélgettünk osztályvezető asszonnyal, de ez a probléma akkor is probléma, s lehet, hogy a keretbe kell berakni olyanokat, hogy ha van egy rendezvény, hogy például ki kell pakolni Bajcsára székeket, technikát egyebeket, szombaton be kell hoznunk, mert szombaton bent a művelődési házban már kell – akkor legyen erre technikai személyzetünk, tudjunk megfizetni embereket, akik ezt végzik, mert nem várhatom el a kollégámtól, hogy reggeltől estig, éjszaka, este, stb, egyfolytában benn legyen. Ezt csináljuk most már ebben az évben végig, és egyre inkább fáradtak vagyunk, egyre inkább nem bírjuk. A dolog másik része a hiány. Nem vagyok benne biztos, hogy ez a 3,6 millió megállja a helyét. Részint azért, mert ez az első háromnegyedév eseményeit mutatja, azóta a színházbérletezés beindult, azóta több mint 1 millió Ft érkezett be színházbérletekből, illetve voltak olyan pénzek is, amelyek nem érkeztek még be a Csengey Dénes Versmondó Verseny támogatására, amelyek októberben vagy novemberben érkeztek be, az körülbelül 1 millió Ft-nyi összeg. Nem tudom, hogy mennyi lesz a végső összeg, és higgyék el, de két-három hónap elmaradással kapunk könyvelési adatokat, kapunk adatokat a hivatal részéről. Nem tudunk naprakészek lenni a művelődési ház támogatásában. Azt szeretném elmondani, hogy a jelentéssel ellentétben nem a Csengey Dénes Versmondó Verseny túlköltekezésében látom az okot, hiszen nem erről van szó véleményem szerint. A Csengey Dénes Vers- és Prózamondó Versenyre 7,4 mFt-ot szereztünk, illetve pályáztunk, illetve kaptunk 2003., illetve 2004. évben, hiszen ez egy két évre átnyúló verseny. Kezdjük 2003. nyarán, őszén és zárjuk 2004. nyarán. Ezzel szemben a kiadása ennek a versenynek 6,8 mFt körül volt, tehát itt még pénzmaradvány is kellett, hogy legyen. Ami a kiadásunkat okozza, és ezt elmondtam a Pénzügyi Bizottságnak és az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottságnak is, az részint egy olyan tervünk, amely nem jött be, illetve csak részint jött be, és olyan helyzetben vagyunk, hogy nem tudjuk sem megszüntetni, és megpróbálunk mindig minden évben futni a pénzünk után. Ez az a kamaraszínházi előadássorozat, amelyet ezelőtt 5 évvel elindítottunk a városban, és amely mondhatom, sikert aratott, hiszen 300-350 közötti bérletszámot adunk el minden évben. Olyan színházi előadásokról van szó többnyire, amelyek budapesti sztárszínészekkel vannak, és amelyekre Budapesten sokszor hetekkel előre nem lehet jegyet kapni. azt gondolom, és azt a visszajelzést is kapjuk sok helyről, hogy jók ezek a színházi előadások, ne hagyjuk abba a sorozatot. Ugyanakkor tudom, hogy hiányzik az a 150-200 bérlet ára, amit nem tudunk eladni évről évre. A héten levelet írtam a város gazdasági egységeinek, bankoknak és gazdasági cégeknek, kérve őket, karácsony apropóján is próbálják meg környezetüket, üzleti partnereiket megajándékozva segíteni, támogatni, hogy ez a bérlet sikeres legyen. Ha Önök úgy döntenek, hogy segítenek nekünk ebben a bajban – egyébként 200 eFt támogatást kaptunk a városi kulturális alapból tavaly a színházsorozat támogatására, csak a HSMK-nak fizetünk legközelebb 500 eFt-ot, tehát előadásonként 100 eFt-ot. Azon is gondolkodunk, hogy kisebb helyre, kisebb terembe vinni – kint a Móriczban nem tudjuk megoldani, egyrészt a színpad nem alkalmas rá, másrészt ahhoz túl kicsi, tehát olyanok a kiadásai ezeknek az előadásoknak, hiába csak kétszereplős egy előadás, Eszenyi Enikő és férje 600 eFt-ért jönnek el. Itt két döntés lehet. Vagy nem csinálom, és azt mondom, hogy jó, akkor ezt nem csinálom, csinálja más, vagy legyen ez üzleti alapon működtetve, vagy nem tudom hogyan, de mivel egyszer belekezdtünk ebbe, valahogy ki kell szállnunk. Egyszer fel kell vállalnunk a hiányt. Az évek során megpróbáltuk az egyik lukat tömni a másikkal, és megpróbáltunk azon lenni, hogy minél több bérletet tudjunk eladni. Az egyik része ebből van a hiányunknak. A másik, hogy a bevételi tervünket nem tudtuk hozni, hogy a tábort az idén nem a művelődési házon keresztül szerveztük meg. Tehát a tábor bevételei nem jelentkezhettek a művelődési házban, mert két héttel a táborindítás előtt kiderült, hogy mi nem szervezhetünk tábort, ezért közvetlenül az iskolához lett befizetve a pénz. Ez megint 1,5 mFt, ami hiányzik. E-Magyarország-pont kialakításra nyertünk támogatást az IHM-től. Megvásároltuk a négy számítógépet, kettőt a Móriczba, kettőt Bajcsára helyezünk ki, a Móriczba már ki is helyeztük. Ez a kétszer 700 eFt, illetve az Internet-költség vissza kell, hogy jöjjön az IHM-től nekünk szintén. Van a háznak hiánya, illetve van gazdálkodási probléma. Ezt elsősorban a színházi bérletek kevés száma jelenti, de véleményem szerint nem ekkora a hiány, és azt kérem, hogy nézzük meg az év végén, hogy mekkora lesz a hiány, és kérem, hogy segítsenek abban, hogy ezt a hiányt megpróbáljuk valahogy kezelni.
Litter Nándor: Ha jól értettem az elhangzottakat, akkor ez a 3,6 mFt nem igazán stabilan várható, hogy ez így fog alakulni az év végére is.
Farkas Tibor: Azt gondolom, hogy nem lesz ennyi. Nem tudom megmondani, hogy mennyi lesz, de szerintem nem lesz ennyi.
Litter Nándor: Minden tervezésnek vannak bizonytalanságai. Mert akkor viszont most nem kellene a pótelőirányzatot biztosítani, hanem meg kellene várnunk az év végét, és akkor rendezni, amit januárban egyébként is szoktunk. Működésében van-e probléma?
Farkas Tibor: Van probléma, mert nincs bérjellegű …
Litter Nándor: Elképzelése szerint mekkora ez a mostani probléma?
Farkas Tibor: Nem tudom megmondani fejből, mert nem állnak rendelkezésemre adatok.
Cserti Tibor: Tipikusan fenntartói kötelemnek kell megfelelni. Ügyrendi javaslatom, hogy az intézményvezető a szoros működéssel összefüggő kiadásainál az ellenjegyzési hatáskört polgármester úrral együtt gyakorolja – kötelezettségvállalás nála, ellenjegyzés polgármester úrnál. Ezt delegálhatja polgármester úr a szervezeti rendszer keretén belül, de ez által el tudunk jutni az év zárásáig, és majd a zárszámadáskor visszatérünk az előirányzat rendezésére.
Dr. Kolonics Bálint: Javaslatom a határozati javaslathoz, amit már feszegettem az előző napirendi pontoknál is, és a megválaszolatlan kérdéseim is többek között erre irányulnak. Tehát a pótelőirányzatként történő biztosítás nem biztos, hogy szerencsés, sőt az államháztartási törvény szerint, amennyiben már túlköltekezésről van szó, akkor pótelőirányzat biztosításáról már nem beszélhetünk. Azt akkor lehet, amikor egy féléves beszámolónál kiderül az, hogy túl fogja lépni az előirányzatot, és akkor mi biztosíthatunk pótelőirányzatot, mint fenntartók. Nem vagyok pénzügyi, gazdasági ember, de kérem Budai képviselőtársamat, segítsen ki ebben a dologban, és fenntartói finanszírozásként kell ezt nekünk biztosítani. A törvény értelmében nem lépheti túl, tehát ő köteles ezeken a kereteken belül gazdálkodni, és pótelőirányzatot én akkor biztosíthatók, amikor még a kereteken belül van. Innét már csak fenntartói finanszírozásról beszélhetünk, tehát így biztosítsuk, és ez legyen a határozati javaslat.
Litter Nándor: Jó, akkor szavazzunk a határozati javaslatról, amely kiegészül azzal, hogy a forráshiányt fenntartói finanszírozással biztosítja az önkormányzat. Tehát erre módosulna ez az utolsó mondat. Kérem, szavazzunk erről. Akkor nem kell konkrét, hanem annyit, amennyire szükség van. Az azt jelenti, hogy nem megkapja, és azon belül gazdálkodik, hanem felügyelet alatt van a finanszírozás.
A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Volt egy második javaslat, amelyben Csordásné azt javasolta, hogy az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság a művelődési ház jövőjét illető kérdéseket elemezze, és a költségvetés előtt. Kérem, szavazzunk erről.
A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: És volt ez a fegyelmi ügy. Ez már abszolút nem látom tisztán. Most az a kérdés, hogy az a hiány mikor került tudomásra. Szavazhatunk-e erről?
Dencsné Szabó Edit: A III. negyedéves beszámolót november 30-án terjesztettük a közgyűlés elé, és abban a közművelődési intézményekről szóló szöveges tájékoztatóban már szerepelt, hogy az intézmény az előirányzatait várhatóan túl fogja lépni, nem időarányos kiadási előirányzat felhasználás történt. Kolonics képviselő úr kérdésére került válaszadásként a 2004. évi gazdálkodás bemutatása. Tehát ez akkor került szóba.
Litter Nándor: Ezek alapján megáll a Pénzügyi Bizottság javaslata. Kérdezem Farkas Tibort, hogy kér-e zárt ülést?
Farkas Tibor: Nem.
Litter Nándor: Tehát erről szavazunk 3. határozati javaslatként, hogy fegyelmi eljárás indul-e a hiánnyal kapcsolatosan. Kezdeményezni kell. Én nem kezdeményeztem, javasolta a Pénzügyi Bizottság. Én egy világos előterjesztést tettem határozati javaslatra, még ha egyesek mást is olvasnak ki belőle. Mérlegelési jogom van, hogy úgy ítélem meg, hogy ez olyan ügynek tekinthető. Nem hiszem. Jelentős súlyú. Mi a jelentős súlyú? Igen, kezdeményezem, ha ez a kérés.
Polai József: Amit Farkas Tibor a beszámolójában elmondott, az mindenki számára világos. Azokkal a tényekkel nem kívánok vitatkozni. De még mielőtt bárki a fegyelmiről igennel döntene, a következőt szeretném megemlíteni. Ha az ottani dolgozók, azon a munkán kívül, ami egyébként a kötelességük, nem végeznének el olyan feladatokat, ami viszont nem a kötelességük, ezen a házon már befújna a szél, az ablakok már kiestek volna, az ajtók már nem működnének, a falak feketék lennének. Nagyon kérek mindenkit, hogy mielőtt igent nyomna a fegyelmi felelősségre vonásnál, ezeket mind vegye figyelembe, mert a hibák mellett azért akadnak egyéb jó szempontok is.
Bicsák Miklós: Nem értek egyet Polai Józseffel. Úgy gondolom Farkas Tibor érdeke is, hogy tisztázza magát a vizsgálat során.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a fegyelmi eljárás megindításáról.
A közgyűlés 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja.
Litter Nándor: Megkérem aljegyző asszonyt, hogy az eljárás további lépéseiről szíveskedjen tájékoztatót adni.
Dr. Gyergyák Krisztina: A fegyelmi eljárás megindításával egyidejűleg vizsgálóbiztos személyét kell kijelölni. A magasabb beosztású közalkalmazott esetében maga a közgyűlés, tehát az önkormányzat képviselőtestülete jár el fegyelmi tanácsként, tehát ő látja el a fegyelmi tanács feladatait, és egyében az ő hatáskörébe tartozik majd a fegyelmi büntetés kiszabása is. Tehát a vizsgálóbiztos személyéről kellene dönteni most a közgyűlésnek.
Litter Nándor: Budai Istvánt javaslom, hogy ő végezze ezt a vizsgálatot. Budai úr elvállalja?
Budai István: Nem tehetek mást, de mivel a bizottságom kezdeményezte, akkor kénytelen vagyok.
Polai József: Javasolnám, hogy talán kettőnk közül valamelyikünk vegyen részt ebben a munkában, a helyi képviselők köréből.
Litter Nándor: Egy személy kell csak, aki a vizsgálatot elvégzi, és utána a közgyűlés dönt a vizsgálat alapján. Van-e más javaslat? Úgy látom, nincs. Kérem, szavazzunk arról, hogy Budai úr végezze ezt a vizsgálatot.
A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:
293/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2005. február 28.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Dencsné Szabó Edit osztályvezető)
Határidő: 2005. január 31.
Felelős : Sajni József bizottsági elnök
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
Határidő: 2005. január 31.
Felelős : Budai István vizsgálóbiztos
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető
Bodzai Tiborné dr. irodavezető)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Zakó László: Nagykanizsa Megyei Jogú Városnak mi haszna van abból, ha a kezdeményezés mellé áll? Tudniillik az, hogy “Európa Kulturális Fővárosa” címért sokan indulnak az országban németországi városok mellett, az természetes. Viszont nem látom, hogy Pécs támogatása milyen hozadékkal van Nagykanizsára nézve. Indul még Kaposvár, Veszprém, Sopron is. Az indokolásban szerepel az, hogy alapérdekünk, hogy a régió olyan fejlesztési lehetőségekhez jusson, amelyből városunk számára is jelentős beruházások származhatnak, valamint új munkahelyek létesülhetnek. Konkrétan szeretnék rákérdezni, hogy pécsi kulturális fővárosi cím megnyerése mellett Nagykanizsán milyen beruházások származhatnak és milyen munkahely létesülhet. Kaposvár jóval közelebb van hozzánk, ott már el tudnám ezt képzelni, de még Veszprémet is, a “Királynék Városát”. Péccsel ilyen értelemben még egy régióban sem szereplünk. Azon kívül, hogy Toller László polgármester úr személyes ambícióját látom a megkeresésben, és próbálja begyűjteni a támogató nyilatkozatokat, egyéb hasznát ennek nem látom. Ön védnöke lenne ennek a kezdeményezésnek. Pénzünkbe valószínűleg nem kerül, de mi a haszna? Ha erre Kaposvár kérne, vagy Veszprém, akkor nekik milyen indokkal mondanánk nemet, miért jobb Pécs helyzete ehhez a két városhoz képest?
Litter Nándor: Nekem az az álláspontom, hogy ha bárki felkér bennünket, ugyanúgy igent kellene mondanunk erre a programra, hiszen valamennyien tudjuk, hogy csak egy város lesz, valamely német várossal együtt “Európa Kulturális Fővárosa” címet fogja ebben az évben megkapni. A mi eljárásunk akkor tisztességes, ha mindenki, aki felkér bennünket, hogy csatlakozzunk hozzá, akkor igen mondunk rá, mert a végső győztes csak egy lehet. Ebből a mi városunkban annyi haszna lehet, hogy azok a programok, amelyeket Pécs tervez, akár kísérőprogramokként, vagy szatellit programokként Nagykanizsára is eljuthatnak, illetve azok a programok, amelyeket egyébként mi a városban évről évre megrendezünk, azok részét képezhetik ennek a programsorozatnak, és olyan publicitást kaphatnak szerte Európában, amely gyarapíthatja azoknak a számát, akik részt vesznek ezeken a nagykanizsai programokon. Vesztenivalónk ezen nincs, viszont hozadékunk számos lehet belőle, úgyhogy mindenkit arra, kérek, hogy támogassa ezt a programot.
Cserti Tibor: Nagyon okos a határozati javaslat, mert miért vonnánk meg a támogatói nyilatkozatunkat, amely feltétele a pályázat beadásának, az egyéb, erre pályázóktól, ha egyébként igénylik ezt. Jó szívvel támogatjuk.
Dr. Horváth György: Én is támogatom a javaslatot. Ennek már van gyakorlati előzménye, a HSMK-ban van a Janus Pannonius Tudományegyetemnek a gyakorló része, és sok programban eddig is együttműködtek. Ebből csak hasznunk származhat.
Csordásné Láng Éva: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság egybehangzó véleménnyel támogatásra javasolja a közgyűlésnek is a határozati javaslatok elfogadását. Azzal is kiegészíteném Horváth képviselőtársam hozzászólását, hogy nem csak ebben van együttműködése Nagykanizsának, hanem élő kapcsolat a kollégiumi férőhelyek, illetve a kollégisták elhelyezése vonatkozásában is.
Litter Nándor: Zakó úr javaslatát felfoghatom úgy, hogy az 1. határozati javaslatot egészítsük ki azzal, hogy ha mások megkeresnek bennünket, akkor adjuk ki ott is a hozzájárulásunkat. Legyen egyértelmű, hogy amennyiben mások is megkeresnek bennünket, akkor adjuk meg a hozzájárulásunkat, hogy ne kelljen még egyszer foglalkozni az üggyel. Ezzel a módosítással javaslom, hogy szavazzunk a határozati javaslatokról.
A közgyűlés 19 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
294/2004.(XII.14.) számú határozat
Határidő: 2004. december 15.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
Határidő: 2004. december 15.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
Határidő: 2005. január 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Dr. Pintérné Grundmann Frida: Csak annyi kiegészítést szeretnék tenni, hogy ez az anyag az ÖMIP része, amit Önök már elfogadtak. Kötelező törvényi előírás ennek az elkészítése.
Csordásné Láng Éva: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság 5 igen, egybehangzó szavazattal támogatta a javaslatot azzal kiegészítve, hogy nagyon örülünk, hogy ez téma, hiszen a rendszerváltozás óta igazából komoly ellenőrző tevékenység nem folyt az intézményeknél, és ez is közrejátszott abban, hogy esetenként bizony komoly felelőtlenségek is előfordulhattak intézményeknél.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.
A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
295/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közoktatási intézmény-fenntartói ellenőrzési tervet az 1. és 2. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően elfogadja.
Felelős: Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: Megtörtént az érdekegyeztetés is a helyi szervezetekkel és Ők is úgy gondolják, hogy ez megfelelő módon rendezi a nyersanyagnormákat. Támogatják a javaslatot.
Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság is megtárgyalta és 8 igennel tárgyalásra alkalmasnak találta.
Csordásné Láng Éva: Megerősíteni szeretném, hogy az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság 5 egybehangzó szavazattal támogatja a javaslatot.
Budai István: A Pénzügyi Bizottság 7 igennel támogatta az anyagot.
Litter Nándor: További észrevételek nincsenek. Kérem, szavazzuk meg a rendelet módosítását.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
58/2004.(XII.27.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 58/2004.(XII.27.) számú rendelete a költségvetési intézményeknél folyó étkeztetés élelmezési nyersanyagnormáiról és térítési díjairól.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: Ismert, hogy jelentős beruházás valósul meg Somogy megye és Nagykanizsához tartozó településrészeken, 1,3 milliárdos program. Ennek az engedélyokmányát kell elfogadnunk.
Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság egyetért a határozati javaslattal.
Budai István: A Pénzügyi Bizottság is 7 igennel egyetért az előterjesztéssel. Nagykanizsa miért nagyobb hányadban adja a saját forrás, mint más?
Litter Nándor: Mert mi nagytelepülés vagyunk, és a kicsiket jobban támogatja az állam. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról.
296/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Nagykanizsa DK-i főgyűjtő regionális szennyvízcsatorna építés (Nagykanizsa, Bagola, Kisfakos Városrészek) 143.613 eFt nettó összköltségű önkormányzati beruházással.
Felhatalmazza a polgármestert az engedélyokirat aláírására.
Határidő: - Az engedélyokirat aláírására: 2004. december 31.
- A beruházás megvalósítására: 2006. december 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: A Megyei Katasztrófavédelem igazgatója kiegészítést küldött az előterjesztéshez. Elfogadta azt a javaslatot, amit tettünk, az 5. és 6. ponthoz tett egy rövid kiegészítést. Az 5. pont úgy folytatódna, tehát az új tűzoltófecskendő és daru készenlétbe állítás szövegrész után, hogy a személyi állomány kiképzése. A 6. ponthoz pedig az illetékes területen folyó beruházások terv szerinti létesítéseinek folyamatos ellenőrzése kiegészítés kerül. Kérem, hogy ezt vegyék figyelembe.
Budai István: Az 1. számú melléklethez szeretnék egy-két kiegészítést tenni. Az 1. ponthoz, ami úgy szól, hogy folyamatosan álljanak rendelkezésre a város helyzetére, annak változásaira vonatkozó adatok, információk, elemzések, prognózisok - idetenném, hogy pontos, megbízható adatok. A 11. pontként javasolnám azt, hogy az ügyintézési határidőket tartsák be, lehetőség szerint rögzítsék. 12. pontba pedig azt, hogy legyenek udvariasak, szolgálatkészek, ügyfélbarátok. Ezt fontosnak tartanám, úgy gondolom, hogy a mai önkormányzatiságnak egyik fontos kérdése ez.
Dr. Fodor Csaba: Jól értem, hogy a hivatal tekintetében a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat abban a kérdésben is, hogy egyrészt meghatározza a feladatokat, és ő jogosult elfogadni, és intézkedni a kifizetés ügyében is – egyedül?
Bodzai Tiborné dr.: Itt nincs kifizetése. Ezek teljesítménycélok, ezek a teljesítményértékelés alapját képezik. Ezt minden évben a köztisztviselői törvény alapján kötelező meghatározni. Ezeket értékelik év végén, és négyévenként a minősítés alapját képezik ezek a teljesítményértékelése. Ez nem célfeladat kitűzés.
Dr. Fodor Csaba: A jegyző értékeli vagy kicsoda? Ha ebből valamelyiket nem teljesítik, akkor nem indíthatunk fegyelmi eljárást? Ez vicc volt. Azt gondolom, hogy teljes mértékben egyetértek ezekkel a célokkal, azokkal is, amit Budai képviselő úr elmondott, és azokkal is, amelyek még le sincsenek írva, de ezek jó része – különös tekintettel a 2. számú mellékletre –, ha ezeket valaki nem teljesíti, akkor nem azt a beosztást tölti be, amire megbízták. Ha ezt komolyan vesszük, akkor komolyabb előterjesztés kellene és olyan teljesítményértékelési szempontokat kellene megállapítani, amelyek számon kérhetőek, illetőleg azt írjuk, hogy valaki becsülettel ellátta a feladatát, megérdemli a fizetését meg akkor is, ha ezért külön semmi sem jár.
Litter Nándor: Egy ponton vitatkoznék ezzel. Megérkezett az új daru a Tűzoltósághoz. A tűzoltóparancsnok azt vállalta, hogy saját forrásaiból, ami nem egy szokványos dolog, ennek az elhelyezésére szolgáló épületet létrehozza. Erre azt mondani, hogy ez szokványos feladat, kis túlzás lenne. A 2. számú melléklet 4. pontjában van leírva. A javaslatokat, amit Budai úr tett, elfogadom.
Dr. Fodor Csaba: Ez is munkaköri kötelesség. Az is az ő dolga, hogy ha egy technikát valahova odatelepítünk, az ő dolga biztosítani annak a helyet.
Litter Nándor: Igenis ő jöhetett volna hozzánk, mivel mi vagyunk az épületek tulajdonosai, illetve minden objektumnak, ami a Tűzoltóságnál jelenleg található, kérhette volna, hogy adjunk pénz ennek az épületnek a megépítésére. Ő pedig saját maga felvállalta.
Cserti Tibor: Ügyrendi javaslatom, hogy zárjuk le a vitát. A feladatfinanszírozás rendjét ismerni kell. A fejlesztéssel összefüggő feladatok forrásait az önkormányzatnak kell biztosítani.
Litter Nándor: Kérem, hogy szavazzunk a határozati javaslatokról egyben.
A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
297/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2005. február 28. – az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározása
2005. december 31. – a teljesítés értékelése
Felelős : Litter Nándor polgármester
Dr. Kelemen Marcell jegyző
Kulbencz Ferenc felügyelet-vezető
(Operatív felelős: Bodzai Tiborné dr. irodavezető)
Határidő: 2005. január 31. – az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározása
2005. december 31. – a teljesítés értékelése
Felelős : Litter Nándor polgármester
Egri Gyula tűzoltóparancsnok
(Operatív felelős: Bodzai Tiborné dr. irodavezető)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: Az elmúlt időszakban egyrészt egy közel 30 főből álló munkacsoport dolgozott ezen az anyagon. Júniusban a közgyűlés tagjai is megkapták, kérve, hogy adjanak kiegészítéseket, észrevételeket. Akik ezt megtették, a javaslatok beépítésre kerültek. Lakossági vitát folytattunk több lépcsőben, az intézményvezetőket is meghallgattuk, kérve segítségüket, támogatásukat, hogy egy olyan anyag alakuljon ki, amely valóban szolgálhatja a város hosszú távú célkitűzéseit. Remélem, hogy a vitában kialakul az a végleges anyag, amelyet el tudunk fogadni. Két kiegészítő anyag is kiadásra került, kérem, ezt vegyék figyelembe.
Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság 6 igennel és 2 tartózkodással az előterjesztést a közgyűlésnek tárgyalásra javasolja. Véleményem az, hogy 14 év alatt több ilyen anyag készült, volt egy olyan anyag, amitől mindig el lehetett térni.
Csordásné Láng Éva: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság megtárgyalta az előterjesztést, és az egyik kiegészítés éppen a bizottság által tett javaslat. Még egyetlenegy fejlesztési terv mellett volt ott, hogy minden év november 30-ig arról a közgyűlésnek egy felülvizsgálatot kell kezdeményezni, és a következő évi költségvetés tervezésénél ezt figyelembe kell venni.
Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság javasolja az előterjesztés megtárgyalását és elfogadását.
Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is többségi szavazással elfogadta az előterjesztést.
Budai István: A Pénzügyi Bizottság is javasolja az előterjesztés elfogadását.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a határozati javaslatokat azokkal a kiegészítésekkel, amelyek kiosztásra kerültek.
A közgyűlés 18 szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
298/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2004. december 14.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Fehérvölgyi Szabolcs kabinetvezető)
Határidő: 2005. november 30.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Fehérvölgyi Szabolcs kabinetvezető)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: Nagykanizsa megpróbál turisztikai üzletből is kihasítani minél nagyobb szeletet. Ez egy nagyon összehangolt, koordinált tevékenységet vár el valamennyiünktől. Ennek a programnak az első számú végrehajtója a Tourinform Iroda. Bízom benne, hogy sikeresek leszünk ezen a területen. Ezt a célt szolgálná ez a program, amely akciókat tartalmaz, amely a jövőt illetően növelheti a turizmusban Nagykanizsa szerepét.
Polai József: A KTÖ javasolja elfogadásra a közgyűlésnek a Turisztikai Fejlesztési Programban foglaltakat azzal a kiegészítéssel, hogy vizsgálják felül a kiskanizsai repülőtér melletti termálkút gyógyvízzé minősítését, további hasznosítását, például gyógyfürdő, üdülőközpont kialakítása, stb.
Litter Nándor: Ez megvalósul, ha sikeresek leszünk ebben a 6,3 milliárdos pályázatban, amiről a legutóbbi közgyűlésünkön döntöttünk. Abban a programban ez benne van. Kérem, fogadják el a programot.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
299/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért és elfogadja a Nagykanizsai turisztikai Fejlesztési Programban foglaltakat.
Határidő: 2005. január 7.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Pfeifer Balázs Tourinform Iroda vezető)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: Szeretném megköszönni Simánné Mile Évának, munkatársainak és minden résztvevőnek, akik ezt a programot kigondolták, végrehajtották, és azok a gyerekek, akik ebben a programban benne voltak, nagy örömmel hajtották végre azokat a versenyszámokat, és egyéb kulturális programokat, amelyek részei voltak a programnak.
Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság a közgyűlésnek mindkét határozati pontot elfogadásra javasolja 8 igen, egyhangú szavazattal.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról egyben.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
300/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Határidő: 2004. december 20.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Simánné Mile Éva osztályvezető)
Előadó: Sajni József bizottsági elnök
Csordásné Láng Éva: Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság elfogadásra javasolja az előterjesztést. Egy programot szeretnénk, ha felvennénk a rendezvénynaptárba. Az Identitás Szabadegyetem kimaradt - helyszíne miatt valószínűleg. Kérném azt, hogy a közgyűlés fogadja el, hogy felkerüljön. Mindkét intézmény novemberi határidőben gondolkodik, és Cseke Zoltán neve alatt futna továbbra is a rendezvény, de a Batthyány Gimnáziummal egyelőre egyeztetést kezdeményezünk, hogy melyik legyen a lebonyolító intézmény.
Litter Nándor: Javaslom, hogy vegyük fel a programok közé. Kérem, szavazzunk a rendezvénynaptár elfogadásáról – az elhangzott kiegészítéssel együtt.
A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
301/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a mellékletben foglaltaknak – az elfogadott kiegészítéssel együtt – megfelelően a rendezvények rangsorolásával egyetért és azokat a Városi Rendezvénynaptárban megjeleníti.
Határidő: 2004. december 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető)
Előadó: Bodzai Tiborné dr.
Bodzai Tiborné dr.: A népszavazás törvényesen, rendben lezajlott. Éjjel 12,00 órára fejeztük be a nagykanizsai jegyzőkönyvek átvételét. Ezt követően jegyző úr a jegyzőkönyvet elvitte a Területi Választási Irodához. Hiba nélkül készültek el a jegyzőkönyvek. Az előkészítésben és a bonyolításban közel 100 hivatali dolgozó vett részt, illetve a szavazatszámláló bizottságok tagjai. Nekik jegyző úr nevében szeretném kifejezni köszönetünket az áldozatos és nagyon jól végzett munkájukért. Rendkívüli esemény a népszavazás során nem történt.
Litter Nándor: Még egyszer szeretném megköszönni a népszavazásban részt vett munkatársainknak, közreműködőknek, a szavazatszámláló bizottság tagjainak és minden segítőnek, a szavazásban részt vett állampolgároknak is a tevékenységét, munkáját és részvételét. Kérem, hogy fogadjuk el ezt a tájékoztatót.
A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
302/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a népszavazásról szóló tájékoztatót elfogadja.
Előadó: Litter Nándor polgármester
Csordásné Láng Éva: Annyi helyreigazítást javasolnék, hogy a január 25-i közgyűlésen az oktatási-nevelési intézmények házirendjének jóváhagyására vonatkozó napirendi pont a polgármesteri tájékoztatóban elfogadott határozati javaslat alapján oka fogyottá vált.
Litter Nándor: Kérjük törölni. Kérem, hogy fogadjuk el a 2005. évi munkatervet.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
303/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2005. évi munkatervét – figyelembevéve az elhangzott módosító javaslatot – elfogadja.
Felkéri a polgármestert, hogy a munkaterv végrehajtásáról gondoskodjon.
Felelős: Litter Nándor polgármester
Operatív felelős: Dr. Kelemen Marcell jegyző)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Litter Nándor: Halász Gyula képviselő úr indítványára tárgyaltuk, és bizottsági egyeztetések után ez a javaslat született, ami a határozati javaslatban szerepel. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Kérem, hogy a médiumok szó média szó kerüljön kijavításra.
A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
304/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Péterfai patak és a Péterfai utca közötti zöldterület /hobbi kertek/ haszonbérleti díját 2005. január 1-től évi 80 Ft + ÁFA-ban határozza meg.
Felkéri a polgármestert, hogy a helyi médiában ezen döntésről tájékoztassa a lakosságot, valamint a közművek üzemeltetőivel tárgyalást kezdeményezzen az általuk üzemeltetett közművek nyomvonalának gondozásáról, azok karbantartásáról és a tűzgyújtási tilalomra vonatkozó táblák elhelyezéséről
Határidő: 2005. január 31.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész)
Előadó: Litter Nándor polgármester
Karmazin József: Az előterjesztés azért született, mert a DK-i csatornarendszer kiépítése kapcsán a kisfakosi városrészben van egy utca, amelynek csak kb. 50 %-a kerül bele a programba. Az ünnepélyes alapkőletételkor hangzott el az a képviselői javaslat, hogy ha a belterületbe vonás megtörténik, akkor meg lehet kísérelni a programhoz illeszteni ennek az elmaradt résznek a csatornázását is. Ezért első lépésként a belterületi határ korrekcióját javasoljuk. Van egy határozati javaslat is, mely a további feladatokra szól.
Litter Nándor: Először szavazzunk a rendeleti javaslatról
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
59/2004.(XII.20.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2004.(XII.20.) számú rendelete a belterületi határvonal módosítására és módosítására vonatkozó többször módosított 43/1995.(XII.20.) sz. rendelet módosítására.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Litter Nándor: Szavazzunk az előterjesztés szerinti határozati javaslatról.
A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
305/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Nagykanizsa DK-i főgyűjtő regionális szennyvízcsatorna-hálózat építés beruházási kört a Nagykanizsa-Kisfakos városrész Damjanich u. északi szakaszának szennyvízcsatorna építésével egészítesse ki.
A fentiekkel kapcsolatban szükséges intézkedéseket tegye meg és annak eredményéről a közgyűlést tájékoztassa.
Határidő: 2005. február 28.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető)
Előadó: Papp Nándor bizottsági elnök
Karmazin József: Az Északkeleti városrészben két olyan területegység van, ahol egy konkrét ügy kapcsán szükségessé vált a szabályozási elemek korrekciója. Az egyik a Honvéd és a Kisberki utca által határolt tömb, ahol egy önkormányzati ingatlan értékesítése során derült ki, hogy éppen szabályozási határ a telek D-i határvonala, ezért nem lehet megosztani úgy a területet, hogy a tőle északra és a tőle délre lévő telkekhez csatlakoztathatók legyenek. Ezért szükség van itt a szabályozás megváltoztatására, valamint a novemberi közgyűlésen határozatot született arról, hogy vizsgáljuk felül a 9/1-es tömb beépítése kapcsán a mellette lévő út szabályozási szélességét tekintettel arra, hogy ezeknek a szabályozásoknak a megváltoztatása körülbelül fél éves tervezési időszakot vesz igénybe, ezért a beruházó azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy helyezzük hatályon kívül ezt a szabályozást, mert így az általános szabályok szerint elbírálható az útszélesítési kérelme, valamint időközben körülbelül ugyanennyi idő alatt készül el majd az új szabályozási terv, mely a város egész területét érinti. Javasolnám még, hogy az előterjesztésben szereplő döntésen kívül a közgyűlés helyezze hatályon kívül a novemberben hozott határozatát is, mely ugyanennek a területnek a rendezési terv módosítására irányult.
Papp Nándor: A bizottság támogatja a szabályozási előírások hatályon kívül helyezését mind a két esetben.
Litter Nándor: Kérem, a rendeleti javaslatot fogadjuk el.
A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:
60/2004.(XII.20.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 60/2004.(XII.20.) számú rendelete a többször módosított Nagykanizsa Északkeleti városrész szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 64/2002.(X.2.) számú rendelete módosításáról.
(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
Karmazin József: Javasoltam, hogy a múltkori közgyűlésen ugyanebben a tárgyban hozott határozatot helyezzük hatályon kívül.
Litter Nándor: Kérem, hogy döntsünk arról, hogy a korábbi határozatunkat hatályon kívül helyezzük.
A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
306/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése a 260/11/2004.(XI.30.) számú határozatát hatályon kívül helyezi.
Előadó: Budai István bizottsági elnök
Budai István: A Szociális és Egészségügyi Bizottság december 7-én határozatot hozott azzal kapcsolatosan az egyes jogosultsági feltételek meg nem léte miatti visszautasításokat kompenzálja 6.000 Ft egyszeri támogatással. Ennek pénzügyi forrásával kapcsolatosan a Pénzügyi Bizottság döntést hozott úgy, hogy ágazaton belüli átcsoportosítást kellene ezzel kapcsolatosan végrehajtani, és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás előirányzat terhére kellene erre forrást biztosítani, ezért a Pénzügyi Bizottság a következő határozati javaslatot terjeszti a közgyűlés elé: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért jogosultsági feltételek – felsorolja, hogy milyenek – hiányában elutasított lakásfenntartási támogatást igénylők, valamint a jogosultsági feltételek hiányában elutasított közgyógyellátási igazolványt igénylők részére 6.000 Ft/fő egyszeri kompenzációs támogatás kifizetéséhez szociálpolitikai feladatokra előirányzott összegből a gyermekvédelmi támogatás előirányzatának terhére 12.000 eFt átcsoportosításával az ápolási díj és járulékai összeg előirányzatának emelésével.
Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslatára történt ez. Központi forrásból történik ez, tehát a költségvetés egyéb anyagait nem érinti. Négy éve minden évben karácsony környékén. 550 családról van szó, és ezeknek a családoknak kellemesebbé tudjuk tenni a karácsonyát. 3.186 eFt lesz a végösszeg, amit erre a központi irányzatból fordítunk.
Litter Nándor: Kérem, szavazzunk az átcsoportosítási javaslatról.
A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
307/2004.(XII.14.) számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a
részére 6.000,- Ft/fő egyszeri kompenzációs támogatás kifizetéséhez a szociálpolitikai feladatokra előirányzott összegből a gyermekvédelmi támogatás előirányzatának terhére 12.000.000,- Ft átcsoportosításával az ápolási díj és járulékai összeg előirányzatának emelésével.
Határidő: 2004. december 20.
Felelős : Litter Nándor polgármester
(Operatív felelős: Simánné Mile Éva osztályvezető
Dencsné Szabó Edit osztályvezető)
Zárt ülés:
A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza.
A közgyűlés 308/2004.(XII.14.) – 313/2004.(XII.14.) számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött.
Litter Nándor polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 15.50 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólások lényegét tartalmazza.)
K. m. f.
|
|
Litter Nándor |
|
|
polgármester |