Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2005. október 13-án (Csütörtök) 8.20 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről.

Az ülés helye: Vasemberház, Díszterem

(Nagykanizsa, Erzsébet tér 1-2.)

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Kelemen Marcell jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Dr. Termecz Marianna önk. szervezési-jogi ügyintéző

Litter Nándor: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes. A legutóbbi közgyűlésünkön külső bizottsági tagok megválasztására került sor. Ők itt vannak jelenleg a teremben, esküt fognak tenni.

Litter Nándor: Javaslatot teszek a napirendi pontokra a meghívóban szerepeltek szerint. Javaslom, hogy zárt ülésen tárgyaljuk az Ipari Park és Logisztikai Központ a volt Gábor Áron és Kossuth Lajos Laktanyák földterületeinek értékesítését. Kérem, szavazzunk arról, hogy ez a 3. napirendi pont zárt ülésen kerül megtárgyalásra.

Cseresnyés Péter: Szeretném megkérdezni, hogy mi az oka annak, hogy a 8,00 órára meghirdetett közgyűlés – lassan 8,30 óra – csak most kezdődik el?

Litter Nándor: Technikai rendszerünk nem volt rendben, és szerettük volna, hogy a televízió-közvetítés megtörténjen. Nem állt készen még a rendszer.

Zakó László: Csak egy jogi természetű kérdésem van Önhöz vagy Jegyző Úrhoz, hogy az 1. napirendi ponthoz a mi asszisztenciánk úgy kellett-e, hogy határozatképesek legyünk, vagy ezt csak Ön a közgyűlés jelenlétében olvasta elő az eskü szövegét? Tehát konkrétan, az 1. napirendi pont olyan napirendi pont volt, ahol határozatképesnek kellett volna lenni, vagy csak az ünnepélyesség kedvéért volt a közgyűlés előtt az eskütétel?

Dr. Kelemen Marcell: Nyilvánvaló, hogy a közgyűlés akkor tekinthető közgyűlésnek, ha legalább 15 képviselő jelen van, tehát a megválasztott képviselők több mint fele. Én úgy számoltam, hogy Önök jóval túllépték ezt a számot, jelen voltak, és a közgyűlés előtt a három bizottsági tag esküt tett. Én nem látok itt jogi problémát.

Zakó László: Véleményem szerint akkor vagyunk meg kellő számmal, akkor határozatképes a közgyűlés, ha ezt a Polgármester Úr az ülés kezdete előtt bejelenti, megállapítja, és a jelenlévők gombnyomásukkal is jelzik, hogy itt vannak, és így nem voltunk meg.

Litter Nándor: A jelenléti ív aláírása megtörtént. Ez alapján megállapítottam, hogy határozatképesek vagyunk. Javaslatot tettem a zárt ülés megtartására a 3. napirendi pont vonatkozásában. Kérem Önöket, szavazzunk erről.

A közgyűlés 17 igen, 4 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Kérem, hogy ezek figyelembevételével a mai napirendi pontjainkat szavazzuk meg.

A közgyűlés 17 igen, 4 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja:

1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 10/2003.(II.26.) számú rendeletének módosítása (írásban)

Előterjesztő: Litter Nándor polgármester

2. Társulási megállapodás a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérség települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására (írásban)

Előterjesztő: Litter Nándor polgármester

Zárt ülés:

3. Az Ipari Park és Logisztikai Központban a volt Gábor Áron és Kossuth Lajos Laktanyák földterületeinek értékesítése (írásban)

Litter Nándor: Engedjék meg, hogy a közelmúltban kialakított szokásainknak megfelelően indokoljam a soron kívüli ülés összehívását. Két napirendi pont, ami elsősorban indukálta, hogy ma soron kívüli ülést kell tartanunk. Az egyik a “Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérség települési szilárd hulladék kezelésének korszerű megoldása” című napirendi pontunk, hiszen egy héttel ezelőtt keresett meg bennünket a gesztori szervezet annak érdekében, hogy ha társulássá alakulna át ez a konzorcium – ami korábban konzorciumként működött –, akkor lehetőség nyílna arra, hogy EU Önerő Alapra pályázhassunk, és 50 %-ban enyhítsük önkormányzatunk és a többi önkormányzat terheit. Ennek a pályázatnak a beadási határideje október 31., ezért szükséges, hogy ezt a napirendi pontot soron kívül tárgyaljuk. Előzményei vannak az Ipari Parkban és a laktanyákban a szerződéskötéseknek, vállalkozói igények és kérések alapján kértek bennünket, hogy gyorsítsuk fel ezeknek a szerződéseknek a megkötését, hogy még ebben az évben sor kerülhessen akár a hitelfelvételre és a szerződések teljesítésére is. Az 1. napirendi pontot egyébként nem hoztuk volna soron kívüli ülésre. Ezt a pontot az indokolja, hogy több olyan jelentős méretű igény van az Ipari Parkkal kapcsolatosan, hogy szeretném, ha közgyűlésünk döntené el az adandó kedvezményeket. Tehát a kedvezményeket nem korlátoznánk, de a közgyűlés elé hoznánk ezeknek a szerződéseknek a megkötését.

1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 10/2003.(II.26.) számú rendeletének módosítása (írásban)

Előterjesztő: Litter Nándor polgármester

 

Papp Péter Pál: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság 7 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a közgyűlésnek elfogadásra ajánlja az előterjesztést.

Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság módosítással ugyan, de 6 igen, egyhangú szavazattal támogatta. A módosítás az, hogy a 30.000 m² mindenütt 10.000 m² lenne, valamint a 12. pontban nem csak a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, a Pénzügyi Bizottság, hanem a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság is véleményt nyilváníthasson az adásvételhez.

Szányiné Kovács Mária: A Pénzügyi Bizottság elnökének távollétében szeretném elmondani, hogy a Pénzügyi Bizottság 6 igennel elfogadta az előterjesztést.

Dr. Szabó Csaba: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság egy módosítással egyhangú támogatással megtárgyalásra ajánlja. A módosítás javaslat a 7. zárójeles megjegyzésre vonatkozik. Jelentősége pedig az, hogy tegyük még általánosabbá ezt az egyébként támogatandó módosítást. A változtatás a következőképpen szól: a 30.000 m²-t meghaladó ingatlan vétele, bérlete esetén annak ellenértéke kedvezménye feltételeiről és mértékéről a közgyűlés esetileg dönt. Tehát a vételár helyett ellenérték jön be, mert a bérleti díj nem vételár, és ezen kívül pedig még más egyéb olyan együttműködések is szóba jöhetnek, amelyek ugyancsak az ellenérték kategóriát fedik. Úgy gondoltuk, hogy ezzel javítjuk a rendeletet.

Litter Nándor: További hozzászólások nincsenek, a vitát lezárom. A magam részéről a vételár helyett az ellenérték szóval történő helyettesítését támogatom. Támogatom azt is, hogy a 12. pontban a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság is megtárgyalja. A magam részéről a 10.000 m²-rel nem értek egyet a gyors döntések miatt, ezért kérem, hogy erről a 10.000 m²-ről külön szavazzunk. Tehát a Papp Nándor által javaslat az volt, hogy a 7. pontban 30.000 m² helyett 10.000 m² legyen. A magam részéről ezt nem támogatom. Kérem, szavazzunk.

 

A közgyűlés 8 igen, 9 nem és 6 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.

 

Litter Nándor: A többi módosítást befogadva kérem Önöket, hogy a rendeleti javaslatot fogadjuk el.

 

A közgyűlés 21 igen és 2 nem szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja:

 

50/2005.(X.13.) számú rendelet

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/2005.(13.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló többször módosított 10/2003.(II.26.) számú rendelete módosításáról.

(A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)

 

 

 

2. Társulási megállapodás a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérség települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására (írásban)

Litter Nándor: A napirendi ponthoz kiegészítő anyagokat adtunk ki. Folyamatos egyeztetésben vagyunk a konzorciumi munkaszervezettel, a munkaszervezet egyeztet a Közigazgatási Hivatallal, illetve a Zala megyei Kincstárral. Ennek megfelelően az alapító okiratnak egy módosítását adtuk ki most az ülés előtt. Ez tegnap délután érkezett. Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság már ennek az ismeretében tárgyalta a tegnapi előterjesztést, tehát ők tudtak már erről a változásról. Illetve egyeztetések során – amelyben György Pál úr is részt vett – az általuk készített dokumentumokban nem pontosan 50 %-os hozzájárulás szerepelt, ennek a korrekcióját is elvégeztük, és ezt is kiegészítő anyagban kiadtuk. Kérem Önöket, hogy támogassák ezt az előterjesztést, hiszen ezzel elérhető az, hogy jelentősen csökkenthető az az önrész, amit a városnak hozzá kell tenni. Az EU Önerő Alap felülről nyitott, és abban bízunk, hogy a 278 település, aki alkotja ezt a konzorciumot, valamennyien jóváhagyják ezt a társulási megállapodást és alapító okiratot, csatlakoznak ehhez – akkor megvalósulhat az, hogy lényegesen kisebb ráfordítások tudják ezek a települések – Nagykanizsát is beleértve – ezt a programot megvalósítani.

Cserti Tibor: Az látszik, hogy az anyag szerves fejlődésen ment keresztül, és a legutolsó pillanatig pontosodott. Úgy érzem, hogy a pontosodás az anyag előnyére szolgált több szempontból. Tartalmi szempontból is, természetesen a működőképességet érintette. Bennünket pedig az anyagi teherbíró képességünk tekintetében lényegesen előnyösebb helyzetbe hoz, amennyiben élünk a társulás által felkínált lehetőséggel. Ezért különös fontosságú volt számomra, amikor tanulmányoztam az elénk kerülő mostani alapító okiratot. Az a javaslatom, hogy elénk került előterjesztésben a határozati javaslatokat már lehetőleg pontosítással fogadjuk el, ami szinkronban van az alapító okiratban foglaltakkal is. Egy ilyen lényegi dolog mindenféleképpen van. Az előterjesztés 7. pontja úgy fogalmaz, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése – itt az első ilyen jellegű dolog van, de jegyző úr ezt gondolom, majd pontosítani fogja. Szerintem nem önkormányzat közgyűlése hatalmazza fel, hanem maga Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata felhatalmazza. A közgyűlés kihagyható, és ez visszajön több pontban is. Ez egy olyan jogi kérdés, amit jegyző úr el fog dönteni. Igazán azt mondja, a társulás pénzügyi lebonyolító szervét. Ha az alapító okirat 13. pontjában ott van, hogy a munkaszervezet feladatait – beleértve, hogy a pénzügyi, gazdasági és egyéb munkaszervező feladatait – Zalabér Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala látja, akkor ide gyakorlatilag ide bele kell ezt építeni konkrétan megnevezve, hisz ha a kettőt egyszerre hagyjuk jóvá, akkor nyilvánvalóan azt kell megbízni, illetve felhatalmazni. Megítélésem szerint a határozat 7. pontjába konkrétan bele kell írni a korábban e tárgyban hozott döntéseknél a határozatszámot, amit hatálytalanítani kellene. De gondolom, ez könnyen elvégezhető. Ezen kívül amellett, hogy nyilvánvalóan kiderült, hogy támogatom magát az előterjesztést, de a tartalmiakban a gyors munkánál a határozat 4. pontjánál – tekintettel arra, hogy a 2006-os évekre is meghatározza ez az önkormányzat teherbíró képességére vonatkozó kötelmet, a végrehajtás határideje valószínűleg 2006. december 31. lenne praktikus, mert addig kell biztosítani az anyagi erőforrást. Saját forrás biztosítását írja elő bizonyos ütemre. Ha nincs még 2006. évi költségvetésünk, de attól függetlenül határozatot hozhatunk rá, de magát határnapot javaslom, hogy 2006. december 31-ig jelöljük, hacsak egyéb más indok nincs. Az 5. pontnál csak egyetlenegy jogi kifogásom van – bár nem vagyok jogász, de erősítsenek meg ebben –, hogy mi nem jelölhetjük meg felelősnek Zalabér község Önkormányzat polgármesterét. Mi megjelölhetjük felelősnek a mi polgármesterünket, és Ő majd felkéri a mi megbízásunk alapján Zalabér község polgármesterét. Ezekkel a javaslatokkal együtt természetesen az alapító okirattal együtt kompletten elfogadásra javaslom az előterjesztést.

Tóth László: Az első, előzőleg kiosztott anyagban az szerepel, hogy már 2005. III. 30-án megjelent ez a rendelet, amely erről a pályázati lehetőségről tájékoztat. Tehát 6 és fél hónap után hála Isten eljutottak az önkormányzatok arra, hogy ezzel érdemben lehessen foglalkozni. A díjaknál, a 10.1.-nél azt írja, hogy a program térségében a nettó jövedelem a hulladékgyűjtés jelenlegi díja 0,66 nettó a jövedelem %-ában. Eddig ez tiszta. Utána azt írja, hogy a javasolt díj 2006-ban a nettó jövedelem 0,93 %-a. Az én értelmezésemben ez 40 %-os hulladékdíj növekedéssel számol az alapító okirat? Ez lenne az egyik kérdés. A másik pedig a 10/2-ben azt írja az anyag, hogy átalánydíjat fizet minden háztartás, míg az intézmények által fizetendő díj megállapítása a tőlük gyűjtött hulladék mennyiségén alapszik. Ez rendben van-e így? A harmadik kérdésem, hogy Nagykanizsának mikor volt 58.040 fő lakossága, mert az előterjesztés 1. pontjában az van, hogy a konzorciumi szerződésben a korábbi testületi döntéssel elfogadott Nagykanizsára jutó 10 %-os önrész fizetési kötelezettség mértéke 127.688 eFt (58.040 fő x 2.220 Ft)?

Litter Nándor: Az utóbbira válaszolnék. A mi közgyűlésünk döntött arról, hogy növeli a létszámot, tehát plusz létszámot fogadtunk el valamikor az első döntésünk után, amikor csatlakoztunk ehhez a programhoz, tehát bevállaltunk több létszámot annak érdekében, hogy ..

Papp Péter Pál: Az 58.000 azért van, mert a szemétszállítással kapcsolatosan a létszám nem csak az állandó lakosokra, hanem az üdülőhelyekre is vonatkozik, és itt a táblázatban szereplő községek, települések felsorolása csak Nagykanizsa térségében, de ez a hulladéklerakó rendszer, ami Zalabéren valósul meg, Zalaegerszeg, Celldömölk, Lenti, Letenye és Keszthely, Hévíz térségét is megoldja, és más térségekben sokkal jelentősebb úgynevezett vendégéjszakák vannak az idegenforgalom miatt. Ezért Keszthely nem 22.000 lakossal, hanem 30.000-rel, Hévíz nem 5.600 lakossal, hanem 15.000-rel van számba véve. Tehát itt a szállodakapacitások és az idegenforgalom nagyságát is figyelembe vették. Ez Nagykanizsának összességében kedvező a költségvolumen miatt, mert máshol sajnos nagyobb az idegenforgalom.

Kereskai Péter: A Pénzügyi Bizottság ülésén felmerült egy, igaz aprónak tűnő ellentmondás a határozati javaslat 6.1. és 6.2. pontja között, ahol nem tudta megmondani senki, hogy miért 50 % az EU Önerő Alap terhére igényel saját forrás pontosan?

Litter Nándor: Ehhez adtunk kiegészítést. Úgy tudom, ki van osztva. Nem került kiosztásra?

Kereskai Péter: Nagyon kicsi ez az eltérés, és nem az 50 %. Erre nem tudott senki se választ adni, hogy jó-e ez így.

Litter Nándor: Elnézést kérek, azt hittem, hogy ez a lap kiosztásra került. A 6.2. pont saját forrásként 72.463.207 Ft-ot, amelyből 2004. év és 2005. évben együttesen 44.690.800 Ft-ot, és 2006. évben 27.772.407 Ft-ot. Tehát ez a módosítás, amit kért ennek megfelelően. Tóth László úr felvetésére a díjakkal kapcsolatosan úgy gondolom, hogy ezek a díjak tájékoztató jelleggel vannak benn. Nagyon egyenetlen jelen pillanatban a hulladékszállítás rendszere az egész területen. Tehát van olyan város, mint Nagykanizsa, ahol már szinte teljes körűnek mondható, hiszen a szelektív hulladékgyűjtés, a város jelentős részén biohulladék gyűjtés megoldott már, míg vannak olyan települések Zala megyében is, ahol mindössze kéthetenként szállítanak el szilárd hulladékot. Tehát összehasonlíthatatlan még így jelen pillanatban a rendszer. A másik pedig, amikor elkészülnek ezek a művek, akkor pályázati úton kerülnek kiválasztásra általában a szolgáltatók, és a díjak akkor fognak majd kialakulnak. Itt a díjakról csak tájékoztató jelleggel kellett ebben az anyagban szólnunk, ezek nem tudnak és fognak érvényesülni.

Cseresnyés Péter: Két dologban szeretnék véleményt mondani és kérdezni is. Az egyik szorosan ehhez a napirendhez tartozik, a másik nem tartozik szorosan a napirendhez, de természetesen lesz kapcsolata a második felvetésemmel kapcsolatban is. Az első, ami nem szorosan ehhez a napirendhez kapcsolódik az, amit már ma valaki felvetett és sajnos több alkalommal szinten minden közgyűlés előtt, de előfordul még az is, hogy soros közgyűlésen elmondja a véleményét és mi is többször elmondtuk már mi is a véleményünket, hogy úgy felkészülni egy közgyűlésre egy komoly anyagból nem lehet, hogy előtte két nappal tudjuk meg, hogy az anyag mit tartalmaz, majd utána a közgyűlés előtt még plusz anyagokat kapunk, és ez alapján kellene felelős döntést hozni. Ez nem felelős döntés, hanem úgy néz ki, hogy vannak, akik be vannak avatva bizonyos dolgokba, és ők talán tudják, hogy miről van szó, és a közgyűlés egy része pedig kapkod, és vagy jól dönt, vagy rosszul dönt egy-egy napirendi pont határozatának javaslatának a megszavazásakor. Ugyanez történt most is. Két nappal ezelőtt kaptuk meg az anyagot, de hivatali pletykák szerint, ami eljutott hozzám, tulajdonképpen már múlt hét elején lehetett tudni azt, hogy ezen a héten valamikor soron kívüli közgyűlés lesz. Már arról is beszéltek, hogy ez csütörtöki nap lesz. Érdekes módon ehhez képest mi valamikor, ha jól emlékszem, én például hétfőn kaptam – legalábbis azt mondták, mert nem voltam itthon – meg az anyagot. Mindenkinek volt rá két napja, hogy felkészüljön a bizottsági szakaszra vagy éppen a közgyűlésre. Egy ekkora anyag, amely több tíz oldalt jelent, és sok-sok kérdés vetődik fel benne, azt hiszem, hogy több átgondolást igényelne. Tulajdonképpen akkor, amikor ezt elmondtam, azért mondtam el, mert olyan gondolatok is felvetődtek bennem, hogy vajon nem azért történik-e a soron kívüli közgyűlés ilyen formában való összehívása, mert polgármester úr a megcsappant többségét akarja mindenképpen biztosítani, és tulajdonképpen azt akarja megszavaztatni, amit Ön bizonyos esetekben el akar fogadtatni? A konkrét kérdésem ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban – Tóth képviselőtársam elmondta, hogy az 58.000 fős nagykanizsai létszám problémát okoz neki, először én is ezt tettem volna fel kérdésként, ha korábban kapom meg a szót, és kaptunk rá egy indoklást, hogy miért 58.000 ez az 58.000 fő. Én viszont miután az indoklást Papp képviselőtársamtól megkaptam, mégiscsak feltenném a kérdést, hogy milyen elgondolások alapján alakult ki ez az 58.000 fő? Mert ha jól értettem, akkor Keszthelynél ugyanennyi létszámnövekedést ismert el Keszthely az anyag figyelembevételekor, mint Nagykanizsa, tehát körülbelül 8.000 fővel többet számolt. Én azt gondolom, igaz, hogy Keszthely kisebb település, durván 20.000-es településről van szó, de az ott eltöltött vendégéjszakák biztos, hogy nagyobb számban jelennek meg egy statisztikában, mint Nagykanizsán. Mi támogatnánk ezt az anyagot teljes egészében, ami a kimondottan szakmai anyagról van szó. Itt az előbb elmondottak miatt fogunk tartózkodni, mert nem látjuk azt, hogy ez az anyag megfelelően előkészített. Mi nem tudtuk áttekinteni megfelelően ezt az anyagot. Tehát támogatásunkról biztosítjuk ezt a regionális hulladékgyűjtési rendszert, de igennel sajnos éppen azért, mert ilyen elkapkodott módon, nagyon rövid határidőn belül kell döntést hozni, így nem tudjuk teljes egészében támogatni, mert kérdések merülnek fel, mint, ahogy az előző hozzászólásokban ez több alkalommal el is hangzott, amire nem biztos, hogy megfelelő választ most tudunk kapni.

Litter Nándor: Nagyon nagy fantázia kell ahhoz, hogy ilyen irányba tereljük ezt az egész kérdést – megítélésem szerint. De úgy látszik, hogy erre is van lehetőség. Egyrészt nem mi készítettük ezeket az anyagokat – ezt szeretném hangsúlyozni –, nem a mi Hivatalunk készítette, hanem a munkaszervezet működött együtt a Közigazgatási Hivatallal és a Kincstárral. Ennek eredményeként a végleges anyagot hétfőn délelőtt kaptuk meg, és látjuk, hogy még tegnap délután is változások történtek ebben az anyagban, tehát mi az ismereteink birtokában azonnal intézkedtünk ezeknek az anyagoknak a továbbításáról. A másik, hogy úgy gondolom, hogy korábban egy konzorciumi formában működött ez a szervezet, illetve jelenleg még így működik ez a szervezet – az EU Önerő Alapon történő sikeres szereplés érdekében változtatnánk az együttműködés formáján, társulássá. Tehát lényegében erről van szó. Én úgy gondolom, hogy ennek alá kell rendelnünk azt, hogy most itt gyorsan kell erről dönteni, mert lényeges változások ebben az együttműködésben egyébként nincsenek.

Röst János: Cseresnyés Péternek szeretném a következőket válaszolni. Legyen kedves, beszélgessen Csákai Iván képviselőtársunkkal, aki Önnek elmondaná, hogy az ezt megelőző közgyűlések hogyan működtek. Azt, hogy hány olyan döntés volt, amikor rendkívüli közgyűlést kellett összehívni ilyen ügyek miatt, és úgy gondolom, mindenki türelmesen végiggondolta a dolgokat, és türelmesen döntött. A másik pedig az, hogy kérnék egy listák a FIDESZ-től, Cseresnyés Pétertől, hogy 2005. évben mik azok a napirendi pontok, amelyeket támogatni fognak ebben az évben.

György Pál: A létszámokkal kapcsolatban még néhány mondatot engedjenek meg. Ahogyan Nagykanizsa 5.000 főt vállalt be úgymond, Keszthely 8.000-et, úgy Zalaegerszeg 10.000-et. Azt hiszem, hogy arányaiban ez a vállalás, amit Nagykanizsa tett, nem túlzott, és ilyen szempontból az anyagot, az egész folyamatot nem érheti kritika. Úgyhogy kérem azt, hogy ha ilyen ok miatt nem támogatták volna ezt az előterjesztést, változtassák meg a véleményüket, mert tulajdonképpen itt arról van szó, hogy ez az egész beruházás Nagykanizsának nem 144 millió Ft-jába kerül akkor, ha ez a pályázat sikeres lesz, és ennek feltétele az, hogy ez a közgyűlés ezt a napirendet ma megszavazza, hanem ennek felébe. Ezen túl lenne két módosító javaslatom, ami az alapító okiratot, nem a társulási szerződést érinti, hiszen lehetőség szerint azon ne változtassunk, mert ezek 280 önkormányzat egyformán kell, hogy elfogadja, csak akkor tudjuk beadni ezt a pályázatot. A saját határozataink tekintetében tennék két pontosítást, ami talán tovább javítja az anyagot. Az ominózus 6.2. és 6.3. pontokról van szó. Polgármester úr a számszaki pontosítást elvégezte már a 6.2. pontban, de ha a 6.2. pont első három-négy szavát elolvassák, akkor nem biztos, hogy pontosan értik, hogy miről van szó. számomra az a megfogalmazás úgy nem értelmes, épp ezért e helyett a 6.2. pontot úgy kezdeném, hogy nyertes EU Önerő Alap pályázat esetén saját forrásként összesen 72 millió, stb. Tehát ez a néhány szót ki kellene cserélni, hogy ez a mondat értelmes mondat legyen. A 6.3. pont tekintetében pedig az a kifogásom, hogy a 6.1. pont nem lép úgy érvénybe, mint ahogyan ebben a 6.3. pontban meg van fogalmazva, hiszen ha nem az igényelt mennyiségű támogatást kapjuk, hanem annál kevesebbet, akkor nem automatikusan a 6.1. pont lép érvénybe. A szövegjavaslatom a következő: amennyiben a projekt az EU Önerő Alap pályázaton nem kap támogatást, akkor a hiányzó saját forrást Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a 6.1. pontban meghatározottak szerint, amennyiben az igényeltnél kisebb összegben kap támogatást, akkor a támogatás és a 6.1. pontban meghatározott összeg különbözetét éves költségvetéseiben biztosítja.

Litter Nándor: Köszönöm a kiegészítést.

Szányiné Kovács Mária: A Pénzügyi Bizottság a határozati javaslat 8. és 9. pontját szeretné némileg megváltoztatni. Az ok az, hogy az alapító okirat és társulási szerződés nincs szinkronban, és ezért gondoltuk úgy, hogy a 8. pont úgy szóljon, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 1. pontban megjelölt társulással kötendő társulási megállapodást jóváhagyja úgy, hogy a 17. oldalon szereplő finanszírozási megoszlás – a.) saját bevételek, a társulás alaptevékenységek körében kifejtett gazdasági tevékenységből származó bevételek; b.) belföldi és nemzetközi támogatások; c.) egyéb bevételeknél 1. pont: amennyiben a társulás működési költségei előre láthatóan meghaladják a rendelkezésre álló összeget, a társulás döntéshozó szerve a társulási tanács a működési hozzájárulás mértékének emelését határozhatja el. 2. pont: természetes és jogi személyek felajánlásai, hozzájárulásai. 3. pont: egyéb pályázati bevételek. A határozati javaslat 9. pontjánál azt szeretnénk változtatni: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a társulás alapító okiratát elfogadja azzal, hogy a 13. oldalon szereplő ellátandó alaptevékenységet szinkronba kell hozni a társulási megállapodás 16. oldalán szereplő fő tevékenységi körökkel.

Litter Nándor: Ez az utóbbi megtörtént – most mondja Dr. Termecz Marianna.

Szányiné Kovács Mária: Rendben van. De amennyiben szükséges, ezt szívesen oda tudom adni.

Dr. Szabó Csaba: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság az 1-5. és 7-9. határozati javaslatokat egyhangúan megtárgyalásra alkalmasnak találja. A 6. ponttal kapcsolatosan egy kicsit eltérően attól, amit György Pál képviselőtársunk javasolt, a 6.3. pontban egy finomítást javasol. Még mindig nem oka fogyott az előterjesztés után elmondani, hogy miért és miként. Javaslom, hogy fontoljuk meg, mert ez egyszerűsít. A 6.3. tehát a 6.1. és 6.2. eddigi korrekciója után mindössze csak úgy szólna, hogy amennyiben a projekt az EU Önerő Alap pályázaton nem kap támogatást, akkor a hiányozó saját forrást Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata éves költségvetéseiben biztosítja. A dolog mögött pedig az van, hogy esetleg még az EU–Ft árfolyamváltozás is bekövetkezhet oly mértékig, hogy a 6.1. pontra való hivatkozás felesleges bonyodalmat okoz.

Papp Péter Pál: Az előterjesztéssel, illetve a hozzászólásokkal kapcsolatosan annyit szabad legyen elmondani, hogy itt az 50 % és a Nagykanizsára eső forrás száma azért nem egyezik, azért több az 50 %-nál, itt a megosztásnál, mert az egész rendszer lebonyolítása, beruházási költsége úgy tevődik össze, hogy a tényleges kivitelezési költséget, ha 100 %-nak vesszük, abból 70 % biztosít az EU, 20 %-ot a Magyar Kormány, 10 %-ot pedig a konzorciumban résztvevő önkormányzatok. Maga a rendszer kialakításához szükséges szervezet létrehozása, működési költségei, illetve a bonyolítás, hogy ez a beruházás lebonyolódjon, kalkuláció szerint a beruházási költség 2,5 %-a. Ez nem szerepelhet az EU költségvetésében, tehát ezt pluszban nekünk kell elővenni. Tehát a nagykanizsai önkormányzatnak 12,5 %-ot, és minden önkormányzatnak 12,5 %-ot kell elővenni, és amiről most beszélünk, az a 10 % 50 %-ára, tehát 5 %-ra lehet akkor pályázatot benyújtani, ha gazdaság társaságként, társulási formában bonyolódik ez le, és nem önkormányzatok konzorciumaként. Ennyit a számok pontosításához. A szerződés és az alapító okirat részeinek szétszedését most nem javasolnám, hogy napirendre vegyük. Ezt 2002-ben az akkori önkormányzat jóváhagyta, elfogadta. Az 58.040-et is, és a szerződésnek, az alapító okirat akkori pontjait is. Most ennek a 2002-es alapszerződésnek a teljes beemelése történt meg. A mostani társulási megállapodás és alapító okirat mindenben megegyezik. Ugyanazokat a szervezeti hierarchiákat építi fel, ugyanazokat a jogköröket biztosítja az önkormányzatoknak, mint a 2002-es eredeti alapító okiratban volt. Most ennek a módosításiba ne menjünk bele, mert október 25-ig ezt 280 önkormányzaton keresztülvinni lehetetlen lenne. A határozati javaslatokkal kapcsolatosan az, ami itt ki lett osztva, és el lett a konzorciumi tanács által fogadva, azokon kívül más határozati javaslat módosításokat, ha lehet, ne tegyünk, mert ezek a határozati javaslatokat már egyrészt a konzorciumi tanács elfogadta, le lett egyeztetve a Közigazgatási Hivatallal és a Cégbírósággal. Képzeljük el, mi lenne azzal, ha itt mind a 280 önkormányzat valahogy módosítaná. Akkor ez az átalakítás így október 25-ig biztos, hogy nem tudna létrejönni. Azzal a Cégbíróság és a Közigazgatási Hivatal nem tudna mit kezdeni, ha 280 önkormányzatnak 280-féle határozata lenne ott. Sajnos ők – nem bántó éllel mondom – csak a határozati javaslatok betűjét tudják nézni, és ezeknek meg kell egyezni a 280 önkormányzatnál. Tehát kérem azt, hogy mi csak a többek által is elfogadott határozati javaslat módosításokat hajtsuk végre.

Cseresnyés Péter: Kérdésem lenne, mégpedig az, hogy a jelenleg Nagykanizsán működő lerakó működtetését, működését ez befolyásolja-e? Mert tudjuk, hogy a mi lerakónk szerves része egy nagyobb egységnek, amihez ez a bizonyos új megvalósulna, azt hiszem, ez a zalabéri … van szó, is megvalósul. Tehát hogyan érinti, vagy érinti-e egyáltalán a mi hulladéklerakónkat? A másik, hogy lenne egy határozati javaslat módosításom, az utolsó határozati javaslat. Ez összefoglaló vagy a teljes, az összes 9 pont összefoglalása, nem tudom, vagy pedig egy személyi határozati javaslat, mégpedig a felügyelő bizottságba történő személy kijelöléséről. Azt javaslom, hogy ne nevezzünk még itt személyt, hanem …., vagy ha nem lehet most megcsinálni, akkor egy hivatali dolgozót jelöljünk ki éppen azért, mert várható a hivatali dolgozó hosszú ideig itt fog dolgozni, és látja azt, hogy mi történik ebben a szervezetben, jobban figyelemmel tudja kísérni annak a munkáját. Kérdéseim egy részére választ kaptam, úgyhogy ugye azt mondtam, hogy nem fogjuk igennel támogatni, természetesen ellene semmiképpen nem megyünk, hiszen tudjuk, ez egy régi döntés. Abban az esetben tulajdonképpen meg kell változtatni az előző véleményemet, miután a kérdések jelentős részére - ami felmerült bennem és bennünk -, választ kaptunk – itt az 58.000 fő megállapítása természetesen még mindig eléggé kritikus –, de visszatérve polgármester úr megjegyzésére, nem a Hivatal munkáját kritizáltam, amikor azt mondtam, hogy két nap alatt nem lehet döntést hozni. A közgyűlés összehívásának módjára fogalmaztam meg kritikát, hogy lehet, hogy kellett volna még akkor, amikor még tegnap is jött anyag, amint Ön mondta, lehet, hogy még két napot kellett volna hagyni, és talán még akkor is belefért volna a cégbírósági bejegyzés határidejébe ez a dolog. Tehát úgy gondolom, hogy miután itt egy csomó kérdésre választ kaptunk, nem túl jó szívvel, mert nem tudtuk az anyagot megfelelően átnézni, igennel fogunk szavazni, és azt szeretném kérni, hogy ne váljon ez szokássá az, ami lassan már annak mondható, hogy ilyen záros határidőben belül kell sok-sok és komoly kérdésben döntenünk.

Litter Nándor: Általában egyébként egyetértek azzal, hogy több időt kell hagyni az anyagok elfogadására. ettől függetlenül azt kérem, hogy legyen ebben megértés velünk szemben. Egy érvet hadd mondjak még: a környező települések – mi 36 más települést is “gondozunk” és – ők arra várnak, hogy mi ezeket az anyagaink lezárjuk – korábban is az volt a gyakorlatuk, hogy amit mi elfogadtunk, azt ők automatikusan elfogadják. Tehát nekünk ezért kellett minél előbb összehívnunk a közgyűlésünket, hogy mi magunk részéről lezárjuk, és akkor ők tudnak ezen a nyomvonalon továbbhaladni. A hulladéklerakóval kapcsolatosan ez egy nagyon bonyolult kérdés. Egyrészt már ott fel lehetett volna kérdést tenni, hogy kell-e nekünk a zalabéri hulladéklerakóban részt venni. De ez már 2002 előtt eldőlt, amikor csatlakozott a városunk ehhez a programhoz, mert nekünk közben épült az új hulladéklerakó, és mi létszámarányosan ebben a nagy monstrumnak a megépítésében is benne vagyunk. Tehát ez egy nagyon összetett kérdés, de ezt most már nem szabad …. Az egész még nem döntött el, még jogszabályi háttere sincs teljesen tisztázva, mert például a miskolciak, debreceniek perben vannak, hogy hogyan lehet ezeket működtetni. Az biztos, hogy egészre egy nagy szervezet is létrejöhetne, vagy pedig részenként működhetne ez tovább. Még bonyolítja, hogy nekünk hosszú távú szerződéseink vannak szolgáltatókkal. Tehát ez egy nagyon keserves ügy lesz még, de bízom benne, hogy most már a munkaszervezet is elsősorban a jövőben üzemeltetés szervezésére, és a működési modell megalakítására tud majd koncentrálni. Ezt már mi régóta kértük, 2002 óta, de ebben még előrelépés nincs, de úgy tudom, hogy már gazdasági számításokat végeznek, amely meg fogja alapozni, hogy hogyan működjön majd ez a rendszer. Az FB-tagokkal kapcsolatosan meg kell jelölnünk, mert Nagykanizsa adhatja az FB elnökét, tehát meg kell jelölnünk a tagot. Azt javasolnám, hogy ne nagyon változtassunk úgy, ahogy Papp Péter és mások is elmondták, hogy ne változtassunk, mert akkor valóban létrejön az az állapot, hogy mások elfogadják, mi ellenkező módon fogadjuk el, és teljesen kezelhetetlen lesz. Ez a Kincstárral és a Közigazgatási Hivatallal egyeztetett. Jegyző úrral mi konzultáltunk közben Cserti Tibor által elmondott javaslatok vonatkozásában. Tehát a 4. pontnál a 20005. október 20-ának különösebb jelentősége nincsen. Javaslom, hogy Cserti úr álljon el ettől a javaslatától. Jó, köszönöm szépen. Zalabér polgármesterén nem tudunk mi számon kérni semmit, de Őt kell megkérnünk arra, hogy ezt a …. felkérjük. Jó. Ennyi változás. A 6.2. és 6.3. pont vonatkozásában a 6.2. pontot ismertettem, a nyertes EU Önerő Alap pályázat esetén saját forrásként összesen 72.463.207 Ft-ot, amelyből 2004. és 2005. években 44.690.800 Ft, 2006. évben 27.772.407 Ft-ot biztosít. Jegyző úrral egyeztetett véleményünk, hogy valóban finomítaná, és jobbá tenné az elhangzott javaslatok a 6.3. pont módosítására, de álljunk el ettől is, mert ha újabb források jönnek – a módosításától álljunk el. Módosítás volt, nem lett kiosztva, de elolvastuk már, egyszer Te elolvastad, tehát én ezt elfogadtam, de volt itt még egy javaslat, amely kivenne innen egy fél mondatot az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság javaslata szerint. Tehát az volt az egyeztetett véleményünk, hogy maradjon így, eredeti állapotában. Ha lesznek itt újabb források, akkor majd ennek megfelelően … Ő álljon el. Jó, köszönöm szépen. Ugyancsak ez a kérésem a Pénzügyi Bizottság vonatkozásában, hogy a 8. pontnál, ha lesznek ilyen források, akkor azok természetszerűleg majd enyhítik a nagykanizsai és más önkormányzatok terheit. Ez automatikusan fog így működni. Úgyhogy maradjon így, mert akkor egyezőség lesz. A 9. ponttal kapcsolatosan pedig egyeztetve Zalabérrel elfogadásra került az, amit javasolt a Pénzügyi Bizottság, és az beépül az anyagba. Ezen módosításoknak megfelelően a 6.3. pontban akkor a következő szerepel: amennyiben a projekt az EU Önerő Alap pályázaton nem kap támogatást, akkor a hiányzó saját forrás Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a 6.1. pontban meghatározottak szerint, amennyiben az igényeltnél kisebb összegben kap támogatást, akkor a támogatás és 6.1. pontban meghatározott összeg különbözetét éves költségvetéseiben biztosítja. Tehát ezekkel a módosításokkal kérem Önöket, hogy a határozati javaslatokat így egyben fogadjuk el.

Cseresnyés Péter: Kérem azt, hogy pontonként külön szavazzunk.

Litter Nándor: Jó. Kérem, szavazzunk az 1. határozati javaslatról.

A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a 2. pontról.

A közgyűlés 18 igen és 6 nem szavazattal a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a 3. pontról.

A közgyűlés 18 igen és 6 nem szavazattal a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a 4. pontról.

A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Kérem, szavazzunk az 5. pontról.

A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a 6. pontról így együtt a 6.1., 6.2., 6.3. az előbb ismertetett módosításokkal együtt.

A közgyűlés 22 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a 7. pontról.

A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a 8. pontról.

A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Kérem, szavazzunk a 9. pontról.

A közgyűlés 23 igen és 1 nem szavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza:

1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése csatlakozik a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16.§-a alapján az “Önkormányzati Társulás Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérség települési szilárdhulladékai kezelésének korszerű megoldására” létrehozandó önkormányzati társuláshoz.

Határidő: 2005. október 20.

Felelős : Litter Nándor polgármester

2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat képviselőjeként a Társulási Tanácsba Litter Nándor polgármestert delegálja.

Határidő: 2005. október 20.

Felelős : Litter Nándor polgármester

3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat képviselőjeként a Társulási Operatív Tanácsba Litter Nándor polgármestert delegálja.

Határidő: 2005. október 20.

Felelős : Litter Nándor polgármester

4. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a társulás beruházásában megvalósuló projekthez a bruttó beruházási összköltség 10%-ának Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatára eső részét, 144.926.414,- Ft-ot 2004-2005-2006. évekre, a 6. pontban feltüntetett pénzügyi ütemtervben meghatározott ütemezéssel saját forrásként biztosítja.

Határidő: 2005. október 20.

Felelős : Litter Nándor polgármester

5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyetért azzal, hogy a társult önkormányzatok kijelölése alapján, azok nevében Zalabér Község Önkormányzata a tagoknak – az Európai Unió ISPA programjában való részvételéhez szükséges – önkormányzati saját forrás egy részének kiváltása érdekében, a 14/2005. (III. 30.) BM rendeletben foglaltaknak megfelelően pályázatot nyújtson be a Belügyminisztériumhoz, a 2002 HU/16/PPE 016 sz. “Regionális szilárdhulladék-gyűjtő rendszer Nyugat Balaton és Zala Völgy térségében” elnevezésű ISPA/KA programban meghatározottakkal azonos pénzügyi-műszaki tartalommal.

Felkéri Zalabér Község Polgármesterét, hogy a pályázat benyújtásához szükséges adatszolgáltatásokat a társult önkormányzatoktól szerezze be, majd a pályázat benyújtásáról gondoskodjon.

Határidő: 2005. október 31.

Felelős : Zalabér Község Önkormányzat Polgármestere

6. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a társulás beruházásában megvalósuló projekthez a 4. pontban megjelölt önerőt 2004-2005-2006. évekre összesen 144.926.414,- Ft-ban saját forrásként az alábbi megosztás szerint biztosítja.

1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése költségvetési rendeleteiben összesen 144.926.414,- Ft-ot, melyből

2004. és 2005. években 89.381.600,- Ft-ot,

2006. évben 55.544.814,- Ft-ot biztosít.

2. Nyertes EU Önerő Alap pályázat esetén saját forrásként összesen 72.463.207,- Ft-ot, melyből

2004. és 2005. években 44.690.800,- Ft-ot,

2006. évben 27.772.407,- Ft-ot biztosít.

3. Amennyiben a projekt az EU Önerő Alap pályázaton nem kap támogatás, akkor a hiányzó saját forrást Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a 6.1. pontban meghatározottak szerint, amennyiben az igényeltnél kisebb összegben kap támogatást, akkor a támogatás és a 6.1. pontban meghatározott összeg különbözetét éves költségvetéseiben biztosítja.

Határidő: 2005. október 20.

Felelős : Litter Nándor polgármester

7. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a Társulás Pénzügyi Lebonyolító Szervét, hogy készítse elő az Önkormányzat és a Társulás között létrejövő, a pénzügyi-gazdálkodási feladatokkal kapcsolatos megállapodást a 6. pontban elfogadott összegek figyelembevételével. Felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a megállapodás aláírására. A fenti megállapodás aláírásával Közgyűlés e tárgyban hozott korábbi döntése értelemszerűen e döntés hatálybalépésével hatályát veszti.

Határidő: 2005. október 31.

Felelős : Litter Nándor polgármester

Dr. Kelemen Marcell jegyző

8. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 1. pontban megjelölt társulással kötendő társulási megállapodást jóváhagyja és felhatalmazza a polgármestert a Megállapodás aláírására.

Határidő: 2005. október 20.

Felelős : Litter Nándor polgármester

9. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Társulás Alapító Okiratát elfogadja és felhatalmazza a polgármestert az Okirat aláírására.

Litter Nándor: Még egy javaslatot kell tenni, hogy a felügyelő bizottságba közgyűlésünk Papp Pétert delegálja, és ott, mint elnök fog működni. Kérem, szavazzunk erről.

A közgyűlés 16 igen, 6 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatokat hozza

Polai József: Igennel kívántam szavazni, de rosszul nyomtam. A 9-est kérem újra.

Litter Nándor: Jó, Kérem, a 9. pontról szavazzunk újra.

A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja.

Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2005. november 10-én (Csütörtök) 9.00 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről.

Az ülés helye: Vasemberház, Díszterem

(Nagykanizsa, Erzsébet tér 1-2.)

Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Dabi Gabriella osztályvezető, Tóthné Krémer Mária mb. osztályvezető, Beznicza Miklós irodavezető, Zámbó Tamás ügyintéző, Dr. Termecz Marianna önkorm.szerv.jogi ügyintéző

Litter Nándor: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes. Szeretném indokolni a soron kívüli közgyűlés megtartását. Önök valamennyien tudják, hogy Nagykanizsa városa 177 mFt-ot nyert a kohéziós alapból megvalósuló és 15 önkormányzatot érintő nagy csatornaprogramunk megvalósítására, ami várhatóan 8 milliárd Ft nettó értékű lesz. Ehhez az állam 177 mFt támogatást ad az előkészületekre. Néhány nappal ezelőtt kaptuk az e-mailt, hogy soron kívül meg kell hozni azt a döntést, amit mi tudtunk, november 18-ig kaptunk határidőt, mert december 2-án lesz magának a szerződésnek az aláírása. Ehhez az előkészületi költséghez, ami 177 millió és ehhez (ez 75 %-ot jelent) 25 %-ot a Társulatnak, nekünk kell hozzárakni, meg kell hoznunk ezt a döntést november 18-ig. Ez volt az elsődleges indok. A legutóbbi közgyűlésünkön tárgyaltuk a Thúry Laktanya egy részének értékesítését. Akkor a bizottságok nem tárgyalták a témát, az anyag későn készült el. Ez megtörtént az elmúlt napokban és a bizottsági véleményekkel együtt kiküldtük az új javaslatunkat. Aki esetleg nem kapta volna meg - mert ez csak tegnap délután készült -, annak hoztunk plusz példányokat. Javaslom zárt ülésen tárgyalni. Lényeges változás nincs a múltkori elfogadott anyaghoz képest. Értelmezhető és úgy gondolom, hogy megtárgyalható. Kérem, hogy támogassák, hogy ezt a két napirendi pontot ma megtárgyaljuk.

Dr. Kolonics Bálint: Nem értek Polgármester Úrral egyet a tekintetben, hogy ez az anyag ma megtárgyalható. Mégpedig azért, mert egyszerűen többször felhoztam a közgyűlés előtt a kifogásaimat, és most már fel vagyok háborodva azon, hogy nem tudok a munkában részt venni. Itt a meghívó a szerdai Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság ülésére. Mi az, hogy a bizottságok megtárgyalták? Milyen határozat ez? November 7-én összeül a bizottság. Ki hozta előre az ülést? Miért hozták előre? Azért mert én Zalaegerszegen tárgyaltam? Ezt mindenki tudta. Előre egyeztettünk. Én nem voltam jelen a bizottsági ülésen. Törvénytelen volt az, hogy a bizottsági ülést valaki előrehozta. Szerdán meg lehetett volna tartani a bizottsági ülést a meghívóban foglaltak szerint. Ma csütörtök van. A közgyűlési munkára elő tudta volna a bizottság készíteni az anyagot. Nem tudtam kifejteni álláspontomat a bizottsági szakaszban. Most a Bíróságon tárgyalok. Tegnap az utolsó pillanatban kapom kézhez az anyagot. Nem tudok hozzászólni. Azt tudom mondani, hogy az SZMSZ teljesen felesleges, mert itt senki nem tartja be. Milyen demokrácia az, ami itt működik, hogy nem tudom a véleményemet kifejteni a bizottsági ülésen. Maximum halasztani lehet egy bizottsági ülést, de ami összehívásra került szerdára, azt ki és miért hívja össze hétfőre? Csakis arra tudok gondolni, hogy távol legyek az ülésről.

Litter Nándor: Ez olyan feltételezés, ami nem fedi a valóságot. Az ügyet szerettük volna gyorsítani annak érdekében, hogy az a nyomás, ami a másik oldalról jelentkezik, hogy szeretnék, ha a mi költségvetésünk az idei évben teljesülne az ingatlanértékesítésből befolyó összegekből, hogy ez teljesüljön. Ez a mi felelősségünk. és azért szeretném, ha ezek az ügyek gyorsan mennének.

Cseresnyés Péter: Csatlakoznék Dr. Kolonics Bálint képviselőtársam gondolatához. Ön a múltkori közgyűlésen, amikor én hasonló feltételezést és gondolatot feszegettem, azt mondta, hogy nagy fantázia kell ahhoz, hogy azt, amit én akkor elmondtam, igaznak vélje valaki is. Azt gondolom, hogy nem kell nagy fantázia hozzá. Milyen eljárás az – és most a 2. napirendi pontnak a napirendre tűzéséről beszélek –, hogy este 9 órakor, amikor hazamegyek, akkor látom azt, hogy ez a napirend a mai közgyűlésre tárgyalásra kerül. Sőt, ha véletlenül a feleségem nincs otthon korábban, akkor azt sem tudom, hogy ma közgyűlés van. El tudom képzelni azt, hogy sürgős esetek vannak és sürgős esetben össze kell hívni a közgyűlést. Az 1. napirendi pontra Ön meg is adta a választ, hogy miért kellett ezt megtenni, de a 2. napirendre ezt nem kaptuk meg. Semmiféle értesítést nem kaptunk arról, hogy közgyűlés lesz ma. Nem tudom, hogy az SZMSZ-ben hogyan szabályoztuk ezt a dolgot. Mutassa meg valaki nekem azt, hogy a tegnapi nap este 9 óra előtti értesítés - ami bent volt a postaládámban levél borítékban – előtt kaptam valami értesítést arról, hogy ma reggel 9 órakor közgyűlés lesz. Legalább telefonon hívjanak fel. Ezt sem kaptam meg és vannak még egy-ketten, akik nem kapták meg ezt az értesítést. Ha én ma nem tudom úgy elrendezni a dolgaimat, hogy el tudjak jönni – és úgy gondolom, hogy vannak itt egy-ketten közöttünk, aki munkából jöttek el vagy éppen más programot tettek félre azért, hogy itt tárgyalni tudjunk, – akkor ma azt történik, amit én múltkor elmondtam, hogy Polgármester Úr összeszámolta, hogy 15 kezet hogyan tud biztosítani a közgyűlésre azok, aki megszavazzák ezeket a napirendi pontokat és megtartja a közgyűlést úgy, hogy biztos lehet a döntés eredményében. Ehhez már nem is kell nagy fantázia, bár lehet, hogy Polgármester Úr megint azt fogja mondani, hogy a nagy fantáziám működik akkor, amikor ezeket a dolgokat elmondom. Nem kaptunk arra érdemleges igazolást, hogy miért kell ma tárgyalni a Thúry Laktanya eladásának az ügyét. Javaslom, hogy ha erre nem kapunk megfelelő indokot erre, akkor vegyük le a napirendről. Azt mondja Polgármester Úr, hogy az eredeti előterjesztéshez képest igazán komoly változás nem történt. Éppen ezért mondom, hogy vegyük le, mert a bizottsági javaslatok többségében nagyon komoly eltérések vannak, mind az eredeti javaslathoz képest, mind ehhez a javaslathoz képest. A harmadik javaslatom pedig az, hogy a Thúry Laktanya ügyének a tárgyalását kezdjük el nyilvánosan úgy, hogy összegekről - ami esetleges versenytárgyalás, befolyásolja – ne essen szó, maximum annyit lehessen mondani, ami amúgy is a versenykiírásban szóba kerülhet. Tehát a feltételekről, az összeg nagyságáról esetleg nem. Felmerül ennek az ügynek a kapcsán az a gyanú, hogy csak azért akarunk egy területet minél előbb értékesíteni, hogy azt a szorító költségvetési gondot, amit sajnos a múltkör közgyűlésen láttunk, meg tudja oldani a város vezetése. Azt gondolom, hogy kótyavetyére nincs szükség a legnagyobb költségvetési szorításban sem. Erre bizonyíték az, hogy tudomásom szerint a múltkori közgyűlés alkalmával zárt ülés során a lazsnaki kastélyt pontosan ilyen indokok miatt Bicsák képviselőtársunk hathatós érvélése alapján a közgyűlés nem adta el az 1. számú határozati javaslat alapján, pedig lett volna vevő rá, amelyik már lehet, hogy az első részletet ki is fizette volna, vagy éppen olyan állapotban lenne a szerződés, hogy a fizetés és a pénz befolyását várhatnánk. Azt gondolom, hogy arányaiban ez legalább olyan ügy. Sőt a melléktermékei, a mellékes engedmények lényegesen nagyobb engedményeket adnak, mint a lazsnaki kastély eladásánál lehetőségként felmerültek. Ezek lennének a javaslataim. Tehát, hogy a Thúry Laktanya ügyét ma ne tárgyaljuk. Ha tárgyaljuk, akkor nyilvános ülésen.

Litter Nándor: Szeptember óta kérdés ennek a területnek az eladása. Akkor került először ide. Nem volt titkolt az, hogy itt egy befektetői érdeklődés van. Az sem titok, hogy mivel elmaradtak – ezt a múltkor megbeszéltük a költségvetés tárgyalása során – más ingatlanértékesítésekkel kapcsolatos bevételeink, igenis én azért hajtom, hogy a város költségvetése az újabb ingatlanértékesítéssel, ami egyrészt a Gábor Áron és Kossuth Laktanyák területén a vállalkozók részére történő értékesítéssel teljesíthető, illetve az itt befolyó összeggel teljesíthető. Ez nem titok. Én ezt vállalom. A bevezetőmben is mondtam. Éppen ezért gondolom, hogy ezt az ingatlanértékesítést meg kell próbálni végrehajtani. Ezzel nem gondolom, hogy olyan lépést teszünk, amellyel nem tudnánk szembenézni. A kérdés az, hogy ki tudunk-e szorítani az érdeklődőből vagy érdeklődőkből minél magasabb vételárat. Ezért kérem, hogy ezt támogassák. Itt nagyon nagy terhek vannak - látjuk az anyagban –, egyéb terhek is, amit meg kell csinálni. Kérdés az, hogy teljesíthető-e ilyen feltételekkel az értékesítés.

Zakó László: A hivatal munkatársa engem felhívott tegnap telefonon. Tőle tudtam, hogy lesz ma soron kívüli közgyűlés. Ismételten szeretném megkérni a hivatal illetékesét, hogy amikor bizalmas anyagot, de ha nem bizalmasat, akkor is hoznak ki, akkor a házam kerítésén lévő csengőgombot nyomják meg, mert este szaladgálok ki a ködben és nézem meg, hogy benne van-e a küldemény vagy nem. Hogyan tudjak én a bizalmas anyagért felelősséget vállalni, amikor csak az nem veszi ki a postaládámból, aki éppen nem akarja. Mi az akadálya annak, hogy csöngessen az, aki hozza az anyagot? Ez már így tart három éve. Felháborító, hogy azt a fáradságot nem veszik, hogy becsöngessenek, hogy itt van az anyag. Ebben a borítékban egy napirendi pont anyaga volt, bizalmas, elég nagy összegről szól. Én nem tudok felelősséget vállalni, hogy ez nem fog kiszivárogni. Ennyi disznóság, ami ebben a napirendi pontban le van írva, azt azért valóban nem ilyen gyorsan összehívott közgyűlésnek kell tárgyalni. Egyáltalán versenytárgyalásról beszélni akkor, amikor van egy számomra ismeretlen vevő, aki úgy diktálja, itt meg bokáznak a városvezetők, hogy a nem tudom kicsoda, nem tudom milyen igényeinek megfelelően itt az egész városképet felborítjuk és bevállalunk mindent csak azért, mert néhány rongyos millióra (100 millióra) szüksége van a városnak egyéb eltolások miatt. Még egyszer kérem Polgármester Urat, hogy hasson oda, hogy csengessenek be, amikor hozzák az anyagot.

Litter Nándor: Kolleganőm mondja, hogy akiknek a postaládájába tudták csak adni, tehát nem tudták személyesen átadni, azokat a képviselőket telefonon értesítették, hogy a postaládájukba elhelyezésre került ez a dokumentum. A több részére nem regálok. Nekünk a befektetőkkel a városban – akár egy téglát is letevőkkel – megfelelő kapcsolatot kell kialakítani azért, hogy ezeket a fejlesztéseket megvalósítsák. Ezekben nem feltétlenül kell egyetértenünk.

Dr. Kolonics Bálint: Aljegyző asszonytól szeretnék kérdezni. A közgyűlésnek volt egy határozata, amivel felkérte a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, a Pénzügyi Bizottságot, az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságot, hogy a 2. napirendi pontra tárgyalásra tűzött Thúry Laktanya értékesítését tárgyalja meg. Ehhez képest van az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságnak egy 323/2005. számú határozata, ami november 7. napján kelt, a november 7-i bizottsági ülésen és e mellett pedig november 9-én 15 órára összehívásra került a bizottság. A meghívó itt van a kezemben. Ebben a formában a közgyűlési határozat végrehajtásra került-e? Ezt az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság megtárgyalta-e? Szabályszerű volt-e ez a bizottsági ülés? Szabályszerűnek tekinthető-e az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság határozata akkor – és elmondom az én véleményemet –, amikor csak úgy lehetne, tehát soron kívüli ülést hívunk össze szerdára - ez nem is vitatott -, hétfőn a soron kívüli ülést csak úgy tarthatná meg a bizottság, ha a bizottság minden tagja jelen van és minden tagjának az egyetértésével hoznánk előre. Tehát senkit, semmilyen jogosítványában nem érne hátrány. A bizottságban én foglalok egyedül helyet a FIDESZ frakció részéről. Milyen demokrácia akkor az, amikor nem is tudok arról, hogy a bizottság ülésezik? Akkor tessék, üljenek le, tárgyalják meg. Az én véleményem nem számít. Ez SZMSZ ellenes volt. Erre várom a választ, hogy akkor végrehajtotta a bizottság a közgyűlés határozatát? Szabályszerű volt-e ez a bizottsági ülés és ez alapján tárgyalhatunk-e ma erről? A másik javaslatom az, amit az elmúlt közgyűlésen már feszegettem, az üvegzseb törvény alapján kitértem az államháztartási törvény módosítására. Igenis, hogy a zárt ülés tartása adott esetben sérti - tehát a 2. napirendi pontnál - azt, hogy milyen ingatlanértékesítéséről van szó, milyen összegszerűségekről, kondíciókról van szó, ki a szerződő fél, ki a befektető, Törvényi kötelezettség, hogy erről a közvéleményt tájékoztassuk, hiszen ezt a szerződést majd nyilvánosságra is kell hozni a közvélemény felé. Erről igenis, hogy be kell számolnunk és adott esetben ezen a közgyűlése is. Hiszen, ha majd nekünk nyilvánosságra kell hozni egy szerződést, akkor már most nekünk arról be kell számolnunk a nyilvánosság felé, hogy miről tárgyalunk. Ez a része igenis, hogy legyen nyilvános. Ami már a vállalkozó üzleti érdekét sértené, természetes és indokolt a zárt ülés, az pedig legyen zárt ülés. Tessék megnevezni, hogy milyen befektetői csoportról van szó, hiszen törvényi kötelezettség.

Litter Nándor: Egyrészt versenytárgyalást kell kiírnunk. Elméletileg most még nem tudjuk, hogy ki az, aki ezt meg fogja vásárolni. A versenytárgyalási felhívásban megjelennek azok az adatok, amiket képviselő úr kér. A nyilvánosság már a versenytárgyalás előtt biztosított lesz. Tudni fogja minden érdeklődő, hogy milyen ingatlant és milyen induló áron szeretne a város értékesíteni. Ez a része teljesülni fog.

Dr. Szabó Csaba: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnökeként reflektálni szeretnék képviselő úr felvetésére. Minden rendkívüli bizottsági ülés kapcsán én úgy gondolom, hogy az elnöknek kötelessége felmérni, hogy határozatképes ülést lehet-e tartani. Ennek kapcsán felvetődött az, hogy a szerdai írásban közzétett időpont alkalmával nem lesz határozatképes a bizottság. Tettünk egy telefonos körkérdést a bizottság tagjai felé, úgy Kolonics képviselő úr felé is, hogy a hétfői módosított időpont megfelel-e. A bizottság tagjai többségének megfelelt és a határozatképesség jegyzőkönyvi szinten megállapítható. Az előre hozott bizottsági ülés határozatképes volt. Az előterjesztést megtárgyalta és szavazott is a kérdésben.

Röst János: Minden bizottság megtárgyalta, minden bizottság véleménye jelen van a jegyzőkönyvekben. Úgy nem lehet bizottsági ülést tartani, hogy bármely képviselő ragaszkodik ahhoz, hogy csak Ő akar ezen jelen lenni. Egy képviselőnek joga van jelen lenni, de az nem várható el, hogy személyes kéréseként csak akkor tartsák meg, hogyha Ő is ott lehet. Egy bizottsági ülésnél, mondjuk egy 9 fős bizottságnál 5 főnél már a bizottság határozatképes, mert ilyen értelemben, ahogy Kolonics képviselőtársam mondta, akkor bármely képviselő mondhatná azt, hogy őneki meg a szerda, meg a péntek, meg a csütörtök nem jó. Nyilván figyelembe kell venni minden képviselő véleményét, de nem lehet ilyent kérni, hogy csak akkor legyen bizottsági ülés, ha Ő jelen van.

Litter Nándor: Abban Dr. Kolonics Bálintnak igaza van, hogy Ő készült arra, hogy szerdán kerül megtartásra ez a bizottsági ülés. Én nem kifogásolom azt az észrevételt, hogy Ő nem tudott a más időponton részt venni, és ezzel nem tudta elmondani a véleményét. Én ezzel egyetértek, de én is kérek egy megértést. Az ügy az olyan, hogy a legutóbbi tárgyaláson nagyon sokat beszéltünk róla. A bizottságok azokhoz a pontokhoz képest, amit akkor határozatba foglaltuk, tették meg a módosító javaslataikat. Én erre gondoltam, hogy nem egy bonyolult és összetett ügy, hogy a változásokról kell nekünk beszélni és ez nyomon követhető az én megközelítésemben, tehát ilyen szempontból én kérem, hogy vitassuk meg ezt a mai napon.

Dr. Kolonics Bálint: Dr. Szabó Csaba képviselőtársamnak válaszolnék. Elfogadom én a választ, de félig értek vele egyet. Nem szeretném, ha félretájékoztatnánk bárkit is. Valóban, telefonon a bizottság tagjaitól megkérdezték, hogy melyik időpont lenne jó, csak a valóságnak az felel meg, hogy ezt követően került összehívásra a szerdai időpontra a bizottsági ülés. Engem is felhívtak és egyeztettek velem és onnét tudták, hogy hétfőn nem érek rá, szerdára összehívásra került ezt követően. Tehát nem azt követően került sor a körtelefonra, hogy szerdára összehívásra került az ülés és csak én lennék alpolgármester úr egyedül jelen. Szó sincs róla. Hanem ennek az eredménye lett a szerdai ülés. Tehát ez, ami megfelel a valóságnak. Elfogadom a választ, de fenntartom az aggályaimat.

Dr. Gyergyák Krisztina: A bizottsági működés főbb szabályait az SZMSZ 33. §-a tartalmazza, amely többek között egyrészt kimondja, hogy az állandó bizottságok belső működési szabályait jelen rendelet, tehet az SZMSZ keretei között maguk határozzák meg. Ezt követően kitér arra, hogy a bizottsági ülés határozatképességére, a határozathozatal módjára és egyéb szabályokra alkalmazni kell a közgyűlés ülésére vonatkozó szabályokat. A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság köteles napirendjére felvenni azt az előterjesztést, melyet előterjesztésre jogosult tett, és témája szerint a megkeresett bizottság hatáskörébe tartozik. A képviselőket minden bizottsági ülésről írásban kell tájékoztatni. Ezek azok a szabályok, amelyek a többi bizottsággal együtt az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság működésére is alkalmazandók az SZMSZ értelmében.

Litter Nándor: További hozzászólások nincsenek. Kérem, szavazzunk a napirendi pontokról. Először arról, hogy zárt ülésen tárgyaljuk-e a Thúry Laktanya ingatlanértékesítését. Azt volt a javaslat, hogy egyáltalán tárgyaljuk-e.

Dr. Kolonics Bálint: Aljegyző asszony elmondott valamit, és úgy csinálunk, mintha nem hangzott volna el semmi. Írásban értesíteni kell a bizottsági ülésre a bizottság tagját. Nem lettem értesítve, tehát nem hajtottuk végre a közgyűlés határozatát.

Litter Nándor: Volt egy javaslat, hogy tárgyaljuk-e a mai napon a Thúry Laktanya ügyét vagy nem. Kérem, hogy szavazzák meg azt, hogy tárgyaljuk.

A közgyűlés 16 igen és 5 nem szavazattal a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Javaslom, hogy zárt ülésen tárgyaljuk.

A közgyűlés 16 igen és 5 nem szavazattal a javaslatot elfogadja.

Litter Nándor: Javaslom, hogy együtt szavazzunk a napirendi pontokról.

A közgyűlés 16 igen és 5 nem szavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja:

Kereskai Péter: Az első oldalon a szöveges részben, ahol a korábbi döntésünkről van szó, ott annyit szeretnék pontosítani, hogy ez a 7.504.503.900 Ft a projekt nettó beruházási költsége a vissza nem igényelhető ÁFA nélkül. Mondjuk ez ebből a szempontból független jelen előterjesztés tartalmától, mert ez az előkészítési munkákról szól. Legkésőbb november 20-ig be kell nyújtanunk ezeket. Minden társult önkormányzat határozatát. Így lehetséges az, hogy december 1-jén vagy 2-án, ezt még pontosan nem tudjuk, aláírjuk a támogatási szerződést. Ez nagyon fontos a projekt szempontjából, mivel gyakorlatilag vélhetően, ha ez 177 mFt is a társult települések teljes költségvetésében valósulna meg, akkor elég nehéz helyzetbe kerülne a projekt. Itt közel 10 milliárd Ft-ról van szó. Úgy gondolom, hogy mindenki csak támogatni fogja ezt az előterjesztést. Azért van két határozati javaslat, mert vannak olyan települések, akik ezt akár saját erőből, vannak olyan települések, akik esetleg hitelből tudnák ezt megoldani. Kérem, hogy fogadják el, hogy mindkét lehetőséget meghagyja a határozati javaslat. A Pénzügyi Bizottság tárgyalta az előterjesztést 5 igen szavazattal elfogadta. Felmerült, hogy esetleg túl sok ez a költség. Én láttam már más hasonló projekteket, kisebbeket is. Mindenhol 100 milliós nagyságrendűek ezek az előkészítési költségek. Tehát egy öt településből álló hasonló projekt esetében is. Erről lehetne vitatkozni, de minden esetre ez a 236 millió nem hiszem, hogy irreális.

Litter Nándor: Ez a 177 millió természetesen majd mentesíti azt, hogy a közmű értékeinkért kapott hozzájárulásunkat ne erre használjuk fel mint, ahogy ebben az évben 45 milliót használtuk fel, hanem azokat a meglévő hálózatainknak a korszerűsítésére tudjuk felhasználni. Mindenképpen pozitív ez a lépés.

Cseresnyés Péter: Ez a 236 millió projekt előkészítési költség reális-e? Nem úgy, hogy Kereskai képviselőtársam megnézett más hasonló beruházásokat és ahhoz hasonlította, hanem ténylegesen megnézte-e, hogy ez mit tartalmaz ez az előkészítés, és ahhoz képest reális-e ez az ár. Mert azt is lehetett volna mondani, 2 %-a - ha jól számoltam – az össz. költségvetésnek körülbelül, tehát ez nem egy nagy összeg, mert ez általános, sőt talán az alsó szélét súrolja az ilyen jellegű költségeknek. Ténylegesen azon kívül, hogy ezt megnézte, hogy máshol is ez a szokás, hogy ilyen mértékű szokott lenni az előkészítésnek a nagyságrendje, máshonnan tájékozódott-e ebben az ügyben?

Litter Nándor: A VÍZMŰ indította el ezt az egész kohéziós alapos csatornafejlesztési programot. A feladatot az UTB nevű cég támogatja, aki gyakorlatilag a közműfejlesztésekben, csatornafejlesztésekben járatos cég. Ők végeztek előszámításokat erre vonatkozóan. Mi a VÍZMŰ-vel koordinálva az Ő számaikat fogadtuk el.

Cserti Tibor: Olyan regionális programról van, aminek a létjogosultsága nem vitatható. Ez fontos a város és környezete életében. Mindféleképpen örvendetes, hogy a kohéziós alapra vonatkozó pályázatát a térségnek a szakértők úgy minősítették, hogy támogatható. Különösképpen fontos az, hogy az előkészítésnek a költségei külön program keretében támogatásra kerülhet. Úgy tudom, hogy a támogatott beruházások esetében, ott, ahol EU kormányzati támogatások vannak, az ÁFA törvény módosul és a támogatott rész után is visszaigényelhető az ÁFA. Gondolom, hogy erre az előkészítők figyeltek, hogy igényel-e módosítást e tekintetben vagy módosulhat, vagy a beruházó számára kedvezően módosulhat. A határozati javaslatnál nem kettő, hanem három határozati javaslat van. Az első és a második alternatív lehetőséget kínál. Gondolom célszerű mind a kettőt számunkra is megszavazni, mert mindkét irányban dönthet a társulás. Az 1. pontnál, ha a társulási tanács által jóváhagyott ütemezés szerint kell biztosítani a forrásunkat, akkor a 2006. évi költségvetési rendeletünkben szükségtelen a teljes összeget biztosítani. Adjuk meg a felhatalmazást a polgármesternek, hogy olyan ütemben terveztesse a költségvetésünkben vagy az áthúzódó beruházások részeként tűntessük csak fel és nyilvánvaló, hogy a 2006. évben csak a konkrét kiadott összeget szerepeltessünk, mert a finanszírozás szempontjából ez lényeges. Ilyen értelemben a pontosítás gondolom egyértelmű.

Litter Nándor: Úgy gondolom, hogy ez tartalmazza.

Cserti Tibor: Ha az 1. határozati javaslatot elolvassuk pontosan, akkor ez egy adott költségvetési évben történő egész abszolút mértékű összeg biztosítása. Ilyen értelemben ellentmondást véltem felfedezni az 1. pont folytatásában “és a Társulási Tanács által jóváhagyott ütemezés szerint a Társulás részére megfizeti”. Ha ez a Társulás által jóváhagyott éves ütemezés nemcsak a 2006. évet tartalmazza, hanem áthúzódik 2007-re és 2008-ra, akkor olyan ütemben adjuk át a pénzt amilyen ütemben kéri a Társulás. Szövegszerű javaslatom: Tehát ezt a 27.067.800 Ft-ot a költségvetési rendeletében vagy éves költségvetési rendeleteiben biztosítja és a Társulási Tanács által jóváhagyott ütemezés szerint a Társulás részére megfizeti.

Dr. Termecz Marianna: Úgy tudom, hogy abban az esetben, ha a Társulás nem hitelfelvétel mellett dönt, akkor 2006-ben kell biztosítani ezt a teljes önrészt. Tehát 2006. I, II. és III. negyedévében fognak elkészülni azok a munkarészek, amelyekhez ezt az önrészt biztosítani szükséges. Azért írtuk a határozati javaslatban, hogy az önkormányzat a 2006-os költségvetésben biztosítja ezt az összeget és a Társulási Tanács 2006-on belüli ütemezése szerint. Tehát nincs éves ütemezés. 2006-on belül, ahogy a Társulási Tanács dönt negyedéves ütemezések szerint, negyed éves bontásokban biztosítja a Társulás részére.

Litter Nándor: A cél az, hogy 2007. elejére készen legyen a program arra, hogy a beruházás megindulhasson. Látjuk a zalabéri ISPA projektnél is, hogy a kezdeti elképzeléstől eltér már az átadott pénzeszköz, mert csúszik a program. Itt is elképzelhető, hogy nem 2006-ban lesz átadva, hanem 2007-ben.

Cserti Tibor: Ez a plusz tájékoztatás részünkre kimaradt. Ezzel a kiegészítő információval együtt kérjük tudomásul venni, és én támogatom.

Kereskai Péter: Valóban az ütemezés szerint ez 2006. III. negyedéve. Azt elképzelhetőnek tartom, hogy itt 2007-ben lehet még pénzügyi teljesítés. Úgy gondolom így helyes ez a határozati javaslat.

Bicsák Miklós: Korpavár városrész természetes, ahogy megbeszéltük, hogy ott csatlakozik rá Zalaszentbalázstól lefelé a szennyvíz. A költségek annak idején tájékoztattuk Korpavár várost, hogy hasonló, mint Palin városrésznek is volt olyan 130-150 ezer és kapták rá az úgynevezett hitelt, évi 15 eFt-os családonkénti, ez nem megerőltetés. Ez hasonló formában? A költségvetésre Cserti úr adott választ. A másik. 2007-ben az EU hitel várható, hogy megnyeri, ezek a községek, illetve a város ezt a támogatást megkapja és elindulhat ez a csatornázási munka.

Litter Nándor: EU képviselők jelentétében első körben már az Európai Unió is elfogadta ezt a beruházást. Nagyon jól ez a dolog. Természetesen a végső döntéseket meg kell hozni. Úgy gondolom, hogy ennek különösebb akadálya nem lesz a dolgok jelenlegi állása szerint, hogy ez a program megvalósuljon. Amire képviselő úr utal, az a pénzügyi konstrukció hét évre elcsúsztatva teszi lehetővé, hogy a lakosok a rájuk eső közműfejlesztési hozzájárulást megfizethessék. Ugyanez van Bagolán és Kisfakoson is. Ez a konstrukció reméljük, hogy még akkor is élni fog és akkor ennek megfelelően nem jelent akkora terhet a rácsatlakozóknak ez a program, amit végre fogunk hajtani.

Papp Péter Pál: Az előeresztés első oldalának az utolsó sora az úgy szól – én értem csak nehogy valaki félre értse – “A munkák megkezdésének időpontja: 2006. február, befejezésének időpontja 2006. szeptember”. Ez nem a teljes kivitelezési munkákra, ez csak az előkészítési munkákra szól. Ha előkészítő munkák szeptemberig befejeződnek, akkor ebből látszik az, hogy azt a 27 mFt-os összeget, amit az önkormányzatnak biztosítani kell a Társulás felé, azt valószínű 2006. szeptemberig nekünk biztosítani kell. Nem a kifizetés, hanem a munkák tényleges magvalósulása miatt mondom, remélem, hogy erre sor is fog kerülni. A teljes beruházás vége, a tényleges kivitelezési munkák vége mire várható? Ez a szabadhegyi területet is érinti?

Kereskai Péter: Reményeink szerint 2006. év végén vagy 2007. elején lehet beadni Brüsszelben a pályázatot. Ha ez így fog megvalósulni ettől függetlenül 2009-2010 az az időpont, amikor ez…

Litter Nándor: Az N+2-es szabály szerint két év alatt, a döntéstől számított két év alatt meg kell valósítani.

Kereskai Péter: Tehát 2009. az az időpont.

Litter Nándor: Bízunk benne, hogy ez tartható. Én tudom a választ. Tehát igen. Mert ott a Szabadhegy lábánál fog az egyik gerincvezeték ott fog elhaladni. Azért is mondtuk, hogy ott egyéb útfejlesztésekkel mindenképpen jó lenne vagy jelentősebb fejlesztésekkel megvárni ott a csatorna megépítését.

Polai József: Tudjuk azt, hogy Nagykanizsa területén mely részeken fognak majd beruházni. Kérem, hogy zárójelben írjuk oda és hangozzék el itt most szóban minden olyan terület, amely Nagykanizsán részterületeket, peremterületeket is érint, amelyekről majd szó fog esni. Mondjuk ki, hogy Korpavár, Bajcsa, Szabadhegy. Még mely területek vannak? Kérem, hogy zárójelben. Ezt azért tartom fontosnak, mert a lakosság azon része - aki ezt mindig is forszírozta a fogadóórákon - akkor van igazán bizalommal, ha elé tudom tenni, hogy igen, kérem, nézzék, itt van az Önök településrésze, meg van bent említve.

Litter Nándor: Jó, én úgy gondolom, hogy ezt meg tudjuk tenni. Ennek semmi akadálya nincs. Volt egy kommunikációs film, ami, úgy tudom, hogy a nagykanizsai TV-ben is le levetítésre került és egyéb információk is tartalmazták, de ezt megtesszük. Köszönjük az észrevételt. Az Ön körzetében Bajcsa a legnagyobb rész, ami érintett ebben a csatornaprogramban. További hozzászólások nincsenek. Én akkor kérem Önöket, hogy így együtt szavazzuk meg a három határozati javaslatot.

A közgyűlés 20 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:

1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztésére indult projekt (Nagykanizsa esetén a beruházás által érintett peremterületek többek között: Bajcsa, Korpavár, Szabadhegy. A fejlesztéssel érintett területek a kiviteli tervekben kerülnek rögzítésre.) előkészítéséhez szükséges önrész Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatára eső részét, 27.067.800,- Ft-ot a 2006. évi költségvetési rendeletében biztosítja, és a Társulási Tanács által jóváhagyott ütemezés szerint a Társulás részére megfizeti.

Határidő: 2006. december 31.

Felelős : Litter Nándor polgármester

2. Amennyiben a projekt előkészítéséhez szükséges önrész biztosításához hitelfelvétel szükséges, úgy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Nagykanizsai Regionális Szennyvíztársulás 59.100.000,- Ft összegű hitelt vegyen fel.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzatra jutó hitelösszeget, azaz 27.067.800,- Ft-ot, továbbá a hitelkamat és a járulékos költségek Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatára eső részét a hitelszerződés szerinti ütemezésben az éves költségvetési rendeletébe betervezi és a Társulás részére megfizeti.

Határidő: a hitelszerződés megkötése: 2006. I. negyedév

pénzeszköz átadás a Társulás részére: a hitelszerződés szerinti ütemezéssel

Felelős: Litter Nándor polgármester

3. felhatalmazza a polgármestert, hogy a hitelfelvétellel kapcsolatos ügyekben, valamint a közbeszerzési eljárás során az Önkormányzat nevében eljárjon.